A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Szervezeti és Működési Szabályzata 2013

A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Szervezeti és Működési Szabályzata 2013.

Tartalomjegyzék A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya ....................................................................................................................... 6 Az iskola alapadatai ............................................................................................................... 6 Az intézmény hivatalos megnevezése, címe, telephelyei: ................................................. 6 Az intézmény neve: ............................................................................................................ 6 Az intézmény székhelye: .................................................................................................... 6 Az intézmény telephelyei: .................................................................................................. 6 Az intézmény OM azonosító száma: .................................................................................. 6 Az intézmény jellemzői: ..................................................................................................... 6 Az intézmény vezetője: ...................................................................................................... 6 Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma .................................................... 7 Fenntartó neve: ................................................................................................................... 7 Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése: ...................................................... 7 Az intézmény jogállása: ..................................................................................................... 7 Az intézmény alaptevékenységei: ...................................................................................... 7 Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó legfontosabb jogszabályok: .................... 7 Az iskola szervezeti rendszere, irányítása .................................................................................. 8 Az iskola szervezete ............................................................................................................... 8 Az intézmény intézményegységei, engedélyezett létszámai és ezek feladatai .................. 8 Az iskola igazgatósága ....................................................................................................... 8 Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ........................................................................ 9 Az iskola dolgozói ............................................................................................................ 10 Az iskola szervezeti egységei ........................................................................................... 10 Az iskola szervezeti felépítése ............................................................................................. 10 Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és az intézmény vezetésével .............. 12 Az iskolaközösség ................................................................................................................ 12 Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége ................................................. 12 A szülői munkaközösség .................................................................................................. 16 A tanulók közösségei ........................................................................................................... 17 Az osztályközösség .......................................................................................................... 17 A diákkörök ...................................................................................................................... 18 Az iskolai diákönkormányzat ........................................................................................... 18 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ............................................................................ 19 Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása......................................................... 19 A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása ................................................................ 20 A nevelők és a tanulók kapcsolattartása ........................................................................... 21

A nevelők és a szülők kapcsolattartása ............................................................................ 21 AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI .................................................................................. 23 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ............................................. 24 Kapcsolattartás a gyakorlati képzőhelyekkel ................................................................... 27 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE ....................................................................................... 27 TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK ............................................................................ 30 Szakköri foglalkozások ........................................................................................................ 31 Sportkörök ............................................................................................................................ 31 Sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulókkal való foglalkozás ....................................................................................... 32 SNI tanulók fejlesztése ..................................................................................................... 32 BTMN tanulók fejlesztése ................................................................................................ 32 Versenyek és bajnokságok ................................................................................................... 32 Tanulmányi kirándulások ..................................................................................................... 33 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok ..................................................................... 33 Egyéb programok, rendezvények szervezése ....................................................................... 34 Tanfolyamok ........................................................................................................................ 34 A felnőttoktatás formái ............................................................................................................. 34 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .................................................................................................................................................. 34 PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE ............................................................................................................................... 38 Pedagógiai ellenőrzés ........................................................................................................... 40 A pedagógiai munka éves ellenőrzése ............................................................................. 41 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE .............................................................. 42 A hagyományápolás, az iskola jelképei ................................................................................... 47 Hagyományápolás ................................................................................................................ 47 Az intézményi szintű ünnepélyek és rendezvények: ........................................................ 47 A hagyományápolás külsőségei: ...................................................................................... 48 Az iskola jelképei ................................................................................................................. 48 Az intézmény zászlója: ..................................................................................................... 48 Az intézmény címere: ....................................................................................................... 48 A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA ......... 48 Iskola egészségügyi ellátás ................................................................................................... 48 A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje ........................................................................ 49 AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) ........................................................................ 50

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan ....................................................................................................................... 50 Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ................................................... 51 A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján ......... 52 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK .......................................... 54 A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ....................................... 56 A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályozása .......................... 58 Eljárásrend: ....................................................................................................................... 58 AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE .................................................................. 59 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE .............................................................................................................................. 61 ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT ......................................................................................... 62 1. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 62 1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja ................................................. 62 1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .............................. 63 1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya ................................................. 63 2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre ....................................................................... 64 2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait............................ 64 2.1.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat ................................................... 64 2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat .......................................................................................................................................... 65 2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai ........................................................................ 65 2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat .............................................................. 65 2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat ................... 66 3. Az adatok továbbításának rendje .......................................................................................... 67 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása ........................................................................... 67 3.2 A tanulók adatainak továbbítása .................................................................................... 67 4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása ............................. 68 5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása ................................................................................ 70 5.1 Az adatkezelés általános módszerei ............................................................................... 70 5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése .............................................................. 70 5.2.1 Személyi iratok ........................................................................................................ 70 5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja: . 70 5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak: ................ 71 5.2.4 A személyi iratok védelme ...................................................................................... 71 5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása .................................................................... 71

5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése .......................................................................... 72 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme ................................................................... 72 5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása ................................................. 72 5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések .............................................. 73 5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje ........................................................................................................... 74 5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására ................ 74 5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga ..................................................................... 74 5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége .................................................................... 75 Záró rendelkezések ................................................................................................................... 76 A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA .................................................................................................................................................. 77

A szervezeti és működési szabályzat általános rendelkezései, a szervezeti és működési szabályzat hatálya 1. A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. év szeptember hó … napján fogadta el. 2. Az szervezeti és működési szabályzatot elfogadása előtt a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezte: 

az iskolai diák-önkormányzat,



az iskolai szülői szervezet,



az iskola fenntartója.

3. A szervezeti és működési szabályzat, valamint az egyéb intézményi belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre nézve kötelezőek.

Az iskola alapadatai Az intézmény hivatalos megnevezése, címe, telephelyei: Az intézmény neve: Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Az intézmény székhelye: 6300 Kalocsa, Asztrik tér 7. Az intézmény telephelyei: Szakiskola

: Kalocsa, Martinovics u. 2.

Tanműhely

: Kalocsa, Mócsy J. u. 8.

Kollégium

: Kalocsa, Kunszt J. u. 1.

Sportcsarnok

: Kalocsa, Kossuth L. u. 39.

Az intézmény OM azonosító száma: 027978 Az intézmény jellemzői: Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény

Az intézmény vezetője: az igazgató, akit a nevelőtestület, a székhely szerinti illetékes önkormányzat,

a fenntartó, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter

véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bíz meg 5 évre.

Alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó címe: 1051 Budapest, Nádor u. 32. Az intézmény gazdasági szervezetének megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kecskeméti Tankerülete

Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Az intézmény alaptevékenységei:  szakközépiskolai nevelés-oktatás 

nappali rendszerű iskolai oktatás



felnőttoktatás-nappali



sajátos

nevelési

igényű

tanulók

integrált

nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) 

szakképző évfolyamok

 szakiskolai nevelés-oktatás 

nappali rendszerű iskolai oktatás



felnőttoktatás-levelező



sajátos

nevelési

igényű

tanulók

integrált

nevelése-oktatása

(mozgásszervi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavar, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők) 

szakképző évfolyamok

 kollégium

Az intézmény alaptevékenységeit meghatározó legfontosabb jogszabályok:  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény  A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet  a szakképzésről szóló 2011. évi LXXXVII. törvény

Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az iskola szervezete Az intézmény intézményegységei, engedélyezett létszámai és ezek feladatai

Intézményegységek, engedélyezett létszámok  szakközépiskola,

720 fő

 szakiskola,

520 fő

 kollégium,

120 fő

A szakközépiskola feladata: A kifutó szakközépiskolai képzés feladata négy évfolyamon érettségire felkészítő, általános műveltséget megalapozó képzés, a NAT-ban meghatározott elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a szakközépiskola feladata felkészíteni a szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakmai vizsgára, szakirányú munkába állásra. A szakiskola feladata: A szakiskola feladata a kifutó képzésben 9-10. évfolyamon az általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás. A szakképzési évfolyamokon feladata felkészíteni a szakmai vizsgára azokban a szakképesítésekben, amelyek nem kötöttek a középiskola utolsó évfolyamához, vagy az érettségihez. A nemzeti köznevelési törvény szerinti szakiskolai képzés feladata három év alatt felkészíteni a tanulókat az Országos Képzési Jegyzék szerinti szakmai vizsgára. A szakmai vizsga letételét követően a tanuló két év alatt középiskolában készülhet fel az érettségi vizsgára. A kollégium feladata: A kollégium az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja a lakóhelyüktől távol lakók számára, valamint azoknak a tanulóknak a részére, akik testi-lelki egészségét veszélyeztető, tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges.

Az iskola igazgatósága 1. Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezető beosztású dolgozók tartoznak:

 az igazgatóhelyettesek,  a kollégiumvezető,  a műszaki vezető. 2. Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. 3. Az intézmény képviseletét az igazgató látja el. Az igazgató ezt a jogkörét alkalmanként átruházhatja az intézmény dolgozóira. 4. Az intézményben a kiadmányozási (aláírási) jogkört az igazgató a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöki utasítása szerint gyakorolja. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat az általános igazgatóhelyettes írja alá. 5. Az igazgató munkáját az alábbi igazgatóhelyettesek segítik: 

általános igazgatóhelyettes,



pedagógiai igazgatóhelyettes,



szakmai igazgatóhelyettes.

6. Az igazgatóhelyettesek megbízatása a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet előírásai szerint pályázati eljárás keretében történik. 7. Az igazgatóhelyettesek és a más vezető beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. 8. Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az általános igazgatóhelyettest távolléte esetén a pedagógiai igazgatóhelyettes, a pedagógiai

igazgatóhelyettest

a

szakmai

igazgatóhelyettes,

a

szakmai

igazgatóhelyettest az igazgató által megbízott munkaközösség vezető helyettesíti. 9. Az igazgatóság rendszeresen kéthetente egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. Az igazgatóság megbeszéléseit az igazgató vezeti.

Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) 1. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai: 

az igazgató,



az igazgatóhelyettesek és más vezető beosztású dolgozók,



a szakmai munkaközösségek vezetői,



a diákönkormányzatot segítő nevelő,



a közalkalmazotti tanács elnöke,



a reprezentatív szakszervezet intézményi vezetője,



az iskolai diákönkormányzat képviselője a diákságot közvetlenül érintő ügyekben.

2. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) rendszeresen havonta, kéthavonta egyszer tart megbeszélést az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készülhet. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. 3. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak.

Az iskola dolgozói Az iskola dolgozóit a jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a jogszabály szerint engedélyezett létszámban a fenntartó alkalmazza. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik.

Az iskola szervezeti egységei Az iskola szakiskolai, szakközépiskolai és kollégiumi feladat ellátási hellyel rendelkezik. Az Asztrik téri épületben szakközépiskolai oktatás, a Martinovics utcai épületben szakközépiskolai – és szakiskolai oktatás folyik.

Az iskola szervezeti felépítése

Igazgató Pedagógiai igazgatóhelyettes

Humán munkaközösség

Reál és természettudományos munkaközösség

Általános igazgatóhelyettes

Informatikai, szakmai tantárgyak munkaközössége Osztályfőnöki munkaközösség I.

Szakmai igazgatóhelyettes

Szakmai I. munkaközösség Szakmai II. munkaközösség

Kollégiumvezető

Pénzügyi-gazdasági koordinátor

Nevelőtanárok

Takarítók sportcsarnok

Kollégiumi titkár

Portás sportcsarnok

Tűzvédelmi felelős Idegen nyelvi munkaközösség

Iskolatitkár szakközépiskola

Osztályfőnöki munkaközösség II.

Könyvtáros szakközépiskola

Iskolatitkár szakiskola

Takarítók szakiskola

Pénztáros

Portás szakiskola

Gazdasági munkaügyi ügyintéző

Magiszter adminisztrátor

Rendszergazda szakközépiskola

Műszaki vezető Raktáros

Takarítók szakközépiskola

Karbantartók Könyvtáros szakiskola

Rendszergazda szakiskola

Tanműhely portása Fűtő

Portások szakközépiskola

Udvaros

Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösség 1. Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. 2. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége 1. Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. 2. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a köznevelésről szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata tartalmazza.

A nevelők közösségei Nevelőtestület 1. A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. 2. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozók. 3. A nevelőtestület a jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörökkel rendelkezik. 4. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni a jogszabályokban megfogalmazott esetekben. 5. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. 6. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői

beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – tagjaiból a következő állandó bizottságot hozza létre: A Fegyelmi Bizottság: 

feladata:  a

házirendet

súlyosan

megszegő

tanulók

fegyelmi

ügyeinek

kivizsgálása,  tárgyilagos döntés meghozása. 

tagjai:  az ifjúságvédelmi felelős, a fegyelmi bizottság elnöke,  az osztályban tanító pedagógusok,  a diákönkormányzat képviselője,  a gyakorlati oktatás képviselője.

A fegyelmi bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz, de megítélése szerint az ügyet vissza is utalhatja az egész nevelőtestület elé. 7. A több tanéven keresztül működő állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjait e tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó bizottságok (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. 8. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: 

tanévnyitó értekezlet,



tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó értekezlet,



nevelési értekezlet,



tájékoztató- és munkaértekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ezt indokoltnak tartja. 9. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint ötven százaléka jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű

szótöbbséggel hozza. 10. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. 11. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. 12. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten.

(Ilyen értekezlet lehet az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, vagy valamelyik intézményegység nevelőinek értekezlete, stb.) A nevelők szakmai munkaközösségei 1. Az iskola pedagógusai az iskola pedagógiai tevékenységének egy-egy területéhez kapcsolódva szakmai munkaközösségekben tevékenykednek. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az iskolában folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. 2. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  humán munkaközösség  tagjai: a magyar nyelv és irodalom, történelem, etika, testnevelés, énekzene és a rajz és a tantárgyakat oktató tanárok  reál és természettudományi munkaközösség  tagjai: a matematika, fizika, kémia, földrajz, környezetvédelem, biológia és természetismeret tantárgyakat oktató tanárok  idegen nyelv munkaközösség  tagjai: az idegen nyelveket oktató tanárok 

informatika és szakmai tantárgyak munkaközössége  tagjai: az informatika, a rendészet és a közgazdaság ágazat tantárgyait tanító pedagógusok

 szakmai munkaközösség I.  tagjai: a gépészet szakmacsoport tantárgyait tanító pedagógusok 

szakmai munkaközösség II.  tagjai: az élelmiszeripar, faipar, építőipar, vendéglátás-turisztika, könnyűipar, egyéb szolgáltatás szakmacsoport tantárgyait tanító tanárok

 osztályfőnöki munkaközösség I.

 tagjai: a szakközépiskolai feladat ellátási helyen tanuló osztályok osztályfőnökei  osztályfőnöki munkaközösség II.  tagjai:

a szakiskolai

feladat ellátási helyen tanuló

osztályok

osztályfőnökei 3. A szakmai munkaközösségekre a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökön túl a nevelőtestület az alábbi jogköröket ruházza át:  a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,  a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel,  jutalmazásra, kitüntetésre való javaslattétel,  a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,  a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. 4. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:  az adott szakmai-pedagógiai terület nevelő és oktató munkájának segítése, tervezése, szervezése, értékelése és ellenőrzése,  az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  egységes

követelményrendszer

kialakítása:

a

tanulók

ismeretszintjének

folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése,  pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,  az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  a

pedagógusok

munkájának

segítése

hospitálásokkal,

bemutató

órák

szervezésével, szakmai-módszertani kiadványok és a tanításhoz használható eszközök beszerzésével,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése javaslattétel patronáló nevelő (mentor) személyére,  javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére,  a munkaközösség éves munkatervének összeállítása,

 a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítése. 5. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, egy tanévre szóló munkaterv szerint

tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkaterve

tartalmazza a szakmai munka belső ellenőrzésének éves tervezését is. 6. A

szakmai

munkaközösség

munkáját

munkaközösség-vezető

irányítja.

A

munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjainak véleményezése után az igazgató bízza meg. 7. A munkaközösségek vezetői munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

Alkalmi feladatokra alakult nevelői munkacsoportok 1. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. 2. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. 3. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg.

A szülői munkaközösség 1. Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet (közösség) működik. 2. Az osztályok szülői szervezeteit (közösségeit) az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. 3. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják:  elnök,  elnökhelyettes. 4. Az osztályok szülői szervezetei (közösségei) kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott képviselőik vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. 5. Az iskolai szülői szervezet (közösség) legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet (közösség) vezetősége. Az iskolai szülői szervezet (közösség)

vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek (közösségek) elnökei vagy elnökhelyettesei vehetnek részt. 6. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet (közösség) alábbi tisztségviselőit:  elnök,  elnökhelyettes. 7. Az iskolai szülői szervezet (közösség) elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. 8. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetősége döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 9. Az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 1 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. 10. Az iskolai szülői szervezetet (közösséget) az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:  megválasztja saját tisztségviselőit,  kialakítja saját működési rendjét,  az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét,  képviseli a szülőket és a tanulókat a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében,  véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak,  véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki

tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: 

osztálytitkár,



osztálytitkár helyettes,



sportfelelős



kulturális események felelőse.

Az iskolai diákönkormányzat vezetőségében küldöttként az osztályközösségből 1 fő tisztségviselő vesz részt.

A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő is érvényesítheti, amennyiben a véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt kikéri az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 3. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 4. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. 5. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. 6. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat diákvezetője beszámol az előző közgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a

tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés 1 év időtartamra a tanulók javaslatai alapján 2 fő diákképviselőt választ.

Az intézményi tanács 1. Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, egyházi jogi személyek, a helyi gazdasági kamarák azonos számú képviselőjéből és a fenntartó delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre. 2. Amennyiben az 1. szerinti feltételek nem teljesülnek, abban az esetben az intézményi tanácsot a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjaiból kell létrehozni.

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása 1. A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. 2. A kapcsolattartás fórumai:  az igazgatóság ülései,  az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,  a különböző értekezletek,  megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 3. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli és szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 4. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:  az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,  az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. 5. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaközösség vezetőjük,

illetve választott képviselőik útján közölhetik az

igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal).

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők felelősek. 2. Az általános és pedagógiai igazgatóhelyettes felel a: 

humán munkaközösség,



reál és természettudományi munkaközösség, 

az idegen nyelvi munkaközösség vezetőivel és tagjaival való kapcsolattartásért.

3. Az általános igazgatóhelyettes felel az: 

informatika és szakmai tantárgyak munkaközössége,



osztályfőnöki munkaközösség I. vezetőivel és tagjaival való kapcsolattartásért.

4. A pedagógiai igazgatóhelyettes felel a: 

osztályfőnöki

munkaközösség

II.

vezetőjével

és

tagjaival

való

kapcsolattartásért. 5. A szakmai igazgatóhelyettes felelős a: 

szakmai munkaközösség I. ,



szakmai munkaközösség II.,



informatika és szakmai tantárgyak munkaközössége vezetőivel és tagjaival való kapcsolattartásáért.

6. A szakterületért felelős vezetők ennek megfelelően: 

részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó és a tanév végi értékelő értekezletén,



gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról,



ellátják a munkaközösség-vezetők és a munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat.

7. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: 

a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,



iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,



iskolán kívüli továbbképzések,



a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.

8. A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról 

az igazgató  az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, 

a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal,

 az épületekben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, 

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon,

tájékoztatják. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról  az igazgató: a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évente kétszer,  az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. 2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:  a szülői értekezletek,  a nevelők fogadó órái,  a nyílt tanítási napok,

 írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben,  az elektronikus naplón keresztül. 3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői

szervezet

képviselője

a

gyermekközösségben

felmerülő

problémák

megoldására. 5. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. 6. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 8. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról,

illetve

házirendjéről

az

iskola

igazgatójától,

valamint

igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 9. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 10. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola honlapján,  az iskola fenntartójánál,  az iskola irattárában,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,

 az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél,  a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. 11. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.

AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLA VEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI 1. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. 2. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő képviseli az iskolai sportkört az iskola igazgatójával, illetve az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal) folytatatott megbeszéléseken. 3. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő véleményét minden esetben ki kell kérni az iskolai testneveléssel, sporttal kapcsolatos kérdésekben, valamint az iskolai munkaterv és a tantárgyfelosztás összeállítása előtt. 4. Az iskolai sportkör munkáját segítő testnevelő az osztályokban, illetve az diákönkormányzat iskolai vezetőségében minden tanév májusában felméri, hogy a tanulók a következő tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozás megszervezését igénylik, és ez alapján – minden év május 31-éig – javaslatot tesz az iskola igazgatójának az iskolai sportkör következő tanévi szakmai programjára. A szakmai programra vonatkozó javaslatát az annak megvalósításához szükséges, felhasználható időkeretet, valamint a rendelkezésre álló vagy megteremthető személyi és tárgyi feltételeket figyelembe véve készíti el, illetve megvizsgálja azt is, hogy a településen működő sportszervezet a szakmai program megvalósításába milyen feltételekkel vonható be. 5. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. 6. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja az iskola sportlétesítményeinek, valamint sport eszközeinek használatát. 7. Az iskolai sportkör feladatait – az iskolával kötött megállapodás alapján – az

iskolában működő diáksport egyesület is elláthatja.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:  Az intézmény fenntartójával és működtetőjével: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1053 Budapest, Nádor u. 32. Kecskeméti Tankerület, 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3. Kalocsai Tankerület, 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.  A kollégium működtetőjével: Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft., 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.  A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal: 6300 Kalocsa, Szent István király út 35.  Roma Nemzetiségi Önkormányzatával, 6300 Kalocsa, Nemzetőr u.  A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel:  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet,5000 Szolnok, Mária út 19.  Humboldt Pedagógiai Intézet, 6500 Baja, Duna u. 33.  A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:  Szent István Gimnázium, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u. 23-25.  Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Középiskola, 6300 Kalocsa, Tomori P. u. 7.  Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, 6300 Kalocsa Tompa Mihály utca 10-14.  Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 6300 Kalocsa, Asztrik tér 1.  Kalocsai Kunszt József Általános Iskola, 6300 Kalocsa, Szent István király út 12-14.  A területileg illetékes szakszolgálati intézményekkel:  Bács-Kiskun

Megyei

Pedagógiai

Szakszolgálat

Kalocsai

Tagintézménye, 6300 Kalocsa, Szent István király út 19.  Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 6500 Baja, Deszkás u. 2.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. 2. Az

eredményes

oktató-

és

nevelőmunka

érdekében

az

iskola

rendszeres

munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal:  Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság, 1085 Budapest, Baross u. 52.  Oktatási Hivatal, 1053 Budapest, Szalay u. 10-14.  Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya, 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.  Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4.  Kalocsai Rendőrkapitányság, 6300 Kalocsa, Kossuth L. u. 10.  Az iskolát támogató „Szülők a diákokért Dózsa alapítvány”, 6300 Kalocsa, Asztrik tér 7.  Az „Ipari Iskola”alapítvány, 6300 Kalocsa, Martinovics u. 2.  „Kollégium Kalocsa” alapítvány, 6300 Kalocsa, Kunszt u. 1.  Az alábbi közművelődési intézményekkel:  Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár, 6300 Kalocsa, Kossuth L. u. 22.  Viski Károly Múzeum, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 25.  Az alábbi társadalmi egyesületekkel:  Mozgáskorlátozottak Kalocsa és Vidéke Egyesülete, 6300, Kalocsa, Kossuth L. u. 41., 78-467-263  Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület (KAHOKE) közhasznú társadalmi szervezet, 6300 Kalocsa Szent István kir. út 38.  Logikusakk Oktatási Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület, 6300 Kalocsa, Budai Nagy A. u. 25.  Kalocsai Sport Egyesület, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 35.  Dunamenti Mozgáskorlátozottak és Egészségi Károsodottak Egyesülete, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u. 82.  Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület, 6300 Kalocsa, Bátyai út 2.  Magyar Vöröskereszt Kalocsa Városi Szervezete, 6300 Kalocsa, Szent István király út. 35.  Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, 6300 Kalocsa, Bem apó u. 10.



Az alábbi termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal:  Karamell Kabinet Oktatási Kft. 6300 Kalocsa, Liszt F. u. 31.  Sztanyi Bt. 6300 Kalocsa, Liszt F. u. 31.  Kreatív-Nap Kft. Kalocsa, Bátyai út 48.  Linzer Kft. Dunapataj, Damjanich u. 8.  Budamobil-Cargo Kft. Kalocsa, Homokgyőr 33.  Váradi Metal Kft. 6328 Dunapataj, Petőfi S .u. 1  Treff Bt. 6300 Kalocsa, Rákóczi u. 4.  Bázis Kft. 6300 Kalocsa, Malatin tér 6.  Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:  Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat, 6300 Kalocsa Hunyadi u. 82.  Az alábbi egyházak helyi gyülekezeteivel és intézményeivel:  Magyar Katolikus Egyház, 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.  Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.  Magyarországi Református Egyház Kalocsai Református Egyházközség, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u. 20-22.  Magyar Pünkösdi Egyház Kalocsai Gyülekezete, 6300 Kalocsa, Béke u. 17.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az iskola vezetősége együtt felelős. 3. A tanulók idegen nyelv tudásának fejlesztése, más népek kultúrájának megismerése érdekében kapcsolatot tart fenn az alábbi külföldi iskolával:  A

Staatliche Fachoberschule Sonthofen, Németország munkakapcsolat

megszervezéséért,

felügyeletéért

az

igazgató

a

felelős. 4. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kalocsai Szent Kereszt Kórház illetékes egészségügyi dolgozóival, az ifjúsági orvossal és védőnőkkel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 5. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a települési gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató és az általános igazgatóhelyettes a felelős.

Kapcsolattartás a gyakorlati képzőhelyekkel 1. Az iskola segíti a gyakorlati képzés szervezését.  ennek érdekében megismerteti a tanulókat a lehetséges gyakorló helyekkel;  tájékoztatja a termelő üzemeket a kamarai akkreditáció lehetőségéről; 2. Az intézmény részt vesz a gyakorlati képzés fejlesztésében. 

a szakmai és vizsgakövetelmények változásáról tájékoztatja a képző helyeket;



pedagógiai, módszertani segítséget nyújt a tanulók gyakorlati képzéséhez;



eseti megbeszéléseket szervez a képzőkkel az iskola képzési kínálatának változásáról;



rendszeresen tájékoztatja a gyakorló helyek vezetőit a tanuló létszám alakulásáról;



ellenőrzi a gyakorlaton lévő tanulókat;



együttműködik a gyakorlóhelyen történt fegyelmi vétségek kivizsgálásában;

A gyakorlati képzőhelyekkel történő kapcsolattartás folyamatos, felelőse a szakmai igazgatóhelyettes és a műszaki vezető.

AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév: minden évben az adott tanévre vonatkozó EMMI rendeletben meghatározott időponttól, szeptember l-jétől a következő év augusztus 31-éig tart. A tanítási év: ha törvény másként nem rendelkezik, az iskolában minden év szeptemberének első munkanapjától a következő év június 16-át megelőző utolsó munkanapjáig tartó szorgalmi időszak, az érettségi és a szakmai vizsga évét kivéve. 1. A tanítás szünetel az általános munkaszüneti napokon és az aktuális tanévre EMMI rendeletben közzétett időpontokban. A nevelőtestület tanítási szünetet rendelhet el iskolai rendezvény idejére vagy egyéb okból tanévenként az EMMI- rendeletben meghatározott számú tanítási napra. 2. Az elméleti oktatás általában délelőtt folyik. A nem minden tanulót érintő foglalkozások (pl. emelt szintű és középszintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozás,

szakkörök,

sportkörök,

korrepetálások

stb.)

általában

szerveződnek. 3. A levelező, esti munkarendű képzésben az oktatás általában délután történik.

délutánra

Az iskolai tanműhelyben a csoportok számának függvényében délelőtt és délután is megszervezhető a gyakorlati foglalkozás. 4. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.00 órától 17.00 óráig, a délutáni tanítási napokon 7.00-20.15 óra közötti időben, kivétel a sportcsarnok, amely 7.00 órától 21.00 óráig tart nyitva. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az iskolai könyvtár az ajtaján kifüggesztett rend szerint tart nyitva. 5. Az iskolában a délelőtti tanítás, a tanműhelyben a délelőtti foglalkozás 7.00-kor, a délutáni 14.30-kor kezdődik. Ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést folytató munkarendjéhez (az összefüggő szakmai gyakorlat ideje alatt is). 6. A levelező oktatás kezdési ideje 14.15 óra. 7. A tanórán kívüli foglalkozások délután 14.30 és 17.00 óra közötti időben kerülnek megszervezésre. 8. Az elméleti oktatásra legalább 10 perccel annak kezdete előtt, a gyakorlati oktatásra legalább 15 perccel annak kezdete előtt kell megjelenni az oktatás helyszínén, és a foglalkozásra elő kell készülni. 9. A tanítási órák időtartama 45 perc. Iskolai program miatt 30 perces rövidített órák is szervezhetők alkalomszerűen. 10. A tanítási órák közötti szünetek általában 10 percesek. A második óra utáni szünet 20, a hetedik óra előtti szünet 5 perces. 11. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendjét a házirend tartalmazza. 12. A tanuló tanítási órák és a szünetek alatt csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában - az iskola elhagyását csak az iskola igazgatója vagy helyettesei engedélyezhetik. 13. Tanulmányi kirándulás osztályonként évente legfeljebb egy tanítási napra szervezhető. 14. A tanulmányi kirándulás költségeinek vállalásához a szülők előzetes írásbeli nyilatkozata szükséges. 15. Szorgalmi időben hétfőtől csütörtökig a nyitva tartás idején belül reggel 7.30 óra és délután 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.15 között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. 16. Amennyiben rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt az igazgató vagy egyik

igazgatóhelyettes sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. 17. Az alkalmazottak iskolában tartózkodásának rendje  a pedagógusok: 7.30 óra és 16.30 óra között, a levelező oktatásban tanítási napokon 20.05 óráig órarendi elfoglaltságuknak megfelelően,  pedagógiai munkát segítők: 7.30 óra és 16.00óra között,  takarítók: 6-22 óráig beosztás szerint,  karbantartók, raktáros: 6-14 óráig,  portások: az épületek nyitva tartása és az épülethasználók igényei alapján. 18. Az iskolában reggel 7.30 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. 19. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: 

az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,



az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

20. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 21. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét. 22. Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 20 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka

arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 1. Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását  a tanulók közössége,  a szülői szervezet (közösség),  a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. 2. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók

érdeklődésüknek

megfelelően

szeptember

30-ig

választhatnak.

A

foglalkozásokra írásban kell jelentkezni az ellenőrző könyvben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. 3. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 4. Az intézményben a tanulók számára az alábbi – az iskola által szervezett – egyéb tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek, illetve működhetnek:  szakkörök,  énekkar,  nyelvoktatás,  iskolai sportköri foglalkozások,  tömegsport foglalkozások,  felzárkóztató foglalkoztatások,  egyéni foglalkozások,  tehetséggondozó foglalkoztatások,  továbbtanulásra előkészítő foglalkozások. 5. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában kell rögzíteni.

6. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. 7. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az iskola igazgatója bízza meg, akik munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. 8. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. 9. A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár működésének szabályait a szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. 10. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

Szakköri foglalkozások 1. A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. 2. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért.

Sportkörök 1. A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. 2. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. 3. Az intézményben a következő szakágak működnek:  kézilabda,  labdarúgás,  atlétika,

 röplabda  kosárlabda,  tömegsport. 4. Sportfoglalkozások tartása önköltséges áron, vállalkozás formájában is biztosítható, azzal a feltétellel, hogy nem veszélyezteti az iskolai sportfoglalkozások megtartását. 5. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról sportköri naplót kell vezetni. A sportkör vezetője felelős a sportkör működéséért.

Sajátos nevelési igényű (SNI), beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel (BTMN) küzdő tanulókkal való foglalkozás SNI tanulók fejlesztése A tanórán kívüli foglalkozások keretében kell megszervezni az SNI tanulók fejlesztő foglalkozásait. Az erre jogosult bizottságok javaslata határozza meg a fejlesztő foglalkozások heti óraszámát. Az iskola – mivel jelenleg szakpedagógussal nem rendelkezik – a Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyel kötött együttműködési megállapodás keretében látja el szakfeladatát, melynek dolgozói egyénre szabott tervek alapján foglalkoznak a tanulókkal.

BTMN tanulók fejlesztése A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztését a pedagógiai szakszolgálat munkatársai és az iskola pedagógusai végzik.

Versenyek és bajnokságok 1. Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. 2. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken

vehetnek

részt.

Az

iskolai

versenyek

tartalmát

a

szakmai

munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését az igazgatóhelyettesek irányítják.

Tanulmányi kirándulások 1. Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, a választott szakterület üzemeinek, technológiáinak megismerése. 2. A kirándulások az iskola munkaterve alapján elsősorban tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyetteseknek, engedélyezéséről az igazgató dönt. 3. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai:  a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit,  költségkímélő megoldást kell választani,  a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző könyv útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. 4. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az osztályfőnök javaslatára az igazgató mérlegelési jogkörben dönt.

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy:  Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. 

Kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be.



Csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

Egyéb programok, rendezvények szervezése 1. Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő részvételhez az igazgató engedélye szükséges. 2. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

Tanfolyamok Igény esetén az iskola szabad kapacitásainak terhére tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért a résztvevőnek díjat kell fizetni.

A felnőttoktatás formái 1. Az iskolában a 11-12. évfolyamban felnőttoktatás működik. Az iskola a felnőttképzést nappali és levelező munkarend szerint végzi. 2. A nappali munkarendű a felnőttoktatás az iskolai nappali oktatás munkarendje szerint folyik. 3. Levelező munkarendű felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva a délutáni órákban folyik.

AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ BELSŐ ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai:  biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;  segítse

elő

az

intézményben

folyó

nevelő

és

oktató

munka

eredményességét, hatékonyságát;  segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;  az

iskolavezetés

számára

megfelelő

mennyiségű

információt

szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;  feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt;  szolgáltasson

megfelelő

számú

adatot

és

tényt

az

intézmény

működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei:  A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:  az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;  az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni; azokról másolatot készíteni;  az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;  az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.  A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:  az ellenőrzéssel kapcsolatban, a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;  az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;  az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;  hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei:  Az ellenőrzött dolgozó jogosult: 

az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;



az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban

észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.  Az ellenőrzött dolgozó köteles: 

az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;



a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.

4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai:  Az

ellenőrzést

végző

dolgozó

a

belső

ellenőrzést

köteles

a

jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni.  Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell.  Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri.  Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:  a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;  a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell. 5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik:  Igazgató: 

ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;



ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási, ügyviteli és technikai jellegű munkáját;



ellenőrzi a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;



ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;



az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket ellenőrzi,



figyelemmel kíséri a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások

betartását, 

elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;



összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;



felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.

 Igazgatóhelyettesek: 

folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:

 a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;  a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;  a pedagógusok adminisztrációs munkáját;  a

pedagógusok

nevelő-oktató

munkájának

módszereit

és

eredményességét;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.  Műszaki vezető:  folyamatosan ellenőrzi a hozzá beosztott dolgozók munkaköri leírás szerinti munkáját, ennek során különösen: 

az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket;



a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását;



a biztonságos munkavégzés szabályainak betartását;



a takarékos anyagfelhasználást;



a szabályszerű munkavégzést, munkafegyelmet.

 Munkaközösség-vezetők: folyamatosan ellenőrzik a munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:  a pedagógusok tervező munkáját,  a

nevelő

és

oktató

eredménymérésekkel).

munka

eredményességét

(tantárgyi

6. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. 7. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

PEDAGÓGIAI (NEVELŐ ÉS OKTATÓ) MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 1.

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:  biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,  segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,  az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,  szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

2.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:  igazgató,  igazgatóhelyettesek,  munkaközösség-vezetők.

3.

Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

4.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:  a pedagógusok munkafegyelme,  a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,  a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,

 a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,  a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: 

az órára történő előzetes felkészülés, tervezés,



a tanítási óra felépítése és szervezése,



a tanítási órán alkalmazott módszerek,



a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán,



az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,

 a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.

Pedagógiai ellenőrzés Az intézményben a pedagógiai munkát az igazgató, az igazgatóhelyettesek, és a munkaközösség vezetők az alábbiak szerint végzik. A belső ellenőrzés területei az iskolában: I. Pedagógia            

tanmenetek munkatervek naplók ellenőrzők törzslapok bizonyítványok taneszközök, tankönyvek kiválasztása szakkörök, korrepetálások sportkör óralátogatások együttműködési megállapodás munkavédelmi és tűzvédelmi oktatás

II. Tanügyigazgatás  naplók, törzslapok  ellenőrzők,  statisztika(étkezés, segélyezés)  tantárgyfelosztás,  órarend  mulasztások pontos vezetése, összesítése (hetente, havonta, félévente)  beiratkozás  beiskolázás  vizsgák megszervezése  a tanév rendje  diákigazolványok nyilvántartása





   

III. Munkáltatói feladatok átruházott jogkörök ellenőrzése (munkaközösség vezető, igazgatóhelyettes személyzeti munka (besorolás, átsorolás, jubileumi jutalom, jutalmazás, megbízás) a munkaidő pontos betartása technikai dolgozók munkavégzése pályakezdő kollégák új kollégák

IV. Gazdálkodás

V. PR tevékenység

VI. Egyéb

 beszerzések  eszközök nyilvántartása és karbantartása, pótlása, javítása  szakleltár  karbantartás  biztonságtechnikai előírások betartása  túlóra, helyettesítés elszámolása  besorolások  szerződések előkészítése

 az iskola közéleti tevékenysége  az iskola menedzselése  kapcsolattartás más intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal  pályázatokon való részvétel, ennek eredményessége

 munka-, tűz- és vagyonvédelem  tanulók rendszeres orvosi ellátásának megszervezése és biztosítása  tanuló- és gyermekbalesetek megelőzése  ügyeletek  dekoráció  tantermek illemhelyek, folyosók, udvar, szertárak tisztasága  munkaegészségügyi alkalmasság

A pedagógiai munka éves ellenőrzése Az ellenőrzés területei Tanmenetek

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

.

ig.h.

--

--

--

--

--

--

--

---

---

---

---

ig. ig.h.

ig. ig.h.

ig. ig.h.

ig. ig.h.

ig. m.k.v. ig. ig.h.

ig.h. ig.

---

---

ig.h. --

-ig.

---

m.k.v. --

---

---

-ig.h. m.k.v.

ig.h.

--

--

--

--

---

---

---

ig.h. ig.h.

---

Munkatervek ig.h. ----A tananyag ----ig.h. teljesítése m.k.v. Naplók (haladási ig. ig. ig. ig. ig. rész és hiányzás, ig.h. ig.h. ig.h. ig.h. ig.h. osztályozó rész) Ellenőrzők --m.k.v. -m.k.v. Anyakönyvek, -ig. ---bizonyítványok Füzetek -mk.v. ---Taneszközök, ----ig.h. tankönyvek m.k.v. kiválasztása Szak- és sport--ig. --körök, korrepet. Pályakezdő ped. m.k.v. -ig.h. -ig. Új kollégák --ig.h. -ig. Munkavéd. okt. ig. Ellenőrző munkák ----mv. Óralátogatások Külön terv szerint: ig., ig.h., m.k.v. Rövidítések: igazgató (ig.), igazgatóhelyettes (ig.h.), műszaki vezető (mv.)

--

---Külön terv szerint: ig., ig.h., m.k.v

VI.

mv.

AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE 1.

Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében két iskolai könyvtár működik.

2.

Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben

használatának

biztosítása,

kölcsönzése,

tanórai

és

tanórán

kívüli

foglalkozások tartása, valamint a muzeális értékű könyvtári gyűjtemény gondozása. 3.

Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz.

4.

Az iskolai könyvtárak vezetői rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtárral.

5.

Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtárosok felelősek. A könyvtárosok feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza.

6.

Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik.

7.

Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata:

a) Kézikönyvtári állomány: Gyűjtendőek a műveltségi területek alapdokumentumai az életkori sajátosságok figyelembe vételével: általános és szaklexikonok, általános és szakenciklopédiák, szótárak, fogalomgyűjtemények, kézikönyvek, összefoglalók, adattárak, atlaszok, térképek, tankönyvek. b) Ismeretközlő irodalom: Gyűjtendőek a helyi tantervnek megfelelő ismeretterjesztő és szakkönyvek, a tantárgyakhoz meghatározott házi és ajánlott olvasmányok, a tanulói munkáltatáshoz használható dokumentumok. c) Szépirodalom: Gyűjtendőek a tantárgyak tantervi és értékelési követelményeinek megfelelő kiadványok, a tantervben meghatározott antológiák, házi és ajánlott olvasmányok, életművek, népköltészeti alkotások. d) Pedagógiai gyűjtemény: Válogatva gyűjtendőek a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak

dokumentumai: 

Pedagógiai és pszichológiai lexikonok, enciklopédiák.



Fogalomgyűjtemények, szótárak.



Pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalók.



A pedagógiai programban megfogalmazott nevelési és oktatási célok megvalósításához szükséges szakirodalom.



A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszertani irodalma.



A tantárgyak módszertani segédkönyvei, segédletei.



A tanításon kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szakirodalom.



Az iskolával kapcsolatos jogi, statisztikai szabálygyűjtemények.



Oktatási intézmények tájékoztatói.



Általános pedagógiai és tantárgymódszertani folyóiratok.



Az iskola történetéről, névadójáról szóló dokumentumok.

e) Könyvtári szakirodalom (segédkönyvtári anyag): Válogatva gyűjtendőek a következők: 

A könyvtári munka módszertani segédletei, összefoglaló munkák.



Könyvtári jogszabályok, irányelvek.



Az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványok, folyóiratok.

f) A könyvtár gyűjtőköre dokumentum típusok szerint: 

Könyvek, térképek, atlaszok, időszaki kiadványok, folyóiratok, közlönyök, évkönyvek, audiovizuális dokumentumok, hangkazetták, videofilmek, diafilmek, CD, DVD.

8.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, tanulói és azok csoportjai.

9.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól,  tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása,  könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása,  könyvtári dokumentumok kölcsönzése,  számítógépes biztosítása,

informatikai

szolgáltatások

és

számítógép

használatának

 tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. 10. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. A beiratkozás egyénileg történik, és egy tanévre szól. A beiratkozáskor közölt adatokban történt változásokat a beiratkozott dolgozónak, vagy tanulónak haladéktalanul a könyvtáros tudomására kell hoznia. 11. Az iskolai könyvtárak tanítási napokon a kifüggesztett rend szerint tartanak nyitva. 12. A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtárossal egyeztetniük kell. 13. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. 14. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők:  kézikönyvek,  számítógépes szoftverek,  muzeális értékű dokumentumok. 15. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg. 16. A könyvtáros munkaköri feladatai:  Éves munkatervet, tanévvégi beszámolót, könyvtári statisztikát készít.  Tájékoztatást ad a nevelőtestületnek a tanulók könyvtárhasználatáról.  Figyelemmel kíséri és végzi a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását.  Vezeti a könyvtár ügyviteli dokumentumait.  Részt vesz szakmai értekezleteken, továbbképzéseken.  Végzi

a

könyvtári

állomány

folyamatos,

tervszerű

gyarapítását.

A

megrendelésekről, a beszerzési összegek felhasználásáról nyilvántartást vezet.  Elvégzi a dokumentumok állományba vételét, naprakészen vezeti az egyedi és összesített állomány-nyilvántartásokat.  Folyamatosan építi a könyvtár katalógusait, a feltárást az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően végzi.  Folyamatosan kivonja a könyvtár állományából az elhasználódott, elavult dokumentumokat.  Gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról.  Előkészíti és lebonyolítja az időszakos vagy soron kívüli leltározást, s elvégzi annak adminisztratív teendőit.  Lehetővé teszi és segíti az állomány egyéni és csoportos helyben használatát, végzi a kölcsönzést.  Tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról, irodalomkutatást, témafigyelést végez, bibliográfiákat készít.  Vezeti a kölcsönzési nyilvántartásokat. Figyelemmel kíséri a kikölcsönzött dokumentumok visszaszolgáltatását.  Megtartja a tantervekben rögzített alapozó jellegű könyvtárhasználati órákat.  Biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és szolgáltatásait.  Felkészíti a tanulókat a könyvtárhasználati versenyekre. 17. A katalógus szerkesztési szabályzata  Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.  Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza:  raktári jelzetet,  bibliográfiai és besorolási adatokat,  ETO szakjelzeteket,  tárgyszavakat.  A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat,  szerzőségi közlés,

 kiadás sorszáma, minősége,  megjelenési hely, kiadó neve, megjelenés éve,  oldalszám, mellékletek, illusztráció, méret,  sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám,  megjegyzések,  kötés, ár,  ISBN szám.  Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat kell rögzíteni:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testület név vagy a mű címe),  cím szerinti melléktétel,  közreműködői melléktétel,  tárgyi melléktétel. 18. Az ingyenes és a tartós tankönyvek kezelésének szabályai:  Az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket szeptembertől júniusig egy tanévre kapják meg használatra.  Az érettségi tantárgyak tankönyveit érettségi végéig kell leadni.  A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy minden arra jogosult tanuló megkaphassa a számára szükséges tankönyveket.  A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni.  Az iskolai könyvtár külön nyilvántartást vezet az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyvekről.  A

könyvtáros

tanár

feladatai

az

ingyenes

tankönyvek

használatával

kapcsolatosan: -

az ingyenes tankönyvek nyilvántartása,

-

szeptemberben az iskolai tankönyvfelelőssel közösen az ingyenes tankönyvek kiosztása a tanulóknak,

-

júniusban

az

ingyenes

tankönyvek

összeszedése

az

iskolai

tankönyvfelelőssel közösen, -

tankönyvrendelésnél egyeztet a rendelést összeállító tankönyvfelelős tanárral a szükséges ingyenes tankönyvek számáról,

-

intézi az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatos selejtezési feladatokat.

19. A tartós- és az iskolai tankönyvek kezelésével és kölcsönbe adásával az igazgató által megbízott pedagógus is foglalkozhat.

A hagyományápolás, az iskola jelképei Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

Hagyományápolás Az intézményi szintű ünnepélyek és rendezvények:  tanévnyitó ünnepség  tanévzáró  megemlékezés állami ünnepeinkről  aradi vértanukról  megemlékezés a kommunista diktatúra áldozatairól  megemlékezés a fasizmus áldozatairól  nemzeti összetartozás napja  szalagavató  gólyaavató  ballagás  szórakoztató rendezvények  nyílt nap  nyelvhasználati, nyelvismereti verseny  szavaló verseny  informatika verseny  pályaválasztási kiállítás  az iskola képzési kínálatának megfelelő szakmai versenyek  karácsonyi ünnepség  nyugdíjas találkozó  tanulmányi versenyek  sportversenyek

 közművelődési (könyvtári) rendezvények  Mikulás ünnepség  farsangi bál Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével a tanulók állítják össze.

A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni. Ünnepi ruha lányok részére: sötét szoknya, vagy sötét szövetnadrág, fehér blúz. Ünnepi ruha fiúk részére: sötét szövetnadrág, fehér ing Az iskola hagyományos sportfelszerelése: torna nadrág, sárga, az intézmény címerével ellátott póló, tornacipő

Az iskola jelképei Az intézmény zászlója: Alapszínei a világoskék, a fehér és a sárga. A fehér színű területen az iskola logója található. A sárga színű területen világoskékkel az iskola nevének aranyozott feltüntetésével - körben aranyrojttal.

Az intézmény címere: Pajzs alakú, bal fele sárga, jobb fele világoskék színű, benne Dózsa György portréja, felette az iskola neve található.

A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA Iskola egészségügyi ellátás 1.

Az intézmény heti egy alkalommal egészségügyi vizsgálatok végzését biztosítja a tanulók részére, amelyet az ifjúsági orvos végez.

2.

Ugyancsak

rendelési

időben

védőnő

fogadja

a

tanulókat

problémáikkal. 3.

Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata és ortopéd szűrése,

egészségügyi

 a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,  színlátás és látásélesség, hallásvizsgálat,  szometometriás mérések,  egészségügyi vizsgálatok végzése,  tornaterem és a mosdó helyiségek közegészségügyi ellenőrzése,  fogászati szűrés, kezelés. 4.

A kötelező orvosi vizsgálatok időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja.

5.

Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az igazgatóhelyettes feladata a tanulók orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése.

6.

A közalkalmazottak munkaegészségügyi vizsgálata az előírások szerint történik.

A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje 1.

A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt.

2.

Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel, egyedi esetekben a szülő is kérheti, s a testnevelő tanár dönt. A felmentésről szóló dokumentumot a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat.

3.

A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, vagy az erre szervezett foglalkozásokon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania.

4.

Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja a tanulót. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógy testnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók

számára

szükséges

speciális

gyakorlatokat

kell

elvégezni.

A

gyógytestnevelési ellátás és a gyógy úszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére. 5.

Az iskolaorvos és a védőnők a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órát, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tartanak.

AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATAI A TANULÓI- ÉS GYERMEKBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, ILLETVE BALESET ESETÉN (INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK) Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy baleset veszélye fennáll, vagy azt, hogy a tanuló balesetet szenvedett a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatosan 1.

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.

2.

Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében foglalkozni kell a tanulók biztonságának

és

testi

épségének

megóvásával

kapcsolatos

ismereteket,

rendszabályokat és viselkedési formákat. 3.

A nevelők a tanórai és az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.

4.

Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat.

5.

Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:  A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell:  a házirend balesetvédelmi előírásait,  rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét,  a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban.  Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások stb.) előtt.

 A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. 6.

A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.

7.

A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították-e a szükséges ismereteket.

8.

A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, önvédelem) tartó nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza.

9.

Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi

ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A

munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 1.

A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie,  ha szükséges orvost kell hívnia,  a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie,  a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. 2.

A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

3.

Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.

A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján 1.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért.

2.

A pedagógus kötelessége különösen, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással,

a

munka-

és

balesetvédelmi

előírások

betartásával

és

betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. 3.

A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szűrővizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt.

4.

A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett tanuló- és gyermekbaleseteket nyilván kell tartani.

5.

A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat.

6.

A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött

jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak, kiskorú gyermek, tanuló esetén a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító nevelési-oktatási intézményében meg kell őrizni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. 7.

Amennyiben a baleset súlyosnak minősül, akkor azt a nevelési-oktatási intézmény a rendelkezésre álló adatok közlésével – telefonon, e-mailen, telefaxon vagy személyesen – azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának.

8.

A

súlyos

baleset

kivizsgálásába

legalább

középfokú

munkavédelmi

szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. 9.

Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely:  a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított kilencven napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette),  valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását,  a

gyermek,

tanuló

orvosi

vélemény

szerint

életveszélyes

sérülését,

egészségkárosodását,  a gyermek, tanuló súlyos csonkulását (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének, továbbá ennél súlyosabb esetek),  a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulását, a tanuló bénulását, vagy agyi károsodását. okozza. 10. Az iskolában lehetővé kell tenni a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselője részvételét a tanuló- és gyermekbalesetek kivizsgálásában. 11. Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére.

RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK 1.

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),  a tűz,  a robbantással történő fenyegetés.

2.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

3.

Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők:  az iskola igazgatója,  az igazgatóhelyettesek,  a műszaki vezető.

4.

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:  az intézmény fenntartóját,  tűz esetén a tűzoltóságot,  robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget,  személyi sérülés esetén a mentőket.

5.

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket iskolai csengetésre használt csengővel, a tanműhelyben a riasztó vas kongatásával riasztani kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv mellékletében található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk.

6.

A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógus a felelős.

7.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:  Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl.: mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!  A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell!  A kiürítés során a liftet (mozgólépcsőt) nem lehet használni!  A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. A nevelőnek a tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor meg kell számolnia!

8.

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról,  a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról,  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről,  az elsősegélynyújtás megszervezéséről,  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

9.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről,  a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról,  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről),  a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről,  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról,  az épület kiürítéséről.

10. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és

tanulója köteles betartani! 11. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. 12. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. igazgatói utasítás tartalmazza. 13. A

tűzriadó

terv

elkészítéséért,

a

tanulókkal

és

a

dolgozókkal

történő

megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. 14. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. 15. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek.

A FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1.

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető.

2.

A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni.

3.

A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért.

4.

Az egyeztető eljárás lefolytatásáért, az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója a felelős.

5.

Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek.

6.

Ha a tanuló a kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indíte a tanuló ellen fegyelmi eljárást.

7.

A fegyelmi eljárás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója a felelős.

8.

A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására fegyelmi bizottságot hoz létre, melynek tagjai az eljárásban érintett tanulót tanító tanárok. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása, a fegyelmi büntetés meghozatalának előkészítése, a fegyelmi tárgyalás lefolytatása, a fegyelmi büntetés kiszabása.

9.

A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy a házirendjében meghatározott kötelezettségét vétkesen és súlyosan megszegje. A kötelességszegést a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell.

10. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelességszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívüli – az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó – rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg.  Vétkesség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetén meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is.  A fegyelmi büntetés kiszabásánál – tanuló életkorát és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelességszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyekben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban – az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módon érintett, nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.

A fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárás szabályozása 1.

Az egyeztető eljárás működéséhez szükséges feltételeket az intézmény biztosítja (terem, infrastruktúra).

2.

Az egyeztető eljárás elindításának megszervezése a DÖK patronáló tanár feladata. Ebben a minőségben, a továbbiakban: „felelős pedagógus”.

Eljárásrend: 1.

Ha a súlyos és vétkes kötelességszegés fegyelmi eljárás elindítását igényli, akkor az eljárás megindítója (igazgató) értesíti a felelős pedagógust a tényállásról.

2.

A felelős pedagógus a sértettet (kiskorú esetén a szülőt is) írásban haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy az ügyben fegyelmi eljárás indul, de előtte lehetőség van egyeztető eljárás lefolytatására, melynek lényege a megegyezés. Írásos nyilatkozatot kér 5 tanítási napon belül, melynek lényege, hogy a sértett kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja).

3.

Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja.

4.

Amennyiben a sértett támogatja az egyeztető eljárást, a felelős pedagógus ezt írásban jelzi a fegyelmi eljárás kezdeményezője felé, aki a fegyelmi eljárást elindítja úgy, hogy az erről szóló levélben egyúttal tájékoztatja a kötelességszegőt az egyeztető eljárás lehetőségéről. Egyúttal tőle is írásos nyilatkozatot kér 5 tanítási napon belül, melynek lényege, hogy a kötelességszegő kéri, vagy elutasítja az egyeztető eljárást (kiskorú esetén a szülő is aláírja).

5.

Amennyiben a nyilatkozat elutasító, vagy határidőre nem érkezik vissza, az igazgató a fegyelmi eljárást a jogszabályok alapján lefolytatja.

6.

Amennyiben a kötelességszegő is nyilatkozatával támogatja az egyeztető eljárást, az igazgató erről haladéktalanul tájékoztatja a felelős tanárt, aki 5 tanítási napon belül írásban értesíti a DÖK-öt és a szülői munkaközösséget (szülői szervezetet), a sértettet és a kötelezettségszegőt az egyeztető eljárás lefolytatásáról, megnevezve annak helyét és idejét.

7.

Az egyeztetést lefolytató szülői szervezet és a DÖK a saját működési rendje szerint képviselteti magát az eljárásban. Kiskorú tanuló esetén csak a szülő jelenlétében folytatható le az eljárás.

8.

Az eljárás célja a megegyezés, tehát a két fél bármilyen külső segítséget is igénybe vehet (pl.: mediátor).

9.

A konkrét eljárás indításakor az eljárás levezetőjének személyét meghatározzák, majd az egyezkedés lefolytatásának módjáról, a döntéshozatal rendjéről az eljárást működtető két szervezet – szülői szervezet és a DÖK – dönt.

10. Az eljárás levezetője gondoskodik arról, hogy az eljárásról, az ott született döntésekről folyamatos jegyzőkönyv készüljön, melyet az eljárás levezetője eljuttat a fegyelmi jogkör gyakorlójának. 11. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá, ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezéstől számított tíz munkanapon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Ha megegyezés jön létre a sérelem orvoslására, akkor a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni arra az időre, amely alatt a megegyezés teljesül. Ez az időtartam legfeljebb három hónap lehet. 12. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett kéri a fegyelmi lefolytatását, mert nem teljesül a megállapodásuk, akkor a fegyelmit le kell folytatni, ha nem kéri a fegyelmi lefolytatását, akkor azt határozattal meg kell szüntetni.

AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős.

2.

Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:  elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,  részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

3.

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:  a felelős dolgozók feladatait,  a szükséges határidőket,  a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,  a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

4.

Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket

arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. 5.

A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatásért felelős miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola tankönyv felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét a tankönyv felelős rávezeti az igénylő lapra és aláírásával igazolja azt.

6.

Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

7.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírási alapján és a munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

8.

A nevelőtestület a szakmai munkaközösségek javaslata alapján dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja.

9.

A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

10. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diák-önkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 11. A kis példányszámú (nemzetiségi, szakmai, speciális) tankönyvforgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják. 12. A tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell nevezni a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke

elismerésének elveit és a tankönyvtörvény 8/A. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását. 13. Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból értékesítésre átveszi majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában. 14. A köznevelési törvény 46. § (5) bekezdése alapján az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint. 15. A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt. 16. Az iskolának közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.

AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1.

Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. (Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott, elektronikusan tárolt irat.)

2.

Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.

3.

Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya.

4.

Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást.

5.

Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult. (Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.)

6.

Az elektronikus iratokat az iskolatitkár számítógépén, elektronikus úton meg kell

őrizni. Az iskolatitkár számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 7.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik.

8.

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezelésért az intézményi rendszergazda segítségével az iskolatitkár a felelős.

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatának 1. számú melléklete Elfogadta az iskola nevelőtestülete 2013.

1. Általános rendelkezések A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt.

1.1 Adatkezelési szabályzatunk jogszabályi alapja és célja Az intézményünkben folyó adatkezelés és továbbítás rendjét jelen adatkezelési szabályzat határozza meg, mivel iratkezelési szabályzat készítését a jogszabály nem rendeli el. a) Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény,  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a 100/1997. (VI.13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról.  a 20/2007. (V.21) SZMM rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárásrendjéről  a 315/2013 (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól. b) Az adatkezelési szabályzat legfontosabb céljai az alábbiak:  az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény végrehajtásának biztosítása,  az intézményi adatkezelés és adatfeldolgozás szabályainak rögzítése,

 azon személyes és különleges adatok körének megismertetése az intézménnyel jogviszonyban állókkal, amelyeket az iskola tanulóiról, munkavállalóiról az intézmény nyilvántart,  az adattovábbításra meghatalmazott munkavállalók körének rögzítése,  az adatok továbbítási szabályainak rögzítése,  a nyilvántartott adatok helyesbítési, törlési rendjének meghatározása,  az adatnyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése,  a szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések meghatározása. Összefoglalva tehát szabályzatunk célja az adatkezelésben érintettet személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

1.2 Az adatkezelési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése a) A kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium működésére vonatkozó adatkezelési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013. ….i értekezletén elfogadta. Az elfogadást követően a jogszabályban meghatározottak szerint véleményezési jogát gyakorolta a képviseleti jogú szülői munkaközösség és a diákönkormányzat, amelyet a zárófejezetben aláírásukkal igazolnak. b) Jelen adatkezelési szabályzatot a tanulók, szüleik megtekinthetik az iskola honlapján, valamint az igazgatói irodában. Tartalmáról és előírásairól a tanulókat és szüleiket szervezett formában tájékoztatni kell, egyéb esetekben az igazgató ad felvilágosítást.

1.3 Az adatkezelési szabályzat személyi és időbeli hatálya a) Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény igazgatójára, valamennyi munkavállalójára és tanulójára nézve kötelező érvényű. b) Az adatkezelési szabályzat az SZMSZ elfogadásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól. c) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített tanulói jogviszony esetén a tanuló - a kiskorú tanuló szülője - köteles tudomásul venni, a beiratkozáskor az intézmény adatkezelési tevékenységéről a tanulót és a szülőt írásban tájékoztatni kell. A tanulói adatkezelés időtartama az általános iskolába való

beiratkozástól, középiskolába, kollégiumba való jelentkezéstől kezdődően legfeljebb a tanulói jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képez ez alól a nem selejtezhető törzskönyv, a beírási napló, amelyekre vonatkozóan az irattári őrzési idő az irányadó. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni. d) Adatkezelési szabályzatunkat a jóváhagyást követő dátummal létesített közalkalmazotti jogviszony esetén a közalkalmazott köteles tudomásul venni, erről a Munka törvénykönyve 46.§ (1) szakasza szerint készült írásos tájékoztatóban (kinevezési iratokhoz kapcsolódó adatlap) figyelmét fel kell hívni. A munkavállalók adatainak kezelése a jogviszony kezdetétől a jogviszony megszűnését követő harmadik év december 31-ig terjedhet. Kivételt képeznek ez alól a jogszabályok által kötelezően megőrzendő dokumentumok. Az irattári őrzési idő leteltével az adatkezelést meg kell szüntetni.

2. Az intézményben nyilvántartott adatok köre A nyilvántartott adatok körét a köznevelési törvény rögzíti. Ezek az adatok kötelezően nyilvántartandóak az alábbiak szerint.

2.1 Az intézmény nyilvántartja és kezeli a munkavállalók alábbi adatait. 2.1.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott munkavállalói adatokat a) b) c) d)

e) f) g) h) i) j) k) l) m)

nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus - szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését, a munkáltató nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát.

n) óraadó esetében az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését.

2.1.2 Kezeli továbbá a munkavállalással és alkalmassággal kapcsolatos további adatokat a) családi állapota, gyermekei születési ideje, egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete, b) állampolgársága, c) TAJ száma, adóazonosító jele, d) a munkavállalók bankszámlájának száma, e) családi állapota, gyermekeinek születési ideje, f) állandó lakcíme és tartózkodási helye, telefonszáma, g) munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen - iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolása, - munkában töltött idő, munkaviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok, korábbi munkahelyek megnevezése, a megszűnés módja és időpontja, - a pedagógus továbbképzésben való részvétellel, a várakozási idő csökkentésével kapcsolatos adatok, idegennyelv-ismerete, - a munkavállaló jelenlegi besorolása, annak időpontja, FEOR-száma, - a munkavállaló minősítésének időpontja és tartalma, - a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte, - az alkalmazott egészségügyi alkalmassága, - alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek, - munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés, - munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja, - szabadság, kiadott szabadság, - alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei, - az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei, - az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, - a többi adat az érintett hozzájárulásával.

2.2 A tanulók nyilvántartott és kezelt adatai 2.2.1 Az intézmény kezeli a Közoktatás Információs Rendszerében nyilvántartott, a jogszabály által meghatározott tanulói adatokat a) nevét, b) nemét,

c) d) e) f) g) h) i) j) k) l) m) n) o) p) q) r)

születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, diákigazolványának számát, jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat, tanulmányai várható befejezésének idejét, évfolyamát.

2.2.2 Kezeli továbbá a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos további adatokat a) a tanuló állampolgársága, b) állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, c) nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; d) szülő neve, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe, telefonszáma; e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok, így különösen - felvételivel kapcsolatos adatok, - a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, - a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, - a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok, és ezzel összefüggő mentességek, - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló rendellenességére vonatkozó adatok, f) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetre vonatkozó adatok g) a tanulói balesetekre vonatkozó adatok, h) a tanuló személyi igazolványának száma, i) a tanuló fényképét a digitális naplóban, j) többi adatot az érintett hozzájárulásával.

3. Az adatok továbbításának rendje 3.1 A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény alkalmazottainak a 2.1 fejezet szerint nyilvántartott adatai továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3.2 A tanulók adatainak továbbítása Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a Köznevelési törvény 44. §- a rögzíti. Ennek legfontosabb és iskolánkban leggyakoribb eseteit közöljük az alábbiakban: A tanulók adatai továbbíthatók: a) fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, önkormányzat, államigazgatási szerv, b) nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat, c) tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre, a beilleszkedési zavarra, sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, d) a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, e) a diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat, f) a tanuló iskolai felvételével, átvételével kapcsolatosan az érintett iskolához, és vissza; g) az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából, h) a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek-és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek a gyermek, tanuló i) veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, j) az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. Az intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság (pl. ingyenes tankönyv - ellátás, tanulók 50%-os étkezési kedvezménye, stb.) elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

4. Az adatkezeléssel foglalkozó munkavállalók körének meghatalmazása Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója a felelős. Jogkörének gyakorlására az ügyek alább szabályozott körében helyetteseit, a munkaügyi ügyintézőt, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat, és az iskola-kollégiumi titkárokat hatalmazza meg. A nem szabályozott területeken az adatkezeléssel kapcsolatos feladatokat az intézmény igazgatója személyesen vagy - utasítási jogkörét alkalmazva - saját felelősségével látja el. Az igazgató személyes feladatai:     

a 2.1. fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.2 fejezetben meghatározott adatok továbbítása, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adatok kezelésének rendszeres ellenőrzése, a 2.1 és 2.2 fejezetekben meghatározott adattovábbítás rendszeres ellenőrzése, a 2.2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,  a 2.2.2 fejezet g) szakaszában meghatározott egyéb adatok kezelésének elrendelése, az érintettek hozzájárulásának beszerzése. Az intézményben folyó adatkezelési tevékenység során adatkezelői feladatokat látnak el az alábbi munkavállalók a beosztás után részletezett tevékenységi körben. Igazgatóhelyettesek:  a munkaköri leírásukban meghatározott felosztás szerint felelősek a 2.2.2 fejezet e), f) szakaszaiban meghatározott adatok kezeléséért,  a 2.2 2 fejezet e), f) szakaszaiban szereplő adattovábbítás. Munkaügyi ügyintéző: az adatkezelői feladatkörért személyes felelősséggel tartozik az alábbi körben:  a 2.1 fejezetben meghatározott munkaviszonyra, munkavállalói jogviszonyra vonatkozó összes adat kezelése,  a pedagógusok és munkavállalók személyi anyagának kezelése,  a pedagógusok erkölcsi bizonyítványának nyilvántartása a 2.1.2 g) szakasza szerint  a 2.1 fejezetben részletezett adatok továbbítása a 3.1 fejezetben meghatározott esetekben  kezeli a munkavállalók bankszámlájának számát.

Iskolatitkárok, kollégiumi titkár:  tanulók adatainak kezelése a 2.2 fejezetben meghatározottak szerint,  a tanulók felvételire vonatkozó adatainak kezelése a 2.2.2 e) szakasza szerint,  a pedagógusok és más alkalmazottak adatainak kezelése a 2.1.1 a) b) és c) szakaszai szerint,  adatok továbbítása a 2.2.2 f) szakaszában meghatározott esetben,  2.2.2 fejezet f) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása. Osztályfőnökök:  a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplők közül az alábbiakat: a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek,  a 2.2.2 fejezet g) szakaszában meghatározott tanulói baleseteket a tudomásszerzés napján köteles továbbítani az iskolai titkárnak, kollégiumi titkárnak. Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős:    

a 2.2.2 fejezet e) szakaszában szereplő adatok, a 2.2.2 fejezet d) szakaszában szereplő adattovábbítás. Munkavédelmi felelős: 2.2.2 fejezet g) szakaszában meghatározott nyilvántartás vezetése és az adatok jogszabályban előírt továbbítása.

Az érettségi, szakmai vizsgabizottság jegyzője:  a 2.2.2 fejezet e) szakaszában meghatározottak közül a magatartás, szorgalom és tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbítása az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, adattovábbítás a vizsgabizottság számára. Az iskolai weblap szerkesztésével megbízott pedagógusok:  beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól, diákoktól és szülőktől, akikről a weblapon személyes adatokat tartalmazó információk jelennek meg,  beszerzi a hozzájárulást a honlapra kerülő olyan pedagógusoktól és diákoktól, akikről kiemelten a személyüket ábrázoló fénykép jelenik meg a honlapon (a csoportképeken szereplő személyektől hozzájárulást kérni nem szükséges),  a fentiekben említett hozzájárulás általában szóbeli, kritikus esetekben írásos.

5. Az adatkezelés technikai lebonyolítása 5.1 Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:    

nyomtatott irat, elektronikus adat, elektronikusan létrehozott, de papír alapon archivált adat, az iskola weblapján elhelyezett (elektronikus) adat, fénykép.

Az adatkezelő lapok hagyományos nyomtatott formában vagy számítógépes módszerrel is vezethetők. Az oktatásért felelős miniszter az elektronikus módszert kötelezően is elrendelheti.

5.2 Az munkavállalók személyi iratainak vezetése 5.2.1 Személyi iratok Személyi irat minden - bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett - adathordozó, amely a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a munkavállaló személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. A személyi iratok köre az alábbi:  a munkavállaló személyi anyaga,  a munkavállaló tájékoztatásáról szóló irat,  a munkavállalói jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok (pl. illetményszámfejtéssel kapcsolatos iratok),  a munkavállaló bankszámlájának száma,  a munkavállaló saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

5.2.2 A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja:  a közokirat vagy a munkavállaló írásbeli nyilatkozata,  a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése,

 bíróság vagy más hatóság döntése,  jogszabályi rendelkezés.

5.2.3 A személyi iratokba való betekintésre az alábbi személyek jogosultak:     

az intézmény vezetője és helyettesei, az intézmény munkaügyi ügyintézője az iskolatitkár mint az adatkezelés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek (adóellenőr, revizor, stb.), saját kérésére az érintett munkavállaló.

5.2.4 A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:  az intézmény igazgatója,  az intézmény munkaügyi ügyintézője. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.2.5 A személyi anyag vezetése és tárolása A munkavállalói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a munkavállaló személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagban az 5.2.1 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A személyi anyag része a munkavállalói alapnyilvántartás. Az alapnyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett munkavállalói alapnyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:  a munkaviszony első alkalommal való létesítésekor  a munkaviszony megszűnésekor

 ha a munkavállaló adatai lényeges mértékben megváltoztak. A munkavállaló az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről. A személyi anyag vezetéséért és rendszeres ellenőrzéséért az intézmény vezetője a felelős. Utasításai és az munkavállalók munkaköri leírása alapján az anyag karbantartását a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár végzik.

5.3 A tanulók személyi adatainak vezetése 5.3.1 A tanulók személyi adatainak védelme A tanulók személyi adatainak kezelői kizárólag az alábbiak lehetnek:     

az intézmény igazgatója, az igazgatóhelyettesek, az osztályfőnök, az intézmény munkaügyi ügyintézője, az iskolatitkárok, kollégiumi titkár.

Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem, az elküldés után a hálózatról való törlés, stb.) kell tennie.

5.3.2 A tanulók személyi adatainak vezetése és tárolása A tanulói jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a tanulók személyi adatainak összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A diákok személyi adatai között az 2.2 fejezetben felsoroltakon kívül más anyag nem tárolható. A személyi adatokat osztályonként csoportosítva az alábbi nyilvántartásokban kell őrizni:  összesített tanulói nyilvántartás,  törzskönyvek,  bizonyítványok,  beírási napló,  osztálynaplók,  a diákigazolványok nyilvántartó dokumentuma.

5.3.2.1 Az összesített tanulói nyilvántartás Célja az iskolában tanuló diákok legfontosabb adatainak naprakész tárolása a szükséges adatok biztosítása, igazolások kiállítása, tanügy - igazgatási feladatok folyamatos ellátása céljából. Az összesített tanulói nyilvántartás a következő adatokat tartalmazhatja:  a tanuló neve, osztálya,  a tanuló azonosító száma, diákigazolványának száma,  születési helye és ideje, anyja neve,  állandó lakcíme, tartózkodási helye,  gondviselő neve, telefonszáma,  a tanuló adóazonosító jele,  TAJ száma. A nyilvántartást az igazgató utasításait követve az iskolatitkár vezeti. A tanulói nyilvántartás minden év szeptember 1 - ig első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban digitális módszerrel vezethető. A számítógéppel vezetett tanulói nyilvántartás folyamatosan pontos és teljes vezetéséért az iskolatitkár felelős. Tárolásának módjával biztosítani kell, hogy az adatokhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. Az elektronikus formában vezetett tanulói nyilvántartás másodpéldányban történő tárolását biztosítani kell. A tanuló és szülője a tanuló adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni az osztályfőnököt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

5.4 A szolgálati titok védelmével kapcsolatos rendelkezések Az intézmény minden munkavállalójának kötelessége az adatkezelés jogszabályokban és e szabályzatban meghatározott rendjének betartása. Az adatkezelők, illetve az iskola tanárai, vezetői feladatkört ellátó munkavállalói felelősek a tudomásukra jutott adatok védelméért. A tanulók és munkavállalók személyi adatait kizárólag az e szabályzatban meghatározott személyek az itt meghatározott módon továbbíthatják. A személyi adatok bármely más jellegű (szóbeli, telefonon történő, írásos vagy bármely más módon történő) továbbítása szigorúan tilos. Az érettségi vizsga, szakmai vizsga „korlátozott terjesztésű" minősítésű feladatlapjait amennyiben azokat az erre jogosult minősítő szolgálati titoknak minősítette, a minősítés érvényességi ideje alatt a szolgálati titokra vonatkozó rendelkezések szerint kell kezelni. Az érettségi vizsgákkal, szakmai vizsgákkal kapcsolatos tanulói adatok (a dolgozatok pontszáma, eredménye, a szóbeli feleletekre vonatkozó adatok) szintén szolgálati titkot képeznek. Hasonlóképen szolgálati titoknak minősülnek a szóbeli és írásbeli érettségi, szakmai vizsga tételeire és feladatlapjaira vonatkozóan a vezetők vagy munkavállalók birtokába jutott információk, továbbá a vizsgázók szereplésével és eredményeivel kapcsolatos bármely adat. A szolgálati titok védelmének kötelezettsége az érettségi és szakmai vizsga minden adatára vonatkozóan érvényes.

5.5 Az adatnyilvántartásban érintett munkavállalók, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje 5.5.1 Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatainak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A munkavállaló, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A munkavállaló, a tanuló illetve gondviselője jogosult megismerni, hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították. A munkavállaló a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett munkavállaló, tanuló illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

5.5.2 Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a) a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és

adattovábbítást is - megszüntetni és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül - az adatkezelési törvény szerint bírósághoz fordulhat.

5.5.3 A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett munkavállaló, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el.

Záró rendelkezések Jelen adatkezelési szabályzat az intézmény szervezeti és működési szabályzatának 1. sz. melléklete. Az adatkezelési szabályzatot a nevelőtestület módosíthatja a jogszabályokban meghatározott és e szabályzatban jelzett közösségek véleményének beszerzésével.

......................................... Vikker József igazgató

Nyilatkozat

Az intézmény Szülői Munkaközössége, illetve a képviseleti jogú diákönkormányzat képviseletében aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy az adatkezelési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásakor véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

.................................................... Polyákné Szirtes Mónika a szülői munkaközösség elnöke

.................................................... Nagy Alex a diákönkormányzat vezetője

A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát az iskolai diák-önkormányzat a 2013. év szeptember hó 16. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát az iskolai szülői szervezet a 2013. év szeptember hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja. A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti és működési szabályzatát a nevelőtestület a 2013. év szeptember hó 26. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Kalocsa, 2013. szeptember 27. Vikker József igazgató