A BÁCSALMÁSI HUNYADI JÁNOS GIMNÁZIUM SZAKISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A BÁCSALMÁSI HUNYADI JÁNOS

GIMNÁZIUM ÉS SZAKISKOLA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZATA

2013

2

1.ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik a gimnázium könyvtárában, a tanári szobában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. május …-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

3

AZ INTÉZMÉNY SZAKMAI ALAPDOKUMENTUMA 1. Hivatalos neve: Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola 2. Feladatellátási helye(i) Székhelye: 6430 Bácsalmás, Szent. János utca 5. Telephelye(i): 6430 Bácsalmás Hősök tere 2 6430 Bácsalmás Szent János utca 7. 3. Alapító és fenntartó neve és székhelye:

Klébelsberg Intézményfenntartó Központ Bácsalmási Tankerülete 1055 Budapest Szalay u. 10-14. 021002

4. Típusa: Többcélú: 



csak iskolai feladatot lát el: összetett iskola



5. OM azonosító: 027940 6. Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): 6.1 6430 Bácsalmás, Szent János utca 5. - Gimnáziumi nevelés és oktatás 

 

4 évfolyammal működő 6 évfolyammal működő





Felvehető maximális tanulólétszám: - 6 évfolyamos képzés: 200 fő - 4 évfolyamos képzés 140 fő 6.2 6430 Bácsalmás, Hősök tere 2. - Szakiskolai nevelés-oktatás 



Építészet szakmacsoport: 04



Kőműves OKJ: 34 582 08 

Gépészet szakmacsoport: 03

Gépi forgácsoló OKJ: 34 521 03 Ipari gépész OKJ: 34 521 04 Felvehető maximális létszám: Szakmai, elméleti oktatás 9-13 évfolyam: 140 fő Szakmai, tanműhelyi oktatás: 48 fő 6.3 6430 Bácsalmás, Szent János utca 7. (tornacsarnok) Gimnáziumi nevelés és oktatás    4 évfolyammal működő 





6 évfolyammal működő



szakiskolai nevelés-oktatás



4

6.4 Évfolyamok száma: Gimnáziumi nevelés és oktatás 6 évfolyamos képzés: 7-12. évfolyam 4 évfolyamos képzés: 9-12. évfolyam Szakiskolai képzés: 9-13. évfolyam 7. Gyakorlati képzés megszervezésére: Iskolai tanműhely: 6430 Bácsalmás, Hősök tere 2. szakiskola (gépi forgácsoló) 8. Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény igazgatója, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott személyek a helyettesítési rendben foglaltak alapján. 9.A közalkalmazotti álláshelyek száma: Gimnázium:

1 igazgató 1 igazgatóhelyettes 20,5 álláshelyen tanár 1 iskolatitkár 3 hivatalsegéd 1 karbantartó-udvaros 1 rendszergazda

Szakiskola:

1 igazgatóhelyettes 2 tanári álláshely 1 szakelméleti oktató 1 gyakorlati szakoktató fél állásban iskolatitkár 1 hivatalsegéd

10. Az intézmény bélyegzőinek használatára jogosultak köre: - igazgató - igazgatóhelyettesek - iskolatitkárok

5

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS (vázrajz az SZMSZ 2.sz.mellékletében) 3.1. Az igazgató Az igazgató a bácsalmási Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola egyszemélyi felelős vezetője. A nevelőtestület, a Közalkalmazotti Tanács, a szakszervezeti bizalmi, a Diákönkormányzat, az Iskolaszék bevonásával gondoskodik a feladatok végrehajtásáról. Arra törekszik, hogy az intézményi közösség egyre fokozódó öntevékenységgel vállaljon részt a feladatok megoldásában, az intézmény életének demokratikus szervezésében, a vezetés gondjaiban. Képviseli az intézményt az állami szervek, a társadalmi szervezetek és magánszemélyek előtt. A pedagógiai elveknek megfelelően irányítja az iskola nevelő-oktató munkáját, gondoskodik a nevelői-oktatói tevékenység személyi, tárgyi feltételeiről és szervezeti kereteiről. Összefogja az intézménnyel kapcsolatos nevelő-oktató munkát, tartja a kapcsolatot a járási tankerülettel, a városi önkormányzattal, a város intézményeivel, szervezeteivel. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a munkáltatói jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete, együttműködés biztosítása az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőjével, és a diákönkormányzattal a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, döntés az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézmény vezetője (igazgatója) - a köznevelési törvénynek megfelelően - felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért, az észszerű és takarékos gazdálkodásért, a pedagógiai munkáért,

6

a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak biztosításáért Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat az igazgatóhelyettesnek: az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak felmérésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a helyettesítések kiírását az október 1-jei statisztika elkészítését Az igazgató közvetlen munkatársai:

igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők iskolatitkárok

3.2.Az igazgatóhelyettesek Az igazgató közvetlen munkatársai. Az igazgatót távollétében az igazgatóhelyettesek - a munkáltatói jogkör, a tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése jogkör kivételével - teljes joggal helyettesítik. Az igazgatóhelyettesek megbízásáról a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az igazgató dönt. Megbízásuk határozott időre történik. Az igazgatóhelyettesek munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak szerint látják el az intézményvezető közvetlen irányítása mellett. Felelősségük kiterjed a munkaköri leírásukban található feladatkörökre. A vezető-helyettesek beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Segítik, irányítják, ellenőrzik és értékelik a munkaközösségek tevékenységét.

7

Látogatják a tanítási órákat, a tanórán kívüli foglalkozásokat. Ezekről feljegyzéseket készítenek, tapasztalataikat megbeszélik az érintett tanárokkal és a munkaközösség-vezetőkkel gondoskodnak a nevelők pedagógiai továbbképzéséről, valamint a szakmai irányításról, a kezdeményező, újító, korszerű törekvések kibontakoztatásáról törekszenek az intézmény dolgozóinak alapos megismerésére, az egymást segítő emberi kapcsolatok megerősítésére a munkaközösségek vezetőinek bevonásával tervezik a tanév feladatait, a tanév végén összegző jelentést készítenek a tanév munkájáról összefogják a tanulmányi versenyeket gondoskodnak a helyettesítések kiírásáról az igazgató-helyettes ellenőrzi és elkészíti a túlórák összesítését az érettségikkel és szakmai vizsgával kapcsolatos teendőket az osztályfőnök bevonásával intézik összeállítják a tanórán kívüli elfoglaltságok évi rendjét végzik a neveléssel és a pályaválasztással kapcsolatos tevékenységet összehangolják az intézményi rendezvényeket támogatják és szervezik a szabadidős programokat (diákkörök, szakkörök stb.) az iskolai és városi szintű rendezvényeken aktívan résztvesznek az igazgató irányításával részt vesznek a javító-, különbözeti-, osztályozó, szintfelmérő és szintmérő, szakmai és érettségi vizsgák szervezésében és lebonyolításában az igazgatóval és az osztályfőnökkel közösen foglalkoznak a tanulók felvételi ügyeivel, kimaradásával a szakiskola igazgató-helyettese irányítja és szervezi a gyakorlati képzés oktatását és a nyári gyakorlatot segítik a Diákönkormányzatot, biztosítják működési feltételeit elkészítik az órarendet Az igazgató, az igazgatóhelyettesek napi munkabeosztását úgy kell kialakítani, hogy az intézményben a munkakezdéstől a munka befejezéséig közülük egy mindig az intézményben tartózkodjék. Az intézmény vezetősége:

az igazgató az igazgatóhelyettesek a Közalkalmazotti Tanács elnöke

Az intézményvezetés az igényeknek megfelelően – szükség szerint más csoportok vezetőinek bevonásával – közösen megbeszéli az időszak feladatait, mielőtt a teljes nevelőtestülettel, ifjúsággal ismerteti azt. Az intézményvezetés tagjai beszámolnak az igazgatónak és egymásnak tapasztalataikról, az eredményekről, a hiányosságokról.

8

4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS Az intézmény és a tagintézmények élén vezető megbízású dolgozó áll: az intézményben igazgató a gimnáziumban igazgatóhelyettes szakiskolában igazgatóhelyettes A munkaértekezleteken (vezetői megbeszéléseken) kívül a folyamatos kapcsolattartásért a magasabb vezető és a vezető megbízású dolgozó azonos felelősséggel tartozik. Elsődleges beszámolási kötelezettsége a vezető beosztású dolgozónak van, de az intézmény életével kapcsolatos kérdésekben jogosult tájékoztatást kérni a magasabb vezetőtől. A szervezeti egységre vagy tagintézményre vonatkozó döntés meghozatala előtt az intézményvezető köteles kikérni a vezetők véleményét. A döntés meghozatala az intézményvezető mérlegelési jogkörébe tartozik. A technikai háttérteendők ellátására takarító és karbantartó-udvaros munkakörökben foglalkoztatunk alkalmazottakat, a velük való kapcsolattartás, irányítás és ellenőrzés az intézmény szervezeti vázrajza szerint történik. 5. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 5.1. Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. 5.2. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. A nevelőtestület értekezletei: tanévnyitó - tanévzáró félévi osztályozó évvégi osztályozó nevelési értekezlet rendkívüli értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület

9

döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. A nevelőtestület értekezleten dönt az alábbiakról: a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásairól (pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól) az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról a tanulmányok alatti vizsgák időpontjáról a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól a Házirend módosításáról A nevelőtestületet minden olyan kérdésben megilleti a javaslattevő jog, amelyekben döntési, illetve véleményezési joga van. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a többség kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestület a hatáskörébe tartozó feladatokat nem ruházza át. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 5.3. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek létrehozását a Köznevelési Törvény szabályozza. A Hunyadi János Gimnáziumban az alább felsorolt szakmai munkaközösségek működnek: — osztályfőnöki — magyar nyelv és irodalmi — idegen nyelvi

10

— magyar és történelem — reál munkaközösség A szakmai munkaközösségek létrehozásának a célja: a nevelő-oktató munka minőségének a javítása, a tanárok alkotótevékenységének és önképzésének fejlesztése és az egységes követelményrendszer kialakítása szakterületükön. Az intézmény szakmai munkaközösségei évente javaslatot tesznek a munkaközösség-vezető személyére, továbbá döntenek a munkaközösség működési rendjéről és munkaprogramjáról. A munkaközösség-vezetőt az igazgató bízza meg. Egy tanár több munkaközösségnek is tagja lehet. A munkaközösség dönt szakterületén (az iskola munkatervében foglaltak figyelembevételével) - a továbbképzési programról - az intézményi tanulmányi versenyek programjáról részt vállal különböző tanulmányi versenyek szervezésében, lebonyolításában a tehetségek felkutatásában, gondozásában a hátrányos helyzetű tanulók segítésében a tanulók által készített pályamunkák elbírálásában eredményvizsgálatokban iskolai szintű továbbképzés megszervezésében a korszerű pedagógiai eljárások, didaktikai módszerek kipróbálásában, bevezetésében egyes feladatok közös megoldásában (pl. érettségi feladatok értékelése az útmutató alapján , szintfelmérő vizsgák értékelése, összeállítása, házi versenyek stb.) az adott tantárgy, nevelési terület eredményességét ellenőrzi és javaslatot tesz továbbfejlesztésére. a munkaközösség véleményező jogkörébe tartozik szakterületén minden olyan kérdés, amelyben a nevelőtestületnek véleményezési jogköre van összeállítja az osztályozó-, különbözet-, szintfelmérő-, javító-, és a próbaérettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

A szakmai munkaközösség javaslatot tesz taneszközök, egyéb tanulmányi segédletek beszerzésére, a központi alternativ programok választására, helyi alkalmazására

11

tehetséggondozás céljából a fakultáció, specializáció és a tanórán kívüli foglalkozások (diákkörök) programjaira, az intézménybe felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztására A munkaközösség-vezető feladatai az intézményi munkaterv alapján összeállítja a munkaközösség évi programját, a munkaközösségi foglalkozások témáját (feltüntetve a munkaközösségi foglalkozások tervezett időpontját és felelősét) a munkaközösségek tagjainak tanmenetét jóváhagyásra előterjeszti az igazgatóhelyetteseknek segítséget és útmutatást ad a kezdő valamint az iskolába újonnan került tanároknak bemutató órákat és ezzel összefüggő kölcsönös óralátogatásokat szervez javaslatot készít a szertárfejlesztésre, könyvbeszerzésre, folyóirat rendelésre közreműködik az igazgatói beszámoló elkészítésében (jelentést készít az éves munkáról) javaslatot tesz az igazgatónak a munkaközösségi tagok jutalmazására, képviseli a munkaközösséget (a szakterületet) az intézményen kívüli szakmai megbeszéléseken kapcsolatot tart - adott feladatok elvégzéséhez, házi versenyek szervezéséhez - az intézmény többi szakmai munkaközösségének vezetésével, a közművelődési intézményekkel részt vesz a szakmai munka ellenőrzésében, összefoglaló szakmai elemzést készít a munkaközösség működéséről 5.4. Az osztályfőnökök Az osztályfőnököt, az igazgató bízza meg, lehetőleg úgy, hogy osztályát négy ill. hat éven, a szakiskolában három éven keresztül vezesse. Feladata, hogy céltudatosan összehangolja a nevelési tényezőket, megismerje tanítványainak személyiségét, pedagógiai elvei és gyakorlata szerint segítse hivatástudatuk kialakulását. Az igazgató tervezése és az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjének javaslata alapján elkészíti az éves foglalkozási, nevelési tervét. Az osztály, a csoport közösségi életének kialakításában és fejlesztésében együttműködik az osztály-diákbizottsággal, tudatosan felhasználva segítségüket, a diákvezetőket tanácsokkal látja el, észrevételeiket, javaslataikat osztályfőnöki tevékenységében hasznosítja.

12

Törekedjen megismerni tanítványait a tanórákon (óralátogatás), végezzen koordináló tevékenységet osztálya nevelő-oktató munkájában A nevelés fő területeinek és teendőinek megjelölésével végzi nevelési tevékenységét az osztályban tanító tanárokkal és a szülőkkel együtt. Minden tanév végén megállapítja osztálya, csoportja neveltségi szintjét, és ennek alapján tervezi a következő tanév nevelői munkáját. Együttműködik az osztályban tanító tanárokkal, a családokkal, az Iskolaszék vezetőivel. Figyelemmel kíséri tanulóinak a tanórán kívüli elfoglaltságát. Ügyviteli és adminisztrációs munkáját pontosan és határidőre végezze el. 5.5. Szakoktatók feladatai Az oktatási tevékenység tantervi követelmények szerinti megtervezése A tanműhely rendezett, használatra alkalmas állapotban való tartása. Munkavédelmi, tűzvédelmi, baleset megelőzési teendők folyamatos ellátása. Közreműködés a tanműhelyi feladatok előkészítő munkálataiban. Közreműködés a tanműhely gazdaságos működésének a hatáskörébe tartozó feladataiban, az ésszerű anyag, szerszám, mérőeszköz, energia felhasználást eredményező oktatási tevékenységek és módszerek kimunkálásával. Szaktudásának, módszertani kultúrájának folyamatos fejlesztése, részvétel szakmai – módszertani továbbképzéseken, bemutató foglalkozásokon. 5.6. Az iskolatitkár feladatai Az iskola vezetőségének, ezen belül az igazgató szervezési, ügyviteli munkáiban való közreműködés, annak segítése. Az intézménybe érkező és az intézetben keletkező ügyiratok nyilvántartása, az illetékes ügyintézőknek történő kiadása, visszavétele, irattározása. Az iskolából kimenő levelek postázása. Gondoskodik az ehhez szükséges anyagokról, eszközökről, Az igazgatóság feladatkörébe tartozó gépírási, másolási munkák elvégzése. Az iskola más munkaterületein dolgozók gépírási munkáit csak abban az esetben végezheti, ha egyéb feladatainak ellátása mellett erre lehetősége van. Bizonyítvány másodlatok (szakmunkás bizonyítvány, érettségi bizonyítvány, szakmai bizonyítvány), tanulói jogviszony igazolások, a tanulók (az intézmény volt tanulóinak) tanulói jogviszonyával kapcsolatos egyéb igazolások kiállítása és kiadása, családi pótlék (és máshasonló természetű) igazolások kiállítása. A KIR intézményi nyilvántartásának kezelése Diákigazolványokkal kapcsolatos ügyek intézése. A szakmai vizsgát tett tanulók vizsgaeredményének bejegyzése az anyakönyvi lapokra.

13

Az intézménybe hivatalos ügyben az igazgatósághoz érkezők (felügyeleti szervek, munkáltatók képviselői, szülők stb.) tájékoztatása az adott ügyben illetékes vezető vagy más ügyintéző személyéről. Telefonkezelés, telefonhívások lebonyolítása. Levelezési feladatok ellátása. Fegyelmi bizottság jegyzői feladatainak ellátása, a fegyelmi ügyek adminisztrációja. Tanulók különféle napi ügyeinek intézése. 6. A VEZETŐK, AZ ISKOLASZÉK ÉS A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői munkaközösségbe osztályonként 2 szülőt delegálnak. A tagok megbízása visszavonásig érvényes. A nevelő- és oktatómunka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a tanulók együttműködésének előmozdítására iskolaszék is működik, melynek tagjai: a nevelőtestület 3 delegált képviselője, az iskolai szülői munkaközösség elnöke és az iskolai szülői munkaközösség 2 delegált képviselője, a DÖK 3 delegált képviselője. Az igazgató és az iskolaszék valamint a szülői munkaközösség képviselői szükség szerint, de legalább félévenként ülnek össze. Az igazgató az üléseken tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Az Iskolaszéknek az intézmény működésével kapcsolatban tett javaslatait, véleményezését a nevelőtestülettel ismertetni kell. Az osztályfőnök szükség szerint, de legalább félévenként egy alkalommal találkozik az osztály szülői munkaközösségének képviselőjével. A szülők tájékoztatásának rendje: A fogadóórák időpontját az éves munkatervben - a nevelőtestülettel való egyeztetés alapján - az igazgató jelöli ki. Évente legalább két alkalommal (szeptemberben és februárban) szülői értekezletet hívunk össze A gimnázium bejövő osztályai számára bemutatkozó szülői értekezletet tartunk augusztus utolsó hetében. Az iskolaszék jogkörei: Véleményezési jogkör: Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben Pedagógiai program elfogadásához, módosításához A házirend elfogadásakor, módosításakor Az SZMSZ elfogadásához, módosításához o Működés rendje (nyitva tartás),

14

o A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel, o A vezetők és az iskolaszék, szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája o A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja o A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje o Az intézményi védő, óvó előírások o A rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők o A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái o Diákképviselők és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje o Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok o Iskolai könyvtár működési rendje

7.A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS Az intézmény diákönkormányzata osztályonként 2 fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. A DÖK elnököt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményét, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a Diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével kéri meg. A Diákönkormányzat véleményét a Diákönkormányzatot segítő tanár továbbítja az igazgatónak és a nevelőtestületnek. Az előterjesztést legalább a döntést megelőző 15 napon belül kell átadni. Az iskolavezetés javaslatot kérhet a Diákönkormányzattól a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezetének előkészítése során. A Diákönkormányzatot a nevelőtestületi értekezleteken a segítőtanár képviseli. Amennyiben igény van rá, az értekezletre a Diákönkormányzat képviselőit meg lehet hívni. A diákközgyűlésen – szükség esetén a DÖK ülésein – az iskola igazgatója tájékoztatást ad a tanulókat érintő kérdésekről. A tanulókat érintő ügyekben a Diákönkormányzat általában a segítőtanárhoz, nagyobb jelentőségű ügyekben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat. A Diákönkormányzat részére az intézmény helyiséget biztosít. 8.AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS Az iskola és az iskolai sportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja az iskolai sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi az iskolai sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. Az iskolai sportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít,

15

amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben az iskolai sportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője.

9.A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA Az intézményt külső kapcsolataiban az igazgató képviseli. kapcsolattartó

Partnerek 1.

Fenntartó, tankerület

Pálmai Zoltán

2.

Általános iskolák Vörösmarty M. Ált. Iskola Csikéria Ált.Iskola Kunbaja Ált.Iskola Madaras Ált.Iskola Katymár Ált.Iskola Mélykút Ált.Iskola Tataháza Ált.Iskola Bácsbokod Ált.Iskola Bácsborsod Ált.Iskola Tompa Ált.Iskola Külföldi testvériskolák Eduard Breuninger Schule Backnang Bácsalmási Gimnáziumért Alapítvány

igazgatók

Járási Munkaügyi Hivatal Bácsalmási Kirendeltsége Nemzetiségi Kisebbségi Önkorm.

3.

4.

kapcsolattartás formája

tájékoztatás, konzultáció tájékoztatás, konzultáció, nyílt nap, pályavál.szülői ért. tájékoztató szülői ért.

Együttműködési formák gyakorisága

szükség szerint szükség szerint

találkozók, intézményvezetők diákcserék

évente

Kerényiné Szalai Katalin (elnök)

kuratóriumi ülés

félévente ill. szükség szerint

Bakos Zoltán

tájékoztatás

évente

Horváthné H.A. Kószóné P.V. Rostás Tibor vezető

tájékoztatás, véleménykérés

évente ill. szükség szerint

egyeztetés, tájékoztatás előadások, szakmai konzultációk, vizsgálatok egyeztetés, tájékoztatás előadások, kulturális versenyek előadások, iskolai

Szükség esetén

5. 6. 7.

8.

Családsegítő szolgálat

9.

Iskolaorvosi hálózat

Dr. Gyöngyösi Ilona

Járási Gyámügyi Hivatal Bácsalmás 11. Vörösmarty M. Városi Könyvtár

Kozák Gáborné

10.

12.

Fiedler Közösségi Ház

Ódorné Sövény Rita Őry Endre

folyamatos

szükség esetén folyamatos folyamatos

16

13.

PVSE Bácsalmás

elnök

rendezvények sportversenyek

időszakos

10.A GYAKORLATI KÉPZÉST FOLYTATÓKKAL ÉS SZERVEZŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE Szakképző intézmény lévén igen fontos a kapcsolatrendszer, melyet a gazdálkodó szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások és tanulószerződések tartalmaznak. Felelős: szakiskola igazgató-helyettese Tanév elején: tájékoztatás az iskola munkarendjéről, az oktatási szünetekről, az elméleti és gyakorlati oktatási hetek/napok változásáról, az összefüggő szakmai gyakorlat szakmánkénti óraszámairól, szakmai programokról, szakmai és vizsgakövetelményekről. A tanulószerződés, együttműködési megállapodás előkészítése a tanulók gyakorlati képzésével kapcsolatban. Külön ütemterv szerint a szakmai záróvizsgák megszervezése, lebonyolítása a gazdálkodó szervezeteknél. Folyamatos gyakorlati képzőhely látogatás.

11.A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVATARTÁS A tanítási nap munkarendjét a Házirend részletesen szabályozza. Az intézményegységek nyitvatartása gimnázium hétfőtől-péntekig szakiskola hétfőtől péntekig

7.30 órától 19.00 óráig 6.00 órától 20.00 óráig

A hivatalos ügyintézés ideje Szorgalmi időben: 8.00 órától 16.00 óráig A gimnáziumi ügyekben a Szent János utca 5. szám alatti irodahelyiségben. A szakiskola ügyeiben a Hősök tere 2. szám alatt az iskolatitkári ill. igazgatóhelyettesi irodában. Szorgalmi időn kívül: A gimnáziumban A szakiskolában

minden héten szerdán 9 órától 12 óráig. minden héten pénteken 9 órától 12 óráig.

Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a titkárságon történik, lehetőség szerint a nagyszünetben és az ebédszünetben. A nyitvatartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a helyben szokásos módon hozza nyilvánosságra (kihirdetés, faliújság, intézményi honlap). A nyitvatartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézményvezető vagy az igazgatóhelyettesek közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik.

17

Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják a házirendben foglaltak alapján. Az iskola tulajdonában lévő eszközök csak az igazgató engedélyével vihetők ki az iskolából indokolt esetben. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezés és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, a tűz- és balesetvédelmi előírások betartása, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása Fokozott figyelmet kell fordítani a tanórák védelmére. A tanítási órák látogatása az igazgatóhelyetteseken és a munkaközösség-vezetőkön kívül csak igazgatói engedéllyel történhet. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. Kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az egészségügyi vizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 12.A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE, IDŐBEOSZTÁSA Az intézményen belüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások időpontját az igazgató hagyja jóvá. Szülői és tanulói igények alapján szerveződnek. Térítésmentességét az intézmény anyagi helyzete és órakerete határozza Formái: - állandó heti foglalkozások (szakkör, tömegsport-foglalkozások, sportköri-foglalkozások, könyvtár, internet) -időszakos foglalkozások (tanulmányi versenyek, házi bajnokságok, kulturális események) Időtartamuk a foglalkozások jellegétől függően változó A foglalkozások helyét és időbeosztását az igazgatóhelyettesek határozzák meg.

18

A foglalkozásokon való részvétel feltételei: A szakkör tematikája iránt nagyobb érdeklődést tanúsító, a szakkör munkájában aktívan résztvevő bármely tanuló jelentkezhet. A szakkörvezető felelős a szakkör működéséért és dokumentálásáért. A sportkörnek az intézmény valamennyi tanulója tagja lehet. Önálló szabályzat alapján működik. Az igazgató által megbízott pedagógus tartja, az igazgatóhelyettesek által kijelölt időben és helyen. Az intézményen belüli tanulmányi versenyek szervezéséért az illetékes tantárgyi munkaközösség a felelős. Az intézményen belüli kulturális események irányítói az intézmény igazgatóhelyettesei. Munkájukat segítik az osztályfőnöki és a magyar munkaközösség. Az intézményen kívüli foglalkozások: A tanulmányi- és sportversenyekre lehetőség szerint a felkészítő szaktanár kíséri a tanulókat A kulturális intézmények látogatásának megszervezése a szaktanárok, osztályfőnökök, ill. a színházfelelős feladata. Az osztálykirándulások megszervezése az osztályfőnökök feladata (20 fő kíséretéhez egy pedagógus jelenléte szükséges.) Az intézményi szintű színházlátogatásokat az igazgató által kijelölt tanár végzi, az osztályfőnökök, a szakmai munkaközösségek, a diákbizottság segítségével. 13.A BELÉPÉS ÉS BENTTARTÓZKODÁS RENDJE, A PEDAGÓGIAI FELÜGYELET Az intézményben tartózkodhatnak: a dolgozók a tanulók a tanítás és az iskolai foglalkozások ideje alatt. (Idejét a házirend szabályozza) Az intézménybe idegeneknek belépni, az intézményben tartózkodni csak azoknak lehet, akik hivatalos ügyet intéznek illetve árubeszállítók. Az intézmény udvarára gépjárművel a dolgozókon és az árubeszállítókon kívül kizárólag igazgatói engedéllyel szabad behajtani. Amennyiben a tanuló motorkerékpárral érkezik az iskolába, az udvarban köteles leszállni járművéről a balesetek megelőzése érdekében. Az intézményben a tanítási órák végéig a szünetekben ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles ellenőrizni a házirend alapján a tanulók magatartását, biztosítani az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását. Az ügyeletet ellátó nevelők teendőiket az ügyeleti beosztás szerint végzik. Az órarendi órák befejezése után az intézmény a délutáni foglalkozások idejére biztosít pedagógiai felügyeletet a tanulóknak. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét az ügyelettel megbízott pedagógusok biztosítják.

19

14.A DOLGOZÓK MUNKARENDJE 14.1. Pedagógusok munkarendje és feladatai Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. A pedagógus munkahelyén az első tanítási órája előtt - a tanítás nélküli munkanapokon a program kezdete előtt - lehetőleg 15 perccel előbb jelenjen meg. A pedagógus a munkából való távolmaradás okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb munkájának kezdete előtt l5 perccel köteles az intézmény igazgatójának, távolléte esetén helyettesének bejelenteni. A pedagógusok munkarendjét az igazgató állapítja meg, ill. hagyja jóvá. Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján történik a pedagógus vezetésével, az igazgatóhelyettesek által kijelölt termekben.

A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) b) c) d) e)

a tanítási órák megtartása a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, osztályfőnöki feladatok ellátása, iskolai sportköri foglalkozások, szakkörök vezetése,

20

f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok.

(korrepetálás,

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi/szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

21

14.2.Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény igazgatóhelyettesei tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az adminisztratív és technikai dolgozók esetében az intézményvezető utasításával történik.

15. A HELYETTESÍTÉS RENDJE Az intézményvezetőt az igazgatóhelyettesek helyettesítik. Egyidejű akadályoztatásuk esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az intézményvezető által kijelölt pedagógus látja el. A vezetők helyettesítését ellátó pedagógus felel a nevelési- oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó pedagógus a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettesek gondoskodnak az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: - szakszerű helyettesítéssel - ügyelettel (ha a szakszerű helyettesítés óracserével sem oldható meg) Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. A nem pedagógus munkakörben dolgozók esetében a huzamos ideig távollévő dolgozót határozott idejű kinevezéssel alkalmazott dolgozóval kell helyettesíteni.

22

16. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSAINAK MINTÁJA 1. Az intézmény dolgozói feladataikat munkaköri leírásuk alapján végzik. 2. A munkaköri leírásoknak a következőket kell tartalmazniuk: a) A munkakörrel kapcsolatos adatok - a dolgozó neve, - munkaköre, - beosztása, - heti munkaideje, - pedagógusok esetében heti kötelező óraszáma, - a dolgozó közvetlen felettesének megnevezése, - a dolgozó bérezését meghatározó jogszabályok megnevezése. b) A főbb felelősségek és feladatok felsorolása, ezen belül - a tanulókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, - az iskolai dolgozókkal kapcsolatos felelősségek és feladatok, -

az iskolai élet egyes területeinek tervezésével kapcsolatos felelősségek és feladatok,

-

a bizalmas információkkal, az adatkezeléssel kapcsolatos felelősségek és feladatok, az ellenőrzés, értékelés feladatai, a dolgozó sajátos munkakörülményei.

-

c) A munkaköri leírás hatályba léptetése - a munkaköri leírás hatályba lépésének dátuma, - az igazgató aláírása, - a dolgozó aláírása a munkaköri leírás tudomásul vételéről.

17. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE Nemcsak a tanítás, a tanórai munka ellenőrzéséről van szó, hanem az intézmény teljes pedagógiai munkájára kiterjedő ellenőrzésről. A belső ellenőrzési rendszer átfogja az intézményi nevelő-oktató munka egészét. Egyrészt biztosítja, hogy az ellenőrzés során felmerülő hibák feltárása időben történjen, másrészt fokozza a munka hatékonyságát. A folyamatos belső ellenőrzés megszervezéséért, hatékony működéséért az intézmény igazgatója felelős. Ezen túlmenően az intézmény minden felelős beosztású dolgozója felelős a maga területén.

23

Az ellenőrzéshez, mérésekhez ellenőrzési tervet készítenek, ezt ütemezik a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján. Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát előkészíthessék, segíthessék. A bejelentett ellenőrzések mellett alkalomszerűen, ill. az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet ellenőrzésre. Az intézmény belső ellenőrzésekor az alábbi követelményeket kell figyelembe venni: Segítse elő az intézmény feladatkörében az oktatás-nevelés minél hatékonyabb megvalósítását Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól. Segítse a szakmai feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben jelezze az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan, vagy helytelennek minősülő intézkedéseket, tévedéseket, hibákat, hiányosságokat is. Segítse a vezetői utasítások végrehajtását. Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, Az ellenőrzést végzők: — az intézmény vezetője, — az igazgatóhelyettesek, — a munkaközösség-vezetők. Az ellenőrzés területei: — pedagógiai, szervezési, tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése, — időszakos, állandó, kiemelt és speciális ellenőrzések, — tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói produktumok, mérések. Formái: — óralátogatás — foglalkozások ellenőrzése, — beszámoltatás, — eredményvizsgálatok, felmérések, — helyszíni ellenőrzések. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Belső ellenőrzés Célja: - Az intézmény jogkövető működésének biztosítása - A külső - szakmai, törvényességi, - ellenőrzések megfelelő előkészítése, a munka segítése

24

- Az ellenőrzés során feltárt hibák javítása, a rendszer javítása a hibák kizárása érdekében. - Segítse az oktatás-nevelés hatékonyságát. - Segítse a szakmai és egyéb feladatok ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét. - Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. - Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez. A pedagógiai ellenőrzés rendszere Mit? Ki? Pedagógiai tevékenység ellenőrzése Munkabeosztás igazgató (tartalmi, formai szempontok alapján) Órarendek igazgató (órakedvezmények, tantárgyak sorrendisége) Tanórán kívüli fogl. ig.helyettesek ütemtervét, tervezését, tanári felügyelet meglétét (szakkör, könyvtár, kirándulás, ünnepélyek, rendezv.) Tanterveket, ig.helyettesek, tanmeneteket, mk.vezetők Tanítási órákat, igazgató, foglakozásokat ig.helyettesek, mk.vezető Osztályfőnöki igazgató, teendőket ig.helyettesek, of.mk.vezető

Kit?

Mikor?

Hogyan?

ig.helyettes, gazd.vezető

tanévkezdéskor

Dokumentumellenőrzés

ig.helyettes, pedagógusok

tanévkezdéskor

Dokumentumellenőrzés

pedagógusok

Tevékenység közben

Dokumentumellenőrzés, helyszíni ellenőrzés

pedagógusok

tanévkezdéskor

pedagógusok

Tevékenység közben

DokumentumEllenőrzés Óralátogatás, helyszíni ellenőrzés

osztályfőnökök

Tevékenység közben

Team munkák (munkaközösségek és minőségi körök) Munkatervi feladatok határidőre való teljesítését Tanulmányi és egyéb versenyek megszervezését Pályázatírás megszervezését

ig.helyettesek, TÁMOSZ-vezető

team tagjai

Tevékenység befejezésekor

igazgató ig.helyettesek, gazd.vezető ig.helyettesek

pedagógusok, technikai dolgozók

Tevékenység befejezésekor

Érintett pedagógusok

Tevékenység befejezésekor

igazgató, ig.helyettesek,

Érintett pedagógusok

Tevékenység befejezésekor

Szakmai szertárak fejlesztését, anyagok, eszközök gazdaságos használatát Osztályozást, értékelést

ig.helyettesek, gazd.vezető

Érintett pedagógusok, technikai dolgozók

A tanév rendjéhez kötött ellenőrzési pontok

igazgató, ig.helyettesek

pedagógusok

Belső méréseket

igazgató, ig.helyettesek

pedagógusok

Tevékenység közben, Félévi értékeléskor, tanév záráskor, vizsgákon Tevékenység közben, Félévi értékeléskor, tanév

Beszámoltatás, helyszíni ellenőrzés, Óralátogatás Beszámoltatás Határidő nyilvántartási rendszer alapján Határidő nyilvántartási rendszer alapján Határidő nyilvántartási rendszer alapján Helyszíni ellenőrzés Óralátogatás, Adatellenőrzés, Beszámoltatás Határidő nyilvántartási rendszer alapján,

25

záráskor, vizsgákon Differenciált foglalkoztatást -esélyt teremtő okt. formák és eredmények -tehetséggondozás

igazgató

pedagógusok

Tevékenység közben, Félévi értékeléskor, és tanév záráskor

Szakoktatás, gyakorlat

SZI ig.helyettes

szakoktatók, gyak.oktatók

Tevékenység közben

Folyamatos adatszolg.elemzése, beszámoltatás Határidő nyilvántartási rendszer alapján, Folyamatos adatszolg.elemzése, beszámoltatás Látogatás, beszámoltatás

18. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS Amennyiben az intézmény az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgokat értékesíti, illetve hasznosítja, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 %-a, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. 19. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS FORMÁI 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező testnevelés órán és a szabadon választható sportköri foglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai sportkör és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai sportkör munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként meghatározott napokon és időben, felnőtt vezető irányításával kell megszervezni.

26

20. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Az intézményi életet érintő általános hagyományok Az intézmény tanulóinak kötelessége megismerni Bácsalmás város történetét. A tanulók vegyenek részt azokon a rendezvényeken, ünnepségeken, melyek a város történelmi, kulturális és egyéb hagyományaival kapcsolatosak. Ismerjék meg az intézmény történetét, ápolják és fejlesszék tovább a kialakult hagyományokat. A különböző korosztályok találkozóit a nevelőtestület meghívott tagjai használják arra, hogy ismertessék legújabb sikereinket, eredményeinket. 2. Az intézmény névadójával kapcsolatos hagyományok Ápoljuk és gazdagítsuk intézményünk névadójának, Hunyadi Jánosnak kultuszát. Megemlékezéseket tartunk az intézmény alapításának kerek évfordulóiról. Évente megrendezzük a "Hunyadi-nap"-ot, melynek programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével a DÖK dönt. A Hunyadi-bál lehetőséget teremt a kapcsolattartásra a nevelőtestület, a szülők és a régi hunyadisok között. 3. Hagyományos rendezvényeink Gólyaavatás Gólyabál Mikulás és karácsonyi ünnepélyek intézményi szinten Szalagavató ünnepség és bál Ballagás A város kulturális és közéletébe való bekapcsolódás (ünnepségek) Rendhagyó irodalomórák Országjáró tanulmányi kirándulások, túrák, sítábor Ünnepélyek, megemlékezések: tanévnyitó tanévzáró aradi vértanúk napja október 23. a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja március 15. a holokauszt áldozatainak emléknapja ápr.15.

27

Az intézmény által szervezett ünnepségeken, valamint azokon a rendezvényeken, melyeknek műsorát az intézmény adja, a pedagógusok és a diákok részvétele kötelező. Az iskolai ünnepségek, megemlékezések, rendezvények időpontját a tanév rendje alapján az iskola éves munkaterve határozza meg. A rendezvények szervezésével az ünnepi műsor összeállításával és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a felelősök megnevezésével a munkaterv határozza meg.

21. A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA, RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA A szervezett véleménynyilvánítás és a tájékoztatás a diákközgyűlésen történik. A diákközgyűlés időpontját a tanév helyi rendje állapítja meg. Napirendjét — az igazgató — a diákönkormányzatot képviselő tanár és — a diákképviselők együttesen határozzák meg. A napirendet az intézmény hirdetőtábláján legalább két héttel a közgyűlés előtt ki kell függeszteni. A diákközgyűlésen részt vesznek a nevelőtestület képviselői. Levezető elnöke a Diákönkormányzatot segítő tanár. Kérdéseket az iskolavezetéshez mind előzetesen írásban, mind szóban feltehetnek a tanulók. Rendkívüli diákközgyűlést az igazgatónál kell kezdeményezni. Összehívásának időpontjáról l5 napon belül dönteni kell. A tanulók rendszeres tájékoztásának formái: DÖK ülésein Osztályfőnökön keresztül Iskolai hirdetőtáblán Iskolaújságban Iskolarádióban Az iskola honlapján A tanulók vélemény-nyilvánításáról és tájékoztatásáról a házirend részletesen rendelkezik.

22. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem

28

derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

29

Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

30

23. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE, TANKÖNYVTÁMOGATÁS, TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉS Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. A tankönyvellátás célja és feladata

Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév

31

tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt - tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában

32

az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény igazgatója minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

24. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

33

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

25. A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI A munkáltató és a beosztott pedagógus - teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén - a munkaszerződésben vagy a közalkalmazotti kinevezésben megállapodhatnak abban, hogy a heti teljes munkaidő keretei között, az adott munkakörre meghatározott kötelező órát legfeljebb heti hét órával megemelik. A megállapodás időtartama nem lehet rövidebb egy tanítási évnél. A beosztott pedagógus részére - a végzett munkával arányos teljesítménypótlék jár. A teljesítménypótlékot a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 1. számú mellékletének alkalmazásával, az érintett pedagógus besorolásának megfelelően meghatározott összeg (a továbbiakban: számítási alap) alapján, a közoktatásról szóló törvény 1. sz. mellékletének negyedik részében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani. A teljesítménypótlék havi mértéke a képviselőtestület 313/2004.sz. határozata alapján a következő: a) heti egy órával történő emelés esetén a számítási alap

5%-a;

b) heti két órával történő emelés esetén a számítási alap

10%-a;

c) heti három órával történő emelés esetén a számítási alap

15,5%-a;

d) heti négy órával történő emelés esetén a számítási alap

22%-a.

e) heti öt órával történő emelés esetén a számítási alap

29%-a

f) heti hat órával történő emelés esetén a számítási alap

37%-a

g) heti hét órával történő emelés esetén a számítási alap

45%-a

26. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS Az intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, a minőségi munkavégzést illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását. Feltételei: Az intézményben foglalkoztatottak részesülhetnek belőle - A pénz szétosztása differenciáltan történik az igazgató döntése alapján. - A gimnáziumban az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők, a szakiskolában az igazgatóhelyettes tehet javaslatot az igazgatónak. - A feltételek megléte esetén is kizáró ok, ha valakinek az adott tanévben írásbeli figyelmeztetése van.

34

Az odaítélés szempontjai: - kiemelkedő szakmai, szaktanári munka - tanulmányi pályázatokon való eredményes részvétel, - versenyeredmények, nyelvvizsgák, - szakmai munka tartalmi megújítása - pályakezdők segítése, mentorálás, hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatása szabadidős tevékenységek - intézményi, tagintézményi és városi műsorok szervezése - kiemelkedő osztályfőnöki tevékenység - eredményes pályázatok készítése

27. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA Az egészségügyi felügyeletnek biztosítania kell a következőket: • a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: kötelező szűrővizsgálat (általános testi-, látás-, hallás-, vérnyomásmérés és vizeletvizsgálat) a 8., 10., 12. évfolyamon. tartási rendellenességek kiszűrése (gerincferdülés, lúdtalp, hanyag tartás) A kiszűrt tanulóknak gyógytornát javasolnak, ill. súlyosabb esetben szakorvosi ellátást. Fogászati ellenőrzés (7-12.évfolyam) • védőoltásokat fakultatív jelleggel (pl. hepatitisz 7.o, influenza, kullancs elleni) • egészségnevelés keretében (egészséges életmód, szexuális felvilágosítás, mentálhigié-né stb.) előadásokon, versenyeken, kiscsoportos foglalkozásokon készítjük fel a ta-nulókat. • diákétkeztetés ellenőrzése (étlap összeállítása, konyhai higiénia). A kötelező orvosi vizsgálatok idejét az igazgatóhelyettesek egyeztetik az iskolaorvossal, ill. a rendelőintézettel az igazgató által előre engedélyezett időpontra, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják. Az egészségügyi vizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. 28. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Feladatait részletesen a munkaköri leírás tartalmazza. - pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot - a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken - szükség esetén felveszi a kapcsolatot az önkormányzat szociális osztályával, illetve a gyámügyi előadóval

35

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját és kapcsolattartását a gyermekjóléti szolgálattal, illetve más gyermekvédelmi feladatot ellátó osztállyal, intézménnyel az igazgatóhelyettesek segítik és felügyelik.

29. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan: -

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit.

-

A szorgalmi idő kezdetekor, valamint szükség szerint (tanórai foglalkozás, kirándulás során) oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsola-tos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Az ismertetés tényét és tar-talmát dokumentálni kell. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztá-sukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folya-matosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési sza-bályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: • a tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismer-tetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. • tanulmányi kirándulások, túrák előtt, • közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, • rendkívüli események esetén, • a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű fela-dat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket.

-

-

-

-

36

-

Rendkívüli esemény (tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb.) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadóterv előírásai szerint kell elvégezni.

Az iskola dolgozóinak feladatai tanulóbaleset esetén a) A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia, a balesetet, sérülési okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyen jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. b) A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. c) Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. d) A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a 11/1994. (VI.8.) MKM rend. 2.sz. melléklete alapján.

30. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Bombafenyegetés esetén végrehajtandó általános feladatok, az azok végrehajtásában érintett felelős és intézkedésre jogosult személyek és feladataik meghatározása. a) A bejelentés vételével járó feladatok: - A bejelentés érkezhet levélben és telefonon. A bejelentés fogadására levél esetén fel kell készíteni a vezetőket, telefon esetén minden dolgozót. - A fenyegetővel úgy kell tárgyalni, hogy minél több információhoz jussunk: férfi, nő, fiú, lány, hang, beszédmód, kiejtési, beszédhibák, ismerős hang, magnóról lejátszott üzenet. b) Intézkedésre, elhárításra hivatottak értesítése: intézkedésre, döntésre jogosult vezetők (intézményvezető, igazgatóhelyettesek) elhárításra hivatott szervezetek (rendőrség, tűzoltók) lehetőleg a fenyegetés vételével párhuzamosan történő értesítése c) az értesített vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót d) a bombariadó elrendelése: - rövid, határozott, egyértelmű értesítés „kolompolás”, a tűzriadóban foglaltaknak

37

megfelelően e) kiürítési, előzetes felderítési feladatok: - gyorsan kell végrehajtani, közművek főkapcsolóit le kell zárni, - esetleges detonáció csökkentésére célszerű az ablakokat kinyitni, az épület elhagyása után a „gyanús, idegen" tárgy helyét meg kell jegyezni, megvizsgálni nem szabad, - a felügyelő tanárok kötelesek ellátni a tanulók kíséretét és felügyeletét, a tanulócsoportokkal a gyülekezőhelyen tartózkodni, mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, - amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktalanul köteles az eseményt a fenntartónak és az Oktatási Hivatal regionális irodájának bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásáról. Az egyes területek kiürítését a vezető, vagy az irányításával megbízott személy irányíthatja, ellenőrzi a kiürített területeket, és utolsónak elhagyja az épületet. Kutatási, felderítési feladatot a helyszínre hívott szakemberek végzik. f) együttműködési feladatok: az elhárításra hivatott szervezetek tagjaival való együttműködés: információszolgáltatás, segítségnyújtás, közreműködés. Kiürítésszámítások a fő és tartalék menekülési útvonalakra: - a kiürítés számbavehető útvonalai az épületek összes lehetséges kijárata, a kiürítés megszervezése osztályonként, a szaktanárok, osztályfőnökök vezetésével (nagyobb létszám esetén, pl. évzáró, először a gyerekek és utána a felnőttek) A menekülési útvonalat a tanintézmények Tűzvédelmi Szabályzatának melléklete tartalmazza.

Feladatok bekövetkező katasztrófa következményeinek enyhítésére: mentési feladatok rendfenntartási feladatok tűzoltás előkészítési, tűzoltási feladatok A bombariadó megszüntetése szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

31. A DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő intézményi alapdokumentumok alapján folyik: a.) szervezeti és működési szabályzat b.) pedagógiai program (nevelési program és helyi tanterv) c.) házirend Az intézményi alapdokumentumok megtekinthetőek az iskola honlapján (www.hunyadibalmas.sulinet.hu), a gimnázium könyvtárában, a tanári szobában. A házirend egy-egy példánya

38

megtalálható az osztálytermekben. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek ill. tanulónak át kell adni. Az említett dokumentumokban foglaltakról a tanulóknak osztályfőnöki órán, valamint a DÖK ülésén, a szülőknek a szülői értekezleten, az iskolaszék és a szülői munkaközösség ülésein ad tájékoztatást az iskolavezetés, ill. az osztályfőnökök. A fenti alkalmaktól eltérően tájékoztatás kérhető a fogadóórákon, ill. más, előre egyeztetett időpontban. A dokumentumokkal kapcsolatos véleményüket az érintettek az említett fórumokon kifejthetik, ill. írásban eljuttathatják az intézmény vezetőjéhez.

32. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. Alapelvek A Hunyadi János Gimnázium könyvtára gyűjteményét, szolgáltatásait, működési rendjét az intézmény szükségleteinek és könyvtári környezetének megfelelően alakítja ki az igazgató irányításával és az iskola közösségei véleményének, javaslatainak figyelembevételével. Munkáját összehangolja az iskolai élet különböző területein végzett tevékenységekkel. 2. Könyvtárra vonatkozó adatok Neve: Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola Könyvtára Címe: 6430 Bácsalmás, Szent János utca 5. Létesítésének időpontja: 1960 Elhelyezése: 3 terem Állomány: 19.720 Elrendezés: nyitott, polcos rendszerű 3. Személyi feltételek: Munkatársak száma: 1 4. Használói köre: Pedagógusok, tanulók, az iskolában tanítási gyakorlatot végző tanárjelöltek, az iskola adminisztratív és technikai dolgozói. 5. A könyvtár fenntartása és felügyelete: Az iskolai könyvtár a Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola szervezetében működik.

39

Fenntartásáról és fejlesztéséről az iskola fenntartója az iskola költségvetésében gondoskodik. A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért a könyvtárat működtető iskola és fenntartó vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója vagy helyettese ellenőrzi és a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával irányítja. 6. A könyvtár meghatározása, feladatai: - Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, oktatási helyszíne és kommunikációs centruma. Sajátos eszközrendszerével segíti az iskolát pedagógiai programja megvalósításában. - A könyvtár nyitvatartási idejében mind az iskola diákjainak, mind az iskola dolgozóinak (pedagógus, adminisztratív és technikai dolgozók) lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos használatát. - Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének igazodnia kell a műveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információhordozókat, információkat, amelyeket az iskola oktató-nevelő tevékenysége hasznosít. - Alapvető feladata a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, rendelkezésre bocsátása. - Segíti az oktató-nevelő munkát, előmozdítja az iskolai tanulók olvasásra, könyvtárhasználatra nevelését. - Biztosítja állományának egyéni és csoportos helyben használatát. - A könyvtár - a helyben használható gyűjteményrészek (kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, időszaki kiadványok, audiovizuális információhordozók) kivételével - állományát kölcsönzi. - A pedagógusok alapvető pedagógiai, szakirodalmi és információs igényeinek a kielégítésére törekszik. - Tájékoztatást nyújt a könyvtár dokumentumairól, szolgáltatásairól és segíti más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérését. 7. Mellékletek: 1. 2. 3. 4. 5.

számú melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata számú melléklet: Az iskolai könyvtár könyvtárhasználati szabályzata számú melléklet: Katalógusszerkesztési szabályzat számú melléklet: Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása számú melléklet: Tankönyvtári szabályzat

40

1. számú melléklet Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata A Hunyadi János Gimnázium könyvtára általános gyűjtőkörű iskolai könyvtár, olyan nyomtatott és audiovizuális dokumentumokat gyűjt és terjeszt, amelyek nevelnek, szórakoztatnak és informálnak. A könyvtár feladata, hogy anyagi lehetőségeinek keretein belül olyan művekből építsen ki egy általános gyűjteményt, melyek széles érdeklődési területet ölelnek fel – ideértve mind a maradandó értékű alapvető, mind az aktuális kérdésekről szóló műveket. Az állománygyarapítás fontos tevékenységünk, a különböző korú és érdeklődésű használók szükségletein és igényein alapul. Gyűjtőköri szabályzatunk e feladatok teljesítése érdekében határozza meg a könyvtár állománygyarapító tevékenységét. A dokumentumok kiválasztását befolyásoló tényezők A könyvtár funkciója: A Hunyadi János Gimnázium könyvtára iskolai könyvtári feladatokat lát el. Tanulóink fele vidéki, a környező településekről (Mélykút, Csikéria, Katymár, Kunbaja, Madaras, Tataháza, Tompa, Bácsbokod, Bácsborsód) járnak be. Sokan közülük halmozottan hátrányos helyzetűek. A tanulók körében népszerűek a tanulmányi versenyek, ill. a különböző témájú pályázatok. Sokan készülnek angol és német nyelvből középszintű írásbeli- és szóbeli nyelvvizsgákra. Jelentős azoknak a tanulóknak a száma, akik felsőoktatási intézményekben kívánják folytatni tanulmányaikat. Ezen feladatok jó színvonalú teljesítéséhez kell biztosítani a megfelelő könyveket, kiadványokat a tanulók és pedagógusok igényeinek megfelelően. A könyvtár állományát mindenkor a fentiek figyelembevételével, a pénzügyi lehetőségek függvényében kell alakítani. Gyűjtőköri leírás: Általános irányelvek: előnyben részesítjük a maradandó és tudományos értékű kiadványokat több példányban csak akkor vásárolunk, ha ezt a gyakori és tartós használat indokolja egy-egy mű különböző kiadásait csak akkor szerezzük be, ha ezek lényeges változásokat tartalmaznak speciális szakkönyvtári könyveket csak indokolt esetben szerzünk be Gyűjteményrészek: Kézikönyvtár: az állománygyarapításnál fontos helyet kap alakítása folyamatos mindenkor a legfrissebb műveket tartalmazza olvasótermi használatba kell helyezni forráskiadványokat, dokumentumgyűjteményeket

41

Segédkönyvtár: a könyvtári munka szempontjai szerint alakítható Szépirodalom: a beszerzésnél figyelembe vesszük a művekről megjelent ismertetéseket klasszikus vagy dokumentatív értelmű regények, drámák, versek egy-egy példányban kikapcsolódást, szórakozást kielégítő művekből szelektálva egy-egy példányt középiskolai kötelező olvasmányok beszerzése a meglevő példányszám és az anyagiak figyelembe vételével történik Ismeretközlő művek: olyan gyűjtemény kialakítása, amely kielégíti a tanulók tájékozódási és művelődési célú olvasási igényeit 12 éves kortól ismeretterjesztő művekből az oktatást segítő, tantárgyakhoz kapcsolódó művekből megfelelő számú példány az anyagiak függvényében Helyismereti gyűjtemény: gyarapítása rendszeres és következetes gyűjteni kell a város és körzete helyismereti információkat tartalmazó könyveket, lapkivágatokat, apró-nyomtatványokat, fényképeket Audiovizuális dokumentumok: a komolyzene tartományából a zenei korszakokat felölelő dokumentumok a klasszikus zeneszerzők művei népzenei, irodalmi, (vers, dráma, széppróza) nyelvoktatáshoz szükséges hanganyag az oktatást és az ismeretszerzést szolgáló multimédiai dokumentumok Periódikumok: a folyóiratok, szaklapok éves rendelése a könyvtárhasználók igényeinek figyelembevételével történik

42

2. számú melléklet Az iskolai könyvtár könyvtárhasználati szabályzata 1. A könyvtár használóinak a köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztrátorai és technikai dolgozói a nyitva tartási időben használhatják. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. A könyvtárba tanszeren (tankönyv, írószer) kívül más nem vihető be. 2. A beiratkozás módja: 7. illetve 9. osztályban mindenki megismerkedik egy könyvtári óra keretében a könyvtár használatának szabályaival. Ettől az órától kezdve mindenki tagja a könyvtárnak. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. 3. Az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének a módja: A bekövetkezett változásokat (más iskolába járás) az osztályfőnök ismerteti a könyvtárossal. Nevelő távozása esetén a gazdaságvezető közli a változásokat. 4. A könyvtárhasználat módjai: Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Lehetősége van az egyénnek, csoportoknak az olvasótermi állomány helyben használatához. Csak helyben használhatóak a könyvtár dokumentumai közül: Kézikönyvtári könyvek Periodikumok Nem nyomtatott dokumentumok (videofilmek, számítógéppel olvasható dokumentumok, CD-k) Az olvasók – indokolt esetben – egy-egy órára vagy a könyvtár nyitva tartása és zárása közti időben kölcsönözhetik ezeket. Kölcsönzés: A könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtáros tanár tudtával lehet kivinni. Kölcsönzési szabályok: Minden beiratkozott olvasó jogosult a könyvtárból kölcsönözni. A kölcsönözhető állomány szabadpolcon található, a dokumentum kiválasztható. Csak helyben használhatóak a következő dokumentumok: kézikönyvek, különleges kiadványok, audio CD, CD-ROM, DVD, videofilm. Részlegesen (csak órára, foglalkozásra) kölcsönözhetőek: szótárak, kézikönyvek. Egy olvasó egyidejűleg maximum 6 db dokumentumot kölcsönözhet a tartós tankönyveken kívül.

43

A dokumentumok kölcsönzési időtartama 21 nap. Hosszabbítás 1 alkalommal, kivételesen indokolt esetben 2 alkalommal. Tanév végén minden dokumentumot vissza kell hozni a könyvtáros által megjelölt időpontig. (Kivéve a tartós tankönyveket, ha 4 évig szükségesek.) 5. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvestésével okozott kárért. A tanulók és dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására is alkalmas. Az elveszett dokumentumot a könyvtárhasználó az alábbi módon pótolhatja: A dokumentum azonos kiadásának a beszerzésével A dokumentum forgalmi értékének a megtérítésével A dokumentum másolási értékének a megtérítésével A könyvtár gyűjtőkörébe tartozó (hasonló tartalmú és értékű) dokumentum beszerzésével. A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. 6. A könyvtár egyéb szolgáltatásai: könyvtárlátogatás információszolgáltatás kölcsönzés (könyvek, brosúrák) tartós tankönyvek kölcsönzése internethasználat kutatómunkához katalógushasználat számítógépes online és offline adatbázisok használata adott tantárgyhoz, témakörhöz kapcsolódó témafigyelés, irodalomkutatás a könyvtári gyűjtemény egyéni és csoportos helyben használata könyvtárhasználati órák és egyéb csoportos foglalkozások tartása a könyvtárban tartandó olvasás, könyvtárhasználatot segítő rendezvények szervezése A könyvtárhasználati ismeretek tanítása során (amennyiben a könyvtáros tanár nincs jelen a tanítási órán) az órát tartó szaktanár is köteles a könyvtárban kialakított rend megőrzésére, az állomány fizikai és jogi védelmének biztosítására. 7. Nyitva tartás: Napi 1 óra.

44

3. számú melléklet Katalógusszerkesztési szabályzat A megfelelő tájékoztatás előfeltétele a dokumentumok formai és tartalmi feltárása, ezt biztosítja a katalógusrendszer. A katalógus funkciója, hogy segítségével megállapítható legyen - meg van-e a könyvtárban egy bizonyos könyv, ill. egyéb dokumentum, - egy szerzőnek milyen művei és - egy bizonyos műnek milyen kiadásai vannak meg? - egy témával kapcsolatban a könyvtár milyen dokumentumokat tud nyújtani? Az adatokat jelölő katalóguscédula tartalmazza: A raktári jelzetet A bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket Tárgyszavakat A dokumentum leírás szabályai: A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai. Főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat Szerzőségi közlés Kiadás sorszám, minősége Megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve Oldalszám: illusztráció; méret (sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) Megjegyzések Kötés: ár ISBN-szám Osztályozás: A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO. Az iskolai könyvtár katalógusai: A tételek belső elrendezése szerint: Raktári katalógus Szerző- és cím és sorozatcím szerinti betűrendes leíró katalógusok Szakkatalógus

Formája szerint: Cédula Számítógépes (Szirén)

45

A katalógus gondozása: A törölt művek cédulájának kiemelése Az észlelt hibák kijavítása Iskolai könyvtárunkba az újonnan beszerzett dokumentumokat számítógépes feltárással kell nyilvántartásba venni. A korábban bevételezett dokumentumokat pedig folyamatosan számítógéppel kell feldolgozni. A könyvtári állomány számítógépes nyilvántartása: A program elnevezése: Szirén integrált könyvtári rendszer A program a könyvtár 1. számú gépén fut. A feldolgozás menete a program ajánlásai nyomán történik. Minden állományban történt változtatás után napi mentést szükséges alkalmazni. Az állománystatisztikai adatok rendszeresen – negyedévente, ill. igény szerint bármikor – kinyomtathatók. A nyomtatott változatokat aláírással és a könyvtári pecséttel szükséges hitelesíteni.

4. számú melléklet Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Munkáját az igazgató irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. Fokozottan ügyel a pedagógusok szakirodalmi ellátására. 1. Szakmai feladatai a.) Állománygondozás a/1. Állománygyarapítás Felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért. A megjelenő kiadványokról tájékozódik. Szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez. A beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait. a/2. Állományba vétel A beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja. Rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez. A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból.

46

a/3. Állományvédelem A könyvtáros tanár felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért. Állományellenőrzési rendeleti előírás szerint, az igazgató utasítására előkészíti a leltározást (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése), valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában. Pontosan vezeti a kölcsönzési nyitva tartást. A rábízott könyvtári állományért anyagi felelősséggel is tartozik. b.) Szolgáltatások Kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon. Könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat. Rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről (pl.: faliújság) Az iskolai munkatervben meghatározott feladatokat – nevelési értekezlet, évfordulós események, tanulmányi verseny, vetélkedő, stb. – ajánlójegyzék összeállításával segíti. 2. Egyéb feladatok a.) A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal. b.) Szakmai kapcsolatot tart a helyi könyvtárral. c.) A könyvtáros órák száma heti 5 óra nyitvatartás: napi 1 óra d.) Nyitvatartási feladatok során ellátja a kölcsönzés, tájékoztatás, könyvtárbemutató foglalkozások, raktári rendezés ügyviteli teendőit. e.) Belső munkálatok során elvégzi az alábbi feladatokat: állománygyarapítás, katalógusszerkesztés, bibliográfia készítése, irodalomkutatás, felkészülés a foglalkozásokra, egyéni továbbképzés. f.) Külső tevékenységei: tájékozódás a könyvpiacon, továbbképzés, tapasztalatcsere

47

5. számú melléklet Tankönyvtári szabályzat 1. Tartós segédeszköz tartalmi szempontból: A NAT kompatibilis tankönyvek és egyéb segédletek. Az egyéb segédletek lehetnek: helyesírási szabályzat, atlaszok, határozók, idegen nyelvű iskolai szótárak, szöveg- és forrásgyűjtemények, feladatgyűjtemények stb. formai szempontból: fűzött, lehetőség szerint kemény fedelű tankönyvek, segédletek 2. A tartós segédeszközt igénybe vevők köre A megrendelést kérő, a taneszközből tanító szaktanárok Az iskola tájékoztatja a szülőket a támogatás ezen formájáról, felméri az igényeket, melyek alapján a tanulók számára kölcsönzi a tartós használatra szánt dokumentumokat (1-1 pld.) 3. A megrendeléssel kapcsolatos előírások Az intézményvezetés felelős a tartós tankönyvellátás megszervezéséért (felelősök megbízása, segítők felkérése, a tankönyvfelelős tájékoztatása a tankönyvtárak költségvetési keretéről stb.) A tartós használatra szánt tankönyveket és egyéb taneszközöket az iskola tankönyvfelelőse rendeli meg a szaktanárok igénye szerint, és az intézményvezetéssel történő egyeztetés alapján. Felelős továbbá a megrendelés határidejének és a költségvetési keretnek a betartásáért, valamint a tartós használatra szánt tankönyvek és segédeszközök nyilvántartásba adásáért. 4. A tartós használatra szánt tankönyvek és egyéb taneszközök kezelése Elhelyezésük A tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek elhelyezése az állomány többi részétől elkülönülten történik. Nyilvántartás, kölcsönzés, tájékoztatás A tartós használatra szánt segédletek nyilvántartása és kölcsönzésbe adása a könyvtáron keresztül történik. A tankönyvtári állományt külön gyűjteményként kezeljük és tankönyvtári leltárkönyvben tartjuk nyilván. A tankönyvek és segédletek átvételét a tanuló aláírásával köteles igazolni. A könyvtár működése és a feladat időben történő elvégzése érdekében a tartós használatra szánt tankönyvek és segédletek kölcsönzésére a tanév elején, visszaadására a tanév végén kerül sor. A tartós használatra kiadott segédletekkel kapcsolatban egyrészt az osztályfőnök készíti fel szülői értekezleten, valamint osztályfőnöki órán a szülőket és a tanulókat, másrészt az iskola írásban is tájékoztatást ad a dokumentumokkal kapcsolatos anyagi szabályozásról. Az iskola a szülők által írásban jelzett igények alapján tanulói számára ingyenesen kölcsönzi a tankönyveket, tanulási segédleteket.

48

A dokumentumok az iskola tulajdonát képezik, ezért hibátlan állapotban (szándékos rongálás, firkálás, kiemelés, kivágás, szakadás stb. nélkül) a tanév végén szankciók nélkül visszaadhatók. Amennyiben a dokumentum visszaadáskor további használatra a kölcsönző hibájából nem alkalmas, vagy a család szeretné megtartani, azt az alábbiak szerint teheti: 1 év használat után a dokumentum beszerzési ára 70%-ának a befizetésével, 2 év használat után a dokumentum beszerzési ára 50%-ának a befizetésével 3 és annál több év használat után a dokumentum beszerzési ára 25%-ának a befizetésével

49

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ez a Szervezeti és Működési Szabályzat 2013. május hó ... napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Bácsalmás Város Önkormányzatának Jegyzője által 2009. szeptember 29-i 269/2009. sz. határozatával jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat.

Záradék Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot a Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola nevelőtestülete elfogadta. Az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat a jogszabályokban meghatározott kérdésekben véleményezte a Szervezeti és Működési Szabályzatot.

Bácsalmás, 2013.május 10.

Kerényiné Szalai Katalin igazgató

50

1.sz.melléklet

Adatkezelési szabályzat Hunyadi János Gimnázium és Szakiskola A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. A szabályozás célja: Biztosítsa intézményünkben - a munkavégzés során az alkotmányos jogok érvényesülését; - a hagyományos, vagy az elektronikus formában nyilvántartott adatok kezelésének jogszerű, célhoz kötött felhasználását; - az intézmény tanulóinak és dolgozóinak (alkalmazottainak) tájékoztatására vonatkozó előírások megtartását; - az intézményben dolgozók (alkalmazottak) és tanulók személyes adatainak védelmét, szabály- és jogszerű kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. Az intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. Az intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét. 3. Az óraadó tanárok: a) nevét, b) születési helyét, idejét, c) nemét, d) lakóhelyét, tartózkodási helyét, e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat, f) oktatási azonosító számát tartja nyilván. 4. A tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok:

51

felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai.

II. Adatok továbbítása 1. A 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók o a fenntartónak, o a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, o a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, o a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, o a nemzetbiztonsági szolgálatnak. 2. Az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához,

52

c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehetõ állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. 4. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, b) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 5. Az oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.

53

2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

IV. Adattovábbításra jogosultak: Adattovábbításra az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. 1. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. 2. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. V. A köznevelés információs rendszere 1. A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés jogszerűégéért az oktatásért felelő miniszter felel. 2. Az intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be. 3. A KIR működtetője oktatási azonosító számot ad ki annak, b) aki tanulói jogviszonyban áll, c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak, d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak, e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak, f) akit óraadóként foglalkoztatnak. 4. Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet. 5. A tanulói nyilvántartás a tanuló a) nevét, b) nemét, c) születési helyét és idejét, d) társadalombiztosítási azonosító jelét, e) oktatási azonosító számát,

54

f) anyja nevét, g) lakóhelyét, tartózkodási helyét, h) állampolgárságát, i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, j) diákigazolványának számát, k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét, l) jogviszonya keletkezésének, megszűnésének időpontját, m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, o) nevelésének, oktatásának helyét, p) tanulmányai várható befejezésének idejét, q) évfolyamát tartalmazza.

tanköteles-e,

6. A tanulói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 7. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását,

55

k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 8. Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni. 9. Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. 10. A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. 11. A KIR működtetője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR működtetőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR működtetőjét. A KIR működtetője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. 12. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR működtetője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

56

Tartalomjegyzék:

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

2.

1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

2.

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása

2.

2. AZ INTÉZMÉNY Szakmai alapdokumentuma, FELADATAI

3.

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS

5.

3.1. Az igazgató

5.

3.2. Az igazgatóhelyettesek

6.

4. KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

8.

5. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE, A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 8. 5.1. Az intézményvezető

8.

5.2. A nevelőtestület és értekezletei

8.

5.3. Szakmai munkaközösségek

9.

5.4. Az osztályfőnökök

11.

5.5. Szakoktatók feladatai

12.

5.6. Az iskolatitkár feladatai

12.

6. A VEZETŐK, AZ ISKSOLASZÉK ÉS A SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSSÉG KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDEJE

13.

7. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

14.

8.AZ ISKOLAI SPORTKÖR ÉS AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS

14.

9. A KÜLSŐ KAPCSOLATOK RENDSZERE, FORMÁJA

15.

10. A GYAKORLATI KÉPZÉST FOLYTATÓKKAL ÉS SZERVEZŐKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE

16.

11. A MŰKÖDÉS RENDJE, NYITVA TARTÁS

16.

12. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁI, RENDJE, IDŐBEOSZTÁSA

17.

57

13. A BELÉPÉS ÉS BENTTARTÓZKODÁS RENDJE, A PEDAGÓGIAI FELÜGYELET

18.

14. A DOLGOZÓK MUNKARENDJE

19.

14.1. Pedagógusok munkarendje és feladatai

19.

14.2. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje

21.

15. A HELYETTESÍTÉS RENDJE

21.

16. A DOLGOZÓK MUNKAKÖRI LEÍRÁSÁNAK MINTÁI

22.

17. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE 22. 18. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS

25.

19. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS FORMÁI

25.

20. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK 26. 21. A TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNNYILVÁNÍTÁSA, RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA

27.

22. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI

27.

23. A TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE, TANKÖNYVTÁMOGATÁS, TANKÖNYVKÖLCSÖNZÉS

30.

24. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTN ELŐÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE

32.

25. A TELJESÍTMÉNYPÓTLÉK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI

33.

26. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESETKIEGÉSZÍTÉS

33.

27. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA

34.

28. GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

34.

29. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ INTÉZKEDÉSEK

35.

30. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK

36.

31. A DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA

37.

32. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR SZERZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

38.

1.sz.melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2.sz.melléklet: Az iskolai könyvtár könyvtárhasználati szabályzata 3.sz.melléklet: Katalógus-szerkesztési szabályzat 4.sz.melléklet: Az iskolai könyvtáros munkaköri leírása 5.sz.melléklet: Tankönyvtári szabályzat

40. 42. 44. 45. 47.

58

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 1.sz.melléklet: Adatkezelési szabályzat 2.sz.melléklet: Az intézmény szervezeti vázrajza

49. 50. 56.