Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Kalocsa
Szervezeti és Működési Szabályzata
Hatályos: ………………….. Készítette: …………………………. Kelt: ………………………… Jóváhagyta: ………………………… Kelt: …………………………
1
1.
A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja
1.1. Az SZMSZ célja: meghatározza a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézmény belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ célja, hogy a Nemzeti Alaptanterv (NAT) és az intézmény pedagógiai programjában (IPP) rögzített cél és feladatrendszer megvalósítható legyen. 1.2. A szabályzat kiterjed az intézmény minden dolgozójára. 1.3. Az SZMSZ létrehozásának, módosításának jogi alapjai az alábbi törvények és rendeletek. Ezek a következők, melyet az SZMSZ tartalmazza: - az alapító okirat keltét, számát (217/1998. XII.30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 10. §. 4. bekezdés), - az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölését (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 10. §. 4. bekezdés), - a vállalkozási feladatoknak és gazdálkodó szervezetben való részvételnek a részletes – alaptevékenységtől elhatárolt – felsorolását, valamint a költségvetési szerv, illetve szervezeti egységei vezetőinek ezzel kapcsolatos feladatait (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 10. §. 4. bekezdés), - az előző két pontban megjelölt feladatok, tevékenységek forrásait (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 10. §. 4. bekezdés), - a feladatmutatók megnevezését és körét (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 10. §. 4. bekezdés), - a költségvetési szerv szervezeti felépítését és működésének rendszerét, a szervezeti egységek (ezen belül a gazdasági szervezet), telephelyek megnevezését (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 10. §. 4. bekezdés), - a költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámot (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 10. §. 4. bekezdés), - a költségvetési szervhez rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek felsorolását, valamint ezen szerveknél, illetve saját szervezeti egységeinél a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörének, munkakörének meghatározását (217/1998. XII. 30. Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről 10. §. 4. bekezdés),
2
- a belső ellenőrzési kötelezettséget, az ellenőrzést végző személy, egység vagy szervezet jogállását, feladatait (193/2003. XI. 26. Korm. rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 4. § 2. bekezdés), - a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét (többször módosított 11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - a belépés és benntartózkodás rendjét az intézménybe azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), tagintézmény (intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelésioktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - a vezetők és az iskolaszék, a kollégiumi szék, valamint az iskolai kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formáját (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés),
3
- az intézményi védő, óvó előírásokat (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés és 6/A. § 3. bekezdés), - a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (1) bekezdés), - a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (2) bekezdés), - a felnőttoktatás formáit (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (2) bekezdés), - a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (2) bekezdés), - a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (2) bekezdés), - az iskolai (kollégiumi) könyvtár működési rendjét (a könyvtárhasználók körét; a beiratkozás módját; az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját; a szolgáltatások igénybevételének feltételeit; a könyvtárhasználat szabályait; a nyitva tartás, a kölcsönzés idejét) (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 4. § (2) bekezdés és 6/C § (2) bekezdés, valamint 3. sz. melléklet), - annak meghatározását, hogy a szülők és a tanulók hol, milyen időpontban kérhetnek tájékoztatást a pedagógiai programról, az intézményi minőségirányítási programról, a szervezeti és működési szabályzatról és a házirendről (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 8. § (3.)és (4.) bekezdés), - a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ szervezeti és működési szabályzatában meg kell határozni: a közös igazgatású közoktatási intézmény és az általános művelődési központ vezetési szerkezetét, a vezetők közötti feladatmegosztást; az igazgatótanács
4
létrehozásának és működésének szabályait; valamint ha működik, a vezetői és szakértői testületek létrehozásának, működésének szabályait, jogkörét (11/1994. VI. 8. MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 50. § ), - a tanulók díjazásának szabályait a tanítás keretében elkészített dolgok értékesítése, hasznosítása esetére (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 12. § (4) bekezdés), - a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit, ha az intézményben nincs kollektív szerződés (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 118. § (10) bekezdés), - az iskolában folyó reklám tevékenység szabályait, annak figyelembevételével, hogy az óvodában, az általános iskolában és az általános iskolai tanulókat fogadó kollégiumban tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 122. § (12) bekezdés), - a teljesítménypótlék összegét meghatározó elveket, ha az intézményben nincs kollektív szerződés (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1. sz. melléklet negyedik rész 7. pont), - a munkaidő nyilvántartás vezetésének eljárási szabályait, - az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 29. § (3) bekezdés, valamint a 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 24. § (5) bekezdés), - a tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8. § (8) bekezdés, - az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában elhelyezett, és könyvtári kölcsönzés útján a tanulókhoz eljuttatott kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvek megvásárlásának feltételeit (2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 8/E. § ), - a dohányzóhely kijelölésére jogosult személy meghatározását (1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 4. § (7) bekezdés), - Kalocsa Város Önkormányzatának az oktatással kapcsolatos határozatai.
5
2. Az iskola alapadatai 2.1. Az intézmény alapítása: Az intézményt Kalocsa Város Önkormányzata, mint az előd intézmények fenntartója intézmények összevonásával hozta létre. Önálló jogi személy. 2.2. Az intézmény hivatalos megnevezése, címe, telephelyei: Név: Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Székhely: 6300 Kalocsa, Asztrik tér 7. Telephelyei: Műszaki Szakközépiskola: Kalocsa, Tompa M. u. 12. Szakiskola : Kalocsa, Martinovics u. 2. Tanműhely : Kalocsa, Mócsy J. u. 8. Diákfarm : Kalocsa, Kisfoktő Gyakorlókert : Kalocsa, Kőégető Kollégium : Kalocsa, Kunszt J. u. 1. Kalocsa, Kossuth L. u. 14-16. 2.3. Az intézmény jellemzői: Típusa: többcélú intézmény - szakközépiskola - felnőttek szakközépiskolája - szakiskola - kollégium Az intézmény teljes jogkörrel rendelkező részben önálló költségvetési szerv a számára jóváhagyott költségvetési előirányzatokkal önállóan rendelkezik at önálló és részben önálló költségvetési szerv között létrejött megállapodás alapján. Az intézmény fenntartási és működési költségét a fenntartó biztosítja. Az intézmény képviselője a Ktv. 18. §-a szerint megbízott igazgató. Az intézet kiadványozási joga az igazgatót illeti meg. 2.4. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Hosszúbélyegző
Körbélyegző
6
Az intézmény mellett működő Érettségi Vizsgabizottság bélyegzőjének lenyomata:
Az intézmény mellett működő Szakmai Vizsgabizottság bélyegzőjének lenyomata:
2.5. Az intézményi bélyegzők használatára az alábbi beosztásban dolgozók jogosultak: - 2.4. pontokban: - igazgató - igazgatóhelyettesek - kollégium vezető - gyakorlati oktatás vezetők - diákfarm vezető - ügyintézők, - igazgató megbízottja - 2.5. pontokban meghatározott bélyegzőket: - vizsgabizottság elnöke - igazgató, vagy megbízottja
2.6. Az intézmény ellátandó alaptevékenységei - 559011-1 kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára - 692000-1 számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység
7
- 811000-1 építményüzemeltetés - 853121-1 nappali rendszerű szakközépiskolai képzés (9-12/13. évfolyam) 853122-1sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) - 853124-1 szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) - 853131-1 nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132-1 sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) 853134-1 nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9-10. évfolyam) 853211-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212-1 sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 85222-1 sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224-1 szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 854211-1 felsőfokú szakképzés 854212-1 szakirányú továbbképzés 854213-1 felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító egyéb képzés 855921-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922-1 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855932-1 iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 931204-1 iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 2.7. Egyéb tevékenységek a.) kisegítő tevékenység - 682002-3 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése b.)vállalkozási tevékenység - 011100-4 gabonaféle (kivéve rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése
8
-
014700-4 baromfitenyésztés 016100-4 növénytermesztési szolgáltatás 682002-4 nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 841352-4 mezőgazdasági támogatások
2.8. Az intézmény működését a pedagógiai program határozza meg, mely a NAT-ra épül. 2.8.1. A pedagógiai program tartalmazza - a nevelés – oktatás célját és feladatait, - a helyi tanterveket és óraterveket, - az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, - a minősítés szempontjait és módját. 2.8.2. Az intézmény munkaterve tartalmazza a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait az időpontok és a határidők kitűzésével, a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti és fogadja el. 2.9. Az intézet jogosultságai: - alapműveltségi vizsgák szervezése, - szintvizsgák (szakiskolai) szervezése, - szakmai vizsgák szervezése, - szakközépiskolai érettségi bizonyítványok kiállítása, - szakmai vizsgabizonyítványok kiállítása, - tanfolyamok, továbbképzések szervezése, oktatás, - egyéb jogosítványok az alapító okirat szerint.
3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása A Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szervezeti felépítése:
9
3.1. Az intézmény fenntartója: A Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium fenntartója: Kalocsa Város Önkormányzata Kalocsa, Szent István király út 35. 3.2. Az iskola szervezete: 3.2.1. Az iskola vezetője Az iskola felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízása a jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Kiemelt feladatai: - a nevelőtestület vezetése; - a nevelő és oktató munka, valamint a kollégium munkájának irányítása és ellenőrzése; - a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése; - a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény és a kollégium működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; - az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés; - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése; - a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása; - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása; - a külső szervezetekkel tartja a kapcsolatot, szerződéseket, együttműködési megállapodásokat köt. Az át nem ruházható hatáskörei: - gyakorolja a munkáltatói jogokat, - dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe, - egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében felelős: - a pedagógiai munkáért, - a kollégiumban folyó nevelő munkáért ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
10
- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, - rendkívüli szünet elrendeléséért, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, - az intézmény képviseletéért. Az intézmény igazgatója egy személyben felelős: - a szakszerű és törvényes működésért, - az észszerű és takarékos gazdálkodásért, - a pedagógiai munkáért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, - a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, - a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért, - a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. 3.2.2. Az intézmény vezetése Az intézményvezető feladatait közreműködésével látja el.
vezető
beosztású
munkatársai
Az igazgató vezető beosztású munkatársai: - általános igazgatóhelyettesek, - szakmai igazgatóhelyettesek, - kollégium vezető, - gyakorlati oktatásvezető, - gyakorlati oktatásvezető helyettes. A vezetői megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes. Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek lehetnek. Feladataikat a munkaköri leírásaik tartalmazzák.
11
Az általános igazgatóhelyettesek főbb feladatai: - az igazgató távolléte, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzik az intézmény vezetését, - a közismereti tárgyak oktatását végző pedagógusokat közvetlenül irányítják, - elkészítik az órarendet, tanterem beosztást, - ellenőrzik az ügyeletes tanárok munkáját, - ellenőrzik havonta az érdemjegyek beírását, - tanáronként és tanévenként legalább egyszer óralátogatást végeznek, - megszervezik az érettségi, javító és osztályozó vizsgákat, - ellenőrzik ill. elkészítik a kéthavi túlóra elszámolást. Egyéb feladataikat az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírások (24. sz. melléklet) határozzák meg. A szakmai igazgatóhelyettesek főbb feladatai: - az igazgató és a közismereti igazgatóhelyettes távolléte, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzik az intézmény vezetését, - a szakmai elméleti tárgyak oktatását végző pedagógusokat közvetlenül irányítják, - elkészítik az órarendet, tanterem beosztást, - ellenőrzik az ügyeletes tanárok munkáját, - ellenőrzik havonta az érdemjegyek beírását, - tanáronként és tanévenként legalább egyszer óralátogatást végeznek, - megszervezik a szakmai vizsgákat, - irányítják az iskolán belüli munkavédelmi és tűzvédelmi nevelő munkát, - ellenőrzik és elkészítik a kéthavi túlmunka elszámolást. Egyéb feladataikat az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírások határozzák meg. A kollégium vezetőjének főbb feladatai: - az igazgató távolléte esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzi a kollégium vezetését, - irányítja a kollégium pedagógiai munkáját, - elkészíti a nevelőtanárok munkaidő beosztását, - ellenőrzi a kollégiumban folyó munkát, - foglalkozáslátogatást végez, - megszervezi a kollégiumi élettel kapcsolatos foglalkozásokat, - irányítja a kollégiumon belüli munkavédelmi és tűzvédelmi nevelőmunkát, - ellenőrzi, majd elkészíti a túlmunka elszámolásokat.
12
Gyakorlati oktatásvezető főbb feladatai: - az igazgató és a helyettesek távolléte, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzi az intézmény vezetését, - a pályaorientációs és a gyakorlati tárgyak oktatását végző pedagógusokat közvetlenül irányítja, - tanévkezdet előtt az igazgatóhelyettesekkel egyeztetve összeállítja a gyakorlati tantárgyfelosztást, - ellenőrzi a beosztott gyakorlati oktatók pedagógusok munkáját, - összeállítja a tanműhely oktatási-termelési tervét, - folyamatosan ellenőrzi a tanműhelyben folyó munkát, és a gyakorlatra kihelyezett tanulókat, - gondoskodik a tanműhely gépeinek, eszközeinek megóvásáról, karbantartásáról, - előkészíti a gazdálkodó szervezet és az iskola közötti képzéssel kapcsolatos megállapodásokat, - gazdálkodó szervezetekkel, kamarákkal folyamatos kapcsolatot tart, - felelős az intézmény szakmai pályázatainak elkészítéséért, - irányítja és ellenőrzi a karbantartók munkáját. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg.
Gyakorlati oktatásvezető helyettes főbb feladatai: - gyakorlati oktatás-vezető távolléte, ill. akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel végzi az intézmény vezetését, - közvetlenül irányítja a karbantartókat és tanműhelyi raktáros tevékenységét - oktatáshoz szükséges dokumentációt naprakészen vezeti, - éves globális anyagszükségleti tervet készít Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg.
A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása, valamint munkaköri leírásuk szerint végzik, megbízásuk határozatlan időre szól.
13
3.3. Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőségének tagjai: - az intézményvezető, - a vezető helyettesek, - a kollégiumvezető, - a gyakorlati oktatásvezető, - a szakmai munkaközösségek vezetői, - a diákönkormányzatok vezetői, - a Közalkalmazotti Tanács elnöke, - az iskolaszék elnöke. Az intézmény vezetősége az iskolai élet egész területére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató azt szükségesnek tartja. A vezetők értekezleteken számolnak be az iskolarészek, a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról és problémákról, azok megoldási módjáról ill. javaslatot tesznek ezekre. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatosan, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszélést /legalább havonta egyszer/ a munkatervben rögzítettek szerint. Ezekről az értekezletekről emlékeztető feljegyzés készülhet. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető a munkaidőn belül bármikor összehívhat, melyen külön meghívottak is részt vehetnek. Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén iskolarészenként az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. Az igazgatóhelyettesek helyettesítése - az általános igazgatóhelyettest a szakmai igazgatóhelyettes, - a szakmai igazgatóhelyettest a gyakorlati oktatásvezető , - a gyakorlati oktatásvezetőt a gyakorlati oktatásvezető helyettes vagy külön megbízás alapján a szakmai tantárgyat oktató tanár helyettesíti távolléte esetén, - ezekről a helyettesítésekről az igazgató írásban rendelkezik.
14
4. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.1. Az iskolaszék Az iskolában a jogszabályokban előírtak alapján az intézmény működésében érdekelt személyek és szervezetek együttműködésének előmozdítására, a nevelő-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek jobb képviseletére iskolaszék működik. Az iskolaszék érdekegyeztető szerv. Az iskolaszék tagjai - létszáma 15 fő - a szülőket 4 fő - a nevelőtestületet 4 fő - az iskolai diákönkormányzatot 2 fő képviseli - további tagokat delegálhat - a fenntartó 1 fő - a gyermek- és ifjúságvédelmi intézet 1 fő - gazdasági kamarák 2 fő - országos kisebbségi önkormányzat 1 fő Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülők képviselőit a szülők javaslatainak összegyűjtése után a szülői szervezet (közösség) iskolai választmánya titkos szavazással választja meg egyszerű többséggel. Az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai titkos szavazással választják meg egyszerű többséggel. A nevelőtestület képviselőit a pedagógusok javaslatainak összegyűjtése után a nevelőtestület titkos szavazással választja meg, egyszerű többséggel. Ha az iskolaszék szülői illetve nevelői képviselői helye megüresedik, az újabb választás előkészítéséért harminc napon belül az iskola igazgatója felelős. Az iskolaszék működése Az iskolaszék saját szervezeti és működési szabályzata valamint ügyrendje alapján működik. Az iskolaszék jogköre Az iskolaszék a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik.
15
4.2.
Az iskolai alkalmazottak (közalkalmazottak) közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, valamint munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a jogszabályok (elsősorban a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közoktatásról szóló törvény, illetve az ezekhez kapcsolódó rendeletek), valamint az intézmény közalkalmazotti szabályzata és kollektív szerződése rögzítik. A nevelők közösségei A nevelőtestület Az iskola nevelőtestülete az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja. A nevelőtestület nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: - a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - az SZMSZ és módosításának elfogadása, - az intézmény éves munkatervének elfogadása, - az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása, - a szakmai gyakorlat javító vizsgájának engedélyezése /a gyakorlatot szervező egyetértésével/, - a pedagógiai program, valamint az SZMSZ jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása, - a minőségi pótlék megállapításának elvei.
16
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet: - az intézménnyel kapcsolatos valamennyi kérdésben, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, - a tantárgyfelosztás elkészítésekor, ill. annak elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása előtt, - az igazgatóhelyettesi megbízás visszavonása előtt, - az intézmény megszüntetése, ill. más fenntartónak való átadása esetén, - az intézmény nevének megválasztása, módosítása esetén, - az intézmény tartalmi átszervezése, új szak, szakma, tevékenységi kör bevezetése esetén, - a gazdálkodási jogkör megváltoztatása esetén, - az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - az iskolai felvételi követelmények meghatározásában. Az iskola nevelőtestülete feladatkörének ellátására az alábbi állandó munkacsoportokat hozza létre a következő feladat és hatáskörrel. Munkacsoport Minőségbiztosítási Mérési-ellenőrzési-értékelési SZFP-II. közismereti SZFP-II. szakmai
Feladata és hatásköre az iskola minőségbiztosításával kapcsolatos feladatok az iskolai méréssel, értékelésével kapcsolatos feladatok közismereti tantárgyak oktatása szakmai tantárgyak oktatása
A több tanéven keresztül működő állandó (munkacsoportok) tagjait ezen tisztségükben a nevelőtestület évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősíti. Az állandó (munkacsoportok) tagjai maguk közül a tevékenység összehangolására, irányítására vezetőt választanak. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet, - tanévzáró értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, - nevelési értekezletek. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 25 százaléka kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége (az igazgatói tanács) ezt indokoltnak tartja.
17
A jogszabályokban megfogalmazottak szerint: - nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint ötven százaléka jelen van, - a nevelőtestület döntéseit – ha erről jogszabály, illetve a szervezeti és működési szabályzat másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a nevelőtestület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelőtestület feladatainak átruházása: - A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból: A Fegyelmi Bizottság feladata: - a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása, - tárgyilagos döntés meghozása. Tagjai: - a fegyelmi bizottság elnöke - az osztályban tanító pedagógusok, - a diákönkormányzat képviselője, - a gyakorlati oktatás képviselője. A fegyelmi bizottság nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határozatot hoz, de ha úgy ítéli meg az ügyet vissza is utalhatja az egész nevelőtestület elé. Munkáját a 15. sz. melléklet szerint végzi. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai. A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,
18
- továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, (12. sz. melléklet) - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése. A nevelők szakmai munkaközösségei Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - humán munkaközösség a gazdasági iskolarészben - tagjai: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem tantárgyakat oktató tanárok - humán munkaközösség a műszaki iskolarészben - tagjai: magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakat oktató tanárok - reál munkaközösség a gazdasági iskolarészben - tagjai: matematika, fizika, informatika, földrajz, kémia, biológia tantárgyakat oktató tanárok - reál munkaközösség a műszaki iskolarészben - tagjai: matematika, fizika, földrajz, kémia, biológia, természetismeret tantárgyakat oktató tanárok - készségtárgyak munkaközössége - tagjai: rajz, ének, testnevelés és a művészeti, pályaorientációs tantárgyakat oktató tanárok - idegen nyelv munkaközösség műszaki iskolarész - tagjai: német, angol, spanyol tantárgyakat oktató tanárok - szakmai munkaközösségek - tagjai: szakmai tantárgyakat tanító pedagógusok - osztályfőnöki munkaközösségek - tagjai: az osztályfőnökök - informatika-elektronika munkaközösség a műszaki iskolarészben - tagjai az informatika és elektrotechnika-elektronikai tantárgyakat tanító tanárok A szakmai munkaközösségek a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: - a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése,
19
- az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása, - pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, (10. sz. melléklet) - a munkaközösség vezetőjének megválasztása, vagy javaslattétel az iskola igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, a tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösség vezetőjét az igazgató egyetértésével a munkaközösség tagjai választják meg. Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja és az igazgató bízza meg. 4.3. A szülői szervezet Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében szülői szervezet működik. Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezete a szülők köréből a következő tisztségviselőket választják: elnök, elnökhelyettes. Az osztályok szülői szervezetei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskola szülői szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői értekezlet. Az iskolai szülői értekezlet a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet alábbi tisztségviselőit: - elnök, - elnökhelyettes, - pénztáros
20
Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetősége az iskolai szülői értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét vagy az iskolai szülői értekezletet az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és ezen tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, - kialakítja saját működési rendjét, - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint a szervezeti és működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel, illetve a tanulókkal kapcsolatosak, - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. 4.4. A tanulók közösségei 4.4.1. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető – az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököket ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - osztálytitkár, - gazdasági felelős, - 2 fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe 4.4.2. A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. Az iskolában működő diákkörök fajtáit a házirend tartalmazza. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. 4.4.3. Az iskolai diákönkormányzat (DÖK)
21
A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzat vezetősége, illetve annak választott tisztségviselői érvényesítik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő is érvényesítheti. Ha a diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt kikéri az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. (14.sz. melléklet) Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő nevelőt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. 4.4.4. A diákközgyűlés Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni A évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év november hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés – az iskolai, diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is.
4.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 4.5.1 Az igazgatóság és a nevelőtestület
22
A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az igazgatóság ülései, - az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, - a különböző értekezletek, - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 4.5.2 Az iskolai munkaközösségek kapcsolattartási rendje - Kapcsolattartás az iskolavezetéssel A gazdasági iskolarészben az általános igazgatóhelyettes a humán, a reál munkaközösségek kapcsolattartásáért felel, a szakmai igazgatóhelyettes a szakmai és osztályfőnöki munkaközösségekkel való kapcsolattartásért felelős A műszaki iskolarészben az általános igazgatóhelyettes felel a humán, reál, idegen nyelvi, osztályfőnöki és készségtárgyak munkaközösségeivel történő kapcsolattartásért A szakmai igazgató a szakmai és az informatika-elektronika munkaközösségek kapcsolattartásáért felel. A szakterületért felelős vezetők ennek megfelelően: Részt vesznek a munkaközösségek tanévi eleji munkaterv elfogadó és a tanév végi értékelő értekezletén Gondoskodnak a munkaközösséget érintő folyamatos információáramlásról:
23
A felelős igazgatóhelyettes a munkavégzéshez szükséges információkat átadja a munkaközösség-vezetőnek, melyet a munkaközösség-vezetők továbbítanak a munkaközösség tagjainak. Az érintett vezetők az IMIP-ben megfogalmazottak szerint és az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösségvezetők és a munkaközösségi tagok teljesítmény-értékelésével kapcsolatos feladatokat. - A munkaközösségek közötti kapcsolattartás rendje: A munkaközösségek az éves munka-terveiket a tanévet előkészítő nevelőtestületi értekezletig elkészítik és az érintett vezetőnek leadják. A szakmai és pedagógiai feladatok elvégzésében a munkaközösségek közötti kapcsolattartásért a munkaközösség-vezetők felelnek: - A munkaközösség-vezetők az egységes követelmények betartása, az értékelés és az új munkamódszerek megismerése és alkalmazása érdekében félévente legalább egy megbeszélést tartanak - Gondoskodnak arról, hogy a több munkaközösségben érintett tag minden őt érintő munkaközösségi megbeszélésen jelen tudjon lenni - Gondoskodnak arról, hogy az egy szakképesítésben/osztályban oktatók a pedagógiai és szakmai céloknak megfelelően együttműködjenek (tankönyvrendelés, tananyagfejlesztés, vizsgatételek elkészítése, versenyre készítés stb.) - A tanévzáró értekezleten szóban beszámolnak a munkaközösség elért eredményeiről, elvégzett munkájáról és a feladatok teljesítéséről. 4.5.3 Az iskolaszék (jelenleg szünetel) Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az iskola igazgatója vehet részt, aki az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról tájékoztatja az iskolaszéket.
24
4.5.4 A nevelők és a tanulók A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén 2 havonta, - a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, - a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4.5.5 A nevelők és a szülők A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról - az igazgató: - a szülői szervezet vezetőségi ülésén tanévenként 2 alkalommal, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként 2 alkalommal, - a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, - az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten tájékoztatják. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi lehetőségek szolgálnak: - a családlátogatások, - a szülői értekezletek, - a nevelők fogadó órái, - a nyílt tanítási napok, - a tanuló értékelésére összehívott megbeszélések, - írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben.
25
A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak.
26
A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatása a szülői értekezleteken, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített számú és időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők tájékoztatása a tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott ellenőrző könyvekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről, hiányzásáról. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrző könyvben is feltüntetni, azt kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap; az írásbeli számonkérés eredményét a kijavított dolgozat kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző könyv érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrző könyvből hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról a negyedévi és a háromnegyedévi szöveges értékelés során.
27
A szülők tájékoztatása az iskola írott dokumentumairól: A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, intézményi minőségirányítási programjáról, illetve házirendjéről (8.sz. melléklet) az iskola igazgatójától, valamint 4 igazgatóhelyettesétől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást, amely megegyezik az iskolai fogadóórák idejével. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola honlapján, - az iskola fenntartójánál, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál és igazgatóhelyetteseinél, - a nevelők szakmai munkaközösségeinek vezetőinél. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető: - az iskola honlapján, - az iskola portáján, - az iskola irattárában, - az iskola könyvtárában, - az iskola nevelői szobájában, - az iskola igazgatójánál, - az iskola igazgatóhelyetteseinél, - az osztályfőnököknél, - a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, - az iskolaszék elnökénél, - az iskolai szülői szervezet vezetőjénél. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni.
28
Különös közzétételi lista Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele. A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. § (6) bekezdés/ kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége 3. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve 4. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói 5. Általános iskolákban a volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatók 6. Az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve 7. Szakképzésben részt vevő iskolákban a pályakövetés eredményei 8. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 9. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai 10. Iskolai tanév helyi rendje 11. Iskolai osztályok száma, a tanulók létszáma az egyes osztályokban
29
5.
Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai
5.1.
Képzési kapcsolatok Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel: - Oktatási és Kulturális Minisztérium, - Kalocsa Város Önkormányzata: mint fenntartó, - Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet, - Oktatási Hivatal Budapest - Oktatási Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága Szeged - gyakorlati képző helyek - SZTANYI Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. - Karamell Kabinet Oktatási Kft. - Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara - Patronáló Intézmények. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon
5.2. Hazai szervezetek: - a fenntartóval, - a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, - a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, - a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - nevelési tanácsadó szolgálattal, - a családsegítő központtal, - a történelmi egyházak szervezeteivel, - az intézményt támogató alapítványokkal, - egyházi és más fenntartású oktató- nevelő intézményekkel, A Kt. 39.§ (4) bekezdése alapján az iskolában párt vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet.
30
5.3. Külföldi kapcsolatok: Az iskola partnerkapcsolatai: Staatliche Fachoberschule Ministere De L,Agriculture Lycee Beauregard
Sonthofen
Villefranche de Rouergue Franciaország
Instituto Professionale Statale Per L,Agricoltura E L,Ambiente "Lazzaro Spallanzani" Montombraro di Zocca Generalitat de Catalunya Departament d,Educació IES JOAN BRUDIEU
Németország
Montombraro
Olaszország
Rivaroló La Seu d,Urgell
Olaszország Spanyolország
Új kapcsolatok kiépítése és ápolása elsősorban az igazgató feladata, előtte kikéri a nevelőtestület véleményét. A meglevő kapcsolatok ápolásának felelősei: Németországi Franciaországi Olaszországi Spanyolországi
német szakos pedagógus az igazgató megbízásával általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes (gazdasági) szakmai igazgatóhelyettes (gazdasági)
Feladatuk a külföldi csereprogramok szervezése tanári, valamint tanulói vonatkozásokban egyaránt. A konkrét szervezés előtt egyeztetnek az igazgatóval. Munkájukat a szakos nyelvtanárok segítik A külföldi csereprogramok pénzügyi fedezetét pályázatokból, támogatásokból, valamint önerőből kell biztosítani. Az iskola által küldött résztvevők költségeit az intézmény fedezi. Az iskola tanulói pályázat útján vehetnek részt csereprogramokon. A pályázat kiírását, elbírálását iskolai bizottság intézi, melynek tagjai: igazgató, témafelelős és nyelvtanárok. A bizottság létszáma 3 fő. Az iskola a pályázatnyertesek utazását anyagi lehetőségei szerint támogathatja.
31
Új külföldi partnerkapcsolatok létesítésében a nevelőtestület dönt, a kapcsolatok kiépítése az igazgató feladata. A hazai kapcsolatok ápolása az igazgatóhelyettesek feladata. A szakmai helyettesek elsősorban a szakképzéssel összefüggő kapcsolatokért, az általános igazgatóhelyettesek pedig a közismereti oktatással, egészségüggyel összefüggő kapcsolatokért felelősek. Az intézmény kapcsolatrendszerét a pályázati rendszerben való részvétellel évről-évre bővíti. Intézményünk – lehetőségei szerint – a működési körébe tartozó pályázatokon részt vesz. A pályázatok elkészítésének felelőse a gyakorlati oktatásvezető – kivéve a közismereti képzéssel kapcsolatos pályázatok: ott az általános igazgatóhelyettes. Feladatkörébe /körükbe/ tartozik a pályázati kiírások figyelése, megírása, lebonyolítása – elszámolása. Az igazgató a nevelőtestület bármely tagját megbízhatja pályázat elkészítésével. A pályázat megírása előtt kikéri a nevelőtestület véleményét.
6. Az iskola működésének rendje 6.1. Az iskola működése Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7 órától 17 óráig tartanak nyitva, kivéve a délutáni tanítási napokon: 7-20 óra között. Az iskola igazgatójával történt előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 715 óra és 16 óra között az iskola igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét havonta előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.
32
Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni. Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 700 óra és 1400 óra között szervezzük meg, kivéve az emelt szintű érettségire felkészítő tanítási órákat, valamint a szakképző évfolyamok egyes foglalkozásait. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza általában 10 perc, a 3. óra után 15 perc, a 7. óra előtti 5 perc. A gyakorlati foglalkozásokon ettől eltérő is lehet. Az iskolában reggel 700 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületben vagy épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni. Az iskolában szintenként egyidejűleg egy illetve kettő fő ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületekre terjed ki: Asztrik tér: földszint, első emelet Tompa M. utca: földszint, első emelet Martinovics utca: földszint, első – második emelet A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat 1415 órától 1700 óráig, vagyis a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 1020 óra és 1035 óra között, valamint tanítás után 15,00 óráig. 6.2. A tanév helyi rendje A tanév az oktatási miniszter által rendelettel meghatározott napon kezdődik, ill. meghatározott ideig tart. A tanév helyi rendjét, a nevelőtestület fogadja el az igazgató előterjesztése alapján. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,
33
- a vizsgák (felvételi-, osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, - a bemutató órák és foglalkozások rendjét, - a Nyílt Napok megtartásának rendjét és idejét - a nevelő-oktató munka lényeges tartalmi változásait. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint szerdán 08-12 óra között tart nyitva. A közigazgatási intézménnyel közalkalmazotti vagy tanulóviszonyban nem állók részére hivatalos ügyintézés céljából az intézmény 8-1530 látogatható. Az intézmény épületeinek zárva tartásakor a rendőrséghez bekapcsolt riasztót be kell kapcsolni. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: - a napi tanítási idő: 7,00-14,00-ig tart, - a fakultációs tanórákat 20,00 óráig be kell fejezni, - indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, - a tanítási órák időtartama 45 perc, rövidített órák időtartama 30 perc, - az első tanítási óra reggel 7,45 órakor kezdődik, - nulladik óra 7,00 órától tartható, - a tanműhelyi foglalkozások 7,00-20,00-ig tartanak. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető-helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek ideje alatt a tantermeket be kell zárni. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig.
34
Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény félévente vagy évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeletes munkaköri leírása tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra: reggel 7. 00 órától 14. 00 óráig a kijelölt pedagógus vagy a tanulók felügyeletével. 6.3. Az intézmény munkarendje: Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy vezető-helyettesei havi beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézet munkarendje: 7. 00 – 17. 00 óráig hétfőtől csütörtökig 7. 00 – 15. 00 óráig pénteken Pedagógusok (tanárok és szakoktatók): A mindenkor érvényes órabeosztás, illetve feladat szerint. Ügyviteli és egyéb dolgozók (gazdasági ügyintéző, ügyviteli dolgozó, könyvtáros, videotáros) 7. 30 – 16. 00 óráig hétfőtől csütörtökig 7. 30 – 13. 30 óráig pénteken Kisegítő dolgozók - tanműhelyi raktáros 6,00 - 14,00 óráig hétfőtől-péntekig - fűtő
5,00 - 12,00 óráig 17,00 - 18,00 óráig 6,00 - 14,00 óráig
fűtési idényben fűtési idényen kívül
35
- karbantartók
6,00 - 14,00 óráig
hétfőtől-péntekig
- takarítók - műszaki iskola rész - tanműhely - tornacsarnok
14,00 - 22,00 óráig hétfőtől - péntekig 14,00 - 22,00 óráig 6,00 - 10,00 óráig 13,00 - 21,00 óráig - gazdasági iskolarész 6,00 - 14,00 óráig 14,00 - 22,00 óráig
Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje - a kötelező órákból, - a nevelő-oktató munkából, - tanórán kívüli feladatokból - a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg, – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettesek engedélyezik. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 30 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt 30 perccel jelezni kell az intézmény vezetőnek.
36
A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, – az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. A nem pedagógus alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról a gyakorlati oktatásvezetőt, vagy a gazdasági ügyintézőt kell értesíteniük, az ügyviteli dolgozók pedig az igazgatóhelyettest. A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott „házirend” határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl.: helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező külső személyeket a portaszolgálat köteles nyilvántartani. (A portaszolgálatot ellátó dolgozó köteles feljegyezni a belépő nevét, a belépés célját, a belépés és a távozás idejét.) Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem
37
zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola épületében dohányozni csak felnőtteknek és csak a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyek kijelölése az igazgató feladata. Az iskolában mindenfajta reklámtevékenység tilos. Ez alól kivételes esetben az iskola igazgatója felmentést adhat, amennyiben az adott reklám a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze.
7. A tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását - a tanulók közössége, - a szülői szervezetek, - az iskolaszék, - a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. 7.1. Szakköri foglalkozások A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért.
38
7.2. Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. Az intézményben a következő szakágak működnek: - kézilabda, - labdarúgás, - atlétika, - kosárlabda, - tömegsport. Sportfoglalkozások tartása önköltséges áron, vállalkozás formájában is biztosítható, azzal a feltétellel, hogy nem veszélyezteti az iskolai sportfoglalkozások megtartását. 7.3. Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulókkal való foglalkozás A tanórán kívüli foglalkozások keretében kell megszervezni az SNI tanulók fejlesztő foglalkozásait. Az erre jogosult bizottságok javaslata határozza meg a fejlesztő foglalkozások heti óraszámát. Az iskola – mivel jelenleg szakpedagógussal nem rendelkezik – magánvállalkozóval kötött együttműködési megállapodás keretében látja el szakfeladatát, aki egyénre szabott tervek alapján foglalkozik a tanulókkal. 7.4. Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését az igazgatóhelyettes irányítja. 7.5. Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére szakmai tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, a választott szakterület üzemeinek megismerése.
39
A kirándulások az iskola munkaterve alapján elsősorban tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes tervezetét írásban kell leadni az igazgatóhelyettesnek, engedélyezéséről az igazgató dönt. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: - a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit - költségkímélő megoldást kell választani, - a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az osztályfőnök javaslatára az igazgató mérlegelési jogkörben dönt. 7.6. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: - tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. - kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. - csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. 7.7. Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
40
7.8. Tanfolyamok Igény esetén az iskola – vállalkozási formában – tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért a résztvevőnek előre térítési díjat kell fizetni. 7.9. Egyéb általános szabályok Az iskola – az ezt igénylő tanulók számára – ebédet (menzát) biztosít. Ha az iskola fejlesztésre fordított éves keretösszege eléri a törvény által előírt értéket közbeszerzési eljárást folytat, melyet a 22. sz. melléklet szabályoz. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi. 8. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 8.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai - biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt/ működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését, - az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről, - tárja fel és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. 8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult: - az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni, - az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni,
41
- az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni, - az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles: - az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni, - az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, - az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével, - hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni. 8.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult: - az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni, - az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez. Az ellenőrzött dolgozó köteles: - az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni, - a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. 8.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai - Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. - Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. - Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. - Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek: - a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét, - a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
42
8.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik Igazgató: - ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek, - ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját, - ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását, - elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát, - összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet, - felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett. Igazgatóhelyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: - a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét, - a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét, - a pedagógusok adminisztrációs munkáját, - a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét, - a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Gazdasági ügyintéző: Folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: - az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét, - a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését, - a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet, - az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, - a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását, - a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását. Folyamatosan ellenőrzi a hozzá munkavégzését, munkafegyelmét.
tartozó
dolgozók
szabályszerű
43
Munkaközösség vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen: - a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket: - a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg. Az ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervben ellenőrzési rendszer működik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. A belső ellenőrzés a vezetés szerves része. A belső ellenőrzés olyan rendszer, melynek keretében három ellenőrzési forma: a vezetői ellenőrzés, a munkafolyamatba épített ellenőrzés és a belső ellenőr által végzett ellenőrzés összehangolt működése valósul meg. A három ellenőrzési forma egymást kölcsönösen kiegészíti, egymást nem helyettesítheti. Az intézmény nem rendelkezik önálló belső ellenőrrel. A belső ellenőrök ellenőrzési tevékenységüket a fenntartó megbízásából rendszeres időközönként végzik. Az intézményben folyó pedagógiai ellenőrzés a következők szerint történik:
44
Pedagógiai ellenőrzés Az intézményben a pedagógiai munkát az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a gyakorlati oktatásvezető és a munkaközösség vezetők az alábbiak szerint végzik. A belső ellenőrzés területei az iskolában: I. Pedagógia II. Tanügyigazgatás III. Munkáltatói IV. Gazdálkodás V. PR tevékenység VI. Egyéb feladatok tanmenetek naplók, átruházott jogkörök beszerzések az iskola közéleti munka-, tűz- és anyakönyvek ellenőrzése tevékenysége vagyonvédelem munkatervek eszközök (munkaközösség ellenőrzők, nyilvántartása és az iskola tanulók rendszeres naplók vezető, igazgatókarbantartása, menedzselése orvosi ellátásának statisztika(étkezés, ellenőrzők helyettes pótlása, megszervezése és segélyezés) kapcsolattartás más anyakönyvek személyzeti munka javítása biztosítása intézményekkel, tantárgyfelosztás, bizonyítványok (besorolás, szervezetekkel, szakleltár tanuló- és gyermek órarend taneszközök, átsorolás, jubileumi alapítványokkal balesetek karbantartás mulasztások pontos tankönyvek jutalom, jutalmazás, biztonságtechnikai pályázatokon való megelőzése vezetése, kiválasztása megbízás) részvétel, ennek ügyeletek előírások betartása összesítése szakkörök, a munkaidő pontos eredményessége dekoráció (hetente, havonta, túlóra, helyettesítés korrepetálások betartása félévente) elszámolása tantermek sportkör technikai dolgozók illemhelyek, beiratkozás besorolások óralátogatások munkavégzése folyosók, udvar, beiskolázás bérmunka együttműködési pályakezdő szertárak tisztasága vizsgák szerződéskötések megállapodás kollégák munkaegészségügyi megszervezése munkavédelmi és új kollégák alkalmasság tűzvédelmi oktatás a tanév rendje diákigazolványok nyilvántartása
45
A pedagógiai munka éves ellenőrzése Az ellenőrzés területei Tanmenetek
IX.
X.
XI.
XII.
I.
II.
III.
IV.
V.
m.k.v.
ig.h. gy.okt.v ---
--
--
--
--
--
--
--
---
---
---
ig. gy.o.v. ig.h. ---
ig. gy.o.v. ig.h. ---
ig. gy.o.v. ig.h. ig.h. --
m.k.v. --
---
---
-ig.h. m.k.v.
--
--
--
--
---
---
ig.h. ig.h.
---
Munkatervek ig.h. ----A tananyag ---ig.h. -teljesítése m.k.v. Naplók (haladási ig. ig. ig. ig. ig. ig. rész és hiányzás, gy.o.v. gy.o.v. gy.o.v. gy.o.v. gy.o.v. gy.o.v. osztályozó rész) ig.h. ig.h. ig.h. ig.h. ig.h. ig.h. Ellenőrzők --m.k.v. -m.k.v. ig.h. Anyakönyvek, -ig. ---ig. bizonyítványok Füzetek -mk.v. ----Taneszközök, ----ig.h. -tankönyvek m.k.v. kiválasztása Szak- és sport--ig. --ig.h. körök, korrepet. Pályakezdő ped. m.k.v. -ig.h. -ig. -Új kollégák --ig.h. -ig. -Munkavéd. okt. ig. ig. Ellenőrző munkák ----gy.o.v. -Óralátogatások Külön terv szerint: ig., ig.h., m.k.v. Rövidítések: igazgató (ig.), igazgatóhelyettes (ig.h.), gyakorlati oktatásvezető (gy.o.v.)
---Külön terv szerint: ig., ig.h., m.k.v
VI.
ig. m.k.v. ig. gy.o.v. ig.h. -ig.
gy.o.v.
46
9.
A pedagógiai nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje
9.1.
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, - segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
9.2.
A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - munkaközösség vezetők. Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.
9.3.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: -
a pedagógusok munkafegyelme, a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése.
47
(A tanítási órák elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetősége határozza meg.) - a tanórán kívüli nevelőmunka, az osztályfőnöki munka eredményei, a közösségformálás.
10. Az iskolai könyvtár működési rendje Az iskolában a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében iskolai könyvtár működik. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, valamint tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanuló számára egy-egy tanévre kikölcsönöz. Az iskolai könyvtár vezetője, a könyvtáros-tanár rendszeresen kapcsolatot tart fenn a városi, a város intézményei és egyéb könyvtárakkal. Az iskolai könyvtár működtetéséért, a könyvtárral kapcsolatos feladatok ellátásáért a könyvtáros-tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása a szervezeti és működési szabályzat 6.sz. mellékletében található gyűjtőköri szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai: - tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól, - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása, - könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, - számítógépes informatikai szolgáltatások és számítógép használatának biztosítása (amennyiben rendelkezik ilyen lehetőséggel), - tájékoztatás nyújtása más könyvtárak szolgáltatásairól és dokumentumairól, valamint más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének segítése. A könyvtár szolgáltatásait csak azon iskolai dolgozó és tanuló veheti igénybe, aki az iskolai könyvtárba beiratkozott. Az iskolai könyvtár tanítási napokon a könyvtár ajtaján kifüggesztett nyitvatartási rend szerint tart nyitva. 48
A nevelőknek az iskolai könyvtárban, illetve a könyvtáros-tanár közreműködésével tervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozások várható időpontját, témáját, az igényelt szolgáltatások körét a tanév elején tanmenetükben, munkatervükben tervezniük, majd a könyvtáros-tanárral egyeztetniük kell. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós tankönyvek és a tanulók által használt segédkönyvek kivételével) 4 hét időtartamra lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő 2 alkalommal meghosszabbítható. Az iskolai könyvtárból az alábbi dokumentumok nem kölcsönözhetők: - kézikönyvek, - számítógépes szoftverek, - muzeális értékű dokumentumok. A tartós- és az iskolai tankönyvek kezelésével és kölcsönbe adásával az igazgató által megbízott pedagógus is foglalkozhat. A könyvtárhasználó (kiskorú tanuló esetén a tanuló szülője) a könyvtári dokumentumokban okozott gondatlan, vagy szándékos károkozás esetén, illetve ha a kikölcsönzött dokumentumot az előírt határidőre nem hozza vissza, a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítés fizetésére kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a könyvtáros-tanár javaslata alapján az iskola igazgatója határozza meg.
49
11. Az intézményre vonatkozó egyéb szabályok Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, (3.sz. melléklet) - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, - a dohányzással kapcsolatos előírásokat betartani. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Bombafenyegetés esetén végrehajtandó feladatok, felelős személyek és feladataik A bejelentés vételével járó feladatok Telefonon érkező bejelentés: telefonközpontba, titkárságra, igazgatói irodába. A bejelentést vevő az 5. sz. mellékletben szereplő adatlapnak megfelelően a lehető legtöbbet figyelje meg a bejelentéssel, a bejelentővel kapcsolatban. Intézkedés után az adatlapot két példányban ki kell tölteni. Írásban érkező bejelentés A postabontást végző igazgató, illetve helyettese tegye meg a szükséges intézkedéseket. Intézkedésre, elhárításra hívatottak értesítése intézkedésre, döntésre jogosult vezetők igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető. Elhárításra hivatott szervezetek: Kalocsai Rendőrkapitányság
107; 78/566-500
Az értesítéseket a fenyegetés vételével lehetőleg egy időben kell elvégezni. 50
Az intézmény kiürítésének végrehajtása A riasztást és az épület kiürítését a tűzriadó tervben megfogalmazottaknak megfelelően kell elvégezni. - a személyes tárgyait, ruházatát lehetőleg mindenki vigye magával, - a közművek főkapcsolóit le kell zárni, - az esetleges detonációs hullám erejének csökkentésére célszerű ablakot nyitni, - a terület elhagyása során a "gyanús", "idegen" tárgyak helyét, jellegét meg kell jegyezni (megmozgatni, megvizsgálni nem szabad), - az épületben vagy környezetében tartózkodó, gyanúsan viselkedő, magánál gyanús tárgyat hordó személyeket figyelemmel kell kísérni, - mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell, - az egyes épületrészek kiürítését irányító, ellenőrző, a területet utolsónak elhagyók az ügyeletes tanárok. Együttműködési feladatok Az elhárításra hivatott szervezetek tagjaival a döntésre jogosult személy tartja a kapcsolatot. A közreműködésben minden jelenlévő személy köteles részt venni. Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben is köteles ellenőrzése alatt tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás gondnok feladata. A bezárt termek kulcsát az épület tanári szobájába kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a takarítók ellenőrzik, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt. A tanműhely területén csak az oda beosztott közalkalmazottak és tanulók tartózkodhatnak a tanműhelyre előírt szabályok betartásával. Az intézmény biztonságos működtetését a SZMSZ mellékletei, a munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi szabályzat, írja elő.
51
12. A hagyományápolás Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg 12.1. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: - tanévnyitó ünnepség - tanévzáró - megemlékezés állami ünnepeinkről - aradi vértanukról - megemlékezés a kommunizmus áldozatairól - megemlékezés a fasizmus áldozatairól - szalagavató - gólyabál - ballagás - szórakoztató rendezvények - nyílt napok - karácsonyi ünnepség - tanulmányi versenyek - sportversenyek - közművelődési rendezvények - Mikulás ünnepség - farsangi bál Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diáktanács közreműködésével a tanulók állítják össze. 12.2. Az intézmény zászlójának leírása: Világoskék-fehér-sárga alapon, a fehéren az iskola logójával, a sárgán világoskékkel az iskola nevének aranyozott feltüntetésével - körben aranyrojttal. 12.3. A hagyományápolás külsőségei: Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak ízléses – lehetőleg sötét, az alkalomhoz illő – ünneplő ruhában kell megjelenni. Ünnepi ruha lányok részére: sötét szoknya, vagy sötét szövetnadrág, fehér blúz.
52
Ünnepi ruha fiúk részére: sötét szövetnadrág, fehér ing Az iskola hagyományos sportfelszerelése: lányok részére: torna nadrág, póló, tornacipő fiúk részére: torna nadrág, póló, tornacipő
13. A mindennapi testedzés formái Az iskola tanulói számára a mindennapi testedzést az alábbi foglalkozások biztosítják: A 9-14. évfolyamon - a heti egy, kettő vagy három kötelező testnevelés óra, - az iskolai sportkör különféle sportágakban szervezett foglalkozásai, - a hét minden napján szervezett tömegsport foglalkozások, melyek tevékenységébe a tanulók akár egy-egy alkalomra is bekapcsolódhatnak. A tanórán kívüli sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint az iskolai tömegsport órák keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai sportkör egy tanítási évre szóló szakmai program szerint végzi munkáját. Az iskolai sportkör szakmai programját minden évben az iskolai munkaterv részeként kell elfogadni. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait (sportágak, tevékenységi formák, sportköri csoportok) az iskolai sportkör szakmai programjában kell meghatározni. A tanórán kívül szervezett tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - az őszi és a tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, az edzőterem, - a téli időszakban: a tornaterem, edzőterem, testnevelő tanár felügyelete mellett a hét minden napján 14-16 óráig a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport-foglalkozások pontos órarendben kell meghatározni.
idejét
tanévenként
az
iskolai
53
14. Az egészségügyi ellátás rendje
Az intézmény heti egy alkalommal egészségügyi vizsgálatok végzését biztosítja a tanulók részére, amelyet az ifjúsági orvos végez. Ugyancsak rendelési időben védőnő fogadja a tanulókat egészségügyi problémáikkal. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti vizsgálata és ortopéd szűrése, - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, - egészségügyi vizsgálatok végzése, - tornaterem és a mosdó helyiségek közegészségügyi ellenőrzése, - tüdőszűrés megszervezése, - fogászati kezelés, A kötelező orvosi vizsgálatok időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az igazgatóhelyettes feladata a tanulók orvosi vizsgálatokon való megjelenésének megszervezése. A közalkalmazottak munkaegészségügyi vizsgálata az előírások szerint történik. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos mentheti fel, egyedi esetekben a szülő is kérheti, s a testnevelő tanár dönt. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskolaorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, vagy az erre szervezett foglalkozásokon de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhat. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti, ahol az érintett tanulók számára szükséges speciális gyakorlatokat kell elvégezni. A gyógytestnevelési ellátás és a gyógyúszás kötelező egészségvédő alapellátás a rászoruló tanulók részére.
54
Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart.
15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításának és a tűzriadó tervének a rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának, és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglalkozásokon tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: - A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban. - Iskolán kívüli foglalkozások (kirándulások, túrák, táborozások, stb.) előtt. - A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.
55
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátítottáke a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó, valamint a gyakorlati oktatás vezető nevelők balesetmegelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk vagy a munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata tartalmazza.(4.sz.melléklet) 15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 56
15.2. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a jogszabályok előírásai alapján A tanulóbalesetet az előírt módon és nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és e balesetekről az előírt jegyzőkönyvet tanügyi baleseti nyilvántartó felületen kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítani kell a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulói balesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola munkabiztonsági (munkavédelmi) sz. szabályzata tartalmazza.
16. A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért: - étkezés igénybevétele - különbözeti vizsga - egy évnél rövidebb képzés. A térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik. A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. Tandíjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért: - tanfolyami képzés - Felnőttek Szakközépiskolája levelező, esti képzés - második szakma megszerzése. A térítési és tandíj összegét az igazgató évente állapítja meg az önkormányzat helyi rendelete alapján. 57
Szociális támogatások Az intézményben ha a támogatási alapok rendelkezésre állnak a szociális támogatások elosztásakor a valós rászorultságot és annak mértékét kell figyelembe venni. A rászorultság mértéke a következő tényezőktől függ: - a tanuló családjában az egy főre eső jövedelem összege, - eltartott családtagok száma, - a család szociális helyzete A diák-szociális alap felhasználására az intézményvezető megbízása alapján a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat delegált képviselői valamint a tanulóközösségekért felelős osztályfőnökök tesznek javaslatot. A szociális támogatás formái: - étkezési hozzájárulás kifizetése, - a rászorulók munkaeszközeinek, tankönyveinek megvásárlása, - ruhasegély - kirándulások, kulturális rendezvények költségeinek részbeni ,vagy teljes fedezése, - térítési díjas tanórán kívüli tevékenységek támogatása. Az intézményt támogató ”Szülők a diákokért Dózsa alapítvány” és az Ipari Iskola Alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján – az alapítvány kuratóriuma dönt tanévenként.
17. Az iskolai tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátást a SZMSZ 7. sz. melléklete szabályozza, megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti az iskolai tankönyvrendelést, - rész vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
58
- a felelős dolgozók feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója a jogszabályok alapján iskolán kívüli tankönyvforgalmazóval is megállapodást köthet a tankönyvterjesztés lebonyolítására. A jogszabályok előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjéről – a szakmai munkaközösségek, szaktanárok véleményének kikérésével- évente a nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembe vételével: - november 15-ig az iskola igazgatója – az osztályfőnök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, - november 15-ig az iskola igazgatója – az osztályfőnökök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére, - a szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott igénylő lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének be kell mutatniuk a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot, - a felmérés eredményéről november 30-ig az iskola igazgatója tájékoztatja a nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet, az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához, - a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület december 15-ig dönt, és erről az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőket, - az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalék tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül, - az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket. A nevelőtestület dönt arról, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget az iskola mely tankönyvek vásárlására fordítja. 59
A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az iskolától kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával.
18. A felnőttoktatás formái Az iskolában a 10. évfolyamtól a 12. évfolyamig felnőttoktatás működik. Az iskola a felnőttképzést nappali és levelező oktatási munkarend szerint végzi. Nappali tagozaton a felnőttoktatás az iskolai nappali oktatás munkarendje szerint folyik. Levelező tagozaton a felnőttoktatás a tanulók elfoglaltságához igazodva a 10-12. évfolyamokon levelező formában folyik. A levelező oktatás keretében a tanulóknak heti 2 alkalommal kell kötelező foglalkozást tartani, melyen a tanulók az intézményben szokásos módon számot adnak tudásukról, illetve segítséget kapnak a következő időszakra az egyéni felkészüléshez. A levelező oktatásban részt vevő tanulók tanévenként három alkalommal vizsgát tesznek. Igény szerint a levelező oktatásban részt vevő tanulók számára nem kötelező jelleggel konzultációs napokat lehet tartani.
19. Az intézményben folytatható reklámtevékenység Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet: 19.1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység. Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: - a gyermekeknek, tanulóknak szól, és - a következő tevékenységekkel kapcsolatos: - egészséges életmód, - környezetvédelem, - társadalmi tevékenység, - közéleti tevékenység, - kulturális tevékenység. 60
19.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni: - a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét; - a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját; - a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket. Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek. Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult. 19.3. A reklámtevékenység jellegének besorolása Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében: - a nevelőtestület, - a szülői közösség, valamint - a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles: - a pedagógusoktól, - a szülőktől, - a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. 19.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai - házimozi, belső kábeltelevízió-hálózat, - az intézményi rádió, - újságok terjesztése, - szórólapok, - plakátok, - szóbeli tájékoztatás stb. Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.
61
20. Az intézmény vállalkozási tevékenysége A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytat, kihasználatlan kapacitása bérbeadás útján való hasznosítására. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását az érintett közösségek véleményének kikérésével – az intézményvezető dönt. A bérbeadás során a szervezett csoportok intézetben tartózkodásának rendjét a csoport szervezőjével kötött szerződés a fentiektől eltérően szabályozhatja A tanműhelyi bérmunkák, megrendelések engedélyezését, számlázását a gyakorlati oktatásvezető javaslatára az igazgató végzi. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni, hogy az évente felülvizsgálható, az intézmény változó feladatainak végrehajthatósága érdekében. Az intézmény a tangazdaságában folytatott tevékenységét vállalkozási keretek között végzi. A vállalkozás irányítása az igazgató feladata. A mezőgazdasági vállalkozási tevékenységet külön szabályzat szabályozza.( 18. számú melléklet) A mezőgazdasági vállalkozásban használt eszközökkel – amennyiben az iskolában végzett tevékenységek időbeni elvégzése nem kerül veszélybe – bérmunka végezhető. A bérmunka módját, költségtérítését az igazgató határozza meg – figyelembe véve a térségben alkalmazott átlagos bérmunka költségeket. 20.1. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényezni a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában.
62
20.2. A szaktermek, tanműhely használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem, tanműhely típusa, neve, - a terem, műhely felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. További szabályokat a munkavédelmi szabályzat és függeléke tartalmaz. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit, gépeit, a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését saját használat céljából csak igazgatói engedély alapján lehet kivinni. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a gondnoknál marad. 20.3. Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gondnok felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles az igazgatóhelyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni.
63
20.4. A tanulók kártérítési felelőssége Az a tanuló az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke: a) gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át, b) szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg.
64
A kollégium szervezeti és működési szabályzata 21. A kollégium intézményegység feladatai A kollégium által ellátandó feladatokat a Közoktatási Törvény 32.§.(1.2.3.4. bek.) egyértelműen meghatározza. Ugyanezen paragrafus konkrétan kitér arra is,hogy kik és milyen esetekben vehetik igénybe a kollégiumi ellátást. A kollégium pedagógiai feladatait a Közoktatási Törvény 49.§. (1. bek.) határozza meg,mely összhangban áll a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramjával: 46/2001.(XII.22) OM rendelettel és annak 2. sz. mellékletével.
22. A kollégium vezetése, hatáskörök A kollégium intézményegység vezetője, a kollégiumvezető. Felette a megbízási, kinevezési, munkáltatói jogokat az igazgató ( igazgató tanács) gyakorolja. Munkája során folyamatos munkakapcsolatot tart az igazgatóval és az intézmény mindazon vezetőivel, akik a kollégium működésével kapcsolatban érintettek:- tagja az intézmény vezetőségének. A kollégiumvezető dönt minden olyan intézményegységet érintő kérdésben, melyet jogszabály, belső szabályzat (munkaköri leírása) nem utal át más hatáskörbe. Jogkörét az egyeztetési kötelezettség betartásával gyakorolja. A kollégiumot személyében képviseli az intézményvezetés felé. Meghatározott esetekben ezt a jogkört más munkatársára is átruházhatja. 22.1.A kollégiumvezető fő feladatköre, melyet köteles ellátni: a kollégium nevelőtestületének vezetése, a testület jogkörébe tartozó ügyek előkészítése a kollégiumban folyó pedagógiai munka irányítása, a kollégium pedagógiai programjának megvalósítása, a kollégiumi foglalkozások, rendezvények szervezése, összehangolása ellenőrzi az étkezési térítési díjak határidőre történő befizetését a kollégiumban dolgozó pedagógusok munkaidő beosztásának, hétközi, hétvégi ügyeleti feladatainak szervezése a kollégium ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működtetése, a nevelőtanári munka ellenőrzése, az intézményi IMIP-al összhangban a kollégiumban a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése és ellátása 65
biztosítja és támogatja a kollégiumi diákönkormányzat működését a tanulói balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedések megtétele tűz-és munkavédelmi,balesetvédelmi feladatok ellátásának biztosítása az intézményi szinten szervezettekkel összhangban. az intézményvezetéssel ( igazgató ) egyeztetve,a rendelkezésre álló költségvetés alapján a kollégium működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek folyamatos biztosítása a kollégium épületének eszközeinek rendeltetésszerű, gazdaságos, használatának megszervezése a kollégiumi nevelő-oktató munkában résztvevőkkel,(diákönkormányzat, szülők, nem az intézményhez tartozó oktató iskolák, szakmai szervezetekkel, közösségekkel, való munkakapcsolat a kollégiumban folyó munkáról rendszeresen tájékoztatja az igazgatót, az intézmény tantestületét. vezetőként támogatja az igazgatót az intézmény pedagógiai programjának megvalósításában, együttműködik az intézmény valamennyi vezetőjével 22.2.A kollégiumban dolgozó pedagógusok jogai, kötelességei A Közoktatási Törvény 19.§-ban megfogalmazott, valamint az intézményi SZMSZ-ben pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóra vonatkozó jogok és kötelességeken kívül a következők illetik meg. A jogok területén: - a tanulócsoportjában lévő diákok elhelyezése (szobák),a csoport tagjainak,összetételének kialakítása, módosítása (a kollégiumvezető és az érintett kollégák bevonásával) - a tanulócsoportjában lévő diákok jutalmazása, fegyelmező intézkedések megtétele,egyéni pedagógiai módszerek alkalmazása, a jogszabályi előírások a kollégium belső szabályzatainak betartásával. A kötelességek területén: - a rábízott tanulók demokratikus és humanista szellemben történő nevelése a különböző kollégiumi élethelyzetekben - magatartásával, tevékenységével mindenkor példát mutasson a diákoknak a kollégiumban - a kollégiumi kötelező foglalkozásokat szakszerűen , az alapprogram
66
szellemében, a diákok ismeretszintjének, érdeklődésének figyelembevételével tartsa meg - támogassa tanulócsoportjával a kollégiumi diákönkormányzat működését - előre meghatározott beosztás szerint pihenő és munkaszüneti napokon túlmunkát végezzen,és ellássa a tanulók éjszakai pedagógiai ügyeletét - ügyeletes tanárként szervezze a kollégiumi életet, a házirend által előírt napirend betartását ellenőrizze - a kollégiumvezető távollétében az ügyeletes tanár az első számú helyettes,- amennyiben az igazgató másképp nem intézkedik- és különösen köteles intézkedni a tanulók biztonságával (tűz, baleset, betegség, bombariadó…stb.), valamint a rendellenes működéssel, rendkívüli eseményekkel (csőtörés, áramkimaradás, elemi kár…stb.) kapcsolatos ügyekben 138/1992.(X.8) Korm. rendelet 7.§ (2.bek.) A nevelőtanárok tanuló csoportvezetői feladatokon kívüli megbízásának elvei: - pedagóguspályán szerzett tapasztalat, gyakorlat figyelembevétele
- a munkavégzéshez szükséges szakképzettség megléte - a tantestületen belüli kötelező és többlet feladatokból egyéniségétől függően mindenki hasonló mértékben részesüljön ill. legyen lehetősége többlet feladat vállalásra 22.3.A kollégium nevelőtestülete A Közoktatási Törvény 56., 57.§-a, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzat által előírtak vonatkoznak a kollégium tantestületére is. A kollégium tantestületi értekezletét a kollégiumvezető hívja össze. A kollégium tantestülete részt vesz az intézményi szintű tantestületi értekezleteken. Az intézmény igazgatója rendkívüli kollégiumi nevelőtestületi értekezletet is összehívhat. A kollégiumi diákönkormányzat a nevelőtestületi értekezletekre- a napirendtől függően- meghívást kaphat és élhet kötelességeivel és jogaival
67
23. A kollégium működésének rendje A kollégium munkarendjét a Közoktatási törvény 53.§ (8.bek.) összhangban, a kollégiumi ellátást igénybevevő tanulók iskoláinak munkarendjéhez igazodva és a szülők igényeinek megfelelően kell kialakítani. 23.1.Nyitva tartás A Közoktatási Törvény értelmében az intézmény alapfeladat ellátása tekintetében folyamatos működésű. A kollégiumi munka főideje reggel 6.00-8.00- óráig, 13.00-22.00-ig tart. Az éjszakai ügyelet időkerete 22.00-06.00 óra között van. Betegség vagy délutáni iskolai tanítás, érettségire, szakmunkásvizsgára történő felkészülés idejére (8.00-13.00-ig) is biztosítani kell a kollégiumban lévő tanulók pedagógiai felügyeletét. A hétvégi hazautazás nem kötelező, de a családdal, szülővel történő kapcsolattartás érdekében nevelési szempontból ajánlott. A hétvégi és a tanítási szünetre történő hazautazások alkalmával a tanulók 16.00-ig hagyják el a kollégiumot. Nyári szakmai gyakorlatok idejére is ellátást biztosít a kollégium a gyakorlat munkarendjéhez igazodóan. A kollégiumba történő beérkezés és távozás rendje (ügyeletes tanárnál személyes jelentkezési kötelezettség) a házirendben rögzített. 23.2. Munkarend A kollégiumban dolgozók munkarendjét a kollégiumvezető javaslatának figyelembevételével a munkáltatói jogokat gyakorló intézményigazgató határozza meg. Szorgalmi időszakban a munkarendet úgy kell megállapítani, hogy a tanulók kollégiumban történő tartózkodási ideje alatt biztosítva legyen a törvény által előírt „kollégiumi ellátás”. A kollégiumvezető munkarendjét az igazgató határozza meg. A kollégiumban dolgozó pedagógusok a kollégiumvezető által meghatározott foglalkozási és ügyeleti munkarend szerint látják el kötelező órájukat. A hétvégi és az éjszakai ügyeletek túlmunkában kerülnek ellátásra, melyért a törvény által előírt díjazás illeti meg a dolgozókat.
68
23.3. Pedagógiai foglalkozások A kollégiumban a Közoktatási törvény 53. §. (7.bek) összhangban,valamint a (10.bek. d. pont) és a (11.bek.) figyelembevételével és a 49. §. által előírt- Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának megfelelően kerülnek megszervezésre. A kötelező foglalkozások heti óraszáma tanuló csoportonként 14 óra, - melyből 4x3 órát az iskolai tanórákra történő felkészülésre kell fordítani, - egy óra a csoport életével kapcsolatos foglalkozás, - egy óra a keretfoglalkozási tervek alapján kerül megtartásra. A kollégiumnak tanulócsoportonként heti 10 óra szabadidős, sport, szakköri, diákköri, felzárkóztató, tehetséggondozó jellegű foglalkozást kell biztosítani. Ezek foglalkozások szervezhetők a kollégium pedagógiai programjában lévő ill. azzal összhangban álló rendezvények, vetélkedők, sporttalálkozók, versenyekhez kapcsolódóan is. A kollégium hagyományos rendezvényein történő szereplés, részvétel mindenki számára kötelező,a többi szabadidős foglalkozás választható kategóriába tartozik. Minden év október 1-ig kell meghirdetni a szervezett szabadidős foglalkozásokat, melyre a tanulók önként jelentkezhetnek (pl. tánc, színjátszás, diákújságírás, sport, stúdió…) A kollégiumban kiemelt szerepe van az egyéni törődést biztosító foglalkozásoknak, mely 1-3 tanuló részére szervezhető a Közoktatási Törvény szerint. A kollégisták egyéni problémáinak megbeszélésével, megoldási javaslataival, a „szülőpótló”szereppel foglalkozik. Minden kollégium pedagógusnak munkaköri kötelessége tanulócsoportjához tartozástól függetlenül - valamennyi kollégista ez irányú segítése, ha a diák bizalommal fordul hozzá! 23.4. A kollégium házirendje A kollégiumi élettel, napirenddel, a tanulói jogokkal és kötelességekkel és ezek gyakorlásával kapcsolatos rendelkezéseket foglalja össze. A házirendben kerül szabályozásra: - a tanulók kollégiumi hiányzásának jelentési kötelezettsége, - az étkezési térítési díjak befizetésének rendje, - kollégiumi felvételi eljárás,
69
- a kollégiumban történő véleménynyilvánítás módja, fórumrendszere, - a kollégisták jutalmazásának elvei és formái, - a fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei és formái. A házirendet a kollégiumvezető előterjesztésére a nevelőtestület fogadja el és a kollégiumi diákönkormányzat egyetértésével lép hatályba. Módosító javaslatait a diákönkormányzatnak írásban kell benyújtani a nevelőtestület felé. Módosításra évente egyszer: az új kollégiumi év előkészítésének szakaszában kerülhet sor:- évközben csak a törvényi változások miatt lehet módosítani. 23.5. A kollégiumban folyó pedagógiai munka belső ellenőrzése, értékelése A kollégiumvezető a munkaköri leírásának és a törvény által előírt vezetői kötelességeinek megfelelően ellenőrzi a kollégiumi intézményegységben folyó nevelő-oktató munkát. A kollégiumvezető az intézményben működő minőségirányítási csoporttal együttműködve:az intézmény tantestülete által elfogadott „Minőségirányítási program szerint működtetett ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer” alapján ellenőrzi a kollégiumi foglalkozások vezetését, rendjét, a házirend betartását, a pedagógiai programban meghatározott tartalmi elemek teljesülését, a kollégium működését. Az ellenőrzés tapasztalatairól félévkor és évvégén beszámol az intézményigazgatójának, az intézmény minőségirányítási vezetőjének, a kollégium tantestületének. A nevelőtanárok meghatározott szempontok alapján minden év végén írásos önértékelést készítenek a munkájukról. A kollégiumban folyó pedagógiai munka értékelése a fentiek együttes értékeléséből tevődik össze. A kollégiumvezető és az intézmény igazgatója jogosult a kollégiumban folyó pedagógiai munka komplex értékelésére. 23.6. Helyettesítés rendje A kollégiumvezető akadályoztatása vagy távolléte esetén az ügyeletes tanár köteles ellátni mindazon vezetői feladatokat, amelyek a tanulók pedagógiai, egészségvédelmi, balesetvédelmi ellátásával kapcsolatosak. A kollégium működésének fő szabálya, hogy csak tanári ügyelettel tartózkodhatnak diákok a kollégiumba. A kollégiumvezető vagy a
70
munkarend szerint beosztott ügyeletes tanár akadályoztatása esetén köteles a helyettesítésről gondoskodni (csere, megbízás). A helyettesítésről, cseréről, ha az előre tervezhető okok miatt történik a kollégiumvezetőt az érintettek kötelesek a munkavégzés megkezdése előtt 24 órával tájékoztatni. Amennyiben ez a törvény által előírt munkaidőkereten belül nem megoldható, akkor az igazgató vagy a kollégiumvezető a pedagógusok részére elrendelhet rendkívüli időben történő munkavégzést. 23. 7. Egészségügyi ellátás A kollégium diákjait Kalocsa város kórházában rendelő ügyeletes orvos a hét minden napján fogadja. A kollégium nem rendelkezik anyagi okok miatt a törvényben előírt ápolónői beosztásban dolgozóval, ezért feladatait a csoportfelelős nevelőtanárok, az éjszakai ügyeletes tanár szakképzetlenül, legjobb belátása és tudása alapján köteles ellátni. Értesíti a mentőket, ügyeletes orvost, vagy ha a gyermek állapotát úgy ítéli meg, akkor betegkönyvvel, kísérővel orvoshoz küldi. Amennyiben az orvos „kiírja”, akkor a diáknak- betegszoba hiánya miatthaza kell utazni. A szülőt az ügyeletes tanár vagy saját nevelőtanára köteles értesíteni és meggyőződni arról, hogy biztonságban haza tud utazni. Baleset, kórházba kerülés esetén azonnal telefonon értesíti a kollégium a szülőt, törvényes képviselőt és felveszi a kapcsolatot a kórházzal is. A kollégiumban lévő egészségügyi felvilágosító, tájékoztató tevékenység minden nevelőtanár munkaköri kötelessége. Kollégiumi szinten évfolyamonként egészségnevelési foglalkozásokat kell szervezni a „Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának” megfelelően. A dolgozók egészségügyi vizsgálatát a körzeti szakorvos látja el. 23.8. Étkeztetés Tanítási napokon a kollégium napi háromszori alkalommal biztosít étkeztetési lehetőséget a tanulóknak. Tanítási szünet idején, ill. munkaszüneti napon is biztosítani kell legalább egyszeri meleg és kétszeri hideg étkeztetést, amennyiben a tanuló iskolai elfoglaltság vagy kollégiumi program miatt az intézményben tartózkodik. Egyéb esetben (pl. gyakorlati képzés alakalmával) - egyéni kérésre-hideg élelmet biztosít a kollégium. A kollégiumi étkezési térítési díj mértékét, az 50 %-os fizetési kedvezményre való jogosultságot jogszabályok írják elő, attól a kollégium nem térhet el. 71
24. A kollégium külső kapcsolatrendszere 24.1. Szülők A kollégium az elsős tanulók részére gólyatábort szervez, ahol a szülőknek értekezletet tart,ismertetésre kerül a pedagógiai program és a házirend (egy példány átadásra kerül minden szülőnek). A kollégiumvezető és a csoportfelelős nevelőtanár a szülőkkel folyamatos kapcsolatot tart egész tanév folyamán (telefon, személyes kapcsolat, levélben történő hivatalos értesítés) Az iskolai szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával a kollégium nevelőtanárai, és a kollégiumvezető fogadónapot tartanak. A szülők kollégiummal szembeni elvárásainak megismerése érdekében a IMIP eljárásrendjének megfelelően méréseket végzünk. Hagyományos kollégiumi rendezvényre, kollégiumi napokra a szülőket is meghívjuk. Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele. A 11/1994. (VI. 8.) MKM r. 8. § (6) bekezdés/ kötelezi az intézményeket az ún. különös közzétételi lista megjelentetésére. 1. 2. 3. 4.
A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége Szabadidős foglalkozások köre Kollégiumi tanév helyi rendje Kollégiumi csoportok száma, illetve az egyes csoportokban a tanulói létszám
24.2. Intézmények, szakmai szervezetek A kollégium napi munkakapcsolatot tart mindazon városi középiskolákkal, amelyben diákjai tanulnak. Kapcsolatot tart a város közművelődési, gyermekjóléti intézményeivel. Megyei szinten együttműködik a Pedagógus házzal. Aktív tagja a Kollégiumi Szövetségnek, az Országos Kollégiumi Diákszövetségnek, az Önfejlesztő Kollégiumi hálózatnak.
72
25. A kollégiumi könyvtár 25.1. A kollégiumi könyvtár feladatai: - a kollégiumban folyó pedagógiai tevékenységhez,a nevelő-oktató munkához, a diákok tanulásához szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, nyilvántartásba vétele és megőrzése - tankönyv és könyvtárhasználati ismeretek nyújtása kollégiumi foglalkozások keretében, tájékoztatás a könyvtár szolgáltatásairól, - szilenciumi és egyéb kötelező, szakköri jellegű, szabadidős foglalkozások tartása,a könyvtár ez irányú használata - folyamatos számítógép és internet használati lehetőség biztosítása
73
25.2. A kollégiumi könyvtár működésének szabályai: -
-
-
-
minden kollégiumi jogviszonnyal rendelkező tanuló és az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozó térítésmentesen használhatja a könyvtár szolgáltatásait a kollégiumi jogviszonnyal rendelkező diák alanyi jogon könyvtári tag, külön beiratkozni nem kell, de a kölcsönzés rendjét ,annak írásbeli szabályait köteles betartani kollégiumból történő kiiratkozással a könyvtári tagsági viszony megszűnik kollégiumi tagsági viszony megszűnése előtt a könyvtári „tartozások rendezését” a könyvtáros tanár, írásban igazolja a kollégiumvezető felé a kölcsönzött könyv meglétéért ,eredeti állapotban történő vissza hozataláért a kikölcsönző személy anyagi felelősséggel tartozik szorgalmi időn túl nem terjedhet a kölcsönzés a könyvtár nyitva tartás: hétfőtől-csütörtökig 14.00-21.00-ig a nyitva tartás ideje alatt szabadpolcos rendszert kell biztosítani a könyvtár nyitva tartása, üzemelése a kollégiumi foglalkozások rendjéhez igazodik a kollégiumi könyvtár gyűjtőkörét a gyűjtőköri szabályzat tartalmazza
26. Kollégiumi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok A kollégium diákjai valamennyi nemzeti ünnepen intézményi szinten vesznek részt. A kollégium ezekre a megemlékezésekre,évfordulókra faliújságot készít. A kollégiumi szintű rendezvényeket a diákönkormányzat és a nevelőtestület közösen szervezi:- az egyes rendezvények felelőseit az éves munkaterv tartalmazza. A kollégium hagyományos rendezvényei, melyek az intézményi kötődést erősítik a következők: - gólyatábor szervezése az elsős tanulók részére a tanév megkezdése előtt, - város és kollégium ismereti vetélkedő az elsős tanulók részére (a város múzeumainak nevezetességeinek megismerését követően) - Mikulás est, kollégiumi polgárrá avató ünnepség, - karácsonyi ünnepi műsor, - Valentin napi bál - farsangi bál, - Hunyadi Napok keretén belül sport, kulturális rendezvényeket szervezünk
74
- évente egy alkalommal megjelenik a „Hunyadi - Vezér – Cikkei” című kollégiumi újságunk, - végzős tanulók búcsúztatása (ballagás, ünnepi vacsora), melyet a diákönkormányzat és a harmadéves tanulók szerveznek, - az év során folyamatos hagyománya van a sportversenyeknek (sakk, asztalitenisz, csocsó, foci )
27. A kollégium diákönkormányzata A Közoktatási Törvény 62.,63.,64.§.- ai meghatározzák a kollégiumban a diákok által létrehozható,a diákok érdekeit képviselő,szabadidős tevékenységüket szervező tanulóközösség,diák-önkormányzat működési feltételeit. A diákönkormányzat működésének rendjét a választott tisztségviselők (diák-önkormányzati tagok) által kidolgozott és a közgyűlés által elfogadott működési szabályzat tartalmazza. A diákönkormányzat munkáját a diákok által felkért, az igazgató által megbízott kollégiummal munkaviszonyban álló felnőtt segíti. A diákönkormányzat működéséhez a kollégium helyiséget biztosít és térítésmentesen igénybe veheti a kollégium eszközeit, berendezéseit. A kollégisták nagyobb csoportját ( a tagok 25 %-a), a diákokat érintő kérdések nevelőtestületi megtárgyalásakor,tanácskozási joggal, a diákönkormányzat képviselője meghívható. A nevelőtestület a diákönkormányzat egyetértésével szervezi és hirdeti meg a kollégiumi rendezvényeket, rendszeres munkakapcsolatot tart a diákönkormányzat vezetőjével. A diákönkormányzat tanulói fegyelemsértés esetén részt vesz az ügy kivizsgálásában, megtárgyalásában. A diákönkormányzat a nevelőtestülettel közösen alkalmazza a „dicséretek és –fegyelmezések rendjét”, a kollégium minősítési rendszerét. A diákönkormányzat évente közgyűlésen számol be a tagságnak a végzett munkáról. Minden kollégiumi tanulócsoportnak képviselője van a diákönkormányzatban,a képviselők választási eljárását a diákönkormányzat választási szabályzata tartalmazza. Kollégista tanulók jutalmazásának fegyelmező intézkedéseinek elveit és formáit a diákönkormányzattal egyetértésben a házirend tartalmazza.
75
28. A kollégium gazdálkodása A kollégiumi intézményegység az intézmény költségvetésén belül jóváhagyott éves költségvetési kerettel rendelkezik a dologi kiadások, valamint a személyi jellegű kiadások területén. A nagy értékű beszerzések, javítások, felújítások az intézményvezetéssel egyeztetve kerülnek tervezésre, lebonyolításra. A kollégium működtetése során valamennyi dolgozónak kötelessége a gazdaságos,takarékos felhasználás,üzemeltetés A tanulók étkeztetését az önkormányzat fenntartásában lévő konyha végzi, ezért étkezésből bevételt a kollégium nem tud képezni. A kollégista diákok által befizetett étkezési térítési díjat a fenntartó állapítja meg, mely a fenntartóhoz kerül befizetésre. Saját bevételt a tanításmentes napokon lévő szállásbevétel jelent valamint a szolgálati lakások bérleti díja. A kollégium alaptevékenységébe nem tartozó egyéb kiegészítő gazdálkodási tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az nem zavarhatja a kollégium törvényben előírt feladatainak ellátását. A kollégium szolgáltatásaiért fizetendő térítési díjat a kollégiumvezető az intézmény igazgatójával egyeztetve állapítja meg.
29. Katasztrófa-, tűz- és baleset védelmi, polgári védelemi feladatok A kollégium tűz-, baleset és katasztrófa védelmi feladatainak biztosításáért, az intézmény igazgatójával egyeztetve ( vannak olyan időszakok, amikor a kollégiumban és az iskolában is tartózkodnak diákok) a kollégiumvezető felelős. A kollégisták részére életkoruknak megfelelően minden tanév kezdéskor, új tanuló beköltözésekor,új foglalkozás megkezdésekor tűz,- és balesetvédelmi oktatást kell tartani,melynek megtörténtét dokumentálni kell. Tanulói baleset esetén a kollégiumvezető köteles kivizsgálni a baleset körülményeit, okait és intézkedni kel az esetek megelőzéséről, elkerüléséről. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből egy példányt a szülő az iskola és a tanuló is kap. Tűz, elemi kár, bombariadó esetén a kollégiumot a riasztást követően a kivonulási tervnek megfelelően azonnal ki kell üríteni. A kollégiumvezető vagy az ügyeletes tanár joga és kötelessége a szükséges intézkedések megtétele. Évente legalább egyszer gyakoroltatni kell a kollégium szabályszerű kiürítését.
76
Az épületben lévő elektromos eszközöket csak tanári felügyelettel lehet használni. A kollégiumban ilyen eszköz a teakonyhában lévő elektromos tűzhely, vasaló, hajszárító, számítógép. A kollégium tulajdonában lévő más elektromos eszközöket a diákok nem használhatnak. A kollégium bejárata portási munkakör hiánya miatt ellenőrizhetetlen a délelőtti és a kora délutáni időben, ezért az épületben különös gondot kell fordítani az idegenszemélyek esetleges benntartózkodásának megakadályozására, felderítésére,lopás,betörés megelőzésére. A kimenő idő végétől másnap reggel 6.00-ig a kaput zárva kell tartani, és csak csengetésre lehet kinyitni ( kapus tanuló vagy ügyeletes tanár) Betörés, az épület előtti rendzavarás esetén a rendőrséget azonnal értesíteni kell.
77
30. Záró rendelkezések 30. 1. Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. 30. 2. A szervezeti és működési szabályzat mellékletei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
sz. melléklet: Házirend sz. melléklet: A kollégium házirendje sz. melléklet: Tűzvédelmi szabályzat sz. melléklet: Munkavédelmi szabályzat sz. melléklet: Leltárkészítési és leltározási szabályzat sz. melléklet: Könyvtár szabályzata sz. melléklet: Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata 8. sz. melléklet: Munkaköri leírások 9. sz. melléklet: Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú képzésben résztvevő tanulók tanulmányi és vizsgaszabályzata 10. sz. melléklet: Gyakornoki szabályzat 11. sz. melléklet: A diákigazolvánnyal kapcsolatos szabályzat 12. sz. melléklet: Középtávú továbbképzési és beiskolázási terv 13. sz. melléklet: Esélyegyenlőségi terv 14. sz. melléklet: A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata 15. sz. melléklet: Fegyelmi eljárás szabályzata 16. sz. melléklet: Gépjármű üzemeltetési szabályzat 17. sz. melléklet: Pénztár és pénzkezelési szabályzat 18. sz. melléklet: Vállalkozási szabályzat 19. sz. melléklet: Ügyiratkezelési szabályzat 20.sz. melléklet: Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata 21.sz. melléklet: Önköltségszámítási szabályzat 22.sz. melléklet: Közbeszerzési szabályzat
78
FÜGGELÉKEK Záradék I.
Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. március hó 31. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
P.H.
………………………………….
……..………………………
…………………………….
79
Záradék II. A szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályokban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják.
P. H.
……………………………… Gazdasági iskolarész DÖK
…………………………….. Műszaki iskolarész DÖK
………………………….. Kollégium DÖK
80
Záradék I.
Jelen szervezeti és működési szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2009. október hó 12. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.
P.H.
………………………………….
……..………………………
…………………………….
81
Záradék II. A szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályokban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják.
P. H.
……………………………… Gazdasági iskolarész DÖK
…………………………….. Műszaki iskolarész DÖK
………………………….. Kollégium DÖK
82
Tartalomjegyzék oldal 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogi alapjai 1.1. Az SZMSZ célja 1.2. Az SZMSZ hatálya 1.3. Az SZMSZ létrehozásának, módosításának jogi alapjai 2. Az iskola alapadatai 2.1. Az intézmény alapítása 2.2. Az intézmény neve, címe, telephelyei 2.3. Az intézmény jellemzői 2.4. Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata 2.5. Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak 2.6. Az intézmény alapfeladatai 2.7. Egyéb feladatok, speciális képzési formák 2.8. Az intézmény szakmai működését szabályozó dokumentumok 2.9. Az intézmény jogosultságai 2.10.Az intézmény alapító okirata 3. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 3.1. Az intézmény fenntartója 3.2. Az iskola szervezete 3.3. Az intézmény vezetősége 4. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével 4.1. Az iskolaszék 4.2. Az iskolai alkalmazottak közössége A nevelők közösségei - A nevelőtestület - A nevelők szakmai közösségei - Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok 4.3. A szülői szervezet 4.4. A tanulók közösségei - osztályközösség - diákkörök - diákönkormányzat - diákközgyűlés 4.5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása - igazgatóság és a nevelőtestület - iskolaszék - nevelők és a tanulók - nevelők és a szülők
2.
6.
9.
15.
83
5. Az iskola vezetésének és a közösségeinek külső kapcsolata 5.1. Képzési kapcsolatok 5.2. Hazai szervezetek 5.3. Külföldi kapcsolatok 6. Az iskola működésének rendje 6.1. Az iskola működése 6.2. A tanév helyi rendje 6.3. Az intézmény munkarendje 7. A tanórán kívüli foglalkozások 7.1. Szakköri foglalkozások 7.2. Sportkörök 7.3. Sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás 7.4. Versenyek és bajnokságok 7.5. Tanulmányi kirándulások 7.6. Külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 7.7. Egyéb programok, rendezvények szervezése 7.8. Tanfolyamok 7.9. Egyéb általános szabályok 8. Az intézményben folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 8.1. Az iskolai belső ellenőrzés feladatai 8.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei 8.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 8.4. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai 8.5. A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik 9. A pedagógiai nevelő és oktató munka belső ellenőrzésének rendje 9.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének feladatai 9.2. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók 9.3. Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során 10. Az iskolai könyvtár működésének rendje 11. Az intézményre vonatkozó egyéb szabályok 12. A hagyományápolás 12.1. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek 12.2. Az intézmény zászlójának leírása 12.3. A hagyományápolás külsőségei 13. A mindennapi testedzés formái 14. Az egészségügyi ellátás rendje - A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelőzésével kapcsolatosan 15.1. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló balesetek esetén 15.2. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján
30.
32.
38.
41.
47.
48. 50. 52.
53. 54. 55.
84
16. Térítési díj és a tandíj fizetésének rendje Szociális támogatások 17. Az iskolai tankönyvellátás rendje 18. A felnőttoktatás formái 19. Az intézményben folytatható reklámtevékenység 19.1.A tiltott és megengedett reklámtevékenység 19.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése 19.3. A reklámtevékenység jellegének besorolása 19.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai 20. Az intézmény vállalkozási tevékenysége 20.1. A helyiségek és berendezésük használati rendje 20.2. A szaktantermek, tanműhely használati rendje 20.3. Karbantartás és kártérítés 20.4. A tanulók kártérítési felelőssége 21. A kollégium intézményegység feladatai 22. A kollégium vezetése, hatáskörök 22.1. A kollégiumvezető feladatköre 22.2. A kollégiumban dolgozó pedagógusok jogai, kötelességei 22.3. A kollégium nevelőtestülete 23. A kollégium működésének rendje 23.1. Nyitva tartás 23.2. Munkarend 23.3. Pedagógiai foglalkozások 23.4. A kollégium házirendje 23.5. A kollégiumban folyó pedagógiai munka belső ellenőrzése, értékelése 23.6. Helyettesítés rendje 23.7. Egészségügyi ellátás 23.8. Étkeztetés 24. A kollégium külső kapcsolatrendszere 24.1. Szülők 24.2. Intézmények, szakmai szervezetek 25. A kollégiumi könyvtár 25.1. A kollégiumi könyvtár feladatai 25.2. A kollégiumi könyvtár működésének szabályai 26. Kollégiumi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok 27. A kollégium diákönkormányzata 28. A kollégium gazdálkodása 29. Katasztrófa-, tűz- és balesetvédelmi, polgári védelmi feladatok 30. Záró rendelkezések 31. Függelékek 32. Tartalomjegyzék
57. 58. 60. 60.
62.
65. 65.
68.
72.
73.
74. 75. 76. 76. 78. 79. 83.
85
