Dél-Somogyi TIT Nonprofit Középiskola és Szakiskola
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013
1
T ART AL O MJE GY ZÉ K
Ol dal B eveze t ő A nevel és i -okt at ási i nt éz m én yek ped a gó gi ai pro gram j ár a vonat koz ó j ogsz abál yi el őí rások A köz nevel ési t örvé n y al apj án el kész í t e t t új pedagó gi ai pro gr am bevez et és ének üt em ez ése
4
18
NE VE L É S I PRO G RAM Iskolánkról – bevez ető – hel yzetelemzés
20
Pedagógiai alapelveink – iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása
21
Az i s kol ában fol yó nevel ő és okt at ó m u nka cél j ai , f el adat ai , esz köz e i , el j árás a 24 A s z em él yi sé gf ej l es z t éssel kapcso l at os peda gó gi ai fel adat o k
26
Is kol ai e gész sé gnev el ési pro gram
28
Az el s ő s egél y- n yúj t ási al api sm eret ek el saj át í t ás ával kap csol at os i skol ai t erv 32 Is kol ai kö rn yez et i nevel ési pro gr am
77
A köz ös s égf ej l esz t éss el kapcsol at os fel adat ok
78
A s z em él yi sé gf ej l es z t és és a köz össégf e j l esz t és fel adat ai nak m egv al ósí t ás át s z o l gál ó t evéken ys é gi r end sz er és sz ervez et i form ák 79 A peda gó gu sok hel yi i nt éz m én yi f el adat ai
83
A ki em el t fi g yel m et i gén yl ő t anul ókkal kapcsol at os peda gó gi ai t ev éken ysé g h el yi re ndj e
89
Az i s kol a sz erepl ői nek e g yüt t m űködésév el kapcsol at os fel ad at ok – a s z ül ő, a t anul ó, a peda gó gus és az i nt éz m én y part n erei k apcsol at t art á s ának fo rm ái 89 A nevel ő –okt at ó m u nka el l enőrz ési , m ér ési , ért ékel ési , m i nőségbi z t osí t ási ren d s z ere, a fel vét el -át vét el sz abál yai 96
2
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválas ztásának elvei
104
H E L YI T ANT E RV A vál as z t ot t keret t a nt erv, az i sk ol ában t aní t ot t köt el ez ő és nem köt el ez ő (v ál as z t hat ó) t a nt ár g yak és órasz ám ai k 106 Keret t ant e rvek
11 4
S z akm ai köz ponti progr am ok
386
OKJ -s képz ési progr am ok
390
A peda gó gi ai pro gra m érvén yess é gével , m ódosí t ásával , n yi l vánossá gával kapcs o l at os e g yéb i nt éz kedések 39 9 A peda gó gi ai pro gra m el fogadásá ra és j ó váha g yásá ra von at koz ó z árad ékok 40 1 ME L L É KL E T Az éret t s é gi vi z sga t ém akörei
3
A N EVEL ÉSI -OK T AT ÁSI IN T ÉZ MÉNY EK PEDAGÓGI AI PRO GRAMJÁRA V ON AT K OZ Ó JOGSZ ABÁL Y I EL ŐÍRÁSOK A nem z et i köz nevel ésr ő l sz ól ó 2011. évi C XC . t örvén y pe dagó gi ai pro gram m al kapcsol at os rendel kez ései : „ 4 . § E t örvén y al k a l m az ásában 32. tan í tási n ap : az egye s osz t ál yokb a n a t aní t ási órák, t ovábbá az i s kol a peda gó gi ai p ro gram j ában rö gz í t et t , a t an í t ási órák k eret ében m eg nem v al ó s í t hat ó osz t ál y- va gy csoport fo gl al koz ás, í gy kül önösen a t anul m án yi k i rándul ás , körn yez et i nevel ési pro gr am , a kul t urál i s, sport re ndez vén y m e g t art ás ár a fordí t ot t nap, ha a fo gl al koz ási órák sz ám a e l éri a hárm at , 5. § (4) Az i skol ai nevel és -okt at ás t art al m i eg ys é gét , az i skol ák köz öt t i á t j árhat ós á got a Nem z et i al apt ant erv ( a t ovábbi a kban: N at ) b i z t osít j a, am el y m egh at ároz z a az el saj át í t andó m űvel t ségt art al m at , val am i nt köt el ez ő ren del kez és eket ál l apí t m eg az okt at ássz er vez és körében, í g y kül önösen a t a nul ók het i és napi t erhel ésén ek korl át oz ására. A sz aki skol ai köz i sm eret i nevel és -okt at ás t art al m i követ el m én yei re vonat koz ó rész l et es sz abál yoka t kül ön j ogsz abál y ál l apí t j a m eg a Nat -b a n fogl al t ak fi g yel em bevét el év el . (5) A N at -ban fo gl al t ak érv én yesül ésé t a keret t ant ervek bi z t osít j ák. Az eg ye s i s kol at í pusokban és okt at ási sz akasz okban a keret t ant ervek t a rt a l m az z ák a nevel és és okt at ás c él j ai t , a t a nt árg yi rendsz ert , a z eg yes t ant á r g yak t ém akö rei t , t ar t al m át , a t ant árg ya k eg y va g y két évfol ya m r a vonat k o z ó követ el m én yei t , t ovábbá a t ant ár g yk öz i t udás - és kép ességt erül et ek fe j l es z t és ének fel adat ai t , és m eghat ároz z ák a követ el m én ye k t el j esí t éséhez ren del kez ésr e ál l ó k öt el ez ő , val am i nt az aj ánl ot t i d ő keret et . 26. § (1) A nevel ő és okt at ó m unka a z az i skol ában ped agó gi ai pro gram s z eri nt fol yi k. A p eda gó gi ai pro gram o t a nevel ő t est ül et fogadj a el és az i nt éz m én yvez et ő ha g yj a j óvá. A peda gó gi ai pro gr am az o n rendel kez ései nek érvén ybel épéséh ez , am el ye kb ő l a fennt art óra, m űködt et őre t öbbl et köt el e-
4
z et t s ég há rul , a fen nt art ó, m űködt et ő e g yet ért ése sz üksége s. A ped a gó gi ai pro g ram ot n yi l v ánosságra kel l hoz ni . (2) Az i skol a ped a gó gi ai p ro gram j án a k rész eként , h a e t ö rvén y m ásk ént nem rendel kez i k, a m i ni szt er ál t al ki adot t keret t ant ervek et ki egész í t ve h el yi t ant ervet k ész í t . A hel yi t ant e rv m e gnevez i az okt at ásért fel el ős m i ni s z t er ál t al ki adot t k er et t ant ervek köz ül vál asz t ot t at és rendel k ez i k a ker et t a n t ervben m e gh at á roz ot t , a köt el ez ő és nem köt el ez ő t anór ai fo gl al k o z ások i d ő keret e l e gf el j ebb t í z sz áz al ékának fe l hasz nál ásáról . A kol l égi um az é rdekel t i s kol a ped a gógi ai p ro gram j át fi gye l em be vév e kész í t i el a p e da gó gi ai program j át . (4) A t öbb cél ú i nt é z m én y e g ys é ges, v a l am enn yi n evel ési -o kt at ási fe l ad at ot át fogó p eda gó gi ai p rogram ot , ennek ke r et ei n bel ül az eg yes fel adat ok el l át ás ához i skol ai hel yi t ant ervet hasz nál . (5) Az i s kol a pedagógi ai pro gr am j át va g y ann ak m ódosí t ását a j óváh a g yás t követ ő t anévt ől fel m en ő rendsz erb en v ez et het i be. 2 7 . § (11) Az i skol a a nappal i rendsz er ű i skol ai okt at ásban az on osz t ál yo k ban, ahol köz i sm ere t i okt at ás i s fol yi k, m egsz erv ez i a m i nd ennapos t est n e vel és t het i öt t est nevel és óra k eret éb en, am el yb ől l e gfel j ebb het i két óra a) a ke ret t ant er v t es t nevel és t ant á r g yra vonat koz ó rendel kez ései ben m e gh at ároz ot t okt at ássz ervez ési form ákkal , m űvel t ségt e rül et i okt a t á s sal , b) i s kol ai sport körben val ó sport ol ással , c) vers en ysz er ű en s port t evéken ysé get f ol yt at ó i gaz ol t , eg yesül et i t agsá ggal rendel kez ő va g y a m at őr sport ol ói spo rt sz erz ődés al apj án sport ol ó t anul ó kérel m e al apj án a t anévre érvén ye s ver sen ye n gedél ye és a sport sz ervez et e ál t al ki ál l í t ot t i gazol ás bi rt okában a s port sz ervez et keret e i köz öt t sz erv ez et t edz éssel vál t hat ó ki . 4 6 . § (3) A g ye rm ek ne k, a t anul ónak j o ga, hog y d) rés z ére az ál l am i i skol a egész peda gógi ai pro gr am j ában és t evéken ys é géb en a nevel és -okt at ás során a t áj ékoz t at ás n yúj t ása és az i sm eret ek kö z l és e t ár g yi l a gosan é s t öbbol dal ú m ódon t ört énj ék, (6) A t anul ó j o ga kü l önösen, hog y
5
b ) vál as s z on a ped a gó gi ai p ro gram ker e t ei köz öt t a vál asz t hat ó t ant á r g ya k, fogl al koz ások, t ová bbá peda gó gusok kö z ül . 54. § (1 ) A peda gó gus – a (3) bek ez désben m e ghat ároz ot t ki vét el l el – a t anul ó t el j esí t m én yét , el ő m enet el ét t aní t ási év köz ben rendsz eresen érd e m j egg yel ért ék el i , fél évkor és a t aní t ási év vé gén osz t ál yz at t al m i n ősí t i . A t anul ó m agat art ásán ak és sz orgal m án ak ért ékel és ét és m i n ősí t ését az os z t ál yf őn ö k – az osz t ál yb an t aní t ó peda gógusok vél em én yén ek ki k érés ével – végz i . Az érdem j egye k r ől a t anul ót és a ki skorú t anul ó szül őj ét rendsz er es en ért es í t eni k el l . A fél évi és az év v é gi osz t ál yz at ot az ér dem j eg ye k al a p j án kel l m eghat ároz ni . Az évköz i érdemj eg ye ket és az év végi osz t ál yz at o kat s z óbel i vag y í r á sbel i sz öveges ért ék el és kí séri . Az i skola az osz t ál yz a t ról a t anul ót és a kiskorú t anul ó sz ül őjét fél évkor é rt esí t ő, év végén bi z o n yí t ván y út j án é rt es í t i . Ért esí t ő g ya kra bban i s kész ül het a z i nt éz m é n y p e dagó gi a pro gr am j a sz eri nt . 96. § (6) A t anul ók t ankön yv e l l át ását sz ol gál ó köz pont i köl tségv et ési t ám o gat ás t erhé re a kész ségfej l esz t ő speci ál i s sz aki s kol ai nevel és -okt at áshoz és a fej l es z t ő i skol ai o kt at áshoz a sz akm ai m unkaköz össég és az i skol ai sz ül ői s z ervez et eg yet é rt és ével a peda gó gi ai p rogram ban fo gl al t ak m egval ósí t ását s z ol gál ó, a t ankön yvj eg yz ékben n em sz erepl ő kön yvek, m u nkafüz et ek, f el adat l apok, di gi t ál i s i sm eret hordoz ók i s besz erez het ő k t ankö n yv hel yet t , h a az i s kol ában a nevel ő és okt at ó m unkához rész ben vagy e gész ben nem a l kal m az nak t ankön yv et . 9 7 . § (14) Az i skol a 2012. decem be r 31 -i g fel ül vi z sgál j a a peda gó gi ai program j át , annak é rdekében, ho g y a k eret t ant e rvr ő l sz ól ó j ogsz abál y, v al am i nt e t örvén y ren del kez ései nek m e gf el el j en.
6
A nevel és i -okt at ási i nt éz m én yek m űköd ésér ől és a köz nevel ési i nt é z m én yek névhas z nál at áról sz ól ó 20/ 2012. (V III. 31.) EMM I rend el et peda gó gi ai program m al kap csol at os rendel kez ései : „ 4. § (1) A nevel ési -okt at ási i nt éz m én y sz ervez et i és m ű ködési sz abál yz a t ában (a t ovábbi akb an: S ZMS Z) kel l m e ghat ároz ni o) annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról 7. § (1) Az iskola pedagógiai programja meghatározza a) az iskola nevelési programját, ennek keretén belül aa) az iskolában folyó nevelő -oktató munka pedagógiai alapelveit, értékeit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, ab) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, ac) az alapfokú mű vészeti iskola kivételével a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokat, ad) a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplő inek együttmű ködésével kapcsolatos feladatokat, ae) a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfő nöki munka tartalmát, az osztályfő nök feladatait, af) a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, ag) a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, ah) a szülő , a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formáit, ai) a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályait, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit,
7
aj) a felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályait, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésrő l szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezéseit, ak) az alapfokú mű vészeti iskola kivételével az első segély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet, b) az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül ba) a választott kerettanterv megnevezését, ideértve bármely, az oktatásért felelő s miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését, bb) a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező , kötelező en választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát, bc) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, bd) a Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályait, be) az alapfokú mű vészeti iskola és a kollégium kivételével a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját, ha azt nem az Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg, bf) a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályait, bg) középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezését, amelyekbő l a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelező en vállalja, továbbá annak meghatározását, hogy a tanulók milyen helyi tantervi
8
követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát, bh) középiskola esetén az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témaköreit, bi) a tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenő rzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a magatartás és szorgalom minő sítésének elveit, bj) a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elveit, bl) az alapfokú mű vészeti iskola kivételével a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket, bm) az alapfokú mű vészeti iskola kivételével az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, bn) a gyermekek, tanulók esélyegyenlő ségét szolgáló intézkedéseket, bo) a tanuló jutalmazásával összefüggő , a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minő sítéséhez kapcsolódó elveket, bp) a nevelő testület által szükségesnek tartott további elveket, c) szakképző iskola esetén a szakmai programot, (2) Az iskola valamennyi évfolyamát átfogó helyi tantervet használ. (3) Az iskola pedagógiai programja – a szakképzés kivételével – meghatározza az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályait, szükség esetén különbözeti vizsgával, egyéni segítségnyújtással, türelmi idő biztosításával vagy évfolyamismétléssel.
9
(4) A nevelő testület és az intézményvezető döntése alapján a pedagógiai program tartalmazza az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszereket, beleértve a projektoktatást is. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklő désére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttmű ködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. (5) Az iskola pedagógiai programjában meg kell határozni a) az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendjét, b) az otthoni, tanulószobai felkészüléshez elő írt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elveit és korlátait. (7) Az iskolában a szakképzési évfolyamon folyó szakképzés szakmai programjának elkészítésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) Az iskola a szakmai elő készítő ismereteket a központi program, kerettanterv vagy a Nat, továbbá az érettségi vizsga vizsgatárgyainak követelményei alapján építi be a helyi tantervébe. 8. § (1) Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába. (2) Ha az egységes iskola a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, meghatározza a tanuló részére a folyamatos továbbhaladás feltételeit, aminek tartalmi és szervezeti követelményeit pedagógiai programjában rögzíti. 11. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók
10
b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is tartalmazza. (2) A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb idő t is megjelölhet.
13. § (1) Az iskolában a helyi tanterv alapján kell megszervezni a tanulók, az egyes évfolyamok, ezen belül az egyes osztályok, valamint az osztályokon belüli csoportok tanítási óráit. A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. (2) A tanulói részvétel szempontjából a tanítási óra lehet kötelező, kötelezően választandó és szabadon választható tanítási óra. (3) A helyi tanterv határozza meg, hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken egy adott osztály valamennyi tanulója köteles részt venni, valamint hogy melyek azok a kötelező tanítási órák, amelyeken a tanulónak a választásra felkínált tantárgyak közül kötelezően választva, a helyi tantervben meghatározott óraszámban részt kell vennie.
33. A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések 60. § (1) A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnőttoktatás) az e törvényben foglaltak szerint vehet részt. (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhatodik, b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló középfokú iskolában attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. (4) Sajátos nevelési igényű tanuló, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani. (5) A felnőttoktatás megszervezhető
11
a) az e célra létesített - 7. § (1) bekezdés b)-e) és g) pontjában felsorolt - iskolákban, b) a nappali rendszerű iskolai oktatás céljára létesített iskolának a felnőttoktatási osztályában. (6) A felnőttoktatásban a tizenhat-húsz éves tanulók részére ifjúsági osztály, csoport szervezhető. (7) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (8) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. (9) A felnőttoktatásban a) az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet, b) ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt - napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket, c) a nem kötelező tanórai foglalkozásra, az osztálybontásra és egyéni foglalkozásra, az egyéb foglalkozásra, a mindennapos testnevelésre vonatkozó rendelkezések alkalmazása nem kötelező, d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait. (10) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.
65. § (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni.
12
82. § (1) Az óvoda, az iskola és a kollégium a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. (3) Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. 128. § (1) A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. (2) A nevelési-oktatási intézmény által működtetett teljes körű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést, a gyermek, a tanuló és a szülő részvételét a nevelési-oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő. (5) A nevelési-oktatási intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében.” XIV. FEJEZET A FELNŐTTOKTATÁSRA ÉS A FELZÁRKÓZTATÓ OKTATÁSRA VONATKOZÓ ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK 55. A felnőttoktatásra vonatkozó rendelkezések 143. § (1) A felnőttoktatásban a 26–36. és a 39–45. §-ok rendelkezéseit nem kell alkalmazni, a felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény azonban a felvételt a pedagógiai programjában meghatározott felvételi követelményekhez kötheti. (2) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény vezetője – az (1) bekezdésben meghatározottakkal összhangban – a jelentkezőt kérelmére felveszi az intézménybe. (3) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézmény a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően a képzés indításának tényét a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza.
13
(4) A felnőttoktatást folytató nevelési-oktatási intézménybe történő beiratkozáshoz be kell mutatni a jelentkező nevére kiállított személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a jelentkező által elvégzett iskolai évfolyamokról kiállított bizonyítványt. (5) A felnőttoktatásban a tanuló nappali, valamint esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint megszervezett oktatásban, az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. (6) A felnőttoktatásban résztvevő tanuló esetében az e rendeletben foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni: a) a tanuló tudását – ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik – a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni, b) az elméleti tanítási órákat délelőtt vagy délután, vagy ha nem áll rendelkezésre megfelelő számú tanterem, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni, e beosztások azonban a helyi sajátosságok alapján módosíthatók, c) a tanulmányok alatti vizsga reggel nyolc óra előtt is elkezdhető és tizennyolc óra után is tarthat. (7) Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy melyik tanulónak szűnik meg a tanulói jogviszonya. (8) Az iskolának a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatnia kell a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez az iskola. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a mulasztások jogkövetkezményeire. (9) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a szorgalmi időszakban húsz tanóránál többet mulasztott igazolatlanul. (10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint ötven százalékáról távol maradt, félévkor és év végén minden esetben osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga alól felmentés nem adható. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a vizsgát legalább tíz nappal megelőzően értesíteni kell a vizsgát szervező intézmény feladatellátási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet a vizsgán. 56. A szakiskolai, a felzárkóztató oktatás megszervezésének szabályai 144. § A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményei tekintetében a) a szakiskolai felzárkóztató oktatásban és a Nat-ban meghatározottak átadásához a közismereti kerettanterv alapján folyó közismereti oktatás során az Nkt. 3. mellékletében, továbbá 98– 99. §-ában foglaltakat, b) a szakiskola szakképzési évfolyamain, a szakképzési kerettanterv szerinti szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban az Nkt. 3. mellékletében, továbbá 98–99. §-ában foglaltakat a szak-
14
képzésről szóló törvény 30–31. §-ában megfogalmazottak szerint a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelményekre vonatkozó eltérésekkel kell alkalmazni.
62. Az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése 160. § A kormányhivatal az egyházi és más nem állami, nem települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzése keretében különösen azt vizsgálja, hogy a) van-e joga a fenntartónak a tevékenység folytatásához, b) összhangban áll-e az alapító okirat, a működés megkezdéséhez szükséges engedély és a pedagógiai program, c) a nevelési-oktatási intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében milyen intézkedéseket tettek, d) a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását, a 161. § (1) bekezdése szerinti kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét, e) a fenntartó által elkészített éves költségvetés biztosítja-e az Nkt.-ben meghatározott feladatok ellátását, f) az Nkt. 23. § (3) bekezdése szerinti ütemtervben foglaltak teljesülnek-e, g) egyházi fenntartó esetében az SZMSZ jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényes-e, h) a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének alkalmazása törvényes-e, i) vizsgálta-e a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a szakmai munka eredményességét, j) a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.
15
A Nem z et i al apt ant erv ki adásá ról , bevez et éséről és al kal m az ásáról sz ól ó 110/ 2 012. (V I. 4. ) Korm . rend el et ped a gó gi ai p ro gram m al , hel yi t ant ervvel kapcs ol at os rend el kez ései : „7. § (1) A n em z et i köz nevel ésről sz ól ó t örvén y 27. § (1) be kez dés sz eri nt i t anórai fo gl al koz ások m e gsz ervez het ők a h a g yom án yos, t ant erm i sz ervez és i form ákt ól el t érő m ó don, í g y kül önösen proj ekt okt at ás, e rd ei i skol a, m úz eum i fogl al koz ás, kön yvt ári fo gl al koz ás, m űvész et i el őadáshoz vagy ki ál l í t ás hoz kapcsol ódó fogl al koz ás form áj á ban i s, am enn yi ben bi z t osí t ot t az el őí rt t anan ya g át ad ása, a követ el m én ye k t el j esí t é se, a t aní t ási órák i n g y enes s é ge, a t anul ói t erhel és k orl át oz ásár a vonat koz ó rend el kez ések m e gt a r t ás a. (3) Ha az i skol a em el t szi nt ű okt at ást sz ervez , az em el t sz i nt ű okt at á s ban éri nt et t évfol yam ok on és t anul ócsoport okban a) i degen n ye l v, m at em at i ka, m ag ya r nye l v és i rodal om , t ovábbá nem z et i s égi n yel v és i rodal om eset én l e gal ább het i öt , b) m i nden e g yéb t an t árg y eset éb en l e gal ább het i né g y t anórai fo gl al koz ást kel l bi z t osít ani . (4) Ha az i skol a em el t sz i nt ű okt at ást sz ervez , az em el t szint ű okt at á s ban éri nt et t évfol ya m ok on és t anul ócsoport okban t öbb t ant árg y eg yüt t esét éri n t ő kom pl ex em el t szi nt ű okt at ás eset én l egal ább e g y é ri nt et t t ant ár g yr a v o nat koz óan, l egal ább a 11 –12. évfol yam on a (3) bekez dés sz eri nt i követ e l m én ye ket kel l érv én ye sí t eni . 8. § (1) A t anul ó kö t el ez ő és vál asz t hat ó t aní t ási órái nak sz ám a – h a e re n del et m ás képp nem r endel kez i k – e g y t a ní t ási napon nem l ehet t öbb d) n yol c t aní t ási órá nál a ki l encedi k –t i z enket t edi k évfol yam on. (3) A t anul ó köt el e z ő és vál asz t hat ó t a ní t ási órái nak össz e ge – h a e rend el et m ás képp nem re ndel kez i k – eg y t an í t ási hét en a nem z et i köz nevel ésről s z ól ó t örvén y 6. m el l ékl et B és D osz l opában az adot t év fol yam ra m e gh at ároz ot t i dőkeret et c) a het edi k – t i z enharm adi k évfol yam on l egf el j ebb né g y, t aní t ás i órával hal ad hat j a m e g.
16
9. § (1) A 8. § -ban a t anul ó napi és het i t erhel ésével össz e függésben m e ghat ároz ot t ak al kal m az ásakor fi g yel m en kí vül kel l hag yni a) az e g yház i i skol ában sz ervez et t hi t okt at ás t ant ár g y, b) a t anul ó het i kötel ez ő t anórái nak sz ám a és az osz t ál yo k eng ed él yez et t het i i dőkeret e kül ön böz et e t erhér e m e gs z ervez et t eg yé b fo gl al koz ások, c) a nem z et i köz nevel ésről sz ól ó t örvény 7. § (6) bek ez dés e sz eri nt i spor t i s kol ában a m i ndennapos t est nevel ési ór ákat m egh al adó t öb bl et t est nevel és i óra, val am i nt a m i ndennapo s t est nevel é s keret ében sz erv ez et t i skol ai spor t köri fogl al koz ások, d) a nem z et i köz nevel ésről sz ól ó t örvén y 27. § (5) –(8) be kez dése al a p j án s z ervez et t fogl al koz ások, e) a nem z et i köz nevel ésről sz ól ó t örvény 6. m el l ékl et E oszl opában fogl a l t ak al apj án sz er vez e t t egész ségü g yi és p eda gó gi ai c él ú habi l i t áci ós, rehab i l i t áci ós t anórai fo gl al koz ás óras z ám ai t . (2) Az okon a t aní t ás i napokon, am i kor a t anul ó a t anév rend j ében m e ghat á roz ot t m érési fel adat ok végreh aj t ásáb an vesz rész t , m ás t anórai fogl al koz ás on val ó r ész v ét el re a m űvész et i és a t e st nevel ési órák ki vé t el ével nem k ö t el ez het ő. 10. § (1) Ez a rende l et 2013. sz ept em be r 1 -j én l ép hat ál yb a, rendel k ez ései t el s ő al kal om m al a 2013/ 2014. t anévbe n az i skol ai nevel és -okt at ás el s ő, öt ödi k és ki l encedi k évfol yam án, ez t követ ően m i nden t anévben fel m enő rends z erben kel l al k a l m az ni . M el l ékl et a 110/ 2012. (V I. 4.) Ko rm . re ndel et hez NE MZE T I AL A PT ANT E RV I. RÉSZ A helyi tantervek iránti alapvető követelmény, hogy megfeleljenek annak a választott kerettantervnek, amely elkészítésük alapjául szolgál, továbbá az iskola arculatára jellemzően töltsék meg tanítási-tanulási tartalommal és tevékenységekkel a rendelkezésükre álló átlagosan 10%-os szabad időkeretet.
17
A KÖ ZNEVE LÉS I T ÖR VÉNY A LAP J ÁN E LKÉS Z ÍTETT Ú J P EDAG ÓG IA I P R OGR AM BEVE ZETÉS É NEK ÜTEME ZÉS E Az el követ kez ő éve kben az i skol ákban a n evel ő -okt at ó m unka két p eda g ó gi ai pro gram , és két hel yi t ant e rv sz eri nt fol yi k m aj d, hi sz en
a köz nevel ési t örvén y el őí rás a sz eri nt az i skol a a pedagó gi ai pro gram j át vag y ann ak m ódosí t ását a j óváhag yá st követ ő t anévt ől fel m enő rendsz erben v ez e t het i be,
i l l et ve a Nem z et i alapt ant erv bevez et és éről sz ól ó rend el et sz abál y o z ás a al apj án a 2012 -ben ki adot t N AT 2 013. sz ept em ber 1 -j én az el s ő, az öt ödi k és a ki l encedi k évfol yam on – m aj d ez t követ ően m i nden t anévben f el m enő re n d sz erben – kerül b evez et ésre.
Ez ért 2013. sz ept em ber 1 -j ét ől :
az el ső, az öt ödi k és a ki l en cedi k évfol yam on az i skol ai n ev el és és okt at ás a m ost fel ül vi z sgál t és m ódosí tot t pedagó gi ai pro gram és hel yi t ant e rv sz eri nt fol yi k m aj d;
m í g a t öb bi évfol ya m on a j el enl eg i s ha t ál yos ped a gó gi ai pr ogr am és hel yi t ant erv sz eri nt kel l m aj d m e gsz ervez ni ük nev el ő -okt at ó m unkáj ukat .
Az eg ye s év fol yam o kon a kül önf él e t ant ervek sz eri nt i okt at ást a köv et kez ő t ábl áz at ban fo gl al t uk össz e: T ANÉ V 2013 2014 2014 2015 2015 2016 2016 2017
9.
10.
11.
12.
2013 2007 2007 2007 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2013
A t ábl áz at ban hasz nál t j el öl ések az al áb bi peda gó gi ai pro gr am okat , i l l et ve t ant ervi vál t oz at okat j el ent i k:
18
2007 = a 2007 -ben fel ül vi z sgál t és m ódosí t ot t NAT (202/ 2007. (V II. 31.) Korm . re ndel et a Nem z et i al apt ant erv ki ad ásáról , bev ez et éséről és al k al m a z ásáról sz ól ó 243/ 2003. (X II. 17.) Ko r m . re n del et m ódosí t ásáról ) al apj án el fo gadot t – j el enl e g i s has z nál t – peda gó gi ai pro gr am és hel yi t ant erv.
2013 = a 2012 -ben f el ül vi z sgál t és m ód osí t ot t NAT, a köz nevel és i t örvén y, i l l et ve a 2 012 -ben ki adot t új keret t ant e rvek al apj án el k ész í t et t 2013 sz ept em berét ől é rvén yes p eda gó gi ai p ro gram és hel yi t ant erv.
A pedagógiai program módosításának módja és indoka 1. Jogszabályi változás esetén az előirt módon és időben történik a módosítás. 2. Ha a felsőoktatási felvételi eljárásban lényeges változás következik be, akkor a következő tanévben az ennek megfelelő módosítást végrehajtjuk. 3. Ha az érettségi eljárásban vagy a szaktárgyi követelményrendszerben lényeges változások következnek be, akkor a következő évben a szükséges változtatásokat végrehajtjuk. Mind a három esetben az eljárás kezdeményezője az igazgató. 4. A munkaközösségek a szükséges felülvizsgálatok eredményeként kérhetik a pedagógiai program módosítását, amelynek elfogadásáról a nevelőtestület dönt. 5. A nevelőtestület egyharmadának írásos javaslatára nevelőtestületi értekezlet kezdeményezhető, amely a módosításról dönt.
19
Nevelési program 1.1Iskolánkról – bevezető Dél-Somogyi TIT Nonprofit Középiskola és Szakiskola Rövid neve: TIT - SULI Az intézmény székhelye 7500 Nagyatád, Rókus köz 5.. Tagintézményei: 75700 Barcs, Széchenyi u. 40. Az alapítás éve: 2012 Az alapító neve: Oktatásért TIT Közhasznú Nonprofit Kft. Az intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény Az intézmény alapfeladata, szakfeladata: Gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás,szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttképzés
1.2 Helyzetelemzés Iskolánkban a TIT Dél-Somogyi TIT Nonprofit Középiskola és Szakiskolában 4 évfolyamos esti munkarend szerinti középiskolai képzés, és OKJ–s képzés folyik. Egyre nagyobb az igény az érettségire épülő szakképesítés megszerzésére, ezért indítjuk – a piaci igényeknek megfelelően – az érettségire épülő osztályokat. Csoportbontást alkalmazunk az alábbi tantárgyaknál: idegen nyelv, informatika. Az oktató–nevelő munka zökkenőmentességét az iskolában folyamatosan bővülő tanári kar és a technikai dolgozók biztosítják. Az oktatás a székhelyen és a tagintézményben saját és bérelt tantermekben folyik. Az osztályokat a piaci igényeknek megfelelően indítjuk. A tanítási idő 8.00–19.00 óráig tart, 10 perces szünetekkel.
20
Az oktatás színvonalának emelését szolgálják a nyelvi laborok és az informatika tantermek. 1.3 Személyi, tárgyi feltételek A Dél-Somogyi TIT Nonprofit Középiskola és Szakiskola jelentős részben rendelkezik az oktatás megkezdéséhez szükséges kiváló pedagógusokkal. Idegen nyelveket csoportbontásban történő tanítás eszközrendszere adott. Az oktatást segíti az Internet hálózathoz történt csatlakozás is. A könyvtár kialakítása és folyamatos fejlesztése a minőségi képzés elengedhetetlen feltétele. Az oktatás minden tárgyi feltétele biztosított (ld. mellékletek). Az iskolában pedagógus munkakörben az 2011.évi CXC törvényben meghatározott iskolai (egyetemi vagy főiskolai) szintű végzettséggel és szakképesítéssel lehet tanítani.
II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai A Dél-Somogyi TIT Nonprofit Középiskola és Szakiskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat.
-
Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.
2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.
21
Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében - biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képességkibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 5. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt, - kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó,
22
-
-
becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.
Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.
23
III. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. A szakképzés célja olyan szakemberek nevelése, akik jól ismerik a piacgazdaság konkrét viszonyait és intézményrendszerét, képesek a munkafolyamatokat szervezni és irányítani, szakismereteik korszerűek. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
24
Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását cél- - Követelés. zó, beidegző módszerek. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.
2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.
- Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a tizenkettedik évfolyam végén -
minden tantárgyból megfelel a nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
25
-
rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a mindennapi életben elvárt normáknak megfeleljen
-
ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
-
határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
-
IV. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.
26
Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Nevelési módszereink: Mivel nagyrészt 16–20 évet betöltött tanulók a hallgatóink, a nevelés azt gondolhatnánk már kevésbé fontos. Ezzel ellentétben eddigi tapasztalataink is azt mutatják, hogyha más, kifinomultabb módszerekkel is, de nagy hangsúlyt kell helyezni a nevelésre. Iskolánkban alkalmazott nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
Szokások kialakítását cél-
– követelés
– tanulói közösség te-
zó, beidegző módszerek
– gyakoroltatás
vékenységének meg-
– segítségadás
szervezése
– ellenőrzés
– közös célok kitűzése,
– ösztönzés
elfogadtatása – hagyományok kialakítása – ösztönzés
Magatartási modellek be-
– elbeszélés
– nevelő részvétele a
mutatása, közvetítése
– tények, jelenségek
tanulók közösségi te-
bemutatása,
vékenységében,
– nevelő személyes pél-
– követendő egyéni és
damutatása
csoport minták kiemelése a közösségi életből
Tudatosítás
– magyarázat, beszélge-
– felvilágosítás a betar-
tés
tandó magatartási nor-
– tanulók önálló elemző
mákról,
munkája
– vita
27
V. Iskolai egészségnevelési program
1 .Az iskola egészségnevelési programjának célja Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Együttműködést kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; mind a diákok, mind a tanárok körében a dohányzás visszaszorítása, az egészséges életmódnak megfelelő viselkedés kialakítása. 2.Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás Az ismeret önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására; bizonyos magatartásformák esetében a háttérben meghúzódó motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén, ellenükben érdemi változást tudnánk elérni. Rizikócsoportos megközelítés A korai szűrés eredményeként feltárt egészségügyi problémákkal, illetve sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.). Amennyiben megfelelő technika segítségével meg tudjuk állapítani, hogy kik a veszélyeztetettek, akkor az ilyen sajátosságokkal rendelkező gyerekek, felnőtt emberek számára ki lehet munkálni valamilyen betegségmegelőző programot, pl. sajátos étrendet, mozgásprogramot stb. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg. Ezért az egészségfejlesztési törekvéseknek a társas–érzelmi készségek fejlesztését kell célul tűzniük. Az érzelmi nevelés jegyében születő és működő egészségfejlesztési programok – az egészségfejlesztésben, mentálhigiénében képzett pedagógusok hiányában – külső szakértők bevonásával törekednek arra, hogy szocializációs lehetőséget biztosítsanak a résztvevőknek, társas– kommunikációs készségeik fejlesztésére.
28
3. Kortárshatások az egészségfejlesztésben A serdülőkorú, ifjúkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezért építünk a kortárshatásokra és kiképzett kortárssegítők közvetítésével arra próbáljuk megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy osztálytársaiknak, hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik. 4.Közösségi alapú komplex egészségfejlesztő programok Az iskolaorvoson, háziorvosokon keresztül a dohányzás–leszoktató programokban történő részvétel segítése. A szabadidős színtéren pedig, pl. kortárssegítőkkel vagy éjszakai sportrendezvényekkel igyekeznek olyan fiatalokra is hatást gyakorolni, akik valamely oknál fogva kimaradtak az iskolából. A iskola vezetésének feladata, hogy megbízza a munka irányításával az egészségfejlesztésben képzett szakembert. 5. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok -
Szülők (család): A szülők megfelelő tájékoztatás és információ–átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait.
-
Szülői munkaközösség, szülői szervezet:
Az iskolai egészségfejlesztő programjának kialakításába bevonjuk a szülői szervezetet, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai program megvalósulását. -
Iskolaorvos: Az iskola egészségügyi ellátását a kijelölt iskolaorvos, végzi, aki a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látja el.
-
Gyermekjóléti szolgálatok, családsegítők: A gyermekvédelmi munkában, valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.
-
A Népegészségügyi szolgálat megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek: Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények jelentik a segítő kapcsolatok színterét.
29
-
Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek– és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával nyújtanak segítséget.
Kábítószerügyi Egyeztető Fórum–ok (KEF) szerepe: A kábítószerügyi egyeztető fórum az iskolai egészségfejlesztési program megvalósításában játszik. fontos szerepet. 6. Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelés célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az alábbiak: -
önmagunk és egészségi állapotunk ismerete
-
az egészséges testtartás, a mozgás fontossága
-
az értékek ismerete
-
az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe
-
a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat
-
a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben
-
a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete
-
a rizikóvállalás és határai
-
a szenvedélybetegségek elkerülése
Iskolai programok: Tanórai foglalkozásokon: szaktárgyi órák témafeldolgozása Egészségnap Sportrendezvények Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz. Tervezett témák: -
egészséges személyiségfejlődés elősegítése,
-
egészséges táplálkozás
30
-
mindennapi testmozgás,
-
dohányzás, alkoholfogyasztás– és kábítószer használat megelőzése.
1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:
a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területén.
2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órák; - játékos, - egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon; b) a helyi tantervben szereplő biológia tananyagai c) az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; d) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára; e) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele - félévente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában; - a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében. (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
31
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók -
ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;
-
ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.
-
ismerjék fel a vészhelyzeteket;
-
tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;
-
sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;
-
ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;
-
sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; - a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében -
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;
-
tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;
-
támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: -
a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY biológia
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés
32
kémia
fizika
-
-
mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás
a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; rendszeres véradó napok szervezése
-
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése a tanulók számára. Elsősegély-nyújtási ismeretek Tematika
1. Elsősegélynyújtás fogalma, célja, elsősegélynyújtó, elsősegélynyújtó kötelességei Elsősegély nyújtás célja Ahhoz, hogy az elsősegély nyújtás célját elemezzük, fontos, hogy az elsősegélynyújtásról, mint fogalomról is beszéljünk. Az elsősegélynyújtás, olyan egészségügyi beavatkozás, amelyet bárki a végleges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy hirtelen egészségkárosodás közvetlen körülményeinek elhárítása és az állapot további romlásának feltartóztatása érdekében. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteg állapotának további romlását megakadályozzuk, az esetleges életveszélyt elhárítsuk és próbáljuk megnyugtatni a beteget. - Az élet megmentése. - Megakadályozni a további egészségkárosodást. - Elősegíteni a gyógyulást. Elsősegélynyújtónak azt nevezhetjük, aki megfelelő elméleti- és gyakorlati tudással rendelkezik, így az elsősegélynyújtás valamely kompetencia szintjén eredményesen beavatkozni képes.
33
Feladatai: - Alaposan képzett. - Vizsgát tett, amelyet rendszeresen megújít. - Naprakész elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik. Az elsősegélynyújtó kötelességei: - Gyorsan és biztonságosan felmérni a helyzetet, majd ezt követően megfelelő segítséget kérni. - Amennyire lehet megállapítani a sérülés vagy betegség természetét, amelyben a balesetes szenved. - Azonnal elvégezni - a fontossági sorrend betartásával - a helyes és halaszthatatlan beavatkozásokat. - Intézkedni, hogy a sérültet elszállítsák kórházba, orvosi rendelőbe, vagy - amennyiben a körülmények és a sérülés, betegség jellege megengedi haza. - A sérülttel maradni mindaddig, amíg átadhatja őt a megfelelő személynek. - Jelentést írni és átadni, további segítséget nyújtani, ha szükséges. 2. Elsősegély vészhelyzetben, tennivalók közúti baleset alkalmával A helyszín felmérése (tájékozódás): - Higgadtan, gyorsan tájékozódjunk arról, mi történt. - Mérjük fel, milyen veszély fenyegeti az elsősegélynyújtót, illetve a sérültet. - Soha ne kockáztassuk saját testi épségünket! Biztosítsuk a helyszínt! - Óvjuk meg a sérültet és magunkat a további veszélyektől, sérülésektől! (Kapcsoljuk ki a járművek gyújtását, vagy vegyük le az akkumulátorról a sarukat, szórjunk földet vagy homokot a kifolyt üzemanyagra, ékkel rögzítsük a felborult, instabil járművet, áramtalanítsuk a feszültség alatt álló berendezéseket, oltsuk el a tüzet, izoláljuk az izzó tárgyakat, stb.) - Egyedül ne vállaljunk túl sok feladatot! Vegyük számba, hogy a jelenlévők közül kinek a segítségére számíthatunk. Határozott fellépéssel még a passzív nézelődőket is hasznos segítségnyújtásra lehet bírni. Kérjük meg segítőinket, hogy biztosítsák a helyszínt, hívjanak segítséget, készítsék ki szükséges eszközöket, biztosítsák a sérült nyugalmát. - Vegyük számba az összes sérültet és ezután nyújtsunk elsősegélyt! - Ha több, mint egy sérült van, a sérülések súlyossága szerint döntsük el az ellátás sorrendjét! Több sérült ellátásának sorrendje meghatározó lehet életben maradásuk szempontjából. Először azokkal kell foglalkozni, akik eszméletlenek. - Bizonyosodjunk meg arról, hogy a szükséges szakemberek elindultak a helyszínre! Ha valaki mást kérünk meg, hogy segítséget hívjon, az illető feltétlenül jöjjön vissza, hogy tájékoztasson a hívás sikeréről. Közúti balesetek A közúti balesetek bekövetkezte után gyakran megtörténik, hogy a forgalom tovább halad, ami súlyos veszélyeket rejthet magában. Nagyon fontos, hogy a helyszínt biztosítsuk, hogy megvédjük mind önmagunkat, mind a sérülteket, és az úton közlekedőket egyaránt. A gépjárműből önmagától kiszállni nem képes eszméletlen sérültet egy speciális módszerrel lehet kiemelni, amit az alábbi képek szemléltetnek. A sérültet csak akkor emeljük ki, ha feltétlenül szükséges. A kiemelést előtt vizsgáljuk át a beteget, nincs-e valamilyen törése.
34
A sérült lábait szabadítsuk ki a pedálok közül, bal lábfejét emeljük a küszöbre, kapcsoljuk ki a biztonsági övet.
Karjait tegyük az áldozat ölébe és döntsük előre törzsét.
35
Törzsét fordítsuk el kissé úgy, hogy nekünk háttal legyen, majd a tőlünk távolabbi alkarját a hóna alatt átnyúlva fogjuk meg mindkét kezünkkel.
A sérültet a karjánál fogva emeljük a mellkasunkra.
36
Húzzuk ki a gépjárműből.
3. Mentő hívás szabályai, mentőláda felszerelése, újraélesztés szabályai, A klinikai halál fogalma, A biológiai halál fogalma A mentők hívása A mentőket akkor hívjunk, ha már körülnéztünk és a felmérés után megfelelő információval rendelkezünk. A mentők hívószáma 104. Mentő hívásakor az alábbi adatokat kell bemondani: - Mi történt, mi történik (pl. karambol, gázolás, öngyilkosság, klinikai halál, újraélesztés zajlik stb.). - Az esemény helyszíne. - A sérültek száma, állapotuk (könnyű, súlyos, életveszélyes, halott). - Milyen egyéb segítségre van szükség (műszaki mentés, rendőrség, tűzoltóság).
37
Az esemény helyszínét különböző típusú helyeken különböző módon tudjuk leírni: - Városban: kerület, kereszteződés, házszám, amely előtt az esemény történt. - Lakásban: kerület, utca, házszám, lépcsőház száma, emelet, ajtószám, lakástulajdonos neve, a kapucsengőre kiírt név. - Üzemben: üzem neve, címe, kapu száma, épület száma. - Országúton: út száma, km szelvény - Autópályán: útszakasz iránya, km szelvény. - Számozatlan úton: két község, amely között a baleset történt, km szelvény, amely után a számozatlan út leágazik a számozott útról. - Nehezen megközelíthető helyszín: találkozási pont, ahol egy személy várja a mentőt. A mentőláda felszerelése - Sebfertőtlenítéshez jód és benzin. - Steril mull lapok és pólyák, gyorskötöző pólyák. - Háromszögletű kendő, biztosítótű. - Gumikesztyű. - Steril vatta, olló, ragtapasz. - Rugalmas pólya. - Kis füzet feljegyzésekhez. - Fájdalomcsillapító, lázcsillapító, görcsoldó. Az újraélesztés ábécéje -A: Átjárható légutak szabaddá tétele. -B: Befúvásos lélegeztetés. -C: Circulatio (keringés) biztosítása. 0. lépés Mielőtt a sérülttel foglalkoznál, meg kell győződj, hogy biztonságos a helyszín (ha lehet, biztonságossá kell tenned). A leggyakoribb veszélyforrások a leszakadt elektromos vezetékek, a falomlás, a dőlő fa és a gázszivárgás. Ha a helyszín nem biztonságos NE kockáztasd saját testi épséged! 1 .lépés Először kapcsolatba kell lépned a beteggel, vagyis hangosan, jól érthetően meg kell szólítanod. Kérdezd meg tőle, hogy mi történt, hogy jól van-e. Ha a beteg mozdulatlanul fekszik a megszólítással egy időben, finoman rázd meg egy kicsit a vállánál fogva. Ha így sem reagál, akkor nincs eszméleténél. 2. lépés Ha a beteg nem reagált kiálts segítségért, mert egyedül feltehetően kevés leszel az ellátáshoz. Kiabálj, hogy a környezeted felfigyeljen, illetve telefonon értesítened kell a mentőszolgálatot (104). 3. lépés Ha szemmel láthatóan valamilyen idegen test vagy hányadék akadályozza a sérült szabad légzését, el kell távolítanod. A légutak felszabadítása érdekében óvatosan hajtsd hátra az illető fejét, és emeld előre az állkapcsát, ha légúti akadályra utaló jel nincs.
38
4. lépés Füledet a beteg orra elé helyezve 10 másodpercig figyeld, hogy mozog-e a mellkasa, hallod-e a légzése hangját, illetve érzed-e az általa kilélegzett levegő melegét. Legalább két be- és kilégzést kell érzékelned. Amennyiben a beteg nem lélegzik, és nem hívott senki mentőt, hívass, vagy ha egyedül vagy te magad hívj! - most feltétlenül meg kell tenned. 5. lépés A keringés pótlása érdekében 30 mellkaskompressziót kell végezned. Ez azt jelenti, hogy nyomást kell gyakorolnod a sérült mellkasára 4-5 centiméter mélyen (felnőtt páciens esetén). A műveletet 100/perces ritmusban, egyenletesen kell ismételned. 6. lépés A lélegeztetés következik.Kétszer levegőt kell fújnod a beteg szájába vagy orrába. Így normál légvételnyi levegő jut a szervezetébe. A befújások alkalmával figyelned kell a beteg mellkasának mozgására. Amennyiben sikertelen a lélegeztetés, újra ellenőrizd, hogy látsz-e valamit, ami elzárhatja a levegő szabad áramlását. 7. lépés Minden 30. mellkasi nyomás után két befújást kell alkalmaznod egészen a mentő megérkezéséig. Ez egy nagyon kimerítő feladat, ezért ha többen vagytok a helyszínen, egymást váltva is végezhetitek. A klinikai halál fogalma A klinikai halál a halál folyamatának első szakasza, melynek tünete az alapvető életműködések hiánya. Kezdete az életműködések megszűnésének időpontjával egybe esik és legfeljebb öt percig tart. Öt perc alatt az agykéreg sejtjei visszafordíthatatlanul károsodnak, s a klinikai halál folyamata a biológiai halálba torkollik. A biológiai halál fogalma A sejtek az oxigénhiány következtében elpusztulnak, az állapot visszafordíthatatlanná válik. Ha nincs biológiai halálra utaló jel (pl. becivódásos hullafoltok, hullamerevség, élettel összeegyezhetetlen sérülés), haladéktalanul meg kell kezdeni az újra élesztést. 4. Az elsősegélynyújtás gyakorlata, átvizsgálás fejtől a lábig Minden életmentő tennivaló elvégzését követően a sérültet gondosan meg kell vizsgálni. A vizsgálat menete a fejtől a lábak felé halad. Előfordulhat, hogy az áldozatot meg kell mozdítani, egyes ruhadarabokat el kell távolítani, vagy félre kell hajtani, de mindig tartsuk szem előtt, hogy a sérültet csak annyira mozdítsuk meg amennyire feltétlenül szükséges. Az átvizsgálás során használjuk mindkét kezünket és mindig hasonlítsuk össze a test két oldalát. A következő testrészeket vizsgáljuk meg: - Koponya: Kezeinkkel finoman érintve vizsgáljuk meg, nincs-e seb, duzzanat, besüppedés, ami koponyacsont-törésre utalhat. A fejet és a nyakat csak nagyon óvatosan mozgatva szabad vizsgálni. - Arc: Figyeljük meg a bőr színét, tapintsuk ki a hőmérsékletét, a nedvességét. Ebből megállapítható a sokkos folyamat, esetleg a láz. - Szemek: Ellenőrizzük, hogy a pupillák egyforma méretűek-e, nincs-e idegen tárgy, vagy
39
bevérzés a szemfehérjében. - Orr: Tekintsünk be az orrüregbe, nincs-e bennük vér, vagy véres váladék, ami a koponyán belüli sérülésekre utal. - Fülek: Nézzük meg, nem szivárog-e vér, vagy átlátszó folyadék a fülnyílásból. Eszméleténél lévő sérült esetén halk beszéddel ellenőrizzük, hogy a sérült hall-e mindkét fülére. - Száj: Számoljuk meg a percenkénti légzésgyakoriságot, figyeljük meg minőségét, nehézségét. Nyúljunk be a szájüregbe, nincs-e ott idegen tárgy. A kivehető műfogsort ki kell venni a szájból. Keressünk vérző sebeket, vagy rendellenességet a fogsoron, vagy az állkapocscsont sérülésére utaló deformálódásokat. Figyeljük meg az ajkak színét, mert az elkékülő ajkak az oxigénhiányra utalnak. - Nyak: Számoljuk meg a pulzus gyakoriságát, erősségét, ritmusosságát. Óvatosan tapogassuk végig a nyaki gerincet a koponya aljától a hát kezdetéig, hogy sérülésre utaló jeleket találjunk. - Hát: Itt elsősorban a gerincoszlop épségét kell megvizsgálni, de ha azt tapasztaljuk, hogy a végtagok mozgása vagy érzékelése hiányos, akkor ezt a műveletet nem szabad elvégezni. A sérült gerincoszlop megvizsgálása is maradandó károsodást okozhat. Amennyiben nincs gerincsérülésre utaló jel, óvatosan csúsztassuk végig a kezünket a hát alatt, hogy nincs-e érzékeny pont, vagy deformáció. - Törzs: Az eszméleténél lévő beteget kérjük meg, hogy vegyen mély lélegzetet, közben figyeljük meg a mellkas mozgását. Tapintsuk ki a kulcscsontok és a vállak esetleges deformálódását, érzékenységét. Úgyanígy ellenőrizzük a bordák épségét. Vizsgáljuk meg, nincs-e seb a mellkas, vagy a has felületén. A medencecsont nagyon óvatos megmozgatásával kiderülhet ennek esetleges törése, vagy sérülése. Ellenőrizzük, hogy a testnyílásokból folyik-e vér. - Karok: Vizsgáljuk meg a végtagok mozgását, érzékenységét. Kérjük meg a sérültet, hogy mozgassa meg minden hajlatát (váll, könyök, csukló), hajlítsa be ujjait. Ellenőrizzük a kézfej szorítását. Keressünk sebet, horzsolást, duzzanatot, figyeljük meg látható-e tűszúrás nyoma. Figyeljük meg a kézfej és különösen az ujjak színét. - Lábak: Ismételjük meg a karok vizsgálatát ezúttal a lábakon. Figyeljük meg a lábujjak mozgását, érzékenységét. A kékes bőr oxigénhiányra, keringési rendellenességre, vagy elfagyásra utal. 5. Légúti és légzési nehézségek Légúti akadályok A légutat elzárhatja étel, hányadék, vér, idegen tárgy, de maga a nyelv is elzárhatja a garatot, amennyiben elveszti tónusát és hátracsúszik. Gyermekeknél előfordul, hogy a szájukba vett tárgy belégzése okozza az elzáródást, akár a légcsőben, akár a hörgőkben. A felső légúti elzáródás fulladásveszélyt, az alsó szakaszokon (pl. a hörgőkben) keletkező tüdőkapacitás csökkenést, valamint tüdőgyulladást okozhat. A légúti akadály jelei: - Hangos, nehéz légzés. - A mellkas és a has ellentétes mozgása. - A bőr kékeslilás elszíneződése. - Az orrlyukak kitágulása. - A bordaközi izmok behúzódása. Fulladás Akkor következik be, ha nem jut elég oxigén a tüdőbe. Ez előfordulhat légúti akadály miatt, vagy a belélegzett levegő oxigénhiánya miatt (pl. gázok belégzése miatt), illetve a mellkas, vagy a nyak erős összenyomása miatt (pl. beszorulás, a nyakra tekeredett és megfeszült sál).
40
Fulladás esetén tegyük szabaddá a szájat és az orrlyukakat, tisztítsuk ki őket. Tegyük szabaddá a nyakat és a mellkast, szükség esetén az áldozatot vigyük friss levegőre.
Fuldoklás Ha egy idegen test a garat hátsó falára ragad, elzárhatja a gégebemenetet és görcsös összehúzódást idézhet elő. A sérült ilyenkor fuldoklik, öklendezik, az arcát, vagy a torkát markolászsza. A beszéd és a légzés akadályozottá válik. Tartós fuldoklás esetén a bőr színe kékeslilává változik, az áldozaton a pánik jelei mutatkoznak. A fuldoklás megszüntetése: - Nyugtassuk meg a sérültet és szólítsuk fel, hogy hajoljon előre annyira, hogy a feje alacsonyabban legyen, mint a mellkasa. Utasítsuk, hogy köhögje ki a beszorult tárgyat. - Ha ez nem segít, üssünk nyitott tenyérrel a lapockák közé. Az ütés határozott legyen. - Ha 5 ütés nem szünteti meg a tüneteket, álljunk az áldozat mögé, karoljuk át gyomortájék magasságában, és kulcsoljuk össze kezeink. Határozott, erőteljes rántással nyomjuk öklünk a sérült gyomorszája felé. Ha a beavatkozás nem eredményes, ismételjük meg a fogást még 4 alkalommal, majd váltogassuk a hát tenyérrel való ütögetését és ezt a fogást.
- Ha az áldozat közben elveszíti eszméletét, ellenőrizzük, hogy a feloldott izomgörcsök miatt nem indult-e be magától a spontán légzés. Ha nem, fordítsuk oldalára a sérültet és először csapjunk párat a háta közepére az előzőekben leírt módon. Közben figyeljük a garatot, elérhető-e a fuldoklást okozó tárgy. - Ha még mindig nincs légzés, térdeljünk a sérült fölé és alkalmazzunk hasi nyomást: Helyezzük nyitott tenyérrel lefelé kézfejeink az áldozat gyomrának tájékára úgy, hogy egyik kezünkkel a másikat nyomjuk. Alkalmazunk erőteljes lökéseket befelé és felfelé. - Ha 4-5 lökés sem vezet eredményre, kérjünk segítséget és kezdjük meg a befúvásos lélegeztetést. Gyermekek és csecsemők esetében a lapockaköz megveregetését úgy végezzük el, hogy a sérült az ölünkben feküdjön, vagy, ha elbírjuk, fektessük az alkarunkra. Természetesen ilyen-
41
kor csak kisebb erővel csapjunk a hátára. Az ő esetükben a gyomortájéki nyomást csak szakember végezheti el.
Légúti és légzési nehézségek Fuldoklás vízben A vízbe fulladáskor rendszerint a tüdőbe csak igen kis mennyiségű víz kerül, mert a fuldoklás során fellépő gégegörcs elzárja a garatot. A vízből kimentett áldozatot mindig úgy kell tartani, lefektetni, hogy feje lejjebb legyen többi testrészénél és az oldalára kell fordítani, hogy a gyomrába került víz kifolyhasson a száján. Fektessük rá egy kabátra, takaróra és ellenőrizzük az életfunkciókat. Szükség esetén alkalmazzunk újraélesztést. Hasi nyomást csak akkor alkalmazzunk, ha légúti akadályt észlelünk. Az áldozatot óvni kell a lehűléstől, ezért vizes ruházatát el kell távolítani, be kell takarni. A vízből kimentett embert még akkor is kórházba kell szállítani, ha állapota rohamosan javul és látszólag teljesen rendbejött, mert a tüdőbe került víz által okozott izgatás hatására a nyálkahártyák megduzzadnak, aminek - akár órákkal később - a „másodlagos fulladás” lehet a következménye. 6. Légúti és légzési nehézségek- Gázok belégzése A füst és egyéb mérgező gázok belégzése halált okozhat. A zárt térben összegyűlt füst vagy egyéb gázok veszélyeztethetik a mentőt, ha az nem visel védőfelszerelést. Egy égő épület a lángon, füstön túl további veszélyeket is rejthet magában a beomló falak, gerendák, berobbanó üvegek, robbanásveszélyes gázpalackok miatt. Zárt helységben keletkezett tüzek miatt fokozott a füst belélegzésének veszélye. Az égő műanyagok, szintetikus borítások mérgező gázokat bocsáthatnak ki. A kimenekítetteket meg kell vizsgálni, nem szenvedek-e az égési és mechanikai sérüléseken kívül mérgezést. Elsősegély füst belégzésekor: - Értesítsük a tűzoltókat és a mentőket. - Távolítsuk el az áldozatot a veszélyes helyről, vigyük friss levegőre. Oltsuk el a ruházaton talált tüzet, parazsat. - Ha rendelkezésre áll - és az adagolására kiképeztek -, adjunk oxigént a sérültnek. Részesít-
42
sük elsősegélyben az égési és egyéb sérülteket. - Soha ne lépjünk be a füsttel teli helységbe megfelelő védőfelszerelés nélkül. Ha az áldozat eszméletlen, ellenőrizzük a pulzusát és légzését, és alkalmazzunk újraélesztést. A jól légző eszméletlen sérültet fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. Gőzök és gázok belégzésének elsősegélye: - Értesítsük a mentőket és ha szükséges tűzoltókat. - Távolítsuk el az áldozatot a veszélyes hely közeléből. Vigyük friss levegőre, ha ez biztonságosan megtehető. - Adjunk neki oxigént, ha a készülék rendelkezésre áll, és képzettek vagyunk a használatára. - Maradjunk az áldozat mellett. Ellenőrizzük és jegyezzük fel a légzésének, pulzusának percenkénti számát minden 10. percben. - Ha a sérült eszméletlen, ellenőrizzük a légzését és a pulzusát, és kezdjük meg az újraélesztést, ha szükséges. A jól légző eszméletlen áldozatot fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. Tilos belépni a gázzal teli szobába úgy, hogy onnan nincs biztosítva a gyors menekülés lehetősége. Légzési nehézségek Légzési nehézségeket okozhat krónikus tüdő-, illetve szívbetegség, a légző rendszer heveny gyulladásos megbetegedése (pl. szénanátha, asztma). Lelki megrázkódtatás mellkasi sérülés vagy krónikus tüdőasztma is okozhatja a hirtelen fellépő légszomjjal járó fulladásos rohamot. Az idejében alkalmazott elsősegély segíthet a normális légzés helyreállításában, illetve a roham mérséklésében. A légmell: Ha a levegő bejut a tüdőt borító mellhártyalemezek közötti térbe, fulladás veszély lép fel. Ez bekövetkezhet mellkasi sérüléskor, sérülést okozó tárgy vagy az eltörött borda hegyes vége fúrja át a mellkas falát vagy mellhártyáját. Előfordulhat légmell tüdőbetegség miatt spontán is. A külső légnyomás is hatással lehet tüdő és a szív működésére. Ha a tüdő összenyomatására gyanakszunk, segítsük a sérültet olyan testhelyzetbe, amelyben a legkönnyebben lélegzik (félig ülő helyzet), és azonnal értesítsük a mentőket. Túl szapora légzés A túl szapora légzés rendszerint a súlyos szorongás, a zaklatott idegállapot kísérőjelensége, és együtt járhat hisztériás rohamokkal, illetve pánikkal. Ilyen hisztériás rohamot láthatunk az idegi megterhelést nehezen tűrő személyeknél, akik családi vagy munkahelyi konfliktusokba keveredtek. A túlfokozott légzés kémiai változásokat idéz elő a vérben, amelynek eredményeként jól látható tüneteket észlelhetünk a betegen. A normális légzés helyreállítása után ezek a tünetek visszafejlődnek. A túlfokozott légzés felismerése: - A légvételek természetellenesen gyorsak és felületesek. - Panaszok és tünetek jelentkeznek. - Figyelemfelhívó (teátrális) viselkedés, amellyel a beteg magára akarja vonni a környezetének figyelmét. - Szédülés, sápadtság, remegés, sírógörcs, gombócérzés a torokban, hadonászás. - Görcs a kézben és a lábban.
43
Elsősegély: - Beszéljünk a sérülthez határozottan, de kedvesen. - Vezessük őt nyugodt helyre, ahol jobban visszanyerheti a légzése feletti uralmat. - Tanácsoljuk neki, hogy forduljon orvoshoz, aki kivizsgálja a szorongás okait. - Ha egy papírzacskó segítségével visszalélegezteti a beteg saját kilégzett levegőjét, a panaszok mérséklődnek. Tüdőasztma Fulladásos rohamokat előidézhető tüdő-megbetegedés. A tüdő apró légjáratainak izmai begörcsölnek, és ez a légzést (különösen a kilégzést) nagyon megnehezíti. Az asztmás rohamot kiválthatja az allergiát okozó anyag, de idegi fezsülség is. Gyakran nincs nyilvánvaló oka. Sok asztmában szenvedő beteg hajlamos a hirtelen éjszakai rohamra. Az asztmában szenvedők általában tudják, hogy mit tegyenek roham esetén. Rendszerint van náluk aeroszolos gyógyszer, amely segít megszüntetni a rohamot. Az ilyen gyógyszerek többsége oldja a légutak görcsös állapotát, és ezáltal könnyíti a légzést. Az asztmás roham onnan ismerhető fel, hogy légzési nehézség jelentkezik. A panaszok és tünetek: - Hangos, nehéz légzés, erőltetet kilégzés. - Riadt, rémült tekintetet: az áldozat csak nehezen és suttogva tud beszélni. - A bőr szederjessége. - Súlyos roham esetén a légzéssel járó erőfeszítés kimeríti a beteget. Ritkán eszméletvesztés is előfordulhat, és a légzés teljesen leállhat. Elsősegély: - Nyugtassuk meg a beteget. - A beteg üljön le, kissé hajoljon előre, és karjaival támassza meg magát. Biztosítsuk részére a friss levegőt. - Ha a betegnél van az ilyen esetre használható gyógyszer, alkalmazza azt. - Ha az első rohama zajlik a betegnek vagy elhúzódik a roham, és a gyógyszerek nem használnak, illetve a légszomj fokozódik, azonnal hívni kell a mentőket. Folyamatosan ellenőrizzük a légzés és a pulzus percenkénti számát, és az adatokat 10 percenként jegyezzük fel. Ha a roham enyhe lefolyású és a gyógyszerek hatására szűnőben van, akkor a betegnek nincs szüksége azonnali orvosi ellátásra, de tanácsoljuk neki, hogy keresse fel orvosát és beszélje meg vele a történteket. 7. Vérkeringési rendellenességek, A sokkfolyamat, Ájulás A sokk perifériás keringési elégtelenség, mely önmagától nem rendeződik. Az erek térfogata és a benne keringő vér térfogata között aránytalanság alakul ki. Beavatkozás nélkül halálba torkollik. Okozhatja: - Vérzés, égés, szívinfarktus, aminek hatására a keringő vérmennyiség csökken. - Tüdőembólia, mert kialakulásakor kisvérköri keringési akadály keletkezik. - Értágulat, más néven anafilaxiás sokk. Felismerése: - A beteg bőre szürkés, sápadt, verejtékes, hideg tapintatú. - A vérnyomás alacsony, a pulzus szapora, könnyen elnyomható.
44
Ellátása: - A sebek fedése. - A vérzés csillapítása. -A sérült nyugalomba helyezése. - Megfelelő fektetési mód alkalmazása (hanyatt fekvő helyzet, felpolcolt lábakkal - A folyadékpótlásról gondoskodni kell. - A fájdalmakat csillapítani kell. - A fázó beteget be kell takarni. Ájulás Az ájulás néhány másodpercig tartó eszméletvesztés, oka az agy átmeneti csökkent vérellátása. A pulzus egészen lassúvá is válhat, de előfordul, hogy az ájulást szapora szívműködés előzi meg. Ezek a rendellenességek azonban beavatkozás nélkül is megszűnnek. Az ájulást sok tényező válthatja ki. Kiváltó ok lehet az erős fájdalom, az érzelmi feszültség, fizikai, vagy szellemi kimerültség, éhezés, undort keltő látvány, vagy szag, páratelt, alacsony oxigéntartalmú levegő (nagy tömeg zárt helyen). Gyakori kiváltó oka a fizikai aktivitás hiánya. Ilyenkor álló testhelyzetben a test alsó részében az erek kitágulása miatt felhalmozódik a vér és csökken az agy vérellátása. Az ájulás felismerése: - Az áldozat rövid időre elveszti eszméletét, összeesik. -A bőr sápadttá válik. -A hirtelen vérnyomáscsökkenés miatt a pulzus nehezen tapinthatóvá válik. Elsősegély: - Fektessük le a beteget, majd a megemelt alsó végtagjait támasszuk alá. - Biztosítsunk számára friss levegőt. - Amint magához tért a sérült, nyugtassuk meg és segítsük lassan, fokozatosan felülni. - Vizsgáljuk meg, nem szerzett-e valamilyen sérülést az összeesés során és szükség esetén lássuk el azokat. Ha a beteg rövid időn belül nem nyeri vissza eszméletét, folyamatosan ellenőrizzük pulzusát és légzését. Ha szükségessé válik, kezdjük meg az újraélesztést. A jól légző, de eszméletlen beteget fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe és értesítsük a mentőket.
Az anafilaxiás (allergiás) sokk Egy heves, gyorsan kialakuló allergiás reakció életveszélyes állapotot idézhet elő. Vannak, akik fokozottan érzékenyek bizonyos testidegen fehérjékre és ha ilyen kerül a szervezetükbe, néhány perc alatt nagyon súlyos, életveszélyes állapot alakul ki náluk. A kiváltó okok lehetnek: - Bizonyos gyógyszerfajták, vegyszerek. - Egyes rovarok csípése. - Előfordul, hogy néhány ételféleség váltja ki a heves reakciót. Ha az allergiás reakciót kiváltó anyag a véráramba jut, az erek gyorsan kitágulnak, a légutak izomzata pedig összehúzódik. Ennek hatására a vérnyomás hirtelen lecsökken és a légzés ne-
45
hézzé válik. A vizenyőképződés miatt az arc és a garat megduzzadása növeli a fulladás veszélyét. Az áldozatnak ilyenkor sürgősen oxigénre és életmentő injekcióra van szüksége, mert a létfontosságú szervekbe jutó oxigén mennyisége vészesen lecsökken. Az állapot felismerése: - Szorongó, riadt tekintet. - Kiterjedt vörös, viszkető bőrpír. - Az arc és a nyak megduzzad. - A szemhéjak vizenyőssé válnak. - Nehéz, kapkodó légzés, esetenként szorító fájdalom a mellkasban. - Szapora pulzus. Elsősegély: - Értesítsük a mentőket. - Az eszméleténél lévő áldozatot ültessük fel olyan testhelyzetbe, amiben a legkönnyebb számára a légzés. - Az eszméletlen sérült pulzusát és légzését folyamatosan ellenőrizzük, ha szükséges kezdjük el az újraélesztést. A stabilan légző, de eszméletlen beteget fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe. 8. Vérkeringési rendellenességek, Szívkoszorúérgörcs, Szívroham, Szívmegállás Erős mellkasi fájdalommal járó állapot, amelynek során a szívkoszorúerek nem képesek elegendő vért szállítani a szívizomnak. A betegség felismerése: - Szorító mellkasi fájdalom, mely gyakran átterjed a bal karra és az állkapocsra is. - Fájdalom vagy zsibbadás a kezekben (különösen a bal karban). - Légszomj jelentkezése. - Hirtelen fellépő gyengeség, ájulás. Elsősegély: - Ültessük le a beteget kényelmes testhelyzetbe és nyugtassuk meg. - Ha van az áldozatnál gyógyszer, segítsünk neki bevenni. - Hagyjuk az áldozatot pihenni, a roham néhány percen belül elmúlik. Ha a fájdalom idővel sem múlik el, vagy a roham visszatér, értesítsük a mentőket. Felügyeljük a beteg légzését és pulzusát, szükség esetén azonnal kezdjük meg az újraélesztést. Szívroham Többnyire akkor jelentkezik, ha a szívizom egy részének oxigénellátása hirtelen megszűnik, amit például a koszorúérben lévő vérrög okozhat. A roham súlyossága attól függ, hogy a szívizom mekkora része szenved oxigénhiányt. A szívroham esetén a legfőbb veszélyt a szív megállása jelenti. A jelenség felismerése: - Szűnni nem akaró, erős, szorító fájdalom a mellkasban, amely kisugározhat a bal vállba, karba és a gyomorba. A szívkoszorúérgörccsel ellentétben ez a panasz pihenésre sem múlik el. - Légszomj jelentkezik és a hasüreg felső részén kellemetlen érzés tapasztalható. - Ájulás, szédülés és gyengeségérzet lép fel. - A bőr színe hamuszürkévé válik, az ajkak elkékülnek.
46
- A szív ritmusának változása. - Összeesés. Elsősegély: - A beteget kényelmes helyzetbe kell helyezni. Leggyakrabban a félig ülő helyzet a legkedvezőbb, ahol a térdek fel vannak húzva és alá vannak támasztva, a vállak és a fej pedig meg vannak támasztva. - Ha a beteg eszméleténél van, adjunk neki egy aszpirint. - Értesítsük a mentőket és közöljük velük, hogy szívinfarktusra gyanakszunk. - Folyamatosan ellenőrizzük a légzést és a pulzust, szükség esetén azonnal kezdjük meg az újraélesztést. Szívmegállás A szívizom működésének megállását számos folyamat eredményezheti. Kiválthatja a szívinfarktus, súlyos vérveszteség, fulladás, áramütés, gyógyszer túladagolás, vagy hirtelen lehűlés. Felismerése: - A pulzus hiánya. - A légzés hiánya. Elsősegély: - Értesítsük a mentőket. - Kezdjük meg az újraélesztést. Itt célunk, hogy biztosítsuk a szív és az agy oxigénellátását a mentők megérkezéséig. 9. Sebek és vérzések, A sebek fajtái - Vágott seb: Éles tárgyak által okozott sebek. A sebszélek egyenesek, roncsolásmentesek. Mivel a sebben az erek is megsérültek, bőséges vérzés tapasztalható. A sebet előidéző tárgy sértheti az idegeket és az inakat is, ami funkciózavart okoz. - Roncsolt seb: Tompa, vagy nagy felületű tárgy által okozott seb. Előfordulhat, hogy a seb csak gyengén vérzik, de ilyenkor is feltételezhető, hogy a szövetek súlyosan sérültek. Az ilyen sebek esetében nagy a fertőzésveszély. - Horzsolás: Felületi seb, amelynél a bőr felső rétege sérül és nedvedző sebfelület keletkezik. A horzsolt sebben a fertőzést okozó szennyeződések könnyen megtapadnak. A nagy kiterjedés erős fájdalommal jár. - Zúzódás: Tompa tárgy okozta ütés következtében a bőr alatti hajszálerek megsérülnek. A vér kiáramlik a szövetekbe és véraláfutást okoznak. A súlyos zúzódás mélyen húzódó, rejtett károsodásra (pl. csonttörésre) utalhat. - Szúrt seb: Szúrt sebet hegyes tárgy okoz, amely kis felületen hatol be, de mélyre nyúló belső sérülést okoz. A szúró tárgy könnyen fertőzést kiváltó szennyezést visz be a szervezetbe. - Lőfegyver, vagy repesz által okozott seb: Golyó vagy repesz be- vagy áthatolhat a testen. Súlyos belső sérülést és fertőzésveszélyt okozhat. A bemeneti nyílás rendszerint kisebb kiterjedésű, mint a roncsolt felületű kimeneti nyílás. HA nincs kimeneti nyílás, akkor a lövedék a testben maradt.
47
A vérzés fajtái A vérzések lehetnek külső (külvilág felé) ill. belső (szövetek közé, testüregekbe) vérzések. - Hajszáleres vérzés: Szivárgó, gyöngyöző vérzés. A sebet lássuk el fedőkötéssel. - Visszeres vérzés: Az ér nagyságától függően a vér bőven folyik a sebből, színe sötétvörös. A vérző végtagokat emeljük meg, a szorító ruhadarabokat lazítsuk meg, majd helyezzünk nyomókötést a sebre (steril gézlap körkörös kötéssel, vagy nyomópárna körkörös kötéssel). - Ütőeres vérzés: A sebből ütemesen, a szívösszehúzódásoknak megfelelően spriccel ki a vér, melynek színe élénkpiros. Ellátásánál fontos az azonnali vérzéscsillapítás az artériás nyomópontok segítségével, majd a nyomókötés felhelyezése. A nyomókötést lebontani tilos, ha átvérzik, újra át kell tekerni. A vérzéscsillapításra a vénás és az artériás vérzésnél van szükség. A nyomókötés felhelyezésének fázisait az alábbi ábrák szemléltetik:
Emeljük fel a végtagot úgy, hogy a seb minél magasabbra kerüljön.
48
Ha a beteg eszméleténél van, kérük meg, nyomja nagyon erősen saját magának az ütőerét. Ha eszméletlen, segítőtársunkat kérjük meg erre.
Helyezzünk steril fedőlapot a sebre.
49
Rögzítsük 2-3 menet steril gézzel a fedőlapot.
Ez után helyezzünk egy tekercs gézt a seb fölé.
50
Rögzítsük a kötést még több menettel. A kötés legyen szoros, hogy elnyomja a seb vérzését. A stabilabb rögzítés érdekében körülbelül 5 menetenként a seb felett fordítsunk a géz vezetésén. Ha a kötés átvérzett, azt ne fejtsük le, hanem újabb gézmeneteket tekerjünk a sebre. Vérzés különleges helyeken - Fogmedri vérzés: Tamponálást igényel. - Orrvérzés: Az orrszárnyakat össze kell fogni, majd a sérültnek előre kell hajolnia. A tarkójára helyezzünk hideg borogatást. - Vérköpés: Okozhatja tüdősérülés, TBC, tüdőembólia. Az ilyen tünettel rendelkező sérültet félig fel kell ültetni, nyugalmat biztosítani a számára és haladéktalanul kórházba kell szállítani. - Gyomorvérzés: Sötétbarna, kávézaccszerű vér köpése, felöklendezése. Oka lehet fekély, vagy daganat. A beteget hanyatt fektetjük, lábait felhúzzuk és mielőbb kórházba jutatjuk. - Székletben jelentkező vér: Gyomorvérzés okozhatja. A beteget haladéktalanul kórházba kell szállítani. 10. Sebek és vérzések, A fejbőr sérülései, Sebek a tenyéren, Sérülések az ízületi hajlatokban A fejbőr bőséges vérellátással rendelkezik, ha megsérül, a bőr széthasad, és széles seb keletkezik. Bőséges vérzés indulhat meg, és a seb néha sokkal riasztóbbnak tűnik, mint amilyen a valóságban. A fejbőr sebe azonban egy mélyebben fekvő sérülés, például koponyatörés része is lehet. Bár ennek lehetősége csak orvos zárhatja ki, vizsgáljuk meg a sérültet nagyon alaposan, különösen, ha korosabb (az idős ember csontja könnyebben törik), vagy ha alkohol, esetleg kábítószer hatása alatt áll és nem is tud fejsérüléséről. Elsősegély: - Ha lehet, eldobható kesztyűt viselve vizsgáljuk meg a vérző sebet. - Alkalmazzunk határozott nyomást a sebre steril gézzel vagy tiszta ruhadarabbal.
51
- Háromszögletű kendővel rögzítsük a sebre helyezett gézlapot. Ha a vérzés nem áll el, alkalmazzuk a nyomókötést. - Ha a sérült eszméleténél van, fektessük le úgy, hogy a feje és a vállai kissé magasban legyenek; ha eszméletlen, de légzés kielégítő, fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. - Intézkedjünk a sérült kórházba szállításáról. Sebek a tenyéren A tenyérnek is bőséges a vérellátása, ezért az itt keletkezett seb erősen a vérezhet. Egy mély seb ín- és idegsérüléssel is járhat, mozgathatatlanná, érzéketlenné teheti az ujjakat. Ha a sebben lévő idegen test megakadályozza a kéz ökölbe szorítását, akkor tegyünk az idegen tárgy mellé annyi összetekert pólyát, hogy a tárgy sebbe nyomása nélkül átpólyázhassuk a kézfejet. Elsősegély: - Nyomjunk a megsérült tenyérbe egy steril gézlapot vagy gézhengert, és kérjük meg a sérültet, hogy szorítsa ökölbe a kezét. Ha nehezére esik, szoríthatja a másik, nem sérült kezével is a sérült kezet. - Pólyáljuk be az ujjait úgy, hogy továbbra is markolják a sebre helyezett gézt. Kössük meg a csomót az ujjak felett. - Kössük fel a sérült kezet, és intézkedjünk a kórházba szállításáról. Sérülések az ízületi hajlatokban A vérerek a könyök- és térdízületek belső oldalán, közel futnak a testfelszínhez, és sérülésük estén bőséges vérzés indulhat meg. Jusson eszünkbe, hogy az alább ismertetett verőér elszorítási módszer megakadályozza a végtag alsó részének vérellátását. Elsősegély: - Tegyünk steril vagy tiszta kötszert a sebre. Teljesen hajlítsuk be a sérült ízületet. - Az ízületet behajlítva kell tartani, így az ér összenyomódik a kötés alatt. Csökken a vérzés, ha felemeljük a végtagot. A sérültet le kel ültetni vagy fektetni. - Juttassuk a sérültet kórházba, abban a testhelyzetben, ahogy a vérzéscsillapítás történt. 10 percenként rövid időre csökkentsük a kötés nyomását, hogy friss vér kerülhessen a végtagba.
11. Sebek és vérzések, Belső vérzés, fül és orrvérzés Testüregi vérzés (például csonttörés) vagy behatoló, illetve áthatoló seb idézheti elő. Előfordulhat belszervi betegség - például gyomorfekély - miatt is. A belső vérzés súlyos következményekkel járhat; bár vér nem folyik ki a testből a keringési rendszerből elvész, és sokk fejlődhet ki. A felgyülemlett vér olyan nyomást gyakorol a közeli szervekre - tüdőre, agyra -, ami életveszélyes lehet. Mikor gyanakodjunk belső vérzésre? Akkor, ha egy baleset után sokk alakul ki anélkül, hogy a vérveszteség nyilvánvaló volna. Véraláfutás, a sérülést okozó tárgy nyomai utalhatnak a balesetre. A testnyílásokon át tiszta vér, vagy a sérült belső szerv váladékaival, illetve salakanyagaival összekeveredett vér távozhat. A belső vérzés felismerése: - Sápadtság. - Hűvös, nyirkos bőr. - Szapora, gyenge pulzus.
52
- Fájdalom. - Szomjúságérzet. - Zavartság, nyugtalanság, esetleg ingerlékenység, később aluszékonyság, amely eszméletvesztéshez vezethet. - Az áldozat beszámolhat sérüléséről vagy ismert betegségeiről. - A test különböző részein fellelhető különböző sérülésre utaló nyomok. - Vérzés testnyílásokból. Elsősegély: - A beteget megemelt végtagokkal, vízszintes helyzetben kell lefektetni. - Értesítsük a mentőket. Takarjuk be a beteget, 10 percenként ellenőrizzük a légzés, a pulzus percenkénti számát a beteg reakciókéségét. - Kísérjük figyelemmel a testnyílásokból történő vérzés típusát mennyiségét. Vérzés fülből A fül belsejében keletkező vérzés rendszerint a dobhártya beszakadását követi. Okozhatja fülbe hatoló idegen tárgy, fejre mért ütés, vagy robbanás okozta hirtelen légnyomás növekedés. A dobhártya átszakadása heves fájdalommal jár, amit rendszerint süketség kísér. Ha a vérzés oka koponyaalapi törés, akkor a kifolyó vér híg és vizes. Ez rendkívül súlyos állapotot jelez, hiszen agyfolyadék szivárog el, illetve a kórokozók szabadon bejuthatnak a szervezetbe. Fülvérzés esetén hagyni kell, hogy a véres folyadék szabadon kiáramolhasson. A fület bedugaszolni szigorúan tilos. Ellátása: - Az eszméleténél lévő sérültet helyezzük félig ülő helyzetbe, a fejet billentsük a sérült oldal felé, hogy a véres folyadék kicsuroghasson. - Borítsuk be a fület steril gézzel, vagy tiszta fedőkötéssel, és tartsuk azt lazán, a fülön. - Értesítsük a mentőket, a sérültet helyezzük nyugalomba. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a sérült hallása lényegesen leromlik, így kommunikációs problémák is felmerülhetnek. Sebek és vérzések Orrvérzés Orrvérzés leggyakrabban akkor lép fel, ha a vérerek megszakadnak az orrüregben; ütés, tüszszentés, orrpiszkálás, orrfúvás, következtében. A fertőzés (például meghűlés vagy influenza) sérülékennyé teszi az orrban lévő ereket; az orrvérzés néha magas vérnyomás hatására is felléphet. Az orrvérzés gyakran egyszerűen csak kényelmetlen, de veszélyes, mert a sérülés sok vért veszíthet. Ha az orrvérzés a koponyát ért nagy erejű ütés után következik be, a vér lehet híg és rózsaszínű. Ez súlyos sérülésre utal, mert a fülből történő hasonló vérzésnek megfelelően, kopolyaalapi törés valószínűségét veti fel. Elsősegély: - Ültessük le a sérültet, fejét hajtsuk előre. Hátra hajtott fej esetén a vér a garatba, nyelőcsőbe, gyomorba jut és a hányást okozhat. - Szólítsuk fel a sérültet, lélegezzen a száján át és csípje össze az orrát közvetlenül az orrnyereg alatt. Segítsünk neki, ha szükséges. - Kérjük meg, ne beszéljen, nyeljen, köhögjön, köpködjön, vagy szipogjon, mert késik a véralvadás. Adjunk neki tiszta ruhát vagy kendőt hogy letörölje vérszivárgást.
53
- Tíz perc elteltével kérjük meg, hogy engedje el az orrát. Ha az orra még mindig vérzik, tartassuk összenyomva további 10 percig. - Ha a vérzés megszűnt, óvatosan mossuk meg a sérült orra és szája környékét kézmeleg vízzel (a sérült továbbra is hajoljon előre). - Tanácsoljuk a sérültnek, pihenjen még néhány óráig, kerülje a fizikai megterhelést, és ne fújja úgy az orrát, hogy az a megalvadt vért eltávolítsa a sebből. Ha az orrvérzés 30 percnél hosszabb ideig tart, juttassuk a sérültet korházba, a vérzéscsillapító eljárás folyamatos fenntartása mellet. 11. Sebek és vérzések, Vérzés a szájból, Mellkasi sebek, Hasi sérülések
A nyelv, az ajkak sérülése, vagy a fogak kiütése különböző súlyosságú vérzéssel jár. A sérülés oka rendszerint az illető saját foga (esés, ütés). A vérzés bőséges és riasztó lehet. Vérzés történhet kitörött vagy orvos által eltávolítót fog helyéről a fogmederből is. Elsősegély: - Ültessük le a sérültet, fejét előre és a sérült oldal felé hajtva, hogy a vér szabadon kifolyhasson. -A vérzés csillapítása végett tegyünk egy darab gézt a sebre, és kérjük meg a sérültet, hogy ujjaival szorítsa oda 10 percig. - Ha a vérzés nem áll el, cseréljük ki a gézdarabot. Szólítsuk fel a sérültet, hogy köpje ki a vért, ami összegyűlt a szájában. - Tanácsoljuk a sérültnek, hogy 12 órán keresztül kerülje a forró italokat. Ha a fogmeder vérzik, tegyünk a fog helyére egy összehajtott gézt, hogy a fogak az álkapocs zárásakor ne érjenek össze, és kérjük meg a sérültet, harapjon rá a gézre. Ha a seb nagy, vagy a vérzés nem áll el 30 percben belül, illetve ismét jelentkezik, kérjük orvos vagy fogorvos segítségét. Gondoskodjunk haladéktalanul a sérült orvoshoz vagy fogorvoshoz küldéséről. Ne mossuk ki a szájat, mert az gátolja a véralvadást. Mellkasi sebek A mellkasban találhatók a szív és a tüdő, valamint a legfőbb vérerek, és ezeket a szegycsont és a 12 pár bordacsont védi. A bordák a hasüreg felső részében elhelyezkedő szerveket is védelemben részesítik. A mellkas falán áthatoló sebzés komoly belső sérülést okozhat a mellkasban, és a has felső részében elhelyezkedő szervekben. A tüdő különösen veszélyeztettet, akár közvetlenül akár azért, mert a tüdőt védő mellhártyák sérülés következtében átszakadnak, így levegő juthat a mellhártyák lemezei közé, amely levegőnyomást és a tüdő összeesést okozhatja. Sérülés miatt bejuthat levegő a szívet és a nagy ereket körülvevő légmentes térbe is. Az így kialakult nyomás akadályozza a újratelítődését, katasztrofálisan rontja a vérkeringést és sokkot idézhet elő.
54
A mellkasi sérülések általános tünetei: - Nehezített légzés, fulladásérzés. A légzés lehet szapora egyenetlen típusú, felületes. - Szorongás, halálfélelem. Egyéb tünetek: - A sokk jelei. - Habos, élénkvörös vér felköhögése. - Kékeslila elszíneződés a szájon, a körömágyon és a bőrön. - Fájdalom a seb környezetében, amelyet a szövetekbe jutatott levegő okoz. - Habos vér ömlése a sebből. - Bizonyos esetekben légvételkor sípoló fúvó hang. Elsősegély: - Tenyerünkkel, vagy ha az áldozat eszméleténél van, az ő tenyerével azonnal fedjük be a sebet. - Borítsuk be a sebet egy steril gézzel vagy tiszta textíliával, majd helyezzünk rá műanyag zacskót, konyhai műanyag fóliát, és ragasszuk le körben, vagy pólyáljuk be szorosan, hogy légmentes fedőkötés legyen a seben. - Ha a sérült eszméleténél van, ültessük kényelmes, félig ülő helyzetbe, kissé az áldozat sérülése felé döntve. Ha nincs más lehetőség a felültetésre, ültessük fel félig a sérültet, térdelő ülésben csússzunk a háta alá, majd eresszük a térdünkre. - Értesítsük a mentőket. Ha a sérült eszméletét veszti ellenőrizzük légzését és pulzusát, ha kell, kezdjük el az újraélezést. Kielégítő légzés esetén helyezzük a sérültet stabil oldalfekvő testhelyzetbe úgy, hogy az oldalán feküdjön. Így könnyíthetjük a nem sérült tüdőrész működését. Hasi sérülések A nyílt hasi sérülések súlyossága nyilvánvaló lehet a látható vérzésből és a hasüregi szervek kitüremkedéséből. Gyakori azonban, hogy rejtett belső sérülés és vérzés keletkezik. Szúróeszköz vagy lövedék, repesz, illetve bármilyen tárgy, amely nagy erővel a testhez csapódik, átlyukaszthat, elroncsolhat vagy átszakíthat szerveket és vérereket, mélyen a test belsejében. Az elfertőződés veszélye igen nagy. Elsősegély: - Fektessük le a sérültet lapos fejtartással, a térdízületeit kissé behajlítva támasszuk alá. - Nagy területen helyezzünk fel fedőkötést a sebre, amelyet ragtapasszal vagy pólyakötéssel rögzítsünk. - Értesítsük a mentőket. Ha az áldozat elveszíti eszméletét, leáll a légzése és a pulzusa alkalmazzunk újraélesztést. Ha eszméletlen de a légzése kielégítő, maradjunk mellette, fordítsuk kicsit oldalra, sebét támasszuk meg a kezével és biztosítsuk a szabad légutakat a fej hátrahajtásával. Ha hasüregi szerv türemkedik elő a sebből, azt visszahelyezni nem szabad . Tegyünk rá fedő kötést, óvjuk meg a sebet a kiszáradástól. Használható műanyag zacskó vagy háztartási fólia is. Ha a sérült köhög vagy hány, szorítsuk a kötést kézzel a sebre, hogy a hasi tartalmak kitüremkedését meggátoljuk.
55
12. Sebek és vérzések, Szemsérülések, Beszorulásos sérülések A szemen többnyire repesztett, vagy zúzott seb keletkezhet, a szemet ért ütés vagy a szembe kerülő idegen tárgy (fém-, forgács, üveg, kő, bogár, stb.) következtében. Bármilyen szemsérülés igen veszélyes. Még a szemgolyó felületi karcolásai is okozhatnak hegesedést vagy fertőzést, és a látás is veszélybe kerülhet. Egy áthatoló seb szétrepesztheti a szemgolyót és az átlátszó szemfolyadék elvesztéséhez vezethet. A szemsérülés felismerése: - Heves fájdalomérzet a sérült szemen, a szemhéjak görcsösen összehúzódnak. - Látható seb van a szemen. - A sérült szem még akkor is bevérezhet, ha nincs is látható seb a szemen. - A látás részleges, vagy teljes elvesztése. - A sebből vér, átlátszó folyadék, vagy a kettő keveréke folyik, amely rendszerint a szemgolyó térfogatvesztésével jár. Elsősegély: - Fektessük le a sérültet, a fejét helyezzük stabil nyugalomba. Szólítsuk fel a sérültet, hogy egyik szemét se mozgassa. - A szembe került idegen test eltávolítását ne kíséreljük meg. - Közöljük a beteggel, hogy mindkét szemét le fogjuk takarni (mivel a sérült szem automatikusan követi az ép szem mozgását, további sérüléseket okozva), majd fedjük be a szemeket steril gézlappal. - Gondoskodjunk a sérült kórházba szállításáról. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a letakart szemű, vagy megvakult sérült érzékennyé válik a közelében történő zajokra, mozgásokra, így maradjunk végig mellette egy olyan helyen, ahol nyugalom van. Beszorulásos sérülések A áldozatnak sérültnek sokféle sérülése lehet: lehet csonttörése, belső sérülése, lehetnek mechanikai és égési sebei is. A szorító erőhatás az érintett testrészeken megszűntetheti a vérkeringést, érzéktelenséget idézhet elő. Hosszabb ideig tartó beszorult helyzetben nagyfokú sérülések keletkezhetnek a test szöveteiben, elsősorban az izomzatban. Ha a szorító tárgyat eltávolítjuk, hirtelen nagy mennyiségű testfolyadék áramlik az addig a keringésből kiiktatott részekbe, sokkfolyamatot indítva el ezzel. A keringésből kiiktatott testrészekben azonnal elkezdődik a pusztulás, ami méreganyagokat termel. Amikor ezekben a testrészekben újra megindul a keringés, az ott felhalmozódott méreganyagok a véráramba kerülnek és tönkretehetik a veséket. Ez a folyamat önmagában is fenyegeti az életet. Elsősegély, ha a sérült 10 percnél rövidebb ideig volt beszorulva: - Az áldozatot minél gyorsabban szabadítsuk ki. - Látható vérzéseit csillapítsuk, sebeit kössük be. - A csonttörés-gyanús testrészeket helyezzük nyugalomba. - Ellenőrizzük a sérült légzését, pulzusát, bőrének színét és testhőmérsékletét, hogy észrevegyük, ha beindulna a sokkfolyamat. - Értesítsük a mentőket. Jegyezzük meg, mikor történt a beszorulás.
56
Elsősegély, ha az áldozat 10 percnél hosszabb ideig volt beszorulva: - Ne szabadítsuk ki az áldozatot. - Értesítsük a mentőket és a lehető legnagyobb részletességgel mondjuk el nekik, mi történt, hogy tudják értesíteni a megfelelő műszaki mentőket. - Segítsük elviselni a beteg szenvedéseit, maradjunk mellette a segítség megérkezéséig.
13. Sebek és vérzések, Csonkolásos sérülések, Felnyársalódás A csonkolt testrészek egyre gyakrabban visszaültethetőek. A sikeres visszaültetés esélyét növeli, ha minél hamarabb kórházba jut mind az áldozat, mind a csonkolt testrész. Igyekezzünk a mentőknek minél részletesebb képet adni az esetről, akik értesíteni fogják a megfelelő sebészetet. Elsősegély: - Csökkentsük a vérveszteséget a seb összenyomásával és a sérült testrész felemelésével. - Fedjük be a sebet steril gézzel és pólyakötéssel rögzítsük azt. - Sokk jelei esetén fektessük a beteget a megfelelő testhelyzetbe. - Értesítsük a mentőket. A levált testrész kezelése: - Keressük meg a levált testdarabokat. - Lehetőleg műanyag zacskóba -ennek hiányában bármilyen tiszta ruhába- csavarjuk be a levált részeket. - Tekerjük át puha ruhával gézzel a csomagot, majd ha van rá mód, azt helyezzük egy szilárd edénybe, vagy dobozba, amit töltsünk meg jéggel - ennek hiányában minél hidegebb vízzel. - A csomagra írjuk rá a baleset idejét, helyszínét, a sérült nevét, illetve a levált testrész elnevezését. - A csomagot személyesen adjuk át a mentőknek. A levált részeket ne mossuk meg, ne próbáljuk vattával megtisztítani és ügyeljünk, hogy a levált rész közvetlenül ne érhessen a jéghez. Felnyársalódás Ha valaki felnyársalódik, például ráesik egy karóra, soha nem szabad megkísérelni leemelni onnan. Értesítsük a mentőket, számoljunk be részletesen az eseményekről, ők tudni fogják, milyen szaksegítséget kell még kérni. Elsősegély: - Amennyiben van rá mód, valaki maradjon a sérült mellett, míg másvalaki értesíti a mentőket. - Igyekezzünk az áldozatot az optimális, legkisebb fájdalommal járó testhelyzetben megtartani. A cél, hogy a nyárs mélyebbre ne hatolhasson. -A sérültnek tilos bármit is szájon át beadni. 14. Égés, forrázás Az égési sérülések felmérése
57
Az égési sérülés súlyosságára következtethetünk annak kiterjedéséből, mélységéből, esetleg egyéb körülményekből. Az első tennivaló a hűtés, mivel minél tovább éri a szervezetet a hőhatás, a sérülés annál súlyosabb lesz. Csak akkor kezdjünk egyéb ellátásba, ha a megfelelő hűtés megtörtént. Ne feledjük, hogy minden súlyos égés magában hordja a sokk veszélyét. Elsősegély: - Fektessük le a sérültet, és ha lehet, óvjuk meg a sérült részek talajjal való érintkezését. - Öntsünk bőségesen hideg vizet a sérült részre. Az alapos hűtés akár 10-20 percig is eltarthat, de eközben intézkedjünk, hogy megkezdjék a sérült kórházba szállítását. - Hűtés közben ellenőrizzük a légutakat, légzést és a pulzust, illetve alkalmazzunk újraélesztést, ha szükséges. - Nagyon óvatosan és körültekintően távolítsunk el a betegről minden szoros vagy még parázsló ruhadarabot, gyűrűt, ékszert, mielőtt bedagadnának a sérült testrészek. Figyeljünk azonban arra, hogy ha az égett ruha beleragadt a sebbe, akkor azt tilos eltávolítanunk. - Fedjük be az égési sebet steril gézzel, szintén steril, égési seb takarására való lepedővel, ezek hiányában valamilyen nem szálasodó textíliával (pl. frissen mosott ágyneműdarabbal), konyhai fóliával (melynek az első 3-4 menetét dobjuk el, és ügyeljünk, hogy a széle ne érjen a sebesüléshez). - Hívjunk mentőket és amíg megérkeznek alkalmazzuk a sokkfektetést. Ellenőrizzük az áldozat légzését, pulzusát, szükség esetén élesszük újra a sérültet. Az égési sebet soha ne érintsük kézzel, a hólyagokat ne fakasszuk ki, a sebbe ne tegyünk folyadékot, hintőport, vagy kenőcsöt. A száj és a garat égési sérülései Az arcon, vagy a garatban, illetve a szájüregben keletkező égési sérülések igen veszélyesek, mert a felső légutak gyors, vizenyős duzzanatát és gyulladását okozzák. Az ilyen speciális esetre nem létezik elsősegély, mert a duzzanat nagyon gyorsan elzárhatja a légutakat és fulladást okozhat. Ilyen esetekben egyetlen célunk van: minél hamarabb orvost kell kerítenünk. Elsősegély: - Értesítsük a mentőket, közöljük velük, hogy légúti égésre gyanakszunk. - Tegyünk meg minden annak érdekében, hogy a beteg légzése kielégítő legyen. Lazítsuk meg a nyak körüli ruhadarabokat. Enyhébb égések és forrázások Ezek a sérülések rendszerint háztartási balesetek következtében fordulnak elő. Az azonnali elsősegély rendszerint lehetővé teszi a természetes gyógyulást, ám ha a legkisebb gyanú is felmerülne a sérülés súlyosságát illetően, mutassuk meg a sérülést orvosnak. Elsősegély: - Folyassunk hideg vizet a sérült részre 10-20 percig, hogy meggátoljuk a mélyebben fekvő szövetek sérülését, és hogy enyhítsük a fájdalmat. - Óvatosan távolítsunk el minden ékszert, vagy szorító ruházatot a sérült területről, mielőtt az duzzadni kezdene. - Fedjük be steril gézzel, vagy valamilyen tiszta, nem szálasodó anyaggal. Ne használjunk azonban ragtapaszt, a hólyagokat ne szúrjuk ki, ne nyúljunk a sérült részhez, a sebbe ne tegyünk folyadékot, hintőport, vagy kenőcsöt.
58
Elektromos égések Ha a testen elektromosság halad át, égés keletkezhet. A látható sérülések többnyire az áram be- és kilépési pontján keletkeznek. Az áram testen belüli útja mentén belső sérülés is keletkezhet. Elsősegély: - Nagyfeszültségű áramütés esetén győződjünk meg arról, hogy az áramütést okozó tárgy (pl. leszakadt magasfeszültségű vezeték) már áramtalanítva van. Ellenkező esetben ne közelítsük meg a sérültet. - Alacsony feszültségű berendezés okozta sérülés esetén győződjünk meg arról, hogy az áramütést okozó berendezés már nincs feszültség alatt. - Az égési sérülés esetén alkalmazzunk hűtést. - Steril kötszerrel, vagy más tiszta, nem szálasodó textíliával fedjük be a sérülést. - Értesítsük a mentőket. Ügyeljünk az esetleges sokk hatásaira. Vegyi anyag okozta égések Az égést okozó vegyi anyagok nemcsak a bőrfelszínt, hanem felszívódva a bőr alatti szöveteket is károsítják. Ilyen esetekben az égés jelei lassabban fejlődnek ki, mint közvetlen hőhatás esetén. Igyekezzünk kideríteni, milyen anyag okozta a sérülést, jegyezzük fel nevét, hogy közölni tudjuk az orvossal. Az elsősegély nyújtásakor ügyeljünk a további esetleges áldozatra, beleértve magunkat is: sok anyag nagyon kis mennyiségben is képes súlyos sérüléseket okozni, valamint figyelembe kell venni, hogy az égés során mérgező gázok szabadulhatnak fel, akár több perccel a baleset után is. Felismerése: - Erős, szúró fájdalom. - Először kevés elváltozás, később bőrpír, hólyagképződés, bőrleválás észlelhető. Elsősegély: - Ne késlekedjünk ellenanyag keresésével az elsősegély nyújtásához. Minden esetben ügyeljük arra, hogy a szennyező anyaggal ne érintkezzünk, ha lehet használjunk védőkesztyűt. - Öblítsük le bőséges vízzel a sérült részt, hogy lemossuk, felhígítsuk a vegyszert. Az öblítést akár 20 percig is végezhetjük, a cél ilyen esetekben, hogy nagyon alapos legyen. - A sérült rész öblítése alatt távolítsuk el a szennyezett ruhadarabokat. - A beteg légzésének és szívműködésének folyamatos felügyelete mellett gondoskodjunk a kórházba szállításról. Vegyszer okozta sérülések a szemen A szembe jutó vegyszer igen súlyos sérülést okozhat, ha késik az elsősegély, akár vaksághoz is vezethet. A szem öblögetése során ügyeljünk, hogy a mosóvíz ne fröccsenjen a beteg, esetleg a saját testünkre. Ha van rá mód viseljük védőkesztyűt. Ne hagyjuk, hogy az áldozat vakarja vagy dörzsölje a szemét, vagy kezével megérintse a sérült szemet. Elsősegély: - A sérült szemre folyassunk gyenge sugárban hideg vizet, legalább 10 percen keresztül. Alaposan öblítsük ki a vízsugárral a szemhéjakat is. - Ha a szemhéjak a fájdalom miatt görcsösen összehúzódnak, határozott mozdulattal húzzuk szét őket. Ügyeljünk arra, hogy az öblítővíz ne fröccsenjen a sértetlen szembe. - Steril fedőkötéssel takarjuk be a sérült szemet, a szemmozgások megakadályozása végett
59
fedjük be az ép szemet is. - A sérültet juttassuk kórházba. 15. Tudatzavarok, Agyrázkódás, Koponyatörés, Az agy összenyomódása Az agy kissé elmozdulhat a koponyában, és ezért erős ütés megrázhatja. Az agyrázkódás az agyműködés széles körű, de rendszerint múló zavara. Az eszméletlenség időtartalma többnyire rövid, és a balesetet általában teljes gyógyulás követi. Az agyrázkódás jellemző tünete a fejet ért ütés következtében beálló rövid, vagy részleges eszméletvesztés. Lehetséges panaszok és tünetek: - Hányinger és hányás. - A sérüléskor vagy a közvetlenül megelőző időszakban történt események elfeledése. - Fejfájás, fülzúgás, látászavar. Elsősegély: - Ha az áldozat gyorsan visszanyeri eszméletét, figyeljük meg hogy viselkedése nem zavart-e, a kérdésekre helyesen válaszol-e. - Bízzuk a sérültet megbízható emberre. (például: ne hagyjuk a sportpályán a megsérült embert tovább játszani az orvos jóváhagyása nélkül). - Tanácsoljuk neki, hogy forduljon orvosához. - Ha az áldozat eszméletlen, hívjuk ki a mentőket. Fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. Figyeljük meg és jegyezzük fel pulzusát, légzését és az ingerekre észlelt reakcióit. Koponyatörés A koponya a fej csontos váza, amely magába zárja az agyvelőt és körülveszi és védi az agyat. A koponyatörésnek igen súlyos következményei lehetnek, mert megsérülhet az agy. Ez a sérülés néha csak agyrázkódás, de komolyabb esetekben idegszöveti sérülés, vagy olyan belső vérzést is keletkezhet az agyban, amely a vér felhalmozódásával jár, ami nyomást fejt ki az agyra. Koponyatörésre akkor gyanakodjunk, ha egy sebet találunk a fejen, amelyen át az agyba korokozók juthatnak, fertőzést okozva. Előfordulhat, hogy az agy-gerincvelői folyadék a fülön vagy az orron át kifolyik, mint átlátszó folyadék vagy vízszerű vér. Ez nemcsak súlyos tünet, hanem egyben újabb lehetőség a kórokozok belépésére. Koponyatörésre kell gyanakodni, ha valaki olyan fejsérülést szenvedett, amely több mint 3 percig tartó eszméletvesztéssel járt. Megjegyezendő azonban, hogy van olyan erőteljes fejmozgás (különösen az előre-hátra mozgás), amely - agyrázkódás miatt - eszméletlenséget eredményez. Bizonyos sérüléseknél eltörhet a koponya anélkül, hogy az eszméletvesztéssel járna. Lehetséges tünetek: - Seb vagy zúzódás a fejen. - Lágy, süppedékeny terület vagy benyomódás a fejen. - Tudatzavar, eszméletvesztés. - Az ingerekre adott válaszképesség romlása. - Az orrból vagy fülből távozó átlátszó folyadék vagy vízszerű vér. - Vér a szemfehérjén. - A fej vagy arc szimmetriájának hiánya vagy torzulása.
60
A koponyatörés okai: A koponya sokféleképpen eltörhet, mind közvetlen (a fejet ért ütés), mind pedig közvetett erőhatás (például esés magasról, lábra érkezve) következtében. Az utóbbi erő okozta törések többnyire a koponya sérülésével járnak együtt. A törés típusa: Különösen a koponyaboltozat megrepedése vagy a koponyaalapi törések csak röntgenkészülékkel vagy más hasonló berendezéssel mutatható ki, korházban. Súlyos sérülések többszörös repedéseket eredményezhetnek, amely a koponyaalapig terjedhet. A benyomott törés következtében csontszilánkok nyomulhatnak az agyba, megroncsolva azt. Elsősegély: - Az eszméletlen, de jól légző sérültet fektessük stabil oldalfekvő helyzetbe, ha egyéb sérülései ezt lehetővé teszik. - Az eszméleténél lévő sérültnek segítsünk lefeküdni, fejét és vállait megemelve és kényelemesen alátámasztva. - Lássuk el a fejsérülés vérzését. Kutassunk tovább sérülések után és lássuk el azokat is. - Hívjuk ki a mentőket. Ellenőrizzük a lézést és a pulzus adatait és az ingerekre adott reakcióikat 10 perces időközönként. A begyűjtött információt adjuk át a mentőknek. - Vizsgáljuk meg, hogy az áldozat nem szenvedett-e nyaki vagy gerincsérülést. Ha a sérült füléből folyik valami, helyezzük el úgy, hogy az a füle alacsonyabban legyen, amelyikből a folyást észleljük. Takarjuk be a fülét steril gézzel vagy tiszta ruhával, és lazán átkötve rögzítsük azt. Ne dugjuk be a fület. Az agy összenyomódása Igen súlyos állapot, és majdnem mindig sebészi beavatkozást igényel. Akkor következik be, ha a koponyán belül az agyra ható nyomás megnövekszik, például mert a vér gyűlik össze vagy mert a sérült agya megduzzad. Az állapot gyakran jár együtt fejsérüléssel vagy koponyatöréssel, de egyéb okai is lehetnek (pl. agyvérzés, fertőzés miatt gyulladás, vagy agydaganat). Előfordulhat, hogy a tünet a fejsérülés után azonnal jelentkezik, de órákkal, sőt napokkal később is felléphet. Felismerni a jelentkező tudatzavarról, eszméletlenségről lehet. Lehetséges további panaszok és tünetek: - Az éppen elszenvedet fejsérülés. Az áldozat látszólag teljesen rendbe jött, de állapota később romlani kezd, egyensúlyzavarokkal és tudatzavarral küszködik. - Erős fejfájás fokozatosan lassuló légzés lassú, de erőteljes pulzus. - Egyenlőtlenül tág pupillák. - A test vagy arc egyik oldalának gyengesége vagy bénulása. - Láz, forró, lángoló arc. Elsősegély: - Hívjuk a mentőket. Alkalmazzuk az eszméletlenségre vonatkozó elsősegélyt. 16. Tudatzavarok, Epilepszia, Agyvérzés, agyérelzáródás, Hypoglykaemia, Cukorbetegség A központi idegrendszer körülírt területén, fejlődési rendellenesség miatt kialakuló elváltozás, amely időszakosan jelentkező tónusos görcsökben, rohamokban nyilvánul meg. Kis roham alkalmával csak rövid ideig tartó eszméletlenség alakul ki. Nagy roham során a beteg eszméletét veszti, elvágódik majd a teljes vázizomzatban fél percig tartó merevgörcsöt
61
átmenet nélkül rángógörcs váltja fel. A tüdőből kipréselt levegő sikolyszerű hangot okoz, a beteg arca szederjes. Vizeletét, székletét gyakran maga alá üríti. Elsősegély: - Az áldozatot biztonságos helyre kell vinni, lefogni szigorúan tilos. A nyelvét óvni kell a sérülésektől. Agyvérzés, agyérelzáródás Akkor jelenezik, ha az agy egy részének a vérellátása hírtelen lecsökken egy ütőér vérrögös elzáródása vagy agyverőér elrepedése miatt (gutaütésnek is nevezik). A betegség idősebb korban és azoknál gyakoribb, akik magas vérnyomásban vagy más vérkeringési rendellenességben szenvednek. Hatása attól függ, hogy az agy mekkora területe és melyik része szenved vérellátási hiányt. A súlyos gutaütés végzetes lehet, enyhébb esetekben sokan sikeresen felgyógyulnak. Jellemző tünetek: - Hirtelen fellépő heves fejfájás. - Zavart viselkedés, amely ittassággal téveszthető össze. - Tudat hirtelen vagy fokozatos elvesztése. - Gyengeség vagy bénulás jelei, amelyek többnyire, az egyik oldalon jeleneznek. Például lebiggyedő, nyáladzó száj, motyogó beszéd, a végtagok erejének vagy mozgásképességének elvesztése, a pupillák tágulásának különbözősége, a széklet- és vizelettartó képesség elvesztése. Elsősegély: - Ha a sérült eszméleténél van, fektessük le, vállait és fejét kisé megemelve és alátámasztva. Fejét hajtsuk oldalra és tegyünk oda törülközőt vagy ruhát, ami beszívja a nyálát. - Lazítsunk meg minden szoros ruhát, amely akadályozhatja a légzést. - Értesítsük a mentőket. - Ha az áldozat eszméletlen, ellenőrizzük légzését, pulzusát és ingerekre adott reakcióit. Fektessük stabil oldalfekvő testhelyzetbe. Ha a légzése, szívműködése leáll, azonnal kezdjük el az újraélesztést. Nagyon fontos, hogy semmit se adjunk enni vagy inni a sérültnek.
Hypoglykaemia A vér cukortartalmának a normális szint alá csökkenése gyorsan észrevehető az agyműködésen. Ezt az állapotot nevezik hypoglykaemániának. Leggyakrabban azok az emberek kerülnek ilyen állapotba, akik cukorbetegségben szenvednek. Ha a szokásos gyógyszerük (inzulin) beadását követően nem fogyasztják el az előírt táplálékot, bekövetkezhet a rosszullét. A fellépő hasmenés, hányás, láz, fizikai kimerültség elősegíti a vércukorszint csökkenését. A cukorbetegségben szenvedők rendszerint tudnak a betegségükről, s tudják, mi a teendő veszélyhelyzetben. Ha a roham gyorsan zajlik tudatzavar eszméletvesztés következik be. Ilyenkor a segítségünk életmentő lehet. Ha az illető nem tud cukorbetegségéről feltétlenül orvosi vizsgálatra van szükség, még akkor is ha a roham után panaszmentesnek érzi magát. Az eszméleténél lévő hypoglykeamiás beteg kaphat szájon át cukrot.
62
A Hypoglykeamiás panaszok és tünetek: - A cukorbetegség ismert; a beteg érzi a közelgő rosszullétet, vércukorszint-csökkenést. - Gyengeség, szédülés vagy éhségérzet. - Reszketés izomrengés. - Egyes betegek figyelmeztető kártyát karperecet hordanak maguknál, lehet a zsebükben, táskájukban cukor, gyógyszer vagy inzulin adagoláshoz használható eszköz. - A megszokottól eltérő magatartás, a beteg zavart, hangoskodó, agresszív is lehet. - Erős verejtékezés. - Sáppadság és hűvös nedves bőr. - Erős feszes pulzus. - Külső ingerekre csökkenő reakció. - Felületes légzés. Elsősegély eszméletlen áldozat esetén: - Biztosítani kell az átjárható légutat, ellenőrizzük és jegyezzük fel a légzés- és a pulzusszám értékeit, valamint az ingerekre adott reakciókat. Légzés, szívműködés hiányában kezdjük el az újraélesztést. - Kielégítő légzés esetén fektessük a beteget stabil oldalfekvő testhelyzetbe. - Értesítsük a mentőket. Elsősegély eszméleténél levő beteg esetén: - Segítsünk az illetőnek leülni vagy feküdni és adjunk neki cukros italt, cukordarabokat, csokoládét vagy más édes (cukrot tartalmazó) ételt. - Ha a beteg állapota gyorsan javul, adjunk neki még több édes ételt vagy italt és hagyjuk pihenni, amíg teljesen jól nem érzi magát. - Küldjük el mindenképpen orvoshoz. Ha állapota nem javul, tájékozódjunk, lehet-e más oka tudatzavarának, illetve remegésének. Cukorbetegség Olyan állapot, amelyben a szervezet nem tudja szabályozni a vér cukorszintjét. A hasnyálmirigy (belső elválasztó mirigy) rendesen egy inzulinnak nevezet hormont termel, amely a vér cukorszínjét szabályozza. Inzulin hiányában a cukor felhalmozódik a vérben, a vér magas cukorszintjét okozva. A cukorbetegek diéta mellet inzulin-injekciókkal vagy tablettákkal szabályozzák a cukorszintjüket. A túl sok inzulin és túl kevés cukor vezet a vér alacsony cukortartalmához. A legtöbb cukorbeteg tudja, hogy az alacsony vércukorszint veszélyének teszi ki magát, ha kihagy egy étkezést vagy túlterheli magát, és ezért cukordarabkákat hord magánál, hogy szükség esetén gyorsan megemelhesse vércukorszintjét. A hosszú ideig tartó magas vércukorszint eszméletvesztéssel járhat, de a cukorbeteg valószínűleg több napi rosszul lét után jut ebbe az állapotba. A magas vércukorszint miatti kóma jelei: - Száraz bőr. - Szapora pulzus. - Mély, nehéz légzés esetleg aceton szag megjelenése az áldozat leheletében. Ilyen esetben az áldozat sürgős kórházi ápolásra szorul.
63
17. Csont-, ízületi és izomsérülések, A koponyaboltozat törése, Az arc és az állkapocs sérülései, Kulcscsonttörés A sérülések típusai A csontok eltörhetnek, kiugorhatnak helyükről az ízületeknél (ficam), vagy mindkettő egyszerre megtörténhet. A ficam általában egy erős rántóerő következménye, ilyenkor az ízületi szalagok is elszakadhatnak. Az izmok és az ínak szintén meghúzódhatnak, vagy elszakadhatnak. Az elsősegélynyújtónak nagyon nehéz feladata van, ha meg kell különböztetni az izomvagy csontsérüléseket. A sérülések három típusát különböztetjük meg: - Csonttörések. - Ficamok. - Lágyszöveti sérülések. A törés lehet nyílt vagy zárt. Nyílt törés esetén a törés fölötti bőrön seb keletkezik, a bőr felszakad és a csont szabaddá válik. A szabaddá váló és a fertőzésveszélynek kitett csontvelő miatt nagyon veszélyes sérülés. Zárt törés esetén a törés körül a bőr nem reped fel. Törés esetén a sérült rész rögzítése nélkül az áldozatot csak akkor mozdítsuk meg, ha az illető veszélynek van kitéve pillanatnyi helyzetében. Ne etessük és ne itassuk a beteget. Zárt törések és ficamok elsősegélye: - Nyugtassuk meg a beteget és támasszuk meg a sérült részt. - Vegyük le a sérült végtagról a szoros ruhákat, ékszereket. - Ha lehet, emeljük meg a sérült végtagot. - Értesítsük a mentőket. Nyílt törések elsősegélye: - Tartsuk meg és rögzítsük a sérült testrészt a kezeinkkel. - Helyezzünk steril gézlapot a sebre és szorítsuk oda, hogy csökkentsük a vérzést. - Vattával alaposan párnázzuk ki a sérülés környékét úgy, hogy az esetleg kiálló csontvégeket az összelapuló párnázat is elfedje. - Amennyire csak lehet szorosan, de a vérkeringést még nem gátolva kössük át a sebfedést. - Értesítsük a mentőket. Lágyszöveti sérülések ellátása: - Helyezzük nyugalomba és támasszuk meg a sérült testrészt. Keressünk meg azt a helyzetet, ami a sérült számára a legkényelmesebb. - Ha a sérülés az elmúlt percekben keletkezett, hűtsük jéggel, vagy hideg borogatással a sérült testrész környékét, illetve a duzzanatot. - Körkörös pólyakötéssel, vastag réteg vattán át, gyakoroljunk egyenletes, még elviselhető nyomást a sérülésre. - Emeljük meg és támasszuk alá a sérült végtagot. - Juttassuk a sérültet kórházba. Ha a sérülés enyhe, javasoljuk a pihentetést, a sérült végtagot tartsuk felpolcolva. A koponyaboltozat törése E sérülés során gyakori az agyrázkódás. Sebzés is keletkezhet. Az eszméletlen beteget stabil oldalfekvésbe helyezzük, az eszméleténél lévő sérültet hanyatt fektetjük és a fejét 15-20 fokos szögben, megemeljük.
64
A koponyaalapi törés fajtái: - Elülső árok törése: A szem körüli vérömleny, orrból csorgó vér és váladék keveréke jelzi. - Középső árok törése: A fül mögötti vérömleny és a fülből szivárgó véres, vizes folyadék távozik. - Hátulsó árok törése: Vérömleny keletkezik a tarkón és véres, vizes folyadék csurog a garatfalon. Elsősegély: - Az eszméletlen sérültet helyezzük stabil oldalfekvésbe, sebét lássuk el. - Az eszméleténél lévő áldozat sebét lássuk el, majd fektessük hanyatt, vagy arra az oldalára, ahonnan a vér folyik a füléből. Vállát emeljük meg. Az arc és az állkapocs sérülései Az állcsont és az orrcsont törését soroljuk ide. Ellátásként alkalmazzuk a megfelelő fektetési módot, szükség esetén helyezzünk kötést a sérült részekre. Kulcscsonttörés A kulcscsont törését rendszerint indirekt erő okozza, amely a kinyújtott karra történő esésből vagy a vállra gyakorolt erős ütésből származik. Felismerése: - Fájdalom a sérülés környékén. - A sérült rendszerint megkísérli izmai ellazítását, karját könyökénél fogva alátámasztja, fejét a sérülés irányába dönti. Elsősegély: - Ültessük le az áldozatot. Sérült karját tegyük keresztbe a mellén úgy, hogy ujjai az ellenkező oldali vállat érintsék. - Rögzítsük a kart felkötéssel: A sérült kart vegyük körbe háromszögletű kendővel úgy, hogy a kendő egyik csúcsa az ujjakkal megérintett vállon legyen, másik vége pedig jócskán a sérült oldali könyök alatt. Ezt a véget vezessük fel a hát mögött a váll fölötti véghez kössük őket össze úgy, hogy a csomó a vállgödörben legyen. A lelógó, kiálló részeket tűrjük be a sérült teste és a kar közé. - A felkötött kart rögzítsük a mellkashoz széles átkötéssel. - Szállítsuk kórházba a sérültet. 18. Csont-, ízületi és izomsérülések, Vállficam, A felkarcsont törése, Sérülések a könyökízület körül Vállficam során az erőhatás kimozdítja a felkarcsont fejét a lapockacsont ízületi árkából. A sérülés nagy fájdalommal és a kar mozgásképtelenségével jár. Felismerése: - Mozgásra fokozódó fájdalom. - A fájdalom következtében mozgásképtelenség. - A váll csapottnak és hegyesnek néz ki. Elsősegély: - Ültessük le a sérültet. A sérült kart tegyük keresztbe az áldozat mellkasán olyan szögben hajlítva, amely a legkisebb fájdalommal jár. - Kössük fel a karját háromszögletű kendővel.
65
- A sérült oldal hónaljárkát párnázzuk ki. - Az áldozatot szállítsuk kórházba. Semmiképpen se próbáljuk meg helyretenni a vállízületet. Ne adjunk sem enni, sem inni a sérültnek, mert gyakran altatni kell a beteget a ficam helyretételéhez. A felkarcsont törése A felkarcsont eltörhet középen, de például idős korban gyakori a csont fejének a letörése, közvetlenül a vállízület alatt. Felismerése: - Mozgásra fokozódó fájdalom. - Tapintásra heves fájdalom jelentkezik a törés környékén. - Duzzanat, deformáltság alakul ki. - Rövid idő elteltével véraláfutás keletkezhet. Elsősegély: - Ültessük le a sérültet. A sérült kart tegyük keresztbe az áldozat mellkasán olyan szögben hajlítva, amely a legkisebb fájdalommal jár. - Kössük fel a karját háromszögletű kendővel. - A sérült oldal hónaljárkát, valamint a kar és a test közötti részt párnázzuk ki. - Szállítsuk kórházba a sérültet.
Sérülések a könyökízület körül Hasonlóan a felkarcsont töréséhez az alkar csontjai is eltörhetnek középen vagy a csontfejek közelében. A könyökízület körüli törések során fennáll a veszélye az ott futó idegek és erek -a törött csont éles végeivel történő- elvágásának. Felismerése: - Mozgásra fokozódó fájdalom. - Tapintásra heves fájdalom jelentkezik a törés környékén. - Duzzanat, deformáltság alakul ki. - Ha az orsócsont fejrésze törik el, a könyök merev lesz. Elsősegély hajlítható könyök esetén: -A sérülést lássuk el úgy, ahogy a felkarcsonttörést elláttuk. Elsősegély merev könyök esetén: - Fektessük le a sérültet, a sérült végtagot helyezzük a törzs mellé. A könyököt tilos kiegyenesíteni vagy behajlítani. - Párnázzuk ki a sérült végtag és a test közötti részt. - Kötözzük a sérült végtagot a törzshöz. Először a csuklót rögzítsük, majd a könyök felett a felkart, ezt követően pedig az alkart. - Értesítsük a mentőket és 10 percenként ellenőrizzük a pulzust a csuklónál, hogy tudomást szerezzünk az esetleges ereket ért sérülésekről. 19. Az alkar és a csukló sérülései, A kézfej és az ujjak sérülései, Borda- és mellcsonttörések, Gerincsérülés
66
Az alkar csontjai erős ütés hatására keresztben eltörhetnek. Mivel a csontokat kevés izom védi, ezek a törések gyakran nyíltak. Elsősegély: - Ültessük le a sérültet. - Óvatosan fektessük a sérült alkart keresztbe a mellkason és támasszuk meg. Ha szükséges steril fedő-, vagy nyomókötéssel lássuk el a sebet. - Óvatosan párnázzuk körbe az alkart valamilyen puha anyaggal. - Felkötéssel rögzítsük az alkart, majd rögzítsük a felkart is a mellkashoz. A csomót az ép oldalon elöl kössük meg. -A sérültet ülő helyzetben kell kórházba szállítani. A kézfej és az ujjak sérülései A kézfej sok kis csontból épül fel, amelyek ízületekben csatlakoznak egymáshoz. Ezek közül bármelyik megsérülhet akár közvetlen, akár közvetett erőhatás következtében. A kéz többszörös törését rendszerint beszorulásos sérülések okozzák és ezek súlyos vérzéssel és duzzanattal járhatnak. A kisebb sérüléseket rendszerint közvetlen erőhatás okozza. Elsősegély: - Helyezzen a kézre puha anyagot és pólyálja azt át. - Óvatosan kösse fel a sérült kezet. - A sérültet szállítsuk orvoshoz. Borda- és mellcsonttörések Ha a mellkassérülés a mellkasfalon áthatoló sebzéssel vagy „ablakos” bordatöréssel jár együtt, súlyos légzési nehézség alakulhat ki. Az „ablakos” bordatörés során a mellkas falának egy részét többszörös bordatörés elkülöníti a mellkas többi részétől. Ilyenkor ez a terület belégzéskor befelé süllyed, kilégzéskor pedig kifelé emelkedik, éppen ellenkezőleg, mint a normális légzés során. A bordatörések felismerése: - Fájdalom a sérülés helyén. - Mély légvétel esetén éles fájdalom. A sérült légzése rendszerint felületessé válik. - Nyílt seb a törésnél, a levegő beáramlása a mellüregbe hallatszódhat. - A belső vérzés és a sokk tünetei jelentkeznek. Elsősegély egyetlen borda törése esetén: - Rögzítsük a felső végtagot a sérült oldalon a kar felkötésével. - Szállítsuk kórházba az áldozatot. Nyílt vagy többszörös bordatörés esetén: - Azonnal tegyük zárttá a mellkas falán lévő sebet. - Helyezzük a sérültet félig ülő helyzetbe. Keressük meg azt a testhelyzetet, ami a legkényelmesebb a beteg számára. A sérült oldali végtagot rögzítsük felkötéssel. - Hívjunk mentőt a sérülthez. Gerincsérülés A gerincsérülés legnagyobb veszélye, hogy megsérülhet a gerincvelő is. A gerincvelő igen sérülékeny, és ha károsodik, a sérülés alatti testrész elveszti érző és mozgató beidegződését.
67
Ha a gerinc vagy a perifériás ideg becsípődik egy csigolya vagy porckorong elmozdulása miatt, elszakadhat, ez pedig maradandó idegsérülést okozhat. A gerinctörés veszélyei: Bár a gerincvelő megsérülhet úgy is, hogy a csontokban semmilyen károsodás nem történik, a gerinctörés nagymértékben növeli a gerincvelő-sérülés veszélyét. A csigolyák törését mind direkt, mind indirekt erőhatás okozhatja. A gerincoszlop legsérülékenyebb része a nyaki és alsó háti csigolyák. Gerincsérülést okozhat, ha a hátat vagy a nyakat erős erőhatás érte. Ilyen esetben mindig gyanakodjunk gerincsérülésre, különösen akkor, ha a sérült mozgási vagy érzékelési zavarra panaszkodik. A sérülés előzményei szolgáltatják a legfontosabb információt. Ha a sérült vagy a szemtanúk azt mondják, hogy a balesett során az illető teste erőteljesen előre vagy hátrahajlott, illetve megcsavarodott, akkor feltételezhető a gerinctörés. Az elsősegélyt ennek megfelelően kell alkalmazni. A gerincsérülés lehetséges okai: - Leesés magasról. - Rossz esés tornaeszközről vagy trambulinról. - Ugrás sekély vízbe. - Leesés lóról vagy motorkerékpárról. - Labdajáték közbeni ütközés. - Frontális ütközés (autóval, motorkerékpárral). - Valamilyen nehéz tárgy a sérült hátára zuhan. - A koponya sérülése nagy erejű ütéstől. A gerinctörés felismerése, ha csak a gerincoszlop sérült: - Nyak- vagy hátfájás a sérülés magasságában. Ezt esetleg elfedi egy más testterületen lévő nagyobb fájdalom. - Kiugrás vagy elcsavarodás a normális gerincvonaltól. - Nyomásérzékenység a gerincen A gerinctörés felismerése, ha a gerincvelő is megsérült: -A végtagok tónustalansága. A sérült akaratlagos mozgatási képességének gyengülése vagy megszűnése. - Az érzékelés elvesztése. - Nem normális érzékelés például égés vagy bizsergés érzése. A sérült „merevnek” „nehéznek” vagy „ügyetlennek” érezheti végtagjait. - Légzési nehézségek. Eszméleténél lévő sérült elsősegélye: - Ne mozdítsuk a sérültet abból a helyzetből, amelyikben találtuk, csak ha veszélyben van vagy elveszti az eszméletét. Ha meg kell mozdítani, alkalmazzunk alátolható hordágyat vagy a „fatörzs” görgetést. - Nyugtassuk meg a sérültet. Mondjuk neki, hogy ne mozogjon. - Helyezzük és támasszuk meg fejét semleges előre néző helyzetben, úgy hogy kezeinket a fülére helyezve mozdítjuk meg a sérültet. Tartsuk meg ezt az állapotot. - Értesítsük a mentőket. -Ha nyakcsigolya-sérülésre gyanakszunk, szerezzünk segítséget, és tegyünk összehajtott takarókat vagy egyéb tárgyakat a sérült nyaka és válla köré úgy, hogy az kipárnázottan legyen rögzítve. - Ha a mentők rövid időn belül megérkeznek, tartsuk meg kezeinkkel a sérült helyzetét.
68
Eszméletlen sérült elsősegélye: - Ellenőrizzük a légzést és a pulzust. Ha sérültet az újraélesztéshez el kell mozdítani, tekintettel kell lennünk a sérülésre. - Biztosítsuk az átjárható légutat. A fejet hajtsuk hátra és emeljük meg az állat, de a szokásnál óvatosabban, ügyelve rá, hogy a fej és a nyak egyenes vonalban maradjon. - Ismételten ellenőrizzük a légzést és pulzust ha még mindig nincs légzés és pulzus, alkalmazzunk felváltva befúvós lélegeztetést és külső szívmasszást, amíg a segítség megérkezik. - Ha az újraélesztéshez a sérültet a hátára kell fordítania fejét törzsét és lábait egyenes vonalban kell tartani. Amíg mi a nyakát tartjuk, kérjük meg a segítőtársainkat (ideális esetben öt főre van szükség), hogy gyengéden egyenesítsék ki a sérült végtagjait, és hengerítsék át őt, mintha fatörzs lenne.
20. Csont-, ízületi és izomsérülések, Hátfájás, Medencetörés, Csípőtáji és combsérülések Izomhúzódás vagy az ízületi szalagok rándulása leginkább a hát alsó részén és a nyakon fordul elő. Ezeken a helyeken a csigolyaközi porcok megnyomhatják a gerincvelőt vagy az abból kiágazó idegkötegeket. A hátfájást rendszerint megerőltető torna, görnyedt testtartás, nehéz tárgy emelése okozhatja. A nyakrándulás jellemző az autóbalesetek során jelentkező „ostorcsapó” hatás következményeként. A hátfájást vesebetegség, a nőknél menstruáció is okozhatja. Súlyos hátfájás kísérő jelenségei lehetnek a fejfájás, a láz, a hányás, az agyi vérkeringési zavar, annak további mellékhatásaival. Ilyenkor a betegnek kórházi ápolásra van szüksége. Felismerése: - Tompa vagy akár erős fájdalom a háton vagy a nyakon, amely mozgás hatására általában tovább erősödik. - Valamely végtag mentén terjedő fájdalommal, amely bizsergéssel vagy érzéketlenséggel járhat együtt. - Az izmok görcse, amely a nyak és a hát merev vagy ferde tartását okozza. - Izomfájdalmak, melyek semmilyen testhelyzetben nem enyhülnek. Elsősegély kisebb hátfájás esetén: -A sérültet fektessük a számára legkényelmesebb helyzetben a földre, vagy valamilyen kemény felületre. - Tanácsoljunk pihenést a fájdalom elmúlásáig. A fájdalom tartóssága esetén javasoljuk, hogy keressen fel orvost a sérült. Elsősegély súlyos hátfájás esetén: - Segítsünk a sérültnek lefeküdni és hívjunk orvost. Medencetörés A medencecsont sérülését beszorulás, közvetlen, vagy közvetett erőhatás okozhatja. A medencecsont-sérüléseket súlyosbítja, hogy ilyenkor megsérülhetnek különböző belső szervek, például a húgyhólyag, a húgyvezeték. Mivel a medencecsontot nagy tömegű szövet veszi körül, fennáll a veszélye a súlyos belső szövetkárosodásnak, a belső vérzésnek és a sokkhatásnak.
69
Felismerése: - A sérült nem képes járni, sokszor állva sem tud maradni, habár lábai épek. - Mozgásra fokozódó fájdalom jelentkezik a csípő az ágyék környékén és hát aljának tájékán. - Vér kerül a vizeletbe, különösen férfiak esetében. Sokszor a beteg nem képes vizelni, vagy az fájdalommal jár. - A belső vérzés és a sokk jelei mutatkoznak. Elsősegély: - Fektessük le a sérültet a hátára. Attól függően, hogy az áldozatnak hogy kényelmesebb, nyújtsuk ki lábait, vagy éppen ellenkezően, térdben hajlítsuk be és polcoljuk alá. - Ha az nem jár fájdalommal pólyakötéssel akadályozzuk meg az alsó végtagok mozgását. A végtagok csontos pontjait (térd, boka) párnázzuk ki. - Értesítsük a mentőket, ügyeljünk a sokk, illetve a belső vérzés okozta tünetekre. Csípőtáji és combsérülések A combcsont törését nagy erőhatás okozhatja, idős korban azonban már akár egy kisebb esés is ehhez a sérüléshez vezethet. A combcsont törése sokkfolyamatot okozhat. Felismerése: - Fájdalom a törés helyén. - Mozgáskor heves fájdalom, a végtag nem terhelhető. - A sokk jelei mutatkoznak. - A comb rövidülése, mert az erős combizmok összehúzzák a törött csont végeit. - A térd és a lábfej elfordulása. Elsősegély: - Fektessük le a sérültet. Segítőtársunkat kérjük meg, hogy tartsa meg a lábat a törés felett és alatt. - A bokánál fogva egyenesítsük ki a lábfejet. - Értesítsük a mentőket, miközben segítőtársunk a megérkezésükig tartja a sérült lábat. - Védekezzünk a sokk ellen, de ez esetben a sérült végtagot ne emeljük fel. - Ha a mentők érkezéséig sokat kell várni, rögzítsük a sérült végtagot az éphez, sínként használva azt. Kössük össze először a bokát, majd a térdeket, ezt követően pedig kössük össze a lábakat a törés alatt és felett is. A boka és a térd tájékát párnázzuk ki. 21. A térdízület sérülései, A lábszár sérülései, Bokaficam A térdízületet erős izmok és térdízületek tartják, és elölről a térdkalács védi. Ezek bármelyike megsérülhet közvetlen ütés, erőszakos csavarás vagy húzódás következtében. Felismerése: - Fájdalom, amely a sérülés helyétől szétterjed, majd mélyen az ízületből érezhető. - Ha a térd behajlított helyzetben „megmerevedett”, éles fájdalom jelentkezik a kiegyenesítés megkísérlésekor. - A térdízület gyorsan bedagad. Elsősegély: - Segítsünk lefeküdni a betegnek, a végtagjait támasszuk meg a neki legkevésbé fájdalmas testhelyzetben. - Ha a végtagot rögzíteni kell, tegyünk a sérült ízület köré kipárnázást. - Értesítsük a mentőket. A sérültet hordágyon kell kórházba szállítani.
70
A behajlított térdet ne egyenesítsük ki, ne adjunk sem enni, sem inni a sérültnek, mert lehet, hogy a kórházba szállítást követően altatni kell a beteget.
A lábszár sérülései A lábszár sípcsontjának eltöréséhez erős ütésre van szükség, azonban a szárkapocscsont akár egy bokaficamot kísérő elcsavarodástól is eltörhet. Ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy bár a sérült fájdalmat érez de képes járni, mivel a sípcsont viseli a test terhelését. Felismerése: - Fájdalom a törés helyén. - Mozgatásra, tapintásra fokozódó fájdalom. - Duzzanat. - Nyílt törés keletkezhet. - Járásképtelenség. Elsősegély: - A sérültet fektessük le és tartsuk meg a sérült lábat. Ha nyílt törése van az áldozatnak, tegyük azt szabaddá és lássuk el. - A sérült lábszárat a bokánál fogva, a sípcsont irányába húzva egyenesítsük ki. - Hívjunk mentőt. A mentők megérkezéséig tartsuk a végtagot a kezeinkkel. A lábszár sérülései A lábszár sípcsontjának eltöréséhez erős ütésre van szükség, azonban a szárkapocscsont akár egy bokaficamot kísérő elcsavarodástól is eltörhet. Ez utóbbi esetben előfordulhat, hogy bár a sérült fájdalmat érez de képes járni, mivel a sípcsont viseli a test terhelését. Felismerése: - Fájdalom a törés helyén. - Mozgatásra, tapintásra fokozódó fájdalom. - Duzzanat. - Nyílt törés keletkezhet. - Járásképtelenség. Elsősegély: - A sérültet fektessük le és tartsuk meg a sérült lábat. Ha nyílt törése van az áldozatnak, tegyük azt szabaddá és lássuk el. - A sérült lábszárat a bokánál fogva, a sípcsont irányába húzva egyenesítsük ki. - Hívjunk mentőt. A mentők megérkezéséig tartsuk a végtagot a kezeinkkel. Bokaficam A bokatörést a lábszár törésének megfelelően kell elsősegélyben részesíteni, a rándulást a „sérülések típusai” fejezetben ismertetett módon kell ellátni. Felismerése: - Fájdalom, amely a boka terhelésére fokozódik. - Duzzanat a bokán.
71
Elsősegély: - Vegyük le a cipőt, zoknit, harisnyát, szabadítsuk meg a lábszárat a hosszú nadrágtól. Az esetleges lábujjgyűrűket vegyük le. - Helyezzük nyugalomba és olyan helyzetbe a sérült bokát, ahogy az a sérültnek a legkisebb fájdalommal jár. - Ha a sérülés az elmúlt percekben következett be, hűtsük jéggel, vagy hideg borogatással a duzzanatot. - Párnázzuk körül a bokát és kössük át rugalmas pólyával. - Emeljük fel és párnázzuk alá a sérült végtagot. - Tanácsoljuk a betegnek, hogy pihentesse lábfejét és ha a fájdalom nem enyhül, keresse fel orvosát. 22. A lábfej törései A lábfej apró csontjainak törését általában beszorulásos terhelések okozzák. Az ilyen sérüléseket kórházban kell kezelni. Felismerése: - Fájdalmas járás. - A mozgásra fokozódó fájdalom. - Duzzanat, amit bőr alatti bevérzés, véraláfutás kísérhet. Elsősegély: - Vegyük le a cipőt, zoknit, harisnyát, szabadítsuk meg a lábszárat a hosszú nadrágtól. Az esetleges lábujjgyűrűket vegyük le. - Emeljük fel a lábfejet és támasszuk alá. - Tegyünk hideg borogatást, vagy jeget a sérült lábfejre. - A lábfejet emelt állapotában megtartva, juttassuk kórházba a sérültet. Gyakorlati órák feladatai 1. Balesetet észlelsz. Az egyik gépkocsiban egy sérültet találsz. Nem beszél, nem mozog, szemei csukva vannak. 2. Társad favágás közben láncfűrészével véletlenül saját lábszárába vágott. A roncsolt sebből élénkpiros vér nagy nyomással, lüktetve spriccel. 3. Barátod autószereléshez készülődve, elővigyázatlanul lecsavarta a gépkocsi hűtőjének zárósapkáját. A forró fagyállós hűtővíz arcára és fedetlen mellkasára fröccsent. 4. Az irodába belépve munkatársad a földön fekve találod. Nem mozog, nem beszél, körülötte gyógyszeres dobozok, kezében búcsúlevél. 5.A garázsba benyitva, földön fekvő, szemeit csukva tartó embert látsz. Az autó motorja jár. 6. Egy fiatalember öngyilkossági szándékkal pohárnyi hypo-t ivott. 7. Egy kisgyermek apró játékokkal játszik. Hirtelen fuldokolni kezd, hörgő, sípoló hangot hallat. Erős légszomjjal küzd.
8. Társad megcsúszott, elesett. Bal karját mozgatni nem tudja, fájdalomra panaszkodik, a végtag láthatóan deformált.
72
9. Társad futás közben rosszul lépett. Bal bokájában hirtelen erős fájdalmat érzett. Rövid idő múlva jelentős duzzanat keletkezik és a fellépő heves fájdalom miatt, már nem tudja végtagját terhelni. 10. A gyümölcsfán játszó gyermek leesett, nem emlékszik a történtekre, bal füléből vér szivárog. 11. Családtagod ablaktisztítás közben a létráról leesett, dereka fáj lábait nem tudja mozgatni. 12. Barátod szemébe fémszilánk pattant. 13. Takarítás közben, sósav fröccsent a szemedbe. 14. Étkezés közben társad hirtelen nyakához kap, láthatóan nem kap levegőt, hangot adni nem tud. 15. Szomszédod üvegajtónak esett. Állva találod a sérültet, akinek alkarján erősen vérző vágott sebet látsz. A vér élénkpiros színű, lüktetve távozik. 16. Egy 9 éves gyermek, véletlenül háztartási sósavat ivott. 17. Munkatársadnak spontán vérezni kezdett az orra. 18. Karambol során berobbant a szélvédő. A vezető szemébe üvegszilánk fúródott. 19. Az előtted haladó kerékpáros elesik. Sérült könyöke fájdalmasan duzzadt, deformált. 20. Gépkocsid kigyulladt. Szomszédod segít a lángokat megfékezni, de közben mindkét alkarja megégett. Alkarját tejföllel, étolajjal szeretné bekenni. 21. Utcai verekedés során egy járókelőt késsel megsebesítettek. Te érkezik elsőként a helyszínre. A sérült nyakán tátongó vágott sebből élénkpiros vér sugárban spriccel. 22. Szomszédod ijedten szalad át hozzád, mert hazaérve feleségét az ágyon fekve találta, mellette búcsúlevél, és gyógyszeres fiolák voltak. Szólításra nem reagál, légzés nem észlelhető, de a nyaki ütőér lüktetése tapintható. 23. Baleset helyszínén egy motoros a földön fekszik, hiába szólítják, rázzák, nem reagál. A fején lévő bukósisak alól hányadék szivárog. 24. Gyalogos gázolás helyszínén, a sérültet a földön fekve találod. Szólításra nem reagál, jobb combja duzzadt deformált. 25. Vezetés közben a mögötted ülő utas az ülésről lecsúszik, mind a négy végtagjában, illetve egész testében, görcsös izommozgást észlelsz. 26. Közúti baleset során motorkerékpárost találsz az úttesten mozdulatlanul, fején bukósisak. 27. Szomszédod ablaktisztítás közben megcsúszott, ablaküvegbe esett. Arca sápadt, verejtékes erősen vérző alkarjából az élénkpiros vér lüktetve ürül. 28. Úton közlekedve, tartálykocsit talál árokba borulva, rajta borostyánsárga tábla különböző számokkal. A tartályból folyadék szivárog. A kocsi vezetője, a járműből kiesett, az úttesten mozdulatlanul fekszik, ruházata látszólag nem szennyezett.
73
29. Lovaskocsiról a hajtó és utasa leesett. A hajtó az úttesten fekszik bal combja rendellenes helyzetben kifordulva. Az utas ingerekre nem reagál, lehelete alkohol szagú. 30. Garázsba benyitva ismerősöd a járműben ülve, a kormányra borulva találod. A jármű motorja jár. 31. Építkezésen az állványzat összeomlott. A rajta tartózkodó munkás a hátára esett, szólításra nem válaszol. Félő, hogy a szomszédos állványzat is összeomlik. 32. Építési állványzatról egy munkás leesett. Jobb karja erősen fáj, bőrét a törött csontvég átszúrta, a vérzés szivárgó jellegű. 33. 4 éves gyermek véletlenül forróvizes edénybe nyúl. Jobb karján bőrpírt és hólyagot látsz. 34. Egy motoros előtted haladva felbukik, bal lábszárának középső harmada duzzadt, deformált, és erősen fájdalmas. 35. Ismerősöd, a jeges úton elcsúszott, jobb karja duzzadt, deformált, fájdalmas. 36. Buszon állva utazó személy hirtelen fékezést követően bal vállában heves, lüktető fájdalmat érez. Mozgatni nem tudja. 37. Személygépkocsi utasát, a roncsba szorulva találod. Szeme nyitva, segítséget kér. Bal alkarján lévő roncsolt sebből bő, folyamatosan áramló vérzés látható. 38. Gépkocsivezetés közben, egy 50 év körüli férfi, hirtelen nagyon erős mellkasi fájdalmat érez, verejtékezni kezd. Elmondása szerint korábban szívbetegséggel már kezelték. 39. Öngyilkossággal többször fenyegetőző szomszédod, több napja nem láttátok, ezért rátörtétek a lakásajtót. Eszméletlenül a földön fekve találjátok. 40. Autóroncsba beszorulva egy sérült ül. A fejtetőn erős vérzést észlelsz. 41. Baleset helyszínére érkezel, ahol egy úttesten fekvő sérültet találsz. Szemtanúk szerint, egy személygépkocsi ütötte el. 42. Motor gépkocsival ütközött. A földön fekvő motoros mindkét lábszára deformált, duzzadt, szemei nyitva vannak. 43. Egy autó fának ütközött. Az ülésben ülő vezetőnél, légzést nem észlelsz. 44. Autóban utazó társad szendvicset fogyaszt. Hirtelen fékezést követően fulladozni kezd, majd bőre kékes színűvé válik, levegőért kapkod. 45. Autószerelés közben, a szerelő csuklóját egy éles lemez megsértette. A sebből élénkpiros vér nagy nyomással lüktetve spriccel. 46. Idős hozzátartozód bal lábszárából bőséges vérzés indult meg, melynek színe sötét, és egyenletesen folyik. 47. Sápadt személyt találsz az úttest szélén ülve, az árokban összetört kerékpár hever. A sérült nem emlékszik a történtekre. 48. Az előtted haladó kerékpáros felbukik. Homlokán szivárgó vérzést látsz, vállát fájlalja, karját mozdítani nem tudja.
74
49. Személygépkocsi fának ütközött. A jobb első ülésen ülő sérült légvételre fokozódó, mellkasi fájdalomra panaszkodik. 50. Egy balesetben a gépkocsi vezetője megsérült, bal füléből vér szivárog. Már nem az autóban van. 51. Autószerelés közben a szerelő kezére és arcára akkumulátorsav fröccsent. 52. Buszmegállóban várakozó hölgy összecsuklik. A jelen lévők padra akarják ültetni. 53. Kerékpáros a lejtős úton a járdaszegélynek ütközött. A fejét ütötte meg, homlokán diónyi duzzanat, a történtekre nem emlékszik. 54. Oszlopnak ütközött személygépkocsiban a kormányra borulva sérültet talál. Bal halántéka táján szivárgó vérzést észlel, szólításra nem válaszol. 55. Az előtted haladó gépkocsi árokba borul. A roncsból egy férfi és egy nő mászik ki. A férfinak szemmel látható sérülései nincsenek. A nő füléből vér folyik, kezein horzsolások láthatók. 56. Villanyszerelés közben munkatársad áramütést szenved. 57. Egy üzletben sorban álló idős nő elsápad, összecsuklik, néhány vásárló, egy rekeszre ülteti, és úgy tartja. 58. Baleset helyszínére érkezve két sérültet találsz. Egy fiatalember szerint az egyik sérült nem lélegzik, a másik eszméletlen. 59. Egy baleset helyszínén, három sérültet találsz. A vezető a volánra borulva, a mellette ülő sérült nehézlégzésre panaszkodik mellkasa sérült, a harmadik a hátsó ülésen fekszik, bal combja erősen fájdalmas, duzzadt. 60. Munkatársad üvegajtónak esett, bal csuklója erősen lüktetve vérzik, a vér élénkpiros. A helyiségben tartózkodók zsineggel próbálják felkarját elkötni. 61. Egy motoros elesett. Orrából és jobb füléből vér szivárog. Zavartan, összefüggéstelenül beszél. Bukósisak nem volt a fején. 62. Egy kerékpáros elesett. A kormány a hasát ütötte meg, ami feszül és fáj. 63. Egy gyermek leesett a fáról. Hasát egy ág megütötte. Arca hamuszürke, verejtékes, viselkedése feltűnően csendes. 64. Egy motoros bukott. Alkarja duzzadt, a törött csontvég látszik. 65. Egy balesetet követően egy gépkocsi kigyulladt. A vezető mindkét alkarja megégett. A fájdalomra panaszkodó sérült mindkét alkarján hólyagokat lát. 66. Egy üzletben egy vevő megcsúszott és egy üvegajtónak esett. A törött üveg a jobb könyökhajlatát sebesítette meg. Az erősen vérző sebből egyenletesen folyik a sötétpiros vér. A sérült csuklójára valaki nyomókötést helyezett. 67. Egy szórakozóhely mellékhelyiségében mozdulatlanul fekvő fiatalt talál. Egyik könyökhajlatában számtalan szúrásnyom, másik kezében fecskendő.
75
68. Buszon utazva a melletted álló utas, egy hirtelen fékezést követően egy fém kapaszkodónak esett. Mellkasát ütötte meg, légvételkor szúró fájdalmat érez. 69. Kerékpárost gázolt egy gépkocsi. Hasát fájlalja, szomjúságról panaszkodik, téged kér meg, hogy autódon hazavigyed. 70. Társad véletlenül benzint nyelt. 71. Baleset látványától társad rosszul lesz, összeesik, a földön fekve marad. 72. Gépkocsid becsapódó ajtaja, utasod fejét megsebesíti. A homlok bal oldalán lévő zúzott sebből folyamatosan, sötétvörös vér ürül. 73. Váróteremben egy idős ember rosszullétre panaszkodik. Elmondása szerint cukorbeteg, cukros folyadékot kér. Mire a folyadék megérkezik, a beteg a padon fekve nem mozdul, szólításra nem válaszol. 74. Motoros gépkocsival ütközött. A sérült a járdaszegélyre esett, háta fáj, bal lába zsibbad. 75. Gyalogost gázoltak. A sérült hozzávetőleg egy percig mozdulatlanul feküdt az úttesten, majd felült. Bal füléből vér szivárog.
76
ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: -
a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer megalapozása;
-
tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik;
-
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából legfontosabb ismeretekkel: a környezet fogalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés formáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcsolatosan.
2. A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. 3. Az iskolai környezeti nevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: a) a helyi tantervben szereplő … tantárgyak tananyagai (A megfelelő tantárgyakat a kerettantervi szabályozás alapján a helyi tantervbe kerülő tantárgyak ismeretében lehet majd beírni.) b) az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott ismeretek; c) a környezeti nevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: -
a szelektív hulladékgyűjtés megszervezése az iskolában.
77
VI. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
78
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK
1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az egységes alapokra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése.
A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni: -
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
-
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
79
-
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
-
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
-
Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
-
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
-
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
a) Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése az iskola minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományápolással kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint a felelősöket a nevelőtestület éves munkatervében határozza meg. Rendezvények: - nemzeti ünnepek rendezése a tanárok és tanulók közreműködésével, - kiállítások szervezése, - a 12. évfolyamosok számára szalagtűző ünnepség - ballagási ünnepség a tanárok és a diákok részvételével - ünnepélyes tanévnyitó ünnepség - ismeretterjesztő előadásokon való részvétel b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. d) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan hátrányos
80
helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. e) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. f) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves munkatervében határozzák meg. g) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. h) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
81
i) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni. j) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
82
VII.A pedagógusok helyi intézményi feladatai 1.
A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
2.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás - Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása. - A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). - Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. - A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon - Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon - A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. - A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. - A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.
3.
A tehetséges tanulók gondozása - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
83
-
Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
4.
A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése - Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. - A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. - A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára. - Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
5.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása - Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás). - Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség). - Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. - A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.
6.
Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel - Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. - Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon. - Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.
84
7.
Munkafegyelem, a munkához való viszony - A munkaköri kötelességek teljesítése. - Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. - Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. - Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
8.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében - Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. - Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. - Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. - Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
9.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés - Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. - Továbbképzéseken való részvétel. - A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. - Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
10.
Az iskolai munka feltételeinek javítása - Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. - Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. - Az iskolai alapítvány működésének segítése. - Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). - Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. - Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
11.
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában - Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. - Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. - Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
12.
Aktív részvétel a tantestület életében - A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. - Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
85
-
Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
13.
Az iskola képviselete - A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. - Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. - Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. - Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. - A település rendezvényein, eseményein való részvétel. - Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
14.
A vezetői feladatok ellátása - Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. - Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. - A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
15.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal - A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. - Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. - Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. - Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
Nevelési módszereink: Mivel nagyrészt 16–20 évet betöltött tanulók a hallgatóink, a nevelés azt gondolhatnánk már kevésbé fontos. Ezzel ellentétben eddigi tapasztalataink is azt mutatják, hogyha más, kifinomultabb módszerekkel is, de nagy hangsúlyt kell helyezni a nevelésre. Iskolánkban alkalmazott nevelési eljárások:
86
Közvetlen módszerek
Közvetett módszerek
Szokások kialakítását cél-
– követelés
– tanulói közösség te-
zó, beidegző módszerek
– gyakoroltatás
vékenységének meg-
– segítségadás
szervezése
– ellenőrzés
– közös célok kitűzése,
– ösztönzés
elfogadtatása – hagyományok kialakítása – ösztönzés
Magatartási modellek be-
– elbeszélés
– nevelő részvétele a
mutatása, közvetítése
– tények, jelenségek
tanulók közösségi te-
bemutatása,
vékenységében,
– nevelő személyes pél-
– követendő egyéni és
damutatása
csoport minták kiemelése a közösségi életből
Tudatosítás
– magyarázat, beszélge-
– felvilágosítás a betar-
tés
tandó magatartási nor-
– tanulók önálló elemző
mákról,
munkája
– vita
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A társadalmi esélyegyenlőtlenségek megnövekedtek és ezek hatására a szociális problémák tömege jelent meg az iskolákban. Ma az iskola egyre több családi nevelési feladat átvállalására is kényszerül. A nevelési zavarok leggyakrabban magatartási zavarból erednek. A magatartási zavar vezető tünete mindig a családba, az iskolai közösségbe, a társadalomba való beilleszkedés nehézsége, az elfogadott társadalmi normáktól eltérő viselkedés. A viselkedészavarok, magatartászavarok kialakulása biológiai, pszichológiai, szociális okokra vezethető vissza. A viselkedészavarral küzdő gyerekeknek általában a tanulmányi eredménye is gyenge, rendszerint alulteljesítenek.
87
Tapasztalatunk, hogy a középiskolába készülő tanulók beilleszkedését zavaró tényezők közül a következők a jellemzők: -
új iskola, más környezet, új és nehezebb körülmények,
-
pubertással, ifjúkorral járó élettani problémák,
-
képességeik hiányos ismerete, használata,
-
neveltetésbeli, felfogásbeli különbségek.
Feladatok, tevékenységek: -
Folyamatosan figyeljük diákjainkat és megpróbáljuk a nehézségekkel küzdő gyermekeket idejében felismerni.
-
Az osztályfőnökök és szaktanárok egyéni beszélgetések során próbálják meg a diákokkal együtt megkeresni a problémát előidéző okokat.
-
Elsődleges eszközünk a jutalmazás, a pozitív megerősítés
Súlyos zavarokkal, problémákkal küzdő diákjainknál igénybe vesszük orvosok, pszichológusok segítségét.
88
VIII. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. 2. Munkánk során kiemelten kezeljük - a sajátos nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését.
-
-
-
-
-
1. Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása, az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi tantervének, a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek, a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás, a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása, speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök, képességfejlesztő játékok, eszközök, számítógépek fejlesztő programokkal. 2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
89
-
-
-
a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. 3. A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés; iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). 4. A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik; szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; egyéni foglalkozások; a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
90
IX. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok – A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának formái 1. Az iskola közösségeinek együttműködése Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. Az együttműködés fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések, - stb. 3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a … helyiségben elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 5. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. 6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal), az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A szakmai munkaközösségek együttműködése 1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. 2. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések, - iskolán kívüli továbbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek. 3. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az intézményi tanács és az iskola közösségeinek együttműködése 1. Az intézményi tanács az iskola közösségeivel az intézményi tanács teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja egymással a kapcsolatot.
91
2. Az intézményi tanács tagjai rendszeres időközönként – évente legalább … alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az intézményi tanács tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az intézményi tanács felé továbbítani. 3. Az intézményi tanács ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt: - az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.) - stb. 4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola igazgatója rendszeresen – évente legalább … alkalommal – köteles tájékoztatni az intézményi tanácsot.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, - a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: - a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); - tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer; - sportélet; - túrák, kirándulások szervezése; - kulturális, szabadidős programok szervezése; - a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap). 5. Ezekben a kérdésekben - az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
92
a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, - a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője. -
6.
7.
8.
9.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: - az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, - az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. b) Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. b) Szülői értekezlet. Feladata: - a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, - a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
93
saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra. Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) d) Nyílt tanítási nap. Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. 3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. 4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak. 5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel. 6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az iskola honlapján; - az iskola fenntartójánál; - az iskola irattárában; - az iskola könyvtárában; - az iskola nevelői szobájában; - az iskola igazgatójánál; - az iskola igazgatóhelyetteseinél; - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél
94
95
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - Az intézmény fenntartójával: - A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal - A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel - A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel - A területileg illetékes nevelési tanácsadóval A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával. A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. 3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 5.
X. A nevelő–oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere, a felvétel-átvétel szabályai Az iskola felvételi rendje - Kilencedik évfolyamra a közoktatási törvény értelmében minden 8. általánost végzett személy fölvehető (felvételi vizsga nélkül), aki a tankötelezettség törvényében előírt feltételeknek megfelel. - A szakmai tanulmányokat végzett, iskolánkban érettségi bizonyítványt szerezni kívánó hallgatóknak egyéni elbírálás alapján lehetőséget biztosítunk arra, hogy tanulmányait magasabb évfolyamon kezdje meg. - A középiskolákban megkezdett, de abbahagyott tanulmányok iskolánkban történő folytatásánál szintén egyéni elbírálás alapján dönt az intézmény igazgatója (nevelőtestülete) a tanulmányokba való bekapcsolódásról. Az elvégzett osztályok beszámításra kerülnek, ha a kihagyás nem haladta meg az öt évet. Az iskola, ha indokoltnak látja különbözeti–, osztályozó vizsga letételét írhatja elő.
96
1. A tanítás rendje: a) nappali rendszerű oktatás esetén: hétfőtől-péntekig de. 8:00 órától du. 19:00 óráig b) esti rendszerű oktatás esetén: heti 3 alkalommal du. 13:00 órától du. 20:00 óráig Az órák 40 percesek, közöttük 5 perc szünettel. Az első három évfolyamon 30 tanítási hetet tartunk, a negyedikben 28at. Ezen kívül szervezzük meg a beszámolókat és az év végi vizsgát. A beszámolók és az év végi vizsgák rendjét minden évben a nappali tagozat éves munkarendjétől függően határozzuk meg, lehetőségekhez képest az év folyamán egyenletesen elosztva. c) OKJ–s képzés esetén: hétfőtől-péntekig de. 8:00 órától du. 20:00 óráig d) Tanulói kérésre szombaton is lehet tanórákat tartani. 2. Az iskola átjárhatósága, a magasabb évfolyamba lépés lehetőségei: A tanítási órákon való részvétel kötelező. A beszámolókon és vizsgákon a részvétel kötelező: a beszámolókról a tanuló alapos indok alapján halasztást kérhet. A halasztás iránti kérelmet a beszámoló előtt, írásban kell beadni. Ha a tanuló a beszámolókon nem jelenik meg, és erről egy héten belül nem hoz igazolást, tanulói jogviszonya megszűnik, melyről írásban értesítjük. A felsőbb osztályba lépés feltétele: ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette a tanuló minden osztályzata az előírt tárgyakból legalább elégséges, valamint az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az esetben a tanuló továbbhaladásáról az iskola nevelőtestülete dönt. Ha a tanuló az iskola évfolyamának megismétlését kéri abban az esetben is, ha egyébként felsőbb osztályba léphetne, az engedély megadására a tanulónak kérvényt kell benyújtania az iskola igazgatójának. Az engedély megadásáról az igazgató dönt. A pedagógiai értékelés és ellenőrzés rendszere Vizsgarend Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit az alábbi vizsgákon nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik a tanulók: Osztályozó vizsga: bizottság előtt tehető le az év teljes anyagából egy vagy több tantárgyból, esetleg minden tantárgyból. Az esti tagozatos tanulóknál akkor is szükséges, ha a hallgató kettő vagy több negyedévi vizsgán nem vett részt.
97
Különbözeti vizsga: más iskolából érkezettek esetében, vagy más iskolatípusban tanulóknál az igazgató írja elő a tantervi követelményeknek megfelelően. Az osztályozó, különbözeti, negyedévi vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Javítóvizsgák: Minden év augusztus 15 – 31 között (a többször módosított 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet 25.§. (1) bekezdése alapján). Pontos idejét a tanév rendjére vonatkozó miniszteri útmutató tartalmazza. Különbözeti és beszámoltató vizsgák: szervezése a 11/1994 (VI. 08.) MKM rendelet 25.§.– 26.§. alapján történik. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatjuk. A tanári osztályzat és értékelés Az osztályzatok megállapítása az évközi beszámolók és az év végi vizsga jegyei alapján a szaktanár feladata. Az egyes tanulók, hallgatók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezletén áttekinti és a tanár által megállapított osztályzatok alapján dönt a diákok magasabb évfolyamba lépéséről illetve javítóvizsgára utasításáról – lehetőségéről kettő tantárgyat meghaladó minősítés esetén. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanév közben adott érdemjegyek átlagától a nevelőtestület az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja. Szöveges értékelés: Az értékelés alapját a tanulói füzet, munkafüzet, a tanár feljegyzései, a beszámolók, az iskolai és a házi dolgozatok adják. Megajánlott jegyek: Amennyiben a tanuló valamennyi – a tanévre előírt – kötelezettségét teljesíti, a tanév végén megajánlott jegyet kap. Ezt joga van elfogadni vagy, nem elfogadni. Ha nem fogadja el, a 37. héten az adott tárgyból osztályozó vizsgát tehet. Megajánlott jegyet a tanuló akkor kaphat, ha a tanév során megszerzi a heti óraszám négyszeres szorzatának megfelelő számú osztályzatot. A kötelező érettségi tárgyakból a tanuló évi kettő, a választható tárgyakból évi egy házi dolgozatot készít. A dolgozatok témáját a szaktanár határozza meg. A megajánlott jegy kritériuma az évi 2 – 2 alkalommal otthon írt 4 – 6 oldalas esszé elkészítése és leadása. Azon tantárgyakból, melyekből az iskola érettségire felkészítést nem biztosít (pl.művészeti ismeretek) évi egy házi dolgozat alapján osztályoz a szaktanár.
98
Az iskolai beszámoltatás, a számonkérés követelményeit, a magatartás, szorgalom értékelésének és minősítésének követelményeit – a jogszabály keretei között – a diákok számára pontosítjuk. Alapelvek az ellenőrző, értékelő munka során: -
betartjuk az ellenőrzés során a rendszerességet és a sokszínűséget ez a mérvadó
-
az értékelési rendszert következetesen alkalmazzuk
-
az értékelést nyilvánosságra hozzuk és kiszámítható, igazságos értékelést kívánunk megvalósítani az írásbeli dolgozatokról és a szóbeli feleleteknél
A nappali tagozatos tanulók esetén 3 – 4 osztályzat szükséges egy – egy félévben. Az esti tagozatos hallgatók írásbeli vizsgát tesznek negyedévenként matematikából, magyar nyelv és irodalomból. Szóbeli vizsgát tesznek magyar nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból, fizikából, biológiából és kémiából 10. osztályban. Ha más szabályzat nem írja elő; az írásbeli feladatoknál, dolgozatoknál javasoljuk a teljesítményt a következőképpen értékelni. - 0–30 % elégtelen - 31–45 % elégséges - 46–65 % közepes - 66–85 % jó - 86–100% jeles A tantárgyi jellegzetességeket figyelembe véve a tanári szabadság érvényesülhet egyes esetekben pl. írásbeli felelet rövidsége miatt, OKJ–s gyakorlati számonkérésnél stb. Jeles: önálló, jól felépített, logikus a felelet, látja az összefüggéseket és ismétlési kérdésre is felelni tud. Jó: összefüggően adja elő az ismeretanyagot, jól felépített az anyag, de csak segítséggel látja az összefüggéseket. Közepes: szaggatottan előadott anyag, a tényeket segítséggel sorolja fel, az összefüggéseket kevéssé képes feltárni. Elégséges: a felelet hiányos, a tényeket nehezen sorolja fel, rendszerezni nem képes, több segítő kérdésre nem tud felelni. Elégtelen: elfogadhatatlan, még sok segítő kérdés esetén sem tud megfelelő választ adni.
99
Magatartás értékelése csak nappali tagozatos oktatás esetén szükséges Iskolánkban: Példás: ha viselkedése, magatartása példamutató az osztály közössége előtt. Bekapcsolódik a közösségi munkába, az osztályban tanító tanárok nagy része is példamutatónak tartja, vállalja az iskolai követelményeket. Jó: ha viselkedése nem kifogásolható, részt vesz a közösségi munkában, nem kezdeményező, udvarias, tisztelettudó vigyáz iskolája jó hírnevére. Változó: magatartásával, magatartás kultúrájával szemben kifogások merülnek fel, esetleg ezek a dolgok ismétlődhetnek, nem szívesen vállal részt a közösségi munkákban, felelősségtudata ingadozó, hangneme kifogásolható, nem mindig udvarias, valamely fegyelmező intézkedést kapott. Rossz: nem tartja be a házirend szabályait, vagy hiányosan, rossz példát mutat, durva, tiszteletlen a magatartása, a közösséget bomlasztja, viselkedéséért fegyelmező, vagy fegyelmi intézkedésben részesült. Ezeket az intézkedéseket módosíthatják: -
az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó pontok,
-
jó eredmény, tevékenység az iskola jó hírnevéért.
Szorgalom értékelése: csak nappali tagozatos oktatás esetén szükséges. Iskolánkban: Példás: minden munkáját pontosság, rendszeresség jellemzi, készülése mindennapos, az órákon aktív szorgalmával próbálja pótolni képességeinek hiányát Jó: eredménye képességeinek megfelelő, általában készül az órákra, különleges erőfeszítéseket nem akar tenni a jobb eredmény eléréséért. Változó: iskolai munkájában – tanóra, házi feladat – nem mindig igyekszik, figyelmeztetni kell kötelességeire, felszerelése hiányos, többször nem ír házi feladatot Hanyag: tanulmányi munkája erősen kifogásolható, nem kötelességtudó, megbízhatatlan, még képességeinek megfelelően sem akar dolgozni. Dicséret, jutalom illeti azt a tanulót, aki: Kiemelkedik tanulmányi munkájában Iskolán kívüli tevékenységével dicsőséget hoz az iskolának, Közösségi munkája kiváló, példamutató Formák: Dicséret:-szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi
100
Jutalom: könyv, emléktárgy A dicséretet, jutalmat a szaktanár, osztályfőnök, igazgató, nevelőtestület kezdeményezhet Mérés, értékelés, ellenőrzés A nevelő–oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési– oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek iskolánkkal szembeni igényeinek, elvárásainak történő megfelelést szolgálja. 1). A belső, intézményszintű ellenőrzést végzi: -
főigazgató, igazgató vagy tagintézmény vezető
Az ellenőrzés célcsoportja: -
pedagógusok,
-
pedagógiai segítők, technikai dolgozók,
-
tanulók
Az ellenőrzés kiemelt időszaka: -
tanév rendjével összefüggően– tanévkezdés, félév, tanévzárás
-
egy adott tevékenység befejezésekor,
-
a tevékenység közben
Az ellenőrzés kiemelt módszerei: -
adatszolgáltatás ellenőrzése,
-
dokumentumok ellenőrzése, elemzése,
-
helyszíni ellenőrzés az oktatás–nevelés folyamatában
-
óralátogatás
Az ellenőrzés kiemelt területei: -
új pedagógusok,
-
új tantervek bevezetése,
-
új tankönyv, taneszköz beválásának vizsgálata
Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokba és az iskola belső szabályzataiban meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskolai belső ellenőrzés rendjét belső ellenőrzési terv határozza meg.
101
A nevelő–oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős Az ellenőrzési tervben nem szereplő, eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés módszerei: -
tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
-
írásos dokumentumok vizsgálata,
-
tanulói munkák vizsgálata,
-
beszámoltatás szóban írásban,
-
mérések, vizsgálatok.
Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A tanulók tanulmányi munkájával kapcsolatos értékelési feladatokat az iskola helyi tanterve tartalmazza. Minőségbiztosítás Az iskolában folyó minőségbiztosítási tevékenység célja az Oktatási Minisztérium által létrehozott COMENIUS 2000 Minőségfejlesztési Programiroda által ajánlott partnerközpontú működést szolgáló modell megvalósítása. A partnerközpontú működés alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban: tanulók, szülők, pedagógusok, és fenntartó) elégedettségének növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is. A partnerközpontú működés megvalósítását az alábbi tervezet szerint kívánja megvalósítani: -
A nevelőtestület elméleti felkészülése
-
Nyitott önértékelés, intézményen belüli helyzetfelmérés
-
A partnerek – az érdekelt felek – azonosítása
-
A partnerek – az érdekelt felek – iskolánkkal szemben támasztott igényeinek és elégedettségének felmérése
-
A partnerek megismert igényeinek és elégedettségének elemzése
-
A nevelő – oktató munka céljainak és prioritásainak felülvizsgálata és módosítása
-
Intézkedési terv készítése a nevelő – oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérésére
102
-
A nevelő – oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérésére kidolgozott intézkedési terv megvalósítása. A nevelő – oktató munka új – vagy módosított – céljainak elérésére kidolgozott intézkedési terv megvalósításának értékelése az intézkedési tervben meghatározott időközönként. (Ha szükséges újabb – korrekciós – intézkedési tervet kell készíteni és megvalósítani.)
-
Az irányított (belső) önértékelés meghatározása az iskola pedagógiai programjának módosításával. (Iskolánk meghatározza az irányított önértékelésre vonatkozó belső eljárásrendjét, amely magában foglalja: az önértékelés területeit, az önértékelés gyakoriságát, valamint az önértékelés módszereit.)
103
XI. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 6. Valamint: -
legyen követelmény a kipróbáltság és a tantervvel való összhang, amely az eredményességet megbízhatóan garantálhatja,
-
korszerű, használható legyen tanuló–tanár szemszögéből egyaránt, a tanuló tudja önállóan is használni ismereteinek bővítésére,
-
kivitelében tartós, esztétikus legyen, elfogadható áron, a vizuális követelményeknek eleget téve,
-
bonyolultságában, ismeretanyagában a tanulók életkori sajátosságait, előismereteit vegye figyelembe,
-
a tantárgyi sajátosságokhoz illeszkedjen,
-
igazodjon a mindennapi élet változó követelményeihez, példái életszerűek legyenek,
104
-
a kiválasztott eszköz olyan legyen, hogy sem a tanóra menetét ne törje meg, se a hasznos időtartamot számottevően ne csökkentse.
105
Helyi tanterv Az iskola helyi tanterve Gimnáziumi képzés – Négy évfolyamos Céljai és feladatai Az iskolában az általános műveltséget kiterjesztő és elmélyítő, a magasabb műveltség megszerzését megalapozó nevelő-oktató tevékenység folyik. Alapfeladata az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére való felkészítés. A nevelés-oktatás tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetít, továbbfejleszti a kommunikációs és a tanulási képességeket. Folyamatosan nevel az anyanyelv igényes használatára, a természeti és az épített környezet védelmére, az egészséges életmód értékeinek elfogadására, valamint a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre. Kialakítja tanulóiban az ún. élethosszig tartó tanulás igényét és az erre való készséget, képességet. Fejlesztő célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal felkészíti tanulóit arra, hogy a tudás – a stabil étékek mellett – mindig tartalmaz átalakuló, változó, bővülő elemeket is. Feladata a nemzeti és európai identitástudat továbbépítése a tanulókban, intellektuális, érzelmi és testi érésük egyensúlyának biztosítása. Együttműködésre és kooperációra nevel, fejleszti a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: az önismeretet, az önbizalmat, az alkalmazkodóképességet, a kudarctűrést. Mindezzel előmozdítja a tanulókban a konstruktív attitűd kialakulását. A nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. Iskolánk a maga arculatával, egész programjával, helyi sajátosságaival, a tanulás szervezésének változatos módjával biztosítja, hogy diákjaink érdeklődésüknek, képességeiknek, eredményeiknek, pályaválasztási szándékuknak megfelelően tanulhassanak. A képzési folyamatban figyelembe veszi a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket. Törekszik a személyre szóló fejlesz-
106
tésre, támaszkodik a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számít kreativitásukra, illetve tudatosan is előmozdítja mindezek fejlesztését. A személyiségfejlesztésben fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára való felkészítés, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítása. A tanulók személyiségére meghatározóan hat az iskola saját éthosza, mindennapjaink létmódja, az a légkör és környezet, amelyen az iskolai élet zajlik. A magatartás, az életvitel, a szociális képességek területén lényeges az önmagunkért, társas környezetünkért és a tágabb természeti-társadalmi környezetért érzett erkölcsi felelősség fejlesztése. Az iskola által szervezett tevékenységekben, tanulási és más élethelyzetekben tapasztalja meg a tanuló az olyan normák fontosságát és érvényesíthetőségét, mint a másik ember megbecsülése, a cselekvő hazaszeretet, a nyitottság más népek kultúrája, hagyományai iránt. Iskolánk mint általánosan művelő iskolatípus készítse fel tanulóinkat arra, hogy az iskolából egy folyamatosan változó világba lépnek. Tudatosuljon bennük a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival.
Szakiskolai képzés 9-10. évfolyamon Célok és feladatok a szakiskolai képzésben A szakiskola 9-10.osztálya A közismereti tárgyak gyakorlatiasabb szemléletű oktatása teremt lehetőséget arra, hogy a korábban megszerzett tudásra építve, azt megerősítve, felkészítsük a tanulókat a 10. osztály befejezéséhez szükséges követelmények teljesítése. Fő feladatunk az ismeretanyag megkedveltetése, elsajátítása. A megalapozott tanári értékelő munka jelent biztosítékot az előírt átjárhatóságra. A 10. évfolyam elvégzését követően a tantestület véleményét kikérve a tanuló dönthet arról, hogy tanulmányait szakiskolai szakképzésen vagy a felnőttek középiskolájában folytatja. Általános műveltséget megalapozó képzés Szakiskolai évfolyam 9-10.osztály általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás
107
Tant ár g y
9.
10.
M ag ya r n yel v és i ro d a-
111(+37)
111 (+37)
74
74
Id e gen n yel v
111
111
M at em at i ka
111 (+37)
111(+37)
Föl dünk és körn yez e -
37(+37)
37(+37)
Fi z i ka
37(+37)
37(37)
Bi ol ógi a, e gész sé gt a n
37(+37)
37(+37)
Kém i a
55,5
55,5
In form at i ka
37(+37)
37(+37)
Ének -z ene
37
37
R aj z és vi z uál i s ku l túra
37
37
Tes t nevel és és spo rt
74
72
Os z t ál yfőnöki óra
37
37
Ös s z es en:
1017,5
1017,5
l om Tört énel em és t á rsa d al om i s m eret
t ünk
Általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás diszlexiások, diszgráfiások és diszkalkuliások részére A tanulási nehézségek enyhítése, sajátos nevelési igényű gyermekek A tanulási kudarccal küzdő gyerekek számára nagy segítséget jelent a csoportmunka és a partnermunka módszerének alkalmazása – ez egyben személyiségük fejlesztését is célozza. A formális oktató munkát megújító hetiterv-oktatás (HTO) is differenciáló és individualizáló lehetőségeket. A módszer előnye, hogy az önálló munkára épít, lehetővé teszi a saját tempót, folyamatosan igényelhető tanári segítséget. A hetiterv készítésekor a világosan meghatározott kritériumok lehetőséget jelentenek az egyéni fejlesztésre, hiszen a feladatok megbeszélése során világossá válik a tanulók számára, hogy mely területen vannak még hiányosságai.
108
A sajátos nevelési igényű gyermekek – diszlexiás, diszgáfiás, diszkalkuliás tanulók – iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság fokához igazodó fejlesztési programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet. Diszlexias tanulóknál alkalmazni kell a Mexner –féle öt alapelvet:
Fokozatosság
Homogén gátlás kiküszöbölése
Szorongás oldása
Rigiditás oldás
Hibamegelőzés
A tananyag beosztása a csoportok szintjének megfelelő ütemben történik az évfolyamokon belül. (Szükség szerint át lehet vinni a következő évfolyamra a tananyagot.) A diszlexia, illetve a diszgáfia és diszkalkulia ismérveiből következően ezekben a csoportokban elsődleges a szóbeli kommunikáció. Az írásbeliség osztályozása alól felmentett tanulók írásos munkáit nem osztályozzuk. Az esetleges írásbeli érettségi elkészítéséhez számítógépet biztosítunk. A felkészüléshez szükséges feladatsort digitális formában biztosítjuk a tanulók számára. A szakiskolai képzésben oktató tanárok szakmódszertani képzésen vesznek részt, melyen elsajátítják a képzéshez szükséges ismereteket. Munkájukat az iskolai év alatt gyógypedagógus segíti. Személyre szabott fejlesztési tervet alakítanak ki közösen a tanulók részére. Sajátos nevelési igényű gyermekek képzési rendszere Ezekbe az osztályokba a felvétel feltétele, hogy a tanulók rendelkezzenek a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság írásos véleményével, szakértői véleménnyel nem rendelkező tanulót csak szabad hely esetén veszünk fel ezekbe az osztályokba. Sajátos nevelési igényű gyermekek számára szervezett képzések Ezekben az osztályokban az oktatás többnyire diszlexiás, diszgáfiás és diszkalkuliás tanulók képzésére irányul. A helyi tanterv kialakításánál figyelembe vettük a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának irányelveiről szóló 2./2005. sz. OM. rendelet előírásait, il-
109
letve részképesség zavarral küzdő tanulók Mexner – féle nevelési és oktatási módszerének kívánalmait.
Tant ár g y M ag ya r n yel v és i r o dal om Tört énel em és t á rs adal om i s m eret Id e gen n yel v M at em at i ka Föl dünk és körn yez e t ünk Fi z i ka Bi ol ógi a, e gész sé gt a n Kém i a In form at i ka Ének -z ene R aj z és vi z uál i s ku lt úra Tes t nevel és és spo rt Os z t ál yfőnöki óra Ös s z es en:
9. 111(+37)
10. 111 (+37)
74
74
111 111 (+37) 37(+37)
111 111(+37) 37(+37)
37(+37) 37(+37) 55,5 37(+37) 37 37
37(37) 37(+37) 55,5 37(+37) 37 37
74 37 1017,5
72 37 1017,5
Gimnáziumi képzés 1. 1. Felnőttek középiskolája 9–12. évfolyam (Barcs) Nappali oktatás munkarendje szerint Az iskolában tanított tantárgyak, óraszámok a 9–12 évfolyamon: Évfolyam/ TANTÁRGY Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia
9.
10.
11.
12.
nappali
nappali
nappali
nappali
216
216
252
224
144 36 36 72 72
144 36 36 72 72
180 – – 108 –
160 – – 128 –
110
Biológia v. Társadalomismeret v. Fizika v. Kémia Történelem Egészségügyi alapismeretek v. Természettudomány v. Ének-Zene Társadalomismeret Informatika Filozófia/Etika 1. idegen nyelv: angol vagy német 2. idegen nyelv (német, angol) Osztályfőnöki Érettségire felkészítő Összesen:
–
–
108
96
72 36
72 36
108 –
128 –
36 36 36 108
36 36 36 108
– – – 216
– – – 192
108
108
–
–
36 36 1080
36 36 1080
36 72 1080
32 – 960
Az iskola felkészítési kötelezettséget vállal a helyi tantervben felsorolt tantárgyak közül a) középszintű érettségire: -
magyar nyelv és irodalom
-
matematika
-
történelem
-
földrajz
-
biológia v. társadalomismeret v. fizika v. kémia
-
angol
-
német
-
informatika(?)
b) emelt szintű érettségi vizsgára: -
magyar nyelv és irodalom
-
matematika
-
történelem
-
földrajz
-
biológia v. társadalomismeret v. fizika v. kémia
-
idegen nyelv (angol v. német)
111
Esti–levelező oktatás munkarendje szerint
ÉVFOLYAM/ TANTÁRGY
9.
10.
11.
12.
esti
esti
esti
esti
Magyar nyelv és irodalom Matematika Fizika Kémia Földrajz Biológia 1. B iológia v. Társadalomismeret v. Fizika v. Kémia Történelem 2. E gészségügyi alapismeretek v. Természettudomány v. Társadalomismeret Idegen nyelv: angol vagy német Osztályfőnöki Összesen:
108
108
108
96
72 36 36 36 36 –
72 36 36 36 36 –
108 – – 72 – 72
96 – – 64 – 64
72 36
72 36
72 –
64 –
72
72
72
64
36 540
36 540
36 540
32 480
Az iskola felkészítési kötelezettséget vállal a helyi tantervben felsorolt tantárgyak közül a) középszintű érettségire: -
magyar nyelv és irodalom
-
matematika
-
történelem
-
földrajz
-
biológia v. társadalomismeret v. fizika v. kémia
-
angol
-
német
-
informatika
b) emelt szintű érettségi vizsgára: -
magyar nyelv és irodalom
-
matematika
112
-
történelem
-
földrajz
-
biológia v. társadalomismeret v. fizika v. kémia
-
idegen nyelv (angol v. német)
113
Kerettantervek 1. M ag ya r n yel v és i rodal om Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készült. A magyar nyelv és irodalom tantárgy tanítás és tanulása különösen alkalmas a társadalom közösen vallott értékeinek közvetítésére. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, a nemzeti önazonosságot, felkelti a megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai és erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. A tanuló folyamatosan fejlődő szövegértési és -alkotási tudása teszi lehetővé, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására. Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet, a hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből, továbbá a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi nevelés további feladata, hogy tudatosítsa a diákokban: a nyelv változó, fejlődő rendszer, eszközszerű használata elengedhetetlen a világról való tudás megszerzéséhez és a hatékony kifejezőképesség fejlesztéséhez. A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön létre. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről. A magyar nyelv és irodalom tantárgy a tartósan elfogadott értékekkel szerves egységben, párhuzamosan közvetíti a jelenben alakuló, változó nyelvi és irodalmi kultúrát. Tartalommal tölti meg és erősíti a nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet, elősegíti más kultúrák megismerését. E feladatát a magyar nyelv és irodalomtanítás akkor tölti be, ha hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával, motiváló befogadási, kifejezési helyzetek teremtésével reagál a diákok mindennapi életvilágára, önkifejezési, értelmezési problémáira és érzelmi-gondolati felismeréseire egyaránt. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát, folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában, tiszteletében. Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és többjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat. Az irodalomtaní-
114
tás feladata, hogy a művészet hatása révén kreatív érzelmeket, gondolatokat, intenzív élményeket közvetítsen, a megbeszélés, a szóbeli és írásbeli szövegalkotás révén pedig az önkifejezés és a másik meghallgatásának társas élményéhez juttassa a diákokat. Átélhetnek, megismerhetnek, sőt saját élményeiken, reflexióikon átszűrve meg is érthetnek olyan élethelyzeteket, érzelmeket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, gondolatmenetek, világlátások, meggyőződések iránt. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. A magyar nyelv és irodalom tantárgy révén közvetített tudás konstruálásában, a fogalmi műveltség felépítésében folyamatos tevékenység a fogalmi gondolkodás fejlesztése. (Ahogyan e kerettanterv részletes tartalmi kidolgozása is jelzi, a magyar nyelv és irodalom műveltségterület, tantárgy is – a témakörökhöz, témákhoz rendelt fogalmak közlésével – felépítette a maga sajátos fogalomrendszerét.) A fogalomrendszer lehetővé teszi, illetve alapul szolgál a nyelvi, irodalmi jelenségek, tények, mintázatba rendezéséhez. A fogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése és elmélyítése az értelmes tanulás egyik összetevője. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-érzelmi nevelődéshez. Ez pedig, különösen a pszichoszomatikus problémákra érzékeny serdülőkorban, támogatja a testi-lelki egészség megőrzését, fenntartását. Az irodalmi olvasmányok, élmények belső tartalékok is, fejlesztik az önismeretet, a valóságismeretet, összességükben az élet értékét sugallják. A tantárgyunk tehát nem a kevésbé a konkrét egészségfejlesztési ismeretekkel, inkább az egészségmegőrzéshez szükséges attitűdök kialakításával járulhat hozzá a mindenkori ifjú nemzedékek jóllétéhez. Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése fejleszti a szociális érzékenységet, az irodalmi művek révén megismert különféle alkatok, magatartásformák pedig támogatják az erkölcsi ítélőképességet. Az értékkeresés az értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése módot az empátia, az önismeret és az erkölcsi tudatosság elmélyítéséhez. A nyelvi, irodalmi tanulmányaik révén a tanulók képessé válnak annak bemutatására, másokkal való megosztására, hogyan hordozzák és fejezik ki a magyar és a világirodalom alkotói különböző korok és emberek tapasztalatit, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. Mindezzel hatékonyan támogatja nyelvi és kulturális identitásuk alakulását, megerősödését. Az irodalmi alkotásokban fölmutatott változatos emberi életsorsok növelik a valóságismeretet, több szempontból elemezhető modelleket mutatnak, hozzásegítve a diákokat sokféle emberi életút, életpálya megismeréséhez, ezáltal is támogatva a saját életükkel, további tanulmányaikkal, pályaválasztásukkal kapcsolatos felelős döntéseiket. A magyar nyelv és irodalomtanítás sajátos célja természetesen az is, hogy a tanulók éljenek meg, szerezzenek tapasztalatot különböző tevékenységekben, az egyéni feladatvállalásban, anyaggyűjtésben és előadásban, a kooperatív tanulás helyzeteiben (pármunkában, csoportmunkában), dramatikus játékban, különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazásában. Mindez jelentősen fejleszti tanulási képességeiket, ezáltal támogatja középiskolai tanulmányaik sikerességét is. Szövegértési és szövegalkotási tudásuk alkalmazása minden tantárgyban érvényes és alkalmazható. A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés természetes terepe a szövegértő olvasás fejlesztéséhez felkínált, ebben alkalmazott szöveganyag, elsősorban az ismeretterjesztő és a dokumentum típusú szövegek feldolgozása révén. Érdemes tehát e szövegtípusok közül a környezeti hatásokkal, az ökológiával, a környezet és a társadalom viszonyával foglalkozókat előnyben részesíteni. Az érvelés, a vita tanításában-tanulásában is van motiváló ereje, ha ilyen össztársadalmi érdekeltségű, ugyanakkor az egyén mindennapjaiban is releváns témákat érintünk. Az irodalmi olvasmányok ember és természet sokféle viszonyát
115
mutatják fel, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához. A kritikus fogyasztói magatartásra való nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére. Mindebben számíthatunk a tanulók önálló anyaggyűjtésére, kiselőadásaira, prezentációira. A magyar nyelv és irodalom tantárgy alkalmas arra, hogy a kulturális fogyasztás területén is igényt teremtsen. A tantárgy azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. A tanterv a vizsgakövetelmények témaköreit is figyelembe véve tartalmazza a tananyagot (Életművek, Portrék, Látásmódok, Világirodalom, Kortárs irodalom, Színház és dráma, Irodalom és kultúra) – a tanárnak szabad kezet biztosítva az egyes anyagrészek sorrendjének megállapításához. A magyar nyelv és irodalom tantárgy rendelkezésére álló óraszám 90%-át a kerettanterv a következőképpen kezeli: 9. évfolyamon heti 2 nyelvtan és 2 irodalomórával, 10-12. évfolyamokon pedig heti 1 nyelvtan és 3 irodalomórával számol. Így a jelzett 90%-os aránynyal a kerettanterv a 9-10. évfolyamon összesen 260 órát, a 11-12. évfolyamon pedig összesen 242 órát fed le. 9–10. évfolyam A magyar nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, olvasható írás, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Elvárt az olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; az értő hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását, jelentésadó és jelentésmódosító szerepükre való reflexiót, a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásműig. Az anyanyelvi képzés kiemelt területe különféle hosszúságú, bonyolultságú, műfajú, rendeltetésű (pl. szépirodalmi, dokumentum- és ismeretterjesztő) különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása, illetve megértésének, értelmezésének fejlesztése. A szövegalkotási képesség fejlesztésével összefüggő, azt megelőző, illetve kísérő feladat az önálló jegyzet és vázlatkészítés fejlesztése, az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját vélemény megfogalmaztatása szóban és írásban. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása feltételezi az önkifejezéshez és a társastársadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztését. Átfogó cél a beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelő nyelvi magatartás kialakítása, hangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a hangzó szöveg különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal, a beszédpartnerek kommunikációs szándékának, nem nyelvi jeleinek felismerése, azonosítása.
116
Elvárt feladat a mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvi, nyelvtani ismeret továbbépítése, fejlesztése; felkészítés a nyelvtani ismereteik önállóan alkalmazására a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Cél az önálló kézikönyvhasználat mellett a biztos helyesírású szövegek megírása. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része, hogy a tanuló képessé váljon szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezésére a hibák önálló javítására. A magyar nyelvi fejlesztés és ismeretanyag tartalmazza szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek földolgozását, értelmezését, értékelését jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (pl. szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás). A szövegek feldolgozásának célja az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása, a fent mondottakkal egybehangzóan szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Cél a szövegelemzés már ismert módszereinek gazdagítása a stilisztikai és szövegtani ismeretek alkalmazásával. E tevékenységekhez járul a szöveg vizuális összetevőinek értelmezése különféle digitális, informatikai alapú műfajokban. A szövegértés fejlesztése eljut oda, hogy a tanuló kritikai és kreatív olvasással képes szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárására, értelmezésére, manipulációs szándékok, technikák felfedezésére, szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság fölismerésére, értékelésére. Ismeri hivatalos írásművek (meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv, szakmai önéletrajz) jellemzőit, és képes önálló (kézi és digitális) szövegalkotásra e műfajokban. Képes a konnotatív jelentések felfedezésével a szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértésére. Az irodalomtanítás feladata – szoros együttműködésben az anyanyelvi képzéssel – az olvasott, feldolgozott irodalmi művek érzelmi, gondolati befogadásának támogatása, a művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások megismerése, alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, jelentésrétegek feltárása). E szövegfeldolgozási eljárások keretében különböző műfajú és hangnemű lírai alkotások értelmezése, költői képek, alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek jelentésteremtő szerepének megértését elősegítő elemző-értelmező tevékenységek, a költői nyelvhasználat összetettségének felismertetése, a grammatikai eszközök funkciójának tudatosítása. A 9–10. évfolyam továbbfejleszti a narratív és a dráma műneméhez tartozó művek megértését, melynek része az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése, a drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismertetése különböző szövegfeldolgozási eljárásokkal, kreatív tevékenységekkel. Mind a művek hatásának, mind mélyebb megértésének feltétele az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezése, továbbá a művekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák megbeszélése, értelmezése, megvitatása. Az irodalmi műveltség épüléséhez hozzájárul, ha a tanulók képessé válnak az olvasott, különböző korú és világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek, motívumok, formai megoldások közötti kapcsolódási pontok azonosítására, megértésére, a megismert korszakok, művek máig tartó kulturális, irodalmi hatásának megértésére, konkrét példák felidézésére. Kívánatos, hogy tudásukat alkalmazni tudják, például szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésében, értelmezésében (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése. A gondolkodási képességet, az önkifejezést, a kreativitást fejlesztő feladathelyzet a megismert formák és stilisztikai, nyelvi sajátosságok alkalmazása a mindennapi történetmondásban, a kreatív írásban.
117
A tanulási képesség fejlesztéséhez, az önállóság növeléséhez járul hozzá a felkészítés egy-egy nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szöveg (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására; verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésére, szelekciójára, rendszerezésére, kritikájára és felhasználására. Mind a magyar nyelv, mind az irodalomtanítás feladata az információ-felhasználás normáinak (pl. a források megjelölését, idézést) közvetítése. Elvárható önálló műelemzés készítése adott szempont/ok szerint.
Magyar n yel v Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Kommunikáció, tömegkommunikáció
Órakeret 12 óra
Előzetes tudás
Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. A beszéd zenei eszközei, nem verbális kommunikáció. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A hallott szöveg megértésének fejlesztése (üzenet, szándék, hatás). A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése. A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. A testbeszéd, a térközszabályozás szerepének ismerete, tudatos alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben; dekódolása a hétköznapi kommunikációs helyzetekben és a tömegkommunikációban. A különféle kommunikációs helyzetekben elhangzó üzenetek céljának dekódolása, az üzenetek manipulatív szándékának felismerése. A személyközi kommunikációs helyzetek megfigyelése, a kommunikáció folyamatának elemzése a tanult szakkifejezések alkalmazásá-
118
Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: médiaműfajok és jellemzőik; médiatudatosság. a média társadalmi hatása. Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok. Vizuális kultúra: A vizuális kommunikáció különböző formái; megkülönböztetés, értelmezés.
val. A kommunikáció típusainak, jellemzőinek megismerése: személyes, csoportos, nyilvános és tömegkommunikáció. A tömegkommunikáció jellemzői, funkciói, megjelenési formái, nyelvi és képi kifejezési formái. Néhány tömegkommunikációs műfaj megismerése. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői. Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). KULCSFOGAL Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (teMAK/ FOkintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. GALMAK Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Nyelvi szintek, a nyelv grammatikai jellemzői
Órakeret 20 óra
Hangtani, alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.
A nyelvi szintek elemző áttekintése révén az analitikus gondolkodás, a A tematikai egység nyelvi tudatosság fejlesztése. nevelési-fejlesztési A nyelvi elemek értő, elemző használatának fejlesztése. céljai A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismertetése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Hangtani ismeretek: a magyar hangállomány ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői. A hangkapcsolódási szabályosságok típusai és a helyesírás összefüggése. A magyar hangrendszer nyelvjárási eltéréseinek megfigyelése, valamint egy tanult idegen nyelvi hangrendszerrel történő összehasonlítás. Alaktani sajátosságok: a szótő, a szóelemek szerepe és funkciója, kapcsolódási szabályaik. A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai, hagyományai, egy lehetséges szófaji rendszer megismerése. A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok. A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében. A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség és mondatfajta szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.
Idegen nyelvek: a tanult idegen nyelv hangtana, alaktani szerkezete, szóalkotási módjai, mondatszerkezete.
119
A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv hangtanával, alaktani szerkezetével, szóalkotási módjaival, mondatszerkezetével. A nyelvi szintek elemkészletéről, rendszeréről tanultak fogalmi szintű megnevezése, rendszerező áttekintése. Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat.
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Szövegértés, szövegalkotás
Órakeret 13 óra
A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg információinak és gondolatainak értelmezése és értékelése. A szövegalkotás lépései, az anyaggyűjtés technikák.
A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A társalgás általános szerkezetének, szabályszerűségének megfigyelése. A leggyakoribb hivatalos szövegtípusok szerkezetének, formájának megA tematikai egység ismertetése, tárgyszerű és funkcionális hivatalos szövegek alkotásának nevelési-fejlesztési képessége. Az esszéírás technikájának megismerése és alkalmazása különböző técéljai májú és típusú esszé írásakor. A kritikai gondolkodás és a felelősségérzet fejlesztése elektronikus, internetes szövegtípusok hitelességének, megbízhatóságának vizsgálata, az internetes szövegek adta nyilvánosság etikai, jogi kérdéseinek értelmezése során. Ismeretek/fejlesztési követelmények Önálló szövegfeldolgozás a szövegbefogadás céljának megfelelő olvasási stratégia és szöveg-feldolgozási mód megválasztásával. A szöveg és kép összefüggése. Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazásuk. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotásának képessége. Szövegátalakító gyakorlatok szempontváltással, a kommunikációs célnak megfelelően: adott szempontok és terjedelem szerinti szövegtömörítés, szövegbővítés.
120
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző típusú források feldolgozása; esszéírás. Valamennyi tantárgy: vázlatírás, jegyzetelés. Informatika: információkezelés, forrásfel-
Az anyaggyűjtés módjai írott és nem írott források felhasználásával, az idézés szabályai. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információknak a feladatnak megfelelő alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés.
használás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései.
Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata. A tanulmány, az értekezés jellemzői, kidolgozásának állomásai. Néhány, gyakoribb internetes szöveg szerkezetének, megjelenésének, közlési szándékának megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása a szövegbefogadáskor, az internetes szövegek nyilvánosságának kérdése, etikája. Internetes szövegalkotási gyakorlatok (pl. szöveges adatbázis, forrásjegyzék összeállítása, fórum, blogbejegyzés írása). KULCSFOGAL Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, MAK/ FOGAL- elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány. MAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 12 óra
Helyesírási ismeretek
Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban. A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése. A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése. A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei. A szöveg központozásának szabályai, használata, az írásjelek funkciója. Szövegelemzési gyakorlatok a központozás szerepének tanulmányozására. Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különírás, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb. Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása. Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban. Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója. A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.
121
Kapcsolódási pontok Minden tantárgy: helyesírás. Informatika: helyesírás-ellenőrző programok ismerete, használata.
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Helyesírási alapelv, nyelvi norma.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A szöveg
Órakeret 22 óra
A szövegértési és szövegalkotási képesség megfelelő szintje: szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. Elbeszélő, magyarázó, dokumentum típusú szövegek kommunikációs funkcióinak, fő jellemzőinek ismerete. Beszélt és írott nyelvi, továbbá internetes szövegek eltéréseinek azonosítása. Rendszeres könyv- és könyvtárhasználat.
A szövegszervező erők megismertetése és alkalmazása a gyakorlatban. A szöveg általános szerkezetének, a szövegértelem összetevőinek megfigyelési és értelmezési képességének fejlesztése a legjellemzőbb szöA tematikai egység vegtípusokon. nevelési-fejlesztési A valamilyen szempontból egymással összefüggő szövegek közötti értecéljai lemhálózat felismertetése. A szövegelemző képességek fejlesztése: a szövegfeldolgozás módjainak gyakorlása a feladatnak megfelelő leghatékonyabb olvasástípus alkalmazásával. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A szöveg fogalma, jellemzőinek megfigyelése, megnevezése, rendszerezése. A szóbeliség és az írásbeliség hatása a szövegformálásra. A szóbeli és írott szövegek szerepe, eltérő jegyei. A szövegfonetikai eszközök és az írásjegyek szövegértelmező szerepe.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a forrásszövegek típusai.
A szöveg szerkezete: a szöveg és a mondat viszonya, szövegegységek. A szövegértelem összetevői: pragmatikai, jelentésbeli és nyelvtani szintje. Szövegtípusok jellemzői megjelenés, műfajok és nyelvhasználati színterek szerint. A legjellegzetesebb szövegtípusok: a beszélt nyelvi társalgási és az írott monologikus szövegek. Szövegköziség, az internetes szövegek jellemzői. Az írott és internetes szövegek összehasonlítása, az eltérő és azonos jegyek megfigyelése, megnevezése. Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdései. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, megvitatása, kritikai következtetés levonása. Szövegek összefüggése, értelemhálózata; intertextualitás. A szövegértés, szövegfeldolgozás technikája, olvasási típusok és stratégiák.
122
Idegen nyelvek: az idegen nyelvi szöveg/ek kultúrafüggő felépítése. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: a természettudományos ismeretterjesztő, illetve szakszövegek témahálózata, szókincse, felépítése.
Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, deixis, egyeztetés). Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó).
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Stilisztikai alapismeretek
Órakeret 10 óra
Befogadói és műelemzési tapasztalatok, alapvető szóképek és alakzatok, nyelvi játékok, kreatív írás. Stílusregiszterek, nyelvi magatartás, nyelvi norma. Annak megtapasztalása, hogy a nyelvi elemek stílusértéke a konkrét szövegben, nyelvhasználatban kap szerepet; a stílust befolyásolja a beszélő, a kommunikációs helyzet, a megnyilatkozás célja. A megismert jelentéstani, stilisztikai, a szövegtani jelenségek felismerése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, szövegalkotásban. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használata. A fogalmi, a kreatív gondolkodás, a szövegértelmező képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A jellegzetes stílustípusok (stílusárnyalatok) megismerése (pl. a társalgás bizalmas vagy közömbös), felismerése, hatásának elemzése. A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban. A leggyakoribb stílusrétegek jellemzőinek megismerése, felismerése, elemzése, összefüggésben a szövegtani jellemzőkkel. A szövegek stílusának, jelentésének a befogadóra tett hatásának (stílushatás) megtapasztalása, vizsgálata; stílusgyakorlatok, szövegtranszformációk. A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben (jelentésfeltáró, hatáselemző gyakorlatok). A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői.
123
Idegen nyelvek: beszélt nyelvi stílusregiszterek. Biológia-egészségtan; Fizika; Kémia; Földrajz: metaforák a természettudományos
A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.
szövegekben. Dráma és tánc: drámajáték; társalgási stílusárnyalatok megjelenítése. Mozgóképkultúra és médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei. Informatika, könyvtár: kézikönyvek, egynyelvű szótárak használata.
Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). KULCSFOGAL Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett MAK/ FOköltői kép, allegória, szimbólum). GALMAK Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Jelentéstan
Órakeret 8 óra
Befogadói, jelentéselemzési tapasztalatok. Szókincs, világismeret. Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, nyelvi és nem nyelvi kommunikációs üzenetek jelentése. Közismert egynyelvű szótárak önálló használata (pl. értelmező, szinonima).
A hangalak és jelentés viszonyának felismerése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A mondat és szövegjelentést meghatározó tényezők A tematikai egység felismerése. nevelési-fejlesztési A magyar szórend megváltozása és az üzenet jelentésváltozása közötti céljai összefüggés felismerése mondat-átalakítási gyakorlatokkal. Nyelvünk gyakori metaforikus kifejezéséinek és használati körének megfigyelése, értelmezése.
124
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek. A hangalak és jelentés viszonya, jelentésmező. Motivált és motiválatlan szavak felismerése, használata. A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre. A mondat és szövegjelentés. A jelentés szerepe a nyelvi szerkezetek kialakításában. A jelentés és a nyelvi-grammatikai funkció összefüggése. A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.
Idegen nyelvek: motivált, motiválatlan szavak, szórend. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Etika; Filozófia: kifejezések köznyelvi és tantárgyi jelentése.
Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. KULCSFOGAL Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. MAK/ FOMotivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. GALMAK Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés.
Irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Világirodalom – görög mitológia, antik görög epika és líra
Órakeret 10 óra
Előzetes tudás
Mitológiai ismeretek, műnemek, epika (elbeszélés, monda), líra (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda), időmértékes verselés. Műfordítás. Epikai és lírai művek elemzése, értelmezése. Elbeszélés és történet. A kompozíció meghatározó elemei. Zeneiség, ritmus. Költői képek típusai.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi és esztétikai élmények forrása. Más kultúrák megismerése iránti igény erősítése. Alapvető emberi magatartásformák felismertetése, megvitatása révén az erkölcsi és esztétikai érzék fejlesztése. Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadása, értelmezése. Hatásértelmezés, kapcsolatkeresés az antik-görög és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival.
125
Ismeretek/fejlesztési követelmények Mitológiai történetek és hősök különféle feldolgozásokban; történettípusok. Homérosz: Iliász, Odüsszeia (részletek). Egy szemelvény a görög lírából (pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész) és prózaepikából (Aiszóposz fabuláiból). A szerzőkhöz, illetve hősökhöz kapcsolódó toposzok. Irodalmi alapformák, történetek és motívumok hatása, továbbélése többféle értelmezésben az európai és a magyar irodalomban, képzőművészetben, filmen.
A tanuló felismer és azonosít alapvető emberi magatartásformákat mitológiai történetekben és eposzokban megismer irodalmi alapformákat, műfajokat és motívumokat; elemzi a történetmesélés formáit, az elbeszélői nézőpontokat és a narratív struktúra szerepét; felismeri a görög kultúra máig tartó hatását: pl. archetipikus helyzetek, mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; mai magyar szókincs.
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: az antik-görög művészet néhány alkotása; illusztrációk és irodalmi művek párhuzamai, későbbi korok témafeldolgozásai. Földrajz: topológiai tájékozódás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az antik világ nagy szónokai, történetírói. Matematika; fizika: tudománytörténet; az antik világ tudományosságának öröksége. Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok.
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, fabula, archetípus, toposz.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Színház- és drámatörténet – az antik színház és dráma
Órakeret 6 óra
Dráma, tragédia, komédia, színház, előadás, párbeszéd, helyzet, jelenet, konfliktus.
A tematikai egység Alapvető erkölcsi értékek képviselete, azonosulás a példaadó emberi nevelési-fejlesztési magatartásformákkal. Dialogikus művek befogadásának, értelmezésének képessége, az erkölcsi gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az antik görög színház jellemzői. A tanuló Drámai előadások (tragédia és képes dialogikus mű olvasákomédia), versenyjátékok. sára, befogadására, értelmeSzophoklész: Antigoné (és az zésére, egy drámarészlet előOidipusz király részlete). adására; Az antik dráma hatása a dráma- felismer különféle magatartörténetre. tásformákat, konfliktusokat,
Vizuális kultúra; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet.
126
Földrajz: egy-két fenn-
értékeket és hibákat (harmónia, mértéktartás, hübrisz); ezek elemzésével, értékelésével fejlődik erkölcsi érzéke; pontosítja a katarzis fogalmát; felismeri, hogy a befogadóra tett hatások változatosak; képes a műről szóló vélemények kritikus befogadására.
maradt antik színház topológiája. Etika; filozófia: Arisztotelész Poétikájának néhány alapvetése. Dráma és tánc: színházművészet, színháztörténet.
KULCSFOSzínház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, dialóGALMAK/ FO- gus, akció, dikció, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarGALMAK zis.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Világirodalom – antik római irodalom
Órakeret 4 óra
Antik görög irodalom, homéroszi eposzok, műnemek, műfajok, időmértékes verselés.
Különböző magatartásformák megértésének és értékelésének képessége, A tematikai egység azonosulás a példaadó erkölcsi értékekkel. nevelési-fejlesztési Műfajok, versformák szervezői elveinek felismerése, befogadása. Hatáscéljai értelmezés, kapcsolatkeresés az antik római és a mai kultúra nagy hagyományaival, kódjaival. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és Vergilius egy műve, továbbá például Catullus, Ovidius, Phaedrus – művek vagy részletek. A római irodalom műfajainak, témáinak, motívumainak hatása, továbbélése.
A tanuló azonosít, értékel emberi magatartásformákat a művek, illetve a szerzők portréi alapján; véleményezi a horatiusi életelvek érvényességét; megismer irodalmi műfajokat, versformákat; értelmezi a görög és római kultúra viszonyát; felismeri a római kultúra máig tartó hatását (mitológiai és irodalmi adaptációk, intertextualitás; Catullus / Horatius noster; latinizmusok a mai magyar szókincsben).
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Földrajz: az antik római kultúra topológiája. Vizuális kultúra: korabeli művek és későbbi feldolgozások.
KULCSFODal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozásGALMAK/ FO- történet. GALMAK
127
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A bibliai történetek etikai vonatkozásainak tudatosítása. Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok megismertetése, befogadásának képessége, továbbélő hatásuk tudatosítása.
Világirodalom – Biblia
Ismeretek/fejlesztési követelmények Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, Bábel tornya, József története, Mózes és a tízparancsolat, próféták, Jónás története, zsoltárok). Szemelvények az Újszövetségből (pl. Máté evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol „szeretethimnusza”; az Apokalipszis egy részlete). A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában (pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban).
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
A tanuló megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat; tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését; ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát; tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában; ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból).
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival.
Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Világirodalom – az európai irodalom a 4–15. században (középkor)
Órakeret 6 óra
Himnusz, verses epika, rím, középkor. Kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A történelmi és művelődéstörténeti korszakolás problémáinak (ókor- középkor- reneszánsz fogalmak koordinátái) megértetése, érzékenyítés a középkori irodalom sajátosságaira, műfajok, világkép, értékrend, néhány alkotás befogadásának támogatása.
128
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szemelvények a 4–14. századi európai irodalomból, példák, jellemző rövid részletek a különféle irodalomtípusokra, pl. himnuszköltészet, vallomás, legendák; hősi ének, trubadúr- és lovagi költészet,vágánsdalok.
A tanuló Vizuális kultúra; Ének megérti a történelmi és műve- zene: a középkori építészet, képzőművészet, lődéstörténeti korszakolás problémáit (ókor- középkor- zene néhány alkotása. reneszánsz fogalmak koordiInformatika, könyvtár: nátái; tájékozódás a Villon megismerkedik a középkori fordításokról. irodalom jellegével az ókeresztény és középkori szaDante: Isteni színjáték (részlet/ek kaszban; a vallásos és világi a Pokolból). irodalom együtthatásával; Villon művei (pl. egy-két részlet a felismeri az antikvitás hatáNagy testamentumból, 15. sz.). sát a középkorra (pl. Vergilius-Dante); néhány szemelvény alapján értékeli Dante és Villon életművének jelentőségét. KULCSFOKözépkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költéGALMAK/ FO- szet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balGALMAK ladaforma, refrén.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Világirodalom – az európai irodalom a 14–16. században (reneszánsz)
Órakeret 5 óra
Előzetes tudás
Szerkesztett ciklus, kötet, versszerkezet, rím, rímképlet, lírai én, novella, reneszánsz.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az eszménykép és műalkotás helyének tudatosítása a hétköznapi életben. A reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadása révén az azonosulás és kritikai érzék fejlesztése. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása. A poétikai műveltség továbbépítése (novella, szonettforma, versciklus).
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szemelvények a 14–16. századi A tanuló európai reneszánsz irodalomból. tudatosítja a legfontosabb reneszánsz eszményeket, érAz itáliai kora reneszánsz irodatékeket, tárgyakat, témákat; lomból: Petrarca és Boccaccio néPetrarca: Daloskönyv (egy-két hány műve alapján megisszonett), merkedik a kor lehetséBoccaccio: Dekameron (egy noges/sajátos alkotói magatarvella). tásaival (kettősségek: tudós humanizmus és személyes élményanyag, illetve a szóra-
Vizuális kultúra; Énekzene: a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.
129
koztatás szándéka); pontosítja ismereteit műelemzés alapján a novella műfajáról; felismeri a szonettformát. Reneszánsz, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Színház- és drámatörténet – drámajátékos tevékenységgel
Órakeret 4 óra
Dramatikus megjelenítés, előadási formák. A helyzetfelismerés és rögtönzés szerepe hétköznapi szituációkban, váratlan helyzetek kezelése. A megismert emberi magatartásformák mérlegelő megítélése. Színház- és drámatörténeti ismeretek drámajátékos tevékenységgel történő megközelítése. A dráma és a színjáték műfaji sajátosságainak vizsgálata, és elhelyezése a dráma- és színháztörténet korszakaiban.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Néhány sajátos színjátéktípus a A tanuló Dráma és tánc: dráma 10–16. században (a középkor és részt vesz a témakörhöz kap- és színháztörténet, járeneszánsz vallásos és világi csolódó drámajáték előkészí- téktípusok. előadási formái). Rögtönzés csetésében és előadásában; lekményváz alapján. képes rögtönzésre (cselekményváz és adott állandó típusok alapján); megismer néhányat az európai színjátszás máig élő hagyományaiból; felismeri az előadásmódok és színpadformák sokféleségét a középkori játéktípusokban. Commedia dell’arte, farce, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, KULCSFOGALMAK/ FO- állandó típusok, színpadformák. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Középkori nyelvemlékek
Órakeret 3 óra
Nyelvtörténeti alapismeretek, szórványemlék, szövegemlék, kódex, legenda, himnusz.
130
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A nyelvi és irodalmi hagyomány megbecsülése. Az anyanyelvi kultúra építése: a magyar kultúra legkorábbi emlékeinek megértése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom.
A tanuló értelmezi a magyar nyelvű kultúra legkorábbi írásos emlékeit (kötelező művek: HB; ÓMS); megismeri a középkori írásbeliség sajátosságait; tudatosítja a nyelvemlékek szerepét, jelentőségét és továbbélésüket későbbi korokban (l. „Halotti beszéd”-ek)
Kapcsolódási pontok Történelem és állampolgári ismeretek: a könyvnyomtatás történetéről; könyvtártörténet.
Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Janus Pannonius portréja
Órakeret 6 óra
Időmértékes verselés, disztichon, epigramma, elégia, ars poetica. Humanizmus, humanista. Pannónia dicsérete Egy humanista alkotó portréjának megismertetése. Az életmű néhány fontos témájának tudatosítása, értékelése. Az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megvitatása, test és lélek viszonyának értelmezési lehetőségei. A történeti és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: fogalmak változó jelentésének megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Janus Pannonius lírája, jellemző A tanuló témái (pl. öntudat, békevágy, megismeri egy humanista betegség). alkotó portréját, költői és Epigrammák és elégiák (pl. Egy emberi szerepvállalását; dunántúli mandulafáról, Búcsú személyes élményanyagának Váradtól, Saját lelkéhez). költészetformáló szerepét; tudatosítja, értékeli az életmű néhány fontos témáját, a lírai alany magatartását (pl. költői öntudat, művészi becsvágy, búcsúzás, betegség, katonás-
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete Magyarországon.
131
Vizuális kultúra; Énekzene: a reneszánsz kultúra Magyarországon.
kodás, test és lélek); megismeri néhány fogalom változó jelentését (pl. elégia, epigramma); elemzési minimuma: Pannónia dicsérete és Janus Pannonius még egy műve. Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, KULCSFOGALMAK/ FO- irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Balassi Bálint portréja
Órakeret 8 óra
Reneszánsz, kompozíció, ütemhangsúlyos verselés, lírai én, téma, motívum.
A Balassi-versekben megjelenített magatartásformák és értékek felismerése. A szövegvers és dallamra írott énekvers megkülönböztetésének A tematikai egység kérdései. Életformák találkozásai, értelmezései: végvári élet, költő lét. nevelési-fejlesztési Az életmű megközelítési problémáinak (kötetkompozíció; kéziratos énekeskönyv; különféle felfogások: kompozíció / tematika, dallamvers, céljai szövegvers) megértését támogató Balassi Bálint portré közvetítése. Szövegbefogadási képességek, ritmusérzék fejlesztése: ütemhangsúlyos formák ritmizálása, a Balassi-strófa azonosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Balassi Bálint lírája; költői tuda- A tanuló tosság; az életmű néhány temati- megismeri az alkotó költői kus és formai jellemzője. portréját és magatartását (az életmű 3-4 darabja nyomán); Egy katonaének (kompozíció, tudatosítja az életmű megköértékrend). zelítési problémáit (kötetLegalább további két mű értelkompozíció; kéziratos énemezése (szerelmi tematika, pl. keskönyv; különféle felfogáJúlia-vers / Célia-vers; istenes sok: kompozíció / tematika); tematika, zsoltárparafrázis vagy megkülönbözteti a dallamkönyörgésvers, pl. Adj már csenvers és szövegvers fogalmát; dességet) tud ritmizálni ütemhangsúMegformáltság, szerkezet (pl. lyos formákat, felismeri a aranymetszés, hárompillérű Balassi-strófát; kompozíció). elemzési minimuma: Egy katonaének és még egy-két mű.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 16. sz. kulturális élete Magyarországon.
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Vizuális kultúra: a reneszánsz kultúra Magyarországon; az aranymetszés.
Kötetkompozíció, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa.
132
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Világirodalom – késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus (16–17. század)
Órakeret 3 óra
Reneszánsz, humanizmus, reformáció.
Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A reneszánsz, barokk, klasszicista életeszmény mai tanulságai. A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat, irányzatok egymás mellett élése); képesség a reneszánsz és a barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A reneszánsz kései szakasza (manierizmus). Szemelvény a korszakból: Cervantes: Don Quijote (részlet). Barokk és klasszicizmus a 17. században (háttér, tematika, stílus- és formajegyek). Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.
A tanuló ismeri a fogalomhasználati problémákat (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat); tisztában van irányzatok egymás mellett élésével; meg tudja különböztetni a reneszánsz / barokk / klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét; műismereti minimuma: Cervantes: Don Quijote (részlet).
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Énekzene: az irányzatokhoz kapcsolódó, jellemző alkotások formajegyei (minden művészeti ágból).
Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Színház- és drámatörténet – az angol színház a 16–17. században és Shakespeare
Órakeret 6 óra
A drámai műnem. A tragédia műfaja, alapfogalmai. Drámai szövegek olvasása, elemzése, előadása, egy dráma ismerete. A végzetszerűség és az egyéni felelős cselekvés dilemmája. A szeretetteljes kapcsolat próbái. Konfliktushelyzetek kezelésének módjai. A művekben felvetett erkölcsi problémák mérlegelő megítélése. A műismereti tájékozottság, a kulturális emlékezet növelése (Shakespeare-szállóigék felidézése); az angol reneszánsz színház és dráma jellemzői, a shakespeare-i dramaturgia és nyelvezet befogadása, a dráma létformájának, a dramaturgiai jellemzőknek a megértetése drámajátékkal. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására.
133
Ismeretek/fejlesztési követelmények Az angol színház a 16–17. században (színház, előadás és dramaturgia összekapcsolódása).
A tanuló ismer néhány Shakespearetémát, szállóigét; képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemShakespeare egy drámája (Hamzésére, magatartásuk, konflet / esetleg Romeo és Júlia vagy liktusaik értékelésére; más, választott mű). megérti a befogadói elvárások (korabeli közönség) és a dramaturgia összefüggését; részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; felismeri a dráma másik létformáját (aktuális színházi előadások, rendezői értelmezések hatásával); értékeli az újrafordítások, filmes feldolgozások szerepét; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); műismereti minimuma: egy Shakespeare-dráma elemző feldolgozása és memoriter: egy monológ/részlete; alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Vizuális kultúra; Énekzene; Mozgóképkultúra és médiaismeret: illusztrációk, zenei és filmes feldolgozások Shakespeare-művekből. Dráma és tánc: színháztörténet, színházművészet, színpadi hatás.
Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Kapcsolódási pontok
Színház- és drámatörténet – a francia klasszicista színház Órakeret (17. század) 6 óra Barokk és klasszicizmus a 17. században. Ars poetica. Drámatörténeti és drámaelméleti ismeretek. Komikum és tragikum. Lehetséges: Fösvény vagy más Molière-mű ismerete.
134
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az emberi magatartások sokféleségének belátása és felelős megítélése. Kötelesség és szenvedély, egyén és közösség viszonya. A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértése pl. drámajátékban való részvétel révén. Műelemző képesség fejlesztése: egy mű részletes elemzése, a hősök jellemzése, magatartásuk, konfliktusaik értékelése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A klasszicizmus elvárásai. TraA tanuló Dráma és tánc: színházgédia és komédia. történet, a színpadi kí felismeri a klasszicista norA francia színház a 17. századmatív esztétika sajátosságait sérő zene, a koreográban (színház, előadás és dramafia. (műfaji hierarchia, szabáturgia összekapcsolódása). lyok); a korabeli elvárások és Molière: Tartuffe (vagy más műa dramaturgia összefüggését; ve). A komikum megjelenési for- megérti a komikum műfajmái. formáló minőségét és változatait (helyzet- és jellemkomikum); képes egy mű részletes elemzése kapcsán a hősök jellemzésére, magatartásuk, konfliktusaik értékelésére; részt vesz egy jelenet kidolgozásában és előadásában; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét); műismereti minimuma: egy Molière-mű elemző feldolgozása és memoriter: egy részlet; alkalmassá válik az adott műről szóló vélemények kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. KULCSFOFelvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértékGALMAK/ FO- tartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, biGALMAK zalmas, rezonőr.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Látásmód – Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem
135
Órakeret 6 óra
Barokk, eposz, eposzi konvenciók (kellékek).
Előzetes tudás
A társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok megértése, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra való képesség fejlesztése. A hazához való kötődés erősítése, a Zrínyi által képviselt értékek elfogadása. A tematikai egység Tájékozottság a stíluskorszakokban, a stílus-és formaérzék fejlesztése: a nevelési-fejlesztési barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megolcéljai dások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar barokk irodalom. A tanuló Szemelvény: Pázmány Péter ér- felismeri a barokk formajegyetekező prózájából (hitvita, prédiit az irodalmi művekben és káció). más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal; Zrínyi Miklós: Szigeti veszede megismeri világkép és műfajlem (részletek); a barokk eposz ok, poétikai / retorikai megol(szerkezet; koncepció; emberdások összefüggését; eszmény /a főhős mint Krisztus tisztában van az eposzi kellékatonája; értékrend). kek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény); műismereti minimuma: Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem (részlete). KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a barokk formajegyei a festészetben, építészetben, a zenében.
Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Világirodalom – az európai irodalom a 18. században
Órakeret 8 óra
Felvilágosodás, klasszicizmus, regény, regényműfaji változatok. Különböző világlátású művek megjelenített témáinak, élethelyzeteknek elhelyezése többféle értelmezési kontextusban; az erkölcsi és esztétikai ítélőképesség fejlesztése. A felvilágosodás eszmerendszerében felvetett erkölcsi problémák. A szabadság eszményének különböző megközelítései. Összehasonlítás és megkülönböztetés: az eszmetörténeti korszak, filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak megkülönböztetése, összefüggések megvilágítása. Szemelvények, művek értelmezése.
136
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A felvilágosodás irodalmának A tanuló Vizuális kultúra; Énekjellemző műfajai és stílusirányza- megkülönbözteti az eszmetör- zene: klasszicizmus, tai: klasszicizmus, szentimentarokokó más művészeti téneti korszak, filozófiai lizmus (érzékenység), rokokó. irányzat és stílusirányzat ka- ágakban; megzenésített irodalmi művek (pl. tegóriáit; Művek, szemelvények az angol, megismeri a bölcseleti háttér Goethe, Schiller alkotáfrancia és német irodalomból, és a stílusirányzat, műfaj, te- sai). pl. Defoe, Swift, Jane Austen; matika néhány összefüggését, Voltaire, Rousseau; Goethe, az egyes irányzatok jellemző Történelem, társadalmi Schiller különféle műfajú alkotátendenciáit, irodalmi műfaja- és állampolgári ismeresaiból. it, máig ható kérdésfeltevéseit tek; Filozófia; Etika: a A választott szerzőkhöz, művekaz európai irodalmakból vett felvilágosodás korának hez kacsolódó fogalmi ismeretek. egyes szemelvények alapján; bölcselete; értekezések a kor szerzőitől. választható beszámolót készíthet olvasmányélménye vagy látott színházi élménye alapján (pl. Defoe, Jane Austen, Schiller művei); műismereti minimuma: Swift, Voltaire, Goethe egy-egy művének /részletének ismerete. KULCSFOFelvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikGALMAK/ FO- ció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énreGALMAK gény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Magyar irodalom a 18. században – portrék: Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel
Órakeret 20 óra
Barokk és felvilágosodás. Anakreón és Horatius életművének néhány jellemzője. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez
Az európai és a magyar irodalom összekapcsolódásának felismerése által a nemzeti és az európai identitás erősítése. Az egyén és közösség problémáinak európai és hazai dimenziói: polgárosodás, parlagiasság. Az anyanyelv és az anyanyelvi kultúra fejlesztésére irányuló törekvések A tematikai egység megbecsülése. nevelési-fejlesztési A magyar nyelv ügyében született legfontosabb programok, értekezések céljai gondolatainak; Kazinczy tevékenységének; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének, néhány sajátosságának megismertetése; a nyelvújítási mozgalom jelentőségének tudatosítása. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése, összefüggésben Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével. Ismeretek/fejlesztési követelmények A 18. század irodalma a felvilágosodás előtt
Kapcsolódási pontok
A tanuló Vizuális kultúra; ismeri a magyar nyelv ügyében ének-zene: stílus-
137
(a kuruc költészethez kapcsolódó irodalmi formák; Mikes Kelemen: Törökországi levelek részlete). A felvilágosodás korának irodalma. Művelődési programok. Bessenyei György értekező prózai mű- vének részlete (pl. Magyarság). Alkotói csoportok, irodalmi központok, sajátos életutak (pl. Batsányi János, Kármán József). Kazinczy Ferenc irodalomszervező tevékenysége és írói munkássága (legalább egy epigram- mája). Csokonai Vitéz Mihály portréja; életművének műfaji, formai és stiláris sokszínűsége A Reményhez, A tihanyi Ekhóhoz és még legalább egy mű (pl. Az estve, Tartózkodó kérelem, A Magánossághoz) alapján.
született legfontosabb programok, értekezések gondolatait; Kazinczy tevékenységét; a magyar felvilágosodás időszakának, irodalmi életének néhány sajátosságát; tudatosítja a nyelvújítási mozgalom jelentőségét; tisztában van Csokonai és Berzsenyi életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; felismer jellemző stílusirányzatokat, műfajokat, verstípusokat és versformákat; műismereti minimuma: Mikes Kelemen: Törökországi levelek (részlet), Kazinczy Ferenc egy epigrammája; Bessenyei György egy értekező prózai részlete; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; A tihanyi Ekhóhoz és egy mű; Berzsenyi Dániel: A közelítő tél, A magyarokhoz I. és egy mű. Csokonai és Berzsenyi kapcsán alkalmassá válik legalább 3-4 alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.
irányzatok egymásmellettisége a 18. században. Földrajz: a témakörhöz, az alkotókhoz kapcsolódó topológia.
Berzsenyi Dániel portréja; jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében. A közelítő tél, A magyarokhoz I. és legalább még egy mű (pl. Levéltöredék barátnémhoz, Osztályrészem) értelmezése. Csokonai és Berzsenyi hatása, továbbélése a későbbi magyar költészetben. KULCSFO- Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, sziGALMAK/ multán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegFOGALMAK zés, időszembesítő verstípus.
Világirodalom – az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus)
Órakeret 12 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A nemzeti és az európai identitás erősítése. Eszmény és valóság viszonyának értelmezése. Embertípusok, életvezetési stratégiák, eszmei és erkölcsi törekvések értékelése.
138
A romantika korstílus jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség, az irónia és a groteszk befogadására. Információgyűjtés- és feldolgozás, szövegalkotás, értelmező képességek: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A romantika irodalmának jellem- A tanuló zői (esztétikai elvek, művészi felismeri az életművek egyszabadság, stílus- és formajemásmellettiségét az 1830-as gyek; ironikus látásmód, groévekben (klasszika, romantiteszk minőség). ka, realizmus tendenciái, l. Új műfajok, formák (pl. törtéGoethe/Hugo/Stendhal, Balnelmi regény, bűnügyi történet, zac) és a romantika korstílusdrámai költemény, verses rejellegét, jelentőségét; a rogény). mantika és a kritikus, realista Társadalmi típusok (felesleges és szemlélet együtthatását; karrierista hősök, hivatalnokok) megismeri az irodalmi liberamegjelenése a romantikával egylizmus szerepét és hatását az idejű, realista szemléletű művekesztétikára (új műfaji változaben. tok; stiláris és hangnemi öszszetettség, irónia és groteszk); Művek, szemelvények az an műismerete: Shelley, Keats, gol/amerikai, francia, német és Poe, V. Hugo, E. T. A. Hofforosz irodalomból, mann, Puskin, illetve Balzac, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Stendhal, Gogol egy-egy műVictor Hugo, E. T. A. Hoffmann, vének / részletének ismerete; Puskin vagy mások alkotásaiból; képes egy választott/kijelölt illetve Balzac, Stendhal, Gogol epikai alkotás (házi olvasműveiből. mány) elemző bemutatására a A választott szerzőkhöz, művekközös értelmezés után; hez kacsolódó fogalmi ismeretek. beszámolót/könyvajánlót készíthet egyéni olvasmányélménye alapján a korszak műveiből; alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a romantika, romantikus mai médiaértelmezése.
Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, KULCSFOGALMAK/ FO- történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – Katona József: Bánk bán
139
Órakeret 6 óra
Előzetes tudás
Klasszicizmus és romantika. Tragédia, drámai szerkezet. A tragikus hős összeomlása.
Élet-válaszutak a különböző helyzetekben. A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése. A „nemzeti A tematikai egység dráma” mint közös ismeret. nevelési-fejlesztési A tragédiában megjelenített magánéleti és közéleti konfliktus értékelése. céljai Felkészítés a Bánk bán olvasására, befogadására, értelmezésére (problematika, drámai szerkezet és nyelv, sajátos lezárás, „megoldás”). Érvelő képesség: álláspontok megismerése, összevetése, értékelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Katona József: Bánk bán – sok A tanuló Ének-zene: szempontú műértelmezés. Pl. ismeri a magyar színház törté- operafeldolgozás. netének néhány sajátosságát magánéleti és közéleti konfliktus, alapkérdések; (az állandó magyar színház hiányát, törekvéseket a létreho a szereplők körei, Bánk öszzására); szeomlása; a címszereplő megítélésének változatai; képes elemezni nemzeti tragédiánk sajátosságait (problema felépítés, szerkezeti megoldátika, drámai szerkezet és nyelv, sok (az V. felvonás szerepe). sajátos lezárás, „megoldás) megismer néhány álláspontot a műértelmezéshez; lehetőség szerint megtekint egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzéssel értékelik az adott interpretációt; műismereti minimuma: a tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből; alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére. Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, KULCSFOGALMAK/ FO- drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Magyar irodalom a 19. század első felében – portrék: Köl- Órakeret csey Ferenc, Vörösmarty Mihály 17 óra Romantika; néhány népdal; ismeretek Kölcseyről, Vörösmartyról. Kölcsey Ferenc: Hymnus, Huszt ; Vörösmarty Mihály: Szózat
140
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok, kérdésfelvetések szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. Az alkotók műveiben megjelenített egyéni és nemzeti sorsproblémák megértése és értékelése. A reformkor–nemzeti romantika–népiesség fogalmak tartalmának, szerepének és jelentőségének felismertetése. Kölcsey- és Vörösmarty-művek befogadásának, értelmezésének elősegítése, jelentőségük megértése, elfogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Magyar irodalmi élet a 19. század első felében; orgánumok, folyóiratok, alkotói csoportok. A reformkori nemzeti romantika. A népiesség programjai. Kölcsey Ferenc alkotói portréja; közéleti szerep, egyéni és közösségi sors. Hymnus és még egy lírai alkotása (pl. Elfojtódás; Vanitatum vanitas; Zrínyi dala; Zrínyi második éneke). Értekező prózája (pl. Nemzeti hagyományok és / vagy a Parainesis részlete).
A tanuló ismeri a magyar irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében; felismeri a reformkor-nemzeti romantika-népiesség fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét; tisztában van Kölcsey és Vörösmarty életművének jellegével, az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; műismereti minimuma: Kölcsey: Hymnus, Huszt és még egy lírai mű, egy értekező prózai részlet; Vörösmarty: Szózat, Előszó és még egy-két lírai mű, valamint a Csongor és Tünde; memoriterek; Kölcsey és Vörösmarty kapcsán alkalmassá válik legalább négy alkotásuk és a műveikről szóló vélemények, elemzések értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Ének-zene: a magyar romantika más művészeti ágakban. Földrajz: az alkotókhoz kapcsolódó topológia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a reformkori művelődés és társadalmi élet.
Vörösmarty Mihály portréja. Romantikus világlátás, tematika és képalkotás lírában és drámában a Szózat; Előszó és még egykét lírai alkotás (pl. Késő vágy; Gondolatok a könyvtárban; Az emberek, A vén cigány) alapján, illetve a Csongor és Tünde értelmezésével (pl. alapkérdések, értékszerkezet, motívumok, műfaji sajátosságok: mesejáték/drámai költemény). KULCSFOIrodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, inteGALMAK/ FO- lem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus GALMAK irónia, drámai költemény.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Életmű – Petőfi Sándor
Órakeret 12 óra
Romantika, népiesség, népdal, dal, helyzetdal, elbeszélő költemény, életkép, episztola, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Petőfi életútjáról, műveiről.
141
Anyám tyúkja; Füstbe ment terv; János vitéz; Az Alföld; Nemzeti dal és más lírai alkotások. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A lírai beszédmód változatainak értelmezése; Petőfi jellemző témáinak, műfajainak, poétikai megoldásainak, versformáinak megkülönböztetése, jellemző hangnemeinek (pl. humor és irónia) befogadása. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására. Petőfi műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Petőfi Sándor életműve. A tanuló Pályaszakaszok (életérzések, ismeri az életmű főbb alkotói korköltői magatartás) és jellemző szakait; Petőfi helyét, szerepét a alkotások. magyar irodalom történetében; A népi szemléletmód hatása; költészetének jellegét; romantika és népiesség. tisztában van a romantikus korstílus és a népiesség stílustendenciáTémák (pl. szerelem, táj, ars jának együtthatásával; poetica), versciklusok; lírai műelemzések során megismeri műfajok és líratípusok (pl. Petőfi jellemző témáit, műfajait, dalok, helyzetdalok, ódák, poétikai megoldásait, versformáit; elégiák, rapszódiák; tájlíra, megkülönbözteti jellemző hangforradalmi látomásvers) és nemeit (pl. humor és irónia); versformák változatossága; képes önálló műértelmezés megA puszta, télen; A XIX. száfogalmazására; zad költői; Európa csendes, műismereti minimuma: Az Alföld; újra csendes…; Szeptember Nemzeti dal ; János vitéz; A puszvégén, és még legalább háta, télen; A XIX. század költői; rom-négy lírai alkotás elemző Európa csendes, újra csendes…; feldolgozása. Szeptember végén és még háromnégy mű és memoriterek; Verses epika (pl. A helység képessé válik Petőfi életművének kalapácsa mint eposzparódia; bemutatására (legalább 10–12 líés/vagy Az apostol. rai és 1–2 verses epikai alkotás alapján); a műveiről szóló véleUtalás egy-egy téma, motímények, elemzések értelmezésére, vum, poétikai jellemző kortárs kritikus befogadására; egy szóbeli irodalmi megjelenítésére; az témakörben kijelölt feladat kifejtéevokáció, az intertextualitás sére, memoriterek tolmácsolásánéhány példája. ra.
Kapcsolódási pontok Hon és népismeret: Petőfi emlékhelyek. Földrajz: Petőfi életútjának topológiája. Vizuális kultúra; Ének-zene: a romantika művészete, Petőfi művek feldolgozásai (hangoskönyv, színház, rajzfilm, dal).
Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomáskölKULCSFOGALMAK/ FO- tészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Látásmód – Jókai Mór
142
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
Romantika, romantikus ábrázolásmód, romantika és népiesség, heroizmus és humor, regényműfaji változatok, történelmi regény, anekdota, anekdotikusság. A kőszívű ember fiai vagy más regénye.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A Jókai-regényekben fölmutatott erkölcsi, egyéni és nemzeti-közösségi problémakörök felismerése. Értékek és szerepek konfliktusai. Jókai művének/műveinek ismeretében, azok olvasására építve beszélgetés, vita a korabeli és a mai olvasóközönség befogói elvárásainak különbségéről, a különbség megértése. A befogadói horizont tágítása: Jókai alkotásmódjának jellemzői, a romantikus ábrázolásmód sajátosságai és a romantikus regény jellemző műfaji változatai. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Jókai alkotásainak jellemzői, A tanuló műfaji változatok az életművé tisztában van a korabeli és a ben; mai olvasóközönség befogaregényírói művészetének sajátosdói elvárásainak különbségéságai a romantikus prózaepika vel; jegyében. ismeri Jókai helyét a magyar regényirodalom történetében, Jókai Mór: Az arany ember alkotásmódjának jellemzőit; (esetleg más regényének) elemző felismeri a romantikus ábráértelmezése sok szempontú megzolásmód sajátosságait és a közelítéssel, romantikus regény jellemző pl.: a romantika megjelenési műfaji változatait; formái; műfaji változat; szerke- képes egy regény sok szemzet, jellemábrázolás, pontú megközelítésére, saját elbeszéléstechnika, nézőpont, álláspont kifejtésére; közlésformák; hangnemi és moti- műismereti minimuma: egy vikus összetettség. regénye: Az arany ember Problematika (az adott műhöz pl. (vagy más, pl. Egy magyar természet és civilizáció, bűn és nábob, Fekete gyémántok) büntetés, kettős jellem). egy regényelemzés kapcsán képes önálló szóbeli tétel keretében egy elemzési feladat kifejtő megoldására.
Hon és népismeret; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra; énekzene: a romantika művészete. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Jókaiművek filmes feldolgozásai. Földrajz: a regény/ek topológiája.
Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdoKULCSFOGALMAK/ FO- ta. GALMAK
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit. Képes a beszédhelyzetnek, témának, célnak, közönségnek megfelelő szóbeli és írásbeli megnyilatkozásra. Képes szöveghű, értelmező felolvasásra, olvasható, rendezett írásra.
143
Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Képes arra, hogy önállóan eligazodjon az információk világában; értelmesen tudj élni az önképzés lehetőségeivel. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. Össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni. Képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni. Képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat. Ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Ismeri a magyar nyelv rendszerét, képes a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, helyesírási jelenségek önálló fölismerésére, a tanultak tudatos alkalmazására. Tudja alkalmazni irodalmi alkotások műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Képes órai eszmecserében, vitában, érvelésben az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, saját véleménye újrafogalmazására. Képes tudásanyagának megfogalmazására, előadására a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról, az olvasott, feldolgozott művekről. Be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek főbb jellemzőinek bemutatásra, a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszer, lényegre törő ismertetésére, értelmezésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással.
144
11–12. évfolyam A magyar nyelvi képzés célja a szövegelemzési jártasság fokozatos bővítése a tanult szövegtani, jelentéstani, stilisztikai, retorikai ismeretekkel; a kritikai érzék továbbfejlesztése különféle műfajú és témájú és megjelenésű (pl. multimédiás-digitális, audiovizuális) szövegek értelmezésében, szerkezeti és stiláris minőségének értékelésében, saját szövegek alkotásában. A tevékenységek iránya kiterjed a nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálatára, a saját nyelvhasználat kontrollja; a kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használata. A nyelvi tudatosság fejlesztésének része a helyesírási ismeretek kibővítése. A tanulási képesség továbbfejlesztése, az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel. A nyelvi képzés életszerű, gyakorlati tudásösszetevője a kommunikációs zavarok felfedezése, értelmezése, kezelési módok keresése. A nyelvi magatartás és az általános nyelvi kultúra részeként cél a retorikai tudás növelése, ennek keretében néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata); az érvelés technikájának megismerése és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása. Mind a problémamegoldó gondolkodást, mind a kreativitást növeli, ha a tanuló ismeri a deduktív vagy induktív érvelést, a cáfolat módszereit; képes szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozására. Retorikai tudását megfelelően képes használni a tanulásban és a társadalmi nyilvánosságban. Elvárt a kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között, továbbá a legfontosabb nyelvemlékeink (A Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. A nyelvi tanulmányok eredményeképpen a tanuló képes hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtésre és válogatásra többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítésére. A nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek birtokában kész felelős magatartásra a magyar nyelv értékeinek őrzésében. A magyar nyelv rendszeréről, a beszédnek a társadalomban és az egyén életében betöltött szerepéről tanultak áttekintésével fölkészül az érettségire és a továbbtanulásra. Az irodalomtanítás alapvető célja irodalmi művek olvasása, értelmezése, megvitatása. A műveltségépítés szempontja a hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának, megszűnésének megfigyelése, megnevezése és értelmezése: új regénytípusok és regényszerkezetek, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepének megértése. Az irodalmi olvasmányok jellegéből következően fejlesztési cél a magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben, az egyes alkotásokban; stílusirányzatok jellemző, esetleg mozgalomszerű vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban;a tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének megismerése, az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása. Az irodalomértést elmélyítő, az önkifejezést, a gondolkodást támogató tevékenység művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban; nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli (pl. prezentáció) bemutatása különböző nézőpontból, illetve különféle címzetteknek, önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Mind az érvelő
145
lépességet, mind a szociális kompetenciák, mind az erkölcsi gondolkodás fejlesztését támogatja a jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (pl. szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztését célozza néhány szerző és mű utóéletének, hatásának megfigyelése az irodalmi hagyományban, a kortárs irodalomban, más művészeti ágakban. Alapvető irodalomszemlélet az irodalmi művek egymásra utaltságának megértése és ennek példáiként az irodalmi szövegek összekapcsolódását bizonyító szövegek gyűjtése, megfigyelése, a rájátszás, az evokáció, intertextualitás, reflexió példáinak elemzése, végül annak néhány példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. E témakörbe tartozó tevékenység műfaji, poétikai fogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyítása, a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyelése. Az önálló ismeretszerzés elengedhetetlen feltétele a rendszeres könyvtárhasználat (ide értve az internet adta lehetőségeket is), azaz az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom – audiovizuális, digitális források – alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás, prezentáció formájában. E tevékenység része a hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Az önálló tájékozódás igényével is összefügg a nyitottság a jelenkori irodalmi szövegek befogadásában, megértésében a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú művek, a magyar és az európai szöveghagyományt újraíró, újraértelmező művek befogadása iránt. E témakörben is kívánatos a tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban, például antológiákban, az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban, a televíziós, a filmes adaptáció néhány kérdésében. Cél az irodalom határterületeihez tartozó modern kori alkotások feldolgozása, egy-két tipikus írott, digitális és filmes-audiovizuális műfaj megismerése. A kortárs irodalmi élethez tartozik az irodalom megjelenéseinek kutatása, felismerése más közegekben (pl. filmen, rajzfilmen, televízióban, képregényben, hangzó közegben – pl. hangoskönyv, rádiójáték, megzenésített vers –, digitális közegben – pl. internetes közlés, multimédiás kiadás –); az adaptáció, a műfajcsere jelensége, jellegzetes megoldásai a posztmodern, kortárs magas művészeti és szórakoztató művekben. Fontos feladat a szórakoztató irodalom hatásának, vonzerejének és csapdáinak értelmezése (pl. tipikus műfajainak, helyzeteinek, motívumainak bemutatása, kultuszalkotások megismerése). A továbbtanulásra való fölkészülésként feladattá tehető egyéni „kutatómunka” alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása, prezentáció készítése a könyvtárhasználat, digitális források alkalmazása, szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával; tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése. A szűkebb régióhoz, településhez, a hazához való kötődés érzését erősíti a tájékozódás a régió, a település kulturális, irodalmi hagyományaiban a helyi kultúraközvetítő intézmények körében.
Magyar nyelv Tematikai egység/
Kommunikáció
146
Órakeret
Fejlesztési cél Előzetes tudás
4 óra Gyakorlott, tudatos szóbeli kommunikáció.
A különböző kommunikációs színtereknek és helyzeteknek megfelelő nyelvi és nem nyelvi jelek használata. Az egyes helyzetek által megkíA tematikai egység vánt formák megsértésének dekódolása, a szándék felismerése, megfelenevelési-fejlesztési lő kezelése. céljai A kommunikációs zavarok felismerésére és feloldására néhány taktika elsajátítása. A manipulációs szándékok felismerése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A mindennapi társalgásban, a nyilvános kommunikációs színtereken, valamint az internetes felületeken előforduló manipulációs szándékok, hibás következtetések felismerése. A reklámok, internetes felületek verbális és nem verbális közlési szándékának felismerése.
Mozgóképkultúra és médiaismeret: reklám, meggyőzés, manipuláció. Vizuális kultúra: képi közlés. Dráma és tánc: szituációk, dialógusok értelmezése.
Kommunikációs zavar. Manipuláció. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Retorika
Órakeret 12 óra
A kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek. Kulturált véleménynyilvánítás.
A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólaA tematikai egység lásokban. nevelési-fejlesztési A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megiscéljai mertetése. Önálló beszéd megírásához, annak a hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása. A szónok tulajdonságai, feladatai. A szónoki beszéd kommunikációs funkciói. A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.
147
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: antik szónokok, neves ma-
Az érv felépítése. Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése. Az érvelési hibák. A cáfolat módszerei. A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése. A hatásos előadásmód eszközei. Az előadás szemléltetésének módjai: bemutatás, prezentáció stb. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi (mondat- és szövegfonetikai eszközök) és nem nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban, az audiovizuális és multimédiás közlés különböző formáiban. A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.
gyar szónoklatok (pl. Kölcsey, Kossuth, Deák). Közéleti megnyilatkozások retorikája. Mozgóképkultúra és médiaismeret: a meggyőzés, befolyásolás, a hatás eszközei. Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése. Matematika: bizonyítás, érvelés, cáfolat. Filozófia: Érvelési szerkezetek tudatosítása
KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Általános nyelvészeti ismeretek
Órakeret 4 óra
Előzetes tudás Kommunikáció, jelentéstan. A tematikai egység A rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: általános, összefoglaló nevelési-fejlesztési ismeretek a nyelvről, a nyelv és az ember viszonyáról. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Az ember mint nyelvhasználó lény; a nyelv, a kommunikáció és az ember elválaszthatatlan egysége. A nyelv mint jelrendszer, a nyelv mint a gondolkodás része. A nyelvek egyező és eltérő tulajdonságai, nyelvtipológia, főbb nyelvtípusok és jellemzőik (az anyanyelvhez és más, tanult, ismert nyelvek jellemző tulajdonságainak összehasonlító megfigyelése). Nyelvi identitás. Korlátozott kódú nyelvek: gesztusnyelvek, jelnyelvek.
148
Kapcsolódási pontok Idegen nyelvek: nyelvtípus, kommunikáció, nyelvi tolerancia. Vizuális kultúra: a vizuális nyelv összetevői.
KULCSFONyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). GALMAK/ FO- Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Órakeret 7 óra
Pragmatikai ismeretek Szövegtani, jelentéstani és stilisztikai ismeretek.
A nyelv működésének, a nyelvhasználatnak a megfigyelése különböző kontextusokban, különböző cél elérésére. A tematikai egység Annak megtapasztalása, hogy az emberek hogyan képesek a nyelvi szönevelési-fejlesztési veg által közvetített jelentésen túl is hatni, befolyásolni partnerüket, hogyan képesek megnyilatkozásaikkal akár cselekvéseket is végrehajtacéljai ni. A kulturált nyelvi magatartás fejlesztése: a magyar nyelv leggyakoribb udvariassági formái használati körének, nyelvi formáinak megfigyelése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A nyelvhasználat a beszélgetés, a társalgás főbb összetevőinek a különféle beszédaktusok szerepének, megnyilvánulási formáinak megfigyelése, az együttműködési elvek tudatos használata, illetve megsértésük következményeinek megtapasztalása. A társalgásban előforduló néhány jellemző deixis forma szerepe. Az udvariassági formák használata.
Idegen nyelvek: idegen nyelvi kommunikáció, udvariassági formák.
Megnyilatkozás. KULCSFOTársalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. GALMAK/ FO- Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). GALMAK Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási).
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Szövegalkotás
Órakeret 7 óra
A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás. A papíralapú és számítógépes jegyzetelés technikájának, módjainak ismerete. Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, esszé formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök. alkalmazása.
Gondolkodásfejlesztés, az önkifejezés fejlesztése: a papíralapú és elektA tematikai egység ronikus szövegek eltérő és hasonló jellemzőinek megfigyelése. nevelési-fejlesztési A szövegalkotási képesség fejlesztése: a megismert szövegtípusokban a céljai közlés céljának, a helyzetnek megfelelő stílusban történő szövegalkotás. Esszéírási gyakorlatok.
149
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében (pl. digitális formában, multimédiás kiegészítésekkel). Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségének figyelembevételével. Az érvelő esszé szerkezete.
Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek. Filozófia: A globális világ kihívásaira kínált erkölcsfilozófiai válaszok megfogalmazása.
KULCSFOSzövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. GALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Nyelv és társadalom
Órakeret 9 óra
A személyes és a tömegkommunikációval kapcsolatos ismeretek, nyelvi tudatosság, egyéni nyelvhasználat, stílusrétegek.
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete. A vitakészség, a meggyőző érvelés fejlesztése: ismeret és véleményalkotás a nyelvtervezés néhány alapvető kérdéséről (nyelvvédelem és nyelvA tematikai egység művelés). nevelési-fejlesztési Nyelvi tudatosság növelése: a saját és a közvetlen környezet nyelvhasználatának azonos és eltérő vonásainak, valamint nyelvjárási szövegek céljai jellemzőinek megfigyelése. Rendszerező, szintetizáló képesség fejlesztése: a tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom nyelvhasználatra gyakorolt hatásának megfigyelése, érvek, adatok értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlődési irányok, változások a mai magyar nyelvben. Nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia. Nyelvünk helyzete a határon túl. Hazánkban élő nemzetiségiek nyelvhasználata. A nyelvi tervezés elvei és feladatai. A nyelvművelés fogalma, kérdései, feladata, színterei; a nyelvi norma.
Kapcsolódási pontok
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történelmi nemzetiségek, bevándorló magyarság, szórványmagyarság A nyelvváltozatok rendszere, a vízszintes és függőleges tagolódásuk. kialakulásának törtéA köznyelv jellemzői, használati területe. nelmi, társadalmi okai, A nyelv társadalmi tagolódása szerinti csoportnyelvek, azok jellemző tendenciái. használati köre, szókincse. A szleng és az argó fogalma, kialakulásuk, jellemző előfordulásuk, Mozgóképkultúra és funkciójuk. médiaismeret: az információs társadalom, A nyelv területi tagolódása: a leggyakoribb nyelvjárásaink jellemzői, mediatizált nyelvhaszterületi megjelenésük, a regionális köznyelv jellemzői. nálat. A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai, tendenciái, a két-
150
nyelvűség, kettősnyelvűség, kevert nyelvűség kérdései. A nyelvváltozatot bemutató nyomtatott és elektronikus források (pl. szótárak, kézikönyvek, adatbázisok, honlapok) tanulmányozása.
Földrajz: a magyar nyelvhasználat területi tagolódása.
A tömegkommunikáció, valamint az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra. Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, KULCSFOGALMAK/ FO- irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. GALMAK Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Nyelvtörténet
Órakeret 8 óra
A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való szemlélete, néhány alapvető kérdése, a történetiség fogalma, a nyelv területi tagolódása, nyelvjárások.
A szinkrón és diakrón nyelvszemlélet fejlesztése. Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a A tematikai egység világ nyelvei között. A magyar nyelv történeti korszakairól szerezett nevelési-fejlesztési tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal. céljai A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a magyar nyelv eredetéről kialakított elméletek ismeretében elhatárolódás a tudománytalan nyelvrokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Változás és állandóság a nyelvben. Nyelvtípusok és nyelvcsaládok, a magyar nyelv jellemzői. A magyar nyelv eredete, finnugor rokonságának bizonyítékai, története, kutatói. A nyelvrokonság bizonyítékainak tudományos eszközei. A nyelvtörténeti kutatások forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A magyar nyelv történetének főbb korszakai, a legfontosabb nyelvemlékeink (A tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd, Ómagyar Mária-siralom) megismerése. Nyelvtörténeti-nyelvtudományi kézikönyvek (pl. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára – TESZ) megismerése, használata. Az összehasonlító nyelvtudomány módszerei. A szókincs jelentésváltozásának főbb típusai, tendenciái. A nyelvújítás története, hatása, értékelése, ortológus-neológus vita főbb állomásai és szereplői, a magyar nyelv sztenderdizációja. A mai nyelvállapot néhány jellemzője.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a magyar nép vándorlásának története, nyelvemlékek, kódexek.
151
Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. KULCSFOŐsmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. GALMAK/ FO- Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). GALMAK Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Ismeretek a nyelvről
Órakeret 9 óra
Előzetes tudás A tanult anyanyelvi ismeretek. A tematikai egység Rendszerező képesség, önálló tanulás fejlesztése: az érettségi témakörenevelési-fejlesztési inek és a követelményeknek megfelelő tételvázlatok összeállítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A tanult nyelvészeti, kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási, Történelem,társadalmi nyelvi ismeretek rendszerező áttekintése. és állampolgári ismeretek; Etika; Filozófia; Idegen nyelvek: a nyelvről, a nyelvhasználatról szerzett ismeretek. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás.
Irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Életmű – Arany János
Órakeret 10 óra
Előzetes tudás
A bűn és bűnhődés erkölcsi kérdései. Romantika, népiesség, elbeszélő költemény, életkép, episztola, ballada, ütemhangsúlyos és időmértékes verselési formák, felező tizenkettes versforma. Ismeretek Arany életútjáról, műveiről; kapcsolat Petőfivel. Arany: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az Arany-életműben felvetett erkölcsi, magatartásbeli kérdések felvetése és értelmezése. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése, az életmű főbb alkotói korszakainak, Arany költői szerepének, költészete jellegének megismertetése. Műelemzés, értelmezés: Arany jellemző lírai témái, műfajai, poétikai megoldásai, versformái és néhány verses epikai alkotása.
152
Felkészítés lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására, a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Arany János életműve. Pályaszakaszok (életérzések, költői magatartások) és jellemző alkotások. A romantika utáni költőszereplehetőségek és lírai tendenciák. Jellemző lírai tematika (pl. ars poeticák), hangnemek, műfajok (pl. elégiko-óda, elégia) és szerkesztésmód, verstípusok (pl. időés értékszembesítés, létösszegzés) a nagykőrösi és a kései költészetben (Letészem a lantot, Epilogus és legalább még kéthárom lírai alkotás). A ballada műfaji sajátosságai; tematikus és szerkesztésmódbeli különbségek a két balladakorszak alkotásaiban (A walesi bárdok és még legalább 1–2 ballada). A Toldi estéje elemző bemutatása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája.
A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói korszakait; Arany költői szerepét a magyar irodalom történetében; költészetének jellegét; műelemzések során megismeri Arany jellemző lírai témáit, műfajait, poétikai megoldásait, versformáit és néhány verses epikai alkotását; megismeri a lírikus és epikus költőszerep szembeállítását, változó megítélését; képes lírai és epikai alkotások önálló értelmezésének megfogalmazására; a Toldi és a Toldi estéje néhány szempontú összevetésére; műismereti minimuma: A walesi bárdok, Rege a csodaszarvasról, Toldi, Családi kör, további egy-két ballada; Toldi estéje; Letészem a lantot, Epilogus és még kéthárom lírai alkotás (memoriterek is); képessé válik Arany életművének bemutatására (legalább 5-6 lírai alkotás, 2-3 ballada és a Toldi és a Toldi estéje alapján); a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére, kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.
Kapcsolódási pontok Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás. Etika: bűn, bűnhődés, testvérféltékenység.
KULCSFOElbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időGALMAK/ FO- mértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, GALMAK létösszegzés).
153
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Színház– és drámatörténet – Madách Imre: Az ember tragédiája
Órakeret 6 óra
A magyar színház történetének néhány sajátossága. Alapvető drámai műfajok és formák. A romantika műfaji kevertsége. Az emberi létezés alapkérdéseinek értelmezése. Annak belátása, hogy a küzdés és a ráhagyatkozó hit egymás erősítői az ember életében. Olvasás, szövegelemzés, beszélgetés révén a mű megértésének támogatása (a tragédia műfaji változatának jellemzői, filozófiai, bölcseleti tartalmak), sajátos drámai hősei; többféle világfelfogás egyidejű létezése; a drámai költemény mibenléte). Műértelmezés többféle megközelítésből.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Madách Imre: Az ember tragédi- A tanuló ája – sok szempontú műértelme- megismeri a drámai költezés. mény műfaji változatának jellemzőit (filozófiai, bölcseleti A drámai költemény műfajának tartalmak), sajátos drámai következménye a szerkezetre és hőseit; többféle világfelfogás hősökre. egyidejű létezését; - értelmezi Felépítés (cselekmény-szerkezet: a művet (lehetőleg többféle keret- és történeti színek, szemémegközelítésből); lyiségközpontúan / lírai szerke megismerkedik néhány műérzet: tematikus, szétválástelmezéssel, állásponttal; sorozat). lehetőség szerint megtekint Problematika, történelemszemléegy színházi előadást (vagy let, bölcseleti háttér (szabadelvűfelvételét), és közös elemzésség és pozitivizmus). sel értékelik az adott interpAz idő, tér, anyag szerepe az retációt és a mű színpadra emberiség és különböző szellemi állításának lehetőségeit; irányok történetében. műismereti minimuma: a Tragédia (házi olvasmány) elemző feldolgozása és memoriter: részlet(ek) a műből, valamint szállóigévé vált sorok; alkalmassá válik a mű értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.
Etika; Filozófia: filozófiai irányzatok a 19. században. Dráma és tánc: színházművészet, a mű színrevitele különböző felfogásokban. Informatika, könyvtár: tájékozódás a Tragédia hazai és nemzetközi színházi előadásairól, fordításairól, adaptációiról.
Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenKULCSFOGALMAK/ FO- utópia, pozitivizmus. GALMAK
154
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Világirodalom – az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele)
Órakeret 12 óra
Romantika és realizmus, hőstípusok (pl. karrierista hős, a felesleges ember, a hivatalnok), regényciklus, analitikus regény; impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió; a műfordítások szerepe. A környezet és származás hatása a hősök karakterére. Különböző világlátású művekben megjelenített témák, élethelyzetek értelmezése, a megjelenített erkölcsi, világképi és esztétikai problémák mérlegelése és értékelése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A realista és naturalista epika A tanuló jellemzői (esztétikai elvek, tema- felismeri a romantika és reatika, látásmód, stílus- és formalizmus együtthatását, folytojegyek) a 19. század közepétől; a nosságát az epikában; értelprózaepika újításai (nézőpontok, mezi a realista és naturalista síkváltások, időszerkezet, polifóstílusirányzat jellemzőit; nia; új műfaji változatok) a kis- megismeri az impresszionista és nagyepikában. és (pre)szimbolista európai líra néhány sajátosságát; Impresszionizmus, szimbolizmus képes egy választott/kijelölt és a lírai műnem megújítása (pl. epikai alkotás (házi olvasa személyiség, a lírai közvetlenmány) elemző bemutatására ség háttérbe szorulása, a látomás a közös értelmezés után; néfelszabadítása, objektivizálódás). hány lírai alkotás értelmezésére; Művek, szemelvények az an beszámolót / könyvajánlót gol/amerikai, francia, német és készíthet egyéni olvasmányorosz irodalomból (pl. Emily élménye alapján a korszak Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, szerzőinek műveiből; Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alko- műismeret: néhány mű / résztásaiból, illetve Baudelaire, Verlet pl. Emily Brontë, Dickens, laine, Rimbaud, Rilke, Whitman) Flaubert, Lev Tolsztoj, Doszműveiből. tojevszkij alkotásaiból, illetve A választott szerzőkhöz, művekBaudelaire, Rimbaud, Rilke, hez kapcsolódó fogalmi ismereWhitman műveiből; tek. alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére.
Vizuális kultúra; Énekzene: impresszionizmus, szimbolizmus más művészeti ágakban.
155
Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, KULCSFOGALMAK/ FO- polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l’art pour l’art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, GALMAK tárgyvers.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Színház- és drámatörténet – az európai dráma és színház a 19. sz. második felében
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
Az európai dráma és színház néhány megelőző nagy korszaka (antikvitás, középkor, reneszánsz, klasszicizmus) és szerzője (Szophoklész, Shakespeare, Molière). A drámai műnem alapfogalmai (drámai szerkezet, jellem, nyelv). Arisztotelészi dramaturgia.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A személyiség tisztelete. A megjelenített élethelyzetek, konfliktusok értő és felelős megítélése, például az élethazugság témakörének morális vonatkozásai különböző művekben. A férfi-női társadalmi szerepek megértése. A romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciájának megvitatása, két jelentős szerző egy-egy alkotásának, figyelembevételével, újításaik, dramaturgiai sajátosságaik bemutatása. A művekről, színházi előadásokról alkotott álláspontok értelmezése. Dramatikus játékok.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Az európai dráma és színház a 19. sz. második felében – a korszak drámairodalmának újdonságai és két drámai alkotás, két szerző dramaturgiája.
A tanuló megismeri a romantika utáni drámatörténet néhány jellemző tendenciáját; elemzi két jelentős szerző egyegy alkotását, újításaik figyeEgy drámai mű elemzése a 19. lembevételével, bemutatja század második feléből (pl. Ibdramaturgiájuk sajátosságait; sen: Babaszoba/Nóra vagy A megismer néhány álláspontot a vadkacsa – az ibseni dramaturművek értelmezéséhez; gia sajátosságai, pl. az analiti- lehetőség szerint megtekint egy kus szerkesztésmód felújítása, színházi előadást (vagy felvéközépponti szimbólumok alkaltelét), és közös elemzéssel értémazása, reformátorok és kelik az adott interpretációt; rezonőrök, hangnemkeveredés lehetőség szerint kidolgoznak stb.; a szerző problémafelvetése, egy-egy jelenetet az elemzett pl. házassági válság, élethazugművekből; ság). műismereti minimuma: egy dráma a 19. század második feEgy Csehov-mű elemző bemutaléből és Csehov egy drámája; tása (pl. Ványa bácsi, Három alkalmassá válik a művek érnővér). telmezéseinek kritikus befogaA csehovi dramaturgia sajátosdására; egy szóbeli érettségi ságai (pl. a drámaiság fogalmi
156
Kapcsolódási pontok Dráma és tánc: színháztörténet. Etika: a szerzői problémafelvetések etikai szempontú megvitatása, értékelése.
változása; drámaiatlan/lírai dráma; főszereplő-, konfliktusok és cselekmény-nélküliség; csoportképek/cselekvésképtelenség; párhuzamos monológok/fedett dialógusok, ironikus látásmód); új műfaji változatok, új játékstílus.
témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.
Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, KULCSFOGALMAK/ FO- élethazugság. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Magyar irodalom a 19. század második felében – portré: Mikszáth Kálmán
Órakeret 10 óra Mikszáth Kálmán egy novellája, esetleg egy (kis)regénye (pl. Szent Péter esernyője), novellaelemzések. Néhány alapvető emberi léthelyzet megismerése (élet és halál, család, férfi–nő, szerelem, gyermek, szülőföld, haza, törvény, bűn és bűnhődés). Az elbeszélő és állásfoglalásának viszonya az elbeszélő művekben. Annak belátása, hogy a régióhoz kötődés egyetemes emberi kérdések felvetését is jelentheti. A 19. sz. második fele magyar irodalmának áttekintő megismertetése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia. (Petőfi és a népiesség továbbhatása, a líra alakulása, a századvég novellisztikájának néhány darabja). Mikszáth alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése, a mikszáthi történetszövés megfigyelése, egy regény sok szempontú megközelítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A 19. század második felének A tanuló Etika: Mikszáth műveimagyar irodalmából néhány tisztában van a 19. sz. máso- ben felvetett erkölcsi szerző és mű(részlet) ismerete. dik fele magyar irodalmának kérdések megvitatása, Vajda János alkotói helyzete, sajátosságaival, ismeri a kor- pl. a kapcsolatok világa, költészetének jellemzői (legaszak néhány jellemző tenden- törvény és lelkiismeret. lább. egy műve, pl. Húsz év múlciáját; va, A vaáli erdőben, Az üstökös). megismeri a Petőfi és Ady Filozófia: a létre vonatA századvég és századelő közti, Arannyal részben pár- kozó kérdések, etika, novellisztikája (műelemzési lehehuzamos líra helyzetét; Vajda erkölcsfilozófia. tőségek, pl. Gozsdu, Petelei, és az Ady fellépése előtti kölGárdonyi, Tömörkény, Bródy tők (pl. Reviczky, Komjáthy) Földrajz: a földrajzi tér Sándor műveiből). regionális szerveződése, szerepét; a Mikszáth-regény/ek a századvég Mikszáth alkotásainak jellemzői, topológiája. novellisztikájának néhány témák, motívumok és műfaji váldarabját értelmezve fejleszti tozatok az életművében; novellaelemzési készségét;
157
írásművészetének sajátosságai, stílusszintézise. A jó palócok novelláinak világa (legalább két mű elemzése). Egy Mikszáth-regény (pl. Beszterce ostroma, A Noszty fiú esete...) elemző értelmezése, sok szempontú megközelítéssel, pl. műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszéléstechnika, nézőpont, közlésformák, hangnemek; problematika (pl. megkésettség, dzsentriábrázolás).
ismeri Mikszáth helyét a magyar regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit; képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre; lehetőséget kap beszámoló / könyvajánló készítésére egyéni olvasmányélménye alapján; műismereti minimuma: Vajda János egy műve; Mikszáth egy regénye (házi olvasmány) és két novellája; alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására; egy szóbeli érettségi témakör anyagának összeállítására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.
Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Magyar irodalom – a Nyugat és első nemzedéke
Órakeret 7 óra
A klasszikus modernség néhány irányzata és alkotója, a századvég magyar irodalma.
Az európai és magyar irodalmi hagyományok és modernség irányainak összevetése, konfliktusai. A kozmopolitizmus és patriotizmus kérdésfelveA tematikai egység tései. Annak felismerése, hogy a magyar kultúra sokszínű törekvések nevelési-fejlesztési együttese. Érvelő bemutatás: a Nyugat jelentősége a magyar kultúrtörténetben; a céljai korban megismertetett stílusirányzatok, filozófiai, lélektani iskolák (Freud, Bergson) néhány jellemzőjének azonosítása. Értse egy folyóirat felépítését, tudjon benne tájékozódni.
158
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A Nyugat mint folyóirat és mozga- A tanuló lom; szerkesztési elvek, szerkesztők, felismeri a Nyugat jelentőkritikusok, nemzedékek; célkitűzéségét a magyar kultúrtörtések; filozófiai és stílusirányzatok netben; alkalmazza a nemhatása, megismertetése. zedék-korszakolást későbbi tanulmányai során; Juhász Gyula költészetének sajátos- tudja a korban megismert ságai (pl. impresszionizmus, noszstílusirányzatok, filozófiai, talgia, emlékezés, legalább egy lélektani iskolák (Freud, műve, pl. Tiszai csönd, Milyen volt; Bergson) néhány jellemzőéletképszerűség, leíró jelleg, pl. jét; Tápai lagzi). műismereti minimuma: Juhász Gyula egy műve, Tóth Árpád lírájának jellemzői; Tóth Árpád egy-két műve. tematikája, hangnemei, formái (magányélmény, elégikusság, impresszionizmus stb., legalább egy-két műve, pl. Hajnali szerenád, Esti sugárkoszorú, Elégia egy rekettyebokorhoz, Lélektől lélekig, Jó éjszakát!).
Vizuális kultúra; énekzene: impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió más művészeti ágakban. Filozófia: életfilozófiák, időproblémák.
Egy folyóirat (időszaki kiadvány) periodicitása, felépítése, folyóiratcikkek visszakeresése, hivatkozása. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Életmű – Ady Endre
Órakeret 10 óra
A Nyugat; stílusirányzatok a századelőn Annak megértése, hogy a kulturális hagyományhoz, a nemzethez kötődés, a sorsvállalás sokféle hangon és módon jelentkezhet. A hazaszeretet és haladás kérdései. Ady költészetének befogadása: főbb alkotói korszakai, költői szerepe, költészetének jellege. Műelemzések, összpontosítva Ady jellemző köteteire, szerkesztési módszereire, lírai témáira, poétikai megoldásaira. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Önálló, több szempontú műértelmezések megfogalmazása a művekről szóló vélemények, elemzések értelmezésével is.
159
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Ady Endre életműve. A tanuló Kötet- és cikluskompozíció; köl- ismeri az életmű főbb alkotói tői szerepvállalás, az innováció korszakait; Ady helyét, költői szándéka. szerepét a magyar irodalom Klasszikus modernség, szecesszitörténetében; költészetének ós-szimbolista látásmód; a versjellegét; ritmus megújítása. tisztában van a 20. eleji magyar irodalom sajátosságaiMeghatározó korszakok (pl. kölval és a megújítás szándékátői indulás, világháború), kötetek val; (pl. Új versek, A halottak élén), műelemzések során megismetémák, motívumok (pl. magyarri Ady jellemző köteteit, szerság, istenes, létharc, látomásszekesztési módszereit, lírai térű tájvers, ars poetica; életmáit, motívumait, poétikai halál, hajó, ugar ) alapján megoldásait; jellemző alkotásainak értelmezé- képes önálló versértelmezése A Sion-hegy alatt; Góg és sek megfogalmazására; Magóg fia vagyok én...; Kocsi-út műismereti minimuma: A az éjszakában és még 4-5 mű Sion-hegy alatt; Góg és Ma(memoriterek is), pl. Párisban járt góg fia vagyok én...; Kocsi-út az Ősz; A magyar ugaron; Harc az éjszakában és még 4-5 mű; a Nagyúrral; Hunn, új legenda; képessé válik az Ady-életmű Bujdosó kuruc rigmusa; Az eltéjellemzőinek bemutatására vedt lovas; Emlékezés egy nyár(legalább 10 lírai alkotás éjszakára stb., esetleg egy-egy alapján); a műveiről szóló részlet publicisztikájából is). vélemények, elemzések értelUtalás egy-egy téma, motívum, mezésére, kritikus befogadápoétikai jellemző kortárs irodalsára; egy-egy szóbeli témami megjelenítésére; az evokáció, körben kijelölt feladat kifejtéaz intertextualitás néhány példásére, memoriterek tolmácsoja. lására.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: társadalmi modernizáció, városiasodás, a modern újságírás. Vizuális kultúra: Adyillusztrációk. Földrajz: Adyemlékhelyek topológiája. Informatika: tájékozódás a Nyugat digitalizált változatában.
Klasszikus modernség, szecessziós-szimbolista látásmód, tagoló vers, köKULCSFOGALMAK/ FO- tetkompozíció, ciklikus szerkesztés. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Portré – Móricz Zsigmond
Órakeret 6 óra
Realista és naturalista epika, Móricz egy műve, pl. Hét krajcár vagy Légy jó mindhalálig/Pillangó/Árvácska
A tematikai egység Móricz helyének, látásmódjának, kérdésfeltevéseinek, alkotásmódja nevelési-fejlesztési jellemzőinek megismerése, alkotásainak több szempontú megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására. céljai A megjelenített létformák morális és társadalmi kérdései.
160
Ismeretek/fejlesztési követelmények Móricz alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai; naturalista és realista ábrázolásmódja.
A tanuló ismeri Móricz helyét a magyar epika történetében (Nyugat; népi írók mozgalma, Kelet Népe); alkotásmódjának jelTárgykörök, témák (pl. paraszti, lemzőit; dzsentri; szegénység) és műfaji képes néhány alkotásának sok változatok (novella, elbeszélés, szempontú megközelítésére, történeti példázat, idill-típusú saját álláspont kifejtésére és regény stb.). adott szempontú, önálló műérNovelláinak világa (legalább két telmezésre (novellaelemzések mű elemzése, pl. Tragédia, Szemegfogalmazására); gény emberek, Barbárok). lehetőséget kap beszámoló / Egy Móricz-regény (pl. Úri muri, könyvajánló készítésére egyéni Rokonok, Sárarany, Az Isten olvasmányélménye alapján; háta mögött) elemző értelmezése, műismereti minimuma: Móricz sok szempontú megközelítéssel, egy regénye (házi olvasmány) pl. műfaji változat; szerkezet, és egy novellája; jellemábrázolás, elbeszélés alkalmassá válik a művek értechnika, nézőpont, közlésfortelmezéseinek kritikus befogamák, hangnemek, írói előadásdására; egy szóbeli érettségi mód; problematika (pl. vívódó témakör anyagának összeállíhősök, dzsentri-ábrázolás). tására és az abban megjelölt feladat kifejtésére.
Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Móriczművek filmes, televíziós adaptációi (pl. Pillangó, Égi madár, Rokonok, Barbárok, Árvácska).
Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Világirodalom – avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd
Órakeret 6 óra
Stílusirányzatok a századfordulón.
Modernség és hagyomány kérdésfelvetései a magyar avantgárd irodaA tematikai egység lomban. A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, prognevelési-fejlesztési ramok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltácéljai rása. Dokumentumok megvitatása a magyar avantgárd sajátos helyzetéről, Kassák szerepéről. Ismeretek/fejlesztési követelmények Világirodalom – avantgárd irányzatok. Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban).
A tanuló megismeri a 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait;
161
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra; Mozgóképkultúra és médiaismeret: az avantgárd a képzőművészetekben (futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus,
Futurizmus, expresszionizmus, a magyar avantgárd sajátos szürrealizmus: néhány szemelhelyzetét, Kassák szerepét. vény az egyes irányzatok dokumentumaiból, illetve néhány irodalmi alkotás (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard műveiből). A jellemzően nem irodalmi irányzatok (kubizmus, konstruktivizmus, dada, stb.) néhány célkitűzése, formajegye. A magyar avantgárd sajátosságai, az aktivizmus programja; Kassák Lajos szerepe (egy-két művének ismerete, pl. Mesteremberek; A ló meghal...).
kubizmus, konstruktivizmus, dada); az expresszionista és szürrealista filmművészet.
Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szaKULCSFOGALMAK/ FO- bad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. GALMAK
Órakeret 10 óra
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Életmű – Kosztolányi Dezső
Előzetes tudás
Kosztolányi egy novellája és lírai alkotása(i), memoriterek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Törekvés a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok szellemi hátterének megértésére, a morális gondolkodásra és ítéletalkotásra. A személyiség, az egyediség tisztelete, a közös emberi sorsból fakadó szolidaritás. Kosztolányi jellegzetes lírai témáira, poétikai megoldásaira összpontosító műelemzések. Kis- és nagyepikájából néhány jelentős darab értelmezése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Kosztolányi Dezső életműve. A tanuló Pályaszakaszok, életérzések, köl- ismeri az életmű főbb alkotói tői magatartásformák; világkép, korszakait; Kosztolányi heművészetfelfogás (homo lyét, szerepét a magyar iroaestheticus); stílusirányzatok (pl. dalom történetében; írásműimpresszionizmus, expressziovészetének jellegét; nizmus); viszonya az anyanyelv- tisztában van a Nyugat első hez. nemzedéke tevékenységével, jelentőségével; Jellemző lírai tematika; hangne- műelemzések során megismemek, műfajok, versciklusok (pl. A ri Kosztolányi jellemző lírai szegény kisgyermek panaszai); témáit, poétikai megoldásait; Számadás-kötet; kis- és nagykis- és nagyepikájának nészerkezetek; ars poeti-
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: urbanizáció, kulturális élet, sajtó.
162
Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kosztolányi-művek filmes feldolgozásai. Etika; Filozófia: filozófiai, lélektani irányzatok, pl. a freudizmus és hatása.
cák;legalább 4 lírai alkotás, közhány jelentős darabját; tük: Hajnali részegség, Halotti képes lírai és epikai alkotábeszéd. sok önálló értelmezésének Novellák (pl. A kulcs, Fürdés megfogalmazására; stb.) és novellaciklusok (Esti műismereti minimuma: KoszKornél-novellák). tolányi egy regénye és két Egy Kosztolányi-regény (pl. Édes novellája; lírai alkotásai, Anna, Pacsirta) elemző értelmeHajnali részegség, Halotti bezése, sok szempontú megközelíszéd és még egy-két műve téssel, pl. műfaji változat; szer(memoriter is); kezet, jellemábrázolás, képessé válik a Kosztolányielbeszéléstechnika, nézőpont, életmű jellemzőinek bemutaközlésformák, hangnemek, írói tására (legalább 4 lírai alkoelőadásmód; problematika. tás, egy regény, két novella alapján); a műveiről szóló Utalás egy-egy téma, motívum, vélemények, elemzések értelpoétikai jellemző kortárs irodalmezésére, kritikus befogadámi megjelenítésére; az evokáció, sára; egy-egy szóbeli témaaz intertextualitás néhány példákörben kijelölt feladat kifejtéja. sére, memoriterek tolmácsolására. Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Látásmódok: Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem, részlet; karcolat, paródia; esetleg: Ezeregyéjszaka és Szindbád alakja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A nosztalgia és humor szerepe a műalkotásban és az ember önértelmezésében. Az alkotói életútra összpontosító bemutatás: Karinthy és Krúdy helye a korszakban; alkotás- és látásmódjuk jellemzői. Önálló tájékozódás, műválasztás, műértelmezések, összehasonlító elemzések.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Karinthy kisepikájának jellemzői A tanuló választott novella (pl. A cirkusz; kijelöli Karinthy és Krúdy heTalálkozás egy fiatalemberrel; lyét a korszakban (újságírás; Barabbás) és a Tanár úr kérem Nyugat, illetve csoporthoz nem karcolatgyűjtemény darabjai tartozás); ismeri alkotás- és láalapján. tásmódjuk jellemzőit; Humorfelfogása (humoreszkjei). képes néhány alkotás értelmeIrodalmi karikatúrák (néhány, zésére, műelemzések kritikus már megismert szerző /mű és befogadására, saját álláspont paródiája) az Így írtok ti szemelkifejtésére és adott szempontú,
Mozgóképkultúra és médiaismeret: Huszárik Zoltán Szindbádja. Karinthy műveinek filmes adaptációi, műveinek előadóművészeti példái.
163
Történelem, társadalmi és állampolgári
vényei alapján.
önálló műmegközelítésre (pl. ismeretek: urbanizánovellaelemzések megfogalma- ció, városi élet BudaKrúdy Gyula írói világa, egyéni zására); pesten. hangja legalább egy Szindbád képessé válik összehasonlító novella alapján (pl. Negyedik út, elemzésekre (párnovellák, pl. Ötödik út); anekdotikusság, az A jó tanuló felel / A rossz tanuidő és az emlékezés formaalkotó ló felel; ellentétesek, pl. Maszerepe. gyar dolgozat / Röhög az egész A Krúdy-művek atmoszférájának, osztály); mű és paródiája ösztémáinak, alakjainak, motívumaszevetésére); novellaciklus és inak megidézése (stílusimitációk, film összehasonlító elemzésére; pl. Márai Sándor: Szindbád ha- műismeret: Karinthy (választzamegy; Huszárik Zoltán: ható valamely műve); Krúdy Szindbád). egy novellája. Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Életmű – Babits Mihály
Órakeret 10 óra
A Nyugat mint folyóirat és mozgalom.
A lét erkölcsi aspektusai a háború, világégés idején. Betegség és prófétai küldetés értelmezési lehetőségei. A vívódó, az örök értékeket védő, a A tematikai egység magyarság sorsát egyetemes horizontba helyező művek megismerése. nevelési-fejlesztési Babits főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések: jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megcéljai oldások feltárása. A jelentéstulajdonítás során kapcsolatkeresés az európai és a magyar irodalom nagy hagyományaival, kódjaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Babits Mihály életműve. A tanuló Pályaszakaszok, kötetek, költői ismeri az életmű főbb alkotói magatartásformák (pl. pályakezkorszakait; Babits helyét, dés; világháborúk ideje; kései szerepét a magyar irodalom költészet); életérzések, világkép, és a Nyugat történetében; értékrend, művészetfelfogás (hoírásművészetének jellegét; mo moralis); a bölcseleti, filozó- tisztában van a Nyugat első fiai érdeklődés hatásai. Magyarnemzedéke tevékenységével, ság és európaiság. jelentőségével; műelemzések során megismeSzerepe a Nyugat mozgalmában; ri Babits jellemző lírai témáirodalmi kapcsolatai; esszé- és it, poétikai megoldásait és a irodalomtörténet-írói, műfordító Jónás könyvét; tevékenysége. képes Babits-művek önálló értelmezésének megfogalmaStílusirányzati sokszínűsége (pl.
164
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Babits- portrék. Informatika: adattárak internetes közlések (pl. a Nyugat), hanganyagok. Etika; Filozófia: filozófiai, etikai irányzatok és hatásuk.
impresszionizmus, szecesszió, szimbolizmus); klasszicizálás, antikizálás; hagyomány és modernség egysége.
zására; műismereti minimuma: Esti kérdés, Ősz és tavasz között és még egy-két műve (memoriter is) és a Jónás könyve; Jellemző lírai tematika, költői képessé válik a Babits-életmű magatartás (békevers, pl. Húsvét jellemzőinek bemutatására előtt; a prófétaszerep elutasítása (legalább négy lírai alkotás); vagy vállalása, pl. Mint különös a műveiről szóló vélemények, hírmondó); versszerkezetek, elemzések értelmezésére, krihangnemek, formák, motívumok tikus befogadására; egy-egy gazdagsága (pl. Esti kérdés, Ősz szóbeli témakörben kijelölt és tavasz között); ars poeticus feladat kifejtésére, memoritealkotások (pl. A lírikus epilógja; rek tolmácsolására. Cigány a siralomházban; Csak posta voltál). A választott művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. gyászdal, tárgyias költészet, ditirambus, könyörgésvers). A Jónás könyve, mint az ószövetségi példázat parafrázisa. Jónás és az Úr magatartása. Nyelvhasználati és hangnemi összetettség. Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Életmű – József Attila
Órakeret 10 óra
Előzetes tudás
József Attila: Altató; Betlehemi királyok; Mama; művek az 5–8. évfolyamról.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az esztétikai élmény hatása az önismeretre, a világismeretre. Igény és képesség az ízlés önálló fejlesztésére. Egyén és közösség viszonyrendszerének ellentmondásossága. Annak felismerése, hogy a társadalmiszociális elkötelezettség és az egyéni lét értelmezése egyszerre van jelen az életműben. Az életmű főbb alkotói korszakainak többféle megközelítésmódot alkalmazó megismertetése. József Attila helye, szerepe a magyar irodalom történetében; írásművészetének jellege. A
165
komplex képek elemzése révén (is) a kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Műelemzések: jellemző lírai témák, stílusirányzati jellemzők, poétikai megoldások feltárása. Felkészítés önálló versértelmezések megfogalmazására, vélemények, interpretációk befogadására. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
József Attila életműve. A tanuló Pályaszakaszok, életérzések, költői ismeri az életmű főbb alkomagatartásformák (pl. Tiszta szívtói korszakait; József Attila vel; Tudod, hogy nincs bocsánat); helyét, szerepét a magyar világkép, költészetfelfogás (pl. Ars irodalom történetében; poetica; Thomas Mann üdvözlése). írásművészetének jellegét; Stílusirányzatok (pl. expresszioniz- műelemzések során megismus, szürrealizmus, Medáliák) és meri József Attila jellemző stílustendenciák (pl. újnépiesség) lírai témáit, motívumait, pohatása. étikai megoldásait; képes önálló versértelmezéJellemző lírai tematika (pl. Külvásek megfogalmazására; rosi éj; Óda; Nem emel föl); gon műismereti minimuma: Küldolati költészet 1932-1934 között városi éj; Óda; Tudod, hogy (pl. Téli éjszaka, Reménytelenül; A nincs bocsánat és még 4-5 város peremén); kései költészet műve (memoriter is); (közéleti, pl. Levegőt; A Dunánál; képessé válik az életmű jelHazám; szerelmi, pl. Nagyon fáj; lemzőinek bemutatására tragikus önsors versek, pl. Karóval (legalább 12 lírai alkotás jöttél; Talán eltűnök hirtelen...). alapján); a műveiről szóló Versszerkezetek, verstípusok, hangvélemények, elemzések érnemek, formák, témák, motívumok telmezésére, kritikus befo(pl. gyermek, éjszaka, külváros, gadására; egy-egy szóbeli bűntudat) gazdagsága. témakörben kijelölt feladat Komplex költői képek (síkváltások). kifejtésére, memoriterek Hatása a későbbi költészetre (pl. tolmácsolására. Pilinszky, Nagy László). A választott művekhez kapcsolódó fogalmi ismeretek (pl. freudizmus, agitatív vers, szegényember-vers, szonettkoszorú).
Informatika: könyvtári és internetes tájékozódás József Attila dokumentumokról. Ének-zene: megzenésített költemények. Etika; Filozófia: korabeli irányzatok és hatásuk; filozófiai kérdésfelvetések.
Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegKULCSFOGALMAK/ FO- szólítás. GALMAK
166
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Világirodalom – epikai és lírai törekvések a 20. században Órakeret és a kortárs irodalomban 8 óra Avantgárd irányzatok. Valóság és fikció, a bűntelenség és bűnösség, létbe vetettség filozófiai kérdéseinek értelmezése A 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciájának megismertetése. Művek, műrészletek feldolgozása, alkotói nézőpontok, látásmódok, témák, történeti, kulturális kontextusok megvitatása. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Epikus művek (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából) pl. Kafka (pl. Az átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. A választott szerzők jellemző tematikája, kérdésfelvetése; formanyelvi, szóhasználati sajátosságai. Művek és adaptációik összevetése. Lírai alkotások (szemelvények, részletek). Legalább egy lírikus látásmódja egy-két művének elemző megközelítésével (pl. T. S. Eliot). A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek (pl. intellektuális költészet, mitologizálás, mitoszregény, dokumentum-irodalom, parabola, egzisztencializmus).
A tanuló megismeri a 20. századi irodalom néhány meghatározó tendenciáját; ismer néhány jellemző, jelentős 20. századi epikus művet, részletet (pl. Bulgakov, Camus, Faulkner, Hemingway, Hrabal, Kafka, Thomas Mann, Orwell, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból) és kortárs szerzők epikai és lírai alkotásait; ismeri egy kiemelkedő lírikus portréját, egy-két művét (pl. T. S. Eliot); képes önálló műértelmezések megfogalmazására; lehetőséget kap saját olvasmányélményeinek előadására (műbemutatás / ajánlás).
Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: filmes feldolgozások, pl. Kafka, Orwell, Hrabal műveiből.
Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, KULCSFOGALMAK/ FO- montázstechnika, abszurd. GALMAK
167
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Színház- és drámatörténet – a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése
Órakeret 6 óra
Csehov és még egy 19. század végi szerző dramaturgiája. A színházi hatásrendszer befogadása; a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértése. Annak megélése, hogy a művekben megjelenített konfliktusok átélése, megértése segítséget ad a saját életproblémák felismerésében, értelmezésében. A színház és a dráma alakulása, jellegzetes tendenciák. A drámai történetmondás sajátosságai. Színház és dráma kapcsolata.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A 20. századi és/vagy a kortárs drámairodalom egy-két jellemző tendenciája (pl. az epikus dráma, abszurd dráma, egzisztencialista dráma, groteszk színház, amerikai drámairodalom köréből).
A tanuló Dráma és tánc: színháztörténet, színházművé megismeri a 20. századi szet. és/vagy kortárs dráma és színház néhány jellemző tendenciáját; elemez egy-két jelentős 20. századi vagy kortárs alkotást, újításaiknak (vagy a hagyoSzemelvények, részletek drámai mány és újítás kettősségének) művekből, pl. Brecht (pl. Kolfigyelembevételével; bemudusopera/Kurázsi mama; Bectatja dramaturgiájuk sajátoskett: Godot-ra várva; Ionesco: A ságait; kopasz énekesnő; Dürrenmatt megismer néhány álláspontot (pl. Az öreg hölgy látogatása/A a művek értelmezéséhez; fizikusok); egy szerző, mű kö lehetőség szerint megtekint zéppontba állítása. egy színházi előadást (vagy felvételét), és közös elemzésA választott szerzőkhöz, műveksel értékelik az adott interphez kacsolódó fogalmi ismeretek retációt; (pl. epikus színház, elidegenítő lehetőség szerint kidolgoznak effektusok, song, tézisdráma, egy-egy jelenetet az elemzett abszurd dráma, példázatosság, művekből; groteszk komédia, paradoxon). alkalmassá válik a művek értelmezéseinek kritikus befogadására. Epikus színház, abszurd dráma. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Portré – Radnóti Miklós
Órakeret 4 óra
Radnóti egy-két műve, köztük: Nem tudhatom (memoriter is). Klasszicizálás, antikvitás; idill, tragikum; az ekloga műfajának története.
168
A költői és prófétai hivatás a világháború küszöbén és a II. világháború A tematikai egység alatt. Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szemponnevelési-fejlesztési tú megközelítése. A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemucéljai tatása. Versszervező elvek felismerése és értelmezése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Radnóti Miklós portréja. Életút és életmű egysége (haláltudat, munkaszolgálat, lágervers; idill és tragikum). A kor jellemzői (pl. Töredék), Radnóti tragédiája és költői magatartásformái (jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet, pl. Nem tudhatom, hitvesi költészet, pl. Tétova óda, Levél a hitveshez). Jellemző műfajok, témák, életérzések költészetében; műveinek formai és stiláris sajátosságai (avantgárd, szabad vers, klasszicizálás stb.). Eklogaciklusa (a Hetedik ecloga és legalább még egy mű alapján, pl. Negyedik ecloga). A Tajtékos ég és a bori notesz (pl. Erőltetett menet, Razglednicák).
A tanuló tisztában van Radnóti életművének jellegével; a költő helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; Vergilius rá tett hatásával; felismeri jellemző műfajait, versformáit; műismereti minimuma: Nem tudhatom, Hetedik ecloga és még két műve; Radnóti kapcsán alkalmassá válik legalább 4 alkotásának és a műveiről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására.
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: munkaszolgálat, munkatábor. Földrajz: emlékhelyek, Radnóti életének, sorsának topológiája.
Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Portrék – Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza
Órakeret 15 óra
Előzetes tudás
A 20. századi magyar irodalom néhány jelentős szerzőjének már megismert életműve vagy portréja.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az erkölcs, egyén és közösség viszonyának kérdései lírai és prózai alkotásokban. A lírai beszédmód változatainak értelmezése; a korszakra és az egyes alkotókra jellemző beszédmódok feltárása, néhány jellegzetes alkotás
169
összevetése. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására. Ismeretek/fejlesztési követelmények Szabó Lőrinc költészetének jelle- A tanuló ge, pl. a Lóci-versek, Az Egy tisztában van az adott 20. álmai; a Semmiért egészen és századi szerzők életművének versciklusainak (pl. a Tücsökzejellegével; az alkotók helyéne) néhány darabja alapján. vel, szerepével a magyar irodalom történetében; Weöres Sándor költészetének műismereti minimum: Szabó tematikus és formai változatosLőrinc egy-két műve, Weöres sága (pl. a Rongyszőnyeg; MaSándor egy-két műve; Pigyar etüdök alapján); gondolati linszky János Harmadnapon költészete; szerepversei, stílusés még egy műve; utánzatai (pl. a Psyché szemel választhat: Márai Sándor vényei). egy-két alkotása; Ottlik Géza egyik műve; Pilinszky János világlátásának a szerzők kapcsán alkalmastükröződése költészetében; alkosá válik a műveikről szóló vétásmódjának, poétikai megoldáleményeknek, elemzéseknek sainak, motívumainak sajátossáaz értelmezésére; egy-egy gai (a Harmadnapon és még egy szóbeli témakör kifejtésére; műve alapján, pl. Négysoros, memoriterek tolmácsolására. Francia fogoly, Harbach 1944, Apokrif stb.). Márai Sándor életműve néhány epikus szemelvény alapján (pl. Egy polgár vallomásai; A gyertyák csonkig égnek; Napló); eszszérészlet (pl. Füves könyv) és lírai alkotás (Halotti beszéd) alapján; az emigráns léthelyzet hatása. Ady Endre publicisztikájából részlet (pl. Ismeretlen Korvinkódex margójára, Kosztolányi Dezső esszérészlet (pl. Ábécé a fordításról és ferdítésről), Illyés Gyula esszérészlet (pl. Hajszálgyökerek ) Ottlik Géza: Iskola a határon sok szempontú regényértelmezés. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.
170
Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Bódy Gábor: Psyché. Informatika: adattárak, honlapok, önálló tájékozódás pl. a Márai-és az Ottlik- kultuszról.
Utalás egy-egy téma, motívum, poétikai jellemző kortárs irodalmi megjelenítésére; az evokáció, az intertextualitás néhány példája. Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. KULCSFOGALMAK/ FOGALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Látásmódok – Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László
Órakeret 12 óra
Képesség lírai, epikai művek, drámák értelmezésére, önálló feldolgozására. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak felismerése, hogy az írói-költői felelősség, szociális-társadalmi együttérzés változatos módon, műfajban és tematikában szólalhat meg. Szerzők több szempontú bemutatása, életművük jellege, szerepük a magyar irodalomban. Téma, hangnem, beszédhelyzet és műfaj összefüggéseinek megfogalmazása néhány jellegzetes példán. Egy-egy mű korabeli és mai hatása (pl. Egy mondat a zsarnokságról; egyperces novellák).
Ismeretek/fejlesztési követelmények Illyés Gyula lírájának sajátossá- A tanuló gai az Egy mondat a zsarnokság- tisztában van az adott 20. ról és más műve alapján (pl. Barszázadi szerzők életművének tók, Koszorú); az irodalmi szocijellegével; az alkotók helyéográfia műfaja, l. Puszták népe vel, szerepével a magyar iro(vagy részletek). dalom történetében; műismereti minimuma: Illyés Németh László egy regénye (pl. Gyula egy műve; Iszony) vagy egy drámája (pl. II. továbbá választhat: Németh József; A két Bolyai). László egy műve; Örkény István néhány műve; Nagy Nagy László költői világa, alkoLászló egy-két műve; esszétásmódja (pl. népiesség, hosszúrészlet Illyés Gyula, Németh énekek, montázstechnika, képLászló műveiből; rendszer, portrévers, képvers) a szerzők kapcsán alkalmasegy-két műve alapján (pl. Himsá válik a műveikről szóló vénusz minden időben, Ki viszi át a leményeknek, elemzéseknek szerelmet; József Attila!; Meaz értelmezésére; egy-egy nyegző). szóbeli témakör kifejtésére; memoriterek tolmácsolására. Örkény István groteszk látás-
171
Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: Örkény műveinek filmes adaptációi. Informatika: internetes közlés, adattárak – önálló tájékozódás.
módja néhány egyperces novella és / vagy a Tóték alapján. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képKULCSFOGALMAK/ FO- vers, groteszk látásmód, egyperces novella. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás – Port- Órakeret rék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (vá8 óra lasztható szerzők, művek) A 20. századi magyar irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok). Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. A magyar irodalom sokféleségének, határokon átnyúló egységének megbecsülése. Művelődéstörténeti és irodalomtörténeti tájékozódás, irányzatok, csoportok, szerzők sajátosságai. A 20. század különböző korszakainak kulturális, irodalmi törekvései. Különböző típusú, terjedelmű és műfajú epikai, lírai művek, továbbá esszék elemzése, értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Választás alapján művek, szemelvények 20. századi: szépprózai alkotásokból, pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből; lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve; értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. Művelődés- és irodalomtörténeti tájékozódás: a nemzeti konzervatív irodalom, a népi írók mozgalma, a határon tú-
Kapcsolódási pontok
A tanuló Informatika: internetes tisztában van a választott 20. közlés, irodalmi adattászázadi szerzők életművének rak és honlapok. jellegével; az alkotók helyével, szerepével a magyar irodalom történetében; megismeri a század irodalmának néhány törekvését, sajátosságát (nemzeti konzervatív irodalom, népi írók mozgalma, határon túli magyar és emigráns irodalom); választhat műelemzést / műajánlást egyéni olvasmányélményei alapján; a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.
172
li és emigráns irodalom. A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek. KULCSFOMűvelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti GALMAK/ FO- konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szeGALMAK rep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; „ötágú síp”.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek)
Órakeret 10 óra
A 20. és 21. századi magyar irodalom tendenciái. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására, értelmezésére és a kapcsolatos vélemények megosztására. Annak a belátása, hogy a kortárs törekvések megismerése segíti a körülöttünk levő világ megértését. Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása. Kertész Imre Sorstalanság című regényének feldolgozása. Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szemelvények a kortárs széppró- A tanuló zai alkotásokból, lírai művekből, tisztában van a kortárs irodaesszéirodalomból. lomból választott szerzők életművének jellegével; az A kortárs dráma és színház viláalkotók helyével, szerepével; ga (egy választott mű elemzése). megismeri a kortárs irodalom néhány törekvését, sajáIrodalmi díjak és díjazottak (a tosságát, a posztmodern, diNobel-díjas: Kertész Imre Sorsgitális irodalom, talanság című regénye). hangoskönyv fogalmát; Kortárs irodalmi élet. választhat műelemA választott szerzőkhöz, művekzést/műajánlást egyéni olhez kacsolódó fogalmi ismeretek. vasmányélményei alapján; értelmez egy kortárs drámai Tájékozódás az irodalmi és alkotást (lehetőleg megtekinti könyvtári adatbázisok, blogok, színházban/felvételről); kritikai folyóiratok, internetes információkat szerez a korfolyóiratok között. társ irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek); iroÖnálló olvasmányválasztás dalmi díjakról (pl. Kertész szempontjai, indoklása, értékeléImre Nobel-díjas Sorstalanse, mások szempontjainak értel-
Dráma és tánc: a kortárs színház irányzatai, példái.
173
Mozgóképkultúra és médiaismeret: az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei. Informatika: a digitális közlés példái.
ság című regényéről); a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.
mezése.
Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, KULCSFOGALMAK/ FO- digitális közlés. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 2 óra
Regionális kultúra A választott tárgyhoz kapcsolódó irodalmi ismeretek.
Azonosulás a szűkebb-tágabb tájegység történeti és jelenkori értékeivel, a regionális kötődés erősítése. Irodalmi emlékhelyek, nemzeti identitás. Eligazodás, tudás- és tapasztalatszerzés a tájegység/település/kerület/iskola stb. kulturális, irodalmi hagyományairól, irodalmi emlékhelyeiről.
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A régió, tájegység, település, A tanuló kerület, iskola kulturális, irodal- tisztában van a tájegység / mi, múltbeli és jelen hagyomátelepülés / kerület / iskola stb. nyai (pl. kisebbségi irodalom, kulturális, irodalmi hagyofolklór, múzeum, színház stb.); mányaival, ismer irodalmi az ide kötődő, ehhez kapcsolódó emlékhelyeket; szerző(k) irodalmi műve(i). a tematika kapcsán alkalIrodalmi emlékhelyek (szülőház, massá válik egy szóbeli téemlékszoba, kiállítás, múzeum, makör kifejtésére (érettségi temető, színház stb.). követelményrendszer). A választott tárgyhoz kapcsolódó fogalmi ismeretek.
Vizuális kultúra; Hon és népismeret; Földrajz; Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: régió, tájegység, történelmi emlékezet, emlékhely, hagyomány. Társadalomismeret: civil társadalom, a lokális kulturális szerveződések jelentősége.
Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodaKULCSFOGALMAK/ FO- lom „földrajza”, interkulturalitás, kulturális emlékezet. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Az irodalom határterületei
Órakeret 4 óra
Népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet. Szórakoztató irodalom, slágerszöveg.
174
Igény és képesség erősítése az ízlés önálló, tudatos fejlesztésére. Az esztétikai és művészeti tudatosság alakítása, fejlesztése. Az irodalmiság változó fogalmának áttekintése, példákkal. Több szempontot érintő megA témakör nevelé- beszélés az ízlésről, annak kontextusairól, alakulásáról. A művészet kulsi-fejlesztési céljai túraalkotó szerepének megfigyelése. Más kultúrák megismerésének igénye. Az érvelő képesség, a retorikai tudás továbbfejlesztése. Példával való bizonyítása, hogy az irodalom egyrészt folyamatos, másrészt történetileg változó hagyomány. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A szórakoztató irodalom típusai, A tanuló Vizuális kultúra: korhatáskeltő eszközei és sajátos tisztában van az irodalmiság társ művészet. műfajainak jellemzői (pl. változó fogalmával; fantasy-irodalom, detektívre megérti az ízlés kontextuális Mozgóképkultúra és gény, sci-fi, lektűr; dalszöveg). médiaismeret: filmes függőségét; alakul igénye és képessége az feldolgozások, mediatiAz irodalom filmen; filmes felzált kultúra. ízlés önálló fejlesztésére; dolgozások. fejlődik médiatudatossága, esztétikai és művészeti tuda- Ének-zene: a zene foFilm- és könyvsikerek, divatjegyasztásának jelensétossága; lenségek. gei, zenei szubkultúrák. választhat műelemzést/műajánlást egyéni olAz irodalmi ismeretterjesztés Társadalomismeret: a vasmányfőbb nyomtatott és elektronikus élményei/filmélményei alap- kulturális fogyasztás műfajai. társadalmi jellemzői; ján; A választott témához kapcsolódó a tárgykör kapcsán alkalértékviták. fogalmi ismeretek. massá válik a jelenségekről/művekről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére. KULCSFOÍzlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi GALMAK/ FO- ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. GALMAK
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A tanuló szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat. Értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, digitális szövegeket. Az értő, kritikus befogadásra is alapozva képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. Rendszeresen használja a könyvtárat, ide értve a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használatát is. Ké-
175
pes arra, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjon el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjon élni az önképzés lehetőségeivel. Bizonyítja szövegelemzési, szövegértelmezési jártasságát a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával; a szépirodalmi szövegek mellett képes szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Bizonyítja különféle szövegek megértését, a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel. A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél). Képes olvasható, rendezett írásra. Képes szövegek kapcsolatainak és különbségeinek felismerésére, értelmezésére (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képességek alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban. Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit. Képes definíció, magyarázat, prezentáció, értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat. Bizonyítja a magyar nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását. Átfogó ismerettel bír a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása. Tudja alkalmazni a művek műfaji természetének, poétikai jellemzőinek megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat. Fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, álláspontokat, motivációkat, magatartásformákat, képes ezek értelmezésére, önálló értékelésére. Képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával történő bemutatására, következtetések megfogalmazására. Részt vesz elemző beszélgetésekben, ennek tartalmához hozzájárul saját véleményével. Képes az irodalmi művekben megjelenő álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására. Tájékozott az olvasott, feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban, poétikai megoldásaiban, kompozíciós eljárásaiban. Képes tudásanyagának többféle szempontot követő megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Meggyőzően be tudja mutatni a tanult stíluskorszakok, irányzatok sajátosságait. Képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erköl-
176
csi tartalmának tárgyszerű ismertetésére. Be tud mutatni műveket, alkotókat a magyar és világirodalom korszakaiból, továbbá a kortárs irodalomból. Képes művek közötti kapcsolatok, témák, fölismerése és értékelése, az evokáció, az intertextualitás példáinak bemutatására. Képes különböző korokban keletkezett alkotások tematikai, poétikai szempontú értelmezésére, összevetésére. Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, kifejező szövegmondásra.
IDEGEN NYELV Az idegen nyelv oktatásának alapvető célja, összhangban a Közös európai referenciakerettel (KER), a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása és fejlesztése. A kommunikatív nyelvi kompetencia szorosan összefonódik az általános kompetenciákkal, vagyis a világról szerzett ismeretekkel, a gyakorlati készségekkel és jártasságokkal, valamint a motivációval, amelyek mindenfajta tevékenységhez, így a nyelvi tevékenységekhez is szükségesek. A korszerű idegennyelv-oktatás a nyelvhasználó valós szükségleteire épül, ezért tevékenységközpontú. Olyan helyzetekre készíti fel a tanulókat, amelyek már most vagy a későbbiek során várhatóan fontos szerepet játszanak életükben. A nyelvtanulási folyamat középpontjában a cselekvő tanulók állnak, akik az idegen nyelv segítségével kommunikatív feladatokat oldanak meg. A feladatok megoldása során receptív, produktív, illetve interaktív nyelvi tevékenységeket végeznek. Mivel a valóságban a legtöbb megoldandó feladat több készség együttes alkalmazását teszi szükségessé, ezeket integráltan fejlesztjük. A mindennapi nyelvhasználatban, így a nyelvtanulásban is fontos szerepet játszanak a szövegértelmezési és szövegalkotási stratégiák. A recepció során a nyelvhasználó, illetve a nyelvtanuló észleli az írott vagy hallott szöveget, azonosítja mint számára lényegeset, felfogja mint nyelvi egységet és összefüggésében értelmezi. A produkció során megtervezi és szóban vagy írásban létrehozza a közlendőjét tartalmazó szöveget. A sikeres kommunikáció érdekében a tanulóknak meg kell ismerniük és használniuk kell azokat a nyelvi eszközöket, amelyekből és amelyekkel helyesen megformált, értelmes mondanivaló alakítható ki. Tisztában kell lenniük a mondanivaló szerveződésének, szerkesztésének elveivel, hogy koherens nyelvi egységgé formálhassák közlendőjüket. Ismerniük kell azokat az eszközöket és forgatókönyveket, amelyekkel sikeresen megoldhatók a különféle kommunikációs helyzetek. Tisztában kell lenniük az egész nyelvi érintkezést átszövő szabályokkal, amelyek a nemek, korosztályok, társadalmi csoportok között különböző alkalmakkor szabályozzák az érintkezést. Ide tartoznak a nyelvi udvariassági szabályok, rituálék és a helyzetnek megfelelő hangnem használatának szabályai is. A nyelvtanítás során törekedni kell arra, hogy a hallott vagy olvasott szöveg autentikus, a feladatvégzés szempontjából hiteles legyen. Az internet segítségével a tanulók maguk is viszonylag könnyen kerülhetnek autentikus célnyelvi környezetbe, részeseivé válhatnak az adott kultúrának, kapcsolatot teremthetnek a célnyelven beszélőkkel, ami komoly motivációs forrás lehet, és elősegítheti az autonóm tanulóvá válást. A tanulási folyamat szervezésében nagy jelentősége van a kooperatív feladatoknak és a projektmunkának, ezek szintén erősíthetik a motivációt. Az idegen nyelvű kommunikáció során meghatározó jelentőségű a nyelvekkel, a nyelvtanulással és az idegen nyelveket beszélő emberekkel és a más kultúrákkal kapcsolatos
177
pozitív attitűd, ami magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti nyitottságot. A nyelvtanulás tartalmára vonatkozóan a NAT hangsúlyozza a tantárgyközi integráció fontosságát. Fontos, hogy a tanulók az idegen nyelv tanulása során építeni tudjanak más tantárgyak keretében szerzett ismereteikre és személyes tapasztalataikra is. Ugyanakkor az idegen nyelvvel való foglalkozás olyan ismeretekkel, tapasztalatokkal gazdagíthatja a tanulókat, amelyeket más tantárgyak keretében is hasznosítani tudnak. Az egész életen át tartó tanulás szempontjából kiemelkedő jelentősége van a nyelvtanulási stratégiáknak, amelyek ismerete és alkalmazása segíti a tanulókat abban, hogy nyelvtudásukat önállóan ápolják és fejlesszék, valamint újabb nyelveket sajátítsanak el. A NAT bizonyos képzési szakaszokra meghatározza a minden tanuló számára kötelező minimumszinteket, emellett kitér az emelt szintű képzésben részesülő tanulókkal szemben támasztott követelményekre is. A közműveltségi elemeket a tantárgy egyedi jellemzői miatt a NAT-ban azok a nyelvi szintek és kompetenciák testesítik meg, amelyeket a nemzetközi gyakorlatban és az érettségi követelményrendszerben mérceként használt Közös európai referenciakeret (KER) határoz meg. A nyelvi kompetenciák komplex fejlesztéséhez az ajánlott témakörök kínálnak kontextust. A NAT által az egyes képzési szakaszokra minimumként meghatározott nyelvi szintek a következők.
Első idegen nyelv
4. évfolyam, minimumszint KER-szintben nem megadható
8. évfolyam, minimumszint
12. évfolyam, minimumszint
A2
B1
–
–
A2
Második idegen nyelv
A kerettanterv az elérendő célokat és nyelvi szinteket kétéves képzési szakaszokra bontva határozza meg. (Ez alól csak az általános iskola 4. évfolyama kivétel, mert ezen az évfolyamon kezdődik a kötelező idegennyelv-oktatás, így a képzési szakasz csak egy tanévet ölel fel.) 4. évfolyam Első idegen nyelv Második idegen nyelv
6. évfolyam
8. évfolyam
10. évfolyam
12. évfolyam
KERszintben nem megadható
A1
A2
B1 mínusz
B1
-
-
-
A1
A2
Az idegen nyelvi kerettanterv a KER-ben leírt készségek alapján határozza meg a nyelvtanulás fejlesztési egységeit, ezek a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, az összefüggő beszéd és az íráskészség. A KER-ben meghatározott nyelvi szintek és kompetenciák azonban nem mechanikusan, hanem a tanulók életkori sajátosságainak tükrében értelmezve kerültek be a kerettantervbe. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése szoros kapcsolatban áll a NAT-ban megfogalmazott kulcskompetenciákkal. A kommunikatív nyelvi kompetencia több
178
ponton érintkezik az anyanyelvi kompetenciával. A szövegalkotás, szövegértelmezés, szóbeli és írásbeli kommunikáció számos készségeleme átvihető az idegen nyelv tanulásába és fordítva, az idegen nyelv tanulása során elsajátított kompetenciák hasznosak az anyanyelvi kommunikáció területén. A két terület erősítheti egymást, olyannyira, hogy megfelelő módszerek alkalmazása esetén az is lehet sikeres nyelvtanuló és nyelvhasználó, akinek hiányosak az anyanyelvi ismeretei, sőt az idegen nyelv tanulása segíthet abban, hogy tudatosabbá váljon az anyanyelv használata. Az önálló tanulás képességének kialakításában hasznos segítséget nyújt a modern technika, az interneten található autentikus szövegek, a direkt és indirekt nyelvtanulási lehetőségek sokasága. Míg korábban csak az írott és a hallott szöveg megértésének fejlesztését támogatta az internet, ma már számos lehetőség kínálkozik a produktív nyelvhasználatra is. Az ingyen elérhető autentikus hanganyagok és videók, képek, szótárak, interaktív feladatok mellett az írott és a szóbeli csevegés, a fórumozás és a blogolás is élményszerű nyelvtanulásra ad alkalmat. Az önálló tanulás képességének folyamatos fejlesztéséhez azonban szükség van a tanulásról magáról szóló beszélgetésre, a tanulási stratégiák kialakításában való segítségnyújtásra, az önértékelés és a társértékelés alkalmainak megteremtésére is. A nyelvtanítás sikerében fontos szerepet játszik a nyelvtanulók ismereteinek, érdeklődésének, igényeinek, nyelvi és nem nyelvi készségeinek bekapcsolása a tanulási folyamatba. A nyelvtanulás ugyanakkor a témák sokfélesége miatt, valamint azért, mert minden más tantárgynál több lehetőséget nyújt a beszélgetésre, kiválóan alkalmas a személyiség kibontakozásának támogatására. A siker másik kulcsa a folyamatos pozitív megerősítés, a tanulók önmagukhoz mért fejlődésének elismerése. A táblázatokban megjelenő fejlesztési egységek (a hallott szöveg értése, szóbeli interakció, összefüggő beszéd, az olvasott szöveg értése és az íráskészség) a valóságban nem különíthetők el egymástól. A hatékony nyelvtanítás feltétele, hogy a különböző készségek fejlesztése mindig integráltan történjen, úgy, ahogy azok a valós kommunikációs helyzetekben előfordulnak. Ezért nem szerepelnek óraszámok a fejlesztési egységek mellett. Külön táblázat tartalmazza az ajánlott témaköröket, amelyben más tantárgyakkal való kapcsolódási pontok is megtalálhatók. A tanulócsoportban más tantárgyakat tanító tanárokkal való együttműködés elevenebbé, aktuálisabbá és érdekesebbé teszi a nyelvtanulást, mert lehetőséget nyújt a témák, témakörök természetes, életszerű összekapcsolására. A 4-8. évfolyamokra vonatkozó ajánlott témakörök egyes elemei újra és újra megjelennek, lehetőséget adva arra, hogy a korábban megszerzett ismeretek újabb nézőpontból kerüljenek feldolgozásra, és így bővüljenek, mélyüljenek. A kerettanterv minden fejlesztési szakaszban új témaköröket is javasol a tanulók életkorához, szükségleteihez alkalmazkodva. A 9-10. és a 11-12. évfolyam számára azonban közös témalista készült. Ezt a középiskolák általános képzésének sokfélesége indokolja (tagozatok, fakultációk, szakmacsoportok). Az ajánlott témák feldolgozásának sorrendjét, elmélyítésük, bővítésük idejét az adott intézmény helyi tantervével összhangban célszerű meghatározni. Az ajánlott témakörök listája kitekintést tartalmaz a célnyelvi kultúrákra, ily módon biztosítja az interkulturális kompetenciák fejlesztését. Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy az idegen nyelvek tanulásának célja egyre inkább az, hogy egy közvetítő nyelv birtokába jussunk, így az is fontos feladat, hogy tanulmányaik során a célnyelvi országok mellett más kultúrákat is megismerjenek és elfogadjanak a tanulók, és olyan kommunikációs helyzeteket is ki tudjanak próbálni, amelyekben a kommunikációs partnernek sem a célnyelv az anyanyelve. A táblázatok Fejlesztési célok rovata a nyelvtanítás aktuális életkori szakaszra vonatkozó, az adott kompetenciával kapcsolatos fejlesztés céljait tartalmazza. A táblázatok A fejlesztés tartalma elnevezésű része olyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek segítségével az adott nyelvi fejlesztés megvalósítható. A nyelvtanulási és nyelvhasználati stratégiák szervesen beépültek a tartalomba.
179
9–10. évfolyam Az idegen nyelvek tanításába a tantárgy jellegéből adódóan minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A 10. évfolyam végére a tanulók idegen nyelvi tudása lehetővé teszi, hogy a körülöttük lévő világról idegen nyelven is szerezzenek információt, és ezzel a lehetőséggel már tudatosan éljenek. A különböző célok és tartalmak idegen nyelvi fejlesztésében segítenek eligazodni a témakörök táblázatában megadott kapcsolódási pontok. Ebben a képzési szakaszban a NAT fejlesztési területei és nevelési céljai a tanulók életéhez és környezetéhez kapcsolódó témák feldolgozása során valósíthatók meg. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy az idegen nyelv kulcskompetencia, amely segítséget nyújt a magánéletben és a tanulásban, a későbbi szakmai pályafutás során az eligazodásban és a boldogulásban. Az első idegen nyelvből a gimnázium 10. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála második és harmadik szintjei közé, azaz egy A2-B1 közötti tudásszintre. Ez lehetőséget ad az intenzív készségfejlesztésre, a felzárkózásra és a nyelvi csoportok közös, de szükség szerint differenciált haladására és az egyéni szükségletek figyelembevételére is. Megfelelő alapul szolgál emellett ahhoz, hogy a továbbiakban minden tanuló eljusson a gimnáziumi tanulmányok végén minimumként előírt B1 szintre. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és a kommunikációs és információs technológiák használatára. Tudatosítani kell a nyelvórai és az iskolán kívüli nyelvtanulás lehetőségeit, hogy ez is segítse a tanulókat az önálló nyelvtanulóvá válás útján. Ebben a nyelvtanítási szakaszban is fontosak a korosztályi sajátosságok. A tanárnak figyelembe kell vennie, hogy a legtöbb tanuló az önkeresés időszakát éli, kritikus önmagával szemben, erősek a kortárs csoport hatásai. Ugyanakkor építhet a tanár a tanulók nyelvi kreativitására, problémamegoldó és kritikai gondolkodására is. A nyelvoktatás sikerében meghatározóak a motivációt felkeltő és fenntartó órai tevékenységek, a változatos interakciós formák, a nyelvi órák elfogadó légköre, a pozitív visszajelzések, a konstruktív támogatás és a tanulók számára is átlátható értékelés. Ugyancsak segítséget jelent számukra, ha gyakorlatot szereznek az önértékelés és a társértékelés módszereinek alkalmazásában, sikeres próbálkozásaik tudatosításában és hibáik felismerésében, azok önálló javításában.
F ej l es z t ési eg ys ég
H al l ot t szöveg ért ése
E l őz et es t u dás
A2, azaz a t anul ó már megért i a l eggya krabban el őf ord u l ó szóki ncset és bi zonyos nyel vi f ordul at okat , ha közve t l en, személ y es t émá król van szó. Megért i a rövi d, vi l ágos és egyszerű üz enet ek és közl és e k l ényegét .
A t em at i kai egys ég n ev el és i -fej l eszt ési cél j ai
A köznyel vi b eszéd megért ése f őbb vona l ai ban rendszer esen el őf ordul ó i smerős t émákról . Egy be szél get és során a részt vevők vi l ágosan megf ogal mazot t érvei nek megért és e két beszél ő es et én. A l egf ont osabb i nf ormáci ók meg ért ése ké pekk el t ámog a t ot t hangzó anyagokban, amel ye k az érd ekl ődési körhö z kapcsol ódó t émákró l szól nak, ha vi szonyl ag l assan és
180
ért het ően beszél ne k .
A fej l eszt és t art alm a Az egys zerű, mi nden napi t ársal gásban elhangzó ál l áspont ok l ényegén ek megér t ése. Az i s merős t émáj ú, egyszerűen és vi l ág osan megf ogal mazot t , rövi d kö z nyel vi st í l usú beszé d vagy el őadás f őbb pont j ai nak megért é se. Egys z erű műszaki i n f ormáci ók meg ért és e. Rés z l et es, összet et t út bai gazí t ás követ ése. T el ef onbeszél get ése kben el hangzó al apv et ő i nf ormáci ók meg ért ése. Az i s merős t émákról szól ó rádi ós és t el eví zi ós hí rm űsorok és egyszerű nyel vez et ű hangf el v ét el ek l én yegén ek m egért ése. A hangzó szövegben az okot , magyaráza t ot , követ kezm ényt v agy el l ent ét et el őr ej el ző szavak f el i smerése. Sz övegért ési st rat ég i ák al kal mazása, pél dául i smerős beszéd t éma eset én az i s mer et l en s zavak ki követ k ezt et ése a szö vegösszef üggésből , a várhat ó vagy megj ós ol t i nf ormáci ók keres ése, szüks ég eset én összef ogl al ás, vi sszakérd ez és , i s mét l és, magya rázat kérése. A fent i t evéken ys é gekhez hasz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások Inf or máci ók, i nst ruk c i ók, üzenet e k, út ba i gazí t ás, hí rek a t el eví zi óban és a r ádi óban, rövi d i nt erj úk, rekl ámok, dal o k, vi deók.
F ej l eszt ési egység
S zóbel i i n t erakci ó
A2, azaz a t anul ó egyszerű és beg yakoro l t f el adat ok sor án kommuni kál az i skol ával , ot t honnal és szabadi dővel ka p csol at os t émákról . E l őz et es t u dás Rövi d beszél get és ek ben vesz részt . K érdez és vál aszol k i számí t hat ó, mi ndennapi hel yzet ekb en. Egyszerű gondol at okat és i nf ormáci ókat cserél i smerős t émákról . Bol dogul ás a mi ndennapi él et l egt öbb nyel vi hel yz et ében spont án módon. A t em at i kai Gondol at ok cseréj e, vél em énynyi l vání t á s, érzel mek ki f ej eegys ég n ev el é- zése az érde kl ődési körbe t art ozó t émák kal kapcsol at ban. s i -fej l eszt ési A l eggyakori bb kom muni káci ós f orgat ókönyve k i smeret e, cél j ai egyre k ev esebb zök k enővel t ört é nő al kal mazásuk. Al kal mazkodás a ko mmuni káci ós hel yz et hez st í l usban, r egi szt erhasznál at ban. A fej l eszt és t art alm a T ár s al gásban val ó részvét el i smerős t é m ák eset én - i dőnként szavak, f or d u l at ok i s mét l ését vag y magyar ázat át kér v e. Ér z el mek eg yszerű k i f ej ez ése és reagál á s mások érzel mei r e (pl . t et szés, nemt et s zés, megl epe t és, bol dogság, szomorúság, érdekl ődés és közömbö s s ég ).
181
Mi ndennapi probl ém ák f el vet és e, meg vi t at ása, vál aszt ási l ehet őségek ö s z s z evet ése (pl . mi t cs i nál j anak, hova men j enek, m el yi ket vál a ssza m, st b.). Ér dekl ődési körhöz kapcsol ódó beszél ge t ésben val ó részv ét e l , i nf ormáci ó cs er e, v él em énycs er e. T ör t énet ek köv et ése, vél em énynyi l vání t á s és érdekl őd és t ová bbi részl et e kr ől . Út i el őkészül et ek és ut azás során f el merül ő f el adat ok megol dása (pl . kö z l ekedés i i nf ormáci ó k beszerzés e, szál l ásf ogl al ás, programegyezt et és, rea kci ók ki f ej ezés e ). Sz ol gál t at ásokkal kapcsol at os hel yzet ek kezel és e ke vésbé b e gyakorol t hel yz et ekben i s (pl . bol t ban, post án, bankban). Egys z erű ut así t ások adása, követ és e és k érése, udv ari as k éré s. Egys z erű, t ényszerű i nf ormáci ó megszerz ése és t ovábbadása. Fel kés z ül ésen al apu l ó i nt erj ú, az i nf ormáci ók el l enőrzése, m egerősí t ése i dőnként segí t ség i génybe vét el é vel . El őr e el készí t et t kér dőí v al apj án st rukt urál t i nt erj ú készí t ése. Ór ai i nt er akci ókban , pármunkában val ó magabi zt os részvét e l a cél nyel v en. Is mer ős t émáról bes zél get és kezd emén ye zése, f ennt art ása, a szó át vét el e, át adás a, mások bev onása, a beszél get és l ezárása. A bes z él get ésben el hangzot t ak összef ogl al ása, a l ényeg ki e mel ése, a m e gér t és el l enőrzése, a f él reért het ő megf og al mazás j aví t ása, körül í rás, szi n o ni mák használ at a. A kommuni ká ci ós es zközök szél es kör éne k rugal mas al kal mazása és reag á l ás az okra. A f ont osabb udvari assági szabál yok, szokások i smeret e és al kal mazása. A mi ndennapi t émák , csal ád, érdekl ődés i kör, i skol a, ut azás és akt uál i s es emén yek megbesz é l éséhez el eg endő sz óki ncs rugal mas al k al mazása, k ör ül í r ás . Az el emi szóki ncs vi szonyl ag magabi zt os és ál t al ában hel yes al kal mazás a. Az i degen nyel vi normának megf el el ő, az anyanye l vi hat ások ki küszöböl és ér e t örekvő nyel vh asznál at i smerős kont ext usokban. A s z övegszerv ezés e szközei nek e gyre t ud at osabb használ at a. A gondol at ok, probl émák vi szonyl ag pon t os ki f ej ezése. Ér t het ő, egyre k ev es ebb f él reért ésre o ko t adó ki ej t és, i nt onáci ó. Rés z vét el a szóbel i s ég j egyei t vi sel ő di g i t ál i s kommuni káci óban: f órum, chat , Skype. A fent i t evéken ys é gekhez hasz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások Sz emél yes és t el ef on os t ársal gás, megbeszél és; t ranzakci ós és i nf ormál i s pár bes zédek, ut así t á sok, i nt erj úk , vi t ák.
F ej l eszt ési egység
Összefü ggő beszéd
A2, azaz a t anul ó egyszerűen besz él önm agáról , a csal á d E l őz et es t u dás j áról , más emberekr ől , l akóhel yéről , t anul mányai ról , i sk o l áj áról . Önki f ej ezés beg yako rol t szerkezet ek kel a szi nt nek megf el eA t em at i kai egys ég n ev el é- l ő t émakörökben. s i -fej l eszt ési A f ol yamat oshoz közel í t ő, ért het ő beszéd , a mondani val ó
182
cél j ai
nyel vt ani és szóki nc sbel i megt ervez ése é s szükség szeri nt i módosí t ása. Egy gondol at vagy p robl éma l ényeg ének ki f ej t ése meg köz el í t ő pont ossággal . A fej l eszt és t art alm a
Az ér dekl ődési körn ek megf el el ő t émák l ényeg ének f ol ya mat oshoz közel í t ő ki f ej t és e a gondol at ok t öbbnyi re l i neári s összekapcsol ásáva l . El bes z él ések vagy l e í rások l ényegén ek f o l yamat oshoz közel í t ő összef ogl al ás a a gondol at ok t öbbnyi re l i neári s összekapcsol ásával . Egys z erű él mén ybes zámol ó az érzések é s reakci ók vázl at os bemut at ásával . Val ós ágos vagy el ké pzel t esemén yek r és zl et ei nek eg yszerű b emut at ása. K önyv vagy f i l m cs e l ekmén yéne k vázl at o s összef ogl al ása. T ör t énet el mondása. Vél emén y, t erv ek és csel ek edet e k rövi d é s egyszerű magyaráz at a. Rövi d, begyakorol t megnyi l at kozás i sme rős t émáról . Rés z vét el el őr e megí rt , i smerős t émáj ú csoport os el őadásban. A begyakorol t ny el v i eszközök megbí zha t ó használ at a, ezek át rendezése, bőví t és e i smerős he l yzet ekb en a mondan i val ó ki f ej ezésére. A köz l és bev ezet ése, ki f ej t ése és l ezárás a al apvet ő eszközei n ek használ at a. Önel l enőrzés és önk orrekci ó, pél dául a kommuni káci ó m egs zakadása eset én más s t r at égi a al kal mazásával a monda ni val ó új rakezdése. A fent i t evék en ys é gekhez hasz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások L eí r ás ok, képl eí ráso k, t émaki f ej t és, el b e szél ő szöveg, érv el é ssor, el őadás , pr ez ent áci ó (önál l óan vagy segé danyag ok, i nst rukci ók al ap j án), proj e kt ek bemut at ása, verse k, mondókák, rapszöv e gek.
F ej l esz t ési egység
Ol vasot t szöveg ért é se
A2, azaz a t anul ó képes t öbbf él e szövegf aj t át ol vasni , t u d j a, hogy a sz övegf aj t ák saj át osságai nak i smeret e segí t a E l őz et es t u dás szöveg meg ért ésébe n. Megt al ál j a az adot t hel yzet ben f ont os ko nkrét i nf ormáci ó kat egyszerű , i smerő s t émákról szól ó mi ndennapi szöv egekben. A t em at i kai Hét köznapi nyel v en í rt , érdekl ődési kör hez kapcsol ódó, egys ég n ev el é- l ényegre t örő aut ent i kus vagy ki sm ért ék ben szerkeszt et t s i -fej l eszt ési szövegek megért ése. cél j ai Az érvel és gondol at menet én ek f el i smer é se. A fej l eszt és t art alm a Az adot t hel yzet ben f ont os ál t al ános vagy részi nf ormáci ók m egért ése a ut ent i kus, eset l eg ki s mért ékben sz erkeszt et t , vi l ágos t art al mú és szerkez et ű, hét köz napi nyel v en í rot t szövegekben. Az adot t f el adat megol dásához szü ksége s i nf ormáci ók ki szűrése hosszabb s z övegekből i s. Az ér vel és gondol at menet én ek f el i smer é se, a l ényeg es köv et kezt et ése k f e l -
183
i s mer ése vi l ágosan í rt érvel ő szöveg ekbe n. Ér z és ek, k érése k és vágyak ki f ej ezésén e k megért és e a közn y el ven í rt szöv egekben. Mi nden napi t émákka l összef üggő, köznye l ven í rt magánl evel e k, e -mai l e k megér t ése. K ül önböző eszközök egyszerű, vi l ágosan megf ogal mazot t használ at i ut as í t ás ának megért és e. Az egys zerű szöv egf aj t ák szövegf el épí t é sének f el i smer ése, e zen i smeret a l kal maz ása a szövegé rt és során. A mondat megért et t részei és a szövegös szef üggés al apj án az i smeret l en s z avak j el ent ésén ek ki követ kezt et ése. A nyel vi szi nt nek m e gf el el ő, f el használ óbarát onl i ne és hagyományos sz ó t ár ak használ at a. Az aut ent i kus szöve gek j el l egéből f akad ó i smer et l en f ordul at ok kezel és e a s z övegben. A fent i t evéken ys é gekhez hasz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások Ut as í t ások (pl . f el i r at ok, használ at i ut así t ások), t áj ékozt at ó szövegek (pl . hi r det és, rekl ám, m e net rend, prospekt us, műsorf üzet ), j át é ks zabál yok, h a g yományos és el ekt r oni kus l evel e k, új ságci kke k (pl . hí r, bes zámol ó, r i por t ), i nt ernet es f ór umok hozzászól ásai , i smeret t erj eszt ő szövege k, képr egénye k, egysz erű i rodal mi szövegek, dal szövegek.
F ej l es z t ési egys ég
Íráskészség
A2, azaz a t anul ó összef üggő mondat okat í r ol yan t émá król , amel yek közvet l en szükségl et e kre, é l ménye kre, es em ényekre és kon krét i nf ormáci ókra vonat k oznak. E l őz et es t u dás Ismerős t émákról go ndol at ai t egyszerű köt őszavakkal ö s z szekapcsol t mondat sorokban f ej ezi ki í rásban. N éhány műf aj ban e g yszerű és rövi d, t én yközl ő szöveg eket í r mi nt a al apj án az őt érdekl ő, i smert t é mákról . Egyszerű, rövi d, öss zef üggő szövege k f ogal mazása i smer t , hét köznapi t émákról . Írásbel i besz ámol ó esemén yekről , él mén yekr ől , érzés ekr ől , A t em at i kai benyomásokról és vé l eményről . Írásbel i i nt erakci ó el ke z egys ég n ev el é- dése, f ennt art ása és bef ej ezése. s i -fej l eszt ési Jegyzet et készí t ése ol vasot t és hal l ot t köznyel vi szövegből , cél j ai i l l et ve saj át öt l et ről. Mi nt ák al apj án t öbb i smert műf aj ban i s rövi d, l ényegre t örő szövege k l ét reh ozása a műf aj f őbb jel l egzet ességei n ek és al apvet ő st í l usj egyei nek köv et ésév el . A fej l eszt és t art alm a Egys z erű szöveg í rá sa a t anul ó érdekl ődési köréhez t art ozó, i smerős t émákr ól , rövi d, kül ön ál l ó el emek l i neári s összekapcsol ásával . Bes z ámol ó í rá sa él ménye kről , esem énye k ről (pl . ut azás ). Egys z erűbb csel ekv é ssor, t ört énet l eí rása összef üggő szöveg ben. Ér z és ek, gondol at ok és reakci ó k rövi d l e í rása; rövi d vél em é ny í rása i ndo k-
184
l ás s al . Egys z erű i nf ormáci ó t közl ő/ kérő f el j egyz ések/ üzen et ek í rása (pl . ba rát o k nak, s z ol gál t at óknak, t anároknak ). Vél emén yt ki f ej ező ü zenet , komm ent í rása (pl . i nt ernet es f órumon, bl ogban). For manyomt at vány, kérdőí v ki t öl t ése; o nl i ne ügyi nt ézés. Él et r aj z í rása. L ényegre ko ncent rál ó l eí rás készí t ése. T énys z erű i nf ormáci ók összef ogl al ása. Egys z erű, vi l ágos k öznyel vet használ ó e l őadás f ő pont j ai nak l ej egyzése ; s aj át öt l et hez j egyzet készí t ése. Rövi d ol vasot t vagy hal l ot t szöveg át f ogal mazása, összef ogl al ása, j egyzet kés z í t ése. Egys z erű, t agol t í rásmű l ét rehozása: be vezet és, ki f ej t é s, l ez árás. Egys z erű í rásbel i műf aj ok al apvet ő szerkezet i és st í l usj egye i nek köv et ése (pl . l e vél ben / e -mai l ben megszól í t ás, záró f ormul a); a f orm ál i s és i nf o r mál i s r egi szt erhez köt het ő néhány szóki ncsbel i és hel y esí rási saj át osság al kal mazása. K r eat í v, ön ki f ej ező műf aj okkal val ó kí sé rl et ezés (pl . vers, ra pszöveg, ri gmus , dal szöveg, rövi d j el ent , paródi a í rása, i l l et ve át í rása). Ír ás os mi nt ák követ ése és akt uál i s t art al makkal val ó megt öl t ése. K és z s z övegekből ha sznos f ordul at ok ki emel ése és al kal mazá sa. A n yel vi szi nt nek m e gf el el ő, f el használ óbarát onl i ne és hagyományos sz ó t ár ak használ at a. Ir ányí t ot t f ogal mazási f el adat köt öt t t artal mai nak megj el ení t ése a f oga l maz ás ban. A mondani val ó közv et í t ése egy éb vi zuál i s eszközökk el (pl . ny i l azás, ki em el és , központ ozá s, i nt ernet es/ SMS rövi dí t és, emot i kon, raj z, á bra, t érkép, kép ). A fent i t evéken ys é gekhez hasz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások Hagyományos és el e kt roni kus nyomt at vá ny, kérdőí v ; l i st ák; hagyományos és el ekt roni kus k épe sl apok; poszt erszöv egek; képal áí rás ok; üzenet ek ; SMS ek/ MMS - ek ; személ y es adat okat t art al mazó bemut at kozó l ev el ek, e -mai l ek vagy i nt ernes prof i l ok. T ényszerű i nf ormáci ót nyúj t ó, i l l et ve kérő l e vel e k és e-mai l -e k; sze mél yes i nf or máci ót , t én yt , i l l . t et szést / nemt et szést ki f ej ez ő üz enet ek, i nt ern et es bej egyzés ek; egysze rű csel ek véssort t art al mazó i ns t r ukci ók. Egysz erű ü gyi nt éző l evel e k/ e -m ai l -ek (pl . t udakozó dás, megrend e l és , f ogl al ás, vi sszaigazol ás); egyszerű, rövi d t ört énet ek, el b eszél ések, m es ék; r övi d j el l emz és ek. Rövi d l eí rások ; j egyzet e k , vers ek; ra pek; ri gmus ok ; dal s z övegek, rö vi d j el enet e k, paródi ák.
A j án l ott t ém akörök a 9 – 12. évfol yam ra Tém ák
K apcsol ódási pon t ok
S z em él yes vonat koz ások, csal ád A t anul ó személ ye, é l et raj za, él et ének f o nt os ál l omás ai . Sz emél yes t erve k. C s al ádi él et , csal ádi kapcsol at ok.
185
Techni ka, él et vi t el és g ya korl at : csal ád és házt art ás. Et i ka: generáci ó k
A cs al ádi él et mi nde nnapj ai , ot t honi t eendők. Egyén és csal ád nál unk és a cél országo kban.
kapcsol at a, csal ádi él et .
Em ber és t árs adal o m Ember ek kül ső és be l ső j el l emzése. Bar át i kö r . A t i z enévese k vi l ága : kapcsol at a kort ár sakkal , f e l nőt t ekkel . N ői és f érf i szerepek, i smerked és, házas ság. Fel el ős ségvál l al ás másokért , rászorul ók segí t ése. Ünnepek, csal ádi ünnepek. Öl t öz ködés, di vat . Has onl óságok és kül önbségek az e mbere k közöt t , t ol er anci a, pl . f ogyat ékkal él ők. K onf l i kt usok és keze l ésük. T ár s adal mi szokások nál unk és a c él országokban.
Et i ka: t ársas ka pcsol at ok, el őí t él et , t ol eranci a, bi zal om, együt t érzés; f ogy a t ékkal él ők, sz eg ények és gazdagok. Tört énel em , t árs adal m i és ál l am po l gá ri i sm ere t e k: a j övedel em sz erepe a csal ádban, ki adás , bevét el , m egt akar í t ás, hi t el , rezsi , zsebpénz. Techni ka, él et vi t el és g ya korl at : t ud a t os vásárl ás. Föl draj z ; bi ol ógi a egész ségt an : bi ot erméke k.
Körn yez et ünk Az ot t hon, a l akóhel y és körny ék e (a l ak ós zoba, a l akás , a ház bemut at ása). A l akóhel y ne vezet e sségei , szol gál t at ások, szórak oz ás i l ehet őségek. A vár osi és a vi déki él et összehasonl í t ása. N övénye k és ál l at ok a környezet ün kben. Időj ár ás, éghaj l at . Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben és globálisan - Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, a fenntarthatóságért?
Techni ka, él et vi t el és g ya korl at : f en n t art hat óság, körny ezet t udat osság ot t hon és a l akókörny eze t ben, ví z és en ergi a t akarékosság, új r a hasznosí t ás. Tört énel em , t árs adal m i és ál l am po l gá ri i sm eret ek. l a kóhel y és környé k hagyományai . Bi ol ógi a egész ségt an : él őhel y, él et közösség, védet t t ermész et i ért ék, vál t ozat os él ővi l ág. Föl draj z : t el epül é s t í pusok; gl obál i s
186
probl émák, él et m i nőségek kül önbs égei ; a Föl d mozg ása, az i dőj árás t ényezői , a Föl d szé p sége, egy edi sége. Az i s kol a Saj át i skol áj ának bemut at ása (saj át osságok, pl . s z akmai képzés, t ag ozat ). Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka nálunk és más országokban. Az ismeretszerzés különböző módjai. A nyel vt anul ás, a ny el vt udás szerepe, f o nt ossága. Az i nt ernet szerepe az i skol ában, a t anul ásban. Az i s kol ai él et t anul áson kí vül i esemén y ei . Is kol ai hagyományo k nál unk és a c él országokban.
Tört énel em , t árs adal m i és ál l am po l gá ri i sm eret ek : a t udás f ogal mának át al akul ása, a t an u l ás t echni kái , él e t hosszi g t art ó t an ul ás.
A m unka vi l ága Di ákmunka, nyári m unkavál l al ás. Fogl al kozások és a szükséges komp et en ci ák, rut i nok, köt el esség ek. Pál yavál aszt ás, t ovábbt anul ás vagy mun kába ál l ás. Önél et raj z, ál l ási nterj ú.
Techni ka, él et vi t el és g ya kor l at : pál y a ori ent áci ó és munka .
Él et m ód N api r end, i dőbeoszt ás. Az egészséges él et m ód (a h el yes és a he l yt el en t á pl ál koz ás, a t est mozgás szerepe az eg észség megő r z és ében, t est ápol ás ). Él et ünk és a st ressz. Ét kez ési szokások a csal ádban. Ét el ek, k edven c ét el ek, süt és -f őzés. Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben. Ételrendelés telefonon és interneten. Gyakor i bet egs égek, sérül ések, bal es et . Gyógyk ezel és (h ázi orvos, szakorvos, kór házak, a l t er nat í v gyógymódo k ). Él et mód nál unk és más országokban. Függőségek (dohány zás, al kohol , i nt ernet , drog s t b.).
Techni ka, él et vi t el és g ya korl at : t est i és l el ki egészség, bal eset ek m egel őz ése, egészség es ét el ek.
In form at i ka : di gi t á l i s t udásbázi so k, könyvt ári i nf orm áci ós rendszerek.
Bi ol ógi a egész ségt an : t est r észek, egészs éges él et mód, a bet egs é gek i smérv ei , f ogy a t ékkal él ők, b et e g s égmegel őzés, el s ő segél y. Test nevel és és sport : a rendszeres t est edzés szerepe, rel axáci ó.
S z abadi dő, m űvel ődés, sz órakoz ás Sz abadi dős el f ogl al tságok, hobbi k. Sz í nház, mozi , koncert , ki ál l í t ás st b.
187
Föl draj z : más népek kul t úrái .
A művészet e k szerep e a mi ndennapokban . Spor t ol ás, kedvenc s port , i skol ai sport . Ol vas ás, rádi ó, t évé , vi deó, számí t ógép, i nt ernet . Az i nf okommuni káci ó szerepe a mi ndenn apokban. K ul t ur ál i s és sport él et nál unk és más or szágokban.
Mag ya r n yel v és i rodal om : kül önböz ő kul t úrák mí t oszai , mondái ; a re kl ám és a popzene új szóbel i köl t észet e. In form at i ka : ekönyv ek, m édi at ud a t osság. Test nevel és és sport : t áncok, népi j át ékok, a sport és ol i mpi a t ört énet e, pél daképe k szerep e, sport ágak j el l emz ői . Ének -z ene: n épzene, kl asszi kus zene, popzene . Drám a és t ánc : a szi t uáci ó al apel emei , beszédre kés z t et és, bef ogadás, ért el mezés. Vi z uál i s kul t úra : művészi al kot ások l eí rása, ért el mezés e .
Ut az ás , t uri z m us A köz l eked és eszköz ei , l ehet őségei , a t ö megközl ek edés , a keré kpáros kö zl ekedés. N yar al ás i t t ho n, i ll et ve kül f öl dön. Ut az ás i el őkészül et e k, egy ut azás megt er vezése, megs z erv ezése. Az egyéni és a t ársa s ut azás el őnyei és hát rányai . T ur i s z t i kai cél pont ok. C él nyel vi és más kul t úrák.
Techni ka, él et vi t el és g ya korl at : közl ekedési i smer et ek, közl eked ésbi z t ons ág, f ennt art hat óság, környezet t udat oss ág a közl eked é s ben.
Tudom án y és t echni ka N éps z erű t udományo k, i smeret t erj eszt és. A t echni kai eszközö k szerepe a mi ndenn api él et ben.
Tört énel em , t árs adal m i és ál l am po l gá ri i sm eret ek; fi z i -
188
Föl draj z : a kul t ur á l i s él et f öl draj zi al apj ai , nyel vek és val l ások, egyes meghat ározó j el l egű országok t uri szt i kai j el l emzői .
Az i nt ernet szerepe a magánél et ben, a t anul ásban és a munkában.
ka: t udományt ört énet i j el ent őségű f e l f edezése k, t al ál m á nyok. In form at i ka : szám í t ógépen ker e szt ül val ó kapcsol at t a r t ás, i nf ormáci ó k eresése, az i nf orm a t i kai eszközöket a l kal mazó médi a, az el t erj edt i nf oko mmuni káci ós eszköz ök el őnyei és ko ckáz a t ai , a net i ket t al a p j ai , él őszóval kí sér t bemut at ók és f e l használ hat ó eszk ö z ei k.
Gaz das á g és pénz ü gye k C s al ádi gazdál kodás. A pénz szerepe a mi ndennapokban. Vás ár l ás, szol gál t atások (pl . post a, bank ). Üz l et i vi l ág, f ogyaszt ás, rekl ámok. Pénz kezel és a cél n y el vi országokban.
Techni ka, él et vi t el és g ya korl at : csal ád és házt art ás, t udat os vásárl ás, pénzügyi i smeret ek. Mat em at i ka : al a pművel et e k, graf i k o nok ért el mez ése. Tört énel em , t árs adal m i és ál l am po l gá ri i sm eret ek : a j övedel em sz erepe a csal ádban, ki adás , bevét el , m egt akar í t ás, hi t el rezsi , zsebpénz.
A fej l eszt és vár t ere dm én yei a ci kl u s végén
B1 mí nusz. A t anul ó képes f őbb vonal a i ban megért e ni a köznyel vi b e szédet , ha az számára rendszeresen el őf ordul ó, i smerős t émákról f ol yi k. A mi ndennapi él et l egt öbb hel yzet éb en bol dogul , gondol at okat cserél , v él em ény t mond, érzel mei t ki f ej ezi és st í l usában a kommuni káci ós h e l yzet hez al kal mazko di k. A t anul ó képes beg y akorol t szerkezet e kk el ért het ően, f ol y a mat oshoz közel í t ően beszél ni . Az át adot t i nf ormáci ó l ény egét megközel í t ő t art al mi pont ossággal fej t i ki .
189
Megért i a hét köznap i nyel ven í rt , érde kl ődési köréhez ka p csol ódó, l ényegre t ö rő, aut ent i kus vagy ki smért ékb en sze r keszt et t szövege kben az ál t al ános vagy részi nf ormáci ókat . A t anul ó t öbb műf ajban i s képes eg yszer ű, rövi d, összef üggő szövegek et f ogal mazni i smert , hét köznapi t émákról . Írásbel i megnyi l at kozásai ban már kezden ek m eg j el enni műf aj i saj á t osságok és kül önbö ző st í l usj egyek. 11–12. évfol yam Az idegen nyelv jellegéből adódóan a nyelvoktatásba tartalmát és céljait tekintve minden egyéb kulcskompetencia és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott nevelési cél beépíthető. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulók kellő tapasztalttal és tudással rendelkeznek ahhoz, hogy a körülöttük lévő világot tágabb kontextusban is értelmezni tudják, nyelvi ismereteiknek köszönhetően pedig, széleskörű információszerzésre és viszonyításra képesek. A gimnáziumi évekre egységesen meghatározott témakörökhöz megadott szempontok segítenek eligazodni abban, hogyan valósíthatók meg az idegen nyelvek oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési célok, és hogyan fejleszthetők a kulcskompetenciák a nyelvtanítás során. A nevelési célok közül ezen a szinten is kiemelt fontosságú a tanulás tanítása, mivel a tanulóknak a 12. évfolyam végére olyan tanulási képességekkel kell rendelkezniük, amelyek lehetővé teszik nyelvtudásuk önálló fenntartását és továbbfejlesztését további tanulmányaik vagy munkájuk során, egész életükön át. Az első idegen nyelvből a gimnázium 12. évfolyamának végére a tanulóknak el kell jutniuk az európai hatfokú skála (KER) harmadik szintjére, azaz a B1 szintre. A 12. évfolyamon lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanulók megismerjék a nyelvi érettségi felépítését, követelményeit, és elsajátítsák az ezeknek megfelelő stratégiákat; megismerjék az érettségi során használt értékelési szempontokat, és alkalmazni tudják azokat önértékeléseik során; illetve gyakorlatot szerezzenek az érettségi vizsga feladatainak megoldásában is. A tanulók motivációját növeli, ha a nyelvoktatás lehetőséget biztosít a tanulókat érdeklő tantárgyi tartalmak célnyelvi feldolgozására és az infokommunikációs technológiák használatára. A 12. évfolyam a tanulók számára a továbbtanulás vagy a munka világába történő kilépés előtti utolsó tanév. A nyelvoktatásban is hangsúlyt kell kapnia az ezekre történő felkészítésnek, a szükséges készségek fejlesztésének. A tanulók jövőjét érintő fontos döntésekben a nyelvtanár sokat segíthet, például a feldolgozott témák megfelelő kiválasztásával, az okokozati viszonyokat, következményeket feltáró feladatokkal.
F ej l es zt ési egys ég
H al l ot t szöveg ért ése
B1 mí nusz, azaz a t anul ó f őbb vonal ai ban megért i a kö z nyel vi beszéd et a számára rendszeresen el őf ordul ó i sm erős t émákról . E l őz et es t u dás Megért i a l egf ont osabb i nf ormáci ókat az akt uál i s esem ényekről szól ó vagy a z érdekl ődési kör éhe z kapcsol ódó r ádi ó - és t évé műsorok ban, ha vi szonyl ag l assa n és ért het ően beszél ne k.
190
Ismerős t émákról sz ól ó köznyel vi beszéd megért ése f őbb vonal ai ban és egyes részl et ei ben i s. A t em at i kai Egy beszél get és sor án a részt vevő k vi l ágosan megf oga l egys ég n ev el é- mazot t érvei nek meg ért ése t öbb beszél ő eset én i s. s i -fej l eszt ési Font os i nf ormáci ók megért ése azo kban a rádi ó - és t év é cél j ai műsorokban, f i l mj el enet ekb en, amel yek akt uál i s esem ényekről , i l l et ve az é rdekl ődési körhez k apcsol ódó t émá król szól nak, ha vi szonyl ag l assan és ért het ően beszél ne k. A fej l eszt és t art alm a A köz nyel vi b eszéd f őbb f ordul at ai nak megért ése ren dszeres en el őf ordul ó, i s mer ős t émák es et é n. A hal l ot t szöveg gondol at menet éne k nag y vonal akban val ó k övet ése, egyes t énys z er ű részi nf ormáci ók meg ért ése, a mennyi ben a b eszéd vi l ágos, és i s mer ős ki ej t éssel f ol y i k. Mi ndennapi t ársal gásban a vi l ágos beszéd követ ése szüks é g eset én vi ssz akér dez és ek segí t ség ével . Is mer ős t émáj ú, l én yegre t örő el őadás v agy beszéd kö vet és e . Egys z er ű műszaki i n f ormáci ó megért és e, részl et es út bai gazí t ások követ és e. T el ef onbeszél get és e kben a f őbb i nf ormáci ók meg ért ése. Is mer ős t émákról sz ól ó rádi ós és t el eví zi ós hí rműsorok és e gyszerűbb hangf el vét el ek l énye gének m egért és e. Egys z er ű nyel vezet ű f i l m követ ése, am el yben a csel ekm ényt nagyrészt a vi z uál i s eszközök és az esemén yek közve t í t i k. A köz nyel vi szöv ege kben az érzés ek, k ér ések és vágya k ki f ej ezéséne k me g ér t és e. A s z övegért ési st rat égi ák al kal mazása, pél dául i smerős beszédt éma eset én az i dőnként el őf ordul ó i smeret l en szavak j el ent éséne k ki t al ál ása a sz övegös s z ef üggésből é s a mondat j el ent ésé nek ki kö vet k ezt et ése . Fel kés z ül és mi ndez e k al kal mazására az éret t ségi vi zsga f el adat ai nak me g ol dás a s orán. A fent i t evéken ys é gekhez hasz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások Hos s z abb használ at i ut así t ások, i nf ormáci ók, i nst rukci ók, el őadások, b es z édek, vi t ák, i nt erj úk, dal ok, vi sszaeml ékezés ek, rögzí t et t t el ef onos sz övege k, r ekl ámo k, vi c cek, t é vé - és rádi óm űsorok, f i l mel őzet esek, f i l mek.
F ej l es zt ési egys ég
S zóbel i i n t erakci ó
B1 mí nusz, azaz a t anul ó f el készül és nél kül megbi rkózi k a mi ndennapi él et l egt öbb hel yzet év el . Gondol at okat cserél , vél em ényt mond az érdekl ődési k ö E l őz et es t u dás rébe t art ozó t émákr ól . Bol dogul a l eggyako ri bb kommuni káci ós hel yzet ekb en. St í l usában, regi szt erhasznál at ában l egtöbbször al kal ma z kodi k a kommuni kác i ós hel yzet hez.
191
Önál l ó bol dogul ás a mi ndennapi él et l eg t öbb, akár vára t l an hel yzet ében i s A t em at i kai Gondol at okat cseréj e, vél e ményn yi l vání t ás és érvel és az egys ég n ev el é- érdekl ődési körb e t art ozó és ál t al ános t émákról i s. s i -fej l eszt ési A l eggyakori bb kom muni ká ci ós f orgat ókönyve k i smeret e cél j ai és bi zt onsággal t örténő al kal mazása. Al kal mazkodás a ko mmuni káci ós hel yz et hez st í l usban, regi szt erhasznál at ban. A fej l eszt és t art alm a T ár s al gásban val ó részvét el i smerős t é m ák eset én, f el készül é s nél kül . Ér z el mek ki f ej ezése é s reagál ás mások é rzel mei re, mi nt pél d ául remén ykedés , cs al ódot t ság, aggodal om, öröm. Pr obl émák f el v et ése , megvi t at ása, t eend ők meghat ározása, v ál aszt ási l ehet ős égek összehaso nl í t ása. A t anul mányokhoz, érdekl ődési körhöz kapcsol ódó beszél ge t ésben val ó r és z vét el , i nf ormáci ócsere, ál l áspont ki f ej t ése, rákérd ezés m ások nézet e i r e. Gondol at ok, vél em é ny ki f ej ezés e kul t urál i s t émákkal kapcs ol at ban, pél d ául z ene, f i l m, könyv ek. El bes z él és, új ságci k k, el őadás, eszme cse re, i nt erj ú vagy dok ument umf i l m ös s z ef ogl al ása, vél eménynyi l vání t ás, a t émával kap csol at os kérdése k me g vál as z ol ása. N éz et ek vi l ágos ki f e j t ése, érve k eg yszer ű cáf ol at a. Vál as z t ási l ehet őségek összehasonl í t ása, el őnyök és hát rány ok mérl egel és e. Ut az ás ok során f el merül ő f el adat ok, pél dául közl ekedés, szá l l ás i nt ézése vagy ügyi nt ézés a h at óságokkal kül f öl di l át ogat ás során. Vár at l an nehézségek kezel és e (pl . el v eszet t poggyász, l ekése t t vonat ). Sz ol gál t at ásokkal kapcsol at os hel yzet ek kezel és e akár várat l an nehézs égek es et én i s, panasz, rekl amáci ó. Rés z l et es ut así t ások adása, követ és e és kérése (pl . hogyan k el l val ami t cs i nál ni ). Int er j úban, konzul t áci ón val ó részvét el kezdem ényez ése és i nf ormáci ó megadás (pl . t ünet e k megadása orvosná l ). Ór ai i nt erakci ókban , pármunkában val ó magabi zt os részvét e l . Is mer ős t émáról bes zél get és kezd emén ye zése, f ennt art ása, szó át vét el e, át adás a, mások bev onása, beszél get és l ezárása. Bes z él get ésben el ha ngzot t ak összef ogl alása, a l ényeg ki e mel ése, a meg é r t és el l enőrzése, f él r eért het ő megf ogal m azás j aví t ása, körül írás, sz i non i mák has znál at a. A kommuni ká ci ós es zközök szél es kör éne k al kal mazása és re agál ás azokra köz i s mer t nyel vi m e gf el el ői k seml eges s t í l usban val ó használ at ával . Az udvar i assági szokások i smeret e és al kal mazása. A mi ndennapi t émák , csal ád, érdekl ődés i kör, i skol a, ut azás és akt uál i s es emén yek megt árgy al ásához el egendő s zóki ncs és annak ál t al ában hel yes al kal maz ása. Is mer ős kont e xt usok ban el f ogadhat óan hel yes ny el vhasznál at . A s z övegszerv ezés a l apvet ő eszközei ne k megbí zhat ó használ at a. Ál t al ában t i szt án ért het ő ki ej t és és i nt onáci ó.
192
A s z óbel i i nt erakt í v vi zsgához szükséges kommuni káci ós st ra t égi ák. A fent i t evéken ys é gekhez hasz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások T ár s al gás, megbeszél és, eszmecs ere, t ra nzakci ók, ut así t ások, i nt erj úk, v i t ák.
F ej l es zt ési egys ég
Összefü ggő beszéd
B1 mí nusz, azaz a t anul ó már vál t ozat osabban és részl eE l őz et es t u dás t esebben t udj a bemu t at ni a csal ádj át , más embere ket , l akóhel yét , t anul mány ai t , i skol áj át st b. Fol yamat os önki f ej e zés a szi nt nek megf e l el ő szóki ncs és szerkezet e k segí t ség ével i smerős t é makö rökben. A t em at i kai egys ég n ev el é- Ért het ő és f ol yamat os beszéd, a mondan i val ó t udat os s i -fej l eszt ési nyel vt ani és szóki nc sbel i megt ervez ése é s szükség szeri nt i módosí t ása. cél j ai Egy gondol at vagy p robl éma l ényeg ének t art al mi l ag po nt o s ki f ej t ése. A fej l eszt ési t art alm a Fol yamat os megnyi l at kozás az érdekl őd ési körnek m egf el el ő t émákról a gondol at ok l i neári s összekapcsol ásával . El bes z él ések vagy l e í rások l ényegén ek ö sszef ogl al ása f ol yamat os beszé dben, a gondol at ok l i neári s összekapcsol ásával . Rés z l et es él mén ybes zámol ó az érzések é s reakci ók b emut at ásával . Val ós ágos vagy el ké pzel t esemén yek r és zl et ei nek bemut at ás a. K önyv vagy f i l m cs e l ekmén yéne k összef o gl al ása és az ehhez kapcsol ódó r eakci ók m egf ogal m azása. Ál mok, r emén ye k és ambí ci ók, t ört énet ek el mondása. Vél emén yek, t erve k és csel e kedet ek rövi d magyarázat a. Rövi d, begyakorol t megnyi l at kozás i sme rős t émákról . El őr e megí rt , l ényeg re t örő, követ het ő el őadás i smerős t émáról . Az ös s z ef üggő beszé d t ervezése során új kombi náci ók, ki f ej e zések beg y akor l ás a, al kal mazása. Az ös s z ef üggő beszé dben kompenzá ci ó a l kal mazása , pél dául körül í rás e l f el ej t et t szó eset én. Is mer ős kont e xt usok ban a nyel vi norma követ és ére t örek vő n yel vhaszn ál at . A nyel vi eszközö k ru gal mas használ at a a mondani val ó ki f ej e zésére, ez ek adapt ál ása kevésbé begyakorol t hel yz et ekben. A köz l és magabi zt os bev ezet ése, ki f ej t és e és l ezárása al apve t ő eszközö kkel . Önel l enőrzés és önk orrekci ó, pél dául a f él reért éshez v ezet ő hi bák f el i sm er és e és j aví t ása. Mi ndez ekn ek a szób el i éret t ségi vi zsgán t ört énő al kal mazására val ó f el k és z ül és . A fent i t evéken ys é gekhez hasz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások L eí r ás ok, képl eí ráso k, t émaki f ej t és (p él d ául vi zuál i s segédanyag al apj án), el bes z él ő szöveg, ér vel éssor, el őadás, p rezent áci ó (önál l óan vagy segé d -
193
anyagok, i nst rukci ó k al apj án), proj e kt e k bemut at ása, vers e k, rapszövege k.
F ej l es zt ési egys ég
Ol vasot t szöveg ért é se
B1 mí nusz, azaz a t anul ó megért i a hét k öznapi nyel ven í rt , érdekl ődési köré hez kapcsol ódó, l én yegre t örő szöv e gek f ő gondol at ai t . E l őz et es t u dás T udj a, hogy a szövegek ol vasásakor a h el yzet nek megf el e l ő st rat égi á kat kel l al kal mazni a, és kép es az i smeret l en el eme k j el ent ését a szövegkörny ezet seg í t ségével ki kö ve t kezt et ni . A t em at i kai egys ég n ev el és i -fej l eszt ési cél j ai
A nagyrészt közért h et ő nyel v en í rt , érde kl ődési körhöz kapcsol ódó, l ényegr e t örő szövege k meg ért é se. Az í rot t vél emény, é rvel és kö vet ése, eze kből a l ényeg es részi nf ormáci ók ki szűrése. A fej l eszt és t art alm a
A f ont os ál t al ános vagy részi nf ormáci ók megért ése aut ent i k us, hét köznapi nyel ven í ródot t szöv egekb en, pél dául l ev el ekben, brosúrá kba n és rövi d, hi vat al os dokument umokban. A f el adat megol dásához szükséges i nf ormáci ók megt al ál ása hosszabb sz övege kben i s. A f ont os gondol at ok f el i smerése i smerős t émákról szól ó, l ényegre t örő ú j s ágci kke kben. A gondol at menet és a követ k ezt et ése k f el i smerése vi l ágosan í rt érvel ése kben. A köz nyel v en í rt szövege kben az érz ések , kérése k és vág yak ki f ej ezésén ek megér t és e. A mi ndennapi t émák kal összef üggő, köznyel ven í rt magánl e v el ek m egért és e annyi ra, hogy si k eres í rásbel i kommu ni káci ót t udj on f ol ytat ni . K ül önböző eszközök egy szerű, vi l ágosan megf ogal mazot t használ at i ut as í t ás ának megért és e. Is mer t t émáj ú hi vat al os l evél ben az el i nt ézéshez szükség es i nf ormáci ók megér t és e. Az egys z erű szöv egf aj t ák f el épí t ésének f el i smerése, ezen i sm eret al kal m az ás a a s z övegért és s orán. A f el adat el végzéséh ez szükséges i nf orm áci ók összegyűj t ése a szöveg k ül önböz ő részei ből , i ll et ve t öbb szövegből . Az egys z erű szöv egf aj t ák f el épí t ésének f el i smerése, ezen i sm eret al kal m az ás a a s z övegért és s orán. Az i s mer et l en szava k j el ent ésén ek ki köv et kezt et és e a m onda t megért et t r és z ei és a szövegössz ef üggés al apj án. Az aut ent i kus szöve gek j el l egéből f akad ó i smeret l en f ordul at ok kezel és e a s z övegben. Fel kés z ül és mi ndez e k al kal mazására az éret t ségi vi zsga f el adat ai nak me g ol dás a s orán. A fent i t evéken ys é gekhez hasz ná l hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások
194
Ut as í t ás ok (pl . f el i r at ok, használ at i ut así t ások), t áj ékozt at ó szövegek (pl . hi r det és , rekl ám, m e net rend, prospekt us, műsorf üzet ), j át é ks zabál yok, h agyományos és el ekt r oni kus l evel e k, új ságci kke k (pl . hí r, bes zámol ó, r i p or t ), i nt ernet es f ór umok hozzászól ásai , i smeret t erj eszt ő szövege k, képr egénye k, vi c cek egysz erű i rodal mi szövegek.
F ej l es z t ési egys ég
Írás
B1 mí nusz, azaz a t anul ó egyszerű, rövi d , összef üggő sz ö vege ket f ogal maz i smert , hét köznapi t é mákró l . Írásban beszámol es emény ekről , él m ény ei ről , érzései ről , benyomásai ról és v é l emény éről ; í rásbel i i nt erakci ót ke z E l őz et es t u dás demény ez, f ennt art j a és bef ej ezi . Jegyzet et kész í t ol va sot t vagy hal l ot t köznyel vi szövegből , i l l et ve saj át öt l et ei ről . Mi nt ák al apj án rövi d, l ényegre t örő szö vege ket al kot az i smert műf aj ok f őbb j el l egzet ességei ne k és al apvet ő st í l usj egyei nek követ ésével . Részl et esebb, összef üggő és t agol t szövegek f ogal mazása i smert , hét köz napi é s el vont abb t émák ró l . Esemény ekről , él m é nyekről , érz ésekről , benyomásaokról és vél em ényről í rás bel i beszámol ás, val ami nt t vél emén y A t em at i kai egys ég n ev el é- al át ámaszt ása. s i -fej l eszt ési Hat ékony í rás bel i i n t erakci ó f ol yt at ása. Jegyzet készí t és ol va sot t vagy hal l ot t , érdekl ődési körhöz cél j ai t art ozó szövegről , i ll et ve s aj át öt l et ekrő l . T öbb i smert műf aj ban i s rövi d, l ényegre t örő szövegek l ét rehozása a műf aj f őbb j el l egzet essége i nek és st í l usj egyei nek al kal mazásával . A fej l eszt és t art alm a Egys z er ű, összef ügg ő, l ényegre t örő szö veg í rása számos, ér dekl ődési k ör éhez t ar t ozó, i smerős t émában, rövi d, k ül önál l ó el emek l i ne ári s össz ekapcs ol ásával . Hí r ek, gondol at ok, v él emén yek és érzés e k közl ése ol yan el vo nt abb és ku l t ur ál i s t émákkal kap csol at ban i s, mi nt pél dául a zene vagy a művészet . Inf or máci ót közl ő/ kérő f el j egyzése k/ üze net ek í rása pl . barát oknak, szo l gál t at óknak, t anároknak. Vél emén yt ki f ej ező ü zenet , komm ent í rása (pl . i nt ernet es f órumon, bl ogban). For manyomt at vány, kérdőí v ki t öl t ése, on l i ne ügyi nt ézés. Él et r aj z , l ényegre k oncent rál ó l eí rás, el beszél és készí t és e. Ri por t , ci kk, esszé í rása. Rövi d ol vasot t vagy hal l ot t szöveg át f ogal mazása, összef ogl al ása, j egyzet kés z í t és e. Saj át öt l et ekről j egyzet készí t ése. Int er akt í v í rás eset é n megerősí t és, v él e mény k érése, az i nf o rmáci ó el l enőr z és e, probl émákr a val ó rákérdez és, i l l . probl émák el magy arázása.
195
Az í r ás egyszerű t agol ása: bevez et és, ki f ej t és, l ezárás; bek ez dések sze r kes z t és e. N éhány egysz erű szövegkoh ézi ós és f i gye l emvezet ő eszköz ha sznál at a. Az al apvet ő í rásbel i műf aj ok f ő szerkeze t i és st í l usj egyei nek követ és e (pl . l evél ben/ e -mai l ben megszól í t ás, záró f ormul a; a f ormál i s és i nf ormál i s r egi s z t er hez köt het ő néhány sz óki ncsb el i és hel yesí rási saj át osság). K r eat í v, önki f ej ező műf aj okkal val ó kí sé rl et ezés (pl . vers, ra p, ri gmus, dal s z öveg, rövi d j el ent , paródi a í rása, il l et ve át í rása). Ír ás os mi nt ák követ ése és akt uál i s t art al makkal val ó megt öl t ésük. K és z s z övegekből sz ámára hasznos f ordul at ok ki emel és e és saj át í rásában val ó al kal mazása. Ir ányí t ot t f ogal mazási f el adat köt öt t t artal mai nak a f ogal mazásban val ó megj el ení t ése. Ír á s ának t udat os el l enőrzése, j aví t ása; f él reért ést okozó hi b ái nak korr i gá l ás a. A mondani val ó közv et í t ése egy éb vi zuál i s eszközökk el (pl . ny i l azás, ki em el és , köz pont ozás, i nt ernet es/ SMS rövi dí t és, emot i kon, raj z, á bra, t érkép, kép ). A fent i t evéken ys é gekhez h asz nál hat ó sz övegfaj t ák, sz öve gforrások Hagyományos és el e kt roni kus nyomt at vá ny, kérdőí v ; l i st ák; hagyományos és el ekt r oni kus k épe sl apok; poszt erszöv egek; képal áí rások. Üzenet ek ; SMS -ek/ M MS -e k; sz emél y es adat okat t art al mazó bemut at kozó l evel ek, e mai l ek va gy i nt ern e s prof i l ok. T ényszerű i nf ormáci ót nyúj t ó, i l l et ve kérő l evel e k és e -mai l -ek ; személ y es i nf ormáci ót , t ényt , i l l . t et szést / nemt et szés t ki f ej ez ő üzenet e k, i n t ernet es bej eg yzése k ; egyszerű csel e kvés sort t art a l maz ó i ns t rukci ók. E gyszerű ügyi nt éző l e ve l ek/ e -mai l -e k (pl . t udakozódás, megr endel és, f ogl al ás, vi sszai gazol ás); egyszerű, rövi d t ört énet ek, el b es z él és ek, m esék ; röv i d j el l emzések. Rö vi d l eí rások; j egyzet e k; ri port ok, ci kke k, esszé k, f el hí vások, vers ek, rapsz övege k, ri gmusok, d al szövegek, r övi d j el enet ek, par ódi ák. A j án l ott t ém akörök A 9 -12. évf ol yamo kr a az egységes aj ánl ot t t émakör l i st a a 10 évf ol yam v égén t al ál hat ó.
A fej l eszt és vár t ere dm én yei a ci kl u s végén
B1 nyel vi szi nt . A t anul ó képes f őbb vonal ai ban és egyes részl et ei ben i s megért eni a közn yel vi beszédet a számá ra i smerős t émá król . K épes önál l óan bol dogul ni , vél emén yt m ondani és érvel ni a mi ndennapi él et l egt öbb, akár várat l an hel yzet ében i s. St í l usában és regi szt erhasznál at ában al kalmazkodi k a ko m muni káci ós hel yzet h ez. K i t udj a magá t f ej ezni a szi nt nek megf el el ő szóki ncs és szerkezet e k segí t ség ével az i smerős t ém akörökben. B eszéde f ol yamat os, ért het ő, a f őbb pont ok t eki nt et ében t art al mi l ag pont os, st í l usa megfel el ő. T öbb műf aj ban képe s részl et eket i s t art al mazó, összef üggő szövegek et f ogal mazni i smert , hét köznapi és el vont abb t é-
196
mákról . Írásbel i me gnyi l at kozásai ban megj el enne k műf aj i saj át osságok és kül önböző st í l usj egyek. K épes megért eni a gondol at menet l ényeg ét és egy es részi n f ormáci ókat a nagyr észt közért het ő nyel ven í rt , érdekl őd és i köréhez kap csol ódó, l ényegre t örően me gf ogal mazot t sz ö vege kben. MATEMATIKA Az iskolai matematikatanítás célja, hogy hiteles képet nyújtson a matematikáról mint tudásrendszerről és mint sajátos emberi megismerési, gondolkodási, szellemi tevékenységről. A matematika tanulása érzelmi és motivációs vonatkozásokban is formálja, gazdagítja a személyiséget, fejleszti az önálló rendszerezett gondolkodást, és alkalmazásra képes tudást hoz létre. A matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a gondolkodás általános kultúrájának kiteljesedését. A matematikatanítás feladata a matematika különböző arculatainak bemutatása. A matematika: kulturális örökség; gondolkodásmód; alkotó tevékenység; a gondolkodás örömének forrása; a mintákban, struktúrákban tapasztalható rend és esztétikum megjelenítője; önálló tudomány; más tudományok segítője; a mindennapi élet része és a szakmák eszköze. A tanulók matematikai gondolkodásának fejlesztése során alapvető cél, hogy mind inkább ki tudják választani és alkalmazni tudják a természeti és társadalmi jelenségekhez illeszkedő modelleket, gondolkodásmódokat (analógiás, heurisztikus, becslésen alapuló, matematikai logikai, axiomatikus, valószínűségi, konstruktív, kreatív stb.), módszereket (aritmetikai, algebrai, geometriai, függvénytani, statisztikai stb.) és leírásokat. A matematikai nevelés sokoldalúan fejleszti a tanulók modellalkotó tevékenységét. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése. Egyaránt lényeges a reproduktív és a problémamegoldó, valamint az alkotó gondolkodásmód megismerése, elsajátítása, miközben nem szorulhat háttérbe az alapvető tevékenységek (pl. mérés, alapszerkesztések), műveletek (pl. aritmetikai, algebrai műveletek, transzformációk) automatizált végzése sem. A tanulás elvezethet a matematika szerepének megértésére a természet- és társadalomtudományokban, a humán kultúra számos ágában. Segít kialakítani a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét. Megmutathatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A tanulási folyamat során fokozatosan megismertetjük a tanulókkal a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása). Mindezzel fejlesztjük a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. Az új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, az önálló gondolatok megfogalmazását, a felmerült problémák megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítését, a komplex problémakezelés képességét is fejleszti. A folyamat végén a tanulók eljutnak az önálló, rendszerezett, logikus gondolkodás bizonyos szintjére. A műveltségi terület a különböző témakörök szerves egymásra épülésével kívánja feltárni a matematika és a matematikai gondolkodás világát. A fogalmak, összefüggések érlelése és a matematikai gondolkodásmód kialakítása egyre emelkedő szintű spirális felépítést indokol – az életkori, egyéni fejlődési és érdeklődési sajátosságoknak, a bonyolódó ismereteknek,
197
a fejlődő absztrakciós képességnek megfelelően. Ez a felépítés egyaránt lehetővé teszi a lassabban haladókkal való foglalkozást és a tehetség kibontakoztatását. A matematikai értékek megismerésével és a matematikai tudás birtokában a tanulók hatékonyan tudják használni a megszerzett kompetenciákat az élet különböző területein. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, illetve a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. Ezért a tanulóknak rendelkezniük kell azzal a képességgel és készséggel, hogy alkalmazni tudják matematikai tudásukat, és felismerjék, hogy a megismert fogalmakat és tételeket változatos területeken használhatjuk Az adatok, táblázatok, grafikonok értelmezésének megismerése nagyban segítheti a mindennapokban, és különösen a média közleményeiben való reális tájékozódásban. Mindehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv életkornak megfelelő, pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A tanulók rendszeresen oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A feladatmegoldáson keresztül a tanuló képessé válhat a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. Kialakul bennük az önellenőrzés igénye, a sajátunkétól eltérő szemlélet tisztelete. Mindezek érdekében is a tanítás folyamában törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. A matematikatanítás, tanulás folyamatában egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló ismeretszerzés képességnek fejlesztése, az ajánlott, illetve az önállóan megkeresett, nyomtatott és internetes szakirodalom által. A matematika lehetőségekhez igazodva támogatni tudja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor), Internet, oktatóprogramok stb. célszerű felhasználását, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia fejlődéséhez. A tananyag egyes részleteinek csoportmunkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Ugyancsak nagy gondot kell fordítani a kommunikáció fejlesztésére (szövegértésre, mások szóban és írásban közölt gondolatainak meghallgatására, megértésére, saját gondolatok közlésére), az érveken alapuló vitakészség fejlesztésére. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jártas a problémamegoldásban. A matematikatanításnak kiemelt szerepe van a pénzügyi-gazdasági kompetenciák kialakításában. Életkortól függő szinten, rendszeresen foglakozzunk olyan feladatokkal, amelyekben valamilyen probléma legjobb megoldását keressük. Szánjunk kiemelt szerepet azoknak az optimumproblémáknak, amelyek gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, amikor költség, kiadás minimumát; elérhető eredmény, bevétel maximumát keressük. Fokozatosan vezessük be matematikafeladatainkban a pénzügyi fogalmakat: bevétel, kiadás, haszon, kölcsön, kamat, értékcsökkenés, -növekedés, törlesztés, futamidő stb. Ezek a feladatok erősítik a tanulókban azt a tudatot, hogy matematikából valóban hasznos ismereteket tanulnak, ill. hogy a matematika alkalmazása a mindennapi élet szerves része. Az életkor előrehaladtával egyre több példát mutassunk arra, hogy milyen területeken tud segíteni a matematika. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy milyen matematikai ismereteket alkalmaznak az alapvetően matematikaigényes, ill. a matematikát csak kisebb részben használó szakmák (pl. informatikus, mérnök, közgazdász, pénzügyi szakember, biztosítási szakember, ill. pl. vegyész, grafikus, szociológus stb.), ezzel is segítve a tanulók pályaválasztását. A matematikához való pozitív hozzáállást nagyban segíthetik a matematika tartalmú játékok és a matematikához kapcsolódó érdekes problémák és feladványok.
198
A matematika a kultúrtörténetnek is része. Segítheti a matematikához való pozitív hozzáállást, ha bemutatjuk a tananyag egyes elemeinek a művészetekben való alkalmazását. A motivációs bázis kialakításában komoly segítség lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott, egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok életének, munkásságának megismerése. A NAT néhány matematikus ismeretét előírja minden tanuló számára: Euklidész, Pitagorasz, Descartes, Bolyai Farkas, Bolyai János, Thalész, Euler, Gauss, Pascal, Cantor, Erdős, Neumann. A kerettanterv ezen kívül is sok helyen hívja fel a tananyag matematikatörténeti érdekességeire a figyelmet. Ebből a tanárkollégák csoportjuk jellegének megfelelően szabadon válogathatnak. A matematika oktatása elképzelhetetlen állítások, tételek bizonyítása nélkül. Hogy a tananyagban szereplő tételek beláttatása során milyen elfogadott igazságokból indulunk ki, s mennyire részletezünk egy bizonyítást, nagymértékben függ az állítás súlyától, a csoport befogadó képességétől, a rendelkezésre álló időtől stb. Ami fontos, az a bizonyítás iránti igény felkeltése, a logikai levezetés szükségességének megértetése. Ennek mikéntjét a helyi tantervre támaszkodva mindig a szaktanárnak kell eldöntenie, ezért a tantervben a tételek megnevezése mellett nem szerepel utalás a bizonyításra. A fejlesztési cél elérése szempontjából - egy adott tanulói közösség számára - nem feltétlenül a tantervben szereplő (nevesített) tételek a legalkalmasabbak bizonyítás bemutatására, gyakorlására. Minden életkori szakaszban fontos a differenciálás. Ez nem csak az egyéni igények figyelembevételét jelenti. Sokszor az alkalmazhatóság vezérli a tananyag és a tárgyalásmód megválasztását, más esetekben a tudományos igényesség szintje szerinti differenciálás szükséges. Egy adott osztály matematikatanítása során a célok, feladatok teljesíthetősége igényli, hogy a tananyag megválasztásában a tanulói érdeklődés és a pályaorientáció is szerepet kapjon. A matematikát alkalmazó pályák felé vonzódó tanulók gondolkodtató, kreativitást igénylő versenyfeladatokkal motiválhatók, a humán területen továbbtanulni szándékozók számára érdekesebb a matematika kultúrtörténeti szerepének kidomborítása, másoknak a középiskolai matematika gyakorlati alkalmazhatósága fontos. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége segíthetik az esélyegyenlőség megvalósulását. 9–10. évfolyam Ez a matematika kerettanterv mindazon tanulóknak szól, akik a 9. osztályban még nem választottak matematikából emelt szintű képzést. Azoknak is, akik majd később, fakultáción akarnak felkészülni matematikaigényes pályákra, és természetesen azoknak is, akiknek a középiskola után nem lesz rendszeres kapcsolatuk a matematikával, de egész életükben hatni fog, hogy itt milyen készségeik alakultak ki a problémamegoldásban, a rendszerező, elemző gondolkodásban. Ezeket a tanulókat ebben az időszakban lehet megnyerni a gazdasági fejlődés szempontjából meghatározó fontosságú természettudományos, műszaki, informatikai pályáknak. A megismerés módszerei között továbbra is fontos a gyakorlati tapasztalatszerzés, de az ismertszerzés fő módszere a tapasztalatokból szerzett információk rendszerezése, igazolása, ellenőrzése, és az ezek alapján elsajátított ismeretanyag alkalmazása. A középiskola első két évfolyamán sok, korábban már szereplő ismeret, összefüggés, fogalom újra előkerül, úgy, hogy a fogalmak definiálásán, az összefüggések igazolásán, az ismeretek rendszerezésén, kapcsolataik feltárásán és az alkalmazási lehetőségeik megismerésén van a hangsúly. Ezért a tanulóknak meg kell ismerkedniük a tudományos feldolgozás alapvető módszereivel. (Mindenki által elfogadott alapelvek/axiómák, már bizonyított állítások, új sejtések, állítások megfogalmazása és azok igazolása, a fentiek összegzése, a nyitva maradt kérdések felsorolása, a következmények elemzése.) A felsorolt célok az általános iskolai matematikatanítás céljaihoz
199
képest jelentős többletet jelentenek, ezért is fontos, hogy változatos módszertani megoldásokkal tegyük könnyebbé az átmenetet. A problémamegoldás megszerettetésének igen fontos eszközei lehetnek a matematikai alapú játékok. A gyerekek szívesen játszanak maradékos osztáson, oszthatósági szabályokon alapuló számjátékokat, és szimmetriákon alapuló geometriai, rajzos játékokat. Nyerni akarnak, ezért természetes módon elemezni kezdik a szabályokat, lehetőségeket. Olyan következtetésekre jutnak, olyan elemzéseket végeznek, amilyeneket hagyományos feladatokkal nem tudnánk elérni. A matematikatanításnak ebben a szakaszában sok érdekes matematikatörténeti vonatkozással lehet közelebb hozni a tanulókhoz a tantárgyat. A témakör egyes elemeihez kapcsolódva mutassuk be néhány matematikus életútját. A geometria egyes területeinek (szimmetriák, aranymetszés) a művészetekben való alkalmazásait megjelenítve világossá tehetjük a tanulók előtt, hogy a matematika a kultúra elválaszthatatlan része. Az ezekre a témákra fordított idő bőven megtérül az ennek következtében növekvő érdeklődés, javuló motiváció miatt. (A tantervben dőlt betűkkel szerepelnek ezek a részek.) Változatos példákkal, feladatokkal mutathatunk rá arra, hogy milyen előnyöket jelenthet a mindennapi életben, ha valaki jól tud problémákat megoldani. Gazdasági, sport témájú feladatokkal, számos geometriai és algebrai szélsőérték-feladattal lehet gyakorlati kérdésekre optimális megoldásokat keresni. Ez az életkor már alkalmassá teszi a tanulókat az önálló ismeretszerzésre. Legyen követelmény, hogy egyes adatoknak, fogalmaknak, ismereteknek könyvtárban, interneten nézzenek utána. Ez a kutatómunka hozzájárulhat a tanulók digitális kompetenciájának növeléséhez, ugyanúgy, mint a geometriai és egyéb matematikai programok használata is. A tanulók későbbi, matematika szempontjából nagyon különböző céljai, a fogalmi gondolkodásban megnyilvánuló különbségek igen fontossá teszik ebben a szakaszban a differenciálást. Az évfolyamok összetételének a bevezetőben vázolt sokszínűsége miatt nagyon indokolt csoportbontásban tanítani a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 10, ismétlésre, rendszerezésre 12 órát terveztünk.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
Órakeret 20 óra
Előzetes tudás
Példák halmazokra, geometriai alapfogalmak, alapszerkesztések. Halmazba rendezés több szempont alapján. Gyakorlat szövegek értelmezésében. A matematikai szakkifejezések adott szinthez illeszkedő ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A valós számok halmazának ismerete. Kommunikáció, együttműködés. A matematika épülése elveinek bemutatása. Igaz és hamis állítások megkülönböztetése. Halmazok eszközjellegű használata. Gondolkodás; ismeretek rendszerezési képességének fejlesztése. Önfejlesztés, önellenőrzés segítése, absztrakciós képesség, kombinációs készség fejlesztése.
Ismeretek
Fejlesztési követelmények
Véges és végtelen halmazok. Végtelen számosság szemléletes fogalma. Matematikatörténet: Cantor.
Annak megértése, hogy csak a véges halmazok elemszáma adható meg természetes számmal.
Részhalmaz. Halmazműveletek: unió, metszet, különbség. Halma-
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.
200
Kapcsolódási pontok
Magyar nyelv és irodalom: mondatok,
zok közötti viszonyok megjelenítése.
Szöveges megfogalmazások matematikai modellre fordítása. Elnevezések megtanulása, definíciókra való emlékezés.
szavak, hangok rendszerezése. Biológia-egészségtan: halmazműveletek alkalmazása a rendszertanban. Kémia: anyagok csoportosítása.
Alaphalmaz és komplementer halmaz.
Annak tudatosítása, hogy alaphalmaz nélkül nincs komplementer halmaz. Halmaz közös elem nélküli halmazokra bontása jelentőségének belátása.
Biológia-egészségtan: élőlények osztályozása; besorolás közös rész nélküli halmazokba.
A megismert számhalmazok: természetes számok, egész számok, racionális számok. A számírás története.
A megismert számhalmazok áttekintése. Természetes számok, egész számok, racionális számok elhelyezése halmazábrában, számegyenesen.
Informatika: számábrázolás (problémamegoldás táblázatkezelővel).
Valós számok halmaza. Az intervallum fogalma, fajtái. Irracionális szám létezése.
Annak tudatosítása, hogy az intervallum végtelen halmaz.
Távolsággal megadott ponthalmazok, adott tulajdonságú ponthalmazok (kör, gömb, felező merőleges, szögfelező, középpárhuzamos).
Ponthalmazok megadása ábrával. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (például két feltétellel megadott ponthalmaz).
Logikai műveletek: „nem”, „és”, „vagy”, „ha…, akkor”. (Folyamatosan a 9–12. évfolyamon.)
Matematikai és más jellegű érvelésekben a logikai műveletek felfedezése, megértése, önálló alkalmazása. A köznyelvi kötőszavak és a matematikai logikában használt kifejezések jelentéstartalmának összevetése. A hétköznapi, nem tudományos szövegekben található matematikai információk felfedezése, rendezése a megadott célnak megfelelően. Matematikai tartalmú (nem tudományos jellegű) szöveg értelmezése.
Szöveges feladatok. (Folyamatos feladat a 9–12. évfolyamon: a szöveg alapján a meg-
Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján tör-
201
Vizuális kultúra: a tér ábrázolása. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.
Magyar nyelv és irodalom: szövegértés; információk azonosí-
felelő matematikai modell megalkotása.)
ténő ellenőrzése. Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése. Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése (a szövegben előforduló információk). Figyelem összpontosítása. Problémamegoldó gondolkodás és szövegfeldolgozás: az indukció és dedukció, a rendszerezés, a következtetés.
A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Nyitott mondatok igazsághalmaza, szemléltetés módjai.
A „minden” és a „van olyan” helyes használata. Halmazok eszközjellegű használata.
A matematikai bizonyítás. Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás (folyamatos feladat a 9–12. évfolyamokon). Matematikatörténet: Euklidesz szerepe a tudományosság kialakításában.
Kísérletezés, módszeres próbálkozás, sejtés, cáfolás megkülönböztetése. Érvelés, vita. Érvek és ellenérvek. Ellenpélda szerepe. Mások gondolataival való vitába szállás és a kulturált vitatkozás. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont (pl. a saját és a vitapartner szempontjának) egyidejű követése.
Állítás és megfordítása. „Akkor és csak akkor” típusú állítások.
Az „akkor és csak akkor” használata. Feltétel és következmény felismerése a „Ha …, akkor …” típusú állítások esetében. Korábbi, illetve újabb (saját) állítások, tételek jelentésének elemzése.
Bizonyítás.
Gondolatmenet tagolása. Rendszerezés (érvek logikus sorrendje). Következtetés megítélése helyessége szerint. A bizonyítás gondolatmenetére, bizonyítási módszerekre való emlékezés. Kidolgozott bizonyítás gondolatmenetének követése, megértése. Példák a hétköznapokból helyes és helytelenül megfogalmazott következtetésekre.
202
tása és összekapcsolása, a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése; a szöveg tartalmi elemei közötti kijelentés-érv, ok-okozati viszony felismerése és magyarázata. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmódra és a családi életre nevelés.
Magyar nyelv és irodalom: mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele.
Etika: a következtetés, érvelés, bizonyítás és cáfolat szabályainak alkalmazása.
Egyszerű kombinatorikai feladatok: leszámlálás, sorbarendezés, gyakorlati problémák. Kombinatorika a mindennapokban.
A gráffal kapcsolatos alapfogalmak (csúcs, él, fokszám). Egyszerű hálózat szemléltetése.
Rendszerezés: az esetek összeszámlálásánál minden esetet meg kell találni, de minden esetet csak egyszer lehet számításba venni. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Esetfelsorolások, diszkusszió (pl. van-e ismétlődés). Sikertelen megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás; a sikertelenség okának feltárása (pl. minden feltételre figyelt-e).
Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel.
Gráfok alkalmazása problémamegoldásban. Számítógépek egy munkahelyen, elektromos hálózat a lakásban, település úthálózata stb. szemléltetése gráffal. Gondolatmenet megjelenítése gráffal.
Kémia: molekulák térszerkezete.
Technika, életvitel és gyakorlat: hétköznapi problémák megoldása a kombinatorika eszközeivel. Magyar nyelv és irodalom: periodicitás, ismétlődés és kombinatorika mint szervezőelv poetizált szövegekben.
Informatika: problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel, hálózatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: pl. családfa. Technika, életvitel és gyakorlat: közlekedés.
Kulcsfogalmak/fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Unió, metszet, különbség, komplementer halmaz. Gráf csúcsa, éle, csúcs fokszáma. Logikai művelet (NEM, ÉS, VAGY. „Ha …., akkor …”). Feltétel és következmény. Sejtés, bizonyítás, megcáfolás. Ellentmondás. Faktoriális.
2. Számtan, algebra
Órakeret 66 óra
Számolás racionális számkörben. Prímszám, összetett szám, oszthatósági szabályok. Hatványjelölés. Egyszerű algebrai kifejezések ismerete, zárójel használata. Egyenlet, egyenlet megoldása. Egyenlőtlenség. Egyszerű szöveg alapján egyenlet felírása (modell alkotása), megoldása, ellenőrzése.
Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban, tapasztalatszerzés. ProbléA tematikai egység makezelés és -megoldás. Algebrai kifejezések biztonságos ismerete, kezenevelési-fejlesztési lése. Szabályok betartása, tanultak alkalmazása. Első- és másodfokú céljai egyenletek, egyenletrendszerek megoldási módszerei, a megoldási mód-
203
szer önálló kiválasztási képességének kialakítása. Gyakorlati problémák matematikai modelljének felállítása, a modell hatókörének vizsgálata, a kapott eredmény összevetése a valósággal; ellenőrzés fontossága. A problémához illő számítási mód kiválasztása, eredmény kerekítése a tartalomnak megfelelően. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotás adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. Számológép használata. Ismeretek
Fejlesztési követelmények
Számelmélet elemei. A tanult oszthatósági szabályok. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Relatív prímek. Matematikatörténeti és számelméleti érdekességek: (pl. végtelen sok prímszám létezik, tökéletes számok, barátságos számok, Eukleidész. Mersenne, Euler, Fermat)
A tanult oszthatósági szabályok rendszerezése. Prímtényezős felbontás, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös meghatározása a felbontás segítségével. Egyszerű oszthatósági feladatok, szöveges feladatok megoldása. Gondolatmenet követése, egyszerű gondolatmenet megfordítása. Érvelés.
Hatványozás 0 és negatív egész kitevőre. Permanencia-elv.
Fogalmi általánosítás: a korábbi definíció kiterjesztése.
A hatványozás azonosságai.
Korábbi ismeretekre való emlékezés.
Számok abszolút értéke.
Egyenértékű definíció (távolsággal adott definícióval).
Fizika: hőmérséklet, elektromos töltés, áram, feszültség előjeles értelmezése.
Különböző számrendszerek. A helyiértékes írásmód lényege. Kettes számrendszer. Matematikatörténet: Neumann János.
A különböző számrendszerek egyenértékűségének belátása.
Informatika: kommunikáció ember és gép között, adattárolás egységei.
Számok normálalakja.
Az egyes fogalmak (távolság, idő, terület, tömeg, népesség, pénz, adat stb.) mennyiségi jellemzőinek kifejezése számokkal, mennyiségi következtetések. Számolás normálalakkal írásban és számológép segítségével. A természettudományokban és a társadalomban előforduló nagy és kis mennyiségekkel történő számolás
Fizika; kémia; biológia-egészségtan: tér, idő, nagyságrendek – méretek és nagyságrendek becslése és számítása az atomok méreteitől az ismert világ méretéig; szenynyezés, környezetvédelem.
Nevezetes azonosságok: kommu- Régebbi ismeretek mozgósítása, tativitás, asszociativitás, disztri- összeillesztése, felhasználása.
204
Kapcsolódási pontok
butivitás. Számolási szabályok, zárójelek használata. Szöveges számítási feladatok a természettudományokból, a mindennapokból.
Szöveges számítási feladatok megoldása a természettudományokból, a mindennapokból (pl. százalékszámítás: megtakarítás, kölcsön, áremelés, árleszállítás, bruttó ár és nettó ár, ÁFA, jövedelemadó, járulékok, élelmiszerek százalékos összetétele). A növekedés és csökkenés kifejezése százalékkal („mihez viszonyítunk?”). Gondolatmenet lejegyzése (megoldási terv). Számológép használata. Az értelmes kerekítés megtalálása.
Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok. Informatika: problémamegoldás táblázatkezelővel. Földrajz: a pénzvilág működése. Technika, életvitel és gyakorlat: tudatos élelmiszer-választás, becslések, mérések, számítások. Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások.
(a ± b)2, (a ± b)3 polinom alakja, a 2 b 2 szorzat alakja. Azonosság fogalma.
Ismeretek tudatos memorizálása (azonosságok). Geometria és algebra összekapcsolása az azonosságok igazolásánál.
Fizika: számítási feladatok megoldása (pl. munkatétel).
Egyszerű feladatok polinomok, illetve algebrai törtek közötti műveletekre. Tanult azonosságok alkalmazása. Algebrai tört értelmezési tartománya. Algebrai kifejezések egyszerűbb alakra hozása.
Ismeretek felidézése, mozgósítása (pl. szorzattá alakítás, tört egyszerűsítése, bővítése, műveletek törtekkel).
Fizika; kémia; biológia-egészségtan: számítási feladatok.
Egyes változók kifejezése fizikai, kémiai képletekből.
A képlet értelmének, jelentőségének belátása. Helyettesítési érték kiszámítása képlet alapján.
Fizika; kémia: képletek értelmezése.
Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása.
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Különböző módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (behelyettesítő módszer, ellentett együtthatók módszere).
Fizika: kinematika, dinamika.
Elsőfokú egyenletre, egyenlőt-
A mindennapokhoz kapcsolódó
Fizika: kinematika,
205
lenségre, egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.
problémák matematikai modelljének dinamika. elkészítése (egyenlet, egyenlőtlenség, illetve egyenletrendszer felírá- Kémia: százalékos sa); a megoldás ellenőrzése, a gya- keverési feladatok. korlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).
Egy abszolútértéket tartalmazó egyenletek. x c ax b .
Definíciókra való emlékezés.
A négyzetgyök definíciója. A négyzetgyök azonosságai.
Számológép használata. A négyzetgyök azonosságainak használata konkrét esetekben.
Fizika: fonálinga lengésideje, rezgésidő számítása.
A másodfokú egyenlet megoldása, a megoldóképlet.
Különböző algebrai módszerek alkalmazása ugyanarra a problémára (szorzattá alakítás, teljes négyzetté kiegészítés). Ismeretek tudatos memorizálása (rendezett másodfokú egyenlet és megoldóképlet összekapcsolódása). A megoldóképlet biztos használata.
Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája.
Másodfokú egyenletre vezető gyakorlati problémák, szöveges feladatok.
Matematikai modell (másodfokú egyenlet) megalkotása a szöveg alapján. A megoldás ellenőrzése, gyakorlati feladat megoldásának összevetése a valósággal (lehetséges-e?).
Fizika; kémia: számítási feladatok.
Gyöktényezős alak. Másodfokú polinom szorzattá alakítása.
Algebrai ismeretek alkalmazása.
Gyökök és együtthatók összefüggései.
Önellenőrzés: egyenlet megoldásának ellenőrzése.
Néhány egyszerű magasabb fokú Annak belátása, hogy vannak a maegyenlet megoldása. tematikában megoldhatatlan probMatematikatörténet: lémák. részletek a harmad- és ötödfokú egyenlet megoldásának történetéből. Egyszerű négyzetgyökös egyenletek. ax b cx d .
Megoldások ellenőrzése.
Másodfokú egyenletrendszer. A behelyettesítő módszer.
Egyszerű másodfokú egyenletrendszer megoldása. A behelyettesítő módszerrel is megoldható feladatok. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.
Egyszerű másodfokú egyenlőt-
Egyszerű másodfokú egyenlőtlenség
206
Fizika: például egyenletesen gyorsuló mozgással kapcsolatos kinematikai feladat.
Informatika: tantárgyi
lenségek. ax 2 bx c 0 (vagy > 0) alakra visszavezethető egyenlőtlenségek ( a 0 ).
megoldása. Másodfokú függvény eszközjellegű használata.
Példák adott alaphalmazon ekvivalens és nem ekvivalens egyenletekre, átalakításokra. Alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz. Hamis gyök, gyökvesztés.
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Halmazok eszközjellegű használata.
szimulációs programok használata.
Összefüggés két pozitív szám Geometria és algebra összekapcsoszámtani és mértani közepe kölása az azonosság igazolásánál. zött. Gyakorlati példa minimum Gondolatmenet megfordítása. és maximum probléma megoldására. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Hatvány. Normálalak. Egyenlet. Alaphalmaz, értelmezési tartomány. Azonosság. Ekvivalens egyenlet. Hamis gyök. Első- és másodfokú egyenlet, diszkrimináns. Egyenletrendszer. Egyenlőtlenség. Számtani közép, mértani közép.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Fizika: minimum- és maximumproblémák.
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
Órakeret 16 óra
Halmazok. Hozzárendelés fogalma. Grafikonok készítése, olvasása. Pontok ábrázolása koordináta-rendszerben.
Összefüggések, folyamatok megjelenítése matematikai formában (függA tematikai egység vény-modell), vizsgálat a grafikon alapján. A vizsgálat szempontjainak nevelési-fejlesztési kialakítása. Függvénytranszformációk algebrai és geometriai megjelenítécéljai se. Ismeretek A függvény megadása, elemi tulajdonságai.
A lineáris függvény, lineáris kapcsolatok. A lineáris függvények tulajdonságai. Az egyenes arányosság. A lineáris függvény grafikonjának meredeksége, ennek jelentése lineáris kapcsola-
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Ismeretek tudatos memorizálása (függvénytani alapfogalmak). Alapfogalmak megértése, konkrét függvények elemzése a grafikonjuk alapján. Időben lejátszódó valós folyamatok elemzése grafikon alapján. Számítógép használata a függvények vizsgálatára.
Fizika; kémia; biológia-egészségtan: időben lejátszódó folyamatok leírása, elemzése.
Táblázatok készítése adott szabálynak, összefüggésnek megfelelően. Időben lejátszódó történések megfigyelése, a változás megfogalmazása. Modellek alkotása: lineáris kapcsolatok felfedezése a hétköz-
Fizika: időben lineáris folyamatok vizsgálata, a változás sebessége.
207
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata, adatkezelés táblázatkezelővel.
Kémia: egyenes arányosság.
napokban (pl. egységár, a változás sebessége). Lineáris függvény ábrázolása paraméterei alapján. Számítógép használata a lineáris folyamat megjelenítésében.
tokban.
Az abszolútérték-függvény. Az x ax b függvény grafikon-
Informatika: táblázatkezelés.
Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).
ja, tulajdonságai ( a 0 ). A négyzetgyökfüggvény. Az x x ( x 0 ) függvény grafikonja, tulajdonságai.
Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).
Fizika: matematikai inga lengésideje.
A fordított arányosság függvéa nye. x ( ax 0 ) grafikonja, x tulajdonságai.
Ismeretek felidézése (függvénytulajdonságok).
Fizika: ideális gáz, izoterma.
Függvények alkalmazása.
Valós folyamatok függvénymodelljének megalkotása. A folyamat elemzése a függvény vizsgálatával, az eredmény összevetése a valósággal. A modell érvényességének vizsgálata. Számítógép alkalmazása (pl. függvényrajzoló program). Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.
Fizika: kinematika.
Egyenlet, egyenletrendszer grafikus megoldása.
Egy adott probléma megoldása két különböző módszerrel. Az algebrai és a grafikus módszer összevetése. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Számítógépes program használata.
Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz: számítási feladatok.
Az x ax 2 bx c (a 0) másodfokú függvény ábrázolása és tulajdonságai. Függvénytranszformációk áttekintése az x a( x u) 2 v alak segítségével.
Ismeretek felidézése (algebrai ismeretek és függvénytulajdonságok ismerete). Számítógép használata.
Fizika: egyenletesen gyorsuló mozgás kinematikája.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.
Függvény. Valós függvény. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőértékhely, szélsőérték. Alapfüggvény. Függvénytranszformáció. Lineáris kapcsolat. Meredekség. Grafikus megoldás.
208
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
4. Geometria
Órakeret 60 óra
Előzetes tudás
Térelemek, illeszkedés. Sokszögek, háromszögek alaptulajdonságai, négyszögek csoportosítása; speciális háromszögek és négyszögek elnevezése, felismerése, alaptulajdonságaik. Alapszerkesztések, háromszög szerkesztése alapadatokból. Háromszög köré írt kör és beírt kör szerkesztése. Háromszögek egybevágósága. Kör és gömb, hasábok, hengerek és gúlák felismerése, alaptulajdonságaik. A Pitagorasz-tétel ismerete.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Tájékozódás a térben. Számítások síkban és térben. A geometriai transzformációk alkalmazása problémamegoldásban. A szimmetria szerepének felismerése a matematikában, a valóságban. A szükséges és az elégséges feltétel felismerése. Tájékozódás valóságos viszonyokról térkép és egyéb vázlatok alapján. Összetett számítási probléma lebontása, számítási terv készítése (megfelelő részlet kiválasztása, a részletszámítások logikus sorrendbe illesztése). Valós probléma geometriai modelljének megalkotása, számítások a modell alapján, az eredmények összevetése a valósággal; a valóságos tárgyak formájának és a tanult formáknak az összevetése, gyakorlati számítások (henger, hasáb, kúp, gúla, gömb). Korábbi ismeretek mozgósítása. Számológép, számítógép használata.
Ismeretek
Fejlesztési követelmények
Geometriai alapfogalmak. Térelemek, távolságok és szögek értelmezése. (Folyamatosan a 9-10. évfolyamon.)
Idealizáló absztrakció: pont, egyenes, sík, síkidomok, testek. Vázlat készítése.
A háromszög nevezetes vonalai, körei. Oldalfelező merőlegesek, belső szögfelezők, magasságvonalak, középvonalak tulajdonságai. Körülírt kör, beírt kör. Matematikatörténet: például az Euler-egyenes, Feuerbach-kör bemutatása (interaktív szerkesztőprogrammal).
A definíciók és tételek pontos ismerete, alkalmazása.
Konvex sokszögek általános tulajdonságai. Átlók száma, belső szögek összege. Szabályos sokszög belső szöge.
Fogalmak alkotása specializálással: konvex sokszög, szabályos sokszög.
Kör és részei, kör és egyenes. Ív, húr, körcikk, körszelet. Szelő, érintő.
Fogalmak pontos ismerete.
Kapcsolódási pontok
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).
Fizika: körmozgás, a körpályán mozgó test sebessége. Vizuális kultúra: építészeti stílusok.
A körív hossza. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá
Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.
209
Fizika: körmozgás sebessége, szögsebes-
tartozó körív hossza között (szemlélet alapján).
sége. Földrajz: távolság a Föld két pontja között.
A körcikk területe. Egyenes arányosság a középponti szög és a hozzá tartozó körcikk területe között .
Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak vizsgálata.
A szög mérése. A szög ívmértéke.
Mérés, mérési elvek megismerése. Mértékegység-választás, mérőszám.
Fizika: szögsebesség, körmozgás, rezgőmozgás. Földrajz: tájékozódás a földgömbön; hoszszúsági és szélességi körök, helymeghatározás.
Thalész tétele. A matematika mint kulturális örökség.
Ismeretek tudatos memorizálása. Állítás és megfordításának gyakorlása.
Pitagorasz-tétel alkalmazásai. (Koordináta-geometria előkészítése.)
Ismeretek mozgósítása, rendszerezése problémamegoldás érdekében. Állítás és megfordításának gyakorlása.
Fizika: vektor felbontása merőleges összetevőkre.
A tengelyes és a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli elforgatás. A transzformációk tulajdonságai. A geometriai vektorfogalom.
A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.
Fizika: elmozdulásvektor, forgások.
Egybevágóság, szimmetria.
Szimmetria felismerése a matematikában, a művészetekben, a környezetünkben található tárgyakban.
Földrajz: bolygók tengely körüli forgása, keringés a Nap körül. Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata. Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet; művészettörténeti stíluskorszakok. Biológia-egészségtan: az emberi test síkjai, szimmetriája.
Szimmetrikus négyszögek. Négyszögek csoportosítása szimmetriá-
Fogalmak alkotása specializálással.
210
Vizuális kultúra: kifejezés, képzőművészet;
ik szerint. Szabályos sokszögek.
művészettörténeti stíluskorszakok.
Egyszerű szerkesztési feladatok.
Szerkesztési eljárások gyakorlása. Szerkesztési terv készítése, ellenőrzés. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése. Pontos, esztétikus munkára nevelés.
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).
Vektorok összege, két vektor különbsége.
Műveleti analógiák (összeadás, kivonás).
Fizika: erők összege, két erő különbsége, vektormennyiség változása (pl. sebességváltozás).
Középpontos hasonlóság, hasonlóság. Arányos osztás. A hasonlósági transzformáció.
A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása.
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).
Hasonló alakzatok.
A megmaradó és a változó tulajdonságok tudatosítása: a megfelelő szakaszok hosszának aránya állandó, a megfelelő szögek egyenlők, a kerület, a terület, a felszín és a térfogat változik.
A háromszögek hasonlóságának alapesetei.
Szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. Ismeretek tudatos memorizálása.
A hasonlóság alkalmazásai. Új ismeretek matematikai alkalHáromszög súlyvonalai, súlypont- mazása. ja, hasonló síkidomok kerületének, területének aránya.
Fizika: súlypont, tömegközéppont. Vizuális kultúra: összetett arányviszonyok érzékeltetése, formarend, az aranymetszés megjelenése a természetben, alkalmazása a művészetekben.
Magasságtétel, befogótétel a deIsmeretek tudatos memorizálása, rékszögű háromszögben. Két pozi- alkalmazása szakaszok hosszának tív szám mértani közepe. számolásánál, szakaszok szerkesztésénél. A hasonlóság gyakorlati alkalmazásai. Távolság, szög, terület a tervrajzon, térképen.
Modellek alkotása a matematikán belül; matematikán kívüli problémák modellezése: geometriai modell.
211
Földrajz: térképkészítés, térképolvasás.
Hasonló testek felszínének, térfogatának aránya.
Annak tudatosítása, hogy nem egyformán változik egy test felszíne és térfogata, ha kicsinyítjük vagy nagyítjuk.
Biológia-egészségtan: példák arra, amikor adott térfogathoz nagy felület (pl. fák levelei) tartozik.
Vektor szorzása valós számmal.
Új műveletfogalom kialakítása és gyakorlása.
Fizika: Newton II. törvénye.
Vektorok felbontása összetevőkre.
Ismeretek mozgósítása új helyzetben. Emlékezés korábbi információkra.
Fizika: eredő erő, eredő összetevőkre bontása.
Bázisvektorok, vektorkoordináták.
Elnevezések, jelek és egyéb megál- Fizika: helymeghatálapodások megjegyzése. Emlékerozás, erővektor felzés definíciókra. bontása összetevőkre.
Hegyesszög szinusza, koszinusza, tangense és kotangense. A Pitagorasz-tétel és a hegyesszög szögfüggvényeinek alkalmazása a derékszögű háromszög hiányzó adatainak kiszámítására. Távolságok és szögek számítása gyakorlati feladatokban, síkban és térben. Kulcsfogalmak/ fogalmak
A valós problémák matematikai (geometriai) modelljének megalkotása, a problémák önálló megoldása.
Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.
Tér, sík, egyenes, pont. Sokszög. Háromszög, négyszög, speciális háromszög, speciális négyszög. Belső szög, külső szög, átló. Kerület, terület. Egybevágó, hasonló. Szimmetria. Arány. Vektor, vektorművelet. Szinusz, koszinusz, tangens, kotangens.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Fizika: erővektor felbontása derékszögű összetevőkre.
5. Valószínűség, statisztika
Órakeret 10 óra
Valószínűségi kísérletek elvégzése, elemzése. Táblázatok, diagramok olvasása. Százalékszámítás.
A valószínűség fogalmának mélyítése: ismeretek rendszerezése, tapasztaA tematikai egység latszerzés újabb kísérletekkel, a kísérletek kiértékelése (relatív gyakorinevelési-fejlesztési ság, eloszlás), következtetések. Diagram, vonaldiagram, oszlopdiagram, kördiagram készítése, olvasása. Táblázat értelmezése, készítése. Számítócéljai gép használata az adatok rendezésében, értékelésében, ábrázolásában. Ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Statisztikai adatok és ábrázolásuk (gyakoriság, relatív gyakoriság, eloszlás, kördiagram, oszlopdiagram, vonaldiagram).
Adatok jegyzése, rendezése, ábrázolása. Együttváltozó mennyiségek összetartozó adatpárjainak jegyzése. Diagramok, táblázatok olvasása,
Informatika: adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjelenítés.
212
Történelem, társadalmi
készítése. Grafikai szervezők összevetése más formátumú dokumentumokkal, következtetések levonása írott, ábrázolt és számszerű információ összekapcsolásával. Számítógép használata.
és állampolgári ismeretek: történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása (táblázat, diagram).
Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz.
A statisztikai mutatók nyújtotta információk helyes értelmezése. Nagy adathalmaz vizsgálata kevés statisztikai jellemzővel: előnyök és hátrányok.
Informatika: statisztikai adatelemzés.
Véletlen esemény és bekövetkezésének esélye, valószínűsége.
A véletlen esemény szimmetria alapján, logikai úton vagy kísérleti úton megadható, megbecsülhető esélye, valószínűsége. Kísérletek, játékok csoportban.
Biológia-egészségtan: öröklés, mutáció.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Földrajz: időjárási, éghajlati és gazdasági statisztikák.
Adat. Diagram, táblázat. Módusz, medián, átlag. Véletlen kísérlet. Biztos esemény, lehetetlen esemény. Gyakoriság, relatív gyakoriság, esély, valószínűség.
Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete, halmazok szemléltetése, halmazműveletek ismerete; számhalmazok ismerete. Értsék és jól használják a matematika logikában megtanult szakkifejezéseket a hétköznapi életben. Definíció, tétel felismerése, az állítás és a megfordításának felismerése; bizonyítás gondolatmenetének követése. Egyszerű leszámlálási feladatok megoldása, a megoldás gondolatmenetének rögzítése szóban, írásban. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak ismerete. Alkalmazzák a gráfokról tanult ismereteiket gondolatmenet szemléltetésére, probléma megoldására. Számtan, algebra Egyszerű algebrai kifejezések használata, műveletek algebrai kifejezésekkel; a tanultak alkalmazása a matematikai problémák megoldásában (pl. modellalkotás szöveg alapján, egyenletek megoldása, képletek értelmezése); egész kitevőjű hatványok, azonosságok. Elsőfokú, másodfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása; ilyen egyenletre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz egyenletek felírása és azok megoldása, a megoldás önálló ellenőrzése. Elsőfokú és másodfokú (egyszerű) kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása; ilyen egyenletrendszerre vezető szöveges és gyakorlati feladatokhoz az egyenletrendszer megadása, megoldása, a megoldás
213
önálló ellenőrzése. Egyismeretlenes egyszerű másodfokú egyenlőtlenség megoldása. Az időszak végére elvárható a valós számkör biztos ismerete, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazása. A tanulók képesek a matematikai szöveg értő olvasására, tankönyvek, keresőprogramok célirányos használatára, szövegekből a lényeg kiemelésére. Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása, a szereplő halmazok ismerete (értelmezési tartomány, értékkészlet); valós függvény alaptulajdonságainak ismerete. A tanult alapfüggvények ismerete (tulajdonságok, grafikon). Egyszerű függvénytranszformációk végrehajtása. Valós folyamatok elemzése a folyamathoz tartozó függvény grafikonja alapján. Függvénymodell készítése lineáris kapcsolatokhoz; a meredekség. A tanulók tudják az elemi függvényeket ábrázolni koordinátarendszerben, és a legfontosabb függvénytulajdonságokat meghatározni, nemcsak a matematika, hanem a természettudományos tárgyak megértése miatt, és különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. Geometria Térelemek ismerete; távolság és szög fogalma, mérése. Nevezetes ponthalmazok ismerete, szerkesztésük. A tanult egybevágósági és hasonlósági transzformációk és ezek tulajdonságainak ismerete. Egybevágó alakzatok, hasonló alakzatok; két egybevágó, illetve két hasonló alakzat több szempont szerinti összehasonlítása (pl. távolságok, szögek, kerület, terület, térfogat). Szimmetria ismerete, használata. Háromszögek tulajdonságainak ismerete (alaptulajdonságok, nevezetes vonalak, pontok, körök). Derékszögű háromszögre visszavezethető (gyakorlati) számítások elvégzése Pitagorasz-tétellel és a hegyesszögek szögfüggvényeivel; magasságtétel és befogótétel ismerete. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságainak ismerete. Vektor fogalmának ismerete; három új művelet ismerete: vektorok öszszeadása, kivonása, vektor szorzása valós számmal; vektor felbontása, vektorkoordináták meghatározása adott bázisrendszerben. Kerület, terület, felszín és térfogat szemléletes fogalmának kialakulása, a jellemzők kiszámítása (képlet alapján); mértékegységek ismerete; valós síkbeli, illetve térbeli probléma geometriai modelljének megalkotása. A geometriai ismeretek bővülésével, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása után fejlődött a tanulók dinamikus geometriai szemlélete, diszkussziós képessége. A háromszögekről tanult ismeretek bővülésével a tanulók képesek számítási feladatokat elvégezni, és ezeket gyakorlati problémák megoldá-
214
sánál alkalmazni. A szerkesztési feladatok során törekednek az igényes, pontos munkavégzésre. Valószínűség, statisztika Adathalmaz rendezése megadott szempontok szerint, adat gyakoriságának és relatív gyakoriságának kiszámítása. Táblázat olvasása és készítése; diagramok olvasása és készítése. Adathalmaz móduszának, mediánjának, átlagának értelmezése, meghatározása. Véletlen esemény, biztos esemény, lehetetlen esemény, véletlen kísérlet, esély/valószínűség fogalmak ismerete, használata. Nagyszámú véletlen kísérlet kiértékelése, az előzetesen „jósolt” esélyek és a relatív gyakoriságok összevetése. A valószínűség-számítási, statisztikai feladatok megoldása során a diákok rendszerező képessége fejlődött. A tanulók képesek adatsokaságot jellemezni, ábrákról adatsokaság jellemzőit leolvasni. Szisztematikus esetszámlálással meg tudják határozni egy adott esemény bekövetkezésének esélyét. 11–12. évfolyam Ez a szakasz az érettségire felkészítés időszaka is, ezért a fejlesztésnek kiemelten fontos tényezője az elemző- és összegzőképesség alakítása. Ebben a két évfolyamban áttekintését adjuk a korábbi évek ismereteinek, eljárásainak, problémamegoldó módszereinek, emellett sok, gyakorlati területen széles körben használható tudást is közvetítünk. Olyanokat, amelyekhez kell az előző évek alapozása, amelyek kissé összetettebb problémák megoldását is lehetővé teszik. Az érettségi előtt már elvárható többféle ismeret együttes alkalmazása. A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. Minden témában nagy hangsúllyal ki kell térnünk a gyakorlati alkalmazásokra, az ismeretek más tantárgyakban való felhasználhatóságára. A statisztikai kimutatások és az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése hozzájárul a vállalkozói kompetencia fejlesztéséhez, a helyes döntések meghozatalához. Gyakran alkalmazhatjuk a digitális technikát az adatok, problémák gyűjtéséhez, a véletlen jelenségek vizsgálatához. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban és mindennapjaink gyakorlatában is elengedhetetlen. A sorozatok, kamatos kamat témakör kiválóan alkalmas a pénzügyi, gazdasági problémákban való jártasság kialakításra. Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztését is segíti, ha önálló kiselőadások, prezentációk elkészítését, megtartását várjuk el a diákoktól. A matematikatörténet feldolgozása például alkalmas erre. Ez sokat segíthet abban, hogy a matematikát kevésbé szerető tanulók se tekintsék gondolkodásmódjuktól távol álló területnek a matematikát. Az egyes tematikus egységekre javasolt óraszámokat a táblázatok tartalmazzák. Ezen kívül számonkérésre 12, ismétlésre, rendszerezésre a 11. évfolyamon 5 órát terveztünk.
Tematikai egység/
1. Gondolkodási és megismerési módszerek
215
Órakeret
Fejlesztési cél
11 óra
Előzetes tudás
Sorbarendezési, leszámlálási problémák megoldása. Gráffal kapcsolatos alapfogalmak.
Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. Mintavétel céljának, értelmének A tematikai egység megértése. Gráfokkal kapcsolatos ismeretek alkalmazása, bővítése, konknevelési-fejlesztési rét példák alapján gráfokkal kapcsolatos állítások megfogalmazása. A céljai modellhasználati, modellalkotási képesség fejlesztése. Ismeretek
Fejlesztési követelmények
Vegyes kombinatorikai feladatok, kiválasztási feladatok. A kombinatorika alkalmazása egyszerű geometriai feladatokban. Mintavétel visszatevés nélkül és visszatevéssel. Matematikatörténet: Erdős Pál.
Modell alkotása valós problémához: kombinatorikai modell. Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.
Binomiális együtthatók.
Jelek szerepe, alkotása, használata: célszerű jelölés megválasztásának jelentősége a matematikában.
Gráfelméleti alapfogalmak, alkalmazásuk. Fokszám összeg és az élek száma közötti összefüggés. Matematikatörténet: Euler.
Modell alkotása valós problémához: gráfmodell. Megfelelő, a problémát jól tükröző ábra készítése.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Kapcsolódási pontok Földrajz: előrejelzések, tendenciák megfogalmazása Biológia-egészségtan: genetika
Mintavétel visszatevéssel, visszatevés nélkül.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
2. Számtan, algebra
Órakeret 23 óra
Hatvány fogalma egész kitevőre, hatványozás azonosságai. Egyenlet, egyenlőtlenség megoldása. Ekvivalens egyenlet fogalma. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: valós problémák megoldása megfelelő modell választásával. A matematika alkalmazása más tudományokban. Ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A matematika épülésének elvei: létező fogalom újraértelmezése, kiterjesztése. A fogalmak kiterjesztése követelményeinek megértése. Függvénytulajdonság alkalmazása egyenlet megoldásánál (pl. szigorú monotonitás).
Ismeretek
Fejlesztési követelmények
n-edik gyök. A matematika belső fejlődésének A négyzetgyök fogalmának álta- felismerése, új fogalmak alkotása. lánosítása. Hatványozás pozitív alap és racionális kitevő esetén.
Fogalmak módosítása újabb tapasztalatok, ismeretek alapján. A hatványfogalom célszerű kiterjesz-
216
Kapcsolódási pontok
tése, permanenciaelv alkalmazása. Hatványozás azonosságainak alkalmazása. Példák az azonosságok érvényben maradására.
Ismeretek tudatos memorizálása. Ismeretek mozgósítása.
A definíciók és a hatványozás azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható exponenciális egyenletek.
Modellek alkotása (algebrai modell): exponenciális egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).
Fizika; kémia: radioaktivitás.
A logaritmus értelmezése. Matematikatörténet: A logaritmussal való számolás szerepe (például a Keplertörvények felfedezésében).
Korábbi ismeretek felidézése (hatvány fogalma). Ismeretek tudatos memorizálása.
Technika, életvitel és gyakorlat: zajszennyezés.
Földrajz; biológiaegészségtan: globális problémák - demográfiai mutatók, a Föld eltartó képessége és az élelmezési válság, betegségek, világjárványok, túltermelés és túlfogyasztás.
Kémia: pH-számítás. Fizika: Keplertörvények.
Zsebszámológép használata, táblázat használata.
Annak felismerése, hogy a technika fejlődésének alapja a matematikai tudás.
A logaritmus azonosságai.
A hatványozás és a logaritmus kapcsolatának felismerése.
A definíciók és a logaritmus azonosságainak közvetlen alkalmazásával megoldható logaritmusos egyenletek.
Modellek alkotása (algebrai modell): logaritmus alkalmazásával megoldható egyszerű exponenciális egyenletek; ilyen egyenletre vezető valós problémák (például: befektetés, hitel, értékcsökkenés, népesség alakulása, radioaktivitás).
Fizika; kémia: számítási feladatok.
Életvitel és gyakorlat: zajszennyezés. Kémia: pH-számítás. Biológia-egészségtan: érzékelés, az inger és az érzet.
Kulcsfogalmak/ n-edik gyök. Racionális kitevőjű hatvány. Exponenciális növekedés, csökkenés. Logaritmus. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
3. Összefüggések, függvények, sorozatok
Órakeret 28 óra
Függvénytani alapfogalmak. Hatványozás azonosságai. Négyzetgyök. Függvény megadása, tulajdonságai. Hegyesszög szögfüggvényeinek ér-
217
telmezése. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A folyamatok elemzése a függvényelemzés módszerével. Tájékozódás az időben: lineáris folyamat, exponenciális folyamat. A matematika és a valóság: matematikai modellek készítése, vizsgálata. Alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően. Sorozat vizsgálata; rekurzió, képletek értelmezése. Ismerethordozók használata.
Ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szögfüggvények kiterjesztése, trigonometrikus alapfüggvények (sin, cos, tg).
A kiterjesztés szükségességének, alapgondolatának megértése. Időtől függő periodikus jelenségek kezelése.
Fizika: periodikus mozgás, hullámmozgás, váltakozó feszültség és áram. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.
A trigonometrikus függvények transzformációi: f (x ) c , f (x c) ; cf (x ) ; f (cx ) .
Tudatos megfigyelés a változó szempontok és feltételek szerint.
Az exponenciális függvények.
Permanenciaelv alkalmazása.
Exponenciális folyamatok a természetben és a társadalomban.
Modellek alkotása (függvény modell): a lineáris és az exponenciális növekedés/csökkenés matematikai modelljének összevetése konkrét, valós problémákban (például: népesség, energiafelhasználás, járványok stb.).
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.
Fizika; kémia: radioaktivitás. Földrajz: a társadalmigazdasági tér szerveződése és folyamatai. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; földrajz: globális kérdések: - erőforrások kimerülése, fenntarthatóság, demográfiai robbanás a harmadik világban, népességcsökkenés az öregedő Európában.
A logaritmusfüggvények vizsgálata. Logaritmus alapfüggvények grafikonja, jellemzésük. A logaritmusfüggvény mint az exponenciális függvény inverze. Függvénynek és inverzének a grafikonja a koordinátarendszerben. A számsorozat fogalma. A függvény értelmezési tartománya a
Fizika; kémia: radioaktivitás.
Sorozat megadása rekurzióval és képlettel.
218
Informatika: problémamegoldás informa-
pozitív egész számok halmaza. Matematikatörténet: Fibonacci.
tikai eszközökkel és módszerekkel: algoritmusok megfogalmazása, tervezése.
Számtani sorozat, az n. tag, az első n tag összege. Matematikatörténet: Gauss.
A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során.
Mértani sorozat, az n. tag, az első n tag összege.
A sorozat felismerése, a megfelelő képletek használata problémamegoldás során. A számtani sorozat mint lineáris függvény és a mértani sorozat mint exponenciális függvény öszszehasonlítása.
Fizika; kémia, biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: exponenciális folyamatok vizsgálata.
Kamatoskamat-számítás.
Modellek alkotása: befektetés és hitel; különböző feltételekkel meghirdetett befektetések és hitelek vizsgálata; a hitel költségei, a törlesztés módjai. Az egyéni döntés felelőssége: az eladósodás veszélye. Korábbi ismeretek mozgósítása (pl. százalékszámítás). A szövegbe többszörösen mélyen beágyazott, közvetett módon megfogalmazott információk és kategóriák azonosítása.
Földrajz: a világgazdaság szerveződése és működése, a pénztőke működése, a monetáris világ jellemző folyamatai, hitelezés, adósság, eladósodás. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a család pénzügyei és gazdálkodása, vállalkozások. Magyar nyelv és irodalom: szövegértés.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
Szinuszfüggvény, koszinuszfüggvény, tangensfüggvény. Exponenciális függvény, logaritmusfüggvény. Exponenciális folyamat. Számsorozat. Rekurzió. Számtani sorozat, mértani sorozat.
4. Geometria
Órakeret 42 óra
Sokszögekkel, körrel kapcsolatos ismeretek. Ponthalmazok, nevezetes ponthalmazok ismerete. Háromszög nevezetes vonalai, pontjai, körei. Háromszögekre, speciális háromszögekre vonatkozó tételek. Egybevágóság, hasonlóság, szimmetria. Hegyesszögek szögfüggvényei. Ekvivalens egyenlet. Elsőfokú és másodfokú egyenlet, kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása. Alapszerkesztések, egyszerű szerkesztési feladatok körrel, háromszöggel kapcsolatosan. Vektorok, vektorműveletek. Hasáb, henger, gúla, kúp, gömb felismerése. Felszín, térfogat szemléletes fogalma. Poliéder felszíne. Számológép (számítógép) használata.
A tematikai egység Tájékozódás a térben. Tájékozódás a világ mennyiségi viszonyaiban: tá-
219
nevelési-fejlesztési céljai
volságok, szögek, terület, kerület, felszín és térfogat kiszámítása. A matematika két területének (geometria és algebra) összekapcsolása: koordináta-geometria. Emlékezés, korábbi ismeretek rendszerezése, alkalmazása.
Ismeretek Szinusztétel, koszinusztétel.
Fejlesztési követelmények Általános eset, különleges eset viszonya (a derékszögű háromszög és a két tétel).
Kapcsolódási pontok Fizika: vektor felbontása adott állású öszszetevőkre. Földrajz: térábrázolás és térmegismerés eszközei, GPS.
Síkidomok kerületének és területének számítása.
Ismeretek alkalmazása.
Pitagoraszi összefüggés egy szög szinusza és koszinusza között. Összefüggés a szög és a mellékszöge szinusza, illetve koszinusza között. A tangens kifejezése a szinusz és a koszinusz hányadosaként.
A trigonometrikus azonosságok megértése, használata. Függvénytáblázat alkalmazása feladatok megoldásában.
Egyszerű trigonometrikus egyenletek. Trigonometrikus egyenletre vezető, háromszöggel kapcsolatos valós problémák. Azonosság alkalmazását igénylő egyszerű trigonometrikus egyenlet.
A problémához hasonló egyszerű probléma keresése.
Két vektor skaláris szorzata. A skaláris szorzat tulajdonságai. Két vektor merőlegességének szükséges és elégséges feltétele.
A művelet újszerűségének felfedezé- Fizika: mechanikai se. munka, mágneses fluA szükséges és az elégséges feltétel xus. felismerése, megkülönböztetése.
Helyvektor.
Emlékezés: jelek, jelölések, megállapodások.
Fizika: vonatkoztatási rendszer, hely megadása.
Műveletek koordinátáikkal adott vektorokkal. Vektorok és rendezett számpárok közötti megfeleltetés.
A vektor fogalmának bővítése (algebrai vektorfogalom). Sík és tér: a dimenzió szemléletes fogalmának fejlesztése.
Fizika: erők összeadása komponensek segítségével, háromdimenziós képalkotás (hologram).
A helyvektor koordinátái. Szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjának, a háromszög súlypontjának koordinátái.
Képletek értelmezése, alkalmazása.
Fizika: hely megadása.
Két pont távolsága, a szakasz hossza.
Képletek értelmezése, alkalmazása.
220
Földrajz: felszínszámítás.
Fizika: rezgőmozgás, adott kitéréshez, sebességhez, gyorsuláshoz tartozó időpillanatok meghatározása.
A kör egyenlete.
Geometria és algebra összekapcsolása.
Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).
Az egyenes különböző megadási módjai. Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens.
Megosztott figyelem; két, illetve több szempont egyidejű követése.
Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).
Iránytangens és az egyenes meredeksége.
Fizika: út-idő grafikon és a sebesség kapcsolata.
A merőlegesség megfogalmazása skaláris szorzattal.
Geometriai ismeretek felelevenítése, megfogalmazása algebrai alakban.
Az egyenes egyenlete. Két egyenes párhuzamosságának, merőlegességének feltétele.
Az egyenest jellemző adatok, a közöttük felfedezhető összefüggések értése, használata.
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram).
Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete.
Geometriai probléma megoldása algebrai eszközökkel. Ismeretek mozgósítása, alkalmazása (elsőfokú, illetve másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása).
Informatika: ponthalmaz megjelenítése képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).
A kör adott pontjában húzott érintője.
A geometriai fogalmak megjeleníté- Informatika: ponthalse algebrai formában. Geometriai maz megjelenítése ismeretek mozgósítása. képernyőn (geometriai szerkesztőprogram).
A koordinátageometriai ismeretek alkalmazása egyszerű síkgeometriai feladatok megoldásában.
Geometriai problémák megoldása algebrai eszközökkel. Geometriai problémák számítógépes megjelenítése.
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (geometriai szerkesztőprogram használata). Fizika: égitestek pályája.
Mértani testek csoportosítása. Hengerszerű testek (hasábok és hengerek), kúpszerű testek (gúlák és kúpok), csonka testek (csonka gúla, csonka kúp). Gömb.
A problémához illeszkedő vázlatos ábra alkotása; síkmetszet elképzelése, ábrázolása. Fogalomalkotás közös tulajdonság szerint (hengerszerű, kúpszerű testek, poliéderek).
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program). Kémia: kristályok.
A tanult testek felszínének, tér-
A valós problémákhoz modell alko-
221
Informatika: tantárgyi
fogatának kiszámítása. Gyakorlati feladatok.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
tása: geometriai modell. Ismeretek megfelelő csoportosítása.
szimulációs programok használata (térgeometriai szimulációs program).
Valós szám szinusza, koszinusza, tangense. Bázisrendszer, helyvektor. Skaláris szorzat. Ponthalmaz egyenlete; kétismeretlenes egyenletnek megfelelő ponthalmaz. Felszín, térfogat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
5. Valószínűség, statisztika
Órakeret 20 óra
Előzetes tudás
A statisztika alapfogalmai. Adathalmaz statisztikai jellemzői, adathalmaz ábrázolása. Táblázatok kezelése. A véletlen esemény fogalma, a véletlen kísérlet fogalma. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Esély és valószínűség hétköznapi fogalma. Kombinatorikai ismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Ismeretek rendszerezése, alkalmazása, bővítése. Műveletek értelmezése az események között. Matematikai elvonatkoztatás: a valószínűség matematikai fogalmának fejlesztése. Véletlen mintavétel módszerei jelentőségének megértése.
Ismeretek Eseményekkel végzett műveletek. Példák események összegére, szorzatára, komplementer eseményre, egymást kizáró eseményekre. Elemi események. Események előállítása elemi események összegeként. Példák független és nem független eseményekre.
Fejlesztési követelmények A matematika különböző területei közötti kapcsolatok tudatosítása. Logikai műveletek, halmazműveletek és események közötti műveletek összekapcsolása.
Kapcsolódási pontok Informatika: folyamatok, kapcsolatok leírása logikai áramkörökkel.
Véletlen esemény, valószínűség. A véletlen kísérletekből számított A valószínűség matematikai relatív gyakoriság és a valószínűség definíciójának bemutatása pél- kapcsolata. dákon keresztül. A valószínűség klasszikus modellje. Matematikatörténet: Rényi: Levelek a valószínűségről.
A modell és a valóság kapcsolata.
Egyszerű valószínűségszámítási problémák.
Ismeretek mozgósítása, tanult kombinatorikai módszerek alkalmazása.
Fizika: az űrkutatás hatása mindennapjainkra, a találkozás valószínűsége.
Statisztikai mintavétel. Valószínűségek visszatevéses mintavétel esetén. Visszatevés nélküli mintavétel.
Modell alkotása (valószínűségi modell): a mintavételi eljárás lényege.
Informatika: tantárgyi szimulációs programok használata.
222
Adathalmazok jellemzői: átlag, medián, módusz, terjedelem, szórás. Nagy adathalmazok jellemzése statisztikai mutatókkal.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A statisztikai kimutatások és a valóság: az információk kritikus értelmezése, az esetleges manipulációs szándék felfedeztetése. Közvélemény-kutatás, minőségellenőrzés, egyéb gyakorlati alkalmazások elemzése. Számológép/számítógép használata statisztikai mutatók kiszámítására.
Valószínűség matematikai fogalma. Klasszikus valószínűség-számítási modell. Szórás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Rendszerező összefoglalás
Órakeret 40 óra
A középiskolai matematika anyaga.
A matematika épülésének elvei: ismeretek rendszerezése, alkalmazása. A tematikai egység Motiválás. Emlékezés. Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályozás. nevelési-fejlesztési Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás. céljai Hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejlesztése. Fejlesztési követelmények
Ismeretek
Kapcsolódási pontok
Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazok. Ponthalmazok és számhalmazok. Valós számok halmaza és részhalmazai.
A problémának megfelelő szemléltetés kiválasztása (Venn-diagram, számegyenes, koordinátarendszer).
Állítások logikai értéke. Logikai műveletek.
Szövegértés. A szövegben található információk összegyűjtése, rendszerezése.
Filozófia: logika - a következetes és rendezett gondolkodás elmélete, a logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvészethez. Informatika: Egy bizonyos, nemrég történt esemény információinak begyűjtése több párhuzamos forrásból, ezek összehasonlítása, elemzése, az igazságtartalom keresése, a manipulált információ felfedése.
223
Navigációs eszközök használata: hierarchizált és legördülő menük használata. A halmazelméleti és a logikai ismeretek kapcsolata.
Halmazok eszközjellegű használata.
Definíció és tétel. A tétel bizonyítása. A tétel megfordítása.
Emlékezés a tanult definíciókra és tételekre, alkalmazásuk önálló problémamegoldás során.
Bizonyítási módszerek.
Direkt és indirekt bizonyítás közötti Filozófia: szillogizmukülönbség megértése. Néhány tipi- sok. kusan hibás következtetés bemutatása, elemzése.
Kombinatorika: leszámlálási feladatok. Egyszerű feladatok megoldása gráfokkal.
Sorbarendezési és kiválasztási problémák felismerése. Gondolatmenet szemléltetése gráffal.
Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok.
Absztrakt fogalom és annak konkrét megjelenései: valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel. Számtan, algebra
Gyakorlati számítások.
Kerekítés, közelítő érték, becslés. Számológép használata, értelmes kerekítés.
Egyenletek és egyenlőtlenségek.
Megoldások az alaphalmaz, értelmezési tartomány, megoldáshalmaz megfelelő kezelésével.
Algebrai azonosságok, hatványozás azonosságai, logaritmus azonosságai, trigonometrikus azonosságok.
Az azonosságok szerepének ismerete, használatuk. Matematikai fogalmak fejlődésének bemutatása pl. a hatvány, illetve a szögfüggvények példáján.
Egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Algebrai megoldás, grafikus megoldás. Ekvivalens egyenletek, ekvivalens átalakítá-
Adott egyenlethez illő megoldási módszer önálló kiválasztása. Az önellenőrzésre való képesség. Önfegyelem fejlesztése: sikertelen
224
Technika, életvitel és gyakorlat: alapvető adózási, biztosítási, egészség-, nyugdíj- és társadalombiztosítási, pénzügyi ismeretek.
Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: képletek használata
sok. A megoldások ellenőrzése.
megoldási kísérlet után újjal való próbálkozás.
Első- és másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség. Négyzetgyökös egyenletek. Abszolút értéket tartalmazó egyenletek. Egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenletek.
Tanult egyenlettípusok és egyenlőtlenségtípusok önálló megoldása.
Elsőfokú és egyszerű másodfokú A tanult megoldási módszerek bizkétismeretlenes egyenletrendszer tos alkalmazása. megoldása. Egyenletekre, egyenlőtlenségekre vezető gyakorlati életből vett és szöveges feladatok.
Matematikai modell (egyenlet, egyenlőtlenség) megalkotása, vizsgálatok a modellben, ellenőrzés.
Fizika; kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.
Összefüggések, függvények, sorozatok A függvény megadása. A függvények tulajdonságai.
Emlékezés: a fogalmak pontos felidézése, ismerete. Értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsőérték, monotonitás, periodicitás, paritás fogalmak alkalmazása konkrét feladatokban. Az alapfüggvények ábrázolása és tulajdonságai.
A tanult alapfüggvények ismerete.
Képi emlékezés statikus helyzetekben (grafikonok felidézése).
Függvénytranszformációk: f (x ) c , f (x c) ; cf (x ) ; f (cx ) . Eltolás, nyújtás és összenyomás a tengelyre merőlegesen.
Kapcsolat a matematika két területe között: függvénytranszformációk és geometriai transzformációk.
Függvényvizsgálat a tanult szempontok szerint.
Emlékezés, ismeretek mozgósítása. Függvények használata valós folyamatok elemzésében. Függvény alkalmazása matematikai modell készítésében.
Geometria Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok.
225
Fizika, kémia; biológia-egészségtan; földrajz; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: matematikai modellek.
Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Távolságok és szögek kiszámítása.
Valós problémában a megfelelő geometriai fogalom felismerése, alkalmazása.
Geometriai transzformációk. Távolságok és szögek vizsgálata a transzformációknál. Egybevágóság, hasonlóság. Szimmetriák.
Szerepük felfedezése művészetekben, játékokban, gyakorlati jelenségekben.
Háromszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Összefüggések a háromszög oldalai, oldalai és szögei között. A derékszögű háromszög oldalai, oldalai és szögei közötti öszszefüggések.
Állítások, tételek jelentésére való emlékezés. A problémának megfelelő összefüggések felismerése, alkalmazása.
Négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Négyszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Szimmetrikus négyszögek tulajdonságai.
Állítások, tételek jelentésére való emlékezés.
Körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk. Számítási feladatok. Vektorok, vektorok koordinátái. Bázisrendszer. Matematikatörténet: a vektor fogalmának fejlődése a fizikai vektorfogalomtól a rendezett szám n-esig. Vektorok alkalmazásai. Egyenes egyenlete. Kör egyenlete. Két alakzat közös pontja. Matematikatörténet: nevezetes szerkeszthetőségi problémák.
Geometria és algebra összekapcsolása.
Valószínűség-számítás, statisztika Diagramok. Statisztikai mutatók: Adathalmazok jellemzése önállóan módusz, medián, átlag, szórás. választott mutatók segítségével. A reprezentatív minta jelentőségének megértése.
226
Magyar nyelv és irodalom: a tartalom értékelése hihetőség szempontjából; a szöveg hitelességével
kapcsolatos tartalmi elemek magyarázata; a kétértelmű, többjelentésű tartalmi elemek feloldása; egy következtetés alapját jelentő tartalmi elem felismerése; az olvasó előismereteire alapozó figyelemfelhívó jellegű címadás felismerése. Gyakoriság, relatív gyakoriság. Véletlen esemény valószínűsége. A valószínűség kiszámítása a klasszikus modell alapján. A véletlen törvényszerűségei.
A valószínűség és a statisztika törvényei érvényesülésének felfedezése a termelésben, a pénzügyi folyamatokban, a társadalmi folyamatokban. A szerencsejátékok igazságtalanságának és a játékszenvedély veszélyeinek felismerése.
Technika, életvitel és gyakorlat; biológiaegészségtan: szenvedélybetegségek és rizikófaktor.
T Ö RT É NE LE M, T ÁRS ADAL MI É S ÁL L AMPO L G ÁRI I S ME RE T E K
A középiskolai történelemtanítás az általános iskolai ismeretekre és tevékenységekre épül, jellegét tekintve azonban már forrás- és tevékenységközpontú. Olyan nevelő-oktató tevékenység, amelynek célja az általános történelmi műveltség kiterjesztése és elmélyítése, valamint a magasabb műveltség megalapozása. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van a tanulói személyiség fejlődésében, társadalmi cselekedeteik tudatosulásában. Fontos a történelmi eseményekben részt vevő egyének és csoportok nézeteinek és tetteinek megismerése, az ezek mögött húzódó motívumok, szándékok és élethelyzetek felismerése és megértése, a résztvevők felelősségének belátása. Az iskola és benne a történelemtanítás egyik fő feladata értékek közvetítése. Olyan alapvető normákról, értékekről van szó, mint a nemzeti azonosságtudat kialakítása a magyar történelem feldolgozásával; az európai és egyetemes demokratikus értékrend kialakítása az egyetemes történelem elemzésével. Ezeken túl a társadalomismereti modulok és tantárgyrészek segítségével sor kerül a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelésre; az állampolgári feladatokra és a tudatos közéleti részvételre való felkészítésre; az alapvető személyiségi és emberi jogok, valamint erkölcsi normák megismerésére és tiszteletére; az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztésére; a szociális érzékenység kialakítására a társadalmi egyenlőtlenségeik okainak megismertetésével. Kiemelt cél annak érzékeltetése, hogy a magyar nemzet történelme sokféle egyéb nemzetiség és etnikum együttműködésének az eredménye is. Nyitott, elfogadó gondolkodást kell kialakítani az eltérő kultúrák vonatkozásában a kisebbségek történelmének áttekintésével – beleértve a határon túli magyarság és a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek múltját és jelenét is –, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekre. Cél továbbá a környezettudatosság-
227
ra és fenntarthatóságra nevelés a környezet és a természet, valamint az ember kapcsolatának koronkénti bemutatásával. A középiskolai történelemtanítás a források önálló feldolgozásán alapuló, elemző jellegű, ami az összefüggések egyre önállóbb feltárását jelenti. Ugyanakkor törekedni kell a történelem élményszerű tanítására, közös feldolgozására, ami örömet és feladatokat jelent a diákok számára. Ehhez igénybe kell venni a hagyományos eszközök (tankönyvek, egyéb olvasmányok, térképek, audiovizuális anyagok stb.) mellett a média modern eszközeit is (világháló, kép-, videó-, hang-megosztók, stb.). Az ismeretátadással azonos súllyal kell kezelni a tanulói képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – fejlesztését, melyet kellően változatos tevékenységformák biztosításával lehet a leghatékonyabban elérni. Ez azért is szükséges, hogy a tanulók képessé váljanak önálló ismeretek szerzésére, értelmezésére, azokkal kapcsolatban önálló vélemény megfogalmazására. Fontos feladat a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, amely azonos események, történések különböző szempontú megközelítését jelenti. Hiszen minden történelmi esemény több szempontú, ennek megfelelően eltérő interpretációi is lehetnek. A tanulóknak ezeket kell felismerni és megérteni, azonosulni velük vagy elutasítani azokat, átlátva, hogyan éltek és gondolkodtak az adott kor emberei. Mindehhez szükséges a hagyományos politikatörténet feldolgozása mellett a társadalom-, művelődés- és mentalitástörténet megfelelő súlyú kezelése. Ehhez nyújt segítséget a közműveltségi tartalmak mellett megjelenő ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák egy jelentős része. Végső soron törekedni kell arra, hogy a tanulói tudás a tények ismeretén túl kiterjedjen bővítésének igényére, az önálló tájékozódási és tanulási módszerek elsajátítására, a problémaérzékenységre és a kritikai gondolkodásra is. Ennek eléréséhez fontos feladat a különböző képességek – az ismeretszerzés, tanulás; a kritikai gondolkodás; a kommunikáció; valamint az időben és térben való tájékozódás – azonos súlyú fejlesztése, hogy ezek révén rendelkezzenek a tanulók a történelmi gondolkodás kialakításához szükséges alapokkal; birtokában legyenek alapvető történelmi tények ismeretének; tudják használni a szaknyelvet, értsék a történelmi fogalmakat; képesek legyenek ismereteiket szóban és írásban egyaránt előadni. Ugyanakkor követelmény az is, hogy a tanulók legyenek képesek értelmezni a történelmi múlt és a jelenkor társadalmi eseményeit, álláspontjukat pedig érvekkel alátámasztva tudják képviselni. A tantervi táblázatok fejlesztési követelmények oszlopában a Nat-ban rögzített négy fejlesztési feladattípusra lehet példákat találni. Az elvárás az, hogy a kétéves ciklusok során, a Nat-ban a megfelelő évfolyamokhoz kötött fejlesztési feladatok megvalósítását segítő adott tevékenységek mindegyike legalább egyszer megjelenjen. A szaktanár döntheti el, hogy melyik témánál mely fejlesztési feladatokat vagy tevékenységeket, milyen konkrét formában dolgozza fel. A táblázatok ismeretek rovatában dőlt betűvel jelöltek a tájékoztató jellegű, csupán javasolt ismétlődő és hosszmetszeti témák, a fejlesztési követelmények példaként szolgáló feladatai, valamint a kapcsolódási pontok ajánlott anyagai. A történelemtanítás feladata a tanulók történelemszemléletének formálása, ugyanakkor a pluralizmus jegyében az alkotmányos alapelvekbe nem ütköző, eltérő szemlélet tiszteletben tartása is elengedhetetlen. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a társadalmi gyakorlatra összpontosító szocializációs célú tartalmi egységek, amelyek komplex módon próbálnak reagálni a diákokat közvetlenül érintő társadalmi jelenségekre. Problémafelvetésük és szóhasználatuk olyan tudományterületekre épül, mint a szociológia, a szociálpszichológia, a politológia, a jogtudomány, a közgazdaságtan és a média tudománya. Az e témakörökben megjelenő ismeretek fontos szerepet játszanak a társadalom múltjára és jelenére vonatkozó középiskolai tudás összekapcsolásában. Egyúttal alapokat kínálnak annak megértéséhez, hogy miként működik a társadalom, az állam és a gazdaság, amelyben a diákok mindennapi élete zajlik. Ezért
228
fontos, hogy közismereti tanulmányaik utolsó szakaszában a fiatalok találkozzanak e témakörökkel, és a felnőtt kor küszöbén alapvető ismereteket, valamint ösztönzést kapjanak ahhoz, hogy aktív állampolgárként kapcsolódjanak be egyrészt saját helyi közösségeik, másrészt az ország egészének életébe. A tematikai egységekhez rendelt nevelési-fejlesztési célok az iskolaszakaszok között egymásra épülnek, ezért az 5–8. évfolyamra megfogalmazottak a 9–12. évfolyamon is elvárásként jelennek meg. (Ezt jelzi a minden tematikai egységnél megjelenő ”” jel.)
9–10. évfolyam A középiskolai történelemtanítás első két éve koncentrikusan bővíti az általános iskolában tanultakat, ugyanakkor a korábbiaktól eltérő feladatokat is ró a tanulókra. Mivel a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túl kell lépniük az általános iskolai szinten, e két évfolyam feladata a forráskezelés és -elemzés elemi szabályainak, illetve a tudományos anyaggyűjtés alapjainak elsajátítása. A korábbi, történetek feldolgozásán alapuló, képszerű történelemtanítást felváltja az elemző, az oksági viszonyokat kutató jellegű munka, mely – az általános iskolai történelemtanításhoz hasonlóan – csak a tanulók fokozott tevékenykedtetése révén érhető el. Kiemelt szerepe van a problémaközpontú történelemtanításnak, amely adott esetben teljesen eltérő nézőpontok ütköztetését is szükségessé teszi. A kulcskompetenciák közül a hatékony és önálló tanulás készsége szintjének emelése a legfontosabb feladat. A történelem tantárgy kiválóan alkalmas az önálló ismeretszerzés és -feldolgozás képességének kialakítására. A tanulóknak meg kell ismerniük az elsődleges és másodlagos források kezelésének szabályait. Az anyaggyűjtéshez nélkülözhetetlen a könyvtárakban, illetve azok anyagában (kézikönyvek, lexikonok, atlaszok, ismeretterjesztő folyóiratok stb.), valamint az elektronikus adatbázisokban való tájékozódás készségének kialakítása és fejlesztése. A diákoknak ezen a képzési és életkori szinten el kell jutni az események elbeszélésétől, a források tartalmi ismertetésétől a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés és érvelés alkalmazásáig, felhasználva a szaknyelvet. Fontos feladat a grafikus kifejezések (diagramok, grafikonok) elemzése, majd készítése, képi információhordozók gyűjtése, válogatása, készítése, valamint az időben és térben való tájékozódás fejlesztése.
Tematikai egység Előzetes tudás
Az őskor és az ókori Kelet
Órakeret 8 óra
Az őskori ember világa. Ószövetségi történetek. Ókori keleti örökségünk (időszámítás, írás, tudományos ismeretek, vallások, építmények).
A tanuló felismeri, hogy a történelem különböző szaktudományok A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
229
módszereit és eredményeit hívja segítségül a múlt rekonstruálásához, mivel a történelmi források sokszínűek. Tudatosul benne, hogy az emberi történelem korai időszakára vonatkozó eltérő tudományos megközelítések alapvetően a forrásanyag hiányosságából fakadnak. Felismeri, hogy a közösségek vallási törvényekkel, szokásokkal, szabályokkal, az államok jogrenddel teremtik meg az együttélés szükséges feltételeit. Belátja, hogy az emberi faj fennmaradása a természet és a társadalom
szerves összefüggésében lehetséges. Megérti, hogy az ember az alkotó munka során állandóan felhasználja tapasztalatait, ismereteit. Felismeri, hogy a közösség teremti meg az embert, az ember viszont létrehozza és fenntartja közösséget. Felismeri, hogy minden társadalomnak megvannak a maga szabályai, s maga kormányzata, amelyek az emberek életét irányítják, s fordítva, a kormányzás is hat a társadalomra. A források önmagukban nem adnak válaszokat a kérdéseinkre. Elemzésre és a forrásokból kiolvasható információk megszólaltatására van szükség ehhez. Felismeri a természeti adottságok meghatározó szerepét az első államok, birodalmak keletkezésében és felbomlásában. Megismeri az ókori keleti vallások szellemi, társadalmi gyökereit, megérti az emberi kultúra fejlődésére gyakorolt hatásukat. Belátja, hogy a társadalom az ókori Keleten tagolt, melyben az engedelmesség, az emberek közötti kölcsönös függés és hierarchia egyaránt fontos. Képes ismereteket meríteni különböző információforrásokból, és azokat rendszerezni. Képes időmeghatározásra történelmi időszakokhoz kapcsolódva és konkrét eseményekhez kapcsolódva egyaránt. Témák A történelem forrásai. Az első társadalmak. Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák. A folyamvölgyi kultúrák. A Közel-Keletet egyesítő birodalmak. A földrajzi környezet. Az ókori Kelet kulturális öröksége.
Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése. (Pl. az első civilizációkról fennmaradt források csoportosítása különböző szempontok szerint.) A földrajzi környezet szerepe az egyes civilizációk életében. (pl. nagy folyók, tagolt partvidék). Kritikai gondolkodás: Lényeg kiemelése írott szövegből, ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. egy folyamvölgyi kultúra sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján.) Társadalmi csoportok, intézmények működésének összehasonlítása. (Pl. el-
Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: A homo sapiens egységes faj. Földrajz: Kontinensek, rasszok, térképolvasás. Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok. Vizuális kultúra: Az ókori Kelet művészeti emlékei (pl. Willendorfi Vénusz, II. Ramszesz sziklatemploma, Echnaton fáraó családjával, a gízai piramisok). Matematika: A számegyenes, az idő mértékegységei (nap, hónap, év, évtized, évszázad). Informatika:
A Témák oszlopban dőlt betűvel jelöltük itt és a továbbiakban a Nat azon feldolgozható ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témáit, melyek illeszkednek az adott ismeretanyaghoz.
230
térő és hasonló vonások az ókori Kelet civilizációinak társadalmi szerkezetében, államszervezetében.)
Glog (interaktív tabló) készítése az ókori Egyiptom témájában.
Kommunikáció: Szóbeli beszámoló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretek alapján. (Pl. az ókori keleti civilizációk jellegzetes tárgyi emlékeinek és kulturális örökségének feldolgozása.) Tájékozódás térben és időben Megismert történelmi események időrendbe állítása. (Pl. ókori keleti civilizációk ábrázolása idővonalon.) A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. Mezopotámia államainak elhelyezkedése, Egyiptom területi változásai.) Értelmező kulcsfogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, népességrobbanás, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, politika, állam, államforma, egyeduralom, államszervezet, birodalom, monoteizmus, politeizmus.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e. 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr. e. 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e. XVIII. sz. (Hammurapi uralkodása), Kr. e. X. sz. (a zsidó állam fénykora).
Tematikai egység
231
Az ókori Hellász
Órakeret 11 óra
Előzetes tudás
Görög istenek, hősök, tudósok, művészek, olimpia, görög-perzsa háborúk. A demokrácia alapelvei.
A tanuló képes jellemezni a különböző államformákat (királyság, köztársaság) és a hatalomgyakorlás eltérő formáit (demokrácia, diktatúra). Megismeri az ókori demokrácia alapelveit, vázlatosan összehasonlítja a modern demokrácia alapelveivel. Áttekinti a háborúk – történelmi, politikai, gazdasági, vallási, etnikai, hatalmi – okait, különválasztva az ürügyektől. Azonosítja a háborúk egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásait. Elfogadja a közügyekben való részvétel fontosságát. Belátja a humánum, a szépség és jóság antik eszméje megbecsülésének és a művészi A tematikai egység értékek megóvásának szükségességét. nevelési-fejlesztési Felismeri, hogy túlnépesedő területekről általában a népesség kiáramcéljai lásra kerül sor. Érzékeli, hogy a gazdaságilag fejletlen és fejlett területek közötti kereskedelem meglehetősen élénk lehet: nyersanyagokat, élelmiszereket ad az egyik oldal, míg iparcikkeket a másik. Átlátja, hogy európai civilizáció gyökerei az antikvitásból erednek. Képes az európai civilizáció gyökereinek feltárására, az ókori demokrácia alapelveinek vázlatos összehasonlítására a modern demokrácia alapelveivel. Képes a szerzett információk rendezésére és értelmezésére, kiselőadás tartására. Képes különböző időszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására. Témák A polisz kialakulása. A földrajzi környezet. Az athéni demokrácia működése. Államformák, államszervezet. A hatalommegosztás formái, szintjei. Spárta. Kisebbség, többség. A görög hitvilág, művészet és tudomány. Nagy Sándor birodalma és a hellenizmus. Birodalmak.
232
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző médiumok anyagából, szaktudományi munkákból. (Pl. a görög művészet témájában.) Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a görög-perzsa háborúk hőseinek áldozatvállalása.)
Földrajz: A Balkán-félsziget déli részének természeti adottságai.
Kritikai gondolkodás: Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. az arisztokratikus és a demokratikus kormányzás előnyeiről, hátrányairól.) Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizo-
Testnevelés és sport: A sport- és olimpiatörténet alapjai. Magyar nyelv és irodalom: Görög mitológia, homéroszi eposzok, az antik görög színház és dráma, Szophoklész: Antigoné. Dráma és tánc: Az ókori színház és dráma. Vizuális kultúra: Az antik görög képzőművészet (pl. a Dárdavivő, a Delphoi kocsihajtó, a Laokoóncsoport). Matematika: Pitagorasz-tétel, Thalész-
nyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. Spártáról a történetírásban kialakult hagyományos kép árnyalása.) Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Hellász történelmét feldolgozó hollywoodi filmek.)
tétel, Eukleidész (euklideszi geometria), görög ábécé betűinek használata a matematikában. Pi szám jelölése [π]. Fizika: Arkhimédész, ptolemaioszi világkép, Arisztotelész természetfilozófiája.
Kommunikáció: Folyamatábra, diagram elemzése/készítése. (Pl. az athéni demokrácia kialakulása.) Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. gyarmatváros és anyaváros kapcsolata.) Tájékozódás időben és térben: Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. Nagy Sándor birodalmának kialakulása térképek alapján.) Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl. a görög gyarmatosítás fő irányai.) Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, jelentőség. Értelmező kulcsfogalmak Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, árutermelés, pénzgazdálkodás, keresTartalmi kulcsfogalmak kedelem, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, demokrácia, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, politeizmus.
233
Fogalmak, adatok
Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Kronológia: Kr. e. 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr. e. V. század közepe (Periklész kora), Kr. e. 336–323 (Nagy Sándor uralkodása).
Az ókori Róma
Tematikai egység Előzetes tudás
Órakeret 12 óra
Az ókori Róma alapítása. Hadvezérek, csaták, uralkodók az ókori Rómában. Újszövetségi történetek.
A tanuló felismeri, hogy egy több évszázadon keresztül fennálló állam felemelkedésében és hanyatlásában több tényező együttes hatása játszik szerepet, valamint, hogy a hosszú életű birodalmak társadalma, gazdasági élete, politikai berendezkedése folyamatosan változik. Megismeri a birodalomszervezési elveket, valamint azt, hogy a kormányzati hatalom sokféle tényezőn nyugodhat: anyagi tényezők – tulajdon, jövedelem; politikai tényezők – legitimáció, jogok, jogkörök; társadalmi tényezők társadalmi támogatottság; kulturális tényezők – ideológia; egyéb tényezők – erőszak. Látja, hogy a kormányzati hatalom általában egyének és testületek között oszlik meg. Megérti, hogy a gazdasági és katonai hatalom birtoklása alapja lehet egy-egy személy vagy csoport politikai befoA tematikai egység lyásának, de a politikai befolyás is gazdasági hatalomhoz juttathat emnevelési-fejlesztési bereket. céljai Érzékeli a zsidó gyökerekből is táplálkozó kereszténység kialakulásának és egyházzá szerveződésének hatását a későbbi korok fejlődésére, valamint felismeri annak civilizációformáló szerepét. Belátja, hogy az ókori Római Birodalmat a katonai erő, fejlett jogrendszer és államszervezet jellemezte. Tudja, hogy az antik kultúra a görög és a római kultúra kölcsönhatása során alakult ki, látja ennek az európai civilizációra gyakorolt hatását. Képes források megbízhatóságára vonatkozó kérdések megfogalmazására, valamint feltevéseket megfogalmazni, közben vitában tárgyilagosan érvelni. Képes történelmi témákat vizuálisan ábrázolni (folyamatábra, diagram, vizuális rendező stb.). Témák
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Róma útja a köztársaságtól a császárságig.
Ismeretszerzés, tanulás: A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése. (Pl. a köztársaság államszervezeti ábrái.) Ismeretszerzés statisztikai
Földrajz: Az Appennini-félsziget természeti adottságai.
A köztársaság és a császárság államszervezte és intézményei. Államformák, állam-
234
Magyar nyelv és irodalom: Bibliai történetek, Vergilius,
szervezet. Gazdaság, gazdálkodás, az életmód változásai. A római hitvilág, művészet, a tudomány és a jog.
táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. gazdaság, gazdálkodás a császárkorban.) A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. a görög és a római mindennapi élet összevetése.)
A kereszténység kialakulása, tanításai és elterjedése. Kritikai gondolkodás: A világvallások alapvető taní- Különböző szövegek, tásai, vallásalapítók, valláshanganyagok, filmek újítók. vizsgálata a történelmi hiteleség szempontjából. Pannónia provincia. (Pl. Róma alapítása, Jézus élete.) A népvándorlás, az antik civi- Feltevések megfogalmalizáció felbomlása. zása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Caesar és Augustus intézkedései, Constantinus reformjai.) Kommunikáció: Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése. (Pl. a római kultúra emlékei napjainkban.) Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, rádió- és tévéműsorokból. (Pl. a gladiátorok élete.) Tájékozódás térben és időben: Történelmi időszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. (Pl. hasonló tartalmú görög és római események kronológiai párba állítása.) Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. (Pl. a kereszténység
235
Horatius. Az írás kialakulása, jelentősége, nyelvcsaládok. Matematika: A római számok. Vizuális kultúra: Pantheon, Colosseum, Augusztus szobra. Etika; filozófia: A kereszténység története. Az európai civilizáció és kultúra zsidó-keresztény gyökerei. Informatika: Multimédia CD-ROM használatával Pannónia földrajzi, közigazgatási, társadalom- és hadtörténeti emlékeinek bemutatása. Virtuális utazás az ókori Rómában.
terjedése.) Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, jelentőség. Értelmező kulcsfogalmak Társadalom, társadalmi csoport, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kereskedelmi Tartalmi mérleg, piaci egyensúly, gazdasági válság, adó, kulcsfogalmak politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, köztársaság, önkényuralom, diktatúra, politikai párt, polgárjog, államszervezet, birodalom, szuverenitás, vallás, politeizmus, monoteizmus, vallásüldözés, vallásszabadság.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e. 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr. e. 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e. 264–146 (a pun háborúk), Kr. e. 44 (Caesar halála), Kr. e. 31 (az actiumi csata), Kr. u. 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 (a milánói ediktum) 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugat-római Birodalom bukása).
Tematikai egység Előzetes tudás
A középkor
Órakeret 18 óra
A középkori élet színterei és szereplői. A lovagi életmód és a keresztes hadjáratok; új mezőgazdasági eszközök és módszerek; a céhek. A középkori járványok.
A tanuló látja, hogy a felszínen változatlannak tűnő korokban végbemenetnek olyan változások, amelyek csak később és hosszabb távon fejtik ki hatásukat jelentősen az emberek életviszonyaira és életmódjára. Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép módosulását a történelem során. Meghatározó európai fejlődési mozgatórugókként értékeli az egyéni érdekeltség kiterjedését, a hatalommegosztás elvének A tematikai egység megjelenését az egyházi és világi, illetve a központi és helyi hatalom nevelési-fejlesztési között. Érti a keresztény vallás szerepét az európai szellemi és hatalmi expanzicéljai óban, azonosítja az egyház társadalomépítő és -szabályozó tevékenységét, megérti távlatos jelentőségét. Tudatosítja az iszlám vallás civilizációformáló szerepét. Nyomon követi a középkori keresztény vallásos világkép módosulását a történelem során. Kimutatja a humanizmus örökségét a modern ember gondolkodásmódjában. Felismeri a könyvnyomtatás kulturális és politi-
236
kai szerepének, jelentőségét. Azonosítja a rendiséget mint a modern állam középkori gyökerét. Kimutatja a középkori város továbbélését a modern európai civilizációban, felméri a városokat megillető közösségi szabadságjogok és önkormányzatiság értékét. Feltárja a középkori keresztény civilizáció örökségét és kimutatja a középkori városi civilizáció továbbélését a modern európai civilizációban. Felismeri a termelés új szervezeti formáinak társadalomformáló hatását. Különböző szempontok alapján összehasonlítja Európa eltérő gazdasági fejlődésű régióit. Tudja, hogy a népsűrűség eloszlásából egy területen sokféle következtetést le lehet vonni (pl. a gazdaság fejlettségről, a városiasodás mértékéről, háborús pusztításokról). Képes írott és hallott szövegekből tételmondatokat kiemelni, szövegeket tömöríteni és átfogalmazni. Képes többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek a feltárására. Képes történelmi helyzetek dramatizálására. Témák Róma örökösei: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom, és a Német-római Birodalom létrejötte. Birodalmak.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. a feudalizmus terminológiája.) Információk önálló rendA nyugati és keleti kereszszerezése, értelmezése és ténység. A középkori egyház következtetések levonása. és az uralkodói hatalom Eu(Pl. a keresztes hadjáratok rópában. európai anyagi és szellemi kultúrára, életmódra Nyugat-Európa társadalma gyakorolt hatásainak öszés gazdasága a kora középszegzése.) korban. Különböző emberi magaErőforrások és termelési kultartástípusok, élethelyzetúrák. tek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. Az iszlám és az arab hódítás. az iszlám mindennapi éleVallások szellemi, társadaltet szabályozó előírásaimi, politikai gyökerei és hatának betartása; a vallási sa. fanatizmus megjelenési okai, megjelenési formái.) Gazdasági fellendülés és a Ismeretszerzés grafikoközépkori városok születése. nokból, diagramokból. A technikai fejlődés feltételei (Pl. Európa lakosságának és következményei. becsült növekedését bemutató diagram kapcsán.) A rendiség kialakulása. Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. JeNyugat-Európa válsága és anne d’Arc életútja és hafellendülése a XIV–XV. szálála.) zadban.
237
Kapcsolódási pontok Földrajz: Európa természeti adottságai, az arab világ földrajzi jellemzői, világvallások, arab földrajz (tájolás, útleírások), az ún. kis jégkorszak Európában. Magyar nyelv és irodalom: Lovagi költészet, vágánsköltészet, Boccaccio, Petrarca. Etika: Hit és vallás, a világvallások emberképe és erkölcsi tanításai, az intolerancia, mint erkölcsi dilemma. Vizuális kultúra: Bizánci művészet, román stílus, gótika, reneszánsz (Leonardo, Michelangelo, Raffaello). Matematika: Arab számok (hindu eredetű, helyi értékes, 10-es alapú, arab közvetítéssel világszerte elterjedt számírás), arab algebra. Fizika: Arab csillagászat (arab erede-
A közép- és kelet-európai régió államai. Az Oszmán (Török) Birodalom terjeszkedése. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Korok, korstílusok. Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Világkép, eszmék, ideológiák. Korok, korstílusok. Hétköznapi élet a középkorban.
Kritikai gondolkodás: Kérdések önálló megfogalmazása. (Pl. az uradalom felépítésével és működésével kapcsolatban.) Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Károly portréja krónikarészlet alapján.) Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. a mezőgazdaság fellendülésében szerepet játszó tényezők elemzése.) Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. (Pl. a középkori ember gondolkodásának átélése és megértése; a zsidóság szerepe az európai városiasodásban, antijudaista törekvések az egyház részéről.) Kommunikáció: Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a hűbéri viszony és hűbéri lánc bemutatását szolgáló ábra.) Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. miért nem nevezhetők a Nyugat-római Birodalom bukása utáni évszázadok sötét középkornak?) Események, történetek,
238
tű csillagászati elnevezések, csillagnevek, iszlám naptár stb.). Középkori technikai találmányok, a gótikus stílus technikai alapjai (támív, támpillér); tudománytörténet, asztrológia és asztronómia. Biológia-egészségtan: Az arab orvostudomány eredményei. Ének-zene: A középkor zenéje; a reneszánsz zenéje. Informatika: Internetes gyűjtőmunka és feladatlap megoldása (pl. a keresztes hadjáratok témájában).
jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. egy középkori vár lakóinak egy napja.) Esszé írása történelmitársadalmi témákról. (Pl. a város, mint az egyik legsajátosabb európai intézmény.) Tájékozódás időben és térben: Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a XIV–XV. századi Nyugat-, Közép- és KeletEurópa legfontosabb politikai eseményeiről.) A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az arab hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása.) Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. Európa régióinak bejelölése a vaktérképen.) Értelmező kulcsfogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, történelmi forrás, ok és következmény.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ágak, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.
Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, Fogalmak, ada- uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarctok hia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus,
239
szultán, szpáhi, janicsár. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, IV. Henrik, VII. Gergely, Gutenberg. Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Németrómai Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása).
A magyarság története a kezdetektől 1490-ig
Tematikai egység
Előzetes tudás
Órakeret 16 óra
Mondák a magyarság vándorlásáról, mondák és történetek a honfoglalásról, kalandozásokról és az államalapításról. Géza fejedelem és (Szent) István király műve. Az Árpád-ház uralkodói, szentjei. Nagy Lajos, a hódító és törvényhozó. Hunyadi János a törökellenes küzdelmek élén. Hunyadi Mátyás portréja.
A tanuló felismeri és tudatosul benne, hogy a magyarság eredetére vonatkozó álláspontok különbözősége a források rendkívüli hiányosságából és az egyes szaktudományok (történettudomány, régészet, nyelvészet) kutatási eredményeinek egymásnak olykor ellentmondó adataiból fakad. Felismeri azt is, hogy egy régió vagy ország gazdasági és demográfiai megerősödése növeli a katonai potenciált, s ez felerősíti az expanzív törekvéseket, illetve a politikai megosztottság meggyengíti egy régió vagy egy ország katonai ellenálló erejét és agresszióra csábítja a szomszédokat. Látja, hogy a külső agresszió egységbe forrasztja a megtámadott ország politikai erőit és lakosságát. A magyarság korai történetének tanulmányozása során belátja, hogy az A tematikai egység új tudás elsajátítása, a környező népektől való tanulás, az alkalmazkonevelési-fejlesztési dási képesség fontos feltétele volt népünk fennmaradásának. céljai Megérti, hogy a kereszténység felvétele és az erre épülő államalapítás teremtette meg a magyar állam megerősödésének és fejlődésének feltételeit. Felismeri, hogy az Árpád-korban megszilárdult a keresztény magyar állam. A korszak jelentős uralkodói politikai életpályájának megismerésén keresztül belátja, hogy Magyarország a közép-európai régió egyik legerősebb államaként fejlődött, sorsa több ponton összekapcsolódott a környező államok és Nyugat-Európa fejlődésével. Tudja, hogy az ország fejlődésének lehetőségeit lényegesen befolyásolta a tatárokkal és az oszmán törökökkel folytatott küzdelem. Képes többféleképpen értelmezhető szövegek eltérő jelentésrétegeinek a feltárására. Álláspontját tárgyilagos érveléssel tudja előadni. Témák A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás és a kalandozások kora. Népesség, demográfia (ván-
240
Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben. (Pl. Szent István
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: A magyar nyelv rokonsága, története, nyelvcsaládok, régi magyar nyelvemlékek: a
dorlás, migráció). – Árpád-házi uralkodók politikai életpályája (Géza és Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. András, IV. Béla). Uralkodók és államférfiak. A társadalom és a gazdaság változásai a honfoglalástól a XIII. század végéig.
–
törvényeiben.) Információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése. (Pl. az Aranybulla elemzése, korabeli törvényi előírások az idegenekről; középkori városaink jellemzőinek, a lakosság összetételének, rétegződésének kutatása.) Tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken.)
A Magyar Királyság, mint jelentős közép-európai hatalom, az Anjouk, Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás Kritikai gondolkodás: korában. – Érvek gyűjtése a saját Fölzárkózás, lemaradás. vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfoA magyar rendi állam és az lására. (Pl. a magyar honOszmán (Török) Birodalom foglalás lefolyása.) párharca. – Kérdések megfogalmazása a források megbízhatóTársadalmi és gazdasági válságára, a szerző esetleges tozások a XIV–XV. század elfogultságára, rejtett folyamán. szándékaira vonatkozóan. (Pl. korabeli utazók, króA középkori magyar kultúra nikaírók leírásainak elemés művelődés emlékei. zése.) – Különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. a jobbágy fogalom jelentésváltozása.) – Híres emberek, történelmi személyek jellemzése, feltevések megfogalmazása a cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. Hunyadi Mátyás külpolitikája.) – Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek megismerése és bemutatása. (Pl. Nándorfehérvár ostromának rekonstruálása magyar és
241
Tihanyi apátság alapítólevele, Halotti beszéd és könyörgés, Ómagyar Mária-siralom. Eredetmondák (pl. Arany János: Rege a csodaszarvasról). Janus Pannonius: Pannónia dicsérete, Katona József: Bánk Bán, Arany János: Toldi. Vizuális kultúra: A nagyszentmiklósi kincs, a honfoglalás korát feldolgozó képzőművészeti alkotások megfigyelése, elemzése. Román, gótikus és reneszánsz emlékek Magyarországon (pl. a jáki templom). Ének-zene: Reneszánsz zene: Bakfark Bálint. Matematika: Térbeli modellek készítése (pl. korstílusok) demonstrálásához. Informatika, könyvtárhasználat: A Magyar Nemzeti Múzeum Magyarország története az államalapítástól 1990-ig c. állandó kiállítása középkori része Hunyadi Mátyás kori anyagának feldolgozása sétálófüzet kitöltésével. Internetes gyűjtőmunka a magyarok eredetével kapcsolatos elméletek témájában.
–
török korabeli források alapján.) Különböző szövegek, képés hanganyagok stb. vizsgálata történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a XIX. századi historizáló festészet alkotásai [pl. Feszty-körkép].)
Kommunikáció: – Esszé írása történelmitársadalmi témákról. (Pl. I. Károly gazdasági reformjainak okai.) – Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. (Pl. a magyar társadalom változásai az Árpádkorban.) Tájékozódás térben és időben: Tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen. (Pl. a magyarság vándorlásának fő állomásai.) Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése. (Pl. a kereszténység felvétele, államok alapítása.) Egyszerű térképvázlatok rajzolása információforrások alapján. (Pl. a tatárjárás.) Értelmező kulcsfogalmak
Változás és folyamatosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, államszervezet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, vallás, monoteizmus, vallásüldözés.
242
Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I. (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV. Béla, I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Fogalmak, adaTopográfia: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Verectok kei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár. Kronológia: 895 táján (a honfoglalás), 955 (az augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077–1095 (I. /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205–1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241–42 (a tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308–42 (I. Károly), 1342–82 (I. /Nagy/ Lajos), 1351 (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458–90 (I. /Hunyadi/ Mátyás).
Tematikai egység Előzetes tudás
A világ és Európa a kora újkorban
Órakeret 12 óra
Felfedezők, utazók, reformátorok, a Napkirály udvara, a felvilágosodás eszméi.
A tanuló érzékeli, hogy az emberek a maguk által leghelyesebbnek gondolt módon cselekszenek. Az azonban, hogy a különböző korokban mit tartottak helyesnek vagy helytelennek jelentős mértékben eltért egymástól. Ahhoz, hogy az emberek tetteit és döntéseit helyesen tudjuk megítélni, először meg kell érteni a helyzetet, amelyben éltek. Belátja, hogy a világ különböző civilizációit összeköti az emberi alapszükségletek biztosításának igénye (élelem, biztonság, világ megértésének igénye stb.). Megérti, hogy a kultúrák találkozása milyen esélyeket és/vagy A tematikai egység veszélyeket hordoz magában. nevelési-fejlesztési Képes empatikusan, a leigázottak szempontjából is értékelni a földrajzi céljai felfedezéseket és az azt követő gyarmatosítást. A tanuló belátja, hogy Amerika felfedezése gyökeresen megváltoztatta a világ képét. Felismeri, hogy a kereskedelmi utak feletti ellenőrzés általában jelentős hatalmi pozíciót is jelent, valamint hogy a kereskedelemi utak terén lezajló változások átrendezik a régiók közötti gazdasági erőviszonyokat, hosszú távon jelentős gazdasági, társadalmi és politikai következményekkel járnak. Átlátja a tőkés gazdaság működési mechanizmusát, felismeri a termelés új szervezeti formáinak társadalomformá-
243
ló hatását. Tudja, hogy a reformáció a katolikus egyház világi hatalmával való szembefordulás nyomán jött létre, és érti, hogy a hitélet megújítása mellett a protestáns gondolkodásmód (önkormányzatiság, hivatásetika) terjesztésével jelentős eszmei és társadalmi hatást gyakorolt Európára. Megismeri az európai régiók eltérő fejlődését és egymásra hatását. Képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő emberi sorsokat. Képes a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására. Témák
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Amerika ősi kultúrái, a nagy Ismeretszerzés, tanulás: földrajzi felfedezések és kö- – Ismeretszerzés különböző vetkezményeik. típusú forrásokból. (Pl. a Felfedezők, feltalálók. 95 pontból a lutheri tanok Függetlenség és alávetettség. kimutatása; a barokk stíA fanatizmus jellemzői és lusjegyeinek felismerése formái. képek alapján.) – Különböző emberi magaReformáció és katolikus tartástípusok, élethelyzemegújulás. tek megfigyelése, következVallások szellemi, társadaltetések levonása. (Pl. a mi, politikai gyökerei és hapolgárosult angol nemestásai. ség és a francia nemesség összehasonlítása.) Az atlanti hatalmak (Hollan- – Információk önálló renddia és Anglia) felemelkedése. szerezése és értelmezése. (Pl. a harmincéves háború Erőforrások és termelési kulokainak csoportosítása.) túrák.
Földrajz: Földrajzi felfedezések topográfiai vonatkozásai, a holland mélyföld, a Naprendszer.
Kritikai gondolkodás: – Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolására. (Pl. forradalom volt-e a XVII. századi angliai átalakulás?) – A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. az ipari termelési keretek – céh, kiadási, felvásárlási rendszer, manufaktúra – összehasonlítása.)
Fizika: A földközéppontú és a napközéppontú világkép jellemzői. A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések. Kepler törvényei, Newton.
Nagyhatalmi küzdelmek a XVII. században és a XVIII. század elején. Kisállamok, nagyhatalmak. Az angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása. A hatalommegosztás formái, szintjei. A francia abszolutizmus és hatalmi törekvések. Közép- és Kelet-Európa a XVI–XVII. században. A tudományos világkép átalakulása.
244
Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a XVI. szá-
Magyar nyelv és irodalom: Shakespeare, Molière. Dráma és tánc: Az angol reneszánsz színház és dráma, a francia klasszicista színház és dráma. Vizuális kultúra: A barokk stílus. Ének-zene: A barokk zene.
Filozófia: Descartes, Bacon, Locke.
–
zadi világkereskedelem működése.) Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. az angol polgárháború szakaszairól.)
Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a reformáció egyes irányzatainak a térhódítása.) Értelmező kulcsfogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, jelentőség.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, termelési egység, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antijudaizmus.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV. Lajos, I. (Nagy) Péter. Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642–49 (az angol polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása).
Tematikai egység Előzetes tudás
Magyarország a kora újkorban
Órakeret 14 óra
A mohácsi csata, a végvári harcok hősei, a hadvezér Zrínyi Miklós, kuruc mondák és történetek.
A tanuló tudja, hogy a sorsfordító történelmi események nem kizáróA tematikai egység lag egy kiváltó okra vezethetők vissza, és következményeik döntően befonevelési-fejlesztési lyásolhatják egy adott állam/közösség fejlődésének lehetőségeit. Értékeli céljai a Rákóczi-szabadságharc idején létrejött széles társadalmi összefogás
245
mozgósító erejét és a kölcsönös engedményeken alapuló megállapodás hosszú távú jelentőségét. Felismeri a kiemelkedő történelmi személyek közösségformáló és társadalom-átalakító szerepét. Megérti, hogy a reformáció a bibliafordítás, a magyar nyelvű hitélet és a magyar írásbeliség fellendülése révén formálta jelentősen a magyar művelődéstörténetet, a katolicizmus megújulása során kialakított hagyományok a magyar nemzettudat fontos részévé váltak. Belátja, hogy az oszmán-török katonai fölény mellett a politikai megosztottság is hozzájárult az ország három részre szakadásához. Megérti a részekre szakadt ország helyzetét a két nagyhatalom ütközőzónájában, és belátja, hogy a török kiűzését a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé. Átlátja a másfél évszázados török uralom rövid és hosszú távú következményeit. Képes elemezni az egyetemes és magyar történelem eltérő időbeli ritmusát, és ezek kölcsönhatásait. Képes különböző információforrásokból egyszerű önálló térképvázlatok rajzolására. Témák A Jagelló-kor. Az ország három részre szakadása. Függetlenség és alávetettség. Várháborúk kora. Békék, háború, hadviselés. A három országrész berendezkedése, mindennapjai. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Kisállamok, nagyhatalmak. A magyar rendek és a Habsburg-udvar konfliktusai. A török kiűzése Magyarországról. Népesség, társadalom, gazdaság és természeti környezet a XVI–XVII. századi Magyarországon. A Rákóczi-szabadságharc. Egyezmények, szövetségek.
246
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból (pl. Erdély aranykoráról). – Az internet kritikus felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. a magyarországi oszmán – török építészeti emlékekről.)
Magyar nyelv és irodalom: A reformáció kulturális hatása; Pázmány Péter; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem, kuruc költészet, Mikes Kelemen.
Kritikai gondolkodás: – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján.(Pl. Brodarics István és Szulejmán a mohácsi csatáról.) – Feltevések megfogalmazása egyes történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. Szapolyai királyságának szerepe az önálló Erdélyi Fejedelemség későbbi létrejöttében.)
Földrajz: A természeti környezet változása a török korban.
Kommunikáció: – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. kép alapján váralap-
Ének-zene: Szegénylegény katonaénekek (pl. Csinom Palkó).
Matematika: Képzeletben történő mozgatás (pl. átdarabolás elképzelése; testháló összehajtásának, szétvágásoknak az elképzelése; testek különféle síkmetszetének elképzelése – váralaprajz készítése). Informatika: Törökországi magyar emlékhelyek keresése az interneten, virtuális séta.
–
–
rajz elkészítése.) Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. az ország előtt 1526ban álló alternatívák megvitatása.) Esszé írása történelmi témákról. (Pl. a török uralom hatása Magyarország fejlődésére címmel; valamint Schulhof Izsák beszámolója Buda viszszavívásáról c. forrás elemzése.)
Tájékozódás időben és térben: – Az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a Rákócziszabadságharc és a spanyol örökösödési háború eseményei között.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. az ellenreformáció térnyerésének nyomon követése.) Értelmező kulcsfogalmak
Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, város, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás.
247
Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I. Ferdinánd, I. Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc. Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenöt éves háború), 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703–11 (a Rákóczi-szabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári béke).
Tematikai egység Előzetes tudás
Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora
Órakeret 15 óra
A felvilágosodás eszméi; az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi harca; a francia forradalom vívmányai; a terror; Napóleon; az ipari forradalom találmányai.
A tanuló megérti, hogy a korszakban a társadalmi és gazdasági átalakulás egymást erősítve bontakozott ki, valamint, hogy az ipari forradalom máig ható gazdasági, társadalmi folyamatok elindítója volt. Látja, hogy a felvilágosodás állította középpontba a világmindenség megértésének igényét, a tudományos megismerés elsőbbrendűségét állította, és hogy ezzel a tudományok fejlődésének új korszaka kezdődött. Belátja, hogy a hatalommegosztás és a képviseleti elv általánossá válása a polgári államokban a demokratikus jogok gyakorlásának kiterjesztését eredményezte. Tudja, hogy a felvilágosodás során fogalmazódtak meg a máig is érvényes demokratikus eszmék és elidegeníthetetlen emberi jogok, amelyek mind a mai napig a nyugati típusú demokráciák jogrendjének alapját képezik. Megszületik az állam és egyház szétválasztásának gondolata. A tematikai egység Látja, hogy a korszak forradalmi eszméi – szabadság, egyenlőség, testnevelési-fejlesztési vériség – nem egyszer egymást kizáró módon valósultak meg. Érzékeli, hogy a hatalmi harcot, harcokat konfliktusok és kompromisszumok céljai egymást váltó sorozataként lehet leírni. Felismeri, hogy az ipari forradalom, amely új energiaforrások hasznosítása mellett új technikai eszközök alkalmazásával és a termelési formák átalakításával létrehozta az ipari társadalmat, a népesség számszerű gyarapodását, urbanizációt és az ipari munkásság létszámának növekedését eredményezte. Ismeri a korszakban kialakult politikai ideológiák – liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus, szocializmus – jellemzőit, és átlátja, hogy ezek átalakult formában ma is léteznek. Látja, hogy a korszak tette az uralkodók és hatalmon levők feladatává a közjó szolgálatát, amely szélsőséges formájában zsarnoki, terrorisztikus eszközökkel történő „népboldogításhoz” vezetett. Tudja az egyes történelmi korszakokat komplex módon elemezni és bemutatni. Képes a változások megkülönböztetésére.
248
Témák
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A felvilágosodás. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika.
Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a tömegek bekerülése a politizálásba.) – Információk önálló rendszerezése és értelmezése. (Pl. az ipari forradalom találmányai és jelentőségük.)
Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a romantika, a francia Enciklopédia, Voltaire: Candide.
A felvilágosult abszolutizmus. Hatalmi átrendeződés a XVIII. századi Európában. Egyezmények, szövetségek. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A hatalommegosztás formái, szintjei.
Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmiA francia forradalom eszméi, történelmi jelenségek irányzatai, hatása. okairól. (Pl. a forradalmi Forradalom, reform és kompterror és szükségessége.) romisszum. – Történelmi személyiségek jellemzése, feltevések A napóleoni háborúk Európámegfogalmazása viselkeja és a Szent Szövetség renddésük mozgatórugóiról. szere. (Pl. Robespierre, Napóleon.) Az ipari forradalom és hatásai. Kommunikáció: A technikai fejlődés feltételei – Elsődleges történelmi és következményei. források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. A XIX. század eszméi. a Függetlenségi nyilatkoVilágkép, eszmék, ideológiák, zat elemzése és a felvilátársadalomkritika. gosodás hatásának kimutatása.) – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a hatalommegosztás elvének ábrája.) – Beszámoló, kiselőadás tartása népszerű tudományos irodalomból, (Pl. a szabadkőművesség témájában.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a francia forradalom korszakai.) – Események, történetek
249
Vizuális kultúra: Klasszicizmus és romantika. Ének-zene: , A klasszika zenéje (pl. Haydn, Mozart, Beethoven), Marseillaise. Fizika: Hőerőgépek, a teljesítmény mértékegysége (watt). Erkölcstan; etika: Állampolgárság és nemzeti érzés. A szabadság rendje: jogok és kötelességek. Magánérdek és közjó. Részvétel a közéletben. A társadalmi igazságosság kérdése. Földrajz: Urbanizációs folyamatok és hatásaik. Filozófia: A felvilágosodás filozófusai (pl. Diderot, Voltaire, Rousseau), a német idealizmus (pl. Kant, Hegel), Marx. Biológia-egészségtan: Védőoltások (az immunológia tudományának kezdetei). Mozgóképkultúra és médiaismeret: A modern nyilvánosság kialakulása. Informatika: Prezentáció készítése pl. az iparipari forradalom témájában.
–
dramatikus megjelenítése. (Pl. XVI. Lajos pere.) Esszé írása történelmi, filozófiai kérdésekről (Pl. a „Mi viszi előre a világot? Forradalom vagy szerves fejlődés” témájában.)
Tájékozódás időben és térben: – Események időrendbe állítása. (Pl. a 1848-as forradalmak.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Lengyelország felosztása.) Értelmező kulcsfogalmak
Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, népesedés, népességrobbanás, népességfogyás, migráció, életmód, város, nemzet, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, emberi jog, állampolgári jog, népképviselet, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság, lelkiismereti szabadság.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, emancipáció, antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek: Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Észak-Amerikában, Waterloo. Kronológia: 1776. július 4. (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14. (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793–1794 (a jakobinus diktatúra), 1804–1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában).
Tematikai egy-
250
Az újjáépítés kora Magyarországon
Órakeret
ség
9 óra
Előzetes tudás
Magyarország újjáépítése a Habsburg Birodalom keretei között. Nemzetiségi viszonyok.
A tanuló felismeri, hogy az uralkodó és a rendek egymásra utaltsága, a
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Témák
központi és a helyi hatalom egyensúlya jelentett garanciát a békés építőmunkára, ugyanakkor ahhoz, hogy a változások mértékét és jelentőségét helyesen meg tudjuk ítélni, fontos, hogy jól ismerjük a változások előtti és utáni helyzetet, és ezt össze tudjuk hasonlítani egymással. Átlátja, hogy a modernizációs kényszer nyomán alakult ki közéletünkben a ma is meglévő „magyar gondolat” és „szabad gondolat” szembenállása. Látja, hogy mindez egy soknemzetiségű államot eredményezett, amely később nemzetiségi ellentétek és konfliktusok alapjául szolgált. Ugyanakkor e nemzetiségek/etnikumok előbb a gazdasági fejlődésben, majd a politikai életben is fontos szerepet játszottak. A tanuló tudja, hogy az ország újjáépítése együtt járt más népek, nemzetiségek befogadásával/betelepülésével/betelepítésével. Megérti a gazdasági, kereskedelmi, kulturális fejlődést. Tudatosul benne, hogy Magyarország a Habsburg Birodalom részét képezte, megérti a birodalmiságból fakadó problémák lényegét, és reális képet alkot Magyarország birodalmon belüli helyzetéről. Érti a vármegyerendszer szerepét a függetlenség bizonyos elemeinek a megőrzésében. Látja, hogy a változások kedvezően érintették a mezőgazdaság helyzetét, de bizonyos értelemben gátját jelentették a hazai ipari termelés kibontakozásának. Képes statisztikai, demográfiai adatok komplex elemzésére. Ismereteket tud meríteni szakmunkákból is. Fejlesztési követelmények
Népesség és természeti körIsmeretszerzés, tanulás: nyezet: demográfiai változá- – Ismeretszerzés statisztikai sok, az etnikai arányok átalatáblázatokból, grafikokulása. nokból, diagramokból. Népesség, demográfia (ván(Pl. a korszakra vonatkodorlás, migráció). zó demográfiai adatok Kisebbség, többség, nemzetielemzése, értékelése.) ségek. – A tanultak felhasználása új feladathelyzetben. (Pl. A Magyar Királyság újjáa felvilágosodás fogalmaszervezése és helye a Habsinak azonosítása a korburg Birodalomban. szak uralkodói intézkedéseiben.) A felvilágosult abszolutizmus – Egy történelmi oknyomoa Habsburg Birodalomban. zás megtervezése. (Pl. Martinovics Ignác perújTársadalmi és gazdasági rafelvétele.) viszonyok változásai a XVIII. században. Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmaA nemzeti ébredés: a kultúra zása a történelmi szeméés művelődés változásai. lyiségek cselekedeteinek,
251
Kapcsolódási pontok Földrajz: Magyarország természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: Nyelvújítás: Kazinczy Ferenc. A magyar felvilágosodás irodalma: Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály. Ének-zene: A barokk zene (pl. J. S. Bach, Händel), a klasszika zenéje (pl. Haydn). Vizuális kultúra: Barokk stílusú épületek (pl. a fertődi Esterházy-kastély), freskók, szobrok és táblaképek Magyarországon,
viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. II. József politikai életpályájának elemzése.)
Informatika: könyvtártípusok, könyvtártörténet. . Grafikonok, diagramok készítése a demográfiai adatok szemléltetésére.
Kommunikáció: – Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (Pl. nemzetiségek Magyarországon.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. jobbágyterheket szemléltető ábra készítése.) Tájékozódás térben és időben: – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Magyarország etnikai öszszetételének, elemzése.) – Egyszerű térképvázlatok rajzolása különböző információforrások alapján. (Pl. a népességmozgások irányainak megjelenítése.) Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont. Értelmező kulcsfogalmak Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, kereskedelem, pénzgazdálkodás, kulcsfogalmak piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás.
Fogalmak, adatok
252
Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felső tábla, alsó tábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kazinczy Ferenc. Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740–80 (Mária Terézia), 1780– 1790 (II. József).
Tematikai egység Előzetes tudás
Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon
Órakeret 15 óra
A magyar reformkor képviselői, március 15. mint iskolai ünnepély, a forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei.
A tanuló tudja megkülönböztetni egymástól azokat az okokat, amelyek már jóval a vizsgált esemény előtt léteztek azoktól, amelyek az esemény közvetlen kiváltó okaiként értékelhetők. Látja, hogy az események bekövetkeztének vannak közvetett és közvetlen okai, ezt úgy is értelmezhetjük, hogy a dolgok bekövetkeztének mindig vannak közvetett feltételei és vannak közvetlen kiváltó okai. Megérti, hogy a közös cél eredményezte a forradalom és szabadságharc idején létrejövő nemzeti egységet és összefogást, amely számos politikai, társadalmi és katonai eredménnyel járt, és hogy mindezt csak két nagyhatalom külső katonai agressziója volt képes leverni. A tematikai egység Érti, hogy a korszakot a nemzeti és a liberális eszme megerősödése, nevelési-fejlesztési valamint az európai centrumhoz való fölzárkózás kényszere határozza meg. Belátja, hogy ezek nyomán fogalmazódott meg a jobbágyi és rendi céljai viszonyok megszüntetésének, az érdekegyesítés, a közteherviselés, valamint a nemzeti nyelv és kultúra megteremtésének szükségessége, amelyek a polgári viszonyok és a nemzeti önállóság megteremtését célozzák. Tudja, hogy e célok megvalósítása állította középpontba azokat a nagyformátumú politikusokat, akik túllépve egyéni érdekeiken, egymást kiegészítve a közösség hosszú távú érdekeit szolgáló reformprogramok mellé állították a közvéleményt. Képes felidézni a polgárosodó Magyarország kiépülésének meghatározó gondolatait, megidézni annak kulcsszereplőit, egyszerűbb biográfiákat összeállítani. Ismeretek Az átalakuló társadalom és gazdaság. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzés, tanulás: – Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a nemesi életszemlélet A reformeszmék kialakulása megismerése Pulszky Feés terjedése: Széchenyi István renc műve alapján.) programja. – Egy történelmi oknyomoFölzárkózás, lemaradás. zás megtervezése. (Pl. Petőfi Sándor halála.) A reformmozgalom kibontakozása. Kritikai gondolkodás: – Híres emberek, történelA nemzeti ébredés és a nemmi személyiségek jellemzetiségi kérdés. zése, feltevések megfoKisebbség, többség, nemzetigalmazása viselkedésük ségek. mozgatórugóiról. (Pl. Széchenyi István, Görgei A reformkori művelődés, Artúr; az érdekegyesítés-
253
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: A felvilágosodás és a reformkor irodalma. Nemzeti dráma, nemzeti színjátszás kezdetei. Dráma és tánc: A XIX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Vizuális kultúra: Klasszicizmus és romantika (pl. Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum). Ének-zene: Himnusz, Szózat, Erkel Fe-
kultúra. A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. Az 1848-as forradalom és vívmányai, az áprilisi törvények. Forradalom, reform és kompromisszum. A szabadságharc története. Békék, háború, hadviselés.
–
sel és a törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatos viták bemutatása.) Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Németh László Az áruló című történeti drámája.)
Kommunikáció: – Elsődleges történelmi források elemzése, összefüggések felderítése. (Pl. Széchenyi programja a Stádium 12 pontja alapján.) – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a reformkori rendi országgyűlés felépítése és a törvényhozás menete.) – Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. Széchenyi és Kossuth vitája.)
renc: Hunyadi László – a nemzeti opera születése, Liszt Ferenc. Földrajz: Magyarország természeti adottságai, folyamszabályozás. Informatika: Glog (interaktív tabló) készítése Széchenyi István gyakorlati újításairól. Az 1848-49-es szabadságharc számítógépes stratégiai játék alkalmazása.
Tájékozódás időben és térben: – Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1848-as forradalmak kölcsönhatásai.) Események időrendbe állítása. (Pl. a pesti forradalom eseményei.) Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, jelentőség, történelÉrtelmező kulcsfogalmak mi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedekulcsfogalmak lem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria.
254
Fogalmak, adatok
Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény. Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos, Eötvös József, Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos. Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15. (forradalom Pesten), 1848. április 11. (az áprilisi törvények), 1848. szeptember 29. (a pákozdi csata), 1849. április 6. (az isaszegi csata), 1849. április 14. (a függetlenség kimondása), 1849. május 21. (Buda felszabadítása), 1849. augusztus 13. (a világosi fegyverletétel).
Az ókori, középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs rendszerező megismerésével az egyetemes emberi értékek tudatos vállalása, családhoz, lakóhelyhez, nemzethez, Európához való tartozás fontosságának felismerése, elfogadása. A múltat és a történelmet formáló, összetett folyamatok, látható és háttérben meghúzódó összefüggések felismerése, és ezek erkölcsi-etikai aspektusainak azonosítása. A korábbi korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a különböző államformák működési jellemzőinek felismerése. Ismerje fel a tanuló a civilizációk történetének jellegzetes sémáját (kialakulás, virágzás, hanyatlás). Ismerje és mind szélesebb körben alkalmazza a történelem értelmezését A fejlesztés várt segítő kulcsfogalmakat és egyedi fogalmakat, az árnyalt történelmi tájéeredményei a két kozódás és gondolkodás érdekében. évfolyamos ciklus Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hővégén sök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példákat mondani különböző korok eltérő értékítéleteiről egy-egy történelmi személyiség kapcsán. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján azonosítani és megismerni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági, szellemi tényezők együttesen befolyásolják. Ismerje a világ és az európai kontinens eltérő fejlődési irányait, ezek társadalmi, gazdasági és szellemi hátterét. Tudja azonosítani Európa különböző régióinak eltérő fejlődési útjait. Ismerje fel a meghatározó vallási, társadalmi, gazdasági, szellemi össze-
255
tevőket egy-egy történelmi jelenség, folyamat értelmezésénél. Tudja értelmezni az eltérő uralkodási formák és társadalmi, gazdasági viszonyok közötti összefüggéseket. Ismerje a keresztény Magyar Királyság létrejöttének, virágzásának és hanyatlásának főbb állomásait, a kora újkor békés építőmunkájának eredményeit, valamint a polgári Magyarország kiépülésének meghatározó gondolatait és kulcsszereplőit. Legyen képes a tanuló ismereteket meríteni, beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani különböző írott forrásokból, történelmi kézikönyvekből, atlaszokból/szakmunkákból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból és internetről. Legyen képes a szerzett információk rendezésére/értelmezésére, és tudja a rendelkezésre álló információforrásokat áttekinteni/értékelni is. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a forrás megbízhatóságára és a szerző esetleges elfogultságára vonatkozóan. Legyen képes különböző magatartástípusok és élethelyzetek megfigyelésére, ezekből következtetések levonására. Tudja írott és hallott szövegből a lényeget kiemelni tételmondatok meghatározásával, szövegek tömörítésével és átfogalmazásával egyaránt. Legyen képes a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárására. Legyen képes feltevéseket megfogalmazni történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. Legyen képes történelmi helyzeteket elbeszélni, eljátszani a különböző szereplők nézőpontjából. Legyen képes saját véleményét megfogalmazni, közben legyen képes vitában a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére. Legyen képes folyamatábrát, diagramot, vizuális rendezőt (táblázatot, ábrát) készíteni, történelmi témákat vizuálisan ábrázolni. Legyen képes az időmeghatározásra konkrét kronológiai adatokkal, valamint történelmi időszakokhoz kapcsolódóan egyaránt, és tudjon kronológiai adatokat rendszerezni. Használja a történelmi korszakok és periódusok nevét. Legyen képes összehasonlítani történelmi időszakokat, egybevetni eltérő korszakok emberi sorsait a változások szempontjából, és legyen képes a változások megkülönböztetésére is. Legyen képes érzékelni és elemezni az egyetemes és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusát, illetve ezek kölcsönhatásait. Tudja az egyes korszakokat komplex módon jellemezni és bemutatni. Legyen képes különböző információforrásokból önálló térképvázlatok rajzolására, különböző időszakok történelmi térképeinek az összehasonlítására, a történelmi tér változásainak leolvasására, az adott témához leginkább megfelelő térkép kiválasztására.
11 –12. évfol yam
256
A középiskolai történelemtanítás második két éve részben már az érettségire való felkészülés/felkészítés jegyében telik el. Mindazon fejlesztési területeket és kulcskompetenciákat kiemeljük és elmélyítjük, amelyek a történelemtanítás során szerepet játszanak. Ezek közül a legfontosabb a nemzeti azonosságtudat kialakítása és a hazafias nevelés, valamint az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés. Fontos, hogy tanulóink hazájukhoz hű, nemzeti, népi kultúránk értékeit ismerő és becsülő, a demokratikus jogállam iránt elkötelezett, a közügyekben aktívan részt vevő, a társadalmi és etnikai sokszínűséget értékként kezelő, a kisebbségi kultúrákat ismerő, el- és befogadó állampolgárokká váljanak. Ehhez használjuk fel és tudatosítsuk a közelmúlt történelmének értékeit (jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát), közös társadalmi és állami sikereinket (pl. a rendszerváltozás, a demokratikus jogállam kiépítése, békés nemzetegyesítés, csatlakozásunk az európai közösséghez és az atlanti katonai szövetséghez), kitérve történelmünk árnyoldalainak bemutatására, feldolgozására is. Lényeges az is, hogy a XX. századi népirtások (pl. örmény népirtás, holokauszt, délszláv háború), a tömegméretű tragédiák és mögöttük rejlő egyéni sorsok feldolgozása megtörténjen, a történelmi átélhetőség és kritikai gondolkodás fejlesztése érdekében. Fontos a népirtások, háborúk és diktatúrák során az egyéni és szervezett ellenállás különböző formáinak megismerése, a személyes magatartásformák megítélése. A kulcskompetenciák közül a szociális és állampolgári kompetencia játszik szerepet a demokrácia iránti végső elköteleződésben, valamint nemzeti értékeinken túl a közös európai gondolat melletti egyértelmű állásfoglalásban is. A tanulói kompetencia fejlesztésének területei közül első helyen a 11–12. évfolyamokon is a források használata és értékelése említhető. A forrásokból történő önálló adatgyűjtés mellett elvárt a történelmi háttér ismeretében következtetések levonása is. Mindehhez nemcsak a szakszókincs alapos ismerete szükséges, hanem az egyes történelmi fogalmak meghatározása is, annak tudatában, hogy azok a különböző történelmi korokban változó jelentésűek lehetnek. A történelemtanítás fontos eleme a középiskolai oktatás záró szakaszában is a tanulók történelmi időben és térben való tájékozódóképességének fejlesztése. Ez a kronológiai és topográfiai adatok megismerésén és megtanulásán túl azok egységben látását, az események sorrendjének (diakrónia) és az egy időben zajló történéseknek (szinkrónia) a felismerését is célozza. Ezen a szinten már elvárt egyszerű kronológiai táblázatok önálló készítése, valamint kronológiai munkák használata is. Fontos a történelmi tér változásainak felismerése, a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolása, valamint az ökológiai szemlélet kialakítása a történelmi jelenségek értelmezésében. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek – mint közvetlen szocializációs hatású témaköröket átfogó tartalmi terület – természetes módon kapcsolódik a NAT-ban megfogalmazott valamennyi általános fejlesztési feladathoz. Ez a lehetősége abból adódik, hogy a jelenben való eligazodásra igyekszik felkészíteni a tanulókat. Olyan tartalmakat visz be az oktatásba, amelyek a hétköznapokban közvetlenül hasznosítható tudást eredményeznek. Olyan készségek fejlesztését célozza, amelyek – miként az összes kulcskompetencia –, széles körben hasznosíthatók az iskolán kívüli életben. A témakörök feldolgozása közvetlen módon járul hozzá a szociális és állampolgári, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozási kompetencia fejlesztéséhez. Mindez az általános célok közül jelentős mértékben segíti az állampolgárságra és demokráciára nevelést, a másokért való felelősségvállalás és az önkéntesség gondolatának elmélyülését a fiatalokban, a gazdasági és a pénzügyi nevelést, valamint kisebb mértékben a pályaorientációt is. A társadalmi, állampolgári és gazdasági témakörök feldolgozása fontos szerepet játszik az önálló és kritikai gondolkodás fejlesztésében, valamint a médiahasználat tudatosságának kialakításában, ami középiskolában a következő tevékenységi típusokra épülhet: írott és audiovizuális szövegek önálló gyűjtése, szóban vagy írásban történő feldolgozása, valamint
257
tudatos és kritikus kezelése, a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése, a többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása, különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek és vélemények tisztázása. A középiskola utolsó évfolyamán megjelenő társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek témakörei a történelem tantárgy keretében szintetizálják a diákok társadalomtudományi ismereteit. Mivel végzős diákokról van szó, fontos, hogy az iskola közvetlen módon is előkészítse őket a tényleges gazdasági és politikai szerepvállalásra: az állampolgári jogok és kötelességek felelősségteljes gyakorlására, a munkavállalói, illetve a vállalkozói szerepre, valamint az országgyűlési és helyhatósági választásokon való részvételre. E témakörök szemlélete szorosan kötődik az aktuális társadalmi gyakorlathoz, illetve a diákok társadalmi tapasztalataihoz. Legfontosabb módszertani sajátossága az induktivitás, amely a tanulási folyamat gyakorlat közeli jellegében gyökerezik. Ez azért fontos, mert a diákok társadalmi tapasztalatai sok esetben ellentmondanak az iskolában tanult eszményeknek, elveknek és fogalmi általánosításoknak. Így mind a tanár, mind a tananyag könnyen hiteltelenné válhat. Az ismeretek puszta átadása mellett ezért mindenképp szükség van olyan, személyes élményekre építő, készségfejlesztő módszerekre, amelyek megalapozzák, illetve erősítik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét. A tananyag tehát nem egyszerűen ismereteket közvetít, hanem viselkedési mintákat, szemléletet is, egyfajta problémamegoldó „társadalmi gyakorlótérnek” tekintve a tanórákat, ahol szimulációs helyzetekben erősödhet a diákok döntési és problémamegoldó képessége, empátiája, toleranciája és együttműködési készsége.
Tematikai egység Előzetes tudás
A nemzetállamok és a birodalmi politika kora
Órakeret 16 óra
Az egységes Olaszország és Németország létrejötte. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Birodalmak versenye a világ újrafelosztásáért, élet a gyarmatokon.
A tanuló látja, hogy az okok közötti összefüggések vizsgálata segít annak a megállapításában, hogy mely tényezők játszották a legfontosabb szerepet az események bekövetkeztében. Felismeri, hogy a történelmi események magyarázata nagyon sok esetben az egyének és csoportok személyes indítékainak feltárásán és bemutatásán alapul. mely állami keretként. Tudja, hogy a modern polgári államszervezet új funkciói kiterjedtek az oktatásra, az egészségügyre és a szociálpolitikára. Megérti azokat a régi fejlődési kereteket szétfeszítő törekvéseket, amelyek szükségszerűen vezettek el egy olyan mértékű hatalmi versengéshez, amely beletorkollott az első világháborúba. A tematikai egység Felismeri, hogy a nemzetállami keret képes hatékonyan megjeleníteni, nevelési-fejlesztési megvédeni egy nemzet érdekeit, melynek tagjainak jogai ekkor számos, céljai a közösséget összetartó elemmel bővültek. Érti, hogy a nacionalista eszme terjedése, az ipari forradalom belső piacteremtő képessége együttesen segítették elő a nemzetállamok létrejöttét. Felismeri, hogy a különböző nemzetállamok megteremtésének igénye és a tőkés termelés állandó bővítésének kényszere magában hordozta a nemzetek közötti versengés kiéleződését, amely többek között a gyarmatosítás új szakaszának megjelenését eredményezte. Belátja, hogy az ipari forradalom újabb szakaszának eredményei (új iparágak, találmányok stb.) számos árnyoldallal (környezetkárosítás, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése) jártak.
258
Képes saját ismeretforrások segítségével történelmi oknyomozásra, ehhez önálló jegyzetelésre, tudatos és kritikus internethasználatra. Témák
Fejlesztési követelmények
Nemzetállami törekvések Eu- Ismeretszerzés, tanulás: rópában (Olaszország, Né– Ismeretszerzés statisztikai metország, a balkáni állatáblázatokból, grafikonokmok). ból, diagramokból. (Pl. az Kisállamok, nagyhatalmak. egyenlőtlen fejlődés fogalmának értelmezése.) Az Amerikai Egyesült Álla– Önálló információgyűjtés mok polgárháborúja és különböző médiumokból. nagyhatalommá válása. (Pl. az ipari forradalom második szakaszának taTársadalmi és gazdasági lálmányai; a Dreyfusváltozások a centrum orszáügy.) gaiban. Kritikai gondolkodás: Az iparosodás új szakaszának – Különbségek felismerése hatásai (társadalom, gondolés a változások nyomon kodás, életmód, épített és követése egy-egy törtétermészeti környezet). nelmi jelenség kapcsán. Technikai fejlődés feltételei (Pl. szövetségi rendszeés következményei. rek.) – Híres emberek, történelmi A munkásság érdekképviseleti személyek jellemzése, felés politikai mozgalmai, szertevések megfogalmazása a vezetei. történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedéA modern polgári állam jelsének mozgatórugóiról. legzetességei. (Pl. Bismarck politikai páHatalommegosztás formái, lyája.) színterei. – Önálló vélemény megfogalmazása történelmi Az Európán kívüli világ váleseményekről, szereplőktozásai a XIX. század másoről, jelenségekről, filozófidik felében: gyarmati függés, ai kérdésekről. (Pl. a a birodalmak versenye a vigyarmatosítás ideológiálág újrafelosztásáért. ja.) Függetlenség, alávetettség, kisállamok, nagyhatalmak. Kommunikáció: – Esszé írása történelmi – társadalmi témákról. (Pl. a technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra.) – Mások érvelésének összefoglalása és figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját
259
Kapcsolódási pontok Földrajz: Kontinensek földrajza, Európa országai, Balkán, a városfejlődés szakaszai. Magyar nyelv és irodalom: Stendhal, Balzac, Victor Hugo, Puskin, Zola, Dosztojevszkij, Verlaine, Rimbaud, Baudelaire, Keats. Vizuális kultúra: Eklektika, szecesszió és az izmusok meghatározó alkotói és művei. Ének-zene: Verdi, Puccini, Wagner, Debussy. Fizika: Tudósok, feltalálók: Faraday, Helmholz. Kémia: Meyer, Mengyelejev, Curie házaspár. Biológia-egészségtan: Pasteur, Darwin: evolúcióelmélet. Testnevelés és sport: Újkori olimpiák.
álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. (Pl. rabszolgakérdés, női emancipáció.) Tájékozódás térben és időben: – Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. gyarmatbirodalmak kiterjedése a XIX. század elején és végén.) – Események, jelenségek, tárgyak, személyek időrendbe állítása. (Pl. az olasz és a német egység megvalósulásának fő területi lépései.) Értelmező kulcsfogalmak
Változás és folyamatosság, ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, demokrácia, népképviselet, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, vallásüldözés, jogegyenlőség, emancipáció,
Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti kérdés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Lincoln, Fogalmak, ada- Rotschildok, Viktória királynő, XIII. Leó. Topográfia: Piemont, Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, tok Elzász-Lotaringia, Balkán. Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinoi ütközet), 1861– 65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte).
Tematikai egység
260
A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon
Órakeret 16 óra
Előzetes tudás
Megtorlás, önkényuralom és kiegyezés. Magyarország fejlődése a dualizmus korában, a Monarchia együtt élő népei, a nemzetiségek helyzete.
A tanuló megérti, hogy a szabadságharc idegen katonai erővel történt leverése nem járt együtt az összes vívmány megsemmisítésével, hiszen azok egy részére (pl. jobbágyfelszabadítás) az új hatalomnak is szüksége van saját helyzete stabilizálásához. Átlátja, hogy az új polgári világ kiépülése Magyarországon számos vonatkozásban értékteremtéssel és értékvesztéssel járt, így az európai élmezőnyhöz való felzárkózási kísérlete az eredmények mellett számos – akár máig ható – társadalmi, gazdasági és szellemi, ideológiai ellentA tematikai egység mondást is magában hordozott. Belátja, hogy Magyarországon a duanevelési-fejlesztési lizmus korában következett be a – máig meglévő – szakadás az elit- és a tömegkultúra között. céljai Megérti, hogy a kiegyezés reális kompromisszum volt, amely megfelelt a kor erőviszonyainak. Látja a kiegyezés hosszú távú hatásait Magyarország fejlődésére, mely folyamatban a hazai zsidó polgárság kiemelkedő szerepet játszott. Felismeri, hogy a dualizmus korában a magyar sajtó a modernizálódó magyar állam negyedik hatalmi ágává alakult. Képes különböző történelmi elbeszéléseket egybevetni egymással. Tud jeleneteket elbeszélni, erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Témák
Fejlesztési követelmények
A szabadságharcot követő megtorlás és önkényuralom
Kapcsolódási pontok
Ismeretszerzés, tanulás: – Példák gyűjtése a szabadságharcot követő A kiegyezés létrejötte és tarmegtorlás és üldöztetés talma. magyar, valamint más Államformák, államszervezet. nemzetiségű áldozatairól, formáiról, eszközeiről, A kiegyezéshez fűződő viták, méretéről. (Pl. a lengyel, a kiegyezés alternatívái. olasz és német származású honvéd tisztek kivégPolitikai élet, társadalmi válzése, a hazai zsidó kötozások és gazdasági fejlődés zösségekre kirótt hadia dualizmus korában. sarc.) Fölzárkózás, lemaradás; – Ismeretszerzés különböző Népesség, demográfia. írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból. Budapest világvárossá válása. (Pl. a dualizmuskori gyáripar.) A nemzetiségi kérdés alaku– Egy történelmi oknyomolása, a zsidó emancipáció. zás megtervezése.
Magyar nyelv és irodalom: Arany János: A walesi bárdok, a századforduló irodalmi élete (pl. a Nyugat).
A dualizmus válságjelei.
Fizika: Az elektrifikáció, a transzformátor, a villamos mozdony, a karburátor.
A tudomány és művészet a dualizmus korában.
261
Kritikai gondolkodás: – Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. az
Vizuális kultúra: Romantika és realizmus (pl. Munkácsy Mihály), a szecesszió és eklektika jellemzői (pl. Steindl Imre: Országház). Ének-zene: Liszt Ferenc, az operett születése, Bartók Béla, Kodály Zoltán. Földrajz: Folyamszabályozás, természetkárosítás, árvizek kiváltó okai.
Életmód a századfordulón.
aradi vértanúk búcsúlevelei, a tiszaeszlári vérvád képtelensége.) – Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján. (Pl. a kiegyezés mérlege Eötvös József és Kossuth Lajos írásai alapján.) – Feltevések megfogalmazása egyes jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. (Pl. a zsidó emancipáció okai, a zsidóság részvétele a modernizációban.) Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a dualizmus pártviszonyai.) – Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. (Pl. a dualista állam.) – Beszámoló, kiselőadás tartása történelmi forrásszövegek alapján. (Pl. dualizmuskori színházkultúra.) – Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. (Pl. jelenetek egy pesti kávéház mindennapjaiból.) Tájékozódás időben és térben: – Az európai történelem és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a kiegyezés létrejöttét elősegítő külpolitikai tényezők számbavétele.) – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. a magyarországi vasúthálózat fejlődése.)
262
Testnevelés és sport: Magyar olimpiai részvétel – Hajós Alfréd, magyar sikersportágak (pl. úszás, vívás). Informatika: Internetes forrásgyűjtés pl. a dualizmus kori élclapok (Bolond Miska, Borsszem Jankó, Üstökös) anyagából.
Értelmező kulcsfogalmak
Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, jelentőség.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, korfa, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, önkényuralom, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, vallás, jogegyenlőség, emancipáció,
Fogalmak, adatok
Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény, horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium. Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Jászi Oszkár, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám. Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina. Kronológia: 1849. október 6. (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvát-magyar kiegyezés), 1875–90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság).
Tematikai egység Előzetes tudás
Az első világháború és következményei
Órakeret 16 óra
A tudomány és technika fejlődésének új szakasza. Nagyhatalmi konfliktusok és a szövetségi rendszerek kialakulása. A keleti kérdés. A dualista monarchia válsága.
A tanuló megérti, hogy ugyanazzal a történelmi eseménnyel kapcso-
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
263
latban az okok és a következmények kiválasztása és logikai összerendezése között jelentős különbségek lehetnek. Érzékeli, hogy az okozati öszszefüggések feltárása közötti különbségek miatt lényeges eltérések lehetnek ugyanazon történelmi esemény bemutatása, értelmezése és értékelése között. Látja az első világháború kirobbanásához vezető okokat, és azok komplex jellegét. Felismeri, hogy a korábban kialakult nagyhatalmi egyensúly felbomlása, a gyarmatokért való versengés, a létrejövő katonai szövetségek, a fegyverkezési verseny és a megoldatlan balkáni helyzet együttesen vezetett a háborúhoz. Érti, hogy az új hadászati eszközök és módszerek alkalmazása elhúzódó harcokkal és óriási ember- és anyagi veszteséggel jártak, és minden állampolgárt érintettek. Felismeri a háború sajátos, az emberi történelemben ez idáig nem létező
új vonásait. Tisztában van a háború emberiségre gyakorolt romboló morális hatásaival. Ismeri és érti a trianoni trauma lényegét, máig tartó hatásainak mozgatórugóit. Megérti, hogy a későbbi győztesek olyan – sok tekintetben irracionális, megalázó – békeszerződéseket kényszerítettek rá a legyőzöttekre, melyekkel igazolni lehetett a háborús társadalmi áldozatvállalás értelmét, ugyanakkor ezek magukban hordozták egy újabb fegyveres konfliktus kényszerét. Reálisan értékeli a történelmi tényeket, figyelembe véve a háborút lezáró békerendszert. Felismeri a békerendszer keltette új ellentmondásokat, különös tekintettel a kelet-közép-európai régióra. Érti az oroszországi események társadalmi, gazdasági, ideológiai hátterét és az emberi történelem további alakulására gyakorolt hatásait. Látja, hogy a világháború Európa hatalmi pozícióvesztését, az Egyesült Államok centrális helyzetbe kerülését, a bolsevizmus hatalomra jutását, a tömegdemokráciák kialakulását, valamint a korábban egységesülő világpiac felbomlását eredményezte. Képes különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Önálló véleményt tud megfogalmazni történelmi eseményekről. Témák Az első világháború. Hadviselés. Magyarország az első világháborúban. A februári forradalom és a bolsevik hatalomátvétel. A diktatúra kiépülése SzovjetOroszországban. A háborús vereség következményei Magyarországon: az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása, az őszirózsás forradalom, a tanácsköztársaság. Az első világháborút lezáró békerendszer. A trianoni békediktátum. Kisebbség, többség, nemzetiségek. Új államok KözépEurópában. A határon túli magyarság sorsa. Kisállamok, nagyhatalmak.
264
Fejlesztési követelmények Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, diagramokból. (Pl. háborús veszteségek.) Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból. (Pl. haditudósítások, plakátok.) Információk gyűjtése múzeumokban. (Pl. a korszak helytörténeti vonatkozásai.)
Kapcsolódási pontok Földrajz: Európa domborzata és vízrajza. Magyar nyelv és irodalom: Móricz Zsigmond: Barbárok, Ady Endre, Babits Mihály háborús versei. Kémia: Hadászatban hasznosítható vegyi anyagok.
Mozgóképkultúra és médiaismeret: TömegkommunikáKritikai gondolkodás: ció, médiumok hatása a min Különböző szövegek, képek, plakátok, karikatúrák dennapi életre. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. (Pl. Ferenc József korának plakátjai, karikatúrái.) Tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. (Pl. hadicélok, haditervek – békecélok, békeelvek, és ezek megvalósulása.)
Kommunikáció: Esszé írása történelmitársadalmi témákról (Pl. a trianoni békediktátum hatásai.) Mások érvelésének összefoglalása és figyelembe vétele. A véleménykülönbségek tisztázása. (Pl. Magyarország részvétele a világháborúban.) Történetek dramatikus megjelenítése. (Pl. a magyar delegáció részvétele a béketárgyalásokon.) Tájékozódás térben és időben: Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a háború kiemelkedő eseményeinek időrendje.) Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai adatainak elhelyezése vaktérképen. (Pl. a békeszerződések területi vonatkozásai.) Értelmező kulcsfogalom
Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont.
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi kulcsgazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, fogalom politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, demokrácia, monarchia, köztársaság, parlamentarizmus, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, vallás, monoteizmus, vallásüldözés, antiklerikalizmus.
Fogalmak, adatok
265
Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror. Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami Ernő, Kun Béla, Aponyi Albert, Horthy Miklós.
Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország. Kronológia: 1914–18 (az első világháború), 1914. június 28. (a szarajevói merénylet) 1914. július 28. (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31. (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3. (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21. – augusztus 1. (a proletárdiktatúra időszaka), 1920. június 4.(a trianoni békediktátum aláírása).
Tematikai egység Előzetes tudás
Európa és a világ a két világháború között
Órakeret 18 óra
A gazdasági világválság és következményei az Egyesült Államokban és Európában, diktatúrák és diktátorok földrészünkön.
A tanuló átlátja, hogy a politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, akik diktatórikus rendszereket vezettek be. Ismeri a diktatúrák működési mechanizmusát; tudja, hogy faji vagy osztályalapon, a bűnbakképzés eszköztárát alkalmazva embercsoportokat bélyegeztek meg, telepítettek ki, vagy gyilkoltak meg, és a társadalmat „fenyegető veszélyre” való tekintettel mindenkinek korlátozták a szabadságjogait. Érti, hogy az emberek élete még akkor is különböző, ha ugyanabban a korban és ugyanabban az országban éltek, hiszen az adott korban is különböző gondolkodású emberek léteztek, ezért a korszakra jellemző A tematikai egység általános dolgok nem mindig igazak mindenkire. nevelési-fejlesztési A tanuló érti, hogy az Egyesült Államokban az 1920-as évek nagy gazcéljai dasági fejlődést és lényeges életmódbeli átalakulást hoztak (pl. az autók elterjedése), amelyet az évtized végi nagy válság követett. Látja, hogy a válságból való kilábalást különbözőképpen találták meg a világ vezető hatalmai és országai. Felismeri, hogy a háborús pusztítás, különösen a vereség és a gazdasági válságok egyik következménye a szélsőségek térnyerése. Belátja, hogy a korszakban megtörtént az elitkultúra és a tömegkultúra végérvényes szétválása. Tudja, hogy a korszakban hatalmas lépés történt a női emancipáció felé. Képes társadalmi-történelmi események összehasonlítására, értékrendek egybevetésére, azok értékelésére, saját álláspont megfogalmazására. Témák Az 1920-as évek politikai és gazdasági viszonyai. Demokráciák és tekintélyuralmi rendszerek Európában
266
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés különböző statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. a német vá-
Magyar nyelv és irodalom: Az avantgárd (pl. Apollinaire, Borges, Bulgakov, Faulkner, Thomas Mann, Orwell, Szolzsenyicin, Iszaak Babel).
a két világháború között. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Az olasz fasiszta állam és ideológia jellemzői. A kommunista diktatúra a Szovjetunióban. Az 1929-33-as világgazdasági válság jellemzői és következményei. Az Amerikai Egyesült Államok válasza a válságra: a New Deal. A nemzetiszocialista ideológia és a náci diktatúra jellemzői. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. A fanatizmus jellemzői és formái. Nemzetközi viszonyok a két világháború között. A gyarmatok helyzete. Tudomány és művészet a két világháború között. Korok, korstílusok. Életmód és mindennapok a két világháború között. Nők és férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák.
–
lasztások eredményei 1928–33 között; a munkanélküliség alakulása az Egyesült Államokban 1929–1937.) Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. a GULAG táborainak élete Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja című műve alapján.)
Kritikai gondolkodás: – Feltevések megfogalmazása egyes társadalmitörténelmi jelenségek okairól. (Pl. az antiszemitizmus okai.) – Különböző szövegek, hanganyagok stb. vizsgálata a hitelesség szempontjából. (Pl. különböző propagandafilmek elemzése.) – Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Gandhi és a polgári engedetlenségi mozgalom.) Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a világgazdasági válság jelenségei.) Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről. (Pl. Köztes-Európa nemzetiségi térképének összevetése az első világháború
267
Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, film jelentősége. Az avantgárd: Picasso: Guernica. Fényképek értelmezése. Ének-zene: Az avantgárd zene, a dzsessz. Biológia-egészségtan: Vitaminok, penicillin – antibiotikumok, védőoltások. Mozgóképkultúra és médiaismeret: A média kifejező eszközei és ezek hatásmechanizmusa. A korszak stílusirányzatai. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet – a berlini olimpia (1936). Informatika: Archív filmfelvételek keresése az interneten és elemzésük.
–
előtti és utáni államhatárokkal.) Történelmi időszakok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. (Pl. a hagyományos női szerep megváltozása fél évszázad alatt.)
Értelmező kulcsfogalmak
Változás és folyamatosság, ok és következmény, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, hatalmi ág, egyeduralom, monarchia, demokrácia, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömeg propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Róma tengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra. Fogalmak, adaSzemélyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, tok Gandhi. Topográfia: Köztes-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudéta-vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 1929– 1933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia).
Tematikai egység Előzetes tudás
Magyarország a két világháború között
Órakeret 16 óra
Politikusportrék a két világháború közötti Magyarországon. Trianon és következményei – a nemzeti összetartozás napja.
A tanuló felismeri, hogy önmagában az a tény, hogy egy történelmi A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
268
beszámolóban nincsenek valótlan tények és hamis állítások, nem biztosítja azt, hogy a beszámoló hiteles és megbízható képet ad az eseményekről. Félrevezető lehet például az, ha bizonyos tényeket nem említ, vagy olyan összefüggéseket sugall az események között, amelyek valójában nem lé-
teztek. Érti a kisebbségi lét problémáit, átérzi a határok által elszakított területeken kisebbségi sorba kényszerített magyarság helyzetét. Szélsőségektől mentesen értékeli az adott történelmi időszakot, annak eseményeit és személyiségeit. Tisztában van a külpolitikai alternatívákkal és képes azonosítani azok mozgatórugóit. Érti, hogy a két világháború közötti magyar fejlődés legfontosabb mozgatórugója a trianoni békeszerződés és annak hatásaira való reflektálás volt. Tudatosulnak benne a trianoni békeszerződés politikai életre, gazdaságra, társadalomra és közgondolkodásra gyakorolt hatásai. Képes különböző időszakokat bemutató történelmi térképek összehasonlítására, a különböző változások (területi, etnikai, demográfiai stb.) hátterének a feltárására. Témák A konszolidáció kezdete folyamata, jellemzői, eredményei és válsága. Államformák, államszervezet.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. (Pl. magyar gazdaság a két világháború között.) A válság és hatása: a belpoli- Különböző emberi magatikai élet változásai az 1930tartástípusok, élethelyzeas években. tek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. A magyar külpolitika céljai az egyes társadalmi csoés lehetőségei a két világháportok életkörülményei.) ború között. Kisállamok, nagyhatalmak. Kritikai gondolkodás: Feltevések megfogalmaA revízió lépései és politikai zása a történelmi szemékövetkezményei Magyarorlyiségek cselekedeteinek szágon. mozgatórugóiról. (Pl. Horthy Miklós politikai Társadalom és életmód Maéletpályája.) gyarországon a két világhá Történelmi – társadalmi ború között. adatok, modellek és elbeSzegények és gazdagok vilászélések elemzése a bizoga. Egyenlőség, emancipáció. nyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjáTudomány és művészet a két ból. (Pl. a magyar külpovilágháború között. litika mozgástere, alternatívái.) Tömegkultúra és -sport. Különböző hanganyagok, Tömegtájékoztatás, sajtó, filmek vizsgálata a törtépropaganda. nelmi hitelesség szempontjából. (Pl. a korabeli játékfilmekből kirajzolódó mindennapi élet és társa-
269
Kapcsolódási pontok Földrajz: Magyarország és KözépEurópa természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: A Nyugat mint folyóirat és mint mozgalom; József Attila; a népi írók; a határon túli irodalom. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Tömegkommunikáció, médiumok hatása a mindennapi életre, a magyar hangosfilmgyártás kezdetei. propaganda-eszközök Biológia-egészségtan: Szent-Györgyi Albert. Vizuális kultúra: avantgárd – Kassák Lajos. Informatika: Anyaggyűjtés tudatos és kritikus internethasználattal a revízió, irredentizmus témájában.
dalomkép összevetése a történeti valósággal). Kommunikáció: Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. (Pl. a korszak helytörténeti vonatkozásai.) Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény érthető megfogalmazása. (Pl. az antiszemitizmus témában.) Tájékozódás térben és időben: A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. a német befolyás erősödése és hatásai.) Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. (Pl. a revíziós politika eredményei 1938–39.) Értelmező kulcsfogalmak
Ok és következmény, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, monarchia, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, centrum, periféria, választójog, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió, irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, a nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula,
270
Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921–31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932–1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2. (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása).
Tematikai egység Előzetes tudás
A második világháború
Órakeret 15 óra
A második világháború jellemzői és következményei. Magyarország a második világháborúban. A holokauszt Európában és Magyarországon.
A tanuló ismeri az újfajta hadviselés jellegzetességeit és azok hatásait, a hátországot, a civil lakosságot sem kímélő modern totális háború jellemzőit és a tömegpusztító hadászati eszközök használatát. Feltárja a politikai antiszemitizmus megnyilvánulásai megerősödésének mozgatórugóit, azonosítja veszélyeit, Elítéli a diszkriminációt, és elutasítja az ún. fajelmélet következményeit (megkülönböztetés, jogfosztás, elkülönítés, deportálás, megsemmisítés). Tudja, hogy mennyi áldozattal, pusztítással járt a második világháború, és hogy a holokauszt az emberiség, valamint az egész magyarság tragéA tematikai egység diája. Belátja, hogy az ország számára veszteségként értelmezhető a nevelési-fejlesztési hazai zsidó származású művészek, tudósok, feltalálok emigrációba kényszerülése (pl. Bartók, Neumann, Teller). Megismer olyan történelmi céljai helyzeteket, amelyek a háborús viszonyok közötti népek, népcsoportok vagy személyek megmentését eredményezték. Megérti, miként került a háború során Magyarország kényszerpályára és ez milyen következményekkel járt az ország sorsát illetően. Képes önálló véleményt megfogalmazni társadalmi-történelmi eseményekről, azok főbb szereplőiről. Képes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és megvitatni, valamint a hatalmon lévők és a társadalom felelősségének mérlegelésére a hazánkat érintő alapvető tragédiákban (pl. a doni katasztrófa, a holokauszt). Témák
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A második világháború kitörése. Hadi és diplomáciai események a Szovjetunió elleni német támadásig. Békék, háború, hadviselés.
Ismeretszerzés, tanulás: – Ismeretszerzés szaktudományi munkákból. (Pl. Magyarország háborús veszteségeiről.) – Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból. (Pl. az első és második zsidótörvény.) – Emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. (Pl. kollabo-
Fizika: Nukleáris energia, atombomba.
A fordulat a háború menetében. A szövetségesek együttműködése és győzelme. Egyezmények, szövetségek.
271
Etika: Az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus. Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós, Semprun: A nagy utazás, Kertész Imre: Sorstalanság. Személyes történetek, naplók,
A második világháború jellemzői. A holokauszt.
ránsok, ellenállók, embermentők a második világháborúban.)
Magyarország háborúba lépése és részvétele a keleti fron- Kritikai gondolkodás: ton. – Híres emberek jellemzése (Pl. Churchill, a brit elKállay Miklós miniszterelszántság jelképe.) nöksége. – Értékrendek összehasonlítása, saját értékek tiszA német megszállás és nyilas tázása. (Pl. Göring-, uralom. Felszabadulás és Höss-idézetek alapján a szovjet megszállás. náci gondolkodásról.) – Történelmi-társadalmi Háborús veszteségeink. A jelenségek értékelése a zsidóüldözés társadalmi, saját értékrend alapján. eszmei háttere és holokauszt (Pl. holokauszt.) Magyarországon. – Filmek a történelmi hiteA fanatizmus jellemzői és lességének vizsgálata. formái. (Pl. A halál ötven órája [1965].) – Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára vonatkozóan (pl. Horthy Miklós emlékiratai kapcsán). – A zsidótörvények változásainak felismerése, az okok megkeresése. Kommunikáció: Események dramatikus megjelenítése. (Pl. Churchill és Roosevelt vitája a második front megnyitásának helyszínéről.) Érvelés: (pl A náci fajelmélet tarthatatlansága.) Tájékozódás időben és térben: – A történelmi tér változásainak leolvasása térképekről. (Pl. a náci Németország és a Szovjetunió terjeszkedése 1939– 1941.) – Kronológiai adatok rendezése.
272
memoárok Vizuális kultúra: A technikai képalkotás: fényképezés, a film jelentősége. Fényképek értelmezése (pl. Capa: A normandiai partraszállás fényképei) Mozgóképkultúra és médiaismeret: Videó-interjúk, visszaemlékezések, a videó-interjú, mint műfaj elemzése Informatika: Archív filmfelvételek keresése az interneten, és elemzésük.
Értelmező kulcsfogalmak
Változás és folyamatosság, ok és következmény, történelmi forrás, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességfogyás, migráció, életmód, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, diktatúra, közigazgatás, birodalom, szuverenitás, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot. Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam, Hirosima, Normandia, Újvidék, Kamenyec-podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély. Kronológia: 1939. augusztus 23. (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1. (Németország megtámadja LengyelorFogalmak, adaszágot, kitör a második világháború), 1941. június 22. (Németország megtok támadja a Szovjetuniót), 1942 (Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, elalameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata), 1944. június 6. (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945. május 9. (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6. (atomtámadás Hirosima ellen), 1945. szeptember 2. (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború). 1940. augusztus 30. (a második bécsi döntés), 1941. április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26. (Kassa bombázása), 1942–1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége), 1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19. (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15. (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21. (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon).
Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai
273
Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése
Órakeret 8 óra
A második világháború eseményei, a sztálinizmus jellemzői, az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági viszonyai, a gyarmatok helyzete a két világháború között.
A tanuló felismeri, hogy a katonai és a gazdasági erőviszonyok között
egység nevelési-fejlesztési céljai
lehetnek összefüggések. A katonai fölény azonban nem jelent feltétlenül gazdasági és kulturális fölényt. Felismeri és elítéli a diktatórikus rendszerek szabadságot korlátozó és versenyképtelen vonásait. Belátja, hogy a demokrácia a közös döntés intézményrendszerének az emberi jogokat leginkább biztosító formája. A tanuló értelmezi a háború utáni helyzetet és a megosztott világ kialakulásának folyamatát. Felismeri a hidegháború keltette helyi háborúk máig ható következményeit. Hiteles kép alakul ki benne a két tömbben élők különböző helyzetéről, mindennapjairól. Képes társadalmi-történelmi jelenségeket értékrendek alapján mérlegelni, társadalmi-történelmi témákat vizuálisan ábrázolni, valamint a történelmi időben történő sokoldalú tájékozódásra.
Témák
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A nyugati országok gazdasági és katonai integrációja. Az új világgazdasági rendszer kialakulása. Erőforrások és termelési kultúrák.
Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, vizuális rendezők készítése. (Pl. a két szuperhatalom jellemzőinek összegyűjtése.) A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. (Pl. Kelet-Közép-Európa országainak szovjetizálása.)
Magyar nyelv és irodalom: Orwell, Szolzsenyicin, Hrabal, Camus, Garcia Marquez.
A szovjet tömb kialakulása, jellemzői. A hidegháborús szembenállás, a kétpólusú világ, a megosztott Európa. Egyezmények, szövetségek. A gyarmati rendszer felbomlása (India, Kína), a „harmadik világ”. A közel-keleti konfliktusok. Izrael Állam létrejötte, az arab világ átalakulása.
Vizuális kultúra: A posztmodern, intermediális művészet.
Testnevelés és sport: OlimKommunikáció: piatörténet. Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a két szuperhatalom katonai kiadásai.) Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. (Pl. az iszlám fundamentalizmus okai, hatásai.) Tájékozódás térben és időben: Múltban élt emberek életének összehasonlítása a jelennel. (Pl. KözépEurópa államai a szocializmus időszakában és napjainkban.) Tanult helyek megkeresése a térképen. (Pl. a két tömb meghatározó álla-
274
Kémia: Hidrogénbomba, nukleáris fegyverek.
mai.) Történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, Értelmező kulcsfogalmak interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedeTartalmi lem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, kulcsfogalmak politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus. Személyek: Sztálin Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy Ben Gurion. Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság,), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 1962– 1965 (a második vatikáni zsinat),
Tematikai egység Előzetes tudás
Magyarország 1945–1956 között
Órakeret 10 óra
A szovjet megszállás és a kommunista diktatúra jellemzői. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai. A határon túli magyarság sorsa. Október 23. mint iskolai ünnepély.
A tanuló felismeri, hogy amikor egy esemény bekövetkeztének az okait kutatjuk, nemcsak azt a kérdést kell feltenni magunknak, hogy miért következett be az az esemény, hanem azt is, hogy miért nem valami más történt helyette. Látja a magyar és az egyetemes történelem összefüggéseit. Átlátja, hogy nehéz történelmi helyzetben az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük miként befolyásolja. A tematikai egység Megismeri és elítéli a totális kommunista diktatúra emberiség elleni nevelési-fejlesztési bűneit. Átérzi a szabadságharc hőseinek és áldozatainak a sorsát, szocéljai lidáris velük. Belátja, hogy a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra a lakosságot szabadságjogaiban korlátozta. A jogfosztások következményeként számosan emigrációba kényszerültek, amely az ország szempontjából veszteségként értelmezhető. Felismeri a szovjet megszállás és az ebből fakadó korlátozott állami szuverenitás következményeit. Megérti, hogy Magyarországnak 1956-
275
ban a rendkívül kedvezőtlen nemzetközi helyzetben, az erőegyensúlyra épülő politikai viszonyrendszerben nem sikerült kiszakadnia a szovjet tömbből. Felismeri, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc jelenlegi demokratikus rendünk egyik talpköve. Képes felhasználni különböző visszaemlékezők adatközléseit, kiszűrve azok szubjektív elemeit, objektív történelmi kép kialakítása céljából az adott korról. Témák
Fejlesztési követelmények
Magyarország szovjetizálása, a kommunista diktatúra kiépítése, jellemzői. Függetlenség és alávetettség.
Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből és megfigyeléséből. (Pl. az 1956os események résztvevőinek visszaemlékezéseiből.) A tanultak felhasználása új helyzetekben. (Pl. Magyarország szovjetizálása.) Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. Tóth Ilona ügye.) Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, vizuális rendezők készítése. (Pl. Magyar lakosság kivándorlásának és emigrációjának irányai, célállomásai [pl. Nyugat Európa országai, USA, Izrael] létszámadatai, és következményei.)
Az egypárti diktatúra működése a Rákosi-korszakban, valamint a gazdasági élet jellegzetességei. Világkép, eszmék, ideológiák, társadalomkritika. Életmód, életviszonyok, munka, sport, kultúra, szórakozás. Az 1956-os forradalom és szabadságharc okai, háttere, főbb eseményei, jellemzői, szereplői. Forradalom, reform és kompromisszum.
Kritikai gondolkodás: Feltételezések megfogalmazása híres emberek viselkedésének mozgatórugóiról. (Pl. Nagy Imre/Kádár János 1956-os szerepvállalása.) Érvek gyűjtése feltevések mellett és ellen, az érvek kritikai értékelése. (Pl. koncepciós perek.) Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Rákosi-korszak viccei.)
276
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek, híradók elemzése. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin. Informatika: Multimédia CD-ROM használatával Magyarország XX. századi eseményeinek és azok hátterének megismerése.
Kommunikáció: Beszélgetés egy történelmi témáról. (Pl. a Nyugat magatartása 1956-ban.) Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. az 1945. és 1947. évi választások eredményei.) Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. az 1956-os forradalom és környezete.) Értelmező kulcsfogalmak
Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, egyházüldözés, vallásszabadság.
Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció. Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, Fogalmak, adaKádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István. tok Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár. Kronológia: 1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947. február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 1956. október 23. (a forradalom kirobbanása), 1956. október 28. (a forradalom győ-
277
zelme), 1956. november 4. (szovjet támadás indul Magyarország ellen).
Tematikai egység Előzetes tudás
A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása
Órakeret 8 óra
A kétpólusú világ kialakulása a második világháborút követő években. A szovjet tömb és a nyugati integráció legfontosabb jellemzői. A hidegháborús szembenállás. A gyarmati rendszer felbomlása.
A tanuló érti és tudja, hogy milyen tényezők vezettek a kétpólusú világ-
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
rend megszűnéséhez. Felismeri a kommunista társadalmi-gazdasági berendezkedés fejlődésképtelenségét. Érti a két világrendszer közötti versengés legfontosabb mozgatórugóit, ismeri annak legfontosabb állomásait. Átlátja a leglényegesebb különbségeket a két szembenálló tömb országai között a politikai rendszer működése, a gazdaság, a társadalom és az életmód terén. Felismeri, hogy a modern technológia, a globalizációs folyamatok, a szabadság ideológiája és a kommunikációs rendszerek milyen szerepet töltöttek be a szovjet típusú rendszerek bukásában. Képes ismereteket meríteni különböző történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból. Ezek tanulmányozását követően kialakult álláspontját képes vitában megvédeni.
Témák
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Szovjet-amerikai konfliktusok, a versengés és együttműködés formái, területei.
Ismeretszerzés, tanulás: Különböző élethelyzetek megfigyelése. (Pl. mindennapi élet a vasfüggöny két oldalán.) Egy történelmi oknyomozás megtervezése. (Pl. az SZKP XX. kongresszusa.)
Mozgóképkultúra és médiaismeret: Tömegkommunikáció, a média és a mindennapi élet.
Demokrácia és a fogyasztói társadalom nyugaton – diktatúra és hiánygazdaság keleten. A vallások, az életmód (szabadidő, sport, turizmus) és a kulturális szokások (divat, zene) változásai a korszakban.
Kritikai gondolkodás: Feltevések történelmi személyiségek cselekedeteinek mozgatórugóiról. (Pl. szovjet és amerikai politikusok szerepe a korA kétpólusú világrend megszakban.) szűnése: Németország egyesí- Elbeszélések, filmek tése, a Szovjetunió és Jugoszvizsgálata a hitelesség lávia szétesése. szempontjából. (Pl. A mások élete [2006].) Mindennapi élethelyzetek
278
Informatika: Neumann János és a modern számítógépek. Az internet. Biológia-egészségtan: A DNS és a géntechnológia. Fizika: Az űrkutatás. Ének-zene: A beat és a rock. Szórakoztató zenei műfajok.
elbeszélése, eljátszása a különböző szereplők nézőpontjából. (Pl. a hippimozgalom.) Kommunikáció: Képi és egyéb információk elemzése. (Pl. szovjet és amerikai karikatúrák elemzése.) Tájékozódás térben és időben: Kronológiai adatok rendezése. (Pl. a hidegháború, enyhülés, kis hidegháború.) Egyszerű térképvázlatok készítése. Történelmi idő, ok és következmény, történelmi források, tény és bizonyíték, Értelmező kulcsfogalmak interpretáció, történelmi nézőpont. Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedeTartalmi lem, pénzgazdálkodás, piac, piacgazdaság, gazdasági válság, adó, kulcsfogalmak politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, emberi jog, állampolgári jog, diktatúra, birodalom, szuverenitás, centrum, periféria, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippi mozgalom, olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon. Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál. Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár. Kronológia: 1964–1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”),.1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra szállás), 1972 (SALT-1 szerződés), 1975 (a helsinki értekezlet), 1979 (SALT-2 szerződés, szovjet csapatok Afganisztánban), ), 1989 (a keletközép-európai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az Öböl-háború kirobbanása).
Tematikai egység
279
A Kádár-korszak
Órakeret 10 óra
Előzetes tudás
A Kádár-korszak legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális jellemzői. A szocialista rendszer válságának okai. A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői.
A tanuló családtagjain keresztül tájékozódik a megélt és megírt történelem különbözőségeiről. Tudatosítja a hatalom által a társadalomra kényszerített kompromiszszum jellemzőit és hatásait. Átlátja a szocialista időszak Magyarország további történelmére és jelenére gyakorolt hatásait. Megérti, hogy Kádár János személye és a nevével fémjelzett korszak miért osztja meg ma is a közvéleményt. A tematikai egység A tanuló megismeri az 1956-os forradalom és szabadságharcot követő nevelési-fejlesztési kegyetlen megtorlás tényeit, a törvénytelen bírósági tárgyalások, ítélecéljai tek jellemzőit. Ismeri a Kádár-rendszer jellegét és tisztában van annak mozgásterével. Képes sokoldalúan elemezni a Kádár-rendszer válságának és bukásának okait, körülményeit, felismeri a rendszer lényegi reformálhatatlanságát. Ismeri a békés rendszerváltozás menetét. Képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, meghatározott álláspontok cáfolására, véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására. Témák
Fejlesztési követelmények
Megtorlás és a konszolidáció. Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai Gazdasági reformok, táblázatokból, diagratársadalmi változások a mokból. (Pl. a földterüleKádár-korszakban. tek nagyságának változása 1956–1980 között.) Életmód és mindennapok, a Ismeretszerzés írásos szellemi- és sportélet. forrásokból. (Pl. a gazdasági mechanizmus reA Kádár-rendszer válsága, a formja.) külpolitikai változások és az Emberi magatartástípuellenzéki mozgalmak. sok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések A rendszerváltozás „forgatólevonása. (Pl. a Kádárkönyve”, mérlege, nyertesek korszak besúgói; ellenzéés vesztesek. ke.) Forradalom, reform és kompromisszum. Kritikai gondolkodás: Feltevések megfogalmaNemzeti és etnikai kisebbsézása egyes társadalmigek Magyarországon a kétpótörténelmi jelenségek hátlusú világ időszakában. teréről. (Pl. a magyar tárNépesség, demográfia. sadalom megbékélése a kádári hatalommal.) A határon túli és a világban Tételmondat meghatároszétszóródott magyarság zása, szövegtömörítés. helyzete a kétpólusú világ (Pl. a rendszerváltó páridőszakában. tok programjai.)
280
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Németh László, Nagy László, Sütő András, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Örkény István. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Dokumentumfilmek, híradók elemzése; stílusirányzatok: budapesti iskola. Testnevelés és sport: Olimpiatörténet, magyar részvétel és sikerek a korszak olimpiáin.
Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. (Pl. a Kádár-korszak viccei.) Kommunikáció: – Folyamatábra, diagram készítése. (Pl. a parlamenti patkó az 1990-es választás után.) – Beszámoló, kiselőadás tartása (Pl. ifjúsági szubkultúrák a Kádárkorszakban címmel.) Tájékozódás időben és térben: A világtörténet, az európai és a magyar történelem kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. összehasonlító kronológiai táblázat készítése.) Értelmező kulcsfogalmak
Ok és következmény, történelmi forrás, tény és bizonyíték, interpretáció, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrások, gazdasági szereplők, gazdasági kapcsolatok, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, adó, politika, állam, államforma, köztársaság, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, emberi jog, állampolgári jog, vallás, vallásüldözés, vallásszabadság.
Fogalmak, adatok
Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat,besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, FIDESZ, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság. Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede. Topográfia: Salgótarján, Szászhalombatta, Monor, Lakitelek, BősNagymaros. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megál-
281
lapodás, Mindszenty József elhagyja Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és társainak újratemetése), 1989. október 23. (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról).
Tematikai egység
Előzetes tudás
Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése
Órakeret 8 óra
Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban. Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció, klímaváltozás.
A tanuló tisztázza álláspontját a globalizációval kapcsolatban, annak előnyei és hátrányai ismeretében. Azonosul a fő morális célokkal (demokrácia, antirasszizmus, háborúellenesség), felismerve azok esetenkénti ellentmondásait is. Képes a demokratikus értékek ismeretében a történelmi-társadalmi kérdések, folyamatok árnyalt megítélésére, érti a felelős állampolgári magatartás lényegét. Kialakul benne a környezettudatos magatartás, ismeri az ehhez kapcsolóTantárgyi fejlesz- dó egyéni feladatokat, valamint felismeri a társadalom egészének érdekeit. tési célok Megismeri a globalizáció fő mozgatórugóit, és tisztában vannak a világ fejlődésére gyakorolt hatásaival. Képes a globalizációs folyamatok, kihívások és az egységesülő Európa előnyeinek és hátrányainak sokoldalú feldolgozására. Képes önálló esszé készítéséhez önálló kérdések világos megfogalmazására, és magának az esszének a megírására is. Képes más iskolai tantárgyak ismeretanyagának a felhasználására is. Témák
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az információs – technikai forradalom és a tudásipar. A globális világgazdaság új kihívásai és ellenmondásai. Technikai fejlődés feltételei és következményei. Erőforrások és termelési kultúrák.
Földrajz: Az EU kialakulása, jellemzői, tagállamai; globális világgazdaság napjainkban, globális környezeti problémák; népesség, népesedés, urbanizáció; fejlődő és fejlett országok gazdaságának jellemzői; Kína.
A fenntarthatóság dilemmái. A civilizációk, kultúrák közötti ellentétek kiéleződése.
Ismeretszerzés, tanulás: Az internet felhasználása történelmi ismeretek szerzésére. (Pl. atomfegyverrel rendelkező országok az ezredforduló után.) Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. (Pl. a mai hatalmi viszonyokat bemutató ábra.)
Az egypólusútól a többpólusú világrend felé.
Kritikai gondolkodás: Adatok, modellek, elbe-
282
Informatika: Információk gyűjtése az internetről. Bemutatók, dokumentumok készítése. Információs társadalom.
A mediatizált világ. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban. Tömegtájékoztatás, sajtó, propaganda. Az Európai Unió alapelvei, intézményei, működése és problémái.
szélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. (Pl. globális világ fejlődésének határai.) Erkölcsi kérdéseket felvető helyzetek felismerése, bemutatása. (Pl. klónozás)
Információkeresés, információ-felhasználás. Etika; filozófia: Korunk erkölcsi kihívásai. Ének-zene: Világzene.
Kommunikáció: Tabló készítése önállóan gyűjtött képekből. (Pl. globális környezeti problémák.) Beszélgetés (vita) társadalmi, történelmi témákról. (Pl. Brazília, Oroszország, India, Kína) megnövekedett szerepe.) Tájékozódás térben és időben: A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. (Pl. centrumok és perifériák napjainkban.) Értelmező kulcsfogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, tény és bizonyíték, történelmi nézőpont.
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, Tartalmi kulcsgazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskefogalmak delem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak, adatok
283
Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush.
Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EUhoz, köztük Magyarország is).
Tematikai egység Előzetes tudás
A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon
Órakeret 6 óra
A magyar rendszerváltozás fordulópontjai és főszereplői. A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon. A szomszédos országokban élő magyarság sorsa.
A tanuló híve és őrzője demokratikus rendszerünk vívmányainak, elkötelezettje a továbbfejlesztésének. Felismeri a közösségi és egyéni érdekek ütközését, kiegyenlítési törekvéseit a társadalomban. Megérti a kisebbségi lét problémáit a Magyarországon élő etnikai és kulturális kisebbségek, illetve a határokon túl élő magyar kisebbség szempontjából egyaránt. A tanuló átlátja a békés rendszerváltás jelentőségét és tudatosulnak benne annak árnyoldalai, ellentmondásai (pl. forradalomszerű átalakuA tematikai egység lások társadalmi egyeztetés nélkül). Belátja, hogy a rendszerváltozásnak nevelési-fejlesztési nyertesei és vesztesei egyaránt voltak, nem mindig a társadalmi igazságosságnak megfelelően. Tisztában van a rendszerváltozás előtti és az azt céljai követő időszak politikai és gazdasági rendszere közötti legfontosabb különbségekkel. Reális kép alakul ki benne Magyarország szerepéről és lehetőségeiről az európai integráción belül, továbbá ismeri fontosabb külkapcsolatait, és tudatosul benne a jelentősebb nemzetiségi és emigráns közösségek híd-szerepe. Képes a nemzet, kisebbség és a helyi társadalmak fogalmak szakszerű használatára. Érvekkel is alátámasztott véleményt tud megfogalmazni az elmúlt évtizedek hazai gazdasági-társadalmi folyamatairól. Ismeretek A posztszocialista régió és Magyarország helyzete, problémái 1990 után.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. A közjogi rendszer jogállami (Pl. Magyarország deátalakítása és intézményrendmográfiai helyzete.) szere 1990 után. Magatartástípusok, életHatalommegosztás formái, helyzetek megfigyelése, színterei. következtetések levonása. (Pl. kisebbségek határon A piacgazdaságra való áttéinnen és túl.) rés és az átalakulás ellent Az internet felhasználása mondásai, regionális gazdatörténelmi ismeretek sági különbségek. szerzésére. (Pl. Magya-
284
Kapcsolódási pontok Informatika: Információkeresés, információ-felhasználás. Matematika: Diagramok, táblázatok, grafikonok – adatleolvasás, készítés, értelmezés, statisztikai fogalmak ismerete. Etika; filozófia: Korunk erkölcsi kihívásai.
Magyarország euroatlanti csatlakozásának folyamata Fölzárkózás, lemaradás. A társadalmi egyenlőtlenségek és a mobilitás problémái. A magyarországi cigányok (romák). Nők, férfiak életmódja és társadalmi helyzete, életformák, szegények és gazdagok világa. A határon túli magyarság helyzete. Magyarok a nagyvilágban. Kisebbség, többség, nemzetiségek.
rország és az Európai Unió kapcsolata.) Kritikai gondolkodás: Különbségek felismerése, a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. (Pl. Magyarország államberendezkedésének változásai a XX. század folyamán.) Kommunikáció: Beszélgetés (vita) egy társadalmi, történelmi témáról. Saját vélemény megfogalmazása. (Pl. cigányság romák integrációja.) Események, történetek, jelenségek dramatikus megjelenítése. (Pl. hajléktalansors, munkanélküliség, a mélyszegénység problémái.) Tájékozódás térben és időben: Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból. (Pl. Magyarország népesedési viszonyainak, az életkörülmények változásainak bemutatása.)
Értelmező kulcsfogalmak
Történelmi idő, változás és folyamatosság, tények és bizonyítékok, történelmi nézőpont.
Tartalmi kulcsfogalmak
Társadalom, társadalmi csoport, identitás, társadalmi mobilitás, felemelkedés, lesüllyedés, elit réteg, középréteg, alsó réteg, népesedés, népességrobbanás, migráció, életmód, város, nemzet, nemzetiség, gazdaság, gazdasági tevékenység, gazdasági rendszer, termelés, erőforrás, gazdasági szereplő, gazdasági kapcsolat, gazdasági teljesítmény, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, gazdasági válság, adó, centrum, periféria, politika, állam, államforma, államszervezet, parlamentarizmus, közigazgatás, önkormányzat, szuverenitás, népképviselet, demokrácia, diktatúra, vallás, vallásüldözés.
Fogalmak,
Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerke-
285
adatok
zet, munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, integráció, népszavazás. ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság. Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter. Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz).
Társadalmi ismeretek
Tematikai egység
Órakeret 4 óra
A társadalmi tagozódással kapcsolatos korábbi történelmi és földrajzi ismeretek, valamint személyes tapasztalatok.
Előzetes tudás
A társadalom makro- és mikrostruktúráját alkotó elemek azonosítása. A társadalom tagoltságából eredő egyenlőtlenségek felismertetése, ezek A tematikai egység okainak azonosítása. nevelési-fejlesztési A társadalmi felelősségvállalás elvi szükségességének megértetése és céljai néhány gyakorlati módjának megismertetése. A kisközösségek szerepe a helyi, lokális és országos ügyek alakításában. Ismeretek
Fejlesztési feladatok
Családformák a mai világban. Ismeretszerzés, tanulás: Kortárscsoport és ifjúsági Családtípusok azonosítászubkultúrák. sa és jellemzése személyes tapasztalatok és a A helyi társadalom, a civil médiából vett példák társadalom és az önkéntesség. alapján. Nemzet és nemzetiség. Kulturális és etnikai kisebbségek Magyarországon.
Kritikai gondolkodás: A nemzeti-, a középeurópai-, valamint az európai identitás értelmezéEsélyegyenlőtlenség és hátráse. nyos társadalmi helyzet. Társadalmi felelősségvállalás és Kommunikáció: szolidaritás. – Aktuális szocializációs kérdések, dilemmák és A nagy ellátórendszerek problémák megvitatása. (egészségügy, társadalom– A többes identitás fogalbiztosítás, oktatás) mának és gyakorlati érmegismerése. vényesülésének megvitatása. – Egy nemzeti kisebbség, valamint egy hátrányos helyzetű társadalmi csoport életének bemutatása szóban vagy írásban. Kulcsfogalmak
286
Kapcsolódási pontok Földrajz: Magyarország régiói; demográfiai mutatók; a magyar tájak kulturális, néprajzi értékei. Etika: Társadalmi szolidaritás. Többség és kisebbség.
Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség.
Fogalmak
Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség.
Állampolgári ismeretek
Tematikai egység
Órakeret 4 óra
A politikai rendszerek és az állampolgárok közötti viszony történelmi formáinak ismerete. Az iskolai diákönkormányzat működésével kapcsolatos tapasztalatok.
Előzetes tudás
Az aktív és felelős állampolgársághoz szükséges ismeretek és készségek megerősítése. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megismerése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek tudatosítása. Az ezek A tematikai egység gyakorlásához kapcsolódó legfontosabb tevékenységi formák azonosítánevelési-fejlesztési sa. céljai A magyarországi és az uniós politikai rendszer legfőbb elemeinek megismertetése, a politikai részvétel jelentőségének tudatosítása. Az új Alaptörvény szellemiségének és fontosabb pontjainak feldolgozása. Ismeretek
Fejlesztési feladatok
Állampolgári jogok és kötelességek.
Ismeretszerzés, tanulás: – A magyarországi országgyűlési választások moMagyarország és az Európai dellezése. Unió politikai intézményrend- – A hazai helyhatósági vászere. lasztások működési mechanizmusának modellezéA magyar és az európai álse. lampolgárság legfontosabb ismérvei. Kritikai gondolkodás: – Az állampolgári jogok és A magyar választási rendszer kötelességek kölcsönös (országgyűlési és helyhatósáviszonyrendszerének gi választások). elemzése. A politikai részvétel formái. – A felelősségteljes válaszA közvetett és a közvetlen detói magatartás értelmezémokrácia eszköztára. se. – A többes állampolgárság fogalmának értelmezése. Kulcsfogalmak
Fogalmak
287
Kapcsolódási pontok Földrajz: Az Európai Unió kialakulása és működésének jellemzői. Etika: Törvény és lelkiismeret.
Állam, állampolgár, politika, intézmény. Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, párt, parlamenti küszöb, állampolgári jogok biztosa, Állami Számvevőszék.
Tematikai egység Előzetes tudás
Pénzügyi és gazdasági kultúra
Órakeret 5 óra
A bankok működésével kapcsolatos gazdaságföldrajzi ismeretek. A gazdálkodással és a pénzkezeléssel kapcsolatos személyes tapasztalatok.
Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak megismertetése, a gazA tematikai egység dasági folyamatok fő hatótényezőinek megértetése. nevelési-fejlesztési A tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elveinek megismerése, céljai elfogadása. Ismeretek
Fejlesztési feladatok
Az állam gazdasági szerepvál- Ismeretszerzés, tanulás: lalása és kapcsolata a gazda- – Az adók és járulékok szeság különböző szereplőivel. repének megértése a moAz állam bevételei. Az állam dern nemzetgazdaságok stabilizációs, redisztribúciós működésében. és tőkeallokációs feladatai. – A vállalkozási formák különbségeinek megértéA költségvetési és a monetáris se, különféle példák elempolitika eszköztára, szerepe a zése révén. gazdaságpolitikai célok meg- – A banki és a nem banki valósításában. pénzügyi közvetítők sajátos gazdasági szerepeinek A pénzpiac működése, megtaazonosítása. karítók és forrásigénylők. A – Néhány hazai vállalkozás pénzügyi közvetítők helye a és a vállalkozói életforma nemzetgazdaságban. megismerése példákon keresztül. A vállalkozások helye a nemzetgazdaságban, szerepük a Kritikai gondolkodás: GDP megtermelésében. – A tőkeszerzés különféle Vállalkozási formák. Vállallehetőségeinek (tőzsde, kozások létrehozása és műértékpapírok, lízing) öszködtetése. A vállalkozások és szehasonlítása. a piac kapcsolata. – Az állami szerepvállalás Az üzleti terv. és az adózás közötti kapcsolatok feltárása. – A pénzügyekkel, gazdasággal foglalkozó írott, vagy audiovizuális médiaszövegek elemzése és feldolgozása. – Vázlatos üzleti terv készítése szituációs gyakorlat keretében. – Vita az adózási morállal kapcsolatos kérdésekről. Kulcsfogalmak Állam, gazdaság, piac, pénz.
288
Kapcsolódási pontok Földrajz: A modern pénzügyi közvetítőrendszer a világgazdaságban (pénzügyi piacok, nemzetközi monetáris intézmények, nemzetközi tőkeáramlás, környezeti problémák, fenntarthatóság és az állam). Etika: A felelősség új dimenziói a globalizáció korában.
Fogalmak
Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék, költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosító társaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer.
Tematikai egység Előzetes tudás
Munkavállalás
Órakeret 5 óra
Diákmunka során szerzett személyes tapasztalatok. A környezet munkával kapcsolatos mintáinak ismerete.
Az alapvető munkavállalói jogok és kötelezettségek tudatosítása. A tematikai egység A munkába állás folyamatának és az alkalmazotti lét néhány fontos jelnevelési-fejlesztési lemzőjének megismertetése. A munkatevékenység emberformáló és értékteremtő erejének felismerécéljai se, elfogadása. Ismeretek
Fejlesztési feladatok
A munkaerő és a piac kapcso- Ismeretszerzés, tanulás: lata. Munkaerőpiaci elvárá– Munkaerőpiaci informások itthon és külföldön. ciók gyűjtése, a magyarországi és az uniós leheSzakképzettség. Álláskeresési tőségek feltérképezése technikák. Pályakezdés, beil(állások és elvárások). leszkedés a munkahelyi közös- – Egy állás elnyeréséhez ségbe. kapcsolódó lépések megismerése, tapasztalatok Munkajogi alapok. Foglalkozszerzése a dokumentumok tatási formák. kezelésével kapcsolatban A munkaszerződés tartalma. (álláshirdetés, tájékozódás, önéletrajz, motiváciA munkaviszonyhoz kapcsolóós levél, interjú, munkadó jogok és kötelezettségek szerződés). (munkaszerződés, bérszámí– A munkaviszonyhoz kaptás, adózás, egészségbiztosítás csolódó adózási, egésés nyugdíjbiztosítás, kollektív zség- és társadalombiztoszerződés). sítási teendők modellezése. A munkaviszony megszűnése, – Saját bankszámla nyitámunkanélküli ellátás, álláskesának, bankkártya kiválresési támogatás, visszatérés tásának és az internetes a foglalkoztatásba. bankfiók használatának modellezése. – Tájékozódás a munkanélküliek ellátásáról, átképzési és visszatérési lehe-
289
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Tájékozódás listaszerű, nem folyamatos szövegekben. Ismerkedés az olyan, végrehajtásra szánt, aktusszerű szövegekkel, mint a számla, az önéletrajz, a szerződés és az adóbevallás. Informatika: Információk gyűjtése az internetről. Bemutatók, dokumentumok készítése.
tőségekről a területileg illetékes hivatalokon keresztül. Kommunikáció: – A munkahelyi közösségbe való beilleszkedés problémáinak modellezése szerepjáték keretében. – Az egyéni és a vállalati érdek ütközését megjelenítő viták szervezése. Kulcsfogalmak Gazdaság, piac, munka. Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedeFogalmak lemadó, egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás. Tematikai egység Előzetes tudás
Rendszerező ismétlés
Órakeret 18 óra
A középiskolai történelem, társadalom és állampolgári ismeretanyag.
A tematikai egy- Az érettségi témakörök rendszerező ismétlése során felkészülés az érettségi ség nevelési- vizsgára. fejlesztési céljai Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események rendszerező feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti öntudat és aktív állampolgárságra nevelés. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, ok-okozati összefüggések felismerése (pl. a globalizáció felerősödése és a lokális közösségek megerősödése) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, ezeknek jelenre vonatkoztatása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek sokoldalú élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek árnyalt felismerése, több szempontú értékelése. A fejlesztés várt A civilizációk története jellegzetes sémájának alkalmazása újkori és moeredményei a dernkori egyetemes történelemre. két évfolyamos A történelem értelmezését segítő kulcsfogalmak és egyéb egyedi fogalmak ciklus végén rendszeres és szakszerű alkalmazása révén, többoldalú történelmi tájékozódás és árnyalt gondolkodás. Ismerje fel a tanuló, hogy az utókor, a történelmi emlékezet a nagy történelmi személyiségek tevékenységét többféle módon és szempont szerint értékeli, egyben legyen képes saját értékítélete megfogalmazásakor a közösség hosszú távú nézőpontját alkalmazni. Ismerje a XIX-XX. század kisebb korszakainak megnevezését, illetve egyegy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait az 1848–1849-es szabadságharc leverésétől az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig. Legyen képes e bonyolult történelmi folyamat meghatározó összefüggéseit, szereplőit
290
beazonosítani, valamint legyen képes egy-egy korszak főbb kérdéseinek problémaközpontú bemutatására, elemzésére. Ismerje az új- és modernkorban meghatározó egyetemes és magyar történelem eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy a XIX–XX. században lényegesen átalakult Európa társadalma és gazdasága (polgárosodás, iparosodás) és ezzel párhuzamosan új eszmeáramlatok, politikai mozgalmak, pártok jelennek meg. Ismerje fel, hogy az Egyesült Államok milyen körülmények között vált a mai világ vezető hatalmává és mutasson rá az ebből fakadó ellentmondásokra. Tudja a trianoni békediktátum máig tartó hatását, következményeit értékelni és legyen képes a határon túli magyarság sorskérdéseit felismerni. Tudja a demokratikus és diktatórikus államberendezkedések közötti különbségeket, legyen képes a demokratikus berendezkedés előnyeit és működési nehézségeit egyaránt felismerni és azokat elemezni. Ismerje fel a tanuló a világot – és benne hazánkat is – fenyegető veszélyeket (pl. túlnépesedés, betegségek, elszegényesedés, munkanélküliség, élelmiszerválság, tömeges migráció). Tudjon élni a globalizáció előnyeivel, benne az európai állampolgársággal. Ismerje az alapvető emberi jogokat, valamint állampolgári jogokat és kötelezettségeket, Magyarország politikai rendszerének legfontosabb intézményeit, értse a választási rendszer működését. Legyen képes ismereteket meríteni különböző ismeretforrásokból, történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvekből, atlaszokból, szaktudományi munkákból, legyen képes ezek segítségével történelmi oknyomozásra. Jusson el kiselőadások, beszámolók önálló jegyzetelése szintjére. Legyen képes az internetet kritikus és tudatos használatára történelmi, filozófia- és etikatörténeti ismeretek megszerzése érdekében. Legyen képes különböző történelmi elbeszéléseket (pl. emlékiratok) összehasonlítani a narráció módja alapján. Legyen képes a különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálatára és megítélésére a történelmi hitelesség szempontjából. Legyen képes történelmi jeleneteket elbeszélni, adott esetben eljátszani különböző szempontokból. Legyen képes erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket felismerni és bemutatni. Fogalmazzon meg önálló véleményt társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. Legyen képes mások érvelésének összefoglalására, értékelésére és figyelembe vételére, a meghatározott álláspontok cáfolására, a véleménykülönbségek tisztázására, valamint a saját álláspont gazdagítására is. Legyen képes történelmi-társadalmi adatokat, modelleket és elbeszéléseket elemezni a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. Legyen képes összehasonlítani társadalmi-történelmi jelenségeket strukturális és funkcionális szempontok alapján. Legyen képes értékrendek összehasonlítására, saját értékek tisztázására. Értékelje a társadalmi-történelmi jelenségeket az értékrendek alapján. Legyen képes történelmi-társadalmi témákat vizuálisan ábrázolni, esszét írni (filozófiai kérdésekről is), ennek kapcsán kérdéseket világosan megfogalmazni. Legyen képes a történelmi időben történő sokoldalú tájékozódásra. Legyen
képes a különböző időszakot bemutató történelmi térképek összehasonlítása során a változások (pl. területi változások, népsűrűség, vallási megosztottság stb.) hátterének feltárására. Legyen képes a nemzet, a kisebbség fogalmának és a helyi társadalom fogalmának szakszerű használatára, tudjon érvelni a társadalmi felelősségvállalás, illetve a szolidaritás fontossága mellett. Legyen képes átlátni a nemzetgazdaság, a bankrendszer, a vállalkozási formák működésének legfontosabb szabályait. Legyen képes munkavállalással összefüggő, a munkaviszonyhoz kapcsolódó adózási, egészség- és társadalombiztosítási kötelezettségek, illetve szolgáltatások rendszerét átlátni.
B IO L Ó GIA -E GÉ S ZS É GT AN
A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy a tanulók – az élő természettel kapcsolatos ismereteiket elmélyítve és gazdagítva - egyre jobban megismerjék és megértsék az élő természet belső rendjét, a szerveződési szintek működésének jellegzetes módjait és funkcióit, beleértve az ember testi-lelki egészségét fenntartó tényezőket. E cél teljesülése közben fejlődnek tanulási képességeik: jártasságot szereznek tudásunk forrásainak feldolgozásában, érvényességi körének megítélésében és az új ismeretek önálló megszerzésében. Felkészülnek az ok-okozati összefüggéseket kereső, megértő és kritikus gondolkodásra, és egyre gyakorlottabban ismerik fel az áltudományos, megtévesztő propagandát, amelynek így elutasítására is képessé válhatnak. Mivel a NAT kiemelt célkitűzése a természettudományos műveltség erősítése, a gimnáziumi biológia tananyagának feldolgozása során fontos, hogy a tanulás folyamata a mindennapi élethez, a gyakorlathoz is kapcsolódó jelenségekből indulva vezessen el a mindennapi életben tapasztalható problémák megoldására is felhasználható ismeretekhez. Ez nemcsak a környező élővilág és saját szervezetünk jelenségeinek megértését teszi lehetővé, de alapot ad a tanulók környezet- és egészségtudatos magatartásának alakításához is. E célokkal összefüggésben a gimnáziumi biológiatanítás olyan természetszemlélet és biológiai műveltség kialakítására törekszik, amely alapot adhat egy kritikusan gondolkodó, önmagáért, a szűkebb-tágabb közösségért és a környezetért is felelősséget vállalni tudó magatartás és állampolgári gyakorlat megvalósulásához. A biológia különleges helyet foglal el a természettudományok között, hiszen vizsgálódási köre az élővilág. Tanulmányozása során a diákok nemcsak az élővilág állandóságának és változékonyságának alapjait és az élővilág egységét ismerik meg, hanem az embernek az élővilág evolúciójában elfoglalt helyét is. Fontos, hogy megértsék az ebből az egyedülálló helyzetből adódó szabadságot és felelősséget. Biológiai tanulmányaik hozzásegítik a fiatalokat a természeti, társadalmi és gazdasági rendszerek szoros kapcsolatának és rendkívüli összetettségének megértéséhez. Fontos belátniuk, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz természettudományos ismeretek is szükségesek. A biológia tanulása közben a tanulók egyre rutinosabbá válnak a természettudományos megismerési módszerek használatában. A tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek, az önálló és a csoportmunka során a nyomtatott és
elektronikus anyagok feldolgozása fejlesztik együttműködési készségüket, és ezen keresztül segítik az emberek sokféleségének értékként való elfogadását. A középfokú biológia tanulása során a megfigyelések, ismeretek megfogalmazása révén gazdagodik a tanulók anyanyelvi kifejezőkészsége. Egyre gyakorlottabbá válnak az objektív szemléletű leírásban, tapasztalataik esztétikus rögzítésében, az önálló ismeretszerzésben és a problémamegoldásban. A kritikus, önálló információszerzés, a médiatudatosság, a tudománytörténeti tájékozódás az európai és a hazai kultúra megbecsülését erősíti. A fenntartható gazdálkodás feladatainak megfogalmazása a természeti feltételekkel és a nemzeti hagyományokkal összhangban álló gazdasági és vállalkozói kompetenciákat is fejleszti. Az egészségét fenntartó és az azt fenyegető tényezők megismerése segít az egészségtudatos magatartás kialakításában és megvalósításában. A biológiának a minden ember számára nélkülözhetetlen ismereteket és képességeket közvetítő műveltségkép eredményes közvetítése érdekében a kerettanterv a tematikai egységek feldolgozását gyakorlati problémák, jelenségek és gyakorlati alkalmazások fölsorolásával támogatja. 9–10. évfolyam A gimnáziumi biológia tantárgy tartalmi felépítése a diszciplináris hagyományokra épül. A középiskolai tanulmányok első évének témakörei a rendszertan, az ökológia és az etológia. A növény- és állatrendszertan tanulmányozása során fejlődik a tanulók rendszergondolkodása, amely a saját tanulási stratégia kialakítását is támogatja. Az élővilág sokféleségének és szépségének meglátása, az e sokféleségben való eligazodás képessége segíti a természet, és annak evolúciós szempontból különös értéket jelentő sokféleségének megőrzése iránti felelősségérzet alakulását. A nagy élőlénycsoportok egészségügyi és gazdasági jelentőségének, az ökológiai rendszerek megóvásának és fenntartásuk gyakorlati teendőinek megismerése nemcsak a természettudományos kompetenciát, hanem a környezettudatos gondolkodáson alapuló felelős állampolgári magatartás alakulását is fejleszti. A természettudományos vizsgálódási módszerek és modellek megismerése – és egy részüknek a kipróbálása – fontos a tudományos megismerés módszereinek és korlátainak, a változás elfogadásának megértése szempontjából. A magyar tudósok munkásságának, valamint a Kárpát-medence élővilágának, természeti értékeinek és az azokkal való gazdálkodás módjainak megismerése a nemzeti öntudat erősítéséhez is hozzájárul. Az adatok, információk internetes keresése, a könyvtári gyűjtő- és kutatómunka a digitális kompetencia gyakorlati alkalmazását erősíti, és az önálló tanulás képességét is fejleszti.
Tematikai egység
Élet a mikroszkóp alatt – Mikrobiológia
Órakeret 7 óra
Előzetes tudás
Vírusok, baktériumok, egyszerű eukarióták, gombák általános jellemzői.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A mikrobák és egyszerű eukarióták példáján a széleskörű elterjedtség és a változatosság közötti kapcsolat felismertetése. A baktériumok, gombák, vírusok egészségügyi és gazdasági jelentőségének igazolása konkrét példák alapján.
Problémák, jelenségek,
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért nem látom a mikrobákat a levegőben vagy a bőrömön? Honnan lehet tudni, hogy ott vannak, hogyan kerültek oda? Hogyan függenek össze a baktériumok életműködései az élelmiszerek romlásával, betegségekkel, járványokkal? Melyek a gyors szaporodás feltételei és következményei? A mikrobiális tevékenység mezőgazdasági, élelmiszer- és gyógyszeripari jelentősége.
Vázlatrajz készítése a megfigyelt preparátumról vagy élő baktériumokról (pl. tejsavbaktérium, szénabacilus): mikroszkópos kép értelmezése. A mikroszkóp nagyításának kiszámítása.
Kémia: fertőtlenítőszerek; a kísérleti eszközök és használatuk. Matematika: mennyiségi összehasonlítás, mértékegységek.
Egyszerű biológiai kísérlet önálló elvégzése során az erjedés (pl. Történelem, társadalmi sörélesztő), a fertőtlenítő és steri- és állampolgári ismelizáló hatások megfigyelése.. retek: a járványok történelmi szerepe. Az internet és a könyvtár használata a mikrobák megismerésére. Fizika: energiaátalakulások. Magyar nyelv és irodalom: Boccaccio, Th. Mann (a járványok irodalmi ábrázolása); a szöveg egységei közötti tartalmi megfelelés felismerése.
Ismeretek: Az élettelen természet és az élővilág szerveződési szintjei, sejtes és nem sejtes szerveződési formák. A sejtek anyag- és energiaforrásai, az autotróf és heterotróf élőlények működésének összefüggése. Az aerob és anaerob energianyerés. A fertőzések megelőzésének módjai, az orvoshoz fordulás szabályai. Az ember és a mikrobák sokrétű kapcsolata. Életterek benépesítési lehetőségeinek áttekintése a mikrobák példáján.
Földrajz: az antibiotikumok bevezetésének hatása a népességszám változására.
Kulcsfogalmak/ Sejtes és nem sejtes szerveződés, autotróf, heterotróf, kemo- és fototróf életmód, aerob- és anaerob energianyerés, vírus, baktérium. fogalmak
Tematikai egység Előzetes tudás
A Föld benépesítői: a növények és gombák
Órakeret 12 óra
Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin), ivaros és ivartalan szaporodás.
A rendszerezés lehetséges módjainak bemutatása. A tematikai egység A felépítés és a működés összekapcsolása a növényi szövetek miknevelési-fejlesztési cél- roszkópi megfigyelése során. jai A nagy élőlénycsoportok környezeti, egészségügyi és gazdasági jelentőségének bemutatása.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen szempontok alapján csoportosíthatóak az élőlények? Mi magyarázza a környezetünkben élő növények jellegzetes életműködéseit: a felszívást, a növekedést, a virágzást, a levélhullást? Mi az évgyűrű, mitől odvasodnak a fák? Miért örülnek a gazdák a méhek munkájának? Mikor marad szép és finom a cseresznyebefőtt? Melyik gombát ne szedjem le? Hogyan kerülhető el a penészesedés, a kerti növények gombás fertőzése?
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A határozókönyvek felépítésének Matematika: halmalogikája és használatuk gyakorlá- zok, felosztás. sa. Kémia: a szerves és Mikroszkópos képek, kész és készervetlen anyagok szített preparátumok vizsgálata. megkülönböztetése, a Példák a növényi szövetek felépí- víz adszorpciója, oxitése és működése közötti kapcso- dáció, redukció, vialatra. A megfigyelések rögzítése szok, cellulóz. vázlatrajz formájában. Fizika: diffúzió, lenA növények szerepének bemutatá- cserendszerek, elektsa az emberiség táplálkozásában ronmikroszkóp. önálló ismeretszerzés alapján. A vizsgált növényi szervek felépí- Földrajz: egyes fajok jelentősége a tápláléktésén keresztül az okság és korreláció elemzése az életfolyamatok ellátásban. kapcsolataiban. Ismeretek: Művészetek: a fa- és Egyszerű élettani vizsgálatok Praktikus és fejlődéstörténeti virág-szimbolika. (pl. ozmózis). Kísérletek önálló csoportosítás. A rendszerezés lehetséges szempontjai, gyakorla- elvégzése. A talaj és az élőlények kapcsolati alkalmazása a mindennapoktának elemzése konkrét példák ban. A törzsfa jelentése. Testszerveződési típusok a növé- alapján. nyek országában. A növényi szö- A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése. vettípusok. A nagy növényi rendszertani cso- Gombaszárítás. portok (moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők) jellemzése. A testfelépítés, az életműködések és a szaporodásmód kapcsolata az élőhellyel. Evolúciós irányok a növényvilág fejlődésében. A növények ivartalan szaporítása a mezőgazdaságban és otthon. A diffúzió és az ozmózis biológiai szerepe. Az autotróf és heterotróf anyagcsere kapcsolata. A gombák testfelépítése, anyagés energiaforgalma, szerepük az életközösségekben. Az ehető és mérgező gombák. A növények, gombák, mikrobák szerepe a talaj képződésének folyamatában. A talaj védelmének
fontossága a fenntartható gazdálkodásban. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fejlődéstörténeti rendszer, törzsfa, növényi szövet és szerv, alkalmazkodás, telep, spóra, diffúzió, ozmózis, féligáteresztő hártya, talaj.
A Föld benépesítői: az állatok
Tematikai egység
Órakeret 15 óra
Előzetes tudás
Szerveződési szintek, az élővilág méretskálája, az élőlények csoportosításának elvei (Linné és Darwin).
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A mechanikai szemlélet alkalmazása az életműködések magyarázata során. Az alkalmazkodási változások és az állatfajok földrajzi elterjedése összefüggéseinek felismertetése. A felépítés és a működés kapcsolatának elemzése a vizsgált állati szervek és szövetek megfigyelése során.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mit tanulhat a technika az állatoktól? Az állattenyésztés hatása az élelmiszeriparra, a mezőgazdaságra és a népesedésre. Hogyan alkalmazkodott az állatok kültakarója, idegrendszere, táplálkozása, életritmusa, szaporodása a környezetükhöz?
Fejlesztési követelmények
A határozókönyvek felépítésének logikája és használatuk gyakorlása. Egyszerű vizsgálatok, kísérletek önálló elvégzése, a mikroszkópos képek elemzése. Preparátumok, makettek, terepi tapasztalatok ábrázolása. A vizsgált állati szervek felépítésének megismerésén keresztül az okság és korreláció elemzése az Ismeretek: életfolyamatok kapcsolataiban. A mesterséges és a természetes Önálló kutatómunka a bionika rendszerezés alapelve. Az állati és emberi szövetek főbb eredményeiről. típusai. A nagy állati rendszertani csoportok (szivacsok, csalánozók, férgek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, gerincesek) jellemzése testfelépítésük alapján. Állati szervek, életműködések és a környezet közti kölcsönös kapcsolatok. Alkalmazkodási változások, fejlődési irányok az állatvilág evolúciójában. Példák az állati egyedfejlődés típusaira (kifejlés, átváltozás, teljes átalakulás). A bionika és jelentősége: közös
Kapcsolódási pontok Filozófia: logika és kategóriák. Kémia: mészváz, kitin, szaru, hemoglobin, kollagén. Fizika: rakétaelv, emelőelv, gáztörvények (légzés), a lebegés feltétele, vezérlés, szabályozás. Földrajz: korallzátonyok, édesvízi és tengeri mészkő; demográfia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ízeltlábúak egészségügyi jelentősége; a gerinces állatok történeti jelentősége.
fizikai elvek az állati életműködésekben és a technikában. Kulcsfogalmak/ Fejlődéstörténeti rendszer, állati szövet és szerv, bionika. fogalmak
Tematikai egység Előzetes tudás
Kapcsolatok az élő és élettelen között
Órakeret 12 óra
Élettelen környezeti tényezők és hatásuk az élőlényekre, a tűrőképesség, a faj.
Az életközösségek vizsgálatán keresztül az azokra jellemző kölcsönhaA tematikai egység tások megismerése. Az életközösségek változásának, az anyagkörforgás nevelési-fejlesztési folyamatainak megfigyelésén és vizsgálatán keresztül a ciklikus és lineáris változások megismerése. A terepen végzett vizsgálatok során a termécéljai szeti rendszerek leírására szolgáló módszerek használata. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mely fajok és miért élnek közös élőhelyen? Milyen kölcsönhatások kapcsolják össze az együtt élő fajokat? Miért hord tengeri rózsát a remeterák? Mi határozza meg egy élőlény szerepét az életközösségben? Mi magyarázza, hogy egyes fajok egyedszáma közel állandó, másoké hirtelen változásokat mutat? Ismeretek: Egyed feletti szerveződési szintek leírására szolgáló néhány módszer. A populáció és életközösség (társulás) fogalma, jellemzői. A biológiai (ökológiai) indikáció. Populáción belüli és populációk közti kölcsönhatások: a szabályozás megvalósulása a populációk és a társulások szintjén. Az életközösségek vízszintes és függőleges elrendeződésének okai. Példák az életközösségekben zajló
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Biológiai jelzések (indikációk) megfigyelése és megfejtése. Az élőlények közötti kapcsolatok rendszerének elemzése. Összetett ökológiai rendszerek elemzése az interneten és az írott szakirodalomból gyűjtött anyagok alapján. Életközösségek jellemző paramétereinek vizsgálata terepen, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése. Egyszerű kísérlet tervezése és elvégzése az élőlények egymásra gyakorolt hatásának vizsgálatára, az eredmények elemzése.
Fizika: hatásfok, a termodinamika főtételei, a nyílt rendszerek jellemzői.
A biológiai rendszerek térbeli és időbeli változásait leíró grafikonok, diagramok értelmezése. Mennyiségi és minőségi változások okainak elemzése. Struktúra és funkció összefüggéseinek elemzése egyed fölötti szerveződési szinteken.
Földrajz: korfa, demográfiai mutatók, évszakos és napszakos változások, a földrajzi övezetesség. Matematika: matematikai modellek (gráfok, függvények, függvényábrázolás, statisztikai elemzések). Kémia: növényvédőszerek, antibiotikumok, kolloidok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a szikesedés és talajerózió mint történelemformáló tényezők
anyagkörforgásra (szén, nitrogén), az anyag és energiaforgalom összefüggésére. Táplálékpiramis (termelő-, fogyasztó-, lebontó szervezetek). Táplálkozási hálózatok (biológiai produkció, biomassza). Gyöngyvirágtól lombhullásig: ciklikus folyamatok. Beerdősülés és leromlás: egyirányú változások. Járványok, hernyórágás: véletlenszerű és kaotikus létszámingadozások. Kulcsfogalmak/fogalmak
Fajlista, korfa, szimbiózis, predáció, élősködés, antibiózis, versengés, antibiotikum, rezisztencia, a környezet eltartóképessége, diverzitás, biomassza, táplálékpiramis.
Érthetjük őket? Az állatok viselkedése
Tematikai egység Előzetes tudás
(Mezopotámia, Hortobágy); növényi, állati és emberi élősködők demográfiai hatásai.
Órakeret 8 óra
Öröklött és tanult magatartásformák, társas szükségletek, a kísérletezés módszerei és célja.
A tematikai egység Az élő rendszerek felépítésében és működésében megfigyelhető közös nevelési-fejlesztési sajátosságok összegzése. A viselkedés és a környezet kapcsolatának megfogalmazása, és ezen keresztül az állati viselkedés mint alkalmazkocéljai dási folyamat bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan deríthető ki, hogy mit érzékelnek az állatok, és ebből mi a fontos számukra? Van-e célja és funkciója az állati (és emberi) viselkedéseknek? Mi az állati tájékozódás alapja? Mi vezeti haza a galambokat? Hogyan találják meg a méhek a mézelő területeket, a virágokat? Miről és miért „beszélgetnek” az állatok? Megérthetjük-e „beszédüket”?
Fejlesztési követelmények
Az öröklött és tanult magatartásformák meg-különböztetése példák alapján. Különböző tanulási módszerek gyűjtése, összehasonlítása különböző szempontok alapján (pl. hatékonyság). Az állati viselkedés megfigyelése, a tapasztalatok rögzítése és értelmezése, az eredmények bemutatása. Szaporodási stratégiák, az állati viselkedés és a környezet összefüggéseinek elemzése. Az állati és emberi kommunikáció formáinak Ismeretek: összevetése vizsgált példákon Az inger, kulcsinger és a motivá- keresztül. ció. Az öröklött és tanult magatartásformák és azok kombináci-
Kapcsolódási pontok Fizika: hang és ultrahang (frekvencia). Etika: csoportnormák, önismeret, énkép. Magyar nyelv és irodalom: a verbális és nonverbális kommunikáció. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a csoportos agreszszió példái az emberiség történelmében, a tömegek manipulálásának eszközei. Vizuális kultúra: a rek-
ói. Jelentős kutatók módszerei, tapasztalatai és magyarázatai. Az állati és az emberi tájékozódás és tanulás típusai. Memória és a tanulás (rövid- és hosszú távú memória, felidézés). Az állati és az emberi kommunikáció jellemzői. A társas kapcsolatok típusai, szerepük a faj fennmaradásában.
lámok hatása, szupernormális ingerek. Informatika: prezentációkészítés, internethasználat.
Kulcsfogalmak/ Reflex, kulcsinger, motiváció, adaptáció, tanulás, kommunikáció, agreszszió, altruizmus, kulturális öröklődés. fogalmak
Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Másfélmillió lépés Magyarországon
Órakeret 10 óra
Környezet, szerveződési szintek, környezetszennyezés, életközösség. A globális éghajlat-változások lehetséges okainak és következményeinek elemzése. Egyes környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózon-lyuk”) következményeinek megismerésén keresztül az emberi tevékenység hatásának vizsgálata. A lokális és globális megközelítési módok megismerése és összekapcsolása, a környezettudatosság fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei a magyarság több mint 1000 éves történelme során? Milyen következményekkel jár az emberi tevékenység? Milyen formában nyújthat tartós megélhetést az ott élő közösségeknek? Mi jellemzi a közvetlen környezetem élővilágát? Mit védjünk? Ismeretek: Néhány jellemző hazai társulás (táj, életközösség) és állapotuk. A Kárpát-medence természeti képének, tájainak néhány fontos átalakulása az emberi gazdálko-
Fejlesztési követelmények Terepen vagy épített környezetben végzett ökológiai vizsgálat során az életközösségek állapotának leírására szolgáló adatok gyűjtése, rögzítése, a fajismert bővítése. Egy helyi környezeti probléma felismerése, tanulmányozása és bemutatása: okok feltárása, megoldási lehetőségek keresése. A lokális és globális megközelítési módok alkalmazása egy hazai ökológiai rendszer tanulmányozása során.
Kapcsolódási pontok Földrajz: hazánk nagytájai, talajtípusok, éghajlati viszonyok, erózió, mállás, humusz. Kémia: műtrágyák, növényvédőszerek, rovarölőszerek, az indikáció általános elvei. Matematika: grafikonok, mérés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Kárpát-medence történeti ökológiája (pl. fokos gazdálkodás, lecsapolás, vízrendezés, szikesek, erdőirtás és telepítés, bányászat,
dás következtében. Tartósan fenntartható gazdálkodás és pusztító beavatkozások hazai példái. A természetvédelem hazai lehetőségei, a biodiverzitás fenntartásának módjai. Az emberi tevékenység életközösségekre gyakorolt hatása, a veszélyeztetettség formái és a védelem lehetőségei.
nagyüzemi gazdálkodás). Magyar nyelv és irodalom: természetleírások (pl. Jókai Mór, Fekete István, Áprily Lajos).
Kulcsfogalmak/ Biológiai sokféleség, természeti érték, természetvédelem, fenntartható fejlődés. fogalmak
A tanuló ismerje a szerveződési szintek összetettségét és felépítését, az összetettségen belüli működési kapcsolatokat. Tekintse ezeket megőrzendő természeti értéknek. Ismerje az emberi és állati közösségekben a meghatározó társas kapcsolatok biológiai funkcióit. Ismerje egy-két jelentős külföldi és hazai természettudós kutatási eredméA fejlesztés várt nyeinek lényegét. eredményei a két Legyen képes értelmezni fénymikroszkópos képet a megismerés folyaévfolyamos ciklus matában. Használja önálló tanulása során az internet és a könyvtár nyújtotta lehevégén tőségeket. Értse a személyes felelősségét a fertőzések megelőzésében, és tegyen meg mindent a sikeres gyógyulás érdekében. Legyen képes egyszerű kísérleteket elvégezni, megfigyeléseit és tapasztalatait megfogalmazni, leírni. Legyen képes a problémák tudatos azonosítására, megoldására, a hipotézisek megvizsgálására. 11–12. évf ol yam A gimnáziumi biológiatanulás utolsó két évének diszciplináris témakörei a sejtbiológia, az ember szervezettana és élettana, a molekuláris genetika, az evolúció, az ökológia és az emberi viselkedés. E témakörök feldolgozásának középpontjában az emberi szervezet felépítésének és működésének, az ember testi és lelki egészsége közti kapcsolatnak a megértése áll. Ennek elemzése különböző szerveződési szinteken – sejt, szövet, szerv, szervrendszer, szervezet –, de azonos céllal történik. Az egyed feletti szintek az ember esetében átvezetnek a társadalmi jelenségek világába. A biológia e téren egyrészt a határterületeket érintve a kapcsolatok fölismeréséhez vezet, másrészt annak elfogadását eredményezi, hogy az emberi társadalom tartósan csak a természeti környezetbe illeszkedve maradhat fenn. A fenntarthatóság, mint cél nem egy kész algoritmus megtanulását igényli – ilyen jelenleg nincs –, hanem a biológiai ismeretek kreatív, átgondolt alkalmazását a társadalmi élet területén is. Az ismereteknek ahhoz a fölismeréshez is el kell vezetniük, hogy az ember testi és lelki egészségét közvetlenül, egyéni szinten is befolyásolja. A tanulás során az elméleti háttér ismerete párosul a természettudományos gondolkodás módszereivel és a vizsgálódáshoz szükséges gyakorlati készségekkel.
A témakörök biztosítják a tudás rendszerszerű építését, kapcsolódnak a mindennapi élet problémáihoz. Megjelennek a biológiai szerveződés egymásba épülő szintjei, a különféle élő rendszerek és a közöttük lévő összefüggések. Megismerésük során a tanulók követik az anyag, az energia és az információ átadásának útjait, megfigyelhetik az állandóság és változás jelenségeit. Az ember megismerésekor a tanulók nem csak a testi felépítést, hanem a lelki alkatot, az önismerettel, a tartós és kiegyensúlyozott társas kapcsolatokkal összefüggő biológiai kérdéseket is vizsgálják. Az élettelen és az élő természet kapcsolatába, az életközösségek bioszféra szintjéig követhető felépülésébe és működésébe való bepillantás formálja az egyéni életvitelt, és kialakítja a fenntarthatóságot szolgáló közösségi cselekvésben való aktív részvétel képességét.
Tematikai egység Előzetes tudás
S ej t j ei n kben él ü n k - A sej t fel épí t ése é s m ű ködése
Órakeret 8 óra
A fénymikroszkóppal látható fontosabb sejtalkotók. Állati és növényi sejt megkülönböztetése. A szövet fogalma, típusai.
Rendszerszemlélet alkalmazása a biológiai szerveződési szintek megkülönböztetésekor, és egymással való összefüggéseikre. Rendszer és környezet összefüggésének tudatos alkalmazása a sejt felépítésének és műA tematikai egység ködésének magyarázatában. Felépítés és működés közötti összefüggések nevelési-fejlesztési megértése, a szerkezeti struktúra és a kémiai felépítés összekapcsolása. Anyag, energia és információ fogalmainak alkalmazása a sejtben végcéljai bemenő folyamatok értelmezése során. Állandóság, változás és önazonosság értelmezése a sejtben zajló biokémiai folyamatok, valamint az öregedés vonatkozásában. A normális sejtműködés és az emberi egészség közti kapcsolat megfogalmazása. Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , i sme ret ek
Fe jl esz tési k övetel mén yek
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati Fizikai-kémiai folyamatok alkalmazások: biológiai szerepének, az élő állapot fizikai feltételeinek, A sejt a legkisebb élő egység? határainak elemzése. Miért van többféle felépítésű és Kémiai fölépítés és biológiai működésű sejt is az funkció összefüggéseinek élőlényekben? elemzése megfigyelések, Milyen fizikai-, kémiai hatások vizsgálatok, kísérletek során.. A befolyásolják a sejtek működését? sejten belüli kémiai folyamatok Milyen kémiai összetétel jellemzi szabályozottságának belátása. a sejteket? Hogyan megy végbe a Enzimműködés vizsgálata egy sejtekben az anyagok átalakítása? elvégzett kísérletben, a folyamat Milyen hatások gátolhatják, elemzése. veszélyeztethetik a sejtek anyagcseréjét? Miért igényelnek a sejtek Az élő rendszerek energiát? Miben tér el, és miben energiaszükségletének megértése, hasonlít a fény-, illetve kémiai a sejtszintű energiaátalakító energiát hasznosító sejtek folyamatok lényegi ismerete,
Fizika: diffúzió, ozmózis; hő, hőmérséklet; elektromágneses sugárzás spektruma, energiája; geometriai optika, a lencsék képalkotása; energia fogalma, mértékegysége, formái és átalakíthatósága; potenciál, feszültség. Matematika: hossz-, terület-, felszín-, térfogatszámítás; mértékegységek, átváltások; nagyságrendek;
felépítése és működése? Hogyan képesek a szervezet sejtjei összehangolni a működésüket? Hol fordulnak elő sejthálózatok, és mi jellemzi ezeket? Ismeretek: A víz biológiai szempontból fontos jellemzői. A sejtek víztartalma. A környezeti koncentráció hatása. A sejthártya áteresztőképessége, transzportfolyamatok. A sugárzások és az életlehetőségek közötti összefüggések (fototrófia, UV-védelem). Biogén elemek, nyomelemek. Az élő rendszereket felépítő szerves anyagok fontosabb típusai, sajátos biológiai funkciói. Az enz i mműködés l é nyege. A s ej t kár osí t ó h at ások f őbb t í pus ai , l ehet séges f orrás ai k (n ehéz f é mek, mér gek, mar ó anyagok, sugá rzások, hőhat ás ). A biológiai folyamatok energetikai összefüggései; a lebontó és a felépítő anyagcsere jellemzői. Az energia elsődleges forrása. A folyamatok alapegyenlete, szakaszai, energia- és anyagmérlege, helye a sejten belül. A sejtmembrán jelforgalmi fehérjéi. A sejtek közötti fizikai kapcsolatok formái. A kémiai kommunikáció lehetősége. A membránfelszínt csökkentő és növelő folyamatok szerepe.
kapcsolatuk belátása. Struktúra és funkció összekapcsolása a sejtszintű folyamatok elemzése során. A szabályozott sejtműködés néhány funkciójának értelmezése a soksejtű szervezeten belül. A sejtek közötti anyag- és információforgalom jelentőségének belátása, példákon keresztül.
halmazok használata, osztályokba sorolás, rendezés. Kémia: fontosabb fémes és nem fémes elemek; ionok; szerves vegyületek sajátosságai, csoportjai; kémhatás, pH; oldódás, oldatok koncentrációja, kémiai kötés, katalízis, katalizátor. Informatika: az információ fogalma, egysége.
K ULC S F OGA Biogén elem, enzim, denaturáció, kicsapódás (koaguláció), anyagcsere (lebontó és felépítő), autotróf, heterotróf, sejtlégzés, erjedés, fotoszintézis, LM A K / F OGA LMA K sejtalkotó .
Tematikai egység
Előzetes tudás
Ételek és életek – A táplálkozás
Órakeret 8 óra
A tápanyag fogalma, típusai, a szervezetben betöltött szerepük. A tápcsatorna fő szakaszai, működése. A táplálkozás alapvető minőségi és mennyiségi szempontjai. Normál testsúly, testsúlyproblémák okai és következményei.
A táplálkozás energiaviszonyaival kapcsolatos mennyiségi szemlélet erősítése. Az egészséges táplálkozást szolgáló szokások, értékrendek, A tematikai egység gyakorlati készségek erősítése, a kockázati tényezők csökkentése iránti nevelési-fejlesztési igény felkeltése, az önmagunk iránti felelősség érzésének erősítése. A céljai fontosabb emésztőszervi és anyagcsere betegségekkel kapcsolatos ismeretekre épülő, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök, életviteli képességek fejlesztése. Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , i sme ret ek
Fe jl esz tési k övetel mén yek
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk a különféle tápanyagokra? Hogyan függenek össze a sejtekben zajló folyamatok a táplálkozásunkkal? Mi történik az elfogyasztott ételekkel a tápcsatornában? Hová kerülnek a bélrendszerből felvett tápanyagok, mi történik velük a szervezetben? Hogyan függ össze a normál testsúly megőrzése a helyes táplálkozással? Milyen okai és következményei lehetnek a túlsúlynak, az elhízásnak, illetve az alultápláltságnak? Milyen minőségi és mennyiségi szempontokat kell figyelembe venni a megfelelő táplálkozás érdekében? Mit jelent az élelmiszer-összetétel és -minőség? Melyek a táplálkozással összefüggő gyakoribb megbetegedések, mit tehetünk a megelőzésük érdekében?
A táplálkozás szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása. A nyílt rendszer működésének értelmezése az anyagcsere példáján.
Kémia: Szerves vegyületek, szénhidrátok, zsírok, fehérjék; oldhatóság; fehérjék harmadlagos szerkezete, katalizátor, aktiválási energia, reakcióhő. Lipidek, szteroidok, koleszterin; glükóz, keményítő; fehérjék elsődleges szerkezete, aminosavak, cellulóz.
Ismeretek: Tápanyagok energiatartalma, kémiai összetétele, jellemzésük
Vi t a a kül önböző t ápl ál k ozási szokások, di vat ok (pl . veget ari ani zmus ) el őnye i -
A tápcsatorna-szakaszok felépítésének, a bennük végbemenő élettani folyamatok kémiai szintű értelmezése, ennek alapján folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Egy szerv több funkciójának értelmezése a máj példáján. Az emésztési és a sejtszintű lebontási folyamatok közötti összefüggés felismerése. A normál testsúly megőrzése jelentőségének belátása, a túlsúly és az elhízás kockázatainak felismerése. Él et módhoz i gazodó ét rend t ervezése, ezzel kap csol at os adat ok, t ábl ázatok használ at ával .
Fizika: diffúzió; tömeg, súly; energia, munka; nyílt rendszer. Matematika: átlagérték, szórás. Technika, életvitel és gyakorlat: egészséges életmód, egészséges ételek, élelmiszerek. Testnevelés és sport: életvezetés, egészségfejlesztés.
módja. A sejt felépítő és lebontó folyamatait jellemző anyagforgalom összefüggése a táplálkozással (főbb szerves anyagcsoportok szerepe, jelentősége az energiabevitelben és az anyagcsere folyamatokban). A tápcsatorna szakaszai és működésük. A fontosabb emésztőenzimek, termelődésük és hatásuk helye. A máj elhelyezkedése és szerepe a szervezet működésében. A tápanyagok szállítási módjai. A normál testsúly. A túlsúly és elhízás következményei, és emelkedő kockázatuk. A tápanyagok fajlagos energiatartalma. Az alultápláltság jelei, következményei. A kiegyensúlyozott, változatos étrend jelentősége. Hiánybetegségek lehetséges okai, tünetei. Az emésztőszervi fertőzések leggyakoribb okai. Az élelmiszerhigiénia jelentősége. Élelmiszerallergia, felszívódási és emésztési rendellenességek. A tartós stressz hatása az emésztőrendszerre. Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek kockázati tényezői. A szájhigiéné, a rendszeres fogápolás helyes gyakorlata.
ről és veszél y ei ről . Az emésztőszervi fertőzések tüneteinek, valamint a megelőzés, a gyógyulás és a fertőzés terjedésével kapcsolatos teendők összegyűjtése. L i szt - és t ej cukor -ér zékeny bet eg di ét ás ét rendj ének össze ál l í t ása. A di étahi ba veszél y ei nek b emut a t ása. Az epe hat ásának m odel l ezése. Az enzi mmü kö dés b emut at ása egy -eg y t ápanyag pél dáj án.
K ULC S F OGA Tápanyag, étel, élelmiszer (minőség), étrend, tápanyag-energiatartalom, mennyiségi és minőségi éhezés, alapanyagcsere, túlsúly, elhízás, LM A K / F OGA LMA K tápcsatorna, emésztőenzim, emésztés, felszívódás, higiénia, allergia.
Tematikai egység Előzetes tudás
Jó a levegő? – A légzés
Órakeret 5 óra
A légutak és a tüdő felépítése, működése és funkciói. A sejtlégzés. A légzőrendszert veszélyeztető környezeti ártalmak és káros szenvedélyek.
A tematikai egység A felépítés és a működés közötti kapcsolat értelmezése a légcsere és az nevelési-fejlesztési öntisztulási képesség magyarázatában, valamint a tüdő léghólyagjainak céljai felépítése és a külső gázcserefolyamat közötti összefüggés
felismerésében. Az egészséges környezettel, életvitellel kapcsolatos gyakorlati készségek, a fontosabb légzőszervi betegségekkel összefüggő ismereteken alapuló, egészségmegőrzésre irányuló attitűdök formálása. Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , i sme ret ek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi a légzés élettani szerepe, hogyan függ össze a légzés a sejtjeinkben zajló folyamatokkal? Hogyan megy végbe a ki- és belégzés folyamata? Hogyan szabályozza a szervezet a légzés teljesítményét? Hogyan és miért változik a be- és kilélegzett levegő összetétele? Mi az összefüggés a légzés és a hangképzés között? Melyek a leggyakoribb légszennyező anyagok és hogyan hatnak az egészségünkre? Melyek a gyakoribb légzőszervi megbetegedések, mit tehetünk a megelőzés érdekében?
Fe jl esz tési k övetel mén yek A légzés szervezet- és sejtszintű folyamatainak összefüggésbe hozása.
Kapcsolódási pontok
Kémia: Oxigén; oxidáció, redukció. Fehérjék negyedleges szerkezete, vas és A légutak és a tüdő felépítésének, vegyületei, komplex a bennük végbemenő élettani vegyületek; savak, pH, folyamatok elemzése (ábrázolás, kémhatás: a szén-dioxid ábraelemzés). oldódása és a szénsav A légcsere biomechanikai reakciói. értelmezése egy készített modell alapján. Földrajz: a Föld légköre; alapgázok és Légzésfunkciós vizsgálat szennyezők. értelmezése Fizika: gázok nyomása, A gázcsere, a légzési gázok áramlása; a hang szállításának, a szervek keletkezése, oxigénellátásának a fizikaihangmagasság, kémiai összefüggéseket hangerő, hangszín. figyelembe vevő magyarázata. Magyar nyelv és Ismeretek: A gégeműködést bemutató film, irodalom: hangok, Az oxigénfelvétel és a szénvagy ábra elemzése, a működés hangzók, intonáció. dioxid leadás összefüggése a összekapcsolása a fizikai sejtlégzés biokémiai ismeretekkel. Ének- zene: folyamatával. A légzési énekhangok. teljesítmény és a szervezet Kísérlet során vizsgált, vagy energiafelhasználása közötti internetről gyűjtött Technika, életvitel és összefüggés. légszennyezési adatok gyakorlat: a A felső- és alsó légutak értelmezése. A dohányzás biztonságos otthon, felépítése. A tüdő elhelyezkedése kockázatainak elemzése. külső és belső terek; a mellüregben. A ki- és belégzés allergén anyagok. folyamata, a légcsere biofizikai alapja. Légzőizmok. Testnevelés és sport: A léghólyagok felépítése, életvezetés, gázcsere fogalma és feltételei. egészségfejlesztés. Külső és belső gázcserefolyamatok és fizikai hátterük. A légzési gázok szállítási módjai, a hemoglobin szerepe, jelentősége. A vér kémhatása és a szén-dioxid-szint
közti összefüggés. A gége felépítése, funkciói. A hangszalagok elhelyezkedése, szerepe, hangadás és hangképzés biológiai tényezői. Savas gázok, mérgező vegyületek, allergének, szálló por, füst (dohányzás) kockázatai. Néhány gyakori légzőszervi megbetegedés jellegzetes kórképe, a megelőzés és a gyógyítás lehetőségei. A dohányzással összefüggő megbetegedések. K ULC S F OGA Légcsere, gázcsere, légutak, léghólyag, légzési perctérfogat, vitálkapacitás, hemoglobin, gége, hangszalag, allergia, asztma. LM A K / F OGA LMA K
Tematikai egység Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Szívből szívbe – nedvkeringés, belső környezet
Órakeret 7 óra
A vér összetétele, sejtes alkotói, biológiai szerepe. A keringési rendszer felépítése. Véráramlás, a vérkörök. A szív üregei, szívbillentyűk, szívritmus, pulzus. Rendszerszemlélet fejlesztése a belső környezet és a nedvkeringés biológiai folyamatában, a különböző anyagforgalmi folyamatok egymással való kapcsolatában. A szív- és érrendszeri betegségek kockázatainak felismerése, a megelőzést lehetővé tévő életmód-elemek iránti igény felkeltése, erősítése, pozitív attitűdök kialakítása. Elsősegélynyújtás és újraélesztésben alapszintű gyakorlottság elérése.
Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , i sme ret ek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért és hogyan keringenek testfolyadékaink? Milyen folyadékterek fordulnak elő a szervezetünkben? Mi a kapcsolatuk? Miből áll, hogyan keletkezik, hogyan és miért alvad meg a vér? Hogyan biztosítja a szív a vérkeringés irányát és változó teljesítményét? Mi az erek feladata? Hol és hogyan
Fe jl esz tési k övetel mén yek
Kapcsolódási pontok
A nedvkeringés rendszerszemléletű értelmezése, a testfolyadékok megkülönböztetése és összefüggésük felismerése. A vérvétel, a laboratóriumi vizsgálat és orelemzés jelentőségének belátása, a fontosabb adatok értelmezése.
Kémia: Oldószer, oldat; molekula polaritás; kolloid rendszerek. Koaguláció; hidratáció; oldatok; ionvegyületek.
Állandóság és változás szempontjainak alkalmazása a folyamat értelmezésében. A
Fizika: áramlások; sűrűség; nyomás, nyomásmérés; elektromos áram; diffúzió, ozmózis.
tapintható a pulzus, mérhető a vérnyomás? Miért változó a vizelet mennyisége és összetétele? Hogyan függ ez össze a belső környezetünk viszonylagos állandóságával? Melyek a szív és érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, gyakoribb típusai? Mit tehetünk a megelőzésük érdekében? Milyen elsősegélynyújtás alkalmazandó vérzések, szívműködési zavarok vagy keringésleállás esetén? Ismeretek: Folyadéktér fogalma. A vér oldott és sejtes elemei. A vér és a szövetközti nedv, ill. a nyirok keletkezése, összetétele, funkciói. A hajszálerekben zajló anyagáramlás iránya és oka. A véralvadás élettani jelentősége, a folyamat fő lépései és tényezői. A vérrög képződés kockázati tényezői és következményei. A szív fölépítése és működése, kapcsolata a szívizom sajátosságaival. A szívritmus, pulzusszám, pulzustérfogat és perctérfogat összefüggése. Értípusok, felépítésük, funkciójuk. A vénás keringést segítő tényezők. A véreloszlás szabályozása. A vérnyomás fogalma, mérése, normál értékei. A homeosztázis értelmezése a folyadékterek összetételének példáján. A vese szervi felépítése, a vesetestecske felépítése és működése. A vízvisszaszívás mértékének szabályozása. Ionháztartás zavara, kiszáradás, rehidrálás. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek tünetei, kialakulásának okai. Kockázatot jelentő élettani jellemzők. Az
véralvadás folyamatának megértése, jelentőségének Testnevelés és sport: felismerése, a trombózisos életvezetés, betegségekkel való összefüggésbe egészségfejlesztés; hozása. Technika, életvitel és Az érrendszer és a szív felépítése, gyakorlat: család, valamint a bennük végbemenő háztartás; egészséges élettani folyamatok életmód; baleseti összekapcsolásán alapuló veszélyek, kockázatok. folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). Körfolyamat értelmezése a szívciklus példáján. Vérnyomásmérés osztálytársakon; statisztikai átlag számolása és ábrázolása. A vese felépítése és a benne végbemenő élettani folyamatok összefüggésbe hozásán alapuló folyamatelemzés (ábrázolás, ábraelemzés). A szív- és érrendszeri betegségekkel összefüggő ismeretek alapján következtetések levonása az egészségmegőrzésre irányuló életvitelt illetően. Szív-tüdő készítmény vizsgálata, működésének elemzése Elsősegély-nyújtási teendők gyakorlása a vizsgált sérülések és rosszullétek esetében (pl. újraélesztés).
érrendszer állapota és az életmód közötti összefüggés. Vérzéstípusok és ellátásuk. A fertőtlenítés fontossága. A szívinfarktus előjelei, teendők a felismerés esetén. Az alapvető újraélesztési protokoll. K ULC S F OGA Folyadéktér, vér, nyirok, véralvadás, trombózis, artéria, véna, kapilláris, vérkör, kamra, pitvar, szívbillentyű, szívciklus, perctérfogat, vérnyomás, LM A K / F OGA LMA K homeosztázis, újraélesztés.
Tematikai egység Előzetes tudás
Erő és ügyesség - mozgás és testalkat
Órakeret 8 óra
A csont szöveti szerkezete, csontok kapcsolódási módjai. Az emberi csontváz fő elemei. A mozgás és az egészség közötti alapvető összefüggések. A mozgásszegény életmód egészségkárosító hatása.
A felépítés és a működés kapcsolatának különböző megjelenése az emberi mozgás szervrendszerében. Állandóság és változás szemléleti alkalmazása az izomösszehúzódás, az A tematikai egység izommozgás és a mozgásképesség fejlődése esetében. nevelési-fejlesztési A rendszeres testmozgás élettani hatásának ismeretén alapuló tudatos céljai életmódra való törekvés alakítása. A testképen alapuló önelfogadás erősítése, a testmódosítás különféle módjaival összefüggő értéktudat, érvelési és döntési képesség fejlesztése. Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , Fe jl esz tési k övetel mén yek i sme ret ek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben hasonlít és miben tér el testfelépítésünk az emberszabású majmokétól? Mi a különbségek oka? Hogyan fejlődik, változik a mozgásunk a magzati élettől az idős korig? Hogyan kapcsolódnak egységes rendszerré a csontjaink? Milyen a csont összetétele, szöveti és szerkezeti felépítése? Mi a magyarázata az izom összehúzódási képességének? Milyen mechanikai elvek alapján írható le az izommozgás? Hogyan alakul ki az egyes
Evolúciós szemlélet alkalmazása az emberi mozgásképesség eredetének, jellegének magyarázatában. Érvek gyűjtése a helyes testtartás fontosságáról.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: testbeszéd, arcjáték.
Testnevelés és sport: A helyes testtartás szerepe az énkép és Változás és fejlődés értelmezése testkép kialakításában; az egyén mozgásképességével mozgáskultúra; összefüggésben, a folyamat főbb prevenció, életvezetés, lépéseinek meghatározása. egészségfejlesztés; a A testi képességek, adottságok és fittség jellemzői. a munkavégzés, munkaformák Mozgáskultúra; összefüggésének tudatosabb életvezetés, értelmezése. egészségfejlesztés; energiabefektetés A csontok mechanikai szerkezete, tudatossága. kémiai összetétele és biológiai Gerincvédelem.
testrészek mozgásképessége? Mi az oka az izomfáradtságnak? Milyen mozgásszervi sérülések fordulhatnak elő? Hogyan előzhetők meg és milyen elsősegély alkalmazható? Milyen életmóddal őrizhető meg a mozgásképesség? Hogyan előzhetők meg a mozgásszervi megbetegedések? Hogyan növelhető a fizikai teljesítőképesség? Milyen kép él bennünk a testünkről? Hogyan változott a szépségideál a múltban, és mi határozza meg a jelenben? El tudjuk-e fogadni a saját testünket? Hogyan módosítható a test megjelenése, formája? Ismeretek: A két lábon járás testi következményei. A kéz és a koponya jellegzetességei. A mozgás szerepe az emberi kommunikációban. A magzatra jellemző mozgások. Az újszülött öröklött mozgási reflexei. A csecsemő és a kisgyermek mozgásában bekövetkező változások (átfordulás, mászás, ülés, járás, kézhasználat). Az öregedéssel járó mozgásképesség változások és az életmód összefüggése. A csont szilárdsága és rugalmassága, a kémiai összetétel és a szöveti-, szervi felépítés főbb jellemzői. A csontok formai típusai. A csontok kapcsolódási formái. A végtagok és függesztő elemeik, a gerincoszlop és a bordák, a koponya fontosabb csontjai. A váz i z mok összehúz ódási képes s ég éne k magya ráz at a, a mol ekul ári s st rukt úra f el épí t és e és mű ködé se. Az i z mok hi erarchi kus f el ép í t és e. A haj l í t ó és f eszí t ő
funkciója közötti összefüggésekkel kapcsolatos kísérletek elvégzése. Példák a különböző csontkapcsolatokra.
Technika, életvitel és gyakorlat: Eszközhasználat. Generációs kapcsolatok a családban. Család, A csontok egymással és az háztartás; egészséges izmokkal való kapcsolódási életmód; tárgyi kultúra, módjainak összefüggésbe hozása termelés; közlekedés. a mozgásképességgel. Testi veszélyek, kockázatok. Az izomzat hierarchikus felépítésének belátása, a Művészetek: az rendszerszerűség felismerése. emberábrázolás, az A molekuláris, szöveti-, szerv- és életkorok szervezetszintű működések megjelenítése. összefüggésbe hozása. Ennek során a mechanikai elvek, Fizika: sűrűség, biomechanikai és biokémiai szilárdság, szemlélet alkalmazása. rugalmasság; erő, munka, energia; Elsősegélynyújtás különböző egyszerű gépek. típusú mozgásszervi sérülések esetén. Kémia: kalcium és A mozgásszegény életmód vegyületei, fehérjék. A egészségkárosító hatásainak víz; kolloid állapot. felismerésén alapuló, rendszeres, életmódszerű testmozgás. Az Vizuális kultúra: önvizsgálatok és rendszeres Emberábrázolás és szűrővizsgálatok fontosságának változásai; belátása. szimmetriák, arányok. Reklámok. Az edzettség, fittség állapotának biológiai leírása, vizsgálata egyszerű mérésekkel, ezek értékelése. Csontok fizikai szerkezetének és kémiai összetételének vizsgálata. Érvelés a táplálékkiegészítők, teljesítménynövelők használatával kapcsolatban (előnyök, hátrányok, veszélyek). Érvek gyűjtése a testképre ható divatok veszélyeiről.
i z mok működés e néh ány pél dán, az i zmok cs ont o khoz t apadásának módj a. Emel ő el v ér vén yesü l ése. A moz gás i degi szabál yoz ás a. Az i z omerő és m unka ér t el mez ése. Sér ül és ek t í pusai (r ánd ul ás , f i cam, húzódás, szak adás , t ör és). Al ap vet ő el s ős egél y -n yúj t ási i smeret ek. A bemel egí t és, erősí t és, nyúj t ás bi ol ógi a al apj ai , f ont os s ága. Sz űr ővi z s gál at ok l ehet ős ége, f ont ossága. A moz gás szegény él et mód kár os követ kezm ény ei . A moz gás , az él et mód és az ener gi as z ükségl et ö ssz ef üggés ei . Az edzés és a fizikai teljesítmény összefüggése. A versenysporttal, különféle sportágakkal járó terhelés hatása a mozgás szervrendszerére. A sporttal, testépítéssel elérhető alakformálás lehetőségei, szélsőségei. Az énkép összefüggése a test fejlődésével, külső képével. Testkép és lelki egyensúly összefüggése. Ideálok és változásuk. Táplálkozási zavarok. Az öltözködés, a divat szerepe. A plasztikai sebészet módszerei, hatásaik, mellékhatásaik és veszélyeik. K ULC S F OGA , ízület, függesztő öv, csontsűrűség, vázizom, ín, szalag, bemelegítés, nyújtás, izomösszehúzódás, LM A K / F OGA LMA K
Tematikai egység Előzetes tudás
Elválaszt és összeköt - A bőr
Órakeret 4 óra
A hámszövet alapvető jellemzői, csoportjai. A bőr felépítése, főbb funkciói. Gyakoribb bőrsérülések és ellátásuk. Higiéniai alapismeretek, a bőrápolás szempontjai és módjai.
A bőr felépítése és működése közötti összefüggések alkalmazása A tematikai egység magyarázatokban. Állandóság és változás megfigyelése, értelmezése a nevelési-fejlesztési bőr állapotával, fejlődésével és egészségével összefüggésben. A személyi higiéné biztosításával, a bőr ápolásával és céljai egészségmegőrzésével kapcsolatos életviteli és gyakorlati készségek fejlesztése. Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , Fe jl esz tési k övetel mén yek i sme ret ek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen feladatokat lát el a bőrünk? Hogyan épül föl? Mit jelez a bőr testünk állapotából? Mi alakítja ki a bőr alapszínét? Milyen bőrszín változatok jellemzőek az emberi fajra? Hogyan jelenik meg a biológiai sokféleség az emberi faj testi jellemzőinek esetében? Hogyan ápolhatjuk a bőrünket? Melyek a bőr gyakoribb megbetegedései, melyek ezek kockázati tényezői, mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A bőr funkcióinak és felépítésének kapcsolata a szervezetszintű működésekkel – hőszabályozás elemzése.
Kapcsolódási pontok Fizika: hő, hőterjedés, párolgás; elektromágneses sugárzások spektruma, UV-sugárzás, dózis.
Az emberi faj bőrszínskálájának a biológiai sokféleség részeként Kémia: zsírok, való értelmezése. kémhatás; mosó- és tisztítószerek. Képek gyűjtése a különböző bőrbetegségekről, tünetek Testnevelés és sport: felismerése. Érvek gyűjtése a higiéniai ismeretek szűrővizsgálatok, illetve az tudatos alkalmazása; önvizsgálat fontosságáról. prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés. Kozmetikumok összetételének vizsgálata és kapcsolatba hozása Matematika: Ismeretek: a bőr felépítésével és szimmetria; alá- és A bőr funkciói, rétegei, szöveti működésével. fölérendeltségi felépítésük, függelékei, mirigyei, viszony; receptorai. mellérendeltség. Az erek, a zsírszövet és a mirigyek szerepe a Vizuális kultúra: hőszabályozásban. Bőrflóra, formák arányviszonyai. pattanás, mitesszer, hámlás. A bőr regenerációja, sebgyógyulás. Földrajz: kontinensek Bőrpigment, melanin. Éghajlati földrajza, népek, alkalmazkodás és bőrszín népcsoportok. összefüggése. A napozás hatása, veszélyei, átmeneti barnulás. Az emberi rasszok jellemző testi jellegei. A testi jellegek népcsoporton belüli eltérései, átlagértékek és szélsőségek. A bőr higiénéje (rendszeres tisztálkodás, sérülések fertőtlenítése). Kiszáradás elleni védelem, táplálás. Bőrallergia okai, tünetei. A napsugárzás (UV) károsító
hatása, a bőrrák felismerhetősége, veszélyessége. A szoláriumhasználat kockázatai. Más szervrendszerek betegségeire utaló jelek a bőrön. K ULC S F OGA Hám, irha, bőralja, szőrtüsző, verejtékmirigy, faggyúmirigy, pigment, bőrszín, érző idegvégződés, bőrallergia. LM A K / F OGA LMA K
Tematikai egység
Előzetes tudás
Védelmi vonalaink - Az immunrendszer
Órakeret 6 óra
A vér összetétele, az egyes alkotók szerepe. Belső környezet fogalma. Baktérium, vírus fogalma, megkülönböztetése. Fertőzés, járvány fogalma. Antibiotikumok hatása, jelentősége. Hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (a vércukorszint szabályozása).
Rendszerszemlélet alkalmazása az immunrendszer és a szervezet A tematikai egység egészének viszonyára, valamint az immunrendszer komplexitásának nevelési-fejlesztési belátására. Az oksági gondolkodás fejlesztése az immunrendszer céljai működését feltáró kísérletek értelmezése során. Az ismereteken alapuló döntéshozatali és cselekvési képesség fejlesztése. Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , Fe jl esz tési k övetel mén yek i sme ret ek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miért van szükségünk biológiai „önvédelemre”? Mit jelent az önazonosság, és mi veszélyezteti ennek megőrzését? Hogyan győzi le szervezetünk a fertőzéseket? Miért következhet be az átültetett szervek kilökődése? Mi a magyarázata a védőoltások hatékonyságának? Milyen betegségeket sikerült leküzdeni, vagy visszaszorítani ezen a módon? Mi gyengíti, és mi erősíti immunrendszerünket? Milyen következménye lehet a meggyengült immunvédelemnek?
Az immunrendszer működését feltáró kísérletek és az arra adott magyarázatok értelmezése. Alapvető közegészségügyi és járványtani ismeretek alapján valós helyzetek elemzése, cselekvési lehetőségek mérlegelése. Az információ értelmezése a saját-idegen felismerési mechanizmusokban. A veleszületett, természetes védekezőképesség, valamint a szerzett, specifikus immunitás megkülönböztetése. A szervátültetéssel kapcsolatos vélemények, magatartásformák azonosítása, összevetése.
Ismeretek: A védőoltások indokoltságának Kórokozó, fertőző és megbetegítő értelmezése. képesség, helyi és világjárvány. A
Kapcsolódási pontok Kémia: fehérjék harmadlagos szerkezete; cukrok, poliszacharidok, lipidek. Technika, életvitel és gyakorlat: család, háztartás; egészséges életmód; egészségügyi intézmények, hatóságok. Testnevelés és sport: mozgáskultúra; prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés.
kórokozók által okozott lehetséges hatások. A saját sejtek meghibásodásának veszélye. A veleszületett és a szerzett immunitás. A nyiroksejtek típusai és funkciói. Az immunválasz szabályozása. Vércsoportok, vérátömlesztés, Rh összeférhetetlenség, szervátültetés. A kórokozók hatása és a védekezés lehetősége (Semmelweis, Pasteur). Passzív és aktív immunizálás. Gyakoribb védőoltások, az immunizálás közegészségügyi szerepe. Az immunrendszer és a lelki állapot közötti összefüggés. A tartós, nem kontrollált stressz és a gyógyszerek hatása az immunrendszerre. A rákos megbetegedések és az immunrendszer gyengülése közötti összefüggések. Az immunrendszer rosszindulatú megbetegedése. Az allergia és az asztma immunológiai háttere. Autoimmun betegség.
A testi és lelki egészség közötti összefüggés belátása, biológiai magyarázata. A tartós stressz kezelésével összefüggő, egészségmegőrzést szolgáló életviteli és gyakorlati lehetőségek megismerése, összevetése a saját életmóddal. Vér(csoport)vizsgálatok eredményének megfigyelése, értelmezése.
K ULC S F OGA Fertőzés, járvány, veleszületett immunitás, szerzett (specifikus) immunitás, antigén, antigén felismerés, antitest (immunglobulin), nyiroksejt LM A K / F OGA LMA K (limfocita), Rh és ABO vércsoportrendszer, védőoltás, immunizálás, immunológiai memória.
Tematikai egység
Előzetes tudás
A vérünkben van? – A hormonális szabályozás
Órakeret 8 óra
Vezérlés és szabályozás fogalma. A mirigy fogalma, típusai. A vérkeringés, érhálózat, vér összetétele. A hormon fogalma, a hormonális szabályozás elvi alapjai (vércukorszint szabályozása). A stressz biológiai értelmezése.
A tematikai egység Az absztrakt gondolkodás fejlesztése az életfolyamatok szabályozásáról nevelési-fejlesztési és vezérléséről alkotott modell általánosításával, az idegi és hormonális szabályozás közötti hasonlóságok és különbségek, valamint az egységes céljai (neuroendokrin) rendszerbe kapcsolódás felismerése során.
Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , i sme ret ek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Milyen sajátosságai vannak a kémiai jelátvitelnek a szabályozásban? Milyen anyagok a hormonok, mi jellemzi termelődésüket, szállításukat és hatásukat? Milyen kapcsolat van az idegi és a hormonális szabályozás között? Mi jellemzi munkamegosztásukat? Melyek a szervezet belső egyensúlyára ható legfontosabb hormonok, hol termelődnek, és mi a hatásuk? Mely rendellenességek, betegségek vezethetők vissza valamely hormonális zavarra? Mi a kapcsolat a teljesítményfokozó szerek és a hormonrendszer között? Jár-e valamilyen veszéllyel ezek alkalmazása? Ismeretek: A kémiai jelátvitel jellemzői. Belső elválasztású mirigy. Hormon és receptor összefüggése, specifikus hatás. A folyamatba való beavatkozás lehetősége. A hipofízis- és a hipotalamuszrendszer felépítése és működése. A hormonális szabályozás hierarchikus felépítése. Az idegrendszeri ellenőrzés érvényesülése. A hormonhatás időbeli jellemzői. Példák a központi idegrendszerben termelődő hormonok hatásaira (szorongás, eufória). A vércukorszint szabályozásában résztvevő mirigyek és hormonjaik, a szabályozás
Fe jl esz tési k övetel mén yek Kapcsolódási pontok A hormonhatás specifikusságának megértése, a hormon-receptor kapcsolódás jelentőségének felismerése. A szabályozás és vezérlés fogalmának elmélyítése a hormonális működés példáján. Az idegi és hormonális szabályozás összehangoltságának megértése a hipotalamuszhipofízisrendszer felépítése és működése alapján. Hormonzavarokkal összefüggő kórképek vizsgálata, a kockázatok és megelőzési lehetőségek felismerése, következtetések levonása. Érvelés a teljesítményfokozó és izomtömeg-növelő szerek használata ellen.
Kémia: lipidek, szteroidok; peptidek; glükóz, glikogén; jód, komplex vegyületek; kalcium és vegyületei. Testnevelés és sport: prevenció, egészségvédelem, teljesítményfokozó szerek veszélyei.
mechanizmusa. A tiroxin és az adrenalin hatása. A cukorbetegség kockázati tényezői, felismerése, lehetséges következményei és kezelése. Növekedési rendellenességek. Pajzsmirigy betegségek. Hormonok, hormonhatású szerek a környezetünkben, lehetséges veszélyek. A hormonális dopping módszerei, veszélyei. K ULC S F OGA Hormon, receptor, belső elválasztású mirigy, szteroid, hipotalamusz, agyalapi mirigy-, pajzsmirigy-, hasnyálmirigy-, mellékvese-hormonok. LM A K / F OGA LMA K
Tematikai egység
Előzetes tudás
Harcolj vagy fuss! - Az idegrendszer
Órakeret 12 óra
Az idegsejt és az idegszövet felépítése és működése. Elemi idegi folyamatok. Az idegi szabályozás alapelve. Környéki és központi idegrendszer megkülönböztetése. A reflex fogalma. A szem és a fül felépítése. Az idegműködéseket befolyásoló, tudatmódosító szerek veszélyei.
Rendszerszemlélet alkalmazása a szabályozott állapot biológiai A tematikai egység értelmezésében. Rendszer és környezet kapcsolatán alapuló nevelési-fejlesztési szemléletmódok alkalmazása az érzékelés és a szabályozottság céljai magyarázatában. A tudatmódosító, függőséget okozó szerekkel szembeni elutasító magatartás erősítése. Prob l é mák , jel en sé gek , gyak orl ati al k al mazások , Fe jl esz tési k övetel mén yek i sme ret ek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben különbözik az idegsejt felépítése és működése a többi sejtétől? Hogyan képes a szervezet beállítani belső állapotának életfontosságú jellemzőit? Hogyan képes válaszolni az idegrendszer a külső és belső ingerekre? Hogyan állítják elő és továbbítják az idegsejtek a jeleket? Mi az oka az idegrendszer belső aktivitásának? Mi a gerincvelő szerepe az idegi
A szabályozás és vezérlés fogalmainak alkalmazása az idegrendszer működésének magyarázatakor. Állandóság és változás szempontjain alapuló folyamatelemzés és magyarázat.
Kapcsolódási pontok Technika, életvitel és gyakorlat: A személyes környezetre ható technológiák; baleseti veszélyek, kockázatok.
Fizika: elektromosság, töltéshordozó; A jel fizikai, kémiai és biológiai potenciál, feszültség; értelmezése. polarizáció, A környezetben előforduló, az elektromágneses élőlények számára adekvát sugárzások; hő, hatások, energiaformák hőmérséklet; látható azonosítása, az inger fogalmának fény, domború lencse értelmezése. képalkotása,
szabályozásban? Melyek az emberi érzékelés területei? Milyen közös és egyedi sajátosságok jellemzik érzékszerveinket? Mit tehetünk, érzékelési képességeink megőrzése érdekében? Milyen szabályozó rendszerek őrködnek létfenntartó életműködéseink felett? Hogyan alkalmazkodik szervezetünk a testi és lelki terheléshez? Mi történik pihenés, feltöltődés során? Hogyan szerveződik az emberi agy? Hogyan születnek érzelmeink, gondolataink? Hol és hogyan őrizzük emlékeinket, tanult képességeinket? Melyek az idegrendszert érintő fontosabb rendellenességek, megbetegedések? Mit tehetünk megelőzésük érdekében? Ismeretek: A szabályozókör fogalma, elemei. A negatív visszacsatolás működési elve, biológiai szerepe. Egy példa ismerete. Az idegsejt felépítése. A nyugalmi potenciál tényezői, értéke. Akciós potenciál kialakulása, terjedése. Az idegsejtek közötti kölcsönhatások formái és jelentőségük. A szinapszisok működésére ható anyagok. Az idegsejtek aktivitásának belső ritmusa (biológiai órák). A gerincvelő felépítése, kapcsolatai, funkciói. Szomatikus és vegetatív gerincvelői reflexek. Az inger fogalma, típusai. A receptor funkciói. A szem felépítése, a látás folyamata, jellemzői. Alkalmazkodás a változó távolsághoz és fényerőhöz. A fül felépítése, a hallás és egyensúlyozás folyamata. A kémiai érzékelés
Reflextípusok megkülönböztetése, a reflexkör felépítése és működése közötti kapcsolat értelmezése. Elvégzett reflexvizsgálat értelmezése. A környezetben előforduló, az élőlények számára adekvát hatások, energiaformák azonosítása, az inger fogalmának értelmezése. Az érzékszervek felépítése és működése közötti összefüggés elemzése. Elvégzett érzékelés-élettani kísérletek értelmezése. Szomatikus és vegetatív szabályozás megkülönböztetése, a vegetatív szabályozás néhány területének, módjának és funkciójának értelmezése. A szabályozás elemzése példákon. Felépítés és működés kapcsolatba hozása, a rendszerszerűség felismerése és magyarázata. A gyakoribb idegrendszeri megbetegedések azonosítása jellegzetes tüneteik alapján.
törésmutató; rezgések és hullámok, hullámtípusok, hullámjelenségek, hullámhossz és frekvencia; mágnesség, rezonancia; röntgensugárzás. Kémia: a molekulák szerkezete, energia- és információtartalma. Testnevelés és sport: Motoros képességek; Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés, relaxáció.
(szaglás, ízlelés). Észlelés és érzékelés különbsége, az agy szerepe az érzékelésben. Szemhibák és látásjavító eszközök, módszerek. A halláskárosodás kockázatai. Zajártalom. Az érzékszervek vizsgálati módszerei. Vegetatív szabályozás fogalma, funkciója, szabályozási területei. Szimpatikus és paraszimpatikus működés. Egy vegetatív működés szabályozásának példája (pl. légzés). Az agy részei. Agyidegek. Az agykéreg komplexitása, sejthálózatok, kéreg alatti magvak, fehér állomány. Az értelmi és érzelmi működés, a memória. Éberség és alvás ritmusa, az ingerek változatosságának szerepe. Az agy vizsgálati módszerei. Idegrendszeri sérülések okai, gyakoribb esetei és következményei (ideg-, gerinc-, agysérülés). Fejlődési rendellenességek, fogyatékosság. Fertőzések. Agyi keringési zavarok. Parkinson-kór, Alzheimer-kór, prionbetegség. Vezérlés, szabályozás, negatív visszacsatolás, idegsejt (neuron), akciós K ULC S F OGA potenciál, ingerküszöb, szinapszis, reflexkör, szomatikus és vegetatív idegrendszer, szimpatikus és paraszimpatikus működés, érzékelés, LM A K / F OGA LMA K érzékszerv, nagyagy, kisagy, agytörzs, agykéreg, dúc, mag, ideg, pálya, szürkeállomány, fehérállomány. .
Tematikai egység Előzetes tudás
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Nemzedékről nemzedékre - Az öröklődés törvényei
Órakeret 6 óra
A faj, a környezet (környezeti tényező) fogalma. Az ivaros szaporodás genetikai lényege. Vércsoport-antigének. Az információ-kifejeződés folyamatainak megértése az élővilágban. A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. A problémák tudatos azonosítása, feltevések megvizsgálása. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása.
Problémák, jelenségek,
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Öröklődnek-e a szerzett tulajdonságok? Mi magyarázza az öröklött tulajdonságok megjelenését vagy eltűnését? Milyen mértékben befolyásolhatja a környezet vagy a nevelés az öröklött jellegek megnyilvánulását? Mi az oka és jelentősége biológiai sokféleségünknek? Ismeretek: Mendel szemléletmódja (a gén mint szerkezet nélküli egység), módszere, eredményei. Allélkölcsönhatások (dominancia). Példák emberi tulajdonságok öröklődésére. A beltenyésztés és kockázata (állattenyésztés, természetvédelem, rokonházasság veszélye). Példák hajlamok öröklésére. Kockázati tényezők és gének kölcsönhatása. Az egyén és a társadalom együttélése öröklött hiányokkal (diéta). A genetikai sokféleség jellemzése (allélszám) és biológiai szerepe (nemesítés, az alkalmazkodás lehetősége). A környezet hatása mennyiségi jellegek öröklésére, sok gén – egy tulajdonság kapcsolat. K ULC S F OG A LM A K / F OGA LMA K
Tematikai egység Előzetes tudás
Mendel módszereinek, eredményeinek és ezek érvényességi körének értelmezése. Öröklött jelleg megjelenésének számszerű megadása (az öröklésmenet ismeretében). Következtetés allélkölcsönhatásra (az eloszlás ismeretében). Családfa elemzése. Ikervizsgálatok értelmezése. Kockázati tényező és elővigyázatosság értelmezése genetikai példán. Minőségi és mennyiségi jelleg megkülönböztetése. Mennyiségi eloszlás grafikus megjelenítésének értelmezése.
Matematika: valószínűség, eloszlás. Magyar nyelv és irodalom: példák az emberi élet értékére (Teiresziasz, Oidiposz). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: termékeny félhold – az állat- és növénynemesítés történelmi szerepe, helyszínei.
Gén, allél, domináns, recesszív, homo- és heterozigóta, hajlam, beltenyésztés, genetikai sokféleség (diverzitás).
Megfejthető üzenetek - Molekuláris genetika
Órakeret 10 óra
A fehérjék szerkezete. Katalízis. Az öröklődés törvényei (Mendel). A sejt fölépítése.
A tematikai egység A tudományos gondolkodás mindennapi életben való hasznosságának
nevelési-fejlesztési céljai
belátása, a módszerek tudatos alkalmazása. Vizsgálati módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének értelmezése. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének megértése. Az érveken alapuló vitakultúra fejlesztése, a felelős állásfoglalás iránti igény felkeltése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza tulajdonságok csoportjainak együttes öröklését? Miből vannak, hol vannak és hogyan működnek a gének? Mi rögzíti bennük az információt? Mi a szerepe a szexualitásnak a faj szempontjából (összehasonlítva az ivartalan szaporodással)? Hogyan alkalmazkodik az élő rendszer (sejt, szervezet)a környezethez? Hogyan lesz a megtermékenyített petesejtből ember? Mi dönti el, hogy mely gének, mikor és meddig működnek? Mi hangolja össze sejtjeink génműködését? Miért jönnek létre daganatos megbetegedések? Miért fejlődünk, öregszünk, és miért halunk meg? Hogyan, miért és milyen mértékben avatkozhat bele az ember a genom működésébe? Miben segíthet a számítógép használata a génműködés megértésében, a személyre szabott gyógyításban, a múlt feltárásában? Ismeretek: A genetikai kapcsoltság és oka (kromoszómák). A számtartó és a számfelező osztódás; a sejtciklus. A nukleinsavak alapfölépítése.
Fejlesztési követelmények Az osztódások szerepének értelmezése a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában. A nukleinsavak örökítő szerepének bizonyítása. Kodon-szótár használata. Génmutáció következményének értelmezése kodon-szótár segítségével. Szabályozott génműködés értelmezése ábra alapján. Daganatra utaló jelek fölismerése. Sebkezelés elsajátítása. Az érvek és ellenérvek összevetése. Információforrások kritikus értékelése.
Kapcsolódási pontok Kémia: Cukrok, foszforsav, kondenzáció. A fehérjék fölépítése. Fizika: elektromágneses és radioaktív sugárzások típusai. Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: Fejlődés, öregedés és halál témái. Tudományosfantasztikus témakörök. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Hiroshima, Bhopal, Csernobil – környezeti katasztrófák. Etika: a tudományos eredmények alkalmazásaival kapcsolatos dilemmák.
A vírusok szaporodása, vírus okozta betegségek. Testi és ivari kromoszómák, az ivari kromoszómákhoz kötött öröklés jellemzői. A DNS megkettőződése, információáramlás a fehérjék szintézise során (gén > fehérje > jelleg). A mutációk típusai, gyakoriságuk, lehetséges hatásaik, mutagén tényezők (sugárzás, vegyületek). Mutagén hatások kerülésének, ill. mérséklésének módjai. Példa a génműködés szabályozottságára. A szabályozott működés zavara (daganatos betegségek). Az őssejtek lehetséges felhasználása. A környezeti tényezők génmódosító hatásai (epigenetika). Tartós károsodás (szövetelhalás) és regeneráció. Az öregedés lehetséges okai. A géntechnológia lehetőségei, kockázatai és néhány alkalmazása (genetikailag módosított élőlények, génterápia). A genomika céljai. K ULC S F OG A LM A K / F OGA LMA K
Kapcsoltság, kromoszóma (testi, ivari), mitózis, meiózis, mutáció, differenciálódás, őssejt, transzgén, GMO, genomika.
Tematikai egység Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Új kezdetek - Szaporodás, szexualitás
Órakeret 8 óra
Genetika: mitózis és meiózis, nemi kromoszómák. Élettan: hormonok hatásmechanizmusa, visszacsatolások. A vezéreltség, szabályozottság általános mechanizmusainak megértése a szaporodás és az öröklődés kapcsolatainak példáján. Az egyirányú és a körfolyamatok közti különbség megértése a nemi működések példáján. A felelős párkapcsolatok gyakorlását és a pályaválasztást segítő önismeret fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mi magyarázza az ivaros úton létrejött utódok sokféleségét, az ivarsejtek és az ivarsejteket létrehozó egyedek különbségeit, a férfi és nő biológiailag eltérő jellemzőit? Ismeretek: Ivaros és ivartalan szaporodásformák az élővilágban. Klónozás. Kromoszomális, elődleges és másodlagos nemi jellegek. A férfi és női ivarsejtek, ivarszervek felépítése, működése, a nemi működések szabályozása. Fogamzásgátlás. Családtervezés és lehetőségei. A megtermékenyülés, a méhen belüli élet fő jellemzői. A magzati élet védelme. Születés. A születés utáni élet fő szakaszainak biológiai jellemzői. K ULC S F OG A LM A K / F OGA LMA K
Filmek, folyamatábrák, makettek értelmezése.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; magyar nyelv és irodalom; technika, életvitel és gyakorlat: A nemi különbségeket kiemelő, illetve az azokat elfedő szokások, öltözetek. A szerelem és szexualitás, a család és születés, a gyermekkor és serdülés mint irodalmi téma. Etika: az egyén szabadsága és felelőssége.
Ivartalan és ivaros szaporodás (szexualitás), klónozás, tüsző, sárgatest, tüszőserkentő és tüszőhormon (ösztrogén), sárgatestserkentő és sárgatesthormon (progeszteron), hím nemi hormon (tesztoszteron), ovuláció, menstruáció, megtermékenyülés, beágyazódás, magzat, méhlepény.
Tematikai egység Előzetes tudás
Az ivartalan és az ivaros szaporodás összehasonlító jellemzése. Az ivarsejtek összevetése. A ciklikus működések megértése. A családtervezés lehetőségei kapcsán érvek és tények megbeszélése.
Az élet lehetőségei
Órakeret 4 óra
Nyílt és zárt rendszer. A sejt felépítő és lebontó folyamatai. A genetikai információ működése és átadása. Életkritériumok. A globális anyagforgalom és energiaáramlás jellemzői.
A tematikai egység A rendszerfogalom általánosítása, a vezéreltség, szabályozottság nevelési-fejlesztési általános mechanizmusainak mélyebb megértése. A hierarchia és a céljai hálózatosság következményeinek elemzése élő rendszerekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek,
Fejlesztési követelmények Rendszer-környezet
Kapcsolódási pontok Fizika: rendezettség és
gyakorlati alkalmazások: Miért alkalmas a Földünk az élet kialakulásra? Lehet-e élet más bolygókon? Mennyire különleges, egyedülálló bolygó a Föld? Véletlenül ilyen, vagy maga is homeosztatikus rendszer?
kölcsönhatások elemzése. Az ellentétes nézetek, érvek összevetése. A földi légkörre vonatkozó adatok értelmezése. A környezettudatosság értelmezése a Gaia-elmélet alapján. Miller kísérletének értelmezése.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Etika: az ember helye, szerepe.
Nyílt rendszer, rendezettség, önsokszorozó reakció, , redukáló/oxidáló légkör.
Tematikai egység Előzetes tudás
Informatika: információ
Földrajz: A Naprendszer fölépítése. A Föld mágneses tere. A Hold szerepe. A lemeztektonikai mozgások feltétele.
Ismeretek: Az élet kialakulásának, a Föld különleges helyzetének kérdése (őslégkör, szerves molekulák és önszerveződő struktúrák). A Gaia-elmélet lényege. K ULC S F OG A LM A K / F OGA LMA K
rendezetlenség, a folyamatok iránya.
Kibontakozás - a biológiai evolúció
Órakeret 10 óra
Élőlények és élőlénycsoportok alkalmazkodása környezetükhöz. Az alkalmazkodások evolúciós értelmezése. A fejlődés jellemzői az egyéni életben. Módszerek, tudományos eredmények és ezek érvényességi körének elemzése. A tudománytörténeti folyamatok értelmezése a modellek, az elképzelések, az egymást váltó vagy egymást kiegészítő elméletek megszületéseként és háttérbe szorulásaként. A véletlen szerepének és a valószínűség fogalmának alkalmazása. Evolúciós, környezet- és természetvédelmi szempontok összekapcsolása. Természeti értékek és károk, környezeti károk felismerése, a cselekvési lehetőségek felmérése, a környezet iránti felelős magatartás erősítése. A fejlődéstörténeti rendszer vizsgálatát szolgáló módszerek értelmezése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan alkalmazkodnak az élőlénycsoportok a változó körülményekhez? Hogyan befolyásolható ez a folyamat az ember által szándékosan
Fejlesztési követelmények Az evolúciós gondolat változásának értelmezése. Populációgenetikai folyamatok értelmezése. A korreláció-elv alkalmazása. A módszerek korlátainak, feltételeinek elemzése.
Kapcsolódási pontok Fizika: az Univerzum kialakulása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek:
(nemesítés) vagy akaratlanul (járványok kialakulása). Minek alapján következtethetünk a jelenből a múltra és mi jelezhető előre a jövőből? Mikor és hogyan befolyásolhatják kis változások (pl. egyéni döntések) a jövőt meghatározó folyamatokat? Ismeretek: Darwin és kortársainak érvei a fajok változása mellett. Az evolúció darwini leírása. A populációgenetikai modell (véletlen, öröklődő variációk gyakoriság-változása). Szelekció-típusok. A genetikai változatosságot növelő és csökkentő tényezők. A fosszíliák értelmezése: az egykori élőlények rekonstrukciója (korreláció), a lelet kora. Rezisztens kórokozók, gyomok megjelenése és terjedése. A bioszféra evolúciójának néhány feltételezett kulcslépése: eukarióta sejt, oxidáló légkör, soksejtűség, szárazföldre lépés, önreflexió (tudat). Fajok, csoportok kihalásának lehetséges okai. Vitatott kérdések (irányultság, önszerveződés, emberi evolúció). K ULC S F OGA LM A K / F OGA LMA K
Tematikai egység Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Érvek és ellenérvek összevetése, az evolúció mechanizmusaira vonatkozó információforrások kritikus felhasználása. Palacknyak hatás értelmezése
társadalomfejlődési elméletek; példák a technikai evolúcióra; a szelekció szerepe a növény- és állatnemesítésben; ásatások, restaurálás, kormeghatározás; járványok történelemformáló szerepe. Magyar nyelv és irodalom: népek és nyelvek rokonságának kérdése. Művészetek: stílusok változásai. Etika: az ember helye és szerepe.
Evolúció, kiválogatódás (szelekció), fosszília, korreláció, törzsfa.
Az ember egyéni és társas viselkedése
Órakeret 8 óra
Tanulástípusok. Az állatok társas viselkedése (agresszió, ivadékgondozás). A pályaválasztást elősegítő önismeret, az önelfogadás, a társak iránti együttérzés fejlesztése. A személyes felelősség, valamint a szülők, a család, a környezet fontosságának felismerése a függőségek
megelőzésében. Az orvoshoz fordulás céljának, helyes időzítésének tudatosítása. Az emberfajták és kultúrák sajátosságainak és közös értékeinek fölismerése. A fogyatékkal élő emberek megismerése, állapotuk megértése. A gondolkodási folyamatokat meghatározó tényezők, az érzelmi és az értelmi fejlődés kapcsolatának megismerése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Miben közösek az emberi és az állati csoportok, és miben különbözünk egymástól? Hogyan befolyásolják a közösség elvárásai egyéni életünket és egészségünket? Mi ébreszti föl és mi gátolja az emberi együttműködés és agresszió formáit? Ismeretek: Az emberi csoportokra jellemző társas viszonyok: utánzás, empátia, tartós kötődés (párkapcsolat, család), csoportnormák és ezzel kapcsolatos érzelmek. A szabálykövetés és szabályteremtés példái. Az idegen csoportoktól való elkülönülés és az eltérő csoportok közti együttműködés biológiai háttere. Az ember, mint megismerő lény (utánzás, belátás, párbeszéd, gondolati sémák, előítéletek). Szociokulturális hatások (testkép, fogyatékkal élők, idős emberek, betegek, magzatok életének értéke). Az érzelmek biológiai funkciói, megküzdési stratégiák. A depresszió, a feloldatlan, tartós stressz lehetséges okai, káros közösségi hatásai (agresszió, apátia), testi hatásai, a megelőzés és a feloldás
Fejlesztési követelmények Az állati és az emberi csoportokban uralkodó kapcsolatok különbségeinek megfogalmazása. Az agressziót és gondoskodást kiváltó tényezők különbségeinek megfogalmazása az állatok és az ember között. A tartós és kiegyensúlyozott párkapcsolatot fenntartó és fenyegető hatások értelmezése. Bizonyítás, meggyőzés, művészi hatás, manipuláció, reklám, előítélet fölismerése és megkülönböztetése. Az alternatív gyógyászat lehetőségeinek és kockázatainak értelmezése. A kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeinek fölismerése.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: kommunikáció, metakommunikáció; érvelés; példák aláfölérendeltségen alapuló és szabad választáson nyugvó emberi kapcsolatokra; az agresszió és a segítőkészség, befogadás és kirekesztés irodalmi feldolgozása; az egészség és betegség mint metafora; az alkoholizmus, a játékszenvedély, a személytől való függés példái; szerelem és csalódás témái. Történelem, tásadalmi és állampolgári ismeretek: az agresszor fogalmának történeti megközelítése; történeti perek, előítéletek, propagandahadjáratok példái.
lehetséges módjai.
K ULC S F OG A LM A K / F OGA LMA K
Kötődés, empátia, agresszió, csoportnorma, verbális/nem verbális kommunikáció, stressz, megküzdés, függőség.
Órakeret 8 óra
Tematikai egység
Gazdálkodás és fenntarthatóság
Előzetes tudás
Életközösségek, populációs kölcsönhatások, talajképződés. Genetikai sokféleség.
Összetett technológiai, társadalmi és ökológiai rendszerek elemzése. Lokális és globális szintű gondolkodásmód fejlesztése. Evolúciós magyarázat keresése biológiai és ezzel összefüggő fizikai, A tematikai egység földrajzi, történelmi tényekre; az ember szerepének kritikus vizsgálata. nevelési-fejlesztési A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei. céljai Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. Az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hogyan határozzák meg a természeti feltételek az emberi létet? Milyen mértékig és mennyire tartósan befolyásolhatjuk e feltételeket? Mik a történelem biológiai tanulságai? Milyen gazdálkodási és gondolkodási- életmódbeli formák lehetnek fennmaradásunk feltételei? Ismeretek: Az ember hatása a földi élővilágra a történelem során. Önpusztító civilizációk és a természeti környezettel összhangban maradó gazdálkodási formák. A természeti környezet
Fejlesztési követelmények A fenntartható gazdálkodás biológiai feltételeinek megfogalmazása. A természetvédelem genetikai hátterének értelmezése. Az ökológiai lábnyom csökkentése lehetőségeinek megfogalmazása az iskolai, ill. lakókörnyezetben. Autonómia és együttműködés lehetőségeinek elemzése.
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: történeti ökológia; civilizációs korszakváltások okai; példák nemzetközi egyezményekre; globalizációs tendenciák és függetlenségi törekvések hátterei. Magyar nyelv és irodalom: ember és természet viszonyának megfogalmazásai. Etika: környezeti etika.
terhelése: fajok kiirtása, az élőhelyek beszűkítése és részekre szabdalása, szennyezőanyag-kibocsátás, fajok behurcolása, megtelepítése, talajerózió. Fajok, területek és a biológiai sokféleség védelme. A természetvédelem lehetőségei. A környezeti kár fogalma, csökkentésének lehetőségei. Ökológiai lábnyom. Az ökológiai krízis társadalmiszemléleti hátterének fő tényezői (fogyasztás, városiasodás, fosszilis energia felhasználása, globalizáció). K ULC S F OG A LM A K / F OGA LMA K
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Fenntarthatóság, biológiai sokféleség, ökológiai lábnyom, erózió, kibocsátás (emisszió), határérték, környezeti terhelés.
A tanuló gyakorlatot szerez a biológia különböző szerveződési szintjein – sejt, szerv, szervrendszer, egyed és egyed feletti szintek – a fölépítés és működés kapcsolatainak meglátására és elemzésére. A működés törvényszerűségeit képes lesz valamilyen sokaság alkotóinak közös viselkedésében keresni, legyenek azok gének, egyedek vagy fajok, s ezt a funkciót e működések magasabb szerveződési szintben betöltött szerepeként értelmezni. Szemléletében megjelenik a folyamatok egyszeriségét, megismételhetetlenségét jelentő történetiség is, a modern biológiát e két látásmód összekapcsolására tett kísérletként látja, melynek sikere vagy kudarca közvetlenül hat boldogulásunkra. Felismeri, hogy a funkciók keresése az egyén életében és a társastársadalmi kapcsolatokban is az értelem keresését és újrafölismerését jelenti, mert a véletlenek sokaságát ez kapcsolja harmonikus egésszé a kibontakozás történeti folyamatában. Ez a tudás olyan világkép alapja lehet, amely megtartja a tudomány leíró módszereit és magyarázó erejét, de megtalálja az így leírt folyamatok és formák szerepét is a természet egészében.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Következtetés. Definíció. Tétel. Bizonyítás. Halmaz, alaphalmaz, igazsághalmaz, megoldáshalmaz. Függvény/transzformáció. Értelmezési tartomány. Művelet, műveleti tulajdonság. Egyenlet, azonosság, egyenletrendszer, egyenlőtlenség. Ekvivalencia. Ellenőrzés. Véletlen, valószínűség. Adat, statisztikai mutató. Térelem, mennyiségi jellemző (távolság, szög, kerület, terület, felszín, térfogat). Matematikai modell.
Gondolkodási és megismerési módszerek – A kombinatorikai problémához illő módszer önálló megválasztása. – A gráfok eszközjellegű használata problémamegoldásában. – Bizonyított és nem bizonyított állítás közötti különbség megértése. – Feltétel és következmény biztos felismerése a következtetésben. – A szövegben található információk önálló kiválasztása, értékelése, rendezése problémamegoldás céljából. – A szöveghez illő matematikai modell elkészítése. – A tanulók a rendszerezett összeszámlálás, a tanult ismeretek segítségével tudjanak kombinatorikai problémákat jól megoldani – A gráfok ne csak matematikai fogalomként szerepeljenek tudásukban, alkalmazzák ismereteiket a feladatmegoldásban is. Számtan, algebra – A kiterjesztett gyök- és hatványfogalom ismerete. – A logaritmus fogalmának ismerete. – A gyök, a hatvány és a logaritmus azonosságainak alkalmazása konkrét esetekben probléma megoldása céljából. – Egyszerű exponenciális és logaritmusos egyenletek felírása szöveg A fejlesztés várt alapján, az egyenletek megoldása, önálló ellenőrzése. eredményei a két – A mindennapok gyakorlatában szereplő feladatok megoldása a valós évfolyamos cikszámkörben tanult új műveletek felhasználásával. lus végén – Számológép értelmes használata a feladatmegoldásokban. Összefüggések, függvények, sorozatok – Trigonometrikus függvények értelmezése, alkalmazása. – Függvénytranszformációk végrehajtása. – Exponenciális függvény és logaritmusfüggvény ismerete. – Exponenciális folyamatok matematikai modelljének megértése. – A számtani és a mértani sorozat összefüggéseinek ismerete, gyakorlati alkalmazások. – Az új függvények ismerete és jellemzése kapcsán a tanulóknak legyen átfogó képük a függvénytulajdonságokról, azok felhasználhatóságáról. Geometria – Jártasság a háromszögek segítségével megoldható problémák önálló kezelésében. – A tanult tételek pontos ismerete, alkalmazásuk feladatmegoldásokban. – A valós problémákhoz geometriai modell alkotása. – Hosszúság, szög, kerület, terület, felszín és térfogat kiszámítása. – Két vektor skaláris szorzatának ismerete, alkalmazása.
– –
Vektorok a koordináta-rendszerben, helyvektor, vektorkoordináták ismerete, alkalmazása. A geometriai és algebrai ismeretek közötti összekapcsolódás elemeinek ismerete: távolság, szög számítása a koordináta-rendszerben, kör és egyenes egyenlete, geometriai feladatok algebrai megoldása.
Valószínűség, statisztika – – – – – –
Statisztikai mutatók használata adathalmaz elemzésében. A valószínűség matematikai fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Mintavétel és valószínűség. A mindennapok gyakorlatában előforduló valószínűségi problémákat tudják értelmezni, kezelni. Megfelelő kritikával fogadják a statisztikai vizsgálatok eredményeit, lássák a vizsgálatok korlátait, érvényességi körét.
Összességében A matematikai tanulmányok végére a matematikai tudás segítségével önállóan tudjanak megoldani matematikai problémákat. – Kombinatív gondolkodásuk fejlődésének eredményeként legyenek képesek többféle módon megoldani matematikai feladatokat. – Fejlődjön a bizonyítási, diszkussziós igényük olyan szintre, hogy az érettségi után a döntési helyzetekben tudjanak reálisan dönteni. – Feladatmegoldásokban rendszeresen használják a számológépet, elektronikus eszközöket. – Tudjanak a síkban, térben tájékozódni, az ilyen témájú feladatok megoldásához célszerű ábrákat készíteni. – A feladatmegoldások során helyesen használják a tanult matematikai szakkifejezéseket, jelöléseket. – A tanulók váljanak képessé a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. – A helyes érvelésre szoktatással fejlődjön a tanulók kommunikációs készsége. – A középfokú matematikatanulás lezárásakor rendelkezzenek a matematika alapvető kultúrtörténeti ismereteivel, ismerjék a legnagyobb matematikusok felfedezéseit, legyen rálátásuk a magyar matematikusok eredményeire. –
F IZ IK A A természettudományos műveltség nemcsak a leendő mérnökök és szaktudósok, hanem minden ember számára fontos. A természettudományok iránti érdeklődés fokozása érdekében a fizika tanítását nem az alapfogalmak definiálásával, az alaptörvények bemutatásával kezdjük. Minden témakörben mindenki számára fontos témákkal, gyakorlati tapasztalatokkal, praktikus, hasznos ismeretekkel indítjuk a tananyag feldolgozását. Senki ne érezhesse úgy, hogy a fizika tanulása haszontalan, értelmetlen ismeretanyag mechanikus elsajátítása. Rá kell vezetnünk tanítványainkat arra, hogy a fizika hasznos, az élet minden fontos területén megjelenik, ismerete gyakorlati előnyökkel jár. Mindez nem azt jelenti, hogy a tanítási-tanulási folyamat-
ból száműzni szeretnénk az absztrakt ismereteket, illetve az ezekhez rendelhető készség- és képességelemeket. Célunk a problémaközpontúság, a gyakorlatiasság és az ismeretek egyensúlyának megteremtése a motiváció folyamatos fenntartásának és minden diák eredményes tanulásának érdekében, mely megteremti a lehetőségét annak, hogy tanítványaink logikusan gondolkodó, a világ belső összefüggéseit megértő, felelős döntésekre kész felnőttekké váljanak. Az elvárható alapszint az, hogy a tanulók a tantervben lévő témaköröket megismerjék, értelmezzék a jelenségeket, ismerjék a technikai alkalmazásokat, és így legyenek képesek a körülöttünk lévő természeti-technikai környezetben eligazodni. A tanterv ezzel egy időben lehetővé teszi a mélyebb összefüggések felismerését is, ami a differenciálás, a tehetséggondozás, az önálló ismeretszerzés révén a mérnöki és a természettudományos pályára készülők számára megfelelő motivációt és orientációt nyújthat. A fizika tanterv szakít a hagyományos, sokszor öncélú, „begyakoroltató” számítási feladatokkal. Számításokat csak olyan esetekben várunk, amikor a számítás elvégzése a tananyag mélyebb megértését szolgálja vagy a számértékek önmagukban érdekesek. A tantervben a fentebb megfogalmazott elveknek megfelelően olyan modern tananyagok is helyet kapnak, melyek korábban nem szerepeltek a tantervekben. Egyes témák ismétlődhetnek is, annak megfelelően, ahogy különböző kontextusban megjelennek. Ezek az ismétlődések tehát természetes módon adódnak abból, hogy a tantervben nem teljesen a fizika tudományának hagyományos feldolgozási sorrendjét követjük, hanem a mindenki számára fontos, a mindennapokban használható ismeretek bemutatására törekszünk. A megváltozott szemlélet és a megújuló tartalom a tantárgy belső összefüggéseinek rendszerét is módosítja. Az értelmezés és a megértés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a megfelelő szövegértés. Mindez felöleli a szövegben alkalmazott speciális jelrendszerek működésének értelmezését, a szöveg elemei közötti ok-okozati, általános-egyes vagy kategóriaelem viszony áttekintését, az idegen vagy nem szokványos kifejezések jelentésének felismerését, az áttételesen megfogalmazott információk azonosítását. Az információs források között kiemelkedő szerepet tölt be a média, mely hatékonyan kelti fel az érdeklődést a tudomány eredményei iránt. A média hatása egyszerre hasznos és ugyanakkor igen káros is lehet. A természettudományos képzés célja ezért az is, hogy a diákokat médiatudatosságra nevelje, ösztönözze a világ média által való leképezésének kritikus elemzését, értelmezését. Fontos megértetni a diákokkal, hogy a világ ábrázolása a médiában nem azonos a valósággal. Az eseményeknek, jelenségeknek az alkotók által konstruált változatát láthatjuk. A dokumentum és ismeretterjesztő filmek esetében is fontos a gyártási mechanizmusokban vagy az ábrázolási szándékban rejlő érdekek vagy kényszerek felfejtése. Valódi tudományos ismeretet csak hiteles forrásból, a témákat több oldalról, tárgyilagosan megvilágítva, megfelelő tudományos alapokkal rendelkezve szerezhetünk. A természettudományos képzés során jól használhatóak az informatikai eszközök. A fizika szempontjából elsősorban a mérések értékelését segítő szoftvereket, illetve a megfelelően megválasztott oktató programokat, interneten elérhető filmeket, animációkat emelhetjük ki. Azonban hangsúlyosan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az internet révén rendkívül sok szakmailag hibás anyaghoz is hozzájuthatunk, ami megnöveli a tanár felelősségét. A fizika tantárgy keretében eszközként használjuk a matematikát. A tanterv alkalmazása során az életkornak megfelelően megjelennek az adatgyűjtés, tapasztalat, értelmezés, megértés folyamatait segítő matematikai modellek, eszközök, például matematikai műveletek, függvények, táblázatok, egyenletek, grafikonok, vektorok. A tanterv kereszthivatkozásaiban a fenti képességterületekre csak a hangsúlyosabb esetekben térünk ki külön. A tanulók értékelésének módszerei nem korlátozódnak a hagyományos definíciók, törvények kimondásán és számítási feladatok elvégzésén alapuló számonkérésre. Az értékelés
során megjelenhet a szóbeli felelet, a teszt, az esszé, az önálló munka, az aktív tanulás közbeni tevékenység, illetve a csoportmunka csoportos értékelése is. Célunk, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a megismert jelenségek lényegét, az alapvető technikai eszközök működésének elvét, a fizikát érintő nyitott társadalmi-gazdasági kérdések, problémák jelentőségét, és felelős módon tudjanak állást foglalni ezekben a kérdésekben. A tanterv lehetővé teszi a tananyag feldolgozását az aktív tanulás módszereivel, támogatja a csoportmunkát, a projektfeladatok elvégzését, a kompetencia-alapú oktatást, a számítógépes animációk és szimulációk bemutatását, az interaktivitást, az aktív táblák és digitális palatáblák használatát. A tanterv sikeres megvalósításának alapvető feltétele a tananyag feldolgozásának módszertani sokfélesége. 9-10. évfolyam E szakasz legfőbb pedagógiai üzenete az, hogy mindennapjaink világa megérthető, mennyiségileg megközelíthető, sajátos összefüggésekkel leírható, és ez a tudás a mindennapi életben hasznosítható, tehát közvetlenül értékké válik. Ebben az életkori szakaszban a klasszikus fizika témaköreit tárgyaljuk. A felvetett problémák, gyakorlati alkalmazások egyebek mellett a közlekedéshez, közlekedésbiztonsághoz, a modern tájékozódás eszközeihez, a világűr meghódításához, a természeti katasztrófák fizikai hátteréhez, a szűkebb és tágabb környezetünk energiaviszonyaihoz, az emberi szervezet működésének fizikájához, az időjárás fizikai sajátságaihoz, a háztartásunk elektromos ellátásához, a hangok világához, környezetünk állapotához, a környezetvédelemhez kötődnek. Az elsajátítandó ismeretek, a fejlesztett készségek és képességek gyakorlatiasak, a mindennapi életben jól használhatók, elemei jól illeszthetők a tanulók igényeihez, életkori sajátságaihoz. A tananyag kialakítása során tekintettel kell lennünk a tanulók képességeinek és gondolkodásmódjának sokféleségére. A tananyag feldolgozása során törekedni kell a természettudományokban tehetséges, kiemelkedni képes tanulók folyamatos motivációjának fenntartására ugyanúgy, mint a természettudományos pályát nem választók általános műveltségének, tájékozottságának kialakítására. Különös gondot kell fordítani a tehetséggondozásra, az érdeklődő tanulók műszaki és természettudományos pályákra való irányítására. A tanult anyag megalapozza a jelenségek mögött rejlő absztrakt általános törvények felismerését, az alkalmazások megértését segítő egyszerű számítások elvégzését is. Képessé tesz a mindennapi életben is előforduló fizikai fogalmak és mennyiségek használatára, ezek értelmezésére más természettudományos tárgyak területén is. Célunk a természet és környezet belső összefüggéseinek mind mélyebb megértetése révén megnövelni a tanulóknak a lokális és a globális környezet problémái iránti érzékenységét, kialakítani a cselekvő attitűdöt. Ennek része a környezettudatos fogyasztói szemlélet, az állampolgári felelősség fejlesztése, a fizika fontosságának, gyakorlati hasznának felismertetése. Az alkalmazandó pedagógiai módszerek a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett különösen az anyanyelvi és digitális kompetenciát, a matematikai kompetenciát, valamint az együttműködést erősítik.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Tájékozódás égen-földön Az idő mérése.
Órakeret 4 óra
Összetett rendszerek felismerése, a téridő nagyságrendjeinek, a terméA tematikai egység szet méretviszonyainak azonosítása. Az önismeret fejlesztése a világban nevelési-fejlesztési elfoglalt hely, a távolságok és nagyságrendek értelmezésén keresztül. céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A földrajzi helymeghatározás módszerei a múltban és ma. Az aktuálisan rendelkezésre álló, helymeghatározást segítő eszközök, szoftverek. Ismeretek: Tájékozódás a földgömbön: Európa, hazánk, lakóhelyünk.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Kapcsolódási pontok
A térrel és idővel kapcsolatos elképzelések fejlődéstörténetének vizsgálata. A természetre jellemző hatalmas és rendkívül kicsiny tér- és időméretek összehasonlítása (atommag, élőlények, Naprendszer, Univerzum). A Google Earth és a Google Sky használata. A távolságmérés és helyzetmeghatározás elvégzése (például: háromszögelés, helymeghatározás a Nap segítségével, radar, GPS).
Földrajz: a hosszúsági és szélességi körök rendszere, térképismeret. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tudománytörténet. Technika, életvitel és gyakorlat: GPS, műholdak alkalmazása, az űrhajózás céljai.
Tér, idő, földrajzi koordináta, vonatkoztatási rendszer.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Fejlesztési követelmények
A közlekedés kinematikai problémái
Órakeret 7 óra
Az általános iskolából és a mindennapi tapasztalatokból szerzett ismeretek, melyek a közlekedésre, a mozgásra, illetve a mozgásállapotváltozásra vonatkoznak.
A tematikai egység A közlekedés mint rendszer értelmezése, az állandóság és változás megnevelési-fejlesztési jelenítése a mozgások leírásában. Az egyéni felelősségtudat formálása. céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Járművek sebessége, gyorsítása, fékezése. A biztonságos (és kényelmes) közlekedés eszközei, például: tempomat, távolságtartó radar, tolató radar. Szabadesés, a jellemző út-idő összefüggés. A szabadesés és a
Út-idő és sebesség-idő grafikonok készítése, elemzése. Számítások elvégzése az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetében. A sebesség és a gyorsulás fogalma közötti különbség felismerése. A közlekedés kinematikai problémáinak gyakorlati, számítások-
Matematika: függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Technika, életvitel és gyakorlat: járművek legnagyobb sebességei, közlekedésbiztonsági eszközök, közle-
gravitáció kapcsolata.
kal kísért elemzése (a gyorsuló kedési szabályok. mozgás elemzése), pl.: Ismeretek: - adott sebesség eléréséhez Testnevelés és sport: Kinematikai alapfogalmak: út, szükséges idő, érdekes sebességadahely, sebesség, átlagsebesség. - a fékút nagysága, tok. A sebesség különböző mérték- a reakcióidő és a féktáegységei. volság kapcsolata. Biológia-egészségtan: A gyorsulás fogalma, mértékegy- Mélységmérés időméréssel, a élőlények mozgása, sége. szabadesésre vonatkozó összesebességei, reakcióAz egyenletes körmozgást leíró függések segítségével. idő. kinematikai jellemzők (pályasuAnnak felismerése, hogy a szagár, kerületi sebesség, fordulatbadesés gyorsulása más égitesszám, keringési idő, szögsebesteken más. ség, centripetális gyorsulás). A gyorsulás fogalmának megértése állandó nagyságú, de változó irányú pillanatnyi sebesség esetében. A periodikus mozgás sajátságainak áttekintése. Kulcsfogalmak/ Sebesség, átlagsebesség, gyorsulás, közlekedésbiztonság. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A közlekedés dinamikai problémái
Órakeret 8 óra
A sebesség és a gyorsulás fogalma. A mozgásállapot változásra vonatkozó ismeretek. Közlekedési előismeretek.
Az állandóság és változás ok-okozati kapcsolatainak felismertetése a A tematikai egység közlekedés rendszerében. A környezettudatos gondolkodás formálása. A nevelési-fejlesztési közlekedésbiztonság, a kockázatok és következmények felmérésén és az céljai egyéni, valamint társas felelősség kérdésein keresztül az önismeret fejlesztése és a családi életre nevelés. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az utasok terhelése egyenes vonalú egyenletes és egyenletesen gyorsuló mozgás esetén. A súrlódás szerepe a közlekedésben, például: megcsúszásgátló (ABS), kipörgésgátló, fékerőszabályozó, tapadás (a gumi vastagsága, felülete). Az utasok védelme a gépjárműben: - gyűrődési zóna,
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Egyszerű számítások elvégzése a gépjárművek fogyasztásának témakörében. Az eredő erő szerkesztése, kiszámolása egyszerű esetekben. A súrlódás szerepének megértése a gépjármű mozgása, irányítása szempontjából. Az energiatakarékos közlekedés, a környezettudatos, a természet épségét óvó közlekedési magatartás kialakítása. A közlekedésbiztonsági eszközök jelentőségének és hatásmecha-
Matematika: vektorok, művetek vektorokkal, egyenletrendezés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; technika, életvitel és gyakorlat: takarékosság, légszennyezés, zajszenynyezés, közlekedésbiztonsági eszközök.
- biztonsági öv, - légzsák. A gépjárművek fogyasztását befolyásoló tényezők. Ismeretek: Az erő fogalma, mérése, mértékegysége. Newton törvényeinek megfogalmazása. Galilei, Newton munkássága. A mechanikai kölcsönhatásokban fellépő erők, az erők vektorjellege. Speciális erőhatások (nehézségi erő, nyomóerő, fonálerő, súlyerő, súrlódási erők, rugóerő). A rugók erőtörvénye. A kanyarodás dinamikai leírása. Az egyenletes körmozgás dinamikai feltétele. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tömeg, gyorsulás, erő, eredő erő, tehetetlenség, súly, súrlódás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
nizmusának megértése, azok tudatos és következetes alkalmazása a közlekedés során. A gépjármű és a környezet kölcsönhatásának megértése. Az erőhatások irányának, mértékének elemzése, értelmezése konkrét gyakorlati példákon. A kanyarodás fizikai alapjaiból eredő következtetések levonása a vezetéstechnikára nézve. Egyszerű számítási feladatok elvégzése az eredő erő és a gyorsulás közötti kapcsolat mélyebb megértése érdekében. A test súlya és a tömege közötti különbség megértése.
A tömegvonzás
Órakeret 5 óra
A kinematika és a dinamika alapfogalmai, a súly értelmezése. A Naprendszerről, a bolygók mozgásáról tanult általános iskolai ismeretek. Térképismeret.
A tematikai egység A gravitációs kölcsönhatás értelmezése az anyagot jellemző kölcsönhanevelési-fejlesztési tások rendszerében. A Naprendszer mint összetett struktúra értelmezése a felépítés és működés kapcsolatában. Az absztrakt gondolkodás fejleszcéljai tése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési feladatok
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A közegellenállási erő természete. A nehézségi gyorsulás földrajzi helytől való függése. Rakéták működése. Űrhajózás, súlytalanság. Mozgások a Naprendszerben: a Hold és a bolygók keringése,
Ejtési kísérletek elvégzése (például: kisméretű és nagyméretű labdák esési idejének mérése különböző magasságokból). Egyszerű számítások elvégzése szabadesésre. A rakétaelv kísérleti vizsgálata. A súlytalanság állapotának
Fizika: az egyenletes körmozgás leírása. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: tudománytörténet. Technika, életvitel és gyakorlat: GPS, rakéták, műholdak alkalmazása, az
üstökösök, meteorok mozgása.
megértése, a súlytalanság fogalmának elkülönítése a graviIsmeretek: tációs vonzás hiányától. Newton tömegvonzási törvéAz általános tömegvonzás törnye. vénye, illetve a KeplerEötvös Loránd munkássága. törvények egyetemes természeA lendület fogalma, a lendület- tének felismerése. megmaradás törvénye. Tudománytörténeti informáciKozmikus sebességek: körseók gyűjtése. besség, szökési sebesség. A bolygómozgás Kepler-féle törvényei. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Biológia-egészségtan: reakcióidő, állatok mozgásának elemzése (pl. medúza). Matematika: egyenletrendezés. Földrajz: a Naprendszer szerkezete, égitestek mozgása, csillagképek.
Tömegvonzás, lendület, lendület-megmaradás, Naprendszer, bolygómozgás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
űrhajózás céljai.
A nagy teljesítmény titka: gyorsan és sokat.
Órakeret 6 óra
A kinematika és a dinamika alapfogalmai. Vektorok felbontása összetevőkre.
A mechanikai energia fogalmának fejlesztése, a munka és energia kapA tematikai egység csolatának, az energia fajtáinak értelmezése. A munka, energia és teljenevelési-fejlesztési sítmény értelmezésén keresztül a tudományos és köznapi szóhasználat céljai különbözőségének bemutatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Gépek, járművek motorjának teljesítménye, nyomatéka. Az emberi teljesítmény fizikai határai. A súrlódás és a közegellenállás hatása a mechanikai energiákra. Ismeretek: Munkavégzés, a mechanikai munka fogalma, mértékegysége. A helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia. A munkavégzés és az energiaváltozás kapcsolata.
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A mechanikai energia tárolási lehetőségeinek felismerése, kísérletek elvégzése alapján. A mechanikai energiák átalakítási folyamatainak felismerése kísérletek elvégzése alapján. A mechanikai energiamegmaradás tételének használata számítási feladatokban. A teljesítmény fogalma, régi és új mértékegységeinek megismerése (lóerő, kilowatt), számítási, átszámítási feladatok elvégzése.
Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; informatika: adatgyűjtés. Technika, életvitel és gyakorlat: technikai eszközök (autók, motorok). Biológia-egészségtan: élőlények mozgása, teljesítménye. Testnevelés és sport:
sportolók teljesítménye. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Munka, mechanikai energia (helyzeti energia, mozgási energia, rugalmas energia), energia-megmaradás, teljesítmény.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Egyszerű gépek a mindennapokban
Órakeret 4 óra
Az erő fogalma. Vektorok összeadása, felbontása összetevőkre.
Az állandóság és változás fogalmának értelmezése, feltételeinek megjeA tematikai egység lenése a mechanikai egyensúlyi állapotok kapcsán. A fizikai ismeretek nevelési-fejlesztési alkalmazása a helyes testtartás fontosságának megértésében és a mozcéljai gásszervek egészségének megőrzésében, az önismeret (testkép, szokások) fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Egyensúlyi állapotok megjelenése mindennapi életünkben. Egyszerű gépek alkalmazása mindennapi eszközeink.
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az egyensúly és a nyugalom közötti különbség felismerése konkrét példák alapján. A súlyvonal és a súlypont meghatározása méréssel, illetve számítással, szerkesztéssel. Számos példa felismerése a hétköznapokból az egyszerű gépek használatára (például: háztartási gépek, építkezés a történelem folyamán, sport stb.). A különböző egyszerű gépek működésének értelmezése. Annak tudatosulása, hogy az egyszerű gépek használatával kedvezőbbé tehető a munkavégzés, azonban munkát, energiát így sem takaríthatunk meg.
Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, műveletek vektorokkal. Testnevelés és sport: kondicionáló gépek, a test egyensúlyának szerepe az egyes sportágakban.
Ismeretek: Az egyensúlyi állapotok fajtái: - biztos, - bizonytalan, - közömbös, Technika, életvitel és - metastabil. gyakorlat: erőátviteli Az egyszerű gépek főbb típusai: eszközök, technikai - egyoldalú és kétoldalú eszközök. emelő, - álló és mozgócsiga, - hengerkerék, - lejtő, - csavar, - ék. Testek egyensúlyi állapota, az egyensúly feltétele. A forgatónyomaték fogalma. Arkhimédész munkássága. Kulcsfogalmak/ Egyensúlyi állapot, forgatónyomaték, egyszerű gép. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Rezgések, hullámok
Órakeret 6 óra
Előzetes tudás
Az egyenletes körmozgás kinematikájának és dinamikájának alapfogalmai. Vektorok. Rugóerő, rugalmas energia. Mechanikai energiamegmaradás.
Rezgések és hullámok a Földön a felépítés és működés viszonyrendszeA tematikai egység rében. A jelenségkör dinamikai hátterének értelmezése. A társadalmi nevelési-fejlesztési felelősség kérdéseinek hangsúlyozása a természeti katasztrófák bemutatásán keresztül. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az időmécéljai rés és az építmények szerkezeti elemeinek bemutatása. Kezdeményezőkészség, együttműködés fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Periodikus jelenségek (rugóhoz erősített test rezgése, fonálinga mozgása). Csillapodó rezgések. Kényszerrezgések. Rezonancia, rezonanciakatasztrófa. Mechanikai hullámok kialakulása. Földrengések kialakulása, előrejelzése, tengerrengések, cunamik. Az árapály-jelenség. A Hold és a Nap szerepe a jelenség létrejöttében. Ismeretek: A harmonikus rezgőmozgás jellemzői: - rezgésidő (periódusidő), - amplitúdó, - frekvencia. A harmonikus rezgőmozgás és a fonálinga mozgásának energiaviszonyai, a csillapítás leírása. Hosszanti (longitudinális), keresztirányú (transzverzális) hullám. A mechanikai hullámok jellemzői: hullámhossz, terjedési sebesség. A hullámhosszúság, a frekvencia és a terjedési sebesség közötti kapcsolat ismerete. Huygens munkássága.
Fejlesztési feladatok
Kapcsolódási pontok
Rezgő rendszerek kísérleti vizsgálata. A rezonancia feltételeinek tanulmányozása gyakorlati példákon a technikában és a természetben. A rezgések általános voltának, létrejöttének megértése, a csillapodás jelenségének felismerése konkrét példákon. A rezgések gerjesztésének felismerése néhány gyakorlati példán. A hullámok mint térben terjedő rezgések értelmezése gyakorlati példákon. A földrengések létrejöttének elemzése a Föld szerkezete alapján. A földrengésekre, tengerrengésekre vonatkozó fizikai alapismeretek elsajátítása, a természeti katasztrófák idején követendő helyes magatartás, a földrengésbiztos épületek sajátságainak megismerése. Árapály-táblázatok elemzése.
Technika, életvitel és gyakorlat: időmérő szerkezetek, hidak, mozgó alkatrészek. Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, táblázat és grafikon készítése. Földrajz: földrengések, lemeztektonika, árapály-jelenség.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Harmonikus rezgőmozgás, frekvencia, rezonancia, mechanikai hullám, hullámhosszúság, hullám terjedési sebessége.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Energia nélkül nem megy
Előzetes tudás
Mechanikai energiafajták. Mechanikai energia-megmaradás.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Órakeret 6 óra
Az energia fogalmának kiterjesztése a hőtanra a környezet és fenntarthatóság, a környezeti rendszerek állapotának, valamint az ember egészsége vonatkozásában. A tudatos és egészséges táplálkozás iránti igény erősítése. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innováció és a kutatások jelentőségének felismerése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A helyes táplálkozás energetikai vonatkozásai. Joule-kísérlet: a hő mechanikai egyenértéke. Gépjárművek energiaforrásai, a különböző üzemanyagok tulajdonságai. Különleges meghajtású járművek, például hibridautó, hidrogénnel hajtott motor, üzemanyagcella (tüzelőanyag-cella), elektromos autó.
Egyes táplálékok energiatartalmának összehasonlítása egyszerű számításokkal. A hő fogalmának megértése, a hő és hőmérséklet fogalmának elkülönítése. A gépjárművek energetikai jellemzőinek felismerése, a környezetre gyakorolt hatás mérlegelése. Új járműmeghajtási megoldások nyomon követése gyűjtőmunka alapján, előnyök, hátrányok mérlegelése, összehasonlítás.
Kémia: az üzemanyagok kémiai energiája, a táplálék megemésztésének kémiai folyamatai, elektrolízis.
Ismeretek: A legfontosabb élelmiszerek energiatartalmának ismerete. A hőközlés és az égéshő fogalma. A hő régi és új mértékegységei: kalória, joule. Joule munkássága. A fajhő fogalma. A hatásfok fogalma, motorok hatásfoka. Kulcsfogalmak/ Hő, fajhő, kalória, égéshő, hatásfok. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Biológia-egészségtan: a táplálkozás alapvető biológiai folyamatai. Technika, életvitel és gyakorlat: folyamatos technológiai fejlesztések, innováció.
A Nap Hőátadás. Energiák átalakítása. Energia-megmaradás.
Órakeret 6 óra
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A hőterjedés különböző mechanizmusainak (hővezetés, hőáramlás, hősugárzás) áttekintése a környezet és fenntarthatóság, a környezeti rendszerek állapotának vonatkozásában. A hőtani ismeretek alkalmazása adott hétköznapi témában gyűjtött adatok kritikus értelmezésére, az alkalmazási lehetőségek megítélésére.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A Napból a Föld felé áramló energia. A napenergia felhasználási lehetőségei, például: napkollektor, napelem, napkohó, napkémény, naptó. A hőfényképezés gyakorlati hasznosítása. A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás megjelenése egy lakóház működésében, lehetőségek energiatakarékos lakóházak építésekor.
A napsugárzás jelenségének, a napsugárzás és a környezet kölcsönhatásainak megismerése. A napállandó értelmezése. A napenergia felhasználási lehetőségeinek környezettudatos felismerése. A hőkisugárzás és a hőelnyelődés arányosságának kvalitatív értelmezése. A hővezetés, a hőáramlás és a hősugárzás alapvető jellemzőinek felismerése, alkalmazása gyakorlati problémák elemzésekor.
Ismeretek: Hővezetés: hővezető anyagok, hőszigetelő anyagok. Hőáramlás: természetes és mesterséges hőáramlás. Hősugárzás: kisugárzás, elnyelődés. Kulcsfogalmak Hővezetés, hőáramlás, hősugárzás. /fogalmak
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Energiaátalakító gépek
Kapcsolódási pontok Biológia-egészségtan: az „éltető Nap”, hőháztartás, öltözködés. Magyar nyelv és irodalom; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; vizuális kultúra: a Nap kitüntetett szerepe a mitológiában és a művészetekben. Technika, életvitel és gyakorlat: anyagismeret, takarékosság. Földrajz: csillagászat; a napsugárzás és az éghajlat kapcsolata.
Órakeret 6 óra
Hőtani alapismeretek. Energiák átalakítása. Energia-megmaradás. Termikus rendszerek működésére vonatkozó általános elvek elsajátítása. Technikai rendszerek szerepének megismerése a háztartás energiaellátásában. A környezet és fenntarthatóság vonatkozásainak áttekintése. Az egyéni felelősség erősítése, a felelős döntés képességének természettudományos megalapozása a háztartással kapcsolatos döntésekben, a családi élet vonatkozásaiban.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások,
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Fűtő és hűtő rendszerek: napkollektor, hőszivattyú, klímaberendezések. Megújuló energiák hasznosítása: vízi erőművek, szélkerekek, víz alatti „szélkerekek”, biodízel, biomassza, biogáz.
A hőtan első főtételének értelmezése, egyszerű esetekben történő alkalmazása. Hőerőgépek felismerése a gyakorlatban, például: gőzgép, gőzturbina, belső égésű motorok, Stirling-gép. Sütő- és főzőkészülékek a múltban, a jelenben és a közeljövőben, használatuk megismerése, kipróbálása.
Ismeretek: Az energia-munka átalakítás alapvető törvényszerűségeinek és lehetőségeinek, a hasznosítható energia fogalmának ismerete. Kulcsfogalmak/ Megújuló energia, hasznosítható energia. fogalmak
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Hasznosítható energia
Kémia: gyors és lassú égés, élelmiszerkémia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: beruházás megtérülése, megtérülési idő. Biológia-egészségtan: táplálkozás, ökológiai problémák.
Órakeret 6 óra
A hőtan első főtétele. Energiák átalakítása. Energia-megmaradás. Termikus rendszerek működésére vonatkozó általános elvek elsajátítása. A fenntarthatóságának kérdéseinek felismerése a környezeti rendszerekben. Technikai rendszerek szabályozásának bemutatása az atomenergia felhasználása kapcsán. Az absztrakt gondolkodás fejlesztése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az emberiség energiaszükséglete. Az energia felhasználása az egyes földrészeken, a különböző országokban. A hasznosítható energia előállításának lehetőségei. Az atomfegyverek típusai, kipróbálásuk, az atomcsöndegyezmény. Az atomreaktorok típusai. A radioaktív hulladékok elhelyezésének problémái. A közeljövőben Magyarországon épülő erőművek típusai.
A hasznosítható energia fogalmának értelmezése. A tömeghiány fogalmának ismerete, felhasználása egyszerűbb számítási feladatokban, az atommag-átalakulások során felszabaduló energia nagyságának kiszámítása. A tömeg-energia egyenértékűség értelmezése. Az atomenergia felhasználási lehetőségeinek megismerése. Megújuló és nem megújuló energiaforrások összehasonlítása. A hőtan második főtételének értelmezése néhány gyakorlati példán keresztül. (pl. hőterjedés
Kapcsolódási pontok Kémia: az atommag, reverzibilis és nem reverzibilis folyamatok. Biológia-egészségtan: sugárzások biológiai hatásai, ökológiai problémák, az élet mint speciális folyamat, ahol a rend növekszik. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Hirosimára és Nagaszakira
iránya, energia disszipáció részecske szintű értelmezése) Rend és rendezetlenség fogalmi tisztázása, spontán és rendeződési folyamatok értelmezése egyszerű esetekben.
ledobott két atombomba története, politikai háttere, későbbi következményei.
Ismeretek: Megfordítható és nemmegfordítható folyamatok. Megújuló és a nem-megújuló energiaforrások. Földrajz: energiaforSzilárd Leó, Wigner Jenő, Teller rások. Ede munkássága. Kulcsfogalmak/ Megfordítható, nem-megfordítható folyamat, rend és rendezetlenség, fogalmak atomenergia, hasznosítható energia.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Vízkörnyezetünk fizikája
Órakeret 8 óra
Fajhő, hőmennyiség, energia. A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek értelmezése a vízkörnyezet kapcsán, a környezettudatosság fejlesztése. Halmazállapot-változások sajátságainak azonosítása termikus rendszerekben, a fizikai modellezés képességének fejlesztése. Képi és verbális információ feldolgozásának erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A víz különleges tulajdonságai (rendhagyó hőtágulás, nagy olvadáshő, forráshő, fajhő), ezek hatása a természetben, illetve mesterséges környezetünkben. Halmazállapot-változások (párolgás, forrás, lecsapódás, olvadás, fagyás, szublimáció). A nyomás és a halmazállapotváltozás kapcsolata. Kölcsönhatások határfelületeken (felületi feszültség, hajszálcsövesség). Lakóházak vizesedése. Vérnyomás, véráramlás. Ismeretek: A szilárd anyagok, folyadékok és gázok tulajdonságai. A halmazállapot-változások energetikai viszonyai: olvadáshő, forráshő, párolgáshő.
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A különböző halmazállapotok meghatározó tulajdonságainak rendszerezése, ezek értelmezése részecskemodellel és kölcsönhatás-típusokkal. A jég rendhagyó hőtágulásából adódó teendők, szabályok összegyűjtése (pl. a mélységi fagyhatár szerepe az épületeknél, vízellátásnál stb.). Hőmérséklet-hőmennyiség grafikonok készítése, elemzése halmazállapot-változásoknál. A végső hőmérséklet meghatározása különböző halmazállapotú, ill. különböző hőmérsékletű anyagok keverésénél. A felületi jelenségek önálló kísérleti vizsgálata. A vérnyomásmérés elvének átlátása.
Matematika: a függvény fogalma, grafikus ábrázolás, egyenletrendezés. Biológia-egészségtan: hajszálcsövesség szerepe növényeknél, a levegő páratartalmának a hatása az élőlényekre, fagykár a gyümölcsösökben, a vérnyomásra ható tényezők. Technika, életvitel és gyakorlat: autók hűtési rendszerének téli védelme. Kémia: a különböző halmazállapotú anyagok tulajdonságai, kapcsolatuk a szerkezettel, a halmazálla-
pot-változások anyagszerkezeti értelmezése, adszorpció. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Olvadáshő, forráshő, párolgáshő, termikus egyensúly, felületi feszültség.
Hidro- és aerodinamikai jelenségek, a repülés fizikája A nyomás.
A környezet és fenntarthatóság kérdéseinek tudatosítása az időjárást befolyásoló fizikai folyamatok vizsgálatával kapcsolatban. Együttműködés, kezdeményezőkészség fejlesztése csoportmunkában folytatott vizsgálódás során.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A légnyomás változásai. A légnyomás függése a tengerszint feletti magasságtól és annak élettani hatásai. A légnyomás és az időjárás kapcsolata. Hidro- és aerodinamikai jelenségek. Az áramlások nyomásviszonyai. A repülőgépek szárnyának sajátosságai (a szárnyra ható emelőerő). A légcsavar kialakításának sajátságai. A légkör áramlásainak és a tenger áramlásának fizikai jellemzői, a mozgató fizikai hatások. Az időjárás elemei, csapadékformák, a csapadékok kialakulásának fizikai leírása. A víz körforgása, befagyó tavak, jéghegyek. A szél energiája. Termik (például: vitorlázó repülő, sárkányrepülő, vitorlázóernyő), repülők szárnykialakítása. Hangrobbanás. Légzés. Ismeretek:
Órakeret 8 óra
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A felhajtóerő mint hidrosztatikai nyomáskülönbség értelmezése. A szél épületekre gyakorolt hatásának értelmezése példákon. Természeti és technikai példák gyűjtése és a fizikai elvek értelmezése a repülés kapcsán (termések, állatok, repülő szerkezetek stb.). Az időjárás elemeinek önálló vizsgálata. A jég rendhagyó viselkedése következményeinek bemutatása konkrét gyakorlati példákon. A szélben rejlő energia lehetőségeinek átlátása. A szélerőművek előnyeinek és hátrányainak demonstrálása. Egyszerű repülőeszközök készítése. Önálló kísérletezés: felfelé áramló levegő bemutatása, a tüdő modellezése stb.
Matematika: exponenciális függvény. Testnevelés és sport: sport nagy magasságokban, sportolás a mélyben. Biológia-egészségtan: keszonbetegség, hegyibetegség, madarak repülése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; technika, életvitel és gyakorlat: közlekedési szabályok. Földrajz: térképek, atlaszok használata, csapadékok, csapadékeloszlás, légköri nyomás, a nagy földi légkörzés, tengeráramlatok, a víz körforgása.
Nyomás, hőmérséklet, páratartalom. A levegő mint ideális gáz jellemzése. A hidrosztatikai nyomás, felhajtóerő. A páratartalom fogalma, a telített gőz. A repülés elve. A légellenállás. Röppálya. Kármán Tódor munkássága. Kulcsfogalmak/ Légnyomás, hidrosztatikai nyomás és felhajtóerő, aerodinamikai felhajtófogalmak erő.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Globális környezeti problémák fizikai vonatkozásai
Órakeret 6 óra
A hő terjedésével kapcsolatos ismeretek. A környezettudatos magatartás fejlesztése, a globális szemlélet erősítése. A környezeti rendszerek állapotának, védelmének és fenntarthatóságának megismertetése gyakorlati példákon keresztül. Médiatudatosságra nevelés a szerzett információk tényeken alapuló, kritikus mérlegelésén keresztül.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Hatásunk a környezetünkre, az ökológiai lábnyomot meghatározó tényezők: táplálkozás, lakhatás, közlekedés stb. A hatások elemzése a fizika szempontjából. A Föld véges eltartóképessége. Környezetszennyezési, légszenynyezési problémák, azok fizikai hatása. Az ózonpajzs szerepe. Ipari létesítmények biztonsága. A globális felmelegedés kérdése. Üvegházhatás a természetben, az üvegházhatás szerepe. A globális felmelegedéssel kapcsolatos tudományos, politikai és áltudományos viták.
Megfelelő segédletek felhasználásával a saját ökológiai lábnyom megbecsülése. A csökkentés módozatainak végiggondolása, környezettudatos fogyasztói szemlélet fejlődése. A környezeti ártalmak megismerése, súlyozása (például: újságcikkek értelmezése, a környezettel kapcsolatos politikai viták pro- és kontra érvrendszerének megértése). A globális felmelegedés objektív tényeinek és a lehetséges okokkal kapcsolatos feltevéseknek az elkülönítése. A környezet állapota és a gazdasági érdekek lehetséges összefüggéseinek megértése.
Biológia-egészségtan: az ökológia fogalma.
Ismeretek: A hősugárzás (elektromágneses hullám) kölcsönhatása egy kiter-
Földrajz: környezetvédelem, megújuló és nem megújuló energiaforrások.
jedt testtel. Az üvegházgázok fogalma, az emberi tevékenység szerepe az üvegházhatás erősítésében. A széndioxid-kvóta. Kulcsfogalmak/ Ökológiai lábnyom, üvegházhatás, globális felmelegedés, ózonpajzs. fogalmak
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
Rezgések fizikai leírása. A sebesség fogalma.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A hang szerepének megértése az emberi szervezet megismerésében, az ember érzékelésében, egészségében. A hang szerepének megismerése a kommunikációs rendszerekben.
A hang és a hangszerek világa
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A hangsebesség mérése, a hangsebesség függése a közegtől. Doppler-hatás. Az emberi hangérzékelés fizikai alapjai. A hangok keltésének eljárásai, hangszerek. Húros hangszerek, a húrok rezgései. Sípok fajtái. A zajszennyezés. Ultrahang a természetben és gyógyászatban. Ismeretek: A hang fizikai jellemzői. A hang terjedésének mechanizmusa. Hangintenzitás, a decibel fogalma. Felharmonikusok. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Órakeret 6 óra
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A hangmagasság és frekvencia összekapcsolása kísérleti tapasztalat alapján. Hangsebességmérés elvégzése. Közeledő, illetve távolodó autók hangjának vizsgálata. Gyűjtőmunka: néhány jellegzetes hang elhelyezése a decibelskálán. Kísérlet: felhang megszólaltatása húros hangszeren, kvalitatív vizsgálatok: feszítőerő - hangmagasság. Vizet tartalmazó kémcsövek hangmagasságának vizsgálata. Gyűjtőmunka: a fokozott hangerő egészségkárosító hatása, a hatást csökkentő biztonsági intézkedések.
Matematika: periodikus függvények. Technika, életvitel és gyakorlat: járművek és egyéb eszközök zajkibocsátása, zajvédelem és az egészséges környezethez való jog (élet az autópályák szomszédságában). Biológia-egészségtan: a hallás, a denevérek és az ultrahang kapcsolata, az ultrahang szerepe a diagnosztikában, „gyógyító hangok”, fájdalomküszöb. Ének-zene: a hangszerek típusai.
Frekvencia, terjedési sebesség, hullámhossz, alaphang, felharmonikus.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
Szikrák és villámok Erő-ellenerő, munkavégzés, elektromos töltés fogalma.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az elektromos alapjelenségek értelmezése az anyagot jellemző egyik alapvető kölcsönhatásként. A sztatikus elektromosságra épülő technikai rendszerek felismerése. Az elektromos rendszerek használata során a felelős magatartás kialakítása. A veszélyhelyzetek felismerése, megelőzése, felkészülés a segítségnyújtásra.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektrosztatikus alapjelenségek: dörzselektromosság, töltött testek közötti kölcsönhatás, földelés. A fénymásoló és a lézernyomtató működése. A villámok keletkezése, fajtái, veszélye, a villámhárítók működése. Az elektromos töltések tárolása: kondenzátorok, szuperkondenzátorok. Ismeretek: Ponttöltések közötti erőhatás, az elektromos töltés egysége. Elektromosan szigetelő és vezető anyagok. Az elektromosság fizikai leírásában használatos fogalmak: elektromos térerősség, feszültség, kapacitás. Az elektromos kapacitás fogalma, mértékegysége. Benjamin Franklin munkássága. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fejlesztési követelmények Az elektromos töltés fogalma, az elektrosztatikai alapfogalmak, alapjelenségek értelmezése, gyakorlati tapasztalatok, kísérletek alapján. Ponttöltések közötti erő kiszámítása. Különböző anyagok kísérleti vizsgálata vezetőképesség szempontjából, jó szigetelő és jó vezető anyagok felsorolása. Egyszerű elektrosztatikai jelenségek felismerése a fénymásoló és nyomtató működésében sematikus ábra alapján. A villámok veszélyének, a villámhárítók működésének megismerése, a helyes magatartás elsajátítása zivataros, villámcsapás-veszélyes időben. Az elektromos térerősség és az elektromos feszültség jelentésének megismerése, használatuk a jelenségek leírásában, értelmezésében. A kondenzátorok szerepének felismerése az elektrotechnikában konkrét példák alapján.
Kapcsolódási pontok Fizika: erő, kölcsönhatás törvénye. Kémia: az atom összetétele, az elektronfelhő. Technika, életvitel és gyakorlat: fénymásolók, nyomtatók, balesetvédelem. Matematika: alapműveletek, egyenletrendezés, számok normálalakja.
Elektromos töltés, szigetelő anyag, vezető anyag, elektromos térerősség, elektromos feszültség, kondenzátor.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
Órakeret 8 óra
Az elektromos áram
Órakeret 8 óra
Elektrosztatikai alapfogalmak, vezető és szigetelő anyagok, elektromos feszültség fogalma.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az egyenáramú elektromos hálózatok mint technikai rendszerek azonosítása, az áramok szerepének felismerése a szervezetben, az orvosi diagnosztikában. Kezdeményezőkészség és a tanulás tanulásának fejlesztése önálló munkán keresztül.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az elektromos áram élettani hatása: az emberi test áramvezetési tulajdonságai, idegi áramvezetés. Az elektromos áram élettani szerepe, diagnosztikai és terápiás orvosi alkalmazások. Az emberi test ellenállása és annak változásai (pl.: áramütés hatása, hazugságvizsgáló működése). Vezetők elektromos ellenállásának hőmérsékletfüggése. Ismeretek: Az elektromos áram fogalma, az áramerősség mértékegysége. Az elektromos ellenállás fogalma, mértékegysége. Ohm törvénye. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az elektromos áram létrejöttének megismerése, egyszerű áramkörök összeállítása. Az elektromos áram hő-, fény-, kémiai és mágneses hatásának megismerése kísérletekkel, demonstrációkkal. Orvosi alkalmazások: EKG, EEG felhasználási területeinek, diagnosztikai szerepének átlátása, az akupunktúrás pontok kimérése ellenállásmérővel. Az elektromos ellenállás kiszámítása, mérése, az értékek öszszehasonlítása. Az emberi test (bőr) ellenállásának mérése különböző körülmények között, következtetések levonása.
Biológia-egészségtan: idegrendszer, a szív működése, az agy működése, orvosi diagnosztika, terápia. Matematika: grafikon készítése. Technika, életvitel és gyakorlat: érintésvédelem.
Áramkör, elektromos áram, elektromos ellenállás.
Tematikai egység /Fejlesztési cél
Lakások, házak elektromos hálózata
Órakeret 8 óra
Előzetes tudás
Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás fogalma.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A háztartás elektromos hálózatának mint technikai rendszernek azonosítása, az érintésvédelmi szabályok elsajátítása. A környezettudatosság és energiahatékonyság szempontjainak elsajátítása az elektromos energia felhasználásában.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elektromos hálózatok kialakítása lakásokban, épületekben, elektromos kapcsolási rajzok. Az elektromos áram veszélyei, konnektorok lezárása kisgyermekek védelme érdekében. A biztosíték (kismegszakító) működése, használata, olvadó- és automatabiztosítók. Háromeres vezetékek használata, a földvezeték szerepe. Az energiatakarékosság kérdései, vezérelt (éjszakai) áram. Ismeretek: Az elektromos munka, a Joulehő, valamint az elektromos teljesítmény fogalma. Soros és párhuzamos kapcsolás.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Matematika: egyenletrendezés, műveletek törtekkel. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; technika, életvitel és gyakorlat: takarékosság, energiagazdálkodás.
Soros és párhuzamos kapcsolás, Joule-hő, földelés.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
Az egyszerűbb kapcsolási rajzok értelmezése. A soros és a párhuzamos kapcsolások legfontosabb jellemzőinek megismerése kísérleti vizsgálatok alapján. Az elektromosság veszélyeinek megismerése. A biztosítékok szerepének megismerése a lakásokban. Az elektromos munkavégzés, a Joule-hő, valamint az elektromos teljesítmény kiszámítása, fogyasztók teljesítményének összehasonlítása. Az energiatakarékosság kérdéseinek ismerete, a villanyszámla értelmezése. Egyszerűbb számítási feladatok, gazdaságossági számítások elvégzése. Régi és mai elektromos világítási eszközök összehasonlítása. Hagyományos izzólámpa és azonos fényerejű, fehér LED-eket tartalmazó lámpa elektromos teljesítményének mérése és öszszehasonlítása.
Elemek, telepek
Órakeret 6 óra
Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos feszültség és ellenállás fogalma.
A tematikai egység A környezettudatosság és fenntarthatóság szempontjainak tudatosítása nevelési-fejlesztési a háztartás elektromos energiaforrásainak felhasználásában. A tudatos céljai felhasználói, fogyasztói magatartás erősítése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Gépkocsi-akkumulátorok adatai: feszültség, amperóra (Ah). Mobiltelefonok akkumulátorai, tölthető ceruzaelemek adatai:
Fejlesztési követelmények Az elemek, telepek, újratölthető akkumulátorok alapvető fizikai tulajdonságainak, paramétereinek megismerése, mérése. Egyszerű számítások elvégzése az akkumulátorokban tárolt
Kapcsolódási pontok Kémia: elektrokémia. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; technika, életvitel és gyakorlat:
feszültség, milliamperóra (mAh), wattóra (Wh). Akkumulátorok energiatartalma, a feltöltés költségei.
energiával, töltéssel kapcsolatban.
takarékosság.
Ismeretek: Elemek és telepek működése, fizikai leírása egyszerűsített modell alapján. Elektrokémiai alapfogalmak. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Telep, akkumulátor, újratölthető elem.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
Az elektromos energia előállítása
Órakeret 8 óra
Egyenáramok alapfogalmai, az elektromos teljesítmény fogalma, az energiamegmaradás törvénye, energiák átalakításának ismerete, vonzó- és taszítóerő, forgatónyomaték.
Az elektromágneses indukció segítségével előállított villamos energia A tematikai egység termelésének mint technikai rendszernek felismerése, azonosítása az nevelési-fejlesztési energiaellátás rendszerében. Környezettudatos szemlélet erősítése. A magyar és európai azonosságtudat erősítése a feltalálók munkájának céljai (Jedlik, Bláthy, Zipernowsky, Déri) megismerésén keresztül. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Mágnesek, mágneses alapjelenségek felismerése a mindennapokban. A Föld mágneses terének vizsgálata, az iránytű használata. Az elektromos energia előállításának gyakorlati példái: dinamó, generátor. Az elektromágneses indukció jelenségének megjelenése mindennapi eszközeinkben. Elektromos hálózatok felépítésének sajátságai. A távvezetékek feszültségének nagy értékekre történő feltranszformálásának oka. Ismeretek: A mágneses mező fogalma, a
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az alapvető mágneses jelenségek, a mágneses mező mérésének megismerése, alapkísérletek során. A Föld mágneses tere szerkezetének, az iránytű működésének megismerése. Eligazodás az elektromágneses indukció jelenségeinek értelmezésében egyes alapesetekben. A dinamó és a generátor működési alapelvének megismerése, értelmezése, szemléltetése kísérleti tapasztalat alapján. A nagy elektromos hálózatok felépítésének megértése, alapelveinek áttekintése.
Földrajz: a Föld mágneses tere, elektromos energiát termelő erőművek. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az elektromossággal kapcsolatos felfedezések szerepe az ipari fejlődésben; magyar találmányok szerepe az iparosodásban (Ganz); a Széchenyi-család szerepe az innováció támogatásában és a modernizációban.
mágneses tér nagyságának mérése. Az elektromágneses indukció Faraday-törvénye. A dinamó, a generátor, a transzformátor működése. Jedlik Ányos, Michael Faraday munkássága. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Mágnes, mágneses mező, iránytű, dinamó, generátor, elektromágneses indukció, transzformátor, energia-megmaradás.
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
A 9–10. évfolyam végére a tanulók legyenek képesek eligazodni közvetlen természeti és technikai környezetükben, tudják a tanultakat összekapcsolni mindennapi eszközeik működési elvével, biztonságos használatával. Legyenek tisztában saját szervezetük működésének fizikai aspektusaival, valamint a mozgás, tájékozódás, közlekedés, a háztartás energetikai ellátása (világítása, fűtése, elektromos rendszere, hőháztartása) legalapvetőbb fizikai vonatkozásaival, ezek gyakorlati alkalmazásaival. Ismerjék az ember és környezetének kölcsönhatásából fakadó előnyöket és problémákat, tudatosítsák az emberiség felelősségét a környezet megóvásában. Legyenek képesek fizikai jelenségek megfigyelésére és az ennek során szerzett tapasztalatok elmondására. Tudják feltárni a megfigyelt jelenségek ok-okozati hátterét. Tudják helyesen használni a tanult fizikai alapfogalmakat. Ismerjék és használják a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Tudják a tanult mértékegységeket a mindennapi életben is használt mennyiségek esetében használni. Legyenek képesek a tanult összefüggéseket, fizikai állandókat a képlet- és táblázatgyűjteményből kiválasztani, a formulákat értelmezni. Legyenek képesek a világhálón a témához kapcsolódó érdekes és hasznos adatokat, információkat gyűjteni. Legyenek tisztában azzal, hogy a fizika átfogó törvényeket ismer fel, melyek alkalmazhatók jelenségek értelmezésére, egyes események minőségi és mennyiségi előrejelzésére. Legyenek képesek egyszerű fizikai rendszerek esetén a lényeges elemeket a lényegtelenektől elválasztani, tudjanak egyszerűbb számításokat elvégezni és helyes logikai következtetéseket levonni.
11-12. évfolyam E képzési szakasz legfőbb pedagógiai üzenete, hogy leírásaink, világról alkotott képünk, természettudományos modelljeink nem azonosak a valósággal, hanem annak lehetőségeinkhez mérten a lehető legjobb megközelítései; hogy természettudományos tudásunk az osztatlan emberi műveltség része, és ezer szálon kapcsolódik a humán kultúrához, a lét nagy kérdéseihez. A természettudományos világkép fejlődik, átalakul, és ez a fejlődés a technikai fejlődést alapozza meg. A másik fontos üzenet az, hogy a tudomány társadalmi jelenség. Működése, szabályozása, háttérintézményei, témaválasztása, következtetéseinek következményei megjelennek mindennapi döntéseinkben, értékítéletünkben. Tudatosítanunk kell, hogy a tudomány és gazdaság szoros kapcsolatban van, és kapcsolatrendszerük legfőbb sajátságainak megismerése elengedhetetlen a felelős állampolgári viselkedés elsajátításához. A tudomány egyben olyan működési forma, szabályrendszer, mely viszonylag pontosan definiálja önmagát. Így könnyen elkülöníthető az áltudományoktól és jól elkülönül a hit kérdéseitől. Az ebben az életkori szakaszban tárgyalt témakörök komplexek, fejlesztik a szintézis létrehozásának képességét, és mindinkább filozófiai, ismeretelméleti, irodalmi, művészettörténeti aspektusokat hordoznak magukban. Ilyen az atom- és magfizika, valamint a csillagászat, melyek az anyagról, térről, időről kialakult átfogó képzeteinket, az emberiség és kozmikus környezetünk létrejöttét és sorsát, lehetőségeinket, felelősségünket és a jövő útjait veszik górcső alá. Ebben az életkorban tárgyaljuk a tudomány és technika legdinamikusabban fejlődő fejezetét, a kommunikáció, információ, vizualitás témaköreit, azokat a területeket, ahol a naprakészségre való törekvés leginkább elengedhetetlen mind a helyi tantervek írói, mind a tankönyvek szerzői, mind a tanárok részéről. Mindez átírhatja a hagyományos tanár-diák szereposztást is, hiszen elképzelhető, hogy egyes újdonságok kapcsán a diákok tájékozottabbak tanáruknál. A tanár nem feltétlenül az információ birtoklásában, hanem az információk kezelésében, összefüggésrendszerben való értelmezésében, a tudás megszerzésének menedzselésében múlhatja felül tanítványait, és szerezhet előttük valódi tekintélyt. A mindenkiben élő kíváncsiságra építünk. Hogyan, milyen elven működnek, mire használhatóak mindennapjaink informatikai eszközei, azok az eszközök, melyekkel naponta találkozunk? A fejlesztési célok fókuszában az erkölcsi nevelés, az állampolgárságra, demokráciára való nevelés, az egészség és fenntarthatóság kérdései állnak, a kompetenciák közül az állampolgári és esztétikai-művészeti kompetenciák hangsúlyosabb megjelenése jelent új színt. Fontos üzenet: a világ leírhatatlanul bonyolult, izgalmas, elmélyedésre, gondolkodásra késztet. A megértés, a gondolkodás nyújtotta öröm egyik legfontosabb emberi értékünk.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
A fény természete
Órakeret 6 óra
Elektromos mező, a Nap sugárzása, hősugárzás.
A tematikai egység Az elektromágneses hullámok rendszerének, kölcsönhatásainak, az nevelési-fejlesztési információ terjedésében játszott szerepének megértése. Az absztrakt céljai gondolkodás fejlesztése. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Elsődleges és másodlagos fény-
Az elsődleges és másodlagos fényforrások megkülönböztetése. Az árnyékjelenségek felismerése,
Kémia: üvegházhatás, a „nano” prefixum jelentése, lángfestés.
források a környezetünkben, a fénynyaláb, árnyékjelenségek, teljes árnyék, félárnyék. Az elektromágneses spektrum egyes tartományainak használata a gyakorlatban: a részecske-hullám kettős természete. Ismeretek: Az elektromágneses hullám fogalma, tartományai: - rádióhullámok, - mikrohullámok, - infravörös hullámok, - a látható fény, - az ultraibolya hullámok, - röntgensugárzás, - gammasugárzás. A fény sebessége légüres térben. A fény sebessége különböző anyagokban. A sugárzás energiája, kölcsönhatása az anyaggal: elnyelődés, visszaverődés. Planck hipotézise, fotonok. Max Planck munkássága.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tematikai egység /Fejlesztési cél
értelmezése, megfigyelése. Egy fénysebesség mérésére (becslésére) alkalmas eljárás megismerése. Az elektromágneses spektrum egyes elemeinek azonosítása a természetben, eszközeink működésében. Az érzékszervekkel észlelhető és nem észlelhető elektromágneses sugárzás megkülönböztetése. Egyszerű kísérletek elvégzése a háztartásban és környezetünkben előforduló elektromágneses hullámok és az anyag kölcsönhatására. Példák gyűjtése és elemzése az elektromágneses sugárzás és az élő szervezet kölcsönhatásairól. A hullám jellemzőinek (frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség) kapcsolatára vonatkozó egyszerű számítások. A fotonelmélet értelmezése, a frekvencia (hullámhossz) és a foton energiája kapcsolatának átlátása. Az energia kvantáltságának értelmezése. A folytonos energiaterjedés érzetének megértése.
Biológia-egészségtan: az energiaátadás szerepe a gyógyászati alkalmazásoknál.
Hullámhossz, frekvencia, fénysebesség, elektromágneses hullám, foton, spektrum.
Hogyan látunk, hogyan javítjuk a látásunk?
Órakeret 10 óra
Előzetes tudás
A fény természete, mindennapi ismereteink a színekről, a fény viselkedésére vonatkozó geometriai-optikai alapismeretek.
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A látás mint alapvető érzékelés biofizikai rendszerének az emberi megismerésben játszott szerepének azonosítása. A látás javításával, hatótávolságának kiterjesztésével kapcsolatos eszközök kiválasztásának, használatának egészségügyi szempontjaira vonatkozó ismeretek tudatosítása. A tudomány, technika, kultúra szempontjából az innovációk (például a holográfia, a lézer) szerepének felismerése. A magyar kutatók, felfedezők (Gábor Dénes) szerepének megismerése a lézeres alkalmazások fejlesztésében.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A szemünk és más képalkotó eszközök. A látás mechanizmusa. Gyakori látáshibák. A szemüveg és a kontaktlencse jellemzői. A kicsi és nagy dolgok észlelése. A távcső és a mikroszkóp működésének elve. Színes világ: vörös, zöld és kék alapszínek, kevert színek. A színes monitorok, kijelzők működése. Színtévesztés és színvakság. Fényszóródás durva és sima felületen. Szóródás apró részecskéken (például a köd fényszórása). Lézerfény létrehozása. Hologramok. A háromdimenziós képalkotás aktuális eredményei. Ismeretek: A fénytörés és visszaverődés törvényei. Valódi és látszólagos kép. A domború és homorú tükrök és lencsék tulajdonságai, legfőbb jellemzői, a dioptria fogalma. A fény felbontása, a tiszta spektrumszínek. Interferencia. A fényszórás tulajdonságai. Gábor Dénes munkássága. Az aktuálisan érvényes 3D-s technika elvének ismerete. Kulcsfogalmak/ fogalmak
A látást veszélyeztető tényezők áttekintése, a látás-kiegészítők és optikai eszközök kiválasztásának szempontjai. Optikai illúziók gyűjtése. Egyszerű sugármenetek készítése, a leképezés értelmezése. A távcső és mikroszkóp felfedezése tudománytörténeti szerepének megismerése, hatása az emberi gondolkodásra. A színek értelmezése, a színkeverés szabályainak megértése, megvalósulásának felismerése a gyakorlatban, egyszerű kísérletek elvégzése. A fény és a láthatóság kölcsönös viszonyának megértése. A lézerfénnyel kapcsolatos biztonsági előírások tudatos alkalmazása. A fehér fény interferenciaalapú felbontásának kísérleti vizsgálata. Az aktuálisan érvényes 3D-s technika biztonságos használatának elsajátítása.
Biológia-egészségtan: a szem és a látás, a szem egészsége. Vizuális kultúra: a színek szerepe.
Tükör, lencse, fókusz, látszólagos kép, valódi kép, képalkotás.
FÖLDRAJZ A földrajzoktatás megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági, valamint környezeti jellemzőivel, folyamataival, a környezetben való tájékozódást, eligazodást segítő alapvető eszközökkel és módszerekkel. Vizsgálódásának középpontjában a földrajztudomány, valamint a társföldtudományok (geológia, meteorológia, geofizika, planetológia) által feltárt természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok, jelenségek, azok kölcsönhatásai, illetve napjaink gazdasági, környezeti eseményei állnak, lokális, regionális és globális szinten egyaránt, különös tekintettel a fenntarthatóságra.
9–10. évfolyam A földrajzi tartalmak feldolgozása során fejlődik a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodása, helyi, regionális és globális szemlélete. Megértik, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, és ez megköveteli az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot tér- és időbeli változásában, folytonos átalakulásában mutat be, megláttatva azok okait és lehetséges következményeit. Így fokozatosan kialakulhat a tanulók felelős magatartása a szűkebb és a tágabb természeti, illetve társadalmi környezet iránt. A globalizálódó gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok értékelésével lehetővé válik, hogy a tanulók megismerjék az emberiség egész bolygónkra kiterjedő természetátalakító tevékenységét, az ebből fakadó, szintén világméretű természeti és társadalmi problémákat úgy, hogy egyben használható támpontokat kapjanak e problémák megoldásainak következő évtizedekben várható irányaihoz is. A tartalmi elemek feldolgozása a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli országok természeti és társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás, a jövő generáció érdekeit is szem előtt tartó gondolkodás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományi szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek felhasználására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalom-földrajzi jellemzőinek bemutatásával a műveltségi terület elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A tantárgy komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, illetve felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerep gyakorlása során. Az egyes tartalmi egységek végén található fogalmak, illetve topográfiai követelmények az általános iskolában elsajátított tananyagra épülnek, és feltételezik azok ismeretét, az ott megnevezettek közül csak a középiskolai tananyag feldolgozása szempontjából meghatározó jelentőségű fogalmakat ismételtük meg. Ezek újbóli felsorolása a fogalmak – a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő – tartalmi-szemléleti elmélyítésére utal.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A Föld kozmikus környezete
Órakeret 7 óra
A Föld mint égitest jellemzői. A Föld mozgásai és azok következményei (napszakok, évszakok váltakozása, időszámítás). Alapvető tájékozottság a térbeli és az időbeli nagyságrendekben. A modellhasználat fejlesztése a Naprendszer keletkezéséről és felépítéséről alkotott elképzelések tudománytörténeti jelentőségének megértésén keresztül. A csillagászati térben való tájékozódási képesség fejlesztése, helyes elképzelés kialakítása a csillagászati adatok (távolságok) nagyságrendjéről. A tematikai egység Az elvont gondolkodás fejlesztése az egyedi és közös jellemzők nevelési-fejlesztési felismertetésével a Föld és kőbolygó szomszédainak példáján. A céljai rendszerfogalom fejlesztése a Naprendszer felépítésében megfigyelhető törvényszerűségek felismerésével. A Föld mozgásaiból adódó jelenségek törvényszerűségeinek felismertetése, bolygónk életére gyakorolt hatásának megértetése. A tudományos és az áltudományos elméletek közötti különbség megvilágítása az asztrológia (csillagjóslás) példáján. Előzetes tudás
Ismeretek/fejlesztési követelmények A csillagászati ismeretek fejlődése. A geo- és a heliocentrikus világkép, a bolygómozgás törvényszerűségei. A csillagképek látszólagosságának megértése, néhány ismertebb csillagkép mitológiai eredettörténetének ismerete. A Világegyetem. A Világegyetem (Univerzum), a Tejútrendszer (Galaxis) és a Naprendszer kapcsolata és méretei. A Világegyetem keletkezésével kapcsolatos legfontosabb elméletek bemutatása. A csillagfejlődés áttekintése. A Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatásának új eredményei. A Naprendszer tagjai, felépítésének törvényszerűségei, az égitestek osztályozása. A Nap mint csillag szerkezete, jellemző folyamatainak bemutatása. A naptevékenység földi hatásai példák alapján. A Föld-típusú (kőzet-) és a Jupiter-típusú (gáz-) bolygók jellemzőinek összehasonlítása, a törpebolygó mint égitesttípus magyarázata, kisbolygók, üstökösök, meteorok, meteoritok jellemzése. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás legfontosabb mérföldköveinek és eszközeinek, űrkutatás magyar vonatkozású eredményeinek megismerése. A műholdak gyakorlati jelentőségének példái. A Föld mint égitest. A tengely körüli forgás és Nap körüli keringés következménye-
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az ó- és a középkor tudományos gondolkodása. Magyar nyelv és irodalom: mitológia. Fizika: a bolygómozgás törvényei, a tömegvonzás törvénye, forgómozgás, viszonyítási rendszer, a csillagok energiatermelése, elektromágneses sugárzás, részecskesugárzás, nyomás, hőmérséklet, erőellenerő, űrkutatás. Kémia: hidrogén, hélium, gázok. Matematika: logika, matematikai eszköz-
inek összekapcsolása az ember életére gyakorolt hatásokkal. A periodikusan ismétlődő jelenségek és az időszámítás összekapcsolása, a helyi és a zónaidő megkülönböztetése, gyakorlat jelentőségük belátása, alkalmazása egyszerű számítások során. A Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatainak összehasonlítása. A Hold. Jellemzése; mozgásai földi hatásainak, a holdfázisok és a fogyatkozások kialakulásának magyarázata. a holdkutatás eredményeinek bemutatása internetről gyűjtött információk alapján.
használat. Biológia-egészségtan: az élet fogalma, fotoszintézis. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.
Világegyetem, Tejútrendszer, Naprendszer, csillagászati egység, kőzetKULCSFObolygó (Föld-típusú bolygó), gázbolygó (Jupiter-típusú bolygó), tengely GALMAK/ FOkörüli forgás, keringés, földrajzi koordinátarendszer, helyi és zónaidő, GALMAK holdfázis, nap- és holdfogyatkozás, űrállomás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A földi tér ábrázolása
Órakeret 6 óra
A térkép és a földgömb fogalma, ábrázolása és méretaránya. Szemléleti térképolvasás. A földrajzi fokhálózat elemeinek használata, tájékozódás a fokhálózat segítségével.
A logikai térképolvasás képességének kialakítása; gyakorlottság kialakíA tematikai egység tása különböző típusú térképek információforrásként való használatában nevelési-fejlesztési (közölt információk felismerése, értelmezése, felhasználása). céljai A modern technikai rendszerek szerepének bemutatása a Föld megismerésében és gyakorlati célok megvalósításában. Ismeretek/fejlesztési követelmények A térkép A térképkészítés fejlődése, a modern térképkészítés elvei. A földrajzi fokhálózat értelmezése és használata; a vetület fogalma, a legelterjedtebb vetülettípusok és jellemzőik összehasonlítása, alkalmazhatóságuk korlátai. A térképek csoportosítása méretarány és tartalom alapján; a domborzat háromdimenziós ábrázolásának lehetőségei. Térképvázlatok és egyszerű keresztmetszeti ábrák készítése. Tájékozódás a térképen és a térképpel Távolság- és magasságmeghatározási és a méretarányhoz kapcsolódó számítási feladatok megoldása különböző méretarányú térképeken. Tájékozódási, számítási feladatok megoldása a fokhálózat használatával. A terepi tájékozódás eszközei és gyakorlata, a térképi ismeretek alkalmazása mindennapi tájékozódási helyzetekben.
Kapcsolódási pontok Matematika: arányszámítás, mértékegységek. Informatika: adat, információ, adatbázis, digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Fizika: elektromágneses sugárzás, űrkutatás, mesterséges égitestek.
Távérzékelés és térinformatika A műholdak csoportosítása pályatípus és feladat alapján, földmegfigyelő műhold-családok; a műholdfelvételek típusai és alkalmazásuk lehetőségei, földi képződmények, jelenségek azonosítása műholdfelvételeken. A GPS működési elve és jelentősége; a földrajzi információs rendszer (GIS) fogalma, jelentőségének igazolása mai térbeli adatbázisok példáin. Példák gyűjtése a digitális térképi alkalmazások, illetve térinformatikai rendszerek mindennapi életben való sokoldalú felhasználhatóságára (pl. veszély előrejelzése, környezet károsodásának felismerése). Vetület, vetülettípus, jelrendszer, topográfiai és tematikus térkép, kisKULCSFOGALMAK/ FO- , közepes- és nagy méretarányú térkép, abszolút és relatív magasság, szintvonal, helymeghatározás, távérzékelés. GALMAK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai
Órakeret 13 óra
A Föld alakja, felépítésének egyszerű modellje. A szárazföldek és az óceánok elhelyezkedése. Elemi tájékozottság a földtörténet időrendjéről. Az alapvető domborzati és felszínformák felismerése, jellemzőik ismerete. A leggyakoribb hazai üledékes és vulkáni kőzetek.
A kőzetbolygó mint összetett, törvényszerűségek alapján változó rendszer bemutatása. Az oksági gondolkodás erősítése anyagok különböző körülmények közötti eltérő fizikai viselkedésének bemutatásával. Helyes időképzet kialakítása időnagyságrendek összevetése, az eseméA tematikai egység nyek sorrendiségének felismerése révén. nevelési-fejlesztési A környezet iránti felelősségérzet növelése az ásványkincs-készletek céljai véges hasznosíthatóságának példáján. Olyan képesség és szemlélet kialakítása, amely a pozitív hatások, a lehetséges környezeti kockázatok és az egymással ütköző érdekek felismerésére révén hozzájárul, a tanultakat felhasználni képes, megalapozott érvelés iránti igény kialakulásához. Ismeretek/fejlesztési követelmények A kőzetbolygó gömbhéjainak szerkezete és ásványtani összetétele. A belső gömbhéjak fizikai jellemzői; a tulajdonságok változásában megfigyelhető törvényszerűségek megfogalmazása. Az egyes gömbhéjak fő geokémiai és ásványtani jellemzői. A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A kontinentális és az óceáni kőzetlemezek felépítésének és legfontosabb tulajdonságainak összehasonlítása. A közeledő, a távolodó és az elcsúszó kőzetlemez-szegélyek jellemző folyamatainak és következményeinek leírása konkrét példák alapján; folyamatábrák elemzése és készítése.
Kapcsolódási pontok Kémia: szerves és szervetlen vegyületek, keverék, ötvözet, ásványok, kőszén, szénhidrogén, halmazállapotok. Biológia-egészségtan: élő anyag, evolúció, rendszertan.
A földrengésveszélyes térségek elhelyezkedésének törvényszerűségei; a földrengések következményei, a cunami. A földrengések előrejelzésének lehetőségei és korlátai; a károk mérséklésének lehetőségei példák alapján, a társadalom felelős alkalmazkodása a földrengésveszélyes zónákban; a nemzetközi segítségnyújtás szerepének bemutatása konkrét példa alapján. A felszín alatti és a felszíni magmatizmus jellemzőinek bemutatása; a vulkánosság típusai, összefüggésük a kőzetlemezszegélytípusokkal; magyarázó ábrák elemzése. Az ütköző kőzetlemez-szegélyek mentén lejátszódó folyamatok összehasonlítása. Mélytengeri árok, peremi medence, ülédékfelhalmozódás, szigetív, hegységképződés (orogenezis). A geológiai (belső) és a földrajzi (külső) erők felszínformáló munkájának kapcsolata, szerepük bemutatása kontinentális és óceáni példák alapján.
Matematika: térbeli mozgások elképzelése időegységek, időtartammérés.
Ásványkincsek A legfontosabb kőzetalkotó ásványok felismerése, elkülönítése; a kőzetek csoportosítása, az egyes kőzetcsoportokhoz tartozó főbb kőzettípusok jellemzése; kőzetvizsgálat, kőzetfelismerés. A kőzetek hasznosításának bemutatása példák alapján: közvetlen (pl. terméskő) és átalakítást követő használat (pl. cement, cserép). Ércek és más hasznosítható ásványegyüttesek: példák gyakori ércásványokra, felismerésük, elkülönítésük; magmás és üledékes ércképződés; az ércek gazdasági hasznosításának bemutatása példák alapján. Fosszilis energiahordozók: a kőszén és a szénhidrogének keletkezésének folyamata, gazdasági jelentőségük változása. A bányászatból, a szilárd földfelszín megbontásából eredő környezeti problémák. A nagy tömegű kőzetátalakítás (pl. cementgyártás) és a fenntarthatóság kapcsolatának szemléltetése; az építkezés, ércbányászat, fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásnak környezeti következményei információgyűjtés és feldolgozás alapján. A károkozás mérséklésének lehetőségei, a rekultiváció bemutatása példákban.
Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek.
A talaj A talaj mint a legösszetettebb és a társadalmi-gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződmény jellemzése; a talajképződés folyamatának, összefüggéseinek bemutatása. A talaj szerkezete, szintjeinek jellemzői; az elterjedt zonális és azonális talajok jellemzése a kialakításában szerepet játszó tényezők bemutatásával. Példák megnevezése a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatára különböző éghajlati övekben; a talaj környezeti hatásjelző szerepének és a talajpusztulás mérséklési lehetőségeinek bemuta-
Fizika: úszás, sűrűség, nyomás, hőmérséklet, erőhatások, szilárd testek fizikai változásai, hullámterjedés. Magyar nyelv és irodalom: szövegelemek időrendjének felismerése.
Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.
tása példák alapján. Földtörténet A kormeghatározás módszerei, a módszerek szerepének összehasonlítása. A földtörténeti időskála elemzése; eon, idő, időszak, kor időegységek rendszere. A Föld belső és felszíni fejlődésének legfontosabb eseményei, azok nyomai bolygónkon; az élet elterjedésének legfontosabb lépcsői, az élet visszahatása a földrajzi, és ezen keresztül a geológiai folyamatokra, a környezet változásának mérföldkövei; konkrét példák megnevezése, területi előfordulásuk bemutatása. Geoszféra, földköpeny, asztenoszféra, geotermikus gradiens, kőzetlemezmozgás, hegységképződés, földrengés, vulkanizmus, szerkezeti mozgás; KULCSFOkőzetalkotó ásvány, magmás, üledékes és átalakult kőzet, ércásvány, ércGALMAK/ FOképződés, agyagásvány, geokémiai körforgás; nagyszerkezeti elem, domGALMAK borzati forma, rekultiváció; kormeghatározás, földtörténeti eon, idő, időszak, kor. Gondwana, Pangea, Tethys. Ősföldek (pajzsok) tanult példái. A KaledóniTOPOGRÁFIAI ai-, a Variszkuszi-, a Pacifikus-, az Eurázsiai-hegységrendszer tanult tagjai. ISMERETEK Fuji, Vezúv, Etna, Hawaii-szigetek, Teleki-vulkán, Mt. Pelée, Mount St. Helens.
A légkör földrajza
Órakeret 11 óra
Időjárási elemek és jelenségek felismerése. A felmelegedés, a víz körforgása és halmazállapot-változásai. Az időjárási elemek térbeli és időElőzetes tudás beli változásai. A Föld gömb alakjának következményei, az éghajlati övezetesség kialakulásának okai, az egyes éghajlatok előfordulásának területi példái. Éghajlati diagram. Az oksági gondolkodás fejlesztése a légköri folyamatokat alakító tényezők közötti kölcsönhatások alapján. A légkör mint rendszer folyamatainak a Föld egészére gyakorolt hatásának bemutatása. Igény és képesség kialakítása a tevékeny, felelős környezeti magaA tematikai egység tartásra az emberi tevékenység légköri folyamatokra gyakorolt nevelési-fejlesztési hatásainak bemutatásával, a személyes felelősség és cselekvés szükségességének felismertetésével. A lokális és a globális kapcéljai csolatának beláttatása a helyi károsító folyamatok globális veszélyforrásokká válásának példáján. Az időjárás okozta veszélyhelyzetek felismertetése, a helyes és mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A légkör anyagai és szerkezete A légkört felépítő anyagok csoportosítása, az egyes anyagok légköri
Kapcsolódási pontok Kémia: gázok jellemzői, gáztörvények, a
folyamatokban betöltött szerepének megismerése. A légkör tartományainak jellemzése, jellemzőik összehasonlítása, szerepük értékelése a földi élet és a gazdaság szempontjából. A levegő felmelegedése A levegő felmelegedésének folyamata, törvényszerűségei; folyamatábra elemzése, hőmérséklet változásához kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása. A felmelegedést meghatározó és módosító tényezők, hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példái. A felhő- és csapadékképződés A felhő- és csapadékképződés feltételei, összefüggései, a folyamat bemutatása. A levegő nedvességtartalmához és a csapadékképződéshez kapcsolódó számítási feladatok megoldása. A talaj menti és a hulló csapadékok típusainak jellemzése, a csapadék gazdasági jelentőségének ismertetése példákkal. A levegő mozgása A légnyomás változásában szerepet játszó tényezők megnevezése; a légnyomás és a szél kialakulásának összefüggései. A nagy földi légkörzés rendszerének bemutatása; a szélrendszerek jellemzése. A monszun szélrendszer kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, a mérséklet és a forró övezeti monszun összehasonlítása; a jellegzetes helyi szelek és a mindennapi életre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. A ciklon és az anticiklon összehasonlítása, az időjárás alakításában betöltött szerepük igazolása. Időjárás, időjárási frontok Az időjárás és a mindennapi élet kapcsolatának bemutatása. Szöveges és képi időjárás-előrejelzés értelmezése; következtetés levonása időjárási adatokból. A hideg és a meleg front összehasonlítása, jellemző folyamataik bemutatása, példák a mindennapi életet befolyásoló szerepükre. Felkészülés az időjárás okozta veszélyhelyzetekre, a helyes és másokért is felelős magatartás kialakítása. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége A felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezők összegyűjtése; a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formák felismerése. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményei. A légszennyezés következményei A legnagyobb légszennyező források megnevezése; a szennye-
víz tulajdonságai, kémhatás, kémiai egyenletek, légnyomás, hőmérséklet, áramlások, savas eső. Fizika: gáztörvények, kicsapódás, légnyomás, hőmérséklet, sűrűség, áramlások, sebesség, üvegházhatás. Biológia-egészségtan: légzés, keringés, légúti betegségek, allergia. Matematika: százalékszámítás, matematikai eszköztudás alkalmazása. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: az egyéni felelősség felismerése, felelős viselkedés.
ződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján. Az egyén lehetőségeinek és felelősségének feltárása a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében. Aktuális légszennyezési információk gyűjtése és feldolgozása. Állandó, változó és erősen változó gáz; troposzféra, sztratoszféra; üvegházhatás, a hőmérséklet napi és éves járása, izoterma, izobár, hőmérsékleti KULCSFOegyenlítő, főnszél, harmatpont, relatív páratartalom, felhőtípusok, talaj GALMAK/ FOmenti csapadék, hulló csapadék; időjárás- előrejelzés, kibocsátás, szállítás, GALMAK leülepedés, ózonréteg ritkulása (elvékonyodása), globális felmelegedés, savas csapadék, a szél pusztító és építő munkája, erózió.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A vízburok földrajza
Órakeret 11 óra
Az óceánok és a jelentősebb tengerek elhelyezkedése. A folyók felszínformáló munkájának jellemzői példái, az árvíz. A tavak jellemzői. Hazánk legnagyobb folyói és tavai. Az egyes kontinensek legjelentősebb folyói, tavai. Talajvíz, hévíz fogalma, hazai előfordulásuk példái. Vízszennyezés. A vízburokban lezajló folyamatok társadalmi-gazdasági következményeinek felismertetése. Oksági gondolkodás fejlesztése a növekvő termelés és fogyasztás által a vízburokban bekövetkezett változások, az emberiség további sorsát is befolyásoló hatások megláttatásával. A személyes felelősség és cselekvés szükségességének, lehetőségeinek felismertetése, a felelős környezeti magatartás iránti igény kialakítása. A környezeti szemlélet fejlesztése a lokális károsító folyamatok kölcsönhatások révén megvalósuló globális veszélyforrásokká válásának, valamint az egészséges ivóvíz biztosításának egyre nagyobb nehézségei miatt elengedhetetlen ésszerű, takarékos vízfelhasználás beláttatásával. A vízburok folyamatai által okozott veszélyhelyzetek felismertetése és a helyes, mások iránt is felelős cselekvés képességének kialakítása.
Ismeretek/fejlesztési követelmények A vízburok tulajdonságai és mozgásai A vízburok tagolódása, az elemek kapcsolódásának, egymáshoz való viszonyának megértése (világtenger, óceánok, tengerek); a tengerek típusainak, jellemzőinek bemutatása példák alapján. A sós és az édes víz eltérő tulajdonságai, következményeinek bemutatása. A tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseinek értelmezése. A hullámzás kialakulása és jellemzői, kapcsolata a parttípusokkal. A tengeráramlást kialakító tényezők összefüggéseinek bemuta-
Kapcsolódási pontok Kémia: víz, oldatok, oldódás, szénsav, nitrátok. Fizika: nyomás, áramlások, tömegvonzás, energia. Biológia-egészségtan: eutrofizáció, vízi életközösségek.
tása; a hideg és a meleg tengeráramlások példái; a tengeráramlás éghajlat-módosító szerepének bemutatása példákban. A tengerjárást kialakító tényezők összefüggései, a jelenség kapcsolata a torkolattípusokkal. A felszín alatti vizek A felszín alatti vizek típusai, kialakulásuk folyamatának, összefüggéseinek bemutatása. Az egyes víztípusok jellemzése, gazdasági jelentőségük megismertetése példák alapján; veszélyeztetettségük okainak és következményeinek feltárása. A felszíni vizek A vízgyűjtő terület, a vízállás, a vízjárás és a vízhozam összefüggéseinek felismerése. A tómedencék kialakulásának típusai példák alapján; a tavak pusztulásához vezető folyamatok, illetve azok összefüggéseinek bemutatása. A víz és a jég felszínformáló munkája A tenger és a folyóvíz felszínformáló munkáját befolyásoló tényezők megismerése; épülő és pusztuló tengerpartok jellemzése; a folyók építő és pusztító munkája következményeinek bemutatása, felszínformálási összefüggéseinek megismerése. A belföldi és a magashegységi jég felszínformáló munkájának összevetése, jellemzése. Jellemző felszínformák felismerése képeken, következtetés kialakulási folyamatra. A karsztosodás A karsztosodás folyamatának bemutatása, a tényezők közötti összefüggések felismerése. A felszíni és felszín alatti karsztformák jellemzése; a jellemző felszínformák felismerése képeken, terepen, következtetés a kialakulás folyamatára. A vízburok mint gazdasági erőforrás A vízgazdálkodás feladatainak értelmezése; az ár- és belvízvédelem szerepének bemutatása hazai példákon; a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatok megismerése; helyes és felelős magatartás veszélyhelyzetekben. A gazdaság vízigénye: kommunális és ipari vízellátás, öntözés, a vízenergia hasznosításának lehetőségei és korlátai. A vízi szállítás jellemzői; a víz mint idegenforgalmi tényező bemutatása hazai és nemzetközi példákon. A vízburok környezeti problémái A legnagyobb szennyező források megnevezése; a szennyeződés élettani, gazdasági stb. következményeinek bemutatása példák alapján; az egyén lehetőségeinek és felelősségének fel-
Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: az erőforrásokkal való etikus gazdálkodás, egyéni és társadalmi érdek, az egyéni felelősség felismerése, önkéntes segítőmunka.
tárása a károsítás mérséklésében, a vízburok egyensúlyának megőrzésében. Az öntözés okozta környezeti problémák bemutatása. Az ivóvíz-biztosítás nehézségeinek és következményeinek, a vízzel való takarékosság lehetőségeinek megismerése információgyűjtés és feldolgozás alapján. Világtenger, beltenger, peremtenger, fajhő, talajvíz, belvíz, rétegvíz, KULCSFOhévíz, vízrendszer, fertő, mocsár, láp, eutrofizáció, lefolyástalan terüGALMAK/ FO- let, épülő tengerpart, pusztuló tengerpart, szakaszjelleg, gleccser, GALMAK moréna, karsztjelenség, karsztforma. Az óceánok és tengerek, tavak, folyók tanult példái. Karib (Antilla)-tenger, Csád-tó, Niger, Tanganyika-tó, Szt. Lőrincfolyó; Eufrátesz, Holt-tenger, Jenyiszej, Léna, Ebro, Elba, FeketeTOPOGRÁFIAI tenger, Rajna, Genfi-tó, Gyilkos-tó, Odera, Olt, Szent Anna-tó, Vág, ISMERETEK Visztula, Bodrog, Hernád, Mura, Szamos, Száva, szegedi Fehér-tó, Szelidi-tó. Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Oja-shio-, Kuro-shio-áramlás.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
A földrajzi övezetesség
Órakeret 12 óra
Az éghajlat és az időjárás fogalma, az éghajlati elemek felismerése. Az egyes kontinensek tipikus éghajlatainak és Magyarország éghajlatának jellemzői. Az éghajlati elemek, az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepe. Éghajlati diagram olvasása. Az éghajlati övezetesség okai. A földrajzi övezetek egyedi jellemzői, az övezetekhez kötődő tipikus tájak.
Az oksági gondolkodás fejlesztése a földrajzi övezetességet kialakító tényezők közötti ok-okozati kapcsolatrendszerek megértetésével, az éghajlat más földrajzi tényezők alakításában meghatározó jelentőségének, a természeti adottságok és a mezőgazdasági tevékenység közötti, az éghajlat és a táplálkozás, a napi életvitel közötti összefüggések felismerteA tematikai egység tésével. nevelési-fejlesztési A rendszerszemlélet fejlesztése a földrajzi övezetesség elemeinek megcéljai ismerése során. Annak megértése, hogy az egyes elemekben bekövetkező változások az egész bolygónkra kiterjedő övezetesség rendszerének megbomlásához is vezethetnek és átalakíthatják, illetve létében veszélyeztethetik az egyes társadalmak életterét. Ismeretek/fejlesztési követelmények A szoláris és a valódi éghajlati övezetesség A szoláris éghajlati övezetesség kialakulása törvényszerűségeinek, a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatának, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepének értelmezése, összefüggéseinek feltárása. Az övezetesség rendszerének megerősítése; az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbség indoklása.
Kapcsolódási pontok Fizika: meteorológiai jelenségek fizikai alapjai. Matematika: modellek és diagramok megértése, adatleolvasás.
A talajtípusok övezetes elrendeződésének bemutatása, az egyes övezetekhez kapcsolódó meghatározó zonális talajtípusok jellemzése. A forró, a mérsékelt és a hideg földrajzi övezet Az övezetek kialakulása, elrendeződése, az ebben rejlő törvényszerűségek és összefüggések feltárása; az övezetek tagolódásának törvényszerűségei. Az éghajlati jellemzők változásában megfigyelhető törvényszerűségek feltárása, más elemekkel való összefüggéseinek bemutatása. A természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve gazdálkodás kapcsolatának bemutatása; az összefüggések, ok-okozati kapcsolatok feltárása. Övezeteket veszélyeztető környezeti problémák és következményeik bemutatása.
Biológia-egészségtan: életfeltételek, életközösségek, biomok, ökológiai kapcsolatrendszerek, talaj, az élővilág rendszerezése. Magyar nyelv és irodalom: szövegegységek közötti tartalmi különbségek felismerése. Etika: más kultúrák iránti érdeklődés.
A függőleges övezetesség A kialakulás összefüggéseinek, törvényszerűségeinek bizonyítása. A függőleges övezetességben megnyilvánuló területi különbségek bemutatása példák alapján. KULCSFOSzoláris és valódi éghajlati övezetesség, földrajzi övezetesség, övezet, öv, GALMAK/ FO- terület, vidék; zonális talaj, természetes élővilág, függőleges övezetesség, GALMAK erdőhatár, hóhatár.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Társadalmi folyamatok a 21. század elején
Órakeret 6 óra
A hazai településtípusok legfontosabb jellemzői, a különböző településtípusokon élők jellemző tevékenységei. Települések és szerepköreik konkrét példái. Az egyes kontinensek, kontinensrészek, országok népességének jellemzői, meghatározó jelentőségű települései.
Az eltérő kultúrák értékeinek felismertetése, a kultúrák közötti párbeszéd fontosságának, a vallás kultúraformáló szerepének megértetése. Érdeklődés és nyitottság kialakítása más vallások, kultúrák értékeinek A tematikai egység megismerése iránt. nevelési-fejlesztési Az idegen nyelvtudás fontosságának belátása. céljai Bolygónk különböző térségeiben lejátszódó urbanizálódás eltérő vonásainak felismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődéssel való összefüggésének belátása. A témához kapcsolódó médiahírek kritikus értelmezése. Ismeretek/fejlesztési követelmények Demográfiai folyamatok a 21. század elején A népességszám-változás időbeli és területi különbségeinek, okainak feltárása, következményeinek megfogalmazása; a fiatal és az öregedő társadalmak jellemzőinek összevetése, következtés társadalmi folyamatokra, problémákra. A népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezők megismeré-
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfiai folyamatok; vallás, nemzetiség, a városok kialakulása, urbanizá-
se, példák megnevezése ritkán és sűrűn lakott területekre. A népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzői (keresők, eltartottak). A demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatok megoldása, következtetések levonása az eredmények alapján. Napjaink migrációs folyamatainak megismerése, konkrét példáinak bemutatása (pl. hírek, nyomtatott és digitális információforrások alapján), az okok feltárása. A népesség összetétele Az emberfajták (nagyrasszok) területi elhelyezkedésének bemutatása. Állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzeti kisebbség fogalmának értelmezése konkrét példák alapján. A nyelvi sokszínűség jellemzése, a világnyelvek szerepének megértése. A világvallások elterjedésének, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepének megismerése példák alapján. Településtípusok – urbanizáció A települések csoportosítása különböző szempontok alapján példákkal. A falu és a város fejlődésének, szerepének, jellemzőinek összehasonlítása, példák különböző szerepkört betöltő településekre a szerepkörök átalakulására. Az egyes településtípusokon élők életkörülményének, az életmódjának összevetése; a tanya és a farm összehasonlítása. A városodás és városiasodás fogalmának megismerése, kapcsoltuk megértése; az urbanizációs folyamatok összehasonlítása a fejlett és a fejlődő világban; az agglomerációk kialakulásának bemutatása konkrét példákkal; a nagyvárosi élet ellentmondásainak feltárása a témához kapcsolódó szemelvények, adatok felhasználásával.
ció jellemzői. Biológia-egészségtan: emberfajták. Matematika: logikus gondolkodás, matematikai eszközhasználat. Idegen nyelvek: a nyelvtanulás fontossága (motiváció). Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: a vallás szerepe, más kultúrák értékeinek elismerése.
Nagyrassz, természetes szaporodás és fogyás, a népesedési folyamat szakaKULCSFOszai, népességrobbanás, korfa, fiatalodó társadalom, öregedő társadalom, GALMAK/ FO- születéskor várható élettartam, népsűrűség, világnyelv, világvallás, aktív és GALMAK inaktív népesség, munkanélküliség, vendégmunkás; tanya, farm, falu, város, városszerkezet, agglomeráció. TOPOGRÁFIAI Nyugat-európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai népességtömörülés, a viISMERETEK lágvallások központjai. Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A világgazdaság jellemző folyamatai
Órakeret 11 óra
Előzetes tudás
Alapvető gazdasági fogalmak: gazdaság, ipar, mezőgazdaság, szolgáltatás bevétel, kiadás adósság. A család mint a legkisebb gazdasági közösség működése. A világ meghatározó jelentőségű országainak alapvető gazdasági jellemzői. Magyarország gazdaságának fő vonásai
A globalizáció fogalmának megértetése, a jellemzők, a mozgatórugók, a folyamat ellentmondásainak felismertetése. A pénzvilág alapvető folyamatainak megértetése, intézményrendszerének megismertetése, az ismeretek mindennapi pénzügyi helyzetekben A tematikai egység való alkalmazási képességének kialakítása. A hitelfelvétel esetleges venevelési-fejlesztési szélyeinek beláttatása. céljai Érdeklődés felkeltése a napi pénzügyi-gazdasági folyamatok megismerése iránt. A témához kapcsolódó, médiában megjelenő hírek kritikus értelmezése. Pénzügyi döntések mérlegelési képességének, a vállalkozó szellemű, kreatív állampolgárrá válás igényének kialakítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Nemzetgazdaságok és a világgazdaság A nemzetgazdaságok átalakuló szerepének megértése, az állam piacgazdaságban betöltött szerepének megismerése. A gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatók értelmezése, a területi különbségeinek példái: a centrum és periféria térségek jellemzői, kapcsolatrendszerük sajátos vonásai. Különböző típusú statisztikai forrásokból gyűjtött fejlettséget tükröző adatsorok értelmezése. A gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezők megismerése, szerepük átalakulásának példái. A gazdasági szerkezet, az egyes ágazatok változó szerepének megértése, a gazdasági szerkezet és társadalmi-gazdasági fejlettség összefüggéseinek bemutatása országpéldákon. A gazdasági és a foglalkozási szerkezet kapcsolatának felismerése, a foglalkozási átrétegződés bemutatása példák alapján. Integrációs folyamatok Az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezők értékelése; az integrációk fejlődési szintjeinek összehasonlítása, az együttműködés előnyeinek feltárása. A legfontosabb nemzetközi integrációk jellemzése. A globalizáció A globalizáció értelmezése, feltételei, jellemzése; a transznacionális vállalatok (TNC) működésének, a termelésszervezés sajátosságainak bemutatása vállalatpéldákon; a globalizáció és a TNC-k kapcsolatának felismerése. A globalizáció következményeinek, mindennapi életünkre gyakorolt hatásának bemutatása. A monetáris világ A működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzői; a minden-
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: az eltérő gazdasági fejlettség történelmi alapjai, Európa a 20. század második felében, gazdaságtörténet. Matematika: statisztikai adatok értelmezése, kamatszámítás. Etika: a pénz szerepe a mindennapi életben. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Technika, életvitel és gyakorlat: a családi gazdálkodás, a jövedelem, hitelfelvétel.
napok pénzügyi folyamatai, a pénzügyi szolgáltatások megismerése (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta), a tőzsde működésének jellemzői. Az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezők bemutatása, az infláció következményeinek mérlegelése. A hitelfelvétel és az eladósodás összefüggéseinek felismerése az egyén, a nemzetgazdaság és a világgazdaság szintjén; az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamata, az összefüggések feltárása. A nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepének és feladatainak megismerése. A gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó hírek, adatok gyűjtése, értelmezése, vélemények ütköztetése; egyszerű valutaátváltási feladatok megoldása. Gazdasági szerkezet, GDP, GNI, piacgazdaság, költségvetés, integKULCSFOráció, területi fejlettségi különbség, K+F, globalizáció, pénztőke, GALMAK/ FOműködőtőke, adósságválság, Nemzetközi Valutaalap (IMF), VilágGALMAK bank, WTO, OECD. TOPOGRÁFIAI A világ meghatározó jelentőségű tőzsdéinek helyszínei. ISMERETEK
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Magyarország – helyünk a Kárpát-medencében és Európában
Órakeret 14 óra
Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajzi jellemzői. MaElőzetes tudás gyarország társadalmi-gazdasági jellemzői, területi sajátosságainak vonásai, értékei és problémái. A magyarsághoz, a hazához, a szűkebb és tágabb környezetükhöz való kötődés megerősítése hazánk természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékeinek megismertetésével. A kedvezőtlen népesedési folyamatok társadalmi, gazdasági következményeinek beláttatása. A kreatív, vállalkozó szemléletű gondolkodás megalapozása az A tematikai egység egyén, a helyi és a regionális közösségek gazdaságfejlődésében nevelési-fejlesztési betöltött szerepének, lehetőségeinek felismertetésével. Az érdeklődés felkeltése a szűkebb és tágabb környezetüket érintő céljai társadalmi-gazdasági folyamatok, illetve fejlesztések, döntések megismerése iránt. A földrajzi ismeretek alkalmazási képességének kialakítása a hazai földrajzi térben; a hazánkkal, a Kárpát-medencével kapcsolatos társadalmi-gazdasági tartalmú információk, hírek értelmezése, a kritikai gondolkodás fejlesztése. Ismeretek/fejlesztési követelmények A magyarországi társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői A természeti és társadalmi erőforrások jellemzése. A gazdasági rendszerváltás következményeinek bemutatása. Napjaink jellemző társadalmi és gazdasági folyamatainak meg-
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Magyarország történelme.
ismerése, a társadalmi– gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásuk bemutatása példák alapján. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Az egyes régiók jellemző erőforrásainak megismerése, földrajzi adottságainak összehasonlító értékelése; a társadalmi– gazdasági központok megismerése. A társadalmi– gazdasági fejlődés és fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az összefüggések feltárása, a lehetséges fejlődési utak, húzóágazatok prognosztizálása. A védelem alatt álló természeti, kulturális értékek, nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeinek rendszerezése, idegenforgalmi szerepük feltárása. Az idegenforgalom társadalmi adottságainak (infrastruktúra, szolgáltatások) értékelése, a legfontosabb idegenforgalmi célpontok bemutatása. Az országhatáron átívelő kapcsolatok A regionális szerveződések földrajzi alapjainak feltárása; eurorégiók a Kárpát– medencében, működésük értelmezése. Hazánk Európai Unióban betöltött szerepének megismerése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink bemutatása.
Vizuális kultúra: az épített környezet értékei. Biológia-egészségtan: védett növények és állatok. Magyar nyelv és irodalom: hazai tájakról készült leírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata.
Etika: kulturális érték, a hazánkban élő nemzetiségek kulturális értékeinek tisztelete. Természeti és társadalmi erőforrások, gazdasági rendszerváltozás, eladósodás, működőtőke-befektetés, területi fejlettségkülönbség, KULCSFOGALMAK/ FO- tranzitforgalom, gazdasági szerkezetváltás, húzóágazat, idegenforgalom, személygépkocsi-gyártás, vegyipar, ipari park, hungarikum, GALMAK nyitott gazdaság, eurorégió. Magyarország megyéi, megyeszékhelyei és megyei jogú városai. Településpéldák az alábbi szempontokból: határátkelőhely, vallási és TOPOGRÁFIAI kulturális központ, a kitermelés és az energiagazdaság központjai, ISMERETEK élelmiszer-, gép- és vegyipari központ, válságterület települése, idegenforgalmi központ, védett természeti és kulturális érték helyszíne, világörökség helyszín.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában
Órakeret 14 óra
Az Európai Unióról tagállamai, a közösség működésének alapvető elemei, az egyes kontinensrészek természeti és társadalmi-gazdasági jellemzői. Az Európai identitástudat továbbfejlesztése az Európai Unió, illetve a kontinens országai természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetésével, az Unió tagországai által közösen A tematikai egység megfogalmazott értékek iránti tisztelet, a felelős közösségi maganevelési-fejlesztési tartás iránti igény kialakításával. céljai Nyitottság kialakítása az országok természeti és kulturális értékeinek megismerése iránt. Az Európai Unióval, illetve a kontinens országaival kapcsolatos Előzetes tudás
hírek, információk értelmezése, érdeklődés kialakítása a közösséget, a kontinens országait érintő témák, események megismerése iránt. Az Európai Unión belüli különbségek okainak felismertetése, az ezek kiegyenlítődésére irányuló programok, alapok jelentőségének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az Európai Unió Az együttműködés kialakulását és elmélyítését segítő tényezők, az ágazati és regionális együttműködés területei és konkrét példáinak megnevezése. Az Európai Unió mint gazdasági erőtér elhelyezése a világgazdaságban. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Európa a 20. század második felében, az Európai Unió kialakulása, Szovjetunió, szocializmus.
A területi fejlettség különbségei Európában Az Európai Unió magterületei: Németország, Franciaország, a Benelux államok és az Egyesült Királyság gazdaságának szerepe az Európai Unió gazdaságában. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén: Ausztria és Svájc gazdaságának összehasonlítása, a fejlődés sajátos vonásainak kiemelése. A gazdasági felzárkózást lehetőségeinek és nehézségeinek bemutatása Olaszország, Spanyolország és Görögország példáján. Kelet-Közép-Európa és Délkelet-Európa rendszerváltó országai: a piacgazdaságra történő áttérés társadalmi és gazdasági következményeinek bizonyítása. Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia gazdasági fejlődésének összehasonlítása. A jugoszláv utódállamok (délszláv országok) eltérő fejlődési útjai, a fejlődést nehezítő társadalmi- gazdasági tényezőinek kiemelése. Kelet- Európa: az elhúzódó gazdasági átalakulás következményei Ukrajna gazdaságának példáján. Oroszország társadalmigazdasági fejlődésének sajátos vonásai, az ország világgazdasági szerepének alakulásában. Egy választott térség / ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján.
Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete.
KULCSFOGazdasági unió, eurózóna, Schengeni egyezmény, uniós támogatás, területi GALMAK/ FO- fejlettségkülönbség, regionális politika, magterület, periféria terület, felGALMAK zárkózás. Európa országai és fővárosai. A magyarsághoz kötődő határon túli területek központjai. Antwerpen, Barcelona, Bilbao, Birmingham, Csernobil, Donyeck, Dubrovnik, Europoort, Fiume (Rijeka), Genova, Gibraltár, Glasgow, Göteborg, Lyon, Manchester, Marseille, Milánó, Murmanszk, Nápoly, Odessza, RotTOPOGRÁFIAI terdam, Sevilla, Split, Strasbourg, Szentpétervár, Theszaloníki, Torino, ISMERETEK Várna, Velence, Volgográd. Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Constanţa, Dortmund, Drezda, Duisburg, Frankfurt, Galaţi, Gdańsk, Genf, Graz, Halle, Hamburg, Hannover, Karlovy Vary, Katowice, Köln, Krakkó, Linz, Lipcse, Lódz, München, Ostrava, Ploieşti, Plzeň, Rostock, Salzburg, Stuttgart, Szczecin, Trieszt, Zürich.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmigazdasági jellemzői
Órakeret 14 óra
Az egyes kontinensek természetföldrajzi jellemzői, kontinensek, illetve Előzetes tudás azok meghatározó jelentőségű országcsoportjainak társadalmi-gazdasági és környezeti sajátosságai. A fejlett országok felelősségének felismertetése a perifériatérségek problémáinak mérséklésében, a nemzetközi összefogás szükségességének beláttatása. A földi gazdasági erőtér folyamatos átrendeződésének felismertetése, okainak megértetése. Világunk természeti és társadalmi-kulturális sokszínűségének felismertetése, ez ezekben rejlő értékek megőrzése iránti felelősség kialakítása. A tematikai egység Nyitottság kialakítása más országok természeti és kulturális érténevelési-fejlesztési keinek megismerése iránt. A Föld közeli és távoli országaival kapcsolatos hírek, információk céljai értelmezése, érdeklődés felkeltése a közösséget, az egész emberiséget érintő témák, események megismerése iránt. Az általános emberi jogok (pl. az egészséges környezethez, a tanuláshoz való jog) érvényesülése iránti elkötelezettség, az emberi értékek iránti tisztelet kialakítása. A szociális kompetencia fejlesztése a segítő szándékú, az emberi fejlődést szolgáló karitatív tevékenység tiszteletének, illetve az ebben való közreműködés képességének alakításával. Ismeretek/fejlesztési követelmények Ázsia regionális földrajza Délnyugat– Ázsia világgazdasági jelentőségének bemutatása; a szénhidrogénkincs szerepének igazolása a térség fejlődésében. A kultúrák találkozásának bemutatása Törökország példáján; Izrael fejlődésének társadalmi– gazdasági tényezői.
Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: ókori öntözéses kultúrák (Egyiptom, Mezopotámia, India,
Japán meghatározó szerepe Kelet– és Délkelet– Ázsia gazdasági fejlődésében. A feltörekvő új gazdasági hatalmak (Kína és India) fejlődésének sajátos vonásai. Délkelet– Ázsia gyorsan iparosodott országainak fejlődési sajátosságai, az eltérő fejlődési utak magyarázata. Ázsia elmaradott, szegény térségeinek bemutatása, a társadalmi-gazdaság problémák értelmezése és magyarázata. Amerika regionális földrajza Az Amerikai Egyesült Államok szerepének bemutatása a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában. A gazdasági fejlődés sajátosságai, területi jellemzése, az összefüggések bizonyítása; az országon belüli gazdasági-területi átrendeződés sajátos vonásainak és okainak bemutatása. A NAFTA USA-n kívüli tagországai (Kanada és Mexikó), szerepük az együttműködésben példák alapján. Latin– Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezők, társadalmi– történelmi adottságok bemutatása; a fejlettség területi különbségei, a gazdasági fejlődés gócpontjainak jellemzői. A fejlődés ellentmondásainak feltárása az adóparadicsomok példáján; az országok világgazdasági szerepének bemutatása példák alapján. Brazília feltörekvő gazdaságának jellemzése, a fejlődést elősegítő és megnehezítő tényezők kiemelése.
Kína), világvallások gyarmatosítás, nagy földrajzi felfedezések, az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Magyar nyelv és irodalom: útleírások, tájleírások. Művészetek: távoli tájak népeinek kulturális értékei. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: más kultúrák értékeinek tisztelete.
Afrika regionális földrajza A gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és társadalmi tényezők értékelése; a fejlettség területi különbségeinek bemutatása, az okok feltárása, a gazdasági fejlődést nehezítő tényezők elemzése. Észak– Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságainak összehasonlítása, a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái. A Dél– afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezők bemutatása. Egy választott térség vagy ország megadott szempontok szerinti bemutatása pl. prezentáció készítésével különböző forrásokból gyűjtött információk alapján. Világgazdasági centrum-periféria, gyarmatosítás, posztindusztriális társaKULCSFOdalom, technopolisz, hightech ágazat, K+F, duális gazdaság, demográfiai GALMAK/ FOválság, feltörekvő ország, üdülősziget, adóparadicsom, ültetvény, farm, GALMAK eladósodás, adósságválság, éhségövezet, OPEC. Fülöp-szigetek, Indonézia, Irak, Irán, Malajzia, Tajvan; Algéria, Csád, Délafrikai Köztársaság, Egyiptom, Guinea, Kenya, Libéria, Líbia, Marokkó, Nigéria, Tunézia; Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Bolívia, Chile, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Nicaragua, Panama, Venezuela. TOPOGRÁFIAI Abuja, Alexandria, Fokváros, Johannesburg, Kairó, Tel-Aviv, Pretoria, ISMERETEK Atlanta, Brazíliaváros, Buenos Aires, Caracas, Chicago, Dallas, Havanna, Houston, Los Angeles, Mexikóváros, Montréal, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Seattle, Washington. Adóparadicsomok és üdülő szigetek példái.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Globális kihívások – a fenntarthatóság kérdőjelei
Órakeret 10 óra
Az egyes kontinensek, országok feldolgozása során megismert konkrét környezeti problémák. Magyarország környezeti állapota, védendő terElőzetes tudás mészeti és társadalmi– kulturális értékei. A Világörökség részeként megnevezett értékek megismertetése; a geoszférák környezeti problémáinak feltárása. Annak megértése, hogy a természeti és a társadalmi– gazdasági folyamatok közötti egyensúly megőrzése, a környezettudatos termelés és fogyasztás elvének érvényesülése Földünk jövője szempontjából alapvető fontosságú. A lokális folyamat – globális következmény elv értelemében az egyén és a helyi közösségek felelősségének belátása. A környezeti témák iránti folyamatos tájékozódás igényének, a környezetbarát termékek, eljárások megismerése iránti igény kiA tematikai egység alakítása, a témához kapcsolódó médiában elhangzó információk nevelési-fejlesztési kritikus értelmezése. céljai Törekvés a fogyasztási szokások környezeti szempontokat szem előtt tartó átalakítására, a tudatos fogyasztói magatartásra baráti és családi körben egyaránt. A természeti környezet, a természetes tájak és életközösségek sokszínűségében rejlő szépség felismertetése, a megőrzését segítő magatartásforma kialakítása. A témában megszerzett ismeretek tudatos alkalmazása a mindennapi életben, és majd később a munka világában is. Ismeretek/fejlesztési követelmények A globálissá váló környezetszennyezés és következményei A szférákat ért környezetkárosító hatások rendszerezése, az összefüggések feltárása, a lokális szennyeződés globális következményeinek igazolása példákkal; a környezetkárosodás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatásának bemutatása. Demográfiai és urbanizációs válság A népességrobbanás kialakulása, következményei, a folyamat összefüggéseinek, területi jellemzőinek feltárása. Eltérő népesedési folyamatok: csökkenő lélekszámú és intenzíven növekvő társadalmak jellemzőinek bemutatása példákon. A nagyvárosok terjeszkedése: az urbanizációs folyamat területi jellemzőinek, ellentmondásainak, társadalmi-gazdasági következményeinek feltárása példákkal. Élelmezési válság Az élelmiszertermelés és -fogyasztás területi ellentmondásainak felismerése. A fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásainak igazolása példákkal. A bioszféra és a talaj sérülékenységének felismerése. A geneti-
Kapcsolódási pontok Kémia: a szennyeződésekhez kapcsolódó kémiai folyamatok, szennyezőanyagok, gyártási folyamatok, műanyagok, égés. Biológia-egészségtan: környezeti ártalmak, egészséges táplálkozás, hiánybetegségek, elhízás, GMO, rendszertan, védett növények és állatok. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: demográfia, urbanizáció.
kailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges hatásai. A biogazdálkodás jellemzése. A mind nagyobb mértékű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei A nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamata. Az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegének megismerése, az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáinak feltárása. A környezeti szempontok érvényesíthetőségének bemutatása a termelésben és a fogyasztásban, a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőinek összegyűjtése, öszszevetése. A hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságának igazolása, a különböző megoldási lehetőség összevetése.
Fizika: energia. Technika, életvitel és gyakorlat: családtervezés, tudatos fogyasztói magatartás. Informatika: digitális információforrások használata, informatikai eszközök használata. Etika: a jövő generációért érzett felelősség.
A környezet- és a természetvédelem feladatai. Az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségei, a tevékeny közreműködés példáinak bemutatása. A helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás példái a környezet védelme és a fenntarthatóság eléréséért. A természeti- táji értékek és az emberiség kultúrkincsének védelmében tett lépések fontosságának, jelentőségének feltárása. A legfontosabb nemzetközi szervezetek tevékenységének bemutatása, a főbb egyezmények, irányelvek célkitűzéseinek megismerése. A megvalósítás eredményeinek és nehézségeinek feltárása. A témakörhöz kapcsolódó aktualitások bemutatása források feldolgozásával. Elsivatagosodás, elszikesedés, talajpusztulás, ózonritkulás, globális klímaváltozás, savas csapadék, radioaktív szennyeződés, biodiverzitás csökkenéKULCSFOse, ivóvízellátás, vízhiány, vízszennyezés, népességrobbanás, élelmezési GALMAK/ FO- válság, urbanizációs problémák, fogyó és megújuló energiaforrások, enerGALMAK giahatékonyság, veszélyes hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hulladék újrahasznosítása, fenntarthatóság. ENSZ, FAO, UNESCO, WHO, WWF, Greenpeace, kiotói egyezmény. Környezeti világegyezmények aláírásának helyszínei. Regionális és globáTOPOGRÁFIAI lis hatású társadalmi-gazdasági és környezeti katasztrófák kipattanásának ISMERETEK helyszínei. A tanulók legyenek képesek a különböző szempontból elsajátított A fejlesztés várt földrajzi (általános és leíró természet-, illetve társadalom-, valamint eredményei a két gazdaságföldrajzi) ismereteik szintetizálására. Rendelkezzenek vaévfolyamos ciklus lós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifevégén jezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Legyenek képesek a térkép információforrásként történő használatá-
ra, a leolvasott adatok értelmezésére. Ismerjék fel a Világegyetem és a Naprendszer felépítésében, a bolygók mozgásában megnyilvánuló törvényszerűségeket. Tudjanak tájékozódni a földtörténeti időben, ismerjék a kontinenseket felépítő nagyszerkezeti egységek kialakulásának időbeli rendjét, földrajzi elhelyezkedését. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni az egyes geoszférák sajátosságait, jellemző folyamatait és azok összefüggéseit. Lássák be, hogy az egyes geoszférákat ért környezeti károk hatása más szférákra is kiterjedhet. Legyenek képesek a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggések és törvényszerűségek értelmezésére. Legyenek képesek alapvető összefüggések és törvényszerűségek felismerésére és megfogalmazására az egész Földre jellemző társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatosan. Tudják elhelyezni az egyes országokat, országcsoportokat és integrációkat a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, tudják értelmezni a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenek képesek összevetni és értékelni az egyes térségek, illetve országok eltérő társadalmi-gazdasági adottságait és az adottságok jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék a globalizáció gazdasági és társadalmi hatását, értelmezzék ellentmondásait. Ismerjék a monetáris világ jellemző folyamatait, azok társadalmigazdasági hatásait. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit, a gazdasági fejlettség területi különbségeit és ennek okait. Példákkal támasszák alá Európai Unió egészére kiterjedő, illetve a környezető országokkal kialakult regionális együttműködések szerepét Tudják elhelyezni hazánkat a világgazdaság folyamataiban. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Ismerjék az egész Földünket érintő globális társadalmi és gazdasági problémákat. Tudjanak érvelni a fenntarthatóságot szem előtt tartó gazdaság, illetve gazdálkodás fontossága mellett. Ismerjék az egyén szerepét és lehetőségeit a környezeti problémák mérséklésben, nevezzék meg konkrét példáit. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések elvégzésére, a tapasztalatok rögzítésére és öszszegzésére. Legyenek képesek különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére és feldolgozására, az információk összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ennek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek véleményüket a földrajzi gondolkodásnak megfelelően megfogalmazni, logikusan érvelni. Tudják alkalmazni ismereteiket földrajzi tartalmú problémák megoldása során a mindennapi életben.
Tudják földrajzi ismereteiket felhasználni különböző döntéshelyzetekben. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre a földrajzikörnyezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan gyarapítsák tovább földrajzi ismereteiket. Legyenek képesek topográfiai tudásuk alkalmazására más tantárgyak tanulása során, illetve a mindennapi életben. Ismereteik alapján biztonsággal tájékozódjanak a földrajzi térben, illetve az azt megjelenítő különböző térképeken. Ismerjék a tananyagban meghatározott topográfiai fogalmakhoz kapcsolódó tartalmakat.
Tematikai egység /Fejlesztési cél
Kommunikáció, kommunikációs eszközök, képalkotás, képrögzítés a 21. században
Órakeret 12 óra
Előzetes tudás
Mechanikai rezgések, elektromágneses hullámok. Az elektromágneses hullámok természete.
A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai
Információs, kommunikációs rendszerek mint technikai rendszerek értelmezése. Szerepük megértése az adatrögzítésben, adatok továbbításában. Képalkotási eljárások, adattárolás és továbbítás, orvosi, diagnosztikai eljárások előfordulásának, céljainak, legfőbb sajátságainak felismerése a mindennapokban. Az innovációk szerepének felismerése a tudományban, technikában és kultúrában.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A korszerű kamerák, antennák, vevőkészülékek működésének legfontosabb elemei. Az elektromágneses hullámok elhajlása, szóródása, visszaverődése az ionoszférából. A mobiltelefon felépítése és működése. A teljes visszaverődés jelensége. Üvegszálak optikai kábelekben, endoszkópokban. Diagnosztikai módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban (a testben keletkező áramok kimutatása, röntgen, képalkotó eljárások, endoszkóp használata). Terápiás módszerek alkalmazásának célja és fizikai alapelvei a gyógyászatban. Elektronikus memóriák. Mágneses memóriák. CD, DVD lemezek. A képek és hangok kódolása. A fényelektromos hatás jelensége, gyakorlati alkalmazása (digitális kamera, fénymásoló, lézernyomtató működése). A digitális fényképezés alapjai. Integrált áramkörök és felhasználásuk. Ismeretek:
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az elektromágneses hullámok szerepének felismerése az információ- (hang, kép) átvitelben. A mobiltelefon legfontosabb tartozékainak (SIM kártya, akkumulátor stb.) kezelése, funkciójuk megértése. Az aktuálisan legmodernebb mobilkészülékekhez rendelt néhány funkció, szolgáltatás értelmezése fizikai szempontból, azok alkalmazása. A kábelen történő adatátvitel elvének megértése. Az endoszkópos operáció és néhány diagnosztikai eljárás elvének, gyakorlatának, szervezetre gyakorolt hatásának megismerése, az egészségtudatosság fejlesztése. A digitális technika leglényegesebb elveinek, a legelterjedtebb alkalmazások fizikai alapjainak áttekintése konkrét gyakorlati példák alapján. Kísérletek DVD- (CD-) lemezzel. A legelterjedtebb adattárolók legfontosabb sajátságainak, a legújabb kommunikációs lehetőségeknek és technikáknak nyomon követése. A digitális képrögzítés elvi lényegének, ill. a CCD felépítésének átlátása. A fényképezőgép jellemző pa-
Mozgóképkultúra és médiaismeret: a kommunikáció alapjai, a képalkotó eljárások alkalmazása a digitális művészetekben. Technika, életvitel és gyakorlat: kommunikációs eszközök, információ-továbbítás üvegszálas kábelen, az információ tárolásának lehetőségei. Biológia-egészségtan: betegségek és a képalkotó diagnosztikai eljárások, a megelőzés szerepe. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek; technika, életvitel és gyakorlat: betegjogok. Vizuális kultúra: a fényképezés mint művészet, digitális művészet.
Elektromágneses rezgések nyílt ramétereinek értelmezése: felés zárt rezgőkörben. bontás, optikai- és digitális zoA rádió működésének elve. A om. moduláció. Gyűjtőmunka: A „jó” fényképek A bináris kód, digitális jelek, készítésének titkai. impulzusok. A röntgensugarak gyógyászati A fényelektromos hatás fizikai szerepének és veszélyeinek leírása, magyarázata. összegyűjtése. Albert Einstein munkássága. KulcsfogalElektromágneses rezgés, hullám, teljes visszaverődés, adatátvitel, adattámak/fogalmak rolás, információ, fényelektromos hatás.
Atomfizika a hétköznapokban
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Ütközések, a fény jellemzői. Az anyag modellezésében rejlő filozófiai, tudománytörténeti vonatkozások felismerése. A modellalkotás ismeretelméleti szerepének értelmezése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az atom fogalmának átalakulásai, az egyes atommodellek mellett és ellen szóló érvek, tapasztalatok. Az atommag felfedezése: Rutherford szórási kísérlete. Atomok, molekulák és egyéb összetett rendszerek (kristályok, folyadékkristályok, kolloidok). Ismeretek: Vonalas és folytonos kibocsátási színképek. Rutherford-modell, Bohrmodell, az atomok kvantummechanikai leírásának alapelvei. Az anyag kettős természete. Ernest Rutherford, Niels Bohr munkássága. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Órakeret 6 óra
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A Thomson-féle atommodell cáfolatához vezető kísérleti tények összegyűjtése. = A Rutherford-kísérlet következményeinek átlátása. A különféle anyagok színképének vizsgálata fényképfelvételek alapján. Vonalas és folytonos kibocsátási színképek jellemzése, létrejöttük magyarázata. A gázok vonalas színképének az atomi elektronállapotok energiájának ismeretén alapuló értelmezése. Különböző fénykibocsátó eszközök spektrumának gyűjtése a gyártók adatai alapján (például akvárium-fénycsövek fajtáinak spektruma).
Matematika: folytonos és diszkrét változó.
Vonalas színkép, az anyag kettős természete.
Kémia: Lángfestés, az atom szerkezete; kristályok és kolloidok. Elemek tulajdonságainak periodicitása. Filozófia: az anyag mélyebb megismerésének hatása a gondolkodásra, a tudomány felelősségének kérdései, a megismerhetőség határai és korlátai.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Órakeret 8 óra
Az atommag szerkezete, radioaktivitás Az atom felépítése, egyszerűbb modelljei.
A radioaktivitás és anyagszerkezet kapcsolatának megismerése, a radioaktív sugárzások mindennapi megjelenésének, az élő és élettelen környezetre gyakorolt hatásainak bemutatása. A nukleáris energia energiatermelésben játszott szerepének áttekintése során a kritikai gondolkodás, érvelés képességének fejlesztése. Az állampolgári felelősségvállalás erősítése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Stabil és bomló atommagok. A radioaktív sugárzás felfedezése. A radioaktív bomlás jelensége. A bomlás véletlenszerűsége. Mesterséges radioaktivitás. A nukleáris energia felhasználásának kérdései. Az energiatermelés kockázati tényezői. Atomerőművek működése, szabályozása. Kockázatok és rendszerbiztonság (sugárvédelem). A természetes háttérsugárzás. Az atomfegyverek típusai, kipróbálásuk, az atomcsöndegyezmény.
Fejlesztési követelmények
Az atommag-átalakulásoknál felszabaduló energia nagyságának kiszámítása. Kutatómunka: például a radioaktív jód vizsgálati jelentősége (vese, pajzsmirigy), vagy egy atomerőmű-baleset elemzése. Néhány anyagvizsgálati módszer megismerése, a módszer fizikai háttere (radiokarbon módszer, tömegspektroszkópia). Radioaktív izotópok a szervezetben. A radioaktív nyomjelzés jelentőségének megismerése. A radioaktivitás egészségügyi hatásainak felismerése: - sugárbetegség, - sugárterápia. A radioaktív hulladékok elhelyeIsmeretek: zési problémáinak felismerése, Építőkövek: proton, neutron, az ésszerű kockázatvállalás felkvark. A tömeghiány fogalma. mérése. Az atommagon belüli kölcsönha- Az atom-, neutron-, hidrogéntások. bomba pusztító erejének, hosszú Alfa-, béta- és gammasugárzások távú hatásainak felismerése. tulajdonságai: töltés, áthatolóképesség, ionizáció. A tömeg-energia egyenértékűség. Radioaktív izotópok. Felezési idő, aktivitás fogalma. A Curie-család munkássága
Kapcsolódási pontok Matematika: az exponenciális függvény.
= =
Kémia: az atommag.
= =
Biológiaegészségtan: a sugárzások biológiai hatásai, a sugárzás szerepe az evolúcióban, a fajtanemesítésben a mutációk előidézése révén, a radioaktív sugárzások hatása.
= =
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a Hirosimára és Nagaszakira ledobott két atombomba története, politikai háttere, későbbi következményei, az atomenergia felhasználása békés és katonai célokra.
= =
Földrajz: energiaforrások.
= Filozófia; etika: a tudomány felelősségének kérdései; véletlen, törvényszerűség, szükségszerűség.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Tömeg-energia egyenértékűség, radioaktivitás, felezési idő.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
A Naprendszer fizikai viszonyai
Órakeret 7 óra
Az általános tömegvonzás törvénye, Kepler-törvények, halmazállapotváltozások, üvegházhatás, súrlódás.
A tematikai egység A Naprendszer mint összefüggő fizikai rendszer megismerése, értelmenevelési-fejlesztési zése, állapotának és keletkezésének összekapcsolása. céljai Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A Naprendszer keletkezése, a perdületmegmaradás érvényesülése. A Föld és a Hold kora. A hold- és a napfogyatkozás. A Merkúr, a Vénusz és a Mars jellegzetességei. Érdekességek a bolygókon: - hőmérsékleti viszonyok, - a Merkúr elnyúlt pályája, - a Vénusz különlegesen sűrű légköre, - a Mars jégsapkái. A kisbolygók övének elhelyezkedése, egyes objektumai. A Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz jellegzetességei. Az óriásbolygók anyaga. Gyűrűk és holdak az óriásbolygók körül. A Vörös-folt a Jupiteren. Meteorok, meteoritek. Üstökösök és szerkezetük. A Földet fenyegető kozmikus katasztrófa esélye, az esetleges fenyegetettség felismerése, elhárítása. Ismeretek: A Naprendszer szerkezete, legfontosabb objektumai. A bolygók pályája, keringésük
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A Föld, a Naprendszer és a Kozmosz fejlődéséről alkotott csillagászati elképzelések áttekintése. Az Föld mozgásaihoz kötött időszámítás logikájának megértése. Egyszerű kísérletek végzése, értelmezése a perdületmegmaradásra. A Földön uralkodó fizikai viszonyoknak és a Föld Naprendszeren belüli helyzetének összekapcsolása. A holdfázisok és a Hold égbolton való helyzetének megfigyelése, az összefüggés értelmezése. Annak felismerése, hogy a Hold miért mutatja mindig ugyanazt az oldalát a Föld felé. Holdfogyatkozás megfigyelése, a holdfázis és holdfogyatkozás megkülönböztetése. A bolygók fizikai viszonyainak és felszínük állapotának összekapcsolása. A légkör hiányának és a légkör jelenlétének, valamint a bolygófelszín jellegzetességeinek kapcsolatára vonatkozó felismerések megtétele. Táblázati adatok segítségével két égitest sajátságainak, felszíni viszonyainak összehasonlítása, az eltérések okainak és azok következményeinek az értelmezése.
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a napfogyatkozások szerepe az emberi kultúrában, a Hold „képének” értelmezése a múltban. Földrajz: a tananyag csillagászati fejezetei, a Föld forgása és keringése, a Föld forgásának következményei (nyugati szelek öve), a Föld belső szerkezete, földtörténeti katasztrófák. Biológia-egészségtan: a Hold és az ember biológiai ciklusai, az élet fizikai feltételei.
és forgásuk sajátságai. A Föld forgása, keringése, befolyása a Föld alakjára. A Föld felszínét formáló erők. A Hold jellemző adatai (távolság, keringési idő, forgási periódus, hőmérséklet), a légkör hiánya, a holdfelszín, a Hold formakincse. A Hold fázisai, holdfogyatkozás. Kopernikusz és Kepler munkássága. Kulcsfogalmak/ fogalmak
A bolygók sajátosságainak, a bolygókutatás legfontosabb eredményeinek bemutatása internetes adatgyűjtést követően az osztálytársak számára. A Naprendszer óriásbolygóinak felismerése képekről jellegzetességeik alapján. Az űrben játszódó fantasztikus filmek kritikai elemzése a fizikai tartalom szempontjából.
Pálya, keringés, forgás, csillag, bolygó, hold, üstökös, meteor, meteorit.
A csillagok világa
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás
Órakeret 5 óra
Méretek, mértékegységek, magfúzió, a Nap sugárzása, energiatermelése.
A tematikai egység A felépítés és működés kapcsolatának értelmezése a csillagokban mint nevelési-fejlesztési természeti rendszerekben. Az Univerzum (általunk ismert része) anyagi céljai egységének beláttatása. Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: A csillagok lehetséges fejlődési folyamatai, fejlődésük sajátságai. A Nap várható jövője. A csillagtevékenység formái, ezek észlelése. Néhány különleges égi objektum (például: kettős csillag, fekete lyuk, szupernóva stb.). Ismeretek: A csillagok definíciója, jellemzői, gyakorisága, mérete, szerepük az elemek kialakulásában. A Nap és a Föld kölcsönhatása. A galaxisok alakja, szerkezete, galaxisunk, a Tejút. Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A csillagok méretviszonyainak (nagyságrendeknek) áttekintése. A csillagok energiatermelésének megértése. A világunkban zajló folyamatos változás gondolatának elfogadása a csillagok fejlődése kapcsán. A csillagokra vonatkozó általános ismeretek alkalmazása a Napra. A földi anyag és a csillagkeletkezési folyamat közötti kapcsolat átélése: „csillagok porából vagyunk valamennyien”. Önálló projektmunkák, képek gyűjtése, egyszerű megfigyelések végzése (például: a Tejút megfigyelése).
Filozófia: állandóság és változás; a világ, a létezés keletkezéséről, természetéről alkotott elméletek.
Csillag, galaxis, Tejút.
Etika: az ember helye és szerepe a világban. Kémia: a periódusos rendszer, elemek keletkezése. Magyar nyelv és irodalom: Madách Imre: Az ember tragédiája.
Tematikai egység /Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
Az űrkutatás hatása mindennapjainkra
Órakeret 5 óra
Kepler törvényei, a rakétaelv, egyenletes körmozgás. Az űrkutatás mint társadalmilag hasznos tevékenység megértetése. Az űrkutatás tudománytörténeti vonatkozásainak megismerése, szerepének áttekintése a környezet és fenntarthatóság szempontjából.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az űrkutatás állomásai: - első ember az űrben, - a Hold meghódítása, - magyarok az űrben. A modern űrkutatás célpontjai, a jövő tervei. Emberi objektumok az űrben: hordozórakéták, szállító eszközök. Az emberi élet lehetősége az űrben. A Nemzetközi Űrállomás. A világűr megfigyelése: távcsövek, parabolaantennák, űrtávcső. A Föld szolgálata az űrből. A fizika tudományának hatása az űrkutatás kapcsán az iparitechnikai civilizációra, a legfontosabb technikai alkalmazások, új anyagok. Az exobolygók kutatása. Az élet feltételeinek térbeli és időbeli korlátai. Az értelmes élet kutatása.
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az űrkutatás fejlődésének legfontosabb állomásaira vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése. A magyar űrkutatás eredményeinek, űrhajósainknak, a magyarok által fejlesztett, űrbe juttatott eszközöknek a megismerése. Az űrbe jutás alapvető technikáinak (rakéta, űrrepülő) megértése. A világűr megismerésének mint hajtóerőnek szerepe az emberiség történetében. Az ember (a magasabb rendű értelem) egyedi volta mellett és ellene szóló érvek ütköztetése. A Föld elhagyása nehézségeinek és lehetőségeinek mérlegelése, az ide vezető kényszerek és az emberi felelősség átlátása. Az űrkutatás jelenkori programjának, fő törekvéseinek áttekintése.
Magyar nyelv és irodalom; mozgóképkultúra és médiaismeret: találkozás más értelmes lényekkel. Filozófia; etika: az ember helyével és szerepével kapcsolatos kérdések (pl. „Egyedül vagyunk a világban?” „Van jogunk bányát nyitni a Holdon?”). Matematika: valószínűség-számítás.
Ismeretek: Az űrkutatás irányai, hasznosítása, társadalmi szerepe (példák). Kulcsfogalmak/ Exobolygó, űrkutatás, mesterséges égitest. fogalmak
Tematikai egység Órakeret Az Univerzum szerkezete és keletkezése /Fejlesztési cél 5 óra Előzetes tudás A fény terjedése, a fény természete. A tematikai egység A világmindenség mint fizikai rendszer fejlődésének, a fejlődés keretenevelési-fejlesztési
céljai
inek, következményinek, időbeli lefutásának megértése.
Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások, ismeretek Problémák, jelenségek, gyakorlati alkalmazások: Az Univerzum tágulására utaló tapasztalatok, a galaxishalmazok távolodása. A fizikai-matematikai világleírások hatása az európai kultúrára. Ismeretek: A vákuumbeli fénysebesség véges volta és átléphetetlensége. Az Univerzum fejlődése, az ősrobbanás-elmélet. Az Univerzum kora, létrejöttének, jövőjének néhány modellje. A téridő néhány sajátsága. Albert Einstein munkássága.
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Az Univerzum tágulásának öszszekapcsolása a kezdet fogalmával. Az önmagában nem létező idő gondolatának összevetése mindennapi időfogalmunkkal. Érvelés és vita az Univerzumról kialakított képzetekkel kapcsolatban. A tér tágulásának és a térbeli dolgok távolodásának megkülönböztetése. A térre és időre vonatkozó filozófiai gondolatok áttekintése néhány jeles szerző műrészletei alapján. A tér és az idő szétválaszthatatlanságának megértése a fény véges sebességének következményeként.
Magyar nyelv és irodalom; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: irodalmi, mitológiai, történelmi vonatkozások. Filozófia: állandóság és változás; a világ, a létezés keletkezéséről, természetéről alkotott elméletek. Etika: az ember helyének és szerepének értelmezése a világegyetemben.
Kulcsfogalmak/ fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Ősrobbanás, a tér tágulása, téridő.
A 11–12. évfolyam végére a tanulók ismerjék az infokommunikációs technológia legfontosabb eszközeit, alkalmazásukat, működésük fizikai hátterét. Ismerjék saját érzékszerveik működésének fizikai vonatkozásait, törekedjenek ezek állapotának tudatos védelmére, ismerjék a gyógyításukat, kiterjesztésüket szolgáló legfontosabb fizikai eljárásokat. Legyenek képesek Univerzumunkat és az embert kölcsönhatásukban szemlélni, az emberiség létrejöttét, sorsát, jövőjét és az Univerzum történetét összekapcsolni. Ismerjék fel, hogy a fizika modelleken keresztül ragadja meg a valóságot, eljárásai, módszerei kijelölik a tudomány határait. Tudatosítsák magukban, hogy a tudomány alapvetően társadalmi jelenség. A gimnáziumi tanulási folyamat végére a korábbi évek tananyagának és a modern fizika elemeinek szintetizálásával körvonalazódnia kell a diákokban egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosodnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész, szétválasztását résztudományokra csak a jobb kezelhetőség, áttekinthetőség indokolja. A fizika törvényei általánosak, a kémia, a biológia, a földtudományok és az alkalmazott műszaki tudományok területén is érvényesek.
1. Az osztályfőnöki órák témái b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin - A házirend szabályainak megbeszélése. - Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. - Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. - Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. - Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. - Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése. - A kerékpáros közlekedés szabályai. c) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák - Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. - Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. - Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. - Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. - Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
-
-
Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Megemlékezés az iskola névadójáról. Osztálykirándulás előkészítése.
d) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája, választható témák az osztály összetételétől, neveltségi szintjétől függően - A tanulást is tanulni kell - Tanulást segítő tevékenységek - Egészséges életrend - A helyes napirend kialakítása - A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége - Ünnep a családban - Az ünnepek szerepe az emberek életében - Ismerem-e önmagam? - A megismerés forrásai - Baráti kapcsolatok - Részvétel a házi munkában - A nyári szünidő tervezése - A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás - Fiúk és lányok barátsága - A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság - Igazmondás, hazugság - A serdülők biológiai és higiéniai problémái - Fejlesztő játékok tanulása - Tudni illik, hogy mi illik - Illemtan a gyakorlatban - Lakásunk kultúrája - Pályaválasztásra készülünk - Önállóság a tanulásban - Konfliktusok az osztályban - Igaz barátok az osztályban - A kulturált magatartás szabályai - Viselkedés ünnepi alkalmakkor - Bírálat, önbírálat - A család funkciói - Konfliktus a családban - Fizikai és szellemi munka - A pénz szerepe életünkben - Ápolt, divatos megjelenés - Hogyan rendezném be otthonomat? - A vendéglátás illemtana - A határainkon túl élő magyarság - Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban - Az étkezési kultúra - Az iskolaválasztás gondja - A család pályaválasztási elképzelései - Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában - Törekvés a harmonikus életre
382
-
Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Bizonytalankodók az iskola- és a pályaválasztásban Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Miért tanulunk? Pályaválasztás, szakmák, foglalkozások, hivatások Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása
383
Szakképzések: Érettségizettek szakképzése: Szak megnevezése:
évfolyam: szakmacsoport
szakképzés ágazati beso-
rolás azonosító száma I n f or m a t i k ai r en d s ze rg a z d a I/13., II/14. OKJ 54 481 04 XIII P é n z ü g yi - s z á m vi t e l i ü g y i nt é ző I / 1 3 . , I I / 1 4 . O K J 5 4 3 4 4 0 1 XXIV
I n f or m a t i k a K ö z g a z d as á g
Szakiskola képzések: S z o c i á l i s g on d o z ó é s á p o l ó g á l t a t ás o k
1 / 9 . , 2/ 1 0 . , 3 / 1 1
O K J 3 4 7 6 2 0 1 S z o ci ál i s s z o l -
Kiegészítő tevékenység: felnőttképzés, egyéb oktatás
Célok és feladatok a szakiskolai képzésben A szakiskola 9-10.osztálya A közismereti tárgyak gyakorlatiasabb szemléletű oktatása teremt lehetőséget arra, hogy a korábban megszerzett tudásra építve, azt megerősítve, felkészítsük a tanulókat a 10. osztály befejezéséhez szükséges követelmények teljesítése. Fő feladatunk az ismeretanyag megkedveltetése, elsajátítása. A megalapozott tanári értékelő munka jelent biztosítékot az előírt átjárhatóságra. A 10. évfolyam elvégzését követően a tantestület véleményét kikérve a tanuló dönthet arról, hogy tanulmányait szakiskolai szakképzésen vagy a felnőttek középiskolájában folytatja. Szakmai programok a 8. vagy 10. osztályra épülő szakképzésben Célok és feladatok: A munkaerő piaci igényeknek megfelelő, korszerű szakmai ismeretek elsajátításának lehetőségét biztosítjuk. Felkészítés – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján a szakmai vizsgákra.
384
A tanulók alapokat kapnak a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére. Törekszünk arra, hogy tanulóinknál igény legyen a szakmai előmenetelhez a folyamatos, egész életen át tartó tanulás. A nevelés és oktatás megszervezhető nappali oktatás munkarendje, továbbá esti vagy levelező munkarend szerint is.
385
Az OKJ–s képzési programok
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló MEGNEVEZÉSŰ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv – –
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,
–
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült.
valamint – –
II. A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 762 01 A szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 2 Szociális szolgáltatások Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő) Az iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra
386
III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség
Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -
IV.
A szakképzés szervezésének feltételei
Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség Szakmai készségfejlesztés és kommu- a szakmai készségfejlesztést kizárólag csonikációs gyakorlat portvezetésben jártas: pszichológus végezheti; a kommunikációs gyakorlatot: pszichológus, okleveles szociális munkás, pedagógiai előadó, okleveles gyógypedagógus, okleveles szupervizor, szociális szervező Társadalomismeret okleveles szociálpolitikus, okleveles szociális munkás, okleveles szociológus, okleveles társadalomismeret szakos tanár okleveles szociálpolitikus, okleveles szociális Monitorozó gyakorlat munkás, okleveles szociológus, szociális szervező Szociálpolitikai, jogi és etikai ismereokleveles szociálpolitikus, jogász, okleveles tek szociális munkás pszichológus, pedagógiai előadó, pszichiáter, Pszichológiai alapismeretek okleveles gyógypedagógus orvos, diplomás ápoló, egészségügyi szakokEgészségügyi alapismeretek tató orvos, diplomás ápoló, egészségügyi szakokKlinikai ismeretek tató
387
Ápolási ismeretek Ápolási gyakorlat Népegészségügyi ismeretek Az elsősegélynyújtás gyakorlata Gondozási ismeretek Gondozási gyakorlat Szociális munka elmélete
diplomás ápoló, egészségügyi szakoktató diplomás ápoló, egészségügyi szakoktató orvos, diplomás ápoló, egészségügyi szakoktató orvos, diplomás ápoló, egészségügyi szakoktató, mentőtiszt szociális munkás, szociális szervező szociális munkás, szociális szervező okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociális szervező
Esetmegbeszélés
okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociológus, akinek 3 éves szakmai gyakorlata szociális ellátások vagy a szociális igazgatás területén; továbbá a szakma gyakorlását szabályozó rendeletek (a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) szerinti végzettséggel rendelkező szakember
Szupervízió
diplomás szupervízor vagy a Szociális Szakmai Szövetség Akkreditációs Bizottsága által csoportos szupervíziós munkára akkreditált szupervízor
Mentálhigiéné
mentálhigiénikus vagy pszichológus
Szociális adminisztráció
okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, szociálpedagógus, szociológus, akinek 3 éves szakmai gyakorlata szociális ellátások vagy a szociális igazgatás területén
Az alábbi feltételek együttes megléte: A szakmai gyakorlat, a szociális munka gyakorlata
1. tereptanári végzettség
2. a szakma gyakorlását szabályozó
388
rendeletek (a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) szerinti végzettséggel rendelkező szakember
3. legalább öt év, az adott szakiránynak megfelelő szakmai gyakorlat Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: „nincs” Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: „nincs” V.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra
Szakiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok: évfolyam 9. évfolyam Ögy 10. évfolyam Ögy 11. évfolyam Összesen: évfolyam 1. évfolyam Ögy. 2. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 14,5 óra/hét 23 óra/hét 23 óra/hét heti óraszám szabadsáv nélkül 31,5 óra/hét 31,5 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 522 óra/év 140 828 óra/év 140 736 óra/év 2366 óra éves óraszám szabadsáv nélkül 1134 óra/év 160 óra 1008 óra/év 2302 óra
389
heti óraszám szabadsávval
éves óraszám szabadsávval
17 óra/hét
612 óra/év 140 900 óra/év 140 816 óra/év 2608 óra
25 óra/hét 25,5 óra/hét
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
Szakmai programok az érettségire épülő szakképzésben Célok és feladatok: A munkaerő piaci igényeknek megfelelő, korszerű szakmai ismeretek elsajátításának lehetőségét biztosítjuk. Felkészítés – az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott – szakképzési követelmények alapján a szakmai vizsgákra. A tanulók alapokat kapnak a magasabb szintű szakképzettség megszerzésére. Törekszünk arra, hogy tanulóinknál igény legyen a szakmai előmenetelhez a folyamatos, egész életen át tartó tanulás. A nevelés és oktatás megszervezhető nappali oktatás munkarendje, továbbá esti vagy levelező munkarend szerin
54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a(z) XIII. INFORMATIKA ÁGAZATHOZ
A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, kétévfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) a XIII. Informatika ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54 213 05 54 481 01 54 481 02 54 481 04 54 481 05 54 482 01 I.
Szoftverfejlesztő CAD-CAM informatikus Gazdasági informatikus Informatikai rendszergazda Műszaki informatikus IT mentor
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint
–
az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 481 04 Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet alapján készült.
391
II.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 A szakképesítés megnevezése: Informatika rendszergazda A szakmacsoport száma és megnevezése: 7. Informatika Ágazati besorolás száma és megnevezése:
XIII. Informatika
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 40 % Gyakorlati képzési idő aránya: 60 % Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követen 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek
392
A szakképzés szervezésének feltételei
IV.
Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -
Szakképesítés/Szakképzettség -
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék 12 db tanulói és 1 db oktatói számítógép Internet kapcsolattal 3 db kis- és közepes hálózatok forgalomirányítási feladataira és internetkapcsolatának biztosítására alkalmas moduláris integrált forgalomirányító 3 db kis- és közepes hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, VLANképes, menedzselhető kapcsoló 2 db multifunkciós vezeték nélküli forgalomirányító 2 db laboratóriumi kiszolgálói feladatokra alkalmas PC 1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas PC vagy laptop 1 db laboratóriumi ügyfél operációs rendszer futtatására alkalmas, vezeték nélküli interfésszel rendelkező PC vagy laptop Hálózati szimulációs szoftver Ethernet és soros kábelek UTP kábelezéshez szerszámok Kábelteszter
V.
Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: Számítógépterem, Internetkapcsolat A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai
393
szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam Ögy. 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen: évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 70 óra 216 óra/év 105 óra 252 óra/év 140 óra 320 óra/év 992 óra/év 2275 óra
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 160 óra 992 óra/év 2268 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 70 óra 252 óra/év 105 óra 288 óra/év 140 óra 352 óra/év 1120 óra/év 2543 óra éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 160 óra 1120 óra/év 2540 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 9-12., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
394
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 344 01 PÉNZÜGYI–SZÁMVITELI ÜGYINTÉZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ valamint a XXIV. KÖZGAZDASÁG ÁGAZATHOZ A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom a XXIV. Közgazdaság ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 54345 02 Nonprofit menedzser 54343 01 Pénzügyi termékértékesítő (bank, befektetés, biztosítás) 54344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző 54344 02 Vállalkozási és bérügyintéző 54344 03 Vám -, jövedéki- és termékdíj ügyintéző I.
A szakképzés jogi háttere
A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint – az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, – az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 54 344 01 Pénzügyi-számviteli ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet alapján készült.
III.
A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 A szakképesítés megnevezése: Pénzügyi-számviteli ügyintéző A szakmacsoport száma és megnevezése: 15. Közgazdaság Ágazati besorolás száma és megnevezése:
XXIV. Közgazdaság
Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év
395
Elméleti képzési idő aránya: 70% Gyakorlati képzési idő aránya: 30% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: III. A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek Pályaalkalmassági követelmények: -
VI.
A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmazható: Tantárgy -
Szakképesítés/Szakképzettség -
Tárgyi feltételek A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak: nincs Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre: nincs.
VII.
A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés
396
érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával. Szakközépiskolai képzés esetén a heti és éves szakmai óraszámok:
évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam Ögy. 11. évfolyam Ögy. 12. évfolyam 5/13. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 5 óra/hét 6 óra/hét 7 óra/hét 10 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 180 óra/év 216 óra/év 252 óra/év 320 óra/év 992 óra/év 1960 óra
397
heti óraszám szabadsávval 6 óra/hét 7 óra/hét 8 óra/hét 11 óra/hét 35 óra/hét -
éves óraszám szabadsávval 216 óra/év 252 óra/év 288 óra/év 352 óra/év 1120 óra/év 2228 óra
évfolyam 1/13. évfolyam Ögy 2/14. évfolyam Összesen:
heti óraszám szabadsáv nélkül 31 óra/hét 31 óra/hét
éves óraszám szabadsáv nélkül 1116 óra/év 992 óra/év 2108 óra
heti óraszám szabadsávval 35 óra/hét 35 óra/hét
éves óraszám szabadsávval 1260 óra/év 1120 óra/év 2380 óra
(A kizárólag 13-14. évfolyamon megszervezett képzésben, illetve a szakközépiskola 912., és ezt követő 13. évfolyamán megszervezett képzésben az azonos tantárgyakra meghatározott óraszámok közötti csekély eltérés a szorgalmi időszak heteinek eltérő száma, és az óraszámok oszthatósága miatt keletkezik!)
398
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK
I.
A pedagógiai program érvényességi ideje 1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján. 2. A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre – azaz 2013. szeptember 1. napjától 2017. augusztus 31. napjáig – szól.
II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata 1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. -
A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
2. A 2016-2017. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítania kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgoznia. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet: -
az iskola igazgatója;
-
a nevelőtestület bármely tagja;
-
a nevelők szakmai munkaközösségei;
-
az intézményi tanács;
-
az iskolaszék;
-
a szülői munkaközösség;
-
az iskola fenntartója.
2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az intézményi tanács vagy az iskolaszék diák-önkormányzati képviselői útján az intézményi tanácsnak, illetve az iskolaszéknek javasolhatják.
399
3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni az intézményi tanács, illetve az iskolaszék véleményét. 4. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését. 5. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. 3. A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. 4. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -
az iskola honlapján;
-
az iskola fenntartójánál;
-
az iskola irattárában;
-
az iskola nevelői szobájában;
-
az iskola igazgatójánál;
400
ZÁRADÉK A pedagógiai programot a nevelőtestület az …………….. sz határozattal elfogadta. Nagyatád, ……………… A pedagógia programot jóváhagyta:
…………………………………….. Horváth Szilárd igazgató Nagyatád, ……………….. A diákönkormányzat egyetértési jogát gyakorolta, a pedagógiai programot elfogadta. ……………………………….
……………………………….
Tanuló
Tanuló
Nagyatád, …………………..
401
