A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Pedagógiai Programja 2013. szeptember
Tartalom Iskolánkról .....................................................................................................................................6 A pedagógiai munka alapelvei ....................................................................................................10 A pedagógiai munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ...........................................................12 A pedagógiai munka céljai ......................................................................................................12 A pedagógiai munka feladatai .................................................................................................12 A nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai .............................................................................14 Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: ...................................................17 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: ................................................19 Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák ..........................................................19 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának céljai .......................................................21 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok .................21 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása ...21 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló tevékenységformák: ..............22 Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés a tanítási órán .....................................................24 Motiválás .................................................................................................................................24 Aktivitás biztosítása ................................................................................................................24 Differenciálás ..........................................................................................................................24 Az egységes alapokra épülő differenciálás .........................................................................24 Az iskolai nevelési és oktatási célok megvalósítása egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységekkel.........................................................................................................................25 Hagyományőrző tevékenységek ..............................................................................................25 Diákönkormányzat ..................................................................................................................26 Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások ...................................................................26 Iskolai sportkör ........................................................................................................................27 Szakkörök ................................................................................................................................27 Versenyek, vetélkedők, bemutatók .........................................................................................27 Témanapok (projektnapok) .....................................................................................................27 Tanulmányi kirándulások ........................................................................................................28 Osztálykirándulások ................................................................................................................28 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás..................28 Iskolai könyvtár .......................................................................................................................29 Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata..........................29 Hit- és vallásoktatás ................................................................................................................29 A pedagógusok alapvető feladatai...............................................................................................30 A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás..........................................30 2
A tanórai oktató-nevelő munka feladatai ................................................................................30 A tanórán kívüli (egyéb órai) oktató-nevelő munka feladatai.................................................31 A tehetséges tanulók gondozása ..........................................................................................31 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése ........................................................................31 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása.................................................................................32 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel .......................................32 Munkafegyelem, a munkához való viszony ................................................................................32 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében .................................................................................................................................................32 Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés ..........................................32 Az iskolai munka feltételeinek javítása ...................................................................................33 Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában .................................................................................................................................................33 Aktív részvétel a tantestület életében ......................................................................................33 Az iskola képviselete ...............................................................................................................33 A vezetői feladatok ellátása.....................................................................................................33 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal .........34 Az osztályfőnök feladatai ............................................................................................................35 Az osztályfőnöki munka tervezése ..............................................................................................36 Az osztályfőnöki munkaterv felépítése ...................................................................................36 A tanév elején összeállított munkaterv ................................................................................36 Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán ........................37 Az osztályfőnöki órák témái....................................................................................................38 Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin .....................................................................................................................................38 Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák ...............................................39 Választható témák az osztály életkorától, összetételétől, neveltségi szintjétől függően .....39 Kiemelt figyelmet igénylő tanulók ..............................................................................................43 Sajátos nevelési igényű tanulók ..................................................................................................43 Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységeink ..........................................43 A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: ..................................43 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ...........44 A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek: ............................................44 A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek .45 Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása....................................................................46 A kapcsolattartás fórumai:.......................................................................................................46 A munkaközösségek kapcsolattartása .........................................................................................46 3
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása ......................................................................................47 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .................................................................................................................................................48 A nevelők és a szülők kapcsolattartása .......................................................................................49 Állandó munkakapcsolatok .........................................................................................................51 Kapcsolat a fenntartóval, működtetővel ..................................................................................51 Kapcsolat hivatalokkal ............................................................................................................51 Kapcsolat a helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel: ..................................51 Kapcsolat a területileg illetékes szakszolgálati intézményekkel: ............................................52 Az oktató munkához szükséges rendszeres munkakapcsolatok ..................................................52 Rendszeres kapcsolatok hivatalokkal ......................................................................................52 Rendszeres kapcsolat alapítványokkal ....................................................................................52 Rendszeres kapcsolat közművelődési intézményekkel ...........................................................52 Kapcsolat társadalmi egyesületekkel: .....................................................................................52 Kapcsolat termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal: .........................................53 Kapcsolat gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel: ...............................................................53 Kapcsolat egyházak helyi gyülekezeteivel és intézményeivel: ...............................................53 Kapcsolat egészségügyi és gyermekjóléti szervezetekkel.......................................................54 Tanulmányok alatti vizsgák fajtái: ..............................................................................................55 A tanulmányok alatti vizsgák okai ..............................................................................................55 Osztályozó vizsga szükségessége ............................................................................................55 Pótló vizsga szükségessége .....................................................................................................56 Javítóvizsga szükségessége .....................................................................................................56 Különbözeti vizsga szükségessége ..........................................................................................56 Szintvizsga szükségessége ......................................................................................................56 Tanulmányok alatti vizsgák szabályai .........................................................................................56 Az intézménybe való felvétel elvei .............................................................................................58 Az átvétel elvei ............................................................................................................................58 Általános alapelvek .................................................................................................................58 Átlépési lehetőségek ................................................................................................................59 Szakközépiskolai ágazatból, szakközépiskolai ágazatba, szakiskolai szakmából szakiskolai szakmába: ............................................................................................................................59 Szakközépiskolai ágazatból, szakiskolai szakmába: ...........................................................59 Szakiskolai szakmából, szakközépiskolai ágazatba: ...........................................................59 A magasabb évfolyamba lépés feltételei .................................................................................59 Alkalmazott kerettanterv .............................................................................................................62 Szabadon tervezhető órák felhasználása ágazatonként ...............................................................62 Rendészet, közgazdaság, ügyvitel ágazat ................................................................................62
4
Gépészet, informatika ágazat ..................................................................................................63 Szépészet ágazat ......................................................................................................................63 Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9-12. évfolyamon ..............................................................64 Rendészet, közgazdaság, ügyvitel ágazat ................................................................................64 Gépészet-, informatika ágazat .................................................................................................65 Szépészet ágazat ......................................................................................................................65 Választható tantárgyak, foglalkozások ........................................................................................66 A teljesítménymérés, értékelés elvei ...........................................................................................71 A tárgyi tudás mérése, értékelése ............................................................................................71 Az értékelés módja ..................................................................................................................72 A magatartás és a szorgalom értékelése ......................................................................................73 A magatartás és szorgalom minősítése....................................................................................73 A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei ..........................74 Magatartás ...........................................................................................................................74 Szorgalom: ..........................................................................................................................75 A tanulók jutalmazása .................................................................................................................78 A tanulók jutalmazásának elvei ...............................................................................................78 A jutalmazás formái: ...............................................................................................................78 Fegyelmező és fegyelmi intézkedések, büntetések .....................................................................79 Fegyelmező intézkedések ........................................................................................................79 A fegyelmező intézkedések jogszerűsége ...........................................................................79 A fegyelmező intézkedések fajtái: ......................................................................................79 Fegyelmi büntetés ...................................................................................................................79 A fegyelmi büntetés jogszerűsége .......................................................................................79 A fegyelmi büntetés formái .................................................................................................80 Mellékletek ..............................................................................................................................80 Javító-, különbözeti és osztályozó vizsga témakörei...........................................................80 Az egészségnevelés és a környezeti nevelés elveinek megvalósulása a tanítási órákon.....80 A tanulók fizikai állapotának mérése ..................................................................................80 Az iskola egészségnevelési programja ................................................................................80 Az iskola környezeti nevelési programja ............................................................................80 Szakmai program .................................................................................................................80 A Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Hunyadi János Kollégiumának Pedagógiai Programja ....................................................................................81 Záradékok ..............................................................................................................................102
5
„Az iskola dolga, hogy megtanítsa a tanulóknak, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére, az alkotás izgalmára, hogy megtanítsa szeretni, amit csinálok, és segítsen megtalálni, amit csinálni szeretnék.” /Szentgyörgyi Albert/
Iskolánkról Szent István érsekséget alapított és székesegyházat építtetett Kalocsán. Ezzel megteremtette a város középkori fejlődésének alapjait. A kalocsai érseki cím birtoklása a középkorban fontos ország vezető méltóságot jelentett. A középkori kalocsai érsekek közül jelentős politikusok, diplomaták, nagy műveltségű államférfiak (pl.: Asztrik, Győri Saul, Váradi István, Váradi Péter) és hadvezérek (pl.: Csák Ugrin, Tomori Pál) kerültek ki. A XIX-XX. század fordulóján, az elemi iskolán kívül polgári iskola, főgimnázium, tanítóképző intézet, kis és nagy szeminárium is működött. Az 1884. évi XVII. törvény bizonyos feltételek mellett kötelezővé tette a helyi igényeknek megfelelő iparoktatást. Ezzel a város meglévő iskolái kiegészültek egy szakképző intézménnyel. Ettől az időtől kezdve, a háborús időket leszámítva, a mai napig működik Kalocsán olyan iskola, amelyben a különböző szakmák oktatása folyik. Az elmúlt százhúsz évben, hol önálló iskolaként, hol megyei tagiskolaként képezte az iparosok, a szakmunkások, a technikusok utánpótlását. A kalocsai Ipariskolából fejlődött ki a Műszaki Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet. Az 1961. évi III: törvény a korszerűsített szakmunkásképző intézményeket beillesztette a közoktatás rendszerébe. 1969-ben létrehozták az emelt szintű szakmunkásképző iskolákat. Az 1969. évi VI. törvény újra szabályozta a szakmunkásképzést, létrejött a Szakmunkásképző Iskola. Az 1977-ben megindult iskolareform, valamint, az 1985. évi közoktatási törvény alapján iskolánkban már szakközépiskolai képzés is folyt: -1983-ban indult a Ruhaipari Szakközépiskola, még a régi épületben; -1988-ban került átadásra az új épület (jelenleg a Szakiskola épülete);
6
-1992-ben indítottuk a Szakmunkások Szakközépiskolája levelező-tagozatának első évfolyamát; -1993-ban, az igényeknek megfelelően, indítottuk a gépgyártás technológia- számítástechnika szakot és a technikusképzést; -1995-ben a környékben szinte egyedüli iskolaként indítottuk el a négy éves szakmunkásképzést; -1996-ban indult a Szakmunkások Szakközépiskolája nappali-tagozatának első évfolyama; A Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot 1949-ben alapították s a mezőgazdasági oktatás a Miasszonyunk Kalocsai Iskolanővérek épületében kezdődött, mint mezőgazdasági gimnázium. 1954-től 4 éves mezőgazdasági technikum 1964-től kertészeti szakemberek képzése kezdődött 1965-től szakközépiskola lett iskolánk 1968-tól növénytermesztés és állattenyésztés középfokú képzés indult, s az iskola neve Dózsa György Mezőgazdasági Technikum lett 1973-től szakmunkásképzési célú szakközépiskolai képzés kezdődött 1992-től ismét beindult a technikus képzés, megkezdődött a közgazdasági képzés 1998-től új szakképzést kezdtünk a rendvédelmi előkészítő képzést 2000. Megkezdődik az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés. 2003. a két intézmény összevonása: az intézmény új neve: Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola 2006. Az iskola bekapcsolódott a Szakiskolai Fejlesztési Program II-be. Segítségével új alapokra helyeződött a hátrányos helyzetűek re integrációja a szakképzést előkészítő osztályban, módszertani fejlesztés, mérés-értékelés önfejlesztés, minőségfejlesztés, projektoktatás került bevezetésre. A program nyújtotta anyagi források lehetővé tették a szakiskolai képzés infrastrukturális hátterének fejlesztését, a pedagógusok továbbképzését. 2008. A Bács- Szakma ZRT. által működtetett Dél-Bács-Kiskun megyei TISZK tagja lett az iskola. 2010. Megkezdődött a modulrendszerű vizsgáztatás. 2011. Két szakmában bevezettük az előrehozott szakképzést. Megkezdtük az elektronikus napló használatát. Az 1960-as évektől használt Tompa M. utcai épületből kiköltözött az iskola.
7
2013. Kalocsa Város Önkormányzatától a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került az iskola fenntartása. Az iskola neve 2013. júniustól Kalocsai Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, 2013. szeptember 1-től Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. A Hunyadi János Középiskolai Kollégiumot három városi kollégium összevonásával hozták létre. Ezek az intézmények adták a második otthonukat a térség diákjainak. 1860. a kalocsai leánykollégium alapítása 1894. a kalocsai fiúkollégium működésének kezdete 1949. a mezőgazdasági technikum létrehozása A három kollégium 1995-ig önállóan segítette az iskolai nevelő-oktató munkát. 1995. a Hunyadi János Középiskolai Kollégium alapítása, a három városi kollégium összevonásával. 2007. újabb fontos dátum a kollégium életében, amikor a Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola és Szakiskolával került összevonásra. Az új intézmény neve: Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. 2013. A kollégium fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Kalocsa Város Önkormányzata. A működtetői feladatokkal a város az önkormányzat tulajdonában lévő Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft-t bízta meg. Az iskola beiskolázási területe elsősorban Kalocsa és a környező községek, néhány szakmában a megye távolabbi, illetve környező megyék települései. Minden igénylő számára kollégiumi férőhelyet biztosítunk kollégiumunkban.
8
NEVELÉSI PROGRAM
9
A PEDAGÓGIAI MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI A pedagógiai munka alapelvei 1.
Olyan iskolát szeretnénk, melyben diák, pedagógus és más dolgozó jól érzi magát, örömmel jön nap, mint nap munkahelyére. Hogy ez megvalósuljon,
igyekszünk otthonossá tenni környezetünket,
tanulóinkat bevonjuk az iskolai élet megszervezésébe,
segítséget adunk diákjainknak tanulmányi munkájukhoz, életvezetési problémáik megoldásához,
megismertetjük velük elvárásainkat, ezzel világos feladat meghatározást nyújtunk,
a tanítási-tanulási folyamatban figyelembe vesszük a diákok egyéni képességeit,
igyekszünk jó kapcsolatot kialakítani a tanulókkal, szüleikkel, segítjük a diákok társas kapcsolatainak kialakulását, fejlődését,
2.
tiszteletben tartjuk a ránk bízott fiatalok személyiségét.
Legfontosabb feladatunk a tanulók személyiségének, készségeinek, képességeinek fejlesztése, hogy ez által alkalmassá váljanak az általános és szakmai ismeretek minél teljesebb befogadására. Arra törekszünk, hogy diákjaink tanulmányaikat befejezése után munkájukat szerető, erkölcsileg, szellemileg és testileg fejlett fiatalokként lépjenek ki az intézményből. Hogy ez megvalósuljon,
fejlesztjük tanulóink általános műveltségét,
korszerű szakmai ismereteket közvetítünk,
a szorgalom, a tudás és a munka megbecsülésére neveljük diákjainkat,
általános emberi értékek közvetítésével segítünk felismerni és értékelni a jót és elutasítani a rosszat,
igyekszünk kialakítani társas kapcsolatokat,
törekszünk arra, hogy minden tanulóban kialakítsuk a közösség iránti elkötelezettséget,
kialakítani tanulóinkban az emberek közötti érintkezés normáit, helyes formáit,
10
az iskola lehetőségeihez mérten rendszeresen alkalmat biztosítunk a kultúra, a művészetek különböző területeinek megismerésére, a szűkebb környezetünk hagyományainak bemutatására,
megismertetjük tanulóinkkal a nemzeti kultúra és történelem eseményeit, kiemelkedő személyiségeit, annak érdekében, hogy tápláljuk a haza és a szülőföld iránti szeretetet.
3.
Iskolánk, mint Kalocsa város közösségének aktív szereplője, igyekszik bekapcsolódni a helyi kulturális és szellemi életbe. Hogy ez megvalósuljon,
megismertetjük a város és környéke lakosságát az iskola életével, eseményeivel, eredményeivel, az iskolában folyó nevelő- oktató munkával,
ápoljuk kapcsolatainkat a város más oktatási intézményeivel, közművelődési intézményeivel, szervezeteivel,
hagyományainkhoz híven képviseltetjük magunkat a városi rendezvényeken, részt veszünk a tanulók számára szervezett városi események szervezésében és lebonyolításában.
4.
Iskolánk minden tanulójának biztosítjuk az esélyegyenlőséget. Hogy ez megvalósuljon,
a sajátos nevelési igényű tanulók számára biztosítjuk a gyógypedagógiai ellátást,
a beilleszkedési, magatartási és tanulási képességek zavarával rendelkezőknek célzott fejlesztő foglalkozásokat szervezünk,
a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára képesség kibontakoztató foglalkozások szervezésével biztosítjuk az integrációt, a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek teljesülését.
5.
Elképzeléseink szerint a családi és iskolai nevelés eredményeképpen olyan tanulókat bocsátunk ki iskolánkból, akiket az alábbi tulajdonságok jellemeznek:
általánosan művelt,
szakmailag felkészült,
az élet dolgaiban tájékozott,
gyakorlat orientált,
jól nevelt,
kötelességtudó, tisztelettudó,
emberszerető,
jó csapattag, 11
kreatív,
az új iránt fogékony,
betartja a társadalom írott és íratlan szabályait,
képes tudását önállóan fejleszteni,
tiszteli és óvja a természeti környezetet,
elfogadja mások véleményét,
ápolja és óvja nemzeti kultúránk, anyanyelvünk értékeit,
szívesen mozog, sportol,
igényes környezetére, ruházata tiszta, ápolt.
Természetesen a felsorolt tulajdonságok egyetlen tanulóban való megjelenése idealizált állapot. Ennek ellenére törekszünk arra, hogy az elvárt tulajdonságokból minél többet kialakítsunk diákjainkban tanulmányi idejük alatt.
A pedagógiai munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A pedagógiai munka céljai Az iskolánkban folyó nevelő munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása, oktatási céljait pedig az iskola szakképzési feladatainak teljesítése határozza meg.
A pedagógiai munka feladatai Pedagógiai munkánk alapvető nevelési feladata, hogy a tanulók nyitottságára, fogékonyságára, érdeklődésére és aktivitására építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1.
Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
2.
Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
12
3.
Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
4.
Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
5.
A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
6.
Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
7.
A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
8.
A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
9.
A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.
10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. 11. A szakközépiskolai nevelés-oktatás szakaszában folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség árnyalása és megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges kompetenciák. 12. A szakiskolában folyó nevelés-oktatás az iskolai alapműveltség megerősítése mellett a gazdaság, a szakképzés igényeihez is igazodva felkészít a választott szakképesítésre és segíti a társadalmi különbségekből adódó hátrányok leküzdését a NAT. szakiskolai feladatokra vonatkozó fejlesztési feladatainak teljesítésével, az
13
egyedi foglalkozást igénylő egyedi szükségletekhez igazodó tanulásszervezési módszerekkel. 13. Az iskolában folyó felnőtt oktatás feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, felkészítés az érettségi vizsgára, a munkába állásra, a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Célunk a második esély biztosítása minden, a középiskolát a tanköteles korban el nem végzett tanuló számára. 14. Az iskolai nevelést közvetlenül is befolyásolják az aktuális társadalmi, politikai és gazdasági változások. Kereteit, feltételrendszerét meghatározza a legújabb köznevelési és szakképzési törvény, az nevelő- oktató munka tartalmát orientálja a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv. Működik a munkaerőpiac, amely értékük, illetve keresletük szerint rangsorolja a szakmákat. A piacgazdaság viszonyait és intézményrendszerét jól ismerő, munkafolyamatokat szervezni és irányítani tudó, jól felkészült szakembereket vár a gazdaság. Az idegen nyelveket beszélő, a számítógépeket napi munkaeszközként használó szakemberek iránt mutatkozik a legnagyobb kereslet. 15. Napjaink társadalmi, gazdasági változásai, kihívásai szükségszerűen a pedagógiát és ezen belül a nevelést is jelentős változásokra késztetik, mivel a nevelés feladata mindig a társadalmi életre való felkészítés. 16. A középiskola egyik legfontosabb feladata, hogy idejében felismerje, felkutassa a tehetségeket, és teremtsen minél több lehetőséget szereplésükre. A tehetséggondozást, a képességfejlesztést a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon valósítjuk meg. 17. Felkészítjük a tanulókat arra, hogy a kötelező és a választható tantárgyakból az általuk választott szinten érettségi vizsgát tehessenek. 18. Nagy hangsúlyt helyezünk arra, hogy legalább egy idegen nyelven minden tanulónk tudjon kommunikálni. 19. A szakmai képzés során olyan tudás és ismeretanyag nyújtása a cél, amely megalapozza diákjaink szakmatanulását és felkészíti őket az életük során bekövetkező szakmaváltásokra.
A nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai 1.
A célok és feladatok meghatározása részben kijelöli azokat az eszközöket és eljárásokat is, melyek szükségesek az eredmény eléréséhez.
14
2.
A módszereknek igazodni kell a megfogalmazott célokon és feladatokon túl a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, valamint a pedagógusok személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez, vezetői stílusához, igazodnia kell a mindenkori szituációhoz és annak tartalmához.
3.
A nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján a módszereket a következőképpen csoportosíthatjuk: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei, a tevékenység megszervezésének módszere, a magatartásra ható módszerek, kényszerítő módszerek, gátlást kiváltó módszerek, amelyek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni.
4.
Az nevelő- oktató munkában alkalmazott módszerek lehetnek:
Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
5.
Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek: közvetlen módszerek, pl.: követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ösztönzés, közvetett módszerek, pl.: a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása, hagyományok kialakítása, követelés, ellenőrzés, ösztönzés.
6.
A magatartási modellek kialakításának módszerei:
közvetlen módszerek, pl.: elbeszélés, tények és jelenségek bemutatása, műalkotások bemutatása, a nevelő személyes példamutatása,
közvetett módszerek, pl.: a nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében, követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
7.
A meggyőzés, tudatosítás módszerei: közvetlen módszerek, pl.: magyarázat, beszélgetés, a tanulók önálló elemző munkája, közvetett módszerek, pl.: vita, felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.
8.
A nevelő-oktató munka során a képzési forma jellegének, az osztályok létszámának és szakmai összetételének megfelelően döntünk a tanulók osztályba sorolásáról, a tanulók nyelvválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók előtanulmányait, 15
csoportbontást alkalmazunk az idegen nyelvek, a szakmai gyakorlatok, a tanulók számára nehezebben elsajátítható érettségi tantárgyak esetén. 9.
Nevelési- oktatási céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjainak legnagyobb része: megfelel a szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott követelményeknek, sikeres érettségi vizsgát, szakmunkás vizsgát tesz. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) megszereti választott szakmáját, rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a szakképző iskola elvégzése után megállja helyét a munka világában, illetve a sikeresen álljon helyt a felsőoktatási intézményekben, képessé válik a folyamatos megújulásra az élet minden területén, igényli a folyamatos önképzést, a vágyat a tanulásra, a minél több ismeret elsajátítására, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.
16
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.
Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1.
A tanulók erkölcsi nevelése. Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
2.
A tanulók értelmi nevelése. Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.
3.
A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.
4.
A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.
5.
A tanulók akarati nevelése. Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.
6.
A tanulók nemzeti nevelése. A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.
7.
A tanulók állampolgári nevelése. Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.
8.
A tanulók munkára nevelése.
17
Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. Annak tudatosítása a tanulókban, hogy a munka nem szégyen. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló igény kialakítása. 9.
A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
18
ISKOLAI EGÉSZSÉG FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: 1. A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; 2. Tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; 3. A tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel:
a táplálkozás,
az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,
a családi és kortárskapcsolatok,
a környezet védelme,
az aktív életmód, a sport,
a személyes higiénia,
az elsősegély-nyújtás alapismeretei,
a szexuális fejlődés területén.
4. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata.
Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák 1. A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:
testnevelés órák minden olyan napon, melyen közismereti oktatás is folyik,
az iskolai sportköri foglalkozások,
tömegsport foglalkozások; osztályok között i bajnokságok.
2. A helyi tantervben szereplő biológia, testnevelés tantárgy tananyagai. 3. Az osztályfőnöki órákon feldolgozott ismeretek. 4. Az életvezetési, mentálhigiénés, drog prevenciós foglalkozások. 5. Az egészségnevelést szolgáló tanórán kívüli foglalkozások:
19
felkészülés és részvétel egészségügyi témájú versenyekre (elsősegélynyújtó; csecsemőápolási),
a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum rendezvényei,
meghívott szakemberek előadásai a szerhasználat veszélyeiről.
6. Az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele
osztályfőnöki óra megtartása előre egyeztetett témában
a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatai (A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton kell részt venniük.)
7. A Vöröskereszt által szervezett elsősegélynyújtó tanfolyamok 8. Pályázatok egészségnevelési témában
20
AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának céljai 1. a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; 2. ismerjék
meg
az
élettannal,
anatómiával
kapcsolatos
legfontosabb
alapfogalmakat; 3. ismerjék fel a vészhelyzeteket; 4. tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; 5. sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; 6. ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; 7. sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok 1. a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel
és
jártasságokkal
rendelkezzenek
elsősegély-nyújtási
alapismeretek területén; 2. a
tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás
alapismereteit; 3. a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkozzanak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósítása 1. Az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Vöröskereszttel. 2. Tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe. 21
3. támogatjuk
a
pedagógusok
részvételét
30
órás,
elsősegély-nyújtási
ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását szolgáló tevékenységformák:
1. a helyi tantervben szereplő tantárgyak ismereteinek felhasználása: TANTÁRGY biológia
kémia
fizika testnevelés osztályfőnöki
ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK rovarcsípések kezelése légúti akadály elhárítása artériás és ütőeres vérzés csillapítása komplex újraélesztés mérgezések felismerése, vegyszer okozta sérülések kezelése égési sérülések kezelése forrázás kezelése szénmonoxid mérgezés megelőzése, eljárás mérgezés esetén égési sérülések kezelése forrázás kezelése esésből eredő sérülések ellátása az elsősegély- nyújtás, baleset megelőzés
2. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (elsősegély-nyújtó, csecsemőápoló); minden évben elsősegély-nyújtási tanfolyamot szervezünk a tanulóknak a Vöröskereszt bevonásával;
évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap)
22
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a középiskolai tanulmányaikat megkezdő - még szinte gyermek személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
23
A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK Személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés a tanítási órán A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
Motiválás A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a diákokat tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
Aktivitás biztosítása A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók aktivitását biztosítják.
Differenciálás 1. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 2. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Az egységes alapokra épülő differenciálás 1. Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul meglévő életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fejlesztéséhez. 24
2. A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység. 3. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása és értékelése. 4. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell figyelemmel lenni:
Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.
A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának kibontakoztatása.
Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére.
Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.
Az iskolai tanulás - tanítás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.
A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.
A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.
Az iskolai nevelési és oktatási célok megvalósítása egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységekkel Hagyományőrző tevékenységek 1. Minden évben a ballagó osztályok megkoszorúzzák iskolánk névadójának, Dózsa Györgynek a szobrát.
25
2. Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget tartunk 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján. Megszervezzük a gólyaavatót, karácsonyi műsort készítünk. Minden ősszel nyílt nap keretében mutatjuk be iskolánkat a nyolcadikos diákoknak és szüleiknek. Szalagavató ünnepéllyel készítjük fel végzős diákjainkat az iskolától való elválásra, ahol a maturandusok tánccal köszönik meg szüleiknek, az iskolának a sok munkát, amivel eljuttatták őket az iskola befejezésének kapujáig. A végzős osztályok számára ballagási ünnepséget rendezünk. Minden tél végén szavalóversenyt szervezünk. 3. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, és a nemzeti összetartozás napján. 4. Az iskolai hagyományok őrzésének jelképei az iskola zászlója és címere.
Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti.
Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások 1. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 2. Az érettségire való sikeresebb felkészülés, a továbbtanulás elősegítésére az érettségi tárgyakból igény szerint előkészítő foglalkozásokat szervezünk. 3. Az egyes tantárgyakból az átlagosnál lényegesen jobb eredményt elérő tanulók számára tehetséggondozást biztosítunk. A tanulóknak a szaktanárok javasolják a részvételt, amely részvétel önkéntes. A tehetséggondozás általában a tanulmányi versenyekhez kapcsolódik, de szakköri keretekben is folyhat. A tehetséggondozáson való részvétel minden tanuló számára ingyenes. 4. A hiányos alapismeretekkel rendelkező tanulók számára a szaktanár, illetve az osztályfőnök javaslatára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A foglalkozásokon való részvétel önkéntes. Alacsonyabb érdeklődés esetén évfolyamonként, nagyobb érdeklődés esetén osztályonként szervezzük. A 26
felzárkóztatás hetenként egy-két tanítási óra. A felzárkóztató foglalkozásokon való részvétel minden tanuló számára ingyenes. 5. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái azok a kis csoportos foglalkozások, melyeket azoknak a hiány szakmát tanuló szakiskolai tanulóknak szervezünk, akik gyenge tanulmányi eredményük miatt nem jogosultak szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra.
Iskolai sportkör Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Szakkörök 1. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. 2. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. 3. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola igazgatója dönt. 4. A szakkör vezetését az iskola pedagógusa végzi – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
Versenyek, vetélkedők, bemutatók 1. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. 2. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. 3. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.
Témanapok (projektnapok) 1. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témanapokat) szervezhetnek. 27
2. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. 3. Ennek során – elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történhet egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. 4. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel, vagy a város főbb intézményeit ismertetik meg a tanulókkal nyílt napon.
Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervezhet, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, a választott szakterület üzemeinek, technológiáinak megismerése.
Osztálykirándulások 1. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szervezhetnek. 2. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 3. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás 1. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. 2. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. 3. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő
28
családok – elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.
Iskolai könyvtár 1. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. 2. Az iskolai könyvtár a tanulók esztétikai, kulturális, művészeti nevelése érdekében rendszeresen szervez kiállításokat, előadásokat, hagyományőrző foglalkozásokat. 3. Ezeken a rendezvényeken a tanulók osztály keretben vesznek részt. 4. Ez az iskolai tevékenység azon túl, hogy tanulóink számára egyfajta élményt biztosít, nyitottsága révén lehetőséget teremt a város érdeklődő lakosainak arra, hogy közben betekintést nyerjenek iskolánk mindennapjaiba.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
Hit- és vallásoktatás 1. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő- és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. 2. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
29
A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógusok alapvető feladatai 1. A jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. 2. Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. 3. Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. 4. Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. 5. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. 6. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. 7. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. 8. A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze. 9. A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. 10. Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. 11. A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.
A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás A tanórai oktató-nevelő munka feladatai 1. Tanórai foglalkozások megtartása. 2. A tanórai foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok). 3. Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra. 4. A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon 5. Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
30
6. A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon. 7. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon. 8. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon. 9. A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása.
A tanórán kívüli (egyéb órai) oktató-nevelő munka feladatai A tehetséges tanulók gondozása 1. Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére. 2. Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók szervezése. 3. Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon. 4. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb. 5. A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése 1. Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére. 2. A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében. 3. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása. 4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.
31
5. Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.
A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 1. Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
2. Szabadidős programok szervezése iskolán belül (karácsonyi ünnepség). 3. Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel 1. Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. 2. Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
Munkafegyelem, a munkához való viszony 1. A munkaköri kötelességek teljesítése. 2. Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. 3. Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása. 4. Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.
Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében 1. Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. 2. Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban. 3. Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása. 4. Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.
Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés 1. Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel. 2. Továbbképzéseken való részvétel. 3. A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. 4. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.
32
Az iskolai munka feltételeinek javítása 1. Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel. 2. Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába. 3. Az iskolai alapítvány működésének segítése. 4. Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció). 5. Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.
Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában 1. Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában. 2. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. 3. Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.
Aktív részvétel a tantestület életében 1. A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. 2. Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. 3. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.
Az iskola képviselete 1. Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában. 2. Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. 3. Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. 4. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. 5. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.
A vezetői feladatok ellátása 1. Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. 2. Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. 33
3. A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.
Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal 1. A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása. 2. Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé. 3. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. 4. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).
34
AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖKÖK FELADATAI Az osztályfőnök feladatai 1. Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktívan résztvevő osztályközösséget alakít ki. 2. Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket. 3. Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását. 4. Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez. 5. Az osztályszintű és iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra. 6. Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel. 7. Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel. 8. Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. 9. Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket. 10. A bukásra álló tanulók szüleit a negyed évkor és háromnegyed évkor írásban értesíti. 11. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. 12. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. 13. A tanulók figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra. 14. Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját. 15. A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez. 16. Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal. 17. Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal. 18. Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
35
19. Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését. 20. Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről. 21. Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával, figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység). 22. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára. 23. Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére. 24. A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására. 25. Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el. 26. Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet). 27. A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül. 28. Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket. 29. Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben. 30. Az elektronikus naplóban hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótoltatásáról. 31. Megírja a bizonyítványokat. 32. Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.
Az osztályfőnöki munka tervezése Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.
Az osztályfőnöki munkaterv felépítése A tanév elején összeállított munkaterv 1. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
36
2. Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve). 3. Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban. 4. Az osztály diákközösségének vezetői. 5. Az osztályban működő szülői szervezet vezetői. Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán 1. Első félévi és tanév végi osztálystatisztika. 2. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről. Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról tanulók száma, ebből leány
állami nevelt (gondozott)
hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló
tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló
sajátos nevelési igényű tanuló
az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló
az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)
egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók
más településről bejáró tanuló
nem magyar állampolgár
évfolyamismétlő
Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról tanulók száma
osztályozott tanulók száma és aránya
osztályozatlan tanulók száma és aránya
az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga
az osztály tanulmányi átlaga
kitűnő tanulók száma és aránya
szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén
példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén
példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén
az osztály tanulóinak mulasztási átlaga
egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya
három tantárgyból bukott tanulók száma és aránya 37
háromnál több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya
a bukások száma tantárgyanként
a tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei
iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és az elért helyezések)
A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai az első félév és a tanév végén 1. Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új tanulók, távozók). 2. Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). 3. A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei). 4. Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. 5. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók). 6. A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel). 7. A szülői házzal való kapcsolat (a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). 8. Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:
Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?
A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?
Az osztályfőnöki órák témái Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin 1. A házirend szabályainak megbeszélése. 2. Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése. 3. Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése. 38
4. Az osztályközösség diákvezetőinek megválasztása. 5. Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése. Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák 1. Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével. 2. Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja. 3. Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele. 4. Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén. 5. Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én. 6. Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról. Választható témák az osztály életkorától, összetételétől, neveltségi szintjétől függően A tanulást is tanulni kell Tanulást segítő tevékenységek Egészséges életrend A helyes napirend kialakítása A család: a nagyszülők, a szülők és a gyerekek közössége Ünnep a családban Az ünnepek szerepe az emberek életében Ismerem-e önmagam? A megismerés forrásai Baráti kapcsolatok Részvétel a házi munkában A nyári szünidő tervezése A tanulási szokások, a gazdaságos tanulás
39
Fiúk és lányok barátsága A helyes viselkedés, a helyes beszéd, az udvariasság Igazmondás, hazugság A serdülők biológiai és higiéniai problémái Fejlesztő játékok tanulása Tudni illik, hogy mi illik Illemtan a gyakorlatban Lakásunk kultúrája Pályaválasztásra készülünk Önállóság a tanulásban Konfliktusok az osztályban Igaz barátok az osztályban A kulturált magatartás szabályai Viselkedés ünnepi alkalmakkor Bírálat, önbírálat A család funkciói Konfliktus a családban Fizikai és szellemi munka A pénz szerepe életünkben Ápolt, divatos megjelenés Hogyan rendezném be otthonomat? A vendéglátás illemtana A határainkon túl élő magyarság Testápolás, szépségápolás a serdülőkorban Az étkezési kultúra A család pályaválasztási elképzelései Diákönkormányzat az osztályban és az iskolában Törekvés a harmonikus életre Jövőnkre készülünk Harcban önmagunkkal Ügyintézés a mindennapokban Barátság, szerelem, szexualitás Házasság és család, a felbomló család 40
Hétköznapok és ünnepek a családban Korunk jellemző betegségei A fiatalkori bűnözés A hivatalos helyen való viselkedés illemtana Különféle tanulási módszerek A jó időbeosztás, a helyes napirend Közösségfejlesztő játékok A kulturált viselkedés alapjai, illem Ismerős, haver, barát Kapcsolatok a másik nemmel, a nemi érés tudatosítása Árulkodás, becsület, "betyárbecsület" Hazugság, elhallgatás, igazmondás, becsületesség Közlekedési szabályok, utazási illemtan Színházlátogatás: viselkedés az előadáson, az élmények megbeszélése Megjelenés, öltözködés A sport szerepe az egészséges fejlődésben Helyem a családban, szüleink tisztelete Egészséges életmód rend, tisztaság, higiénia, korszerű táplálkozás Veszélyes anyagok (alkohol, dohányzás stb. egészségkárosító hatása) Az olvasás szerepe, fontossága, az olvasás élménye A televízió műsorok, a videó-filmek helyes megválasztása Ünnepek, az ünnepnapok szükségessége Iskolai hagyományok megismerés Fiú-lány kapcsolat, barátság, szerelem, a férfi, és a női szerepek. Szerelem és házasság Generációk együttélése, szüleink, nagyszüleink. Az idős emberek tisztelete, segítése, a kötelességtudat fejlesztése Családi hagyományok, ünnepek A vallások szerepe életünkben, sokfélék vagyunk, tolerancia Viselkedés iskolában a tanórán, iskolai rendezvényeken, utcán, közlekedési eszközökön, színházban, étteremben, szórakozóhelyen A munka az ember alapvető létformája, a munka értelme, megbecsülése Megélhetés, gazdálkodás, jólét 41
Vitakultúra fejlesztése, a véleményalkotás szabadsága Nemzeti azonosságtudat, nemzeti hagyományaink, történelmünk, jelképeink Helyünk Európában Az információszerzés lehetőségei Családi munkamegosztás, segítés otthon A családi költségvetés ismerete, az előrelátó pénzgazdálkodás Szabadidő értelmes, hasznos eltöltése (olvasás, rendszeres sportolás, zenetanulás, tánc, képzőművészet stb.) Környezetünk kulturáltsága, növények, állatok gondozása Egészség, betegség. Egészségünk iránti felelősség kialakítása A munka világa
42
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.
Kiemelt figyelmet igénylő tanulók 1. sajátos nevelési igényű 2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő 3. kiemelten tehetséges 4. hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
Sajátos nevelési igényű tanulók Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos tevékenységeink 1. Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg. 3. A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével – habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. 4. Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi a Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény pedagógiaiszakmai szolgáltatást nyújtó intézmény szolgáltatásait.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek: 1. gyógypedagógus végzettségű pedagógus igénybe vétele
43
2. az irányelvek figyelembevételével készített fejlesztési terv része az iskola helyi tantervének 3. a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás
A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: 1. szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal 2. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése 3. felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások 4. egyéni foglalkozások 5. képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés 6. nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai 7. az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 8. iskolai sportkör, szakkörök 9. a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) 10. szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) 11. a szülőkkel való együttműködés 12. szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról
A tehetség, a képességek kibontakoztatását segítő tevékenységek: 1. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése 2. tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások 3. egyéni foglalkozások 4. képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés 5. iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) 6. az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 7. iskolai sportkör, szakkörök
44
8. a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) 9. szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)
A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek 1. képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés 2. szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal 3. az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése 4. felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások 5. egyéni foglalkozások 6. nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai 7. tanulók mentorálása 8. az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 9. iskolai sportkör, szakkörök 10. a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) 11. szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások) 12. a szülőkkel való együttműködés 13. szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról szolgáltatásokról
45
AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA Az igazgatóság és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógusvezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.
A kapcsolattartás fórumai:
az igazgatóság ülései
az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései
a különböző értekezletek
megbeszélések
Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg. 1. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobákban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli és szóbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. 2. Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek: az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé. 3. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaközösség vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal).
A munkaközösségek kapcsolattartása 1. Az iskolában tevékenykedő munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség vezetők felelősek. 2. Az általános igazgatóhelyettes felel a:
szakközépiskolai osztályfőnöki,
a készség tárgyak,
az idegen nyelvi munkaközösség vezetőjével és tagjaival való kapcsolattartásért.
3. A pedagógiai igazgatóhelyettes felel a:
humán,
reál és természettudományi, 46
szakiskolai osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével és tagjaival való kapcsolattartásért.
4. A szakmai igazgatóhelyettes felelős a szakmai munkaközösség vezetőjével és tagjaival való kapcsolattartásáért. 5. A szakterületért felelős vezetők ennek megfelelően:
részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó és a tanév végi értékelő értekezletén,
gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról,
ellátják a munkaközösség-vezetők és a munkaközösségi tagok teljesítményértékelésével kapcsolatos feladatokat.
6. A munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:
a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,
iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,
iskolán kívüli továbbképzések,
a tanulók számára szervezett pályázatok tanulmányi, kulturális és sportversenyek.
7. A munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.
A nevelők és a tanulók kapcsolattartása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén félévente, a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, az épületekben elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan,
az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.
2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy
47
választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.
A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. 4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.),
tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer,
sportélet,
túrák, kirándulások szervezése,
kulturális, szabadidős programok szervezése,
a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).
5. Ezekben a kérdésekben
az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük,
a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie a diákságot közvetlenül érintő ügyekben.
6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. 7. A jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
48
a házirend elfogadása előtt.
8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. 9. Az iskolában iskolai vezetőség (igazgatói tanács) működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének (az igazgatói tanácsnak) tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője a diákságot közvetlenül érintő ügyek tárgyalásakor.
A nevelők és a szülők kapcsolattartása 1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az igazgató: a szülői szervezet (közösség) vezetőségi ülésén évente kétszer,
az osztályfőnökök: az osztályszülői értekezleten tájékoztatják.
2. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak:
a szülői értekezletek,
a nevelők fogadó órái,
a nyílt tanítási napok,
írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben,
az elektronikus naplón keresztül.
3. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. 4. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. 5. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során. 6. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a 49
diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. 8. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyetteseitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. 9. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. 10. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya az alábbi helyeken tekinthető meg:
az iskola honlapján,
az iskola fenntartójánál,
az iskola irattárában,
az iskola könyvtárában,
az iskola nevelői szobájában,
az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél.
11. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
50
AZ ISKOLA VEZETÉSÉNEK ÉS KÖZÖSSÉGEINEK KÜLSŐ KAPCSOLATAI Állandó munkakapcsolatok Kapcsolat a fenntartóval, működtetővel 1. Az intézmény fenntartójával és működtetőjével:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1051Budapest, Nádor u 32.
Kecskeméti Tankerület, 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.
2. A kollégium működtetőjével:
Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Kft., 6300 Kalocsa, Szent István király u. 35.
Kapcsolat hivatalokkal 1. A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal:
Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő testülete, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 35.
Kalocsa Város Önkormányzati Hivatala, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 35.
Roma Nemzetiségi Önkormányzatával, 6300 Kalocsa, Nemzetőr u. 8.
2. A megyei, fővárosi pedagógiai intézettel:
Commitment Szolgáltató és Tanácsadó Zrt. Bács-Kiskun Megyei Irodája Cím: 6000 Kecskemét, Katona J. tér 8.
Humboldt Pedagógiai Intézet, 6500 Baja, Duna u. 33.
Kapcsolat a helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:
Szent István Gimnázium, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u. 23-25.
Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Középiskola, 6300 Kalocsa, Tomori P. u. 7.
Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, 6300 Kalocsa Tompa Mihály utca 10-14.
Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, 6300 Kalocsa, Asztrik tér 1. 51
Kalocsa és Térsége Általános Iskolája, 6300 Kalocsa, Szent István király u 12-14.
Kapcsolat a területileg illetékes szakszolgálati intézményekkel:
Integrált Közoktatási Intézmény Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kalocsai Nevelési Tanácsadó, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 19.
Bács-Kiskun Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, 6500 Baja, Deszkás u. 2.
Az oktató munkához szükséges rendszeres munkakapcsolatok Rendszeres kapcsolatok hivatalokkal
Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság, 1085 Budapest, Baross u. 52.
Oktatási Hivatal, 1053 Budapest, Szalay u. 10-14.
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya, 6000 Kecskemét, Deák F. tér 3.
Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 6000 Kecskemét, Árpád krt. 4. Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara, 6000 Kecskemét, Tatársor 6.
Kalocsai Rendőrkapitányság, 6300 Kalocsa, Kossuth L. u. 10.
Rendszeres kapcsolat alapítványokkal
„Szülők a diákokért Dózsa alapítvány”, 6300 Kalocsa, Asztrik tér 7.
Az „Ipari Iskola”alapítvány, 6300 Kalocsa, Martinovics u. 2.
„Kollégium Kalocsa” alapítvány, 6300 Kalocsa, Kunszt u. 1.
Rendszeres kapcsolat közművelődési intézményekkel
Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár, 6300 Kalocsa, Kossuth L. u. 22.
Viski Károly Múzeum, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 25.
Kapcsolat társadalmi egyesületekkel:
Mozgáskorlátozottak Kalocsa és Vidéke Egyesülete, 52
6300, Kalocsa, Kossuth L. u. 41., 78-467-263
Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület (KAHOKE) közhasznú társadalmi szervezet, 6300 Kalocsa Szent István király u. 38.
Logikusakk Oktatási Kulturális és Sport Közhasznú Egyesület, 6300 Kalocsa, Budai Nagy A. u. 25.
Kalocsai Sport Egyesület, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 35.
Dunamenti Mozgáskorlátozottak és Egészségi Károsodottak Egyesülete, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u. 82.
Kalocsakörnyéki Környezetvédelmi Egyesület, 6300 Kalocsa, Bátyai út 2.
Magyar Vöröskereszt Kalocsa Városi Szervezete, 6300 Kalocsa, Szent István király u. 35.
Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona, 6300 Kalocsa, Bem apó u. 10.
Kapcsolat termelő, gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal:
Karamell Kabinet Oktatási Kft. 6300 Kalocsa, Liszt F. u. 31.
Sztanyi Bt. 6300 Kalocsa, Liszt F. u. 31.
Kreatív-Nap Kft. Kalocsa, Bátyai út 48.
Linzer Kft. Dunapataj, Damjanich u. 8.
Budamobil-Cargo Kft. Kalocsa, Homokgyőr 33.
Váradi Metal Kft. 6328 Dunapataj, Petőfi S .u. 1
Treff Bt. 6300 Kalocsa, Rákóczi u. 4.
Bázis Kft. 6300 Kalocsa, Malatin tér 6.
Kapcsolat gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:
Gyermek-és Ifjúsági Önkormányzat, 6300 Kalocsa Hunyadi u. 82.
Kapcsolat egyházak helyi gyülekezeteivel és intézményeivel:
Magyar Katolikus Egyház, 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár, 6300 Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Magyarországi Református Egyház Kalocsai Református Egyházközség, 6300 Kalocsa, Hunyadi J. u. 20-22.
Magyar Pünkösdi Egyház Kalocsai Gyülekezete, 6300 Kalocsa, Béke u. 17.
53
Kapcsolat egészségügyi és gyermekjóléti szervezetekkel 1. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a Kalocsai Szent Kereszt Kórház illetékes egészségügyi dolgozóival, az ifjúsági orvossal és védőnőkkel, segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. 2. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a települési gyermekjóléti szolgálatokkal. A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az iskola vezetősége együtt felelős.
54
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI Tanulmányok alatti vizsgák fajtái: 1. osztályozó vizsga, 2. pótló vizsga, 3. javítóvizsga, 4. különbözeti vizsga, 5. szintvizsga.
A tanulmányok alatti vizsgák okai Osztályozó vizsga szükségessége 1. Ha a tanuló a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, 2. ha a tanuló engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget. 3. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen
a kétszázötven tanítási órát,
szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,
a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,
a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,
egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.
4. ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
55
5. ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
Pótló vizsga szükségessége Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
Javítóvizsga szükségessége 1. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. 3. A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem teljesítette azt.
Különbözeti vizsga szükségessége Különbözeti vizsgát tesz a tanuló abban az esetben, ha másik iskolából érkezik vagy iskolán belül osztályt vált és a korábbi iskolájától, osztályától eltér az új osztály helyi tanterve vagy tananyag felosztása.
Szintvizsga szükségessége Szintvizsgát a szakiskola nappali rendszerű oktatásában (felnőttoktatásban is), érettségivel nem rendelkezők számára kötelező szervezni első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig.
Tanulmányok alatti vizsgák szabályai 1.
A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.
2. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel
osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
javítóvizsga esetén, a bizonyítványosztáskor közölni kell.
3. A szintvizsga teljesítéséig a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanműhelyi körülmények között szervezhető meg. 56
4. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. 5. A szintvizsga nem előfeltétele a komplex szakmai vizsgának. 6. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők munkaközösségei állapítják meg. 7. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozó vizsgára jelentkezés módját és határidejét a www.dozsakalocsa.hu honlapon az iskola közzéteszi. 8. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: magyar nyelv
írásbeli
szóbeli
irodalom
írásbeli
szóbeli
matematika
írásbeli
szóbeli
történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
szóbeli
etika
szóbeli
idegen nyelv
írásbeli
szóbeli
fizika
írásbeli
vagy
szóbeli
kémia
írásbeli
vagy
szóbeli
biológia - egészségtan
szóbeli
földrajz
szóbeli
informatika
szóbeli
ének-zene
szóbeli
testnevelés és sport szakmai tárgyak
gyakorlati
gyakorlati írásbeli és/vagy szóbeli és/vagy gyakorlati
9. Magyar nyelv és matematika tantárgyakból sikeres írásbeli vizsga esetén a szóbeli vizsgától eltekintünk. 10. A tanév megismétlésére kap lehetőséget az a tanuló, aki a javítóvizsgán nem jelent meg, vagy osztályozó vizsgán, különbözeti vizsgán, javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott. 11. Az a tanuló, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozások alól /pl. a magántanuló/, félévenként vizsgázva ad számot tudásáról (ez alól kivétel az a tanuló, aki a felmentést azért kapta, mert a tantárgyi követelményeket már bizonyítottan teljesítette). A beszámolási kötelezettség gyakoriságát az igazgató módosíthatja.
57
AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK TOVÁBBHALADÁSÁNAK ELVEI Az intézménybe való felvétel elvei 1. A 9. évfolyamra az a tanuló vehető fel, aki a középiskolai általános vagy rendkívüli felvételi eljárásban részt vett és a legkésőbb a beiratkozásig vagy pótbeiratkozásig rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, illetve szakiskolai jelentkezés esetén elvégezte a nemzeti köznevelési törvényben szabályozott köznevelési Hídprogramot. 2. A jelentkező tanulók felvételi elbírálása az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. A rendes beiratkozás minden tanév végén, a tanév rendjében meghatározott időben, a pótbeiratkozás augusztus 20-a után az éves munkatervben rögzítetteknek megfelelően történik. 3. Tanulói jogviszony az iskola 9. évfolyamára való beiratkozáskor jön létre.
Az átvétel elvei Általános alapelvek 1. Amennyiben az osztály létszáma lehetővé teszi, más intézmény azonos típusú képzési formáiból különbözeti vagy osztályozó vizsga nélkül léphet át a tanuló, ha az általa tanult tantárgyak évfolyamonkénti elosztása és óraszáma a két intézményben azonos. 2. Minden egyéb esetben előzetes egyeztetés során kell megvizsgálni azt, mely tárgyakból kell osztályozó vagy különbözeti vizsgát tennie az átlépni kívánó tanulónak. Az összehasonlítás alapja minden esetben csak a tanult tárgyak óraszáma, illetve évfolyamonkénti elosztása lehet. 3. Az átlépésről minden esetben az igazgató dönt a férőhelyek figyelembevételével a helyettesek és a szaktanárok véleménye alapján.
58
Átlépési lehetőségek Szakközépiskolai ágazatból, szakközépiskolai ágazatba, szakiskolai szakmából szakiskolai szakmába: 1. Különbözeti vagy osztályozó vizsgát kell tennie az átlépő tanulóknak a szakmai tantárgyakból. Ezek körét a helyi tantervek alapján kell meghatározni. 2. Amennyiben a választott ágazati képzés közismereti tananyag felosztása különbözik a korábbi ágazatban tanultaktól, akkor ezekből is különbözeti vizsgát, vagy osztályozó vizsgát kell tenni. Szakközépiskolai ágazatból, szakiskolai szakmába: A szakközépiskolai ágazatból szakiskolai szakmába történő átlépésre a szakiskolai gyakorlatok hiánya miatt nincs lehetőség. Szakiskolai szakmából, szakközépiskolai ágazatba: 1. A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. 2. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelményeket teljesítette.
A magasabb évfolyamba lépés feltételei Magasabb évfolyamba léphet az a tanuló, akinek nincs elégtelen osztályzata év végén, illetve igazolt és igazolatlan hiányzása nem haladta meg a jogszabályban meghatározott mértéket, valamint az előírt összefüggő gyakorlatot teljesítette.
59
AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI 1. Az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az egyes tantárgyak követelményrendszere határozza meg. Ezeket az arányokat az azonos tantárgyat tanító szaktanárok hangolják össze, figyelembe véve az egyes tantárgyak specialitásait. 2. Mivel az otthoni feladatok célja a gyakorlás, elmélyítés, ezért kötelező házi feladatot csak olyan anyagrészből adunk, amelyet a tanítási órán feldolgoztunk. 3. A tanuló legyen képes a tanítási órán megbeszélt ismeretek, megoldott feladatok áttekintése után házi feladatát önállóan elkészíteni. 4. Nem kötelező (differenciált) házi feladat is adható, ezzel segítjük pl.a versenyekre, emelt szintű érettségire való felkészülést. 5. Az írásbeli házi feladatok ellenőrzését, megbeszélését a következő órán elvégezzük. 6. Ha a tanuló a tanítási óra kezdetén jelzi, hogy nem tudta elkészíteni a feladatát, segítséget adunk a megoldáshoz; több tanuló jelentése esetén közösen megoldjuk azt. 7. A szóbeli felkészülés segítéséhez vázlatot készítünk, mindenki számára világosan meghatározzuk, hogy mi az elvégzendő feladat (mit akarunk számon kérni). 8. Az írásbeli házi feladat mennyiségét, úgy határozzuk meg, hogy az arra fordított idő tantárgyanként ne lépje túl a 20 percet. 9. Kiselőadás, nagyobb lélegzetű házi dolgozat elkészítéséhez legalább egy hét felkészülési időt adunk. 10. A hét végi pihenőnapokra, szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre csak annyi kötelező írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint az egyes tanítási napokra.
60
HELYI TANTERV
61
A VÁLASZTOTT KERETTANTERV,AZ ISKOLÁBAN TANÍTOTT KÖTELEZŐ ÉS NEM KÖTELEZŐ (VÁLASZTHATÓ) TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMAIK (ÓRATERV) Alkalmazott kerettanterv 1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által „A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet” 5.
számú
mellékletében
szereplő
„Kerettanterv
a
szakközépiskola
9-12.
évfolyamára”, kiadott kerettantervet alkalmazza. 2. Szakiskolában a „Közismereti, közéleti és életvezetési program a szakiskolák számára” programot használjuk. 3. A szakközépiskolai ágazati szakképzésben a szakmai kerettantervet használjuk. 4. Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák fejlesztésére használják fel.
Szabadon tervezhető órák felhasználása ágazatonként Rendészet, közgazdaság, ügyvitel ágazat
ÉVFOLYAM 9. évfolyam 9. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Idegen nyelv Informatika Művészetek Idegen nyelv Kémia Földrajz Művészetek Informatika
62
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 1 2 1 1 1 -1 2
11. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam
Idegen nyelv Matematika Informatika Környezetvédelem Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Informatika
1 1 1 1 1 1 1 1
Gépészet, informatika ágazat
ÉVFOLYAM 9. évfolyam 9. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Idegen nyelv Informatika Művészetek Idegen nyelv Kémia Földrajz Művészetek Informatika Idegen nyelv Matematika Fizika Környezetvédelem Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 1 2 1 1 1 -1 2 1 1 1 1 1 1
Melyik tantárgy óraszáma lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? Idegen nyelv Informatika Művészetek Idegen nyelv Kémia Földrajz Művészetek Informatika Idegen nyelv Matematika
Hány órával lett megnövelve a szabadon tervezhető órák óraszámából? 1 1 2 1 1 1 -1 2 1 1
1 1
Szépészet ágazat
ÉVFOLYAM 9. évfolyam 9. évfolyam 9. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 11. évfolyam
63
11. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam 12. évfolyam
Kémia Környezetvédelem Idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Kémia
1 1 1 1 1 1
5. Iskolánk a tízedik évfolyamon választható Művészetek tantárgy keretein belül az Ének - zene tantárgyat tanítja. 6. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontása, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározása a nevelők szakmai munkaközösségeinek, illetve a szaktanárok feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:
2013 augusztusára: a kilencedik évfolyamon.
2014 augusztusára: a tízedik évfolyamon.
2015 augusztusára: a tizenegyedik évfolyamon.
2016 augusztusára: a tizenkettedik évfolyamon.
7. A választott kerettantervben szereplő tananyagok, témakörök évfolyamonkénti bontásához, illetve az egyes témákhoz tartozó órakeretek meghatározásához iskolánk pedagógusai az egyes tantárgyak tanításához alkalmazott tankönyvek tankönyvkiadói által összeállított helyi tantervi ajánlásokat használják fel. Ezek elfogadásáról, iskolánkban történő alkalmazásáról az előbbi ütemezésnek megfelelően a nevelőtestület dönt. 8. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol vagy a német nyelvet tanulják.
Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9-12. évfolyamon Rendészet, közgazdaság, ügyvitel ágazat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi
9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4
4
4
4
4 3
4 3
4 4
2
2
4 4 1 3
64
4
és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének - zene Informatika Testnevelés és sport Környezetvédelem Szakmai tárgyak Osztályfőnöki Összes heti óra
2 2 2 2 2 5 6 1 35
2 2 2 2
1 2
1
2 5
1 5 1 8 1 35
1 5
7 1 36
11 1 35
Gépészet-, informatika ágazat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének - zene Informatika Testnevelés és sport Környezetvédelem Szakmai tárgyak Osztályfőnöki Összes heti óra
9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4
4
4
4
4 3
4 3
4 4 1
4 4
2
2
3
4
2 2
2 2 2 2
2
1
2
1
5 1 8 1 35
5
2 2 2 5
2 5
6 1 35
7 1 36
11 1 35
Szépészet ágazat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika
9. 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4
4
4
4
4 3
4 3
4 4
4 4
65
Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének - zene Informatika Testnevelés és sport Környezetvédelem Szakmai tárgyak Osztályfőnöki Összes heti óra
1 2
2
3
4
2 2
2 2 2 2
1 1 2
1 1
2 2 2 5
2 5
6 1 35
7 1 36
5 1 8 1 35
5 11 1 35
Választható tantárgyak, foglalkozások 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgyak tanulását biztosítja.
11. évfolyamon: –
matematika – emelt szint
–
magyar nyelv és irodalom – emelt szint
–
történelem – emelt szint
–
angol nyelv – emelt szint
–
német nyelv – emelt szint
–
informatika – emelt szint
–
biológia – középszint
–
kémia - középszint
–
fizika – középszint
–
földrajz – középszint
–
az egyes ágazatokhoz kapcsolódó szakmai tantárgyak - középszint
12. évfolyamon: –
matematika – emelt és középszint
–
magyar nyelv és irodalom – emelt szint
–
történelem – emelt szint
–
angol nyelv – emelt szint
–
német nyelv – emelt szint
66
–
testnevelés – emelt szint
–
informatika – emelt és középszint
–
biológia – középszint
–
kémia - középszint
–
fizika – középszint
–
földrajz – középszint
–
az egyes ágazatokhoz kapcsolódó szakmai tantárgyak - középszint
A felsorolt tantárgyak az igények és az iskola lehetőségei szerint bővíthetők. 2. Az igazgató minden tanévben a fenntartó jóváhagyását követően az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleten, ill. osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, a felkészítés szintjéről. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt az igazgató beszerzi a szülői szervezet/ és az iskolai diákönkormányzat véleményét. 3. A tanuló és a szülő minden év május 20-ig írásban (az iskola által elkészített nyomtatványon) adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek, valamint hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. 4. Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit a középiskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. 5. Az iskola abban az esetben indítja a meghirdetett tantárgyak és szintek oktatását, ha egy-egy csoportba legalább hat tanuló jelentkezett. Hatnál kevesebb tanuló esetén az igazgató más iskolával együttműködve biztosítja a választható tantárgyak /szintek/ tanulását. 6. A tanuló és a szülő az adott tanév második hetének első tanítási napján az igazgató engedélyével írásban módosíthatja a tantárgy, valamint a szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló a tanév során egy alkalommal az igazgató engedélyével módosíthatja választását . 7.
A tantárgy és a szint megválasztásával kapcsolatos döntés az adott tanév végéig szól. A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A szabadon választott órákon a tanuló érdemjegyet kap, hiányzását igazolnia kell. A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban
67
kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán.
68
A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek. 2. Olyan tanulmányi segédlet használatát, amely nem szerepel a tankönyvjegyzékben, csak nem kötelező segédletként javasolhat a tanulónak a szaktanár. 3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők munkaközösségei, illetve a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:
A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
Szakmailag legyen korrekt, tartalmazza a legújabb ismereteket, elméleteket, feleljen meg az általános didaktikai alapelveknek.
Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók.
Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken - a matematika műveltségterület kivételével - bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az tankönyvrendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.
5. Az iskolában kötelezően előírt tankönyvekről, tanulmányi segédletekről a tanévet megelőzően tájékoztatjuk a tanulókat. A tankönyveket a tanuló és a szülő döntése alapján a tanuló egyénileg vagy a tanuló és a szülő megbízása alapján az iskolán keresztül szerzi be. 6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. 7. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van.
69
A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: a
kerettanterv
testnevelés
tantárgyra
vonatkozó
rendelkezéseiben
meghatározott tanórán való részvétellel, iskolai sportkörben való sportolással, kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 3. Az iskola elfogadja azt az igazolást, amely igazolja a tanuló sportegyesületi tagságát, vagy amit művészetoktatási intézmény állít ki tánc szakos tanulója kérésére. 4. Az a tanuló, aki valamilyen jogcímen kéri a heti egy vagy két óra más módon való eltöltését, igazolást kér attól a szervezettől, ahol mozgásos tevékenységet folytat. 5. Az igazolás birtokában a szülő vagy gondviselő írásbeli kérelemmel fordul az iskola igazgatójához Az igazgató az engedély megadásáról vagy elutasításáról határozatban dönt.
70
A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE A teljesítménymérés, értékelés elvei A tárgyi tudás mérése, értékelése 1. A tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzatokkal értékeljük (kivéve kommunikációs gyakorlat és pályaorientáció, ahol megfelelt, nem felelt meg minősítést kapnak). 2. A teljesítmény mérésére tanév közben szóbeli, írásbeli feleletek, rajz, gyakorlati ellenőrző munkák bemutatása, készítése, számítógépen elvégzett feladatok, otthoni önálló munka, kiselőadások, egyéb tanórán kívüli munkák (versenyfeladatok, versenyen való eredményes részvétel, szorgalmi feladatok stb.) és témazáró dolgozatok szolgálnak. 3. Az ellenőrzés év közben folyamatos, a szóbeli és írásbeli feleletek aránya tantárgyanként változhat, melyet az egyes tantárgyi munkaközösségek hangolnak össze. 4. A gyakorlati oktatásban a tanulót minden új alapművelet, technológia tanulásának és minden összetett munkának a befejezése után érdemjeggyel minősítjük. 5. Több érdemjegy reálisabb képet mutat a tanuló tudásszintjéről, ezért félévente minden tanulónak, amely tárgyból a heti óraszám kettőnél kevesebb legalább három, amelyből minimum 2 óra, legalább négy érdemjegyének kell lennie. 6. A témazáró dolgozatok időtartama egy tanítási óránál rövidebb nem lehet, ennek érdemjegyét súlyozottan (kétszeres) vesszük figyelembe a félévi és az év végi osztályzatok megállapításakor. A témazáró ellenőrzés időpontját előre közöljük a tanulókkal. Egy tanítási napon két témazáró dolgozatnál több nem íratható egy osztályban. 7. A kisdolgozatok íratása előtt a szaktanárnak előzetes bejelentési kötelezettsége nincs. 8. Az írásbeli munkák javítását, értékelését a szaktanár az elkészítésétől számított két héten belül elvégzi, közli a tanulókkal az érdemjegyet. A kijavított írásbeli dolgozatokat a tanulók megtekinthetik. Az ellenőrzés és
az osztályzatok
megállapítása után mindig történjen szóbeli kiegészítés is. A kapott érdemjegyeket a tanár beírja az e-naplóba.
71
9. A szaktárgyi érdemjegyek, osztályzatok megállapítása a szaktanár, szakoktató feladata,
neki
kell
gondoskodni
arról,
hogy
a
tanulók
ismerjék
a
követelményrendszert. 10. A tanulók ismerjék a várható eredményt a félévi és év végi osztályozás előtt, ezért az első és harmadik negyedévi értékeléskor figyelmeztetést, ill. dicséretet adhatunk. 11. Akinek tantárgyi átlaga ekkor nem éri el a 2,00-t, figyelmeztetést kell kapnia az adott tárgyból. 12. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján kell megállapítani, indokolt esetben lehetőség adható a javításra. 13. Ha a tanuló egy vagy több tantárgyból több évfolyamra megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként kell megállapítani. 14. Az osztályzatok megállapításába a nevelőtestület
akkor szólhat
bele, ha
indokolatlanul nagy az eltérés a ciklus során adott érdemjegyek és a félévi/év végi osztályzat között. A nevelőtestület akkor tud ezzel a jogával élni, ha az osztályfőnök az osztályozó értekezlet során ezt a tudomására hozza. 15. Év végén az egész évi munkát értékeljük, figyelembe vesszük a javuló tendenciát is.
Az értékelés módja 1. A tantárgyi értékelés 1-től 5-ig terjedő érdemjeggyel történik: jeles (5)
jó (4) közepes (3)
elégséges (2) elégtelen (1)
Jeles (5) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből önállóan és összefüggően, szabatosan, a tantárgynak megfelelő szakkifejezéseket alkalmazva, hibátlanul fejti ki a tananyagot, oldja meg a feladatokat,
gyakorlaton
az
előírásoknak
megfelelő
minőségben
és
teljesítménnyel készíti el a munkadarabot.
Jó (4) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből önállóan és összefüggően, szabatosan, a tantárgynak megfelelő szakkifejezéseket alkalmazva, kisebb pontatlanságokkal fejti ki a tananyagot, oldja meg a feladatokat, gyakorlaton az előírásoknak megfelelő minőségben és teljesítménnyel készíti el a munkadarabot.
Közepes (3) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből
önállóan,
zömében
kérdésekre,
a
tantárgynak
megfelelő
szakkifejezéseket alkalmazva, kisebb hibákkal fejti ki a tananyagot, oldja meg a
72
feladatokat. Gyakorlaton elfogadhatóan készíti el a munkadarabot, az előírt tűréshatáron belül.
Elégséges (2) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből kérdésekre válaszolva, több hibával fejti ki a tananyagot, részben oldja meg a feladatokat, de a továbbhaladáshoz szükséges törzsanyag elsajátítását bizonyította. Gyakorlaton, teljesítménye legalább a 75 %-ot elérte és a készített munkadarab javítható selejt.
Elégtelen (1) annak a tanulónak a tanulmányi teljesítménye, aki az adott témából, témarészből tájékozatlanságot árul el, a továbbhaladáshoz szükséges törzsanyagot még kérdésekre, segítséggel sem tudja kifejteni, a feladatokat részben sem tudja megoldani. Gyakorlaton, ha teljesítménye nem éri el a 75 %-ot, vagy a készített munkadarab nem javítható selejt.
2. Az érdemjegyeket az e- naplóban, ellenőrző könyvben, az év végi osztályzatokat az e- naplóban, bizonyítványban és a törzslapokban kell rögzíteni. 3. Az első és harmadik negyedévi figyelmeztetéseket és dicséreteket az e- naplóban és az ellenőrző könyvben rögzítjük. 4. Az osztályfőnök félévente kétszer ellenőrzi, hogy az ellenőrző könyvbe és az enaplóba beírt érdemjegyek megegyeznek-e; a hiányzó jegyeket az osztályfőnök pótlólag beíratja. 5. Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, akkor a félévi és év végi osztályzatát a gyakorlatot vezető szakoktató állapítja meg.
A magatartás és a szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom minősítése 1. Magatartásból és szorgalomból a tanulók évközi érdemjegyekkel nem rendelkeznek, ezért az osztályozó értekezletet megelőzően az osztályban tanító pedagógusok, és az osztály véleményének kikérése után az osztályfőnök állapítja meg a félévi és év végi osztályzatokat. 2. Egyes tanulók osztályzatának megállapításához az osztályozó értekezleten az osztályfőnök kérheti a nevelőtestület segítségét; ekkor többségi szavazással történik a döntés.
73
A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei Magatartás:
Példás magatartású az a tanuló, aki: –
az osztály, illetve az iskola közösségéért hajlandó önként feladatot vállalni /a feladat konkrétan előreviszi az osztály, az iskola munkáját/,
–
tevékenységét felelősséggel végzi, tetteit meggondolja,
–
tanáraival, tanulótársaival szembeni viselkedése, hangneme kifogástalan,
–
a tanítási órán kívüli magatartása kifogástalan,
–
semmilyen szintű fegyelmi vétséget nem követett el,
–
minden tantárgyból legalább elégséges osztályzata van.
Jó magatartású az a tanuló, aki: –
a rábízott feladatokat maradéktalanul elvégzi, de a feladatokkal úgy bízzák meg,
–
tevékenységét felelősséggel végzi, tetteit meggondolja /nem vonható be negatív cselekménybe/,
–
tanáraival, tanulótársaival szembeni viselkedése, hangneme kifogástalan,
–
tanítási órán kívüli tevékenysége ellen nem merül fel kifogás,
–
kisebb szintű fegyelmi vétséget követett el /legfeljebb osztályfőnöki figyelmeztetés/.
Változó magatartású az a tanuló, aki: –
a rábízott feladatokat hiányosan végzi el, a feladatok vállalásától húzódozik,
–
tevékenységét nem a tőle elvárható felelősséggel, meggondoltsággal végzi, Megnyilvánulásai alkalmanként meggondolatlanságot tükröznek,
–
tanáraival, tanulótársaival szembeni viselkedése, hangneme időnként kifogásolható,
–
a tanítási órán kívüli tevékenységben nem vesz részt, vagy csak erőteljes felszólításra,
–
legfeljebb igazgatói megrovás büntetése van.
Rossz magatartású az a tanuló, aki –
a rábízott feladatokat nem végzi,
–
tevékenységének alapvető jellemzője a meggondolatlanság,
–
tanáraival,
tanulótársaival
szemben
több
alkalommal,
visszatérően
tiszteletlen, –
tanítási órán kívüli magatartása ellen súlyosabb kifogások merülnek fel, 74
–
súlyosabb fegyelmi vétséget követett el.
Szorgalom:
Példás szorgalmú az a tanuló, aki: –
tanulmányi
munkáját
rendszeresen
végzi,
ellenőrzések
alkalmával
egyenletes teljesítményt mutat minden tárgyból, –
tanulmányi munkájában a pontosság jellemzi, törekszik az esetleges hiányok pótlására,
–
az órai munkába aktívan bekapcsolódik /ez nemcsak a jelentkezésben nyilvánulhat meg/,
–
minden tantárgyat egyenletesen tanul /pl. nincsenek olyan tárgyai, amelyekből nagyon gyenge teljesítményű/.
Jó szorgalmú az a tanuló, aki: –
tanulmányi
munkáját
rendszeresen
végzi,
ellenőrzések
alkalmával
egyenletes teljesítményt mutat az egyes tárgyakból, –
tanulmányi munkáját a pontosság jellemzi, törekszik az esetleges hiányok pótlására,
–
az órai munkába csak tanári felszólításra kapcsolódik be, tudása megbízható,
–
képességei miatt nem minden tantárgyat tud egyenletes teljesítménnyel tanulni.
Változó szorgalmú az a tanuló, aki: –
tanulmányi munkáját nem rendszeresen végzi, ellenőrzések alkalmával nem nyújt egyenletes teljesítményt,
–
tanulmányi munkájában helyenként nagyobb pontatlanságok mutatkoznak, önként törekszik a hiányok pótlására,
–
az órai munkába tanári felszólításra sem tud mindenkor bekapcsolódni,
–
az akarat időnkénti hiánya miatt nem tanul minden tantárgyat egyenletesen,
–
legfeljebb egy elégtelen tantárgyi osztályzata van a félévi vagy év végi értékeléskor.
Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: –
tanulmányi
munkáját
rendszertelenül
végzi,
illetve
elhanyagolja,
ellenőrzések alkalmával általában nem tud elfogadható teljesítményt nyújtani, –
tanulmányi munkáját a pontatlanság jellemzi, hiányait felszólításra sem pótolja, nem él a tanári segítséggel, 75
–
az órai munkába nem tud és nem akar bekapcsolódni,
–
az akarat hiánya miatt egyes tantárgyakból nem tud elégséges teljesítményt sem nyújtani.
76
A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI
1.
Az iskola az eltérő tudásszintű tanulók felzárkóztatására, a jobb képességű tanulók gyorsabb haladása érdekében, objektív okokból csoportbontást alkalmaz.
2.
A matematika a 9-10. évfolyamon, az idegen nyelvek és az informatika osztályonként két csoportra bontva kerül tanításra. Idegen nyelvek esetében –ha ez lehetséges- az osztályok bontása kezdő és haladó csoportra történik.
3.
További tantárgyakból is megszervezhető a csoportbontás, ha az osztály heti órakeretben biztosított órák száma ezt lehetővé teszi.
4.
Csoportbontás esetén biztosítani kell, hogy a tanulók meghatározott eredmény elérése esetén a kezdő csoportból a haladóba, illetve a gyengébb csoportból az erősebbe kerülhessenek és viszont.
5.
A szakképzésben, szakközépiskola 9-12. évfolyamán a több szakmacsoportból, ágazatból álló osztályok szakmai óráit ágazatonként tartjuk. A gyakorlati foglalkozásokon a gyakorlati csoportlétszám kereteit figyelembe véve bontjuk a csoportokat.
6.
A szakképző évfolyamokon a több szakmából álló osztály szakmai óráit szakmai csoportokban
tartjuk.
A
szakmai
gyakorlati
foglalkozásokon
az
átlagos
csoportlétszámnak megfelelően bontjuk a csoportokat. A szakképző évfolyamokon túlzottan kis létszám esetén több évfolyamból összevont csoport is kialakítható. 7.
Egyéb foglalkozás indításához az szükséges, hogy egy-egy csoportba legalább hat tanuló jelentkezzen.
8.
Hatnál kevesebb tanuló esetén az igazgató más iskolával együttműködve biztosítja a választható tantárgyak /szintek/ tanulását.
77
A TANULÓK JUTALMAZÁSA ÉS FEGYELMEZÉSE A tanulók jutalmazása A tanulók jutalmazásának elvei 1. A tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 2. Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki:
az OKTV-n és OSZTV-n , SZKTV-n és tantárgyi versenyeken eredményesen vesz részt,
kiemelkedő kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el,
a közösség életében tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.
3. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba és a törzslapra kell bevezetni. 4. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, anyagi elismeréssel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után a nevelőtestület dönt. 5. A tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi, kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veszi át. 6. A jutalmazásokat az intézmény honlapján és az iskolarádióban ki kell hirdetni. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. 7. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.
A jutalmazás formái: 1. Az iskolában elismerésként a következő egyéni írásos dicséretek adhatók:
szaktanári, szakoktatói,
osztályfőnöki, 78
igazgatói,
nevelőtestületi.
2. Csoportos jutalmazási formák:
jutalomkirándulás,
hozzájárulás kulturális programok költségeihez.
Fegyelmező és fegyelmi intézkedések, büntetések Fegyelmező intézkedések A fegyelmező intézkedések jogszerűsége 1. Az a tanuló, aki a házirendet, az iskolai munkarenddel kapcsolatos kötelezettségeit szándékosan megszegi, fegyelmező intézkedésben részesíthető. 2. A fegyelmező intézkedés a fegyelmi büntetést megelőző nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. A fegyelmező intézkedések fajtái: Az iskolában az alábbi fegyelmező intézkedéseket alkalmazzuk: szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, osztályfőnöki megrovás, igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés, igazgatói megrovás.
Fegyelmi büntetés A fegyelmi büntetés jogszerűsége 1. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58-59.§ és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53.§ - 61.§ állapítja meg.
79
A fegyelmi büntetés formái 1. Jogszabály alapján adható büntetések
megrovás
szigorú megrovás
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába
eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától
kizárás az iskolából.
2. Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és a kizárás az iskolából fegyelmi büntetések csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható.
Mellékletek 1. számú melléklet Javító-, különbözeti és osztályozó vizsga témakörei 2. számú melléklet Az egészségnevelés és a környezeti nevelés elveinek megvalósulása a tanítási órákon 3. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának mérése 4. számú melléklet Az iskola egészségnevelési programja 5. számú melléklet Az iskola környezeti nevelési programja 6. számú melléklet Szakmai program
80
A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Hunyadi János Kollégiumának Pedagógiai Programja
„Nem szavak teszik vitézzé az embert, a csatasorban ismerszik meg, ki mit ér.” TARTALOMJEGYZÉK 1. KOLLÉGIUMUNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA 2. HELYZETELEMZÉS 2.1. Az intézmény alapadatai 2.2. A fenntartó közoktatás fejlesztési koncepciója 2.3. Az épület funkcióra való alkalmassága, tárgyi felszereltsége, pénzügyi háttér 2.4. Személyi feltételek 2.5. A tanulói összetétel 2.6. Ifjúságvédelmi feladatok 2.7. Az intézmény kapcsolatai 2.8. A szülők kollégiummal szembeni elvárásai 2.9. A szülőkkel való kapcsolattartás formái 3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA, FELADATAI 3.1. Nevelési alapelveink 4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERKEZETE 4.1. Tanulást segítő foglalkozások 4.1.1. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás 4.1.2. A tanulást segítő szakköri foglalkozások 4.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások 4.3. A szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozások 5. KÖZÖSSÉGI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG 5.1. Diákrendezvények, hagyományok 6. AZ INZÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FÓRUMAI 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA 8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, MÓDOSÍTÁSA, ZÁRADÉK
81
1. KOLLÉGIUMUNK PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA Sajátos tevékenységi rendszerünkön keresztül elősegíteni a választott életpályára való felkészülést, a személyiség harmonikus és egészséges fejlődését. Biztosítani kívánjuk a tudáshoz jutási esélyek közelítését, az eltérő településszerkezetből adódó hátrányok korrekcióját, az iskolai tanuláshoz a nyugodt, alkotó, segítőkész pedagógiai légkört. 2. HELYZETELEMZÉS 2.1.
Az intézmény alapadatai
Az intézményegység neve, címe: Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Hunyadi János Kollégiuma 6300. Kalocsa, Kunszt J. u.1. Az intézményegység működési területe: Bács-Kiskun megye és a környező megyék Az intézménybe felvehető tanulók maximális száma: 120 fő A kollégium tevékenységeit az intézmény Alapító Okiratában megfogalmazottak szerint látja el. Az intézmény alapfeladata: A köznevelésről szóló törvény 17.§ határozza meg a kollégiumok alapfeladatát. (1.) A kollégium az a nevelési-oktatási intézmény, amely az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételeket biztosítja,ha az a ) lakóhelyüktől távol tanulók számára a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez,nemzetiségi nyelven vagy gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben való tanulásukhoz, b) a tanuló testi-lelki egészségét veszélyeztetett , tanulását akadályozó otthoni körülmények miatt szükséges (2) Kollégiumi nevelés-oktatás és lakhatáson kívüli ellátás biztosítható annak a tanulónak is, akinek férőhely hiányában nem lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani ( a továbbiakban : externátusi ellátás). A kollégiumi ellátás tízéves kortól- a testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók, valamint a nemzetiségi nevelésben, nevelés-oktatásban
82
részt vevő gyermekek és tanulók esetében az óvodai nevelés kezdetétől-vehető igénybe. (3) A kollégium-részben vagy egészben, jogszabályban meghatározottak szerintszakkollégiumként is működhet. A szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával személyközpontú tehetséggondozást végezzen. (4) a kollégiumi nevelés a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának figyelembevételével a helyi pedagógiai program szerint folyik (5) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék a tanuló iskoláinak munkarendjéhez. 2.3. Az épület funkcióra való alkalmassága, tárgyi felszereltsége, pénzügyi háttér A kollégium öreg, műemlék jellegű épületben helyezkedik el, ezért számtalan elhasználódással, meghibásodási lehetőséggel kell számolni. A tanulók elhelyezési feltételei biztosítottak: - Kunszt József utcai épület I. emelet
kollégiumvezetői iroda, gondnoki-adminisztrátori iroda, kézi raktár, könyvtár, tantermek, kondicionáló szoba , földszinten: dolgozói öltöző, kapus szoba tartozik a kollégiumhoz
- Asztrik tér 7. II. emelet 52 db 7-10 négyzetméteres hálószoba társalgók- tanuló-pingpong- csocsó- TV szoba, számítástechnika termek szolgálnak a diákok elhelyezésére. Raktár, zuhanyzók, WC blokkok, ügyeletes tanári szoba, éjszakai tanári szoba. A fenti helységek a megfelelőek, mind a lakhatás, mind a szilenciumi feltételek biztosítása területén. Szükség esetén az iskola termekkel segíti a kollégiumi foglalkozásokat és a rendezvények lebonyolítását. Hiányzik a beteg szoba, a hozzá tartózó elkülönítő helyiségekkel együtt.
Pénzügyi háttér: A program megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet a következők biztosítják:
-
Az önkormányzat által biztosított működési költségek A KLIK által biztosított fenntartási költségek Pályázati források Kollégium-Kalocsa Alapítvány támogatása diákprogramokra
2.4. Személyi feltételek 83
A törvény által előírt egyetemi szintű pedagógus végzettséggel a kollégium tantestületének minden tagja rendelkezik. A kollégium előtt álló feladatok megoldásához a tantestület létszáma megfelelő. A szakos összetételben rejlő lehetőségeket a pedagógia program összeállításánál, a szabadidős tevékenységnél és a foglalkozások szervezésénél figyelembe vettük. Célul tűzzük ki: -
A pedagógus közösség kapcsolatrendszerének, munka kultúrájának, szakmai kompetenciájának fejlesztését. A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjában és a keretfoglalkozási tervekben megfogalmazott célok és feladatok jelenjenek meg a pedagógusok mindennapi tevékenységében, gondolkodásmódjában.
- A kollégiumi nevelés irányaival és tartalmi megújulásával való lépéstartás igényét. - A pedagógus személyiség és attitűd, a szabad, alkotó pedagógus kibontakoztatását. - A helyzetelemzés, diagnosztizálás, a pedagógiai folyamatok vezérlése épüljön be a nevelők pedagógiai eszköztárába. - A kollégiumban zajló folyamatok,a diákok személyiségének megismerése ezáltal a konfliktusok eredményes kezelése. Fontosnak tartjuk a nevelőtanári továbbképzéseken, kollégiumi fórumokon, tanfolyamokon, konferenciákon, szakmai értekezleteken való részvételt: - a megjelenő kollégiumi szakmai anyagok folyamatos olvasását, szakmai beszélgetéseket, - a pedagógiai szakirodalom folyamatos tanulmányozása, - a kollégiumi nevelésre-oktatásra vonatkozó törvények ismeretét. Az elmúlt két év tanulmányi átlaga 3,00 volt. Ez a tanulmányi átlag összehasonlítva a bázis iskolák tanulmányi átlagával (az egyes iskolatípusokban járó kollégisták tanulmányi átlagával) néhány századdal jobb eredményt mutat. Tanulóink életkora 14 év és 21 év között van. A szakmunkástanulók tanulmányi eredménye átlagban nem éri el a közepes szintet. Az elsősök általános iskolából hozott átlaga még a kollégista társaitól is gyengébb – gyakori, hogy csak elégséges osztályzatot tartalmaznak az év végi bizonyítványok. A gimnáziumba járók fő célja a továbbtanulás. Tanulmányi munkához való viszonyuk és eredményük jó. A szakközépiskolások egy részére szinten jellemző a továbbtanulási szándék, viszont itt a szakmánkénti eltérés eltérő tanulási motivációkat is mutat hosszú évek távlatában.
84
Intenzív érettségire történő felkészülésben, érettségi utáni szakképzésben résztvevőkre a következők jellemzők. Önállóbbak, céltudatosabbak, fontosnak tartják a tanulást, többségük már kollégista volt, betartja az alapvető szabályokat. Ugyanazok a szabályok érvényesek rájuk, mint bárki másra, ők is csak a teljesítményük és nem a koruk alapján kapnak kedvezményt. A felsorolt tanulói összetételből jól értékelhető, hogy módszertanilag mennyire differenciált pedagógiai feladatot kell ellátnia a nevelőtestületnek. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a diákok szociális hátterét,otthoni életkörülményeiket. A nevelőtanári tapasztalatok, a szülőkkel, oktató tanárokkal való kapcsolattartás során feltáruló információk is a következőket erősítették meg: tanulóink közel 60 % - a hátrányos helyzetűnek mondható (rossz anyagi körülmények, rendezetlen szülői háttér, káros szenvedélyek, rossz baráti társaság). Ezért az ifjúságvédelmi feladatok kiemelt szerepet kapnak valamennyi nevelőtanár részéről. A feladatok koordinálását, összefogását a kollégiumvezető végzi. A siker érdekében együttműködünk az önkormányzat gyámügyi szakembereivel, nevelőotthonokkal, családsegítőkkel , ifjúsági védőnővel . A veszélyeztetett tanulók esetében a szülőkkel rendszeres, személyes kapcsolat kialakítására törekszünk, - ami gyakran a szülő hozzáállása miatt nem alakul ki. A nevelőtestületnek ezért számos családpótló feladatot is meg kell oldania. 2.6. Ifjúságvédelmi feladatok A kollégium ifjúságvédelmi tevékenységének főbb elemei, tanári feladatok: - A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kisérése és orvoshoz küldése az igények szerint. - A család szociális és anyagi helyzetének megfelelően különféle támogatások – pénzbeli és természetbeli – felkutatása. - A tanulók rendkívül sokféle és szélsőséges családi, szociális hátterének megismerése. - A csoportfoglalkozások tematikájában szerepelni kell a szociális értékrend és képességrendszer fejlesztésének is. - Az aktuális tanulói problémák, gondok megbeszélése és azok megoldásának segítése a nevelők alapvető feladatai közé tartoznak. 2.7. Az intézmény kapcsolatai Iskolánkkal mind vezetési, mint tantestületi szinten napi munkakapcsolatban állunk 85
A város többi középfokú oktatási intézményével napi kapcsolatban állunk. Ezt a kapcsolatot a nevelőtanárok és az osztályfőnökök, szaktanárok rendszeres és folyamatos együttműködése biztosítja. Az iskolák nagyobb rendezvényein a kollégium nevelőtestülete képviselteti magát. Az iskolával való kapcsolattartás szintjei, formái Szintjei: - vezetői szinten a kollégiumvezető, - osztályfőnöki, szaktanári szinten a nevelőtanárok, - iskolaorvos, ifjúságvédelmi felelősi szinten a kollégiumvezető - könyvtári szinten a könyvtáros, - diák-önkormányzati szinten a segítő tanár és a DÖ. elnök (szükség szerint a felelősök). Formái: - személyes találkozás, - nevelőtestületi értekezletek, - kollégiumi és iskolai rendezvények, - nyílt napok - városi diák-önkormányzati munka. A város művelődési és egyéb intézményei közül a következőkkel állunk kapcsolatban: Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár, Viski Károly Múzeum, Városi Vöröskereszt, Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség rendezvényein részt veszünk. A kollégiumi diák-önkormányzat tagja az Országos Kollégiumi Diákszövetségnek, részt veszünk a vezetőképző táborokban és az országos rendezvényeiken. A kiskunfélegyházi,a bajai és a kecskeméti kollégiumokkal baráti kapcsolatban állunk,közös rendezvényeken találkozunk, az anyagi lehetőségeink függvényében. A ” Legügyesebb kollégista és kollégium” valamint a kollégiumi „Ki Mit Tud ?”felmenő rendszerű vetélkedőn is képviseltetjük magunkat. A pedagógiai program megvalósításában a bővülő kapcsolatrendszer sok segítséget adhat. Igyekszünk továbbra is a kapcsolatainkat ápolni, hagyományainkat pedagógiailag értékes tartalommal megőrizni, fejleszteni. 2.8. A szülők kollégiummal szembeni elvárásai - A szülők igénylik a fegyelmezett munkára nevelő kollégiumi tevékenységet: elsősorban az iskolai tanulás segítése terén. 86
- Az elsős tanulók szülei matematikából kértek felzárkóztatási, korrepetálási lehetőséget. - Jónak tartják, hogy a kollégiumban az elmúlt két évben jelentősen emelkedett a számítástechnikai eszközök száma. - Bővítenék a hasznos szabadidős tevékenységeket és azok feltételeit (kondicionáló eszközök, színházlátogatás, kirándulás, a tartalmas szakköri tevékenységeket szintén támogattak). - Egyetértettek a házirendben megszabott kimenő idejével, hasznosnak ítélik a kollégium adta kulturális, sport és egyéb foglalkozási lehetőségeket. - A „kollégiumi szék” létrehozására és az abban való közreműködésre alig érkezett javaslat, ez elsősorban nem az érdektelenségnek, hanem a kollégiumtól való távolságnak és a szülők munkahelyi elfoglaltságának tudható be. Összességében a szülők azt várják el a kollégiumtól, hogy a gyermekük a kor színvonalának megfelelő ellátásban részesüljön, érzelmi és fizikai biztonságban legyen és a nevelőtestület tagjai segítsék az iskolai tanulmányaik sikeres befejezésében. 2.9. A szülőkkel való kapcsolattartás formái Célunk: szoros kapcsolatot kell tartanunk a szülőkkel a gondjainkra bízott gyermekek érdekében. Formái: - alkalmi, spontán vagy szervezett érintkezések (levelezés, telefon), - egyéni fogadóórák, - közös iskolai, kollégiumi fogadóórák, - szülői értekezletek, - szülői részvétel kollégiumi, iskolai rendezvényeken 3. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS CÉLJA, ALAPELVEI, FELADATAI A kollégiumi nevelés célja: A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának,a sikeres életpályára való felkészítésének segítése,személyiségének fejlesztése,kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával.
87
A kollégiumi nevelés alapelvei: A kollégium-céljai elérése érdekében-gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a. az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése, demokratikus és humanista elvek alkalmazása; b. a nevelés folyamatát a diákok iránti bizalom és felelősség, szeretet hassa át; c. a pedagógiai tevékenységet intellektuális igényesség, kulturált stílus jellemezze, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; d. az alapvető erkölcsi normák betartása; e. az egyéni sajátosságok figyelembe vétele; f. a nevelőtevékenység építsen a diákok öntevékenységére, önszerveződő képességére, az intézmény környezetében lévő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködésre; g. együttműködés a szülőkkel és a kapcsolódó iskolákkal; h. az integrált nevelés megvalósítása; i. orientáló,motiváló,aktivizálni képes,tevékenységközpontú,segítő pedagógiai módszerek alkalmazása; j. egyéni bánásmód alkalmazása,a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembevétele k. nemzeti hagyományok,a nemzeti azonosságtudat,valamint az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása,ápolása A kollégiumi nevelés feladatai: A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak,családi körülményeinek megismerése,az elfogadó,bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik .A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele,hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. Különösen az alábbi területeket kell fejleszteni a kollégiumokban: a. Énkép,önismeret,szociális képességek fejlesztése b. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése c. Felzárkóztatás,a tehetségek kiválasztása és gondozása,a pályaorientáció segítése d. Kulturált életmódra nevelés,szuverén világkép kialakulásának segítése e. Egészséges életmód,környezettudatos magatartás kialakításának segítése f. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
88
4. A KOLLÉGIUMI TEVÉKENYSÉGRENDSZER SZERKEZETE Kollégiumunk tevékenységrendszerének kialakításakor figyelembe vettük a a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvényt, különösen a 15. § (4) bekezdést ,a nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendeletet valamint a 46/2001.(XII.22.) OM rendelet legutolsó módosítását és annak 1.2.3 sz. mellékleteit. A program összeállításánál a Kollégiumi Szakmai és Érdekvédelmi Szövetség által kidolgozott szakirodalmat és szakmai ajánlásokat is felhasználtuk. Megfogalmaztuk az egyes tevékenységek eszköz és anyagi szükségletét is, amelyek nélkül azok eredményesen nem működtethetők. Abból a nevelési alapelvből indultunk ki, hogy a tanulók személyisége csak az általuk végzett tevékenységrendszeren keresztül fejleszthető a legeredményesebben. Kötelezően biztosítandó kollégiumi foglalkozások a következők: Felkészítő, fejlesztő foglalkozások - tanulást segítő foglalkozások - tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások - a szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozások. 4.1. Tanulást segítő foglalkozások A napi felkészülést megfelelő tárgyi környezetben és tanári segítség mellett kell biztosítani. A szilenciumi idő napi három óra. Ebben az időben, az épületben minden tanuló számára nyugodt, csendes tanulási feltételnek kell lennie. A csoportfelelős nevelőtanárok döntenek arról (a diák egyéni eredménye, teljesítménye, tanulási szokásai alapján), hogy kik tanulnak tanári felügyelet mellett, és kik dolgozhatnak önállóan az épület egyéb helyiségeiben. A diákönkormányzat minősítési rendszere ezt egyértelműen alátámasztja és elősegíti. A szilenciumi idő alatt más kollégiumi rendezvény nem tervezhető – az iskolai tanórákra való felkészülés minden más tevékenységgel szemben elsőbbséget élvez. Tanulócsoportban történik a szilenciumi foglalkozás (napirendben rögzített időkben). Kollégiumunkban biztosítottak a nyugodt tanulás feltételei. Figyelembe vesszük az adottságbeli, képességbeli tényezőket, valamint a tanulási szokásokat is. A csoportszervezés alapelvei: - iskolatípus - osztály 89
- szakma - gyakorlati munkahely A foglalkozások szervezése, lebonyolítása során fontos: - a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás, - közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása, - egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztása, - nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása, - a folyamatos segítés és ellenőrzés, - kiscsoportos foglalkozások (rendszeresen vagy alkalmanként), - elérendő, hogy minden tanuló készüljön a foglalkozásokon, senki ne menjen felkészülés nélkül iskolai órára. 4.1.1. Felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás A tanulók igen eltérő képzettségi szinttel érkeznek hozzánk, ezért fontos feladat az indulási hátrányok csökkentése. Ennek érdekében felmérjük a kiinduló helyzetet,feltárjuk a lemaradás okait, majd kidolgozzuk az egyénre szabott hatékony segítségnyújtás tervét. A tanulási folyamatot állandóan ellenőrizzük, ha kell, elvégezzük a szükséges korrekciókat. A tanulmányi munkát segítő tevékenység módszerei: - egyéni és kiscsoportos korrepetálás (diák, szaktanár) - kortárs csoportok segítése - szakköri munkába való bekapcsolódás Az ellenőrzés módszerei: - rendszeres napi ellenőrzés - elemző értékelés havonta a nevelőtanárok részéről csoportszinten - negyedévenkénti elemző értékelés kollégiumi szinten az igazgató részéről - az értékelésről és a további feladatokról a szülők rendszeres tájékoztatása. Számítástechnika-informatika Az iskolai felkészülésen kívül a diák-újságírásban, szerkesztésben, fényképezésben tehetséges diákoknak is lehetőséget ad képességeik fejlesztésére. Az újság nyomdai költségeit minden évben tervezni kell,mert ez által válik közkincsé a diákok és a szerkesztő tanár munkája. A kollégium honlapján is elérhető annak érdekében ,hogy minél többen betekinthessenek a kollégiumi élet belső világába. Pályázatok útján az elmúlt években jelentősen javult a számítástechnikai eszközök száma, a könyvtárban is a tanulók rendelkezésre áll. Karbantartásuk, fejlesztésük állandó anyagi hátteret kíván.
90
Matematika felzárkóztatás Az elsős tanulók körében tudunk segítséget nyújtani ahhoz, hogy az iskolai alapkövetelmények szintjére felzárkózzanak a diákok. A feladatot hosszútávon az iskola matematika tanáraival vagy külsős segítséggel tudjuk megoldani. Jelenleg külsős vegyész-gépész mérnök segíti a kollégium ez irányú munkáját. 4.1.2. A tanulást segítő szakköri foglalkozások a. Családi életre nevelő szakkör A társadalom legkisebb és legfontosabb alapegysége a család. A kollégium a kötetlen időkeretével, a rendelkezésre álló technikai eszközeivel jól tudja segíteni a családi életre nevelést. Sajnos, a fiatalok jelentős részének az otthon nem nyújt követendő családmodellt. A kollégium, mint sok esetben családpótló, helyettesítő funkciót is ellátó intézmény, - szakköri foglalkozás keretében részt vállal a leendő családok alapítóinak felkészítésében. Ezek a foglalkozások is elméleti és gyakorlati részből állnak. A foglalkozásokat döntő részben a kollégium nevelőtanárai vezetik. Ebbe a munkába bekapcsolódik az iskolaorvos az ifjúsági védőnő, a konyhavezető. Az elméleti foglalkozások középpontjában a család mindennapos tevékenysége, gazdálkodása, munkamegosztása, a kiegyensúlyozott légkör megteremtése és megtartása áll. Különösen fontosnak tartjuk felhívni a középiskolás korosztály figyelmét arra, hogy a család vállalása mekkora felelősséggel jár. Gyakorlati foglalkozásokon a lányok főleg a konyhai munkákat (sütés, főzés), a háztartás más teendőinek praktikáit sajátítják el. Szituációs játékokban ismerkedhetnek meg a családi életet oly sokszor válságba sodró konfliktusok kezelési technikáival. b. Egészséges életmódra nevelő, elsősegély-nyújtó szakkör A szakkör fő célja, hogy olyan személyiséget alakítsunk ki, aki számára a testi és lelki egészség értéket jelent. Ezt az értéket nemcsak felismerik, hanem életük során igyekeznek védeni, őrizni. Az egészséges életmódhoz hozzátartozik a káros szenvedélyektől mentesség, a helyes táplálkozási szokások kialakítása. A napirend szerinti élet megszervezése és betartás, a rendszeres testmozgás. Az elmúlt években kolléganőink ebben a témában már számos sikeres foglalkozást vezettek. Egész évre szóló foglalkozási tervet dolgoztak ki, melyben felmérések is szerepelnek a tanulók káros szenvedélyeiről. Sajnos, a kollégiumot sem kerüli el a fiatalok körében rohamosan terjedő drogfogyasztás. A nevelőtestület valamennyi tagja aktívan
91
részt vesz diákok „felkutatásában”, keresi annak lehetőségét, hogy az illetékes szakemberekkel együtt segítsen rajtuk. A körben a lányok tanácsokat kaphatnak nőgyógyászati témakörben is. A szexuális felvilágosításon túl az alkoholfogyasztás, a dohányzás ártalmairól is szó lesz. A különböző járványszerűen terjedő betegségek megelőzésére, a nemi betegségek elkerülésére is felhívjuk a figyelmet. Megismerkedünk néhány olyan eszközzel, amellyel egészségi állapotunkról visszajelzést kaphatunk. Az elsősegély-nyújtó szakkört szakképzett egészségtan tanár vezeti, a diákok elsősegély-nyújtó vizsgát tehetnek alapismeretekből. A szakkör tárgyi feltételei biztosítottak, - illetve pályázatok útján folyamatosan fejleszteni kell. 4.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások Ennek keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos tevékenységek, feladatok megbeszélése, értékelése történik. A csoportfelelős nevelőtanár a csoport összetételének megfelelően tervezi a foglalkozások témáját éves szinten. Különös gondot fordít a tanulók tanulmányi munkájának értékelésére, a tanulási motivációra, az alapvető erkölcsi normák elsajátítására, illemszabályokra, a káros szenvedélyek megelőzésére, a tanulók szociális értékrendjének kialakítására. A csoportos foglalkozások hetente egy alkalommal történő elfoglaltságot jelentenek, melyen a csoportfelelős tanulók és a kiscsoportok vezetői is értékelik a tanulócsoport heti tevékenységét, utalnak a jövő heti feladatokra. A tanulócsoportok kialakításánál döntő szempontként vesszük figyelembe a diákok szakos összetételét, iskoláját, gyakorlati helyét, baráti kapcsolatait, ezzel is elősegítve, hogy jobban tudják egymást a tanulásban segíteni, a szabadidős programjaikat össze tudják hangolni. A nevelőtanár kiscsoportos foglalkozást is vezet a tanulók összetételének megfelelően (pl. a csoportban lévő elsős tanulók részére beilleszkedést segítő, tanulást segítő foglalkozásokat tart). Az egyéni törődést biztosító foglalkozások szervezésénél külön hangsúlyt kap a tanulók önálló életkezdését, valamint pályaválasztását segítő pedagógiai tevékenység. Ennek főbb elvei tantestületi szinten a következő: A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei. - diák-önkormányzati tevékenységet a tantestület minden tagja támogatja,segíti, - a tanulók szocializációja, közösségben való szereplése, társaival való alkotó együttműködése a kollégiumi nevelés meghatározó elve, - a nevelőtanár a diákokkal egyénileg törődik, minden területen a legjobb tudása szerint köteles segíteni problémái megoldásában – a kollégium szilenciumon
92
kívüli foglalkozásai is segítsék a szervezőkészség, takarékosság, ügyintéző képesség, magabiztos fellépés, környezettudatos magatartás kialakítását. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei - ösztönözze a tanulókat arra, hogy tudatosan készüljenek pályaválasztásra ill. a szakmunkás tanulókban erősödjön a szakma színvonalas elsajátításának igénye - a kollégium szakkörei (előadói- képzőművészeti művészeti, sport és egyéb körök ) járuljon hozzá a tehetségek felismeréséhez, fejlesztéséhez, - a tanulócsoportok foglalkozási tematikájában minden korosztálynál, csoportnál szerepelni kell a pályaválasztás témáinak, - az iskolai szaktanárokkal, osztályfőnökökkel, szülőkkel a csoportfelelős nevelőtanár e témában is a tanuló érdekeit szem előtt tartva együttműködik, - a kollégium e területen maximálisan tiszteletben tartja a tanulói, illetve szülei által kialakított pályaképet, - a tanuló reális értékelésével segíti a végleges döntést. A tanulmányi munka napi segítése és számonkérése szintén kiscsoportban és egyénileg is történik. Sok tanulónk hátrányos helyzettel rendelkezik, számos családi problémával küzd, ezért a nevelőtanároknak különösen sokat kell foglalkoznia személyes problémák megbeszélésével, melyekre az oktató iskolában sokkal kevesebb idő jut. Az egyéni törődést biztosító foglalkozások szervezésénél a 46/2001.( XII.22.) OM rendelet 2. Sz. mellékletének legutolsó módosítását vettük figyelembe, amely a következő témakörökben határozza meg a kötelező foglalkozásokat évfolyamonkénti bontásban heti egy órában. - Tanulás - Énkép, önismeret,pályaorientáció - Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra - Környezettudatosság - Testi és lelki egészség - Felkészülés a felnőtt szerepeire,aktív állampolgárságra,demokráciára nevelés, gazdasági nevelés - Hon-és népismeret. A tematika 60 %-át a törvény határozza meg 40%-át pedig a témafelelős nevelőtanárok a saját csoportjuk előképzettségéhez, érdeklődéséhez ,a helyi sajátosságokhoz adottságokhoz igazodva készíthetik el.
93
4.3. A szabadidő hasznos eltöltését biztosító foglalkozások E foglalkozásoknál jelentősen építettünk az intézmény eddig jól működő és bevált, - a tanulók által kedvelt és a személyiséget is fejlesztő szabadidős tevékenységekre. Ezek a következők: a. Diáksportkör A testi képességek kifejlesztése és karbantartása érdekében ki kell használni a kollégiumon belüli és a település adta lehetőségeket. Felismerve a sport egészségmegőrző szerepét, az egészséges versenyszellem hatását az élet más területén is – a kollégium különösen fontosnak tartja, hogy minél szélesebb skálán ki tudjuk elégíteni diákjaink ez irányú igényeit. A sportkör működését 1 fő nevelőtanár segíti, szervezi. Egész éven át tartó bajnokságokat bonyolítunk le (asztalitenisz, sakk, kézilabda, labdarúgás sportágakban) a tanulócsoportok és az egyéni jelentkezők között. Ehhez a Városi Sportcsarnokot is igénybe vehetjük. A tavaszi és az őszi időszakban futásra és kocogásra kiváló környezetet biztosít az Érsek kert. Sokan igénylik a kondicionáló eszközök használatát. Az I. emeleten van a fiú, a II. emeleten van a lánykondicionáló terem. Folyamatosan kell karbantartani és fejleszteni a sportolás tárgyi feltételeit. A konditermek napi öt órában használhatók nevelőtanári felügyelet mellett Amennyiben a kollégium anyagi lehetőségei engedik, szívesen szervezünk a megye kollégiumai között sportbajnokságokat is. A „Legügyesebb kollégista és kollégium” felmenő rendszerű vetélkedőn is részt veszünk minden évben. b. „Százszorszép” alkotó diákok köre Az előadói, képzőművészeti és sport kategóriába tartozó valamennyi tehetséges diáknak lehetőséget teremtünk arra, hogy egyénileg vagy csoportosan részt vegyenek a kör munkájában. Kiemelt figyelmet fordítunk a mozgás és beszédkultúra fejlesztésére, a játékigény, szereplésvágy kielégítésére, a művészeti ágak iránt érdeklődő gyerekek összefogására, a tehetség feltérképezésére, felismerésére, gondozására, a magyar néphagyomány és népdalkincs megismerésére, megőrzésére. Foglalkozásaikat nevelőtanár és igény esetén az iskola tanárai vagy külső szakember irányításával tartják. Rendszeresen szerveznek színház, kiállítás látogatást, a városban lévő kulturális programokat is látogatják. Kollégiumi rendezvényeken lehetőséget biztosítunk a bemutatkozásra, szereplésre. Keressük annak a lehetőségét, hogy felmenő rendszerű kulturális és sport bemutatókon, versenyeken részt vegyenek. 94
c. Önképzés, könyvtár A kollégium fontos feladata, hogy megteremtse a feltételeit az iskolai tanulmányok kiegészítésének. Biztosítsa azokat az eszközöket, amellyel a diák természettudományi és társadalmi ismereteit bővítheti, segíti az iskolai tanulmányai előmenetelét. Az iskolai tanulás – főleg a gimnazista és a többi középiskolás tanuló körében akkor mondható eredményesnek, ha belső igénnyé válik, ha a diák érdeklődésének megfelelően az iskolai tananyaghoz kapcsolódó szakirodalomban is elkezd „kutatni”. Ennek a tevékenységnek két nagyon fontos összetevője van a kollégiumban: - segítőkész, megfelelő szakértelemmel rendelkező pedagógusok, - szakkönyvekkel, folyóiratokkal ellátott könyvtár, melyben számítástechnikai és egyéb informatikai eszközök is rendelkezésre állnak. A könyvtár fejlesztése kiemelt feladatunk, mert az iskolai felkészüléshez,az önképzéshez,az olvasóvá neveléshez,a módszeres információgyűjtéshez nélkülözhetetlen. A szakköri munkákhoz, a korrepetálásokhoz, a tehetséggondozáshoz szintén több szakkönyvre és folyóiratra, szaklapra lenne szükség. A könyvtár rendelkezik a törvényben meghatározott „Gyűjtőköri szabályzattal”. A könyvállomány elektronikus feldolgozása folyamatos. A könyvtárközi kölcsönzési rendszerhez is csatlakozott. d. Stúdió A kör működésének személyi feltételei adottak, a technikai eszközök fejlesztéséhez folyamatos anyagi forrásra van szükség. Valamennyi kollégiumi rendezvényhez, szakköri munkához elengedhetetlen a működése. 5. KÖZÖSSÉGI KÖZÉLETI TEVÉKENYSÉG A kollégium nevelési funkciói közül az egyik legfontosabb a tanulók szocializációs folyamatának segítése. Ennek egyik kiváló terepe a diákönkormányzati tevékenység. A kollégiumban elsajátított érdekérvényesítő, közösségépítő, felelősségvállaló, kezdeményező életstílus, nagyon jól használható egy plurális berendezkedésű társadalomban való tájékozódáshoz. A kollégiumi önkormányzatot egy tanár segíti. Működési szabályzatuknak megfelelően az intézmény alapdokumentumaival összhangban működnek. 95
A tanulmányi munkát segítő (működtetési rendszerükkel), minősítési rendszerükkel hozzájárulnak a tanulók motiválásához. A diák-önkormányzat aktívan részt vállal a kollégiumi élet mindennapi szervezésében (ügyeleti rend, tantermi közösségek tevékenysége, vetélkedők, kollégiumi szintű rendezvények előkészítése stb.). 5.1. Diákrendezvények, hagyományok A diák-önkormányzat a nevelőtestület segítségével a következő kiemelt, éves szintű rendezvényeket szervezi: - Gólyatábor az elsős tanulók részére, - Városismereti és kollégium-ismereti vetélkedő az elsősök részére, - Mikulás est – kollégiumi polgárrá avató ünnepséggel, - Karácsonyi ünnepség, fenyőfa állításával, - Farsangi bál, - Valentin napi bál - Kollégiumi napok (kulturális, sport rendezvények) megjelenik a „Hunyadi –Vezér – Cikkei” című kollégiumi lap). - Végzős tanulóink búcsúzó ünnepsége (Hunyadi Kollégiumért díj átadása). A kollégium hagyományrendszerének továbbfejlesztési terve: A felsorolt és eddig sikerrel megvalósított hagyományos rendezvényeinket hosszú távon is színvonalasan, minél nagyobb tanulói önállósággal kívánjuk megtartani. Mennyiségi fejlesztést – reálisan ismerve a testület és a diákok képességeit, igényeit, terhelhetőségét – nem tervezünk az elkövetkezendő években. Minőségi fejlesztést érhetünk el azzal, ha diákjainak bemutatjuk a városban és környékén élő kiemelkedő szellemi, fizikai teljesítményt felmutató embereket. Szeretnénk az eddigi jó hagyományainkat megőrizni, kapcsolatrendszerünk bővítésével pedig minél többet megmutatni másoknak is belőle. 6. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, FÓRUMAI A kollégium, mint intézményegység szakmai és szervezeti önállósággal rendelkezik. Munkáját közvetlenül a kollégiumvezető irányítja. Felettese az intézmény igazgatója. A kollégiumvezető az intézmény előtt álló feladatok sikeres megoldása érdekében kölcsönösen együttműködik az intézmény valamennyi vezető beosztású munkatársával (igazgató tanács tagjai). A kollégium tantestülete a kollégiumot érintő szakmai kérdésekben az összes intézményi szabályzatokkal koherens módon, a Köznevelési Törvénynek megfelelően dönt. Teljes jogkörrel részt vesz az intézmény tantestületi 96
értekezletein s együttműködik a az intézmény előtt álló feladatok megoldásában az iskolában tanító kollégákkal . A csoportfelelős nevelőtanárok tanulócsoportjuk munkájának irányítása mellett ellátják a következő feladatokat: -
ifjúságvédelmi feladatok könyvtári munka tűz-és balesetvédelmi teendők szakkörök, diákkörök vezetése diák-önkormányzati tevékenység segítése korrepetálások, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások kiemelt kollégiumi diákrendezvények szervezésének előkészítése éjszakai hétközi és hétvégi ügyelet ellátása.
Az intézmény fórumai: - tanévet előkészítő nevelési értekezlet - negyedévi tanulói munkát értékelő kollégiumvezetői értekezlet - félévi nevelői értekezlet - diákközgyűlés - továbbképzési céllal szervezett nevelői értekezlet - év végi értékelő nevelőtanári értekezlet, közgyűlés - ütemezés szerinti diák-önkormányzati és ülés 7.A PEDAGÓGIAI PROGRAM EREDMÉNYESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA Minden program annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. A megvalósított tevékenységek pedig csak akkor érnek valamit, ha elérik a személyiség pozitív irányú fejlődését, vagyis a kívánt nevelési célt. Ez a következő jelekből egyértelműen lemérhető. -
a tanulók viselkedése, magatartása, neveltségi szintje, szociális képességei, a tanulók testi, fizikai képességének fejlődése, állóképessége, akaraterő, kitartóképesség,(tanuláshoz, közösségi feladatokhoz való viszony) erkölcsi neveltségi szintje.
A fenti tulajdonságok fejlődéséről a nevelőtanárok személyesen, folyamatosan tájékozódnak, minden tanulóról értékelést készítenek a nevelői feljegyzések naplóba.
97
Kollégiumunk 1999-ben bekapcsolódott a Soros Alapítvány Önfejlesztő Kollégiumi programjába, melynek során elvégeztük intézményünk ismételt helyzetelemzését: Az Önfejlesztő programban résztvevő 30 kollégiummal együtt mi is kidolgoztuk azokat a nevelésfilozófiai és intézményműködtetési elveket, amelyek a COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program 1. modelljével kompatíbilis. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva készítettük el 2007-ben a Közoktatási törvény szerint a minőségirányítási programunka ,mely az intézményi szintű minőség Ennek fő elemei a következők: Nyitott önértékelés (intézményi helyzetfelmérés) - milyen a kollégium a tanulók a tanárok, a technikai dolgozók, a szülők, az oktató iskola, a fenntartó szerint. - melyek az erősségeink, gyengeségeink, hol tartunk a nevelő-oktató munkában az intézmény működtetésében. Az érdekelt felek azonosítása - a közvetlen és a közvetett érdekelt felek pontos meghatározása. Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése - a velünk szemben támasztott igényeinek konkrét megismerése. Az igények elemezése - az egyes érdekeltek igényeinek fontossági sorrendje, - az igények lényeges elemeinek kiemelése, összhangja. A célok és prioritások meghatározása, illetve összhangja - első helyen a kollégista diákok tanulással, személyiségük fejlesztésével, elhelyezési feltételével, gyermeki, emberi igényeik szerepelnek, - összhangban a szülői elvárásokkal, - a kollégium humánerőforrásainak ésszerű felhasználása, folyamatos fejlesztése (a pedagógiai munka során a tanár és a diákok között alkotó, cselekvő, felelősséget vállaló légkör legyen a meghatározó), - a kollégiumi nevelésre-oktatásra vonatkozó országos és helyi fenntartói, iskolai elvárások, - a város közoktatás fejlesztési koncepciója. Fejlesztési tervkészítés Tartalmi elemei: - a kollégium elhelyezési tárgyi feltételeinek fejlesztése, - a pénzügyi források fejlesztése (pályázatok, , - a pedagógiai programban megfogalmazott eszközhátterének, személyi feltételeinek fejlesztése, 98
tevékenységrendszer
- a kollégium hagyományainak ápolása, fejlesztése, - diák-önkormányzati, közösségi élet fejlesztése, - mérési, értékelési, önértékelési rendszer fejlesztése. A fejlesztési terv megvalósítása - a pedagógiai program lebontása vezetői, nevelőtanári szintre - a pedagógiai programból adódó diák-önkormányzati, tanulói tevékenységének feladatok, - személyre szóló (munkaköri leírás, munkaterv, foglalkozási terv, vezetői megbízás) feladatok, időarányos, határidős teljesítése. A fejlesztési terv megvalósításának értékelése - kollégiumvezetői értékelés egy-egy rész területen ( folyamatos) - nevelőtanári önértékelés (szempont rendszer szerint) félévente, - kollégiumvezetői átfogó értékelés negyedévente (félév), - átfogó igazgatói,kollégiumvezetői értékelés nevelőtestületi szinten tanév végén, illetve kollégiumi közgyűlésen, - diák-önkormányzati értékelés a kollégiumi közgyűlésen évente. Korrekciós terv készítése és megvalósítása - a napi kollégiumi tevékenységek megszervezésénél nevelőtestületi egyetértéssel lehet időpontot, módszert, megvalósítási formát változtatni, - a pedagógiai programban megfogalmazott, az éves munkatervben lebontott feladatokat csak a szorgalmi időn kívül lehet módosítani (tanév előkészítő értekezlet) tantestületi egyetértéssel, - a pedagógiai programon kívüli feladatok amennyiben összhangban állnak a kollégium céljaival, évközben is beemelhetők a tevékenységrendszerbe. Az önértékelés fejlesztése Az önértékelést a következő területeken kell elvégezni: - az intézmény alapdokumentumai (vezetői, nevelőtestületi szinten) - csoportszintű nevelői programok (nevelőtanári szinten ) - általános nevelési feladatok végrehajtása csoport és tanulói szinten (nevelőtanári szinten) - speciális nevelési feladatok gyermek- és ifjúságvédelmi felelősi (nevelőtanári szinten) - intézményi szakmai programok, továbbképzések, pályázatok (vezetői, nevelőtanári szinten)
99
- a kollégium mindennapi működésének személyi, tárgyi, pénzügyi, munkaszervezési, gazdálkodási, törvényességi feltételei (vezetői szinten) - az intézmény kapcsolatai (vezetői, nevelőtanári szinten). A kollégiumban folyó pedagógiai munka értékelését is komplex módon az egész intézményre vonatkozó „Minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer” tartalmazza. 8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, MÓDOSÍTÁSA, ZÁRADÉK A kollégiumi pedagógiai program 5 évre szóló alapdokumentum, melyet első fokon a kollégium nevelőtestülete, másodfokon az intézményi tantestület fogad el és az intézményvezető hagy jóvá. A pedagógiai programban megfogalmazottak teljesítését, eredményességének vizsgálatát évente kollégiumi tantestületi értekezlet keretében el kell végezni. A szükséges módosításokat, korrekciókat a tantestület bármely kezdeményezhet, de módosítani csak tantestületi határozattal lehet.
tagja
A jelen pedagógiai program a 2011.évi CXC. törvénynek,a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletnek,a 46/ 2011.(XII.22.) OM rendelet legutolsó módosításának megfelelően készült. Jelen pedagógiai programot a kollégiumi diák-önkormányzat 2013. március hó 13. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Jelen pedagógiai programot a kollégiumi nevelőtestület 2013. március hó 21. napján tartott ülésén elfogadta. A Kalocsai Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Hunyadi János Kollégiumának Pedagógiai Programját a mai napon jóváhagytam. Kalocsa, 2013. március 21.
....................................... Vikker József igazgató
....................................... Gulyás Béla kollégiumvezető 100
101
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁRA ÉS JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ ZÁRADÉKOK
Záradékok A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját az szülői munkaközösség a 2013. év szeptember hó 26. napján tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.
A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programjával az iskola fenntartója egyetért, az abból a jogszabályi előírásokon felül rá háruló többletkötelezettségeket vállalja.
A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. év szeptember hó 26. napján tartott ülésén elfogadta.
A Kalocsai Dózsa György Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedagógiai programját a mai napon jóváhagytam.
Kelt: Kalocsa, 2013. szeptember 27.
............................................ Vikker József igazgató
102
