A
Kiss Bálint Református Általános Iskola Helyi tanterv 2007
2 Tartalom: I. ............................................................................................................................................. 4 Tanulói jogviszony .................................................................................................................. 4 I.1. Tanulói jogviszony, átjárhatóság ................................................................................... 4 I.1.1. Belépés az iskola induló évfolyamára ...................................................................... 4 I.1.2. Belépés felsőbb évfolyamokra ................................................................................. 4 I.1.3. Iskolán belőli átlépés más osztályba ....................................................................... 4 I.1.4. Továbbhaladás ,a magasabb évfolyamba lépés feltételei ....................................... 5 I.2. Osztályba és tanulócsoportba sorolás rendje ................................................................ 5 II. ............................................................................................................................................ 7 Az iskola képzési rendje ......................................................................................................... 7 II.1. Az intézmény alapfeladatai ........................................................................................... 7 II.2. Tantárgyszerkezet ........................................................................................................ 7 II.2.1. A hitoktatás alapelvei az egyházi iskolában............................................................ 7 II.2.2. Egyházi ének .......................................................................................................... 8 II.2.2. Anyanyelv és élő idegen nyelv ............................................................................... 8 II.2.3. Természet- és társadalomtudomány ...................................................................... 8 II.2.4. Készségtárgyak ...................................................................................................... 9 II.2.5. Modulok ................................................................................................................ 10 II.2.6. Speciális képzési formák – A tanulás tanítása...................................................... 10 II.3. Az iskolai képzés szakaszai ....................................................................................... 11 II.4. Alsó tagozatos órakeret .............................................................................................. 12 II.5. Felsős órakeret II. (7-8. évfolyam) .............................................................................. 13 III. ......................................................................................................................................... 14 Az iskola értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása .......................... 14 III.1. Tanulói teljesítmények értékelése ............................................................................. 14 III.1.1. Az értékelés általános alapelvei .......................................................................... 14 III.1.2. Az értékelés helyi rendszere ................................................................................ 14 III.1.4. A beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének formái ............................... 15 III.1.5. A konkrét értékelés formái .................................................................................. 15 III.1.6. Érdemjegyek és osztályzat .................................................................................. 16 III.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások ........................................................................... 16 III.3. A jutalmazások elvei és formái .................................................................................. 17 III.4. Az elmarasztalások elvei és formái ........................................................................... 18 III.5. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ........... 19 III.5.1. Magatartás........................................................................................................... 19 III.5.2. Szorgalom ........................................................................................................... 19 III.6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ................................................................... 20 III.6.1. Hiányzás miatti lemaradás pótlása ...................................................................... 20 III.7. Az egyes modulok értékelése és minősítése ............................................................. 20 III.7. Belső vizsgarendszer ................................................................................................ 21 IV. ......................................................................................................................................... 22 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 22 V. .......................................................................................................................................... 24 A taneszközök kiválasztása .................................................................................................. 24 V.1. Taneszközök kiválasztásának alapelvei ..................................................................... 24 V.2. Az iskolai tankönyvrendelés szabályai ....................................................................... 24 V.2.1. A tankönyvek megvásárlása ................................................................................ 24 V.2.2. A tankönyvvásárlás támogatása .......................................................................... 25 V.2.3. Tartós tankönyvek ................................................................................................ 25
3 VI. ......................................................................................................................................... 25 Eszközlista ........................................................................................................................... 25 VII. ........................................................................................................................................ 27 A tantárgyak tantervei ........................................................................................................... 27
4
I. TANULÓI JOGVISZONY I.1. Tanulói jogviszony, átjárhatóság A tanuló az iskolával a beiratkozás napjától tanulói jogviszonyban áll, jelenlétével a jogviszony létrehozását illetve folytonosságát jelzi. A tanulói jogviszony megszűnik:
az átvétel napján, ha a tanuló másik iskolában folytatja tanulmányait, a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja folytatni, hagyományos módon az iskolai tanulmányok sikeres befejezésével a nyolcadik évfolyamban, Négy vagy hatosztályos gimnáziumba való átlépéssel az adott évfolyam sikeres teljesítése után, Fegyelmi okból történő iskolaváltás alapján az igazgató döntése szerint. I.1.1. Belépés az iskola induló évfolyamára
Az iskolába az a tanuló vehető fel, aki bejelentett lakóhellyel – külföldi állampolgár esetében letelepedési engedéllyel – rendelkezik, a tárgyév május 31-ig a 6. életévét betöltötte és az óvodai szakvélemény alapján iskolaérett. Ha a szülő kéri a tárgyév június 1. és december 31. között tankötelessé váló gyermek felvételét, indokolt esetben a nevelési tanácsadó szakvéleménye és az alsó tagozatos munkaközösség-vezetők javaslata alapján az igazgató dönt. Beiratkozás előtt a szülők megismerhetik iskolánk egyházi nevelésének mibenlétét. Mivel iskolánk a város egyetlen református általános iskolája, így a város egész területéről, a külterületekről, sőt a környező településekről is várjuk a jelentkezőket. Felekezeti hovatartozás a gyermekek felvételét nem befolyásolhatja. A megkereszteltség hiánya sem kirekesztő ok, ezt az évek folyamán, a család meggyőződése szerint pótolhatja. A felvételt nyert tanulók között semmiféle diszkrimináció nem történik, sem világnézeti, sem felekezeti, sem bármi más ok alapján. A tanulók lehetőség szerint saját felekezetüknek megfelelő hitoktatásban részesülnek / református, evangélikus, katolikus /. Nagyszámú jelentkező esetén a szülővel és a gyermekkel történő közös elbeszélgetés dönt a felvételről. I.1.2. Belépés felsőbb évfolyamokra A felsőbb osztályokban történő jelentkezés esetén a felvételről az iskola igazgatója dönt a megfelelő tanulmányi eredmény figyelembevételével. Meghatározó szempont a szülő igénye az egyházi nevelésre. A felvételre (átvételre) lehetőség szerint a félév vagy tanév zárását közvetlenül követve kerüljön sor. I.1.3. Iskolán belőli átlépés más osztályba Az iskola negyedik évfolyamának végén képességek szerinti felmérésre kerül sor, magyar és matematika tárgyakból. Az elért eredmények alapján történik meg az ötödik osztályok
5 kialakítása, ha az osztály összetétele ezt szükségessé teszi. Differenciálásra lehetőség van csoportbontással is, ha az órakeret ezt lehetővé teszi (lásd ott). Ettől eltérő esetben, a szülő vagy a tanuló indokolt kérése esetén - az érintett osztályfőnökök véleményét figyelembe véve - döntésre az igazgató jogosult. I.1.4. Továbbhaladás ,a magasabb évfolyamba lépés feltételei
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor lép, ha az előírt tanulmányi követelményeket legalább elégséges (2) minősítéssel teljesítette. Az első-harmadik évfolyamon a tanuló csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. E rendelkezést kell alkalmazni az idegen nyelv tanulás esetén is a negyedik évfolyamon. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a kiskorú tanuló esetén a szülő írásban benyújtott kérésére az igazgató dönt. A szülő írásos kérésére az 1-4. évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet osztályozóvizsgát. Ezen vizsgák tananyagát a mindenkori tanmenetben rögzített tantárgyi minimum alapján a tanító vagy szaktanár határozza meg. Javító-, pót-, vagy osztályozóvizsgára bocsátott tanulók sikeres vizsgaeredmény esetén léphetnek felsőbb évfolyamba. Ha a tanuló a tanév végén háromnál több elégtelen osztályzatot kapott, a tanévet megismételni köteles. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, és mulasztásait a tanév végéig nem tudja pótolni, a tanítási év végén nem osztályozható, a továbbhaladáshoz osztályozóvizsgát köteles tenni. Az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről a tanuló bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokirat. A 8. évfolyam végén a tanulók az iskola vizsgaszabályzata alapján záróvizsgát tesznek. Az előírt vizsga teljesítéséről a tanulók tanúsítványt kapnak. A Közoktatási Törvényben előírt feltételek teljesülése esetén a tanulónak módja van évfolyamok összevont teljesítésére. A tanuló – a szülő írásos kérésére – a teljes oktatási időszak alatt egyszer az eredményesen befejezett évfolyamot megismételheti. A mindenkori tehetségfejlesztő pedagógus feladata a tanulás folyamatosságát, a középiskolába való átlépést segíteni. Többszöri évismétlés esetén lehetőség szerint kérni kell fejlesztő pedagógus segítségét, képességvizsgálatot. A szülővel való megállapodás alapján ki kell választani azt a képzési formát, amelyben a gyermek előrehaladása a leginkább biztosított. I.2. Osztályba és tanulócsoportba sorolás rendje
Iskolánk épülete 25 tantermes. A tantermek megoszlása a következő: alsó tagozatos osztályterem: felső tagozatos szaktanterem: testnevelés terem: iskolakönyvtár:
8 13 1 1
6 Az oktatást egy szépen helyreállított díszterem, egy iskolarádió stúdió és testnevelés öltözők segítik. A mindennapos testnevelés feltételeit javítja az új kondicionálóterem. Évfolyamonként 2 osztály tanul. Az átlagos osztálylétszám 24 fő. Az 1. osztályosok osztályba sorolásáról az érintett nevelők véleménye alapján az igazgató dönt. Lehetőség szerint figyelembe vesszük a szülők kívánságát. A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba való felvétel. A következő tanévre a felvételt a szorgalmi időszak utolsó napjáig kérheti a szülő. A gyermek tanulmányi eredményének alakulását figyelembe véve az igazgató kötelezheti a tanulót a napközi otthon igénybevételére. A felsős napközis felvételre a tanév elején lehet jelentkezni. Az osztályfőnök szorgalmazza a felsős napközi év közbeni igénybevételét a gyengébb tanulmányi eredményű tanulók esetében, a hosszabb hiányzást követően, valamint akkor, ha azt gyermekvédelmi szempontok indokolják. Indokolt esetben mód van arra is, hogy a szülő a napközis felvételt tanév elején, illetőleg tanév közben igényelje.
7
II. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE II.1. Az intézmény alapfeladatai
Az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) elsajátításának biztosítása Harmonikus személyiségfejlesztés Értékközvetítés (hazai és egyetemes kultúra) Problémamegoldó gondolkodás kialakítása, fejlesztése Indulási hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása Egészséges életmódra nevelés Környezetvédelmi nevelés Pozitív pályaorientáció II.2. Tantárgyszerkezet
A következőben néhány tantárgycsoportot emelünk ki a célból, hogy iskolánk sajátos egyházi neveléséből fakadó oktatási - nevelési célkitűzéseit felvázoljuk, egy - egy tantárgycsoportra bontva. Alapelvként, kiindulópontként hangsúlyozzuk, hogy a kerettantervek követelményrendszere számunkra is kötelező érvényű. Az egyházi jellegből, az iskola szellemiségéből adódó ismeretek, a kötelezően elsajátítandó tananyagon felül értendők úgy, hogy ezek az évek során határozott világszemléletet adjanak tanulóinknak, segítve őket abban, hogy megtalálják teremtett világunkban méltó helyüket, és kiegyensúlyozott, boldog emberekként élhessenek. II.2.1. A hitoktatás alapelvei az egyházi iskolában Az egyházi iskolában a hitoktatás nem független tárgyként van jelen, hanem szintézisben a többi tárggyal. A természettudományok, humán tárgyak és a hittan, mint szaktárgy között nem szabad éles határvonalat húzni, sőt a kapcsolódási pontokat minden irányban ki kell alakítani. Az egyházi iskolában a hitoktatásnak hiteles teológiai - tudományos alapokon kell nyugodnia. A teológia, mint tudomány ugyanúgy tanulható, mint bármely más tárgy. A hittani és vallási ismereteket éppen ezért nem világnézeti kategóriának tartjuk, hanem a humán nevelés elmaradhatatlan információrendszereként értelmezzük. Világosan körülhatárolható az az ismeretanyag, amit tanítunk, számon kérünk és ugyanúgy, mint más tárgyakat, osztályozunk is. A hitoktatás témakörébe tartozó anyagcsoportok: Bibliaismeret Egyháztörténet Hittanismeretek / dogmatika / Erkölcsismeretek / etika / Egyházi művészetek A hitoktatás egyértelmű és nem titkolt célja az élő hitre vezetés. A hit azonban nem osztályozható, nem erőltethető, el sem várható. A Jézus Krisztusban való hit a Szentlélek ajándéka. Az egyházi iskolában a hitoktatás a gyülekezetbe való beilleszkedést célozza, de azt kötelezővé nem teheti. A fenntartó gyülekezet, ill. a más felekezetek számára lehetővé kell tenni a tanulókkal való kapcsolat felvételét.
8 II.2.2. Egyházi ének A Református Egyház előírásai alapján a 2007/08-as tanévtől két évfolyamon (4. és 5. osztályokban) heti 1-1 órában ismerkednek tanulóink a protestáns énekkinccsel. II.2.2. Anyanyelv és élő idegen nyelv Anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés alapvető célkitűzése az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek fejlesztése. Ápolja és hagyományozza az anyanyelvi örökséget, felkészít a kommunikációs helyzetekben való aktív részvételre, fejleszti az önálló tanulást és az önművelés képességét. Az alapkészségeken és képességeken túl kiemelten kezeljük az önművelést, az illemtant és a kommunikációt. Élő idegen nyelv A gyermekek életkori sajátosságának megfelelően először szoktató jelleggel, majd fokozatosan egyre nagyobb követelményeket felállítva tanítjuk az angol, német és francia nyelvet. Célkitűzésünk találkozik a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott szándékkal, mely szerint az idegen nyelv tanítása a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítását szolgálja . Szeretnénk az idegen nyelvet olyan fokon elsajátíttatni a tanulókkal, hogy a tanulók többsége hétköznapi helyzetekben a nyelvet használni tudja. II.2.3. Természet- és társadalomtudomány Matematika, informatika, technika A matematika rugalmas, fegyelmezett gondolkodásra, a felfedeztetés, az ötletes megoldások keresésére nevel. A gondolkodásra nevelés alapvető célkitűzés a matematika tanításában, mely kellően megértett fogalmak, az alapvető matematikai ismeretek megtanulásával társul. Iskolánkban évről - évre munkatervi fő feladatként szerepel az alapozó tárgyak, ezen belül az alapkészségek elsődleges elsajátítása. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, mely kezelésének elsajátítása napjainkban már az alapműveltség részének tekinthető. A technika tantárgy tanítási óráján nyílik lehetőség a háztartási ismeretek oktatására, mely segítségével iskolánkban már évek óta készítjük fel tanulóinkat a családi életre, helyes életvitelre, családi gazdálkodásra. Természet- és társadalomtudományok Gyermekeinket arra tanítjuk, hogy teremtett világunkban az embert természeti és társadalmi környezet veszi körül. Bonyolult világunkban való eligazodásukat - hitükön túl - segítik azok az ismeretek, melyeket e témakörhöz tartozó tantárgyak oktatása során sajátítanak el /földrajz, biológia, kémia, fizika, történelem/. Az ember társadalmi környezetéhez való viszonyát meghatározzák ismeretei: biológiai, szociológiai, történelmi; és meghatározzák személyiségjegyei, önismerete, erkölcsisége, melyek az ismeretek elsajátítása közben szintén fejleszthetőek. A történelmi ismeretek elsajátítása, a múlt ismerete a gyermek világképének alakítását szolgálja. E tantárgyon belül különösen nagy lehetőség a nemzettudat megalapozása, a szülőföld, a haza megismerése, megbecsülése, a honszeretet elmélyítése. A cselekvő hazaszeretetre nevelésnek különleges színtere lehet a történelemóra.
9 A természeti környezet megismerése nem csak a tanítási órákon elsajátított ismeretekből áll, hanem azok folyamatos gyakorlásából, gyakorlati alkalmazásából. Úgy, mint azt az előbbiek során mintegy alkalmazásként a cselekvő hazaszeretetként fogalmaztunk meg. Tanulóinknál el kell érnünk a cselekvő természetszeretetet, másképpen fogalmazva a természet védelmét. II.2.4. Készségtárgyak Művészeti nevelés E műveltségi terület szerteágazó és éppen ezért komplex nevelési tevékenységet igényel. Részterületei egymáshoz kapcsolódnak, ugyanakkor önálló egységet is képviselnek. A terület összetettsége nem csak a tanítandó tárgyak különbözőségéből adódik, hanem a képzési funkciók összetettségéből is. Éppen ebből adódik a területet összekapcsoló, összefogó közös feladat: a nemzeti műveltség és az egyetemes világörökség részét képező egyetemes műveltség közvetítése. A művészeti nevelés részterületei közösek, értékközvetítői és értékmegőrzői mivoltukban, továbbá abban, hogy az érintetteket aktív befogadásra, sőt alkotásra késztetik. A művészeti nevelés kiemelt célkitűzése, feladata iskolánknak. A jelenlegi tendenciákból életigenlőbb, egészségesebb, sokoldalúbb ember- és jellemformáló művészetet szeretnénk beépíteni tantervünkbe. Célunk, hogy az iskola mutassa be az igazi értékeket, Istennek, a művészetekben is megnyilvánuló szeretetét. Zenei nevelésünkben a Kodály módszert alkalmazva, a tantervi anyagot egyházi zenével bővítjük. Célunk az „éneklő iskola” kialakítása, az, hogy a belső békét, derűt sugárzó gyermeki személyiség tükröződjön abban is, hogy gyermekeink szívesen, természetes módon énekelnek saját és mások örömére. A közös éneklés alkalmai az énekórákon kívül: reggeli áhítatok, hittanórák, gyermek-istentiszteletek, énekkar. A képzőművészeti nevelés színtere a rajzóra, melynek felépítésében fontos szerepet kap a művészeti alkotások elemzése. Ez az a többlet, melyet egyházi nevelésünk nyújtani tud, hiszen az egyetemes és hazai művek között gazdagon találhatók bibliai jeleneteket megörökítő művészeti alkotások. Ezek megértéséhez, elemzéséhez nélkülözhetetlenek azok az ismeretek, melyeket a gyermekeink az egyházi nevelés, oktatás során elsajátítanak. A művek kiválasztása gondos tervező és szelektív előkészületet igényel. Itt is lényeges a helyénvaló alkalmazás és az egyoldalúság elkerülése. Az egyházi ünnepek előkészítésekor is alkalom adódik e témakörök bemutatására. A művészeti nevelés fontos velejárója a színvonalas művészeti alkotások megfelelő értékelése és annak befogadása. Ennek érdekében tanulóink rendszeres látogatói az „Ifjú Zenebarát „hangversenysorozat koncertjeinek és a különböző képzőművészeti tárlatoknak. Testnevelés és sport A testnevelés sajátos eszközeivel hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók életigenlő, a belső lelki harmóniával együtt járó testi egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Célunk olyan fiatalok nevelése, akik ismerik és értékelik a mozgás, a játék, a becsületes versengés örömét, miközben tisztelik, becsülik egymást, örülnek egymás teljesítményének. Lényeges szempont, hogy sportolás közben sem feledkeznek meg személyiségük pozitív jellemvonásairól. Akarattal, kitartással küzdjenek a jobb eredményért, ugyanakkor alázattal viseljék az esetleges sikertelenséget. Fogadják el és segítsék a gyengébbet, a gyengébb képességű társaikat. Testnevelés órákon és tanórán kívüli sportfoglalkozásokon az iskola eddigi hagyományait tovább ápolva külön fejlesztjük a tehetséges tanulókat. Részt veszünk a városi és területi sportversenyeken, az iskola közösségével együtt örülünk az elért eredményeknek,
10 sikereknek. A mentálhigiénia a mai társadalom krónikus veszélyei között a gyermekek egészséges fejlesztése érdekében nyújthat segítséget. II.2.5. Modulok Tánc és dráma Két olyan új, az eddigi oktatásban csak esetleges kiegészítő lehetőség került iskolánk kínálatába, amely a cselekvésre építve, segíti a harmonikus fejlesztést, fontos szerepet vállalva a tanítás-tanulás folyamatában. A tanuló egy-egy jól sikerült foglalkozás alkalmával önmagát és másokat megfigyelve értékrendet alakíthat ki, alapképességeit fejlesztheti. A dráma során tartós együttlét során a csoportok eljuthatnak a problémák komplex feldolgozásáig. Alkalmazási területe nemcsak a konkrét drámaórára korlátozódik, hanem beépíthető a tanítási órák bármelyikébe az ismeretek feldolgozásánál, alkalmazásánál. Hon- és népismeret Hazánk történelmének megismerése mellett kiemelkedő fontosságú a szűkebb környezetünk, tájegységünk értékeinek tolmácsolása. Helytörténeti könyvek, hangzóanyagok, népművészeti kiadványok segítik a hon- és népismeret lehetőségeit. A honés népismeret oktatására külön tanítási órák keretében kerül sor az 5-6.évfolyamokon. Egészségtan Az egészséges életmódra nevelés színtere. Itt nyílik lehetőség a prevenciós alkalmakra. Intézményünk a nyolcadik osztályos biológia órák keretében biztosítja az egészségtan oktatását. Mozgókép és médiaismeret Felgyorsult világunkban egyre nehezebb az információtömegből kiemelni a valóban lényegest. Mindennapjainkat uralja a televízió és a számítógép. Meg kell ismertetnünk tanulóinkat a reális értékek felismerésére, megbecsülésére és a helyes művelődési szokások kialakítására. Itt kell helyet adnunk a fogyasztói társadalom kialakulása folytán a helyes fogyasztói szokások elsajátítására. A képzés anyaga a 8. évfolyamos rajz illetve a 78. osztályos informatika tantárgyak óráiba épül be. II.2.6. Speciális képzési formák – A tanulás tanítása A program 2003 tavaszán indult. Azzal indítottunk, hogy számba vettük korunk legégetőbb nevelési, oktatási problémáit. /pl.: Hogyan lehet tartós, maradandó tudást kialakítani? Miért vesztik el a tanulók motiváltságukat? Hogyan alakíthatók ki a mindennapi életben nélkülözhetetlen képességek? stb./ Majd megoldási lehetőségeket kerestünk A Tanulás tanítása, Oroszlány Péter programja, megoldást kínál mind a módszertani problémákra, mind a képességfejlesztés problémáira. Célkitűzéseit négy pontban foglalhatjuk össze: 1. A tanuláshoz való viszony áthangolása 2. Tanulási szokások formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása 3. A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése 4. Személyiségfejlesztés
11 A célkitűzések megvalósítására a tanulásmódszertan órákon van lehetőség, amely az iskolai tantárgyak között, tanórák közé beépítve foglal helyet. A tanuláshoz való helyes viszony kialakítása az egyik legnehezebb feladat. A tanulásmódszertan órákon lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy megfogalmazzák véleményüket, problémáikat az iskolával, a tanítással kapcsolatban. Feladatunk, hogy ebből következtetéseket levonva átalakítsuk tanítási gyakorlatunkat, formáljuk tanulóink gondolkodását. A helyes tanulási szokások kialakításának alapfeltétele a kicsiknél a megelőző szemléletmód, a nagyobbaknál pedig a tanulási szokások felmérése. A kérdőívek értékelése, megbeszélése után kezdődik a szokásformálás, a helyes szokások megismertetése, ami vonatkozik az iskolai és az otthoni tanulásra. / Pl.: A tanév első napján kezdd meg a tanulást! Tanulj többet az iskolában, mint otthon! Tanulással készülj a feleletre, ne szorongással! Készíts időtervet! stb./ Cél, hogy kialakuljon a tanulók helyes tanulási módszere. A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztésére nemcsak az alsó, de a felső tagozatban is programot kell kidolgozni. A szaktárgyi ismeretek sokszor háttérbe szorítják a tudatos képességfejlesztést. Kívánatos lenne, hogy az egyes alapképességek, mint a koncentrációs képesség, szóbeli kifejezőkészség, a kifejező, hangos olvasás, az emlékezet, a néma olvasás, gondolkodási képesség stb. fejlesztése tudatosan helyet kapjon a szakórákon. Első teendőnk, hogy felmérjük tanulóink képességeit. Az eredmények megbeszélése után kezdődhet a tudatos fejlesztés, ami így összehangolttá és folyamatszerűvé válhat az iskolában. II.3. Az iskolai képzés szakaszai 6-8 éves kor: A gyerekek nagy része iskolaéretten kerül intézményünkbe, hatalmas tudásvággyal, ismeret-és teljesítményigénnyel. Az új követelményeknek való megfelelés azonban számos képességbeli és személyiségbeli tényezőt igényel. Ezért az ebben az életkorban jelentkező problémák nagy része beilleszkedési és tanulási nehézségekben, magatartásproblémákban fejeződik ki. A pedagógus kénytelen felvállalni a diagnoszta szerepet is. A problémát érzékeli ugyan, de megoldani nem minden esetben tudja. Ezért van szükség még szorosabb kapcsolat kialakítására a Családsegítő Központtal, a pedagógiai szakszolgálattal. 9-11 éves kor: Az ebben az életkorban lévő gyerekek viselkedésére jellemzőek még továbbra is a kisiskolás jegyek, de a korszak végén elkezdődik egy önállósulási törekvés, a felnőtt-kapcsolatok helyét a társkapcsolatok fontossága veszi át. A személyiség és az önismeret alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a kortárscsoportok. Ebben az időszakban is jelentkezhetnek magatartásproblémák, melyek kezelése fontos feladat. A beilleszkedési nehézségek nagy része megoldódik erre a korra. 12-14 éves kor: Főleg az önmegismerés igénye jut kifejeződésre, az identitás keresés, az önállósulási törekvés, a felnőttekétől eltérő véleményalkotás, kritikai hajlandóság a jellemző. Ekkor fordul elő a legtöbb magatartásprobléma. A nevelési értekezleteken ezért kiemelt szerepet kap a serdülőkkel való helyes bánásmód megbeszélése.
12 II.4. Alsó tagozatos órakeret 1. évfolyam Köt.
Szf.
Magyar nyelv és irodalom
8
Matematika
4
Környezetismeret Ének-zene
2. évfolyam Össz.
Köt.
Szf.
0,25
8,25
8
0,25
8,25
0,25
4,25
4
0,25
4,25
1
1
1
1
1
1
1
1
1,5
1,5
1,5
1,5
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
20
19,5
2
2
Rajz
Nk.
Nk.
Össz.
Informatika
Összesen: 19,5 Hittan Hétindító csoportfoglalkozás
0,5
0
2
Mindösszesen: 21,5
0,5
1
1
1
23
21,5
3. évfolyam Köt.
Szf.
Magyar nyelv és irodalom
7,5
Matematika
3,5
0
20 2
0,5
1
1
1
23
4. évfolyam Össz.
Köt.
Szf.
0,5
8
7
0,5
8
0,5
4
3
0,5
4
Nk.
Angol/német/francia nyelv Környezetismeret
0,5
Nk.
Össz.
2
2
1,5
1,5
1,5
1,5
Ének-zene
1
1
1
1
Rajz
1
1
1
1
Technika és életvitel
1
1
1
1
Testnevelés és sport
3
3
3
3
0,5
0,5
1
1
20
21,5
2
2
2
1
1
Informatika
Összesen: Hittan
19
1
0
2
Egyházi ének Hétindító csoportfoglalkozás
Mindösszesen:
21
1
1
1
1
23
24,5
1
1
0
22,5
1
1
1
26,5
Köt. – kötelező tanítási órák Szf. – Szabadon felhasználható órák Nk. – Nem kötelező tanítási órák Hittan és egyházi ének – Az egyházi fenntartású intézményekben a kötelező órák számát heti két órával emelni kell. Az egyházi éneket tanító évfolyamokon (4-5. évfolyam) újabb egy órával nő az óraszám.
II.5. Felsős órakeret II. (7-8. évfolyam)
Magyar nyelv és irod.
5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam Köt. Szv. Össz. Köt. Szv. Össz. Köt. Szv. Össz. Köt. Szv. Össz. 4 0 4 4 0 4 2,5 1,5 4 2,5 1,5 4
Történelem, társ. *
1
1
2
1
1
2
Idegen nyelv
3
1
4
3
1
4
3
1
4
3
1
4
Matematika
3,5
0,5
4
3,5
0,5
4
3,5
0,5
4
3,5
0,5
4
Informatika
1
0
1
1
0
1
1,5
0
1,5
1,5
0
1,5
Természetismeret
2
0
2
2
0
2
0
0
0
0
0
0
Fizika
0
0
0
0
0
0
1,5
0
1,5
1,5
0
1,5
Biológia
0
0
0
0
0
0
1,5
0
1,5
1,5
0
1,5
Kémia
0
0
0
0
0
0
1,5
0
1,5
1,5
0
1,5
Földrajz **
1
-1
0
1
-1
0
1,5
0
1,5
1,5
0
1,5
1
1
0
1
1
0
1
1
0
1
1
0
1
Ének-zene ***
1,5 -0,5
1
1,5 -0,5
2,5 -0,5
2
2,5 -0,5
2
Rajz
2
-1
1
2
-1
1
Technika, életvitel ****
1
0
1
1
0
1
1,5 -0,5
2,5
0
2,5
3
0
3
2,5
0
2,5
2,5
0
2,5
0
1
1
0
1
1
0
1
1
0
1
1
0
0
0
0
0
0
0,5
0
0
0
0
0
0
1
-1
0
Testnevelés Osztályfőnöki Tánc és dráma Honismeret
0,5 -0,5 0,5 0
0,5
0,5 -0,5 0,5 0
1
Egészségtan
0
0
0
0
0
0
0
0
Mozgóképismeret
0
0
0
0
0
0
0
0
0
24
24
0,5
24,5
25
3
28
2
2
0
2
2
0
2
26
0,5
26,5
27
3
30
Részösszesen:
23,5 0,5
Hittan
2
Egyházi ének
1
Összesen:
0
26,5 0,5
1,5 -0,5
0,5 -0,5 26,5 1,5 2
28 2
1 27
28,5 1,5
* 7. és 8. évfolyam = 2 óra történelem, 0,5 óra osztályfőnöki ** 5. és 6. évfolyam = 0,5 óra honismeret és 0,5 óra osztályfőnöki *** ****
0
1
5. és 6. évfolyam = 1 óra ének és 1 óra egyházi ének (az 5. évfolyamon) 7. és 8. évfolyam = 1 óra technika, 0,5 óra osztályfőnöki (életvitel)
Köt. – kötelező tanítási órák Szf. – Szabadon felhasználható órák Hittan és egyházi ének – Az egyházi fenntartású intézményekben a kötelező órák számát heti két órával emelni kell. Az egyházi éneket tanító évfolyamokon (4-5. évfolyam) újabb egy órával nő az óraszám.
30
14
III. AZ ISKOLA ÉRTÉKELÉSE, FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA III.1. Tanulói teljesítmények értékelése III.1.1. Az értékelés általános alapelvei A tanulók értékelésének alapelvét az egyházi nevelésben a bibliai tanítás egyértelműen meghatározza. A tanulók értékelését alapvetően befolyásolja a keresztyén emberszemlélet. Elvárjuk a tiszteletet a gyermektől, de a pedagógus is tisztelje a gyermeket. Ez minden humanista szellemben nevelő iskolában megvalósítható. A keresztyén iskolában azonban a kölcsönös tisztelet alapja: "Egy kö zös Atyánk van, a fellebbe zh etetlen tekint ély, a teremtő Isten. Jézu s Kris zt us megváltottjai vagyunk, egymásnak testvérei. Hibá zhatunk, a felnőtt is, a gyermek is. A zonban bocsánatot nyerhetünk, e zért egymásnak mi is megbocsáthatunk."
Ez a következetes, de mindig szeretetteljes és előremutató értékelés alapja. Ez nem zárja ki a gyermek helyes irányba történő indítása érdekében a büntetést sem, mely azonban soha nem lehet elítélő és végleges. Felelősségünk, az Isteni parancs közvetítésének tudatában a szülőnek és nevelőnek először a példaadással kell nevelnie. Meg kell fogalmaznia, a Biblia értékrendje szerint mi a jó és mi a rossz. A református iskolába járó diák egy nagy hagyományokkal rendelkező család élő közösségébe tartozik. A szabályok, melyek a diákkor életrendjét határozzák meg, nem pusztán a közös munka menetét biztosító előírások, hanem ennek a közösségnek jellemet alakító hagyományai is. A cél, olyan normák kijelölése, amelyek biztosítják, hogy közösségünk minden tagja gyarapodjon Isten- és emberszeretetben. Az iskolán kívüli életre is vonatkoznak, ilyenkor is szem előtt kell tartani, hogy egy keresztyén közösséghez tartozunk, felelősek vagyunk intézményünk jó hírnevéért. III.1.2. Az értékelés helyi rendszere A beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének alapelvei: ismérve legyen a folyamatosság, rendszeresség, tervszerűség jellemezze a kiszámíthatóság pedagógiai szempontból sokoldalú legyen a tanulási folyamat természetes kísérője legyen, vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is, konkrét, objektív és szükség esetén méltányos legyen az osztályozás nem lehet fegyelmező eszköz. Az ellenőrzés, értékelés, mérés folyamán figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tanuló képességeihez mért fejlődését, adottságait (különösen készségtárgyak esetén) és a tantárgy jellegét.
15 Az értékelést megalapozó számonkérés, ellenőrzés alapcéljai: a tanulók értékelés, minősítése a harmonikus személyiség fejlesztése, a megfelelő önértékelés kialakítása, visszajelzés a tanuló ismeretszintjéről, fejlődéséről esetleges hiányosságairól a szülő, iskola, fenntartó felé Az értékelés, minősítés alapdokumentumai: Évfolyam 1. osztály
2-8. osztály
Félévi értékelés tájékoztató füzet e-osztálynapló ellenőrző e-osztálynapló
Tanév végi értékelés bizonyítvány törzslap (anyakönyv) e-osztálynapló igazolás iskolába járásról bizonyítvány törzslap (anyakönyv) e-osztálynapló
Az osztályzat, minősítés akkor: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)
- Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit kiválóan elsajátította, alkalmazni képes megszerzett tudását. - Ha a tanuló kevés hibával sajátította el a helyi tanterv követelményit, tudását kisebb bizonytalansággal tudja alkalmazni. - Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen, több hibával képes teljesíteni. Tudását csak tanári segítséggel képes alkalmazni. - Ha a tanuló a helyi tantervnek csak a minimális szintjét sajátította el. Kizárólag pedagógusi segítséggel képes önálló feladatvégzésre. - Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlen szükséges alapismeretekkel. Önálló feladatvégzésre nevelői segítséggel sem képes.
III.1.4. A beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének formái A pedagógus a tanmenet felépítését követve önállóan tervezi meg az ellenőrzés és értékelés formáit. Ügyelni kell a szóbeli és írásbeli számonkérések megfelelő arányára. Minél többször kell teret adni a szóbeli beszámoltatásnak. Fő típusok: szóbeli: összefüggő felelet, kiselőadás, beszélgetés, stb. írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró dolgozat, házi dolgozat, mérés, stb. gyakorlati: gyűjtőmunka, sport, kreatív vagy művészeti tevékenység, munkadarab, stb. III.1.5. A konkrét értékelés formái Értékelési típusok:
szöveges értékelés érdemjegy, osztályzat tantárgyi dicséret
16 A tanulók házi és iskolai füzeteit rendszeresen ellenőrzik és értékelik a nevelők. Az értékelés minden esetben írásban történik, ügyelve arra, hogy az konkrét segítséget adjon. A tanuló osztályzatait osztályozó-, különbözeti-, vagy javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján is meg lehet állapítani. A vizsgák lebonyolítása 3 tagú bizottság előtt történik, szóbeli ill. írásbeli számonkérés formájában. A vizsgáztatásra az iskolai SZMSZ előírásai, szabályai érvényesek. III.1.6. Érdemjegyek és osztályzat A tanulók értékelésénél az 1-3. évfolyamon szöveges minősítésre kerül sor. Az iskola a hagyományos öt számjegyet használó értékelést használja. A számszerű és szöveges értékelés az alábbi: számjegyes értékelés 5 4 3 2 1 * - dicséret miatt
szöveges értékelés jeles / kitűnő* jó közepes elégséges elégtelen
magatartás értékelés példás Jó változó rossz -
szorgalom értékelés példás jó változó hanyag -
A témazáró dolgozatok értékelése A témazáró dolgozatok értékelésénél minden tantárgyban és évfolyamon az alábbi százalékhatárok alapján történik meg az érdemjegyek kialakítása: 100 - 90 % 89 - 75 % 74 - 55 % 54 - 40 % 39 - 0 % Természettudományos átalakítása:
tantárgyaknál
5 4 3 2 1
javasolt
100 - 90 % 89 - 70 % 69 - 50 % 49 - 30 % 29 - 0 %
a
százalékhatárok
mérsékelt
5 4 3 2 1
III.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe és súlya
a házi dolgozat (zöld jegy) és az írásbeli vagy szóbeli felelet (kék jegy) a tanuló tudásának, megszerzett ismereteinek folyamatos felmérését szolgáló értékelés – minősítése tantárgyi jegynek számít
17
témazáró dolgozat - a tantárgyi témaegységet lezáró összegző mérés a tanítási folyamat végén, az erre adott osztályzat kiemelt súllyal (2x) szerepel a félévi és év végi osztályzat megállapításánál. (piros jegy) tesztek – osztályzattal nem értékelt felmérő forma, a minősítést a %-ban kifejezett eredmény jelzi.
Az iskolai beszámoltatások formája házi dolgozat írásbeli felelet (kisdolgozat) témazáró dolgozat tudásszint- és képességmérő teszt Az írásbeli beszámoltatások rendje a házi dolgozat megírásának időpontját, elkészítésének szempontjait a szaktanár határozza meg, írásbeli feleletet (kisdolgozatot) a tanórákon írathat a nevelő, témazáró dolgozat – a tananyag témaegységének zárásaként, a tanmenethez igazodva íratható, tesztlap az éves munkatervben rögzített évfolyamokon a félévek zárása előtt íratható. Az írásbeli beszámoltatások korlátai a házi dolgozat gyakoriságát és mennyiségét a szaktanár határozhatja meg, a házi dolgozat elkészítésére legalább 2 hét időtartamot kell biztosítani, írásbeli felelet (kisdolgozat) előzetes bejelentés nélkül is megíratható, témazáró dolgozat csak a témaegység tanórai összefoglalása után, előre bejelentett időpontban íratható, (Egy napon legfeljebb két témazáróra kerülhet sor) tudásszint- és képességmérő teszteket csak az évvégi, félévi ismétléseket vagy összefoglalást követően előre bejelentett időpontban lehet megíratni, a kompetenciamérések megírásának időpontját előre be kell jelenteni. III.3. A jutalmazások elvei és formái A kiemelkedő tantárgyi teljesítményt, közösségi munkát, versenyeredményt, vagy magatartást, szorgalmat elérő tanulók az iskola közösség példaképei. Jutalmazásuk, dicséretük motivációt nyújt a többi tanuló számára is. A dicséret fokozatai
szóbeli írásbeli (tanítói, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi)
Ideje Szaktanári dicséret Kiemelkedő tantárgyi A tanév folyamán teljesítményért amikor a tanuló érdemes lesz rá Osztályfőnöki Kiemelkedő A tanév folyamán dicséret közösségi munkáért amikor a tanuló (szóbeli, írásbeli) érdemes lesz rá
Adományozza A szaktanár / a tanító Az osztályfőnök, a szaktanárok, a tanítók, a napközis nevelők, a diákönkormányzat javaslatára
18 Igazgatói dicséret
Jutalomkönyv
Oklevél
Nevelőtestületi dicséret
Kimagasló tanulmányi, kulturális és sportteljesítményért
A tanév folyamán amikor a tanuló érdemes lesz rá
Kimagasló A tanév végén tanulmányi, kulturális és sportteljesítményért - Kimagasló tanulA tanév végén mányi munkáért - Jó tanulmányi munkáért - Sportteljesítményért - Kimagasló közösségi munkáért Példamutató A tanév végén magatartásáért és /vagy kiváló tanulmányi eredményért
Az osztályfőnök és a szaktanár/tanító javaslatára az igazgató Az osztályfőnök, a szaktanárok/tanítók javaslatára Az osztályfőnök és a szaktanár/tanító javaslatára, a nevelőtestület beleegyezésével az igazgató Az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület
A legkiemelkedőbb tanulmányi eredményt elért tanulóknak Kiss Bálint-díj és Iskoláért-díj adományozható. III.4. Az elmarasztalások elvei és formái A figyelmeztetések fokozatai Az a tanuló, aki megszegi a Házirendet, először figyelmeztetésben, ismételt megszegés estén súlyosabb fegyelmi büntetésben részesül. Szaktanári figyelmeztetés (írásbeli, szóbeli)
A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt Osztályfőnöki figyelmeztetés A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettségeinek (írásbeli, szóbeli) megszegése, a házirend enyhébb megsértése, második igazolatlan mulasztás miatt Igazgatói figyelmeztetés Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan (írásbeli, szóbeli) mulasztások, szándékos, kisebb értékű károkozás, fegyelmezetlenség miatt Igazgatói intés Az iskolai házirend súlyos megsértése, szándékos károkozás, (írásbeli, szóbeli) igazolatlan mulasztások, súlyos fegyelmezetlenség miatt fegyelmi büntetések megrovás szigorú megrovás áthelyezés más osztályba áthelyezés javaslása más iskolába.
19 III.5. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei III.5.1. Magatartás A magatartás értékelési szempontjai: A tanuló magaviselete órákon, egyéb foglalkozásokon és a szünetekben. A tanuló viszonya az osztály- és iskolaközösséghez. A tanuló tanuláshoz, munkához való hozzáállása. A tanuló környezete, személyiségjegyei. Példás (5) magatartású: önként vállal munkát a közösségért és azt megbízhatóan teljesíti; felelősségérzettel van a közösség iránt, megtartja a házirendet és arra törekszik, hogy mások is megtartsák; törekszik az önnevelésre és nincs fegyelmi büntetése vagy igazolatlan mulasztása. Jó (4) magatartású: aki az előbbiek egyikének- másikának nem felel meg kifogástalanul, de fegyelmi büntetése és igazolatlan hiányzása nincs; segítségére lehet számítani, udvarias. Változó (3) magatartású: akinek osztályfőnöki büntetése van; igazolatlan órája van vagy aki a Házirend ellen ismételten kisebb mértékben vétett; segítőkész, de nem megbízható, Rossz (2) magatartású: akinek igazgató büntetése van vagy szigorú megrovást kapott; ismételten igazolatlanul hiányzott vagy áthelyezték más osztályba; órai viselkedése visszaveti társait a tanulásban, a legelemibb udvariassági szabályokat sem tartja be. III.5.2. Szorgalom A szorgalom értékelési szempontjai: Kellően kihasználja a képességei adta lehetőségeket? Vállal-e többletfeladatokat, részt vesz-e versenyeken? Önmagával szembeni kötelességtudata, igényessége. Mennyire önálló a tanulásban, munkában? Milyen a családi háttere, életkörülményei? Példás (5) szorgalmú: kötelességeit pontosan teljesíti és képességeinek megfelelően, megbízhatóan készül; tevékenyen részt vesz a diákkörök munkájában; tanulmányi versenyeken, tehetséggondozó szakkörök munkájában részt vesz. rendben tartja iskolai felszerelését, és azt gondosan mindig elhozza a foglalkozásokra, írása gondos és külalakja rendes, társai elé példaként állítható
20 Jó (4) szorgalmú: tanulmányi kötelezettségeinek rendszeresen eleget tesz, képességeinek megfelelően tanul otthoni gyakorló feladatait elvégzi, versenyeken időnként részt vesz. Változó (3) szorgalmú: tanulmányi kötelezettségének változó módon tesz eleget, eredményei jelzik, hogy felkészülése nem rendszeres, írásbeli munkái rendezetlenek, hiányosak, felszerelése hiányos Hanyag (2) szorgalmú: akit javítóvizsgára köteleztek valamely tantárgyból, tanulmányi kötelezettségeit rendszeresen elmulasztja, jegyeinek 50 %-a 2-es vagy rosszabb, felszerelése rendszeresen hiányos, órai munkája nem értékelhető. Javítóvizsgára kötelezett tanuló esetében a magatartás és szorgalom értékelése között nem lehet két fokozati különbség. III.6. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 1-4. évfolyam Hétvégére kötelező házi feladat nem adható, csak ajánlott, gyakorló, ismétlő feladat. A tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi) sem adható kötelező házi feladat, legfeljebb ajánlott olvasmány, gyakorlófeladatok. Az ajánlott, gyakorló feladatok el nem készítése nem jelenthet hátrányt a tanuló értékelésénél. 5-8. évfolyam A házi feladatok mennyiségét a szaktanárok határozzák meg. A tanítási szünetekre sem adható több házi feladat, mint amikor tanítási nap következne. III.6.1. Hiányzás miatti lemaradás pótlása Amennyiben a tanuló betegség vagy családi ok miatt hiányzik, a lemaradását (tananyag, írásbeli házi feladatok) pótolnia kell. Rövidebb hiányzás esetén a következő tanítási órára, egy hetet meghaladó hiányzás esetén a visszaérkezéstől számított öt tanítási napon belül pótolnia kell elmaradását. Amennyiben a tanuló tanulmányi- vagy sportversenyen, kultúrális fesztiválon képviseli az iskolát lemaradásának könnyített pótlását (kevesebb írásbeli házi feladat, rövidebb szöveges rész) a szaktanárral előre egyeztetnie kell. Ezek a tanulók a versenyt követő napon, hosszabb távollét esetén a versenyt, fellépést követő öt tanítási napon védettséget élveznek. III.7. Az egyes modulok értékelése és minősítése A tantárgyi modulok minősítésénél az alábbi jelöléseket kell használni: kiválóan megfelelt jól megfelelt megfelelt részt vett
21 III.7. Belső vizsgarendszer A javító- és osztályozóvizsgák lebonyolításának rendje A javító- és osztályozóvizsgák - igazgató által kijelölt - időpontjáról és a vizsgák követelményeiről az osztályfőnök értesíti a tanulókat és a szülőket. A vizsgabizottság kijelölése az igazgatóhelyettes feladata. A vizsgabizottság elnöke a munkaközösség vezetője, tagjai: a vizsgáztató tanár /tanító/ és lehetőség szerint egy azonos szakos pedagógus, aki a jegyzőkönyvet is vezeti. A jegyzőkönyvet mindhárman aláírják. Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik. Ha a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja, a szülőt értesíteni kell a mulasztásról és az újabb vizsgaidő kijelöléséről. Záróvizsga Nyolcadik évfolyam végén a kimenő teljesítmény mérésére az iskola hagyományaihoz hűen záróvizsgát rendez. A vizsga célja az általános iskolában tanultak összegzése, rendszerbe foglalása. A vizsgára való felkészülést az adott szaktanár által heti rendszerességgel tartott konzultációk segítik. A vizsgán elért eredmények a vizsgabizottság döntése esetén javíthatják vagy ronthatják az adott tantárgyból megszerzett év végi osztályzatot. Vizsgatárgyak
magyar irodalom és nyelvtan történelem matematika idegen nyelv
A pedagógus döntése szerint írásbeli és/vagy szóbeli számonkéréssel. A vizsgák alól felmentést kaphat az tanuló, aki házi dolgozatot készít; illetve felmentést kaphat a tanuló, a versenyeredményei alapján is. Időpontok: Írásbeli: május utolsó és június első hete Szóbeli: az utolsó két tanítási hét
22
IV. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Hungarofit és Mini Hungarofit motorikus próbarendszerek az egészség/terhelhetőség fittség összetevői közül, az elsődleges fontosságú teszteket mérik. A fizikai fittség mérésére kifejlesztett motorikus próbarendszert természetes mozgásra (ugrás, futás, dobás, stb.) építették un. "gyermekbarát" tesztekre, ezért az egyes próbák helyes technikai végrehajtása különösebb előképezettséget nem igényelnek. Mini Hungarofit 7 éves korig 7 éves korig, (vagy sérültek számára) 1+3 motorikus próba elvégzése és értékelése esetén. A próbák elvégzéshez mérőszalag és stopperóra szükséges. I. Aerob állóképesség mérése 1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy Cooper-teszt II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) Mini Hungarofit 9 éves korig 1+4 motorikus próba. A próbák elvégzéshez mérőszalag és stopperóra szükséges. I. Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással, vagy 1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 1.5 mérföld, vagy 2 mérföld, vagy 2000 m, vagy 3000 m síkfutás. II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) Mini Hungarofit 9 éves kortól 1+4 motorikus próba. A próbák elvégzéshez mérőszalag és stopperóra szükséges. I. Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással, vagy 1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 1.5 mérföld, vagy 2 mérföld, vagy 2000 m, vagy 3000 m síkfutás. II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére)
23 Hungarofit 7 éves kortól 1+6 motorikus próba. A próbák elvégzéshez mérőszalag, stopperóra és tömött labda szükséges. I. Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt, vagy Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy úszással, vagy kerékpározással, vagy 1 mérföld síkfutás (1609 m), vagy 1.5 mérföld, vagy 2 mérföld, vagy 2000 m, vagy 3000 m síkfutás. II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése Helyből távolugrás (a láb dinamikus erejének mérésére) Hanyattfekvésből felülés (a hasizmok erő-állóképességének mérésére) Hason-fekvésből törzsemelés (a hátizmok erő-állóképességének mérésére) Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (a vállövi és a karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére) Tömött labda-dobás hátra, két kézzel, a fej fölött (a váll- és a törzsizmok dinamikus erejének mérésére) Lökés előre, az ügyesebb kézzel, tömött labdával (a kar-, a törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének a mérésére). Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez. HUNGAROFIT & MINI HUNGAROFIT Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése során elérthető maximális pontszám: 140 pont I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő, erő-állóképesség: maximálisan 63 pont HUNGAROFIT I. Aerob állóképesség: 77 pont II. Izomerő, erő-állóképesség: 63 pont (6 x 10. 5 pont) "MINI" HUNGAROFIT I. Aerob állóképesség: 77 pont II. Izomerő, erő-állóképesség: 63 pont (21+3x14 pont)
24
V. A TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSA V.1. Taneszközök kiválasztásának alapelvei 1. Az iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. (pl. tornafelszerelés, rajz-technikafelszerelés). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulási taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az alábbi elvek figyelembevételével: kipróbált, referenciával rendelkező tankönyv legyen, áttekinthető, a tanulást jól segítő legyen, sok ábrával, színes képpel, nyújtson kiegészítő ismereteket, jelölje meg az önálló tanulást segítő lehetőségeket (ajánlott irodalom, szemelvények, forrásmunkák) jól irányítsa, vezérelje a tanulás folyamatát, az ára legyen elfogadható mértékű. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleten) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzésére a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösség vezetők a következő szempontokra építenek: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatóak. V.2. Az iskolai tankönyvrendelés szabályai A református pedagógiai intézményekben választható tankönyvek listáját minden évben elkészíti a Református Pedagógiai Intézet, a Zsinat Iskolaügyi Szakbizottságának, ill. a Zsinat Katechetikai Szakbizottságának közreműködésével. Ezt a gyűjteményt alapul véve a rendeléseket a tanítók/szaktanárok javaslatát figyelembe véve - az Oktatási Minisztérium által kitűzött határidőre - a munkaközösségek állítják össze. Törekszünk arra, hogy egy évfolyamon belől, ill. a felmenő osztályok és az alsó-felső tagozat között szinkronban lévő tanulást segítő eszközöket válasszunk. Az iskola igazgatója által megbízott személy(ek) – tankönyvfelős(ök) - összegzik és továbbítják a kiadók felé a megrendeléseket. Fogadja a tankönyvszállítmányokat, és lebonyolítja a tankönyvárusítást. A tanév során az érintett pedagógusokkal megismertetik a jegyzékre felkerülő kiadványokat. V.2.1. A tankönyvek megvásárlása A könyveket a megbízott augusztusban árusítja az iskolában. Egy összegben kell kiegyenlíteni a tankönyvcsomagok vételárát. (Az adott tanévre szóló tankönyvekért előleget nem fizetnek a szülők.)
25 Kivételt képezhet esetenként a nyelvkönyvek megvásárlása. Az érintett tanulóknak lehetőségük nyílik arra, hogy már a megelőző tanév májusában megvásárolják a nyelvkönyveket, az anyagi terhek csökkentése végett. V.2.2. A tankönyvvásárlás támogatása A mindenkori állami költségvetésben meghatározott szempontok és összeg alapján kapják a tanulók. Minden tanuló egyforma összegű támogatásban részesül. V.2.3. Tartós tankönyvek Tartós tankönyv állománnyal rendelkezik az iskola könyvtára. A nevelőtestület határozata alapján adott tantárgyak könyveit nyilvánítjuk tartós használatúvá. (Pl.: Kulcs a muzsikához, Tér-Forma-Szín) Ezeket éves használatra kölcsönözhetik ki a tanulók, akik felelősséggel tartoznak a könyvek épségéért, tisztaságáért. Megrongálódásuk, elvesztésük esetén a tanulók kötelesek pótolni azokat, vagy megfizetni ellenértéküket.
VI. ESZKÖZLISTA VI.1. Helyiségek
Iskolai tantermek szaktanterem tornaterem sportudvar kondicionálóterem igazgatói iroda nevelőtestületi szoba helyettesi iroda gazdasági vezetői iroda ügyviteli helyiség könyvtár orvosi szoba sportszertár aula (Díszterem) porta ebédlő melegítőkonyha tálaló-mosogató, felnőtt étk. öltöző hideg-meleg vizes zuhanyozó személyzeti WC tanulói WC egyéb raktár szertár
darab 20 13 1 1 1 1 1 1* 0* 1 1 0 2 1 1 1 1 3 2 2 3 8 2 2
a helyettesi és a gazdaságvezető jelenleg egy irodában működik
26 VI.2. Helyiségek berendezési tárgyai Terem funkciója Alsós osztálytermek Szaktantermek összesen
Darab 8 11
informatika
1
magyar – történelem magyar – történelem földrajz – biológia fizika – kémia hittan – rajz fiú technika leány technika
1 1 1 1 1 1 1
ének
1
tornaterem
1
könyvtár / magyar
1
Csoporttermek összesen angol nyelvi labor
8 1
angol nyelv német nyelv / matematika francia nyelv matematika csoportszoba fejlesztőszoba konditerem
Egyéb helyiségek Díszterem Öltöző (fiú és leány) WC (fiú és leány) Tanári WC (férfi és női)
1 1 1 1 1 1 1
1 2 6 4
Igazgatói Iroda
1
Tanári szoba
1
Felszereltség CD lejátszó, írásvetítő 20 munkaállomás, 2 szerver, 1 tanári munkaállomás, színes lasernyomtató projektor, aktív tábla, laptop, DVD lejátszó CD lejátszó, írásvetítő, diktafon laptop, projektor projektor, aktív tábla, laptop, írásvetítő írásvetítő videomagnó, írásvetítő TV, videómagnó, CD lejátszó, főzőfülke 4 villanysütővel, mosogatóval, előkészítő asztallal CD lejátszó, hangszer- és ritmuskészletek, pianinó, videómagnó és televízió kosárlabdapalánk, bordásfalak, tornaeszközök, szőnyegek, kosár-, kézi-, futball és medicinlabdák, ugrálókötelek, korfball készlet, súlyzókészletek, kislabdák, bólyák, magasugrókészlet, zsámolyok, tornaszekrények, tornapadok, kiskapuk, mászókötelek és rudak, 8 nm-es tükör 2500 kötetes könyvtár, hangzóanyag gyűjtemény, DVD gyűjtemény, aktív tábla, projektor, laptop, videómagnó, DVD lejátszó, nagyképernyős televízió CD lejátszó, projektor, aktív tábla, laptop, 20 fős nyelvi labor CD lejátszó, írásvetítő CD lejátszó, projektor, aktív tábla, laptop, CD lejátszó, írásvetítő CD lejátszó, projektor, aktív tábla, laptop, CD lejátszó futópad, evezőpad, szobakerékpár, súlyzógépek, zuhanyzó Projektor, DVD lejátszó Zuhanyzók, kézmosók, WC kézmosó, szappanadagoló, papír kéztörlő, tükör Vízmelegítő, kézmosó, szappanadagoló, papír kéztörlő, tükör 4 számítógépes munkaállomás, hűtőszekrény, telefax, iratmegsemmisítő és irodai eszközök 4 számítógépes munkaállomás, A3 fénymásoló és nyomtató, ülőgarnitúra, hűtőszekrény,
27
Stúdió Iskolatitkár Porta Szertárak, raktárak Irattár
1 1 1 4 2
főzőfülke mikrosütővel Számítógép és hifirendszer Számítógép nyomtatóval Zárható szekrények, vegyszerszekrény Fémpolcok
VII. A TANTÁRGYAK TANTERVEI (lásd 1. számú melléklet) A helyi tantervet a tantestület 2007. november -i értekezletén véleményezte és ellenszavazat illetve tartózkodás nélkül egyhangúlag jóváhagyta.
A pedagógiai programot a fenntartó jóváhagyta. Szentes, 2007. Kovách Péter lp. az Igazgatótanács elnöke Szentes, 2007. Karikó-Tóth Tibor Igazgató
