1
A JENDRASSIK – VENESZ KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSE
GAZDASÁGI MIN. REGISZTRÁCIÓS SZÁM 03651/00
2 BEVEZETÉS A Kollektív Szerződésben használt fogalmak: 1. Kollektív szerződés A munkáltató képviselője (igazgató) és a munkavállalói érdekképviseleti szerv által aláírt jelen szerződés mellékleteivel együtt. 2. Munkáltató: Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola 3. Munkavállaló: A fenti munkáltatónál közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók 4. Jogviszony: Közalkalmazotti jogviszony 5. Munkavállalói érdekképviselet: A munkáltatónál működő helyi – képviselettel rendelkező – szakszervezet 6. Szerződő felek: A kollektív szerződés (1) bekezdés szerinti aláírói.
A Kollektív Szerződésben használt rövidítések: KSZ MT Kjt Ptk SzB KT Kösz EB
-
Kollektív szerződés Munka Törvénykönyve Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény Polgári Törvénykönyv Szakszervezeti Bizottság Közalkalmazotti Tanács Közalkalmazotti Szabályzat Egyeztető Bizottság
3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Bevezető rendelkezések 1. A KSZ megkötésének helye: Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola 8200 Veszprém, Március 15. u. 5. 2. A KSZ-t kötő és aláíró felek: A munkáltató részéről az intézmény igazgatója, a szakszervezet részéről az iskolai Pedagógus Szakszervezet. Az iskolában működő PSZ a KSZ megkötésére a KT választásokon a jogot megszerezte. 3. A KSZ megkötésének célja: A KSZ megkötésére a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (Kjt), a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. tv. (MT) és a Kjt közoktatási intézményekben való végrehajtásáról szóló 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet alapján került sor. A KSZ-ben a munkáltató és a munkavállalók jogai és kötelességei kerültek rögzítésre. Szükség szerint mellékleteiben kerülnek szabályozásra az évenkénti juttatások. II. A kollektív szerződés időbeli hatálya, időtartama, életbe léptetése 1. a) A KSZ határozatlan időre szól, felmondási ideje bármelyik fél részéről 3 hónap. Rendelkezéseit a felmondási időre is alkalmazni kell. A felmondást kizárólag írásban lehet kezdeményezni. (MT 39§1-2) A KSZ a megkötését követő első 6 hónapban nem mondható fel. b) A KSZ egyes fejezetei és pontjai külön is felmondhatóak c) A felmondásnak visszamenőleges hatálya nincs. d) Ha a felmondással a KSZ-t kötő felek nem értenek egyet, akkor a felmondás írásbeli közlését követő 8 napon belül egyeztető bizottságot alakítanak a felmondás okának és körülményeinek tisztázására. Ha az egyeztetés eredménytelen, a felmondás a közlést követő 3 hónap múlva érvényessé válik. e) a szerződő felek megállapodnak abban, hogy felmondási szándékukról egymást előre tájékoztatják, írásbeli felmondást csak az előzetes
4 egyeztetési kísérlet eredménytelensége után kezdeményeznek. A módosítás nem minősül felmondásnak. 2. A KSZ rendelkezéseit az intézmény valamennyi egységében, az iskolával közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozóra alkalmazni kell. 3. A KSZ kihirdetése a munkáltatónál történő mindkét fél által aláírt KSZ kifüggesztésével valósul meg, szabályait a kihirdetés napjától alkalmazni kell. 4. a) A KSZ módosítására javaslatot bármelyik fél tehet. Módosítására kerül sor akkor is, ha azt jogszabály előírja, vagy rendeletek változása indokolja. b) Ha a KSZ módosításával a szerződést kötő felek nem értenek egyet, 8 napon belül egyeztető bizottságot hoznak létre a módosítás okának és körülményeinek tisztázására. Ha az egyeztetés nem vezet eredményre, akkor a vitatott fejezet vagy pont felmondásának van helye. c) A módosítás hatályba léptetéséről a felek külön rendelkeznek. d) A módosítást a munkáltatónál ki kell függeszteni.
A SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KAPCSOLATRENDSZERE I. Munkaügyi kapcsolatok 1. A szakszervezet és a munkáltató együttműködése keretében a szakszervezeti bizottság (SZB) képviseli a munkavállalók érdekeit, gondoskodik arról, hogy élhessenek jogaikkal, és segíti őket kötelességeik teljesítésében. 2. Az igazgató együttműködik az iskolai SZB-vel az MT, a Kjt és ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet és egyéb jogszabályok alapján. Segíti az SZB tevékenységét, biztosítja az érdekképviseleti szervet megillető jogok gyakorlását. Törekszik arra, hogy ez az együttműködés erősítse és fejlessze az iskolai élet demokratizmusát, a törvényesség betartását. 3. a) Az aláíró felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a jogszabályokban, valamint a KSZ-ben rögzített kötelességeken túlmenően
5 is kerülik a kiélezett konfliktusokat, illetve azok mielőbbi megoldására törekednek. b) A munkáltató vállalja, hogy a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedésének megtétele előtt kikéri az SzB és a KT véleményét, illetve döntésének meghozatala előtt tájékoztatja az SZB-t és a KT-t. Döntést az SZB és a KT véleményének meghallgatása után hoz. c) Az SZB vállalja, hogy nem kezdeményez semmiféle érdekvédelmi eljárást addig, amíg az adott ügyben nem folytatott konzultációt a munkáltatóval. Jelzi a munkáltatónak a tudomására jutott feszültségeket és közreműködik feloldásukban. d) A felek megállapodnak abban is, hogy minden vitás kérdés rendezésére – ha az előzetes konzultáció nem veret eredményre – egyeztető tárgyalást kezdeményeznek. A tárgyalás eredményét vagy eredménytelenségét írásba foglalják, melyet a tárgyaló felek aláírnak. A vitás kérdés feloldására – közös akarattal – döntőbírót is igénybe ehetnek. 4. a) Az iskola Szervezet és Működési Szabályzatának tervezetét, illetve annak módosítását az igazgató az SZB véleményének figyelembe vételével alakítja ki. b) A munkáltató elősegíti az SZB érdekképviseleti tevékenységét az ehhez szükséges információk biztosításával. 5. A munkáltató biztosítja annak lehetőségét, hogy az SZB és a KT azokat a dolgozók nagyobb csoportját érintő információkat, amelyek személyi jogokat nem sértenek, közzé tegye. 6. Az SZB jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó jogszabályok megtartását. Az észlelt hiányosságokra a munkáltató figyelmét felhívhatja, szükség esetén eljárást kezdeményezhet. 7. a) Az SZB jogosult a munkavállalókat, illetve azok érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés ellen kifogást benyújtani. b) Ha a munkáltató a kifogással nem ért egyet, a kifogás benyújtását követő nyolcadik napig egyeztetésnek van helye. Ezen időtartam alatt a kifogásnak halasztó hatálya van.
6 8. Az SZB és a KT képviselője részt vesz azokon az értekezleteken, amelyeken a munkavállalók nagyobb csoportjának élet– és munkakörülményeit érintő kérdések szerepelnek. 9. A szakszervezeti tisztségviselőket megfelelő kedvezményre és védelemre az MT-ben foglaltak érvényesek. A tisztségviselőket megillető munkaidőkedvezmény egy tanévre szól, melyet minden év szeptemberétől kell megállapítani. A taglétszámot, a tisztségviselők nevét és a munkaidőkedvezmény elosztását az SZB minden év május 30-ig írásban közli a munkáltatóval. 10.Az SZB tisztségviselőinek a felesőbb szakszervezeti értekezleteken és továbbképzéseken való részvételét a munkáltató – térítéses esetben előzetes egyeztetés alapján – biztosítja. Az igényelt kedvezményt az értesítés kézhezvétele után közölni kell a munkáltatóval. 11.A felek vállalják, hogy tevékenységük keretében jelentős koncepciókat, előterjesztéseiket egyeztetik, arról egymást folyamatosan tájékoztatják és a főbb kérdésekben – a jogszabályokban előírtakon felül is – egyetértésre törekszenek. Így elsősorban az alábbiakban: - az intézmény átalakulása, megszüntetése - az intézmény belső átszervezése - béren felüli juttatások - munkafeltételek biztosítása - kollektív szerződés módosítása, felmondása - kifogásolási jog gyakorlása 12.A helyi szakszervezet saját működési szabályzata alapján tevékenykedik. Szabályzatát véglegesítés előtt az intézmény vezetőjének bemutatja. 13.SZB működéséhez az intézmény térítésmentesen biztosítja: - a személyi feltételeket - a helyiség használatát - a takarítást, fűtést, világítást - a telefon, telefax használatát - a fénymásolás lehetőségét - a rendezvények (előzetesen egyeztetett) költségeit 14.A munkavállalók nagyobb csoportját érintő jogi kérdésekben a helyi szakszervezet „jogsegélyszolgálatot” vehet igénybe, melynek költségét a munkáltató biztosítja.
7
15.A munkavállalók nagyobb csoportjának minősül tíz, vagy annál több munkavállaló. A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSÉHEZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ ÉS MEGSZŰNÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK
I. Közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása 1. A közalkalmazotti jogviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló Az intézménynél minden közalkalmazotti jogviszony – munkakörre való tekintet nélkül – kinevezéssel jön létre. A kinevezés lehet határozatlan vagy határozott időre szóló. A jogviszony írásbeli szerződéssel jön létre. Ebben kell meghatározni a munkába lépés napját, a munkahelyet, az ellátandó munkakört, a fizetési osztályt és fokozatot. A jogviszony létrejöttekor a munkavállaló részére biztosítani kell a munkaköri leírását. A megállapodásra és a kinevezésre a magasabb vezető kivételével az intézményvezető jogosult. A kinevezési okmányon a kinevezett elfogadó aláírásával igazolja, hogy a kinevezést, illetve az abban foglaltakat elfogadja. A jogviszony csak mindkét fél aláírásával jön létre, valamelyik hiányában a kinevezési okmány érvénytelen. (KJT 83-84-85.§) 2. A jogszerző idő jogviszony kiszámításánál a Kjt szerint kell eljárni. (7879§) 3. A közalkalmazott további jogviszony, munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését előre köteles a munkáltatónak bejelenteni. Összeférhetetlenség esetén a jogviszony létesítését meg kell tagadni. Összeférhetetlenség, pl. ha a közalkalmazott a munkáltató érdekeit veszélyeztető vagy sértő további közalkalmazotti jogviszonyt, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, így különösen, ha azonos vagy hasonló, nappali tagozatos, iskolarendszerű képzést folytató iskolával, vállalkozással, alapítvánnyal (stb.) létest jogviszonyt függetlenül attól, hogy ez közvetlen vagy indirekt módon valósul meg. Nem minősül összeférhetetlennek a jogviszony létesítése, ha a munkáltatók között kölcsönös előnyökön nyugvó, írásos együttműködési megállapodás áll fenn. A munkáltatók közötti megállapodás időtartama legfeljebb egy tanév, amely azonban nem zárja ki annak újbóli (ismételt) megkötését.
8
4. A további munkaviszonnyal, munkavégzéssel kapcsolatos nyilatkozatot írásba kell foglalni. (KJT 42-43-44.§) Összeférhetetlenség esetén a bejelentési kötelezettség elmulasztása, annak eltitkolása, az érvénytelenség semmibe vétele ok az elbocsátásra.(KJT 41§ 2. bek.) 5. A munkaviszony létesítésekor próbaidőt kell kikötni. A próbaidő mértéke valamennyi munkakör esetén 90 nap. 6. A kinevezés módosítását minden esetben írásba kell foglalni és mindkét félnek alá kell írnia. II. A jogviszony megszűntetése A jogviszony megszűntetésére vonatkozó kezdeményezést írásban kell megtenni. 1. A Közalkalmazotti jogviszony megszűntethető: (MT 87/2) a. közös megegyezéssel (KJT 25§) b. áthelyezéssel a Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatók között (három oldalú megegyezéssel) (KJT 25§) c. felmentéssel: (KJT 25-30§) Felmentésnél a felmentési idő mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő függvényében 2-8 hónap. Felmentés esetén a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a közalkalmazottat a munkavégzés alól mentesíteni. (A mentesítés idejére átlagkereset jár). Magatartásból, munkavégzésből fakadó felmentés esetén a munkáltató kikéri a munkahelyi vezetők, a KT vezető – szakszervezeti tag esetén a szakszervezeti vezető – véleményét. d. lemondással: (KJT 28-29§) Lemondás esetén a lemondási idő 2 hónap. A lemondási időt le kell dolgozni. e. rendkívüli lemondással (KJT 29§) f. elbocsátással g. azonnali hatállyal – bármely fél részéről – próbaidő alatt 2. Jogellenes jogviszony-megszűntetésre a mindenkor hatályos jogszabályi előírások érvényesek. (KJT 31-32§; MT 90)
9 3. Végkielégítés: Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a közalkalmazotti jogviszonya az adott munkáltatónál a 3 évet eléri és a jogviszony (KJT 37/1) - felmentés (kivéve alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés) - rendkívüli lemondás - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg (Alkalmatlannak minősül a dolgozó: - rendszeresen ismétlődő készületlenség esetén - szakszerűtlen munkavégzés (az előírt minőség többszöri megsértése) esetén - pedagógiai alkalmatlanság esetén - szenvedélybetegség (kábítószer, alkohol) esetén - munkaidő ismétlődő megszegése esetén.) Nem jár végkielégítés, ha a közalkalmazotti jogviszony (KJT 37/2) - nyugdíjazás jogcímén történő felmentéssel (ide értve mindenféle saját jogú nyugellátásra szerzett jogosultság esetét) - rendkívüli felmentéssel - lemondással szűnik meg. A végkielégítés mértéke négyhavi átlagkereset összegével emelkedik – ha arra egyébként jogosult – amennyiben az a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséhez 5 éven belül kerül megállapításra. 4. Közalkalmazotti igazolás: A jogviszony megszűnésekor a munkáltató – külön kérés nélkül – tartozik a közalkalmazotti igazolást kiadni. Ennek tartalmaznia kell mindazt, amit az MT és a Kjt előír. Ezek közül a közalkalmazott kérésére mellőzni kell a megszüntetés okát. Erre a jogára a munkavállaló figyelmét fel kell hívni. 5. A munkavégzés szabályai (MT 102) a) Munkaképes állapot: A munkáltatónál a munkavállaló munkaképes állapotának megállapítására a közvetlen vezető vagy a munkáltató jogosult. A munkavállaló köteles az erre jogosult vezető kérésére a szükséges vizsgálatoknak magát alávetnie. Ha azt megtagadja, a munkahelyéről azonnal eltávolítandó. Ha a vizsgálat eredménye negatív, akkor az esetlegesen kieső időre átlagkeresetet kell elszámolni. Munkaügyi vita negatív vizsgálati eredmény okán nem kezdeményezhető.
10 b) Munkabiztonság: A munkáltató a hatályos jogszabályok szerint köteles az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani. Nem köteles a munkavállaló az írásban kiadott feltételekkel ellentétes körülmények között munkát végezni, az erre vonatkozó utasítást végrehajtani. Ha a munkavállaló kifogásolása jogos volt, a kivizsgálás idejére átlagkereset illeti meg – a vizsgálat idejére más munkahelyen vagy más munkakörben foglalkoztatható -, ha jogtalan volt, a kivizsgálás idejére munkabér nem jár. c) Munkahelyen való megjelenés, magatartás, feladatok (KJT 243. oldal, MT 103) A munkavállaló tartozik a munkáltató által megjelölt időben megjelenni és a munkát végezni. A munkahelyen való megjelenés önmagában nem minősül tényleges munkavégzésnek. A munkavállaló köteles munkaképes állapotban megjelenni, munkát végezni, az előírt védőfelszerelést, munkafelszerelést rendeltetésszerűen viselni, használni. Ennek elmulasztása esetén a közalkalmazottat a munkavégzéstől ideiglenesen el kell tiltani. Erre az időre munkabér nem jár. Köteles a munkavállaló a munkahelyén olyan magatartást tanúsítani, amely közvetlenül vagy közvetve a munkavégzésre irányul. A magatartás elbírálása, minősítése az intézmény vezetőjének kötelessége, joga. A munkavállalók kötelességeit az egyes munkakörökre megállapított munkaköri leírások tartalmazzák. A pedagógus munkaköréhez tartozó feladatok: - tanórákra való felkészülés - tanórák megtartása - tanulók munkájának értékelése - osztálynaplók vezetése - törzslapok vezetése - bizonyítványok kiállítása - statisztikai kimutatások, összesítések - jellemzések készítése - egyéb adminisztrációs munka - szertár, tanterem gondozása - leltározásban való közreműködés - testületi értekezleteken való részvétel - továbbképzéseken való részvétel
11 - helyettesítési készenlét és helyettesítés a kötelező óraszám mértékéig - óraközi felügyelet - kirándulások előkészítése - osztályszintű rendezvények szervezése, ügyelete - iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken való részvétel, feladatvállalás - szülőkkel való kapcsolattartás - vizsgákon, versenyeken való felügyelet - felvételi vizsgáztatás - gyakorlati munkahelyek látogatása - indokolt esetben a munkáltató által elrendelt egyéb feladatok ellátása A felsoroltakat külön díjazás nélkül kell ellátni, kivéve ahol más jogszabálydíjazást állapít meg. A munkavállaló a jelen pontban foglaltakkal kapcsolatban – az általa sérelmesnek ítélt intézkedés miatt a helyi szakszervezettől jogorvoslatot kérhet. A kivizsgálás idején a panaszost a helyi szakszervezet képviselheti. A pedagógus munkakörébe tartozó, külön díjazásért ellátandó feladatok: - rendkívüli munkavégzés (évente maximum 280 órában) - munkanapon szervezett tanulmányi kirándulás 8 órát meghaladó időtartamára ügyeleti díj jár - helyettesítés esetén az óradíj 100%-a jár, amennyiben azt kötelező óráin felül végzi - ha a helyettesítést saját órájával összevontan végzi, akkor óradíjának 50%-ára jogosult. - a kötelező óraszámba beszámítható: o szakkör o tömegsport o korrepetálás o tehetséggondozás o egyéni foglalkozás o beszámoltató órák o osztályfőnöki tevékenység (heti 1 óra) o munkaközösség-vezetői tevékenység (heti 1 óra) - a kötelező óraszámot csökkenti:
12 o a közalkalmazotti tisztségviselők munkaidőkedvezménye o a szakszervezeti tisztségviselők munkaidőkedvezménye o a diákönkormányzat munkáját segítő tanár órakedvezménye (heti 3 óra) A munkavállaló a jelen pontban foglaltakkal kapcsolatosan az általa sérelmesnek ítélt intézkedés miatt panasszal fordulhat a KSZ-t aláíró felekhez. A helyi szakszervezet ilyen esetben a saját szakszervezeti tagját – a munkavállaló meghatalmazása alapján a jogosult képviselni. A FOGLALKOZTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK 1. Utasítási jog: (MT 104) Az intézménynél az utasítási jogkört az intézmény vezetője és utasítási jogkörrel felruházott vezetőtársai gyakorolják. Az ettől eltérő jogkör gyakorlásáról az érintett munkavállalókat tájékoztatni kell. 2. Elhelyezkedés támogatása: A munkáltató vállalja, hogy az aktív korú munkavállalók elhelyezkedésének segítése érdekében részletes tájékoztatást ad és a szükséges iratokkal ellátja azokat, akiknek jogviszonya felmentéssel szűnik meg. 3. Minősítés: (KJT 40) Minősítést kizárólag csak a közalkalmazott kérésére a jogviszony megszűnése esetén köteles a munkáltató kiadni. A minősítés kiadásának feltétele, hogy a közalkalmazotti jogviszony a munkáltatónál legalább egy éve fennálljon. A minősítést az iskola igazgatója állítja ki, de a munkavállaló kérése esetén a helyi szakszervezet véleményét ki kell kérni. Ha a közalkalmazott a minősítés kiadását kérte, annak átvételét nem tagadhatja meg, de véleményét a minősítésre írásban rávezetheti. A minősítés megváltoztatására a munkáltató nem kötelezhető. Ha a minősítés hibás vagy valótlan ténymegállapítást tartalmaz, akkor a közalkalmazott munkaügyi bíróságon kérheti a jogsérelem megállapítását.
13
4 Címek adományozása: (KJT 39/3.) A munkáltató a tartósan magas színvonalú, vagy kiemelkedő munkateljesítmény alapján címet adományozhat az érdekképviseletek egyetértésével. Az adományozás feltétele legalább 6 év közalkalmazotti jogviszony, amelyből legalább 3 évet az intézménynél kell eltölteni. A munkáltató tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő munkateljesítmény alapján B, C, D fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak munkatársi, főmunkatársi, illetve E, F, G, H, I, J fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak tanácsosi, illetve főtanácsosi címet adományozhat. 5 Tanulmányi szerződés: (MT 110-116) A tanulmányi szerződést a munkáltató és az érintett fél köti meg, írásban rögzítve a szerződési feltételeket, kötelezettségeket. Normatív támogatás felhasználása esetén a szerződés megkötése kötelező. Az intézmény évente beiskolázási – továbbtanulási tervet készít. 6. Más munkakörben történő munkavégzés: Az intézményben munkakörre való tekintet nélkül egy éven belül más munkakörbe „átrendelni” legfeljebb 2 hónapra lehet. 7. Fegyelmi felelősség: (KJT 45-46) Az intézménynél a fegyelmi jogkört az intézmény vezetője gyakorolja. A jogszabályban foglaltakon túl fegyelmi vétségnek minősül: - az igazolatlan hiányzás - egy naptári éven belül 3, esetenként 10 percet meghaladó igazolatlan késés - egy naptári éven belül 5 alkalmat meghaladó igazolatlan késés - gondatlanságból 50.000 Ft-ot meghaladó károkozás - ittasság, drogbefolyásoltság A fegyelmi vétség megvalósulásakor a kivizsgálás, illetve a fegyelmi eljárás kezdeményezése kötelező. A fegyelmi büntetés csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időre vonatkozik (kivéve az elbocsátást).
14 A fegyelmi határozat elleni fellebbezés módját (helyét) és idejét a határozatban kell rögzíteni. A fellebbezési határidő a határozat kézhezvételétől számítandó. 8. Üzemi titoktartás A munkavállaló köteles a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyekre hátrányos következményekkel járna. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára. 9. Munkaidő, pihenőidő: (MT 117-125) A munkaidő hosszát, beosztását, a munkaidő kezdési és befejezési idejét a KSZ mellékletében munkaköri felsorolással kell meghatározni. A munkaidő beosztásához, annak változtatásához a helyi szakszervezet egyetértése szükséges. A munkaidő beosztását úgy kell meghatározni, hogy a napi munkaidő két egymást követő napon túlmunkával együtt a 12 órát nem haladhatja meg. Változó munkaidő-beosztást – különösen indokolt esetben – az intézmény igazgatója rendelhet el, melyet a munkavállalóval legalább egy héttel előre köteles közölni. A munkáltatónál a pihenőnap a szombat és a vasárnap. Pihenőnapra vagy munkaszüneti napra rendkívüli munkát az intézményvezető rendelhet el. A munka díjazására a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó jogszabályok az irányadók. 10. Rendkívüli munkavégzés: (MT 126-129) Rendkívüli munkát az intézmény igazgatója vagy helyettesei szóban vagy írásban rendelhetnek el – lehetőség szerint – legalább egy nappal a munkavégzés előtt. Rendkívüli munkavégzésnek a kötelező munkaidőn felül végzett munka minősül. Rendkívüli munkavégzésért járó díjazás (túlóradíj) illeti meg azt a pedagógust, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, ha a kötelező óraszámánál többet tanít, illetve több foglalkozást tat. Ez a díjazás az intézményvezetőt is megilleti, ha pedagógusként túlmunkát végez. A túlmunka felső határa két egymást követő napon legfeljebb napi 4 óra, éves szinten maximum 280 óra. Ez a korlátozás nem vonatkozik a
15 pihenőnapon végzett munkára, illetve a vis-maior miatt elrendelt rendkívüli munkavégzésre. A rendkívüli munkavégzésért díjazásra jogosultak a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak is a vezető kivételével. A rendkívüli munkavégzés díjazásáról, illetve ellentételezéséről nem pedagógus munkakörben – a hatályos jogszabályi keretek között – a munkavállaló és a munkáltató előzetesen állapodnak meg. Nem rendelhető el túlmunka nő részére terhessége megállapításától számítva gyermeke egy éves, csak a munkavállaló egyetértésével a gyermekét egyedül nevelőnek gyermeke négy éves koráig. A KÖZALKALMAZOTTAK SZABADSÁGA, MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNYEI I. Rendes szabadság (MT 130-133) A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben rendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. 1.1
Alapszabadság: (KJT 56) - az A, B, C és D fizetési osztályban évi 20 munkanap - az E, F, G, H, I és J fizetési osztályban évi 21 munkanap
1.2
Pótszabadság: A munkavállalónak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap jár e címen. Az 1. fizetési fokozatban a munkavállalót nem illeti meg pótszabadság. A magasabb vezetőt évi 10 munkanap, a vezető állásút évi 5 munkanap pótszabadság illetni meg. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat évi 25 nap pótszabadság illeti meg, amelyből legfeljebb 15 nap oktató – nevelő, illetve azzal összefüggő munkára igénybe lehet venni. A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a 16 évnél fiatalabb - egy gyermeke után 2 - két gyermeke után 4 - kettőnél több gyermeke után 7 munkanap pótszabadság illeti meg.
16
1.3
A rendes szabadság megállapításának jogi követelményei: A munkavállalónak közalkalmazotti jogviszonya szünetelésének időtartamára a következő esetekben állapítható meg szabadság: a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára b) a szülési szabadság tartamára c) a tíz éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére d) a 30 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára e) a tartalékos katonai szolgálat idejére f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a közalkalmazottat távolléti díj, illetve átlagkereset fizetésében részesül, így: - amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti - közeli hozzátartozója halálakor két munkanapra - a kötelező orvosi vizsgálat (ide értve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is) teljes időtartamára - a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra - a munkaszüneti nap miatt kiesett időre - a szabadság időtartamára - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli mentesítés időtartamára. A pedagógust megillető pótszabadság mértéke egységesen 25 munkanap. E pótszabadság mellett nem állapítható meg a fizetési fokozat alapján járó pótszabadság, illetve a magasabb vezetői beosztás után járó pótszabadság. A foglalkoztatott közalkalmazottakat megilleti a gyermekneveléssel kapcsolatos pótszabadság. Jogorvoslat: A munkáltató sérelmes intézkedése (vagy mulasztása) ellen a közalkalmazott, a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti tanács – a szükséges egyeztetési eljárás sikertelenségét követően – az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. Sajátos vonásai: A pótszabadság a közalkalmazottat az alapszabadságon felül egyszerre több jogcímen is megilleti. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya évközben keletkezik, részére a szabadság arányos rése jár. Amennyiben a rendes szabadság megállapításánál töredéknap keletkezik, a félnapot elérő töredék egész munkanapnak számít.
17
1.4
Szabadság alatti kötelező munkavégzés: A pedagógust megillető évi 25 munkanap pótszabadság ideje alatt a munkáltató évi 15 munkanapot oktató, nevelő, illetőleg ezzel összefüggő munkára a munkavállalót igénybe veheti a következő esetekben: - érettségi és szakmai vizsgáztatás - továbbképzésre, foglalkoztatást elősegítő képzésre - a működési körbe tartozó oktatásra, nevelésre - nevelőtestületi értekezlet - ha az évi szabadságot részben vagy egészben a szorgalmi időben adják ki. A berendelésről legalább 5 munkanappal előbb írásban értesíteni kell a munkavállalót.
1.5
Szabadság kiadása: (MT 134-136, KJT 57-58) a. A szabadságot a tárgyévben kell kiadni, elsősorban a nyári szünetben. Ha ez nem lehetséges – a munkavállalónak fel nem róható okból -, akkor a tavaszi, őszi vagy téli szünetben vagy a szorgalmi időben kell kiadni a szabadságot. Az alapszabadság 25%ával a dolgozó rendelkezhet. b. Minden esetben a szabadság kiadásának kezdő idejét megelőzően 30 nappal előbb kell közölni a munkavállalóval. c. A szabadságot természetben kell kiadni, kivéve a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor. d. Ha a közalkalmazotti jogiszony év közbeni megszűnése esetén az időarányosnál több szabadságot vett ki a közalkalmazott, a többletszabadságra járó bért vissza kell fizetni, kivéve, ha nyugdíjazás, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatti rendes munkáltatói felmentés okán szűnik meg a jogviszony. e. Halálozás esetén az örököstől nem kötelezhető vissza többletbér. Áthelyezés esetén a munkáltató eltekinthet a többletszabadságra járó bér visszafizetésétől.
II. Betegszabadság Betegszabadság címén a munkavállalót évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság időtartamára a munkavállalót a távolléti díj 80%-a illeti meg, amely a munkáltatót terheli. (MT 130 2. bek., MT 133.§ 2. bek.)
18
III. Fizetés nélküli szabadság (MT 138§ 5. bek., 139.§ 1. bek., 140.§) A jogszabályban felsorolt eseteken túl a munkáltató a munkavállaló kérésére évente 30 nap fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. Különösen indokolt esetekben méltányossági alapon e mértéktől el lehet térni. A fizetés nélküli szabadságot írásban kell kérni legalább 15 nappal annak kezdési időpontja előtt. IV. Egyéb munkaidő kedvezmények MT 138-140.§) A munkáltatóval kötött megállapodás szerinti munkaidő kedvezmény jár: - a továbbképzésben résztvevő (MT 115§) - a szaktanácsadói feladatok ellátásával megbízott munkavállaló részére, amennyiben ennek fedezetét a szaktanácsadói feladatot ellátó intézmény biztosítani tudja az intézmény részére. Jogszabály szerinti munkaidő kedvezmény illeti meg - a választott szakszervezeti tisztségviselőt - a választott KT elnököt és tagokat - a továbbtanulókat - apát 5 munkanap – gyermeke 2 hónapos koráig BÉRFIZETÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK I. Előmeneteli rendszer: (KJT 61-66) Az intézmény munkavállalóinak előmenetele a - fizetési osztályok, fokozatok - címek - beosztások szerint jut kifejezésre A fizetési fokozatot a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján kell megállapítani. A kinevezéstől számított 3 év várakozási idő elteltével a munkavállalót eggyel magasabb fizetési fokozatba kell sorolni. A fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítandó be mindazon időtartam, amelyet a végkielégítésre való jogosultság tekintetében figyelmen kívül kell hagyni. Fegyelmi vétséget elkövet közalkalmazottal szemben hozott fegyelmi büntetés alapján az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb 1 évvel meghosszabbítható.
19
II. Besorolás: A közalkalmazott fizetési osztályokba besorolásának alapja általában nem a közalkalmazott meglévő végzettsége(i), szakképesítése(i), hanem a közalkalmazott munkakörére a külön jogszabályban előírt, az állam által elismert iskolai végzettség, szakképesítés, doktori cím, tudományos fokozat. A közalkalmazottat általában akkor is a kinevezés szerinti munkakörére jogszabályban előírt végzettsége, képesítése alapján kell besorolni, ha nem rendelkezik a jogszabályban előírt képesítési feltételekkel. Amennyiben a jogszabály a munkakör betöltéséhez többféle képesítést rendel, akkor ezen belül a besorolást a tényleges végzettség alapján kell elvégezni. A besorolásnál nincs annak jelentősége, hogy a közalkalmazott hány diplomával, oklevéllel, iskolai bizonyítvánnyal, illetve ezek alapján hány szakképzettséggel, szaklevéllel, bizonyítvánnyal rendelkezik a besorolását, az ellátandó munkakör betöltésére előírt legmagasabb iskolai végzettségének, szakképesítésének, szakképzettségének, doktori címének, tudományos fokozatának a figyelembe vételével kell elvégezni. Az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket és az ezek betöltéséhez szükséges további képesítési és más követelményeket jogszabály írja elő. A közalkalmazotti fokozat megállapításánál figyelembe kell venni a jogviszonyban töltött időnél: - az összes közalkalmazotti, köztisztviselői szolgálati időt - minden olyan munkaviszony idejét, amely alatt a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, vagy képesítéssel rendelkezett. Ezt hitelt érdemlően igazolni kell közalkalmazotti besorolásnál, átsorolásnál. III.1. Illetményrendszer- illetmény A munkavállalót megillető illetményt a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztály és a fizetési fokozat alapján az illetménytáblán meghatározott összeg alapján kell megállapítani. Azonban illetményként a közalkalmazottnak legalább a kötelező legkisebb illetmény (minimálbér) jár akkor is, ha a rá irányadó besorolási szabályok szerint az illetménye a minimálbérnél kisebb lenne.
20 Amennyiben a közalkalmazott a besorolásának alapjául szolgáló képzettségi szintű további szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkezik és munkaköre ellátásához erre szüksége van, akkor részére százalékos illetménynövekedést kell megállapítani. Ez az illetményrész azon időszak alatt illeti meg a közalkalmazottat, amely alatt a további szakképesítést alkalmazza. III.2. Illetménypótlékok (KJT 69-76., 138/1992 (X.8) korm.rend. 15.§ 2. bek.) A jogszabályokban megállapított feltételek mellett a közalkalmazott illetménypótlékra jogosult. a) Vezetői pótlék: (A magasabb vezetőt, valamint vezető állású közalkalmazottat vezetői pótlék illeti meg.) b) Címpótlékok: (A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg.) A pótlék mértéke (a pótlékalap százalékában értendő): - főtanácsosi cím 100% - főmunkatársi cím 75% - tanácsosi cím 50% - munkatársi cím 25% Amennyiben a közalkalmazott vezetői és címpótlékra jogosult, részére a vezetői pótlék jár. c) A pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére járó pótlékok fajtái és mértéke a pótlékalap százalékában: - osztályfőnöki pótlék (38-100%) - munkaközösség-vezetői pótlék (12-30%) - diákönkormányzatot segítő pedagógus pótléka (12-30%) - számítástechnikai pótlék (36-60%) - Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék (70100%) Osztályfőnöki pótlék jár osztályonként annak a pedagógusnak, ahol osztályfőnöki feladatokat lát el. Munkaközösség-vezető pótlék jár annak a pedagógusnak, aki intézményi, vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői feladatot lát el.
21 Számítástechnikai pótlék azt a pedagógust illeti meg, aki középiskolában, szakmunkásképző iskolában – kizárólag a számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatásán kívül – a tantervi követelmények átadásához és elsajátításához, ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket, módszereket alkalmaz. Az informatika ismeretében való jártasságot legalább „E’ fizetési osztályba sorolásra jogosító informatikai, számítástechnikai szakképzettséggel kell igazolni. Különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg a gyógytestnevelést tanítóknak. Jogorvoslat: A munkáltató sérelmes intézkedése, vagy (mulasztása) esetén a közalkalmazott, a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti tanács – a szükséges egyeztetési eljárás sikertelenségét követően – az elévülési időn belül munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A kinevezési okiratban kell feltüntetni e pótlékokat. d) Teljesítménypótlék (1993 LXXIX tv. 2003. évi 61. tv módosítsa) e) Gépjárművezetői pótlék (25%) Ha a közalkalmazott több pótlékra jogosult, a kötelező illetménypótlékok együttes összege azonban nem haladhatja meg a közalkalmazotti pótlékalap 75%.át, kivéve abban az esetben, ha a pótlékok jogszabályilag előírt minimumainak összege a 75%-ot meghaladja, akkor a jogcímenkénti minimumot kell megállapítani. III.3. Helyettesítési díj: (138/92 korm.rend. 16.§/I) Szakszerűen helyettesít az, aki szakos kolléga és szakos órát tart, vagy az az osztályban tanító kolléga, aki saját tárgyából tart órát. A munkavégzés esetén a ténylegesen végzett munka alapján kell a díjazást megállapítani. A helyettesítési díj mértéke pedagógus munkakörben: helyettesítés túlmunkának minősül, mértéke az óradíj 100%-a
Szakszerű
Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj 50%-a.
22 Nem pedagógus munkakörben a helyettesítési díj mértéke: a helyettesítést ellátó munkavállaló részére 15 nap folyamatos helyettesítés után az 1. naptól kell helyettesítési díjat fizetni, amelynek mértéke: - amennyiben saját munkaköre mellett látja el a helyettesített dolgozó munkakörét, a helyettesített dolgozó helyettesítési idejére eső munkabérének 50%-át kell kifizetni. - amennyiben csak a helyettesített dolgozó munkakörét látja el a helyettesített dolgozó munkabérét kell kifizetni, amely nem lehet kevesebb az eredeti munkaköre szerinti átlagkereseténél. Fizikai munkakörben helyettesítést ellátók részére kifizetendő díjazás: anyagbeszerző rendszeres helyettesítésére a helyettesítést ellátó dolgozó részére gépjárművezetői pótlékot kell kifizetni. III.4. Munkaszüneti napon végzett munka Munkaszüneti napon munkát elrendelni a munkáltató vezetője jogosult az MTk. És a Kjt.-ben foglalt korlátozásokkal. A munkaszüneti napon végzett munkáért - pedagógusnál az óradíj 100%-a - minden munkakörben ezen a napon végzett túlmunkáért további 100% díj fizetendő. IV. Munkadíjjal, munkabérrel kapcsolatos egyéb szabályok: (MT 154-164) a) Illetményfizetés: Az intézménynél a havi illetmények utalási határideje a tárgyhót követő hó 3-a. Amennyibe a 3-a péntekre, heti pihenőnapra, vagy munkaszüneti napra esik, az azt megelőző utolsó munkanapon kell az illetményt utalni. b) Tévesen kifizetett illetmény: A tévesen kifizetett illetmény visszafizetésére jóhiszeműség esetén a közalkalmazottat a téves kifizetéstől való tudomásszerzést követő 60 napon belül, írásban felszólítással lehet kötelezni. Ha a közalkalmazott a téves kifizetésről tudott, amelynek alaptalanságát fel kellett volna ismernie, vagy maga idézte elő, az elévülési időn belül kötelezhető a visszafizetésre. A rosszhiszeműséget a munkáltatónak kell bizonyítania. c) Levonás az illetményből: Az illetményből a munkavállaló csak a jogszabályi előírások és hatályos bírósági, közigazgatási határozat alapján vagy a munkavállaló írásos felhatalmazásával eszközölhet levonást vagy átutalást.
23 d) Egyéb díjazások: Az intézmény vezetője rendszeres többletmunka végzéséért határozott idejű illetménykiegészítést állapíthat meg. Az intézményben kifizetendő érettségi- és szakmai vizsgáztatási díjak a jogszabályban meghatározott módon illetik meg a pedagógust. JUTALMAZÁS, KERESET-KIEGÉSZÍTÉS I. Jubileumi jutalom (KJT 78/II) A 25, 30, illetve 40 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak jubileumi jutalom jár. - 25 év közalkalmazotti jogviszony esetén kéthavi - 30 év közalkalmazotti jogviszony esetén háromhavi - 40 év közalkalmazotti jogviszony esetén öthavi illetményének megfelelő összeg. A nyugdíjazás évében esedékessé váló jubileumi jutalmat, valamint a legalább 35 éves közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak a 40 éves jubileumi jutalmat a nyugdíjazáskor ki kell fizetni. II. (KJT 77, 1-2. bek.) A kiemelkedő, illetőleg tartósan jó munkát végző munkavállalót a munkáltató az éves bérmegtakarítás, illetve előző évi személyi juttatás maradványa terhére jutalomban részesítheti III. Jutalmazási elvek a) A tartósan jól végzett munka esetén egy-egy tartósabb időszakot követően kerülhet sor jutalmazásra. Ez a jutalmazási forma a munkavállalók nagyobb csoportját érinti. A jutalmazáskor a munkáltató véleményt kér a munkaközösség-vezetőktől és a munkahelyi vezetőktől is. b) Kiemelkedő eredményekért, valamint a pedagógus, illetve a közalkalmazotti munkakörébe nem tartozó, az iskola érdekében végzett tevékenységért (p. ünnepi műsor) jutalomban részesülhet. Jutalmazása minden esetben az iskola költségvetési helyzetének figyelembevételével kerülhet sor.
24 c) Törzsgárda tagság jutalmazása (4. sz. melléklet) IV. A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának szabályai 1. A közoktatási intézmény vezetője kereset-kiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve –az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítés egy nevelési évnél, tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés feltételeit a kollektív szerződésben kell meghatározni. 2. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szabályozása Pedagógus munkakörben: a) Tartósan kiemelkedő színvonalú oktató-nevelő munkavégzés, amelynek megítélése az alábbi – bővíthető – szempontrendszer alapján történik: - szaktudományi felkészültség - szakmódszertani felkészültség - az ismeretek átadásának készsége - fegyelmezési készség - a nevelőmunkára való készség - a „mintaadás” készsége - a gyermekek sorsáért érzett felelősség - osztályfőnöki tevékenység, ifjúságvédelmi munka - kapcsolatteremtés készsége (tanulók-szülők) - adminisztrációs tevékenység (szaktanári – osztályfőnöki) - munkafegyelem (pontosság, megbízhatóság, határidők betartása) - az iskolai szervezetben vállalt kiérdemelt szerep (munkaközösségvezetés, iskolai szintű feladatok vállalása, vetélkedők, ünnepségek szervezése stb.) - a tantestületi egységért érzett felelősség, a közösségépítés készsége - az együttműködési készség, a feladatvállalás készsége - a diákéletben való részvétel, tanulói öntevékenység kibontakoztatása
25 - az iskolai hagyományok ápolásában való részvétel - az „újra” való fogékonyság készsége, önképzés, továbbképzés - az ügyeleti munka ellátása - a szakoktatásban – aktív, eredményes munkával – eltöltött idő. b) Kiemelkedő színvonalú, meghatározó szerep vállalása az iskola tartalmi szervezeti megújításában: - a pedagógiai program készítésében való eredményes részvétel - a helyi tantervek készítésében való eredményes részvétel - új képzési programok kidolgozásában, kipróbálásában való eredményes részvétel - az új képzési profil tárgyi feltételeinek megteremtésében való eredményes részvétel - pályázatok elkészítésében való eredményes részvétel - az iskola hosszú távú érdekeit szem előtt tartó továbbképzéseken való eredményes részvétel - tankönyv, tanterv, tantervi útmutató, feladatgyűjtemény írása, bírálatokban való részvétel - iskolafejlesztő, oktatásszervező, külső kapcsolatrendszert építő munkában való eredményes részvétel - az iskola életét szabályozó dokumentumok (SZMSZ, KSZ, Házirend, Közalkalmazotti Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat stb. elkészítésében való aktív, eredményes részvétel. c) Kiemelkedő színvonalú tehetségfejlesztő, tehetséggondozó munka: - aki által felkészített tanulók bejutottak országos tanulmányi verseny döntőjébe - tanulók eredményes felkészítése országos versenyekre - tanulók eredményes felkészítése országos vagy más szervek, szervezetek által kiírt pályázatokra, vetélkedőkre Nem pedagógus munkakörben: Folyamatos, a munkakörének, beosztásának ellátásához szükséges szakmai feltételeknek megfelelő munkavégzés. A gazdaságosság elveit követő, maradéktalanul betartja a jogi normákat és szabályokat. A célok megvalósításában segíti az oktató-nevelő munkát, a területét, beosztását érintő szinteken következetesen biztosítja annak gördülékeny előrehaladását. Napi munkáját pontosan és megbízhatóan végzi. Az iskolai élet egyéb területén készséges a segítségadásban és az együttműködésben, ha az adott helyzetben erre szükség van. Legyen igénye az önkéntes szakmai igényre.
26
BÉREN FELÜLI JUTTATÁSOK I. Szociális juttatás (MT 165, 165/a) A munkáltató vállalja, hogy a szociális juttatások színvonalát lehetőség szerint szinten tartja, illetve javítja. a) Munkaruha juttatás: A munkáltató a munkavállaló részére a Munkaruha Szabályzatban meghatározott feltételek szerint munkaruha beszerzését biztosítja. Emellett a meghatározott munkakörökben védőruhát biztosít a szabályzatnak megfelelően. (3. sz. melléklet) (KJT 79/2) b) A munkába járás költségtérítése: A bejáró dolgozónak a jogszabályban meghatározott mértékben utazási hozzájárulást kell fizetni. Gépkocsi használata esetén a jogszabályban meghatározott adómentes km-díj számolható el. (MT 153/2. bek, 78/93. V.12 korm.rend.) c) Élelmezési költségtérítés, napidíj: Az intézményben a belföldi kiküldetést teljesítő dolgozónak legalább 6 óra távol töltött idő után napidíjat kell elszámolni élelmezési költségtérítés címén. A külföldi kiküldetését teljesítő dolgozónak a jogszabályban megállapított alapnapidíj forintra átszámított összege fizetendő. (MT 23/89 III.12.) d) Munkahelyi étkeztetés: az intézmény minden dolgozója a teljes térítési díj ellenében igénybe veheti a munkahelyi étkeztetést. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók részére az intézmény havi rendszerességgel étkezési hozzájárulást fizet az iskola éttermében igénybe vett munkahelyi étkezéshez a fenntartó által az intézményi költségvetésben biztosított összeg erejéig. A teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak nyújtott hozzájárulás 50%-a illeti meg azokat, akiknek a foglalkoztatása a 75%-ot nem éri el. A teljes havi hozzájárulásra jogosultak: - újonnan felvettek a felvétel időpontjától függetlenül - egybefüggő 30 naptári napot meg nem haladó betegség esetén - 15 napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság esetén - a tárgyévi rendes szabadság idejére Nem illeti meg juttatás: - a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakat - jogviszony megszűnésekor a munkavégzés alóli mentesítés idejére
27 - szülési szabadság, GYED, GYES idejére - egybefüggő 30 napot meghaladó betegség vagy fizetés nélküli szabadság idejére A tárgyhavi étkezési hozzájárulás - amennyiben törthónapi változó nem áll fenn – a tárgyhó első munkanapjával kerül az étkezési kártyára. e) Egyéb juttatás: A változó munkahelyen foglalkoztatottaknak a munkáltató helyijáratos autóbuszbérletet biztosíthat, illetve amennyiben kedvezőbb, úgy a bérlet helyett autóbuszjegyet is elszámolhat. Az ellenőrzésre kötelezettek esetenként helyi autóbuszjegyet számolhatnak el. Utazásra elővételes jegyet lehet elszámolni, amely a gazdasági irodában vehető fel. II.
Kiküldetési költségtérítés Kiküldetés esetén elsősorban vonatköltség (közalkalmazotti kedvezményes menetjegy) – indokolt esetben autóbuszköltség számolható el. Gazdaságossági megfontolásból a személygépkocsi használata is engedélyezhető. Belföldi hivatalos kiküldetés során a CASCO-val rendelkező, saját személygépkocsi használatát a munkáltató előzetes írásbeli engedélye alapján lehet igénybe venni. A térítés mértéke a jogszabályban megállapított költség.
III.
Szolgálati férőhely Szolgálati férőhely biztosítását a Polgármesteri Hivatal Oktatási Irodájától kell igényelni a munkáltató, az SZB és a KT közös támogatásával.
IV.
Munkabérelőleg Az intézmény ellátmányának függvényében lehetőséget biztosít munkabérelőleg felvételére azon közalkalmazottainak, akik legalább 1 éve az intézmény dolgozói. Az előleget 6 hónap alatt, de legkésőbb a tárgyév december 3-ig köteles a munkáltató a munkabérből levonni. A jogszabályban előírt levonhatósági korlátok figyelembe vételével, de legfeljebb 100.000 Ft összegig adható évente egy alkalommal. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén – a munkavállaló köteles az előleget egy összegben visszafizetni.
28 V.
Költségtérítés A KSZ előző fejezeteiben foglalt költségeken túl a munkáltató vezetője a KT-vel egyetértésben a helyi szakszervezet bevonásával egyéb, a munkavégzéssel összefüggő, ahhoz feltétlenül szükséges költségekhez hozzájárul, egyedi elbírálással.
VI.
Továbbtanulással kapcsolatos juttatások (iskolarendszerű): A tanulmányokat folytató munkavállalóval az intézmény vezetőjének engedélyével tanulmányi szerződés köthető. A tanulmányi szerződésben kell meghatározni a munkáltatót terhelő támogatás fajtáit és mértékét. KÁRTÉRÍTÉSI ÉS LELTÁRFELELŐSSÉG
I. A munkavállaló kártérítési felelőssége (MT 166-169, KJT 81-83) a) Gondatlan károkozásért a közalkalmazott 3 havi illetménnyel felel, amennyiben: - a közalkalmazott a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével - ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okoz kárt - ha a kár a közalkalmazott olyan, jogszabályba ütköző, utasítása teljesítéséből következett be, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta. Fenti eseteken túl a gondatlan károkozásért a közalkalmazott egyhavi illetményének 50%-ával felel, kivéve az a) pontban felsoroltakat. b) Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítési eljárás során meg kell állapítani a kártérítési felelősségek következő három feltételének együttes fennállását: - a közalkalmazott jogiszonyból eredő kötelesség megszegése - vétkesség - ezekkel összefüggésben a munkáltatónál kár keletkezzen. A bizonyítási eljárásra a munkáltató kötelezett. A munkavállalónak felróható kötelezettségszegés minden esetben: - munkahelyről havonta három késés - egynapi igazolatlan mulasztás
29
c) Vétkesség nélkül a teljes kárt köteles a közalkalmazott megtéríteni: A visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett olyan tárgyak hiánya esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan kezel, vagy használ, feltéve, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a tárgyakat a közalkalmazott jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Nem vonatkozik a fenti bizonyítási kötelezettség a pénztáros, pénzkezelő vagy értékkezelő munkakört ellátókra. Mentesül a fenti kártérítés alól a munkavállaló, ha a kárt bizonyíthatóan a munkáltató mulasztása okozta. Ennek bizonyítására, ha a munkavállaló által okozott kár a 100.000 Ft-ot nem haladja meg, a kártérítési eljárásra és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Egyéb esetben egyeztető eljárást kell lefolytatni, és megegyezés hiányában a munkáltató a bírósághoz fordulhat. II.
Munkáltató kártérítési felelőssége (MT 174-187) A munkáltatót akkor terheli kártérítési felelősség, ha az alábbi két feltétel együttesen fennáll: - a közalkalmazottat kár érte - a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte kár. A munkáltató a munkahelyre bevitt tárgyakban bekövetkezett károkért csak akkor felelős, ha azok szükségesek a munkába járáshoz, illetve a munkavégzéshez, továbbá a munkavállaló a munkáltatónak annak bevitelét bejelentette és az hozzájárult. A munkavállaló kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújthatja be az intézmény igazgatójának.
III.
Leltárfelelősség (MT 170/A-D – 173) A munkavállaló leltárhiányért való felelőssége teljes mértékben kiterjed azon tárgyakra, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan kezel, vagy használ. E dolgokban keletkezett hiányt köteles teljes mértékben megtéríteni. Azokban a leltárkörzetekben, ahol az érintettek csoportos felelősségnyilatkozatot tettek, a leltárhiányért együttesen felelnek.
30 Ezen eszközökben keletkezett hiányt az ellenőrzési kötelezettséggel felruházott munkavállaló köteles jelenteni a szakmai igazgatóhelyettesnek, a hiány észlelésétől számított 3 napon belül. MUNKAÜGYI VITÁK I.
Kollektív munkaügyi vita (MT 194-198) A munkáltató és a közalkalmazotti tanács, illetőleg a munkáltató és a helyi szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő vita. A munkaügyi vitában munkavállalói oldalról közvetítőként a elsőbb szakszervezet kérhető fel elsősorban.
II.
Munkaügyi jogvita (MT 199-202) A közalkalmazottal, jogviszonyával kapcsolatosan megillető egyéni jogvitájának rendezésére a területileg illetékes bíróság jár el. A kereset benyújtása előtt a helyi szakszervezet bevonásával egyeztető eljárás kezdeményezendő, ez azonban nem helyettesíti a bírósági keresetet. Ha egyezség jön létre, a munkavállaló az egyezségben a munkáltató által vállaltak teljesítését követően 15 napon belül a keresetet visszavonja. A keresetnek halasztó hatálya nincs. Minden más munkaügyi vita esetén a Kjt., az MTk. ás a PTk. szerint kell eljárni.
III.
Egyéb jogvita A munkáltatónál, a KSZ előző fejezetében nem érintett vitás ügyben háromtagú egyeztető bizottságot kell létrehozni. Egy – egy tagot az intézményi tantestület, a közalkalmazotti tanács és a helyi szakszervezeti bizottság delegál. A bizottságot döntés csak az esetben illeti meg, ha erre a tagok egyhangúan felhatalmazzák, és döntését magukra nézve kötelezően elfogadják. A panaszt minden esetben írásban kell benyújtani. Az egyeztető bizottság a panasz benyújtásától követő 3 napon belül köteles ülését megtartani. Ha az egyeztető eljárás eredménytelen, jogvita esetén a bizottság köteles az ügyet 3 munkanapon belül a bíróságra átadni.
IV.
A sztrájk szabályai (1989. évi VII. tv) A közalkalmazottak sztrájkjánál a hatályos jogszabályban foglalt korlátozásokat kell alkalmazni. Sztrájk esetén is biztosítani kell a
31 munkáltató működését alapvetően érintő teendőket. Jogszerű sztrájk esetén az ebben résztvevőket illetményükön felül megilletik az egyéb szociális juttatások. A fentiek vonatkoznak a szolidaritási sztrájkra is. A sztrájk a munkáltatók érdekérvényesítésének végső eszköze. A sztrájk lehet figyelmeztető (2 órás) és teljes. A sztrájk kezdeményezése történhet kívülről és az iskolában, belülről. A kívülről történő kezdeményezés irányulhat az önkormányzati munkáltató ellen, ágazati minisztériumi munkáltatóval szemben, illetve lehet más munkavállalókkal szolidáris. A kezdeményező a Pedagógusok Szakszervezete országos, illetve városi vezetése. A belülről kezdeményezett sztrájk az iskola igazgatója, mint munkáltató ellen irányul, és az iskolai SZB döntése alapján kezdődik. 1) Előkészületek az iskolai sztrájkra, ha a kezdeményezés kívülről történik: A PSZ országos, vagy városi vezetése sztrájkhelyzetre szóló felhívása nyomán a helyi alapszervezet vezetése dönt a szakszervezeti taggyűlés soron kívüli összehívásáról. Erre meghívást nyújt a szakszervezeti tagokon kívül az igazgató részére és a nem (PSZ) szakszervezeti tagoknak. A sztrájkhelyzet kialakulásának körülményeire vonatkozó tájékoztatás és annak megvitatása után a taggyűlés nyílt (névszerinti) szavazással dönt a sztrájkhoz való csatlakozásról. A kérdés akkor tehető fel szavazásra, ha a jelenléti íven az alapszervezet tagságának több mint a fele aláírásával igazolta jelenlétét. A tagság befolyásmentesen, önkéntesen dönt. A szavazás eredménye, a tagság határozata a sztrájk ügyében akkor hirdethető ki, ha mellette a jelenlevők több mint a fele szavazott. A taggyűlésről, a szavazás lefolyásáról jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv vezetőjéről és a jegyzőkönyv hitelesítéséről az SZB elnöke, illetve megbízottja gondoskodik. A sztrájk kezdetének és befejezésének időpontja igazodik a külső kezdeményező által meghirdetett időponthoz. A taggyűlés a sztrájkról hozott döntés esetén nyílt szavazással megválasztja a 3-5 tagú sztrájkbizottságot, vagy kinevez egy összekötő személyt. A személyekre vonatkozó előterjesztésért az SZB elnöke a felelős. A sztrájkbizottság maga dönt az elnök személyéről, a sztrájkőrség vezetőjéről, esetleg helyetteséről, a pénzügyi felelős személyéről és más tisztségek betöltéséről (a sztrájkban résztvevőket nyilvántartó személyről stb.). A sztrájkbizottság elnökének feladata a kívülállók tájékoztatása, a munkáltatóval történő tárgyalás esetén a delegáció kijelölése és annak vezetése.
32 A sztrájkbizottság elnöke az igazgatóval együtt gondoskodik a szülők tájékoztatásáról a tanulók esetleges iskolai programjáról, illetve arról, ha a sztrájk idején az iskola bezárásra kerül. Az igazgatóval egyeztetve szükség szerint elkészítteti a felügyelő tanárok beosztását a sztrájkban és gondoskodik annak kihirdetéséről. A tanulók órarendi elfoglaltsága a sztrájk idején nem lehet több, mint a vonatkozó rendes napi tanítási órák száma. A tanórák felügyeleti idejének igazodnia kell az illető tanár napi elfoglaltságához. A sztrájkbizottság elnöke az igazgatóval való egyeztetés után dönt a belső fegyelem, az élet- és vagyonvédelem megtartásának módjáról, a sztrájkőrség megnevezett tagjai útján történő betartásáról. Külső személy(ek) részéről történő rendzavarás esetén az elnök az igazgatóval egyetértésben szükség szerint veszi igénybe a rendőrség segítségét. Amennyiben a nem szakszervezeti tagok közül többen a sztrájk mellett döntenek, úgy létszámuktól függően 1-2 fővel képviseltetik magukat – teljes döntésjoggal felruházva – a sztrájkbizottságban. A sztrájkot nem támogató testületi tagok részére a napi munkaelfoglaltságról az igazgató saját hatáskörben dönt. A sztrájk szervezéséhez és lebonyolításához az igazgató térítésmentesen bocsátja a sztrájkbizottság (a sztrájkolók) rendelkezésére az iskola infrastruktúráját (telefon, hangosító, stúdió, filmanyag, írógép stb.). A sztrájkbizottság tevékenysége a sztrájk idején: A sztrájk megkezdésének időpontjáig szükség szerint elkészíti a sztrájkőrség programját (tanári felügyeleti órarend, tanulói órarend, tantermi órarend, biztonsági felügyeleti rend), rögzíti a feladatokat. Nyilvántartásba veszi – a bizottság felelőse révén – a felügyelő tanárokat, a felügyelet idejét. Gondoskodik az ellenőrző személyek kijelölésével az intézet személyi- és vagyonvédelméről, illetve arról, hogy az épületben dolgozó másik intézmény dolgozóit, illetve a tanulókat a sztrájk a napi munkájukban ne zavarja. Közreműködik a kapcsolattartásban a PSZ városi, illetve országos vezetésével. Megszervezi az esetleges városi, vagy városon kívüli demonstráció eszközeinek, más feltételeinek megteremtését, közreműködik a bizottság kialakításában. A sztrájk befejezése: A PSZ városi, illetve országos vezetésétől (sztrájkbizottságától) kapott tájékoztatás alapján részleges, vagy teljes tárgyalási siker elérést követően a sztrájkbizottság elnöke dönt az alapszervi taggyűlés összehívásáról. A taggyűlés a kialakult helyzet
33 megvitatása után határoz – nyílt (névszerinti) szavazással – a sztrájk beszüntetéséről, a sztrájkbizottság és a sztrájkőrség feloszlatásáról. Az alapszervi határozatot az elnök írásban átadja az intézmény igazgatójának, illetve az önkormányzati felügyeletnek. Az SZB elnöke köteles figyelemmel kísérni a sztrájk idején, illetve az azt követő időszakban azt, hogy az események a törvényes keretek között maradjanak. 2) Előkészületek az iskolai sztrájkra, ha a kezdeményezés belülről történik, és az iskola igazgatója ellen irányul: A PSZ helyi (iskolai) vezetése dönt a szakszervezeti taggyűlés soron kívüli összehívásáról. Az SZB titkára erre meghívást nyújt át a szakszervezeti tagokon kívül az igazgatónak, az önkormányzati felügyelet képviseletének, a nem (PSZ) szakszervezeti tagoknak és a PSZ városi vezetésének. Sztrájkhelyzet akkor alakul ki, ha az igazgató intézkedéseivel a kollektív szerződést súlyosan megsérti, illetve ha az annak megszüntetéséről folytatott tárgyalások eredménytelenek maradnak. A sztrájkbizottság elnöke az igazgatóval együtt gondoskodik a szülők írásbeli tájékoztatásáról, a tanulók esetleges iskolai programjáról, illetve arról, ha a sztrájk idején az iskola bezárásra kerül. Az igazgatóval egyeztetve elkészítteti a felügyelt tanulók órarendjét, a felügyelő tanárok beosztását, az igénybeveendő terem- és eszközszükségletet. Gondoskodik az elfoglaltsági rendnek tanulók és tanárok részére történő kihirdetéséről. A tanulók órarendi elfoglaltsága a sztrájk idején nem lehet több mint a vonatkozó rendes napi tanítási órák száma. A tanárok felügyeleti idejének igazodnia kell az illető napi elfoglaltságához. A vállalatoknál iskolai oktatóval csoportos képzésben részt vevő tanulók felügyeletét az iskolában szervezi meg a sztrájkbizottság. A sztrájk időtartama alatt a tanárok és oktatók a sztrájkbizottság által meghatározott helyen tartózkodnak, és végzik kijelölt feladatukat. A sztrájk idejére a sztrájkoló dolgozó az egyébként is járó illetményét kapja. A sztrájk miatt kieső órák pótlásáért külön díjazás nem jár. A sztrájk befejeztével a sztrájkbizottság elnöke az igénybe vett terméket, eszközöket hiánytalanul átadja az intézmény igazgatójának.
34 VEGYES RENDELKEZÉSEK I. A KSZ példányszáma: Jelen kollektív szerződés - 1 példányát az iskola honlapján kell elérhetővé tenni - 1 példányát az intézmény vezetőjének kell kiadni. - 1 példányát a Szakszervezeti Bizottságnak, - 1 példányát a Közalkalmazotti Tanácsnak kell kiadni. - 1-1 példányát a tanáriban és a tanműhelyben, - 1 példányát irattárban, - 1 példányát a könyvtárban kell tartani. - 1 példányát a gazdasági vezetőnek és - 1 példányát az önkormányzatnak kell kiadni. - 1 példányát az intézmény titkárságán kell elhelyezni úgy, hogy azt bármely munkavállaló kérésére megtekinthesse. II. A KSZ készítése, kihirdetése: A KSZ készítésének és kihirdetésének költségei a munkáltatót terhelik. A kihirdetésről a munkáltató köteles gondoskodni, az aláírást követő 15 napon belül. III. Általános szabály, aláírás: a) Jelen Kollektív Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Kjt., az MTk. és a PTk. vonatkozó szabályai szerint kell eljárni. b) A Kollektív Szerződést az intézmény nevében az igazgató, a munkavállalók megbízásából a helyi Szakszervezeti Bizottság titkára megegyező véleményük kinyilvánításával írják alá. Jelen Kollektív Szerződés 2010. május 1-jén hatályba lép. Veszprém, 2010.április 15.
………………………………. a munkáltató részéről
…………………………… a munkavállalók részéről
35 TARTALOMJEGYZÉK GAZDASÁGI MIN. REGISZTRÁCIÓS SZÁM 03651/00..............................................1 BEVEZETÉS................................................................................................................... 2 A Kollektív Szerződésben használt fogalmak:........................................................................................................2 A Kollektív Szerződésben használt rövidítések:..................................................................................................... 2
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK................................................................................. 3 I. Bevezető rendelkezések..........................................................................................................................................3 II. A kollektív szerződés időbeli hatálya, időtartama, életbe léptetése................................................................. 3
A SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK KAPCSOLATRENDSZERE...................................... 4 I. Munkaügyi kapcsolatok.........................................................................................................................................4
A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSÉHEZ, MÓDOSÍTÁSÁHOZ ......................................7 ÉS MEGSZŰNÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK................................................7 I. Közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása..............................................................................................7 II. A jogviszony megszűntetése.................................................................................................................................8
A FOGLALKOZTATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOK.......................................12 A KÖZALKALMAZOTTAK SZABADSÁGA, MUNKAIDŐ-KEDVEZMÉNYEI............15 I. Rendes szabadság (MT 130-133).........................................................................................................................15 II. Betegszabadság....................................................................................................................................................17 III. Fizetés nélküli szabadság (MT 138§ 5. bek., 139.§ 1. bek., 140.§)................................................................18 IV. Egyéb munkaidő kedvezmények MT 138-140.§)............................................................................................18
BÉRFIZETÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ SZABÁLYOK...................................................... 18 I. Előmeneteli rendszer: (KJT 61-66).....................................................................................................................18 II. Besorolás:.............................................................................................................................................................19 III.1. Illetményrendszer- illetmény.........................................................................................................................19 III.2. Illetménypótlékok (KJT 69-76., 138/1992 (X.8) korm.rend. 15.§ 2. bek.).................................................20 III.3. Helyettesítési díj: (138/92 korm.rend. 16.§/I).............................................................................................. 21
36 III.4. Munkaszüneti napon végzett munka............................................................................................................22 IV. Munkadíjjal, munkabérrel kapcsolatos egyéb szabályok: (MT 154-164)....................................................22
JUTALMAZÁS, KERESET-KIEGÉSZÍTÉS..................................................................23 I. Jubileumi jutalom (KJT 78/II)............................................................................................................................23 II. (KJT 77, 1-2. bek.)..............................................................................................................................................23 III. Jutalmazási elvek...............................................................................................................................................23 IV. A kiemelkedő munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elosztásának szabályai.........................................24
BÉREN FELÜLI JUTTATÁSOK...................................................................................26 I. Szociális juttatás (MT 165, 165/a).......................................................................................................................26 II. Kiküldetési költségtérítés..................................................................................................................................27 III. Szolgálati férőhely............................................................................................................................................27 IV. Munkabérelőleg................................................................................................................................................27 V. Költségtérítés......................................................................................................................................................28 VI. Továbbtanulással kapcsolatos juttatások (iskolarendszerű):.......................................................................28
KÁRTÉRÍTÉSI ÉS LELTÁRFELELŐSSÉG.................................................................28 I. A munkavállaló kártérítési felelőssége (MT 166-169, KJT 81-83)...................................................................28 II. Munkáltató kártérítési felelőssége (MT 174-187)...........................................................................................29 III. Leltárfelelősség (MT 170/A-D – 173)..............................................................................................................29
MUNKAÜGYI VITÁK.....................................................................................................30 I. Kollektív munkaügyi vita (MT 194-198)...........................................................................................................30 II. Munkaügyi jogvita (MT 199-202)....................................................................................................................30 III. Egyéb jogvita....................................................................................................................................................30 IV. A sztrájk szabályai (1989. évi VII. tv).............................................................................................................30
VEGYES RENDELKEZÉSEK.......................................................................................34 I. A KSZ példányszáma:..........................................................................................................................................34 II. A KSZ készítése, kihirdetése:............................................................................................................................34 III. Általános szabály, aláírás:................................................................................................................................34
MUNKAIDŐ, MUNKAKÖRÖK......................................................................................38
37 MUNKÁBA JÁRÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS....................................................................39 MUNKARUHA, VÉDŐRUHA SZABÁLYZAT ...............................................................40 TÖRZSGÁRDA SZABÁLYZAT ....................................................................................43 AZ EGYES FIZETÉSI OSZTÁLYOKBA TARTOZÓ ................................................... 45 KÖZALKALMAZOTTI MUNKAKÖRÖK.......................................................................45
38 1. sz. melléklet MUNKAIDŐ, MUNKAKÖRÖK A teljes munkaidőben foglalkoztatottak munkaideje heti 40 óra. A munkáltatónak a jogszabály adta kereteken belül lehetősége / kötelezettsége van részmunkaidős jogviszony létesítésére. Pedagógus munkakörben dolgozóknak a munkaidejük a tanítási órákból, az arra való felkészülésből és az iskola nevelő-oktató munkájával összefüggő feladatokból tevődik össze. A pedagógus tanítási óráin kívül akkor köteles az iskolában tartózkodni, ha a feladata azt megkívánja. Az igazgató, illetve vezetőtársai közül az oktatás időtartama alatt – az SZMSZ-ben szabályozott módon - valakinek az iskolában kell tartózkodnia. Rendkívüli esetbe helyettük más is megbízható, amely megbízást nyilvánosságra kell hozni. Nem pedagógus munkakörben dolgozók munkaideje általában 7.30-tól 15.30-ig tart. Az ettől eltérő munkaidő-beosztást a munkaköri szabályzatok tartalmazzák.
39 2. sz. melléklet MUNKÁBA JÁRÁSI KÖLTSÉGTÉRÍTÉS 1.) Az intézet állandó, vagy az ideiglenes lakóhelyről munkába járó dolgozójának a mindenkor hatályos jogszabály által a helyközi költségtérítésre előírt arányt biztosítja Költségtérítésre kizárólag a bérletszelvény leadása esetén kerülhet sor. Munkába járási költségtérítés pedagógusok esetében július hónapra nem, augusztus hónapra legfeljebb félhavi számolható el. A bérletek leadási határideje az annak lejártát követő első munkanap. 2.) A saját tulajdonú gépkocsival munkába járóknak a jogszabályban adómentesen biztosított (Ft/km) térítés fizethető. Térítés csak a ténylegesen munkában töltött napok után illeti meg az alkalmazottat. 3.) Az állandó és ideiglenes lakóhellyel is rendelkező munkavállaló írásban nyilatkozik, hogy mely lakóhelyről jár munkába. Ugyancsak haladéktalanul írásban szükséges nyilatkoznia, ha a munkába járásában változás áll be.
40 3. sz. melléklet MUNKARUHA, VÉDŐRUHA SZABÁLYZAT 1. A munkáltató gondoskodik arról, hogy azokban a munkakörökben, ahol a ruházat nagymértékben kopik illetve szennyeződik, a közalkalmazott munkavállalók részére munkaruhát biztosít. A munkaruha kihordási időhöz kötött, a kihordási idő letelte után a munkavállaló visszaadja, és új munkaruhára jogosult. Amennyiben a munkaruha rendeltetésszerű használata során a kihordási idő előtt elhasználódik – funkcióját nem tudja betölteni – úgy egyedi engedéllyel intézeti tulajdonként selejtezhető. Ez esetben a kihordási idő az adott időponttól újra kezdődik. A kihordási idő munkavégzéshez kötött. Folyamatos munkavégzés esetén azokban a munkakörökben, ahol a munkaruha használata minden munkanapon kötelező, egységesen 24 hónap. Olyan munkakörben, ahol a munkaruha használata csak „időszakosan” kötelező, a kihordási idő a használattal arányosan kerül megállapításra. Tisztítása, vegyi tisztítása a munkavállaló kötelessége. Kötelező munkaruhát biztosítani az alábbiak szerint: - ipari tanműhelyi szakoktatók, szakmunkások: köpeny vagy kétrészes munkaruha (ill. overall), munkacipő - tankonyhai, cukrászüzemi szakoktatók, szakmunkások: köpeny vagy szakácskabát és nadrág, sapka, munkacipő - tanéttermi szakoktatók, szakmunkások: köpeny vagy kétrészes munkaruha - kereskedelmi szakoktatók, szakmunkások: köpeny - műszaki vezetők, raktárosok, anyagbeszerzők: köpeny 2. Ahol egészségkárosító hatás áll/állhat fenn, ott a munkáltató egyéni védőfelszerelést, védőruházatot biztosít az érintett munkavállalók, a munkavégzés hatáskörében tartózkodó személyek részére. A munkáltató gondoskodik arról, hogy a védőeszköz (védőruha) - nyújtson védelmet a környezeti kockázatokkal szemben, önmaga ne idézzen elő veszélyt - feleljen meg a munkavégzés követelményeinek - az ergonómiai követelményeknek és a munkavállaló egészségi állapotának - ha egyszerre több kockázat áll fenn, és egy időben több eszközt kell használni, ezeknek az eszközöknek összeillőnek és hatékonynak kell lenni a fennálló kockázatokkal szemben.
41
A védőeszköznek kihordási ideje nincs, pénzben megváltani nem lehet. Ha a védőeszközt többen is használják, az egészségi feltételeknek meg kell felelni. A védőeszköz használatát a munkavállalóval meg kell ismertetni, szükség esetén használatát gyakoroltatni kell. A tájékoztatás és a gyakorlati képzés megtörténtét írásban kell dokumentálni és a munkavállalóval alá kell íratni. A védőeszköz tisztántartása a munkavállaló, vegyi tisztítása, karbantartása a munkáltató feladata. A munkavállaló köteles haladéktalanul tájékoztatni a munkáltatót, ha az védelmi képességét elvesztette. A munkavállaló köteles a munkavégzés során a védőeszközöket rendeltetésének megfelelően használni és megóvni. A munkavállaló a védőeszközt nem viheti el munkahelyéről, kivéve, ha a munkavégzés indokolja (pl. anyagbeszerzés). Ha a munkavállaló a részére biztosított védőfelszerelést (védőruházatot) nem használja, a munkavégzéstől el lehet tiltani. Az eltiltás idejére munkabér nem fizethető, és ismétlődő esetben a munkaviszony megszüntetésére adhat okot. Ha a védőeszköz rendeltetésszerű használata során a munkavállalót egészségkárosodás vagy munkabaleset érte, a munkáltatónak soron kívül vizsgálnia kell a védőeszköz megfelelőségét. A vizsgálat befejezéséig használatát meg kell tiltani. A vizsgálat munkavédelmi szaktevékenységnek minősül. A védelmi képességét vesztett védőeszköz tovább nem használható. Az elhasználódott védőeszközt hulladékként – a külön jogszabályban meghatározott esetekben veszélyes hulladékként – kell kezelni. Egyéni védőeszközt beszerezni és használatba venni csak akkor lehet, ha rendelkezik minősítő bizonyítvánnyal. Ha a munkafolyamathoz szükséges védőeszköz nem áll a rendelkezésre, a munkavégzést fel kell függeszteni. Időközben megváltozott technológiához, munkafolyamathoz szükséges védőeszköz igény elbírálása munkavédelmi szaktevékenység. Kötelező védőeszközt biztosítani az alábbiak szerint:
42 - kémia labor - tankonyha, cukrászüzem
- köpeny (2 db) - sav, lúg elleni arcvédő, kesztyű, kötény, cipővédő - köpeny (2 db) - lánckesztyű, lánckötény, sütőkesztyű 2 pár
- hegesztőműhely
- védőszemüveg, védőkesztyű, védőkötény, bőr lábszárvédő
- gépműhelyek
- mechanikai védőszemüveg, ötujjas mechanikai védőkesztyű 2-2 pár
- anyagbeszerzés
- mechanikai védőkesztyű, vattakabát
43 4. sz. melléklet TÖRZSGÁRDA SZABÁLYZAT A szabályzat hatálya kiterjed a Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskola valamennyi dolgozójára. 1.) A törzsgárda Szabályzat célja: A törzsgárda létrehozásának célja, hogy az iskolához hű, magatartásukkal, munkájukkal példamutató dolgozók megkülönböztetett erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljenek. A törzsgárda irányításáért és továbbfejlesztéséért az iskola igazgatója és a szakszervezeti titkár együttesen felelős. A nyilvántartás a munkaügyes feladata. 2.) A törzsgárda tagság feltételei: Alapfeltétel a törzsgárda tagság kezdetének megállapításánál a Jendrassik – Venesz Középiskola és Szakiskolánál, illetőleg jogelőd intézményeinél eltöltött idő. Ha a nyugdíjas törzsgárdatag az iskolánál nyugdíjaztatása után tovább nem dolgozik, munkaviszonyával együtt törzsgárda tagsága is megszűnik. 3.) Tartalmi feltétel alapján a) a törzsgárda tagja lehet: - aki munkaköri feladatát lelkiismeretesen, jól végzi, a munkafegyelmet maradéktalanul betartja, példamutató magatartást tanúsít - aki tevékenységével, magatartásával elősegíti a közös célok megvalósítását, a közösségi szellem kialakítását és továbbfejlesztését. b) nem lehet törzsgárda tagja: - aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, a büntetés jellegétől függően 1-3 évig - aki a törzsgárda tagság feltételeinek nem tesz eleget - akit a törzsgárda tagjainak sorából kizártak. A törzsgárdába való felvétel automatikusan az intézmény állományába való belépéstől számít, ha nincs kizáró ok (pl. fegyelmi). A törzsgárda tagokról az iskola személyzeti munkaügyi előadója nyilvántartást vezet, amely magába foglalja az időközben bekövetkező változásokat is.
44 4.) A törzsgárda tagság megszűnése: Annak a dolgozónak megszűnik a törzsgárda tagsága, - akinek munkaviszonya megszűnt - akit bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elítélt - aki arra egyéb okból érdemtelenné vált (pl. fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, illetve vele szemben fegyelmi tárgyalást kezdtek.) A törzsgárda tagság megszűntetését kezdeményezheti az iskola munkáltatói jogokat gyakorló vezetője, a szakszervezeti vezetés és bármelyik törzsgárda tag. A törzsgárdából való kizárás kérdésében – a törzsgárda tagok véleményének meghallgatásával – az iskola illetékes vezetője és a szakszervezeti vezetés együttesen dönt. Ha a kizárt dolgozó magatartása megváltozik, büntetése lejár, ismét példamutatóvá válik, a szakszervezeti vezetés, agy bármely törzsgárda tag kezdeményezheti az érintett dolgozó visszavételét a törzsgárdába, és a kizárt időszak idejének esetleges beszámítását részben, vagy annak egészében. 5.) A törzsgárda tagság fokozatai és a fokozatokkal járó elismerés mértéke: Fokozat 10 évre 15 évre 20 évre
Erkölcsi bronz fokozat ezüst fokozat arany fokozat
Anyagi elismerés 15.000 Ft 20.000 Ft 25.000 Ft
20 év feletti szolgálati idő esetén 5 évenként a 20 éves fokozatnak megfelelő elismerés adható, illetőleg további elismerésként kitüntetés javasolható. A megállapított összegek a nettó értéket jelentik, tehát a törzsgárdáért járó összeg bruttósítandó. Mivel kifizetése a mindenkori gazdasági helyzet függvénye, ha valamelyik évben nem tudja az iskola kifizetni a törzsgárdáért járó bruttósított összeget, a jogosultság megmarad, így ha lehetőség adódik rá, pótolni kell. 6.) A törzsgárda tagságot figyelembe kell venni: - kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételnél - ünnepek, ünnepélyeke esetén az iskola külső képviseleténél. A törzsgárdáért járó erkölcsi és anyagi elismerést évente egyszer, lehetőség szerint Pedagógusnapon kell átadni.
45 5.sz. melléklet AZ EGYES FIZETÉSI OSZTÁLYOKBA TARTOZÓ KÖZALKALMAZOTTI MUNKAKÖRÖK
Munkakör megnevezése A Tanár Könyvtáros tanár (tanító) Szakoktató, gyakorlati oktató (beleértve a szakmai alapozó, szakmai előkészítő, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző pedagógust) Gyermek és ifjúságvédelmi felelős Szabadidő-szervező Műszaki vezető Gazdasági vezető Iskolatitkár Munkaügyi, személyzeti előadó Gazdasági dolgozó Műszaki dolgozó Oktatás-technikus Ügyviteli dolgozó
B
Fizetési osztályok C D E F G H *
*
*
*
*
*
* *
*
* * * * * *
* * * * * *
* * * *
I
J
* * *
* * *
* * *
* * *
* * *
*
*
*
*
*
* * * * * * * * *
*
*
*
*
*
*
*
*
Ha a feladat többféle képesítéssel ellátható, akkor az osztályba sorolást a közalkalmazott ténylegesen meglévő legmagasabb képesítése alapján kell elvégezni.
