KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUM
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
Készült: 2004. április 30.
2
1. Bevezetés Kollégiumi pedagógiai programunk –mely eddig is az érdekelt iskolai programok figyelemmel kísérésével, de önálló nevelési programként született meg és működött -, az elmúlt évek változásai következtében erőteljes korrekcióra szorul. Továbbra is hangsúlyozott az az értékrend, amelyet a kollégium a középiskolás korosztályunknak közvetít. A tanulási esélyteremtésen túl, a személyiségfejlesztés, a képességeinek legteljesebb kifejlesztése, a szocializáció, a megváltozott világ elvárásaira való felkészülés terén kell használható tudást, értéket nyújtani. Értékteremtő és értékközvetítő hatásrendszerünket az egyéni bánásmód, a korosztályoknak megfelelő szempontok figyelembe vételével közvetítjük. Eltérő családi háttérrel, szülői elvárásokkal, eltérő képességekkel, előképzettséggel, eltérő életcélokkal érkező (sőt az iskolarendszerben tovább bennmaradó) korosztályoknak a pedagógiai nevelését, felkészítését kell megvalósítanunk. Programunknak szintetizálva kell felépítenie céljainkat, azok teljesítéséhez szükséges tevékenységrendszerünket. A külső partnerek elvárásainak, a törvényi előírásoknak, a családoknak, az iskoláknak megfelelve törekszünk gyermekeink életét biztonságossá, szeretetben, érzelmekben, tartalomban gazdaggá tenni.
2. A kollégiumunk küldetése, jövőképe Jövőképünk azt jelenti, hogy olyan kollégiumot szeretnénk megvalósítani, amelyben az otthont pótló szerepünkkel, megfelelő tárgyi környezetben és családias légkörben, egységes nevelési elvekkel, követelményekkel készítjük fel tanulóinkat sikeres felnőtt életükre. Szeretnénk elérni, hogy a kollégium épületének, adottságainak megfelelő létszámmal tudjunk ideális körülményeket teremteni kollégistáinknak. Szeretnénk a kapcsolatos iskolákkal kölcsönös partner-viszonyt kialakítani, melyben a cél „közös” gyermekeink együttes formálása, fejlesztése. Ezzel a jövőbeni ideális létszámmal átláthatóbb, barátságosabb, családiasabb hangulatot tudunk teremteni. A szülők elvárásainak jobban eleget téve valósíthatjuk meg kollégistáink személyiségfejlesztését. A differenciált foglalkozásokra nagyobb hangsúlyt fektethetünk. Az eddig kialakult hagyományrendszerünket továbbfejlesztve, a tanulók igényeinek megfelelő területeken, aktivitással gazdagítjuk szabadidős programjainkat. Ezek az értékes programok és a harmonikus felnőtt-diák
3 kapcsolatok, a pozitív közösségi légkör is vonzóvá teszik a kollégista életet intézményünkben. Küldetésünk, hogy hivatással vállaljuk a tanulók iránti felelősséget, bizalmat, szeretetet és tapintatot. Az intézmény legfőbb törekvése, a szeretet, mint érték közvetítésével megteremteni a gyermekek fejlődéséhez szükséges elsődleges jogokat: tanuláshoz, képességek kifejtéséhez, demokratizmushoz, öntevékenységhez, önszerveződéshez, alapvető erkölcsi normák által a felnőtt nemzeti és európai életre felkészüléshez. Ebben a közösségben minden gyermek egyenlő jogokkal és kötelességekkel fejlődik. Mit tartunk fontosnak? Azt, hogy a ránk bízott gyermekek használható tudás birtokosaivá váljanak, és a bennük rejlő értékeket tudják kamatoztatni. Célunk, hogy helyes tanulási módszereken keresztül az érdeklődés, a megismerés, a biztos tudás által sikeres személyiségek legyenek. Életprogramjuk részévé váljon a tanulás, hogy felnőttként alkalmassá váljanak a kor kihívásainak.
3. A működés belső feltételrendszere 3.1.
Tárgyi környezet
A kollégium a város egyetlen önálló és legnagyobb leánykollégiuma önkormányzati fenntartásban. Önálló státuszából adódik sajátos helyzete, hogy jelenleg 11 győri középiskolával kell kapcsolatot tartani, és együttműködni a törvényi előírásokat betartva.
A kollégium jelenlegi épülete 1974-ben került átadásra. A négy szinten, a 60 szobát, négy fő elhelyezésére tervezték. A kollégium helykihasználása a győri középiskolák igényei alapján 96-106% között változik. A csökkenő gyermeklétszám és a városi szintű kollégiumi átszervezések miatt már a jelenlegi tanévben lehetővé vált, hogy az épület adottságait figyelembe vevő törvényi előírások felé közeledjen a férőhelyek száma. Az alapterület és a légtér alapján 187 fő az ideális létszám. Jelen tanév statisztikai létszáma 228 fő. A csökkenő létszámmal lehetőség nyílt a tanulási feltételek javítására. Ez azt jelenti, hogy az eddigi tanulási lehetőségeket segítő kiszolgáló helyiségek (tanulószobák, melegítőkonyha, szárító, folyosók) mellett hálószobákat bocsátunk tanulóink rendelkezésére egyéni felkészülésükhöz. Ezek a hálószobák az egyéni és kiscsoportos foglalkozások lehetőségeit is bővítik. A lakószobák bútorzatcseréje folyamatos. A szoba berendezése: heverők, éjjeliszekrények, beépített ruhásszekrény, tanulóasztal két székkel, könyves polcok, mosdókagyló. Folyamatosan történik a hálószobákban az olvasólámpák beszerelése.
4 A tanulók szabadidejének hasznos eltöltését 8 darab TV, 3 darab videomagnó, 2 darab hifi torony, 7 darab rádiós, ill. CD-s magnó, 1 darab videokamera segíti. Az otthonosság érzetéhez teafőző, szendvicssütő, kenyérpirító, mikrohullámú sütő járul. A mindennapos tanulást, az önművelést biztosítja a jól felszerelt könyvtár. Kézikönyvtári anyag, szépirodalom, szórakoztató irodalom és a nyelvtanuláshoz irodalom és hanganyag is rendelkezésre áll a kollégiumi könyvtárban. Kialakított számítógépterem az informatikai ismeretszerzés és kikapcsolódás színhelye. 12 munkaállomást használnak a tanulók. A géptermi tanulmányi munkát segíti a nyomtató és a lapolvasó. Az egészséges életvitelhez, testedzéshez két berendezett konditerem és a pályázati pénzből felújított szabadtéri kispálya tartozik a kollégium udvarához. A földszinti társalgó és az ebédlő a közösségi rendezvények, videós szabadidős programok, tornák lebonyolítását teszi lehetővé. Saját főzőkonyhánk kollégistáink étkeztetését alapfeladatként látja el. Ezen túl fokozza tanulóinkban az otthonosság érzetét, segíti a családi életre nevelést. A több évtizedes panelépület karbantartása, esetenkénti felújítása folyamatos, a gondoskodás látható eredményei biztosítják az itt megfordulóknak a kellemes közérzetet.
3.2.
Gazdálkodás feltételei
A kollégium nevelési-oktatási intézmény, pedagógiailag és gazdaságilag önálló. Önállóságunk előnye, hogy saját költségvetési kerettel rendelkezünk. Bevételeinket is az intézmény működési feltételeire, fejlesztésekre fordítjuk. Költségvetésünk kb. 61%-a személyi juttatásokat, a maradék hányad az intézmény üzemeltetési,fenntartási kiadásokat, beszerzéseket jelenti. Kiadásaink fő vonala: személyi juttatások, dologi kiadások és kisebb értékű felhalmozási kiadások. Saját bevételből, esetenkénti önkormányzati felújítási keretekből, támogatásokból, pályázati díjakból a szükséges felújítási, karbantartási, berendezés cserék, fejlesztések folyamatos bonyolítását végezzük. Költségkímélő megoldások: hétvégi csökkentett fűtéssel, világítással, kisebb munkák elvégzése saját dolgozók bevonásával, élelmiszer nyersanyag-és egyéb beszerzések kedvezőbb árfekvésű kínálati lehetőségeinek felderítésével, stb.
3.3.
Humán erőforrás
A kollégium vezetősége: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. Gondoskodik a kollégium humán erőforrásának kialakításáról a fenntartó által jóváhagyott munkaerő gazdálkodási tervnek megfelelően.
5 Törekszik minden munkaterületen az egyértelmű, egységes célok és követelmények megfogalmazására, a célok által kitűzött feladatok mindenkori magas szintű megvalósítására, a csapatmunka megszervezésére, munkamegosztásra, a munkatársak ösztönzésére, a teljesítmények elismerésére, a demokratikus légkör, a jó munkatársi kapcsolatok kialakítására. A mindenkori vezető elvárása, hogy az intézményben valamennyi dolgozó munkájában érvényesüljön a gyermekek szeretete, a gondoskodás, a felelősséggel következetes nevelés, fejlesztés. Nevelőtestületünk létszáma 14 fő. Ebből: 1 fő igazgató 1 fő igazgatóhelyettes 1 fő könyvtáros 6 fő főállású csoportvezető tanár 2 fő félállású csoportvezető tanár 2 fő éjszakai ügyeletes tanár 1 fő gyermekgondozási szabadságon. A pedagógiai munkát 1 fő gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, 1 fő rendszergazda segíti. Engedélyezett álláskeretünk 39,5 fő. Valamennyi munkatárs a maga területén közvetlenül, vagy közvetve hozzájárul tanulóink személyiségének fejlesztéséhez. A pedagógusok egyetemi, vagy tanárképző főiskolai végzettséggel rendelkeznek. A tantestület szakos ellátottsága főként közismereti tárgyakból teszi lehetővé a felkészítő foglalkozásokat. Így: matematika, fizika, magyar, történelem, orosz, német, angol, biológia, filozófia, földrajz, pedagógia, könyvtár, testnevelés. A nevelőtestület tagjai a csoportvezetői feladataikon és az oktatási jellegű teendőiken felül a kollégiumi nevelés teljes körét átfogó megbízatásokat teljesítenek (tanulmányi munka, kultúrmunka, közművelődési intézményekkel kapcsolattartás, egészségnevelés, környezetvédelem, sportrendezvények, diákönkormányzat segítése, közösségi élet alakítása, dekoráció, baleset-, tűzés munkavédelem). Az intézményi pedagógus továbbképzési terv szerint, a rendelkezésre álló anyagi keret lehetőségeinek, a jövő elvárásainak megfelelően fejlesztik képességeiket, felkészültségüket a pedagógusok. A nevelőmunka közvetett segítői a technikai dolgozók. Mindenki a saját munkakörében járul hozzá munkájával, magatartásával, példamutatásával, a tanulókhoz való jó viszonyával a hatékony nevelő munkához.
6
4. A működés külső feltételrendszere 4.1. Környezeti infrastruktúra Jelenleg 11 győri középiskola jelenti a kollégium iskolai partnerkapcsolatát. A kollégium központi helyzete lehetővé teszi, hogy a kollégisták biztonságos közlekedéssel elérjék iskolájukat, a kulturális intézményeket, a szolgáltatásokat.
4.2. Kapcsolatrendszer - Kollégium
- Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának szakirodáival - szülőkkel - kapcsolatos iskolákkal - győri és megyei kollégiumokkal - közművelődési intézményekkel (Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár, Nemzeti Színház, stb.)
5. A kollégium nevelési alapelvei, céljai A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat határozza meg a kollégiumi légkört. Nevelőmunkánkban törekszünk az alapvető erkölcsi normák betartásának elsajátítására, az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermeki jogok érvényesülésére. Demokratikus keretek között lehetőséget teremtünk a tanulói öntevékenységnek, építünk az önszerveződő képességeikre. Pedagógiai programunk az intézményi eszközrendszerrel, módszerekkel a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének a segítésével járul hozzá személyisége fejlesztéséhez, kibontakoztatásához. Programunk, céljaink, tevékenységrendszerünk figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, az eltérő előképzettségű, az eltérő neveltségi szintű, nemzeti, kisebbségi azonosságtudatú, különböző érdeklődésű kollégisták igényeit. Úgy készít fel, hogy megbecsüli a múlt megőrzendő hagyományait és megfeleltet a jövő korszerű kihívásainak. Partneri együttműködésre törekszünk a szülőkkel, a kapcsolatos iskolákkal.
7
5.1. A tanulók életrendjének elvei A kollégiumi életrendet a házirend és napirend szabályozza. A házirendet és azon belül a napirendet a diákönkormányzattal állítjuk össze. Figyelembe kell venni, hogy a napi iskolai leterhelés mellet, a szabad levegőn való tartózkodást, a felkészülést, a kollégiumi közösségi foglalkozásokat és a kikapcsolódást arányos egyensúlyban kell érvényesíteni. Ügyelni kell arra is, hogy különbséget tegyünk a szabadidő eltöltése és az egyén kikapcsolódása, magán szférájában töltött ideje között. Törekszünk arra, hogy olyan kollégiumi szabadon választható foglalkozásokat nyújtsunk a tanulóknak, melyek érdeklődési körüket kielégítik.
5.2.A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei • a felkészülésben, az ismeretszerzésben az egyéni igények lehetőség szerinti teljesítése • mindenki számára nyugodt tanulási körülmények biztosítása • mindenki számára szükséges tanári segítség biztosítása • a művelődés, az ismeretszerzés feltételeinek minél szélesebb körű biztosítása • az egyéni, valódi fejlődési szükségletek figyelembe vétele, differenciálás • a tanulás, a rendszeres felkészülés, mint erkölcsi norma épüljön be a személyiségbe 5.3. A tanulók szabadideje szervezésének elvei • a tárgyi feltételek, a kollégium helyiségeinek (könyvtár, számítógépterem, szakköri helyiségek, közös kiszolgáló helyiségek, sportszobák és eszközök, klubszobák, stb.) szabad hozzáférhetősége, igény szerinti alakítása • a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása • a szabadidős programok sokfélesége, többféle igényt kielégítő szervezések • a szabad programválasztás lehetőségének biztosítása • biztosítani kell a diákönkormányzat öntevékeny részvételét a szabadidős programok szervezésében • alkalmat teremtünk a tanulók önszervező képességének kibontakoztatásához, fejlesztéséhez 5.4. A tanulók fejlődésének (biológiai, szellemi) elvei • biztosítani kell az egészséges személyi, mentálhigiéniai és környezeti feltételeket • tudatosítani kell az életkori sajátosságoknak megfelelő életvitelt
8 • • • • • • • •
biztosítani kell az egészséges fejlődéshez szükséges táplálkozási szokásokat biztosítani kell az egészséges mozgásfejlődéshez szükséges feltételeket és napirendet felelős viselkedés önmagával és társaival szemben a balesetek elkerülésére érezzen felelősséget önmaga és társai egészségének megóvására biztosítani kell a harmonikus, konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítását erkölcsi normává váljon a felelős társas és párkapcsolat felelős magatartás a káros szenvedélyek kialakulásával szemben, prevenció gyermeki személyiségjogok biztosítása jó tanár-diák kapcsolatban
5.5. A tehetséggondozás elvei • lehetőséget biztosítani az átlagon felüli képességek felfedezésére • a tanulói kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy megmutatkozásának lehetőséget teremteni • képességeit, kreativitását kipróbálhassa a kollégiumban • biztosítani kell, hogy erősödjön a gyermek egészséges öntudata, becsvágya, sikerorientált legyen • biztosítani kell, hogy a teljes személyiség fejlesztésével a motiváció, a képességek kibontakozása is erősödjön • bátorítani, segíteni kell a szociális hátrányokkal rendelkezők képességeinek széles körű kibontakoztatását • a tehetség sem hátrányt, átlagosnál nagyobb leterhelést, sem érdemtelen előnyöket ne eredményezzen a kollégiumi életben • szociális képességek kifejtésére a kollégiumi közélet biztosítson lehetőséget • a kollégiumi élet adjon lehetőséget a tanulók képességeinek kipróbálására, a pozitívumokkal ösztönözzön, segítse a reális önértékelést, a magánszféra biztosítását. 5.6. A felzárkóztatás elvei • a tanuló személyiségének megismerése • a tanuló motivációinak, képességeinek, tanulási szokásainak feltérképezése és fejlesztése • a tanulási problémák eredetének felderítése, hogy a tanuló hátrányos helyzetéből, vagy tanulási nehézségeiből erednek • a tanulás fizikai körülményeinek biztosítása • a teljesítménymotiváció fejlesztése az egyéni foglalkozások által • egyéni tanulási stratégiák segítése • reális önismeret, célkitűzés és önellenőrzés kialakítása • érzelmi megerősítés, az apró sikerek öröme • más területeken a tanulói képességek kifejtésének lehetősége megbízatások által
9
• a pedagógusállomány szakmai összetétele is a tanulók felkészítésében hatékony segítséget biztosítson
5.7. A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei • a kollégium biztosítsa a reális önismeret kialakítását és fejlesztését • a választott pálya és a személyiség megfelelésének feltárása, tudatosítása • az eredményes pályaválasztáshoz a pszichés összetevők feltárása, mint érdeklődés, motiváció, szülői szándékok, fizikai, szellemi teljesítményszint • a személyes jövőkép alakítása, a nehézségek leküzdésének segítéséhez • a választott pálya, hivatás megismertetése • életmód, életstílusok bemutatása, a továbbtanulásra felkészítéssel összevetve • segítséget nyújtani az álláskeresés folyamatában, annak technikáiban segíteni a tájékozódást a munkaerőpiacon 5.8. A művelődési és a sportolási tevékenység szervezésének elvei • A kollégium a napi felkészüléshez szükséges ismeretszerzésen túl a tanulók művelését, művelődési igényének felkeltését biztosítsa. • A kollégium a diákok műveltségi- és motivációs szintjét feltérképezi. • Az átadásra kerülő művelődési értékek, célok pedagógusok és diákok előtt is kerüljenek megfogalmazásra. • A tanuló személyiségének permanens fejlesztése, a művelődési folyamat a középiskolai időszakon végighúzódik. • Fontos, hogy az életkori sajátosságok, az egyéni igények és adottságok a differenciált tervezésben, stratégiában érvényesüljenek. • Az átadni kívánt tudástartalom transzformálása, az ismeretek befogadásának egyéni képességek alapján történő megvalósítása érvényesüljön. • A cselekedtetés, önértékelés, az eredményesség visszacsatolása a folyamatosság szakaszaiban megtalálható legyen. • A személyiségében fejlett, művelt fiatal az ismereti kultúraanyagon túl, érzelmileg gazdag, életvitelében használható tudás birtokosa, cselekvőképes, harmonikus személyiség. • A kollégium törekszik az emberi életvitel egészséges egyensúlyának kialakítására (egészséges napirend), amelyben a feladatok teljesítésén túl arányosan jelen van a személyiséget fejlesztő kikapcsolódásként a játék, a testmozgás és az aktív sportolás is. • A szabadidő kultúrált eltöltésében az egészséges mozgásfejlődés önálló, rendszeres területként szerepeljen.
6. A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete
10 A kollégiumi élet középpontjában a ránk bízott tanulók testi-lelki fejlesztésének pedagógiai feladata áll. A kollégiumi életet úgy szervezzük, hogy a közösség és azon belül az egyén - a személyiségfejlesztése komplex módon valósuljon meg.
6.1. Szervezés és tartalom A kollégiumi élet a hétköznapok időszakára koncentrálódik. A napirendben és heti rendben arányos mértékben szerepel a tanulók felkészítésére, a szabadidő eltöltésére, az egyéni törődést jelentő- és csoportfoglalkozások, és a kollégiumi élet szervezését kitöltő időszak. Felkészítő foglalkozások - ismeretszerző felkészítő foglalkozások – szilenciumi foglalkozások heti négy nap: kötelezően 1615 – 19 óráig, illetve egyénileg már 15 órától. A kollégium segíti a tanulókat a tantervben meghatározott ismeretek elsajátításában. Biztosítja a képességek fejlődéséhez szükséges különböző tanulási formákat (egyéni tanulás, tanulópárok, tanári segítség egyénileg, kiscsoportban, könyvtári, számítógéptermi felkészülés), a felzárkóztatás, a tehetséggondozás változatos módjait. - csoportfoglalkozások: Heti egy órában minden tanulónak kötelezően részt kell vennie. Az életkori sajátosságok figyelembe vételével, meghatározott óraszámban az alábbi témakörök kerülnek feldolgozásra: tanulásmódszertan önismeret, pályaválasztás művészet és információs kultúra környezeti nevelés életmód, életvitel, háztartásismeretek egyén és közösség magyarság, nemzetiségi lét, európaiság
Egyéni törődést biztosító foglalkozások Tanulmányi munkát segítő Felzárkóztató Tehetséggondozó Gyermek- és ifjúságvédelmi Egyéni szükségletek szerinti Napi kapcsolattartó gondoskodás Szabadidős foglalkozások
A tantestület felkészültsége és motivációs vállalkozó készsége, illetve a mindenkori tanulói igények határozzák meg (előzetes ajánlások és felmérések alapján) a heti órák számát. A választható foglalkozások jelenleg: Filmklub Versbarátok köre
11
Olvasókör Német szakkör Számítástechnika szakkör Ügyes kezek köre: origami, üvegfestés, gyertyaöntés Főző szakkör Sportkör Kollégiumi rádió Kollégiumi újságszerkesztők Diák önkormányzati munka Kollégiumi rendezvények Közművelődési intézmények rendezvényei
Kollégiumi élet szervezése A napi belső élet megszervezésénél jogszabályi keretek között biztosítja, hogy az egyes tevékenységek belső arányai igazodjanak a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz, az optimális testi-lelki fejlődésükhöz. A tanulók választott tisztségviselőik révén részt vesznek a mindennapi életükkel kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, értékelésében. A diákönkormányzat a közéletiségre nevelést biztosítja. A kollégiumi élet szervezéséhez tartoznak a már kialakult hagyományok, és azok körének bővítése, amelyek a kollégium sajátos arculatának formálását eredményezik.
6.2. Feladatok, tevékenységkategóriák Kollégiumi életünk megtervezésénél, az elérendő hatásrendszernél konkrét célok és feladatok megfogalmazásával tűzzük ki azokat a tevékenységformákat, amelyekkel pedagógiai eredményeinket megvalósítjuk. Ez együttes tevékenységkörben jön létre, az itt élő alkalmazottak és tanulók együttesében. Tanítás, tanulás A tanulás körülményeinek megszervezése: Egyéni tanulás Tanulás közösségben Segítő tanulás Ellenőrzött tanulás Különböző tanulási technikák, módszerek megismerése, elsajátítása (például lényegkiemelés, jegyzetkészítés, szövegolvasás, megértés, megtanultak felidézése, visszaadása, stb.) Hozott tanulási szokások megismerése, esetleges korrekciója, új helyes szokások elsajátítása. A tanulás egyéni feltételeinek megbeszélése, korrigálása, időterv készítése, motiváltság felhasználása. A tanulást segítő eszközök használatára vezetés, például: könyvtár, videó, Internet használat, nyelvtanulás technikai eszközei stb.
12
Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, társadalmi beilleszkedésének segítése A hátrányos helyzetű tanulók felmérése Célcsoportok: - állami gondozottak - hátrányos és veszélyeztetettek körébe tartozók - tanulásban akadályozottak - iskolai kudarcok által fenyegetettek - etnikai kisebbséghez tartozók érdeklődésük, tanulási motivációk kollégiumi foglalkozások általi felkeltése hiányzó ismeretek pótlása – szaktanári, tanulópári, eszközellátottság segítséggel énképük, személyiségfejlődésük harmonizációja tudatos kultúraközvetítés az egyéni foglalkozások által képességek kibontakoztatása a sikerorientáltsággal hatékony kollégium-iskola kapcsolat: tanulók iskolai kudarcának megelőzésére, kivédésére kollégiumi, társadalmi beilleszkedésének segítése pályairányultság segítése Tehetséggondozás, tehetségvédelem tevékenységrendszere felmérni a tanulói képességeket a tanulói érdeklődéseknek megfelelő kollégiumi érdeklődési körök szervezése (filmklub, olvasókör, versbarátok köre, számítástechnika, német szakkör, újságírók, sportkör, ügyes kezek foglalkozásai, stb.) csoport- és kollégiumi szintű képzeletfejlesztő, alkotásokra serkentő megbízatások adása feladatok önálló teljesítése, rendezvények lebonyolítása pozitív, óvatos értékelések, jutalmazásokkal ösztönzés úgy irányítani a tanár-diák kapcsolatot és tevékenységsort, hogy a tanulói aktivitás, kérdezés legyen a domináns a jó képességű tanulók egyenletes leterhelésének figyelemmel kísérése a szociális képességek kibontakoztatásának biztosítása a kollégiumi közéletben Pályaorientációs tevékenység Tevékenységformák: - egyéni foglalkozások - csoportfoglalkozások - pályaválasztási előadások, tanácsadások - külső szakemberek felkészítő foglalkozásai Tevékenységek: az eredményes pályaválasztás összetevőinek felmérése, - reális jövőkép kialakítása - tudatos felkészítés, pályaismertetés
pszichés
13 -
továbbtanulásra való felkészítés tájékoztatás a munkaerőpiacról az álláskeresés folyamatának, technikáinak elsajátítása felkészítés az esetleges pályamódosításokra
Önálló életkezdés támogatása Életvitel kialakításához minták nyújtása és kollégiumban adaptált életformák kialakítása A pályaorientáció és a felkészülés szaktanácsokkal való segítése A társadalmi hovatartozás életmódbeli befolyásoló szerepének bemutatása Egészséges életmódra szoktatás és annak meghatározó iránya az életvitelben (helyes napirend, gazdálkodás az időnkkel) Fogyasztási szokások kialakítása, takarékosságra nevelés, családi költségvetés készítése Szülői felelősség példája, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) Korosztályok, nemek, munkakapcsolatok szerepe az életben.
Csoportfoglalkozások (rendszere, tartalma) (éves óraszáma – 1.sz.: melléklet)
I. Tanulásmódszertan 9. évfolyamon: 1. Tanulás a kollégiumban; egyéni és közösségben végzett 2. Tanulási szokások és a tanulásra fordított idő szervezése, beosztása 3. olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. 4. gyakorlatok a könyvtárhasználatban, az önálló könyvtári munkához eljutás. 10. évfolyamon: 1. Tanulási módszerek tantárgyaknak és tanulási helyzetnek megfelelően. 2. Gondolkodás, koncentráció, bevésés, emlékezetfejlesztés. 3. Beszédművelés. Dokumentumok, szakmaorientációra készülés. 11. évfolyamon: 1. A tanulás motiváltsága az érdeklődés és önművelés igényének megfelelően. 2. Segítő tanulás és annak eredményessége, hasznossága. 3. A tanulást segítő eszközök. Könyvtárhasználat. 12. évfolyamon: 1. Információfeldolgozás- anyaggyűjtés, irodalomjegyzék, jegyzetelés, cédulázás, vázlatkészítés- gyakorlati munkák. 2. Hogyan készüljünk a vizsgákra?
14 Követelményekkel ismerkedés, módszerek, felvételivel kapcsolatos teendők.
II. Önismeret, pályaválasztás 9. évfolyamon: 1. Ki vagyok én? Felmérés; személyiségjellemzők, az egyén szerepe a családban. 2. Erkölcsi értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. 3. Magatartási formák, viselkedés minták, jellem.
10. évfolyamon: 1. Társas kapcsolatok. Az igazi barátság és annak pozitív személyiségformáló hatásai. 2. Szocializáció – az egyén és a közösség. Családban, kollégiumban és az iskolában. 3. Mennyire ismerjük önmagunkat? Érdeklődés, motiváció, képességeink ismerete, érvényesítés, felvállalása. 11. évfolyamon: 1. Alkalmazkodás, önállóság, felelősségvállalás. 2. Helyes önismeret, önmagunk felvállalása. Mások véleményének tolerálása. Vitakészség kialakítása. 3. Női szerepek. Igényes társas kapcsolatokra törekvés. 4. Pályairányultság., pályamódosítás kényszereaz igazi értékek irányában. 12. évfolyamon: 1. Férfi-nő kapcsolat. 2. Továbbtanulás, álláskeresés. Technikai teendők (jelentkezés, önéletrajz, a tárgyalás tartalmi és formai követelményei). 3. Hivatástudat és előmenetel. 13. évfolyamon: 1. A munkavállaló jogai és kötelességei. 2. Az örökös önképzés igénye.
III. Művészet és információs kultúra 9. évfolyamon: 1. Miben válik el a művészet a valóságtól? Színházi élmények.
15 2. Mire mondjuk, hogy esztétikus, ízléses? Egyéni ízlés, közízlés és a művészi ízlés elválása. 3. Mi az, ami tetszik nekünk? Divat és egyéniség – hóbortok. 10. évfolyamon: 1. Harmónia, díszharmónia. Művészeti hatások és a „Való Világ” – TV műsorok hatása. 2. Ismerkedés a nemzeti kultúránkkal. 3. Informatikai és számítástechnikai ismeretek – gyakorlási lehetőségek, ECDL vizsgára felkészülés. 11. évfolyamon: 1. A katarzis élmény jellemformáló ereje. 2. alkotó körök létrehozása a kollégiumban. 12. évfolyamon: 1. Az ízléses otthon – lakberendezés. 2. A magyar kultúra kimagasló személyiségei. 3. A néphagyomány értékei és a népművészet. 4. Az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. 13. évfolyamon: 1. Korszerű kommunikációs eszközök használatának előnyei- sznobizmus. 2. Bekapcsolódás ismeretterjesztő előadásokba. 3. Önálló kutatások szakirányban – internet használat.
IV. Környezeti nevelés 9. évfolyamon: 1. Ismerekedés a kollégium külső és belső környezetével. 2. Mit tehetek a kollégium külső és belső környezetéért? 10. évfolyamon: 1. Környezetvédelmi változások előnyei és hátrányai. 2. Mit tehetünk környezetünk védelméért? Bekapcsolódás pályázatokba. 11. évfolyamon: 1. Hazai természeti értékeink, tárgyi környezet helyzete és az élővilág alakulása a környezeti hatásokra. 2. Nemzeti parkjaink, a magyar világörökség.
16
12. évfolyamon: 1. Globális környezeti problémák. 2. Környezettudatosság vásárláskor, fogyasztáskor. 13. évfolyamon: 1. Felelősség a döntéshozó és az egyén oldaláról. 2. Saját életem, jövőm alakulása tőlem is függ.
V. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 9. évfolyamon: 1. Kollégiumi környezetünk és közérzetünk. Közösségi szokásaink. 2. Felelős magatartás a kollégiumban; o magunk és társaink iránt, o egészséges életmód, testi-, lelki felelősség, empátia. 3. Munka- és szabadidő tudatos tervezése. 4. Baráti kapcsolatok alakulása. 10. évfolyamon: 1. Élethelyzetek. Érdekütköztetések. Konfliktusok megoldása. 2. Önismeret, erkölcsi értékítélet, szocializáció. 3. Környezetünk igénye, alakítása, tisztántartása. A személyes higiéné. 4. A takarékoskodás alapvető technikái. 11. évfolyamon: 1. Társas kapcsolatok, partnerkapcsolatok. 2. A szerelem inspiráló hatása az egyén életében és megjelenése a művészetekben. 3. Háztartásban elvégzendő feladatok. 4. Gazdálkodás. 12. évfolyamon: 1. Szülői felelősség. Szerepek, feladatok megosztása a családi életben. 2. Népművészetünk ismerete és megjelenítése a használatban, díszítésben. 3. Védekezés a káros szenvedélyek kialakulása ellen. 4. Az egészséget fenyegető tényezők kivédése, betegségek megelőzése (idegi kifáradás).
13. évfolyamon: 1. Önvizsgálat egészségünk szempontjából, szűrővizsgálatok jelentősége.
17 2. Teendők egészségügyi problémák esetében, veszélyhelyzetben, felelős helytállás. Egészséges kikapcsolódási formák. 3. Alapvető szolgáltatások megismerése. 4. Lakáshoz jutás – lehetőségek és teendők megvalósuláskor.
VI. Egyén és közösség 9. évfolyamon: 1. Az egyén helye, feladatai az iskolai és kollégiumi közösségben. 2. A család szerepe a múltban, a jelenben. 3. A barátság szerepe az emberi életben. 10. évfolyamon: 1. A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. 2. Jogok és kötelességek. A közösségben érvényesülésük. 3. Az iskola és kollégium működési rendjének, elvárásainak megismerése. 11. évfolyamon: 1. A társadalmi érintkezések illemtana. 2. Magánérdekek és közérdek. Ezek érvényesülése normákban. 3. A konfliktushelyzetek kezelése. Vitakészség fejlesztése
a
társadalmi
12. évfolyamon: 1. A modern nemzetállamok. 2. A demokratikus állam működésének főbb elemei. 3. Történelmi és társadalomismereti rendszerezés. 13. évfolyamon: 1. az állam működése. 2. A munkaerőpiac, munkahelykeresés.
VII. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság 9. évfolyamon: 1. Honnan jöttem? A szülői ház, az otthoni környezet bemutatása. 2. Ismerkedés új iskolavárosukkal. A történelmi belváros megtekintése. 3. A város szolgáltató, kulturális és egészségügyi intézményeinek megismerése.
18 10. évfolyamon: 1. A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a diákönkormányzat munkájában. 2. Diákjogok és alapvető emberi jogok összevetése. 3. Magyarország és Európa a múltban; történelmi, irodalmi és művészetek vonatkozásában összevetésük. 4. Kollégiumi történelmi témájú vetélkedőkön részvétel. 11. évfolyamon: 1. A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. 2. Diákpályázatok kiírása a tanulók érdeklődése, javaslata alapján – nemzeti kincseink hazaszeretetre formáló ereje. 3. Nemzeti szimbólumaink. 4. Az anyanyelv szeretete, művelése és igényes használata a hétköznapokban is. 12. évfolyamon: 1. Határainkon kívül élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás. 2. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink jellemzői, helyzete. 3. Az Európai Unió jellemzői. 13. évfolyamon: 1. Szociográfiai művek, filmek megvitatása. 2. Jövőképünk az Unióban. 3. Napi tájékozódás az informatika, médiák és könyvtár segítségével.
Diákönkormányzati tevékenység A diákönkormányzati munka a kollégiumi élet szervezésében, a tanulói érdekképviselet ellátásában, az aktív feladatellátásban és a társak aktivizálásában, önálló kezdeményezések véghezvitelében, véleménynyilvánítás megtanulásában végzett közösségi tevékenység, mely a későbbi társadalmi szerepvállalásokra készít fel.
DÖK struktúra: A csoportok létszám arányosan választják meg képviselőiket, vagy önként jelentkezők delegálásáról döntenek -, akik a kollégiumi DÖK tagjai lesznek. Az új összetételű tagság a februári közgyűlésen kerül megválasztásra, mikor a végzős tanulók már lemondanak DÖK vezetőségi tagságukról. A kollégiumi DÖK vezetőség 12-15 fős, élén a DÖK elnök áll. A DÖK vezetőség kapcsolatot tart a kollégiumban: - DÖK segítő tanárral - Igazgatóval
19 -
Csoportvezető tanárokkal Csoportok reszortfelelőseivel Tanulókkal
A kollégiumi DÖK strukturális és működési feltételeit az SZMSZ tartalmazza. DÖK vezetőségbe választhatóság feltételei: - a csoporttagok és a vezető egyetértése, - a jelölt vállalja a feladatot - tájékozott legyen a kollégiumi élet működéséről (9. évfolyam 2. félévétől). DÖK elnök választása: - pályázati kiírás alapján - 10. vagy 11. évfolyamon tanuló, közösségi feladatokat vállaló - a pályázatok alapján a februári közgyűlésen a tagság szavazással dönt az új elnök személyéről A DÖK munkáját segítő tanár az intézmény igazgatóhelyettese. A közösségi élet szervezésének módjai a diákönkormányzat által: - az újonnan megalakult DÖK vezetőség önkéntes vállalással elosztja a feladatokat - szeptemberben felülvizsgálja a DÖK szervezeti- és működési szabályzatát - részt vesz a házirend esetleges módosításaiban, elfogadtatásában (1. közgyűlés) - a kollégiumi munkatervvel összehangoltan elkészíti a DÖK munkatervet - megszervezi a teljes kollégiumi közösség közéleti fórumát a közgyűlést (évente 3 alkalommal) - a tanév eleji közgyűlésen ismerteti az éves programot, félévente pedig beszámol a közösség előtt az elvégzett munkáról - a tantestület és a diákság közötti információáramlás és együttműködés szervezője - kollégiumi rendezvények szervezése, irányítása, a megvalósítások értékelése - a kollégiumi hagyományrendszer ápolása, gazdagítása - a fegyelmi ügyekben véleményez, érdekképviseletet lát el - véleményez, értékel, egyetértési- és döntési jogokat gyakorol az intézmény belső szabályzataival, dokumentumaival kapcsolatban Hagyományőrzés és ápolás Hagyományok – a kollégiumi életben a hagyományok azok a tevékenységi formák és módszerek, amelyek Megfogalmazzák a kollégium arculatát A társas kapcsolatokat fejlesztik – összetartozás Ismereteket nyújt, képességeket fejleszt és érzelmeket gazdagítja Az otthonos környezet és az otthonosság érzetének alakítása.
20
a.) • • • • • • • • • • • • • •
• • • • • • • •
A közösséget formáló hagyományok 9. évfolyamosok fogadása, beilleszkedésük segítése 9. évfolyamosok bemutatkozása, avatása képességek felmérése egyéni és kiscsoportos beszélgetések csoportfoglalkozások, fórumok, viták diákönkormányzati munka kollégiumi rádió kollégiumi újság megjelentetése közgyűlések előadások, fórumok, kiállítások szervezése, és azokon részvétel (intézményen belül, illetve más intézményekben) sportrendezvények érdeklődési körök közös színház-, mozi látogatás kapcsolataink ápolása, rendezvényeiken részt veszünk – iskolákkal (pl.: Kossuth Lajos Szakképző Iskola „Pátriánk” című verseny, stb.) - kollégiumokkal (pl.: városi kosárlabda döntő, megyei szavalóverseny, Jedlik Fiúkollégium Mikulásának fogadása, stb.) - közművelődési intézményekkel (Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár rendezvényei, stb.) a kollégium környezetének rendben tartása DÖK kirándulás DÖK Napok rendezvényei otthonosság megteremtésének tevékenységformái (pl.: szobadíszítés és takarítás napi értékelése és a legjobbak havonkénti jutalmazása) portai ügyeleti rendszer csoportonkénti folyamatos megszervezése végzősök tablójának elkészítése pályázat kiírása DÖK elnöki tisztség betöltésére minőségirányítási rendszer felméréseinek elvégzése
b.) A hazafias nevelést szolgáló társadalmi jellegű ünnepségek •
• •
éves szinten elosztva tanulócsoportonkénti megbízatásként szerepel október 6-a, október 23-a, március 15-e kollégiumi szintű megünneplése. Október 23-áról történelmi vetélkedővel, Március 15-éről kiírt diákpályázatok díjazásával és kollégiumi szavalóversennyel emlékezünk meg. névadónkról megemlékezés, Kossuth Zsuzsanna mellszobrának megkoszorúzása Kollégisták Kossuth Zsuzsanna Városi Szavalóverseny megrendezése
21
c.) Családi jellegű ünnepségek és szórakoztató programok • • • • •
„Szeretet ünnepe” – műsorral és ajándékozással (tanárok készítenek ajándékot csoportjuk tanulói részére) Ballagás ♦ Kollégiumi ♦ Városi „Baráti Kör Találkozó” keretében az öt éve végzett kollégisták meghívása farsangi műsorszámokkal vetélkedő, illetve „Ki, mit, tud?” disco fiúkollégiumokkal
Hagyományok ápolása és továbbfejlesztése A hagyományok minden évben felülvizsgálatra kerülnek, aktualizáljuk az adott tanulói összetétel és tanári feltételek függvényében. Az adott időszak igényei szerint megszűnnek az aktualitást, vagy érdeklődési igényt vesztettek, és új hagyományok keletkeznek. A cél, hogy meghatározzák az intézmény arculatát, közösséget formáljanak, a kollégiumi életet gazdagítsák. A fenti hagyományrendszerünk működik, annak megvalósítása az adott személyi összetétel kreativitásának eredményeként alakul, azaz meghatározza: - a diákönkormányzat, - az irányított diákközösségek - igazgató - nevelőtestület - a megbízatásként végzett tanári közreműködés
Szabadidős tevékenység
A kollégiumi szabadidős tevékenységek alatt a szilenciumon és a kötelező jellegű csoport- és egyéni foglalkozásokon kívüli szervezett foglalkozásokat, a tanulók életvitelét és magán szférájába való elvonulásra alkalmas időszakaszokat értjük. A kollégiumon belül és kívül eltöltött szabadidős tevékenységek jelentik a kikapcsolódást. Kollégistákra a közösségben végzett szabadidős tevékenységek jellemzők, mint - a választható kollégiumi foglalkozások, rendezvények, - a kollégium helyiségei által nyújtott szabadidő eltöltésének lehetőségei, - diákönkormányzati tevékenység, - közművelődési intézmények rendezvényein részvétel.
22
Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek
Ez a tevékenység az igazgató, valamennyi csoportvezető tanár és felnőtt dolgozó, illetve a feladat ellátására felvett (félállású) pedagógus összehangolt tevékenysége. Kiemelt területe: a hátrányos- és veszélyeztetett gyermekekkel történő külön foglalkozás. A tevékenységi körbe tartozó feladatok: a.) A tanulók jó irányú fejlődését, nevelését veszélyeztető tünetek, tényezők megelőzése b.) A feltárásra vonatkozó feladatok c.) A megszűntetésre törekvés d.) Kapcsolattartások. a.) A megelőzés területén Gyermekvédelmi és pedagógiai tevékenység. - Minden tanuló azonos jogú tagja a közösségnek. Ügyelni kell arra, hogy származási különbségek miatt, szociális-, egészségügyi hátrányokkal rendelkezők ne kerüljenek hátrányos helyzetbe például: o ne legyen kiközösített gyermek, o a gimnazisták, szakközepesek ne kezeljék le a szakmunkásokat, o az idősebbek ne használják ki a fiatalabbakat, stb. o minden tanuló számára egyaránt biztosítani kell a kollégiumi feltételek szerint az azonos, fejlődési lehetőségeket minden szinten segíteni a családi, vagyoni, egészségügyi helyzetből fakadó hátrányok leküzdését: o a szociális hátrányokkal, beilleszkedési, magatartási problémákkal rendelkezőknél: napi kapcsolattartás, odafigyelés ezekre a gyermekekre, olyan tanulói közösségbe elhelyezés, ahol a hátrányosságát jelentő tényezők nem feltűnőek, - neveltetési hátrányok leküzdéséhez, rendszeres , személyes Kapcsolattartás: egyéni beszélgetéssel, szobaközösség hatásával, csoportfoglalkozások témáiban, megbízatásokkal. - az anyagi hátrányok enyhítésére: a szülő tájékoztatása (szükség szerint intézkedés helyette) milyen támogatási formákat igényelhet hivatalos szervektől, karácsony előtt diákönkormányzati keretből a rászorultaknak pénzbeli segítség, - diákönkormányzati kiránduláson való részvétel lehetősége jutalomként. - tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segíti tanulmányi
23 munkánál kifejtett programunk. Ezen tanulók későbbi szocializációját is segíti a diákönkormányzati szervezetek léte. Ezek támogatásával is a tanulói jogok érvényesítése, törvények megismertetése. A szenvedélybetegségek megelőzésére irányuló tevékenységünk: • egyéni beszélgetések, csoportfoglalkozások témái, • egészségnevelési program a kollégiumban, • rendőri előadás, • rendszeres ellenőrzések, értékelések, • bizalomra épülő kapcsolattartás.
b.) A feltárás Az odafigyelés szempontjai: 1. A település jellegéből következő hátrányok (a várostól távoli, falusi környezet, fejletlen infrastruktúra, kultúrált szórakozást nyújtó intézmények hiánya). 2. Családi környezet okozta problémák Anyagi körülmények következményei (megélhetési nehézségek-vagy ingerszegény környezet) vagy túlzott anyagiak („Jóléti veszélykert”) elfoglalt szülők (vezető munkakör)- csak anyagiakat biztosítanak családszerkezet problémái modellhiány– vagy alacsony, az egy főre jutó jövedelem – vagy több generáció él együtt (kettős nevelés hátrányai) állami gondozottak – nevelőszülők szülők szomatikus és mentális állapotának hátrányai (beteg, vagy idős szülők, generációs problémák -fáradtság) a szülők hibás életmódjának következményei –deviáns örökség alkoholfogyasztás munkakerülés erkölcstelen életvitel bűnözés brutális bánásmód –a szülők személyiségéből fakadó veszélyek (alacsony szociokulturális színvonal) érzelmi kapcsolatok hiánya, vagy túlzott érzelmi kötődés következményei. Egészségi hátrányok, veszélyek: fogyatékosság organikus okok -leggyakoribbak anyagcserezavarok idegbetegség mozgásszervi betegségek asztma szívbetegségek magatartási veszélyezettség iskolai kudarcok –ártalmak
24
deviancia jegyek (antiszociális viselkedés, kábítószerek fogyasztása, öngyilkossági kísérlet).
Veszélyt jelentő tünetek: 1. a szülők nem érdeklődnek gyermekükről 2. a tanulmányi eredmény hirtelen rontása 3. sok hiányzás (kollégiumból, iskolából) 4. szomatikus változások (egészségügyi panaszok) 5. magatartási, pszichés változások kedvezőtlen irányban Az előbb vázoltak ismeretében fontos az intézményekben az ifjúságvédelmi munka tervezése. Javaslatok: 1. a hátrányos helyzetű tanulók felmérése. 2. információszerzési lehetőségek előkészítése egyéni elbeszélgetések a tanulókkal kapcsolatfelvétel a szülőkkel és az iskola gyermekvédelmi megbízottjával kapcsolat az otthoni önkormányzati irodákkal, nevelési tanácsadóval, gyámügyi szervekkel, GYIVI pártfogóval, stb. beszámoló készítése nevelési értekezletekre differenciált bánásmód a csoportvezető tanárok részéről is (fokozottan egyéni elbeszélgetések) céltudatos sikerélmény, közösségi feladatok biztosítása, ünnepélyeken való szereplés lehetősége, kirándulásokon való részvétel, kultúrált szabadidő helyes eltöltésének irányítása (pl.: sportjátékok), stb. c.) A megszűntetés Kiemelten kell alkalmazni a pszichohigiénés nevelés feladatait: 1. akaratfejlesztő gyakorlatok 2. érzelmi egyensúly megteremtése 3. rendezett napirend 4. stresszelhárítás és empátiás készség alakítása 5. érzelmek irányítása –kritikus élethelyzetek megoldása 6. szenvedélybetegségek intervenciója (dohány, gyógyszer, kábítószerfogyasztás) Ezt a folyamatot kell segíteni a pedagógiai gyakorlatnak (tanácsadás a kollégium részéről)! A nevelés, oktatás eszközeivel, a pedagógiai tevékenység általános javításával, a differenciált képességfejlesztés megvalósításával, az egyéni bánásmód összhangjával, helyes értékorientációval kell a hátrányos helyzetű gyermekeket, olyan helyzetbe hozni, hogy képes legyen meghaladni saját körülményeit.
Megelőző családvédelem: 1. differenciált, személyre szabott nevelőmunka 2. a rászorultságnak megfelelő gondoskodás
25 3. szükség esetén hatósági kezdeményezés (pl.: segélyigénylés) Végrehajtás: A feladatok meghatározása, a megoldás eszközrendszerének megteremtése – az intézményvezetés, a tennivalók folyamatos és rendszeres elvégzése – az egész nevelőtestület feladata és felelőssége. A folyamatban meghatározó a csoportvezető tanárok felderítő, a tanulók fejlődését sokoldalúan segítő munkája. Az ifjúságvédelmi felelős koordinátora a tevékenységnek. Segítséget nyújt nevelőtársainak a feladatok eredményes elvégzéséhez. Döntő a nevelő-oktató munka eredményessége! Ezt felerősíthetik a szociális gondoskodás eszközei, a társadalmi környezet intézményt segítő tevékenysége. Az eredményes, kötelező tanórai munkát kiegészítő szabadidős foglalkozások széles választéka. Ez biztosíthatja minden tanuló harmonikus személyiségfejlődését. d.) A kapcsolattartásról A kollégiumi gyermekvédő munkánkban az intézményen kívüli kapcsolatokra is építünk. Ez főként a szülőkkel való kapcsolattartást igényelné. Ha ez az oldal hiányos, akkor szükséges az iskolával, az otthoni polgármesteri hivatal gyermekvédelmi szerveivel, illetékeseivel az együttes fellépés. A Nevelési Tanácsadó lehetőséget biztosít, hogy problémás gyermekeinket az intézményünk gondozására kinevezett pszichológushoz irányíthatjuk. Önismereti foglalkozásokra is sor került szakember vezetésével. Nekünk, pedagógusoknak is módunk van a továbbképzési lehetőségek igénybe vételére. Az ifjúságvédelmi felelősök városi munkaközösségi értekezletein, továbbképzésein részt veszünk.
A szülő, a kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei ♦ Kollégiumi felvételről tájékoztató és a beiratkozás szülői jelenléttel ♦ Csoportvezető tanárok szeptemberben megismerkednek a 9. évfolyamos tanulók szüleivel – tanulóról szükséges ismeretek megbeszélése ♦ Tanévnyitó szülői értekezlet ♦ A szülők megismerkednek a kollégium alapvető működési dokumentumaival ♦ A szülő írásos engedélyt ad a gyermek külön óráinak látogatásáról, és a hétfői visszautazásról ♦ Iskolai szülői értekezletekkel, fogadóórákkal egy időben a kollégiumban is megrendezzük a szülők fogadását ♦ A tanulói elégedettségi vizsgálatok egyeztetése a szülőkkel
26 ♦ Szülői elégedettségi vizsgálatok eredményeinek elemzése, a szükséges korrekciók megtétele ♦ Rendkívüli esetek telefonos megbeszélése (szülő részéről hiányzások bejelentése, ha ez elmarad a csoportvezető hívja a szülőt, stb.) ♦ A szülők írásos értesítése fegyelmező intézkedésekről, jutalmazásokról ♦ Problémásabb eseteknél a csoportvezető személyes találkozást kér a szülőtől és megbeszélik a teendőket (jutalmazási, büntetési eszközök egyeztetése, stb.) ♦ A tanulók tanulmányi előmenetelének, személyiségi fejlődésének, pályairányultságának egyeztetése rendszeresen ♦ Fegyelmi esetekben a szülő is képviseli gyermekét ♦ A MIP-ban mindenkor vizsgált területek eredményeinek továbbfejlesztése a szülőkkel, a kollégista tanulókkal közös megoldására törekvés
7. Gondoskodás, szocializáció ♦ Szülőként gondoskodás a kollégistákról (felnőtt – diák bizalmas viszony) ♦ Szervezettség, biztonságérzet – ha nincs a csoportvezető tanár, kihez fordulhat problémáival, mindig van valaki ♦ Családpótlás – közösségi összetartozás, felelősségvállalás egymásért. ♦ Otthonosság érzete a kollégiumban – mindenki azonos feltételekkel, jogokkal rendelkezik. ♦ Az alapvető fiziológiai szükségletek kielégítésére: - ideális lakhatás - élelmezés - egészségügyi ellátás ♦ Egészséges életvitel és annak feltételeinek megszervezése: - egészséges (tárgyi) környezet, - otthonosság megteremtése - napirend és életrend életkornak megfelelő alakítása - az egészségkárosító szokások elleni fellépés - tartalmas szabadidő szervezés ♦ A tanulók szeretet iránti igényének, mint alapvető szükségletnek a kielégítése, melynek alapja a felnőttek részéről az előítélet-mentesség, pozitív érzelmi viszonyulás és az előlegezett bizalom. ♦ Biztonságnyújtás: - érzelmi biztonság, melynek összetevői a kortárs kapcsolatok, és a felnőtt-diák kapcsolat - fizikai biztonság: káros környezeti hatások, szokások prevenciója ♦ A kollégiumi kompetencián kívül eső problémái megoldásában bizalommal, felelősséggel nyújtott segítség ♦ Krízishelyzetek megoldása ♦ Rászorultság esetén segítségnyújtás
27 ♦ Életkornak megfelelő magatartás- és cselekvésminták bemutatása és azok átvételének, szokássá alakításának megerősítése, irányítása a környezetben érvényes normák alapján. ♦ Nevelési környezet – a személyiségfejlődést segítő pedagógiai klíma, mely az egyénhez kapcsolódóan lehet bátorító, megengedő, adott körülmények között korlátozó, tiltó. Akkor eredményes, ha a pedagógus és a diák együttműködésén alapul. ♦ A kollégiumi szocializáció eredménye és törekvése, hogy az egyén szociokulturális minőségében pozitív, maradandó változás álljon be.
8. A tanulók mérési- értékelési rendszere A kollégium pedagógiai környezetének állapotát vizsgáljuk folyamatosan. A nevelési rendszer a pedagógiai állapotra vonatkozó értékelési szempontok alapján kidolgozott minőségirányítási programunkban tartalmazza az ellenőrzés, mérés, értékelés rendszerét. A vizsgálódás célja, hogy az adott nevelési rendszer és általa az egyén fejlődése biztosított legyen. A pedagógiai értékelés típusai funkciói szerint: Diagnosztizáló: a tanulók előképzettségének, motivációinak, stb. feltárására. Funkciója: helyzetfeltárás Formatív: a pedagógiai folyamat közben tájékoztat a változásokról. Funkciója: fejlesztő Összegző: a végállapotot, az eredményt mutatja. Funkciója: értékelő, minősítő. 8.1. A kollégiumi nevelés eredményessége A vizsgálódás arra terjed ki, hogy tevékenységünk által a tanuló mire képes, mire és hogyan törekszik, hogyan tesszük alkalmassá arra, hogy segítségünkkel milyen szükségletek épülnek be a személyiségébe és ennek eredményét mutatja, milyen tevékenységek gyakorlására készül fel felnőtt életében. 8.2. A tanulói neveltség és teljesítmény ellenőrzése, mérése, értékelése kiterjed: ♦ A tanulmányi munka, munkafegyelem terén A felmérés tárgya: ♦ Tanulmányi munka tervezése egyénre szabottan ♦ Tanulói tudásszint feltérképezése ♦ Tanulói tudásszint fejlesztése ♦ Tanulási munkafegyelem ♦ Tanulmányi munka havi értékelése ♦ Negyedévi tanulmányi munka értékelése és minősítése ♦ Ösztönzés a továbbtanulásra, a személyiséget kiteljesedését jelentő pályaválasztás előkészítése ♦ A személyiségfejlesztés terén:
28 A felmérés tárgya: ♦ Az alapvető erkölcsi normák elsajátítása, követése ♦ Az egészséges és kulturált személyiség által kialakított életmód ♦ Sokoldalú képzettség és folyamatos megújulás ♦ A társadalom reális megítélésének képessége ♦ Önszerveződés, érdekérvényesítés képessége ♦ Nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kulturális történelmi hagyományainak megismerése ♦ Nemzettudat, európaiság ♦ A csoportmagatartás és az egyén közösségi viszonyulása alakítási folyamata terén: A felmérés tárgya: ♦ Az új kollégisták fogadása, beilleszkedésének segítése ♦ Kötődések: szobaközösség, csoport, kollégiumi nagyközösség ♦ Csoportfeladatok teljesítése ♦ Egyéni megbízatások ellátása, feladatok elvégzése ♦ Az együttes élmények összetartó hatása ♦ Az egészséges életre való nevelés terén: A felmérés tárgya: ♦ Személyi és környezeti higiénia ♦ Egészséges táplálkozásra nevelés ♦ Egészséges mozgásfejlődés ♦ Balesetek megelőzés ♦ Az egészség megóvása, betegségek elkerülése ♦ Mentálhigiénés krízis prevenció ♦ Helyes életvitel ♦ Párkapcsolatok kultúrája Az értékelés formái: ♦ Személyes, szóbeli értékelés: Csoportfoglalkozásokon Egyéni beszélgetések alkalmával Szülő értekezleteken és fogadóórákon Közgyűléseken DÖK megbeszéléseken Programok értékelésekor A mindennapi élet valamennyi színterén ♦ Szöveges értékelés írásban: Minőségi körök felmérő értékelése Az osztályzatok csoportnaplókban történő vezetése Csoportban a tanulók minősítése félévente Tanulmányi felelősök beszámolója A csoportvezető tanárok értesítik a szülőket Az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza az eredményesség mérésének alapelveit, formáit, módszereit, az alkalmazások gyakoriságát, a résztvevők körét.
29
9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke ♦ Számítógéppark, Internetes hozzáféréssel ♦ Nyomtatók ♦ Fénymásoló ♦ Lapolvasó ♦ Könyvtár és olvasótermi felszerelés ♦ Nyelvtanulási eszközök ♦ Hangosító berendezés ♦ Televíziók és videó lejátszók ♦ Audió eszközök ♦ Videó felvevő ♦ Fényképezőgép ♦ Sportpálya és labdajátékok eszközei ♦ Konditerem és eszközei ♦ Komfortérzet növelését szolgáló eszközök ♦ Főzőszakkörhöz szükséges konyhagépek, eszközök
30 1. számú melléklet:
A csoportfoglalkozások éves óraszáma: óraszámok TÉMAKÖR 9. 10. 11. 12. 13. évf. évf. évf. évf. évf. Tanulásmódszertan 4 3 3 2 2 Önismeret, pályaválasztás 3 3 4 3 2 Művészet és információs kultúra 3 3 2 3 4 Környezeti nevelés 2 2 2 2 3 Életmód, életvitel, háztartási ismeretek 4 4 4 4 4 Egyén és közösség 3 3 3 3 2 Európaiság, magyarság, nemzetiségi 3 4 4 3 3 lét Közösségi, egyéni feladatok Szervezése (szabad sáv) 15 15 15 13 13 ÖSSZES ÓRÁK 37 37 37 33 33
31
Záró rendelkezés: A pedagógiai felülvizsgálja.
programot
a
nevelőtestület
évenként,
tanév
elején-
Módosításra a nevelőtestület, a diákönkormányzat, a fenntartó javaslatára kerülhet sor.
Győr, 2004. április 28.
Gyurgyik Éva Igazgató
32
A kollégium neve: Kossuth Zsuzsanna Leánykollégium Székhelye:
9023 Győr, Szigethy Attila út 65-67.
Postacíme:
9023 Győr, Szigethy Attila út 65-67.
Telefonszám, fax: Tel.:
96/415-925 96/417-686
Működési területe: Győr és vonzáskörzete Körbélyegzője: a Magyar Köztársaság címere a „KOSSUTH ZSUZSANNA LEÁNYKOLLÉGIUM GYŐR” felirattal A kollégium igazgatója, a pedagógiai program benyújtója: Gyurgyik Éva
A kollégium fenntartója: Győr Megyei Önkormányzata Az
alapító
Jogú
Város
okiratot a Győr Megyei Jogú Város Közgyűlésének 303/1997. (IX.11.) Kgy. számú határozatával jóváhagyta.
33
TARTALOMJEGYZÉK
1. 2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 4. 4.1. 4.2. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 5.6. 5.7. 5.8. 6. oldal 6.1.
6.2.
Bevezetés A kollégium küldetése, jövőképe A működés belső feltételrendszere Tárgyi környezet Gazdálkodás feltételei Humán erőforrás A működés külső feltételrendszere Környezeti infrastruktúra Kapcsolatrendszer A kollégiumi nevelés alapelvei, céljai A tanulók életrendjének elvei A tanulók tanulásának, felkészülésének elvei A tanulók szabadideje szervezésének elvei A tanulók fejlődésének (biológiai, szellemi) elvei A tehetséggondozás elvei A felzárkóztatás elvei A pályaválasztást, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi pedagógiai tevékenység szerkezete Szervezés és tartalom Felkészítő foglalkozások Egyéni törődést biztosító foglalkozások Szabadidős foglalkozások Kollégiumi élet szervezése
Feladatok, tevékenységkategóriák Tanítás, tanulás Hátrányos helyzetű tanulók szervezett felzárkóztatásának, társadalmi beilleszkedésének segítése Tehetséggondozás, tehetségvédelem Tevékenységrendszere Pályaorientációs tevékenység Önálló életkezdés támogatása Csoportfoglalkozások (rendszere, tartalma) I. Tanulásmódszertan II. Önismeret, pályaválasztás III. Művészet és információs kultúra IV. Környezeti nevelés V. Életmód, életvitel, háztartási ismeretek
1. 1. 2. 2. 3. 3. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 7. 7.
oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal oldal
8. oldal 8. oldal 8. 9. oldal 9. oldal 9. oldal 9. oldal 10. oldal 10. oldal 10. oldal 11. oldal 11. oldal 11. oldal 12. oldal 12. oldal 12. oldal 13. oldal 13. oldal 14. oldal 15. oldal
34 VI. VII.
Egyén és közösség Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság
Diákönkormányzati tevékenység DÖK struktúra oldal Hagyományőrzés és ápolás oldal Hagyományok oldal a.) A közösséget formáló hagyományok b.) A hazafias nevelést szolgáló társadalmi jellegű ünnepségek c.) Családi jellegű ünnepségek és szórakoztató programok Hagyományok ápolása és továbbfejlesztése Szabadidős tevékenység oldal Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek A szülő, a kollégista, a pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei 7. Gondoskodás, szocializáció 8. A tanulók mérési- értékelési rendszere 8.1. A kollégiumi nevelés eredményessége 8.2. A tanulói neveltség és teljesítmény ellenőrzése, mérése, értékelése 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő, oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke 1. számú melléklet: A csoportfoglalkozások éves óraszáma
16. oldal 16. oldal 17. oldal 17. 18. 18.
19. oldal 20. oldal 20. oldal 20. 21.oldal 24. oldal 25. oldal 26. oldal 26. oldal 26. oldal 28. oldal 29. oldal
