S Z E R K E S Z T I : L A J T A A N D O R

B A K Y

J Ó Z S E F ,

A BERLINBEN ÉLÓ MAGYAR FILM RENDEZŐ M O ST BU D APESTEN FORGATJA A PICTURA-M ÄRKISCHE FILM G .m .b .H . KÖZÖS FILMJÉT, AZ ..ICH KOMME N ICHT ZUM A BENDESSEN' -T. (Foto: M
♦

S Z E R K E S Z T I : L A JT A

A N D O R

♦

közm ondás: H árom

i

Válogatva drágább!

vá lo g a to tt,

n a g y s z e rű

E lc s e r é lt

filmünk

e m

bizonyítja

ezt.

b e r

Bónyi Adorján n a g y s i k e r ű s z í n m ű v e Gertler Viktor m ű v é s z i rendezésében. F ő s z e r e p l ő i : Kiss Ferenc, Dayka Margit, Simor Erzsébet, Ligeti Juliska, Vaszary Piri, Vízvári Mariska, Mály Gerő. Pethő Attila, Mihályffy Béla, Köpeczi-Boócz Lajos, Pethes F.

„ Inkognító (Le Rol) Szellemes, s za tirik u s fra n c ia vígjáték. F ő s z e r e p l ő k : G a b y Morlay, E l v i r a Popescu és Raimu.

. HEJ RUP! M a g y a r nyelven beszélő vígjáték, s z ö v e gé ve l .

Harmath I m r e ö t l e t e s

HUNNIA F IL M G Y Á R F I I M E L H E I T E Z O IR O D Á JA

BUDAPEST, V II. ERZSÉBET-KRT 8. T ELE FO N : 336-737.

rí

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT

XI. ÉVFOLYAM.

4. SZÁM.

1938. ÁPRILIS

1.

A Budapesti Nemzetközi Vásár jelenti: Az 1938. á p rilis 29.— m áju s 9. k ö z ö tt t a r ­ tan d ó B u d ap e sti N em zetközi V á sá r a lk a l­ mából A nglia, A u sz tria Belgium , B u lg á­ ria. C sehszlovákia, É sz to rszá g , F in n o rsz á g , F ra n c ia o rsz á g , G ö rö g o rszág , H ollandia, J u ­ g o szláv ia, L en g y elo rszág , L e tto rsz á g , L'iuv án ia, N ém eto rszág , O laszország, P alesz­ tina, R om án ia, S v ájc és T ö rö k o rsz á g n y ú j­ ta n a k a v á sá rig a z o lv á n y a la p já n 25—50% -ig te rje d ő v a sú ti k ed v ezm én y t. M a g y aro rszá­ gon a k ed v ezm én y 50%. E zen k iv ü l a du n ai és Földközi ten g eri h ajó k o n v ala m in t az összes n a g y re p ü lő tá rsa sá g o k v o n a la in je­ lentős m e n etd ijm érsék lésre jo g o síta n a k a v á s á r u ta z á si ig azo lv án y ai. A k ed v ezm é­ n y ek é rv én y e o rsz ág o n k é n t v á lto zó an 5— 10 n ap p al a v á s á r e 'ő tt k ez d ő d ik és 5—10 nappol a v á sá r u tán ér vég et. V á sá rig a z o lv á ­ n yok rö v id esen az összes u ta zá si iro d ák b a n k a p h a tó k lesznek. B u d ap est k ö ztu d o m á sú la g m ég ma is Középeurópa e g y ik legolcsóbb v á ro sa , A A 1938. áp rilis 20. és m á ju s 9. k ö zö tt ta rta n d ó B udapesti N em zetközi V á sá r vezeztősége B u d a p est S zék esfő v áro s Id eg en fo rg alm i Hi­ v a ta lá v a l k a rö ltv e m indent erköv etet|t, h o g y a v á sá r'iá to g a tó k n a k la k á s bőven á ll­ jon re n d elk ezésére és hogy az étkezési ős e g y éb á ra k a szo k o tt k e re te k k ö zö tt m a r a d ­ ja n a k . T öbb oldalról é rk e z e tt a B u d ap esti N em ­ zetközi V á sá r v ezető ség éh ez oly an irá n y ú kérés, h o g y a v á s á r 11 nap o s id ő ta rta m á r m eg h o sszab b ítsák . A lapos m érleg elés u tán a v á s á r v ezető ség e úgy ta lá lta , hogy a 11 n ap o s id ő ta rta m elég a rra , h o g y a v ásárra érk ező b e v á sá rló k m egfelelően tá jé k o z ó d ja ­ nak és re n d e lé seik et fela d h a ssá k , úgy hogy a tech n ik ai neh ézség ek k el já ró m eg h o sszab­ b ítá sn ak nem v o ln án ak g a z d a sá g i előnyei. De be keli fejezni a v á s á r t m áju s 9-én in ­ nál is ink áb b , m e rt az Ip arc sa rn o k b a n fog leza jlan i az E u c h a risz tik u s K o n g resszu s is a v á s á r u tán . Az áp rilis 29-én m egnyíló v á ­ sá r m áju s 9-én te h á t m inden k ö rü lm én y ek kö zö tt be fog záru ln i.

HANGOS HÍRADÓ versenyen kivül áll. Á 300 magyar mozgószinház 75%-a l e k ö t ö t t e .

HANGOS MAGYAR VILÁCHIRAPO Hetenként 19 példányban számol be a hazai és külföldi eseményekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s , ma g y a r mozgóképszínházakban. K ia d ja a

MAGYAR FILMIRODA

R. T.

Budapest, IX ., Könyves K álm án -krt. 15. sz. T e le fo n : 146-346. H a n g o s é s n é m a f ilm f e lv é t e le k , t r ü k k film k é s z it é s , k ó p iá k és f ilm f e lir a t o k , k e s k e n y jilm m u n k á k , u tó s z in k r o n iz á lá s .

1

A magyarországi filmszínházak helyzete 1987138-ban A M agyar M ozgóképüzem engedély esek Orsz. E g y e sü le té n e k áp rilis 5-ére, h a tá ro z a tk é p te le n sé g e se té ­ ben ped ig áp rilis 26-ára összehí­ v o tt A V U l. évi ren d es k ö z g y ű lé ­ sére az ein ö k ség részérö l M o r v a y P á l üg yv . a leln ö k a k ö v e t­ kező je len té st te rje sz ti be:

c7\ lapszabályaink előírása szerint évi / v rendes közgyűlésünket a naptári év első felében kell m egtartanunk, E t­ től az alapszabályszerű előírástól egye­ sületünk váltakozó elnökségei kom oly indokok folytán évek óta eltértek és a n ap tári év végén ta rto ttá k meg a közgyűléseket. A lkalm as időpontot lá­ tunk az alapszabályhoz való visszaté­ résre, am inek viszont az a következm é­ nye, hogy évi jelentésünkben a szoká­ sos egy év h elyett csak fél esztendő esem ényeiről szám olhatunk be. A vége felé járó évad a m ozgószín­ házak számára közepes üzleti ered­ m énnyel járt. A m agyar film gyártás szám szerűleg — eddig nem is rém éit — csúcspontot ért el; ezt az em elkedést azonban nem kísérte ugyanilyen m ér­ tékben a közönség érdeklődésének em elkedése. Félő, hogy ezt a k ö rü l­ m ényt a jövő évad m agyar film gyár­ tása fogja m cgsínylcni. A m ozgóképszínházak szám a to vább­ ra is em elkedő irán y zato t m u tat — ma m ár több m int 500 m űködő m ozgó­ színházzal rendelkezik csonka M agyarország. A keskenyfilm es m ozgószínházak m ost m eginduló és előreláthatólag gyors folyam aid beállítása ezt a sza­ m ot néhány év a la tt igen lényegesen fel fogja emelni. E zeknek az új törpe m ozgószínházaknak csekély a gazda­ sági jelentősége — ez is inkább abban nyilvánul meg, hogy m unkát és k en y e­ ret ad néhány vállalatnak és em ber­ nek, a film gyártás anyagi m egalapo­ zása szem pontjából azonban létük nem

sokat fog jelenteni — annál nagyobb a kulturális jelentőségük, m ert éppen a legelhanyagoltabb, a legeidugottabb községekbe vsznek szellemi táplálékot. N agyjelentőségű beavatkozást jelent a m ozik életébe a m űsorkötési rendelet kibocsá­ tása. A rendelet voltaképpen csak felha­ talm azás, csak keret, am elyet az il­ letékes tényezők sa já t belátásuk sze­ rin t fognak tartalom m al m egtölteni. E tek in tetb en azonban nélkülözzük az ú tm u ta tá st és az így te re m te tt bi­ zonytalanság m áris kezdi éreztetni gátló hatásait. K ívánatos volna a ren­ delet félre nem ism erhető m agyaráza­ ta, hogy az üzleti tárgya ások folyam ata m ielőbb m egindulhasson. ö rv e n d e te s sikerről szám olhatunk be az egyesület taglétszám ának gyarapodása tekintetében. N em csak az újonnan alakult m ozgók léptek be hozzánk, hanem a pártvillongások m eg­ szűnésének eredm ényeként a kilépett nagy m ozik többsége is visszatért az egyesületbe. Az egyesület vezetősége továbbra is fontos feladatának fogja tekinteni a tökéletes egység helyreállí­ tását és reméli, hogy törekvéseit teljes siker fogja koronázni. A Film kölcsönzők Egyesülete to ­ vábbra is tartó zk o d ó álláspontot fog­ lalt cl az együttm űködés és a szakm ai rend együttes

fen n tartásán ak

kérdéseiben,

sőt az ősz folyam án súlyos harcot k én y szerített ránk 20 m ozgószínházra vonatkozó kartelhatározatával.- A h a r­ cot becsülettel m egvívtuk és a tám a­ d ást teljes sikerrel visszavertük. Ha egyesületünk a jövőben kénytelen lesz egyoldalú intézkedésekkel m egkísérelni a szakm ai rend fe n n ta rtását és tagjai érd ek ein ek a m egvédését, ez nem jelent egyeduralm i törekvéseket, hanem csak az eg yü ttm ű kö d ési hajtandóság hiá­ ny át a társegyesület részéről és mi c helyütt is szükségesnek látju k leszc gczni, hogy az egyoldalúságot bárm ikor hajlandók vagyunk együtttm űködésre átváltoztatni. A z évad folyam án láto g atást tettek nálunk az osztrák mozisok, a látogatás viszonzására m ár nem kerü lh etett sor . . . B ejelentették látogatásukat a cseh k artá rsak is, a látogatás perfektuálása azonban késedelm et szenved. A kül- és belpolitikai esem ények az utóbbi időkben szokatlanul nagy befolyást gyakorolnak szakm ánk éle­ tére és az egyesület vezetői m inden igyekezetüket latba vetik azért, hogy a nem zeti szem pontból m egkívánt vál­ tozások gazdaságilag meg ne rázkódtassák szakm ánkat és legfőképen a gyenge alapokon nyugvó m agyar film­ g yártás épületét. A mozis társadalom köz- és öncé­ lúan cselekszik akkor, am ikor önként alkalm azkodik a korszerű nem zeti, szo ­ ciális és kulturális k ö v etelm én y ekh e z. ilyen m agatartással, valam int fegyelm e­ zett engedelm ességgel tám ogathatják legjobban a k artársak az eljövendő el­ nökség nehéz és felelősségteljes m un­ k áját. If. N em zetközi M űvészi F é n y k é p k iá llítá s Szeged, az E gyesü lt M ag y ar A m atő rfén yképező’k O rsz. Szövetsége Szegedi C so p o rtja rendezésében 19818 jú liu s 23-tól augusztus 15-ig. N evezési díj 5 schvv. frs., vagy’ 4 pen­ gő. E M A O S z-tag o k n ak 3 pengő. B eküldhető b árm ely eljárással k észü lt 4 d arab kép. B e­ küldési h atárid ő 1938 jú liu s 1. Arany’, ezüst, bronz díjazás. M inden kiállító m űvész1 okle­ velet kap.

Három adat Olaszország filméletéből Q la s z o rs z á g b a n m ár évek ó ta m űködik a N em zeti M unkabank, a B anca N azionale dél L av o ro, am elynek külön film o sztá ly a van. A bank m ost kö zzétett évi jelentéséből kiderül, hogy’ 1937-ben nem csak az plasz fil­ mek g y á rtá sa tekintetében állt rendelkezésre, hanem a film szakm a egyéb ág azatain ak is h ath ató s tám o g atáso k at n y ú jto tt. Íg y k ü lö n ­ böző hitelekhez ju to tta k a film vállalatok, a film kölcsönzők, a szinkronizálási intézm é­ nyek és m ások. Az elm últ esztendőben közel 28 m illió lírá t helyezett ki az olasz film szak ­ m ába a film bank. A N em zeti M unkabank, am elynek együk alosztálya a film bank, 1 m il­ lió líra tiszta haszonnal z árta az elm últ évet.

* ^ z

olasz Z eneszerzők S zövetkezete , O laszo rszági S zó rak o zás“ cím m el terjedelm es jelentést te tt közzé az elm últ évi forgalom ról. Az évi jelentés beszám ol arró l, hogy’ 4049 m ozgóképszínház v olt üzem ben, am elyek k ö ­ zül 2641 m a g án tu lajd o n b a n levő hivatásos film színház, 537 mozi katholükus szerveze­ tek szolgálatában állt, 629 m o zit v ezetett a D opolavoro-intézm ény, 118 különböző kultúrközösségek fenn h ató ság a a latt áll, 124 m ozi já tszik különböző testületek ig azg a­ tása alatt. Az olaszországi m ozik összbefogadóképessége eléri az 1,600.000 ülőhelyet.

4: olasz részv én y társaság o k biro d alm i szö­ vetsége m ost szám olt be az olasz részvény’társaság o k 1937. évi m űködéséről és pénz­ ügyi állásáról. E bben a jelentésben utalás tö rté n ik az olasz fim ip a rra is, am elyben az olasz tőkepiac igen jelentékeny összeggel van érdekelve. A k im u ta tá s sze rin t a leg­ utóbbi bárom esztendőben a következőképen alakult az olasz tőke érdekeltsége a film ­ iparb an : 1985-ben 108,000.000 líra 1986-ban 111.800.000 „ 1937-ben 126,000.080 E bből teh át láth ató , hogy’ az olasz tőke, annak ellenére, hogy az olasz film igen ne­ héz körülm ények kö zö tt ju t a külfö ld re, igen intenziven vesz részt az olasz film g y á r­ tásban. 1937-ben az olasz film szak m áb an 48 új részv ény társaság o t alap íto ttak , több m int 5 m illió líra alaptőkével. A m ár eddig fenn­ állo tt részv én y társaság o k k özül 26 v á lla la t­ nál 17,6(00.000 líra e rejé ig tőkeem elést h a j­ tottak végre. E zzel szem ben 16 ré szv én y tár­ saságnál részvény’csökkenést v ittek keresztül 8 m illió líra értékben. A z olasz film g y á r­ tásba az elm últ esztendőben közel 10,000.000 líra ú j tőke vonult be. E zek m eglehetősen h atalm as szám ok, h a figyelem be vesszük, hogy O laszo rszág b an a film g y ártá s á ll::'"' ellenőrzés és irány’ítás a la tt áll.

3

Dr. Fritz Olimsky (Berlin):

Erősödik a nemzeti filmirányzat az egész világon nem zeti gondolat az egész világon erősödik, m ég ott is, ahol a fennálló p á rt és korm ány ren dszere’k el 1en ellenzéki szellem is m eg­ nyilvánul. E z a nem zeti szellem term észetesen m ár kifejezésre ju t a nem zeti m ozi és film ­ ügy fejlődésében is. M ég néhány év­ vel ezelőtt senki sem hitte, hogy anynyi állam tér át saját nem zeti film ­ g y á rtá sá ra , m int ahogy az legutóbb tö rté n t és p ed ig legtöbb helyen az el­ képzelhetően nagyobb állam i tám o g a­ tással. G ondoljunk csak vissza először 1914 -re, am ik or a v ilágháború k itö ré­ sekor alig féltucatnyi állam ban g y á r­ to tta k film et. E bben az időben F ran­ ciaország állott az első helyen, am ely ak k o rib an a világ film g y ártásán ak 90 % -át lá tta el. U g y a n ak k o r O lasz­ országban is elism erésrem éltó film ­ g y á rtá s t sik erü lt felépíteni és csodá­ latos m ódon hasonló volt a helyzet D ániában is. A ném et film g y ártás ab­ ban az időben m é g kezdetleges stá ­ dium ban volt és tulajdonképen csak a háború alatt erősödött m eg, am ikor K özépeurópát elszigetelték a többi ál­ lam tól, ú g y h o gy N é m e to rszág ra h á­ ru lt a feladat az ilyenm ódon kialakult hiányt pótolni. A külföldi film ek kö­ zül csupán dán film eket vittek be r központi h atalm ak országaiba. Ebben az időben, v agyis a háború alatt építette ki az U S A h atalm as film ip arát. — A v ilá g h írű M o rg a n bankház 19 17 -ben sok-sok m illió dol­ lá rt fek tetett be a film gyártásba, de az am erikai film ek a n ag y pénzügyi felkészültség ellenére is csak a háború után k erü ltek ki a világpiacra. A film g y ártásban kifejezésre jutó film -nacionalizm us azonban csak a

4

h a n g o sfilm bevezetésével ju to tt teljes m értékben érvényre. A ném afilm tu ­ lajdonképen nem zetközi film volt, a k özbeiktatott m ag y arázó szöveget fá­ ra d sá g nélkül lehetett bárm iyen nyel­ ven m eg írn i és ezzel a film eket é rth e ­ tővé tenni. E z a nem zetközi érth e tő ­ ség azután term észetesen feleslegessé tette a nem zeti film g y ártáso k kiala­ kulását. E z a helyzet egy csapásra m egváltozott, ahogy bekövetkezett a hangosfilm korszak. Az idegen, nyel­ ven készült film a m ásik országban teljesen idegennek tű n t fel és csak­ ham ar m egnyilvánult m in d en ü tt az a kívánság, hogy <012 ország anya­ nyelvén is készüljenek film ek. Az úgy­ nevezett u tószinkron v ag y dubbolás nem pótolta teljes m értékben azt, am it tulajdonképen csak a nemzeti, film ­ g yá rtá s tu d o tt teljes m értékben elérni, sőt m ég átm enetileg sem pA oít i a sa­ já t nyelven készült film eket. A film nacionalizm us olyan erővel tört elő, ho g y rövidesen a féltu ca tn yi film ­ gyá rtó ország helyett közel kéttucat­ nyi film g y á rtó állam ontotta■a külön­ böző nyelven készült film eket. A film nacionalizm us az elm últ esz­ tendőben m ég D élam erikáhan is elter­ jedt. A rg e n tín a és B razília igyekez­ tek saját nyelvükön beszélő film eket g y árta n i. H aso n ló a helyzet M exikó­ ban, sőt a távol K eleten is. E u ró p á ­ ban m á r alig van ország, ahol leg­ alább a saját nem zeti film g y á rtá sra vonatkozó tervek ne volnának készen és csak pénzügyi erők hiányoznak ezeknek a terveknek a m egvalósításá­ hoz. M ég a kis S vájcban és az ará n y ­ lag kis lakosságú N orvégiában is sa­ ját film g y ártó tervekkel foglalkoznak, bár jól tu d ják , hogy ezek az o rszág o k az előállítási költségeknek csak egy kis részét tu d ják am ortizálni és e x ­

p o rtra szoru ln ának, am i a jelenlegi viszonyok m ellett igen nehéz kérdés. A m íg régebben a játékfilm et lénye­ gében árunak tek in tették és csak r it­ k án ju to tt benne kifejezésre a m ű v é ­ szi érték, ad d ig a hangosfilm g y á rtá ­ sánál m ár nem csak m űvészi, hanem nem zeti és politikai szem pontok ju t­ n ak érvényre. M ég a legkisebb film ­ g y ártó állam ok is odatörekszenek, hogy legalább i — 2 értékesebb film jü­ ket a külfö ld re vihessék, h ogy ezzel s a já t o rsz ág u k szellemi életéről beszá­ m olhassanak! R égebben nem zetközi film tém ákat dolgoztak fel a játékfilm ekben, hogy azzal is a film ek külföldi elhelyezhető­ ségét m egkönnyítsék. M a pontosan ennek az ellenkezője történik. M inden o rszág saját n em ze ti sajátosságait akarja film jéb en kifejezésre jutta tn i. E z t a go n d o latot követik N é m e to r­ szágban is, de vonatkozik ez különö­ sen F ra n c ia o rsz á g ra . A fran cia film az elm últ esztendőben kétségtelenül m eglepetésszerü fejlődést m u tato tt, főjellem vonása, hogy m in d eg y ik 100 százalékosan francia, annyira jelleg­ zetesen fra n ciá k, hogy íg y sem m iféle m ás országban sem lehetett volna eze­ ket a film e k e t előállítani. É ppen ez a fran cia jellegzetesség bizto sítja a fra n ­ cia film ek nag y nem zetközi sikerét. Ebből szá m u n k ra is az a tanulság, hogy a fran cia film az elm últ eszten­ dőben m ajdnem m inden országban n a­ gyobb té rt h ó d íto tt, m in t eddig. A fran cia film g y ártás példaként lebeg­ het m inden nem zeti film g y ártás sze­ me előtt. A nem zeti törekvések nem kell, hogy eg y ú ttal n em zeti propa­ g a n d a-film ekben kulm ináljanak, ha­ n em m ás fo rm á b an is ki tudja fejezn i 100 % -osan az előállító ország nem zeti sajátosságait. A nem zeti go ndolat előrehaladását az eu ró p ai film g y ártásb an bizo n y ítja az a statisztik a, am ely legutóbb m eg­ jelent. ( l . a F ilm k u ltú ra m árc. 1 . szá­ m át. S zerk.) E sze rin t a kim utatás szerin t E urópa r y államában saját

5

nem zeti film g y á rtá st sikerü lt felépí­ teni. A világ film g y ártása évente kere­ ken 2000 film et produkál. A m íg 1936 ban csak 1875 játékfilm et g y á rto tta k , ad d ig 1937 -ben m á r 2363 -at. M ár 1936 -ban 721 film készült E urópában, 501 É szakam erikai E g y esü lt Álla­ m okban és 635 film a többi E u ró p á n kívüli országokban. M indinkább bekövetkezik az az idő, m ikor a nem zetköz film statisztik át si­ kerül egységesíteni. E d d ig a legm eg­ bízhatóbb statisztikai ad ato k at az am erikai H a y s-O rg a n isa tio n szolgál­ tatta, am ely ad a ta it ,az északam erikai ko rm án y különböző külföldi kereske­ delmi képviseleteitől kapta. A N em ­ zetközi F ilm k am ara tudom ásom sze­ rin t m egtette a szükséges előkészüle­ teket a k am ara gazdasági b izo ttság ai­ nál a n em ze tkö zi film sta tisztik a állan­ dósulása tekintetében. R em éljük, hogy h am arosan g y ak o rlati eredm ényekről szám olhat m ajd be a F ilm k am ara. E zidőszerint, főleg a kis nem zeteknél csak a véletlen egyéni jelentésekre v a ­ gyunk rá u talv a, am elyekből csak nagynehezen lehet további kö vetkeztetése­ ket levonni. E zek a szám ok m ég nem egészen m egbízhatók, m ert a legtöbb esetben hiányoznak a sta tika i alapok. íg y pl. ném elyik o rsz á g nem a nap­ tári év sze rin t közli a k im u ta tá st, h a­ nem film id é n y szerint, am ely tudva­ lévőén nem a naptári év sze rin t ala­ kul. E bben a n ag y zű rzav a rb an te r­ m észetesen rövidesen egységes állás­ p ontra kell ju tn i és ezt célozza a N em ­ zetközi F ilm szak sajtó Szervezetnek a F iprescinek legutóbb S an R em óban hozott h atáro zata , am ely szerin t a F ipresci a N em zetköz F ilm k am aráv al kívá n egységesen dolgozni. Ö nm agában véve term észetellenes dolog, ha egy ország, am elynek talán egy m illió lakosa sincs, saját játék ­ film g y ára t óhajt felépíteni, m e rt a já ­ tékfilm so rsa lényegében a film ek sze­ rencsés elhelyezésétől és a látogatók m inél nagyobb szám ától függ. A leg­

+ több kis o rsz ág szám ára csak ¡a m eg­ felelő külföldi elhelyezés b izto síth atja a belföldön g y á rto tt film ek a m o rtizá­ cióját, sok esetben azonban a film elő­ állítási költségeiének a felét vagy n a ­ gyobbik részét m agában a belföldön kell előterem teni. E gyes kisebb álla­ mok, hogy a fennálló súlyos helyze­

ten jav ítsan ak , továbbm enő film,poli­ tikai intézkedéseket voltak kénytele­ nek életbe léptetni. E z é rt sok helyen a behozott külföldi film eket m indenféle nyo m a sztó illetékkel terhelték m e g , am ely pénzekből azután a nem zeti film g y ártás felsegítésére külön alapot létesítettek. E gyes helyeken, m in t pl. C sehszlovákiában állami szubvenciós rendszerhez folyam odtak. E g y pillan­ tás a g y ártá si statisztik á ra, bizonylt­ ja, hogy ez a szubvenciós politika eredm ényes v o lt, am ennyiben C seh­ szlovákia ennek folytán egy ¡arányta­ gosán túÍnagy saját film produkciót tud felépíteni. M indenesetre főleg olyan játékfilm ekről van itt szó, am elyeket a rán y lag p rim itiv eszközökkel á llíto t­ tak elő és össze sem lehet hasonlítani eezket a n ag y állam ok játékfilm jeivel. A nem zeti film g y ártó állam ok szá­ m ának a növekedése term észetesen m eg n eh ezíti az eddigi na g y film g y á r ­ tó országok kiviteli lehetőségét. A film ex p o rt az utolsó évtizedben töké­ letes rendszerváltozáson m ent keresz­ tül. R égebben a n ag y film g y ártó o r­ szágok aranykorszakában a film g y ár­ tók devizaterm elők is voltak és a nagy film g y ártó ország o k kereskedel­ mi m érlege a film révén is igen erős m értékben volt aktiv. M a ez a helyzet lényegesen m egváltozott. A z időköz­ ben keletkezett kis nem zeti film gyártó országok nem csak, hogy m egnehezítet­ ték, m in t fent vázoltam , a film behoza-

E u r óp a

222

116

111

60

47

34

32

27

23

6

23

f i / m g y á r t á s a

13

10

talt, hanem m indent elkövettek, hogy a saját n em zeti ü lm p ro d u kció ju k k iv i­ telét. elő m o zd ítsák és ennek fo lytá n saját kereskedelm i m érleg ü ket akarják egyenesbe hozni. E zek a törekvések term észetesen bizonyos nehézségeket tám asztan ak , am elyeket a film keres­ kedő régebben alig ism ert, úgyhogy m a m ár m indinkább m egnehezül az a törekvés, h o g y egy-egy o rsz ág film ­ kereskedelm i m érlege aktív legyen. ö rv e n d e te s m ódon visszaesik az u szító film e k szám a és íg v az u szító ­ film, m a m á r teljesen elvesztette je­ lentőségét. B ár S zovjetoroszország m ég m in d ig igyekszik itt-o tt orosz irá n yfilm eke t a külföldön elhelyezni, íg v pl. C sehszlovákiában, F ra n c ia o r­ szágban. az É szakam erikai F g v esü lt Á llam okban, azonban m in d en ü tt csak viszo n yla g kisszá m ú közönség nézi ezeket a film eket éppen a m in ő ség m iatt, m e rt ezek az orosz irányfilm ek m űvészi szem pontból nem érik el az időközben k ialak u lt általános film in vészét színvonalát. E rrő l egyébként az Tg3 7 . évi p árisi világkiállítás láto ­ gatói is m eggyőződhettek. E zzel szem ­ ben m eg lehet állapítani, hogy a népe­ ket eg ym á sh o z közelhozó film m in d ­ inkább n épszerűvé válik. E z t a k ö rü l­ m ényt m ég azokban az országokban is elism erték, ahol büszkék voltak a film nem zeti jelentőségére és nem zeti film et a k a rta k a v ilág n ak bem utatni. E ze k a nem zeti film e k m in d a m e lle tt közelebb h o ztá k egym áshoz a külön­ böző népeket és nem zeteket, ig en g y ak ran előfordult, hogy politikailag b arátság o s népek úgynevezett ..közös" film eket g y á rto tta k , íg y pl. N é m e to r­ szág ilyen közös film eket g y á rto tt Ol aszországga 1, M agyarországgal. A u sztriáv al és L engyelországgal. Sőt egy alkalom m al m ég Japánnal is. É ppen a m últ hónapban a F ipresci sanrem ói ülésén ism ételten állást fog­ laltak az olyan film m ellett, am ely n em zeti sajátossága ellenére is tenden­ ciájában közelebb hozza egym áshoz az egyes népeket.

Tavaszi megjelenéseink, a FÓRUM atrakciói:

SZIVEK CSALOGÁNYA D E A N N A DU R B IN es

H ER B ER T M A R S H A L L «

FARSANGI ÁLOM A LIC E FAYE és

G EORGE M U R P H Y

SALLY JO Y H O D G E S és

J O H N K IN G

UNIVERSAL FILM R.T. VIEL, Népszinház-ucca 21.

7

A magyar filmpiacon megjelent filmek 1937. január 1. — december 31.-ig a Film kultúra augusztusban E vekvagyóta szeptem berben m egjelenő szám ában k im u tatást szoktunk közöl­ ni az előző film idény folyam án m egje­ lent filmekről. Ezt a kim utatást hó n a­ pok, szárm azási ország és cégek szerint szoktuk felosztani, végül felsoroljuk a m egjelent m agyar filmek cím eit is. A gyakorlati életben azonban többizben felm erült annak a szükségessége is, hogy az ilyen statisztikai kim uta­ tás necsak idény szerint, hanem a nap­ tári év szerint is elkészüljön. M iután ennek a szükségességét helyesnek talál­ juk, pótlólag közöljük az 1937. naptári év film adatait. A jövőben te h á t 2 s ta ­ tisztik át közlünk: a) egyet augusztusban vagy szep­ tem berben az akkor lezárt film idényvöl, b) egyet februárban az akkor befeje­ zett naptári év folyam án m egjelent fil­ m ekről. C sak m ellékesen jegyezzük meg m int érdekes vé le tle n t, hogy 1936 augusz­ tus 1-től 1937 július 31-ig, teh át az el­ m últ idényben is 196 film jelent meg és 1937 jan u ár 1-től 1937 decem ber 31-ig véletlenül ugyancsak 196 filmet m u tatta k be a budapesti prem ierm o­ zikban. A m egjelent 196 m agyar és idegennyelvű film a budapesti film vállalatok szerint a következőképen oszlik meg: A llianz Bioscop B udapest Cinem a Eco E lit F ox Glóbus Gyém ánt H arm ó n ia H u n n ia H irsch és T suk K árp át K inő K ovács Em il és T sa

Lux

1 5 3 2 9 2 29 2 1 5 2 5 3 4

fi 1

M etró 2ö M ozgóképipari k ft. 7 M ozgóképüzem i rt. (G erő) 5 M űvész 5 2 N ova P á ra m o u n t Ifi P á tr ia 7 Phöbus 3 R eflek to r 4 R ex 1. Stvlus 1 U fa 19 U n itas (az év első felében) 12 U niversal 5 V itag rap h 1 W a rner 9 ö sszesen : 196 S zá rm a zá si ország szerin t M ag y ar 34 M agya ro rszá gon g y á rto tt idegennyelvű film - 4 A m erikai. 96 N ém et 29 O sztrák 7 F ra n c ia 12 A ngol 7 O lasz 1 Cseh 3 L engyel 2 S vájci í ö sszesen : 196 H ónapok szerin t: Ja n u á r F e b ru á r M ácius Á prilis M áju s Ju n iu s Ju liu s A ugusztus S zeptem ber O k tó b e r N ovem ber D ecem ber ö sszesen :

18 19 17 18 19 13 9 15 20 15 17 Ifi 196

Az 1937. év folyam án m egjelent 34 m agyar film és a 4 M agyarországon g y á rto tt degennyelvű film jegyzéke: M a g ya r: 1. T isztelet a kivételnek M éltóságos kisasszony M ária nővér H o rto b á g y 5. F izessen nagysád

10.

lő.

20.

3k

34.

Á Német Birodalmi Filmkamara

R ád bízom a feleségem L ovagias üg y H etenként egyszer láthatom P esti mese P og án y ok A tito k zato s idegen Sportszereiéin A szív szava P ergőtűzben H otel K ikelet Segítség, örököltem M ami U rilán y szobát keres A férfi m ird ő rü lt T orockói m enyasszony Édes a bosszú Az én lányom nem olyan A kölcsönkért kastély 3 : 1 a szerelem ja v á ra 120-as tem pó 111-es M ai lányok V iki P u sztai szél Családi pótlék 3 II}.000 pengő az uccán E g y leány elindul Szerelem ből nősültem T o k a ji rapszódia

M agyarországon nyelvíí filmek:

g y á rto tt

m árcius első napjaiban ta rto tta ezidei nagygyűlését, am ely N ém etországban hatalm as film társadalm i m egm ozdulást jelen tett. x\ ném et filmvilág m inden ágazata, a belföldi filmforgalom, filmkülkereskedelem , film m űterem , film- és kinotechnika, film előállítás, film színhá­ zak stb. v ettek részt a B irodalm i Film ­ kam ara kebelén belül az évi nagygyű­ lésen. Jelentős és m indenre k iterjedő ism ertetések, előadások és beszédek szám oltak be az elm últ esztendő filmesem ényeiről és O öbbels m iniszter a film akadém ia alapkövének a letétele alkalm ával külön beszédet m ondott a film jelentőségéről és jövő célkitűzé­ seiről. A hivatalos vezetőkön kívül a film­ szakm a legkiválóbb képviselői beszél­ tek, íg y Kari R itte r, az U fa kiváló ren­ dezője ,,Az igazi film m űvészet lénye­ g é irő l, Kaelber T erra-igazgató a film helyzetéről, dr Papé a m ozitulajdono­ sok film technikai kívánságairól, Corell U fa-igazgató „V isszapillantás és be­ p illantás“ címmel, K iinzler igazgató a m ozik propagandájáról, K em m a fő­ m érnök film technikai kérdésekről. Grieving U fa-igazgató a kulturfilm ről ta r­ to tt igen érdekes előadásokat. D r W alter R ahts az Agfa egyik m űszaki vezetője a ném et film technikai alkotás csúcsteljesítm ényeiről ta rto tt érdekes és tanulságos előadást. A néhány n a­ pos film kam arai ülés után filmbál zárta be az ünnepségeket.

idegen-

Pacsi rta N o-no, lassab b an a csókkal A ta x ig av allé r V eronika

FELHÍVÁS! Felkérem a M agyar M ozgóképüzem engedélyesek O rszágos E gyesületének budapesti tagjait, hogy az E ucharisz­ tikus K ongresszus tartam a alatt lehe­ tőleg olyan film eket tűzzenek m űso­ raikra, am elyek a K ongresszus em el­ ke d e tt erkölcsi színvonalának különö­ sen m egfelelnek. M indenesetre m el­ lőzzék azonban olyan filmek m űsorratűzését, am elyek m eg b o trán k o ztath at­ ják a K ongresszusra érkezők kényes vallási érzületét.

F elh ív ás! A / o sz tá ly so rsjá té k fő áru sitó k nál á lta lán o s szojeás, h o g y a so rsjáté k b a n ré sz tv ev ő k n e k az ed d ig já tsz o tt so rsje g y e ­ k e t a k ö v e tk e z ő első o sz tá ly ra is fe la já n lH k a fo ly to n o sság b iz to sítá sa v ég e tt. T e ­ k in te tte l az ó riási k e re sle tre , k é re tn e k m indazok, k ik a so rsje g y e d e t b árm ely ok­ nál fo g v a nem a k a rjá k m e g ta rta n i, h o g y a z o k a t sü rg ő sen k ü ld jék v issz a az illeték es h ely re, m ert k á r t o k o zn ak , h a a so rsjeg y et a fő á ru sitó k p o sta fo rd u ltá v a l nem K apják visza. A h ú z áso k m ár á p rilis 9-én k ez d ő d ­ nek.

B ornem isza G ábor s. k. a M. M. 0 . E., elnöke.

9

-4Lohr Ferenc oki. gépészm érnök, a H unnia-film gyár hangm érnöke :

Budapesten is megkezdték a „Wide range" felvételeket wide range-kifejezés igen elterjed t az utóbbi időben, elsősorban a leadógépekkel kapcsolatban. H a valaki f t újdonsággal akar büszkél­ kedni, azt m ondja: „w ide ra n g é '-e l szereltettem fel a han g o s leadóm at." É rti ezen, bog}' a vászon m ögé nem csupán egyetlen h an g szó ró t építtetett, hanem külön a mély-, közép- és m agas hangok szá­ m ára is egy-egy hangszórót. E g y ko­ m oly w ide range-leadó valóban több h an g szó ró t m űködtet. D e nem csak a h an g szó ró tó l fü g g az ú jítá s és pusztán ez a tény nem fedi a w ide rangefelvétel és leadás nagy h o rd erejű k é r­ dését. „ W id e rangé“ szélesebb, bő­ v íte tt h a n g ta rto m á n yt jelent. V ag y is az ezideig felvehető és leadható h an g ­ rezgések kiszélesítését és ezzel a hangszinezet jav ítását. Több rezgést ad h a­ tu n k le az új rendszerrel, m in t az eddigivel, több m ély és több m agas hangot. Az erősítő és annak lényegét alkotó részei alkalm asakká v áltak a m ásodpercenként 30 és a m áso d p er­ cenként 10 ezer rezgési! hangok köz­ vetítésére is. N em csak a hangszórók, hanem az egész hangközvetítő szer­ kezet: a fényérzékeny cella, aiz ad ap ­ ter, az erő sítők és a hangszórók egyenlcint és együttvéve átviszik ezt a szé­ les hangrezgés-tartom ám yt. A széles h a n g ta rto m á n y leadásának előnye, hogy term észetesebb, élethübb lesz általa a közvetítés. — A régi közvetítő nem volt alkalm as a zene­ keverék hangszínezetének, :a beszélő színész összes hangrezgéseinek viszszaad ására, teh át úgy m űködött, m in t­ ha „elnyelte, levágta" volna azokat a jellemző rezgéseket, am elyek pedig

épen szükségesek a helyes közvetítés­ hez. A „w ide range"-nek sem m i köze a dinam ikához. T eh át, ha hatalm as fortissim ot hallunk a hangszóróból és u tán a valam ilyen leheletfinom ságú hangot, ak k o r ez a h angosságkülönb­ ség nem feltétlenül jelent széles sk á­ lájú közvetítést. Ellenben, ha vala­ m ely h an g ró l behunyt szem m el első szóra m egism erjük a színész hangját, v ag y m ás ism ert h angokat, han g sze­ reket, ak k o r ezt igenis a széles ská­ lájú közvetítésünknek köszönhetjük. A régi v e títő k a hangoknak csak egyes jellegzetességeit adták le, a teljes ráism erés sikere nélkül. A z ú j 70ide rangé system leadja az összes jellem zőket go­ tól. 10 ezer rezgésig. Amint, láthatjuk, a w ide range-kifejezés kizárólag a h a ngszinezetre vo n a tko zik. A hangszinezet közvetítése akkor válik m ajd m ég tökéletesebbé, ha a leadható h a n g ta rto m á n y t m ég jobban kibővítik. V agyis ha lefelé m áso d p er­ cenként 16 rezgést, felfelé pedig m á­ sodpercenként 16.000 rezgésü hangot is közvetíteni tudunk. Az a tény, hogy a h a n g ta rto m á n y t sáv o k ra o sztották és a m ély h an g o k at egy nagyobb töl­ csér közvetíti, a m agas han g o k at pe­ dig olyan k ism éretű hangszóró, am ely­ nek rezgőszerkezete csekély töm egű és így könnyen rezeg, — m áris jelen­ tős haladás a tökéletes hangleadás felé. Ebben a cikkünkben azért foglal­ k o ztu n k a szélestartom ányú leadás­ sal, m ert a leadás szervesen ö sszefü g g a felvételekkel és m ivel a w ule rangekifejezés fő k é n t a színházaknál hasz­ nálatos. Felvételt és leadást együtt kell ja­

10

vítanunk, m ert lehet kitűnő a leadó­ gép, ha rossz a felvétel és lehet elsőrangú a felvétel, ha a vetítőgép elro n tja azt a leadásnál. A felvételnek teh át hasonló köteles­ ségei vannak, miint a leadásnak. E lső ­ sorban rö g zíten ü n k kell a teljes rez­ g éstarto m án y t. H a ugyanis m ár >a fel­ vétel nem tarta lm az za a szükséges an yagot, nem k ív án h atju k , hogy a le­ adógép pótolja a hiányzó rezgéseket. A H u n n ia-film g y á r három ilyen w ide range-felvevőgépet rendelt és ezek közül az egyik m á r üzem ben van. A gépek fő előnyei a következő pontokban v á z o lh a to k : r. S zak ítan ak ¡az eddigi intenzitásos, lépcsős felvételi m óddal és helyette azt az am erikai felvétei m ódot hasz­ nálják, am ely a h angcsíkot csupán fe­ kete-fehér m ezőkre osztja. Ezzel a rend szerrel dolgozik pl. a R adio C o r­ p o ratio n o f A m erik a (R. C. A .) is. ÍJj gépeink teh át transzverzális felvé­ teleket szo lg áltatnak. 2 . Ü g y a m ikrofonok, m ind pedig az e rő sítő és fény vezérlő szerkezetek „w ide ran g é", széles h an g tarto m á n y t közvetítenek. 3 . A gépek alapzajm entes „noiseless‘‘-felvételeket n y ú jtan ak , tehát a sercegést a legkisebbre szo rítják , am i jó k ó p iák n ál g y ak o rlatilag teljes csen­ det jelent. 4 . K étféle m ikrofonokkal dolgozha­ tu n k : eg y részt olyanokkal, am elyek a falakról v isszavert h an g o k at is (m á­ sodlagos hangok) felveszik, ezeket térm ik ro fo n o k n ak nevezzük és m á ­ sodszor olyanokkal, am elyek inkább az elsődleges h angokat veszik fel, a m áso dlagosaknak felvételére érzéket­ lenek. (Irán y m ik ro fo n o k .) Az előb­ biek zenére, ez utóbbiak pedig főleg 1leszéd re alkalm asak. A P ic tu ra m ost készülő Magd; S chneider-film jének a h a n g já t m á r ez­ zel az új géppel vesszük fel.

j

A FIL M

HALOTTA1

H artm ann Jakab a soproni Elit-m ozi egyik engedélyese és társtulajdonosa m árcius 26-án délelőtt súlyos és hoszszas szenvedés után 58 éves korában m eghalt. H a rtm an n nem csak Sopron, de az ország egyik legrégibb m ozitu­ lajdonosa is volt, aki m ár a század ele­ jén létesítette első m oziját Sopronban az Ikvahid nevű uccában. Még a h á­ ború előtt átv itte m oziját az akkori ér­ telem ben m ár m odernnek nevezett Lakner K ristóf uccai uj m oziépületbe, am ely a törvényszékkel szem ben épült. Ez volt talán N agy-M agyarország egyik legelső önálló film színházépü­ lete. A háború u tán az addig ElektroBioscop néven m űködő m ozit áth e­ lyezték a T orna uccába, ahol a legm o­ dernebb kivitelben ép ítették fel a mai E lit-m ozit, am elyet fivérével, H art­ m ann K eresztéllyel együtt teljes oda­ adással és szívvel-lélekkel vezetett. H alála őszinte és m élységes fájdalm at keltett. T em etésén, am ely m árcius 28.-án volt, résztv ettek a budapesti film vállalatok képviselői is. A M M O E nevében Friedrich Károly, a soproni V árosi mozi igazgatója koszorút h e­ lyezett el a sírnál és m agasszárnyalású beszédben m éltatta az elhunyt m ozi­ tulajdonos nagy érdem eit. H alálát öz­ vegye, négy gyerm eke, testvérei és Sopron város közönsége siratják. A. W . Sandberg az ism ert dán film­ rendező, a nem zetközi film művészet egyik ú ttö rő je 51 éves korában Bad N auheim ban m eghalt. Sandberg fo r­ gatta annakidején a legnagyobb ném a­ film eket Psilanderrel, G unnar Tolnaes-szal és G ö sta E km an-nal. A há­ ború előtti film m űvészet történetében Sandberg első helyet foglal el és ezért em lékét a, film történelem m indenkor kegyelettel fogja őrizni. A

F IL M K U L T Ú R A

mai szám ának boríték lapját

^

——————

-t-

A világ filmipari helyzete 1937-ben

íf 7. O laszország:

A z olasz filmpiac helyzetéről igen érdekes és összefoglaló képet a d o tt az Ita e. olasz kőnyom atos film hetilap, am ely külön n y o m tato tt szám ot ad o tt ki, hogy beszám oljon az olasz filmvi­ szonyokról. A lap kim u tatást közöl az olasz film gyártás állásáról a hangosfilm bevezetése óta. A fejlődés állandó em elked ést m utat. 1930/31 ben csak 12 filmet g y árto ttak , 33/344ben m ár 34 filmet, 35/36-ban 46 volt ez a szám, am ely azonban 36/371-ben 411-re ese tt vissza, míg az elm últ hónapokban, te ­ hát az 1937/38-as dényben újból viszszam ent 45 filmre. Ez term észetesen csak az egész estét betöltő filmek ki­ m utatásai. Igen sok még a híradó és a G U F egyetem i hallgatók körei részé­ ről fo rg ato tt film. Az olasz állam a m aga részéről a leg­ nagyobb jó in d u lattal és anyagi segít­ séggel tám ogatja az olasz film gyártást. A népm űvelésügyi m inisztérium k ere­ tén belül külön film osztály m űködik kuigi Freddi vezetésével. E nnek a szer­ vezetnek a kezében van az egész olasz film gyártás kérdése. A z olasz film­ g y ártás legnagyobb sikere az elm últ esztendőben a C inecittá nevű filmváros felépítése volt, am ely ma valóban E u­ rópa egyik legtökéletesebb és legszeb­ ben felép ített filmgyára. A z olasz film­ g y ártás állandóan gondoskodik kellő m űvészi u tán p ó tlásró l is és c te k in te t­ ben a C entro Sperim entale di Cincmatografia nevű önálló film iskola h allat­ lan m unkát végez és évről-évre ujabb és ujabb m űvészi és technikai teh etsé­ geket ad az olasz film gyártásnak. 8. Jugoszlávia: A délszláv film gyártás az elm últ esz­ tendőben sem haladt előre egy lépés­ sel sem, bár voltak törekvések, am e­ lyek a film gyártás talpraállítását cé­ lozták. Egy-két hangos híradó, néhány utólag szinkronizált kultur- és rek lám ­ film készült m indössze Jugoszlávia te-

12

rüietén. Egész, estét betöltő film egyál­ talában nem készült Jugoszláviában. Az elm últ évben a jugoszláv kulturfilm ek száma, 40 volt, a reklám film ek szám a pedig 21 , híradó pedig 10. A külföldi filmek behozatala az el­ m últ évben em elkedett, ugylátszik a jugoszláv filmpiac helyzete javult. T a ­ valy 780 külföldi egész estét betöltő fiiinet és rövid kulturfilm et hoztak be összesen 822.000 m hosszúságban. A legtöbb filmet term észetesen A m eriká­ ból hozták, összesen 436 filmet, utána következik N ém etország 174, Franciaország 81, A usztria 33, A nglia 21. C seh­ ország 8, M agyarország 9 filmmel, p e r ­ sze ezekben nem csak játékfilm ek, h a ­ nem kulturfilm ek és általában rövidfil­ mek is szerepelnek. A 780 filmből m indössze 9 filmet tilto tta k be. A z im ­ portországok közé tarto z ta k az elm últ évben H ollandia, M exikó, Svédország, Lengyelország, Olaszország, Szovjetoroszország és Svájc. 9. Franciaország: (A francia filmpiac az elm últ eszten­ dőben hihetetlen m ódon m egélénkült, m ert nem csak külföldi film ekben m u­ tatk o zo tt nagy kínálat, hanem a bel­ földi film gyártás is i gén nagyszám ú filmet v ete tt piacra. A francia filmcenzura az első félévben 338 film et cenzú­ rázott, köztük 61 franciát és 187 kül­ földi filmet. Ezek közül a külföldi fil­ m ek közül 105 volt am erikai, 32 ném et, 20 angol, 2 osztrák a többi pedig closzlik a többi ország között. H a ala­ pul vesszük ezt a k im u ta tá st és ha hozzávesszük, hogy a m ásodik félév­ ben is körülbelül ugyanennyi filmet cenzúráztak, akkor az elm últ esztendő­ ben 670—700 film került piacra F ran­ ciaországban. 10. Finnország: A z elm últ esztendőben m ár 217 teljes estét betöltő filmet m u ta tta k be Finnország prem ierszínházaiban, v ala­

mivel többet, m int 1936-ban, am ikor a b em u tato tt filmek szám a 248 volt. A b em u tato tt filmek k ö zö tt szerepel: 146 am erik ai 30 ném et 21 fra n c ia angol 19 19 o sztrák lő svéd 3 cseh 3 orosz m a g y a r (M ária nővér) 1 1 olasz 13 finn

A z elm últ összesen 13 2 2 2

esztendőben

b etilto ttak

am erik ai ném et fra n c ia és ango'i film et.

Az előző évekkel szem ben az am eri­ kai filmek szám a lényegesen em elke­ dett, m ert 1936-ban csak 133, ezzel szem ben 1935-ben csak 122 am erikai film et játszo ttak . A m ozgóképszínhá­ zakban általában a finn nyelvű filmek m ennek nagyon jól. N agyon szeretik Finnországban a svéd filmet, hiszen a lakosság nagy része svédül is ért. A svéd filmek szám ára H elsinkiben kü­ lön mozi á J fenn, a T h ea tcr M axim, am elyben csak svéd és igen ritkán né­ m et filmet m utatnak be. 1937-ben em el­ k ed e tt a m ozgóképszínházak száma. A m ig 1936 deem ber 31-én 226 mozi játszo tt, addig 1937 decem ber 31-én a finn m ozgóképszínházak szám a elérte a 274-et. H elsinkiben, am elynek 280.000 lakosa van, 42 mozi játszik, tehát aránylag több, m ini Budapesten, am ely­ nek 1 millió lakosa m ellett 82 m ozija van. Finnországban még m indig diva­ tosak a vándorm ozik. V etítőgépekkel felszerelt autók járjá k be az országot és a rendelkezésre á.ló helyiségekben tarta n ak előadásokat. Tizenkilenc ilyen vándor-autóm ozi já rja be az országot és ezek nem csak rendes szélességű, h a ­ nem keskenyfilm eket is m utatnak be. Ennek az az előnye, hogy ahol m ozgó­ képszínház helyiség van, de benne rendszeresen nem játszanak, 35 mm-es filmet m u tatn ak be, mig egyéb helyi­

ségekben keskenyfilm eket vetítenek. A z oktatófilm 1937-ben h aladást m u­ ta t fel és egyre szaporodik azoknak az iskoláknak a szám a, ahol oktatófil­ mek kiséretében tö rtén ik a tanítás. Ma m ár 5 gyártócég készít finn nyelvű filmeket. 1937-ben m ár 11 finn filmet forgattak. E zeknek a film eknek a m i­ nősége az utóbbi időben lényegesen javult. Egy finn film átlagos előállí­ tási költsége 600—800 ezer finn m árka. A finn film export területe legfeljebb Svédország, D ánia és N orvégia, azon­ ban itt is csak az elm últ esztendőben leh ete tt 1— 2 finn filmet bem utatni. 11. Lengyelország: A belügym inisztérium részéről m ost k iad o tt kim utatás szerint Lengyelor­ szágban 1937-ben 124 filmet gy árto ttak , összesen 94.000 m éter hosszúságban. Ezek közül csak 25 volt teljes estét betöltő lengyel nyelvű hangosfilm, 9 film et 900—1500 m éterig terjed ő hoszszúságban gyártottak, míg 58 film volt egészen rövidfilm és 32 tudom ányos film. 12. L ettország: 1937-ben 254 ném et nyelvű, 243 an ­ golnyelvű (teh át angol és am erikai fil­ m et), továbbá 15 orosz és 9 francia filmet m u tatta k be. A ném et nyelven b em u tato tt filmek között szerepel szá­ mos ném et nyelvre szinkronizált am e­ rikai film is. A lett film gyártás egé­ szen kezdetleges. A z elm últ esztendő­ ben m indössze 2 kulturíilm et, 14 rek ­ lámfilm et és 2 híradót forgattak. N é­ m am ozi Lettországban nincs, m ert va­ lam ennyi mozi á tté rt m ár a hangos­ filmre.

Magyar Mozgóién? kép Gépkezelők Országos Egyesülete B u d a p e s t, VII., W e s s e lé n y i u c c a 7 3 . Telefon: 337-598.

H ivatalos órák : 2 — 5 -ig . A m unkaügyeket W e i s z H e n r ik a Rexmozgó gépésze intézi. H ivatalos órán kiviil hívható d. e. 10—12-ig 14-57-11, e s te p e d ig 6—I2-ig az 13 21-75, telefonszám alatt.

Ausztria beolvadása a N ém et B irodalom ba lé­ nyeges változást von maga után a n é­ m etországi huuviszonyoK te Kin tété ben is. A u sztria eddig az európai országok k ozott a h.m szem pontjából is egyike volt a iegkiUturáitabb állam oknak, úgy­ hogy a beolvadás folytán a ném et bi­ rodalom igen jelentékeny film- és mozi a ktívá kh o z ju to tt. , N éh án y szám a m egszűnt A u sztria íilmviszonyairód: 193/-ben 338 lianec m u ta tta k be A usztriában, am elyek kö­ zül 120 volt nem et, 128 am erikai, 2o íraneia, 17 angol, 15 osztrák, W m a­ gyar, 7 cseh, 2— 2 svájci és lengyel, vé­ gül egy-egy olasz és svéd. A kópiák szám a tek in tetéb en a n ém et filmek 538 kópiával, az am erikai filmek 274 kópiá­ v al, az o sztrák filmek 101, a franciák 34, az angolok 29 és a m agyar filmek 23 kópiával fu to ttak . A rövidfilm ek tek in tetéb en az Észak­ am erikai Egyesült Á llam ok vezettek, am ennyiben az elm últ esztendőben 247 rövid- és kulturfilm et v ittek be, köz­ vetlenül u tán a következik N é m e to r­ szág 242 rövid- és kuiturfilm m el. A usz­ tria m aga 185 kulturfilm et készített, Franciaország szállított 56-ot és Svájc 11 kulturfilm et. Ezek k ö zö tt a kulturíilm ek k ö zö tt szerepelnek rövid kiegé­ szítő film ek és o kta tó film ek is. 1937 április elején 7Ó2 filmszínház m ű k ö d ö tt A usztriában, ezek közül 176 já tsz o tt Becsben. A m ozik közül 211 já tsz o tt n aponta, 9 heten k én t hatszor, 12 h eten k én t ötször, 27 h etenként négyszer, 43 h eten k é n t három szor, 122 h eten k én t k étszer és 282 hetenként egyszer. A bécsi m ozik közül a legnagyobb a Busch-mozi 1769 ülőhellyel, az UfaT onkino 1048 ülőhe.lyel, az A polló 1440 ülőhellyel, a Sascha-Palast 1700 ü lő ­ hellyel, a hustspieitheateir 1063 ülő­ hellyel és a schönbrunni Schlosskino 1060 ülőhellyel. Az osztrák film iparban 1936-ban k ö ­ zel 3000 em ber dolgozott, igaz, hogy

akkor az osztrák film gyártás még vi­ rágzóban volt. Ezek k ö zö tt 436 dolgo­ zo tt a m űterm ekben, 122 a különböző gyártási irodákban, 73 a lab o ra tó riu ­ m okban, 28 a fiún kereskedelem ben, 292 a film kölcsönző-iparban és 2050 a mozgóképsínházakban. A z osztrák film vál­ lalatok 1936-ban 13 millió schillinget forgalm aztak, az osztrák filmszínházak 1936 évi b ru ttó forgalm a elérte az 50 millió schillinget. A ném et birodalom nak eddig 5746 film színháza volt és a m ost hozzácsa­ tolt A usztrával a film színházak száma eléri a 6500-at. A z osztrák film színházak száma, am ely 1936-ban még 762 volt, 1938 m ár­ ciusában 871-rc szö k ö tt feli úgyhogy a szaporulat egy év alatt kb. 90 m ozit te tt ki. A K ossuth L ajos uccai M ozgóképüzeni r. t., am ely azonos a F orum -m ozgóképszínházzal, m árciu s 17-én ta r to tta ezidei ren d es k ö zg y ű lését. A v á lla la t m érleg sz ám lája í937-ben P 53.7l8.77 v e sz tesé g et tü n te t fe . P h c to p h o n F iún k ft. cím m el B u d ap est, E r­ z séb et k ö rú t 9. sz. a la tt új film v állalk o zás léte sü lt, am ely n ek ü g y v e z e tő i K áln ai Im re és Szél G yörgy, ü g y v e z e tő je H ajdú T ibor. FGto-Kino és k eresk ed eím i k ft. elneve ássel új cég a la k u lt V., Hóid u. 25. székhellyel. Ü gyvezetői S au telli P ál és R óna G y ö rg y . Fz a v á lla la t főleg v eg y sze rek e la d á sá v a l k ív án foglalkozni. A M ezőgazdasági K iállítás alk alm áb ó l a M agyar F ilm iro d a k esk en y film h írad ó t is m a ­ ta to tt be. M iután h íra d ó k a t csak m ozikban szab ad b em u tatn i, a MMOE leg u tó b b i v á ­ la sztm án y i ülésén h o z z á já ru lt a F ilm iroda am a k éréséhez, hog y a M ezőgazdasági K i­ á llítás p ro p a g a n d a p a v illo n já b a n k esk en y iiim re re d u k á lt h íra d ó k a t m u tasso n be, am e­ lyek azon a h éten a b u d a p e sti m áso d h etes m ozikban is v e títé s re k e rü lte k .

14

VJ MOZI m egnyitása előtt s z e r e z z e

be

L ajta A nd or Á ra portóval

5.-

P.

FILMŰVÉSZETI ÉVKÖNYVÉT

K é t s z e n z á c ió 1 héten

D Ö N T Ő P IL L A N A T A sajtóbemutatón

páratlan sikert

aratott.

Irta: Z S O L D O S A N D O R ötlete alapján BÖKAY 3ÁNOS Rendezte: VAJDA LÁSZLÓ HAMZA— KÖRNER — VAJDA produkció Szereplők: T o ln a y K lá r i, P á g e r A n ta l, K a b o s G y u la , A jta y A n d o r, P e th e s S á n d o r, F e lh ő R ó zsi, S z o m b a th e ly i B la n k a , M ih á ly fíy B é la , M a k lá ry Z o ltá n , K ö p e c z y B o ó c z L a jo s , ifj. L a ta b á r Á rp á d , U jv á ry L a jo s , S z ö re g h y Gy.

MINTAHÁZASSÁG Evek óta a l e g m u l a t s á g o s a b b vigjáték Rendezte: W O L F G A N G L IE B E N E IN E R Főszereplők: H E I N Z R Ü H M A N N HELI FINKENZELLER HANS SÖHNKER LÉNI MARENBACH WERNER FUETTERER

Forgalomba hozza:

KOVÁCS E M I Lé

s

TÁR S A

B U D A PE ST , VSI., E R Z SÉ B E T -K Ö R Ú T 8 . S Z .

15

|

A MŰTEREM

j

♦♦#♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦<-♦♦♦♦♦♦♦•>*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*

M

in t m inden esztendőben, a film ­ idény vége felé a g y á rtá si láz alább szokott hagyni. íg y tö rté n t ez m ost is. M árciusban a H unniában csak egy film et fo rg atta k , a B udapest F ilm rt. ötödik film jét, az Ú ri v i­ lágot. E z t a film et B ó n y i A d o rjá n re ­ génye alapján K ilián Zoltán és dr. B i­ hari L ászló írtá k film re és a rem ek fo rg ató k ö n y v alapján és Gertler V ik ­ to r tehetséges m u n k ája révén k itü ­ nően sik erü lt társa d alm i film került ki a H u n n ia film g y ár m űterm éből. Az Ú ri vilá g főszereplői: S im o r E rz s é ­ bet, Góth S ándor, V értess L ajos, U ray T iv ad a r, M á ly Gerő, O rsolya E rz si, L a d o m é rszk y M a rg it és P u ská s 'kibor. A m űvészi szem pontból is finom film et E ib en Istv á n fényképezte a tő­ le m á r m egszokott m űvészi tudással, a k itűnő hangfölvételt az új h an g fö l­ vevőgépen L o h r F ere n c készítette. A szép díszletek V incze M árto n teh et­ ségét dicsérik. A z aláfestő zenét dr. P a ksy Jó zsef szerezte. A g y á rtá s dr. B a ju sz P é te r vezetése alatt folyt. A film fölvételeit fe b ru ár 25 -én kezdték és m árciu s 10-én fejezték be. N éh án y napos csend következett be ezután a H u n n ia -film g y á r valam enynyi m űterm ében, közben a P ictura F ilm k ft. m egkezdte előm unkálatait új ném etnyelvű film jéhez, am elyet a berlini M ár kis eh e F ilm G. m . b. H val közösen készít, Ich kom m e nicht zu m Abe-ndessen, illetve D ie F rau am Sch eid ew eg , cím m el. Alice L y tk e n s kitű n ő svéd írónő regénye alapján ké­ szül a film , am elyet B a k y József, a B erlinben élő kitű n ő m ag y ar film ­ rendező rendez. B a ky Jó zsef m á r B o lv áry m ellett több ízben dolgozott B udapesten, ez azonban az első ö n ­ álló m u n k ája, am elyet B udapesten vállalt el. M árcius 23 -án kezdték m eg a fölvételeket, és erre a n ap ra v ala­ m ennyi ném et film szereplő m á r B u d a­

16

pesten tartó zk o d o tt. E zek a követke­ zők voltak: SchnOuKr M agda, K a rin H a rd t) Plans S ö n ke rs, G eorg A le x ­ ander, Paul W esterm a yer, W illy S c h u rr és E w a ld B alser, a bécsi B urgtheater tagja. A fo rgatókönyvet T h aa von Plarbou, írta. Zenéjét V a szy V ik­ tor, a ism ert budapesti k arn ag y és zeneszerző szerezte. A z egész p ro d u k ­ ció W illy R eiber irá n y ítá s a alatt áll. A g yönyörű felvételeket E iben Istv án készíti, a hangfölvételeket L o h r F e ­ renc irán y ítja, m íg a díszleteket E m il H essler tervezi. A fölvételeket k ö rü l­ ijeiül április közepén, husvét tá já n fe­ jezik he, ú gyhogy husvét után a fil­ m et m ár el is szállítják Berlinije. E z ­ zel a film m el eltelik április első fele, a m ásodik félhónap program ja egy­ előre ism eretlen. V annak tervek, de hogy ki jön husvét után a m űterem be — ezidőszerint m ég senki sem tu d ja. A M agyar F ilm iroda m űterm ében m árciusban igen szorgalm asan dol­ goztak, m ajdnem h áro m hetet tö ltö t­ tek el ;a F ekete g yé m á n to k cím ű film fölvételeivel, am elyek Gál E rn ő és F alus Istv á n irá n y ítá sa m ellett telje­ sen p ro g ram szerű en és ak ad ály tala­ nul folytak. A h arm a d ik Jókai-film az utószezon nag y esem énye lesz. A gyön y ö rű fölvételek, és K eleti M á r­ ton tehetséges rendezői m u n k ája biz­ tosíték a r r a nézve, hog y a F ekete g yé m á n to k a siker m inden rem ényé­ vel indul harcba. A nagyszabású film főszerepeit Jávor P ál, S z e le tz k y Zita, T ö rzs Jenő, C sortos G yula, R ó zsa ­ hegyi K álm án, M á ly Gerő, K öpecziBoócz és G regnss Z oltán játsszák. K u rzm a y e r K á ro ly rem ek fo to g rá ­ fiákkal tündökölt, P u lvá ri K á ro ly és K ereszti E rv in tökéletes hangfölvéte­ lekkel nívós m u n k át végeztek. A film húsvét előtt jelenik m eg a H irsc h L a ­ jos és T su k Im re cégnél. M árciu s 20-ika táján néhány napos szünet állt be itt is, ú gyhogy csak m árciu s 30-án kezdhették m eg a R e f­ lektor-film vállalat N eh éz apának len­ ni cím ű film jének iá, fölvételeit, amely

Gál E rn ő g y á rtá si vezetésével készül. A film fo rg ató k ö n y v ét francia ötlet nyom án d r. V itéz ATiklós írta, rende­ zője K eleti M árton. A film főszerep­ lői: P á g cr A ntal, K o m á r Júlia, M ii’y G erő és m ások. A képfölvételeket K u rzm ay er K á ro ly készíti, a zenét M á rku s A lfréd szerezte. A rendező asszisztense C sepreghy Béla. A film fölvételeit hu sv ét előtt fejezik l>e. U tá n a F alus Istv á n g y ártá si veze­ tésével kezdik a Photoplion Film kft. első film jének a fölvételeit a M agyar F ilm iro d a m űterm ében. E z t a film et M ihály Istv án írta , ideiglenes címe A papucshős, rendezője R á th o n y i Ákos. F ő b b szereplői: K abos Gyula, D ajka M arg it, R a jn a y G ábor. A film bohózatba illő, végtelenül m u lattató v íg játék n ak készül. A képfölvételeket K u rzm a y e r K á ro ly készíti, a díszle­ teket P án József tervezi. K örülbelül április 19 -én kezdik a fölvételeket, am elyek m áju s elejéig tartan ak . M ájus 4 -én A m erikába indul Gál E rn ő vezetésével a következő p ro d u k ­ ció, am ely a Barcsa A m erikában cí­ m ű film et készíti. Ebben az ex p ed í­ cióban résztvesznek a főbb szereplők, K eleti M árto n , a film rendezője és néhány m ag án u ta s is. M ialatt a Borcsa A m erikában cím ű film et az Ú jv ilág b an fo rg atjá k , az­ alatt idehaza a F ilm iro d áb an Falus István produkciójában új film et kez­ denek fo rg atn i.

Magyarország filmforgalma 1937-ben A S tatisztik ai K özlem ények m ost m egjelent október— decem beri füzete közli M ag y a ro rszá g film forgalm i s ta ­ tisztik á ját / 04/ január i-tö l december 3 1 -ig. E sze rin t a kim u tatás szerint l e ­ hoztunk N ém etországból 310 q nyersfilm et, O laszországból 131 q-t és 20 q-t egyéb országokból. Az összérték m eghaladta a 996.000 pengőt. M egvi­ lág íto tt negatívból nem volt behozata­ lunk. ellenben k iv ittü n k egy q-t N é­ m etországba és egy q-t F ra n c ia o r­ szágba. fi fég vilá g í to tt pozi t ívből, vagy is készfilm ekből behoztunk összesen 71 q-t 407.000 pengő értékben. A k im u ta­ tás szerin t a következő országokból hoztunk be készfilm eket: A usztriából 3 q-t, C sehszlovákiából 3 , N ém eto r­ szágból 44 , F ran ciao rszág b ó l t i , az E g y esü lt Állam okból 6 és különböző országokból 4 q-t. K iv ittü n k A u sz triá ­ ba 6 q-t, C sehszlovákiába 8, Ju g o szlá­ viába 2 , N ém etországba 3 , F ra n c ia o r­ szágba 2 , az E g y esü lt Á llam okba 9 q-t és egy q-t különböző országokba. A z ö sszkivitel meghaladta, a 34 q-t 234 ezer pengő értékben. K ikészítés céljai­ ra k iv ittü n k 3 q-t. F ilm hulladékból és selejtfilm ből az elm últ esztendőben nem volt sem behozatalunk, sem k iv i­ telünk.

„KIN Ő ” fotólaboratórium

KOVÁCS ÉS FALUDI

Budapest, X IV ., Ih ö k ö ly -u t 170. sz. FILM GYÁR ÉS LA BO RATÓ RIUM e lvá lla lja m indennem ű film -reklám B U D A P E S T , X IV ., G Y A R M A T -U . 3 5 . T E L E F O N :

fo to s o k s z o r o s ít á s á t , nagyítását, diapozitivek és másolatok valam int,

2 9 7 -8 5 5 .

ebbe

a

szakmába

vágó

egyéb

munkák készítését. M agyarország le g n a gyo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszereli la b o r a ló r i u rn a

Az uj laboratórium berendezése,

nagy

leg m o d e rn eb b felkészültsége

és abszo'ut szakszerű vezetése ré­ K é s z ít-; hangosfilm eket és kópiákat, film­ feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultur-, reklám és rajztrükk-filmeket

vén jelentős szerepet tö lt m ajd be.

17

j

-4 A MMOE legutóbbi v á la sz tm á n y i ülésén új ta g o k u l b elép tek : a P alace film színház rt., B udap est, a R oyal-A polló, Décsi és C asino film színház, m in t a M ozgóképüzem i rt. k ö ­ telék éb e ta rto z ó film színházak, to v á b b á a C ity film színház, a P h ö n ix m ozgó, v ég ü l a szö g lig eti Apolló m ozgó és a já n o sh á za i B erzsenyi m ozgóképszínház. A m a g y a r film ek b u d ap esti m áso d h etes b eo sztásán ál leg u tó b b igen kellem etlen k i­ h a tá s ú to rló d áso k á llta k be. Az u tá n já tsz ó szín h á za k m ű so rto rló d á sa fo ly tán az a h ely ­ zet a la k u lt ki, hogy a b u d a p e sti m áso d ­ h ete se k re jelen leg 10 m a g y a r film ju to tt, a m ely ek et m ind á p rilis v ég éig be kellene m u ta tn i. Ez a to rló d á s term ész etesen z a v a ­ ro k a t o k o zo tt és en n ek elk erü lése v é g ett tá rg y a lá s o k k e z d ő d te k a m áso d h e tese k és az OMME k ö zö tt, a m e ly e k n ek az a célju k , hogy bizonyos ren d e t te re m tsen e k és leh ető v é te ­ g y ék , hogy a m áso d h etese k a le k ö tö tt film e­ k et ne áp rilis, hanem m áju s végéig já tszh a ssá k le. M indenesetre ö rv e n d e tes dolog vol­ na, ha sik e rü ln e e te k in te tb e n bizonyos n y u ­ galm i állap o to t létrehozni. 111 .CGI 938. B. M. sz. b elü g y m in iszteri re n ­ delet, am ely a F ilm k u ltú ra m ai szám áb an jelen t meg, a n y ilv án o s e lő a d á sra szá n t k e sk en y m ozg ó fén y k ép ek h ató sá g i ellen ő rzé­ séről in téz k ed ik . E n n ek a ren d e le tn e k több tév e s in tézk ed ését és ren d elk ezését m ódo­ sítja a m árciu s 30-án m egjelen t ujabb, 112.80(1'/198. B. M. szám ú b elü g y m in iszteri ren d elet, am ely 8 p o n tb an so ro lja fel a v á l­ to z á so k at. E zt a re n d e le te t szó sz e rin t a F ilm k u ltú ra m áju s 1-i szám áb an fo g ju k k ö ­ zölni. F ilm ex p o rt, F ilm p ro d u k tio n s und F ilm v er­ leih G. m. b. H. elnevezéssel új film g y ártó cég létesü lt, am ely n ek szék h ely e B u d ap est, F eren c Jó zse f ra k p a rt 11. a la tt v an . Ü gy­ vezetői Szily M árton o rszág g y ű lési k é p v i­ selő, B án k i J e n ő és K o v arcz Dezső. A b u d a p e sti m. k ir. áll. M echanikai és E lek tro m o sip ari S zak isk o lá n áp rilis 25-én h áro m h etes k e sk en y m ozgóképüzem i üzem ­ vezetői és gépk ezelő i tan fo ly am nyílik meg. Az e lő ad á so k a t a n ap p ali ó rá k b a n ta rtjá k . A k é rv é n y e k e t áp rilis 10-ig kell b e n y ú jta n i. Ezzel eg y id ejű le g P 35.— ta n d íja t is kell ű zetn i. A v izsg ad íj P 20.— A k ik a ta n fo ­ lyam üzem evezetői, v a g y g épkezelői sz a k a kö zü l az e g y ik e t elv ég e zték , a m ásik szak végzésére b árm ely ik k ö v etk ez ő tan fo ly a m ra fél ta n d íj fizetés k ed v ezm én y e m ellett je­ le n tk ezh etn ek . A m ásik szak elvégzése a l­ kalm ából a m in d k ét szak o n közös elő ad á si ó rá k a t nem kell lá to g a tn io k , v isz g á t az o n ­ ban az elvégzendő szak egész a n y ag áb ó l kell ten n iö k és a teljes vizsg a d íjá t m eg kell fizetniök. K inofo tó -lab o rató riu m elnevezéssel B uda­ p esten a P u n n ia-film g y ár közelében új fotóm ühely n y ilt m eg.

A

H Í R A D Ó J A A ko rm án y zó a m in isz te re ln ö k e lő te rje sz ­ tésére T asm iüy Szitts A n d rás c sá sz á ri és k i­ rály i k am arás, a m a g y a r k ir. Á llam v asu tak ig a z g a tó sá g a á lla m titk á ri cím m el fe lru h á­ zo tt n y u g a lm a z o tt elnök h ely ette sé n ek , a MMOE volt eln ö k én ek , a k ö zszo lg álat és a k özélet terén sz e rz e tt k iv áló érdem ei elism e­ réséül a M agyar É rd em ren d k ö z é p k eresztjét a csillaggal ad o m án y o z ta. Horthy Miklós, M a g y aro rszág k o r m á n y ­ zója m egen ged te, hogy d r. B alogh L ászló vallás- és K özoktatásügyi miniszteri titk ár, az o k tató íilm iig y e k elő ad ó ja, a m áso d ik o sz ­ tályú német O lim piai D íszjelv én y t e lfog ad­ hassa és viselhesse. B olváry G ézát, ak i n y u g a lm a z o tt h u sz á r­ főh ad n ag y , a feh érm eg y ei A ba község fro n th arco s cso p o rtja tiszteletb eli eln ö k év é v á la s z to tta . Az e rre v o n atk o zó d ísz o k ira to t G áncs Z oltán főjegyző vezetésév el k ü ld ö tt­ ség a d ta á t a n ép szerű film rendezőnek. A MMOE m árciu s 23-án B ornem isza G ábor eln ö k letév el népes v á lasztm á n y i ü lést ta r ­ to tt, am ely n ek leg érd ek eseb b esem énye az elnökség lem ond ása volt. Szegall Izsó aleln ö k levélben b e je len te tte lem o n d ását, ezt k ö v ette G y árfás G yula d íszelnök bejelentése is, m ire az egész eln ö k ség sz o lid a ritá st v á l­ lalv án , szin tén lem o n d o tt. A v á la sz tm án y e rre e lh a tá ro z ta , hog y á p rilis 5-re, h a tá ro z a tk ép telen ség esetén ped ig áp rilis 26-ra ren d es évi k ö zg y ű lést hív össze, am ely n ek a n a p i­ rendjén a szokáso s jele n té se k e n k ív ü l az el­ nökség, a tis z tik a r és a v á lasztm á n y ú jra ­ v á la s z tá s a is szerepel. Az á p rilis 26-i k ö z ­ g y ű lést d élelőtt X>11 ó ra k o r ta r tjá k a NewY ork k á v éh áz félem eleti k ü lö n h ely iség éb en . A k özgyűlésen e lő terje sz té sre k erü lő évi je­ len tést, m int m inden esztendőben, e z ú tta l is szószerint közli a F ilm k u ltú ra . A M agyar F ilm g y á rtó k E g y esü lete m á r­ cius 19-én ta r to tta ezév i ren d en k ö z g y ű lé ­ sét dr. V itéz M iklósné eln ö k letév el. A szo­ kásos je le n té se k e t a k ö zg y ű lés eg y h a n g ú a n e lfo g ad ta, m ajd a la p s z a b á ly m ó d o sítá st v it­ tek k eresztü l. V égül új tis z tik a rt v á la s z to t­ tak . E lnököt eg y elő re nem v á la s z to tta k , hanem ü g y v ezető eln ö k le tt Plesz F erenc, titk á r dr. B ajusz P éte r, p é n ztá ro s dr. Vitéz M iklósné, ügyész dr. B eleznay László. A v á ­ lasztm án y ta g ja i le tte k H orovitz R ich árd , D aróczy József, dr. Soltész Z oltán, F a ra g ó Rezső, H am za Ákos, F odor Adolf, K ovács Emil és T reb its G yula.

18

^

B U D A P E S T E R FILM M ARKT

\

Megjelenési statisztika Erscheinungsstatistik

♦

1938. március., hónapban : Lm M onat M ä rs 1938: M ag y ar (u n g arisch er) film N ém et (deutscher) film A m erikai (am erikanischer) film F ra n c ia (französischer) film A ngol (englischer) film ö sszesen (Z usam m en):

Im M onat M ä rz 1938: Fox-Film : L loyds o f London, F o ru m -F ilm ­ theater. Jf. — T a rza n 's R evenge, O m nia-K ino. Jf. — Charlie Chan at M ontecarlo, O m niaK ino. Jf. — lin d e r red rohes, F orum , Jf. (eng. P r.) G lobus-Film : A ugenb licklich e G eldverlegen­ heit, R ad iu s-F ilm th eater, A triu m F ilm palast. Jf. (U ng.) H arm onia-F ilm : M agda flie g t aus der Schule, R oyal A pollo. Jf. (U ng.) H unnia-F ilm : L e roi, R ad iu s-F ilm th e a te r. Jv. — D er vertauschte M ann R oyal A pol’o. Jf. (U ng.) K ino-Film : M adam e B o va ry, U ran ia . Jf. — D er bissige E hem ann, Decsi und K am m erlichtspielc. Jf. (U n g .) — L e m ensogne de N . P efrovna, Decsi und K am m erlichtspiele. Jf. — D ie gelbe F la g g e ,. A triu m -P a la st Jf. K in o b etrieb s A.-G.: „A ccus^d!*, C itv-K ino. — V ogues o f 1938, C ity-K ino, K aram erliclitspiele. Jf. K ovacs Emil & Co.: D er M usterg a tte, Decsi-K ino, A triu m -F ilm p a la st und K am m erlichtspiele. Jf. M etro-Film : F ire fly , C orso F ilm th eater, M et­ ro-F ilm palast. Jf. M üveszfilm: N u its de fen , C o rso-F ilm theater. L 'niversaF F ilm : S w eeth ea rt, F o ru m -F ilm ­ theater. U fa-Film : U rlaub a u f E h ren w o rt, U ran iaF ilm th eater. Jf. — Z w ischen den E ltern . Jf. W arner-F ilm : T ow arisch , F o ru m . Jf.

4 ő 8 8 1 21 film

1937. a u g u sztu s 1-től: S e it dem 1. A u g u st 1937: 32 M ag y ar (un g arisch er) film M ag y aro rszág o n g y á rto tt idegen nyelvű (in U n g a rn g ed reh ter 1 frem d sp rach ig er) film Ű1 A m erikai (am erikanischer) film 22 N ém et (deutscher) film 13 F ra n c ia (fran zö sisch er) film 2 O sz trák (österreichischer) film -i A ngol (englischer) film Összesen (Z usam m en): 135 film 1938. január 1-1ől: S e it dem 1. Januar 1938: M ag y ar (u n g arisch er) film N ém et (deutscher) film A m erikai (am erik an isch er) film F ran cia (fran zö sisch er) film O sz trá k (österreichischer) film A ngol (englischer) film összesen (Z usam m en):

12 9 24 7 1 1 54 film

/VAA^ySAAAA/SAAAAAA^AAAAAA
A budapesti m. k ir . á ll. m echa­ n ik a i és e l e k t r o m o s i p a r i s z a k ­ i s k o l á n három hetes k e s k e n y mozgáfé nyképüzem i üzem vezetői és gép-kezelői t a n f o l y a m n y ílik meg. Elegendő számú je le n tk e z ő esetében úgy az üzemvezető, m int a gépkezelői szakon. Az előadá­ soka t a tanfolyam m egnyitásako r m egállapítandó beosztás s z e rin t a n appa li órákban ta rtjá k . Az üzem ­ v ezetői és gépkezelői s zakot csakis k ü lő n -k ü lö n le h e t elvégezni A ta n­ fo ly a m ra a tanfolyam elnökéhe z in té z e tt és a tanfolya m igazgatósá­ gánál legkésőbb á p rilis hó 1S-ig be­ n y ú jto tt Írá s b e li , 2 . pengős o k ­ mánybélyeggel e llá to tt fo ly a m o d ­ ványban le het je le n tk e z n i. F e l v é t e l i - és t a n d í j c í m é n összesen 35 —pengő fizetendő.

K ecskem ét: V itéz K o v á c s L ászló, kecs­ kem éti lakosnak a b elügym inisztérium K ecs­ kem ét városban, a H osszú u. 22. sz. alatti h á zra ú j m oziengedélyt adott. S ze g v á r: V í z a k n a i Zsófia szegvári la­ kosnak a belü g y m iisztériu m új m ozienge­ délyt adott. Ü zem behelyezések: Öcsöd: V a r g a S ándor öcsödi lakos H u n g ária-m o zi néven üzem behelyezte új m o ziját. A m ozi befogadóképessége 1í> > ülő­ hely, já tsz ik hetenként egyszer-kétszer. Szegvár.V í z a k n a i Zsófia, szegvári lakos, E rzséb et-m o zi névvel m o z ijá t üzem be helyezte. B efogadóképessége 282 ülőhely. Já tsz ik hetenként egyszer.

Érdeklődőknek tá jé k o z ta tó t k ü ld a tanfolyam igazgatósága.

L em ondás: S ze g v á r: K o v á c s Gyula, szegvári enge­ délyes lem ondott eddigi m ozijogáról.

19

Rendeleta keskenyfilmszinházak engedélyezéséről A m. kir. b elü g y m in isztern ek t i 1.0011/1938. B. M. szánni ren d elete. K esk en y m o zgó fén y k ép ek b e m u ta tá s á ra jo ­ gosító m ozgófényképüzem en g ed ély ezésén ek szab ály o zása. A 8.454/1920. M. E. szánni re n d e le t 16. $-ában k a p o tt fe lh a ta lm a zá s a la p já n a 68.800. 1920. B. M. szám ú re n d e le t e g y es rendelkezéseinek k ieg észítéséü l a k ö v e tk e ­ zőket rendelem .

. 1 - §•

(1) K e sk e n y m o z g ó fé n y k ép e t (4. §.) csak a belüg y m iniszter részéről k iz á ró a n erre a. célra en g e d é ly e z e tt m o zg ófényképüzem ben Szabad n y ilv án o san b e m u ta tn i. (2) K e sk e n y m o zg ó fén y k ép ek n y ilv án o s b e m u ta tá s á ra jog o sító m ozgófényképüzem i m ta tv á n y e n g e d é ly c sak te rm ész e tes szem ély részére ad h ató . Ily en e n g e d é ly k ia d á s á n á l a 8.454/1920. M. E. szám ú rende'let 6. §-ában m e g á lla p íto tt szem élyi fe lté te le k k e l re n d e l­ kező h a d ig o n d o z o tta k a t, tű z h a rc o so k a t, to ­ v á b b á az értelm iség i m u n k an é lk ü liség ü g y e i­ nek k o rm án y b izto sa részérő l ig azo lt érrelm iségi m u n k a n élk ü lie k e t leh e tő le g e lő n y ­ ben kell részesíten i. (3) A (2) bekezd ésb en e m lített m ozg ó fén y ­ képüzem en g edély ezése, az üzem fo ly ta tá s a és az en g ed ély v issz a v o n á sa te k in te té b e n is — am ennyiben ez. a re n d e le t m á sk én t nem in tézk ed ik — a m ozgófény k ép ü zem ek re v o ­ natk o zó ren d elk ez ése k az irá n y a d ó k .

be m v itatására jogo sí tó m ozgófény kép ii zeni­ ben csak k e sk e n y m o zg ó fén y k ép ek n y ilv á ­ n o s b e m u ta tá s á ra jogosító m o zg ó fén y k ép ­ üzem v ezetésére jo gosító üzem vezetői, ille­ tő leg gépkezelői ig azo lv án n y al ren d elk ező eg y én n ek sz ab ad ellátn ia. (2) A b elü g y m in isz ter az (1) b ek ezd ésb en e m líte tt üzem v ezető i ig az o lv á n y b e m u ta tá ­ sá ra a m o zgófényképüzem en g ed ély ese. (1. §. (2) bek.) részére az en g e d é ly o k ira tb a n c ren d elet h a tá ly b a lé p é sé tő l sz á m íto tt leg fel­ jebb k é t évi id ő ta rta m ra h a la s z tá s t a d h a t. Il i az en g ed ély es az ü zem vezetői ig azo l­ v á n y t ez a la tt az id ő ta rta m a la tt bárm i okból nem m u ta tn á be. ü zem vezetőül ily ig a zo lv á n n y a l ren d elk ező e g y é n t kell a lk a l­ m aznia. E n n e k e lm u lasztá sa esetén az, e n ­ g ed é ly t v issza kell v o nni. (3) Az (1) b ek ezd ésb en e m líte tt ig azo l­ v á n y o k szintén a M ozgófénykép Ü zem veze­ tői és G épkezelői O rszágos T an fo ly am k e ­ re té b en e célból ta rta n d ó ta n fo ly am o n sze­ re z h ető k m eg, am ely n ek id ev o n atk o z ó s z a ­ b á ly z a tá t k ü lö n re n d e le t ta rta lm a z z a . (4) Az érv é n y b e n levő jo g szab ály o k a la p ­ ján m e g sz e rz e tt m ozgófényképüzem vezetői, v a g y gépkezelői ig a z o lv án y a k e sk e n y fil­ m et b e m u ta tó m ozgófényképüzem v e z e té ­ sére, illetv e az ily üzem v e títő g é p é n e k k e ­ zelésére is jogosít.

2. §. K esk en y m o zg ó fén y k ép ek n y ilv á n o s b e ­ m u ta tá s á ra jogosító m ozgófényképüzem i m u ­ ta t v án y e n g e d é lv álta lá b a n csa k o ly an kisés n a g y k ö z sé g te rü le té re a d h a tó ki, am ely kis- és n a g y k ö z sé g te rü le té n m ozgófény­ képüzem nem m űködik. V áro s belső te rü le ­ tétől táv o l fek v ő ta n y a , v a g y egyéb te le p ü ­ lés te n d e ré re azo n b an ilyen m o zg ó fén y k ép ­ üzem szintén en g ed ély ezh ető . 3.' §. (1) K esk en y m o zg ó fény kép ek b e m u ta tá ­ sá ra jogosító m o zg ófényképüzem ben k iz á ­ róan k e sk e n y m o z g ó fén y k ép et (4. §.) sz ab ad b em u tatn i. (2) Az O rszágos M ozgókép v izsg áló B iz o tt­ ság en g edélye k e sk e n y m o zg ó fén y k ép ek nvfívános b e m u ta th a tá sá h o z is szü k ség es.

4. §. E ren d elet szem pontjából k e sk e n y m ozg ó fén y k ép n ek a 8— 10 m /m széles, ú g y n e ­ v e z e tt nehezen égő filmből k é sz ü lt m ozgó­ ién v k é p e t kell te k in te n i.

5. §• (1) Ü zem vezetői és gépkezelői te n n iv a ló ­ k a t — a (4! bekezd ésb en fo g la ltá k k iv ételé vei — k e sk e n y m o zg ó fén y k ép ek n y ilv á n o s

6. §•

(1) A m ennyiben a cselek m én y sú ly o sab b b ü n te tő ren d elk ezés alá nem esik, k ih ág á st k ö v e t el és 15 n a p ig te rje d h e tő e lzá rással b ü n te te n d ő az, a) a k i k e sk e n y m o zg ó fén y k ép et nem a b elü g y m in isz te r részéről k izá ró a n k e sk e n y m o zg ó fén y k ép ek b e m u ta tá s á ra e n g e d é ly e ­ z e tt m ozgófén y k ép ü zem b en n y ilv á n o sa n b e ­ m u ta t (1. §. fi) bekezdés); b) ak i k e sk e n y m o zg ó fén y k ép ek b em u ­ ta tá s á r a en g e d é ly e z e tt m o zg ó fén y k ép ü zem ­ ben nem k iz á ró a n k e sk e n y m o zgó fén y k é­ p et (4. §.) m u ta t be (3. §.); c) ak i k e sk e n y m o zgófényképek bemuita tá s á r a e n g e d é ly e z e tt m o zgófényképüzem ­ ben az üzem vezetői v a g y gépk ezelő i te n n i­ v a ló k a t az e re n d ele tb e n m e g h a tá ro z o tt üzem vezetői, illetve gépkezelői ig azo lv án y m egszerzése nélkül lá tja el. (5. (1). (4) bekezdés.) (2) Az (1) b ek ezd ésb en fe lso ro lt k ih á g á ­ sok m ia tt az e ljá rá s a k ö z ig a z g a tá si h a tó ­ ság. m int ren d ő ri b ü n te tő b író ság , a m. k ir. re n d ő rsé g m űködése te rü le té n p ed ig a m. k ir. re n d ő rsé g h a tá sk ö ré b e ta rto z ik . H ar­ m adfokún a b e lü g y m in iszter b írá sk o d ik .

7- S-

Ez a re n d e le t a k ih ird e té sé t k ö v e tő nyolsa d ik napon lép h a tá ly b a . B udap est. 1988. évi m árciu s hó 4-én. Széli Jó zsef s. k. m. kir. b ed ü g y m in iszter.

Rendelet keskenyfilm üzemvezetői és gépkezelői tanfolyamról

A T an fo ly a m o t végzet* és v izsgát sikerrel letett h allgatók részére szintén a 111.0'. 10/1937B. M. szám ú rendeletben m e g h a táro z o tt m in ­ tának m egfelelő b izonyítványokat kell k iá l­ lítani. A bizo n y ítv án y bal felső részén azonban fel kell tü n tetn i, hogy annak ala p já n csak keskeny m ozgófényképek nyilvános b em u ta­ tására engedélyezett m ozgófényképüzem ve­ zetésére, illetve ily m ozgófényképüzem g ép ­ kezelői tenniv aló in ak ellátására jogo sító ig a­ zolvány szerezhető.

A m. kir. belügym iniszternek

112.301/1938. B. M. számú re n d e le te A m ozgófényképüzem i ü zem vezetői és g é p ­ kezelői k ép esítés m egszerzésével k a p c so la to s ren d elk ezések kiegészítése. A keskeny m ozgófényképak b em u tatására jogosító m azgófényképüzem ek engedélyezé­ sének szabályozásáról szóló 111.011/1938. B. M. szám ú rendeletben foglalt egyes rendel­ kezések következtében a 182.960/1936. B. M. és a 111.000/1937. B. M. szám ú rendeletek k i­ egészítéséül és ¡módosításául — utóbbi tek in ­ tetében a m. kir. Iparügyi m in iszterrel egyet­ értőén — a következőket rendelem.

ő. §. A T an fo ly a m ra egyébként a 111 000/19-37. B. M. szám ú rendelet rendelkezései az irán y ­ adók. II.

6.

I. 1. §• A M ozgófényképüzem i Ü zem vezetői és képkezelői O rszágos T a n fo ly a m keretében (11.1.000/1*987. B. M. sz. rendelet) — keskeny m ozgó fényképek nyilvános b em u tatására en­ gedélyezett m ozgó fényképüzem ben az üzem ­ vezetői és a gépkezelői tennivalók ellátásával kapcsolatos elm életi és g y ak o rlati ism eretek elsajátíh atása végett — elegendő szám ú je ­ lentkező esetén — külön tan fo ly am o t (to v áb ­ biakban: T anfolyam ) kell ta rta n i. 2 . §. A T anfolyam id ő ta rta m a legalább 10— 14, de legfeljebb 28 nap. A T an fo ly a m n ak mind üzem vezetői, m ind gépkezelői szakán az alapés szakism eretekből csak a tanfolyam befe­ jeztével kell vizsgát tenni. 3. §. (1) A T anfolyam on az ú. n. keskeny m oz gófényképüzem ek vezetésére, v alam in t a k es­ keny m ozgófénykép vetítőberendezés kezelé­ sére vonatkozó tan an y a g o t — figyelem m el a 111.000/10*37. B M. szám ú rendelet 24 §-ában fo g laltak ra — az alábbi ó raszám b an kell e lő ­ adni: (2) E lm élet: (az üzem vezetői és gépkeze lői szakon) 1. E lektrotechnika és hangos film ­ technika — — — — — --- 20 óra 2. K eskeny hangosfilm v etítő b eren ­ dezés és annak kezelése — — 24 óra 3. K eskeny m ozgófényképüzem ek tű zren dészete — — — —• — 10 ó ra 4. K eskeny m ozgófényképüzem ek rendészete — — — — — — 6 ó la 5. Ü zem vitel —— — — — — 6 óra ö sszesen : 66 ó ra (3) G yakorlat: (a gépkeze’ői szakon) K eskeny hangosfilm vetítőberende­ zés kezelése — — — — -— — 14 óra

21

§.

A 4. §-ban e m lített v izsg ab izo n y ítv án n y al rendelkező egyén részére szin tén a 182.960. 1905. B. M. szám ú rendeletben m egállapí­ to tt m in tán ak m egfelelő m ozgófényképüzem i üzem vezetői, illetve gépkezelői (m űködési) igazolványt kell kiad n i. Az igazolványnak a tu lajd o n o s nevét feltüntető old alára azon­ ban bélyegzővel a következő szövegű z á ra ­ dékot kell vezetni: E z az igazolvány csak ú n. keskeny m zogófényképüzem üzem vezetői tennivalóinak ellátására jogosít. E z az igazolvány csak ú. n. keskeny m oz­ gófényképüzem gépkezelői tennivalónika el­ látására jogosít. 7. §• K esyeny m ozgófényképüzem gépkezelői tenniv aló in ak ellátására jo gosító gépkezelői (m űködési) igazolvány kiadásához a 182 960. 1936. B. M. szám ú rendelet 6. §-ában m eg­ h a tá ro z o tt elő- és utóbigos g y ak o rlato t nem kell igazolni.

8.

§•

A 182 960/1936. B. M. szám ú rendeletnek a jelen rendeletben nem é rin tett rendelkezé­ sei a k eskeny m ozgófényképek nyilvános be­ m u tatásá ra engedélyezett m ozgófénykép­ üzem i üzem vezetői, illetve gépkezelői ig azol­ ványok k ia d á sá ra és visszavonására is k i­ terjednek. II I . 8 . §. E z a rendelet k ih ird etésén ek hatályba.

n ap ján

lép

B udapest, 1938. évi m árcius hó 17-én. A m in iszter helyett: állam titkár. Dr. T a h y László s. k. (M egjelent a B udapesti K özlöny 1938. évi 64. szám ában.)

A z

OKTATÓFILM

Mi lesz a Nemzetközi Oktatófilm Intézettel? laszország az abesszin h ad járat idejében kilépett a N épszövetség­ ből és ezzel term észetesen lényeges változások tö rtén tek azoknál az in téz­ m ényeknél, am elyek a N épszövetség­ gel kapcsolatosak és O laszországban létesültek. Ezek közé tartozik a N e m ­ z e tkö zi O k ta tó film Intézet, am ely R ó­ ma egyik legszebb kerületében és leg­ gyönyörűbb villájában, közvetlen M űs­ z ó im m agán villája m elletti parkban nyílt meg. H atalm as kö n y v tárat, vetítőés n ézőterm et ép ített fel az idők folya­ mán Luciano de Feo, az intézet első vezérigazgatója és szellemi vezetője. H atalm as irodákban, iskolázott sze­ m élyzettel dolgozott de Feo, aki sze­ rette volna a film szellemi k ö zp o n tját létrehozni és R óm ában egyesíteni. Saj­ nos, ez a terv nem egészen sikerült, m ert az ism ert politikai esem ények folytán a róm ai N em zetközi O ktatófilm In tézet m egszüntette m űködését. Lu­ ciano de Feo átv e tte a Luce — az olasz Film iroda — vezetését és m inden ide­

(C sak m int en y h e g o n d o lato t v e tjü k fel: m ilyen id eális volna a budai K a rá c so n y i­ p alo ta a N em zetközi O k tatófilm c é lja ira ? Nem k ellen e parcellázn i, nem k ellen e leb o n ­ ta n i, e g y év század o s é rté k e t leh etn e m eg­ m en ten i és eg y esíten i a m odern k o r eg y ik leg érd ek eseb b ta lá lm á n y á v a l, a film mel. T a lá n a k a d n a P esten h iv a ta lo s hely, am ely ez t a g o n d o lato t fe lk a p n á és e se tle g k e ­ resz tü lv in n é , h o g y a n a g y nem zetközi in ­ tézm én y ek közül v alam i ju tn a B u d a p e st­ nek is.)

Sok a hollyw oodi rendező. E g y h o lly ­ w oodi k im u tatás sz e rin t a világ film fő v áro ­ sában 700 olyan em ber él. aki Önmagáról azt állítja, hogy film ren d ező . E zek közül (300 nak soha sincs állása, hanem szabadon vállal esetről-esetre rendezői m unkát. E z a tö rek ­ vés term észetesen m ég a m ai viszonyok m e l­ lett is m eglehetősen nehéz, úgyhogy sokszor előfordul, hogy 1— 2 ilyen , szaba i rendező'1 csak akkor kap m egbízást m u n k ára, ha e g y­ id ejű leg gondoskodik a terve ze tt fik:/ elh elye­ zéséről is. E z azonban csak igen ritk án sike­ rül. A hollyw oodi sta tisz tik a szerin t legfel­ jebb 50 film rendező kerül abba a szerencsés helyzetbe. A nagy tú lk ín álat során term észe­ tesen a film rendezők fizetései és tisztelet­ díjai erősen visszaestek.

A ném et m o zitu lajd o n o so k külfö ld i ta n u l­ m á n y ú tja . K ét évvel ezelőtt B udapesten já rt 125 ném et m ozgóképszínháztulajdonos, akik tav aly ism ét m ás ország o t k erestek fel. A berlini fik n szak isk o la m ost elh a tá ro zta , hogy ebben az esztendőben is külföldi tan u lm án y ­ ú tra viszi az iskola h a llg a tó it és azokat a ném et m ozgóképszínháztulajdonosokat, akik e rre a tan u lm án y ú tra jelentkeznek. A z idei tanulm ányút az észa ki állom okba: D ániába, S v édországba és N o rvégiába vezet. A ném et m ozisok m e g láto g atják O slót, K openhágát, S tockholm ot és az északi országokban nem ­ csak azok term észeti szépségeiben fognak gyönyörködni, hanem azok m ozgóképszínházi és film g y ártási berendezéseit is fo g ják ta n u l­ m ányozni.

O

22

jét annak szenteli. A szem élyzetet el­ b o csáto tták és ma lezárt ajtó k m ögött porosodnak az értékes film könyvek, lapok, k artotékok. , Európai film körökben m ost so k at be­ szélnek arról, m i tö rtén jék ezzel az in­ tézm énnyel, hová helyezzék el. Szó volt G enfröl, Zűriekről, újabban Párizs is szóbakerült. T íz évig m űködött a N e m ­ zetközi O ktatófilm Intézet R óm ában — 1928-ban nyílt meg — és m a itt áll m egsem m isülve egy olyan intézm ény, am elyre a világ kinem atografiájának kétségtelenül szüksége van.

Északomerika harca a délamerikai filmpiacért A rg e n tín a , ez a hatalm as délam erikiai állam ú g y látszik nagyon kihasz­ n álja ¡a spanyol polg árh áb o rú t, illetve an n ak a spanyol film g y ártásra kiható következm ényeit. B uenos A iresben úi fi lm mű term eket építettek, am elyekben az új idényben io o spanyolnyelvű fil­ m et a k a rn a k g y árta n i, az eddigi 35 spanyolnyelvü film m el szemben. A délam erikai spanyolnyelvü film gyártás fejlesztése bizonyos n y u g talan ság o t keltett az északam erikai nagy film gyá­ rak körében, am elyeknek részére eddig D élam erika m eglehetős biztos eladási terü le te t jelentett. É sza k am en k áb a n m eg vannak arró l győződve, hogy a 100 délam erikai film nek csak akkor lesz m eg a létjo g osultsága, ha a argen-

tinai k o rm án y kellőképen alátám asztj 1 gazdaságilag a délam erikai film-piacot. A délam erikai spanyol film eket eddig főleg 600 színház játszo tta kisebb v á ­ rosokban, m íg a nagyvárosokban levő kb. 750 film színház előnyben részesí­ tette az am erikai film eket. A z a rg e n ­ tínai film ptec 70 % -át az ész ak am eri­ kai film g y ártó k látták el. E z az elő­ nyös helyzet m ost m egváltozna, ha az arg en tín ai ko rm án y tá m o g a tn á a buenos-airesi film g y ártást, ezzel term é­ szetesen a többi déliamerikai latinnyelvű állam ban is té rt hódítana és részben k iszo rítan á onnan az észak­ am erikai film et. E z a kérdés m a á iandóan napirenden szerepel m indkét A m erikában.

F ih n g y á rtá si tan fo ly am o k A n gliában. Az angliai E ssex -tarto m án y b an lévő dagenham i technikai főiskolán a legközelebbi szem esz­ terben film g y ártási tan fo ly am o t nyitnak. E zen a kurzuson nem csak a film tech n ik áját ism ertetik, hanem előadásokat ta rta n a k a film szövegkönyvírás tech n ik ájáró l, a film ­ g y ártás m űterm i m unkálatairó l, a vágásról, díszletekről és építkezésről és a tan fo ly am végén -a h allg ató k film et készítenék, am e­ lyen b e m u ta tjá k az elm últ egyetem i félév so ­ rán szerzett tap asztala ta ik a t. V iaszbábuk a hollyw oodi film m úzeum ban. T udvalevő, hogy H ollyw oodban m ár évek óta film m úzeum áll fenn, am ely a film tö rté ­ nelem m el kapcsolatos em lék tárg y ak at őrzi. E z t a film m úzeum ot m ost a lond o n i viaszb ábupanoptikum m in tá já ra k ib ő v ítik és el­ h atáro zták , hogy a m úzeum keretén belül külön term et létesítenék, am elyben a világ legism ertebb film csillag jain ak v iaszb áb u it á l­ lítjá k ki, főleg am erikai film sztáro k b áb u i­ nak a k iállítását tervezik. A hollyw oodi film ­ m úzeum vezetősége rem éli, h ogy az ú jítá s lé­ nyegesen emelni fo g ja a m úzeum lá to g a to tt­ ságát. F ilm g y á r a la k u lt T riesztb en . T riesztb en új film színház-csopo rt jö tt létre Consorgio A drjatico cím mel, am ely azonban film ek k é ­ szítésével is k íván foglalkozni. A z első film ­ jük R inó A lessi, a nálunk is ism ert Piccoloíőszerkesztő égjük m u n k á ja lesz l’A rg in e cím m el. A film belső felv ételeit a róm ai F arn esin a-m ű terem b en k észítik. A film re n ­ dezője C orrado D ’E rrico .

S zeren csétlen ü l já r t eg y sv éd -n o rv ég film expedició. Még 1987 őszén e g y n ag y o b b sv éd -n o rv é g film expedició m e rt ki az Északi S a rk ra , h o g y a b á ln a v a d á sz o k é leté­ ről és m u n k á já ró l k u ltu rfilm e t k észítsen e k . Az ötletet, a film elk észítéséh ez a n o rv é g b á ln a v a d á sz tá rsa sá g a d ta . A tá rsa sá g h o z é rk e z e tt é rte síté s sz e rin t a P elag o s n ev ű expediciós hajó, am elyen a film expedició ta g ­ u ta z ta k , v ih a rb a k e rü lt és ez alkalom m al P e r B é r g e, n o rv é g film operatőr, a k i a film fe lv é te le it az utolsó p illa n a tig k ész í­ te tte , h a lá lá t lelte.

Speciális filmszáliitások a világ minden részébe.

leggyorsabb vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon

„HEBEL“ n em zetközi szállítm ányozási és elvám olási v á lla la t,

Vh,

VÁ C I - ÜT

T e l e f o n :

1.

1 1 5 -9 4 7 .

IIMTECHNIKA Karban József film o p eratő r ;

Szemelvények a színes film történetéből negyvenéves k in em ato g rafi:a sok változáson, fejlő­ désen átm ent technikája napjainkban elérkezett a színes film véglegesnek látszó állom ásához. Igaz, hogy ennél m ég tovább is fejlődhet, hiszen a világ technikusai tovább dolgoznak, hogy m egterem tsék a három dim enziós film képet, de úgy hiszem , hogy a színes m ozgókép hosz.szú id ő re m entesíti a technikusokat attó l a sü rg ő s m unkától, hogy minél előbb m egjelenhessen a plasztikus ha­ tású m os gó fé n y k é p . N ag y o n érdekes visszapillantani a fekete-fehér képpel egyidejűleg fejlődő színes fo to g rá fia tö rtén etére, m ert m in d k ettő szoros kapcsolatban volt és van egym ással. A m ú lt század végén, am ik o r m ég a film gyerm ekcipőjét ta ­ posta, az óhaj netovábbja volt a kez­ detleges tech n ik ájú film felvételt a szín ekkel összekapcsolni. E z a gon d o ­ lat h atalm as m u n k ára ösztökélte a film m el foglalkozókat és m ár akkor tö rtén tek kísérletek az irányban, hogy a film k é p legalább részben színes le­ gyen. E zeket ;az egyszerű kísérleteket m inden tudom ányos alap nélkül vitték véghez. A film szakm a idősebb tagjai, de m ég a fiatalabbak is élénken em lé­ keznek a kézzel szín ezett vagy v e g y i­ leg szín ezett képekre, am elyeknek a h atása ak k o r leírh atatlan volt. N agy esem ényként h ird eth e tte a m o zitu laj­ donos az ilyen rövidlélekzetü film et, de bizonyos, hogy rem ek üzletet is bo­ n y o líto tt le. A m ásik oldalon csendben,

2é

tudom ányos felkészültséggel, fizikai és kém iai törvények szem előtt ta rtá sá ­ val dolgozott az ú ttö rő k serege, hogy a közben hatalm asan fejlődő fekete­ fehér film technika a végleges célhoz elérhessen. A film negyven esztendeje alatt rengeteg találm ány, újítás, töké­ letesítés láto tt napvilágot és m ind azért, hogy a film et éltető elem, a közönség m inél nagyobb m egelégedéssel távoz­ zon a m indennapi m ozijából. A színes­ film jön és rövidesen itt lesz. É s talán m ajd m osolyogva gondolunk vissza a r ra az időre, a m ikor m ég a feketefeh ér film járta. É rdem es v ég ig k ísérn i ezt a h atal­ m as, n é g y évtizede ta rtó m u n k át és érdem es feljegyezni azoknak a nevét, akik éjt-nappalt nem ism erve dolgoz­ tak azon, h ogy a világ egyik legnagvobbm érvü szórakoztatási és k u ltú reszköze a tökéletesség felé ism ét egy lépést tehessen. ió p 2 . N ew ton három szín teóriája. C. E . W ünch és dr. T hom as Y o u n g v itája a láth ató sp ek tru m h áro m alap­ szín keveredéséről 1802 -ben, 1855 -ben

a H elm holtz m atem atikai alapon felál­ líto tt teóriája. U g y a n ak k o r Clerk M axw ell a ján lja a három szín-elm élelet a fo to g ráfián ak term észetes színek­ ben való felhasználásához. 1861 -ben M axwell első m eggyőző kísérlete. 1862 -ben ¡a francia D ucos du I la tn o n b em u tatja „photochrom oscop“éját, m int ,,optikai készülék a p ri-

m ér színek ¡additív keveréséhez“ . K ö z­ ben tö rtén tek kísérletek a m ozgókép m eg v alósításának érdekében. (P lateau ,.P h en ak isto sco p e“-j:a.) É s tovább so­ rak o zn ak a neves ú ttö rő k : F . E . ív e s, A. von H ü b l, A. L u m ière, S ir W illiam A b n ey, H . W . V ogel, L . D idier, K . Köriig, J. Joly, J. W . M cD onough, A. J. N ew to n , TToward F arm er, E . S o n ­ g er— S h ep kerd , A. J. Bull. Az 1895-ben b em u tato tt első m ozgófénykép m ég nagyobb lökést ad a 'kutatásnak. 1897 -ben jelentkezik színes találm ányával W . F riese— Greene. Az első színesfilm találm án y t H . Isensee jelentette be a berlini szabadalm i hivatalnál. (D. R. P. 98 .799 , dec. 17 , 1897 .) A szabada­ lom lényege az objektív előtt forgó piros, zöld és kék fényszürő. A z e x ­ ponált n eg atív o t kidolgozás u tá n m á­ solja és ugyancsak váltakozó szű rő k ­ kel v etíti. A z eljárását „ H e lio d iro m “ néven vezette be. 1898-ban F riese— Greene három objektíves szabadalm at jelent b.x 1900 -ban F riese— G reene lám pát szabadalm aztat az ad d itiv három szín eljárásához. 1905 -ban dr. B enjam in Ju m e a u x és W . L. D avidson jelentkezik és a kö­ vetkező években további szabadalm a­ k at jelentenek be. 1906-ban G eorge A lbert S m ith -bel „K inem acolo r“ néven forg alom ba hozzák az első színes képeiket. A z e ljá rá s kétszínű, a mai „B ipackhoz“ hasonló. 1910 -ben m egalakul a F rie s e —G reene színesfilm g y ártó tá rs a s á g 2400 font sterlin g alaptőkével. E z az összeg az e ls ő , am elyet a szín esfilm g y ártá sra áldoz­ tak. E z t az összeget aztán sok-sok m illió k ö v etett 25 éven keresztül. 19 11

ó riási siker a színesfilm történetében. A K inem acolor tá rsa sá g b em u tatja a

25

„T h e D u rb a r of D elhi“ cím ű végig színes film et. A film csak kétszíneljárású, azonban hihetetlen anyagi sikert ért el a m ár csőd szélén álló K inetnacolor. É s folytatódik tovább a harc. 1912 -ben Ii tál)1 issem ents G au m o n t, 1916 -ban a „K o d ach ro m e“ és u g y anakkor az ism ert „T ech n ico lo r“ is m egveti alap­ já t ¡ai m ostani m illiós társaság n ak . Ok hárm an, m ár m int dr. H e rb e rt K alm us, D ániel F ro s t C om stock és W . B. W e stc o tt bostoni m érnökök m eg alap ítják a T h e T echnicolor Motion P ic tu re C o rp o ratio n t. Az 19 JO utáni években jelentkezik W illiam van D oren— K elley „ P an c h ro m o tio n “ k ét­ színű additiv eljárásával, hogy n fej­ lődés során u g y an ú g y változtassa az eljáráso k nevét előbb „K esd aco lo r“ -ra, újabb tá rs a k bekapcsolása után m eg ­ alakul az am erikai „ P riz m a “ -társaság , m íg a háb o rú u tán i évben, m in t „K elleycolor“ ism eretes. N a g y erőfeszíté­ sek u tán egyes, m ár szabadalm azott eljáráso k at újabb revizió alá veszik és „M agnacolor“ néven újabb alakulat m eg v ásáro lja az eddigi eljárásokat. A kísérletek során kialakul a m odern háro m szín eljárású átszívásos, (im bition) rendszer „V itac o lo r“ néven. I tt kezdődik a T echnicolor és V itacolor küzdelm e a bichrom átos relief m atrica előállításával. 1922 -ben Á ron H a m b u rg e r hallat m agáról „P olychrom ide£‘ élj ár ásáv al. 1920 / 9-ig dolgozik T. A. M ills a „Z oechrom e“ rendszerén. A legújabbak közé ta rto ­ zik az angol .additív-eljárású „R aycol“ , u g y an a k k o r befejezték a R. Bértko n — A . K eller— D orian lencsésraste r kísérleteit. E z t az eljárást üzletileg a K o d ak L td. használta ki 16 m m -es „K o d aco lo r“ film jein. E bbe az időbe esik a D u fa y „D ioptochrom e“ szín-

m ozaik eljárása, am ely S picer— D u ía y néven ism eretes. 'Utóbb m in t jav íto tt eljárást „D u fay co lo r“ néven igyekez­ nek kihasználni. 1930-tól n ap jain k ig több eljárású m űsorfitm k erü lt forgalom ba1. E zek M ulticolor. Sennetcolor, H a rrisc o lo r, V itacolor, F óx-C olor. 1934 -ben hazánkfia, dr. Gáspár Béla alakítja m eg az angol „G asparcolor L td .“ tá r saságot, birto kában az eddig legjobb és tu d o m án y osan legjobban alátám asz­ to tt színes eljárását. A z e ljá rá st n ag y ­ jában >a' F ilm k u ltú ráb a n m á r leírtam . E zid ő sze rin t négy igen jónak m ond­ ható eljárás van m ukában. A z em lí­ tett Technicolor, am ely üzletileg és technikailag igen jól bevált. A Gas-

parcolor, am elynek üzleti lehetősége beláthatatlan. Itt a legújabb és m in ­ denki szám ára hozzáférhető A gfacolor és K o dachrom , m int a m a tő r jó m m -es f ilm a n y a g . H a m ég m egem lí­ tem, hogy az eddigi eljáráso k m inden fázisát többszörös világszabadalom védi és hogy a nag y harcban, m int teljes értékű fél a m a g y a r is résztvesz, akkor talán teljessé tu d ­ nám tenni rövid leírásom a. Rem éllem, lesz alkalom a rra , hogy az egyes eljáráso k at folytatólagosan közölhe­ tem a F ilm k u ltú ra olvasóival, hogy képet lehessen alkotni arról, hogy a harc m iért oly hosszú és kem ény. A d a to k : M ovie W eekly, A m erican C inem atographer, P hotoplay, Soc. M otion P ict. E ng. C olour C inem atograptiy.

AZ AGFA-POS1TIV

R PA INI

a le g jo b b és a legtartósab b k ó p iaan yag

» mi « VEZERKEPV1SELO

A L E G T Ö K É L E T E S E B B K É P N E G A T IV O K

M agyarország részére :

Laita Andor *

BUDAPEST

XIV., T h ö k ö l y - u t 7 5 . Telefon: 2 9 7 -0 7 6 .

dup-negativ, h a n g - n e g a t i v Tf4, DUP-POZITIV, HÀNG-POZITIV H A N G N E G A T IV SPEZIAL 16 é s 3 2

m ilim é te re s

k e s k e n y film e k

ben k in a g y ítv a fog m egjelen n i. E m iatt á l­ lan d ó an tisz to g a tn u n k kell az elő tétlen csét.

%

^

C f / IM T E C V ''^

h j a : B rückner János oki. g épészm érnök.

A z előtétlencse O lyan esetek b en , am ik o r rö v id a v etítési tá v o lsá g és em ellett a rá n y la g széles k ép et kell v e títe n ü n k a v e títő o p tik a g y ú jtó tá v o lsá g a az ism ert o p tik a i tö rv én y értelm éb en n ag y o n rövid lesz. E lő ad ó d ik ily en k o r 50 m m -es és ennél rövidebb ío cu s is. Ez a n a ­ gyon rö v id íocusu o b je k tív v iszont csa k a k ­ k o r képes a képm ezőt a sa rk o k ig e g y e n le te ­ sen k iv ilá g íta n i, h a a kellő lén y e re jű fé n y ­ fo rrá s s u g á rn y a lá b ja igen erősen, ö sszetartó a n érk ezik a k ép k o ck áh o z. E zt az erősen ö sz e ta rtó íé n y n y a lá b o t azo n b an a szo k áso s m ódon tü k ö rre l és k o n d e n so rra l nem tu d ju k elérn i és e m ia tt k ise g ítő a lk a tré s z re v an szükség. Ez a k iseg ítő o p tik a i a lk a tré sz az elő tétlen cse. Ez a lencse 1 d a ra b legíöbhn yire m eniscus hom o rú an dom ború lencse, am ely közv etlen ü l a k é p k a p ú elő tt h ely ez­ k e d ik el. Ez az elő tét lencse az ide m ár bizonyos m érték ig ö ssz e ta rtó a n érkező fényn y aláb o t m ég jobban ö ss z e ta rto z ó v á teszi, ú gy h o g y ez a k é p k o c k á t á tv ilá g ítv a te lje ­ sen a v e títő o p tik á b a ju t. Az elő tétlen cse m eglehetősen ritk a jelen ség , c sa k o tt h a sz ­ n álju k , ahol a v e títő ip tik a g y ú jtó tá v o lsá g a 50 mm. a la tt v an .

A z előtétlencsével kapcsolatos hibák

H árom szög-csillag kapcsolás F o rg ó á ra m ú m o tra in k n á i g y a k ra n fordul elő, h ogy a h áló z a tb a való b ek ö tés e lő tt k o n tro llá ln u n k kell, hogy v á jjo n a m o to r­ c sillag v a g y három szög k a p c so lá sb a k ö ­ tö tt-e . U gyanis e z e k e t a k ö té s e k e t v á lta ­ k o z v a a lk a lm a z h a tju k a sz e rin t, h ogy a te ­ k e rc s v é g e k e t m ilyen m ódon k ö zö sítjü k e g y ­ m ással. E n n ek ellen ő rzése a v e z e té k illetve te k e rc sv é g k iv e z e té se k e t ta k a ró lap e ltá v o ­ lítása u tá n eszközölhető. U g y an id e k ell be­ k ö tn i a h á ló z a ti v e z eté k v ég e it. A fedőlap e ltá v o lítá s a u tá n 6 d a ra b c sa v a ríe jp t lá ­ tu n k , a m ely ek m in d eg y ik e eg y -eg y te k e rc s­ végnek felel m eg. E c sa v a ro k m ellett b etű k v a n n a k . A felső so rb an eg y m ás u tá n három te k e rc sv é g ill. c sa v a rfe j k ö v e tk e z ik . M ellet­ tü k so rre n d b e n e g y m á su tá n a k ö v etk ező n ag y b e tű k : Z. X . Y. Az a la tta levő so r­ b an h aso n ló k ép en h áro m c sa v a r fej k ö v e t­ kezik , m e le ttü k az U, V, W. b e tű k . A h á ­ rom fázisú h á ló zat eg y es v e ze té k e it m inden­ k o r ez alsó so r eg y -eg y c sa v a rfe je alá k ö t­ jük le v a g y is az U, V, W. jelű c sa v a ro k ­ hoz. A bban az esetb en , ha a m o to rn a k csil­ la g k a p c so lásb a n kell lenni, a k k o r a fenn­ m a ra d ó és felsősorban levő Z, X , Y jelű c sa v a íre je k e t e g y m ással d ró tta l v ag y m eg­ felelő lem ezkével ö sszek ö tjü k . H a a m otor h árom szög (delta) k a p c so lá sb a k ö ten d ő , a k ­ k o r az U c sa v a rfe je t lem ezkével v a g y d ró tta l ö ssze k ö tjü k a Z c sa v a rfe jje l (p o n to ­ san az U c sa v a rfe j fö lö tt van), az V -t az X-el és VV-t az Y-al. A fo rd u la tirá n y m e g v á lto z ta tá s a e g y sze­ rű en k é t h áló za ti szál felcserélésév el esz­ közölhető b árm ely k ap cso lásn ál.

Az elő tétlen cse m iu tán k ö zv etlen ü l a kép k ap u elő tt ál!, így a leg n ag y o b b m eleg h a ­ tá s á n a k v an k itév e . Ide k o n c en trá ló d ik u g y an is a fé n y fo rrá s fény- és h ő su g a ra in a k legnag y o b b százalék a, am ely et az elő tét le n ­ cse ezu tá n to v á b b k o n c e n trá l. Ebből k ö ­ v etk ez ik , h ogy az elő tét lencse fo k o zo ttab b m érték b en g y o rsab b an rep ed m eg, h a a n n a k ü v e g a n y a g a nem a leg kitűnőbb hő­ álló k em ényüveg. Ilyen ese tek b e n m in d en ­ k o r a legm egbízható b b cégtől szerezzü k be a legjobb m inőséget. T u d n u n k kell még az elő tétlen csév el k a p ­ c so latb a azt, hogy az e lő tétlen cse g y ú jtó tá ­ v o lsá g á n a k m e g v á la sz tá sa nem a sa já t te t­ szésü n k re v an bizva, hanem ez pon to san igazodik a v etítő o p tik a g y ú jtó tá v o lsá g á hoz . . . E rre szolgáló ta b e llá k azo n n al m eg ­ m u ta tjá k a céln a k m egfelelő g y ú jtó tá v o lsá g ú lencsét. E lencsékkel különösen g o n d o san kell e l­ já rn u n k . U gyanis a legkisebb por, p iszo k ­ szem cse v a g y folt v a g y le ra k ó d o tt, ta p a d t film részecske a v eíítő e rn y ő n n ag y m é rté k ­

FILM M ŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FO LY ÓIRA T E L Ő FIZ E TÉ SI AR: 1 é v re 10 pengő. — y2 év re 5 pengő. Felelős szerk e sz tő és k iad ó : L a jta A ndor. S z e rk e sz tő sé g és k ia d ó h iv a ta l: B U D A PEST, X IV., THÖKÖLY-ÚT 75. T elefon: 297—076. P á riz si szerk e sz tő sé g : A r tú r V itn er, P aris, 3, ru e E rn e s t P sic h a ri. M egjelenik m inden h ó n ap elsején . M inden c ik k é rt a szerző felel. N y o m a to tt: O TTH O N -nyom da, IX ., L ő n y a y T elefo n : 187-287.

27

u. 50.

BUDAPESTI FILMPIAC. Filmmegjelenések 1938. február hónapban JELMAGYARÁZAT: Megj. = M egjelenési hely. — H. = Hossza; — F. = F elírás. — M. — Műfaj. Fősz. = Főszereplők. R. — Rendező. — C. — cenzúra. — a. = aluli. — f. — felüli

111. 1

FOX FILM p .- l.,

111 15

R ákóczi-út 9. Tel.: 139-437 és 131-658. 111. 28

III. 30.

GLOBUS-FILM E rzséb et k ö rú t 8. T el.: 1:35-177.

111 3

Pillanatnyi pénzzavar. — M egj. R ádius, Á trium . — H .: 2187 m. — M .: B ohózat. — F ősz.: E rdélyi M ici, K abos G vula. — R .: M arto n fy E m il — C.: Aluli. Magdát kicsapják. — M egj.: R oyal A polló. — H .:

HARM Ó N IA -FILM A kácfa-u. 7. T el.: 135-287.

Lloyds of London (L o rd Nelson g y őzelm e). —M e g j.: F ó ru m . — FI.: 3050 m. — ÁL: D rám a. F .: P á sz to r József. — F ősz.: M adele iné C aroll, T y ro n P o w er. — R : H en ry K ing. — Cl.: Aluli. Társán bosszúja. — M eg j.: (ó in n ia ..— H .: 1950 m. — M.: D rám a. — F .: P á sz to r József. — F ő sz.: Glen M o rris, E lean o r H olm . — R .: D. R oss Lederm an. — C.: Aluli. Charlie Chan Montecarlóban. — M eg j.: O m nia, City. — H .: 2070 m. — M .: D etcktiv. — F .: P á sz to r J. — F ő sz.: W a rn e r O land. ■— C-: A. Vörös talárban. — M eg j.: F ó ru m . — H .: 2250 m. — M .: D rám a. — F .: S erényi E rzsébet. — Fősz.: A nnabella. K o n rad V eidt. — R .: Y icto r Seastrom . — C.: Aluli.

111. 5

241319 m . — Ál.: V íg játék . — F ő sz.: T u ray Ida, T olnay K lári, P á g e r A ntal, R ád ay Im re. — R .: V a jd a László. — C. :. A luli.

Incognito Le roi. — M eg j.: R ádius. — H .: 3011 HUNNIA FILM r . - t ,

111. 15

G y arm at u. 39. T el.: 197-699. K . o. E rzséb et-k ö ru t 8.

111 25

m. — M .: V íg játék . — F . : Siklóssy Iván. — F ő sz.: V íe to r F rancén, G aby M órlav, R aim u, E l­ v ira Popescu. — R .: C olom bien. — C.: Felüli.

Elcserélt ember. — M eg j.: Royal Apolló. — 11.: .2300 m. — M .: Színm ű. — F ő sz.: D a jk a . K iss. V aszarv P., M ály. — R .: G ertler V iktor. — C.: A. Harapós férj. — M eg j.: D écsi, K a m ara. — H .:

111. 7

i14 ni. — M .: V ígjáték . — F ő sz.: B ársony Rócsi, D a jk a M arg it, K abos Gyula. — R .: K eleti M árton. —• C.: Aluli.

111. 16

Bováryné, a vágyak asszonya. — M eg j: U ránia. — H .: 2538 m. — M.: D rám a. — F .: P acséry László. — F ő sz.: Po.la N eg ri. — R .: F e rh a rd t L am precbt. — C.: Aluli.

111. 22

Nina Petrovna. — M e g j.:-D é c si, K am a ra . — EL: 2794 m. — F . : P a c sé ry L. — F ő sz.: Is t M iranda, F erd in a n d G ravet. — R .: T o u rja n sk y . — C. A.

KINŐ FILM M iksa-ueca 7. T el.: 136-942.

Sárga lobogó. — M eg j.: Á triu m . — H .: 2500 m.

KOVÁCS EM IL é s TÁRSA V II., E rzséb et k ö rú t 8. T elefon: 148-948.

111. 24

M .: K alan d o r. — F : P a c sé ry L. — F ősz : H an s A lbers, O lga C sehova. — R .: F e rh a rt L am precbt. — C.: A luli.

111. 30

Mintaházasság. — M eg j.: Dccsi, Á trium . K a ­ m ara. —• H .: 2652 m. — M .: V íg játék . — F .: P á sz to r Béla. — F ősz.: H ein z R ühm ann, H elli F inkenzeller. — R .: W o lfg an g Idebeneiner. — C.: Aluli.

28

METRO-GOLDWYN V III., S án d o r-té r 3. T el.: 144-424 és 25.

111. 17

III 9

M OZGÓKÉPÜZEM I t .FILM RT. E rzséb et-k ö ru t 45 T e l : 144-487.

111. 16

MŰVÉSZFILM, R ákóczi-út 40. T el.: 140-397,

N éva p a rti nász. — M eg j.: Corso. — H .: 2540 m. — M.: D rám a. — F .: P acséry L ászló. — Fősz. Gabi M orley, V icto r F ran cén . — R .: L 'H e rb ie r.

111. 9

Becsületszóra. — M eg j.: U rán ia. — H .: 2198 m. — M.: Színm ű. — F ő sz.: In g eb o rg Theek, F ritz K am pers, R olf M oebus. — R .: K a ri R itter.

11!. 24

S zü lő k harca. — M eg j.: U rán ia. — H .: 2207 m. — M.: D rám a. — F ő sz.: W illy F ritsch , G usti H u b er, Y u tta F reib e. — R .: H an s H in rich .

tll. 24

F arsangi álom. -1- M egj.: F ó ru m . — H .: 2602 m. — M .: V ígjáték. — F ősz.: A lice F ay, G eorge M urphy. — C.: A luli.

111 8

T o va ris (E z az é jsza k a a m iénk.) — M eg j.: F ó ­ rum .) — H .: 2710 m. — M.: V íg játék . — Fősz.: C laudette C olbert, C harles Boyer. — R : A natol L itv ak . — C.: Aluli.

UNI VERS AL-FILM N épszínház u. 21. T el.: 138-447 és 48.

W ARNER BROS József-körút 32. T elefon: 132-590.

HA HA HA HA

A szerelem vá d lo ttja . — M egj.: C ity. — H .: 2194 m. — M .: D rám a. — F . : P ac sé ry L ászló. — Fő sz.: D olores dél Rio, D ouglas F a irb an k s jr. — R .: T h o rn to n E reland. — C .: Felüli. N ő k a tü kö r előtt. — M eg j.: City, K am a ra — H. 3001 m. — M.: Revü. — F .: P á sz to r Béla. — F ősz.: W a rn e r B ax ter, M ischa Cuer, H elen V'iaíson. — R .: Irv in g C um m ings. — C.: Felüli.

111. 9

UFA-F1LM RT., K ossuth L aios-u. 13. T el.: 183-858.

Tarantella. — M egj.: Corso, M etró. — H .: 3506 m. — M .: Énekes szín játék . — F .: E rb B enito. — F ősz.: Jean ette Mac D onald, A llan Jones, W a rren W illiam . — R.: R óbert L eonard. — C.: Aluli.

m ég nincs o s z tá ly s o rs je g y e siessen venni v a g y rendelni, m e r t az új j á t é k t e r v e t i s m é t m e g j a v í t o t t á k .

s ú l y t h e l y e z a r r a , h o g y á l l a n d ó jó é r z é s e és r e m é n y s é g e legyen, re n d e lje n az o n nal egy s o rs je g y e t! nem nyert eddig osztálysorsjegyen, n e c s ü g g e d j e n , n e a d j a fel a r e m é n y t , m e r t a s z e r e n c s e f o r g a n d ó , itt is k i t a r t á s a f o n t o s ! s z e r e t i a n y e r é s i e s é l y e k e t és ö n b i z a l m á t f o k o z n i a k a r j a , n e m u l a s s z a el e f i g y e l m e z t e t é s t m e g s z í v l e l n i ! n e m ó h a j t r é s z t v e n n i az új , á p r i l i s 9-én k e z d ő d ő s o r s ­ j á t é k o n , k ü l d j e a z o n n a l v i s s z a a k a p o t t s o r s j e g y e t az illetékes helyre, kü lö n b en k á r t és veszteséget o ko z! g a z d a g s z e r e t n e l enni , n e m u l a s s z a el s o r s j e g y é t á p r i l i s 9 - é n k e z d ő d ő h ú z á s el ő t t k i f i z e t n i .

az

/ ! ó d o la t és nem bírálat fogadta a magyar sajtóban a

TOVARIS

IIB flH H H R flflH H H H iH H H H B H flB flíilí

EZ ÀZ ÉJSZAKA Á MIÉNK

IMMMMIlMNIUMHHMNMIIMnMMSSIISMMMMnMlHMSMiilMISiniilHtMNBiaMMMi

b em u ta tcisát.

C h a r l e s

B o y e r

f é r f i a s e le g a n c i á ja é s

C lau d ette

C o lb ert

J irto m s z é p s é g e

rn eg It ó d i to t ta k m in den k i t.

Ennél jobbat nem mutathat a közönségének! Warner Bros. First National Vitahone Pictures magyarországi képviselete

r.

t.

Budapest, V lll.r József-körut 30—32. T e le fo n : 132-590 és 142-454. N y o m ato tt: O tth o n -n y o m d a (Kis Iván) B u d ap est, IX., Lönyay ucca 50. -

T e le fo n : 187-287 és 187-577.