AZ EGRI KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS KÖNYVTÁR PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2014

AZ EGRI KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA, KOLLÉGIUM ÉS KÖNYVTÁR

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014.

Bevezető Az iskolák szakmai önállóságának, sajátos arculati bemutatásának legfontosabb alapdokumentuma az iskola Pedagógiai Programja. E dokumentum nem más, mint az iskola szakmai, stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A jövő tervezése nem csak arra ad lehetőséget, hogy az új kihívásoknak megfelelő iskolát képzeljünk el, de mód van a visszatekintésre, értékelésre is. Melyek azok az értékek, amelyeket meg kell őriznünk, és mi az, amit újra kell gondolnunk, újra kell fogalmaznunk.

Küldetésnyilatkozat „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/ Iskolánk nyitva áll, és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak. Hangsúlyt fektetünk az alapvető emberi-erkölcsi értékekre való nevelésre. A becsület, a barátság, a család szeretete és megbecsülése, a hazaszeretet, mások értékeinek tiszteletben tartása, a konfliktusok elfogadható módon való kezelése, egészségünk és környezetünk megvédése és még sok fontos nevelési cél áll előttünk. Így lehet műveltséget követni, tudást fejleszteni, személyiséget formálni. Kerekné Fábri Eufrozina igazgató Eger, 2013. augusztus 30.

Tartalomjegyzék AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA......................................................... 5

1. 1.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................ 5

1.2.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok............................... 9

1.3.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................ 11

1.3.1. 1.3.2. 1.4.

Az egészségfejlesztés iskola feladatai ................................................................. 11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................... 17 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................. 19

1.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök és a mentor feladatai ......... 21

1.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............................................................................................................................. 26

1.6.1. 1.6.2. 1.6.3. 1.6.4. 1.7.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................... 26 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..................... 28 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése .......... 30 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ................................................................. 31 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ............... 35

1.8.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................... 36

1.9.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .............................................. 39

1.10.

Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai ............................ 45

1.11.

A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................ 47 AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE......................................................... 48

2. 2.1.

Kifutó képzések helyi tantervei ........................................................................ 48

2.1.5. 2.1.6. 2.2.

Óraterv – a kerettanterv szerint – a rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. évfolyamaira ............................ 48 Óraterv – a kerettanterv szerint – a rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. évfolyamaira ............................ 49 Óraterv – a kerettanterv szerint – a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12. évfolyamaira .............................................. 50 Óraterv – a kerettanterv szerint – a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12. évfolyamaira .............................................. 51 Óraterv a szakiskola 9-10. évfolyamaira ............................................................. 53 Óraterv a szakiskola 9-10. évfolyamaira ............................................................. 54 A 2013/2014. tanévtől alkalmazott óratervek ................................................. 55

2.2.1. 2.2.2.

I. Egészségügy ágazat ......................................................................................... 55 XXXVIII. Rendészet ágazat ................................................................................ 57

2.1.1. 2.1.2. 2.1.3. 2.1.4.

1

2.2.3. 2.3.

A szakiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete ......................................... 59 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................................................................... 59

2.4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ..................................................................................................... 61

2.5.

Mindennapos testnevelés .................................................................................. 67

2.6.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............................................................................................................................. 68

2.7.

A választható érettségi vizsgatárgyak ............................................................. 68

2.8.

A középszintű érettségi vizsga témakörei........................................................ 70

2.9.

Projektoktatás.................................................................................................... 70

2.10.

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................ 71

2.11.

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................................................................................................. 72

2.11.1. 2.11.2. 2.11.3. 2.12.

Írásbeli feladatok értékelése ................................................................................ 74 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .... 76 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ........................................... 76 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ...................... 77

2.13.

A

tanulók

fizikai

állapotának,

edzettségének

méréséhez

szükséges

módszerek .......................................................................................................... 78 2.14.

Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .................................. 81

2.14.1. 2.14.2. 2.15.

Az iskola egészségnevelési elvei......................................................................... 81 Az iskola környezeti nevelési elvei ..................................................................... 81 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............................................................................................................................. 83

2.15.1. 2.15.2. 2.15.3. 3.

A magatartás értékelésének elvei ........................................................................ 83 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ........................................................ 84 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................. 85 SZAKMAI PROGRAM .................................................................................... 86

3.1.

Általános rendelkezések .................................................................................... 86

3.1.1. 3.1.2. 3.2.

Előzetes tudás beszámításának szabályai ............................................................ 86 Dokumentáció vezetésével kapcsolatos szabályok ............................................. 87 Iskolarendszerű nappali képzéseink ................................................................ 88

3.2.1. Szociális gondozó és ápoló - OKJ 34 762 01 - nappali képzés (2013-tól).......... 88 3.2.1.1. Szociális gondozó és ápoló - OKJ 34 762 01 -2 éves nappali képzés óraterve (2013-tól) ......................................................................................................... 89

2

Szociális gondozó és ápoló -OKJ 34 762 01- 3 éves nappali képzés óraterve (2013-tól) ............................................................................................................. 94 3.2.3. Ápoló nappali képzés .......................................................................................... 98 3.2.3.1. Ápoló - OKJ 54 723 01 0010 54 01 - 3 éves nappali képzés (2011-től, kifutó) ......................................................................................................................... 98 3.2.3.2. Gyakorló Ápoló - 2 éves nappali képzés (2013-tól) ..................................... 105 3.2.3.3. Ápoló –OKJ 55 723 01- 1 éves nappali képzés (2014-től) ........................... 108 3.2.4. Egészségügyi asszisztens nappali képzés 2013-től ........................................... 110 3.2.4.1. Egészségügyi asszisztens képzés óraterve 2013-tól ...................................... 111 3.3. Ágazati szakközépiskolai képzés 2013-tól ..................................................... 113 3.2.2.

3.3.1. Egészségügy ágazati szakközépiskola – nappali képzés (2013-tól).................. 113 3.3.1.1. Egészségügy ágazati szakközépiskolai képzés óraterve 2013-tól ................. 114 3.3.2. Rendészet ágazati szakközépiskola 2013-tól .................................................... 117 3.3.2.1. Rendészet ágazati szakközépiskola képzés óraterve 2013-tól ...................... 117 3.4. Iskolarendszerű esti tagozatos képzések ....................................................... 119 3.4.1. Ápoló - OKJ 54 723 01 0010 54 01- 3 éves esti képzés (2011-től, kifutó)....... 119 3.4.1.1. Ápoló - OKJ 54 723 01 0010 54 01 - 3 éves esti képzés óraterve (2011-től induló) ........................................................................................................... 122 3.4.2. Gyakorló ápoló képzés – 2 éves OKJ 52 723 01 (2013-tól) ............................. 126 3.4.2.1. Gyakorló ápoló képzés – 2 éves OKJ 52 723 01 óraterve ............................ 126 3.4.2.2. Gyakorló ápoló 1 éves képzés óraterve ......................................................... 129 3.4.3. Ápoló 55 723 01 - Ápoló esti képzés ................................................................ 132 3.4.3.1. Ápoló 55 723 01 Ápoló esti képzés óraterve ................................................ 132 KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM .............................................. 134

4. 4.1.

Bevezetés .......................................................................................................... 135

4.2.

A működés belső feltételrendszere ................................................................. 136

4.2.1. 4.2.2. 4.2.3. 4.2.4. 4.3.

Személyi feltételek, elvárások ........................................................................... 136 Tárgyi, környezeti feltételek ............................................................................. 137 A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások .................... 139 A kollégium kapcsolatrendszere ....................................................................... 140 Elvek ................................................................................................................. 142

4.3.1. 4.3.2. 4.3.3.

A kollégium nevelési alapelvei, értékei, céljai, küldetése................................. 142 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ... 148 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei ............................................. 149 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ...................................................... 150 Egészségnevelési elvek ..................................................................................... 150 Környezeti nevelési elvek ................................................................................. 152 A pedagógiai tevékenység szerkezete............................................................. 154

4.3.4. 4.3.5. 4.3.6. 4.4.

4.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások................................. 154 4.4.1.1. Felkészítő foglalkozások ............................................................................... 154 4.4.1.2. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások .............................................. 155 3

4.4.2. 4.5.

Irányított tevékenységek ................................................................................... 157 Tevékenységkategóriák ................................................................................... 158

4.5.1. 4.5.2. 4.5.3. 4.5.4. 4.5.5. 4.5.6. 4.5.7. 4.5.8. 4.5.9. 4.5.10. 4.5.11. 4.5.12. 4.6.

A tanulás tanítása .............................................................................................. 160 Az erkölcsi nevelés............................................................................................ 161 Nemzeti öntudat, hazafias nevelés .................................................................... 162 Állampolgárságra, demokráciára nevelés ......................................................... 163 Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése ...................................................... 164 A családi életre nevelés ..................................................................................... 167 Testi és lelki egészségre nevelés ....................................................................... 168 Felelősségvállalás másokért, önkéntesség......................................................... 169 Fenntarthatóság, környezettudatosság ............................................................... 171 Pályaorientáció .................................................................................................. 172 Gazdasági és pénzügyi nevelés ......................................................................... 173 Médiatudatosságra nevelés ................................................................................ 174 A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek .................................................................................................. 175

4.7.

Egészségfejlesztési program ........................................................................... 176

4.8.

A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése, hagyományai .............. 182

4.9.

A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése ........ 182

5.

Könyvtár-pedagógiai Program ...................................................................... 184

6.

Mellékletek ....................................................................................................... 204 6.1. 6.1.1. 6.1.2. 6.1.3. 6.1.4. 6.1.5. 6.1.6. 6.1.7. 6.1.8. 6.1.9. 6.1.10. 6.1.11.

A középszintű érettségi vizsga témakörei...................................................... 204 Magyar nyelv és irodalom ................................................................................. 204 Történelem ........................................................................................................ 206 Idegen nyelvek: (angol, német) ......................................................................... 208 Matematika ........................................................................................................ 209 Fizika ................................................................................................................. 210 Kémia ................................................................................................................ 211 Biológia ............................................................................................................. 212 Földrajz.............................................................................................................. 213 Informatika ........................................................................................................ 215 Rajz és vizuális kultúra ..................................................................................... 216 Testnevelés ........................................................................................................ 217

4

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1.

A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működésének alapvető pedagógiai értékei az alapítás:1964 óta változatlanok. A nevelő-oktató munkát az európai humanista értékrend és a nemzeti értékek tisztelete hatja át. Pedagógiai gondolkodásunk középpontjában olyan alapelvek állnak, mint a gyermekközpontúság, az egyénre szabott képesség- és személyiségfejlesztés, valamint a legfontosabb tudás átadása: az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák minél hatékonyabb elsajátítása. Fontos annak a meggyőződésnek a kialakítása, hogy tanulni és tudni jó! Úgy gondoljuk, hogy ez a kulcs a sikeres élethez mai tudásalapú társadalmunkban. Olyan iskolát építünk, melyben a diákok és tanárok egyaránt otthon érezhetik magukat. A modernkor követelményeinek megfelelően sikerorientált tanulókat kívánunk nevelni, akik a társadalom tagjaként alkalmasak a harmonikus családi élet kialakítására, a hazafias gondolkodásra és az erkölcsös életre.

1.1.

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

Pedagógiai alapelvek Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban tanító pedagógusok a mindennapi nevelő-oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretnék érvényre juttatni:  Valljuk, hogy a nevelésben a vezető szerep a pedagógusé (a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében egyaránt)  A tanulókra gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelő hatások biztosítását és összehangolását  Elvünk, hogy a tanuló jogait, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, személyisége iránt bizalmat, megértést kell tanúsítani, hogy a követelmények támasztásában határozottságot, igényességet kell érvényesíteni, egyúttal lehetőséget kell adni önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakoztatására.  Biztosítjuk a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában a szülőkkel (a szülői közösséggel) való együttműködést  Érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét  Tanulóinkkal szemben magas követelményeket támasztunk, ugyanakkor oktatásunk tanuló-, illetve gyermekközpontú és humánus  Tantestületünk elkötelezett a minőségi munka, a folyamatos fejlesztések s a partnerközpontú működés iránt

5

 Iskolánkban az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő, a további műveltség megszerzésére és az élethosszig tartó tanulás elősegítésére irányuló nevelő-oktató tevékenység folyik Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Célunk, hogy tanulóink:  Korszerű, a kor szellemének megfelelő ismeretekhez jussanak és  sikeres érettségi vizsgát, illetve sikeres szakmai vizsgát tehessenek  Valamennyi képzési területen legfontosabb célunk az általános műveltség és tudás megalapozása, az elméleti és szakmai ismeretek átadása  A szilárd, biztos ismereteket nyújtó, a munkába állást és továbbtanulást egyaránt biztosító ismeretek átadása  Célunk a szorgalom és tehetség tisztelete  Rendelkezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek biztosítják, hogy jól konvertálható tudású, az itthoni és külföldi munkaerőpiacon magukat menedzselni tudó  Tanulóink tanulmányaikat felsőoktatási intézményekben vagy más szakképző intézményekben folytathassák. A szakmai tudás mellett, megfelelő intelligens, humánus viselkedési jegyekkel rendelkezzenek.  Törekszünk a képességek fejlesztése mellett a közismereti és szakmai képzéssel összhangban az erkölcsi normák, szabályok elsajátíttatására. Mivel intézményünk tanulói a képzési idő elteltével többnyire segítő foglalkozású szakemberek lesznek, ezért fontos követelmény számukra a fegyelmezett, lelkiismeretes, humánus, megbízható magatartás az előítélet-mentesség, és a másság elfogadása.  Az iskolai tevékenységek során kialakítjuk tanulóinkban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet. Fejlesztjük a diákok környezettudatos magatartását, hogy tetteik pozitív módon hassanak a környezeti problémák megoldására, az egyetemes környezet javára. Ezt a célt szolgálja, a tanulók egészséges életmódra nevelése.  Fontos iskolánk számára a harmonikus családi élet értékeinek felismertetése, elfogadása, a tanulók családhoz, a szülők iskolához való kötődésének erősítése, az iskola és a család kapcsolatának elmélyítése, a szülői elvárások, igények megismerése  A hagyományok tisztelete, ápolása, fejlesztése. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai Az iskolában folyó nevelés, a közismereti oktatás, a szakmai képzés szerves egészet alkot, melyhez szükséges:  A személyi és a tárgyi feltételek biztosítása, a pedagógusok továbbképzésének biztosítása, szervezése, önképzés  A közismereti és a szakmai tantárgyak oktatási színvonalának a folyamatos fejlesztése  A kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, eszközök folyamatos fejlesztése. A korszerű oktató-nevelő munka terjedjen ki a természet- és társadalomtudományok és kiemelten az idegen nyelv oktatásán keresztül az általános

6

műveltséget és kulturáltságot, valamint a korszerű európai kommunikációt biztosító területekre is.  A diákok értsék meg az ember és társadalom, a tudományok és művészetek kapcsolatának összefüggéseit, s a szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal műveltségük gyarapodjon, világképük és világszemléletük formálódjon.  Felkészítésük az eredményes érettségi és szakmai vizsgára  Az iskola oktató-nevelő munkájában képesek legyenek viselkedési és tanulási mintákat adni a diákoknak. Fontos, hogy mindenki számára világos legyen, hogy a középiskolai tanulóévek a személyiségfejlődés egyik legnehezebb, legérzékenyebb szakasza, a felnőtté érés időszakának minden problémájával, ellentmondásosságával és összetettségével együtt. Nagy a felelősség, hiszen nagyrészt az iskola által adott mintákon múlik, milyen felnőtté válik a fiatal.  Fontos az erkölcsi érzék fejlesztése, cselekedeteikért, azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése, a közösségi beilleszkedés elősegítése  Feladatunk a nemzet-haza iránti elkötelezettség kialakítása, nyelvi kultúránk ápolása, múltunk megismerése, megértése iránti igény, hagyományaink, kultúrkincsünk ismerete, szimbólumaink tisztelete, a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása  Főbb állampolgári jogok és kötelezettségek megismerése, önálló kritikai gondolkodás, vitakultúra, elemzőképesség fejlesztése  Családi életre nevelés, a harmonikus családi minták közvetítése, a felelős párkapcsolatra, családi életre való felkészítés  A szociális érzékenység fejlesztése saját élményű tanuláson keresztül. A segítő magatartáshoz kapcsolódó képességek (együtt érzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és –megvalósítás) fejlesztése

 Feladatunk a

környezettudatos magatartás, életvitel képességének kialakítása, a természeti és emberi értékek felismerése, megőrzése, környezetkímélő magatartás. A közvetlen környezet értékeinek óvása, a természet tisztelete, az otthon, az iskola, a munkahely esztétikája, a bennük lévő értékek, tárgyak óvása.

 Felkészítés a tanulmányi és szakmai versenyekre , könyvtári kompetenciák kialakítása  A személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tehetséggondozás, hátránykompenzálás, felzárkóztatás, esélyteremtés Az iskolában folyó nevelő-oktató munka módszerei, eszközei, eljárásai Elsődleges eszköz a tanítás-tanulás, a tanítási óra, ahol a jogszabályok előírásainak betartásával a kerettantervek és az iskolai helyi tanterv ismereteinek feldolgozása folyik. A tantárgyak keretében szerveződő tanítási-tanulási folyamatban a tananyag jellegének, a tanár szakmai szerepének (személyiségének és az alkalmazott módszerek sokszínűségének) a tanulási motivációra ösztönző hatása van. Az iskola megfogalmazott céljai csak a mindennapi munkában helyesen megválasztott, következetesen alkalmazott és a célok megvalósítására alkalmas, differenciált eszközök és módszerek használatával valósíthatók meg. Eszközeink megválasztásakor figyelembe vesszük:  az elérendő célokat,  a tanulók személyiségét,

7

 a tanulói közösség jellemzőit. A tanórán alkalmazott tanulásszervezési módok:  a nyílt oktatás szellemében működő frontális munka, melyben a tanulók is aktív részesei a tanítási-tanulási folyamat tervezésének, alakításának; ahol a kommunikációs rendszerben természetessé válik a kölcsönösség nemcsak a tanárral, hanem a társakkal is  az egyéni munka, mely során az egyes gyerekek önállóan, egyénileg megoldandó feladatot kapnak; megvalósulhat ez egyedül végzett munka, rétegmunka, teljesen vagy részben egyénre szabott munka formájában  a párban folyó tanulás, melynek lényege, hogy két tanuló működik együtt valamilyen tanulmányi feladat megoldása érdekében; két változata alkalmazható: páros munka (hasonló szinten lévő tanulók közti munka) vagy tanulópár (különböző szinten lévő tanulók közti munka),  a csoportmunka, melyben 3-6 fő közös munkában old meg – kapott vagy vállalt feladatot –, kiemelt szerepet tulajdonítunk ezen tanulásszervezési módnak tanítványaink szociális és együttműködési kompetenciáinak és toleranciájának fejlesztésében. A tanórákon alkalmazott oktatási módszerek:  az előadás, amit egy-egy téma logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtésére használunk; általában magába ötvöz további oktatási módszereket is, mint például az elbeszélést, a tanári magyarázatot és a szemléltetés elemeit  a tanulói kiselőadás, ami a kutatótevékenységnek köszönhetően élményszerű ismeretszerzési formát jelent a diákjaink számára; melyben lehetőségük nyílik könyvtári munkára, az internetes keresés technikájának elsajátítására, az előadás megtervezésére, megírására, elmondására, s ezeken keresztül kutató, tervező, előadói és szóbeli kifejezőkészségeik fejlesztésére  a megbeszélés, amelynek alkalmazása során tanulóink a tanár kérdéseire válaszolva dolgozzák fel a tananyagot (kérdve kifejtés)  a vita, aminek az ismeretek elsajátításán túl célja a gondolkodás, a kommunikációs  és a vitakészségek fejlesztése is  a munkáltató módszer, melynek során a tanulóink tárgyakkal vagy eszközökkel manipulatív tevékenységet végeznek egyénileg, párban vagy kis csoportokban tanári felügyelet alatt  a szimuláció, a szerepjáték, a játék, mint olyan oktatási módszer, amelyben tanulóink tapasztalati tanulás révén fogalmakat, eseményeket, jelenségeket sajátítanak el; tevékenységeket gyakorolnak be; számot adhatnak korábban megszerzett tudásukról  a kooperatív módszerek, ami a tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul; több fajtája fordul elő: a csoportos tanulás, a mozaiktanulás, a csoportkutatás – kiemelt szerepet tulajdonítunk ezen módszereknek tanítványaink szociális és együttműködési kompetenciáinak és toleranciájának fejlesztésében  a projektmódszer, ami egy olyan tantárgyakon átívelő módszer, melyben egy adott témát a tanulóink széles körű összefüggéseiben dolgoznak fel, komplex feladatok megoldása során; a projekt kidolgozása történhet egyénileg vagy csoportosan, végeredménye azonban minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás.

8

Tanórán kívüli tevékenységek: Az iskolánk programjából adódó nevelési feladatok egy része a tanórai, más része azonban a tanórán kívüli foglalkozások keretében zajlik. Fontosnak tartjuk, hogy tanítványaink a tanórai kereteken kívül is a lehető legátfogóbb személyiség- és képességfejlesztésben részesüljenek. Ez az alábbi tevékenységek során valósul meg:  Társas, közösségi élet szervezése a diákönkormányzat közreműködésével, hagyományok, ünnepek, évfordulók, megemlékezések, közös programok (éves iskolai munkatervben foglaltak alapján)  Szabadidős tevékenységek szervezése iskolai és osztályszinten ( túrák, kirándulások)  Szakmai tehetséggondozás, pályázatokon, versenyeken való részvétel, az egyéni alkotó munka feltételeinek biztosítása, tanórán túl is.  Társadalmilag hasznos munka, közösségi munka végzése A módszerek kiválasztásában a nevelési célokon és feladatokon túl igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, vezetői stílusához; a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Fontosnak tartjuk a személyiségformáló funkciókhoz kapcsolódó, beidegződést segítő közvetlen módszereket:  Következtetést  Gyakoroltatást  Felzárkóztatást  Segítségadást

1.2.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok

Célunk:  A fejlődési lehetőségeket alapul véve a tanulói személyiségének kibontakoztatása  A lehető legmélyebben megismerni a tanulók személyiségét, egyéni sajátosságait  Felkészíteni diákjainkat önmaguk megismerésére, és alakítására  Eredményes életvezetéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése A személyiségfejlesztés során kiemelten fontosnak tartjuk az alábbi értékek kifejlesztését, elmélyítését. Arra törekszünk, hogy ezek az értékek a tanulók tudatában, magatartásában, cselekedeteikben egyensúlyba kerüljenek: Iskolánk nevelési folyamatában a magatartás és tevékenységformálás a személyiségfejlesztéssel egységben történik. A személyiségfejlesztés és konfliktuskezelés kiemelt szerepet kap a tanulók önismeretének, kommunikáció, kompromisszum készségének fejlesztése, valamint toleranciájának és empátiájának erősítése is. A személyiségfejlesztés azonban nem jelentheti csupán az ego fejlesztését, külön hangsúlyt fektetünk arra, hogy az alkalmazott oktatási módszerek, tanórán kívüli tevékenységek segítségével tanulóink együttműködési képességei, közösségi érzései erősödjenek. A csapatban dolgozás, a team munka a jelen kor munkavállalójának alapvető kompetenciája, ezért az ehhez szükséges személyiségjegyek

9

kialakításának (alkalmazkodás, altruizmus, együttműködési hajlam) kiemelt fontosságot tulajdonítunk. A közösségnek gazdagabbá kell tennie a személyiséget! Személyiségfejlesztés feladatai: Az értelem kiművelése  Tanulási motívumok fejlesztése  Kognitív képességek fejlesztése Segítő életmódra nevelés  Szociális kompetencia  Szociális képességrendszer fejlesztése  Egyéni szociális értékrend Egészséges és kulturált életmódra nevelés  Személyes kompetencia  Személyes képességek  Az egyéni tudat fejlődésének segítése Szakmai képzés alapozása  Az alkotóképesség fejlesztése  Tehetséggondozás A személyiségfejlesztés fő területei:  szakórákon (szaktárgyak) által a gyermek megnyilatkozási képességének fejlesztése, kommunikációs, konzultációs készség, emlékezet-fejlesztés,  osztályfőnöki órákon: felmérés a tanuló érzelmi, indulati életéről, viselkedési sajátosságairól, érdeklődése, jelleme fő vonásairól,  tanórán kívüli programokon: szakkörök, iskolanapok, önismereti tréningek szervezése, versenyek, szituációs játékok. A felmérés módszerei:  kérdőívek kitöltése,  beszélgetések,  tanári megfigyelés. A határidőket, felelősöket és az ellenőrzéssel megbízott munkatársakat a tanévenkénti iskolai munkaterv tartalmazza.

10

1.3.

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai „Az ember életében három földi kincs van: a tudás, az egészség és a szeretet.” Greguss Pál Egészségnevelés lényege, iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégia Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúlyt fektetni. Az egészségfejlesztés sarokpontjai:  az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít  az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem)  az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban. Az egészségnevelési program megfogalmazza, hogy az iskola az egészségfejlesztés legfontosabb színtere. Miért? Mert a tanulók:  hosszú éveket töltenek iskolában  érdemben lehet hatást gyakorolni személyiségfejlődésükre  a hatások nagyban meghatározzák kialakuló szokásaikat, preferenciák kialakítását.  Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol a szűkebb – tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, viselkedésére. Az iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégiája Az iskola humán szakiskolai- és középiskolai tanterv alapján végzi az oktató nevelő munkáját a szakiskolában- és a szakközépiskolában. A szakképzésben pedig egészségügyi és szociális szakemberek képzése folyik. A humán szakmákban a szakmai orientáló és szakmai alapozó képzés, a szakképzésnek pedig a fő nevelési területe az egészségnevelés, valamint az egészségfejlesztés.

11

Az egészségfejlesztés főbb tantárgyai melyekben az oktató, nevelőmunka folyik: Szakközépiskola Sorszám

Évfolyam

Tantárgy Egészségtan

1.

9. évfolyam

Tanulásmódszertan Kommunikáció Egészségtan

2.

10. évfolyam

Ön- és társismeret Humán pályák világa Általános és személyiség-lélektan:

3.

11. évfolyam

Fejlődéslélektan és szocializáció: Egészséggondozás: Szakmai kommunikáció Szociálpszichológia

4.

12. évfolyam

Mentálhigiéné Emberi test Gondozástan

Szakiskola Sorszám

Évfolyam

Tantárgy Egészségkultúra Néprajz, társadalomismeret

1.

9. évfolyam

Tanulásmódszertan Viselkedés és kommunikációs kultúra Manuális készségfejlesztő gyakorlat: Gondozási alapismeretek Ápolási alapismeretek

2.

10. évfolyam

Anatómiai alapismeretek Elsősegély-nyújtási alapismeretek: Gondozási alapismeretek Ápolási alapismeretek

Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg: 1. az egészségnevelési tanterv a tanított „tananyag” és azok a különféle megközelítései, amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek

12

2. legeredményesebben a „rejtett tanterv” segítségével érhető el, mely tükrözi az iskola egész szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt, amit az iskola saját gyakorlata megalapoz 3. az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt magatartást. Pedagógiai alapelvek 

Általános elv, az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása.



Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükből fakadó erővel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket.



Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévő ismereteiből, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket.

Az egészségfejlesztés feladata  a tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait  sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat  ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat:  ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására  segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában  segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Egészségfejlesztési célkitűzések: Rövid távú célok A már működő tevékenységek folytatása és bővítése annak érdekében, hogy:  a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást  tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelős a saját egészségéért Középtávú célok  olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönző  az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg  a tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket  alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték

13

 épüljenek be életükbe az alapvető higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás  ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket  tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani  szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban  tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Hosszú távú célok Olyan egészségfejlesztő iskolakialakítása, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében:  minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését  együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak  olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Helyzetelemzés Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho - szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Problémafeltárás, helyzetértékelésben első és alapjaiban meghatározó tevékenység a szükségletfelmérés elvégzése. Fontos annak meghatározásához, hogy az iskolában milyen egészségnevelési feladatok, milyen hangsúllyal szerepeljenek az egészségfejlesztési munkában. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az alábbiak:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az értékek ismerete  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete

14

 a tanulás és a tanulás technikái  az idővel való gazdálkodás szerepe  a rizikóvállalás és határai  a szenvedélybetegségek elkerülése  a tanulási környezet alakítása  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Az egészségnevelési program kialakításakor át kell tekinteni, hogy a tervben megjelennek-e az életkori sajátosságokhoz illesztendő lényeges témák, mint például:  az egészséges táplálkozás  a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás  a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai,  az AIDS prevenció  a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)  a testi higiénia  a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)  a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)  a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás. Fontos, hogy a felmérést osztályszinten kell elvégezni, hogy ki lehessen alakítani előbb az osztály, majd az iskola egészségfejlesztési területeit. Az iskolaorvosi vizsgálat, a testnevelő tanár edzettségi felmérése, az ifjúságvédelmi felelős szociológiai felmérése, az osztályfőnök és a SWOT felmérése adja a vizsgálat alapját. A kapott eredményeket osztályonként táblázatban kell rögzíteni, majd iskolai szinten összesíteni, elemezni és a konzekvenciát levonni, hogy a táplálkozás, mozgáskultúra gazdagítása, motorikus cselekvés biztonság, egészségkárosító magatartás elkerülése, párkapcsolatok, társas kapcsolatok területeket milyen szinten kell fejleszteni. A fejlesztés színterei osztályfőnöki óra, kollégiumi foglalkozás, szabadidős tevékenységek keretei. Egészségfejlesztés a tanórán kívüli tevékenységben A tanórán kívüli tevékenységben a kővetkező feladatokat látja el az iskola:  Egészségnevelési előadások különböző közoktatási intézményekben  Elsősegélynyújtás szakkör, és versenyen való részvétel  Személyiségfejlesztő munka más iskolának és intézményeknek  Egészségnevelési versenyek szervezése közoktatási intézményekben, és más intézményekben.  Diáksportköri munka, sportversenyekre való felkészülés, és részvétel  Kirándulások szervezése, és részvétele szabadidős tevékenységben Az egészségnevelési munkában résztvevők köre

15

A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az egészségnevelő, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők, család A szülő, a család, a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaorvos, védőnő A középfokú tanintézetben főfoglalkozású, és ifjúsági védőnői szolgálat működik. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tőrvény, és a 26/1997 NM értelmében szóló rendeletben fogalmazódnak meg. Iskolapszichológus Jelenleg a TISZK pszichológusa áll rendelkezésre – konzultációra. A pszichológus a lelki eredetű problémák, feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá forduló szülőknek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az iskola a kortárshatásokra is kitér az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. A kényes témák területén sikeresek ezek a programok, pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése. A képzett kortársak hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik. Iskolán kívüli külső segítők köre:  Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők  Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei  Rendvédelmi szervek  Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF)  Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet

16

 Magyar Vöröskereszt Egri Szervezete  Civil Szervezetek Egri Egyesülete A társadalmi hatások, a keleti régió adta gazdasági nehézségek rányomják bélyegét az iskola egészségfejlesztési tevékenységére.

1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tanulóink elsősegély nyújtási alapismereteket a szakiskola és a szakközépiskola 10. osztályában tanulnak, tanórai keretek között. Tanórai kereteken kívül elsősegélynyújtó szakkörön, heti egy órában gyakorolhatják az elsősegélynyújtást. A szakkörös csapatból a legjobb 5 fő a Vöröskereszt városi versenyén, továbbjutás esetén megyei és országos versenyen adhat számot képességeiről. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását tanórán illetve délutáni foglalkozáson, szakköri formában valósítjuk meg. A tematika 18 foglalkozásra tervezett. Az elsősegélynyújtás oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek gyors és hatékony segítség nyújtására, amíg a hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik. A tanulóknak meg kell ismerniük:  Elsősegélynyújtás általános szabályai, jogi kérdések  Az elsősegélynyújtás láncolata, mentő hívásának szabályai, elsősegélydoboz használata  Eszméletlenség , tünetei, ellátása  Felnőtt újraélesztési ismeretek  Félautomata defibrillátor működési elve, alkalmazása  Vérzések fajtái, ellátásuk  Sebek, sérülések formái, ellátásuk  Csont-illetve ízületi sérülések és ellátásuk  Hasi, mellkasi sérülések és ellátásuk  Koponya és gerincsérülések és ellátásuk  Ájulás felismerése, ellátása  Mérgezések fajtái, ellátása  Légúti idegentest felismerése, ellátása  Drogok, gyógyszerek hatása a szervezetre  Belgyógyászati balesetek és ellátásuk  Gyakori, életet veszélyeztető állapotok felismerése, az elsősegélynyújtó lehetőségei

17

A tanulók legyenek képesek:  Biztonságos helyszín megteremtésére, betegvizsgálatra  A különböző sérülések, vérzések ellátására  Ájulás, eszméletlen sérült ellátására  Légúti idegentest ellátására  Mérgezett sérült ellátására  A különböző fektetési módok alkalmazására  Belgyógyászati balesetek ellátására  Felnőtt alapfokú újraélesztésre  Félautomata defibrillátor alkalmazására  Segélyhívásra Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái:  elméleti óra  gyakorlat – a gyakorlati foglalkozáson részt vesznek az egészségügyi ágazati osztályban tanuló, elsősegélynyújtó versenyre készülő tanulók is, mint kortársképzők. Az intézményünk profiljából adódóan az elsősegélynyújtásban jártas, azt oktató szakemberek/pedagógusok segítik a tanulókat a megfelelő ismeretek, készségek elsajátításában. Fizikai fittség-mérő módszerek bemutatása A kondicionális állapot műszerek nélküli mérése sokak szemében ma már ugyan elavultnak tűnik, de – hasznossága, praktikussága, minimális idő- és költségigénye miatt – az utóbbi időben szerte a világon ismét előtérbe került. A terhelhetőség szempontjából leglényegesebb motorikus képességek területén elért pillanatnyi teljesítmény szintjének ismerete kiindulópontot jelent a különféle időtartamú (rövidközéphosszú távú) egyénre szabott edzésterveinek elkészítésének. Az időszakos mérések során a folyamatos visszacsatolás lehetőséget ad az elvégzett edzésmunka hatásnak, az edzettségi szint változásának nyomon követéséhez. A nemzetközi és a hazai szakirodalom szerint a fizikai fitnesz legegyszerűbb módon az aerob kapacitással, az izomerővel és az egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az egészséggel/terhelhetőséggel összefüggő fittség műszerek nélküli mérésének legfőbb faktorai: Mennyiségi mutatók:  aerob kapacitás,  izomerő,  erő-állóképesség. Minőségi mutatók:  testösszetétel,

18

A nemzetközi és hazai kutatók a terhelhetőséggel/egészséggel kapcsolatos fittség összetevőit fontossági szempontból három csoportba sorolják: I. Elsődleges fontosságú tesztek:  az aerob fittség mérését,  a vázizomzat fittségének a mérését,  antropometriai méréseket (a testösszetétel meghatározásához),  sport-életmód kérdőív felvétele (a fizikai aktivitás és az egészségi állapot becsléséhez). II. Másodlagos fontosságú tesztek:  a felső és alsó végtag izommunkáját,  a váll mozgékonyságát mérő tesztek. III. Harmadlagos fontosságú tesztek:  a kézi szorítóerő mérése és a lapérintési teszt,  az aerob kapacitással,  az izomerővel,  egészséges testsúllyal fejezhető ki. Az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén elért teljesítmény értékelése és az arra adott élettani reakciók értelmezése lehetővé teszi a pillanatnyi teljesítmény-élettani paraméterek meghatározását.

1.4.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanuló személyiségfejlődésében fontos szerepe van a tanulói közösségek hatásának, ezért az iskola alapvető feladata ezen közösségek megszerezése, fejlesztése, tudatos irányítása. Az iskolai közösségfejlesztés célja, olyan közösségek megteremtése az iskolában, melyek tagjaikat minél eredményesebb tanulásra, egyéni képességeik, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatására serkentik, és elősegítik a tanulók társadalmi beilleszkedését. Az iskolai közösségfejlesztés feladatai 

Olyan közösségek kialakítása, fejlesztése, melyekben a tanulók elsajátíthatják és gyakorolhatják a konstruktív társadalmi magatartás értékeit és normáit, az interperszonális kapcsolatokhoz szükséges képességeket és technikákat, a nyitott, elfogadó és segítőkész magatartást a mássággal, valamint a beteg és a fogyatékos embertársaikkal kapcsolatban.



Olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók büszkék az iskolai közösséghez tartozásukra, ápolják az iskola hagyományait.



Formálni és erősíteni a tanulókban a magyarságtudatot és a hazaszeretet érzését.



Kialakítani és fejleszteni a tanulók nyitott, elfogadó, toleráns viszonyát a közös európai és az egyetemes emberi értékekhez.

19

Törekszünk arra, hogy minden tanulónk: 

sajátítsa el a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, legyen képes önellenőrzésre egymás segítésére



megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, legyen nyitott a különböző kultúrák iránt



sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és lakói megismeréséhez, megbecsüléséhez, a nemzeti identitás kialakulásához vezetnek



váljon érzékennyé környezete állapota iránt, viselkedjen környezettudatosan, életmódjában a természet tisztelete és iránti felelőssége alakuljon ki



kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, prevenciós tevékenység.

A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Tanáraink arra törekednek, hogy a tananyag elsajátítása: 

segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,



biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére,



mélyítse el a nemzettudatot, a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, hagyományápolás, környezettudatos magatartás, erkölcsösség, önálló érvelés véleménykifejtés



fejlessze ki a tanulóban az új információs –kommunikációs rendszer kritikai módon való használatának képességét,



felelős örömteli párkapcsolatokra történő fölkészítésre, erősödjön az egymásért érzett felelősség érzése.

Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:  osztálykirándulások, projekt munkák, sítúrák, iskolai kirándulások, drámakör, énekkar, iskolai könyvtár: a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni és csoportos tanulását, önképzését szolgálja Hagyományőrző tevékenységek (Lásd: iskolai hagyományápolás) A közösségi szolgálat Iskolánk a 2012-2013 tanévtől kiemelt feladatának tekinti a 9-12 évfolyamos diákok körében a közösségi szolgálat keretében végzett önkéntes tevékenységet. Az új köznevelési törvény a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni, tanítási időn kívül összesen 50 órában kell anyagi érdektől független, szervezett keretek között folytatott, egyéni vagy csoportos, a közösség javát szolgáló tevékenységet végezni. A közösségi szolgálat célja a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése, felelősségérzésük erősítése, csapatmunkára való felkészítésük. Emellett segíti a másság elfogadását, a tudatos tervezés-szervezés és önértékelés megvalósítását. Vöröskeresztes Bázis Iskola vagyunk, így az önkéntes tevékenység végzése tanulóink számára nem ismeretlen fogalom. Vannak vöröskeresztes aktivistáink, akik folyamatosan egész évben 20

tevékenykednek különböző versenyeken, rendezvényeken segédkeznek szervezett formában. Vannak egy-egy tevékenységre szerveződött csoportjaink, akik nem azonos korú tanulókból tevődnek össze, de azonos cél eléréséért tevékenykednek szintén önkéntesen. Tudatosan törekedni fogunk arra, hogy ezek az önkéntes, vagy közösségi szolgálati programok hozzájáruljanak iskolánk tanulóinak személyiség és készségfejlődéséhez, gyakorlati tudásuk bővüléséhez, mely mind-mind elengedhetetlen feltételei a sikeres élet kialakításnak.

1.5.

A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök és a mentor feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

21

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. A nevelés valamennyi pedagógus feladata A 14-22 évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal bír. A kamaszkoruk delén a középiskolába lépő tanulók a következő négy-hét év során kivétel nélkül belépnek az ifjúkorba. Az ambivalencia - az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása - számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az énfelnagyítás dominál -sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja - máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a napjainkban egyre több problémát hordozó, bizonytalan perspektívájú - felnőtt életre történő felkészülés. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákok tömegeivel az év nagy részében, egy nap jelentős hányadában. Iskolánkban e téren hagyományosan az osztályfőnökökre hárul a felelősség nagy része. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és izmosodnak meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti. A családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja - ha tudja - ellensúlyozni. Itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltság, szellemi szint, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek) közötti érzelmi-lelki kapcsolat. Az osztályfőnök munkája során - mindezeket a körülményeket figyelembe véve – igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Az osztályfőnök feladatai: Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. Az osztályfőnöki munka megvalósításához elengedhetetlenül fontos a mindenkori osztályfőnök egyedi, az adott tanulócsoportra kialakított saját programja.  Az osztályfőnök éves munkájának tervezése során szeptember 15-ig (9. osztályok esetében szeptember 30-ig) átgondolja a tanév feladatait az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve alapján.  Az osztályfőnök közvetíti az osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a pedagógiai programunkon nyugvó Házirend szabályait.  Az osztályfőnök megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit.

22

 Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő teljesítményeket jutalmazza, jutalmazását kezdeményezi; a szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén megbünteti, megbüntetésüket kezdeményezi.  Az osztályfőnök felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz.  Az osztályfőnök felelős az osztály termének dekorációjáért. Arra törekszik, hogy a terem külleme legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel.  A megszabott határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Elektronikus napló, törzslapok, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó konferenciák előkészítésével kapcsolatos teendők, statisztikai összesítések, szülő értesítése, a tanulmányi eredményről, iskolai viselkedésről, stb. A hiányzásokat naprakészen vezeti, az igazolatlan mulasztások estén megteszi a kötelező lépéseket a GYIV felelőssel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével.  Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. Az osztályban tanító tanárokkal való harmonikus együttműködésről, a szaktanári tevékenységről tájékoztatja az iskolavezetést és a megfelelő szakmai munkaközösségeket.  Az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel kollégista tanulók esetén a tanulók nevelő tanárával. Szükség esetén az éves munkatervben előírtakon túl rendkívüli szülői értekezletet tervez. Rendszeres információval segíti a szülőket, hogy gyermekük személyiségének fejlődéséről és tanulmányi előmeneteléről hiteles képet nyerjenek. Az osztályfőnök és a szülői ház kapcsolatában legyen meghatározó a pedagógiai program alapelveiben rögzített célok megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala.  Az osztályfőnök megvizsgálja az osztályban tanító tanárok bármelyike számára problémát jelentő eseteket. Kollégái kérésére összehívja az osztályban tanító tanárok értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez.  Képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében, vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja.  Részt vesz a tanévnyitó és tanévzáró osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten, továbbá – amennyiben az iskola nevelési-oktatási helyzete indokolja – az évközi osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten, az osztályozó konferenciákra előkészíti a magatartás és szorgalomjegyeket a helyi tantervben meghatározott elvek szerint.  Az osztályfőnök feladata saját évfolyamán a munka összehangolása, és kapcsolattartás mind az osztályfőnök kollégákkal, mind az iskolavezetéssel.  Az osztályfőnök folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az önképzés mellett akkreditált rendszerű továbbképzési formát is választhat. Ennek osztályfőnökök számára legcélszerűbb formája az iskolavezetés által szervezett és az iskolában zajló továbbképzés.  A tanulók egészségének védelmében az osztályfőnök kapcsolatba lép a szülőkkel (nevelő tanárral), ha egy tanulón a testi-lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Ennek eredménytelensége esetén konzultál az iskolaorvossal illetve az iskola egészségügyi szolgálat tagjaival.  Különös gondot fordít az osztályába járó sajátos nevelési igényű tanulóra.

23

 Az osztályfőnök az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzetű tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól a család meglátogatása által személyesen is tájékozódik. Szorosan együttműködik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a titoktartási kötelezettség betartásával.  Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal részben az osztályképviselők útján, részben a diákmozgalomért felelős pedagógus segítségével.  Tanulmányi kirándulásra a kijelölt időszakban az igazgató által engedélyezetten elkíséri az osztályát.  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. A mentor feladatai  a mentor a saját óráin hospitálási lehetőséget biztosít a gyakornok számára  félévenként két gyakornoki óra meglátogatása  minden gyakornoki hospitálást és mentori óralátogatást megbeszélés követ a gyakornokkal  a megbeszéléseken különös figyelmet fordít a gyakornok reflektivitásának fejlesztésére  a fejlődési terv (decembertől júniusig) közös megbeszélése, az addig elért fejlődés értékelése, a további feladatok meghatározása  a megbeszélés eredményeit rögzítik

24

Folyamatos feladatok:  A mentor felelősséget vállal azért, hogy a mentorált kellő részletességgel megismerje a minősítő vizsga követelményeit, és tisztában legyen a vizsgán alkalmazott értékelési módokkal  Segíti a gyakornokot, hogy portfólióját a portfólió értékelés szempontjainak figyelembe vételével a megadott határidőre elkészítse. Megismeri a portfólió tartalmát és alkalmat teremt a beadást megelőző megbeszélésre Igény szerinti tevékenységek:  Szükség esetén javaslatot tesz iskolai események (pl. versenyek, kulturális rendezvények, szülői értekezlet, fogadóóra) tanulmányozására. Döntését a mentor indokolja, a gyakornok feljegyzéseket készít.  Kapcsolattartás a tanárkollégákkal és általuk szervezett iskolai eseményekbe való segédkezés

25

1.6.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „…Az elitnevelés és tömegnevelés egymástól el nem választható szerves egység kell, hogy legyen, csak akkor értékes az eredmény, ha megvan a kettő egyensúlya.” (Kodály Zoltán) A tehetséggondozásnál a legsürgősebb feladat iskolánkban a tehetséges tanulók felfedezése. A tehetségre utaló jeleket egy jószemű pedagógus hamar észreveszi, és ettől az időtől az ő felelőssége is, a tanuló fejlődésének biztosítása. A tehetséges tanulók felfedezését célszerű minden tanév október végéig elvégezni, amely az osztályfőnökök, a szaktárgyi munkaközösségek és a szaktanárok feladata. A tehetséges tanulókkal és szüleikkel az osztályfőnöknek és a szaktanárnak meg kell beszélni a tapasztaltakat, ki kell deríteni az előzményeket (ha ilyenek vannak), továbbá fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyet iskolánk a tanuló számára biztosíthat a tanórák alatt ill. tanórán kívül. Célunk az, hogy az iskola tegye lehetővé a tanulók képességeinek legmagasabb szintű kibontakoztatását. A tehetség korai felismerése és speciális képzése a kibontakozás és az akadálytalan fejlődés legfontosabb feltétele. Céljaink megvalósítása érdekében elvégzendő feladatok:  Az értelmi képességek fejlesztése  Kérdőíves módszerek alkalmazása  Oktatási segédanyagok készítése és felhasználása a szaktantermekben A tehetséges gyermekek és fiatalok személyiségjellemzői:  intelligencia, kreativitás, eredetiség , becsvágy, fogékonyság  intellektuális heterogenitás (nem minden területen nyújt kiváló teljesítményt) A tehetséges tanulók képzése: Az oktatásban a különbség az oktatás ütemében, mélységében és stratégiájában van. A jó képességű, tehetséges tanulók kis létszáma nem teszi lehetővé, hogy önálló osztályban tanuljanak, ezért a tanítási órákon a tananyag dúsításával, differenciált foglalkoztatással oldjuk meg felkészítésüket. Tanórán kívüli foglalkozások keretében készítjük fel tanulóinkat a megyei és országos tanulmányi versenyekre. Gyorsítás:  a tanulás időtartamának hozzáigazítása a tehetséges tanulók képességeihez  előrehozott vizsga, osztályozó vizsga, nyelvvizsga,  az ismeretanyag gazdagítása, mélyítése  differenciált foglalkoztatás  csoportbontás, szakkörök, tanulmányi versenyek

26

Speciális stratégiák:  a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése  a tanulók képesség szerinti terhelése  a tanár attitűdje (hitelesség, elfogadás, empátia)  a megfelelő tanár-diák kapcsolat A tehetséggondozás módszertani kérdései:  Eredményes tanulási technikák elsajátíttatása  Speciális intenzív csoportok alakítása  differenciált foglalkoztatás; egyéni felkészítés  .A verbális kommunikáció fejlesztése Tanórai illetve tanórán kívüli tehetséggondozási lehetőségek  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  az emelt szintű érettségire való felkészítés, szabadidős foglalkozások biztosítása, szakkörök, versenyfelkészítők, bemutatók szervezése, modern IKT eszközpark biztosítása  Tanulóink részt vehetnek a dráma csoport foglalkozásain, melyek elősegítik, hogy a művészetekre nyitott, az általuk közvetített tartalmakat befogadó, műértő közönség váljék a képzésben résztvevőkből.  Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban a sportversenyekre. Együttműködés a külső szervezetekkel a tehetséggondozás terén:  Az iskola lehetőségeit a tehetséges tanulók „kinőhetik”, ami egyben azt is jelenti, hogy megtorpanhatnak. Ezért olyan külső segítséget kell nekik biztosítani, ami elősegíti további fejlődésüket. Ilyen segítséget jelenthet iskolánk egészségügyi kapcsolatrendszere, amely lehetőséget teremthet a tehetséges tanulók fogadására, támogatására,  más iskolákkal történő együttműködése (emelt szintű képzés, szakkörök, vetélkedők rendezésére),  egyetemekkel, főiskolákkal történő együttműködése (tanszékek megkeresése, egyetemi diákkörök stb.). Versenyeztetés Tanulóink rendszeresen és hagyományosan jó eredménnyel vesznek részt iskolán kívüli versenyeken. A munkaközösségek éves munkatervében szerepel a versenyfelkészítés, kiemelten az alábbi területeken:  biológiai és komplex szakmai versenyek (pl. Kitaibel-verseny)  tantárgyi versenyek, szakmai versenyek (SZÉTV)  városi és megyei szintű versenyek, tehetségformáló rendezvények, projektek Tehetséges tanulóink nyomon követése 27

Iskolánkba – döntő többségben – átlagos képességű tanulók jelentkeznek az általános iskola elvégzése után. A középiskolai tanulmányaik befejezése után egészségügyi, szociális területen szeretnének elhelyezkedni, de más érettségire épülő továbbtanulási lehetőséget is választanak, jelentkeznek főiskolára, egyetemre is. Iskolánk majdnem 50 éves története során sok tehetséges, sikeres tanuló került ki padjainkból. Ma is figyelemmel kísérjük a tőlünk induló fiatalok sorsának alakulását. Pedagógiailag rendkívül hasznos őket visszahívni iskolánkba előadások tartására, élettapasztalataik megismertetésére, hogy erőt és hitet meríthessenek példáikból mai tanulóink.

1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Azok a tanulók, akik tanulási nehézségekkel küzdenek, a középiskolába jutás időszakára jelentős hátránnyal bírnak társaikhoz képest. Ezen hátrányok csökkentése ill. leküzdése közös erőfeszítést igényel. Mindenek előtt fel kell tárni a kudarc okait (pszichikai hatások, nem megfelelő tanulási módszerek, stb.), ezután kezdhetünk hozzá a felzárkóztatáshoz. Egyénre szabottan a tanuló személyiségjegyeinek ismeretében kell megválasztanunk a legoptimálisabb módszert. Vannak olyan esetek, amikor a pedagógus segítsége nem elegendő, ekkor az osztályfőnök feladata, hogy megfelelő szakemberhez irányítsa a tanulót. Az esetleges általános iskolai (írás, olvasás, számolás) hiányosságok pótlására kiscsoportos korrepetálást szervezünk az értő olvasás fejlesztése, az íráskészség javítása és a matematika alapjainak pótlása érdekében. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a tantárgyi csoportbontás matematikából A 9. évfolyamon év elején tantárgyi felméréssel iskolai és bemeneti mérés – anyanyelv, matematika, idegen nyelv – térképezzük fel a helyzetet, és ennek megfelelően szervezzük munkánkat (csoportbontás, felzárkóztató foglalkozás). Általános pedagógiai tapasztalat, hogy a különböző tantárgyak befogadása, megismerése eltérő módszerekkel érhető el. Ezért a 9. évfolyamon minden szaktanár fontos feladata megtanítani a diákokat arra, hogyan kell az adott tantárgyat tanulni ahhoz, hogy a munka hatékony, a megszerzett tudás tartós legyen. A tanulási nehézségek enyhítését, a felzárkóztatást az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó korrepetálások is segítik. A gyengék, ill. tanórákat mulasztók számára így lehetővé válik a lemaradások csökkentése, megszüntetése. A szakértői vélemény alapján bizonyos tantárgyból teljes vagy részleges felmentéssel rendelkező vagy hosszabb ideig betegség miatt lemaradt, valamint a sajátos nevelési igényű tanulóinkat egyéni foglalkozásokon fejlesztjük. Tanáraink szükség esetén ajánlják tanulóinknak a korrepetálásokon, tanulószobai foglalkozásokon való részvételt. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátítása, gyakoroltatása során az alábbi területek fejlesztését tartjuk fontosnak: az egyénre szabott tanulási módszerek kimunkálását, az emlékezet erősítését, célszerű rögzítési módszerek kialakítását, az alapvető gondolkodási kultúra fejlesztését. Két korcsoport esetén van szükség fokozott tevékenységre: a 9. és a 12. évfolyamon. A 9. évfolyam tanulóinál felmerülő hiányosságok leküzdésében fontos szerepet kap a tanulószobai foglalkozás. Minden munkanapon egy kolléga egyénileg foglalkozik a hozzá fordulókkal mindig arra a feladatra koncentrálva, amely a tanulónak a legnagyobb problémát jelenti. A 12. évfolyamon gyakran találkozunk olyanokkal, akik folyamatos tanulás során képesek a pillanatnyi kihívásoknak megfelelni, de vélhetően stressz-helyzetben (ilyen az érettségi vizsga) képtelenek tudásukat mozgósítani. Őket segítik az érettségire felkészítő foglalkozások, korrepetálások.

28

Bár az iskolának nincs pszichológusa, a tanulási kudarcnak kitett tanulókkal való foglalkozások megszervezéséhez segítséget kérünk alkalmanként a TISZK szakemberétől. Mivel alapelvként fogadtuk el, hogy a tanulók fejlődését önmagukhoz viszonyítjuk, ezért pedagógiai munkánkban fontos szerepet kap az, hogy a valamilyen okból lemaradó tanulók értékelésénél a reális, ugyanakkor a tanuló további fejlődése szempontjából segítő képet alkossunk. A tanulási képességek fejlesztése Kapjanak a tanulók olyan motívumokat, mely felkelti bennük az érdeklődést, a megismerés, a felfedezés vágyát, mely nemcsak kötelességteljesítés, hanem belső igényként jelentkezik. 9. osztályban a tanulás módszertan tantárgy keretein belül több módszerrel találkoznak, személyre szólóan is megbeszélheti szakemberrel a helyes tanulási módszereket, technikákat. A felzárkóztató foglalkozások A 9. osztályos tanulóknak matematikából, magyar nyelvtanból, idegen nyelvből, igény szerint felsőbb éveseknek is általában az érettségi tárgyakból ismeretpótló korrepetálásokat, érettségi felkészítőket szervezünk. A tanulók eltérő képességekkel érkeznek, fontos feladat a hátrányok leküzdése, a lehetséges és a tényleges teljesítmény közötti eltérés minimálisra csökkentése. A képességeik alatt teljesítők segítése abban, hogy saját színvonaluknak megfelelően bontakoztassák ki adottságaikat. A középfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és magatartászavaros gyermekek segítését. A fejlesztő foglalkozások feladatai:  A kognitív képességek fejlesztése.  Részképességzavar(ok) korrekciója, fejlesztőpedagógus koordinálásával. Jellemző problémák: figyelemzavar, olvasási- szövegértelmezési nehézségek, finommotorika zavara, szóbeli kifejező készség zavara, számolási nehézségek, szorongás, általános tanulási nehézségek. Formája: A fejlesztés kiscsoportos, illetve egyéni formában történik egyéni fejlesztési tervek alapján. A fejlesztő foglalkozások meghatározott időben, (fejlesztő órarend szerint), a szakértői véleményekben javasolt ill. a törvényi előírás szerinti óraszámban kerülnek megtartásra. Iskolánkban a SNI tanulók nevelése ,integrált oktatás formájában történik. Diszlexia, diszgráfia esetén:  Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt.  A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.  Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel. Olvasásgyengeség esetén:  Folyamatos készséggondozás.  Korrekciós feladatok, amelyek a vizuális, az akusztikus és a motoros funkciókat támogatják. Diszkalkulia esetén:  Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése.

29

 Az alapműveletek fogalmi kialakítása, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk.  Matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. A részképességzavar együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén:  A pedagógiai ellátás során a percepció minden részterületét a fejlesztő pedagógus irányításával fejleszteni kell: vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd- és nyelvi készségeket.

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók Azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartási formától, és az általánosan használt pedagógiai eszközökkel nem lehet náluk a kellő eredményt elérni. A nehezen nevelhető tanulók általában ellenállnak a direkt nevelői hatásoknak. A közösségbe beilleszkedni és a közösséghez alkalmazkodni nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak. A magatartászavart több ok váltja ki egy időben, melyek összefüggnek egymással (válás, hirtelen haláleset, nem megfelelő otthoni légkör, túlzott szülői szigor vagy engedékenység, az ellenőrzés hiánya, stb.). A beilleszkedési-magatartási nehézségek helyes megoldása a tünetek mögött rejlő okok és azok megszüntetése, mely csak a szülők, pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős együttműködésével lehet eredményes. Magatartási nehézségek, problémák az iskolában  fegyelmezetlen órai magatartás, igazolatlan hiányzások, késések, durvaság, agresszió, kapcsolatteremtő képesség hiánya, káros szenvedélyek, A szakközépiskolában, szakképző iskolában, a kollégiumban és a felnőttképzésben segítő tevékenységet folytat:  az osztályfőnök, az osztályfőnök-helyettes és a kollégiumi nevelőtanár,  valamennyi szaktanár,  a személyiségfejlesztő tantárgyakat oktató tanárok (ez iskolánk sajátossága),  fejlesztő pedagógus,  a TISZK pszichológusa  a diákmozgalmat patronáló tanár,  a gyermek és ifjúságvédelmi felelős,  az iskolaorvos mentálhigiénés segítőként. A segítő tevékenységben fontos szerepet tölt be az osztályközösség és a szülőkkel való rendszeres együttműködés. A pedagógus feladatai a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldására

30

Cél a beilleszkedési, magatartási problémák megelőzése, megszüntetése. A beilleszkedés, magatartási problémák hátterében az érzelmi, akarati funkciók sérülése áll, melynek lehetséges okai: 

sérült személyiségfejlődés, idegrendszert károsító ártalmak, önértékelési zavar, deviancia, antiszociális környezet, konfliktusok

A prevencióban és az esetkezelésben részt vesznek az osztályfőnökök, kollégiumi nevelőtanárok, pszichológus, pszichiáter, a szülők. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő pedagógiai tevékenység az alábbiakban nyilvánul meg: 

az okok feltárása, tanácsadás, terápiás foglalkozás, családlátogatások, egyéni törődés



Egyéni és csoportos tréningek szervezése pszichológus, illetve pszichoterapeuta vezetésével – az osztályfőnökök által javasolt tanulóknak, amennyiben 5-6 fős csoport megszerveződik.

Kapcsolattartás a családdal A szülők segítése a kudarcos gyermek nevelésében, igény szerint szülői csoportos foglalkozások ebben a témában.  A diákközösség szerepe, illetve a diákönkormányzat bevonása a tanulói kudarcok okainak feltárásába, együttműködés a segítségnyújtás lehetőségeinek megismerésében, a tapasztalatok felhasználásában.  Az iskolaorvos nyújtotta lehetőségek kihasználása  Az iskolaorvos hetente 1 alkalommal pszichothreápiás rendelést tart.  a segítő feladata a pedagógiai szakirodalom ismerete, új módszerek elsajátítása, továbbés önképzés.  az osztályfőnökök a 9. és a 13. évfolyamok első félévében, vagy iskolaváltoztatáskor, osztályismétléskor tájékozódjanak személyes beszélgetés során a tanuló helyzetéről (tanulmányi, családi, kollégiumi beilleszkedési gondjaikról),  fontosak az osztályban tanító pedagógusok közötti rendszeres konzultációk, esetmegbeszélések, a személyiségfejlesztő tanárokkal való szoros kapcsolattartás, nevelési értekezletek tartása; időben fel kell ismerni a magatartászavart, és egyénre vonatkozóan kell megkeresni a megoldást,  a szaktanároknak segítséget kell nyújtani a tanulási nehézségek korai felismerésével, korrepetálással, felzárkóztató foglalkozásokkal,  szülői értekezleteken, fogadóórákon tájékoztatást és segítséget kell nyújtani a szülőknek,  segíteni kell a felnőttképzésben jelentkező szorongásokat, tanulmányi problémák megoldását.

1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A legfontosabb cél

31

A prevenció, a tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítség nyújtása, együttműködés a különböző szakemberekkel. Félállású gyermek és ifjúságvédelmi felelős koordinálja az iskolában folyó munkát. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Helyzetkép Az intézmény tanulói közül sokan olyan családok tagjai, akik sokszor a mindennapi munka és teher mellett keveset tudnak gyermekeikkel foglalkozni. Az iskola tanulóiból általában 150-170 fő hátrányos helyzetű, mindig akad halmozottan hátrányos helyzetű. Kollégiumunk nemcsak a távolról felvételt nyert tanulóknak nyújt szállást és étkezést, hanem az arra rászoruló egri és közvetlen Eger környéki tanulóknak is segítséget nyújt. Másik problémánk a nehéz sorsú gyermekek élethelyzetének feltárása, segítése. Sajnos olyan sokan vannak, hogy szinte hetente kerül felszínre új probléma, Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet mintaintézményeként, az együttműködés keretében 12 kolléga végezte el az általuk szervezett tanfolyamot az alternatív vitarendezésről és konfliktuskezelésről. Cél A gyermekvédelem célja az iskolában, hogy minden tanuló érezze, jó helyen van itt. Itt mindenki meghallgatásra kerül, itt mindenki érezheti, hogy ő a legfontosabb, érte van az iskola. Itt mindenkinek azt kell éreznie, hogy a törvények adta kötelezettségek betartása révén jogai gyakorlásához segítséget kap. Az iskola preventív feladatai valós megoldásra találnak, állandóan dolgozunk ezen. Az egészségnevelés, egészségfejlődés, a harmonikus személyiségfejlődés adott, tanulóink rengeteg támogatást kapnak ehhez. Fejlesztőpedagógus, pszichológus, személyiségfejlesztő órák, egészségtan órák vannak erre a célra. Feladatok  „Erőszakmentes és egészségtudatos iskola” címhez mérten az erőszak és agresszivitás begyűrűzésének megfékezése  ökoiskola elveinek betartása  hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni és csoportos foglalkoztatása, egyéni életutak támogatása – fogadóórák és tanórák keretein belül  veszélyeztetett gyerekek felkutatása, támogatása a jelzőrendszer segítségével, drogprevenció  a tanulási nehézségekkel, magatartászavarokkal és érzékszervi fogyatékossággal küzdő, tanulókkal való foglalkozás A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkája egyre több. Az elmúlt évben egyre több hátrányos helyzetű vagy egyéb más problémákkal küzdő tanuló esete került napvilágra. A tanulók rendszeresen megkeresik, a szülők is bizalommal fordulnak hozzá. Iskolánkban rendkívül fontos a gyermekvédelmi szakember jelenléte. A gyermekvédelmi felelős tanulókkal kapcsolatos feladatai A veszélyeztetett tanulókkal

32

 A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.  A veszélyeztetett tanulók szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kisérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások, stb.).  Drog- és bűnmegelőzési programok,tanácsadás, fegyelmi eljárásban részvétel, szociális ellátások számbavétele A hátrányos helyzetű tanulókkal  A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.  Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel. Az intézmény valamennyi tanulójára  Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.  A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása.  A diákönkormányzattal való kapcsolattartás.  Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel.  A hátrányos helyzetű tanulók szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kisérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások, stb.).  A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén.  Tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak.  Szociális ellátások számbavétele (ingyenes tankönyv) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység  Minden év szeptemberében felmérjük az elsősök szociális helyzetét kérdőív segítségével.  Az iskolai könyvtár tartós, kölcsönözhető tankönyvállományát minden évben gyarapítjuk, és a nehéz anyagi helyzetű tanulók tankönyv vásárlása helyett a könyvtári példányokat használhatják.  Segítséget nyújtunk az iskolán kívüli alapellátások személyiségfejlesztő tréningek) igénybevételéhez.

(pszichopedagógus,

 Kollégiumi ellátást ajánlunk fel a rossz lakáskörülmények között élő, vagy szociális helyzetét tekintve arra rászoruló tanulóknak, iskolai étkeztetés biztosítása

33

 Igyekszünk minél több tanulót az ösztöndíjas pályázati lehetőségekkel megismertetni, és tanulmányi eredményét a megfelelő szinte segíteni  Korrepetálással, fakultációval támogatjuk a sikeres érettségit, a jobb felvételi eredményt.  az iskolán kívül működő tehetséggondozó műhelybe való patronálás.  Álláskeresési technikák megismertetése.  Egészségvédő programok (információ, önismeret, konfliktuskezelés, döntéshozatal, stressz kezelés, egészséges életmód, életvezetés) – értékközvetítés. Tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség  szegregációmentesség  integráció biztosítása  halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Az emberi méltóság tiszteletben tartása Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Partneri kapcsolat, együttműködés Iskolánk a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy világos, és átlátható követelményeket alakít ki a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Kapcsolatot alakítunk ki a szülői szervezetekkel, módszertani központokkal, szakmai szolgáltató intézetekkel. Ellátott esélyegyenlőségi feladatok A pedagógus feladata az, hogy  felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit,  felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát,  a fogadóórák rendszerén keresztül felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott szülői elvárásokat,  munkája során felismerje a gyermekre nehezedő – indokolatlannak tűnő – szülői elvárást, és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje,  tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást,  gyengébb képességű tanulónál javasolja a korrepetáláson, felkészítésen való részvételt,  teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle tanulói igény kielégítésére.

34

Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat. A fenti hátrányok leküzdését segítik:  az iskolai könyvtárból kölcsönözhető, illetve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok,  az iskolában biztosított internet hozzáférés,  az iskola által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás látogatása). A feladatellátás célja A családi háttér iskolai végzettségből fakadó esélyegyenlőség biztosítási feladatának legfőbb célja, az esélyegyenlőtlenségek megszüntetése a pedagógus, a tanuló, a szülő együttműködésével, valamint az intézmény által biztosított egyéb eszközökkel. Az iskola szakmai hozzáállása:  a pedagógus továbbképzés tudatos irányítása: Az iskolai tanulói kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már a középiskoláskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel, mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat. A pedagógus feladata, hogy olyan tanmenetet állítson össze és a tanmenetet úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes tanulócsoportok esélyegyenlőségét.

1.7.

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje

A diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokból megválasztott diákönkormányzati tagok, és a diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat működését meghatározó legfontosabb tényezők:  -Tevékenysége a diákokat érintő minden kérdésre kiterjed.  -A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott DÖK-tanár segíti. A diákok előre megbeszélt időpontokban diák-önkormányzati megbeszélést és évente egy alkalommal közgyűlést tartanak.  -A feladatok ellátásához ingyen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit. A DÖK dönt:  saját működéséről,  hatáskörei gyakorlásáról,  a diáknap programjáról,

35

 egyéb, a DÖK által megszervezésre kerülő programokról,  tájékoztatási rendszeréről. Elkészíti Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet a tanulóközösség fogad el, és a tantestület jóváhagy. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt. Az iskolai diákönkormányzat tagjaiból delegál a városi diákönkormányzatba, illetve részt vesz az általuk megszervezésre kerülő programokon, táborokon.

1.8.

Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

Célunk, hogy a szülők ne csak ismerjék az iskola céljait, követelményeit, szervezeti és működési szabályzatát, hanem lehetőséget adunk a szülőknek, hogy problémáikat, véleményüket elmondhassák, aktív részesei legyenek nevelőmunkánknak, érezzék a kétoldalú kapcsolat, az együttműködés előnyeit, s így legfőbb támogatóinkká váljanak. A kapcsolattartás formái: 

Nyílt napokat tartunk, hogy leendő tanulóink és szülei megismerjék az iskolát és a kollégiumot. A pályaválasztási felelős tájékoztatja őket az iskolában folyó munkáról, lehetőségekről, s órákat is látogathatnak.



A tanév elején a kollégiumban – a beköltözés napján – a kollégiumvezető és a nevelőtanárok szülői értekezletet tartanak (házirend, napirend ismertetése, stb.).



Iskolai szülői értekezletet tartunk évente két alkalommal. Indokolt esetben rendkívüli szülői értekezlet összehívása is lehetséges.



Az iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködése: Tanulóink jelentős hányada naponta bejáró, kollégiumban lakó tanuló elvétve akad.



Az osztályfőnök kapcsolatot tart a kollégiumban lakó tanuló nevelőtanáraival



Az iskolai programokról tájékoztatást kapnak a kollégiumok, ill. az iskola is érdeklődik a kollégiumi programok felől



Szükség esetén az osztályfőnök kezdeményezi a szaktanárok és a kollégiumi nevelők kapcsolatfelvételét



A felmerülő problémák megoldásában együttműködünk a kollégiummal és a szülővel



Fogadóórákat a munkatervben meghatározott időpontokban tartunk. A fogadóórák lehetőséget adnak a személyes találkozókra, a személyes, egyéni és sajátos problémák megbeszélésére, a tanulók továbbhaladásához és fejlődéséhez kapcsolódó tevékenységek megfogalmazásához. A fogadóórákon a kollégiumi nevelők is elérhetők. A problémás tanulók szüleit külön kérjük, hogy jelenjenek meg a fogadóórán. Minden pedagógusnak az

36

órarendben megjelölt időpontban, egyéni fogadóórája van. melyeket a diákoknak a tanév elején lediktálunk, és beírjuk az ellenőrző könyvbe. A tanári szobában kifüggesztve, és az iskolai honlapunkon is megtalálható.

 A személyes találkozásokon kívül az írásbeli kapcsolattartás legfontosabb eszköze az ellenőrző és az elektronikus napló. Minden tanév elején egy írásbeli tájékoztatót, adunk a szülők és a diákok számára a tanév rendjéről (szünetek, fogadóórák, igazgatói szünetek, fontosabb események) és az iskolai kapcsolattartás módjáról (arról, hogy hiányzás esetén a szülő hogyan és milyen módon jelezzen az iskola felé). Ezt a kiadványt, melyen az iskola elérhetőségei is szerepelnek a diákok ellenőrzőjébe is beragasztjuk.

 Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a fogadóórák, szülői értekezletek időpontjáról, a tanítási szünetekről, tanítás nélküli munkanapokról, rendezvényekről.

 Továbbá az osztályfőnökök az igazolt, illetve igazolatlan hiányzásokról, a figyelmeztetésekről, fegyelmi vétségekről, valamint a tanulmányi előmenetelről értesíti a szülőt. Így a szülők figyelemmel kísérhetik gyermekeik tanulmányi előmenetelét.

 Levél vagy telefon segítségével is érintkezünk a szülőkkel. A rossz tanulmányi eredményekről az iskola munkatervében meghatározott időpontban, levélben is értesítjük a szülőt, ha gyermeke bukásra áll valamelyik tantárgyból.

 Az elektronikus napló naprakész tájékoztatást nyújt a szülő számára gyermeke tanulmányi előmeneteléről, hiányzásiról, a napló üzenő felülete lehetővé teszi az osztályfőnökkel való kapcsolattartást is.

 Szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök vagy a kollégiumi nevelőtanár családlátogatást is kezdeményezhet.

 Kérdőíves felmérés segítségével vagy szóban a szülők jelezhetik igényeiket, problémáikat, elmondhatják véleményüket az iskola és a kollégium éves munkatervével, vagy a tankönyvek kiválasztásával kapcsolatban is.

 A szülők részt vesznek iskolai és kollégiumi rendezvényeken, képviselőik jelen vannak a diáknapon, iskolabálokon, nevelési értekezleteken, osztálykirándulásokon, s az érettségi vizsgákon is.

 A Szülői Munkaközösség működése a törvényben előírt módon biztosított. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse az érintett szülőkkel folyamatosan tartja a kapcsolatot. A szülői Munkaközösség aktív együttműködésére, észrevételeire folyamatosan számítunk, hogy közös céljaink megvalósulhassanak. Nyitottak vagyunk a szülők észrevételeire, kérdéseire.

 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A pedagógusok és a tanulók kapcsolata, együttműködése A pedagógusok tiszteletben tartják a tanulók egyéniségét, személyiségi jogait. A tanév elején az első osztályfőnöki órákon ismertetjük a tanulókkal jogaikat és kötelességeiket. Megválasztják az iskola diákönkormányzatának tagjait. Tanulói jogukból fakad, hogy év elején jelezzék igényeiket felzárkóztatásokra, szakkörökre, könyvtárhasználatra, s más tanórán kívüli tevékenységekre is. Ötleteikkel, problémáikkal bármikor fordulhatnak osztályfőnökükhöz, kollégiumi nevelőtanárukhoz, az ifjúságvédelmi

37

felelőshöz, a diákönkormányzatot segítő pedagógushoz, és szabadidő-szervező is segíti munkájukat. A megfelelő kapcsolattartást segíti még az iskolagyűlés (negyedévenként), a kollégium közgyűlés (évente kétszer), évente egyszer Diákparlament, az igazgatói, kollégiumvezetői fogadóóra is. A tanulói érdekvédelem képviseletére iskolai diákönkormányzat működik a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

38

1.9.

A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

A tanulmányok alatti vizsgák fajtái A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek  Osztályozó vizsga  Különbözeti vizsga  Javítóvizsga  Pótló vizsga A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  tanulmányait magántanulóként folytatja,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  250 tanóránál többet mulasztott, illetve,  egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát,  előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása a helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó időszak tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 órát. Iskolaváltoztatás, vagy iskolán belüli osztályváltás feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból, illetve ha az adott tantárgyból az iskolánkban tanultakhoz képest jelentős eltérés mutatkozik. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy, több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Osztályozó és különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha  tanév végén legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott,  a tanuló az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát az előírt határidőig nem tette le, vagy elégtelen osztályzatot kapott. Iskolánkban a javítóvizsgákat augusztus hónap utolsó két hetében szervezzük. Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan marad távol, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni.

39

Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítására független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. A független vizsgabizottság előtti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályait a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet tartalmazza, mely alapján a vizsga lehet írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati vizsga. Az írásbeli vizsga szabályai:  A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát,ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.  A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki.  Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.  Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik.  A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.  A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:  az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként –szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –is megszervezhető. Az szóbeli vizsga szabályai: A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.  A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet.

40

 A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára.  A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket.  A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.  A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget.  A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt.  A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában,a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.  Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.  Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján:  a húsz percgondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.  ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A gyakorlati vizsga szabályai: Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:  testnevelés,  informatika,  elsősegélynyújtás,  gondozástan alapismeretek gyakorlat. A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele.

41

A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt –a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgák értékelésének rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. Ha a tantárgyból tanév közben –tanára megítélése alapján –elegendő osztályzattal rendelkezik, akkor a vizsga anyaga a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben a vizsga értékelésében 20%-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80%-os súlyt pedig a tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe.

42

A tanulmányok alatti vizsgákon az egyes tantárgyakból a következő típusú vizsgákat kell teljesíteni: Tantárgy

Szakközépiskola

Szakiskola

Irodalom

írásbeli és szóbeli

szóbeli

Magyar nyelv

írásbeli és szóbeli

írásbeli

Történelem és állampolgári ismeretek

írásbeli és szóbeli

Történelem és

írásbeli

társadalomismeret Társadalomismeret

írásbeli

Angol

írásbeli és szóbeli

Német nyelv

írásbeli és szóbeli

Matematika

írásbeli

írásbeli

Ének-zene

szóbeli, éneklés

szóbeli

Rajz- és vizuális kultúra

írásbeli és 3 alkotás elkészítése

írásbeli és szóbeli

írásbeli és 3 alkotás elkészítése

Fizika

írásbeli

írásbeli

Földrajz

szóbeli

szóbeli

Biológia

szóbeli

szóbeli

Kémia

írásbeli

írásbeli

Informatika

gyakorlati

gyakorlati

Testnevelés

gyakorlati

gyakorlati

Belügyi rendészeti ismeretek

szóbeli

Tanulásmódszertan

írásbeli

Egészségtan

írásbeli

Egészségfejlesztés

írásbeli

Kommunikáció

szóbeli

43

Környezetkultúra

írásbeli

Humán pályák világa

írásbeli

Vállalkozási ismeretek

írásbeli

Általános lélektan

szóbeli

Fejlődéslélektan

szóbeli

Egészséggondozás

írásbeli

Szociálpszichológia

szóbeli

Mentálhigiéné

szóbeli

Emberi test

szóbeli

Gondozástan

szóbeli

Pszichológia

szóbeli

Állapot megfigyelés

szóbeli

Anatómia

szóbeli

Általános kórtan

szóbeli

Latin

írásbeli

Elsősegélynyújtás

gyakorlati

Egészségkultúra

írásbeli

Néprajz, társadalomismeret

írásbeli

Viselkedés és kommunikációs kultúra

szóbeli

Humán pályák világa

írásbeli

Vállalkozási ismeretek

írásbeli

Manuális készségfejlesztő gyakorlat

gyakorlati

Gondozástan alapismeretek

írásbeli

Ápolástani alapismeretek

írásbeli

44

Anatómiai alapismeretek

írásbeli

Mindennapi ismeret

írásbeli

Gondozástan alapismeretek gyakorlat Elsősegélynyújtás

gyakorlati írásbeli és szóbeli és gyakorlati

Megjegyzés: Önismeretből és szakmai kommunikációból különbözeti vizsga nem szervezhető. Szakiskolában:  Humán pályák világából a számonkérés formája írásbeli otthoni feladat benyújtása (önéletrajz, képesség, készség, érdeklődési teszt kitöltése).  Manuális készségfejlesztésből 3 db különböző technikával elkészített munka bemutatása szükséges.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló megszerzett osztályzatait igazoló hivatalos dokumentumot (bizonyítvány, félévi értesítő, tanulmányi könyv, ellenőrző) be kell mutatni. A tanulók évközi, illetve más iskolából való átvételének esetén a következőket kell mérlegelni:  az iskolaváltoztatási kérelem indokai  a tanuló tanulmányi előmenetele  a tanult tantárgyak illeszkedése a helyi tantervhez. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A felvett tanuló nyilvántartásáról az iskola gondoskodik. Másik intézményből érkező tanuló átvétele esetében a távoztató iskolát „Befogadó nyilatkozat” kiadásával tájékoztatni kell. Azonos iskolatípusból átvétellel bármely évfolyamon keletkezhet tanulói jogviszony. Az iskolánk pedagógiai programjában meghatározottaktól eltérő tantárgyi szerkezet esetén különbözeti vizsgával és idegen nyelvből szintfelmérővel. Iskolán belüli átjárhatóság:  szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba történő átlépés 10. évfolyam végéig, különbözeti vizsgával lehetséges.  A kilencedik évfolyamot befejező szakiskolai tanulónak – a szülő kérésére, amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – abban az esetben engedélyezzük, hogy a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathassa tanulmányait, ha a tanulmányi eredménye

45

a közismereti tantárgyakból eléri a 3,5 átlagot, és a nem tanult tantárgyakból, valamint a kötelező érettségi tantárgyakból augusztus végén eredményes különbözeti vizsgát tesz.  A tízedik évfolyamot befejező szakiskolai tanulónak – a szülő kérésére, amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – abban az esetben engedélyezzük, hogy a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathassa tanulmányait, ha a tanulmányi eredménye a közismereti tantárgyakból eléri a 4,0 átlagot, és a nem tanult tantárgyakból, valamint a kötelező érettségi tantárgyakból augusztus végén eredményes különbözeti vizsgát tesz.  Szakközépiskola tizedik osztályából szakiskolai osztályba kerülhet a tanuló a tantestület javaslatára és a szülő kérésére, amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi.  Egészségügyi szakmacsoportos, illetve rendészeti pályára előkészítő szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai osztályok között csak a 10. osztály végéig lehetséges az osztályváltás, a tantestület javaslata és a szülő kérésére,- amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi –a korábban nem tanult tantárgyakból tett sikeres különbözeti vizsgát követően. Átjárhatóság a 2013/2014 tanévtől Tanulmányaikat 9. évfolyamon megkezdő tanulók esetén az átjárhatóság a különböző ágazati szakképzési kerettantervek miatt korlátozott: Másik iskolából való átvételt:  Csak kilencedik évfolyamon, legkésőbb az első félév végéig engedélyezünk, – a szülő kérésére, –amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben a nem tanult tantárgyakat, tananyagrészeket –a szaktanárok segítségével és útmutatása szerin – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia. Átjárhatóság a szakiskolából a szakközépiskolába:  A kilencedikes szakiskolai tanuló számára – ha ezt az osztályban tanító tanárok javasolják, és az osztálylétszám lehetővé teszi – legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, hogy a szakközépiskolai tagozaton folytassa tovább tanulmányait. Ebben az esetben a nem tanult tananyagrészeket – a szaktanárok segítségével és útmutatása szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia. Átjárhatóság a szakközépiskolából szakiskolába: A nyári szakmai gyakorlat miatt a kilencedik évfolyamon legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, hogy a szakközépiskolai tanuló szakiskolai tagozaton folytassa tovább tanulmányait. Átjárhatóság az eltérő ágazati szakközépiskolai osztályok között:  A kilencedik évfolyamon legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, – a szülő kérésére, – ha ezt az osztályban tanító tanárok javasolják, és az osztálylétszám ezt lehetővé teszi –hogy a szakközépiskolai tanuló másik ágazati tagozaton folytassa tovább tanulmányait. . Ebben az esetben a nem tanult tantárgyakat, tananyagrészeket – a szaktanárok segítségével és útmutatása szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia.

46

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolánkba jelentkező tanulók 9. évfolyamra történő felvétele a tanév rendjében meghatározott módon történik. Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Felvételi: A szakközépiskolai és szakiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak felvételi vizsgát nem tartunk. A jelentkező tanulókat az általános iskolai eredmények alapján rangsoroljuk A rangsorolás a 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, és a tanult idegen nyelv, valamint a 7. osztály év végi és 8. osztály félévi biológia, kémia és fizika tantárgyak osztályzataiból számított átlag alapján történik. A rendészeti ágazati szakközépiskolai osztályba jelentkező tanulóknál 6.-7. osztály év végi és a 8. osztály félévi testnevelés osztályzatokat is figyelembe vesszük. Azonos átlag esetén előnyben részesül:

 a HHH tanuló,  az egri lakóhelyű tanuló, és az akinek a  testvére(i) az intézményben tanulnak. A nevelőtestület véleményének kikérése után határozzuk meg a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát. A végleges felvételi jegyzék alapján határozatban értesítjük a tanulókat és az általános iskolákat a felvételről vagy az elutasításról.

47

2.

AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE

2.1.

Kifutó képzések helyi tantervei

2.1.1. Óraterv – a kerettanterv szerint – a rendészeti szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. évfolyamaira

pályára

előkészítő,

(2011/2012. tanévtől, érvényes: 2015. augusztus 31-ig)

9. évf. Tantárgyak

Heti

Éves

10. évf. Heti

óraszám óraszám óraszám

Éves óraszám

11. évf. Heti

Éves

12. évf. Heti

óraszám óraszám óraszám

Éves óraszám

Irodalom

3

111

3

111

3

111

3

96

Magyar nyelv

2

74

1

37

1

37

1

32

Történelem és állampolgári ismeretek

2

74

2

74

3

111

3

96

2

74

2

64

Társadalomismeret (benne etika 3 speciális tartalommal) Angol

4*

148

4*

148

4*

148

4*

128

Matematika

3*

111

3*

111

4*

148

4*

128

Ének-zene

1

37

1

37

Rajz- és vizuális kultúra

1

37

1

37

Fizika

1

37

2

74

2

74

1

32

1

37

1

37

2

64

Földünk és környezetünk Biológia

37

2

74

Kémia

1 2

74

1

37

Informatika

1*

37

1*

37

2*

74

2*

64

Testnevelés

4*

148

4*

148

4

148

4*

128

Osztályfőnöki

1

37

1

37

1

37

1

32

3

111

3

96

30

1110

30

960

4

148

4

128

Belügyi rendészeti ismeretek Kommunikációs készségfejlesztés

2**

74

Ön- és társismereti készségfejlesztés Tanulásmódszertan

1*

29

74

1*

37

30

1110

37

Humán pályák világa Kötelező óraszám összesen

2**

1073

Szabadon választható tantárgy A helyi tantárgyi tantervek mellékletben. *: csoportbontásban oktatott tantárgyak **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak

2.1.2. Óraterv – a kerettanterv szerint – a rendészeti szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. évfolyamaira

pályára

előkészítő,

(2012/2013. tanévtől, érvényes: 2016. augusztus 31-ig) 9. évf. Tantárgyak

Heti

Éves

10. évf. Heti

óraszám óraszám óraszám

Éves óraszám

11. évf. Heti

Éves

12. évf. Heti

óraszám óraszám óraszám

Éves óraszám

Irodalom

3

111

3

111

3

111

3

96

Magyar nyelv

2

74

1

37

1

37

1

32

Történelem és állampolgári ismeretek

2

74

2

74

3

111

3

96

2

74

2

64

Társadalomismeret (benne etika 3 spec. tart.) Angol

4*

148

4*

148

4*

148

4*

128

Matematika

3*

111

3*

111

4*

148

4*

128

Ének-zene

1

37

1

37

Rajz- és vizuális kultúra

1

37

1

37

Fizika

1

37

2

74

2

74

1

32

1

37

1

37

2

64

Földünk és környezetünk Biológia

1

37

2

74

Kémia

2

74

1

37

Informatika

1*

37

1*

37

2*

74

2*

64

Testnevelés

5*

185

Osztályfőnöki

1

37

5* 1

185 37

5 1

185 37

5* 1

160 32

3

111

3

96

31

1147

31

992

4

148

4

128

Belügyi rendészeti ismeretek Kommunikációs készségfejlesztés

2**

74

Ön- és társismereti készségfejlesztés Tanulásmódszertan

1*

30

74

1*

37

30

1147

37

Humán pályák világa Összesen

2**

1110

Szabadon választható tantárgy A helyi tantárgyi tantervek mellékletben. *: csoportbontásban oktatott tantárgyak **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak

A 11–12. évfolyamon szabadon választhatnak a tanulók legfeljebb 2 tantárgyból, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő nem kötelező tanórai foglalkozást.

49

2.1.3. Óraterv – a kerettanterv szerint – a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12. évfolyamaira (2004/2005. tanévtől, érvényes: 2015. augusztus 31-ig)

9. évf.

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolg. ism. Társadalomismeret és etika Angol/Német Matematika Fizika Földrajz Kémia Informatika Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügyi szakmacsoportra

Szakmai orientáció a humán szakterületre

Osztályfőnöki Tanulásmódszertan Egészségtan Kommunikáció Környezetkultúra Önismeret Pályaorientáció Vállalkozási ismeretek Általános lélektan Fejlődéslélektan Egészséggondozás Szakmai kommunikáció Szociálpszichológia Mentálhigiéné Emberi test Gondozástan

Kötelező óraszám összesen:

10.évf.

11.évf.

12.évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

2 2 2

74 74 74

2 2 2

74 74 74

96 32 96

111 111 55,5

128 96

74 74 37 37

111 111 55,5 74 37

4* 3*

2 2* 1 1

3* 3* 1,5 2 1

111 37 74 37 111 148

3 1 3

3* 3* 1,5

3 1 2 1 3* 4* 2

74

2

64

2 1

74 37

2

74

2

64

2,5

92,5 37 37 37 74 37

2,5

1 2,5

1

37 92,5 37

1 2,5

1

92,5 37

1

32 80 32

2*

74

2** 0,5* 0,5*

74 18,5 18,5 2 1 3

74 37 111

2*

74 1 1 3 3*

32 32 96 96

1 1* 1* 2** 1

28

1036

28

1036

Szabadon választható tantárgy

30,5

1128,5

30,5

976

4

148

4

128

*: csoportbontásban oktatott tantárgyak **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak

50

2.1.4. Óraterv – a kerettanterv szerint – a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12. évfolyamaira (2012/2013. tanévtől, érvényes: 2016. augusztus 31-ig)

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolg. ism. Társadalomismeret és etika Angol/Német Matematika Fizika Földrajz Kémia Informatika Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

Osztályfőnöki

9. évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

2 2 2

74 74 74

2 2 2

74 74 74

96 32 96

111 111 55,5

128 96

74 74 37 37

111 111 55,5 74 37

4* 3*

2 2* 1 1

3* 3* 1,5 2 1

111 37 74 37 111 148

3 1 3

3* 3* 1,5

3 1 2 1 3* 4* 2

74

2

64

2 1 1 5

74 37 37 185 37

2

74

2

64

1 5

5

1

37 185 37

1

160 32

2 2

74 74

1

37

1 3 1

37 96 37

1 2*

37 74

5

1

185 37

1

Egészségügyi orientációs ismeretek Környezetkultúra Egészségfejlesztés

1* 1*

37 37

Egészségügyi orientációs gyakorlatok Kommunikáció Tanulásmódszertan Egészségfejlesztés Ön-és társismeret Életpálya építés Vállalkozási ismeretek

2** 1

74 37 1* 2** 0,5* 0,5*

37 74 18,5 18,5

Egészségügyi alapozó ismeretek Pszichológia Állapot megfigyelés Általános kórtan Anatómia Mentálhigiéné Egészségügyi alapozó gyakorlatok Szakmai kommunikáció Elsősegélynyújtás Anatómia Gondozástan Állapot megfigyelés Latin

Kötelező óraszám összesen:

1* 1*

30,5

1128

30,5

1128

Szabadon választható tantárgy *: csoportbontásban oktatott tantárgyak, **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak.

37 37

1 1

37 37

33

1221

33

1056

4

148

4

128

51

Választható tanórai foglalkozások az egészségügyi szakmacsoportos szakközépiskolában Évfolyam 11–12. 11–12.

Választható tantárgy és óraszám Kötelezően választható tantárgyak (a felsoroltak közül egy): Fizika vagy földrajz vagy kémia vagy informatika: 2 óra/hét/tantárgy Szabadon választhatnak a tanulók legfeljebb 2 tantárgyból, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő nem kötelező tanórai foglalkozást

A 11–12. évfolyamon a tanuló egy tantárgyat kötelező tanórai foglalkozásként szabadon választhat. A kötelezően választható tantárgyakat évfolyamonként szervezzük meg, tantárgyanként 1-1 csoportban, kivéve az informatikát, melyet szükség esetén csoportbontásban tanítjuk.

52

2.1.5. Óraterv a szakiskola 9-10. évfolyamaira (A 2012/2013. tanévtől a 10. évfolyamon) Tantárgy

9. évf.

10.évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

Irodalom

2

74

2

74

Magyar nyelv

1

37

1

37

Történelem és társadalomismeret

2

74

2

74

Angol

3*

111

3*

111

Matematika

3*

111

3*

111

Fizika

1

37

1

37

Földrajz

2

74

Kémia

1

37

1

37

Informatika

1*

37

1*

37

Biológia

2

74

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

Rajz és vizuális kultúra

0,5

18,5

0,5

18,5

Testnevelés

2,5

185

2,5

185

1

37

1

37

Egészségkultúra

1

37

Néprajz, társadalomismeret

1

37

Viselkedés és kommunikációs kultúra

1**

37

Pályaorientáció

0,5*

18,5

Vállalkozási ismeretek

0,5*

18,5

1*

37 1

37

Ápolástani alapismeretek

0,5

18,5

Anatómiai alapismeretek

1,5

55,5

Mindennapi ismeret

1*

37

Gondozástan alapismeretek

2*

74

Elsősegélynyújtás

1*

37

28

1036

elmélet gyakorlat

Manuális készségfejlesztő gyakorlat elmélet

Gondozástan alapismeretek

gyakorlat

Szakmai alapozás az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportra

Szakmai előkészítés a humán szakterületre

Osztályfőnöki

Kötelező óraszám összesen:

28

1036

*: csoportbontásban oktatott tantárgyak **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak

53

2.1.6. Óraterv a szakiskola 9-10. évfolyamaira (A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamtól, érvényes 2014. augusztus 31-ig) Tantárgy

9. évf.

10.évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

Irodalom

2

74

2

74

Magyar nyelv

1

37

1

37

Történelem és társadalomismeret

2

74

2

74

Angol

3*

111

3*

111

Matematika

3*

111

3*

111

Fizika

1

37

1

37

Földrajz

2

74

Kémia

1

37

1

37

Informatika

1*

37

1*

37

Biológia

2

74

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

0,5

18,5

0,5

18,5

Testnevelés

5

185

5

185

Osztályfőnöki

1

37

1

37

Egészségkultúra

1

37

Néprajz, társadalomismeret

1

37

Viselkedés és kommunikációs kultúra

1**

37

Pályaorientáció

0,5*

18,5

Vállalkozási ismeretek

0,5*

18,5

1*

37 1

37

Ápolástani alapismeretek

0,5

18,5

Anatómiai alapismeretek

1,5

55,5

Mindennapi ismeret

1*

37

Gondozástan alapismeretek

2*

74

Elsősegélynyújtás

1*

37

30,5

1128,5

elmélet gyakorlat

Manuális készségfejlesztő gyakorlat elmélet

Gondozástan alapismeretek

gyakorlat

Szakmai alapozás az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportra

Szakmai előkészítés a humán szakterületre

Rajz és vizuális kultúra

Kötelező óraszám összesen:

30,5

1128,5

54

2.2.

A 2013/2014. tanévtől alkalmazott óratervek

2.2.1. I. Egészségügy ágazat

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Ének-zene* Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete ** Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám összesen:

9. évf.

10. évf.

heti éves heti óraszám óraszám óraszám

11. évf.

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

12. évf. heti éves óraszám óraszám

2 2 3 4

72 72 108 144

3 1 4 4

108 36 144

3 1 4 4

108 36 144

3 1 4 4

96 32 128 128

2

72

2

72

3

108

3

96

1 2 1

36 72 36

2

64

2 5

72 180

1 5

32 160

1 8

36 288

1 11

32 352

2 2 2 1 2 5 1 1 6

72 72 72 36 72 180 36 36 216 0 35

2 2 1 1 1 1 5 1 1 7

72 72 36 36 36 36 180 36 36 252 0 36

0 35

0 35

A magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bontjuk és a tantárgyakat külön osztályozzuk. *A négy művészeti tárgy közül 9. évfolyamon és 10. évfolyamon heti 1-1- órában Vizuális kultúra oktatására kerül sor. A szabadon tervezhető órakeret terhére 9. évfolyamon és 10. évfolyamon heti 1-1- órában Ének-zene tantárgyat tanítunk. **A szakképzési kerettanterv alapján a I. Egészségügy ágazatnak megfelelő tartalommal.

55

A szabadon tervezhető határoztunk: Tantárgyak

órák

felhasználásáról

az

9. évf.

Idegen nyelv Matematika

1

alábbi

táblázat

10. évf. 11. évf.

szerint

12. évf.

1

1

1

1

1

1

Biológia – egészségtan

1

Művészetek

1

Informatika

1

1

Ének-zene

1

1

Összesen

4

4

2

1

4

4

Helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete alapján készítettük el. A kerettantervek konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel.

56

2.2.2. XXXVIII. Rendészet ágazat

Tantárgyak Irodalom Magyar nyelv Angol nyelv Német nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete ** Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám összesen:

9. évf. heti éves óraszám óraszám

10. évf.

heti óraszám

108 36 144 36 144

3 1 4 1 4

108 36 144 36 144

3 1 4 1 4

96 32 128 32 128

72

3

108

3

96

1 2 1

36 72 36

1

32

1 5 1 8

36 180 36 288

1 5 1 11

32 160 32 352

72 72 144

4

144

3 1 4 1 4

2

72

2

72 72 72 36 72 180 36 216 0 35

12. évf.

éves óraszám

2 2 4

2 2 2 1 2 5 1 6

11. évf.

heti óraszám

2 2 1 1 1 1 5 1 7

72 72 36 36 36 36 180 36 252 0 36

éves heti óraszám óraszám

0 35

éves óraszám

0 35

A magyar nyelv és irodalom tantárgyat magyar nyelv és irodalom tantárgyakra bontjuk és a tantárgyakat külön osztályozzuk. *A négy művészeti tárgy közül 9. évfolyamon heti 1 órában Ének-zene, 10. évfolyamon heti 1 órában a Vizuális kultúra tantárgy oktatására kerül sor. A szabadon tervezhető órakeret terhére 10. évfolyamon, 11. évfolyamon és 12. évfolyamon heti 1 órában Német nyelv tantárgyat tanítunk. **A szakképzési kerettanterv alapján, a XXXVIII. Rendészet ágazatnak megfelelő tartalommal.

57

A szabadon tervezhető órák felhasználásáról az alábbi táblázat szerint határoztunk: Tantárgyak

9. évf.

Idegen nyelv

1

1

1

1

Matematika

1

1

1

1

Művészetek

1

Informatika

1

1

1

1

1

1

1

4

4

4

Német nyelv Összesen

4

10. évf. 11. évf.

12. évf.

Helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete alapján készítettük el. A kerettantervek konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel.

58

2.2.3. A szakiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Ének-zene Informatika Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

2

72

1

36

-

2 2 2 3 5

72 72 72 108 180

2 1 1 5

72 36 36 180

2 0,5 5

160

1

36

1

36

1

32

1

36 1

32

0 18

11

éves óraszám

64 16

0 9,5

A szabadon tervezhető órák felhasználásáról az alábbi táblázat szerint határoztunk: Tantárgyak Ének-zene

9. évf.

10. évf. 11. évf.

1

Matematika

0,5

Informatika

1

Összesen

1

0

1,5

Helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 8. sz. melléklete alapján készítettük el. A kerettantervek konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel.

2.3.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tanítás-tanulás folyamatában minden létező taneszközre, audiovizuális eszközökre és anyagokra szükség van ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. A korszerű oktatástechnikai eszközöket és módszereket csak együttesen, komplex módon alkalmazhatjuk eredményesen. Törekszünk a már meglévő szaktantermek megtartására, korszerűsítésére, bővítésére, mert a jól felszerelt szaktantermeket a hatékony oktatás fontos feltételeinek tekintjük. A tankönyvek kiválasztásának elvei:

59

Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint: -

pedagógusaink a tankönyvválasztásnál a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvekből választanak

-

a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterület-tantárgy tartalmát azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben.

-

az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni

-

az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni az iskolai SZMK véleményét.

-

alkalmasak legyenek a tantervi követelmények és az alkalmazott tanulásszervezési eljárások, módszerek megvalósítására,

-

maradéktalanul tartalmazza a helyi tanterv minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat,

-

feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek,

-

feleljen meg a programcsomag megvalósításának: a kompetencia alapú oktatás bevezetésének elősegítése érdekében,

-

a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.

-

szerkezete legyen világos, egyszerű,

-

a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,

-

tartós, „örökölhető”,

-

a munkaközösség számára elfogadott.

Az egyes évfolyamokon a tantárgyakhoz szükséges tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket a szakmai munkaközösségek javasolják a helyi tanterv követelményeihez igazodóan, figyelembe véve a tartalmi egymásra épülést. Az iskolai tankönyvellátás rendjére és módjára az iskolai SZMSZ-ben foglaltak az irányadók. Iskolánk szaktantermi ellátottsága és azoknak felszereltsége jó. Gyakorló termeink korszerű eszközökkel rendelkeznek. Oktatástechnikai eszközök szempontjából iskolánk a jól ellátott intézmények közé tartozik.

60

2.4.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Elkötelezettek vagyunk a Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák fejlesztésében. Pedagógiai munkánkban megjelenik a kompetencia alapú nevelés- oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. A kompetencia alapú fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel: 

A tanár személyiségére, felkészültségére



A személyiség központú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására



A gyerekek életkorának megfelelő, támogató pedagógusszerep kialakítására



A tanár, szülő, gyerek kapcsolatra



Az iskola-szülő viszonyra Törekszünk kompetenciafejlesztő foglalkozások megtartására: az értő olvasás,

szociális kompetenciák fejlesztésére. Diákokkal

való

kapcsolatunkban

igyekszünk

az

együttműködésre,

empátiára,

konfliktuskezelésre. Megpróbáljuk szakóráinkon megtanítani a kritikus, önálló és kreatív gondolkodást. Tantárgyaink oktatása közben igyekszünk életszerű helyzeteket teremteni. Célunk, hogy saját tapasztalatszerzéssel, élményszerűen jussanak el a diákok a tudás megszerzéséig. Fontosnak tartjuk a gyenge képességű tanulók felzárkóztatását, a tehetséggondozást, tanulóink alapos felkészítését az érettségi vizsgákra. Folyamatosan bővítjük tantárgyi feladatbankunkat, az azonos tantárgyat tanító kollégák rendszeresen konzultálnak egymással, kicserélik tapasztalataikat. Törekszünk a külső környezet iránti nyitottságra. Team munka segítségével oldjuk meg a különböző feladatokat, ezekben együttműködünk. Igyekszünk megnyugtató jövőképet adni tanóráinkon, igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálat tevékenységét, az iskolában dolgozó gyermek és ifjúságvédelmi felelős hasznos tanácsait. Munkánkban

fontos

szerepet

szánunk

a

környezeti

nevelés,

fenntartható

fejlődés

pedagógiájának érvényesítésére. Minden tantárgyból egy-egy tanórán feldolgozzuk a fogyasztóvédelem témáját, munkánkat dokumentáljuk és évente értékeljük. Óráinkon gyermek centrikusak vagyunk. Törekszünk az állandó megújulásra, ennek érdekében képezzük magunkat. Fejlesztjük a gyengébb képességű gyerekeket, differenciált 61

feladatok megadásával, óráinkon a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére törekszünk. Az átlagtól eltérő gyerekek számára célunk önálló munka biztosítása. Kiemelt figyelmet fordítunk a gondolkodási, a probléma-megoldási készségek, a kreativitás fejlesztésére, a döntéshozási képesség kialakítására. Az eredményesség érdekében próbáljuk hatékonyan megvalósítani a differenciált tananyag-elrendezés gyakorlatát, folyamatosan összeállítani a tanulók eltérő képességeihez igazodó differenciált feladat- és tevékenységi sorokat. A differenciált tanulás-szervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Fontosnak érezzük az egyéni bánásmód elvének megtartását.

 A mindennapi nevelő-oktató munkában nem vállnak élesen szét a Nat nevelési célkitűzései. Pl. a médiatudatosságra nevelés szervesen kapcsolódik a tanulás tanításához. Napjainkban gyökeresen megváltozott az információszerzés / feldolgozás formái. Tudjuk, hogy a család értékrendje, attitűdje milyen nagymértékben befolyásolja az iskolai munka eredményességét.  A megjelenő új dokumentumokat iskola, munkaközösségi szinten áttanulmányozzuk, értelmezzük és beépítjük az iskola alapdokumentumaiba.  Az adott tanév kiemelkedő feladatainak megfelelően készítjük el tanmeneteinket.  Rendszeresek a projekt napok, projekt órák (Egészségnap, sportnap, környezetvédelmi programok…)  Az új célkitűzések megvalósításai komoly feladatokat, terheket rónak a tanárokra is. Lehetőségeinkhez mérten rendszeresen részt veszünk különböző továbbképzéseken.  Egyre gyakoribbak és színvonalasabbak az un ” interaktív-táblás” órák  Az új tartalmaknak megfelelően igen sűrűn váltogatjuk a tankönyveket. A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz,

a

munkavállalói

szerephez,

a

szakközépiskolában

az

ágazathoz

tartozó

szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a NAT szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési

62

feladatainak teljesítésével, az egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. A Köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a tanulóra

szabott

egyéni fejlődési terv és

az ahhoz igazodó értékelés alapján

történik.

Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez szükséges kompetenciák. A Köznevelési hídprogramokban résztvevő iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelésioktatási programot alkalmazza a helyi tanterve elkészítéséhez. A nevelési-oktatásiprogram a NAT alapfokú nevelés-oktatás szakasza ötödik–nyolcadik évfolyamára meghatározott fejlesztési feladatokra, kompetenciákra és követelményekre épül. A szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban folyó személyiségfejlesztő munkában a következő célok megvalósításán dolgozunk. Tananyagaink, csoportfoglalkozásainkon folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megerősítésének folytatása, együttműködési készség fejlesztése, a tanulói tudás megalapozása, fejlesztése. Alapvető feladat - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a játékos tanulás és az egymásra figyelés, a tolerancia fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,



a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

63



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a helyzetgyakorlatok, szituációs és szerepjátékok, drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;



az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

Hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés 

tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a magyarság alapvetően „befogadó nép”,



nemzeti karakterünk Kelet és Nyugat határán különböző népek és kultúrák



keveredéséből jött létre. Ezért is elfogadhatatlan bármiféle származási, faji, vallási megkülönböztetés: magyar az, aki magát annak érzi és vallja. A határainkon magyarok is hozzánk tartoznak, nemzetünk részei mindaddig, amíg magyarnak érzik és vallják magukat



diákjainkat fel kell készítenünk arra, hogy egyszerre állampolgárai Magyarországnak és polgárai az Európai Uniónak



meg kell ismerniük iskolánk és nagy múltú városunk történetét, mert jelenét is csakígy lesznek képesek alakítani



kiemelkedő feladatunk a cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság beláttatása és elfogadtatása.

64



ismerniük kell alapvető állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket. Így megértik, hogy a jogok kötelezettséggel is járnak, melyet mindenkinek teljesítenie kell.



a cselekvő állampolgári magatartás fő vonása a közéletiség. Ennek fejlesztését hatékonyan támogatja a diák-önkormányzati munkában és a civil szervezetekben, karitatív tevékenységben való részvétel, melynek iskolánkban az egészségügy és a szociális szféra területén nagy hagyománya van.

Médiatudatosságra nevelés A huszonegyedik század gyermekeit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. A modern technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásának és elterjedésének jelentős pozitív hozama is van. Az információ robbanásszerű terjedése kiváló lehetőség a tudás forradalmi, és egyben

demokratikus

térhódítására,

csakúgy,

mint

az

aktív

állampolgári

habitus

megteremtésére. Ha az információ hatalom, úgy e hatalom megszerzése most mindenki számára csak egy kézmozdulat kérdése. Nincs kormányzat, amely manapság az emberek tudatlanságára alapozhatná a politikáját. A modern média elterjedése mindannyiunk számára több lehetőséget és jogosultságot biztosít. 

Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére...



Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit...



Egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról...



Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól...



Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul...

65



Tudatában van annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek...



Képes tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat...

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet. Az idegen nyelv tudásának, illetve az azon folytatott kommunikációnak a jelentősége az, hogy csak az idegen nyelv segítségével lehet értékteremtő kapcsolatokat kiépíteni az európai országok között. A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig való tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Fontos, hogy a tanuló képes legyen az adott célnyelven önéletrajzot írni, továbbá birtokában legyen ismeretekkel a célnyelvi ország kultúrájával, történelmével és rendszerével kapcsolatban. A középiskola első éveiben a tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, és képes idegen nyelvű honlapokon tájékozódni. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) minden eddiginél több lehetőséget nyújtanak a nyelvtanulóknak és a tanároknak a közvetlen kapcsolatra a célnyelvvel és a célnyelvi közösséggel. Az IKT jelentősen növelheti a nyelvtanítás és a nyelvtanulás eredményességét, mert közvetlen hozzáférést biztosít a célnyelvi kultúrához, azaz lehetővé teszi autentikus célnyelvi modellek keresését és felhasználását. Az IKT az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszköze. 66

A nyelvtanulási folyamat sikeressége szempontjából kiemelt jelentőségük van a nyelvtanulási stratégiáknak. A tanuló a nyelvtanulási folyamat során kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről A

tanulónak

legyen

alkalma

életkori

sajátosságainak,

érdeklődésének

és

kommunikációs szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt venni. A gazdasági és pénzügyi nevelés érdekében a matematika tananyagtartalma különösen jól hasznosíthatók az alábbi területeken: százalékszámítás, kombinatorika, statisztika, kamatoskamat, és valószínűség-számítás. A szöveges feladatok megoldása során a tanulók kívánatos irányba befolyásolhatók a  tudatos vásárlási szokások kialakításában  ár-érték arány összevetésében  reklám marketing megítélésében  banki kölcsönökkel kapcsolatos fogalmak értelmezésében (kamat, THM, futamidő, áruvásárlási kölcsön…)  rendszeres takarékosság szerepe a család gazdálkodásában  a nyugdíj és egyéb ellátások szerepe egyéni és társadalmi szinten

2.5.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A nappali rendszerű iskolai oktatás osztályaiban -ahol közismereti oktatás is folyik- a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük, amelyből legfeljebb heti két óra  iskolai sportkörben való sportolással  versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel kiváltható 67

2.6.

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

A 11–12. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak (a felsoroltak közül egy) a fizika vagy földrajz vagy kémia vagy informatika. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.7.

A választható érettségi vizsgatárgyak

Tanulóinkat a középszintű érettségi vizsgára elsősorban a kötelező tanórai foglalkozásokon készítjük fel. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon túl az egészségügyi szakmacsoportos szakközépiskolai diákjainknak biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészülést:  fizika  földrajz  kémia  informatika  biológia  egészségügyi alapismeretek tantárgyakból. Fizika, földrajz, kémia és informatika vizsgatárgyakból csak akkor tehető érettségi vizsga, ha a tanuló a tantárgyat 11.-12. évfolyamon is tanulta, vagy ezen évfolyamok tanév végi osztályzatát osztályozó vizsga letételével megszerezte. A rendészeti pályára előkészítő -szakmacsoporton kívüli- szakközépiskolai osztályban tanuló diákok kötelező tanórai keretek között a középszintű érettségi vizsgára felkészülhetnek:  fizika  informatika  belügyi és rendészeti alapismeretek  testnevelés tantárgyakból.

68

Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést 11.-12. évfolyamon szervezünk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv és német nyelv) túl, biológiából és fizikából, tantárgyanként heti 2 órában. Egy tanuló legfeljebb 2 tantárgyból választhat ilyen felkészítést. Tanulmányaikat a 2013/2014-es tanévben 9.-ik évfolyamon megkezdő szakközépiskolai tanulóink a következő tárgyakból készítjük fel a közép- és emelt szintű érettségi vizsgákra: Egészségügy ágazat esetén: Középszintű érettségi vizsgára:  magyar nyelv és irodalom  matematika  történelem  angol vagy német nyelv  biológia  informatika  fizika  az ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgatárgy Emelt szintű érettségi vizsgára:  magyar nyelv és irodalom  matematika  történelem  angol vagy német nyelv  biológia  fizika Rendészeti ágazat esetén: Középszintű érettségi vizsgára:  magyar nyelv és irodalom  matematika  történelem  angol vagy német nyelv  biológia  informatika  fizika  testnevelés 69

 az ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgatárgy Emelt szintű érettségi vizsgára:  magyar nyelv és irodalom  matematika  történelem  angol vagy német nyelv  biológia  informatika  testnevelés A 10. évfolyamon tanuló diák május 20-ig jelentkezhet írásban az emelt szintű felkészítőre. A választás tanév közben nem módosítható, erre csak a tanév végén külön kérvény alapján kerülhet sor. Az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést az adott tantárgyból jó és jeles eredményt elért tanulóknak javasolja az iskola. Az emelt szintű tantárgyak esetében javaslatot lehet tenni a felkészítő tanárra is.

2.8.

A középszintű érettségi vizsga témakörei

Az egyes vizsgatárgyak követelményeit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló (többször módosított) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. E rendelet alapján a középszintű érettségi vizsgák témaköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.9.

Projektoktatás

A hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására, megpróbálkozhatunk az új technikák bevezetésével. El kell fogadni, hogy 

újfajta tanár-diák viszony kialakítására van szükség (tanulói döntések, választások, demokratikus légkör),



a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az osztálykeretek is felbomlanak,



a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen értékelhető. 70



A projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez

A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanároktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladata az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Az iskolánkban szervezett leggyakoribb tanítási projektek 

Művészeti projekt, pl. előadás, kiállítás, összetett alkotások. A produktum esztétikai kivitelezése nagyon fontos szempont,



Környezeti projekt, pl. a folyó, erdő stb. élővilága,



Kutatási projektek, pl. új anyagrész feldolgozása.

„A projektoktatás olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja.” (Kováts, 2008.)

2.10. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Tanulási esélyegyenlőség A tanulók képességfejlesztésekor meghatározó, hogy mely kulcskompetenciák (ismeret, képesség, attitűd rendszer) fejlesztése kívánatos. Fontosnak tartjuk:  a tanulási nehézségek feltárását, a problémák megoldásának segítését, sajátos tanulásszervezési felzárkóztatás,

megoldások páros

munka,

alkalmazását

/egyéni

korrepetálás,

csoportos

kooperatív

technikák,

tanulószoba

szervezés,

iskolapszichológus, szakvélemény, személyiségformálás/.

71

 a kiemelkedő teljesítményű tanulók tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórán és tanórán kívül /tanulmányi versenyekre való felkészítés, adaptív tanulásszervezés, információs és kommunikációs technikák alkalmazása.

2.11. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. 

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.



Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.



A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás-képesség-teljesítmény egységében kell értékelni.



Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy, vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).



A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

Az értékelés formái: A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét 

heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel,



heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel,



heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli.

Az értékelés legyen folyamatos: visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái:

 

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), szóbeli felelet értékelése,

72



gyakorlati,

illetve

manuális

tevékenység

értékelése

osztályzattal

és

szóban

(készségtárgyak teljesítményének értékelésére), 

írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),



szülőknek levélben küldött tájékoztatás vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy - esetleg - a kiemelkedően jó teljesítményért.



félévi és tanév végi

Az értékelés módja: A 9-12. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel értékeljük. Szakmai tantárgyak, részismereti tantárgyak értékelése, beszámítása az évfolyam sikeres elvégzésébe: 

Kommunikációs

ismeret

és

készségfejlesztés,

Önismeret,

Életpálya

építés,

Tanulásmódszertan tantárgyak, mint részismeretek a félév és tanév végén nem osztályozottak, a tanuló megfelelt vagy nem megfelelt minősítést kap. 

Tanév végén a nem megfelelt minősítés évismétlést von maga után, a tanuló nem tehet javítóvizsgát.



Kommunikációs ismeret és készségfejlesztésből a nem megfelelt minősítés félévkor nem jelent osztályismétlést, azonban tanév végén a nem megfelelt minősítés évismétlést von maga után, a tanuló nem tehet javítóvizsgát.



Kommunikációs

ismeret

és

készségfejlesztés,

Önismeret,

Életpálya

építés,

Tanulásmódszertan tantárgyakból a megfelelt minősítést akkor kaphatja meg a tanuló, ha - elsajátította az ismeretek 60%-át, aktívan részt vesz a tanítási órákon, és a házi feladatait teljesítette, vagy záró dolgozatát elkészítette. 

Kommunikációs

ismeret

és

készségfejlesztés,

Önismeret,

Életpálya

építés,

Tanulásmódszertan tantárgyakból osztályozó vizsgát, különbözeti vizsgát tehet a tanuló a tantárgyi követelményeknek megfelelően. Szakközépiskolában A Szakmai orientáció a humán szakterületre tantárgyból 

9. évfolyamon az egészségfejlesztés és környezetkultúra részismeretek osztályzataiból alakítunk ki egy érdemjegyet, a környezetkultúra felé kerekítve,

73



10. évfolyamon az egészségfejlesztés és a vállalkozási ismeretek részismeretek osztályzataiból alakítunk ki egy érdemjegyet, az egészségtan felé kerekítve.



A Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügyi szakmacsoportra tantárgyból a részismeretek érdemjegyeiből szintén átlagot számítunk és



11. évfolyamon Pszichológia,



12. évfolyamon pedig az Anatómia tantárgy érdemjegye felé kerekítünk.

Szakiskolában 

a Szakmai előkészítés a humán szakterületre tantárgyból átlagot számítunk és a 9. évfolyamon az Egészségkultúra részismeretek érdemjegye felé kerekítünk



a Szakmai alapozás az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportra tantárgyból átlagot számítunk és a 10. évfolyamon a Gondozástani alapismeretek részismeretek érdemjegye felé kerekítünk.



Szakközépiskolai és szakiskolai képzésben a Szakmai orientáció a humán szakterületre tantárgyból, Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügyi szakmacsoportra tantárgyból a tanuló érdemjegye elégtelen, akkor javítóvizsgát kell tenni a tanulónak abból a részismereti tantárgyból, amiből elégtelen osztályzatot kapott.

Felszerelés

hiánya,

ill.

a

házi

feladat

hiánya

esetén

történő

értékelés:

Amennyiben a felszerelés és/vagy házi feladat. hiánya akadályozza az órai munkát és a tanuló nem halad a tananyaggal, vagy zavarja az óra menetét szaktanári figyelmeztetést, a következő órára plusz feladatot, vagy szintén a következő órán rendkívüli számonkérést vonhat maga után.

2.11.1. Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli számonkérés alapelvei: - az írásbeli számonkérés formái legyenek változatosak - különböző kompetenciákat, készségeket, képességeket mérjenek - a kétszintű érettségi vizsgákon szereplő valamennyi számonkérési forma jelenjen meg az évközi dolgozatokban A témazáró dolgozatok számára vonatkozóan alapelv, hogy minimálisan (egy tanév során) a heti óraszámnak megfelelő legyen. Az írásbeli dolgozatok javítása pontozásos értékelése kövesse az érettségi útmutató szabályait.

74

Az írásbeli dolgozatok formái: Témazáró dolgozat: minimum 45 percig írják, minimum egy témakört ölel fel Házidolgozat:

a tanuló megadott szempontok alapján adatgyűjtéssel, forráskutatással készíti el dolgozatát

Röpdolgozat:

egy-két tananyagot felölelő számonkérés

Írásbeli felelet:

legutóbbi tananyag írásbeli számonkérése

-

Az egyes témakörök befejeztével témazáró dolgozatot írnak, amely felöleli az egész téma tananyagát és fő követelményeit. A feladatok %-os értékelését a szaktanárok a következőképpen végzik.

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem

Angol Német Szakmai alapozó tárgyak

Kémia Biológia Földrajz

Szakmai alapozó tárgyak Matematika Fizika

Informatika

Érdemjegy

Teljesítmény %-ban

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

86 – 100 71 – 85 56 – 70 41 – 55 0 - 40 86 – 100 71 – 85 56 – 70 41 – 55 0 - 40 81 – 100 66 – 80 51 – 65 31 – 50 0 - 30 81 – 100 66 – 80 51 – 65 31 – 50 0 - 30 86 – 100 71 – 85 50 – 70 35 – 49 0 - 34

 Érvényes félévi vagy év végi osztályzathoz legalább 1 témazáró dolgozat jegy szükséges.  Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható a tanulókkal.

75

2.11.2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Elvei: Az otthoni felkészüléséhez írásbeli és szóbeli feladatokat kaphatnak diákjaink. Elkészítésük kötelező, a szaktanár osztályzatot adhat rájuk. A hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése stb. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük

alapján

szorgalmi

feladattal

segíthetjük,

számukra

szorgalmi

feladatot

javasolhatunk. Ezeknek a feladatoknak az arányát az adott tantárgy jellege határozza meg. Írásbeli feladatok szempontjából kiemelt tantárgyak:  magyar nyelv és irodalom  matematika  idegen nyelv Korlátai: A tanulók hétvégére is kaphatnak írásbeli házi feladatot, a tanítási szünetek idejére nem többet a szokásos mennyiségnél. Hosszabb terjedelmű írásbeli feladat –fogalmazás, házi dolgozat, stb.- egyik napról a másikra nem adható fel.

2.11.3. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon teljesítette: - valamennyi tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot megszerezte, és - a nyári szakmai gyakorlatot letöltötte . A követelmények teljesítését valamennyi tantárgyból a tanárok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon a tanulónak a továbbhaladáshoz. 76

-

A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanuló osztályozó vizsgát is tehet, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai részvétel alól,



ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát meghaladja, vagy egy adott tantárgyból az órák 30 %-ánál többet mulasztott, a tantestület engedélyével

 -

ha magántanuló volt.

Amennyiben a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, csak akkor tehet javítóvizsgát, ha az elégtelen osztályzatok száma legfeljebb három. Sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyamot megismételheti.

Az a tanuló, aki sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, az iskola helyi tantervének követelményeit már teljesítette az adott tantárgyból. Az iskola magasabb évfolyamán, vagy évismétlés esetén a tanuló, vagy kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az igazgató – tantárgytól függően mérlegelve- mentesíti a tantárgy tanulása (a tanórák látogatása) alól, vagy a tantárgyból az értékelés alól.

2.12. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az oktató-nevelő munkánkat elsősorban osztálykeretben szervezzük. A hatékonyabb és eredményesebb munka érdekében az osztályokat bizonyos tantárgyak esetében csoportokra bontjuk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportok kialakításának elveit a tantárgy jellege, az adott munkaközösség állásfoglalása határozza meg. A kialakított csoport osztályfőnöki, illetve szaktanári javaslatra, az igazgató engedélyével változtatható meg. Csoport több osztály, vagy évfolyam tanulóiból is szervezhető. Csoportbontásban tanítjuk minden osztályunkban a következő tantárgyakat: ­

idegen nyelv,

­

matematika és

­

informatika.

A rendészeti pályára előkészítő szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai osztályban (kifutó képzés) 10.-ik évfolyamon a diákok heti 1-1 órában úsznak és önvédelmet tanulnak. Ezért ezeket az órákat szintén csoportbontásban szervezzük, valamint számukra az emelt szintű 77

testnevelés érettségi vizsgára való felkészítés, valamint a szakirányú továbbtanulás elősegítése érdekében 12.-ik évfolyamon a testnevelés tantárgyat. A csoportbontásban oktatott szakmai tantárgyakat a szakmai programban jelöljük. A szabadon választható tantárgyak csoportjait évfolyamonként szervezzük meg. Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok bontásának megvalósítása a jelentkezők létszámától függően lehetséges.

2.13. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító testnevelők végzik testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, ősszel, és tavasszal. A felmérés a Mini Hungarofit 1+4 motorikus próba alapján került összeállításra. (Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek méréséhez. OM 2000. Szerkesztette: Tompa Ferenc) A mérés alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, elemzik.

COOPER-TESZT Cooper- teszt lényege, hogy a futópályán 12 perc alatt, a lehető leghosszabb távot teljesítsék a tanulók futással/kocogással. Pontérték táblázat segítségével az eredményeiket pontokban fejezzük ki. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) A tanuló az elugróvonal mögött oldalterpeszben áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét vesszük figyelembe a pontértékre történő átszámításkor. FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc. 78

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, -

kéztámasz

előrenéző

újjakkal

történik-

a

törzs

egyenes,

-

a

fej

a

törzs

meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar alátámasztási felületre merőleges. Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkóratartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütem törzsemelést végez, 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütem visszanyit tarkórátartásba, 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt folyamatosan végrehajtott törzsemelések száma. HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján:

Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 20

igen gyenge

21 – 40

gyenge

41 – 60

elfogadható

61 – 80

közepes

81 – 100

jó

101 – 120

kiváló

121 – 140

extra 79

A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: igen gyenge, az egészséges létezés stabil megtartáshoz szükséges szint eléréséig nagyfokú, tudatos fejlesztést igényel. Az egyes motorikus próbákban jelzett pontértékek alapján, az igen gyenge-gyenge minősítést jelző kategóriák értékhatárainak figyelembe vételével.

IGEN GYENGE

0.0 – 20.pont

A legnagyobb hiányosság: pl. a tartós futás, és a vállöv,- és a karizmok erő-állóképessége területén mutatkozik. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, „felzárkóztató” jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota: gyenge. A legnagyobb hiányosságok: pl. a tartós futás és hasizmok erőállóképessége területén mutatkozik. A fizikai állapota nagyfokú tudatos fejlesztést igényel.

GYENGE

21.0– 40. pont

Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként egy óra – elsősorban a hiányosságok felszámolására irányuló – rendszeres testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota elfogadható. Kisebb hiányosságok mutatkoznak: pl. a hát, és a hasizizmok erőállóképessége területén.

ELFOGADHATÓ

41.0- 60. pont

Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, felzárkóztató jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota közepes. Elérte az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet.

KÖZEPES

61.0 – 80. pont

Javaslat: a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres testedzés. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy – ha egy mód van rá, tovább javítson edzettségén, de – legalább ezt a szintet megőrizze. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége jó.

JÓ

Az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet kiválóan teljesítette. Az amatőr szinten versenyző – heti 3-4 órát edző – sportolók között jól bírja az általános és sportág speciális terhelést. 81. – 100. pont

Javaslat: az egészséges létezés stabil megtartásához és az amatőr szintű versenyzéshez szinten tartás. Élsportolói szint eléréséhez az általa kiválasztott sportághoz szükséges szintre fejlesztés. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: kiváló.

KIVÁLÓ

101.- 120. pont

Néhány, – elsősorban „technikai” – sportágban eléri az élsportolók számára „szükséges”, vagy „kell” értéket. Javaslat: az általa versenyszerűen űzött sportágtól függően további fejlesztés, vagy szinten tartás. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: extra. Az általános fizikai teherbíró-képessége elérte azt a szintet, hogy vala-

EXTRA

121.-140.0 pont

mennyi sportágban – nagyobb egészségkárosodás nélkül kiválóan terhelhető a felkészülési és a versenyidőszakban sportág specifikusan is, és nagyobb formaingadozás nélkül versenyezzen. Javaslat: élsportolói pályafutás alatt, folyamatos szinten tartás.

80

2.14. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

2.14.1. Az iskola egészségnevelési elvei A testi-lelki nevelés általános céljai, feladatai: A

testi,

pszichikai,

szellemi

adottságaikban

egészséges

fiatalok

nevelése;

személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése. Továbbá az egészséges életmód, a harmonikus erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. Általános fejlesztési követelmények a nevelőmunkában: A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Alakuljon ki a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidőkultúrájuk.

2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Jellemzői • A helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, • új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, • Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, • A pedagógusok között új együttműködésre késztet, • Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, • Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. 81

Általános célok, értékek Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. • az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, • természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, • a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, • a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, • s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, rendszerszemléletre való nevelés, • holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, • proaktív magatartás kialakítása, • tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, • globális összefüggések megértése, • a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, • a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. Helyi célok, értékek • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, • Helyi értékek és problémák feltérképezése, • Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), • Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, • Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, • Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, • A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel.

82

Az iskola és a kollégium minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon

való

részvételre.

Ösztönözzük

tanulóinkat,

hogy

vegyenek

részt

a

környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőkön. Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Bükki Nemzeti Park, Magyar Madártani Egyesület, stb.).

2.15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.15.1. A magatartás értékelésének elvei Példás /5/ minősítésű a tanuló magatartása, ha -

önfegyelme életkorának megfelelő, tanulótársaival, tanáraival és a felnőttekkel udvarias, előzékeny és megfelelő hangnemet használ

-

iskolai viselkedése kulturált

-

közösségi célokért tevékenykedik és motiválja a közösség más tagjait is

-

a házirendet következetesen betartja, társait is felelősséggel és példamutatásával ösztönzi a követelmények teljesítésére

-

a közösség munkájában szívesen részt vesz, vállalt feladatait önállóan, pontosan, megbízhatóan teljesíti

-

őszintén mond véleményt, építő javaslataira számíthat közössége

-

a munkában kezdeményező, segítőkész és másokat is lelkesít

-

figyelmeztetése, igazolatlan mulasztása, indokolatlan késése nincs.

Jó /4/ minősítésű a tanuló magatartása, ha -

szorgalmasan tanul, önfegyelme elfogadható

-

szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol

-

a közösségre váró feladatok megoldásában segítőkész, de ő maga nem kezdeményező

-

fegyelmezettsége, rendszeretete ellen ritkán van kifogás

-

a közösség ellen nem vét, a házirendet betartja

-

legfeljebb 2 igazolatlan mulasztása van, esetleg szóbeli figyelmeztetése van az adott félévben

83

Változó /3/ minősítésű a tanuló, ha -

a közösséghez való viszonya változó

-

a kapott feladatokat nem szívesen teljesíti, cselekedetei nem mindig megbízhatóak

-

hajlamos a fegyelem megsértésére, a házirendet megszegi

-

rendszeretete kifogásolható

-

önfegyelme, modora udvariatlan, nyegle

-

nem képes magatartásának negatív megnyilvánulásait minden esetben felmérni, és leküzdeni

-

igazolatlan mulasztása legfeljebb 8 óra, írásbeli figyelmeztetése lehet

Rossz /2/ minősítésű a tanuló magatartása, ha -

a közösségi feladatokat hanyagul látja el vagy nem teljesíti

-

magatartása romboló a közösségre, annak munkáját hátráltatja

-

önfegyelme hiányos, durva, goromba viselkedésű, magatartása kívánni valót hagy maga után

-

az órákat viselkedésével zavarja

-

a házirend követelményeit ismételten megszegi

-

súlyos fegyelmi vétséget követ el

-

igazolatlan mulasztásai vannak, esetleg többször részesült szóbeli, írásbeli büntetésben, vagy igazgatói figyelmeztetésben

2.15.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei

Példás /5/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha -

a tanuló képességeit állandóan fejleszti, a tananyag elsajátításában a legjobb eredmény elérésére törekszik

-

munkájában rendszeres, céltudatos, kötelességtudó

-

munkavégzése pontos, megbízható, mindig készül, figyel, érdeklődik

-

munkája iránt igényes, példát mutat

-

a kötelezően felül többletet is nyújt, rendszeresen és önként vállalt feladatait mindig megbízhatóan elvégzi

Jó /4/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha -

képességei szerint tanul, munkáját rendszeresen elvégzi, kötelességeit teljesíti

-

órákon többször csak felszólításra szerepel, bár a ismereteknek birtokában van

-

érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül, többletfeladatok iránt kevés érdeklődést mutat

84

Változó /3/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha -

tanulmányi munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, esetenként figyelmetlen, pontatlan

-

tanulmányai iránt általában közömbös

-

képességén aluli teljesítménnyel is megelégszik

-

önállótlan, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetésre teljesíti

-

feladatainak elmulasztásáért szaktanári figyelmeztetése van

Hanyag /2/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha -

munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el,

-

tanítási órákra nem készül, felszerelése hiányos, nem figyel, sőt másokat is zavar

-

érdektelenség, teljes közöny jellemzi, és rossz példát mutat,

-

egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

Megjegyzés: A fenti pontok alapján nem egyértelmű esetekben az osztályfőnöknek mérlegelési jogköre van. Egy vagy kettő elégtelen osztályzat esetén az osztályfőnök mérlegelése alapján, a gyermek képességei figyelembevételével változó szorgalmat is javasolhat.

2.15.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Különböző fokozatú dicséret adható a tanulóknak (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi) -

kiemelkedő tanulmányi eredményért minden kitűnőnek nevelőtestületi dicséret

-

közösségi munkáért

-

különböző szintű (iskolai, városi, megyei, országos) tanulmányi versenyeken, sportversenyeken elért helyezésekért

-

iskolai ünnepélyeken, hagyományos rendezvényeken való részvételért, szervezésért (mint: tanévnyitó, tanévzáró, október 6., október 23., boszorkánybál, gombavató, diáknap, március 15., ballagás, Semmelweis-évforduló, vöröskeresztes világnap, szakmai kiállítás, AIDS világnap)

Büntetést kapnak (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, fegyelmi bizottsági tárgyalás, nevelőtestületi, nem tanköteles esetében akár kizárás is) a Házirend megsértői, vagyis büntetjük a késést, a dohányzást, a rongálást, az alkoholfogyasztást, a drog-terjesztést, drogfogyasztást, az igazolatlan hiányzást, a trágár beszédet, a testi sértést, a lopást. A dicséretet és a büntetést is írásba foglaljuk és a szülő tudomására hozzuk. A dicséretet az iskolaközösség tudomására hozzuk.

85

3.

SZAKMAI PROGRAM

3.1.

Általános rendelkezések Iskolánk tárgyi feltételei, és szaktanáraink felkészültsége biztosítja, hogy a város, illetve

a megye igényei szerint és az egri tankerület engedélye és szakmai alapdokumentumunk alapján egészségügyi, szociális, közszolgálati szakmacsoportban iskolarendszerű képzéseket folytassunk. Az elméleti és gyakorlati képzések az iskola előadó- és demonstráló termeiben történnek. A szakmai gyakorlatokat a Markhot Ferenc Oktató Kórház és Rendelőintézettel, az Egri Idősek Otthonával, az Idősek Berva-völgyi Otthonával, Családsegítő Intézet Gondozói Házaival, Értelmi Fogyatékosok Nappali Ellátó Intézményével, Családsegítő Intézettel, Egri Módszertani Központtal, Egri Gyermekotthon és Fogyatékosok Otthonával, az egri Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatósággal, óvodákkal, Védőnői Szolgálattal, a Hotel Eger Parkkal, az egri otthonápolási szolgálatokkal való együttműködési szerződésünk biztosítja. A 2013-as tanévtől a Markhot Ferenc Kórházban a másod és harmad éves ápolók tanulószerződéssel töltik gyakorlatukat. A képzések a szakminisztériumok által kiadott központi programok, kerettantervek figyelembevételével helyi képzési programok szerint történnek. A szakmai programunkban a képzés helyi óratervét minden képzési formában és típusban a következő fejezetekben részletezzük. A táblázatok mellett a képzésre vonatkozó belépési feltételeket és a vonatkozó jogszabályokat felsoroljuk, valamint a képzés feltételeit, előzetes tudás beszámítását és a szakmai kompetenciák rövid leírását is meg lehet találni.

3.1.1. Előzetes tudás beszámításának szabályai Akik a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben szabályozott szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos ágazati alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretekből sikeres érettségit tettek az 1/13. évfolyamokon folytathatják az ágazatnak megfelelő szakmában tanulmányaikat. A tanuló számára az OKJ-ban szereplő Gyakorló ápoló szakképesítés ideje egy év. 86

„A szakképesítés ágazata szerinti érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára az OKJ-ban szereplő szakképesítésre történő felkészítés ideje egy évvel csökken. A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképzésben előírt (megegyező tartalmú) követelmények teljesítésébe a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben előírt módon beszámítjuk. Az előzetes tanulmányok, és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet az iskola vezetőjéhez kell benyújtani. Azoknál a tanulóknál, akik nem moduláris -2008 előtti- képesítéssel rendelkeznek, központi rendelet hiányában az intézmény vezetőjének az előzetes tudást egyénileg kell elbírálnia. A beszámítás mértékéről az iskola vezetője dönt. Szakképző évfolyamon az előzetes tudás beszámítása az előzetesen végzett szakképzési tanulmányok alapján történik. A kérelem benyújtásának határideje a tanulói jogviszony létesítését követő 1 hét, de legkésőbb a tanév első hetének vége (pl. a 2014/15-ös tanévben szeptember 5.) Az előbb idézett szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben előírtakat kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akik egy egészségügyi moduláris szakmával rendelkeznek és másik egészségügyi képzésre jelentkeznek. „A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőfokú oktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, illetőleg tantárgyai vizsgakövetelményeinek ismételt teljesítése alól felmentés adható. Abból a vizsgarészből vagy tantárgyból, amelyből a vizsgára jelentkező már eredményesen vizsgázott –a szakmai és vizsgakövetelmény változása kivételével– újabb vizsgát nem köteles tenni. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt az iskola vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről –az iskola vezetőjének javaslatár – a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt.

3.1.2. Dokumentáció vezetésével kapcsolatos szabályok A 9-12.osztályos tanulók szakközépiskolában az évvégén bizonyítványt kapnak, amelybe a tantárgyak osztályzatai és a letöltött gyakorlat óraszáma és értékelése kerül be. Ugyanez kerül a tanulóról vezetett törzslapba.

87

A szakképzés 11-12. szakiskolai és 13-15.szakközépiskolai évfolyamain a témaköröket is feltüntetjük a tanulmányi könyvben és a törzslapban.

3.2.

Iskolarendszerű nappali képzéseink

EGÉSZSÉGÜGY ÁGAZATI SZAKKÖZÉPISKOLAI 9-12.OSZTÁLY 5522/4 FEOR SZÁMÚ, KISEGÍTŐ ÁPOLÓ RENDÉSZET ÁGAZATI SZAKKÖZÉPISKOLAI 5259 FEOR SZÁMÚ, EGYÉB SZEMÉLY-ÉS VAGYONVÉDELEM SZAKISKOLAI KÉPZÉS 9. évfolyamon indulóknak 3 éves, 11. évfolyam végén OKJ 34 762 01 Szociális gondozó, ápoló 10. osztályt végzett tanulók számára: Szociális gondozó, ápoló OKJ szám: 34 762 01 KÉPZÉSEINK ÉRETTSÉGIZETT TANULÓK SZÁMÁRA: - Ápoló OKJ szám: 54 723 01 0010 54 01 moduláris képzés, új, módosított (kifutó) - Gyakorló Ápoló OKJ szám: 52 723 01 - Ápoló OKJ szám: 55 723 01 - Egészségügyi asszisztens OKJ szám: 54 720 01 ISKOLARENDSZERŰ ESTI KÉPZÉSEINK: 10 osztályra épülő: - Szociális gondozó, ápoló OKJ szám: 34 762 01 (1 éves képzési idővel) Érettségire épülő: - Ápoló új, módosított OKJ szám: 54 723 01 0010 54 01 (2011-től) (kifutó) (2 éves képzési idővel általános ápoló, általános asszisztenseknek) előzetes tudás beszámításával - Ápoló új, módosított OKJ szám: 54 723 01 0010 54 01 (2011-től, kifutó) (3 éves képzési idővel, érettségizetteknek) - Gyakorló ápoló OKJ szám: 52 723 01 (2013-tól) (1 illetve 2 év képzési idővel) - Ápoló OKJ szám: 55 723 01 (2013-tól) (1 éves képzési idővel)

3.2.1. Szociális gondozó és ápoló - OKJ 34 762 01 - nappali képzés (2013-tól) A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 34 762 01 A szakképesítés megnevezése: Szociális gondozó és ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 2 Szociális szolgáltatások 88

Ágazati besorolás száma és megnevezése: III. Szociális Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 illetve 3 Elméleti képzési idő aránya: 60% Gyakorlati képzési idő aránya: 40 % (az összefüggő szakmai gyakorlat és a szakmai készségfejlesztés is beleértendő) A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -

3.2.1.1. Szociális gondozó és ápoló - OKJ 34 762 01 -2 éves nappali képzés óraterve (2013tól) Értékelés: Az új 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai középérték jön létre (pl. 3,5), eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk. A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük. Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgy „A tantárgy értékelésének módja: a teljesítmény és az értékelés mindig egyéni. A csoportos munka során a csoportvezető a választott módszernek megfelelően egyéni és csoportos visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető aláírásával igazol, és ez megfelel a követelmények teljesítésének. A vizsgára bocsátás feltétele igazolás, amely minimum „120 órás szakmai (60 óra kommunikációs, 60 óra személyiségfejlesztő) készségfejlesztés” teljesítéséről szól.” (kerettanterv) A félévi és az év végi értékelés szöveges: kiválóan megfelelt, megfelelt és nem megfelelt. A kiválóan megfelelt- jeles érdemjegynek, a megfelelt- jó, a nem megfelelt- elégtelen érdemjegynek felel meg.

89

12

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

0

2

Munkaeszközök biztonsága

2

0

2

Munkakörnyezeti hatások

2

0

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

0

4

Munkajogi alapismeretek

4

0

4

Munkaviszony létesítése

4

0

4

Álláskeresés

4

0

4

Munkanélküliség

4

0

4

Nyelvtani rendszerezés 1

10

0

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

0

10

Nyelvtani készségfejlesztés

24

0

24

Munkavállalói szókincs

20

0

20

0

72

36

0

36

18

0

54

0

36

0

36

Szociálpolitikai alapismeretek

54

0

27

A szociálpolitika intézményrendszere

18

0

18

Jogi és családjogi alapismeretek

36

0

A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások

32

0

Közigazgatási osmeretek

34

0

A szociális segítés etikája

18

0

Gyak.

0

IV.félév Elm.

4

Elm

Munkahelyek kialakítása

ÖGY

4

Elm.

0

Elm

4

Gyak

III.félév

Munkavédelmi alapismeretek

ÖGY

Gyak.

II. félév

Gyak.

I. félév Elm.

11497-12 Foglalkoztatás I.

11499-12 11500-12 Munkahelyi egészség Foglalkoztatás II. és biztonság

OKJ 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló

11

Gyak.

Össz

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Tanulástechnikai gyakorlat

10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

36 18 18

36 18

A szociális ellátás intézményei

0

36

Az egészségügyi ellátás intézményei

0

36

Egy intézmény részletes megismerése

0

36

36

0

18

27

36 32 18

16

18 40

Monitorozó gyakorlat

36

40 36 36 18

18

Pszichológiai alapismeretek Pszichológiai alapismeretek

18

18

90

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

36

0

18

18

Az életút pszichológiája

36

0

18

18

A személyiség pszichológiája

36

0

18

18

Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei

54

0

36

18

Kórok és kórokok

36

0

18

18

A betegség tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai

18

18

18

A gyógyszerelés

18

0

A társadalmi helyzet és az egészség

18

0

Közegészségügyi és járványtani ismeretek

36

0

18

Egészségmegőrzés

18

0

18

Általános ápolási ismeretek

36

36

18

36

Gondozási alapismeretek

36

36

18

18

Az ápolás, gondozás dokumentációja

18

18

18

Az ápolási folyamat megfigyelése

0

36

36

A gondozási folyamat megfigyelése

0

36

36

Elsősegélynyújtási gyakorlat

36

36

A társadalmi egyenlőtlenség és a szegénység okai

18

0

A mai magyar társadalom

16

0

A szükségletfelmérés módszerei

18

0

18

A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei

36

0

36

Ideg-és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei

32

0

32

Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek

32

0

32

Urológiai, nemi és a reumetológiai betegségek

16

0

16

Dieteikai ismeretek

18

0

Geriátriai ismeretek

36

0

Alapápolás a belgyógyászati betegek körében

0

36

20

Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében

0

36

20

Egészségügyi alapismeretek

18 18 18 18

Ápolási, gondozási alapismeretek 18 18 18

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

40

36

36

40

Társadalomismeret 18 16

10570-12 A szükségletek felmérése

Klinikai ismeretek

18 36

Ápolási gyakorlat 36

20

36

20

91

Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérése

18

0

18

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében

18

0

18

Gerontológia és az idősek rehabilitációja

36

0

36

Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében

18

0

18

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

0

0

A gondozási szükségletek felmérése idősek körében

0

12

12

A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében

0

12

12

A gondozási folyamat tervezése

0

12

12

Általános szociális munka

34

0

18

16

Szociális munka egyénekkel és családokkal

34

0

18

16

Szociális munka családokkal

34

0

18

16

Közösségi szociális munka

16

0

Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata

0

18

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata

0

8

8

Közösségi szociális munka gyakorlata

0

8

8

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai

36

0

Aktivitás és foglalkoztatás

32

0

Háztartási ismeretek

36

0

36

Munka, baleset- és tűzvédelem

18

0

18

A gyógyászati segédeszközök beszerzése

16

0

16

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

32

0

32

Szociális munka elmélete

16

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka gyakorlata

18

Szociális gondozás

Szociális gondozás gyakorlata

36 32

40

Idős emberek gondozása

0

36

Fogyatékkal élők gondozása

0

36

40 36 36

92

Foglalkozási gyakorlat

0

9

9

Háztartási gyakorlat

0

9

9

Munka, baleset- és tűzvédelem gyakorlata

0

9

9

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

0

9

Elméleti ismeretek

18

0

A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai

32

0

Esetmegbeszélés

0

34

18

Szupervízió

0

18

18

Az ápolás adminisztrációja

18

0

A gondozás adminisztrációja

32

0

32

Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában

16

0

16

Osztályfőnöki

70

0

1544

860

9

Mentálhigiéné 18 32

10572-12 Gondozási ápolási adminisztráció

Esetmegbeszélés és szupervízió gyakorlaton 16

A szociális adminisztráció

Összesen:

18

18 160

423

18 198 279 360 160

18 440

16 216

384

86

1260 Összesen: Heti óraszám:

2564

1420 35

1126 35

93

3.2.2. Szociális gondozó és ápoló -OKJ 34 762 01- 3 éves nappali képzés óraterve (2013tól) Értékelés: Az új 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai középérték jön létre (pl. 3,5), eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk. A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük. Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat tantárgy „A tantárgy értékelésének módja: a teljesítmény és az értékelés mindig egyéni. A csoportos munka során a csoportvezető a választott módszernek megfelelően egyéni és csoportos visszajelzést ad. A fejlődés feltétele a jelenlét, amit a csoportvezető aláírásával igazol, és ez megfelel a követelmények teljesítésének. A vizsgára bocsátás feltétele igazolás, amely minimum „120 órás szakmai (60 óra kommunikációs, 60 óra személyiségfejlesztő) készségfejlesztés” teljesítéséről szól.” (kerettanterv) A félévi és az év végi értékelés szöveges: kiválóan megfelelt, megfelelt és nem megfelelt. A kiválóan megfelelt- jeles érdemjegynek, a megfelelt- jó, a nem megfelelt- elégtelen érdemjegynek felel meg.

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

3/11.

Munkajogi alapismeretek

4

4

Munkaviszony létesítése

4

4

Álláskeresés

4

4

Munkanélküliség

4

4

Nyelvtani rendszerezés 1

10

10

Nyelvtani rendszerezés 2

10

Nyelvtani készségfejlesztés

24

Gyak

VI.félév Elm

Gyak.

Elm.

V.félév ÖGY

Gyak.

IV.félév Elm.

Gyak

III.félév Elm

II. félév ÖGY

Gyak.

Elm

ÖGY

Gyak.

Munkavédelmi alapismeretek

11497-12 11499-12 Foglalkozta Foglalkoztatás tás I. II.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Elm

I. félév

2/10.

Gyak.

Szociális gondozó és ápoló OKJ 34 762 01

1/9.

Elm.

Össz

10 24

94

Munkavállalói szókincs

20

20

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a segítő kapcsolat

54

27

A veszteségek feldolgozása gyakorlat

16

A kongruens kommunikáció Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

18

Szociálpolitikai alapismeretek

54

18

A szociálpolitika intézményrendszere

18

18

Jogi és családjogi alapismeretek A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások

36 36

36

Közigazgatási osmeretek

18

18

A szociális segítés etikája

36

18

18

36

18

18

18

18

36

36 70

A szociális ellátás intézményei

36

Az egészségügyi ellátás intézményei

18

Egy intézmény részletes megismerése

36

18 16

Monitorozó gyakorlat 10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

27

70 36 18 36

Pszichológiai alapismeretek Pszichológiai alapismeretek

36

18

18

Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

36

18

18

Az életút pszichológiája

54

A személyiség pszichológiája

36

36

Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei

54

36

Kórok és kórokok

36

36

A betegség tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai

36

36

A gyógyszerelés

18

18

A társadalmi helyzet és az egészség Közegészségügyi és járványtani ismeretek

18

Egészségmegőrzés

18

18

18

18

Egészségügyi alapismeretek 18

18

36

36 18

Ápolási, gondozási alapismeretek Általános ápolási ismeretek

36

45

Gondozási alapismeretek

36

45

Az ápolás, gondozás dokumentációja

36

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

45 36

36

A gondozási folyamat megfigyelése

36

Elsősegélynyújtási gyakorlat

72

45 36

70

Az ápolási folyamat megfigyelése

10570-12 A szükségletek felmérése

36

70 36 36 36

36

Társadalomismeret A társadalmi egyenlőtlenség és a szegénység okai

18

18

A mai magyar társadalom

18

18

95

A szükségletfelmérés módszerei

18

18

Klinikai ismeretek A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei Ideg-és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek Urológiai, nemi és a reumetológiai betegségek

54

54

36

36

36

36

36

36

Dieteikai ismeretek

18

18

Geriátriai ismeretek

36

36

Ápolási gyakorlat Alapápolás a belgyógyászati betegek körében Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében

70 36

36

36

36

70 36 36

Gondozási ismeretek A gondozási szükségletek felmérése

36

36

Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében

18

18

Gerantológia és az idősek rehabilitációja

36

36

18

18

Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata A gondozási szükségletek felmérése idősek körében A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében A gondozási folyamat tervezése

12

12

12

12

12

12

12

12

12

Szociális munka elmélete Általános szociális munka

54

54

Szociális munka egyénekkel és családokkal

36

36

Szociális munka családokkal

32

32

Közösségi szociális munka

32

32

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

Szociális munka gyakorlata Egyénekkel és caládokkal végzett szociális munka gyakorlata A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata Közösségi szociális munka gyakorlata

16

16

16

16

16

16

Szociális gondozás Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai

54

54

Aktivitrás és foglalkoztatás

36

36

Háztartási ismeretek

36

36

Munka, baleset- és tűzvédelem

8

8

A gyógyászati segédeszközök beszerzése

8

8

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

32

32

Szociális gondozás gyakorlata

70

70

Idős emberek gondozása

32

32

Fogyatékkal élők gondozása

32

32

Foglalkozási gyakorlat

8

8

96

Háztartási gyakorlat

8

8

Munka, baleset- és tűzvédelem gyakorlata

8

8

Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása

8

8

Mentálhigiéné Elméleti ismeretek

16

16

A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai

32

32

Esetmegbeszélés és szupervízió gyakorlaton Esetmegbeszélés

36

Szupervízió

16

36 32

10572-12 Gondozási ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció Az ápolás adminisztrációja

16

16

A gondozás adminisztrációja

16

24

Számítástechnika a gondozás adminisztrácuiójában

16

16

2264

198

Összesen:

280

198 108 216 306

90

306

140

612

324 120 306 444

150

140 374

86

246

456

160 460

900

866

A szociális gondozó- ápoló monitorozó gyakorlat értékelési szempontjai: A monitorozó gyakorlat helyszínei: szociális és egészségügyi intézmények. A gyakorlat értékelése érdemjeggyel (1-től 5-ig) történik, a megadott szempontok figyelembe vételével. A monitorozás célja: adott

település

egészségügyi-,

szociális

és

civil

szervezetek

ellátó

rendszerének,

intézményeinek, struktúrájának, feladatainak és belső rendszerének áttekintése, megismerése. A gyakorlat során a tanulók naplót vezetnek, és részletes jegyzeteket készítenek a tapasztalatokról Az intézmény helye az adott település szociális-, egészségügyi ellátási rendszerében Az intézmény profilja és tevékenységének rendszere, házirend Az intézmény külső és belső kapcsolatrendszerének megismerése Az intézmény működését szabályozó jogszabályok, pénzforrási lehetőségeinek feltárása Az intézmény belső struktúrájának, tárgyi-, személyi feltételeinek, működésének, fenntartásának, döntési folyamatának megismerése A kínált szolgáltatások és a kliensek szükségletei közötti viszony feltárása Információk gyűjtése a szolgáltatásokhoz való hozzájutás feltételeiről, lehetőségeiről Az alkalmazott szupervízió formái; a munkacsoportok közötti együttműködés Az intézmény adminisztrációja, gondozási-, ápolási-, mentális terv készítése Gyakorlat során elvárt egyéni-, társas készségek, kompetenciák: 97

406

szakszerű kommunikáció a klienssel, beteggel, munkatársakkal, hozzátartozókkal pontosság, munkarend, házirend betartása tűz-, munkavédelmi szabályok megismerése, betartása és betarttatása tiszta-, rendezett munkaruha, védőeszközök használata, rendezett, egyszerű külső megjelenés a szociális segítés etikájának, autonómia, intimitás, titoktartás szabályainak betartása

3.2.3. Ápoló nappali képzés

3.2.3.1. Ápoló - OKJ 54 723 01 0010 54 01 - 3 éves nappali képzés (2011-től, kifutó) A képzés célja: az ápoló szakképesítés munkaterületéhez tartozó kompetenciák elsajátíttatása. Cél: a megalapozott, széleskörű elméleti ismeretekkel és gyakorlati képességekkel, készségekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a szakmai ismeretek birtoklása mellett olyan magatartási-, etikai- és esztétikai értékekkel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket a segítő szakma művelésére. Olyan holisztikus szemléletű, a tudomány mindenkori szintjének megfelelő szakemberek képzése, akik maradéktalanul elvégzik az ápolási/gondozási feladatokat, segítik a különböző életkorú betegek és egészséges emberek szükségleteinek kielégítését rászorultságuk mértékében. Cél, hogy a jól felkészült ápolók a gyógyító team tagjaként képesek legyenek a különböző szervrendszerek betegségeiben szenvedők szakápolását felelősséggel elvégezni. Tudjanak kapcsolatot kezdeményezni és tartani a páciensekkel, a környezetükhöz tartozókkal, a munkatársakkal, és mindazokkal, akik az ellátásban érintettek lehetnek. Legyenek képesek tudásukat folyamatosan gyarapítani, és a megszerzett tudást átadni az edukáció során A szakképzés azonosító száma: A képzés időtartama: Összóraszám:

OKJ 54 723 01 0010 54 01 3 év 4600 óra Ebből: Elmélet: 50% Gyakorlat: 50% A demonstrációs termi gyakorlatok óraszáma az elmélet és gyakorlat igényes óraszámokhoz tartozik. A tanterv moduláris felépítésű. A képzés szervezését az alábbi jogszabályok tartalmazzák: A központi program  a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, 98



a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,

valamint  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet,  a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,  az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.(II.26.) OM rendelet,  a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007 (V.21.) SZMM rendelet,  a nevelési-oktatási intézmények működésérő szóló, többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet,  a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,  az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet alapján készült. A szakképesítés OKJ-ban szereplő adatai: A szakképesítés azonosító száma: 54 723 01 A szakképesítés FEOR száma: 3212, 3211 A szakképesítések köre: Alap szakképesítés: 54 723 01 Általános ápoló Rész-szakképesítés: 54 723 01 0100 33 01 Ápolási asszisztens 54 723 01 0100 52 01 Gyakorló ápoló Elágazás: 54 723 01 0010 54 01 Ápoló 54 723 01 0010 54 02 Csecsemő- és gyermekápoló Ráépülés: 54 723 01 0001 54 01 Diabetológiai szakápoló 54 723 01 0001 54 02 Epidemiológiai szakápoló 54 723 01 0001 54 03 Felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló 54 723 01 0001 54 04 Foglalkozásegészségügyi szakápoló 54 723 01 0001 54 05 Geriátriai szakápoló 54 723 01 0001 54 06 Gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló 54 723 01 0001 54 07 Hospice szakápoló 54 723 01 0001 54 08 Körzeti közösségi szakápoló 54 723 01 0001 54 09 Légzőszervi szakápoló 54 723 01 0001 54 10 Nefrológiai szakápoló 54 723 01 0001 54 11 Onkológiai szakápoló 54 723 01 0001 54 12 Pszichiátriai szakápoló 54 723 01 0001 54 13 Sürgősségi szakápoló Belépés feltétele: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges 99

Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges Egészségi alkalmassági vizsgálat: szükséges. Elméleti oktatás: Az elméleti oktatást szakorvosok, szakoktatók, okleveles ápolók és szaktanárok végzik, a szakoktatóknak a szakirányú felsőfokú végzettség mellett az ápolási területen szakképesítéssel és gyakorlattal is rendelkezniük kell. A szakképzés korszerűen felszerelt iskolai demonstráló termekben és szaktantermekben történik. Területi szakmai gyakorlati oktatás: A területi szakmai gyakorlati oktatásban szakorvosok, ápolók

és

egészségügyi

gyakorlatvezetők,

főnővérek

egyaránt

közreműködnek.

A

gyakorlóterület által megbízott, oktatásért felelős szakembernek ápolói szakképesítéssel, legalább

ötéves

szakmai

gyakorlattal,

valamint

gyakorlatvezetői

tapasztalattal

kell

rendelkeznie. A gyakorlati oktató személyének kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a szakoktatói /tanári/, az egészségügyi gyakorlatvezetői, illetve az egészségügyi főiskolai vagy egyetemi okleveles ápolói végzettséggel rendelkező ápolókat. Gyakorlati oktatás: 8-12 fős csoportokban történik, a központi programban előírt tárgyaknál. A gyakorlati foglalkozásokon a tanulók az előírt fehér munkaruhában és névkártyával vehetnek részt. Klinikai gyakorlat: A klinikai gyakorlatok célja, hogy a tanuló képes legyen megvalósítani az individuális ápolást a betegellátás különböző területein – kórházi osztályokon, területi ellátásban, házi-orvosi szolgálatnál. A tanuló az eddig megszerzett ismereteit alkalmazza az ápolói gyakorlatban. A tanulók csoportbeosztását az iskola, gyakorlati oktatásvezetője készíti el. A tanulószerződéssel gyakorlatot töltők esetében a Markhot Ferenc Kórház gondoskodik a tanulók beosztásáról és a gyakorlatok ellenőrzéséről. Nappali képzésben a gyakorlatokon beosztás szerint egy iskolai szakoktató és egy kórházi szakember irányításával sajátítják el tanulóink az ápolási feladatokat. A képzés során végzett klinikai gyakorlatok megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: Gyakorlati területek Általános orvostan és szakorvostan Belgyógyászat Neurológia Szemészet Sürgősségi ellátás Általános sebészet és szaksebészet

% 15,00 8,75 2,50 1,25 2,50 15,00 100

Sebészet Traumatológia Urológia Szülészet-nőgyógyászat Fül-orr-gégészet Gyermekgondozás és gyermekgyógyászat Gyermekgyógyászat Újszülött osztály, részleg, bölcsőde Terhes gondozás Terhes gondozás Elmegyógyászat és pszichiátria Pszichiátriai ellátás Idősek gondozása és geriátria Szociális ellátás Otthoni ápolás Otthonápolási szolgálat Összesen:

7,50 2,50 1,25 2,50 1,25 7,50 5,00 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 5,00 5,00 50,00

A tanulók ellenőrzése, értékelése: Az értékelés konvencionális érdemjegyekkel történik.

I.

3710-10

1.

1.0/3710-10

2.

3.

2.0/3710-10

3.0/3710-10

Interakció az egészségügyi ellátásban Kommunikáció beteggel, munkatárssal Kommunikáció, szakmai kommunikáció

0

72

0

72

36

Latin

36

36

36

Angol

180 108 72

36

0

36

36

36

36

36

Etikus jogszerű kommunikáció Etika, szakmai etika

36

36

18

Jog

18

18

18

Pszichológia, szociálpszichológia

36

36

36

Szociológia

18

18

18

Pedagógiai

18

18

18

18

18

Pedagógiai, szociológia, pszichológia

4.

4.0/3710-10

Informatika, ügyvitel

II.

.3711-10

Asepsis-antisepsis, munkakörny.véd

5.

1.0/3711-10

Fertőtlenítés-sterilizálás

18

18 0

Mikrobiológia, Járványtan

36

36

18

Közegészségtan

18

18

18

Ápolástan: Fertőtlenítés-sterilizálás

18

9

9

6.

2.0/3711-10

Munka,- tűzvédelem, környezetvédelem

18

18

III.

23 27-10

Első ellátás, elsősegélynyújtás

36

36

IV.

.3716-10

Gondozás

9

18

9 18

0

36

230

101

Dem

VI.félév Elm

Dem

Elm

Dem

IV.félév V.félév Elm

Dem

III.félév Elm

Dem

II.félév Elm

Klin. I.félév

Dem KGyak . Elm

Elm

Össz.

OKJ 54 723 01 0010 54 01

Isk.órák

Dem

ÁPOLÓ nappali 3éves képzés

7.

1.0/ 3716-10

Egészséges ember gondozása Anatómia, élettan

54

54

Fejlődéslélektan

18

18

18

Várandósnő

18

18

18

Gondozástan

63

36

54

54

8.

2.0/3716-10

Akadályozott személy gondozása,rehab.

V.

.3713.10

Alapápolás

9.

1.0/3713.10

Az ápolási folyamat Ápolásfilozófia

10.

2.0/3713.10

Ápolási feladatok

18

Kórtan

18

18

Ápolástan: Ápolás elmélet

54

54

Ápolástan: Ápolás gyakorlata

54 18

3.0/3713.10

Ápoláslélektan

VI.

.3714-10

Diagnosztika terápia

12.

1.0/ 3714-10

Diagnosztikai eljárások

13.

2.0/ 3714-10

18

18

36

18

36

18 18

36

54

54 18

18 290

Biofizika (13.B)

18

18

18

Ápolástan: Diagnosztika (13.C)

36

36

36

Gyógyszertan (14.A)

36

36

Fizioterápia (14.B) Ápolástan: Terápiás ápolói ismeretek

18

18

18

36

36

36

Terápiás eljárásokismeretek

1.0/ 3725-10

Élettan, anatómia

15.

2.0/ 3725-10

1.0/2323 - 10

18

18

14.

17.

18

18

Betegmegfigyelés, monitorozás

VIII. 23 23-10

27

18

.3725-10

3.0/ 3725-10

36

Biokémia (13.A)

VII.

16.

27

440 36

11

54

Megfigy. a csecs.,gyerm, felnőtt áp.-ban Ápolástan: A beteg megfigyelés elm. és gyak. Eg.csecsemő és gyermek megfigyelése Immunitástan Egészségnevelés, egészségfejlesztés Egészségtudatos magatartás kialakítása Egészségtan-Közegészségtan 2.(8-A,B) Egészségpedagógia(8-9.C)

18

370 54

54

54

36

18

18

18

18

36

27

9

27

9

18

18

18 40

27

27

36

18

Dietetika (8-9.D)

18

18

18

27

27

9

18.

2.0/2323 - 10

Lelkiegészség - Mentalhigiene

IX.

.3717-10

19.

1.0/ 3717-10

Szakápolás Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Belgyógyászat /Reumatológia, Belgyógyászat/ Belgyógyászati szakápolás

18

27 18

18

18

18

930

108 108 108

90

18 18

36 36

18

18

18

18

102

63

63

99

63

36

36

108

54

45

45

45

18

18

18

54

54

54

Onkológiai és hospice ellátás Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria Geriátria és geriátriai szakápolás Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria Oxiológia és sürg. klinik. ism. és szakáp.

36

36

36

36

18

36

36

Szabadsávelm

Osztályfőnöki

108 108

Szabadsávelm

Vizsgaelőkészítő

86

Interakció az egészségügyi ellátásban Asepsis-antisepsis, munkakörny.véd

I.

.3710.01.10

II.

.3711-10

III.

23 27-10

Első ellátás, elsősegélynyújtás

IV.

.3716-10

Gondozás

36

36

18

18

600

68

0 0

40

Újszülött osztály

40

Szoc.otth., idősek napközi otth.

40

Terhes gondozás

20

103

Dem

Elm

668

480 Elm

831

120 Dem

Elm

Dem

891

VI.félév

789

III.félév IV.félév V.félév

0

Bölcsőde

14 14

36 54

36

351

54

297 420

18

351

72 420

297 369

153

18

297

18

120

II.félév

Elm

OKJ 54 723 01 0010 54 01

423 576 140

Isk.órák Klin. I.félév Össz.

ÁPOLÓ nappali 3éves képzés Klinikumi Gyakorlatok

Dem

Mindösszesen:

18

18

836

4600

Klinikai gyakorlatok

18

86

2300

Összesen elm. és dem. gyakorlat

18

Elm

Elmélet és demons gyakorlat

18

180

Egyéb

Dem

X.

18

36

405

8.0/ 3717-10

18

9

36

585

27.

18

585

8.0/ 3717-10

Elm

26.

2300

7.0/ 3717-10

2300

25..

Gyak.

6.0/ 3717-10

18

531

24.

54

Dem

5.0/3717-10

18

36

1769

23.

9

2300

4.0/ 3717-10

18

36

2300

22.

Szülészet-nőgyógy.klin. ism. és szakáp. Kisklinikumi ismeretek és szakáp. Gyermekgyógy. Klinik. Ism. és szakáp. Neurol. és pszichiátriai klin. ism. és szakáp Neurológia Pszichiátria és pszichiátria és szakápolás

Elm

3.0/ 3717-10

2300

21.

18

54

Sebészeti klinikumi ismeretek és szakáp. Sebészet /Ortopediatraumatológia, Sebészet/ Sebészeti szakápolás

Dem

2.0/ 3717-10

2300

20.

Akadályozott személyeket gond. Int.

40

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

V.

.3713.10

Terhes gondozás

50

Gyerrmekgyógyászati osztály

40

Újszülött osztály

40

Belgyógyászat

160

Sebészet

160

Belgyógyászat

40

Alapápolás

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat

VI.

VII.

.3714-10

.3725-10

VIII. 23 23-10

IX.

.3717-10

Diagnosztika terápia Sürgősségi ellátás

40

Belgyógyászat

40

Sebészet

80

Gyerrmekgyógyászat

40

Traumatológia

40

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Belgyógyászat

50

Betegmegfigyelés, monitorozás Belgyógyászat

70

Sebészet

40

Pszichiátria

40

Othonápolási szolg.

60

Gyerrmekgyógyászat

40

Neurológia

40

Traumatológia/Reumatológia

40

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Sebészet

40

Egészségnevelés, egészségfejlesztés Terhes gondozás

40

Szakápolás

B

Belgyógyászat

40

C

Sebészet (28.C)

40

Traumatológaia

40

Szülészet

40

Nőgyógyásazat

80

Fül-orr-gégészet

40

Szemészet

40

Urológia

40

Gyermekgyógyászat

120

104

80

Pszichiátria

80

Otthonápolási szolg.

170

Szociális otthon

40

Sürgősségi / Intenzív osztály

80

E

D

Összesen: 2300 óra = 287,5 X 8 óra = 57,5 X 40 óra

2300

Neurológia

3.2.3.2. Gyakorló Ápoló - 2 éves nappali képzés (2013-tól) A szakképesítés azonosító száma: 52 723 01 A szakképesítés megnevezése: Gyakorló ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: -

Értékelés: Az új 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai középérték jön létre / pl. 3,5/, eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk. Abban az esetben, ha a tanév első illetve második félévében különböző témakör van megadva súlyozásra, év végén a magasabb óraszámú felé kell kerekíteni. A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük. A szakmai kommunikáció tantárgynál az orvosi latin tripla súlyozással szerepel. 105

2

2

2

2

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

4

Nyelvtani rendszerezés 1

8

8

8

Nyelvtani rendszerezés 2

8

8

8

Nyelvtani készségfejlesztés

24

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

24

Szakmai jogi és etikai ismeretek

18

18

18

Szociológia

18

18

18

Pszichológia Pedagógia

18

18

18

18

18

18

Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy

18

18

18

18

18

18

Egészségfejlesztés Környezet-egészségügy

18

18

18

18

18

18

11498-12

11499-12

11500-12

Elm

Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Egészségügyi alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

11110-12

Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció

18

18

18

36

36

36

18

18

18

Alapápolás Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása

36

36

Akadályozott ember gondozása 2. félév

18

18

Ápolástudomány

18

18

Ápoláslélektan

18

18

Csecsemő és kisgyermekgondozás

36

Betegmegfigyelés

36

Ápolási beavatkozások

54

36 18 18 18 36

36

36 18

36

36

18

36

1122212

11221-12

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

56

56

Gondozási feladatok felnőttkorban

32

32

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

56

56

Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek

106

Dem

2

Elm

2

2

Elm

2

Dem

4

2

Elm

4

4

Dem

4

4

Dem

Elm

4

IV.félév

Klin. gyak.

.2/14., 5/13. III.félév

Össz.

II.félév

Dem

.1/13. I.félév

OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló

Ögy.

52 723 01 Gyakorló ápoló

Isk.órák

Évközi

Klin. gyak.

Szakképzés

Klin. gyak.

Szakképzés

OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló

Anatómia-élettan 1. félév

108

108

Általános kórtan

18

18

54

18 18

Mikrobiológia-járványtan

18

18

18

Gyógyszertani alapismeretek

18

18

Belgyógyászat 2. félév

90

90

18

36

Sebészet és traumatológia

54

54

18

36

Gyermekgyógyászat

18

18

Diagnosztikai alapismeretek

54

18

36

18

36

Terápiás alapismeretek

54

18

36

18

36

Elsősegélynyújtás – első ellátás

54

18

18

18

18

18

18

54

54

Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat

128

88

40

Sebészeti gyakorlat

128

88

40

Traumatológia

40

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

80

40 40

40

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél Diagnosztikus - terápiás szakismeretek Biofizika

18

18

Biokémia

16

16

18

Gyógyszertan 3. félév

34

34

18

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat

18

18

18

Eszközös vizsgálatok 4. félév

16

16

Terápiás eljárások

18

18

Perioperatív ellátás

16

16

16 16

16 18 16

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások 17

17

9

Mindennapos beavatkozások 3. félév

18

18

18

Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál

18

18

18

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai

18

18

18

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 4. félév

32

32

Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz

8

32

Diagnosztikus és terápiás

Klinikai gyakorlat beavatkozások-

belgyógyászati profilú osztályon

96

96

80

80

40

40

szülészet-nőgyógyászati osztályon

40

40

neurológiai osztályon

40

40

pszichiátriai osztályon

40

40

urológiai osztályon

40

40

kisklinikumi osztályokon

80

80

sürgősségi osztályon

56

56

11151-12

sebészeti profilú osztályon mozgásszervi sebészeti profilú osztályon

Egészségnevelő és- fejlesztő tevékenység

11152-12

Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés 4. félév

16

16

Mentálhigiéne

18

18

18

Táplálkozástan-dietetika 3. félév

18

18

18

Betegoktatás

16

16

Rehabilitáció

34

34

16

16 18

16

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat Egészségnevelés gyakorlat

24

24

Edukációs gyakorlat

16

16

Rehabilitáció gyakorlat

40

40

Egyéb

107

900

Évi óraszám szabadsávval Heti óraszám

592

40

63

164

260

160

360 360

72

234

16 592

18

18

234

1112

409

18 948

Összesen

1357

70

360

Osztályfőnöki

527

1260

1119

35

34,96875

3.2.3.3. Ápoló –OKJ 55 723 01- 1 éves nappali képzés (2014-től) A szakképesítés-ráépülés azonosító száma: 55 723 01 A szakképesítés-ráépülés megnevezése: Ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 52 723 01 Gyakorló ápoló szakképesítés Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: Értékelés: Az új 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai középérték jön létre / pl. 3,5/, eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk. A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük. Abban az esetben, ha a tanév első illetve második félévében különböző témakör van megadva súlyozásra, év végén a magasabb óraszámú felé kell kerekíteni. 108

A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük.

OKJ 55 723 01

Szakképzés

Klin. gyak.

Dem

Elm

IV.félév Dem

III.félév Elm

Dem

Elm

Össz.

Isk.órák

ÁPOLÓ Klin. gyak.

SZAKKÉPZÉS – nappali OKJ ÁPOLÓ 55 723 01

Szakápolási feladatok Klinikai - szakápolási ismeretek Belgyógyászat és szakápolástana

72

72

72

Onkológia és szakápolástana

36

36

36

Neurológia és szakápolástana

36

36

36

Pszichiátria és szakápolástana

36

36

36

Geriátria és szakápolástana

36

36

36

Sebészet-traumatológia és szakápolástana

72

72

72

Kisklinikumi szakismeretek és szakápolástana

36

36

36

Szülészet -nőgyógyászat és szakápolástana

36

36

36

Gyermekgyógyászat és szakápolástana

36

36

36

Sürgősségi ellátás és szakápolástana

54

54

54

Intenzív terápia és szakápolástana

36

36

36

Infekció kontroll ápolási feladatai

18

18

18

Közösségi ellátás és szakápolástana

36

36

36

Hospice ellátás

18

18

18

111114-12 11113-12

Klinikai szakápolás gyakorlata Szakáp.feladatok belgyógy. profilú osztályon

32

32

Szakáp.feladatok sebészeti profilú osztályon

32

32

Áp.feladatok szülészet-nőgyógyászati osztályon

32

32

Áp.feladatok intenzív osztályon

32

32

Áp.feladatok neurológiai osztályon

32

32

Áp.feladatok pszichiátriai osztályon

32

32

Szakáp.feladatok sürgősségi osztályon

32

32

Szakáp.feladatok kisklinikumi osztályokon

64

64

Közösségi / Otthonápolás

32

32

Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban Speciális ápolói beavatkozások gyak. Invaziv beav.tech. Közreműk. Invazív beav.

36

36

Klinikai táplálás

18

18

Transfusios kezeléssel kapcs. Feladatok

18

18

Tartós fájd. csill. ápolói teendői

16

16

Szabad légút biztosítás lélegeztetés

16

16

Incontinentia, stoma ellátás

16

16

Sebkezelés

16

16

109

Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között Speciális ápolói feladatok gyakorlata sebészeti osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata intenzív osztályon Speciális ápolói feladatok gyakorlata sürgősségi osztályon 558

Elmélet

16

24

24

24

24

558

558 136

Gyakorlat 558

Össz óraszám

16

384

72

694

0

630

64

384

64

Egyéb Osztályfőnöki

34 Összesen

18 1112

16 648

80 728

384

1112 Heti óraszám

34,75 óra/hét

3.2.4. Egészségügyi asszisztens nappali képzés 2013-től

A szakképesítés alapadatai A szakképesítés azonosító száma: 54 720 01 A szakképesítés megnevezése: Egészségügyi asszisztens A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 Elméleti képzési idő aránya:50% Gyakorlati képzési idő aránya:50% A szakképzésbe történő belépés feltételei: Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:-

110

Értékelés: Az új 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai középérték jön létre (pl. 3,5), eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk. Abban az esetben, ha a tanév első illetve második félévében különböző témakör van megadva súlyozásra, év végén a magasabb óraszámú felé kell kerekíteni. A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük. A szakmai kommunikáció tantárgynál az orvosi latin tripla súlyozással szerepel.

3.2.4.1. Egészségügyi asszisztens képzés óraterve 2013-tól

11500-12 11499-12 11497-12 11110-12

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség

18

Foglalkoztatás I.

64

Nyelvtani rendszerezés 1

8

9

Nyelvtani rendszerezés 2

8

9

Nyelvi készségfejlesztés

24

24

Munkavállalói szókincs

24

24

4 4 2 2 2 4

4 4 2 2 2 4 18 6 4 4 4

6 4 4 4

Egészségügyi alapismeretek Egészségügyi alapismeretek

144

Szakmai jogi és etikai ismeretek

18

18

Szociológia

18

18

18

Pszichológia 2. félév

18

18

18

Pedagógia

18

18

18

Egészségügyi ellátórendszer

18

18

18

Népegészségügy

18

18

18

Egészségfejlesztés 1. félév

18

18

18

Környezet-egészségügy

18

18

18

Szakmai kommunikáció

72

Kommunikáció

18

Orvosi latin

36

18

18 36

18 36

111

Klin. gyak.

Dem

IV.félév

Elm

Ö gyak.

III.félév

Elm

Dem

Elm

Klin. gyak.

.2/14., 5/13.

II.félév Dem

I.félév

Elm

Dem

Elm

Össz.

Isk.órák

Egészségügyi asszisztens 54 720 01

.1/13.

Dem

Szakképzés Klin. gyak.

Szakképzés - nappali

11221-12

Speciális kommunikáció

18

Alapápolás Ápolástan-gondozástan

216

Egészséges ember gondozása

18

18

Akadályozott ember gondozása

18

18

Ápolástudomány

18

18

Ápoláslélektan

18

18

18

18

18 18 18 18

Csecsemő és kisgyermekgondozás

36

Betegmegfigyelés

54

18

36

Ápolási beavatkozások 1. félév

54

18

36

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

144

2. félév

36

36 18 18

36

36

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

56

56

Gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

32

32

56

56

11222-12

Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek

396

Anatómia-élettan 1. félév

72

72

Általános kórtan

18

18

Mikrobiológia-járványtan

18

18

18

Gyógyszertani alapismeretek

36

36

18

18

Belgyógyászat 2. félév

54

54

18

36

Sebészet és traumatológia

54

54

18

36

Gyermekgyógyászat

18

18

Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek

36

Elsősegélynyújtás – első ellátás

36

Klinikumi gyakorlat

376

54

54

18 18

18 36

18

36

36

18

36

36

36

Belgyógyászati gyakorlat

88

88

40

Sebészeti gyakorlat

88

88

40

40

40

Traumatológia

40

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

40

11124-12

Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás Egészségügyi asszisztensi ismeretek Higiéne, munkavédelem,munkabiztonság

348 54

54

36

Klinikumi ismeretek Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárásoknál Asszisztensi feladatok terápiás eljárásoknál

68

68

36

68

68

18

18

16

16

68

68

18

18

16

16

Dokumentáció vez.járóbeteg ellátásban

36

36

18

18

Prevenció és rehab.a járóbeteg ellátásban

54

54

54

Szakmai gyakorlat

592 Betegirányítás Szakrendelések

Laboratórium és képalkotó diagnosztika Gondozás és rehabilitáció Összesen:

32

32

32

400

400

80

80

80

80

2458 942

Osztályfőnöki

18

70

70

234

360 324

144 252 126 360 160 264

18

18

423

108 279 90

72

18 360 160 282

64

32

592

32

592

16 72

80

Mindösszesen

1260

1058

Heti óraszám:

35 óra/hét

34,5 óra/hét

112

3.3.

Ágazati szakközépiskolai képzés 2013-tól

3.3.1. Egészségügy ágazati szakközépiskola – nappali képzés (2013-tól) A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4x1 évfolyamos képzésben az első négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az első évfolyamra, előírt tartalom) az Egészségügy ágazat alábbi szakképesítéseire egységesen vonatkozik: 52 723 01 52 723 03 52 723 02 54 720 01 54 720 02 54 726 01 52 720 03 52 725 03 52 725 02 52 725 04 I.

Gyakorló ápoló Gyakorló mentőápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Egészségügyi asszisztens Fogászati asszisztens Gyógy- és sportmasszőr Gyakorló gyógyszertári asszisztens Gyakorló klinikai laboratóriumi asszisztens Gyakorló képi diagnosztikai, nukleáris medicina és sugárterápiás asszisztens Gyakorló szövettani asszisztens

A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet, – az 52 723 01 gyakorló ápoló szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet alapján készült. Értékelés: Az új 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai középérték jön létre (pl. 3,5), eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk. Abban az esetben, ha a tanév első illetve második félévében különböző témakör van megadva súlyozásra, év végén a magasabb óraszámú felé kell kerekíteni. A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük. A szakmai kommunikáció tantárgynál az orvosi latin tripla súlyozással szerepel.

113

3.3.1.1. Egészségügy ágazati szakközépiskolai képzés óraterve 2013-tól

VIII.félév

18

4 2 2 2 4

0 18

18

18

18

18

18

18

18

18

18

18

18

27

27

18

18

18 18 18 18 18 9

18

36

18

18

18

18

18

18

18

18 36

18

18

0

18

18

18

18

18

27

27

18

18

36

18

18

36

18

18

81

18

63

18 27 18 18

18 18 36

18

18 27

70 35 70

108

108

18

18

54

54

18

18

36

36

18

18

63

63

36

27

54

54

36

18

18

18

36

18

18

36

18

18

36

18

18

18 18

18 18

18 18

18

18

18

133

114

Dem

Dem

VII.félév Elm

Dem

VI.félév Elm

Dem

V.félév Elm

IV.félév

12.

Elm

11.

Dem

Dem

III.félév Elm

0

II.félév Dem

Egészségügyi alapismeretek Egészségügyi alapismeretek Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia7. félév Pszichológia Pedagógia Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy Egészségfejlesztés 8. félév Környezet-egészségügy Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció Alapápolás Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása 6.félév Ápolástudomány Ápoláslélektan 8.félév Csecsemő és kisgyermekgondozás 1.félév Betegmegfigyelés 3.és a 4. félév Ápolási beavatkozások 2. félév Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása Gondozási feladatok felnőttkorban Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan 4. és 5. félév Általános kórtan Mikrobiológia-járványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat 7-8. félév Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek3. félév Terápiás alapismeretek 6. félév Elsősegélynyújtás – első ellátás 2. félév Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat

10.

Elm

4

Dem

18

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

I.félév Elm

Munkahelyi egészség és biztonság

Dem

FEOR 5522

Elm

Isk.órák Össz.

11222-12

11221-12

11110-12

11500-12

Ágazati szakközépiskola

Klin. gyak.

9.

Elm

2013-2014

133 35

0

117 6,5

18 1

99 5,5

18 1

54

90 5

3

36 2

0

90 5

27 1,5

99 5,5

4 Egyéb

54

0

3

0

témakör 4

54

témakör 3

3

0

36

0

témakör 2

72

témakör 1

2

0

553

Foglalkoztatási alapismeretek

189

0

657

77

Foglalkoztatási alapismeretek

864

11499-12

Sebészeti gyakorlat Traumatológia Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

0

Osztályfőnöki

6,5

1

3,25

0,5 12.

Gy

VII.félév

Ögy.

VI.félév

11500-12 Munkavédelemi alapismeretek 11110-12Egészségügyi alapismeretek

Szakmai kommunikáció 11221-12 Alapápolás 175

175

70

105

70

70

35

35

Gondozási feladatok felnőttkorban

35

35

35

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

70

70

140

378

126

Belgyógyászati gyakorlat

133

21

21

35

56

Sebészeti gyakorlat

133

21

21

35

56

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

11221-12

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

70

Klinikumi ismeretek

11222-12

Klinikumi gyakorlat

238

Traumatológia

35

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

77

140 112

35 21

21

35

Mindösszesen

115

0

1 0,5

11.

0

3

3,5

7,5

0 0

1,5

7,5

3,5

Gy

Gy

V.félév

IV.félév

Gy

III.félév

Ögy.

II.félév Ögy.

I.félév

Gy

Ögy.

Gy

Klinikai gyakorlatok

10.

Gy

Klin. gyak.

9.

Gy

Ágazati szakközépiskola

4,5

3,75

5 2,5

7

Évközi klinikai gyakorlatok

VIII.félév

Gy

2 1

1,5 0,75

5

5,5 2,75

6

2,5

3 1,5

2 1

Hetióraszám össz.

3

4

Heti óraszám éves szinten

1,5

Heti óraszám féléves szinten

2

Mindösszesen

A gyakorlati képzés Az ágazati szakközépiskolai valamint a szakképző évfolyamok tanterve elméleti és gyakorlati képzésből áll. A gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. A tanuló továbbhaladásának, magasabb évfolyamba lépésének feltétele a szakmai gyakorlati képzés követelményeinek teljesítése. Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (Szakképzési tv.39§) A szakmai gyakorlatról történő mulasztás pótlása: munkanapokon, az iskola és a gyakorlati képzést folytató intézmény által meghatározott időpontban augusztus 31-ig történik. A szakmai gyakorlat értékelése Az értékelés 1-5 terjedő jeggyel történik, melynek alapja a szakmai gyakorlati értékelőlap minősítése valamint a gyakorlati napló értékelése. Az értékelés szempontjait az értékelőlap tartalmazza, valamint a gyakorlati helyen a gyakorlatvezetők által adott jellemzés figyelembe vételével történik. A szakmai gyakorlat során a tanuló gyakorlati naplót köteles vezetni, melynek szempontjai (formai és tartalmi) külön szabályozásban kerülnek meghatározásra.

116

3.3.2. Rendészet ágazati szakközépiskola 2013-tól A szakképzési kerettanterv – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, – a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Kormányrendelet, az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet alapján készült. Alapadatok A szakképesítés azonosító száma: A szakképesítés megnevezése: A szakmacsoport száma és megnevezése: 22. Közszolgálat Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXXVIII. Rendészet Iskolai rendszerű képzésben az évfolyamok száma: 4 Elméleti képzési idő aránya: 50% Gyakorlati képzési idő aránya: 50% Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 9. évfolyamot követően 35 óra, 10. évfolyamot követően 70 óra, 11. évfolyamot követően 105 óra A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: Pályaalkalmassági követelmények: -

3.3.2.1. Rendészet ágazati szakközépiskola képzés óraterve 2013-tól Értékelés: Az új, 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök osztályzatainak átlaga adja a tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés a kerekítés szabályai szerint történik. Abban az esetben, ha egy tantárgyon belül több olyan témakör van, melyeket több szaktanár tanít és az osztályzatok átlaga 5 tizedre végződik, a tantárgy témaköreit tanító tanárok közösen döntenek a tantárgy osztályzatáról.

117

11.

12.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

VI.félév VII.félév VIII.félév Gyak.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

III.félév IV.félév V.félév Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

I. félév II. félév Gyak.

Elm.

Össz.

Iskolai órák

Elm.

Rendészet ágazati szakközépiskola

10.

Elm.

9.

Szakmai tantárgyak Fegyveres szervek és vagyonvédelem I.

2,5

2+0,5*

Fegyveres szervek és vagyonvédelem II.

2,5

2+0,5*

Fegyveres szervek és vagyonvédelem III.

2

1,5+0,5*

Fegyveres szervek és vagyonvédelem IV.

3

2,5+0,5*

Speciális gyakorlat I.

2

2

Speciális gyakorlat II.

2

1,5+0,5*

2

3

Speciális gyakorlat IV. 3,5

3,5 1,5

Jogi és közigazgatási ismeretek II.

1,5

1+0,5*

Jogi és közigazgatási ismeretek III.

2,5

2+0,5*

Társadalom és kommunikáció I.

1,5

1+0,5*

Társadalom és kommunikáció II.

0,5

0,5

Társadalom és kommunikáció gyakorlat Speciális informatika

0,5 1,5

Speciális informatika gyakorlat

0,5

Idegen nyelv I.

1,5

Idegen nyelv gyakorlat 0,5

2

2

Nyári gyakorlat Rendészeti tábor

35

2 3

2 4

2

3

2 1

2 2

3

2

1

1 1

0,5

1

1,5 0,5

1

1,5

2

1

0,5

1 4

32

3

2

1

Heti óraszám: Összesen:

2 3

2,5

1,5

2 2

Speciális gyakorlat III. 2,5 Jogi és közigazgatási ismeretek I.

3

17+3,5* 11+0,5*

2

4

2

6 óra/hét

5

2

4

3

7 óra/hét

3

6

2

8 óra/hét

7

4

35

35

Rendőrségi gyakorlat

35

35

Személy- és vagyonőri gyakorlat

40

7

11 óra/hét

35

Katasztrófavédelmi gyakorlat

Rendőrségi gyakorlat 65 *A szabadon tervezhető órakeret terhére tervezett óraszám.

5

40 65

118

4

3.4.

Iskolarendszerű esti tagozatos képzések

3.4.1. Ápoló - OKJ 54 723 01 0010 54 01- 3 éves esti képzés (2011-től, kifutó) A szakképzés azonosító száma: A képzés időtartama: Összóraszám:

Össz: óraszám: - Elmélet: - Gyakorlati óraszám:

OKJ 54 723 01 0010 54 01 Ápoló 3 év 2400 óra Elmélet: 50% Gyakorlat: 50%. 2400 óra 1200 óra 1200 óra

A képzés célja az ápoló szakképesítés munkaterületéhez tartozó kompetenciák elsajátíttatása. Cél, a megalapozott, széleskörű elméleti ismeretekkel és gyakorlati képességekkel, készségekkel rendelkező szakemberek képzése, akik a szakmai ismeretek birtoklása mellett olyan magatartási-, etikai- és esztétikai értékekkel rendelkeznek, ami alkalmassá teszi őket a segítő szakma művelésére. Olyan holisztikus szemléletű, a tudomány mindenkori szintjének megfelelő szakemberek képzése, akik maradéktalanul elvégzik az ápolási/gondozási feladatokat, segítik a különböző életkorú betegek és egészséges emberek szükségleteinek kielégítését rászorultságuk mértékében. Cél továbbá, hogy a jól felkészült ápolók a gyógyító team tagjaként képesek legyenek a különböző szervrendszerek betegségeiben szenvedők szakápolását felelősséggel elvégezni. Tudjanak kapcsolatot kezdeményezni és tartani a páciensekkel, a környezetükhöz tartozókkal, a munkatársakkal, és mindazokkal, akik az ellátásban érintettek lehetnek. Legyenek képesek tudásukat folyamatosan gyarapítani, és a megszerzett tudást átadni az edukáció során. A demonstrációs termi gyakorlatok óraszáma az elméleti óraszámokhoz tartozik.

Az esti, illetve levelező képzések óraszámainak kialakításakor a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni! A képzés szervezését az alábbi jogszabályok tartalmazzák: A központi program  a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,  a szakképzésről szóló, többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,

119

valamint  az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Kormányrendelet,  a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet,  az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.(II.26.) OM rendelet,  a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007.(V.21.) SZMM rendelet,  a nevelési-oktatási intézmények működésérő szóló, többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet,  a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,  az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 1/2011. (I. 7.) NEFMI rendelet alapján készült. A szakképesítés OKJ-ban szereplő adatai A szakképesítés azonosító száma: 54 723 01 A szakképesítés FEOR száma: 3212, 3211 A szakképesítések köre: Alap szakképesítés: 54 723 01 Általános ápoló Rész-szakképesítés: 54 723 01 0100 33 01 Ápolási asszisztens 54 723 01 0100 52 01 Gyakorló ápoló Elágazás: 54 723 01 0010 54 01 Ápoló 54 723 01 0010 54 02 Csecsemő- és gyermekápoló Ráépülés: 54 723 01 0001 54 01 Diabetológiai szakápoló 54 723 01 0001 54 02 Epidemiológiai szakápoló 54 723 01 0001 54 03 Felnőtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló 54 723 01 0001 54 04 Foglalkozásegészségügyi szakápoló 54 723 01 0001 54 05 Geriátriai szakápoló 54 723 01 0001 54 06 Gyermek aneszteziológiai és intenzív szakápoló 54 723 01 0001 54 07 Hospice szakápoló 54 723 01 0001 54 08 Körzeti közösségi szakápoló 54 723 01 0001 54 09 Légzőszervi szakápoló 54 723 01 0001 54 10 Nefrológiai szakápoló 54 723 01 0001 54 11 Onkológiai szakápoló 54 723 01 0001 54 12 Pszichiátriai szakápoló 54 723 01 0001 54 13 Sürgősségi szakápoló.

120

Belépés feltétele: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükséges Szakmai alkalmassági követelmények: szükséges Egészségi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elméleti oktatás: Az elméleti oktatást szakorvosok, szakoktatók, okleveles ápolók és szaktanárok végzik, a szakoktatóknak a szakirányú felsőfokú végzettség mellett az ápolási területen szakképesítéssel és gyakorlattal is rendelkezniük kell. A szakképzés korszerűen felszerelt iskolai demonstráló termekben és szaktantermekben történik. A tanulók ellenőrzése, értékelése: Az értékelés folyamatosan konvencionális érdemjegyekkel történik. Területi szakmai gyakorlati oktatás: A területi szakmai gyakorlati oktatásban szakorvosok, ápolók és egészségügyi gyakorlatvezetők, főnővérek egyaránt közreműködnek. A gyakorlóterület által megbízott, oktatásért felelős szakembernek ápolói szakképesítéssel, legalább ötéves szakmai gyakorlattal, valamint gyakorlatvezetői tapasztalattal kell rendelkeznie. A gyakorlati oktató személyének kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a szakoktatói /tanári/, az egészségügyi gyakorlatvezetői, illetve az egészségügyi főiskolai vagy egyetemi okleveles ápolói végzettséggel rendelkező ápolókat. Klinikai gyakorlat: A klinikai gyakorlatok célja, hogy a tanuló képes legyen megvalósítani az individuális ápolást a betegellátás különböző területein – kórházi osztályokon, területi ellátásban, házi-orvosi szolgálatnál. A tanuló az eddig megszerzett ismereteit alkalmazza az ápolói gyakorlatban. A tanulók csoportbeosztását az iskola, gyakorlati oktatásvezetője készíti el. Klinikai ápolási évközi gyakorlat teljesítését tantervi előírások alapján, bélyegzővel, aláírással kell igazolni. A képzés során végzett klinikai gyakorlatok megoszlását az alábbi táblázat tartalmazza: Gyakorlati területek Általános orvostan és szakorvostan Belgyógyászat Neurológia Szemészet Sürgősségi ellátás Általános sebészet és szaksebészet Sebészet Traumatológia Urológia Szülészet-nőgyógyászat Fül-orr-gégészet

% 15,00 8,75 2,50 1,25 2,50 15,00 7,50 2,50 1,25 2,50 1,25

121

Gyermekgondozás és gyermekgyógyászat Gyermekgyógyászat Újszülött osztály, részleg, bölcsőde Terhes gondozás Terhes gondozás Elmegyógyászat és pszichiátria Pszichiátriai ellátás Idősek gondozása és geriátria Szociális ellátás Otthoni ápolás Otthonápolási szolgálat Összesen:

7,50 5,00 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 2,50 5,00 5,00 50,00

3.4.1.1. Ápoló - OKJ 54 723 01 0010 54 01 - 3 éves esti képzés óraterve (2011-től induló)

I.

3710.- 10

Interakció az egészségügyi ellátásban

1.

1.0/3710-10

Kommunikáció beteggel, munkatárssal

2.

3.

2.0/3710-10

3.0/3710-10

0

Kommunikáció, szakmai kommunikáció

27

Latin

18

Angol

90

54

Etika, szakmai etika

18

18

9

Jog

9

9

9

Pszichológia, szociálpszichológia

18

18

18

Szociológia

9

9

9

Pedagógia

9

9

9

9

0

27

18

18

18

36

18

0

18

18

18

9

18

Etikus jogszerű kommunikáció 19

Pedagógiai, szociológia, pszichológia

4.

4.0/3710-10

Informatika, ügyvitel

II.

3711-10

Asepsis-antisepsis, munka-körny.véd

5.

1.0/3711-10

Fertőtlenítés-sterilizálás

9

9 0

Mikrobiológia, Járványtan

18

18

9

Közegészségtan

9

9

9

Ápolástan: Fertőtlenítés-sterilizálás

9

9

18

18

18

18

6.

2.0/3711-10

Munka,- tűzvédelem, környezetvédelem

III.

2327-10

Első ellátás, elsősegélynyújtás

IV.

3716-10

Gondozás

7.

1.0/ 3716-10

Egészséges ember gondozása Anatómia, élettan

9

9 18 18

0 120

27

27

27

122

Dem

VI.félév Elm

Dem

V.félév Elm

Dem

IV.félév Elm

Dem

III.félév Elm

Dem

II.félév Elm

Klin. I.félév

Dem KGyak . Elm

Elm

Össz.

OKJ 54 723 01 0010 54 01

Isk.órák

Dem

ÁPOLÓ esti 3éves képzés

Fejlődéslélektan

9

9

9

Várandósnő

9

9

9

Gondozástan

36

18

18

18

8.

2.0/3716-10

Akadályozott személy gondozása,rehab.

V.

3713-10

Alapápolás

9.

1.0/3713-10

Az ápolási folyamat - Ápolásfilozófia

10.

2.0/3713-10

Ápolási feladatok

18

Kórtan

18

18

Ápolástan: Ápolás elmélet

27

27

Ápolástan: Ápolás gyakorlata

27 9

3.0/3713-10

Ápoláslélektan

VI.

3714-10

Diagnosztika terápia

12.

1.0/ 3714-10

Diagnosztikai eljárások

13.

2.0/ 3714-10

27

27

9

9 160

18

18

Ápolástan: Diagnosztika

18

18

18

Gyógyszertan (14.A)

18

18

9

Fizioterápia (14.B)

9

9

9

Ápolástan: Terápiás ápolói ismeretek

18

18

18

Terápiás eljárások

15.

2.0/ 3715-10

Megfigy. a csecs.,gyerm, felnőtt áp.-ban

9

240 27

27

Ápolástan: A beteg megfigyelés elm. és gyak.

18

9

9

9

9

Eg.csecsemő és gyermek megfigyelése

18

9

9

9

9

Immunitástan

9

9

VIII. 2323-10

Egészségnevelés, egészségfejlesztés

17.

Egészségtudatos magatartás kialakítása 9

9

Egészségpedagógia(8-9.C)

18

9

Dietetika (8-9.D)

9

9

9

9

2.0/2323 - 10

Lelkiegészség - Mentálhigiéne

IX.

3717-10

Szakápolás Belgyógyászati klinikumi ismeretek és szakápolás Belgyógyászat /Reumatológia, Belgyógyászat/ Belgyógyászati szakápolás

27

9 40

Egészségtan-Közegészségtan 2.(8-A,B)

18.

2.0/ 3717-10

18

18

Élettan, anatómia

20.

9

Biofizika

1.0/ 3715-10

1.0/ 3717-10

18

18

14.

19.

18

18

Betegmegfigyelés, monitorozás

1.0/2323 - 10

18

18

3715-10

3.0/ 3725-10

18

Biokémia

VII.

16.

18

160 18

11.

18

9 9

9

9

9 9 480

54

54

63

36

9 27

18 9

9

18 9

18

9 9

9

Sebészeti klinikumi ismeretek és szakáp.

123

27

9

9

9

9

9

9

3.0/ 3717-10

Szülészet-nőgyógy.klin. ism. és szakáp.

18

18

22.

4.0/ 3717-10

Kisklinikumi ismeretek és szakáp.

54

36

23.

5.0/3717-10

Gyermekgyógy. Klinik. Ism. és szakáp.

18

18

18

6.0/ 3717-10

Neurol. és pszichiátriai klin. ism. és szakáp Neurológia

9

9

9

Pszichiátria és pszichiátria és szakápolás

27

27

27

7.0/ 3717-10

Onkológiai és hospice ellátás

18

18

18

8.0/ 3717-10

Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria Geriátria és geriátriai szakápolás

18

18

Otthonápolás, szociális ellátás, geriátria

9

Sürgősségi és intenzív betegellátás klinik. ism. és szakáp.

27

Szabadsávelm

Osztályfőnöki

54

Szabadsávelm

Vizsgaelőkészítő

39

3710-10

Interakció az egészségügyi ellátásban

0

II.

3711-10

Asepsis-antisepsis, munka-körny.véd

0

III.

2327-10

Első ellátás, elsősegélynyújtás

0

IV.

3716-10

Gondozás

3713-10

9

9

Bölcsöde

40

Újszülött osztály

20

Szoc.otth., idősek napközi otth.

20

Terhes gondozás

20

Akadályozott személyeket gond. Int.

20

117 Elm

Dem

3

240

280 424

280

144

45

180 Elm

Dem

III.félév IV.félév V.félév Elm

Dem

505

420

240

225

45

135 180

117

225 342 502 Elm

Dem

II.félév

18

12

9

Alapápolás

124

VI.félév Dem

9

160

I.

V.

108 279 279

Elm

Gyak.

OKJ 54 723 01 0010 54 01

9

18

Isk.órák Klin. I.félév Össz.

ÁPOLÓ nappali 3éves képzés

9

3 171

36

9

1200

Mindösszesen:

Klinikumi Gyakorlatok

54

2400

Klinikai gyakorlatok

9

27

1200

Összesen elm. és dem. gyakorlat

27

1200

Elmélet és demons gyakorlat

18

9

345

Egyéb

9

9

Dem

X.

9

18

855

9.0/ 3717-10

18

1200

27.

18

1200

26.

Elm

25..

1200

24.

1200

21.

18

27

18

30

54

18

270

Sebészeti szakápolás

9

Elm

45

27

45

Dem

Sebészet /Ortopedia-traumatológia, Sebészet/

VI.

3714-10

Gyerrmekgyógyászati osztály

20

Újszülött osztály

20

Belgyógyászat

60

Sebészet

60

Sürgősségi ellátás

40

Belgyógyászat

40

Sebészet

20

Gyerrmekgyógyászat

40

Traumatológia

20

Diagnosztika terápia

Összefüggő nyári szakmai gyakorlat Belgyógyászat 3725-10

VIII. 2323-10

IX.

3717-10

Betegmegfigyelés, monitorozás Belgyógyászat

40

Sebészet

20

Pszichiátria

40

Othonápolási szolg.

40

Gyerrmekgyógyászat

40

Neurológia

20

Traumatológia/Reumatológia

40

Egészségnevelés, egészségfejlesztés Terhes gondozás

40

Belgyógyászat

40

Sebészet

40

Traumatológia

20

Szülészet

40

Nőgyógyászat

40

Fül-orr-gégészet

40

Szemészet

40

Urológia

40

Gyermekgyógyászat

20

Neurológia

20

Pszichiátria

20

Otthonápolási szolg.

20

Szociális otthon

20

Sürgősségi / Intenzív osztály

80

Szakápolás

Összesen:

1200

VII.

50

125

3.4.2. Gyakorló ápoló képzés – 2 éves OKJ 52 723 01 (2013-tól) A szakképesítés azonosító száma és megnevezése: 52 723 01 Gyakorló ápoló A szakmacsoport száma és megnevezése: 1. Egészségügy Ágazati besorolás száma és megnevezése: I. Egészségügy Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma:2 Elméleti képzési idő aránya:50% Gyakorlati képzési idő aránya:50% A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség vagy iskolai előképzettség hiányában Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények:-

3.4.2.1. Gyakorló ápoló képzés – 2 éves OKJ 52 723 01 óraterve Értékelés: Az új 2013-tól induló kerettantervi képzéseknél a témakörök átlaga adja tantárgyi érdemjegyet. A tantárgyi értékelés és kerekítés szabályai a matematikai átlag szerint alakulnak. Abban az esetben, ha több témakör van egy tantárgyon belül, és matematikai középérték jön létre / pl. 3,5/, eldöntendő hogy melyik témakör felé kerekítünk. A tantestület megállapította, hogy melyik témakör felé történjen a kerekítés. Ezt a képzési óratervekben vastagított és aláhúzott dőlt betűs témakör megnevezésekkel jelöljük.

126

1

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Nyelvtani rendszerezés 1

4

4

4

Nyelvtani rendszerezés 2

4

4

4

Nyelvtani készségfejlesztés

12

12

12

Munkavállalói szókincs

12

12

12

Szakmai jogi és etikai ismeretek I. félév

9

9

9

Szociológia

9

9

9

Pszichológia Pedagógia 2. félév

9

9

9

9

9

Egészségügyi ellátórendszer Népegészségügy

9

9

9

9

9

9

Egészségfejlesztés Környezet-egészségügy

9

9

9

9

9

9

11500-12 11499-12 11498-12

Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése Álláskeresés Munkanélküliség Foglalkoztatás I.

Elm

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Egészségügyi alapismeretek

Egészségügyi alapismeretek

11110-12

Szakmai kommunikáció Kommunikáció Orvosi latin Speciális kommunikáció

9

9

9

9

18

18

18

9

9

9

Alapápolás

11221-12

Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása

18

18

Akadályozott ember gondozása 2. félév

9

9

Ápolástudomány

9

9

Ápoláslélektan

9

9

Csecsemő és kisgyermekgondozás

18

18

Betegmegfigyelés

18

18

Ápolási beavatkozások 1. félév

27

9

18 9 9 9 18 18

18

9

18

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

40

40

127

Klin. gyak.

1

Munkahelyi egészség és biztonság

Dem

1

Elm

1

Dem

2

1

Elm

2

2

Dem

2

2

Dem

2

IV.félév Elm

III.félév Dem

II.félév

Elm

I.félév

.2/14., 5/13.

Ögy.

.1/13.

OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló

Össz.

Isk.órák

OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló Évközi

52 723 01 Gyakorló ápoló

Klin. gyak.

Szakképzés

Klin. gyak.

Szakképzés

Gondozási feladatok felnőttkorban

24

24

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

40

40

Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan 1. félév

53

53

27

9

Általános kórtan

18

18

18

Mikrobiológia-járványtan

18

18

18

Gyógyszertani alapismeretek

18

18

18

Belgyógyászat 2.-3. félév

44

44

27

Sebészet és traumatológia

27

27

27

Gyermekgyógyászat

9

9

Diagnosztikai alapismeretek

27

9

18

9

18

Terápiás alapismeretek

27

9

18

9

18

Elsősegélynyújtás – első ellátás

27

9

8

9

8

9

27

27

11222-12

Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat

80

56

24

Sebészeti gyakorlat

80

56

24

Traumatológia

24

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

48

24 24

24

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél Diagnosztikus – terápiás szakismeretek Biofizika

9

9

9

Biokémia

8

8

Gyógyszertan 3. félév

17

17

9

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat

9

9

9

Eszközös vizsgálatok 4. félév

8

8

Terápiás eljárások

9

9

Perioperatív ellátás

8

8

9

9

9

Mindennapos beavatkozások 3. félév

9

9

9

Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál

9

9

9 9

8 8

8 9 8

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai

9

9

Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 4. félév

16

16

16

Diagnosztikus és terápiás

Klinikai gyakorlat beavatkozások-

64

64

sebészeti profilú osztályon

48

48

mozgásszervi sebészeti profilú osztályon

24

24

szülészet-nőgyógyászati osztályon

24

24

11151-12

belgyógyászati profilú osztályon

neurológiai osztályon

24

24

pszichiátriai osztályon

24

24

urológiai osztályon

24

24

kisklinikumi osztályokon

48

48

sürgősségi osztályon

40

40

11152-12

Egészségnevelő és- fejlesztő tevékenység Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés 4. félév

8

8

Mentálhigiéne

9

9

8 9

128

Táplálkozástan-dietetika 3. félév

9

9

Betegoktatás

8

8

Rehabilitáció

17

17

9 8 9

8

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat Egészségnevelés gyakorlat

16

16

Edukációs gyakorlat

16

16

24

24

Rehabilitáció gyakorlat

Egyéb 96 96

16 376

477

Évi óraszám szabadsávval

80

36

130

240 240

36

117

1451

8 376

9

9

180

712

153

551

Összesen

9

739

35

144

Osztályfőnöki

262

813

638

3.4.2.2. Gyakorló ápoló 1 éves képzés óraterve

Beszámítás: Egészségügyi alapismeretek, Alapápolás (Ismeretek felidézése) Gyakorlatok

beszámítása:

egyéni,

végzettség

és

előző

munkahely

alapján

az

intézményvezető dönt.

Szakképzés – Esti

Szakképzés

OKJ 52 723 01 Gyakorló ápoló

Klin. gyak.

.1/13.

2

Munkahelyek kialakítása

2

2

2

Munkavégzés személyi feltételei

1

1

1

Munkaeszközök biztonsága

1

1

1

Munkakörnyezeti hatások

1

1

1

Munkavédelmi jogi ismeretek

2

2

2

Munkajogi alapismeretek

2

2

2

Munkaviszony létesítése

2

2

2

Álláskeresés

2

2

2

Dem

2

Klin. gyak.

II.félév

Elm

2

Elm

Munkavédelmi alapismeretek

Dem

Elm

I.félév

Össz.

Isk.órák

Dem

52 723 01 Gyakorló ápoló

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

Foglalkoztatás II.

129

Munkanélküliség

2

2

2

Nyelvtani rendszerezés 1

3

3

3

Nyelvtani rendszerezés 2

3

3

3

Nyelvtani készségfejlesztés

6

6

6

Munkavállalói szókincs

6

6

6

Szakmai jogi és etikai ismeretek

9

9

9

Szociológia

9

9

9

Pszichológia

9

9

9

Pedagógia

9

9

9

Egészségügyi ellátórendszer

9

9

9

Népegészségügy

9

9

9

Egészségfejlesztés

9

9

9

Környezet-egészségügy

9

9

9

11498-12

Foglalkoztatás I. Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv (5-ös szint)

Egészségügyi alapismeretek Egészségügyi alapismeretek

11110-12

Szakmai kommunikáció Kommunikáció

9

9

9

Orvosi latin

9

9

9

Speciális kommunikáció

9

9

9

Alapápolás Ápolástan-gondozástan Egészséges ember gondozása

9

9

9

Akadályozott ember gondozása

9

9

9

Ápolástudomány

9

9

9

Ápoláslélektan

9

9

9

Csecsemő és kisgyermekgondozás

9

9

9

Betegmegfigyelés

9

9

9

Ápolási beavatkozások

18

18

18

Ápolástan-gondozástan gyakorlat 40

40

Gondozási feladatok felnőttkorban

24

24

Ápolási-gondozási feladatok felnőttkorban

40

40

11221-12

Egészséges csecsemő és gyermek gondozása

Klinikumi ismeretek

11222-12

Klinikumi ismeretek Anatómia-élettan

35

35

27

Általános kórtan

9

9

9

Mikrobiológia-járványtan

9

9

9

Gyógyszertani alapismeretek

9

9

9

8

130

Belgyógyászat

33

33

9

24

Sebészet és traumatológia

25

25

9

16

Gyermekgyógyászat

9

9

Diagnosztikai alapismeretek

27

9

18

Terápiás alapismeretek

24

8

16

Elsősegélynyújtás – első ellátás

18

9 9

18 8

18

16

18

Klinikumi gyakorlat Belgyógyászati gyakorlat

80

80

Sebészeti gyakorlat

80

80

Traumatológia

24

24

Csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

48

48

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél Diagnosztikus - terápiás szakismeretek Biofizika

8

8

8

Biokémia

8

8

8

Gyógyszertan

16

16

16

Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat

8

8

8

Eszközös vizsgálatok

8

8

8

Terápiás eljárások

8

8

8

Perioperatív ellátás

8

8

8

8

8

8

Mindennapos beavatkozások

8

8

8

Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál

8

8

8

8

8

8

16

16

16

Diagnosztikus és terápiás beavatkozások Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgálatokhoz

Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos feladatai Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál Diagnosztikus és terápiás

Klinikai gyakorlat beavatkozások-

64

64

sebészeti profilú osztályon

48

48

mozgásszervi sebészeti profilú osztályon

24

24

szülészet-nőgyógyászati osztályon

24

24

neurológiai osztályon

24

24

pszichiátriai osztályon

24

24

urológiai osztályon

24

24

kisklinikumi osztályokon

48

48

sürgősségi osztályon

40

40

11152-12

11151-12

belgyógyászati profilú osztályon

Egészségnevelő és- fejlesztő tevékenység Egészségnevelés-egészségfejlesztés

131

Egészségnevelés

8

8

8

Mentálhigiéne

8

8

8

Táplálkozástan-dietetika

8

8

8

Betegoktatás

8

8

8

Rehabilitáció

16

16

16

Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat Egészségnevelés gyakorlat

16

16

Edukációs gyakorlat

16

16

Rehabilitáció gyakorlat

24

24

Egyéb Osztályfőnöki

17 Összesen

9

581

450

115

712

8

233 99

233

16

712

581 Évi óraszám szabadsávval

712 1293

3.4.3. Ápoló 55 723 01 - Ápoló esti képzés A szakképzésbe történő belépés feltételei Iskolai előképzettség: érettségi végzettség Bemeneti kompetenciák: Szakmai előképzettség: 52 723 01 Gyakorló ápoló szakképesítés Előírt gyakorlat: Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek Pályaalkalmassági követelmények: 3.4.3.1. Ápoló 55 723 01 Ápoló esti képzés óraterve OKJ 55 723 01 Szakképzés Klin. gyak.

Dem

II. .félév Elm

I. .félév Dem

Dem

Elm

Össz.

Isk.órák

Elm

Esti

Klin. gyak.

ÁPOLÓ

OKJ ÁPOLÓ 55 723 01

Szakápolási feladatok

11113-12

Klinikai - szakápolási ismeretek Belgyógyászat és szakápolástana

36

36

36

Onkológia és szakápolástana

18

18

18

Neurológia és szakápolástana

18

18

18

Pszichiátria és szakápolástana

18

18

18

Geriátria és szakápolástana

18

18

18

Sebészet-traumatológia és szakápolástana

36

36

36

132

Kisklinikumi szakismeretek és szakápolástana

18

18

18

Szülészet -nőgyógyászat és szakápolástana

18

18

18

Gyermekgyógyászat és szakápolástana

18

18

18

Sürgősségi ellátás és szakápolástana

27

27

27

Intenzív terápia és szakápolástana

18

18

18

Infekció kontroll ápolási feladatai Közösségi ellátás és szakápolástana Hospice ellátás

9

9

9

18

18

18

9

9

9

111114-12

Klinikai szakápolás gyakorlata Szakáp.feladatok belgyógy. profilú osztályon

24

24

Szakáp.feladatok sebészeti profilú osztályon

24

24

Áp.feladatok szülészet-nőgyógyászati osztályon

24

24

Áp.feladatok intenzív osztályon

24

24

Áp.feladatok neurológiai osztályon

24

24

Áp.feladatok pszichiátriai osztályon

24

24

Szakáp.feladatok sürgősségi osztályon

24

24

Szakáp.feladatok kisklinikumi osztályokon

40

40

Közösségi / Otthonápolás

24

24

Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban Speciális ápolói beavatkozások gyak. Invaziv beav.tech. Közreműk. Invazív beav.

18

18

Klinikai táplálás

9

9

Transfusios kezeléssel kapcs. Feladatok

9

9

Tartós fájd. csill. ápolói teendői

8

8

Szabad légút biztosítás lélegeztetés

8

8

Incontinentia, stoma ellátás

8

8

Sebkezelés

8

8

Speciális ápolói beavatkozások klinikai körülmények között Speciális ápolói feladatokgyakorlata sebészeti osztályon Speciális ápolói feladatokgyakorlata intenzív osztályon Speciális ápolói feladatokgyakorlata sürgősségi osztályon

Elmélet

279

16

16

16

16

16

279

279

68

Gyakorlat 279

Össz óraszám

16

280

36

347

0

315

32

280

32

Egyéb Osztályfőnöki

34 Összesen

18 661

16 333

48 381

280

661 Heti óraszám

20,65 óra/hét

133

4.

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

„Akkor kezdődik meg a helyi nevelés kialakítása, amikor az adott /oktató/ nevelő intézmény képessé válik arra, hogy egész tevékenységét határozott pedagógiai vezéreszmék köré csoportosítsa.” /Lewin/

134

4.1.

Bevezetés

A kollégiumunkban élő tanulók a hagyományok és a jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A családi környezet átad jogokat és kötelességeket a kollégiumnak, mint befogadó intézménynek, illetve a kollégiumi nevelőtanárnak, mint a szülőt pótolni hivatott pedagógusnak. Ugyanakkor törekszünk a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Intézményünk biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segítjük tanulóink pályaválasztását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják tanulóink életét. Kollégiumunk

sajátos

arculatával,

hagyományrendszerével,

foglalkozásaival,

tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az itt eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A felzárkóztatás és tehetséggondozás különböző módjaival, követhető életviteli mintákkal lehetővé tesszük azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatás kevésbé tantárgyközpontú területeiről is ismereteket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén tanulóinkban kialakulhat az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. Kollégiumunk

szándékai

szerint

hozzájárul

az

életen

át

tartó

tanulás

megalapozásához. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása és betartatása, a bizalmi légkör kialakítása a közösségben. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a nevelőtanárok között.

135

„… a lelket /amely tükör is/ megőrizni… annyit jelent, mint az ifjúságot elvonni az üres elfoglaltságtól, és okosan hozzászoktatni a tisztességes és hasznos dolgokhoz.”

/Comenius/

4.2.

A működés belső feltételrendszere

4.2.1.

Személyi feltételek, elvárások A kollégiumi tantestület szakos összetétele, felkészültsége, a kollégiumpedagógia

iránti elkötelezettsége jó színvonalú gondoskodást biztosít tanulóink számára. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak (takarítók, portások) munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező. Az éjszakai és hétvégi ügyeleteket saját nevelőink látják el.

136

A humán erőforrással való gazdálkodás és fejlesztés: 

A tantestület létszámát a törvényben kidolgozott normákhoz igazítjuk. A természetes személycserék alkalmával törekedni kell a kvalifikált szakember felvételére.



A belső továbbképzések szolgálják a szakmai és módszertani kultúránk fejlődését.



Bővíteni kell a tapasztalatcserék lehetőségeit a kollégák és a diákok számára is.



A munkaközösségen belül folytatni kell a műhelymunkát, a tartalmai innovációt.



A végzett munka minősége és mennyisége alapján folyamatosan kell értékelni kollégáink teljesítményét.

Tanulói összetétel A kollégium 150 férőhelyes, koedukált kollégium. A diákok zömének életkora 14-18 év között van, de vannak 18-21 évesek (érettségi utáni szakképzősök) is. A tanulók több mint 60 településről érkeztek, a beiskolázási terület túlnő a megye határain (az anyaiskola beiskolázási körzete is). Vannak tanulóink Nógrád-, Borsod-AbaújZemplén, Pest, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyéből is. A Pedagógiai Program összeállításakor kiemelt figyelmet fordítottunk a rendkívül heterogén összetételű tanulói struktúrára.

4.2.2. Tárgyi, környezeti feltételek Kollégiumunk az iskola melletti épület 3 felső szintjén működik, a terület a városközpont közvetlen szomszédságában található. Az iskolák gyalog megközelíthetők (kivéve a Pásztorvölgyi Gimnáziumot). A buszpályaudvar 10 perc alatt elérhető. A hétszintes paneltömb belső kialakítása során a funkcionális szempontok alig érvényesültek (nincsenek speciális helyiségek, pl.: társalgó, nagyobb létszám befogadására csak az ebédlő használható) Az épület nyílászárói az évek során deformálódtak, összeszáradtak vagy elkorhadtak. Pályázat segítségével igyekszünk ezek lecserélésére ill. energiatakarékosra cserélésére. A szabad kapacitások kihasználását, illetve az újabb források (elsősorban pályázatok) felkutatását folytatnunk kell mindaddig, amíg a kor követelményeinek megfelelő komfortfokozatot el nem érjük.

137

A kollégium belső és külső környezete kell, hogy biztosítsa a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálnia kell a kollégisták biztonságát, kényelmét. Ehhez még sok tennivaló van. Az elektromos hálózat biztonságosabbá tételére szükség van. A bútorzat cseréjét pályázatok segítségével folyamatosan végeztük, végezzük. Kollégiumunk igyekszik megfelelni az otthonosság általános kritériumainak. Megteremtettük és fejlesztjük a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés (tanulószoba, számítástechnikai terem, letéti kollégiumi könyvtár), a kulturális (klubszoba), a sport (a konditerem a tornaterem és a sportpályák használata) és egyéb szabadidős tevékenységek, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, a lehetőségekhez mérten az egyéni visszavonulás lehetőségéről. 1 telefon fővonallal rendelkezünk. Kialakítottunk egy stúdiót és egy kézimunka-könyvtár- szakköri termet, amelyek felszerelését folyamatosan bővítjük. Megvalósult fejlesztések: 

a heverőket a 2004-es pályázati támogatással 100 %-ban lecseréltük



vizesblokkok felújítása megtörtént



a lapos tető átépítésre került



függönyök kerültek az ablakokra



szőnyegeket, futószőnyegeket vásároltunk



hűtőszekrények kerültek elég sok szobába



könyvtárszobát rendeztünk be



sporteszközöket vásároltunk

Fontossági sorrendben a szükséges felújítások: 

a nyílászárók cseréje



az elektromos hálózat biztonságossá tétele



a paplanok, párnák részleges cseréje



az ágyneműhuzatok részleges cseréje, pótlása



sporteszközök további beszerzése



szakköri helyiség berendezése, fejlesztése

138

4.2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások

A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai tanulóink egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Igyekszünk biztosítani a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe vesszük lehetőségeinkhez mérten a szülői, iskolai és a tanulói igényeket.

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Biztosítjuk, hogy a diákok választott képviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Kollégiumunk a maga sajátos eszközeivel kiépítette, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását.

139

4.2.4. A kollégium kapcsolatrendszere

Országos Kollégiumi Szövetség

Városi önkormányzat (EKVI)

Kapcsolódó iskolák Belföldi munkakapcsolatok

Egri Kossuth Zsuzsanna Szki, Szi, Koll. és Könyvtár

Érdekképviseleti szervezetek

Klebesberg Intézényfenntartó Központ

A város kollégiumai

Kollégiumi munkaközösség Helyi kulturális intézmények

A szülőket minden részletre kiterjedő tájékoztatásban kell részesíteni. Megkapják a kollégiumi dokumentumokat: 1 a házirend kivonatát (már a beiratkozáskor), 2 a szakköri és tanfolyami lehetőségek listáját.

140

Ezek az információk a szülők számára megnyugtató hatásúak. Érezniük kell, hogy itt nem helyettük, hanem velük együtt fog történni a nevelés, optimális esetben négy éven át. Az új diákokat méltó módon fogadjuk – az iskolával közös gólyatáborra van lehetőség. A tanévkezdés előtti nap valamennyi kollégista beköltözik, s a szülőknek megtartjuk az első tanévnyitó szülői értekezletet. A szülők találkoznak az év főbb eseményeivel, célkitűzéseivel. Lehetőség van arra, hogy megismerjék a szülők gyermekük nevelőtanárát – az első intim kölcsönös beszélgetés a gyerek szokásairól, esetleges betegségeiről, a szülők és a kollégium elvárásáról. Szülői értekezletek és fogadóórák alkalmával valamennyi nevelőtanár is jelen van. A szellemi környezet meghatározó elemei még az osztályfőnökök, az iskolai tantestület. Minden osztályfőnököt várunk a kollégiumban, hogy megismerhesse tanítványai elhelyezési körülményeit, szobatársait. A nevelőtanárok folyamatosan tájékozódnak az iskolákban a diákok tanulmányi előmeneteléről, esetleges magatartási problémáiról. Az egyes szaktanárok véleményét kikérjük abban, hogy hogyan tudnánk eredményesebben segíteni tanulóink előmenetelét, miben tudunk a sajátos eszközeinkkel segíteni. Telefonon bármikor felvilágosítást adnak az érdeklődő szülőknek, tanároknak. Kollégiumunk rendszeres kapcsolatot tart: 

a szülői szervezettel az iskolában



más kapcsolódó iskolákkal megbízott kapcsolattartó tanár



a társintézményekkel, kollégiumokkal a kollégiumvezető



a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett diák esetében a gyermekjóléti

szolgálattal,

a

települési

önkormányzatokkal

a

kollégium

ifjúságvédelmi felelőse egyeztetve a tanulók osztályfőnökeivel. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában kollégiumunk kezdeményező és nyitott. .

141

4.3.

Elvek

4.3.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, céljai, küldetése Nevelési alapelveink, értékeink A kollégium – céljai elérése érdekében – diákközpontú, az egyén és a közösség harmóniáján alapuló környezetet és tevékenységrendszert alakít ki, melynek főbb alapelvei: a) az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása; c) a tanulók és közösségeik iránti felelősség,a bizalom, a szeretet, a segítőkészség; d) szakmai és intellektuális igényesség, kulturált stílus a pedagógus tevékenységében; e) az alapvető erkölcsi normák érvényesítése; f) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele; g) építkezés a tanulók aktivitására, öntevékenységére, önszerveződő képességére; h) az integrált nevelés, az integrációt elősegítő pedagógiai módszerek alkalmazása; i) a szülőkkel, a kollégiumhoz kapcsolódó iskolákkal, a társadalmi környezettel való konstruktív együttműködés; j) a nemzeti hagyományok megőrzése, a nemzeti azonosságtudat fejlesztése; k) a nemzetiségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. Az intézmény nevelési elvei Az iskolában és a kollégiumban folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: - az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai - a polgári társadalom normái - az egyetemes és nemzeti kultúra értékei - a köznevelési törvényben megfogalmazott normák Intézményi

nevelőmunkánk

célja

olyan

értékek

közvetítése,

amelyek

a

tanulók

személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes

142

példamutatáson, az iskola és kollégium egészén keresztül történik. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak és nyitottak legyenek minden változtatásra.

-

A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben

-

A szociális és érzelmi biztonság megteremtése

-

Egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével

-

Az alapvető erkölcsi normák betartása

-

Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése

-

Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása

-

Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére

-

Az integrált nevelés megvalósítása

-

A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése

-

A fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevétele

-

A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés

-

A nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése

Céljaink A kollégiumi nevelés célja legfőképp a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Hosszú távon célunk a kollégiumi teljes férőhely-kihasználtsága mellett a fennmaradás és működőképesség megtartása, ezáltal valamennyi dolgozónak a munkalehetőség és a kollégiumot választó minden diáknak a tanauláshoz szükséges feltételek biztosítása oly módon, hogy tanulóink valamennyien eljussanak a sikeres munkába álláshoz szükséges érettségi, illetve szakma megszerzéséhez, a tanulmányi eredmények további javítása. Rövid távú (taktikai/éves/havi) és operatív célok a HOGYAN? kérdésre adott válaszok.

143

A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése, az egészséges, harmonikus test-lelki fejlődés biztosítása, személyiség-és közösségfejlesztés. Legfontosabb célunk a tanulói lemorzsolódás 10 % alá történő csökkentése és a kollégium tanulmányi átlagának 0,1-del való emelése.

A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium, a kollégiumi jogviszony fennállása alatt biztosítja diákjai számára azok iskolai tanulmányai folytatásához szükséges kollégiumi feltételeket. Köznevelési feladatait kollégiumi ellátás, illetve sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátásán keresztül valósítja meg. A kollégiumi nevelés feladata különösen: A tanulás tanítása A kollégiumi nevelés feladata a diákok egyéni fejlődésének elősegítése, a hátránnyal küzdők felzárkóztatása, a gyermekek tehetségének kibontakoztatása. Ennek érdekében a kollégium lehetőséget biztosít az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztésére, valamint arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Ezzel fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat, az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az információkeresés különböző formáit a kollégiumi könyvtárban az egyéni fejlesztés elmélyítése érdekében, az információk megtalálásának célravezető útjain keresztül. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges helyes énkép, a pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. A kollégiumnak gondot kell fordítania arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény ébredjen a tanulókban, mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést elősegítő beállítódások kialakítása hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint

144

azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A kollégiumi közösség élete, a kollégiumi nevelőtanárok példamutatása segítse elő a tanulók életében az olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás, az empátia, a szociális érzékenység. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégium, az iskolai tanulmányokra alapozva, azt kiegészítve segítse elő a nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományaink megismerését. A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. A nemzetiséghez tartozó tanulók nevelését ellátó kollégium kiemelt feladata az anyanyelvű nevelés, az adott nemzetiséghez való tartozás tudatának erősítése, nemzetiségi kultúrájának, nyelvének, szokásainak ápolása és fejlesztése. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumi nevelés elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. Ezzel is erősíti a diákokban a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremtve az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A kollégium megteremti annak lehetőségét, hogy a tanulók megismerjék a főbb állampolgári jogokat és kötelezettségeket. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer.

145

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. Kiemelt feladat a tanuló helyes, reális énképének, illetve önértékelésének kialakítása; elő kell segíteni a kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését; hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A családi életre nevelés A

család

kiemelkedő

jelentőségű

a

gyerekek,

fiatalok

erkölcsi

érzékének,

szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. Ezért a kollégium kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. Ez segítséget nyújt a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. A kollégiumnak foglalkoznia kell a Nat-ban meghatárott szexuális nevelés kérdéseivel is. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A kollégium ösztönözze a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A kollégiumi pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete járuljon hozzá az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Fontos, hogy a kollégium a diákok számára otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus közeget biztosítson, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. Ez a segítő magatartás fejleszti a diákokban az együttérzést, együttműködést, problémamegoldást és az önkéntes feladatvállalást, mely elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

146

Fenntarthatóság, környezettudatosság A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. A kollégiumi nevelés során fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak

be

közvetlen

és

tágabb

környezetük

értékeinek,

sokszínűségének

megőrzésébe, gyarapításába. Pályaorientáció A kollégiumnak – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket (szakkörök, érdeklődési körök) kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak, mint bentlakásos köznevelési intézmény sajátos adottságaiból adódóan segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diák-önkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. A diákokkal ismertetni kell a média működésének és hatásmechanizmusának

147

főbb törvényszerűségeit, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját. A kollégium küldetése

Olyan kollégiumot alakítottunk ki és szeretnénk továbbfejleszteni, ahol a tanulók családias légkörben, jó tárgyi feltételek között, egységes nevelési hatásrendszerben, a fiatalok aktív, alkotó részvételével készülhetnek felnőtt életükre. Szeretnénk elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal valóban egyenrangú, partneri viszony alakuljon ki, amelyben a kölcsönös előnyök, a közös célok határozzák meg a hosszabb távú és a mindennapi együttműködést. Belső intézményi struktúránkat folyamatosan fejlesztjük, hogy kialakuljanak a tanulókkal való differenciált foglalkozás szervezeti keretei. Az eddigi eredményeinket és tapasztalatainkat felhasználva, a tanulói igényeket és a szülői elvárásokat messzemenően figyelembe véve gazdag szabadidős tevékenységrendszert kínálunk.

4.3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

A gyerek nem kollégistának születik, azzá válhat, válik! A kollégista tanulók napi életének kereteit úgy kell, hogy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A tanulók részt vesznek a mindennapi élettel kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, az elért eredmények értékelésében. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit és módszereit. A belátáson, meggyőzésen alapuló szabálykövetést és normatételezést, értékközvetítést várhatunk csak el.

148

Gondot fordítunk a terhelés és a kikapcsolódás megfelelő egyensúlyára. Minden csoportvezető ismeri diákjai napi programját, így rugalmasan kezeli a napi elfoglaltságokat. A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve járul hozzá ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. A kollégium biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést a különböző tanulási formák biztosításával. A kollégium segíti a tanulóit a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, igyekszik biztosítani a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek feltételeit. „Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni.” (H.Weiss Donald) A szabadidős tevékenységek biztosítják a tanulók számára a tevékenységek szabad megválasztását, a szabad választás élményét és a napi tevékenységek okozta feszültségek oldását. Az igényes szabadidő eltöltés kultúremberhez illő életmódbeli szokásrendszert alakít ki, fejleszti a személyközi kapcsolatokat, az érzelmi életet, és élményeket nyújt. A szabadidős tevékenységek között a sportolási és testedzési alkalmak rendszeresek legyenek.

4.3.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei

A kollégiumban hangsúlyos szerepet kap a diákok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni adottságaik figyelembevételével. A kollégium törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Felismerni a diákoknál azt a területet, amiben igazán tehetségesek és a lehetőségekhez képest minden segítséget megadni annak kibontakoztatásához. Kiemelten kezeljük az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését. A kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása az iskolákkal együttműködve. Az iskolai ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket szervez a tanulói igények és a költségvetési lehetőségek figyelembevételével. A küldő iskolák között meglévő színvonalkülönbségek kiegyenlítése.

149

Változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazunk, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni vagyunk képesek. A kollégium az iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a már választott életpályára való felkészülést. Az önismeret szerepe a helyes pályaválasztásban – legyen képes a tanuló felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Fontos, hogy tudjon a tanuló önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban, legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit; tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit.

4.3.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei -

A tanuló ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, javuljon véleményalkotó képességük

-

Szerezzenek művészeti élményeket, értsék a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét

-

Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti csoportban

-

Segítjük az egyéni ízlés alakulását

-

Különös figyelmet fordítunk a könyvtár használatára

-

Heti két alkalommal minden tanuló egy-egy órát sportoljon

4.3.5. Egészségnevelési elvek A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

150

Az egészségmegőrzés az egészséges embernek az egyéni, közösségi és társadalmi felelősség felismerésén alapulva, megfelelő lehetőségek létrehozásával az „egészségi jólét” állapotának megtartására irányul. Az egészségkultúra alapvető feltétele, hogy az egyén 1

– ismeri és betartja az egészség megőrzésének szabályait

2

– időben fordul az egészségügyi szolgálathoz

3

– az ott kapott tanácsokat betartva együttműködik az egészségügyi szolgálattal

Az egészségért való felelősség az egészségmegőrzésre irányul, melynek kialakítását egymásra épülő összetevők, a helyes egészségi ismeretek, a pozitív attitűdök, a kívánt magatartás és az öntevékenység teszik teljessé. A testi-lelki nevelés általános céljai, feladatai: A

testi,

pszichikai,

szellemi

adottságaikban

egészséges

fiatalok

nevelése;

személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése. Továbbá az egészséges életmód, a harmonikus erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. Általános fejlesztési követelmények a nevelőmunkában: A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Alakuljon ki a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidőkultúrájuk. A belátáson alapuló hárító magatartást szeretnénk elérni a káros szenvedélyekkel szemben. Kiemelten foglalkozunk az egészséges táplálkozással, az elhízás és a fogyókúra hatásaival. A kollégiumban jók a feltételek a rendszeres testmozgásra, ezt ki kell használni. Ez segít a mentális problémák leküzdésében is. A szexualitás sajnos egyre fiatalabb korban

151

foglalkoztatja a tanulókat. A szexuális kultúra, a párválasztás segíthet a családi erőszak elkerülésére. Kiscsoportos foglalkozásokon beszélgetünk a témáról. Elsősegély nyújtó szakkör

keretein belül kollégistáink megismerik és elsajátítják

az

életmentéssel kapcsolatos legfontosabb teendőket. 1. foglalkozás: A keringés és a légzés anatómiája 2. foglalkozás: Artériás és vénás vérzéscsillapítás, kötözések 3. foglalkozás: Életjelenségek vizsgálata, stabil oldalfekvés 4. foglalkozás: Szív-kompresszió AMBU-babán 5. foglalkozás: Mesterséges lélegeztetés, komplett újraélesztés

4.3.6. Környezeti nevelési elvek Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Kollégiumunk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Jellemzői • A helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, • új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, • Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, • A pedagógusok között új együttműködésre késztet, • Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, • Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. Általános célok, értékek Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. • az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, 152

• természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, • a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, • a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, • s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, rendszerszemléletre való nevelés, • holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, • proaktív magatartás kialakítása, • tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, • globális összefüggések megértése, • a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, • a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása.

Helyi célok, értékek • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, • Helyi értékek és problémák feltérképezése, • Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), • Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, • Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, • Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, • A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel. A kollégium minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A környezeti nevelés témaköreit a Kollégiumi Program alapján beépítjük a csoportfoglalkozások anyagába.

153

Választható szakkörként ÖKO szakkörbe csatlakozhatnak az érdeklődő kollégisták. A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőkön. Kiemelt figyelmet fordítunk az energiatakarékosságra Kiemelt figyelmet fordítunk a szűkebb kollégiumi környezetük tisztán tartására Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Bükki Nemzeti Park, Magyar Madártani Egyesület, stb.). Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra.

4.4.

A pedagógiai tevékenység szerkezete

Kollégiumunk a foglalkozások tervezése, szervezése során kiemelten ügyel a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, az egész életen át tartó ismeretbővítés fontosságára, gondoskodik a tanulókkal való személyes törődés tapintatos formáinak kialakítására. Külön figyelmet fordít és a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni szükségleteire. A foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozzuk meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. Kollégiumunk a nevelési folyamat során tanulói tevékenységét a kollégiumi programok, a csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi.

4.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások

4.4.1.1. Felkészítő foglalkozások A felkészítő foglalkozások során a kollégium kiemelt figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárjuk, és figyelembe vesszük a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait. A tanulást segítő foglalkozások:

154

a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás b) differenciált képességfejlesztő, tehetség-kibontakoztató foglalkozás c) a bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, a tehetséges, alaposabb érdeklődést mutató tanulók foglalkoztatásának biztosítása d) a tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások: 

Csoportvezetői foglalkozások:

a) közösségi foglalkozás a kollégiumi csoportok számára a

csoport

életével

kapcsolatos

feladatok,

tevékenységek,

események,

problémák

megbeszélése, értékelése b) tematikus csoportfoglalkozások 59/2013 ( VIII. 9) EMMI rendeletben előírt témakörök, időkeretek között szervezhető foglalkozások 

A kollégiumi közösségek szervezésével összefüggő foglalkozások:

a) a kollégiumi diákönkormányzatok működésének támogatása b) kollégiumi diákfórumok (kollégiumi gyűlés, kisebb közösségek szerinti megbeszélések) 

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások:

a foglalkozásokon (tanulói vagy pedagógusi kezdeményezésre) a diákok feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére

4.4.1.2. A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Állandó, vagy adott eseményre szerveződő kollégiumi diákcsoportok számára szervezett - irodalmi, képzőművészeti, zenei, tánc, vizuális képességeket fejlesztő művészeti, - természettudományos, műszaki, vállalkozói, gazdasági ismereteket bővítő szakmai, - egészséges életmódra nevelést, a rendszeres testedzést szolgáló sportcélú, - a hasznos gyakorlati ismeretek megszerzését, az önellátás képességének fejlesztését célzó, - a pályaorientáció szempontjából is fontos tartalmakat hordozó, szakkörök, szakmai, művészeti foglalkozások, kollégiumi sportkörök, rendezvények, versenyek, vetélkedők

155

A kollégiumi nevelő-oktató munka céljára hétfőtől csütörtökig heti 4 teljes munkanap áll rendelkezésre. A szűk időkeretet hatékonyan kell tervezni, hogy a nevelő-oktató munka eredményessége biztosítható legyen. A kollégiumi délutánt is órarendszerűen kell megszervezni. A csoportfoglalkozások kerettanterve és éves óraszáma: TÉMAKÖRÖK 1.A tanulás tanítása 2.Az erkölcsi nevelés 3.Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4.Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5.Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6.A családi életre nevelés 7.Testi és lelki egészségre nevelés 8.Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9.Fenntarthatóság, környezettudatosság 10.Pályaorientáció 11.Gazdasági és pénzügyi nevelés 12.Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A családi életre nevelés Testi és lelki egészségre nevelés Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Fenntarthatóság, környezettudatosság Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés

9. évf. óra 3 2 2

10. évf. óra 2 2 2

11.évf. óra 2 2 2

12.évf. óra 2 1 1

13-14.évf. óra 1 1 1

2

2

2

1

2

1

1

1

1

1

1

2

2

3

3

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

2 2 2 1 22

2 2 2 1 22

2 2 2 1 22

2 2 3 1 20

2 2 3 1 20

156

Évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportvezetői foglalkozással kell számolni. Az óraszámok minden évfolyamon lehetővé teszik, hogy a kollégiumok a tematikus csoportfoglalkozásokat – részben vagy egészben – a csoportvezetői foglalkozások keretében, vagy a felkészítő foglalkozások terhére szervezzék meg. Ennek 60 %-ára - kb.22 óra) - a fenti tevékenységsorral számolunk. A kollégiumunkban a következőképpen valósul meg: Évfolyamonkénti tematikus foglalkozások, ezalatt a csoportvezető egy általa ütemezett témával –a munkaterve szerinti - foglalkozik a csoportja többi tagjával. A további idő (40 %--kb. 15 óra) a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel folyik a csoportvezető belátása szerint.

A 13-14. évfolyamra vonatkozó óraszámok és követelmények a szakképzésben résztvevő pedagógiai foglalkozások alapját jelentik. Kötetlen időkeretben végzett tevékenységek Nagyon kevés idő jut kötetlen tevékenységre, amelyet a diák mindenkor egyéni belátása szerint tölt el egyedül vagy baráti társaságban (mozi, vásárlás, séta, mosás-vasalás, személyi higiéné). 4.4.2. Irányított tevékenységek Olyan elfoglaltságot jelentenek, amelyeket maguktól kevésbé vennének igénybe a tanulók, de fejlődésükhöz szükség van rá. Ezek a tevékenységek különösebb felkészülést nem igényelnek. Kínálatunk:        

szereplések (Költészet Napja, Mikulás) színház, hangverseny korongozás üvegfestés sport kondikör filmvetítés szakkörök

157

A tanuló heti 15 órában köteles részt venni meghatározott foglalkozásokon. Napi 3 óra tanulás, azaz heti 12 óra. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, további heti 2 foglalkozáson vesz részt, valamint heti 1 csoportfoglalkozáson. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére kötelezően választható, és az előre tervezhető szabadon választott foglalkozásokat. Minden tanév elején felmérjük, hogy a tanévben hány tanuló, milyen kötelezően választott, illetve szabadon választható foglalkozásokon kíván részt venni (szeptember 15-ig). A költségvetés keretén belül igyekszünk a feltételeket biztosítani. Az éves munkaterv minden tanáriban olvasható.

4.5. A

Tevékenységkategóriák kollégiumi

foglalkozások

keret-programterve

a

tematikus

csoportfoglalkozások

szervezéséhez és tartalmának meghatározásához Bevezető A kollégiumi nevelésben a foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, erkölcsi és esztétikai ismereteinek, jellemének, önismeretének, önbizalmának, felelősségvállalásának, közösségi szellemiségének megalapozása, illetve fejlesztése. A kollégiumi foglalkozások a közösségi kapcsolatok kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyéni tanulási módszerek elsajátítására, a helyes életviteli szokások kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek. A kollégiumi együttélésben, a foglalkozásokon és tevékenységekben a kollégisták megtapasztalhatják a másik ember elfogadásának, segítésének és megbecsülésének a fontosságát. Megélhetik az értékek mentén kialakult közösséghez való tartozás biztonságát, mélyíthetik a természeti, történelmi és kulturális örökségünk megbecsülését. Nyitottabbá és elfogadóbbá válnak a hazai nemzetiségek és más népek kultúrája iránt. Felkészülnek a közéleti szereplésre, egyéni és közösségi érdekeik és értékrendjük képviseletére. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség.

158

A kollégiumi foglalkozások kiegészítik az iskolák nevelő-oktató munkáját. A középiskolai szakaszban a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges képességek, készségek, attitűdök együttes fejlesztése a cél. A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a NAT kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.

159

4.5.1. A tanulás tanítása A kollégium a foglalkozások és a tevékenységek során támogatást nyújt abban, hogy a tanulók eredményesen fejezzék be választott iskolájukat. Nagy jelentősége van az egyénre szabott tanulási módszerek elsajátításának, ezzel segítve az iskolai órákra való felkészülést, a jó eredmények elérését, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását, a gyermekek tehetségének kibontakoztatását. A tanulás tanítása, az ismeretszerzést és hasznosítást elősegítő beállítódások kialakítása nagymértékben hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Sajátítsa el és legyen képes alkalmazni a hatékony tanulási technikákat. - A tanuló – pedagógus segítségével – legyen képes a számára legalkalmasabb módszereket kiválasztani. - Tudjon szelektálni a megszerzett ismeretek, információk között. - Alkalmazza a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket, használja a könyvtárat, és a feladatai megoldásához megfelelően tudja kiválasztani a szükséges szakirodalmakat. - Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett ismereteket. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák - különböző tanulási technikák és módszerek alkalmazása - a megszerzett és elsajátított ismeretek értelmezése,

- a könyvtárhasználat rendje és módszerei

9. 3

10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 1 Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük az általánosan elfogadott tanulási módszereket, különös tekintettel a közösségben történő tanulásra. - Ismertessük az alapvető tanulási stílusokat, azok sajátosságait, az egyes stílusoknak leginkább megfelelő, hatékony tanulási módokat. - Gyakoroltassuk az iskolai követelmények teljesítésére felkészítő tanulási technikákat. - A gyakorlatban sajátítsa el a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek, tartalmi elemek szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását. - Elemezzék, értelmezzék, rendszerezzék a megszerzett ismereteket. - Könyvtárlátogatással segítsük elő, hogy megfelelő módon és hatékonyan tudja használni a könyvtár nyújtotta ismeretszerzési lehetőségeket. - Készítsük fel a diákokat a tudatos, tanulást segítő internethasználatra. - Kérjük számon a megszerzett ismereteket és vessük össze az alkalmazott tanulási technika kiválasztásával, megfelelőségével.

160

4.5.2. Az erkölcsi nevelés A kollégiumi nevelés során fontos, hogy a diákok megismerjék az alapvető erkölcsi normákat, és ezek a normák beépüljenek személyiségükbe, mindennapi életükbe, tevékenységükbe. Lényeges, hogy az erkölcsi nevelés a napi élet gyakorlatából, tapasztalataiból vegyen példákat, egyben készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra és azok kezelésére. A kamasz fiatalok esetében különösen jelentős, hogy segítsen számukra választ találni erkölcsi kérdéseikre, az esetleges problémáikra. Az erkölcsi nevelés nagy hatással van a közösség és az egyén életére egyaránt. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Lássa be az erkölcsi felelősség fontosságát. - Gyakorlati és iskolai tapasztalatai, ismeretei révén ismerje fel a morális helytállás jelentőségét. - Képes legyen megfelelő erkölcsi választásokra.

Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

9. 2

10. 11. 12. 13-14. 2 2 1 1 Tartalmak, tevékenységek - Mutassuk be az embert, mint értékelő és erkölcsi lényt.

- erkölcsi érzék kifejlődése és - Szerepgyakorlatokon keresztül, a drámapedagógia eszközeivel szerepe

teremtsünk összhangot a lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége között.

- felelősség- és kötelességtudat

- Példákon keresztül utaljunk az erkölcsi értékek és az erkölcsi

- a munka megbecsülése

-

érzék kialakításának jelentőségére az emberi kapcsolatokban. Irodalmi,

történelmi

személyiségek

életén

keresztül

ismertessük a különböző erkölcsi választásokat és ezek értékeljük. - mértéktartás, együttérzés, segítőkészség

- Mutassunk be a mindennapi élet tapasztalataiból a morális helytállás jelentőségét, az egyéni döntések meghozatalában betöltött szerepét. - Ismertessük fel a diákokkal az erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzeteket.

161

4.5.3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Ennek révén kialakul bennük a szűkebb és tágabb közösséghez való tartozás, a hazaszeretet érzése. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a közösségi összetartozást megalapozó közös értékeket. - Tudatosuljon a közösséghez tartozás, a hazaszeretet fontossága. - Váljon nyitottá más népek kultúrája iránt. - Ismerje országunk és a magyarság nemzeti szimbólumait. - Ismerje a magyar tudomány, kultúra és sport kiemelkedő személyiségeit. - Legyen kellő ismerete a település kultúrtörténetéről, hagyományairól. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák

9. 2

10. 11. 12. 2 2 1 Tartalmak, tevékenységek

13-14. 1

. - közösséghez tartozás,

- Mutassuk be nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

hazaszeretet

- Történeti előadásokon keresztül alakítsunk ki pozitív attitűdöt

- nemzeti, népi kultúránk

a településhez, az országhoz, a nemzethez.

értékei, hagyományai

- Ismertessük általában az Európához és az Európai Unióhoz

- a hazánkban élő

való tartozásunk jelentőségét, történeti alapjait.

nemzetiségek kulturális

- Mutassuk be a közösségi összetartozást megalapozó közös

szokásai, emlékei, jelene

értékeket. - Ismertessük a nemzeti és az európai identitás kapcsolatát.

- nemzetünk kapcsolódása Európához

- Egyéni témafeldolgozások révén mutassuk be a hazai nemzetiségek kulturális és nyelvi sokféleségét.

162

4.5.4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A kollégiumban folyó nevelés sajátos pedagógiai eszközei révén elősegíti a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését. A közösségi tevékenységek gyakorlásával a diákok átélhetik annak jelentőségét, hogy mit is jelent a felelős állampolgári részvétel a közügyekben a közösség és az egyén számára egyaránt. Ez tágabb értelemben sokat segít a nemzeti öntudat erősítésében, és egyben összhangot teremt az egyéni célok és a közösségi jó között. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a demokratikus állam működésének főbb elemeit (választási rendszer, helyi önkormányzatok, törvényhozás, kormány, igazságszolgáltatás, fegyveres testületek, stb.). - Legyen tisztában a jog szerepével a társadalmi életben. - Értse meg az állampolgár és a társadalom együttműködésének fontosságát az egyéni és társadalmi célok elérése érdekében. - Képes legyen belátni a kollégiumi diák-önkormányzat jelentőségét a kötelezettségek és a jogok gyakorlása során. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 1 2 Időkeret (óra) Témák Tartalmak, tevékenységek - a demokratikus jogállam - Ismertessük a demokratikus jogállam működésének alapelveit, felépítése -

a

felelős

az állampolgárság fogalmát és az alapvető állampolgári jogokat. állampolgári -

magatartás jelentősége

Szerepjátékokon

keresztül

értessük

meg

a

cselekvő

állampolgári magatartás és a törvénytisztelet jelentőségét. - A diák-önkormányzati munka révén gyakorolja a közügyekben

- a demokrácia elvei és kifejtett hatékony együttműködés jelentőségét, a helyi és a gyakorlati megvalósulása

tágabb

közösségeket

érintő

problémák

iránti

érdeklődés

fontosságát. - cselekvő állampolgári

- Tevékenyen vegyen részt a kollégiumi diákönkormányzat

magatartás és törvénytisztelet munkájában, így a demokratikus elvek megvalósításában, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításában.

163

4.5.5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A kollégiumi nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A közösségi lét, a csoporthoz tartozás, az egymás közötti interakciók elősegítik a reális énkép és az önértékelés kialakulását, melyek a személyiségfejlődés meghatározó elemei. Mód van a mások helyzetébe történő beleélés képességének kialakítására, mások elfogadására. Ezek a képességek elősegítik, hogy kulturált közösségi élet alakuljon ki a kollégiumban. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje meg az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, illetve gátló személyiségvonásokat. - Legyen tudatában, hogy a gondosan kiválasztott és mély emberi kapcsolatok mennyire értékesek az emberi együttélésben. - Életkorának megfelelő választékossággal legyen képes a társas kommunikációra. - Alakuljon ki a tanulóban a választási lehetőségek felismerésének képessége, és döntési helyzetekben legyen képes e lehetőségeket mérlegelni. - Váljék természetessé benne a másik ember személyiségének tisztelete és megértése, a helyes önismeret kialakítása, önmaga felvállalása. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. 1 1 1 1 1 Időkeret (óra) Témák Tartalmak, tevékenységek - az önismeret és társas - Ismertessük az önismeret, és a társas kapcsolati kultúra kapcsolati kultúra -

az

empátia

meghatározó jellemzőit. és

elfogadása

mások - A csoport aktív közreműködésével segítsük elő a megalapozott önismeret kialakítását. - Mutassuk be, a kulturált társas kapcsolatok, a helyes egyéni és közösségi élet szabályait.

- a tudás és tapasztalat - Szerepjátékok segítségével alakítsuk ki, illetve fejlesszük a jelentősége

mások megértéséhez és tiszteletéhez szükséges képességeket. - Csoport előtti megmérettetés révén segítsük elő a pozitív énkép kialakítását az eddig elsajátított készségekre és tudásra alapozva

- társas kommunikáció

annak érdekében, hogy a diákok sorsukat és életpályájukat maguk alakítsák.

164

ÖNISMERET Az emberi boldogság lényege a vágyak, célok, képességek összhangja. Mindezek

eléréséhez

önismeretünk

bővítése,

önnevelésünk,

személyiségfejlődésünk,

közösségi lénnyé válásunk az út. Az eredményességhez nyitottság, kitartó, folyamatos, céltudatos önnevelő munka szükséges. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Örömteli, teljes életet élünk, ha a mindennapok gondjai, vagy nehézségei között is érezzük: 

szükség van ránk, mint emberre, mint társra, mint különböző közösségek tagjára,



szükség van a munkánkra, van tennivalónk, feladatunk, szerepünk,



képesek vagyunk megvalósítani önmagunkat munkában, hivatásban, családban.

Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. A kollégiumi élet része a közösen kialakított szabályrendszer megalkotása, a közösségi tudat létrehozása. A kollégiumi közösségekben legyenek képesek bizalmi légkört kialakítani és fenntartani. Célunk, hogy diákjaink 12. osztály végére érett, egészséges személyiségű emberekké váljanak. Ennek kritériumait jól foglalja össze Dr. Bánki M. Csaba: Az AGY évtizedében című könyvében: „Egészséges az az ember, aki: Jó önismerettel rendelkezve ismeri saját határait és lehetőségeit, aki mindig tudja mit miért csinál, aki ura érzelmeinek és indulatainak, aki tudja mennyit bír el összeroppanás nélkül, aki fel mer vállalni egy adag feszültséget, konfliktust is ha kell, s azt kezelni tudja, aki jól viseli a kudarcokat, veszteségeket, aki empátiás és együtt érző, aki mások szempontjait és érdekeit is figyelembe veszi, aki képes mindig újrakezdeni. Aki felvállalja a felelősséget saját életéért, érzéseiért, élményeiért, aki a bajban nem azt kérdezi: ki tette? hanem azt: mit lehet tenni? …”

165

Az énkép jellemzői: Azoknak a tulajdonságoknak, ismereteknek, érzelmi benyomásoknak az összessége, melyeket magunkra nézve számon tartunk és érvényesnek fogadunk el. Igen korán kialakuló, különösen érzelmileg nehezen változtatható struktúra! Ezért is fontos az énkép kialakulási folyamatának tisztázása. Az énkép „előjelének” realitása a társak, környezet tükrében. Testkép-, mint az énkép egyik szelete: /Az énkép realitásának erősödése, kognitív tartalmának bővülése mellett a testkép serdülőkorban jellegzetesen romlik/ Megbeszélendő témák: 

adottságok (helye a tulajdonságok fontossági sorában)



átmeneti állapot! (türelem, elfogadás)



szépség viszonylagossága (belső szépség átütő ereje)



a természetes szépség és védelme (a kozmetikai ipar csapdái!)



az egyediség örök varázsa (a média uniformizáló hatása) „Az értékek, amiket megtartasz, megtartanak Téged

Az életterv felépítése a belső cél meghatározásából kiindulva: Vezérlő értékeim – hosszú távú célok – köztes értékek – napi célkitűzések, feladatok. Mitől és miképpen vagyunk mások? A két különböző nemi szerep kulcsjellemzői: FÉRFI.

NŐ

A külvilággal megküzdéshez szükséges jegyek:

Érzelmi, szociális életre alkalmasság, túlélést segítő jegyek:

Magabiztosság

Gyengéd, érzelmes, aggódó

Önbizalom

bizalommal telt, de óvatos

Önérvényesítés

nyílt

Agresszivitás, harcosság

Erős a csoportszellem

Hétköznapi jellemzők:

Hétköznapi jellemzők:

Racionálisak (néha akár az érzéketlenségig) a világot érteni akarja (kutat, elemez, spekulál, töpreng, mérlegel) gondolkodása problémamegoldó, harcos a

Érzelmesek, ösztönösek, intuitívek figyelmük diffúz, tág, pásztázó, de kevéssé mély, és kitartó. Szakmájában gondos, de fél a kritikától

166

szakmájában, egyszerre egy dologra figyel, hajlamos elhanyagolni emberi dolgokat, stresszre bezárul

rugalmas, alkalmazkodó kontaktuskereső, érzékeny jól olvas metakommunikációs jeleket stresszre nyit, segítséget kér

A FÉRFI IGÉNYE. bizalom, elfogadás, bármilyen teljesítményének elismerése

A NŐ IGÉNYE: gondoskodás, törődés, megértés, megbecsülés, együttérzés

Alapvető irányultságok: Az életcél, szakma kiválasztásánál egyik legfontosabb szempont a saját beállítódás egyeztetése a szakma követelményével.

4.5.6. A családi életre nevelés A család, mint a társadalom alapvető közösségi építőköve különös jelentőséggel bír a fiatalok kiegyensúlyozott személyiségfejlődésében. A kollégiumnak éppen ezért kitüntetett feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek, értékek megbecsülése. A kamaszkorban kiépülő párkapcsolatoknak is fontos szerepe van a későbbi családi közösség kialakításában. Egymás tisztelete, a másik iránt érzett felelősség, a helyes szexuális kultúra és az erkölcsi értékek kialakítása döntő jelentőségű, melyben a kollégiumi nevelésnek fontos szerepe van. .Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a különféle szerepeket és szabályokat a családban. - Tudatosuljon a családalapítás, családtervezés, a helyes párkapcsolat és felelősségvállalás fontossága. - Ismerje meg a helyes szexuális kultúra jellemzőit és kialakításának jelentőségét a párkapcsolatokban.

167

Programterv

-

Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. 1 2 2 3 3 Időkeret (óra) Témák Tartalmak, tevékenységek a család szerepe, - Példákon keresztül mutassuk be, hogy a családi élet színtere a

jelentősége az egyén életében családi otthon. - Ismertessük a család szerepét, jelentőségét az egészséges testi és lelki fejlődés kialakulásában. Hangsúlyozzuk az idős családtagokkal - együttműködés és felelősség vállalás a családban

való

kapcsolattartás,

együttműködés

és

támogatásuk fontosságát. - Mérjük fel, hogy kinek, mit jelent a család, az otthon. - Szemléltessük a családi munkamegosztást, ennek helyét és szerepét a családi közösségben. - Ismertessük a helyes, felelősségteljes párkapcsolat jelentőségét

- szexuális kultúra

és kialakításának folyamatát.

- családtervezés

- Ismertessük a helyes szexuális kultúra jellemzőit és jelentőségét a férfi nő kapcsolatban.

- konfliktusok a családban

- Szerepjátékokon keresztül mutassuk be a családban előforduló konfliktusokat és kezelésük módját.

4.5.7. Testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életritmus és életvitel kialakítása, tudatosítása meghatározó jelentőségű a fiatalok számára. A tanulók a kollégiumban olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíthatnak el, olyan szokásokat tanulhatnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium sportélete nagymértékben hozzájárulhat az egészséges életmód kialakításához és fejlesztéséhez. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen tisztában a helyes életritmus és életvitel személyiségre, testi fejlődésre kifejtett pozitív jelentőségével.

168

- Ismerje fel az egészséget fenyegető tényezőket, a szenvedélybetegségeket, és ismerje ezek megelőzésének módjait. - Tudatosuljon és váljon napi gyakorlattá az egészséges életmód és a testmozgás, az egészségtudatos életmód. - Legyen tisztában az egészség, a sport és a lelki élet egymásra gyakorolt hatásával. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 2 Időkeret (óra) Témák Tartalmak, tevékenységek - egészséges életmód és - Ismertessük a rendszeres testmozgás és az egészségtudatosság életvitel

kapcsolatát, az elhízás és a korszerű táplálkozás, egészséges életmód és életvitel összefüggéseit. -

Ismertessük

a

káros

szenvedélyeket,

szokásokat,

a

teljesítménynövelő szerek használatának veszélyeit. - a sport hatása a lelki - Mutassuk be és a gyakorlatban alkalmazzuk a rendszeres fizikai egyensúly megteremtésében

aktivitás és sport hatását a szervezetre. és - Ismertessük az érzelem-, feszültségszabályozás és agresszió

megőrzésében

megelőzését a sport, a mozgással járó tevékenységek révén.

- prevenció, életvezetés,

- Diákköri tevékenységek révén a tanulók tapasztalják meg az

egészségfejlesztés

egyéni felelősség és döntés jelentőségét az egészséges életvitel és a szabadidős tevékenységek megvalósításában..

4.5.8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A hátránnyal élők iránt érzett felelősség, és az értük végzett önkéntes feladatvállalás megfelelő módon segíti a szociális érzékenység kialakulását a tanulókban. A szűkebb és tágabb környezetünkben ilyen helyzetben élőkért végzett önkéntes feladatvállalás fontos személyiségfejlesztő hatással bír. Az önkéntes feladatvállalási hajlandóság beépülése, megszilárdítása fontos nevelési feladat: a tudatos, felelősségteljes állampolgári lét alapvető velejárója. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki segítő magatartás a fogyatékkal élők iránt.

169

- Tudatosuljon az együttműködés és az egymásra figyelés fontossága. - Legyen motivált önkéntes feladatvállalásra a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű társak iránt.

Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák - társadalmi

10. 11. 12. 2 2 1 Tartalmak, tevékenységek - Ismertessük a hátrányos helyzet fogalmát.

felelősségvállalás és

- Példákon keresztül mutassuk be a társadalmi felelősségvállalás

szolidaritás

fontosságát, a másokért érzett szolidaritás jelentőségét.

9. 2

13-14. 1

- Ismertessük, hogy mit jelent fogyatékkal élni. - önkéntes feladatvállalás

- A segítő magatartás kifejlődése érdekében szervezzünk olyan

másokért

diákkört, melyben beteg, idős emberek élethelyzetén javíthatunk. - Az együttműködés, egymásra figyelés képességének kialakítása érdekében élethelyzeteken keresztül mutassuk be az egyéni

- összetartás és együttérzés

felelősség és a közös felelősségvállalás egymásra hatását. - Ismertessük a tágabb közösségért (kollégium, település) végzett önkéntes munka lehetőségeit és jelentőségét. ..

170

4.5.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A mai társadalmi, gazdasági helyzetben kitüntetett szerepe van a természeti környezet megóvásának. A kollégiumi diáknak meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Fel kell készíteni őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására, a környezet védelmét elősegítő tevékenységekre, közös cselekvésekre. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket, és kerülje is el ezeket. - Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Ne hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat. - Részesítse előnyben a természetes, újrahasznosítható anyagokat. - Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, melyekben hasznosítsa a különböző tantárgyakban tanultakat. - Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. - Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 2 Időkeret (óra) Témák Tartalmak, tevékenységek - a természet és az emberi - Ismertessük, és lehetőségeink szerint mutassuk be a környezet egymásra hatása

-

természeti

- Mutassuk be (pl. természetfilm segítségével) az ember és természet egészséges együttélését. erőforrásaink - A gyakorlatban szervezzünk természeti környezetet védő

védelme

-

ipari

környezetre káros anyagokat és tevékenységeket.

tevékenységeket, akciókat. termelés

és

környezet védelme

- Mutassuk be az újra hasznosítható anyagok sokszínű a felhasználhatóságát. - A tanulók adjanak számot az iskolában tanultak felhasználásával

- 'gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan'

arról,

hogy

miként

tudnának

segíteni

környezetük megóvásában. - Ismertessük a környezetkímélő életmód előnyeit úgy egyéni, mint a közösségre gyakorolt hatása alapján.

171

4.5.10. Pályaorientáció A kollégium olyan feltételekkel rendelkezik, melyek az öntevékeny tanulói cselekvések révén biztosítják a képességeik kibontakoztatását, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják későbbi hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát. A különféle szakkörökön, önképző körökön képessé válhatnak arra, hogy a számukra megfelelő pályaválasztásuk érdekében megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. A pályaválasztáson túl egyben felkészülhetnek a választott életpályára is. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes pályaválasztásban, ismerje saját képességeit. - Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. - Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. - Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. - Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit, alakítsa ki a megfelelő kommunikációs stílust. - Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. - Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Programterv Évfolyam 9. 10. 11. 12. 13-14. 2 2 2 2 2 Időkeret (óra) Témák Tartalmak, tevékenységek - tevékenységek és szakmák - Mutassuk be a különféle szakmákat és a betöltésükhöz jellemzői

-

különféle

bemutatása

szükséges képességeket, adottságokat, ergonómiai elvárásokat. - Önismereti teszt segítségével mérjük fel a tanulók személyiségjellemzőit, érdeklődési körét és ehhez kapcsolódóan életpályák a pályaválasztási lehetőségeit. - Mutassuk be, milyen pályaválasztási dokumentumok léteznek és azok hogyan használhatók. - Ismertessük és gyakoroltassuk az álláskeresés (bemutatkozás, interjú, pályázat írás stb.) különböző technikáit.

- a munka világa és jellemzői

- Mutassuk be, hogy a folyamatos tanulás, az újabb képzettség megszerzése

- továbbtanulási lehetőségek

mennyiben

segíti

a

pályamódosítást,

és

munkanélkülivé válás esetén az újbóli elhelyezkedést.

172

4.5.11. Gazdasági és pénzügyi nevelés A pénz világának, a helyes gazdálkodás alapvető szabályainak megismerésére a kollégium megfelelő helyet és lehetőséget biztosít a tanulók számára. Működése egyben megfelelő példát mutat arra, hogy miként kell és szabad a javakkal ésszerűen gazdálkodni, a fogyasztás szerkezetét a lehetőségekhez viszonyítva megfontolt módon kialakítani. Az egyéni és közösségi érdekek jól összehangolhatók a diák-önkormányzati munka révén. Gyakorolhatók a döntés és a felelősség egymásra hatásából adódó helyzetek. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Ismerje a társadalmi, gazdasági problémák kialakulásának okait. - Tanulja meg az ésszerű családi gazdálkodás kialakításának módszereit. - Tudja alkalmazni a pénzkezelés különböző technikáit. - Tudatosuljon benne a munka jelentősége, mint a javak létrehozásának, illetve megszerzésének eszköze. - Legyen tisztában a vállalkozások szerepével, a kockázatvállalás fontosságával és veszélyeivel. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák - a gazdaság működésének -

9. 2 A

10. 11. 12. 13-14. 2 2 3 3 Tartalmak, tevékenységek helyes családi gazdálkodás bemutatása különféle

családszerkezetben.

alapjai

- Példákon keresztül ismertessük, milyen problémák adódhatnak - a családi gazdálkodás

a társadalomban a helytelen gazdálkodás miatt és ezek milyen következményekkel járnak.

-

munka,

fogyasztás

gazdálkodás

és - Ismertessük és a lehetőségeknek megfelelően gyakoroltassuk a banki műveleteket (csekk kitöltése, bankkártya használata, pénzátutalás, stb.).

- pénzkezelés technikái

- Mutassuk be a munkával szerzett jövedelem és az ebből finanszírozható javak, szolgáltatások összefüggéseit. - Ismertessük a vállalkozás lényegét, alapvető formáit, és a működési módjukat.

- vállalkozás és kockázat

- Példákon keresztül mutassuk be, mit jelent a kockázatelemzés, a kockázatvállalás, miért van ennek jelentősége, és melyek a veszélyei.

173

4.5.12. Médiatudatosságra nevelés A társadalmi élet szinte minden mozzanatát áthatják a különféle médiumok. A diákok kollégiumi nevelésének szempontjából tehát fontos, hogy értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, a társadalom és a média kölcsönös kapcsolatát. A médiatudatosságra nevelés során a megfelelő értelmező, kritikai beállítódás kialakításának és fejlesztésének meghatározó jelentősége van valamennyi korosztály számára. Fejlesztési követelmények, 9-14. évfolyam - Alakuljon ki kritikai érzéke a médiatartalmak megválasztásához. - Képes legyen az online kommunikáció hatékony felhasználására. - Ismerje a reklám hatását a fogyasztásra. - Tanulja meg hatékony módon és megfelelő mértékben felhasználni a számítógép és egyéb online média nyújtotta lehetőségeket. - Ismerje meg a közösségi tartalmak etikus, jogszabályok szerinti használatának és felhasználásának szabályait. - Tudatosuljanak az adatbiztonsággal, jogtudatossággal, a függőséggel (internet, számítógépes játékok) és egyéb veszélyekkel és azok elkerülésével kapcsolatos ismeretek. Programterv Évfolyam Időkeret (óra) Témák - a média társadalmi szerepe

9. 1

-

10. 11. 12. 1 1 1 Tartalmak, tevékenységek Ismerkedés a hagyományos médiával

13-14. 1 a

különféle

- a reklám és a fogyasztás folyóiratokon, kiadványokon keresztül. összefüggése

- Az elektronikus médiák (internetes ismeretterjesztő oldalak, ebook stb.) használatának gyakorlása.

- a médiatartalmak és a - Reklámok céljainak, hatásainak bemutatása különféle (pozitív valóság összefüggése

és negatív) példákon keresztül. - Jogszabályok, etikai előírások ismertetése a hagyományos

- az internet használatának média és az internet használat esetében. szabályai, a helyes etikai - Gyakoroltassuk különféle ismeretek hozzájutásának módjait az magatartás és felelősség

internetes keresők segítségével. - Az adatbiztonság szabályainak, megteremtési lehetőségeinek

- a számítógép, az

ismertetése.

internetfüggőség veszélyei

- Az internet és játékfüggőség kóros hatásainak bemutatása.

174

4.6.

A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek „Az ember az első tizennyolc évének az adósa.” /Kosztolányi Dezső/

Cél: -

a nehéz élethelyzetbe került fiatalok, veszélyeztetetté vált diákok stigmatizációtól mentes segítése, irányítása

-

az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása

Feladat: 

prevenció /megelőzni a testi és lelki károsodást



korrekció /a bekövetkezett károsodás orvoslása/



a csavargó, hiányzó tanulók figyelemmel kísérése



a dohányzók, alkoholizálók, drogpróbálók feltérképezése



a szélsőséges ifjúsági csoportokba verődők mozgásának nyomon követése



a szekták, regresszív kisvallások tevékenységének, valamint a felerősödő sátánizmus káros hatásainak megvilágítása



a szociálisan inadaptált családok felismerése /szükség esetén helyzettanulmány készítése/



a mentálisan beteg, egészségkárosodott tanulók figyelése



a deviánsok, nehezen nevelhetők, erőszakos viselkedésűek kiszűrése

Tevékenység: 

káros szenvedélyek elleni előadások szervezése



a szülőkkel való kapcsolattartás személyes találkozás, illetve levelezés vagy telefonon keresztül történő érintkezés által



teszt-és feladatlapok szerkesztése, kitöltése, értékelése



mentálhigiénés önismereti tréningek



látogatás gyermekvédelmi intézményben



hobbi körökbe irányítás, munkahely, otthonszerzés támogatása



együttműködés a kollégiumon belül /nevelőtanárok, DÖK-tagok, kollégium orvosa, védőnője, kortárs környezet/iskolával, a szülői házzal, a gyermekvédelmi

175

intézménnyel, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Szolgálattal, szociális munkással, pszichológussal és a rendőrséggel.

4.7.

Egészségfejlesztési program A kollégiumi egészségfejlesztés a kollégium egész életébe, mindennapjaiba beépülő

tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, a lakókörnyezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők: 

genetikai



környezeti tényezők



életmód



egészségügyi ellátó rendszer működése.

A testi és lelki egészség elválaszthatatlan, fontosságuk nem rangsorolható. Sajnos napjainkban a serdülők között egyre gyakoribbak a pszichoszomatikus elváltozások, és sok tanuló küzd pszichés és/vagy magatartási zavarokkal. Sok feladatot adnak a tanulási problémákkal küzdők is. Az egészségfejlesztési program összeállítása és megvalósítása team munkában történik. A team munkája során jelentős szerepet kap a tanulók holisztikus szemléletmódjának kialakításában. Az egészségfejlesztés fő feladatainak rendszere, szakmai tartalma: 1. Testi (szomatikus) nevelés, testmozgás – Higiénés nevelés (személyi és környezeti) – Kondicionálás, mozgáskoordináció fejlesztés (testnevelés, sporttevékenység) –

Rendellenességek kifejlődésének megelőzésére nevelés (tartásjavító gimnasztika,

gyógytestnevelés) – Fertőző betegségek megelőzésére nevelés – Baleset megelőzésre, élet mentésre nevelés – Egészséges táplálkozásra nevelés

176

2. Lelki (pszichikai) nevelés, lelki egészség – Egészséges életvezetés – Stressz elhárítás – Egészségre káros szokások tudatos elutasítására – Érzelmi nevelés (Föld napja megemlékezés) 3. Társas – társadalmi együttműködésre nevelés – Konfliktuskezelő technikák megismerése, alkalmazása – Közösségépítés – A kommunikációs készség fejlesztése – A társadalmi izoláció megelőzése – A másság elfogadására nevelés – Prevenció, egészség megőrzés Az egészségfejlesztési munkában résztvevők köre Segítő kapcsolatok partneri csatornái A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, a kollégiumi orvos, az ápolónő, a TISZK pszichológusa, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A

külső

kapcsolatok

lehetőséget

biztosítanak

az

egészségfejlesztési

munka

kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.

A segítők intézményen belül



Szülők, család



Kollégiumi orvos, háziorvos, ápolónő



Kollégiumi alkalmazottak, pedagógusok



Kortárshatások az egészségfejlesztésben

Kollégiumon kívüli külső segítők köre 

A TISZK pszichológusa



A partneriskolák tanárai, iskolaorvosai, gyermekvédelmi felelősei, pszichológusai



Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők 177



Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek



Rendvédelmi szervek



Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe

Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni a kollégium egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

Kollégiumi orvos, háziorvos, ápolónő  A beteg tanulók ellátása  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése  Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban A kollégiumi ápolónő helyi feladata az egészségfejlesztéssel kapcsolatbani: -

A kollégium orvosával a kapcsolattartás

-

Beteg tanulók ellátása

-

Elsősegélyláda gondozása

-

Faliújság

-

A kollégiumi nevelők segítése: az egészségügyi és elsősegély-nyújtási ismeretek bővítésével és a beteg tanulók ellátásával kapcsolatban.

-

A csoportfoglalkozásokon segítségnyújtás a kiemelt és aktuális egészségfejlesztési témákban.

A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül a kollégium egészségügyi teamnek számos lehetősége van arra, hogy a kollégiumi egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. A kollégiumi egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:  Az életmód és betegségek összefüggései

178

 A kollégium tanulói egészségi állapota, ennek alapján a „kollégiumi diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.  A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.  Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben Az egészségfejlesztő kollégiumi testmozgás program célja a gyermekek egészséges testilelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. A kollégiumi sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: 

A gyermekek minden nap részt vesznek a testmozgás-programban;



minden kollégiumi testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;



minden testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;



a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;



a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);



a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok: 

a kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése



mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása



a játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése



mozgáskommunikáció

179



A sportkörök: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tömegsport, gyógy-testnevelés, Kondi-kör.

Tájékozódás az érintettek körében A szülők véleményének megismerésére a nyílt nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék. A csoportvezető nevelőtanárok a 9. évfolyamosoknál illetve az új beköltöző tanulóknál kérdőív segítségével felméri a tanulók szociális hátterét, egészségkulturáltságát. A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok

és

felmérések.

Kérdőívek

felmérőlapok,

csoportfoglalkozásokon

téma-

feldolgozás, esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak a kollégium ez irányú információgyűjtési lehetőségei. Kollégiumi alkalmazottak, pedagógusok Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész kollégiumra, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos.

Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg.

180

A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy szobatársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik.

A működés eredményességének mérésére kidolgozott mérő rendszerünk a következő: 

mennyire rögzült a tanulókban az egészség, mint állapot és folyamat, valamint a testilelki szociális jólét, a működések harmóniája



mennyire tudnak döntésmodellt alkalmazni, életmódot váltani



mennyire ismerik a szenvedélybetegségeket és azok prevenciójának módjait



mennyire ismerik a szexuális egészség alapvető kritériumait az általános egészség szempontjából

Elégedettségi kérdőív kitöltése – mint hatásmutató

181

4.8.

A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése, hagyományai

„Fiatal az, akinek fogalma sincs arról, hogy a régi szép idők, az most van.” /Tímár György/ Koedukált kollégium vagyunk. A számbeli többséget jelentő szakközépiskolás tanulók igényeihez igazodva, prioritást nyert a tanulmányi munka és a tudás gyarapítását szolgáló tevékenységrendszer. Az arculatteremtés érdekében meglévő értékeinkre támaszkodva, még tudatosabban és szakszerűbben kell végezni az alábbiakban felsorolt tevékenységeket: -

a szilenciumok rendjének, fegyelmének, hatékonyságának biztosítása

-

érettségi-előkészítő foglalkozások

-

az iskolákkal meglévő kapcsolatok mélyítése

-

a szülőkkel való kapcsolatok ápolása

-

jó hírnevünk, pedagógiai munkánk kedvező megítélésének megőrzése

-

a tantestület szakos összetételének tudatos építése

-

a pedagógusok ösztönzése a posztgraduális képzésben, továbbképzéseken való részvételre, pedagógiai, pszichológiai, szakmai ismeretek megszerzésére

-

az épület állagának, komfortjának megőrzése, és tudatos törekvés ennek fejlesztésére

-

a kollégium dolgozóinak és tanulóinak érdekeltté tétele az állagmegóvás, a takarékosság és a vagyon gyarapítása tekintetében.

Hagyományos rendezvényeink: 

az elsősök bemutatkozása



Mikulás-est



karácsonyi ünnepi vacsora



negyedikeseink búcsúztatása

4.9.

A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése

182

A minőségi kollégiumi szolgáltatásnak, nevelésnek és oktatásnak egyik pillére a helyi minőségbiztosítási és értéklelési rendszer. A kollégium által nyújtott minőségnek további meghatározói a tevékenységtartalom, az eljárások, a módszerek, a szervezet állapota és jellemzői, melyek folyamatos – külső és belső elvárásokhoz igazodó – fejlesztésének eszköze a működő minőségirányítási rendszer. Ha meg akarjuk határozni a kollégiumi pedagógiai-szakmai munka fejlesztésének fő irányait, először azokat a gondolkodáshoz kapcsolódó funkciókat kell erősítenünk, amelyek neveltjeink alapvető szükségletei (gondozás, ellátás stb.) kielégítésével kapcsolhatók össze. Másfelől, fejlesztendő maga a nevelés az értékrend-teremtéssel, a képességek létrehozásával, kibontakoztatásával, az emberi erőforrás kiaknázásával, a művelődéssel, a tanítással-tanulással összefüggő tartalom és tevékenység, a tanulók állapotának, igényeinek, a köztük lévő különbségeknek a figyelembevételével. Végül szükséges a módszertani kultúra szüntelen fejlesztése a tanulók érdekét szem előtt tartó, élet közelibb pedagógia gyakorlása. Törekvés arra, hogy a kollégiumban a pedagógiai és fizikai környezet még inkább gyermekközpontúvá váljon.

„Ha nem tehetjük meg, amit akarunk, tegyük meg azt, amit tudunk.” (Johann J. Engel)

Akkor tekinthetjük eredményesnek kollégiumunk nevelését, ha erőfeszítésünk a tanulókat felvértezi azokkal a tartalmakkal, készségekkel és magatartásmódokkal, amelyek intézményünk keretein túl is érvényesülnek. Lehetővé teszik a felnövekvő generációknak a tájékozódást, az értékekkel bánni tudást, az önálló döntést, a saját energiák ésszerű felhasználását, s főként a megújulásra való beállítódást.

183

5.

Könyvtár-pedagógiai Program „Az oktatás a tanulás tudománya és a tanítás művészete.” (B.F. Skinner)

„A könyvtár-pedagógia az a tudomány, amely a könyvtári nevelő hatások alapjaival és módjaival foglalkozik” (Helene Radlinska)

A könyvtárpedagógia fogalma

Meghatározásához kiindulópontnak tekinthetjük az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozatát. „Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres megvalósításhoz, a napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvető információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosítja. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulás képességekkel fegyverzi fel, és fejleszti képzelőerejüket, lehetővé téve azt, hogy felelős állampolgárokként éljenek.” I. Helyzetelemzés 1.

Iskolán kívüli helyzetelemzés

Iskolánk Eger belváros szélén, a régi Lenkey János Honvéd Gimnázium épületeiben, a Dobó István Laktanya közelében helyezkedik el, nem messze az autóbuszpályaudvartól. Fontos ez azért, mert iskolánk tanulóinak döntő többsége a környékbeli falvakból jár be Egerbe. Heves megyén kívül szórványosan jelentkeznek a szomszédos megyékből is, pl. Nógrád, BorsodAbaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok. A város nagy könyvtárai –az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár a város központban találhatóak, 10-15 perc alatt gyalogosan könnyen megközelíthetőek. Mégis, bejáró tanulóink leginkább csak az iskolai könyvtár szolgáltatásait használják, ellentétben egri, illetve kollégista társaikkal. Ezért is kerül előtérbe az iskolai könyvtár szerepe, pedagógiai küldetése. A nevelés-oktatás az iskola épületén kívül is zajlik. Iskolánk egészségügyi, szociális pályára képez szakembereket, akik az egri Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet területén, és egyéb szociális ellátó intézményekben töltik gyakorlatukat. A kórházban működik egy Orvosi szakkönyvtár is, amely a kórházi dolgozók számára nyújt szolgáltatásokat. „Az iskolánkban az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kifejlesztő, megerősítő, a további műveltség megszerzését és az élethosszig tartó tanulás elősegítésére irányuló nevelőoktató tevékenység folyik. Kiemelt értéknek tekintjük a tudást, amelyek nélkülözhetetlenek a fejlődéshez, a változáshoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a tanulók saját sorsának

184

alakításához, a társadalmi beilleszkedéshez. Ezért az általunk közvetített ismeretek az általános és a szakmai műveltséget megalapozó naprakész ismerete.” (Iskolánk pedagógiai programjából) Könyvtári ellátottság szempontjából nincs a környéken olyan könyvtár, amely intézményünk sokrétű képzési területeinek megfelelő gyűjteménnyel rendelkezne. Iskolánk tanulói számára ezért is fontos az iskolai könyvtár léte. „A könyvtárra alapozott önművelés, tudásszerzés igényének felkeltésével és a tevékenységhez szükséges képesség együttes fejlesztésével esélyeket tud teremteni az iskola az élethossziglan tartó tanulásra, biztosítja az egyén érvényesüléséhez, életvezetéséhez szükséges információk megszerzését. Ezzel elősegíti, hogy a tanulók a különböző társadalmi helyzetekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni tudó és bennük hasznosan tevékenykedni tudó, felelős állampolgárokká váljanak.”(Útmutató a könyvtárak fejlesztéséhez) II. Tárgyi feltételek az iskolán belül A könyvtár helyisége, a könyvek elhelyezése A 2000-ben az addig a Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet területén lévő épületből - Eger Árva köz 1. - a volt Lenkey János Honvéd Gimnáziumba költözött iskolánk. A két iskola 2001/2002-es tanévtől az egri önkormányzat által összevonásra került. A két iskola könyvtára először egy közös könyvtárhelyiségben, de külön polcokon volt elhelyezve. Miután az utolsó kifutó évfolyam is végzett, a katonai képzés megszűnt , de a könyvtár maradt. A két iskola könyvtára ezután egyesült, így lett a mai napra tekintélyes dokumentumállománnyal rendelkező iskolai könyvtár. A kollégium épületéből 2003-ban a könyvtár átköltözött az iskola épületébe, központi helyre, 2 tanterem összenyitása révén kapott itt helyet a könyvtár. 2013. októberében az iskolai könyvtár állománya pedagógiai szakkönyvtári állománnyal bővült, így kettős funkciójú nyilvános könyvtárrá alakult. A könyvtárhasználati ismeretek mellett fontosnak tartjuk, hogy itt ne csak ”puszta technikákat” tanuljanak meg diákjaink, hanem ” érezzék jól magukat könyvközelben”. Ezért is törekszünk vonzóbbá, otthonosabbá tenni könyvtárunkat. A könyvtár berendezése az alábbiak szerint alakul. A.

Bejárati térség

A könyvtár bejáratánál fogasok és táskatartók állnak a belépők rendelkezésére. Itt található a kölcsönzőpult, ahol a kölcsönzés, tájékoztatás, beszerzés, feldolgozás, s minden könyvtári adminisztrációs munka folyik. A kölcsönzés a Szirén és a Corvina integrált könyvtári rendszerek Kölcsönzés moduljával történik. B.

A csoportos tanulás és foglalkozások tere

A könyvtár 2, függönnyel elválasztható helyiségből áll. A könyvtárban órarendszerű tanítási órák nem zajlanak, tehát a lehetőség nyílik a könyvtári programban meghatározott könyvtári

185

órák megtartására. A terem frontális óravezetésre éppúgy alkalmas, mint bontott csoportok foglalkoztatására. A könyvtári asztalok mozgathatóak, szétszedhetőek, a tér átalakítható pillanatok alatt kiscsoportos vagy egyéni foglalkozásokhoz is. A második helyiségben található az Internet-pont, ahol 8 számítógépen tudnak a könyvtárhasználók információt keresni. A könyvtár egy osztály egyidejű foglalkoztatására, kisebb iskolai rendezvények pl. versenyek, vetélkedők stb. megtartására alkalmas. A két különálló terem lehetővé teszi két különböző csoport egyidejű foglalkoztatását is a könyvtárban. C.

Könyvek kiválasztó övezet

A könyvtár egész térségében a könyvek szabadpolcos elhelyezése valósult meg. Itt található a katalógusszekrény, amely már nem az aktuális könyvtári állományt tárja fel, hiszen a Szirén könyvtári integrált rendszer megjelenésével a katalógus szerkesztése „be lett fagyasztva”, így ma már csak pedagógiai, könyvtárhasználati célokat szolgál. Kézikönyvtári rész: az első teremben, ahol a könyvtáros tanárok munkahelye is található . Itt kapott helyet a Tankönyvtár, amely az iskolában használt tankönyveket tartalmazza évfolyamok és képzési formák szerint 1-1 példányban. Ez az állományrész sem kölcsönözhető. Kölcsönözhető állomány -

Tudományos és ismeretterjesztő irodalom ETO szerinti szakrendben találhatóak a polcokon.

-

Szépirodalom : szerzői betűrendben a második helyiségben található, külön polcokon kiemelve a kötelező és ajánlott olvasmányok, versek, krimik, idegen nyelvű könyvek.

-

Tankönyvek: TK – tankönyv és TTK- tartós tankönyv megkülönböztetett jelzéssel ellátva és feldolgozva, szintén a 2. helyiségben találhatóak több példányszámban.

Az elektronikus, audiovizuális dokumentumok, –elkülönítveszekrénybe kerültek elhelyezésre. Megtörtént a polcok feliratozása, az ismeretközlő irodalom szakjelzete is elkészült. A szépirodalmi művek betűtáblái hiánytalanok. D.

Internet hozzáférési lehetőség

8 számítógépen internetezhetnek a könyvtárba járók, akik ki is nyomtathatják elkészített munkáikat, de szkennelési lehetőséget is biztosít a könyvtár számukra. Letétek a. Kollégiumi letéti könyvtár: Szerencsésnek mondható a kollégiumi könyvtár helyzete, hiszen jól fel tudtuk szerelni a már korábban említett két könyvtár

186

egyesülésével keletkező duplum példányokkal, kötelező olvasmányokkal, tankönyvekkel. b. Szaktantermi letétek: Anatómia szaktanteremben: anatómiai atlaszok, nyelvi teremben: nyelvkönyvek, szótárak lettek elhelyezve Könyvtári szakkör formájában lelkes tanulók segítségével folyamatosan dolgozunk a könyvek jelzetelésén, s a tájékoztató feliratok elkészítésén. III. A könyvtár gyűjtőköre, állományalakítás „Az iskolai könyvtár alapfeladata , hogy biztosítsa tanulói és nevelői jogon az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést …” (Dán Krisztina ) A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola állományának gyűjtését az alábbiak szerint kell végezni.

Iskola és Kollégium

könyvtári

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A gyűjtőköri szabályzatnak megfeleltetett könyvtári állomány eszközül szolgál a pedagógiai program megvalósításához. Az állomány tervszerű, meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Gyűjteményünket lehetőségeink szerint 2004-ig folyamatosan fejlesztettük ( nyomtatott dokumentumokkal: könyv, tartós tankönyv, segédkönyv ; az iskola kéziratos pedagógiai anyagával ; nem nyomtatott ismerethordozókkal: hang és- videokazetta, zenei CD, CD-ROM, multimédia CD )és gondozzuk. Sajnos a beszerzési keret annyira lecsökkent, hogy ma nem tudunk dokumentumot vásárolni. Könyvtárunk jelen pillanatban - a tankönyvtámogatás 25 %-ával, -

pályázatokon elnyert könyvekkel,

-

ajándékozás útján gyarapodik.

Ajándékként csak olyan dokumentum fogadható el, amely megfelel az iskola gyűjtőkörének. Gyűjtendők a kötelező és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos művek, a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szépirodalmi és ismeretközlő művek. Vásárlás elsősorban a pályázatokon nyert összegekből lehetséges. Ez a pályázatban konkrétan megjelölt célokra fordítható. A tankönyvtámogatás 25%-a jelenleg ingyenes tankönyvek vásárlásának fedezésére szolgál. A nélkülözhetetlen információforrások közé soroljuk a kézi-, illetve a segédkönyveket, a helyi tantervben meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokat, munkáltató eszközként használatos műveket stb. Tankönyvtárunkból jelentős mennyiségű tankönyv és segédkönyv kölcsönözhető akár egész évre is.(Ebben a kategóriában évente átlagosan 400 kötettel gyarapodunk .) 187

A nem nyomtatott dokumentumok közül a számítógéppel olvashatóakat használhatják a könyvtárban. A számítógépekre Windows és Linux operációs rendszerek lettek feltelepítve, tehát a Windows-os alkalmazásokat is használhatják a tanulók. Az egyéb ilyen jellegű dokumentumokat a pedagógusok kölcsönözhetik és a szaktantermekben rendelkezésre álló technikai felszerelésekkel közvetíthetik a gyerekek számára. 1. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola Pedagógiai Programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 1.1.

Gyűjtés köre

1.2.

Gyűjtés mélysége, nyelvi, időbeli határai: Gyűjtőköri szabályzatban részletesen megtalálható

1.3.

Gyűjtés dokumentumtípusai : Gyűjtőköri szabályzatban részletesen megtalálható

1.1. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempontok szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. a. Kézikönyvtári állomány Az iskolai könyvtárban gyűjteni kell a műveltségi területek alapdokumentumait az életkori fokozatok figyelembevételével. Alapvetően szükségesek: - általános és szaklexikonok, - általános és szakenciklopédiák, - szótárak, fogalomgyűjtemények,- kézikönyvek, összefoglalók, - adattárak, - atlaszok, - tankönyvek, - a tantárgyaknak megfeleltetett folyóiratok, napilapok, - nem nyomtatott ismerethordozók (AV, CD, CD-multimédia) közül a tantárgyaknak megfeleltetett féleség. 188

b. Ismeretközlő irodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat. Biztosítani kell a közismereti és szakmai tantárgyi programokban meghatározott házi és ajánlott olvasmányokat, a munkáltató eszközként használatos dokumentumokat. Ennek optimális mértéke egy tanulócsoportnyi létszám. c. Szépirodalom Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga megfeleltetett

követelményrendszerének

- antológiákat, - házi- és ajánlott olvasmányokat, - teljes életműveket, - nemzeti antológiákat, - a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. d. Pedagógiai gyűjtemény Gyűjteni kell a pedagógia szakirodalom és határtudományok dokumentumait: - pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, enciklopédiákat, - fogalomgyűjteményeket, szótárakat, pedagógiai, pszichológiai dokumentumgyűjteményeket,

és

szociológiai

- a pedagógiai programban meghatározott megvalósításához szükséges szakirodalmat

nevelési

összefoglalókat, és

oktatási

cél

- a tehetséggondozás és a felzárkóztatás módszertani irodalmát, - az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket, - a műveltségi területek módszertani segédkönyveit, segédleteit, - a tanításon kívüli foglalkozások dokumentumait, - az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket, - oktatási intézmények tájékoztatóit, - általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratokat, - az iskola történetéről, az iskola névadójáról szóló dokumentumokat. e. Könyvtári szakirodalom Gyűjteni kell:

189

- a kurrens és retrospektív jellegű tájékozódási segédleteket, - a könyvtári feldolgozó munka szabályait, szabályzatait tartalmazó segédleteket, - könyvtári összefoglalókat, - könyvtárügyi jogszabályokat, irányelveket, - könyvtárhasználattan módszertani segédleteit, - az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványokat, - módszertani folyóiratokat. f. Hivatali segédkönyvtár Gyűjteni kell az iskola - irányításával, - igazgatásával, - gazdálkodásával, - ügyvitelével, - munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. g. Kéziratok IV. Adminisztráció A. Leltárkönyvek Az új könyvek állományba vételére : csoportos a Szirén programban több szempont alapján létrehozható egyedi - címleltár, Szirénben: betűjelzet nélküli dokumentumok - brosúra Szirénben: B betűjelzettel ellátott dokumentumok. Tankönyvek - Szirénben T , illetve TTK betűjelzettel ellátott dokumentumok. B. A kölcsönzések nyilvántartása A Szirén Kölcsönzés moduljával folyik a kölcsönzés. C. A letétek nyilvántartása A Szirén Letétek kezelése moduljával történik. D. Selejtezési jegyzőkönyvek A selejtezési jegyzőkönyvek készítése állományellenőrzések után. V. A könyvtár állományának feltárása Könyvtárunk feldolgozza és feltárja gyűjteményét az érvényes könyvtári szabályok szerint. A dokumentumok sok szempontú, gyors, pontos visszakeresési lehetőségét biztosítja a Szirén könyvtári adatbázis. A TÁMOP 3.2.4 pályázat keretében , amely az Összehangolt könyvtári szolgáltatásfejlesztés és az olvasáskultúra népszerűsítését támogató programsorozat lebonyolítása Heves megyében a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár vezetésével címet viseli és amelyben könyvtárunk is aktív részt vállal, a közeljövőben tér át az országos Corvina rendszerre. Ez egységes web-felületet biztosít a rendszerben részt vevő könyvtáraknak. 190

A könyvtári tájékoztatás egyik fontos eszköze a katalógus.. Rendelkezünk - szerzői - címszó - szak , -

tárgyszó

-

sorozati katalógussal.

Iskolánkban 1998-ban lezárult a katalógus szerkesztése. Cédulakatalógusunk a Szirén könyvtári program megjelenésével nincs frissítve. A meglévő katalógusokkal a könyvtári ismereteken belül megtanítható a hagyományos cédulakatalógus használata. VI. A könyvtár nyitvatartási ideje A heti kölcsönzési idő 35 óra. Az iskolai könyvtár mindig azonos időben nyit, s áll a tanulók és kollégák rendelkezésére. A könyvtár heti nyitva tartási ideje: 35 óra. A heti nyitva tartási időt a könyvtár bejáratánál jól látható helyen el kell helyezni. Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az első tanítási naptól az utolsó tanítási napig látogatható, az iskolai szünidőkben zárva tart. Tanéven belül:

Hétfő:

9.00 - 16.00

Kedd:

9.00 – 16.00

Szerda:

9.00 – 16.00

Csütörtök:

9.00 – 16.00

Péntek:

9.00 - 15.00

VII. Személyi feltételek A könyvtár 1 főfoglalkozású orosz-testnevelés szakos általános iskolai tanári, valamint főiskolai és egyetemi könyvtárosi diplomával rendelkező, és 1 részmunkaidős magyar nyelv és irodalom középiskolai tanári, valamint informatikus könyvtáros egyetemi diplomával rendelkező könyvtáros-tanárt foglalkoztat.

VIII. Olvasáspedagógiai tevékenység VIII.1. Könyvtárhasználat - önművelés „Az iskolai könyvtár alapfeladata …., hogy olyan tanulási környezetet biztosítson, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál.” (Dán Krisztina) A könyv- és könyvtárhasználati órák tanítására nagy súlyt fektetünk. Szerencsés a könyvtár helyzete, mert nem órarendszerű oktatás helyszíne. Tehát a könyvtár nyitva tartási idejében lehetőség van a könyvtárhasználati és a könyvtárhasználatra épülő órák megtartására. A könyv- és könyvtárismeret tanításánál elsősorban Homor Tivadar: Könyv- és könyvtárhasználati ismeretek, Dán Krisztina – Haralyi Ervinné: Bevezetés a könyvtárhasználat tanításába és Dán Krisztina – Dragon Katalin – Homor Tivadar: Így működik az iskolai könyvtár, Rozgonyi-Borus Ferenc: Informatika középiskolásoknak, Kokas Károly:

191

Könyvtárhasználat című művei, segítettek,.

valamint

Melykóné Tőzsér Judit módszertani kiadványai

Átfogó követelmény: Könyvtárhasználati igények felkeltése és szokások kialakítása. Ismerkedés a könyvtár szolgáltatásaival, dokumentumaival. Eligazodás az állományban. Az olvasási kedv felkeltése. A könyvtáros tanár által tartott könyvtárhasználati órák mellett szeretném kidolgozni a szaktanárok által, de a könyvtárban könyvtáros segédlettel tartott szakórák rendszerét is. Ezekhez az órákhoz a könyvtáros anyaggyűjtéssel és bibliográfiával tud segíteni. VIII.2. Differenciált foglalkoztatás Szorgalmi feladatok megoldásához, kiselőadások megtartásához, érettségi tételek kidolgozásához gyakran felkeresik a tanulók a könyvtárat. Szinte minden tárgyból kapnak feladatot szaktanáraiktól. Anyaggyűjtésükben segíti őket a jól felszerelt kézikönyvtárunk. A tudományos és ismeretterjesztő irodalom és a szépirodalmi anyag köteteit kölcsönözhetik is. (A kézikönyvtári könyveket órai használatra – pl. szemléltetés, stb.- elvihetik a könyvtárból.) VIII.3. Könyvtárhasználati verseny Minden évben az Iskolai Könyvtári Világhónap keretében iskolánkban könyvtárhasználati versenyt szervezünk, ahol osztályonként 2 fős csapatokban vesznek részt a tanulók. A versenyen elméleti, és projektfeladatok egyaránt megtalálhatóak. A verseny célja, hogy ráirányítsuk az olvasni szerető tanulókat a könyvtárhasználat és az olvasás fontosságára. A legjobb tanulók indulhatnak a megyei Bod Péter Könyvtárhasználati versenyen. VIII.4. Könyvtári feladatok az iskola pedagógiai programjában A Kossuth Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola, Kollégium és Könyvtár pedagógiai programjában következetesen felépített koncepció szerint szerepelnek a könyvtár feladatai. Az I. fejezet tartalmazza az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatait, ahol megjelenik a könyvtár feladata: „a könyvtári ismeretszerzés technikájának és módszereinek elsajátíttatása” A könyvtár hangsúlyos szerepet kap a személyiségfejlesztés terén. -

Könyvtárhasználati órák 9-12. évfolyamon

-

Könyvtárhasználatra épülő szaktárgyi órák helyszíne

-

Információkereső technikák alkalmazása az órákon

Tanórán kívüli személyiségfejlesztés -

Olvasáspedagógiai, olvasásfejlesztő programok szervezése, TÁMOP 3.2.4 pályázat számos lehetőséget biztosít(ott)

-

Egyéni és csoportos tanulás, önképzés

-

Könyvtári szakkör

-

Könyvtárhasználati versenyek

-

Egyéb iskolai versenyek, vetélkedők a könyvtárban 192

Pedagógiai programunkban közösségfejlesztés területén is fő szerepet kap az iskolai könyvtár, s maga a könyvtáros személye is. A tehetséggondozás területén, a segítő tevékenység színterei között, az erkölcsi nevelés – szociális értékrend, érzelmi, értelmi nevelés területén szintén megjelenik a könyvtár a maga eszközeivel.

IX. A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának helye a NAT-ban A könyvtárhasználat tanításának alapvető célja, hogy oktatásának során a tanulók olyan eszköztudást sajátítsanak el, melyet a teljes tanulási folyamatban és azon túl is bármely ismeretszerző és feldolgozó tevékenységük során alkalmazni tudnak. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, tárolási, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módja a több éven keresztül tanult informatika tantárgy. A könyvtárhasználattan a kerettanterv egészét átszövi. A forrásalapú ismeretszerzésre vonatkozó ismeretek megjelennek a közös követelményekben, az informatika és a szaktárgyak alapvető követelményrendszerébe építve. A könyvtárhasználattan ismeretanyaga az általános iskola ismeretanyagára építve a középiskola 9-12. évfolyam képzési idejét átfogja, s szervesen illeszkedik a különböző műveltségterületek követelményrendszeréhez.

Az ismeretek köre: Két fő szegmense van. • Egyik a könyvtár (dokumentumok, tájékoztató eszközök), • másik a szellemi munka technikája (információ feldolgozása és felhasználása). A NAT-hoz készült tájékoztató a könyvtári fogalmakat négy csoportba sorolja: 

Könyvtárismeret



Dokumentumismeret



Könyvtári tájékozódás



Szellemi munka technikája (magyar óra)

Dokumentumismeret: 

A különböző típusú dokumentumok alapos, használati szintű megismerése a cél.



Az információ, az infomációhordozó és a dokumentum fogalma, típusaik, felosztásaik

193



Az egyes dokumentumtípusok formai, tartalmi jellemzői, részei, használatuk módja, célja, egymáshoz való viszonyuk, történetük (jelenleg különösen: könyv, időszaki kiadvány, audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok)



A dokumentumok tartalmi csoportjai, műfajai, a segédkönyvek típusai, használatuk (jelenleg különösen: szótár, lexikon, enciklopédia, adattár, bibliográfia)



Az információk egy adott dokumentumban való megtalálásának lépései

Könyvtárhasználat: 

A könyvtári tájékoztatás direkt (kézikönyvek,kézikönyvtár) és indirekt(katalógusok, bibliográfiák, adatbázisok, információkereső nyelvek) eszközeinek használata.



A könyvtár fogalma, a könyvtárhasználat szabályai



A könyvtárak típusai, a könyvtári tömegkommunikáció és történetük



Könyvtári szolgáltatások és igénybevételük módja, feltétele



A könyvtárak funkcionális terei, állományrészei, raktári rendje, szakrend



Meg kell ismerniük egy-egy tudományterület szakcsoportba rendezett kézikönyveit.



Tájékozódás, megfelelő információhordozók, források megtalálásának módja

és

egyéb

információs

raktári

rendszerek,

jelzeteinek

a

segítségével

Szellemi munka technikája (információhasználat): 

Végső cél az írásban rögzített kultúra befogadása.(Ehhez eszköz a szövegértés: szövegek feldolgozása tartalmuk felfogása, lényegük kiemelése, valamint a megszerzett ismeretek önálló, alkotó alkalmazása, probléma felismerése megoldása és saját véleményük kialakítása. 

Információfeldolgozás (jelenleg: szövegek, illusztrációk, hang-, és képinformációk)



Lényegkiemelés, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés, szövegalkotás, beszámoló



Hivatkozás, irodalomjegyzék készítése (etikai és jogi vonatkozások is)



Problémamegoldás, kutatás lépései, eljárásai



Gyűjtőmunka, irodalomkutatás algoritmusai, módszerei



A talált, kapott információk, források értékelése, szelektálása, összehasonlítása



(Tantárgyi és életszerű) feladatmegoldás, problémamegoldás a könyvtár eszközeivel

194



Alkotás, szellemi termék létrehozása



Önképzés, és tanulási technikák

Az ismeretkör két jellegzetes részből áll: Alapozó ismeretek:  könyvtár mint információtároló szolgáltató egység

és

A szellemi munka technikája: Az információ  megjelenési formája



a dokumentumok mint források



vizsgálata, feldolgozása, rendszerezése



az elérésüket eszközök



új közlés létrehozása

biztosító

tájékoztató

Olyan tartalomtudás, amely nélkül az önálló ismeretszerzés nem lehet hatékony.

Az információt saját tudásunkká transzformáljuk = a tanulás tanítása.

A könyvtári ismeret az elsajátítása során eszközzé alakul, lehetővé teszi bármely tantárgy aktív elsajátítását, ha az azokat tanító kollégák ismerik ezeket a képességeket és alkalmazzák tantárgyuk tanítása során. Ilyen értelemben a könyvtárhasználat tanítása tantárgyközi feladat is, megvalósul benne a kommunikációs kultúra fejlesztése és a tanulás tanítása egyaránt. Óraszámok:  mint befogadó tárgyakban 1. az informatikában ( lehetőleg tömbösített könyvtárhasználattan órák keretében) 2. a magyar irodalomban 

a szaktárgyakban alkalmazás szintjén



az osztályfőnöki órákon alkalmazás szintjén

Középiskolai 9-10. évfolyam

Középiskolai 11-12. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

Informatika

Informatika

1+2=3 magyar

3+3=6 informatika

2+2=4 informatika

1+1=2 magyar

1+0= 1 osztályfőnöki

195

összesen: 8 óra osztályonként

Összesen: 8 óra osztályonként

Iskolánkban évfolyamonként 3 osztály tanul, kifutó évfolyam a 12. gimnáziumi osztály, 12. évfolyamon tehát 4 osztály tanul. A kerettanterv alapkövetelményeit figyelembe véve építhetjük be a könyvtár-használattani ismereteket és követelményeket, a könyvtárhasználatra épülő megoldásokat és módszereket a szaktárgyakba és az osztályfőnöki órákba. Az alapozás a könyvtáros tanár feladata, az önálló információszerzés, tanulás képességének kialakítása, a kommunikációs kultúra fejlesztése a nevelőközösség, az egész iskola feladata. Az adott tanórai keretben fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy könyvtárhasználókká váljanak, életmódjukba természetesen illeszkedjék az önálló ismeretszerzés. A tananyag szerkezete: Spirális szerkezetű ismeretek: Eszköztudás jellegéből adódóan elsősorban ily módon építkezik a könyvtárhasználati tananyag, s az évek folyamán egyre gazdagabb tartalommal telítődik. Lineáris szerkezetű ismeretek: Súlyponti ismeretkörök évfolyamonkénti fogalmi kifejtése. 

Viselkedés a könyvtárban. Könyvek csoportosítása tartalom és funkció szerint



Könyvtárhasználati szabályok. A könyv szerkezete és tartalma



A könyvtári állomány raktári rendje. Betűrend. Dokumentumtípusok



Nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok.



Raktári rend. Dokumentumtípusok. Segédkönyvek.



Betűrendes leíró katalógus



Kézikönyvtár



Információkereső nyelvek.



Katalógus, szakkatalógus, elektronikus információhordozók. Könyvtártípusok, bibliográfia.



Szakmai tájékozódás (információs központ, adatbank, szakkönyvtár).



Számítógéppel elérhető információs szolgáltatások, adatbázisok.

Tevékenységi formák, eljárások, módszerek: Az egykönyvű, ismeret-centrikus képzéshez, az egyirányú ismeretközvetítéshez képest elmozdulást jelent a könyvtárban végzett szaktárgyi tevékenység, a forrásalapú tanulás, a tanulói tevékenységet központba helyező kreatív, fejlesztő jellegű tanulási formák, módszerek alkalmazása felé. 196

A könyvtári forrásokkal, eszközökkel megvalósuló ismeretszerzés jellemzője, hogy teret enged a tantárgyi témák, problémák különböző nézőpontú megközelítésének, a megszerzett ismeretek problémahelyzetben történő alkalmazásainak, az egyes tantárgyak kereteit átlépő témakörök (projektek) feldolgozásának. A könyvtári munkát igénylő tantárgyi témák feldolgozása közben a diákok megismerik az adott szaktárgy intézményes, dokumentális forrásait, és megtanulják az információk összegyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének és bemutatásának technikáit és módszereit. Mindebből az következik, hogy a könyvtár eszközi felhasználása nemcsak és nem elsősorban a megtanult tantárgyi ismeretek további bővítését, hanem a tudáshoz vezető kreatív, fejlesztő célú módszerek, a szellemi munka technikai elsajátítását szolgálja Tanulói tevékenységtípusok:  szaktárgyi tematikus gyűjtőmunka – egyéni és csoportos 

irodalom-, illetve forrásjegyzék összeállítása megadott témához



kiselőadás tartása vagy írásbeli beszámoló készítése egy-egy komplex, több tantárgyat érintő problémáról



egy-egy neves kutató, író, művész életútjának feldolgozása könyvtári dokumentumok segítségével sajtófigyelés aktuális társadalmi problémákról, stb.

A NAT 2012-es módosítása a könyvtári informatikáról „A könyvtárak információforrásaikkal és szolgáltatásaikkal a tanulás, tanítás meghatározó tanulási forrásközpontjait, nyitott műhelyeit jelentik. Ennek garanciája a tanulók könyvtárhasználati műveltsége, ide értve a könyvtári információkeresés informatikai lehetőségeinek alkalmazását is.” Könyvtári informatika 9-12. évfolyam 9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

A könyvtári információs rendszer szolgáltatásainak aktív felhasználása a tanulásban.

Információs Típusos adatbázisok, szükségletek a problémahelyzetnek felismerése és megfelelő tájékoztató kifejezése eszközök kiválasztása információkereső és komplex nyelvek használata, az alkalmazásával. információkeresés stratégiája, alapvető fogalmi-logikaitechnikai műveletei.

12. évfolyam A médiumok, közléstípusok tartalmi hitelességének és esztétikai értékének megítélése, valamint szelektív komplex és alkotó felhasználása az etikai normák követésével.

197

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátításának értékelése a befogadó tantárgyakon belül történik: elsősorban az informatikában, orientációban – a könyvtáros-tanár által összeállított feladatsor alapján, illetve a magyar nyelv és irodalomban a szaktanár kívánsága szerint. Javasolt szakórai keretek: Anyanyelv Magyar nyelv és irodalom Történelem Természetismeret /Földrajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Javasolt óraszámok – tanévenként a könyvtáros által tartott, illetve a szakórák összesen: 9-10. évfolyamon: 15-20 óra 11-12. évfolyamon: 6-10 óra Könyvtárhasználati ismeretek a 9. évfolyamon Cél: 

alapozza meg a tanulók önálló kutatómunkáját



megismertesse a tanulókat a könyvtárak nyújtotta alapvető szabályokkal és szolgáltatásokkal



a könyvtári állomány rendjével a könyvtárakban található dokumentumok fajtáival

Óraszám: 4 óra Témák: 

Ismerkedés a könyvtárral, beiratkozás, a könyvtár sajátosságai. Könyvtárhasználati szabályzat megismerése. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai, (1 óra osztályfőnöki)



Általános könyvtárismeret. Könyvtártípusok. Könyvtári rendszer. (1 óra, informatika)



Dokumentumismeret. Dokumentumtípusok. dokumentumok.(1 óra, informatika)



Szellemi munka technikája : témafeldolgozás különböző dokumentumtípusok felhasználásával (1 óra főleg magyar nyelv és irodalom, de bármelyik tantárgy lehet.)

Nyomtatott,

nem

nyomtatott

198

Könyvtárhasználati ismeretek a 10. évfolyam Cél: Az eddig megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése. Ismerje meg a kézikönyvtár könyvtípusait, s önállóan tudja használni a nyomtatott dokumentumok tájékoztató apparátusát.(tárgymutató, névmutató, irodalomjegyzék…) Óraszám: 4 óra Témák: 

A könyv szerkezeti részei, adatközlő helyei, tartalmi, formai elemei informatika)



Általános könyvtárismeret . Raktári rend. Raktári jelzet. Betűrend. Szakrend. ( 1 óra informatika)



Tájékozódás. A kézikönyvtár. Könyvtípusok (1 óra magyar nyelv és irodalom)



A szellemi munka technikája. Különböző témák feldolgozása egy-két forrással. Forráshasználat. (1 óra főleg magyar nyelv és irodalom, de bármely tantárgy lehet.

(1 óra,

Alapvető követelmények, feladatok: A könyv főbb adatainak, szerzőjének és címének a megállapítása, adatközlő helyeinek megismerés, lényeges tartalmi és formai elemeinek a megkülönböztetése. Kézikönyvek szerkezetének megismerése, önálló használata.

Könyvtárhasználati ismeretek a 11. évfolyam Cél: A tanulók bővítsék további ismereteiket a könyvtárban elhelyezett dokumentumok rendjéről. Gyakorolják a katalógushasználatot, ismerjék meg a katalóguscédula formai elemeit, tudják összehasonlítani a könyv adataival. Óraszám: 4 óra 

Tájékozódás. Állományfeltáró eszközök (katalógusok) használata . Betűrendes leíró katalógus. Katalóguscédula szerkezete (2 óra informatika)



Dokumentumismeret. Számítógéppel olvasható dokumentumok. (Floppy, CD-ROM, multimédia CD stb.) (1 óra, informatika)



Szellemi munka technikája. Választott vagy megadott témák önálló feldolgozása. Korábbiakban tanultak alkalmazása. Forrásfelhasználás etikai szabályai. (1 óra magyar nyelv és irodalom, de bármely más tantárgy is lehet)

Könyvtárhasználati ismeretek a 12. évfolyam

199

Cél: A könyvtárhasználatról, tantárgyi kutatómunkáról eddig tanultak rögzítése, elmélyítése, komplex alkalmazása problémamegoldó feladatok formájában. Legyen képes tanulmányi feladatihoz és a mindennapi életben felmerülő problémáihoz megkeresni és használni könyvtári információhordozókat. Óraszám: 4 óra 

Tájékozódás. Számítógépes könyvtári adatbázis, katalógus Információkereső nyelvek. ETO, tárgyszó. (1 óra informatika)



Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. Könyvtári és közhasznú adatbázisok. SZIRÉN adatbázis használata. Irányított forrás- és információkeresés (formai és tartalmi szempontok szerint) hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban ( 2 óra informatika)



Szellemi munka technikája. Hosszabb felkészülést igénylő szóbeli vagy írásbeli feladatok megoldása önálló könyvtári forráskutatással, értékeléssel, anyaggyűjtéssel, információ feldolgozással.

a

számítógépen.

„A könyvtárhasználati ismeretek szinte valamennyi műveltségterület általános és részkövetelményei között jelen vannak, ezért megalapozását fontos feladatnak tartjuk. A könyvtári ismeretek képessé teszik diákjainkat a sikeres önálló ismeretszerzésre, egyben ezen ismeretek sokoldalú alkalmazására nagy lehetőséget nyújtanak a különböző műveltségterületek. A könyvtárhasználati ismereteket leginkább a magyar irodalom és az informatika tantárgyakban tanítjuk meg, de egyéb órákon is történik forráshasználat, könyvtári gyűjtőmunka és könyvtári ismeretek tanítása.”

200

Könyvtárhasználatra épülő szaktárgyi órák a könyvtárban : a könyvtárhasználat megtervezése különböző szaktárgyakban A könyvtárhasználati képzést befogadó területek (informatika, magyar nyelv, osztályfőnöki nevelés) könyvtárismereti és műveleti követelményei által meghatározott használói tudást minden tantárgy felhasználhatja, és szükségletei szerint továbbfejlesztheti. A könyvtár ugyanis bármely ismeretterület, tantárgy keretében felmerülő probléma megoldásához eszközt, módszert kínál, segítve ezzel a tanulók tanulási, kommunikációs képességeinek fejlesztését, önművelési szokásaik kialakítását. Azt is látnunk kell, hogy a könyvtárra alapozott ismeretszerzés nemcsak a tantárgyak belső összefüggéseinek feltárására ad lehetőséget, hanem elősegíti a különböző tantárgyak kapcsolatának bemutatását is. A könyvtár állománya a tudományok egészét, teljességét testesíti meg, ezzel teret enged a tantárgyak közötti szabad asszociációknak, hozzájárul a tanulók egységes világképének kialakításához. A könyvtárhasználat megtervezéséhez minden tantárgy keretében át kell gondolni a könyvtári ismeretelsajátításra legalkalmasabb témaköröket, pedagógiai módszereket, tanulói tevékenységeket. Mindenekelőtt az adott tantárgy főbb könyvtári ismerethordozóit, eszközeit kell megismertetni a tanulókkal, majd ezek felhasználásához a tanulói aktivitásnak teret engedő, valamint a tananyag jellegének megfelelő feladatokat rendelni. A könyvtári munkával kapcsolatban mindig várjuk el a tanulótól, hogy felhasznált forrásait pontosan azonosítsa, legfontosabb adataikat rögzítse (szerző, cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás éve).

Összefoglalva A középiskola 9-12. évfolyamának könyvtár-pedagógiai programjának lényege:

Feladat: a megszerzett tudás újragondolása, újrarendszerezése. Szükséges, hogy megfelelő könyvtárképpel rendelkezzenek, tudásrendszerük képessé tegye őket az adekvát informálódásra és könyvtárhasználatra. Cél: 

a könyvtárhasználati tudás eszközjellegűvé válásának elérése



a diák önállóan tudja használni a könyvtárak szolgáltatásait



online és offline adatbázisok, információk használatára való felkészítés



az információszelekció képességének kialakítása



tudja a diák kiválasztani a megfelelő felhasználási módot



9. évfolyam után a könyvtárhasználatban minőségi változást várhatunk el.

201



Könyvtártípusok ismerete fontos. A korábban még nem használt információs intézményeknek is meg kell ismerniük a lehetőségeit.



A tanulóknak tudniuk kell a hivatkozás bibliográfiai, jogi és etikai követelményeit.



A források alkotó felhasználásának követelménye is- a kerettanterv szerinterre a szakaszra tűzhető ki célul.

202

Legitimációs záradékok

1. A Pedagógiai Programot az iskolai és kollégiumi diákönkormányzat a 2014. augusztus 27-én tartott ülésén véleményezte és jóváhagyásra, elfogadásra javasolta.

Eger, 2014. augusztus 27. ………………………………………….. az iskolai diákönkormányzat képviselője

………………………………………….. az kollégiumi diákönkormányzat képviselője

2. A Pedagógiai Programot az Intézményi Tanács a 2014. szeptember 25-én tartott ülésén véleményezte és jóváhagyásra, elfogadásra javasolta.

Eger, 2014. augusztus 25. ………………………………………… az Intézményi Tanács képviseletében 3. A pedagógiai programot a nevelőtestület a 2014. szeptember 26-án tartott ülésén elfogadta és jóváhagyásra javasolta. Eger, 2014. augusztus 26. ………………………………. a nevelőtestület nevében

4. A pedagógiai programot az intézményvezető jóváhagyja. Ez a Pedagógiai Program 2014. szeptember 1-től hatályos. Eger, 2014. augusztus 27. …………………………………………….. Kerekné Fábri Eufrozina intézményvezető

203

6.

Mellékletek

6.1.

A középszintű érettségi vizsga témakörei

6.1.1. Magyar nyelv és irodalom 1. MAGYAR NYELV 1. 1. Ember és a nyelv 1. 2. Kommunikáció - A jel, a jelrendszer -

Nyelvi és vizuális kommunikáció

-

A nyelvhasználat, mint kommunikáció

-

Kommunikációs funkciók és közlésmódok

-

Személyközi kommunikáció

-

A tömegkommunikáció

1. 3. A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága -

Nyelvtörténeti korszakok

-

Az írott nyelvi norma kialakulása

-

Nyelvművelés

1. 4. Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok -

Kisebbségi nyelvhasználat

-

A határon túli magyar nyelvűség

-

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

1. 5. A nyelvi szintek - Hangtan -

Alaktan és szótan

-

Mondattan

-

A mondat szintagmatikus szerkezete

-

A mondat a szövegben

-

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

-

Szókincs és frazeológia

204

1. 6. A szöveg - A szöveg és a kommunikáció -

A szöveg szerkezete és jelentése

-

Szövegértelmezés

-

A szöveg szóban és írásban

-

Az intertextualitás

-

Szövegtípusok

-

Szöveg a médiában

1. 7. A retorika alapjai - A nyilvános beszéd -

Érvelés, megvitatás, vita

-

A szövegszerkesztés eljárásai

1. 8. Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus -

A szójelentés

-

Állandósult nyelvi formák

-

Nyelvi-stilisztikai változatok

-

Stíluseszközök

-

Stílusréteg, stílusváltozat

2. IRODALOM 2. 1. Szerzők, művek - Életművek -

Portrék

-

Látásmódok

-

A kortárs irodalomból

-

Világirodalom:

-

Színház- és drámatörténet

-

Az irodalom határterületei

-

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések - Témák, motívumok -

Műfajok, poétika

205

-

Korszakok, stílustörténet

-

Irodalomtörténet

6.1.2. Történelem 1. Az ókor és kultúrája - Vallás és kultúra az ókori Keleten -

A demokrácia kialakulása Athénban

-

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

-

Hitvilág, művészet, tudomány

-

A kereszténység kialakulása és elterjedése

-

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor - A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői -

A nyugati és keleti kereszténység

-

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

-

A középkori városok

-

Egyházi és világi kultúra a középkorban

-

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

-

Az angol és a francia rendi állam működése

-

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora - A magyar nép őstörténete és vándorlása -

A honfoglalástól az államalapításig

-

Az Árpád-kor

-

Társadalmi

és

gazdasági

változások

Károly

Róbert,

Nagy

Lajos,

Luxemburgi Zsigmond idején -

A Hunyadiak

-

Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban - A nagy földrajzi felfedezések és következményei -

Reformáció és katolikus megújulás

-

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

206

-

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban - A mohácsi csata és az ország három részre szakadása -

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

-

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

-

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

-

Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora - A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata -

A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

-

XIX. század eszméi

-

Az ipari forradalom és következményei

-

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón

-

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon - A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései -

A reformkori művelődés, kultúra

-

A polgári-forradalom

-

A szabadságharc

-

A kiegyezés előzményei és megszületése

-

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában

-

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig - Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék -

A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

-

Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

-

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság

-

A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

-

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

-

A második világháború előzményei jelentős fordulatai

-

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

-

A szocialista rendszerek bukása 207

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig - Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei -

A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

-

Művelődési viszonyok és az életmód

-

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái

-

Magyarország részvétele a világháborúban

-

A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A szovjet felszabadítás és megszállás -

A határon túli magyarság sorsa

-

A kommunista diktatúra kiépítése és működése

-

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

-

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

-

A rendszerváltozás

11..A jelenkor - A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái -

Az európai integráció története

-

A „harmadik világ”

-

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés

-

A globális világ kihívásai és ellentmondásai

6.1.3. Idegen nyelvek: (angol, német) Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. - Személyes vonatkozások, család -

Ember és társadalom

-

Környezetünk

-

Az iskola

-

A munka világa

-

Életmód

-

Szabadidő, művelődés, szórakozás

-

Utazás, turizmus

208

-

Tudomány és technika

6.1.4. Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazok -

Matematikai logika

-

Kombinatorika

-

Gráfok

2. Számelmélet, algebra - Alapműveletek -

A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

-

Racionális és irracionális számok

-

Valós számok

-

Hatvány, gyök, logaritmus

-

Betűkifejezések

-

Arányosság

-

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek

-

Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei - A függvény -

Egyváltozós valós függvények

-

Sorozatok

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Elemi Geometria -

Geometriai transzformációk

-

Síkbeli és térbeli alakzatok

-

Vektorok síkban és térben

-

Trigonometria

-

Koordinátageometria

-

Kerület, terület

-

Felszín, térfogat

5. Valószínűség-számítás, statisztika

209

-

Leíró statisztika

-

A valószínűség-számítás elemei

6.1.5. Fizika 1. Mechanika - Newton törvényei -

Pontszerű és merev testek egyensúlya

-

Mozgásfajták

-

Munka, energia

2. Termikus kölcsönhatások - Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly -

Hőtágulás

-

Állapotegyenletek,

-

Az ideális gáz kinetikus modellje

-

Energia-megmaradás hőtani folyamatokban

-

Kalorimetria

-

Halmazállapot-változások

-

A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás - Elektromos mező -

Egyenáram

-

Az időben állandó mágneses mező

-

Az időben változó mágneses mező

-

Elektromágneses hullámok

-

Fény, mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás - Az anyag szerkezete -

Az atom szerkezete

-

Az atommagban lejátszódó jelenségek

-

Sugárvédelem

-

Elemi részek

5. Gravitáció, csillagászat - A gravitációs mező

210

-

Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek - A fizikatörténet fontosabb személyiségei -

Felfedezések, találmányok, elméletek

6.1.6. Kémia 1. Általános kémia - Atomszerkezet -

Kémiai kötések

-

Molekulák, összetett ionok

-

Anyagi halmazok

-

Kémiai átalakulások

2. Szervetlen kémia - Hidrogén -

Nemesgázok

-

Halogénelemek és vegyületek

-

Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

-

A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

-

A széncsoport elemei és vegyületeik

-

Fémek

3. Szerves kémia - A szerves vegyületek általános jellemzői -

Szénhidrogének

-

Halogéntartalmú szénhidrogének

-

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

-

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

-

Szénhidrátok

-

Fehérjék

-

Nukleinsavak

-

Műanyagok

-

Energiagazdálkodás

4. Kémiai számítások - Az anyagmennyiség

211

-

Gázok

-

Oldatok, elegyek, keverékek

-

Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban

-

Termokémia

-

Kémiai egyensúly

-

Kémhatás

-

Elektrokémia

6.1.7. Biológia 1. Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya -

Az élet jellemzői

-

Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek -

Az anyagcsere folyamatai:

-

Sejtalkotók

3. Az egyed szerveződési szintje - Nem sejtes rendszerek -

Önálló sejtek

-

Többsejtűség

-

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4. Az emberi szervezet - Homeosztázis -

Kültakaró

-

Mozgás

-

A táplálkozás

-

A légzés

-

Az anyagszállítás

-

A kiválasztás

-

A szabályozás

-

Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek

212

-

Populáció

-

Életközösségek (élőhely típusok)

-

Bioszféra

-

Ökoszisztéma

-

Környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció - Molekuláris genetika -

Mendeli genetika

-

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

-

A bioszféra evolúciója

6.1.8. Földrajz 1. Térképi ismeretek - A térképi ábrázolás -

Térképi gyakorlatok

-

Az űrtérképezés

2.Kozmikus környezetünk. - A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben. -

A Nap és kísérői.

-

A Föld és mozgásai.

-

Űrkutatás az emberiség szolgálatában.

3. A geoszférák földrajza - A kőzetburok -

A levegőburok

-

A vízburok földrajza

-

A talaj

-

A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség - A szoláris és a valódi éghajlati övezetek -

A vízszintes földrajzi övezetesség

-

Forró övezet

-

Mérsékelt övezet

-

A hideg övezet 213

-

A függőleges földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz - A népesség földrajzi jellemzői -

A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai -

A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

-

A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

-

A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

-

A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok -

A világgazdasági pólusok

-

A világgazdaság peremterületei

-

Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza -

A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai

-

Magyarország természeti adottságai

-

Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői

-

Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe

-

Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalom-földrajzi képe

-

Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza -

Európa általános természetföldrajzi képe

-

Európa általános társadalom-földrajzi képe

-

Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

-

Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-földrajzi képe

214

-

Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

10. Európán kívüli földrészek földrajza - A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe -

Ázsia

-

Ausztrália és Óceánia

-

Afrika általános földrajzi képe

-

Amerika

11.A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai - A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai -

A népesség,

a

termelés és a

fogyasztás növekedésének

földrajzi

következményei -

A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

6.1.9. Informatika 1. Információs társadalom - A kommunikáció -

Információ és társadalom

2. Informatikai alapismeretek - hardver - Jelátalakítás és kódolás -

A számítógép felépítése

3. Informatikai alapismeretek - szoftver - 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés - A szövegszerkesztő használata -

Szövegszerkesztési alapok

-

Szövegjavítási funkciók

-

Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés - A táblázatkezelő használata -

A táblázatok felépítése

-

Adatok a táblázatokban

-

Táblázatformázás

-

Táblázatok, szövegek, diagramok

-

Problémamegoldás táblázatkezelővel 215

6. Adatbázis-kezelés - Az adatbázis-kezelés alapfogalmai -

Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

-

Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

-

Képernyő és nyomtatási formátumok

7. Információs hálózati szolgáltatások - Kommunikáció az Interneten -

Weblapkészítés

8. Prezentáció és grafika - Prezentáció (bemutató) -

Grafika

9. Könyvtárhasználat - Könyvtárak -

Dokumentumok

-

Tájékoztató eszközök

6.1.10. Rajz és vizuális kultúra A) ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök 1. 1. Vizuális nyelv - A vizuális nyelv alapelemei -

A vizuális nyelvi elemek viszonyai

-

Vizuális nyelv és kontextus

1.2 Technikák 2. Tevékenységszintek 2.1 Ábrázolás, látványértelmezés - Formaértelmezés -

Térértelmezés

-

Színértelmezés

-

Mozgásértelmezés

2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás B) BEFOGADÁS 1. Vizuális eszközök 1. 1. Megjelenítés sajátosságai 1.2. Technikák

216

2. Tevékenységterületek 2. 1. Vizuális kommunikáció 2. 2. Tárgy- és környezetkultúra 2. 3. Kifejezés és képzőművészet 6.1.11. Testnevelés 1. Magyar sportsikerek 2.A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési- és sport játékok 12. A természetben űzhető sportok

217