Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium. Pedagógiai program

Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Pedagógiai program

2016

Tartalomjegyzék 1.

2.

Bevezető ............................................................................................................................. 4 1.1.

Az intézmény főbb alapadatai ..................................................................................... 4

1.2.

Iskolánk rövid története ............................................................................................... 4

A Pedagógiai Program jogszabályi háttere ........................................................................ 6 2.1.

3.

4.

A Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala........................................................................................... 7

Nevelési program ............................................................................................................... 8 3.1.

Pedagógiai hitvallásunk ............................................................................................... 8

3.2.

Az oktató-nevelő munka elvei, célja és feladatai ...................................................... 10

3.3.

A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................... 20

3.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .......................................................... 21

3.5.

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák ................................................ 22

3.6.

Közösségi szolgálat ................................................................................................... 27

3.7.

Egészségnevelési program ......................................................................................... 29

3.8.

A környezeti nevelés programja ................................................................................ 32

3.9.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ......... 37

3.10.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ............................................................ 40

3.11.

Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai ......................... 44

3.12.

Kapcsolattartás tanulókkal, szülőkkel és az iskola egyéb partnereivel .................. 52

3.13.

A mentorok feladatai .............................................................................................. 58

3.14.

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének rendje ....................... 58

3.15.

Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata...................................................... 59

Helyi tanterv ..................................................................................................................... 61 4.1.

A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik ..................................................................... 61

4.2.

Iskolánkban alkalmazott jelenlegi óratervek ............................................................. 62

4.3.

A tankönyvek és taneszközök kiválasztása ............................................................. 112

4.4.

A mindennapos testnevelés megvalósításának módja ............................................. 112

4.5.

A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................... 113

4.6.

Érettségi felkészítés ................................................................................................. 115

4.7.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezése ...................................... 117

4.8.

Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere ........................................................... 117 2

5.

6.

7.

Szakmai program ............................................................................................................ 129 5.1.

Szakközépiskola ...................................................................................................... 129

5.2.

Szakiskola ................................................................................................................ 131

5.3.

A szakmai előtanulmányok beszámíthatósága ........................................................ 132

5.4.

A szakmai gyakorlati képzés helyei és formái ........................................................ 132

5.5.

Iskolarendszeren kívüli, szakmai képzés – felnőttképzés ....................................... 132

A belső önértékelési rendszer ......................................................................................... 133 6.1.

Az önértékelési program készítésének jogi szabályozása ....................................... 133

6.2.

Az önértékelési tevékenység szakmai támogatása .................................................. 133

6.3.

Az önértékelési tevékenység célja ........................................................................... 134

6.5.

Az önértékelési program megvalósításhoz szükséges feladatok ............................. 136

6.6.

Az önértékelési feladatok ellátásához a szükséges emberi és egyéb erőforrások ... 139

6.7.

Az önértékelés eljárásrendje, általános szabályai .................................................... 139

Kollégium pedagógiai programja ................................................................................... 140 7.1.

Bevezetés ................................................................................................................. 140

7.2.

Az intézmény adatai ................................................................................................ 141

7.3.

Intézményünk társadalmi szerepe ............................................................................ 141

7.4.

A kollégiumi nevelés ............................................................................................... 141

7.5.

A kollégium működése ............................................................................................ 152

7.6.

A kollégiumi tevékenység szerkezete ...................................................................... 165

7.7.

A kollégiumi foglalkozások keretterve.................................................................... 169

7.8.

A tanulók minősítésének formái .............................................................................. 170

1. Melléklet:

A középszintű érettségi vizsgák témakörei, követelményei ......................... 172

2. Melléklet:

Legitimációs záradék ................................................................................... 185

3

1. Bevezető

1.1.

Az intézmény főbb alapadatai

Az intézmény hivatalos elnevezése: Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Az intézmény fenntartója: Földművelésügyi Minisztérium Az intézmény alapító okiratának száma: IfPF/925/2015 Az intézmény működési területe Jász-Nagykun-Szolnok megye Az intézmény székhelye: Kenderes 5331 Szent István út 27. Az intézmény elérhetőségei: Postacím: Kenderes 5331 Szent István út 27. Telefon/fax: 59/328-158 E-mail: [email protected] Honlap: szakkozep-kenderes.hu

1.2.

Iskolánk rövid története

A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium a kenderesi Horthy-kastélyban és annak majorságában működik. Iskolánk több évtized alatt alakította ki azt az országosan is egyedülálló oktatási szerkezetet, amelyben a hozzánk beiratkozott fiatalok az itt eltöltött évek alatt szabadon dönthetnek arról, hogy tudásuknak, képességeiknek, szándékuknak megfelelően, érettségit adó szakközépiskolai vagy szakmát nyújtó szakiskolai képzésben kívánnak-e tanulni. -

1948. június 16-án iktatta törvénybe az Országgyűlés az iskolák államosítását. Ugyanebben az évben születtek meg újra az első 4

-

-

-

-

-

-

-

termelőszövetkezetek, állami gazdaságok. A gépállomások pedig a termelőszövetkezetek gépesítésére alapított állami tulajdonokban lévő ellátó és javító üzemek voltak. Ez a gazdasági, politikai igény hívta életre a Kenderesi Szakiskolát 1950-ben. 1950. szeptember 1-én indult meg az akkor még 6 hetes traktoros tanfolyam, melyet 1958-ban kétéves mezőgazdasági gépészképzés váltott fel. Különböző rövid időtartamú traktoros és öntöző gépész tanfolyamok után 1958-tól két éves, 1968-tól három éves ifjúsági növénytermesztő gépészképzésnek adott otthont a volt falusi kúria. 1968 és 1989 között három éves növénytermesztő gépész szakmunkásképzés működött intézményünkben. 1989-től évente új képzés indításával bővült iskolánk profilja. Intézményünk már a ’90-es évek elején ráérzett arra, hogy a változások újat, mást várnak a mezőgazdaság szolgálatában álló iskoláktól is. A korábbi évtizedekben elképzelhetetlen rugalmasság lehetőségeit kihasználva a képzési profil átalakult. A nagyüzemi gazdálkodást szolgáló traktoros, majd növénytermesztő gépész szakmunkásképző fokozatosan szakiskolává, később a kor követelményeinek megfelelően szakközépiskolává fejlődött. Ebben az időszakban az iskola a növénytermesztő gépészképzés mellett mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó, vendéglátó eladó, gazda, gépszerelő gépüzemeltető, kertészképzésre vállalkozott, mellette lehetőséget adott a nagyközség, a környék, valamint iskolánk fiatal szakmunkásainak nappali és esti tagozaton az érettségi bizonyítvány megszerzésére is. A kilencvenes évek vége további változásokat hozott: világbanki támogatással vendéglátó és mezőgazdasági szakirányú szakközépiskolai képzés indult. Tíz tanév alatt a képzési választék bővülése 2,5-szeres tanulói létszámnövekedést eredményezett, osztályaink száma pedig több mint a duplájára emelkedett. A változásokat az évtizedek alatti többszöri – tartalmat is jelző – névváltozás mutatja: a Mezőgazdasági Szakmunkásképző elnevezés először Mezőgazdasági Kistermelői Szakiskola elnevezéssel egészült ki, majd Mezőgazdasági Szakiskolára, s végül Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium névre változott. Ezen elnevezéssel hosszú évekig működött iskolánk. Egészen 2013. augusztus 1-jéig, amikor is jelenlegi fenntartónkhoz, a Földművelésügyi Minisztériumhoz kerülvén elnyertük a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium elnevezést.

A falusi vendéglátóképzést elsőként, a gazdaasszony-képzést az elsők között indítottuk az országban. 5

Egyéb kiemelt események: 1992 - Gazdakonyha (tankonyha) átadása 1993 - Gyümölcsös telepítése (1994-1995-ben szociális épület, gyümölcstároló kialakítása) 1993 - Juhhodály átadása 1993 - Árusító pavilon átadása 1994 - Növendékmarha-szállás átadása 1995 - Terményszárító pajta átadása 2000-es években a minifarm mögötti lakóépületek felvásárlása (önkormányzati segítséggel) 2010 - Műfüves pálya átadása 2013 - Filclair növényház felújítása 2016 – Iskolánk épületeinek energetikai felújítása Gépbeszerzéseink – pályázati forrásból, a 2010-es esztendőktől folyamatosan – önjáró rakodógép, oktatótraktor, Zetor, MTZ, bálázógép, stb. 2. A Pedagógiai Program jogszabályi háttere A pedagógia program tartalmát a következő jogszabályok (ezen jogszabályok módosításait is beleértve) dokumentumok határozzák meg: -

-

2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 2011. évi CLXXXVII. Törvény a szakképzésről (Szkt.), a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet, 51/2012.(XII.21) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 229/2012.(VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról, és ennek módosítása (26/2013.(II.12.)) 326/2013. (VIII.30.) Korm.rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról, 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14-15. § 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 145 - 146. § az intézmény alapító okirata.

6

2.1.

A Pedagógiai Program hatályba lépése, elfogadása, véleményezése, felülvizsgálata és nyilvánosságra hozatala

(hatályba lépés: Nkt. 26.§ (5); elfogadás: Nkt. 69.§ (1), Nkt. 70.§ (2)a, Nkt. 26.§ (1); véleményezés: 20/2012. EMMI rendelet 121.§ (7), 122.§ (7), 118.§; felülvizsgálat) Az iskola Pedagógiai Programját a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltak szerinti vélemények (szakmai munkaközösségek, intézményi tanács) megszületése után a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. Az elfogadás és jóváhagyás helyét és idejét a Legitimációs záradék (3. Melléklet) tartalmazza. A Pedagógiai Program azon rendelkezéseinek érvénybe léptetéséhez, melyekből a fenntartóra/ működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó/ működtető egyetértése szükséges (Nkt. 26.§ (1);) Iskolánk a Pedagógiai Programot, vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be. (Nkt. 26.§ (5)) A Pedagógiai Program érvényessége határozatlan idejű. Ha jogszabályváltozások nem teszik gyakrabban szükségessé, akkor két és fél évenként felül kell vizsgálni aktualitását. Módosítás módja: kezdeményezheti a fenntartó, a tantestület harmada, a szülőket képviselő szervezetek, a diákönkormányzat. Szakmai vizsgálat, elemzés alapján a tantestület határoz a szükséges változtatásokról, a módosítás a fenntartó hozzájárulásával válik véglegessé. A Pedagógiai Program az elfogadása után nyomtatott formában az iskola igazgatójánál, az igazgatóhelyettesénél és az iskola honlapján bárki számára elérhető, szabadon megtekinthető. (20/2012. EMMI rendelet 82.§ (1),(2),(3); Nkt. 26.§(1))

7

3. Nevelési program 3.1.

Pedagógiai hitvallásunk

A Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: -

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: -

-

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, tovább építhető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, 8

-

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni szűkebb és tágabb lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: -

-

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a tankerületben található iskolákkal, közművelődési intézményekkel

4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: -

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, 9

-

öntevékenyen és aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezeknek a tulajdonságoknak mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. 3.2.

Az oktató-nevelő munka elvei, célja és feladatai

A tudatos nevelési értékközvetítés és a színvonalas, szervezett ismeretátadás, valamint a kulcskompetenciák fejlesztése adja pedagógiai alapvetésünk gerincét. Nevelési céljaink a társadalomban széleskörűen elfogadott, humanisztikus normák köré szerveződnek. Pedagógiai koncepciónkban az egyén és a közösség fejlődése a kölcsönösségen alapul, így mindkét fejlesztési terület hangsúlyos. A nevelési folyamat a diákok aktivitására épül, magát a nevelést is a tevékenységek keretében, attól elválaszthatatlanul értelmezzük. Fontos érték a bizalom és 10

biztonság légköre, mely egyaránt segíti a korszerű ismeretszerzést és a társadalomban való eligazodást. Olyan iskolát képviselünk, melyben az emberi minőség áll a középpontban, ahol kiemelten fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, tudásokat, ismereteket, amelyek lehetővé teszik a tanulók alkalmazkodását a változó, modern világhoz, ahol lényeges az intellektuális, a szociális és az érzelmi képességek fejlődése, ahol megfér egymás mellett a függetlenség és a kölcsönös függőség elfogadása, a teljesítmény következetes elvárása és a gyermekszeretet. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek szellemében: -

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szembe támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

A nevelési-oktatási folyamatban érvényesítjük az általános didaktikai alapelveket, a szemléletességnek, a rendszerességnek, a fokozatosságnak, a tanulók aktív részvételének, az oktatás eredményességének, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának elvét. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és probléma megoldáshoz, fejlesztjük a tanulási szokásokat. Az érdeklődésre és a kíváncsiságra építünk, motiváljuk tanulóinkat a felelősségtudatra, kitartásra, szorgalomra. A különböző szociális-kulturális háttér miatt egymás elfogadására, megértésére, a gyengébbek segítésére, együttműködésre nevelünk. Pedagógiai munkánk központjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll. A nevelésoktatás folyamatában igazodunk a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz. A különböző képességű, motivációjú, szocializáltságú gyerekeket úgy neveljük együtt, hogy elfogadják egymást, és képességüknek, tehetségüknek megfelelően próbáljuk felkészíteni őket a további tanulásra, szakmaválasztásra, a társadalomba való beilleszkedésre. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rank bízott gyermekekből. Ennek érdekében a kulcskompetenciák fejlesztésével: -

a tanulók számára korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújtunk, iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a 11

-

tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót – megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyerekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Kulcskompetenciák fejlesztése Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák körébe sorolták be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát: -

egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz; másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához.

Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó elve a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindegyik kulcskompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. A kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális 12

tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. 13

A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. 3. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

4. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a természeti világ között lezajló folyamatokkal kapcsolatban. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek 14

szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

5. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti 15

továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

6. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd tanulás iránti motivációt feltételez. Folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási- és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

7. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, 16

struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi 17

sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. 9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót és a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. 18

Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. A nevelő-oktató munka céljai Iskolánk cél- és feladatrendszerének kidolgozásánál figyelembe vettük hagyományainkat, kialakult értékrendünket, a szűkebb-tágabb környezeti, társadalmi elvárásokat, a szülői és tanulói igényeket. Általános célkitűzések, a kulcskompetenciák fejlesztésével -

Az általános műveltség megalapozása az életkor és a fejlettség figyelembevételével. Tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni és csoportos foglalkozások, a hozott hátrányok csökkentése. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók énképének fejlesztése. A tanulók önbecsülésének erősítése, reális önértékelés. Az esélyegyenlőség érvényesítése az oktatásban. A tanulók szociális képességének, viselkedésének, magatartásának, toleranciájának formálása. Korszerű, magas színvonalú szakmai, vállalkozási ismeretekkel, konvertálható és továbbfejleszthető tudással rendelkező szakembereket kell képeznünk. Az elsajátított, széles alapokon nyugvó ismeretanyag birtokában a tanulóinknak el kell helyezkedniük a középfokú képesítéshez kötött munkakörökben, el kell sajátítaniuk az érettségi vizsga után a magasabb fokú tanulmányokat, valamint - szükség szerint - többször szakmát kell váltaniuk életpályájuk során. Ki kell fejlesztenünk a gazdaság mindenkori igényeihez való alkalmazkodás elengedhetetlen készségét.

Kiemelt célkitűzések -

-

A tanulóknak fel kell készülniük arra, hogy a magyar kulturális élettel egyben az európai kulturális élet vérkeringésébe is bekerülnek. A nemzeti és az európai értékek közvetítése így megkerülhetetlen feladat. A számítástechnikát és az európai közösség nyelveit ismerniük kell, hogy érvényesülhessenek a csaknem fél milliárdos európai munkaerőpiacon. Kiemelten fontos a rugalmas, változásra nyitott szakemberek képzése. Lényeges a közös európai normák tisztelete, az ebből fakadó etikus magatartás, kulturált viselkedés beívódása a tudatba és a hétköznapi emberi kapcsolatokba, illetve az alapvető emberi jogok tisztelete. 19

-

-

-

3.3.

Törekedni kell a másság elfogadtatására. Olyan gondolkodásmódra van szükség, amely az emberiség létfontosságú problémáira és az emberek alapvető életminőségét meghatározó globális problémákra érzékeny. Az ökológiai problémákat csak társadalmilag aktív, cselekvésre ösztönözhető emberek képesek megoldani. Ezért olyan mentalitást kell meghonosítanunk, amely arra készteti a diákokat, hogy a legújabb környezetkímélő technológiákat alkalmazzák, és így egy tisztább és szebb Magyarországot képviselhessünk Európában. Ösztönözni kell a vállalkozói szellemet, be kell hozni a gyakorlati oktatásba a modern menedzsmenttudományok legújabb vívmányait, hogy a hazai szakemberek versenyképesek maradhassanak. Igényt kell kelteni az egész életen át tartó önművelésre. Hatékony és sikeres kommunikáció megtanítása, a beszédkultúra színesebbé, igényesebbé tétele. Igényes munkára nevelés, megfelelő szervezői illetve irányítói készség fejlesztése. Meg kell értetni a baleset- és munkavédelmi, a higiéniai és a környezetvédelmi előírások hasznosságát. Arra kell törekednünk, hogy diákjainknak egész életük során igényük legyen a tiszta és szép környezetre. A tanuló rendelkezzen olyan ismeretekkel, amelyek alapját képezik a további középés felsőfokú tanulmányoknak. A személyiség fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 20

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása 3.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés lehetővé teszi a tanulók képességeinek kibontakozását és személyiségük kiteljesedését. Az iskolai nevelőmunkában igen fontos, hogy közösségek alakuljanak ki. A közösségfejlesztés intézményi hátterei a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, a különböző szabadidős tevékenységek és a diákönkormányzati munka. Az osztályfőnöki órák, a diákönkormányzati megbeszélések és gyűlések lehetővé teszik, hogy a diákok felkészülhessenek a közszereplésre. Ezért nagyon fontos, hogy nyilvános szerepléseik alkalmával kulturáltan tudjanak megszólalni, hozzászólni, a véleményüket elmondani, vitatkozni, érvelni és cáfolni. A közösség részeként elengedhetetlen mások problémáinak kezelése, ezért kiemelt feladataink közé tartozik az egymásra való odafigyelés, a tolerancia, a 21

segítőkészség fontosságának tudatosítása diákjainkban. A közösségfejlesztés területei a tanuló életében szerepet játszó közösségek: a család, az iskola, az osztály, a település, a lakóhely és a haza. A közösségfejlesztés irányítói az osztályfőnökök, szaktanárok, diákönkormányzatot segítő pedagógusok. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: -

-

3.5.

a társas együttélés alapvető szabályainak megismertetése; az iskolai követelmények elfogadtatása, a házirend, viselkedés, ünnepek rendjei, a hagyományok megismertetése különösen fontos; az osztályközösség kialakítása, fejlesztése, állandó figyelemmel kísérése, ebből adódóan kiemelt helyet kap a 9. osztályos tanulók megismerése (önismereti tesztek íratása, bemutatkozások szóban és írásban); az önismeret, az empátia, a tolerancia képességének fejlesztése; a természet és környezet iránti felelősség elmélyítése, tudatosítása harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel; személyes élmények, tapasztalatok megszerzése a szűkebb és tágabb környezetükről, (túrák, kirándulások, múzeumlátogatások, színházlátogatások) más népek kultúrájának, nyelvének és hagyományainak megismertetése, külföldi diákokkal való találkozások megszervezése A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 22

Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -

-

-

-

-

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek -

Minden tanév folyamán iskolai szintű rendezvényt tartunk a következő alkalmakkor: 1848. március 15-e és 1956. október 23-a évfordulóján, illetve a végzős osztályok szalagavatóján és ballagásakor. 23

-

-

Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. Tízévenként (az iskola alapításának kerek évfordulóján) az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. A városban a lakóhelyünkön fellelhető helytörténeti és néprajzi, illetve a Horthy családhoz kapcsolódó emlékeket őrző gyűjtemény található. A gyűjtemény minden érdeklődő számára nyitott, előzetes megbeszélés alapján látogatható. Osztályaink minden tanévben egy alkalommal (osztályfőnöki, ill. művészetek órán) ismerkednek a kiállítás anyagával.

b) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 9-13. osztályokban megválasztott küldöttekből álló iskolai diák-önkormányzat, illetve az általuk választott vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés A bejáró tanulóknak – igény esetén – ebédet, a kollégisták számára pedig napi háromszori étkezést biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. A tanulószerződéssel rendelkező diákok – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – ingyenes étkeztetést vehetnek igénybe. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz, szakmákhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. -

-

-

A 9. évfolyamon magyar, matematika és idegen nyelv tantárgyakból a tanulók képességeinek fejlesztésére az első két hónapban felzárkóztató helyi tantervvel dolgozunk. A további évfolyamokon pedig felzárkóztató órákat szervezünk. A szakközépiskola 12. évfolyamán a továbbtanulás elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv, idegen nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. 24

e) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szakmai, szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok) Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismereteket egyegy témakör köré csoportosítva, a tanulók aktív részvételével, innovatív oktatási módszerek alkalmazásával dolgozzuk fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a témanapok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természetés környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg.

25

i) Tanulmányi kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók (elsősorban a kollégisták) számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. j) Osztálykirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. k) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. l) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színházés múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. m) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 26

n) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. o) Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3.6.

Közösségi szolgálat

A közösségi szolgálat megvalósításának alapelvei Iskolánk a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján 2012/13-as tanévben bevezette a közösségi szolgálatot. A törvény előírása szerint az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A Köznevelési törvény (2011/CXC.) szerint „a közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdekektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása”. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 04.) Kormányrendeletben a fejlesztési területek között szerepel a felelősségvállalás másokért, önkéntesség. A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerik meg, ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133. §-a alapján a közösségi szolgálat területei lehetnek: -

egészségügyi szociális és jótékonysági oktatási 27

-

kulturális és közösségi környezet- és természetvédelmi katasztrófavédelmi óvodás korú, SNI-s gyermekekkel, tanulókkal, ill. idős emberekkel közös sport - és szabadidős tevékenységek az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és balesetmegelőzési területen folytatható tevékenység.

A közösségi szolgálat dokumentumai Az IKSZ dokumentumainak kötelező elemei a 20/2012 EMMI rendelet alapján a következők: -

a diák jelentkezési lapja osztálynapló és törzslap tanulói szolgálati napló együttműködési megállapodás az iskolán kívüli külső szervezettel igazolás az IKSZ teljesítéséről, ha tanév közben megszűnik a tanulói jogviszony (összesített jelentés) a dokumentumokat az iskola irattárában 5 évig meg kell őrizni, kivéve a szolgálati naplót, mert az a diák tulajdona

A közösségi szolgálat megszervezése Osztályfőnök (koordinátor): -

az első szülői értekezleten biztosítja a szülők tájékoztatását informálja osztályát az aktuális feladatokról nyomon követi a tanulók teljesítéseit ellenőrzi a rögzített törzsadatokat és órákat a szolgálati naplók alapján dokumentálja a tanuló teljesített óraszámát az elektronikus naplóban, törzslapon és bizonyítványban tanév végén

Alkalmazott záradékok: 46. Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévben ........ óra közösségi szolgálatot teljesített. (Bizonyítványba kerül) 47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához szükséges közösségi szolgálatot. (Törzslapba kerül) Tanuló: A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott. 28

3.7.

Egészségnevelési program

Magyarország lakosságának egészségi állapota kedvezőtlenül alakul. Ezért a helyzetért az egészségtelen életmód a felelős (dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, kábítószer-fogyasztás stb.) Tanulóink egészségi állapotának érdekében szükség van egészségnevelési programokra az iskoláknak. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utas balesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények kezelésének, biztonságos tárolásának szabályaira. Nyújtsanak támogatást – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

29

Napjainkban az egészség-, egészségvédelem, egészségnevelés fokozottabban előtérbe került. Ezért szükségessé vált, hogy az sajátos nevelésű gyermekek is minél fiatalabb korban elemi szinten megismerjék ezen fogalmak lényegét, az ehhez kapcsolódó tevékenységeket. Fontos, hogy intézményes nevelésük végéig következetes oktató-nevelő munkával az egészségnevelés céljai és feladatai képességeiknek megfelelően beépüljenek mindennapi szokásrendjükbe és életük részévé váljon. A tanulók ez által olyan képességek birtokába kerüljenek, mely értékrendjüket, életviteli szokásaikat pozitívan befolyásolják. -

-

-

Az iskola feladata az elsődleges megelőzés. Az egészségnevelés során figyelembe kell venni az adott gyermekcsoport életkori sajátosságait és az egyes gyermekek egyéni képességeit. Az egészségnevelés nem szerepelhet önálló tantárgyként, komplexitást kell alkotnia más tantárgyakkal, szabadidős tevékenységekkel, napszakokhoz kötődő egyéb cselekvésekkel, iskolai és diákotthoni élettel. A korszerű egészségnevelés cselekvésorientált tevékenység. Az óvoda, iskola és a kollégium a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására.

Helyzetelemzés A közvetlen környezet nem ideális, nem mintaadó (a szülők, ismerősök dohányzása, alkoholfogyasztása, egészségtelen táplálkozás); Egészségnevelési programot segíti (iskolaorvos, védőnő, eü. intézetek dolgozói, nevelési tanácsadó, rendőrség); A szülők körében magas a munkanélküliek, a szakképzetlenek és az alacsony iskolai végzettségűek aránya. Sok a hátrányos helyzetű tanuló, az árva, a csonka vagy mozaikcsaládban nevelkedő diák, az állami gondozásba vett tanuló. Diákokkal kapcsolatos megállapításaink: -

gyakori a helytelen mintakövetés: nem ritka a dohányzás már 14 éves korban is, előfordul alkoholfogyasztás, illetve a kábítószer kipróbálása, majd rendszeres fogyasztása

Humánerőforrás: -

az iskolaorvosi ellátás biztosított

30

Baleset-megelőzés, balesetellátás: -

minden balesetveszélyes munka előtt balesetvédelmi oktatásban részesülnek a tanulók, baleset esetén szervezett elsősegélynyújtást biztosít az iskola

Segítő kapcsolatok partneri csatornáinak feltérképezése A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő, az egészségnevelő, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. Az egészségnevelés területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás tanulásának technikái, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a tanulási környezet alakítása, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, az egészséges táplálkozás témái, a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció, a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat), a testi higiénia, a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés), a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás). 31

Az iskolai egészségnevelés összefügg a tanári magatartással, gondossággal, az intézmény szervezettségével. Ezzel kapcsolatos teendőink: -

Gondoskodjunk az osztálytermek megfelelő, rendszeres szellőztetéséről;

-

Megfelelően tájékozódjunk a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképességeik esetleges zavarairól. Jelenítsük meg az ezzel kapcsolatos feladatokat a pedagógiai programban, s más iskolai dokumentumokban, illetve a tényleges oktatónevelőmunkában;

-

Feleljen meg az osztálytermek berendezése az egészségügyi szempontoknak (pl.: Igazodjon az asztalok, székek mérete a gyerekek testmagasságához. Megfelelő legyen a világítás. Megfelelő legyen a számítógépek elhelyezése.) Figyeljenek a pedagógusok a gyerekek megfelelő testtartására. Az ülésrend kialakítása tegye lehetővé minden tanuló számára a megfelelő, egyéni adottságokat is figyelembe vevő (pl. rövidlátás, hallási zavar) testhelyzetben történő figyelést és tanulást. Az ülésrend időszakonkénti változtatásával nyújtsunk változatosságot a gyermekek szemének és gerincének terhelésében.

3.8.

A környezeti nevelés programja

Törvényi háttér Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény 54. §; a környezet védelmének általános szabályairól); a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45.§; és ennek a 2003. évi módosítása (114. § (4)); a Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel; a Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok: A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: -

a fenntartható fejődés, a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, biológiai és társadalmi sokféleség, ökológiai lábnyomok. 32

Szem előtt kell tartanunk, hogy gyerekeket nevelünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy diákjaink gondolkodásában egységes rendszer alakuljon ki. Hosszú távú tanítványaink.

célunk,

jövőképünk,

hogy

környezettudatos

állampolgárrá

váljanak

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: -

a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését, a rendszerszemléletet, az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: -

problémamegoldó gondolkodás, ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, problémaérzékenység, integrált megközelítés, kreativitás, együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikáció, médiahasználat, konfliktuskezelés és megoldás, felelős állampolgári részvétel és cselekvés.

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek: -

a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához, tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása, a tantárgyi és tanórán kívüli környezeti nevelési feladatok és tevékenységek beépítése a tantervekbe, foglalkozási tervekbe, környezetvédelmi szakkör működtetése.

Hagyományok ápolása: -

iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára Jász-Nagykun-Szolnok megye nevezetességeinek feltérképezése 33

-

osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában tisztaságnapok közös környezetrendezés, nagytakarítás szelektív hulladékgyűjtés (elem, papír, PET).

Szaktárgyi célok: -

-

a szaktárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a környezetszennyezés megelőzése, veszélyes anyagok kezelése, stb.) a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre) interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok) természetvédelmi versenyekre való felkészítés az interaktív táblák felhasználása a tanórákon környezetvédelmi akciókban való részvétel.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek Hagyományos tanórai foglalkozások A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. Az élményszerű tanítás érdekében a hagyományos szemléltetés mellett felhasználjuk az audiovizuális és informatikai lehetőségeket is. A komoly elméleti alapok megszerzését is fontosnak tartjuk, ami az aktív és hasznos környezet megóvás alapfeltétele. Nem hagyományos tanórai keretben: - erdei iskola program - múzeum- és intézménylátogatás Tanórán kívüli foglalkozások: - iskolai egészségnap – iskolanap - osztálykirándulások - szakkörök – környezetvédelmi szakkör - vetélkedők - természetjáró programok - kollégiumi nap – kirándulás 34

A környezeti nevelés módszerei A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan pedagógus-továbbképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a tanórákon alkalmazza. Javasolt módszerek: -

kooperatív (együttműködő) tanulási technikák játékok modellezés projektmódszer kreatív tevékenység közösségépítés művészi kifejezés.

A környezeti nevelés taneszközei Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is. Az Ökoiskola Iskolánk a 2015/2016. tanévben elnyerte az ökoiskola címet. Ez új kihívások elé állítja az iskola tantestületét. Ezzel kapcsolatban a tantestület új pedagógiai szemléletet alakított ki, melynek lényege a környezettudatos nevelés, ami kiválóan beleilleszthető intézményünk meglévő arculatába. Az emberiség jelenlegi legnagyobb kihívása a környezeti válság. A környezettudatosabb életvitel kialakítása a válsággal való megküzdés egyik fő eszköze. Ehhez a célkitűzéshez járulnak hozzá az ökoiskolák iskolafejlesztő munkájuk során azzal, hogy a jövő generációk nevelése során a környezettudatosan cselekvő állampolgár eszményképét tartják szem előtt. Egy ökoiskola abban különbözik egy átlagos iskolától, hogy nem csak a tanításban érvényesülnek a környezeti nevelés, a fenntarthatóság pedagógiájának elvei, hanem az iskolai 35

élet minden területén; az iskola működtetése terén éppúgy, mint a gyerekek étkeztetése vagy a táborok szervezése során. Az iskolai munkához több szálon kapcsolódik a helyi közösség. A helyi környezeti értékek és gondok részét képezik az iskola pedagógiai munkájának, a helyi pedagógiai programba beágyazottan. Az ökoiskolák innovativitása három szinten mutatkozik meg: 1. Pedagógiai szinten 2. A társas kapcsolatok szintjén 3. Technikai, gazdasági szinten Pedagógiai szinten az ökoiskolák: -

a komplex, valós élethez közel álló szituációkat előnybe részesítik az előre megtervezett, irányított, tanulási formákkal szemben, az egyes tantárgyak felől a tantárgyközi kérdéskörök felé fordulnak, a passzív szabály és tudáselsajátítás helyett az aktív, a helyi környezetet felhasználó, a helyi környezetért való cselekvés közben történő tudásszerzésre helyezik a hangsúlyt, a kizárólag felülről lefele irányuló (tanártól diákig áramló) kommunikáció helyett figyelembe veszik a gyerekek iskolával, tanítással kapcsolatos nézeteit is.

A társas kapcsolatok szintjén az ökoiskolák törekednek arra, -

hogy az iskolába ne magányos tanárok tanítsanak magányos gyerekeket, hanem az egész iskolára jellemző legyen a csapatmunka, hogy a társas élet szabályai ne előre meghatározottak legyenek, hanem a diákok felelős részvételével, tárgyalások során kialakítottak, hogy az iskola külső kapcsolatai a kölcsönösség elve alapján alakuljanak, az iskola ne csak befogadója, hanem aktív alakítója, kezdeményezője is legyen ilyen jellegű kapcsolatoknak.

A technikai/gazdasági szinten az ökoiskolák igyekeznek: takarékosan bánni az energiaforrásokkal, csökkenteni a hulladékok mennyiségét, az iskola külső belső környezetét esztétikusan alakítani, megteremteni az egészséges étkeztetés feltételeit. Iskolánk törekszik arra, hogy a mezőgazdasági képzés során fokozottan érvényesítse az ökoiskola szemléletét. Külön figyelemmel a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás tekintetében. Az ökoiskolával kapcsolatos konkrét feladatok az iskola éves munkatervében kerülnek megfogalmazásra. 36

3.9.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük -

a sajátos nevelési igényű; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; a kiemelten tehetséges; a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.

Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. Az intézmény biztosítja a fenntartó által az alapító okiratban meghatározott sajátos nevelési igényű tanulók adekvát ellátását. Ennek érdekében a fogyatékossági kategóriák szerinti képzettséggel rendelkező gyógypedagógust alkalmaz. A rehabilitációs foglalkozások szervezésében és kivitelezésében gyógypedagógiai tanár a kompetens. Az intézmény rendelkezik a rehabilitációs foglalkozások lebonyolításához egy megfelelően berendezett, maximum 8 főt befogadó fejlesztő teremmel. A rehabilitációs foglalkozások diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia reedukációt figyelemfejlesztést, magatartási korrekciót, komplex személyiségfejlesztést tartalmazhatnak. A rehabilitációs foglalkozások heti időkerete a szakértői véleményben előírt óraszám. A rehabilitációs foglalkozásokat kizárólag a kötelező tanórai foglalkozásokon túl lehet szervezni. A rehabilitációs foglalkozások dokumentálása: szakértői vélemény (TKVSzRB készíti), - egyéni fejlesztési terv (gyógypedagógus készíti), - rehabilitációs órarend (az igazgatóhelyettes készíti a gyógypedagógussal együttműködve), - egyéni fejlődési lap (gyógypedagógus készíti), - egyéni értékelő lap (gyógypedagógus készíti). A sajátos nevelési igényű tanulókat – a szakértői bizottság véleménye alapján – az intézményvezető mentesíti az egyes tantárgyakból és/vagy tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, az ismeretek -

37

elsajátításához hosszabb időintervallumot is engedélyezhet, segédeszközök használatát is támogathatja úgy a számonkérés, mint az ismereteket elsajátító helyzetben. Részükre alkalmazni kell a differenciálás és a pozitív diszkrimináció lehetőségét. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: -

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő könyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: -

szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség nemcsak azoknál a tanulóknál figyelhető meg, akiknek gyenge a tanulmányi eredményük. Sok jó tanulónál is előfordul az 38

idegrendszeri labilitás, a depresszió, a teljes zárkózottság, esetleg az ellenkezője: az agresszió, a túlzott önbecsülés stb.. Ezek a zavarok más életmódbeli problémákkal is jelentkezhetnek. Minden esetben elvárás a pedagógussal, különösképpen az osztályfőnökkel szemben: -

nevelje a közösséget a másság, a különbözőség tolerálására, a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal, a szülővel kiemelten foglalkozzon, figyelmesen és tapintatosan viselkedjen szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kérjen segítséget az iskolaorvostól, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának eredményességét, segítse a tanulót a pályaválasztásban szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásbeli véleményt.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását a következő tevékenységformák, oktatási módszerek széleskörű alkalmazásával kívánjuk elérni: -

differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projekt-módszer, tevékenység központú pedagógiák, individuális tanulás.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

39

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek -

szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a szülőkkel való együttműködés; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. kollégiumi elhelyezés

3.10. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok alapvető feladatai -

-

-

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem, tanműhely, tankonyha gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. 40

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás -

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása -

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése -

-

-

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. 41

-

-

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. Az eredményes továbbtanulás elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása -

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. sportversenyek, farsang, stb.). Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel -

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. Iskolai szintű kirándulások önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony -

A munkaköri kötelességek teljesítése. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív tevékenységében -

részvétel

a

nevelőtestület

és

a

szakmai

munkaközösség

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés -

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. Továbbképzéseken való részvétel. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. 42

-

Publikációk szakmai kiadványokban.

(pedagógiai,

szaktárgyi)

témákról

folyóiratokban,

Az iskolai munka feltételeinek javítása -

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. Az iskolai alapítvány működésének segítése. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület végrehajtásában -

szakmai

életében,

a

döntések

előkészítésében

és

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében -

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényein.

Az iskola képviselete -

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

43

A vezetői feladatok ellátása -

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal -

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

3.11. Az osztályfőnöki munka tartalma és az osztályfőnökök feladatai Az osztályfőnök feladatai -

-

Megfelelő magaviseletű; az iskolai diákönkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítását és elfogadását. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. Az osztályszintű, és iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább kéthavonta – tájékoztatja a szülőket. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább két hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. 44

-

-

-

-

-

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az elektronikus naplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. Segíti és ösztönzi a tanulók továbbtanulását. Végzős évfolyamban ellátja a tanulók továbbtanulási jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, segít a tanulóknak elkészíteni az ehhez szükséges dokumentumokat. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról. Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat. Tanév elején kitölteti a tanulók ellenőrző könyvét, tanév közben legalább kéthavonta ellenőrzi a annak vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások). Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

45

Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki tanmenet alapján végzi. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról: -

Tanulók száma, ebből leány Állami nevelt (gondozott) Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló Sajátos nevelési igényű tanuló Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló) Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók Kollégista tanuló Más településről bejáró tanuló Helyi tanuló Nem magyar állampolgár Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról: -

Tanulók száma Osztályozott tanulók száma és aránya Osztályozatlan tanulók száma és aránya Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga Az osztály tanulmányi átlaga Kitűnő tanulók száma és aránya Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya A bukások száma tantárgyanként A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések) Végzős évfolyamon a továbbtanulás és a munkába állás jellemzői 46

-

Továbbtanulás iskolatípusok szerint Munkába állás adatai (munkahely címe, munkakör) Pályakövetés érdekében: tanulók e-mail címe, lakcíme, telefonszáma

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén: -

-

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

Az osztályfőnöki órák témái Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin: -

A házirend szabályainak megbeszélése. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. Az osztályközösség diákvezetőinek megválasztása. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. A kerékpáros és gyalogos közlekedés szabályai. A tömegközlekedési eszközökkel való utazás, viselkedés szabályai

47

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák: -

-

-

-

-

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás veszélyei, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. Megemlékezés az aradi vértanúkról, a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Osztálykirándulás előkészítése.

Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként: 9-12. évfolyam Célok és feladatok A nevelés valamennyi pedagógus feladata és szakmája. A 14-21 évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal bír. A kamaszkoruk delén a középiskolába lépő tanulók a következő négy-hat év során kivétel nélkül belépnek az ifjúkorba. Az ambivalencia - az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása - számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az énfelnagyítás dominál - sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja - máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a - napjainkban egyre több problémát hordozó, bizonytalan perspektívájú - felnőtt életre történő felkészülés. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett (olykor sajnos helyett) a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákok tömegeivel az év nagy részében, egy nap jelentős hányadában. Iskoláinkban e téren hagyományosan az osztályfőnökökre hárul a felelősség nagy része. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és izmosodnak meg; az iskola ezeket a pozitív 48

hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja - ha tudja - ellensúlyozni. És itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltságra, szellemi szintre, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek) közötti érzelmilelki kapcsolatokra. Az osztályfőnök munkája során - mindezeket a körülményeket figyelembe véve - igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. Az osztályfőnöki helyi tanterv ebben nyújt segítséget, de ennek megvalósításához elengedhetetlenül fontos a mindenkori osztályfőnök egyedi, az adott tanulócsoportra kialakított saját programja. Fejlesztési követelmények Segíteni a tanulót abban és megtanítani őt arra, hogy önmagát érdekesnek és értékesnek lássa, az élete célját keresse, másokra odafigyeljen, másokkal kommunikáljon. Segiteni abban, hogy tartozzék valahová, valakihez, akik elvárják tőle, hogy igényes legyen, s akiknek nemcsak kényszerből, de belső akaratából is meg akar felelni Felismerje, hogy az élet felnőttként való megéléséhez önbizalom, önhitt kell. Ráébreszteni a felelősségteljes gondolkodás fontosságára, az emberi élet méltóságára, a környezettel való harmonikus együttlét igenlésére Legyen fogékony a társadalmi együttélés szabályainak megismerésére, a tudatos belátáson alapuló kritika elsajátítására, az önálló tájékozódásra és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztésére. Ráérezzen a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségére a saját egészségében. Megismerje a szexualitás társadalmi értelemben problematikus megnyilvánulási formáit, valamint az azokhoz kapcsolódó közösségi reakciókat. 9. évfolyam Évi óraszám: 36 TÉMAKÖRÖK "Bemutatkozás" 1-6.óra

A serdülés 7-16. óra Egészségünk védelme 17-26. óra

TARTALMAK Év eleji adminisztrációs feladatok (tankönyvproblémák, házirend, iskola bemutatása - tűzrendészet, balesetvédelem, vagyonvédelem) Szakkörök, diákélet, iskolaélet A könyvtárban való eligazodás Hogyan tanuljunk? A hatékony tanulás technikája Énképünk - milyen a harmonikus személyiség? (önismeretfejlesztés-személyiségfejlődés) Az emberi test felépítése, működése Az egészséges ember A beteg ember Az egészséges életmód (testkultúra; napirend, pihenés, táplálkozás, alvás)

49

Az elsősegély 27-32. óra

"Aktualitások " 33-36. óra

A káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, kábítószer) A szex három forradalma (nemi érés; nemi egészség) Tennivalók veszélyhelyzetben Az elsősegélynyújtás gyakorlata Sebek és vérzések Néhány, betegségre utaló tünet Kötések és kötöző anyagok A beteg mozgatása és szállítása Elsősegély veszélyhelyzetben Az eredmény és tanulás feltételeinek megbeszélése Aktuális feladatok

10. évfolyam Évi óraszám: 36 TÉMAKÖRÖK "Visszatérő " feladatok 1-4. óra A család, mint a társas kapcsolatok színtere 5-21. óra

Fogamzásgátlás 22-27. óra

A szexuálisan terjedő betegségek 28-33. óra

"Aktualitások " 34-36. óra

TARTALMAK A tanév munkarendje, a házirend Aktuális feladatok (pl. tűzrendészet és balesetvédelem, vagyonvédelem) A család (érzelmek; nehéz helyzetek feldolgozása; kimutassam vagy eltitkoljam; stressz) A szülők Az anya A gyerekek A nagyszülők A házasság A válás Egyedül Barátság Szerelem (ismerkedés-gátlások) Szexualitás - felkészülés a családi életre - nemi fantázia korszaka - a szerelem hét ismérve - együttjárás-családalapítás - szeretkezés - teszt A természetes termékenység A korszerű fogamzásgátlás A fogamzásgátló tabletták A mechanikus fogamzásgátló-módszerek A sürgősségi védekezés Általános jellemzésük A vérbaj Leggyakoribb SZTB-k Az AIDS A HIV fertőzés következményei Az eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése

50

Aktuális feladatok

11. évfolyam Évi óraszám: 36 óra TÉMAKÖRÖK "Visszatérő " feladatok 1-4. óra Helyünk a társadalomban 5-24. óra

Ember és természet 25-32. óra

"Aktualitások " 33-36. óra

TARTALMAK A tanév munkarendje, a házirend Aktuális feladatok Társadalom és az állam A rendről (közbiztonság, közrend) Magánélet - közélet Társadalmi konfliktusok Másság a társadalomban Devianciák: - öngyilkosság - bűnözés - börtönélet - alkoholizmus - kábítószer - prostitúció Gyermekvédelem és gyermekbűnözés A gyermekek jogai Vallás és társadalom (szekták) A környezetünk védelméről A vízszennyezésről A talajszennyezésről A légszennyezésről A sugárszennyezésről A fák és erdő szerepéről A lárma és a csend A tűz elleni védelemről Az eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése Aktuális feladatok

12. évfolyam Évi óraszám: 32 óra TÉMAKÖRÖK "Visszatérő " feladatok 1-4. óra

Családtervezés 5-10. óra

TARTALMAK Felkészülés az érettségire, szakmai vizsgára - az érettségi, a szakmai vizsga szerepe - vizsgaszabályzat - iskolai előírások A családtervezési alkalmassági vizsgálat A 3 hónapos felkészülés a fogamzásra Korai terhesség fokozott védelme

51

A munka világa, a munkaerőpiac 11-25. óra

"Aktualitások " 26-32. óra

A családtervezés általános szabályai A sikertelen családtervezők A munka szerepe az ember életében A pályaválasztás A munkavállalás - a foglalkoztatással kapcsolatos fogalmak Munkajog. A Munka Törvénykönyve A munkabérekről A munkanélküliségről A szaktudás fejlesztése - továbbképzés áthelyezés A szakszervezetekről Munkahelyi viselkedéskultúra Ügyintézés, az intézmények rendszere Vállalkozási formák: - egyéni vállalkozás - társas vállalkozás - magángazdálkodás Az eredmény és a tanulás feltételeinek megbeszélése Aktuális feladatok

3.12. Kapcsolattartás tanulókkal, szülőkkel és az iskola egyéb partnereivel Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az intézményvezető segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. Az együttműködés fórumai: - az iskolavezetőség ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével. 52

A szakmai munkaközösségek együttműködése Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok, tanulmányi, kulturális és sportversenyek. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek együttműködése Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 2 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. Az intézményi tanács ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az intézményvezető, (ha nem tagja az intézményi tanácsnak) - a fenntartó képviselője. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az intézményvezető rendszeresen – évente legalább 2 alkalommal – köteles tájékoztatni az intézményi tanácsot.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az intézményvezető, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az intézményvezető legalább évente egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan szóban, illetve az elektronikus naplón és az ellenőrző könyvön keresztül írásban 53

tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az intézményvezetőnek ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az intézményvezető felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 54

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az intézményvezető és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az intézményvezető legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. 55

e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. f) Elektronikus napló. Az elektronikus naplóhoz a szülő belépési kóddal rendelkezik. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők, a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével, illetve az iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézményvezetőtől, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott intézményvezetői, intézményvezető-helyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -

az iskola honlapján; az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az intézményvezetőnél; az intézményvezető helyetteseinél; a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél.

56

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: Földművelési Minisztérium - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: Kenderes Város Önkormányzata, 5331 Kenderes, Szent István út 56. - A megyei pedagógiai intézettel: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, Mária út 8. - A kenderesi Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Liliom Óvoda és Egységes Óvoda-Bölcsőde vezetőjével és tantestületével, valamint a beiskolázási körzet Általános Iskoláinak vezetőivel. - A beiskolázási körzetben működő nevelési tanácsadókkal. - A szakmai képzést segítő kamarákkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős.

2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató Szentannai Sámuel Alapítvány kuratóriumával. - Közművelődési intézményekkel: Városi Könyvtár; Móricz Zsigmond Művelődési Ház; Szolnoki Szigligeti Színház; - Társadalmi egyesületekkel: Kenderesi Sportkör; Lovas Baráti Kör, Kenderesi Néptánccsoport, - Termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal, amelyek segítik az iskolában folyó szakképzést. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn Kenderes város egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a tanulók lakhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az oktatási intézményvezetőhelyettes a felelős. 5. A szakmai, pedagógiai munka segítése, fejlesztése érdekében iskolánk jó munkakapcsolatot ápol a Földművelésügyi Minisztérium fenntartásában működő tanintézményekkel. 57

3.13. A mentorok feladatai Az intézményvezető kijelöli a mentort, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti - az iskola helyi tantervében és Pedagógiai Programjában, a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, - a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, - a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint - a minősítő vizsgára való felkészülésében. - A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára. A gyakornok ismerje meg az alábbiakat: -

Az iskola hagyományait, sajátosságait Neveléssel oktatással kapcsolatos jogszabályok, iskolai dokumentumok Tanított tantárgyának kerettantervét, helyi tantervét, követelményeit és a tanulók ellenőrzésének és értékelésének szabályait - Közoktatási szervezet, kultúra - Pedagógus munkához szükséges kompetenciák 3.14. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és átvételének rendje 1. Iskolánkba a kilencedik évfolyamra azok a tanulók jelentkezhetnek, akik az általános iskola 8. osztályát eredményesen befejezték. 2. A középiskola osztályaiba felvételi vizsga nincs. A közismereti tárgyakból jó tanulmányi eredményű tanulókat előnyben részesítjük.

3. A szakképzési évfolyamra a felvétel nincs tanulmányi eredményhez kötve, azt az osztálylétszámok korlátozzák. Túljelentkezés esetén az előző iskolatípusba a közismereti és készségtárgyakból jobb eredményt elérők nyernek felvételt. 58

4. A kilencedik évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni: - a tanuló személyi igazolványát; - a tanuló lakcímkártyáját; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - pályaalkalmassági orvosi vizsgálat eredményét 5. A tanév közben történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló személyi igazolványát; - a tanuló lakcímkártyáját; - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. - pályaalkalmassági orvosi vizsgálat eredményét 6. A tanév közben jelentkező tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az intézményvezető dönt. 7. Ha az átvételt kérő tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az intézményvezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri a helyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. 8. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni. 9. Más iskolából való átvétel azonos szakma esetén azonos évfolyamra történhet. 10. Más iskolából, vagy iskolán belül más szakmára jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában/osztályában nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. 3.15. Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata 1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük: - osztályozó vizsga, - pótló vizsga, 59

-

javítóvizsga, különbözeti vizsga, szintvizsga, érettségi (rendes, előrehozott, kiegészítő, pótló, javító, ismétlő) komplex szakmai vizsga

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanuló szakképzésben vesz részt és az igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az elméleti és gyakorlati órák húsz-húsz százalékát, és a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. 3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. 4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 5. Szintvizsga az első szakképzési évfolyamon tanulók részére kötelező (kivéve, ha a tanuló érettségivel rendelkezik). A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére az illetékes kamara, pótló, javító szintvizsgát szervez. 6. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 7. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel - osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két héttel; - javítóvizsga esetén a tanév végén (az osztályozó értekezlet után) közölni kell. 8. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg. 60

9. Érettségi vizsga a középiskolai tanulmányok követelményeinek teljesítése után tehető, szervezése a 100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet és a 2011. évi CXC törvény alapján történik. 10. A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint tartjuk meg.

4. Helyi tanterv 4.1.

A választott kerettanterv, az iskolában tanított kötelező és nem kötelező (választható) tantárgyak és óraszámaik

Iskolánk helyi tantervét a következő kerettantervek alapján dolgoztuk ki: - az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklete (kifutó képzés) - az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. melléklete (kifutó képzés) - az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 13. melléklete (kifutó képzés) - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény

2016. szeptember 1-től érvényes kerettantervek: - az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 14. melléklete – kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára 61

-

4.2.

az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 15. melléklete – kerettanterv a szakközépiskolák 9-13. évfolyama számára

Iskolánkban alkalmazott jelenlegi óratervek

Mezőgazdasági szakközépiskola (2013. szeptember 1-től kifutó jelleggel) Kimenet: 12. évfolyam végén érettségi, betölthető munkakör: 6130 vegyes profilú gazdálkodó; 13. évfolyam végén mezőgazdasági technikus (54 621 02) szakképesítés megszerzése. Modul

Tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi 62

és

9. 5 4 4 2

10. 5 4 3 2

11. 4 4 4 3

12. 4 3 4 3

13.

állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek (Mozgóképkultúra és médiaismeret) Informatika Testnevelés és sport Fakultáció Osztályfőnöki óra Közismereti órák összesen 11500 - 12 Munkahelyi egészség és biztonság 11495 - 12 Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövény termesztése Állatok egészségvédelme I. Mezőgazdasági alapgyakorlatok 10960 - 12 Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlat 11499 – 12 Foglalkoztatás II. 11498 – 12 Foglalkoztatás I. 11052 - 12 Géptan Géptan gyakorlat 11053 - 12 Növénytermesztés Növénytermesztés adminisztrációja Növénytermesztés gyakorlat 11054 - 12 Állattenyésztés II. Állattenyésztés adminisztrációja Állattenyésztés gyakorlat 11082 - 12 Kertészet gyakorlat Szakmai órák száma összesen A közismereti és szakmai órák száma összesen Összevont szakmai gyakorlat

2 2 2

2 2 1 1 1

2 5

2 5

1 29 0,5 0,5 1

1 29

1 2 1

1

2 5 2 1 29

2 5 2 1 25

0,5

1

1 0,5 3

4

1 2 1 3

3 2 4

1

1

1

1

6 35 70

7 36 105

8 37 140

11 36 160

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 9.

Tantárgy magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek matematika

63

Óraszám 1 1 1

2 0,5 2 3 3 6,5 1 3,5 6 1 3,5 2 34 34

9. 10. 10. 10. 11. 11. 11. 12. 12. 12. 9. 10. 11. 12. 13. 13.

informatika magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek informatika idegen nyelvek matematika informatika magyar nyelv és irodalom matematika informatika növénytermesztés növénytermesztés növénytermesztés növénytermesztés géptan gazdálkodási ismeretek

1 1 1 2 1 1 2 1 1 2 1 1 1 1 1 2

Kertészet és parképítés (2016. szeptember 1-től) Kimenet: 12. évfolyam végén érettségi, betölthető munkakör: dísznövénykertész 13. évfolyam végén parképítő és fenntartó technikus (54 581 02) szakképesítés megszerzése. Modul

Tantárgy neve Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Informatika Művészetek (Mozgóképkultúra 64

9. 4 4 3

10. 4 4 3

11. 4 4 3

12. 4 4 3

2

2

3

3 1

2

2 1

13.

és médiaismeret) Testnevelés Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségi tantárgy Idegen nyelv Fizika Informatika

5

5

5

5

2

2

2

2 2 2 2

2 2 2 2

2

2

1 25

1 25

3

1

Szakmai tantárgy Osztályfőnöki óra Közismereti órák összesen 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Gazdálkodási alapismeretek 10960-16 Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek 10961-16 Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-16 Munkavállalói ismeretek Faiskolai termesztés Faiskolai termesztés gyakorlat 10964-16 Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Kertfenntartás Kertfenntartás gyakorlat 11069-16 Kertfenntartás műszaki ismeretei Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat Növényismeret 11070-16 Növényismeret gyakorlat Kerttechnika Kerttechnika gyakorlat Geodézia 11072-16 Geodézia gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei Parképítés műszaki ismeretei 65

1 24

1 24

Kötelezően választható tantárgy; a diák egyiket választja

0,5 2 1 1 3 4 1 2

1 0,5

0.5 1 1 1 1 0,5 1

1 2

0,5 2

2 2 1

2,5 2

1 4 3

1 0,5

3 4 4 1,5 1 1 1

gyakorlat Kerttörténet Kerttervezés 11073-16 Kerttervezés gyakorlat Számítógépes szakrajz gyakorlat Szakmai órák száma összesen A közismereti és szakmai órák száma összesen Összevont szakmai gyakorlat

11 35

12 36 140

10 35 140

1 5 5 1 31 31

10 35

Vendéglátó szakközépiskola (2013. szeptember 1-től kifutó jelleggel) Kimenet:

Modul

12. évfolyam végén: érettségi, 5133 pultos; 13. évfolyam végén: vendéglátásszervező-vendéglős

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia-egészségtan Fizika 66

9. 5 4 4

10. 5 4 3

11. 4 4 4

12. 4 3 4

2

2

3

3

2 2

1 2 1

1

2

13.

Kémia Földrajz Művészetek (Mozgóképkultúra és médiaismeret) Informatika Testnevelés és sport Fakultáció Osztályfőnöki óra Közismereti órák összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10053-12 Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás 10055-12 Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Élelmiszerismeret Termelés elmélete Termelés gyakorlata 10050-12 Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata 10055-12 Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozások működtetése 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Szakmai órák száma összesen A közismereti és szakmai órák száma összesen Összevont szakmai gyakorlat

2 2

1 1 1

2 5

2 5

1 29 0,5

1 29 1

2 5 2 1 29

2 5 2 1 25

1 1

1 2

3 1,5

2

2

1,5 2

1 1 2 1 1

1 1 2 1 1,5

2 1 0,5 2 1 1

6 35 70

7 36 105

8,5 37,5 140

12,5 37,5 160

2

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11.

Tantárgy magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek matematika informatika magyar nyelv és irodalom idegen nyelvek informatika idegen nyelvek matematika informatika

67

Óraszám 1 1 1 1 1 1 2 1 1 2

2 2 2 3 6 3 5 1 1,5 1 2 35 35

12. 12. 12. 9. 9. 10. 11. 12. 12. 12. 13. 13. 13. 13. 13.

magyar nyelv és irodalom matematika informatika termelés elmélete értékesítés elmélete szakmai számítás értékesítés gyakorlata értékesítés gyakorlata értékesítés elmélete termelés elmélete foglalkoztatás II. vendéglátó gazdálkodás vendéglátó vállalkozások működtetése termelés elmélete értékesítés elmélete

1 1 2 1 0,5 1 1,5 1 1 0,5 0,5 1 0,5 1 1

Óraterv a szakiskolát végzettek középiskolájának 11–12. évfolyama számára Összeállítva az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 13. melléklete alapján (2013. szeptember 1-től)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Földrajz Biológia Kémia Informatika Testnevelés

11. évfolyam 1. félév

11. évfolyam 2. félév

12. évfolyam

8

10

8

5

6

7

5

5,5

7

5 2 2 2 2 3

6

6

3 3

2 5

68

Osztályfőnöki Összesen Szabadsáv terhére kiadott órák

1 35 0

1

1

34,5

36

3

5

Óraterv a szakközépiskolák érettségi vizsgára felkészítő 12-13. évfolyamai számára Összeállítva az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 15. melléklete alapján (2016. szeptember 1-től)

Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Informatika Testnevelés és sport Osztályközösség-építő program

Óraszámok évfolyamonként 12. évfolyam 13. évfolyam 36 hét 31 hét Heti Éves KT Heti Éves KT 3 108 3 93 6 6 5 180 5 155 6 216 6 7 217 6 6 216 6 7 217 6 5

180

4

6

186

5

2 2 5 1

72 72 180 36

2 2 5 1

0 2 5 1

0 62 155 31

0 2 5 1

69

Szabadon tervezhető órakeret Törvényileg előírt kötelező óraszám *

0 35

0 1260

3 35

0 36

0 1116

5 36

KT = a kerettantervben meghatározott óraszám

A szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 12. 12. 13. 13. 13. 13.

Tantárgy magyar nyelv és irodalom

Óraszám 2

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek magyar nyelv és irodalom Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek idegen nyelv matematika

1 2 1 1 1

Mezőgazdasági technikus (54 621 02) képzés közismeret nélkül: Szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére két éves, érettségi végzettséghez kötött szakképzés keretében mezőgazdasági technikus szakképesítés tantárgyi rendszere és óraterve: Modul 11500-12 11495-12

10960-12 11499-12

témakör//tantárgy neve Munkahelyi egészség és biztonság Állattenyésztés I. Anatómia és élettan I. Takarmányozástan Takarmánynövények termesztése Állatok egészségvédelme I. Mezőgazdasági alapgyakorlat Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlat Foglalkoztatás II. 70

1/13. 0,5 2 1 1,5 1 1,5 13 3,5 7,5

2/14.

2 0,5

11498-12 11052-12 11053-12

11054-12

11082-12 összesen

Foglalkoztatás I. Géptan Géptan gyakorlat Növénytermesztés Növénytermesztés adminisztrációja Növénytermesztés gyakorlat Állattenyésztés II. Állattenyésztés adminisztrációja Állattenyésztés gyakorlat Kertészet gyakorlat Összevont szakmai gyakorlat

Szabadsáv terhére adott órák: 1/13. évfolyam takarmánynövények termesztése 1/13. évfolyam géptan 1/13. évfolyam növénytermesztés 2/14. évfolyam gazdálkodási alapismeretek 2/14. évfolyam géptan

2 1

34,5 160

2 3 3 6,5 1 3,5 6 1 3,5 2 34

0,5 óra 2 óra 1 óra 2 óra 1 óra

Vendéglátásszervező-vendéglős (54 811 01) képzés közismeret nélkül: Szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére két éves, érettségi végzettséghez kötött szakképzés keretében vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés tantárgyi rendszere és óraterve: Modul 11500-12 10053-12 10051-12

10054-12 10052-12

Témakör//tantárgy neve Munkahelyi egészség és biztonság Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó üzleti idegen nyelv (angol vagy német) Élelmiszerismeret Termelés elmélete 71

1/13. 0,5 3 3 2

2/14.

1 4

2 2 2

4 4

3

2 2,5 2

Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások Vendéglátó vállalkozások működtetése Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

10050-12 10055-12

11499-12 11498-12 összesen

Összevont szakmai gyakorlat Szabadsáv terhére adott órák: 1/13. évfolyam: szakmai számítás 1/13. évfolyam: alkalmazott számítástechnika 1/13. évfolyam: termelés elmélete 1/13. évfolyam: élelmiszerismeret 2/14. évfolyam: szakmai számítás 2/14. évfolyam: termelés elmélete

6 3 3 0,5 1

6 3 5 1 1,5 0,5 2,5 35

35 160

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra

Parképítő és fenntartó technikus (54 581 02) képzés közismeret nélkül: Szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére két éves, érettségi végzettséghez kötött szakképzés keretében parképítő és fenntartó technikus szakképesítés tantárgyi rendszere és óraterve: Modul 11499-12 11498-12 10960-16

10961-16

10962-16 11069-16

Tantárgy neve Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Kertfenntartás 72

13.

14. 0,5 2

2 0,5 1 3 4 1,5 3 1 4

11070-16

11072-16

11073-16

Kertfenntartás gyakorlat Kertfenntartás műszaki ismeretei Kertfenntartás műszaki ismeretei gyakorlat Növényismeret Növényismeret gyakorlat Kerttechnika Kerttechnika gyakorlat Geodézia Geodézia gyakorlat Parképítés műszaki ismeretei Parképítés műszaki ismeretei gyakorlat Kerttörténet Kerttervezés Kerttervezés gyakorlat Számítógépes szakrajz gyakorlat

Összesen Összevont szakmai gyakorlat

73

3,5 1 1 5 3,5

3 4 4 1,5 1 1 1

33 160

1 5 5 1 31

Szakképzési lehetőségek érettségizettek, illetve a középiskola 10. évfolyamát sikeresen befejezők részére:

Gazda 34 621 01 – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Modul 11497-12 11499-12 10997-16

10998-16

10999-16

11000-16 11001-16 11002-12 Összesen

Témakör/tantárgy Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Állattartás 1. Állattartás 2. Állattartás gyakorlat Általános növénytermesztés Részletes növénytermesztés Általános növénytermesztési gyakorlat Részletes növénytermesztési gyakorlat Zöldség kertészet Gyümölcs kertészet Zöldség kertészeti gyakorlat Gyümölcs kertészeti gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek gyakorlat Kiegészítő tevékenységek Összefüggő szakmai gyakorlat

74

1/11. 2 0,5 2,5 4 2

2/12.

1 3 5 3

4 6 2,5 2,5 2 2 3 2 2 0,5 31,5 160

3 2 2,5 1 2 1 1 1 31,5

Mezőgazdasági gépész 31 521 08 – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 11974-12 11044-12 11045-12 11046-12 11047-12 11048-12

Témakör/tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I Agrár munka-, tűzés környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagép gyakorlat Gépüzemeltetés gyakorlat Szakmai számítások Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlat

Összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

1/11. 0,5

2/12.

0,5

0,5 2 0,5

3 6 3 1 3,5 6 2

3 6 12 1,5 1,5 3 4,5

3 6 34,5 160

34,5

Szabadsáv terhére biztosított órák: Évfolyam 1/11. 1/11. 1/11. 2/12. 2/12. 2/12.

Tantárgy Szakmai számítás Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Agrármunka-, tűz-, környezetvédelem Szakmai számítás Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek

75

Óraszám 1 1 1 0,5 0,5 2

Lovász 34 621 02 – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül

Modul 11500-12 11499-12 11497-12 10951-12

11016-12

11017-12 10953-12

Témakör / tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I Tartás és takarmányozás Tartás és takarmányozás gyakorlata Anatómia és egészségtan Anatómia és egészségtan gyakorlata Lótenyésztés Lótenyésztés gyakorlata Gazdálkodási ismeretek Lovaglás Lovaglás gyakorlata Fogathajtás Fogathajtás gyakorlata

Összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

1/11. 0,5

4 6 2 2 3 2 1 2 5 2 5 35 160

Szabadsáv terhére biztosított órák: Évfolyam 1/11 1/11 1/11 2/12 2/12 2/12

Tantárgy lótenyésztés gazdálkodási ismeretek fogathajtás gyakorlata foglalkoztatás lovaglás gyakorlata fogathajtás gyakorlat

76

Óraszám 1 1 1 0,5 0,5 0,5

2/12. 0,5 2 3 6 2 2 2 2 2 5 1 5 33

Kertész 34 622 02 – 2 éves szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Modul 11497-12 11499-12 10960-16 10961-16

10962-16 11024-16 11025-16

Tananyag / tantárgy Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat Gyümölcstermesztési alapok Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat Zöldségtermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat

Összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

77

1/11. 2 0,5

2/12.

3 3 1 2 2,5 2 3 1 2,5 3

3,5 8,5 31,5 160

4 7,5 4 7 3 31,5

Dísznövénykertész 34 622 01 – 2 éves szakiskolai képzéssel közismereti oktatás nélkül Modul 11497-12 11499-12 10960-16 10961-16

10962-16 10963-16

10964-16

10965-16

Tananyag / tantárgy Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás II. Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlat Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat Munkavállalói ismeretek Szabadföldi dísznövénytermesztés Szabadföldi dísznövénytermesztés gyakorlat Faiskolai termesztés Faiskolai termesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Növényházi dísznövénytermesztés Növényházi dísznövénytermesztés gyakorlat

Összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

78

1/11. 2 0,5

2/12.

3 3,5 1 2 1,5 2 2 1 4 7 2 6,5

2 2 2,5 4 4 10,5

31,5 160

31,5

Családi gazdálkodó, 34 814 01 – 2 szakiskolai képzéssel közismereti oktatás nélkül

Modul 11499-12 11497-12 11033-12

11034-16 11036-16 11038-12 11039-16

Témakör / tantárgy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás ellátási gyakorlat Lakókörnyezet kialakítás gyakorlat Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Napi tevékenységek gyakorlata Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Növénytermesztés és feldolgozás gyakorlat Állati termék előállítás és feldolgozás gyakorlat

összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

9. 0,5 2 3 2 1 4 1,5 2 6 1 1,5 1,5 4 4 34 160

Szabadsáv terhére adott órák:

Évfolyam 9. 9. 10.

Tantárgy Lakókörnyezet kialakítás gyakorlat Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Lakókörnyezet kialakítás gyakorlat

79

Óraszám 1,5 1 1,5

10.

1,5 2 8 1,5 8 2 2 4 4 33

Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó, 34 541 08 – 2 szakiskolai képzéssel közismereti oktatás nélkül

Modul 11499-12 11497-12 11613-16 11614-16 11615-16 11616-16 11617-16

11618-16

11619-16 11620-16 11034-16 11035-12 11037-12

Témakör / tantárgy Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Áruismeret Mikrobiológia Táplálkozásélettan Tartósítás Tartósítás gyakorlat Zöldség-, gyümölcsfeldolgozás Zöldség-, gyümölcsfeldolgozás gyakorlat Húsipar alapjai Húsipari gyakorlat Sütő-, cukrászipar alapjai Édesipar alapjai Sütő-, cukrász-, édesipari gyakorlat Sörkészítés Gyümölcsbor-, párlatkészítés Erjedésipari gyakorlat Tejtermék előállítás Sajt és túrókészítés Tejtermékek, sajtkészítés gyakorlat Higiénia Minőségbiztosítás Üzemgazdasági-, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom Vendéglátás, idegenforgalom gyakorlat Falusi vendégfogadás alapjai Falusi vendégfogadás gyakorlat

összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

1. 0,5 2 0,5 1 1 1 4 2 3 2 4

4 2 8 2 1,5 5 1,5 1 4 0,5 1 2 2 4

34 160

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 1. 1. 1. 2. 2.

Tantárgy Zöldség-, gyümölcsfeldolgozás Tejtermék előállítás Mikrobiológia Édesipar alapjai Üzemgazdasági-, ügyviteli ismeretek 80

2.

Óraszám 1 0,5 0,5 1 1

2 6 33,5

8. osztályra épülő szakképzés szakmai és közismeretei tantárgyi rendszere és óraterve:

Gazda 34 621 01 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2013. szeptember 1-től) Modul

Témakör /tantárgy

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés** Kompetenciafejlesztés – matematika, logika Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program Közismereti órák összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I 10997-12 Állattartás Állattartási gyakorlatok 10998-12 Növénytermesztés Növénytermesztési gyakorlatok 10999-12 Kertészet Kertészeti gyakorlatok 11000-12 Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat 11001-12 Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek gyakorlata 11002-12 Kiegészítő tevékenységek Szakmai órák összesen A közismereti és szakmai órák száma összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

81

9.

10.

11.

3 2 2 2 3 5 -

1 2 1 1 2 0,5 0,5

1 2 1 2,5 -

1 18 0,5

1 9

1 7,5

2 3 2 3 1 2 1,5 2

17 35 140

1,5 4 1,5 4 1 4 2 3 1 2 1 25 34 140

0,5 2 2 4 1,5 4 1 4 2 2 1 1,5 25,5 33

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 10. 10. 11. 11. 9. 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11.

Tananyag / tantárgy kommunikáció-magyar nyelv és irodalom kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika kommunikáció-magyar nyelv és irodalom matematika Állattartás Növénytermesztés Műszaki ismeretek Állattartás Növénytermesztés Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Növénytermesztés

82

Óraszám 1 0,5 0,5 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 1 2 0,5

Gazda 34 621 01 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással Bevezetés: 2016. szeptember 1-től Modul

Témakör /tantárgy Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés** Informatika Kompetenciafejlesztés – matematika, logika Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program Közismereti órák összesen 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10997-16 Állattartás 1. Állattartás 2. Állattartás gyakorlat 10998-16 Általános növénytermesztés Részletes növénytermesztés Általános növénytermesztési gyakorlat Részletes növénytermesztési gyakorlat 10999-16 Zöldség kertészet Gyümölcs kertészet Zöldség kertészeti gyakorlat Gyümölcs kertészeti gyakorlat 11000-16 Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat 11001-16 Gazdálkodási ismeretek Gazdálkodási ismeretek gyakorlat 11002-12 Kiegészítő tevékenységek Szakmai órák száma összesen A közismereti és szakmai órák száma összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

83

9. 2 2 2 2 3 5 0,5 0,5

10. 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5

11. 1 2 1 1 2,5 1 -

1 18

1 10

1 9,5 2 0,5

2

1,5 2 3

2 2 2 1,5 1,5 1 2 0,5

14,5 32,5 140

1,5 1 2 1 1 1 2 1 2 1 2 1 23 33 140

1,5 4 1,5 4 1 1 2 1 1 1,5 1 1 23 32,5

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11. 11.

Tananyag / tantárgy kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika informatika kommunikáció-magyar nyelv és irodalom matematika társadalomismeret informatika

84

Óraszám 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1

Mezőgazdasági gépész 31 521 08 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2013. szeptember 1-től) Modul

Témakör / tantárgy

9.

10.

11.

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

3

1

1

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

1

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés**

5

2

2,5

Kompetenciafejlesztés – matematika, logika

-

0,5

-

Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program

-

0,5

-

1

1

1

18 0,5

9

7,5

Közismereti órák összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I 11974-12 Agrár munka-, tűz- és környezetvédelem 11044-12 Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat 11045-12 Gépüzemeltetés gyakorlat Szakmai számítások 11046-12 Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat 11047-12 Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek 11048-12 Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok Szakmai órák összesen A közismereti és szakmai órák száma összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

85

0,5 2 0,5

0,5 1 3,5 2 2 7 17 35 140

3 6 6 1 2,5 3 2 1 24,5 33,5 140

3 6 6 1,5 3 2,5 1 25,5 33

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 10. 10. 11. 11. 9. 9. 9. 10. 10. 11. 11.

Tananyag / tantárgy kommunikáció-magyar nyelv és irodalom kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika kommunikáció-magyar nyelv és irodalom matematika Szakmai számítások Mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek

86

Óraszám 1 0,5 0,5 1 1 0,5 1 1 0,5 1 1,5 1

Mezőgazdasági gépész 31 521 08 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2016. szeptember 1-től a közismereti tantárgyak beosztása az előző évekhez képest a táblázatban foglaltaknak megfelelően változott.) Modul Témakör / tantárgy 9. 10. 11. Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

2

1

1

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

1

Társadalomismeret

2

1

1

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés**

5

2

2,5

Informatika

-

1

1

Kompetenciafejlesztés – matematika, logika

0,5

0,5

-

Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program

0,5

0,5

-

1

1

1

18 0,5

10

9,5

Közismereti órák összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I 11974-12 Agrár munka-, tűz- és környezetvédelem 11044-12 Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági munkagépek gyakorlat 11045-12 Gépüzemeltetés gyakorlat Szakmai számítások 11046-12 Mezőgazdasági erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat 11047-12 Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek 11048-12 Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok Szakmai órák összesen A közismereti és szakmai órák száma összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

87

0,5 2 0,5

0,5 1 3,5 2 2 7 17 35 140

3 6 6 1 2,5 3 2 1 24,5 33,5 140

3 6 6 1,5 3 2,5 1 25,5 33

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11. 11. 9. 9. 9. 10. 10. 11. 11.

Tananyag / tantárgy kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika informatika kommunikáció – magyar nyelv és irodalom matematika informatika társadalomismeret Szakmai számítások Mezőgazdasági és gazdálkodási alapismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek Mezőgazdasági és gazdálkodási ismeretek Szakmai alapozó ismeretek

88

Óraszám 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 0,5 1 1 0,5 1 1,5 1

Lovász 34 621 02 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2013. szeptember 1-től) Modul

Témakör / tantárgy Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

9. 3

10. 1

11. 1

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

1

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés**

5

2

2,5

Kompetenciafejlesztés – matematika, logika

-

0,5

-

Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program

-

0,5

-

1

1

1

Közismereti órák összesen

18

9

7,5

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

11499-12

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I Tartás és takarmányozás Tartás és takarmányozás gyakorlata Anatómia és egészségtan Anatómia és egészségtan gyakorlata 11016-12 Lótenyésztés Lótenyésztés gyakorlata Gazdálkodási ismeretek 11017-12 Lovaglás Lovaglás gyakorlata 10953-12 Fogathajtás Fogathajtás gyakorlata Szakmai órák száma összesen A közismereti és a szakmai órák száma összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

2 3 4 1

11497-12 10951-12

89

2 4 1 1,5 1 1 3 3 17 35 140

2 4 2 2 2 1 2 4 2 4 25 34 140

2 2 2 1 3,5 1 3,5 25,5 33

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 10. 10. 11. 11. 9. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 11.

Tantárgy Óraszám kommunikáció-magyar nyelv és irodalom 1 kompetenciafejlesztés – szövegértés, 0,5 szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, 0,5 logika kommunikáció-magyar nyelv és irodalom 1 matematika 1 Lótenyésztés 0,5 Lovaglás gyakorlata 1 Fogathajtás gyakorlata 3 Lovaglás gyakorlata 1 Fogathajtás gyakorlata 1 Lótenyésztés 1 Lovaglás gyakorlata 0,5 Fogathajtás gyakorlata 1

90

Lovász 34 621 02 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2016. szeptember 1-től a közismereti tantárgyak beosztása az előző évekhez képest a táblázatban foglaltaknak megfelelően változott.) Modul

Témakör / tantárgy

9.

10.

11.

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

2

1

1

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

1

Társadalomismeret

2

1

1

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés**

5

2

2,5

Informatika

-

1

1

Kompetenciafejlesztés – matematika, logika

0,5

0,5

-

Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program

0,5

0,5

-

1

1

1

Közismereti órák összesen

18

10

9,5

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

11499-12

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I Tartás és takarmányozás Tartás és takarmányozás gyakorlata Anatómia és egészségtan Anatómia és egészségtan gyakorlata 11016-12 Lótenyésztés Lótenyésztés gyakorlata Gazdálkodási ismeretek 11017-12 Lovaglás Lovaglás gyakorlata 10953-12 Fogathajtás Fogathajtás gyakorlata Szakmai órák száma összesen A közismereti és a szakmai órák száma összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

2 3 4 1

11497-12 10951-12

91

2 4 1 1,5 1 1 3 3 17 35 140

2 4 2 2 2 1 2 4 2 4 25 35 140

2 2 2 1 3,5 1 3,5 25,5 35

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11. 11. 9. 9. 9. 10. 10. 11. 11. 11.

Tantárgy Óraszám kompetenciafejlesztés – szövegértés, 0,5 szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, 0,5 logika kompetenciafejlesztés – szövegértés, 0,5 szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, 0,5 logika informatika 1 kommunikáció-magyar nyelv és irodalom 1 matematika 1 informatika 1 társadalomismeret 1 Lótenyésztés 0,5 Lovaglás gyakorlata 1 Fogathajtás gyakorlata 3 Lovaglás gyakorlata 1 Fogathajtás gyakorlata 1 Lótenyésztés 1 Lovaglás gyakorlata 0,5 Fogathajtás gyakorlata 1

92

Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó, 34 811 02 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2013. szeptember 1-től) Modul

Témakör / tantárgy

9.

10.

11.

Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom

3

1

1

Idegen nyelv

2

2

2

Matematika

2

1

1

Társadalomismeret

2

1

-

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés**

5

2

2,5

Kompetenciafejlesztés – matematika, logika

-

0,5

-

Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program

-

0,5

-

1

1

1

Közismereti órák összesen

18

9

7,5

11500-12

1

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 11497-12 11033-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás ellátási gyakorlat 11034-12 Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek 11035-12 Vendéglátás, idegenforgalom 11036-12 Napi tevékenységek gyakorlata 11037-12 Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat 11038 Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat 11039-12 Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat Szakmai órák összesen Közismereti és szakmai órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat 93

1 2 3 2 1 4

0,5

1 2 8 2

3

8

1 1 4

1 4 1,5 1,5 4

17 35 140

25,5 34,5 140

4 1,5 1,5 4,5 25,5 33

Szabadsáv terhére adott órák:

Évfolyam 9. 10. 10. 11. 11. 9. 9. 9. 9. 10. 10. 10. 10. 11. 11 11 11.

Tantárgy kommunikáció-magyar nyelv és irodalom kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika kommunikáció-magyar nyelv és irodalom matematika Munkahelyi egészség és biztonság Család- és háztartás ellátási gyakorlat Állattartás, állati termékfeldolgozás Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Családellátás, -gondozás Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Foglalkoztatás II. Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás

94

Óraszám 1 0,5 0,5 1 1 0,5 1 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5 1 0,5 0,5 0,5

Kertész 34 622 02 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2016. szeptember 1-től)

Modul

Tananyag / tantárgy Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés** Informatika Kompetenciafejlesztés – matematika, logika Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program Közismereti órák összesen 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10960-16 Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok 10961-16 Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-16 Munkavállalói ismeretek 11024-16 Kerti munkák Kerti munkák gyakorlat 11025-16 Gyümölcstermesztési alapok Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat Zöldségtermesztési alapok Zöldségtermesztési alapok gyakorlat Szőlőtermesztés Szőlőtermesztés gyakorlat Szakmai órák összesen Közismereti és szakmai órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

95

9. 2

10. 1

11. 1

2 2 2 3 5 0,5

2 1 1 2 1 0,5

2 1 1 2,5 1 -

0,5

0,5

-

1 18

1 10

1 9,5 2 0,5

3 3,5 1 2 1,5 2 2,5 1 2,5 2

14,5 32,5 140

2 3,5 2 3,5 2 3,5 23 33 140

2 4,5 1,5 4,5 3 5 23 32,5

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11. 11.

Tantárgy Óraszám kompetenciafejlesztés – szövegértés, 0,5 szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, 0,5 logika kompetenciafejlesztés – szövegértés, 0,5 szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, 0,5 logika informatika 1 kommunikáció-magyar nyelv és irodalom 1 matematika 1 informatika 1 társadalomismeret 1

96

Dísznövénykertész 34 622 01 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2016. szeptember 1-től) Modul

Tananyag / tantárgy Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés** Informatika Kompetenciafejlesztés – matematika, logika Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program Közismereti tantárgyak összesen 11497-12 Foglalkoztatás I. 11499-12 Foglalkoztatás II. 10960-16 Gazdálkodási alapismeretek Gazdálkodási alapgyakorlat 10961-16 Növénytan Termesztési ismeretek Termesztési ismeretek gyakorlat Műszaki alapismeretek Műszaki alapismeretek gyakorlat 10962-16 Munkavállalói ismeretek 10963-16 Szabadföldi dísznövénytermesztés Szabadföldi dísznövénytermesztés gyakorlat 10964-16 Faiskolai termesztés Faiskolai termesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat 10965-16 Növényházi dísznövénytermesztés Növényházi dísznövénytermesztés gyakorlat Szakmai órák összesen Közismereti és szakmai órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

97

9. 2

10. 1

11. 1

2 2 2 3 5 0,5

2 1 1 2 1 0,5

2 1 1 2,5 1 -

0,5

0,5

-

1 18

1 10

1 9,5 2 0,5 2,5 3,5

1 2 1,5 2 2 1 2

2,5

3

3,5 4 7 2,5 3,5 4 10,5

14,5 32,5 140

23 33 140

23 32,5

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11. 11.

Tantárgy Óraszám kompetenciafejlesztés – szövegértés, 0,5 szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, 0,5 logika kompetenciafejlesztés – szövegértés, 0,5 szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, 0,5 logika informatika 1 kommunikáció-magyar nyelv és irodalom 1 matematika 1 informatika 1 társadalomismeret 1

98

Szakács 34 811 04– 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2013. szeptember 1-től) Modul

Tananyag / tantárgy Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés** Osztályközösségépítő-program Közismereti órák összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás 10044-12 Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv 10049-12 Előkészítési és ételkészítési alapismeretek Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat 10048-12 Ételkészítési alapok Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat 10075-12 Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Szakmai órák összesen Közismereti és szakmai órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

99

9. 3 2 2 2 3 5 1 18 1

1 1

10. 1 2 1 1 2 1 8

11. 1 2 1 2,5 1 6,5

0,5 2

0,5 2 0,5 0,5

1,5 1

1 1

2 1 1 1,5 2 3,5 3

17 35 140

2 2,5 17,5

27,5 35,5 140

2 2,5 17,5 27,5 34

Szabadsáv terhére adott órák:

Évfolyam 9. 11. 11. 9. 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11.

Tantárgy kommunikáció-magyar nyelv és irodalom kommunikáció-magyar nyelv és irodalom matematika Munkahelyi egészség és biztonság Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem Ételkészítési alapok Szakmai számítás Élelmiszerek csoportjai Ételkészítési alapgyakorlatok Szakmai idegen nyelv Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlatok

100

Óraszám 1 1 1 0,5 1 1 1 0,5 2,5 1 1 2,5

Szakács 34 811 04– 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással Bevezetés: 2016. szeptember 01. Modul Tananyag / tantárgy Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés** Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Kompetenciafejlesztés – matematika, logika Osztályközösségépítő-program Közismereti órák összesen 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10045-12 Vendéglátó gazdálkodás 11518-16 Általános élelmiszerismeret 11519-16 Élelmiszerbiztonságról általában Vendéglátás higiéniája 12096-16 Szakmai idegen nyelv 12094-16 Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat Ételkészítési ismeretek alapjai üzemi gyakorlat 12095-16 Ételkészítési ismeretek elmélet Ételkészítési ismeretek gyakorlat Ételkészítési ismeretek üzemi gyakorlat Szakmai órák összesen Közismereti és szakmai órák összesen Összefüggő szakmai gyakorlat

101

9. 2 2 2 2 3 5 0,5

10. 1 2 1 1 2 -

11. 1 2 1 2,5 -

0,5 1 18

1 8

2 1,5 0,5

2 1

1 7,5 0,5 2 2 1

1 5,5 5

15,5 33,5 140

0,5 1

15,5 2 2 2 26 34 140

2 2,5 17,5 27,5 35

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 11. 11. 9. 10. 10. 11. 11. 11.

Tantárgy Óraszám kompetenciafejlesztés-szövegértés, 0,5 szövegalkotás kompetenciafejlesztés-matematika, 0,5 logika Kommunikáció-magyar nyelv és 1 irodalom matematika 1 Ételkészítési ismeretek alapjai elmélet 1 Vendéglátó gazdálkodás 1 Ételkészítési ismeretek gyakorlat 2 Vendéglátó gazdálkodás 1 Ételkészítési ismeretek elmélet 1 Ételkészítési ismeretek gyakorlat 2,5

102

Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó, 34 541 08 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2016. szeptember1-től) Modul

Témakör / tantárgy Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés** Informatika Kompetenciafejlesztés – matematika, logika Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program Közismereti órák összesen 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Áruismeret 11613-16 Mikrobiológia Táplálkozásélettan Tartósítás 11614-16 Tartósítás gyakorlat Zöldség-, gyümölcsfeldolgozás 11615-16 Zöldség-, gyümölcsfeldolgozás gyakorlat Húsipar alapjai 11616-16 Húsipari gyakorlat Sütő-, cukrászipar alapjai 11617-16 Édesipar alapjai Sütő-, cukrász-, édesipari gyakorlat Sörkészítés 11618-16 Gyümölcsbor-, párlatkészítés Erjedésipari gyakorlat Tejtermék előállítás 11619-16 Sajt és túrókészítés Tejtermékek, sajtkészítés gyakorlat Higiénia 11620-16 Minőségbiztosítás 11034-16 Üzemgazdasági-, ügyviteli ismeretek Vendéglátás, idegenforgalom 11035-12 Vendéglátás, idegenforgalom gyakorlat 103

9. 2 2 2 2 3 5 0,5 0,5

10. 1 2 1 1 2 1 0,5 0,5

11. 1 2 1 1 2,5 1 -

1 18

1 10

1 9,5 0,5 2

1 1 1 1 2,5 2 3,5 2 4 3 1 7 1,5 2 5 1,5 1 3 0,5 1 2 3 2,5

Falusi vendégfogadás alapjai Falusi vendégfogadás gyakorlat Szakmai órák száma Közismereti és szakmai órák száma Összefüggő szakmai gyakorlat 11037-12

17 35 140

23,5 33,5 140

Szabadsáv terhére adott órák: Évfolyam 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11. 11. 9. 9. 9. 9. 10. 11. 11. 11.

Tantárgy kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika informatika kommunikáció-magyar nyelv és irodalom matematika informatika társadalomismeret Zöldség-, gyümölcsfeldolgozás Zöldség-, gyümölcsfeldolgozás gyakorlat Tejtermék előállítás Tejtermékek, sajtkészítés gyakorlat Vendéglátás, idegenforgalom gyakorlat Gyümölcsbor-, párlatkészítés Üzemgazdasági-, ügyviteli ismeretek Falusi vendégfogadás alapjai

104

Óraszám 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 0,5

2,5 9 25,5 35

Családi gazdálkodó, 34 814 01 – 3 éves szakiskolai képzés közismereti oktatással (2016. szeptember 1.) Modul

Témakör / tantárgy Kommunikáció-magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv

9. 2 2

10. 1 2

11. 1 2

Matematika

2

1

1

Társadalomismeret

2

1

1

Természetismeret

3

-

-

Testnevelés**

5

2

2,5

Informatika

-

1

1

Kompetenciafejlesztés – matematika, logika

0,5

0,5

-

Kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás Osztályközösségépítő-program

0,5

0,5

-

1

1

1

18

10

9,5

Közismereti órák összesen 11499-12 11497-12 11033-12

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás ellátási gyakorlat 11034-16 Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek 11036-16 Napi tevékenységek gyakorlata 11038-12 Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat 11039-16 Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Növénytermesztés és feldolgozás gyakorlat Állati termék előállítás és feldolgozás gyakorlat Szakmai órák száma Közismereti és szakmai órák száma Összefüggő szakmai gyakorlat

0,5 2 3 2 1 3,5

1 1 2 2

1,5 8 2 4 2 2 2 2

15,5 33,5 140

23,5 33,5 140

2 4 4 1,5 1,5 4 4,5 25,5 35

** Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek 105

eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. Szabadsáv terhére adott órák:

Évfolyam 9. 9. 10. 10. 10. 11. 11. 11. 11. 9. 9. 10. 11. 11. 11.

Tantárgy kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika kompetenciafejlesztés – szövegértés, szövegalkotás kompetenciafejlesztés – matematika, logika informatika kommunikáció-magyar nyelv és irodalom matematika informatika társadalomismeret Család- és háztartás ellátási gyakorlat Állattartás, állati termékfeldolgozás Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Lakókörnyezet kialakítás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás

106

Óraszám 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 0,5

Ráépülő szakképesítések tantárgyi rendszere Mezőgazdasági gépjavító OKJ száma: 35 521 02 szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság ágazati besorolás: XXXI. mezőgazdasági gépész szakképzési évfolyamok száma: 1 elmélet-gyakorlat aránya: 40% - 60% szakmai előképzettség: 34 521 08 mezőgazdasági gépész Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul

Tantárgyak

Elmélet

11079-12 Mezőgazdasági Gépjavítási gépjavítási alapok alapismeretek

4

Gépjavítási alapgyakorlatok

7

11080-12 Javítás- Javítástechnológia technológiai feladatok Javítástechnológia gyakorlat 11081-12 Agrárgazdasági Agrárgazdasági gépek javítása javítása

4 7

gépek 5

Gépjavítási gyakorlat Összesen:

7 13

Szabadsáv terhére: 11079-12 Gépjavítási alapismeretek: Gépjavítási alapgyakorlat: 11080-12 Javítástechnológia gyakorlat:

107

Gyakorlat

0,5 óra 1 óra 1 óra

21

Belovagló OKJ szám: 35 813 01 szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság ágazati besorolás: XXXIII. Mezőgazdaság szakképzési évfolyamok száma: 1 elmélet-gyakorlat aránya: 20% - 80% szakmai előképzettség: 34 621 02 lovász Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul

11018-12

tantárgyak

elmélet

Kiképzési ismeretek

2

Lovak sportsérülései

0,5

Versenyzési ismeretek

1

A ló belovaglásának feladatai Edzéstan

gyakorlat

2

Sportló tenyésztése, 1,5 Takarmányozása Lovaglás gyakorlat

Szabadsáv terhére: Sportló tenyésztése, takarmányozása: Lovaglás gyakorlat:

108

28

0,5 óra 3 óra

Állattartó szakmunkás OKJ szám: 35 612 01 szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság ágazati besorolás: XXXIII. Mezőgazdaság szakképzési évfolyamok száma: 1 elmélet-gyakorlat aránya: 30% - 70% szakmai előképzettség: 34 621 01 gazda Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul

Tantárgyak

Elmélet

11003-12 Az állat és Állategészségügyi ismeretek környezete, állathigiéniai állategészségügyi gyakorlat feladatok

3,5

11004-12 Takarmányozás

3,5

Takarmányozási ismeretek

7

Takarmányozási gyakorlat 11005-12 Szaporítás utógondozás feladatai

és Gazdasági állatok szaporítása

Szabadsáv terhére: 11003-12 11005-12

10 3

Gazdasági állatok szaporítása gyakorlat

Összesen:

7

10

Állathigiéniai és állategészségügyi ismeretek: Állathigiéniai és állategészségügyi gyakorlatok: Gazdasági állatok szaporítása gyakorlat:

109

Gyakorlat

24

0,5 óra 1 óra 1 óra

Zöldség- és gyümölcstermesztő OKJ szám: 35 622 02 Szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás: XXXIV. Kertészet és parképítés szakképzési évfolyamok száma: 1 elmélet-gyakorlat aránya: 40% - 60% szakmai előképzettség: 34 622 02 kertész Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai követelménymodul 11028-12 Gyümölcstermő növények termesztése 11029 Zöldségnövények termesztése

Tantárgyak

Gyümölcstermesztés Gyümölcstermesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat –12 Zöldségtermesztés Zöldségtermesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat

Összesen Szabadsáv terhére: 11028-12 11029-12

Elmélet 5

7 1,5 3 6 7 1,5 14

Műszaki ismeretek elmélet: Műszaki ismeretek gyakorlat: Zöldségtermesztés elmélet: Műszaki ismeretek elmélet: Műszaki ismeretek gyakorlat :

110

Gyakorlat

0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra 0,5 óra

3 20

Gyógy- és fűszernövény termesztő OKJ szám: 35 622 01 Szakmacsoport: 20. Mezőgazdaság Ágazati besorolás: XXXIV. Kertészet és parképítés Szakképzési évfolyamok száma: 1 Elmélet-gyakorlat aránya: 40%-60% Szakmai előképzettség: 34 622 02 kertész Szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és heti óraszámaik: Szakmai Tantárgyak Elmélet Gyakorlat követelménymodul 11026-12 Gyógynövénytermesztés

11027-12 Fűszernövénytermesztés

Gyógynövényismeret Gyógynövényismeret gyakorlat Gyógynövénytermesztés Gyógynövénytermesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat Fűszernövénytermesztés Fűszernövénytermesztés gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki ismeretek gyakorlat

Összesen:

3 3 5 8 1 2 3 6 1 2 21

13

Szabadsáv terhére: 11026-12 11027-12

Gyógynövényismeret gyakorlat: Műszaki ismeret gyakorlat: Fűszernövénytermesztés:

111

1,5 óra 0,5 óra 0,5 óra

4.3.

A tankönyvek és taneszközök kiválasztása 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a művészetek, valamint a szakmai gyakorlat. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: - A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. - A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetünk be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

4.4.

A mindennapos testnevelés megvalósításának módja 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján - az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 112

4.5.

A tanulók fizikai állapotának mérése 1. Az Nkt. 80. § (9) bekezdése alapján tanévenként egy alkalommal országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról. A tanulók fizikai állapotának mérését a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet által előírt NETFIT (Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt) program alapján a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusok végzik el a testnevelés órákon. A méréseket az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban – általában január elejétől május végéig – kell elvégezni. 2. A NETFIT a fizikai fittségi mérés során három tartalmi területet, azokhoz kapcsolódóan pedig négy fittségi profilt különböztet meg az alábbiak szerint.

A NETFIT tartalmi területei és a kapcsolódó fittségi profilok Tartalmi területek Fittségi profilok 2.1 A tanulók testösszetételére 2.1.1. Testösszetétel vonatkozó mérések - az és tápláltsági profil antropometriai paraméterek mérése és a testösszetétel becslése

2.2

A tanulók vázizomzatának fittségére vonatkozó (pálya)tesztek

2.2.1. Vázizomzat fittségi profil

2.2.2. Hajlékonysági profil

2.3. A tanulók aerob kapacitására vonatkozó (pálya)tesztek

2.3.1. Aerob fittségi (állóképességi) profil

113

Leírás A NETFIT testösszetétel és tápláltsági profilja tartalmazza a testtömeg és testmagasság értékekből számított testtömegindexet (BMI) és a testzsírszázalék értéket. A NETFIT tesztek közül a vázizomzat fittségével az ütemezett hasizom teszt, a törzsemelés teszt, az ütemezett fekvőtámasz teszt, a kézi szorítóerő mérés és a helyből távolugrás teszt foglalkozik. A hajlékonysági teszt megbízható eredményekkel szolgál a térdhajlító izmok nyújthatóságáról. Az aerob fittségi profil a 20, vagy 15 méteres állóképességi ingafutás teszt eredménye

alapján becsült aerob kapacitás minősítését tartalmazza, vagyis a légzőszervrendszer és a keringési rendszer állapotának, a szervezet oxigénszállító és oxigén-felhasználási képességének mutatója. 3. A tanulók testösszetételére és tápláltsági állapotára vonatkozóan a következő mérésekre kerül sor minden tanévben: - testtömeg mérése - testmagasság mérése - BMI (az előző két érték alapján számítva) - testzsírszázalék mérése 4. A tanulók aerob kapacitásának és vázizomzatának fittségére vonatkozó felméréseket az alábbi mérések, tesztek segítségével végezzük: ütemezett hasizom teszt törzsemelés teszt ütemezett fekvőtámasz teszt kézi szorítóerő mérés helyből távolugrás teszt hajlékonysági teszt állóképességi ingafutás teszt 25 m, illetve 20 m 5. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének további fejlesztése szempontjából szükséges intézkedéseket. 6. A fittségi mérés eredményeiről a tanuló és a szülő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával a NETFIT rendszeren keresztül kap tájékoztatást.

114

4.6.

Érettségi felkészítés

A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai Érettségi vizsgát a tanuló minden olyan tantárgyból tehet, melynek a helyi tantervben előírt követelményeit teljesítette, és tudását legalább elégséges év végi osztályzattal (vagy év végi osztályzatnak megfelelő osztályozó vizsgán szerzett érdemjeggyel) értékelték. A kötelező érettségi tárgyakból az alapórákon való részvétel elegendő a középszintű érettségi vizsgára való felkészítéshez. Ezekből a tárgyakból a fakultációs rendszer többletórái (= szabadon választott kiegészítő foglalkozások) az emelt szintű vizsgára való felkészítést támogatják. Emelt szintű felkészítést iskolánk a jelentkezők létszáma és a lehetőségek függvényében indít. A 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében az ötödik kötelezően választandó vizsgatárgy a szakmai érettségi vizsga lesz, melynek tényét az intézményünkben tanuló valamennyi diáknak el kell fogadnia. A diák a kötelező és a kötelezően választandó vizsgatárgyakon kívül további választható tantárgyakból is tehet érettségi vizsgát. A választható érettségi vizsgatárgyak esetében már a középszintre való felkészülésnél is ajánlott a szabadon választható tanórák igénybe vétele. Az érettségi vizsgára jelentkező – a felkészítés szintjétől függetlenül – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. A fakultációk 6 fő jelentkező esetén indulnak, ellenkező esetben a tanulók kötelesek másik tantárgyat választani, illetve csatlakozni valamelyik induló tantárgyi csoporthoz. Iskolánk a következő érettségi tantárgyakból végez középszintű érettségi felkészítést: Kötelező érettségi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol nyelv Német nyelv Kötelezően választott érettségi tantárgy A szakképesítésnek megfelelő szakmai tantárgy Választható érettségi tantárgyak Informatika Földrajz* Biológia

115

* Azon tantárgyak, amelyekből a kifutó képzéseinkben (vegyes profilú gazdálkodó, vendéglátásszervező-vendéglős) részt vevő, valamint a szakiskolát végzettek középiskolájában tanuló diákjaink tehetnek érettségi vizsgát. Intézményünk emelt szintű érettségire való felkészítést a jelentkezők létszáma és a lehetőségek függvényében a következő tárgyakból indít: Kötelező érettségi tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol nyelv Német nyelv Kötelezően választott érettségi tantárgy A szakképesítésnek megfelelő szakmai tantárgy Választható érettségi tantárgyak Informatika Biológia Földrajz* * Azon tantárgyak, amelyekből a kifutó képzéseinkben (vegyesprofilú gazdálkodó, vendéglátásszervező-vendéglős) részt vevő, valamint a szakiskolát végzettek középiskolájában tanuló diákjaink tehetnek érettségi vizsgát. A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 1. sz. melléklet tartalmazza.

A szabadon választott tanórai foglalkozásokra való jelentkezéssel kapcsolatos szabályokat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14-15. § határozza meg. Ezzel kapcsolatban a legfontosabb előírások a következők: - Ha a tanulót - kérelmére - felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell. - A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. - A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. - Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók 116

választhatnak, tájékoztatást ad továbbá az érettségi vizsgára történő felkészítés szintjéről is. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tanuló május 20-áig jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolja.

-

4.7.

A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezése

Az adott tanév elején jelentkező feladatok függvényében évfolyamonként, osztályonként csoportbontásra kerülhet sor a következő területeken: - idegen nyelv (angol, német) - informatika Diákjaink a 11-12. évfolyamokon csoportbontásban tanulják a választott fakultációs tárgyakat. Célunk az ismeretek elmélyítése, a tanulók tudásának megalapozása, az érettségire történő felkészítés A csoportbontás a szakmai gyakorlatok esetében a Köznevelési Törvény rendelkezései szerint történhet. 4.8.

Az iskola ellenőrzési és értékelési rendszere

Az ismeretek számonkérésének, a tanulmányi munka értékelésének, minősítésének követelményei és formái Az átlaghoz viszonyított értékelésen túl arra törekszünk, hogy az osztályzatok kialakításánál figyelembe vegyük a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását is. -

-

-

Lépésről lépésre beépítjük a tanulási-tanítási folyamatba a diagnosztizáló értékelést. Legfőbb törekvésünk, hogy a gyenge tanulmányi teljesítményt mutató tanulók esetében a tanítási teljesítmény-visszajelzés ne közömbösséget, visszautasítást, nyílt vagy burkolt igazságtalanságot tükrözzön. Fejlesztő, kompetencia orientált visszajelzést várunk. Értékelésünket a pozitív gondolkodás irányítja, ehhez elengedhetetlen a gondolkodási hibák korrigálása, a blokkolódó akarat aktiválása az értelem segítségével, az iskolai tanulás értelmének egyéni keresése, a tanuló jövőképének tudatosítása. A szövegértés-szövegalkotás kompetencia terület esetében az integrált nyelviirodalmi-kommunikációs képességek fejlesztésére helyezzük a fő hangsúlyt. 117

-

Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanév folyamán rendszeresen érdemjeggyel értékelik, illetve félévkor és a tanév végén érdemjeggyel minősítik.

A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel, heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel, heti három óránál magasabb óraszámú tantárgynál havonta legalább két érdemjeggyel értékeli, feltéve, hogy a tanuló hiányzásai az adott időszakban nem érik el a tantárgy óraszámának tíz százalékát. A tanuló teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál egyéb súlyozás is alkalmazható, de erről a tanulókat, illetve a szülőket a tanév elején tájékoztatni kell. A tanév végi osztályzatok megállapításánál a tanév összes érdemjegyének átlagából kerekítéssel kapott jegyet vesszük alapul. Ha a tanév végi osztályzat ettől a jegytől a tanuló hátrányára eltér, a szaktanár az osztályozó értekezleten tájékoztatja az osztályban tanító tanárokat az eltérésről és annak indokairól. Ha az osztályban tanító tanárok az indoklással nem értenek egyet, az osztályzatot a tanuló javára módosítják. Ezen pontban meghatározott eljárást alkalmazzuk a félévi osztályzatok megállapításánál is. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe -

Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat a befogadó tantárggyal együtt értékeljük. Egyetlen érdemjegyet kap a témakör értékelésekor a tanuló akkor is, ha a szaktanár az integrált tantárgyon belül az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítette.

-

A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a különböző témakörökben szerzett érdemjegyek között nem teszünk különbséget.

118

Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanuló tudásának értékelésében betöltött szerepe A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái a következők: -

témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak;

-

egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhető,

-

a kompetencia alapú oktatás írásbeli beszámoltatásának sora bővül szövegértési feladatok megoldásával, szövegalkotási feladatok megírattatásával. Továbbá bővül olyan feladattípusok gyakoroltatásával, melyek a matematikai kompetenciákat (rendszerezőképesség, kombinatív képesség, induktív és deduktív gondolkodás) fejlesztik.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: Témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja és eredményét rögzíti az intézmény elektronikus naplójában. Egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. Egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, a dolgozatot két héten belül kijavítja és eredményét rögzíti az intézmény elektronikus naplójában. A szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején – legkésőbb az első témazáró dolgozat megíratása előtt – felhívja a tanulók figyelmét. A figyelemfelhívás elmulasztása esetén a tanuló kérheti, hogy a témazáró dolgozatok érdemjegyeit a félévi és a tanév végi osztályzatok kialakításakor a szaktanár egyszeres súllyal vegye figyelembe. Az írásbeli számonkérések esetén minden szaktanár egyénileg határozza meg az értékelés során alkalmazott ponthatárokat és százalékokat, de ezekről a tanulókat és a szülőket a tanév elején tájékoztatni köteles. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

119

-

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások előkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik.

-

Az írásbeli házi feladatok elkészítése kötelező. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék.

-

A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidőre nem adja le a szaktanárnak, ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását.

-

A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: -

a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább kéthetes beadási határidővel adja ki

-

a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék

-

a beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak.

-

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti.

-

Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők:

-

-

a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki;

-

a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon.

Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem vesszük figyelembe.

A tanulói magatartás és szorgalom minősítésének elvei -

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – havonta végzi.

-

A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyet és osztályzatot alkalmazzuk. 120

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja

-

a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik

-

kötelességtudó, feladatait teljesíti

-

önként vállal feladatokat és azokat teljesíti

-

tisztelettudó

-

társaival, nevelőivel, a segítőkészen viselkedik

-

az osztály és az iskolai közösség életében részt vesz

-

óvja és védi az iskola felszerelését és a környezetet

-

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

felnőttekkel

szemben

udvariasan,

előzékenyen,

Jó (4) az a tanuló, aki: -

a házirendet betartja

-

tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik

-

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

-

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti

-

az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt

-

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki. -

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be

-

a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik

-

feladatait nem minden esetben teljesíti

-

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva

-

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik

-

igazolatlanul mulasztott

-

szaktanári és/vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült

Rossz (2) az a tanuló, aki: -

a házirend előírásait sorozatosan megsérti 121

-

feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti

-

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen

-

társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik

-

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza

-

több alkalommal igazolatlanul mulaszt

-

igazgatói figyelmeztetésben részesült

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

-

tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

-

a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;

-

munkavégzése pontos, megbízható

-

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz

-

taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

Jó (4) az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

-

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

-

a tanórákon többnyire aktív

-

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti

-

taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3) az a tanuló, akinek: -

tanulmányi eredménye elmarad képességeitől

-

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti

-

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik 122

-

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja

-

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki: -

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

-

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;

-

feladatait többnyire nem végzi el;

-

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

-

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

-

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A magatartás és a szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg. A félévi és az év végi osztályzatot a félévi értesítőbe és az év végi bizonyítványba be kell jegyezni. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének elvei és formái Azt a tanulót, aki képességihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, -

vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,

-

vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,

-

vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,

-

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

Az iskolai jutalmazás formái: a) Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: -

szaktanári dicséret,

-

osztályfőnöki dicséret, 123

-

igazgatói dicséret,

-

nevelőtestületi dicséret.

b) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén -

szaktárgyi teljesítményért,

-

példamutató magatartásért,

-

kiemelkedő szorgalomért,

-

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

c) Az egyes tanévek végén, a kiemelkedő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. d) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. e) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók intézményvezetői dicséretben részesülnek. f) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, -

vagy a házirend előírásait megszegi,

-

vagy igazolatlanul mulaszt,

-

vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: Az iskolai büntetések két alapvető kategóriába sorolhatók: fegyelmező intézkedések illetve a fegyelmi eljárás. Fegyelmező intézkedések: - szaktanári figyelmeztetés; -

szakoktatói figyelmeztetés;

-

osztályfőnöki figyelmeztetés; 124

-

gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés

-

igazgatói figyelmeztetés;

-

igazgatói megrovás;

A fegyelmező intézkedések lehetőséget adnak a tanulónak arra, hogy változtasson negatív viselkedésén. A tanulót bármelyik szaktanár részesítheti szaktanári, szakoktatói figyelmeztetésben saját mérlegelése alapján. Az osztályfőnöki figyelmeztetés illetve gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés a szaktanárok, szakoktatók javaslatára illetve az osztályfőnök, gyakorlati oktatásvezető saját mérlegelése alapján adható, amennyiben a tanuló az iskola házirendjét megszegi vagy már két szaktanári vagy szakoktatói figyelmeztetést kapott és magatartásán nem változtat. Ez esetben a szaktanár, szakoktató jelzésére az osztályfőnök, gyakorlati oktatásvezető a harmadik szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés helyett osztályfőnöki, gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés ad. Az igazgatói figyelmeztetés illetve megrovás az osztályfőnök, gyakorlati oktatásvezető javaslatára illetve az igazgató saját mérlegelése alapján adható, amennyiben a tanuló az iskola házirendjét súlyosan vagy sorozatosan megszegi, illetve már rendelkezik szaktanári, szakoktatói illetve osztályfőnöki, gyakolrati oktatásvezetői figyelmeztetéssel és magatartásán továbbra sem változtat. Az igazgatói figyelmeztetéssel rendelkező tanulók esetében a házirend megsértése fegyelmi eljárást von maga után.

Fegyelmi eljárás A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70.§ 2. bekezdése alapján a tanulók fegyelmi ügyeiben az intézmény nevelőtestülete illetékes. A 20/2012. EMMI rendelet 56.§ 5. bekezdésének alapján a fegyelmi eljárást a tantestület tagjai közül választott háromtagú bizottság folytatja le. A fegyelmi eljárásokkal kapcsolatban a rendelet 53.-61. § intézkedései az irányadók. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. Ez esetben a tanulóval szemben azonnal fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: -

másik tanuló fizikai vagy lelki bántalmazása

125

-

kábító hatású illetve tudatmódosult állapot előidézésére alkalmas szerek iskolába hozatala, fogyasztása illetve ezek terjesztése

-

a szándékos károkozás;

-

az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;

-

ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek

A nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelését szolgálja. Ellenőrzés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásokban való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl a belső önértékelési program illetve az évente összeállított belső önértékelési terv határozza meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: 

pedagógus esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösség-vezetők, a belső önértékelési csoport vezetője illetve tagjai, valamint külső szakértők,



tanulók esetében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők.

A pedagógiai munka ellenőrzése A pedagógiai munka ellenőrzése elsősorban az alábbi területekre terjed ki: A pedagógusok nevelő-oktató munkája: A pedagógusok oktató-nevelő munkájának értékelése a belső önértékelési rendszer alapján történik. Az erre vonatkozó jogszabályok alapján a pedagógusok értékelése 5 évente történik. Az ide vonatkozó szabályokat a belső önértékelési program tartalmazza. Ennek alapja a Belső Önértékelési Kézikönyvben megfogalmazott pedagógus kompetenciák. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az intézmény belső önértékelési programja, illetve éves önértékelési terve alapján. A belső önértékelési program jelen pedagógiai program önálló fejezete. A pedagógusok munkájának ellenőrzésében fontos szerepet játszik a tanfelügyelet és a minősítési eljárás. 126

Értékelés Az iskolánkban folyó értékelő tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő-oktató munka fejlesztésére. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére, -

a pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére,

-

a tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésre,

-

a tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére.

Intézményszintű értékelés Az intézmény nevelő-oktató munkáját az intézményvezető minden tanév végén, valamint az intézményvezetői megbízatás lejáratakor - a tanulók, a szülők és a nevelők véleményének figyelembevételével - átfogóan értékeli. A nevelő-oktató munka intézményi szintű értékelésének szempontjai: - az iskola működését jellemző legfontosabb adatok (tanulólétszám, tanulócsoportok, -

pedagógusok és más dolgozók létszáma, beiskolázás adatai). a nevelő és oktató munka feltételeinek alakulása (az intézményi költségvetés legfontosabb mutatói, tárgyi feltételek: épületek, helyiségek, berendezések, tantárgyi szakmai anyagok).

-

a tanítási-tanulási folyamat eredményessége (tanulmányi átlageredmények, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területei és eredményei, bukások száma, versenyeredmények, a továbbtanulás alakulása).

-

a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos nevelő tevékenység eredményessége (a diákönkormányzat és az osztályközösségek fejlődése, szabadidős tevékenységek, magatartási és viselkedési rendellenességek, gyermek- és ifjúságvédelem, veszélyeztetett tanulók).

-

a pedagógusok nevelő és oktató munkája (tanítási módszerek, program- és tantervfejlesztés, továbbképzések, személyes példamutatás, tanórán kívüli nevelési feladatok vállalása).

-

az iskola és a helyi társadalom kapcsolata (külső kapcsolatok, részvétel a helyi közéletben, az iskola a médiában, az iskola és a tantestület hírneve). 127

Mindezen kívül a belső önértékelési rendszer alapján 5 évente intézményi önértékelésre kerül sor. Ennek szabályait illetve végrehajtását az intézmény önértékelési programja tartalmazza. Az önértékelési rendszer része továbbá az intézményvezetői értékelés, amire az intézményvezetői megbízás 2. illetve 4. évében kerül sor. A vezetői önértékelés szabályait és lefolytatását az intézmény önértékelési programja tartalmazza, amely a pedagógiai program külön fejezete

128

5. Szakmai program Az iskola szakképzési rendszere Intézményünkben szakképzés szakközépiskolában és szakiskolában történik. Szakközépiskolai ágazatok:

XXXIII. mezőgazdaság XXVII. vendéglátóipar XXXIV. Kertészet és parképítés

Szakiskolai képzésben érintett ágazatok:

XXXIII. Mezőgazdaság XXXIV. Kertészet és parképítés XXXI. Mezőgazdasági gépész XXVII. Vendéglátóipar XXVI. Kereskedelem

Szakmacsoportok:

20. Mezőgazdaság 18. Vendéglátás-turisztika Minden szakma esetében a kiadott kerettantervet használjuk ezekből készítettünk helyi tantervet 5.1.

Szakközépiskola 1. Érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó és az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészítő, négy középiskolai évfolyamból álló képzési forma. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek.

Szakközépiskolai ágazat XXXIII. Mezőgazdaság XXVII. Vendéglátóipar XXXIV. Kertészet és parképítés

Érettségivel betölthető munkakör 6130 vegyes profilú gazdálkodó 5133 pultos 34 622 01 dísznövénykertész

Az érettségi vizsga letétele után a tanulók folytathatják tanulmányaikat a 13. évfolyamon, ahol felkészülnek a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára.

129

Szakközépiskolai ágazat Mezőgazdaság Vendéglátóipar Kertészet és parképítés

Szakképesítés 54 621 02 mezőgazdasági technikus 54 811 01 vendéglátásszervezővendéglős 54 581 02 parképítő és fentartó technikus

2. Érettségivel (de nem az ágazat szerinti szakmai érettségivel) rendelkező tanulók részére a komplex szakmai vizsgára való felkészítés időtartama két tanév. Az adott évfolyamok tantárgyi rendszerét és óraszámait 2. sz. melléklet tartalmazza. -

A tizenharmadik évfolyam elvégzése után a tanuló szakmai érettségi vizsgát tehet! A tizenharmadik évfolyam munkájába bekapcsolódhat az a tanuló is, aki az érettségit az adott tanévben (az első félév utolsó tanítási napjáig) teszi le! Ha az érettségit a megadott határidőig nem szerzi meg, megszűnik a tanulói jogviszonya.

3. Az érettségi végzettséget szerzett tanulók folytathatják tanulmányaikat az alábbi szakképesítések megszerzésére irányuló szakiskolai évfolyamokon is: 4. - gazda - mezőgazdasági gépész - lovász - kertész - dísznövénykertész - mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó - szakács - családi gazdálkodó - kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó Mivel ezek a tanulók már teljesítették a szakiskolai közismereti tantervben előírt követelményeket, így részükre a komplex szakmai vizsgára való felkészítés két év alatt történik. Ebbe a képzésbe kapcsolódhatnak be azok a tanulók is, akik a középiskola tizedik évfolyamát sikeresen befejezték. A szakközépiskolai érettségi megszerzésének előfeltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése, legkésőbb a 11. évfolyam végéig. Ehhez gyakorlati helyet a tanuló is szerezhet, de az iskola is biztosít. Teljesítése és dokumentálása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 133.§ alapján történik. 130

5.2.

Szakiskola

Iskolánkban középfokú és emeltszintű szakképesítések megszerzésére készítjük fel a tanulókat. Középfokú szakképesítéseink: 34 621 01 gazda 34 521 08 mezőgazdasági gépész 34 621 02 lovász 34 811 02 mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó 34 622 02 kertész 34 622 01 dísznövénykertész 34 811 04 szakács 34 814 01 családi gazdálkodó 34 541 08 kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó Emeltszintű szakképesítéseink: 54 621 02 mezőgazdasági technikus 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős 54 581 02 parképítő és fenntartó technikus A középfokú szakképesítések megszerzését célul tűző tanulmányok elkezdéséhez több lehetőséget kínál iskolánk: 1. A 8. osztály elvégzése után, az alapfokú iskolai végzettség megszerzésével és megfelelő kompetenciák birtokában kezdhető el a szakképzés, ahol három év alatt készítünk fel a komplex szakmai vizsgára. A képzés szakmai tantárgyi rendszerét és óratervét a 4. sz. melléklet tartalmazza 2. A középiskola 10. osztályának elvégzése után, illetve az érettségi birtokában jelentkezők számára a képzési idő 2 év.

3. Másodszakmára jelentkezők esetén lehetőség van a tanult modulok beszámíttatására. Erről minden esetben – a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével – az igazgató dönt. Szakiskolai végzettséget szerzett tanulók részére két éves középiskolai képzést szervezünk, mely keretében felkészítjük tanítványainkat érettségire a négy kötelező közismereti vizsgatárgyból. Ebben a képzésben választható érettségi tárgyként kínáljuk a számítástechnikát, de a tanulóknak lehetőségük van a már megszerzett szakképesítést középszintű szakmai érettségi vizsgának elismertetni. A két éves középiskolai képzés tantárgyi rendszerét és óratervét az 5. sz. melléklet tartalmazza. 131

5.3.

A szakmai előtanulmányok beszámíthatósága

A második, vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik előzetes tanulmányaik beszámítását. A szakmai képzés szervezésének általános feltételei között szereplő beszámíthatóságot figyelembe véve az intézményvezető dönt a kérelmekkel kapcsolatosan. Szakközépiskolai képzésben a 2011. évi CLXXXVII. törvény 2.§ (3) alapján az orientációs szakmai gyakorlat alól felmentést kaphat az a tanuló, aki a szakiránynak megfelelő szakmai vizsgával rendelkezik, és a tanuló ezt írásban kérelmezi. A felmentésről – a rendelkezésre álló információk alapján – az iskola igazgatója dönt. 5.4.

A szakmai gyakorlati képzés helyei és formái

Az évközi és év végi szakmai gyakorlat formája és mértéke az oktatott szakmák esetében eltérő, melyet részletesen az óratervek tartalmaznak. Az iskola, valamennyi tanulószerződéssel nem rendelkező tanulójának biztosítja a szakmai gyakorlat megszervezését, a külső gyakorlati munkahelyeken és az iskola tangazdaságában, tankonyháján. A tanulószerződéses fiatalok a szerződtetőnél töltik gyakorlatukat. Az iskolai és üzemi gyakorlatokat szakmai tanulmányutak, üzemlátogatások egészítik ki. 5.5.

Iskolarendszeren kívüli, szakmai képzés – felnőttképzés

Az intézmény felnőttképzést alanyi jogon azokban a szakmákban, illetve a moduláris oktatás alapján részképesítésekben is folytathat, amelyeket nappali képzésben is oktat.

132

6. A belső önértékelési rendszer 6.1.

Az önértékelési program készítésének jogi szabályozása

Intézményünk - a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: EMMI rendelet) 145. § illetve 146. § figyelembevételével, tesz eleget az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az emberi erőforrások minisztere által jóváhagyott "Önértékelési Kézikönyv Szakképző Intézmények számára"(továbbiakban: Önértékelési Kézikönyv) nevű intézmény önértékelési standard alapján előírt 5 évre szóló - átfogó - intézményi önértékelési program készítési kötelezettségének. Az iskolánk önértékelési programja figyelembe veszi az Önértékelési Kézikönyvben az 5 éves önértékelési program előkészítésére, tartalmára, elfogadására vonatkozó előírásokat. A program elkészítésekor figyelembe vételre kerültek: a) a köznevelés területére vonatkozó jogszabályok, különösen: - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - az EMMI rendelet. b) az intézményünk belső szakmai dokumentumai, különösen: - a pedagógiai programunk, - a szervezeti és működési szabályzatunk, - az éves munkatervek és éves beszámolók. 6.2.

Az önértékelési tevékenység szakmai támogatása

Az intézményünkben folyó önértékelési tevékenységet támogatja az Oktatási Hivatal, az általa: - kiadott Önértékelési Kézikönyvvel, valamint - működtetett informatikai támogató rendszerrel. Az informatikai támogató rendszerben rögzítésre kerülnek mindazok az adatok, melyek az önértékelés sikeres megvalósításához szükségesek. Az informatikai rendszer lehetővé teszi: - az általános elvárások intézményi sajátosságok szerinti értelmezésének megfelelő elvárás rendszerének rögzítését, - az értékelés során összegyűjtött tapasztalatok, információk (az adatgyűjtés során szerzett információk) rögzítését, - az információk összekapcsolását az önértékelés során tett megállapításokkal. Az informatikai rendszerbe történő adatfeltöltés és rögzítés a jelen önértékelési programban, illetve az éves önértékelési tervben meghatározottak szerint történik. 133

6.3.

Az önértékelési tevékenység célja

Az intézmény önértékelés munka célja, hogy az EMMI rendelet 145. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény önértékelési feladatok az intézményben ellátásra kerüljenek. Az intézmény önértékelés alapvető, legfontosabb célja, hogy segítséget adjon az iskola pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez azzal, hogy megmutatja, hogy az iskola hogyan valósította meg saját pedagógiai programját. Az átfogó intézményi önértékelés részei, és egyben szintjei az alsó szinttől felfelé: - a pedagógus önértékelés, - a vezető önértékelés, valamint - az intézmény önértékelés (azaz, a csak intézményi szinten mérhető elvárások önértékelése). Az átfogó intézményi önértékelés célja, hogy: - az intézmény az önértékelés mindhárom szintjén az elvárások teljesülését értékelje úgy, hogy: - pedagógus önértékelésnél a pedagógus önmagára, - vezető önértékelésnél a vezető önmagára, - intézmény önértékelésnél a vezető és nevelőtestület közösen végzi az értékelést; - az értékelés alapján megállapításra kerüljenek: - a kiemelkedő területek és - a fejlesztendő területek, - az intézmény a fejlesztendő területek fejlesztése érdekében intézkedési tervet készítsen, - a fejlesztési tervben szereplő szervezeti és egyéni tanulási, önfejlesztési programok megvalósítását, eredményességét újabb önértékelés keretében vizsgálja. Az átfogó intézményi önértékelés további célja: - az intézmény pedagógiai, szakmai munkája színvonalának emelése a pedagógusokon, a vezetőkön és az intézményi szinten értékelhető tevékenységeken keresztül; - annak vizsgálata, hogy az intézmény hogyan tudott megfelelni saját céljainak, ezek közül is kiemelve a pedagógiai programban meghatározott elveket, értékeket, célokat; - az értékelésbe az intézményi sajátosságok beépítése az elvárás-rendszer tartalmának, helyi dokumentumoknak, illetve egyéb elvárásoknak megfelelően. Az átfogó intézményi önértékelésen belül: a) a pedagógus önértékelés célja: - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának fejlesztése, 134

-

a pedagógus kiemelkedő és fejlesztendő területeinek meghatározása, a fejlesztendő területek fejlesztésének elősegítése;

b) a vezető önértékelés célja: - az intézményvezető pedagógiai és vezetői képességének fejlesztése általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok, valamint az intézményvezető saját céljai figyelembevételével; c) az intézmény önértékelés célja: - az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztése a saját pedagógiai program megvalósításának milyensége figyelembe vételével.

6.4.

Az önértékelés elvárt eredményei

Az átfogó intézményi önértékeléstől elvárt eredmény, hogy megállapításra kerüljön az, hogy a pedagógiai programban kitűzött célok milyen mértékben valósultak meg, figyelembe véve: - az intézmény adottságait, - a nevelőtestület, mint szakmai közösség együttműködésének formáit, - a nevelő-oktató munka tervezésének, szervezésének, ellenőrzésének, értékelésének és az eredmények visszacsatolásának folyamatát. Az önértékelés elvárt eredménye lehet: - általános eredmény, illetve - konkrét eredmény. Az önértékelés általánosan elvárt eredményei Az önértékeléssel szemben elvárt általános eredmény, hogy az önértékelés céljai teljesüljenek. Az önértékelés konkrétan elvárt eredményei A jelen önértékelési programban elvárt eredmények A pedagógus önértékelés területén: Az önértékelési program időszakában a pedagógus önértékelés - értékelési szempontok szerinti - értéke emelkedjen Az egyes pedagógusok tekintetében kimutatható legyen az egyéni fejlesztési terv megvalósítása miatti fejlődés a következő önértékelés eredményében

135

A vezető önértékelés területén: Az önértékelési program időszakában a vezető önértékelés - értékelési szempontok szerinti értéke emelkedjen. Az egyes vezetők tekintetében kimutatható legyen az egyéni fejlesztési terv megvalósítása miatti fejlődés a következő önértékelés eredményében A meghatározás során - előző önértékelési eredmények hiányában - csak azokra az eredményekre hagyatkozunk, melyek az önértékelési rendszer beindításával fokozatosan rendelkezésre állnak. Az elvárt eredmények meghatározása az eddig elért eredményekre és a pedagógiai célkitűzéseinkre hagyatkozva történt. Az önértékelési tevékenység eljárásrendjében a következő 5 évre szóló önértékelési programban az elvárt eredmények a jelen önértékelési program eredményei alapján kerülnek meghatározásra, figyelembe véve az 5 évre szóló intézkedési tervet és a fejlesztendő területeket. 6.5.

Az önértékelési program megvalósításhoz szükséges feladatok

A pedagógus önértékelés feladatai Az átfogó intézményi önértékelés keretén belül a pedagógus önértékelésre kétévente sor kell, hogy kerüljön. A pedagógus értékelést el kell végezni azon vezetők tekintetében is, akiknek a munkakörébe beletartozik közvetlen pedagógiai feladat ellátása is, így óra vagy foglalkozás tartása. Ez azt jelenti, hogy egy pedagógusra vonatkozóan a pedagógus önértékelés adatainak az 5 éves önértékelési programban kétszer is szerepelniük kell. A pedagógus önértékelést az Önértékelési Kézikönyvben meghatározott pedagógus önértékelési területekre kell elvégezi a kézikönyvben meghatározott szempontok és elvárások, valamint az informatikai felületen rögzített intézményi elvárások alapján. Az öt éves - átfogó - intézményi önértékelési programban a pedagógus önértékelés konkrét feladatait, felelősöket és a határidőket az évente készülő önértékelési tervek határozzák meg. A pedagógusok önértékelésre kijelölésekor az éves önértékelési tervnek tartalmaznia kell a következő naptári évre vonatkozó pedagógiai - szakmai ellenőrzési tervben szereplő pedagógusok önértékelésének ütemezését. 136

A vezető önértékelés feladatai A vezető önértékelés gyakorisága, esedékessége Az átfogó intézményi önértékelés keretén belül a vezető önértékelésre - a pedagógus értékeléshez hasonlóan - szintén kétévente sor kell, hogy kerüljön. A kétévenkénti önértékelési kötelezettség ideje - az önértékelési kézikönyv, valamint az EMMI rendelet 145. § (2) bekezdése alapján: - az intézményvezetői megbízás második, illetve - az intézményvezetői megbízás negyedik éve Az öt éves - átfogó - intézményi önértékelési programban a vezető önértékelés konkrét feladatait és a felelősöket és határidőket az évente készülő önértékelési tervek határozzák meg. A vezető önértékelést az Önértékelési Kézikönyvben meghatározott önértékelési területekre kell elvégezi a kézikönyvben meghatározott szempontok és elvárások, valamint az informatikai felületen rögzített intézményi elvárások alapján.

A vezető önértékelése során évente ellátandó feladatok A vezető önértékelés során évente ellátandó feladatokra utal - az Önértékelési kézikönyv önértékelési program ajánlott szerkezetére vonatkozó ábrája, mely szerint a vezető önértékelés során vannak évente és összegzően megfigyelendő, értékelendő területek, ellátandó értékelési feladatok. A vezető önértékelésére vonatkozóan az önértékelési kézikönyv az értékelési szempontok és elvárások között azonban nem különíti el az évente értékelendő elvárásokat. (Az intézmény önértékelésnél ez a Kézikönyv által meghatározásra kerül.) Ebből következik, hogy az intézmény önértékelése során évente ellátandó feladatok illetve a vezetői önértékelés évente megfigyelendő területei összefüggenek egymással. Ezzel kapcsolatban további feladatok meghatározása szükségtelen.

A vezető önértékelése során az önértékelés évében ellátandó feladatok Az Önértékelési kézikönyv vezető önértékelésére meghatározott szempontokat és elvárásokat a vezetői megbízatás második és negyedik évében kell értékelni. A vezetői önértékelés konkrét feladatait és ütemezését az adott évre vonatkozó éves tervben kell szabályozni.

137

Az intézmény önértékelés feladatai

Az intézmény önértékelés gyakorisága, esedékessége

Az intézmény önértékelés során 5 évre vonatkozóan kell ellátni meghatározott feladatokat. Az átfogó intézményi önértékelés keretén belül az intézmény önértékelésre 5 évente kell, hogy sor kerüljön. Ez az év az 5 évre szóló önértékelési program utolsó éve. Az intézményi önértékeléssel kapcsolatos részletes feladatokat jelen program V. fejezete tartalmazza. Az öt éves - átfogó - intézményi önértékelési programban az intézmény önértékelés konkrét feladatait és a felelősöket és határidőket az évente készülő önértékelési tervek határozzák meg. Az intézmény önértékelést az Önértékelési Kézikönyv Szakképző Intézmények részére című kiadványban meghatározott intézményi önértékelési területekre kell elvégezi a kézikönyvben meghatározott szempontok és elvárások, valamint az informatikai felületen rögzített intézményi elvárások alapján. Az intézmény önértékelés sajátossága, hogy vannak: - az intézmény önértékelés érdekében évente ellátandó önértékelési feladatok, és - az intézmény önértékelésére 5. évében ellátandó további feladatok. Az intézmény önértékelése során évente ellátandó feladatok Az intézmény önértékelése során évente ellátandó feladatokat az Önértékelési Kézikönyv 4.3.3.1 pontja tartalmazza. Az intézmény önértékelése során az önértékelés évében ellátandó feladatok Az Önértékelési kézikönyv intézmény önértékelésére meghatározott szempontok és elvárások közül a 3. számú mellékletben nem szereplő értékelési szempontokat és elvárásokat elegendő az önértékelési program 5. évében értékelni. Az 5 éves - átfogó - intézményi önértékelés során ellátandó feladatok ütemezése Az intézményi önértékeléssel kapcsolatos konkrét feladatokat illetve azok ütemezését az évente készülő önértékelési tervek szabályozzák.

138

6.6.

Az önértékelési feladatok ellátásához a szükséges emberi és egyéb erőforrások

Az önértékelési feladatok ellátásához szükség van: - emberi erőforrások illetve - egyéb erőforrások bevonására. Emberi erőforrás Az önértékelési feladatok megvalósítása az alábbi emberi erőforrások felhasználásával történik: - intézményvezető, - önértékelési csoport, - az éves önértékelési tervben kijelölt további közreműködő személyek. Egyéb erőforrás Az önértékelési program és az éves önértékelési terv megvalósításához szükséges egyéb, további erőforrás különösen: -

-

6.7.

az önértékelési csoport tevékenységének működését biztosító megfelelő helyiség, az önértékelés során az interjúk lebonyolításához szükséges nyugodt hely, az önértékelési csoport tevékenysége során keletkezett iratok, feljegyzések tárolására szolgáló hely, az önértékelési tevékenységet támogató informatikai felülethez való hozzáférés lehetőségét biztosító számítógép és internet hozzáférés, szükség szerint az önértékelési rendszer működtetéséhez az írásbeli tájékoztatás nyomtatott formában történő elkészítéséhez szükséges irodatechnikai eszközök, és papír, igény esetén az egyes kérdőívek nyomtatott formában történő elkészítéséhez szükséges irodatechnikai eszközök, és papír.

Az önértékelés eljárásrendje, általános szabályai

Az önértékelés előkészítésének eljárásrendjét, általános szabályait részletesen az iskola Önértékelési programja tartalmazza.

139

7. Kollégium pedagógiai programja 7.1.

Bevezetés

A kollégium a maga sajtos eszközeivel, lehetőségeivel támogatja, kiegészíti az iskolai oktatási és nevelés célkitűzéseit. Programunkban meghatározzuk pedagógiai tevékenységünk főbb területeit, kollégiumi nevelésünk célját, feladatait, alapelveit, a működéssel és a kollégiumi élet szervezésével kapcsolatos feltételeket, elvárásokat és kijelöljük a szakmai fejlesztésünk irányait. A program kidolgozásakor, elkészítésekor az alábbiakban felsorolt jogszabályokat, törvényeket, ill. külső és belső tényezőket vettük figyelembe: -

Központi és fenntartói dokumentumok útmutatásai:

-

- Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény, - 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet, - 46/2001. (XII.22.) OM rendelet, - 59/2013 (VIII.9.) EMMI rendelet - KNOA - A NAT - A kerettantervi rendelet - Benedek István: Kollégiumi Neveléstan Makro- és mikrokörnyezeti tényezők

-

- A térség gazdasági helyzete - A település jellege A helyi oktatáspolitika célkitűzései -

Az iskola célkitűzései, szakmai profilja

-

A kollégium szakmai és a helyi társadalomban elfoglalt helye, szerepe

-

A kollégium tárgyi felszereltsége

-

Pedagógiai feltételrendszer

-

A tanárok felkészültsége, szakos összetétele, szakmai érdeklődése

-

A tanulók fejlettsége, egyéni adottságai, motivációja, életpálya elképzelése

-

A kollégiumban működő hagyományrendszer, a közösségi tevékenységszerkezet, a differenciált tevékenységkínálat

140

7.2.

Az intézmény adatai

Az intézmény neve:

Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium

Az intézmény címe:

5331 Kenderes Szent István út 27.

Telefon:

06/59 328-158

Fax:

06/59 328-158

Az intézmény fenntartója:

Földművelésügyi Minisztérium

Beiskolázási körzet:

Jász-Nagykun-Szolnok megye települései és a környező megyék települései

Férőhelyek száma: 7.3.

110 fő (66 fő fiú/44 fő lány)

Intézményünk társadalmi szerepe

Kollégiumunk alapfeladata, hogy megteremtsük és biztosítsuk a lakhatási és tanulási feltételeket azoknak a tanulóknak, akiknek a továbbtanuláshoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük, vagy akiknek a tanuláshoz szükséges feltételeket a család, a szülők otthon nem tudják biztosítani. Intézményünk fő tevékenysége a környező településekről érkező gyermekek bentlakásos intézményben történő elhelyezése, sajátos pedagógiai eszközökkel és módszerekkel történő nevelése, oktatása, szocializálása, másodsorban tanulási időszakon kívül a városunkba érkező vendégek elszállásolása. Kiemelt társadalompolitikai szerepünk és feladatunk, hogy segítsük elsősorban a vidéki kistelepülésekről érkező tanulóinkat a hátrányok leküzdésében, teremtsünk számukra felzárkózási esélyeket, biztosítsuk integrációjukat, a minőségi tudás elérhetőségével javítsunk életminőségükön, járuljunk hozzá társadalmi mobilitásukhoz, rakjuk le diákjainknál az egész életen át tartó tanulás alapjait, bontakoztassuk ki és erősítsük bennük az ehhez szükséges készségeket és képességeket, kulcskompetenciákat, közreműködjünk a tehetséges gyermekek kibontakoztatásában és zárkóztassuk fel a tanulmányaikban elmaradottakat. 7.4.

A kollégiumi nevelés

Kollégiumi nevelésünk célja Célunk, hogy szakszerű, humánus, a gyermekek életkorához és sajátosságaihoz igazodó pedagógiai módszereink felhasználásával és sajátos eszközeinkkel segítsük a kollégiumunkban elhelyezett diákok szocializációját, lehetővé tegyük számukra az eredményes felkészülést, biztosítva részükre a tanuláshoz szükséges nyugodt feltételeket és az 141

állandó szaktanári támogatást. Célunk továbbá kollégistáink kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése és kibontakoztatása, valamint sokoldalú, széles ismeretekkel rendelkező, pozitív értékekre érzékeny és fogékony, a társadalom számára hasznos állampolgárokká történő nevelése. A felsorolt célok elérése érdekében alakítjuk ki programkínálatunkat, melyeket az éves munkatervben rögzítünk.

tevékenységrendszerünket,

Nevelési alapelveink Céljaink megvalósulása érdekében kollégiumi nevelő, oktató tevékenységünket az alábbi alapelvek figyelembevételével szervezzük és végezzük: -

személyiségközpontúság elve állampolgári-, és szabadságjogok elve demokratizmus, humanizmus, európaiság elve közösségek iránti felelősség elve egymás iránti bizalom elve segítőkészség elve aktivitás elve kreativitás elve konstruktiv együttműködés elve tudatosság, tervszerűség elve rendszeresség elve következetesség elve integrált nevelés elve motiváció elve tevékenységközpontúság elve egyéni és életkori sajátosságok figyelembevételének elve sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vételének elve egyéni bánásmód alkalmazásának elve mások tiszteletben tartásának elve

Kollégiumi nevelés feladatai Kollégistáink személyiségének megismerése és fejlesztése -

-

Elsődleges feladatunk, hogy a kollégiumba érkező diákok személyiségét megismerjük, hiszen csak ennek birtokában leszünk képesek céltudatosan összeállítani a tanulókhoz igazodó, változatos tevékenységformákat, amelyek hatékonyan elősegítik majd a kívánatos személyiségvonások fejlesztését. A tanulók személyiségének megismerését segítik az egyéni és csoportos beszélgetések, a tesztek, kérdőívek, a képességfelmérések, a diákok külső és belső

142

-

-

-

vonásainak, valamint (és talán a legfontosabb) a cselekvés-, és tevékenységformáinak megfigyelései. Törekednünk kell arra, hogy diákjaink felismerjék a szubjektív és objektív énképük közötti különbségeket, és reális énképet alakítsanak ki önmagukról. Ennek ismeretében képesek lesznek az önnevelésre, az önfejlesztésre. Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk jelentkező diákokat alkalmazkodó képessé, empatikussá neveljük, s a másokhoz való viszonyuk mentes legyen az előítéletektől. Célunk, hogy kollégistáink teljesítményorientáltak legyenek, s alakuljon ki közöttük már a beköltözés után egy egészséges haladást, eredményességet elősegítő versenyszellem. Szituációs helyzetekkel, filmvetítések utáni beszélgetésekkel is szeretnénk elérni, hogy kollégistáink időben felismerjék a konfliktushelyzeteket, kezelni tudják azokat, s képesek legyenek bizonyos helyzeteken, problémákon változtatni, jó megoldásokat találni.

A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése, a tanulási feltételek megteremtésével -

-

Ahhoz, hogy tanulóink felkészülése hatékony legyen, nagyon fontos, hogy a diákok a tanuláshoz kipihent állapotban fogjanak hozzá, ezért a felkészítő foglalkozások előtt biztosítjuk kollégistáink részére a kikapcsolódáshoz, a testedzéshez, és idegrendszerük regenerálódásához szükséges szabadidőt. Igyekszünk minden alkalommal megteremteni a tanulást segítő külső körülményeket, objektív feltételeket /állandó, megszokott helyiség, audiovizuális-, és tömegkommunikációs eszközök, számítógéppark használatának lehetőségei stb.

-

A figyelmet elterelő ingereket kikapcsoljuk, eltávolítjuk, megszüntetjük. Minden nap megpróbáljuk megteremteni a szellemi munkához, az összpontosításhoz szükséges csöndes, nyugodt légkört.

-

Az olvasáshoz, a tanuláshoz, a munkához megfelelő világítást biztosítunk. A csoportvezető tanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a diákok tanulmányi teljesítményét, s arról havonta jelentést adnak a kollégiumvezetőnek. A kollégiumunkban dolgozó valamennyi nevelőtanár arra törekszik, hogy az esetleges tanulási kudarcok okait feltárja, azokat minél hatékonyabban kezelje, s a tanulókban a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelést kialakítsa. Szünet beiktatásával lehetővé tesszük diákjaink számára a „szilenciumok” közötti mozgást, pihenést, feltöltődést! Célunk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Igyekszünk felébreszteni minden tanulónkban az ismeretszerzési vágyat, folyamatosan fejlesztjük megismerési és gondolkodási képességeiket, lehetőséget biztosítunk arra, hogy minél előbb megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Megfelelő motivációs bázist kialakítva próbáljuk felkelteni diákjaink érdeklődését, fejleszteni bennük a megismerés és a felfedezés utáni vágyat. Segítjük a mindennapi feladatokra történő felkészülést, folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük, az újonnan érkezett tanulókat mindaddig, amíg képessé nem válnak az önálló tanulásra!

-

-

-

143

-

Biztosítjuk diákjainknak az egyéni és a közös tanulás lehetőségét (kollégiumi helyiségek igénybe vétele tanulási célból). A kiválóan teljesítő, szorgalmas diákoknak jutalmazásképpen kedvezményeket adunk („szabadszilencium”). Különböző tanulást segítő módszerek, technikák alkalmazásával, azok elsajátíttatásával törekszünk arra, hogy valamennyi kollégistánk számára megkönnyítsük a felkészülést! Ilyenek: -

az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése értő olvasás fejlesztése emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakításával a gondolkodási kultúra művelése az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása

Tanulási motívumok fejlesztése -

-

-

Célunk, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük, megismerési és felfedezési vágyukat előmozdítsuk, látókörüket kiszélesítésük, a tanuláshoz szükséges akaraterejüket kialakítsuk, ill. továbbfejlesszük, figyelem-összpontosításukat fokozzuk. A tananyaghoz kapcsolódó érdekességek, kiegészítő olvasmányok ajánlásával ismeretszerzésre, tanulásra motiváljuk kollégistáinkat. Fontos feladatunk a kultúraközvetítés, amivel hozzájárulunk tanulóink általános műveltségének fejlesztéséhez. Ebben segítenek bennünket a televízióban, videóban, moziban vetített filmek, a színházi előadások, a könyvtárban megtalálható könyvek, az Interneten keresztül elérhető információk, az újságokban megjelenő cikkek. Igyekszünk fenntartani, és továbbfejleszteni tanulóink újabb ismeretek utáni kíváncsiságát, könyvtári szolgáltatásunkkal is. A kollégiumi nevelőtanárok folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatják a diákokat a tanulásra, érdeklődésfelkeltő ismeretanyagokkal segítik tanulóinkat.

Felzárkóztatás, tehetséges tanulók felismerése és gondozása, pályaorientáció segítése -

-

-

A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését! A diákok felzárkóztatása a szilenciumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában! Feladatunk, hogy támogassuk a tanulásban elmaradt, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókat, és adjunk esélyt számukra is, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Minden nevelőtanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat! A gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt!

144

-

A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órákon és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség. A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs órák adjanak alkalmat kollégistáinknak, az intézményünkben szervezett csoportfoglalkozásokon a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítsék diákjainkat a pályaválasztásban!

A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások -

-

-

-

-

-

-

-

Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a szilenciumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg már a tanév első hónapjaiban! A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra jobban figyeljünk oda, szükség esetén irányítsuk őket a megfelelő szakemberekhez (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus), vagy a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ)! A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztassuk a szülőket! Csoportfoglalkozásokon beszélgessünk tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről! Tartsunk minél több felvilágosító előadást a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak szexualitásáról, a bűnmegelőzésről. A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, szakjaiknak megfelelően nyújtsanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben! A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt! A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyíljon lehetőség! Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekezzenek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni! A társadalmi beilleszkedést és a pályaismeretek bővítését legyenek hivatottak segíteni azok a foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz; megbízatások, melyek során kollégistáink hivatali ügyeket bonyolíthatnak le! Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen módon tájékozódjanak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról!

145

Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése, közösségfejlesztés -

-

-

-

Feladatunk, hogy fejlesszük diákjaink szociális tájékozódási készségét, és segítsük őket abban, hogy az új szociális környezetbe (kollégium, iskola, majd később a munkahely) sikeresen és könnyen be tudjanak illeszkedni. Ehhez igyekszünk olyan alkalmat és közeget teremteni, amelyben a közösségi értékrend és normarendszer fejleszthető. Elsődleges feladat a kollégiumunkba kerülő diákok további szocializációja. Nevelőtanáraink segítik a csoportjukba kerülő tanulók beilleszkedését, a kollégisták egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulását. Különösen nagy figyelmet fordítunk azokra az alulszocializált, normaszegő, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekre, akik rossz családi körülmények közül érkeztek, s negatív értékrendjük átalakításához igyekszünk megkeresni és alkalmazni a legmegfelelőbb megoldási módokat, módszereket. Olyan kapcsolat- és tevékenységrendszert szervezünk, és olyan ismeretek közvetítünk, amelyek segítik a diákok reális önismeretének kialakulását.

-

Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére.

-

Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra.

-

Kiemelt szerepet és lehetőséget biztosítunk a kollégiumi diákönkormányzati rendszernek.

A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése -

-

Csoportvezető tanáraink nagy hangsúlyt helyeznek a diákok szociális készségeinek fejlesztésére. Cél a tanulók egymás iránti alkalmazkodó készségének, empátiájának, együttműködésének minden napi alakítása és fejlesztése. Állandó javításra szorul diákjaink kommunikációs és vitakészsége, amelyet tanáraink a rendszeres egyéni beszélgetések és csoportfoglalkozások keretein belül fejlesztenek eredményesen. Törekszünk arra, hogy diákjaink minden helyzetben segítsék egymást. Figyeljenek rászorult, esetleg sérült, fogyatékos társaikra és támogassák őket. tanulópárok létrehozása, a gyengébb képességű diákok tehetségesebbek általi korrepetálása a beteg szobatársak orvoshoz, ügyeletre való elkísérése lázas, legyengült csoporttársra való odafigyelés, segítségnyújtás A kooperációt segítik a szabadidőben a szobák lakóinak érdekében együttesen végzett takarítási munkák, de együttműködésre adnak lehetőséget a vetélkedők, a 146

-

-

-

-

-

-

-

-

szilenciumokon való felkészülések, az egymás segítése érdekében végzett tevékenységek is. Különösen a nagy létszámú hálókban, ahol a diákok közötti súrlódások száma is több, szükséges kialakítanunk és fejlesztenünk tanulóinkban a konfliktuskezelési képességet. A közösségi és együttélési szabályok kialakítása és betartása egyaránt fontos a diákság és a tantestület számára is, hiszen ezek nélkül felborul a rend, és nem működik a kollégiumi rendszer. Csoportfoglalkozások keretein belül kollégistáinkat megismertetjük más népek szokásaival, különböző kultúrákkal, és vallásokkal. Filmvetítéseken és az azt követő beszélgetéseken gyakran ejtünk szót a másságról. Ezeknek a foglalkozásoknak célja, hogy tanulóink nyitottak legyenek más kultúrák irányában és elfogják más népek élet-, és gondolkodásmódját. Pedagógusaink feladata, hogy odafigyeljenek a valamilyen okból (iskolai teljesítmény, etnikai hovatartozás, betegség, stb..) kisebbségben lévő tanulókra és megakadályozzák a diákok közötti bármilyen negatív irányú megkülönböztetés, kiközösítés kialakulását. Kollégiumunk feladatának tekinti a családi életre nevelést, ezért tanulóinknak sok előadást tartunk a családi szerepekről, a párkapcsolatokról, a takarékos, és ésszerű pénzbeosztásról. Leány tanulóinknak igyekszünk olyan konzultációkat szervezni, ahol az anyaságról, a gyermeknevelésről az átlagosnál többet hallhatnak. A környezeti értékek megóvására neveljük kollégistáinkat akkor, amikor saját szobáikat kitakarítják, szekrényeiket rendben tartják, és a szociális helyiségekben is tisztaságot hagynak maguk után. Diákjainkat arra ösztönözzük, hogy szobájukat esztétikusan díszítsék, hiszen az ízlésesen elhelyezett, kulturált dekorációk, a tanulók által készített képek, plakátok, kézimunkák, az otthonról hozott virágok, és tárgyak, mind-mind értéknövelők kollégiumunk számára. A kollégiumi élet megszervezésébe, kialakításába, programok megtervezésébe, létrehozásába, foglalkozások, ünnepségek megrendezésébe nevelőtanáraink bevonják a kollégiumi diákönkormányzat tagjait.

Egészséges életmódra nevelés -

-

A helyesen összeállított napirenddel igyekszünk hozzájárulni tanulóink megfelelő életritmusának kialakításához. A következetesen betartatott, és rendszeresen elvégeztetett tevékenységekkel segítjük diákjainkat abban, hogy idejüket a jövőben is pontosan be tudják majd osztani, és kapkodások nélkül, ritmikusan végezhessék el feladataikat. Feladatunk, hogy a nevelés során tanulóink olyan ismeretekre, gyakorlati képességekre tegyenek szert, olyan szokásokat tanuljanak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. 147

-

-

-

-

-

Célunk és feladatunk, hogy a meghatározott szokásrendszerek (mindennapi szobatakarítás, mosás, vasalás, stb..) kialakításával kollégistáink számára az egészséges öltözködés, a kulturált étkezés, a környezet tisztasága, a testápolás, a rendszeretet belső igénnyé váljon. Tanulóink testi-lelki egészségének megóvása és fejlesztése érdekében szorgalmazzuk a rendszeres testedzés beiktatását. Sporttalálkozók szervezésével, versenyek megrendezésével biztosítjuk kollégistáinknak a mindennapi mozgást (foci, kézilabda, kondi, tenisz, lovaglás stb..). Rendszeres napi ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk kialakítani diákjainkban azt az igényt, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, hogy környezetkímélő magatartásuk beépüljön életvitelükbe. Felvilágosító előadásokon, egyéni és csoportos beszélgetéseken keresztül tájékoztatjuk tanulóinkat a rájuk leselkedő veszélyekről (kábítószer, alkohol, cigaretta, szexuális kapcsolatok útján terjedő fertőzések, stb.), azoknak elkerülési módjairól, a káros szenvedélyek elleni védekezési módokról és lehetőségekről. A kollégiumunkban végzett tevékenységek hatására a gyerekek olyan gyakorlati képességekre tesznek szert, amelyeket jól tudnak hasznosítani felnőtt életük során. A diákok ízlésének, igényességének kialakítását segítik elő a tanév eleji és az évközi szobadekorálások, az ünnepi díszvacsorákhoz való terítések, a szobákban esztétikusan elrendezett berendezések.

Kollégiumunk egészségnevelési programja -

-

-

-

Kollégiumunk egyik fontos célkitűzése tanulóink egészségének javítása. Fontosnak tartjuk az emberi szervezet működésével és a betegségek kialakulásával kapcsolatos ismeretek bővítését, az anatómiai és élettani ismeretek elmélyítését, saját szervezetünk megismerését és a fiziológiai folyamatok megértését. Az elméleti kérdéseken nagy hangsúlyt fektetünk gyakorlati tapasztalatok megvilágítására is. Életvezetési ismeretek pozitív modelljeivel kívánjuk felhívni a diákok figyelmét az egészséges életvitelre. Törekszünk a tanulók egészséges testi, lelki (mentálhigiénés) fejlődésének biztosítására. Fontosnak érezzük kollégiumunkban az egészséges táplálkozás elterjesztését, a diákok balesetvédelmi és elsősegély-nyújtási ismereteinek bővítését, valamint a beteg és sérült embertársaink iránti segítőkész magatartás kialakítását. Hangsúlyt fektetünk a káros szokások kialakulásának megelőzésére. Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületeinek számítanak a következő feladatok: -

a dohányzás visszaszorítása,

-

az alkohol- és a drog prevenció,

-

az egészséges táplálkozás,

-

az aktív testmozgás, és a mozgásszervi betegségek csökkentése,

-

a mentális betegségek megelőzése,

-

az AIDS prevenció, 148

-

-

az emberi szervezet bioritmusa, a számítógép-használat egészségkárosító ártalmainak leküzdése és a tanulási nehézségek kezelése olyan aktuális témák, amikkel rendszeresen foglalkozni kívánunk. A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Mindennapos testnevelés- Testnevelési órák Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában, ezen kívül az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kollégistáink rendelkezésére kívánjuk bocsátani. Ennek érdekében ösztönözzük diákjainkat, hogy rendszeresen vegyenek részt délutánonként a mindennapos testnevelési foglalkozásokon, járjanak el kondicionáló edzésekre, a kora őszi, és tavaszi időszakban javasoljuk számukra a futást. A 18. életévüket betöltött tanulóinkat igyekszünk bevonnia a kollégiumban szervezett véradási programba / „Ha vért adsz, életet adsz!” /.

A kollégium környezetnevelési programja -

Feladatunk a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítása.

-

Igyekszünk érzékennyé tenni diákjainkat a környezet állapotváltozásaira, s ezek emberre gyakorolt hatására.

-

Törekvésünk, hogy valamennyi tanulónkban környezetkímélő magatartást alakítsunk ki, s személyesen is vállaljanak felelősséget a környezetük védelméért.

-

Közvetett módon a környezeti világválság kialakulásának megelőzése.

-

Fontos feladatunk, hogy kollégistáinkat a természeti értékeink megőrzésére, tiszteletére neveljük, és a nevelés hatására valamennyi tanulónk törekedjen a természet és társadalom harmóniájának kialakítására.

Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése -

Nevelési feladatunk, hogy bővítsük tanulóink ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről és felkeltsük diákjaink érdeklődését a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban.

-

Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekhez való hozzájuttatással megpróbáljuk elérni, hogy kollégistáink tájékozottak és jártasak legyenek a világ dolgaiban, fejlődjön személyes és szociális azonosságtudatuk.

-

Feladatunk, hogy foglalkozásaink során megismertessük a diákjainkat a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájával. Törekszünk arra, hogy ápolják nemzeti, történelmi és vallási hagyományainkat, erősödjön tanulóink hazaszeretete, és nemzeti értékeink iránti tisztelete.

149

-

Sokszínű, kulturális tevékenységgel kívánunk hozzájárulni a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez.

-

Feladatunk, hogy kollégistáink világképét formáljuk és hozzásegítsük őket európai uniós polgár identitásuk kialakulásához, bemutatva számukra az Európai Uniós tagság révén megnövekedett kihívásokat, és az Unió kínálta lehetőségeinket.

A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei és a társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése -

-

-

-

-

-

A tanulók életrendje a kollégium napirendi pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. Kollégiumunk igyekszik megteremteni és biztosítani a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a diákok, szülők, és az iskola által támasztott elvárásokat, igényeket, valamint az intézményünkben kialakult és jól bevált szokásokat is. Segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között – a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak, figyelembe véve az egyének közötti különbözőségeket. A napirend kialakításánál a kollégium diákönkormányzata javaslati és véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik. Teszi mindezt intézményünk hírnevének javítása, és a hozzánk érkező diákok együvé tartozásának elősegítése érdekében.

A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei - A tanulás közös formáinak alkalmazásával (tanulópárok), a kollégisták közötti viszonyok, kapcsolatok, függőségek rendszerét fejlesztjük. - Az évente ismételten megtartott rendezvényeink, ünnepségeink nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei. Ilyenek: - az elsősök fogadása - a tanévnyitó 150

-

-

-

-

-

-

-

„Ismerd meg városunkat!”, vetélkedő elsősöknek, a szeptemberi bemutatkozó és ismerkedési est, az évnyitó diákközgyűlés, a diákönkormányzat újraválasztása, a történelmi eseményekhez fűződő megemlékezések, koszorúzások, Mikulás napi mókás ébresztő a karácsonyi vacsora, farsangi mulatság a végzősök szalagavatója, a végzős diákok utolsó vacsorája a ballagási búcsúztató, a táncos-, zenés találkozók, a hálók és csoportok közötti versengések, ahol a diákok a cél érdekében együttműködhetnek egymással, A kisközösségek (szobaközösségek) részben spontán szerveződnek, részben a nevelőtanárok és a kollégiumvezető véleménye alapján. Nevelőtestületünk tanév elején és szükség esetén tanév közben is lehetővé teszi a diákok számára a szabad szobaválasztást. Az újonnan és egy településről érkezett elsősöket igyekszünk lehetőség szerint egy szobában elhelyezni, és ezzel is megkönnyíteni számukra a beilleszkedést. A heterogén (más életkorú és más évfolyamba járó) diákok egy szobában történő elhelyezését azért tartjuk helyesebbnek és jobbnak, mert így az idősebb kollégisták segítséget tudnak nyújtani fiatalabb társaiknak. Ezáltal gyorsabb a tapasztalatcsere és a szokásrendszereket is hamarabb elsajátítják az elsős tanulók. A szabadidőben igyekszünk minél több sportolási lehetőséget tervezni és lebonyolítani, amelyek diákjaink jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. A tavaszi és őszi időszakban gyakran szervezünk sportversenyeket, melyekre a szomszédos szakközépiskola tanulóit is meghívjuk. A különböző játékos vetélkedőknél, sportversenyeknél úgy válogatjuk össze a csapatokat, hogy a kevésbé jó sportolók, a tehetségtelenebb diákok is szerephez jussanak és megmérethessék önmagukat, legyen sikerélményük, játékélményük. A művelődési lehetőséget kollégiumon belül a könyvtár, valamint a videó-tárunkban rendelkezésre álló művészfilmek teszik lehetővé. Célunk az, hogy a városi könyvtár által szervezett író-, olvasó találkozókon, a művelődési házban neves művészek és közéleti személyiségek előadásain is részt vehessenek tanulóink. A nagyobb városokban megrendezésre kerülő országos hírű kiállításokra, színházi előadásokra pénzügyi lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elvinni kollégistáinkat.

151

7.5.

A kollégium működése

A kollégista tanulók összetétele Kollégiumunkba elsősorban Jász-Nagykun-Szolnok megyéből érkeznek azok a 8 általános iskolát végzett tanulók, akik a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban kívánják folytatni tanulmányaikat. A környező megyékből is rendszeresen vannak intézményünkbe beiratkozó diákok. Kollégistáink különböző szociokulturális háttérrel rendelkeznek, de közülük egyre többen vannak olyanok, akik hátrányos családi körülmények közül érkeznek (szegény, elvált, munkanélküli, rokkant, nyugdíjas, alacsony iskolai végzettségű szülők gyermekei, rendszeres havi jövedelemmel nem rendelkező család). Az iskola sokszínű oktatási tevékenysége miatt rendkívül heterogén a tanulói összetétel. Tanulóink előképzettsége is nagyon változó, mivel szakiskolai és szakközépiskolai osztályok egyaránt megtalálhatók iskolánkban. Személyi feltételek, elvárások Kollégiumunkban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – nevelőtanárok és kollégiumi felügyelők látják el. Nevelőtestületünk létszáma:

6 fő

Ebből intézményegység-vezető:

1 fő (főiskolai és közoktatás vezető végzettséggel)

nevelőtanár:

5 fő (főiskolai végzettséggel)

A nevelőtestület felkészültsége, a tanárok szakképzettsége: Informatika, rajz, kertész, testnevelés, edző, általános szakoktató, kollégiumi nevelés szakirányok megtalálhatók a nevelőink végzettsége terén. Nagy hangsúlyt fektetünk a személyes példamutatásra (nemdohányzó, egészséges életmódot folytató nevelőtestület). Az intézményben dolgozó pedagógusok végzettségük alapján megfelelnek a kollégiumok nevelőtestületével szemben támasztott törvényi előírásoknak, elvárásoknak, követelményeknek. A testület tagjai sokféle diplomával rendelkeznek, ami kedvező a diákok munkájának segítése szempontjából, és azért is, mivel a kollégiumi nevelőmunka sajátos időbeosztást, munkarendet, komoly pedagógiai felkészültséget és helytállást igényel.

152

Ahhoz, hogy a hozzánk érkező diákokkal szemben felállított céljainkat megvalósíthassuk és a kitűzött feladatainkat kimagaslóan el tudjuk végezni, a magunkkal szemben kijelölt elvárásoknak is meg kell felelnünk.

Nevelőtanárainkkal szemben felállított elvárások -

A nevelőtestület tagjai a vezetővel együtt szoros szakmai együttműködésben végezzék munkájukat,

-

rendszeresen vegyenek részt a saját, és más intézmények által szervezett továbbképzéseken, ahol újabb ismeretekkel és információkkal gazdagíthatják tudásukat,

-

egyéni önképzéssel és tapasztalatcserékkel bővítsék eddigi ismeretanyagukat,

-

legyenek képesek a nevelési folyamat megtervezésére, szervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére,

-

foglalkozási terveikben olyan tevékenységeket állítsanak össze és szervezzenek meg, amelyekben a diákok jól érzik magukat, s amelyek fejlesztő hatásúak,

-

legyenek jártasak a különböző pedagógiai eljárások, és módszerek alkalmazásában,

-

megjelenésükkel, egyéniségükkel, műveltségükkel példaképként járjanak a diákok előtt,

-

a nevelési cél érdekében folyamatosan működjenek együtt az iskolában tanító tanárokkal, a tanulók szüleivel,

-

empátiával közelítsenek a kollégisták felé, akiknek problémáira minden esetben figyeljenek oda, nyújtsanak segítséget, vagy irányítsák a megfelelő helyre a segítségre szoruló diákokat,

-

legyenek képesek megértésére,

-

tudjanak a tanulókkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani,

-

legyenek képesek a konfliktusok eredményes kezelésére

-

törekedjenek a nevelés eredményességére, és munkájukban folyamatosan legyen jelen a gyermekközpontúság!

a

diákok

helyzetének,

személyiségének

megismerésére,

A pedagógiai folyamatokat kiegészítő, segítő rendszer vizsgálata -

Gazdálkodás: az intézmény működéséhez szükséges pénzügyi feltételeket a fenntartó biztosítja, a finanszírozás az iskola költségvetésének keretein belül történik. Bevételi

153

forrást jelentenek számunkra a szállásadásból befolyt összegek, valamint a különböző nyertes pályázatokon elnyert pénzösszegek. -

Kollégiumunkban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság kell, hogy jellemezze.

-

A technikai dolgozók jelenléte, megnyilvánulásaik, színvonalas tevékenységük nevelési tényezőként kell, hogy hassanak a kollégista diákokra.

Szervezeti jellemzők -

-

Intézményünk, a Kenderesi Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium tagintézménye, melynek mindenkori vezetője az intézményvezető. Kollégiumunk élén a kollégiumvezető áll, aki a pedagógia elveinek megfelelően irányítja, ellenőrzi és értékeli az itt folyó munkát. A kollégium nevelőtestületét a kollégiumvezető, valamint a nevelőtanárok alkotják. A technikai dolgozók száma 2 fő, akik a takarítási munkákat végzik. A karbantartási munkákat az iskola karbantartói a műszaki vezető irányításával végzik, a konyhai és portaszolgálat munkáját közvetlenül a gazdaságvezető felügyeli, mind két vezető szoros együttműködésben van a kollégium vezetőjével.

Tárgyi, dologi feltételeink, környezeti jellemzők Kollégiumunk nem önálló intézmény, az iskola tagintézményeként működik, és fogadja az ország keleti megyéiből, elsősorban a Jász-Nagykun-Szolnok megyéből jelentkező 14 – 20 éves korú fiatalokat. A főépület a Horthy Kastély, mely az 1950-es évektől iskolai kollégiumként működik. Ebben az épületben 4, 6 és 8 ágyas szobákban kapnak elhelyezést a diákok, s bár a feltételek valamivel jobbak, mint egy évtizeddel ezelőtt, a kor jelenlegi kívánalmainak már egyre inkább nem felel meg ez az épület. Nincs kellő mozgástér, hiányoznak azok a helyiségek, ahol a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozásokat meg lehetne tartani. Amennyiben a diák az esti étkezés után kíván étkezni, a kollégium nevelői felügyelet mellett biztosítja a kulturált körülmények közötti étkezést, valamint a mosás lehetőségét. A nevelést és a kollégisták tanulását, szórakozását, kényelmét segítő eszközök a gyerekek és a pedagógusok rendelkezésére állnak. Intézményünk rendelkezik a szükséges és ma már nélkülözhetetlen számítógépekkel, amelyek azért is fontosak, mert diákjaink közül néhányan informatika tantárgyból érettségiznek, s így mindennapi felkészülésükhöz elengedhetetlenek a computerek.

154

Magnók, DVD lejátszók, televíziók, sporteszközök, társasjátékok, kollégiumunk könyvtárából kölcsönözhető könyvek biztosítják a szórakozást, és a tisztálkodáshoz, mosáshoz, takarításhoz szükséges kellékek is fellelhetőek intézményünkben. Az épületeinkben lévő régi bútorokat folyamatosan javítjuk, cseréljük, ami által igyekszünk az otthonosságot, és a kényelmet biztosítani, pótolni kollégistáinknak.

A tanulók ellátása, róluk való (szociális) gondoskodás -

Kollégiumunk mind fizikai, mind pszichés és preventív biztonságot igyekszik nyújtani az intézményünkbe jelentkező tanulóknak, teszi ezt az által, hogy a nevelőtanárok folyamatosan, és rendszeresen

-

ellenőrzik a gyermekek testi higiéniáját, öltözködésüket (időjárásnak megfelelő-e),

-

egészségi állapotukat (a beteg gyermeket azonnal orvoshoz irányítják a nevelők – a gyógyulás érdekében és a többi diák egészségének védelmében),

-

figyelnek a diákok lelki szükségleteire, a gyermekek megszokottól eltérő pszichés viselkedéseire, (síró, szomorú, búslakodó tanulók) stb..

-

Az intézményben dolgozó pedagógusok igyekeznek családpótló szerepet betölteni, s az iskolai tanár-diák viszonytól eltérően szorosabb és meghittebb kapcsolatokat próbálnak kialakítani a kollégista-tanulókkal.

-

A mindennapi magán- és közösségi életet szabályozó alapelveket úgy próbáljuk meghatározni a házirendben, napirendben, hogy azok szorosan igazodjanak a tanulók szükségleteihez és érdekeihez is.

-

Az eddig megtett lépéseken túl (pl.: a nemdohányzók védelme érdekében szigorúbban lépünk fel a tiltott helyeken - WC, fürdőszoba - dohányzó diákokkal szemben), további intézkedéseket teszünk az egészséges életmód feltételeinek megteremtésért, javításáért (több sportrendezvényt, mozgásos játékot, szabadban történő tevékenykedtetést iktatnunk be).

-

Diákjaink egészségének védelme érdekében igyekszünk minél több olyan programot tervezni, és szervezni, amelynek keretében sportolhatnak, mozoghatnak a gyerekek.

-

A diákoknak igyekszünk a lehetőségeken belül nagy mozgásszabadságot és önállóságot biztosítani. Kollégistáinkat a szabadidejükben és a térbeni mozgásukban csak abban az esetben korlátozzuk, ha tanulmányi eredményeikben erőteljes negatív elmozdulást tapasztalunk, vagy komolyabb magatartási problémák merülnek fel viselkedésükkel szemben.

-

Igyekszünk biztosítani tanulóink számára azokat a lehetőségeket, ahol személyi szükségleteiket érvényesíthetik (Többek között megpróbáljuk biztosítani azt, hogy akik igénylik, azok egyénileg félrehúzódva tanulhassanak, akár a délutáni, akár a 155

villanyoltás utáni időszakban, természetesen a helyiségek száma adott és ez néha korlátokat szab; az éjszakai pihenés biztosítása érdekében megköveteljük a tanulóktól, hogy a villanyoltás után csendben maradjanak szobáikban.) -

Az újonnan érkező, kilencedikes diákok esetében igyekszünk úgy kialakítani a szobaközösségeket, hogy az azonos helységekből érkező tanulókat egy szobában helyezzük el, de e mellett figyelembe vesszük a gyermekek kéréseit is, s általában a barátnők kívánságai is mindig teljesülni szoktak. Évek óta kialakult és, mint azt a tapasztalok is bizonyítják, jól bevált szokás a vegyes korosztályok egy szobában történő elhelyezése. Ennek az elhelyezési formának köszönhetően nem alakul ki elszigetelődés a magasabb és az alacsonyabb évfolyamba járó tanulók között, a nagyobbak segítenek a kisebbeknek a tanulásban, a szokásrendszerek elsajátításában, a szabályok megismertetésében.

-

A gyermekek étkezési kultúrája nagyon egyoldalú, mivel leginkább csak a ma már divatossá vált amerikai gyorsételeket és a szénsavas üdítőket kedvelik, és fogyasztják. A kollégista diákok élelmezését az iskola által működtetett konyha oldja meg, ahol igyekeznek változatos, tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag, ételeket készíteni a tanulók számára.

-

A kollégisták egészségügyi ellátását az iskolaorvos végzi saját rendelőjében, de súlyosabb esetben a kollégium épületében látja el az arra rászorultakat.

-

Vendégeket és látogatókat állandóan fogadunk, mivel a kastély idegenforgalmi látványosság. Szállás lehetőség vendégeknek a hétvégeken, és a tanítási szünetek ideje alatt van, de a tanítási időszakban is ki tudunk elégíteni 8 fő vendégszobai szállásigényt a 4 vendégszobánkban.

-

Kollégistáink részére előzetes igényfelmérés után, indokolt esetben, a hétvégeken is biztosítjuk az elhelyezést.

-

A gyermekek családtagjaival, különösképpen a problémás tanulók szüleivel folyamatos kapcsolatot tartunk fenn, főként telefonon, de személyesen és írásban is.

-

A kollégium külső és belső környezetének esztétikáján évente próbálunk javítani, mind a technikai dolgozók, mind a kollégista diákok bevonásával.

A kollégiumi nevelés-oktatás folyamatában megfigyelt tapasztalatok, és egyéb sajátos jellemzők Tanulási kultúra -

A gyermekek mindennapi felkészülését megfigyelve a nevelőtanárok azt tapasztalják, hogy a tanév kezdetén, különösen a kistelepülésekről érkezett 9. osztályos tanulóknak gyakran okoz nehézséget az általános iskolai elvárásokról, a középiskolai követelményszintre való átállás. Sok gyermek képtelen a tananyagból a lényeget kiszűrni, és csak „hangos” tanulással képes a feladott leckék elsajátítására. A kollégiumba érkező diákok egy része hozzá szokott ahhoz, hogy nem azonos

156

időpontokban készül fel a másnapi tanórákra, így többeknek problémát jelent a tanulás kötött időpontja (tanulószobai foglalkozás /„szilencium”/. -

Megfigyelhető, hogy tanári irányítás és felügyelet nélkül több diák rendszertelenül készülne az órákra (pl.: csak akkor tanulna intenzívebben, ha tudja, hogy felelni fog, vagy ha témazárót fog írni).

Munkakultúra -

Sok tanulónk esetében fejletlen munkakultúráról beszélhetünk, sajnos egyre több azoknak a diákoknak a száma, akiknek otthon semmiféle munkát nem kell végeznie, mivel a szülők mindent elvégeznek a gyerekeik helyett. A tanulók nagy részét otthon a szülők kiszolgálják. A családi közegben nincsenek kellően bevonva a diákok a munkamegosztásba, még egyszerűbb házimunkát is csak nagyon kevesek végeznek otthon (takarítást, mosogatást, bevásárlást, stb.) Ilyen előzmények miatt a kollégiumban komoly nehézségeket okoz számukra saját közvetlen környezetük rendben tartása, még a szemét kiürítése is, stb.

Társas kapcsolatok kultúrája -

Kollégiumunkba is érkeznek olyan diákok, akik túlzottan befelé fordulók, s szinte csak családtagjaikkal tartják a kapcsolatot, kortársaikkal nem barátkoznak, vagy képtelenek a kapcsolatteremtésre zárkózottságukból adódóan.

-

Megfigyelhető, hogy a gyermekek többsége a közösségi dolgok iránt közömbös, érdektelen, nem szívesen tesznek a gyermekek társaik érdekében szolgálatokat.

-

A gyerekek vegyes korosztályonként történő elhelyezése a szobákban tapasztalataink alapján jobbnak bizonyul, mint egy homogén összetétel, mivel így a nagyobbak szorosabb kapcsolatot építenek ki a kilencedikesekkel, könnyebbé teszik számukra a beilleszkedést, a szokások elsajátítását. Néha előfordul, hogy az idősebb diákok ki akarják használni fiatalabb társaikat – ez a jelenség főként a fiúknál a tanév elején figyelhető meg (ágyaztatás, takaríttatás, stb..), de a nevelők még időben kezelik az ilyen és ehhez hasonló helyzeteket.

A társadalmi lét, a közélet kultúrája, politikai kultúra, kollégiumi közéleti aktivitás -

A közéleti szereplési vágy nem sok gyermekre jellemző – bizonyítja ezt az is, hogy a tanév eleji diákönkormányzati tagok megválasztásánál sokszor nehezen találunk jelölteket.

Gondolkodási kultúra, világnézet, világkép, magyarság, nemzetiségi lét, európaiság -

Kevésbé foglalkoztatja a diákokat a hovatartozás kérdése, inkább a nemzetiségi ellentétek azok, amelyek időszakonként előtérbe kerülnek náluk. Az utóbbi években felerősödött a tanulók többségében az előítéletesség – ez a média hatásán kívül 157

részben annak is köszönhető, hogy sokan érkeznek olyan falvakból, ahol a lakosok többsége roma, s gyakoriak a lopások, olykor előfordulnak verekedések stb. Erkölcsi és etikai kultúra -

A gyermekek erkölcsi és etikai problémái a legtöbb esetben a nevelési hiányosságokból, a családon belüli elhanyagoltságból, a diákok közvetlen környezetében uralkodó rossz szokások és példák követéséből fakadnak.

Vizuális és esztétikai kultúra: képzőművészet, zene, irodalom, színház, film -

Sajnos sok diákra jellemző az esztétikum iránti közömbösség, az igénytelenség. A tanulók zenei érdeklődése többnyire a könnyűzenében merül ki, míg a filmművészetben is inkább csak a „limonádé” filmeket és a szappanoperákat kedvelik. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető a gyerekeknél a színházi előadások iránti érdektelenség.

Környezetkultúra: környezetvédelem- és fejlesztés -

Egyre gyakrabban tapasztalható kollégiumunkban is a vandalizmus, valamint a közvetlen környezet elhanyagolása. Kevés azon diákok száma, akik környezetük tisztaságával, a kollégium bútorzatának, berendezési tárgyainak megóvásával törődnének.

Mentálhigiénés kultúra: önismeret, önértékelés, önkontroll -

A diákok többsége önismereti problémákkal küzd, s mivel a gyermekek nem ismerik kellően önmagukat ebből fakadóan sokaknak téves az önmagukról alkotott képe, s rossz az önértékelése is.

Egészség-, és testkultúra -

A gyermekek többsége nagyon keveset mozog, ennek következtében állóképességük is gyenge, fizikai erőnlétük rossz állapotban van. Keveset tartózkodnak a szabadban, szobáikat ritkán szellőztetik. Sokan egészségtelenül táplálkoznak – az üzemi konyhán elkészített ételek közül csak a kedvükre valót fogyasztják el, így szinte mindig mellőzik a főzelékféléket, de a húsokat és a leveseket sem kedvelik. Megfigyeléseink azt bizonyítják, hogy a diákok többsége a különböző gyorsan készített ételeket (pizza, hamburger) eszi a legszívesebben, és nagyon sokan fogyasztanak, különféle cukros ízesítésű szénsavas üdítő italokat.

158

A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát. -

szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek felzárkóztató, tehetséggondozó programok drog- és bűnmegelőzési előadások pályaorientáció felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése ösztöndíjak a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek.

-

A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik).

-

A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek.

-

A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk.

-

A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal.

Nevelési klíma Törődés A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok folyamatosan odafigyelnek a rájuk bízott gyermekek fizikai és pszichés állapotára, s problémás esetekben segítik a diákokat, vagy a megfelelő szakemberhez irányítják őket, szükség esetén a szülőket is bevonva. 159

Meghallgatás A tanulók meghallgatása a tanárok mindennapi feladatát képezik. A diákokkal történő egyéni beszélgetések teszik lehetővé a tanulók jobb megismerését, s a problémák felszínre hozatalát. A diákok beleszólása az ügyekbe A kollégista gyermekek naponta elmondhatják véleményüket, észrevételeiket a kollégiumi élettel kapcsolatban, érdekeiket a DÖK képviselőiken keresztül is érvényesíthetik. Pedagógusi rugalmasság Mivel kollégiumunk célja az, hogy a ránk bízott gyermekek jól érezzék magukat, így az intézményben dolgozó tanárok a lehetőségekhez mérten rugalmasan kezelik a napirendet, s gyermekekkel kapcsolatos ügyeket. Diák-diák viszony A gyermekek egymáshoz való jó viszonyát azzal is próbáljuk elérni, hogy a szobákban vegyes korosztályú diákokat helyezünk el. A magasabb évfolyamba járó tanulók megkönnyítik az újonnan érkezett diákok számára a kollégiumi közösségbe való beilleszkedést, s a tanulásnál is segítséget nyújtanak számukra. Követelmények A gyermekekkel szemben támasztott követelményeket igyekszünk úgy összeállítani, hogy azok közelítsenek az iskola, a család, és a társadalom elvárásaihoz. Szabályok A szabályokat úgy állapítjuk meg a diákok számára, hogy azok megfeleljenek a törvényi előírásoknak, s lehetővé tegyék minden diák számára azt, hogy a nagy közösségben lehetőleg mindenki jól érezze, és kibontakoztathassa önmagát úgy, hogy ez által nem sérti társait. Diákönkormányzat, a tanulók közösségei -

-

Nevelőtestületünk célja, hogy diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, és a mindennapi nevelő-oktató munka során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. A kollégiumi diákönkormányzat az iskolainak a része, mely külön is ülésezik. Célunk, hogy tanulóink megismerjék a kollégiumra vonatkozó legalapvetőbb szabályokat és azok dokumentumait. 160

-

Minden tanév első hónapjában újjá szervezzük a diákönkormányzatot. A tanulóközösséget arra motiváljuk, hogy gyakoroljanak döntési jogkört saját közösségi életük megtervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában. Arra törekszünk, hogy az intézményünkbe jelentkező gyerekek kellő betekintést kapjanak a kollégiummal kapcsolatos döntésekbe, az érdekérvényesítés lehetőségeibe, összefüggéseibe. Diákjaink vegyenek részt programok, foglalkozások megtervezésében, szervezésében és lebonyolításában, tudjanak önállóan is rendezvényt előkészíteni és megvalósítani! Kollégistáink intézményünkről alkotott véleménye legyen a nevelőközösség számára visszajelzés a következő döntéshozatalnál Tanulóink ismerkedjenek meg más kollégiumok működésével, az ottani feltételrendszerrel, a diákélet sajátosságaival, az ott folyó munkával és tevékenységrendszerrel! A diákönkormányzat tagjait továbbképzésekre küldjük, ahol tapasztalatokat, új ismereteket szerezhetnek, s azokat a későbbiekben hasznosítják intézményünkben. Minden évben egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk, ahol a diákönkormányzat beszámolhat az elmúlt időszakban végzett munkájáról, s kollégistáink megvitathatják a felmerülő problémákat.

-

-

-

-

Partneri elvárások, elégedettség Diákok -

a tanulók között végzett kérdőíves felméréseink azt mutatják, hogy a diákok többsége elégedett a kollégiumi létformával, bár életkori sajátosságukból fakadóan a meglévőnél sokkal nagyobb szabadságra vágynak, több kimenőt szeretnének és a szilenciumok időtartamát megrövidítenék.

Helyi fenntartói igény, támogatói részvétel - igény - arra, hogy minél több diák jelentkezzen kollégiumunkba, hiszen ennek jelentős pénzügyi vonzata van - Támogatói részvétel – a gazdasági problémái miatt a fenntartó nem tud pluszforrásokat biztosítani a kollégium számára A kapcsolódó iskolák elvárásai, elégedettsége, támogatói részvétele -

a diákok jól felkészülten járjanak az iskolába, rendszeresen vegyenek részt az iskola által szervezett előadásokon, szakkörökön, képviseljék az iskola diákságát a városi rendezvényeken

-

az iskola elégedett a kollégiumban folyó munkával

-

az iskolánk is anyagi problémákkal küzd, ezért tagintézménye a kollégium, évek óta gazdasági téren háttérbe szorul

A szülők elvárása, elégedettsége, támogatói részvétele 161

-

a kollégista gyermekek szülei az általános elvárásokon kívül (szállás-, étkezés biztosítása, a gyermekek tanórákra való rendszeres felkészítése) nem támasztanak egyéb kívánságokat a kollégiummal szemben

-

kevés szülőtől érkezik visszajelzés elégedettségük milyenségéről

-

a családok többsége nem érdeklődik gyermeke kollégiumi hogyléte felől, intézményünk dolgozói sok esetben azt tapasztalják, hogy a szülők nem működnek együtt a gyermekek nevelésében, tanításában, a követelmények és szabályok következetes betartatásában.

Intézményi belső elvárások: pedagógusok és nem pedagógus munkatársak elvárásai, elégedettsége -

nem pedagógus munkatársak szeretnék, ha a diákok megbecsülnék a környezetüket, jobban ügyelnének a tisztaságra.

-

a tanárok egyre többször tapasztalják, hogy a kollégiumi nevelőtanári és a szülői elvárások gyakran ellentmondanak egymásnak. A pedagógusok jogos igénye az, hogy a szülők, és a diákok a jelenleginél legyenek sokkal együttműködőbbek.

A pedagógiai munka dokumentumai -

Pedagógiai program

-

Szervezeti és Működési Szabályzat

-

59/2013. (VIII.9.) EMMI-rendelet – KNOA

-

Munkaterv

-

Foglalkozási terv

-

Munkaköri leírások

-

Csoportnaplók

-

Ügyeleti naplók

Kollégiumunk kapcsolatrendszere Céljaink elérésének, és nevelési feladataink megvalósításának érdekében folyamatosan együttműködünk: Iskolánkkal -

nevelőtanáraink napi kapcsolatban állnak az iskolában oktató tanárokkal

-

a kollégiumvezető folyamatosan tájékoztatja az intézményvezetőt a kollégiumban történő eseményekről, beszámol az itt végzett munkáról

162

-

a csoportvezetők rendszeresen megkeresik a diákok osztályfőnökeit, akikkel egyeztetik, elemzik kollégistáink tanulmányi eredményeit, iskolai, iskolán kívüli, és kollégiumi viselkedését

-

pedagógusaink a problémás eseteket elemzik a szaktanárokkal, és a bajokra közösen próbálnak lehetséges megoldási módokat keresni

A diákok szüleivel, hozzátartozóival a kapcsolattartás és együttműködés az alábbi módon és formában történik: - szülői értekezleteken: házirend, napirend, egyéb szabályok, szokásrendszerek megbeszélése - telefonon keresztül: betegség, lelki-, vagy egyéb problémák észlelése esetén - a szülőt meghívjuk négy, ill. több szemközti beszélgetésekre: a tanulók viselkedési rendellenességeinek észlelése, valamint komoly, sorozatos szabályszegések esetén. Az okok együttes felkutatása, útmutatás, tanácsadás a családnak. - kiértesítés levélben: rossz tanulmányi eredmények, gyakori hiányzások jelzése - család felkeresése: abban az esetben, ha a diák jóval a képességei alatt teljesít, vagy észrevehető negatív változások álltak be viselkedésében, lelki bajai vannak, s ezek feltehetően családi problémákra vezethetők vissza. A Művelődési Házzal: szervezett programokon, műsorokon, rendezvényeken való részvétel AVárosi Könyvtárral: szakirodalomhoz, szórakoztató irodalomhoz való hozzájutás, író-, olvasó találkozók, vers és prózamondó versenyek, irodalmi vetélkedők Az iskola könyvtárával: könyv-, folyóirat, számítógép használat Az iskolaorvossal: sürgős esetekben kihívjuk, enyhébb problémáknál a tanulók felkeresik A Gyermekjóléti Szolgálattal: hátrányos és veszélyeztetett tanulók nyilvántartásba vétele A Gyámügyi Hivatallal: rendszeres, és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Családsegítő Központtal: rászoruló családok segítése, tanácsadás A túrkevei és kisújszállási szakközépiskolákkal: sportversenyek A sabinovi testvérvárosi szakközépiskolával: sport és kulturális versenyek A Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetséggel: információbővítés, tapasztalatcserék A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Pedagógiai Intézettel: továbbképzések, szaktanácsadás Ellenőrzés, értékelés a kollégiumban A kollégiumi nevelők ellenőrzése folyamatos, melyet a kollégiumi intézményegységvezető az alábbi szempontok alapján végez: -

foglalkozások színvonalának ellenőrzése, nevelők ügyeleti munkája, a tanév elején kitűzött pedagógiai célok megvalósítása, a nevelőtanárok és a diákok mindennapi kapcsolata, 163

-

a házirendben felállított szabályok megkövetelése, a gyerekek problémáira való aktív odafigyelés, következetes munkavégzés, pedagógustársakkal való együttműködés, munkaidő pontos betartása, naplóvezetés.

A kollégiumi nevelők pedagógiai értékelése az intézmény belső önértékelési rendszerének keretein belül történik. Kollégiumi tanulók jutalmazása A kollégiumi tanuló közösségi munkájáért, kiemelkedő tanulmányi eredményéért, kiemelkedő sportteljesítményéért, illetve egyéb kollégiumi rendezvényeken való aktív részvételért az alábbi dicséretekben részesülhet: -

szóbeli nevelőtanári dicséret,

-

írásbeli nevelőtanári dicséret,

-

szóbeli kollégiumi intézményegység-vezetői dicséret,

-

írásbeli kollégiumi intézményegység-vezetői dicséret,

-

tárgyjutalom.

Kollégiumi büntetések formái A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki: -

szóbeli nevelőtanári figyelmeztetés,

-

írásbeli nevelőtanári figyelmeztetés,

-

szóbeli kollégiumi intézményegység-vezetői figyelmeztetés,

-

írásbeli kollégiumi intézményegység-vezetői figyelmeztetés.

Az írásbeli kollégiumi intézményegység-vezetői figyelmeztetéssel rendelkező tanulók esetében a kollégiumi házirend megsértése fegyelmi eljárást von maga után. Az kollégiumi büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. Ez esetben a tanulóval szemben azonnal fegyelmi eljárás kezdeményezhető.

164

7.6.

A kollégiumi tevékenység szerkezete

A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Felkészítő, fejlesztő foglalkozások során szorgalmazzuk a diákok tanuláshoz való pozitív hozzáállását, figyelmet fordítunk pozitív tanulási beállítódásuk megerősítésére, kreativitásuk fejlesztésére, figyelembe véve személyiségük egyéni sajátosságait.

A tanulást segítő foglalkozások: -

-

-

Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozások, melyek célja a tanulók napi tanulmányi munkájának segítése. A foglalkozások a részvétel szempontjából minden tanuló számára kötelezőek, a kötelezettség alóli esetenkénti felmentés (pl.: délutáni iskolai elfoglaltság miatti hiányzás, gyakorlati oktatás) egyéni elbírálás alapján történik (a csoportvezető tanár dönt). A kötelező foglalkozások eltöltésének módjáról, helyéről az egyénhez igazodva a csoportvezető tanár dönt, a kötötten meghatározott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 15,00 – 19,00-ig szünet közbeiktatásával). Előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozások, illetve a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása – diákok egyéni segítése, iskolában ill. kollégiumban történő korrepetálása - a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása. - cél: felzárkóztatásnál a tanulók tantárgyi hiányosságainak pótlása, a hátrányok kompenzálása , tehetséggondozásnál a tehetségek felismerése, motiválása, plusz ismeretek nyújtása - feladat: szakszerű pedagógiai segítségnyújtás az adott tantárgyi többlet ismeretek eléréséhez, ill. felzárkóztatásnál a hiányosságok leküzdésére - tartalom: egyénhez igazított tantárgyi oktatás (A foglakozásokat a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok.) Az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök

Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások: a) Tematikus csoportfoglalkozások a 36/2009. (XII. 23.) OKM r. rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével (heti 1 alkalommal) b) Általános - kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó - csoportfoglalkozás, - elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, gondok kerülnek előtérbe, s ezekre keresnek megoldást a diákok csoportvezetőikkel együtt.

165

Ezeken a foglalkozásokon történik meg a csoport tanulmányi munkájának és egyéb tevékenységének értékelése A diákok egészséges életének védelme érdekében a csoport-összejöveteleken prevenció is folyik, ahol a balesetekről, a káros szenvedélyekről - dohányzás, alkohol, drogfogyasztás káros hatásairól, kialakulásának megelőzéséről – kaphatnak megfelelő tájékoztatást és ismereteket. A foglalkozások keretein belül a tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok. Cél: a szocializációs folyamat irányítása, közösségformálás, a közösségi lét nevelői hatásainak kiaknázása, tematikus ismeretek közvetítése, átadása Feladat: szakszerű pedagógiai ismeretközvetítés a KNOA által témakörökből, a törvény által meghatározott kötött, csoportos formában

megadott

Tartalom: a csoport igényeihez, ill. az életkori sajátosságokhoz igazítottan

Speciális ismereteket adó, tematikus foglalkozások: A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére, bajaikra a pedagógusokkal együtt megoldást kereshetnek, segítséget, tanácsot kaphatnak. Ezek célja a szocializációs folyamat egyénre szabott irányítása, a tanulók beilleszkedésének megkönnyítése, segítségnyújtás a diákok egyéni gondjainak megoldásánál. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Különböző rendezvények, ünnepségek, megemlékezések a kollégiumi közösség erősítése, valamint a hagyományok megőrzése és ápolása céljából kerülnek megrendezésre. A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet játszik a kulturált és egészséges életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a környezet megóvása, ápolása. A szabadidős tevékenységek megtervezésekor hangsúlyt helyezünk a diákok művészeti (képzőművészeti, zenei, irodalmi, stb..) képességeinek fejlesztésére. A kézimunkázás, festés, rajzolás alkotói folyamat, melyben a diákok önkifejeződése is szerepet kap. A kollégisták szabadidejének diákönkormányzat.

megszervezésénél

aktívan

közreműködő

szereplő

a

Szabadidős programoknak, foglalkozásoknak életmód-közvetítő szerepük is van. A séták, kirándulások, kondicionáló tornák, az aerobik, és a relaxáció segítik a rekreációs folyamatot. 166

A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban rögzítik a pedagógusok. Állandó programok: -

Környezetvédelmi kör: Cél: a diákok egészséges, és kulturált életmódra, közvetlen környezetük megóvására, ápolására, gondozására, tisztántartására nevelése Feladat: ismeretközvetítés, a tanulók pedagógiai irányítása, szülői szerepek helyettesítése Tartalom: egyénre és csoportra szabott A foglalkozások eltöltésének módjáról, helyéről az egyénhez igazodva a foglalkozást vezető tanár dönt kötötten 16,00-ig).

-

Sportkör: Cél: a diákok egészséges, és kulturált életmódra nevelése Feladat: a tanulók rendszeres sportolásának, testmozgásának elősegítése, pedagógiai irányítása Tartalom: egyénre és csoportra szabott, aktív részvétel kollégiumi sporttalálkozókon, házi-, és kollégiumok közötti bajnokságokon A foglalkozások eltöltésének módjáról a foglalkozást vezető tanár dönt Helyszín: iskolai sportudvar Időpont: egyeztetett időrendben

-

További rendszeres programok, szakkörök: - kondi szakkör, - labdarúgás szakkör, - gasztronómia szakkör, - kézműves szakkör, - kézilabda szakkör. Cél: a diákok egészséges-, és kulturált életmódra nevelése, a tanulók ismereteinek bővítése Feladat: a tanulók életkorához igazodó ismeretek átadása, speciális ismeretek nyújtása, az elméleti tudás gyakorlati alkalmaztatása egyénre és csoportra szabottan, pedagógiai segítségnyújtás, irányítás A foglalkozások eltöltésének módjáról, és időpontjáról a foglalkozást vezető tanár dönt a megadott időintervallumban (péntek kivételével hétköznapokon 14,00 -16,00-ig és 19,00 – 20,00-ig). 167

Helyszín: a kollégiumi sportudvar, dühöngő, konditerem, általános iskola tornaterme, ill. tankonyhák -

Eseti programok: - Kulturális verseny (szabad választás alapján) - Műveltségi vetélkedő (szabad választás alapján) - Egyéni megmérettetések (szavaló-, népdal-, plakátverseny) (szabad választás alapján) - Kollégiumi és egyéb pályázatok (szabad választás alapján) - Tanulmányi verseny (szabad választás alapján) - Házi bajnokságok (szabad választás alapján) - Hálók közötti bajnokságok - Kollégiumok közötti versenyek (szabad választás alapján)

A foglakozásokról készült bejegyzéseket a „Nevelői feljegyzések” dokumentumban, ill. az ügyeleti naplóban, rögzítik a pedagógusok.

Foglalkozás típusok

A diákok számára a részvétel szempontjából

A kollégium által kötelezően biztosítandó heti órák száma

A foglalkozás irányultsága egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító

Tanulást, mindennapi felkészülést segítő

kötelező

Differenciált képességfejlesztő, felzárkóztató

előzetes felmérés alapján kötelező

Tehetségkibontakozó

javasolt

egyéni fejlesztést megvalósító

Speciális ismereteket adó, tematikus csoportfoglalkozás KNOA alapján

kötelező

közösségi fejlesztést megvalósító

13 óra

egyéni fejlesztést megvalósító

1 óra Kollégiumi élet szervezésével összefüggő

kötelező

168

egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító

Szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap)

7.7.

egyéni fejlesztést megvalósító

szabadon választható

10 óra egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító

legalább 1 óra kötelezően választandó

A kollégiumi foglalkozások keretterve

A foglalkozások tartalmát és a hozzá kapcsolódó tevékenységeket a pedagógiai program és a foglalkozási tervek rögzítik. Témakör A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Összesen

9. évfolyam 3 2 2 2 1 1 2 2 2 2 2 1 22 óra

10. évfolyam 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 22 óra

11. évfolyam 2 2 2 2 1 2 2 2 2 2 2 1 22 óra

12. évfolyam 2 1 1 1 1 3 2 1 2 2 2 1 22 óra

13–14. évfolyam 1 1 1 2 1 3 2 1 2 2 3 1 20 óra

Az 59/2013. (VIII.9.) EMMI-rendelet 2. § 9. pontjában meghatározott tematikus csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma.

169

7.8.

A tanulók minősítésének formái

A tanulmányi teljesítmények ellenőrzése az alábbi módon történik -

a napi felkészítő foglalkozásokon tanultak kikérdezése osztályfőnökök, szaktanárok megkérdezése ellenőrzők, osztálynaplók megtekintése dolgozatok átnézése

A tanulmányi teljesítmények mérése: -

a követelmények és a tanuló képességeinek viszonyában mérjük a teljesítményt az iskolában szerzett jegyek alapján a jelenlegi és az előző havi érdemjegyek összevetése alapján

A tanulmányi teljesítmények értékelése: -

a diákok képességeit is figyelembe véve a pozitívan teljesítő tanulókat dicséretben, jutalomban, elismerésben részesítjük (lásd.: 2. számú melléklet) a rossz érdemjegyeket hozó diákokat, elmarasztaljuk, jelzést küldünk a szülők felé, büntetést szabunk ki lásd.: (3. számú melléklet) minden csoportvezető havonta értékeli a saját csoportjában lévő diákok tanulmányi teljesítményeit amennyiben a tanuló az előző hónaphoz képest sokat rontott, vagy 3-nál több tárgyból bukásra áll, abban az esetben a nevelőtanár köteles értesítést küldeni a szülőnek minden félévben a kollégiumi tantestület elemzi a kollégisták tanulmányi helyzetét és teljesítményét az eredményekről a kollégiumi közgyűléseken is beszámol az otthonvezető a félévkor és év végén 4,0-nél jobban teljesítő diákok szabadon választhatják meg szilenciumi idejüket

A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése -

a szilenciumi foglalkozásokon a szabadidőben a kötetlen foglalkozásokon az önkiszolgáló tevékenység során

A tanulók neveltségi szintjének ellenőrzése az alábbiak alapján történik -

milyen a diákok tanuláshoz való hozzáállása? mennyire fegyelmezettek a tanulók a foglalkozásokon és az önkiszolgáláskor történő munkavégzés során? milyen a kollégisták munkához való hozzáállása? milyen a diákok feladathoz való viszonyulása? milyen a kollégisták társakkal és tanárokkal történő együttműködése?

A tanulók neveltségi szintjének mérése az alábbi módon történik 170

-

osztályfőnökök, szaktanárok beszámolói alapján szülők elbeszélése szobatársak, iskolatársak, kollégisták elmondása alapján a nevelőtanárok, csoportvezetők megfigyelése

A tanulók neveltségi szintjének értékelése: -

jutalmazás (szóbeli, tárgyi) elmarasztalás (szóbeli, írásbeli) büntetés (kimenő megvonása, szülő kiértesítése, behívása, fegyelmi büntetés kiszabása)

171

1. Melléklet: A középszintű érettségi vizsgák témakörei, követelményei (33/2015. (VI. 24.) EMMI rendelet: Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet módosításáról) Magyar nyelv 1. Kommunikáció A nyelv mint kommunikáció Pragmatika Nyelvi és vizuális kommunikáció A kommunikáció működése Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció 2. A magyar nyelv története A nyelv mint történeti képződmény A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok A magyar nyelv szókészletének alakulása Nyelvművelés 3. Ember és nyelvhasználat Ember és nyelv A jel, a jelrendszer Általános nyelvészet Nyelvváltozatok Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűseg Nyelv és társadalom Nyelv és politika 4. Nyelvi szintek Hangtan A helyesírás Alaktan és szótan A mondat szintagmatikus szerkezete Mondattan 5. A szöveg A szöveg és a kommunikáció Szöveg szóban és írásban A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés Az intertextualitás 172

-

A szövegtípusok Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában

6. A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 7. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat Irodalom 1. Művek a magyar irodalomból I. - Kötelező szerzők Ady Endre Arany János Babits Mihály József Attila Kosztolányi Dezső Petőfi Sándor 2. Művek a magyar irodalomból II. -Választható szerzők (Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós) 3. Művek a magyar irodalomból III. - Kortárs szerzők (Kortárs műalkotás: a mindenkori vizsga előtti utolsó harminc évben keletkezett (írt, bemutatott, megjelent) irodalmi alkotás.) - Legalább egy szerző néhány lírai, drámai, illetve epikai művének értelmezése az utolsó harminc évből. - A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. - Műrészletek értelmezése. - Művekről szóló olvasatok, vélemények megértése. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, lélektani vagy társadalmi vonatkozása. 173

4. Művek a világirodalomból (Választható korok és művek a világirodalomból) - Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok, témák, motívumok, hőstípusok). - További választható korszakok: a romantika, a realizmus, a századfordulós modernség a szimbolizmustól az avantgárdig, a 20. század. - A korszak jellemzőinek és egykét kiemelkedő alkotásának bemutatása. - A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. - Műrészletek értelmezése. - A művekben felvetett kérdések néhány etikai, történeti, gondolati, filozófiai vonatkozása. 5. -

Színház és dráma Szophoklész egy műve Shakespeare egy műve Molière egy műve Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája egy 19. századi dráma: Ibsen, Csehov Örkény István egy drámája egy 20. századi magyar dráma

6. Az irodalom határterületei - A népköltészet. - Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció (pl. irodalom filmen, rajzfilmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). - A gyermek- és ifjúsági irodalom. - A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei (pl. sematizált hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, kalandosság, csattanó, szójáték). - Egy-két tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, képregény, tudományos fantasztikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers). - A virtuális tér műfajai: fanfiction, komment, blog stb. - Mítosz, mese és kultusz. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában (pl. A Gyűrűk Ura, Bridget Jones naplója) 7. Regionális kultúra, interkulturális jelenségek és a határon túli irodalom - Az adott régió, tájegység, település múltbeli és jelenkori kulturális, irodalmi hagyományainak bemutatása (pl. nemzetiségi, etnikai kisebbségek irodalma, alkotások a kisebbségekről; folklór, művelődéstörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). 174

-

A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók, társadalmi problémák irodalmi alkotásokban való megjelenítése Szerzők, művek a határon túli magyar irodalomból. Értelmezési szintek, megközelítések: - témák, motívumok - műfajok, poétika - korszakok, stílustörténet

Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület 175

egyenlőtlenség-

-

Felszín, térfogat

5. Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika A valószínűség-számítás elemei

Történelem 1. Az ókor és kultúrája Poliszok ókori Hellászban Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában Az európai kultúra alapjai 2. A középkor Nyugat-Európa a kora középkorban A középkori egyház Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom A középkor kultúrája 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép története az államalapításig Az államalapítás és az Az Árpád-házi uralkodók kora Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora A Hunyadiak 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789) A földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században A felvilágosodás kora Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedés Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában 176

-

Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért Az ipari forradalom hullámai és hatásai

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) A reformkor Forradalom és szabadságharc A kiegyezés és a dualizmus Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában 8. A világháborúk kora (1914-1945) Az első világháború és következményei Az első világháború és következményei A fasizmus és a nemzetiszocializmus A kommunista diktatúra A második világháború 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) Az első világháború és következményei Magyarországon A Horthy-korszak Művelődési viszonyok és társadalom Magyarország a második világháborúban 10. A jelenkor (1945-től napjainkig) A kétpólusú világ kialakulása A „harmadik világ” A kétpólusú világrend megszűnése Az európai integráció A globális világ sajátosságai 11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-korszak A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás Az aktív és felelős állampolgárság alapjai Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek

177

A

Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek 178

-

Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 10. Gazdaság Családi gazdálkodás A pénz szerepe a mindennapokban Vásárlás, szolgáltatások Informatika 1. Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése Munkavédelem és ergonómia 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata Szövegjavítási funkciók Szövegszerkesztési alapok 179

-

Táblázatok és objektumok a szövegben

5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A táblázat szerkezete Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Diagramok és egyéb objektumok 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis szerkezete és kialakítása Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az interneten Weblapkészítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Információ-keresés Forráshasználat 10. Algoritmizálás, adatmodellezés Elemi és összetett adatok, állományszervezés, relációs adatstruktúrák Algoritmusleíró eszközök Elemi algoritmusok Rekurzió 11. A programozás eszközei Programozási nyelv Programfejlesztői környezet

Földrajz 1. Térképi ismeretek A térkép Tájékozódás a térképen és a térképpel 180

-

Távérzékelés és térinformatika

2. Kozmikus környezetünk A csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok Földtörténet A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői A kőzetlemezek és – mozgásaik következményei A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása A talaj A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A levegő mozgása Felhő- és csapadékképződés Az időjárás és az éghajlat A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége A légszennyezés következményei A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A víz és a jég felszínformáló munkája A karsztosodás A vízburok mint gazdasági erőforrás A geoszférák kölcsönhatásai 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség Az egyes övezetek egyedi jellemzői A forró övezet Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg-mérsékelt öv 181

-

A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség

5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején A népesség földrajzi jellemzői Településtípusok, urbanizáció 6. A világgazdaság jellemző folyamatai A nemzetgazdaságok és a világgazdaság Integrációs folyamatok A globalizáció A monetáris világ 7. Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában A Kárpátmedence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi jellemzői A hazai gazdasági fejlődés jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmigazdasági képe A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme Magyarország környezeti állapota Az országhatárokon átívelő kapcsolatok 8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió A területi fejlettség különbségei Európában Kelet-Európa 9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia földrajza Ausztrália és Óceánia földrajza A sarkvidék földrajza Afrika földrajza Amerika földrajza 10. Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A demográfiai és urbanizációs válság 182

-

Élelmezési válság A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A környezet- és a természetvédelem feladatai

Biológia 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Ökoszisztéma Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika Mendeli genetika 183

-

Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója A bioszféra evolúciója

184

185