AZ EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2009
2
TARTALOMJEGYZÉK Oldal A) NEVELÉSI PROGRAM
6
Bevezetés
6
AZ INTÉZMÉNYRŐL Története A jelenlegi helyzet AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA Pedagógiai alapelvek Nevelő-oktató munkánk céljai A nevelő-oktatómunka feladatai A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei
8 9 9 12 12 12 13 14
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával Az intézmény szakmai képzéseinek megfelelő személyiség formálásához, fejlesztéséhez A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Egészségnevelési program Helyzetkép Erőforrások Alapelvek, célok Tanulásszervezési és tartalmi keretek Rendszeres programjaink Akció jellegű programjaink Környezeti nevelési program A környezeti nevelés alapelvei Helyzetelemzés, helyzetkép Erőforrások Jövőkép, célok Tanulásszervezési keretek (módszerek, taneszközök, kommunikáció) A környezeti nevelés színterei az iskolában, tartalmi keretek Minőségfejlesztés A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok
22 23 24 24 25 26 26 27 29 31 38 41 44 44 45 48 51 54 55 62 62
KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
65
A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK
67
3
A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
69
A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK
70
A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM
72
A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK
74
A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
76
AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ- OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE Az intézmény alkalmazottainak értékelése IMIP MÉCS
79 79 82 83
INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA
83
A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE
85
B) HELYI TANTERV
86
A nappali tagozat képzési rendje Felkészítés a kétszintű érettségire Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak a kötelező és választható tanórai foglalkozásokon és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelésének és oktatásának helyi tanterve Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei
87 87
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE
96
92 95
4
C) SZAKMAI PROGRAM
114
Az iskola szakképzési rendszere Szakközépiskola Szakiskola
115 115 116
MELLÉKLETEK
121-235
-
1. sz. melléklet: az iskola vezetési struktúrája 2. sz. melléklet: Taneszköz lista 3. sz. melléklet: A középszintű érettségi szóbeli témakörei 4. sz. melléklet: Tantárgyi rendszer és óraszámok (szakközépiskola, szakiskola 9-10. évfolyam) 5. sz. melléklet: Az egyes szakmák tantárgyi rendszere és óratervei a Központi Program alapján 6. sz. melléklet: Kifutó osztályok képzési keretei 7. sz. melléklet: Az akkreditált és a 10-0211-04. nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások 8. sz. melléklet: Az iskolai könyvtárhasználatról 9. sz. melléklet: Tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozása 10. sz. melléklet: A tanügyi szolgáltatásokért kérhető térítési díjak és tandíjak megállapításának szabályai és eljárásrendje 11. sz. melléklet: Gyakornoki szabályzat 12. sz. melléklet: A Kollégium Pedagógiai Programja
5
A)
NEVELÉSI PROGRAM
6
BEVEZETÉS Köszöntjük
mindazokat,
akik
iskolánkkal,
az Egri Kereskedelmi,
Mezőgazdasági
Vendéglátóipari Szakközép- és Szakiskolával korábban már kapcsolatba kerültek, s az itt folyó oktató-nevelő munkát ismerik; s azokat is, akik e program alapján szándékoznak eldönteni, hogy
bekapcsolódjanak-e tevékenységünkbe a képzés valamely szintjén.
Programunk szól az önkormányzathoz, Eger Megyei Jogú Város Közgyűléséhez, amely iskolánk
alapítója,
fenntartója
s pedagógiai
programunk
jóváhagyója
is
egyben.
Jóváhagyó döntése, elismerése múltunk hagyományainak, nevelő és oktató munkánk színvonalának és elsősorban azoknak a társadalmi igényeknek, amelyek a kereskedelmi, mezőgazdasági és vendéglátóipari jellegű
ismeretek
közvetítését
várják
tőlünk.
Mi
igyekszünk az elvárásoknak legjobb tudásunk szerint megfelelni, s a 2006-2010 közötti évekre vonatkozó elképzeléseinket ennek alapján összeállítani. Eddigi tapasztalatainknak megfelelően terveinket arra alapozzuk, hogy az elkövetkező években ezen képzések, szakképzések iránti érdeklődés megújult
keretek között
továbbra
is
nem csökken, s a lényegében
eredményesen dolgozhatunk.
Ezért szeretnénk
rugalmas rendszert kínálni, amely többféle bemeneti és kimeneti szintet tesz lehetővé, hogy teljesen kihasznált kapacitásunk minél hatékonyabb legyen. Ajánljuk tehát ezt a programot azoknak az általános iskolát végzett diákoknak és tanároknak, szülőknek, fiataloknak
és
felnőtteknek,
akik
kereskedelmi, mezőgazdasági vagy vendéglátóipari
orientációjú szakmai vagy érettségi vizsgára épülő szakképzés iránt érdeklődnek. A program a Közoktatási Törvény, a Szakképzési Törvény valamint a Kerettanterv előírásain
alapul.
véleményére.
Tekintettel voltunk az iskolaszék, a
diákönkormányzat,
A nevelőtestület több lépésben, vitában alakította
ki
e
a
szülők
programban
megfogalmazott határozatát. Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik e munkában alkotó módon segítségünkre voltak.
7
A program az alábbi jogszabályok, határozatok alapján készült:
A 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
a Kormány 63/2000. (V.5) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv módosításáról alaprendelet: 130/1995.(X.26.)
Kerettantervi rendelet
1993. évi LXXVI törvény a szakképzésről
11/1994.(VI:8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
a kormány 277/1997. (XII. 22) Korm. rendelete a továbbképzések módosításáról. alaprendelet: 185/1999.(XII.13.)
Érettségi vizsgaszabályzat – vizsgakövetelmények
A fenntartó intézkedési terve
A kötelező iskolai és felszerelési jegyzék
A Kormány 202/2007. (VII. 31.) Korm. rendelete a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról
2/2005. (III. 1.) OM rendelet az SNI tanulók integrált oktatásának irányelveiről
A nevelőtestület elfogadó határozata
-
Az iskolaszék támogató véleménye
-
A diákönkormányzat támogató véleménye
-
Eger Megyei Jogú Város Oktatási Koncepciója
8
1. AZ INTÉZMÉNYRŐL 1.1.
Alapadatok
Intézményünk neve:
EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI SZAKKÖZÉP-, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM Címe:
3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6. szám
Tel.:
36/ 324-122; 36/512-040
Fax.:
36/512-041
E-mail:
[email protected]
Alapító szerve:
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése
Felügyeleti szerve:
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése
OM azonosítója:
031 624
1.2. Története
A közelmúlt története
Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése döntése alapján, a Egri Mezőgazdasági Szakközép-, Szakképző Iskolát és Kollégiumot és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközép-és Szakképző Iskolát és Kollégiumot egy intézményként működteti, EGRI KERESKEDELMI, MEZŐGAZDASÁGI, VENDÉGLÁTÓIPARI, SZAKKÖZÉPSZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM néven.
9
1.3. A jelenlegi helyzet
A képzési struktúra
Iskolánk ma: szakközépiskolai, és szakiskolai képzést is folytat. A nevelés-oktatás a székhelyen kívül 3 telephelyen történik Felsorolás:
3300 Eger, Pozsonyi u. 4-6.
Telephely
3300 Eger, Mátyás király u. 52-54.
Tagintézmény
3300 Eger, Donát út
Tangazdaság
3300 Eger, Kisvölgy u. 46.
Tanpince
Az így kialakult képzési struktúrában összesen 60 osztály több mint 1700 tanulója tanul a két épületben nappali tagozaton gazdasági-, szolgáltatás és agrár szakterületen.
Tárgyi feltételek
Az említett tanulólétszám miatt a Pozsonyi út 4-6. alatti épületben nagy a zsúfoltság, folytonos a teremhiány. Mindez nemcsak a kényelmes "emberi" körülmények biztosítását nehezíti, hanem erősen akadályozza a szakképzés mára már nélkülözhetetlen, modern tárgyi eszközeinek méltó elhelyezését, használatát is. Pedig az iskola széles kapcsolatrendszerének megfelelően a PHARE-program révén rendkívül fejlett eszközök segítik a szakképzést, miközben ezek rendeltetésszerű elhelyezése rendkívül korlátozott. A teremhiányt a Mátyás király úti épületben a kollégiumi szobák tanteremmé alakításával megoldottuk. A modern tárgyi eszközök legfontosabb részét képezi az a kb. 150 darab Pentium-alaplapú számítógép, amelyek zöme 8 szaktanteremben van elhelyezve. Minden gép az egységes számítógépes hálózatnak is eleme egyben, s részét alkotja az iskolai adminisztráció, ügyvitel is. Legújabb pályázatainknak köszönhetően valamennyi gépen használható az Internet-szolgáltatás is.
10
Korszerű számítástechnikai háttér egészíti ki nyelvi laborunkat, s a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképzést segítő modern tan- és tanutazás irodánkat is. Könyvtárainkat is számítógépes rendszer segíti. A tantermeket pedig zárt láncú TV-hálózat köti össze.
Személyi feltételek
Iskolánkban nappali és nappali munkarend szerinti felnőtt oktatásban valamint a tagintézményben összesen 140 fő tanári állás van. A nevelőtestület korra, nemre valamint végzettségre vonatkozó összetétele olyan, hogy az nem igényel komolyabb korrekciót, s a 2006. évtől kezdődő
tanévekre
is
biztosítani látszik a szükséges feltételeket.
A felvételi eljárás rendje
a.) A 9. évfolyamra (szakközépiskola, szakiskola): A felvételi kérelmek elbírálásával, kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján kapott pontszám figyelembe vételével történik. Maximálisan szerezhető pontszám: 60 pont. A hozott pontok számítása az általános iskola 7. év végi és a 8. félévi érdemjegyek alapján történik: Magyar nyelv és irodalom
5+5
Matematika
5+5
Történelem
5+5
Idegen nyelv
5+5
Kémia
5+5
Biológia
5+5
Valamennyi felvett tanulónak pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton kell részt vennie. b.) A szakképző évfolyamokra: Kizárólag a tanulmányi eredmények alapján,
figyelembe
véve az
iskolai
előképzettséget, a szakmai előképzettség meglétét, a pályaalkalmassági, a szakmai alkalmassági, az egészségügyi követelményeknek való megfelelést.
11
Beiskolázási környezet
Iskolánk hagyományos népszerűsége mindig is jelentős túljelentkezésben tükröződött. Heves megyén kívül szórványosan jelentkeznek a szomszédos megyékből is. Jövőképünk lényege, hogy az új évezred első évtizedének közepére tevékenységünk minőségi elemei környezetünk számára
nyilvánvalóvá
váljanak.
A nevelő-oktatószolgáltatást
megrendelő szülők, diákok s a fenntartó önkormányzat számára legyen evidencia iskolánk jellege, amelyben a tevékenykedők egymást és önmagukat ellenőrizve a minőségi színvonalat folyamatosan biztosítják.
Iskolánk küldetése, hogy tanulóinknak a törvények és a fenntartó által megszabott keretek között magas színvonalú általános műveltségi, kereskedelmi, vendéglátóipari, mezőgazdasági és élelmiszeripari alapozást illetve szakképzést jelentő ismeretrendszert nyújtsunk. Nevelésünkkel pedig olyan értékrendet alakítsunk ki, amely szükséges az érvényesüléshez, megfelel a társadalmi igényeknek és hagyományainknak.
2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA 2.1. Pedagógiai alapelvek Iskolánk nevelőtestülete az alábbi elveket tartja alapvető jelentőségűnek:
A klasszikus emberi értékeken alapuló, általános és szakmai műveltséget megalapozó, naprakész, piacképes ismeretek közvetítése
A kulcskompetenciák (anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematika kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, hatékony,
önálló
tanulás,
szociális
és
állampolgári
kompetencia,
kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség) elsajátíttatása, begyakorlása
A társadalmi igényeknek és partnereink elvárásának megfelelő sikerorientált, szakszerű, tanuló-centrikus nevelés és oktatás
Az élethosszig való tanulás, önképzés igényének kialakítása
12
Ellenőrizhetőség biztosítása, sokszínűség
Korrekt, humánus emberi viszony fenntartása az iskola dolgozói és tanulói között
Mindezek mellett az európai, humanista hagyományokra épülő erkölcsiséget és szellemiséget tartjuk közvetítendőnek. Ennek megfelelően továbbra is nyitottak vagyunk más népek kultúrájának megismerése iránt. 2.2. Nevelő-oktató munkánk céljai ÁLTALÁNOS
KÖZÉPFOKÚ
KÉPZÉSI,
SZAKKÉPZÉSI
ÉS
OKTATÁSI –
NEVELÉSI CÉLOK
Korszerű,
az
ezredforduló
igényeinek
megfelelő
természet
–
és
társadalomtudományos alapműveltség kialakítása
A versenyképesség, a globalizáció kihívásaira való gyors és hatékony alkalmazkodás képességének elsajátíttatása, begyakoroltatása az egyes tantárgyakon átívelve
Aktív
szerepvállalásra
nevelés
a
társadalmi,
gazdasági
folyamatok
befolyásolásához
Sokoldalú, nyitott, érdeklődő és rugalmas személyiség kifejlesztése
Tanulóink testileg fejlett, egészséges életmódra nevelése
A társadalmi igényeknek megfelelő szakmai ismeretek megszerzésének segítése
Az iskola hagyományainak ápolása és továbbfejlesztése
Az ellenőrzés és értékelés elveinek elfogadása, rendszerének kialakítása
Az európai szellemiség és humanizmus elveinek, értékrendszerének kialakítása
Az itt felsorolt általános célok mellett iskolánk sajátosságaiból, hagyományaiból további konkrét célok adódnak. Ebből következően is szeretnénk fenntartani a számítástechnikai és az idegen nyelvi képzés kiemelt szerepét. Ha a fenntartó nem finanszírozza, önköltséges formában is lehetőséget kívánunk adni tanulóinknak a második idegen nyelv választására, tanulására. Szakképzési céljaink kulcseleme kell legyen a valódi vállalkozói szemlélet kialakítása, továbbfejlesztése, gyakorlati megvalósítása. Ez önmagában célja lehet ma már egy szakképző iskolának is, hiszen ennek társadalmi realitása van. Iskolánk lényegéből adódik mindezek mellett, hogy kezdeményezője, regionális példája legyen ennek az újszerű szemléletmódnak.
13
Ennek a célnak a megvalósítására már csak azért is lehetőségünk van, mert számos tapasztalatot szereztünk széleskörű külkapcsolatainknak köszönhetően. Európa számos színvonalas
középfokú
oktatási
intézményében
vizsgálhattuk
tanulmányútjaink,
iskolalátogatásaink során a vállalkozás konkrét megnyilvánulási formáit, s az állandó kapcsolattartás,
európai
segíteni
akarás
folyamatos
szakmai
támogatást
ad
kezdeményezéseinkhez. Céljaink megvalósulása tehát városi érdek is: tapasztalataink példaértékűek lehetnek, s mi is szívesen segítünk másoknak. Iskolánk újszerűsége kötelez az értékek megőrzésére, átadására, ugyanakkor – napjaink igényeihez igazodva – új tradíciók teremtésére ösztönöz. 2.3. A nevelő-oktatómunka feladatai Ahhoz, hogy az iskolánkban folyó nevelés, a képességek, készségek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységét alkothassa szükségesek az alábbiak:
A szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
A kerettanterveken alapuló tananyagszervezés és követelményrendszer folyamatos korszerűsítése, különös tekintettel a kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, tananyagtémák korszerűsítése
A közismereti és szakmai tárgyak oktatási színvonalának fejlesztése
A pedagógusok továbbképzésének szervezése
Tehetséggondozás, felzárkóztatás
Az iskolától elvárt igények figyelemmel kísérése, megfelelés az elvárásoknak
Lehetőségek feltárása, részvétel pályázatokon
A nevelői tevékenység célirányos szervezése, személyiségfejlesztés
Önképzési lehetőségek biztosítása
Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgára; ösztönzés a nyelvvizsga letételére
Tanulmányi és szakmai versenyekre való felkészülés segítése
Felkészítés továbbtanulásra
A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai szemlélet, igény, ismeretanyag kialakítása
A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése
Diákvállalkozások támogatása
A hagyományok ápolása, aktualizálása
14
2.4. A nevelő-oktatómunka eszközei, eljárásai, módszerei Az eszközök, eljárások, módszerek két csoportra oszthatók: azok, amelyek a meghatározott feladatokhoz közvetlenül rendelhetők; és azok, amelyek a nevelő-oktató munkával kapcsolatosak, és amelyek külön döntéseket igényelnek. Ezek az eljárások az alábbiak:
A feladatokhoz rendelt eszköz- és eljárásrendszer Eszköz- és eljárásrendszer Feladatok
A szükséges személyi és tárgyi
Módszerek, eszközök, eljárások ·
Igények felmérése (az iskolavezetés a szakmacsoportok segítségével)
feltételek biztosítása ·
Tervezés
·
A
személyi
feltételek
biztosításához
pályázatok kiírása ·
Beérkezett pályázatok elbírálása
·
Személyes beszélgetés a pályázóval
·
A
feltételeknek
legjobban
megfelelő
pályázó kiválasztása ·
A munkaerő belső átcsoportosítása
·
Időkeretek szervezeti formák átalakítása
·
Tárgyi
feltételek
biztosításához
a
legmegfelelőbb üzleti partner kiválasztása
·
Nagy beruházás esetén pályáztatás
·
Engedélyeztetés a fenntartóval
·
Árajánlat kérése beszerzéshez
·
Megvalósítás
A kerettanterveken alapuló tananyag-
·
Tapasztalatszerzés
szervezés és követelményrendszer
·
Tapasztalatcsere iskolán belül és hasonló intézményekkel
folyamatos korszerűsítése ·
Szakmacsoport megbeszélések
·
Egyéni kezdeményezések megvitatása
15
·
Továbbképzéseken való részvétel
·
Szakfolyóiratok,
egyéb
nyomtatott
dokumentumok nyomon követése ·
A
dokumentumok
évenkénti
felül-
vizsgálata
·
Innovációs lehetőségek számba vétele
A közismereti és szakmai tárgyak
·
Beválás vizsgálat
oktatási színvonalának fejlesztése
·
Megfelelő szelektálás
·
Változatos módszerek alkalmazása
·
A korszerű és hagyományos eszközök helyes arányban történő felhasználása
·
A tanítási órák intenzitásának növelése
·
Az életkornak és a tanulók fejlettségi szintjének megfelelően
·
A tananyagnak megfelelő ellenőrzési és értékelési eljárások
·
A reális önértékelés
·
Differenciálás
·
A pedagógusok szakmai és pedagógiai kultúrájának,
tájékozottságának
folya-
matos szinten tartása és emelése ·
Önképzés
·
Belső továbbképzések
·
Kölcsönös óralátogatások
·
Előadások
·
Tréningek
·
Bemutató foglakozások
·
Belföldi és külföldi tapasztalatcserék
·
Továbbképzések
·
Rendszeres
közvetett
ellenőrzés ·
Óralátogatások
és
közvetlen
16
A pedagógusok továbbképzésének
·
Az igények, szükségletek felmérése és a törvény előírásai szerinti tervezése
szervezése ·
Ütemezése rövid és hosszabb távon
·
Egyeztetés a fenntartóval
·
A törvény adta lehetőségeknek megfelelően
a
továbbképzések
anyagi
támogatása ·
A szakmacsoportok és külső szakértők bevonásával
belső
továbbképzések
szervezése
(módszertani
kultúra,
számítástechnikai ismeretek) ·
A
Közlönyben
közzétett
akkreditált
felsőfokú továbbképzéseken való részvétel támogatása ·
Önköltséges
alapon
támogatással
egyéb
és
alapítványi
továbbképzéseken,
konferenciákon való részvétel ·
Külföldi kapcsolatrendszer kiépítése
·
Meglévő külföldi
kapcsolatok ápolása
Tapasztalatcserék szervezése alapítványi támogatással
Tehetséggondozás, felzárkóztatás
·
Pályázati lehetőségek kihasználása
·
A tehetséges és a tanulási kudarccal küzdő tanulók felkutatása
·
A kudarc okának feltárása
·
Személyes beszélgetések
·
Szaktanárok és osztályfőnökök jelzései
·
Felmérések
·
Iskolai rendezvények tapasztalatai alapján differenciálás
·
Egyéni módszerek alkalmazása
17
·
Tanórán kívüli
egyéni
és
csoportos
foglalkozások ·
Szakkörök
·
Tanfolyamok
·
Sport -, felzárkóztató és egyéb foglalkozások szervezése
·
A tanulók felkészítése tanulmányi és egyéb versenyekre
·
Rendszeres versenyeztetés
·
Felkészítés
felsőoktatási intézményben
való továbbtanulásra ·
Együttműködés a családdal
·
Tanulók pályáztatása belföldi és külföldi táborokba
Az iskolától elvárt igények figyelemmel
·
Ösztöndíjakra
·
A partnerek és a piaci viszonyok által diktált igények felmérése
kísérése, megfelelés az elvárásoknak ·
Kérdőív
·
Személyes beszélgetések
·
„Piackutatás”
·
Ötletbörze
·
Helyzetfelmérés
·
Elvárások összevetése a jelenlegi helyzettel
·
Hiányosságok feltárása
·
Megoldási javaslatok összegyűjtése
·
Átszervezés
·
Innováció
·
Egyéb változtatások
·
Színvonalat emelő eljárások
·
Beválás vizsgálat évente
18
Lehetőségek feltárása, részvétel
·
Folyóirat figyelő szolgálat
pályázatokon
·
Közlönyök
·
Internetes pályázatok figyelemmel kísérése
·
Pályázatok elkészítése egyénileg és csoportosan
A nevelői tevékenység célirányos
·
Színterei: tanóra
szervezése, személyiségfejlesztés
tanórán kívüli tevékenység iskolán kívüli szabadidős tevékenység diákönkormányzat diáksportkör ·
Kognitív, szociális, személyes és speciális kompetencia motívumainak, képességeinek készségeinek kialakítása
·
Tanulás
·
Alapvető tartalmak differenciált átadása
·
Érdeklődési körnek megfelelő egyéb tevékenység
·
Szervezett ismeretközvetítés
·
Spontán tapasztalat
·
Tananyag kiválasztása, elrendezése
·
Összefüggések feltárása
·
Személyiségfejlesztő oktatást ösztönző követelmények meghatározása
Önképzési lehetőségek biztosítása
·
Közös értékrend kialakítása
·
Szakkönyvek
·
Szakfolyóiratok
·
Könyvtárhasználat (8. sz. melléklet)
·
Internet használat
·
Hang- és videó- anyag
·
Digitális tudásbázis
19
Felkészítés az érettségi és szakmai vizsgákra
·
Tanítási óra
·
Tanórán kívüli foglalkozás
·
Szakkörök
·
Tanfolyamok
·
Külföldi csere- kapcsolatok
·
Témakörök kidolgozása
·
Rendszeres ellenőrzés
·
Értékelés
·
Próba érettségi
·
Próbanyelvvizsga
·
Érettségi és szakmai vizsgaszabályzat tanulóra vonatkozó részleteinek közlése
Tanulmányi és szakmai versenyekre
·
Versenyek rendezése osztály-, évfolyamés iskolai szinten
való felkészülés segítése ·
A tehetséges tanulók kiválasztása
·
Egyéni-és csoportos foglalkozások szervezése
·
Tanulók nevezése területi és országos tanulmányi, szakmai és sportversenyekre
Felkészítés továbbtanulásra
·
Megfelelő szakirodalom
·
Könyvtárhasználat
·
Internet hozzáférés
·
Felkészítő táborokban való részvétel
·
Alapítványi támogatás
·
Továbbtanulási lehetőségek megismertetése
·
Előadások
·
Nyílt napok
·
Kiadványok
·
Elbeszélgetések
·
Internet
·
Önértékelés
20
·
Osztályfőnöki, szaktanári segítségnyújtás a megfelelő intézménykör kiválasztásához
·
Tanórán és tanórán kívüli foglalkozásokon felkészítés a továbbtanulásra
·
Az egyetemek által felkínált lehetőségek közlése
A piaci elvárásoknak megfelelő szakmai ·
Önértékelés
szemlélet, igény, ismeretanyag
·
Helyzetfelmérés
kialakítása
·
Az érdekelt felek azonosítása
·
Közvetlen és közvetett partnerek
·
Igényfelmérés
·
Összehasonlító elemzés
·
Következtetések levonása
·
Célmeghatározás
·
Intézkedési terv készítése
·
Megvalósítás
·
Korrekciós terv
·
Pedagógusok továbbképzése belső és külső szakértők által
·
Elvárások tudatosítása
·
Ismeretanyag összeállítása és folyamatos felülvizsgálata
·
Korrekciója évente
·
Szakmai támogatás
·
Pályázatok
·
Alapítványok
·
Iskolai, helyi, területi, országos és
A szakmai kapcsolatrendszer ápolása, továbbfejlesztése
Diákvállalkozások támogatása
nemzetközi vásárokon ·
Fórumokon való részvétel
21
A hagyományok ápolása, aktualizálása
·
Kulturális hagyományok
·
Iskolai hagyományok
·
Diákönkormányzat hagyományai
·
Ünnepségek
·
Bálok
·
Egyéb rendezvények
·
Egyenruha
·
Kiadványok
3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL PEDAGÓGIAI FELADATOK
KAPCSOLATOS
A tanulók személyiségének fejlesztése az iskolai nevelési folyamat állandó feladata. A NATban képviselt követelmények azt a célt szolgálják, hogy a tanulók az iskolában szerzett ismereteket biztonsággal, alkotó módon, határozottan tudják felhasználni és alkalmazni. A műveltségi területekben rejlő nevelési lehetőségek komplexitása jó alkalmat teremt azon személyiségjegyek fejlesztésére, amelyek összhangban állnak a mai kor követelményeivel. Az iskolai nevelőmunkában a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A tantárgyak adta nevelési lehetőségek kihasználásával
a tanulókban kialakítsa az érdeklődés igényét,
a tájékozottságot, találékonyságot,
a rugalmasságot, aktivitást,
nyitottságot, problémaérzékenységet.
Ugyanakkor a szerzett tudás felhasználásában
magabiztosságot,
határozottságot,
kreativitást feltételez,
és azt, hogy a folyamatos ismeretszerzés ne valamiféle kényszer legyen, hanem váljon számukra magától értetődő igénnyé. A fiatalok legyenek képesek a megújulásra, álljanak „több lábon”.
22
A tanulókban e szemlélet kialakítása a társadalom által elvárt követelményeknek való megfelelést, a változó gazdasági feltételek kihívásaira való felkészülést célozza. A különböző ismeretek elsajátítása egyrészt a tanulók önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek a kialakítását, fejlesztését szolgálja. Másrészt az ismeretszerzéssel egyidejűleg a tudományokra, művészetekre, a választott szakmára vonatkozó ismeretek elsajátításával alakítja a sokoldalú, kiegyensúlyozott ember személyiségjegyeit. Ebben figyelemmel van a tanulók életkori és értelmi fejlettségi szintjére a tananyag kiválasztásával, elrendezésével. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS FŐBB TERÜLETEI: 1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése. 2. A tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálása. 3. Az intézmény szakmai képzésének, elvárásainak megfelelő személyiség formálása 4. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok 5. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása
3.1. A tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése Az intézmény kiemelt feladata, hogy tanulóinkban kialakítsuk és fejlesszük a mai kor követelményeinek, igényeinek megfelelő személyiségjegyeket. Érzelmileg legyen kiegyensúlyozott, rendelkezzen empatikus készségekkel, tudjon tolerálni. Akarati tulajdonságait tekintve legyen határozott, céltudatos, kitartó, megbízhatóságra, rendszerességre törekvő.
23
Ismerje önmaga pozitív tulajdonságait. Tudja, mire képes, s ennek jegyében vállaljon feladatokat. Énképének tudatos alakításával igyekezzen megteremteni belső harmóniáját. Legyen kreatív, rendelkezzen mobilizálható tudással, az önképzés és az élethosszig tartó tanulás igényével, s legyen képes önmaga menedzselésére. 3.2. A személyiségfejlesztés segítése a tanulók műveltségének, világszemléletének, világképének formálásával Műveltségi területek:
anyanyelv, irodalom,
élő idegen nyelv,
ember és társadalom – társadalmi, történelmi ismeretek,
ember és természet: fizika, kémia, biológia
földünk és környezetünk
művészetek: ének-zene, vizuális kultúra
informatika: számítástechnika; könyvtárhasználat
pályaorientáció
testnevelés és sport területén.
3.3.
Az intézmény
szakmai
képzéseinek
megfelelő
személyiség
formálásához,
fejlesztéséhez
Ki kell alakítani a tanulókban a gazdasági vállalkozói szemléletet, a kreativitást. Rendelkezniük kell mobilizálható tudással, megfelelő ismeretekkel az üzleti élet szereplőivel, - üzletkötők, menedzserekkel, az ügyfelekkel szemben - a viselkedés, bánásmód területén. Az informatika korlátlan lehetőségei, állandó változásai permanens önképzést követelnek tanártól és tanulótól egyaránt, ami kialakítja az állandó tanulás igényét. A számítógépes tanulási környezetben kitüntetett szerepe van az értelem kiművelésének. Ez feltétele az Interneten megjelenített tananyag hatékony feldolgozásának, elsajátításának.
24
A hálózaton végzett munka individuális tevékenység, szemben a frontális osztály (csoport) munkával. Az új technika alkalmazása új módszertani kultúrát igényel, s ez szétfeszíti a hagyományos tanórai kereteket Az elektronikus levelezésben való részvétel jelentősen növeli a kommunikációs képességeket. A világhálónak az önálló tanulás képességének kialakításában kulcsszerepe van. A számítógéppel történő munkavégzéshez speciális képességek szükségesek. Ezeket felmérni és fejleszteni kell! Az új médium használata befolyásolja ismeretszerzési és kommunikációs szokásainkat. Ezt vizsgálni érdemes. A tanuló személyisége megjelenik az általa készített hálózati anyagban. A Hálózat az „önmegvalósítás-megvalósulás” óriási lehetősége. A hálózaton történő levelezésnek szerepe van a családi kapcsolat fejlesztésében, a gyors, spontán, érzelemgazdag érintkezésben. A tanulókban (de a tanárokban is) ki kell alakítani egy ésszerű egyensúlyt és ezen egyensúly iránti igényt a technika túlzások nélküli alkalmazására, megtartani az érzelmi és értelmi kreatív eszközöket a mindennapok feladatainak megoldásánál. 3.3.1. A magatartás-, a viselkedéskultúra személyiségjegyeinek gazdagítása Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül
egymással, tanáraikkal s az intézmény minden dolgozójával, -
az intézménybe érkezők vendégekkel,
az intézményen kívül, nyilvános helyeken egyaránt, hogy a tanulók viselkedésükkel, magatartásukkal hozzájáruljanak az intézmény jó hírnevéhez.
A megfelelő hangnem, kulturált beszédmodor elengedhetetlen követelmény iskolánk diákjaival szemben, a közösségfejlesztés érdekében.
Nyugodt, higgadt, a másik fél személyiségét, érdekeit tiszteletben tartó fellépés a konfliktushelyzetekben is.
Az
alternatív
vitarendezés
ismereteinek
felhasználása
a
konfliktushelyzetek
megoldásában. A fentiek elsajátítására számos alkalom kínálkozik az iskola által szervezett rendezvényeken, közös mozi-, színházlátogatások alkalmával, tanulmányi kirándulásokon.
25
3.4. Egészségnevelési program Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók egészség-ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszichoszociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jól-lét állapota (WHO). Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. 3.4.1. Helyzetkép Tanulóink hosszú éveket töltenek el iskolánkban. A 14 éves koruktól 18 éves korukig tartó időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a tanulókra gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatási-nevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi környezete, és az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik.
Mindezeket figyelembe véve, az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét
jelenti,
amelyben
mód
nyílik
az
egészségesebb életvitel
készségeinek,
magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsődleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Az egészségfejlesztő és mentálhigiénés tevékenységhez igyekszünk megfelelő feltételeket biztosítani (bár sokszor hiányzik a támogató szülői háttér):
26
jó osztályközösségek; aktív diákönkormányzat
igényes baráti kör
nyitott szemléletű pedagógusok
többféle módon szerveződő tanórai, és tanórán kívüli csoportok
10-12 kortárssegítő diák tanévenként; biztosított utánpótlás
szülői közösség – az iskolával rendszeres kapcsolatot tart 50-60%-uk
egyre több tanuló küzd beilleszkedési-, magatartási zavarokkal.
Az intézmény épületei megfelelőek. A folyosókon, pihenőhelyeken és az udvaron sok szép növény található. A tantermek jól szellőztethetőek, a forgalmas utcákra nyíló ablakok hangszigeteltek (’A’ épület). A világítás (fénycsövek), és a fűtési rendszer korszerűtlen. A tantermek egy részében új bútorok (tanulópadok és székek) találhatók, a régiek cseréje is folyamatosan, terv szerint zajlik. Az
iskola
helyiségeinek
felújítása,
karbantartása folyamatos.
A felszerelések az
érintésvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak megfelelőek. Az iskolai büfé választéka a korszerű táplálkozási igényeknek megfelelő (gyümölcslevek, joghurtok, gabonapelyhes édességek, magvas péksütemények). Az iskola jelenleg saját konyhával rendelkezik, ahol változatos, a serdülők fejlődéséhez szükséges összetételű ebédet fogyaszthatnak el a diákok, kulturált körülmények között. A jól felszerelt szaktantermek, a tornaterem, a kondicionáló terem, a hangulatos étterem és a szabadidős helyiségek (könyvtár, klubhelyiség, szülői fogadó) megfelelő környezetet biztosítanak a tanórai és tanórán kívül szervezett közösségi és egészségfejlesztő programoknak.
3.4 2. Erőforrások Személyi Belső:
iskolaorvos, védőnők, fogorvos
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, egyben drogkoordinátor
kortárssegítő diákok: 10-12 fő
szabadidő szervező, diákönkormányzatot segítő pedagógus
testnevelők
27
osztályfőnökök
Külső kapcsolatok (támogató szervezetek):
egészségügyi (ÁNTSZ, Drogambulancia, Vöröskereszt, kórházak szakorvosai)
pedagógiai szakszolgálatok (városi és megyei)
Igazságügyi Hivatal Pártfogó Felügyelői Szolgálat
Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok
Nevelési Tanácsadó
a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei
SOS Szervezet a Szenvedélybetegekért
karitatív szervezetek
Tárgyi és anyagi Könyvek:
egészséges
felvilágosítással,
táplálkozással,
családi
életre
való
szenvedélybetegségekkel,
felkészítéssel,
serdülőkori
szexuális
változásokkal,
pszichológiával foglalkozó szakkönyvek tanárok és diákok számára; CD-ROM-ok: szenvedélybetegségekkel, drogokkal kapcsolatban a tanárok és a kortárssegítő diákok számára; Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal,
szexuális
felvilágosítással,
AIDS-megelőzéssel
foglalkozó
műsoros
videokazetták, valamint sok tudományos ismeretterjesztő film, amelyet a televízió műsoraiból rögzítünk. A könyveket, CD-ket és videofilmeket – a továbbiakban is – minden egyes nyertes drogprevenciós- és egészségfejlesztő pályázat keretében szándékozunk vásárolni. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő tanfolyamon és szabadidős programok, filmklubok alkalmával tekinthetik meg tanulóink. Az egészséges életmóddal kapcsolatos cikkek, képek, írások elhelyezésére az iskola központi helyén faliújságok állnak rendelkezésre; az iskolaorvosi váróhelyiségben, pedig szexualitással, AIDS-megelőzéssel kapcsolatos szemléltető táblák vannak elhelyezve. A legfrissebb információkat, valamely szakterület részletesebb ismereteit kereső tanulóink és tanáraink számára Internet-elérhetőség áll rendelkezésre a könyvtárban, a számítógépes termekben, a szakmacsoport-vezetők irodáiban.
28
Az iskola mellett működő „Keris Diákok Egyesülete” Alapítvány az iskola egészségnevelési és sporttevékenységének támogatója. A gyermekvédelmi, drogprevenciós és egészségfejlesztő tevékenység támogatására kiírt pályázatokat rendszeresen figyelemmel kísérjük, már több alkalommal nyertünk anyagi támogatást programjainkhoz.
3.4.3. Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai célja, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon számukra, az ezzel kapcsolatos beállítódásuk megszilárduljon, s konkrét tevékenységekben alapozódjon meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek: önmagunk és egészségi állapotunk ismerete az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete a tanulás és a tanulás technikái az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe a rizikóvállalás és határai a szenvedélybetegségek elkerülése a tanulási környezet alakítása a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Hosszú távú pedagógiai célok a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása
29
rendszerszemléletre nevelés holisztikus szemléletmód kialakítása önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése a személyes felelősség tudatosítása ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségügyi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát. problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség az életminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása a családi életre nevelés fejlesztése az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok Célok: a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztési szemléletmódjának formálása a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása a tantestület egészséges életmóddal és drogprevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában a
tanulók
megterhelés-
és
konfliktustűrő
képességének,
problémamegoldó
kapacitásának növelése a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása Feladatok:
az iskolai egészségfejlesztési szakcsoport létrehozása
állapotfelmérés készítése: - a diákok egészségi állapota, életmódja - a diákok ismeretszintje, attitűdjei - a szülők véleményének megismerése - a kollégák körében a problémaérzékenység „szondázása”, a kooperáció mérése
a szülőkkel való kommunikáció fejlesztése, igényfelmérés
30
a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése
a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása
a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele
az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek rendszerezése, továbbiak beszerzése
a diákok dohányzásának visszaszorítása, az alkohol- és drogfogyasztás megelőzése
a daganatos betegségeket megelőző önvizsgálat módszereinek megtanítása
az egészséges táplálkozás igényének kialakítása
a lelki egészség megőrzése, stresszoldó módszerek megismertetése
a mindennapi testmozgás elterjesztése
A rövidtávú célokat és feladatokat a tanévi munkatervek tartalmazzák, az alkalmazott módszerekkel és felelősökkel együtt. 3.4.4. Tanulásszervezési és tartalmi keretek Tanórai keretek
tantárgyakba építve
testnevelés órák
szakórák
osztályfőnöki órák A tantárgyak lehetőségei
Magyar nyelv és irodalom A tanulók
legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, véleményalkotásra, vitára, érvelésre,
esztétikai és az erkölcsi érzéke fejlődjön,
sajátítsák el a médium értelmezésének, lényegkiemelésének módjait,
foglalkozzanak a reklámnyelvvel, feliratokkal; ismerjék fel a reklám kommunikációs csapdáit.
A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés,
erősítsük az egészséghez, mint értékhez való pozitív érzelmi és tudatos hozzáállást,
fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.
31
Történelem; Társadalomismeret A tanulók
ismerjék meg a különböző népek és korok higiénés viszonyait, egészségügyi ellátásának módjait és táplálkozási szokásait,
ismerjék meg a járványok hatását a történelmi események és a társadalom alakulására,
ismerjék meg a vallási előírások egészségvédelmi vetületét,
értsék meg, hogy az új találmányokhoz tartozó erkölcsi, etikai kérdésekkel foglakozni kell,
ismerjék meg a természet közelében élő, annak változási ütemét tiszteletben tartó, azt felhasználó életmód értékeit
értsék meg a népszokások egészségvédelmi szerepét (ünnepek előtti böjtök),
A tanulókban alakuljon ki a hagyományok tisztelete. Idegen nyelv A tanulók
tudják megfogalmazni az egészségüket veszélyeztető tényezőket, és ismerjék meg más országok hasonló problémáit,
legyenek képesek az egészségmegőrzéssel, baleset-megelőzéssel kapcsolatos idegen szövegek megértésére, feldolgozására,
ismerjék meg más népek szokásait, hagyományait (táplálkozás, aktív kikapcsolódás),
foglalkozzanak drogprevenciós célú és fertőző betegségek megelőzését célzó történetek, szövegek feldolgozásával (legális és illegális drogok, AIDS)
A tanulókban fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit. Matematika A tanulók
legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával,
tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni,
logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön,
32
váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,
ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni.
A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás képessége. Természetismeret A tanulókban fejlesszük a természettudományos gondolkodás kialakításához szükséges készségeket:
helyes attitűdök,
magatartás,
értékrend,
felelősségérzet,
döntéshozás.
Fizika A tanulók
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, elektromosság, zaj, rezgés) következményeit, ezek megelőzését; s tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit,
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat,
értsék meg annak fontosságát, hogy az új találmányokat csak erkölcsi felelősséggel szabad felhasználni.
Kémia A tanulók
ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, s tartózkodjanak ezek kipróbálásától
tanulják meg a háztartási vegyszerek és a kozmetikumok célszerű és tudatos használatát,
ismerjék meg a legális és illegális drogok szerkezetét és hatásmechanizmusát,
értsék meg a különböző technológiák hatását az egészségre.
33
Földrajz A tanulók
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, s azok közvetlen illetve közvetett hatását az egészségre,
értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei meghatározzák szokásaikat, hagyományaikat, gondolkodásmódjukat,
ismerjék meg a különböző kultúrákban hagyományosan használatos szerek egészségre gyakorolt hatását, és az eltérő alkalmazások veszélyeit (drogok),
élvezzék a természetjárás, kirándulás, túrák testi-lelki állapotukra kifejtett hatását.
A tanulókban fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia A tanulók
ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit,
sajátítsanak el testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat,
értsék meg a védőoltások hatásmechanizmusát és jelentőségét,
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat,
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére,
ismerjék meg a más élőlényekkel (növények, állatok) való együttélés, róluk való gondoskodás egészségvédelmi szabályait (allergiák, a kapcsolatok lélektani jelentősége)
ismerjék meg a drogok hatását az idegi ingerületvezetésre, s a tudatmódosult állapot veszélyeit önmagunkra és másokra nézve.
Ének-zene A tanulók
legyenek képesek érzelmeiket hangokkal, zenével kifejezni,
tapasztalják meg a zene lelkiállapotra, érzelmekre gyakorolt hatását (pozitív és negatív),
ismerjék meg, és tudják hasznosítani a zene stresszoldó szerepét (relaxálás),
34
érezzék meg a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét,
fedezzék fel a zenei környezetszennyezés egészségkárosító hatását, és tudjanak ellene védekezni.
Rajz és vizuális kultúra A tanulók
élvezzék a műalkotások érzelmeikre gyakorolt hatását,
ismerjék fel az emberi test szépségét, harmóniáját,
hasonlítsák össze a különböző népek és korok szépségideáljait,
ismerjék meg a színek jelentőségét (hangulatunk, érzelmeink tükröződése),
legyenek képesek az érzelmeiket képi eszközökkel kifejezni,
legyenek képesek egészségfejlesztési célú alkotásokat létrehozni (drogellenes plakát),
tanulmányozzák a reklám képi nyelvét és hatásait,
ismerjék a tartalom és a forma összefüggését,
tudjanak példákat mondani az egészségvédelmi szempontok szerinti formatervezésre,
használják az elsajátított technikákat önmegvalósításra, önkifejezésre.
Szakmai orientáció A tanulók
sajátítsák el az alapvető kertészeti ismereteket,
ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit,
sajátítsák el a gyalogos és kerékpáros közlekedés szabályait,
ismerjék meg a baleset megelőzés elemeit,
ismerjék meg az egészséges lakás és lakberendezés jellemzőit.
A tanulókban
alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény,
alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás.
Informatika A tanulók
legyenek képesek az Interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni,
35
legyenek képesek konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, ezeket elemezni, és tudjanak megfelelő következtetéseket levonni,
legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására,
használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre,
szerkesszenek és nyomtassanak egészségvédelmi cikkeket és posztereket,
ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések egészségkárosító hatásait,
legyenek képesek a mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével.
Testnevelés A tanulók
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket,
győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve,
tapasztalják meg a mozgás stresszcsökkentő hatását,
legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében
A tanulókban -
tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását,
-
alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására,
-
segítse az egészséges napi-, heti-, évszakos életritmus kialakulását.
A tantárgyak lehetőségeinek kiegészítése az osztályfőnöki teendőkkel A fiatalok osztályközösségi létének keretét az osztályfőnök teremti meg. Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága nagy szerepet játszik a tanulók valóságképének alakulásában. A tanulók számos attitűdjének alakításán túl a szülők hozzáállását is befolyásolhatja igényessége, értékrendje.
36
Az egészségnevelés szempontjából az osztályfőnököt nem a szaktárgyi hovatartozása, hanem általános tájékozottsága, problémafelismerő és -feldolgozó képessége és módszertani ismeretei segíthetik abban, hogy ezt a sokszínű témakört pedagógiai céljaira használni tudja. A kerettanterv előírásai szerint az osztályfőnöki órákba építve az 9-12. évfolyamon évi 10 órában egészséges életmódra neveléssel kapcsolatos foglalkozásokat tartunk. Az előforduló témák főbb egységei:
testi egészségünk, életmód
önismeret, egészséges életvezetés
káros szokások, szenvedélybetegségek
emberi kapcsolatok, családi élete nevelés
Az egészségnevelési foglalkozásokat különböző formában valósítjuk meg. Közös beszélgetés keretében, csoportmunkában, ötletbörze jelleggel; illetve tanévenként több alkalommal előadást hallhatnak a tanulók. Az előadásokat, foglalkozásokat az iskolaorvos, a védőnő, az egészségfejlesztő-mentálhigiénikus szakember, a kortárssegítő diákok vagy a segítő intézmények, szervezetek munkatársai tartják. A témák feldolgozásához videofilmek is rendelkezésre állnak. Tanórán kívüli tevékenységi formák A tanulók egészségre vonatkozó ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával; és interaktív, készségfejlesztő módszerek alkalmazásával kívánjuk elősegíteni a tanulók személyiségfejlődését. Célunk, hogy diákjaink a saját és mások egészségéért felelősséget vállalni tudó felnőttekké váljanak. A választott programok és az alkalmazott módszerek fejlesszék a tanuló szociális készségét, adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket szintetizálják az egyes tantárgyak nyújtotta ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre fejlesszék a tanulók önismeretét, toleranciáját és empátiáját, alakítsanak ki kritikus gondolkodást fejlesszék a problémamegoldó, konfliktuskezelési és döntéshozási készséget,
37
alakítsanak ki helyes szokásokat, viselkedési normákat mutassanak követendő mintákat ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre 3.4.5. Rendszeres programjaink Előadások Minden tanévben rendszeresen tart előadásokat osztálykeretben vagy évfolyamonkénti szervezésben: a rendőrség ifjúságvédelmi szakembere (szenvedélybetegségek, fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás elkerülése) nőgyógyász szakorvos (szexualitás és fogamzásgátlás) orvostanhallgató (szexuális úton terjedő betegségek és megelőzésük.) Alkalmanként meghívunk szakembereket is, akik egy-egy osztályt érdeklő témáról beszélgetnek a tanulókkal. Kortárssegítő csoport A serdülő fiatalok számára a felnőttnél lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van, ezért fontos eleme lehet a megelőzésnek. A tanfolyamon kiképzett kortárssegítő diákok néhány témából (szexualitás, AIDSmegelőzés, szenvedélybetegségek) több ismerettel, pontosabb információval rendelkeznek; nagyobb empátia és segítőkészség jellemzi őket. Az ő segítségük a meghallgatás gesztusától a megfelelő szakemberhez való irányításig terjed. Iskolánkban tanévenként 1012 kortárssegítő diák tevékenykedik.
Tanulmányi kirándulások Az egyes tantárgyakat (főleg szakmai) helyi tantervében leírtak alapján szervezzük. Táborok Az évente megszervezett gólyatábor, téli sítábor, az egészségnevelés fontos színtere. Az egy hetes tábor ideje alatt segítségnyújtásból, veszélyhelyzetek elhárításából nagyon sok tapasztalatot szerezhetnek a tanulók. A szokásostól eltérő helyzetekben fejlődik a tanulók
38
toleranciája, empátiás készsége; a problémák megoldása komoly együttműködést kíván. Barátságok szövődnek, fejlődnek a tanár-diák kapcsolatok. Ilyen alkalmakkor van legnagyobb szerepe a tanár személyes példamutatásának, egészségmegőrző attitűdjének. Az egészségvédelem jeles napjai A jeles napokról a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg, és tudatosítjuk a jelentőségüket. A diákok plakátokat vagy rövid műsort készítenek az iskolarádióban, esetleg vetélkedőt szervezünk. Február 4.
Rákellenes Világnap
Április 7.
Egészségügyi Világnap
Május 8.
A Nemzetközi Vöröskereszt Napja
Május 31.
Dohányzásmentes Világnap
Június 26.
A Kábítószerfogyasztás Elleni Küzdelem Napja
Szeptember 24.
A Szív Világnapja
Október 10.
A Lelki Egészség Napja
Október 15.
Nemzeti Gyaloglónap
Október 16.
Élelmezési Világnap
November 17.
Füstmentes Nap
November 27.
Véradók Napja
December 1.
Az AIDS Elleni Küzdelem Világnapja
Vetélkedők Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat, csapatokat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt városi, regionális és országos versenyeken (Vöröskereszt: egészséges életmód – levelezősinternetes vetélkedő; városi drogmegelőzési vetélkedők). A kortárssegítő diákok bevonásával alkalmanként egy-egy évfolyamon az egészséges életmód népszerűsítése céljából iskolai vetélkedőket rendezünk. Művészeti csoportok Az iskolában működő művészeti csoportoknak (Diákszínpad, énekkar, fotó-videó szakkör) nagy jelentőségű a mentálhigiénés szerepe. Több osztályból kerülnek össze diákok, akiket a közös érdeklődési kör köt össze; új barátságok, kapcsolatok születnek. A
39
művészet eszközeivel tudják kifejezni érzelmeiket, fejlettebb az empátiás készségük. Sokan lesznek közülük kortárssegítők is. A csoportot irányító tanár szerepe is más. Megérezheti és felismerheti a tanuló problémáit, segítője lehet családi, iskolai vagy magánéleti konfliktusaiban. Iskolai médium Az iskolaújságban, minden alkalommal megjelentetünk életmóddal, kortárssegítőkkel, szenvedélybetegségekkel kapcsolatos cikkeket. A jeles napok kapcsán az iskolarádióban rövid műsort sugárzunk. A faliújságon folyamatosan találhatók az egészséges életmóddal foglalkozó cikkek, amelyeket a kortárssegítők segítségével folyóiratokból, internetes oldalakról gyűjtünk. Szülői értekezletek Minden tanév elején tájékoztatjuk a szülőket az iskola tervezett ill. folyamatban lévő egészségfejlesztő és drogmegelőző programjairól. Az osztályfőnök az osztályt (az adott tanévben) érintő aktuális egészségnevelési feladatokat ismerteti, s a megvalósításhoz a témában jártas szülők segítségét kéri. A szülők számára felajánljuk egészségnevelési célú előadások szervezését, s felmérjük az igényeket.
3.4.6. Akció jellegű programjaink Kirándulások, túrák Lelkes természetjáró tanárok vezetésével alkalmi túrákat szervezünk. Drogmegelőző szabadidős program Pályázati támogatás segítségével lehetőségünk nyílik egy-egy tanévben szabadidős programokat szervezni. (Pl. kávéház keretében beszélgetés, filmnézés, reformélelmiszerek kóstolása.) Kiállítások szervezése, látogatása Iskolánkban alkalmanként kiállítást rendezünk (pl. tej és tejtermékek fogyasztását népszerűsítő); illetve ellátogatunk kisebb-nagyobb diákcsoportokkal egészségnevelési célzatú kiállításokra.
40
Kapcsolattartás külső segítő partnerekkel Programok és rendezvények kapcsán a tanulóink találkozhatnak a helyi és országos egészségvédő, AIDS-megelőző és drogprevenciós civil szervezetekkel; részt vehetnek diákkonferenciákon (Kortárssegítők konferenciája; Országos Gyermek-egészségügyi Intézet Diákkonferenciája). Aktívan bekapcsolódhatnak egészségvédő mozgalmakba (Vöröskereszt Ifjúsági Tagozata). Az egészségnevelés pedagógiai céljai, feladatai határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. Az egészségnevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Eredmény-, illetve hatékonyságvizsgálatunk az egyes tanulók esetében: az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására a szociális képességek alakulására a beállítódások és értékorientáció fejlődésére a csoporthelyzet megismerésére a konfliktuskezelés módjára irányul.
az osztályközösségek esetében: a csoportviszonyok alakulásának a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak az informális kapcsolatrendszernek a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.
41
Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:
folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú évfolyamonkénti orvosi, fogorvosi szűrővizsgálat. A mindennapi iskolai testedzés programja Cél: Az egészséges iskolai testmozgás a gyermekek, fiatalok egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítését célozza a testmozgás eszközeivel. A modern kor és az azzal járó technológiák az embert olyan életmódra kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Az egészségfejlesztő testmozgás pedagógiai szempontjai:
minden tanuló minden nap részt vehessen a testmozgás-programban
minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténjen a keringési és légző-rendszer megfelelő terhelése
a testmozgás örömöt jelentsen minden tanulónak
a testnevelés és sport személyiség-fejlesztő hatásai érvényesüljenek a programban
a testmozgási-program tartalmazzon játékos elemeket is.
Órarendbe tartott forma minden évfolyam részére A Nemzeti Alaptanterv testnevelés óraszám redukálását jelentő iránymutatása alapján minden tanulócsoport részére heti 2 testnevelés órát órarendbe iktatunk.
42
Egyéb módszerek, tanórán kívüli tevékenységek, programok Tömegsport: Minden tanítási napon lehetőséget biztosítunk „tömegsport órák” keretében a
kondicionáló
terem
önálló,
vagy
csoportos
használatára,
illetve
egyéb
létesítményeinkben gyakorlásra és játékra.
Sportfoglalkozási kínálat:
Néhány sportágban iskolai házibajnokságot rendezünk (pl. labdarúgás, 1848 perc foci, Farsangi Kupa, diáknapi bajnokságok, kosárlabda, röplabda).
Szakosztályi sportfoglalkozásokat kínálunk kosárlabda, röplabda, labdarúgás, kézilabda és atlétika sportágakban. Versenyeken, bajnokságokban szerepelünk.
Alapos
előkészítéssel,
szervezéssel
lehetővé
tesszük
a
diákolimpia
más
sportágaiban való részvételt, megmérettetést is.
Időszakos lehetőséget szervezünk a mozgásra a túrák alkalmával. Minden télen sítábor, valamint „CERRY CROSS” szerepel programunkban.
A könnyített testnevelésben részesülő tanulók számára a testnevelési órákon differenciált, illetve más jellegű feladattal igyekszünk a rendszeres mozgás fontosságát hangsúlyozni.
A gyógytestnevelésre utalt tanulóinknak a város egy kijelölt intézményében kötelező foglalkozásokat tartanak.
3.5. Környezeti nevelési program „Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:
megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel;
kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;
43
felkelti az igényt, képessé tesz:
a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére;
a problémák megkeresésére, okainak megértésére;
kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére;
az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben;
a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre.” 3.5.1. A környezeti nevelés alapelvei
A környezeti nevelés fontosnak tartja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítését.
A környezeti nevelés tartalma a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul.
Meg kell alapozni gyermekeink társadalmi-természeti felelősségét, környezeti erkölcsét.
Formálni kell tanítványaink alakuló értéktudatát, együttműködési képességét.
A környezeti nevelés kiterjed a személyes és a közös felelősségtudat alapjainak lerakására, fejlesztésére; a kölcsönös függőség, az ok-okozati összefüggések, helyi és globális szintek kapcsolatainak láttatására.
Az ember - természet kapcsolat bemutatásával erősíti a környezeti- és egészségtudatos magatartás fejlődését.
A környezeti nevelés legfontosabb értéktartalmai hangsúlyosan erkölcsi-etikai irányultságúak, így attitűdöket és szokásokat formálóak. A biológiai és társadalmi sokféleség tisztelete ugyanolyan fontos, mint a fenntarthatóság elve, tehát a bioszféra iránti felelősség hangsúlyozása elengedhetetlen, kikerülhetetlen.
A környezeti nevelés során felértékelődik a tantárgyak közötti integráció, a különböző tantárgyak ismeretkészletét összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvés.
44
3.5.2. Helyzetelemzés, helyzetkép 3.5.2.1. Az iskola helye és épülete Az iskola Eger külvárosában két épületegységből áll, felújításuk folyamatos. Az udvarunk nagyméretű, részben betonozott, a fennmaradó rész parkosított. Számtalan szabadidős tevékenységre alkalmas. A padok száma azt is lehetővé teszi, hogy bizonyos órákat a szabadban tartsunk meg. Iskolánk épületeihez tornaterem kapcsolódik,
melyet
sokféleképpen használunk. Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Az iskola tantermeinek megvilágítása, fűtésrendszere felújításra szorul. Sokak szerint iskolánk barátságos, a gyerekek szeretnek itt tartózkodni, az otthonos környezetet a dekorációk, növények, faliújságok, tárlók teremtik meg. A mosdók száma, higiénés viszonyai megfelelőek. Iskolánk technikai felszereltsége jó (televízió, videó, magnó, CDlejátszó, írásvetítő, diavetítő, számítástechnikai felszerelés, szerszámok stb.), de az eszközök fejlesztésére, modernizálására lenne szükségünk, például több projektor, lap-top beszerzése. Az iskolánkban főznek, az ételek minősége, tartalmassága megfelelő, az étkezések megkezdésekor választási lehetőségük is van a tanulóknak. Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. 3.5.2.2. Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskolában jelenleg a tantestület kisebb része foglalkozik környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azokon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és a fiatal kollegák együttműködésére.
45
3.5.2.3. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, szaktantermekben:
A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért.
Az egyszerű víz-, talaj- és levegővizsgálati módszereket az előadókban megtartott tanórákon, laboratóriumi gyakorlatokon tanítjuk meg. Külön, kiemelten kezeljük a vizsgálatok eredményeinek elemzését, a következtetések megfogalmazását, a tapasztalatok hatásainak értékelését.
Nem hagyományos tanórai keretben Tanórán kívüli programok: A kirándulások, terepgyakorlatok, táborozások környezeti nevelésben betöltött szerepe azon alapul, hogy mind az érdeklődéshez alkalmazkodó témaválasztásban, mind pedig szervezeti formájában rugalmasabb, mint a tanítási óra. Diákjaink szívesen vesznek részt kirándulásokon, táborozásokon, melyek nagy számban szerepelnek iskolánk programjában, például: sporttáborok, szakmai terepgyakorlatok a Bükk-, és a Mátra-hegységekben. Figyelemmel kísérik tanulóink az aktuális eseményeket az újságokban és a televízióban. Rendszeresen szervezünk előadásokat az érdeklődő tanulók számára, ahol a globális problémák is előkerülnek. A környezetvédelmi szakköri munkájában főleg a technikusok veszik ki részüket.
46
Szerteágazó
tevékenységünk
közül
kiemelhető
közvetlen
környezetünk
(városrészünk) és Eger város környezetállapotának felderítése. Munkánk között szerepel az Eger völgye és vízfolyásainak kapcsolata a várossal (a vízminőség vizsgálata), a porszennyezés és a hulladékgazdálkodás felderítése, értékelése a város különböző területein. A természetvédő embernek gyakran van szüksége arra, hogy beszéljen, ismereteit továbbadja, agitáljon, tehát előadni is meg kell, hogy tanuljon. Diákjaink eredményeiket előadások formájában társaik számára is hozzáférhetővé teszik,
például
tanórákon,
szakköri
foglalkozásokon,
városi
szervezésű
rendezvényeken (Föld napja, Környezetvédelmi Világnap). Faliújságot hoztunk létre, mely alkalmas az eredmények bemutatására, ismeretek közlésére. Cél a figyelem felkeltése, a meggyőzés főleg azok számára, akik nem vállalnak részt a szakkör munkájában, ám érdeklődők. A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem fontos téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat (pl. Kitaibel Pál biológiaverseny. A Természet Világa című folyóirat Természet-tudomány diákpályázatán azon diákjaink vesznek részt, akik szívesen mélyülnek el egy-egy témában, tárják fel közvetlen környezetünk értékeit. Kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra, például a Föld Napján rajz- és fotókiállítást, illetve a táborokról bemutatkozót az aulában.
3.5.3.Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. 3.5.3.1. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés
Tanárok.
Az
iskola
minden tanárának
feladata,
hogy környezettudatos
magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az
47
iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. Az osztályfőnöki munkaközösség évfolyamokra lebontva foglalkozik a környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.
Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak (pl. szakkör).
Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a nyári, téli táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.
Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl.: féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása
során környezetkímélő,
az egészségre
nem
ártalmas
48
tisztítószereket használunk. Az iskola orvosa, védőnői sokat segítenek előadások tartásában, melyek az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról szólnak. Iskolán kívüli együttműködés
Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.
Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.
Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen. A jövőben felvesszük a kapcsolatot az Életfa Környezetvédő Szövetség egri szervezetével.
Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. 3.5.4. Anyagi erőforrások
Saját erőforrások Költségvetés. Az iskola az éves közoktatási normatívából a környezeti nevelési munkához szükséges kisebb eszköz- és szakkönyvvásárlás, valamint iskolai környezeti témájú versenyek lebonyolítása, jutalmazása lehetséges. Az iskolai költségvetésből
49
minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.
Alapítvány. Az iskolai alapítvány – rászorultsági alapon – támogatja a tanulók nyári táborokban való részvételét. Minden diáknak szülői írásos kérvényt kell beadnia a támogatás kérésére. Alapítványaink arra is lehetőséget adnak, hogy a tábori munkához szükséges eszközöket megvásároljuk.
Külső erőforrások Fenntartó: A fenntartó az iskola környezeti nevelési programját külön nem támogatja, a költségvetésnek nincs erre elkülönített része.
Saját bevétel: Az iskolának terembérletből, étkeztetésből, rendezvények lebonyolításából van saját bevétele, ebből meghatározott összeget fordítunk környezeti nevelési célokra.
Pályázat: A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi, szabadidős programokat szervező tanári feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollegákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt. 3.5.5. Jövőkép, célok
Hosszú távú célok Jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:
a környezettudatos magatartást és életvitelt;
a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;
a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát;
a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;
50
a rendszerszemléletet;
tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;
az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.
A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:
alternatív, problémamegoldó gondolkodás;
ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;
szintetizálás és analizálás;
problémaérzékenység, integrált megközelítés;
kreativitás;
együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;
vitakészség, kritikus véleményalkotás;
kommunikáció, média használat;
konfliktuskezelés és megoldás;
állampolgári részvétel és cselekvés;
értékelés és mérlegelés készsége.
Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.
51
Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradt. Tanórán, laboratóriumban, táborokban és a terepgyakorlatokon megismertetjük gyerekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. Konkrét célok Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Új tervek
az egészségnevelési program megvalósítása;
a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához;
tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása;
új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: témanap, szakkör újraszervezése;
a kétszintű érettségi környezeti nevelési vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése.
Hagyományok ápolása
táborok, versenyek szervezésének folytatása;
drog-prevenciós program folytatása;
osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.
52
Szaktárgyi célok
a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei);
a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik);
a
hétköznapi
környezeti
problémák
megjelenítése
a
szakórákon
(a
környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre);
interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok);
tanórán kívüli szakórák szervezése;
természetvédelmi versenyekre felkészítés;
multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon;
a számítógép felhasználása a tanórákon. 3.5.6. Tanulásszervezési keretek (módszerek, taneszközök, kommunikáció)
Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért érdemes olyan tanárképzést szervezni, keresni, amelyen megismerhetőek az interaktív módszerek. Fontos, hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt diákokkal alkalmazza, foglalkozások csak így válnak hitelessé. Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport: - kooperatív (együttműködő) tanulási technikák; - játékok; - modellezés; - riportmódszer; - projektmódszer; - terepgyakorlati módszerek; - kreatív tevékenység;
53
- közösségépítés; - művészi kifejezés. Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. A szakmai terepgyakorlatok, és a táborok számára biztosítani kell a biológiai és kémia vízvizsgálatokhoz, illetve a levegő- és talajvizsgálatokhoz szükséges eszközöket, vegyszereket. Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell, hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális ill. multimédiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.
Kommunikáció A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják
feldolgozni.
Fontos számunkra,
hogy képesek
legyenek a
szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt – ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen.
Iskolán belüli kommunikáció formái
kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel;
házi dolgozat készítése;
poszterek készítése és bemutatása;
iskolarádió felhasználása híradásra;
54
faliújságon közölt információk készítése;
szórólapok készítése.
Iskolán kívüli kommunikáció formái
környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból;
környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása;
környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése;
a környezet állapotfelmérésének értékelése, kapcsolatfelvétel az illetékesekkel;
a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal. 3.5.7. A környezeti nevelés színterei az iskolában, tartalmi keretek
Hagyományos tanórai foglalkozások, tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen.
Testnevelés A tanulók
fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket;
legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;
értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;
igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek;
sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl. karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);
tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.
55
Magyar nyelv és irodalom A tanulók
ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;
törekedjenek az anyanyelv védelmére;
sajátítsák el a média elemzésének technikáit;
legyenek képesek lényeges és lényegtelen információk közötti különbségtételre,
ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat;
legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;
tudjanak hivatalos iratokat (petíciókat, kérvényeket, javaslatokat) készíteni;
tudatosan készüljenek a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére;
A tanulókban
alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;
növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával;
fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.
fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet.
Történelem A tanulók
értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;
tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;
ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;
56
értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.
Idegen nyelv A tanulók
váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével;
legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit;
ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;
legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni;
állampolgári felelősségtudata fejlődjön.
A tanulókban
alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;
fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége és fedezzék fel ennek lehetőségeit.
Matematika A tanulók
váljanak
képessé
arra,
hogy
a
más
tantárgyakban
tanított
környezeti
összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják;
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával;
tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;
logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön;
tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;
váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására;
57
ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni;
legyenek képesek reális becslésekre;
tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
A tanulókban
alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;
alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.
Fizika A tanulók
váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;
ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;
ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;
tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni;
ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá váljanak.
Földrajz A tanulók
szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;
érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit;
ismerjék meg a világ globális problémáit;
ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit.
58
Biológia A tanulók
ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit;
ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet;
ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket;
ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat;
legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;
sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.
A tanulókban
alakuljon ki ökológiai szemléletmód.
Kémia A tanulók
rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;
törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;
legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;
értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.
Ének-zene A tanulók
ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;
fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;
vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;
tudják, hogy az élő ill. élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek;
fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.
59
Rajz és vizuális kultúra A tanulók
ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;
ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;
ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;
ismerjék a természetes alapanyagok használatát;
legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;
legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;
ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését;
tudjanak
példákat
mondani
a
környezetvédelmi
szempontok
szerinti
formatervezésre;
kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket.
3.5.8. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A komplexitás jellemzői:
tantárgyakon átívelő;
sokoldalú megközelítése egy adott tartalomnak;
a természet és társadalom kapcsolatrendszerének holisztikus megközelítése;
kölcsönös kapcsolat;
sokféleség összekapcsolódása;
különféle tevékenységek;
kapcsolatközpontú;
rendszerező;
projekt;
értelem és érzelem;
változás;
ismeretek összekapcsolása;
módszerek sokfélesége;
60
„egység”;
gondolkodásmód;
integrált;
globális.
Lehetőségeink
terepi
munka
során:
terepgyakorlatok, táborok,
tanulmányi
kirándulások,
tanösvények, városismereti játékok stb.;
„akciók”: pályázatok, kiállítás-rendezés, film- és interjúkészítés, kérdőíves felmérés, vetélkedők, kutatómunka;
iskolarádió működtetése;
modellezés: számítógépes játékok;
„látogatás”: múzeumok, állatkert, botanikus kert, nemzeti parkok,
valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.;
versenyek, szakkörök, iskolazöldítés, „jeles napok”;
projektek (pl. savas eső, vízvizsgálat;
Zöld Napokon – néhány jeles nap megünneplése, a naphoz kapcsolható programok, vetélkedők, kiállítás;
iskolai, nemzetközi projektek – több diákcsere valósul meg évente. 3.5.9. Minőségfejlesztés
Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. Környezeti attitűdvizsgálatot tervezünk az iskolába érkező tanulók körében, a mérés helyet kap az éves munkatervben is. Az osztályfőnök és a szaktanárok megbeszélik a mérés eredményét, majd felhasználják azt további munkájuk tervezésében.
61
Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.
3.6. A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai feladatok „A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban” (NAT) Cél:
a szociális és társadalmi kompetencia tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése
jogaikat érvényesíteni tudó, a
közéletben résztvevő, és közreműködő fiatalok
nevelése, a cselekvési kompetenciák fejlesztése
tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása.
Az oktatás, nevelés feladata ismereteket elsajátítatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet formálni a fenntartható fogyasztás érdekében. A 9-13. évfolyamokon a fogyasztói magatartások, az áruismeret, a döntés, a kiválasztás, a bizalmi elv érvényesülésének megismertetése elsősorban a feladat. A 11-12. évfolyamokon megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is. Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. Az értékek formálásában lényeges
a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése,
az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása
a természeti értékek védelme
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá tenni őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és takarékosságot. A fogyasztói kultúra, valamint a konkrét fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében fontos az alábbi fogalmak megismertetése, megértetése és a tanulók életében való alkalmazása.
62
3.6.1. Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás Olyan viselkedés, melyet a marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, felmerülő problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége jellemzi. 3.6.2. Ökológiai fogyasztóvédelem Annak felismerése, hogy a fogyasztói szokások, az ön- vagy vállalati profitcélok hozzájárulnak a természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztói magatartást alakít ki. 3.6.3. Fenntartható fogyasztás A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása, amely jobb társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a mérgező anyagok használatát, a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását. 3.6.4. Preventív fogyasztóvédelem A vevő érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszjelentésekre és bírósági perekre. 3.6.5. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban-nevelésben Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba beépíthető fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak: Szakmai tantárgyak
-
áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggése
Matematika
-
banki, biztosítási, üzemanyag fogyasztási számítások
Fizika
-
mérés, mértékegység, mérőeszközök
Földrajz
-
eltérő fogyasztási szokások és kultúrák
Magyar
-
reklámnyelvek, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái
Biológia
-
táplálkozási kiegészítők, táplálkozás és divatjai, egészséges táplálkozás, génmódosított élelmiszerek
Kémia
- élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok) vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használata
Informatika
- elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások
63
Történelem
- EU fogyasztói jogok, fogyasztótörténet és médiaismeret, a reklám képi nyelve és hatásai
Osztályfőnöki órák témái lehetnek: -
Hogyan készül a reklám?
-
A zsebpénz
-
Az iskola, mint fogyasztó és mint piac
3.6.6. Tanórai foglalkozásokon kívüli tevékenységek
vetélkedők, rendezvények, piaci séták, bankok látogatása
együttműködés állami és civil szervezetekkel, cégekkel
3.6.7. Módszerek
Interjúk, felmérések készítése az emberekkel vásárlói szokásaikról
riportkészítés
média megfigyelés, reklámkritika
egyéni és csoportos döntéshozatal
helyi, országos, EU-s szabályozások tanulmányozása
adatgyűjtés, adatfeldolgozás
viták, szituációs játékok.
4. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola közvetíti mindazokat az értékeket és követelményeket, melyeket a tanulók az iskola közösségében elsajátítanak, s felnőttként társadalmi gyakorlatként alkalmazni tudnak. Hozzásegíti a tanulókat a demokratikus joggyakorlás elsajátításához és az iskolában szerzett tapasztalatok későbbi hasznosításához. Ennek színterei és tevékenységei:
A
tanórákon
az ismeretek átadásával,
azok
számonkérésével
olyan objektív
követelményrendszerbe illeszti be a tanulót, mely az egyénnek, mint a közösség tagjának az állandó fejlesztését szolgálja az ismeretek befogadásával.
64
Harmonikus kapcsolat kialakítása a társadalmi környezettel, népünk kulturális hagyományainak ismerete, ápolása.
tanulmányi kirándulások
mozi-, színház-, hangverseny-látogatások
különböző szabadidős tevékenységek
A magyar nyelv és irodalom, a történelem tantárgyban országunk kiemelkedő íróinak, költőinek
műveivel,
népünk
történelmi
múltjának
ismertetésével,
hagyományainak
bemutatásával ki kell alakítani nemzeti múltunk, hagyományaink megbecsülését, megőrzését, az összetartozás erősítését. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz: A világtörténelmi események bemutatásával, a világirodalom kiemelkedő alkotóinak, nagy gondolkodóinak, tudományos vívmányainak ismertetésével a tájékozottsági szintet emelve meg kell találni országunk kötődését Európához és a nagyvilághoz. Az idegen nyelvek tanulása más népek szokásaival, életmódjával, kultúrájával is megismerteti a tanulókat. A gyakorlati életben más országokban történő eligazodás, kommunikáció lehetőségét is szolgálja. A tanulók és az iskola különböző tanulmányutak, cserekapcsolatok révén
közvetlenül is
részt vesz a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. /Olaszország, Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország stb./ Harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti környezettel, a környezeti értékek megőrzése A közösségek fontos kérdése a környezeti konfliktusok megoldása, a környezeti ártalmak kezelése. E téma fontosságára tekintettel központi kérdése kell hogy legyen a természettudományok
csoportjába
tartozó
földrajz,
biológia,
kémia,
fizika,
és
a
társadalomismereti körhöz tartozó tantárgyaknak is. A tanulóknak tudniuk kell arról, hogy mik a környezetet károsító anyagok. Magatartásukkal tudatosan védeniük kell környezetük tisztaságát, tudniuk kell a környezetet károsító anyagok
65
megfelelő helyen történő tárolásáról. Ki kell alakítani bennük az igényt a környezetbarát termékek használatára. Kommunikációs kultúra fejlesztése A kommunikációs kultúra fejlesztésének leghatékonyabb lehetősége az ismeretszerzés. Az ismeretek gazdagítása révén árnyaltabbá válik a kifejezőkészség és gyarapszik a szókincs. A tanulóknak lehetőséget kell kapniuk a tanítási órákon ismereteik, ehhez kapcsolódó véleményeik
kifejtésére,
érdekeik
ütköztetésére,
a
vélemények,
érvek
kifejtésére,
értelmezésére, megvédésére. A kommunikációs kultúra fejlesztésének, a demokratikus joggyakorlás megtanulásának legfőbb
színtere
a
diákönkormányzat
munkájában
való
részvétel,
ahol
a
problémaérzékenység, a vitakultúra fejlesztése, a feladat- és felelősségvállalás, a konfliktuskezelés módjait sajátítják el a diákok. A problémaérzékenység mellett a kritikai képességek fejlesztése is feladat. A kreatív képességek fejlesztése váljon a megoldáskeresés erősségévé. A kooperációs készség, az együttműködés lehetőségeinek keresése, a kommunikációs készség fejlesztése a kapcsolatteremtésben nyújt
segítséget
a demokratizmus tanulásához,
gyakorlásához. Eligazodás az információs környezetben Az iskola informatikai lehetőségeit kihasználva a tanulóknak képessé kell válniuk az információ-áradatban történő eligazodásra, a lényeges és lényegtelen információk szétválasztására, az így szerzett ismeretek kritikus kezelésére, az értékes információk gyakorlati felhasználására. Elfogadó és segítőkész magatartás speciális nevelési igényű tanulókkal, a másság tiszteletben tartása A tanulókban fel kell ébreszteni a beteg, a hátránnyal küszködő embertársaik iránti empátiát, segítőkész magatartást. Erre jó alkalmat adnak a sérültek világnapja, az idősek világnapja stb. rendezvényei.
66
Más emberek világnézeti, vallási nézeteinek elfogadása, másságának tiszteletben tartása alapvető vonásukká kell, hogy váljon.
5. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az iskolánkba kerülő tanulók eltérő családi háttérrel, neveltségi szinttel érkeznek az intézménybe. Az iskola pedagógusaira hárul a szűrés, diagnosztizálás feladata, hogy leküzdve az iskolaváltással járó nehézségeket, a heterogén közösségeket összekovácsolják, hiszen a közösséghez tartozni, annak munkájában részt venni csak úgy lehet, ha ezt az igényt a tanuló maga is felismeri. Ehhez a tanulókban tudatosítani kell a közösség által támasztott, viselkedéssel szembeni elvárásokat. Az első órák ezért bemutatkozással telnek. A bemutatkozás mellett a külső jegyek – öltözködés, hajviselet stb.- is árulkodóak. Az osztályokban egyre több az olyan tanuló, aki beilleszkedési, magatartási gondokkal küzd. A 9. osztályban az osztályközösségek megformálása, a középiskolai követelmények elfogadtatása kiemelt feladat, melyben nagy szerepe van az osztályfőnököknek, tanároknak. E feladatok mellett az osztályba érkezett diákok családi, neveltségi, szociális helyzetéről is képet kell kapnia nemcsak az osztályfőnöknek, hanem az ott tanító kollegáknak is. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel kapcsolatos pedagógiai feladatok
az okok feltárása: a család megismerése, „a tanuló helye a családban” környezettanulmány
az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába
a szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába
súlyosabb
esetben
szakember
segítségének
kérése
/ifjúságvédelmi
felelős,
pszichológus stb./
a tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása (fejlesztő pedagógus),
a szabályok be nem tartása esetén következetes bánásmód, szankciók
különféle lehetőségek ajánlása a szabadidő hasznos eltöltésére
a baráti társaság figyelemmel kísérése (kortárs-segítő csoport bevonása)
szociális helyzetfelmérés, lehetőség szerinti segítségnyújtás
67
tájékoztató előadások a fiatalok káros szenvedélyeiről (orvosi és rendőrségi szakemberek bevonásával)
a nevelőtestület konzultációja a problémás kérdésekben (nevelési értekezlet, belső továbbképzések)
A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti, főleg olyan kérdésekben, amelyek a tanuló alapvető személyiségjegyeit érintik.
6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK A tehetséggondozás legfontosabb színtere a tanóra, ahol differenciált foglalkozással, eredményességet segítő módszerekkel, pozitív pedagógiai ráhatásokkal ösztönözzük a tehetséges tanulókat. A szakkörök, fakultációk feladata, hogy keretet, lehetőséget adjanak a legkiválóbbaknak arra, hogy egy-egy tantárgyhoz kapcsolódóan a tananyagon túlmenően magasabb szintű ismeretanyag birtokába jussanak. Kötelességünk elősegíteni, hogy ezen tanulók megfelelő megmérettetési lehetőséget kapjanak. Legfontosabb formái a szakmai és közismereti versenyek. A versenyzési lehetőségek színterei:
iskolai,
városi,
megyei,
területi, és országos szintű a legjobbaknak (OKTV, OSZTV, OKSZTV stb.).
A versenyeredmények publikálásával ösztönözzük a többi tehetséges tanulót a részvételre. A felsőoktatási intézményekbe való továbbtanulást segítik a tantárgyankénti felvételi előkészítők, fakultációk. Feladatunk, hogy segítséget nyújtsunk tanulóinknak abban, hogy tudásszintjüknek, adottságaiknak megfelelően reális legyen további pályaválasztásuk.
68
Felzárkóztatás Tanulóink eltérő tudásszinttel, egyre gyengébb előképzettséggel érkeznek hozzánk (MÉCS mérései). Az esetleges lemaradások pótlását a 9. osztályban a tanórákon differenciált foglalkoztatással igyekszünk biztosítani. Ez alatt az idő alatt tanulóink megismerik és hozzászoknak az iskola tanulmányi elvárásaihoz, követelményszintjéhez. A felzárkóztatás és tehetséggondozás feladata, hogy tanulóink az iskolából kikerülve, minél több területen (felsőoktatási intézményben, munkahelyeken) magas színvonalon állják meg helyüket.
7. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A megváltozott, egyre romló gazdasági körülmények, a szülők szociális-egzisztenciális elbizonytalanodása évről-évre több feladatot rónak az ifjúsággal foglalkozókra. Ennek következtében az ifjúságvédelemi munka a fiatalok életvitelével - életmódjával, szabadidejük hasznos eltöltésével, az ehhez kapcsolódó prevenciós munkával, a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókkal való kiemelt foglalkozásban jelölhető meg. Az intézmény eredményes működéséhez elengedhetetlen mind a tanárok, mind a fiatalok részéről a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör. Az ifjúságvédelemmel foglalkozó szakemberre hárul az a igen nehéz feladat, hogy a híd szerepét betöltve közvetítsen pedagógus, diák és szülő között, kölcsönös
és
őszinte
bizalmat
feltételezve
és
egymás
személyiségi
jogait
a
legmesszebbmenőkig tiszteletben tartva. A gyermek-és ifjúságvédelem kiterjed:
a tanulók személyes gondjainak feltárására, segítésére,
a hátrányos helyzet enyhítésére, a nehéz családi és anyagi helyzet lehetőség szerinti enyhítésére,
a tanuló veszélyeztetett helyzetének megszüntetésére, ehhez a hivatalos szervek megkeresésére,
a tanulási és egyéb problémákban való segítségnyújtásra,
69
életmód-életvitel megváltoztatására, különféle hasznos szabadidős tevékenységek ajánlására,
különböző előadások, rendezvények szervezésére,
a továbbképzési lehetőségek kihasználására.
kapcsolattartás az osztályfőnökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében
rendkívüli segélyekre javaslattétel,
krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása,
a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban.
A gyermek-és ifjúságvédelmi munkával kapcsolatos iskolai feladatok 1. Helyzetfelmérés Tájékozódás a fiatalok családban elfoglalt helyéről, életmódjáról, életviteléről, a fiatalok káros szenvedélyeiről önértékelési gondok, kudarc, önmegvalósítás, példaképek, célok stb. tanulási, beilleszkedési stb. nehézségeiről stb. 2. Szervezési feladatok
Előadások szervezése a fiatalokat érintő témakörökben
Szabadidős tevékenységek ajánlása
Rendhagyó osztályfőnöki órák tartásához szakemberek meghívása
Egyéni és csoportos problémafeltáró beszélgetési lehetőségek szervezése
Fogadó órák tartása: kapcsolattartás a szülőkkel, diákokkal
Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel, a nevelőtestülettel
Közvetítés a pedagógusok, diákok és szülők között
Segítségnyújtás ahhoz, hogy a diákok egyéni problémáikhoz külső szakember segítségét igénybe vehessék
Klubfoglalkozások /viselkedéskultúra, káros szenvedélyek, generációs problémák feloldása stb./
Közvélemény-kutatás megszervezése
70
3. Prevenciós munka
Pedagógusok, szülők és diákok számára előadások szervezése /dohányzás, drog, AIDS, alkohol/
Tájékoztató kiadványok terjesztése
Felmérés az osztályokban a káros szenvedélyekről
Személyes beszélgetés, tanácsadás, szakemberhez irányítás
A fiatalok folyamatos továbbképzése, bekapcsolódás a Kortársak az Egészséges Fiatalokért Mozgalomba stb.
4. Szociális jellegű feladatok
Kapcsolattartás az osztályfőnökökkel a valamilyen problémával küzdő, hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében
Rendkívüli segélyekre javaslattétel
Krízishelyzetben lévő tanulók gondjainak megoldása,
a szülő és a tanuló gyermekvédelmi, rendőri, gyámügyi stb. segítségnyújtásával kapcsolatban
5. Továbbképzési lehetőségek
Egyetemi kiegészítő szakok /pedagógia, pszichológia/,
speciális ifjúságvédelmi továbbképzési lehetőségek /Megyei Pedagógiai Intézet, különböző egyesületek által felajánlott lehetőségek/ kihasználása
8.
Pedagógiai szakirodalom, szakkönyvtár létesítése
Videokazetták, videofilmek
Pedagógusok és diákok továbbképzése.
A
TANULÁSI
KUDARCNAK
KITETT
TANULÓK
FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM Diagnosztizálás Az iskola fontos feladatának tekinti, hogy időben felismerje és kiszűrje a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Az igazgatóhelyettesek és a gyermekvédelmi felelősök irányításával az iskola minden pedagógusa felelős e feladat végrehajtásáért, melyet már a 9. évfolyamon az első
71
félév első hónapjaiban el kell kezdenünk. Természetesen minden évfolyamon figyelemmel kell kísérjük a tanulók tanulmányi előmenetelében előforduló problémákat.
A naplók rendszeres ellenőrzése az igazgatóhelyettesek és az ifjúságvédelmi felelősök által
Az osztályfőnökök és szaktanárok jelzései alapján
Problémafeltáró egyéni és csoportos beszélgetések
Felmérések, interjúk készítése
A tanulók felzárkóztatását segítő programok, eljárások, módszerek A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. 1. A szülő írásbeli értesítése, személyes elbeszélgetés formájában tanácsadás a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban 2. Tanórai differenciálás, csoportbontás 3. A szakértői szakvélemény alapján beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulók számára 4. Egyéni felzárkóztató foglalkozások szervezése a közoktatási törvény 52.§-ának (7) illetőleg (10) bekezdésének figyelembe vételével 5. Pedagógiai-szakszolgálat igénybevétele 6. Egészségkárosodás esetén gyógy-testnevelési foglalkozásokra való utalás 7. Kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal ill. a családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza 8. A tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői szakvéleménnyel rendelkezik. 9. A nem organikus okokra visszavezethető sajátos nevelésű igényű tanulókkal integráltan foglalkozik iskolánk képességfejlesztő pedagógus segítségével. (Ennek érdekében két fejlesztő terem áll rendelkezésünkre, a tanulókról rendszeres kimutatást készítünk, szakértői vélemény és felmérések alapján soroljuk be
72
tanulóinkat a fejlesztő csoportokba, egyénre szabott fejlesztési terv alapján a kötelező óraszám 15 %-ában fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk számukra.) 10. Egyéni továbbhaladás engedélyezése, annak kikötésével, hogy melyik évfolyam utolsó napjáig kell a tanulónak utolérni a többieket. 11. Amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás, hogy más típusú nevelési- oktatási intézményben folytathassa tanulmányait a tanuló. A program eredményességének értékelési módszerei
9.
A tanuló előmenetelének ellenőrzése az osztálynapló alapján
Az osztályfőnökök és a szaktanárok rendszeres beszámoltatása
Felmérések és kiértékelésük
Szóbeli, írásbeli beszámoltatás
Az iskola által félévi és év végi értekezleteken
A
SZOCIÁLIS
HÁTRÁNYOK
ENYHÍTÉSÉT
SEGÍTŐ
TEVÉKENYSÉGEK Helyzetfeltárás
A tanulók szociális hátrányainak felderítése, nyomon követése az osztályfőnök felelőssége.
A szélsőségesen hátrányos illetve veszélyeztetett tanulókra vonatkozó adatokat egyezteti az ifjúságvédelmi felelőssel, aki a tanuló helyzetét szintén figyelemmel kíséri.
A tanuló szociális támogatásának elbírálási szempontjai
a szülő/k/ – gondviselő/k – családi helyzete, munkaviszonya
a szülők jövedelme
az eltartottak száma
a tanuló iskolai teljesítménye
a tanuló magatartása
Rendkívüli esetben adott anyagi támogatásra
feltétel: a tanuló írásban benyújtott, KDE-nek címzett kérelme
forrás: alapítvány
73
Anyagi támogatásra vonatkozó eljárás
kérelem beadása az osztályfőnöknek (aki a kérelmet javasolja)
az osztályfőnök írásban véleményt nyilvánít, több kérelem esetén rangsorol
az ifjúságvédelmi felelős írásban véleményt nyilvánít, rangsorol
a KDE vezetősége
Egyéb anyagi jellegű támogatás
étkezési hozzájárulás: a 31/1999 (X.26) közgyűlési rendelet alapján
tankönyvtámogatás: jogszabály alapján o az anyagi hozzájárulás továbbításával o a tartós könyvek használatba adásával
Egyéb tevékenységek a szociális hátrányok enyhítésére
Felzárkóztató, tehetséggondozó programok /matematika, fizika, idegen nyelvek stb./
Tehetséggondozás: verseny-előkészítés
Drog-
és
bűnmegelőző
programba
való
bekapcsolódás
/kapcsolattartás
segítő
szervezetekkel, drogambulanciával, részvétel a továbbképzéseken stb./.
Rendőrségi előadók meghívása.
Orvosi előadások, videofilmek az egészséges életmódról /iskolaorvos, orvostanhallgatók/.
Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel /családsegítő szolgálat, jogsegély-szolgálat, szociális osztály, gyámügyi hivatal, területileg illetékes gyermekjóléti szolgálatok stb./.
Pályaorientációs tevékenység – tanórai keretek között, végzősök számára nyílt napok, tájékoztatók szervezése, kapcsolattartás a munkaügyi központtal.
74
Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségeiről.
Pályázatok
útján
elnyerhető
különböző
tanulmányi,
továbbtanulási
ösztöndíjak
/önkormányzati, iskolai, Útravaló pályázat, stb./ elnyerési lehetőségeinek figyelemmel kísérése.
Hozzájárulás a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók különféle továbbképzési, nyelvi tábori, felvételi előkészítő tábori lehetőségeihez, illetve a tanulmányi kirándulásokhoz.
10.
A
SZÜLŐ,
TANULÓ,
ISKOLAI
ÉS
KOLLÉGIUMI
PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A szülő, tanulók és az iskola kapcsolata Az iskola, mint nevelő-oktató intézmény eredményes működéséhez nemcsak a tanulók érdeklődésének, hanem a szülők érdekeinek figyelembe vétele is szükséges. A szülői ház és a pedagógus közösség aktív koordinált együttműködése nélkül lehetetlen az iskolai nevelés és a tanulók személyiségfejlesztésének eredményes megvalósítása. Az együttműködés alapjául a tanulók iránt érzett közös felelősség szolgál. Egymás kölcsönös támogatása és a koordinált pedagógiai tevékenység révén lehet elérni a megfelelő eredményt. A kedvezően fejlődő gyermeki személyiség kialakulásának feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét az iskola igazgatója és az általa megbízott igazgatóhelyettes fogja össze. Az együttműködés formái az iskola részéről
Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről és magatartásáról
Nyílt napok, nyílt órák szervezése
Fórumok
Értekezletek, tanácskozások, iskolagyűlések
Üzemlátogatások szervezése
75
Előadások szervezése ( nevelési tanácsadó, pszichológus, egészségügyi szakember, rendőrség stb. meghívásával)
Prevenciós napok szervezése
Szülők meghívása az iskola és a DÖK rendezvényei
Együttműködés formái a tanulók részéről
A tanuló kötelességeinek a közoktatási törvénynek és az iskola házirendjének megfelelő teljesítése
A tanuló éljen a közoktatási törvényben és az iskola házirendjében biztosított jogaival
A tanuló hozzájárulása javaslatokkal, ötletekkel az iskola életének gazdagításához
Őszinte, tisztelettudó vélemény-nyilvánítás a tanulókat érintő kérdésekben
Aktív részvétel a tanuló által választott foglalkozásokon
Együttműködés formái a szülők részéről
Aktív részvétel az iskolai rendezvényeken.
Aktív részvétel a Szülői Munkaközösség munkájában, ötletnyújtás, az igények és problémák őszinte feltárása az iskola oktató-nevelő munkájával kapcsolatban.
Őszinte véleménynyilvánítás az iskola által felvetett kérdésekben.
Együttműködő
magatartás
a
nevelési
problémák
leküzdésében,
felzárkóztatásának segítésében és a tehetséggondozásban.
Érdeklődő, segítő hozzáállás.
Szponzori segítségnyújtás
A szülői ház és az iskola együttműködésének továbbfejlesztési lehetőségei
Közös rendezvények szervezése a szülők és pedagógusok részvételével
A meglévő hagyományok bővítése
Rendkívüli, kötetlen formában megrendezett szülői értekezletek
A szülők tájékoztatásának további javítása.
a
tanulók
76
Szülők
bevonása
a
tanulók
szabadidős
programjainak
szervezésébe,
a
pályaválasztással kapcsolatos felvilágosító, tájékoztató munkába.( pl. munkahelyek, munkakörök megismertetése) A kollégiumok és az iskola kapcsolata
A
kapcsolattartás
megvalósításáért
az
iskola
igazgatója
által
megbízott
igazgatóhelyettes és a kollégium vezetője, valamint helyettese a felelősek. Visszacsatolási módszerek ·
A mérés, ellenőrzés és értékelés rendszerében foglaltak alapján.
Külső kapcsolatok Az iskola külső kapcsolatai egyfelől determináltak, másfelől olyan megfontolás alapján születnek, hogy mennyire segíti az oktató- nevelőmunka célkitűzéseinek megvalósulását, a tanulóifjúság, a nevelőtestület érdekeinek védelmét. Együttműködési megállapodás alapján partnerei az iskolának a gyakorlati képzőhelyek (élelmiszeripari, kereskedelmi, vendéglátóipari), amelyekkel a kapcsolatot a szakmai igazgatóhelyettes és a gyakorlati oktatásvezetők tartják. A külföldi kapcsolatok „testvériskola” néven működnek. A kapcsolatok tartásáért egy megbízott kolléga a felelős, akinek a munkáját az idegen nyelv szakos pedagógusok, illetve a „szakmais” kollégák segítik. Egymás rendezvényein részt veszünk, tanulóink összefüggő szakmai gyakorlatát a „testvériskola” országába is szervezzük, melynek célja a szakmai ismeretek jobb elsajátítása, idegen nyelv tanulása. A kollégium és az iskola kapcsolata
A
kapcsolattartás
megvalósításáért
az
iskola
igazgatója
által
megbízott
igazgatóhelyettes és a kollégium vezetője, valamint helyettese a felelősök.
Intézményünk saját kollégiummal rendelkezik, azzal közös igazgatású. Élén a kollégiumvezető áll.
A kollégium Pedagógiai Programja része az iskola Pedagógiai Programjának.
77
A kollégiumi nevelőtanárok az intézmény pedagógusai, akik az osztályfőnökökkel tartanak szoros kapcsolatot és fordítva.
Ellenőrzik a csoportjukba tartozó tanulók tanulmányi előrehaladását, hiányzásait, magatartásával kapcsolatos bejegyzéseit.
Rendezvényeink közösek, kivételt képeznek a sajátosan kollégiumi események (pl. kollégiumi kulturális verseny, stb .)
Az osztályfőnök kapcsolatot tart a kollégiummal, részt vesz rendezvényeinken.
11. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZERE 11.1 Az intézmény alkalmazottainak értékelése A pedagógusok értékelése 1. A teljesítményértékelés alapelvei ·
Az értékeltek által elfogadott normarendszer alapján történjen
·
Az értékelést tényanyag támassza alá
·
Személyre szóló legyen
·
Ösztönző hatású legyen
·
A fejlesztés, a korrekció követhető legyen
·
A munkaértékelés humánus légkörben történjen. 2. Célok ·
A minőségbiztosítás folyamatosság
·
Az önértékelési képesség fejlesztése
·
A szakmai pályaterv, karriertervezés elősegítése
·
Az egyéni és szervezeti célok összehangolása
·
A belső kommunikáció felgyorsítása
·
A probléma- és konfliktuskezelés javítása
78
3. A teljesítményértékelés területei ·
Tanári személyiség
·
Tanítás
·
Nevelés
·
Eredményesség
·
Munkafegyelem
·
Többletek
·
Emberi kapcsolatok, kommunikáció
·
Az iskolai szervezethez való kötődés, rendszerszemlélet
·
Vezetés, tantestületi képviselet
A nem pedagógus munkatársak munkájának értékelése A teljesítményértékelés területei: ·
A szakmai munka minősége
·
Munkafegyelem
·
Emberi kapcsolatok, kommunikáció
11. 2. Az iskola értékelése 1. Az értékelés alapelvei ·
Terjedjen ki az iskolai élet egészére (egyénekre és közösségekre is),
·
Legyen folyamatban ágyazott, kiszámítható, megalapozott
·
Törekedjen az objektivitásra, komplexitásra, igazságosságra
·
Személyre, közösségre szólóan ösztönözzön, fejlesztő szándékú legyen
·
Az értékelés az iskolában elfogadott követelményrendszerre épüljön, biztosítva a követelmények nyilvánosságát (SZMSZ, Házirend, munkaköri leírások, tantervi követelmények, stb.) 2. Az iskolai munka értékelésének céljai
·
Minőségfejlesztés az iskolai munka minden szintjén és területén
·
Eredményességre
törekvés
a
személyiségfejlesztésben,
felkészítésben, a továbbtanulásban és szakmaszerzésben, stb. ·
Motiváció (tanulói, tanári, szülői)
·
Kontroll (ellenőrzés, korrekció)
·
Jövőkép-alakítás
a
vizsgákra
való
79
3. Az értékelési területeket meghatározó iskolai folyamatok ·
A tanulók tanulásvezetése (pedagógiai menedzsment)
·
Tantervfejlesztés (tantárgyi) módszertan, tanítási folyamat
·
Tantárgyi eredményesség
·
Tanulói személyiségfejlesztés, szocializáció
·
Értékelési folyamatok
·
Képzés és innováció (vezetésfejlesztés, személyiségfejlesztés)
·
Iskolai szervezetfejlesztés
·
Marketing (elégedettségi vizsgálatok, reklámtevékenység, stb.) 4. A pedagógiai program megvalósulásának szabályozása
·
Szakmai munkaközösség-vezetők ellenőrzésével
·
Az iskolavezetés ellenőrzésével, értékelésével
·
Külső szakértők szakmai segítségével
A pedagógiai program beválása során észlelt hibákat saját erőből kijavítjuk, szakértők bevonásával.
Mit? (Kit?)
Ki?
Amit értékelnünk kell Akik értékelik
Milyen rendszerességgel? Az értékelés
Milyen formában Az értékelés formája
rendszeressége Pedagógiai programunk Helyi tantervünk Kiemelkedő tanulmányi ill. sporteredmények
Iskolavezetés
Évente
Írásban
Szakmacsoportok Szaktanár, osztályfőnök, ill. igazgató
Évente Amikor aktuális
Írásban Írásban, az oszt.közösség ill. az iskola közösség előtt szóban Az osztályköz.ill. a tantestület, az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban is Szóban, érdemjeggyel írásban Szóban
Nagyobb osztály, ill. Osztályfőnök, iskolai rendezvény igazgató
Magatartás, szorgalom Tanulmányi munka
Osztályfőnök Szaktanár, osztályfőnök
ill. Amikor aktuális
Esetenként, félévenként Folyamatosan
80
szaktanár
Tantárgyi felmérés eredménye Érettségi, szakmai vizsgaeredmények
Igazgató Szakmacsop.vez.
Félévente legalább háromszor félévkor, év végén szóban Amikor aktuális
Szakmacsop.vez. oszt.f., igazgató
Végzés utáni testületi Szóban és írásban értekezleten
Ellenőrző könyvbe bizonyítványba szóban Írásban
Az értékelés rendje Mit? (Kit?) Országos (megyei) Városi verseny eredmények Felvételi eredmények Tanárok munkája A könyvtáros munkája A diákmozgalom tevékenysége Az iskola gazdálkodása, ügyviteli munkája A szakmacsoportok munkája Az oktató, nevelő munka körülményei Az épület rendje, tisztasága Technikai dolgozók munkája Az iskolai munka Pedagógusok és munkatársak átfogó teljesítményértékelése
Ki?
Milyen formában
Szaktanárok, oszt.f. igazgatóhelyettesek
Milyen rendszerességgel? Folyamatosan Félévente
Írásban
Szakmacsoport.vez. Szakmacsoport.vez. igazgató, ig.h. Igazgatóhelyettesek
Az új tanévnyitó Amikor aktuális Évente Évente
Szóban és írásban Szóban Szóban Szóban
Igazgatóhelyettesek
Évente
Szóban
Igazgató
Félévente
Szóban
Igazgatóhelyettesek, szakmacsop.vezetők Szakmacsoportvez., igazgató Gondnok
Évente
Évente
Írásban Szóban Írásban Szóban Szóban
Gondnok
Évente
Szóban
Iskolaszék, szülők, diákok Minőségfejlesztési csoport
Évente
Szóban Írásban kérdőívvel Teljesítményértékelő interjú
Évente
Évente
11.3. IMIP A pedagógiai programban megfogalmazott minőség megőrzésének és fejlesztésének stratégiája az IMIP, amely egy olyan önértékelésen alapuló folyamatos és tudatos tevékenység, amely az intézmény kitűzött céljainak és tényleges munkájának a közelítését
81
szolgálja és egyben az ellenőrzés, értékelés során felszínre kerülő hiányosságok, problémák folyamatos javítását is jelenti. A kompetencia mérés eredményének ismeretében – ha szükséges – intézkedési tervet készít, gondoskodik a visszacsatolásról. 11.4. MÉCS A Szakiskolai Fejlesztési Program keretén belül iskolánkban a 2005/2006-os tanévtől kezdődően működik a MÉCS, melynek munkája kiterjed a szakközépiskolai képzésre is. A MÉCS munkája ·
A Fenntartó által az ÖMIP-ben kijelölt mérések végzése
·
Részvétel az országos mérések lebonyolításában – a kompetencia mérés előkészítése, felhasználva a diagnosztikai mérés eredményét
·
A kompetenciamérés eredményének kiértékelése a nevelőtestület bevonásával
·
Tantervfejlesztés (szakiskola)
·
Mérőanyagok összeállítása tantárgyi mérésekhez és egyéb műveltségterületekhez (pl. neveltségszint-mérések). 9. – 10. oszt. bemeneti és kimeneti mérések (magyar nyelv és irodalom, matematika)
·
Mérőanyagok javítása, feldolgozása, értékelése
·
Tájékoztatás az eredményekről (Fenntartó, nevelőtestület)
·
Folyamatos kapcsolattartás, tájékoztatás az SZFP-ben résztvevő iskolák MÉCScsoportjaival.
12. INTÉZMÉNYI STRUKTÚRA 12.1. Iskolatípus A
Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és
Kollégium nevének megfelelően alapvetően szakközépiskolai, szakiskolai
és felnőtt
neveléssel-oktatással foglalkozik nappali munkarend szerint. Ebből következően tanulóink a 9 – 12. illetve a 9 – 10. évfolyamokon közismereti tárgyakat, s emellett a szakiránynak, szakmacsoportnak megfelelő szakmai orientációs, alapozó tárgyakat tanulnak. Az utolsó
82
évfolyam befejezése illetve az érettségi vizsga után azoknak a tanulóknak, akik nem szándékoznak felsőfokú intézményben továbbtanulni, felajánljuk a szakképzés lehetőségét.
12.2. Telephelyek A telephelyek felsorolása: 3300 Eger, Mátyás király út 52-54. (Tagintézmény) 3300 Eger, Donát út (Tangazdaság) 3300 Eger, Kisvölgy u. 46. (Tanpince) Az iskola központi épülete Eger, Pozsonyi u. 4-6. szám alatt található. A főépületben dolgozik az iskola vezetése, adminisztrációja. Az intézmény székhelyén történik a szakiskola 9-10. évfolyamának képzése, valamint az agrár és élelmiszer, a kereskedelmi és szakképző évfolyamok nevelése, oktatása A Mátyás király úti telephelyen a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmacsoportok, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari szakképző évfolyamok nevelése, oktatása. A Donát úti tangazdaságban a mezőgazdasági szakmacsoport gyakorlati képzése folyik. A Kisvölgy úti tanpincében a borász és vincellér tanulók borászati gyakorlati képzése folyik. 12.3. Az iskola vezetési struktúrája A főépületben dolgoznak az iskola igazgatóján kívül az igazgatóhelyettesek, valamint a vendéglátás – idegenfogalom szakterület tagozatvezetője.
13.
A
PEDAGÓGIAI
PROGRAM
VÉGREHAJTÁSÁHOZ
SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE Az iskola alapító okiratában meghatározott tevékenységhez szükséges kötelező (minimális ) eszközök,
felszerelések túlnyomó többségével rendelkezünk. Az 1/1998 (VII.24.) OM
rendelet alapján járunk el, a konkrét feltételeket, az ütemezést a fenntartóval egyeztettük. A részletes eszközök és felszerelések jegyzékét a 2. számú melléklet tartalmazza.
83
B) Helyi tanterv
84
1. A nappali tagozat képzési rendje 1.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei: A felvételi életkor: Iskolánk a 9. évfolyamra a Ktv. 78. §-a értelmében 14 éves kortól maximum 18 éves korig iskoláz be. A 11. évfolyamra a más iskolából érkező tanulók maximum 20 éves korig jelentkezhetnek. A 13. évfolyamra az érettségi utáni szakképző szakaszra, a más iskolából érkező tanulók 23 éves korig jelentkezhetnek nappali tagozatra. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvételről vagy az átvételről az iskola igazgatója dönt. Felvételi követelmény a 9. évfolyamra: 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi tanulmányi eredménye, Felvételi követelmény szakképző évfolyamokra: a.) A 11. évfolyamon induló szakképesítés megszerzésére irányuló pedagógiai szakaszra:
sikeresen befejezett 10. évfolyam, amelyre az OKJ előírja
pályaalkalmassági
vizsga
(egészségügyi
alkalmasság,
szakmai
rátermettség) b.) Az érettségi utáni szakképző szakra (OKJ előírás alapján)
érettségi bizonyítvány
pályaalkalmassági vizsga
Nappali rendszerű felnőttoktatásra:
elsősorban szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők
szakiskola 9-10. évfolyamát 1 évfolyamnak (9. szakközép) számítjuk be, 3.00 átlag alatt
szakiskola 9-10. évfolyamát 2 évfolyamnak (10. szakközép) számítjuk be, 3,00 átlag felett.
A beiratkozás feltételei: a tanév rendjében meghatározott időpontban, személyesen, a szükséges dokumentumok bemutatásával.
85
1.2. Magasabb évfolyamra lépés A magasabb szintre jutás feltétele minden évfolyamon a minimális tantervi követelmények teljesítése. Amennyiben a tanuló nappali tagozaton valamely tantárgyból a tanév végén „elégtelen” osztályzatot kap, úgy abból a tárgyból javítóvizsgát tehet. Hasonló feltételekkel tehet javítóvizsgát két elégtelenre értékelt tantárgyból is. Három, vagy több tantárgyból szerzett elégtelen osztályzat esetén a nevelőtestület a tanév végi konferencián dönt arról, hogy a tanuló javítóvizsgát tehet-e az aktuális tantárgyakból. A mérlegelés szempontjai: a többi tárgyból elért eredmény, a sikeres felkészülés esélye, tanulói magatartás, egészségi állapot. Háromnál több elégtelennel záruló tantárgy esetében – amennyiben a tantestület nem járul hozzá a javító vizsga letételéhez - a tanuló csak a tanév megismétlése és annak sikeres elvégzése után léphet magasabb évfolyamra. Ha a tanuló valamely tantárgyból a heti óraszám 30 százalékánál többet hiányzik, a nevelőtestület dönt arról, hogy a tanuló köteles-e osztályozó vizsgát tenni.
1.3. Átjárhatóság A
10. szakiskolai évfolyamot sikeresen elvégzett tanuló szakközépiskolai tanulmányait
folytathatja az alábbiak szerint:
Ha az érettségi vizsgatárgyak átlaga 4,00 -5,00 közötti, akkor a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathatja tanulmányait, azzal a feltétellel, hogy az érettségi tantárgyak 9-10. évfolyamos anyagából különbözeti vizsgát tesz,
ha 4,00 alatti és amennyiben a különbözeti vizsgát az érettségi tantárgyakból nem vállalta fel a tanuló, akkor a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathatja tanulmányait.
Tanköteles tanuló esetében a tanulói jogviszonyt csak a törvényi keretek biztosította feltételek szabályainak megfelelően szűntetjük meg.
86
2. Iskolaváltás szabályozása Intézményünk a közoktatási törvény 46. § (1) értelmében biztosítja a tanulók számára az iskolaváltást a következő feltételek mellett: 2.1. Az eljárás kezdeményezésének okai - a tanuló életpálya-elképzeléseinek megváltozása, - érzelmi motivációk, - szociális és környezeti tényezők megváltozása (anyagi helyzet, illetve lakóhelyváltás). 2.2. Az eljárás rendje - A kiskorú tanuló szülője kíséretében, nagykorú tanuló pedig személyesen jelenik meg intézményünkben, és jelzi iskolaváltási szándékát, valamint annak indokait, - kérvényt nyújt be az iskola igazgatójához (megfelelő formanyomtatvány felhasználásával) az intézményváltás tényének és okainak rögzítése érdekében. - A kérvény mellékletét képezik az alábbi dokumentumok:
félévi, illetve év végi bizonyítvány,
ellenőrző, az aktuális félév tanulmányi előmenetelének nyomon követhetősége érdekében,
amennyiben tanév közben történik az iskolaváltás, az adott tanévről szóló naplóoldal fénymásolata hitelesítő pecséttel ellátva.
- A kérvényt a benyújtástól számított 15 napon belül az igazgató elbírálja, és a sikeres átvételről, illetve az elutasításról határozatot hoz, amit a szülő, tanuló postán keresztül kap meg. - Az elutasítás okai lehetnek:
helyhiány a választott szakközépiskolai, illetve szakiskolai szakágon,
250 óránál több hiányzás,
az igazolatlan órák igazolt hiányzásokat meghaladó száma,
teljes osztályozhatatlanság 1 vagy több tantárgyból a félévi-, illetve év végi osztályozó értekezlet előtt 2 héttel.
- Amennyiben az átvétel iránti kérelem sikeres elbírálást nyert, a tanuló az értesítés kézhez vételétől számított
1 napon belül
köteles
felvenni a kapcsolatot
87
osztályfőnökével, beiratkozni, beszerezni a tanuláshoz szükséges eszközöket (pl. tankönyv), illetve megjelenni az iskolaorvosnál az alkalmassági vizsgálat ügyében. Az iskolaváltás elutasításának nem lehet oka semmiféle diszkrimináció, amely etnikai, vallási, nemi alapon történő megkülönböztetésre épül. 2.3. Az eljárás következménye Amennyiben a tanuló olyan intézményből érkezik, amelyben a nálunk oktatott tantárgyak közül nem szerzett mindenből érdemjegyet, a következő módon köteles ezt pótolni: - A nem tanult tárgyak esetében a kijelölt időpontban osztályozó vizsgát tesz. - A korábban már valamelyik évfolyamon általa tanult tantárgy érdemjegyét az évfolyam követelményeinek figyelembe vételével beszámítjuk. - Amennyiben olyan képzésen ill. vizsgán szerzett jeggyel, illetve teljesítménnyel rendelkezik, amelyben az adott tantárgy oktatott tananyagát lefedi, érdemjegye, ill. teljesítménye a tárgyat tanító szaktanár egyetértésével beszámítható (pl. ECDL vizsga az informatika tantárgy esetében).
3. Felkészítés a kétszintű érettségire Minden képzési formában középszintű érettségi vizsga lehetőségét és a felkészítést biztosítjuk függetlenül a jelentkezők számától: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és az első idegen nyelv. biológia, földünk és környezetünk, informatika és szakmai alapozó tantárgyakból legalább 8 fő jelentkezése esetén kínáljuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészítést. Középszintű érettségire elsődlegesen a kötelező óratervi órákon készítjük föl a diákokat. Emelt szinten a felsorolt tantárgyakból biztosítjuk a felkészülést (alapóraszám + 2 óra) minimum 4 fő jelentkezése esetén. Amennyiben a jelentkezők száma 4-nél kevesebb, a város önkormányzati fenntartású iskoláival együttműködve oldjuk meg a felkészülést. A kétszintű érettségi vizsgával kapcsolatos egyéb eljárási rend az alábbiak szerinti:
Azon évismétlő tanulót, aki előrehozott érettségi vizsgát tett, a sikeresen teljesített vizsgatárgy tanulása, értékelése alól felmentjük (kérvény, igazgatói döntés).
Az írásbeli dolgozatokat elsősorban a vizsgázó tanára javítsa.
Volt diákjaink ismétlő kieg. vizsgára való jelentkezését fogadjuk el középszinten. Vizsgadíja az OKÉV által megállapított díj + 1.000 Ft/bizonyítvány.
88
Az érettségi szoftver kezelője a rendszergazda és a tanügyi igazgatóhelyettes. (A jegyzők azonosítót kapnak.) A középszintű érettségi szóbeli témakörei a 3. számú mellékletben találhatóak.
4. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak a kötelező és választható tanórai foglalkozásokon és azok óraszámai, az előírt tananyag és követelményei A szakközépiskolai és a szakiskolai képzés a gazdasági – szolgáltatási szakterületen kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció és vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportban
folyik.
Az
agrárszakterületen
mezőgazdaság
és
élelmiszeripar
szakmacsoportban történik. A nyelvi előkészítő évfolyam első osztálya a 2004/2005-ös tanévben indult, célunk, hogy 5 év múlva használható nyelvtudással kerüljenek ki tanulóink az iskolából. A 2010/11. tanévben kimenő rendszerrel levizsgázik az utolsó osztályunk, s ezzel megszüntetjük ezt az oktatási formát. Az egyes képzési szintek és évfolyamok tantárgyi rendszere és óraszámai a 4. számú mellékletben találhatók. A 4. sz. melléklet különálló részét képezi az egyes tantárgyak helyi tantervben meghatározott részletes tananyag és követelményrendszere. A kerettanterv alapján készült helyi tantervünkben az egyes tantárgyak tantervében került megfogalmazásra a kulcskompetenciák megszerzésének, begyakoroltatásának a módszerei, színterei, az egyes tantárgyakon átívelő rendszere. E rendszer alapvető céljai az alábbiak: Tanulóink személyes boldogulásához, fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához nélkülözhetetlenek a kulcskompetenciák. Alapvető célunkká lépett elő ezen kompetenciák megszerzéséhez juttatni tanulóinkat. Mivel ezen kompetenciák egymásba átnyúlnak, így nem köthetők az egyes tantárgyakhoz.
89
A tanítási órák keretében, a tanórán kívüli foglalkozásokon, a szabadidős tevékenységekben nevelő-oktató munkánkat tudatosan kell áthatnia ennek a szemléletnek, így közvetíteni a tanulók felé az ismeretek, a képességek megszerzésének útját, a készségek fejlesztését.
Az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése: a hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, kreatív nyelvhasználat; -
a szókincs, a nyelvtan, az egyes nyelvi funkciók alapjainak lerakása a magyar nyelv és irodalom tantárgy szaktanárainak a feladata,
-
a hallott és olvasott szöveg értésének, a szövegalkotásnak a gyakoroltatása az egyes tanítási órák keretében a nevelők feladata.
Az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése: az anyanyelvi kommunikáció elemeivel megegyező módon gondolatokat, tényeket, véleményeket segítsen megérteni, a mobilitást tegye lehetővé a szakmai életben, segítse a kulturális sokféleség tiszteletben tartását, nyelvek és kultúrák közötti kommunikáció működését; -
más népek történelmének, földrajzának megismerésével a motivációt növelni,
-
külföldi szakmai gyakorlatok szervezése,
-
közös pályázatok, projektek külföldi társintézményekkel,
-
más népek szokásainak, hagyományainak a megismerése (Nemzetközi Karácsony, Húsvéti szokások a tanult nyelvek országaiban, stb.),
tanulmányi versenyek, szabadidős tevékenységek.
A matematikai kompetencia fejlesztése: a mindennapi élet problémáinak megértését, megoldását segítse a logikus okokon és érvényességen belül, neveljen az igazság tiszteletére; -
számok,
mértékek
és
struktúrák,
alapműveletek
begyakoroltatása,
a
matematikán valamint az egyes tantárgyakon átívelően, -
súlyozottan figyelni a tantárgyak közötti koncentráció megvalósulására,
-
a mindennapi életben adódó feladatokon történő gyakoroltatás az egyes tantárgyakat tanítók feladata,
-
szakképző évfolyamokra felkészítésként a szakmai számításokat szolgáló területek kiemelése, azok begyakoroltatása,
-
tanulmányi versenyek, szabadidős foglalkozások.
90
A természettudományi kompetencia fejlesztése: gyakorlatias módon tudják a tanulók a természetben, az emberben, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló folyamatokat értelmezni, kíváncsiságot ébreszteni bennük a körülöttünk zajló folyamatok megértéséhez, környezettudatos magatartások kialakítása, elmélyítése; -
az egyes tantárgyakon átívelő módszerek alkalmazása,
-
a mindennapi életben történő dolgok logikájának, elvének megértetése problémamegoldó feladatokon,
-
a tudásuk gyakorlatias módon történő felhasználása, projektek készítése,
-
egyéni, közösségi célok elérése a természettudományos, műszaki ismereteik felhasználásával,
-
a fenntartható fejlődés szerint alakítani tudják véleményüket, cselekedeteiket,
-
tanulmányi versenyek, szabadidős foglalkozások.
A digitális kompetencia fejlesztése: a digitális technika alkalmazása szolgálja az összes többi kompetenciát magabiztosan, kritikusan a mindennapi élet, a munka, a kommunikáció, a tanulás terén; -
a technológia megismerése, magabiztos, kritikus használata az informatikát tanítók felelőssége,
-
az inf. technológia felhasználása az egyes tantárgyi órákon,
-
multimédiás tantermek használata,
-
gyakorlati feladatok megoldása, megoldatása az inf. technológia használatával,
-
projekt munkák készítése,
-
tanulmányi versenyek, szabadidős tevékenységek.
A hatékony, önálló tanulás fejlesztése: hozzásegíteni a tanulókat a munka-, a karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz, a tanulási motiváció megszerzéséhez, fenntartásához, a korábbi tanulási és élettapasztalatok felhasználásához, új tanulási lehetőségeken belül.
91
Figyelemfejlesztés Beszédtechnikák Szókincsgyarapítás Élőbeszéd Felolvasás
Egyéni – csoportfeladatok megoldásával
Szövegértés Emlékezetfejlesztés Gondolkodtatás Önvizsgálat Pályaorientációs vizsgálatok Osztályfőnöki foglalkozások Szabadidős tevékenységek A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedést segítse a tanulóknál, hogy elkötelezettek legyenek a közjó iránt, hatékonyan és építő módon tudjanak részt venni a társadalmi, a szakmai életben. Az emberi jogokat tiszteletben tartsák (egyenlőség, demokrácia, vallási, etnikai sokszínűség tisztelete). Tudatában legyenek az Európához való tartozásnak. A nevelő-oktató munkánkat a tanítási órákon, a tanórán kívüli tevékenységeken, szabadidős foglalkozásokon tudatosan át kell hatnia, különösen a szabadidős tevékenységek alkalmasak erre.
A kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia: a gazdasági életben való eligazodást kell segítse, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés képességét szolgálja; - a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, a tapasztalatok értékelése valamennyi tantárgyi órán meg kell jelenjen, - a szakképző évfolyamokon a tanterv része.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: a tanulók érzéseit, élményeit segítse kifejezni a művészetek (irodalom, zene, tánc, rajz, fotók, mozgóképek) nyelvén, segítse eligazodni őket a média világában, segítse önismeretüket, emberi viszonyaik alakítását, eligazodását a világban;
92
- konkrétan köthető e képesség, készség megszerzése az irodalom, a történelem, a rajz és vizuális kultúra, az ének-zene tantárgyak keretén belül, - az egyes szakmai képzések tantervében részletei megjelennek (virágkötő-berendező, pék-cukrász, bolti eladó, stb.), - szabadidős tevékenységek szervezése (üvegfestés, kézművesség, tánc, stb.), - tanórán kívüli foglalkozások (pl. tanulmányi kirándulás). Mindezen kompetenciákra épülnek alapvető nevelési céljaink: énkép, önismeret, hon- és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőttlét szerepeire.
5. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált iskolai nevelésének és oktatásának helyi tanterve 1. Az integrált oktatásba bekapcsolódó tanulók körét az alábbi elvek alapján határozzuk meg: - A sajátos nevelési igényt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg komplex vizsgálat alapján és erről szakértői szakvéleményt állít ki. - Az Alapító Okiratban foglaltak szerint intézményünk integrálja az oktatási és képzési rendszerébe
ezen
tanulókat
a
kimutatott
diszlexia,
diszgráfia,
diszkalkulia
és
viselkedészavar tényének figyelembe vételével (Ktv. 121. § 29/b.) - Az érvényes szakvéleménynek tartalmaznia kell az intézményünket, mint feladatellátási helyet kijelölő határozatot. - Bizottság javaslata alapján lehetőség van a Ktv. 30. § (9) bekezdése értelmében az iskolai oktatásban érvényesíteni az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítést abban az esetben, ha ezt a tanuló az intézmény igazgatójához kérvény formájában benyújtja. - A kérvényt a mentességek érvényesítése érdekében minden évben újra be kell nyújtani, kiskorú tanuló esetében szülői aláírással. - A szakértői szakvéleményt törvényi előírásnak megfelelően 3 évenként meg kell újítani, illetve érettségi előtt pontosítani kell.
93
2.
Fejlesztés módjai és feladatai
- Év elején bemeneti képességvizsgálat, félévkor hatásvizsgálat, év végén kimeneti képességvizsgálat történik. - Az egyéni fejlesztési terv a tanuló diagnózisának és a képesség vizsgálatának eredménye alapján készül. - A terápián a tanulók heti 4 órában (tanóráik 15 %-a) fejlesztésben részesülnek. - A csoportokat azonos, hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézséggel küzdő tanulókból szervezzük. A csoport létszáma 6-8 fő. 2.1. Diszlexia, diszgráfia leírása és korrekciós lehetőségei - A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg valamelyik dominanciájával. Gyenge a verbális emlékezet. Gyakoriak a makacs betűtévesztések, illetve a hosszabb szavak kiolvasása nehezített. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. - Diszgráfia: írómozgás egyenetlen, optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Fejlesztés feladatai: Kialakítani a tanulóban az intellektusának megfelelő értő olvasás-, íráskészséget, fejleszteni a kifejező készségét, segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. Mindezek érdekében fontos teendők: a.) testséma biztonságának kialakítása, b.) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c.) vizuomotoros koordináció gyakorlása, d.) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e.) olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése, f.) kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során g.) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.
94
2.2. Diszkalkulia leírása és korrekciós lehetőségei - A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. Fejlesztés feladatai: Kialakítani a tanulóban a gyakorlati, illetve a további tanulmányok elsajátításához nélkülözhetetlen, eszköz szintű matematikai tudást. Ehhez szükséges teendők: a.) az érzékelés- észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt intenzív fejlesztése, b.) testséma kialakítása, c.) téri relációk biztonsága, d.) matematikai nyelv tudatosítása, e.) szerialitás erősítése, f.) fogalmak, szám és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, g.) fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.
3.
A képességzavar formájától függetlenül az iskolai nevelés, oktatás, fejlesztés során kiemelt feladatok az alábbiak:
-
Egészséges énkép és önbizalom kialakítása
-
Kudarctűrő képesség növelése
-
Önállóságra nevelés
95
6.
Az alkalmazható kiválasztásának elvei
tankönyvek,
tanulmányi
segédletek
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket ( tankönyv, munkafüzet, térkép, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van. A tankönyvek kiválasztásának elvei:
Az egyes munkaközösségeken belül a szaktanárok döntik el mely tankönyvből, tanulmányi segédletből, taneszközzel kívánják az adott tantárgyat tanítani.
Javaslatuk alapján az intézmény igazgatója hagyja jóvá.
Az intézmény igazgatója által megbízott tankönyvfelelős tanár az osztályfőnökökkel felméretteti az osztály tankönyvigényét és időben megrendeli azokat.
A tankönyvek, tanulmányi segédletek s taneszközök kiválasztásának szempontjai:
Csak a valóban szükséges tankönyvek rendelhetők meg,
Használhatóság,
Taníthatóság,
Megtanulhatóság,
Mértéktartó tankönyvtár
párhuzamos osztályoknál (egy évfolyamon belül) egy adott tantárgy tanításához egyféle tankönyv használható.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanévvégén) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév első hetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
96
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használható.
A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
A taneszköz ára mértéktartó legyen, de nem menjen a minőség rovására.
Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják, figyelembe véve a törvényi rendelkezéseket.
7. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE 7.1. A tanulmányi munka értékelése 7.1.1. Az értékelés alapelvei
sokoldalú, tervezett és megbízható legyen,
személyre szóló legyen,
fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,
ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű,
folyamatosságot biztosítson,
az iskolai (szakmacsoporti) követelményrendszerre épüljön,
biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát,
legyen tárgyszerű (mik az erős pontok, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás),
félelemmentes légkörben történjen,
ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt.
Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmazni és a tanulók tudomására kell hozni. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani.
97
7.1.2. Az iskola által alkalmazott ellenőrzési, értékelési formák
Megfigyelés : A tanulók tanórai egyéni munkájának alapvető ellenőrzési módszere. Megfigyelhetjük a tanuló tanulásának sajátosságait, munkavégzését, kitartását, szorgalmát. Megítélhetjük motiváltságát. Megláthatjuk, hogy melyik tanulónak van szüksége több magyarázatra, melyikük terelhető további részletekkel. Információkat gyűjthetünk a tanulók önállóságáról.
Házi feladat : A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot. A házi feladat célja, hogy alkalmat adjunk az önálló tanulásra és feladatmegoldásra, az órán tanultak ismétlésére, rögzítésére, begyakorlására. A házi feladat hasznossága a rendszeres ellenőrzésen múlik. A tanulói füzetek ellenőrzése nem teljes körű javítással valósul meg.
A tanítási órán és néha összeszedve részleges betekintés alapján írásos és szóbeli megjegyzéseket teszünk a tartalomra, áttekinthetőségre, rendezettségre, külalakra és a helyesírásra.
Csoportmunka megfigyelése : A csoportmunka megfigyelése közben is egyéni értékelést végzünk. A teljesítmény mellett értékelendő az együttműködés és a kommunikációs készség.
Dolgozat : Az egyes tantárgyak tartalmához igazodó, minden nagyobb egységet lezáró témazáró írásbeli dolgozat mellett kisebb tananyagot felölelő röpdolgozat, egy éves tananyagot átfogó évfolyamdolgozat, melyeknek a célja a tananyag elsajátításának az ellenőrzése, illetve az új típusú érettségi rendszerben előírt írásbeli dolgozatra felkészülés A dolgozat feladatait lehetőség szerint írásos formában adjuk a tanulóknak (könyv, feladatlap). A dolgozatírás kezdetén meghatározzuk az értékelési rendszert (elsősorban pontozásos javítást végzünk, ponthatárokat közlünk az érdemjegyekhez) és az időtartamot. A dolgozat megíratása után ismertetjük a helyes végeredményeket és a feladatok megoldásait is. A dolgozatot mindig a tanulóétól jól elütő színű tintával javítjuk (ez a piros). A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a javító tanár kézjegyét. A javításkor használt jegyek egyértelműek a dolgozatba írt megjegyzések értékelő jellegűek, segítő szándékúak.
Szóbeli felelet: A felelet nem azonos a tankönyv szövegének szó szerinti elmondásával. Tanulóinktól megköveteljük, hogy tantárgyi ismereteikről önálló
98
szerkesztésű mondatokban a szakkifejezések használatával beszéljenek. A gyakorlati feladatok, példák táblánál történő megoldása közben szóbeli magyarázatokat, indoklásokat adjanak. Megköveteljük a jól hallható, tagolt beszédet. A kiejtésbeli, nyelvhelyességi, stilisztikai hibákat javítjuk. Nem célszerű ezeket a hibákat minden esetben azonnal javítani, mert ez gátolhatja a tanulót gondolatai kifejtésében. A hibák javítása segítő szándékú, a figyelmet felébresztő hatású. A felelet elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk.
Referátum, beszámoló: Az előadói készség fejlesztése céljából a tanulóknak beszámolási témákat tűzünk ki.
A beszámoló fontos elemei az érthetőség, a világosság, a beszédritmus, a szakszavak használata, a nyelvi formák tudatos használata. A beszámoló címzettje az osztály legyen. A beszámolót tartó diák lépjen az osztálytársak elé, mintegy vállalva a nyilvános
megszólalás terhét. A beszámolót elhangzása után azonnal szóban értékeljük és osztályozzuk. Értékeléseink funkciója a tanítási folyamatban :
Szintfelmérő (diagnosztikai) értékelés : A tanítási folyamat kezdetén alkalmazzuk: - az iskolába lépéskor-korábban már tanult anyagból, - a tanév kezdetén, - az új témakör elején. Célja a követendő tanítási módszer megválasztása, a feladat felmérése. Esetleg a tantervben rögzített cél változtatása.
Fejlesztő (formatív) értékelés : a tanítási folyamat során végzett értékelés. Célja kettős, egyrészt visszajelzést ad a tanárnak munkájáról, másrészt segíti a tanulót figyelmeztetve őt arra, hogy mit tud már és mit kell még megtanulnia, miben kell fejlődnie.
Az értékeléskor a szaktanárok a tanulók érdekében kihasználják az önértékelési, pályaorientálási, szakmaválasztási lehetőségeket.
99
Lezáró (szummatív) értékelés: hosszabb tanítási -tanulási időszak végén történő értékelés. Formája elsősorban a nagydolgozat, témazáró dolgozat, szóbeli beszámoló.
Az érdemjegyek és az osztályzat, osztályozás: a tanuló teljesítményének számszerű mérése a Közoktatási Törvény által meghatározott ötfokú osztályozási rendszert használjuk. Más jelet és egyebet osztályozott tantárgy esetében a naplóba, ellenőrző könyvbe, bizonyítványba, törzslapba nem írunk.
Érdemjegyek : a tanuló minden a szaktárgyról szóló megnyilvánulása osztályozható. Használhatunk információs, szóbeli feleleti, röpdolgozati, elméleti, gyakorlati, feladat megoldási, nagydolgozati, témazáró dolgozati, beszámolói, kiselőadási és egyéb érdemjegyeket. A sokféle érdemjegy között színben, a beírás helyében különbséget teszünk. A különböző érdemjegyek meghatározását (definícióit), egymással való összehasonlításuk rendszerét a tanulókkal és a szülőkkel év elején ismertetjük. A csoportot tanító tanár feladata és kötelessége, hogy minden tanuló minden hónapban legalább egy érdemjegyet kapjon. Röpdolgozatot, témazáró dolgozatot és minden egyéb írásbeli vagy számítógép segítségével rögzített anyagot legfeljebb egy hét alatt kijavítjuk. A kijavított dolgozatot a tanuló számára tanulmányozásra odaadjuk. Gyakran célszerű a szülővel is megnézetni, esetleg láttamoztatni. A tanuló szülője, gondviselője kérése esetén a tanuló dolgozatait tanulmányozásra átadjuk. A
dolgozatok
értékelésénél
lehetőség
szerint
pontozásos
rendszert
alkalmazunk. A feladatok pontszámait és az egyes érdemjegyek ponthatárait a dolgozatíráskor a tanulókkal ismertetjük. Nem pontozott dolgozatok esetén az érdemjegy mellett észrevételeinket írásban közöljük. A 20 percnél hosszabb dolgozat írását legalább egy héttel korábban a tanulónak bejelentjük. Egy csoport egy nap legfeljebb 2 egész órás vagy hosszabb dolgozatot írhat. A csoport többségét érintő estébe nyúló osztály, évfolyam vagy iskolai rendezvény másnapján írásbeli dolgozatot nem íratunk.
Érdemjegyek javítási lehetősége, pótlása : minden érdemjegy javítható, illetve a megszerzett mellé egy másik szerezhető. Az elmaradt dolgozatok, beszámolók és egyéb előírt tanulói produktumok pótolhatók. A javítás vagy
100
pótlás minden esetben a tanuló és tanára eseti megegyezésén alapul. Az iskola tanárai saját belátásuk alapján felajánlhatják az érdemjegy javítását tanulóik számára. A lehetőség megadása (pótlása esetén is) nem feltétlenül a teljes csoport számára történik.
A tanulók fizikai állapotának mérése : A közoktatásról szóló törvény 41 § (5) kimondja, hogy „… középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről.
Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetőek az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok.
E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál, mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez,
lehetőséget
biztosítva
az
egészségileg
hátrányos
helyzet
megszűntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.
Iskolánk a Mérey Ildikó-féle Hungarofit tesztsort választotta a méréshez szükséges módszernek. A tanulók a teljesítményükről ősszel és tavasszal is egyenként tájékoztatást kapnak. 7.1.3. Az értékelés formái
Szóbeli értékelés történik:
a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad
a tanár megragadja a tanórán kívüli lehetőségeket is
a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor
a fogadó órákon
a szülői értekezleten az osztályfőnök által
az osztályfőnök az osztályban tanító tanárok véleményét is közvetíti a magatartás- és szorgalom jegyek kapcsán
101
az
osztályfőnök
által
a
naplók
és
ellenőrzők
havi
felülvizsgálatakor
az iskola által szervezett programok értékelésekor(kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok, vetélkedők, stb…kapcsán)
a tantestület előtt
az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán)
Szöveges értékelés írásban
a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén ( kiemelkedő teljesítmények illetve problémás tanulók)
szaktanárok dolgozatokra írott véleményei
külső
felkérésre
készített
minősítések,
vélemények
(gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, stb…) Értékelés és minősítés
A
szaktanárok
minden
követelményrendszere
tanév
mellett
első
óráján
ismertetik
saját
a
tantárgy értékelési
rendszerüket, a hiányzások és a mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket.
A szaktanárok a tanulók teljesítményeit
tanév közben
érdemjegyekkel értékelik (1-5-ig), félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik ( jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen). Értékelés, osztályozás
A komplex tantárgy résztantárgyakból, illetve modulokból tevődik össze. A résztantárgyak, modulok évi óraszáma a meghatározó. A heti egy órás résztantárgyban szerzett érdemjegy egyszer, a heti két órás tantárgyban szerzett kétszer, a heti három órás tantárgyban szerzett érdemjegy pedig háromszor kerül beszámításra a komplex osztályzat megállapításakor. A modulok beszámítása összóra-számaik szerint történik. Az átlag kiszámításakor a tizedes tört eredményt a kerekítés szabályai szerint kerekítjük egy számra. A komplex tárgyak minősítése ezek alapján egy érdemjeggyel történik (pl. 2,5 → 3)
102
A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük.
A félévi osztályzat az ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzat a bizonyítványba kerül.
A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont.
A tanórai aktivitást és a plusz munkákat is értékeljük.
Az érdemjegyek minimális száma félévente: a tantárgy heti óraszám +1.
Az a tanuló, aki hiányzásai miatt nem osztályozható, a törvényben előírt módon osztályozó vizsgát tehet.
A diák vagy a szülő kérheti a tanuló osztályzatának felülbírálását a
törvényben
meghatározott módon. Az értékelés nyilvános fórumai
házi versenyek és vetélkedők
bemutatóórák
speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső, illetve belső szervezésben
értékelés az egész diákközösség előtt (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek, iskolai rendezvények)
értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezletek, iskolai események).
7.1.4. Vizsgák (A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a 9. sz. melléklet tartalmazza.)
az érettségi, szakmai vizsgaszabályzat szabályozza. Helyi tantervünk határozza meg azokat a tárgyakat, amelyeket a 11 - 14. évfolyamokon a tanulóinknak tanulniuk kell, illetve választani lehet.
Az osztályozó, javító, pótló-, stb. vizsgákat, beszámolókat évente 2 alkalommal a tanév megkezdése előtt, illetve a tanév végén bonyolítja iskolánk.
A különbözeti vizsgák lebonyolításánál a helyi tanterv követelményei a mérvadók.
Belső vizsgarendszer kialakítására van lehetőség, amennyiben egy munkaközösség azt a tanév elején meghirdeti, és az iskola vezetésével, valamint a tantestülettel elfogadtatja azt.
Az érettségi és a szakmai vizsgák rendje központilag meghatározott.
103
7.1.5. Kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja
kimagasló tanulmányi eredmény
jó tanulmányi eredmény, s 1 vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény
közösségért végzett tevékenység
diákkörben kiemelkedő színvonalú szereplés
kiemelkedő sportteljesítmény
minden olyan tevékenység, amely az iskola hírnevét öregbíti.
A jutalmazás formái
írásbeli szaktanári, illetve osztályfőnöki dicséret
igazgatói írásbeli dicséret
az egész tanévben végzett kiemelkedő munkáért a bizonyítványba is beírt dicséret
oklevelek
egyéb egyéni és csoportos jutalmak. 7.2.A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei
A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök végzi a pedagógiai programban rögzített alapelvek szerint. E jogosítvány lehetővé teszi, hogy érvényesüljön az osztályban az osztályfőnök pedagógiai hitvallása, erkölcsi-etikai értékrendje. A magatartás és szorgalom értékelésénél az osztályfőnök azt mérlegeli, hogy a tanuló a társadalom és az iskola által meghatározott értékrendszert milyen mértékben fogadja el, és milyen fokon képes ehhez alkalmazkodni. Elengedhetetlen azonban, hogy a tanulót önmagához mérje, figyelembe vegye családi körülményeit, örökletes vagy szerzett személyiségjegyeit. A minősítésnek a megkívánt teljesítménybeli és magatartásbeli változásokat is értékelni kell. Az osztályfőnök a magatartás és szorgalom minősítése előtt kikéri az osztályban tanító pedagógusok, az osztály (vagy a diákbizottság) és a tanuló - önmagáról alkotott - véleményét. A magatartás minősítésének fő területei személyiségjegyek és azok változása munkához való viszony, felelősségérzet
104
viselkedési normák, az általános emberi értékek elfogadása közösségi tevékenység a tanulókra vonatkozó törvények, szabályok betartása A szorgalom minősítésének fő területei a tanulmányi követelmények képességhez viszonyított teljesítése, folyamatosság kötelességtudat érdeklődés, aktivitás, önként vállalt feladatok önálló tevékenység, az önállóság szintje Magatartás értékelésének követelményei
A tanuló legyen képes a különböző viselkedések mögötti mozgatókat felismerni, helyesen értékelni fogadja el a sokak által elismert viselkedési normákat ismerje képességeit, adottságait, korlátait törekedjen saját problémáinak és konfliktusainak feloldására ismerje az alapvető emberi-, gyermeki- és diákjogokat iskolai és iskolán kívüli magatartása feleljen meg az iskola szellemiségének és a házirend előírásainak Rendelkezzen az értéket teremtő, erkölcsi tartással bíró kulturált magatartású ember személyiségjegyeivel (nyitottság, őszinteség, becsületesség, kreativitás, illemtudás, ...) vagy legyen észrevehetően pozitív irányú a személyiségében végbemenő változás legyen képes a helyes önismeret kialakítására legyen képes a másik ember személyiségének tiszteletére a közösségi munkából képessége, szellemi és fizikai ereje arányában vegye ki a részét Ha nem kezdeményező típus, a rábízott feladatokat maradéktalanul végezze el! Munkához való viszonyával a közösséget jó irányba befolyásolja.
105
Szorgalom értékelésének követelményei
képességeinek, körülményeinek megfelelően egyenletesen, rendszeresen tanuljon
a tanulásra ne kelljen ösztönözni, legyen szorgalmas
kötelességtudata legyen magas fokú, munkatempója állandó
tudása gyarapítása érdekében igyekezzen minden lehetőséget kihasználni
törekedjen önálló ismeretszerzésre, saját egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakításával
Az értékelés formái Félévkor és év végén a szorgalmat és a magatartást az osztályfőnök osztályzattal minősíti a hagyományos 4 fokozatú skálán. Szorgalom: hanyag, változó, jó, példás Magatartás: rossz, változó, jó, példás A kiemelkedő tanulói teljesítményeket dicsérettel ismeri el, a kirívóan fegyelmezetlen magatartást viszont bünteti az iskola. Az elismerés és a fegyelmezés fokozatai: Szaktanári
dicséret
Osztályfőnöki
dicséret
illetve
figyelmeztetés
Igazgatói
dicséret
illetve
figyelmeztetés, megrovás
A fegyelmi büntetés csak a közoktatási törvényben rögzített eljárás során és feltételekkel szabható ki.
7.2.1. Alapelvek Iskolánk a magas színvonalú szakmai oktatással párhuzamosan arra törekszik, hogy az intézmény tanulóinak magatartása megfeleljen mindazon elvárásoknak, melyeket egyrészt a közösségi magatartás szabályai, másrészt a társadalmi normák támasztanak. Ezért az iskola nevelőtestülete a szülői szervezetekkel és a diákönkormányzattal
106
együttműködve a házirendben kidolgozta a tanulók magatartásával kapcsolatos elvárásait is a következőkben:
minden tanuló igyekezzen megismerni iskolánk múltját, ápolja hagyományait,
tanáraikkal együtt dolgozzanak iskolánk jó hírnevének öregbítésén,
vigyázzanak maguk és társaik testi épségére, tulajdonára,
óvják és védjék az iskola vagyontárgyait,
társas életükben tartsák be a kulturált viselkedés szabályait,
iskolai rendezvényeken, tanórákon, az órai szünetekben magatartásuk, viselkedésük legyen kulturált,
legyenek udvariasak, előzékenyek,
tiszteletet és megbecsülést tanúsítsanak tanáraik, az iskola dolgozói és tanulótársaikkal szemben,
a tanítási órákról csak indokolt esetben, hiányzásának okát igazolva, maradjon távol.
Az értékelés helyi rendszerében belül a magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk az alábbiakat:
segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését
segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is
az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon. 7.2.2. A magatartás és szorgalom értékelésének módja:
Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. 7.2.3.A magatartás értékelése Az értékelés szempontjai: Megfelelés az iskolai követelményeknek Követelmények:
107
a házirend, az iskolai követelmények ismerete, azok betartása és betartatása
szükség esetén aktív kiállás a rendbontók, fegyelmezetlenek ellen, az iskolai viselkedés szabályainak megtartásáért. A közösséghez és annak tagjaihoz való viszony Követelmények:
beilleszkedés a közösségbe, mások beilleszkedésének elősegítése
aktív szerepvállalás a közösség előtt álló feladatok megoldásában
segítőkészség a problémák feltárásában és megoldásában. Megfelelés az általános viselkedési normáknak megfelelően Követelmények:
udvarias, figyelmes viselkedés és kulturált hangnem minden körülmények között.
Az értékelés módja: PÉLDÁS magatartású az a tanuló, aki az elbírálás minden szempontjának következetesen megfelel. Tanáraival, az iskola dolgozóival szemben és tanulótársaival szembeni viselkedése és hangneme kifogástalan. Követelmény a jó órai magatartás és az órákon tanúsított aktív közreműködés is. Az osztályközösség életére véleményével, javaslataival, tetteivel pozitív hatást gyakorol. Megbízható, szívesen vállal feladatokat, s azokat megbízhatóan teljesíti. JÓ magatartású az a tanuló, aki kisebb hiányosságok, kifogások mellett felel meg az elbírálás szempontjainak. A tanítási órákon kifogástalan viselkedésű, az osztályközösségbe jól beilleszkedik, de annak alakítására különösebb befolyást nem gyakorol. Maga ugyan nem kezdeményez, de a kapott feladatot teljesíti. Igazolatlan mulasztása nem haladja meg a három órát. VÁLTOZÓ magatartású az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Magatartásával nem árt ugyan a közösségnek, de számítani nem lehet rá, mert megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti. Hangneme
társaival,
tanáraival
esetenként
udvariatlan,
viselkedése
kifogásolható.
Véleményével az osztályközösséget inkább negatív irányban befolyásolja. Igazolatlan mulasztása 4-10 óra, legfeljebb fegyelmező intézkedésben részesült.
108
ROSSZ magatartású az a tanuló, aki a követelményeknek sorozatosan nem felel meg, vagy a magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói megrovásban, vagy fegyelmi eljárásban büntetésben részesült. A magatartásjegyek kialakításának rendszerében tükröződik az a határozott, társadalmi szinten is jelentkező igény, mely olyan munkatársakra alapoz, akik az ügyfelekkel és munkatársaikkal intelligensek, kulturált kapcsolatot tudnak kialakítani, munkájuk végzése során pedig megbízhatóak és kötelességtudóak. 7.3. A szorgalom értékelése
Az oktató munka hatékonyságának elengedhetetlen feltétel az egyenletes teljesítmény megkövetelése mind az elméleti, mind a szakmai tárgyakban. A szorgalmat minősítő osztályzat fokozatainak megállapításában a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanulóra mennyire jellemző a tanulmányi rendszeresség, a kötelességtudás és az érdeklődés. A szorgalomjegyek megállapításakor viszont nem minden esetben lehet a teljesítmény függvényében minősíteni: figyelembe kell venni
az egyes tantárgyak sajátosságait s a tanulók eltérő egyéni képességéhez viszonyított teljesítményét is,
a fejlődés irányát, a tanuló törekvéseit, egyéniségét és körülményeit, vitás esetben a két érdemjegy közül azt kapja a tanuló, amivel nagyobb nevelő hatást érünk el.
Az iskolai házirend a tanulók tanulmányi, szakmai teljesítményével kapcsolatos elvárásokat a következőkben rögzíti:
a tanuló megfelelő általános műveltséget és minél magasabb szintű szakmai felkészültséget szerezzen,
vegyen részt a kötelező és választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon,
rendszeres munkával tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek, képességeit szorgalmával igyekezzen gyarapítani.
109
A szorgalom értékelésének szempontjai: A motiváltság Követelmények:
a tudás megszerzésének igénye
az egyéni képességeknek megfelelő teljesítmény
A tanulási folyamat Követelmények:
jó idő és munkaszervezés
kötelességtudó, pontos, megbízható, önálló munkavégzés
fegyelmezett, aktív tanórai tevékenység
Az értékelés módja: 1 tantárgyi bukás esetében a tanuló szorgalmi minősítése „változó”-nál nem lehet jobb. A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének módjait, formáit az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. PÉLDÁS szorgalmú az a tanuló, aki a fenti követelményeknek maradéktalanul megfelel. Tanulmányi munkájában a tudás megszerzésének igénye nyilvánul meg és ennek érdekében céltudatosan, ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható, a tantárgyi feladatokat pontosan teljesíti. Határozott érdeklődése van, ebben az irányban önkéntesen többletfeladatot is vállal. JÓ szorgalmú az a tanuló, aki a követelményeket általában teljesíti, de képességei alapján néhány területen még fejlődnie kell. Az órákra lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, de adottságai révén többre is képes lenne. VÁLTOZÓ szorgalmú az a tanuló, aki nem képes a követelményeknek folyamatosan megfelelni. Tanulmányi munkájában ingadozó teljesítményt nyújt, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Eredményei emiatt változóak, tükrözik a rendszertelenséget. HANYAG az a tanuló, aki nem is próbál megfelelni a követelményeknek. Több tantárgyból sikertelen tanulmányi munkájának megbízhatatlansága miatt, feladatait rendszeresen nem végzi el, érdektelenséget mutat.
110
7.4.
Az
otthoni
felkészüléshez
előírt
írásbeli
és
szóbeli
feladatok
meghatározásának elvei és korlátai Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái:
a közösségben végzett tanulás
az egyéni tanulás
Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lényeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége:
fontos szerepe van a tanulás tanulásában,
szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között,
nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, emlékezetbe véséshez,
segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését.
Alapelvek:
A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő.
Az
önálló
ismeretszerzést,
információ
feldolgozást
kívánó
feladatoknál
gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak.
Legyen megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivaló, a határidő, a felhasználható eszközök.
Rendszeresen ellenőrizve legyen.
Korlátok:
Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni.
A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30-40 percet.
Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell.
111
Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat.
A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg.
A tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérése, értékelése A testnevelési munkaközösség munkaterve szerint: „a tananyag elsajátíttatásán és begyakoroltatásán kívül szakmai célkitűzés és kötelesség valamennyi tanuló testi képességének felmérése / erő, gyorsaság, állóképesség, ügyesség, hajlékonyság).” A mérések, értékelések szempontjainak egyeztetésével az 9-12. évfolyamok számára egységes, 10 feladatot tartalmazó tesztet állítottunk össze. Az objektív mérés alapjául: Dr. F. Mérey Ildikó főiskolai docens 1997-es Hungarofit c. kiadványt használjuk (Ezen belül: Dr. Arday László, Dr. Farmosi István: Tesztek a 8 és 18 éves fiúk és lányok fizikai teljesítőképességének méréséhez c. rész (42-68. oldalak)). Minden évfolyamon a mérésre évente egy alkalommal kerül sor. A teljesítményeket évfolyamonként, egyenként és nemenként is ellenőrzi a munkaközösség. A tanulók értékelésénél figyelembe vesszük a tanuló felmérés előtti legjobb teljesítményéhez viszonyított egyéni fejlődést, javítást.
Az alkalmazott tesztek:
12 perces futás- Cooper-teszt (méter) A tanulók minden korosztályban állórajttal induljanak és 12 perces időtartam alatt törekedjenek a lehető legnagyobb távolság megtételére. Kifulladás esetén gyaloglás átmenetileg engedélyezett, de minél kisebb mértékben. Cél, hogy a tanulók folyamatos futással végezzék a felmérést. Mérési pontosság 10 méter.
60 méteres futás (másodperc) A felmérés az atlétika szabályai szerint történik. A tanulók térdelőrajttal induljanak, tornacipőben, két alkalommal fussanak. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes idő, a mérési pontosság 0,1 másodperc.
Helyből távolugrás (centiméter)
112
az atlétika helyből ugrásokra vonatkozó szabályai szerint történik. A két mért kísérletből a jobbik lesz az érvényes eredmény.
Súlypontemelkedés (centiméter) A falra, vagy állványra rögzített mérőeszköz alatt, a skálára merőlegesen helyezkedik el a tanuló. Összezárt bokával, egyenes tartással, a skálához közelebbi kart a lehető legmagasabbra nyújtva érintse meg a mérőeszközt (érintőmagasság). ezután helyből, a lehető legmagasabbra ugorva érintse meg ismét a skálát (ugrómagasság). három kísérletből a legjobbat kell figyelembe venni, az érvényes eredményt az ugrómagasság és az érintőmagasság különbsége adja. az ugrás előtt egyik lábbal való hátralépés engedélyezett, de a másik lábnak ekkor is az ugrópozícióban kell maradnia.
Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (darab) A karhajlítás-nyújtást egyenes törzzsel, előre néző ujjakkal kell végrehajtani úgy, hogy a könyök az alsó holtpont elérésekor maximum derékszögben legyen hajlítva. Az ennél nagyobb szögű karhajlítások nem számítanak bele az eredménybe. A két karnak a nyújtás minden fázisában szimmetrikusan kell mozognia, tehát tilos a féloldalazás. Ha a tanuló leteszi a térdét, felemeli valamelyik kezét, vagy nagyobb pihenőt tart fekvőtámasz helyzetében, a felmérés véget ér. Az érvényes eredmény az elvégzett szabályos ismétlések száma.
Négyütemű fekvőtámasz (db) A tanuló a következő gyakorlatot hajtsa végre folyamatosan, 60 másodpercen keresztül: Kiindulóhelyzet: terpeszállás, oldalsó középtartás. 1. ütem: ugrás guggolótámaszba; 2. ütem: ugrás fekvőtámaszba; 3. ütem: ugrás terpeszállásba tapssal a fej fölött. Egy kísérlet van, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja. Az idő lejártakor az a megkezdett ismétlés, melynél a tanuló legalább a második ütemig eljutott, még hozzáadható a végeredményhez.
Tömöttlabda-dobás két kézzel, fej fölött hátra (centiméter) A tanuló a dobásiránynak háttal helyezkedjen el, a labda két kézben, enyhén hajlított könyökkel magastartásban. súlypontsüllyesztés közben lendítse le a labdát a térdek közé, majd egyenes háttal, a láb emelő erejét is lehetőleg maximálisan kihasználva dobja el a
113
labdát a feje fölött hátrafelé. A vonalra rálépni, vagy azon túllépni tilos, azonban a dobás utáni hátravetődés engedélyezett, ezért a dobóhely mögött legyen mindig egy tornaszivacs. Három kísérlet tehető, a legnagyobb szabályos dobás adja az érvényes eredményt. A tömöttlabda súlya:
9-12. oszt. fiúk:
4 kg
9-12. oszt. lányok:
3 kg
Ingafutás (db) A tanuló egy 9 méter hosszúságú pályán 30 másodpercig dolgozik, a cél az adott idő alatt a lehető legtöbb hossz teljesítése. A 9 méteres távolság jelzésére egy-egy darab medicinlabda szolgál, melyet minden egyes hossz teljesítésekor a tanulónak kézzel kell megérintenie. A labdaérintések nélküli ismétlések nem számítanak bele az eredménybe. A fordulás irányának és az érintő kéznek a megválasztása tetszőleges. Az érvényes eredményt a labdaérintéssel lezárt ismétlések száma adja.
Hasizomgyakorlat (db) A tanuló hanyattfekvésben, tarkóratartással helyezkedjen el, a térdek legyenek felhúzva, a talpak egymástól egy lábfejnyi távolságban támaszkodjanak a talajon. a térdszög megközelítőleg derékszög legyen. A számolást végző tanuló rögzítse a társa lábfejét. A felmérés menete: felülés balra törzsfordítással, jobb könyökkel bal térdérintés, majd a visszaereszkedést követően az előző mozdulat ismétlése ellenkező irányba. Minden felülés, melynél a térdérintés megvalósult egy ismétlésnek számít, a rendelkezésre álló idő 60 másodperc. Az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja.
Hátizomgyakorlat (db) A tanulók hasonfekvésben, tarkóratartással helyezkedjenek el. Az ujjak legyenek összekulcsolva és a felmérés egésze során maradjanak így. A cipőorr érintse a talajt. A felmérés menete: 1. ütem: törzsemelés 2. ütem: könyökzárás 3. ütem: könyöknyitás 4. ütem: törzsleengedés. A végrehajtás sebessége tetszőleges, cél a lehető legtöbb ismétlés elvégzése, de csak azok az ismétlések számítanak bele az értékelésbe, melyeknél a négy különálló ütem felismerhető. A rendelkezésre álló idő 60 másodperc, az érvényes eredményt az elvégzett szabályos ismétlések száma adja.
114
C) SZAKMAI PROGRAM
115
AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE Iskolánkban agrár és gazdasági-szolgáltatási szakterületen folyik szakközépiskolai és szakiskolai képzés az alábbi szakmacsoportok szerint: Agrár szakterületen:
- mezőgazdasági és - élelmiszeripari
Gazdasági-szolgáltatási szakterületen:
- kereskedelem-marketing és - vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokban.
1. Szakközépiskola Az érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyamból álló képzési forma. A 9-10. évfolyamon a szakterületeknek megfelelő szakmai alapozó ismeret és alapozó gyakorlat oktatása folyik heti öt órában, a 11-12. évfolyamokon a szakmacsoportos alapozó ismeretek és alapozó gyakorlat oktatása heti 8 órában történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi rendszerét és óraszámait a 4. számú melléklet tartalmazza. A 12. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. Az érettségi vizsga letétele után a tanulók folytathatják tanulmányaikat az alábbi szakképesítések megszerzésére irányuló szakképző évfolyamokon. Nappali rendszerű szakképzés érettségit igénylő OKJ szakmákban 13-14. évfolyam Szakterület: gazdasági-szolgáltatási Szakmacsoport: kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció; vendéglátás-idegenforgalom
116
OKJ szám
szakképesítés megnevezése
évfolyamok
a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 52 7822 02 Vendéglátó technikus - 52 7872 02 Idegenforgalmi technikus b) modulszerű képzésben: - 52 342 01 0000 00 00 - 52 341 05 1000 00 00 - 33 215 01 0000 00 00 - 54 812 02 0000 00 00 - 52 811 02 0000 00 00 - 54 812 01 1000 00 00
2 2
Marketing- és reklámügyintéző Kereskedő Virágkötő, berendező, virágkereskedő Protokoll és utazásügyintéző Vendéglős Idegenvezető
1 2 1 2 2
Nappali rendszerű szakképzés érettségit igénylő OKJ szakmákban 13-15. évfolyam Szakterület: agrár Szakmacsoport: élelmiszeripar, mezőgazdaság OKJ szám
szakképesítés megnevezése
évfolyamok
a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 52 6222 10 Sütő- és cukrász technikus - 51 7862 05 Virágkötő-berendező
2,5 2
b) modulszerű képzésben: - 54 621 04 0010 5401 - 54 541 01 0010 5409 - 54 625 01 0000 0000
2 2 2
Kertész- és növényvédelmi technikus Sütő- és cukrászipari technikus Vadgazdálkodási technikus
A közoktatási törvénynek megfelelően, azon tanulók számára, akik szakmai előképzettséggel rendelkeznek, maximum fél év számítható be. Azon szakmák tantárgyi rendszerében, amelyeknél a beszámíthatóság miatt a képzési idő lerövidül, a beszámított tantárgyak felsorolásra kerülnek.
2. Szakiskola A 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás mellett a szakmai kerettantervek alapján a tanulók szakterületüknek megfelelő alapozó ismereteket és alapozó gyakorlatot tanulnak. A 2006/2007-es tanévtől kezdődően az SZFP-ben előírtak alapján kezdi meg a 9. szakiskolai évfolyam a tanulmányait felmenő rendszerben. A 9. évfolyamon heti 6, 10. évben heti 10 szakmai alapozó órában.
117
A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyi tanterveit és óraszámait a 5. számú melléklet tartalmazza. A 10. évfolyam sikeres elvégzése után a tanulók az alábbi szakmák közül választhatnak, és szakképző évfolyamon folytathatják tovább tanulmányaikat. OKJ szám
szakképesítés megnevezése
évfolyamok
Agrár szakterület, Mezőgazdaság szakmacsoport: a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 33 6203 02 Vadász, vadtenyésztő - 33 6207 01 Dísznövénykertész
2,5 2,5
b) modulszerű képzésben: - 33 622 01 1000 0000 - 31 622 01 0000 0000
Dísznövénykertész Kertész
3 2
A kertész képesítésen belüli leágazások : - 31 622 01 0010 3103 - 31 622 01 0010 3102 - 31 622 01 0010 3104
Szőlőtermesztő Gyümölcstermesztő Zöldségtermesztő
2 2 2
Agrár szakterület, Élelmiszeripar szakmacsoport: a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 31 5212 10 Pék - 33 5212 01 Borász - 33 5212 02 Pék-cukrász
2 2 3
b) modulszerű képzésben: - 33 541 07 0000 0000 - 33 621 01 0000 0000 - 33 541 05 1000 0000
2 2 3
OKJ szám
Pék Borász Pék-cukrász
szakképesítés megnevezése
évfolyamok
Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport: 31 341 01 0000 0000 Bolti eladó szakképesítés
118
Elágazásai: 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyi áru eladó 31 341 01 0010 31 03 Műszaki cikk eladó 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó OKJ szám
szakképesítés megnevezése
évfolyamok
Gazdasági-szolgáltatási szakterület, Vendéglátás, idegenforgalom szakmacsoport: a) felmenő rendszerben (kifutó képzések) : - 33 7822 01 - 33 7822 02 - 33 7826 01 - 33 7826 02
Pincér Vendéglátóipari eladó Cukrász Szakács
3 2 3 3
Pincér Cukrász Szakács
3 3 3
b) modulszerű képzésben: - 33 811 02 0000 00 00 - 33 811 01 0000 00 00 - 33 811 03 0000 00 00
Azon tanulók számára, akik nem teljesítették a 10. évfolyam követelményeit, de betöltötték a 16. életévüket /teljesítették a tankötelezettséget/, az alábbi szakmák tanulását tesszük lehetővé: OKJ szám
szakképesítés megnevezése
évfolyamok
Agrár szakterület, Élelmiszeripar szakmacsoport:
31 5212 10
Pék
2
A szakképző évfolyamok szervezése az egyes szakmák központi programja alapján az abban meghatározott általános irányelvek figyelembe vételével történik (tantárgyi rendszerét és óraszámait a 6. és a 7. sz. melléklet tartalmazza).
119
3. A szakmai előtanulmányok beszámíthatósága Második vagy további szakképesítések megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatók írásban kérhetik előzetes tanulmányaik beszámítását. A
szakmai
képzés
szervezésének
általános
feltételei
között
szereplő
beszámíthatóságot figyelembe véve az iskola igazgatója dönt a kérelmekkel kapcsolatosan. 4. A szakmai gyakorlati képzés helyei és formái Az évközi és év végi szakmai gyakorlat formája és mértéke az oktatott szakmák esetében eltérő, melyet részletesen a 7. számú mellékletben található központi programok óratervei tartalmaznak. Az iskola, valamennyi tanulószerződéssel nem rendelkező tanulójának biztosítja a szakmai gyakorlat megszervezését, a külső gyakorlati munkahelyeken és az iskola
által
fenntartott
tangazdaságban.
A
tanüzemekben,
tanulószerződéses
tanboltokban, fiatalok
a
tanirodákban
szerződtetőnél
és
töltik
gyakorlatukat. Az iskolai és üzemi gyakorlatokat, - a fel nem dolgozható területeken a szakoktatók irányításával szervezett - szakmai tanulmányutak, üzemlátogatások egészítik ki. 5. Felnőttképzés A 2001.évi CI. felnőttképzési törvény alapján iskolánkban az alábbi formákban történik az oktatás szervezése. Iskolarendszerű, érettségire felkészítő képzés - felnőttoktatás
A felnőttoktatási kerettanterv tantárgyi rendszerének alapján, nappali munkarend szerint történik.
A képzési idő 4 év, melyet a szakmai végzettséggel rendelkezők számára a 910. évfolyam beszámításával 2 vagy 3 év.
A 12. évfolyam sikeres befejezése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek.
120
Túljelentkezés esetén a felvételnél előnyt élveznek a jobb tanulmányi eredménnyel rendelkezők és a saját tanulóink. (Az érettségi vizsgatárgyak átlaga 3,0 alatt 10. évf., 3,00 felett 11. évfolyamon folytathatja tanulmányait.)
Iskolarendszeren kívüli, szakmai képzés - felnőttképzés
Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ nyilvántartásba vétele alapján az intézmény a 7. sz. mellékletben felsorolt szakmákban végezhet felnőttképzést.
Az intézmény felnőttképzést alanyi jogon azokban a szakmákban, illetve a moduláris oktatás alapján részképesítésekben is folytathat, amelyeket nappali képzésben is oktat.
121
1. számú melléklet
Az iskola vezetési struktúrája
Igazgató
Tanügyigazgatási igh.
IMIP csoport MÉCS
Nevelési igh.
Könyvtár
Igazgatói titkárság
Munkaügy
KT
SZB
Agrár tagozatvezető
Kereskedelmi tagozatvezető
Szabadidőszervező
Tagozatvezető helyettes
Tankönyv felelősök
Órarendkészítők
Fejlesztő pedagógus
Diákönkormányzatot segítő tanár
Tangazdaság vezető
Iskolatitkárságok
Felnőttoktatási feladatok
Beiskolázás, pályaválasztás
DÖK
Tanpince vezető
Pszichológus
Ifjúságvédelmi felelős
Szakmacsoport vezetők
Humán
Informatika
Angol
Reál
Vendéglátó tagozatvezető
Tagozatvezető helyettes
Kollégium-vezető
Tagozatvezető helyettes
Gazdasági összekötő
Műszaki vezető
Kollégiumi nevelők
Technikai személyzet
Ápolónő és iskolaorvosi szolgálat
Karbantartók
Takarítók
Osztályfőnökök
Forrás: Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 2007/2008. évi Munkaterve. Átdolgozva a 2009. január 1-i változásoknak megfelelően. Német
Testnevelés
Gazdasági csoport
123
2. számú melléklet
Taneszköz lista
124
Tanulói eszközök: tankönyvek, munkafüzetek, írószerek, füzetek, az idegen nyelv tanulásához kis kéziszótárak, rajzeszközök (rajz- és vizuális kultúra és matematika) Ezen eszközök beszerzése a szülő feladata.(Ha szükséges, a szociális ellátórendszer segítségét biztosítjuk, pl. ingyenes tankönyvellátás rendje, könyvtári kölcsönzés.) Tanári eszközök: A tanított tantárgyak tankönyvei, kézikönyvek, szakirodalom (folyóirat és szakkönyvek, lexikonok, korszerű hangzó és video anyagok, CD-rom-ok). Felszerelések meghatározása A fenntartó önkormányzatunk számára már összeállítottuk a minimális taneszközjegyzék szerinti igényünket. Ebben a jegyzékben szerepelnek mindazon felszerelési tárgyak, eszközök, amelyek elavultak, korszerűsítésük, cseréjük indokolt. Ezen jegyzék alapján a fenntartó külön erre a célra biztosított pénzéből 2008. végéig biztosítja a szükséges eszközök beszerzését. A korszerű nevelés-oktatáshoz szükséges eszközök beszerzésének ütemezése.
A helyi tanterveinkben tantárgyanként rögzítettük azoknak az eszközöknek a jegyzékét, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tantárgy tanításához.
ezeknek az eszközöknek a beszerzését háromféle forrásból tervezzük:
a kötelező taneszközjegyzék alapján (az abban szereplő eszközök) biztosított anyagi forrásból,
az iskola mindenkori éves költségvetésében meghatározott eszközbeszerzésre biztosított keretből
pályázatokon nyert pénzösszegekből.
Az elhasználódott eszközöket folyamatosan, az anyagi helyzet függvényében cseréljük, korszerűsítjük. Az eszközök beszerzésénél, pótlásánál a fontossági sorrendet betartva végezzük az ütemezést.
125
3. számú melléklet
A középszintű érettségi szóbeli témakörei (nyomtatott formában részletezve)
126
4. számú melléklet
Tantárgyi rendszer és óraszámok (szakközépiskola, szakiskola 9-10. évfolyam) (nyomtatott formában részletezve)
127
5. számú melléklet
Az egyes szakmák tantárgyi rendszere és óratervei a Központi Program alapján
128
633 621 01 0000 00 00 BORÁSZ ÓRATERV Azonosító
410/1.0/0509-06 410/3.0/0509-06 410/2.0/0509-06 410/1.0/0510-06 410/2.0/0510-06 410/1.0/0511-06 410/4.0/0580-06 410/3.0/0511-06 410/2.0/0511-06 410/1.0/0578-06 410/2.0/0578-06 410/3.0/0578-06
Tananyagegység Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Informatika Ált. élelmiszeripari munka-, tűz-, baleset- és körny. véd. fel. Munkaterület átvétele, anyagismeret Minőségbiztosítás, higiénia Gyártás előkészítés, befejezés Alapmérések Borturizmus Gazdálkodás, kereskedelem, dokumentálás Szőlőtermesztés, gondozás és betakarítás
1. évfolyam Óraszám Heti 36 1 72 2 36 1 36 1 24
2. évfolyam Óraszám Heti 32 1 64 2 32 1
Együttes óraszám 68 136 68 36 24
12
1
12
36 36
1 1
36 36
18 30 144
410/1.0/0562-06 410/2.0/0562-06 410/3.0/0562-06
Hőcserélés, szeparálás, besűrítés, érlelés
410/4.0/0562-06
Anyagok kiszerelése
36
1,5
4
144
64
1
0 18 30
2
64
36
129
410/1.0/0579-06 410/2.0/0579-06 410/3.0/0579-06
Szőlőfeldolgozás általános technológiája; fehérborszőlő, kékszőlő feldolgozás
410/4.0/0579-06 410/5.0/0579-06 410/1.0/0580-06 410/2.0/0580-06
Borhibák, borbetegségek; borok érzékszervi bírálata
16
Egyszerű pincemunkák, pinceműveletek
80
3
80
Borászati gépek
64 400
2 12,5
64 976
3 3 12
108 312 96 600
18 30,5
140 1256 2232
Elmélet összesen 410/1.0/0511-06 410/1.0/0578-06 410/3.0/0511-06 410/2.0/0580-06
Alapmérések, laborvizsgálatok Szőlőtermesztő gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat Pincemunkák, gyártási folyamat Nyári gyakorlat
Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM
108
3
576
16
108 216
3 6
216
6
140 680 1256
15 31
108
96 96 384
576 976
16
Eger, 2009. 03.27.
szaktanár
agrártagozat-vezető
igazgató
130
33 622 011 0000000 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ ÓRATERV Azonosító
Tananyagegység
Osztályfőnöki Testnevelés Informatika 391/1.0/222006 391/2.0/222006 391/4.0/222006 391/1.0/222606 391/1.0/222506 391/1.0/222106 391/3.0/222406 391/1.0/221906 391/1.0/222306 391/1.0/222406 391/1.0/222506
1. évfolyam Óraszá m Heti 36 1 72 2
Növénytan
36
1
Termesztési ismeretek
72
2
Műszaki alapismeretek
72
2
Mikroszaporítás
2. évfolyam 3.évfolyam Óraszá Het m i Óraszám Heti 36 1 32 1 72 2 64 2 36 1 32 1
72 72 72
2
2
Vállalkozói és kereskedelmi ism.
36
1
Fásszárú dísznövények Növényházi dísznövények
64 36
72
180
2
1
Műszaki ismeretek
Szabadföldi dísznövények
72 64
36
óraszám 104 208 68 36
Virágkötészet Munkavállalói ismeretek
Együttes
72 64
2
5
100 180
180
5
180 192
6
192
131
Elmélet összesen 391/2.0/222306 391/2.0/222406 391/2.0/222506 391/2.0/222606 391/5.0/222006 391/4.0/222406 391/3.0/222006 391/2.0/221906 391/2.0/222506 391/2.0/222406
Szabadföldi dísznövényterm.
14
324
9
Fásszárú dísznövénytermesztés
504
14
324
108 108
3
3
3
Virágkötészet gyakorlat
Nyári gyakorlat
140
ÓRASZÁM
108 108
108
108
3
108 192
6
96
3
140
192 204 280
788
18
788
18
576
18
2152
1292
32
1292
32
1024
32
3608
Eger, 2009. 03.27. szaktanár
288 108
3
Váll.-i és keresk.-i ism. gyak
Parkgondozás gyakorlat
9
108 108
108
1456
324
3
Műszaki i.gyak.dísznövényterm. Termesztési ismeretek gyak.
14
9 288
Mikroszaporítás gyakorlat Műszaki alapismeretek gyak.
448
324
Növényházi dísznövényterm.
Gyak. összesen ÖSSZES
504
agrártagozat-vezető
igazgató
132
335410400000000 PÉK ÓRATERV Azonosító
416/1.0/0509-06
Tananyagegység Osztályfőnöki Testnevelés Ált. élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és körny.véd. feladatok
1. évfolyam Óraszám Heti 36 1 72 2
2. évfolyam Óraszám Heti 32 1 64 2
24
Együttes óraszám 68 136 24
416/2.0/0509-06
Higiénia
12
416/3.0/0509-06 416/4.0/0532-06
Munkaterület átvétele, anyagismeret, gyártás előkészítés
26
416/1.0/0535-06 416/2.0/0535-06 416/3.0/0535-06 416/4.0/0535-06
A sütőipar nyersanyagai Tésztakészítési eljárások Kenyértészta készítése Péksütemények készítése
46 36 12 24
2 1 1
46 36 12 24
416/1.0/0532-06 416/2.0/0532-06 416/3.0/0532-06 416/4.0/0532-06
Tésztafeldolgozás műveletei
72
2
72
416/1.0/0533-06 416/2.0/0533-06 416/2.0/0509-06 416/2.0/0509-06 416/3.0/0511-06 416/2.0/0511-06
Kelesztés feltételei Kelesztés műveletei Mikrobiológia Minőségbiztosítás Gazdálkodás, kereskedelem Dokumentálás
36
1
36 46 36 32 24 8
36
1
12 26
46
1,5
32 24 8
1
1
1
133
416/2.0/0510-06 416/1.0/0534-06 416/2.0/0534-06
Gyártás befejezés
16
Sütés feltételei, folyamatai
96
3,5
96
416/1.0/0534-06 416/2.0/0534-06
Szakmai gépek (kelesztés, sütés)
64
2
64
382
12
814
128
4
128
Elmélet összesen 416/1.0/0511-06
Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM Eger, 2009. 03.27. szaktanár
432 Alapmérések, minőségbizt., anyagism. gyak. Pék technológiai gyakorlat Nyári gyakorlat
12
16
648 140 788
18
480
15
1128
18
608
19
1396
1220
30
990
31
2210
agrártagozat-vezető
igazgató
134
335410510000000 PÉK-CUKRÁSZ ÓRATERV Azonosító
417/1.0/0509-06 417/2.0/0509-06 417/3.0/0509-06 417/1.0/0535-06 417/2.0/0535-06 417/3.0/0535-06 417/4.0/0535-06 417/1.0/0532-06 417/2.0/0532-06 417/3.0/0532-06 417/4.0/0532-06 417/1.0/0533-06 417/2.0/0533-06 417/2.0/0509-06 417/1.0/0534-06 417/2.0/0534-06
Tananyagegység
1. évfolyam Óraszám Heti 36 1 72 2 36 1
Osztályfőnöki Testnevelés Ált. élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és körny.véd. fela. Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszeriparban Munkaterület átvétele, anyagism. 36 A sütőipar nyersanyagai 36 Tésztakészítési eljárások, 72 kenyértészta és péksütemények készítése Tésztafeldolgozás műveletei (kenyér, pék- és finomsütemény tészta feldolgozás)
417/2.0/0510-06
Gyártás befejezés
417/1.0/0536-06 417/2.0/0536-06
Üzemtani ismeretek I. - II.
36
Heti 1 2
36
1
3. évfolyam Óraszám Heti 32 1 64 2
Együttes óraszám 104 208 36 36
1 1 2
Kelesztés feltételei, műveletei Mikrobiológia Sütés feltételei, folyamatai
2. évfolyam Óraszám 36 72
36 36 72
72
2
72
36
1
36
1
36 80
80 16 36
1
3
16 36
135
417/3.0/0511-06 417/2.0/0511-06
Gazdálkodás, kereskedelem, dokumentálás
417/2.0/0533-06 417/2.0/0534-06 417/1.0/0510-06 417/6.0/0536-06 417/5.0/0536-06
Szakmai gépek (kelesztés, sütés) Gyártás előkészítés, gyümölcs tartósítás, töltelék készítés
54
417/7.0/0536-06 417/8.0/0536-06 417/9.0/0536-06
Élesztős tészták, cukrászati félkész termékek gyártása
90
417/3.0/0536-06 417/4.0/0536-06
Cukorkészítmények, bevonóanyagok előállítása
36
1
36
417/10.0/0536-06 417/13.0/0536-06 417/11.0/0536-06 417/12.0/0536-06
Torták, szeletek, tekercsek, teasütemények gyártása
72
2
72
417/14.0/0536-06 Elmélet összesen 416/1.0/0511-06
Hidegcukrászati készítmények eá.
szaktanár
2
agrártagozat-vezető
32
64
2
136
4
90
64
2
64
32 384
1 12
32 1320 108 840 924 280 2152 3472
468
13
468 108
13 3
216 432 140 788 1256
6 12
432 108 140 788 1256
12 3
192 384
6 12
18 31
576 960
18 30
Alapmérések, minőségbizt. gyak.
ÓRASZÁM
1
54
Csemegék, krémesek, desszertek minyonok előállítása
Cukrász technológiai gyakorlat Pék technológiai gyakorlat Nyári gyakorlat Gyak. összesen ÖSSZES Eger, 2009. 03.27.
72
32
18 31
igazgató
136
545410100105409 SÜTŐ- ÉS CUKRÁSZIPARI TECHNIKUS ÓRATERV Azonosító
412/1.0/0509-06 412/2.0/0509-06 412/1.0/0510-06 412/3.0/0509-06
Tananyagegység Osztályfőnöki Ált. élelmiszeripari munka-, baleset-, tűz és körny.véd. fela. Minőségbiztosítás, higiénia az élelmiszeriparban Munkaterület átvétele, anyagismeret, gyártás előkészítés
1. évfolyam Óraszám Heti 36 1 36 1 36
2. évfolyam Óraszám Heti 32 1
1
Együttes óraszám 68 36 36
72
72
412/1.0/1129-06 412/3.0/1129-06 412/1.0/1130-06 412/2.0/1130-06 412/3.0/1130-06 412/4.0/1130-06 412/5.0/1130-06 412/6.0/1130-06
Munkaterület technológiája Informatika az élelmiszeriparban Szétválasztás, homogenizálás, anyagátadás műveletei Kalorikus műveletek
36 36 72
3 1 2
36 36 72
412/1.0/1139-06 412/2.0/1139-06 412/3.0/1139-06 412/4.0/1139-06 412/5.0/1139-06
Tésztakészítés Sütés, termékkezelés Péksütemények Cukrászipari gyártástechnológia Egyéb cukrásztermékek
108
3
412/2.0/0510-6
Gyártás befejezés, dokumentálás
108
3
32 96 64 32
1 3 2 1
108 32 96 172 32
32
1
32
137
412/1.0/1139-06 Szakmai gépek (tésztakészítés, 412/2.0/1139-06 sütés)
36
1
32
1
68
412/4.0/1129-06 Szakmai számítások
32
1
32
412/3.0/0511-06 Gazdálkodás, kereskedelem, törvények 412/2.0/1129-06
64
2
64
416
13
992
Elmélet összesen
576
16
412/1.0/0511-06 Alapmérések, minőségbizt., anyagism. gyak. Cukrász technológiai gyakorlat Pék technológiai gyakorlat Nyári gyakorlat Gyakorlat összesen
108
3
216 216 140 680
6 6
384 192
12 6
15
576
18
600 408 140 1256
ÖSSZES ÓRASZÁM
1256
31
992
31
2248
108
Eger, 2009. 03.27. szaktanár
agrártagozat-vezető
igazgató
138
316220100103103 SZŐLŐTERMESZTŐ ÓRATERV Azonosító
Tananyagegység
Osztályfőnöki Testnevelés Informatika Növénytan Termesztési ismeretek Műszaki alapismeretek Munkavállalói ismeretek Szőlőtermesztés I. Szőlőtermesztés II.
1. évfolyam Óraszám 36 72
399/3.0/2219-06 399/1.0/2220-06 36 399/2.0/2220-06 72 399/4.0/2220-06 72 399/1.0/2221-06 36 399/1.0/2229-06 180 399/3.0/2229-06 399/5.0/2229-06 Műszaki ismeretek 399/1.0/2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek
Heti 1 2
Heti 1 2 1
160 64 96
5 2 3
óraszám 68 136 32 36 72 72 36 180 160 64 96
448
14
952
1 2 2 1 5
Elmélet összesen
504
14
399/2.0/2229-06 Szőlőtermesztés gyakorlat I.
324
9
399/4.0/2229-06 Szőlőtermesztés gyakorlat II. 399/5.0/2220-06 Műszaki alapism. gyakorlat
Együttes
2. évfolyam Óraszám 32 64 32
324 288
4
288 144
399/3.0/2220-06 Termesztési ism. gyakorlat 72 2 399/5.0/2220-06 Műszaki ism. gyakorlat 399/2.0/2219-06 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek gyakorlat
72 96 96
144
96 96
9
3 3
139
Gyakorlat összesen
540
Nyári gyakorlat ÖSSZES ÓRASZÁM
140 1184
15
29
480
928
15
1020
29
140 2112
Eger, 2009. 03.27.
szaktanár
agrártagozat-vezető
igazgató
140
54 625 01 0000 VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS ÓRATERV
Azonosító
Tananyagegység
409/1.0/1626-06 409/2.0/1626-06 409/3.0/1626-06 409/4.0/1626-06 409/5.0/1626-06 409/9.0/1626-06 409/6.0/1626-06 409/8.0/1626-06 409/7.0/1626-06
Osztályfőnöki Testnevelés Szakmai idegen nyelv Informatika Vadgazdaságtan Vadegészségtan, vadtakarmányozás Állományhasznosítás Trófeakikészítés és bírálat Mesterséges vadtenyésztés Vadbefogás, vadtelepítés Környezet és természetvédelem Vadkármegelőzés, vadkárbecslés
409/1.0/1627-06 409/1.0/1628-06 409/4.0/1628-06 409/2.0/1629-06 409/5.0/1628-06 409/2.0/1628-06 409/3.0/1630-06 409/4.0/1630-06
Mező- és erdőgazdálkodás Vadászati állattan Baleset-, munka-, tűzvédelem Géptan és műszaki ismeretek Ökológia Kynológia Vadászati jog és etika
1. évfolyam Óraszám Heti 36 1 72 2 36 1 36 1 36 1 36 1 18 36 18 18
36 36 36 36 54 36
2. évfolyam Óraszám Heti 32 1 64 2 32 1 32 1 32 1
0,5 16
0,5
16
0,5
32 64
1 2
32
1
32
1
1 0,5 0,5
1 1 1 1 1,5 1
Együttes óraszám 68 136 68 68 68 36 18 16 36 18 18 16 68 100 36 68 54 36 32
141
409/1.0/1630-06 409/2.0/1630-06 409/1.0/1629-06 Elmélet összesen
Üzemgazdaságtan és vezetéstan, munkaszervezéstan
409/6.0/1628-06 409/2.0/1629-06
Üzemi vadász gyakorlat Géptan és motorfűrész gyakorlat Mg-i és erdőgazd.-i gyakorlat Nyári gyakorlat
Fegyver- és lőszertan
Gyak. összesen ÖSSZES ÓRASZÁM
32
1
32
416
13
72 1064
72 648
2 18
216 108
6 3
480
15
696 108
108 140 572 1220
3
96
3
12 30
576 992
18 31
204 140 1148 2212
Eger, 2009. 03.27. szaktanár
agrártagozat-vezető
igazgató
142
33 215 01 0000 00 00 VIRÁGKÖTŐ-, BERENDEZŐ, VIRÁGKERESKEDŐ ÓRATERV Azonosító
334/1.0/0004-06 334/2.0/0004-06 334/1.0/0003-06 334/2.0/0003-06 334/1.0/0001-06 334/4.0/0003-06 334/2.0/0001-06 334/1.0/0002-06 334/2.0/0005-06 334/4.0/0408-06 334/2.0/0408-06 334/3.0/0408-06 334/1.0/0408-06 334/1.0/0406-06 334/1.0/0407-06
Tananyagegység Osztályfőnöki Testnevelés Szakami idegen nyelv Informatika Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek Áruforgalom tervezése Áruforgalomi tev. eredményessége Vállalkozási ismeretek Vezetési ismeretek
1. évfolyam Óraszám Heti 36 1 72 2 36 1 36 1 12 60 2
17 15
Vállalkozások gazdálkodása
Marketing ismeretek Jogszabályok alkalmazása Műszaki és építészeti ismeretek Tervkészítés Művészeti ismeretek Térberendezés Dísznövényismeret
2. évfolyam Óraszám Heti 32 1 64 2 32 1 32 1
72
16 16 32 32
1 1 1
32
1
16 16 32 32 72 32
1 1,5 2,5 1 1
32 48 80 140 140
17
1084
2
108 108
3 3
32 48 80 32 32
Elmélet összesen
540
15
544
334/1.0/0406-06 Dísznövényismeret gyakorlat
126
3,5
Virágkötészet
1
Együttes óraszám 68 136 68 68 12 60 17 15
126
143
334/1.0/0407-06 334/4.0/0408-06 334/1.0/0408-06 334/5.0/0408-06
Virágkötészet gyakorlat Műsz. és építészeti ism. gyak. Térberendezés gyakorlat Rajz
334/1.0/0002-06 334/1.0/0005-06 334/3.0/0003-06 334/2.0/0005-06 334/1.0/0001-06 334/3.0/0005-06
Marketing ismeretek gyakorlat 49 Üzleti levelezés 28 Forgalom és eredményelemzés 49 Jogszabályok alkalmazása gyak. Vállalkozási ismeretek gyakorlat Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek
252
7 64 160 112
Gyakorlat összesen
504
Nyári gyakorlat ÖSSZES ÓRASZÁM
140 1184
7 3,5
49 28 49
3,5
14
29
21 49 42
3,5
49 42
448
14
952
31
140 2176
992
Eger, 2009. 03.27. szaktanár
agrártagozat-vezető
252 64 160 112
igazgató
144
Élelmiszer és vegyiáru-eladó 11. évfolyam Tantárgy:
Tananyagegység azonosító:
Megnevezés:
309/1.0/0004-06
Általános áruimeret Élelmiszer és vegyiáruk ismerete I. Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi gyakorlat I. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. Áruforgalmi gyakorlat I. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Élelmiszerek és
Áruismeret 309/4.0/0007-06 Áruforgalmi ismeretek
309/2.0/0004-06 309/4.0/0004-06
Tankabinet
309/1.0/0007-06
309/6.0/0007-06
309/4.0/0004-06 Bolti gyakorlat
309/1.0/0007-06
309/6.0/0007-06
Elmélet
Óraszám: Elméletigényes Gyakorlat gyakorlat
Összesen:
Heti Óraszám:
4
48
0
0
48
96
0
0
96
144
0
0
144
0
0
36
36
0
0
18
18
4
3,5
0
0
72
72
0
0
72
72
0
0
46
46
0
0
72
72
14
145
vegyiáruk eladási gyakorlata I. Szakmai idegen nyelv
szabadsáv 309/6.0/0004-06
Kommunikáci ó idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása I.
Jogszabályo 309/2.0/0005-06 k alkalmazása Testnevelés Osztályfönö ki Összesen: Összefüggő nyári szakmai gyakorlat : 140 óra
0 144
0 0
314 0
314 144
4
36
36
0
72
2
36 36
1 1
1206
33,5
540
36
630
146
Ruházati eladó 11. évfolyam Tantárgy:
Áruismeret Áruforgalmi ismeretek
Tankabinet
Tananyagegység azonosító:
Megnevezés:
309/1.0/0004-06 309/4.0/0008-06
Általános áruimeret
Elméletigén yes gyakorlat
Gyakorlat
Összesen:
Heti Óraszám:
48 96 144
0 0 0
0 0 0
48 96 144
4
Ruházati termékek áruismerete Áruforgalmi ismeretek I
309/4.0/0004-06
Áruforgalmi gyakorlat I.
0
0
36
36
309/1.0/0008-06
Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati termékek gyakorlata I. Áruforgalmi gyakorlat I. Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. Ruházati termékek gyakorlata I.
0
0
18
18
309/2.0/0004-06
309/6.0/0008-06 309/4.0/0004-06 309/1.0/0008-06
Bolti gyakorlat Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása Testnevelés Osztályfönöki Összesen:
Óraszám: Elmélet
309/6.0/0008-06 szabadsáv 309/6.0/0004-06 309/2.0/0005-06
4
3,5 0 0 0
0 0 0
72 72 46
72 72 46 14
Kommunikáció idegen nyelven
0 0 144
0 0 0
72 314 0
72 314 144
4
Jogszabályok alkalmazása I.
36
36
0
72
2
630
36 36 1206
1 1 33,5
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat : 140 óra
540
36
147
Műszaki cikk eladó 11. évfolyam Tantárgy:
Áruismeret Áruforgalmi ismeretek
Tankabinet
Tananyagegység azonosító:
Megnevezés:
309/1.0/0004-06 309/4.0/0123-06
Általános áruimeret
Elméletigényes gyakorlat
Gyakorla t
Összesen:
Heti Óraszám:
48 96 144
0 0 0
0 0 0
48 96 144
4
Műszaki cikkek áruismerete Áruforgalmi ismeretek I
309/4.0/0004-06
Áruforgalmi gyakorlat I.
0
0
36
36
309/5.0/0123-06
Műszaki cikkek eladási gyakorlata
0
0
90
90
309/4.0/0004-06
Áruforgalmi gyakorlat I. Műszaki cikkek eladási gyakorlata
0 0
0 0
72 120
72 118
Kommunikáció idegen nyelven
0 144
0 0
314 0
314 144
4
Jogszabályok alkalmazása I.
36
36
0
72
2
630
36 36 1206
1 1 33,5
309/2.0/0004-06
309/5.0/0123-06
Bolti gyakorlat Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása Testnevelés Osztályfönöki Összesen:
Óraszám: Elmélet
szabadsáv 309/6.0/0004-06 309/2.0/0005-06
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat : 140 óra
4
3,5
14
540
36
148
Élelmiszer és vegyiáru-eladó 12. évfolyam Tantárgy:
Tananyagegység azonosító:
Megnevezés:
309/4.0/0007-06
309/3.0/0004-06
Áruismeret Áruforgalmi ismeretek
309/5.0/0004-06 Tankabinet
309/2.0/0007-06
309/7.0/0007-06
309/5.0/0004-06 Bolti gyakorlat
309/2.0/0007-06
309/7.0/0007-06
Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer
szabadsáv 309/3.0/0004-06 309/3.0/0005-06 309/1.0/0005-06 309/4.0/0005-06
Óraszám: Elméletigényes gyakorlat
Gyakorlat
Összesen:
Élelmiszer és vegyiáruk ismerete II.
128
0
0
128
4
Áruforgalmi ismeretek II. Áruforgalmi gyakorlat II. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. Áruforgalmi gyakorlat II. Élelmiszer és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II.
64
64
0
128
4
0
0
32
32
0
0
16
16
Élelmiszer értékesítés idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása II. Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer
3,5
0
0
64
64
0
0
32
32
0
0
56
56
0
0
38
38
0 64
0 0
322 64
322 128
4
0
32
0
32
1
0 0
32 48
0 0
32 48
1 1,5
36 36
1 1
1120
35
Testnevelés Osztályfönöki
Összesen:
Heti Óraszám:
Elmélet
320
176
624
14
149
Ruházati eladó 12. évfolyam Tantárgy:
Áruismeret Áruforgalmi ismeretek
Tananyagegység azonosító:
Megnevezés:
309/5.0/0008-06
Elméletigénye s gyakorlat
Gyakorlat
Összesen:
Heti Óraszám:
Ruházati termékek ismerete II.
128
0
0
128
4
309/3.0/0004-06
Áruforgalmi ismeretek II.
64
64
0
128
4
309/5.0/0004-06
Áruforgalmi gyakorlat II.
0
0
32
32
309/2.0/0008-06
Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek eladási gyakorlata II. Áruforgalmi gyakorlat II. Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II. Ruházati termékek eladási gyakorlata II.
0
0
16
16
Tankabinet
309/7.0/0008-06 309/5.0/0004-06 Bolti gyakorlat
309/2.0/0008-06 309/7.0/0008-06
Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer Testnevelés
Óraszám: Elmélet
szabadsáv 309/3.0/0008-06 309/3.0/0005-06 309/1.0/0005-06 309/4.0/0005-06
Ruházati termékek értékesítés idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása II. Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer
3,5 0 0 0
0 0 0
64 32 56
14 0 0 64
0 0 0
38 322 64
38 322 128
4
0
32
0
32
1
0 0
32 48
0 0
32 48
1 1,5
624
36 36 1120
1 1 35
Osztályfönöki Összesen:
64 32 56
320
176
150
Műszaki cikk eladó 12. évfolyam Tantárgy:
Áruismeret Áruforgalmi ismeretek
Tananyagegység azonosító:
Megnevezés:
309/4.0/0123-06
Elméletigényes gyakorlat
Gyakorlat
Összesen:
Heti Óraszám:
Műszaki cikkek áruismerete II.
128
0
0
128
4
309/3.0/0004-06
Áruforgalmi ismeretek II.
64
64
0
128
4
309/5.0/0004-06
Áruforgalmi gyakorlat II.
0
0
32
32
309/6.0/0123-06
Műszaki cikkek eladási gyaokrlata
0
0
80
80
309/5.0/0004-06
Áruforgalmi gyakorlat II. Műszaki cikkek eladási gyaokrlata
0 0
0 0
32 94
32 94
0 64
0 0
322 64
322 128
4
0
32
0
32
1
0 0
32 48
0 0
32 48
1 1,5
624
36 36 1120
1 1 35
3,5
Tankabinet
Bolti gyakorlat
Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer Testnevelés
Óraszám: Elmélet
309/6.0/0123-06 szabadsáv 309/2.0/0123-06 309/3.0/0005-06 309/1.0/0005-06 309/4.0/0005-06
Műszaki cikkek értékesítése idegen nyelven Jogszabályok alkalmazása II. Üzleti levelezés Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszer
14
Osztályfönöki Összesen:
320
176
151
52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző Modul száma 319/1.0/006106
Modul megnevezése Üzleti adminisztráció
Tananyagegység megnevezése
Elmélet
Elm.ig.gy.
14
18
18
50
18
32
0
50
54
0
0
54
92
0
36
128
Gyakorlat Összesen:
A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei Az ügyintézői feladatok, ügyviteli rend Általánosan használt ügyiratok Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok Pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézés A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézői feladatok
319/2.0/006106
Alkalmazott számítástechnika
Számítástechnikai alapismeretk, fájlkezelés Szövegszerkesztés, alapismeretek Táblázat és adatbázis kezelési alapismeretek Hálózati kommunikáció
319/3.0/006106
Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció
Magatartás, viselkedés, illem, modor A kommunikáció szerepe, csatornái, a tömegkommunikáció eszközei Hétköznapi kommunikáció, köznapi viselkedési formák Üzleti kommunikáció. A kereskedelmi tárgyalás Konfliktuskezelés PR, kommunikáció, protokoll
319/4.0/006106
Szakmai kommunikáció idegen nyelven
Bemutatkozás, foglalkozás, család Szabadidős tevékenységek Közlekedés, utazás, turizmus Országismereti alapvető tudnivalók Étkezés, élelmiszerek, vendéglátási formák Egészség, orvosi ellátás Munkahelyi környezet, munkavállalás, önéletrajz Leggyakoribb hivatali feladatok
152
319/1.0/006206
Marketing- és PR alapismeretek
A marketing tartalma, szerepe a vállalati irányításban Piac típusok, piackutatás és a ,arketing stratégia kialakítása A marketingkutatás típusai és megvalósításuk a gyakorlatban Fogyasztói és szervezeti magatartás jellemzői A szervezeti piacok és a vevő magatartásának elemzése, marketing feladatok Marketing-mix elemei és kialakításuk Reklám és PR tevékenységek Marketing-mix kialakítása a gyakorlatban és illeszkedési a marketingstratégiához
320/2.0/006306
Sajtókapcsolatok
224
Rendezvényszervezés
16
272
18
40
Alapismeretek a sajtókapcsolatok területén Sajtótájékoztató szervezése
320/2.0/006306
32
22
0
A rendezvények jellege, az előkészítés elméleti alapjai A rendezvények előkészítésének gyakorlati teendői A rendezvény szervezési folyamata és lebonyolítása A rendezvény utáni tevékenységek
320/3.0/006306
Vállalati promóció eszközei
52
0
32
84
54
14
0
68
Vállalati arculat kialakítása Reklámkampány-szervezés feladatai A vállalati arculatkialakítés és a reklámykampány-szervezés gyakorlati feladatai Szponzorációval kapcsolatos tevékenységek Tantárgy megnevezése: Marketing kommunikáció
320/1.0/006606
320/2.0/006606 320/3.0/006606
Marketing környezeti elemzés
Marketing kommunikáció alapelemei Marketing kommunikáció a gyakorlatban
SWOT-analízis lényege SWOT-analízisa gyakorlatban
16
0
16
32
A védjgyeztetés menete, szabályai
12
0
16
28
34
0
20
54
A TL kampánytervezés A TL kampány lebonyolítása A TL kampány utómunkálatok
153
320/4.0/006606
Marketing kommunikációs eszközök
POS kampány tervezési folyamata POS kampány értékelése
320/5.0/006606
Marketing kommunikációs eszközök
25
0
17
42
36
0
19
55
20
0
12
32
25
0
10
35
Promóció tervezése Promóció szervezése Promóció értékelése
320/6.0/006606
Marketing kommunikációs eszközök
Kereskedői program tervezése, szervezése Program értékelése
320/7.0/006606
Marketing kommunikációs eszközök
DM akciók előkészítése, lebonyolítása DM akciók értékelése Testnevelés
64
Osztályfönöki óra
32
Mindösszesen óra
794
96
230
1120
154 13. évfolyam Tantárgy megnevezése:
Az OKJ 52 341 05 0000 00 00 azonosító számú Kereskedő szakma Tanegység Elmélet: Elméletigényes Gyakorlat: azonosító:
Összesen:
Heti óraszám:
gyakorlat:
Vállalkozási ismeretek
314/1.0/0001-06
54
Áruforgalom tervezése
314/1.0/0003-06
Általános áruismeret
54
108
3
72
72
2
314/1.0/0004-06
36
36
1
Áruforgalmi ismeretek I.
314/2.0/0004-06
100
140
4
Tanirodai gyakorlat
314/4.0/0004-06
140
4
70
2
105
105
3
40 140
314/5.0/0004-06 314/1.0/0005-06 Jogszabályok alkalmazása
314/2.0/0005-06
35
35
314/3.0/0005-06 Élelmiszer áruismeret
314/4.0/0007-06 314/5.0/0007-06
Ruházati áruismeret
314/4.0/0008-06
70
70
2
Marketing
314/1.0/0002-06
70
70
2
szabadsáv
35
70
2
Üzleti kommunikáció
35
Pénztárgép ismeret
314/4.0/0005-06
35
35
1
Élelmiszerek és vegyi áruk
314/6.0/0007-06
52
52
1,5
eladási gyakorlata
314/7.0/0007-06
Idegen nyelv
314/6.0/0004-06
35
175
5
140
314/3.0/0007-06 Testnevelés
70
70
2
Osztályfőnöki
35
35
1
Összesen:
822
1248
35
Összefüggő nyári szakmai gyakorlat: 90 óra
164
262
155 14. évfolyam Tantárgy megnevezése:
Az OKJ 52 341 05 0000 00 00 azonosító számú Kereskedő szakma Tanegység
Elmélet:
Elméletigényes
azonosító:
Összesen:
Gyakorlat:
Heti óraszám:
gyakorlat:
Vállalkozások gazdálkodása
314/2.0/0001-06
100
28
128
4
Marketing
314/1.0/0002-06
64
64
128
4
Elemzés
314/2.0/0003-06
55
41
96
3
64
2
128
4
128
128
4
64
64
2
128
128
4
96
96
3
64
2
314/3.0/0003-06 Vezetési ismeretek
314/4.0/0003-06
64
Idegen nyelv
314/3.0/0006-06
112
16
314/3.0/0008-06 Bútor és lakástextil
314/1.0/0006-06
áruismeret
314/2.0/0006-06
Ruházati áruismeret
314/5.0/0008-06
Tanirodai gyakorlat
314/5.0/0004-06 + szabadsáv( számvitelipénzügyi, adózási ismeretek )
Eladási gyakorlat
Kisvállalkozások alapítása, müködtetése, megszüntetése
314/4.0/0006-06 314/5.0/0006-06 314/6.0/0008-06 314/7.0/0008-06 Szabadsáv
64
0874-06
Testnevelés
64
64
2
Osztályfőnöki
32
32
1
Összesen:
683
1120
35
197
240
156
A kompetencia alapú, moduláris rendszerű szakképzés A közleményben kiadott központi programok a képzés folyamatát, míg a rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények a kimenetet, vagyis a szakmai vizsgáztatást szabályozzák. Az új OKJ szerinti szakképesítések nem tantárgyakból,hanem követelménymodulokból épülnek fel. Ezek tartalma több szakma esetében azonos, ami megkönnyíti a beszámítást a következő szakma megszerzésénél. A követelménymodulokhoz tananyagegységek kapcsolódnak, melyek tananyagelemekből épülnek fel. Ezek összefüggő rendszere adja meg az adott szakképesítésnél azt, hogy mit és hogyan kell elsajátítani, elsajátíttatni. Ezek kerülnek nyilvántartásra a tanügyigazgatási dokumentumokban és ezekkel lehet igazolni a követelménymodulok teljesítését. Iskolánkban a szakképző évfolyamon is alkalmazzuk a többi évfolyamnál érvényes értékelési elveket. Az adott fejezetek végén témazáró dolgozatokat íratunk és a tanórákon, foglalkozásokon szóban is számon kérjük diákjainkat. Az értékelés normarendszer alapján valósul meg: - adatok támasztják alá - személyre szóló és ösztönző - segíti a pozitív megerősítést. Az értékelés célja a tanulás/oktatás minőségének javítása. A számonkérések fajtái követik a szakmai vizsgák vizsgatevékenységeit. Így az írásbeli, szóbeli, gyakorlati és interaktív tevékenységeket is értékeljük. A minősítés tananyagelemenként történik, hiszen ezekből épülnek fel a
157
tananyagegységek és a követelménymodulok. A diákok ezek elvégzésével élhetnek egy további szakma elsajátítása során a beszámítás lehetőségével. A tananyagelemek nyilvántartása az azonosítószámokkal történik. Ezek megjelennek a naplóban, az ellenőrzőben, a bizonyítványban, a törzslapokon és a vizsgákon is. Az évközi értékelés megfelel az SZVK értékelésének, mindenesetben a vizsgakövetelményeket vesszük alapul. Az érdemjegyek a következőképpen alakulnak: 81-100% jeles 71-80% jó 61-70% közepes 51-60% elégséges 0-50% elégtelen Szóbeli feleteknél a felépítettséget, lényegkiemelést, logikus érvelést, helyes és szakmai szóhasználatot várunk el. A házi dolgozatok értékelésénél a tématartást, a korszerűséget, a szakmaiság és az önálló munkát helyezzük középpontba. A gyakorlati képzésben (pl. tanirodai képzés) az elkészített anyagokat, szabályzatokat, feladatokat, vagyis a tanuló személyes portfóliójának vezetését, de a kommunikációs képességet, a projekt munkát is figyelemmel kísérjük. Értékeljük a gyakorlati munkavégzések jellegét, pontosságát, precizitását. Készségtantárgyak esetén az évközi munka értékelése folyamatos és változatos módon történik. (Órai munkák ellenőrzése, röpdolgozatok, dolgozatok íratása.) A félévi és év végi osztályzatok megállapításakor az érdemjegyek azonos súllyal veendők figyelembe, szemelőtt tartva a szakképesítések központi programjainak előírásait. A külső gyakorlóhelyeken az értékelést a diákokkal közvetlen kapcsolatot tartó munkatárs ill. a tanulófelelős közösen végzi. A hozzájuk kiadott tananyagegységek
158
elsajátítását, gyakoroltatását kötelesek nyomon követni és a diákok tevékenységét érdemjeggyel értékelni. Ők is tananyagelemenként minősítenek, majd a félév, év vége vagy az összefüggőnyári szakmai gyakorlat elteltével tantárgyanként/tananyagegységenként egy jeggyel zárnak. A diák szakmai munkáján túl annak szorgalmát, magatartását is értékelik egy jeggyel ill.néhány mondattal. A külső gyakorlóhelyek az iskolát az általuk adott összes jegyről tájékoztatni kötelesek.
Szintvizsga A gyakorlati képzés mérésére, arra, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményekben előirt szintvizsgát szervezünk azoknál a szakképesítéseknél, amelyeknél a Kamara dolgozta ki az SZVK-t. A szintvizsgát az MKIK az iskolával közösen szervezi. A sikeres vizsga a szakmai vizsgára bocsátás egyik feltétele. A vizsgáztatás országosan egységes szintvizsga-feladatbank, szintvizsga-követelmény és értékelési rendszer alapján történik. Megszervezésére gyakorlatigényes szakmáknál kerül sor és időarányos a számonkérés. A vizsga maximum 300 perces. Tantestületünk a vizsga lebonyolítását pedagógiai, gyakorlati és módszertani szerepe miatt is fontosnak tartja. Előnyeit a következőkben látjuk: növeli a tantervi fegyelmet, nem a záróvizsgán derül ki, hogy a tanuló nem sajátította el a szükséges kompetenciákat, lehetőséget teremt a feltárt hiányosságok pótlására, javul az együttműködés az iskola és a gazdálkodó szervezet között és ezzel nő a gyakorlati képzés színvonala. A sikeres szintvizsgáról a kamara tanúsítványt állít ki. A vizsga eredményéről a naplóba érdemjegy kerül.
159
6. számú melléklet
Kifutó osztályok képzési keretei
160
ÓRAKERET
a szakközépiskolások számára Éves óraszámok évfolyamonként 9. 10. évi heti évi Magyar nyelv és irodalom 148 4 148 Történelem és társ-i ism. 74 2 74 Társadalomismeret és etika Idegen nyelv 185 3+2 111 Matematika 111 3 111 Ének-zene 37 1 37 Rajz- és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra 37 1 37 Testnevelés és sport 74 2 74 Fizika 2 Földünk és környezetünk Ø Biológia 166,5 166,5 Kémia 2,5 Informatika 74 2 74 Szakmacsoportos alapozó 185 5 185 oktatás Kötelező óraszám a 1017,5 27,5 1017,5 törvény alapján Összes óraszám 1091,5 29,5 1091,5 Tantárgy
11.
12.
heti 4 2 3+2 3 1 1 2 Ø 2 2,5 2 5
évi 148 74 37 148 111 37 37 74
heti 4 2 1 4 3 1 1 2
évi 128 128
heti 4 4
96 96 32 32 64
3 3 1 1 2
74
2
64
2
74 296
2 8
64 256
2 8
27,5
1110
30
960
30
29,5
A szabadon tervezhető óraszámok felhasználása: 9. évf.
0,5 ó../hét (48,5 ó./év)
→ kémia (környezetvédelem) 0,5 ó./hét
11. évf.
2 ó./hét (74 ó./év)
→
idegen nyelv 1 ó. fakultáció 1 ó.
10. évf.
0,5 ó./hét biológia (18,5 ó./év)
→ (környezetvédelem) 0,5 ó./hét
12. évf.
2 ó./hét (64 ó./év)
→
történelem 1 ó. fakultáció 1 ó.
161
2 AGRÁR SZAKTERÜLET Szakközépiskola 9. évfolyam Agrár orientációs ismeretek Agrár orientációs gyakorlatok
2 óra/hét 3 óra/hét
10. évfolyam Agrár orientációs ismeretek: - Az agrárgazdaság környezete és védelme - Műszaki ábrázolás Agrár orientációs gyakorlatok:
1 óra/hét 1 óra/hét 3 óra/hét
Mezőgazdasági szakmacsoport 11. évfolyam Mg-i szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Agrometeorológiai és talajtani ismeretek - Műszaki alapismeretek I. Mg-i szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Agrometeorológiai és talajtani gyakorlatok - Műszaki alapgyakorlatok 12. évfolyam Mg-i szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Műszaki alapismeretek II. (Erőgépek) - Gazdálkodási ismeretek Mg-i szakmacsoportos alapozó gyakorlatok: - Műszaki alapgyakorlatok (Vezetés) - Gazdálkodási gyakorlatok
2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét
2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét
162
3 Élelmiszeripari szakmacsoport 11. évfolyam Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Élelmiszer-kémia - Élelmiszeripari műveletek és gépek Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (labor)
3 óra/hét 3 óra/hét 2 óra/hét
12. évfolyam Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó ismeretek: - Gazdálkodási és szervezési alapismeretek - Mikrobiológia - Élelmiszeripari műveletek és gépek Élelmiszeripari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (labor)
1 óra/hét 2 óra/hét 3 óra/hét 2 óra/hét
163
4 VENDÉGLÁTÁS SZAKTERÜLET Szakközépiskola 9. évfolyam
10. évfolyam kimenő rendszerű 2009/10. évre érvényes
Gasztronómiai alapismeretek Kommunikáció Gazdálkodási alapismeretek
2 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét
összesen 5 ó/hét
Gasztronómiai alapismeretek Kommunikáció Gazdálkodási alapismeretek
2 óra/hét 1 óra/hét 2 óra/hét
összesen 5 ó/hét
Vendéglátó-id.forgalmi alapism. Marketing Szállodai ismeretek Ételkészítés gyakorlat Pincér gyakorlat
2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét 1 óra/hét
összesen 8 ó/hét
Vendéglátó-id.forgalmi alapism. Marketing Szállodai ismeretek Cukrász gyakorlat
2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét
összesen 8 ó/hét
11. évfolyam
12. évfolyam
164
5 KERESKEDELEM SZAKTERÜLET 9. évfolyam Kommunikáció, viselkedéskultúra Gazdasági környezet Információkezelés
1 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét
10. évfolyam Információkezelés Gazdasági környezet Kommunikáció, viselkedéskultúra
2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét
Közgazdaságtan Marketing Tanirodai gyakorlat Szakmai idegennyelv
3 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét
Közgazdaságtan Marketing Tanirodai gyakorlat Szakmai idegennyelv
3 óra/hét 2 óra/hét 2 óra/hét 1 óra/hét
11. évfolyam
12. évfolyam
165
ÓRAKERET
a nyelvi előkészítő számára Heti óraszám Tantárgy
Kötelező
Évi Szabadon választott
óraszám
heti
évi
heti
évi
Idegen nyelv 1. csop. Angol
13
481
+1
+ 37
Idegen nyelv 2. csop. Német
13
481
+1
+ 37
Informatika
4
148
37 x 4
Testnevelés
2
74
37 x 2
Osztályfőnöki
1
37
37 x 1
Demokratikus állampolgárságra
1
37
37 x 1
2
74
37 x 2
2,5
92,5
2
74
27,5
1017,5
37 x 14
Nevelés Beszélő Magyarország nyilvános beszéd Tanulásmódszertan, önismeret Matematika Kötelező óraszám
29 A 10. évfolyamtól az óraterv megegyezik a 9-12. évfolyamokéval.
+ 0,5
+ 18,5
37 x 3 37 x 2
1,5
55,5 1073
166
ÓRAKERET
a nappali rendszerű felnőtt szakközépiskolások számára Éves óraszámok évfolyamonként Tantárgy
10. évfolyam
11. évfolyam
12. évfolyam
heti
évi
heti
évi
heti
évi
Magyar nyelv és irodalom
5
185
5
185
5
150
Történelem
4
148
4
148
4
128
Idegen nyelv
6
222
6
222
6
192
Matematika
5
185
4
148
5
160
Osztályfőnöki
1
37
1
37
1
32
Testnevelés
1
37
1
37
-
Földrajz
-
2
74
2F
+64
Biológia
1
2006/2007-től
-
2007/2008-től
-
Kémia
-
37
1 2
74
2006/2007-től
-
-
2
74
2+2 F
64+64
2
74
2+2 F
64+64
29
1073
27
800+64F
1 Informatika Gazdasági ismeretek Kötelező óraszám
2
74
25
925
2F
-
167
2
= csoportbontás F = szabadon választható tanítási órák Választható érettségi tantárgyak: földrajz, informatika, közgazdasági ismeretek, 2007/2008-tól biológia Matematika:
a 10. évfolyamon 3 óra csoportbontásban történik, 2 óra közös, a 11. évfolyamon 2 óra csoportbontásban történik, 2 óra közös, a 12. évfolyamon 2 óra csoportbontásban történik, 3 óra közös.
Biológia: a 11. évfolyammal kezdő osztályoknál a biológiát vizsgatárgyként választók számára + 1 ó. FAKT van a heti órakeretben (kötelező óraszámuk 30 ó/hét).
168
ÓRAKERET
a szakiskolások számára Érvényes: 2006. szeptember 1-től felmenő rendszerben (Szakiskolai Fejlesztési Program alapján) Tantárgyak
Heti óraszám
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Biológia Kémia Fizika Földrajz Ének Rajz Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek (of) Testnevelés Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai alapozás ÖSSZESEN:
9. évfolyam 3 3 2 2 2 1 2 1 2 1 2 1 2 6 30
9. évfolyam:
Agrár →
agrár előkészítő gyakorlatok (labor) agrárágazati előkészítő ismeretek (mg. alapism.) kertészeti alapismeretek
3 ó/hét 1 ó/hét 2 ó/hét = 6 óra/hét
10. évfolyam 3 3 2 2 1 2 1 2 1 2 1 10 30
169
2 Kereskedelem-marketing szakmacsoport - Boltok, áruházak helyiségei és berendezései - Az áru útjának megismerése - Eladás szereplői - Gépírás
2 ó/hét 2 ó/hét 1 ó/hét 1 ó/hét
Összesen: 6 óra/hét
2 ó/hét 1 ó/hét 3 ó/hét
Összesen: 6 óra/hét
Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport - Gasztronómiai alapgyakorlatok - Kommunikáció - Gazdasági környezetünk
170
ÓRAKERET Marketing és reklámügyintéző (OKJ 52 342 01 0000 00 00) Sorsz.
A tananyagegység azonosítója
1. 2. 3.
320/1.0/10061-06 320/2.0/10061-06 320/3.0/10061-06
4.
320/4.0/10061-06
5. 6. 7. 8. 9. 10.
320/1.0/10062-06 320/1.0/20063-06 320/2.0/20063-06 320/3.0/20063-06 320/1.0/80066-06 320/2.0/80066-06
11.
320/3.0/80066-06
12.
320/4.0/80066-06
13.
320/5.0/80066-06
14.
320/6.0/80066-06
15.
320/7.0/80066-06
Megnevezése
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR-alapismeretek Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei Marketing körny. elemzés Marketing kommunikáció alapelemei Marketing kommunikáció a gyakorlatban Marketing kommunikációs eszközök (POS) Marketing kommunikációs eszközök (Promóció) Marketing kommunikációs eszközök (kereskedői program) Marketing kommunikációs eszközök (DM akciók)
ÖSSZESEN ÓRA: Testnevelés
Osztályfőnöki MINDÖSSZESEN:
Óraszáma elméleti
elméletigényes gyakorlati
gyakorlati
összes
14 18 54
18 32 0
18 0 0
50 50 54
92
0
36
128
224 22 52 54 16 12
32 0 0 14 0 0
16 18 32 0 16 16
272 40 84 68 32 28
34
0
20
54
25
0
17
42
36
0
19
55
20
0
12
32
18
0
13
31
691 64
96 0
233 0
1020 64
32
0
0
32
787
96
233
1116
A szakképesítés/elágazások vizsgáztatási követelményei, a szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: a képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás.
171
ÓRAKERET PINCÉR Szakmai tantárgyak Sorsz.
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek 2. Élelmiszerismeret 3. Italismeret 3. Szakmai idegen nyelv (pincér) 4. Pincérismeretek Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 5. Pincérgyakorlatok Üzemi 6. Nyári gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 7. Társadalmi ismeretek 8. Az iskola helyi programja (elmélet) Élelmiszerhigiéniai alapismeretek Vendéglátás környezetismeret 9. Az iskola helyi programja SZAKOKTATÁS Összesen:
1/11. Éves (heti) 37 (1) 37 (1) 55 (1,5)
Évfolyam óraszámai 2/12. 3/13. Éves Éves (heti) (heti) 37 (1) 33 (1) 37 (1) 33 (1) 55 (1,5) 50 (1,5)
55 (1,5) 74 (2) 74 (2) 332
37 (1) 19 (0,5) 74 (2) 74 (2) 333
33 (1) 17 (0,5) 66 (2) 66 (2) 298
125 37 214 214 964
648 (17,5) 140 788 1120
648 (17,5) 140 788 1122
660 (20) 0 660 958
1956 280 2236 3200
326
289
264
879
37 (1)
-
-
37 107
37 (1)
37 (1)
33 (1)
252 (7)
252 (7)
231 (7)
735
1446 (35)
1411 (34)
1222 (37)
4079
A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel!
Összesen 107 107 160
172
ÓRAKERET SZAKÁCS Szakmai tantárgyak
1/11. Éves (heti) 37 (1) 37 (1) 55 (1,5)
Évfolyam óraszámai 2/12. 3/13. Éves Éves (heti) (heti) 37 (1) 33 (1) 37 (1) 33 (1) 55 (1,5) 50 (1,5)
55 (1,5) 74 (2) 74 (2) 332
55 (1,5) 74 (2) 111 (3) 369
66 (2) 66 (2) 83 (2,5) 331
176 214 268 1032
5. Ételkészítési gyakorlatok Üzemi 6. Nyári gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen
648 (17,5) 140 788 1120
648 (17,5) 140 788 1157
660 (20) 0 660 991
1956 280 2236 3268
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 7. Társadalmi ismeretek 8. Az iskola helyi programja (elmélet) Élelmiszerhigiéniai alapismeretek Vendéglátás környezetismeret 9 Az iskola helyi programja SZAKOKTATÁS Összesen:
200
159
149
508
37 (1)
-
-
37
37 (1)
33 (1)
33 (1)
103
126 (3,5)
126 (3,5)
116 (3,5)
368
1320 (32)
1316 (32)
1140 (35)
3776
Sorsz.
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek 2. Élelmiszerismeret 3. Szakmai idegen nyelv (szakács) 4. Ételkészítés ismeretek Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat
A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel!
Összesen 107 107 160
173
ÓRAKERET CUKRÁSZ Szakmai tantárgyak Sorsz.
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés 1. Vendéglátó gazdálkodási és vállalkozási alapismeretek Szakmai ismeretek 2. Élelmiszerismeret 3. Szakmai idegen nyelv (cukrász) 4. Cukrászati ismeretek Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 5. Cukrászgyakorlatok 6. Nyári gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 7. Szakmai esztétika-szakrajz 8. Társadalmi ismeretek 9. Az iskola helyi programja (elmélet) Élelmiszerhigiéniai alapismeretek Vendéglátás környezetismeret 10. Az iskola helyi programja SZAKOKTATÁS Összesen:
1/11. Éves (heti) 37 (1) 37 (1) 55 (1,5)
Évfolyam óraszámai 2/12. 3/13. Éves Éves (heti) (heti) 37 (1) 33 (1) 37 (1) 33 (1) 74 (2) 66 (2)
Összesen 107 107 195
55 (1,5) 74 (2) 74 (2) 332
55 (1,5) 74 (2) 111 (3) 388
66 (2) 66 (2) 83 (2,5) 347
176 214 268 1067
648 (17,5) 140 788 1120
648 (17,5) 140 788 1176
660 (20) 0 660 1007
1956 280 2236 3303
200
237
223
656
37 (1)
74 (2) -
74 (2) -
148 37
37 (1)
37 (1)
33 (1)
107
126 (3,5)
126 (3,5)
116 (3,5)
368
1320 (32)
1413 (34)
1230 (37)
3963
A -gal jelölt tantárgyak feldolgozása csoportbontást igényel!
174
ÓRAKERET
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
10.
Osztályfőnöki óra Vendéglátó szakmai alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Számítástechnika Kommunikáció Szakmai idegen nyelv Idegenforgalmi földrajz Az idegenforgalom és a vendéglátás gazdaságtana Szállodai ismeretek Szállodai gyakorlatok Nyári gyakorlat Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Idegenforgalmi rendezvények és kongresszusok szervezése b) Társadalmi ismeretek c) Ember és környezete d) Az iskola helyi tantárgyi programja Összesen:
Elm. 37 37 111 74 74 259 37 111
SZÁLLODAI PORTÁS Szakmai tantárgyak 1/13. évfolyam Gyak. Össz. 37 37 111 74 74 259 37 111
Elm. 18 72 36 18
2/14. évfolyam Gyak. Össz. 18 72 36 -
Elm. 55 37 111 74 74 331 73 129
Összes Gyak. -
148 888
259 200 459
148 259 200 1347
36 180
378 378
36 378 558
184 1068
-637 200 837 -
74
-
74
36
-
36
110
-
(74)
-
(74)
-
-
-
(74)
-
(74)
-
(74) (37)
(36) -
-
(36) (36)
(36) =74) (73)
-
962
459
1421
216
378
594
1178
837
Összesen: 2015 óra
Megjegyzés: „A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni.” Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 36 óra testnevelés órarendbe állítását. A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre.
175
ÓRAKERET IFOTECHNIKUS Szakmai tantárgyak Osztályfőnöki óra Élet és pályatervezés Vendéglátó szakmai alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Szervezés-vezetés Marketing Kommunikáció Jogi ismeretek Gépírás és szakmai levelezés Számítástechnika Idegenforgalmi gazdálkodási ism. Idegenforgalmi ismeretek Idegenforgalmi földrajz
Elm. 37 37 111 37 74 74
1/13. évfolyam Gyak. 111 74 -
Össz. 37 37 111 37 111 74 74 74
Elm. 35 35 70 35 70 105 70 70
2/14. évfolyam Gyak. 70 -
Össz. 35 35 70 35 70 70 105 70 70
Elm. 72 37 111 35 70 72 70 105 144 144
Gyak. 181 74 -
12. 13. 14. 15. 16.
Idegenforgalmi ügyintézés Szállodai ismeretek Szakmai idegen nyelv Idegenvezetés gyakorlat és módszertan Gasztronómia Nyári szakmai gyakorlat Kötelező összesen
74 74 148 74 740
185 200 570
74 74 148 185 74 200 0310
70 70 140 770
175 245
70 70 140 175 1015
144 144 288 74 1510
360 200 815
17.
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Rendezvényszervezés b) Művészettörténet c) 2.(szakmai idegen nyelv d) Társadalmi ismeretek e) Ember és környezete f) Az iskola helyi tantárgyi pr-ja Összesen:
185
-
185
140
-
140
325
-
(37) (74) (111) (37) (37) 925
570
(37) (74) (111) (37) (37) 1495
(35) (105) (70) (70) 910
245
(35) (105) (70) (70) 1155
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Összes
(72) (74) (216) (37) (70) (70) 1835 815 Összesen: 2650 óra
Megjegyzés: „A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni.” Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását.
176
ÓRAKERET VENDÉGLÁTÓ TECHNIKUS Szakmai tantárgyak 1/13. évfolyam Gyak. Össz. 37 37 111 37 111 111 74 74 74 74 -
Elm. 35 35 70 35 70 70 70
2/14. évfolyam Gyak. -
Össz. 35 35 70 35 70 70 70
Összes Elm. Gyak. 72 37 111 35 70 72 70 70 111 74 74 74 70 -
Osztályfőnöki óra Élet és pályatervezés Vendéglátó szakmai alapismeretek Gazdálkodási alapismeretek Szervezés-vezetés Marketing Kommunikáció Jogi ismeretek Gépírás és szakmai levelezés Számítástechnika Élelmiszer alapismeretek Italismeret Táplálkozástan
Elm. 37 37 111 37 74 74 -
12. 13. 14. 15. 16.
Szállodai és idegenforgalmi ism. Szakmai idegen nyelv Vendéglátó ismeret Vendéglátó gazdálkodási ism-ek Vendéglátó technológia Nyári szakmai gyakorlat Kötelező összesen
74 148 37 37 74 740
222 200 607
74 148 37 37 296 200 1347
70 140 140 70 805
-210 210
70 140 140 280 1015
144 288 37 177 144 1545
432 200 817
17.
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Rendezvényszervezés b) 2.(szakmai) idegen nyelv c) Társadalmi ismeretek d) Ember és környezete e) Az iskola helyi tantárgyi pr-ja Összesen:
148
-
148
140
-
140
288
-
(111) (37) (74) (37) 888
607
(111) (37) (74) (37) 1495
(105) (105) (70) 945
210
(105) (105) (70) 1155
(105) (216) (37) (74) (105) 1833
817
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Összesen: 2650 óra
Megjegyzés: „A mindennapi testedzéshez szükséges időkeretet a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret terhére kell megteremteni.” Javasoljuk az 1/13. évfolyamon 74 óra, a 2/14. évfolyamon 70 óra testnevelés órarendbe állítását.
177
ÓRAKERET ABC ELADÓ Szakmai tantárgyak Sorszám
1. 2. 3.
4.
Tantárgy
Óraszám
Osztályfőnöki óra Testnervelés Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Élelmiszer és vegyi áru áruismeret Kötelező elmélet összesen Iskolai csoportos kereskedelmi alapgyakorlat Bolti gyakorlat Kereskedelmi gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen
11 22 143 121 297 126 714 840 1137
Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak a) Eladástan b) Pénztárelszámolás számítógépen c) Környezetvédelem d) Az iskola helyi tantárgyi programja Összes óraszám:
88 33 (33) (22) (33) 1225
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is. Az egyes tantárgyak szabad sávra fordítható órakerete felhasználható a központi programokban megadott témák nagyobb óraszámban történő feldolgozására, a javaslatként külön megadott témákra, valamint a helyi igényeknek megfelelő speciális ismeretekre. Minden tanulónak kötelező 1225 óra tanórai, illetve gyakorlati foglalkozáson részt venni a szakképesítés megszerzéséhez. A kötelező tantárgyak össz-óraszámán felül a hiányzó órákat szabadon választható kötelező szakmai tantárgyakkal kell kitölteni. A -gal jelölt tantárgy feldolgozása csoportbontást igényel! A -gal jelölt tantárgy elméletigényes gyakorlat, és feldolgozása csoportbontást igényel!
178
ÓRAKERET MŰSZAKI, KULTÚRCIKK, RUHÁZATI, ÉLELMISZER- ÉS VEGYIÁRU KERESKEDŐ
Sorsz.
Tantárgy
Osztályfőnöki óra Testnevelés Szakmai ismeretek 1. Kereskedelmi és vállalkozási ism. (élelmiszerés vegyiáru-kereskedő) 2. Élelmiszer- és vegyiáru-ismeret 3. Szakmai idegen nyelv (élelmiszer- és vegyiárukereskedő Kötelező elmélet Szakmai gyakorlat 4. Kereskedelmi gyakorlat (élelmiszerés vegyiáru-kereskedő) 5. Bolti gyakorlat 6. Nyári gyakorlat Szakmai gyakorlat összesen Kötelező összesen Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak 9. Pénztárelszámolás számítógépen 13. Dekorációs ismeretek 14. Munka- és környezetvédelem 15. Az iskola helyi tantárgyi programja (Társadalomismeret, etika) Összesen:
1/11. 36 (1) 36 (1)
Évfolyam 2/12. 32 (1) 32 (1)
Összesen 68 68
144 (4)
128 (4)
272
144 (4) 108 (3)
128 (4) 96
204 204
432
384
816
126 (3,5)
112 (3,5)
238
630 140 896 1328 72 36 (1) 36 (1)
560 672 1056 64 32 (1) 32 (1) -
1190 140 1568 2384 136 32 32 36 36
1400 (35)
1120 (35)
2520
Megjegyzés: A javasolt óraszámok magukban foglalják az összefoglalásra, értékelésre, valamint a programon belüli szabad sávra fordítandó időt is.
179
ÓRAKERET SZŐLŐ- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTŐ Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Informatika Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek Vezetési és szervezési alapismeretek Kereskedelmi ismeretek Szakmai idegen nyelv Táplálkozás-élettan, higiénia és mikrobiológia Kertészeti alapismeretek Műszaki ismeretek Szőlőtermesztés Gyümölcstermesztés Borászati technológia Kötelező elmélet összesen: Kötelező gyakorlat Munka-, környezet- és tűzvédelmi ismeretek Informatika Gazdálkodási, vállalkozási és jogi ismeretek Vezetési és szervezési alapismeretek Kereskedelmi ismeretek Táplálkozás, élettan, higiénia és mikrobiológia Kertészeti alapismeretek Műszaki ismeretek Szőlőtermesztés Gyümölcstermesztés Borászati technológia Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező szakmai gyak. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen
I. évfolyam (37 hét) 37 74 37 37
37 37 37 37 74 74 461 24 30
II. évfolyam (35 hét) 35 70
35 35 35 35
35 52 52 35 419
Összes óraszám 72 144 37 37 35 35 35 72 37 37 72 106 126 35 880
140 837
683
24 60 36 30 102 24 54 168 366 456 60 140 1520
137
123
260
24 54 90 204 271
30 36 30 102
78 162 185 60
180
ÓRAKERET DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Társ.ismeret és etika Testnevelés Informatika Szakmai idegen nyelv Kertészeti alapismeretek Növénytan Munka- és környezetvédelem Dísznövénytermesztés Kertépítés és fenntartás Virágkötészet Műszaki ismeretek Vállalk. és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek Európai Uniós ismeretek Kötelező elmélet összesen: Kertészeti alapgyak. növénytan, kertépítés és fenntart.gyakorlat Virágköt.,váll-i és ker-i, vez-i gyakorlatok Műszaki gyakorlat Dísznövényterm.gyak. Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen:
1/11. évfolyam (37 hét) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 55,5 (1,5) 37 (1) 55,5 (1,5) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 481 (13) 222 (6)
2/12. évfolyam (37 hét) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 111 (3) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 444 (12) 111 (3)
3/13. évf. (18 hét) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 36 (2) 36 (2) 36 (2) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 234 (13) 54 (3)
Összes óraszám
111 (3) 111 (3) 222 (6) 140 (7) 806 1287
111 (3) 222 (6) 222 (6) 140 (7) 806 1250
54 (3) 108 (6) 108 (6) 324 558
276 441 552 280 1936 3095
92 37 148 110,5 92 55,5 37 37 221 73 73 92 55 18 18 1159 387
181
ÓRAKERET DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.
24. 25.
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki óra Testnevelés Munka-,környezet- és tűzvédelmi ismeretek Gazdálkodási és jogi ismeretek Informatika Vezetési és szervezési ismeretek Kereskedelmi ismeretek Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Kertépítés és –fenntartás Virágkötészet Műszaki, építészeti ismeretek Szakmai idegen nyelv Kötelező elmélet összesen Szakmai gyakorlat Gazdálkodási és jogi ismeretek Informatika Vezetési és szervezési ismeretek Kereskedelmi ismeretek Kertészeti alapismeretek Dísznövénytermesztés Kertépítés és -fenntartás Virágkötészet Műszaki, építészeti ismeretek Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 4 hét Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Fakultatív tantárgyak Szabadon választható kötelező szakm. elmélet Szabadon választható kötelező szakm. gyak. Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen: Összes óraszám:
I. évfolyam (37 hét) 37 74 37 37 74 111 37 37 444
II. évfolyam (37 hét) 37 74 37 111 37 37 74 74 481
III. évfolyam (35 hét) 35 70 35 35 122 53 35 35 35 455
Összes óraszám
70 35 259 63 63 119 140 749 1193
35 259 63 63 119 140 679 1160
35 35 245 56 56 56 483 938
35 70 35 35 35 763 182 182 294 280 1911 3291
74 112 186
37 112 149
52 105 157
163 329 492
1379
1309
1095
3783
109 218 37 35 37 35 37 74 344 90 72 146 146 1380
182
ÓRAKERET BORÁSZ
Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
14. 15.
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki óra Testnevelés Gazdálkodási ismeretek Higiénia Mikrobiológia Táplálkozás-lettan Munkavédelem Informatika Borászati gépek Borászati technológia Kötelező elmélet összesen: Minőségbiztosítás Szakmai gyakorlat Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai gyakorlati tantárgyak Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak összesen Összes óraszám:
I. évfolyam (37 hét) 37 74 37 37 74 111 111 481 74 444 105 623 1104 111
II. évfolyam (34 hét) 34 68 68 34 34 68 102 408 68 408 476 884 68
Összes óraszám 71 142 68 34 37 34 37 74 179 213 889 142 852 105 1099 1988 179
148
170
318
259
238
497
1363
1122
2485
183
ÓRAKERET Sorsz. 1.
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
16. 17. 18.
VIRÁGKÖTŐ-BERENDEZŐ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Tantárgy megnevezése 3/15. évf. 1/13. évf. Előkészítő ismeretek Szakmai orientáció az agrár szakterületekre 592 Szakmacsoportos alapozó oktatás a mg-i szakcsoportokra Előkészítő ismeretek összesen 592 Kötelező elméleti órák EU-s ismeretek 17 (1) Osztályfőnöki 8,5 (0,5) 18 (0,5) Testnevelés 37 (1) Virágkötészet 17 (1) 55 (1,5) Térberendezés Dísznövényismeret 17 (1) 55 (1) Művészeti ismeretek 55 (1,5) Műszaki és építészeti ismeretek 37 (1) Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek Vezetési ismeretek 17 (1) Munka- és környezetvédelem 37 (1) Informatika 17 (1) 17 (1,5) Szakmai idegen nyelv 17 (1) 55 (1,5) Társadalomismeret 37 (1) Kötelező elmélet összesen 592 (6,5) 366 (11,5) Kötelező gyakorlat Virágkötészet 6 525 (12) Térberendezés 3 Dísznövényismeret 6 105 Rajz 3 70 (6) Műszaki és építészeti ismeretek 28 Vállalkozási és kereskedelmi ismeretek 6 Vezetési ismeretek Informatika 35 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat 140
2/14. évf.
Összes óraszám 592
592 17 (0,5) 34 (1) 68 (1,5) 34 (1) 51 (1,5) 34 (1) 51 (1) 17 (1,5) 51 (1) 374 (10)
17 43,5 71 140 34 123 55 71 51 17 37 51 123 37 740
217 (6) 105 (3) 105 (3) 70 28 105 (6) 35 35 140
742 105 210 140 56 105 35 70 280
184
ÓRAKERET VINCELLÉR 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ
Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Vezetési ismeretek Testnevelés Informatika Szakmai idegen nyelv Kertészeti alapism. Alkalmazott kémia Tápl.élettan, higiénia és mikrobiológia Munka- és környezetvédelem Szőlőtermesztés Borászati technológia Műszaki ismeretek Vállalk. és ker-i ism-ek Kötelező elm. összesen: Kertészeti alapgyak. Kertészeti műszaki gyakorlatok Szőlőtermesztési gyakorlatok Borászati techn. gyakorlatok Borászati műsz. gyakorlatok Vezetési, váll-i, keresk-i gyak-ok Laboratóriumi gyakorlatok Nyári összefüggő szakmai gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen:
1/13. évf. (37 hét) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 481 (13) 111 (3) 111 (3) 222 (6) 222 (6) 140 (7) 806
2/14. évf. (37 hét) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 74 (2) 481 (13) -
3/15. évf. (18 hét) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 36 (2) 36 (2) 36 (2) 18 (1) 198 (11) -
Összes óraszám
222 (6) 222 (6) 111 (3) 111 (3) 140 (7) 806
108 (6) 108 (6) 54 (3) 54 (3) 324
92 37 148 92 92 55 74 37 37 147 147 110 92 1160 111 111 552 552 54 111 165 280 1936
1287
1287
522
3096
185
ÓRAKERET VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ 2,5 ÉVES KÉPZÉSHEZ Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Társadalomism. és etika Testnevelés Informatika Szakmai idegen nyelv Mezőgazd. alapism. Munkavédelem Géptan, műszaki ismeretek Vadászati jog Természet- és környezetvédelem Erdőgazd. alapismeretek Fegyver- és lőszertan Vadegészségtan Vadászati állattan Vadgazdaságtan Kinológia Mesterséges vadteny. Vadtakarmányozás Üzemgazdaságtan Járművezetési ismeretek Európai Uniós ismeretek Kötelező elmélet összesen: Műszaki alapgyak. Szakmai gyakorlatok Járművezetői gyak.-ok Nyári összefüggő gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen: Kötelező tantárgyak összesen:
1/11. évf. (37 hét) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 74 (2) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 703 (19) 129,5 (3,5) 259 (7) 129,5 (3,5) 140 (7) 658 1361
2/12. évf. (37 hét) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 37 (1) 37 (1) 74 (2) 518 (14) 259 (7) 518 (14) 140 (7) 917 1435
3/13. évf. (18 hét) 18 (1) 18 (1) 18 (1) 36 (2) 36 (2) 36 (2) 36 (2) 36 (2) 54 (3) 18 (1) 306 (17) 252 (14) 63 (3,5) 315 621
Összes óraszám 92 37 148 74 92 37 74 74 37 55 37 74 74 110 147 73 110 74 36 54 18 1527 388,5 1029 192,5 280 1890 3417
186
ÓRAKERET VADÁSZ, VADTENYÉSZTŐ 2 ÉVES KÉPZÉSHEZ Tantárgy megnevezése
Sorsz.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
16. 17. 18. 19.
20. 21.
Kötelező elméleti órák Osztályfőnöki Testnevelés Munkavédelem Természet- és körny.védelem Mg-i és erdőgazdasági alapism. Üzemgazdaságtan Vadászati jog Vadegészségtan Vadgazdaságtan Vadászati állattan Kynológia Mesterséges vadtenyésztés Vadtakarmányozástan Fegyver- és lőszertan Géptan- és műsz. ismeretek Kötelező elmélet összesen: Kötelező gyakorlat Szaktárgyi gyakorlatok Géptan, járművez-i ism.és vezetési gyakorlat Motorfűrész és motoros kézieszközkezelő ismeretek és gyakorlat Tanév végi összefüggő üzemi gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező szakmai elmélet Szabadon választható kötelező tantárgyak összesen Szabadon választható kötelező tantárgyak összesen: ÖSSZES ÓRASZÁM:
I. évf. (37 hét)
II. évf. (35 hét)
Összes óraszám
37 74 37 37 37 37 37 37 74 74 74 37 74 629
35 70 35 35 35 70 35 35 35 70 455
72 144 37 72 72 35 37 37 144 109 35 109 70 37 74 1084
259 259 -
280 280
539 259 280
160 678 1307 37 296
560 1015 35 175
160 1238 2322 72 471
333
210
543
1640
1225
2865
187
ÓRAKERET PÉK Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
9. 10. 11. 12.
13. 14.
Tantárgy megnevezése Kötelező elméleti órák Osztályfőnöki óra Testnevelés Mikrobiológia Munkavédelem és higiénia Gép- és műszerismeret Gazdálkodási ismeretek Szakmai technológia Szakmai gépek Kötelező elmélet összesen Kötelező gyakorlat Szakmai technológiai gyakorlat Élelmiszervizsgálat Géptani gyakorlat Nyári gyakorlat Kötelező gyakorlat összesen Kötelező tantárgyak összesen Fakultatív tantárgyak Fakultatív elmélet Fakultatív gyakorlat Fakultatív tantárgyak összesen Összes óraszám
I. évfolyam (37 hét)
II. évfolyam (35 hét)
Összes óraszám
37 74 37 74 74 148 444
35 70 70 105 105 385
72 144 37 74 74 70 253 105 829
666 140 806 1250
490 105 105 700 1085
1156 105 105 140 1506 2335
111 148 259 1509
70 140 210 1295
181 288 469 2804
188
ÓRAKERET Sorsz. 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
12. 13. 14. 15.
16.
Tantárgy megnevezése Osztályfőnöki Testnevelés Pék-cukrász technológia - pék - cukrász Mikrobiológia Szakmai gépek Gép- és műszerismeret Munkavédelem és higiénia Gazdálkodási ismeretek Társ.ism. és etika Informatika Elmélet összesen: Pék-cukrász technológiai gyakorlat - pék - cukrász Géptan gyakorlat Élelmiszervizsgálat Gyakorlat összesen: Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tárgyak Szabadon választható kötelező szakmai elméleti tárgyak Összesen: Nyári gyakorlat Összesen:
PÉK-CUKRÁSZ I. évfolyam (37 hét) II. évfolyam (37 hét) 1 2
37 74
1 2
37 74
1 2 1
74 74
2 2 2
74 74 74
2 1
74 37
2 1
37
III. évfolyam (35 hét) 1 35 2 70 3 2 2
105 70 70
2
70
Összes óraszám 109 218 253 218 144 74 74 70
1 2 13
370
12
370
12
420
1160
6 9 3
333 222 111
6 6 3 3
8 8
280 280
666 74
222 222 111 111 666 74
560 70
835 724 222 111 1892 218
111
111
105
327
1221 140
1221 140
1155
3597 280 3877
31
30
30
189
ÓRAKERET
1. 2.
KERTÉSZ- ÉS NÖVÉNYVÉDELMI TECHNIKUS 2,5 ÉVES KÉPZÉS Tantárgy I. évf. II. évf. III. évf. (37 hét) (37 hét) (35 hét) Heti Éves Heti Éves Heti Éves Osztályfőnöki 1 37 1 37 1 18 1 37 Munka-, körny. és tűzvéd.ism.
3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Informatika Gazálkodási,váll-i és jogi ism. Kereskedelmi ismeretek Vezetési és szervezési ism. Ált. növényvéd. ismeretek Alk. kémia és növényvédőszerism. Szőlő termesztése és növényvéd.
1 1 1 1
37 37 37 37
1 1 1 1 1 1
37 37 37 37 37 37
1 1 1 1
18 18 18 18
92 74 55 37 37 55 92
10.
Gyümölcsfélék term.és növényvéd.
1
37
2
74
1
18
129
11. 12. 13. 14.
Zöldségfélék term.és növényvéd. Dísznövények term. és növényvéd. Műszaki és építészeti ismeretek Szakmai idegen nyelv Összes elmélet
1 2 3 1 14
37 74 111 37 518
1 1 2 1 14
37 37 74 37 518
2 1 3 2 14
36 18 54 36 252
110 129 239 110 1288
15.
Szőlő term-e és növ.véd. gyak.
3
111
3
111
3
54
276
16. 17. 18.
Gyüm.félék term-e és növ.v.gyak. Zöldségfélék term.és növ.véd.gyak Dísznöv-ek term-e és növ.véd.gy.
3 3 3
111 111 111
3 3 3
111 111 111
3 3 3
54 54 54
276 276 276
19.
Műsz-i és ép-i ism-ek gyak.
6
222
6
222
6
108
552
Összes évközi gyakorlat
18
666
18
666
18
324
1656
Nyári gyakorlat
30
120
30
120
-
-
240
-
786
-
786
-
324
1896
32
1184
32
1184
32
576
3184
Sorsz.
Összes gyakorlat Elmélet és gyakorlat együtt
Összesen
92 37
190
ÓRAKERET SÜTŐ- ÉS CUKRÁSZTECHNIKUS 2,5 ÉVES KÉPZÉS Tantárgy megnevezése I. évf. Osztályfőnöki 36 (1) Munkavédelem és higiénia 72 (2) Gép- és műszerismeret 72 (2) Informatika 36 (1) Gazdálkodási és szervezési ismeretek Minőségbiztosítás 72 (2) Szakmai technológia sütő 108 (3) cukrász 108 (3) 8. Szakmai gépek Kötelező elméleti órák összesen 514 (14) 9. Élelmiszervizsgálat 144 (4) 10. Géptan gyakorlat 11. Sütő szakmai gyakorlat 252 (7) 12. Cukrász szakmai gyakorlat 252 (7) Nyári gyakorlat 140 (7) Kötelező gyakorlati órák összesen: 823 Összes kötelező óraszám: 1327 (Zárójelben a heti óraszámok!) Beszámított tantárgyak és óraszámok: Alapmérések 9-10. osztályban (148 óra) Géprajz, gépelemek 9-10. osztályban (148 óra) Pályaorientációs gyakorlat 10. osztályban (74 óra) Élelmiszeripari mű-ek és gépek 11-12. osztályban Élelmiszer kémia 11. osztályban Mikrobiológia 12. osztályban Sorsz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Gazdálkodási és szerv. alapism-ek Összesen:
11. osztályban
II. évf. 36 (1) 36 (1) 36 (1) 144 (4) 144 4) 108 (3) 504 (14) 144 (4) 252 (7) 252 (7) 140 (7) 823 1327
III. évf. 16 (1) 16 (1) 16 (1) 16 (1) 48 (3) 112 (7) 112 (7) 112 (7) 224 336
Összesen 88 72 72 72 52 72 268 268 156 1120 144 144 616 616 280 1800 2920
74 óra Központi program szerinti kötelező óraszám: 3476 74 óra - 2920 37 óra Különbség: 556 207 óra 111 óra 64 óra 32 óra 599 óra
191
7. számú melléklet
Az akkreditált és a 10-0211-04 nyilvántartási számon engedélyezett felnőttképzési tevékenységek és szolgáltatások
192
Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium 3300 Eger, Pozsonyi út 4-6. Telefon: 36/512-040; Fax: 36/512-041 e-mail:
[email protected] A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ intézményünket az alábbi felnőttképzési tevékenységekkel és szolgáltatásokkal
00795-2008
nyilvántartási számon
nyilvántartásba vette. A fentiek alapján intézményünk az alábbi felnőttképzési tevékenységre és szolgáltatásra jogosult:
Kereskedelem-marketing szakmacsoport: ABC eladó Élelmiszer- és vegyi áru kereskedő Hús- és hentesáru eladó Kereskedő-vállalkozó Kereskedelmi menedzser Marketing- és reklámmenedzser Élelmiszeripari szakmacsoport: Borász Dohányfeldolgozó Pék Sütőipari munkás Száraztészta-készítő Tejtermékgyártó
193
Mezőgazdasági szakmacsoport: Biotermesztő Dísznövény- és zöldségtermesztő Dísznövénykertész Dísznövénytermelő Gombatermelő Gyümölcstermelő Kertész Kerti munkás Méhész Mezőgazdasági munkás Mezőgazdasági vállalkozó Növényvédő- és méregraktár-kezelő Parkgondozó Szőlő- és gyümölcstermesztő Szőlőtermelő Vadász, vadtenyésztő Virágkötő Zöldség- és fűszernövény-termelő Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport: Falusi vendéglátó Pincér Szakács Vendéglátó mendzser Vendéglátó-vállalkozó
194
Szolgáltatások: Előzetes tudásszint-felmérés Pályaorientációs, pályakorrekciós tanácsadás Egyéb felnőttképzési szolgáltatás Nemzetközi nyelvvizsga megszerzésére irányul, német nyelv, alapfok, Általános – Egynyelvű A Nemzetközi nyelvvizsga megszerzésére irányul, német nyelv, alapfok, Szakmai nyelvvel bővített – Egynyelvű A
A Felnőttképzési Akkreditáló Testület a 22/2004. (II. 16.) Kormányrendelet alapján lefolytatott intézmény-akkreditációs eljárás eredményeként
tanúsítja, hogy iskolánk
felnőttképzési tevékenysége, illetve az ehhez kapcsolódó szolgáltató tevékenysége megfelel a 24/2004. (VI. 22.) FMM rendeletben előírt akkreditációs követelményeknek és ezt a 2006. január 25-én kiadott AL-1219 akkreditációs lajtstromszámmal igazolja.
195
8. számú melléklet
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁRHASZNÁLATRÓL
„…könyvek nélkül…senki nem lehet tudós még az iskolában sem…” Comenius gondolata napjainkban is megállja a helyét, amikor az információdömpingben eligazodást remél az olvasó. Könyvek nélkül nincs kultúra, nincs műveltség, könyvek nélkül a világ nem megy előbbre. Az iskolai könyvtár az iskola pedagógiai tevékenységéhez, nevelő, oktató munkájához, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését és használatát, a könyv és könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító szervezeti egység. A korszerű iskolarendszerben forrásközpont, ami azt jelenti, hogy gyűjteménye tartalmazza az intézmény által igényelt információkat és dokumentumokat. Szakszerűen elhelyezett és feltárt gyűjteményére,
valamint
az
információs
könyvtári
rendszer
forrásaira
alapozott
szolgáltatásaival közreműködik a helyi pedagógiai program megvalósításában. A könyvtár adatbázis, rugalmas, internetes oktatási segédeszközként is működik, mely egyaránt szolgálja a tanítás-tanulás folyamatát és szabadidős tevékenységeket. Az iskola alapfeladatainak ellátásához szükséges a könyvtár működőképességének anyagi és erkölcsi támogatása. A könyvtár rendszeres használata hozzájárul a korszerű információszerzéshez, segíti az életben való eligazodást, tájékozódást. Az Internet használata az információs társadalomban segít az eligazodásban. Használói kör: az iskolai könyvtárat mindazok használhatják, akik az intézményben dolgoznak vagy tanulnak.
196
9. sz. melléklet
Tanulmányok alatti vizsgák rendjének szabályozása (Pedagógiai Program Tanulók értékelése című fejezetének 5.1.4. pontjának módosítása100. oldal) 41/2007 (XII.22.) OKM rendeletének értelmében a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályozási rendje a következőképpen alakul intézményünkben: 1. A tanulmányok alatti vizsgák fajtái és időpontjuk: Javítóvizsga: augusztus végén, kijelölt időpontban Osztályozóvizsga: a májusi érettségi írásbeli időszak kezdetekor Különbözeti vizsga: az osztályozóvizsga időpontjában Beszámoltató vizsga: szakmai oktatás szabályozása szerint Pótló vizsga: egyéni elbírálás alapján igazgatói döntéssel tehető le, abban az esetben, amennyiben a tanuló fel nem róható okból maradt távol az előző vizsgák valamelyikéről és erről két héten belül igazolással szolgál. 2. A vizsgák követelményei: Az iskola helyi tantervében évfolyamonként meghatározott ismeretanyagot öleli fel és ennek tudását követeli meg a tanulóktól. 3. Értesítés a tanulók felé: Az iskola előzetes értesítést küld (magántanulóknak írásban, osztályozóvizsgát illetve különbözeti vizsgát tevőknek az ellenőrzőn keresztül), amely tartalmazza: A vizsga helyét (szóbeli és írásbeli résznél) A vizsga időpontját (szóbeli és írásbeli résznél) A vizsgatárgyakat és azok vizsgáztatásának módját A szükséges segédeszközöket, amelyeket a vizsgázónak magával kell hoznia 4. Az egyes vizsgatárgyak számonkérési formái: Írásbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Matematika, magyar nyelvtan, szakmai alapozás Szóbeli vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Irodalom, idegen nyelv, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, ének, társadalomismeret, szakmai kommunikáció, stb. Gyakorlati vizsgát kell tenni az alábbi tárgyakból: Testnevelés, számítástechnika-informatika, rajz, szakmai gyakorlati tárgyak 5. Az egyes vizsgarészek szabályozása: Az egyes vizsgarészek körülményeit az iskola biztosítja az alábbi módon:
197
Írásbeli vizsgarésznél: A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek Kijelölésre kerülnek a felügyelőtanárok és helyetteseik (elkészül a felügyeleti beosztás) A vizsgázók iskolai bélyegzővel ellátott feladatlapokat kapnak, melyeket előzetesen az illetékes szakmacsoportok állítanak össze ( a vizsgázók bélyegzővel ellátott pótlapokat is használhatnak a kidolgozásnál). A felügyelőtanárok jegyzőkönyvet vezetnek a vizsga menetéről, amelyet az igazgató, vagy igazgatóhelyettes, vagy vizsgaelnök átvesz tőlük a vizsga befejezésekor az összegyűjtött feladatlapokkal együtt és azokat eljuttatja az egyes javítótanárokhoz. A vizsgaelnökök megbízás alapján, az írásbeli és szóbeli vizsgán egyformán, folyamatosan törvényességi felügyeletet látnak el. Egy- egy vizsgatárgyra 45 perc írásbeli időt kötelező fordítani Egy vizsganapon a vizsgázó maximum két írásbeli vizsgát tehet A rajz kivételével minden írásbeli csak tollal írható meg. Amennyiben a vizsgázó kérvényezi az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie. Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgától pótló vizsgát tehet. Szóbeli vizsgarésznél: A vizsgázók a kijelölt vizsgaterembe érkeznek pontos beosztás szerint, ahol az egyes vizsgabizottságok előtt adnak számot tudásukról. A vizsgázó a vizsga megkezdése előtt tíz perccel köteles megjelenni A szóbeli vizsgához vizsgabizottságot kell szervezni, melynek elnökét az igazgató nevezi ki, tagjai pedig csak az adott tantárgyhoz szakmai felkészültséggel rendelkező tanárok lehetnek. A vizsgabizottság három fős és folyamatosan jelen van a szóbeli vizsgáknál. A vizsgáztatás törvényességi felügyeletét a vizsgabizottság elnöke látja el, aki a vizsga jegyzőkönyvet is vezeti. A vizsgateremben egyidőben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat. Egy vizsgázónak egy napra maximum 4 tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A felelő vizsgatárgyanként húz szóbeli tételt ( a tételsor kidolgozása a szakmacsoportok feladata). A vizsgázónak egy-egy tárgyból 20 perc gondolkodási időt kell biztosítani a tétel kidolgozására. A feleltetés időtartama maximum 10 perc. A vizsgázó teljes tájékozatlanság esetén egy alkalommal póttételt húzhat. A vizsgázónak két különböző tantárgyi felelete között legalább 30 perc pihenőidőt kell biztosítani. Az egyes tantárgyak kapott érdemjegyeit a vizsgabizottság döntése értelmében az elnök vezeti rá a jegyzőkönyvre.
198
Amennyiben a tanuló kéri szóbeli vizsgáját írásbelivel helyettesítheti. Ezt a szándékát, a szükséges dokumentumok bemutatásával, a vizsga előtt két héttel írásban kell kérvényeznie. Amennyiben a szóbeli helyett írásban vizsgázik a tanuló, a szükséges feltételeket ehhez biztosítani kell. Szabálytalanság esetén a vizsga eljárásának megfelelő jegyzőkönyv készül és a tanuló javítóvizsgára utalható. Amennyiben a vizsgázó neki fel nem róható okból elkésik, vagy távol marad az írásbeli vizsgáról pótló vizsgát tehet. Gyakorlati vizsgarésznél: A vizsgát megelőzően két hónappal a megfelelő szaktanár szakmacsoportja ellenőrzése mellett és az igazgató jóváhagyásával elkészíti a gyakorlati vizsgafeladatokat. A gyakorlati vizsga megkezdése előtt a vizsgázót tájékoztatni kell a vizsga rendjéről, a gyakorlati vizsga helyéről, és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi szabályokról. A gyakorlati részt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó: Nevét Születési idejét Tanszak megnevezését Vizsgamunka tárgyát Vizsga értékelését Az osztályzatot Az értékelést a gyakorlati oktatást végző tanár írja alá. 6. Záró rendelkezések: A Pedagógia Programban rögzített szabályzatot az iskola nyilvánosságra hozza, az iskolai könyvtárban történő elhelyezéssel. A vizsgázó, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő a vizsga eredményével kapcsolatban 15 napon belül jogorvoslati kérelmet nyújthat be, amennyiben eljárási kifogása van. Azon tanulók számára, akik fel nem róható ok miatt távol maradnak a javító-, osztályozó-, illetve különbözeti vizsgákról és azt igazolással bizonyítani tudják, meghatározott szabályok szerint pótló vizsgát szervezünk Azok a magántanulók, akik nem tudnak eleget tenni a számonkérés feltételeinek az osztályozóvizsgán, évfolyamismétlésre kötelezettek, és azt már nem tehetik meg magántanulóként, csak nyomatékos indoklás mellett. Ezen indoknak, vagy indokoknak az elbírálását az igazgató végzi.
199
10. melléklet
A TANÜGYI SZOLGÁLTATÁSOKÉRT KÉRHETŐ TÉRÍTÉSI DÍJAK ÉS TANDÍJAK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS ELJÁRÁSRENDJE 1. Térítési díjfizetési kötelezettség eljárásrendje 1.1. A nappali oktatás munkarendje szerinti felkészítésben a második szakképesítésre való felkészüléskor, valamint szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően vagy szakképző évfolyamon tanulmányi eredmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő ismétlésekor, a második szakképesítés megszerzésekor térítési díjat kell a tanulónak fizetni. 1.2. A térítési díj megállapításának alapja a szakmai feladatra és a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának a 25 %-a a tizennyolc éven felüli, de a huszonkettő éven aluli tanulóknál. 1.3. Szakközépiskolában a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően, továbbá szakközépiskolában vagy szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor a térítési díjfizetési kötelezettség mértéke az 1. pont alapján megállapított kiadások 50 %-a. 1.4. A megállapított térítési díjat, illetve tandíjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – csökkenteni kell félévenként az előző félév tanulmányi eredménye alapján a.) a tanulmányi eredménytől függően: 4,51 tanulmányi átlag felett 50 %-kal, 4,01-4,50 40 %-kal 3,51-4,00 30 %-kal. b.) szociális helyzet alapján a tanulmányi eredmény figyelembe vételével megállapított térítési díj, illetve tandíj összege: -
-
25 %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. 50 %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét.
200
-
80 %-kal csökken, ha a tanuló családjában az 1 főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegét.
1.5. A térítési díj-, illetve tandíjfizetési kötelezettséggel rendelkező tanulók az I. félévre az eljárásrendben megállapított térítési díj 70 %-át fizetik. A térítési díjat, tandíjat a tanuló köteles két részletben tárgy október 15-ig és február 15-ig befizetni az iskola pénztárába. A térítési díjmentességet csak a Kt. 117. § (2) bekezdése teszi lehetővé. (Halmozottan hátrányos helyzetű tanulókra alkalmazható.) 1.6. Mentesül a térítési tandíjfizetési kötelezettség alól az állami gondoskodás alatt álló, tartós nevelésbe vett tanuló. 1.7. Mentesül a térítési és a tandíjfizetési kötelezettség alól a versenyt követő tanévben az a tanuló, aki az Oktatási és Kulturális minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny első tíz helyezett tanulója. 1.8. Az egy tanulónak megállapítható – a tanulmányi eredménye alapján járó és a szociális helyzet alapján adható – kedvezmény mértéke együttesen a térítési díj, a tandíj alapösszegének 80 %-át nem haladhatja meg. 1.9. Ha a tanulót azért terheli térítési díjfizetési illetve tandíjfizetési kötelezettség, mivel tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt kényszerül évfolyamot, illetőleg érettségi vizsgát, szakmai vizsgát megismételni vagy ezeken a vizsgákon javítóvizsgát tenni, szociális kedvezményben nem lehet részesíteni. 1.10. A kérelem elbírálásáról az intézmény vezetője dönt. A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolást. 2. Tandíj ellenében igénybe vehető szolgáltatások köre és a tandíjfizetési kötelezettség mértéke 2.1. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra – a tanévkezdéskor számított – folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 100 %-a. 2.2. A szakközépiskolában a 11. évfolyamtól kezdődően, továbbá a szakközépiskolában vagy szakiskolában a szakképzési évfolyamon tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlésekor tandíjat kell fizetni. 2.3. A tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett érettségi vizsga és szakmai vizsga – beleértve a javító- és pótlóvizsgát is - , továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga esetén tandíjat (vizsgadíjat) kell fizetni. 2.4. A tandíjat az 1. pontban felsoroltak szerint kell illetve lehet csökkenteni.
201
3. A térítési díjak és a tandíjak közlésének, megállapításának és befizetésének szabályai 3.1. Az intézmény vezetője az érintetteket tájékoztatja a díjak várható alapösszegéről, az adható kedvezményekről, a díjfizetés szabályairól a felvételkor. 3.2. Az intézmény vezetője a következő tanévben fizetendő térítési díjak és tandíjak alapösszegét szakmai feladatonként minden év május 15-ig határozza meg, május 30ig tájékoztatja Eger Megyei Jogú Város jegyzőjét, a képzésben érintetteket. 3.3. Az intézmény vezetője a fizetendő térítési díj, tandíj összegéről szeptember 30-ig, illetve február 28-ig határozatban értesíti az érintetteket (a tanulót, kiskorúság esetén a szülőt), megjelölve a szolgáltatást, a díj alapösszegét, a kiszámítás módját, a szociális helyzet és tanulmányi eredmény alapján figyelembe vett kedvezmény mértékét, a fizetendő összeget, a díjfizetési kötelezettség hatályát, a fizetés módját, határidejét, a jogorvoslat lehetőségét, módját. 3.4. Beiratkozáskor a tanuló vagy szülője köteles írásban nyilatkozni arról, hogy tudomásul veszi a 3. pontban foglaltakat, elmaradása esetén a szolgáltatásból való kizárást. 3.5. A határozat ellen – a közoktatási törvény által megszabott módon (Kt. 83. §) – felülbírálati kérelem, illetve törvényességi kérelem nyújtható be. 3.6. A fizetési kötelezettség törvényes határideje a kérelem elbírálását követően válik jogszerűvé. A fizetési kötelezettség előírására akkor is szükség van, ha annak összege „nulla” forint. 3.7. A térítési díjat és tandíjat a tanulónak a tanév során két részletben, félévenként kell megfizetnie az intézmény igazgatója által megszabott határidőig. Indokolt esetben – kérelemre – az intézmény vezetője hozzájárulhat havi részletfizetéshez, különösen indokolt esetben – kérelemre – az esedékes részlet kifizetésének legfeljebb három hónappal történő halasztásához. 3.8. A vizsgákkal kapcsolatban előírt tandíj és térítési díjfizetési kötelezettségének a tanuló a vizsgára jelentkezéskor tesz eleget. 3.9. Az intézmény igazgatója a nem magyar állampolgárok által fizetendő díj megállapításával, megfizetésével kapcsolatos adatokról tanulónként nyilvántartást vezet. A díjak megállapításával, fizetésével kapcsolatos intézményi szintű szabályozásról az intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell gondoskodni. 3.10. A tanuló, a kiskorú tanuló szülője köteles haladéktalanul bejelenteni, ha a jövedelmi viszonyaiban olyan mértékű változás következett be, amely miatt fennálló fizetési kötelezettségét nem tudja teljesíteni, vagy a korábban megállapított kedvezményre a továbbiakban nem jogosult.
202
4. A nem magyar állampolgárok fizetési kötelezettsége a Ktv. 110 §-a szerinti 1. és 2. pontban felsoroltak szerint történik azzal a kitétellel, hogy a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény alapján biztosítható kedvezmény együttesen nem haladhatja meg az alapösszeg 80 %-át.
Kállay-Pataki Piroska Igazgató
203
11. sz. melléklet Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Eger, Pozsonyi út 4-6.
GYAKORNOKI SZABÁLYZATA A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. § (1) bekezdése szerint kiadom az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli elsődlegesen a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő. A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy.
204
2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a/ az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium E-H fizetési osztályba sorolt, az intézmény alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. 3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. 6. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő az E fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén két év, az F-H fizetési osztályba sorolt közalkalmazott esetén három év. A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása. Időszak
Szakasz megnevezése
Elvárás
0-1 év
„kezdő”
Csak minimális készséget lehet elvárni a tanítás terén Szabályok követése
1-2 év
„haladó”
2-3 év
„befejező szakasz”
Szabályok követése Kontextusok felismerése, rendszerezése Gyakorlati tudás megalapozása Tudatosság Tervszerűség Prioritások felállítása Gyakorlati tudás
205
A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint) 6.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg:
a) b) c) d) e) f) g) h)
i) j) k) l)
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. i) A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, különösen j) a működés rendje, k) a nevelőtestület, l) a szakmai munkaközösség, m) a diákönkormányzat, n) 2. számú melléklet, o) 4. számú melléklet.
Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen Az intézmény küldetését, jövőképét az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit, eljárásait, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét, az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, formáját, moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját.
Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: a) az intézmény működésének folyamatát, b) ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását,
206
c) az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét, d) a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát.
a) b) c) d)
e) f) g) h) i)
j)
Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét, a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást, az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,) az intézményi védő, óvó előírásokat, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), az iskolai könyvtár működési rendjét.
Az intézmény házirendjét, különösen a) tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani, b) tanulói munkarendet, c) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, d) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, e) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást f) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, j) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit Az intézmény éves munkatervét. A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát.
207
6.2 Általános követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok ismerje meg: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, a közoktatás országos mérési feladatai, a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése. a) b) c) d)
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, b) fegyelmi felelősség, c) munkaidő, pihenőidő, d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.
Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetőségeit, e) az intézményi belső vizsgák rendjét, középiskola esetén az állami vizsgák rendjét, a) b) c) d)
Az intézmény panaszkezelési eljárását. 6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális A gyakornok ismerje meg:
követelmények „ a kezdő szakaszban”
Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül például: a) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, b) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, c) a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti, etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, d) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, e) oktatásszervezés gyakorlati feladatait, f) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit, g) ………………………… h) ………………………… (az intézmény profiljának megfelelő specifikációk)
6.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok mélyítse el ismereteit:
208
A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) Tehetséggondozás területén Hátránykompenzálás területén Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén A gyakornok fejlessze képességeit: Szociális tanulás Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság 7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra) 8. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Szakasz megnevezése 0-1 év „kezdő szakasz”
Tapasztalatszerzés módszere
Számonkérés módszere
Óralátogatás Egyéni tanmenet elkészítése Óramegbeszélés Óravázlat készítése Konzultáció a szakmai segítővel Szülői panaszra megoldási Konzultáció egyéb terv, intézkedési terv pedagógussal készítése (a megismert Konzultáció az igazgatóval jogszabályok, intézményi
209
Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching Tanév eleji szülői értekezlet látogatása
alapdokumentumok alapján)
1-2 év „haladó szakasz”
Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching Családlátogatás a gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel Tanév végi – értékelő – szülői értekezlet látogatása
2-3 év „befejező szakasz”
Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport munkájában részvétel Coaching
Egy munkaközösségi értekezlet egy részének megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi program megszervezése (pl. iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv készítése Tanulók, osztályok között kialakult –külső beavatkozást igénylőkonfliktus megoldásnak tervezése, intézkedési terv készítése Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok egyikében a szülői értekezlet egy részének megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezlet egy részének megtartása (szakmai témában) Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezése (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés,
210
feladatkitűzés elkészítése az osztályfőnökkel együttműködve tanév elején az általa kiválasztott osztályban Tanév végi beszámoló elkészítése a vezető által meghatározott szempontok szerint Fentieken túl természetesen alkalmazhatók az intézmény által fontosnak tartott egyéb számonkérési módok is. (pl. beszámoltatás, teszt stb.) 9. A szakmai segítő kijelölése, feladata A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében tanév végén céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege egy havi alapilletménye. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő feladata különösen: Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot Felkészíti, segíti a gyakornokot a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése. b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazására. c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására. d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása. e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat) az intézményi
211
feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése. Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási óráit Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához. Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrzi a teljesítését Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a fejlesztési irányokat.
10. A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. 10.1 A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai a tudás használata, széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, probléma megoldási stratégiák, a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs készség, döntéshozatal, célok meghatározása, tantermi hangulat, a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére érzékenység a kontextus iránt, a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak, a feltevések gyakori ellenőrzése, tisztelet a tanulók iránt, a tanítás iránti elkötelezettség, együttműködés a nevelőtestületi közösséggel. 10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás.
212
A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései: A gyakornok önértékelése A szakmai segítő értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése A problémák feltárása, megbeszélése A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása A résztvevők feladatainak meghatározása Az értékelő lap kitöltése, aláírása Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornok minősítésről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései. A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is A szakmai segítő összegző értékelése A vezető értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése A minősítő lap kitöltése, aláírása A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. 11. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
213
12. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2007. ……………… (hónap) ……… (nap) nevelőtestületi ülésén véleményezte. Dátum Aláírás A szabályzat mellékletét képezi 1. 1. számú melléklet: Értékelő lap 2. 2/1. számú melléklet: Minősítő lap 3. 2/2. számú melléklet: A minősítés területei
Dátum
intézményvezető
A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához 1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe
Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai:
214
Fejlesztendő területek:
Javasolt célok, feladatok:
Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak:
Az értékelt észrevételei:
értékelést végző szakmai segítő
értékelt gyakornok
2/1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés
Megfelelt
Nem felelt meg
215
A minősítés összegző megállapítása Megfelelt
Nem felelt meg
Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént.
A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem.
minősítést végző igazgató
szakmai segítő
minősített gyakornok
Ph.
2/2. számú melléklet Értékelési terület Szakmai ismeretek alkalmazása
Módszertani tudás
Empátia
Kommunikáció
Megfelelt Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a
Nem felelt meg Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni
Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők
216
Felelősségtudat
Problémamegoldás Kreativitás, innováció
Együttműködés
szülőkkel Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában
körében Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit A problémákat nem ismeri fel, hárít, A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé helyezi
A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni. Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés. Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az értékelési területei között.
Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint készülhet fel a gyakornok az önértékelésre
Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről?
217
A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is
Hányszor végzett pontatlan munkát? Hányszor késett határidővel? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához? A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő számára)
Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai
A szervezet megismertetése a) b) c) d) e)
A közoktatási rendszer felépítése Szervezeti struktúra Kinevezés Munkakör A szolgálati út
218
(a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján)
Kompetenciák fejlesztése a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)
Erősségek, gyengeségek Kompetenciák Képességleltár Célok, ambíciók Saját fejlődési területek meghatározása Szerepek a csoportban Időgazdálkodás Kommunikáció Konfliktuskezelés Együttműködés
219
Az intézmény vezetőjének feladatai 1. A belépési adminisztráció megszervezése 2. A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása 3. Szakmai segítő kijelölése 4. Munkatársak tájékoztatása 5. Gyakornok bemutatása 6. Munkahely kijelölése, felszerelése 7. A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának
A gyakornoki programban szereplők feladatai A szakmai segítő feladatai A többi munkatárs feladata 1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe
1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés)
A gyakornok feladatai 1. A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel 2. a szervezet működési rendjének megismerése 3. szolgálati út megismerése 4. Elvárások megismerése 5. Viselkedési szabályok megismerése, betartása 6. Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv) 7. a gyakornoki program feladatainak végrehajtása 8. a program által meghatározott adminisztráció vezetése 9. önértékelés 10. saját fejlődési területek meghatározása 11. problémák jelzése, kérdések feltevése
220
lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódexről(ha van az intézményben), a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti) 8. A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása 9. Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 10. A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása) 11. A gyakornok minősítése
221
Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához
A kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni, fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló e3lveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról, ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok, a jó mentor elfogadja a kezdő tanárt, a mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni, a kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra.
-.-
A tantestület általi elfogadás időpontja: 2009. 05. 18.
221
222
12. sz. melléklet
A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
222
223
Eger Megyei Jogú Város képviselőtestület döntése értelmében 2003. augusztus 1-vel összevonásra került a Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakközép- és Szakképző Iskola és Kollégium és az Egri Mezőgazdasági Szakközép- és Szakképző Iskola és Kollégium. Az intézmény neve : Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium elnevezésre változott. Tanulóink 4 fő kivételével ennek az iskolának a diákjai. Pedagógiai programunk is nagy részben a bázis iskola pedagógiai programjára épül. A program fejezetei : I. Bevezetés II. Tartalom : 1) A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései 2) A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje, szervezésének pedagógiai alapelvei 3) A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenységünk elvei 4) A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve 5) A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezési elvei 6) A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység 7) A kollégium hagyományai és továbbfejlesztési terve 8) Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 9) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke. III. Szervezeti formák IV. Feltételrendszer
223
224
I. Bevezetés Kollégiumunk a hagyományoknak megfelelően a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveli és oktatja a kollégistákat. Ehhez az évek folyamán pedagógusainkban kialakult szilárd értékrendszer – amely társadalmunk és nevelésünk pozitív értékeit képviseli – nyújt segítséget. Értékrendszerünkre épített, jól átgondolt és világos cél- és követelményrendszerünk határozza meg egész tevékenységrendszerünket, melyben pedagógusaink hitvallása fogalmazódik meg. Tanárok, tanulók hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi, szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra, amelyben valamilyen fokon mindenki nevel mindenkit. Pedagógiai közösségünk segíti az egyén fejlődését. Az egyén fejlődése visszahatva az egész közösségre annak jobbá alakulását eredményezi. A pedagógiai program elkészítésénél az alábbi dokumentumokra támaszkodtunk : o az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, illetve ezt módosító 2003. évi LXI. törvény o a 11/1994. MKM rendelet és módosításai a nevelési – oktatási intézmények működéséről o a 46/2001 (44/2002 és a 9/2004) OM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramja o a Nemzeti Alaptanterv o Eger Megyei Jogú Város Közoktatásra irányuló határozatai, dokumentumai A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe vettük : a partneri igényeket (elsősorban szülő és tanuló) a kollégium tárgyi felszereltségét, adottságát, lehetőségét a kollégium hagyományait, jövőképünket
224
225
II. Tartalom 1. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései : 1.1. Alapelvek : - biztosítjuk minden kollégista számára a lakhatás és az ellátás lehetőségét - minden kollégista élhet az alapvető emberi és szabadság jogokkal és a gyermekeket megillető jogokkal - a kollégisták nevelésében demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elveket alkalmazunk - minden kollégista egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevételével felelősség és szeretetteljes bizalomra és tapintatra épülő nevelésben részesül - nevelőmunkánkat az alapvető erkölcsi normák betartása hatja át - minden kollégista részt vehet öntevékenysége, önszerveződő képessége alapján a hiánypótló, tehetséggondozó programunkban és az önkormányzati munkában - a szülőkkel és a bázis iskolával a partneri igényeket figyelembevevő konstruktív együttműködést alakítunk ki 1.2. Célkitűzések : Embereszmény, kollégistáink jellemzői (amit el szeretnénk érni) : o a kollégisták személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, az önművelésre való igény kialakítása o olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját értékeit, érdekeit, életprogramját érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerekre törekvő, viselkedni tudó, hazáját szerető magyar állampolgárok nevelése, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik o a kollégista segítése a választott, a reális életpályára való felkészülésben o a kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására o a demokrácia működtetésének szabályaival, az érdekeltségek, érdekütköztetések alkalmazásával, az önkormányzó képesség kialakításával, felelős döntési helyzetekbe való hozással a kollégisták felkészítése a társadalmi élet gyakorlatára 2) A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje, szervezésének pedagógiai alapelvei, a kollégiumi tevékenység szerkezete : 2.1. Életrend szervezése : o A tanulók életrendjét a kollégium házi-, napi-, és heti rendje szabályozza. Ezek a szabályzatok biztosítják a gyermekek optimális testi – lelki felüdülésének feltételeit, figyelembe veszik a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint a kollégiumnak szokás rendszerét. A tanulók napi életének keretei az egyes tevékenységek belső arányai a jogszabályban is biztosított egyéni és életkori sajátosságokhoz igazodnak. A tanulók életének belső szabályozásában fontos szerepe van a tanulói értékelő és az ösztönző rendszernek (tanulmányi-, tisztasági-, közösségi munka, kedvezmények adása és megvonása). A kedvezmények nem sérthetik a tanulók zavartalan pihenésének és alvásának feltételeit.
225
226
o A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepe van a Diákönkormányzatnak, amelyben a tanulók választott képviselőjük lévén részt vesznek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában és az elért eredmények értékelésében, ezáltal is gyakorlatot szerezve a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáiban és módszereiben. 2.2. A tanulás szervezése : A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége! A zavartalan tanulás feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószobai foglalkozások szervezésekor figyelembe vesszük : az iskola- és képzési típust a tanulók egyéni szokásait a tanulók elért eredményeit A kollégium kötelezően biztosítja a tanulók számára a lemaradt tanulók felzárkóztatását, valamint a kiemelt képességű tanulók tehetségkibontakoztatását segítő foglalkozásokat. A bázis iskolával történt megegyezés alapján az iskolában szerzett ismeretek bővítéséhez a kollégium könyvtárt működtet, szakköröket, diákköröket szervez. A kollégium a tanulók számára az egyéni törődést biztosító foglalkozásokat szervez. 2.3. A szabadidő szervezése : A szabadidő eltöltése legyen a tanulók számára hasznos és biztosítson sokrétű lehetőséget a változásra. A tanulók szabadidejük egy részét fordítsák önművelésre, ismereteik, tudásuk szélesítésére, gyarapítására. Meghatározó szerepet tulajdonítunk az egészséges és kultúrált életmód bemutatásának, az önkiszolgáló életmód fejlesztésének, a kollégisták irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képessége fejlesztésének, a diáksportnak és a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi csoportfoglalkozásokon és kirándulásokon a kollégisták ismerkedjenek meg iskolavárosunk, megyénk és országunk történelmi, kulturális és természeti kincseivel. A szabadidős tevékenységek körének és a eddigi sportköri lehetőségek bővítése. 2.4. A kollégium tevékenységszerkezete : A kollégium a közoktatási törvény alapján – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységet annak céljától, jellegétől függően – nagycsoportos, kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. 3) A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, életkezdését elősegítő tevékenységünk elvei :
felzárkóztatását,
pályaválasztását,
önálló
3.1. A tanulók fejlődését elősegítő elvei : A képességfejlesztés alapjai a tanulók testi, lelki, szellemi adottságai, képességei A követelmények meghatározásánál figyelembe vesszük a tanulók életkorát, a tanulói-, szülői-, iskolai igényeket, elvárásokat.
226
227
A kollégisták fejlődésének érdekében a differenciált elvét betartva egyéni és csoportos foglalkozásokat szervezünk. Feltárjuk a tanulók személyes terveit, vágyait, szándékait egyéni és fejlesztési programjaik kidolgozásához. A nevelés hatékonyságának érdekében a szülőkkel és az iskolákkal rendszeres kapcsolatot tartunk. Idegen nyelvből szaktanárokkal biztosítjuk a foglalkozást diákjaink számára.
3.2. A tehetséggondozás elvei : o A kiemelkedő képességű tanulók személyiség és képesség fejlesztése a képzési idő folyamán tervszerű és folyamatos. o A tehetséggondozó tevékenységhez igyekszünk feltárni a tanulók adottságait, igényeit és feltárásait. o Célunk a tanulók tudásának, képességének versenyképessé tétele, a sokoldalú képzettség biztosítása. o Elvünk a tanulók felkészítése a konstruktív életvitelre és az egész életen át tartó önálló tanulásra, művelődésre. o A tehetséggondozást éves munkatervünkben rögzítjük, melynek alapja a felmérés. 3.3. A felzárkóztatás elvei : A felzárkóztató tevékenységünket a rászorultak felmérése alapján végezzük. Az érintett tanulóknál feltárjuk a tanulást gátló tényezőket, az eredménytelenség okát (alapok hiánya, motiválatlanság, akarat gyengeség) A feltárt okok alapján szervezzük meg a felzárkóztató foglalkozások formáját, tartalmát, módszereit. A foglalkozások lehetnek : egyéni, eseti korrepetálás tervezett egyéni és csoportos szaktanári korrepetálás tanulási módszerek elsajátítását segítő foglalkozások (szervezett jellegűek) A felzárkóztató foglalkozásokat éves munkatervben rögzítjük. 3.4. A pályaválasztást elősegítő tevékenység szervezésének elvei : o A tanulói pályaválasztás segítése a csoportvezető, nevelő tanár alapvető feladata. Ez irányú munkáját az osztályfőnökökkel és az iskolai pályaválasztási felelősökkel kapcsolatot tartva végzi. o A pályaválasztási tevékenység alapján a kollégisták érdeklődése, egyéni ambíciója, képessége és akarati tulajdonsága. o A tanulói elképzeléseket és rendelkezésre álló lehetőségeket személyre szabottan egyéni foglalkozás keretén belül egyeztetjük. o Pályaorientációs foglalkozásokat már a 9. osztálytól folyamatosan minden évfolyam számára szervezünk. o Munkánkhoz igénybe vesszük a Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda segítségét és a felsőoktatási intézmények, Munkaügyi Központok rendezvényeit. o Pályaválasztási tevékenységünket éves munkatervünk tartalmazza. 3.5. Az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei : Alapelvünk, hogy a képzési idő végére a kollégisták rendelkezzenek a konstruktív életvitel ismeretével, és ezt meg is tudják valósítani.
227
228
A felkészülésben biztosítjuk a reális énkép kialakulását, a pozitív életvitelre alkalmas személyiségjegyek fejlesztését. A családi és munkahelyi szerepek bemutatásával felkészítjük a felelősség vállalásra, a konfliktus helyzetek megoldására és a helyes döntések meghozatalára a tanulókat. Az önálló életvitel gyakorlásának színterei a kollégiumi, (diák önkormányzati, diákügyeleti) csoportfoglalkozások és az életvitel, gyakorlati ismeretek foglalkozásai, amelyeket már 9. évfolyamtól folyamatosan szervezünk.
4) A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve :
A terv éves tervezőmunkánk része. Tervezésünk alapja a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók problémáinak feltárása és a kialakult hátrányok eredetének megkeresése. A hátrányok, problémák leküzdésére megoldási lehetőséget keresünk. Munkánkat a titoktartási kötelezettségre alapozzuk, a segítségnyújtást a fokozatosság elvére építjük. A probléma mértékétől függően fokozatosan bővítjük azoknak a körét, akiktől hatékony megoldást várunk : szülők csoportvezető nevelőtanárok kollégiumvezető osztályfőnökök ifjúságvédelmi felelős kollégiumi orvos, ápolónő az intézmény vezetője, nevelőtestülete pedagógiai szakszolgálat
A foglalkozások hatékonyságát az alábbi módon biztosítjuk : a probléma feltárása az együttműködő felek megkeresése és az együttműködés kialakítása egyéni foglalkozási terv készítése az egyéni és kiscsoportos foglalkozások megszervezése
A hátrányos helyzetű tanulókat segítő foglalkozások fajtái : önismereti szakkörök személyiségfejlesztő tréningek tanulás módszertani foglalkozások korrepetálások folyamatos követelés – rendszeres kikérdezés együtt tanulás
A foglalkozásokat igény szerint heti rendszerességgel, illetve alkalomszerűen tartjuk.
5) A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezési elvei : 5.1. A közösségi élet fejlesztésnek módszerei : Célunk, hogy a kollégista megtalálja helyét, szerepét, feladatait, a családi, az iskolai és a kollégiumi közösségben, beilleszkedjen környezetébe. Módszerek :
228
229
o pozitív szociális szokások, minták kialakítása, személyes bemutatás, esetelemzés alapján o empátia fejlesztés, konfliktus kezelő képesség, vita és szervező készség, helyzetgyakorlatok, vitafórumok és szerbezési feladatok adása segítségével o a társadalmi szerepek és a demokratizmus gyakoroltatása a kollégiumi önkormányzati fórumok működtetésével o a párkapcsolatok és a mássággal szembeni tolerancia fejlesztéséhez nézőpont ütköztetések (csoportviták) szervezése Az önállóság, öntevékenység és az önkormányzó képesség fejlesztése érdekében egyéni feladatok adása, valamint kiscsoportban a részfelelősség vállaltatása.
5.2. Eszközök : diákönkormányzat működtetése a közösség kialakítását segítő csoportos és kiscsoportos foglalkozások ösztönző eszközök (szabályzat a tanulói értékelő és ösztönző rendszerről) 5.3. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei : o művelődési és sportolási tevékenységünket a kollégiumi foglalkozások szervezésének rendje tartalmazza, mely az éves munkaterv része o a kollégiumi nevelés országos alapprogramjáról szóló 46/2001. (44/2002., 9/2004.) OM rendelet alapján a következő foglalkozásokat tervezzük :
o
Kötelező foglalkozások : tanulószobai foglalkozás 12 óra / hét csoportfoglalkozás 1 óra / hét (a kollégiumi foglalkozások keretterve alapján) pótló tanulószobák, esetenként a csoportvezető által meghatározva
Szabadon választhatók : A kollégium által kínált lehetősek közül választhatnak a tanulók (tehetség kibontakoztató, felzárkóztató, egyéni törődést és szabadidő eltöltést biztosító foglalkozások). Minden tanuló heti 13 órában köteles részt venni a kötelező foglalkozásokon és heti 1 órában az általa választott foglalkozásokon. A kollégiumi foglalkozások keretterve :
Témakör Tanulásmódszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Európaiság, magyarság, nemzeti lét
9. 4 3 3 2 4 3 3
10. 3 3 3 2 4 3 4
11. 3 4 2 2 4 3 4
12. 2 3 3 2 4 3 3
13. 2 2 4 3 4 2 3
229
230
6) A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység : Törvényi előírás az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény és módosításai, valamint az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény A csoportvezető nevelőtanárok, a kollégiumvezető és a helyettesítések kiemelt feladata A kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti munkájukat, aki egyéni fogadóórákon foglalkozik a tanulók problémáival Feladataink :
a hátrányos helyzetű tanulók felkutatása, hátrányaik csökkentése, helyzetük javítása, segítése a veszélyeztetett gyermekek esetében a veszélyforrások megállapítása, azok csökkentése, kiküszöbölése foglalkozunk a beteg, egészségkárosodott, fogyatékos tanulóink beilleszkedésével, hátrányaik csökkentésével a deviáns magatartású gyermekeknél a deviancia csökkentése
7) A kollégium hagyományai és továbbfejlesztési terve : A kollégium hagyományos rendezvényei már az összevonás előtti években kialakultak Ezek a hagyományos rendezvények : évnyitó, közgyűlés, szintgyűlések elsőéves kollégisták gólyatábora, fogadalomtétele kollégiumi hagyományőrző kulturális rendezvényeink – Ki mit tud ?, az állami ünnepekről történő megemlékezések, Mikulás est, Ezüst - hét rendezvényei, Anyák napja, Kollégiumi – hét programsorozata, ballagás, záró közgyűlés. a kollégium hagyományőrző sportrendezvényei : házibajnokságok őszi és tavaszi fordulói, szkander bajnokság, sakkverseny, Mikulás labdarúgó kupa. - Kollégiumi körök, szakkörök kínálata : -
-
Vöröskeresztes szakkör Személyiségfejlesztő kör Kézimunka Reál szakkör Informatika szakkör Viselkedéskultúra kör Történelem szakkör Üvegfestő szakkör Labdarúgás szakkör Kosárlabda szakkör Dekorációs szakkör Színjátszó szakkör
A kollégium hagyományainak továbbfejlesztési terve : A kollégium hagyományait őrző programokat évente átvizsgáljuk, aktualizáljuk és a tanulók igényei alapján továbbfejlesztjük, bővítjük. Ezt a tevékenységünket éves rendezvénytervünk tartalmazza.
230
231
8) Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái : 8.1. Az iskolával való kapcsolattartás : o A kollégiumi csoportvezetők, a kollégiumvezető a bázis iskola osztályfőnökeivel, szaktanáraival heti rendszerességgel kölcsönösségi alapon tartja a kapcsolatot. Részt vesznek az iskolai szülői értekezleteken, fogadó órákon és a tanulók félévi és év végi magatartás és szorgalom jegyeinek kialakításában. 8.2. A szülővel való kapcsolattartás : a csoportvezetők, a kollégiumvezető kiemelt feladata tanulóink szüleivel többféle kapcsolatot tartunk : évelején, félévkor kollégiumi szülői értekezlet. a kollégiumi ellenőrzőn keresztül is rendszeres a tájékoztatás. személyes találkozás alkalmanként szükség esetén levél, telefon tájékozódó felmérő kérdőív a szülőknek a kollégiummal szembeni elvárásaikról a szülői értekezletet évente két alkalommal szervezzük meg, a szülőket tájékoztatjuk: a kollégium céljairól, feladatairól, a tanulók általános neveltségi szintjéről, a tanulóközösség eredményeiről, problémáiról, az elkövetkező feladatokról A szülők véleményét, javaslatait felhasználjuk nevelő munkánkhoz. A szülők és a csoportvezető személyes találkozása egyéni időpont egyeztetés esetén bármikor lehetséges. Ennek célja a :
személyes problémák megbeszélése, személyre szabott tájékoztatás a tanuló magtartásáról, fejlődéséről, egységes követelményrendszer kialakítása, szóbeli tájékoztatás a kollégiumi programokról vagy a tanuló magatartásáról.
9) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke Eszközjegyzék I. HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések tanulószoba szakköri, diákköri szoba
számítástechnikai terem testedző szoba könyvtár
Megjegyzés a tanulók 15%-ának egyidejű befogadásához; tanulószobában is kialakítható
Darabszám 5 1
1 2 1
231
232
hálószoba, hálóterem 60 stúdió 1 sportudvar 1 kollégiumvezetői iroda 1 nevelőtestületi szoba 2 ügyviteli helyiség nincs rendezvényterem 1 orvosi szoba 2 kiszolgálóhelyiségek nincs társalgó (látogatófogadó) 1 ügyeletes nevelői szoba 1 porta 1 betegszoba (elkülönítő) 2 vendégszoba nincs ebédlő 1 főzőkonyha 1 melegítőkonyha 1 tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező nincs 1 teakonyha 1 tanulói vizesblokk, fürdőszoba 8 személyzeti WC 1 tanulói WC 8 karbantartó műhely 1 tisztítószer, takarítóeszközök és gépek 1 tárolója ágyneműraktár 1 mosókonyha (tanulói) 1 szárítóhelyiség (tanulói) 1 vasaló- és fehérnemű-javító helyiség 1 (tanulói) szeméttároló 1 II. HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI Eszközök, felszerelések Megjegyzés Darabszám Tanulószoba (felkészülő szoba) tanulói asztal 120 tanulói szék 240
Audiovizuális eszközeink : - 6 darab TV készülék - 3 darab video lejátszó - 2 darab video felvevő és lejátszó - 6 darab rádiósmagnó - 2 darab hifitorony Sporteszközeink : -
2 darab pingpong asztal pingpong háló és ütők tollas ütők labdák (kosár, kézi, foci) súlyzók valamint a tornateremben lévő sporteszközök használata engedélyezett 232
233
III. Szervezeti formák 1. A kollégium szerkezeti felépítése : az iskolával egybeszervezett költségvetési intézmény által fenntartott középfokú, koedukált kollégium létszámát tekintve optimális létszámú /240 fő/ belső szerkezeti felépítését illetően kollégiumi csoportokra és emeletekre épülő az ellátottságot illetően közepesen ellátott kollégium vagyunk 2. Nevelőtestületi szervezeti formák : a nevelőtestület a közös igazgatású intézmény tantestületéhez tartozó, de bizonyos pedagógiai szempontokat figyelembe véve önálló testület is a nevelőtanárok a kollégiumi élet különböző tevékenységi területeit irányítják Ezek a következők : diákönkormányzatot segítő, tanulmányi munkát segítő, tisztasági munkát segítő, egészségügyi feladatokat irányító, kulturális tevékenységet segítő, kollégiumi fiókkönyvtárt működtető kollégiumi stúdiót irányító, sportfelelős, közösségi- fizikai munkafelelős, szolgálatvezető tanár - A kollégium tevékenységét a kollégiumvezető irányítja. 3. A kollégiumi diákönkormányzat: Szervezete kollégiumi csoportokra épül. A csoport delegál 2 fő önkormányzati vezetőt a KDÖK-ba, mely a KDÖK vezetőjével egészül ki, aki az iskolai DÖK tagja. A KDÖK munkáját diákönkormányzatot patronáló tanár segíti. 4. Egyének, csoportok, közösségek: Kollégiumunkban tanulóink 8 tanulócsoportban tevékenykednek. Ezek a kollégiumi csoportok évfolyam- és hálóközösségekre épülnek.
233
234
IV. FELTÉTELRENDSZERÜNK 1. Személyi feltételek : a) Tanulók : A 2008/2009-es tanévet 213 kollégistával kezdtük meg. Jelenlegi létszámunk 198 fő, melyből 160 leány és 88 fiú tanulót tudunk évente felvenni, ez összesen 248 diák. Összesen 60 szobával rendelkezik az épület. Minden szoba 4 ágyas. Szintenként 2 mellék helyiség, mosdó és zuhanyzó van. A fiúknak és lányoknak 1-1 betegszoba van kialakítva, valamint egy klubszoba. Tanulóink a délutáni órákban használhatják az iskola tantermeit, könyvtárát és tornatermét. Tanulóink leginkább Heves, azonkívül Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye főleg kistelepüléseiről jöttek. Előképzettségük, szociális, mentális helyzetük ennek megfelelően alakul. A kollégisták zöme fizikai dolgozók gyermeke. Közülük mintegy 15 % három, vagy többgyermekes családból származik, 20 % csonka családból jött (elválás vagy halálozás miatt). A tanulók 20 %ná1 az egyik szülő, 15 %-ná1 mindkét szülő munkanélküli, vagy nyugdíjas. Ezen tanulók családja a létminimum környékén él, ami nagymértékben befolyásolja előképzettségüket és meghatározza szociális helyzetüket. Az első éves szakmunkás tanulóknál nagy gondot jelent a nem megfelelő tanulmányi előképzettség (olvasás, írás és számolásbeli hiányosságok). Ezen tanulók felzárkóztatása kiemelt feladatot jelent számunkra. A kollégisták zöme első ízben kerül el a szülői házból, így együttélési és mentálhigiénés problémák fokozottabban mutatkoznak. b) Pedagógusok : a kollégista tanulókkal a 2008/2009-es tanévben 8 nevelőtanár foglalkozik. Ebből : 1 fő kollégiumvezető, 8 fő csoportvezető, 1 fő kollégiumi ápolónő. Képzettségük : - középiskolai tanár - általános iskolai tanár
1 fő 8 fő
Szaktárgyi megosztás : történelem szakos matematika szakos kémia szakos biológia szakos földrajz szakos pedagógia szakos nyelv szakos
1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 1 fő 5 fő 1 fő
A kollégiumi nevelőtanárok szakmai felkészültsége jó, mindenki több éve ezen a területen dolgozik. Nagy tapasztalatokkal rendelkező és lelkes pedagógusok. Alapfeladataik mellett különféle kollégiumi nevelési feladatokat is koordinálnak. A nevelőtestület szaktárgyi összetétele kielégítő a tantárgyakat végzettségük vagy érdeklődési körük alapján tudják korrepetálni. Képzési igény az alábbi területeken van : - intenzív pedagógiai, módszertani képzés, vizsgával befejezve főiskolai kereteken belül - nyelvi képzés szervezett formában (angol, német, francia) - további számítógépes és audiovizuális eszközhasználat folyamatos képzési lehetősége
234
235
A kollégium Pedagógiai programját a nevelőtestület a 2009. év május hó 14. napján tartott nevelőtestületi értekezleten elfogadta. Eger, 2009. május 19.
…………………………………………………….. kollégiumvezető aláírása
A kollégium pedagógiai programját a kollégiumi diákönkormányzat 2009. év május hó 18. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
Eger, 2009. május 19. …………………………………………………….. a kollégiumi diákönkormányzat vezetője
235
236
Nyilvánosságra-hozatal rendje, hozzáférhetőség, módosításának és felülvizsgálatának rendje 1. Nyilvánosságra-hozatal A
Pedagógiai
Program
nyilvános.
A
könyvtárból
kikölcsönözhető,
helyi
olvasásra
az
igazgatóhelyetteseknél, tanári szobákban, iskolatitkárnál hozzáférhetőséget biztosítunk. Az iskola partnerei (szülők, diákok, gyakorlati képzőhelyek, kamara, stb.) részére elérhető a fenti helyeken. 2. Módosításának és felülvizsgálatának rendje A programot az iskola évenként felülvizsgálja, ezt megelőzően az igazgató a középvezetőktől (igazgatóhelyettesek,
szakmacsoportvezetők,
stb.)
írásbeli
javaslatot
kér
és
szükség
esetén
munkabizottságot hoz létre az esetleges módosítások megtételére. A partnerek számára ugyanez az eljárási rend.
236
237
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat ….......év…………………...hó………..napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Eger,………………………………………………… …………………………………………………….. az iskolai diákönkormányzat vezetője
A pedagógiai programot a szülői szervezet iskolai vezetősége a …………..év……………….…hó…………..napján tartott ülésén véleményezte és elfogadása javasolta. Eger,…………………………………………………. ………………………………………………………. az iskolai szülői szervezet elnöke
A pedagógiai programot a nevelőtestület a ……….év……………hó……………napján tartott nevelőtestületi értekezleten elfogadta. Eger,………………………………………………….. …………………………………………………….. az intézmény igazgatója Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai programját Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Képviselő Testülete …………..év………………hó…………napján tartott ülésén jóváhagyta. Eger,……………………………………………………. ……………………………………………….. EMJV polgármestere
237
