A KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

A KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

Intézményi köszöntő Az iskolák szakmai önállóságának, sajátos arculati bemutatásának legfontosabb alapdokumentuma az iskola Pedagógiai Programja. E dokumentum nem más, mint az iskola szakmai, stratégiai terve, amely meghatározza a nevelés, a tanítás-tanulás folyamatának helyi pedagógiai elveit, tanterveit, gyakorlatát, működésének feltételeit. A jövő tervezése nem csak arra ad lehetőséget, hogy az új kihívásoknak megfelelő iskolát képzeljünk el, de mód van a visszatekintésre, értékelésre is. Melyek azok az értékek, amelyeket meg kell őriznünk és mi az, amit újra kell gondolnunk, újra kell fogalmaznunk.

Küldetésnyilatkozat „Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára,

hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,

és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” /Szent-Györgyi Albert/ Iskolánk nyitva áll és lehetőséget kínál mindazoknak, akik pályaválasztás előtt állnak. Hangsúlyt fektetünk az alapvető emberi-erkölcsi értékekre való nevelésre. A becsület, a barátság, a család szeretete és megbecsülése, a hazaszeretet, mások értékeinek tiszteletben tartása, a konfliktusok elfogadható módon való kezelése, egészségünk és környezetünk megvédése és még sok fontos nevelési cél áll előttünk. Így lehet műveltséget követni, tudást fejleszteni, személyiséget formálni. Kerekné Fábri Eufrozina igazgató Eger, 2013. március 25.

Tartalomjegyzék 1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA............................................................................... 4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .......... 4 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 10 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 11 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ...................................................................... 11 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása .................................................... 18 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 19 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .............................................. 22 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............... 26 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ................................ 26 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program .......................... 29 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ............... 32 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása ...................................................................... 34 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ............................................... 37 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje, Diákönkormányzat 39 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ...................................... 40 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ............................................................. 43 1.9.1 A tanulmányok alatti vizsgák fajtái .......................................................................... 43 1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya ....................................................................................... 46 1.9.3 A tanulmányok alatti vizsgák értékelésének rendje ................................................. 47 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai ........................................... 49 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ............................................................................. 51 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE .............................................................................. 53 2.1 Kifutó képzések helyi tantervei ....................................................................................... 53 2.1.1. Óraterv – a kerettanterv szerint – a rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. évfolyamaira ....................................................................... 53 2.1.2. Óraterv – a kerettanterv szerint – a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12. évfolyamaira ............................................................ 55 2.1.3. Óraterv a szakiskola 9-10. évfolyamaira ................................................................. 58 2.2. A 2013/2014. tanévtől alkalmazott óratervek ................................................................ 60 2.2.1. I. Egészségügy ágazat ............................................................................................. 60 2.2.2 XXXVIII. Rendészet ágazat ..................................................................................... 61 2.2.3. A szakiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete ............................................. 62 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............ 62 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .... 63 2.5 Mindennapos testnevelés................................................................................................. 70 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................. 71 2.7 A választható érettségi vizsgatárgyak ............................................................................. 71 2.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei ....................................................................... 74 2.9 Projektoktatás .................................................................................................................. 74 2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................... 75 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ... 75 2.11.1 Írásbeli feladatok értékelése ................................................................................... 78 2.11.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ....... 79 2.11.3 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei .............................................. 80 1

2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei .................................... 81 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ........... 81 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .............................................. 85 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .............. 87 2.15.1 A magatartás értékelésének elvei ........................................................................... 87 2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei ........................................................... 88 2.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ................................................................ 89 3. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM ...................................................................... 92 3.1. Bevezetés ........................................................................................................................ 93 3.1.1. A Pedagógiai Program összeállításánál alapul vett dokumentumok ........................... 95 3.2. A működés belső feltételrendszere ................................................................................. 95 3.2.1. Személyi feltételek, elvárások ..................................................................................... 95 3.2.2. Tárgyi, környezeti feltételek ....................................................................................... 96 3.2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások .............................. 98 3.2.4. A kollégium kapcsolatrendszere ................................................................................. 98 3.3. Elvek............................................................................................................................. 100 3.3.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, céljai, küldetése ......................................... 100 3.3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ........... 102 3.3.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei .......................................................................... 104 3.3.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ........................................................................ 104 3.3.5. Egészségnevelési elvek ............................................................................................. 105 3.3.6. Környezeti nevelési elvek ......................................................................................... 106 3.4. A pedagógiai tevékenység szerkezete .......................................................................... 108 3.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások......................................... 108 3.4.1.1. Felkészítő foglalkozások ........................................................................................ 108 3.4.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások ................................................................ 109 3.4.2. Irányított tevékenységek ........................................................................................... 110 3.5. Tevékenységkategóriák ................................................................................................ 111 3.5.1. A tanulás .................................................................................................................... 111 3.5.2. Énkép, önismeret – pályaorientáció .......................................................................... 114 3.5.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra ............................................................. 121 3.5.4. Környezettudatosság ................................................................................................. 124 3.5.5. Testi és lelki egészség ............................................................................................... 127 3.5.6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés ................................................................................................................ 130 3.5.7. Hon-és népismeret ..................................................................................................... 133 3.6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek 136 3.7. Egészségfejlesztési program ........................................................................................ 137 3.8. A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése, hagyományai ............................... 142 3.9. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése ........................ 143 MELLÉKLETEK .................................................................................................................... 146 A középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................................................... 146 Magyar nyelv és irodalom ....................................................................................................... 146 2

Történelem .............................................................................................................................. 148 Idegen nyelvek: (angol, német) ............................................................................................... 150 Matematika .............................................................................................................................. 150 Fizika ....................................................................................................................................... 151 Kémia ...................................................................................................................................... 152 Biológia ................................................................................................................................... 153 Földrajz.................................................................................................................................... 155 Informatika .............................................................................................................................. 157 Rajz és vizuális kultúra ........................................................................................................... 158 Testnevelés .............................................................................................................................. 158

3

1. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei Az intézmény nevelési elvei Az iskolában folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: - az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai - a polgári társadalom normái - az egyetemes és nemzeti kultúra értékei - a közoktatási törvényben megfogalmazott normák 

Intézményi nevelőmunkánk célja olyan értékek közvetítése, amelyek a tanulók személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola és kollégium egészén keresztül történik. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak és nyitottak legyenek minden változtatásra. A felelős állampolgári magatartás kialakítása.



Tanulóinkkal szemben magas követelményeket támasztunk, ugyanakkor oktatásunk tanuló-, illetve gyermekközpontú és humánus.



Tantestületünk elkötelezett a minőségi munka, a folyamatos fejlesztések s a partnerközpontú működések iránt.



Iskolánkban az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő, megerősítő, a további műveltség megszerzését és az élethosszig tartó tanulás elősegítésére irányuló nevelő-oktató tevékenység folyik.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai Célunk, hogy tanulóink:  Korszerű, a kor szellemének megfelelő ismeretekhez jussanak és sikeres érettségi vizsgát, illetve sikeres szakmai vizsgát tehessenek  Kialakítsák magukban a folyamatos önművelődés, a fenntartható fejlődéshez az élethosszig tartó tanulás igényét.

4

 Rendelkezzenek olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amely biztosítja, hogy jól konvertálható tudású, az itthoni és külföldi munkaerőpiacon magukat menedzselni tudó szakemberré váljanak.  Tanulmányaikat felsőoktatási intézményekben vagy más szakképző intézményekben folytathassák. A szakmai tudás mellett, megfelelő intelligens, humánus viselkedési jegyekkel rendelkezzenek.  Törekszünk a képességek fejlesztése mellett a közismereti és szakmai képzéssel összhangban az erkölcsi normák, szabályok elsajátíttatására. Mivel intézményünk tanulói a képzési idő elteltével többnyire segítő foglalkozású szakemberek lesznek, ezért fontos követelmény számukra a fegyelmezett, lelkiismeretes, humánus, megbízható magatartás az előítélet-mentesség, és a másság elfogadása  Az iskolai tevékenységek során kialakítjuk tanulóinkban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzetet. Fejlesztjük a diákok környezettudatos magatartását, hogy tetteik pozitív módon hassanak a környezeti problémák megoldására, az egyetemes környezet javára. A tanulók egészséges életmódra nevelése  Az iskola hagyományainak ápolása, fejlesztése

 Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai Az iskolában folyó nevelés, a közismereti oktatás, a szakmai képzés szerves egészet alkot, melyhez szükséges: 

A személyi és a tárgyi feltételek biztosítása, a pedagógusok továbbképzésének biztosítása, szervezése, önképzés



A közismereti és a szakmai tantárgyak oktatási színvonalának a folyamatos fejlesztése



A kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, eszközök folyamatos fejlesztése



Felkészítés az eredményes érettségi és szakmai vizsgára



Ösztönzés a sikeres nyelvvizsga és ECDL vizsga megszerzésére



Felkészítés a tanulmányi és szakmai versenyekre , könyvtári kompetenciák kialakítása



A személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, tehetséggondozás, hátránykompenzálás, felzárkóztatás, esélyteremtés

5

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka módszerei, eszközei, eljárásai A nevelési módszer a kitűzött nevelési cél elérése érdekében alkalmazott eljárás, melynek célja, hogy a tanulókat pozitív tevékenységre késztessük, valamint kiküszöböljük a negatív hatásokat. A nevelés eszközei, eljárásai, valamint a nevelés módszerei, a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező fontos elemi tényezői. A módszerek kiválasztásában a nevelési célokon és feladatokon túl igazodni kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez; a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, vezetői stílusához; a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához. Iskolánk nevelési folyamatában a magatartás és tevékenységformálás a személyiségfejlesztéssel egységben történik. A személyiségfejlesztés és konfliktuskezelés kiemelt szerepet kap a tanulók önismeretének, kommunikáció,

kompromisszum

készségének

fejlesztése,

valamint

toleranciájának

és

empátiájának erősítése is.

A magatartásra ható módszerek a) Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás A dicséret iskolánkban használatos módjai 

Szóbeli dicséret nyilvános formái: tanórán, osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt; iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás)



Írásbeli dicséret formái: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret (ellenőrző), igazgatói dicséret (oklevél, ellenőrző)

A jutalmazás iskolánkban használatos formái 

oklevél



jutalom (könyv, Kossuth Zsuzsanna Emlékplakett, Az év diákja cím adományozása, vándorserleg a szakképzésben )

Jutalmazzuk a hosszabb ideig tanúsított példamutató magatartást; a szorgalmas, folyamatos odaadó közösségi munkát; a rendkívüli tevékenységeket (iskolai, városi, megyei, országos versenyeredmények). b) Elmarasztaló, kényszerítő módszerek: 

szóbeli figyelmeztetés (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói);



osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás (írásban);



igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás (írásban);



fegyelmi eljárás során kiszabható büntetések (hatályos jogszabályok szerint). 6

Minőségi munkát biztosító módszerek, eljárások 

A személyi és a tárgyi feltételek biztosítása, pedagógusok továbbképzésének biztosítása, szervezése, munkaerő átcsoportosítása, szervezeti átalakítás , önképzés



A közismereti és a szakmai tantárgyak oktatási színvonalának folyamatos fejlesztése: reális önértékelés, differenciálás, önképzés, bemutató órák, projektek, ellenőrzés, óralátogatás, belső továbbképzés



A kulcskompetenciák megszerzéséhez szükséges módszerek, eszközök folyamatos fejlesztése (A helyi tantervben megfogalmazottak szerint)



Felkészítés az eredményes érettségi és szakmai vizsgára



Ösztönzés a sikeres nyelvvizsga és ECDL vizsga megszerzésére

Igények felmérése, szakkör indítása, pályázatok keresése 

Személyiségfejlesztés

A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Az azonos életkoron belül még további differenciálást tesznek szükségessé az iskola képzési céljai és képzési szintjei. A

közösségfejlesztés:

kirándulásokon,

Szabadidős

pályaorientációs

programokon,

programokon,

tanulmányi,

vetélkedőkön,

iskolai

illetve

hétvégi

rendezvényeken,

osztályfőnöki órákon.



A tehetség, képesség kibontakoztatása

Felkészítés a tanulmányi és szakmai versenyekre: háziversenyek, tehetséges tanulók kiválasztása, egyéni foglalkozás, szakkörök, edzések, felmérés, lehetőség szerint a szükséges eszközök biztosítása

 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítése Hátránykompenzáció, motiváció a tanórákon, korrepetálás, felzárkóztatás, fejlesztés, szakember alkalmazása ( pszichológus, gyógypedagógus)

 Hagyományok ápolása, aktualizálása Az iskola névadójához kapcsolódó programok, eszközök: Kossuth Zsuzsanna-nap (február 19.), névadó vetélkedő, Kossuth Zsuzsanna emlékpark. Oktatási-nevelési célokhoz kapcsolódó rendezvények: tanévnyitó, diáknap, gombavató, elsősök avatása, karácsonyi ünnepség, Föld napja, egészségnap,sportnap, sí tábor, ballagás, tanévzáró, oklevélosztó 7

Nemzeti ünnepeink, emléknapok: március 15., október 6., október 23., holokauszt emléknap, kommunizmus áldozatainak emléknapja, költészet napja, magyar kultúra napja Sikeres diákjaink elismerése: az „év diákja” cím, kiemelkedő diákok tablója „ büszkeségeink„ Kerek évfordulók: jubileumi évkönyv és ünnepségek Hazai és külföldi kapcsolatok ápolása 

Szakmai kapcsolatrendszer ápolása, fejlesztése Közvetlen partnerek: tanulók (Képviselő: diákönkormányzatot patronáló pedagógus – személyesen), pedagógusok (KT elnök – személyesen), oktatást segítő dolgozók (Igazgató-személyesen), szülők (SZM-elnök, osztályfőnöki munkaközösség) fenntartó (Igazgató – személyesen, írásban, telefonon), kollégium (Szakmai igazgatóhelyettes – személyesen). belső elektronikus üzenőhálózat, levelezőrendszer Segítő partnerek: iskolaorvos, Magyar Vöröskereszt egri szervezet, Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet, Szociális Intézmények - Idősek Otthona (megyei és városi szinten), Szociális Fogl. Int. Fogyatékosok Otthona Andornaktálya, Hotel Eger, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona, Füzesabony További partnereink: Megyei

Művelődési

Központ,

Cukorbetegek

Egyesülete,

Családsegítő Központ - Eger, Életreform Népfőiskola, Eszterházy Károly Főiskola, Heves Megyei Kormányhivatal

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv; OMSZ Egri

Mentőállomás, TISZK. 

Könyvtárhasználat Könyvtárhasználati órák 9-12 évfolyamon, szaktárgyi órák helyszíne. Tanórán kívüli személyiségfejlesztés: könyvtárhasználati vetélkedő, kulturális programok, iskolai versenyek szervezése, önképzési lehetőség, olvasásfejlesztő programok. Tehetséggondozás: Felkészítés a Bod Péter Könyvtárhasználati tanulmányi versenyre. Tanulmányi versenyekre való felkészülés segítése az iskolai könyvtár könyvtári eszközeivel, informatikai környezetével.

Kiemelt fejlesztési feladatok, kulcskompetenciák, esélyegyenlőség -

A tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy a különböző kommunikációs helyzetekben

feltalálja magát, szóban és írásban kapcsolatot tudjon teremteni. Törekedjen mások

8

megismerésére, az építő jellegű párbeszédre, az építő jellegű, őszinte, de nem sértő, a másik szempontjait is figyelembe vevő párbeszédre. -

Felkelteni az érdeklődést idegen nyelvi kultúrák iránt, az idegen nyelvi kommunikációhoz

szükséges ismeretek elsajátításához -

A mindennapi életben tudjanak alkalmazni alapvető matematikai ismereteket, a problémák

megoldásakor keressék a dolgok logikus okát, értékeljék az érvek láncolatát. -

Természettudományos ismeretek birtokában legyenek kritikusak az áltudományos, a

tudomány és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. -

Tudják használni a komplex információ megszerzését segítő eszközöket, az internetet.

Legyenek kreatívak, innovatívak. -

Az alapvető képességek birtokában legyen igényük az önálló tanulásra, az IKT-eszközök

használatára. Legyenek képesek szükség esetén információ, támogatás kérésére. Ismerjék a könyvtári ismeretszerzés technikáját. -

Legyen igényük a közügyekben való hatékony együttműködésre, érdeklődjenek a közösséget

érintő problémák iránt. Törekedjenek a kompromisszumra, tiszteljék a másságot, mások értékeit és legyenek empatikusak. -

A személyes és társadalmi életben legyenek kreatívak, innovatívak. Legyenek képesek kisebb

szervezési feladatot elvégezni. -

Értsék az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Legyenek nyitottak, fogékonyak a

kulturális értékek iránt. -

Legyen igényük az önmegismerés, az önfejlesztés. Érezzék magukat felelősnek saját sorsuk

alakításában. -

Legyen igényük nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismerésére, ugyanakkor

váljanak európai polgárokká, tiszteljék a demokrácia értékeit. -

Váljanak tudatos fogyasztókká. Tudják mérlegelni döntéseiket, a pénzzel való bánást, a

fenntartható fogyasztás elvét. -

Kapcsolódjanak be környezetünk értékeinek megőrzésébe, cselekedjenek a fenntartható

fejlődés érdekében. Tiszteljék a természetet, óvják a környezetet. -

Törekedjenek az egészséges életmódra, alakítsanak ki egészséges életvitelt.

Tanulási esélyegyenlőség A tanulók képességfejlesztésekor meghatározó, hogy mely kulcskompetenciák (ismeret, képesség, attitűd rendszer) fejlesztése kívánatos.

9

Fontosnak tartjuk:  a tanulási nehézségek feltárását, a problémák megoldásának segítését, sajátos tanulásszervezési felzárkóztatás,

megoldások páros

munka,

alkalmazását

/egyéni

korrepetálás,

csoportos

kooperatív

technikák,

tanulószoba

szervezés,

iskolapszichológus, szakvélemény, személyiségformálás/.  a kiemelkedő teljesítményű tanulók tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórán és tanórán kívül /tanulmányi versenyekre való felkészítés, adaptív tanulásszervezés, információs és kommunikációs technikák alkalmazása. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg:A kerettantervben az érettségi és szakmai vizsgáztatási követelményekben leírt egységes alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink 

a különböző szintű adottságaikkal,



az eltérő mértékű fejlődésükkel,



az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal,



egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel,



szervezett ismeretközvetítéssel,



spontán tapasztalataikkal összhangban

minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Személyiségfejlesztés: Közösségfejlesztő, önfejlesztő tréningeket, szituációs helyzeteket szervezünk a kommunikációs, önismereti készségfejlesztés, egészségkultúra, környezetkultúra, egészségtan, egészséggondozás, tanulásmódszertan, pálya-orientációs, valamint a pszichológiai jelenségekkel foglalkozó órákon. Az életmóddal foglalkozó órákon életviteli modellek bemutatásával, valamint tények és jelenségek megismertetésével, osztályfőnöki, valamint egyéb órákon, beszélgetésekkel, problémafelvetésekkel, szituációs játékokkal, vitakészségük és esztétikai érzékük fejlesztésével, személyes példaadással kívánunk hatni. Meggyőződésük formálását előadások, beszélgetések, vitafórumok, önálló munkáik elemzése, és a filmkultúra ezt elősegítő alkotásainak megtekintése szolgálja.

10

Szabadidős programokon, tanulmányi, illetve hétvégi kirándulásokon, pályaorientációs programokon,

vetélkedőkön

felvilágosítással,

a

tanulmányi

tevékenység

segítésével

(pl. könyvtárhasználat), ösztönzéssel és a vita módszerével formáljuk személyiségüket. Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata 

adjon teret a sokoldalú tanulásnak, az iskolai életnek, munkának, játéknak;



fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat;



járuljon

hozzá

életmódjuk,

motívumaik,

szokásaik,

az

értékekkel

történő

azonosulásuk fokozatos kialakításához, belsővé válásához. A tanórán kívüli személyiségfejlesztés A szabadidős programok során a tanulóknak lehetőségük van az önmegvalósításra, a gyakorlati készségük fejlesztésére és hasznosítására.

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai „Az ember életében három földi kincs van: a tudás, az egészség és a szeretet.” Greguss Pál 1. Egészségnevelés lényege, iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégia Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó

tényezők

felügyeletére

és

ezáltal

egészségük

javítására.

A

részvétel

nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az iskolának e fenti primer prevencióban van jelentős szerepe, így az egészségnevelési feladatok meghatározásánál is e területekre kell a hangsúly fektetni. Az egészségfejlesztés sarokpontjai:

11



az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít



az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző szereplőivel való együttműködésben (oktatás, egészségügy, környezetvédelem)



az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

Az egészségnevelési program megfogalmazza, hogy az iskola az egészségfejlesztés legfontosabb színtere. Miért? -

hosszú éveket töltenek iskolában

-

érdemben lehet hatást gyakorolni személyiségfejlődésükre

-

a hatások nagyban meghatározzák kialakuló szokásaikat, preferenciák kialakítását.

-

Az iskola más társadalmi intézményekkel és szereplőkkel állandó kölcsönhatásban létezik, hatást gyakorol a szűkebb – tágabb környezetének kapcsolatrendszerére, viselkedésére.

Az iskola profiljából adódó egészségnevelési stratégiája Az iskola humán szakiskola- és középiskolai tanterv alapján végzi az oktató nevelő munkáját a szakiskolában- és a szakközépiskolában. A szakképzésben pedig egészségügyi és szociális szakemberek képzése folyik. A humán szakmákban a szakmai orientáló és szakmai alapozó képzés, a szakképzésnek pedig a fő nevelési területe az egészségnevelés, valamint az egészségfejlesztés. Az egészségfejlesztés főbb tantárgyai melyekben az oktató, nevelőmunka folyik: Szakközépiskola Sorszám 1.

Évfolyam

Tantárgy

9. évfolyam

Egészségtan Tanulásmódszertan Kommunikáció

2.

10. évfolyam

Egészségtan Ön- és társismeret Humán pályák világa

3.

11. évfolyam

Általános és személyiség-lélektan: Fejlődéslélektan és szocializáció: Egészséggondozás: Szakmai kommunikáció

4.

12. évfolyam

Szociálpszichológia Mentálhigiéné Emberi test Gondozástan

12

Szakiskola Sorszám

Évfolyam

Tantárgy

1.

9. évfolyam

Egészségkultúra Néprajz, társadalomismeret Tanulásmódszertan Viselkedés és kommunikációs kultúra Manuális készségfejlesztő gyakorlat:

2.

10. évfolyam

Gondozási alapismeretek Ápolási alapismeretek Anatómiai alapismeretek Elsősegély-nyújtási alapismeretek: Gondozási alapismeretek Ápolási alapismeretek

Az iskolai egészségnevelési program három szinten valósul meg: 1. az egészségnevelési tanterv a tanított „tananyag” és azok a különféle megközelítései amelyek az iskolai tanterv minden részében megjelennek 2. legeredményesebben a „rejtett tanterv” segítségével érhető el, mely tükrözi az iskola egész szellemiségét, légkörét, az iskola által preferált értékeket, az egészséggel kapcsolatos ethoszt, amit az iskola saját gyakorlata megalapoz 3. az iskola-egészségügyi szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat ellátásai. Az iskolai egészségnevelés feladata átadni az egészséges életmód ismereteit és kialakítani a kívánt magatartást. Pedagógiai alapelvek • Általános elv, az iskolai tananyagban kiemelt helyet kell, hogy elfoglaljon az egészségnevelés, a pozitív egészségkép kialakítása. • Az egészség védelmére, fejlesztésére való felkészítés, az egészségkultúra elemeinek átadása minden pedagógus feladata. Rajtuk, a felkészültségükön múlik, hogy milyen hatékonysággal tudják alkalmazni a nevelési eljárást. Eredmény csak akkor születhet, ha saját személyiségükből fakadó erővel, energiával megtöltve adják tovább az ismereteket. • Csak akkor lehet hatásos, ha a gyerekek meglévő ismereteiből, tapasztalataiból indul ki és figyelembe veszi szükségleteiket. Az egészségfejlesztés feladata, hogy a tanulók: - ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait - sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat

13

- ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. A tanulókat: - ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására - segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában - segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében. Egészségfejlesztési célkitűzések: Rövid távú célok A már működő tevékenységek folytatása és bővítése annak érdekében, hogy: a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást  tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelős a saját egészségéért Középtávú célok olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönző az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg a tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték épüljenek be életükbe az alapvető higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Hosszú távú célok Olyan egészségfejlesztő iskola, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében: minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen

14

kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. 2. Helyzetelemzés Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, a fizikai és pszicho - szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Problémafeltárás, helyzetértékelésben első és alapjaiban meghatározó tevékenység a szükségletfelmérés elvégzése Fontos annak meghatározásához, hogy az iskolában milyen egészségnevelési feladatok milyen hangsúllyal szerepeljenek az egészségfejlesztési munkában. Az egészségnevelés iskolai területei Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek az alábbiak: 

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete



az egészséges testtartás, a mozgás fontossága



az értékek ismerete



az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe



a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat



a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben



a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete



a tanulás és a tanulás technikái



az idővel való gazdálkodás szerepe



a rizikóvállalás és határai



a szenvedélybetegségek elkerülése



a tanulási környezet alakítása



a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

15

Az egészségnevelési program kialakításakor át kell tekinteni, hogy a tervben megjelennek-e az életkori sajátosságokhoz illesztendő lényeges témák, mint például: 

az egészséges táplálkozás



a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás



a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció



a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat)



a testi higiénia



a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)



a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)



a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás.

Fontosnak, hogy a felmérést osztály szinten kell elvégezni, hogy ki lehessen alakítani előbb az osztály, majd az iskola egészségfejlesztési területeit. Az iskolaorvosi vizsgálat, a testnevelő tanár edzettségi felmérése, az ifjúságvédelmi felelős szociológiai felmérése, az osztályfőnök és a SWOT felmérése adja a vizsgálat alapját. A kapott eredményeket osztályonként táblázatban kell rögzíteni, majd iskolai szinten összesíteni, elemezni és a konzekvenciát levonni, hogy a táplálkozás, mozgáskultúra gazdagítása, motorikus cselekvés biztonság, egészségkárosító magatartás elkerülése, párkapcsolatok, társas kapcsolatok területeket milyen szinten kell fejleszteni. A fejlesztés színterei osztályfőnöki óra, kollégiumi foglalkozás, szabadidős tevékenységek keretei. 3. Szociológiai felmérés Ennek a felmérése anonim kérdőívet kitöltésével történik. A SWOT analízis az intézmény legfontosabb jellemzőit adja meg, megmutatja az erősségeket, gyengeségeket, fejlesztésre a lehetőséget és a veszélyeket. Értékelés A kérdőívek kitöltése réven nyert információt kördiagramon rögzítik. Láthatóvá fog válni, hogy melyek a leginkább problematikus területek az iskola mindennapi működésében, Ezek azok a területek, amelyeket a fejleszteni kell, ezekre az iskolai egészségfejlesztési tervben kiemelt figyelmet kell fordítani. 4. Egészségfejlesztés tanórán kívüli tevékenységben A tanórán kívüli tevékenységben a kővetkező feladatokat látja el az iskola: -

Egészségnevelési előadások különböző közoktatási intézményekben.

16

-

Elsősegélynyújtás szakkör, és versenyen való részvétel

-

Személyiségfejlesztő munka más iskolának és intézményeknek

-

Egészségnevelési

versenyek

szervezése

közoktatási

intézményekben,

és

más

intézményekben. -

Diáksportköri munka, sportversenyekre való felkészülés, és részvétel

-

Kirándulások szervezése, és részvétele szabadidős tevékenységben

5. Az egészségnevelési munkában résztvevők köre A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, az iskolaorvos, a védőnő az iskolapszichológus, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a drogügyi koordinátor, az egészségnevelő, valamint az osztályfőnökök, a szaktanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására. A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok Szülők, család A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők aktív részvételükkel tudják támogatni az iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelik az iskolai munka hatékonyságát. Iskolaorvos, védőnő A középfokú tanintézetben főfoglalkozású, és ifjúsági védőnői szolgálat működik. Az iskolaegészségügyi feladatokat az orvos és a védőnő közösen látja el. Feladataik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV tőrvény, és a 26/1997 NM értelmében szóló rendelet alapján látja el. Iskolapszichológus Jelenleg a TISZK pszichológusa áll rendelkezésre – konzultációra. A pszichológus a lelki eredetű problémák, feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén, olyan területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, de akár a hozzá

forduló

szülőknek,

amelyek

felismerése,

problémakezelése

speciális

szakmai

felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az iskola a kortárshatásokra is kitér az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. A korai életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport

17

nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál)

lényegesen

hitelesebb

a

kortárs,

aki

éppen

ezért

sokkal

jelentékenyebb

véleményformáló hatással is van. Ezek a felismerések tükröződnek azokban a programokban, amelyek a kortárshatásokra építenek, és kiképzett kortárssegítők közvetítésével igyekeznek az egészségfejlesztés üzenetét a fiatalokhoz eljuttatni, és arra próbálják megtanítani a fiatalokat, hogy képessé váljanak nemet mondani. A kényes témák területén sikeresek ezek a programok, pl. a szexuális kultúra fejlesztése, az AIDS prevenció, a dohányzás-, alkoholfogyasztás-, kábítószer használat megelőzése, A képzett kortársak hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik. Iskolán kívüli külső segítők köre - Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők - Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei - Rendvédelmi szervek - Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe - Markhot Ferenc Kórház és Rendelőintézet - Magyar Vöröskereszt Egri Szervezete - Civil Szervezetek Egri Egyesülete A társadalmi hatások, a keleti régió adta gazdasági nehézségek rányomják bélyegét az iskola egészségfejlesztési tevékenységére.

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Tanulóink elsősegély nyújtási alapismereteket a szakiskola és a szakközépiskola 10. osztályában tanulnak, tanórai keretek között. Tanórai kereteken kívül elsősegélynyújtó szakkörön, heti egy órában gyakorolhatják az elsősegélynyújtást. A szakkörös csapatból a legjobb 5 fő a Vöröskereszt városi versenyén, továbbjutás esetén megyei és országos versenyen adhatnak számot képességeikről. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását tanórán illetve délutáni foglalkozáson, szakköri formában valósítjuk meg. A tematika 18 foglalkozásra tervezett.

18

Az elsősegélynyújtás oktatásának célja, hogy a tanulók képesek legyenek gyors és hatékony segítség nyújtására, amíg a hivatásos orvosi segítség meg nem érkezik:  a tanulók ismerjék meg: -

Elsősegélynyújtás általános szabályai, jogi kérdések Az elsősegélynyújtás láncolata, mentő hívásának szabályai, elsősegélydoboz használata Eszméletlenség , tünetei, ellátása Felnőtt újraélesztési ismeretek Félautomata defibrillátor működési elve, alkalmazása Vérzések fajtái, ellátásuk Sebek, sérülések formái, ellátásuk Csont-illetve ízületi sérülések és ellátásuk Hasi, mellkasi sérülések és ellátásuk Koponya és gerincsérülések és ellátásuk Ájulás felismerése, ellátása Mérgezések fajtái, ellátása Légúti idegentest felismerése, ellátása Drogok, gyógyszerek hatása a szervezetre Belgyógyászati balesetek és ellátásuk Gyakori, életet veszélyeztető állapotok felismerése, az elsősegélynyújtó lehetőségei

 a tanulók legyenek képesek: -

Biztonságos helyszín megteremtésére, betegvizsgálatra A különböző sérülések, vérzések ellátására Ájulás, eszméletlen sérült ellátására Légúti idegentest ellátására mérgezett sérült ellátására A különböző fektetési módok alkalmazására Belgyógyászati balesetek ellátására Felnőtt alapfokú újraélesztésre Félautomata defibrillátor alkalmazására Segélyhívásra

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) elméleti óra b) gyakorlat – a gyakorlati foglalkozáson részt vesznek az egészségügyi ágazati osztályban tanuló, elsősegélynyújtó versenyre készülő tanulók is, mint kortársképzők. Az

intézményünk

profiljából

adódóan

az

elsősegélynyújtásban

jártas,

azt

oktató

szakemberek/pedagógusok segítik a tanulókat a megfelelő ismeretek, készségek elsajátításában. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

19

A tanuló személyiségfejlődésében fontos szerepe van a tanulói közösségek hatásának, ezért az iskola alapvető feladata ezen közösségek megszerezése, fejlesztése, tudatos irányítása. Az iskolai közösségfejlesztés célja, olyan közösségek megteremtése az iskolában, melyek tagjaikat minél eredményesebb tanulásra, egyéni képességeik, személyiségük lehető legteljesebb kibontakoztatására serkentik, és elősegítik a tanulók társadalmi beilleszkedését. Az iskolai közösségfejlesztés feladatai Olyan közösségek kialakítása, fejlesztése, melyekben a tanulók elsajátíthatják és gyakorolhatják a konstruktív társadalmi magatartás értékeit és normáit, az interperszonális kapcsolatokhoz szükséges képességeket és technikákat, a nyitott, elfogadó és segítőkész magatartást a mássággal, valamint a beteg és a fogyatékos embertársaikkal kapcsolatban. Olyan légkör megteremtése, ahol a tanulók büszkék az iskolai közösséghez tartozásukra, ápolják az iskola hagyományait. Formálni és erősíteni a tanulókban a magyarságtudatot és a hazaszeretet érzését. Kialakítani és fejleszteni a tanulók nyitott, elfogadó, toleráns viszonyát a közös európai és az egyetemes emberi értékekhez. Törekszünk arra, hogy minden tanulónk: -

sajátítsa el a társas együttélés azon szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, legyen képes önellenőrzésre egymás segítésére

-

megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, legyen nyitott a különböző kultúrák iránt

-

sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és lakói megismeréséhez, megbecsüléséhez, a nemzeti identitás kialakulásához vezetnek,

-

váljon érzékennyé környezete állapota iránt, viselkedjen környezettudatosan, életmódjában a természet tisztelete és iránti felelőssége alakuljon ki

-

kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, prevenciós tevékenység

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: Tanáraink arra törekednek, hogy a tananyag elsajátítása: -

segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,

20

-

biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának/fejlesztésének segítésére,

-

mélyítse el a nemzettudatot, a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, hagyományápolás, környezettudatos magatartás, erkölcsösség, önálló érvelés véleménykifejtés

-

fejlessze ki a tanulóban az új információs –kommunikációs rendszer kritikai módon való használatának képességét,

-

felelős örömteli párkapcsolatokra történő fölkészítésre, erősödjön az egymásért érzett felelősség érzése

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: -

osztálykirándulások, projekt munkák, sítúrák, iskolai kirándulások, drámakör, énekkar, iskolai könyvtár: a tanulók és az iskola dolgozóinak egyéni és csoportos tanulását, önképzését szolgálja Hagyományőrző tevékenységek (Lásd: iskolai hagyományápolás) 1.4.3. A közösségi szolgálat

Iskolánk a 2012-2013 tanévtől kiemelt feladatának tekinti a 9-12 évfolyamos diákok körében a közösségi szolgálat keretében végzett önkéntes tevékenységet. Az új köznevelési törvény a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni, tanítási időn kívül összesen 50 órában kell anyagi érdektől független, szervezett keretek között folytatott, egyéni vagy csoportos, a közösség javát szolgáló tevékenységet végezni. A közösségi szolgálat célja a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése, felelősségérzésük erősítése, csapatmunkára való felkészítésük. Emellett segíti a másság elfogadását, a tudatos tervezés-szervezés és önértékelés megvalósítását. Vöröskeresztes Bázis Iskola vagyunk, így az önkéntes tevékenységvégzése tanulóink számára nem ismeretlen fogalom. Vannak Vöröskeresztes aktivistáink, akik folyamatosan egész évben tevékenykednek különböző versenyeken, rendezvényeken segédkeznek szervezett formában. Vannak egy-egy tevékenységre szerveződött csoportjaink, akik nem azonos korú tanulókból tevődnek össze, de azonos cél eléréséért tevékenykednek szintén önkéntesen.

21

Tudatosan törekedni fogunk arra, hogy ezek az önkéntes, vagy közösségi szolgálati programok hozzájáruljanak iskolánk tanulóinak személyiség és készségfejlődéséhez, gyakorlati tudásuk bővüléséhez, mely mind-mind elengedhetetlen feltételei a sikeres élet kialakításnak. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: A tanítási órán kívüli közösségfejlesztő tevékenységek Osztálykirándulások, projektek, kirándulások, drámakör, énekkar, sportkör, könyvtárhasználat 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre

22

A nevelés valamennyi pedagógus feladata és szakmája. A 14-22 évesek személyiségfejlődési sajátosságai miatt a nevelés ebben az életkorban jelentős szereppel, de ugyanakkor különös sajátosságokkal bír. A kamaszkoruk delén a középiskolába lépő tanulók a következő négy-hét év során kivétel nélkül belépnek az ifjúkorba. Az ambivalencia - az ellentétes érzelmek egyidejű előfordulása - számos nehézséget jelent a serdülő diáknak. Vágyik az önállóságra, de ugyanakkor szüksége is van a meleg, szeretetteljes emberi kapcsolatokra. Saját személyisége alakításában is az ellentétek jellemzik: időnként az énfelnagyítás dominál -sérthetetlennek érzi magát, kapacitását határtalannak hiszi, ami könnyen veszélybe sodorhatja - máskor pedig elhatalmaskodik rajta az önbizalomhiány, a búskomorság állapotába süllyed, önértékelési zavar lép fel nála. A középiskolás évek második felében egyre sürgetőbbé válik a további életutat erőteljesen meghatározó döntések meghozatala, a napjainkban egyre több problémát hordozó, bizonytalan perspektívájú - felnőtt életre történő felkészülés. Ebben a konfliktusokkal teli életszakaszban a diáknak feltétlen szüksége van a válságain átsegítő, példát, de legalábbis irányt mutató, az önálló döntések meghozatalát előkészítő, segítő felnőttre. E funkció betöltésére a szülők mellett a pedagógus a leghivatottabb, hiszen állandó, rendszeres, személyes kapcsolatban van a diákok tömegeivel az év nagy részében, egy nap jelentős hányadában. Iskoláinkban e téren hagyományosan az osztályfőnökökre hárul a felelősség nagy része. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fiatal személyiségi vonásai a családban sarjadnak ki és izmosodnak meg; az iskola ezeket a pozitív hatásokat, nevelési értékeket kiaknázza, felerősíti, a családból hozott negatív nevelési mintákat, szokásokat azonban végtelenül nehezen tudja - ha tudja - ellensúlyozni. És itt a családnak nemcsak az anyagi helyzete a lényeg, hanem az életmódjából fakadó szocializáltságra, szellemi szintre, és főképpen a szülő(k) és a gyermek(ek) közötti érzelmi-lelki kapcsolatokra. Az osztályfőnök munkája során - mindezeket a körülményeket figyelembe véve – igyekszik céltudatosan összehangolni az iskolai és az iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. Az osztályfőnök feladatai: Legfőbb feladata természetesen az, hogy a reá bízott osztályt tervszerűen irányítsa, vezesse. Az osztályfőnöki munka megvalósításához elengedhetetlenül fontos a mindenkori osztályfőnök egyedi, az adott tanulócsoportra kialakított saját programja.

23

 Az osztályfőnök éves munkájának tervezése során szeptember 15-ig (9. osztályok esetében szeptember 30-ig) átgondolja a tanév feladatait az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve alapján.  Az osztályfőnök közvetíti az osztályának a kulturált iskolai élet szabályrendszerét. Megismerteti, értelmezi és betartatja az osztály tanulóival a pedagógiai programunkon nyugvó Házirend szabályait.  Az osztályfőnök megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit.  Az iskolai élet bármely területén (tanulmányi, kulturális, sport stb.) kiemelkedő teljesítményeket jutalmazza, jutalmazását kezdeményezi; a szabályok ellen vétőket figyelmezteti, szükség esetén megbünteti, megbüntetésüket kezdeményezi.  Az osztályfőnök felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz.  Az osztályfőnök felelős az osztály termének dekorációjáért. Arra törekszik, hogy a terem külleme legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel.  A megszabott határidőre eleget tesz adminisztrációs kötelezettségeinek. (Elektronikus napló, törzslapok, bizonyítványok, a féléves és az év végi osztályozó konferenciák előkészítésével kapcsolatos teendők, statisztikai összesítések, szülő értesítése a tanulmányi eredményről, iskolai viselkedésről, stb.)A hiányzásokat naprakészen vezeti, az igazolatlan mulasztások estén megteszi a kötelező lépéseket a GYIV felelőssel és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével.  Figyelemmel kíséri az osztályban tanító tanárok munkáját. Az osztályban tanító tanárokkal való harmonikus együttműködésről, a szaktanári tevékenységről tájékoztatja az iskolavezetést és a megfelelő szakmai munkaközösségeket.  Az osztályfőnök rendszeres kapcsolatot tart az osztályban tanuló diákok szüleivel kollégista tanulók esetén a tanulók nevelő tanárával. Szükség esetén az éves munkatervben előírtakon túl rendkívüli szülői értekezletet tervez. Rendszeres információval segíti a szülőket, hogy gyermekük személyiségének fejlődéséről és tanulmányi előmeneteléről hiteles képet nyerjenek. Az osztályfőnök és a szülői ház kapcsolatában legyen meghatározó a pedagógiai program alapelveiben rögzített célok megvalósítása, illetve a megvalósítás színvonala.  Az osztályfőnök megvizsgálja az osztályban tanító tanárok bármelyike számára problémát jelentő eseteket. Kollégái kérésére összehívja az osztályban tanító tanárok értekezletét, ha szükségesnek látja, ilyen értekezletet maga is kezdeményez.

24

 Képviseli az osztályába járó diákok érdekeit. A tudomására jutott jogsérelmeket saját hatáskörében, vagy az iskolavezetés bevonásával orvosolja.  Részt vesz a tanévnyitó és tanévzáró osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten, továbbá – amennyiben az iskola nevelési-oktatási helyzete indokolja – az évközi osztályfőnöki munkaközösségi értekezleten, az osztályozó konferenciákra előkészíti a magatartás és szorgalomjegyeket a helyi tantervben meghatározott elvek szerint.  Az osztályfőnök feladata saját évfolyamán a munka összehangolása, és kapcsolattartás mind az osztályfőnök kollégákkal, mind az iskolavezetéssel.  Az osztályfőnök folyamatosan gyarapítja elméleti és gyakorlati pedagógiai ismereteit. Az önképzés mellett akkreditált rendszerű továbbképzési formát is választhat. Ennek osztályfőnökök számára legcélszerűbb formája az iskolavezetés által szervezett és az iskolában zajló továbbképzés.  A tanulók egészségének védelmében az osztályfőnök kapcsolatba lép a szülőkkel (nevelő tanárral), ha egy tanulón a testi-lelki károsodás bármilyen jelét észleli. Ennek eredménytelensége esetén konzultál az iskolaorvossal illetve az iskola egészségügyi szolgálat tagjaival.  Különös gondot fordít az osztályába járó sajátos nevelési igényű tanulóra.  Az osztályfőnök az osztály tanulóinak szociális helyzetével kapcsolatos információkkal segíti az iskolai szociális döntések meghozóit. Különös gondot fordít az osztályába járó hátrányos helyzetű tanulókra. Szociálisan hátrányos helyzetű tanítványairól a család meglátogatása által személyesen is tájékozódik. Szorosan együttműködik az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével a titoktartási kötelezettség betartásával.  Az osztályfőnök rendszeresen kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzattal részben az osztályképviselők útján, részben a diákmozgalomért felelős pedagógus segítségével.  Tanulmányi kirándulásra a kijelölt időszakban az igazgató által engedélyezetten elkíséri az osztályát 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.



Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.



Szülői értekezletet tart.

25



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.



Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek „…Az elitnevelés és tömegnevelés egymástól el nem választható szerves egység kell, hogy legyen, csak akkor értékes az eredmény, ha megvan a kettő egyensúlya.” (Kodály Zoltán) A tehetséggondozásnál a legsürgősebb feladat iskolánkban a tehetséges tanulók felfedezése. A tehetségre utaló jeleket egy jószemű pedagógus hamar észreveszi, és ettől az időtől az ő felelőssége is, a tanuló fejlődésének biztosítása. A tehetséges tanulók felfedezését célszerű minden

tanév

október

végéig

elvégezni,

amely

az

osztályfőnökök,

a

szaktárgyi

munkaközösségek és a szaktanárok feladata. A tehetséges tanulókkal és szüleikkel az osztályfőnöknek és a szaktanárnak meg kell beszélni a tapasztaltakat, ki kell deríteni az előzményeket (ha ilyenek vannak), továbbá fel kell tárni azokat a lehetőségeket, amelyet iskolánk a tanuló számára biztosíthat a tanórák alatt ill. tanórán kívül. Célunk az, hogy az iskola tegye lehetővé a tanulók képességeinek legmagasabb szintű kibontakoztatását. A tehetség korai felismerése és speciális képzése a kibontakozás és az akadálytalan fejlődés legfontosabb feltétele. A tehetséges gyermekek és fiatalok személyiségjellemzői: -

intelligencia, kreativitás, eredetiség , becsvágy, fogékonyság

-

intellektuális heterogenitás (nem minden területen nyújt kiváló teljesítményt)

A tehetséges tanulók képzése: 26

Az oktatásban a különbség az oktatás ütemében, mélységében és stratégiájában van. Gyorsítás: -

a tanulás időtartamának hozzáigazítása a tehetséges tanulók képességeihez

-

előrehozott vizsga, osztályozó vizsga, nyelvvizsga,

-

az ismeretanyag gazdagítása, mélyítése

-

differenciált foglalkoztatás

-

csoportbontás, szakkörök, tanulmányi versenyek

Speciális stratégiák: -

a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése

-

a tanulók képesség szerinti terhelése

-

a tanár attitűdje (hitelesség, elfogadás, empátia)

-

a megfelelő tanár-diák kapcsolat

A tehetséggondozás módszertani kérdései: A. Eredményes tanulási technikák elsajátíttatása B. Speciális intenzív csoportok alakítása -

differenciált foglalkoztatás; egyéni felkészítés

C.A verbális kommunikáció fejlesztése

Tanórai illetve tanórán kívüli tehetséggondozási lehetőségek Az oktatásban a különbség az oktatás ütemében, mélységében és stratégiájában van. A tehetség, képesség kibontakoztatását, fejlesztését segítő tevékenységeink: -

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-

az emelt szintű érettségire való felkészítés, szabadidős foglalkozások biztosítása, szakkörök, versenyfelkészítők, bemutatók szervezése,

modern IKT eszközpark

biztosítása Együttműködés a külső szervezetekkel a tehetséggondozás terén:

27

-

Az iskola lehetőségeit a tehetséges tanulók „kinőhetik”, ami egyben azt is jelenti, hogy megtorpanhatnak. Ezért olyan külső segítséget kell nekik biztosítani, ami elősegíti további fejlődésüket.

-

Ilyen segítséget jelenthet iskolánk

-

egészségügyi kapcsolatrendszere, amely lehetőséget teremthet a tehetséges tanulók fogadására, támogatására,

-

más iskolákkal történő együttműködése (emelt szintű képzés, szakkörök, vetélkedők rendezésére),

-

egyetemekkel, főiskolákkal történő együttműködése (tanszékek megkeresése, egyetemi diákkörök stb.).

Versenyeztetés - Tanulóink rendszeresen és hagyományosan jó eredménnyel vesznek részt iskolán kívüli versenyeken A munkaközösségek éves munkatervében szerepel a versenyfelkészítés, kiemelten az alábbi területeken: - biológiai és komplex szakmai versenyek (pl. Kitaibel-verseny) - tantárgyi versenyek, szakmai versenyek (SZÉTV) - városi és megyei szintű versenyek, tehetségformáló rendezvények, projektek Tehetséges tanulóink nyomon követése Iskolánkba – döntő többségben – átlagos képességű tanulók jelentkeznek az általános iskola elvégzése után. A középiskolai tanulmányaik befejezése után egészségügyi, szociális területen szeretnének elhelyezkedni, de más érettségire épülő továbbtanulási lehetőséget is választanak, jelentkeznek főiskolára, egyetemre is. Iskolánk majdnem 50 éves története során sok tehetséges, sikeres tanuló került ki padjainkból. Ma is figyelemmel kísérjük a tőlünk induló fiatalok sorsának alakulását. Pedagógiailag

rendkívül

hasznos

őket

visszahívni

iskolánkba

előadások

tartására,

élettapasztalataik megismertetésére, hogy erőt és hitet meríthessenek példáikból mai tanulóink. Tanulóink fejlődése érdekében különböző tanórákon kívüli foglalkozásokat szervezünk: -

A 9. osztályos

tanulóinknak magyar nyelvből

és

matematikából felzárkóztató

foglalkozásokat tartunk. -

Diákjaink bekapcsolódhatnak az iskolában működő szakkörök munkájába. Évek óta eredményesen szerepelnek versenyeken is az elsősegélynyújtó szakkör tagjai.

28

-

Kortárs diákok járnak középiskolákba és általános iskolákban tájékoztató és bemutató előadásokat tartani AIDS-ről, drogokról és egyéb káros szenvedélyekről. Ehhez kapcsolódóan szakemberekkel felkészítő foglalkozásokon, továbbképzéseken vesznek részt. Szakoktatóikkal gyakorlatokat tartanak.

-

Országos és megyei, illetve városi szervezésű tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön való részvételhez szaktanáraiktól minden segítséget megkapnak diákjaink (kiemelten a Kitaibel Pál biológia, Kazinczy nyelvi verseny, OKTV tantárgyi versenyek, Bod Péter Könyvtárhasználati verseny).

-

Lehetőség szerint az érettségi tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, angolnyelv, német nyelv, matematika, fizika, biológia, informatika, stb.) érettségi előkészítőket szervezünk iskolánkban.

-

Az iskolánk számítástechnikai tantermében új ismeretekkel gyarapíthatják tudásukat az Interneten történő barangolással is.

- Tanulóink részt vehetnek a dráma csoport foglalkozásain, melyek elősegítik, hogy a művészetekre nyitott, az általuk közvetített tartalmakat befogadó, műértő közönség váljék a képzésben résztvevőkből. -

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban a sportversenyekre.

1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Célja a tanulási nehézségek enyhítése. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése integrált nevelés és oktatás formájában valósul meg. Ehhez a munkához magas fokú pedagógiai kompetenciák szükségesek így pl. az elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség, ami az együttnevelhetőséget lehetővé teszi. Az integrált nevelés során a tananyag elsajátítása közben figyelembe vesszük a tantárgyi tartalmak módosulásait. Egyéni fejlesztési tervet a fejlesztő pedagógus készíti el, aki rendszeresen konzultál a pedagógusokkal. Figyelembe vesszük az egyéni haladási ütemet, a differenciálást, ezen oktatási módszerek céljából individuális módszereket, technikákat alkalmazunk. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel

29

rendelkező fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását.

A képességeiktől elmaradó teljesítmény hátterében személyiségzavarok is meghúzódhatnak. A tanulási nehézségek a beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulónál másodlagos tünetként jelenik meg. Lehetséges okok: -

a nem megfelelő szülő-gyermek kapcsolat

-

a család rossz szociális helyzete

-

konfliktusok a szaktanárral fokozott kritikai érzék, érzékenység miatt

-

önértékelési zavar (a tanuló túlértékeli a különbségeket a teljesítményei és céljai között)

-

az iskola pénzügyi nehézségei miatt csak kevés lehetőséget tud biztosítani a tanórán kívüli tevékenységekre

-

helytelen tanulási szokások

-

nem megfelelő tanulási módszerek

-

figyelem-összpontosítási nehézségek

-

motiválatlanság, kommunikációs problémák

-

hátrányos helyzet

A tevékenységben részt vesz az osztályfőnök, a kollégiumi nevelőtanár, a szaktanár, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus. A tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységek: a) Felmérések b) Az okok felderítése, a problémakezelés módjainak megállapítása c) Problémakezelés: -

felzárkóztatás, korrepetálás, „intézkedési terv”

-

mentor-rendszer (osztálytárs, évfolyamtárs, felsőbb éves tanuló segítő, irányító, ellenőrző tevékenységének igénybevétele)

-

a

tanulás

tanítása

(tanulás-módszertani

stúdium),

csoportfoglalkozás,

differenciálás, tanulószoba, gyakorlás A tanulási képességek fejlesztése

30

Kapjanak a tanulók olyan motívumokat, mely felkelti bennük az érdeklődést, a megismerés, a felfedezés vágyát, mely nemcsak kötelességteljesítés, hanem belső igényként jelentkezik. 9. osztályban a tanulás módszertan tantárgy keretein belül több módszerrel találkoznak, személyre szólóan is megbeszélheti szakemberrel a helyes tanulási módszereket, technikákat. A felzárkóztató foglalkozások A 9. osztályos tanulóknak matematikából, magyar nyelvtanból, idegen nyelvből, igény szerint felsőbb éveseknek is általában az érettségi tárgyakból ismeretpótló korrepetálásokat, érettségi felkészítőket szervezünk. A tanulók eltérő képességekkel érkeznek, fontos feladat a hátrányok leküzdése, a lehetséges és a tényleges teljesítmény közötti eltérés minimálisra csökkentése. A képességeik alatt teljesítők segítése abban, hogy saját színvonaluknak megfelelően bontakoztassák ki adottságaikat. A középfokú oktatás megvalósítása mellett intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és magatartászavaros gyermekek segítését. A fejlesztő foglalkozások feladatai:  A kognitív képességek fejlesztése.  Részképességzavar(ok) korrekciója, fejlesztőpedagógus koordinálásával. Jellemző problémák: figyelemzavar, olvasási- szövegértelmezési nehézségek, finommotorika zavara, szóbeli kifejező készség zavara, számolási nehézségek, szorongás, általános tanulási nehézségek. Formája: A fejlesztés kiscsoportos, illetve egyéni formában történik egyéni fejlesztési tervek alapján. A fejlesztő foglalkozások meghatározott időben, (fejlesztő órarend szerint), a szakértői véleményekben javasolt ill. a törvényi előírás szerinti óraszámban kerülnek megtartásra. Iskolánkban a SNI tanulók nevelése ,integrált oktatás formájában történik. Diszlexia, diszgráfia esetén:  Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt.  A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során.  Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel.  Olvasásgyengeség esetén:  Folyamatos készséggondozás.  Korrekciós feladatok, amelyek a vizuális, az akusztikus és a motoros funkciókat támogatják. Diszkalkulia esetén:  Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése. 31

 Az alapműveletek fogalmi kialakítása, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk.  Matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. A részképességzavar együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén:  A pedagógiai ellátás során a percepció minden részterületét a fejlesztő pedagógus irányításával fejleszteni kell: vizuális, az akusztikus, a taktilis és mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességeket, a beszéd- és nyelvi készségeket.

1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Problematikus vagy nehezen nevelhető tanulók Azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai eszközökkel nem lehet náluk a kellő eredményt elérni. A nehezen nevelhető tanulók általában ellenállnak a direkt nevelői hatásoknak. A közösségbe beilleszkedni és a közösséghez alkalmazkodni nem, vagy csak nagyon nehezen tudnak. A magatartászavart több ok váltja ki egy időben, melyek összefüggnek egymással (válás, hirtelen haláleset, nem megfelelő otthoni légkör, túlzott szülői szigor vagy engedékenység, az ellenőrzés hiánya, stb.). A beilleszkedési-magatartási nehézségek helyes megoldása a tünetek mögött rejlő okok és azok megszüntetése,

mely

csak

a

szülők,

pedagógusok

és

az

ifjúságvédelmi

felelős

együttműködésével lehet eredményes. Magatartási nehézségek, problémák az iskolában -

fegyelmezetlen órai magatartás, igazolatlan hiányzások, késések, durvaság, agresszió, kapcsolatteremtő képesség hiánya, káros szenvedélyek,

A szakközépiskolában, szakképző iskolában, a kollégiumban és a felnőttképzésben segítő tevékenységet folytat: -

az osztályfőnök, az osztályfőnök-helyettes és a kollégiumi nevelőtanár,

-

valamennyi szaktanár,

-

a személyiségfejlesztő tantárgyakat oktató tanárok (ez iskolánk sajátossága),

-

fejlesztő pedagógus,

32

-

a TISZK pszichológusa

-

a diákmozgalmat patronáló tanár,

-

a gyermek és ifjúságvédelmi felelős,

-

az iskolaorvos mentálhigiénés segítőként.

A segítő tevékenységben fontos szerepet tölt be az osztályközösség és a szülőkkel való rendszeres együttműködés. A pedagógus feladatai a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldására Cél a beilleszkedési, magatartási problémák megelőzése, megszüntetése. A beilleszkedés, magatartási problémák hátterében az érzelmi, akarati funkciók sérülése áll, melynek lehetséges okai: 

sérült személyiségfejlődés, idegrendszert károsító ártalmak, önértékelési zavar, deviancia, antiszociális környezet, konfliktusok

A prevencióban és az esetkezelésben részt vesznek az osztályfőnökök, kollégiumi nevelőtanárok, pszichológus, pszichiáter, a szülők. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését segítő pedagógiai tevékenység az alábbiakban nyilvánul meg: 

az okok feltárása, tanácsadás, terápiás foglalkozás, családlátogatások, egyéni törődés

-

Egyéni és csoportos tréningek szervezése pszichológus, illetve pszichoterapeuta vezetésével – az osztályfőnökök által javasolt tanulóknak, amennyiben 5-6 fős csoport megszerveződik. Kapcsolattartás a családdal

-

A szülők segítése a kudarcos gyermek nevelésében, igény szerint szülői csoportos foglalkozások ebben a témában. -

A diákközösség szerepe, illetve a diákönkormányzat bevonása a tanulói kudarcok okainak feltárásába,

együttműködés

a

segítségnyújtás

lehetőségeinek

megismerésében,

a

tapasztalatok felhasználásában. -

A kollégium nyújtotta lehetőségek kihasználása

-

Az iskolaorvos hetente 1 alkalommal pszichothreápiás rendelést tart.

33

-

a segítő feladata a pedagógiai szakirodalom ismerete, új módszerek elsajátítása, tovább- és önképzés,

-

az osztályfőnökök a 9. és a 13. évfolyamok első félévében, vagy iskolaváltoztatáskor, osztályismétléskor tájékozódjanak személyes beszélgetés során a tanuló helyzetéről (tanulmányi, családi, kollégiumi beilleszkedési gondjaikról),

-

fontosak

az

osztályban

tanító

pedagógusok

közötti

rendszeres

konzultációk,

esetmegbeszélések, a személyiségfejlesztő tanárokkal való szoros kapcsolattartás, nevelési értekezletek tartása; időben fel kell ismerni a magatartászavart, és egyénre vonatkozóan kell megkeresni a megoldást, -

a szaktanároknak segítséget kell nyújtani a tanulási nehézségek korai felismerésével, korrepetálással, felzárkóztató foglalkozásokkal,

-

szülői értekezleteken, fogadóórákon tájékoztatást és segítséget kell nyújtani a szülőknek,

-

segíteni kell a felnőttképzésben jelentkező szorongásokat, tanulmányi problémák megoldását.

A segítő tevékenység színterei -

az osztályfőnöki órák, iskolai rendezvények, szabadidős foglalkozások, csoportfoglalkozások, mentálhigiénés foglalkozások, prevenciós előadások.

1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A legfontosabb cél A prevenció, a tanulók hátrányos helyzetének csökkentése és a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetésében segítség nyújtása, együttműködés a különböző szakemberekkel. Félállású gyermek és ifjúságvédelmi felelős koordinálja az iskolában folyó munkát. Gyermekvédelmi stratégia Helyzetkép A szakmai odafigyelés mellett természetesen rendkívül fontos a mentális odafigyelés is, ami megjelenik Az intézmény tanulói közül vannak olyan családok gyermekei, akik sokszor a mindennapi munka és teher mellett keveset tudnak gyermekeikkel foglalkozni. Az iskola tanulóiból általában 150-170 fő hátrányos helyzetű, mindig akad halmozottan hátrányos helyzetű. 34

Kollégiumunk nemcsak a távolról felvételt nyert tanulóknak nyújt szállást és étkezést, hanem az arra rászoruló egri és közvetlen Eger környéki tanulóknak is segítséget nyújt. Másik problémánk a nehéz sorsú gyermekek élethelyzetének feltárása, segítése. Sajnos olyan sokan vannak, hogy szinte hetente kerül felszínre új probléma, Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet mintaintézményeként, az együttműködés keretében 12 kolléga végezte el az általuk szervezett tanfolyamot az alternatív vitarendezésről és konfliktuskezelésről. Cél A gyermekvédelem célja az iskolában, hogy minden tanuló érezze, jó helyen van itt. Itt mindenki meghallgatásra kerül, itt mindenki érezheti, hogy ő a legfontosabb, érte van az iskola. Itt mindenkinek azt kell éreznie, hogy a törvények adta kötelezettségek betartása révén jogai gyakorlásához segítséget kap. Az iskola preventív feladatai valós megoldásra találnak, állandóan dolgozunk ezen. Az egészségnevelés, egészségfejlődés, a harmonikus személyiségfejlődés adott, tanulóink rengeteg támogatást kapnak ehhez. Fejlesztőpedagógus, pszichológus, személyiségfejlesztő órák, egészségtan órák vannak erre a célra. Sajnos az anyagiak mindent megakadályoznak, hiszen néha már borítékra sincs az intézményben. Feladatok -

„Erőszakmentes és egészségtudatos iskola” címhez mérten az erőszak és agresszivitás begyűrűzésének megfékezése

- ökoiskola elveinek betartása - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni és csoportos foglalkoztatása, egyéni életutak támogatása – fogadóórák és tanórák keretein belül - veszélyeztetett

gyerekek

felkutatása,

támogatása

a

jelzőrendszer

segítségével,

drogprevenció - a tanulási nehézségekkel, magatartászavarokkal és érzékszervi fogyatékossággal küzdő, tanulókkal való foglalkozás A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkája egyre több. Az elmúlt évben egyre több hátrányos helyzetű vagy egyéb más problémákkal küzdő tanuló esete került napvilágra. A tanulók rendszeresen megkeresik, a szülők is bizalommal fordulnak hozzá. Iskolánkban rendkívül fontos a gyermekvédelmi szakember jelenléte. A gyermekvédelmi felelős tanulókkal kapcsolatos feladatai

35

A veszélyeztetett tanulókkal -

A veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével: nyilvántartásba vétel, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel; egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi koordinátorral.

-

A veszélyeztetett tanulók szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kisérése és adott esetben javaslattétel a változtatásra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása délelőtti, illetve délutáni időszakra, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások, stb.).

-

Drog- és bűnmegelőzési programok,tanácsadás, fegyelmi eljárásban részvétel, szociális ellátások számbavétele

A hátrányos helyzetű tanulókkal -

A hátrányos helyzetű tanulók felmérése az osztályfőnökök közreműködésével.

-

Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel.

Az intézmény valamennyi tanulójára -

Általános prevenciós tevékenységek, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében.

-

A mentálhigiénés programok bevezetésének szorgalmazása.

-

A diákönkormányzattal való kapcsolattartás.

-

Nyilvántartásba vétel, a hátrányos helyzet típusának mérlegelése, ez alapján a további teendőkre javaslattétel.

-

A hátrányos helyzetű tanulók szabadidős tevékenységének és tanulási előmenetelének figyelemmel kisérése és adott esetben javaslattétel a változtatásokra (pl.: fejlesztő csoport kialakítása, szükség esetén külső szakember bevonásával vagy önismereti csoport szervezése, viselkedésmódosító eljárások, stb.).

-

A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, intézkedések a hátrányos helyzetű tanulók esetén.

-

Tanácsadás tanulónak, szülőnek, pedagógusnak.

-

Szociális ellátások számbavétele (ingyenes tankönyv) 36

1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység -

Minden év szeptemberében felmérjük az elsősök szociális helyzetét kérdői segítségével.

-

Az iskolai könyvtár tartós, kölcsönözhető tankönyvállományát minden évben gyarapítjuk, és a nehéz anyagi helyzetű tanulók tankönyv vásárlása helyett a könyvtári példányokat használhatják.

-

Segítséget

nyújtunk

az

iskolán

kívüli

alapellátások

(pszichopedagógus,

személyiségfejlesztő tréningek) igénybevételéhez. -

Kollégiumi ellátást ajánlunk fel a rossz lakáskörülmények között élő, vagy szociális helyzetét tekintve arra rászoruló tanulóknak, iskolai étkeztetés biztosítása

-

Igyekszünk minél több tanulót az ösztöndíjas pályázati lehetőségekkel megismertetni, és tanulmányi eredményét a megfelelő szinte segíteni.(Útravaló-MACIKA program)

-

Korrepetálással, fakultációval támogatjuk a sikeres érettségit, a jobb felvételi eredményt. -

az iskolán kívül működő tehetséggondozó műhelybe való patronálás.

-

Álláskeresési technikák megismertetése.

-

Egészségvédő programok (információ, önismeret, konfliktuskezelés, döntéshozatal, stresszkezelés, egészséges életmód, életvezetés) – értékközvetítés.

Tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a:  diszkriminációmentesség  szegregációmentesség  integráció biztosítása  halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása  minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy

37

világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Az emberi méltóság tiszteletben tartása Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő munkahelyi légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Partneri kapcsolat, együttműködés Iskolánk a foglalkoztatás keretei között a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy világos, és átlátható követelményeket alakít ki a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Kapcsolatot alakítunk ki a szülői szervezetekkel, módszertani központokkal, szakmai szolgáltató intézetekkel. Méltányos és rugalmas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért iskolánk méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, amelyek elősegítik a munkavállalók és a diákok pozíciójának javulását, megőrzését. Akadálymentesítés jellege Az intézmény bejárata és az emeletek mozgássérültek számára nem megközelíthetőek, következő tanévre tervezzük ennek megvalósítását. Ellátott esélyegyenlőségi feladatok A pedagógus feladata az, hogy -

felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit,

-

felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát,

-

a fogadóórák rendszerén keresztül felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott szülői elvárásokat,

-

munkája során felismerje a gyermekre nehezedő – indokolatlannak tűnő – szülői elvárást, és azt a szülővel való kommunikáció, együttműködés keretében kezelje,

-

tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást,

-

gyengébb képességű tanulónál javasolja a korrepetáláson, felkészítésen való részvételt,

-

teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle tanulói igény kielégítésére.

38

Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat, valamint az egyéb kulturális programokon való részvételt. A fenti hátrányok leküzdését segítik: -

az iskolai könyvtárból kölcsönözhető, illetve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok,

-

az iskolában biztosított internet hozzáférés,

-

az iskola által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás látogatása).

A feladatellátás célja A családi háttér iskolai végzettségből fakadó esélyegyenlőség biztosítási feladatának legfőbb célja,

az

esélyegyenlőtlenségek

megszüntetése

a

pedagógus,

a

tanuló,

a

szülő

együttműködésével, valamint az intézmény által biztosított egyéb eszközökkel. a) Az iskola szakmai hozzáállása: -

a pedagógus továbbképzés tudatos irányítása:

Az iskolai tanulói kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már a középiskoláskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét nehezítik. Ezért fontos feladat az olyan tudatos továbbképzési rendszer kialakítása, elfogadtatása a nevelőtestülettel mely kiemelt figyelemmel kezeli az előbbi hátrányokat, akadályokat. Törekedni kell a szakos ellátottság javítására. Az adott pedagógus által készített és alkalmazott tanmeneten keresztül – az iskola – jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget. A pedagógus feladata, hogy olyan tanmenetet állítson össze és a tanmenetet úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes tanulócsoportok esélyegyenlőségét. A pedagógus további feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. b) Az iskola által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések: -

a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése,

-

több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása,

-

eszközfejlesztési pályázatok útján.

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje, Diákönkormányzat

39

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

Az

iskolai

diákönkormányzat

munkáját

az

osztályokból

megválasztott

diákönkormányzati tagok, és a diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat működését meghatározó legfontosabb tényezők: -Tevékenysége a diákokat érintő minden kérdésre kiterjed. -A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott DÖK-tanár segíti. A diákok előre megbeszélt időpontokban diák-önkormányzati megbeszélést és évente egy alkalommal közgyűlést tartanak. -A feladatok ellátásához ingyen használhatja az iskola helyiségeit és berendezéseit. A DÖK dönt: -

saját működéséről,

-

hatáskörei gyakorlásáról,

-

a diáknap programjáról,

-

egyéb, a DÖK által megszervezésre kerülő programokról,

-

tájékoztatási rendszeréről.

Elkészíti Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet a tanulóközösség fogad el, és a tantestület jóváhagy. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) a házirend elfogadása előtt. Az iskolai diákönkormányzat tagjaiból delegál a városi diákönkormányzatba, illetve részt vesz az általuk megszervezésre kerülő programokon, táborokon. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Célunk, hogy a szülők ne csak ismerjék az iskola céljait, követelményeit, szervezeti és működési szabályzatát, hanem lehetőséget adunk a szülőknek, hogy problémáikat, véleményüket elmondhassák, aktív részesei legyenek nevelőmunkánknak, érezzék a kétoldalú kapcsolat, az együttműködés előnyeit, s így legfőbb támogatóinkká váljanak.

40

A kapcsolattartás formái: -

Nyílt napokat tartunk, hogy leendő tanulóink és szülei megismerjék az iskolát és a kollégiumit. A pályaválasztási felelős tájékoztatja őket az iskolában folyó munkáról, lehetőségekről, s órákat is látogathatnak.

-

A tanév elején a kollégiumban – a beköltözés napján – a kollégiumvezető és a nevelőtanárok szülői értekezletet tartanak (házirend, napirend ismertetése, stb.).

-

Iskolai szülői értekezletet tartunk évente két alkalommal. Indokolt esetben rendkívüli szülői értekezlet összehívása is lehetséges. A kollégiumi nevelők is elérhetőek..

-

Fogadóórákat a munkatervben meghatározott időpontokban tartunk. A fogadóórák lehetőséget adnak a személyes találkozókra, a személyes, egyéni és sajátos problémák megbeszélésére, a tanulók továbbhaladásához és fejlődéséhez kapcsolódó tevékenységek megfogalmazásához. A fogadóórákon a kollégiumi nevelők is elérhetők. A problémás tanulók szüleit külön kérjük, hogy jelenjenek meg a fogadóórán. Minden pedagógusnak az órarendben megjelölt időpontban, egyéni fogadóórája van. melyeket a diákoknak a tanév elején lediktálunk, és beírjuk az ellenőrző könyvbe. A tanári szobában kifüggesztve, és az iskolai honlapunkon is megtalálható.

-

A személyes találkozásokon kívül az írásbeli kapcsolattartás legfontosabb eszköze az ellenőrző és az elektonikus napló. Minden tanév elején egy írásbeli tájékoztatót, adunk a szülők és a diákok számára a tanév rendjéről (szünetek, fogadóórák, igazgatói szünetek, fontosabb események) és az iskolai kapcsolattartás módjáról (arról, hogy hiányzás esetén a szülő hogyan és milyen módon jelezzen az iskola felé). Ezt a kiadványt, melyen az iskola elérhetőségei is szerepelnek a diákok ellenőrzőjébe is beragasztjuk.

-

Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket a fogadóórák, szülői értekezletek időpontjáról, a tanítási szünetekről, tanítás nélküli munkanapokról, rendezvényekről.

-

Továbbá

az

osztályfőnökök

az

igazolt,

illetve

igazolatlan

hiányzásokról,

a

figyelmeztetésekről, fegyelmi vétségekről, valamint a tanulmányi előmenetelről értesíti a szülőt. Így a szülők figyelemmel kísérhetik gyermekeik tanulmányi előmenetelét. -

Levél vagy telefon segítségével is érintkezünk a szülőkkel. A rossz tanulmányi eredményekről az iskola munkatervében meghatározott időpontban, levélben is értesítjük a szülőt, ha gyermeke bukásra áll valamelyik tantárgyból.

41

-

Az elektronikus napló naprakész tájékoztatást nyújt a szülő számára gyermeke tanulmányi előmeneteléről, hiányzásiról, a napló üzenő felülete lehetővé teszi az osztályfőnökkel való kapcsolattartást is.

-

Szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök vagy a kollégiumi nevelőtanár családlátogatást is kezdeményezhet.

-

Kérdőíves felmérés segítségével vagy szóban a szülők jelezhetik igényeiket, problémáikat, elmondhatják véleményüket az iskola és a kollégium éves munkatervével, vagy a tankönyvek kiválasztásával kapcsolatban is.

-

A szülők részt vesznek iskolai és kollégiumi rendezvényeken, képviselőik jelen vannak a diáknapon, iskolabálokon, nevelési értekezleteken, osztálykirándulásokon, s az érettségi vizsgákon is.

-

A Szülői Munkaközösség működése a törvényben elő irt módon biztosított. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse az érintett szülőkkel folyamatosan tartja a kapcsolatot. A szülői Munkaközösség aktív együttműködésére, észrevételeire folyamatosan számítunk, hogy közös céljaink megvalósulhassanak. Nyitottak vagyunk a szülők észrevételeire, kérdéseire.

-

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.

-

iskolai rendezvényeinkre invitálás,

A pedagógusok és a tanulók kapcsolata, együttműködése A pedagógusok tiszteletben tartják a tanulók egyéniségét, személyiségi jogait. A tanév elejéén az első osztályfőnöki órákon ismertetjük a tanulókkal jogaikat és kötelességeiket. Megválasztják (illetve megerősítik tisztségükben) az ODB tagjait, akik az iskola Diákönkormányzatot alkotják. Tanulói jogukból fakad, hogy év elején jelezzék igényeiket felzárkóztatásokra, szakkörökre, könyvtár- és számítógéphasználatra, s más tanórán kívüli tevékenységekre is. Ötleteikkel, problémáikkal bármikor fordulhatnak osztályfőnökükhöz, kollégiumi nevelőtanárukhoz, az ifjúságvédelmi felelőshöz, a Diákönkormányzatot segítő pedagógushoz, és szabadidő-szervező is segíti munkájukat. A megfelelő kapcsolattartást segíti még az iskolagyűlés (negyedévenként), a kollégium közgyűlés (évente kétszer), évente egyszer Diákparlament, az igazgatói, kollégiumvezetői

42

fogadóóra is. A tanulói érdekvédelem képviseletére iskolai diákönkormányzat működik a jogszabályi előírásoknak megfelelően. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

1.9.1 A tanulmányok alatti vizsgák fajtái A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek    

Osztályozó vizsga Különbözeti vizsga Javítóvizsga Pótló vizsga

A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzatainak megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie, ha  felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  tanulmányait magántanulóként folytatja,  engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  250 tanóránál többet mulasztott, illetve,  egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékánál többet mulasztott, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, és a nevelőtestület engedélyezi az osztályozó vizsgát,  előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása a helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó időszak tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. A tanítási év végén osztályozatlan tanuló nem tehet osztályozó vizsgát, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 órát. Iskolaváltoztatás, vagy iskolán belüli osztályváltás feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Különbözeti vizsgát kell tenni a nem tanult tantárgyakból, illetve ha az adott tantárgyból az iskolánkban tanultakhoz képest jelentős eltérés mutatkozik. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy, több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Osztályozó és különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A tanulónak javítóvizsgán kell számot adni tudásáról, ha  tanév végén legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott,

43

 a tanuló az osztályozó vizsgát, a különbözeti vizsgát az előírt határidőig nem tette le, vagy elégtelen osztályzatot kapott. Iskolánkban a javítóvizsgákat augusztus hónap utolsó két hetében szervezzük. Amennyiben a tanuló az osztályozó, különbözeti vagy javítóvizsgáról igazoltan marad távol, pótló vizsgát tehet. A pótló vizsgát ugyanabban a vizsgaidőszakban kell letenni. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítására független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. A független vizsgabizottság előtti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításának szabályait a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet tartalmazza, mely alapján a vizsga lehet írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati vizsga. Az írásbeli vizsga szabályai:  A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök megállapítja a jelenlévők személyazonosságát,ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket.  A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár alakítja ki.  Az írásbeli vizsgán csak az iskola bélyegzőjével ellátott lapokon, feladatlapokon, tétellapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számítógép használatát.  Az íróeszközökről a vizsgázók, a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik.  A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon készíthet.  A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként negyvenöt perc. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján:

44

 az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,  lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,  engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga harmadik vizsgaként –szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával –is megszervezhető. Az szóbeli vizsga szabályai: A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat.  A vizsgázónak a szóbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként tíz percnél több nem lehet.  A felkészülésre vizsgatárgyanként legalább húsz perc időt kell biztosítani a vizsgázó számára.  A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközöket.  A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.  A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget.  A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt.  A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában,a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt.  Ha a vizsgázó a húzott tételből teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele.  Ha a vizsgázó a feleletét befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgatermet elhagyhatja. A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérésére az igazgató engedélye alapján:  a húsz percgondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni,  engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen.

45

 ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. Egy vizsganapon egy vizsgázó számára legfeljebb három szóbeli vizsgát lehet tartani. A gyakorlati vizsga szabályai: Gyakorlati vizsgarészt tartalmaznak iskolánkban a következő vizsgatantárgyak:  testnevelés,  informatika,  elsősegélynyújtás,  gondozástan alapismeretek gyakorlat.  A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá.  A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható.  A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról.  A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele.  A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.  Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő.  A gyakorlati vizsgarészt –a vizsgafeladatok számától függetlenül –  egy érdemjeggyel kell értékelni.

1.9.2 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

46

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira 

akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.9.3 A tanulmányok alatti vizsgák értékelésének rendje Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális pontszámot egyaránt meg kell jelölni. Nem egész százalékos eredmények elérése esetén a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni. Amennyiben a tanuló a tanulmányok alatti vizsgát több évfolyam anyagából kívánja letenni, akkor a vizsgákat minden évfolyam anyagából külön vizsgán kell megszereznie. tantárgyból tanév közben –tanára megítélése alapján –elegendő osztályzattal rendelkezik, akkor a vizsga anyaga a tanév végéig még hátra lévő tananyagra korlátozódik. Ebben az esetben a vizsga értékelésében 20%-os súlyt képvisel az osztályozó vizsga, 80%-os súlyt pedig a tanévben szerzett osztályzatok számtani közepe. A tanulmányok alatti vizsgákon az egyes tantárgyakból a következő típusú vizsgákat kell teljesíteni:

Tantárgy

Szakközépiskola

Szakiskola

Irodalom

írásbeli és szóbeli

szóbeli

Magyar nyelv

írásbeli és szóbeli

írásbeli

Történelmi és állampolgári ismeretek

írásbeli és szóbeli írásbeli

Történelem és társadalomismeret Társadalomismeret

írásbeli

Angol

írásbeli és szóbeli

írásbeli és szóbeli

Német nyelv

írásbeli és szóbeli

Matematika

írásbeli

írásbeli

Ének-zene

szóbeli, éneklés

szóbeli

47

Rajz- és vizuális kultúra

írásbeli és 3 alkotás elkészítése

írásbeli és 3 alkotás elkészítése

Fizika

írásbeli

írásbeli

Földrajz

szóbeli

szóbeli

Biológia

szóbeli

szóbeli

Kémia

írásbeli

írásbeli

Informatika

gyakorlati

gyakorlati

Testnevelés

gyakorlati

gyakorlati

Belügyi rendészeti ismeretek Tanulásmódszertan

írásbeli

Egészségtan

írásbeli

Egészségfejlesztés

írásbeli

Kommunikáció

szóbeli

Környezetkultúra

írásbeli

Humán pályák világa

írásbeli

Vállalkozási ismeretek

írásbeli

Általános lélektan

szóbeli

Fejlődéslélektan

szóbeli

Egészséggondozás

írásbeli

Szociálpszichológia

szóbeli

Mentálhigiéné

szóbeli

Emberi test

szóbeli

Gondozástan

szóbeli

Pszichológia

szóbeli

Állapot megfigyelés

szóbeli

Anatómia

szóbeli

Általános kórtan

szóbeli

Latin

írásbeli

Elsősegélynyújtás

gyakorlati

Egészségkultúra

írásbeli

Néprajz, társadalomismeret

írásbeli

Viselkedés és kommunikációs kultúra

szóbeli

Humán pályák világa

írásbeli

48

Vállalkozási ismeretek

írásbeli

Manuális készségfejlesztő gyakorlat Gondozástan alapismeretek

írásbeli

Ápolástani alapismeretek

írásbeli

Anatómiai alapismeretek

írásbeli

Mindennapi ismeret Gondozástan alapismeretek gyakorlat

gyakorlati írásbeli és szóbeli és

Elsősegélynyújtás

gyakorlati

Megjegyzés: Önismeretből és szakmai kommunikációból különbözeti vizsga nem szervezhető. Szakiskolában:  Humán pályák világából a számonkérés formája írásbeli otthoni feladat benyújtása (önéletrajz, képesség, készség, érdeklődési teszt kitöltése).  Manuális készségfejlesztésből 3 db különböző technikával elkészített munka bemutatása szükséges. 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanulók átvételének szabályai A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. Az átvételről az iskola igazgatója dönt. Tanuló átvételére a tanév közben abban az esetben van lehetőség, ha a Köznevelési törvényben előírt létszámok lehetőséget biztosítanak erre. Az átvételhez a tanuló megszerzett osztályzatait igazoló hivatalos dokumentumot (bizonyítvány, félévi értesítő, tanulmányi könyv, ellenőrző) be kell mutatni.

A tanulók évközi, illetve más iskolából való átvételének esetén a következőket kell mérlegelni: - az iskolaváltoztatási kérelem indokai - a tanuló tanulmányi előmenetele - a tanult tantárgyak illeszkedése a helyi tantervhez. A tanulói jogviszony a beiratkozás napján jön létre. A felvett tanuló nyilvántartásáról az iskola gondoskodik. Másik intézményből érkező tanuló átvétele esetében a távoztató iskolát „Befogadó nyilatkozat” kiadásával tájékoztatni kell. Azonos iskolatípusból átvétellel bármely évfolyamon keletkezhet tanulói jogviszony.

49

Az iskolánk pedagógiai programjában meghatározottaktól eltérő tantárgyi szerkezet esetén különbözeti vizsgával és idegen nyelvből szintfelmérővel. Iskolán belüli átjárhatóság:  szakiskolai osztályból szakközépiskolai osztályba történő átlépés 10. évfolyam végéig, különbözeti vizsgával lehetséges.  A kilencedik évfolyamot befejező szakiskolai tanulónak – a szülő kérésére, amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – abban az esetben engedélyezzük, hogy a szakközépiskola 10. évfolyamán folytathassa tanulmányait, ha a tanulmányi eredménye a közismereti tantárgyakból eléri a 3,5 átlagot, és a nem tanult tantárgyakból, valamint a kötelező érettségi tantárgyakból augusztus végén eredményes különbözeti vizsgát tesz.  A tízedik évfolyamot befejező szakiskolai tanulónak – a szülő kérésére, amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – abban az esetben engedélyezzük, hogy a szakközépiskola 11. évfolyamán folytathassa tanulmányait, ha a tanulmányi eredménye a közismereti tantárgyakból eléri a 4,0 átlagot, és a nem tanult tantárgyakból, valamint a kötelező érettségi tantárgyakból augusztus végén eredményes különbözeti vizsgát tesz.  Szakközépiskola tizedik osztályából szakiskolai osztályba kerülhet a tanuló a tantestület javaslata és a szülő kérésére, amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi.  Egészségügyi szakmacsoportos, illetve rendészeti pályára előkészítő szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai osztályok között csak a 10. osztály végéig lehetséges az osztályváltás, a tantestület javaslata és a szülő kérésére,- amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi –a korábban nem tanult tantárgyakból tett sikeres különbözeti vizsgát követően. A 2013/2014 tanévtől tanulmányaikat 9. évfolyamon megkezdő tanulók esetén az átjárhatóság a különböző ágazati szakképzési kerettantervek miatt korlátozott: Másik iskolából való átvételt: 

Csak kilencedik évfolyamon, legkésőbb az első félév végéig engedélyezünk, – a szülő kérésére, –amennyiben az osztálylétszám ezt lehetővé teszi. Ebben az esetben a nem tanult tantárgyakat, tananyagrészeket – a szaktanárok segítségével és útmutatása szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia.

Átjárhatóság a szakiskolából a szakközépiskolába: 

A kilencedikes szakiskolai tanuló számára – ha ezt az osztályban tanító tanárok javasolják, és az osztálylétszám lehetővé teszi – legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, hogy a szakközépiskolai tagozaton folytassa tovább tanulmányait. Ebben

50

az esetben a nem tanult tananyagrészeket – a szaktanárok segítségével és útmutatása szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia. Átjárhatóság a szakközépiskolából szakiskolába: A nyári szakmai gyakorlat miatt a kilencedik évfolyamon legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, hogy a szakközépiskolai tanuló szakiskolai tagozaton folytassa tovább tanulmányait. Átjárhatóság az eltérő ágazati szakközépiskolai osztályok között: 

A kilencedik évfolyamon legkésőbb az első félév lezárásakor engedélyezzük, – a szülő kérésére, – ha ezt az osztályban tanító tanárok javasolják, és az osztálylétszám ezt lehetővé teszi –hogy a szakközépiskolai tanuló másik ágazati tagozaton folytassa tovább tanulmányait. . Ebben az esetben a nem tanult tantárgyakat, tananyagrészeket – a szaktanárok segítségével és útmutatása szerint – be kell pótolnia, és erről kisebb egységekben be kell számolnia.

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolánkba jelentkező tanulók 9. évfolyamra történő felvétele a tanév rendjében meghatározott módon történik. Általános, felvételi eljárás keretében: a központilag kiadott jelentkezési lapon jelentkezhet a tanuló. Egy jelentkezési lapon az iskola több tagozata is megjelölhető. Felvételi: A szakközépiskolai és szakiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak felvételi vizsgát nem tartunk. A jelentkező tanulókat az általános iskolai eredmények alapján rangsoroljuk A rangsorolás a 6. 7. osztály év végi és a 8. osztály félévi magyar nyelv, irodalom, történelem, matematika, és a tanult idegen nyelv, valamint a 7. osztály év végi és 8. osztály félévi biológia, kémia és fizika tantárgyak osztályzataiból számított átlag alapján történik. A rendészeti ágazati szakközépiskolai osztályba jelentkező tanulóknál 6.-7. osztály év végi és a 8. osztály félévi testnevelés osztályzatokat is figyelembe vesszük. Azonos átlag esetén előnyben részesül: 

a HHH tanuló,



az egri lakóhelyű tanuló, és az akinek a



testvére(i) az intézményben tanulnak.

51

A nevelőtestület véleményének kikérése után határozzuk meg a felvételre javasolt és az elutasított tanulók névsorát. A végleges felvételi jegyzék alapján határozatban értesítjük a tanulókat és az általános iskolákat a felvételről vagy az elutasításról.

52

2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE 2.1 Kifutó képzések helyi tantervei 2.1.1. Óraterv – a kerettanterv szerint – a rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. évfolyamaira (2011/2012. tanévtől, érvényes: 2015. augusztus 31-ig)

9. évf. Tantárgyak

Heti

Éves

10. évf. Heti

óraszám óraszám óraszám

Éves óraszám

11. évf. Heti

Éves

12. évf. Heti

óraszám óraszám óraszám

Éves óraszám

Irodalom

3

111

3

111

3

111

3

96

Magyar nyelv

2

74

1

37

1

37

1

32

Történelmi és állampolgári ismeretek

2

74

2

74

3

111

3

96

2

74

2

64

Társadalomismeret (benne etika 3 speciális tartalommal) Angol

4*

148

4*

148

4*

148

4*

128

Matematika

3*

111

3*

111

4*

148

4*

128

Ének-zene

1

37

1

37

Rajz- és vizuális kultúra

1

37

1

37

Fizika

1

37

2

74

2

74

1

32

1

37

1

37

2

64

Földünk és környezetünk Biológia

1

37

2

74

Kémia

2

74

1

37

Informatika

1

37

1

37

2

74

2

64

Testnevelés

4*

148

4*

148

4

148

4

128

Osztályfőnöki

1

37

1

37

1

37

1

32

3

111

3

96

30

1110

30

960

4

148

4

128

Belügyi rendészeti ismeretek Kommunikációs készségfejlesztés

2**

74

Ön- és társismereti készségfejl. Tanulásmódszertan

1*

29

74

1*

37

30

1110

37

Humán pályák világa Kötelező óraszám összesen

2**

1073

Szabadon választható tantárgy A helyi tantárgyi tantervek mellékletben. *: csoportbontásban oktatott tantárgyak **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak

53

2.1.1./A. Óraterv – a kerettanterv szerint – a rendészeti pályára előkészítő, szakmacsoporton kívüli szakközépiskola 9-12. évfolyamaira (2012/2013. tanévtől, érvényes: 2015. augusztus 31-ig) 9. évf. Tantárgyak

Heti

Éves

10. évf. Heti

óraszám óraszám óraszám

Éves óraszám

11. évf. Heti

Éves

12. évf. Heti

óraszám óraszám óraszám

Éves óraszám

Irodalom

3

111

3

111

3

111

3

96

Magyar nyelv

2

74

1

37

1

37

1

32

Történelmi és állampolgári ismeretek

2

74

2

74

3

111

3

96

2

74

2

64

Társadalomismeret (benne etika 3 spec. tart.) Angol

4*

148

4*

148

4*

148

4*

128

Matematika

3*

111

3*

111

4*

148

4*

128

Ének-zene

1

37

1

37

Rajz- és vizuális kultúra

1

37

1

37

Fizika

1

37

2

74

2

74

1

32

1

37

1

37

2

64

Földünk és környezetünk Biológia

1

37

2

74

Kémia

2

74

1

37

Informatika

1

37

1

37

2

74

2

64

Testnevelés

5*

185

Osztályfőnöki

1

37

5* 1

185 37

5 1

185 37

5 1

160 32

3

111

3

96

30

1147

30

992

4

148

4

128

Belügyi rendészeti ismeretek Kommunikációs készségfejlesztés

2**

74

Ön- és társismereti készségfejlesztés Tanulásmódszertan

1*

30

74

1*

37

30

1147

37

Humán pályák világa Összesen

2**

1110

Szabadon választható tantárgy A helyi tantárgyi tantervek mellékletben. *: csoportbontásban oktatott tantárgyak **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak

A 11–12. évfolyamon szabadon választhatnak a tanulók legfeljebb 2 tantárgyból, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő nem kötelező tanórai foglalkozást.

54

2.1.2. Óraterv – a kerettanterv szerint – a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12. évfolyamaira (2004/2005. tanévtől, érvényes: 2015. augusztus 31-ig)

9. évf.

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolg. ism. Társadalomismeret és etika Angol/Német Matematika Fizika Földrajz Kémia Informatika Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügyi szakmacsoportra

Szakmai orientáció a humán szakterületre

Osztályfőnöki Tanulásmódszertan Egészségtan Kommunikáció Környezetkultúra Önismeret Pályaorientáció Vállalkozási ismeretek Általános lélektan Fejlődéslélektan Egészséggondozás Szakmai kommunikáció Szociálpszichológia Mentálhigiéné Emberi test Gondozástan

Kötelező óraszám összesen:

10.évf.

11.évf.

12.évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

2 2 2

74 74 74

2 2 2

74 74 74

96 32 96

111 111 55,5

128 96

74 74 37 37

111 111 55,5 74 37

4* 3*

2 2* 1 1

3* 3* 1,5 2 1

111 37 74 37 111 148

3 1 3

3* 3* 1,5

3 1 2 1 3* 4* 2

74

2

64

2 1

74 37

2

74

2

64

1 2,5

1 2,5

1

37 92,5 37

1

32 80 32

2 1 3

74 37 111

2*

74 1 1 3 3*

32 32 96 96

2,5

1 1* 1* 2** 1

28

92,5 37 37 37 74 37

1036

1

92,5 37

2*

74

2** 0,5* 0,5*

74 18,5 18,5

2,5

28

Szabadon választható tantárgy

1036

30,5 4

1128, 30,5 5 148 4

976 128

*: csoportbontásban oktatott tantárgyak **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak

55

2.1.2/A.. Óraterv – a kerettanterv szerint – a szakközépiskola (humán szakterület, egészségügyi szakmacsoport) 9-12. évfolyamaira (2012/2013. tanévtől, érvényes: 2016. augusztus 31-ig)

Tantárgy Irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolg. ism. Társadalomismeret és etika Angol/Német Matematika Fizika Földrajz Kémia Informatika Biológia Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés

Osztályfőnöki

9. évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

2 2 2

74 74 74

2 2 2

74 74 74

96 32 96

111 111 55,5

128 96

74 74 37 37

111 111 55,5 74 37

4* 3*

2 2* 1 1

3* 3* 1,5 2 1

111 37 74 37 111 148

3 1 3

3* 3* 1,5

3 1 2 1 3* 4* 2

74

2

64

74

2

64

185 37

74 37 37 185 37

2

5

2 1 1 5

1 5

5

1

37 185 37

1

160 32

2 2

74 74

1

37

1 3 1

37 96 37

1 2*

37 74

1

1

Egészségügyi orientációs ismeretek Környezetkultúra Egészségfejlesztés

1* 1*

37 37

Egészségügyi orientációs gyakorlatok Kommunikáció Tanulásmódszertan Egészségfejlesztés Ön-és társismeret Életpálya építés Vállalkozási ismeretek

2** 1

74 37 1* 2** 0,5* 0,5*

37 74 18,5 18,5

Egészségügyi alapozó ismeretek Pszichológia Állapot megfigyelés Általános kórtan Anatómia Mentálhigiéné Egészségügyi alapozó gyakorlatok Szakmai kommunikáció Elsősegélynyújtás Anatómia Gondozástan Állapot megfigyelés Latin

Kötelező óraszám összesen:

1 1

30,5

1128

30,5

1128

Szabadon választható tantárgy *: csoportbontásban oktatott tantárgyak, **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak.

37 37

1 1

37 37

33

1221

33

1056

4

148

4

128

56

Választható tanórai foglalkozások az egészségügyi szakmacsoportos szakközépiskolában Évfolyam 11–12. 11–12.

Választható tantárgy és óraszám Kötelezően választható tantárgyak (a felsoroltak közül egy): Fizika vagy földrajz vagy kémia vagy informatika: 2 óra/hét/tantárgy Szabadon választhatnak a tanulók legfeljebb 2 tantárgyból, emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő nem kötelező tanórai foglalkozást

A 11–12. évfolyamon a tanuló egy tantárgyat kötelező tanórai foglalkozásként szabadon választhat. A kötelezően választható tantárgyakat évfolyamonként szervezzük meg, tantárgyanként 1-1 csoportban, kivéve az informatikát, melyet szükség esetén csoportbontásban tanítjuk.

57

2.1.3. Óraterv a szakiskola 9-10. évfolyamaira (A 2012/2013. tanévtől a 10. évfolyamon) Tantárgy

9. évf.

10.évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

Irodalom

2

74

2

74

Magyar nyelv

1

37

1

37

Történelem és társadalomismeret

2

74

2

74

Angol

3*

111

3*

111

Matematika

3*

111

3*

111

Fizika

1

37

1

37

Földrajz

2

74

Kémia

1

37

1

37

Informatika

1*

37

1*

37

Biológia

2

74

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

Rajz és vizuális kultúra

0,5

18,5

0,5

18,5

Testnevelés

2,5

185

2,5

185

1

37

1

37

Egészségkultúra

1

37

Néprajz, társadalomismeret

1

37

Viselkedés és kommunikációs kultúra

1**

37

Pályaorientáció

0,5*

18,5

Vállalkozási ismeretek

0,5*

18,5

1*

37 1

37

Ápolástani alapismeretek

0,5

18,5

Anatómiai alapismeretek

1,5

55,5

Mindennapi ismeret

1*

37

Gondozástan alapismeretek

2*

74

Elsősegélynyújtás

1*

37

28

1036

elmélet gyakorlat

Manuális készségfejlesztő gyakorlat elmélet

Gondozástan alapismeretek

gyakorlat

Szakmai alapozás az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportra

Szakmai előkészítés a humán szakterületre

Osztályfőnöki

Kötelező óraszám összesen:

28

1036

*: csoportbontásban oktatott tantárgyak **: csoportbontásban, kettős vezetéssel oktatott tantárgyak

58

2.1.3/A Óraterv a szakiskola 9-10. évfolyamaira (A 2012/2013-as tanévtől a 9. évfolyamtól)

Tantárgy

9. évf.

10.évf.

heti óraszám

éves óraszám

heti óraszám

éves óraszám

Irodalom

2

74

2

74

Magyar nyelv

1

37

1

37

Történelem és társadalomismeret

2

74

2

74

Angol

3*

111

3*

111

Matematika

3*

111

3*

111

Fizika

1

37

1

37

Földrajz

2

74

Kémia

1

37

1

37

Informatika

1*

37

1*

37

Biológia

2

74

2

74

Ének-zene

1

37

1

37

0,5

18,5

0,5

18,5

Testnevelés

5

185

5

185

Osztályfőnöki

1

37

1

37

Egészségkultúra

1

37

Néprajz, társadalomismeret

1

37

Viselkedés és kommunikációs kultúra

1**

37

Pályaorientáció

0,5*

18,5

Vállalkozási ismeretek

0,5*

18,5

1*

37 1

37

Ápolástani alapismeretek

0,5

18,5

Anatómiai alapismeretek

1,5

55,5

Mindennapi ismeret

1*

37

Gondozástan alapismeretek

2*

74

Elsősegélynyújtás

1*

37

30,5

1128,5

elmélet gyakorlat

Manuális készségfejlesztő gyakorlat elmélet

Gondozástan alapismeretek

gyakorlat

Szakmai alapozás az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportra

Szakmai előkészítés a humán szakterületre

Rajz és vizuális kultúra

Kötelező óraszám összesen:

30,5

1128,5

59

2.2. A 2013/2014. tanévtől alkalmazott óratervek 2.2.1. I. Egészségügy ágazat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek*(Ének-zene és Vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete ** Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám összesen:

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4 3 4

4 4 4

4 4 4

4 4 4

2

2

3

3

1 2 1

2

2 5 1 8 0 35

1 5 1 11 0 35

2 2 2 2 2 5 1 6 0 35

2 2 1 1 2 1 5 1 7 0 36

*A négy művészeti tárgy közül 9. évfolyamon és 10. évfolyamon heti 1-1- órában Ének-zene és Vizuális kultúra tantárgyak oktatására kerül sor. **A szakképzési kerettanterv alapján a I.Egészségügy ágazatnak megfelelő tartalommal. A szabadon tervezhető órák felhasználásáról az alábbi táblázat szerint határoztunk: Tantárgyak

9. évf.

Idegen nyelv Matematika

1

10. évf. 11. évf.

12. évf.

1

1

1

1

1

1

Biológia – egészségtan

1

Művészetek

2

1

Informatika

1

1

2

1

Összesen

4

4

4

4

Helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete alapján készítettük el. A kerettantervek konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel.

60

2.2.2 XXXVIII. Rendészet ágazat

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Művészetek*(Ének-zene és Vizuális kultúra) Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szakmai tárgyak órakerete ** Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám összesen:

9. évf.

10. évf. 11. évf. 12. évf.

4 4 4 2

4 4 4 2

2 2 2 1 2 5 1 6 0 35

2 2 1 1 1 2 5 1 7 0 36

4 4 4 3 1 2 1

4 4 4 3

2 5 1 8 0 35

2 5 1 11 0 35

1

*A négy művészeti tárgy közül 9. évfolyamon heti 1 órában Ének-zene, 10. évfolyamon heti 1 órában a Vizuális kultúra tantárgy oktatására kerül sor. **A szakképzési kerettanterv alapján, a XXXVIII. Rendészet ágazatnak megfelelő tartalommal. A szabadon tervezhető órák felhasználásáról az alábbi táblázat szerint határoztunk: Tantárgyak

9. évf.

10. évf. 11. évf.

12. évf.

Idegen nyelv

1

1

1

1

Matematika

1

1

1

1

Művészetek

1

Informatika

1

2

2

2

Összesen

4

4

4

4

Helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. sz. melléklete alapján készítettük el. A kerettantervek konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel.

61

2.2.3. A szakiskolai képzés közismereti óráinak szerkezete Tantárgyak Magyar Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösségépítő Program Ének-zene Informatika Szabad órakeret Összesen:

9. évfolyam

10. évfolyam

11. évfolyam

2 óra

1 óra

-

2 óra 2 óra 2 óra 3 óra 5 óra

2 óra 1 óra 1 óra 5 óra

2 óra 0,5 óra 5 óra

1 óra

1 óra

1 óra

11 óra

1 óra 0 óra 9,5 óra

1 óra 0 óra 18 óra

A szabadon tervezhető órák felhasználásáról az alábbi táblázat szerint határoztunk: Tantárgyak Ének-zene

9. évf.

10. évf. 11. évf.

1

Matematika

0,5

Informatika

1

Összesen

1

0

1,5

Helyi tantervünket az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 8. sz. melléklete alapján készítettük el. A kerettantervek konkrét változatait az egyes tantárgyaknál tüntetjük fel. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tanítás-tanulás folyamatában minden létező taneszközre, audiovizuális eszközökre és anyagokra szükség van ahhoz, hogy a nevelés-oktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. A korszerű oktatástechnikai eszközöket és módszereket csak együttesen, komplex módon alkalmazhatjuk eredményesen. Törekszünk a már meglévő szaktantermek megtartására, korszerűsítésére, bővítésére, mert a jól felszerelt szaktantermeket a hatékony oktatás fontos feltételeinek tekintjük. A tankönyvek kiválasztásának elvei: Az iskolai oktatásban alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket és taneszközöket a helyi tantervben szereplő ajánlati listából a műveltségterület oktatásában érintett pedagógusok közössége választja ki az alábbiak szerint:

62

-

pedagógusaink

a

tankönyvválasztásnál

az

Oktatási

Államtitkárság

által

kiadott

tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvekből választanak -

a jelenleg kapható tankönyvek, segédletek a lehető legjobban fedjék le a műveltségterület-tantárgy tartalmát azonos feltételek megléte esetén a kedvezőbb árúak részesülnek előnyben.

-

az új tankönyvek, segédletek bevezetése mindig felmenő rendszerben történik és a több éven keresztül felhasználható könyveket, segédleteket kell előnyben részesíteni

-

az új tankönyvek, segédletek bevezetésekor a rendelés elkészítése előtt ki kell kérni az iskolai SZMK véleményét.

-

alkalmasak legyenek a tantervi követelmények és az alkalmazott tanulásszervezési eljárások, módszerek megvalósítására,

-

maradéktalanul tartalmazza a helyi tanterv minimumkövetelményeinek eléréséhez szükséges tartalmakat,

-

feleljen meg az önálló tanulást segítő didaktikai alapelveknek,

-

feleljen meg a programcsomag megvalósításának: a kompetencia alapú oktatás bevezetésének elősegítése érdekében,

-

a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.

-

szerkezete legyen világos, egyszerű,

-

a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő,

-

tartós, „örökölhető”,

-

a munkaközösség számára elfogadott.

Az egyes évfolyamokon a tantárgyakhoz szükséges tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket a szakmai munkaközösségek javasolják a helyi tanterv követelményeihez igazodóan, figyelembe véve a tartalmi egymásra épülést. Az iskolai tankönyvellátás rendjére és módjára az iskolai SZMSZ-ben foglaltak az irányadók. Iskolánk szaktantermi ellátottsága és azoknak felszereltsége jó. Gyakorló termeink korszerű eszközökkel rendelkeznek. Oktatástechnikai eszközök szempontjából iskolánk a jól ellátott intézmények közé tartozik.

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Elkötelezettek vagyunk a Nemzeti Alaptantervben rögzített kulcskompetenciák fejlesztésében.

63

Pedagógiai munkánkban megjelenik a kompetencia alapú nevelés- oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása. A kompetencia alapú fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel: 

A tanár személyiségére, felkészültségére



A személyiség központú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására



A gyerekek életkorának megfelelő, támogató pedagógusszerep kialakítására



A tanár, szülő, gyerek kapcsolatra



Az iskola-szülő viszonyra Törekszünk kompetenciafejlesztő foglalkozások megtartására: az értő olvasás, szociális

kompetenciák fejlesztésére. Diákokkal

való

kapcsolatunkban

igyekszünk

az

együttműködésre,

empátiára,

konfliktuskezelésre. Megpróbáljuk szakóráinkon megtanítani a kritikus, önálló és kreatív gondolkodást. Tantárgyaink oktatása közben igyekszünk életszerű helyzeteket teremteni. Célunk, hogy saját tapasztalatszerzéssel, élményszerűen jussanak el a diákok a tudás megszerzéséig. Fontosnak tartjuk a gyenge képességű tanulók felzárkóztatását, a tehetséggondozást, tanulóink alapos felkészítését az érettségi vizsgákra. Folyamatosan bővítjük tantárgyi feladatbankunkat, az azonos tantárgyat tanító kollégák rendszeresen konzultálnak egymással, kicserélik tapasztalataikat. Törekszünk a külső környezet iránti nyitottságra. Team munka segítségével oldjuk meg a különböző feladatokat, ezekben együttműködünk. Igyekszünk megnyugtató jövőképet adni tanóráinkon, igénybe vesszük a pedagógiai szakszolgálat tevékenységét, az iskolában dolgozó gyermek és ifjúságvédelmi felelős hasznos tanácsait. Munkánkban fontos szerepet szánunk a környezeti nevelés, fenntartható fejlődés pedagógiájának érvényesítésére. Minden tantárgyból egy-egy tanórán feldolgozzuk a fogyasztóvédelem témáját, munkánkat dokumentáljuk és évente értékeljük. Óráinkon gyermek centrikusak vagyunk. Törekszünk az állandó megújulásra, ennek érdekében képezzük magunkat. Fejlesztjük a gyengébb képességű gyerekeket, differenciált feladatok megadásával, óráinkon a gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére törekszünk. Az átlagtól eltérő gyerekek számára célunk önálló munka biztosítása.

64

Kiemelt figyelmet fordítunk a gondolkodási, a probléma-megoldási készségek, a kreativitás fejlesztésére, a döntéshozási képesség kialakítására. Az eredményesség érdekében próbáljuk hatékonyan megvalósítani a differenciált tananyag-elrendezés gyakorlatát, folyamatosan összeállítani a tanulók eltérő képességeihez igazodó differenciált feladat- és tevékenységi sorokat. A differenciált tanulás-szervezés meghatározó munkaformája a tanulók önálló, egyéni feladatvégzése. Fontosnak érezzük az egyéni bánásmód elvének megtartását.

 A mindennapi nevelő-oktató munkában nem vállnak élesen szét a Nat nevelési célkitűzései. Pl. a médiatudatosságra nevelés szervesen kapcsolódik a tanulás tanításához. Napjainkban gyökeresen megváltozott az információszerzés / feldolgozás formái. Tudjuk, hogy a család értékrendje, attitűdje milyen nagymértékben befolyásolja az iskolai munka eredményességét.  A megjelenő új dokumentumokat iskola, munkaközösségi szinten áttanulmányozzuk, értelmezzük és beépítjük az iskola alapdokumentumaiba.  Az adott tanév kiemelkedő feladatainak megfelelően készítjük el tanmeneteinket.  Rendszeresek a projekt napok, projekt órák (Egészségnap, sportnap, környezetvédelmi programok…)  Az új célkitűzések megvalósításai komoly feladatokat, terheket rónak a tanárokra is. Lehetőségeinkhez mérten rendszeresen részt veszünk különböző továbbképzéseken.  Egyre gyakoribbak és színvonalasabbak az un ” interaktív-táblás” órák  Az új tartalmaknak megfelelően igen sűrűn váltogatjuk a tankönyveket. A középiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a NAT szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési

65

feladatainak

teljesítésével,

az

egyedi

foglalkozást

igénylő

egyedi

szükségletekhez

igazodó

tanulásszervezési módszerekkel. A Köznevelési hídprogramokban a tanuló részére szervezett nevelés-oktatás során az alapműveltség elsajátítása, elmélyítése folyik, amely a valós élethelyzetekhez és a személyes élményekhez kapcsolódó tanulás, továbbá a tanulóhoz igazodó egyéni pedagógiai gyakorlat és a tanulóra szabott

egyéni

fejlődési

terv

és

az

ahhoz

igazodó

értékelés

alapján

történik.

Ennek során megjelennek a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz, szakképzés előkésztéséhez szükséges kompetenciák. A Köznevelési hídprogramokban résztvevő iskola az oktatásért felelős miniszter által kiadott nevelésioktatási programot alkalmazza a helyi tanterve elkészítéséhez. A nevelési-oktatásiprogram a NAT alapfokú nevelés-oktatás szakasza ötödik–nyolcadik évfolyamára meghatározott fejlesztési feladatokra, kompetenciákra és követelményekre épül. A szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban folyó személyiségfejlesztő munkában a következő célok megvalósításán dolgozunk. Tananyagaink, csoportfoglalkozásainkon folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megerősítésének folytatása, együttműködési készség fejlesztése, a tanulói tudás megalapozása, fejlesztése. Alapvető feladat - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,



a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a játékos tanulás és az egymásra figyelés, a tolerancia fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,



az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,



a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 

fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

66



mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a helyzetgyakorlatok, szituációs és szerepjátékok, drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;



az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;



a

tanulási

stratégiák

megválasztásában

kitüntetett

szempont:

az

életkori

jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, 

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;



a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

Hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés 

tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a magyarság alapvetően „befogadó nép”,



nemzeti karakterünk Kelet és Nyugat határán különböző népek és kultúrák



keveredéséből jött létre. Ezért is elfogadhatatlan bármiféle származási, faji, vallási megkülönböztetés: magyar az, aki magát annak érzi és vallja. A határainkon magyarok is hozzánk tartoznak, nemzetünk részei mindaddig, amíg magyarnak érzik és vallják magukat



diákjainkat fel kell készítenünk arra, hogy egyszerre állampolgárai Magyarországnak és polgárai az Európai Uniónak



meg kell ismerniük iskolánk és nagy múltú városunk történetét, mert jelenét is csakígy lesznek képesek alakítani

67



kiemelkedő feladatunk a cselekvő állampolgári magatartás, a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság beláttatása és elfogadtatása.



ismerniük kell alapvető állampolgári jogaikat és kötelezettségeiket. Így megértik, hogy a jogok kötelezettséggel is járnak, melyet mindenkinek teljesítenie kell.



a cselekvő állampolgári magatartás fő vonása a közéletiség. Ennek fejlesztését hatékonyan támogatja a diák-önkormányzati munkában és a civil szervezetekben, karitatív tevékenységben való részvétel, melynek iskolánkban az egészségügy és a szociális szféra területén nagy hagyománya van.

Médiatudatosságra nevelés A huszonegyedik század gyermekeit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. A modern technológiák egyre szélesebb körű alkalmazásának és elterjedésének jelentős pozitív hozama is van. Az információ robbanásszerű terjedése kiváló lehetőség a tudás forradalmi, és egyben demokratikus térhódítására, csakúgy, mint az aktív állampolgári habitus megteremtésére. Ha az információ hatalom, úgy e hatalom megszerzése most mindenki számára csak egy kézmozdulat kérdése. Nincs kormányzat, amely manapság az emberek tudatlanságára alapozhatná a politikáját. A modern média elterjedése mindannyiunk számára több lehetőséget és jogosultságot biztosít. 

Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére...



Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit...



Egyre többet tud a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról...



Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól...

68



Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul...



Tudatában van annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek...



Képes tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat...

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet. Az idegen nyelv tudásának, illetve az azon folytatott kommunikációnak a jelentősége az, hogy csak az idegen nyelv segítségével lehet értékteremtő kapcsolatokat kiépíteni az európai országok között. A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig való tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Fontos, hogy a tanuló képes legyen az adott célnyelven önéletrajzot írni, továbbá birtokában legyen ismeretekkel a célnyelvi ország kultúrájával, történelmével és rendszerével kapcsolatban. A középiskola első éveiben a tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, és képes idegen nyelvű honlapokon tájékozódni. Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) minden eddiginél több lehetőséget nyújtanak a nyelvtanulóknak és a tanároknak a közvetlen kapcsolatra a célnyelvvel és a célnyelvi

69

közösséggel. Az IKT jelentősen növelheti a nyelvtanítás és a nyelvtanulás eredményességét, mert közvetlen hozzáférést biztosít a célnyelvi kultúrához, azaz lehetővé teszi autentikus célnyelvi modellek keresését és felhasználását. Az IKT az autonóm nyelvtanítás és nyelvtanulás kiváló eszköze. A nyelvtanulási folyamat sikeressége szempontjából kiemelt jelentőségük van a nyelvtanulási stratégiáknak. A tanuló a nyelvtanulási folyamat során kapjon számára érthető információt a tanulás céljáról, folyamatáról és módszereiről A tanulónak legyen alkalma életkori sajátosságainak, érdeklődésének és kommunikációs szükségleteinek megfelelő, a való élet feladataihoz közel álló nyelvi tevékenységekben részt venni. A gazdasági és pénzügyi nevelés érdekében a matematika tananyagtartalma különösen jól hasznosíthatók az alábbi területeken: százalékszámítás, kombinatorika, statisztika, kamatoskamat, és valószínűség-számítás. A szöveges feladatok megoldása során a tanulók kívánatos irányba befolyásolhatók a  tudatos vásárlási szokások kialakításában  ár-érték arány összevetésében  reklám marketing megítélésében  banki kölcsönökkel kapcsolatos fogalmak értelmezésében (kamat, THM, futamidő, áruvásárlási kölcsön…)  rendszeres takarékosság szerepe a család gazdálkodásában  a nyugdíj és egyéb ellátások szerepe egyéni és társadalmi szinten

2.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg. A nappali rendszerű iskolai oktatás osztályaiban -ahol közismereti oktatás is folyik- a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezzük, amelyből legfeljebb heti két óra  iskolai sportkörben való sportolással

70

 versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel kiváltható

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A 11–12. évfolyamon kötelezően választható tantárgyak (a felsoroltak közül egy) a fizika vagy földrajz vagy kémia vagy informatika. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.7 A választható érettségi vizsgatárgyak Tanulóinkat a középszintű érettségi vizsgára elsősorban a kötelező tanórai foglalkozásokon készítjük fel. A kötelező érettségi vizsgatárgyakon túl az egészségügyi szakmacsoportos szakközépiskolai diákjainknak biztosítjuk a középszintű érettségi vizsgára való felkészülést:  fizika  földrajz  kémia  informatika  biológia  egészségügyi alapismeretek tantárgyakból. Fizika, földrajz, kémia és informatika vizsgatárgyakból csak akkor tehető érettségi vizsga, ha a tanuló a tantárgyat 11.-12. évfolyamon is tanulta, vagy ezen évfolyamok tanév végi osztályzatát osztályozó vizsga letételével megszerezte. A rendészeti pályára előkészítő -szakmacsoporton kívüli- szakközépiskolai osztályban tanuló diákok kötelező tanórai keretek között a középszintű érettségi vizsgára felkészülhetnek:  fizika  informatika 71

 belügyi és rendészeti alapismeretek  testnevelés tantárgyakból. Emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést 11.-12. évfolyamon szervezünk a kötelező érettségi vizsgatárgyakon (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv és német nyelv) túl, biológiából és fizikából, tantárgyanként heti 2 órában. Egy tanuló legfeljebb 2 tantárgyból választhat ilyen felkészítést. Tanulmányaikat a 2013/2014-es tanévben 9.-ik évfolyamon megkezdő szakközépiskolai tanulóink a következő tárgyakból készítjük fel a közép- és emelt szintű érettségi vizsgákra: Egészségügy ágazat esetén: Középszintű érettségi vizsgára:

Emelt szintű érettségi vizsgára:

 magyar nyelv és irodalom

 magyar nyelv és irodalom

 matematika

 matematika

 történelem

 történelem

 angol vagy német nyelv

 angol vagy német nyelv

 biológia

 biológia

 informatika

 fizika

 fizika  az ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgatárgy Rendészeti ágazat esetén:

72

Középszintű érettségi vizsgára:  magyar nyelv és irodalom  matematika  történelem  angol vagy német nyelv  biológia  informatika  fizika  testnevelés  az ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgatárgy Emelt szintű érettségi vizsgára:  magyar nyelv és irodalom  matematika  történelem  angol vagy német nyelv  biológia  informatika  testnevelés

A 10. évfolyamon tanuló diák május 20-ig jelentkezhet írásban az emelt szintű felkészítőre. A választás tanév közben nem módosítható, erre csak a tanév végén külön kérvény alapján kerülhet sor. Az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést az adott tantárgyból jó és jeles eredményt elért tanulóknak javasolja az iskola. Az emelt szintű tantárgyak esetében javaslatot lehet tenni a felkészítő tanárra is.

73

2.8 A középszintű érettségi vizsga témakörei Az egyes vizsgatárgyak követelményeit az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló (többször módosított) 40/2002. (V. 24.) OM rendelet tartalmazza. E rendelet alapján a középszintű érettségi vizsgák témaköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.9 Projektoktatás A hagyományos módszerek mellett szükség van kooperatív, együttműködésre nevelő módszerek alkalmazására, megpróbálkozhatunk az új technikák bevezetésével. El kell fogadni, hogy 

újfajta tanár-diák viszony kialakítására van szükség (tanulói döntések, választások, demokratikus légkör),



a projekt megvalósítása során felborul a hagyományos iskolai tanítási rend: változik az időbeosztás, a tantárgyak között elmosódnak a választóvonalak, gyakran az osztálykeretek is felbomlanak,



a projekt - és egyéb kooperatív tevékenység - hagyományos osztályzattal nehezen értékelhető.



A projekt megtervezésekor a pedagógusoknak alkalmazkodni kell egymás igényeihez

A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanároktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladata az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás. A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni

munka

mellett

megjelenik

a

csoportos

tevékenység,

az

együttműködés

(kooperativitás). Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Az iskolánkban szervezett leggyakoribb tanítási projektek 

Művészeti projekt, pl. előadás, kiállítás, összetett alkotások. A produktum esztétikai kivitelezése nagyon fontos szempont,

74



Környezeti projekt, pl. a folyó, erdő stb. élővilága,



Kutatási projektek, pl. új anyagrész feldolgozása.

„A projektoktatás olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja.” (Kováts, 2008.)

2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Tanulási esélyegyenlőség A tanulók képességfejlesztésekor meghatározó, hogy mely kulcskompetenciák (ismeret, képesség, attitűd rendszer) fejlesztése kívánatos. Fontosnak tartjuk:  a tanulási nehézségek feltárását, a problémák megoldásának segítését, sajátos tanulásszervezési felzárkóztatás,

megoldások

páros

munka,

alkalmazását kooperatív

/egyéni

korrepetálás,

csoportos

technikák,

tanulószoba

szervezés,

iskolapszichológus, szakvélemény, személyiségformálás/.  a kiemelkedő teljesítményű tanulók tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése tanórán és tanórán kívül /tanulmányi versenyekre való felkészítés, adaptív tanulásszervezés, információs és kommunikációs technikák alkalmazása.

2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények:  Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott. 

A számonkérésnek mindig a tanuló tudására (és nem tudásának hiányosságaira) kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése.



Lehetőséget kell adni a tanulónak a számonkérés során feltárt hiányosságok pótlására, hibák javítására.

75



A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás-képesség-teljesítmény egységében kell értékelni.



Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy, vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét).



A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.

Az értékelés formái: A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét 

heti egy órás tantárgynál félévenként legalább három érdemjeggyel,



heti kettő vagy három órás tantárgynál havonta legalább egy érdemjeggyel,



heti három óránál magasabb heti óraszámú tantárgynál havonta legalább kettő érdemjeggyel értékeli.

Az értékelés legyen folyamatos: visszajelzés a diáknak a zökkenőmentes továbbhaladás érdekében, jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái:

  

órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), szóbeli felelet értékelése, gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyak teljesítményének értékelésére),



írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok),



szülőknek levélben küldött tájékoztatás vagy ellenőrző útján küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy - esetleg - a kiemelkedően jó teljesítményért.



félévi és tanév végi

Az értékelés módja: A 9-12. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal, megfelelt, nem felelt meg minősítéssel értékeljük. Szakmai tantárgyak, részismereti tantárgyak értékelése, beszámítása az évfolyam sikeres elvégzésébe: 76



Kommunikációs

ismeret

és

készségfejlesztés,

Önismeret,

Életpálya

építés,

Tanulásmódszertan tantárgyak, mint részismeretek a félév és tanév végén nem osztályozottak, a tanuló megfelelt vagy nem megfelelt minősítést kap. 

Tanév végén a nem megfelelt minősítés évismétlést von maga után, a tanuló nem tehet javítóvizsgát.



Kommunikációs ismeret és készségfejlesztésből a nem megfelelt minősítés félévkor nem jelent osztályismétlést, azonban tanév végén a nem megfelelt minősítés évismétlést von maga után, a tanuló nem tehet javítóvizsgát.



Kommunikációs

ismeret

és

készségfejlesztés,

Önismeret,

Életpálya

építés,

Tanulásmódszertan tantárgyakból a megfelelt minősítést akkor kaphatja meg a tanuló, ha - elsajátította az ismeretek 60%-át, aktívan részt vesz a tanítási órákon, és a házi feladatait teljesítette, vagy záró dolgozatát elkészítette. 

Kommunikációs

ismeret

és

készségfejlesztés,

Önismeret,

Életpálya

építés,

Tanulásmódszertan tantárgyakból osztályozó vizsgát, különbözeti vizsgát tehet a tanuló a tantárgyi követelményeknek megfelelően. Szakközépiskolában A Szakmai orientáció a humán szakterületre tantárgyból 

9. évfolyamon az egészségfejlesztés és környezetkultúra részismeretek osztályzataiból alakítunk ki egy érdemjegyet, a környezetkultúra felé kerekítve,



10. évfolyamon az egészségfejlesztés és a vállalkozási ismeretek részismeretek osztályzataiból alakítunk ki egy érdemjegyet, az egészségtan felé kerekítve.



A Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügyi szakmacsoportra tantárgyból a részismeretek érdemjegyeiből szintén átlagot számítunk és



11. évfolyamon Pszichológia,



12. évfolyamon pedig az Anatómia tantárgy érdemjegye felé kerekítünk.

Szakiskolában 

a Szakmai előkészítés a humán szakterületre tantárgyból átlagot számítunk és a 9. évfolyamon az Egészségkultúra részismeretek érdemjegye felé kerekítünk

77



a Szakmai alapozás az egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportra tantárgyból átlagot számítunk és a 10. évfolyamon a Gondozástani alapismeretek részismeretek érdemjegye felé kerekítünk.



Szakközépiskolai és szakiskolai képzésben a Szakmai orientáció a humán szakterületre tantárgyból, Szakmacsoportos alapozó oktatás az egészségügyi szakmacsoportra tantárgyból a tanuló érdemjegye elégtelen, akkor javítóvizsgát kell tenni a tanulónak abból a részismereti tantárgyból, amiből elégtelen osztályzatot kapott.

2.11.1 Írásbeli feladatok értékelése Az írásbeli számonkérés alapelvei: - az írásbeli számonkérés formái legyenek változatosak - különböző kompetenciákat, készségeket, képességeket mérjenek - a kétszintű érettségi vizsgákon szereplő valamennyi számonkérési forma jelenjen meg az évközi dolgozatokban A témazáró dolgozatok számára vonatkozóan alapelv, hogy minimálisan (egy tanév során) a heti óraszámnak megfelelő legyen. Az írásbeli dolgozatok javítása pontozásos értékelése kövesse az érettségi útmutató szabályait. Az írásbeli dolgozatok formái: Témazáró dolgozat: minimum 45 percig írják, minimum egy témakört ölel fel Házidolgozat:

a tanuló megadott szempontok alapján adatgyűjtéssel, forráskutatással készíti el dolgozatát

Röpdolgozat:

egy-két tananyagot felölelő számonkérés

Írásbeli felelet:

legutóbbi tananyag írásbeli számonkérése

-

Az egyes témakörök befejeztével témazáró dolgozatot írnak, amely felöleli az egész téma tananyagát és fő követelményeit. A feladatok %-os értékelését a szaktanárok a következőképpen végzik.

78

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem

Angol Német Szakmai alapozó tárgyak

Kémia Biológia Földrajz

Szakmai alapozó tárgyak Matematika Fizika

Informatika

Érdemjegy

Teljesítmény %-ban

5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1 5 4 3 2 1

86 – 100 71 – 85 56 – 70 41 – 55 0 - 40 86 – 100 71 – 85 56 – 70 41 – 55 0 - 40 81 – 100 66 – 80 51 – 65 31 – 50 0 - 30 81 – 100 66 – 80 51 – 65 31 – 50 0 - 30 86 – 100 71 – 85 50 – 70 35 – 49 0 - 34

 Érvényes félévi vagy év végi osztályzathoz legalább 1 témazáró dolgozat jegy szükséges.  Egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozat íratható a tanulókkal. 2.11.2 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Elvei: Az otthoni felkészüléséhez írásbeli és szóbeli feladatokat kaphatnak diákjaink. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Ezeknek a feladatoknak az arányát az adott tantárgy jellege határozza meg. Írásbeli feladatok szempontjából kiemelt tantárgyak:  magyar nyelv és irodalom  matematika  idegen nyelv Korlátai:

79

A tanítási szünetekre, heti pihenőnapokra kiadott feladatok mennyiségénél figyelembe vesszük a szünet időtartamát. Hosszabb terjedelmű írásbeli feladat –fogalmazás, házi dolgozat, stb.- egyik napról a másikra nem adható fel.

2.11.3 A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon teljesítette: - valamennyi tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot megszerezte, és - a nyári szakmai gyakorlatot letöltötte . A követelmények teljesítését valamennyi tantárgyból a tanárok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon a tanulónak a továbbhaladáshoz. -

A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanuló osztályozó vizsgát is tehet, ha: 

az iskola igazgatója felmentette a tanórai részvétel alól,



ha egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a 250 órát meghaladja, vagy egy adott tantárgyból az órák 30 %-ánál többet mulasztott, a tantestület engedélyével

 -

ha magántanuló volt.

Amennyiben a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, csak akkor tehet javítóvizsgát, ha az elégtelen osztályzatok száma legfeljebb három. Sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyamot megismételheti.

Az a tanuló, aki sikeres előrehozott érettségi vizsgát tett, az iskola helyi tantervének követelményeit már teljesítette az adott tantárgyból. Az iskola magasabb évfolyamán, vagy évismétlés esetén a tanuló, vagy kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az igazgató – tantárgytól függően mérlegelve- mentesíti a tantárgy tanulása (a tanórák látogatása) alól, vagy a tantárgyból az értékelés alól.

80

2.12 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Az oktató-nevelő munkánkat elsősorban osztálykeretben szervezzük. A hatékonyabb és eredményesebb munka érdekében az osztályokat bizonyos tantárgyak esetében csoportokra bontjuk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A csoportok kialakításának elveit a tantárgy jellege, az adott munkaközösség állásfoglalása határozza meg. A kialakított csoport osztályfőnöki, illetve szaktanári javaslatra, az igazgató engedélyével változtatható meg. Csoport több osztály, vagy évfolyam tanulóiból is szervezhető. Csoportbontásban tanítjuk minden osztályunkban a következő tantárgyakat: ­

idegen nyelv,

­

matematika és

­

informatika.

A rendészeti pályára előkészítő szakmacsoporton kívüli szakközépiskolai osztályban (kifutó képzés) 10.-ik évfolyamon a diákok heti 1-1 órában úsznak és önvédelmet tanulnak. Ezért ezeket az órákat szintén csoportbontásban szervezzük. A csoportbontásban oktatott szakmai tantárgyakat a szakmai programban jelöljük. A szabadon választható tantárgyak csoportjait évfolyamonként szervezzük meg. Az emelt szintű érettségire felkészítő csoportok bontásának megvalósítása a jelentkezők létszámától függően lehetséges.

2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító testnevelők végzik testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, ősszel, és tavasszal. A felmérés a Mini Hungarofit 1+4 motorikus próba alapján került összeállításra. (Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek méréséhez. OM 2000. Szerkesztette: Tompa Ferenc) A mérés alapján a testnevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, elemzik.

81

COOPER-TESZT Cooper- teszt lényege, hogy a futópályán 12 perc alatt, a lehető leghosszabb távot teljesítsék a tanulók futással/kocogással. Pontérték táblázat segítségével az eredményeiket pontokban fejezzük ki. HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) A tanuló az elugróvonal mögött oldalterpeszben áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás, majd páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talajfogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét vesszük figyelembe a pontértékre történő átszámításkor. FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam lányok 1,5 perc, fiúk 3 perc. Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, -

kéztámasz

előrenéző újjakkal

történik- a

törzs

egyenes,

- a

fej

a törzs

meghosszabbításában van – a térd nyújtott, a láb zárt, a kar alátámasztási felületre merőleges. Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc.

82

Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkóratartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütem törzsemelést végez, 2. ütem összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütem visszanyit tarkórátartásba, 4. ütem törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt folyamatosan végrehajtott törzsemelések száma. HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen, a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0 – 20

igen gyenge

21 – 40

gyenge

41 – 60

elfogadható

61 – 80

közepes

81 – 100

jó

101 – 120

kiváló

121 – 140

extra

83

A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: igen gyenge, az egészséges létezés stabil megtartáshoz szükséges szint eléréséig nagyfokú, tudatos fejlesztést igényel. Az egyes motorikus próbákban jelzett pontértékek alapján, az igen gyenge-gyenge minősítést jelző kategóriák értékhatárainak figyelembe vételével.

IGEN GYENGE

0.0 – 20.pont

A legnagyobb hiányosság: pl. a tartós futás, és a vállöv,- és a karizmok erő-állóképessége területén mutatkozik. Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, „felzárkóztató” jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota: gyenge. A legnagyobb hiányosságok: pl. a tartós futás és hasizmok erőállóképessége területén mutatkozik. A fizikai állapota nagyfokú tudatos fejlesztést igényel.

GYENGE

21.0– 40. pont

Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként egy óra – elsősorban a hiányosságok felszámolására irányuló – rendszeres testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota elfogadható. Kisebb hiányosságok mutatkoznak: pl. a hát, és a hasizizmok erőállóképessége területén.

ELFOGADHATÓ

41.0- 60. pont

Javaslat: a pillanatnyi edzettségi állapotának megfelelő fokozatos terhelés biztosításával, a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres, felzárkóztató jellegű testedzés, az egészséges létezés stabil megtartásához „szükséges” közepes szint eléréséig. A tanuló fizikai állapota közepes. Elérte az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet.

KÖZEPES

61.0 – 80. pont

Javaslat: a tanórai testneveléssel együtt heti 5 alkalommal, alkalmanként egy óra rendszeres testedzés. A továbbiakban arra kell törekedni, hogy – ha egy mód van rá, tovább javítson edzettségén, de – legalább ezt a szintet megőrizze. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége jó.

JÓ

Az egészséges létezés stabil megtartásához szükséges szintet kiválóan teljesítette. Az amatőr szinten versenyző – heti 3-4 órát edző – sportolók között jól bírja az általános és sportág speciális terhelést. 81. – 100. pont

Javaslat: az egészséges létezés stabil megtartásához és az amatőr szintű versenyzéshez szinten tartás. Élsportolói szint eléréséhez az általa kiválasztott sportághoz szükséges szintre fejlesztés. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: kiváló.

KIVÁLÓ

101.- 120. pont

Néhány, – elsősorban „technikai” – sportágban eléri az élsportolók számára „szükséges”, vagy „kell” értéket. Javaslat: az általa versenyszerűen űzött sportágtól függően további fejlesztés, vagy szinten tartás. A tanuló általános fizikai teherbíró-képessége: extra. Az általános fizikai teherbíró-képessége elérte azt a szintet, hogy vala-

EXTRA

121.-140.0 pont

mennyi sportágban – nagyobb egészségkárosodás nélkül kiválóan terhelhető a felkészülési és a versenyidőszakban sportág specifikusan is, és nagyobb formaingadozás nélkül versenyezzen. Javaslat: élsportolói pályafutás alatt, folyamatos szinten tartás.

84

2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei A testi-lelki nevelés általános céljai, feladatai: A

testi,

pszichikai,

szellemi

adottságaikban

egészséges

fiatalok

nevelése;

személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése. Továbbá az egészséges életmód, a harmonikus erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. Általános fejlesztési követelmények a nevelőmunkában: A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Alakuljon ki a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidőkultúrájuk.

2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Jellemzői • A helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, • új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, • Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, • A pedagógusok között új együttműködésre késztet,

85

• Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, • Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. Általános célok, értékek Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. • az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, • természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, • a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, • a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, • s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, rendszerszemléletre való nevelés, • holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, • proaktív magatartás kialakítása, • tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, • globális összefüggések megértése, • a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, • a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. Helyi célok, értékek • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, • Helyi értékek és problémák feltérképezése, • Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), • Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken,

86

• Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, • Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, • A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel. Az iskola és a kollégium minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon

való

részvételre.

Ösztönözzük

tanulóinkat,

hogy

vegyenek

részt

a

környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőkön. Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Bükki Nemzeti Park, Magyar Madártani Egyesület, stb.). 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei

2.15.1 A magatartás értékelésének elvei Példás /5/ minősítésű a tanuló magatartása, ha -

önfegyelme életkorának megfelelő, tanulótársaival, tanáraival és a felnőttekkel udvarias, előzékeny és megfelelő hangnemet használ

-

iskolai viselkedése kulturált

-

közösségi célokért tevékenykedik és motiválja a közösség más tagjait is

-

a házirendet következetesen betartja, társait is felelősséggel és példamutatásával ösztönzi a követelmények teljesítésére

-

a közösség munkájában szívesen részt vesz, vállalt feladatait önállóan, pontosan, megbízhatóan teljesíti

-

őszintén mond véleményt, építő javaslataira számíthat közössége

-

a munkában kezdeményező, segítőkész és másokat is lelkesít

-

figyelmeztetése, igazolatlan mulasztása, indokolatlan késése nincs.

Jó /4/ minősítésű a tanuló magatartása, ha -

szorgalmasan tanul, önfegyelme elfogadható

-

szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol

-

a közösségre váró feladatok megoldásában segítőkész, de ő maga nem kezdeményező

87

-

fegyelmezettsége, rendszeretete ellen ritkán van kifogás

-

a közösség ellen nem vét, a házirendet betartja

-

legfeljebb 2 igazolatlan mulasztása van, esetleg szóbeli figyelmeztetése van az adott félévben

Változó /3/ minősítésű a tanuló, ha -

a közösséghez való viszonya változó

-

a kapott feladatokat nem szívesen teljesíti, cselekedetei nem mindig megbízhatóak

-

hajlamos a fegyelem megsértésére, a házirendet megszegi

-

rendszeretete kifogásolható

-

önfegyelme, modora udvariatlan, nyegle

-

nem képes magatartásának negatív megnyilvánulásait minden esetben felmérni, és leküzdeni

-

igazolatlan mulasztása legfeljebb 8 óra, írásbeli figyelmeztetése lehet

Rossz /2/ minősítésű a tanuló magatartása, ha -

a közösségi feladatokat hanyagul látja el vagy nem teljesíti

-

magatartása romboló a közösségre, annak munkáját hátráltatja

-

önfegyelme hiányos, durva, goromba viselkedésű, magatartása kívánni valót hagy maga után

-

az órákat viselkedésével zavarja

-

a házirend követelményeit ismételten megszegi

-

súlyos fegyelmi vétséget követ el

-

igazolatlan mulasztásai vannak, esetleg többször részesült szóbeli, írásbeli büntetésben, vagy igazgatói figyelmeztetésben

2.15.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei Példás /5/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha -

a tanuló képességeit állandóan fejleszti, a tananyag elsajátításában a legjobb eredmény elérésére törekszik

-

munkájában rendszeres, céltudatos, kötelességtudó

-

munkavégzése pontos, megbízható, mindig készül, figyel, érdeklődik

-

munkája iránt igényes, példát mutat

-

a kötelezően felül többletet is nyújt, rendszeresen és önként vállalt feladatait mindig megbízhatóan elvégzi 88

Jó /4/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha -

képességei szerint tanul, munkáját rendszeresen elvégzi, kötelességeit teljesíti

-

órákon többször csak felszólításra szerepel, bár a ismereteknek birtokában van

-

érdeklődése megmarad a szorosan vett iskolai tananyag keretein belül, többletfeladatok iránt kevés érdeklődést mutat

Változó /3/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha -

tanulmányi munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, esetenként figyelmetlen, pontatlan

-

tanulmányai iránt általában közömbös

-

képességén aluli teljesítménnyel is megelégszik

-

önállótlan, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetésre teljesíti

-

feladatainak elmulasztásáért szaktanári figyelmeztetése van

Hanyag /2/ minősítésű a tanuló szorgalma, ha -

munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el,

-

tanítási órákra nem készül, felszerelése hiányos, nem figyel, sőt másokat is zavar

-

érdektelenség, teljes közöny jellemzi, és rossz példát mutat,

-

egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

Megjegyzés: A fenti pontok alapján nem egyértelmű esetekben az osztályfőnöknek mérlegelési jogköre van. Egy vagy kettő elégtelen osztályzat esetén az osztályfőnök mérlegelése alapján, a gyermek képességei figyelembevételével változó szorgalmat is javasolhat.

2.15.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Különböző fokozatú dicséret adható a tanulóknak (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi) -

kiemelkedő tanulmányi eredményért minden kitűnőnek nevelőtestületi dicséret

-

közösségi munkáért

-

különböző szintű (iskolai, városi, megyei, országos) tanulmányi versenyeken, sportversenyeken elért helyezésekért

-

iskolai

ünnepélyeken,

hagyományos

rendezvényeken

való

részvételért,

szervezésért (mint: tanévnyitó, tanévzáró, október 6., október 23., boszorkánybál,

89

gombavató, diáknap, március 15., ballagás, Semmelweis-évforduló, vöröskeresztes világnap, szakmai kiállítás, AIDS világnap) Büntetést kapnak (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, fegyelmi bizottsági tárgyalás, nevelőtestületi, nem tanköteles esetében akár kizárás is) a Házirend megsértői, vagyis büntetjük a késést, a dohányzást, a rongálást, az alkoholfogyasztást, a drog-terjesztést, drogfogyasztást, az igazolatlan hiányzást, a trágár beszédet, a testi sértést, a lopást. A dicséretet és a büntetést is írásba foglaljuk és a szülő tudomására hozzuk. A dicséretet az iskolaközösség tudomására hozzuk.

90

91

3. KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM (3300 E g e r, Bem tábornok u. 3.)

KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013.

92

„Akkor kezdődik meg a helyi nevelés kialakítása, amikor az adott /oktató/ nevelő intézmény képessé válik arra, hogy egész tevékenységét határozott pedagógiai vezéreszmék köré csoportosítsa.”

/Lewin/

3.1. Bevezetés A kollégiumunkban élő tanulók a hagyományok és a jogszabályok által meghatározott, szervezett keretek között, a kollégium erkölcsi, érzelmi és szociális védelme alatt élik iskolás éveiket. A családi környezet átad jogokat és kötelességeket a kollégiumnak, mint befogadó intézménynek, illetve a kollégiumi nevelőtanárnak, mint a szülőt pótolni hivatott pedagógusnak. Ugyanakkor törekszünk a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére.

93

Intézményünk biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést, a tehetséggondozást, a felzárkóztatást. Segítjük tanulóink pályaválasztását, szakmatanulását, jövőjük alapozását. A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek átszövik és irányítják tanulóink életét. Kollégiumunk

sajátos

arculatával,

hagyományrendszerével,

foglalkozásaival,

tevékenységeivel, a szabadidő megszervezésének változatos módjaival hozzájárul az itt eltöltött idő hasznos és örömteli megéléséhez. A felzárkóztatás és tehetséggondozás különböző módjaival, követhető életviteli mintákkal lehetővé tesszük azt, hogy a kollégisták érdeklődésüknek, képességeiknek, szakmaválasztásuknak és tehetségüknek megfelelően tanulhassanak és készülhessenek önálló életükre. A kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók az iskolai nevelés és oktatás kevésbé tantárgyközpontú területeiről is ismereteket szerezzenek, élményekben részesüljenek. A foglalkozások olyan kompetenciákat is fejlesztenek, melyek révén tanulóinkban kialakulhat az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség. Kollégiumunk

szándékai

szerint

hozzájárul

az

életen

át

tartó

tanulás

megalapozásához. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása és betartatása, a bizalmi légkör kialakítása a közösségben. A jó kollégiumi légkör feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és a nevelőtanárok között.

„… a lelket /amely tükör is/ megőrizni… annyit jelent, mint az ifjúságot elvonni az üres elfoglaltságtól, és okosan hozzászoktatni a tisztességes és hasznos dolgokhoz.”

/Comenius/

94

3.1.1. A Pedagógiai Program összeállításánál alapul vett dokumentumok

A kollégium pedagógiai programját a következő dokumentumok figyelembevételével készítettük el: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1993. évi LXXIX. törvény és 2003. évi módosítása 1/1998. /VII.24./ OM rendelet 46/2001. /VIII.31./ OM rendelet 3/2002. /II.15./ OM rendelet 44/2002. /VI.18./ OM rendelet 36/2009. (XII.23.) OKM rendelet 20/2012. /VIII. 31./ EMMI rendelet 10. §

3.2. A működés belső feltételrendszere 3.2.1. Személyi feltételek, elvárások A kollégiumi tantestület szakos összetétele, felkészültsége, a kollégiumpedagógia iránti elkötelezettsége jó színvonalú gondoskodást biztosít tanulóink számára.

A kollégiumi nevelőtanárok végzettsége: biológia – mezőgazdasági ismeretek egészségügyi szakoktató fizika – informatika magyar – könyvtár orosz – testnevelés - gyógytestnevelés történelem – orosz, német testnevelés testnevelés

Csató Antalné Forgóné Vincze Klára Somoskői Lilla Tóth Edit Zöldné Bóti Judit Dr. Magyar Istvánné Koszorus Levente Terenyei Ákos

Támogatjuk a nevelőtanárok óraadói munkáját a társintézményekben (a szakiskolai osztályokban, illetve a szakképzésben van lehetőség óraadói munkára). Az éjszakai és hétvégi ügyeleteket saját nevelőink látják el. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak (logisztikus, takarítók, portások) munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.

95

A humán erőforrással való gazdálkodás és fejlesztés: 

A tantestület és a kisegítő állomány létszámát a törvényben kidolgozott normákhoz igazítjuk. A természetes személycserék alkalmával törekedni kell a kvalifikált szakember felvételére.



A belső továbbképzések szolgálják a szakmai és módszertani kultúránk fejlődését.



Bővíteni kell a tapasztalatcserék lehetőségeit a kollégák és a diákok számára is.



A munkaközösségen belül folytatni kell a műhelymunkát, a tartalmai innovációt.



A végzett munka minősége és mennyisége alapján folyamatosan kell értékelni kollégáink teljesítményét.

Tanulói összetétel A kollégium 150 férőhelyes, koedukált kollégium. A diákok zömének életkora 14-18 év között van, de vannak 18-21 évesek (érettségi utáni szakképzősök) is. A tanulók több mint 60 településről érkeztek, a beiskolázási terület túlnő a megye határain (az anyaiskola beiskolázási körzete is). Vannak tanulóink Nógrád-, Borsod-AbaújZemplén, Pest, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyéből is. A Pedagógiai Program összeállításakor kiemelt figyelmet fordítottunk a rendkívül heterogén összetételű tanulói struktúrára.

3.2.2. Tárgyi, környezeti feltételek Kollégiumunk az iskola melletti épület 3 felső szintjén működik, a terület a városközpont közvetlen szomszédságában található. Az iskolák gyalog megközelíthetők (kivéve a Pásztorvölgyi Gimnáziumot). A buszpályaudvar 10 perc alatt elérhető. A hétszintes paneltömb belső kialakítása során a funkcionális szempontok alig érvényesültek (nincsenek speciális helyiségek, pl.: társalgó, nagyobb létszám befogadására csak az ebédlő használható) A kollégiumot a katonai kollégiumtól lepusztult állapotban vettük át. 3 hónap alatt kellett lakható állapotba hozni. Rontott tárgyi helyzetünkön a Móra Ferenc Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola épületegyüttesünkbe való költöztetése (megszűnt a klub, a kondicionáló terem, a számítástechnikai terem, szakköri szobák). Ideiglenes megoldást találtunk csak az ágyneműraktárnak, irattárnak. 96

Az épület nyílászárói az évek során deformálódtak, összeszáradtak vagy elkorhadtak. Pályázat segítségével igyekszünk ezek lecserélésére ill. energiatakarékosra cserélésére. A szabad kapacitások kihasználását, illetve az újabb források (elsősorban pályázatok) felkutatását folytatnunk kell mindaddig, amíg a kor követelményeinek megfelelő komfortfokozatot el nem érjük. A kollégium belső és külső környezete kell, hogy biztosítsa a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálnia kell a kollégisták biztonságát, kényelmét. Ehhez még sok tennivaló van. Az elektromos hálózat biztonságosabbá tételére szükség van. A bútorzat cseréjét pályázatok segítségével folyamatosan végeztük, végezzük. Kollégiumunk igyekszik megfelelni az otthonosság általános kritériumainak. Megteremtettük és fejlesztjük a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés (tanulószoba, számítástechnikai terem, letéti kollégiumi könyvtár), a kulturális (klubszoba), a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, a lehetőségekhez mérten az egyéni visszavonulás lehetőségéről. 1 telefon fővonallal rendelkezünk. Kialakítottunk egy stúdiót és egy kézimunka-könyvtár- szakköri termet, amelyek felszerelését folyamatosan bővítjük. Megvalósult fejlesztések: 

a heverőket a 2004-es pályázati támogatással 100 %-ban lecseréltük



vizesblokkok felújítása megtörtént



a lapos tető átépítésre került



függönyök kerültek az ablakokra



szőnyegeket, futószőnyegeket vásároltunk



hűtőszekrények kerültek a folyosókra és néhány szobába



könyvtárszobát rendeztünk be



sporteszközöket vásároltunk

Fontossági sorrendben a szükséges felújítások: 

a nyílászárók cseréje



az elektromos hálózat biztonságossá tétele



a paplanok, párnák részleges cseréje

97



az ágyneműhuzatok részleges cseréje, pótlása



sporteszközök további beszerzése



szakköri helyiség berendezése, fejlesztése

3.2.3. A kollégiumi élet szervezettsége, az ezzel kapcsolatos elvárások A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai tanulóink egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Igyekszünk biztosítani a tanulók optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe vesszük lehetőségeinkhez mérten a szülői, iskolai és a tanulói igényeket.

A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Biztosítjuk, hogy a diákok választott képviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. Lehetővé tesszük, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Kollégiumunk a maga sajátos eszközeivel kiépítette, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. 3.2.4. A kollégium kapcsolatrendszere

98

Országos Kollégiumi Szövetség

Városi önkormányzat

Kapcsolódó iskolák Belföldi munkakapcsolatok

Kossuth Zsuzsanna Szakközépisk., Szakisk. és Koll. és Kollégium

Érdekképviseleti szervezetek

Klebesberg Intézényfenntartó Központ

A város kollégiumai

Kollégiumi munkaközösség Helyi kulturális intézmények

A szülőket minden részletre kiterjedő tájékoztatásban kell részesíteni. Megkapják a kollégiumi dokumentumokat: 1 a házirend kivonatát (már a beiratkozáskor), 2 a szakköri és tanfolyami lehetőségek listáját.

99

Ezek az információk a szülők számára megnyugtató hatásúak. Érezniük kell, hogy itt nem helyettük, hanem velük együtt fog történni a nevelés, optimális esetben négy éven át. Az új diákokat méltó módon fogadjuk – az iskolával közös gólyatáborra van lehetőség. A tanévkezdés előtti nap valamennyi kollégista beköltözik, s a szülőknek megtartjuk az első tanévnyitó szülői értekezletet. A szülők találkoznak az év főbb eseményeivel, célkitűzéseivel. Lehetőség van arra, hogy megismerjék a szülők gyermekük nevelőtanárát – az első intim kölcsönös beszélgetés a gyerek szokásairól, esetleges betegségeiről, a szülők és a kollégium elvárásáról. Szülői értekezletek és fogadóórák alkalmával valamennyi nevelőtanár is jelen van. A szellemi környezet meghatározó elemei még az osztályfőnökök, az iskolai tantestület. Minden osztályfőnököt várunk a kollégiumban, hogy megismerhesse tanítványai elhelyezési körülményeit, szobatársait. A nevelőtanárok folyamatosan tájékozódnak az iskolákban a diákok tanulmányi előmeneteléről, esetleges magatartási problémáiról. Az egyes szaktanárok véleményét kikérjük abban, hogy hogyan tudnánk eredményesebben segíteni tanulóink előmenetelét, miben tudunk a sajátos eszközeinkkel segíteni. Telefonon bármikor felvilágosítást adnak az érdeklődő szülőknek, tanároknak. Kollégiumunk rendszeres kapcsolatot tart: 

a szülői szervezettel az iskolában



más kapcsolódó iskolákkal megbízott kapcsolattartó tanár



a társintézményekkel, kollégiumokkal a kollégiumvezető



a szociálisan hátrányos helyzetű tanuló, valamint veszélyeztetett diák esetében a gyermekjóléti

szolgálattal,

a

települési

önkormányzatokkal

a

kollégium

ifjúságvédelmi felelőse egyeztetve az iskolai gyermekvédelmi felelőssel A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában kollégiumunk kezdeményező és nyitott.

3.3. Elvek 3.3.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, céljai, küldetése

100

Nevelési alapelveink, értékeink Az intézmény nevelési elvei Az iskolában és a kollégiumban folyó nevelőmunka értékközpontú. Az értékek létrehozásában és érvényesítésében teret kapnak: - az emberi együttélés általánosan elfogadott szabályai - a polgári társadalom normái - az egyetemes és nemzeti kultúra értékei - a közoktatási törvényben megfogalmazott normák Intézményi

nevelőmunkánk

célja

olyan

értékek

közvetítése,

amelyek

a

tanulók

személyiségére, tanulmányi eredményeire, jövőjére, a családra, a társadalmi környezetre is pozitív hatást gyakorolnak. A fenti értékek közvetítése a tananyagon, a személyes példamutatáson, az iskola és kollégium egészén keresztül történik. Célunk, hogy tanulóink művelt és egészséges tagjai legyenek a társadalomnak és nyitottak legyenek minden változtatásra. -

A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben

-

A szociális és érzelmi biztonság megteremtése

-

Egyéni bánásmód alkalmazása az életkori és személyiségre jellemző sajátosságok, különösen a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevételével

-

Az alapvető erkölcsi normák betartása

-

Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése

-

Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása

-

Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére

-

Az integrált nevelés megvalósítása

-

A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése

-

A fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembevétele

-

A szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal való konstruktív együttműködés

-

A nevelőtestület pedagógiai, módszertani felkészültségének folyamatos fejlesztése

Céljaink

101

Hosszú távon célunk a kollégiumi teljes férőhely-kihasználtsága mellett a fennmaradás és működőképesség megtartása, ezáltal valamennyi dolgozónak a munkalehetőség és a kollégiumit választó minden diáknak a tanauláshoz szükséges feltételek biztosítása oly módon, hogy tanulóink valamennyien eljussanak a sikeres munkába álláshoz szükséges érettségi, illetve szakma megszerzéséhez, a tanulmányi eredmények további javítása. Rövid távú (taktikai/éves/havi) és operatív célok a HOGYAN? kérdésre adott válaszok. A személyiség kibontakoztatása, az adottságok fejlesztése, az egészséges, harmonikus test-lelki fejlődés biztosítása, személyiség-és közösségfejlesztés. Legfontosabb célunk a tanulói lemorzsolódás 10 % alá történő csökkentése és a kollégium tanulmányi átlagának 0,1-del való emelése.

A kollégium küldetése

Olyan kollégiumot alakítottunk ki és szeretnénk továbbfejleszteni, ahol a tanulók családias légkörben, jó tárgyi feltételek között, egységes nevelési hatásrendszerben, a fiatalok aktív, alkotó részvételével készülhetnek felnőtt életükre. Szeretnénk elérni, hogy a kapcsolódó iskolákkal valóban egyenrangú, partneri viszony alakuljon ki, amelyben a kölcsönös előnyök, a közös célok határozzák meg a hosszabb távú és a mindennapi együttműködést. Belső intézményi struktúránkat folyamatosan fejlesztjük, hogy kialakuljanak a tanulókkal való differenciált foglalkozás szervezeti keretei. Az eddigi eredményeinket és tapasztalatainkat felhasználva, a tanulói igényeket és a szülői elvárásokat messzemenően figyelembe véve gazdag szabadidős tevékenységrendszert kínálunk.

3.3.2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei

A gyerek nem kollégistának születik, azzá válhat, válik!

102

A kollégista tanulók napi életének kereteit úgy kell, hogy szervezzük, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A tanulók részt vesznek a mindennapi élettel kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, az elért eredmények értékelésében. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit és módszereit. A belátáson, meggyőzésen alapuló szabálykövetést és normatételezést, értékközvetítést várhatunk csak el. Gondot fordítunk a terhelés és a kikapcsolódás megfelelő egyensúlyára. Minden csoportvezető ismeri diákjai napi programját, így rugalmasan kezeli a napi elfoglaltságokat. A kollégium a szülővel és az iskolával együttműködve járul hozzá ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. A kollégium biztosítja az iskolai követelmények teljesítésére való felkészülést a különböző tanulási formák biztosításával.

A kollégium segíti a tanulóit a tantervekben meghatározott ismeretek elsajátításában, igyekszik biztosítani a képességek fejlődéséhez szükséges tevékenységek feltételeit. „Ha nem hiszünk abban, hogy mások maximális teljesítményre képesek, akkor nem is tudjuk őket eredményes munkára sarkallni.” (H.Weiss Donald) A szabadidős tevékenységek biztosítják a tanulók számára a tevékenységek szabad megválasztását, a szabad választás élményét és a napi tevékenységek okozta feszültségek oldását. Az igényes szabadidő eltöltés kultúremberhez illő életmódbeli szokásrendszert alakít ki, fejleszti a személyközi kapcsolatokat, az érzelmi életet, és élményeket nyújt.

103

A szabadidős tevékenységek között a sportolási és testedzési alkalmak rendszeresek legyenek. 3.3.3. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenységek elvei A kollégiumban hangsúlyos szerepet kap a diákok testi, lelki, szociális fejlődésének segítése az életkori sajátosságaik és egyéni adottságaik figyelembevételével. A kollégium törekszik a családból hozott értékek megőrzésére és fejlesztésére. Felismerni a diákoknál azt a területet, amiben igazán tehetségesek és a lehetőségekhez képest minden segítséget megadni annak kibontakoztatásához. Kiemelten kezeljük az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyának fejlesztését. A kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása az iskolákkal együttműködve. Az iskolai ismeretek bővítése, a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket szervez a tanulói igények és a költségvetési lehetőségek figyelembevételével. A küldő iskolák között meglévő színvonalkülönbségek kiegyenlítése. Változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmazunk, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni vagyunk képesek. A kollégium az iskolákkal együttműködve valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a már választott életpályára való felkészülést. Az önismeret szerepe a helyes pályaválasztásban – legyen képes a tanuló felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Fontos, hogy tudjon a tanuló önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban, legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit; tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. 3.3.4. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei -

A tanuló ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, javuljon véleményalkotó képességük

104

-

Szerezzenek művészeti élményeket, értsék a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét

-

Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti csoportban

-

Segítjük az egyéni ízlés alakulását

-

Különös figyelmet fordítunk a könyvtár használatára

-

Heti két alkalommal minden tanuló egy-egy órát sportoljon

3.3.5. Egészségnevelési elvek A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségmegőrzés az egészséges embernek az egyéni, közösségi és társadalmi felelősség felismerésén alapulva, megfelelő lehetőségek létrehozásával az „egészségi jólét” állapotának megtartására irányul. Az egészségkultúra alapvető feltétele, hogy az egyén 1

– ismeri és betartja az egészség megőrzésének szabályait

2

– időben fordul az egészségügyi szolgálathoz

3

– az ott kapott tanácsokat betartva együttműködik az egészségügyi szolgálattal

Az egészségért való felelősség az egészségmegőrzésre irányul, melynek kialakítását egymásra épülő összetevők, a helyes egészségi ismeretek, a pozitív attitűdök, a kívánt magatartás és az öntevékenység teszik teljessé. A testi-lelki nevelés általános céljai, feladatai: A

testi,

pszichikai,

szellemi

adottságaikban

egészséges

fiatalok

nevelése;

személyiségfejlődésük, a társadalomba való beilleszkedésük segítése. Továbbá az egészséges életmód, a harmonikus erkölcsös és konstruktív életvitel szokásrendszerének kiépítése úgy, hogy ezek számukra értékké váljanak; az ehhez szükséges ismeretek, készségek, attitűdök elsajátítása, kialakítása. Általános fejlesztési követelmények a nevelőmunkában:

105

A diákoknak legyenek alapvető ismereteik az emberi szervezet működéséről, a testi egészség és mentálhigiéné összefüggéseiről, az egészséget fenyegető tényezőkről, a betegségek és balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Alakuljon ki a sportoláshoz, mozgáshoz való pozitív viszonyuk, fejlődjön szabadidőkultúrájuk. A belátáson alapuló hárító magatartást szeretnénk elérni a káros szenvedélyekkel szemben. Kiemelten foglalkozunk az egészséges táplálkozással, az elhízás és a fogyókúra hatásaival. A kollégiumban jók a feltételek a rendszeres testmozgásra, ezt ki kell használni. Ez segít a mentális problémák leküzdésében is. A szexualitás sajnos egyre fiatalabb korban foglalkoztatja a tanulókat. A szexuális kultúra, a párválasztás segíthet a családi erőszak elkerülésére. Kiscsoportos foglalkozásokon beszélgetünk a témáról. Elsősegély nyújtó szakkör

keretein belül kollégistáink megismerik és elsajátítják

az

életmfntéssel kapcsolatos legfontosasbb teendőket. 1. foglalkozás: A keringés és a légzés anatómiája 2. foglalkozás: Artériás és vénás vérzéscsillapítás, kötözések 3. foglalkozás: Életjelenségek vizsgálata, stabil oldalfekvés 4. foglalkozás: Szív-kompresszió AMBU-babán 5. foglalkozás: Mesterséges lélegeztetés, komplett újraélesztés 3.3.6. Környezeti nevelési elvek Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Kollégiumunk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Az ismereti háttér átadása mellett a környezeti nevelés főként személyiségfejlesztő feladat az értékrendszer és magatartás fejlesztésén keresztül. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Jellemzői • A helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, • új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, • Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, 106

• A pedagógusok között új együttműködésre késztet, • Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, • Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. Általános célok, értékek Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. • az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, • természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, • a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, • a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, • s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, • fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, rendszerszemléletre való nevelés, • holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, • proaktív magatartás kialakítása, • tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, • a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, • az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, • helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, • globális összefüggések megértése, • a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, • létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, • a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása.

Helyi célok, értékek • Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése,

107

• Helyi értékek és problémák feltérképezése, • Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), • Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, • Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, • Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, • A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel. A kollégium minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A környezeti nevelés témaköreit a Kollégiumi Program alapján beépítjük a csoportfoglalkozások anyagába. Választható szakkörként ÖKO szakkörbe csatlakozhatnak az érdeklődő kollégisták. A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőkön. Kiemelt figyelmet fordítunk az energiatakarékosságra Kiemelt figyelmet fordítunk a szűkebb kollégiumi környezetük tisztán tartására Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Bükki Nemzeti Park, Magyar Madártani Egyesület, stb.). Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra.

3.4. A pedagógiai tevékenység szerkezete A kollégium a nevelési folyamat során tanulói tevékenységét a kollégiumi programok, a csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozzuk meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók

erkölcsi

gyarapodásához,

személyiségének

gazdagodásához,

kompetenciáik

fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez. 3.4.1. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások 3.4.1.1. Felkészítő foglalkozások

108

A felkészítő foglalkozások során a kollégium kiemelt figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is feltárjuk, és figyelembe vesszük a tanulók személyiségének az egyéni sajátosságait. 2. A tanulást segítő foglalkozások lehetnek: rendszeres iskolai felkészülést biztosító foglalkozás,

differenciált

képességfejlesztő

és

tehetséggondozó

foglalkozás,

felzárkóztatás, az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök 3. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások lehetnek: tematikus csoportfoglalkozások és általános csoportfoglalkozások. 3.4.1.2. Speciális ismereteket adó foglalkozások  A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások  A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: az egészséges és kulturált életmódra nevelés, diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása, a kreativitás fejlesztése, a nemzetiségi kultúrához való kötődés erősítése, diákkörök működtetése. A kollégiumi nevelő-oktató munka céljára hétfőtől csütörtökig heti 4 teljes munkanap áll rendelkezésre. A szűk időkeretet hatékonyan kell tervezni, hogy a nevelő-oktató munka eredményessége biztosítható legyen. A kollégiumi délutánt is órarendszerűen kell megszervezni. A csoportfoglalkozások kerete: Évi 37/33 nevelési héttel számolunk, minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással. Ennek 60 %-ára a lenti tevékenységsorral számolunk. A további idő a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel folyik a csoportvezető belátása szerint.

Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat, Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi és lelki egészség Felkészülés a felnőtt szerepeire.

9. évf. óra 4 6

10. évf. óra 3 3

11.évf. óra 3 4

12.évf. óra 2 2

13-14.évf. óra 2 2

3

3

3

4

5

2 3 2

2 4 3

2 4 3

2 4 3

3 3 2 109

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon-és népismeret

2 22

4 22

3 22

3 20

3 20

Kötetlen időkeretben végzett tevékenységek Nagyon kevés idő jut kötetlen tevékenységre, amelyet a diák mindenkor egyéni belátása szerint tölt el egyedül vagy baráti társaságban (mozi, vásárlás, séta, mosás-vasalás, személyi higiéné). 3.4.2. Irányított tevékenységek Olyan elfoglaltságot jelentenek, amelyeket maguktól kevésbé vennének igénybe a tanulók, de fejlődésükhöz szükség van rá. Ezek a tevékenységek különösebb felkészülést nem igényelnek.

Kínálatunk:       

szereplések (Költészet Napja, Mikulás) színház, hangverseny korongozás üvegfestés sport filmvetítés szakkörök

A tanuló heti 15 órában köteles részt venni meghatározott foglalkozásokon. Napi 3 óra tanulás. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, további heti 2 foglalkozáson vesz részt, valamint heti 1 csoportfoglalkozáson. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére kötelezően választható, és az előre tervezhető szabadon választott foglalkozásokat. Minden tanév elején felmérjük, hogy a tanévben hány tanuló, milyen kötelezően választott, illetve szabadon választható foglalkozásokon kíván részt venni (szeptember 15-ig). A költségvetés keretén belül igyekszünk a feltételeket biztosítani. Az éves munkaterv minden tanáriban olvasható.

110

3.5. Tevékenységkategóriák 3.5.1. A tanulás A kollégiumba érkező tanulók sok iskolából, különböző nagyságú és társadalmi státuszú településről, családi környezetből jönnek. A kollégiumi tanulás-módszertani foglalkozások közvetlenül az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás hatékonyságának növelését, a sikeres pályaválasztást, a világban való tájékozódást szolgálják. A rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés alapja az iskolai sikernek. E foglalkozások hozzájárulnak az önművelés igényének fejlesztéséhez, az iskolai és iskolán kívüli tanulás jelentőségének felismeréséhez. Fejlesztési követelmények:  A tanuló ismerje meg és alkalmazza a kollégiumi tanulás folyamatában használatos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő, egyénre, csoportra szabott, hatékony tanulási eljárásokat, módszereket.  Tudjon a tanulnivalók között fontossági sorrendet felállítani.  Tudja – nevelői segítséggel – szervezni idejét, tevékenységeit.  Gyakorolja a szövegértő olvasást, az iskolai követelmények teljesítésére  felkészítő tanulási technikákat. Tanulja meg a tantárgyhoz kapcsolódó ismeretek,  mondanivalók szabatos szóbeli és írásbeli megfogalmazását, tudjon „felelés  helyzetben” teljesíteni.  Tudjon szelektálni az információk tömegében.  Használja rendszeresen a tanulást segítő hagyományos és modern eszközöket.  Rendszeres könyvtári munkával is fejlődjenek hatékony tanulási módszerei és önművelési szokásai.  Szerezzen tapasztalatokat a legújabb technológiákon alapuló információhordozók használatában.  Legyen képes elemezni, értelmezni, rendszerezni a megszerzett információkat, és szóban vagy írásban számoljon be a megoldásokról.

111

9. évfolyam (4 óra) Téma Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása (Könyv a tanulásról c.)

Könyvtárhasználat, dokumentációismeret (iskolai könyvtáros segítségével)

Tartalom Olvasásfejlesztés Szövegértés-fejlesztés Beszédművelés A kollégiumi tanulás jellemzői, tanulószobai tanulás Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára Tanulási módszerek a kollégiumban A felkészülés módszerei az iskolai feladatok teljesítésére. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Gyakorlatok a könyvtárhasználatban A különböző dokumentumfajták szerepe a szaktárgyi ismeretszerzésben, valamint a köznapi élet egyéb területein. Katalógustípusok

112

10. évfolyam (3 óra) Téma Tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása Könyvtárhasználat, dokumentum ismeret

Tartalom Emlékezetfejlesztés Koncentráció Olvasásfejlesztés Az önművelés igényének kialakítása Kooperatív tanulásprojekt. Tételvázlatok Jegyzetelés, cédulázás – adatgyűjtés

11. évfolyam (3 óra) Téma Tanulási módszerek alkalmazása

Tartalom Ismeretek ellenőrzése A vizsgák rendje, követelményei, az érettségire való felkészülés módszerei Teszt- és esszéfeladatok – gyakorlás A felvételi rendje, követelményei, a felkészülés módszerei. Információfeldolgozás Dokumentumfajták felhasználása a gyakorlatban.

12-13. évfolyam (2-2 óra) Téma

Tartalom A szellemi munka technikája Könyvtár- és számítógép-használat ECDL vizsgára való felkészüléshez segítség, gyakorlás. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.

113

3.5.2. Énkép, önismeret – pályaorientáció

Az emberi boldogság lényege a vágyak, célok, képességek összhangja. Mindezek eléréséhez önismeretünk bővítése, önnevelésünk, személyiségfejlődésünk, közösségi lénnyé válásunk az út. Az eredményességhez nyitottság, kitartó, folyamatos, céltudatos önnevelő munka szükséges. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő attitűdjüket, motívumaikat a nevelés egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy kompetensnek érezzék magukat saját fejődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önismereti foglalkozások célja a kollégista személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. Örömteli, teljes életet élünk, ha a mindennapok gondjai, vagy nehézségei között is érezzük: 

szükség van ránk, mint emberre, mint társra, mint különböző közösségek tagjára,



szükség van a munkánkra, van tennivalónk, feladatunk, szerepünk,



képesek vagyunk megvalósítani önmagunkat munkában, hivatásban, családban.

Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életük során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Fejlesztési követelmények:  Ismerje a tanuló az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit.  Legyen képes bemutatni két-három fontosabb vállalt, ill. elutasított erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük és mellettük.  Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét elősegítő, ill. gátló  Személyiségvonásokat és erényeket.  Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének.  Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére.  Legyen képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására.  Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére.

114

 Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani.  Az

önismereti

foglalkozások

és

egyéni

beszélgetések

célja

a

kollégisták

személyiségének, jellemének, fejlesztése, identitásuk megerősítése, támogatásuk aktuális problémáik megoldásában. Önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, saját helyük felismerését szűkebb, tágabb környezetükben.  Folyamatosan történik az önértékelés, önbizalom erősítése, a pályakép felépítése, a versenyhelyzethez alkalmazkodás, az önmenedzselés megalapozása.  Tudja alkalmazni az álláskeresés technikáit.  Legyen képes megérteni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat.  Fontos az egyéni törekvések és a közösségi érdekek összhangjának megtalálása. Fontos, hogy megismerjenek és begyakoroljanak konfliktuskezelési, érdekegyeztetési, érdekvédelmi technikákat.

A kollégiumi élet része a közösen kialakított szabályrendszer megalkotása, a közösségi tudat létrehozása. A kollégiumi közösségekben legyenek képesek bizalmi légkört kialakítani és fenntartani.

Célunk, hogy diákjaink 12. osztály végére érett, egészséges személyiségű emberekké váljanak. Ennek kritériumait jól foglalja össze Dr. Bánki M. Csaba: Az AGY évtizedében című könyvében:

„Egészséges az az ember, aki: Jó önismerettel rendelkezve ismeri saját határait és lehetőségeit, aki mindig tudja mit miért csinál, aki ura érzelmeinek és indulatainak, aki tudja mennyit bír el összeroppanás nélkül, aki fel mer vállalni egy adag feszültséget, konfliktust is ha kell, s azt kezelni tudja, aki jól viseli a kudarcokat, veszteségeket, aki empátiás és együtt érző, aki mások szempontjait és érdekeit is figyelembe veszi, aki képes mindig újrakezdeni. Aki felvállalja a felelősséget saját életéért, érzéseiért, élményeiért, aki a bajban nem azt kérdezi: ki tette? hanem azt: mit lehet tenni? …” 9. évfolyam (6 óra)

115

Téma Ki vagyok én?

Tartalom Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. Személyiségjellemzők Ki vagyok? Milyen vagyok? Mik a céljaim, vágyaim? Mennyit bírok (fizikailag, szellemileg, emocionális téren? Ki miért választotta ezt az iskolát?

Az egyén és a társadalom

Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok (lehetőséget adunk főiskolai szociálpedagógus hallgatóknak értékfeltáró csoportfoglalkozások tartására

Pályaorientáció

Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.)

Az énkép jellemzői: Azoknak a tulajdonságoknak, ismereteknek, érzelmi benyomásoknak az összessége, melyeket magunkra nézve számon tartunk és érvényesnek fogadunk el. Igen korán kialakuló, különösen érzelmileg nehezen változtatható struktúra! Ezért is fontos az énkép kialakulási folyamatának tisztázása. Az énkép „előjelének” realitása a társak, környezet tükrében. Testkép-, mint az énkép egyik szelete: /Az énkép realitásának erősödése, kognitív tartalmának bővülése mellett a testkép serdülőkorban jellegzetesen romlik/ Megbeszélendő témák: 

adottságok (helye a tulajdonságok fontossági sorában)



átmeneti állapot! (türelem, elfogadás)



szépség viszonylagossága (belső szépség átütő ereje)



a természetes szépség és védelme (a kozmetikai ipar csapdái!)



az egyediség örök varázsa (a média uniformizáló hatása) „Az értékek, amiket megtartasz, megtartanak Téged!”

116

10. évfolyam (3 óra) Téma Ki vagyok én?

Tartalom Személyiségprofil Jellem – megjelenés- magatartásviselkedés. Az értékek személyiségjeggyé építésének elemei:

értelem: megismerni a követendőértékeket érzelem: elfogadni emocionálisan akarat: gyakorlatban érvényesíteni Saját vezérlő értékek megkeresése: erkölcsi és gyakorlati. Értékválság a mai világban. (képmutatás, korrupció, anyagiasság, hazugság…) Önismeret és életterv összefüggései Az egyén és a társadalom

Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével A nők helye és szerepe a mai magyar társadalomban

Pályaorientáció

Reális életterv kialakításának szükségessége. / Csak olyanná – azzá— válhatok, aminek el tudom képzelni magam. /Az életterv elemei:/Mit, hogyan szeretnék?/

Testi-lelki kondíciók karrier, szakmai elképzelések családi, magánéleti elképzelések anyagi elképzelések

117

11. évfolyam (4 óra)

Téma

Tartalom

Ki vagyok én?

Kapcsolatok: Emberré válásunk létfeltétele az emberi közeg. Az ember más emberek viszonylatában tanulja meg önmagát, alakítja ki elképzeléseit saját személyéről. Személyiségünk fejlődéséhez kapcsolatokra van szükségünk. Emberi csoportokhoz tartozva mindenkinek kijár: figyelem megértés segítés elfogadás

Az egyén és a társadalom Pályaorientáció

Miért barátkozunk? Vágyunk gondolataink, kétségeink, terveink, vágyaink, aggodalmaink, örömeink, egyéb érzelmeink megosztására Kit választunk barátnak? Álbarátságok Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban.

12. évfolyam (2 óra) Az életterv felépítése a belső cél meghatározásából kiindulva: Vezérlő értékeim – hosszú távú célok – köztes értékek – napi célkitűzések, feladatok. Mitől és miképpen vagyunk mások?

A két különböző nemi szerep kulcsjellemzői:

118

FÉRFI.

NŐ

A külvilággal megküzdéshez szükséges jegyek:

Érzelmi, szociális életre alkalmasság, túlélést segítő jegyek:

Magabiztosság

Gyengéd, érzelmes, aggódó

Önbizalom

bizalommal telt, de óvatos

Önérvényesítés

nyílt

Agresszivitás, harcosság

Erős a csoportszellem

Hétköznapi jellemzők:

Hétköznapi jellemzők:

Racionálisak (néha akár az érzéketlenségig) a világot érteni akarja (kutat, elemez, spekulál, töpreng, mérlegel) gondolkodása problémamegoldó, harcos a szakmájában, egyszerre egy dologra figyel, hajlamos elhanyagolni emberi dolgokat, stresszre bezárul

Érzelmesek, ösztönösek, intuitívek figyelmük diffúz, tág, pásztázó, de kevéssé mély, és kitartó. Szakmájában gondos, de fél a kritikától rugalmas, alkalmazkodó kontaktuskereső, érzékeny jól olvas metakommunikációs jeleket stresszre nyit, segítséget kér

A FÉRFI IGÉNYE. bizalom, elfogadás, bármilyen teljesítményének elismerése

A NŐ IGÉNYE: gondoskodás, törődés, megértés, megbecsülés, együttérzés

Alapvető irányultságok: Az életcél, szakma kiválasztásánál egyik legfontosabb szempont a saját beállítódás egyeztetése a szakma követelményével. 13-14. évfolyam (2-2 óra) Fontos kapcsolati tulajdonságok: empátia, tolerancia Milyen az érett, (ideális) személyiség?

Konfliktusok és kezelésük módjai

A konfliktusok besorolhatók 3 kategóriába:

1. Én-konfliktusok (saját magamon belüli) 119

2. Személyközi konfliktusok (konfliktusok másokkal) 3. Társadalmi szintű konfliktusok (konfliktusok csoportokkal, szervezetekkel) A

konfliktusok

tipikus

konfliktusfelismerő,

elhárító

és

feldolgozó

(megoldó)

mechanizmusokat hoznak létre. Belső konfliktusok jellegzetes lélektani megoldási módjai: (Ezek célja a konfliktussal együtt járó belső feszültség, szorongás csökkentése, elviselhetővé tétele, a személyiség épségének, integritásának megőrzése. Jellegüket tekintve én-védő és elhárító mechanizmusok.) -Racionalizálás -Elfojtás -Regresszió -Projekció -Reakcióképzés -Kompenzálás -Elaboráció -Ventilláció

-Katarzis Kapcsolatkonfliktusok kezelési módjai Álmegoldások!! 

Félreértésként kezeljük a szembekerülést. (visszatér a probléma)



Eltussoljuk a konfliktust és a konfrontációt. (elmérgesedik)



Alulértékeljük az ellenfél érveit.



Agyonvitatás

Valódi megoldások Kompromisszumkeresés. olyan megoldás megkeresése, amely adott helyzetben mindkét félnek a lehető legelőnyösebb. 

Békítő közelítés



Alku



Kreatív megközelítés. Új, kölcsönösen előnyös megoldást találni.

120

3.5.3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra

A foglalkozások segítik a diákokat abban, hogy szabadon gondolkodó és a korszerű nemzeti hovatartozást vállaló, de az európai hagyományokat is ápoló, öntudatos polgárrá váljanak. A tanulók megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású eredményeit, az embereket veszélyeztető kihívásokat. Nyitottá és megérővé válnak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások iránt. Információkat szereznek az emberiséget foglalkoztató, közös, globális problémákról, elköteleződnek a fenntartható fejlődés, a prevenció iránt. El kívánjuk érni, hogy a kollégisták találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy-és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Lehetővé tesszük a tehetséges tanulók számára alkotások készítését, produkciók létrehozását, bemutatását Ösztönözzük a bátor, találékony gondolkodást, új kérdések felvetését, az ötletes, eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Különös figyelmet fordítunk a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre, az önművelés támogatására. A fejlesztés során a tanulók megismerik az európai kulturális hagyományokat és örökségeket, elfogadják, és tiszteletben tartják az egyetemes emberi jogokat, más népek nemzeti érzéseit, kultúráját. Érzékennyé, nyitottá válnak a globális problémák iránt. Fejlesztési követelmények: ­

Szerezzen a tanuló ismereteket az EU kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről.

­

Ismerje hazánk EU-n belüli szerepét, politikai, gazdasági szerepvállalását, jövőbeni lehetőségeit, az egységes felsőoktatási tér jelentőségét, a nemzetközi diákcserék szervezeteit.

­

Ismerkedjék meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt, ossza meg élményeit kortársaival.

121

­

Szerezzen a tanuló művészi élményeket. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét egyes

alkotásokról.

Vegyen

részt

érdeklődésének

megfelelő

művészeti

tevékenységekben. ­

Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel.

­

Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a tanuló a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát.

­

Fejlessze idegennyelv-tudását, olvasson idegen nyelvű sajtót.

­

Ismerje meg azokat a lehetőségeket (továbbtanulás, munkavállalás) az unión belül, amelyek fontosak lehetnek további életpályájára nézve.

9. évfolyam (3 óra) Téma

Tartalom

Európaiság

Az Unió működése, alkotmánya, a tagállamokra vonatkozó szabályok

Mindennapok művészete

A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés.. Az esztétikum. Ingyenes kulturális események és rendezvényeken való részvétel.

Az alkotás öröme

A műalkotások technikáinak megismerése. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző hely kialakítás.

Egyetemes műveltség

Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel.

122

10. évfolyam (3 óra) Téma

Tartalom

Európaiság

Magyarország az Európai Unióban – szerepe, lehetőségei, a csatlakozás hatásai – eddigi eredménye

Mindennapok művészete

Divatok és hóbortok. Előítélet, tetszés. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Ingyenes kulturális események és rendezvényeken való részvétel.

Az alkotás öröme

Agyagmunkák – a korong nélküli ősi eljárások alapján. Alkotások létrehozása.

Egyetemes műveltség

A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei.

11. évfolyam (3 óra) Téma

Tartalom

Európaiság

Az Eu csatlakozás hozadéka – lehetőségek az életpálya alakításában

Mindennapok művészete

Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése-

Az alkotás öröme

A szobor és a dombormű főbb jellemzői. Dombormű mintázása. Falfestés.

Egyetemes műveltség

Az európai kulturális hagyományok. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók. Európa aktuális kulturális fővárosának megismerése.

123

12. évfolyam (4 óra) Téma Európaiság

Tartalom Külföldi kapcsolatfelvétel Idegennyelv-tudás.

Mindennapok művészete

A világvallások, azok épített környezetének megismerése, mely ábrázolja az adott kultúrában jelenlévő vallási hiedelmeket is.

Az alkotás öröme

Tudatos térformálás, lakberendezés. Feng shui. Virágkötészet

Egyetemes műveltség

Előadások szervezése, bemutatók.

13-14. évfolyam (5 óra) Téma

Tartalom

Európaiság

Helyünk Európában - lehetőségeink

Mindennapok művészete

A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta. Közízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, egyéni ízlés.

Az alkotás öröme

Művészi alkotások létrehozása (szövés, korongozás, üvegfestés)

Egyetemes műveltség

Interaktív kapcsolatos létrehozása Kulturális hagyományok Európában – a magyarok hozzájárulása. Hungarikumok.

3.5.4. Környezettudatosság Környezeti nevelésünk célja, hogy felkészítse a tanulót a fenntartható, a környezettel való harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit.

124

Képessé kell tennünk tanítványainkat a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, megoldására. Ösztönözzük tanulóinkat a környezet védelmére. Törekedjünk a kollégista pozitív jövőképének kialakítására. Elősegítjük a tanulók környezettudatos szemléletének, magatartásának kialakulását, melyet a környezettel való harmonikus együttélés megteremtésére való törekvés jellemez.

Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át.

Fejlesztési követelmények: 

A tanuló váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket. Kerülje ezeket!



Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a kollégium belső és külső környezetét. Személyes élettereinek kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes, újra hasznosítható anyagokat!



Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára. Legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett!



Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezet védelmét!

9. évfolyam (2 óra) Témakörök Környezetünk állapota

Tartalmak, tevékenységek Honnan érkeztünk? A kollégium külső és belső környezete Az élő környezet kialakítása, védelme (növény-, kertgondozás) A kollégium működése és 125

Közös felelősségünk

környezetvédelem (szelektív hulladékgyűjtés) Környezetkímélő anyaghasználat. Részvétel környezetvédő tevékenységekben (parkosítás, környezettakarítás) Közvetlen környezetünk állapota

10. évfolyam (2 óra)



Témakörök Környezetünk állapota

Tartalmak, tevékenységek A környezetet feleslegesen terhelő tevékenységek (energiafogyasztás) A hulladék kezelése Vásárlási, fogyasztási szokásaink Igények és szükségletek Környezetbarát termékek (bemutatók)

Közös felelősségünk

A településen található problémás, szennyezett helyek Értékes épületek. Kapcsolatok építése helyi környezetvédő szervezetekkel. ÖKO csoportunk tevékenysége. Szelektív hulladékgyűjtés.

évfolyam (2 óra) Témakörök Környezetünk állapota

Közös felelősségünk



Tartalmak, tevékenységek Környezetünk változása Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege A Föld, mint egységes rendszer Globális környezeti problémák. Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. Hazai természeti értékeink. Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel (bemutató paravánok, faliújságok)

évfolyam (2 óra)

126

Témakörök Környezetünk állapota

Tartalmak, tevékenységek Hogyan keletkeznek a globális környezeti problémák? Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása.

Közös felelősségünk

Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása A termékek „életútjának” követése Lehetőség és cselekvés Mit tehetnék, és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése környezetvédő szervezetekkel, mozgalmakkal.

13-14. évfolyam (3 óra) Látogatás a Bükki Nemzeti Parkban 3.5.5. Testi és lelki egészség A csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítse a kollégista tanulókat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos kialakítására, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. Lakókörnyezetünk esztétikus és kellemes kialakítására törekedjünk. Segítsük

a

kollégistákat

problémáik

megoldásában,

konfliktusaik

kezelésében.

Törekedjünk arra, hogy elsajátíthassák a mindennapi élet során adódó ügyek intézésének, érdekeik érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. Legyenek megfelelő ismereteik a káros szenvedélyekről, tudják elutasítani az odavezető szokásokat. A kollégium a biztonságos és befogadó környezet kialakításával hozzájárul a tanulók kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődéséhez. A tanulók a kollégiumi életben képessé válnak a konstruktív életvitel szokásrendszerének kialakítására, elsajátítják az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, ismereteket, készségeket.

127

Kialakul a sportoláshoz, a mozgáshoz való pozitív viszonyuk.

Fejlesztési követelmények: 1

A tanulónak legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, a testi és lelki fejlődés és változás természetéről. Ismerje fel az egészségét fenyegető tényezőket, a betegségeket.

2

Tudjon a balesetek megelőzésének módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről.

3

Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja.

4

Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége.

5

Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre.

6

Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit.

7

Ismerje a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat.

8

Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje a takarékosságtakarékoskodás alapvető technikáit.

9

Legyen képes munka-és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni.

10 Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. 11 Váljon a tanuló igényévé környezetének tisztántartása, szépítése – a személyes higiéné. 12 Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokkal. 9. évfolyam (3 óra) Téma Társas kapcsolataink Élet a kollégiumban

Testi, lelki egészségünk

Tartalom Harmonikus kapcsolatok kialakítása. Konfliktusok megoldásának keresése. Szituációs játékok Kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink - az önkormányzó képesség kialakítása – közösségi szerepek vállalása Személyes higiéné. Környezetünk, a háztartás fenyegető veszélyforrásai.

egészséget

128

Elsősegélynyújtás. Rekreáció, séták, kirándulás 10. évfolyam (4 óra) Téma Társas kapcsolataink

Élet a kollégiumban Testi, lelki egészségünk

Tartalom Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok Fogyatékosok a társadalomban. Környezetünk és közérzetünk. A szabadidő tervezése. A betegségek megelőzése, betegápolás. Elsősegélynyújtás. Függőséghez vezető szokások megelőzése

11. évfolyam (4 óra) Téma Társas kapcsolataink

Élet a kollégiumban Testi, lelki egészségünk

Tartalom Generációk közötti konfliktusok Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Az érdekütköztetés módjai. Szabadidő tervezése, szervezése Betegségek megelőzése, betegápolás, elsősegélynyújtás. Mi a teendő veszélyhelyzetben, katasztrófa esetén? Szűrővizsgálatok.

12. évfolyam (4 óra) Téma Társas kapcsolataink Élet a kollégiumban Testi, lelki egészségünk

Tartalom A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, családi élet szervezése Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért A szűrővizsgálatok, az önvizsgálat Kondicionáló tornák.

129

13-14. évfolyam (3-3 óra) Téma Társas kapcsolataink

Tartalom Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Emberi játszmák elemzése. A szülői felelősség – a családi élet szervezése

Élet a kollégiumban

Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi-lelki és közösségi jól létéért

Testi, lelki egészségünk

Relaxációs technikák megtanulása - jóga

3.5.6. Felkészülés a felnőtt szerepre. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés

A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A tanuló saját értékeiről egyéni és/vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez szociokulturális tapasztalatokat, alakul személyisége. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, a tudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek is, ezért szükséges a gazdálkodáshoz, a munkaerőpiachoz, a vállalkozáshoz fűződő ismeretek átadása. A kollégiumi lét a társadalmi tevékenységek megismerésének, a felnőttkori polgári létnek, a rugalmasságnak, a toleranciának, az együttműködésnek, továbbá az agresszió elutasítása gyakorlásának is terepe. Fejlesztési követelmények: 

Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék a tanuló ismeretekkel a társadalmi normákról.

130



Sajátítsa ill. mélyítse el az elfogadott viselkedésformákat abban a közösségben, amelynek tagja.



Legyen kulturált a társadalmi érintkezésben és külső megjelenésében. Ismerje és alkalmazza a társadalmi érintkezés különböző formáit.



Ismerje és gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében is. Törekedjen jó együttműködésre az együttélésben.



Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.



Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni, tudjon kulturáltan fellépni maga és társai érdekeinek védelmében, gyakorolja a kollektív döntések felelősségéből adódó kötelezettségeket.

9. évfolyam (2 óra) Téma Én és a család

Tartalom Családfa. A család szerepe a múltban és a jelenben. Barátság.

A kollégium és az iskola

A külső megjelenés és a társadalmi érintkezés illemtana. A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. A kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése.

A társadalom

Magánérdek, csoportérdek és közérdek.

A háztartás

Házimunkák célszerű tervezése. Vásárlás – mire figyeljünk?

10. évfolyam (3 óra) Téma Én és a család

Tartalom Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma-feldolgozás, megbeszélés.

131

A kollégium és az iskola

Az egyén helye a kollégiumi közösségben. A társadalmi érintkezések különböző formáinak ismerete és alkalmazása

A társadalom

Az agresszió háttere, formái, elutasítása - helyzetgyakorlatok

A háztarás

Házimunkák célszerű tervezése. Időterv készítése.



évfolyam (3 óra) Téma Én és a család

Tartalom Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Művészeti tapasztalatok feldolgozása

A kollégium és az iskola

Demokrácia. Állami feladatok – mit várunk?

A társadalom

A szabadságjogok ismerete. A modern nemzetállamok – információgyűjtés, megbeszélés

A háztartás

Háztartási költségvetés – a reklámok üzenete – mire figyeljünk?

132



évfolyam (3 óra) Téma

Tartalom

Én és a család

A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban – film

A kollégium és az iskola

Viták és helyzetgyakorlatok

A társadalom

A történelmi és társadalomismereti tanulmányok elmélyítése – az állam működése. Média

A háztarás

A szükséglet és a kínálat – készítsünk plakátot

13-14. évfolyam (2 óra) 1

A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése.

2

Álláskeresési technikák.

3

Felkészülés állásinterjúra.

3.5.7. Hon-és népismeret Kollégiumunkban a többségi társadalomhoz tartozó tanuló a határainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja e témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. Kollégistáink tartsák meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház küldte a kollégiumba, az új környezet értékei ugyanakkor épüljenek be a személyiségébe.

Célok és feladatok:  A szülőföld szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet erősítése  Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes nyelvhasználat  A határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás

133

 Nemzeti szimbólumaink ismerete  Az egyetemes emberi jogok ismerete, elfogadása, tiszteletben tartása  Az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása  Hagyományápolás Fejlesztési követelmények: 

A tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait.



A témák feldolgozása során fejlődjön a tanulók információgyűjtő és – feldolgozó képessége.



Gyakorolják a tanulók a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon a tanuló a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban, az Interneten.



Legyen képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg vagy képi kifejezéssel.



Tudjon a tanuló különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani.



A középiskola végére alkalmazza a tanuló a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében.

-

9. évfolyam (2 óra) Téma

Tartalom

Helyismeret, helytörténet

A város megismerése – mi hol található?

Múltismeret, hagyományok

A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei.

Jelenismeret

A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat munkájában

Kapcsolatok

A város középiskoláival és kollégiumaival – a kollégium cserekapcsolatainak megismerése

Nemzeti kultúránk

A népművészet megismerésetájegységek

134

-

10. évfolyam (4 óra) Téma

-

Tartalom

Helyismeret, helytörténet

Saját településem története – bemutatás

Múltismeret, hagyományok

Magyarország és Európa a múltban – történelem és művészet - projektmunka

Jelenismeret

Az alapvető emberi jogok – a diákjogok – példák, problémák megbeszélése

Nemzeti kultúránk

A nemzeti kultúra kincseinek megismertetése - projektmunka

11. évfolyam (3 óra) Téma Helyismeret, helytörténet

Tartalom Látogatás a vár állandó és időszaki kiállításán (Eger vár barátainak köre)

-

Múltismeret, hagyományok

Magyarok Európa egyetemein – projektmunka

Jelenismeret

Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink, migráns csoportok jellemzői, helyzete – asszimiláció, integráció és szegregáció fogalmainak tisztázása

Nemzeti kultúránk

Kézműves alkotó technikák – egyszerű használati tárgyak készítése –szövés, agyagozás

12. évfolyam (3 óra) Téma

Tartalom

Helyismeret, helytörténet

Lakóhelyem története – kiállítás

Múltismeret, hagyományok

Emigránsok, vendégmunkások – gyűjtőmunka

Jelenismeret

A határon túli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Médiaanyagok gyűjtése – személyes beszámolók

135

Nemzeti kultúránk

Tájegységek hagyományai

13-14. évfolyam (3-3 óra)  Településünk legfontosabb igazgatási, szolgáltatási intézményei.  Nobel-díjas magyarok a világban.  Pályázatírás, pályázatban való részvétel.

3.6. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok, tevékenységek „Az ember az első tizennyolc évének az adósa.” /Kosztolányi Dezső/ Cél: -

a nehéz élethelyzetbe került fiatalok, veszélyeztetetté vált diákok stigmatizációtól mentes segítése, irányítása

-

az ifjúságvédelmi felelős tanár megbízása

Feladat: 

prevenció /megelőzni a testi és lelki károsodást



korrekció /a bekövetkezett károsodás orvoslása/



a csavargó, hiányzó tanulók figyelemmel kísérése



a dohányzók, alkoholizálók, drogpróbálók feltérképezése



a szélsőséges ifjúsági csoportokba verődők mozgásának nyomon követése



a szekták, regresszív kisvallások tevékenységének, valamint a felerősödő sátánizmus káros hatásainak megvilágítása



a szociálisan inadaptált családok felismerése /szükség esetén helyzettanulmány készítése/



a mentálisan beteg, egészségkárosodott tanulók figyelése



a deviánsok, nehezen nevelhetők, erőszakos viselkedésűek kiszűrése

Tevékenység: 

káros szenvedélyek elleni előadások szervezése



a szülőkkel való kapcsolattartás személyes találkozás, illetve levelezés vagy telefonon keresztül történő érintkezés által 136



teszt-és feladatlapok szerkesztése, kitöltése, értékelése



mentálhigiénés önismereti tréningek



látogatás gyermekvédelmi intézményben



hobbi körökbe irányítás, munkahely, otthonszerzés támogatása



együttműködés a kollégiumon belül /nevelőtanárok, DÖK-tagok, kollégium orvosa, védőnője, kortárs környezet/iskolával, a szülői házzal, a gyermekvédelmi intézménnyel, a Nevelési Tanácsadóval, a Családsegítő Szolgálattal, szociális munkással, pszichológussal és a rendőrséggel.

3.7. Egészségfejlesztési program A kollégiumi egészségfejlesztés a kollégium egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és tanulók egészség ismereteinek bővítésére, a lakókörnyezet egészségtámogató jellegének erősítésére, az oktatói-nevelői tevékenységben a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Az egészségi állapotot meghatározó tényezők: 

genetikai



környezeti tényezők



életmód



egészségügyi ellátó rendszer működése.

A testi és lelki egészség elválaszthatatlan, fontosságuk nem rangsorolható. Sajnos napjainkban a serdülők között egyre gyakoribbak a pszichoszomatikus elváltozások, és sok tanuló küzd pszichés és/vagy magatartási zavarokkal. Sok feladatot adnak a tanulási problémákkal küzdők is. Az egészségfejlesztési program összeállítása és megvalósítása team munkában történik. A team munkája során jelentős szerepet kap a tanulók holisztikus szemléletmódjának kialakításában. Az egészségfejlesztés fő feladatainak rendszere, szakmai tartalma: 1. Testi (szomatikus) nevelés, testmozgás – Higiénés nevelés (személyi és környezeti) – Kondicionálás, mozgáskoordináció fejlesztés (testnevelés, sporttevékenység) –

Rendellenességek

kifejlődésének

megelőzésére

nevelés

(tartásjavító

gimnasztika,

gyógytestnevelés) 137

– Fertőző betegségek megelőzésére nevelés – Baleset megelőzésre, élet mentésre nevelés – Egészséges táplálkozásra nevelés 2. Lelki (pszichikai) nevelés, lelki egészség – Egészséges életvezetés – Stressz elhárítás – Egészségre káros szokások tudatos elutasítására – Érzelmi nevelés (Föld napja megemlékezés) 3. Társas – társadalmi együttműködésre nevelés – Konfliktuskezelő technikák megismerése, alkalmazása – Közösségépítés – A kommunikációs készség fejlesztése – A társadalmi izoláció megelőzése – A másság elfogadására nevelés – Prevenció, egészség megőrzés Az egészségfejlesztési munkában résztvevők köre Segítő kapcsolatok partneri csatornái A segítő kapcsolatok intézményen belüli lehetőségét az iskola vezetése, a kollégiumi orvos, az ápolónő, a TISZK pszichológusa, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a nevelőtanárok és nem utolsó sorban a diákok együttműködése jelenti. A külső kapcsolatok lehetőséget biztosítanak az egészségfejlesztési munka kiszélesítésére, valamint a különböző szakemberek, szakértők bevonására.

A segítők intézményen belül



Szülők, család



Kollégiumi orvos, háziorvos, ápolónő



Kollégiumi alkalmazottak, pedagógusok



Kortárshatások az egészségfejlesztésben 138

Kollégiumon kívüli külső segítők köre 

A TISZK pszichológusa



A partneriskolák tanárai, iskolaorvosai, gyermekvédelmi felelősei, pszichológusai



Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők



Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi intézmények, szervezetek



Rendvédelmi szervek



Kábítószerügyi Egyeztető Fórum-ok (KEF) szerepe

Szülők (család) A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni a kollégium egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

Kollégiumi orvos, háziorvos, ápolónő  A beteg tanulók ellátása  Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése  Közreműködés: közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve  Felkérésre közreműködés egészségügyi szakértői feladatokban A kollégiumi ápolónő helyi feladata az egészségfejlesztéssel kapcsolatbani: -

A kollégium orvosával a kapcsolattartás

-

Beteg tanulók ellátása

-

Elsősegélyláda gondozása

-

Faliújság

-

A kollégiumi nevelők segítése: az egészségügyi és elsősegély-nyújtási ismeretek bővítésével és a beteg tanulók ellátásával kapcsolatban.

-

A csoportfoglalkozásokon segítségnyújtás a kiemelt és aktuális egészségfejlesztési témákban.

139

A tanulók és a pedagógusok ismereteinek bővítésén kívül a kollégium egészségügyi teamnek számos lehetősége van arra, hogy a kollégiumi egészségügyi munka folyamatába illessze az egészséges életmódra ösztönzést, nevelést. A kollégiumi egészségügyi ellátás különösen a következő területeken tud ismereteket nyújtani:  Az életmód és betegségek összefüggései  A kollégium tanulói egészségi állapota, ennek alapján a „kollégiumi diagnózis” kiegészítése, megoldási javaslatok.  A serdülőkori változások ismerete, segítségnyújtás a serdülőkori érzelmi, magatartás, életmód és szexuális problémák, valamint krízisek megoldásában.  Környezet egészségügyi, közegészségügyi és táplálkozás egészségügyi kérdésekben Az egészségfejlesztő kollégiumi testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modernkor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. A kollégiumi sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: 

A gyermekek minden nap részt vesznek a testmozgás-programban;



minden kollégiumi testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése;



minden testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is;



a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban;



a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében);



a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok:

140



a kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése



mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása



a játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése



mozgáskommunikáció



A sportkörök: labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, tömegsport, gyógy-testnevelés, Kondikör.

Tájékozódás az érintettek körében A szülők véleményének megismerésére a nyílt nap, a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése, szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás véleményét is megismerjék. A csoportvezető nevelőtanárok a 9. évfolyamosoknál illetve az új beköltöző tanulóknál kérdőív segítségével felméri a tanulók szociális hátterét, egészségkulturáltságát. A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni. A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző vizsgálatok és

felmérések.

Kérdőívek

felmérőlapok,

csoportfoglalkozásokon

téma-feldolgozás,

esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak a kollégium ez irányú információgyűjtési lehetőségei. Kollégiumi alkalmazottak, pedagógusok Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész kollégiumra, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden munkatárs véleménye fontos.

Kortárshatások az egészségfejlesztésben Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések, amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai 141

életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására jelennek meg. A serdülőkorú fiatalok számára a felnőttnél (szülőnél, tanárnál) lényegesen hitelesebb a kortárs, aki éppen ezért sokkal jelentékenyebb véleményformáló hatással is van. A képzett kortársak segíthetnek barátaiknak vagy szobatársaiknak, de modell-szereplőként is képviselhetik pl. a dohányzást ellenző kortárs norma kialakítását, illetve fennmaradását is. Hatásukat direkt és indirekt módon egyaránt kifejthetik.

A működés eredményességének mérésére kidolgozott mérő rendszerünk a következő: 

mennyire rögzült a tanulókban az egészség, mint állapot és folyamat, valamint a testilelki szociális jólét, a működések harmóniája



mennyire tudnak döntésmodellt alkalmazni, életmódot váltani



mennyire ismerik a szenvedélybetegségeket és azok prevenciójának módjait



mennyire ismerik a szexuális egészség alapvető kritériumait az általános egészség szempontjából

Elégedettségi kérdőív kitöltése – mint hatásmutató

3.8. A kollégium önálló arculatának továbbfejlesztése, hagyományai

„Fiatal az, akinek fogalma sincs arról, hogy a régi szép idők, az most van.” /Tímár György/ Koedukált kollégium vagyunk. A számbeli többséget jelentő szakközépiskolás tanulók igényeihez igazodva, prioritást nyert a tanulmányi munka és a tudás gyarapítását szolgáló tevékenységrendszer. Az arculatteremtés érdekében meglévő értékeinkre támaszkodva, még tudatosabban és szakszerűbben kell végezni az alábbiakban felsorolt tevékenységeket: -

a szilenciumok rendjének, fegyelmének, hatékonyságának biztosítása

-

érettségi-előkészítő foglalkozások

-

az iskolákkal meglévő kapcsolatok mélyítése

-

a szülőkkel való kapcsolatok ápolása

-

jó hírnevünk, pedagógiai munkánk kedvező megítélésének megőrzése 142

-

a tantestület szakos összetételének tudatos építése

-

a pedagógusok ösztönzése a posztgraduális képzésben, továbbképzéseken való részvételre, pedagógiai, pszichológiai, szakmai ismeretek megszerzésére

-

az épület állagának, komfortjának megőrzése, és tudatos törekvés ennek fejlesztésére

-

a kollégium dolgozóinak és tanulóinak érdekeltté tétele az állagmegóvás, a takarékosság és a vagyon gyarapítása tekintetében.

Hagyományos rendezvényeink: 

az elsősök bemutatkozása



Mikulás-est



karácsonyi ünnepi vacsora



negyedikeseink búcsúztatása

3.9. A kollégiumi nevelés minőségének, eredményességének értelmezése A minőségi kollégiumi szolgáltatásnak, nevelésnek és oktatásnak egyik pillére a helyi minőségbiztosítási és értéklelési rendszer. A kollégium által nyújtott minőségnek további meghatározói a tevékenységtartalom, az eljárások, a módszerek, a szervezet állapota és jellemzői, melyek folyamatos – külső és belső elvárásokhoz igazodó – fejlesztésének eszköze a működő minőségirányítási rendszer. Ha meg akarjuk határozni a kollégiumi pedagógiai-szakmai munka fejlesztésének fő irányait, először azokat a gondolkodáshoz kapcsolódó funkciókat kell erősítenünk, amelyek neveltjeink alapvető szükségletei (gondozás, ellátás stb.) kielégítésével kapcsolhatók össze. Másfelől, fejlesztendő maga a nevelés az értékrend-teremtéssel, a képességek létrehozásával, kibontakoztatásával, az emberi erőforrás kiaknázásával, a művelődéssel, a tanítással-tanulással összefüggő tartalom és tevékenység, a tanulók állapotának, igényeinek, a köztük lévő különbségeknek a figyelembevételével. Végül szükséges a módszertani kultúra szüntelen fejlesztése a tanulók érdekét szem előtt tartó, élet közelibb pedagógia gyakorlása. Törekvés arra, hogy a kollégiumban a pedagógiai és fizikai környezet még inkább gyermekközpontúvá váljon.

143

„Ha nem tehetjük meg, amit akarunk, tegyük meg azt, amit tudunk.” (Johann J. Engel)

Akkor tekinthetjük eredményesnek kollégiumunk nevelését, ha erőfeszítésünk a tanulókat felvértezi azokkal a tartalmakkal, készségekkel és magatartásmódokkal, amelyek intézményünk keretein túl is érvényesülnek. Lehetővé teszik a felnövekvő generációknak a tájékozódást, az értékekkel bánni tudást, az önálló döntést, a saját energiák ésszerű felhasználását, s főként a megújulásra való beállítódást.

144

Legitimációs záradékok

A Pedagógiai programot készítette: Az intézmény nevelőtestülete Dátum: 2013. április 29.

…………………………………….. nevelőtestület nevében aláírása ……………………………………………... szakalkalmazottak nevében aláírás

A Pedagógiai programot elfogadta: Az intézmény vezetője Dátum: 2013. május …

………………………………………. Kerekné Fábri Eufrozina igazgató

Ph.

A Pedagógiai programról véleményét nyilvánította: Dátum: 2013. április…

…….…………………………………….. Szülői munkaközössé nevében Petőné Barta Judit

Dátum: 2013. április….

…..……………………………………….. diákönkormányzat nevében Zelenák Kitty

Dátum: 2013. április…

…..……………………………………….. A kollégiumi diákönkormányzat nevében Balázs Alexandra

A Pedagógiai programról egyetértését kinyilvánította: Dátum:

…………………………………….. fenntartó nevében aláírás

A Pedagógiai programról egyetértését kinyilvánította: Dátum:

…………………………………….. A működtető nevében aláírás

145

MELLÉKLETEK A középszintű érettségi vizsga témakörei

Magyar nyelv és irodalom 1. MAGYAR NYELV 1. 1. Ember és a nyelv 1. 2. Kommunikáció - A jel, a jelrendszer -

Nyelvi és vizuális kommunikáció

-

A nyelvhasználat, mint kommunikáció

-

Kommunikációs funkciók és közlésmódok

-

Személyközi kommunikáció

-

A tömegkommunikáció

1. 3. A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága -

Nyelvtörténeti korszakok

-

Az írott nyelvi norma kialakulása

-

Nyelvművelés

1. 4. Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok -

Kisebbségi nyelvhasználat

-

A határon túli magyar nyelvűség

-

Tömegkommunikáció és nyelvhasználat

1. 5. A nyelvi szintek - Hangtan -

Alaktan és szótan

-

Mondattan

-

A mondat szintagmatikus szerkezete

-

A mondat a szövegben

-

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban

-

Szókincs és frazeológia

1. 6. A szöveg - A szöveg és a kommunikáció -

A szöveg szerkezete és jelentése 146

-

Szövegértelmezés

-

A szöveg szóban és írásban

-

Az intertextualitás

-

Szövegtípusok

-

Szöveg a médiában

1. 7. A retorika alapjai - A nyilvános beszéd -

Érvelés, megvitatás, vita

-

A szövegszerkesztés eljárásai

1. 8. Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus -

A szójelentés

-

Állandósult nyelvi formák

-

Nyelvi-stilisztikai változatok

-

Stíluseszközök

-

Stílusréteg, stílusváltozat

2. IRODALOM 2. 1. Szerzők, művek - Életművek -

Portrék

-

Látásmódok

-

A kortárs irodalomból

-

Világirodalom:

-

Színház- és drámatörténet

-

Az irodalom határterületei

-

Interkulturális megközelítések és regionális kultúra

2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések - Témák, motívumok -

Műfajok, poétika

-

Korszakok, stílustörténet

-

Irodalomtörténet

147

Történelem 1. Az ókor és kultúrája - Vallás és kultúra az ókori Keleten -

A demokrácia kialakulása Athénban

-

A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása

-

Hitvilág, művészet, tudomány

-

A kereszténység kialakulása és elterjedése

-

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor - A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői -

A nyugati és keleti kereszténység

-

Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése

-

A középkori városok

-

Egyházi és világi kultúra a középkorban

-

A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

-

Az angol és a francia rendi állam működése

-

Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora - A magyar nép őstörténete és vándorlása -

A honfoglalástól az államalapításig

-

Az Árpád-kor

-

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

-

A Hunyadiak

-

Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban - A nagy földrajzi felfedezések és következményei -

Reformáció és katolikus megújulás

-

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

-

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban - A mohácsi csata és az ország három részre szakadása -

Az Erdélyi Fejedelemség virágkora

148

-

A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc

-

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban

-

Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora - A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata -

A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

-

XIX. század eszméi

-

Az ipari forradalom és következményei

-

Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón

-

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon - A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései -

A reformkori művelődés, kultúra

-

A polgári-forradalom

-

A szabadságharc

-

A kiegyezés előzményei és megszületése

-

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában

-

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig - Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék -

A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban

-

Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus

-

Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság

-

A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

-

A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években

-

A második világháború előzményei jelentős fordulatai

-

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

-

A szocialista rendszerek bukása

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig - Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei -

A Horthy-rendszer jellege és jellemzői

-

Művelődési viszonyok és az életmód

149

-

A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái

-

Magyarország részvétele a világháborúban

-

A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig - A szovjet felszabadítás és megszállás -

A határon túli magyarság sorsa

-

A kommunista diktatúra kiépítése és működése

-

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

-

A Kádár-rendszer jellege, jellemzői

-

A rendszerváltozás

11..A jelenkor - A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái -

Az európai integráció története

-

A „harmadik világ”

-

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés

-

A globális világ kihívásai és ellentmondásai

Idegen nyelvek: (angol, német) Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. - Személyes vonatkozások, család -

Ember és társadalom

-

Környezetünk

-

Az iskola

-

A munka világa

-

Életmód

-

Szabadidő, művelődés, szórakozás

-

Utazás, turizmus

-

Tudomány és technika

Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Halmazok -

Matematikai logika

-

Kombinatorika 150

-

Gráfok

2. Számelmélet, algebra - Alapműveletek -

A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

-

Racionális és irracionális számok

-

Valós számok

-

Hatvány, gyök, logaritmus

-

Betűkifejezések

-

Arányosság

-

Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek

-

Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei - A függvény -

Egyváltozós valós függvények

-

Sorozatok

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Elemi Geometria -

Geometriai transzformációk

-

Síkbeli és térbeli alakzatok

-

Vektorok síkban és térben

-

Trigonometria

-

Koordinátageometria

-

Kerület, terület

-

Felszín, térfogat

5. Valószínűség-számítás, statisztika - Leíró statisztika -

A valószínűség-számítás elemei

Fizika 1. Mechanika - Newton törvényei -

Pontszerű és merev testek egyensúlya

-

Mozgásfajták

-

Munka, energia

151

2. Termikus kölcsönhatások - Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly -

Hőtágulás

-

Állapotegyenletek,

-

Az ideális gáz kinetikus modellje

-

Energia-megmaradás hőtani folyamatokban

-

Kalorimetria

-

Halmazállapot-változások

-

A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás - Elektromos mező -

Egyenáram

-

Az időben állandó mágneses mező

-

Az időben változó mágneses mező

-

Elektromágneses hullámok

-

Fény, mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás - Az anyag szerkezete -

Az atom szerkezete

-

Az atommagban lejátszódó jelenségek

-

Sugárvédelem

-

Elemi részek

5. Gravitáció, csillagászat - A gravitációs mező -

Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek - A fizikatörténet fontosabb személyiségei -

Felfedezések, találmányok, elméletek

Kémia 1. Általános kémia - Atomszerkezet -

Kémiai kötések

-

Molekulák, összetett ionok

-

Anyagi halmazok 152

-

Kémiai átalakulások

2. Szervetlen kémia - Hidrogén -

Nemesgázok

-

Halogénelemek és vegyületek

-

Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik

-

A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik

-

A széncsoport elemei és vegyületeik

-

Fémek

3. Szerves kémia - A szerves vegyületek általános jellemzői -

Szénhidrogének

-

Halogéntartalmú szénhidrogének

-

Oxigéntartalmú szerves vegyületek

-

Nitrogéntartalmú szerves vegyületek

-

Szénhidrátok

-

Fehérjék

-

Nukleinsavak

-

Műanyagok

-

Energiagazdálkodás

4. Kémiai számítások - Az anyagmennyiség -

Gázok

-

Oldatok, elegyek, keverékek

-

Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban

-

Termokémia

-

Kémiai egyensúly

-

Kémhatás

-

Elektrokémia

Biológia 1. Bevezetés a biológiába - A biológia tudománya -

Az élet jellemzői 153

-

Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint - Szervetlen és szerves alkotóelemek -

Az anyagcsere folyamatai:

-

Sejtalkotók

3. Az egyed szerveződési szintje - Nem sejtes rendszerek -

Önálló sejtek

-

Többsejtűség

-

Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

4. Az emberi szervezet - Homeosztázis -

Kültakaró

-

Mozgás

-

A táplálkozás

-

A légzés

-

Az anyagszállítás

-

A kiválasztás

-

A szabályozás

-

Szaporodás és egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek - Populáció -

Életközösségek (élőhely típusok)

-

Bioszféra

-

Ökoszisztéma

-

Környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció - Molekuláris genetika -

Mendeli genetika

-

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

-

A bioszféra evolúciója

154

Földrajz 1. Térképi ismeretek - A térképi ábrázolás -

Térképi gyakorlatok

-

Az űrtérképezés

2.Kozmikus környezetünk. - A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben. -

A Nap és kísérői.

-

A Föld és mozgásai.

-

Űrkutatás az emberiség szolgálatában.

3. A geoszférák földrajza - A kőzetburok -

A levegőburok

-

A vízburok földrajza

-

A talaj

-

A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség - A szoláris és a valódi éghajlati övezetek -

A vízszintes földrajzi övezetesség

-

Forró övezet

-

Mérsékelt övezet

-

A hideg övezet

-

A függőleges földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz - A népesség földrajzi jellemzői -

A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe - A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai -

A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata

-

A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai

-

A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

-

A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

155

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok -

A világgazdasági pólusok

-

A világgazdaság peremterületei

-

Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza -

A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai

-

Magyarország természeti adottságai

-

Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői

-

Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe

-

Hazánk

nagyrégióinak

(tervezési-statisztikai

régióinak)

természet-

és

társadalom-földrajzi képe -

Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza -

Európa általános természetföldrajzi képe

-

Európa általános társadalom-földrajzi képe

-

Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

-

Észak-Európa, Nyugat-Európa, Dél-Európa, Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalom-földrajzi képe

-

Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

10. Európán kívüli földrészek földrajza - A kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe -

Ázsia

-

Ausztrália és Óceánia

-

Afrika általános földrajzi képe

-

Amerika

11.A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai - A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai -

A

népesség,

a

termelés

és

a

fogyasztás

növekedésének

földrajzi

következményei -

A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

156

Informatika 1. Információs társadalom - A kommunikáció -

Információ és társadalom

2. Informatikai alapismeretek - hardver - Jelátalakítás és kódolás -

A számítógép felépítése

3. Informatikai alapismeretek - szoftver - 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés - A szövegszerkesztő használata -

Szövegszerkesztési alapok

-

Szövegjavítási funkciók

-

Táblázatok, grafikák a szövegben

5. Táblázatkezelés - A táblázatkezelő használata -

A táblázatok felépítése

-

Adatok a táblázatokban

-

Táblázatformázás

-

Táblázatok, szövegek, diagramok

-

Problémamegoldás táblázatkezelővel

6. Adatbázis-kezelés - Az adatbázis-kezelés alapfogalmai -

Az adatbázis-kezelő program interaktív használata

-

Alapvető adatbázis-kezelési műveletek

-

Képernyő és nyomtatási formátumok

7. Információs hálózati szolgáltatások - Kommunikáció az Interneten -

Weblapkészítés

8. Prezentáció és grafika - Prezentáció (bemutató) -

Grafika

9. Könyvtárhasználat - Könyvtárak

157

-

Dokumentumok

-

Tájékoztató eszközök

Rajz és vizuális kultúra A) ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök 1. 1. Vizuális nyelv - A vizuális nyelv alapelemei -

A vizuális nyelvi elemek viszonyai

-

Vizuális nyelv és kontextus

1.2 Technikák 2. Tevékenységszintek 2.1 Ábrázolás, látványértelmezés - Formaértelmezés -

Térértelmezés

-

Színértelmezés

-

Mozgásértelmezés

2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás B) BEFOGADÁS 1. Vizuális eszközök 1. 1. Megjelenítés sajátosságai 1.2. Technikák 2. Tevékenységterületek 2. 1. Vizuális kommunikáció 2. 2. Tárgy- és környezetkultúra 2. 3. Kifejezés és képzőművészet

Testnevelés 1. Magyar sportsikerek 2.A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési- és sport játékok 12. A természetben űzhető sportok

158