RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA 176001

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

1

1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT HATÁLYA A szervezeti és működési szabályzat előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. Az elfogadás tényét a nevelőtestület 2013. év…………………..hó……………….napján tartott nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve, valamint az ahhoz csatolt jelenléti ív igazolja.

2. AZ INTÉZMÉNY ADATAI Az Az Az Az Az Az Az Az Az

intézmény intézmény intézmény intézmény intézmény intézmény intézmény intézmény intézmény

neve:Révfülöpi Általános Iskola 176001 székhelye, címe:8253 Révfülöp, iskola u. 5. gazdasági szervezetének helye:? vezetője: Németh László fenntartója:Klebesberg Intézményfenntartó Központ Budapest működtetője:Révfülöp Nagyközség Önkormányzata alapító okiratának száma: ? alapító okiratának kelte: ? alapításának éve: 1922

Az intézmény tevékenységei:  alaptevékenységek és forrásaik  A szakfeladat megnevezése Nyolc évfolyamos általános iskola Négy évfolyamos alsó tagozat Négy évfolyamos felső tagozat Különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatása alsó tagozaton Különleges bánásmódot igénylő tanulók oktatása felső tagozaton

 kiegészítő tevékenységek és forrásaik:  A szakfeladat megnevezése Általános iskolai napközi otthonos nevelés Különleges bánásmódot igénylő tanulók napközi otthonos nevelése Általános iskolai tanulószobai nevelés Különleges bánásmódot igénylő tanulók tanulószobai nevelése

2

Száma 852011 852021 852012 852022

Száma 855911 855912 855914 855915

Az Az Az Az Az

intézmény intézmény intézmény intézmény intézmény

számlaszáma:? adóhatósági azonosító száma:? statisztikai számjele:? OM azonosítója:037119 általános forgalmi adó alanyisága:?

Az ellátható különleges bánásmódot igénylő tanulók típusai: a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral ( tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral ) küzd. Ide tartoznak a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzdő, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő és a beszédfogyatékos tanulók.

3.TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS Jogszabályi előírások: Strukturális szabályozási felhatalmazás: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 40. §.(1) bekezdése az SZMSZ szabályozási körébe utalja: 1. a közoktatási intézmény működésére, 2. a belső kapcsolatokra, 3. a külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Konkrét szabályozási felhatalmazás:  Kt. 12. §, 59. §, 84. §, 118. §, 122. §, 1. sz. melléklet, 2. sz. melléklet 6. pont  11/1994. MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §, 6/A §, 6/C §, 8. §, 11. §, 20. §, 21. §, 50. §, 3. sz. melléklet  A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23. §.  A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8/E. §, 29. §. (3) bekezdés  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet, 7. §.(2) bekezdés b) pont  Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) kormányrendelet 9. §., 10. §, 17. §, 145/A-B.  Nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 4. §. (7) bekezdés  A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X. 12) OM rendelet 3. §. (2) bekezdés 3.1. A működés rendje: a) Működési rend, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. (R.4. §. (1) bekezdés a) pont) b) Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. (R. 4. §. (1) bekezdés j) pont)

3

c) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje. (R. 4. §. (1) bekezdés b) pont) d) Az intézményi védő, óvó előírások. (R. 4. §. (1) bekezdés n) pont) e) Tanulóbalesetek megelőzésében feladatok. (R. 6/A §. (3) bekezdés) f) Katasztrófavédelem, tűzvédelem, polgári védelem szervezeti és végrehajtási rendje. (A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 37/2001. (X.12.) OM rendelet 3. §. (2) bekezdés) g) A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái. (R. 4. §. (2) bekezdés b)pont) h) Könyvtár igénybevételének és működésének szabályai. (R. 6/C §. (2) bekezdés, R. 4. §. (2) bekezdés j) pont, R. 3. sz. melléklet 3. pont) i) Tankönyvrendelés szervezésének és a tankönyvtámogatás megállapításának helyi rendje. (A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29. §. (3) bekezdés) j) Tankönyvrendelés elkészítésének rendeletben nem szabályozott kérdései. (A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet 23. §. (5) bekezdés) k) Adatkezelési szabályzat- iratkezelési szabályzat hiányában. (Kt. 2. sz. melléklet 6. pont) l) Kereset kiegészítés feltételei - ha jogszabály vagy kollektív szerződés erről nem rendelkezik. (Kt. 118. §. (10) bekezdés) m) Teljesítménypótlék összege meghatározásának elvei – a kollektív szerződés rendelkezésének hiányában. (Kt. 1. sz. melléklet, Kt. 129. §. (11) bekezdés) n) Költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatának tartalma. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 10. §. (4)-(5) bekezdés) o) Költségvetési szerv vállalkozási tevékenységének lehetősége. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 9. §.) p) Gazdasági szervezet felépítése és feladata. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 17. §) q) Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 145/A §.) r) Ellenőrzési nyomvonal. (Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet 145/B §.) 3.2. Belső kapcsolatok a) A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje. (R. 4. §. (1) bekezdés e) pont) b) Vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje. (R. 11. §., R. 4. §. (1) bekezdés f) pont) c) A helyettesítő közalkalmazott felelősségének, intézkedési jogkörének terjedelme. (A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkező 138/1992 (X.8.) kormányrendelet 7. §.) d) A vezetők és az iskolaszék, valamint az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája. (R. 4. §. (1) bekezdés g) pont) e) A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések. (R. 4. §. (1) bekezdés h) pont) f) Azok az ügyek, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési , egyetértési joggal ruházza fel. (R. 4. §. (1) bekezdés p) pont)

4

g) A szülői szervezet számára további jogok megállapítása. (Kt. 59. §. (1), (6) bekezdés) h) A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás) biztosítása. (R. 4. §. (2) bekezdés d) pont) i) Tájékoztatás, kérés módja az iskolai belső jogi normákról. (R. 8. §. (3) bekezdés) 3.3. Külső kapcsolatok a) A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (R.4. §.(1) bekezdés c) pont b) A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. (R.4. §.(1) bekezdés i) pont) c) Reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben. (Kt. 122. §.(12) bekezdés) d) A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje. (R.4. §.(1) bekezdés m) pont) Egyéb kérdések: A nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. (R. 4. §.(1) bekezdés r) pont)

4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA 4.1. Az iskola szervezete a.) Iskolavezetőség Az iskolavezetőséget az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:  az igazgatóhelyettes Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása az intézmény alapító okiratában megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató munkáját igazgatóhelyettes segíti. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestület előzetes véleményének kikérésével az igazgató adja, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettes és más vezető beosztású dolgozó munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. Az igazgatót távollétében teljes jogkörrel az igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató és az igazgató-helyettes távollétében a Közalkalmazotti Tanács elnöke, az ő távollétében az intézményben tartózkodó legmagasabb besorolású (fizetési osztály-fizetési fokozat) közalkalmazott helyettesíti a magasabb vezetőt.

5

Az intézmény vezetője, helyettese és a kincstárnok kapcsolattartása folyamatos. Az igazgatóság rendszeresen, szükség szerinti gyakorisággal tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az iskolavezetőségi megbeszélést az igazgató vezeti. b.) Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

4.2.

Az iskola szervezeti egységei Az iskola szervezeti egységei: alsó tagozat, felső tagozat, napközi otthon . A szervezeti egység élén az alábbi felelős beosztású vezető áll:igazgató , igazgatóhelyettes.

5. AZ

INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL

KAPCSOLATAI

5.1. Az iskolai közösség Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 5.2. Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai alkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény XXXIII., a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény , 2011. évi CXC. Nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzítik.

5.3. A nevelők közösségei a.) A nevelőtestület A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a magasabb jogszabályokban megfogalmazott esetekben. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:  tanévnyitó értekezlet,

6

  

tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, két alkalommal nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 30 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:  nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van,  a nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másképpen nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.  a nevelőtestület személyi kérdésekben – az érintett személy kérése, vagy a nevelőtestület többségének döntése alapján - titkos szavazással dönt.  A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a testület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet például az egy osztályban tanító pedagógusok értekezlete, amely a magasabb évfolyamba lépésről, a tanulói kitüntetésekről dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. c) Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján.  Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató jelöli ki.  Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgató jelölte ki, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet.  Az alkalmi munkacsoport feladatait a nevelőtestület vagy az igazgató határozza meg (a csoportot választó, illetve kijelölő). Eltérő megállapodás hiányában a munkacsoport döntési rendjére a nevelőtestület döntési rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 5.4. A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői munkaközösség működik. Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői munkaközösség vezetősége. Az iskolai szülői munkaközösség vezetősége az iskolai szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői munkaközösség alábbi tisztségviselőit:  elnök,  elnökhelyettes. Az iskolai szülői munkaközösség elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsola tot. Az iskolai szülői munkaközösség vezetősége, az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

7

Az iskolai szülői munkaközösség vezetőségét az iskolai szülői értekezlet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól , tevékenységeiről. Az iskolai szülői munkaközösség szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

5.5. A tanulók közösségei a.) Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:  1 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe

b.) Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább 2 alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatnia kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtási tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató

8

felelős. A diákközgyűlés 1 tanév időtartamra a tanulók javaslatai alapján 1 fő diákképviselőt választhat. 5.6. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása a.) Az igazgatóság és a nevelőtestület Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli, illetve szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az igazgatósággal. b.) A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,  az osztályfőnökök: o az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői munkaközösséggel. c.) A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: o a szülői munkaközösség vezetőségi ülésén évi legalább 1 alkalommal, o az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül, o az időközönként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,  az osztályfőnökök: o az osztályszülői értekezleteken, o fogadóórákon tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak  szülői értekezletek,  a nevelők fogadóórái,  a nyílt tanítási napok,  az írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben, illetve ellenőrző könyvben.

9

A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők és a tanulók a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülői munkaközösséghez fordulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői munkaközösséggel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél illetve intézményeknél található meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárszobájában  az iskola tanári szobájában  az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyettesénél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető:        

az iskola irattárában, az iskola könyvtárszobájában, az iskola tanári szobájában, az iskola igazgatójánál, az iskola igazgatóhelyettesénél, az osztályfőnököknél, a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az iskolai szülői munkaközösség szervezet vezetőjénél.

A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

10

           

Klebesberg Intézményfenntartó Központ Budapest KIK Tapolca Tankerület Révfülöp Nagyközség Önkormányzata Gyermekjóléti Szolgálat Veszprém Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Veszprém Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat Tapolca a térségben működő óvodák a térségben működő könyvtárak és kulturális intézmények Balaton-felvidéki Szín-vonal Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Nivegy-völgyi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Gázló Környezetvédelmi Egyesület Helyi vállalkozók

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozókkal:  Iskolaorvos  Védőnő  Gyermekfogászat Segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

Az intézmény orvosa által ellátandó iskola-egészségügyi feladatok: -

időszakos vizsgálat az 1., 3., 5., és 7. osztályban védőoltások előtt időszakos vizsgálat 8. osztályban a továbbtanulás miatt üdülés, táborozás előtti orvosi vizsgálat elvégzése sportversenyek előtti vizsgálat fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése elsősegélynyújtás részvétel az iskola egészségnevelő tevékenységében környezet-egészségügyi feladatok A védőnő által ellátandó feladatok

- alapszűrések végzése az 1., 3., 5., 7. és 8. osztályban (súly, hossz, mellkörfogat, pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés, látásélesség,színlátás, hallásvizsgálat, mozgásszervek szűrése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés) - a gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésének ellenőrzése - elsősegélynyújtás - orvosi vizsgálatok előkészítése - védőoltással kapcsolatos feladatok előkészítése - egészségfejlesztő előadások megtartása Iskolafogászat - a fogorvos évenként elvégzi a tanulók szűrését, előre egyeztetett időpontban - a rendszeres kezelésre szoruló tanulókat (fogtömés, fogszabályozás) visszahívja a szülőkkel együtt, a további teendőket egyezteti.

11

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek – és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal.

7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskola szorgalmi időben reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 16.05 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra és délután 16:05 óra között az iskola igazgatójának vagy helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben írásban kell meghatározni. A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16:05 óráig tart. Az iskolában reggel 7 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tar tó szaktanár (írásos) engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyet tes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7:30 óra és 15:30 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet meg kezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente egy alkalommal kell megszervezni. Az iskola épületét, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

12

   

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.

8.A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek:  napközi otthon,  tanulószoba,  szakkörök,  énekkar,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkozások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkozások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 8.1. A napközi és a tanulószoba működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonba és tanulószobára történő felvétel a szülő kérésére történik a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján. A napközi otthon és tanulószoba működésének rendjét a napközis nevelők munkaközössége állapítja meg a szervezeti és működési szabályzat előírásai alapján, és azt a napközis és tanulószobás tanulók házirendjében rögzíti. A napközis és tanulószobás tanulók házirendje az iskolai tanulói házirend részét képezi. A napközis és tanulószobai foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. 8.2. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok

13

A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra, valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal az iskola éves munkatervében meghatározottak szerint osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás tervezett helyét, célját, hozzávetőleges költségeit a szülőkkel egyeztetik és beleegyező nyilatkozatot iratnak alá. Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. A napközi otthonba és a tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. Külön szülői kérésre lehetőséget biztosít az iskola ezen tanulóknak a menza igénybevételére. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – az iskola ebédet (menzát) biztosít. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtárszoba működik. Az iskolai könyvtárszoba működésének szabályait a könyvtárszoba működési rendje szabályozza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatásokon való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hités vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az iskola belső ellenőrzési feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és az egyéb belső szabályzataiban előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését,  az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről,

14





tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve előzze meg azt, szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei  A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: o az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, o az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni, o az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, o az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.



A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: o az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, o az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, o az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, o hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.

Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:  Az ellenőrzött dolgozó jogosult: o az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, o az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. 

Az ellenőrzött dolgozó köteles: o az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, o a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: o a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét,

15

o

a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.

A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató: o ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, o ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, o ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, o elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, o összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, o felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.



Igazgatóhelyettes:

o folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a pedagógusok munkavégzését, munkafelügyeletét, o a pedagógusok adminisztrációs munkáját, o a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben, belső ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A pénzügyi belső ellenőrzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az intézmény működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenőrzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belső ellenőrzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belső ellenőrzési kézikönyv szerint történik. A pénzügyi belső ellenőrzési tevékenység megszervezéséért a belső ellenőrzési vezető a felelős. A belső ellenőrzési vezetői feladatokat az intézményben a fenntartó gazdálkodó szervezete látja el.

16

?

10.A PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettes,

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.)

17



a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

11. Tájékozódás a pedagógiai programról

A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.  Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.  Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.  Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

18

12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRSZOBA MŰKÖDÉSI RENDJE Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtárszoba működik. Az iskolai könyvtárszoba feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtárszoba tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtárszoba működéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a „könyvtáros tanár” a felelős. A „könyvtáros tanár” részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. A nevelőknek az iskolai könyvtár szobában tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a „könyvtáros tanárral” egyeztetniük kell.

Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok. A könyvtárszobai dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre a tanuló nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a „könyvtáros tanár” javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.

13.A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják:  Az első-negyedik évfolyamon o a heti három kötelező testnevelés óra o a többi tanítási napon pedig néptánc és népi játék tanóra o Az ötödik-hatodik évfolyamon o a heti négy kötelező testnevelés óra, o a többi tanítási napon néptánc o A hetedik-nyolcadik évfolyamon o Heti öt kötelező testnevelés óra Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni.

19

A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy  az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem,  a téli időszakban: a tornaterem A tömegsport-foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.

14. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges in tézkedéseket megtegye. 14.1 Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamin tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és a testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: o az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, o a házirend balesetvédelmi előírásait, o rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, o A tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt.

20



A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munka védelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

14.2 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést ki kell vizsgálnia az iskola igazgatójának. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okot és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 14.3 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyílván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg

21

kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  igazgató  igazgatóhelyettes  szaktanár

A rendkívüli     

eseményről azonnal értesíteni kell: az intézmény fenntartóját, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket hangjelzéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található „Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

22



 



Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia!

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos, stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a Tűzriadó terv tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal törté nő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

23

16.AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozóinak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskola tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját,  a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozók díjazásának módját és mértékét,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. A magasabb jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével:  A nevelőtestület döntése előtt az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, illetve hány tanuló részére szükséges a napköziben, tanulószobán tankönyvet biztosítani, valamint tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre.  A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot.  A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői munkaközösséget, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.  A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket.  Az iskola biztosítja, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.  Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján és a szakmai munkaközösségek

24

véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés pontos mértékét a körülmé nyek figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg.

17.KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el a dolgozók munkateljesítményét, illetve – a helyettesítést kivéve – a többletfeladatok ellátását, minőségi munkavégzést. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény vezetője és bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A költségvetésben a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre az adott gazdasági évre biztosított összegből esetlegesen fennmaradó összeget a tárgyév végén az iskola dolgozóinak jutalomként lehet kifizetni a tartósan magas színvonalú, kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munka szempontjainak figyelembe vételével. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés, dolgozóknak történő odaítéléséről az iskola igazgatója dönt.

18. AZ ISKOLA HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPEK RENDJE A hagyományok célja:  az iskolai közösség építése,  egymás iránti tisztelet, megbecsülés növelése,  a hazaszeretet elmélyítése.  Ünnepélyek: Intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi ünnepek alkalmából:  Október 6.  Október 23.  Karácsony  Március 15. A hagyományápolás további formái:

25

           

Ünnepélyes tanévnyitó és első osztályosok köszöntése4 Mikulás A Magyar Kultúra Napja – kiállítás és hangverseny Farsang A Költészet Napja – Szavalóverseny Anyák napja Madarak és Fák napja Tanév végi kulturális bemutató Gyereknap Pedagógusnap Ballagás Ünnepélyes tanévzáró

Az iskola ünnepélyeken és rendezvényeken pedagógusoknak és diákoknak egyaránt az alkalomhoz illő ruhában kell megjelenni. A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a munkatervben határozzuk meg.

19. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év március hó………………………………….napján fogadta el.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával lép hatályba, és ezzel az ezt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.

Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti:  a fenntartó  a nevelőtestület,

26

  

az iskola igazgatója, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

A RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai diákönkormányzat 2013. év március hó………… napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Révfülöp, 2013. …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője

A RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskolai szülői munkaközösség iskolai vezetősége 2013. év március hó……………………………. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Révfülöp, 2013. …………………………………… a szülői munkaközösség vezetője

A RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit az iskola nevelőtestülete 2013. év március hó……………………. napján tartott ülésén véleményezte, a benne foglaltakkal egyetértett és elfogadásra javasolta. Révfülöp, 2013. …………………………………… igazgató

A RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA szervezeti és működési szabályzatát, valamint annak mellékleteit……………………………………..(fenntartó) …………………….. számú határozatával jóváhagyta.

Kelt, ……………………………………………….

27

…………………………………… Fenntartó KIK

28

MELLÉKLETEK I. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A RÉVFÜLÖPI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK MELLÉKLETE

1.

Az intézményünkben folyó adatkezelésnek és adattovábbításnak mindenben meg kell felelnie a személyes adatok védelméről szóló és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1992. évi LXXIX. törvény előírásainak.

2.

Az intézményben csak azon személyes és különleges adatokat lehet kezelni, melyekre a magasabb jogszabályok előírásai lehetőséget biztosítanak. Kivételes esetben (pl. statisztikai adatgyűjtésnél, tudományos kutatásnál, stb.) ez alól az iskola igazgatója felmentést adhat, de ebben az esetben az érintettel közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes.

3.

Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő:  papír alapú nyilvántartás,  számítógépes (elektronikus) nyilvántartás.

4.

Az intézmény adatkezelési tevékenységéért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Adatkezelési jogkörének gyakorlásával az intézmény egyes dolgozóit bízza meg az alábbi pontokban részletezett módon.

5.

Az adatok felvételével, nyilvántartásával megbízott dolgozók a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan:  Az alkalmazottak adatait felvehetik, nyilvántarthatják: o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár. 

6.

A o o o o o

tanulók adatait felvehetik, nyilvántarthatják: igazgatóhelyettes, iskolatitkár, osztályfőnökök, napközis nevelők, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök.

Az adatok továbbításával megbízott dolgozók a Kt. 2. sz. mellékletében engedélyezett esetekben:  Az alkalmazottak adatait továbbíthatják a munkaköri leírásukban szereplő feladatokkal kapcsolatosan: o igazgatóhelyettes, o iskolatitkár.

29



A tanulók adatait továbbíthatja: o Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adatot továbbíthatja: igazgató. o A sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségre vonatkozó adatokat a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. o A magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatokat az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a tanulószerződés kötőjének, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének továbbíthatja: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, iskolatitkár. o A diákigazolvány – jogszabályban meghatározott – kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adatot továbbíthatja: iskolatitkár. o A tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához kapcsolatosan adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök. o Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából adatot továbbíthat: igazgató. o A családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából adatot továbbíthat: igazgató, igazgatóhelyettes, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.

7.

Az alkalmazottak adatait a közalkalmazottak személyi anyagában kell nyilvántartani. A személyi anyag része a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény alapján összeállított közalkalmazotti alapnyilvántartás. A személyi anyagot az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. Az alkalmazottak személyi anyagának vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az igazgató a felelős.

8.

A tanulók személyes adatait osztályonként csoportosítva az alább felsorolt nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  törzskönyv (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnök),  bizonyítvány (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  beírási napló (vezetéséért felelős: iskolatitkár),  osztálynaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, osztályfőnökök),  napközis és tanulószobai csoportnaplók (vezetéséért felelős: igazgatóhelyettes, napközis nevelők, tanulószoba vezető),  diákigazolványok nyilvántartása (vezetéséért felelős: iskolatitkár).

9.

A tanulóknak a jogszabályokban biztosított kedvezményekre jogosító adatait a számviteli szabályoknak megfelelő pénzügyi nyilvántartáshoz csatolva kell nyilvántartani. Ennek kezeléséért az intézmény kincstárnoka a felelős.

10. Az intézmény adatkezelési szabályzatának a jogszabályi előírásokhoz igazodó mindenkori módosításáért az igazgató a felelős.

30

MELLÉKLETEK II. MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK Tanító munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Tanító

FEOR száma: 2431

A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató A munkakör szakmai irányítója: igazgató A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakörnek utasítást adó munkakörök: O vezető beosztású munkakörök (iskolaigazgató, iskolaigazgató-helyettes) A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11 1994. (VI. 8.) MKM rendelet. - 10 1 99. (V. 13.) MKM rendelet. - Alapító okirat. SZMSZ, - Pedagógiai Program. A munkavégzés helye: O az intézmény székhelye: O az intézmény telephelye: A tanító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el. A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1.A tanítói feladattal kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanító rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel.

31

- Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal. 2.Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülök közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának ellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. II. Részletes szakmai feladatok 1. A tanító alapfokú nevelési-oktatási feladatai - A tanító az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és a nyitottságot. - Segíti a gyermeket átvezetni az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. - Fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. - Tevékenysége során teret ad a gyermekjáték- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. - Tanítói tevékenysége közben a tanultak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt. - A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását. - Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat. - Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segítséget nyújt a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. - Tevékenysége során ügyel arra, hogy - a tanulók fejlesztése a test és lékek szempontjából harmonikusan történjen, - a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse, - megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét. - a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra. 2.A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló - egyéni képességét.

32

- tehetségét. - fejlődésének ütemét. - szociokultúrális helyzetét és fejlettségét, - sajátos nevelési igényét. á) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, /) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. i) közreműködik a tanuló fejlődéséi veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.

j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 1} a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. m) tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. ti) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 3. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi tanterv figyelembe vételévei az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és_más felszereléseket ki választja. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. 4.A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. 5.Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását, szervezett továbbképzésen való rés/vétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésben;

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

33

Kelt.: ………………………………….

……………………………………..

átadó

átvevő

A munkaköri leírás 3 példányban készült: - munkavállaló példánya - intézményvezető példánya - irattári példány Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés, tantárgyfelosztás és módosításai tartalmazzák

Tanár (osztályfőnök) munkaköri leírása

Munkakör megnevezése: TANÁR

FEOR száma: 2431

A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató A munkakör szakmai irányítója: igazgató A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakörnek utasítást adó munkakörök: O vezető beosztású munkakörök ( iskolaigazgató, iskolaigazgató-helyettes) A munkakör célja: A közoktatási törvényben előírtak alapján, az intézmény oktatási-nevelési feladatainak ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról. - 11 1994. (VI. 8.) MKM rendelet. - 10 1 99. (V. 13.) MKM rendelet. - Alapító okirat. SZMSZ. - Pedagógiai program. A munkavégzés helye: O az intézmény székhelye: O az intézmény telephelye: A tanár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

34

A munkakör tartalma Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel. - Tiszteli az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi feladatokat vállal.

2.Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 3.Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor. II. Részletes szakmai feladatok 1.A tanár alapfokú nevelési-oktatási feladatai - Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket. - A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz. - Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra. - Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. - Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását. - Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát. - Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket. - A tanulót testi és a lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti.

35

-

Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.

2.A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok - A tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről, b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti c) oktató tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló -

egyéni képességét. tehetségét. fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét.

d) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását. e) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, /) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, g) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi, h) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. i) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében. j) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására k) a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében

intézkedést tart szükségesnek 1) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. m) tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja n) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja. 3. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi tanterv figyelembevételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket és más felszereléseket kiválasztja. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. 4.A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét.

36

5.Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását, szervezett továbbképzésen való rés/vétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésben)

III. Osztályfőnöki feladatok Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok - Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését. - Tevékenységévei aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését. - Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál tanító társaival a tanulók haladásáról. - Közreműködik a tanulók és tanítók konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is. - Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanító társai, valamint a diákok véleményét is. - Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat. - Szülő értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást. - Rendszeresen fogadóórát tart. mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről. - Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon. A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

………………………………….

……………………………………..

átadó

átvevő

A munkaköri leírás 3 példányban készült: - munkavállaló példánya - intézményvezető példánya - irattári példány

37

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés, tantárgyfelosztás és módosításai tartalmazzák

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása

Munkakör megnevezése: TANÁR

FEOR száma: 2431

A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: igazgató A munkakör szakmai irányítója: igazgató A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek A munkakörnek utasítást adó munkakörök: O vezető beosztású munkakörök (iskolaigazgató, iskolaigazgató-helyettes) A munkakör célja: A közoktatási törvény szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladataként meghatározott tevékenységek ellátása. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról, - 11 1994. (VI. 8.) MKM rendelet. - 10 1 99. (V. 13.) MKM rendelet. - Alapító okirat. SZMSZ. - Pedagógiai program. A munkavégzés helye: O az intézmény székhelye: O az intézmény telephelye: A gyermek és ifjúságvédelmi felelős a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve a; utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma

Szakmai feladatok I. Általános szakmai feladatok 1. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik á szülőkkel a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.

38

- Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. 2. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

II. Részletes szakmai feladatok 1. Gyermek védelmével kapcsolatos feladatok Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ennek keretében: a) Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy - milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, - az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, c) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján veszélyeztetettnek számító tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében -családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, d) gyermekbántalmazás vélelme esetén az igazgatónál kezdeményezi a gyermekjóléti szolgálat értesítését, e) a gyermeket veszélyeztető tényezőket megvizsgálja, ha azokat az intézmény rendelkezésére álló pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethetőnek értékeli, kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, f) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az eset-megbeszéléseken, g) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, h) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, i) tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, j) a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja k) a szülőket és a gyermekeket az őket érintő, gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek, 1) a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad,

39

m) tevékenysége során a gyermekek és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. 2.A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - Az iskola pedagógiai programjának gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében segíti az egészségnevelési, ennek részeként a kábítószer-ellenes program kidolgozását, figyelemmel kíséri végrehajtását; szükség esetén intézkedést kezdeményez az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújt a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi nevelési terv figyelembe vételévei az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja. 3. Együttműködési feladatok Munkája során együttműködik az intézményben tevékenykedő - szabadidő-szervezővel, - a diákönkormányzatok munkáját segítő személlyel. 4. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás egy példányát átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

………………………………….

……………………………………..

átadó

átvevő

A munkaköri leírás 3 példányban készült: - munkavállaló példánya - intézményvezető példánya - irattári példány Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a munkaszerződés, tantárgyfelosztás és módosításai tartalmazzák.

40

MELLÉKLETEK III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS VEZETÉSI FELÉPÍTÉSE

Igazgató

A működtető Révfülöp Nagyközség Önkormányzatána k munkavállalói

Igazgatóhelyettes

Iskolatitkár

Nevelők

Technikai dolgozók

Szervezeti és Működési Szabályzat

TARTALOMJEGYZÉK

1. A SZERVEZETI

ÉS

MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

ÁLTALÁNOS

RENDELKEZÉSEI,

A

SZERVEZETI

MŰKÖDÉSI

ÉS

SZABÁLYZAT

HATÁLYA………………………………………………………………………………………….2

2.INTÉZMÉNY ADATAI………………………………………………………………………………………….2 3.TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS……………………………………………………………………………..3 3.1. A MŰKÖDÉS RENDJE…………………………………………………………………………………3 3.2. BELSŐ KAPCSOLATOK………………………………………………………………………………4 3.3. KÜLSŐ KAPCSOLATOK……………………………………………………………………………..5 4. AZ ISKOLA SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA…………………………………………………..…5 4.1.AZ ISKOLA SZERVEZETE ……………………………………………………………………….….5 4.2.AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI………………………………………………………………………6 5. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, EZEK KAPCSOLATAI EGYMÁSSAL ÉS AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSÉVEL….6 5.1. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉG…………………………………………………………………………………..6 5.2. AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE…………………………………………………………….6 5.3. A NEVELŐK KÖZÖSSÉGE…………………………………………………………………………………6 5.4. A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG…………………………………………………………………………….7 5.5. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI………………………………………………………………………………..8 5.6. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA……………………………………………………8 6. AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI…………………………………11 7. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE……………………………………………………………………………11 8. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK………………………………………………………………………12 8.1. A TANULÓSZOBA ÉS A NAPKÖZI MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK……………13 8.2 AZ EGYÉB TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK…………13 9. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK…………………………14 10. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE……………………………………………16 11. A PEDAGÓGIAI PROGRAM……………………………………………………………………………….17 12. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRSZOBA MŰKÖDÉSI RENDJE……………………………………………………18 13. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS FORMÁI…………………………………………………………………18 14.AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN ……………………………………………………………………………………20 15. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK……………………………………………...22 16.AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE……………………………………………………………..23 17.KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELEI …………………………..25 18.AZ ISKOLA HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPEK RENDJE……………………………………..25 19.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK………………………………………………………………………………….26 MELLÉKLET: ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT…………………………………………………………………………………28 MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK………………………………………………………………...................30 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI ÉS VEZETÉSI FELÉPÍTÉSE……………………………………………………40

42