Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola. Szervezeti és Működési Szabályzata

Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola,

Szakiskola Szervezeti és Működési Szabályzata

2013

Tartalomjegyzék 1

2

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .........................................................................................................4 1.1

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (SZMSZ) CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA.............................4

1.2

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE ..................5

1.3

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT SZEMÉLYI ÉS IDŐBELI HATÁLYA ........................................6

AZ INTÉZMÉNY FELADAT ELLÁTÁSI RENDJE .............................................................................6 2.1

AZ INTÉZMÉNY JELLEMZŐ ADATAI .......................................................................................................6

3

AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI ...................................................................8

4

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE....................................................................................9

5

4.1

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÁBRÁJA ...................................................................................9

4.2

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ...................................................................................................................10

4.3

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐSÉGE ..............................................................................................................12

4.4

A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENŐRZÉSE ................................................................................................12

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE ....................................................................................................................................................14 5.1

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ÉS A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS ÁLTALÁNOS MÓDJAI...........................14

5.2

AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK JOGAI ..................................................................................................14

5.3

AZ ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG............................................................................................................15

5.4

A SZÜLŐI KÖZÖSSÉGEK .......................................................................................................................15

5.5

A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS FORMÁI ÉS RENDJE ................................16

5.5.1

Szülői értekezletek, családlátogatások ..........................................................................................16

5.5.2

A szülői fogadóórák ......................................................................................................................16

5.5.3

A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje ......................................................................16

5.6

6

A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI ÉS A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI, RENDJE ..................................................17

5.6.1

Az osztályközösségek, tanulócsoportok .........................................................................................17

5.6.2

A diákönkormányzat......................................................................................................................17

5.6.3

Iskolagyűlés(diákközgyűlés)..........................................................................................................17

5.6.4

Diákkörök .....................................................................................................................................18

5.7

INTÉZMÉNYEN KÍVÜLI KAPCSOLATTARTÁS .........................................................................................18

5.8

AZ IGAZGATÓ ÉS AZ ISKOLAORVOS KAPCSOLATÁNAK RENDSZERE .....................................................19

5.8.1

Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat.................................................19

5.8.2

Az iskolai védőnő feladatai ...........................................................................................................20

AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ..................21 6.1

AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE, JOGKÖRE, ÉRTEKEZLETEI ...........................................................21

6.1.1

A nevelőtestület értekezletei ..........................................................................................................21

6.1.2

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje ....................................22

6.2

A NEVELŐTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI............................................................................23

6.2.1

A munkaközösségek feladatai ........................................................................................................23

6.2.2

A munkaközösség vezetők jogai és feladatai: ................................................................................24

1

6.3 7

A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS ..............................................................24

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK....................26 7.1

AZ INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ...............................................................................26

7.2

TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS ÉS AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .................................28

7.2.1

Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata ......................................29

7.2.2

Az országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése ..........................................................30

7.2.3

Az iskolai tankönyvrendelés rendje...............................................................................................30

7.2.4

A tankönyvek kiválasztásának elvei ..............................................................................................31

7.2.5

Az iskolai tankönyvellátás rendje .................................................................................................32

7.3

AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE 35

7.3.1

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ...................35

7.3.2

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje ...........................35

7.4

TEENDŐK BOMBARIADÓ ÉS EGYÉB RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉRE...............................................36

7.4.1 7.5

A TÉRÍTÉSI DÍJ, A TANDÍJ FIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .................................................37

7.5.1 8

Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: .............................................................36 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások ....................................................................38

AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE .....................................................................................................39 8.1

AZ INTÉZMÉNY VEZETŐI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA ............................................................39

8.2

A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK HOSSZA, BEOSZTÁSA ...................................................................40

8.2.1 8.3

A pedagógusok munkaidejének kitöltése .......................................................................................40

AZ INTÉZMÉNYBEN ILLETVE AZON KÍVÜL VÉGEZHETŐ PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA .42

8.3.1

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ...................................................................42

8.3.2

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje ...................................................................43

8.4

AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE ...........................................44

8.5

MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ......................................................................................................................44

8.5.1

Igazgatóhelyettes munkaköri leírása ............................................................................................44

8.5.2

Tanár munkaköri leírása ..............................................................................................................47

8.5.3

Testnevelő munkaköri leírása .......................................................................................................49

8.5.4

Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírása ...................................................................................51

8.5.5

Gazdasági ügyintéző munkaköri leírása .......................................................................................53

8.5.6

Hivatalsegéd-takarító munkaköri leírása .....................................................................................54

8.5.7

Iskolatitkár munkaköri leírása ......................................................................................................55

8.5.8

Karbantartó munkaköri leírása ....................................................................................................56

8.5.9

Portás munkaköri leírás-minta .....................................................................................................58

8.5.10 A könyvtáros munkaköri leírás-minta ...........................................................................................59 8.6

A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDŐTARTAMA ..........................................................60

8.7

AZ INTÉZMÉNY ÜGYELETI RENDSZABÁLYA ........................................................................................61

8.8

AZ OSZTÁLYOZÓ VIZSGA RENDJE, NYELVVIZSGA MIATTI KEDVEZMÉNYEK ........................................61

8.9

AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE .........................................62

8.10

AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ...................................62

8.11

A HELYISÉGEK BIZTONSÁGÁNAK RENDSZABÁLYAI .............................................................................63

2

8.12

AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK BÉRBEADÁSI RENDJE .........................................................................63

8.13

A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK....................................................................................64

8.14

A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................64

8.14.1 Az intézmény védő óvó előírásai:..................................................................................................65 8.15

A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE......................................................................................65

8.16

A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK............................................................................66

8.16.1 A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: ........................................................................68 8.17 9

FELNŐTTOKTATÁS ..............................................................................................................................68

A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ...............................69 9.1

A TANULÓI HIÁNYZÁS IGAZOLÁSA......................................................................................................69

9.2

KEDVEZMÉNYEK VERSENYEKRE, NYELVVIZSGÁRA ............................................................................70

9.2.1

Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ..........................................70

9.3

A TANULÓI KÉSÉSEK KEZELÉSI RENDJE...............................................................................................71

9.4

IGAZOLATLAN MULASZTÁSOKKAL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS, A SZÜLŐ BEHÍVÁSA, ÉRTESÍTÉSE .71

9.5

A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS ..................................................................72

9.6

A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI .......................72

9.7

A FEGYELMI ELJÁRÁST MEGELŐZŐ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ..............................74

10 AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA .............................................................................75 10.1

A HAGYOMÁNYÁPOLÁS TARTALMI VONATKOZÁSAI ...........................................................................75

10.2

AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS KULTURÁLIS ÉS ÜNNEPI RENDEZVÉNYEI ..........................................76

10.3

ISKOLAI SZINTŰ VERSENYEK, RENDEZVÉNYEK ...................................................................................76

10.4

A HAGYOMÁNYÁPOLÁS KÜLSŐ MEGJELENÉSI FORMÁI........................................................................77

11 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ...............................................................77 11.1

A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉNEK CÉLJA, A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI ...........................................................77

11.2

ISKOLAI KÖNYVTÁRUNK ALAPFELADATAI ÉS KIEGÉSZÍTŐ FELADATAI ...............................................78

11.3

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS MEGSZERVEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ...........................78

11.4

A KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK..................................................................79

12 MELLÉKLETEK .....................................................................................................................................81 12.1

1.SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ .....................................................................81

12.2

2.SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ .....................................................................85

12.3

3.SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ .....................................................................89

12.4

4.SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ .....................................................................91

12.5

5.SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ .....................................................................94

12.6

6.SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ .....................................................................97

12.7

7.SZ. MELLÉKLET AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZMSZ-ÉHEZ ...................................................................100

12.8

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ............................................................................................................102

12.9

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .....................................................................................................................130

3

1 1.1

Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) célja, jogszabályi alapja A szervezeti és működési szabályzat célja, hogy meghatározza a Kalocsai Kossuth

Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását szabályozza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának főbb jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek illetve ezek módosításai: Törvények:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról  A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény  2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénymódosításáról  2012. évi CXXV. törvény A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről  1992.évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról  1996.évi XXVIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi törvény módosításáról  A munka törvénykönyve  A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény  2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

a

információszabadságról  1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről Kormányrendeletek:  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 4

 106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet módosításáról.  110/2012. (VI. 4.)

Kormányrendelet

A

Nemzeti

alaptanterv

kiadásáról,

bevezetéséről és alkalmazásáról.  217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól  150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről  202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról  Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet)  Követelménymodulokról szóló kormányrendelet (217/2012.) Miniszteri rendeletek:  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  16/2013. (II.28.) EMMI-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról  3/2012. (VI. 8.) EMMI rendelet A 2012/2013. tanév rendjéről. M.K.2012. 69.sz.  Tanévkezdő kiadvány a 2012/2013-as tanévre  Az NGM hatáskörébe tartozó szakmák szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendelet - 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola szakmai alapdokumentuma Az SZMSZ fontos szerepet tölt be a szervezeti kultúra fejlesztésében, az évtizedek alatt kialakult jó gyakorlat továbbvitelében. Az SZMSZ elkészítésénél kiemelt szempont volt az intézményi szereplők törvény előtti egyenlőségének biztosítása, a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye. 1.2

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és

Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola nevelőtestülete fogadja el a szülői munkaközösség és az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az SZMSZ-t az iskola igazgatója hagyja jóvá, jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ nyilvános, a tanulók, szüleik, a hallgatók, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában fogadó időben, valamint az igazgatóhelyettesi irodában, a 5

tanári szobában, a könyvtárban, az ügyviteli irodában, továbbá az intézmény honlapján. 1.3

A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói

utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok

is

kötelesek

megtartani, akik

az

intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait.

2 2.1

Az intézmény feladat ellátási rendje Az intézmény jellemző adatai Név: Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola Cím: 6300, Kalocsa Tomori Pál u.7. Típus: közös igazgatású köznevelési intézmény Köznevelési alapfeladata: szakközépiskolai és szakiskolai nevelés – oktatás Engedélyezett pedagógus létszám: 33 A munkavállalók, alkalmazottak összes létszáma: 43 Telephelyek: 6300, Kalocsa Asztrik tér 7. ; 6300 Kalocsa Kossuth Lajos u. 14-16. Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve, székhelye: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. OM azonosító: 027972 KLIK kód: 025029 Köznevelési és egyéb alapfeladata: Szakközépiskolai nevelés – oktatás: 

nappali rendszerű iskolai oktatás



felnőttoktatás – levelező, esti



sajátos nevelésí igényű tanulók integrált nevelése – oktatása (mozgásszervi fogyatékos,

érzékszervi

fogyatékos,

értelmi

fogyatékos,

beszédfogyatékos,

halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 

érettségire felkészítő négy évfolyam 6

Szakiskolai nevelés – oktatás: 

nappali rendszerű iskolai oktatás



sajátos nevelésí igényű tanulók integrált nevelése – oktatása (mozgásszervi fogyatékos,

érzékszervi

fogyatékos,

értelmi

fogyatékos,

beszédfogyatékos,

halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) Az intézmény képviseletét meghatározott hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény vállalkozási feladatot nem folytathat. Az intézményi bélyegzők felirata és lenyomata: Körbélyegző: Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola Kalocsa 1. Fejbélyegző: Kalocsai Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola, Szakiskola 6300 Kalocsa. Tomori P. u. 7. 1. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak beosztása: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, iskolatitkár Feladatellátáshoz szükséges pénzeszközök biztosítása: Az i n t é z m é n y alaptevékenysége ellátásához szükséges pénzeszközök biztosításáról a fenntartó gondoskodik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szabályzatai szerint.

7

3

Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Az

intézmény

a

KLEBELSBERG

INTÉZMÉNYFENNTARTÓ

KÖZPONT

által

megállapított költségvetés alapján gazdálkodik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el. A gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ gyakorolja. Az intézmény székhelyét képező épületek, telkek és a feladatellátáshoz szükséges ingóságok (berendezések, felszerelések, taneszközök, informatikai eszközök) leltár szerinti

használati

jogával

és

anyagi

felelősséggel

az

intézményvezető rendelkezik. Az intézmény az általa használt ingatlanok tulajdonjogát nem ruházhatja át, illetve az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a Fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe. Az intézmény igazgatója a rábízott vagyon felhasználásáról beszámolót ad a Fenntartónak, az intézmény átmeneti szabad kapacitását az igazgató az alaptevékenység sérelme nélkül a Fenntartó hozzájárulásával jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos irányítási feladatait az igazgató látja el. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által meghatározott módon jár el a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintézők érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a házipénztár kezelésére jogosultak körére vonatkozóan. Az intézmény vezetője teljesítésigazolásra jogosult. Utalványozási és ellenjegyzési jogával a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ rendelkezik, elbírálva az előirányzatok gazdasági jogszerűségét, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet meglétét. Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézmény saját konyhát nem működtet. A diák étkeztetést a kalocsai Menza KFT látja el. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik.

8

4 4.1

Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítés ábrája

Igazgató

Szakmai igazgatóhelyettes

Általános igazgatóhelyettes

Osztályfőnökök

Reál-egészségügyi szakmai munkaközösség

Kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom szakmai munkaközösség

Iskolatitkár

Humán munkaközösség

Gazdasági ügyintézők

Technikai dolgozók

9

4.2

Az intézmény vezetője A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért,  gyakorolja a munkáltatói jogokat,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,  felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,  jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,  képviseli az intézményt,  felel a pedagógiai munkáért,  a nevelőtestület vezetéséért,  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért,  a

rendelkezésre

álló

költségvetés

alapján

a

nevelési-oktatási

intézmény

működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért,  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  az

iskolaszékkel,

a

munkavállalói

érdek-képviseleti

szervekkel

és

a

diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az általános, a szakmai igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. A vezető helyettesek helyettesítése: Az általános vezető helyettest: a szakmai igazgatóhelyettes, a szakmai vezető helyettest a 10

szakmai munkaközösség vezetői beosztású munkatársa (képzés vezető) helyettesíti távolléte esetén. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat.  az általános igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  az általános igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  az általános igazgatóhelyettes számára – a szóbeli egyeztetést követően – a szerződések megkötését, a terembérleti és más bérleti szerződések megkötését,  a gazdasági ügyintéző számára a gazdasági, ügyviteli és technikai alkalmazottak szabadságolási rendjének megállapítását, szabadságuk kiadásának jogát. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  az igazgatóhelyettesek,  munkaközösség vezetők,  gazdasági ügyintéző,  az iskolatitkár. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A szakmai munkaközösség vezető feladata: Gyakorlati oktatás szervezése, a gyakorlati képzés

feltételrendszere

kialakításának

összehangolása,

a

gyakorlati

képzés

külső

kapcsolatrendszerének alakítása, figyelemmel kísérése, a munkaterületéhez tartozó feladatok vezetői ellenőrzése, kapcsolattartás a felnőttképzésben résztvevő szervezetekkel. 11

A gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak és a technikai dolgozók munkáját a gazdasági ügyintéző irányítja. A gazdasági ügyintéző távolléte esetén helyettesítése az általános igazgatóhelyettes feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 4.3

Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő

tevékenységét) középvezetők segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai:  az igazgató,  az igazgatóhelyettesek,  a szakmai munkaközösségek vezetői  szakfelelős, képzés vezető Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így az iskolaszék képviselőivel, a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 4.4

A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai

feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk 12

kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:  az általános igazgatóhelyettes,  a szakmai igazgatóhelyettes,  a gazdasági ügyintéző  a munkaközösség-vezetők,  az osztályfőnökök,  a szaktanterem- és szertárfelelősök,  a pedagógusok. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban

munkaköri

leírásuk,

továbbá

az

igazgató

utasítása

és

a

munkatervben

megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanórán kívüli foglalkozások látogatása  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  a digitális napló folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az

osztályfőnöki, tanári

intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg ismertetni kell, amelyre az érintett pedagógus észrevételt tehet.

A

belső

ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a feladatok

egyidejű meghatározásával-nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

13

5 5.1

Az intézményi közösségek, valamint a kapcsolattartás formái és rendje Az intézményi közösségek és a belső kapcsolattartás általános módjai  Alkalmazotti közösség  iskolai, szakmai munkaközösségek  nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége 

Szülői közösségek:  szülői közösségek,  szülői választmány

 A tanulók (gyermekek) közösségei:  osztályközösségek, csoportok  diákönkormányzat Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az igazgató fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: különböző értekezletek, fórumok, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyeket jól látható faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja.) A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 5.2

Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben:

részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját az iskolai programokon. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsoltban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget: Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy agy testület számára kizárólagos intézkedési jog, 14

amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van. 5.3

Az alkalmazotti közösség Az

alkalmazotti közösség az

intézmény nevelőtestületéből és

az

intézménynél

közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból áll. A teljes alkalmazotti közösséget az igazgató hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestület és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Az

intézmény

nem

pedagógus

képesítésű

közalkalmazottainak

közösségét,

kapcsolattartásukat az igazgató-helyettes fogja össze. A közalkalmazottak munkaköri leírásuk szerint közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. 5.4

A szülői közösségek A szülői közösség és a szülői választmány a Köznevelési törvény 73.§-a alapján: a szülők

meghatározott jogaik érvényesítésére, a kötelességük teljesítése érdekében közösségeket hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően nem állapít meg jogköröket. A szülői közösség bérleti díj nélkül zenés rendezvényt tarthat (szülők – nevelők bálja) ha a rendezvény nyereségét a tanulók támogatására fordítja. A pénzbevételek felhasználásáról a szülői közösség dönt, figyelembe véve az iskola kérését. A szülői közösséget az igazgató az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól.

Konkrét

együttműködésben a

szülői választmány elnöke közvetlenül az

intézményvezetővel tart kapcsolatot. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői közösségek véleményét, javaslatait a szülői közösség vezetői, vagy a választott SZK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

15

5.5

A szülőkkel való kapcsolattartás és tájékoztatás formái és rendje Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben

rögzített, a honlapon közzétett, az általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad (a tanulók el l e n ő r z ő j é b e n ). Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként kettő rendes szülői értekezletet és négy fogadóórát tart (félévenként kettőt) 5.5.1 Szülői értekezletek, családlátogatások Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnökök tartják. Családlátogatásokat szükség szerint pedagógusok és az ifjúságvédelmi felelős tartanak. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő gyermekközösségek szüleit a felvételi értesítőn tájékoztatja az intézmény a tanév kezdetét megelőző első szülői értekezletről - a tanév kezdésének zavartalansága érdekében. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök, a szülői közösség elnöke a tanulóközösségben felmerülő problémák megoldására. Szülői értekezlet összehívásában a szülőt kezdeményezési jog illeti meg. Össze kell hívni a szülői értekezletet, ha ezt a szülők 50 %-a kéri. 5.5.2 A szülői fogadóórák Az intézmény valamennyi pedagógusa fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad gyermekekről. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. 5.5.3 A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet a z

e-

n a p l ó b a n f e l t ü n t e t n i . A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyaknál félévenként minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál félévente legalább 4 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

16

5.6

A tanulók közösségei és a kapcsolattartás formái, rendje

5.6.1 Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztály közösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége 9. évfolyamtól küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatába. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt - a munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve - az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro értekezletének összehívására. 5.6.2 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. 5.6.3 Iskolagyűlés(diákközgyűlés) A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább két alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. E közgyűlésen a diákönkormányzat és a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 17

A diákönkormányzat a tanulókat a faliújságon keresztül tájékoztatja. 5.6.4 Diákkörök Az

intézmény

tanulói

közös

tevékenységük

megszervezésére

a

házirendben

meghatározottak szerint -diákköröket hozhatnak létre. Az intézményben működő diákköröket az igazgató-helyettes tartja nyilván. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákönkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje A diákönkormányzattal folyamatos kapcsolatot tart az igazgató-helyettes,valamint a diákönkormányzat mozgalmát segítő tanár. A diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező az alábbi esetekben:  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor,  a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor,  a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor, A tanulók szervezett vélemény-nyilvánításának formái  a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület, valamint az iskolaszék értekezleteinek vonatkozó napirendi pontjainál,  az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,  a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót. Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. Az iskola helyiségeit, berendezéseit a használati rendszabályai szerint veheti igénybe. 5.7

Intézményen kívüli kapcsolattartás Közoktatási intézményünk az intézmény működése, a tanulók szociális-, gyermekvédelmi és

nevelési ellátása, valamint a tanulók iskola- és pályaválasztása érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, az intézményvezető vagy megbízottak útján. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk:  a Kecskeméti Megyei Tankerülettel 18

 a szülői közösséggel  az iskolaorvossal, védőnővel  a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval  a szakmai szolgáltatókkal  az Iparkamarával  a kalocsai Szent Kereszt Kórházzal  a Nebuló/EGYMI speciális iskolával  a Viski Károly Múzeummal  a város középiskoláival, általános iskoláival  a gyakorlati képzőhelyekkel Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Kalocsa Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnő,  a járási tiszti-főorvos 5.8

Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NMrendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Kalocsai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet irányítja és ellenőrzi. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. 5.8.1

Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat  Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).  A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján.  A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az 19

egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján).  A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.  A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi.  Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.  Sürgősségi eseti ellátást végez.  Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.  Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. 5.8.2 Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Kapcsolatot

tart

a

segítő

intézményekkel

(Pedagógiai

Szakszolgálat,

Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának 20

alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

6 6.1

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek Az intézmény nevelőtestülete, jogköre, értekezletei A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény

pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 6.1.1 A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület a tanév folyamán rendes illetve indokolt esetben rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával,

valamint

a

diákönkormányzat

szervezeti

és

működési

szabályzatának

jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során:  - tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet,  - félévi és év végi osztályozó értekezlet,  - őszi és tavaszi nevelési értekezlet,  - munkaértekezletek szükség szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak 21

megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak 33 %-a, valamint a közalkalmazotti tanács, az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában. 6.1.2 A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlóját a nevelőtestület tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök) hívhat össze szükség esetén az igazgató tudtával úgynevezett nevelői mikro értekezletet. A nevelői mikro értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit:  a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése,  a pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  az

egyes

munkaközösségeket irányító

vezető

beosztású

közalkalmazottak

munkájának véleményezése,  a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződéskötéséhez javaslattétel,  helyi szakmai, módszertani programok összeállítása.

22

6.2

A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény

szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. Az intézmény munkaközösségei:  humán munkaközösség  reál, szakmai egészségügyi munkaközösség  szakmai kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom munkaközösség 6.2.1 A munkaközösségek feladatai  javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,  fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,  szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát,  javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,  az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végeznek,  végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,  kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét,  végzik

a

tantárgycsoportjukkal

kapcsolatos

pályázatok

tanulmányi

versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését.

23

6.2.2 A munkaközösség vezetők jogai és feladatai:  összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai

programja

és

munkaterve

alapján

a

munkaközösség

éves

munkaprogramját  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért  elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést  szakmai és módszertani értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé  képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül  összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéből  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra,a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb.  tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait, a vezetői értekezletekről  állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. 6.3

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a

munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Szempontjai: Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a felvételire,  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, 24

 aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,  részt vesz az iskola arculatának formálásában,  tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 15%-ban részesedhetnek az iskola nem pedagógus dolgozói. Az évi teljes összeg 45-60%-át a pedagógusok között egyenlő mértékben kell felosztani, maradékát a kiemelkedő munkát végző pedagógusok kapják differenciált mértékben a fentebb ismertetett szempontrendszer alapján. 25

Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,  ha osztályzatadási kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása,  címpótlékban való részesülése,  illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),  állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése. A pedagógusok kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítéséről az igazgató dönt. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak esetében – a tankerületi vezető, az intézményi Közalkalmazotti Tanács véleményét kikérve az igazgató dönt. Az igazgató kereset kiegészítéséről a fenntartó dönt.

7 7.1

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézményi működés alapdokumentumai A törvényes működést az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló-

alapdokumentumok határozzák meg. Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),  egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). Szakmai alapdokumentum A szakmai alapdokumentum tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.

Az intézmény szakmai

alapdokumentumát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. Pedagógiai Program A közoktatási intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. 26

A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza:  az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.  a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét.  az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit.  a számonkérések formáit, a tanulók értékelésének és minősítésének szempontjait és módját.  a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait.  a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket.  az iskola nevelési programját A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. Éves munkaterv Az intézmény hivatalos feladatsora, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, a felelősök megjelölésével, Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend

27

7.2

Tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Törvényi háttere: 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A rendelet hatálya kiterjed  fenntartóra tekintet nélkül az általános iskolákra, a szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, az alapfokú művészeti iskolákra, a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a nemzetiségi neveléstoktatást folytató általános és középfokú iskolákra (a továbbiakban együtt: iskola)  a pedagógusokra, továbbá a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, az óraadókra, valamint az iskolában nem pedagógus-munkakört betöltőkre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),  a tanulók szüleire, törvényes képviselőire (a továbbiakban együtt: szülők),  iskola tanulóira, E rendelet alkalmazásában  munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania,  munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse,  könyvhöz

kapcsolódó

kiadvány:

szöveggyűjtemény,

feladatgyűjtemény,

képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített és az e rendeletben meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához,  használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, 28

 tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják. Az iskolai támogatási és megrendelési igények felmérésének folyamata

7.2.1

Az iskola igazgatója minden év január 10-éig köteles felmérni, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. E felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a köznevelési törvény 46. § (5) bekezdés alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, valamint a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdés alapján várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra vagy normatív kedvezményre, továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására, és mely feltételek fennállása esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. Az iskola az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanuló esetében kell biztosítani a köznevelési törvény szerinti ingyenes tankönyveket, esetében kell biztosítani a tankönyvtörvény szerinti normatív kedvezményt, igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)–b)pontokon túl. Az a)–b) pont szerinti igényeket meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. A kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás;  a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;  rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat. A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt. Az iskola – a helyben szokásos módon – hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. 29

Nem kérhet az iskola igazolást, olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény szerint, vagy a szülő hozzájárulásával kezel. Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget)

az

iskolai

diákönkormányzatot,

és

kikéri

a

véleményüket

az

iskolai

tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. Az iskola igazgatója a (7) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év január 25-éig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőt, vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót. Az iskola – a (7) bekezdésben meghatározott ideig – kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. 7.2.2 Az országos tankönyvellátás szereplőinek együttműködése A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése a tankönyvtörvény 4. § (6) bekezdés értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. A Könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a Könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a Könyvtárellátó részére átadja az átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra vonatkozóan a tankönyvtörvény 8/B. § (3) bekezdésben meghatározott adatokat. Közfeladata körébe tartozó tankönyvbeszerzés és tankönyvterjesztés tárgyában a Könyvtárellátó a tankönyv kiadójával tankönyvterjesztési szerződést köt. A Könyvtárellátó a tankönyvterjesztéssel összefüggésben felmerült kiadásai és a közfeladata ellátásának költségei levonását követően fennmaradó összeget átadja az iskolai tanulólétszámok arányában a központ által fenntartott iskolák esetében a központ bevonásával az iskoláknak. 7.2.3 Az iskolai tankönyvrendelés rendje A tankönyvrendelést a központ fenntartásában működő iskola a központ egyidejű tájékoztatásával a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak, a nem a központ által fenntartott iskola közvetlenül a köznevelés információs rendszerének, továbbá a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy:  a tankönyvrendelés határideje március utolsó munkanapja,  a tankönyvrendelés módosításának határideje június 15. 30

 a pótrendelés határideje szeptember 5. (tankönyvrendelés és pótrendelés bármelyike vagy együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés).  A tankönyvrendelést a körülményekhez képest elvárható legteljesebb körben kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, az érintett tanulók (ha ismertek) és a tanulókat esetlegesen megillető támogatások feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetni, akik számára nem rendel tankönyvet az okok megjelölésével. A módosításra és a pótrendelésre csak indokolt esetben, így különösen az osztálylétszám változása esetén kerülhet sor. A módosítás és a pótrendelés során csak a végleges rendelésben megadott tankönyvek darabszámát lehet módosítani. A módosítás az eredeti rendeléstől maximum 10%-ban térhet el. 7.2.4 A tankönyvek kiválasztásának elvei A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § 31

(5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. 7.2.5 Az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. A központ által fenntartott iskola esetében a központon keresztül az iskolának, a nem a központ által fenntartott iskola esetében az iskola számára a Könyvtárellátó díjazást fizet. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. Az iskolának a 23. §¬ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét. Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – e rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.

32

Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz Az intézmény neve: címe: OM-azonosítója: Normatív kedvezmény iránti igény

I.

A tanuló: neve: osztálya: lakcíme: Tanulói azonosító száma: diákigazolvány-száma: A szülő (gondviselő): neve: lakcíme: azonosító iratának típusa: száma: Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezmény igénybevételére vonatkozó igényt nyújtok be, mert a hivatkozott jogszabályban meghatározott feltételek közül az alábbi teljesül: A tanuló: a) tartósan beteg, b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy

beszédfogyatékos,

több

fogyatékosság

együttes

előfordulása

esetén

halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, vagy eltartott gyermeket nevelő családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Kérjük, aláhúzással jelölje a fentiek közül azt, amelyik feltételnek megfelel a tanuló. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek, azok változásáról a változást követő 15 napon belül értesítem az intézményt. II. Igénylés további kedvezményekre Alulírott – a fent nevezett tanuló nevében – a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdésében biztosított normatív kedvezményeken túl az alábbi 33

kedvezmény igénybevételére jelentkezem: Dátum: ................................................................ szülő vagy nagykorú tanuló aláírása A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához, illetőleg a normatív kedvezményen túli további tankönyvtámogatáshoz a szükséges okiratok bemutatása megtörtént: igen – nem.

Kelt: ........................................................... iskola igazgatójának aláírása

34

7.3

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje

7.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 7.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított, papíralapon tárolt adatként kezelendő. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattározni kell. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell

írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 7.4

Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.)

EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola hivatalsegéd- takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. 7.4.1 Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni,

valamint

gondoskodni

az

érettségi

vizsga

mielőbbi

folytatásának 36

megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. 7.5

A térítési díj, a tandíj fizetésére vonatkozó rendelkezések 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról A térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok köre  a tanórai foglalkozás, a heti kötelező időkeret terhére a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a tartósan beteg és a sajátos nevelési igényű gyermek számára megszervezett felzárkóztató foglalkozás,  az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz, a szintvizsga, a különbözeti vizsga, a javítóvizsga, a szakmai alkalmassági vizsga, a pályaalkalmassági vizsgálat, valamint az első szakmai vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt, a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett vizsga esetén a pótló szakmai vizsga és első alkalommal a javító szakmai vizsga,  a tanköteles korú tanulót kivéve, ugyanazon évfolyam második és további alkalommal történő megismétlése abban az esetben, ha arra nem azért van szükség, mert a tanuló a tanulmányi követelményeket nem teljesítette,  az osztályok heti időkerete terhére megszervezett kötelező és a nem kötelező egyéb foglalkozás,  a tanulmányi és szakmai verseny, szakkör, érdeklődési kör, diáknap, az énekkari foglalkozás, más művészeti tevékenység, az iskolai sportkör, a házibajnokság, az iskolák közötti verseny, bajnokságok,  az iskola nyitva tartása és a jogszerű benntartózkodás ideje alatti, valamint az étkezés ideje alatti felügyelet,  az érettségi vizsga a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig és az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája,  a tanulmányok alatti vizsga, kivéve a független vizsgát, 37

 a tanulók – rendeletben meghatározott – egészségfejlesztése, a kötelező rendszeres egészségügyi felügyelet,  a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszony,  a nevelési-oktatási intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata a térítésmentes szolgáltatás igénybevételekor,  sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló esetén az állapotának megfelelő köznevelési intézményi ellátás. 7.5.1 Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások  a nem tanköteles tanulónak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam második alkalommal történő megismétlésekor  a független vizsga,  az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga második vagy további javító- és pótló vizsgája,  a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. A gyermek, a tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. Vendégtanulói jogviszony térítési díj fizetése mellett létesíthető. A vendégtanulói jogviszony esetén a térítési díj mértéke legfeljebb a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának három–harminc százaléka lehet. A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell, azonban egy tanítási évben a térítési díj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott alsó határértéknél. az érettségi vizsga az alábbiak szerint díjköteles:  a vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a vizsgázó a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be – az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, a vizsgázónak az emelt szintű érettségi vizsgáért az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. 38

 érettségi vizsgára jelentkező esetén, ha a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a térítési díj összegét a vizsgaszervező nevelési-oktatási intézmény számára fizeti meg.  szakmai vizsga térítési díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos.  független

vizsga

díját

tantárgyanként

kell

megállapítani

úgy,

hogy

tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a. Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások  középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további alkalommal történő megismétlése,  a tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. A tandíj mértéke – a kötelező feladatellátásban részt nem vevő, a külföldi nevelésioktatási intézmény és a nemzetközi iskola kivételével – tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján csökkenthető. A fenntartó határozhatja meg azokat a szabályokat, amelyek alapján a nevelésioktatási intézmény vezetője dönt az e rendeletben meghatározottakon kívüli további térítésmentes ellátásról, a térítési díj és a tandíj összegéről, a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről és a befizetés módjáról.

8 8.1

Az intézmény munkarendje Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell

tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.20 és 16.00 óra között, pénteken 7.20 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

39

8.2

A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás

munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg. 8.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak  a tanítási órák megtartása  a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,  osztályfőnöki feladatok ellátása,  iskolai sportköri foglalkozások, szakkörök vezetése,  differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, 40

felzárkóztatás, előkészítők stb.),  magántanuló felkészítésének segítése, A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében, a tanítási órákon kívül ellátott feladatok a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben a Házirendnek megfelelően r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű 41

munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 8.3

Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében

az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  a kötelező óraszámban ellátott feladatok mindegyike  a munkaidő többi részében meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok:  a munkaidő többi részében, szakaszában meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatok kereteit a fentiek határozzák meg. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 8.3.1

Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató

vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi

munkabeosztások

összeállításánál

az

intézmény

feladatellátásának,

zavartalan

működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A betegséget igazoló okmányokat, a táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon 42

le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató vagy igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal

értékelje,

valamint

számukra

a

számszerű

osztályzatokon

kívül

visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 8.3.2

A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt

kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők:

43

8.4

Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok

betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdasági ügyintéző közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető vagy a gazdasági ügyintéző szóbeli vagy írásos utasításával történik. 8.5

Munkaköri leírások Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri

leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását. 8.5.1 Igazgatóhelyettes munkaköri leírása A munkakör megnevezése: igazgatóhelyettes Közvetlen felettese: az igazgató 1. Igazgatóhelyettes (általános) munkaköri leírása  Szervezi a tanügyirányítással kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart az iskola fenntartójával és egyéb pedagógiai intézményekkel.  Elkészíti a tanév helyi rendjére vonatkozó igazgatói előterjesztés tervezetét.  Az igazgatóhelyettes közreműködik a tantárgyfelosztás elkészítésében.  Szakmai és pedagógiai szempontból ellenőrzi és jóváhagyja a humán, reáltantárgyak tanmeneteit, illetve foglalkozási terveit.  Irányítja és ellenőrzi az iskolai könyvtár munkáját.  Gondoskodik a tanügyi adminisztráció feltételrendszeréről a tanügyi okiratok irattárazásáról bizonyítványok és anyakönyvek tekintetében.  Eleget tesz az oktatással kapcsolatos tanügyi statisztikai adatszolgáltatásoknak.  Ellenőrzi a tanárok adminisztrációs munkáját és túlóra elszámolásait.  Megszervezi

az

osztályozó

és

érettségi

vizsgákat,

az

országos

kompetenciamérést.  Megszervezi és a munkaközösség-vezetőkkel együttműködve lebonyolítja az 44

iskolai

szintű

tanulmányi

versenyeket,

gondoskodik

a

továbbjutók

versenyzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.  Ellenőrzi az iskola napi tevékenységeit, gondoskodik a hiányzó pedagógusok helyettesítéséről és a tanítás zavartalan folytathatóságáról.  Részt vesz az iskolavezetőség értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában.  Vezeti az osztályfőnöki munkaközösséget, irányítja az ifjúságvédelmi munkát.  Irányítja a tanórán kívüli nevelési tevékenységeket.  Irányítja a gyermek- és ifjúságvédelemi feladatokat és az ifjúságvédelmi felelős munkáját, kapcsolatot tart a fenti szakterületen működő intézményekkel.  Irányítja és ellenőrzi a diákmozgalmat segítő tanár munkáját.  Szervezi

és

koordinálja

a

tanórán

kívüli

iskolai

programokat,

az

osztályfőnökökkel együtt ellátja a szabadidő szervező feladatokat.  Irányítja a tanév iskolai rendezvényeinek, ünnepségeinek előkészítését és megtartását.  Koordinálja az iskola hagyományőrző munkáját.  Irányítja az iskolai verseny és tömegsport tevékenységeket.  Megszervezi a kilencedik osztályos tanulók beiratkozását.  Szervezi az iskola-egészségüggyel kapcsolatos feladatokat, kapcsolatot tart az iskolaorvossal.  Fejleszti és bővíti az iskola külső kapcsolatrendszerét.  Részt vesz az iskolavezetőség értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kialakításában.  Az igazgató és az igazgatóhelyettes távolléte ill. akadályoztatása esetén a helyettesítési rendben foglaltak szerint gondoskodik a vezetői feladatok ellátásáról.  A gyermek és ifjúságvédelem területéről az iskolára háruló feladatok ellátása az igazgatóval és az osztályfőnökökkel együttműködve.  Nyilvántartja osztályonként a SNI-s tanulókat. Kapcsolatot tart az SNI-s tanulókkal és szüleikkel. Az iskolaigazgató távolléte, vagy akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az általános helyettesítési jogkörrel felruházott igazgatóhelyettes látja el. Ha valamilyen akadály miatt a igazgatóhelyettes sem tud eleget tenni a vezetői feladatok ellátásának, akkor a helyettesítést a szakmai igazgatóhelyettes, illetve gyakorlati oktatás vezetője látja el. 2. Igazgatóhelyettes (szakmai) munkaköri leírása 45

 Irányítja a hatáskörébe utalt szakmai elméleti oktatást, a gyakorlati oktatás tartalmi és szervezési kérdéseiben egyeztet a gyakorlati oktatás vezetőjével és a szakmacsoport vezetőkkel.  Elkészíti a szakmai elméleti oktatás tantárgyfelosztásának tervezetét  Szakmai és pedagógiai szempontból ellenőrzi és jóváhagyja a szakmai elméleti tantárgyak tanmeneteit, illetve foglalkozási terveit.  Koordinálja és irányítja az iskolai órarend elkészítésével megbízott tanárok munkáját, segíti az e-napló működését.  Gondoskodik az iskola munka- és tűzvédelmi tevékenységéről.  Az iskola szakképzési tevékenységével összefüggésben kapcsolatot tart a felsőoktatási intézményekkel, a szakmai és tudományos testületekkel.  Irányítja a tanárok szakmai képzését és továbbképzését.  Eleget tesz az oktatással kapcsolatos tanügyi statisztikai adatszolgáltatásoknak.  Segítséget nyújt a szaktanácsadás munkájához.  Figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos jogszabályokat és azok változásait.  Az igazgató távollétében ellenőrzi az iskola munka napirendjét, gondoskodik a tanítás zavartalan menetéről.  Az igazgató, távollétében, vagy annak akadályoztatása esetén ellenjegyzési joga van a fizetési és más teljesítési kötelezettségek esetén.  Megszervezi és a szakmacsoport vezetőkkel együttműködve lebonyolítja az iskolai szintű szakmai tanulmányi versenyeket, gondoskodik a továbbjutók versenyzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.  Szervezi és irányítja a beiskolázással kapcsolatos hirdetési, kiállítási és tájékoztatómunkát.  Kapcsolatot tart a szakképzési kérdésekben.  Segíti és koordinálja a munkaközösség-vezetők munkáját.  Részt vesz az iskolavezetőség értekezletein, közreműködik az iskolai szintű döntések, stratégiák kidolgozásában.  Az igazgató távolléte, ill. akadályoztatása estén a helyettesítés rendje szerint gondoskodik a vezetői feladatok ellátásáról. Az iskolaigazgató távolléte, vagy akadályoztatása esetén a vezetői feladatokat az általános helyettesítési jogkörrel felruházott igazgatóhelyettes látja el. Ha valamilyen akadály miatt a igazgatóhelyettes sem tud eleget tenni a vezetői feladatok ellátásának, akkor a helyettesítést a szakmai igazgatóhelyettes, illetve gyakorlati oktatás vezetője látja el. 46

8.5.2 Tanár munkaköri leírása A munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. 1. Nevelői tevékenysége és életvitele  munkáját, az iskola által elfogadott erkölcsi-etikai normáknak megfelelően végzi,  kollégáiról, munkatársairól a tanulók előtt tisztelettel és megbecsüléssel beszél  együtt halad az úton a nevelőközösséggel, osztályával, tanítványaival felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, az iskolával és munkájával kapcsolatos szolgálati titkot megőrzi  szükség esetén támogatással, korrepetálással segíti a lemaradó diákokat  saját tanítványait az általa tanított tantárgyból magántanítványként sem az iskolában sem azon kívül nem tanítja  követi az intézmény által elismert nevelési folyamat személyes nyitottságon, pozitív gondolkodáson alapuló nevelési módszereit  részt vállal a közösségi környezet kialakításában, a bizalomra építő kapcsolatok,

a

családias

és

otthonos

légkör

megteremtésében,

a

diákcsoportoknak az iskola életébe történő bevonásában  közreműködik az iskola céljainak megvalósításában, hogy az iskola a maga sajátos eszközeivel és lehetőségeivel 2. A főbb tevékenységek összefoglalása  megtartja a tanítási órákat,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,  munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelő szakaszai részletezik,  a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,  legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,  a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként 47

távozik,  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,  tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,  rendszeresen értékeli tanulói tudását, (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,  összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,  a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),  tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  évente négy alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,  helyettesítés esetén szakszerű órát tart,  egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért, 48

 előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,  folyamatosan

végzi

a

tanítványai

felzárkóztatásával,

korrepetálásával,

versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,  elkíséri

az

iskola

tanulóit

az

iskolai

ünnepségekre,

hangversenyre,

mozilátogatásra, stb.  szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,  ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét,  közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 3. Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 8.5.3 Testnevelő munkaköri leírása A munkakör megnevezése: testnevelő Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek és tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, szemléletük formálása, az érettségi vizsgára és továbbtanulásra történő sikeres felkészítésük. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása  szakszerűen, legjobb tudása szerint megtartja a tanítási órákat  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása  a munkaközösség által elkészített, vagy saját maga által alkotott tanmeneteket betartja, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak  munkaidejének beosztását az SzMSz tartalmazza  a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,  legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén (adott sportlétesítménynél) tartózkodni  a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a sportlétesítmény állapotára, 49

ha az osztály elhagyja sportlétesítményt – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik  gondot fordít környezete tisztaságára; a tanulókkal fölszedeti a szemetet  a zárt létesítményeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja  tanítási óráit két napon belül bejegyzi a digitális naplóba, pontosan nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat  rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább osztályzatot ad minden tanítványának  a tanulóknak adott osztályzatokat azonnal ismerteti a tanulókkal  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein, az iskola rendezvényein  évente három alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken  helyettesítés esetén szakszerű órát tart, tovább halad a tananyaggal,  egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, azt a munkaközösség-vezetőhöz eljuttatja  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai tanulmányi versenyeket,  folyamatosan

végzi

a

tanítványai

felzárkóztatásával,

korrepetálásával,

versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat  elkíséri

az

iskola

tanulóit

az

iskolai

ünnepségekre,

hangversenyre,

mozilátogatásra, stb.  kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait, ha a tanuló lezárt érdemjegye a tanuló kárára jelentősen eltér az osztályzatok átlagától, akkor erre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, projektfoglalkozáson, 50

szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét 2. Speciális feladatai  külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el  minden

tanév

első

testnevelés

óráján

balesetvédelmi

oktatást

tart

tanítványainak, a testnevelés órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja  különös figyelmet fordít a testnevelési órákon a balesetek megelőzésére  a testnevelés órákon nem hagyhatja felügyelet nélkül osztályát, diákjait  a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek és a munkavédelmi felelősnek  kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel  a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást 8.5.4 Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírása A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgató, igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása  feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,  kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.  vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,  előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével, 51

 biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken való részvételét,  folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,  a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,  előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását  közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,  részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, stb. előkészítő munkálataiban,  minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,  közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését  folyamatos

figyelmet

fordít

osztályának

dekorációjára,

a

faliújság

karbantartására,  minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba  folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat  a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 2. Ellenőrzési kötelezettségei  ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az igazgatóhelyettesnek,  figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 14 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,  a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,  a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén  az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, 52

illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 250 órát meghaladó éves hiányzás esetén,  a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. 3. Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,  maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,  bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat,  a

hatáskörét

meghaladó

problémákat

haladéktalanul

jelzi

az

igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 8.5.5 Gazdasági ügyintéző munkaköri leírása Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 730 – 1600, pénteken: 730 – 1330óráig, amely munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz Munkabére: munkaszerződése alapján A gazdasági ügyintéző munkaköri feladatainak összefoglalása  Kezeli az iskola házipénztárát. Előkészíti az intézmény készpénz igényét, intézményvezető

engedélyezése

után

továbbítja

a

fenntartó

felé.

A

házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet.

Elvégzi a szükséges elszámolási feladatokat a

könyvviteli szabályoknak megfelelően. A számlákat továbbítja fenntartó felé. Anyagi felelősséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért.  Hetenként előkészíti az intézmény átutalási igényét. Intézményvezető jóváhagyása után továbbítja engedélyeztetésre.  Engedélyeztetés után a számlákat kezeli, továbbítja a fenntartó felé.  Az intézmény bevételeiről számlát állít ki (terembérlet, tandíj stb.)  A készpénzes bevételt postai befizeti a KIK számlájára.  Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzőkönyv alapján átadja.  Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát.  Munkaügyi feladatai részeként: A KIK és az intézményvezető által egyeztetett módon: 53

 kezeli a KIR3 programot  új felvétel esetén elkészíti a munkaszerződéseket  kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot időben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez,  munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történő egyeztetetést követően elkészíti a megfelelő dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtő részére,  bérszámfejti a nem rendszeres kifizetéseket  kezeli a jövedelemigazolásokkal, adókedvezményekkel, bérrel kapcsolatos jelentéseket, iratokat, dokumentációkat  az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson keresztül a bérszámfejtő részére  elkészíti a megbízási szerződéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítéséről,  havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a táppénzes dokumentumokat,

szabadságengedélyeket,

fizetés

nélküli

szabadság

engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő részére  folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását,  gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról  Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában.  Megrendeli, bevételezi és kiadja a tisztító- és takarító eszközöket. 8.5.6 Hivatalsegéd-takarító munkaköri leírása A munkakör megnevezése: hivatalsegéd-takarító Közvetlen felettese: a gazdasági ügyintéző Kinevezése, munkaideje:  határozatlan időtartamra,  munkabére munkaszerződése szerint  a tanítási órák miatt osztott műszakban, amely munkaidő ebédidőt nem tartalmaz 1. Legfontosabb munkaköri feladatainak összefoglalása  A gazdasági ügyintéző közvetlen utasításai szerint jár el az épület takarítási munkálataiban  napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó tantermeket, padlózatukat felmossa, tiszta langyos vízzel lemossa a táblát  napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó folyosórészeket 54

 naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat, falburkolókat, csaptelepeket  a tanulók iskolába érkezését követően felmossa a folyosókat  mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez, amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását  szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét  napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti  kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása  porszívózza a szőnyegeket,  szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő virágokat  nagytakarítást

végez

a

nyári,

téli

és

tavaszi

szünetben

elvégzi

folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok és falburkolók súrolását  a nagytakarítások időszakában – a többi takarítóval közösen – a gazdasági ügyintéző utasítása szerint az egész épületben elvégzi az ablakok tisztítását  a nagytakarítások alkalmával – a gazdasági ügyintéző utasítása szerint – a szokásosnál alaposabban elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához tartoznak  a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt, takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával  folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén az gazdaságvezetőnek  karbantartja a textíliákat: varrás, mosás, vasalás. 8.5.7 Iskolatitkár munkaköri leírása  Az ügyiratkezelést a mindenkori érvényben lévő szabályzat szerint végzi, önállóan és teljes felelősséggel.  Szervezi az iskola hivatalos ügyeit, nyilvántartja, rangsorolja az ügyeket, telefonügyeletet tart, a határidős feladatokat számon tartja.  Az ügykörüket (fenntartói, vezetési, nevelési, gazdasági, alkalmazotti, gyermekvédelmi, stb.) a meghatározott iratminta terv alapján iktatja.  Átveszi, felbontja, kezeli a küldeményeket, csatolja az elő-iratokat, végzi a 55

mutatózást.  Kezeli az ügyeket kísérő iratokat, továbbítja a határidős ügyiratokat – az intézményvezető szignálása után – az ügyintézőkhöz, az aláírással átvezeti azokat.  Biztosítja az ügyvitelben és az iskolában folyó munkához szükséges dokumentumok, nyomtatványok pótlását és az ügyintézők rendelkezésére bocsátja.  Nyilvántartja

az

ügyiratokat,

a

bélyegzők

és

szigorú

elszámolású

nyomtatványokat (törzslap, stb.) megőrzi ezeket.  Előkészíti a postára a küldeményeket.  Tájékoztatást ad az érintetteknek az ügyben eljáró illetékes ügyintéző felhatalmazása alapján.  Gépeli a vezető által engedélyezett (láttamozott) intézményi iratokat, jegyzőkönyveket.  Vezeti a gyermekek és dolgozók intézményi nyilvántartását, a statisztikákat.  Az ügyiratokról hivatalos másolatot és másodlatot készít, az elintézett ügyek iratait irattárba helyezi.  Kezeli az irattárat, rendezi, elkészíti az irattári jegyzékeket, elvégzi az iratselejtezést és a levéltári átadást. Az irattárból kiadott iratok helyére az átvevő nevét és a kivétel napját bejegyzi.  Önállóan kezeli a KIR nyilvántartó programot, kiadja az iskolalátogatási bizonyítványokat, diákigazolványokat, az adatok hitelességét folyamatosan ellenőrzi.  Intézi a felvételi eljárás és a beíratás adminisztratív ügyeit, rendben tartja a bizonyítványokat, törzslapokat.  Az

érettségi

vizsgákra történő jelentkezések lebonyolítása,

a

vizsga

adminisztrációjának irányítása és megbízás esetén elvégzése is feladatkörébe tartozik.  Az igazgató ill. igazgatóhelyettesek irányításával egyéb adminisztrációs és gépelési feladatokat is ellát (pl. levelező tagozat).  Részt vesz a pályázatok adminisztrációjának kitöltésének folyamatában; jelentéseket készít az igazgató, igazgatóhelyettes irányításával.  Bonyolítja a tanulmányi versenyek adminisztratív nyilvántartását.  Részt vesz a bérügyi nyilvántartás végzésében, a leltározási munkákban. 8.5.8 Karbantartó munkaköri leírása  Feladata az intézmény állagának megóvása.

Ennek érdekében: napi 56

rendszerességgel figyeli, ellenőrzi az oktatási intézményben felmerülő karbantartási, javítási feladatokat, a hibák kijavításáról, fontossági és sürgősségi rendben gondoskodik, a kisebb javításokat elvégezteti / elvégzi; a nagyobb javítási karbantartási feladatokat az intézmény vezetőjének és gazdasági vezetőjének

jóváhagyása

alapján,

megfelelő

ellenőrzés

mellett

külső

kivitelezővel végezteti el.  A kisjavításokhoz szükséges szerszámokat, alkatrészeket, szerelvényeket köteles biztosítani az ún. kéziraktárból. Ezekért az eszközökért anyagi felelősséggel tartozik.  Feladata

az

iskolai

tevékenységgel

kapcsolatos

-

igény

szerinti

-

fogyóeszközök, tisztítószerek, munkaruhák, nyomtatványok, stb. folyamatos biztosítása, beszerzése az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó előzetes jóváhagyása alapján.  Feladata a munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok, előírások ellátása, ellenőrzése:  Gondoskodik a

munkavédelmi,

tűzvédelmi

felszerelések

és

eszközök

beszerzéséről, karbantartásáról, esetleges javíttatásáról,  A tanítás megkezdése előtt bejárja az iskolát, nincs-e szükség valahol hiba elhárítására; naponta ellenőrzi a szennyvízrendszert, a csapok állapotát, kijavítja a szakmunkát nem igénylő hibákat. Ha a hibát nem tudja kijavítani, akkor jelzi felettes vezetőjének.  Rendben tartja, illetve rendszeresen ellenőrzi az épület zárására szolgáló kulcsokat, hiány esetén jelez az iskola Igazgatójának; zárak, kilincsek, izzók, neoncsövek, biztosítékok, konnektorok, kapcsolók cseréjét elvégzi.  Az iskola berendezésének állapotát rendszeresen ellenőrzi, a javításokat elvégzi. (padok, székek, stb.).  Rendben tartja az iskola környékét; téli időben az iskola előtti járdán a havat feltakarítja és felsózza.  A felsoroltakon kívül a munkaidejében elvégzi a munkakörében fel nem sorolt, de a fűtéshez, karbantartáshoz tartozó feladatokat, amelyekkel az iskola vezetői megbízzák.  Köteles a karbantartási naplóban az elvégzett karbantartási munkákat rendszeresen rögzíteni, valamint fűtési naplót vezetni.  A tanórákra, a különböző rendezvényekre biztosítja a technikai feltételeket (projektor, hangosítást.)  Jelzi az intézményvezetőnek, ha meghibásodnak az oktatáshoz szükséges gépek, berendezések, elhasználódás esetén előkészíti selejtezésre, illetve a 57

leltározás idején leltározásra.  Az intézmény üzemeltetésével, a különböző rendezvények lebonyolításával kapcsolatos teendők szervezése, ellenőrzése.  Az intézményben felmerülő üzemeltetési, karbantartási, kisjavítási munkákhoz anyagmegrendelés, beszerzés valamint a költségvetés figyelembevételével a kis és nagy értékű tárgyi eszközök beszerzése, üzemeltetése, javíttatása.  Nagytakarítások

végzése,

szemétgyűjtés

zavartalanságának

biztosítása.

Épülethez tartozó előkert gondozása, a sövények metszése, a szeméttől való tisztán tartása.  Napi posta, hivatali kézbesítés.  A munkaköri leírásban nem megjelölt eseti - soron kívüli - feladatok megoldása az igazgató megbízása alapján. 8.5.9 Portás munkaköri leírás-minta  Felel az intézmény beléptetési rendjéért.

 Udvariasan fogadja az érkező személyek et.  Nyilvántartja az intézménybe belépő személyek nevét, érkezés/ távozás időpontját, valamint az érkezés okát az e célra rendszeresített táblázatban.  Nyilvántartja az iskolában tartózkodó dolgozók jelenlétét.  A keresett intézményi dolgozót telefonon értesíti.  Kezeli a telefonközpontot, a faxot.  Felügyeli, hogy a tanulók 7 óra 45 perc és 14 óra 05 perc között az intézményt írásos engedély nélkül ne hagyhassák el.  Nyilvántartást vezet a kilépő diákokról és a távozásuk okáról.  A tanulót váró személyt beengedi, de felkéri, hogy csak a porta előtt várakozzon.  A karbantartás, javítás elvégzésére érkező munkásokat fogadja, a gondnokhoz kíséri.  Posta küldemény, csomag, valamint pénzügyi kötelezettség esetén a postás, a pénzügyi ügyintézőhöz kíséri.  Bármely plakát elhelyezését kérő külső személyt az igazgatóhoz küldi, csak az ő engedélyével helyezhető el reklámanyag az iskola területén.  Feladata a talált tárgyak megőrzése és jogos tulajdonosuknak részére történő átadása.  Feladata a nagy értékű tárgyak és pénzeszközök páncélszekrénybe záratása, amennyiben valamely intézményi munkatárs, vagy az iskolával tanulói jogviszonyban álló diák kéri ennek biztonságos megőrzését. 58

 A tanítási órák alatt a folyosó világítását lekapcsolja, szünetekben visszakapcsolja.  Rendezvények idején külön szolgálatot lát el a szervező igazgatóhelyettes megbízása alapján.  A

portásfülkéből

működtethető

ajtónyitó-berendezést

a

mindenkori

szükségletekben megfelelően kezeli. 8.5.10 A könyvtáros munkaköri leírás-minta  Felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja – majd szakértővel véleményezteti – a könyvtár gyűjtőköri szabályzatát.  Könyvtárhasználati rendben intézkedik a könyvek, folyóiratok, egyéb információhordozók igénybevételéről, és a kölcsönzésről, melyet a bejárati ajtón helyez el.  Folyamatosan fejleszti, gondozza és gyarapítja a gyűjteményt, ellátja az állomány feltárását, rendszerezését, selejtezését, védelmét.  Biztosítja naponta – az óraközi nagyszünetben és délután – a nyitvatartási időt, a dokumentumok kölcsönzését. Beszerzi, és nyilvántartásba veszi – az igények figyelembe vételével – az új dokumentumokat.  Bemutatja

és

ismerteti

az

állományi

katalogizálást,

a

könyv-

és

könyvtárhasználatot, egyénileg is foglalkozik a tanulókkal, az olvasás népszerűsítése és pozitív személyiségfejlesztés érdekében.  Jól használható kézikönyvtárat állít össze (lexikonok, enciklopédiák, nagy szótárak, kézikönyvek, albumok, atlaszok, stb.), biztosítja a kézikönyvtár zavartalan helyszíni használatát. Gondoskodik a tanulók testi épségéről, erkölcsi védelmükről, a balesetek megelőzéséről.  Biztosítja az informatikai szolgáltatásokat, más könyvtárak szolgáltatásainak elérését, a dokumentumok másolását, új ismerethordozók előállítását,  Vezeti a könyvtári statisztikát, közreműködik a tankönyvellátás szervezésében.  Irányítja a raktári rend fenntartását, az állomány adatbevitellel történő nyilvántartásba vételét, felelős az állomány megóvásáért, leltári meglétéért.  A leltári könyvet naprakészen vezeti.  Folyamatosan

tájékoztatja

a

pedagógusokat

a

beszerzett

könyvekről,

szakfolyóiratokról, és cikkekről, a tanári segédanyagokról, kézikönyvekről, a könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri. Precízen vezeti a kölcsönzési naplót, s a könyvek vissza hozatalával késlekedőket felszólítja a könyv visszaszállításáról.  Az időszakos és szükséges selejtezést a gazdasági ügyintézővel közösen végzi 59

az ide vonatkozó előírások betartásával.  Mivel nincs szabadidő szervező, a kulturális rendezvények információit is gyűjti és ismerteti. Kérésre az érdeklődőknek jegyeket rendel a programokra.  Segíti a pedagógusokat az olvasóvá nevelés folyamatában, együttműködik a könyvtár és szolgáltatásai megszeretetéséért.  Nyilvántartja a versenyeredményeket  Gyűjti és közzéteszi a felsőoktatási tájékoztatókat  Köteles

részt

venni

és

beosztás

szerint

felügyelni

az

intézményi

rendezvényeken, ünnepélyeken.  Precízen vezeti a szükséges nyilvántartásokat, ellátja a munkával kapcsolatos adminisztrációt.  Határidőre elvégzi minőségi kivitelezésben mindazokat a munkafeladatokat, amelyeket az igazgató és vezető megbízza.  Felelős a könyvtár helyiségének és felszerelésének állagmegőrzéséért. Belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával Külső látogatók az iskolában folyó oktató-nevelő munkát nem zavarhatják. A szülők gyermekeiket a porta előtti térig kísérhetik, és tanítás után ugyanott várhatják meg. Ügyintézés miatt az iskolai titkárság 745 és 1200 között fogadja az iskolával jogviszonyban nem álló, külső személyeket. Az iskolába érkező külső személyeknek az portánál be kell jelenteniük jövetelük célját, illetve azt, hogy kit keresnek. 8.6

A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a

tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.05 óráig be kell fejezni (kivéve a szakképzős szakmai gyakorlatok) A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák 60

(engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 8.7

Az intézmény ügyeleti rendszabálya Tanuló az iskolában felügyelet nélkül nem tartózkodhat még az óraközi szünetben sem.

Az intézmény ezért évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend és a munkabeosztás függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgató a felelős. Az ügyeleti rendben beosztott, vagy a helyettesítésre kijelölt pedagógus felel az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. 8.8

Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó

vizsgát kell tennie, ha:  az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,  ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból,  egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,  ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,  Ha a tanuló a szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák 20%-át hiányozta, és ezért a tanítási év végén nem állapítható meg részére osztályzat. Ez alól kivétel, ha a tanuló teljesítménye a tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ebben az esetben a nevelőtestület engedélyével osztályozó vizsgát tehet, melyet a tantestület csak akkor tagadhat meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát.  átvételnél az iskola igazgatója előírja,  a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.  ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó

vizsga

kitűzött

igazgatóhelyettesnél

a

időpontja

vizsgára

előtt

jelentkezni.

legalább Az

10

nappal

igazgatóhelyettes

az a

jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. 61

A B2 vagy annál magasabb szintű komplex (írásbeli és szóbeli) államilag elismert nyelvvizsgával rendelkező tanulót nem mentjük fel az idegen nyelvi órák látogatása alól. Kivételt képez, ha – más tantárgyakhoz hasonlóan – a tanuló a teljes középiskolai tananyagból az osztályozóvizsgákat letette. 8.9

Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 6.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig,

de legalább 18.30 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 7.30 – 16.00-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 8.10 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,  a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,  az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,  az energiafelhasználással való takarékoskodásért,  a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, külső sportlétesítményt, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak 62

az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A

diákönkormányzat

az

iskola

helyiségeit,

az

iskola

berendezéseit

–

az

igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 8.11 A helyiségek biztonságának rendszabályai Vagyonvédelmi okok miatt az

üresen hagyott s z a k t a n termeket zárni

kell.

Minden helyiséghez pótkulcs tartozik, melyet zárt szekrényben kell tartani. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró takarító, akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is, valamint a riasztó "élesítéséről". A tantermek, szaktantermek, kabinetek stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról az ott tanító pedagógus (leltárfelelős) gondoskodik. A termek használatának rendjét a házirend szabályozza. A szertárak biztonságos zárhatóságáról, karbantartásáról a szertárfelelős tanár gondoskodik. Oda tanulók csak az illetékes tanárral együtt, vagy csak az ő utasítására mehetnek be, és csak az általa előírt feladatokat hajthatják végre. Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. A külső kapuk zárása, nyitása a technikai személyzet feladata 8.12 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje Az intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató javaslatára a fenntartó dönt. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. Szerződésbe

kell

foglalni

a

rongálásokkal

járó

szabályokat

is.

Kártérítési

kötelezettségben kell megállapodni a bérbe vevő féllel. Amennyiben a bérbe vevő a bérleti díj kifizetését elmulasztaná azonnal meg kell tenni a jogszabályban előírt lépéseket a díj behajtása érdekében. Rendezvényeken, ünnepélyeken gondoskodni kell arról, hogy idegen személyek az iskola épületében öncélúan ne járkálhassanak.

63

8.13 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény igazgatója. 8.14 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, informatika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott személy végzi digitális rendszer alkalmazásával. 64

A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény által megbízott tűz- és munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása, a fenntartó egyeztetésével, az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. 8.14.1 Az intézmény védő óvó előírásai: Tűz vagy baleset megelőzése érdekében mindenkinek be kell tartani a Tűzvédelmi szabályzatban, illetve a Munkavédelmi szabályzatban foglaltakat. Minden tanév szeptemberében - szaggatott csengetéssel vagy kolompolással- tűzriadó próbát tartunk. A menekülési útvonalat jól láthatóan kell elhelyezni. Rendkívüli esemény- pl. természeti csapás, üzemeltetési zavarok- és bombariadó esetén intézkedést az igazgató hozhat. Akadályoztatása estén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben a közvetlen veszély elhárítására az azt észlelő közalkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. 8.15 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a diáksportkörben, egyesületben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával  délutáni testnevelés órák keretében  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített- és gyógytestnevelés oktatását, a feladat 65

ellátása érdekében. Az iskola és a diáksportkörök vezetői közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportköri munkáról a testnevelők a tanév végén beszámolnak a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készítenek, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. 8.16 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. A tanulók az egyéb foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük kötelező. Az intézményben az alábbi egyéb tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, diáksportkör, korrepetálás, tanulmányi-

szakmai és sportversenyek,

könyvtár, kulturális rendezvények, tehetséggondozó foglalkozások, fejlesztő foglalkozás, gyógytestnevelés, tanfolyamok. A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató-helyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat, emelt szintű érettségire felkészítő fakultációkat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni. A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. A korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik. Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség- vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakköröket és időtartamukat fel kell tüntetni az éves munkatervben és a 66

tantárgyfelosztásban, - a működés feltételeit az iskola költségvetésében biztosítani kell. A diáksportkör (DSK) a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás a sport megszerettetésére alakult meg, keretében sportcsoportok szervezhetők. A DSK, mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. A tanulmányi, szakmai és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek

tartalmát

a

szakmai

munkaközösségek

határozzák

meg,

és

felelősek

lebonyolításukért. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével. Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. A diákszínjátszás az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire. Mozi látogatás keretében a tanulók évente legfeljebb két filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a középiskolás korosztály számára. Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell 67

szabályozni. Hazánk

tájainak,

kulturális

örökségének

megismerése,

az

osztályközösségek

formálódására szolgálnak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni, a diákképviselőkkel az osztály szülői közösségével kell egyeztetni a szervezést és a pontos célkitűzéseket. A kirándulás költségeit úgy kell megállapítani, hogy az a szülőket a legkisebb mértékben terhelje. A kirándulás várható költségeiről a szülőt az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségének vállalásáról. A kiránduláshoz annyi kísérő tanárt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményvezetőnek, a kirándulás előtt legalább egy hónappal. 8.16.1 A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz, - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel - az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének függvényében indíthat, szervezhet. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvétel lehet térítésmentes illetve térítési díj köteles, ez esetben a tanfolyamon való részvétel önkéntes és a térítési díjat a szülő fizeti. Az

iskola

tanulóközösségei

(osztályok,

diákkörök,

szakkörök,

stb.)

egyéb

rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőinek, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet. 8.17 Felnőttoktatás A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell 68

érnie. Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát, levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. A felnőttoktatásban az iskolai oktatás a tanulók egyéni felkészülésére is épülhet. Ha a tanítást nem a nappali oktatás munkarendje szerint szervezik, a tanév rendjében meghatározott tanítási napot az egyéni felkészülés keretében tanulásra fordított - az iskola által előírt napokkal együtt kell számítani, és nem kell alkalmazni az ötnapos tanítási hétre vonatkozó rendelkezéseket. A felnőttképzés a SZVK és a központi oktatási program alapján kerül megszervezésre.

9 9.1

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása A

tanulói

hiányzással

kapcsolatos

szabályozás

a

házirend

feladatköre.

Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:  a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,  orvosi igazolással igazolja távolmaradását,  a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló 69

tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. 9.2

Kedvezmények versenyekre, nyelvvizsgára Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő

intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt egy-egy nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb egy napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök. 9.2.1 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Az OKTV iskolai fordulóján részt vevő tanulóink 12 órától kapnak felmentést az iskolai foglalkozásokon való részvétel alól. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgató döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél.

70

9.3

A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából

rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi.

Az

igazolatlan

mulasztások

hátterének

felderítésében

az

osztályfőnök

az

igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 9.4

Igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3)

bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében:  Első alkalom: 1. igazolatlan óra után  szülő értesítése osztályfőnök által e-naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe beírva (melyben fel kell hívni figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire)  Második alkalom: 2. igazolatlan óra után  iskola hivatalos levélben értesíti a szülőt  Harmadik alkalom: 10-29 igazolatlan óra esetén  gyermekjóléti szolgálat értesítése  járási hivatal értesítése (Kalocsai Járási Hivatal 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.)  Negyedik alkalom: 30-49 igazolatlan óra esetén  gyermekjóléti szolgálat értesítése  szabálysértési hatóság értesítése (Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Szabálysértési Hatósága 6300 Kalocsa, Városház utca 1.)  Ötödik alkalom: 50 órát meghaladó igazolatlan óra esetén  járási hivatal értesítése (Kalocsai Járási Hivatal 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.)  jegyző értesítése Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:  Első alkalom: 1. igazolatlan óra után  szülő értesítése osztályfőnök által e-naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe beírva (melyben fel kell hívni figyelmét az igazolatlan mulasztás 71

következményeire)  Második alkalom: 10. igazolatlan óra után  a szülő értesítése hivatalos levélben  Harmadik alkalom: Újabb igazolatlan óra után  a szülő 2. értesítése hivatalos levélben + gyermekjóléti szolgálat értesítése  Negyedik alkalom: 31. igazolatlan óránál  a tanulói jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik (feltéve, hogy a szülőt kétszer értesítette az iskola) Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 9.5

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló

közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 9.6

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a

tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk 72

meg.  A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület

ezzel

kapcsolatos

döntését

jegyzőkönyvezni

kell.

A

nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.  A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 73

9.7

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján

egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:  az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de 74

legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban

foglaltakat a

kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10 Az intézményi hagyományok ápolása 10.1 A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg: Szeptember

Évnyitó ünnepség

nagy ünneplő

Október 6.

Aradi vértanúk emléknapja

kis ünneplő

Október 23.

1956-os forradalom emléknapja

nagy ünneplő

Február 19.

Zsuzsanna-nap

kis ünneplő

Február 25.

A kommunista diktatúra

kis ünneplő

áldozatainak emléknapja Március 15.

Az 1848-as forradalom

nagy ünneplő

emléknapja

75

Április 16.

kis ünneplő

A holokauszt magyar áldozatainak emléknapja

Június 4.

Nemzeti Összetartozás Napja

kis ünneplő

Június

Évzáró ünnepség

nagy ünneplő

10.2 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei  A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik, ha van rá lehetőség élő színpadi megemlékezés

keretében

Ezekre

az

évfordulókra

a

tanulóközösségek

(színjátszó szakkör) műsort készítenek tanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott pedagógus készítse el a műsort az általa kiválasztott szereplők közreműködésével.  Az iskolarádión keresztül, a tanítási órák keretében minden évben a humán munkaközösség tanárai megemlékező műsort készítenek az alábbi jeles napok alkalmából: Aradi vértanúk emléknapja, Magyar nyelv napjáról, Zsuzsanna nap, Kommunizmus áldozatainak emléknapja, Holokauszt, a Nemzeti összetartozás napja.  A végzős osztályok szalagavató műsora színfolt az iskola életében. Kialakult hagyományos színvonalát és szerkezetét meg kell őrizni, az – legrégibb hagyományaink egyikeként – az iskolai hagyományok szerves részét képezi.  Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. 10.3 Iskolai szintű versenyek, rendezvények  A tanév elején gólyaavatót szervez a 10. évfolyam, a rendezvény megszervezése és lebonyolítása a tizedik osztályok osztályfőnökeinek kötelessége.  Sportrendezvényeink közül a legtöbb diákot megmozgató programunk: Paprika futás illetve a Magyar Diáksport Napján rendezett iskolai sportnap.

76

10.4 A hagyományápolás külső megjelenési formái Az intézmény logója:

amely két egymásba fonódó emberalakot szimbolizáló rajzolat, kék és padlizsán színben. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete Ünnepi viselet:  Lányoknak: fekete szoknya vagy nadrág, fehér, galléros blúz, Kossuth nyakkendő, fekete bőr cipő  Fiúknak: fekete nadrág, fehér ing, Kossuth nyakkendő, fekete bőrcipő Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok és fiúk számára: tornacipő, fehér – iskolai egyen póló, melegítő.

11 Az iskolai könyvtár működési szabályzata 11.1 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az

iskola

könyvtára

az

iskola

működéséhez,

pedagógiai

programjának

megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a Tankönyvtári szabályzat tartalmazza (jelen SzMSz 4. sz. melléklete). Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:  a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,  legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,  tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, 77

 rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok

előállításához,

a

könyvtár

működtetéséhez

szükséges

nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal és együttműködik az iskola székhelyén működő Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtárral. az

Könyvtárosunk

intézmény

számára

vásárolt

dokumentumokat

könyvtári

nyilvántartásba veszi. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhelynyilvántartást vezet. 11.2 Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők:  gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,  könyvtárbemutató foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok egyéni

és

csoportos

helyben használatának

biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára  a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. 11.3 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk

közreműködik

az

iskolai

tankönyvellátás

megszervezésében,

lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros a következő feladatokat látja el:  folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,  az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.  Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult 78

tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az

SZMSZ-nek

a

könyvtárhasználat

kérdéseit

meghatározó

rendelkezéseit

nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 11.4 A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása  az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni  a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni  az

ingyenes

tankönyvellátásra

jogosult

tanulók

számára

beszerzett

tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők  szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),  tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,  információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,  lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,  tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.  más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása  könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása  nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése  tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata az iskola bármely dolgozójának illetve diákjának lehetséges. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba, ez vonatkozik az ingyenes 79

tankönyvtámogatásban részesülő diákokra is, akiknek az ingyenesen kapott tankönyveket is vissza kell juttatni a tanév végén (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart 7:30-13:30-ig. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink csak tanári kérésre és tanári felügyelet mellett használhatják.

80

12 Mellékletek 12.1 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörébe tartoznak: Az oktatott tantárgyak, tudományterületek, szakterületek szakirodalma  Atlaszok, kézikönyvek, szaklexikonok, szakenciklopédiák, szakszótárak  Az általános tájékozódást segítő szakirodalom  Kézikönyvek, általános lexikonok, általános enciklopédiák, általános szótárak, életrajzi lexikonok, adattárak, statisztikai kiadványok.  Oktatási-nevelési folyamatban munkaeszközként használt művek  Tartós tankönyvek, feladatgyűjtemények, szöveggyűjtemények  Térképek, atlaszok  Tanári kézikönyvek, módszertani útmutatók  Szótárak az iskolában tanított idegen nyelveknek megfelelően  Az iskola profiljának megfelelő szakmai és pedagógiai szakkönyvek  Szépirodalom  Kötelező olvasmányok  Ajánlott irodalom  A tananyagban szereplő szerzők válogatott művei  Antológiák a magyar és a világirodalomból  Népköltészetet bemutató művek 81

 A pályaválasztással és a továbbtanulással kapcsolatos dokumentumok  Felvételi

tájékoztatók,

pályaválasztási

tanácsadók,

felvételi

vizsga

követelményeit, feladatokat és lehetőségeket ismertető kiadványok.  Pedagógusok munkáját segítő dokumentumok  A nevelés és oktatás legfontosabb elméleti kézikönyvei  Az iskola pedagógiai programja, tanmenetek, tantervek  Általános lélektani, és fejlődéslélektani művek  Szakszótárak, fogalomgyűjtemények.  A könyvtáros segédkönyvei  ETO-táblázatok,

raktározási

táblázatok,

jogszabályok,

szabványok,

kézikönyvek  Az iskolával, iskolai élettel kapcsolatos dokumentumok  Iskolai

évkönyvek,

iskolatörténeti

kiadványok,

az

iskola

névadójával

kapcsolatos dokumentumok  Iskolai műsorok (szalagavató, ballagás, március 15., stb.) forgatókönyvei és ezen események audiovizuálisan rögzített

dokumentumai (CD, DVD,

videokazetta).  Különböző (helyi) folyóiratokból kimásolt, időrendbe szedett, az iskolai élettel kapcsolatos cikkek.  Periodikumok  A természet világa  Élet és Tudomány  Természetbúvár  Érettségi-felvételi segédletek  Előző években kiadott érettségi feladatlapok  Egyes tantárgyak érettségire felkészítő feladatgyűjteményei  Pályaválasztási

útmutatókat,

felvételi

tájékoztatókat

és

felvételi

követelményrendszer ismertető kiadványok  Helytörténeti gyűjtemény  Bács-Kiskun megye, Kalocsa múltjára és jelenére vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok  Az intézmény múltjára vonatkozó kiadványok, újságcikkek.  Auditív dokumentumok  Hangkazetták, CD-k  Audiovizuális dokumentumok  Videokazetták, CD-k, DVD-k. 82

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők Könyvtárunk típusa: iskolánk középfokú oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a négy évfolyamos szakközépiskolai, valamint három évfolyamos szakiskolai oktatás zajlik. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve az érettségi vizsgákra, ahol biztosítja

a

szükséges

dokumentumok,

pl.

verseskötetek,

kötelező

olvasmányok,

növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári

órák

megtartásra

kerüljenek,

és

a

gyűjtőköri

szabályzatban

szereplő

dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános könyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Az

iskola

alapvető

feladatainak

(oktatási)

megvalósításához

kapcsolódó

dokumentumokat az intézmény főgyűjtőkörébe soroljuk, a másodlagos iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentumokat pedig a mellékgyűjtőkörbe. Fő gyűjtőkör: A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:  lírai, prózai, és drámai antológiák,  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei,  klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei,  népköltészet, meseirodalom, azon gyűjteményes kötetei,  nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom),  tematikus antológiák,  életrajzok, történelmi regények,  gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek,  nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom (szépirodalom, vers),  általános lexikonok,  enciklopédiák, 83

 a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói,  a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek,  az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok,  az adott környezetre (felsorolandó az a város, település, megye, ahol az intézmény működik) vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok,  az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok,  a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok,  a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek,  a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézi könyvek, segédletek,  pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek és ifjúkor lélektana,  felvételi

követelményekről,

a

továbbtanulás

lehetőségeiről

készített

kiadványok,  iskolai

könyvtár

tevékenységét

érintő

jogszabályok,

állásfoglalások,

folyóiratok, napilapok, szaklapok,  zenei irodalom, kották, Mellék gyűjtőkör:  a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre  audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok:  Írásos nyomtatott dokumentumok  könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv  periodikumok: folyóiratok  térképek, atlaszok  Audiovizuális ismerethordozók  képes dokumentumok (DVD, videokazetta)  hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD)  Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k

84

12.2 2.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az igazgató tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. 2. A könyvtárhasználat módjai  helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés,  csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a narancssárga jelzéssel ellátott könyvek A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés A kölcsönözhetőség szempontjából az alábbi kategóriákba sorolhatók a dokumentumok:  kölcsönözhető,  tartósan kölcsönözhető (pl. tankönyv),  részlegesen kölcsönözhető (pl. audiovizuális dokumentumok),  csak helyben használható dokumentumok (szótárak, enciklopédiák, stb.).  A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad 85

kivinni.  Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.  Egy olvasó egyidejűleg max. 6 kötetet kölcsönözhet  A kölcsönözhető kategóriájú dokumentumok kölcsönzési időtartama 30 nap  A tartósan kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 1 iskolai év  A részlegesen kölcsönözhető anyagok kölcsönzési időtartama 1 nap (éjszaka) Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje A tanév ideje alatt szeptember 1-jétől június 15-ig naponta Szakközépiskolában

Szakiskolában hétfő

13:15-14:00

kedd

13:15-14:00

7:30-13:30

szerda

12:25-14:00

csütörtök

7:30-13:30

csütörtök

13:20-14:05

péntek

7:30-13:30

péntek

7:30-13:30

hétfő

7:30-13:30

kedd

7:30-13:30

szerda

A könyvtár az iskolai szünidőben zárva tart. 2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket – olvasói kérésre – más könyvtárakból meghozatjuk. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 86

1. A könyvtár egyéb szolgáltatásai  információszolgáltatás,  szakirodalmi témafigyelés,  irodalomkutatás,  ajánló bibliográfiák készítése  internet-használat  fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) 2. Az iskolai könyvtár használata során (melyben az olvasót a keresett dokumentumhoz eljuttatjuk) az alábbi fő feladatokat kell teljesíteni:  A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatással, témafigyeléssel.  A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helybenolvasás biztosításával kielégíteni.  Amennyiben a keresett anyag a könyvtárban nem áll rendelkezésre, akkor törekedni kell arra, hogy előjegyzés, másolatkészítés, könyvtárközi kölcsönzés, vagy helyben használat (olvasóterem) útján azt biztosítani tudjuk.  A könyvtárhasználókról nyilvántartást kell vezetni.  A kikölcsönzött dokumentumokról – a kiadástól, a visszavételig – nyilvántartást kell vezetni. A vissza nem hozott könyveket felszólítással, térítési kötelezettség megvalósításával kell a könyvtár állományába visszajuttatni.  A könyvtáros közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórák megtartásában. 3. Könyvtárhasználatra vonatkozó szabályok  A könyvtár épségben tartása, fokozott gonddal történő használata minden diák és dolgozó kötelessége.  A könyvtári tulajdonú művekbe bármiféle bejegyzést tenni, oldalaikat behajtani vagy megcsonkítani tilos! A szándékosan vagy gondatlanul okozott kárt a károkozónak meg kell térítenie.  Élelmiszert és italt bevinni tilos!  Mobiltelefon használata nem lehetséges!  A könyvtár szolgáltatásait csak a könyvtáros jelenlétében lehet igénybe venni. A könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül semmilyen dokumentumot elvinni nem lehet.  Csak az ott tartózkodáshoz szükséges személyes felszerelés vihető be. Állományvédelmi szempontból táskát, kabátot bevinni tilos. A ruhákban, táskákban hagyott értékekért a könyvtár felelősséget nem vállal. 87

 A könyvtárban való tartózkodás a társadalmi együttélés szabályai értelmében megkívánja a fokozottan csendes, a többi olvasót nem zavaró magatartást.  Diákok csak tanári felügyelettel használhatják a könyvtárat.

88

12.3 3.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret  sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa Formája szerint: 89

 digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

90

12.4 4.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:  a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény  23/2004

(VIII.

27.)

OM

rendelet

a

tankönyvvé

nyilvánítás,

a

tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének:  Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra.  Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok az átvett

tankönyveket

egy

tanítási

évig

használhatják.

Ha

igazolják

jogosultságukat a következő tanévre is, akkor természetesen visszakapják a könyveket. Azok a tanulók, akiket megfosztanak az ingyenes tankönyvre való jogosultságuktól, következő tanévben azokat a tankönyveket, amelyekre szükségük

van

az

előző

évből,

visszakapják.

Az

iskola

részére

tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a 25 százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.  A kölcsönzés rendje  A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

91

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: 

Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.



2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket



A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a mindenkori vételárat meg kell téríteni. Aláírás

osztály

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 1. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön nyilvántartásban, „Brosúra” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. 2. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:  az első év végére legfeljebb 25 %-os  a második év végére legfeljebb 50 %-os  a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os  a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. 92

Módjai:  ugyanolyan könyv beszerzése  anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével,

a

kártérítési

kötelezettség

mérséklésével,

illetve

elengedésével

kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

93

12.5 5.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása  felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért,  kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást,  folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását  azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt,  felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, stb.)  munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat.  minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről,  a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat

igénybe

vevő

tanulókat,

gondoskodik

a

nyitva

tartás

kifüggesztéséről,  statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről,  minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről  gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről,  elvégzi a normatív tankönyvellátás felmérésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az összegzést, kiosztja a normatív tankönyveket, begyűjti a kölcsönzéssel biztosított normatív tankönyveket,  kifüggesztéssel és elektronikus formában közzéteszi az iskolai tankönyvellátás rendjét,  lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, 94

 biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését,  elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását,  biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat (szak- és szépirodalmi művek, folyóiratok, audiovizuális eszközök, stb.),  rendszeres, folyamatos tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében,  a fenntartó részére statisztikai adatokat szolgáltat  az

iskola

helyi

tantervének

figyelembevételével

folyamatosan

bővíti,

korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei, és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak igényeinek figyelembevételével,  az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándékozás, csere, stb.) az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi,  a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 8 napon belül bevételezi és leltárba veszi,  naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó könyvet (könyvek, hangkazetták, CD-k és DVD-k, folyóiratok, videokazetták esetében),  a tartós tankönyvekről, a tanári kézipéldányokról külön, ún. brosúranyilvántartást vezet,  az

elavult,

feleslegessé

vált,

vagy

fizikailag

használhatatlanná

vált

dokumentumokat az állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi,  a

könyvek

elhelyezését,

tagolását

azok

tartalmának,

jellegének

figyelembevételével végzi:  kézi könyvtár (lexikonok, enciklopédiák, szótárak, stb),  segédkönyvtár, mely tanárok, iskolai dolgozók részére kikölcsönzött könyvekből

áll

(tankönyvek,

szöveggyűjtemények,

feladatgyűjtemények megoldásokkal, stb.),  kölcsönözhető állomány (ezen belül szép- ill. szakirodalom),  időszaki kiadványok,  nevelői, oktatói kéziratok (tankönyvek, tantervek, útmutatók, stb.),  a könyvtárból kihelyezett dokumentumok az ún. letétek, amelyek az 95

iskola adott szak, illetve funkcionális tevékenységeihez kapcsolódnak, a szaktantermekben vannak elhelyezve,  a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki és tartja karban,  gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről,  a Szirén integrált könyvtári rendszer adatbázisát építi. Egyéb feladatok  kapcsolatot

tart

az

osztályfőnökökkel,

munkaközösség

vezetőkkel,

szaktanárokkal a pedagógiai feladatok ellátásának segítése érdekében,  együttműködik a rendszergazdával az audiovizuális ismeretközlő eszközök folyamatos, zökkenőmentes üzemeltetése terén,  Részt vesz az iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására.  Továbbtanulási lehetőségekről tájékoztatást nyújt.  A könyvtáros munkaideje  Teljes állású munkaviszony esetén:

40 óra/hét

Ebből:  heti 30 óra nyitva tartás  heti 6 óra belső munkákra fordított idő  heti 4 óra külső munkára fordított idő

96

12.6 6.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Az iskolai könyvtár állományalakítása Az intézmény könyvtári állománya az általa összegyűjtött dokumentumok összessége. Az iskola könyvtár-állományalakítási tevékenység az állománygyarapítási és -apasztási tevékenységéből tevődik össze. Az állományalakítási tevékenységet az alábbiak szerint szabályozom: Állománygyarapítás: A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempont alapján pénzügyi keretek figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. Forrásai: Vétel: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magánszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás. Csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények, és más egyéb intézmények könyvtáraitól kap az intézmény új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján. Ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat. Saját előállítás: olyan dokumentumokat melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. Pályázat Állományba vétel munkafolyamata: A számla (szállítólevél) és a szállítmány összehasonlítása: Átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor azt jelezni kell, s bevételezni nem szabad a dokumentumokat. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. Előrendezés: A beérkezett könyveket a számla alapján kell előrendezni, hiszen a dokumentumok ebben a sorrendben kerülnek be az egyedi, vagy összesített nyilvántartásba. Bélyegzés: Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel le kell pecsételni az alábbi módon: 97

 könyveknél, kiadványoknál a címlap hátlapját (verzó), valamint a könyv 17. oldalát és utolsó szöveges oldalát,  időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot,  audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét kell lepecsételni.  Nyilvántartásba vétel:  A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele:  könyvek, kiadványok, hangkazetták, CD-k, DVD-k, videokazetták és brossúrák esetén címleltárkönyvet kell vezetni, amelynek a kötelező kitöltendő adatai:  leltári szám,  állományba vétel dátuma,  a dokumentum adatai (szerző, cím, stb.),  darabszám,  raktári jelzet,  beszerzés módja,  beszerzés értéke,  megjegyzés (a törlés rovatát kötelező kitölteni). Egy-egy számla tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd azt záradékkal el kell látni ("leltárba került a címleltárkönyv ____-tól ____ig tételszám alatt ___db könyv ____Ft értékben").  folyóiratokat, valamint egyéb időszaki kiadványok nyilvántartása elektronikus úton zajlik. Folyóiratok.xls fájlban, ahol  a folyóirat címe  évfolyama, száma  megjelenésének dátuma kerül rögzítésre. A lepecsételt időszaki sorozatban érkező kiadványokat, folyóiratokat időlegesen állományba kell vételezni függetlenül attól, hogy az adott időszak végén selejtezésre, vagy bekötésre kerülnek. Állományapasztás: Az állomány törlésének okai, indokoltsága:  a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult,  a dokumentum felesleges példánynak minősül,  a dokumentum a használat következtében elrongálódott,

98

 a dokumentum elveszett, megsemmisült,  leltár során hiányként jelentkezett. Az állomány törlésének időbeli hatálya: Az állomány törlése  rendszeres jelleggel évente,  elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik.  Az állomány törlésének dokumentálása: A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni három példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a  leltári számot,  mű címét, szerzőjét,  dokumentum nyilvántartási értékét,  törlés indokoltságát. A

törlésre

vonatkozó

jóváhagyást

követően

az

egyedileg

nyilvántartott

dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát. A törlési eljárásról szóló jegyzéket az iskola vezetőjével jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek könyvelés, illetve-, ha szükséges - pénzügyi rendezés céljából.

99

12.7 7.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés A könyvtári állomány elhelyezése: Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani:  a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni,  a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állományát elkülönítve kell elhelyezni, szintén szabadpolcon,  külön polcon kell elhelyezni azokat a dokumentumok egy-egy példányát, melyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultnak tekinthetők,  hasonló témakörű dokumentumok elhelyezését a rendszó betűrendjében kell biztosítani,  az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni,  a napilapokat, folyóiratokat külön polcon kell elhelyezni, időbeli sorrendben,  a térképeket, zenei anyagokat, kottákat külön-külön kell elhelyezni oly módon, hogy hozzáférhető és áttekinthető legyen,  minden állományegység elhelyezése a Könyvtári raktározási táblázatok alapján történik, az ismeretközlő irodalom szakrendben, a szépirodalom betűrendben kerül elhelyezésre. A könyvtári állomány védelme:  A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő tisztaságáról.  A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége.  A

könyvek,

dokumentumok,

ismeretközlő

eszközök

karbantartásáról,

javíttatásáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége.  A muzeális értékű dokumentumok megőrzéséről (elkülönített helyen), nyilvántartásba vételéről és állagmegóvásáról gondoskodni kell.  Az igazgató végrehajtja a szükséges tűzvédelmi óvintézkedéseket. Nyílt láng használata a könyvtárban tilos. A könyvtár előterében porral oltó készüléket 100

kell elhelyezni. A könyvtári állomány ellenőrzése: Az iskolai könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek

biztosításáért

az

intézmény

vezetője,

a

tényleges

könyvtári

munka

szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. Az ellenőrzés az alábbiak szerint kell végezni:  az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz három évente,  soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri,  állományellenőrzéshez leltározási ütemtervet kell készíteni,  a leltározást legalább két személynek kell végezni,  az állományellenőrzést nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni,  az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén azt a leltárkönyv megfelelő

rovataiban

jelölni

kell,

valamint

a

dokumentumokba

dátumbélyegzővel kell pecsételni,  az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani,  a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét. A könyvtár szabályzatát felül kell vizsgálni, és át kell dolgozni, ha jogállásában, szervezeti felépítésében, feladataiban változások következnének be. A szervezeti és működési szabályzat a jóváhagyás napján lép életbe.

101

12.8 Adatkezelési szabályzat Az intézmény nyilvántartásával, ügyvitelével összefüggő adatvédelemi, adatkezelési, adattovábbítási és nyilvánosságra hozatali követelményeket és eljárásrendet az alábbiakban szabályozom. A szabályzat jogszabályi környezete, a szabályozás célja  2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  315/2012. (XI. 13.) A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező  229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet módosításáról  20/2012(VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  40/2002. (V.24.) OM-rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I.19.) OKM- rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet módosításáról  362/2011(XII.30) Kormányrendelet az oktatási igazolványokról A többször módosított 1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete a közalkalmazotti alapnyilvántartásról A szabályozás célja, hogy biztosítsa intézményünkben:  a munkavégzés során az alkotmányos jogok érvényesülését  a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználását  az intézmény tanulóinak és dolgozóinak (alkalmazottainak) tájékoztatására vonatkozó előírások megtartását  az intézményben dolgozók (alkalmazottak) és

tanulók személyes adatainak

védelmét, szabály,- és jogszerű kezelését. Az adatok védelmének és kezelésének alapelvei Intézményünk csak olyan személyes adathoz juthat hozzá, illetve vehet birtokába, amelyre a törvényi felhatalmazás lehetőséget ad, vagy pedig amihez az érintett alkalmazott illetve, tanuló gondviselője hozzájárult. 102

Az intézményben érvényesülni kell a célhoz kötöttség elvének, mely szerint csak olyan személyes adatot gyűjthet össze, tárolható, vehető birtokba, amely az elvégzendő feladatok ellátásához feltétlenül szükséges. Az adatok kezelése, továbbítása szigorúan meghatározott módon és körben történhet, de csak olyan mértékben, amely az adott cél elérése érdekében szükséges. A pedagógust és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személlyel szemben titoktartási kötelezettség kötelezi. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik a gyermekek, tanulók adatainak meghatározott nyilvántartására és továbbítására. Intézményünkben biztosítani kell az érintett alkalmazottak és tanulók adatainak kezelésével kapcsolatos megismerési és tiltakozási jogát. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. Az adatfeldolgozó munkatárs az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az intézmény vezetője engedélyével illetve törvényi rendelkezések szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelési rendelkezések szerint köteles tárolni és megőrizni. Adatfeldolgozással nem bízható meg olyan szervezet, amely a feldolgozandó személyes adatokat felhasználó üzleti tevékenységben érdekelt. A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak statisztikai célra k e z e l h e t i k . A személyes adatok statisztikai célra t ö r t é n ő kezelésének részletes szabályait külön törvény határozza meg. A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok:  nevét,  születési helyét, idejét,  nemét,  lakóhelyét, tartózkodási helyét, 103

 végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,  oktatási azonosító számát  tartja nyilván. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:  a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,  szülője,

törvényes

képviselője

neve,

lakóhelye,

tartózkodási

helye,

telefonszáma,  a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,  a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok  felvételivel kapcsolatos adatok,  az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,  jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,  a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,  kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,  mérési azonosító,  a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:  a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,  felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,  a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,  évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,  a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,  az országos mérés-értékelés adatai. A személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a 104

közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével,

az

állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A gyermek, tanuló adatai közül  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes

képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye,

tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,  óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez,  a

neve,

születési

helye

és

ideje,

lakóhelye,

tartózkodási

helye,

társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes

képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye,

tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok

a

veszélyeztetettségének

feltárása,

megszüntetése

céljából

a

családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és 105

ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,  az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,  a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz,  az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. A gyermek, a tanuló  sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,  óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,  magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,  diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 106

A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelésioktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. Adatok

statisztikai

célra

felhasználhatók,

és

statisztikai

felhasználás

céljára

személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,  aki óvodai jogviszonyban áll,  aki tanulói jogviszonyban áll,  akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,  akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,  akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,  akit óraadóként foglalkoztatnak. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet, ennek biztosítása érdekében a KIR személyi nyilvántartása, valamint a felsőoktatási információs rendszer hallgatói és alkalmazotti személyi törzsének adatállománya összekapcsolható. 107

Tanulói nyilvántartás a gyermek, tanuló  nevét,  nemét,  születési helyét és idejét,  társadalombiztosítási azonosító jelét,  oktatási azonosító számát,  anyja nevét,  lakóhelyét, tartózkodási helyét,  állampolgárságát,  sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,  diákigazolványának számát,  jogviszonyával

kapcsolatban

azt,

hogy

magántanuló-e,

tanköteles-e,

jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,  jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,  nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,  jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,  nevelésének, oktatásának helyét,  felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,  tanulmányai várható befejezésének idejét,  évfolyamát tartalmazza. A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét

azonosítás

céljából

elektronikus

úton

megküldi

a

személyi

adat-

és

lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A 108

tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott  nevét, anyja nevét,  születési helyét és idejét,  oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,  végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,  munkaköre megnevezését,  munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,  munkavégzésének helyét,  jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,  vezetői beosztását,  besorolását,  jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,  munkaidejének mértékét,  tartós távollétének időtartamát. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából 109

megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási

azonosító

jel

hitelességét

a

KIR

adatkezelője

az

országos

egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A munkáltató a pedagógus-munkakörben, a pedagógiai előadó és pedagógiai szakértői munkakörben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a szabadidő-szervező és a pedagógiai

felügyelő

munkakörökben

foglalkoztatottak

részére

kérelemre

-

-

pedagógusigazolvány kiadását kezdeményezi, a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszeren keresztül, a KIR adatkezelőjénél. Annak részére, akit pedagógus-munkakörből helyeztek nyugállományba, az utolsó munkáltató kezdeményezi a pedagógusigazolvány kiadását. A pedagógusigazolvány elkészítéséről a KIR adatkezelője gondoskodik. A pedagógusigazolvány tartalmazza a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a jogosult nevét, születési helyét és idejét, lakcímét és aláírását, a jogosult fényképét, azonosító számát, munkáltatója nevét és címét, a pedagógusigazolvány lejáratának napját és az igazolvány érvényességére adattárolásra

és

vonatkozó

adatellenőrzésre

adatot.

alkalmas

A

pedagógusigazolvány

eszközzel

ellátott

elektronikus

igazolvány.

A

pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló eljárásban a munkáltató - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel, elektronikus úton terjeszti elő a pedagógusigazolvány elkészítésére irányuló kérelmet, és tesz jogszabályban meghatározott más eljárási cselekményeket. A munkáltató az eljárás során - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a központi adatszolgáltatásra alkalmas rendszerrel elektronikus úton tart kapcsolatot a KIR adatkezelőjével. A pedagógusigazolvány igénylésének további szabályait jogszabály határozza meg. A KIR adatkezelője a pedagógusigazolvány igényléséhez és előállításához szükséges személyes adatokat, a pedagógusigazolvány egyedi azonosítóját, a kiadott érvényesítő matrica sorszámát, valamint a jogosultság ellenőrzéséhez és nyilvántartásához szükséges további, személyes adatnak nem minősülő adatot tartalmazó nyilvántartást vezet. A KIR adatkezelője és a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők a pedagógusigazolvány elkészítése körében tudomásukra jutott személyes adatot a pedagógusigazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelhetik. 110

Adatok kezelésével, védelmével kapcsolatos jogok, kötelezettségek: A tanulók személyi adatainak védelme érdekében az adatok kezelni

kizárólag az

alábbiak lehetnek: az intézmény igazgatója, igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző, az iskolatitkár. A rendszergazda a számítógépes rendszerben nyilvántartott adatokhoz csak a munka végzéséhez szükséges mértékben férhet hozzá, esetileg engedélyezett hozzáférési jogosultsága betekintésre, feldolgozásra terjed ki. Az intézmény vezetőjének a munkavégzéséhez szükséges mértékű, teljes körű adatkezelési,

betekintési,

adatrögzítési,

másolatkészítési,

jogosultsága

és

adatvédelmi

kötelezettsége van az intézmény személyi állomány adataira vonatkozóan. Az intézmény igazgatója által kijelölt igazgatóhelyettes jogosult és köteles a tanulói, tanügyi nyilvántartásokban szerelő adatok folyamatos jogszerűségi, - és szabályszerűségi dokumentált ellenőrzésére. Az intézményvezető, illetve az általa kijelölt személy jogosult az intézmény alkalmazottjának személyi nyilvántartásába teljes körűen betekinteni. A betekintés vagy adatszolgáltatás során tudomására jutott adatot csak rendeltetésének megfelelően használhatja fel, és csak arra feljogosított személynek hozhatja tudomására. Az iskolatitkárnak az intézményre vonatkozóan az adatfelvételt és megváltoztatást nem tartalmazó részleges adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. A gazdasági ügyintézőnek a munkaügyi feladatok nélkülözhetetlen

adatainak

tekintetében teljes adatkezelési, betekintési, hozzáférési, másolatkészítési jogosultsága és adatvédelmi kötelezettsége van. Az alkalmazott kizárólag saját nyilvántartott adatait illetően jogosult a nyilvántartásba történő betekintésre, helyesbítésre, adatainak megismerésére, másolat, kivonat kérésére és felelős azért, hogy az általa átadott adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az intézményi dolgozó személyes és különleges adatainak nyilvánosságra hozatala csak az érintett előzetes írásbeli hozzájárulása esetén történhet. Intézményünkben személyes és különleges adat akkor kezelhető,  ha ahhoz a dolgozó írásban hozzájárul,  ha azt törvényi vagy közérdeken alapuló célból elrendelik,  az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges,  az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő 111

jog korlátozásával arányban áll. A 16. életévét betöltött kiskorú tanuló hozzájárulását tartalmazó jognyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges. Az adatkezeléshez szükséges hozzájárulást írásban kell rögzíteni. A megállapodásnak tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából az érintett dolgozónak ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét, az érintett aláírását, amellyel hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez. Az adatkezelésben érintett személyek tájékozódási joga Az intézményben dolgozó alkalmazott, vagy a tanuló gondviselőjének kérésére az intézmény vezetője köteles tájékoztatást adni - az illetőt érintő – az intézmény által kezelt, és hagyományos, vagy elektronikus módon feldolgozott adatokról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül köteles írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. Ennek alapján a dolgozó tájékoztatást kaphat A dolgozó tájékoztatása meghatározott esetekben megtagadható, melyet írásban kell közölni az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor, valamint tájékoztatni kell a bírósági, hatósági jogorvoslatok lehetőségeiről. Az adatkezelésben érintett személyek tiltakozási joga: Az intézményben dolgozó alkalmazott, vagy tanuló gondviselője tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha  a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el,  a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény- kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,  a tiltakozás jogának gyakorlását a törvény lehetővé teszi.  Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de 112

legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatait korábban továbbította. Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett alkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat, és kártérítést kérhet. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Adattörlés, adathelyesbítés, módosítás csak intézményvezetői engedéllyel történhet. Ha a dolgozóra vonatkozó személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az intézmény rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő munkatárs helyesbíti. Az adatkezelő munkatárs megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett dolgozó vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen. A személyes adatot a dolgozó írásbeli kérelme alapján törölni kell, ha  kezelése jogellenes;  az érintett kéri;  az hiányos vagy téves  az adatkezelés célja

megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben

meghatározott határideje lejárt;  azt a bíróság vagy a hatóság elrendelte. A

törlési

kötelezettség

nem

vonatkozik

azon

személyes

adatra,

amelynek

adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében levéltári őrizetbe kell adni. Törlés helyett a személyes adatot zárolni kell, ha az érintett dolgozó ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta. A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről a dolgozót, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. A 113

helyesbítésről, zárolásról, megjelölésről, és a törlésről szóló értesítés mellőzheti, ha az a dolgozó jogos érdekét nem sérti. Ha az iskola adatkezelője az érintett dolgozó, vagy tanuló (illetve annak törvényes képviselője) helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban köteles közölni a kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait, és tájékoztatni az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a hatóságokhoz fordulás lehetőségeiről. Ha az adatok továbbítása elektronikus úton történik,

akkor a személyes adatok

technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának legalább az alábbi védelmi intézkedéseket kell tennie:  ellenőrzés,  jelszavas védelem,  mentés CD-re  adatok kinyomtatása  adatok továbbítása után a hálózatról való törlés Külső ellenőrzési jogosultság az adatvédelmi hatóság által megbízott személyeket illeti meg, akik felvilágosítást kérhetnek, betekinthetnek az adatok nyilvántartási rendszerébe, megismerhetik

az

adatkezelés intézményi

gyakorlatát, beléphetnek az

adatkezelő

helyiségekbe. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével az e rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az óvodaszék, az iskolaszék, a kollégiumi szék, az intézményi tanács, a szülői szervezet, a munkahelyi szakszervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. 114

Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak távbeszélőn, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell  a nevelési-oktatási intézmény  nevét,  székhelyét,  az iktatószámot,  az ügyintéző megnevezését,  az ügyintézés helyét és idejét,  az irat aláírójának nevét, beosztását és  a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A nevelési-oktatási intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell  a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését,  amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást,  a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és  az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést. Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az iratok selejtezését a nevelési-oktatási intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább 115

harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. A kötelezően használt nyomtatványok A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet  nyomdai

úton

előállított,

lapjaiban

sorszámozott,

szétválaszthatatlanul

összefűzött papíralapú nyomtatvány,  nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,  elektronikus okirat,  elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat. Az iskola által használt nyomtatvány  a beírási napló,  a bizonyítvány,  a nemzetiségi bizonyítvány,  az érettségi bizonyítvány, az érettségi tanúsítvány,  a szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány,  a törzslap külíve, belíve,  a nemzetiségi törzslap külíve, belíve,  a törzslap külíve, belíve érettségi vizsgához, az érettségi törzslap kivonata,  a törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához,  az értesítő (ellenőrző),  az osztálynapló,  a csoportnapló,  az egyéb foglalkozási napló,  a jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához,  az osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához,  az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában meghatározott nyomtatványok,  az órarend,  a tantárgyfelosztás,  a továbbtanulók nyilvántartása,  az egyéni és csoportos foglalkozási napló az alapfokú művészeti iskolában,  az egyéni és csoportos foglalkozási napló a zeneművészeti szakközépiskolában, 116

 az étkeztetési nyilvántartás,  a közösségi szolgálati jelentkezési lap,  a tanulói jogviszony igazoló lapja,  a tanúsítvány a Hídprogram elvégzéséről. Az iskolába felvett tanulók iskolai nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási naplót az adott iskola kezdő évfolyamán kell megnyitni és folytatólagosan kell vezetni. A beírási naplót az iskola vezetője által kijelölt – nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott – alkalmazott vezeti. (iskolatitkár) A tanulót akkor lehet a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszonya megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani. Ha az iskola beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy sajátos nevelési igényű tanuló nevelését, oktatását is ellátja, a beírási naplóban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító nevelési tanácsadói feladatot, a szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény, nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, az elvégzett felülvizsgálatok, valamint a következő kötelező felülvizsgálat időpontját. Az iskola minden év június 30-áig megküldi az illetékes szakértői bizottsági feladatot ellátó intézmény részére azon tanulók nevét – a szakvéleményt kiállító intézmény és a szakvélemény számával együtt –, akiknek a felülvizsgálata a következő tanévben esedékes. A beírási naplóban szerepeltetni kell azokat a tanulókat is, akik tankötelezettségüket külföldön teljesítik, továbbá azokat is, akik az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentést kaptak. Ennek tényét a határozat számával szerepeltetni kell a beírási napló megjegyzés rovatában. A beírási naplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a megnyitás és lezárás időpontját, az igazgató aláírását, valamint papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A beírási napló tartalmazza  a tanuló  naplóbeli sorszámát,  felvételének időpontját,  nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,  anyja születéskori nevét,  állampolgárságát,  reggeli ügyeletre, napközire és étkezésre vonatkozó igényét az alapfokú 117

művészeti iskola kivételével,  jogviszonya megszűnésének időpontját és okát, továbbá annak az intézménynek a nevét, ahová felvették vagy átvették,  évfolyamismétlésére vonatkozó adatokat,  sajátos nevelési igényére vonatkozó adatait,  az egyéb megjegyzéseket. A tanuló által elvégzett évfolyamokról a törzslap alapján év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját, címét és az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A bizonyítvány tartalmazza  a sorszámát,  a bizonyítványpótlap sorozatszámát,  a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,  a tanuló törzslapjának számát,  a tanévet és az elvégzett évfolyam sorszámát,  a tanuló által mulasztott órák számát, ezen belül külön megadva az igazolatlan mulasztások számát,  a tanuló szorgalmának és – az alapfokú művészeti iskola kivételével – magatartásának értékelését,  a tanuló által tanult tantárgyak megnevezését és minősítését,  a szükséges záradékot,  a nevelőtestület határozatát,  a kiállítás helyét és idejét, az iskola körbélyegzőjének lenyomatát,  az igazgató és az osztályfőnök aláírását. Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap alapján bizonyítványmásodlat állítható ki. A bizonyítványmásodlatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni. Törzslap, póttörzslap hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján kérelemre pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el. Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartamú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt 118

tanévben az iskola melyik évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását. A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban

az

iskolában

tanított.

A

volt

évfolyamtársaknak

be

kell

mutatniuk

bizonyítványukat. Az érettségi bizonyítvány, tanúsítvány és az érettségi vizsgát tanúsító törzslap, törzslapkivonat tartalmát és kiállításának módját az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló jogszabály határozza meg. A szakmai vizsgáról kiállított bizonyítvány és törzslap tartalmát és kiállításának módját a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló jogszabály határozza meg. A törzslap két részből áll, a tanulókról külön-külön kiállított egyéni törzslapokból és az egyéni törzslapok összefűzését szolgáló borítóból (törzslap külív). Az iskola a tanulókról – a tanévkezdést követő harminc napon belül – egyéni törzslapot állít ki. Ha az iskolai nevelés és oktatás nyelve a nemzetiség nyelve, a törzslapot magyar nyelven és az oktatás nyelvén is vezetni kell. Ha a két szöveg között eltérés van, és nem állapítható meg, hogy melyik a helyes szöveg, a magyar nyelvi bejegyzést kell hitelesként elfogadni. Az egyéni törzslap tartalmazza  a törzslap sorszámát,  a tanuló nevét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét,  a tanuló osztálynaplóban szereplő sorszámát,  a tanuló által elvégzett évfolyamot,  a tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését,  a tanuló által tanult tantárgyakat, és ezek év végi szöveges minősítését,  a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat,  az összes mulasztott óra számát, külön-külön megadva az igazolt és igazolatlan mulasztásokat,  a nevelőtestület határozatát,  a tanulmányok alatti vizsgára vonatkozó adatokat,  a tanulót érintő gyermekvédelmi intézkedéssel, hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapításával kapcsolatos és tanulói jogviszonyából következő döntéseket, határozatokat, záradékokat. 119

Ha az iskola sajátos nevelési igényű tanuló nevelés-oktatását is ellátja, a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját. Az egyéni törzslapokat az alsó tagozat, a felső tagozat és a középfokú iskolai tanulmányok

befejezését

követően,

a

törzslap

külívének

teljes

lezárása

után

szétválaszthatatlanul össze kell fűzni, és ilyen módon kell tárolni. A törzslap külívén fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a megnyitás és lezárás helyét és idejét, az osztályfőnök és az igazgató aláírását és az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát. A törzslap külíve tartalmazza  az osztály megnevezését,  az osztály egyéni törzslapjainak az osztálynaplóval és bizonyítvánnyal való összeolvasásának tényét igazoló összesítés évenkénti hitelesítését,  a hitelesítést végző osztályfőnök és az összeolvasó tanárok, valamint az igazgató aláírását,  a törzslap külívének lezárásakor hatályos osztálynévsort (a tanuló sorszáma, neve, törzslapszáma feltüntetésével).  megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett – a rendelkezésre álló iratok, adatok alapján – póttörzslapot kell kiállítani. Az értesítő (ellenőrző) a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, évközi és félév végi tanulmányi eredményéről szóló tájékoztatásra, a hiányzások igazolására, valamint az iskola és a szülő kölcsönös tájékoztatására szolgál. Az értesítőben (ellenőrzőben) fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét. Az értesítő (ellenőrző) tartalmazza  a tanuló nevét, oktatási azonosítóját, születési helyét és idejét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, anyja születéskori nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát és apja, törvényes képviselője nevét, lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, napközbeni telefonszámát,  a tanuló magatartása, szorgalma értékelését,  a tanuló által tanult tantárgyak felsorolását és minősítését,  a félévi osztályzatokat,  a mulasztások igazolását. A tanuló félévi osztályzatairól az iskola az iskolai elektronikus napló alkalmazása 120

esetén is köteles az értesítő (ellenőrző) útján, az osztályfőnök aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátott írásbeli tájékoztatást adni. A pedagógus a tanórai foglalkozásokról az órarendnek megfelelően osztálynaplót, digitális naplót vezet. Az osztálynaplóban fel kell tüntetni az iskola nevét, OM azonosítóját és címét, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító osztályfőnök és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. Az osztálynapló  haladási és mulasztási, valamint  értékelő naplórészt tartalmaz.  A haladási és mulasztási naplórész  a tanítási napok sorszámát és időpontját,  a megtartott tanítási óra tantárgyának nevét, az óra tanévi és napon belüli sorszámát,  a tanítási óra anyagát,  az órát megtartó pedagógus aláírását,  igazolt és igazolatlan órák szerinti csoportosításban a tanulók hiányzásának kimutatását,  a hiányzások heti, féléves és éves összesítését és az összesítést végző pedagógus aláírását tartalmazza heti és napi bontásban. Az értékelő naplórész  a tanuló nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, oktatási azonosító számát, társadalombiztosítási azonosító jelét, anyja születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,  a tanuló naplóbeli sorszámát, törzslapszámát,  a tanult tantárgyakat és azok értékelését havi bontásban, valamint a félévi és év végi szöveges értékelését, osztályzatait,  a közösségi szolgálat teljesítésével kapcsolatos adatokat tartalmazza. Az osztálykerettől eltérő, csoportbontással kialakított tanórai foglalkozásokról és azok résztvevőiről a pedagógus csoportnaplót vezet. A csoportnaplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a

121

napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az igazgató aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatát is. A csoportnapló  a csoport megnevezését,  a csoportba tartozó tanulók osztályonkénti megoszlását,  a csoport tanulóinak névsorát,  a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát, valamint hiányzásait,  a tanuló értékelését,  a megtartott foglalkozások sorszámát, időpontját és a tananyagot,  a foglalkozást tartó pedagógus aláírását  tartalmazza. Az egyéb foglalkozásokról, így különösen a fakultációs foglalkozásról, a szakkörről, a sportkörről és a napköziről a pedagógus egyéb foglalkozási naplót vezet. Az egyéb foglalkozási naplóban fel kell tüntetni a kiállító iskola nevét, címét, OM azonosítóját, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, a kiállító pedagógus és az Az egyéb foglalkozási napló  a csoport megnevezését, a foglalkozás helyét és idejét vagy időtartamát,  a csoportba tartozó tanulók névsorát,  a tanuló nevét, születési helyét és idejét, osztályát,  a tanuló anyjának születéskori nevét és elérhetőségét, apja vagy törvényes képviselője nevét és elérhetőségét,  a megtartott foglalkozások sorszámát és időpontját, a foglalkozás témáját,  a foglalkozást tartó pedagógus aláírását A tanulmányok alatti vizsgákról tanulónként és vizsgánként jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvön fel kell tüntetni a vizsgát lebonyolító intézmény nevét, OM azonosítóját és címét. A jegyzőkönyv  a tanuló nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, anyja születéskori nevét, lakcímét, annak az iskolának a megnevezését, amellyel tanulói jogviszonyban áll,  a vizsgatárgy megnevezése mellett  az írásbeli vizsga időpontját, értékelését,  a szóbeli vizsga időpontját, a feltett kérdéseket, a vizsga értékelését és a 122

kérdező tanár aláírását,  a végleges osztályzatot,  a jegyzőkönyv kiállításának helyét és idejét,  az elnök, a jegyző és a vizsgabizottság tagjainak nevét és aláírását tartalmazza. Az iskola a pedagógiai munka tervezéséhez tantárgyfelosztást készít. A tantárgyfelosztás  a tanév évszámát,  az iskola nevét,  a pedagógus tantárgyfelosztási sorszámát, nevét, végzettségét, szakképzettségét és az általa tanított tantárgyakat,  az osztályok, csoportok megjelölését és óratervi óráik számát,  a pedagógus által ellátott óratervi órák számát osztályonként és tantárgyanként,  a pedagógus összes óratervi órájának számát,  pedagógusonként a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát,  pedagógusonként az összes óratervi óra és a kötelező óraszámba beszámítható egyéb feladatok óraszámát,  pedagógusonként az összes óraszámból a tartós helyettesítések számát,  az egyes pedagógusok kötelező óraszámát,  pedagógusonként a kötelező óraszám feletti többletórák számát,  az órakedvezményre jogosító jogcímeket,  az e)–k) pontok szerinti külön-külön összesített óraszámot,  a fenntartó által engedélyezett pedagógus-álláshelyek számát tartalmazza. A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak. A tantárgyfelosztás alapján készített összesített iskolai órarend tartalmazza a tanórai és az egyéb foglalkozások időpontját, osztályonként és tanóránként az adott tantárgy és a tanár megnevezésével. Az iskola a végzett tanulóiról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás  a tanuló nevét, oktatási azonosító számát, születési helyét és idejét, anyja születéskori nevét, 123

 a tanuló iskolán belüli tanulmányai befejezésének évét,  a tanulót átvevő iskola nevét, OM azonosítóját, címét és szakirányát tartalmazza. A tanügyi nyilvántartások vezetése A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást. A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó-pedagógus felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. Névváltozás esetén a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, és az eredeti iskolai bizonyítványról – beleértve az érettségi vizsgáról és a szakmai vizsgáról kiállított bizonyítványt is – bizonyítványmásodlatot kell kiadni. Az eredeti bizonyítványt meg kell semmisíteni, vagy – ha tulajdonosa kéri – az „ÉRVÉNYTELEN” felirattal vagy iratlyukasztóval történő kilyukasztással érvénytelenítni kell, és vissza kell adni a tulajdonosának. Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A csere az érintett számára díjmentes. A köznevelés rendszerében kiállított bizonyítványmásodlat az eredeti okirat pótlására szolgáló, a törzslap tartalmával megegyező, a kiállításának időpontjában hitelesített irat. A bizonyítványmásodlatnak

– szöveghűen – tartalmaznia kell

az eredeti

bizonyítványon található minden adatot és bejegyzést. A másodlat kiadását az eredeti bizonyítványt kiállító iskola vagy jogutódja, az iskola jogutód nélküli megszűnése esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték (a továbbiakban együtt: kiállító szerv). A bizonyítványmásodlaton záradék formájában fel kell tüntetni a másodlat kiadásának az okát, továbbá a kiállító szerv nevét, címét, a kiadás napját, valamint el kell látni iktatószámmal, a kiállító

szerv

vezetőjének

(vagy megbízottjának)

aláírásával

és

körbélyegzőjének

lenyomatával. 124

Bizonyítványmásodlat kiadása esetén a törzslapon fel kell tüntetni a kiadott másodlat iktatószámát, a kiadás napját, továbbá azt, ha az eredeti bizonyítványt megsemmisítették vagy érvénytelenné nyilvánították. Amennyiben az eredeti érettségi bizonyítvány, szakképesítő bizonyítvány szerepel a hivatal vagy a szakképzésért felelős miniszter által kijelölt szervezet által vezetett központi nyilvántartásában, az eredeti bizonyítvány megsemmisítéséről, érvénytelenné nyilvánításáról és a másodlat kiadásáról a központi nyilvántartás vezetőjét értesíteni kell. A bizonyítványokról, az érettségi és a szakképesítő bizonyítványokról másodlatot engedélyezett, sorszámozott bizonyítványnyomtatványon nem lehet kiállítani. A bizonyítványnyomtatványok kezelése Az iskola az üres bizonyítványnyomtatványokat köteles zárt helyen úgy elhelyezni, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férhessen hozzá. Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, továbbá a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti. (3) Az iskola  az üres bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról,  a kiállított és kiadott bizonyítványnyomtatványokról, tanúsítványokról,  az elrontott és megsemmisített bizonyítványokról, tanúsítványokról nyilvántartást vezet. Az iskola az elveszett, megsemmisült üres bizonyítványnyomtatvány, tanúsítvány érvénytelenségéről szóló közlemény közzétételét kezdeményezi az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, megjelölve az adott bizonyítványnyomtatvány egyedi azonosításához szükséges adatokat és az érvénytelenség időpontját. KÖZALKALMAZOTTI ALAPNYILVÁNTARTÁS: (1992. évi XXXIII. törvény 5. sz. melléklete alapján) A közalkalmazottak alapadatai I.  neve (leánykori neve)  születési helye, ideje  anyja neve  TAJ száma, adóazonosító jele  lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma  családi állapota  gyermekeinek születési ideje 125

 egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete II.  legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)  szakképzettsége(i)  iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i)  meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai  tudományos fokozata  idegennyelv-ismerete III.  a

korábbi, 87/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti jogviszonyban töltött

időtartamok megnevezése,  a munkahely megnevezése,  a megszűnés módja, időpontja IV.  a közalkalmazotti jogviszony kezdete  állampolgársága  a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte  a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok V.  a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele  e szervnél a jogviszony kezdete  a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR- száma  címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai  a minősítések időpontja és tartalma VI.  személyi juttatások VII. 

a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII. 

a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX. 126

 A közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai a Kjt. 41. § (1)-(2) bekezdés szerint. KÖZZÉTÉTELI LISTA:

Iskola neve: ....................................................................................................................... Iskola címe: ....................................................................................................................... Iskola OM azonosítószáma: ...............................................................................................

Személyi feltételek:

1. Pedagógusok (tanárok)  végzettség,  szakképzettség,  műveltségi terület,  tantárgyi szak,  tanított tantárgy,  az adott tantárgyat hány fő tanítja 2. Nevelő oktatómunkát segítők (iskolatitkár, könyvtáros tanár, stb.)  iskolai végzettség,  betöltött munkakör,  az adott munkakört végzők száma 3. Gazdasági dolgozók (gazdasági vezető, ügyintéző)  munkakör megnevezése,  munkakört végző iskolai végzettsége,  szakképzettsége,  munkakört végzők száma 4. Technikai dolgozók (gondnok, portás, hivatalsegéd - takarító)  munkakör megnevezése,  iskolai végzettség,  szakképzettség,  munkakört betöltők száma 127

Tanulócsoportok:  Megnevezése  Képzési típus  Tanuló létszám Országos mérések eredményei:  Osztályonkénti, kompetencia területenkénti bontás  Átlagok (Országos megyei, (járási) városi, községi stb. átlagok) Érettségi vizsgák átlageredményei: Lemorzsolódás, évfolyamismétlők aránya:  Évismétlők száma az adott tanévben évfolyamonkénti létszáma, aránya  Tanév közbeni megszűnt tanulói jogviszonyok adatai (évfolyam létszám, arány)  Tanév végén megszűnt tanulói jogviszonyok adatai (évfolyam létszám, aránya Továbbtanulási mutatók:  Az elmúlt 4-5 tanév összehasonlítása  A továbbtanulók létszáma, aránya  F e l s ő o k t a t á s b a n tanulók létszáma, aránya Tanórán kívüli foglalkozások, programok:  Szakkörök  Előkészítők  Sportkörök Egyéb

(tanulmányi

versenyek,

nyílt

napok,

színházlátogatás,

tömegsport,

könyvtárlátogatás, énekkar, néptánc, kézműves foglalkozás, stb.) Hétvégi házi feladatok, iskolai dolgozatírások szabályai: (Pedagógiai Program, házirend alapján)  Tanulók kötelességei  Tanulók jogai  Tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelése  Az

otthoni

felkészüléshez

előírt

írásbeli

és

szóbeli

feladatok

meghatározásának rendje tantárgyanként A tanév rendje:  Beiratkozás rendje, időpontja  Térítési díj, tandíjfizetési kötelezettségek  Tanévnyitó időpontja  Szorgalmi idő tartama  I. félév, II. félévi szorgalmi idő tartama 128

 Őszi, tavaszi szünetek időtartama  Vizsgák időpontja  Tanévzáró ünnepély időpontja Tanítási nélküli munkanapok: (osztálykirándulások, pedagógiai nap, stb.) Nevelőtestületi értekezletek: (időpontja, témaköre, stb.) Nemzeti ünnepek, ünnepélyek, emléknapok: Tanévhez kapcsolódó fontosabb események:  DÖK gyűlés  Tanulók egészségügyi állapotának felmérése  Nyílt napok leendő kilencedik osztályosoknak és szüleinek Az intézmény dokumentumai:  SZMSZ  Pedagógiai program  Tanulói házirend  Intézményi szabályzatok  Gazdálkodási adatok  Intézmény gazdálkodásának és szakmai munkájának értékeléséről külső szerv által készített jelentések, összefoglalók Az

adatkezelési

szabályzat

elkészítésénél,

módosításánál

nevelési-oktatási

intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának részét képezi. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek egyetértésével. Kalocsa, 2013. március 27.

................................................................. Bekéné Deutsch Ágnes igazgató

129

12.9 Záró rendelkezések

130

131

132