Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciója és programja ( felújított változat )
Stratégiai program III.
Kidolgozó:
Operatív program
Ebergényi Tanácsadó Iroda 3300. Eger, Arany J. u. 21. Agria Nova Kft. 3300. Eger, Cifrakapu tér 1.
2005. május
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
TARTALOMJEGYZÉK III.
Stratégiai program……………………………………………………..
1. 2. 3. 4.
3.o.
A programfázis módszertana, alapelvek………………………………….. 3.o. A program indoklása, figyelemmel a helyzetértékelésre és a jövőképre…. 13.o. A program közép- és rövid távú céljai……………………………………. 15.o. A program leírása, főbb komponensek……………………………………. 19.o. 4.1 Gazdaság fejlesztési alprogram……………………………………….. 4.2 Idegenforgalom fejlesztési alprogram………………………………… 4.3 Humán erőforrás fejlesztési alprogram……………………………….. 4.4 Környezetfejlesztési és műszaki infrastruktúra alprogram…………… 4.5 Információs társadalom fejlesztésének alprogramja…………………. 4.6 Kistérségi kohéziót erősítő alprogram………………………………..
19.o. 23.o. 26.o. 28.o. 31.o. 33.o.
5. A program várható hatásai és eredményei, indikátorrendszer……………. 35.o. 6. A költségek prognosztizálása és a finanszírozás forrásai………………… 44.o. IV.
Operatív program………………………………………………………
51.o.
1. Az operatív program általános és közvetlen céljai……………………….. 51.o. 2. Indoklás, kapcsolat a stratégiai programmal……………………………… 54.o. 3. A program intézkedései…………………………………………………… 55.o. 3.1 I. prioritás: A gazdaság versenyképességének erősítése…………… 55.o. 3.2 II. prioritás: Idegenforgalom-fejlesztése……………………………. 70.o. 3.3 III. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése, hagyományok ápolása.. 83.o. 3.4 IV. prioritás: Környezet fenntarthatósága, műszaki infrastruktúra fejlesztése………………………………………………………… 97.o. 3.5 V. prioritás: Információs társadalom fejlesztése…………………….. 109.o. 3.6 VI. prioritás: Kistérségi kohézió erősítése……………………………. 113.o. 4. A program költségeinek prognosztizálása, lehetséges források…………… 120.o. 5. A program várható hatásai és eredményei………………………………… 125.o. 6. Monitoring mutatók, az értékelés rendszere………………………………. 129.o. -2-
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
7. A program területi hatóköre……………………………………………….. 132.o. 8. A kedvezményezettek köre………………………………………………… 133.o. 9. A programvégrehajtás mechanizmusa, ütemezés………………………….. 133.o. 10. Kapcsolódások az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokkal… 138.o.
-3-
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
III. Stratégiai program 1. A programfázis módszertana, alapelvek A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A koncepció alapvető feladata a program számára a legfontosabb irányelvek kijelölése. A stratégiai program célja kettős: -
egyrészt azon fejlesztési szükségletek, célok meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata.
A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel, és a részcélok rendszerének elemei három kategóriára sorolhatók: a) a megvalósítás nem a térség szereplőinek feladata, b) elvben megvalósítható cél, de a megvalósítás konkrét feltételeit meg kell teremteni, c) a kitűzött cél megvalósításának feltételei adottak. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kezvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások összegzése. A területfejlesztési program folyamatos karbantartást, aktualizálást igényel. A programnak képesnek kell lenni egyrészt arra, hogy reagáljon a (természeti, gazdasági, társadalmi, szabályozási) környezet változásaira, mely által újabb stratégiai célok megvalósítása előtt nyílik meg a lehetőség, vagy esetleg nehezebbé válnak a megvalósítás feltételei. Másrészt folyamatosan vizsgálni kell, hogy mely stratégiai cél vagy annak részcélja számára érnek meg a megvalósítás konkrét feltételei, és lehet a programot ezáltal új operatív programmal kiegészíteni. A tervezés időtávjai: A 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet, amely a területfejlesztési tervek tartalmi követelményeit szabályozza az alábbi időtávokat rögzíti: - rövid táv: 2 év - közép táv: 3-6 év - hosszú táv: 7-15 év - nagy táv: 15 év felett
-4-
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A kistérségek vonatkozásában a koncepció „előrelátási” időtávja általánosan elfogadottan nagyjából 15 év. Nagytávú tervezés (kitekintésre) a kistérségi szinten nem vagy csak igen ritka esetben értelmezhető. Jelenlegi tervezési folyamatokat alapvetően meghatározzák a 2006-os év végéig bevonható strukturális és kohéziós források. Ugyanakkor kezdenek mind jobban körvonalazódni az Európai Bizottság elképzelései a 2007-2013. időszakra vonatkozó a támogatási prioritások, eszközök és források tekintetében. Jelen pillanatban igen csábítónak, de egyben pragmatikusnak tűnő megoldás lenne az alábbi két tervezési időtáv meghatározása: rövid táv: 2006 végéig tart, ameddig a rendelkezésre álló fejlesztési források céljai, támogatható területei és a támogatás pénzügyi feltételei ismertek, vagyis a támogatásokhoz való hozzáférés részletes szabályai ismertek (annak ellenére, hogy néhány program még nem indult el, illetve mások közel vannak az idei évre való lezáráshoz); közép táv: 2013 végéig, a következő EU programozási időszak végéig tart, ameddig a fejlesztéspolitikai keretek egyáltalán körvonalazódhatnak. -
Ezen megfontolásokat figyelembe a stratégiai programon belül a közép távot 9 évre (2013-ig), a rövid távot 2 évre (2006 végéig) rögzítjük. Tudni kell természetesen azt is, hogy az EU programozási gyakorlat szerint a programvégrehajtás időtartama max. 2 év lehet, így a programlezárási határidők is 2 évvel kitolódnak. Külön kérdés az operatív program időtávja, amelyet a jogszabály még ilyen bizonytalansággal sem rögzít. Az a tendencia (és elvárás), hogy az operatív program tendenciájában a projektszint (megfogalmazása) felé konvergáljon, ez az egyes programelemek jellegétől, tartalmától függően eltérő időtávokat jelent. Nyilvánvalóan más az előkészítési, döntési ideje egy, a gazdasághoz kötődő – nem túl bonyolult – projektnek, és más egy hosszabb átfutási idejű infrastrukturális projektnek. Ezért célszerűségi okokból azt a megoldást választottuk, hogy az operatív program időtávja rugalmas – a projektek, intézkedések kötöttségeitől függően – zömében rövid távú, esetenként közép távú. A kistérségek szerepe a területfejlesztésben Fontos, hogy a kistérségi területfejlesztési koncepció elemezze a területfejlesztési eszköz- és intézményrendszerének vizsgálata keretében az egyes területi szintek kompetenciáját, ezzel irányt szabjon a következő programozási lépésnek. A területfejlesztési programnak már csak azokkal a területekkel kell részletesen foglalkoznia, amelyeknél a kistérség, a kistérség egyes szereplői léphetnek fel kezdeményezőként, kedvezményezettként, finanszírozóként vagy végrehajtóként. -5-
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A kompetencia hiányának kérdését jól illusztrálja az állami feladatot képező autópálya-fejlesztés. Egy kistérségi területfejlesztési koncepciónak számolnia kell belátható időtávon belül megépülő autópálya gazdasági, társadalmi és környezeti hatásaival, és ezekhez programokat is rendelhet, de kompetencia hiányában az autópálya tervezése, engedélyeztetése és megépítése nem tárgya egy kistérségi fejlesztési programnak. A kistérségi területfejlesztési program „illetékességi” területei A kistérségről akkor tudunk beszélni, ha van egy, a kistérséget megjelenítő testület, melyet azonosítunk a területfejlesztési törvény által intézményesített, önálló szervezetként, a résztvevő önkormányzatok által létrehozott kistérségi társulással. A kistérségi területfejlesztési programnak a feladata olyan programok kidolgozása, amelyekben a kistérségi társulás közvetlenül vagy munkaszervezetén keresztül kezdeményező, gesztoráló, partnerségi, koordináló, vagy végrehajtó szerepet tud vállalni. A kistérségi területfejlesztési program ebből következően nem vállalkozhat a kistérségben megvalósuló összes fejlesztés programozási keretbe foglalására, hanem csak azoknak a fejlesztéseknek tervezésére, melyek tervezési és/vagy végrehajtási ciklusában a kistérségi társulás részt vesz. Így korlátozott a kistérség program szerepe azokban a kistérségben megvalósuló fejlesztésekben, melyekben a magasabb területi, közigazgatási szinteknek van kompetenciája (pl. közútfejlesztés, energiaellátó rendszerek, szakorvosi ellátás stb.) és ugyancsak korlátozott szerepet vállalhat a kistérségi program egyedi szereplői, pl. települések, vállalkozások fejlesztési kérdéseiben. Összefoglalóan, a kistérségi területfejlesztési programnak a kezdeményezés oldaláról két fejlesztési kategóriát kell célszerűen magába foglalnia, azokat a fejlesztéseket, amelyekben 1. a kistérség, társulás, mint a támogatási források címzettje, illetve megvalósítója jelenik meg; 2. a kistérségi társulás egyéb kistérségi szereplők települések, vállalkozások, civil szervezetek forrásbevonását és projektmenedzsmentjét segíti elő. A fejlesztések közé sorolandók a két feladat ellátásához szükséges intézményi, humán és esetleg pénzügyi feltételek megteremtését célzó projektek is. A területfejlesztési koncepció tárgyalásánál más összefüggésben tértünk ki arra, hogy a fejlesztések, projektek elsődlegesen nem saját forrásból, hanem külső forrásokra építve tudnak megvalósulni. Ez a kistérségek számára egy „létforma”, amely a külső forrásokhoz felhasználási szabályai és a belső fejlesztési igények közötti folyamatos kompromisszum keresését jelenti, és a programozási, projekttervezési folyamat egy sajátos irányát jelöli ki.
-6-
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Támogatható területek A fejlesztések külső támogatási forrásokra való alapozása determinálja, hogy fejlesztések finanszírozhatók ezen, külső források bázisán. A csatlakozás után a Strukturális Alap források az ezekhez rendelt hazai társfinanszírozás szabályrendszere szerint fogja a támogatások felhasználását meghatározni. A Strukturális Alapok támogatási területeit az EU a 2000-2006. közötti időszakra körülhatárolta, melyről korábban szóltunk. Fejlesztési típusok A fejlesztési projektek lehetnek beruházás és nem beruházás jellegűek. A beruházás jellegű projekteknek pénzügyi/megtérülési szempontból a következő három típusa van: • piaci alapon megtérülő beruházások, • piaci alapon nem vagy hosszú távon megtérülő beruházások, melyek működése pénzügyileg hosszú távon fenntartható, • piaci alapon nem vagy hosszú távon megtérülő beruházások, melyek működtetése pótlólagos forrásokat igényel. Azok a projektek, melyeknek kimutatható a jövedelemtermelő képessége – ha egyéb kritériumoknak megfelelnek – alacsony szinten támogathatók, de minden addicionális, vissza nem térítendő forrás javítja az adott projekt megtérülését, életképességét. Ebben az esetben mindig végig kell gondolni a támogatásigénylés indokoltságát és a konkrét fejlesztésen túlmutató hatásokat. Tulajdonképpen egy költség-haszon elemzés elvégzése szükséges, nevezetesen a pályázati források bevonásának idő- és költségigénye, valamint annak lehetősége, hogy a támogatási forrást nem sikerül elnyerni, s ez hogyan állítható szembe egy sajáterőből (és nem támogatásjellegű külső forrásokból) azonnal megkezdhető beruházással. A támogatási források befogadásának első számú célterülete azok, a jellemzően közösségi célokat szolgáló beruházások, melyekre az alacsony megtérülés miatt nincs kezdeményezés, ugyanakkor működtetésük, üzemeltetésük rentábilis. Ide sorolhatók egyebek között a kommunális szolgáltatások infrastrukturális fejlesztései. Itt a fejlesztések között prioritások felállításának összehasonlítási alapja a várt gazdasági, társadalmi és környezeti hatások. Végül azok a beruházások, amelyeknél a működtetés, üzemeltetés a projekt keretein belül nem kitermelhető és pótlólagos forrásokat igényel, első közelítésben nem képezik a fejlesztési támogatások akcióterületét, hacsak a fenntarthatóság biztosítása más forrásból nem igazolható meggyőzően. A nem beruházás jellegű fejlesztési projektek: az előkészítő és egyéb szakértői tevékenységek (műszaki tervezés, képzés, közbeszerzési tanácsadás stb.), valamint -7-
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
az intézményfejlesztés elsősorban a területfejlesztési programhoz kapcsolódó tervező és végrehajtó kapacitások megteremtése és fenntartása. A kistérségi programtól elvárt, hogy egyszerre kell legyen: • ágazati és/vagy funkcionális szinten komplex, • kapcsolódási pontjaiban, tartalmában, összhangban a megyei, a regionális programokkal, • projekt-centrikus, időben ütemezett és részletes költségkalkulációkra alapozott. A tervezési gyakorlatban elterjedt, hogy a stratégia célok rendszerét magában foglaló egyetlen stratégiai program helyett stratégiai programok rendszeréről beszélünk. A fejlesztési prioritások és stratégiai programok közötti kapcsolatot az alábbi ábra szemlélteti:
-8-
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
-9-
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A stratégiai program általános célja(i) annak megfogalmazása, hogy a kistérség egészének fejlődése szempontjából a programnak mi a jelentősége, a megvalósítása miért célja a kistérségnek. Az általános cél(ok)nak felelhetők meg a várható hatások, melyeket a tervezett program megvalósítása kistérségi szinten eredményez. Az általános cél(ok) megfogalmazása segít hozzá ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, hogy a tervezett stratégiai program előkészítése és végrehajtása valóban a kistérség számára jelent feladatot, pl. a kistérségben megvalósuló pontszerű fejlesztés valóban kistérségi érdekeket szolgál-e. A közvetlen cél(ok) a program megvalósítása során – program leírásában részletezett és a meghatározott célcsoportot érintő – tevékenység(ek) konkrét célja(i). A közvetlen cél(ok) megvalósítása révén a célcsoport számára keletkező hozzáadott értéket tekinthetjük a program eredményének. Adott stratégiai programot abban az esetben is érdemes megfogalmazni, ha az a térség számára fontos, de pillanatnyilag nincs olyan személy vagy szervezet, amely az adott program kezdeményezője, koordinátora vagy végrehajtója lehetne. Ugyanakkor a stratégiai programnak nincs létjogosultsága, ha a megvalósítás költségigényét nem lehet hozzávetőlegesen meghatározni vagy a finanszírozás módja nem behatárolható. A területi szint jellege A területfejlesztési tervek tartalmi követelményeit rögzítő rendelet 1. § pontja szerint (2) „Az országos, kiemelt térségi, regionális, megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciók és programok tartalmi követelményei azonosak, kidolgozásuk az adott térségi szintnek megfelelő részletezettséggel történik”. A rendeletben a „megfelelő részletezettség” kifejezés az egyetlen utalás arra, hogy a területi szintek tervdokumentumaiban eltérő részletezettség, kifejtés szükséges. A kistérségi szint helyi szint jellege miatt, szoros belső kohézió, erős kapcsolati hálók és együttműködési készség, ugyanakkor korlátozott kompetenciák, kis számú együttműködő partner, erőforráshiány miatt, a kistérségi fejlesztési terveknek vannak olyan specifikumai, melyek tartalom, részletezettség, módszertan, érdekegyeztetés stb. szempontjából megkülönböztetik a magasabb területi szintek hasonló tervdokumentumaitól. Elsősorban beszélhetünk az elvi, stratégiai, valamint a közvetlen tevékenységekhez, cselekvési szinthez kapcsolódó tartalom arányainak a konkrétság, a megvalósíthatóság irányába való eltolásáról. Operatív programokról A fejlesztési prioritások, stratégia és operatív programok összefüggését az alábbi ábra szemlélteti. Az operatív programok a stratégia programok azon elemeiből dolgozhatók ki, amelyek megvalósításának feltételei elvben adottak. A stratégiai programok operacionalizálási vizsgálatának három kimenete lehetséges:
- 10 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
• operatív program megfogalmazásának feltételei adottak, ekkor az operatív program kidolgozható; • operatív program megfogalmazásának feltételei még nem teremtődtek meg, ekkor az operatív program kidolgozása később, a feltételek megléte esetén indokolt; • az operatív program indokolt, de kidolgozása (és megvalósítása) nem a kistérség feladata. Az operatív programok azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozzák meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósítás megkezdésére. E feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor/kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka (pl. műszaki és pénzügyi tervek, szakhatósági engedélyek), a végrehajtásnak személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi programoknál az operatív programok szintjén törekedni kell a minél nagyobb konkrétságra, célszerű eljutni az egyes fejlesztés, vagy az egyes projektek szintjére. A kistérségnek fejlesztéseik, beruházásaik megvalósításában döntően külső finanszírozási forrásokra kell hagyatkozniuk. Ebből következően a kistérségek számára alapvető kérdéssé válik, hogy a kistérségek és azok települései fejlesztési célokra reálisan mennyi támogatási forrást tudnak bevonni. Tekintettel arra, hogy a források pályázatos úton kerülnek felosztásra, érdemi indikáció, előzetes kötelezettségvállalás, netán ígéret arra vonatkozóan, hogy adott kistérség vagy azok települései milyen mértékben részesedhetnek a forrásokból, gyakorlatilag nem értelmezhető. A külső forrásokra való támaszkodás ténye alapvetően meghatározza a kistérségi programozás tartalmát és konkrétságát. Egy kistérségi társulás által reálisan bevonható forrástömeg nagyságának meghatározására a jelenlegi peremfeltételek mellett nem lehet pontos algoritmust találni. A tényleges költségek becslését az alábbi szempontok figyelembevételével célszerű elvégezni: • a mobilizálható önerő, mint a forrásbevonás abszolút felső korlátja; • a projekt előkészítés (műszaki tervezés, engedélyeztetés, pályázatírás) költségei; • támogatásból nem finanszírozható költségek; • árfolyamkockázat (Euróban szerződött, de Ft-ban folyósított EU támogatások esetén); • utófinanszírozás által okozott likviditás költségei.
- 11 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
- 12 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
2. A program indoklása, figyelemmel a helyzetértékelésre és a jövőképre Az Egri Kistérség területfejlesztési koncepciójában meghatároztuk a kistérség távlati jövőképét, a legfőbb elérendő célját, (az életminőség javítása), valamint a jövőkép elérése érdekében megfogalmazott prioritásokat (I-VI-ig). Ezek az alábbiak: I. prioritás: II. prioritás: III. prioritás: IV. prioritás: V. prioritás: VI. prioritás:
A gazdaság versenyképességének erősítése A kistérség idegenforgalmának fejlesztése A kistérség humán erőforrás fejlesztése, a hagyományok ápolása A környezeti terhelés csökkentése, műszaki infrastruktúra fejlesztése Az információs társadalom fejlesztése Térségi kohézió erősítése
A prioritások kijelölése döntően az elkészült kistérségi problémahalmaz (ún. problémafa), és az ez alapján összeállított célrendszer (ún. célfa) elemzése alapján történt. Ezt követően állítottuk össze a SWOT analízist, amely megalapozta egy progresszív jellegű, fejlesztés orientált stratégiai program meghirdetésének lehetőségét. A program dinamizáló, fejlesztéscentrikus jellegét a helyzetelemzés által feltárt és minősített elemek elért fejlettségi szintje, pontosabban: a jelenleg tapasztalt kedvező fejlettségi szint alapozza meg. A kistérség gazdasága fejlettnek, több szektorúnak minősül, így vált lehetővé, hogy az egyes ágazatok, szektorok visszaesése, visszafejlődése nem okozott kiterjedt gazdasági visszaesést, a munkanélküliség jelentősebb növekedését. Az is egyértelművé vált, hogy a gazdaság fejlődése nem eléggé dinamikus, a befektetett tőke relatív kevés, azaz a kistérség tőkevonzó képessége nem elég erős. Mindezek egyúttal ki is jelölik a stratégiai fejlesztés fő irányait: a tőkevonzó képesség erősítése, a KKV szektor erősítése, a progresszív, gyors fejlődésre képes ágazatok, vállalkozások fejlesztéseinek segítése. A turizmus a kistérség fontos, országosan, regionálisan is jelentős tartalékokkal rendelkező szegmense. Kedvező, hogy a turisztikai kínálat területileg kibővült, Eger mellett több környékbeli településen kiépültek (vagy kiépülőben vannak) a turizmus fogadóbázisai. A világ turizmusában tapasztalható trendek – tendenciájában folyamatos bővülés, időleges visszaesések gazdasági, havária, keresletváltozási okokból – a kistérségben is érzékelhetők. E mellett viszont tapasztalható egyfajta megkésettség, késve reagálás. Nem kedvező, hogy a kistérség szempontjából fontos turisztikai szegmensekben a fejlesztések csak megkésve tudtak beindulni (lényegében folyamatban vannak), ezért a versenytársak – különösen a gyógyidegenforgalomban – gyorsabban fejlődtek, versenyelőnyre tettek szert. A kedvező adottságaik közül a kínálat komplexségét, és a változásokhoz való gyorsabb igazodás szükségességét csak kevéssé tudtuk érvényesíteni. A kistérség gyengeségei közé sorolható a turisztikai kínálatban az együttműködés, összhang problémái. - 13 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Bár a turisztikai fogadási elemek – szállásférőhelyek, vendéglátás, szolgáltatások – helyenként látványosan javultak, fejlődtek, még mindig sok a hiányosság és itt is tőkehiány tapasztalható. Mindezek alapján a turizmus fejlesztését önálló prioritásként javasoltuk kezelni, és felfogásában, jellegében a gazdaságfejlesztéshez hasonló programot javaslunk megfogalmazni: tőkevonzó képesség erősítése, a kínálati elemek összehangolt fejlesztése, az együttműködés javítása, a területi koncentrálódás mérséklése, a fogadókapacitás minőségének és színvonalának emelése. A kistérségi demográfiai folyamatok jellege, alakulása igen hasonlatos az országosan tapasztaltakhoz: a születések száma csökken, az idős korúaké emelkedik, ezáltal a népességszám csökken, az elöregedés előrehalad. A demográfiai okokból bekövetkező népességcsökkenéshez negatív vándorlási egyenleg párosult. A közép távú időszakban azt prognosztizáljuk, hogy a demográfiai okokból bekövetkező népességcsökkenés jellege, volumene várhatóan a jelenlegihez igen hasonló lesz, míg a kistérség vonzerejének növekedése várhatóan javítja a vándorlási egyenleget. E folyamatok eredőjeként a kistérséget összességében enyhén mérsékelt népességfogyás / népességszám stabilitás fogja jellemezni. A kistérség kedvező megítélésében fontos szempont volt a tudásbázis fejlettsége. A komplex mutató összefoglalóan értékeli a lakosság iskolázottsági szintjét, nyelvismeretét, a K+F szektort, az oktatási, képzési intézmények számát, arányát, a nappali tagozatos tanulók arányát, egyes munkaerő-piaci jellemzőket, valamint az Internet ellátottságot a közoktatásban. A tudásalapú társadalom felé történő érzékelhető arányú elmozdulás érdekében ezért két, egymást erősítő, összekapcsolódó célt hirdetünk meg: a humán erőforrás fejlesztését (kiegészítve a hagyományok, kultúra ápolásával) és az információs társadalom fejlesztését. A környezet terheltségének foka, ill. a környezet veszélyeztetettsége az életminőség, az itt élők közérzetét egyre jobban befolyásoló eleme. A kistérség egyes környezeti jellemzői nem kedvezőek, kiemeltük a közúti közlekedésből származó és az ipari eredetű légszennyezést. A társadalmi vita markánsan rávilágított a közúthálózat kiépítettségi, kapacitásbeli, ill. minőségi problémáira is. Az életminőséggel való egyre szorosabb összefüggésre tekintettel a kedvezőbb állapot elérése a közép távú időszak egyik stratégiai célkitűzése lesz. Mivel a környezeti fenntarthatóság az EU egyik kiemelt, horizontális célkitűzése, várható, hogy a célok valóraváltása a közép távú időszakban támogatást kap, ezáltal a környezeti terheltség szintje jelentősen javulni fog. - 14 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Stratégiai célként javasoljuk megjelölni a térség kohézió erősítését is, tekintettel a fejlesztések jellegére, összehangolási, együttműködési feladatokra. 3. A program közép- és rövid távú céljai A kistérség stratégiai céljait a jövőképből, illetve a koncepcionális célokból vezetjük le. A koncepció részben kijelölt fejlesztési prioritásokhoz 1-1 stratégiai célt rendelünk, ezáltal biztosítható a prioritások és a stratégiai célok összhangja. Az egri kistérség stratégiai céljai az alábbiak: A gazdaság dinamizálása, versenyképességének erősítése
A kistérség idegenforgalmi fejlesztéseinek gyorsítása, a komplex adottságok jobb kihasználása
Az életkörülmények javítása, humánerőforrások fejlesztése, kultúra, hagyományok ápolása
A környezeti terhelés csökkentése, a műszaki infrastruktúra fejlesztése
Információs társadalom kiteljesítése
Kistérségi kohézió erősítése
- 15 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Az előző fejezetben felsorakoztatott indokokat figyelembevéve a részcélok rendszerét úgy dolgoztuk ki, hogy a stratégiai célokhoz igazodva, megvalósulásuk egyúttal a stratégiai cél elérését is markánsan szolgálja. A célrendszer meghatározásával illesztettük a kistérségi célokat az NFT I. célrendszeréhez, valamint az EU 2007-2013. közötti közép távú tervének ma ismert, valószínűsíthető céljaihoz. A részcélok rendszerének meghatározásánál gondoltunk arra is, hogy az áttekinthetőséget segíti, ha a részcélok úgy vannak megfogalmazva, hogy megvalósításukhoz alprogramok legyenek rendelhetők. A stratégiai célrendszer a fentieknek megfelelő kialakítása a következőképpen alakul:
Stratégiai cél
A gazdaság dinamizálása, versenyképesség erősítése
Rész célok
-
A gazdasági szektor műszaki-technológiai megújítása, szervezettségének növelése.
-
A gazdasági szervezetek integrációja, együttműködésének erősítése.
-
A gazdasághoz kapcsolódó szakképzési, továbbképzési struktúra megújítása
- 16 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Stratégiai cél
A kistérség idegenforgalmi fejlesztésének gyorsítása, a komplex adottságok jobb kihasználása
Rész célok
-
A turisztikai fejlesztése.
fogadóképesség
elemeinek
minőségi
-
A térség legfőbb turisztikai adottságaihoz illeszkedő kínálat fejlesztése.
-
A kistérségi wellnes kínálat erősítése
-
A turisztikai marketing hatékonyságának erősítése
Stratégiai cél
Információs társadalom kiteljesítése
Rész célok
-
A gazdasági szektorok informatikai szintjének lényeges javítása.
-
A közszolgáltató szektor informatikai szervezettségének lényeges javítása.
-
A kultúra, humán szféra informatikai ellátottságának kiteljesítése, a világháló elérése minden kistérségben lakó számára lehetővé váljon.
- 17 -
hátterének,
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Stratégiai cél
A környezeti terhelés csökkentése, a műszaki infrastruktúra fejlesztése
Rész célok
-
A kistérségben a közúthálózat szűk keresztmetszetének feloldása, az áteresztőképesség fejlesztése.
-
A kistérségi hulladékkezelési kiépítése, szolgáltatásaik bővítése.
-
A kistérségi szennyvízkezelő és elvezető rendszerek hiányzó elemeinek kiépítése, tisztítás hatásfokának növelése.
Stratégiai cél
Az életkörülmények javítása, kultúra, hagyományok ápolása
rendszerek
humánerőforrások
fokozatos
fejlesztése,
Rész célok
-
Az alap- és középfokú oktatás intézmény feltételeinek javítása, minőségi színvonal emelése.
-
Felsőfokú képzés intézményi feltételeinek gazdagítása, minőségi színvonal emelése.
-
Az alap- és közép fokú egészségügyi intézményhálózat működési feltételeinek korszerűsítése, modernizálása.
-
A kistérségi szociális gondoskodás rendszerének bővítése, ellátó, szolgáltató hatásának javítása.
-
Hátrányos helyzetű rétegekről való gondoskodás feltételeinek javítása, színvonalának emelése.
-
Leromló műszaki állagú településrészek, háztömbök rehabilitációja, a leromlási folyamatok megfordítása.
- 18 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Stratégiai cél
Kistérségi kohézió erősítése
Rész célok
-
A kistérségi együttműködés erősítése.
-
Kistérségi területi marketing hatékonyságának elmélyítése.
-
Kistérségi ellátó, intézményi, szolgáltató megerősítése, szegregáció visszaszorítása
háttér
A kistérségi program rövid távú céljai a stratégiai célrendszerhez igazodnak, lefedik azokat. Tartalmában, jellegükben az alábbi hármas rövid távú célrendszert kell megvalósítani: -
az elkezdődött, folyamatban lévő beavatkozások, fejlesztések megvalósítását, az NFT I. program intézkedéseihez, pályázataihoz aló minél szélesebb körű bekapcsolódást, az NFT II. időszakára időzített megvalósítandó célokra való felkészülést, a szervezeti, háttérfeltételek biztosítását.
4. A program leírása, főbb komponensek III.1. Gazdaságfejlesztési alprogram A térség gazdaságának versenyképessége ma is magas szintű, így a dinamizálás, a gyorsabb ütemű fejlődés kiinduló feltételei jók. Elengedhetetlen az aktív befektetés ösztönzési tevékenység, amely a gazdálkodó szervezetek technológiai, logisztikai, menedzsment rendszerének megújítására irányulnak. Az ipar vonatkozásában a magas hozzáadott értéket előállító fejlesztések a célravezetőek. Különös hangsúly helyeződik a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztésére, az együttműködés erősítésére. Hangsúlyt kap a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság fejlesztése, ezen belül is elsősorban a szőlő és bor ágazat. A versenyképes és az ökológiai követelményeknek megfelelő gazdálkodás kaphat prioritást. Számolni kell az erdősítési program gyorsítására is. - 19 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Mind az NFT I., mind az NFT II. program a gazdaságban a versenyképesség erősítésére, az innovatív elemek gyorsabb térnyerésére ösztönöz. Ezért elengedhetetlen, hogy a programok intézkedéseibe, pályázati rendszerébe a kistérség gazdasági szereplői a jelenleg tapasztaltnál aktívabban, eredményesebben kapcsolódjanak be. Az egri kistérség gazdaságának elmúlt időszakbeli fejlődése egyrészt számos hasznosítható tapasztalatot adott a sikeresség tényezőinek megismeréséhez, másrészt támpontot nyújt a program elemeinek megfogalmazásához. Az értékelések szerint a gazdaság összességében versenyképesnek, fejlettnek, de stagnálónak minősül. Ezért kulcskérdés a fejlődés dinamizálása, a tőkevonzó képesség javítása. A kistérség gazdaságában meghatározó szerepet töltöttek be eddig is, a jövőben is a régebb óta itt működő és a nemrégiben megtelepedett sikeres nagyvállalatok (ZF Hungária, LEONI, Bosch). Fontos gazdaságfejlesztési szempont a köréjük szerveződő beszállítói, kiszolgáló háttér fejlesztése, bővítése. Arra is fel kell természetesen készülni, hogy az alacsony hozzáadott értékeket előállító, vagy piacukat vesztő vállalkozások visszafejlődnek, vagy viszonylag rövid idő alatt áthelyezhetik termelésüket egy alacsonyabb termelési költségekkel jellemezhető országba. Azt feltételezzük, hogy a folyamat a következő időszakban is érvényesülni fog, intenzitása, hatóköre viszont nem lesz drasztikus, így kezelésükre fel lehet készülni. A gazdaság fejlődésénél ezért különösen fontos a mozgékonyabb, rugalmasabb, innovatív kis- és középvállalkozások számának, gazdasági erejének dinamikus bővülése. E fejlődési folyamatot várhatóan a gazdasági szervezetek számának bővülése, de egyúttal az iparban foglalkoztatottak számának lassú, de egyértelmű csökkenése fogja kísérni. Az ipar jelenlegi területi elhelyezkedésében – Eger központúságában – nem várunk lényegi változást. Nem látunk konkrét jeleket arra sem, hogy az ipar terület igénybevétele jelentősen bővüljön. Eger mellett Ostoroson és Felsőtárkányban fogalmazódtak meg kistérségi kihatással rendelkező gazdaságfejlesztési elképzelések. Az Egri Ipari Park már csak korlátozottan tudja fogadni a betelepülési igényeket, kiszolgáló szerepét, szolgáltatásait viszont bővíteni indokolt. A Berva-völgyi iparterület jelentős megújításra szorul, ezért a programba beillesztjük a terület rehabilitációs és környezeti kármentesítési programját. Ezt követően a völgy alkalmassá válik elsősorban kis- és középvállalkozások fogadására. A kistérség több településén van ipartelepítésre (vagy bővítésre) alkalmas terület, amelyek megfelelő feltételek mellett szintén fogadni tudják a letelepedni szándékozó vállalkozókat. Erre már rövid távon fel kell készülni.
- 20 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A program fő célja, az életminőség javítása igényli és minden bizonnyal ki is fogja kényszeríteni, hogy a gazdaság dinamizálása nem járhat a környezeti terhelés növelésével. Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdaság fejlődése, fejlődési pályájának jellege öntörvényű, számos külső-belső feltétel által meghatározott. A fejlődési döntések meghozatala a terület önkormányzatainak hatáskörén kívül esik. E mellett viszont fontosnak tartjuk megfogalmazni azt, hogy az önkormányzatok – jelen program gazdái, végrehajtói – milyen típusú, jellegű fejlődést szeretnének látni és tapasztalni, amelyet saját eszközeikkel segíteni, támogatni tudnak. A mezőgazdaság a kistérség gazdasági fejlődésében a következő időszakban sem lesz húzóágazat, fontossága, jelentősége viszont számottevő lesz, különösen a szőlő- és bor ágazatban. A kistérség alapvető érdeke, hogy az EU közös agrár politikájából adódó lehetőségeket igénybe vegye, felkészült legyen a gazdasági versenyből adódó veszélyek kiküszöbölésére. Az agrárium fejlesztésének célja a helyi erőforrásokra (agro-ökológiai, gazdasági és társadalmi), hagyományokra és lehetőségekre alapozott, fenntartható, több funkciós szektor pozícióinak megerősítése. A kistérség mezőgazdaságának meg kell felelnie az újonnan jelentkező és erősödő olyan kihívásoknak, mint a változó piaci körülmények, a termékminőség, az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem, a vidékfejlesztés szerepének növelése. Az európai agrármodell nagy hangsúlyt fektet a mezőgazdaság multifunkcionalitására is, tehát nem csak a szűken vett agrár- és élelmiszertermelést foglalja magában, hanem a vidéki lakosság megélhetésének biztosítását, a táj-, a természet- és a környezetvédelmét is. Kedvező kiindulási feltételek, hogy az elmúlt éven intenzív telepítési tevékenységének eredményeként a szőlőültetvények jelentős része megújult, a területük bővült. Kialakulóban van az a közép-kisüzemi gazdaságok hálózata, amelyek a történelmi borvidék legjobb hagyományait képesek folytatni. Ugyanakkor tapasztalható a szinte általános alultőkésítettség, az integráció, együttműködés hiánya is. Mindezek következtében az ágazat jövedelemtermelő képessége várhatóan csak szerényebb ütemben bővülhet. Hasonló hatása van az egyre erősödő versenynek is. A versenyképes gazdasági méretre való törekvés a program időtávja alatt jelentősen növelni fogja az átlagos birtokméretet és felerősíti az ágazatba jelenleg is ható tendenciákat. Arra is fel kell készülni, hogy az agrárágazat – amúgy is alacsony szintű – részesedése a munkahely struktúrában tovább csökken, amelynek ütemét mérsékelheti a helyi alapanyagok feldolgozása, tájjellegű termékek és az ún. vidéki jövedelemszerzés egyéb lehetőségeinek bővülése. Ez erősítheti, gazdagíthatja a falusi-, ökoturizmus fejlődését is. Az erdősítettség növelése kedvező hatásokat kummulál. Az erdőgazdálkodás több funkció szerepe a kistérségben is érvényesülhet. A gazdálkodási funkciók mellett, - 21 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
turisztikai hasznosítás is előtérbe kerülhet. Az erdősítési program az őshonos, allergiát nem okozó fafajták telepítésére koncentráljon. A kereskedelem szerkezete, jellege látványos változáson ment át az elmúlt időszakban a nagy kereskedelmi láncok (TESCO, OBI, Penny Market stb.) betelepülésével. Ezzel is összefüggésben Eger kereskedelmi, szolgáltató funkciói jelentősen bővültek, jóval túlmutatnak a kistérség határain. A helyzetelemzés során vizsgáltuk a vásárlóerőt is, melyet kistérségi szinten nagyon magasra értékeltek az elemzők. Ezért valószínűsíthető, hogy a hálózat koncentrációs folyamat folytatódni fog. Az É-i városrészben kialakult kereskedelmi központ mellett várható a D-i, Ipari Parkot övező terület kereskedelmi-szolgáltató funkciójának jelentős, az M3-as bevezető szakaszának megépítését követően várhatóan igen gyors bővülése. A folyamat jellegére a területen megjelenő autókereskedelem és hozzá kapcsolódó szolgáltatások látványos fejlesztései alapján következtethetünk. A hagyományos kiskereskedelem – országosan is – a helyét keresi, de rugalmasságánál fogva várhatóan meg is találja: új, speciális kínálat és szolgáltatások nyújtása révén. Ezért nem várjuk – sem Egeren, sem a községekben e kereskedelmi forma visszaszorulását. Látható, hogy az idegenforgalmilag frekventált területeken a turisták, a lakóterületen az ott lakók igényeit jobban kiszolgáló kereskedelem lehet életképes és prosperálhat. A program a megújulás, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodás mellett fog megvalósulni. Ilyenek fogalmazódtak meg pl. Ostoroson. Fel kell készülni arra, hogy a kereskedelemben és a szolgáltatásoknál robbanásszerűen el fognak terjedni az új kereskedelmi, szolgáltatási formák, elsősorban az informatika, e-kereskedelem térhódításával. A folyamat dinamikája, időbeli lefolyása ma biztonságosan nem ítélhető meg, de azt várjuk, hogy a bővülés a magasabban kvalifikált, képzett munkaerő, és a magasabb hozzáadott érték révén előnyére fog szolgálni a kistérségnek. Ezen kategóriába tartozó fejlesztések, programelemek várhatóan mind rövid-, mind közép távon támogatást kaphatnak. Hangsúlyozzuk, hogy az alprogram végrehajtása, céljainak elérése alapvetően a kistérség gazdasági szereplőinek feladata. A működési, telepítési feltételek javításában, a tőkevonzó képesség erősítésében azonban az érintett önkormányzatoknak, a Kistérségi Társulásnak és a közszféra egyéb szereplőinek is vannak tennivalói. Az együttműködési rendszer kiszélesítése, tartalmi gazdagítása, a kistérségi célokkal összhangban lévő gazdasági fejlesztések megvalósításának ösztönzése, segítése elengedhetetlen az eredményes program végrehajtásához.
- 22 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
III.2. Idegenforgalom fejlesztési alprogram A kistérség idegenforgalmában az elmúlt időszakban pozitív és negatív jelenségek egyaránt tapasztalhatók. Egyértelműen előrelépést jelent, hogy több ütemben megújult, korszerűsödött az egri strandfürdő, és elkezdődött az egerszalóki gyógyfürdőkomplexum kiépítése, amelynek hatásai csak a következő években lesznek érzékelhetők. Megtörtént az Eger Szálló felújítása, amely kibővült egy 500 főt befogadó kongresszusi teremmel is. Látványosan növekedett több közeli településen (Egerszalók, Felsőtárkány, Noszvaj) a falusi turizmus. Ugyanakkor a kistérség egészét tekintve mind a vendégszám, mind a vendégéjszakák száma stagnál, ill. visszaesett és csökkent az átlagos itt tartózkodási idő is. Ez lényegében azt jelenti, hogy a korábban megfogalmazódott turizmusfejlesztési célok nem vagy csak részben teljesültek. Változóban van a turizmus szerkezete is: bár a főszezonban Eger turistákkal van tele, de ezek jelentős része kiránduló, nem növelik a turisztikai bevételeket. Ha eltekintünk az átmeneti (pl. építkezések miatti) visszaesésektől, ahhoz, hogy a turizmus bővülése valóban kitörési pont legyen a kistérség számára, fordulatra, lépésváltásra van szükség. Az is megerősödött, hogy a turizmusfejlesztés hatása csak lassan, hosszabb időszak alatt érhet be. A gyorsabb, markánsabb fejlesztési stratégia egyik haszonélvezője a turizmus lehet. Nem csak a vendégforgalom mutatóinak javulása várható, hanem a gazdasági fejlődés hosszú távú megalapozása is ezen alternatíva mellett szól. E változat szerint markáns elmozdulás történik a turisztikai kínálat bővítésében, gazdagításában (fürdők, egészségturizmus, látványelemek, attrakciók stb.) és ezzel összhangban fejlődik, továbbá minőségileg is megújul a fogadókapacitás (szállodák, panziók, szolgáltatások). Az alternatíva igényli a vállalkozó szféra, az önkormányzatok összefogását, erőik, erőforrásaik koncentrált felhasználását, azaz az önkormányzatoknak jelentős részt kell vállalniuk a kínálati elemek, az infrastruktúra fejlesztésében. Ezen alternatíva teszi lehetővé, hogy a kistérségen belül a turisztikába bekapcsolódó települések köre bővüljön, a kistérség egésze pedig növelje részesedését, vonzerejét mind regionális, mind országos szinten. Az alprogram elemei, súlypontjai: -
Elsősorban a kistérség meglévő, legjelentősebb turisztikai adottságaihoz szorosan kapcsolódó, azok kihasználását legjobban szolgáló fejlesztéseknek indokolt prioritást adni (gyógy- és wellnes turizmus, bor és gasztronómia, kongreszusi turizmus, falusi vendéglátás, ökoturizmus).
-
Az egyedi fejlesztési célokkal szemben, a komplex programok kidolgozását és megvalósítását indokolt előtérbe helyezni, mert csak így tudjuk kiszolgálni a vendégeket, hosszabb tartózkodási időre ösztönözni őket.
- 23 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
-
Az Eger környéki, jó adottságokkal rendelkező települések turisztikai pozícióját indokolt megerősíteni. E téren is a komplexitást kell előtérbe helyezni. A fejlesztések révén növekedni fog a turizmusba bekapcsolódó települések köre.
-
Célként kell megfogalmazni a turisztikai jelentőségű programok, események hatékonyabb koordinációját, hatókörük szélesítését lehetővé tevő intézményi háttér megerősítését. Javasoljuk kistérségi turisztikai programiroda létrehozását, még az időszak első felében.
-
A bővülő idegenforgalmi kínálat megismertetése, elfogadtatása igényli átgondolt, célirányos, folyamatos marketingakciók megszervezését és lebonyolítását.
Az alprogram elemei, megvalósulása egyúttal a térségi kohézió erősödését is eredményezi. Jelen területfejlesztési program kidolgozásának időszakában kezdődött meg – időbeni eltolással – a kistérség idegenforgalmi programjának kidolgozása a Horwath Kft. részéről. A velük történt egyeztetés eredményeképpen a két terv összehangolását elősegítendően a jelen program turisztikai mondanivalóját (a prioritás kifejtését) szűkebbre formáltuk, mert logikailag egységesebben értelmezhető és kifejthető, ha az ágazati program tartalmazza koherens szempontrendszer alapján az idegenforgalomra vonatkozó, részleteiben is kifejtett teljes körű mondanivalót. Az előzőek figyelembevételével az alábbi fejlesztések, intézkedések adják az alprogram gerincét. A gyógy- és wellnesturizmus a kistérség egyik legfontosabb, perspektivikus turisztikai ága. Az egri strand felújítási, rekonstrukciós programját a gyógyturizmus fejlesztésével indokolt folytatni. Súlyponti programelemként javasoljuk a terület komplex fejlesztését, Gyógy- és Fürdőnegyed kialakítása címmel és tartalommal. A komplexitás keretében elsősorban a gyógyszolgáltatások bővítését, gazdagítását javasoljuk erősíteni. A program keretében megoldást kell találni a területen működő különböző szervezetek, létesítmények tevékenységének összehangolására, a gyógyászati, wellnes jelleg erősítésére (Fürdő, Reumakórház, új gyógyszálló, Flóra szálló, Bárány és Bicskey uszoda). Az egerszalóki gyógyfürdő komplexum a kistérség új, számottevő kínálati eleme lesz. Várható, hogy hatására a szomszédos községekben is bővül az idegenforgalom. Szükséges az Egerrel összekötő út kiépítése az időszak első felében. A gyógyfürdő megújítását követő piaci bevezetés eredményessége függvényében indokolt döntést hozni a továbbfejlesztésről. - 24 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Elsősorban a meglévő termálkútra és a víztározóra alapozva az Ostorosi Önkormányzat erősíteni kívánja a község idegenforgalmi szerepkörét. A versenyhátrányunk ledolgozása érdekében a gyógy- és wellnes fejlesztéseket gyorsítani kell, ill. az időszak első felére javasolt ütemezni. A kulturális és örökségturizmus keretében a koncepció időtávjának első felében indokolt tovább erősíteni a meglévő értékek, látnivalók vonzerejét. Az Egri Vár rekonstrukcióját folytatni kell, amelynek célja a látnivalók, a bemutathatóság növelése. Új kínálati elemként létre kell hozni a város alatti pincerendszer egy részén az ún. Város a Város alatt című projektet, amely kiemelkedő eleme lesz az Európa Kulturális Fővárosa című programnak. Egerben a tervezett fejlesztésekkel bővül, gazdagodik a kiállítóhelyek, múzeumok száma. A területi koncentrációjukat értékelve a Kossuth L. utcából egységes, átgondolt koncepció alapján ún. Múzeum utcát indokolt kialakítani, amelynek vezérmotívuma Eger a kultúra és hagyományok városa lehet. A szarvaskői várrom régészeti feltárását követően bemutathatóság, látnivalók növelésének lehetőségét.
lehet
ütemezni
a
A bor és gasztronómiai turizmusban a hálózatszerű, tematikus utak kialakítása, a meglévők tartalommal való megtöltése, az együttműködés erősítése hozhat előrelépést. Szükséges a turisztikailag látogatott pincék, borházak, pincesorok fejlesztése, elsősorban a higiéniás és egyéb fogadási feltételek bővítése, színvonaluk javítása. A tradíciók, a hagyományok ápolása jegyében folytatni indokolt az egri Szépasszonyvölgy fejlesztését, komplettírozását. Szükséges többirányúan védeni, a garantált minőséget biztosító pincék, pincészetek elismertségét, hírnevét. A borturizmusba bekapcsolódó települések körét indokolt kibővíteni, a meglévő kapcsolatokat gazdagítani (Eger, Egerszalók, Egerszólát, Noszvaj, Ostoros, Andornaktálya, Demjén, Felsőtárkány). A kistérség turisztikai adottságainál fogva az öko- és aktív turizmus potenciális célterülete. Jelen alprogramban az aktív időtöltésen belül a négy legjelentősebb vonzerő fejlesztését javasoljuk. A lovagoltatás feltételeinek javítása, bázisainak bővítése a cél a szolgáltatások fejlesztésével, törekedve minél szélesebb rétegek bevonására a lovasturizmusba. Kiemelten fontos, hogy a szolgáltatók törekedjenek egyedi kínálatok létrehozására. A kerékpározás révén új célcsoportok számára tehető vonzóvá a kistérség, a turisztikai szolgáltatások útvonalra felfűzve jobban értékesíthetők, továbbá növekszik a tartózkodási idő. Szükség van a kerékpáros infrastruktúra és kínálat fejlesztésére, a kidolgozott kerékpárút-fejlesztési terv ütemezett megvalósítására.
- 25 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Az elsődlegesen a táj természeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatására irányuló ökoturizmusnak jó adottságai vannak a kistérségben, amely gazdag természeti értékekkel rendelkezik. Cél a természeti értékek bemutathatóságának elősegítése az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével. A felsőtárkányi látogató és oktatóközpont kiépítettsége, hatóköre, szolgáltatásai a programidőszakban tovább növekednek. Több helyütt tanösvény, túraútvonal kilakítását kell a programba illeszteni (Noszvaj, Ostoros, Szarvaskő, Egerszalók). Eddigi tendencia, hogy a falusi turizmus a szállásadásban merül ki és általában hiányoznak a falusi életmódot, életérzést bemutató szolgáltatások, programok. Szükséges tehát olyan szolgáltatások létrehozása, amelyek komplexé teszik a falusi időtöltést és lehetővé teszik, hogy a turisták aktívan részt vegyenek a falusi életvitelben. Cél tehát a szolgáltatási paletta színesítése, a települések falusias arculatának erősítése és a hagyományos falusi tevékenységek felelevenítése. Ez összekapcsolódhat a vidékfejlesztési alprogrammal. A szálláshelykínálatban a keresletet arányosan követő mennyiségi bővülés mellett a minőségi megújulás, a komfortfokozat-növelés, a szolgáltatások bővülése kapjon prioritást. A kistérségi kínálatbővüléssel összhangban indokolt a 4 és 5 csillagos kategóriába tartozó szállásférőhelyek számának lényeges növelése, lehetőleg kapcsolódva a kongresszusi turizmus feltételeihez is. III.3. Humán erőforrás fejlesztési alprogram A kistérségi program egyik legfontosabb fejezete a humán erőforrások fejlesztése, a tudásbázis növelése, amely alapját képezi a versenyképesség növelésének, hatást gyakorol az itt élő lakosság életminőségére. Az alprogram kialakítása során figyelembe kell venni a NFT-ben megfogalmazott stratégiai elemeket a humán erőforrások fejlesztését illetően, amely három fő célkitűzésre épül: • Versenyképes munkaerő. A tudásalapú társadalom kihívásainak való megfelelés az ismeretek, a készségek és alkalmazkodóképesség folyamatos fejlesztését kívánja meg, amit az egész életen át tartó tanulás kereteinek kialakítása biztosíthat. Ehhez javítani kell az oktatás és képzés minőségét, erősíteni kell az oktatás és a gazdaság közötti kapcsolatokat, és biztosítani kell a versenyképes tudás és készségek megszerzését. • Foglalkoztatás bővítése. A humánerőforrás-fejlesztés eszközei a foglalkoztatás bővítéséhez, a beruházásokhoz kapcsolódó képzési programok támogatásával, a vállalkozóvá válás támogatásával, a kkv-k foglalkoztatási potenciáljának megerősítésével és versenyképességének javításával, valamint a munkanélküliek és az inaktívak munkaerőpiacra való visszatérésének segítésével járulnak hozzá. • Társadalmi beilleszkedés elősegítése. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés megelőzésének és leküzdésének fontos eszköze a munkaerő-piaci részvétel, a foglalkoztatás. Ahhoz, hogy mindenkinek esélye legyen a munkaerőpiacon való - 26 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
részvételre, a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, valamint a szociális szolgáltatások területén egyaránt erőfeszítéseket kell tenni a kirekesztés megelőzésére. Az alapfokú óvodai és általános iskolai hálózatba a program a kapacitások növelésével nem számol. Az óvodai ellátásban meglévő helyenkénti zsúfoltság sem indokol a programidőszak alatt kapacitásbővítést. Szükséges viszont az ellátás színvonalának, körülményeinek javítása, a családok igényeihez való rugalmasabb alkalmazkodás. Az általános iskolai hálózatban a gyermeklétszám csökkenése várhatóan mérsékeltebb ütemben folytatódik, azaz a programidőszakban sem lehet és kell létszámnövekedéssel számolni. Középtávon két, egymással is összefüggő stratégiai célt kell elérni. Egyrészt fenntartható, az önkormányzatok költségvetési kereteiből finanszírozható, másrészt a szegregációs tendenciákat mérséklő iskolahálózat kialakítására kell törekedni. Már rövid távon indokolt kihasználni a mikrokörzetek kialakításában rejlő lehetőségeket és speciális oktatási-nevelési programok alkalmazásával és mérsékelni kell a területi, intézményenkénti különbségeket. A közép távú időszakban a területfejlesztés eszközeivel a tartósan fennmaradó intézményeknél érzékelhetően javítani kell a működési körülményeket, az iskolák által nyújtott szolgáltatásokat (nyelvi labor, zeneművészeti képzés, informatikai labor, Internet, tornaterem, sportudvar, tanuszoda stb.). E feladatokban a Kistérségi Társulás egyre növekvő szerepet vállalhat. Az iskolahálózat fejlesztése az ágazati célokon túlmutatóan a kistérségi kohézió erősítésének is eszköze. Az iskolai rendszerű oktatás keretei között elsajátított tudás meghatározó módon befolyásolja a munkaerőpiacra belépők munkavállalási esélyeit és lehetőségeit. Ezért az oktatás-képzés rendszerének fejlesztésével biztosítani kell, hogy a fiatalok az iskolai rendszerű képzésben megszerezhessék azokat a kulcsfontosságú készségeket és ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a munkaerőpiacra történő beilleszkedéshez. A képzésnek meg kell alapozni az egész életen át tartó tanulás iránti igényt. Stratégiai fontosságú az oktatási rendszer és a gazdaság közötti kapcsolatok erősítése. Az oktatási rendszer struktúrájának és az általa átadott tudásnak, készségeknek folyamatosan követni kell a munkaerőpiac igényeit. Ösztönözni kell a munkavállalók formális, nem formális és informális tanulását. Mindezt elősegítheti az Egerben már megalakult regionális szakképző központ intézményrendszere és infrastruktúrája. Felsőfokú oktatásban az Eszterházy Károly Főiskolán jelentős tartalmi gazdagodás ment végbe az elmúlt időszakban. Az intézmény ma már nem csak a pedagógus képzésben hanem gazdasági szakemberek képzésében is nagy választékkal tudja - 27 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
fogadni hallgatóit. További célkitűzésként itt is a minőségi szint emelése határozható meg, támogatva a Líceum alá tervezett konferenciaközpont és egyéb létesítmények megvalósítását A kistérség lakossága egészségügyi, szociális állapotának jobbítása az életminőség fejlesztésének egyik fő területe. Kedvező, hogy összességében jó az itt élő lakosság egészségügyi állapota. E mellett viszont figyelembe kell venni egyes betegségek, betegségcsoportok (pl. daganatos betegségek) jobb ellátását elősegítő fejlesztéseket. A demográfiai folyamatok következménye az időskorúak arányának növekedése. Ezen réteg szociális, egészségügyi ellátásának javítása fontos cél. Feladat a családi ellátó szolgálat fejlesztése, a szociális intézmények illetve a szolgáltatások számának, gyarapítása. Az elkövetkező években, területfejlesztési eszközökkel is segíteni kell az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztését, a progresszív, hatékony és korszerű ellátási struktúra megteremtését, az igényekhez jobban igazodó és hozzáférhető szolgáltatások kialakítását. A házi gyermek- és körzeti orvosi hálózat bővítésével, a felszereltség javításával a zsúfoltság csökkentését kell elérni. Az egészségügyi intézmények eszközállománya folyamatos javítása állandó feladat a fenntartó önkormányzatok számára. A megyei kórház folyamatban lévő rekonstrukciója jelentősebben javíthatja a kistérségben élő emberek kórházi, rendelőintézeti ellátását. A helytörténeti, kulturális értékek, hagyományok a kistérség társadalmának pótolhatatlan szellemi hagyatéka. Korhű megőrzésük, élő továbbvitelük szakszerű gondozást, személyi és tárgyi feltételek biztosítását, fejlesztést igényelnek. A kulturális értékek folyamatos tudatosítása személyiség és társadalomformáló tényező, a vidékfejlesztés fontos szempontja. Ezek fejlesztése erősíti a turisztikai célok megvalósulását is. A műszakilag avuló, leromlott lakásállomány rehabilitációs programja az Egerben lévő lakótelepeket és más szegregálódó településrészeket érint. A közép távú időszakban a programot indokolt felgyorsítani, komplexitását növelni úgy, hogy a fizikai beavatkozások egyúttal a helyben élők társadalmi viszonyaiban is változásokat hozzanak. Várható, hogy a községbe irányuló kitelepülési szándékok továbbra is fennmaradnak, ezért több település tervez kertvárosi, üdülő vagy lakópark jellegű beépítést (Felsőtárkány, Demjén, Egerszalók, Ostoros stb.). 4.4. Környezetfejlesztési és műszaki infrastruktúra alprogram A közép távú időszakban a környezeti elemek közül a levegő szennyezettségének mérséklésében kell eredményeket elérni. Ezzel összefüggésben is a közúthálózat
- 28 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
betervezett fejlesztéseit ütemezni szükséges, mert látható, hogy a közlekedés fejlesztéseinek befejezése túl fog mutatni a közép távú időszakon. A közép távú időszak első felében indokolt aktualizálni, pontosítani a levegőszennyezettséget okozó tényezőket, okokat, és beazonosítani a szennyező forrásokat. Mai ismereteik szerint a közép távú időszak fontos feladata a mészkőbányászat és feldolgozás káros hatásainak mérséklése, a Berva völgyi iparterület környezeti kármentesítése, a Kerecsend-Demjén közötti gombatenyésztő vertikum légszennyezésének jelentős mérséklése, valamint az Egri Ipari Park területét és környezetét érintő környezetvédelmi feladatok végrehajtásának felgyorsítása. A műszaki infrastruktúra jelenti mind a gazdasági szektor működésének, mind pedig a lakosság életkörülményei alakulásának meghatározó alapkövét. Csak erős, sokoldalúan fejlett infrastruktúra rendszerre támaszkodva lehet a gazdaság intenzív fejlesztését a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítésével megoldani, a lakosság életminőségének további javítását elérni. A kistérség infrastrukturális helyzete bizonyos területeken jobb a régiós átlagtól, más területeken azonban jelentős kihívásokkal küszködik. Ez meghatározza a tennivalókat, azok fontossági és időbeli sorrendjét is. A prioritás a kistérség közlekedési, és környezetvédelmi infrastruktúrájának fejlesztését és a természeti környezet sokszínűségének megőrzését célozza. Közúthálózat feszültségei felerősödtek, ezért fejlesztésének területén három jelentős, bizonyos tekintetben régóta húzódó feladat megoldását kell előtérbe állítania. Ezek közül is Eger, és a kistérség megközelítésének javítása, az országos fő útvonalakhoz való bekapcsolódása a legkritikusabb, és sürgetőbb feladat. Az M3-as autópálya továbbépítése az Egerbe irányuló forgalomban olyan változást eredményezett, hogy Maklár, Nagytálya, Andornaktálya községek belterületén a jelentősen megnövekedett terhelés, egyre elviselhetetlenebb az ott élő lakosság számára. Ez a tény önmagában indokolja az Eger-M3-as autópálya közötti gyorsforgalmi út megépítését, másrészt kedvező hatás várható a vállalkozások számára a szállítási feltételek javulása miatt. A gyorsforgalmi út szerepel a kistérség területfejlesztési programjában, nyomvonalára engedélyezési terv készült, mielőbbi (2006-2007) megépítése az egyik legfontosabb kistérségi feladatok közé tartozik. Másik, a már nagyon régen tervezett ún. Keleti elkerülő útvonal Egerben, amely a 25. Sz. főútvonallal együtt biztosítja a város Észak-Dél-i irányú forgalmának elvezetését. Az út két szakaszban is létrehozható melyek közül a déli szakasz megvalósulása a közelebbi, míg a felnémeti szakasz megépülése csak nagy távban valószínűsíthető. A déli szakasz megépítése javítaná a kistérségi kapcsolatokat is. - 29 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Kistérségen belüli kedvező – többek között gazdaságélénkítő – hatásokkal járhat az egerszalóki hőforráshoz vezető ún. Völgyfeltáró út, amellyel létrejön az Egert elkerülő összekötő úthálózat egy szakasza, ami a K2 úttal együtt a kistérségen belül a kelet-nyugati közlekedés egyik folyosója lehet. Kapcsolódó projekt lehet a Kőlyuktető turisztikai, kereskedelmi célú fejlesztése. Az út alternatívát jelent Demjén és Egerszalók községek elkerülésére. Az időszak első felében indítani szükséges az ún. Ny-i elkerülő út kiépítését is. Közúthálózat fejlesztését illetően vannak elgondolások összekötő utak létesítésére, és mezőgazdasági úthálózat korszerűsítésére, amelyek megvalósulása tovább erősíti a kohéziót kistérségen belül, illetve a szomszédos kistérségekkel (Pl. Egerszólát-Egerszalók, Egerbakta-Egerszólát, Novaj-Szomolya, EgerszólátTarnaszentmária, Noszvaj-Bükkzsérc). Az Egri Kistérség földrajzi-, domborzati viszonyai, mezőgazdasági- és erdőterületeinek úthálózata jó alapot biztosítanak a kerékpározás számára is ajánlható útvonal hálózat kialakításához. Az úthálózat kialakítását a meglévő kerékpárutak felhasználásával minden település támogatja, az úthálózat kialakításának koncepciója elkészült. Az úthálózat elemei egy-egy települést összekötő szakaszok olyan nyomvonalon haladnak, ahol egyrészről kicsi, vagy nincs autóforgalom, másrészről rajta a kerékpáros turista természeti, táji értékekben gazdag helyeken halad keresztül. A kerékpárút nyomvonal kijelölésnél célszerű a különböző elemek (önálló-, kétirányú kerékpárút; gyalogos- és kerékpárút; kerékpársáv stb.) kombinációjával megoldani a nyomvonal kialakítását. A vasúti elérhetőség a kiépített vonalak menti településeken megfelelő, Egerben célszerű megvizsgálni (hatástanulmány készítése) újabb megállók létesítésével a vasút felhasználását a városon belüli közlekedésre. A kistérség természeti értékekben gazdag. Egy része országos jelentőségű védett természeti területhez, a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. A kistérségben az ipari létesítmények az Eger-völgyére koncentrálódnak, ezért a jelentősebb környezetvédelmi problémák is zömmel e területeken jelentkeznek. Környezetvédelmi szempontból a még érintetlen természeti értékek, főleg a hegyvidékeken és a már károsodott tájképi arculat - elsősorban a bányászati tevékenység tájsebei – egyaránt megtalálhatók. A kistérség rendelkezik komplex környezetvédelmi koncepcióval és programmal amelynek főbb elemei és azok végrehajtása e program részét is képezi. Fontos hangsúlyozni a környezettudatos nevelés fontosságát, a környezetvédelmi infrastruktúrák fejlesztését, a természet szerepét az emberek egészségének megőrzésében, életminőségének javításában.
- 30 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A kistérség ár és belvízvédelmi rendszere alapvetően kiépített, de a számított védelmi biztonság előírásait szélsőségesebb vízjárású években is ki kell, hogy elégítse. Bár az elmúlt 6 évben történtek szükségszerű felújítások, minden településen tovább kell fokozni kell a csapadékvíz elvezető rendszer hatékonyságát, a legtöbb településen szükség van azok generális megújítására, a külterületi rendszereket is beleértve. Ez sürgető már az időszak első felében (Andornaktálya, Eger, Felsőtárkány, Noszvaj, Novaj, Ostoros). Szennyvízcsatornázás területén megvalósultak a korábbi területfejlesztési programban foglalt feladatok, Szarvaskő kivételével a kistérség települései rendelkeznek hálózattal. További feladatként a csatornázott területek arányának növelése, illetve a megfelelő közműpótló megoldások megvalósítása jelölhető meg. Településenként felül kell vizsgálni a folyékony kommunális hulladék begyűjtésének és elhelyezésének teljes rendszerét. Hulladékgazdálkodás területén megoldódni látszik a kistérség talán legégetőbb környezeti problémája a kommunális szilárd hulladékok biztonságos elhelyezése. Településeink csatlakoztak a több kistérség összefogása révén Borsod-AbaújZemplén megyében megvalósuló regionális hulladéktároló megépítéséhez. A megvalósulást követően kidolgozható a jelenlegi telepek bezárásának rekultivációs terve, ezzel egy ütemben fel kell számolni az illegális lerakókat is. A kistérség településein be kell indítani a szelektív hulladékgyűjtést, oly módon, hogy a háztartási veszélyes hulladékok is elkülönítésre kerüljenek. Villamos energia a kistérség minden településén biztosított, új termelőkapacitások igényeinek megjelenésekor ez nem jelent akadályt. A települések gázellátása során a nagyközépnyomású gázvezetékek lefedik a teljes lakásszámra és meglévő egyéb létesítményre számított gázigényt, illetve a távlati fejlesztésekre jelentkező többletigény kiszolgálására is alkalmasak. Fejlesztés Szarvaskőn szükséges. A kistérség természeti adottságainak figyelembe vételével fokozható az alternatív energiaforrások feltárása és hasznosítása. A térségben több helyen jelenlévő termálvíz, a biogáz, vagy biobrikett előállításához megtermelhető nagy mennyiségű szervesanyag mind olyan lehetőség amely alapot adhat környezetbarát energiatermelésre. 4.5. Információs társadalom fejlesztésének alprogramja Az Európai Unió saját jövőjét az információs társadalomban látja. Európa új információs stratégiájában megfogalmazza: eljött az az időszak, amikor az információs társadalom előnyeit, áldásait ne csak kevesekhez, hanem mindenkihez juttassuk el. A megrajzolt jövőképben valóra válik az elektronikus közigazgatás, mikor otthonról, Internet keresztül intézhetjük ügyeinket, az irodák, hivatalok nyitvatartási - 31 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
idejétől függetlenül. Megvalósul a szabad információáramlás egy mindenki által hozzáférhető gyors és biztonságos hálózaton keresztül, a digitális alapműveltség pedig mindenki számára evidens lesz. Minden településen lesz teleház, és megjelennek intelligens családi házak is, ahol a család minden tagja saját számítógépén használja a távmunka, távoktatás adta lehetőségeket. A csökkent munkaképességűek otthon végezhetik munkájukat és a bevásárlást is az Interneten keresztül intézik. Az infokommunikációs rendszerek fejlődése világszerte rendkívül gyors. Az új és újabb technikai eredmények néhány év alatt leírják, elértéktelenítik a ma legfejlettebbnek ismert rendszereket, eszközöket. Éppen ezért a stratégiai cél – az információs társadalom fejlesztése – mellett halványabban, és csak rövidebb időtávra láthatók a konkrét tennivalók, technikai, szervezésbeni, ill. rendszermegoldások. Ahhoz, hogy a kistérség fejlettségi szintje, versenyelőnye megmaradjon az alprogramnak ki kell térnie: -
a gazdaság informatikai ellátásának javítására, a közszolgáltatások informatikai hátterének, szervezettségének lényeges fejlesztésére, a kultúra – művelődés és a humán szféra – beleértve az egyént is – informatikai ellátottságának javítására.
Ezek a gondolatok helyet kapnak az NFT-ben is amelyben megfogalmazódnak az információtechnológiai célkitűzések és EU-s pályázati eszközökből is támogatást kapnak az itt jelentkező feladatok. A kistérség ezzel kapcsolatban átlagos, helyenként fejlettebb szinten van. A távközlési technológiai háttér, a vételi lehetőség biztosított –átlagos színvonalon-, a gazdasági életben jellemzővé vált a pc-k, az Internet használata. Ugyanez –bár még nem európai arányokban - lakossági szinten is tapasztalható, de a települések közösségi tereiben (oktatási intézmények, művelődési házak, teleházak), a gazdasági élet és szolgáltatások egyes szegmentjeiben (vállalkozások, bankok, APEH) is megjelentek az infokommunikációs technológiák, amelyek használata bővül. Vannak előremutató kezdeményezések is térségünkben: Egerben eközigazgatás fejlesztésére EU-s források állnak rendelkezésre, és megkezdődött az integrált önkormányzati információs rendszer kifejlesztése, telepítése, amely közös rendszerben kezeli az önkormányzati feladatokat, beleértve az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásokat, a teljes elektronikus ügyintézést. A kistérség többi településének informatikai felkészültsége a kívánt szint alatt található úgy hardver, mint szoftver oldalról, és a dolgozók informatikai képzettségének tekintetében is. Az információs társadalom megteremtésével kapcsolatos feladatokat stratégiai fontosságúként jelenítjük meg a területfejlesztési koncepcióban, mert a térség fejlődésének motorja lehet, a fiatal generációk ebben a közegben szocializálódva lehetnek esélyesek a térség európai szintre történő felzárkóztatásában. - 32 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Általános célként fogalmazzuk meg az önkormányzatok, és a kistérségi társulás számára olyan komplex elektronikus önkormányzati rendszerek megvalósítását, amely magában foglalja az elektronikus, illetve elektronikusan támogatott ügyintézési szolgáltatásokat, valamint az összes belső folyamatot, beleértve a térinformatikai rendszerekkel támogatható területeket. A hatékony e-ügyintézés kialakítása megköveteli a hivatalok belső, működési folyamatainak újraszervezését, optimalizálását, valamint az önkormányzati döntéshozók, illetve köztisztviselők, közalkalmazottak képzését. A program eleme egy komplex kistérségi közcélú adatbázis, mely rendszeresen frissítésre, karbantartásra kerül. Az adatbázis hasznos információkat tartalmaz önkormányzatok, vállalkozások felé, pályázati lehetőségeket tartalmaz, módszertani segítséget nyújt a kkv-k számára pályázatok készítéséhez. Az adatbázis egyik eleme lehet a kistérségi komplex területfejlesztési terv monitoringjának, és mindenki számára hozzáférhető a kistérségi portálon keresztül. Az információs társadalom működésének alapvető követelménye a korszerű szélessávú infrastruktúra teljes kiépítése. A szélessávú infrastruktúra elterjesztése több okból is kitörési pontot kínál: egy fejlődési lépcső átugrásának a lehetőségével kecsegtet, és átalánydíjas, folyamatos működésű nagy szélessávú kapcsolatot kínál, amely az átvitel sebességét tekintve mennyiségben jobb, és az elérhető tartalmak körét minőségben is lényegesen bővíti a keskenysávú megoldásokhoz képest. A középtávú időszakban célul tűzzük ki, hogy a kistérség minden településén álljon rendelkezésre csatlakozási pont az országos gerinchálózatok egyikéhez. Legyen egy – a köz számára – hozzáférhető elérési pont az ésszerű igényeknek megfelelő kapacitással, hogy biztosítani lehessen a kistérség teljes körű részvételét az információ társadalomban. Ez lehetővé tenné az olcsó munkahelyi és lakossági szélessávú Internet elérést minden azt igénylő háztartás és vállalkozás számára. A vállalkozások számára ez azért előnyös, mert így olcsóbban és egyszerűbben érhetnek el üzleti információkat, nagyobb eséllyel jeleníthetik meg és tehetik elérhetővé magukat, és több lehetőségük adódik távmunka nyújtására, vagy igénybe vételére. 4.6. Kistérségi kohéziót erősítő alprogram Az alprogram feladatainak, intézkedéseinek gerince a kistérségen belüli együttműködés, együttgondolkodás, együttcselekvés gondolata köré csoportosítható. A kohéziós céloknak mindig van ágazati, vertikális vetülete (ellátórendszerek, szolgáltatások, idegenforgalom, műszaki hálózatok) és szinte mindig horizontális vetületei (szegregáció elleni küzdelem, esélyegyenlőség érvényesítése stb.). A többcélú kistérségi társulás közép távon az alábbi célok elérését tűzte ki:
- 33 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
o a kistérségi szinten ellátható önkormányzati közszolgáltatási feladatok szakmailag magasabb színvonalú, hatékonyabb – Társulás keretén belüli – szervezésének elősegítése, o a kistérségi területfejlesztési projektek megvalósításának elősegítése, o a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítése. A területfejlesztésben a Kistérségi Fejlesztési Tanács kijelöli a célokat, meghatározza és megteremti az ezekhez szükséges feltételeket. A Tanács feladatait az EKTCT Szervezete hatja végre. A célok rendszere, és a hozzárendelt feltételek a komplex területfejlesztési koncepcióban és programban öltenek testet melyek megvalósítása érdekében létre kell hozni egy erős menedzsment szervezetet, mely koordinatív szerepet tölt be, összehangolja a területfejlesztés igényeit és lépéseit az egyes prioritások törekvéseivel. E szervezet feladat lesz a fejlesztési koncepció és program végrehajtásának irányítása, a végrehajtás folyamatának figyelemmel kisérése, monitoringja (tágabb értelmű ellenőrzése) annak érdekében, hogy adott esetben megfelelő intézkedéseket lehessen hozni a felmerülő akadályok elhárítására. Feladata lesz pályázati források felkutatása, tanácsadási, tájékoztatási feladatok ellátása. A feladatok tudatosítása, elfogadtatása az itt élő emberek számára fontos feladat, hiszen ilyen módon lehet a végrehajtás során kellő támogatottságot szerezni, és emberi erőforrásokat bevonni a közös tevékenységbe. A menedzsment kapcsolatot tart a szomszédos kistérségek, a megye, a régió és más területi szervezetekkel, hogy hatékonyan és összehangoltan valósulhassanak meg a fejlesztések. A menedzsment magasan képzett szakemberekből, szakmai és civil szervezetek, a települések képviselőiből, valamint a Térségfejlesztési társulás szervezetéből tevődik össze, munkájával a Kistérségi Fejlesztési Tanácsot segíti. A kistérség külső kapcsolatainak erősítése szintén fontos cél, mert ezáltal válik a kistérség igazán nyitottá. Ennek érdekében megfelelő térségmarketinget kell alkalmazni, amely egyrészt a kistérség kínálta lehetőségeket mutatja be a térség iránt érdeklődők felé másrészt a kistérségi identitástudatot erősíti az itt lakók irányába. A térségmarketing elsősorban a kistérségről kialakult vagy kialakítandó kép közvetítésének eszköze. Indokolt a jelenleg is térség-, ill. település marketinggel foglalkozó különálló szervezetek tevékenységének szorosabb, eredményesebb összekapcsolása. Ezen térségi kommunikációhoz tartozik a célorientált, professzionális lobbi tevékenység is, amely a kistérséget érintő regionális, országos vagy uniós döntések kedvező irányultságát segítheti. Ezen alprogram keretében két alapelvet szeretnénk kiemelten érvényesíteni, amelyeket az egyes fejlesztési prioritásoknál nem csak a tervezésben hanem a magvalósításában is, annak valamennyi elemében (projekt szinten is) figyelembe kell venni. E vezérelvek egyike a fenntartható fejlődés. - 34 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Arra kell tehát törekedni, hogy a fejlődés érdekébe megtett lépések által okozott környezeti kár mind helyi, mind pedig globális hatásaikat tekintve lehetőleg zéró, vagy ahhoz közeli legyen, és a környezetterhelés, környezethasználat mértéke minimális szinten maradjon. A fejlesztési célok elérése érdekében tett lépések végrehajtása, valamint a környezet és természet védelmének összehangolása érdekében törekedni kell a tervezett fejlesztések környezet- és természetvédelmi szempontjainak figyelembe vételére. Másrészt elő kell segíteni, hogy a már meglévő szennyeződések, károk elhárítását a tervezett célokhoz tartozó intézkedések elősegítsék, vagy megakadályozzák a további környezetromlást. A másik vezérelv a kistérség lakosságára vonatkozó esélyegyenlőség. Ez jelenti egyrészt, hogy a kistérség minden lakosa egyforma eséllyel érje el a különböző szolgáltatásokat, tehát kortól, nemtől, bőrszíntől, származástól függetlenül részesüljön azokból, másrészt pedig, hogy a különböző szolgáltatások elérése fizikailag is biztosított legyen mindenkinek bármely településen él a kistérségben. Az esélyegyenlőség biztosítását célozzák a különböző alprogramokban lefektetett elképzelések is. A versenyképes gazdaság megteremtése alprogramban megjelölt fejlesztési irányok azt célozzák, hogy növekedjenek a megszerezhető jövedelmek, az elérhető életminőségben csökkenjenek a jelenlegi különbségek. A műszaki infrastruktúra, környezet és természetvédelem fejlesztése című alprogram megvalósítása nem csak a ma élő lakosságnak, hanem a jövő nemzedékének is lehetőséget teremt az egészséges életre azáltal, hogy tisztább, egészségesebb feltételeket teremt. Tapasztaltuk, hogy alig van a kistérség társadalmi szerkezetét, viszonyait, a kulturális, életmód szokásokat vizsgáló munka, így ezek hiányában tervek, programok sem készültek. Ezért különösen fontosnak tartanánk a hátrányos helyzetű rétegek (romák, fogyatékosak, nők) helyzetének vizsgálatát. 5. A program várható hatásai és eredményei, indikátorrendszere A fejlesztési források hatékony felhasználásának egyik alapvető feltétele, hogy a források felhasználásáért felelős szervezet képes legyen mérni, nyomon követni a megvalósítás alatt álló programok eredményeit és hatásait. A kistérség érdeke, hogy egyértelműen megállapítható legyen: a javasolt intézkedések valóban hozzájárulnak-e a kitűzött célok eléréséhez, valamint, hogy melyek a beavatkozások tényleges hatásai. Amennyiben a fejlesztések eredményei és hatásai nyomon követhetőek a programmegvalósítás időszakában és azt követően is, ez lehetővé teszi -
a beavatkozást a megvalósítás folyamatába, amennyiben az nem vagy nem megfelelő ütemben halad a kitűzött célok eléréséhez; a tapasztalatok alapján a jövőbeli programok hatékonyabb megtervezését.
Nemcsak a kistérség érdeke azonban a program eredményeinek és hatásainak nyomon követése, hanem egyre nagyobb mértékben a finanszírozók, a donorok elvárása is. A finanszírozók objektív, egyértelmű és lehetőleg számszerűsíthető - 35 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
információkat akarnak látni a forrásfelhasználás hatékonyságáról, a felhasznált források valós hatásairól. Mivel a monitoring rendszernek alapvetően program-specifikusnak kell lennie, részletei az operatív programozás során kerülnek kialakításra. A stratégiai program szintjén a rendszer alapjait meghatározó elvárások, valamint néhány fontos összetevő kerülnek megfogalmazásra. Gazdaságfejlesztési alprogram A gazdaság jelenlegi állapota, fejlettsége alapján nagy valószínűséggel várhatjuk a dinamizálás gyors beindulását, amely együtt jár a tőkevonzó képesség erősödésével. A gyorsabb ütemű fejlődés eredményeképpen a jövedelmek gyorsan nőnek, a munkanélküliség továbbra is alacsony szinten marad, ill. csökken. Az iparban továbbra is jellemző lesz a többlábon állás és várható, hogy a kisközépvállalati szektor tovább erősödik. A mezőgazdasági termelésben előtérbe kerülnek a környezetkímélő bio- és ökogazdálkodási formák, amelyek termékei versenyképesek lesznek a kibővült Unió piacán. A térségben újra teret nyernek azok a termelési módszerek, növényés állatfajták, melyek hagyományosan jellemzőek voltak a kistérség mezőgazdaságára. Kialakulnak és megerősödnek a termelési integrációk, melyek eredményesebben tudják képviselni a térség agrárszektorát a fokozódó versenyben. Az élelmiszeripari fejlesztéseknek köszönhetően növekedni fog a térséget elhagyó agrártermékek feldolgozottsági foka. A szőlő- és borágazat dominanciája erősödik, az ágazat jövedelemtermelő képessége erősödik. Eger kereskedelmi, szolgáltatásközpont jellege megmarad, sőt várhatóan erősödik, elsősorban olyan szektorokban, amelyeket ma még erős koncentráltság jellemez (kommunikációs kapcsolatok, informatika). A befektetés-ösztönzés és a térségmarketing több irányból támogatja a gazdasági fejlődést. A sikeres marketing eredményeként növekszik a tőkebefektetések nagysága, mely dinamizálja a gazdaságot, több turista érkezik a kistérségbe, akik egyrészt több pénzt költenek, másrészt a növekvő turistaszám kényszerként hat a szolgáltatások színvonalának és palettájának növelésére is. Az eredményes lobbi növeli a térségbe áramló támogatások összegét, mely közvetlenül vagy közvetve járul hozzá a gazdasági növekedéshez. A gazdaságfejlesztést célzó intézkedések esetében alapindikátorként jól alkalmazhatóak az alapvető gazdasági mutatók, például az egy főre jutó GDP, a munkanélküliség alakulása, az egyes ágazatok foglalkoztatásban és a GDP előállításában betöltött szerepe. További fontos jelzőszámok lehetnek még az egyes ágazatok versenyképességére vonatkozó mutatók, az ágazatok jövedelmezősége, - 36 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
valamint – az életszínvonal alakulását tükrözendő -, az átlagjövedelem, illetve a jóléti mutatók alakulása. A mezőgazdaság tekintetében a főbb indikátoroknak az ágazat versenyképességét, a munkatermelékenységet, a technológiai színvonal alakulását, az ágazat exporttevékenységét kell tükrözniük. Az iparfejlesztés lehetséges indikátorai a kistérség ipari teljesítményét, az ipar exportteljesítményét, a beszállítói hálózatokba bekapcsolódó KKV-k, a KKV szektorban foglalkoztatottak számát, a KKV-k gazdasági teljesítményét mutatják be. A szolgáltató szektor indikátora lehet a szektorban tevékenykedő vállalkozások számának alakulása, a szolgáltatások palettájának szélesedését jelző mutatók, a szektorban történt beruházások nagysága vagy az új munkahelyek száma. A befektetés-ösztönzési tevékenység output indikátorai alapvetően a tervezett intézkedések konkrét, számszerűsíthető eredményeire vonatkoznak, az eredménymutatóknak pedig azt kell tükrözniük, hogy a létrehozott eszközök milyen mértékben érik el a célcsoportot, a potenciális befektetőket. A hatásindikátorok egy része a program közvetlen hatásainak nyomon követését szolgálja (pl. a letelepülő új külföldi érdekeltségű vállalkozások száma, a befektetett tőke nagyságának alakulása), míg a másik csoportja azt mutatja, hogy a befektetés-ösztönzési program megvalósítása által befolyásolt átfogó célok hogyan teljesülnek (pl. a külföldi érdekeltségű vállalkozások által létrehozott új munkahelyek száma, hozzájárulásuk a GDP-hez). Használt komplex mutatók: Gazdasági térszerkezet alakulása Az értékeléshez két komplex dimenzió a gazdasági fejlettség és a versenyképesség többmutatós elemzését használták. A gazdasági fejlettséget 8 mutató összevont állapot és változás elemzése adta (gazdasági teljesítmény, gazdasági szervezetrendszer, külföldi működő tőke befektetések, ipar, agrárgazdaság, turizmus, üzleti és pénzügyi szolgáltatások, kiskereskedelem és fogyasztópiac, információs gazdaság). Versenyképesség Az értékeléshez 6 mutatót vizsgáltak (humán erőforrás, termelékenység, az üzleti infrastruktúra (pénzügyi szolgáltatásokkal való ellátottság) közlekedési infrastruktúra (gyorsforgalmi úthálózat lehetősége) gazdasági nyitottság (külföldi működő tőke), piacnagyság (népességszám).
- 37 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Gazdasági szolgáltatások Idetartozik: ingatlanügyek, kölcsönzés, számítástechnikai tevékenységek, jogi, gazdasági tevékenységek, mérnöki, műszaki tevékenység, tanácsadás, egyéb tevékenységek. Fogyasztópiac területi szerkezete Tényezők: 1 főre eső jövedelem nagysága, területre eső jövedelemtömeg, gazdasági aktivitás szintje, területi GDP szintje. Idegenforgalom fejlesztési alprogram A kistérség gazdasági felzárkózásának, majd versenyképességének növekedésében fontos szerep jut a turisztikai fejlesztéseknek. A turizmus multiplikátor hatása megmutatkozik majd a környezet rendjében (falukép, parkok, porták tisztaságában és rendjében), az informatika fejlődésében, az oktatás színvonalának növekedésében, a szolgáltatásokban. A turizmushoz kapcsolódó jobb minőségű szolgáltatások vonzóak lesznek a turisták számára és több időt töltenek majd a térségben, ami többletköltést eredményez. Ez végső soron a települések adóbevételeinek növekedésében fog megmutatkozni. A vendéglátásban és a turisztikával közvetetten kapcsolatban álló szolgáltatásokban, a foglalkoztatottak száma és aránya növekedni fog, ami a munkanélküliségi mutatókra fog pozitívan hatni. A turizmus fejlesztés alapindikátoraiként jól használhatóak a hagyományos turisztikai mérőszámok, mint pl. a szállásférőhelyek, a vendégéjszakák száma, a turisták költése, a turizmusban foglalkoztatottak száma. Más tekintetben a térségi fejlődés folyamatában a turisztika területi terjeszkedése is intenzívebb lesz, így ez is mérhető mutatószámként értelmezhető. A fejlesztésekhez elengedhetetlenül fontos mind a kapcsolódó szolgáltató ágazat megerősítése, mind pedig a turisztikai irányultságú képzések megvalósítása. Ennek megfelelően mutatószámként lehet számba venni a szolgáltatási szektor indikátorait, illetve a képzés kapcsolódó mutatóit. Humán erőforrás fejlesztési alprogram: A fejlesztési program célkitűzéseinek megvalósítása nem csak gazdasági változásokkal, hanem komoly társadalmi hatásokkal is jár. A szerkezetátalakításon áteső gazdaság növekedése magával hozza a térség munkanélküliségi mutatóinak csökkenését, a lakosság jövedelmi helyzetének pozitív irányú változását, és így az egyéni szintű szociális helyzet javulását eredményezi. A bővülő munkahelyszám eredményeként csökkenni fog a térséget elhagyó képzett munkavállalók száma.
- 38 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A munkaerő jelentős része a szolgáltató szektorban fog elhelyezkedni, növelve az ágazat foglalkoztatási részarányát. A turizmus térségi szerepének növekedésével párhuzamosan javuló kistérségi környezeti kép a társadalomban értékrendbeli változásokat fog indukálni, miáltal az ott élők igényesebbé válnak környezetükkel szemben. A demográfiai folyamatok jellege alapvetően nem változik, de a pozitív elemei válhatnak hangsúlyosabbá. A népesség elöregedése várhatóan tovább folytatódik, de arra számítunk, hogy a növekvő arányú bevándorlás, visszavándorlás következtében a népességszám stagnál vagy kismértékben emelkedik, ugyanakkor összetétele jelentősebb arányban változik. A változások a jövedelmi viszonyok és az életfeltételek javulásával lesznek összefüggésben. A szép fekvésű, alacsony környezeti terhelésű, valamint idegenforgalmilag frekventált községekben a népességszám növekszik és fiatalosabbá válik. A humán infrastruktúra fejlesztési célok megvalósítása jelentősen hozzá fog járulni az életkörülmények és ezen keresztül az életminőség javulásához. Mind az oktatási, mind az egészségügyi ellátó hálózatokban bekövetkező korszerűsödést, magasabb szintű működést lehetővé tevő fejlesztések hozzá fognak járulni a tudásbázis erősödéséhez, a lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javulásához. A prioritás fontos célkitűzése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének javítása, különösen a roma népesség vonatkozásában. A program következetes véghezvitelével szorosabbá válhat a romák társadalmi integritása, illetve jelentősen javulni fog szociális-egészségügyi és képzettségi helyzetük. A program eredményeként nő a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi elfogadottsága, javul a csoport társadalmi esélyegyenlősége. A kulturális intézményrendszer fejlesztése, a lakosság kulturális és műveltségi színvonalának emelése jelentősen javítja a kulturális szolgáltatások hozzáférhetőségét, a meglévő kulturális örökség megőrzését és minél szélesebb körben való ismertté válását. Mindez nagymértékben hozzájárul a kistérségi öntudat kialakulásához. A humánerőforrás-fejlesztés indikátorai egyrészt az oktatási-képzési rendszer tartalmi elemeinek paramétereire (közoktatás, felsőoktatás, felnőttoktatás, át- és továbbképzések, speciális képzési formák, így felzárkóztatások, valamint tehetséggondozás), másrészt a – jelenlegi és potenciális – humánerőforrás munkaerő-piaci helyzetének változására irányulnak. A beavatkozási terület főbb eredményindikátorai a foglalkoztatottsági szint növeléséhez, a munkanélküliség csökkenésének, a lakosság iskolai végzettségének emelkedéséhez, a szakképzettségi struktúra változásához kapcsolódnak.
- 39 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A kultúra, közművelődés fejlesztését célzó intézkedés eredményességének legfontosabb indikátorai a kulturális szolgáltatási helyszínek (helyiség, épület) számát, a szolgáltatások igénybevételét, a rendezvények számának alakulását, illetve az épített környezet értékeinek állapotát követik nyomon. A roma népesség helyzetének javítását célzó intézkedésekhez kapcsolódó olyan indikátorokra van szükség, amelyek a csoport munkaerő-piaci helyzetének változását követik nyomon, illetve az életszínvonaluk, jövedelmi viszonyaik és életminőségük leírására alkalmasak. Az egészségügyi állapot javítását célzó program alapvető indikátorai a lakosság morbiditási és mortalitási mutatói, a megelőzési, szűrési tevékenységgel kapcsolatos akciók, tevékenységek jellemzői, valamint az egészségügyi ellátó rendszer hozzáférhetőségi adatai, települési megosztásban. A civil szektor legfontosabb indikátorai a szervezetek számának alakulására, tevékenységi körük szélesedésére, megvalósított programjaik számának alakulására irányulnak. A lakóház, ill. lakóterület rehabilitációs program indikátorai érintett népesség, családszám, lakásszám, rehabilitált épületek, területek m2-e. Használt komplex mutatók: Társadalmi térszerkezet (státusz) Vizsgált tényezők: A lakosság egészségi állapota, képzettsége, munkanélküliség, jövedelmi viszonyok, közbiztonság, települések komfort szintje. Egészségi állapot Komplex mutató, amely a lakosság egészségügyi állapotának mutatói mellett az életkilátást, a morbiditási helyzetet és az egészségügyi intézményrendszert vizsgálták. Részletezve: várható élettartam, halálozások gyakorisága és oka, a megbetegedések, az orvoshoz fordulás gyakorisága, alkoholisták, pszichiátriai betegek aránya, rokkantnyugdíjasok aránya, betegfelmérések adatai, 1 főre jutó egészségügyi (alap, közép, felsőszintű) intézményhálózat adatai. Tudásbázis Vizsgált tényezők: A lakosság iskolázottsági szintje, nyelvismeret, K+F ráfordítások és létszám, szabadalmak száma, oktatási, képzési intézmények száma, aránya, vezetők, értelmiségiek aránya a munkaerőpiacon, számítógép, Internet
- 40 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
ellátottság a közoktatásban, középiskolák eredményességi mutatói, nappali tagozatos közép- és felsőfokú tanulók aránya. A munkanélküliség helyzete Komplex mutató, amely kifejezi a munkanélküliség arányát, változását, és a munkanélküliek csoportján belül a tartós, 50 évnél idősebb, legfeljebb 8 általánost végzettek arányát. Jövedelmi-vagyoni viszonyok Vizsgált tényezők: SZJA-t fizetők aránya, 1 főre jutó jövedelem, 1 főre jutó jövedelem változása, magas jövedelműek (legalább 5 mill Ft-os jövedelmi sávon adózók) aránya, új építésű lakások aránya, 1000 lakosra jutó személygépkocsik számának változása. A környezetfejlesztési és műszaki infrastruktúra alprogram: A környezet- és természetvédelmi fejlesztések pozitív irányú társadalmi változásokat okoznak. Az agrár-környezetvédelmi támogatások növekedésével és a kommunikáció javulásával várhatóan javul a környezeti tudatosság, ami alapja a környezet- és természetvédelem fenntartható fejlődésének. A természetvédelemmel összefüggő turizmus fejlesztésére épülő vállalkozások új, jelenleg nem jellemző társadalmi rétegeket formálhatnak. A környezetvédelmi javaslatok megvalósítása (hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodási javaslatok, szennyvízcsatornázás) vitathatatlanul a társadalom és az egyes emberek életminőségét látványosan emelik, társadalmi elfogottsága, támogatottsága tehát igen magas lesz. A közlekedési hálózat fejlesztése elősegíti a külföldi működő tőke térségi beáramlását, így ez áttételesen a foglalkoztatási, jövedelmi viszonyok javulását eredményezi. Azzal, hogy javul a kistérség közlekedése, nemcsak a kistérség válik elérhetőbbé, hanem a helyi lakosok számára is könnyebben elérhetőbbé válnak a kistérségen kívüli szolgáltatások. A koncepció megvalósulása esetén jelentősen növekedik a természetvédelem által kontrollált övezetek kiterjedése, amely a jelen állapotot alapul véve a természeti környezetben jelentős javulást kell eredményezzen. A fejlesztési intézkedések biztosítják a biodiverzitás és az ökológiai rendszerek állapotának legalább a jelenlegi szinten tartását, lehetőség szerinti fejlődését. A támogatási rendszerekkel megvalósuló élőhely rehabilitációk a térségre jellemző természeti- és kultúrtáj fenntartható összhangját alakíthatja ki.
- 41 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A kistérség lakossága képzettségi színvonalának növelésével és a környezettudatos gondolkodásmód térnyerésével biztosítani lehet, hogy a környezet védelme érdekében tett lépések hosszú távon is eredményesen hassanak, és biztosítsák a fenntartható fejlődés feltételeit. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a logisztikai szerepkör erősítése terén az alapvető output mutatók a felújított vagy épített vonalhossz alakulását mérik (mind a vasúti, mind pedig a közúti közlekedési hálózatok tekintetében), a beavatkozás eredményei jól nyomon követhetőek az 1 km2-re jutó gyorsforgalmi út/főút hossz, valamint az elérési idő alakulásán keresztül (kistérségen belüli, illetve a kistérség elérése más térségekből közúton személygépkocsival, illetve busszal, vonaton). A vízügyi infrastruktúra fejlesztése terén a vízkárelhárítás (ár- és belvízvédelmi fejlesztések) kapcsán az indikátorok a létrejövő védelmi rendszerek paramétereire vonatkoznak, valamint az árvízveszélyes területek nagyságának csökkenését mérik. A vízközmű fejlesztések esetén az indikátorok részben a kiépített, illetve a felújított létesítmények paramétereire vonatkoznak; tükrözik továbbá a közműolló nagyságának alakulását, valamint a fejlesztések környezeti hatásait is. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése terén elsődlegesen fontosak azok a fajlagos mutatók, melyek az elérni kívánt állapothoz viszonyított elmaradást mutatják be. A hulladékgazdálkodás esetén például a megfelelően ártalmatlanított és nem ártalmatlanított hulladékok mennyiségének aránya lehet a leghatékonyabb indikátor. Másodlagosan fontosak azok a mutatók, melyek a kapacitás alakulását mutatják, például a hulladék-ártalmatlanító létesítmények kapacitásának alakulása, valamint a szilárd hulladék gyűjtésével, a szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolt háztartások számának növekedése. Fontosak továbbá azok a mutatók, melyek a végrehajtott fejlesztések környezeti hatását tükrözik, például a légúti megbetegedések számának alakulása a fejlesztések előtt szennyezett levegőjű településeken. A természetvédelem esetén alapindikátorként használhatók azok a mutatók, melyek jelzik, hogy milyen állapotban van jelenleg a természetvédelem és a tájhasználat a kistérségben. Ilyen indikátor lehet például a védett területek nagysága a különböző kategóriákban, a kistérségben élő védett fajok száma, az ökológiai viszonyoknak megfelelően használt területek nagysága. Az agrárkörnyezetvédelem térnyerésével párhuzamosan aztán már lehet mérni azokat a mutatókat, melyek már a változásokat is jelzik: az öko-gazdálkodásba bevont területek nagyságának és a gazdálkodók számának növekedése, a termesztett fajták skálájának növekedése, a védett területek nagyságának változása, rehabilitált élőhelyek területének nagysága.
- 42 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Használt komplex mutatók: Környezeti állapot szerinti terheltség Komplex mutató, amely keretében vizsgált, értékelt tényezők: ipari eredetű légszennyezés, közúti légszennyezés, felszíni és felszín alatti vizek szennyezettsége, talajok szennyezettsége, érzékeny természeti területek aránya, környezetvédelmi infrastruktúra kiépítettsége. Környezeti veszélyeztetettség A mutató a kistérség környezeti terhelésekkel szembeni érzékenységét reprezentálja. Összetevők: felszín alatti vízminőség érzékenysége, nitrátérzékenység, ár- és belvíz veszélyeztetettség, felszíni vízgyűjtők vízminőségvédelmi övezetei, talajérzékenység, a védett természeti területek aránya és a kistérségi erdőtűzindex értéke. Információs társadalom fejlesztésének alprogramja: Az informatikai fejlesztések az információs társadalom felé vezető úton indítják el a kistérség lakosságát, átalakítva ezzel az eddig megszokott kommunikációs formákat is, valamint növelik a kistelepülések lakosságának esélyegyenlőségét. Az információs és kommunikációs technológia hatékony alkalmazását célzó fejlesztések eredményeinek és hatásainak nyomon követését olyan mutatók szolgálhatják, mint az Internet kapcsolattal rendelkező háztartások és vállalkozások a regisztrált domain nevek, az üzleti célú honlapok száma, az internetes kereskedelem nagyságának alakulása. Kistérségi kohéziót erősítő alprogram: A kohéziós fejlesztés társadalmi hatásai többrétűek. A kistérség intézményesülésével, a kistérségi jogkörök növekedésével párhuzamosan átalakul a lakosságban élő kistérségkép és mélyül a kistérségi identitástudat. A kohéziós tényezőkön belül az intézményfejlesztés és a térségmarketing erősítését célzó intézkedések esetében a várható környezeti hatások közvetlenül nem befolyásolják a környezet állapotát, de áttételesen (pl. oktatási rendszereken keresztül) segíthetik céljaink megvalósulását. A költséghatékony és tevékenységorientált intézményfejlesztés eredményeinek csak bizonyos elemei írhatóak le számszerűsíthető mutatókkal (pl. a létrejövő új fejlesztési intézmények, a kistérségben dolgozó területfejlesztési szakemberek száma, a térségbe érkező külső források nagysága, a megvalósuló fejlesztések összértéke); nagyon fontos azonban a nem számszerűsíthető, minőségi jellegű - 43 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
mutatók, értékelések alkalmazása is (pl. a kidolgozott fejlesztési programok, a programmegvalósítás minősége). A kistérségi marketing tevékenység eredményessége, hatásai csak kisebb részen írhatóak le számszerűsítve, a tényleges eredmények, hatások megismeréséhez minőségi jellegű mutatók alkalmazása szükséges (pl. a kistérség ismertsége az országban és külföldön, a kistérség megítélésének változása, a kistérség identitás alakulása). 6. A költségek prognosztizálása és a finanszírozás forrásai A korábban elkészült kistérségi programok program jellegét kérdőjelezte meg egyebek között az a tény is, hogy a „programokhoz” nem történhetett forrás hozzárendelés, nem volt ismert, hogy adott kistérség mely területeken, milyen nagyságrendben, milyen valószínűséggel tud külső forrásokat elnyerni. A kistérségi – de a megyei és regionális – fejlesztési programok tervezői odáig tudtak eljutni, hogy meghatározták a fejlesztési irányokat és ezekhez programcsomagokat, operatív programokat, programokat, valamint alprogramokat rendeltek, de kevés kivétellel projektszintű kidolgozás nem valósult meg. Ezeknek a projekt-ötleteknek csokorba szedésétől az esetenként konkrét beruházásokig terjedő feladat leírásokhoz optimális esetben – sokszor igen elnagyolt – költségbecslés tartozott és a lehetséges források/forrásgazdák nevesítése történt meg. Ez azt mutatja, hogy a forrásokról, azok elosztási mechanizmusairól rendelkezésre álló ismeretanyag bázisán így lehetett a programozás követelményeivel összhangot teremteni. Tükrözi ugyanakkor azt a sokkal lényegesebb tényt, hogy a kistérségi programok végrehajtása alapvetően külső, támogatási források általi finanszírozásra épültek. A kistérségnek fejlesztéseik, beruházásaik megvalósításában továbbra is döntően külső finanszírozási forrásokra kell hagyatkozniuk. Ebből következően a kistérség számára alapvető kérdéssé válik, hogy a kistérség és azok települései fejlesztési célokra reálisan mennyi támogatási forrást tudnak bevonni. Tekintettel arra, hogy a források pályázatos úton kerülnek felosztásra, érdemi indikáció, előzetes kötelezettségvállalás, netán ígéret arra vonatkozóan, hogy adott kistérség vagy azok települései milyen mértékben részesedhetnek a forrásokból, gyakorlatilag nem értelmezhető. A külső forrásokra való támaszkodás ténye alapvetően meghatározza a kistérségi programozás tartalmát és konkrétságát. A szakirodalom egyértelműen leszögezi, hogy egy kistérségi társulás által reálisan bevonható forrástömeg nagyságának meghatározására a jelenlegi peremfeltételek mellet nem lehet pontos algoritmust találni. Az alábbiakban néhány szempontot, megfontolást, egyfajta „benchmarkingot” adnak ahhoz, hogy milyen nagyságrendekben érdemes gondolkodni. Ezen szempontok az alábbiak lehetnek: o a potenciálisan rendelkezésre álló források nagysága, o a pályázati forrás elnyerésének „statisztikája”, - 44 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
o a mobilizálható önerő, mint a forráselvonás felső korlátja, o támogatásból nem finanszírozható költségek, o utófinanszírozás által okozott likviditás Potenciálisan rendelkezésre álló források: A potenciálisan rendelkezésre álló források egyrészt az EU Magyarország számára allokált strukturális és kohéziós források, melyek költségvetési társfinanszírozással egészülnek ki, a központi brüsszeli pályázati források és végül a magyar költségvetésben, egyes minisztériumok fejezetében elkülönített fejlesztési források, célelőirányzatok. Az Európai Unió költségvetéséből strukturális és kohéziós támogatásokra 213 milliárd Eurót fordítanak a 2000-2006 tervidőszakban. Ebből az összegből Magyarország a csatlakozástól kezdve a 2006-os év végéig bezárólag mintegy 3,0 milliárd Euróval részesedik, mely összeg mintegy 14 %-át képviseli a tagjelölt országok számára nyújtandó 21,6 milliárd Eurós keretnek. A Magyarország számára nyújtott EU strukturális és kohéziós támogatások kétharmadát adó, vissza nem térítendő fejlesztési források decentralizált módon, kormányzati hatókörben – többnyire pályázatos úton – kerülnek elköltésre. A Strukturális Alapok forrásai és ennek közel egyharmadát kitevő központi társfinanszírozás felhasználásának elveit, területeit, céljait, kedvezményezetti körét, valamint keretszámait és az egyes pályázati lehetőségek pénzügyi feltételeit a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT), illetve annak ún. Kiegészítő Dokumentumai szabályozzák. Decentralizált forrásokról lévén szó, a NFT keretszámai, az EU-s támogatás és az állami társfinanszírozás az állami költségvetés részét képezi. Mivel EU-s támogatási források a 2006-os év végéig állnak rendelkezésre az NFT érvényessége is eddig szól. A 2006-os év végéig az NFT öt operatív programjának a költségvetés által rögzített keretszámai az alábbiak. A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV KÖLTSÉGVETÉSE (2004-2006) 2004 2005 2006 NFT Operatív Program (millió Ft) (millió Ft) (millió Ft AVOP 24.847,1 35.473,9 45.958,7 GVOP 35.576,6 50.791,5 65.803,4 HEFOP 43.786,2 62.512,1 80.988,4 KIOP 26.033,7 37.167,3 48.152,5 ROP 26.766,7 38.213,8 49.508,3 Összesen: 157.010,8 224.158,6 290.411,3 A részletes prioritásonként tagolt keretek a 2004-es költségvetési törvény 16. mellékletében szerepelnek.
- 45 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A Kohéziós Alap közvetlenül Brüsszelből irányított infrastruktúrafejlesztési program. Az Alap környezetvédelmi fejezete, mely a nagy lakosság egyenértéket képviselő kommunális víz- és szennyvíz, valamint szilárd hulladék gazdálkodási rendszerek kiépítését támogatja jelenhet meg, mint potenciális piac. (A közlekedési fejezetben kizárólag állami beruházások jelennek meg.) A Kohéziós Alappal kapcsolatos költségvetési előirányzatok az alábbiak. A KOHÉZIÓS ALAP KÖLTSÉGVETÉSE (2004-2006) 2004 2005 2006 KA Fejezet (millió Ft) (millió Ft) (millió Ft Közlekedés 35.975,5 29.213,3 42.223,9 Környezetvédelem 35.544,6 27.476,8 42.803,7 Összesen 71.520,0 56.690,1 85.027,6 A Kohéziós Alap esetében is az EU-s forrást költségvetési társfinanszírozás egészíti ki. A környezetvédelmi fejezet a fejlesztések 90 %-át irányozza elő, a fennmaradó rész a kedvezményezett önkormányzatok által biztosítandó önerő. Az egyéb EU-s forrásoknál az ún. Közösségi Kezdeményezések és egyéb, Brüsszelből vezényelt ágazati programok (LIFE, Intelligent Energy for Europe stb.) jöhetnek szóba. Az elnyerhető projektek száma meglehetősen korlátozott, ugyanakkor nagy presztízs értékkel bírnak. Ezen források elsődleges célja az EU-n belüli társadalmi-gazdasági integráció elősegítése, melyet regionális, szubregionális és határon átnyúló kezdeményezések megvalósítása révén kívánnak elérni. Az EU 2007-2013-as tervidőszakban a strukturális és kohéziós politikájának célkitűzéseit és pénzügyi eszközeit át kívánják alakítani. A 2005. évi magyar költségvetésben egyes minisztériumok fejezeteihez kapcsolódóan jelennek meg fejlesztési jellegű támogatási források pl. a GKM fejezetében a SMART és a NEP programok. Ezen kizárólag a költségvetés által finanszírozott hazai források részletes vizsgálatától eltekintünk három ok miatt. Egyrészt a fejlesztésre fordítható források főtömegét az EU Források és társfinanszírozásuk adják, másrészt, mivel a költségvetési források egy évre szólnak, így programozási szempontból tervezhetőségük igen korlátos és végül a költségvetési megszorító intézkedések miatt a tényleges előirányzatok nagysága eltérhet a költségvetésben szereplő összegektől. Megjegyzendő, hogy a költségvetésben definiálnak több évre áthúzódó fejlesztési célkitűzéseket pl. a BM fejezetében térségi szilárdhulladék kezelő rendszerek és települési szennyvíz elvezetés és tisztítás létesítményeinek fejlesztése, vagy a kombinált fuvarozás és logisztikai központok fejlesztési programja a GKM fejezetében, de ezen célkitűzések mellé nem rendel a költségvetés forrásokat.
- 46 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Mint említettük a kistérségi fejlesztési programok végrehajtása számára elsődlegesen a decentralizált rendszerben felhasználandó Strukturális Alap források és központi társfinanszírozásuk adják a fejlesztési célokra fordítható támogatások elsődleges pénzügyi bázisát, melynek felhasználása a Nemzeti Fejlesztési Terv rendelkezései szerint történik, és a 2004-es költségvetés 2006. végéig biztosítja a Strukturális Alapok forrásainak központi társfinanszírozását. Annak hangsúlyozása mellett, hogy a források végrehajtási mechanizmusa nem valamiféle „normatív” alapon történő forrásallokációt kíván elősegíteni, a források további, finomabb felbontása pl. a kormányzati hatókörben felhasználásra szánt elemek, az egyéb pályázaton kívül valamely meghatározott kedvezményezettnek szánt források, a vállalati kör vagy meghatározott egyéb kedvezményezetti kör (pl. egyetemek) által pályázható források bevonásával, illetve a területi fejlettség szerinti nivellálással kistérségi szereplők által potenciálisan pályázható források mennyisége behatárolható és jó közelítéssel meghatározható a támogatás oldalról reálisan bevonható források felső korlátja. A pályázati „találati” valószínűsége értékelése A pályázati forrás elnyerése a pályázat kidolgozóinak szakmai hozzáértése és esetleges kétes értékű lobbizás mellett „valószínűségelméleti probléma” is. A nyerési valószínűséget befolyásolja a potenciális vetélytársak száma és a forrásbevonás indokoltságát igazoló érveik súlya. Fontos következtetések vonhatók le a potenciálisan támogatott pályázatok számáról, a rendelkezésre álló keretösszeggel kapcsolatos információk értékeléseiből. Célszerű a pályázatkiíró szándékát jobban megismerni, mi az „ideál projekt” a pályázatkiíró számára, amelynek megvalósítását szükségesnek ítéli. Az esélyek latolgatásánál fontos annak ismerete, hogy mit terveznek a szomszédos vagy a tágabb környezetben elhelyezkedő, hasonló potenciállal rendelkező kistérségek, települések. Ennek ismeretében megtakarítható egy nagyobb potenciálokkal, esélyekkel rendelkező területtel versenyező esélytelen pályázat kidolgozására szánt költség és idő vagy az a helyzet, hogy több, egymás közelsége miatt életképtelen fejlesztés induljon meg. Potenciálisan bevonható önerő mértéke A Strukturális Alapok általános szabályairól szóló 1260/1999. tanácsi rendelet meghatározza, hogy az 1-es célterületek közé sorolt régiókban a Strukturális Alapok által támogatott intézkedések költségvetésében a közösségi támogatás nem haladhatja meg a 75 %-ot és el kell érnie a minimum 50 %-os szintet. A kohéziós országokban a Strukturális Alapok forrásaiból történő támogathatóság felső korlátja 80 % és egyes periférikus területeken, pl. a görög szigetvilág, elérheti a 85 %-ot is. - 47 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A rendelet a Strukturális Alapokból támogatott egyes beruházások, illetve kedvezményezettek esetében is meghatározza a közösségi forrásból nyújtható támogatás felső korlátját. Tekintettel arra, hogy a rendelet a 2000-2006-os programozási periódusra szól, és ezen időszak végéig Magyarország teljes területe az elmaradott térség kategóriába került besorolásra, csak az 1-es célterületekre vonatkozó specifikus szabályokat ismertetjük. Olyan infrastrukturális beruházások megvalósításához, melyek jelentős bevételt eredményeznek, a nyújtható uniós támogatások maximuma 40 %, a kohéziós országokban 50 %. A vállalati kör beruházásaihoz legfeljebb 35 % adható, kis- és közepes vállalkozások esetében a támogatás további 10 %-kal emelhető. Ezekből a támogatási arányokból rajzolódik ki, hogy a kistérségi fejlesztések szempontjából meghatározó kedvezményezettek, az önkormányzatok, illetve önkormányzati társulások, nonprofit szervezetek és vállalkozások, milyen arányban részesülhetnek a támogatásban. A jelenleg futó hazai támogatások is visszaigazolják, hogy a non-profit szféra jellemző támogatottsági szintje 90 % körül mozog, egyes kedvezményezettek, illetve térségek esetében 95 %-ra is felmehet a támogatás arány (a civil társadalom erősítését célzó kezdeményezések támogatása egyes esetekben elérheti a 100 %-ot is). Ugyanakkor a gazdasági szervezetek és egyéb szervezeti keretekben megvalósuló jövedelemtermelő beruházások támogatás 30 és 50 % között mozog. Alacsonyabban támogatottak a turisztikai, energiahatékonysági projektek és nagyobb támogatási arány nyújtható az innovatív, a műszaki korszerűsítést megvalósító, a kisebb környezeti terheléssel járó technológiákat bevezető és egyéb a gazdasági szerkezetváltást, modernizációt célzó projektek részére. Az önmagában is kiemelten kezelendő kis- és középvállalkozói kör is általában 50 % körüli támogatottságot élvez. A korábbiakban leírtak szerint a forrásoldalról behatárolható, becsülhető potenciálisan bevonható forrástömeg „felső korlátjánál” önkormányzati és kistérségi kedvezményezetteknél általában szigorúbb felső korlátot jelent az önerőkapacitás. Igaz ez annak ellenére is, hogy az önkormányzati szereplők és azok társulásai viszonylag kedvező, első közelítésben 90 %-os támogatási arány mellett juthatnak forrásokhoz. Önkormányzatoknál, kistérségi társulásoknál – kevés kivételtől eltekintve – az elvben bevonható és reálisan is megszerezhető források nagysága többszöröse az önerő alapján kalkulálható támogatási összegnél. Ebből a tényből (is) következik, hogy elengedhetetlenné válik az önerő felhasználás hatékonyságának, a tervezett fejlesztések közötti interakciók, sorrendiség stb. vizsgálata, tágabb értelemben a hosszú távra történő stratégiai tervezés. Ez nyilvánvalóan önkormányzatoknál, kistérségi társulásoknál, megyei és regionális fejlesztéseknél jelentkezik elsődlegesen, ahol nagyszámú és szerteágazó fejlesztési igények jelentkeznek. (A vállalati körben a fejlődési pálya lényegesen
- 48 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
determináltabb, itt a kérdés inkább úgy merül fel, hogy adott fejlesztési igényhez található-e megfelelő forrás.) Az önkormányzati típusú kedvezményezettek kedvezőbb támogatási feltételei és a gazdasági szereplők nagyobb pénzügyi kapacitása kínálja a köz- és a gazdasági szféra közötti partnerségi együttműködés, az ún. PPP konstrukciók létrejöttének lehetőségét. A PPP együttműködés nem csupán pénzügyi együttműködés. A partnerség akkor működik jól, ha a szereplők kölcsönösen érdekeltek az adott térség hosszú távú fejlődésében. Egyéb járulékos, a támogatás terhére nem elszámolható költségek Programkészítés és projekttervezés során fontos annak ismerete, hogy a pályázatok rendszerében a támogatások terhére nem számolható el minden költség. Bár az elszámolható költségekre nem vonatkoznak egységes szabályok, érdemes a leggyakrabban előforduló költségnemeket áttekinteni. A pályázati gyakorlatban a nem elszámolható költségek közül az alábbiak a legmeghatározóbbak: -
a program-, projekttervezés, pályázatkészítés, a pályázatokhoz szükséges műszaki tervdokumentáció kidolgozása, ahol szükséges hatósági engedélyezés, annak felmerülő költségei, termőföld, földterület, telephely vásárlás (a Kohéziós Alap kivételt képez), bérleti díja, lízingdíja, adók, vámok, illetékek, bírságok, garanciadíjak, hitelkamatok, kamatok, banki jutalékok (előfinanszírozás költségei!), működési/üzemeltetési költségek, beleértve a munkabéreket és a karbantartási költségeket is.
A programozásra és projekttervezésre a működési költségeknek van a legnagyobb hatása, mert ez egyben elvi és módszertani kérdés is. A fejlesztések, beruházások működtetése, fenntartása pótlólagos forrásokat igényel. Az EU fejlesztési programozásának „fenntarthatóság” kritériumából következik, hogy azok a fejlesztések preferáltak, melyek pénzügyi fenntarthatósága biztosított, a működés költségeit kitermelik, vagy azok más módon biztosítottak. A működési költségek kizárása a támogatható költségek közül tehát ennek az elvnek a gyakorlatra való leképezése. Logikáját tekintve ide tartozik az az elv is, hogy megkezdett beruházásokat, elvégzett munkát a pályázati források visszamenőleges hatállyal nem támogathatnak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy megkezdett beruházásra nem vonható be pályázati forrás, csak kezdeti állapotnak a pályázatbenyújtás idején megvalósítási állapotot kell tekinteni. Utófinanszírozás Fontos látni, hogy a támogatási projektek esetében a kedvezményezettek finanszírozási kapacitása a pályázati céloknak, specifikus feltételeknek való - 49 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
megfelelés mellett a legerősebb szelekciós tényező. A saját erő igény önmagában is megrostálja a potenciális kedvezményezetteket, de további szelekciót eredményez, hogy a források felhasználása utófinanszírozási rendszerben történik. A kedvezményezettnek a projektet vagy egy szakaszát („mérföldkövét”) elő kell finanszíroznia, a kedvezményezett fizeti ki az esedékes szállítói számlákat és számlák alapján jogosult a megítélt támogatás arányában visszatérítésre. Ez az eljárás a hazai fejlesztési támogatások gyakorlatában sem ismeretlen, ugyanakkor a tapasztalat szerint a kedvezményezettek a tervezés és pályázatkészítés fázisában nem fordítanak erre kellő hangsúlyt. Program költségvetések tapasztalatai Megvizsgáltuk a rendelkezésünkre álló kistérségi tervanyagot költség prognosztizálás szempontjából is. Az 1997-ben készült komplex kistérségi tervhez nem készült költségkalkuláció. A 2001-ben készült kistérségi programdokumentum a 2001-2007 közötti időszakra (7 év) mintegy 31 md Ft fejlesztéssel, azaz évente átlagosan 4-5 md közötti fejlesztéssel számolt, igaz hozzátette, hogy több lényeges, egyben költséges fejlesztési program költségbecslése ebbe nem került be (pl. közlekedés fejlesztései). A 2004-ben készült vidékfejlesztési program a 2004-2006 közötti időszakra (3 év) mintegy 27 md Ft fejlesztéssel, azaz évente átlagosan 9 md Ft fejlesztéssel számolt. Megnéztük a 14 települési önkormányzat és a megyei önkormányzat területre vetíthető tényleges fejlesztési kiadásait 2003-ban: 2004-ben:
2,4 md Ft 3,5 md Ft
Elemeztük az egyik legnagyobb pályázattömeget kezelő GVOP pályázati rendszerén a kistérségből benyújtott nyertes pályázatok számát és támogatottságát. E szerint a 2004-ben (nem véglegezett) nyertes pályázatok között 56 volt a kistérségi (többségében gazdálkodó szervezet), akik közel 800 millió Ft támogatást nyertek el, ezzel hozzávetőlegesen 1,5 – 2 md Ft fejlesztést tudtak megvalósítani. Az NFT II. időszakában 2006-2013 között jelen ismereteik szerint a jelenlegihez képest 3 - 3,5 –szeres nagyságú támogatási forrás fog rendelkezésre állni a fejlesztésekhez. A tervezett és megvalósult fejlesztések volumenének összevetésével azt a legvalószínűbb változatot tartjuk reálisnak, mely szerint a kistérségben a ténylegesen megvalósuló fejlesztések felső korlátja a saját erő, saját források nagysága, másrészt a „versenytársakkal” lépést tartó eredményes pályázati és projekt-megvalósuló tevékenység lesz.
- 50 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
IV. Operatív program
1. Az operatív program általános és közvetlen céljai: Az egri kistérség operatív programja szorosan kapcsolódik a koncepcióhoz és a stratégiai programhoz, mintegy azok cselekvési programja. Ez utóbbiak lényegében – különböző időtávokra – meghatározzák az operatív program céljait, beavatkozási területeit. Tematikájában, felfogásában és jellegében az operatív program eltér az előző két terv fejtától: azokat a projekteket, projekt csoportokat, ill. alprogramokat tartalmazza – és csak azokat – amelyeknél a kivitelezés feltételei lényegében körvonalazódtak a megvalósulás megkezdésére. Értelemszerűen ezért nem illeszthetőek be azon projektek/programok, amelyek előkészítés még meg sem kezdődött vagy a megvalósítás egyéb feltételei (pl. kedvezményezett személye, pénzügyi konstrukció) nem ismertek. A pályázati rendszerek működtetése tekintetében az előretekintés pontossága 2006ig nagyfokú, azt követően viszont csak elnagyoltnak tekinthető, ezért az operatív program időtávja 2 év, amely indokolt esetben – például a megvalósítás időigénye miatt – további 1-2 évvel kitolható, mivel a forrásoldali megalapozáshoz szükséges feltételek 2006. évet követően ma még nem ismertek. E bizonytalanság miatt javasolható, hogy 2006-ban, már az NFT II. programjai, intézkedései ismeretében készüljön el az operatív program továbbvezetése, az új, immár végleges feltételekhez való igazítása. Az operatív program céljait, részcéljait prioritásonként tagoljuk. Általános cél:
Megalapozni a kistérségben élők életkörülményeinek javítását
- 51 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Részcélok: A gazdasági versenyképesség erősítése, a gazdasági fejlődés dinamizálása, az átfogó, nagyléptékű programok előkészítése, indítása
A kistérségben élők életkörülményeinek javítása a stratégiai program végrehajtásának megalapozása, előkészítése
A jóminőségű környezet fenntarthatóságának erősítése. A műszaki infrastruktúra fejlesztések előkészítése, megalapozása
A kistérség intézményrendszer kiépítése, a kohéziós elemek erősítése
A részcélok tagolása prioritásonként: Az operatív program elemeinek beazonosítása céljából az alábbi számozási rendszert alkalmazzuk: Egy projekt azonosító száma a, b, c, ahol a,: a prioritás sorszáma 1-6-ig b,: az intézkedés sorszáma a prioritáson belül c,: az adott projekt/programelem sorszáma (ez az intézkedéseknél fog megjelenni) I. prioritás: A gazdaság versenyképességének erősítése 1.1. Gazdasági infrastruktúra és az Egri Ipari Park szolgáltatásainak bővítése. 1.2. Beszállítói hálózatok fejlesztése, a KKV szektor műszaki-technikai megújítása 1.3. Gazdasági és háttérszolgáltatások bővítése, hatókörük növelése, K + F tevékenység erősítése. - 52 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
1.4. A mezőgazdasági integráció erősítése 1.5. Az agrárium technikai-technológiai fejlesztése 1.6. Szőlő- és borágazat modernizációja, technikai, termelési feltételek fejlesztése 1.7. Barnamezős fejlesztések II. prioritás: Idegenforgalom fejlesztése 2.1. Gyógyvízre alapozott turizmus fejlesztése 2.2. Térségi turisztikai kínálat komplexitásának erősítése 2.3. Szállásférőhelyek minőségi fejlesztése 2.4. Rendezvények, programok, események 2.5. Falusi vendéglátás fejlesztése 2.6. Ökoturizmus fejlesztése III. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése, hagyományok ápolása 3.1. Alapfokú óvodai és általános iskolahálózat fejlesztése 3.2. Szakképzés fejlesztése, korszerűsítése 3.3. Egészségügyi alapellátási hálózat és szociális ellátás fejlesztése 3.4. Kulturális és szabadidős fejlesztések 3.5. Hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének javítása 3.6. Lakóterület fejlesztés, lakóépület rehabilitáció 3.7. Településkép szépítése, építészeti örökség védelme, rehabilitációja IV.prioritás: A környezet fenntarthatósága, műszaki infrastruktúra fejlesztése 4.1. Belterületi járda-, úthálózat és tömegközlekedés fejlesztése 4.2. Belterületi csapadékvíz-hálózat korszerűsítése, bővítése 4.3. Külterületi úthálózat fejlesztése, összekötőutak 4.4. Víz-, szennyvíz-, gázhálózat fejlesztése 4.5. Környezet terhelését csökkentő intézkedések V. prioritás: Információs társadalom fejlesztése 5.1. Közszolgáltatások információs hátterének fejlesztése 5.2. Teleházak és szolgáltatásaik bővítése 5.3. A gazdasági szektor informatikájának fejlesztése VI. prioritás: Kistérségi kohézió erősítése 6.1. Kistérségi fejlesztő, intézményi háttér megerősítése 6.2. Kistérségi hatókörű szolgáltatások fejlesztése 6.3. Kistérségi kohéziót erősítő infrastrukturális fejlesztések 6.4. Kistérségi imázs erősítése - 53 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
2. Indoklás, kapcsolat a stratégiai programmal Az operatív program kapcsolódását a stratégiai programhoz a 3. ábrában vázolt séma szerint mutatjuk be. Az ábrán látható, hogy szoros logikai kapcsolat, egymásraépülés van a prioritásszint, a stratégiai program szintje és az operatív program szintjei között. A logikai kapcsolat alapja a koncepcióban meghatározott jövőkép, amely eléréséhez 6 prioritást rendeltünk. A megvalósítást bemutató stratégiai program és a jelen operatív program következetesen betartja a 6 prioritás szerinti tagolást, természetesen az egyes programfajtáknak megfelelő eltérő tartalommal és jellegzetességekkel. Hangsúlyoznunk kell, hogy az operatív program tartalmát lényegében a kistérségi szereplők konkretizálódott fejlesztési szándéka és az időszak alatt (2-3 év) potenciálisan rendelkezésre álló források nagyságrendje korlátozza be. A rendelkezésre álló forrásokat a kistérségi szereplők saját forrásai mellett az NFT I. operatív programjai keretében pályázható források jelentik, kiegészítve az időszak alatt elérhető egyéb nemzeti forrásokkal. A program kidolgozásának időszakában a kistérség valamennyi önkormányzatát felkértük, adja meg az időszakra vonatkozó cselekvési tervét, azaz ismertesse milyen fejlesztéseket terveznek végrehajtani az elkövetkező 2-3 évben. A beérkezett önkormányzati fejlesztési tervekből az előkészített, döntésre érett projekteket teljes körűen integráltuk az operatív programba. Azokat a fejlesztési elképzeléseket, amelyek már megfogalmazódtak az önkormányzatok részéről, de a kidolgozásuk feltételei még nem adottak a stratégiai programban szerepeltetjük. Ugyancsak a stratégiai programban szerepeltetjük azokat a fejlesztéseket, amelyek a kistérség területén fognak megvalósulni, de végrehajtásuk nem a kistérségi szereplők kompetenciája (pl. M3-as összeköttetés megteremtése). Az operatív program egységes struktúra szerint és olyan részletességgel mutatja be a javasolt intézkedéseket, hogy a leírtak alapján lehetővé váljon az egyes intézkedések megvalósítása. Minden egyes intézkedéshez kapcsolódóan áttekinti az intézkedés tartalmát, az operatív tevékenységeket, a megvalósítás módját, a megvalósítás szervezeti kereteit, a költségvetést, valamint az alkalmazható monitoring indikátorokat. Az operatív program szerkezetében és tartalmi elemeiben követi az Európai Unió Strukturális Alapok felhasználására vonatkozó előírásait, ebben az értelemben megfelel az 1260/1999. sz. EK rendeletben előírtaknak, valamint figyelembe veszi a Magyar Terület és Regionális Fejlesztési Hivatal ajánlásait. - 54 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A források felosztásánál azt az elvet követtük, hogy meghatároztuk az adott intézkedéshez kapcsolódó összköltségvetést, de évenkénti és forrástípusonkénti megosztást megalapozottság hiányában nem tudtuk végezni. A források rendkívüli korlátossága miatt minden egyes prioritás esetében arra törekedtünk, hogy azon intézkedések, illetve az egyes intézkedéseken belüli operatív tevékenységek kerüljenek megvalósításra, amelyek reálisan megvalósíthatóak és viszonylag kis forrásigényűek és megvalósulásuk alapfeltétele annak, hogy az adott prioritás többi eleme is megvalósítható legyen. A program megvalósulásának nyomon követhetősége érdekében kialakításra került a monitoring indikátorok rendszere. Mind a prioritásokhoz, mind pedig az intézkedésekhez kapcsolódóan meghatároztuk a javasolt eredmény és hatásmutatók körét. Az eredmény és hatásmutatók jelentős része jól mérhető, számszerűsíthető, egy részük azonban speciális felmérést igényel, illetve vannak olyan mutatók, amelyek kvalitatív jellegűek, nehezen számszerűsíthetőek. A célértékek meghatározásánál nehézséget jelentett, hogy az operatív program tervezési periódusában a várható források nagyságrendje nem éri el azt a kritikus tömeget, amely az eredménymutatók, de különösen a hatásmutatók egy jelentős részének értékében mérhető változást eredményezne, még a lehető leghatékonyabb felhasználás mellett sem. Éppen ezért az intézkedések szintjén az eredmény mutatóknak van kiemelt jelentősége. Meg kell jegyezni végül azt is, hogy a program élettartama során leginkább az output mutatók, valamint az eredmény mutatók egy részének alakulása vizsgálható reálisan, az eredmény mutatók és a hatásmutatók többségének változása a programperiódus végét követően várható és mérhető utólagos értékelés keretében. Ennek megfelelően az eredmény- és a hatásmutatók hosszú távon, a prioritások teljesülésének értékelésében meghatározóak. 3. A program intézkedései 3.1. I. prioritás: A gazdaság versenyképességének erősítése A kistérség fejlődésének alapja a gazdasági bázis megerősítése, dinamizálása, amely jellemzően a belső adottságokra és a meglévő vállalkozásokra épít, azonban a célok közé tartozik új vállalkozások létrejötte is. Az operatív programban célul tűztük ki a versenyképesség erősítését, az átfogó, nagyléptékű gazdaságfejlesztési részprogramok előkészítését, indítását. Tekintettel arra, hogy a kistérség legnagyobb ipari övezete az Egri Ipari Park lassan megtelik, a programidőszakban meg kell kezdeni a gazdaság fejlesztésre alkalmas további területek előkészítését. - 55 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Az Egri Ipari Parkon belül már létesült Inkubátorház, de a gazdaság igényei miatt indokolt új szolgáltatóközpont létesítése (INNTEK Kht.). Javasolt, hogy az új központ a legkorszerűbb technikákra, a tudásalapú gazdaság igényeire, az innováció segítésére és az infokommunikációs háttérszolgáltatásokra (e-bussines, e-learning) súlyozzon. A programhoz illeszkedik akkreditált mérőlabor kiépítése is. Indokolt az egri Vécsey völgyben lévő telephely infrastruktúrájának fejlesztése is. A gazdasági, ipari célú területek bővítésének szándéka fogalmazódott meg Ostoros, Felsőtárkány, Egerszólát és Egerbakta településeken is. A fenti programcélok megvalósulása egyúttal megteremti a feltételeket a befektetési vonzóképesség növeléséhez. A kistérség gazdasági szereplői – országos összehasonlításban – tapasztalataink szerint még mindig nem eléggé felkészültek, fogadóképesek a pályázati rendszerek nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Ezért a kohéziós prioritások között javasolni fogjuk, hogy a gazdaságfejlesztésben érintett szervezetek, kamarák bővítsék az érdekeltségükbe tartozó szervezetek felé az információkat, ill. szolgáltatásaikat. Az operatív programidőszak hátralévő részében számos gazdaságfejlesztési program (elsősorban a GVOP) segíti a gazdaság fejlődését. Kulcskérdés, hogy a kistérség szereplői megfelelő eredményességgel vegyenek részt a pályázatokon (műszaktechnikai megújulás, K+F, klaszter, hálózatépítés, szervezetfejlesztési projektek stb.) A mezőgazdaság és erdőgazdaság vonatkozásában kulcskérdés a versenyképesség erősítése, a technikai-technológiai háttér fejlesztése, ezen belül is elsősorban a szőlő- és borágazat modernizációja. Az elaprózódott birtokméret miatt (is) szükségszerű a mezőgazdasági integráció erősítése. Ezekre tekintettel az operatív programban 3, az igényeket jelentős részben lefedő intézkedés csoportot fogalmaztunk meg (mezőgazdasági integráció erősítése, az agrárium technikai-technológiai fejlesztése, szőlő- és borágazat modernizációja). Az intézkedések illeszkednek az AVOP és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázati rendszereihez. Az agrárium vonatkozásában óvatosabb, visszafogottabb programalkotásra kell késztessen részint a 2006-ig korlátozottan rendelkezésre álló AVOP források nagyságrendje, másrészt a kistérség érintett gazdasági szereplőinek a pályázati rendszerekbe való bekapcsolódásának eddigi alacsony szintje. Ezért e szereplők számára is fontos a gazdaságfejlesztést segítő szervezetek részéről történő információáramlás és a kapcsolódó szolgáltatások bővítése. A gazdaság dinamizálásában eddig is és a jövőben is fontos szerep jut – ezért segítendő, bátorítandó – az üzleti-, pénzügyi-, kereskedelmi szolgáltatások választékának és minőségének, mivel ezek ösztönzően hatnak a többi ágazat fejlődésére és segítik a befektetések növekedését. - 56 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedéseket az alábbiakban mutatjuk be: Sorszám: Célok
1.1.1.
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Intézkedés megnevezése:
Egri Ipari Park szolgáltatásainak bővítése Indikátorok
A gazdaság versenyképességének erősítése
Eredményindikátorok
Új, nagyobb hozzáadott értékkel rendelkező termékek, eljárások megjelenése Új munkahelyek számának növekedése. A kistérség innovációs potenciálja növekszik,
Vállalkozások technológiai Hatásszínvonalának fejlesztése, indikátorok megújulásának gyorsítása. Az Egri Ipari Park fejlesztésének eddig megvalósított ütemeiben létrejött a közműves infrastruktúrával ellátott terület, megkezdődött és ma már gyorsuló ütemben folytatódik a vállalkozások ide települése. Megépült egy inkubátorház, amely számos kisvállalkozásnak nyújt ideális feltételeket kezdeti éveikben. Az inkubátorház a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara működtetésével sokrétű szolgáltatást nyújt a vállalkozások számára, kisugárzása nem csak a kistérségre, hanem az egész megyére jellemző. Az INNTEK szolgáltatásait tovább bővíteni indokolt elsősorban az innováció, K+F tevékenység, az új típusú kereskedelmi formák megalapozása irányába, amellyel elsősorban a kkv-k fejlődése gyorsítható. Indokolt az e-gazdasággal kapcsolatos legkorszerűbb informatikai eszközök, módszerek bemutatása, fejlesztése, oktatása. Az INNTEK bekapcsolódik az Észak-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség munkájába, részt vesz a nemzeti innovációs hálózat tervezésében, kkv-k és kutatást fejlesztést segítő intézmények kapcsolatának erősítése, projekt generálás, források megszerzése pályázati úton, INNOCSEKK rendszer működtetésében való részvétel. Az INNTEK feladata még az e-business eszközök alkalmazásának ismertetése, digitális technológiák, termelésirányítási eszközök, módszerek bemutatása. Vállalkozások, elsősorban kkv-k a gazdaság minden területéről (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások). Egyetemek, főiskolák, szakmai szövetségek, kutatóhelyek, oktatási, szakképző intézmények, önkormányzatok. Infrastruktúra kiépítése, eszközök, berendezések beszerzése, kiállítások, workshopok szervezése, vállalkozási igények felmérése, az elképzelések projektekké formálása, tanácsadási tevékenység, menedzsment és koordinációs feladatok E szolgáltatások a vállalkozások műszaki, technológiai megújulását segítik, a legkorszerűbb eljárások, termékek kifejlesztését segítik elő, pozitív társadalmi és gazdasági hatással járnak. A tevékenységek beépülnek az INNTEK tevékenységébe, hosszabb távon pályázati (EU-s) forrásokból és a menedzsment tevékenységből fenntarthatók. A környezeti elvárások megfogalmazása kizárja a közvetlen, ill. a közvetett környezetkárosítás lehetőségét / esélyét.
Intézkedés hatása az A létrejövő új munkahelyek kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőséget, esélyegyenlőségre előtérbe helyezzük a nők és a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását. (nők, hátrányos helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Regionális FejInnnovációs intézményrendszer lesztési ÜgynökINNTEK Eger 75.000 fejlesztése ség létrehozása E-business eszközök E-buseniss demonstrációja, alkalmazásuk INNTEK Eger 40.000 tudásközpont ismertetése, bemutatása Intézkedés összesen: 115.000
- 57 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
1.1.2.
Intézkedés megnevezése:
Mérő labor létesítése Indikátorok
Prioritás
A gazdaság versenyképességének erősítése
Eredményindikátorok
Kapcsolódó specifikus cél
Termékek és szolgáltatások minőségi színvonala növekedjen, magas fokon állandósuljon
Hatásindikátorok
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
A vizsgálati, mérési költségek csökkennek, csökken a vizsgálatok átfutási ideje. Mérőeszköz felügyelettel foglalkozó munkavállalók képzése rendszeressé válik Minőségbiztosítási rendszerekkel működő vállalkozások száma növekszik,
Gazdaságunk fejlődésének motorja az elmúlt 15-20 évben a minőségi szemlélet elterjedése és előtérbe kerülése volt. A minőségszemlélet megjelent az ipari gyártás, az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem és egyéb előállítási folyamatok területén is. Ma már minden gazdálkodó egység előtt ismeretes, hogy a piacon tartósan megmaradni csak a vevői igényeket kielégítő kifogástalan termékekkel lehet. Ebből következik, hogy a termékek ellenőrzésére használatos mérő és vizsgálóeszközöknek működőképes, kifogástalan állapotúnak kell lenni. Nemcsak a kistérségben, hanem a régió területén is jelentős igény mutatkozik a különböző mérőeszközök kalibrálására, hitelesítésére. Ugyanakkor az Észak-Magyarországi régió akkreditált laboratóriumokkal való ellátása a leggyengébb országos viszonylatban. Az INNTEK épületében laboratórium részére megfelelő helyiségek kialakítása, a kalibráláshoz és mérésekhez használatos eszközök beszerzése, akkreditálás elvégzése, megfelelő személyzet felvétele. Végzendő feladatok: tolómérők, mikrométerek, idomszerek, stb. kalibrálása, felület érdesség mérés, munkadarabok mérése, ultrahangos anyagvizsgálat, zajszint mérés. Vállalkozások, elsősorban kkv-k a gazdaság minden területéről (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások). Egyetemek, főiskolák, szakmai szövetségek, kutatóhelyek, oktatási, szakképző intézmények. Építési munkák a pormentes, rezgésmentes helyiségek kialakításhoz, eszközök, berendezések beszerzése, minősítés, akkreditálás költségei, menedzsment betanítása, tanfolyamok vállalati szakemberek képzéséhez. Marketing, promóciós költségek A laboratórium szolgáltatásaival a vállalkozások műszaki, technológiai rendszerének minőségbiztonsága növekszik, a ráfordított költségek nemzetgazdasági szinten megtérülnek, a folyamatos működtetést lehetővé teszik. A tevékenységek beépülnek az INNTEK tevékenységébe, hosszabb távon pályázati (EU-s) forrásokból és a menedzsment tevékenységből fenntarthatók. A beruházás zajszint mérő funkciójával a környezeti ártalmak csökkenését segíti elő.
Intézkedés hatása az A létrejövő új munkahelyek kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőséget, esélyegyenlőségre előtérbe helyezzük a nők és a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását. (nők, hátrányos helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Mérőeszközök mérésére, Akkreditált mérő kalibrálására, hitelesítésére, és laboratórium INNTEK Eger 55.000 egyéb vizsgálatokra alkalmas létrehozása laboratórium
- 58 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
1.2.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Intézkedés megnevezése:
Beszállítói hálózatok fejlesztése, kis és középvállalkozások műszaki, technológiai fejlesztésének elősegítése Indikátorok Vállalkozások technológiai háttere A gazdaság versenyképességének Eredménykorszerűsödik, új telephelyek, új erősítése indikátorok munkahelyek jönnek létre Kkv-k piaci pozícióinak javítása, Kkv-k megerősödnek, innovatív Hatástechnológiai, infrastrukturális képességük növekszik indikátorok fejlesztése Gazdaságunk és annak szereplői a különböző vállalkozások igen jelentős változásokon mentek keresztül az elmúlt másfél évtizedben. Ma már a multinacionális cégek dominanciája érzékelhető, azonban minden szektorban rendkívül nagy számban vannak kis és mikrovállalkozások, amelyeket kismértékű beruházási szint, elavult technológia, valamint alacsony termelékenység jellemez. Ezek a gondok részben a menedzsment készségekben felelhető hiányosságokkal, a minőségi tudás hiányával és a külföldi piacon gyenge versenyképességgel okolhatók. Mindezeken felül a kis és középvállalkozásoknak szembe kell nézni olyan külső tényezőkkel is, mint a gyenge üzleti infrastruktúra, eltérő minőségű KKV-kat támogató üzleti szolgáltatások. A vállalkozások modernizációját elősegítő technikai, technológiai fejlesztések, új gépek eszközök és építmények beszerzése által, megfelelő irányítási rendszerek bevezetésének és tanúsíttatásának támogatása Mikro- kis- és középvállalkozások a gazdaság minden területéről (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások). Telephely építés, felújítás, korszerűsítés, gépek, know-how, licenc beszerzése, minőségi és környezetvédelmi fejlesztések A beruházások gazdaságossága, megtérülése a támogatási rendszerben követelményként jelenik meg. Az intézkedés kapcsolódik a GVOP megfelelő pályázataihoz
A létrejövő új munkahelyek kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőséget, előtérbe helyezzük a nők és a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Kkv fejlesztési projektek
Műszaki, technológiai fejlesztések
Mikro-, kis- és középvállalkozások
Valamennyi település
- 59 -
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.) 1.000.000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
1.2.2.
Intézkedés megnevezése:
Hálózatok szerveződésének segítése a kkv. szektorban Indikátorok
Prioritás
A gazdaság versenyképességének erősítése
Eredményindikátorok
Kapcsolódó specifikus cél
Együttműködés fejlesztése a vállalkozói szektorban
Hatásindikátorok
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Különböző vállalkozói hálózatok jönnek létre a termelésben, értékesítésben, szolgáltatások területén Kkv-k piaci pozíciói megerősödnek innovatív képességük növekszik
Az elmúlt időszakban, különösen az elmúlt öt évben elsősorban a globalizáció, valamint a gazdasági szférában tapasztalható verseny nemzetköziesedése következtében, eredményeként, annak sajátosságaira adható egyfajta lehetséges válaszként mind a nemzetközi, mind a hazai szakirodalomban egyre nagyobb szerepet kapnak az üzleti és innovatív hálózatok, az iparági és regionális klaszterek, a vertikális és horizontális együttműködések, az innovációs miliő és egyéb területi koncentrációval, és szoros együttműködési kapcsolatokkal jellemezhető formák. Ezek létrejöttének segítése szükséges, mert jelentősen hozzájárul mind az abban résztvevők, mind pedig térség versenyképességének növekedéséhez. Olyan területileg koncentrált, vagy ágazatilag, szakmailag szerveződött vállalati együttműködések (franchise, klaszter, kisvállalkozói, beszállítói, beszerzési társaságok) kialakításának, bővítésének elősegítése, amelyek meghatározott termékek előállítása (szolgáltatások nyújtása) érdekében közösen tevékenykednek
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Mikro- kis- és középvállalkozások a gazdaság minden területéről (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, szolgáltatások).
Támogatható tevékenységek köre
Az együttműködések kialakulását segítő szolgáltatások és tanácsadási tevékenység kiépítésének, valamint a működés beindításához szükséges feltételek megteremtésének támogatása: együttműködő vállalkozások beruházásai, telephely építés, felújítás, korszerűsítés, gépek, know-how, licenc beszerzése, stb.
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
A beruházások gazdaságossága, megtérülése, rentábilis, hosszú távú működtetése a támogatási rendszerben követelményként jelenik meg. Az intézkedés kapcsolódik a GVOP megfelelő pályázataihoz
A létrejövő új munkahelyek kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőséget, előtérbe helyezzük a nők és a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Együttműködő vállalkozások beruházásai
Közös tevékenység, beszerzés, marketing, stb. kialakítása
Mikro-, kis- és középvállalkozások
Valamennyi település
- 60 -
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.) 200.000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
1.3.1.
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Intézkedés megnevezése:
K+F tevékenység, piaci igényekre támaszkodó kutatás, fejlesztés Indikátorok K+F szektorban dolgozók száma növekszik. A gazdaság versenyképességének EredményGyakorlatban alkalmazott K+F erősítése indikátorok eredmények száma K+F tevékenység részaránya nő K+F tevékenység kistérségi Gazdasági növekedés gyorsul Hatáserősítése, innovációs képességek Megtermelt jövedelem-mennyiség indikátorok fejlesztése nő A kistérségben szűkös a K+F tevékenységgel foglalkozó szervezetek, munkahelyek száma, hatóköre. A gazdaság megújítása, új növekedési pályára állítása igényli a kutatóbázisok fejlesztését, a kutatási eredmények gyorsabb, hatékonyabb gyakorlati alkalmazását.
Az intézkedés kapcsolódik az NFT GVOP programjához, ill. más K+F támogatási rendszerekhez (K+ F keretprogram). Az intézkedés Vállalkozási és költségvetési kutatóhelyek együttműködése GVOP-3.1.1. rövid tartalma Felsőoktatási intézmények és vállalkozások közötti együttműködés erősítése GVOP-3.2.2. Vállalati kutatási infrastruktúra fejlesztése GVOP-3.3.2. KKV vállalkozások K+F tevékenységének támogatása GVOP 3.3.3. Az intézkedés Felsőfokú oktatási intézmények (EKTF) által közvetlenül Kutatóbázisok (Szőlészeti Kutató) érintett KKV vállalkozások célcsoportok köre Vállalati-üzleti innovációs szektor Gazdasági versenyképességet szolgáló új, piacképes termékek (eszközök, eljárások, szolgáltatások, technológiák, anyagok) kidolgozása, kipróbálása. Támogatható Tudományos alap-, stratégiai és alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, tudományos tevékenységek továbbképzés, kutatási eredmények adaptálása, továbbfejlesztése, Know-how beszerzés, köre licencvásárlás. Új K+F munkahelyek létrehozása, vállalati K+F munkahelyekhez gép, informatika, műszer beszerzése. Az intézkedés keretébe tartozó projektek gazdasági fenntarthatóságát a bázisszervezet (intézmény, KKV szervezet, vállalkozás stb.) biztosítja, adott kialakult működési keretein Az intézkedés belül. fenntarthatósága A társadalmi fenntarthatóságot a K+F tevékenység bővülése révén létrejövő pozitív elemek (gazdasági, alapozzák meg (munkahelyek létrehozása, innovációs hatások gyorsabb befogadása, kreatív, társadalmi, jobb jövedelmi pozíciókat eredményező tevékenységek körének bővülése stb. környezeti) Az intézkedés környezeti fenntarthatóságát projektenként kell biztosítani. Várható jellegük, témaköreik alapján várható a környezetbarát módon történő megvalósítás, működtetés. Várható, hogy az intézkedés tartalma, megvalósítása hatásai miatt pozitív hatást fog Intézkedés hatása gyakorolni az esélyegyenlőségi elvek érvényesülésére. A fejlesztések eredményeként az jelentősen nő a munkahelyek, ezen belül az esélyegyenlőségi célcsoportba (pl. nők) tartozók esélyegyenlőségre elhelyezkedési lehetőségei. (nők, hátrányos Kihasználandó lehetőség a hátrányos helyzetű célcsoport számára nyújtott szolgáltatások helyzetűek) számának, választékának bővítése (pl. kisgyermekes anyák, fogyatékkal élők). Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Borászati eljárás Eszközök, berendezések Szőlészeti- borászati Eger 10 000 fejlesztése fejlesztése. Kutató Intézet
- 61 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
1.4.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Intézkedés megnevezése:
Mezőgazdasági integráció erősítése, gépkörök létrehozása
Indikátorok A gazdaság versenyképesség EredményÚj korszerű gépek berendezések. erősítése. indikátorok A mezőgazdaság fejlesztése az EU HatásMezőgazdasági termelés követelményekre felkészítés. indikátorok hatékonysága javul. Az EU mezőgazdaságát jellemző termelési színvonal az elmúlt tömegtermelést szolgáló gépekkel és berendezésekkel nem valósítható meg. A jelenlegi technikai, technológiai színvonalon a magyar mezőgazdaság már nem versenyképes. Sok kisvállalkozó a szőlő gépi munkáit vállalkozókra bízza (permetezés, talajművelés). Ennek a szolgáltatásnak az alapja a korszerű erőgép, permetezőgép és talajművelő gép, melyek beszerzése szükséges. A növényvédelmi és növénytermesztési munkát elöregedett, megbízhatatlan munkagéppel nem lehet végezni, mert a mezőgazdasági termékek minősége is rendkívüli módon függ a termelés technológia színvonalától. A gazdaságos termeléshez szükséges gépek megvásárlása, meglévő elavult gépek korszerű, környezetkímélő gépekkel történő leváltása a cél. Erőgépek, talajművelő és permetező gép beszerzése. Fontos a termeléstechnológiai és környezetvédelmi szabályok pontos betarthatósága. Az intézkedés kapcsolódik a „Mezőgazdasági beruházások támogatása” című NVT és AVOP fejezetéhez, intézkedéséhez Szőlőtermesztők. Mezőgazdasági vállalkozók, gazdálkodók. Bérművelést szolgáltatók. Erőgépvásárlás és munkagép beszerzés. Szőlőművelő gépek vásárlása. A mezőgazdasági géppark cseréje, fejlesztése, a korszerű gépek beszerzése biztosítja a vállalkozás nyereségességét.
Az intézkedés nincs hatással az esélyegyenlőségre.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Erőgépek, talajművelő és permetező gép beszerzése.
Az elavult erő- és munkagépek cseréje.
Mezőgazdasági vállalkozók.
Kistérség valamennyi települése.
600 000
- 62 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
1.4.2.
Intézkedés megnevezése:
TÉSZ-ek, BÉSZ-ek létrehozása Indikátorok Szántóföldi gazdálkodók megszervezése, gombatermesztés, tönkölybúza bevezetése, fejlesztése. Nyereségesség erőteljes javítása, feldolgozottsági fok növelése, új tevékenységek eredményes indítása.
Prioritás
A gazdasági versenyképesség erősítése.
Eredményindikátorok
Kapcsolódó specifikus cél
Integrátor (pl: értékesítő, beszerző szövetkezet) létrehozásával a kistermelők bevonása a támogatási rendszerbe.
Hatásindikátorok
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az integrátor szervezetek által nyújtott magasabb szervezettség, a feldolgozás, a minőségi áruk arányának a növelése együttesen biztosítják a jövedelmező, fenntartható fejlődést, egészségesebb élelmiszerek elterjesztését.
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Termelői, beszerzési csoportok létrehozásának, működtetésének segítése. Termékek piaci előkészítésének, nagy értékű termelőeszközök beszerzésének, piaci információs rendszer kiépítésének, a szervezetek működésének tárgyi, szervezési, pénzügyi feltételeinek támogatása. A kistérségben működő, mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások (családi gazdálkodók, társas vállalkozások). Lehetséges partnerek: integrátor szervezetek, ágazattal foglalkozó tudományos és kutató intézetek, Róbert Károly Főiskola Gyöngyös. Építési beruházás, gépek, berendezések beszerzése. A szervezetek létrejöttével fokozódik a kapcsolódó gazdaságok hatékonysága, versenyképessége, csökkennek termelési költségeik, erősödnek piaci pozícióik amelyek biztosítják a rendszer fenntarthatóságát.
Az új munkakörök kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőséget.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Termelő és értékesítő szövetkezetek létrehozása
Az értékesítés és piacra jutás megkönnyítése. Termékek piaci előkészítésének, nagy értékű termelőeszközök beszerzésének elősegítése.
Kistérség mezőgazdasági vállalkozói.
Eger
250 000
- 63 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
1.4.3.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél
Intézkedés megnevezése:
Bormarketing fejlesztése
A gazdasági versenyképesség erősítése. A kistérséghez kötődő, tájspecifikus minőségi borok hírnevének öregbítése, ismertségük elterjesztése
Indikátorok Eredményindikátorok Hatásindikátorok
Bortermelő gazdaságok száma Boreladások növekedése Bortermelő, forgalmazó vállalkozások jövedelemtermelő képessége nő
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
A történelmi borvidék híre, neve, rangja az utóbbi években emelkedő tendenciájú. Az EU csatlakozással egyidejűleg ugyanakkor a borértékesítésben a versenyhelyzet erősödött. E közegben kell az egri kistérség termelőinek, forgalmazóinak helytállni. A termőhelyek megújítása, az elállítás, tárolás körülményeinek fejlesztésére vonatkozó alprogram végrehajtásával párhuzamosan súlyozott jelentősége van az értékesítést, piacmegőrzést, ill. bővülést lehetővé tevő intézkedéseknek. Ezért szükséges a minőségi borok reklám-tevékenységének folytatása, piaci bevezetése, a minőség garantálása és az értékesítés idejének rövidítése.
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés kapcsolódhat részint közvetlenül az egyes borágazathoz kapcsolódó fejlesztésekhez, részint a borvidékhez, ill. a borelőállításban érdekelt településekhez. Kapcsolódó pályázatok, pályázati rendszerek: A VOP 2.1, 3.1, 3.4 GVOP, ROP turizmusfejlesztési programjai, pályázatai
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
A kistérségben működő borászattal foglalkozó vállalkozások, A borvertikumhoz kötődő alapanyag-előállítók, egyéb szervezetek, Hegyközségek
Támogatható tevékenységek köre
Többféle formában (nyomtatott anyagok, CD, videokazetta, honlap-fejlesztés stb.) megjelentetett bemutató, ismertető, kedvcsináló anyagok készítése, a célcsoporthoz, célpiacokhoz való eljuttatása. Borversenyek szervezése, borminősítésekhez kapcsolódó események, rendezvények. Borgasztronómiai programok összeállítása, vonzóvá tétele. Konferenciák, rendezvények szervezése, a bor megismertetése, megszerettetése céljából. Prezentációk, bemutatók szervezése. Kiállításokon (belföld, külföld egyaránt) való megjelenés, összehangolt kínálat bemutató. Bekapcsolódás, az események gazdagítása az országos, regionális, megyei Borút programba. A borfogyasztáshoz kapcsolódó események rendszeresítése, színvonalának, hatósugarának növelése (Szent Donát Nap, Szüreti fesztiválok, Szent Márton Nap, Szent János napi borszentelés stb.)
Az intézkedés fenntarthatóságát (mind gazdasági, mind környezetvédelem vonatkozásban a szervező, ill. gesztor szervezetek biztosítják, akiknek érdekük a programok, akciók sikeres lebonyolítása, hatásossága, eredményessége, ill. a megismételhetőség lehetősége. A társadalmi fenntarthatóságot erősíti, hogy a kistérség szinte valamennyi települése érintett, érdekelt a borágazat eredményességének növelésében. Ez egyrészt munkahelyeket jelent, részint családok, vállalkozások jövedelemtermelő képességének javulását alapozhatja meg. Az intézkedés hatása horizontális témák közül az esélyegyenlőségre pozitívnak minősíthető. Intézkedés hatása Ez következik részint abból, hogy az intézkedés végrehajtása révén munkahelyek jönnek az létre, ezáltal az ezen célcsoport elhelyezkedési esélyei növekednek, másrészt az intézkedés esélyegyenlőségre végrehajtása során olyan tevékenységeket kell végrehajtani (munkakörülmények, vendégek (nők, hátrányos fogadása, programok, rendezvények stb.) amely kikényszeríti a hátrányos helyzetű helyzetűek) célcsoportok helyzetének javítását. Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Eger Város Konferencia Bikavér konferencia Eger 10.000 Hegyközsége Eger Város Borok Háza Borok Háza fejlesztése Eger 50.000 Hegyközsége Szent Donát Napi Eger város Borrendezvény Eger 10.000 borrendezvény Hegyközsége Eger Borrendezvény Egri Szüret Eger 20.000 Önkormányzata Intézkedés összesen. 90.000 Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
- 64 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
- 65 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
1.5.1.
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek) Projekt megnevezése Bioszőlő termesztés Ökológiai gazdálkodás Méhészet fejlesztése
Intézkedés megnevezése:
Ökológiai termelés Indikátorok
Szálastakarmány telepítésének növekedése, az bioszőlő területének emelkedése. Környezetállapot javulása. Versenyképesebb áruk és termékek Kiegészítő jövedelemszerzést Hatásarányának növekedése. biztosító tevékenységek fejlesztése. indikátorok Foglalkoztatás növelése. Megélhetési körülmények javulása. A területi adottságok, a jövedelmezőbb termelés követelményei indokolják a mezőgazdasági területek hatékonyabb kihasználását. A kitörési pont e vonatkozásban a biotermesztés és az ökológiai termelés bevezetése. A piac egyre inkább az egészséges, vegyszermentes, ill. az ökológiailag elfogadott szerekkel előállított terméket igényli, amelynek előállítása a környezeti terhelést is csökkenti. Így a befektetett összeg gyorsabban megtérül. Kapcsolódás a stratégiához: minőségi termékek arányának növelése; környezetkímélő módszerek alkalmazása. Ökológiai termelésre való átállás támogatása. Biotermékek előállítását szolgáló fejlesztések támogatása. Az intézkedés kapcsolódik az NVT agrár környezetvédelmi programjához, a szerkezetátalakítás előtt álló félig önellátó gazdaságok támogatásához, az AVOP 1.1. A mezőgazdasági beruházások támogatása intézkedéséhez, valamint a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek intézkedéséhez. A gazdaság versenyképességének erősítése
Eredményindikátorok
A kistérségben működő, biotermékek termesztésével foglalkozó (foglalkozni kívánó) vállalkozások (családi gazdálkodók, társas vállalkozások). Ökológiai termelést folytató, vagy arra átállni készülő mezőgazdasági vállalkozások. Építési beruházás, gépek, berendezések beszerzése. Pl: minőségbiztosítás alapján biotégla gyártása, méhészet fejlesztése, bioszőlő termesztése. Az elérhető AVOP és NVT támogatásokkal a fejlesztések megvalósíthatók, a korszerűsítés következtében hosszútávon jövedelmezően üzemeltethetők.
Az intézkedés esélyegyenlőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. Ugyanakkor a projektek végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítéséhez is. Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Ostoroson a bioszőlő területének növelése. Kistérség mezőgazdasági vállalkozásainak az ökológiai gazdálkodásra való áttérése. A kistérségben a méhészet elősegítése.
Szőlőtermesztő vállalkozók.
Ostoros
100 000
Mezőgazdasági vállakozók.
Demjén
300 000
Mezőgazdasági vállalkozók.
Eger
120 000
Intézkedés összesen
520 000
- 66 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
1.5.2.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Intézkedés megnevezése:
Mezőgazdasági utak fejlesztése Indikátorok
A térségben nő a mezőgazdasági portalanított és aszfaltozott utak hossza. Mezőgazdasági infrastruktúra HatásA mezőgazdasági területek fejlesztése. indikátorok megközelíthetősége javul. A szőlőtermesztés úthálózatának felújítása, megfelelő kialakítása. A termelés hatékonyságát nagymértékben növelné a rossz állapotban lévő utak felújítása. A szőlőterületek megközelíthetőségének fejlesztése indokolt. A borturizmus fejlesztése is indukálja az alapinfrastruktúra fejlesztését. A mezőgazdasági területekhez (elsősorban szőlő) vezető utak fejlesztése, építése. Az utak portalanítása, aszfaltozása. A gazdasági versenyképesség erősítése.
Eredményindikátorok
Az intézkedés kapcsolódik a „Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése” című NVT és AVOP fejezetéhez, intézkedéséhez.
Mezőgazdasági vállalkozók, szőlőtermesztők, önkormányzatok, hegyközségek.
Tervezés. Útépítés és felújítás: portalanítás és aszfaltozás.
Az utakat az érintett vállalkozók tartják fenn, annak érdekében, hogy a termelés hatékonysága ne csökkenjen.
Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre Az intézkedés az esélyegyenlőségre nincs hatással új munkahelyek nem jönnek létre. (nők, hátrányos helyzetűek) Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Portalanított mezőgazdasági utak növelése, szőlőültetvények Mezőgazdasági út jobb megközelíthetősége a fejlesztése kistérség valamennyi településének külterületén.
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Hegyközségek, önkormányzatok és mezőgazdasági vállalkozások.
Andornaktálya
100 000
- 67 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
1.6.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre Projekt megnevezése
Intézkedés megnevezése:
Korszerű szőlőfeldolgozó technológiai fejlesztés (Bor és alkohol) Indikátorok A gazdaság versenyképességének EredményÚj, korszerű szőlőfeldolgozó és erősítése indikátorok borászati üzemek, berendezések. A szőlőtermesztés jövedelmezősége Fejleszteni célszerű a Hatásjavul, a létrejövő munkahelyek mezőgazdasági termékek indikátorok csökkentik a térség feldolgozottsági szintjét. munkanélküliségét. A korszerű borászat a hagyomány és technológiai haladás ötvözetén nyugszik. Az elmúlt 10 évben az európai borászat ipari háttere hihetetlen újdonságokat produkált, ami NyugatEurópában elerjedt. Ezekkel a beruházásokkal biztosítani lehet a versenyképességet és a minőségi termelést. A kistérségben a szőlőtermelés, feldolgozás és értékesítés elősegítése kiemelt jelentőségű. Az intézkedéscsoport az alábbi elemekből áll: Szőlő kultúra bővítése, ültetvények rekonstrukciója. A szőlőtermesztés, feldolgozás és borértékesítés magas igényű technológiai fejlesztése. A szőlőtelepítések kistérségi koordinációja (térbeli összhang alakuljon ki a feldolgozás és a termelés között). Teljes körű integráció megvalósítása a szőlő és borvertikumban. A történelmi borvidék szerepkörének minőség irányába történő fejlesztése (egyedi, speciális minőségi borok előállítása). Az intézkedés kapcsolódik „A mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése” című AVOP fejezetéhez, intézkedéséhez. Szőlészettel, borászattal, kereskedelemmel, kutatással, borászati technológiával és gépek gyártásával foglalkozó vállalkozások. Szőlő művelését, feldolgozását, borászati tevékenységet, segítő gépek, berendezések, technológiák, beszerzése, telepítése, azok felújítása, A szőlő-borászati vertikumba történő beruházások gazdaságosak, megtérülésük középtávon biztosított. A fenntarthatóságot tovább erősítik, az NVT-hez kapcsolódó támogatások, valamint a technológiai fejlesztés által indukált minőség javulás ami a kistérségi borok piacát jelentősen bővíthetik az EU-s csatlakozás után. Az új munkakörök kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőséget. Projekt rövid leírása
A kistérség valamennyi településén működő borászatot Borászati érintő intézkedés. technológia Szőlőfeldolgozás technológiai fejlesztése fejlesztése, palackozó építés, kapacitásbővítés és a szőlő feldolgozottsági szint növelése. Meteorológiai Időjárás figyelés, növény Állomás védőszer felhasználás kialakítása figyelemmel kísérése. Intézkedés összesen:
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Borászatok, mezőgazdasági vállalkozók.
Eger
600 000
Andornaktálya Hegyközsége
Andornaktálya
55 000 655.000
- 68 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
1.6.2.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Intézkedés megnevezése:
Pincefelújítások támogatása
A gazdaság versenyképességének erősítése Kiegészítő jövedelemszerzést biztosító tevékenységek fejlesztése. Az infrastruktúra javítása lehetőséget ad az idegenforgalom, turizmus növelésére.
Indikátorok Eredményindikátorok Hatásindikátorok
Működő pincék száma nő. Borértékesítés növekszik. Bortermelő, forgalmazó vállalkozások jövedelemtermelő képessége nő.
A tájegységben működő borvertikum egyik híres sajátossága a többnyire tufakőbe vájt pincék, pincesorok megléte, amelyeknek meghatározó szerepük van a borkészítésben, érlelésben, tárolásban. A pincék egy része az idők során elhagyottá vált, elhanyagolt, alacsony komfortfokozatú, hiányzik a működéshez szükséges alapvető infrastruktúra. Az intézkedés jellegétől, konkrét céljaitól, feltételrendszerétől függően a NFT keretében az AVOP több intézkedéséhez is kapcsolódhat. Így különösen: AVOP 2.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése AVOP 3.1.1. Agrártevékenységek diverzifikációja AVOP 3.1.3. Idegenforgalmi tevékenységek fejlesztése.
Bortermelők, pincetulajdonos gazdák. Az intézkedéshez való kapcsolódási szándék az alábbi településeken fogalmazódott meg: Andornaktálya, Eger, Egerszalók, Noszvaj, Ostoros Az intézkedés keretében általában mind építési, mind eszközbeszerzési, illetve szolgáltatási jellegű elemek szerepelhetnek. Különösen: Pincék, pincesorok infrastruktúrája, kóstolóhelyek kialakítása, reklámanyagok elkészítése Pincék korszerűsítése, felújítása Pincék, pinceborozók felszerelése, eszközökkel való ellátása. A projekt gazdasági fenntarthatóságát a projektgazdák biztosítják. Tekintettel arra, hogy zömében meglévő falusi gazdaság diverzifikálása a tevékenység tartalma a jövedelmezőség növelése céljából, a létrehozott tevékenységelemek gazdasági fenntarthatósága biztosítottnak látszik. A társadalmi fenntarthatóságot erősíti, hogy a kistérség szinte valamennyi települése érintett, érdekelt a borágazat eredményességének növelésében. Ez egyrészt munkahelyeket jelent, részint családok, vállalkozások jövedelemtermelő képességének javulását alapozhatják meg. Környezeti szempontból az intézkedés semleges hatású. Egyébként ugyan úgy vonatkozik rá a turizmushoz kapcsolódó (annak egyik feltételét jelentő) rendezett, tiszta környezet a vonzó településkép.
Intézkedés hatása az Az intézkedés esélyegyenlőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. Ugyanakkor a esélyegyenlőségre projektek végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint a hátrányos helyzetűek (nők, hátrányos foglalkoztatásának bővítéséhez is. helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Pincesor infra feltételek Andornaktálya Önk. Pincesor fejlesztés Andornaktálya 20.000 javítása és vállalkozók Hagyományos pincék felújítása Pincefelújítások Vállalkozók Egerszalók 20.000 Demjén, Egerszalók, Szépasszonyvölgy infra Pincesor infra Eger Önk. Eger 100.000 felújítás Egyes pincék életveszélyes Pinceveszélyek Kistérség állapotban vannak, melyek elhárítása, pincék önkormányzatai, Ostoros 1 000 000 felújítása, támfalak megerősítése pincetulajdonosok megerősítése szükséges. Intézkedés összesen: 240.000
- 69 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
1.7.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Intézkedés megnevezése:
Ipari telephelyek létrehozása, barna mezős fejlesztések, vállalkozásfejlesztési szolgáltatás Indikátorok Új munkahelyek számának A gazdaság versenylépességének Eredménynövekedése. erősítése indikátorok Új telephelyek számának növekedése. Ár- és adóbevétel növekedés. Kistérség vállalkozásainak HatásMunkaerő- megtartó képesség megerősítése. indikátorok kedvező változása. A vállalkozásfejlesztések zömmel önerőből valósulnak meg az arra alkalmas helyszíneken. Szükséges azonban a vállalkozások számára működésükhöz (víz, villany, gáz, út szennyvíz, stb.) alap közművesítéssel rendelkező területek kialakítása, tovább fejlesztése. Az ilyen területeken a település előre meghatározhatja, hogy milyen vállalkozások betelepedését fogadja és támogatja annak érdekében, hogy egy - egy vállalkozás ne rontsa a település további fejlesztési esélyeit. A területfejlesztés keretén belül egyrészt a már működő vállalkozások támogatása, másrészt az új vállalkozások letelepedésének és működési alapfeltételeinek a biztosítása valósítható meg. A vállalkozásfejlesztési program főbb részterületei: a vállalkozásfejlesztés célterületeinek kijelölése, jóváhagyása, a szükséges infrastruktúrával való ellátottság kiépítése vagy kiépítésének segítése, elvárások és korlátozások megfogalmazása, az engedélyezés (létesítési, ill. fennmaradási) folyamatában annak érvényesítése, kedvezmények rendszerének kidolgozása, szakszerű működés / üzemelés esetenkénti ellenőrzése. Az intézkedés kapcsolódik az NVT és az AVOP „A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése” című intézkedéséhez és a GVOP „Üzleti infrastruktúra fejlesztése”, valamint a „Kis- és középvállalkozások műszaki- technológiai hátterének fejlesztése” című intézkedéséhez. Vállalkozások, mezőgazdasági vállalkozások, önkormányzatok.
Infrastruktúra kiépítése, épület építése, eszközök, berendezések beszerzése. Az új vállalkozások megalakításánál, letelepedésénél nyújtott kezdeti támogatásokat követően a vállalkozások nagy része gazdaságosan tud üzemelni, önfenntartóvá válik. Mind a meglévő vállalkozások, mind az új vállalkozásfejlesztések pozitív társadalmi és gazdasági hatással járnak. A környezeti elvárások megfogalmazása kizárja a közvetlen, ill. a közvetett környezetkárosítás lehetőségét / esélyét.
Intézkedés hatása az Új munkahelyek kialakításánál figyelembe vesszük az esélyegyenlőséget, előtérbe helyezzük esélyegyenlőségre a nők és a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatását. (nők, hátrányos helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) 8 ha-os terület infrastruktúrával Iparterület történő ellátása: víz, villany, Felsőtárkány infrastruktúrájáFelsőtárkány 250.000 gáz, szennyvíz, telefon és Önkormányzata nak kialakítása. úthálózat fejlesztés. Volt Berva telephely Barna mezős Felsőtárkány szolgáltatás fejlesztése, Ipari Felsőtárkány 2.500.000 fejlesztés Önkormányzata Park kialakítása Intézkedés összesen: 2.750.000
- 70 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
3.2. II. prioritás: Idegenforgalom fejlesztése A kistérség versenyképességének kialakításában a turizmusnak, mint a világon leggyorsabban fejlődő iparágnak a szerepe igen fontos. A remélhetőleg kedvezően változó kínálati helyzet intenzív fejlesztést indukálhat, amely a térség lakói számára kedvező feltételeket teremt mind a térség megtartó szerepének erősödésében, mind a jövedelemszerzésben, a vállalkozások számának növekedésében és az itt élők életfeltételeinek javulásában. Az egészségturizmus a kistérség turizmusának nagy fejlődési lehetőségekkel rendelkező területe, és ezt erősíti, hogy a nemzetközi keresleti tendenciák és az ágazat keresettségének növekedését jelzik. A kistérség komoly hagyományokkal, kiépült egészségturisztikai kapacitásokkal rendelkezik, amelyek figyelembe vehetők a tervezésnél. A programidőszak alatt várhatóan be fog fejeződni az egerszelóki gyógyfürdő kiépítése, valamint felépül a gyógyszálló komplexum. A fejlesztés hatására nemcsak a településen, hanem a szomszédos községekben is jelentősen bővülhet a látogatottság. Az egri termálfürdő rekonstrukciója folytatódik, megújul a strand Hadnagy utca felőli része. A programba illesztettük az Eger, Petőfi téri gyógyszálló felépítését, a mellette lévő Bárány uszoda rekonstrukciójával együtt. E projekthez a programkidolgozás időszakában befektetőt keres a tulajdonos önkormányzat. A programidőszakban Egerben két mega projekt előkészítése/megkezdése várható. Mindkettőnek van/lehet jelentős hatása a város és a kistérség idegenforgalmi kínálatára. Az egyik nagy projekt a volt Dohánygyár területét érinti. A belváros közvetlen közelében fekvő, mintegy 3 ha nagyságú üzemi terület tulajdonosa komplex hasznosítási funkcióval hirdette meg eladásra: elsősorban kereskedelmi, szolgáltató, szórakoztató, közösségi célok megvalósító befektetőket várnak. A térségi turisztikai kínálat komplexitásának fejlesztése keretében illeszkedően Eger város megpályázta az Európa Kulturális Főváros címet, amelyet 2010-ben egy németországi és egy magyarországi város visel majd. A pályázat megvalósítása elfogadása esetén - kívül esik az operatív program időszakán, de előkészítésére, megalapozása viszont igen. A nagy ívű program egyik legjelentősebb idegenforgalmi attrakciója a volt Érseki Főpincészet föld alatti létesítményei felhasználásával a Város a Város Alatt címet viselő projekt kiépítése, amely teljesen újszerű módon és élményelemekkel mutatja be a város/ország történelmének 1-1 kiemelkedő epizódját, ezáltal új kínálati elemet teremtve. A program tartalmazza többek között a Líceum épülete alatt tudásközpont kialakítását, a Kossuth utcai volt Ortodox Zsinagóga átalakítását a Kepes gyűjtemény fogadására, a volt Trinitárius templom kiállítóhellyé való fejlesztését, ill. az Érsekkert rehabilitációját.
- 71 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A szállásférőhely-kínálatban a magasabb kategóriába tartozó 4 és 5 csillagos szállásférőhelyek számának bővítése a súlyponti. E mellett a wellnes és egyéb kapcsolódó szolgáltatások bővítése kaphat elsőbbséget. Az öko-, természetközeli turizmus fejlesztése a kistérség turisztikai termékkínálatának gazdagítását szolgálja, amely jól illeszkedik a falusi vendéglátás jellegéhez és kiegészíti, új lendületet adhat a további fejlődéshez. A prioritáshoz kapcsolódó intézkedéseket az alábbiakban mutatjuk be:
- 72 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
Intézkedés megnevezése:
2.1.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Eger, Petőfi téri gyógyszálló építése Indikátorok Eredményindikátorok
Férőhelyek száma, gyógyászati szolgáltatások száma Vendégéjszakák száma, Gyógy-idegenforgalom fogadási Hatásfoglalkoztatottság bővülés, feltételeinek bővítése indikátorok jövedelemtermelő képesség Az intézkedés célja a kistérség turizmusának legrégebbi, tradicionális szegmensének, az egészségturizmus kínálatának fejlesztése, a kistérség egészséges arculatának fejlesztése. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a stratégiához, a gyógy- és wellnes turizmus fejlesztéséhez. A szomszédos Bárány uszoda kapcsolódó projekt lehet. A gyógyszálló nagyságrendjéből adódóan húzó projektként jelenik meg a város egészségturisztikai piacon történő sikeres újra pozícionálásában. Idegenforgalom fejlesztése
A mintegy 6700 m2-es területen 150 szállodai szoba és kapcsolódó rekreációs, wellnes, fitness és gyógyászati szolgáltatások helyezhetők el a környezethez illeszkedő kialakításban. A gyógyászati jelleget az alábbi szolgáltatások alapozzák me: Diagnosztikai bázis, fizikai állapotfelméréssel. Természetes kezelés ívókúra által és bőrön keresztül fürdéssel. Mozgásterápia.
Az intézkedés rövid tartalma
Tisztaság, felfrissülés, pihenés, relaxáció, gyógymasszázs. Tanácsadás A szálloda termékstruktúrája, kialakítása 4 csillagos besorolást tesz lehetővé. Főbb egységek: 150 szállodai szoba Vendéglátás ~ 700 m2-en Török „hamara” gőzfürdő – wellnes/rekreációs részleg. Sport-fitness részleg
-
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Fizioterápiás részleg Beaty részleg Konferenciatermek Üzletek, szolgáltatások
Gyógyászatot felkereső, wellnes vendégek és konferenciavendégek. A közvetlenül érintettek közé tartoznak a működtető vállalkozás, kapcsolódó szolgáltatásokat üzemelő vállalkozások és a leendő dolgozók. A szállodaépítés és valamennyi kapcsolódó wellnes, fitness szolgáltatás kialakítása a támogatható tevékenységek körébe tartozik, beleértve a telken belüli infrastruktúra kiépítését és a szálloda környezetének igényes kialakítását. A projekt gazdasági fenntarthatóságát a projektgazda biztosítja. Kedvező lenne, ha a szálló csatlakozna valamely nagyobb szállodalánchoz. A projekt megtérülése a még elfogadható 10-12 éven belül biztosítható. A társadalmi fenntarthatóságot az Egerben tradícionálisnak tekinthető fürdőkultúra kedvező lakossági elfogadottsága alapozza meg. A környezeti fenntarthatósághoz hozzájárul a környék csinosítása, építészetileg igényes szálló építése, ezáltal a környék esztétikai képe is javul. A projekt nem veszélyeztet természeti értékeket.
Intézkedés hatása az Az intézkedés esélyegyenlőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. ugyanakkor a esélyegyenlőségre projekt végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának (nők, hátrányos bővítéséhez. helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Eger Petőfi téri Gyógyszálló építése vállalkozó Eger 5.000.000 gyógyszálló
- 73 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
2.2.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Támogatható tevékenységek köre
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Intézkedés megnevezése:
Város a Város alatt látványpark kialakítása Egerben Indikátorok Eredményindikátorok
Látogatók száma kialakított látványelemek száma Vendégéjszakák száma nő, Turisztikai kínálat komplexitásának Hatásfoglalkoztatottság bővül, erősítése indikátorok jövedelemtermelő képesség bővül. A projekt egyedi, szinte sehol máshol nem található adottság kihasználását tűzi ki célul: az évszázadok során a város alatt kialakított minegy 170 km hosszú pincerendszer egy frekventált részének hasznosítását. A korszerű technikával ellátott panoptikumszerű kialakítás a város, ill. ország történelmének mintegy 50 eseményét mutatja be, időrendben a városalapítástól a barokk korig. A kapcsolódás a jelen városképhez kézenfekvő: a középkor bemutatása után a látogató a felszínen ismerheti meg a barokk kortól a mai Egert. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a stratégiához, a kínálatbővítési célokhoz. Az Érseki Palota alatt elhelyezkedő ún. Érseki Főpincészet mintegy 3000 m2-es területén kerül kialakításra a panoptikumrész több, mint 50 látványképpel. A látványpark bejárata az Eszterházy tér felől lesz, a kijárat a Pori sétány felé. A létesítményben helyet kap egy föld alatti vásártér, üzletek, boltok. Az Egerbe látogató egyéni és csoportos turisták. Fő motiváció a hagyományok, a történelem iránt érdelődők köre. Kiemelendő, hogy a föld alatti kialakítás miatt szezontól függetlenül működtethető a látványpark. A közvetlen érintettek közé sorolandó a működtető szervezet a kapcsolódó kiegészítő üzletek, boltok vállalkozói és a létesítmény leendő dolgozói. A látványpark építés valamennyi eleme a támogatható tevékenségek körébe tartozik. Tervezett tevékenységek: - Kiviteli terv készítése - Belső víztelenítés megoldása - Bejárat kialakítása - Látványelemek telepítése, berendezés - Látványpark környezetének rendezése A projekt gazdasági fenntarthatóságát a projektgazda önkormányzat biztosítja, működtető szervezetén keresztül.A számítások szerint a projekt évi 50 ezer fő látogatása esetén önfenntartó. Ez a 2-3. évtől reális. A társadalmi fenntarthatóságot a kistérség vendégszerető lakossága, a turizmus hasznosságát elfogadó közösség biztosítja. A projekt környezeti fenntarthatósága hosszú távon biztosítottnak látszik, hiszen sem természetvédelmi értékeket, sem épített értékeket nem veszélyeztet, sőt hozzájárul az eddig hasznosítatlan picnerendszer egy részének újrahasznosításához. Idegenforgalom fejlesztése
Intézkedés hatása az Az intézkedés esélyegyenlőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. Ugyanakkor a esélyegyenlőségre projekt végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának (nők, hátrányos bővítéséhez. helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Volt Érseki Főpincészetben Város a Város Eger M.J. Város 3000 m2 látványpark Eger 500.000 alatt Önkormányzata kialakítása
- 74 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
2.2.2.
Intézkedés megnevezése:
A turizmus infrastruktúrájának fejlesztése a településeken Indikátorok Eredményindikátorok
kerékpárút hossza (km) férőhelyek száma Elérési idő csökkenés (perc) Vendégek száma Vendégéjszakák száma
Prioritás
Idegenforgalom fejlesztése
Kapcsolódó specifikus cél
Az infrastruktúra javítása lehetőséget ad az idegenforgalom, turizmus növelésére
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
A kistérség turisztikai jelentősége az elmúlt években erősödött. Ugyanakkor a megnövekedett turisztikai kereslettel nem tartott lépést az összekötő-úthálózat kiépítettsége, korszerűsége, kevés a kerékpár-úthálózat, bővíteni szükséges a forgalmas üdülőközpontokban a parkolók számát, a látnivalókat, vonzerőket.
Az intézkedés rövid tartalma
Aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés keretében a településeket és a turisztikai vonzerőket összehozó kerékpárutak kiépítése. ROP 1.2.2. intézkedés Mezőgazdasági és erdészeti, szám nélküli (csak hrsz.) külterületi utak és kapcsolódó létesítmények építése, felújítása. AVOP 3.2.2. intézkedés. Turisztikai kínálat fejlesztése ROP.1.1.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Kistérségbe érkező turisták kerékpáros turizmus résztvevői
Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Hatásindikátorok
Úthálózat kiépítése, burkolat és alépítmények felújítása, szélesítése és megerősítése. A fejlesztések tartalmazhatják az út alatt és mellett található infrastrukturális elemek kiépítését és korszerűsítését, közlekedésbiztonsági elemeket, és a környezet védelmét szolgáló beruházásokat. Az intézkedés fenntarthatóságát a tulajdonos, ill. kezelő szervezetnek kell biztosítani. A turisztikában érintett települési önkormányzatoknak érdekük az infrastruktúra kiépítése, mert ez által a látogatottságuk, ill. a település jövedelemtermelő képessége növekszik. A társadalmi fenntarthatóságot erősíti, hogy az érintett települések lakossága is használni fogja az elkészülő létesítményeket. A környezeti fenntarthatóság részint a pályázat keretében kiépítendő környezetvédelmi elemek (pl. fasor), részint a folyamatos karbantartás biztosítja.
Intézkedés hatása az Az intézkedés keretében megvalósuló projektek esélyegyenlőség szempontjából pozitív esélyegyenlőségre hatásúak, hiszen a mozgássérültek által is igénybe vehető fejlesztések is beletartoznak. (nők, hátrányos helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Felsőtárkány Kerékpárút Felsőtárkány-Várhegy-Síkfőkút Felsőtárkány 40.000 Önkorm. Andornaktálya Kerékpárút Eger-Andornaktálya Andornaktálya 40.000 Önkorm. Egerszalók területén a Tó és a Kerékpárút építés Egerszalók Önkorm. Egerszalók 80 000 Hőforrás között Kerékpárút Kerecsend-Egerszalók Kerecsend Önkorm. Kerecsend 40.000 Felsőtárkány és Szarvaskő Kerékpárút építés Szarvaskő Önkorm. Szarvaskő 200 000 között A volt parókiából tájház Tájház kialakítása Egerbakta Önkorm. Egerbakta 10.000 kialakítása Fogadási - Ifjúsági tábor korszerűsítése Felsőtárkány Önk. Felsőtárkány 100.000 feltételek - Tókörnyék fejlesztése fejlesztése - Tájház kialakítása
- 75 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Felsőtárkányban Kistérségi fesztiválközpont létesítése Pincelakások fejlesztése Sikfőkút rekonstrukciós program
- Parkoló, rendezvénytér kialakítása - Kisvasút rekonstrukció A népi hagyományok ápolása és bemutatása céljából kisFelsőtárkány Önk. Felsőtárkány térségi kihatású fesztiválközpont létesítése A település határában lévő pincelakásokból turisztikai szálEgerszalók Önkorm. Egerszalók láshely, bemutatóhely kialakítás A sikfőkúti tavak és a tórét rehabilitációja, rekonstrukciója
A Brezovay Kastély vendéglátó feladatokra történő átalakítása Intézkedés összesen: Brezovay Kastély rekonstrukciója
500.000
75.000
Noszvaj Önkorm.
Noszvaj
40.000
vállalkozó
Egerszólát
20.000 1.145.000
- 76 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
2.2.3.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Támogatható tevékenységek köre
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Intézkedés megnevezése:
Egerszalók Sódomb látogatópark kialakítása
Indikátorok Eredmény- Kialakított látványelemek száma Idegenforgalom fejlesztése indikátorok - Látogatóterület nagysága Turisztikai kínálat komplexitásának Hatás- Látogatók száma nő erősítése indikátorok - Foglalkoztatottság bővül Az Egerszalók határában feltörő termálvíz által az évtizedek alatt lerakódott mészkőrétegek egyedülálló látványosságot, az ún. sódombot hozták létre, amely méltány jelképe és koronázza az épülő gyógyfürdőkomplexumot. A látogatópark kiegészíti, illeszkedik a gyógyfürdőhöz. Egerszalók és Demjén határában viszonylag közel egymáshoz található az ún. Sódomb és az ún. Kaptárkövek. A látványelemek összekapcsolása, a különleges turisztikai és természeti elemek bemutathatósága igényli az infrastrukturális feltételek kiépítését: gyalogutak, pihenők, területrendezés, parkolók, eligazító táblák stb. rendszerének kiépítését. Az Egerszalókon üdülő, ill. oda ellátogató vendégek, túrázók. A Sódomb projekt megvalósításában, ill. működtetésében az alábbi szervezetek vesznek részt: - Egerszalók község Önkormányzata - Bükki Nemzeti Park Igazgatósága - Eszterházy Károly Főiskola - Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. - Egerszalóki Turizmus Egyesület A látogatópark valamennyi eleme a támogatható tevékenységek körébe tartozik. Figyelembevett páláyzat: ROP 1.1. Tervezett tevékenység: - Terveztetés - Tudományos előkészítés - Közlekedési elemek kialakítása - Pihenőrész, látványelemek - Környezetrendezés. Tervezett megvalósítás: 2005-2006. A projekt gazdasági fenntartását a résztvevő partnerek biztosítják, non-profit alapon működő fenntartó szervezeten keresztül. A társadalmi fenntarthatóságot a település vendégszerető lakossága, a turizmus hasznosságát elfogadó, ismerő közösség biztosítja. A projekt a környezete, természeti értékek szakszerű megóvását, bemutathatóságát szolgálja, tehát környezeti szempontból pozitív hatása van.
Intézkedés hatása az Az intézkedés esélyegyenőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. Ugyanakkor a esélyegyenlőségre projekt végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának (nők, hátrányos bővüléséhez. helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Egerszalók Sódomb Sódomb és Kaptárkövek Egerszalók község Egerszalók 600.000 látogatópark látogatóbarát infra kiépítése Önkorm. kialakítása
- 77 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
Intézkedés megnevezése:
2.3.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Szállásférőhelyek minőségi fejlesztése
Indikátorok EredménySzállásférőhelyek száma, Idegenforgalom fejlesztése indikátorok létrehozott új szolgáltatások száma Szállásférőhelyek minőségi HatásVendégéjszakák száma fejlesztése indikátorok Jövedelmezőség javítása A kistérségben az elmúlt időszakban kisebb mértékben bővült, korszerűsödött a szállásférőhelyek száma. A férőhely-fejlesztések elsősorban a falusi vendéglátást, és a kisebb panziókat, fogadókat érintették. Kevés (lényegében 1-1), a 3 csillagostól magasabb kategóriába tartozó szálloda van a kistérségben.Az intézkedés részint új építéssel, részint korszerűsítéssel a 3 csillagostól magasabb kategóriába tartozó szálláshelyek bővítését célozza meg. A szállásférőhelyek bővülése elsősorban azokon a településeken indokolt, ahol a kínálati elemek is bővültek, vagy bővülnek: pl. Eger, Egerszalók, Felsőtárkány. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a stratégiai programhoz, amelyben szintén e kategória bővítése fogalmazódott meg.
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés tartalma egyaránt vonatkozik új férőhely létesítésére és a meglévők korszerűsítésére. A férőhelybővítés, megújítás együtt kell járjon a kapcsolódó szolgáltatások bővülésével (wellnes, gyógyászat, fitness, szépségipar, vendéglátás). Információk alapján az alábbi előkészített fejlesztések kezdődhetnek meg a programidőszak alatt: - Eger, Petőfi téri gyógyszálló építése - Eger, Korona Hotel korszerűsítése - Eger, Villa Völgy bővítése - Egerszalók, gyógyszálló építése A fejlesztéseket ROP pályázat segítheti.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
A kistérséget felkereső vendégek. A közvetlenül érintettek közé tartoznak a működtető, létrehozó vállalkozások, a kapcsolódó szolgáltatások, üzemeltető vállalkozások, és a leendő dolgozók.
Támogatható tevékenységek köre
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
A szállodaépítés és korszerűsítés, és valamennyi kapcsolódó szolgáltatás kialakítása a támogatható tevékenység körébe tartozik, beleértve a telken belüli infrastruktúra fejlesztését és a szállodák környezetének igényes kialakítását. A projektek gazdasági fenntarthatóságát a projektgazdák biztosítják. A projektek megtérülése – az előzetes számítások szerint – az e kategóriába jónak tartott 8-12 év között változhat. A társadalmi fenntarthatóságot a kistérség lakosságának, a településeknek, ill. az önkormányzatoknak a turizmust segítő, elfogadó szemléletmódja alapozza meg. A Szonda Ipsos felmérések szerint a lakosság túlnyomó többsége elfoadja az idegenforgalommal járó nagyobb mozgalmasságot, programokat. A környezeti fenntartáshoz hozzájárulhat, hogy az építkezések együttjárnak a környezet csinosításával, építészetileg igényesek, ezáltal a közvetlen környezet esztétikai képe is javul. A projektek nem veszélyeztetik a természeti értékeket, sőt az egerszalóki projekt példaszerűen megőrzi azokat.
Intézkedés hatása az Az intézkedés esélyegyenlőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. Ugyanakkor a esélyegyenlőségre projektek végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint a hátrányos helyzetű rétegek (nők, hátrányos foglalkoztatásának bővüléséhez. helyzetűek)
Intézkedés összes ktg.
1.500.000 eFt.
- 78 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
Intézkedés megnevezése:
2.4.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Rendezvények, programok, események Indikátorok Eredményindikátorok
- Látogatószám - Rendezvények száma - Vendégéjszakák száma nő Rendezvények, programok, Hatás- Foglalkoztatás bővül események indikátorok - Jövedelemteremlő képesség nő A programok, események, rendezvények a meglévő palettához igazodva fejlesztendők. Ezek: - bor és gasztronómia - kulturális és örökségturizmus - ökoturizmus és aktív turizmus - Europa Kulturális Fővárosa programhoz illeszkedők. Az intézkedéscsomag projektjének egy része a létrehozandó új kínálati elemekhez kapcsolódik, így azok megvalósulásához illeszkedően tervezendők (pl. Egri Vár rekonstrukciója). Az intézkedés szorosan kapcsolódik a stratégiához, különösen az azonos tartalmú fejlesztési blokkokhoz. A stratégia szerint nem a rendezvények számának bővítésére van szükség, hanem az összehangolás erősítésére, az egymásra épülésre és a hatókörük növelésére. A vendég egyre inkább a rendezvények, rendezvénysorozatok miatt jöjjön a kistérségbe. Idegenforgalom fejlesztése
Az intézkedés tartalma egyaránt magába foglalja az egyes rendezvények előkészítését, marketingakcióit, valamint lebonyolításukat. Súlyozni indokolt az új kínálati elemekhez kapcsolódó eseményekre. Az intézkedéshez kapcsolódó rendezvények körének meghatározásánál nagymértékben figyelembeveendő a Horwath Kft. által kidolgozás alatt lévő turisztikai program elemei. A közvetlenül érintettek elsősorban a rendezvények látogatói, ill. projektgazdák, önkormányzatok. Az egyes események a kistérség több települését érintik: Eger, Egerszalók, Egerszólát, Noszvaj, Ostoros, Felsőtárkány. Az érintett települések köre bővülhet. A közvetett érintettek közé tartoznak a közreműködő szervezetek, a kapcsolódó vállalkozások és a közreműködő munkavállalók. A rendezvények, események előkészítésének, megvalósításának valamennyi lényeges mozzanata a támogatható tevékenységek körébe tartozik. A projektek gazdasági fenntarthatóságát a projektgazda szervezetek biztosítják. A rendezvények általában non-profit módon szerveződnek, ezért elengedhetetlen támogatásuk, szponzorálásuk. A projektek társadalmi elfogadottsága magas szintű. Az érintett lakosság a Szonda Ipsos felmérés eredményei szerint elfogadják, támogatják a turizmushoz kapcsolódó rendezvényeket. A környezet fenntarthatósága szempontjából a rendezvények megtartása semleges. Ugyanakkor nagyobb gondot indokolt fordítani a rendezőknek, szervezőknek a rendezvényekkel együttjáró takarításra, tisztántartásra.
Intézkedés hatása az Az intézkedés esélyegyenlőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. Ugyanakkor a esélyegyenlőségre projektek végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása (nők, hátrányos bővítéséhez. helyzetűek)
Intézkedés összesen:
150.000
- 79 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
2.5.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Támogatható tevékenységek köre
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Intézkedés megnevezése:
Falusi vendéglátás fejlesztése Indikátorok
Vendégéjszakák száma nő. Hagyományos mesterségek végzése bővebb. Kiegészítő jövedelemszerzést HatásA kistérségben nő a turizmussal biztosító tevékenységek fejlesztése. indikátorok kapcsolatos jövedelem Az egri kistérség adottságai idegenforgalmi szempontból az utóbbi évtizedben felértékelődtek. A kínálatbővítés mind Egerben, mind a kistérség településén jelentős volt (Eger strandfejlesztés, fedett uszoda, borprogramok, várrekonstrukció stb.). Ezzel viszont nem mindig tartott lépést a szállásférőhely-kínálat fejlesztése. Különösen a magasabb kategóriába tartozó szálláshelyek és az egyedi, hangulatos falusi szálláshelyek száma kevés, a szolgáltatások szűkösek. Ezek miatt a jövedelemtermelő képesség nem kielégítő. A kistérség szempontjából fontos fejlesztések (Egerszalóki gyógyturizmus, borprogramok, ökoturázás) igénylik a vidéki, elsősorban falusi szállásférőhely-kínálat bővítését, a kapcsolódó szolgáltatási színvonal emelését. Az intézkedés kapcsolódik a NFT keretében meghirdetett AVOP alábbi intézkedéseihez. 3.1.3. Idegenforgalmi tevékenység fejlesztése, ezen belül falusi turizmus 3.1.4. Kézműipari tevékenység fejlesztése Falusi vendéglátók Hagyományos kézműves mesterséget, népművészeti tevékenységet folytatók. Az intézkedéshez kapcsolódóan a következő településeken fogalmazódott meg fejlesztési szándék: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Noszvaj, Ostoros, Szarvaskő. Idegenforgalom fejlesztése
Eredményindikátorok
Támogatható tevékenységek: Falusi turizmus: meglévő falusi magánszálláshelyek bővítése, komfortosítása, új falusi magánszálláshelyek kialakítása, kapcsolódó vendéglátói szolgáltatások fejlesztése. Kiemeltek: tradicionális falusi vendéglátás, minőségi gasztronómiai szolgáltatások, borturizmus fejlesztése, horgászturisztikai szolgáltatások, egyéb szabadidős tevékenységek (pl. lovasturizmus) Kézműipari tevékenység: kézműipari vállalkozások eszközfejlesztése, termékfejlesztés, marketing eszközök létrehozása, bemutató üzemek, műhelyek kialakítása A projekt gazdasági fenntarthatóságát a projektgazdák biztosítják. Tekintettel arra, hogy zömében meglévő falusi gazdaság diverzifikálása a tevékenység tartalma a jövedelmezőség növelése céljából, a létrehozott tevékenységelemek gazdasági fenntarthatósága biztosítottnak látszik. A társadalmi fenntarthatóságot a kistérség településein már eddig is elterjedt, kedvező tapasztalatokat hozó falusi vendéglátás, ill. kiegészítő tevékenységek lakosság általi elfogadottsága garantálja. A környezeti fenntarthatósághoz hozzájárul, hogy a turizmus egyik feltétele a rendezett, tiszta környezet, amely óhatatlanul kikényszeríti a környék rendezését, szépítését is.
Intézkedés hatása az Az intézkedés esélyegyenlőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. Ugyanakkor a esélyegyenlőségre projektek végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint a hátrányos helyzetűek (nők, hátrányos foglalkoztatásának bővítéséhez is. helyzetűek)
- 80 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Falusi vendéglátás Falusi szálláshelyek kialakítása fejlesztése fejlesztése az egri kistérségben Kemping kialakítása, Kempingfejlesztés fejlesztése. Közművesítés, Andornaktályán sátorozó helyek és közösségi helyek kialakítása. Demjénben az egerszalóki Szállodaépítés hőforrás szomszédságában Demjénben szállodaépítés. Melegkonyhás vendéglátóhely Demjénben és Kerecsenden építése Falusi turizmust Kerecsenden zöldségkiszolgáló gyümölcsárusítás és büfé egységek létesítése. létesítése Geológiai-vizi Az ostorosi víztározó tanösvény idegenforgalmi, oktatási kialakítása fejlesztése. Ostoroson A lovas turizmus Lovas turizmus infrastruktúrájának kiépítése. fejlesztése Lovagoltatás feltételeinek kialakítása. Intézkedés összsen:
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Falusi szállásadók
Noszvaj
350 000
Andornaktálya Önkormányzata
Andornaktálya
100 000
Vállalkozók
Demjén
250 000
Vállalkozók, vendéglátók.
Kerecsend
30 000
Vállalkozók, vendéglátók.
Kerecsend
10 000
Ostoros Önkormányzata
Ostoros
100 000
Vállalkozók
Maklár, Egerszólát, Szarvaskő
30 000 370.000
- 81 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
2.6.1.
Intézkedés megnevezése:
Ökoturizmus fejlesztése Indikátorok -
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre
Kialakított turisztikai termékek száma EredményIdegenforgalom fejlesztése - Kialakított tematikus (lovas, indikátorok kerékpáros, túra) útvonalak hossza - Vendégek száma nő HatásÖko turizmus fejlesztése - Vendégéjszakák száma nő indikátorok - Jövedelemszerzési lehetőség nő A kistérség turisztikai adottságainál fogva az öko- és aktív turizmus potenciális célterülete. Jelen koncepcióban az aktív időtöltésen belül kiemeljük a 4 legjelentősebb vonzerőt, amely fejlesztendő: - lovasturizmus, - kerékpáros turizmus, - ökoturizmus, természetjárás, - falusi turizmus. A kistérség vonzerői adottak, de kevés – különösen az É-i részen a táj, természeti értékekhez kapcsolódó kínálati elem. E turisztikai szegmens kiválóan alkalmas a turizmusba most bekapcsolódni kívánó, szép fekvésű, jó adottságú, a kistérség É-irészén fekvő településen a turisztikai potenciál kiépítésére. Az intézkedés a kistérség turisztikai termékkínálatának gazdagítását szolgálja. Cél: olyan kínálat jöjjön létre, amely nem elsősorban a tömegturizmus igényeit elégíti ki, hanem szűkebb célcsoportot próbál megszólítani és a kistérség felkeresésére csábítani. Az intézkedés végrehajtása alkalmas a kistérségben a turizmus területi hatókörének szélesítésére, turizmusba bevont települések számának bővítésére, elsősorban a kistérség É-i részén. Részcélok, alapelvek: - A lovagoltatás feltételeinek javítása, bázisainak bővítése a szolgáltatások fejlesztésével, törekedve minél szélesebb rétegek bevonására a lovasturizmusba. Kiemelten fontos, hogy a szolgáltatók törekedjenek egyedi kínálatok létrehozására. Ilyen szolgáltatások pl. a lovas íjászat, lovas kocsitúrák szervezése, túra lovaglás. - A kerékpározás révén új célcsoportok számára tehető vonzóvá a kistérség, a turisztikai szolgáltatások útvonalra felfűzve jobban értékesíthetők, továbbá növekszik a tartózkodási idő. Szükség van a kerékpáros infrastruktúra és kínálat fejlesztésére is. - Elsődlegesen a táj temrészeti és kultúrtörténeti értékeinek bemutatására irányuló ökoturizmusnak jó adottságai vannak a kistérségben, amely gazdag természeti értékekkel rendelkezik. Cél a természeti értékek bemutathatóságának elősegítése az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztésével. - Eddigi tendencia, hogy a falusi turizmus a szállásadásban merül ki és általában hiányoznak a falusi életmódot, életérzést bemutató szolgáltatások, programok. Szükséges tehát olyan szolgáltatások létrehozása, amelyek komplexé teszik a falusi időtöltést és lehetővé teszik, hogy a turisták aktívan részt vegyenek a falusi életvitelben. Cél tehát a szolgáltatási paletta színesítése, a települések falusias arculatának erősítése és a hagoymányos falusi tevékenységek felelevenítése. A közvetlen érintettek elsősorban az egyes célpontok, események látogatói, résztvevői, illetve a projektgazdák, önkormányzatok. Az egyes projektek a kistérség több települését érintik: Szarvaskő, Felsőtárkány, Ostoros, Noszvaj, Egerszalók, Demjén, Egerszólát. Az érintett települések köre bővülhet. A közvetetten érintettek közé tartoznak a szállásadók, és egyéb szolgáltatásokat működtetők, ill. a bővülő szolgáltatásokat működtetők, az ott dolgozók. Lovasturisztikai bázisok fejlesztése: A kistérségben több lovasbázis épült ki, nyújt szolgáltatást. A konkurencia erős, ezért kiemelten fontos, hogy a bázisok fejlesztésekor, a tulajdonosok törekedjenek egyedi kínálat létrehozására. Ilyen új szolgálatás lehet pl. túralovaglás, lovaskocsis utak szervezése, lovasíjászat. Ez járulhat hozzá a visszatérő
- 82 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
vendégkör kialakulásához. gasztronómia, szállásadás.
Fontos
a
komplex
szolgálatások
nyújtása:
Wellness,
Kerékpáros turizmus: A kistérségben már több elképzelés is született a kerékpáros turizmus fejlesztésére, de kerékpárút kiépítési igény nem fogalmazódott meg. Ezért szóbajöhet az alacsony forgalmú útvonalak kerékpározás számára történő alkalmassá tételére, elsősorban kitáblázással. Fontos szempont a kerékpárutak pozicionálása, melyet a nehézségi fokozat, ill. az útvonal tartalma alapján kell meghatározni. A hegyi kerékpárutak kijelölésénél alapvető szempont, hogy azokat a Nemzeti Park, ill. erdőkezelő szervezet jóváhagyja. Kapcsolódó szolgáltatásfejlesztés: kölcsönzés, szerviz, kerékpártárolók stb. Ökoturizmus, természetjárás: A túraútvonalak megléte a túrázás és a természetjárás nélkülözhetetlen alapfeltétele. Új túraútvonal kiépítésére várhatóan nem lesz igény, viszont szükséges a meglévők karbantartása, a jelzések, táblázások rendszere, pihenőhelyek, esőbeállók kialakítása. A térség alkalmas az itt található természeti értékek jobb bemutatására. A Kistérség táji elemeinek változatossága 3 tanösvény kialakítását igényli, ahol fel lehet dolgozni, be lehet mutatni egy-egy speciális, a térségre jellemző természeti tájat, növény- és állatvilágot. Javasolt helyszínek: Szarvaskő, Ostoros, Felsőtárkány. Falusi turizmus: A falusi turizmus fejlesztésére a kistérség szinte minden települése alkalmas és a programkészítés időszakában hasonlóan széleskörű érdeklődést tapasztaltunk. E turisztikai szegmens kiválóan alkalmas a turizmus területi bővítésére., az É-i sávban fekvő települések bekapcsolódására a turizmus vérkeringésébe, továbbá a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítésére, a kevéssé kihasznált épületvagyon hasznosítására. A fejlesztéseknél előnybe indokolt helyezni a komfortfokozat-bővítést és a szolgálattási kínálat bővítését (Wellness, gasztronómia, lovaglás, falusi hagyományok ápolása). Kedvező lenne, ha a falusi vendéglátók önszerveződése a megismertetésen kívül a kistérségi karakter erősítésére is kiterjedne.
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Az egyes projektek gazdasági fenntarthatóságát a projektgazda szervezetek biztosítják. A tapasztalatok szerint a projektek egy része non-profit alapon, más részük profit alapon működik. A projektek társadalmi elfogadottsága magas szintű. Az érintett lakosság a projekteket igényli, támogatja, hiszen a turizmus bővüléséhez kapcsolódnak. A környezet fenntarthatósága szempontjából a projektek túlnyomó többsége pozitív hatást gyakorol, hozzájárulnak a természeti környezet fenntartásához, megőrzéséhez.
Intézkedés hatása az Az intézkedés esélyegyenlőség szempontjából semleges hatásúnak tekinthető. Ugyanakkor a esélyegyenlőségre projektek végrehajtása hozzájárulhat a női, valamint a hátrányos helyzetűek (nők, hátrányos foglalkoztatásának bővítéséhez is. helyzetűek)
Intézkedés összesen:
200.000
- 83 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
3.3. III. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése, hagyományok ápolása Az operatív program prioritásai között a humán infrastruktúra fejlesztésnek kiemelkedő jelentősége van, hiszen a kistérségben élők leggyakrabban és legközvetlenebbül élik meg többek között az oktatás, egészségügy, kultúra fejlettségének előnyeit vagy éppen árnyoldalait. Éppen ezért az operatív program keretében törekedtünk arra hogy átfogóan a humán szféra szinte valamennyi elemét felölelve fogalmazzuk meg a célok elérését szolgáló intézkedéseket. Ezzel együtt rá kell mutatnunk arra a figyelmeztető tényre, hogy az operatív program 2-3 éves időtávja messze nem elegendő átfogó, az egyes ellátási, szolgáltatási formákat, ágazatokat nagyobb léptékben korszerűsítő, fejlesztő programelemek véghezvitelére. Erre a belátható források és az előkészítés gyengeségei sem adnak reális lehetőséget. Fontos viszont – és ez megalapozottan tervezhető – a kedvező feltételek beindítása, a következő programidőszak fejlesztéseinek megfelelő előkészítése, megalapozása. Az alapfokú óvodai és általános iskolahálózat fejlesztésének keretén beül az önkormányzatok döntően a korszerűsítési, felújítási feladatokat helyezték előtérbe. A tervezett fejlesztések közül volumenében kiemelkedik az egri Lenkey J. Általános Iskola komplex felújítása, a Novajon tervezett sportcsarnok és az ostorosi erdei iskola program. A szakképzés fejlesztése keretében a már támogatást nyert Egri Kistérségi Integrált Szakképző Központ kialakítása jelenti a legnagyobb előrelépést. A projekt eredményeket mintegy 1500 m2 alapterületű oktató központ létesül, a szakképzés tárgyi feltételei javulnak, a projektben résztvevő 6 intézmény együttműködése, koordinációja erősödik. A kistérség egészségügyi ellátásában a legnagyobb volumenű változást az egri Markhot Ferenc Kórház folyamatban lévő fejlesztései (belgyógyászati részlegek) hoznak. A kistérségben Noszvaj egészségügyi központot, Ostoros bentlakásos idősotthon kialakítását tervezi. A program fontos része a kultúra, kulturális emlékek védelme, ápolása. A helyi értékek megőrzését, az identitás erősítését célzó projektek fogalmazódtak meg Egerbaktán, Egerszalókon, Egerszóláton, Kerecsenden, Makláron és Szarvaskőn. A projekteket AVOP hasonló című, tartalmú pályázata segítheti. A programidőszak alatt tovább folytatódnak a hátrányos helyzetű rétegek segítését célzó programok végrehajtása. Akadálymentesítésre kerül a Balassi Bálint Általános Iskolában lévő tanuszoda, valamint Eger város jelentősebb
- 84 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sportlétesítményei. Kerecsenden a roma népesség aránya indokolja az általános iskolás korúak felzárkóztató programjának megszervezését. Komplex társadalmi, műszaki, gazdasági összetevői vannak a nagyobb lakóövezetek, valamint az iparszerű technológiával épült lakótelepek rehabilitációjának. Egerben az ún. Szent Miklós városrész rehabilitációs programja végrehajtása – volumene, összetettsége, sok szereplős jellege miatt – várhatóan megkezdődik, de befejezése túlnyúlik a programidőszakon. Kapcsolódik a település-rehabilitációhoz a helyi építészeti örökség védelme, településközpontok szépítése, csinosítása is. Az intézkedés keretében a kistérség valamennyi települése tervez fejlesztést vagy rekonstrukciót.
- 85 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedéseket az alábbiakban mutatjuk be: sorszám: Célok
3.1.1.
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Intézkedés megnevezése:
Alapfokú óvodai és általános iskola hálózat fejlesztése Indikátorok
A kistérség speciális humánerőforrás Eredményfejlesztése, hagyományok ápolása indikátorok
Az oktatás tárgyi feltételeinek javulása, bővülése. A tudásszint gyarapodása. A munkanélküliség csökkenése. A 8 osztályt elvégzettek aránya a kistérségben nő. Oktatási egységek felszereltsége javul.
Iskolahálózat fejlesztése. Az oktatási kapacitás minőségi Hatásfejlesztése minden szinten növelheti indikátorok a kvalifikált munkaerő számának nevekedését a térségben. A térség gazdasági versenyképességének és vonzerejének megőrzése miatt az oktatási intézmények fejlesztése indokolt. A társadalom valamennyi rétegének kíván szolgáltatást nyújtani hazai és külföldi információkkal. Célcsoportok: tanulók, munkanélküliek, munkaviszonyban állók, pályakezdők pályamódosítás alatt állók.
Az oktatási intézmények felújítása, eszközfejlesztése szükséges. A meglévő iskola épületek a „hagyományos” oktatás színvonalának emelésén túl olyan szakterületi- és speciális képzésekre is lehetőséget adnak, mint pl.: az intenzív felnőttképzés, távoktatás. Javítani szükséges az óvodai és iskola épületek akadálymentesítésének arányát.
A kistérség általános iskolái, óvodái.
Intézmények felújítás, képzések, tanfolyamok szervezése, pedagógusok továbbképzése. A beruházás nem termel profitot. Fenntartást egyrészt az oktatási intézményeknek befolyó tandíj, másrészt önerő és pályázat útján célszerű előteremteni. A térségben a munkanélküliség csökken a térségben az életminőség javul, elvándorlás csökken.
Az intézkedés a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását segíti elő. Az esélyegyenlőséget teremti meg a főként a roma lakosság és a nők számára. Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Projekt Megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Erdei iskola
Az ostorosi tónál geológiai és vízi tanösvény kialakítása óvodásoknak és iskolásoknak.
Ostoros Önkormányzata
Ostoros
100.000
Iskolák külső és belső homlokzatának felújítása szükséges.
Kistérség települési önkormányzatai.
Eger
600.000
Egerbakta
30.000
Novaj
50.000
Eger
69.000
A kistérség általános iskoláinak felújítás Sportcentrum kialakítása Sportcsarnok építése Lenkey J. Ált iskola fejlesztése
Egerbakta Önkormányzata Fedett sportcsarnok, tornaterem Novaj építése Önkormányzata Felújítás, akadálymentesítés, Eger MJV nyelvi labor Önkormányzata Sportöltöző építése
- 86 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Demjén Község Önkormányzata Óvoda épületbővítés, Felsőtárkány Község Felsőtárkány rekonstrukció Önkormányzata Általános iskola konyha, Felsőtárkány Község Felsőtárkány étkező felújítása, diákétkeztetés Önkormányzata Általános iskola központi Kerecsend Község Kerecsend épülete felújítása Önkormányzata Óvodabővítés, csoportszoba Maklár Község Maklár kialakítása Önkormányzata Óvoda tornaszobával történő Noszvaj Közsg Noszvaj bővítése Önkormányzata Általános iskola számítógépes Ostoros Község Ostoros hálózatfejlesztés, tanterem Önkormányzata átalakításokkal Intézkedés összesen: Demjén
Általános iskola felújítása
- 87 -
Demjén
8.000
Felsőtárkány
160.000
Felsőtárkány
12.000
Kerecsend
110.000
Maklár
10.000
Noszvaj
20.000
Ostoros
45.000 1.214.000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
3.2.1.
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Intézkedés megnevezése:
Szakképzés fejlesztése, korszerűsítése Indikátorok
Új, korszerű képzőközpont jön létre (TISZK). A kistérség speciális humánerőforrás EredményPiacképes szakmákban végzettek fejlesztése, hagyományok ápolása indikátorok száma jelentősen növekszik, modul rendszerű képzésben részt vevők száma növekszik Az oktatás és a gazdaság közti Az egész életen át tartó tanulás kapcsolat erősítése, a helyi piaci Hatáskeretei bővülnek, A képző igényeknek való jobb megfelelés indikátorok intézmények együttműködése érdekében erősödik Több szakképző központ együttműködik a térség képzési kínálatának összehangolásában és szélesítésében és vállalják az általuk oktatott szakképesítések esetében a közös modulok bevezetését. A térségi integrált szakképző központ a vállalkozásokkal együttműködve támogatja a gyakorlati képzés fejlesztését is. Az Egri Térségi Integrált Szakképző Központ hat intézmény szoros együttműködése alapján jön létre. A központ kialakítása során új, korszerűen felszerelt, és közösségi igényeket is kielégítő oktatási központ épül. Ezzel párhuzamosan megkezdődik a tananyagfejlesztés, átalakul a továbbképzési rendszer, egy a munkaerő-piaci igényeket előrejelző adatgyűjtő rendszer kerül kiépítésre. A partnerek együttműködését a projekt keretében létrehozott eszolgáltató központ moduljai biztosítják. Szakképző iskolák, szakmai képzésben résztvevő tanulók, felnőttképzésben, átképzésben részt vevő dolgozók, vállalkozások, munkaügyi központok, önkormányzatok.
Az intézkedés megvalósításának eredményeként egy 1500 m2 alapterületű oktató központ épül, mely alkalmas arra, hogy az összevont képzési formáknak helyet adjon. Az épület Támogatható önmagában is olyan gépészeti megoldásokat tartalmaz, mely a tanulók számára tananyagként tevékenységek szolgál. A csúcstechnológiával felszerelt épületen belül kialakított iskolai tanműhelyekben a köre diákok lehetőséget kapnak arra, hogy a legújabb technológiai vívmányokkal is megismerkedjenek. A szakképző központ célkitűzései által olyan sokoldalúan kihasználható intézet jön létre, Az intézkedés amelynek köszönhetően növekedni fognak a célcsoportok munkaerő-piaci esélyei, javulni fenntarthatósága fog a valamilyen szempontból hátrányos csoportok helyzete, a tanulók lemorzsolódása (gazdasági, lényegesen csökken, valamint az élethosszig tartó tanulás alapképességei megszerezhetők társadalmi, lesznek. Mindezen szempontok együttesen járulnak hozzá a térség versenyképességének környezeti) növeléséhez, ezáltal az intézmény hosszú távú fenntarthatóságához. A képzésből korábban kiszorult nők visszavezetése a munkaerőpiacra a moduláris képzéssel Intézkedés hatása könnyebbé válik. Ugyanaz lehetővé teszi, hogy a képzésből korábban kilépő roma fiatalok az beszámítható, továbbépíthető, a munkaerőpiacon is hasznosítható rész-szakképesítést esélyegyenlőségre szerezzenek. Kedvezőbbé válik a fogyatékosok elhelyezkedése. Az intézkedés a szakképzés (nők, hátrányos teljes folyamatában és az új oktatási anyagok kidolgozásában a környezettudatosság helyzetűek) növelésére törekszik. Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) TISZK A szakképző központ mint Eger MJV Eger 300.000 létrehozása szervezet kialakítása Önkormányzata TISZK 1500 m2 alapterületű, infrastrukturális Eger MJV csúcstechnológiával felszerelt Eger 730.000 feltételeinek Önkormányzata képzési intézmény javítása Intézkedés összesen: 1.030.000
- 88 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám:
3.2.2.
Célok Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Intézkedés megnevezése:
Kistérségi átképző központ létrehozása, munkanélküliek képzése, átképzése
Indikátorok A kistérség speciális humán Szakképzettek száma emelkedik. Eredményerőforrás fejlesztése, hagyományok Oktatási rendszer hatékonysága nő. indikátorok ápolása Oktatási kapacitás növelése minden Szakképzett munkerő. szinten növelheti a nyelveket Munkanélküliség csökken. Hatásbeszélő, kvalifikált munkaerő A piaci elvárásoknak megfelelő indikátorok szerepvállalását a térségben. munkaerő biztosított. Iskolahálózat fejlesztése. Cél a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának biztosításával, valamint az igényeknek megfelelő csúcstechnológia összehangolt alkalmazása a szakképzésben résztvevő fiatalok naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére. Az intézkedés egyben a képzés és a munkaerőpiac közötti összhang megteremtését kívánja előmozdítani a gazdaság szereplőinek közreműködésével és együttműködésével. A mezőgazdasági szakképzés tartami, szerkezeti és módszertani fejlesztése. Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése. Az átképző központok kialakítása, infrastruktúra kiépítése. Az intézkedés kapcsolódik „Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása” című AVOP fejezetéhez, intézkedéséhez, továbbá a „Térségi integrált szakképző központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása ” című HEFOP intézkedéshez.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Általános iskolák. Szakközépiskolák, szakiskolák. Speciális szakiskolák. Gazdálkodó szervek.
Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Épületek építése, infrastruktúra kiépítése. Oktatási tematikák megvásárlása, kidolgozása, oktatási infrastruktúra kiépítése. Pedagógusok továbbképzése, átképzése. Gyakorlati képzések. Pályaválasztási tanácsadás.
Projekt megnevezése Mezőgazdasági gyakorlati oktatóközpont kialakítása
A beruházás nem termel profitot. Fenntartást egyrészt az oktatási intézményeknek befolyó tandíj, másrészt önerő és pályázat útján célszerű előteremteni.
Az intézkedés a nők foglalkoztatásának elősegítését, képzését, átképzését előtérbe helyezi.
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Gyakorlati oktatóközpont kialakítása szükséges.
Kereskedelmi és Mezőgazdasági szakközépiskola, Rácz József vállalkozó
Kerecsend
40 000
- 89 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
Intézkedés megnevezése:
3.2.3.
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek) Projekt megnevezése
Felnőttképzés, munkanélküliek képzése, átképzése Indikátorok
Szakképzettek száma emelkedik. Nyelveket beszélő kvalifikált munkaerő száma nő. Munkanélküliség csökken. Az oktatási kapacitás növelése A piaci elvárásoknak megfelelő minden szinten növelheti a nyelveket Hatásmunkaerő biztosított. beszélő, kvalifikált munkaerő indikátorok Javul a vállalkozások piaci szerepvállalását a térségben. versenyhelyzete. A piaci elvárásoknak megfelelő, kvalifikált munkaerő a kistérségben hiányzik, ezért szükséges tanfolyamok, képzések szervezése. A külföldi turisták fogadásának alapvető feltétele, hogy a helybeli lakosság képes legyen kommunikálni, különösen a vendégfogadás, kereskedelem, szolgáltatás területén dolgozók. Tanfolyamok, képzések szervezése. Az iskolai oktatást kiegészítő erdei iskolák kialakítása, fejlesztése. Nyelvtanfolyam falusi vendéglátók részére. Turizmus oktatása. Az intézkedés kapcsolódik a „Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása” című NVT és AVOP, továbbá a „Felnőttképzés rendszerének fejlesztése” és az „Oktatási képzési infrastruktúra fejlesztése” című fejezetéhez, intézkedéséhez A kistérség speciális humánerőforrás Eredményfejlesztése, hagyományok ápolása indikátorok
Kisebbség, etnikum tagjai. A térség iskolái, óvodái. Falisi szállásadók, vendéglátók, szolgáltatók. Tanfolyamok képzések szervezése. A szükséges berendezések, eszközök beszerzése. Oktatási segéd és ismeretanyag elkészítése. A beruházás nem termel profitot. Fenntartást egyrészt az oktatási intézményeknek befolyó tandíj, másrészt önerő és pályázat útján célszerű előteremteni. A térségben a munkanélküliség csökken a térségben az életminőség javul, elvándorlás csökken.
Az intézkedés a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását segíti elő. Az esélyegyenlőséget teremti meg a főként a roma lakosság és a nők számára.
Projekt rövid leírása
A kistérség falusi vendéglátói Nyelvtanfolyam részére tevékenységüknek falusi vendéglátók megfelelő angol és német részére. nyelvtanfolyamok indítása.
Turizmus oktatása
Falusi szállásadók oktatása a falusi vendégfogadásról.
Projektgazda
Gesztortelepülés
Heves Megyei Falusi Turizmus Szövetség, Heves Megyei Noszvaj Kereskedelmi és Iparkamara Heves Megyei Falusi Turizmus Szövetség, Heves Megyei Noszvaj Kereskedelmi és Iparkamara
Intézkedés összesen:
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.) 10 000
20 000 30.000
- 90 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
3.3.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Intézkedés megnevezése:
Egészségügyi alapellátási hálózat és szociális ellátás fejlesztése Indikátorok
Betegállományban töltött napok számának csökkenése, férőhelybővülések az egészségügyi, szociális ellátórendszerben A térség lakossága egészségi HatásA lakosság életminőségének javítása állapotának javulása, indikátorok biztonságosabb szociális háló Az egészségügyi intézmények eszközállománya hiányosnak és elavultnak mondható, rekonstrukcióra szorul a megyei kórház épületállománya, a szakmai követelmények nagymértékű gép-műszer-eszköz pótlást és beszerzést igényelnek. El kell érni, hogy a lakosság meghatározó többsége számára az egyik legfőbb érték az egészség legyen, a felnövekvő generáció számára is biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit. A kistérség lakossága egészségügyi, szociális állapotának jobbítása az életminőség fejlesztésének egyik fő területe. A demográfiai folyamatok következménye az időskorúak arányának növekedése. Ezen réteg szociális, egészségügyi ellátásának javítása fontos cél. Feladat a családi ellátó szolgálat fejlesztése, a szociális intézmények illetve a szolgáltatások számának gyarapítása. A következő években területfejlesztési eszközökkel is segíteni kell az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztését, a progresszív, hatékony és korszerű ellátási struktúra megteremtését, az igényekhez jobban igazodó és hozzáférhető szolgáltatások kialakítását. A kistérség speciális humán erőforrás fejlesztése, hagyományok ápolása
A kistérség teljes lakossága, települések önkormányzatai, egészségügyi, és szociális ellátó intézmények, civil szervezetek, vállalkozások Ellátó intézmények építése, felújítása, komplex egészségügyi szolgáltató intézmények létrehozása, műszerek, gépek, berendezések beszerzése, felvilágosító, megelőző tevékenység, szűrővizsgálatok. Az intézkedés gazdasági fenntarthatóságát az egyes projektgazdáknak kell biztosítaniuk. A környezeti fenntarthatóság szempontjából az intézkedés pozitív minősítésű, hatására növekszik az egészségesek aránya, ami a fenntartható gazdasági fejlődést közvetlenül elősegíti Az egészségben károsodott egyén sok más területen is hátrányba kerül. Minden olyan fejlesztés amely az egészségvédelmet, a megelőzést, illetve a gyógyítás és ellátás hatékonyságát emeli az esélyegyenlőség javítása irányába hat. Ezen intézkedés különösen az egészségügyi mellett több, más szempontból is hátrányos helyzetűeket segíti.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Noszvaj
Egészségügyi központ építése
Rehabilitációs központ, bentlakásos idősek otthona Intézkedés összesen: Ostoros
Eredményindikátorok
Projektgazda Noszvaj Község Önkormányzata Ostoros Község Önkormányzata
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Noszvaj
50.000
Ostoros
200.000 250.000
- 91 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
3.4.1
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához Az intézkedés rövid tartalma
Intézkedés megnevezése:
Kulturális és szabadidős fejlesztések Indikátorok
A kistérség speciális humán erőforrás fejlesztése, hagyományok ápolása A kistérség kulturális, történeti és szellemi értékeinek, hagyományainak megőrzése
Eredményindikátorok Hatásindikátorok
Hagyományőrző csoportok, szervezetek száma A közösség összetartó ereje nő, népesség-megtartás erősödik
A kistérség településein a szellemi hagyományok, kulturális értékek egy része lassan feledésbe merül. Kevés a motiváció, a feltételek szegényesek a hagyományőrzéshez, a helyi identitástudat erősítéséhez. Fontos a hagyományok továbbvitele, emlékezetben tartása. Az intézkedés kapcsolódik a NFT keretében az AVOP 3.4 intézkedéshez Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése. Elsősorban azon projektek tartoznak ezen intézkedéshez, amelyek az épület-felújításokat, helyreállításokat a hagyományőrzéshez kapcsolódó funkciókkal egészítik ki (pl. közösségi funkciók, idegenforgalomhoz kapcsolódó feladatok ellátása stb.)
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Kulturális, művelődési és sport intézmények, helyi hagyományőrző közösségek, népművészet ápolásával foglalkozók, helyi civil szervezetek, turisztikai vállalkozások
Támogatható tevékenységek köre
Kulturális, művelődési szolgáltatásokat nyújtó épületek, hagyományőrzéshez kapcsolódó épületek, építmények, sportlétesítmények helyreállítása, felújítása. A hagyományőrzéshez szükséges eszközök, szolgáltatások beszerzése Programok, rendezvények szervezése
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek) Projekt megnevezése Hagyományápolás Kézműves bemutató Kézműves hagyomány ápolása
Az intézkedés gazdasági fenntarthatóságát az egyes projektgazdáknak kell biztosítaniuk. Ebbe beleértendők a bevételeket eredményező tevékenységek, ill. a hagyományőrzéshez kapcsolódó helyi, megyei, országos pályázatok, támogatások egyaránt. A társadalmi fenntarthatóságot a helyi közösségek hagyományőrzése, ragaszkodása és erős identitástudata biztosítja. A környezeti fenntarthatóság szempontjából az intézkedés pozitív minősítésű, hiszen többnyire korábban elhanyagolt vagy más funkciójú épületek megújításával jár együtt a projektek megvalósítása.
Az intézkedés hatása az esélyegyenlőségi elvek érvényesülése szempontjából semleges. Ugyanakkor a célcsoport tagjait figyelembe véve várható, hogy a projektek egy része pl. a női esélyegyenlőséget pozitívan befolyásolhatja. Projekt rövid leírása Hagyományőrzés, kulturcentrum kialakítása Kézműves hagyományok ápolása Kézműves tevékenységek újraélesztése
Népművészeti hagyományőrzés Hagyományőrzés
Települési emlékek összegyűjtése Népművészeti hagyományok ápolása Fazekas műhely kialakítása
Noszvaj
Futballpálya építés öltözővel
Ostoros
Két játszótér építése „Mobilitás”
Hagyományőrzés
Projektgazda
Gesztortelepülés
Egerbakta Önkorm.
Egerbakta
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.) 40.000
Egerszalók Önkorm. Egerszalók
20.000
Egerszólát Önkorm.
Egerszólát
30.000
Kerecsend Önkorm.
Kerecsend
20.000
Maklár Önkorm.
Maklár
30.000
Fazekasmester Noszvaj Község Önkormányzata Ostoros Község Önkormányzata
Szarvaskő
20.000
Noszvaj
40.000
Ostoros
9.000
- 92 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Intézkedés összesen: sorszám: Célok
3.5.1.
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
209.000 Intézkedés megnevezése:
Hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének javítása Indikátorok
Akadálymentesítéssel ellátott iskolák, közösségi intézmények Eredményszáma növekszik. indikátorok A cigány lakosság iskolázottsági szintje, műveltsége javul. Fogyatékkal élők Hátrányos helyzetben lévők esélyegyenlőségének javítása, roma Hatáséletfeltételei javulnak. felzárkóztató programok indítása indikátorok Csökken munkanélküliség a roma fontos. lakosság körében. A fogyatékkal élő emberek társadalmi beilleszkedésének segítése érdekében az eddigieknél többet kell tenni. A roma lakosság körében sokan nem fejezték be az Általános Iskolát. Szakmai képzésük is hiányos, sokan nem rendelkeznek semmilyen szakmával sem. A helyzet megváltoztatása érdekében az iskolázottság növelése a szakmai ismeretek bővítése elengedhetetlen. A kistérség speciális humán erőforrás fejlesztése, hagyományok ápolása
Az intézkedés rövid tartalma
Iskolák, óvodák, hivatalok, sportlétesítmények, teljes körű akadálymentesítése, hogy azok bármilyen fogyatékkal élő személy számára használhatóvá, illetve látogathatóvá váljon. Az önkormányzatok szervezésében a települések pedagógusainak bevonásával felzárkóztató tanfolyam indítása, roma tanulók tanulásának segítésére. Szakmai képzés javítása: szakemberek segítségével olyan szakmák tanítása, melyek lehetővé teszik az elhelyezkedést. Ismertetni azokat a lehetőségeket és kötelezettségeket, amelyek képessé teszik önálló vállalkozásra a romák és a fogyatékkal élők közül azokat, akik erre alkalmasak és vállalkoznak.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Fogyatékkal élők, hátrányos helyzetű rétegek. Roma lakosság.
Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Épületek külső környezetének, bejáratainak, belső tereinek célszerű átalakítása, amely az összes közhasznú funkció elérhetőségét, használhatóságát jelenti a célcsoport számára. Képzések szervezése romák számára. Pedagógusok, tanácsadók felkészítése. Ismeretanyag megírása. Az akadálymentes állapot fenntartása, fejlesztése az intézmények folyamatos feladata kell, hogy legyen a jövőben. Ennek fedezetét működési költségeikből meg kell teremteni. A cigány lakosság műveltségi szintjének emelése indokolt és aktuális. A cigány kisebbségi önkormányzatok is segítik a képzést. Az országos programok is foglalkoznak a cigány lakosság helyzetével. Az oktatás támogatása pályázatokkal és egyéb pénzforrásokkal is biztosítható.
Intézkedés hatása az Az intézkedés a hátrányos helyzetű rétegek felzárkóztatását segíti elő. Az esélyegyenlőséget esélyegyenlőségre teremti meg a főként a roma lakosság számára. (nők, hátrányos helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Hátrányos Felzárkóztató tanfolyam Kerecsend Község helyzetű tanulók Kerecsend 30.000 indítása, a tanulás segítése, Önkormányzata képzése Balassi Bálint Ált. Iskola tanuszodá- Tanuszoda teljes körű Eger MJV Eger 18.000 jának akadályakadálymentesítése Önkormányzata mentesítése
- 93 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Eger város jelentősebb Kemény Ferenc Sportcsarnok, sportlétesítményei Asztalitenisz csarnok nek akadályakadálymentesítése mentesítése Roma telepeken élők lakhatási Kerecsend és szociális integrációs modellprogramja Intézkedés összesen:
Eger MJV Önkormányzata
Eger
16.000
Kerecsend Község Önkormányzata
Kerecsend
80.000 144.000
- 94 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
3.6.1.
Intézkedés megnevezése:
Lakóterület fejlesztés, Eger, Felnémet városrész rehabilitációja
Prioritás
Humán infrastruktúra fejlesztés, hagyományok ápolása
Kapcsolódó specifikus cél
Komplex városrehabilitáció
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Indikátorok Eredményindikátorok
A városrész arculata megújul,
Lakosság életminősége javul, a városrész „lakótelepi jellege oldódik”, élhetőbbé válik Eger több területére is jellemző a leromlott fizikai környezet, az épületállományban és a közterületeken felhalmozódott beruházáshiány. Ezeket a feltételeket sokszor súlyosbítja környezetszennyezés. A leromlott fizikai környezet gyakran szociális problémákkal párosul. Egyes településrészeken az elszegényedés jelentősen fékezi a gazdasági fejlődést és újjászerveződést, továbbá kedvezőtlenül hat a közbiztonságra. Itt a lakosság túlnyomó többségét alacsony jövedelmű nyugdíjasok, munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetű csoportok (például romák) teszik ki. Az intézkedés ezeknek a hátrányos helyzetű területeknek az integrált megújítását célozza. Hatásindikátorok
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés város- és barnamezős-rehabilitációs akciókat támogat, melyek egy adott Településrészen, előre megtervezett módon, tartalommal és idő alatt kerülnek megvalósításra azzal a céllal, hogy az akció eredményeként a kijelölt településrész fizikai, műszaki és gazdasági-társadalmi szempontból megújuljon a hatályos településrendezési terveknek megfelelően, és így létrejöjjön vagy regenerálódjon az adott település szerkezetébe illeszkedő megújított városi szövet a leromlott állapotú településrészek helyén.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
Eger MJ Város Önkormányzata, Északi városrész, Felnémet lakossága, építő és szolgáltató vállalkozások,
Támogatható tevékenységek köre
Az akcióterület magában foglalja a Felnémet városrészt, a Nagylapost a Felsőváros északi határáig (Cifrakapu utcáig). Felnémeten lévő volt OMYA telephely, mint barnamezős terület is része az akcióterületnek. Az intézkedés keretében közösségi funkciójú épületek felújítása, a városrész alközpontjának kialakítása, a közterületek felújítása, korszerűsítése, infrastruktúra fejlesztés, út-, járda-, híd, kerékpárút építés, közműépítés, zöldterületek fejlesztése, park és játszótér építés, közösségi funkciók ellátására alkalmas közterületek fejlesztése valósul meg.
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Ez az intézkedés hozzájárul a városi területek társadalmi és gazdasági környezetének javításához. Emellett kedvező hatást gyakorol a természeti környezetre és segít az új gazdasági tevékenységek vonzásához fontos jobb adottságok kialakításában, és a városi területeken javítja az életminőséget. Az intézkedés a felnémeti városrésznek új lendületet adhat és ott előmozdítja a lakosságjólétét.
Az intézkedésnek meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. Az intézkedés Intézkedés hatása hozzájárul: a településkép megőrzéséhez és javításához, új épületek illeszkedése éhez a városképbe, társadalmi részvétel erősítéséhez, zöldfelületek fejlesztéséhez, építészeti és az kulturális értékek és hagyományok megőrzéséhez, környezetbarát életmód lehetőségeinek esélyegyenlőségre ösztönzéséhez és terjesztéséhez. (nők, hátrányos Az intézkedés esélyegyenlőség orientáltságú, hiszen a település rehabilitációs akciók célterületei között helyzetűek) kiemelten szerepelnek a leromlott városközpontok és alközpontok, valamint a szociális, és munkaerő piaci helyzetből hátrányosaknak mondhatók által lakott városrészek.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Eger felnémet városrész Közterületek fejlesztése rehabilitációja Ostoros kertvárosi Lakópark építés jelleg erősítése Intézkedés összesen:
Projektgazda
Gesztortelepülés
Eger MJV Önkormányzata
Eger
Ostoros Közs. Önk.
Ostoros
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.) 1.496.000 200.000 1.696.000
- 95 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
Kapcsolódó specifikus cél
Településkép szépítése, építészeti örökség védelme, rehabilitációja Indikátorok Humán infrastruktúra fejlesztése, EredményTelepülési funkciók gazdagodnak hagyományok ápolása indikátorok Településkép szépül Egységes településkép, település HatásA közösség összetartó ereje nő, központok kialakítása indikátorok népesség-megtartás erősödik
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
A kistérség településein számos helyi tárgyi érték található, amelyek megóvása a múltban nem kapott kellő hangsúlyt, ezért műszaki állaguk sokszor leromlott. Ugyancsak fontos a településközpontok, az egységes településkép, hagyományos település szerkezeti egységek védelme, megújítása.
3.7.1.
Prioritás
Az intézkedés rövid tartalma
Intézkedés megnevezése:
Faluképet és a közvetlen épített és természeti környezetet javító beruházások, eredeti közösségi és gazdasági funkciók megtartásával, újak betelepítésével, A természeti és a történelmi tájkép és az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, megőrzése. Közösségi terek kialakítása, fejlesztése Az intézkedés kapcsolódhat a NFT keretében az AVOP 3.4. intézkedéséhez: Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése. Amennyiben a projektcél a turisztikához kapcsolódik, akkor figyelembe vehető: ROP 1.2.2. intézkedés: Turisztikai kínálat fejlesztése
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
A kistérség alábbi településein fogalmazódott meg az intézkedéshez kapcsolódó fejlesztési szándék: Andornaktálya, Demjén, Egerbakta, Egerszalók, Felsőtárkány, Kerecsend, Maklár, Noszvaj, Ostoros, Szarvaskő.
Támogatható tevékenységek köre
Meglévő épületek felújítása helyi többfunkciós, közösség érdekeit szolgáló céllal. Településképet rontó, közösségi és gazdasági célt szolgáló épületek felújítása (kötelező önkormányzati funkciójú épület kizárva) Többfunkciós épületek létrehozása Leromlott, történelmi és építészeti értékeket hordozó településszerkezeti egységek (min. 3 épület) felújítása, revitalizálása. Műemlékek, helyi védettségű épületek felújítása. Természeti értékek, táji elemek rendbetétele, védelme.
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Az intézkedés fenntarthatóságát gazdasági és társadalmi szempontból a projektgazdák biztosítják. Tekintettel arra, hogy zömében fontos települési elem, építmény megóvásáról, újrahasznosításáról van szó, lényeges a helyi közösség támogatása, az új, vagy megőrzött funkció életképessége, valós helyi szükségletek kielégítése. Az intézkedés környezeti szempontból pozitív hatásúnak minősíthető, hiszen többnyire elhanyagolt, nem használt vagy nem illeszkedő célra használt épületek, építmények megújítását célozza.
Intézkedés hatása az Az intézkedés hatása az esélyegyenlőségi elvek érvényesülése szempontjából általában esélyegyenlőségre semleges, ugyanakkor a konkrét funkciók, projektek esetében lehetnek pozitív elemek is (pl. (nők, hátrányos egyúttal az akadálymentesítés biztosítása). helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Pincesor kiépítés Pincesor kiépítése, infra fejl. Pincegazdák Andornaktálya 40.000 Pincesorok Pincesor fogadóképessé tétele Pincegazdák Demjén 40.000 fejlesztése
- 96 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Faluközpont rendezése Barlanglakás fejlesztés Főtér kialakítása Egerszólát Egerszólát Civilház kialakítása Pincelakások fejlesztése Turisztikai és közlekedési csomópont kialakítása Faluház projekt Faluközpont kialakítása Faluközpont kialakítása
Településközpont fejlesztése Barlanglakás turisztikai célú helyreállítása Faluközpont kiépítése, rendezése
Novaj
Polgármesteri hivatal felújítása
Faluközpont fejlesztés
Faluközpont kiépítése, rendezése Falufejlesztés (Szt. István tér, köztemető, emlékpark)
Egerszalók Önkorm. Egerszalók
75.000
Egerszólát
30.000
Egerszólát
50.000
Felsőtárkány
60.000
Felsőtárkány
40.000
Felsőtárkány Önkorm.
Felsőtárkány
180.000
Kerecsend Önkorm.
Kerecsend
80.000
Kerecsend Önkorm.
Kerecsend
120.000
Maklár önkormányz. Maklár
120.000
Maklár Község Önkormányzata
Maklár
60.000
Noszvaj Önkorm.
Noszvaj
30.000
Noszvaj Önkorm.
Noszvaj
80.000
Novaj Község Önkormányzata
Novaj
6.000
Ostoros Önkorm.
Ostoros
100.000
Ostoros
70.000
Ostoros
25.000
Ostoros
60.000
Szarvaskő
60.000
Szarvaskő
40.000
Ostoros Község Önkormányzata Ostoros Község Önkormányzata
Ostoros
Pince partfal rekonstrukció
Pincesor fejlesztése
Pincesor közterület rendezés, Ostoros Önkorm. infra kiépítése Szarvaskői vár Szarvaskő Önkorm. bemutathatóságának javítása Hagyományőrzési céllal faluház, közösségi ház Szarvaskő Önkorm. kialakítása Műemlék malom helyreállítása, Tulajdonos turisztikai hasznosítása
Vár rekonsrukció Faluház kialakítása
80.000 80.000
Egerszólát Község Önkormányzata Egerszólát Község Új polgármesteri hivatal építése Önkormányzata A régi Művelődési Házból Felsőtárkány Civilház kialakítása Önkorm. Pincelakások idegenforgalmi Pincetulajdonosok hasznosítása Turisztikai fogadóbázis kialakítása „Irány a Bükki Nemzeti Park” címmel
Egerbakta
Egerszalók Önkorm. Egerszalók
Faluközpont fejlesztése
Tájház, táncpajta felépítése Faluközpont fejlesztése, teleház kialakítás, park építése Régi iskola új funkciót kap, faluszépítési program Polgármesteri hivatal Maklár kialakítás, igazgatási központ Barlanglakás Barlanglakásoknál látogatóhely felújítás kialakítása Építészeti Kripta és pincesor felújítása, emlékek felújítása környezet rendbetétele
Ostoros
Egerbakta Önkorm.
Turisztikai bázis kialakítása Belterületi utak és Utak aszfaltozása, kerékpárutak járdák Kistérség építése, járdák építése, karbantartása, Önkormányzatai felújítása. fejlesztése Intézkedés összesen:
- 97 -
Szarvaskő Noszvaj
40.000
100 000 1.666.000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
3.4. IV. prioritás: A környezet fenntarthatósága, műszaki infrastruktúra fejlesztése A helyzetfeltárás, valamint a koncepció kidolgozása során egyértelműsödött, hogy a gazdasági fejlődéshez szükséges infrastruktúra fejlesztése, valamint az életminőséget befolyásoló tényezők közül különösen a környezeti terheltség helyzete szorosan, több szálon összeköthető. Ezért indokolt egy prioritáson belüli kezelésük. Az operatív programidőszakban nem tudjuk bemutatni a kistérség életében jelentős változást eredményező, a közlekedési hálózatot érintő fejlesztéseket, részint azért, mert ezek megvalósítása a térségen kívüli szervezetek kompetenciájába tartozik (pl. M3-as összekötetés, Eger K-i elkerülő út), részint azért, mert jelenleg előkészítettségük alacsony szintű. Fontos feladat, és a kistérség valamennyi települése tervei között szerepel a belterületi út- és járdahálózat fejlesztése, korszerűsítése. Erre önálló intézkedéscsomagot fogalmaztunk meg. Tekintettel arra, hogy e célokra – a saját forrásokon túl – szinte kizárólag csak a korlátozott nagyságrendben rendelkezésre álló területfejlesztési pályázati rendszer nyújt támogatást, e célok megvalósítása átfog nyúlni a közép távú időszakra is. Az Eger-Egerszalók közötti ún. Völgyfeltáró út pályázati támogatás segítségével a programidőszakban megvalósulhat, az erre vonatkozó tervek rendelkezésre állnak. A külterületi úthálózat fejlesztését – amely egyaránt szolgálja a mezőgazdaság, a lakosság és a turizmus érdekeit – több település tervezi . A projektekhez – várhatóan erős korlátokkal – AVOP támogatás kapcsolódhat. Nagy jelentőségű a regionális hulladékgazdálkodási program tervidőszaki indítása. A program több elemű, komplex megközelítésű és a kistérség valamennyi települését érinti. Ezt önálló intézkedésben fogalmaztuk meg, a program megvalósítása minden bizonnyal túlmutat a jelen programidőszakon. A szennyvízhálózat fejlesztései Noszvaj, Szarvaskő, Kerecsend településeket érintik. Az utóbbi esetben a meglévő szennyvíztisztító kapacitása bővítését, az előbbieknél a szennyvíztisztító és a hálózat kiépítését egyaránt tartalmazzák a települési programok. A belvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszerek hiányosságaira, kapacitás elégtelenségeire az utóbbi években visszatérően tapasztalt szélsőséges időjárás okozta károk figyelmeztetnek. Ezért szinte valamennyi település tervez e programelemhez tartozó fejlesztéseket, amelyekre ezért önálló intézkedést fogalmaztunk meg.
- 98 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A helyzetelemzésben megjelölt környezeti terheltségi gondok pontos megismerése, feltárása további vizsgálatokat igényel. A programidőszakba indokolt széleskörű, átfogó vizsgálatot végezni a környezet terhelési tényezők alakulásáról, a környezetszennyezési gócokról, ill. a beavatkozás lokalizálására vonatkozóan. Részint a körülöttünk lévő természeti értékek védelmét, részint bemutathatóságát célozzák a természetvédelmi témájú programelemek (tanösvények, turistaútvonalak stb.). Ilyen programelem fogalmazódott meg Felsőtárkányban, Szarvaskőn, Ostoroson, ill. Kerecsenden. Kapcsolódó intézkedéscsomag az erdősítés növelését célzó programelem.
- 99 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A prioritáshoz tartozó intézkedéseket az alábbiakban mutatjuk be. Sorszám: Célok
4.1.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Intézkedés megnevezése:
Belterületi járda úthálózat, tömegközlekedés fejlesztése Indikátorok
Felújított utak, járdák felülete növekszik, tőmegközlekedéssel lefedett útvonalak hossza növekszik Lakosság életminősége javul, Helyi tömegközlekedés Hatástérségen belüli elérhetőség szolgáltatásai minőségének javítása indikátorok kedvezőbbé válik A települési belterületi önkormányzati tulajdonú utak, járdák állapota az elmúlt időszakban történt ráfordítások ellenére még mindig nem kielégítő, vannak szakaszok amelyek felújítása elengedhetetlen. Eger városban egyre nagyobb zsúfoltság tapasztalható a közlekedésben, a kiépített kapacitások elégtelensége és a gépjármű-közlekedés okozta súlyosbodó környezetterhelés indokolja a helyi tömegközlekedés feltételeinek és a szolgáltatások színvonalának javítását. Községi járda és úthálózat fejlesztések folyamatosan, saját erő és a decentralizált területfejlesztési források felhasználásával. Eger belvárosában a rendkívül forgalmas Széchenyi utca 384 m-es útszakaszán buszsávok, buszöblök megépítése, valamint mozgáskorlátozottak számára alkalmassá tett 2317 m2 járda felület és 3 megállóhely kialakítása. A fejlesztés elsődleges célja az ún. faltól-falig felújítással az autóbusz tömegközlekedés előnyben részesítése a Szt. Miklós városrészben. Környezet fenntarthatósága, műszaki Eredményinfrastruktúra fejlesztése indikátorok
Községi Önkormányzatok, Eger MJ Város Önkormányzata, útfenntartó vállalkozások, közlekedési szolgáltató vállalkozások, MÁV Utak, járdák építése, burkolatának felújítása, szélesítése, az út mellett található egyes infrastrukturális elemek (csapadékvíz elvezetés), a közlekedés biztonságát növelő biztonsági berendezések, forgalomtechnikai eszközök, és jelzések építése, korszerűsítése A beruházás hatására nagymértékben javulnak a tömeg- és gyalogos közlekedés feltételei, valamint a városrész bekapcsolódása a közvetlen belváros infrastruktúrájába. A fejlesztéseknek meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. A tömegközlekedést többnyire a kedvezőtlenebb szociális helyzetű csoportok és különösen nők veszik igénybe, így e fejlesztés hozzájárul e csoportok esélyegyenlőségének javításához. Különösen kedvező hatás várható a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedésének biztosításától. Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Eger Szt. Miklós városrész fejlesztése
Útfelújítás, tömegközlekedés szolgáltatásainak bővítése
Eger MJV Önkormányzata
Eger
110.000
2505-ös út
Járdafelúj., buszvárók cseréje, park felújítás
Andornaktálya
15.000
Dózsa György út
Útfelújítás
Andornaktálya
10.000
Útépítés
Dózsa Gy. Út meghosszabbítása
Demjén
11.000
Útfelújítás
Siroki, Rákóczi út felújítása
Egerszólát
10.000
Andornaktálya Község Önkormányzata Andornaktálya Község Önkormányzata Demjén Község Önkormányzata Egerszólát Község Önkormányzata
- 100 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Kerecsend, Fő út
Járdafelújítás II. ütem
Kerecsend
Járda-, útépítés és felújítás
Jókai-Sport-Arany J. út felújítás Nagytálya útburkolat felújítás Önkormányzati, belterületi útfelújítás
Belterületi útfelújítás
Kerecsend
15.000
Kerecsend
15.000
Maklár
12.000
Arany J., Pacsirta, Váczy M. út
Nagytálya Község Önkormányzata
Nagytálya
10.000
Várhegy, Kölcsey, Sport, Kosssuth, Jókai és Hunyadi út Göndi köz része
Noszvaj Község Önkormányzata
Noszvaj
17.000
Novaj
20.000
Ostoros
5.000
Ostoros
40.000
Novaj
Buszmegálló létesítése
Ostoros
Hídépítés (patakhíd)
Belterületi út rekonstrukció (két mezőgazdasági feltáró út) Intézkedés összesen: Ostoros
Kerecsend Község Önkormányzata Kerecsend Község Önkormányzata Maklár Község Önkormányzata
Novaj Község Önkormányzata Ostoros Község Önkormányzata Ostoros Község Önkormányzata
290.000
- 101 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
4.2.1.
Prioritás
Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága
Intézkedés megnevezése:
Kül-, és belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek felújítása, korszerűsítése Indikátorok Kiépített vízelvezető kapacitás növekedés. Környezet fenntarthatósága, műszaki EredményBetárolható vízmennyiség infrastruktúra fejlesztése indikátorok növekedés. Vízkészlet gazdálkodási célok megvalósítása. Védett területek gazdasági többlethaszna. HatásTárolt vízmennyiségek. Műszaki infrastruktúra fejlesztése indikátorok Karbantartott, felújított, ill. új vízelvezető művek hossza, kapacitása. Az 1999. – 2005. évek csapadékos időjárása mutatott rá arra, hogy a településeken a beépítettség jelentős növekedésével meg növekedett lefolyás, ill. a vízelvezető rendszer egyes elemei karbantartásának elmaradása miatt a vízelvezető rendszer még a kiépítési vízhozamokat sem képes levezetni, nemhogy egy szélsőséges csapadékból származó lefolyást. A probléma csak összehangolt vízrendezési beavatkozással kezelhető, ahol a szükséges külés belterületi beavatkozások összhangban és egy időben valósulnak meg. A kistérség települései vízfolyások mentén fekszenek, így a vízgyűjtőterületre hulló csapadék közvetlenül terheli területüket. A térségben tervezett vízrendezési beavatkozások mértéke lényegesen kisebb, mint amekkorára ténylegesen szükség lenne, aminek fő oka a beavatkozások költségessége, ill. az erre fordítható források hiánya. Sok helyen még azok a tervek sem készültek el, amely alapján egyáltalán pályázni lehetne forrásokra. A legfontosabb feladat tehát e tervek elkészítése, azt is figyelembe véve, hogy a műszaki tervezésnél vizsgálni kell a teljes vízgyűjtő / részvízgyűjtő területét és a beavatkozásokat ennek figyelembe vételével kell meghatározni és elvégezni. Fontos annak ismerete, hogy teljes védelmet nem lehet sem tervezni, sem építeni, de megfelelő védelmet igen. Az intézkedés kapcsolódik a „Mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése” című NVT és AVOP fejezetéhez, intézkedéséhez. Földtulajdonosok (mezőgazdasági vállalkozók, szőlőtermesztők), önkormányzatok, hegyközségek, vízügyi igazgatóságok, vízgazdálkodási társulások. Tervezés. Vízelvezető rendszer karbantartása, felújítása. Befogadó vízfolyások rendezése, záportározók, hordalékfogók kiépítése, külterületi vízrendezés, belterületi vízrendezés. A vízelvezető rendszerek karbantartását az érintett vállalkozók, tulajdonosok, önkormányzatok végzik, annak érdekében, hogy a termelés hatékonysága ne csökkenjen, a lakosságot érintő veszélyforrások csökkenjenek.
Intézkedés hatása az Az intézkedés az esélyegyenlőségre nincs hatással új munkahelyek nem jönnek létre. esélyegyenlőségre Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Kistérségi vízelvezető Bel.- és külterületi vízrendezés. rendszer felújítása Kistérségi Bel.- és külterületi vízrendezés. vízelvezető
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Projektgazda
Gesztortelepülés
Egri Kistérség Többcélú Társulás
Ostoros
240.000
Egerszalók
21.000
Egri Kistérségi Társulás
- 102 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
rendszer felújítása Ostoros
Felszíni csapadékvíz elvezető rendszer (1500 fm)
Nagytálya
Belterületi vízelvezető árok
Csapadékvízelvezető rendszer kapacitásbővítése Intézkedés összesen: Eger Vécsey utca
Ostoros Község Önkormányzata Nagytálya Község Önkormányzata Eger Megyei Jogú Város Önkorm.
Ostoros
20.000
Nagytálya
10.000
Eger
100.000 391.000
- 103 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Sorszám: Célok
4.3.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Intézkedés megnevezése:
Külterületi úthálózat fejlesztése, összekötő utak
Indikátorok Környezet fenntarthatósága, műszaki EredményFelújított utak, útvonalak hossza infrastruktúra fejlesztése indikátorok növekszik, új bekötőút létesül Térségi infrastruktúra fejlesztése, Lakosság életminősége javul, Hatásturisztikai vonzerők elérését segítő térségen belüli elérhetőség indikátorok utak építése kedvezőbbé válik A kistérségek közötti, illetve térségen belül is a gazdasági-társadalmi fejlettségbeli különbségek egyik legfőbb okozója az elérhetőségben jelentkező különbség. A települések közötti utak (főleg a négy- és ötszámjegyű utak), valamint bekötőutak, állapota az elmúlt időszakban történt ráfordítások ellenére még mindig nem kielégítő, vannak szakaszok amelyek felújítása elengedhetetlen. A térség idegenforgalmi vonzerői megközelítésének javítása érdekében is szükséges utak kiépítése, korszerűsítése szélesítése. Az M3-as autópálya és Eger közötti gyorsforgalmi út megépítésének megkezdése indokolt lenne 20052006-ban. Állami kezelésben lévő úthálózat felújításának gyorsítása pályázati források megszerzésével és felhasználásával. Eger és Egerszalók között 5 km hosszú négyszámjegyű út építése leágazással a Hőforráshoz Községi Önkormányzatok, Eger MJ Város Önkormányzata, Egerszalók Község Önkormányzata, útfenntartó vállalkozások, közlekedési szolgáltató vállalkozások, Utak, járdák építése, burkolatának felújítása, szélesítése, az út mellett található egyes infrastrukturális elemek (csapadékvíz elvezetés), a közlekedés biztonságát növelő biztonsági berendezések, forgalomtechnikai eszközök, és jelzések építése, korszerűsítése A beruházás hatására nagymértékben javulnak közlekedés feltételei a kistérségen belül, a szalóki völgyfeltáró út megépítésével pedig a kelet-nyugati szomszédos kistérségekkel érezhetően javul a kapcsolat. A fejlesztéseknek meg kell felelnie a hatályos környezetvédelmi jogszabályoknak. Útfelújításokkal javulnak a közlekedési viszonyok, és az időbeli elérhetőség. A völgyfeltáró úttal Egerszalók megközelíthetősége az M3-as autópálya felől kedvezőbbé válik, de Egerből is takarékosabban megközelíthető. Az új úttal együtt a teljes szakaszon kerékpárút is létesül.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Eger-Egerszalók közötti völgyfeltáró út
Útépítés, kerékpárúttal, teljes vonalas közművel együtt
Eger, Egerszalók
Eger
Egerbakta Egerbakta Egergszólát Felsőtárkány
Külterületi mezőgazdasági utak felújítása Egerbakta-Egerszalók összekötő út építése Mezőgazdasági út építése Egerszólát és Egerszalók határában Bekötő út híd építése
Noszvaj-Bükkzsérc összekötő út Intézkedés összesen: Noszvaj
sor-
4.4.1.
Intézkedés
Égerbakta Község Önkormányzata Égerbakta Község Önkormányzata Egerszólát Község Önkormányzata
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.) 1.405.000
Egerbakta
30.000
Egerbakta
400.000
Egerszólát
300.000
Felsőtárkány Község Felsőtárkány Önkormányzata Noszvaj Község Noszvaj Önkormányzata
60.000 150.000 2.345.000
Szennyvízhálózat és szennyvízkezelő rendszerek bővítése
- 104 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
szám: Célok
megnevezése: Indikátorok
Prioritás
Környezet fenntarthatósága, műszaki Eredményinfrastruktúra fejlesztése indikátorok
Kapcsolódó specifikus cél
Hiányos vagy hiányzó szennyvízkezelő elvezető kapacitások pótlása
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek) Projekt megnevezése
Hatásindikátorok
A tisztított szennyvíz aránya. Víztározók, felszíni- és felszín alatti vizek minőségének védelme.. Környezetkárosító veszélygócok megszüntetése, területük rekultiválhatósága. Kiépített tisztító kapacitások m3/nap Tisztított szennyvizek mennyisége m3/nap Beszállított szippantott fekália m3/nap Többlet munkahelyek száma Rekultivált területek m2 Ár- és adóbevételek növekedése
A kistérség településeinek fejlődésében mindenkor meghatározó a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás megoldottsága vagy megoldatlansága. A településeken biztosítható egyenértékű élettér, valamint az ott szükséges gazdasági fejlődés egyaránt igényli a még hiányzó kapacitások kiépítését és üzembe állítását. A korábbi szippantottfekália – leürítők bezárása és területük rekultiválása környezetvédelmi célokat szolgál egy olyan kistérségben, amelynek alapvetően tiszta a környezete és erre is alapozva jelentős turisztikai fejlesztések megvalósítását tervezi. Szennyvízcsatorna - hálózat építése, már csak Szarvaskő településen van hátra. Az új típusú szennyvíztisztítók fogadni tudják az egyre csökkenő mértékű szippantott fekáliát is, így rövid időn belül bezárhatók a korábban kiépített szippantottfekália - leürítő helyek és területük rekultiválható. Az intézkedés kapcsolódik az KIOP „Szennyvízelvezetés- és tisztítás fejlesztése” című fejezetéséhez, intézkedéséhez. Kistérség településeinek érintett önkormányzatai. Szennyvízcsatorna- hálózat kiépítése, biológiai szennyvíztisztítók létesítése és meglévő szennyvíztisztítók kapacitás bővítése. Az elérhető KIOP vagy AVOP támogatásokkal a fejlesztések megvalósíthatók, a korszerűsítés következtében hosszútávon üzemeltethetők.
Az intézkedés nincs hatással az esélyegyenlőségre.
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Biológiai Alternatív szennyvízkezelés szennyvíztisztító megoldása, a környezet Önkormányzat Noszvaj létesítése kímélése. Szarvaskőben szennyvízcsatorna Hálózat kiépítés. Önkormányzat Szarvaskő hálózat kiépítés Kerecsendi Kapacitásbővítés szükséges az Egerszalók, Demjén, szennyvíztisztító egerszalóki hőforrás beruházás Kerecsend Kerecsend fejlesztése miatt. Önkormányzata Intézkedés összesen: sor4.5.1. Intézkedés Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése
- 105 -
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.) 100 000 500.000 300 000 900.000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
szám: Célok
megnevezése: Indikátorok Az EU-s irányelveknek való megfelelés: Csomagolóanyagok újrahasznosítás Sajátanyagában 55%,5% termikusan Inert hulladék újrahasznosítási arány 50% 2006-tól, Lerakási hányad 25-30% közé szorítása, stb. 45db jelentősebb lerakó rekultivációja növekvő munkahelyek száma Jelentős környezetterhelés csökkenés: Talaj, levegő, vízterhelés csökkenése. Javul a térségben a foglalkoztatási hányad, a tőkevonzó képesség,
Prioritás
Környezeti terhelés csökkentése, műszaki infrastruktúra fejlesztése
Eredményindikátorok
Kapcsolódó specifikus cél
Környezet terhelését csökkentő intézkedések
Hatásindikátorok
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az egészséges élettér kialakításához, az életminőség javításához nélkülözhetetlen feltétel a korszerű hulladékgazdálkodás megvalósítása, valamint a meglévő, korábban keletkezett környezetterhelések minimalizálása. A kistérség jelentős területén található sérülékeny vízbázis, a megyében a turizmus, gyógy-turizmus kiemelt jelentőségű, így alapvető feladat a komplex hulladékgazdálkodás megvalósítása.
Az intézkedés rövid tartalma
A szelektív hulladékkezelés, a szerves anyagok komposztálása, inert kezelése, feldolgozása, elavult lerakók rekultivációja, az egri lerakón keletkező szén-dioxid, metán, stb. gázok hasznosítása. A szelektív hulladékgyűjtés oktatása, a lakosság tájékoztatása. Az intézkedés kapcsolódik a KIOP több intézkedéséhez és a HEFOP „Oktatási képzési infrastruktúra fejlesztése” című fejezetéséhez.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
A kistérség települési önkormányzatai.
Támogatható tevékenységek köre
Oktatás, lakossági tájékoztatók anyagok készítése. Meglévő lerakók rekultivációja. Illegális hulladéklerakók felszámolása.
Az intézkedés fenntarthatósága
Az elérhető támogatásokkal a fejlesztések megvalósíthatók, hosszútávon jövedelmezően üzemeltethetők.
Intézkedés hatása az Az intézkedés nincs hatással az esélyegyenlőségre. esélyegyenlőségre Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Heves M. Regionális Hulladékgazdálko dási program A szelektív hulladékgyűjtés
Komplex hulladékgazdálkodás megvalósítása 93 önkormányzat közigazgatási területén. I. ütem Szelektív hulladékgyűjtés oktatása az iskoláskorú
Heves M. Regionális Hulladékgazdálkodá Eger MJV si Társulás Kistérség Eger MJV önkormányzatai
- 106 -
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.) 500.000 10 000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
oktatása, a gyerekeknek. Lakossági lakosság tájékoztató filmek készítése. tájékoztatása. Illegális Illegális hulladéklerakók hulladéklerakók felszámolása, a táj felszámolása, helyreállítása. rekultiváció. Intézkedés összesen:
Heves M. Regionális Hulladékgazdálkodá Eger MJV si Társulás
100 000 610.000
- 107 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám:
Intézkedés megnevezése:
4.5.2.
Természetvédelmi programok kialakítása, megvalósítása
Célok
Indikátorok Környezetállapot javulása. A térség vonzerejének további növekedése. Látogatók számának növekedése. Környezet állapot minőségi szintjének változása. Vonzerő, ismertség változása.
Prioritás
Környezeti terhelés csökkentése, műszaki infrastruktúra fejlesztése
Eredményindikátorok
Kapcsolódó specifikus cél
Környezet terhelését csökkentő intézkedések. Biztosítani kell a veszélyeztetett fajok, természetes élőhelyek védelmét, a környezet kímélését.
Hatásindikátorok
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
A kistérség több települése érinti a Bükki Nemzeti Park területét, az országos és a helyi védettségű területek száma is nagy. A kistérség fő húzóágazata a turizmus, ezért szükséges a táj, a természet védelme, természetvédelmi programok megvalósítása, ösztönzése.
Az intézkedés rövid tartalma
Kerékpárutak turistautak kialakítása, fejlesztése, turistajelzések elhelyezése, karbantartása, eligazító- és tájékoztató táblák kihelyezése, cseréje. Erdei iskolák szervezése. Turisztikai fogadóközpontok kialakítása. Túraprogramok kialakítása. Szóróanyagok, prospektusok készítése. Oktatások szervezése. Az intézkedés kapcsolódik az NVT és az AVOP „Falufejlesztés és –felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése” című fejezetéséhez, intézkedéséhez. Illeszkedik továbbá a Leader + programhoz, valamint a ROP „Nemzeti Parkok és más védett természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések” alintézkedéshez.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Természetbarátok, turisták. Bükki Nemzeti Park. Önkormányzatok. Erdészeti Hivatalok. Épületépítés, felújítás, berendezés, tájrendezés. Tervezés, oktatás, képzés. Marketing. Eligazító táblák. Kerékpárutak, turista utak kialakítása. Az elérhető AVOP és NVT támogatásokkal a fejlesztések megvalósíthatók, a fenntartást az önkormányzatok és a Bükki Nemzeti Park biztosítja pályázati és egyéb forrásból (pl: idegenforgalmi adó).
Az intézkedés nincs hatással az esélyegyenlőségre.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Bükki Nemzeti Parkhoz kapcsolódó természetvédelmi fejlesztések.
Tanösvények kialakítása. Kerékpárutak kialakítása, turistajelzések felfestése, felújítása.
Tanösvények létesítése
A Berk-erdő természetvédelmi területen.
Projektgazda Felsőtárkány Önkormányzata Szasrvaskő Önkormányzata Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Kerecsend Önkormányzata Bükki Nemzeti Park Igazgatósága
Intézkedés összesen:
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Felsőtárkány Szarvaskő
10 000
Kerecsend
5 000 15.000
- 108 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
4.5.3.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek) Projekt megnevezése Erdőtelepítés, erdőművelés Egerszóláton Arborétum kialakítása Arborétum kialakítása Parkosítások a kistérség valamennyi településén
Intézkedés megnevezése:
Környezeti terhelés csökkentése, műszaki infrastruktúra fejlesztése Környezet terhelését csökkentő intézkedések. Az erdőtelepítés, fahasznosítás fokozása. A fafeldolgozó kapacitás bővítése, termesztésének megszervezése.
Indikátorok Eredményindikátorok Hatásindikátorok
A kistérség erdősültsége nő. A kistérségben a levegő tisztasága javul.
A kistérség erdősültsége ugyan az országos átlagtól magasabb, de az optimálistól alacsonyabb, ezért az erdősültség fokozása szükséges a mezőgazdasági termesztésre alkalmatlan területeken. A programban erdőtelepítés, rekonstrukció, parkerdő kialakítás jöhet szóba. Az érintett terület több száz hektárt tesz ki. Noszvaj és Ostoros arborétum kialakítását is tervezi. Az intézkedés kapcsolódik a „Mezőgazdasági területek erdősítése” című NVT fejezetéhez, intézkedéséhez Erdészet, önkormányzat, erdőműveléssel foglalkozó vállalkozások.
Terület előkészítés, szaporítóanyag beszerzés, ültetés, művelés.
A erdőket a tulajdonos tartja fenn. A fejlesztés hatására a foglalkoztatottak száma nő, a levegő tisztasága javul.
Az új munkahelyek létesítésénél figyelembe vesszük az esélyegyenlőséget. A facsemeték, vagy vetőmagvak ültetése kézimunka igényes és nem igényel szakképesítést. A nők és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása előnyt élvez. Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
A programban erdőtelepítés, rekonstrukció.
Vállalkozások
Egerszólát
150 000
Ostoros központi részén Arborétum kialakítása. Noszvaj településen Arborétum kialakítása.
Ostoros Önkormányzata Noszvaj Önkormányzata
Ostoros
100 000
Noszvaj
100 000
Parkok kialakítása, felújítása, zöld területek növelése.
Egri Kistérség
Noszvaj
200 000
Vállalkozók
Egerszólát
20 000
Vállalkozók
Egerszalók
200 000 770.000
Egerszóláton, Szarvaskőben alternatív földhasznosítás Erdőtelepítés 400 ha Intézkedés összesen: Erdőgazdálkodás
Mezőgazdasági területek erdősítése
- 109 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
3.5. V. prioritás: Információs társadalom fejlesztése A prioritás keretében megfogalmazzuk a kistérség egészére vonatkozóan az infokommunikációs rendszerek fejlesztését, már az operatív programidőszakon belül teljes körűen. A prioritás hatóköre kiterjed: -
a gazdasági szektor informatikai ellátásának javítására, a közszolgáltatások informatikai fejlesztésére, a humán szféra információ ellátásának – és a fogadási feltételekre vonatkozóan is – lényeges fejlesztésére. A kistérség gazdaságának dinamikus fejlődéséhez alapvetően szükséges a számítástechnika, az infokommunikációs rendszerek gyorsütemű fejlesztése. Figyelembe kell venni, hogy – többek között – a GVOP, AVOP pályázati rendszerei ezen projektekre több konstrukcióban tudnak támogatást nyújtani. A vállalkozói szférától nyert szándékok, információk szerint a potenciális pályázók a szervezetük belső informatikai rendszereinek fejlesztésére, az e-kereskedelemre, ill. a már meglévő elektronikus rendszerekhez való csatlakozást elősegítő fejlesztésekre koncentrálnak. Kapcsolódóan szükséges lenne a közcélú adatbázisok informatikai feldolgozására, közzétételére. Erre vonatkozó elképzeléseket bővíteni indokolt az önkormányzati, munkaügyi, adóigazgatási, földhivatali, illetékhivatali adatbázisok hozzáférhetőséget lehetővé tevő nyilvános, mindenki által elérhető rendszerekkel. Jó kiindulási alapot nyújt az a minősítés, mely szerint a kistérségben az oktatási intézmények informatikai felszereltsége, az Internet hozzáférés elterjedtsége magasan fejlett minősítést kapott. Szintén kedvező, hogy Eger város megkezdte eközigazgatás kiépítéséhez illeszkedő programja végrehajtását. A fentiekkel párhuzamosan erősíteni indokolt a széles rétegek, szervezetek számára hozzáférhetőséget biztosító ún. teleházak számának bővítését, a meglévők szolgáltatásai bővítését. Az operatív program e projektelemnél a teleházakra koncentrál. A települések közül Makláron fogalmazódott meg teleház kialakításának terve.
- 110 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedéseket az alábbiakban mutatjuk be. sorszám: Célok
5.1.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek) Projekt megnevezése
Intézkedés megnevezése:
Közszolgáltatások informatikai hátterének fejlesztése
Indikátorok EredményÚj térség specifikus adatbázisok. Információs társadalom fejlesztése indikátorok Kistérségi információs rendszer HatásAdatgyűjtési idő csökken. fejlesztése. indikátorok A stratégiai célok megvalósításához a humánerőforrás és az információ biztosítása szükséges. A képzések, a humánerőforrás fejlesztések a stratégiai célok mentén kiemelt fontosságúak. Az információ alapjait a térség és tevékenység specifikus adatgyűjtés és tárolás jelenti. A fejlesztés programkészítéshez és programmenedzseléshez szükséges. Olyan térség és tevékenység specifikus adatbázisok létrehozása, melyek tetszőleges szempontú keresési lehetőséget biztosítanak, ezáltal szolgálják a projektmenedzselést, a tervezési programozást és a pályázatok írását. Az intézkedés kapcsolódik „A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése” című NVT és AVOP fejezetéhez, intézkedéséhez, továbbá a „Tartalomipari és közcélú tartalom szolgáltatás fejlesztése” című GVOP intézkedéshez. Térségi fejlesztő munkacsoportok. Önkormányzatok. Menedzseri irodák. Vállalkozások, tanácsadó cégek. Adatgyűjtés, tárolás, kereső sw gyártása, adatmegjelenítés (pl: CD…).
A térségi adatbázisok kezelése, karbantartása a tevékenység specifikus munkaszervezetek által történik. (Kistérségi iroda, Kulturális iroda, Hegyközség…).
Az intézkedés nincs hatással az esélyegyenlőségre.
Projekt rövid leírása
Kistérségi Kistérségi alapadatok adatbázis összegyűjtése, rendszerezése kialakítása Egri Borút adatbázis Borút adatbázis kialakítása Eger Környéke Turisztikai látnivalók Turisztikai összegyűjtése, rendszerezése, attrakcióinak internetes portál készítése. adatbázisa Intézkedés összesen:
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Eger Körzete Kistérségi Társulás
Eger
50 000
Egri Borút Egyesület Eger
30 000
Eger Körzete Többcélú Kistérségi Eger Társulás
20 000 100.000
- 111 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
5.2.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Intézkedés megnevezése:
Teleházak, és szolgáltatásaik bővítése Indikátorok Eredményindikátorok
Közösségi Internet elérési pontok száma nő. A térség informatikai Teleházak és szolgáltatásaik Hatásinfrastruktúrával történő ellátottsága bővítése indikátorok javul. A modern kor elvárásainak megfelelően szükség van olyan közösségi pont létrehozására, ahol a lakosoknak lehetőségük van Internet és számítógép használatra. Az elektronikus közigazgatás megvalósulása esetén minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy ügyeit az Interneten intézhesse. Ehhez elengedhetetlen új közösségi pontok létrehozása, meglévők fejlesztése. A projekt keretein belül olyan jól felszerelt, korszerű közösségi pontok jönnek létre, ahol a lakosok kihasználhatják az informatika adta előnyöket, lehetőségük nyílik Internet és számítógép használatra. A teleházak mindenki számára megteremtik annak a lehetőségét, hogy kihasználhassák a modern kor vívmányait, megteremthetik a távmunka alapjait. Idegenforgalmi szempontból segíthetik a településre látogató vendégek tájékozódását, információ szerzését. Az intézkedés kapcsolódik „A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése” NVT és AVOP fejezetéhez, intézkedéséhez. Önkormányzatok. Iskolák. Vállalkozók. Civil szervezetek. Lakosság. Információs társadalom fejlesztése
Eszközbeszerzés, adatbázisok létrehozása, szoftverek beszerzése. A teleházak, közösségi Internet elérési pontok üzemeltetése hosszú távon az önkormányzat vagy civil szervezet feladatkörébe tartozik. A fejlesztés hatására a térség informatikai infrastruktúrával való ellátottsága javul, a közösségi élet aktivitása fokozódik, a településről történő elvándorlás csökken.
Az intézkedés hatására mindenki számára elérhetővé válnak a számítástechnika adta lehetőségek. A dolgozók kiválasztásánál előnyben részesítjük a nőket.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Teleház kialakítása Makláron
A lakosság, a vállalkozók és a civil szervezetek számára Maklár számítástechnikai eszközök és Önkormányzata Internet elérési hely biztosítása.
Projektgazda
- 112 -
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Maklár
5 000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
5.3.1.
Intézkedés megnevezése:
A gazdasági szektor informatikájának fejlesztése Indikátorok A mezőgazdasági termeléshez szükséges információk elérése gyorsul. Elektronikus kereskedelem fokozódik. A térség mezőgazdasági árbevétele nő. Hatékonyabb termelés.
Prioritás
Információs társadalom fejlesztése
Eredményindikátorok
Kapcsolódó specifikus cél
Kistérségi információs rendszer fejlesztése.
Hatásindikátorok
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
A térségben megfigyelhető a mezőgazdaság, főleg a szőlőtermesztés, borászat fejlődése. Ezen fejlődés segítése érdekében szükséges egy olyan információs rendszer létrehozása, mely segíti a gazdaságokat, szőlőtermesztőket a hatékonyabb munkavégzésben.
Az intézkedés rövid tartalma
Az információs rendszer fő feladata a gazdálkodók munkájának segítése, gyorsítása. Cél egy olyan adatbázis felállítása, ahol naprakész információkhoz lehet jutni a térség mezőgazdaságával, termékeivel, időjárásával, pályázataival kapcsolatban. Ehhez az adatbázishoz kapcsolódik egy információs modul, mely folyamatosan értesítéseket küld a szolgáltatást igénybe vevő mobil telefonjára, email címére. Értesítés kérhető például: mely szőlő mikortól szüretelhető, időjárás stb. A rendszer kapcsolódhat az elektronikus kereskedelemhez is, mely segítségével a térségben termelt, előállított termékek még szélesebb vásárlói réteghez juttathatók el. Az intézkedés kapcsolódik „A mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztése” című NVT és AVOP fejezetéhez, intézkedéséhez.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti) Intézkedés hatása az esélyegyenlőségre (nők, hátrányos helyzetűek)
Szőlőtermesztők. Mezőgazdasági vállalkozók. Borászattal, piackutatással, értékesítéssel, elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos HW és SW fejlesztés. A térségi adatbázisok kezelése, karbantartása a tevékenység specifikus munkaszervezetek által történik. (Meteorológiai állomás, Hegyközség…).
Az intézkedés nincs hatással az esélyegyenlőségre, új munkahelyek nem jönnek létre.
Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Az Egri Borvidék szőlőtermesztőinek információs hálózat kialakítása.
Olyan adatbázis felállítása, ahol naprakész információkhoz lehet jutni a térség Egri Borvidék mezőgazdaságával, Hegyközsége termékeivel, időjárásával, pályázataival kapcsolatban.
Projektgazda
A gazdaság szereplőinek Informatikai (harder + szoftver) Gazdálkodó informatikai fejlesztések szervezetek fejlesztése Intézkedés összesen:
- 113 -
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Eger
80 000
valamennyi település
500.000 580.000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
3.6. VI. prioritás: Kistérségi kohézió erősítése Az Európai Unió területi politikájának egyik lényeges alapelve a térségi kohézió erősítése. E célok köré csoportosítható intézkedések már a jelen és a következő NFT végrehajtása során érzékelhető nagyságú támogatásokra számíthatnak. Ezért jelen prioritás indokoltságának oka, hogy az előző öt prioritás megvalósítása nem nélkülözhet olyan, minden területet átfogó fejlesztéseket, melyek megteremtik azok feltételrendszerét. E nélkül a legmegalapozottabb fejlesztési program is sikertelenségre van ítélve. A feltételrendszer kialakítását célzó intézkedések általában egyik konkrét ágazathoz sem köthetők, ezért az ilyen típusú intézkedéseket ún. szektorsemleges intézkedéseknek nevezzük. Ez a fejlesztési prioritás horizontális jellegűnek tekinthető, ami bizonyos szempontból megkülönbözteti a többi fejlesztési prioritástól. A kistérségi fejlesztések koordinálásához szükséges egy erős szervezet, amely menedzseli a fejlesztési programok és projektek megvalósítását. Ez a szervezet lehet a kistérség motorja, így szükséges, hogy a kiváló infrastrukturális körülményekkel, jól felkészült szakemberekkel rendelkezzen, akik ugyan úgy ismerik kistérség problémáit, mint az azokra adható pozitív válaszokhoz vezető utat. A kistérségben fellelhető egyik hiányosság, hogy gyakorlatilag nincs korszerű, a településeket kiajánló befektetés-ösztönzés és térségmarketing. Ugyancsak hiányosak az imázsközvetítő kiadványok, a térségi rendezvényekről, kulturális megmozdulásokról tájékoztató, vagy más, turisztikai eseményeket bemutató ismertetők. A többcélú kistérségi társulás megalakításával párhuzamosan kibővült a kistérségi programokat, fejlesztéseket előkészítő, menedzselő, megvalósító szervezet. Az intézkedés e szervezet megerősítését tűzi ki célul. Többek között e szervezet feladata lesz a kistérségi fejlesztési koncepció és program végrehajtásának szervezése, a végrehajtás folyamatának figyelemmel kísérése, monitoringja. Az intézkedéseket úgy csoportosítottuk, hogy a fejlesztendő elemek, funkciók lehetőleg teljes körűen lefedjék a programvégrehajtáshoz kapcsolódó önkormányzati, szolgáltatási igényeket, valamint a szervezet a felkészítésben is részt tudjon enni. Amint az idegenforgalom fejlesztésére vonatkozó koncepció részben megfogalmazódott az egri kistérségben (is), túlságosan széttagolt az idegenforgalommal foglalkozó szervezeti rendszer. Ezért a kistérségi kihatású programok, események hatékonyabb koordinációja, ezek hatókörének kiszélesítése érdekében javasoltuk Kistérségi Turisztikai Programiroda létrehozását. A javaslat - 114 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
kapcsolódik a Horwath Kft. által kidolgozás alatt lévő Kistérségi Idegenforgalmi Programban megfogalmazott célokhoz. Az Iroda feladatai, szervezeti rendszere, működtetése, célrendszere stb. alapos előkészítést igényel, ezért jelen programidőszakban az irodaalapítás előkészítési munkáit, a feltételrendszer vizsgálatát indokolt tervezni. Tekintettel kell lenni arra is, hogy az NFT II-re való felkészüléssel kapcsolatban várhatóan a turizmus állami szervezeti struktúrája is átgondolásra kerül. A térségmarketing elsősorban a kistérségről kialakult vagy kialakítandó kép közvetítésének eszköze. A megvalósítás módja nagyban hasonlít a befektetésösztönzéséhez, de ez alapvetően más célcsoport felé irányul. A térségmarketing fontos célcsoportját kell, hogy képezze a kistérség lakossága, a ma még kevéssé észlelhető kistérségi identitástudat fejlesztése érdekében. Ha az ott élők sajátjuknak érzik a kistérséget, az növeli annak versenyképességét, gazdasági, kulturális, turisztikai vonzerejét. Speciális belső kommunikációt kíván a kistérség lakosságának felkészítése az előttük álló változásokra: kistérségi szint megerősödése, a fejlesztési program eredményeinek várható változásai vagy az Európai Unióhoz való csatlakozás. Ezen felkészítő előadások, lakossági fórumok megtartása igen rövid időn belül aktuális, mihamarabb szükséges.
- 115 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A prioritáshoz kapcsolódó intézkedéseket az alábbiakban mutatjuk be. sorszám: Célok
Intézkedés megnevezése:
6.1.1.
Kistérségi fejlesztéseket kezelő intézményi háttér fejlesztése, programozás, projektmenedzselés Indikátorok
Prioritás
Kistérségi kohézió erősítése
Eredményindikátorok
Sikeres pályázatok száma. Projektmenedzserek száma. Hatékony tanácsadói szolgáltatás. Pénzügyi elszámolások megfelelősége. Szaktanácsadások száma.
Kapcsolódó specifikus cél
Kistérségi fejlesztő, intézményi háttér megerősítése
Hatásindikátorok
Vállalkozások gazdasági haszon növekedése.
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága
Az Egri kistérség településein igen jelentős fejlesztéseket terveznek az elkövetkezendő években. A fejlesztések megvalósítása számtalan kapcsolódó feladat elvégzését igényli, mint pl.: pályázatok, fejlesztési programok és projektek kidolgozása / kidolgoztatása; korábbi fejlesztési programok karbantartása / aktualizálása, terveztetés, kivitelezési pályáztatás, felügyelet, pályázatfigyelés, tanácsadás; kapcsolattartás; pénzügyi elszámolás segítése, képviselet és térségmenedzselés, információs; informatikai kapcsolatok működtetése, stb. Térségmenedzseri szervezet fejlesztése. A fenti feladatokat térségmenedzseri szervezet gazdaságosan (gazdaságosabban, mintha mindezt a települések külön - külön és megbízásban végeztetik el) a közösség érdekét maximálisan figyelembe véve úgy tudja ellátni, hogy kihasználhatóvá válik a közös és összehangolt fejlesztés minden előnye. Képzések, tanfolyamok szervezése, tanácsadói hálózat fejlesztése. GVOP 2.1.2 KKV vállalkozásuk részére korszerű menedzsment rendszerek és technikák alkalmazása. AVOP „Szakmai továbbképzések, átképzések támogatása” című intézkedéshez.
A kistérségben működő felső- és középfokú oktatási intézmények, szaktanácsadói központok, Szaktanácsadó vállalkozások, egyéb szervezetek, egyéb multiplikátorok. Képzések, továbbképzések szervezése. Infrastruktúra kiépítése, fejlesztése. Tanácsadás támogatása. Az intézkedés gazdasági fenntarthatóságát az igénybevevő szervezetek, szakemberek biztosítják.
Intézkedés hatása az Az intézkedés hatása az esélyegyenlőségi elvek érvényre juttatása szempontjából esélyegyenlőségre összességében semlegesnek tekinthető. Ugyanakkor az egyes projekteknél pozitív hatás is (nők, hátrányos érvényesülhet (pl. női munkahelyek létrehozása, hátrányos helyzetűek körülményei javítása) helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Térségmenedzseri Eszközök és humánerőforrás iroda fejlesztése fejlesztés.
Térségi programok fejlesztése
Kistérség szintű programok készítése, fejlesztése. Beruházásokat, fejlesztéseket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok, környezeti hatástanulmányok fejlesztése.
Kistérségi Iroda
Eger
15 000
Kistérségi Iroda
Eger
20 000
Intézkedés összesen:
35.000
- 116 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
sorszám: Célok
6.2.1.
Prioritás Kapcsolódó specifikus cél A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Intézkedés megnevezése:
Kistérségi ellátó, szolgáltató háttér fejlesztése, tanácsadás Indikátorok Az intézkedésben résztvevő EredményKistérségi kohézió erősítése intézmények, szervezetek száma indikátorok Kiképzett szakemberek száma Eu kritériumoknak megfelelő Kistérségi hatókörű szolgáltatások Hatásszervezetek száma fejlesztése indikátorok Exportáló szervezetek száma A gazdaságot segítő szaktanácsadói hálózatok, szakemberek tudása, tapasztalata, ismeretanyaga főként a csatlakozás előtti folyamatokra, rendszerekre stb-re korlátozódik. Ezért szükséges a gazdaság körül szerveződő, azt segítő szaktanácsadó háttér egészének bővítésével együtt a speciális EU ismeretanyag átvétele, gyakorlati alkalmazása, a helyi gazdaság egészébe történő integrálása. Különösen nagy igény látszik erre az agráriumban és az idegenforgalomban.
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés tartalma többrétű lehet a kistérség sajátosságainak megfelelően. Főleg a meglévő szaktanácsadói bázisokhoz, oktatási intézményekhez kapcsolódóan kell biztosítani az EU országok szakembereinek fogadását. Egy következő fázisban a multiplikátor hatás következtében a helyi, területi szakértő hálózat felkészítése, ill. a végfelhasználókhoz való eljuttatás a folyamat iránya. A szaktanácsadási tevékenység az NFT több programjához, intézkedéséhez is kötődhet önállóan vagy az adott projekt résztevékenységeként. Különösen fontosak az alábbiak: GVOP 2.1.2 KKV vállalkozásuk részére korszerű menedzsment rendszerek és technikák alkalmazása 2.2.2. Emeltszintű szakmaspecifikus tanácsadás KKV-knek AVOP több intézkedéséhez kapcsolódóan ROP több intézkedéséhez kapcsolódóan
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre
A kistérségben működő felső- és középfokú oktatási intézmények, kutatóintézetek, szaktanácsadói központok, Szaktanácsadó vállalkozások, egyéb szervezetek, köztestületek, egyéb multiplikátorok, Speciális EU szaktanácsadást igénybevevő gazdasági és szolgáltató szervezetek EU szaktanácsadók fogadása, alkalmazása Speciális EU szakismereteket nyújtó képzések, továbbképzések szervezése Gazdasági szakismeretek bővítését igénybevevő gazdálkodó és szolgáltató szervezetek
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Az intézkedés gazdasági fenntarthatóságát az igénybevevő szervezetek, szakemberek biztosítják, elsősorban az ismeretanyag átvételét lehetővé tevő feltételek, körülmények biztosításával. Másrészt az új ismeretanyag beépül az adott szervezet tevékenységi rendszerébe, lehetővé téve a megváltozott külső követelményekhez való alkalmazkodást, ezáltal gazdasági eredményt lehet realizálni. Hasonló a társadalmi fenntarthatóság érvényesülési köre, logikája. A speciális EU ismeretanyagot igénylők, alkalmazók köre bővülő, szükségessége széles társadalmi körben megfogalmazódott. Környezeti fenntarthatóság vonatkozásában – néhány kivételtől valószínűleg eltekintve – az intézkedés nem releváns.
Intézkedés hatása Az intézkedés hatása az esélyegyenlőségi elvek érvényre juttatása szempontjából az összességében semlegesnek tekinthető. Ugyanakkor az egyes projekteknél pozitív hatás is esélyegyenlőségre érvényesülhet (pl. női munkahelyek létrehozása, hátrányos helyzetűek körülményei javítása) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Földművelésügyi Területi szakértő Hivatal hálózat Tanfolyamok, képzések Kistérségi Iroda Eger 5 000 felkészítése, szervezése. Károly Róbert bővítése Főiskola Agrár Kamara Vállalkozói Fórumok, felkészítések fórumok szervezése, pályázati Kistérségi Iroda Eger 5 000 szervezése tanácsadás Intézkedés összesen: 10.000 sorszám:
6.3.1.
Intézkedés megnevezése:
Kistérségi ellátó, szolgáltató háttér fejlesztése, EU ismeretek alap- közép és felsőfokon
- 117 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Célok
Indikátorok Eredményindikátorok
EU szakemberek száma Európai Uniós ismeretek. EU kritériumoknak megfelelő szervezetek száma. Exportáló szervezetek száma.
Prioritás
Kistérségi kohézió erősítése
Kapcsolódó specifikus cél
Kistérségi kohéziót erősítő infrastrukturális fejlesztések
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Magyarország 2004. május 1-től az Európai unió tagja. Ezért szükséges a vállalkozások, az önkormányzati intézmények, a civil szerveződések dolgozóinak és az oktatási intézményen beül tanulóknak is szakirányú felkészítés, képzés.
Az intézkedés rövid tartalma
Tanfolyamok, tájékoztatók, képzések (graduális, posztgarduális) szervezése. Tapasztalatszerző, tanulmányutak szervezése. HEFOP „A felsőoktatás szerkezeti és tartalmi fejlesztése”, „A felnőttképzés rendszerének fejlesztése”, „Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése” című intézkedéseihez. AVOP több intézkedéséhez kapcsolódóan. ROP több intézkedéséhez kapcsolódóan pl: „Régió specifikus szakmai képzések támogatása”, „felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének elősegítése” című intézkedéshez.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre Támogatható tevékenységek köre Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Hatásindikátorok
A kistérségben működő alap- felső- és középfokú oktatási intézmények. Gazdasági és szolgáltató szervezetek. EU szaktanácsadók fogadása, alkalmazása. Speciális EU szakismereteket nyújtó képzések, továbbképzések szervezése. Infrastrukturális feltételek megteremtése. Az intézkedés gazdasági fenntarthatóságát az igénybevevő szervezetek, szakemberek biztosítják. Hasonló a társadalmi fenntarthatóság érvényesülési köre, logikája. A speciális EU ismeretanyagot igénylők, alkalmazók köre bővülő, szükségessége széles társadalmi körben megfogalmazódott. Környezeti fenntarthatóság vonatkozásában – néhány kivételtől valószínűleg eltekintve – az intézkedés nem releváns.
Intézkedés hatása az Az intézkedés hatása az esélyegyenlőségi elvek érvényre juttatása szempontjából esélyegyenlőségre összességében semlegesnek tekinthető. Ugyanakkor az egyes projekteknél pozitív hatás is (nők, hátrányos érvényesülhet (pl. női munkahelyek létrehozása, hátrányos helyzetűek körülményei javítása) helyzetűek) Hozzávetőleges Projekt GesztorProjekt rövid leírása Projektgazda költség megnevezése település (ezer Ft.) Kistérségi Társulás Heves Megyei EU EU ismeretek oktatása, Kereskedelmi és Eger 35 000 szakemberképzés tanulmányutak szervezése. Iparkamara Eszterházy Károly Főiskola
6.4.1.
Intézkedés megnevezése:
Kistérségi imázs erősítése, Közösségfejlesztés, civil szerveződések támogatása
- 118 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Célok
Indikátorok Civil szerveződések, csoportok száma nő. A térségi közművelődési intézmények korszerű informatikai háttere megteremtődik. Az intézmények szolgáltatási színvonala javul. A térségi információáramlás javul. A helyi rendezvények köre bővül. Javul a települések lakosságmegtartó képessége A közösség összetartó ereje nő, népesség-megtartás erősödik.
Prioritás
Kistérségi kohézió erősítése
Eredményindikátorok
Kapcsolódó specifikus cél
Kistérségi imázs erősítése
Hatásindikátorok
A szükségesség indoklása, kapcsolódás a stratégiához
Egy közösség egészséges fejlődésének, gazdasági prosperitásának meghatározó eleme a civil szervezetek száma és aktivitása, a társadalmi integráció foka. A helyi egyesületek és alapítványok, klubok és egyéb civil szerveződések sokat elárulnak a helyi társadalom szellemi potenciáljáról és innovatív képességéről is. Sajnos a vizsgált területen a civil kezdeményezések ereje messze elmarad az elvárhatótól, a legtöbb településen szép számú állandó jelleggel működő civil szerveződések vannak. Sajnálatos tény, hogy a jelentős számarányú cigányság önszerveződése minimális, szervezeteik, egyesületeik kulturális rendezvényeik nincsenek, illetve alacsony számúak.
Az intézkedés rövid tartalma
Az intézkedés keretében az önkormányzatok szeretnék segíteni a civil kezdeményezéssel létrejövő tevékenységeket legyen az technikai fejlesztés, rendezvény, tevékenység vagy bármi más. A terület kulturális lehetőségeinek bővülésével javulhatna a térségben az általános életszínvonal és az innovációs képesség. A hatékonyabb információáramlás révén a települések lakossága és szervezetei jobb pozícióval csatlakozhatnak a megyei, országos és nemzetközi trendekhez, intézményrendszerekhez. Ebben szeretnének az önkormányzatok segítséget nyújtani a lakossági, civil kezdeményezéseknek. Az intézkedés kapcsolódik a NFT keretében az AVOP 3.4 intézkedéshez Falufejlesztés és megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének megőrzése.
Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok köre
helyi hagyományőrző közösségek, helyi civil szervezetek, turisztikai szerveződések.
Támogatható tevékenységek köre
Programok, rendezvények szervezése. Infrastruktúra kiépítésének támogatása. Eszközök, berendezések beszerzése.
Az intézkedés fenntarthatósága (gazdasági, társadalmi, környezeti)
Az intézkedés gazdasági fenntarthatóságát az egyes projektgazdáknak kell biztosítaniuk. Ebbe beleértendők a bevételeket eredményező tevékenységek, ill. a pályázatok, támogatások egyaránt. A társadalmi fenntarthatóságot a helyi közösségek aktivitása garantálja. A környezeti fenntarthatóság szempontjából az intézkedés pozitív minősítésű, mivel egyes programok, események (pl: virágosítási verseny) pozitíven hatnak a település képre, arculatra.
Intézkedés hatása Az intézkedés hatása az esélyegyenlőségi elvek érvényesülése szempontjából semleges. az Ugyanakkor a célcsoport tagjait figyelembe véve várható, hogy a projektek egy része pl. a esélyegyenlőségre női esélyegyenlőséget pozitívan befolyásolhatja. (nők, hátrányos
- 119 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
helyzetűek) Projekt megnevezése
Projekt rövid leírása
Projektgazda
Gesztortelepülés
Hozzávetőleges költség (ezer Ft.)
Egyesületek megalakításának elősegítése.
A polgárőr egyesületek és hagyományőrző egyesületek eredményes munkájához szükségesek a tárgyi, anyagi feltételek.
Önkormányzatok
Eger
10 000
Novaj
1 000
Novaj Vállalkozói nyilvántartás, Önkormányzata és fórumok, programok szervezése vállalkozói. Intézkedés összesen: Vállalkozói Klub alakítása
- 120 -
11.000
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
4. A program költségeinek prognosztizálása, lehetséges források A programozást végzők számára operatív programok elkészítésénél az egyik legnehezebb feladatot a felvázolt programok finanszírozási rendszerének biztosítása jelenti. A forrásszerzésben a Magyarországon ma még nem lehet pontosabb indikatív összegekre támaszkodni, csupán hozzávetőleges becslések alapján tudunk előzetes kalkulációkat végezni. Mindezek ellenére a tervezés időpontjában elérhető információk alapján megpróbáltuk a lehető legreálisabb finanszírozási rendszert kialakítani, bár megjegyzendő, hogy a keretösszegek szektorok közötti felosztásában nagyfokú a bizonytalansági faktor. A becslések alapjául szolgáló feltételezések is csak előzetesnek tekinthetők és folyamatosan változnak. Az egyes fejlesztési prioritások intézkedései végén egy pénzügyi táblázat foglalja össze a program finanszírozási tervét. Ennek a hibaszázaléka a fent említettek miatt igen nagy, így NEM LEHET egzaktnak tekinteni a pénzügyi meghatározottságot. Ezek szerint a finanszírozási rendszer alapjai a következő pontokban foglalhatók össze: Az Operatív Program tervezési időszaka: Figyelembe véve azt, hogy az Operatív Program a 2005-2007. időszakra vonatkozik, csak az erre az időszakra eső forrásokat terveztük. Az EU csatlakozás figyelembe vétele: A finanszírozási rendszer kialakításánál feltétlenül figyelembe kell venni, hogy 2004-2006-ra vonatkozóan már csak a Strukturális Alapok támogatásával, illetve az azokat társfinanszírozó nemzeti forrásokkal lehet számolni. Az NFT-ben nem szereplő területek finanszírozása: azon intézkedések esetében, amelyek feltétlenül szükségesek a kistérség fejlesztéséhez, de nem finanszírozhatóak a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében, más típusú források (akár európai is) bevonása szükséges. A kormányzati (ágazati) kompetenciába tartozó intézkedések köre: egyes intézkedések jellegüknél fogva ágazati kompetenciába sorolhatóak (ilyenek például a jelentős közúti infrastruktúrafejlesztések), s ezen belül olyanok is, amelyek megvalósításáról már döntés született. Ezek az intézkedések is szerepelhetnek az Operatív programban, hiszen ezek is szükségesek a kistérség fejlesztési céljainak megvalósulásához, azonban a költségvetésben ezekkel nem számoltunk.
- 121 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A fejlesztési költségek nagyságrendjének becsléséhez felhasználtuk a Miniszterelnökségi Hivatal által kiadott útmutató szerinti becslési módszereket. E szerint az egyes kistérségek fejlesztési programjainak költségei az alábbi közelítések allokálásával becsülhetők: -
Az időszak alatt rendelkezésre álló források nagyságrendje A pályázati források elnyerésének statisztikája A rendelkezésre álló önerő nagyságrendje A támogatásból, ill. saját erőből megvalósuló projektek megoszlása Az elmúlt időszakban ténylegesen megvalósított fejlesztések nagyságrendje. Viszonylag jó közelítéssel tudjuk becsülni az NFT I. 2005. és 2006. évi forrásaiból történő részesedést. Az egri kistérség a helyzetelemzés szerint a fejlesztési forrásokból (pályázati támogatásokból) átlagos arányban részesült. Ha ez az arány nem változik (reményeik szerint javul) akkor lakosságarányosan az alábbi nagyságrendekkel lehet számolni. 2005. Az ország részesedése a Strukturális és Kohéziós Alapokból 225 md Ft, amelyhez 130 md állami hozzájárulás és átlagosan 60 md önerő párosul. A kistérség 79 ezer fős lakosságát figyelembe véve a kistérségre 2,7 md Ft támogatás juthat, mintegy 500 millió Ft önerő mellett. Ezt összesítve támogatások révén 3,2 md Ft önköltségű fejlesztés valósítható meg. 2006. Az ország részesedése a Strukturális és Kohéziós Alapokból együttesen mintegy 300 md Ft, amelyhez 180 md Ft állami hozzájárulás és átlagosan 80 md Ft önerő párosul. A kistérség 79 ezer fős lakosságát figyelembe véve a kistérségre 3,7 md Ft támogatás juthat, mintegy 600 millió Ft önerő mellett. Ezt összesítve a támogatások révén 4,4 md Ft összköltségű támogatott fejlesztés valósulhat meg. 2007. Az előzetes tervek szerint a különböző csatornákon érkező EU források ez évben mintegy 2,8 szeresen haladják meg az NFT I. időszakában elérhető forrásokat, így a kistérségben ez évtől 10-12 md Ft-ra nőhet a támogatások révén megvalósítható fejlesztések nagyságrendje. A fejlesztések ágazati, szektoronkénti megoszlása alapján azt becsüljük, hogy a gazdasági szféra fejlesztéseinek nagyságrendje 2-3 szeresen meghaladja az önkormányzati szféráit (a támogatásokkal megvalósuló fejlesztések átfedése miatt a szorzó 1,5 –2 szeres körüli). Ezek mellett figyelembe kell venni a térségben lévő állami szervezetek, a non profit szféra és egyéb szervezetek fejlesztéseit is.
- 122 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
E – nagyvonalú – becslések figyelembevételével az operatív programban összegezett és intézkedésenként tagolt fejlesztések nagyságrendje igen jó közelítést mutat a fenti becslésekkel. (3 év alatt 29 md Ft, évente 9-10 md Ft). A megjegyzések figyelembevételével az alábbiakban prioritásonként tagolva összegezzük az operatív program intézkedései végrehajtásához szükséges költségeket.
Az operatív program prioritásának I. A gazdaság versenyképességének száma, megnevezése erősítése Az intézkedések Az intézkedések tervezett Az intézkedések megnevezése költsége (mill Ft) sorszáma 1.1.1. Egri Ipari Park szolgáltatásainak bővítése 115 1.1.2. Mérőlabor létesítése 55 1.2.1. Beszállítói hálózatok fejlesztése, kis- és középvállalkozások műszaki, technológiai fejlesztésé1.000 nek elősegítése 1.2.2. Hálózatok szerveződésének segítése a KKV 200 szektorban 1.3.1. K+F tevékenység, piaci igényekre támaszkodó 10 kutatás, fejlesztés 1.4.1. Mezőgazdasági integráció erősítése, gépkörök 600 létrehozása 1.4.2. TÉSZ-ek, BÉSZ-ek létrehozása 250 1.4.3. Bormarketing fejlesztése 90 1.5.1. Ökológiai termelés 520 1.5.2. Mezőgazdasági utak fejlesztése 100 1.6.1. Korszerű szőlőfeldolgozó technológiai 655 fejlesztés (bor és alkohol) 1.6.2. Pincefelújítások támogatása 240 1.7.1. Ipari telephelyek létrehozása, barna mezős 2.750 fejlesztések, vállalkozásfejlesztési szolgáltatás Prioritás összesen: 6.585
- 123 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Az operatív program prioritásának II. Idegenforgalom fejlesztése száma, megnevezése Az intézkedések Az intézkedések tervezett Az intézkedések megnevezése költsége (mill Ft) sorszáma 2.1.1. 2.2.1. 2.2.2. 2.2.3. 2.3.1. 2.4.1. 2.5.1. 2.6.1.
Eger, Petőfi téri gyógyszálló építése Város a Város Alatt látványpark kialakítása Egerben A turizmus infrastruktúrájának fejlesztése a településeken Egerszalók Sódomb látogatópark kialakítása Szállásférőhelyek minőségi fejlesztése Rendezvények, programok, események Falusi vendéglátás fejlesztése Ökoturizmus fejlesztése Prioritás összesen:
5.000 500 1.145 600 1.500 150 870 200 9.965
Az operatív program prioritásának III. Humán infrastruktúra fejlesztése száma, megnevezése Az intézkedések Az intézkedések tervezett Az intézkedések megnevezése költsége (mill Ft) sorszáma 3.1.1. Alapfokú óvodai és általános iskolahálózat 1.214 fejlesztése 3.2.1. Szakképzés fejlesztése, korszerűsítése 1.030 3.2.2. Kistérségi Átképző Központ létrehozása, 40 munkanélküliek képzése, átképzése 3.2.3. Felnőttképzés, munkanélküliek képzése, 30 átképzés 3.3.1. Egészségügyi alapellátási hálózat és szociális 250 ellátás fejlesztése 3.4.1. Kulturális és szabadidős fejlesztések 209 3.5.1. Hátrányos helyzetű rétegek esélyegyen144 lőségének javítása 3.6.1. Lakóterület fejlesztés, Eger-Felnémet városrész 1.696 rehabilitációja 3.7.1. Településkép szépítése, építészeti örökség 1.666 védelme, rehabilitációja Prioritás összesen: 6.279
- 124 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Az operatív program prioritásának IV. A környezet fenntarthatósága, száma, megnevezése műszaki infrastruktúra fejlesztése Az intézkedések Az intézkedések tervezett Az intézkedések megnevezése költsége (mill Ft) sorszáma 4.1.1. 4.2.1. 4.3.1. 4.4.1. 4.5.1. 4.5.2. 4.5.3
Belterületi járda, úthálózat, tömegközlekedés fejlesztése Kül- és belterületi csapadékvíz elvezető rendszerek felújítása, korszerűsítése Külterületi úthálózat fejlesztése, összekötő utak Szennyvízhálózat és szennyvízkezelő rendszerek bővítése Szelektív hulladékgyűjtés bevezetése Természetvédelmi programok kialakítása, megvalósítása Mezőgazdasági területek erdősítése Prioritás összesen:
290 391 2.345 900 610 15 770 5.321
Az operatív program prioritásának V. Információs társadalom fejlesztése száma, megnevezése Az intézkedések Az intézkedések tervezett Az intézkedések megnevezése költsége (mill Ft) sorszáma 5.1.1. 5.2.1. 5.3.1.
Közszolgáltatások informatikai hátterének fejlesztése Teleházak és szolgáltatásaik bővítése A gazdasági szektor informatikájának fejlesztése Prioritás összesen:
- 125 -
100 5 580 685
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Az operatív program prioritásának VI. Kistérségi kohézió erősítése száma, megnevezése Az intézkedések Az intézkedések tervezett Az intézkedések megnevezése költsége (mill Ft) sorszáma 6.1.1. Kistérségi fejlesztéseket kezelő intézményi háttér fejlesztése, programozás, projekt35 menedzselés 6.2.1. Kistérségi ellátó, szolgáltató háttér fejlesztése, 10 tanácsadás 6.3.1. EU ismeretek oktatása, tanulmányutak 35 szervezése 6.4.1. Kistérségi imázs erősítése, közösségfejlesztés, 11 civil szerveződések támogatása Prioritás összesen: 91 Operatív program mindösszesen:
28.926
5. A program várható hatásai és eredményei Az operatív programidőszak viszonylag rövid (2-3 év), így az időszak alatt megvalósított fejlesztések tényleges hatásai csak kisebb mértékben lesznek érzékelhetők, legfőképp azért, mert a hatásmechanizmusok mérhetőségének alsó határa 2-3 év, ezen okból a hatások kiteljesedése túl fog mutatni az időszakon. Az eredmények az adott projekt befejeződésekor azonnal mérhetők, megállapíthatók, így összegezésük viszonylag egyszerűbb. Az elért eredményeket a következő fejezetben bemutatandó indikátorok változása fogja mutatni. Az alábbiakban prioritásonként összegezzük a programidőszakban várható hatásokat és eredményeket, külön jelezzük, ha a hatásmechanizmusok döntően a programidőszakot követően fognak jelentkezni. I. prioritás: A gazdaság versenyképességének erősítése A fejlesztések révén az Egri Ipari Park szolgáltatásai bővülnek, komplexebbé válnak, amelyek további vállalkozókat vonzhatnak a térségbe. A befektetni kívánó vállalkozók fejlesztései révén a gazdaság dinamizálódik. Korlát, hogy a gazdaságfejlődésre kijelölt területeken (Eger Északi Városrész, Berva) a terület-előkészítés csak megkezdődhet, ezért vonzó hatásuk csak a programidőszakot követően lesz számottevő.
- 126 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
A gazdaság szereplői részéről tapasztalható modernizációs, korszerűsítési tervek azt valószínűsítik, hogy a kistérségben előállított hozzáadott érték továbbra is dinamikusan fog nőni. Kevesebb fejlesztési elképzeléssel, aktivitással találkoztunk az agráriumban. Nem jutott tudomásunkra az álattenyésztési ágazatra vonatkozó jelentősebb projekt. Biztató viszont, hogy az elmúlt években telepített szőlő-gyümölcs ültetvények termőre fordulnak, növelve az előállított termés mennyiséget, egyúttal javítva a termények minőségét is. A kereskedelmi-szolgáltató szektorban a befektetési elképzelések az egri É-i övezet további erősödését, vonzóképességének növekedését vetíti előre. A gazdaság külső feltételeinek kvázi változatlanságát feltételezve a foglalkoztatási mutatók árnyalatnyit tovább javulnak. A munkanélküliség mértéke enyhén tovább csökken, miközben hasonló arányban nőni fog az aktív korúak körében a foglalkoztatottság mértéke. II. prioritás: Az idegenforgalom fejlesztése Az operatív program időszaka alatt a kistérség turizmusát két tendencia fogja jellemezni: egyrészt az elmúlt években / jelenleg folyó jelentősebb projektek befejeződését követően a kínálat bővül (Egri Termálfürdő, Eger szálló rekonstrukció stb.) ezáltal növekedhet a vendégszám. Az egerszalóki gyógyüdülő komplexum vendégvonzó hatása jórészt a programidőszakot követően fog érzékelhetővé válni. A második jelentős momentum a programban rögzített fejlesztések előkészítése, ill. a projektek megkezdése. Ezek közül kettőt emelünk ki: az Európa Kulturális Fővárosa c. programcsomag keretében megvalósítani tervezetteket, és az Eger, Petőfi téren tervezett gyógyszállót. Jelenleg nem eldöntött a volt Dohánygyár területének újrahasznosítása, ezért turizmusra gyakorolt bármiféle hatásával a programidőszakban nem számolunk. A világtendenciákat követve tovább növekedhet az érdeklődés az ökoturizmus és a falusi vendéglátás iránt. A kereslet élénkülés részint a Bükki Nemzeti Parkkal szomszédos településeket (Szarvaskő, Felsőtárkány, Noszvaj), részint az Egerszalók és környező településeit (Demjén, Egerszólát) érintheti. Hasonló, bár valószínűleg kisebb arányú keresletnövekedés várható a bor- és gasztronómiai turizmusban. Jelenleg bizonytalanabbul ítélhető meg a különböző rendezvények, turisztikai programok keresletnövelő hatása. Amennyiben a programidőszakba a koordináció, együttműködés eredményesebb lesz, ill. a keresletet ténylegesen pozitívan - 127 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
befolyásoló előkészített, garantált eredmények száma nő, ezzel együtt a vendégszám-növekedésre gyakorolt hatás is erősödik. III. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése, hagyományok ápolása A humán infrastruktúra fejlesztések hatásmechanizmusa kétarcú: egyrészt vannak (és ezek a program részét képezik) viszonylag gyorsan megvalósítható fejlesztések, amelyek – többnyire pozitív – hatása szinte azonnal bekövetkezik. Ilyenek az esélyegyenlőséget javító fejlesztések, az egyes szervezetek, intézmények szolgáltatási, ellátási színvonalát javító fejlesztések (oktatás, eü. ellátás stb.). A fejlesztések többsége viszont – jellegüknél fogva – lassan érvényesülő hatásmechanizmust indukál (oktatás szerkezete, integrációs célok valóraváltása, településrészek rehabilitációja stb.). A programidőszakban az első csoportba sorolható fejlesztések dominálnak, ezért nagy súlyt kell helyezni az előkészítésre, a következő időszak fejlesztéseinek megalapozására. A programidőszakban ki kell emelni a szakképzés, felnőttképzés megújítását, eredményességét növelő projektek pozitív hatását. E projektek egyrészt szorosan kötődnek a gazdasághoz, másrészt kulcsszerepük lehet a foglalkoztatási mutatók kedvező alakulásában is. A program rendkívül nagy pozitívuma, hogy szinte minden településen megfogalmazódott – természetesen eltérő tartalommal és célokkal – a helyi hagyományok, értékek ápolása, megőrzése. E programelem teljesülése egyúttal a települési identitás, a kistérségi kohézió erősödését is szolgálja. IV. prioritás: A környezet fenntarthatósága, műszaki infrastruktúra fejlesztése: A programidőszakban megkezdődik és a kistérség valamennyi települését érinti a Hejőpapin létesülő regionális hulladéklerakó kivitelezése. A beruházás hosszú távon fejti ki pozitív hatását a környezet állapotára. A kistérség környezeti terheltségét erősen befolyásoló közlekedési eredetű szennyezettség mérséklése elsősorban a betervezett közúti nagyberuházásoktól várható. Az információk szerint ezek előkészítése a programidőszakban megkezdődik, megvalósításuk viszont az időszakon kívülre esik. A belterületi út-járdahálózat fejlesztését, korszerűsítését valamennyi település tervezi, így ezek kedvező hatása az egyes beruházások elkészültét követően azonnal érzékelhetővé válnak a lakosság számára.
- 128 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Pályázati támogatás függvényében indulhat az Eger-Egerszalók összekötő, ún. Völgyfeltáró út építése. Elkészültével csökkenhet az Egeren átmenő 24-es főút zsúfoltsága. Az elmúlt időszak rendkívüli esőzései nyomán több településen (Ostoros, Novaj, Eger stb.) azonnali feladatként jelentkezik a belvíz- és csapadékvíz elvezető rendszerek felújítása, kapacitásbővítése. Kisebb-nagyobb beavatkozásokat a kistérség valamennyi települése tervez. A fejlesztések eredményes megvalósulásának kedvező hatása lesz az ott élőkre és gazdálkodó szervezetekre egyaránt. A helyzetfeltárásban hivatkoztunk az ipari eredetű légszennyezés környezetterhelő hatására, amelynek mértékét az egyes szakértők eltérően értékelték. Ezért a programidőszakban indokolt a tényleges helyzet átfogó vizsgálata, a fő szennyező gócok lokalizálása, amelyek eredményeként a szükséges beavatkozások tervezhetővé válnak. A szennyvízkezelő – elvezető rendszerek tervezett fejlesztései – nagyságrendjükből adódóan – támogatást feltételezve valósulhatnak meg. Pozitív döntések esetén valamennyi tervezett fejlesztés beindulhat, megvalósulhat. Hatására a környezeti terhelés csökkeni fog. Pozitív hatás várható a természet védelméhez, megóvásához, bemutathatóságának növeléséhez kapcsolódó fejlesztések végrehajtása nyomán is, de ennek mértéke ma felelősen nem meghatározható. V. prioritás: Információs társadalom fejlesztése A prioritás keretében megvalósuló fejlesztések eredményeként erősödhet mind a köz-, mind a magánszféra informatikai fejlettsége. Tapasztalataik szerint nagy az érdeklődés az infokommunikációs technikák és rendszerek pályázatai iránt a gazdasági szervezetek között. Tekintettel arra, hogy mind a GVOP, mind az AVOP pályázataiban még jelentős források állnak rendelkezésre, várható, hogy a gazdasági szféra sikeresen és eredményesen folytatja megújulását, ezáltal versenyképessége nő. Eger Megyei Jogú Város e-közigazgatás fejlesztési programja a városi közszolgáltatások elérhetőségében, az ügyintézés gyorsításában hoz pozitív változásokat. A programidőszakra vonatkozóan a kistérség többi településén nem fogalmazódott meg infokommunikációs témájú fejlesztés. Ezért javasoljuk, hogy a Többcélú Kistérségi Társulás munkaszervezete bevonásával kezdődjön meg az önkormányzatok és intézményeik informatikai szolgáltatásait bővítő fejlesztések
- 129 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
előkészítése, ez alapján készüljön önálló alprogram, amely a következő időszakra előkészíti e fejlesztések beindulását. VI. prioritás: Kistérségi kohézió erősítése A prioritáshoz kapcsolódóan két jelentős hatást emelünk ki: az egyik a kistérségi program végrehajtását szervező szervezeti rendszer megerősítése, a másik a kistérség imázsát erősítő térségmarketing. Várható – és ez jelentős felkészülést igényel a kistérség önkormányzatai, egyéb szervezetei részéről –, hogy az NFT II. időszakában a jelenleginél nagyságrenddel nagyobb fejlesztési források állnak rendelkezésre. Azon célból, hogy a kistérség e forrásokból nagyobb arányban részesedhessen a jelenleginél nagyobb, felkészült szakmai háttér szükséges. A programidőszakban megvalósuló fejlesztések közül a kohéziót erősíti az idegenforgalom betervezett fejlesztései, valamint a műszaki infrastruktúra fejlesztései. 6. Monitoring mutatók, az értékelés rendszere A programkötet első részében bemutattuk a programhoz kapcsolódó indikátorrendszer felépítését, logikáját, főbb elemeit. Az operatív programhoz rendelhető program specifikus mutatókat az alábbi táblázati rendszerben foglaltuk össze és az áttekinthetőség érdekében prioritásonként tagoljuk. I. prioritás: A versenyképes gazdaság erősítése Eredmény-indikátorok Hatás-indikátorok -
-
-
Új vállalkozások száma A térségben befektetett tőke nagysága Fejlesztési projektek összértéke Támogatásban részesülő projektek száma Hálózatban működő vállalkozások száma Beszállítói együttműködésben részt-vevő vállalkozások száma A kistérségben a fejlesztések eredményeket létrehozott/megtartott munkahelyek száma Létrejövő új termékek, technológiák, szolgáltatások száma K+F. munkahelyek száma Agráriumban bevezetett új technológiák száma, Agrárvállalkozások száma Minőségbiztosítással rendelkező vállalkozások száma Ökotermelési terület növekedése
-
- 130 -
Vállalkozások árbevételének, jövedelmezőségének növekedése Hozzáadott érték növekedése Tőkeellátottság javulása Technológiai, technikai szint növekedése Vállalkozások versenyképességének növekedése Mezőgazdasági termékfeldolgozás növekedése Export növekedése K+F tevékenység részarány-növekedése Környezeti állapot javulása
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
II. prioritás: Idegenforgalom fejlesztése Eredmény-indikátorok -
-
Kiépített, rekonstruált gyógyfürdők kapacitása Kialakított új turisztikai termékek száma Kialakított új turisztikai szolgáltatások száma Új/felújított szállásférőhelyek száma Kialakított tematikus útvonalak hossza (lovas, kerékpáros, túra) Megóvott, hasznosított épületek, építmények száma, m2 Újonnan létrehozott turisztikai szervezetek száma Kézműves mesterségek száma
-
-
Hatás-indikátorok
Az idegenforgalomban foglalkoztatottak száma A szolgáltatási színvonal minőségi javulása Jövedelemtermelő képesség növekedése A térség imázsának, ismertségének növekedése Vendégéjszakák száma Szolgáltatásokat, gyógykezeléseket igénybevevők száma Rendezvények, események száma, látogatottsága Új kistérségi, turisztikai kiadványok száma
III. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése, hagyományok ápolása Eredmény-indikátorok Hatás-indikátorok -
-
Új/felújított óvodai, általános iskolai épületek száma, alapterülete Új/felújított egészségügyi, szociális épületek száma, alapterülete Akadálymentesített épületek száma Létrehozott új/korszerűsített szolgáltatások száma Szakképzési intézményekben képzettek száma, felnőttképzési programokon résztvevők száma Szakképzési intézmények bővítése (m2, szakmaszám) Kulturális és hagyományőrző szervezetek, intézmények száma Rehabilitálandó településrész területe, lakossága
-
-
- 131 -
A népesség iskolai végzettségének javulása A népesség egészségügyi helyzetének javulása Szakképzettséget szerzettek száma Női/hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése Tartós munkanélküliek számának és arányának csökkenése Több nyelvet beszélők száma nő Identitás erősödése Lakókörnyezettel való megelégedettség
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
IV. prioritás: A környezet fenntarthatósága, műszaki infrastruktúra fejlesztése Eredmény-indikátorok Hatás-indikátorok - EU komform hulladéklerakóval ellátott - Kezelt szennyvíz mennyiségének -
-
települések, lakosság száma Illegális hulladéklerakók számának csökkenése Szennyvíztisztító telepi kapacitás Megépített szennyvízcsatornák hossza Belvízelvezető hálózatok hossza, kapacitás bővítése Rekonstruált műtárgyak, partszakaszok száma, hossza Védett területek és élőhelyek kiterjedése Védőövezetek kiterjedése Környezetvédelmi célú beavatkozással érintett területek kiterjedése Kiépített/felújított bel- és külterületi utak hossza, m2 Erdősültség növekedése
-
-
növekedése Közműolló záródása Környezet szennyezettség csökkenése Belvíz-csapadékvíz által mentesített területek nagysága Közlekedésbiztonság növekedése Felszíni, felszín alatti vizek minősége javul Tőkevonzó képesség javulása Térség vonzereje nő Légszennyezési értékek javulnak
V. prioritás: Információs társadalom fejlesztése Eredmény-indikátorok Hatás-indikátorok -
Beszerzett számítógépek száma Beszerzett szoftverek száma Kiépített infokommunikációs rendszerek száma Informatikával foglalkozó munkahelyek száma Infokommunikációs szolgáltatások száma Internet bekapcsolások száma Informatikai képzettséget elnyerők száma Közcélú adatbázisok száma, kapacitása E-kereskedelmi egységek száma nő
-
-
- 132 -
Gazdasági eredmény, jövedelmezőség javulás Közszolgáltatások, informatikai szolgáltatások elérhetősége Közszolgáltatások igénybevételi idő csökkenése Gazdaság informatikai szolgáltatásainak igénybevétele nő Közszolgáltatások informatikai szolgáltatásainak igénybevétele nő
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
VI. prioritás: Kistérségi kohézió erősítése Eredmény-indikátorok Hatás-indikátorok - A kistérségi szervezet által menedzselt - A kistérség ismertségének növekedése - Kistérségi összefogással megvalósított pályázatok száma -
A kistérségi szervezet által elért támogatások összege Kistérségi kiadványok száma A kistérségi társulás által szervezett rendezvények, oktatások száma, résztvevők száma
fejlesztések száma Kistérségi társulás által nyújtott szolgáltatások száma Kistérségi rendezvények látogatottsága Kistérségi identitástudat nő
7. A program területi hatóköre Az operatív program hatóköre természetesen a kistérség egészére, néhány elemében azon is túlra terjed ki, azaz az egyes intézkedések hatásmechanizmusa alapvetően lefedi a kistérséget. Az egyes intézkedésekben megjelöltük a megvalósítás/telepítési hely szerinti érintettséget. Az e szerint értelmezett településenként hatásokat prioritásonként tagolva az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Érintett település Andornaktálya Demjén Eger Egerbakta Egerszalók Egerszólát Kerecsend Maklár Nagytálya Noszvaj Novaj Ostoros Felsőtárkány Szarvaskő
I. + + + + + + + + + + + + + +
II. + + + + + + + + + + + +
Prioritás III. IV. + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + + +
- 133 -
V.
VI.
+
+ +
+ + + + +
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
8. A kedvezményezettek köre Az operatív program egyes intézkedéseiben a közvetlenül érintett kedvezményezettek köre került megjelölésre. Természetesen a közvetetten érintett kedvezményezettek köre ennél jóval bővebb, lényegében kiterjed – hatásaiban – a kistérség lakosságára, az itt működő szervezetek, intézmények igen széles körére. Az alábbiakban a közvetlenül érintettek körét összegezzük: -
A kistérség valamennyi önkormányzata INNTEK Kht. (Egri Ipari Park) KKV szektor vállalkozásai Szőlészeti, Borászati Kutató Intézet Eger Város Hegyközsége Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Eszterházy Károly Főiskola Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. Egerszalóki Turizmus Egyesület Eger Kereskedelmi és Mezőgazdasági Szakközépiskola Heves Megyei Falusi Turizmus Szövetsége Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Heves Megyei Önkormányzat Egri Kistérség Többcélú Társulása Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás Egri Borút Egyesület FVM Heves Megyei Hivatala Károly Róbert Főiskola Heves Megyei Agrárkamara
9. A program végrehajtás mechanizmusa, ütemezés Az Európai Uniós csatlakozás következtében az uniós irányelveknek megfelelően a régiók és kistérségek szerepe felértékelődik, ezzel szemben a megyék szerepe csökken. Ahhoz azonban, hogy a kistérségek sikeresen bekapcsolódjanak a csatlakozás folyamatába, és annak minél több előnyét élvezzék, kellően fel kell készülniük. A „kistérséghez tartozás” megerősödésével könnyebben kezelhetők azok a mikroregionális problémák, melyek ugyan egy-egy településen jelentkeznek, de megoldásuk kistérségi összefogással, kistérségi forrásokból célszerű. Ez jelenti egyrészt a kistérségi szereplők humán oldali képzését, az európai uniós ismereteinek bővítését, másrészt a kistérségi intézményrendszer megerősítését, valamint a kistérség külkapcsolatainak fejlesztését. A területfejlesztésről szóló törvény 2004. évi módosítása alapján megalakult az Egri Kistérség Többcélú Társulása (EKTCT). A többcélú társulás 9 feladat - 134 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
elvégzését tűzte ki célul, ezek egyike a területfejlesztés. Az EKTCT-t feladatai ellátásában a jelenleg 9 fős munkaszervezet segíti. A területfejlesztési program folyamatos karbantartást, aktualizálást igényel. A programnak képesnek kell lenni egyrészt arra, hogy reagáljon a stratégiai környezet változásaira, amely által újabb stratégia célok megvalósítása előtt nyílik meg a lehetőség. Másrészt folyamatosan vizsgálni kell, hogy mely stratégiai cél vagy annak részcélja számára érnek meg a megvalósítás konkrét feltételei, és lehet a program ezáltal új operatív programmal kiegészíteni. A területfejlesztési program karbantartásának három, folyamatos monitoring tevékenységet igénylő kardinális eleme van: a társadalmi, gazdasági és környezeti tényezők folyamatos elemzése, források, pályázati lehetőségek nyomon követése, projektötletek, -kezdeményezések nyilvántartása és aktualizálása Folyamatos táradalmi-gazdasági-környezeti elemzés A kistérségen belüli környezeti, gazdasági, társadalmi folyamatok, változások nyomon követésének, elemzésének és dokumentálásának célja: naprakész információk szolgáltatása, az országos, regionális és megyei területi információs rendszerek kiszolgálásán keresztül egy alsó szintű területi információs rendszer létrehozása, a területfejlesztési monitoring rendszer működésének támogatása, amely kiterjed a megvalósított projektek, fejlesztések és hatásainak vizsgálatára is. A monitoring és elemző munka, illetve annak összefogása a Kistérségi Tanács munkaszervezetének feladata. Kutatási-elemzési együttműködési megállapodás alapján egyes tematikus felméréseket, elemzéseket az együttműködő belső és más külső partnerek is készíthetnek. A tevékenység az alábbi területeket fogja át: a természeti, gazdasági, társadalmi folyamatokra kiterjedő alapadatok gyűjtése, az ezekből származó elemzések, (általában az országos információs, statisztikai adatok a településekre, a kistérségekre és az összehasonlítást biztosító adatállományokra vonatkoztatva), tematikus adatbázisokra épülő elemzések tanulmányozása, felmérések, interjúk és kistérségi, valamint összehasonlító vizsgálatok, szöveges értékelő dokumentumok kidolgozása legalább évenkénti általános és tematikus értékelések formájában (pl.: migráció, kisebbségek helyzete, fogyasztási szokások, támogatásokkal megvalósult fejlesztések, infrastruktúra fejlődése, vállalkozási - 135 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
szerkezet, adózási folyamatok, befektetések, vállalkozói toplista, önkormányzati gazdálkodás, egészségügyi, közegészségügyi, iskolázási statisztika, munkaerő-piaci folyamatok stb.). A stratégiai és operatív program megvalósítása során a munkaszervezet feladata a tervezés-programozás-megvalósítás-monitoring-értékelés-visszacsatolás ciklus jelentős részének biztosítása, koordinálása, továbbá a folyamatok elemzése, a program szükség szerinti aktualizálása, módosítása, valamint a fejlesztésekhez szükséges források, lehetőségek felkutatása, a befektetők kistérségbe csábítása, és a terület népszerűsítését segítő marketingtevékenység is. Ehhez azonban jelentős fejlesztésekre lesz szükség mind technikai-technológiai, mind pedig humán oldalról. A programmenedzsment folyamat lényeges eleme a monitoring tevékenység, amely során figyelemmel kell kísérni, hogy a projektek szerint megvalósítandó programok megfelelő hatékonysággal kerülnek-e végrehajtásra, valamint, hogy biztosítják-e a kitűzött célok elérését. Ennek érdekében a stratégiai és az operatív program keretében definiált monitoring mutatók alakulását szükséges nyomon követni. A térségmenedzserek feladata, hogy a megvalósított projekteket értékeljék, és jelentést készítsenek a EKTCTszámára. A stratégiai program a prioritásokhoz kapcsolódó monitoring mutatókra javaslatokat fogalmaz meg, míg a monitoring mutatórendszer részletes kidolgozására, ezen belül az intézkedés szintű mutatók definiálására az operatív program keretében kerül sor. Forrástérkép A forrástérkép célja a kistérségbe potenciálisan bevonható források, pályázati lehetőségek nyomon követése és róluk naprakész nyilvántartás vezetése. A feladat szükségessége tükrözi azt a lényegesebb momentumot, hogy a kistérségi programok végrehajtása alapvetően külső, támogatási források általi finanszírozásra épültek, mely jellemzően pályázati rendszereken keresztül érhető el. A források folyamatos nyomon követésének tevékenysége elsődlegesen a kistérségi tanács munkaszervezetének feladata. A stratégiai program tervezése és végrehajtása során az intézkedések megvalósítása, a területi elv érvényesülése és a forrásoknak a célokhoz rendelése, valamint ezek megvalósítási idősíkja várhatóan ütközik a források szűkössége következtében. Ezen problémák kiküszöbölése érdekében szükség van egységes forrásmegosztási szabályok rögzítésére. A források feltárása során a következő alapelvek szem előtt tartása szükséges:
- 136 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
Forráspreferencia elve: figyelembe kell enni a nemzetközi és a nemzetgazdasági normatív (cél-, címzett, decentralizált és pótlólagos támogatások) forrásszabályozók preferenciarendszerét, melyek meghatározzák a megvalósítandó programok állami prioritását is. Egyenlő források elve: a programok többségének finanszírozásánál törekedni kell a saját (önkormányzati céltartalék, fejlesztési-beruházási keret) vagy helyi, illetve egyéb magán források, valamint a normatív cél, címzett és decentralizált források egyensúlyára, ami a racionális befektetések és fejlesztések alapja és csökkenti a közgazdasági tartalom nélküli, nem hatékony beruházások arányát. Programpreferencia elve: a program-finanszírozásnak illeszkednie kell mind a nemzetközi, mind a nemzeti, a regionális és a megyei területfejlesztési programokban foglalt támogatási irányelvekhez. Pénzügyi biztonság elve: a forráskalkulációk elkészítésekor a mindenkori inflációnál magasabb értéket kell figyelembe venni, tervezési tartalék képzése kötelező. Projektgenerálás A projektgenerálás a projektötletek, projekt kezdeményezések felszínre kerülésének elősegítése azzal a céllal, hogy a kistérség fejlesztési céljaival összhangban lévő projektötletek, projekt kezdeményezések a kistérség közreműködésével projektekké fejleszthetők legyenek és beépülhessenek a kistérségi programba. A projektötletek, projekt kezdeményezések gyűjtése, nyilvántartása, vizsgálata egy folyamatos tevékenység, mely a kistérségi tanács munkaszervezetének feladata. A tervek társadalmasítása, kommunikálás A programozás megfelelő szakaszaiban bemutattuk, hogy hogyan zajlott a kistérség jövőjét meghatározó dokumentumhoz kapcsolódó tervezési folyamat társadalmasítása, kommunikációja. A fő fejlesztési irányok és elképzelések kidolgozásában elsősorban a polgármesterek, a települések különböző vezető tisztviselői, a meghatározó jelentőségű gazdasági szervezetek és vállalkozások vezetői, valamint a tervezői csoport tagjai vettek részt. A tervezésről és annak megvalósításáról szóló információáramlás és a lakosság megfelelő tájékoztatása kiemelkedő fontosságú, mert csak ezáltal érhető el, hogy a kistérségben élők magukénak érezzék a fejlesztési elképzeléseket és kézzel - 137 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
foghatóvá, számon elképzelések.
kérhetővé
váljanak
a
tervdokumentumokban
jelzett
A kommunikáció megfelelő megvalósításának jelentősége abban is megmutatkozik, hogy eddig nem létező kommunikációs-információs csatornákat nyithat a táradalom különböző rétegei, szereplői között, valamint erősíti a kistérségi tudat kialakítását. A kommunikációs tervek egyúttal keretet ad arra vonatkozóan is, hogy a gazdasági-társadalmi élet szereplői egymásra találhassanak, közös érdekrendszer mentén kölcsönösen előnyös együttműködéseket hajthassanak végre. A jelenlegi feladat az, hogy a kialakult stratégiai és operatív programok megvalósításában részt vevő potenciális partnerek és kedvezményezettek kellő mértékben tájékozottak legyenek a kooperációs lehetőségek, a támogatások, a tervezett fejlesztések felől. Ennek a tájékoztatásnak közérthető formában, a kistérség minden lakosa/vállalkozása számára elérhetően kell rendelkezésre állnia. A cél az, hogy az érintett szereplők fel tudjanak készülni a fejlesztési pályázatok elkészítésére, a projektekben való részvételre. Emellett meg kell találni annak a lehetőségét, hogy a kistérség lakosain túl, a potenciális partnerek, befektetők ugyancsak informálódhassanak a fejlesztési elképzelések felől. Ez a cél csak úgy valósítható meg, ha több párhuzamos csatornán kellő intenzitással zajlik az információk publikálása. A kommunikálás formái lehetnek A programozási dokumentumokban megfogalmazottak összefoglaló, nem szakmai nyelven írt kiadványa: Ebben a kiadványban a programozási folyamat legfontosabb lépései és eredményei kerülhetnek bemutatásra hangsúlyozva azokat a meghatározó, végső megállapításokat, amelyek mentén a kistérség fejlesztési irányai rövid-, közép- és hosszútávon kialakulnak. Internet, rendszeresen frissített weboldal: Gondolva azokra a gyors ütemben bővülő társadalmi csoportokra (felsőoktatási szereplők, gazdasági vállalkozások és egyéb szervezetek), amelyek rendszeres használói a világhálónak, szükségesnek látszik minden papíralapú információt Interneten is publikálni. Ehhez kapcsolódó e-mail alapú tájékoztatatási rendszer: Az Interneten publikált információk hatékony kiegészítése lehet egy olyan tájékoztatási rendszer, amely a legaktuálisabb információt a lehető legrövidebb időn belül képes szolgáltatni az érdeklődők felé. A nyomtatott és elektronikus megyei sajtóban való rendszeres megjelenés: A nagy tömegű tájékoztatás egyik legfontosabb forrása marad az - 138 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
írott és elektronikus sajtó használata. Ezt kellő mértékben kiaknázva biztosítható a programok és az ahhoz kapcsolódó esetleges pályázati felhívások, stb. széles körű társadalmasítása. Szakmai testületekkel és meghatározó gazdasági szervezetekkel való rendszeres kapcsolattartás, személyes tájékoztatás: A partnerség elvének megfelelően elengedhetetlenül fontos a közigazgatás és a gazdasági élet szereplői közötti rendszeres kapcsolattartás, amelybe beletartozik a felek egymás felé történő kölcsönös tájékoztatása az aktuális területi feladatokról, fejlesztésekről és kooperációs lehetőségekről. 10. Kapcsolódás az országos, regionális és megyei fejlesztési prioritásokhoz A helyzetelemzés során megvizsgáltuk a kapcsolódó országos, regionális és megyei fejlesztési tervekkel való összhangot és megállapítottuk, hogy a kistérség eddigi tervanyagai összhangban vannak a fentiekkel. A tervezőmunka során ezen tapasztalatokat felhasználtuk és beépítettük mind a koncepció-, mind a programkötetbe. Feladatuk volt a 2004-2006. közötti Nemzeti Fejlesztési Tervvel (NFT I.) való összhang biztosítása, valamint az EU 2007-2013. közötti tervével (NFT II.) való összehangolás. Tekintettel arra, hogy az ütemezés szerint a következő 7 éves Uniós terv 2006-ban kerül jóváhagyásra a kapcsolódó tervezőmunka eddigi (előzetes) eredményeivel, dokumentumaival való összhangot lehetett vizsgálni. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) még nem véglegezett, de legújabb (2005. március) változata a hosszú távú területfejlesztési célokat az alábbiak szerint tartalmazza: -
Térségi versenyképesség növelése Területi felzárkóztatás Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem Területi integráció Európában Decentralizáció és regionalizmus Az Észak-magyarországi Régió közép távú fejlesztéspolitikai célkitűzéseit tartalmazó vitaanyag az NFT II. időszakára vonatkozóan meghatározza a régió prioritásait és a prioritások valóra váltása érdekében indítandó komplex regionális programokat. Ezek az alábbiak: I. II.
A versenyképes gazdaság megteremtése (techno-régió) program Regionális turisztikai hálózatok kialakítása az Észak-Alföldi régióval közösen
- 139 -
Ebergényi Tanácsadó Iroda: Az egri kistérség területfejlesztési terve és programja
III.
A minőségi élet feltételeinek megteremtése, a településhálózat integrált fejlesztése.
A fentiek alapján megállapítható, hogy jelen kistérségi koncepció és programdokumentum épít a felsőbb szintű területi tervekre, figyelembe veszi azok orientálását, meghatározásait.
------------------- o --------------------
- 140 -