A Z
„ O R V O S I
H E T I L A P "
E L S Ő
K O R S Z A K A
( 1 8 5 7 - 1 8 6 7 ) B A T Á R I
A
G Y U L A
B u g á t P á l á l t a l szerkesztett „ O r v o s i T á r " 1848 d e c e m b e r é b e n jelent m e g M i v e l a s z a b a d s á g h a r c leverése u t á n B u g á t nem i n d í t h a t t a meg újból
utoljára.
folyóiratát,
ú g y látszott, hogy h o s s z ú ideig f ó r u m n é l k ü l maradnak a hazai orvosok. Ez a p r o b l é m a azonban viszonylag gyorsan m e g o l d ó d o t t , ha a magyar n y e l v ű
orvosi i r o d a l o m szá
m á r a n e m is a l e g k e d v e z ő b b m ó d o n . U g y a n i s W a c h t e l D á v i d o r v o s ü g y i t a n á c s o s k é r t é s k a p o t t e n g e d é l y t n é m e t n y e l v ű o r v o s i f o l y ó i r a t k i a d á s á r a . 1850, j ú l i u s e l s e j é n m á r Pesten m e g is j e l e n t az e l s ő s z á m . A l a p c í m e : „ Z e i t s c h r i f t f ü r N a t u r - u n d H e i l k u n d e 1
i n U n g a r n " v o l t . E g é s z e n 1857-ig, az „ O r v o s i H e t i l a p " m e g j e l e n é s é i g c s u p á n W a c h t e l n é m e t n y e l v ű lapja á l l t a m a g y a r o r s z á g i o r v o s o k r e n d e l k e z é s é r e . A z o n b a n az ö t v e n e s é v e k k ö z e p é r e , m i k o r r a az ö n k é n y u r a l o m n y o m á s a is c s ö k k e n t n é m i l e g , v i l á g o s s á v á l t , h o g y m a g y a r n y e l v ű o r v o s i szaklap n é l k ü l a hazai o r v o s t u d o m á n y f e j l ő d é s e
sem
indulhat meg. A B a c h - k o r s z a k i d e j é n , a levert s z a b a d s á g h a r c u t á n l é n y e g é b e n az e l s ő j e l e n t ő s e b b o r v o s i r o d a l m i m e g m o z d u l á s a m a g y a r n y e l v ű o r v o s i f o l y ó i r a t , az „ O r v o s i H e t i l a p " megalapítása volt. Ez a k ö r ü l m é n y jelentős mértékben hozzájárulhatott
a
magyar
o r v o s t u d o m á n y fejlődéséhez, mivel a lap maga k ö r é tudta c s o p o r t o s í t a n i a korszak legjelentősebb orvosíróit. 1857 j ú n i u s á b a n j e l e n t m e g az e l s ő s z á m M a r k u s o v s z k y L a j o s
szerkesztésében.
(Balassa j a v a s o l t a az „ O r v o s i H e t i l a p " a l a p í t á s á t . ) M a r k u s o v s z k y Pesten k í v ü l B é c s b e n is t a n u l t , a h o l Semmelweisszel
é l e t r e s z ó l ó b a r á t s á g o t k ö t ö t t . 1 8 4 7 - t ő l Balassa
m e l l e t t t a n á r s e g é d v o l t , m a j d 1848-ban h o n v é d t ö r z s o r v o s . L a p j á t , az „ O r v o s i H e t i lap"-ot harminckét
évig
szerkesztette.
1863-ban
megalapította
a Magyar
Orvosi
K ö n y v k i a d ó T á r s u l a t o t . A m a g y a r h a l a d ó o r v o s o k Balassa é s M a r k u s o v s z k y
köré
c s o p o r t o s u l t a k . 1893-ben b e k ö v e t k e z e t t h a l á l á i g m e g s z a k í t á s n é l k ü l r é s z t v e t t az o r v o s i közéletben.
2
A z „ O r v o s i H e t i l a p " a l c í m é b e n azt jelezte, h o g y a „ H o n i é s k ü l f ö l d i
gyógyászat
és k ó r b ú v á r l a t k ö z l ö n y e " és „ M e g j e l e n i k m i n d e n c s ü t ö r t ö k ö n " . A lapot M ü l l e r E m i l pesti k ö n y v n y o m d á j á b a n
nyomták.
M a r k u s o v s z k y i d ő v e l s e g í t s é g e t vett m a g a m e l l é , p é l d á u l P o o r I m r é t t á r s s z e r k e s z -
1
2
B a t á r i G y u l a : Egy m a g y a r o r s z á g i német nyelvű orvosi folyóirat — Zeitschrift f ü r N a t u r und Heilkunde in U n g a r n . Orvosi Hetilap 1973., 24, 1440—1444. Magyar Életrajzi Lexikon. 2. k ö t . Bp. 1969. 153.
Az Orvosi
Hetilap
1. s z á m á n a k címlapja (1857)
t ő n e k , a k i k é s ő b b a „ G y ó g y á s z a t " c í m ű rivális folyóirat a l a p í t ó j a lett. A z „ O r v o s i H e t i l a p " a pesti o r v o s i f a k u l t á s l a p j a k é n t is szerepelt, amellett a z o n b a n a g y a k o r l ó o r v o s o k s p e c i á l i s s z e m p o n t j a i t is igyekezett a s z e r k e s z t ő szem e l ő t t t a r t a n i . 1857. j ú n i u s 4 - é n Pesten j e l e n t m e g e l ő s z ö r a l a p , l é n y e g e s c é l k i t ű z é s e i t az e l s ő s z á m t á r c a r o v a t á b a n k ö z ö l t é k . Ü g y g o n d o l j u k , ezen a l a p v e t ő é s a k o r o r v o s i v i s z o n y a i t is é l e s e n t ü k r ö z ő d o k u m e n t u m o t n e m lesz é r d e k t e l e n hosszabban i d é z n i : „Tárca Pest,
május
folyóiratunk rultak,
27. Hálás
elismeréssel
megindítását,
megnyitjuk
Fogadják
az orvosi
főorvosai
köszönetünket szaktudományokbani
s kik bennünket
szíveskedtek, feladatai magas
tettleges
közt
Minket, tartani günk
helyet foglal felruházta.
a tudomány,
zöttünk
is
tette já
kórházak
karolta
fel a
keletkező
és megyei főorvosok
vegyék
jelentésében hogy
névjegyzékét érdekében
el közegészségi
emberiség
rendes
a pesti
bizalommal
személyzet
előleges
és észszerű
tanárok
előadásaik
t. c.
szerencséltettek.
ösztönzött,
a szenvedő
a t. c. egyetemi
— úgy szinte
oly szaklap
kimondottuk,
szakunkban
s mimagunk
gyógyászat
velünk
annak
őket
a
megindítására irányában
ránkhagytak,
iránt;
melynek
vezetésével
a nemzet
terjedését
közleni
működni,
ügy, melynek
kötelességünk
azt, mit elődeink
mi a józan
lehetővé tartalmához
hogy
meg kötelessé
elkövetni
képességünk
sze
és önálló
felvirágozását
kö
elősegítheti.
Ezen
kötelesség
érzete
szerint
szükséges
a hitünk
kizárólag
mintha évek
lapunk
és továbbfejleszteni
rint mindent,
erélye
és a kórodai
tanácsosok
az orvosi
továbbá
meggyőződés
különösen
ügy szeretete
mellyel
bizalma már
erkölcsi munkálatokkal
részvételükkel
nem utolsó
mint
komoly
becsét;
levő t. egészségügyi
s ne sajnáljanak
kormány
nevében
lapunk kiknek
azon készségért,
köszönetünket
kiknek
tapasztalataik
szíveskedtek
A Cs. k. helytartóságnál
azon
a közügy
s mind azon kartársak,
vállalatot,
iránt,
más szellemi
hetilapot.
kik
biztosítani
azok
eddigelé
őszinte
és segédeik, közlésével
s kik
lefolyta
mindnyájunknál magyar
hivatottaknak
közös
orvosi
éreztük
volt;
hogy
lap létesítésére, volna magunkat
alatt más valaki nem igen találkozott,
mi határoztuk
el
annak
nem az
indoka
ezen vállalatra,
ki abeli óhajtásunkat
magunkat volt,
hanem
mivel
életbe
léptette
volna. A kötelesség kiket
imént
hasznú sére
folyóirat
egyesítve
Célunk inket
tartani honunk
kívánnak
látni orvosi
honunk
minden
értékesíteni egészségi
és erkölcsi
javára
és eredő
vidékein
viszonyai . . .
fejlesztésére
által
és koródáink
:
és fölfedezéseire
tüzetes nemes
és
a
köz
gyümölcsözteté-
figyelmeztetni ; terjeszteni
tapasztalatait,
és buzdítani
és nemzeti anyagát;
és az orvosi
ügyfele és
elveit
tanulságos
megismerésére,
férfiaknak,
kórbúvárlatot, munkálkodásban
haladás
s azon megkísérteni
képességeit.
és általunk
szakembereink
a tudományos
és kincsei
bennünket
tudományos
közöttünk
lehetőleg
kitűnő
tanintézeteink
emelésére
legjelesb
tanulmányaira
közhaszon
öntudata,
bátorított
fenntartására,
művelése
az okszerű
hazánk
figyelem
honunk világ
tisztaságának
bizalma,
melynek
tudomány
közöttünk
megörökíteni
szándékunk tisztelő
megindítását,
a tudományos
nemzeti
szava,
említénk
: az orvosi
honosítani
vétét:
sürgető
hálával
és
őket
kitartásra; műveltség
meg
eljárását; a
ébren
iránti
rész
közre
munkálkodni
hivatás
tudományos
Hazafiúi vosait,
bizalommal
kezet fogjanak, Kérjük
gondunk
életmódjából,
szereléséről
alatt
levő
minket vágó
veskedjenek; választott
avatott
csak
kimerítő
ezen
és olcsó"
közhasznú tosságánál
által;
fogva;
a honbeli hogy
minden
hogy és
hivatásuk
be: gyógyszerészeket ezen rovata
becsét
;
hogy
emelni
szí
áraszthatna
terheltessenek.
egyesítése
által
óhajtása
felelhet
szerint
ügyfelek
jelessége
— aránylag
hogy
mi a kór tanra világot
minden
tudományos
aként,
és olcsó;
általán;
lapunk
k. a. kartársunk
érdekes,
kimerítő
szemlélhesse,
nyújthatni
lehet
— hatalmas:
hatása
képviselve
úton
orvosokat
ne
erők
tapaszta
lefolyásáról
. . . küldjék
közleni
vágó
a
neméről,
hogy azt,
velünk
bennünket
a betegség
búvárokat;
ily egymásba
té
sajátságos
orvosait,
által
részéről,
lap csak
kiszemelvén
meg.
a közegészség
kórházak
fejtegetése
or velünk
lakossága
erednek,
mindennemű
állapotáról,
ajkú
jelenhessenek
; hogy
tulajdonaiból,
; — a gyakorló
eseteket
tárgyak
tudományok
céljának:
kórházak
honbeli
minden
előmozdítására
is lefordítva
orvosokat
minőségéből
Kérjük
végre a természet
Az orvosi
természeti
tudósítsanak
a tanulságos
teljesítéséről szakukba
vidékük és művelési
és Erdélyhon
a közügy
cikkek
és községi
szíveskedjenek.
a gondviselésük
hogy
a járási
melyek
foglalkozásaiból
értesíteni
Magyar-
barátait,
lévén, hogy a nem magyar
a megyei,
tanulmányozva,
latokról
fel ismételve
és természet
különösen
nyezőit
lankadatlan
és közös
olvasója
meg
szellemi
szükségeit
azon élvezethez,
valódilag
„hatalmas,
érdekes,
részvétele életet
és érdekét
melyet
és
változa benne
mindegyikünknek
fog.
A legközelebb szeolvasztá
lefolyt
jóllétével művelése
És fejlődni Az orvosi
végzete
birodalom
és polgári ; az egyéniség,
nemzetiségünknek
emelkednie,
becsületes
évek
ezt az összes
Hazánk művészet
gálatot
szólítjuk
gyógyszerészeit
és emelkedni
megváltoztató és egész
haladásának
és
emberi
ezen ösvényeken
erkölcs
fejlődnie
életét,
s
ösz-
sorsával. a tudomány,
és érdem
az ipar
kiképzése
által
és —
kell.
fog !. . .
megtermi
tesz a közjónak,
hagyományos
életével
az új kor alapjain,
s a tisztán
lap nem fogja a hazát jölépíteni, munka
hazánk
Európa
gyümölcsét,
— mi is tehetjük
sem tudományos ha a földművelő azt kötelességünket
csodát
földét
szülni,
munkálva
de ha hasznos
teljesítve,
minden szol
tudományunkat
művelve. Az egyesülési Egyesüljünk,
szellem
hogy
korunk
legtermékenyebb
eszméje,
a sajtó
természetes
eszköze.
tehessünk/"
É r d e m e s n e k l á t s z i k az e l ő s z ó b a n e l ő f o r d u l ó n é h á n y m o t í v u m r a k ü l ö n is f e l h í v n i a figyelmet.
P é l d á u l , h o g y az „ O r v o s i H e t i l a p " az o r s z á g „ m i n d e n a j k ú " o r v o s a i n a k a
k ö z l ö n y e k í v á n t lenni, és ígéretet tettek a n y a n y e l v ü k ö n írott cikkeik l e f o r d í t á s á r a és k ö z l é s é r e . A f ő v á r o s i o r v o s o k m e l l e t t a v i d é k , a m e g y é k é s k ó r h á z a k o r v o s a i t is m a g u k k ö r é k í v á n t á k t ö m ö r í t e n i , felszólítva ő k e t , hogy sajátos m e g l á t á s a i k a t , jelentéseiket koródáikról tegyék közzé. F e l t e h e t ő e n a h a t ó s á g o k a t az „ O r v o s i H e t i l a p " e n g e d é l y e z é s é r e az a k ö r ü l m é n y is ö s z t ö n ö z h e t t e , h o g y a k i a d o t t k ö z e g é s z s é g ü g y i rendeletek g y o r s a b b a n eljussanak az o r s z á g minden vidékére. Erre a feladatra a „Zeitschrift für N a t u r - und H e i l k u n d e i n U n g a r n " m á r nem látszott megfelelőnek. A l e g f ő b b s e g í t s é g e t az „ O r v o s i H e t i l a p " s z á m á r a a pesti egyetem o r v o s i k a r á n a k professzorai é s a g y a k o r l ó o r v o s o k n a k , a k ó r h á z a k g y ó g y á s z a i n a k t á m o g a t á s a j e l e n tette, a m i n t erre a b e v e z e t ő is u t a l .
H o s s z ú i d ő n á t m e g ő r z ö t t szerkezeti f e l é p í t é s é b e n a k ö v e t k e z ő rendszert vezette be az „ O r v o s i H e t i l a p " : s z a k c i k k e k , t á r c a , k ü l f ö l d i i r o d a l o m , t á r s u l a t i h í r e k , g y ó g y s z e r tani közlemények, kinevezések, pályázatok, hirdetések.
3
K é s ő b b a l a p k e r e t é b e n ö n á l l ó s z a k m a i m e l l é k l e t e k is m e g j e l e n t e k . A g y ó g y á s z o k minden rétege egyöntetű
örömmel
ü d v ö z ö l t e az „ O r v o s i
a l k a l m á b ó l . E l s ő n e k egy g y ó g y s z e r é s z j e l e n t k e z é s é t „Tisztelt
szerkesztőség
Úgy hiszem,
pedig
fölvétetnek,
mindjárt
sen mint nagy tást
kívánok.
németben,
remélem,
nevezetesb
; annál kevésbé,
található.
elvált
évtized
időszaki
már szükségesekké
ugyanegy
cél felé;
egy:
mindegyik
vetett futó
egyazon
egyszersmind
gyógyszert.
A
s kell
hogy érett ; kell
minden
mulasz-
a
tisztán
minek
a hiányzott
váljon
a
terén
magyar
fenn;
oka
részvétben gyógyszerésznek
tartson
mik imént
?. . . ha
hasznosak
gyógyszereket
voltak:
erre szolgáló
készítettek;
titkos
erőiveli
maradt,
futak
alkalom orvosi
gyógy
bölcsei
vagy
ugyanegy
életpályájukat s közjó
üdvöz
kéz után
úgy hogy csecsemő
egész
örömmel
gyógy
és
megismerkedés
és hathatósabban
lapjába
hogy
Gyógytan
Az ősvilág
is önönérdekükben
erőteljesen
kitűnik,
vannak.
fakad.
egy irányon
korukban hogy
pillanatból
forrásból
karonfogva
szerkesztőségnek
köszönetet
mint
el nem
eg yenlépést
helyükön
természet
; de mindig
anya hű gyermekei
én is, hogy a tisztelt fölvételéért
eredetére
bánván,
alkalmat
többé;
eszközöltetik,
orvosi lapban igen természetes
kölcsönösségük
mint valaha. Azért
által
pártolta-
lettek.
és gyógyszerészet
és készített
tartassék
iratok
élénk
sem alhatott
tudományokkal
is
különö
és a gyógyszerészet
mint inkább
lehet kérdés
összevágó
és
járatosabbak
hogy már az^első
mellett
számában,
óta már nem
a szakával
nyelvben
kínálkozó
kevés
ugyan a két foglalkozás
tól fogva közös
magas rendeletekkel
ismerkedhetésekre
hetilapját,
tárgyalások
folyóiratának
hogy az illető
az egyes szakférfiak
betegségekkel
gyógyított
orvosi
vezetés
története
papjai
magyar
1857.
orvosi
s annak általában,
kik a magyar
jelességű
tárgyalások
szerészet
egyetlen
üdvözlöm,
elismert
hogy
Az orvoslat
örömmel
önök
tavaszhó
abba gyógyszerészi
tapasztaltuk,
pedig kiválólag
szerészi
midőn
miszerint
mivel fájdalommal
Három
most azonban
nyilvánítom,
ügyféléimtől,
eseményekkel
folyóirat
szükséges-é,
hazánk
azon
tandják
nem annyira
érzületét
azon célzatát,
az első számban
föltűnő
ladás
ügyfelem
terjedelmű
bizton
Pesten,
a program
Főleg
gyógyszerészi
!
minden
nevezetesen
Hetilap"-ot jelentkezése
idézzük:
koruk ugyanazon
tekintetéből
fönn-
működjenek legyen!
gyógyszerészeti
Ezt
együtt használom
tárgyak
önkénytes
mondjon. Müller
0
B.
Gyógyszerész" '
N e m s o k á r a egy v i d é k i o r v o s is lelkesen k ö s z ö n t ö t t e az „ O r v o s i H e t i l a p " - o t : „Tárca Őszinte
szózat
Üdvözlöm régi s forró 3
4
vidéki
ügyfeleimhez.
a magyar vágyam
orvosi
teljesült.
Palla Á k o s : Az Orvosi O f f 1857, 1, 9.
Dr. Karsay
hetilapot
Lajos
csinos külsejével,
Örvendetes
Hetilap centenáriumi
tevékenységet emlékkönyve.
gyakorló
orvos
Győrött.
dús tartalmával! kifejtő
irodalmunkban,
Bp. 1959.
Megjelenésével mi
orvo-
sok
maradtunk
e orvosi
utoljára.
Azért
lap megjelenésén
hinni merem,
szívéből
mikép
széles
ne örvendene;
e hazában
s létesítőinek
nincs is orvos,
köszönetet
ne
ki
szavaz
na . . . Eddig
minden
felé
hangzott
íme most megindult! . . . mert
mi vidékiek
milyen
rajta,
képezzük
azt mindnyájan
járassuk
ajkainkról
Legyünk
!. . ., hagyjuk
írjon tatást
kiki
ségét;
úgy hogyan
tud, magyarul
munkásokra
tőlünk
orvosi
közlönyünk)),
. . . egyenesen
. . biztosítsuk
azt a szokásos
hozatom
mines
tőlünk
a lap anyagi
mentegetődzést
«. . . gyámolítsuk
: «előbb
a lapot
függ,
fönnállását, bevárom,
szellemileg,
saját
is !. . .
vagy hibái kijavítását.
hétköznapi
panasz
is állhasson
a többséget.
lesz a lap: ha megérdemli
dolgozatainkkal
a méltó
hogy fönn
függ
vagy németül,
. . Orvosi
szükség
a magyar
irodalmunk
s bízza
ne volna . . . mi vidéki
orvosi
a szerkesztőre
még nem haladt orvosok
lap üdvös fönnállása.
a
annyira
képezzük
Gyámolítsuk
lefordít-
előre,
hogy
karunk
több
azt anyagilag
és
5
szellemileg."
E b ő s é g e s idézetekkel a g y ó g y í t á s emberei k ü l ö n b ö z ő r é t e g e i n e k r e a g á l á s á t k í v á n t u k s z e m l é l t e t n i é s egyben b e m u t a t n i a z o k a t a p r o b l é m á k a t , m e l y e k a k o r a b e l i g y ó g y á s z o kat foglalkoztatták.
A levelekből
kitűnik
az
s z é l e s k ö r ű ö s s z e f o g á s , m e l y az e l s ő i g a z á n
a kor követelményeihez hosszú életű
magyar
viszonyított
orvosi
folyóirat
l é t r e j ö t t é t e l ő s e g í t e t t e . M a g a a l a p í g y ír e r r ő l a szinte v á r a k o z á s o n felüli t á m o g a t á s r ó l : „Megindulása lapunk.
óta reményfölötti
Örvendetes
tér többé.
Csekély
kételkedünk őszinte
rokonszenvekkel
jelenség
arra,
erővel
kezdtünk,
az iránt
sem,
törekvéseinket."
hogy hazánk
hogy
és gyámolító földe
nagyobbak kitűzött
tetterővel
a szaktudományoknak
által támogattatánk,
pályánkon
megakadás
nélkül
A z „ O r v o s i H e t i l a p " m á r m e g i n d u l á s á n a k első é v é b e n fontos
nélkülözéstől Dr.
özvegyei,
árvái,
biztosítva
Hermann
nem
folytathatjuk
1851. 15-ik
sőt az államtól
szomorú
díjazott
állapotban
orvosok
6
orvostársadalmi,
maradnak
nyugdíjas
gyakran
özvegyei
sincsenek
olvastam
— írja a
. . .
fölhívását
c i k k s z e r z ő j e — , mely dr. Heilkunde
parlag
s már most
( E l ő f i z e t é s i f ö l h í v á s az „ O r v o s i H e t i l a p " ú j é v i f o l y a m á r a . )
s z o c i á l i s k é r d é s s e l k e z d e t t f o g l a l k o z n i : „Mily az orvosok
találkozott sem
az Alig. Wojtitz
számában
med.
Zeitung
székesfehérvári
41-ik
számában
orvosnak
tett javaslatára
is
a Zeitschr.
figyelmeztetett."
für Natur-
und
Ezután a szerző,
N á d h e r n y K á r o l y Á r v a - T u r ó c m e g y e i f ő o r v o s i s m e r t e t i t e r v é t egy ö n e r ő b ő l l é t e s í t e t t n y u g d í j i n t é z e t s z e r v e z é s é r e : „A tervem goknak
nyugdíjaztatása
mint
eredetileg
iránti
részvéttől
tervembe
függ:
foglaltam,
váljon
maguknak
kivihető-e?"
a ta
(Javaslat
nyugdíjintézet szervezésére, orvosok, sebészek, gyógyszerészek özvegyei, árvái mára.) A
szá
7
folyóirat
megjelenésének
első évében jelentősebb
p é l d á u l T o r m a y K á r o l y t ó l , Pest v á r o s népességmozgalmi
kérdésekről.
5 OH 1857, 5, 6 5 - 7 3 . 6 OH 1857, 29, 4 6 1 - 4 6 2 . OH 1857, 25, 383
főorvosától,
Beszámolt
t a n u l m á n y o k jelentek
orvosstatisztikai és
egy n e m z e t k ö z i
meg
budapesti
statisztikai ülésről
is:
„Az
1857-ik
statistikai
évi August
gyülekezet
31-től
September
üléseinek
vázlata
6-ig
Bécsben
orvosi
tartott
szempontból,,"
harmadik
nemzetközi
8
N e m c s a k f ő v á r o s i , de v i d é k i o r v o s i p r o b l é m á k k a l is rendszeresen I l y e n v o l t p é l d á u l : „Évi
tudósítások
Baja
város
közegészségügyi
foglalkoztak.
állapotáról
1856-ik
9
évről."
S z e r z ő j e R o s e n m a n n P á l , Baja v á r o s t i s z t i o r v o s a . M á i g is t a l á n l e g n a g y o b b j e l e n t ő s é g ű e s e m é n y e v o l t az „ O r v o s i H e t i l a p " - n a k , h o g y k ö z z é tette S e m m e l w e i s I g n á c v i l á g h í r ű m u n k á j á t ,
A gyermekágyi
m a g y a r u l . Semmelweis í g y vezeti be a n a g y j e l e n t ő s é g ű „Történetileg tana fölött, a halálozást
akarom
miként
előadni
fedezem
miként
lettem
föl az irtózatos
is nagy mérvben
kétkedővé
halálozás
szerencsésen
a járványos
valódi okát,
meggátolni
láz
koroktanát
művét: gyermekágyi
melynek
sikerült.
.
láz
eltávolításával
10
."
M e g k e l l m é g e m l í t e n i , h o g y Semmelweis b e l s ő m u n k a t á r s a v o l t az „ O r v o s i H e t i l a p é n a k . K é s ő b b a l a p e g y i k m e l l é k l e t é n e k s z e r k e s z t ő j e is l e t t . A f o l y ó i r a t n a k e g é s z e n h a l á l á i g rendszeresen í r t é s a s z e m é l y é v e l k a p c s o l a t o s h í r e k is f o l y a m a t o s a n m e g j e l e n tek a l a p b a n . P é l d á u l a „ N a p i h í r e k " r o v a t k ö z ö l t e a z ü r i c h i egyetem m e g t i s z t e l ő a j á n l a t á t : „Semmelweis gatóságával Moleschott
levele
érdemei
s a külföld
a zürichi A jeles
igen hízelgő
runk tudományos hü marad
tanár
megkínáltatott.
egyetem egyetem
kíséretében
e nyilvános
megtisztelő
szülészeti
tanszékkel
meghívása
a híres
érkezett
elismerésének,
a t. tanárhoz. de reméljük,
meghíváséit
és női kórodai physiolog
és
Örvendünk hogy
igaz vegyész
t.
taná
tanintézetünkhöz
megköszöni'"M
K ö z t u d o t t t é n y , h o g y Semmelweis l e g j e l e n t ő s e b b m u n k á j á n a k
megjelenése
előtt
l é n y e g é b e n n e m f o g l a l t a í r á s b a t u d o m á n y o s e r e d m é n y e i t . A z „ O r v o s i H e t i l a p " szer kesztője Markusovszky rábeszélésére szánta r á magát t u d o m á n y o s
publikálására.
1 2
K ü l ö n k i k e l l e m e l n i , h o g y m u n k á j á t e l ő s z ö r m a g y a r u l í r t a m e g é s e l ő s z ö r az „ O r v o s i H e t i l a p " - b a n jelentette m e g é s csak a z u t á n f o g o t t n e k i a n é m e t n y e l v ű megírásának.
monográfia
1 3
A z „ O r v o s i H e t i l a p " h i v a t a l o s k ö z l e m é n y e i n e k egy r é s z é t a h a z a i n é m e t n y e l v ű orvosi lapból a „Zeitschrift
für Natur- u n d
Heilkunde in U n g a r n " - b ó l
P é l d á u l a „ H i v a t a l o s " r o v a t b a n így k ö z ö l t e k egy rendelkezés idején
értelmében
a főorvosnál
tonos nyilvántartására nya minden
minden
jelentse,
letelepedő
ki a kerületében
köteleztetik.
cs. k. megyei
területen
hatóságokhoz
orvosi
állomásolt
A sopronyi 1858.
vette á t .
á t v e t t r e n d e l k e z é s t : „A személy
orvosi
személyzet
es. kir. helytartósági évi Januarius
8 OH 1857, 18, 28.; 19, 2 9 6 - 3 0 1 . 9 OH 1857, 24, 367. OH 1858, 1, 1 - 5 . (és a t o v á b b i folvtatások> OH 1858, 3, 48. Benedek I s t v á n : Semmelweis szobra. Bolond világ Bp. 1%9. Z o l t á n I m r e : Semmelweis élete és m ű k ö d é s e . Orvosi Hetilap. 0 / 7 1858, 7, 1112
magát
a
fonállá letelepedés
jegyzéke
osztály
hó 7 5 - / - Ó 7 . "
14
1G
1 1
1 2
1 3
1 4
foly
kibocsátvá-
429. 1957, 4 1 , 1126—1131.
A „ H o n i k ö n y v é s z e t " figyelemmel kísérte a hazai gyógyászati k i a d v á n y o k a t . Pél d á u l Glatter Ede n é m e t nyelvű orvosstatisztikai t u d ó s í t á s á t i s m e r t e t t é k : „Dr.
Glatter
hältnisse
Ed. pest-pilis
des pest-pilischer
munka
megyei
. . . At.c.
szerző
a «.Zeitschr.
«mint
apa kisdedeit»
A munka
segélésére
tiszta jövedelme
megjelent
im Jahre
maga kedélyesen nak.
főorvostól
Komitats
1855/6»
«Jahresbericht
című
für Natur- und Heilk. úgy mutatja
a pest-pilis
8 ívre
in Ungarn»
be könyvét
megyei orvosok
über
die
terjedő ez évi 6.
számában
a közönségnek
és sebészek
Ver
statisztikai
özvegyei
és
világ
és
árvái
15
van
szánva."
K ü l ö n b ö z ő g y ó g y i n t é z e t e k b e s z á m o l ó i t rendszeresen k ö z ö l t é k . É r d e m e s n e k l á t s z i k L y a c k o v i c s J á n o s t a n á r s e g é d n e k a „Töredék
a budai
magánőrüldéből"
c í m ű cikkéből
i d é z n i , a m e l y b e n m é g m a is n a g y o n i d ő s z e r ű n e k h a t ó e l m é l e t e t fejt k i az
ideggyógyá
szat t e r ü l e t é r ő l : feledhetni
„Nem melyekben Még
ki a gyógyhatányok
a betegek
nagyobb
magok
érdekűek
vesznek
az örüldei
közül
a zenét,
részt.
. .
bálok,
melyekre
úgyszinte a betegek
a színi
előadásokat,
már jóval
előre
készül
nek . . . Országos goznak."
intézetekben
műhelyek
vannak,
ahol
a kézműves
osztálybeli
betegek
dol
V é g ü l k ü l ö n fel k e l l h í v n i a f i g y e l m e t a r r a , h o g y L y a c k o v i c s m á r 1 8 5 8 - b a n felismerte a biblioterápia jelentőségét: „A
műveltebb
rendbeli ezáltal
osztályú
lap,
teke
asztal,
tartja
fönn
magának
betegek
részére
zongora
stb.
van
olvasó
melyeknek
a szükséges
terem,
célszerű
engedélyezése
az
könyvtár, orvostól
több
függ,
ki
vonzalmat."^
A „ V e g y e s e k " c í m ű rovatban megjelent egyik k ö z l e m é n y b ő l arra k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , h o g y az „ O r v o s i H e t i l a p " p é l d á n y s z á m a h a t s z á z lehetett. E l é g t e k i n t é l y e s s z á m v o l t ez a k k o r egy s z a k l a p e s e t é b e n : „Dr. zánk
küldeni
fürdői
séget . . . illető letül küldeni
Boros
. . . urat kérjük
monográphiájából...
röpiratokból
az előfizetők
Még
600 példánnyal
célszerűbb
többet
szíveskedjék
egy példányt
volna ilyetén
nyomtatni,
az orvosi
s az „OH"-hoz
hoz közön mellék
11
számára."
A „Zeitschrift für Natur- u n d Heilkunde i n Ungarn"-hoz h a s o n l ó a n
1 8
az „ O r v o s i
H e t i l a p " is s a j t ó v i t á b a k e v e r e d e t t a W i e n e r M e d i z i n i s c h e W o c h e n s c h r i f t - t e l és k ü l ö n ö sen W i t t e l s h ö f e r r e l
a lap m a g y a r o r s z á g i s z á r m a z á s ú s z e r k e s z t ő j é v e l . A p o l é m i a
b é c s i o r v o s i h e t i l a p n a k egy l e b e c s ü l ő k i t é t e l e — „Kultur
kommt
nicht
von Osten"
a —
miatt tört k i . „Kilépünk célos
Góliáth
is OH 1858, « OH 1858, OH 1858, is Zeitschrift 1 7
tehát ellen,
a síkra fegyvertelen s a bennünket
8, 128. 27, 4 2 7 - 4 3 1 . 28, 448. für Natur- und Heilkunde
Dávidként «Unverstand,
in Ungarn.
a felfegyverzett Rohheil,
a tetőtül
Keckheit,
1859, 10, 80.; 12, 96.
Idiot»
talpig
pán
stb.
efféle
kultúrsynonimákkal lévén, A
néhány
tetéző sima
óriás-philiszteusnak
kövecset
készítünk
1858.
évfolyam
s z e r k e s z t ő az
gőgös
parittyánkba
sértegetéseire
válaszunk
nem
19
. .
."
v é g é n bejelenti az
előfizetői díjak
felemelését.
N y i l v á n a n y a g i p r o b l é m á k v e t ő d t e k fel a lap k i a d á s á v a l k a p c s o l a t b a n . E g y b e n a r r ó l é r t e s ü l ü n k , h o g y a c i k k e k é r t h o n o r á r i u m o t is
fizettek:
fölemelendőnek
az
említett
véltük
célra
tudományos
—
azon
korszerű
határozattal,
hogy
orvos-természettudományi
folyóiratunk
jótékony
hatásának
lapokkal
még
okokkal
egyéb
összehasonlítások
által
árának
támogatni
indokolni
előfizetési
begyülendő
munkák
emelésére
l a p o k á r á r a is h i v a t k o z i k a s z e r k e s z t ő : „Lapunk és célszerűségét
„Lapunk
ekként
díjazására,
fordíttassék
..."
ezen csekély
emelése
s a külföldi,
sokkal
teljesen fölöslegesnek
díját.
. .
az.
. .
összeg s
illetőleg
A
külföldi szükségét
előnyösebb
állású
tartjuk."!®
A „ L a p s z e m e l v é n y e k " rovat a külföldi orvosi lapok cikkeinek a k i v o n a t á t közölte. E l é g széles k ö r ű folyóiratbázist
kivonatoltak, e közlés
alátámasztása
indokoltnak
l á t s z i k az 1858-as é v f o l y a m v é g é n ( 3 2 — 4 6 . sz.) f e l h a s z n á l t idegen n y e l v ű f o l y ó i r a t o k c í m é n e k f e l s o r o l á s a az eredeti f o r m á b a n : A n n a l e s d ' H y g i e n e p u b l i q u e et de M e d i c i n e L é g a l e , A e r z t l . H a u s f r a u , B e r l i n M e d i c . Z e i t . , B u l l , de T h é r a p . , L e C o u r r i e r m é d i c a l , D u b l i n H o s p . G a z e t t e , G a z . m é d . de Paris, J o u r , de c h i m i e m é d . , The L a n c e t , M e d i c a l T i m e s a n d Gazette, O p t h a l m i c . M e d i c . Z e i t , R e v u e M e d i c a l , U n i o n Ugyancsak
1858-ban
a
következő
ismertebb s z e r z ő k
Médicale.
neveivel
találkozhatunk:
Poor Imre, K u n T a m á s , Tormay Károly, Kanka Károly, K á t a i Gábor, Bókay János, Balassa J á n o s , H i r s c h l e r I g n á c , S e m m e l w e i s I g n á c stb. E b b e n az i d ő b e n szinte vala m e n n y i i s m e r t e b b o r v o s i s z e r z ő p u b l i k á l t az „ O r v o s i H e t i l a p " - b a n . E b b e n b i z o n y o s s z a k a d á s t m a j d csak a „ G y ó g y á s z a t " m e g j e l e n é s e i d é z e l ő 1861-ben. 1859 v é g é n b e j e l e n t e t t é k , h o g y a s z e r k e s z t ő s é g e t k i b ő v í t i k , új
belmunkatársakat
v o n n a k be a k ü l f ö l d i s z a k l a p o k r e f e r á l á s á b a , és a t o v á b b i a k b a n a g y a k o r l ó o r v o s o k i g é n y e i t is f o k o z o t t m é r t é k b e n k í v á n j á k k i e l é g í t e n i : ,, Tisztelt
olvasóinkhoz
. . . A lehangoltság
! legsúlyosabb
elmondhatjuk,
hogy az nemzeti
magyar
lap nélkül
nánk
orvosi
azt
A nemzeti
el nem lehetnénk,
tudományos
élet
elérkezettnek orvos
kielégítésére
megjelenik.
A jövő
Dr. Poor
évben
a szerkesztőség is többen
ismertetés
s hazánk
Imre
teendőiben
szövetkeztek
és bírálat
ily általános
s mielőbb
irodalomban
közül
megindított
terén
ezidőszerint
folyóiratunkról szükségessé
és enmagunk
lendülete
iránti
és szilárdulásánál,
véli az időt, hogy saját főczélja
igényei
az eredeti forrásokból
lyével
kísérletképen
is
vált.
véteknek
. .
tarta
elejteni.
kesztősége gyakorló
idején
művelődésünk
figyelmét,
mindazt,
egyetemi
. .
magántanár
21
."
s egy
mi érdekes
mint szerkesztőtárs
az egyes szakmák
eszközlésére
19 OH 1858, 29, 4 6 3 - 4 6 4 . 20 OH 1858. 49, 7 7 9 - 7 8 0 . 21 OH 1859, 50, 8 1 1 - 8 1 2 .
is fordítsa közölje
kockáztatása
állandó
szíves
az OHL nélkül,
a
tartalomdús
és hasznavehető
szemlében a
külföldi
lesz eddig is tanúsított
osztozni. vezetésére,
szer pusztán
. . szakértő s eddig hicmyos
eré-
ügyfeleink könyv
Egyébként Poor I m r é n e k a szerkesztésbe való bevonásából később k o m o l y problé m á k adódtak. A k ö v e t k e z ő é v b e n i s m é t f o g l a l k o z t a k a lap k i b ő v í t é s é n e k a p r o b l é m á j á v a l . . A c i k k e l e j é n ö n k r i t i k á t is g y a k o r o l n a k : „Nem tésének,
voltunk
eléggé
— nem
hoztuk
Mi feladatunkat élő
tudomány Az
Orvosi
kiviteléhez ségeit, meg,
általánosak,
nagy tért a világirodalom
fel az orvosi
gyakorlat
szempontjából.
. .
is elérkezettnek
hasábjain
fogjon,
a külföldi
tudomány
az időt,
s munkássága lap
azon ügyfeleket,
véli
pillanatnyi
vonván
és könyvirodalmat folyton
szükségei,
hogy feladatának,
körébe
akik mindennemű
állásáról
ismerte
, .
nem fogtuk
Hetilap
s kivált
engedtünk
s egy szebb jövő rendszeresen
temes orvosi
s nem
. . . a lapszemelvényeket.
és nyelvű
másik
az
czéljának
az orvos gyakorlati
is minél
tudósítsa."
hanem
alaposabban
szük ismertesse
lapot nem tarthatnak,
az
egye
22
A s z a k o s í t o t t l a p s z e m l é k k é s z í t é s é r e s i k e r ü l t m e g n y e r n i k i v á l ó s z a k é r t ő k e t : a bel g y ó g y á s z a t W a g n e r J á n o s egyetemi t a n á r , b ő r g y ó g y á s z a t é s b u j a k ó r d r . P o o r I m r e , s e b é s z e t dr. K o v á c s E n d r e és d r . L u m n i c z e r S á n d o r , n ő g y ó g y á s z a t é s s z ü l é s z e t Semmelweis I g n á c
egyetemi t a n á r
területe volt. T o v á b b i
közreműködők
dr.
voltak:
Hirschler I g n á c , B ó k a y J á n o s , K o l l e r G y u l a , T o r m a y K á r o l y , C z e r m á k J á n o s , K á t a i G á b o r . A z angol n y e l v ű lapok
figyelését
a s z e r k e s z t ő , M a r k u s o v s z k y v á l l a l t a . A lap
b ő v ü l é s h a v o n k é n t egy í v n y i t e r j e d e l m ű n ö v e k e d é s t j e l e n t e t t . U g y a n a k k o r bejelen t e t t é k az o r v o s i m ű s z ó t á r m u n k á l a t a i n a k b e f e j e z é s é t is. A r r ó l is í r t a k , h o g y eddigi marad:
mívelni
és értékesíteni. és nem
a magyar orvosi
E czél
magyar-ajkú
elérése
végett
orvosainak
tudományt fölkérjük
s ezen irányban továbbra
és gyógyszerészeinek
is a két szíves
„czélunk
ható erőket
egyesíteni
haza minden
részvétét."
A
magyar
közleményt
m á r e g y ü t t í r j á k a l á a lap „ f e l e l ő s s z e r k e s z t ő i " : M a r k u s o v s z k y és P o o r . I g e n é r d e k e s h í r j e l e n t meg a „ V e g y e s e k " r o v a t b a n egy Pesten l é t e s í t e t t t u d o m á n y o s , orvosi o l v a s ó k ö r r ő l . „A pesti olvasókört
közkórházbeli alakítottak
ván,
tudományunk
beteg
osztályain
gyakorlatot betegosztályok unkát sége
2 3
s ezáltal
másodmagok közt,
gyarapodási előforduló
érdekesíteni,
harmadorvosok
tanulságosb czélul
t. olvasóinkat fogván
czélja
mozzanatait
gyógyműködéséről,
— az ige testté
és
melynek
tűzte
egymást
továbbá
s az érdekkel
tudósítani. válni
figyelemmel
esetekről ki,
közmegegyezéssel
bel- és külföldi
Fiatal
új lendületet
az bíró
kísérni,
olvasókör
adand
lapokat
a közkórház
tudósítani,
s így
a köz
kóresetekről
orvostársainknak
tudományos
orvosi
kórházi egyes Hetilapé-
a rég óhajtott
a közkórház
külön a
kórházi
«Orvosi
járat
tevékeny 2
eddigi
életének," ^
F e l t e h e t ő e n ez v o l t az e l s ő j e l e n t ő s e b b k e z d e m é n y e z é s h a z á n k b a n egy
tudományos
o r v o s i o l v a s ó k ö r l é t r e h o z á s á r a é s e b b e n az „ O r v o s i H e t i l a p " - n a k is j e l e n t ő s szerepe volt. OH 1860, 1, 1 - 4 . ^ Batári G y u l a : „ T u d o m á n v o s o l v a s ó k ö r " 1860-ban. Könyvtáros. 24 O / / 1 8 6 0 , 2, 40
22 2
1972, 7, 400
P o o r I m r e 1860 j ú l i u s á b a n k i v á l t az „ O r v o s i H e t i l a p " s z e r k e s z t ő s é g é b ő l ,
éppen
M a r k u s o v s z k y t á v o l l é t é b e n . K i v á l á s á t a k ö v e t k e z ő f o r m á b a n jelentette b e : „Alolírt
ezennel
lemondok
dr. Markusovszky kötelességemnek hez képest Pesten
az
ügyfelemnek, tartom
OHlap
szerkesztéséről,
ki engem
ezentúl
visszaadván
az együttszerkesztésre
mint munkatárs
ebbeli
jogomat
meghívott.
orvosi közlönyünket
Hazafias
erőm
csekélységé
pártolni.
1860. júl.
30. Poor
Imre orvostanár
sk."
25
E z a k i v á l á s h o s s z ú é s m i n d e n haszon n é l k ü l i v i t a k e z d e t é t j e l e n t e t t e , a m e l y b e n a v o l t s z e r k e s z t ő t á r s a k k ö l c s ö n ö s e n v á d a s k o d t a k e g y m á s ellen. E z a v i t a csak t o v á b b f o k o z ó d o t t , a m i k o r Poor m e g i n d í t o t t a saját lapját, a „ G y ó g y á s z a t " - o t . P o o r e l s ő s o r b a n a z é r t neheztelt M a r k u s o v s z k y r a , m e r t az s a j n á l k o z á s s a l í r t a n é m e t a n y a n y e l v ű C z e r m á k professzornak
a pesti egyetem o r v o s i k a r á r ó l v a l ó t á v o z á s á r ó l .
P o o r ezt ö n k é n y e s e n ú g y é r t e l m e z t e , m i n t h a M a r k u s o v s z k y a z t n y i l v á n í t o t t a v o l n a k i , h o g y C z e r m á k h e l y é t m a g y a r ember n e m is t u d n á b e t ö l t e n i a pesti egyetemen. T a l á n n é h á n y i d é z e t k i s s é v i l á g o s a b b á teszi a m a m á r e l é g nehezen é r t h e t ő v i t á t . F e l t e h e t ő a z o n b a n , h o g y a felszíni k é r d é s e k m é l y é n a l a p v e t ő b b e l l e n t é t e k h ú z ó d h a t t a k m e g m á r a s z a k í t á s e l ő t t is. í m e az i d é z e t e k : „Rendkívüli Pest,
augusztus
Lapunk jött
melléklet 16-án
számot
minél
bizottmánya
34.
számához
1860
31. számában
változásokról,
lapunk
az OHlap
adva az OHL szerkesztése adtuk
egyszerűbben
azon tisztelt
tagjainak
körül
távollétünk
elő a történteket,
előadásához,
alatt
híven
kik távollétünk
létre
ragaszkodván alatt a
dologba
befolytak. T. ügyfeleink mal említett is nézetei,
de eljárása
ezennel, hálával
magyar
orvosi
említjük:
E. kórházi másik
tájékoztatása bizottmány
orvostársunk
szky l o v a g i a s a n
szükségesnek neveit.
megbírálását
bízni
lapunk
Balassa,
főorvosok,
végett
tagjainak
és Lumniczer csatlakozott."
leközölt.
Ez
s ügyfeleink,
„Az
egész
kérdés
gyilkos
kézzel
nem nyelv, érdemét
nem nyúltunk.
a már több
körül
egyetemi kikhez
alkalom
volt szerkesztőtársunk
A tisztelt
és fennállása
és Wagner
férfiak
nem
kiknek
is szerzett
tanárok,
érdemeikért
Bókai
időszakonkint
és
Kovács
még egyik
t a r t a l m i l a g megegyezik megjelent.
vagy
de becsületkérdés nem becsméreltük, Gyávaságnak
azzal
a
levéllel, a m e l y i k
az
26
volt — f o l y t a t t a M a r k u s o v s z k y — : sem nemzeti
tartottuk
volna,
nyelvünk
bármi
jogaihoz
körülmények
25 OH 1860, 3 1 , 522. A n t a l l József: Egy ismeretlen levél — Poor I m r e szakítása Markusovszky Lajossal. Hist. Artis Med. 50 (1969), 1 4 1 - 1 4 8 . 2 6
neveit
E z u t á n P o o r levele k ö v e t k e z i k , melyet M a r k u s o v
O r v o s t ö r t é n e t i K ö z l e m é n y e k 50. k ö t e t é b e n
mi sem honi tudósaink
egyúttal
kikre
nem akarta.
keletkezése
Semmelweis
véljük
. . közölni,
ön közt
Comm.
nyíltan
ki nem fejezni
azon férfiúnak, volt, csupán
elismerésünket
ki élettani azért,
mert
intézetünk
tudományunk
érdekében
újjáteremtője
és lapunk
nem a mi vérünkből
szerzett
érdemei
szorgalmas
fölött
munkatársa
való . . . Markusovszky
Lajos"
A z 1860. 32. s z á m t ó l P o o r neve l e k e r ü l t az „ O r v o s i H e t i l a p " f e j l é c é r ő l . Sajnálatos m ó d o n a Markusovszky—Poor vitába b e k a p c s o l ó d t a k a korabeli napi l a p o k is, é s i l y m ó d o n b e l s ő s z a k m a i , o r v o s i ü g y e k k e r ü l t e k a l é n y e g é b e n i l l e t é k t e l e n n a g y k ö z ö n s é g t u d o m á s á r a . Ezt a h i b á t Poor k ö v e t t e el. A z év végére n y i l v á n o s s á g r a k e r ü l t az a k ö r ü l m é n y is, h o g y P o o r I m r e l a p a l a p í t á s r a k é r t é s k a p o t t e n g e d é l y t a helytartótanácstól.
A z „Orvosi H e t i l a p " szerkesztője tárgyilagos hangnemben
üd
v ö z l i az új o r v o s i o r g á n u m o t : „ Vegyesek — a magyar
orvosi
Dr. Poor úr orvosi vén minden ügyfeleink
tekintetet, tudomására
tíz lap sem képes őt megillető
irodalom,
mint olvassuk,
engedélyéért
tisztán
a tényt
hozzuk.
Az
tartjuk
orvosi
képviselni.
visszanyeri,
s az orvosi
mit egy évvel ezelőtt
és tudományos
életünk
nemcsak
hasznossá,
de lehetővé
domány
haladása
szemünk
tudomány
előtt,
területre
is fogja
nyelvünk
intézését tehet
tenni.
száma
mindőn
oly gazdag.
. . ha nemzeti ügyek
fog
s azt meg is nyerte.
miénknek
még nem igen mertünk
is oly
a munkatársak
egy új orgánummal
folyamodott,
azt tökéletesen
jogát
— úgy reméljük nyunk
időszaki
lap kiadási
szert,
Óhajtjuk,
s az olvasók
szaporodni. Mi
mellőz
az újdonságot
. . hogy . . .a
nem egy,
tanintézeteknél
fogjuk
mondhatni:
volna, hogy orvosi mely több
részvétele
tudomá
közlöny
hogy a lapok
t. de
létét
is
számával
a tu
is egyenlépést
tart
2 1
son."' -
Különben
M a r k u s o v s z k y t á r g y i l a g o s s á g a o d á i g terjedt, h o g y e l ő f i z e t é s i
tett k ö z z é l a p j á b a n a „ G y ó g y á s z a t " - r a . E g y b e n b e j e l e n t e t t é k a f o l y ó i r a t történő megjelenését is.
2 8
E b b e n az i d ő b e n é r d e k e s t ö r t é n e t i í r á s t tett k ö z z é K á t a i G á b o r : „Történeti mány
a magyar
irodalomra
egyetemi
a legrégibb
felhívást 1861-ben
ügy körül
időktől
máig"
különös címmel.
tekintettel 2 9
a magyar
orvosi
tanul
egyetemre
és
A c i k k m e g e m l é k e z i k az „ O r v o s i H e t i
l a p " e l ő d e i r ő l , az „ O r v o s i T á r " - r ó l é s S c h ö p f - M e r e i l a p j á r ó l is. A m a g y a r o r v o s i i r o dalom két legjelentősebb a l a k j á n a k R á c z S á m u e l t és Bugát Pált tartja. 1860 v é g é r e m e g k ü l d t é k az e l ő f i z e t ő k n e k a b e í g é r t „ m ű s z ó - g y ű j t e m é n y " e l s ő í v é t . A s z ó t á r ö s s z e á l l í t á s a v a l ó b a n k o l l e k t í v m u n k a v o l t , ugyanis t ö b b e n vettek r é s z t a szavak g y ű j t é s é b e n : B a l o g h K . , H i r s c h l e r , J e n d r a s s i k , K á t a i , K o c s i s , K u n T . , L u m niczer, M á d i , M a i z n e r , P o o r , S t o k i n g e r , T ó t h I . é s W a g n e r S. M a g á t a s z e r k e s z t é s t Kocsis L a j o s b e l s ő m u n k a t á r s v á l l a l t a el. E korszakban
Semmelweis i s m é t terjedelmes
OH 1860, 4 1 , 810. 28 OH 1860, 42, 834. 29 OH 1860, 9, 13, 21, 29, 30, 33, 35. s z á m o k
27
c i k k m e g í r á s á r a s z á n t a el m a g á t é s
ezt a l a p t ö b b f o l y t a t á s b a n k ö z ö l t e : köztem
s az angol orvosok
„A
gyermekágyi
láz fölötti
vélemény
különbség
között."^
A z „ O r v o s i H e t i l a p " felfigyelt egy-egy ú j , é r d e k e s e b b hazai k i a d v á n y f e l b u k k a n á s á r a is, í g y é r t e s ü l h e t ü n k «Orvosi
Naplà»
zsebkönyvek
Sugár
megjelent.
jobban
fogalmának
hogy az O. N. főcikke minek
. . . munkájából
elismerésünket
Fábiusz
érdemli
„Orvosi
. . tavalyinál megfelel.
legközelebbről
szedegetett
s helyes
21
„Újévi
czélszerííbb
. . nem
egy minket ki"
Napló"-járól:
csinosabb,
titkolhatjuk
érdeklő
felfogású
vendégünk
alakban
, . .
örömünket
történelmi
korrajzzal
az
szokásos a
rajz . . .
felett, Weszpré-
feleresztett
munkálat
Ugyancsak i s m e r t e t t é k Batizfalvi S á m u e l pesti o r t h o p é d i a i
m a g á n g y ó g y i n t é z e t e m ű k ö d é s é t i s m e r t e t ő évi j e l e n t é s t i s . szerészeti H e t i l a p " m e g i n d u l á s á r ó l i s ,
3 3
3 2
Megemlékeznek a „Gyógy
melynek alapítása bizonyos tehermentesítést
j e l e n t e t t az „ O r v o s i H e t i l a p " - n a k , m e r t e z u t á n m á r s o k k a l kevesebb g y ó g y s z e r é s z e t i v o n a t k o z á s ú anyagot kellett k ö z ö l n i ü k . E g y é b k é n t a s z e r k e s z t ő s é g n e m r a g a s z k o d o t t mereven az o r v o s i t á r g y k ö r h ö z , p é l d á u l m e g j e l e n t e t t é k B a k o d y T i v a d a r cikkét, amelyben a t e s t g y a k o r l á s felvételét j a vasolja az i s k o l a i t a n t e r v b e ( O r s z á g o s t e s t g y a k o r l a t ) .
34
M a g a B a k o d y a hasonszenvi
o r v o s l á s h í v e és a t e s t g y a k o r l á s b e v e z e t é s é n e k e g y i k l e g j e l e n t ő s e b b s z ó s z ó l ó j a v o l t . I d ő r ő l i d ő r e i s m e r t e t t é k neves k ö z é l e t i s z e m é l y i s é g e k e l h a l á l o z á s a u t á n i boncjegy z ő k ö n y v e k e t . T ö b b e k k ö z ö t t g r ó f Teleki L á s z l ó tragikus h a l á l a u t á n F l ó r Ferenc tette k ö z z é a j e g y z ő k ö n y v e t : „Gróf
Teleky
László
testének
halál
35
utáni
vizsgálata".
P o o r I m r e l a p j á n a k , a „ G y ó g y á s z a t " - n a k m e g i n d u l á s a u t á n rendszeresen k ö z ö l t s z e m é l y e s k e d ő j e l l e g ű t á m a d á s o k a t M a r k u s o v s z k y , az „ O r v o s i H e t i l a p " é s k ö r ü l ö t t e t ö m ö r ü l ő o r v o s o k ellen. I d ő n k é n t m é g a b e c s ü l e t b e l i g y a n ú s í t g a t á s o k t ó l sem r i a d t vissza. I l y e n eset v o l t , a m i k o r n y í l t levelet i n t é z e t t M a r k u s o v s z k y h o z az O r v o s i K ö n y v kiadó Társulat megalapítására hagyományozott pénzalap ügyében: „Nyílt
levél
Markusovszky
Nekem jutott előrajzát ágyán tanár
aláíratni, kezembe tíznél
irodalmi tudunk
az a szerencse,
a b. e. Csausz
egyszer
L . tr.
több
hogy a tervezett
szeretett
innen az aláírási került,
már
tudor urak
társulatnak
voltak
. . . Sóvárgunk
úrhoz
tanárral előrajz
akkor
ívet Rupp
Sauer,
mint ígérkezett aláírva.
Ezen
a t. szerkesztőtárs
«orvosirodalmi
200 fnyi Rupp,
m. könyvkiadó
alap tanár
megajánlás úrhoz
Balassa,
20 ftos aláírási
Semmelweis,
részvényesei előrajz
nyilatkozata
iránt.
vivén,
tarsulat»
mellett mikor
halálos az
Wagner
az alakulandó
ívről . ."
azóta 3 Ö
semmit
mégstb. orvos nem
Később a vádakat
mintegy továbbfejlesztve Poor visszatér a t é m á r a : „A «Gyogyaszat» tudósítana
minket
52. számában arról,
vájjon
felszólítottam
miként
az «Orvosi
áll a «o.m.k.t.»
ügye,
Heti/ap» melynek
szerkesztő aláírási
urát előrajz
30 OH 1860, 4 4 - 4 7 . sz. OH 1861, 1, 6—7. B a t á r i G v u l a : „ G v ó g y t a n i a d o m á k " az első magvar „ O r v o s i N a p l ó " ban. OH 1971, 28, 1659-1660. OH 1861, 32, 640. OH 1861, 47, 9 4 3 - 9 4 4 . 34 OH 1861, 15, 2 9 1 - 2 9 3 . 35 OH 1861, 19, 3 7 1 - 3 7 3 . Gyógyászat 1861, 52, 1095. 3 1
3 2
3 3
3 6
ivét másfél
év előtt
gondja
hogy felvilágosítást 21
az OHlap
alá
adjon.
morálját.'"
vette . . . Markusovszky
E mély
halgatással
M.
tr. úr nem
úr következetesen
tartotta
méltónak,
és tettleg
vallja
be
A t á m a d á s o k á l t a l á b a n nem k í m é l t é k Semmelweis személyét
sem. A z „ O r v o s i H e t i l a p " s z e r k e s z t ő j e az 1861-es é v v é g é n bejelentette, h o g y m á s lett a lap n y o m d á s z a , u g y a n i s M ü l l e r E m i l l e l l e j á r t a s z e r z ő d é s , h e l y e t t e O s t e r l a m m K á r o l y t b í z t á k m e g a n y o m t a t á s s a l , m a j d azt is k ö z ö l t é k , h o g y „jónak kiadását
s szétküldését
„európai
müveit
A z 1862.
is saját
nyelvekben
kezünkbe
is jártas"
év első s z á m á b a n
venni."
28
véltük
lapjaink
A szerkesztőséget kibővítették
az
Balogh K á l m á n n a l .
t u d ó s í t a n a k a lap
továbbfejlődéséről
és jellegválto
zásáról : „Tárca Pest, jan 3-án . . .jövőre
1862.
kórházi
és rendszeres sikerülend
közvetlenül
tanúskodik,
is gyarapodni
folytán
nemcsak
gazdagítanunk,
haladas»
megtagadni
Három
dolog
fordítani
fognak,
s hogy Balogh
a könyvismertetés
— miről
már
előtt
tartunk,
az, mit szemünk
nem fog
az OHL.
tr.
állandó
és szemle
utolsó
félévi
rovatot
folyama
is
. . . második harmadik:
Napjainkban
az orvosi
észlelés,
sem a statisztikai
nyolván
valamennyi szabatosan
a szerkesztőség
: első
meghonosítása
: az
a legközelebbi
szabatos
az újabb eddig
orvosi
tudomány
sem
adatok
összeállítása
becsét,
olvassa,
tények
egyes
képezik
figyelmét
szellem
mostohábban
tudomány
tisztában
jövőben
orvosbúvárlati
esetleg
a magyar
kútforrás
észlelt
s mit senki ki lapjainkat
. . .
van, melyre
szándékozik
képviseltetése:
nemű
jelentések
. . .
«Folyamatos tőlünk
és kórodai
közremunkálása
kezelt
taneszközeinek egyedül
terjedtebb
orvosi
tanok
szaporítása
természettudományok, által
kiválóan
minél
sem
a
nem fejlődhetik,
van . . . az iránt,
illő . . .
kórodai
de
hogy alapját
méltá minden
..."
T e h á t a l a p j e l s z a v á v á l e t t a „ f o l y t o n o s h a l a d á s " , é s ezt az a d o t t l e h e t ő s é g e k h e z v i s z o n y í t v a i g y e k e z t e k is m e g v a l ó s í t a n i . J ó k e z d e m é n y e z é s e k b e n n e m v o l t h i á n y . A H e t i l a p k é t k ö z l e m é n y é b ő l a r r ó l é r t e s ü l ü n k , h o g y a pesti R ó k u s k ó r h á z m á r a m ú l t s z á z a d h a t v a n a s é v e i n e k e l e j é n e g y a r á n t rendelkezett o r v o s i é s a betegek r é s z é r e l é t e s í t e t t k ö n y v t á r r a l . M i v e l a k ó r h á z n e h é z a n y a g i helyzete m i a t t g y ű j t e m é n y e i t s a j á t erejéből nem tudta továbbfejleszteni, ezért k ö z t á m o g a t á s b ó l p r ó b á l t a gyarapítani állo m á n y á t : „Ez
alkalommal
süket
nyerő
ságos
fölszólítást
tudományos
fiatal
orvosok
a kórház érdekében
bátorkodik
munkák
intézni,
átengedése
jenek.
37 Gyógyászat 1862, 12, 2 6 3 - 2 6 4 . 38 ÓH 1861, 51, 1042.
által
igazgatósága, hazánk
a közhasznú minden
tisztelt
intézet
s az itt
kartársaihoz
miszerint
több példányban
meglevő
e könyvtár
szaporításához
hozzájárulni
kiképzé
azon
barát
nélkülözhető szívesked
Minthogy
azonban
gyógyulást
előmozdító
gyűjtemény
beszerzése
A kórház minden
kellemes
29
azon
s jó irányú
sok szegény szolgál,
szenvedőnek
hasznos
enyhítésül,
tartalmú
s a
mulattató
könyv
volna.
e szerint
emberbarátokhoz hasznos
az olvasás
szórakozásul
is óhajtandó
igazgatósága
könyvtárát nek."
ily intézetben
az itt gyógyulást
kérelemmel könyvek
kereső
bátorkodik
számos
fordulni:
adományozása
által
betegek
érdekében,
miszerint
ez
gyarapítani
intézet
szíveskedné
A felszólításnak meg volt a k e l l ő h a t á s a , t ö b b száz t u d o m á n y o s és s z ó r a k o z t a
t ó k ö t e t érkezett a R ó k u s k ó r h á z címére. a könyvtár
„így mely
kegyes
háláját
145 tudományos,
adományokért
362 mulattató,
az igazgatóság
összesen
az intézet
503 könyvvel
és a szenvedő
gyarapodott,
emberiség
forró
nyilvánítja."^
A „ V e g y e s e k " r o v a t b ó l viszont a r r ó l s z e r e z t ü n k t u d o m á s t , hogy Semmelweis h í r e s n y í l t leveleit az „ O r v o s i H e t i l a p " - h o z ernyedhetetlen munkáját
buzgalommal
«Offener
küldjük
Brief
. . . reménnyel
jutalmazza,
fáradó
an Sämmtiiche várhatjuk
mely csak tanának
m e l l é k e l i k : „A szenvedők
Semmelweis Profesoren
. . . miszerint osztatlan
Ignácz
érdekében
F. egyetemi
legújabb
. . . jelen
számmal
tökéletes
elégtétel
der Geburtshilfe»
a szerző
elfogadásából
kitartását
állhat."
41
valóban
tanár
K ö z t u d o t t t é n y , hogy
e n y í l t levelek s z o k a t l a n u l éles h a n g n e m b e n í r ó d t a k é s l é n y e g é b e n n e m s e g í t e t t é k e l ő Semmelweis tanainak terjedését. 1863 v é g é n i s m é t n a g y j e l e n t ő s é g ű b e j e l e n t é s t tett a s z e r k e s z t ő s é g ( L a p u n k 1 8 6 4 - d i k évi e l ő r a j z a ) .
4 2
A r r ó l é r t e s ü l ü n k u g y a n i s , h o g y egy o r v o s i s z a k á g a z a t a n y a g a m e l l é k l e t
f o r m á j á b a n j e l e n i k m e g . A z e l s ő m e l l é k l e t a „ S z e m é s z e t " , H i r s c h l e r d o k t o r szerkesz t é s é b e n h a v o n t a egyszer k e r ü l t k i a d á s r a . M a j d ezt k ö v e t i Semmelweis é s B ó k a y k ö z r e m ű k ö d é s é v e l a „ N ő é s g y e r m e k g y ó g y á s z a t " . E z a m e l l é k l e t Semmelweis h a l á l a u t á n azonban megszűnt.
4 3
1 865-ben i s m é t ú j a b b m e l l é k l e t i n d u l t , „ A k ö z e g é s z s é g ü g y i é s
orvostörvényszéki orvostan", kéthavonkénti
megjelenéssel. E z u t á n
a lapszemléket
is s z a k c s o p o r t o s í t á s b a n k í v á n j á k k ö z ö l n i . T e h á t b i z o n y o s o r v o s - i r o d a l m i s p e c i a l i z á l ó d á s i n d u l t meg e k k o r az „ O r v o s i H e t i l a p " keretein b e l ü l . K ö z b e n p o l é m i á b a k e v e r e d t e k i s m é t egy b é c s i o r v o s i l a p p a l , az „ A l l g e m e i n e W i e n e r M e d i c i n i s c h e Z e i t u n g " - g a l a m a g y a r n y e l v kifejezési l e h e t ő s é g e i r ő l , ugyanis B é c s b e n k é t s é g b e v o n t á k , h o g y m a g y a r u l j ó l lehet visszaadni á l t a l á b a n az o r v o s i f o g a l m a k a t : — Az
„Alig.
med Klinik» nári székre] kerül
jelöltek
azon visszás
bölésén sék».
Wiener
közt
— Tisztelet
orvosi
becsület
10, 1 9 8 - 1 9 9 . 20, 3 9 7 - 3 9 8 . 30, 598. 51, 1019-1020. 6, 5 1 - 5 2 .
capacitás
. . .
között
a «Notizien»
rovatban,
ezt olvassuk
: «Minthogy
nincs . . . már az első alkalommal
s az orvosi
a német
számában
a többi
mely onnan eredt,
dolgoztak,
törekvéseinknek
39 OH 1862, MOH 1862, 4 i OH 1862, ^OH 1863, 43 O H T 8 6 6 ,
Ztg. f. évi 13-ik
megjegyzésben
állapot,
szorgalmasan
mívelődési
Med
czim alatti
nyelvnek
hogy a német tudományban és culturának,
culturának a német
is
«Pester a
Pestről nyelvvel
de igazság
[ta
napfényre kiküszö vetekedhes-
nyelvünknek
és
Valódi
culturära
idegen
vagy bármely
met
nyelven
nemzetbeli
eddigelé
gyunk képesek
kifejezni,
van,
meggyőződhetnek.''''
nemzet
írnak,
arról t. bécsi ügyfeleink, 44
bármikor
semmiféle
orvostudósok
magyar
szert
nem tett
nyelven
ha nyelvünket
. . . mit
elég szabatosan
tanulmányozni
né va
érkezésük
A szerkesztők igyekeztek m e g v é d e n i a magyar
n y e l v b e c s ü l e t é t az o r v o s i s z a k t e r ü l e t e n a b é c s i o s z t r á k k o l l é g á k e l l e n é b e n . E z a v i t a b i z o n y o s f o k i g v á l a s z v o l t P o o r k o r á b b a n t á r g y a l t v á d j a i v a l szemben is. A Budapesten m e g j e l e n ő n é m e t n y e l v ű l a p p a l , az „ U n g a r i s c h e M e d i z i n i s c h - c h i r u r gische Presse"-vel is sor k e r ü l t v i t á r a . U g y a n i s a n é m e t n y e l v ű f o l y ó i r a t a s z e r z ő n e v é n e k m e g j e l ö l é s e n é l k ü l vette á t a c i k k e t az „ O r v o s i H e t i l a p " - t ó l : „
Vegyesek
— Az «Ung.
med.
chirurgische
számúból
egy czikket
merítette
megnevezné.
eljárás,
Presse»,
a fölhasi Ez már
de ha már reá szánta
doskodnia."
mint értesültünk,
lüktetésről magában magát,
átvenni,
szíves
a nélkül,
volt lapunk
véve nem igen illedelmes,
legalább
kissé
ez évi
hogy a forrást,
szakértőbb
28-ik
ahonnan
habár
nem
fordítóról
azt
példátlan
kell
vala
gon
45
M i v e l az „ O r v o s i H e t i l a p " t ö r t é n e t é n e k t á r g y a l á s á b a n a k i t ű z ö t t k o r s z a k h a t á r h o z é r t ü n k — 1867 — , c s u p á n a n n y i t k í v á n u n k m e g j e g y e z n i , h o g y a lap egyenletes, k i egyensúlyozott
színvonalával
napjainkig
a magyar
orvostársadalom
vezető
lapja
m a r a d t é s e g y i k e a l e g r é g i b b m a g y a r f o l y ó i r a t o k n a k is. A l a p n a k az e l s ő m o s t t á r g y a l t k o r s z a k á r a c s u p á n a t á r s l a p p a l , a „ G y ó g y á s z a t " - t a l k i a l a k u l t r e n d k í v ü l é l e s p o l é m i a vetett n é m i á r n y é k o t . A k é t o r v o s i f o l y ó i r a t k ö z ö t t k i a l a k u l t h e l y z e t é r ő l í g y í r t az e g y i k jeles o r v o s t ö r t é n é s z : „A két magyar irat körül
csakhamar
ellenséges
párt
az
orvosi
Semmelweist. clique-jének
nem
alakult
karnak
két
ki. Mert
korabeli
. . stb.,
tudományos
akiket
vagy clubjának
nemcsak
legjobbjait néha
tábor,
hanem
elvi kérdésekben,
egymással
orvosi
szembe
de személyiekben
is
[a „ G y ó g y á s z a t " ] Markusovszkyt,
személyenként,
a gyűjtőneve
két
néha
alatt együttesen
meg is
az
folyó forduló támadta Balassát,
«Orvosi
Hetilap» 46
megtépázott.'"
Sajnos azt is m e g k e l l j e g y e z n i , h o g y az e l s ő s o r b a n a „ G y ó g y á s z a t " r é s z é r ő l m e g i n d í t o t t s z e m é l y e s k e d ő v i t á k r a i d ő n k é n t az „ O r v o s i H e t i l a p " is h a s o n l ó h a n g n e m b e n rea g á l t . T e r m é s z e t e s e n m i n d e z n e m h o m á l y o s í t h a t j a el az „ O r v o s i H e t i l a p " e l é v ü l h e t e t l e n érdemét, amit a magyar orvosi i r o d a l o m m e g t e r e m t é s e , megerősítése és végső fokon a hazai o r v o s t u d o m á n y f e l l e n d í t é s e t e r é n v é g z e t t .
Zusammenfassung Nach der A u f h e b u n g des Ä r z t e m a g a z i n s „Orvosi Tár" a m Ende 1848 ist fast zehn Jahre lang keine ungarsprachige medizinische Zeitschrift erschienen. Bloß ein einziges heimisches Fachorgan, die deutschsprachige „Zeitschriftfür Natur- und Heilkunde in Ungarn" stand den u n g a r l ä n d i s c h e n Ä r z t e n zur V e r f ü g u n g .
4 4
OH 1865, 14, 2 2 3 - 2 2 4 . « OH 1867, 48, 8 8 2 - 8 8 3 . G y ő r y T i b o r : O r v o s i szaklapjaink t ö r t é n e t é b ő l . Népegészségügy
4 f s
1934, 23, 954
D i e erste N u m m e r des ä r z t l i c h e n Wochenblattes „Orvosi Hetilap" ist i m Juni 1857 z u Pest erschienen, also i n einer Zeit, als der D r u c k des Absolutismus g e w i s s e r m a ß e n schon nachgelassen hat, und zugleich klar geworden ist, d a ß sich die heimische Medizinwissenschaft ohne eine ungarsprachige Fachzeitschrift nicht einwickeln kann. W i e i n der Einleitung der ersten N u m m e r des OH zu lesen ist, setzte sich die Redaktion zum Z i e l , neben den Ä r z t e n i n der Hauptstadt — i n erster Reihe den Professoren der Pester medizinischen F a k u l t ä t — auch die Ä r z t e am Lande, i n den K o m i t a t e n u n d Spitälern u m sich zu sammeln, u m d e m öffentlichen Gesundheitswesen i n U n g a r n einen Aufschwung geben zu k ö n n e n . Ä r z t e u n d Apotheker „gleichwe Icher Sprache i n U n g a r n u n d Transsylvanien" wurden i m Sinne der von Markusovszky a n g e k ü n d i g t e n „ V e r e i n i g u n g " zur Zusammenarbeit aufgefordert. D e r erste bedeutsame Erfolg des O H war, d a ß es die vorzüglichsten Ärzte-Verfasser jener Epohe u m sich vereinigen konnte. Das OH vermag auch ein allgemeineres Interesse zu beanspruchen, v/eil I g n á c Semmelweis' w e l t b e r ü h m t e „ A r b e i t ü b e r die Aetiologie des Kindbettfiebers" i n ungarischer Sprache an des sen Spalten erschienen ist. Es sei noch e r w ä h n t , d a ß Semmelweis zu den inneren M i t a r b e i tern des Blattes gehörte, indem er — samt B ó k a y — das Beiheft „Nő- és Gyermekgyógyászat" (Frauen- u n d Kinderheilkunde) redigierte. Es ist allgemein bekannt, d a ß Semmelweis vor dem Erscheinen seines bedeutendsten Werkes k a u m etwas v o n seinen wissenschaftlichen Ergeb nissen schriftlich verfasst hat. Er ließ sich v o m Schriftleiter des OH, Lajos Markusovszky — der zu seinen guten Freunden g e h ö r t e — ü b e r r e d e n , um wissenschaftlich ü b e r h a u p t zu publizieren. Neben O r i g i n a l a u f s ä t z e n veröffentlichte das OH r e g e l m ä ß i g A u s z ü g e v o n A r t i k e l n a u s l ä n d i scher Zeitschriften. A u c h die heimischen P u b l i k a t i o n e n medizinischen Charakters w u r d e n besprochen. Nachrichten der ä r z t l i c h e n Vereine, pharmakologische M i t t e i l u n g e n , Ernennun gen, Preisausschreibungen, Anzeigen und wichtigere Verordnungen f ü r Gesundheitswesen wurden ebenfalls bekannt gemacht. D r . I m r e Poor, der eine Zeit lang i n der R e d a k t i o n tätig war, schied 1860 vom OH aus, nachdem er m i t Markusovszky i n Gegensatz geraten war. K u r z danach g r ü n d e t e er e i n anderes Fachblatt mit dem Titel „Gyógyászat" ( H e i l k u n d e ) . Obzwar anfangs das OH keinen Rivalen an der neuen medizinischen Zeitschrift gesehen hat, jedoch erschienen bald — vorerst auf Poors Initiative — oft Streitartikel voller A n z ü g l i c h k e i t e n an den Spalten beider Z e i t schriften. Die Schriftleitung meldete 1860 eine Anregung v o n g r o ß e r Bedeutung an, d a ß n ä m l i c h das M a t e r i a l j e eines medizinischen Fachzweiges i n der F o r m eines Beiheftes erscheinen sollte. D i e ersten dieser Beihefte waren „Szemészet" (Augenheilkunde), dann „Nő- és Gyermekgyó gyászat" (Frauen- u n d Kinderheilkunde), i m Jahre 1865 begann aber „Közegészségügyi és Orvostörvényszéki Orvostan" (Blatt f ü r öffentliches Gesundheitswesen u n d gerichtsärztliche Medizin) zu erscheinen. V o n dieser Zeit an wurde auch die Rundschau ü b e r a u s l ä n d i s c h e Zeitschriften den einzelnen F ä c h e r n nach verteilt publiziert, d. h. i m R a h m e n des O H eine gewisse fachliterarische Spezialisierung eingeleitet. D a r a n , d a ß sich die ungarische Medizinwissenschaft u n d medizinische Fachliteratur i n der besprochenen Periode (1857—1867) v o n einem gewissen toten Punkte fortbewegen konnte, hatte das O H einen nicht geringen A n t e i l . G y . B A T Á R I , M . A . , D r . phil. Scientific W o r k e r o f the Széchényi N a t i o n a l Library O r s z á g o s Széchényi K ö n y v t á r 1088 Budapest V I I I . , M ú z e u m k i t . 14/16. Hungary
