2014. A MAGYAR-HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK HELYZETÉNEK FELMÉRÉSE A HATÁRMENTI RÉGIÓKBAN, KONKRÉT AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA AZ EGYES EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK FEJLESZTÉSÉRE
„Nemzeti Kiválóság Program – Campus Hungary K+F projektekhez és képzési programokhoz kapcsolódó nemzetközi hallgatói mobilitás személyi támogatási rendszerének fejlesztése konvergencia program” című projekt (TÁMOP-4.2.4B/2-11/1-2012-0001) keretében
Dr. Keller Krisztina egyetemi docens Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz
Tartalomjegyzék
1.
Bevezetés ...................................................................................................................... 8
2.
A kutatás célja, módszertana, ütemezése, modellje és hipotézisei ............................. 11 2.1.
A kutatás kitűzött célja ..................................................................................... 11
2.2.
A kutatás módszertana ..................................................................................... 11
2.3.
A kutatás időbeli ütemezése ............................................................................. 13
2.4.
A kutatás modellje ............................................................................................ 14
2.5.
A kutatás hipotézisei ........................................................................................ 14
3.
A testvértelepülési és regionális együttműködések története ..................................... 15
4.
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása az Európai Unióban .................................. 19 4.1.
5.
Európa a polgárokért program .......................................................................... 24
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon és Horvátországban ...... 28 5.1.
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon ............................ 28
5.1.1.
Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülési
kapcsolatokra vonatkozó tevékenysége .......................................................................... 34 5.2.
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Horvátországban ............................ 35
6.
Jó gyakorlatok a sikeres testvérkapcsolatok kialakításához ....................................... 39
7.
Horvát-magyar hivatalos politikai és gazdasági kapcsolatok ..................................... 44
8.
7.1.
Horvát-magyar politikai kapcsolatok ............................................................... 44
7.2.
Horvát-magyar gazdasági kapcsolatok ............................................................. 48
Horvát-magyar határ menti együttműködések jellemzői és lehetőségei .................... 50 8.1.
A regionalitás jelentősége ................................................................................ 50
8.2.
A horvát-magyar határtérség történeti áttekintése............................................ 57
8.3.
Intézményesített határon átnyúló horvát-magyar együttműködések ................ 63
8.3.1.
Alpok-Adria Szövetség (korábbi Alpok-Adria Munkaközösség) ................ 64
8.3.2.
Duna-Dráva-Száva Interregionális Együttműködés ..................................... 65
8.3.3.
Dráva-Mura Eurorégió ................................................................................. 67
8.3.4.
Mura-Dráva Eurorégió ................................................................................. 67
8.3.5.
Muránia Eurorégió ........................................................................................ 68 Pályázati tevékenység ...................................................................................... 69
8.4. 8.4.1.
Magyarország- Horvátország Phare CBC program ...................................... 70
8.4.2.
Kísérleti Kisprojekt Alap .............................................................................. 70
8.4.3.
Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program ............ 71
8.4.4.
Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program ...................................................................................................................... 73 Horvát-magyar turisztikai együttműködések a határ mentén ........................... 75
8.5.
A magyar és a horvát kisebbség helyzete ................................................................... 81
9.
9.1.
A magyar kisebbség helyzete Horvátországban ............................................... 81
9.2.
A horvát kisebbség helyzete Magyarországon ................................................. 83
10.
Az empirikus kutatás eredményei ............................................................................ 88
10.1.
A kvalitatív kutatás eredményei ....................................................................... 88
10.2.
A kvantitatív kutatás eredményei ..................................................................... 90
10.3.
Összefüggés vizsgálatok ................................................................................ 122
10.4.
Hipotézisek vizsgálata, a sikeres testvértelepülési kapcsolatok modellje ...... 135
10.5.
Az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, további kutatási lehetőségek . 136
11.
Javaslatok a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében .......................... 138
12.
Összegzés............................................................................................................... 141
13.
Irodalomjegyzék .................................................................................................... 145
13.1.
Monográfiák ................................................................................................... 145
13.2.
Folyóiratok ..................................................................................................... 150
13.3.
Internetes források ......................................................................................... 151
13.4.
Kéziratok ........................................................................................................ 157
13.5. 14.
Prezentációk ................................................................................................... 159
Függelék ................................................................................................................ 161
14.1.
Interjú Krausz Veronikával, a Települési Önkormányzatok Országos
Szövetségének nemzetközi titkárával ........................................................................... 161 14.2.
Interjú Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma
főszerkesztőjével .......................................................................................................... 164 14.3.
Tervezett interjúkérdések Marta Vidakovic Mukic, a Croatian County
Association, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa horvátországi képviselője számára 168 14.4.
Magyar nyelvű kutatási kérdőív ..................................................................... 170
14.5.
Horvát nyelvű kutatási kérdőív ...................................................................... 179
15.
Mellékletek ............................................................................................................ 188
15.1.
Testvérkapcsolati esküminta .......................................................................... 188
15.2.
Horvát-magyar kétoldalú dokumentumok ..................................................... 194
15.3.
A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2013-ban nyertes pályázatai 196
15.4.
A megkérdezett magyar önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és
elérhetősége .................................................................................................................. 197 15.5.
A megkérdezett horvát önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és
elérhetősége .................................................................................................................. 200
Ábrajegyzék 1. ÁBRA: KUTATÁSI MODELL ........................................................................................................................... 14 3. ÁBRA: DUNA-DRÁVA-SZÁVA EURORÉGIÓ A TÉRKÉPEN .............................................................................. 66 4. ÁBRA: MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG IPA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI PROGRAM TÁMOGATÁSRA JOGOSULT TERÜLETEI ................................................................................................... 74
5. ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK JOGÁLLÁS SZERINTI GYAKORISÁGA.............. 93 6. ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK MEGYE SZERINTI MEGOSZLÁSA .................... 94 7. ÁBRA: A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATAINAK SZÁMA AZ EGYES ORSZÁGOKBAN ...................................................................................................................... 96
8. ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ELŐNYEI A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBŐL..................................................................................................... 98
9. ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK CÉLCSOPORTJAINAK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBŐL ..................................................................... 100
10. ÁBRA: A LAKOSSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ........................................................... 101
11. ÁBRA: A KÜLSŐ FORRÁSOK HASZNÁLATÁNAK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ............................................................................................................ 105
12. ÁBRA: A KÜLSŐ FORRÁSOK BEVONÁSÁRA SZOLGÁLÓ PÁLYÁZATOK ÍRÁSÁNAK GYAKORLATA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN .............................................................................. 106
13. ÁBRA: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ............................................................................................. 112
14. ÁBRA: A PÁLYÁZATI PROGRAMOK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ, A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL SIKERESEN EGYÜTT PÁLYÁZÓ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ........ 114
15. ÁBRA: A SIKERES PÁLYÁZATI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ............................................................................................. 115
16. ÁBRA: A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTJAINAK SIKERESSÉGE A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ................................... 116
17. ÁBRA: A MAGYAR TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS KÜLÖNBÖZŐ SZEMPONTJAINAK SIKERESSÉGE A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN.................................... 118
18. ÁBRA: A HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS SORÁN FELMERÜLT PROBLÉMÁK GYAKORISÁGA A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ................................ 119
19. ÁBRA: AZ EREDMÉNYEKET BEMUTATÓ KUTATÁSI MODELL ..................................................................... 136
Táblázatjegyzék 1. TÁBLÁZAT: A JÓ TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLAT LEÍRÁSA ÉS MÓDSZEREI................................................ 20 2. TÁBLÁZAT: TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA AZ EURÓPAI ORSZÁGOKBAN, 2010 ...................... 22 3. TÁBLÁZAT: AZ ÚJONNAN LÉTREJÖVŐ TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA PERIÓDUSONKÉNT AZ EGYES TELEPÜLÉSEK RANGJA SZERINTI BONTÁSBAN ........................................................................ 30
4. TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATFELVÉTEL OKA ÉS A TELEPÜLÉS TÍPUSA SZERINT ..................................................................................................................................... 31
5. TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATTEREMTÉS CÉLJA ÉS A KAPCSOLAT KEZDEMÉNYEZŐJE SZERINT ................................................................................................ 31
6. TÁBLÁZAT: A TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK MEGOSZLÁSA A KAPCSOLATOK JELENTŐSÉGE ÉS A TELEPÜLÉSTÍPUS SZERINT ...................................................................................................................... 32
7. TÁBLÁZAT: MAGYAR TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA (2010) .................................................. 32 8. TÁBLÁZAT: HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA MEGYÉK SZERINT .................................. 37 9. TÁBLÁZAT: HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SZÁMA ORSZÁGONKÉNT, 2010 .......................... 38 10. TÁBLÁZAT: A HORVÁT-MAGYAR HATÁRRÉGIÓ SWOT ELEMZÉSE ............................................................ 77 11. TÁBLÁZAT: A HORVÁT-MAGYAR HATÁRMENTI TÉRSÉG ÖSSZEHASONLÍTÁSA TURISZTIKAI SZEMPONTBÓL 79 12. TÁBLÁZAT: A HORVÁT NEMZETISÉG NAGYSÁGA ÉS ARÁNYA MAGYARORSZÁGON, 2011.......................... 87 14. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK ÁPOLÁSÁRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ ÖSSZEG A KÉRDŐÍVET KITÖLTŐ MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK ESETÉBEN ........................................................... 104
15. TÁBLÁZAT: A HORVÁT KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ..................................... 123
16. TÁBLÁZAT: A LAKOSSÁG TESTVÉRTELEPÜLÉSI PROGRAMOKBAN VALÓ RÉSZVÉTELÉNEK ARÁNYA ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA .... 125
17. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKÉRT FELELŐS ÖNKORMÁNYZATI MUNKATÁRS ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA .... 127
18. TÁBLÁZAT: KHI-NÉGYZET PRÓBA A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATA VIZSGÁLATÁNÁL .................................................. 128
19. TÁBLÁZAT: PHI, CRAMER-FÉLE V ÉS KONTINGENCIA-EGYÜTTHATÓ A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATA VIZSGÁLATÁNÁL.................................................................................................................................. 129
20. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI GYAKORISÁGÁNAK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ............................................................. 129
21. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ..................................... 131
22. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSEK PÁLYÁZATI EGYÜTTMŰKÖDÉSE ÉS A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ..................................... 132
23. TÁBLÁZAT: A TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOK KEZDETI IDŐPONTJÁNAK ÉS SIKERESSÉGÉNEK KAPCSOLATÁT BEMUTATÓ KERESZTTÁBLA ......................................................................................... 133
24. TÁBLÁZAT: A LEGJOBB ÖNKORMÁNYZATI GYAKORLATOK PROGRAM 2013-BAN NYERTES PÁLYÁZATAI ............................................................................................................................................................ 196 25. TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETT MAGYAR ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZADÓINAK NEVE, POZÍCIÓJA ÉS ELÉRHETŐSÉGE .................................................................................................................................... 197
26. TÁBLÁZAT: A MEGKÉRDEZETT HORVÁT ÖNKORMÁNYZATOK VÁLASZADÓINAK NEVE, POZÍCIÓJA ÉS ELÉRHETŐSÉGE .................................................................................................................................... 200
1. Bevezetés A közép-kelet-európai határ menti területek sokáig érzékelték a határmentiség negatív hatásait, hiszen ezeken a szakaszokon olyan – részben a nemzeti kormányok által gerjesztett - gazdasági, társadalmi és etnikai konfliktusok dúltak, amelyek e régiók hanyatlásához, a központi területektől való leszakadásához vezettek. Az Európai Unió (EU) regionális politikájának köszönhetően nagyobb figyelem irányult a perifériára szorult határ menti térségekre, a kiírt pályázatok elősegítették a térségi együttműködés intenzívebbé válását. Mindez tükröződött a tudományos kutatásokban is: az államhatárok elválasztó és összekötő szerepének vizsgálata, a határon átnyúló programok kérdésköre egyre gyakoribbá vált a társadalomtudományokban. A határ menti együttműködés fokozódása nemcsak az egyes érintett országoknak fontos, hanem közös európai integrációs érdek is, hiszen a határrégiók gazdaságitársadalmi kiegyenlítő szerepük következtében erősítik a gazdasági és szociális kohéziót. Hazánk EU-csatlakozását követően a határ menti települések a korábbinál jobb helyzetbe kerültek, hiszen jelentős fejlesztési támogatást kaptak. A határon átívelő együttműködések jelentőségének növekedése fordította a figyelmemet a „testvértelepülési mozgalom”-ra, hiszen ez a lokális szintű kapcsolatépítés egyik fő eszköze. Erre számos elnevezés született a különböző nyelveken (ikervárosok – twin cities, barátságvárosok - friendship towns, partnervárosok - Partnerst dte, nővér-városok - sister cities, fivér-városok - города-побратимы), ám az együttműködésnek mindenhol ugyanaz a lényege. Ahogyan a II. világháborút követően Jean Bareth, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának egyik alapítója meghatározta: „a testvérkapcsolati mozgalom két közösség közötti olyan találkozásokat tesz lehetővé, melyek során azok az európai értékeket szem előtt tartva, közösen lépnek fel a jelentkező problémákkal szemben és egyre szorosabb, baráti viszonyt alakítanak ki egymással”. (Mit takar a testvérkapcsolat kifejezés? - Rövid áttekintés) Barátság, együttműködés, egymásra való odafigyelés az európai polgárok között – ezen a három értéken alapul a megfelelő partnerség Jean Bareth megfogalmazása szerint. Definícióját az idő elteltével azonban egy ponton helyesbítenünk szükséges, ugyanis a testvérkapcsolatok gyakran több mint két partner közreműködésével valósulnak meg.
8
A testvérkapcsolati mozgalom alulról szerveződik; falvak, városok, megyék, és nagy városok között számos terülten jöhet létre; jó gyakorlatokat találunk számos különböző témában, így a művészet és a kultúra, az ifjúság, az állampolgárság, a fenntartható fejlődés, a helyi közszolgáltatások, a helyi gazdaságfejlesztés, a szociális befogadás és a szolidaritás terén is. Az aktivitás megmutatkozhat tapasztalatcserék, csereprogramok, tanulmányutak és közös kulturális és sportesemények lebonyolítása révén. Fontosnak tartom annak vizsgálatát, hogy a vizsgált régióban mi motiválta a testvértelepülési kapcsolatok kialakítását, jelenleg mely területeken sikeresek ezek az együttműködések, valamint milyen jövőbeli szerepet szánnak ezeknek az érintett önkormányzatok. Mindenképpen érdemes a jó példákat is felkutatni, s azokat közzétenni, ez segítené más önkormányzatok munkáját is. Jelenleg több mint harmincezer település tart fenn testvértelepülési kapcsolatokat a világon, a magyar önkormányzatoknak több mint 2.000 ilyen jellegű kapcsolata van. A legutóbbi megbízható magyar adat 2002 februárjából származik: a Miniszterelnöki Hivatal megbízásából készített felmérés szerint a magyar önkormányzatok 45 ország 1.940 önkormányzatával tartottak fenn testvértelepülési kapcsolatot, ezek többsége (1.872 esetben) európai partner volt. A települési önkormányzatok 1.714, míg a megyei önkormányzatok
158
kapcsolattal
rendelkeztek.
Magyarország
és
Horvátország
tekintetében 68 testvértelepülési kapcsolatot kötöttek meg addig hivatalosan (Marián, 2005, p. 6.). Ezt a számot azonban mindenképpen aktualizálni kell majd a primer kutatásom során, hiszen azóta biztosan növekedett az együttműködések száma. Ezen kapcsolatok túlnyomó része – a már leírtakból is következően - a határ menti területeken, azaz magyar oldalon Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičkopodravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-baranjska (Eszék-Baranya) megyékben alakult ki. Ez a magyarázata annak, hogy az önálló kutatásomat ebben a régióban kívánom elvégezni. A kézirat lezárásának dátuma: 2014- július 15.
9
Mindenképpen olyan kutatási partnert, horvát intézményt kerestem, amely az empirikus kutatásra kijelölt területen található, így a téma iránti elkötelezettsége garantált. A 2014 tavaszán lezárult „Development of Student Trainee Exchange Program. Methodology for the Hungarian - Croatian Cross Border Region” elnevezésű, a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében lezajlott projektben rendkívül hatékonyan és gördülékenyen dolgoztam együtt azzal a horvát felsőoktatási intézménnyel, amelyet megkerestem a kutatás ötletével. A közös kutatás és publikációk készítésének javaslatát rendkívül lelkesen fogadta az intézmény munkatársa, Dr. Kristina Svržnjak, akivel megállapodtunk abban is, hogy a két intézmény hallgatóit is bevonjuk majd a kutatómunkába.
10
2. A kutatás célja, módszertana, ütemezése, modellje és hipotézisei 2.1. A kutatás kitűzött célja Empirikus kutatásomban azon tényezőket kívánom vizsgálni, amelyek a horvátmagyar határrégióban a testvértelepülési együttműködéseket generálják, a kapcsolatok jellegét, jelenlegi és jövőben tervezett tartalmát, sikerességét, intézményi hátterét is górcső alá véve. A kutatásom során arra is ki kívánok térni, hogy a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok mennyire játszanak szerepet a gazdasági kapcsolatok, kiemelten a turizmus fejlesztésében, illetve a helyi lakosság mennyire vesz részt ebben az együttműködésben. A munkám unikális jellegét és jelentőségét az adja, hogy választ kívánok adni arra a kérdésre, hogyan mérhető a testvérvárosi kapcsolatok sikeressége, ez a kutatási modell adná az elkészíteni kívánt publikáció(k) alapját.
2.2. A kutatás módszertana Ma már számos hazai és nemzetközi viszonylatban is elismert szakember foglalkozik a határon átívelő együttműködések különböző szempontokból történő vizsgálatával. Szekunder forrásként természetesen feldolgozom az ebben a témában íródott tanulmányokat, hangsúlyosan kitérve a horvát-magyar határ menti együttműködés jellemzőire és lehetőségeire. A szakirodalmi áttekintésben fontosnak tartom kifejteni a testvértelepülési együttműködés genezis történetét. Ezt követően felvázolom e kapcsolatok jelenlegi helyzetét az Európai Unióban, Magyarországra és Horvátországra külön alfejezetekben is kitérve. Munkámban magyar és horvát viszonylatban is bemutatásra kerülnek a testvérvárosi témakörben eddig elvégzett kutatások. Természetesen átfogó képet adok a Magyarországon élő horvát, illetve a Horvátországban élő magyar nemzetiségről is, hiszen számos esetben ők adják a testvértelepülési kapcsolatok motorját. Kvalitatív (minőségi) és kvantitatív (mennyiségi) kutatást egyaránt végzek a téma átfogó elemzése érdekében. A kvalitatív módszerek általában mélyebb, árnyaltabb ismeretek megszerzésére irányulnak, s viszonylag kis elemszámú mintán történik az adatfelvétel. Ezek a vizsgálatok akkor alkalmazhatók sikeresen, ha a viselkedésformák mozgatórugóit kívánjuk feltárni. (Héra-Ligeti, 2006, pp. 15-35.)
11
A kvantitatív kutatás során használt eszközök a mérésre, a vizsgált jelenségek számszerűsítésére törekednek. A módszer kiindulópontja, hogy az adott kérdésben az emberi vagy szervezeti magatartás mérhető, a kapott eredmények pedig statisztikai módszerekkel elemezhetők. Ebből következően ezt a vizsgálatot csak megfelelő elemszámú mintán érdemes elvégezni egy standardizált kérdőív használatával. (Csépányi, Kutatásmódszertan) A kérdőíves felméréssel és a strukturált interjúkkal a határon átnyúló testvértelepülési együttműködések gyakorlati világába kívánok betekintést nyerni. Egyéni, strukturált (előre meghatározott kérdések alapján) interjúkat (Babbie, 1995, pp. 103-201.) kívánok készíteni a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége testvértelepülésekkel foglalkozó képviselőjével, Krausz Veronika nemzetközi referenssel, valamint Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével. A horvát oldalról a tervezett interjúpartner Marta Vidakovic Mukic, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (Council of European Municipalities and Regions, továbbiakban CEMR) horvátországi képviselője lesz. Az érintett települési és megyei önkormányzatokat célzó kérdőíves kutatásom során teljes körű adatfelvételre kerül sor, az alapsokaság nagyságát azonban a kutatás első fázisában kell majd meghatároznom, hiszen közel 10 éve vették utoljára teljes körűen számba a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatokat. A vizsgálatomat a határ menti régiókra korlátozom, azaz a Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničko-Križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-Podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-Baranjska (Eszék-Baranya)
megyékben
kialakult
települési
és
megyei
önkormányzati
együttműködéseket veszem majd górcső alá. A lekérdezést követően felállított hipotézisek vizsgálata során egyszerű statisztikai módszerek mellett összefüggés-vizsgálatokat végzek majd kereszttábla elemzéssel. A kapott kutatási eredményekre alapozva teszek majd javaslatokat az érintett önkormányzatok számára.
12
2.3. A kutatás időbeli ütemezése I. időszak: 2014. január 15. - 2014. február 15. között: A témához kapcsolódó szakirodalom részletes feltárása, a téma iránt érdeklődő magyar és horvát hallgatók bevonása. A kvantitatív kutatáshoz kapcsolódó alapsokaság előállítása. II. időszak: 2014. február 16. - 2014. március 31. között: Kutatási kérdések megfogalmazása, kutatási módszertan meghatározása, mentori hálózaton keresztül a hallgatókkal való megismertetése. Hipotézisek felállítása, strukturált interjúk kérdéseinek összeállítása és a kutatási kérdőív elkészítése. III. időszak: 2014. április 1. - 2013. május 31. között: Kvalitatív és kvantitatív kutatás lebonyolítása, az eredmények feldolgozása, összefüggés vizsgálatok elvégzése SPSS programcsomag segítségével, hipotézisek ellenőrzése. IV. időszak: 2014. június 1.-2014. július 15. között: Javaslatokat is tartalmazó kutatási jelentés elkészítése, a kutatási anyag döntéshozókhoz való eljuttatása. Egy honlap (testvertelepules.hu) létrehozása, amelyen a témával kapcsolatos – magyar, horvát és egyéb külföldi – publikációk és hírek lesznek elérhetők.
13
2.4. A kutatás modellje A munkám kezdetén a következő modellt állítottam fel: 1. ábra: Kutatási modell
Sikeres közös pályázatok Együttműködések gyakorisága
Gazdasági együttműködés megvalósulása
Kapcsolatok önkormányzati felelőse
Lakosság részvétele
Kisebbségi önkormányzat működése
Testvértelepülési kapcsolatok sikere
Kapcsolatok fennállásának időtartama
Forrás: saját szerkesztés
2.5. A kutatás hipotézisei
A kutatásom kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, az együttműködés gyakorisága, a sikeres közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, a kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának időtartama. H2: A testvértelepülési kapcsolatok fejlődését leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya.
14
3. A testvértelepülési és regionális együttműködések története Jelenleg az Európai Unió területén található a legtöbb testvértelepülés, jelenleg több mint tizenháromezer európai falu és város vesz részt a települések közötti kapcsolatok építésében és fenntartásában. Maga az elképzelés Nyugat-Európából származik. Az első világháborút követően főleg a közös háborús tragédiák és emlékek kovácsolták össze a nemzeteket, s jelentették a kapcsolatok kialakításának kezdetét. Az első hivatalos testvérvárosi kapcsolat 1920-ban jött létre a brit Keighley és a francia Poix du Nord között. A második világháború után ezek a kapcsolatok már mélyebb értelmet nyertek, hiszen fő céljuk immár a béke megteremtése, illetve a kontinens építése volt. Az állampolgárok felismerték, hogy a határok mentén kialakult ellentétek, feszültségek feloldásában a közös összefogás jelenthet megoldást. Az első francia-német testvérkapcsolati szerződés 1950. május 31-én már ennek szellemében született meg Montbéliard és Ludwigsburg városai között, melyet még sok hasonló megállapodás követett. Ezen együttműködések alapvető célja egytől egyig az volt, hogy a különböző nemzeteket, valamint azok állampolgárait közelebb hozza egymáshoz, kialakítva ezáltal a „polgárok Európáját”. (Bali-Ürmössy, 2004, p. 5.) Európa politikai szempontból fennálló megosztottságának csökkentése érdekében a francia ellenállási mozgalom legendás vezetője, Jean-Marie Bressand alkotta meg a testvérvárosok létesítésének eszméjét. (Gergó, 2006 p. 178.) Először a német - francia - svájci határon bontakozott ki helyi kezdeményezés a kooperáció megteremtésére, mely elősegítette a német-francia kibékülést. Ennek keretében 1963-ban létrehozták a Regio Basiliensist, melyet egy háromoldalú kormányközi szerződés keretében pecsételtek meg, ezzel is garantálva az együttműködés sikerességét. A térségi összefogás a munkavállalás, a bevásárlás és a turizmus területén kialakuló mindennapos kapcsolatokon túl rendszeres közös konferenciák, szimpóziumok tartásában, hivatalos szervek együttműködésében, szakbizottságok felállításában, valamint regionális rádióadó működtetésében is megnyilvánult. A Regio Basiliensis a határokkal elválasztott, kulturálisan azonban egységes térségi együttműködések mintapéldájának is tekinthető, hiszen ezt követően több határ menti (holland, dán, francia, belga) együttműködés is kialakult. (Lelkes, 2006. pp. 153-154.)
15
1957. április 28-án jött létre a franciaországi Aix-les-Bains-ban az Egyesült Városok Szervezete (United Towns Organization, UTO) azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson az együttműködések és kapcsolatok kialakításában azoknak a közösségeknek, amelyek a háborúban sokat szenvedtek. A szervezet megalakulásának tiszteletére (minden év utolsó vasárnapján) tartják a városok közötti együttműködés elősegítése érdekében rendezett Testvérvárosok Világnapját. (Április 28. A Testvérvárosok Világnapja) Az Egyesült Városok Szervezete és az 1913 óta működő Helyi Önkormányzatok Nemzetközi Uniója (International Union of Local Authorities, IULA) egybeolvadásából 2004. május 5-én egy új szervezet jött létre Párizsban. Az Egyesült Városok és Helyi Önkormányzatok (United Cities and Local Governments, továbbiakban UCLG) célja, hogy több mint 100 országban képviselje és megvédje tagjainak érdekeit, a települések nagyságától függetlenül. (The constitution of the world organisation of United Cities and Local Governments) Az UCLG esernyőszervezetként működik hét régió szervezeteit képviselve. Az európai önkormányzatokat az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa (CEMR) képviseli, amely szerint a helyi és regionális hatóságok alapvető szerepet töltenek be az Európai Unió céljainak megvalósításában. A CEMR a képviseleti szervek megerősítésével és
tapasztalatátadással
kívánja
felkészíteni
ezeket
a
hatóságokat
a
bővítés
következményeire. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa különböző programokon keresztül ösztönzi az önkormányzatokat véleményformálásra az őket közvetlenül érintő összeurópai kérdések, így többek között a területfejlesztés, közlekedés és környezetvédelem tekintetében. (Introducing CEMR)
16
Az Európai Tanács 1984-ben a franciaországi Fontainebleauban zajló ülésén felállított egy bizottságot, az Adonnino-csoportot, amely a közösség arculatának erősítésére tett javaslatot. Egy egységes identitás kidolgozását javasolták, amely közös állampolgárságban és európai szintű jelképek (uniós zászló, himnusz, útlevél) elfogadásában valósulna meg. Javaslatokat tettek az oktatásüggyel és az egészségüggyel kapcsolatban is, amelyek meghaladták a hagyományos közös piaci felfogás elsődlegesen gazdasági indíttatását. Az úgynevezett Adonnino-jelentés kiemelte, hogy az európai integráció alapjai, vagyis a szolidaritás és az együttműködés a testvértelepülések mozgalma által széles körben népszerűsíthetők. Az Európai Parlament egyik képviselője, Nicole Fontaine is hangsúlyozta 1988-ban előterjesztett jelentésében, hogy a testvértelepülési
mozgalom
jelentős
mértékben
hozzájárult
az
„európai
tudat”
kialakításához. Ennek hatására az Európai Bizottság egy évvel később meghirdette testvérvárosi (town twinning) programját, amely új kapcsolatok kialakítását szorgalmazta és támogatta a már meglévő kapcsolatokat. (Bali-Ürmössy, 2004, p. 5.) A 2002-es év kulcsfontosságú esztendő volt a testvérvárosi mozgalom történetében, hiszen ekkor került megrendezésre Antwerpenben a 8. Európai Testvérvárosi Kongresszus. A rendezvény a „Twinning in Europe: beyond exchange” (Testvérvárosi kapcsolatok Európában: több mint csereprogram), azaz a testvérvárosi kapcsolatok túlmutatnak a csereprogramokon központi gondolat körül forgott, valamint az együttélés, a szolidaritás, a kölcsönös megértés témakörére összpontosított. Választ kerestek továbbá a kongresszuson arra, hogy a testvérvárosi kapcsolatok miként képesek segíteni az európai emberek együttélését, így számba vették az együttműködés lehetséges formáit, a korszerű kommunikáció hatékony használatát, és a fiatalok szerepvállalását is. A kongresszus munkája négy kérdéskörre fókuszált: „Együttélés (Living together) Fontos feladat új célcsoportok bevonása az együttműködésbe: fiatalok, speciális csoportok, mint hátrányos helyzetűek, idősek, szegények, stb. Az EU-s bővítés előtérbe helyezi a kultúrák találkozásának jelentőségét. A demokrácia, tolerancia továbbra is kiemelt fontosságú a társadalmi béke biztosítására. A testvérvárosi tevékenység művészete (The Art of Twinning) Testvérvárosi bizottságok működtetése, projektek tervezése, városok közötti hálózatok létrehozása, kultúrák közötti kommunikáció, korszerű kommunikációs stratégiák alkalmazása, továbbá új kapcsolati formák kialakítása jelenthetik a fejlődés útját. Üzleti partnerkapcsolatok (Partners in Business) 17
A települések közötti kapcsolatok hozzájárulhatnak a helyi gazdaság fejlődéséhez: üzleti partnerek találása, közös vállalkozási tevékenységek, projektek indítása, tapasztalatok, legjobb gyakorlati módszerek kölcsönös átvétele, pénzügyi források megismerése segítheti a gazdasági fejlődést. Tanuló város (The Learning City) A települési önkormányzatoknak részt kell vállalniuk az egész életen át tartó tanulási folyamatban, ehhez megfelelő oktatási/képzési formákra van szükség, korszerű intézményi formákat kell létrehozni, tanulni lehet más városok, távolabbi régiók tapasztalataiból is.” (Marián, 2005, p. 2.)
18
4. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása az Európai Unióban A testvértelepülési együttműködések segítségével a különböző országokban lévő önkormányzatok szorosabbra tudják fűzni kapcsolataikat és tudatosan átgondolt és kiépített határon átnyúló kezdeményezések jönnek létre. A lakosok bevonása elősegíti a népek és kultúrák közötti interakciók fejlődését, s egyben segíti az európai integráció és az európaiság érzésének megteremtését. Egész Európában találunk példaértékű kapcsolatokat, melyek azt bizonyítják, hogy a testvértelepülések igazán nehéz körülmények között is számíthatnak egymásra. Az egyik ilyen eset 2005-ben történt, amikor Portugáliában sorozatosan nyári tűzvész pusztított, s a katasztrófa által sújtott közösségek önzetlen segítséget kaptak testvértelepülésüktől. (Ercegović et al, 2009, p. 9.) Magyarországon is találunk követendő példákat: Sátoraljaújhely önkormányzata testvérvárosi kezdeményezései különösen a fiatalok számára előnyösek. Mind az általános, mind a középiskolai tanulóknak rendszeresen lehetőségük nyílik külföldi nyaralásokra, tanulmányutakra, valamint az önkormányzat pályázatot hirdet nyári munkavállalásra is. A város hollandiai testvértelepülésén, Franekerben 36 sátoraljaújhelyi általános és középiskolai diákot láttak vendégül. (Széman et al, 2000, pp. 102-106.) Jogilag nem kötelező hivatalos eskü, charta, egyezmény, baráti vagy együttműködési szerződés aláírása a testvérkapcsolat hitelességéhez, azonban a formális dokumentum elősegíti a hosszútávra szóló bizalmi kapcsolat kialakítását. Jogi szabályozás hiányában az eskü formája és tartalma kötetlen, a kibontakozó partnerség természetének függvényében és a partnertelepülések igényei szerint alakítható. A testvértelepülési egyezmény/eskü szövegére vonatkozóan nincs megkötés. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsának honlapján található egy szabadon felhasználható
angol
nyelvű
minta.
http://www.twinning.org/en/page/twinning-
oath#.U8OaXPl_vwl A dokumentumot a CEMR magyar nyelven is közzétette, amely jelen kutatási jelentés mellékletében is megtalálható. (Twinning oath) A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megbízásából, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Európai Integrációs Irodájának gondozásában készült „Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban” (2004) című kötet két magyar nyelvű egyezmény mintát is tartalmaz. Ezek az alábbi linken tölthetők le: http://www.jnszm.hu/feltolt/jnszm/testvertelepules.pdf, ám mindkettő megtalálható a kutatási jelentésem mellékletében is. 19
A dokumentumot a képviselőtestület vagy a megyei közgyűlés részére kell benyújtani jóváhagyás céljából, ezt követően többnyire egy protokolláris eseményen kerül aláírásra. Az aláíró partnerek közösen vállalják az írásba foglalt kötelezettségeket, de jogi értelemben nem vonhatóak felelősségre abban az esetben, ha problémák merülnének fel a későbbiekben. Az önkormányzat bármikor véget vethet a partnerségnek, amennyiben a képviselőtestület vagy a közgyűlés érvényteleníti a jóváhagyott szerződést. A testvértelepülési kapcsolat alapvetően hosszú távú elkötelezettség a felek között, kialakítása gondos előkészítést és komoly szándékot igényel, fenntartásához pedig folyamatos erőfeszítések szükségesek. A megfelelő alapok lerakásához, és az erre történő eredményes építkezéshez az alábbi táblázat foglalja össze a legfontosabb teendőket. (Enter our universe of twinning!) 1. táblázat: A jó testvértelepülési kapcsolat leírása és módszerei Tevékenység
Leírás
Módszerek
A megfelelő partner kiválasztása
Az együttműködő feleknek meg kell találniuk a köztük lévő közös pontot, amely számos hasonlóságon alapulhat, pl.: a lakosság számán, földrajzi elhelyezkedésen, gazdasági tevékenységeken, közös történelmi múlton, környezetvédelmi vagy szociális kérdéseken.
A potenciális partnertelepüléssel személyes egyeztetés alkalmával kell tisztázni az elképzeléseit, elvárásait az új kapcsolatra vonatkozólag.
Lakosság és az egész közösség bevonása
A képviselők és köztisztviselők a projekteknek fontos hajtóerői, ám mellettük minden polgár bevonása szükséges (pl.: iskolák, sportklubok, szabadidős csoportok, idősek szervezetei és egyéb helyi közösségi egyesületek)
A helyi médiában megjeleníthetők a testvérkapcsolatok előnyei és eredményei. A diákcserék ösztönzik a partnerország nyelvének megtanulását, továbbá mozgósítják a tanárokat, iskolai személyzetet, diákszervezeteket is. Az európai iskolák internetes együttműködését ösztönző EU-s eTwinning (eTestvérkapcsolatok) program olyan támogatást, eszközöket és szolgáltatásokat nyújt, amelyek segítik a hosszú-, vagy rövid távú együttműködést minden területen.
20
Európai dimenzió beiktatása
A jó testvérkapcsolat erősíti az európai polgárságot, ösztönzi az európai egységet és segít az európai identitás kialakításában. A polgárok felismerhetik, hogy egyazon értékeket képviselő közösséghez tartoznak.
Az európai polgárok közötti kapcsolatok által az emberek tapasztalatot szerezzenek egymás napi életéről, mindennapi témákat vitassanak meg, új kultúrákat fedezzenek fel, valamint partnereik nyelvét is megismerjék. Mindez gyakran maga után vonja olyan testvérkapcsolati bizottságok felállítását, amelyek lehetővé teszik a helyi köztisztviselők és a lakosok közös munkáját.
Közös célok meghatározása
Fontos konkrétan meghatározni, hogy mit is várunk a kapcsolattól.
Az egyértelmű célok és a tevékenységek típusainak meghatározása nélkülözhetetlen, amennyiben lehetséges, az egyes projektek határidejét is pontosítani szükséges. Ezeket a változó körülmények miatt időnként fontos újraértékelni.
A megfelelő támogatási rendszer kialakítása
Egy kis létszámú, de aktív csapat minden testvértelepülésen segíthet a kapcsolatok megőrzésében, a partnerség új projekteken keresztül történő fejlesztésében, a megfelelő pénzügyi támogatás megtalálásában.
Ez a „testvérkapcsolati motor” egyfajta testvérkapcsolati irányító bizottságként is működhet, vagy egy az önkormányzat által elismert egyesületként, amely a településsel, más egyesületekkel, valamint a partnertelepüléssel is együttműködik.
Napjaink főbb témáinak meg-vitatása
A testvérkapcsolatok keretében megvalósított tevékenységek segítik a lakosságot abban, hogy tudatosabban közelítsék meg az olyan aktuális európai kérdéseket, mint a környezetvédelem, Európa jövője, az emberi jogok, a béke, a szociális befogadás, avagy akár a futball és egyéb sportok területén.
A tapasztalatcsere, valamint a konkrét témákkal kapcsolatos közös ötletvihar (brainstorming) hozzásegít a megoldások megtalálásához és fejlesztéseket eredményez.
Fenn-tartható kapcso-latok megteremtése
A települések kapcsolata hosszú távú elkötelezettség. Ahhoz, hogy a különböző települések lakosai között szoros barátságok és szolidaritáson alapuló kapcsolatok alakulhassanak ki, időre van szükség.
Fontos, hogy az együttműködést ne befolyásolják a politikai vezetésben bekövetkezett változások. A partnerek feladata, hogy támogassák egymást vészhelyzetben, katasztrófa helyzetekben. A partnerség rendszeres felülvizsgálásával alkalmazkodhatunk az aktuális igényekhez.
A finanszírozás megszervezése
A partnerségi események megszervezéséhez, a folyamatos kapcsolattartáshoz, a működéshez elengedhetetlen a pénzügyi források felkutatása és hatékony kihasználása.
Az önkormányzati támogatás jelenthet bevételt a helyi testvérkapcsolati egyesülések számára, amelyek sok esetben aktívan próbálják felkutatni a helyi forrásokat akár a helyi közösség bevonásával is.
Forrás: Enter our universe of twinning! – CEMR ajánlásai alapján saját szerkesztés 21
Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa folyamatosan nyomon követi az európai testvértelepülési kapcsolatok számának alakulását. A kontinensünk országainak adatait összegezve ezek száma 2009-ben több mint 40.000-re volt tehető. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy minden kapcsolat két fél együttműködését jelenti, így ténylegesen 20.000 érintettről beszélhetünk. 2. táblázat: Testvértelepülési kapcsolatok száma az európai országokban, 2010 Ország
Testvértelepülési kapcsolatok száma
Albánia
28
Ausztria
890
Belgium
820
Bosznia
70
Bulgária
421
Csehország
1061
Ciprus
118
Dánia
608
Egyesült Királyság
2059
Észtország
564
Finnország
1111
Franciaország
6776
Görögország
519
Hollandia
592
Horvátország
279
Írország
265
Izland
147
Lengyelország
3508
Lettország
357
Litvánia
484
Luxemburg
118
Magyarország
1704
Macedónia
92
Málta
67
Montenegro
11
Németország
6048
Norvégia
595
Olaszország
2755
Portugália
387
Románia
1991
Spanyolország
984
22
Svájc
466
Svédország
1120
Szerbia
304
Szlovákia
801
Szlovénia
216
Törökország
374
Ukrajna
799
Forrás: Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 2010-es adatai alapján saját szerkesztés A fenti táblázatból kiderül, hogy hazánk az európai országok között előkelő helyet foglal el, a lakosság számához viszonyítva pedig egyértelműen éllovas. (Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa) Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa egy internetes testvérkapcsolatkereső oldallal segíti a megfelelő partner kiválasztását. A település és önkormányzata egy elektronikus űrlap kitöltésével publikálhatja igényét, hogy testvérkapcsolati partnert keres. Magyarországról 44 település élt ezzel a lehetőséggel. (Partnerkeresés) Az Európai Bizottság 1993 óta díjjal jutalmazza azon testvértelepüléseket, amelyek az európai integráció felé elkötelezettek, s érdemben tesznek ezért. A „Testvértelepülési mozgalom aranycsillagai” (Golden Stars of Town Twinning) díj elnyeréséhez számos kritériumnak kell eleget tenniük a településeknek. Azon helyiségeket tüntetik ki az elismeréssel, melyek a legtöbbet tették az integráció elmélyítéséért, többek között az ifjúság bevonásával, kettőnél több ország településeinek részvételével, a földrész egymástól távoli, marginális helyzetű területein lévő önkormányzatok bekapcsolásával, és kiemelt európai integrációs jelentőségű témák tárgyalásával. A 2007-től 2013-ig tartó 215 millió eurós költségvetésű program célkitűzései között szerepelt többek között az is, hogy a testvérvárosok közötti kapcsolatépítést ösztönözze. (Gergó, 2006, p. 181.)
23
4.1. Európa a polgárokért program Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa szervezésében 2007 májusában, Rodoszon került megrendezésre egy konferencia „Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért” címmel. Ezen esemény alkalmával került sor az „Európa a polgárokért” elnevezésű dokumentum ismertetésére. A program olyan tevékenységek és szervezetek széles körét támogatja, melyek hozzájárulnak a polgároknak és a civil társadalom szervezeteinek az európai integráció folyamatában való aktív részvételéhez. A 2007-től 2013-ig tartó „Európa a polgárokért” program négy pályázati típusból álló alprogramra volt bontható, melyek között megtalálható a testvérváros program is. Ezen pályázati kategória olyan tevékenységeket támogat, amelyek elősegítik az európai polgárok közötti informális és személyes kapcsolatok kialakítását, valamint ösztönzik a testvértelepülések közötti hálózatépítést és kooperációt. (Európa a polgárokért program, 2008, pp. 1-10.) A konferencián a testvértelepülési kapcsolatok jövőjét érintő pontokat tárgyaltak meg, valamint számos előadás hangzott el, melyek kitértek többek között az ifjúságot, az európai kihívásokat, a kulturális sokszínűséget és a mediterrán térségi együttműködést érintő témakörökre is. A résztvevők zárónyilatkozata az alábbi prioritásokat fogalmazta meg: „Mi, a helyi és regionális képviselők, és a testvértelepülési mozgalom tevékeny részvevői, a Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért, 2007. május 10-12-én rodoszi konferencián megjelentek:
Megerősítjük azon meggyőződésünket, hogy a testvértelepülési mozgalom vitalitása és ereje elősegíti a polgárok bevonását közvetlen cserékbe, és ennek megfelelően Európát egy humán dimenzióval látja el.
Újra hangsúlyt helyezünk azon elkötelezettségünkre, hogy a testvértelepülési kapcsolatok eszközként szolgálnak polgáraink bevonására, és tükrözik sokszínűségüket és kultúrájukat.
Hangsúlyozzuk, hogy a testvértelepülési kapcsolatok különleges szerepet játszanak a potenciális EU tagjelölt országok, mint például a dél - kelet európai térség országai, valamint az Unióval határos országok esetében.
24
Meggyőződésünk, hogy a testvértelepülési kapcsolatok hidakat építhetnek a mediterrán térség városai és települései között, a megbékélés eszközeiként szolgálhatnak a régióban, ösztönzik azon polgárok aktív részvételét, akik eredetileg ebből a térségből származnak, de ma már esetleg európai városokban, településeken élnek.
Megerősítjük, hogy a testvértelepülési kapcsolatok hozzájárulnak a fejlődő országokkal való együttműködéshez, segítik a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések elérését, tágabb értelemben, a globalizáció korában összehozzák a különböző országok, kultúrák polgárait.
Megerősítjük a testvértelepülési mozgalom politikai dimenzióját, amint azt a bordeaux-i Testvértelepülési Kongresszusokon [Bordeaux (1987), Ferrara (1999), Antwerpen (2002)] már kifejezésre jutattuk, és elkötelezettségünket egy, a CEMR alapszabályának megfelelő, erősebb Európai Unió iránt, amely átlátható és közelebb van a polgáraihoz.” (Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért, 2007, p.1.)
2006-ban Hannu Takkula, finn európai parlamenti képviselő a program tervezetéről szóló vita során arra hívta fel a figyelmet, hogy nem „elitista”, hanem a lakosság számára népszerű intézkedésről van szó, amely hozzájárul a testvérvárosi kapcsolatok bővítéséhez. (Tuka, 2008, p. 11.) A 2007-2013 között tartó programban az alábbi eredmények könyvelhetőek el a benne résztvevők vonatkozásában:
76,5%-uk érzi, hogy szorosabban tartozik az Európai Unióhoz,
77,5%-ukban nőtt az európai identitás érzése, mely különösen a testvérvárosi találkozók hatásának köszönhető,
89,1%-uk több ismerettel rendelkezik az európai kultúráról, identitásról és örökségről,
88,2%-ukban erősödött a szolidaritás a többi európai emberrel szemben,
88,1%-uk épített ki kapcsolatot a találkozók alkalmával,
88,9%-uk tudása bővült az európai történelemről, politikáról és kultúráról (Velényi, 2014)
25
A program sikerességét mutatja, hogy a 2014-2020-as költségvetési időszakban újra meghirdetésre került, ezúttal 185.468. 000 euró áll rendelkezésre az újabb projektek megvalósítására. A program olyan tevékenységeket finanszíroz, amelyek által a polgárok aktív közreműködők lehetnek, előtérbe kerül Európa közös múltja és értékrendje, s kialakulhat az Unió fejlődéséért való személyes felelősségvállalás. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, pp. 8-9.) A fenti célkitűzéseket transznacionális szinten vagy európai dimenzióval kell megvalósítani a következő eszközökkel:
eszmecserék, elmélkedés és hálózatok létrehozásának ösztönzése a közös történelmi múltra és értékekre való emlékezés, a béke fenntartása, valamint a tagállamok jólétének előmozdítása érdekében;
az uniós döntéshozatali folyamattal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése, a társadalmi és a kultúrák közötti szerepvállalás elősegítése, valamint az önkéntesség lehetőségeinek előmozdítása révén az uniós szintű demokratikus és polgári részvétel ösztönzése. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, p. 6.)
Ezekkel összhangban a program két ágon és egy horizontális intézkedésen keresztül kerül végrehajtásra:
„1. ág: Európai emlékezés: az európai emlékezéssel, közös történelmünkkel és értékeinkkel, valamint az Unió céljával kapcsolatos tudatosság növelése.
2. ág: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel: az uniós szintű demokratikus szerepvállalás és a polgári részvétel ösztönzése.”
A 2. ág intézkedései között találhatók meg a „Civil társadalmi projektek”, de a „Testvérváros-program” és a „Városok hálózatai” intézkedések is. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, p. 8.)
26
A „Testvérváros-program” intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek keretében a testvérvárosok lakosai számára szerveznek találkozókat az Európa a polgárokért program célkitűzéseivel összhangban lévő témakörök kapcsán. Az intézkedés célja, hogy helyi és uniós szinten motiválja az állampolgárokat az uniós politikai menetrend fennálló kérdéseiről folytatott vitára. Az ilyen indíttatású projektekhez igényelhető maximális támogatási összeg 25.000 euró, melyre települések és testvérvárosi bizottságaik vagy más, helyi önkormányzatokat képviselő nonprofit szervezetek pályázhatnak. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, pp. 20-21.) A testvérvárosi kapcsolat a települések közötti erős kötelék. A több testvérvárost felölelő kapcsolatok révén létrejött hálózatokban jelentős potenciál rejlik. A „Városok hálózatai” intézkedés a hosszú távon, közös ügyön együtt dolgozó települések és egyesületek partnerségét kívánja tartósabbá és szorosabbá tenni azok hálózatba való tömörítése révén. A maximálisan 150.000 eurós támogatási összeg felhasználásával megvalósítható projektekre települések, illetve azok testvérvárosi bizottságai vagy hálózatai, helyi/regionális hatóságok, valamint helyi önkormányzatok civil szervezeti pályázhatnak. Az Európai Bizottság a program keretében támogatja az ilyen szervezett, intenzív és sokoldalú együttműködést folytató hálózatok fejlődését. (Európa a polgárokért program (2014–2020) – Programismertető – 2014-től hatályos változat, pp. 21-22.)
27
5. Testvértelepülési
kapcsolatok
intenzitása
Magyarországon
és
Horvátországban 5.1.
Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Magyarországon Magyarország Alaptörvényének 32. cikke (1) bekezdésének k) pontja értelmében
egy magyar helyi önkormányzat „szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdekképviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok
helyi
önkormányzatával,
és
tagja
lehet
nemzetközi
önkormányzati
szervezetnek.” (Magyarország Alaptörvénye) 1970-ben alakult ki az első hivatalos testvérvárosi kapcsolat Veszprém és Tartu (Észtország) városok között. A rendszerváltásig létrejött kapcsolatok elsősorban politikai célból jöttek létre felsőbb utasításra. Először a Politikai Bizottság tett javaslatot a „testvért kereső” városnak, a végső engedélyt a Belügyminisztérium adta meg. Az eleinte formális, illetve politikai indíttatású kooperációk fokozatosan szélesedtek, így a kulturális csoportokon és a sportegyesületeken túl a szocialista vállalatok is partnerekké váltak az összefogásban. A formális protokoll-látogatások mellett megjelentek a szakmai tapasztalatcserék, brigádtalálkozók, valamint elindult a családok közötti kapcsolatépítés is. Ezekben már a barátság, illetve a szorosabb megismerkedés szándéka is egyre fontosabb szerepet öltött. Azok a kapcsolatok, amelyekre a civil szereplők minimális szerepvállalása és a formalitás volt a jellemző, az őket generáló politikai rendszer megszűnését követően nem működtek tovább. A rendszerváltás időszakával lehetőség nyílt a korábban kialakult összefogások jogi értelemben vett megszilárdítására, illetve újabb kapcsolatok kiépítésére is. (Gergó, 2006, p. 179.) A Pécs-Eszék kapcsolat (1973) és a még régebbi Mohács-Pélmonostor (Beli Manastir) testvérvárosi szerződés (1970) kivételével a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok a rendszerváltást követően jöttek létre. A folyamatnak nagy lendületet adott, hogy az 1991-1995 között zajló délszláv háborúban a magyar városok a horvát menekülteket kórházi kezeléssel, gyermekeik oktatásával vagy a családok átmeneti elhelyezésével segítették. Ez a támogatás a háború után testvértelepülési megállapodások aláírását eredményezte, példaként a Szigetvár-Slatina vagy a Nagyatád-Križevci kapcsolatot említhetjük.
28
A következő szakaszban, a 2000-es évek elején az idegenforgalom került a középpontba. Ebben az időszakban a Somogy megyei települések horvát tengerparti városokat kerestek partnerként, ekkor jöttek létre a Csurgó-Vrsar, Marcali-Medulin, Fonyód-Novi Vinodolski és a Siófok-Poreč együttműködések. Turisztikai tartalommal jött létre a Szentendre-Stari Grad kapcsolat is. A
2007-ben
kezdődő
Magyarország-Horvátország
IPA
Határon
Átnyúló
Együttműködési Program hatására ismét élénkülni kezdtek a testvértelepülési kapcsolatok, s újabbak is létrejöttek. Ebben az időszakban az együttműködés két fő irányát a közös pályázatok írása és menedzselése, valamint a horvát EU-csatlakozás előkészítése jelentette. (A magyar-horvát testvérvárosi megállapodások története, a testvérvárosi kapcsolatfelvétel technikai szakaszai és protokollja) „Általánosságban tehát megállapítható, hogy a testvérvárosi kapcsolatokat a közös történelmi, geopolitikai, gazdasági-turisztikai, közlekedési, oktatási-kulturális, civil vagy sport szálak generálják. (E hátteret „testvérvárosi térképnek” is nevezhetjük). Új testvérilletve partnervárosi együttműködések előkészítésekor tehát alapvető kérdés, hogy a kapcsolatot kezdeményező városnak milyen a háttere, „térképe”. Egymással ellentétes profilú, eltérő lélekszámú települések is kapcsolatba kerülhetnek egymással: egyetemi város ipari központtal, hegyvidéki település tengerpartival. Ebben az esetben valami speciális érdeket kell keresnünk (pl. Budapest legnagyobb kerülete, a XI. Kerület- Újbuda és a dalmát Trogir esetében a közös uniós projektekben való részvétel hozta közelebb egymáshoz a partnereket).” (A magyar-horvát testvérvárosi megállapodások története, a testvérvárosi kapcsolatfelvétel technikai szakaszai és protokollja) Magyarországon utoljára 2002-ben a Társadalomkutatási Intézet végzett átfogó és részletes testvértelepülés-kutatást. A kutatás vezetői, Giczi Johanna és Sik Endre mindenekelőtt azt vizsgálták, hogy hol, miként és milyen oknál fogva alakulnak ki az egyes települések között a hosszabb vagy rövidebb ideig tartó kapcsolatok, milyen formában jelenik meg ez a viszony, és az egymással kapcsolatot kiépítő városok, községek együttműködésére mi jellemző valójában. „A magyar települések 33%-a rendelkezik testvértelepülési kapcsolattal. Közülük 62%-nak egy, 18%-nak kettő, 10%-nak három, a maradék 10%-nak pedig négy vagy több külföldi várossal van kapcsolata. A települések 27%-a Romániával, 21%-a Németországgal, 13%-a Szlovákiával áll szoros kapcsolatban. Jelentős még az Ausztriához, Finnországhoz, Franciaországhoz, Horvátországhoz és Olaszországhoz való kötődésünk is.” (Giczi et al, 2004, p. 36.)
29
A kutatók a testvértelepülési kapcsolatokat kialakításuk időpontja szerint különítették el a rendszerváltás előtt, valamint a rendszerváltás után létrejött együttműködésekre. A tanulmány következtetései azt mutatják, hogy a szocializmus alatti időszakban elsősorban Németország, Lengyelország és Finnország felé orientálódtunk, de néhány török és egyéb ázsiai országbeli kapcsolatot is kialakítottunk. A berlini fal leomlását követően tovább növeltük a német kapcsolataink számát, ezen kívül Ausztria és Románia irányába is nyitottunk, valamint ebben az időszakban jött létre kisszámú holland, angol és francia kapcsolataink jelentős része is. Az ezt követő időszakban jellemzően továbbra is Romániával, Németországgal és Szlovákiával alakítottunk ki új kapcsolatokat, de emellett olyan, hazánk számára eddig kevésbé ismert államok felé is fokozatosan nyitni kezdtünk, mint például Görögország, Svédország, Szerbia és Izrael. A kezdeti 1940-1988-as időszakban hasonló arányt képviseltek a megyeszékhelyek, a városok és a községek a testvértelepülési kapcsolatok megoszlásában. Az 1989-től kezdődő időszaktól kezdve viszont már egyértelműen a községek nagyobb szerepvállalása figyelhető meg. 3. táblázat: Az újonnan létrejövő testvértelepülési kapcsolatok megoszlása periódusonként az egyes települések rangja szerinti bontásban Településrang
Periódus (%) 1940-1988
1989-1993
1994-1997
1998-2002
Megyeszékhely
34
10
6
3
Város
30
40
27
15
Község
36
50
67
82
Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A testvértelepülési viszony kialakítására a községekben és a városokban főként kulturális okokból került sor, míg a megyeszékhelyeken a gazdasági és üzleti kapcsolatok jelentették a fő motivációt. Figyelemfelkeltő adat, hogy a kistelepüléseken magasabb az oktatási célból kialakított kapcsolatok aránya, mint a nagyvárosokban.
30
4. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatfelvétel oka és a település típusa szerint Településrang (%) A kapcsolatteremtés oka
Megyeszékhely
Város
Község
Történelem, politika
14
7
12
Gazdaság
54
33
23
Idegenforgalom, turizmus
0
4
6
Kultúra, hagyomány
24
51
44
Oktatás, fiatalok közötti
8
3
12
0
2
3
kapcsolat Egyéb
Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés A következő táblázat arra az érdekes kutatási eredményre hívja fel a figyelmet, hogy a két fél részéről kezdeményezett kapcsolatfelvételek aránya szinte tökéletes egyensúlyban van, bármilyen céllal is születtek azok. 5. táblázat: A településközi kapcsolatok megoszlása a kapcsolatteremtés célja és a kapcsolat kezdeményezője szerint A kapcsolatteremtés célja
A kapcsolat kezdeményezője (%) külföldi
magyar
település
település
Történelem, politika
12
11
15
Gazdaság
30
30
16
Idegenforgalom, turizmus
5
4
4
Kultúra, hagyomány
41
44
55
Oktatás, fiatalok közötti
9
8
10
3
3
0
mindketten
kapcsolat Egyéb
Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés
31
A hosszú évtizedek során kialakított kapcsolataikat kiemelten fontosnak tartották a megkérdezettek. A jobban megbecsült együttműködések aránya a települések lakóinak, valamint gazdasági- és infrastrukturális fejlettségének növekedésével egyenes arányban növekszik, azaz elmondható, hogy a nagyvárosok nagyobb arányban értékelik fontosnak a kialakított szövetségeket, ahogyan ez az alábbi táblázatban is látható. 6. táblázat: A települések közötti kapcsolatok megoszlása a kapcsolatok jelentősége és a településtípus szerint Településtípus (%) A kapcsolat jelentősége
Megyeszékhely
Város
Község
Elenyésző
0
5
8
Gyengébb
35
38
47
Erős
65
57
45
Forrás: Társadalomkutatási Intézet adatai alapján saját szerkesztés Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa 2010-es állapotokat tükröző kimutatása alapján a magyar önkormányzatok Romániával ápolják a legtöbb partnerséget (474), de Szlovákiával (231) és Németországgal (225) is jelentős számú testvértelepülési köteléket alakítottak ki. 7. táblázat: Magyar testvértelepülési kapcsolatok száma (2010)
Ország Albánia Ausztria Belgium Bosznia Bulgária Csehország Ciprus Dánia Egyesült Királyság Észtország Finnország Franciaország
Testvértelepülési kapcsolatok száma 1 71 9 3 14 16 1 11 25 3 52 55 32
Görögország 7 Hollandia 21 Horvátország 67 Írország 1 Lengyelország 191 Lettország 1 Litvánia 4 Luxemburg 5 Németország 225 Olaszország 75 Portugália 2 Románia 474 Spanyolország 3 Svájc 17 Svédország 7 Szerbia 56 Szlovákia 231 Szlovénia 23 Törökország 12 Ukrajna 21 Forrás: A CEMR európai testvértelepülési kapcsolatok számának nyilvántartása alapján saját szerkesztés Habár a vizsgált területen csak két megye tartozik a Dél-dunántúli régióba, érdemes volt górcső alá vennem a régió nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó stratégiáját is. Ez alapján elmondható, hogy a megyei és a megyei jogú városi önkormányzatok hosszú távú stratégiáikban kiemelten foglalkoznak a külkapcsolatok fejlesztésének kérdésével, a külföldi együttműködéseiket pedig főként testvérvárosi kötődések, megyei kapcsolatok, szoros baráti viszonyok vagy civil szervezetek révén teremtik meg. A városok és községek elsősorban ad hoc megkeresések útján számos testvértelepülési kapcsolatot alakítottak ki, melyek többnyire önkormányzati, oktatási vagy kulturális jellegűek. Ezen együttműködések általában hatékonyan működnek, de előfordul,
hogy
idővel
megszűnnek.
A
kistérségek
külkapcsolatait
nagyban
meghatározzák a területen élő nemzetiségi kisebbségek (német, horvát, stb.) is, hiszen anyaországuk egy vagy több településével, régiójával alakult ki szoros kooperáció, amelyek rendszerint a közös kulturális és nyelvi háttérre épülnek. (A Dél-dunántúli régió nemzetközi-kapcsolati stratégiája, 2003, pp. 32-33.)
33
5.1.1. Települési
Önkormányzatok
Országos
Szövetségének
testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tevékenysége A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) 1989. március 10-ei megalakulásától kezdve napjainkig hazánk egyik legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, mely tevékenységét jelentős nemzetközi kapcsolatok, fejlett infrastruktúra és jól képzett szakértők munkájának segítségével végzi. Az érdekképviseleten túl magas szintű szolgáltatásokat is biztosít folyamatosan bővülő tagjainak, illetve igény esetén az összes önkormányzatnak. A szövetség az önkormányzati érdekeket szem előtt tartva kíván kialakítani egy társadalmi, gazdasági, jogi és helyi politikai szempontból is hatékony decentralizált
kormányzást.
(Települési
Önkormányzatok
Országos
Szövetsége,
Szövetségünk) A TÖOSZ szolgáltatásai az alábbiak: 1. Szakmai könyvtár működtetése A TÖOSZ gyűjteményében megtalálhatóak az önkormányzatokkal, településekkel kapcsolatos szakmai kiadványok határainkon belülről és azon túlról is, valamint a települések monográfiái is. 2. Szakmai tanácsadás Az úgy nevezett Önkormányzati Forró-Drót tanácsadó szolgáltatás keretében információ és szakmai tanácsadás érhető el a települési önkormányzatok tisztségviselői, a képviselő-testület tagjai, a polgármesteri hivatalok alkalmazottai és az intézmények vezetői részére jogalkalmazói feladataik ellátásában, közösségi ügyeik intézésében, gyakran az önkormányzatok feladat- és hatáskörével, a megjelent jogszabályok értelmezésével kapcsolatosan kérnek tájékoztatást. 3. Testvértelepülési kapcsolatok elősegítése A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének egyik kiemelkedő tevékenysége közé tartozik a nemzetközi önkormányzati együttműködésekben való szerepvállalás. A TÖOSZ segíti az önkormányzatok partnerkeresését, valamint a meglévő kapcsolatok gondozását és újak kialakítását, továbbá információt ad az őket érintő pályázati felhívásokkal kapcsolatos kérdésekre.
34
A
TÖOSZ
tagjai
számára
biztosít
úgynevezett
testvérvárosi
internetes
szolgáltatásokat is, melynek keretében a következők érhetők el:
a kereső partner és a keresett partner jellemzőit kutató kérdőív (magyar, angol és német nyelveken),
a legfrissebb pályázati kiírások linkjei,
testvérvárosi kapcsolatokra vonatkozó információk, hírek, a témát érintő rendezvényekre szóló meghívók,
testvérvárosi kapcsolatokkal foglalkozó kutatások, összefoglaló táblázatok. (Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, Szolgáltatásaink)
5.2. Testvértelepülési kapcsolatok intenzitása Horvátországban Horvátországban sem új keletű a testvérvárosi kapcsolatok generálásának gondolata. A legrégebbi múltra visszatekintő kapcsolatok már több mint harminc éve tartanak. Az Európai Unió teljes körű tagjává válásához Horvátország aligha tudott volna jobb utat elképzelni, mint azt, hogy bizonyosságot tesz arról, hogy tiszteletben tartja más nemzetek kultúráját, valamint megmutatja saját hagyományait, életstílusát a többi tagállamnak. Ezen törekvés eléréséhez pedig nagyban hozzájárult a testvértelepülési partnerségek létrehozása és ápolása. (Ercegović et al, 2009, p. 5.) Horvátországban a Helyi és Regionális Önkormányzatokról szóló törvény 14-17. cikkei alapján a törvényhatóságok, városok és megyék kialakíthatnak együttműködést más országok helyi és regionális önkormányzataival. Az egység képviselőtestülete dönthet nemzetközi kooperáció létrehozásáról, melynek törvényszerűségét a Horvát Köztársaság Közigazgatási Minisztériuma ellenőrzi, s ezt követően a kormány bírálhatja felül. (Bakota et al, 2013, pp. 157-167.) A külföldi helységekkel való első együttműködések a 12. századra nyúlnak vissza, amikor Dubrovnik városa az olasz Ancona és Fana városokkal kötött úgynevezett „baráti és kereskedelmi egyezményt”. A korai példák között kell megemlítenünk Split együttműködését is az angliai Dover városával, mely 1962-ben jött létre, s egyben a legrégebbi települési kapcsolata Horvátországnak. Ezt Karlovac (Károlyváros) és az olaszországi Alessandria 1964-ben, majd Zagreb (Zágráb) és a német Mainz 1967-ben kezdődő kooperációja követte. (Ercegović et al, 2009, p. 6.)
35
A hivatalos formába öntött testvértelepülési kapcsolatok átlagos időtartama csupán 12 évre tehető, ami a horvát önkormányzatok rövid múltjára vezethető vissza. Horvátország számára a testvérkapcsolatok létrehozásának fő célja a külföldön élő horvát kisebbség kultúrájának megóvása és a kötelékek minél hatékonyabb fenntartása a szórványosan elhelyezkedő lakossággal. A horvát községek és városok négy fontos kritériumot tartanak szem előtt testvértelepülésük kiválasztásakor: a földrajzi közelséget, a nemzeti kisebbség jelenlétét, a humanitárius tevékenységeket és az idegenforgalom helyzetét. (Damjan, 2009, pp. 3-5.) Magyarország a fenti szempontokat tekintve jelentős kapcsolati tőkét jelent a horvát állam számára: a két állam fővárosai, kerületi önkormányzatai, valamint határmenti megyéi között az elmúlt 15-20 évben szoros kapcsolatok alakultak ki. A horvát-magyar testvérvárosi kapcsolatok többségét a városok közötti karitatív kapcsolatok, a Magyarországon működő horvát kisebbségi önkormányzatok vagy a diplomáciai képviseletek hívták életre. „A Hajdúböszörmény-Trogir partnerséget civilek generálták: olyan hajdúsági családok, akik a szívükbe zárták az Adriát, Trogirt és a vendégszerető horvát polgárokat.” (Horvát-Magyar testvérvárosok) Horvátország 20 megyéje közül a legtöbb uniós testvérkapcsolattal rendelkező közigazgatási egység Isztria (Istarska županija) 38, ezt követi Tengermellék-Hegyvidék (Primorsko-goranska županija) 35, majd Split-Dalmácia (Splitsko-dalmatinska županija) 33 partnerségi viszonnyal. Érdekes, hogy ez a három megye a legfejlettebb turisztikai szempontból. (Damjan, 2009, p. 3.)
36
8. táblázat: Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma megyék szerint Testvértelepülési
Megye
kapcsolatok száma
Isztria (Istarska) Tengermellék-Hegyvidék (Primorskogoranska)
38 35
Split-Dalmácia (Splitsko-dalmatinska)
33
Eszék-Baranya (Osječko-baranjska)
23
Vukovár-Szerém (Vukovarsko-srijemska)
17
Muraköz (Međimurska)
16
Varasd (Varaždinska)
15
Belovar-Bilogora (Bjelovarsko-bilogorska)
12
Kapronca-Körös (Koprivničko-križevačka)
12
Karlovác (Karlovačka)
11
Zadar (Zadarska)
10
Lika-Zengg (Ličko-senjska)
1
Dubrovnik-Neretva (Dubrovačko-neretvanska)
8
Pozsega-Szlavónia (Požeško-slavonska)
6
Verőce-Drávamente (Virovitičko-podravska)
6
Šibenik-Knin (Šibensko-kninska)
6
Krapina-Zagorje (Krapinsko-zagorska)
5
Sziszek-Moslavina (Sisačko-moslavačka)
5
Bród-Szávamente (Brodsko-posavska)
3
Zágráb (Zagrebačka)
3
Forrás: Damjan, 2009, p. 4. Az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa online testvérkapcsolat kereső rendszerében csupán 2 horvát település jelezte együttműködési igényét. (Partnerkeresés) A CEMR 2010-es adatai alapján a horvát önkormányzatok magyar partnereikkel alakították ki a legtöbb testvértelepülési kapcsolatukat, szám szerint 67-et. Olasz önkormányzatokkal 59, szlovénekkel pedig 40 ilyen jellegű együttműködést kötöttek.
37
9. táblázat: Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma országonként, 2010
Ország
Horvát testvértelepülési kapcsolatok száma
9 Ausztria 3 Belgium 0 Bosznia 2 Bulgária 16 Csehország 1 Dánia 3 Egyesült Királyság 6 Franciaország 5 Hollandia 15 Lengyelország 67 Magyarország 3 Macedónia 30 Németország 59 Olaszország 1 Portugália 2 Románia 1 Spanyolország 1 Svédország 0 Szerbia 10 Szlovákia 40 Szlovénia 3 Törökország 2 Ukrajna Forrás: A CEMR európai testvértelepülési kapcsolatok számának nyilvántartása alapján saját szerkesztés
38
6. Jó gyakorlatok a sikeres testvérkapcsolatok kialakításához 2008-ban indult útjára a jó példát átadó gyakorlatok pályázata - a Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja (LÖGY) címmel - a Települési Önkormányzatok Országos
Szövetségének
kezdeményezésére.
A
felhívás
keretében
azok
az
önkormányzatok pályázhatnak, amelyek saját megítélésük szerint a megadott területek valamelyikén új és másutt is alkalmazható gyakorlatot fejlesztettek ki. A program keretében megvalósul a legjobb önkormányzati gyakorlatok, illetve az újszerű helyi megoldások felkutatása, majd ezek bemutatásra kerülnek az ország valamennyi önkormányzata, vagy akár a nemzetközi szakmai közélet számára is. Azzal, hogy a tudás széles körben, az ország más részein is hasznosul, a következő eredmények érhetőek el:
a problémákkal küzdő önkormányzatok jobb közszolgáltatásokat nyújthatnak, s a településvezetés magasabb színvonalú teljesítményre lehet képes;
személyes konzultációk során a gyakorlatokat kialakító önkormányzatok tovább fejleszthetik munkájukat, így azok tovább tökéletesíthetőek;
az önkormányzati dolgozók és helyi lakosok hivatalos elismerésben részesülnek, mely büszkeséggel töltheti el őket;
a központi kormányzat figyelme a jobb önkormányzati feladatellátás és az innovációk támogatásának szükségességére irányítható, ezáltal a helyi közösségek körülményei javíthatóak. 1. (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, pp. 6-7.)
A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Díj győztesei az adott évben a pályázathoz kapcsolódó szervezetek – többnyire minisztériumok – által felajánlott pénzdíjban, illetve egyéb elismerésben részesülnek. A támogatás a program céljaival összhangban álló tevékenységekre, így többek között a program megvalósításában résztvevők tanulmányi útjára, az önkormányzat szolgáltatásainak fejlesztésére, eszközvásárlásra vagy képzésre használható fel. (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, p. 8.) Az elmúlt években az alábbi témakörökben lehetett pályázni:
A lakóhelyhez kötődés erősítése
Roma integráció a társadalmi kohézió erősítésére
Befektetők vonzása a helyi gazdasági környezet fejlesztésére 39
Helyi önkormányzati kommunikáció
Amikor nem a pénz a meghatározó – ötletekkel, összefogással településünkért
Vizek Varázsa, avagy Varázslatos Vizes Világ
Legjobb közfoglalkoztatási gyakorlatot megvalósító önkormányzat
Az Év Új Nemzedék települése
Gazdálkodó Település
Helyi Esélyegyenlőségi Lehetőségek Programja (HELP)
Legjobb testvérvárosi találkozó (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, pp. 19-20.)
A fenti témákra összesen 175 pályázatot nyújtottak be zömében települési önkormányzatok,
ugyanakkor
a
pályázók
között
volt
megyei
önkormányzat,
önkormányzati társulás és többcélú kistérségi társulás is. A bemutatott gyakorlatokat az alábbi 7 szempont alapján bírálják el: 1. Elfogadottság és együttműködés: a tervezés során megfelelő egyeztetésekre sor került? 2. Átláthatóság és nyitottság: a gyakorlat kialakítása közérthető formában az aktív részvétel támogatására? 3. Hatásosság: a megvalósítás során pozitív hatás érzékelhető? 4. Hatékonyság: megfelelő eredményt hoz a településnek? 5. Fontosság: milyen fajsúlyú problémát orvosol? 6. Fenntarthatóság: finanszírozható és a szervezet működésébe építhető? 7. Megismételhetőség:
alkalmazható
más
településeken
is?
(Példát
adó
gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, pp. 12-13.) A legtöbb pályázat Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (22) érkezett, míg a második legaktívabbak a fővárosi kerületi önkormányzatok (11) voltak a LÖGY pályázatokon. Átlagot meghaladó pályázatot nyújtottak be Hajdú-Bihar, Somogy, Baranya, Csongrád, Fejér és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önkormányzatai. A legkevesebb pályázat Komárom-Esztergom, Bács-Kiskun, Vas és Tolna megyéből érkezett. Összességében azonban valamennyi megyéből érkezett pályázat és mindegyik megye képviseltette magát a LÖGY döntőben. A 2013-ban 1. helyezést elért pályázók listája a mellékletben megtalálható. (Példát adó gyakorlatok pályázata - A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Programja, 2013, p. 23.) 40
A TEMPUS Közalapítvány oldalán néhány további jó gyakorlatot találhatunk, amelyek az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjának keretében valósultak meg: 1. Ajaki nemzetközi lakodalmas és hagyományőrző fesztivál 2. EU Ifjúsági tábor Magyarországon 3. Európa napok Balatonalmádin 4. Testvérvárosi fesztivál Gödöllőn 5. A szeretet és a hit által övezett kulturális, gazdasági út Hajdúdorog és Stei között 6. Nemzetközi testvérek sikeres kisvárdai találkozója 7. Europe 4Ever 8. Muzsikával a civil Európáért 9. Négy generáció Európáért 10. Sport határok nélkül 11. Ifjúsági találkozó Békéscsabán 12. Ipari park és tarlófesztivál 13. Testvérvárosi csereüdültetési program 14. Környezetvédelem határok nélkül 15. TEMA nemzetközi gyerekkórus fesztivál 16. Konferencia az európai uniós pályázati lehetőségekről 17. Testvértelepülési találkozó Piliscséven a hosszú távú együttműködésért 18. IX. Nagylóki napok 19. Turizmus és városmarketing 20. Gazdasági és kulturális értékek a kirakatban 21. Falumegújítás, népművészet és gasztronómia 22. Néptáncháló 23. Nemzetek és generációk egymás mellett 24. Partner települési találkozó 25. Jubileumi ünnepség Kondoroson 26. Európa a polgárokért program Baján (Testvérvárosi találkozók)
41
Szeretnék én is néhány olyan jó példát közzétenni, amelyek a véleményem szerint követendők lehetnek. 1. témakör: képzőművészek bemutatkozása a testvértelepülésen A testvérvárosi kapcsolati hálóban rendkívül fontos, hogy bepillantást nyerjünk más nemzetek kultúrájába és történelmi hagyományaiba is. 2014-ben
Nagykanizsa
Önkormányzata
4.
alkalommal
hívta
találkozóra
testvérvárosainak képzőművészeit azzal a céllal, hogy ismerkedjenek egymással, illetve a környékkel, kapcsolatokat építsenek, s együtt alkossanak művésztelepi keretek közt. A meghívást öt testvértelepülés fogadta el és delegált művészeket. A testvérvárosi művésztelepre Magyarkanizsáról, Gleisdorfból, Puchheimből, Kovásznáról, Csáktornyáról érkeztek alkotók, míg Nagykanizsát Ludvig Zoltán és Stamler Lajos képviselte. Összesen tizennégy alkotó dolgozhatott együtt a Ludvig Nemzetközi Művésztelep műtermében. Az egy hetes munka gyümölcseként született alkotásokat ünnepélyes zárókiállításon mutatták be az érdeklődőknek. (Zárókiállítás) 2. témakör: önkormányzati közös ülés 2013-ban ünnepelte 40. évfordulóját Pécs és Eszék testvérvárosi kapcsolata. Ezen alkalomból közös testületi ülést tartott a két város önkormányzata Eszéken. Páva Zsolt, Pécs polgármesterének elmondása szerint Eszék és Pécs jó viszonya, Horvátország Európai Uniós csatlakozása és az eszéki magyar főkonzulátus megnyitása is az ülés fontos témája volt. A találkozó azonban nem pusztán protokolláris eseményként szolgált, a két város, illetve a két régió következő másfél-két évtizedét meghatározó fejlesztési lehetőségei is szóba kerültek, így többek között az alábbiak:
közös programok szervezése (pl.: kulturális rendezvények)
beruházások generálása (a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed kialakítása mintájára az eszéki vár rekonstrukciója, közlekedési folyosók kialakítása, utak, kerékpárutak építése)
tapasztalatcsere (2020-ban az Európa kulturális fővárosa címre Eszék is pályázik,
így
Pécs
2010-ben
szerzett
tapasztalatait
osztja
meg
testvértelepülésével) (Negyven éve testvérek: együtt üléseznek a pécsiek és az eszékiek)
42
3. témakör: iskolai kirándulás „A közös gyökereket meg kell ismerni és a két Baranya kapcsolatát erősíteni szükséges” - ebben a szellemben 2012-ben a pécsi Sztárai Mihály Általános Iskola 17 diákja két tanáruk kíséretében Horvátországba utazott tanulmányi kirándulásra. Az utazás során a Drávaszög és Eszék jelenét és múltját ismerhették meg a résztvevők. Laskón (Lug) az ottani iskola tanárai bemutatták a csoportnak intézményük működését és történetét, így fény derült arra is, hogy a magyar gyerekek egy része horvát osztályba jár, mivel a szülők így látják biztosítva gyerekeik jövőjét. Az út csupán két napos volt, de a résztvevők így is új kapcsolatokkal, élményekkel, tudással gazdagodtak. (Akik már átmentek a hídon - A Sztárai Iskola kirándulása Horvátországban) 4. témakör: közös koncert Budapest XV. kerülete és a horvát Donji Kraljevec (Muraszentkirály) települése 2004-ben kötött - elsősorban a kulturális kapcsolatokra épülő - testvérvárosi megállapodást egymással. Példaértékű az a 2014 márciusában megszervezett rendezvény, amelynek keretében a hazánkba látogató horvát és a kerületi fiatal tehetségek közös koncertet
adtak
a
Hubay
Jenő
Zeneiskola
és
Alapfokú
Művészeti
Iskola
hangversenytermében. A magyarországi látogatást követően karácsony előtt a fővárosi fúvósok látogatnak majd ki a horvát településre. (Testvérvárosi találkozó) 5. témakör: utazási kiállításon való bemutatkozás 2014-ben került sor a 19. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásárra, mely a „Testvérvárosaink – helyi értékeink” címet kapta. Korábban Pécs testvérvárosai közül Eszék képviseltette magát a rendezvényen, mely pozitív eredményeket hozott, így a szervezők 2014-ben kiemelt szerepet szántak a testvértelepülések bemutatásának. (19. Pécsi Utazás Kiállítás és Vásár 2014) 6. témakör: K+F együttműködés Pécs és Eszék testvérvárosok a biotechnológia területén is együtt működnek. Egy határon átnyúló uniós projekt keretében megvalósult tananyag-harmonizáció és fejlesztés segítségségével magas színvonalon képzett biotechnológusok kerülhetnek ki a két városból. 2012-ben végzett Eszéken az első biotechnológia alapképzésben részt vevő évfolyam, a Biotechedu elnevezésű program számukra jelenthet magasabb szintű továbbképzési lehetőséget. (Újabb együttműködési terület) 43
7. Horvát-magyar hivatalos politikai és gazdasági kapcsolatok 7.1. Horvát-magyar politikai kapcsolatok Horvátország és Magyarország földrajzi közelsége számos gazdasági, kereskedelmi és politikai kötődést generál a két ország között, mely kapcsolatok már több évszázados múltra tekintenek vissza. Horvátország az Adriai-tengerhez vezető utat, fontos exportpiacot (agrártermékek, iparcikkek és energiahordozók) valamint előnyös energetikai kapcsolatokat is jelent Magyarország számára. (A kapcsolatok rövid története) 1990-ben a magyar politika szereplőit és a közvéleményt egyaránt meglepte Jugoszlávia felbomlása, valamint a szomszédos országban kibontakozó háború. Szomszédságunkban ezt megelőzően 35 éven keresztül nem zajlottak háborús események, így politikusainknak, köztük a határ menti önkormányzatok vezetőinek teljesen ismeretlen helyzettel kellett szembenézniük. Az Antall-kormánynak így a nemzeti demokratikus átmenet megteremtése mellett a jelentős külpolitikai kihívást is kezelnie kellett. 1991 őszéig, egészen a fegyveres harcok kibontakozásáig hazánk Jugoszlávia konföderációs formában való fenntartása mellett foglalt állást, tekintettel az egykori Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásából
eredő súlyos gazdasági
és politikai
következményekre. A magyar kormányra nagy teher hárult, hiszen egyfelől fent kívánta tartani a jó kapcsolatot Horvátországgal, másrészről nem szegülhettünk ellen a vajdasági magyarokat túszhelyzetben tartó Szerbiával. Antall József mindvégig a fegyveres konfliktus elkerülését szorgalmazta. Az egyre elmérgesedő helyzet ellenére hazánkba látogatott Franjo Tunjman horvát köztársasági elnök a két országban élő nemzetiségek ügyének rendezése végett. Déli szomszédunk biztosította a horvátországi magyar kisebbség jogait, cserében Magyarország pedig hozzájárult ahhoz, hogy a nálunk élő délszláv népek önálló nemzetiségi szervezeteket hozhassanak létre. Ezzel elismertük az önrendelkezéshez való jog és igény szükségességét. Szerbia nem vitatta a horvátok önrendelkezési jogát, csupán a szerbek egy államban való egyesítését tűzte ki célul. Hazánk az Európai Közösséggel egyetértésben 1992. január 15-én elismerte a független horvát államot. (Jeszenszky, 2003, pp. 57-74.)
44
Ezt követően nagykövetségi rangra emelték a zágrábi magyar főkonzulátust és 1992. július 5-én megkezdte működését Budapesten a horvát nagykövetség. December 16-án sor került a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló szerződés aláírására Hrvoje Sarinič horvát és Antall József magyar miniszterelnök által. Az egyezmény az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záróokmány és az 1990. november 21-én elfogadott Párizsi Charta irányelveivel összhangban alapozta meg a fiatal Horvátország és hazánk kétoldalú kapcsolatait. 1992 novemberében első alkalommal hatpárti magyar delegáció látogatott Zágrábba és sor került hat új megállapodás aláírására Horvátországgal. 1993-tól rendszeressé váltak a külügyminiszteri és államtitkári szintű látogatások. A kapcsolatok megszilárdítását nagyban segítette a Horvát Demokrata Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica, HDZ) és a magyar kormánykoalíció legerősebb pártja, az MDF közötti szoros viszony. (Gulyás, 2005, p. 233.) Az 1994 nyarán kormányt alakító MSZP-SZDSZ koalíció mérsékeltebb külpolitikát folytatott Horvátország tekintetében. Horn Gyula miniszterelnök 1995 októberében első horvátországi útján Zágrábban tett látogatást, majd 1996 februárjában vizitelt az Okučániban szolgálatot teljesítő Magyar Műszaki Kontingensnél. (A magyar műszaki kontingens SFOR feladatai) Az 1996. január 31-én 416 fővel kitelepült egység feladata a háború utáni újjáépítés segítése volt. A kapcsolatok továbbra is problémamentesek maradtak. Orbán Viktor, az 1998-ban újonnan megalakult Fidesz-MPP-MDF-FKGP kormány miniszterelnöke
1999
januárjában
látogatott
Zágrábba.
Ugyanebben
az
évben
Magyarország 200 millió forintos támogatást nyújtott a drávaszögi és kelet-szlavóniai újjáépítési munkálatokhoz. A daytoni békeszerződés utáni csendes időszakot követően megélénkült a két ország közötti regionális együttműködés és újjáéledtek a testvérvárosi kapcsolatok. Fontos szerepet játszottak a határon átnyúló infrastrukturális beruházások is, például az V. számú páneurópai folyosó V/B leágazása a Budapest-Zágráb-Fiume vonalon és a fiumei kikötő közös fejlesztése és használata. (Töreki, 2005, p. 57)
45
Az ezredforduló után kulcskérdéssé lépett elő Horvátország Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozása, mely törekvésekben hazánk mindvégig támogatta a horvátokat. A 2002-ben megalakult MSZP-SZDSZ kormány külügyminisztere, Kovács László 2004 elején Berlinben garantálta támogatásunkat szomszédunk felé az európai integrációs törekvéseinek elősegítése érdekében. 2004. június 3-án Bársony András államtitkár zágrábi látogatása alkalmával egy dokumentumot adott át a horvát fél részére, amelyben a magyar kormány részletesen bemutatta, hogy mely területeken tud az EU csatlakozás kapcsán Horvátországnak segíteni. (Nacionalni program rh za pridruživanje EU, 2005, p. 454.) 2006. január 26-án a két ország kormányainak első közös ülésére került sor Budapesten, mely a kapcsolatok következő mérföldkövét jelentette. A találkozó folyamán mindkét fél örömét fejezte ki az ügyben, hogy Horvátország megkezdte a teljes jogú tagságról szóló tárgyalásokat az Európai Unióval. Megegyeztek a vélemények azzal kapcsolatban, hogy a Horvát Köztársaság euroatlanti integrációja elengedhetetlen a délkelet-európai tér hosszú távú stabilitásának megteremetéséhez. Ennek megfelelően hazánk vállalta, hogy lobbi tevékenységet végez a mielőbbi sikeres horvát EU- és NATOcsatlakozás érdekében. A két kormány az alábbi cselekvési pontokban határozta meg az együttműködés lehetséges területeit:
Aktívan részt vesznek az együttműködésben az euroatlanti partnerség területén, valamint az Unió fejlődésének lehetőségeiről folytatott vitákban.
Konkrét programokat dolgoznak ki a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében,
előtérbe
helyezve
a
gazdaság,
az
infrastruktúra,
a
környezetvédelem, a turisztika és a kulturális célú kooperációkat.
Prioritásként kezelik a nemzeti kisebbségek helyzetét, így a jogaikért folytatott eddigi példaértékű együttműködést meg kívánják szilárdítani.
A határmenti és a határral kapcsolatos partnerségek fejlesztését kívánják elérni.
A kormányközi együttműködés koordinációjának és a stratégiai célok megvalósításának elősegítésére érdekében célul tűzték ki egy „Kormányközi Vegyes Bizottság” létrehozását.
46
A fenti törekvéseken kívül tárgyaltak több más témában is, érintették például az energetikai projektek, a közlekedési folyosók, valamint a határmenti és határon átnyúló kapcsolatok fejlesztésének kérdéskörét. Sor került továbbá egy kormány- és tárcaközi megállapodás megkötésére is, valamint megállapodtak a 2012-es labdarúgó Európabajnokság megrendezésének közös megpályázásáról is. A következő ülésre 2007. május 17-én Zágrábban került sor, melynek előzménye a Horvát-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság kilencedik ülése volt, ahol az Uniós határon átívelő projektekre irányuló programokról folytattak párbeszédet. Az ezt követő közös kormányülésen napirendi ponton volt az eszéki Strossmayer Egyetemen létrehozandó magyar tanszék, amely 2008 őszén meg is kezdte működését. Ezzel az általános iskolától az egyetemi szintig teljessé vált a magyar nyelvű oktatás vertikuma Horvátországban. A 2010-es Pécs Európa Kulturális Fővárosa projekt kapcsán az ülésen határozat született arról, hogy a Déli Kulturális Övezet országai közül Horvátország kiemelt partnerként vesz részt a programok megvalósításában. Pécs a legtöbb horvát kisebbségi intézmény székhelye, a városban található horvát nevelési központ, kulturális klub, horvát egyetemi szak, horvát színház. A találkozón megegyezés született továbbá a Letenye és Goričan közötti autópályahíd megépítéséről. A közös horvát-magyar kormányüléshez kapcsolódva a Horvát-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is ülésezett, melyet Gyurcsány Ferenc magyar és Ivo Sanader horvát miniszterelnök nyitottak meg. A Magyar Országgyűlés 2009-ben elsőként ratifikálta Horvátország NATOcsatlakozási okmányait. Szomszédunk EU-tagságához nélkülözhetetlen szerződésének budapesti megerősítésére pedig 2012. január 13-án, az elsők között került sor. Mára mindkét taggá válási folyamat sikerrel zárult. A két ország politikai szereplői közötti találkozók rendszeresek, a szaktárcák folyamatosan konzultálnak, valamint aktívak a határ menti megyék és települések közti együttműködések. (Köszöntjük Horvátországot az EU tagjainak körében!)
47
7.2. Horvát-magyar gazdasági kapcsolatok A délszláv polgárháború kirobbanása Magyarország és Horvátország gazdasági együttműködésében is jelentős változást hozott. A konfliktus kibontakozása után a horvátmagyar határ közelében háborús cselekmények is zajlottak, így 1991-től fogva a déli határszakasz számára a menekültek fogadása jelentette a legnagyobb kihívást. A Horvátországból érkező emigránsok a határ menti településeken telepedtek le, többek között Mohácson, Nagyharsányban, Siklóson, Harkányban és Nagyatádon. (Hajdú, 1998, pp. 103-117.) A Barcstól keletre húzódó határszakaszon szinte teljesen megszűnt a kontaktus a bevásárló turizmus kivételével. A fekete- és a szürkegazdaság bontakozott ki a térségben, mely magába foglalta az illegális kereskedelem valamennyi formáját, a fegyver-, valuta-, és embercsempészetet is beleértve. A gazdasági kapcsolat nemzetgazdasági szempontból értékelhetetlen szintre zuhant. Az 1990-es évek elején a magyar gazdaság amúgy is strukturális válsággal küzdött, és inkább a nyugati kapcsolatokat kívánt szorosabbra fűzni. A két ország korábbi kapcsolatai tulajdonképpen a magánkereskedelemre korlátozódtak. Magyar részről csak az üzemanyag behozatal mértéke volt említésre méltó. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban megmutatkozó pangást támasztja alá a határforgalom visszaesése is. Míg 1990-ben 11,9 millió fő volt a teljes utasforgalom, addig 1996-ban már csak 700 ezer. (Golobics et al, 2002, p. 207.) Horvátország jelenleg 4,4 millió lakossal rendelkezik, az egy főre jutó GDP 10.200 EUR/fő, a munkanélküliségi ráta pedig 18%-os. (Scherczer Károly Róbert, 2013) Szomszédunk legjelentősebb üzleti partnereinek az EU tagállamai számítanak, hiszen az export forgalom 56%-a, míg az import 62%-a uniós országokkal bonyolódik le. Magyarország és Horvátország között a kétoldalú áruforgalom 2000 óta több mint az ötszörösére nőtt, melyet folyamatos magyar aktivitás jellemez. A gazdasági válság hatására csökkent a forgalom, azonban 2012-től ismét élénkülés mutatkozott. Horvátországban évente meghaladja az 1.100-at azon magyar cégek száma, akik árut szállítanak a szomszéd országba, míg 400 hazai vállalkozás importál onnan. (Scherczer Károly Róbert, 2013)
48
A Horvátországba irányuló magyar kivitel értéke 2012-ben 1,3 milliárd euró volt. Ez az adat jelentősen meghaladja az onnan való behozatal értékét, mely mindössze 345 millió euró volt. A tagállamokat tekintve Magyarország Horvátország 4. legnagyobb export-, valamint 5. legnagyobb importpartnere. Az összes országot figyelembe véve hazánk a horvát export rangsorban a 9., az import rangsorban pedig a 10. helyet foglalja el. (A horvát csatlakozás üzleti szemmel) A közvetlen tőkebefektetésekkel kapcsolatos adatok a következőképen alakulnak: a magyar külföldi tőkebefektetés (angol nevén Foreign Direct Investment, FDI) kumulált értéke 1993-tól napjainkig 2,5 milliárd euró, míg a horvát FDI beáramlás hazánkba csupán 8,4 millió euró. A számottevő különbség elsősorban a magyar nagyvállalatok horvát piacon szerzett jelentős érdekeltségeire vezethető vissza, így többek között ki kell emelnünk a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. térnyerését a horvát piacon a nemzeti olajvállalat (INA) felvásárlásának köszönhetően. (Scherczer Károly Róbert, 2013) Az üzleti kapcsolatok kialakulásában rengeteg tényező szerepet játszik. Fontos megemlítenünk azt a problémát, hogy a közös határvonal mindkét oldalán hátrányos helyzetű megyék húzódnak. Hátrányt és lehetőséget egyaránt jelent a két ország különböző irányú orientációja: Magyarország főként Németországgal és Ausztriával, míg Horvátország Olaszországgal áll szoros gazdasági kapcsolatban. (A horvát csatlakozás üzleti szemmel)
49
8. Horvát-magyar határ menti együttműködések jellemzői és lehetőségei 8.1. A regionalitás jelentősége Az elmúlt évtizedben a határokon átnyúló regionális együttműködések szerepe egyre meghatározóbb lett, s a 21. századi Európát már a Régiók Európájának is nevezhetjük. Az 1970-es évektől érzékelhetően megerősödött a regionalizmus gondolata és eszmerendszere. 1971-ben megalakult az Európai Határmenti Régiók Szövetsége (Association of European Border Regions, AEBR), mely szakértői támogatást nyújt. A szövetség fő célkitűzései a következők:
rávilágítani a szövetség problémáira, lehetőségeire, feladataira;
érdekképviselet megvalósítása a nemzeti és nemzetközi szervek, hatóságok felé;
motiválni és elősegíteni a régiók közötti együttműködést egész Európában;
a tapasztalatcserét elősegíteni és megoldást kínálni a problémákra. (Kruppa, 2003, p. 67.)
Az Európa Tanács szervezeti átalakítása előmozdította az etnikai-kulturális-politikai indíttatású regionalizmus elterjedését. 1975-től a Helyi Közhatóságok Európai Konferenciájának regionális szintűvé bővítésével (1994-től Kongresszus) már a tagállamok regionális hatóságai is küldhetnek tagokat a testületbe, ezzel megtörtént a régiók legitimálása. Az európai regionalizmus fejlődésének fontos mérföldköve volt az 1975-ben Galwayban megrendezett konferencia, amelynek zárónyilatkozata tartalmazza a regionális autonómia jellemzőit. „Az állami döntésekben való részvételt, a törvényhatóságokkal való szoros együttműködést és az európai intézményekben való képviseletet is törvényileg biztosítani kell a régiók számára.” (Address to the Conference… [1975]) Az 1978-as Bordeaux-i Nyilatkozat többek között kimondja, hogy az államnak fontos egysége a régió, identitása hozzájárul az ország sokszínűségéhez és elidegeníthetetlen joga van jellegzetességeinek megóvására. Ezeken felül a Nyilatkozat a szubszidiaritás alapelvét és a régiók részvételének intézményesítését az integrált Európában is írásba foglalja. (Golobics et al, 2005, pp. 142-143.)
50
1980-ban elfogadásra került az első európai szintű, határmentiség kérdésével foglalkozó dokumentum, a Határokon Átnyúló Együttműködésről szóló Madridi Keretegyezmény. A megállapodás elsődleges célja, hogy megteremtse a határon átnyúló együttműködés lehetőségét különböző társulások formájában, illetve, hogy jogi keretet jelentsen más államközi megállapodások megkötéséhez is. A dokumentum számos mintaszerződést tartalmaz, melyek megkönnyítik mind a helyi és regionális hatóságok, mind az államok számára, hogy a leginkább megfelelő formába önthessék a nemzetek közötti együttműködést. (Bakota et al, 2013, p. 163.) Az egyezmény lehetőséget ad a csatlakozó országok számára, hogy állami függetlenségük megsértése esetén felléphessenek a területükön működő helyi, illetve regionális szervezeteikkel szemben. A Madridi Egyezményhez tartozó országok elismerik, hogy a hatáskörükhöz tartozó hivatalok együttműködést alakíthatnak ki más országok intézményeivel megállapodás formájában. Magyarországon 1994. június 22-én lépett hatályba a dokumentum, míg Horvátországban 2003. december 18-án. Az 1995-ben elfogadásra került Madridi Keretegyezményhez tartozó első kiegészítő jegyzőkönyv a határon átnyúló együttműködés tartalmának jogi keretét biztosítja, s többek között lehetővé teszi, hogy az együttműködő hatóságok önálló jogalanyisággal bíró szervezeteket hozzanak létre. (Európai Keretegyezmény [1980]) 1996-ban nyilatkozatot fogadtak el az „európai regionalizmusról” az öt határ menti regionális csoportosulás és öt funkcionális regionális szövetség által létre hozott Európai Régiók Gyűlésén. Az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés is elismerte a regionális együttműködések fontos szerepét. Az 1990-es évektől az EU a nemzetközi regionális kapcsolatok kialakítását és megszilárdítását a kontinens nyugati és keleti térségei között több különböző formában is támogatta, így együttműködési programokkal (PHARE), közösségi kezdeményezésekkel (INTERREG) és pénzforrásokkal (CREDO). (Golobics et al, 2005, p. 143.) A 20. század közepétől megjelenő határon átnyúló együttműködések arra tettek kísérletet, hogy a határ különböző oldalán élő állampolgárokat összekössék, a nemzeti szinten önállóan nehezen megoldható problémákat kezeljék, valamint ösztönözzék a regionális fejlesztéseket lehetőleg más országok bevonásával. Ezek a kulcselemei a határon átívelő kooperációk előmozdításának. (Bakota et al, 2013, p. 169.)
51
A nemzetközi regionális együttműködés számos különböző formáját különíthetjük el. A szakirodalomi áttekintés során több tipologizálásra is találunk példát, egységes csoportosítás még nem került kidolgozásra. Golobics Pál és Merza Péter a következő szempontok alapján különíti el a kategóriákat:
„az együttműködésben részt vevő entitások (régiók, települések) és számuk;
az
együttműködés
regulációja,
szervezeti-működési
rendszere,
az
intézményesülés szintje;
az együttműködő térbeli egységek társadalmi-gazdasági meghatározottsága és földrajzi helyzetük kölcsönös kapcsolata.” (Golobics et al, 2005, p. 147.)
Ennek megfelelően a nemzetközi regionális együttműködés három alapvető típusra különíthető el: 1. Hagyományos határ menti együttműködések: két állam közös határa mentén szerveződő kistérségek, illetve településeik között jön létre, s általában hagyományokra
épülnek,
kiforrott
szervezeti
intézményrendszert
nem
igényelnek. 2. Két vagy több államhatár mentén található közigazgatási egységek (régiók, megyék) közötti kooperációk: ide sorolhatóak a hagyományos eurorégiók, melyek már a határon átnyúló együttműködés gyakorlatával és az ahhoz szükséges intézményrendszerrel is rendelkeznek, valamint megjelenítik a társadalmi-gazdasági tér meghatározott egységeinek és azok összefogásának intézményi formáját. 3. Egyes
államok
bizonyos
térségeit,
esetleg
egész
államokat
érintő
együttműködések: az államhatárokat átszelő, közös közvetlen határt nem feltételező kapcsolatok, melyek szilárd szervezeti-intézményi rendszeren és működési mechanizmuson alapulnak. Az Alpok-Adria Munkaközösség kiváló példa az együttműködés ezen formájára. (Golobics et al, 2005, pp. 147-149.)
52
A határok és a határmentiség szerepét áttekintő elméleti kérdések megfogalmazása megelőzte a határon átnyúló kapcsolatokkal foglalkozó empirikus kutatásokat. Az nem vitatható, hogy a határ - mint sajátos szerepű gazdasági-társadalmi térelem - regionalizmus terén kiemelkedő kutatási területként jelenik meg. A szakirodalomban főként a határok funkcionális kategorizálása lelhető fel. Nemes Nagy József a határ definícióját a következő pontokban határozza meg:
„mint elválasztó térelem (barrier);
mint szűrőzóna (filter);
mint perem- és ütközőzóna (frontier);
mint összekapcsoló térelem (kontaktuszóna)” (Nemes Nagy, 2002, p. 89.)
Különböző megközelítések léteznek, azonban közös pontként fedezhető fel bennük, a határok kettős szerepének meghatározása, hiszen nemcsak az elválasztás, de az összekötés lehetősége is bennük rejlik: „… miközben területi egységeket, kultúrákat, nemzeteket, gazdaságokat választanak szét, a közös érdekek mentén összefogást szorgalmazva új, addig kevésbé ismert lehetőségeket megnyitva, egyszersmind határon átnyúló összeköttetést és kapcsolatokat is biztosítanak különböző területek között.” (Baranyi, 2004, p. 145.) A nemzetközi regionális együttműködés egyik típusa a határ menti együttműködés, melynek fő jellemzői a következők:
„Különböző országok közös határai mentén földrajzilag lehatárolható térségek és/vagy települések, azok struktúrái, önkormányzatai, állampolgárai közötti intenzív,
kölcsönös
kapcsolatok
kialakulásának
folyamata,
illetve
együttműködési formáinak rendszere;
a határ menti együttműködés nem fogja át a régió államainak egész területét;
a határ menti együttműködésben részt vevő térségekre-településekre és szereplőkre azon szuverén államok intézményrendszere, törvényei és jogszabályai bírnak kötelező erővel, amelyek területén azok elhelyezkednek;
a fentiekből következik, hogy a határ menti együttműködés nem új kötelező normákat, szabályokat diktál, hanem ajánl és kezdeményez, befogad és átad a résztvevők között;
működési mechanizmusában kevesebb a dirigista, institucionalista elem;
a részt vevő felek szuverenitásukat, nemzeti különállásukat és identitásukat az együttműködésben megtartják.” (Golobics et al, 2005, pp. 145-146.) 53
A határ menti együttműködés a szubszidiaritáson, azaz együttműködésen, egymás kölcsönös támogatásán, valamint a lakossághoz legelérhetőbb szintű döntési jogkör kialakításán egyaránt alapul. Európa társadalmi-gazdasági és politikai-kulturális erőterében a régió csak abban az esetben életképes, ha kapcsolatai intenzívek, s túlnyúlnak egy ország határain. A helyi önkormányzatok alapvető jelentőségűek a gazdasági fejlődés szempontjából. Számos módon segíthetik a vállalkozásokat: megteremthetik az infrastrukturális hátteret, adhatnak adókedvezményeket vagy segíthetnek az oktatás területén. A helyi hatóságoknak a gazdaság szervezésében is fontos szerep jut: engedélyeket bocsátanak ki és beruházásokat ösztönözhetnek. Emellett ők a kulcsszereplők a partnerségek kialakításában is. (Šostar, 2013, p. 331.) Napjaink legfejlettebb modelljének az eurorégió tekinthető a határ menti kapcsolatok területén, melynek legfőbb jellemzői a következők:
„a határ menti együttműködések legeredményesebb formái,
segítenek leépíteni a határ menti területek fejlődésbeli különbségeit,
segítik az emberek bizalmát és együttműködését,
a jószomszédság és az integráció gyakorlóterepei,
erősítik, segítik a múlt negatív örökségeinek meghaladását,
fontos elemei a közép-európai államok betagolódásának az Európai Unióba.” (Czimre, 2003, p. 288.)
James Scott kiemeli az eurorégiók keretében megvalósuló együttműködés sajátosságát, miszerint: „minden határ menti térségre jellemző a határon átnyúló kapcsolatok és összefüggések sajátos konstellációja, amely a nemzetközi térségi együttműködés fejlődését meghatározza.” (Scott, 1997, p. 117.) Kruppa Éva a következőképpen határozza meg az eurorégió fogalmát: „Az eurorégió két vagy több európai ország határ menti terület szereplőinek alulról jövő, önkormányzatok támogatásával szervezeti formában megvalósuló együttműködése, azzal a céllal, hogy pénzügyi források teremtésével megvalósítsák az érintett államok által is elismert hatókörükben a politikai határok létezéséből adódó korlátok áthidalásával közös érdekeiken alapuló feladatokat, amelyek gazdasági, szociális, környezetvédelmi és kulturális kérdéseket érintenek.” (Kruppa, 2003, p. 57.)
54
Az eurorégiók intézményeinek kialakítását nagyban elősegítette az együttműködő területi szereplők között lévő kismértékű különbség. Elmondható továbbá, hogy viszonylag nagy autonómiát élveznek és képesek saját forrásokat is felhasználni. Hozzájárult fejlődésükhöz, hogy az együttműködők jogai biztosítottak, valamint stratégiai módon gondolkoznak. (Kruppa, 2003, p. 60.) Az Európai Unióban létrejött eurorégiók kiemelkedő intézményi struktúrával rendelkeznek. Az 1965-ben megalakult Gronau-Enschede Euroregio tekinthető ezen intézményrendszer szervezeti modelljének, hiszen olyan fontos célkitűzéseket állít fel, mint a társadalmi-gazdasági és a társadalmi-kulturális integráció, a régió lakosainak szolgálata, valamint a közös területfejlesztési törekvések megvalósítása. (Kruppa, 2003, pp. 60-61.) Az Európai Közösség és a határrégiók viszonyában mérföldkőnek számít az úgynevezett INTERREG program, amelynek három alapvető típusa elsősorban az együttműködési területében tér el egymástól: Átfogó célok
INTERREG program 1.
2.
Határ menti együttműködés határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok INTERREG III A
fejlesztése
Transznacionális
országok feletti, transznacionális együttműködés az
együttműködés: INTERREG európai térség területi integrációjának elősegítése
3.
III B
érdekében
Interregionális
egész Európát érintő együttműködés révén a
együttműködés: INTERREG regionális fejlesztés és kohézió stratégiájának és eszközeinek fejlesztése (Kaiser, 2006, pp. 22-27.)
III C
A
2000-2006-os
EU-s
költségvetési
időszak
INTERREG
III
Közösségi
Kezdeményezés Programjait a 2007-2013-as időszakban felváltotta az Európai Területi Együttműködés, mely már az EU regionális politikájának önálló 3. célkitűzésévé lépett elő. Az Európai Területi Együttműködés nem nemzeti, hanem két- vagy több ország közös programjait foglalja magába, amelyen belül transznacionális, határ menti, és interregionális együttműködési programokat különböztetünk meg. (Kaiser, 2006, pp. 2729.)
55
A transznacionális együttműködési programok során egy adott szempontból egy területi egységet alkotó, több országból álló területek közösen keresnek megoldásokat a térséget érintő súlyos problémákra. A program megvalósításához a 2000-2006-os időszakban a program kialakításakor az Uniót és szomszédos területeit bizonyos gazdasági, földrajzi, társadalmi szempontokból egységesnek tekinthető részekre osztották fel, így tizenhárom makro-térség alakult ki. Ezek közül Magyarország a 18 országból álló közép-európai–adriai–dunai–délkelet-európai térséghez (Central Adriatic Danubian SouthEastern European Space - CADSES) tartozik. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 1080/2006/EK rendelet [2006. július 5.] 6. cikk 2. pontja négy prioritást határozott meg a transznacionális programok számára, így az innovációt, a környezetet, az elérhetőséget és a fenntartható városfejlesztést. Ezek kapcsán a makrotérségek önállóan határozták meg a beavatkozások javasolt irányait. A transznacionális projekteknek legalább három ország együttműködésével
kellett
megvalósulniuk. (Kaiser, 2006, pp. 29-30.) A határ menti együttműködési programok pénzügyi forrásai nyílt pályázatok keretében kerülnek felhasználásra az európai szabályozás szerint NUTS III-szintű területi alapon kijelölt területeken. A dokumentumokban rögzített fejlesztési célok és intézkedési területek kapcsán finanszírozhatóak az egyes együttműködési tevékenységek, igazodva az egyéb fejlesztési célú támogatási rendszerekhez. Az egyes programok a regionális fejlesztés azon területeire vonatkoznak, ahol a nemzeti határokon átívelő együttműködések a főáramú fejlesztésekhez képest hozzáadott értékkel bírnak. Továbbá, a résztvevő országok érintett területei tekintetében az egymásra ható fejlesztések összehangolását gátoló közös problémákat kívánnak megoldani. Ezen tevékenységek segítségével úgy fejleszthetőek a határ menti területek, hogy ezáltal a helyi lakosság néhol előforduló gazdasági és társadalmi elszigeteltsége mérsékelhető. (Kaiser, 2006, pp. 30-31.) A 2007-2013-as Interregionális Együttműködési Operatív Program az INTERREG III C (2002-2006) Közösségi Kezdeményezés során szerzett tapasztalatokon alapul. A program célja, hogy a regionális együttműködések eszközével elősegítse:
a regionális fejlesztési politikák hatékonyságát,
az innovációt,
a tudás alapú gazdaságot,
a környezetvédelmet,
és a kockázat-megelőzést. (Kaiser, 2006, pp. 31-32.)
56
8.2. A horvát-magyar határtérség történeti áttekintése Magyarország és Horvátország hosszú évszázadokon keresztül történelmi, gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben hasonló átalakuláson ment keresztül. Ennek következtében jellemző, hogy a periférián elhelyezkedő magyar és horvát régiók számos hasonló nehézséggel néznek szembe. Ezek közül az egyik legjelentősebb probléma a vidéki munkanélküliség magas aránya, ami a felsőoktatási intézményekben végzett fiatalok elvándorlásához vezet a térségből. A vidéki lakosság csökkenésének megállítása és visszafordítása stratégiai cél a vidéki régiók, főleg a határrégiók fejlesztésében. (Határrégiók Fejlődésének Sajátosságai, 2007, p. 3.) 1868-1918 között a horvát-magyar határ döntő szakasza közigazgatási szerepet töltötte be, azaz infrastrukturális szempontból összekapcsoló, míg etnikai, nyelvi és kulturális tekintetben szeparáló hatása volt érzékelhető. A második világháború után ugyan demokratikus időszak köszöntött be, de ez túl rövidnek mutatkozott ahhoz, hogy a két állam között határon átívelő együttműködés alakuljon ki. A nagy délszláv állam, Jugoszlávia kialakulásával tovább erősödött a határ elválasztó hatása. 1949-től a kétoldalú kapcsolatok megromlottak, a 621 km hosszú jugoszláv-magyar határon való átlépés szinte lehetetlenné vált, mivel a terület a katonai és a politikai szembenállás helyszíne lett. Az 1951-ben indult erődítési munkálatokkal egy 430 km hosszú védőövezetet hoztak létre, amelyet aknamezőkkel, drótkerítésekkel és betonerődítményekkel szilárdítottak meg. (Hajdú, 2008, pp. 69-77.) Az 1950-es évek végétől a szocialista blokk országai és Jugoszlávia között enyhült a feszültség, amely révén Magyarország déli szomszédunkat köztes országként kapcsolta export-import rendszerébe: számos, hazánk számára közvetlenül nem importálható termék, főként kiskereskedelmi fogyasztási áruk, a jugoszláv magánimporton keresztül került be hazánkba. (Golobics, 2001) Az 1960-as évek elejétől a kétoldalú kapcsolatok tovább konszolidálódtak, így teret kapott a kétirányú bevásárló turizmus, néhány településen pedig gyógyturizmus is kialakult. Magyarországon Nagykanizsa, Nagyatád, Kaposvár, Pécs, míg Horvátországban Čakovec (Csáktornya), Koprivnica (Kapronca), Virovitica (Verőce), Osijek (Eszék) voltak a vásárlók számára népszerű desztinációk.
57
A magyar állampolgárok Jugoszláviában számos, a szocialista tábor államaiban nem kapható vagy nem engedélyezett szolgáltatást érhettek el. A 1980-as években, az infláció és gazdasági bizonytalanság miatt a jugoszláv állampolgárok a hazai bankokban helyezték el pénzüket. 1969-ben jött létre a Magyar-Jugoszláv Urbanisztikai és Területrendezési Állandó Albizottság, amely a magyar-jugoszláv határszakasz vizsgálatával, fejlesztési koncepciók kidolgozásával és összehangolásával foglalkozott. Az albizottság javasolta az ŐrségLendvai dombság idegenforgalmi célzatú regionális fejlesztési tervének kidolgozását közösen a szlovén Környezetvédelmi és Területrendezési bizottsággal és a Ljubljanai Egyetem Földrajzi Intézetével. A Dunamenti térség fejlesztési koncepciója, valamint a Dráván és a Murán létesülő vízierőművek hatástanulmányainak elkészítése pedig az Eszéki Urbanisztikai Intézettel együttműködésben történt. (Zala, 1988, p. 221.) Egy 1978-ban született államközi egyezmény keretében tettek javaslatokat a jugoszláv-magyar határvonal fejlesztésének egyik legfontosabb problémájának, a Dráva és a Mura folyók környezetbarát hasznosításának módszereire. Az egyezményt megelőzően is hoztak konkrét, tárgyiasult intézkedéseket, ilyen volt például 1960 áprilisában a gyékényesi vasúti híd átadása. Az 1970-es évektől felélénkültek a határon átnyúló kapcsolatok, többek között testvérvárosi, testvérmegyei, gazdasági, kereskedelmi együttműködések jöttek létre. Az letenyei határátkelőhely mellett megjelenő új átlépési pontok (Udvar, Drávaszabolcs, Barcs és Berzence) megnyitása is elősegítette a kapcsolatok intenzívebb kialakulását. A délszláv háború kitörését megelőzően egy spontán kialakult magánkereskedelemre koncentrálódó kishatár menti forgalom jellemezte a két ország határ menti kooperációját. A délszláv válság azonban ismét hátrányosan érintette a kétoldalú kapcsolatokat. (Pámer, 2006, pp. 17-18.) 1992-ben a horvát függetlenség kikiáltását követően zajló honvédelmi háború a magyar állami - és önkormányzati vezetőket, valamint a gazdasági szektor szereplőit is egy új helyzet elé állította, ugyanis a déli határ mentén folyó hadműveletek és háborús tevékenységek gyakran határsértésekkel jártak. Magyarország a menekülteket etnikai és vallási hovatartozástól függetlenül fogadta és látta el. A háború kibontakozásával a két ország közötti gazdasági kapcsolatok azonban csupán a bevásárló turizmusban nyilvánultak meg. (Golobics, 2001, p. 142.)
58
Hazánk uniós csatlakozásával jelentősen megváltozott a horvát-magyar és a regionális kapcsolatok helyzete is. Magyarország felbontani kényszerült a már korábban megkötött szabadkereskedelmi egyezséget, hiszen a horvát-magyar közös határ egyben az Európai Unió külső határává is vált. A horvát lakosság továbbra is megtarthatta vízummentességét, ezzel egy időben a beutazó forgalom ellenőrzésére nagyobb hangsúlyt fektettek. (Pámer, 2006, p. 19.) Horvátország az EU-csatlakozást megelőzően a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében a következő célokat tűzte ki:
a vállalkozások versenyképességének növelését;
munkahelyteremtést és a munkaerőpiac rugalmasságát az oktatás és a piaci igények összehangolásával;
a pénzügyi szektor megerősítését;
a korrupció visszaszorítását a civil adminisztráció és az ítélkezés megújításával;
a közlekedési feltételek és energiahatékonyság fejlesztését;
a környezet megóvását;
és a társadalmi igazságosság biztosítását.
A horvát gazdaságot 2010-et megelőzően súlyos problémák jellemezték: a belföldi kereslet folyamatosan szűkült, hiszen a munkanélküliség növekedett, a háztartások jövedelme csökkent, és romlottak a vállalkozások pénzügyi mutatói. Az ország összes külső adóssága meghaladta a megtermelt bruttó hazai terméket (GDP). A problémák részben arra vezethetőek vissza, hogy a horvát gazdaság 20 éven keresztül nem lett teljes mértékig megreformálva és a neoliberális kapitalizmus koncepciója érvényesült. 2010 áprilisában azonban a kormány a gazdasági fellendülési programot a külföldi tőkére építette, ami részben stagnálást okozott. (Drinóczi-Novák, 2013, p 54.) A regionális fejlesztés néhány éve kezdődött Horvátországban, a folyamat jogi hátterét a Regionális Fejlesztésről szóló Törvény és a Horvát Regionális Fejlesztési Stratégia adta. Az EU-források sikeres igénybevételének előfeltétele a menedzseri és az adminisztratív kapacitások növelése, s az a minimum, hogy minden érintett tisztában legyen az EU-támogatások feltételeivel és lehetőségeivel. (Devčić, 2013, pp. 54-55.)
59
A helyi és regionális közszféra oldaláról nézve az EU-támogatások megszerzése nem garantált és nem egy könnyű opció. Ennek okai a vezetésbeli hiányosságokban gyökereznek: a kormányzás minden szintjén hiányoznak a víziók, érezhető a stratégiai tervezés hiánya, nincs egyetértés az érintettek között a fejlesztési prioritások tekintetében, a folyamatok pedig széttördeltek, nem jól koordináltak és sokszor párhuzamosan futnak. Ehelyett a stratégiai célok egyértelmű kitűzésére lenne szükség egy nyilvános párbeszédet követően. (Mlinarević, 2013, p. 263) Horvátország számára fontos, hogy tovább vigye reformtörekvéseit, különös tekintettel a következő területekre:
az igazságszolgáltatásra
a közigazgatásra,
a korrupció felszámolására,
a szervezett bűnözés elleni küzdelemre,
a kisebbségi jogok előmozdítására,
a háborús bűnösök ellen indított bűnvádi eljárások folytatására.
Kušar a következőképpen ír szomszédunkról: „Horvátország Európa, nemcsak földrajzi, hanem kulturális szempontból is, függetlenül attól, hogy a hosszú oszmán uralom és a kommunizmus miatt mennyire maradt el a nyugat-európai kulturális standardoktól.” (Kušar, 2006, p. 71) Néhány hónappal a horvát EU-csatlakozást megelőzően egy kutatás során vizsgálták a magyarokban kialakult képet Horvátországról, valamint azt, hogy a horvátok milyen imázst társítanak saját államukhoz. A magyarországi megkérdezés online kérdőívek kitöltésével történt, hólabda módszerrel összegyűjtve a válaszokat, ennek során 681 értékelhető válasz született. A magyar válaszadók 84%-a tengerparti turizmussal kapcsolatos szót társít Horvátországhoz, mint például a tenger, tengerpart, Adria, nyaralás vagy maga a turizmus. A szakirodalom szerint a horvátok három fontos szimbólumot tartanak magukénak: a piros-fehér kockás horvát címert, a nyakkendőt és a dalmata kutyát, mely a horvát Dalmácia területről kapta a nevét. (Skoko, 2005)
60
Az empirikus kutatás eredményei azonban mást mutattak. Arra a kérdésre, hogy mi Horvátország jelképe, a horvátok 31%-a a tengert és a turizmust, 17%-a a piros-fehér kockás sakktáblát, 19%-a a címert, 6%-a pedig a zászlót említette. A magyar válaszadók 42%-ának - az asszociációs kérdéshez hasonlóan - valamely a tengerhez, a turizmushoz kapcsolódó jelkép jutott eszébe Horvátországról. Jelentős számban (18,5%) említették még a piros-fehér kockás sakktáblát, de kézenfekvő szimbólumként megjelent a zászló (10%) és a címer (5%) is. A 681 magyar válaszadóból mindössze ketten, a horvátok közül is csupán tizenheten említettek a nyakkendőt, mint horvát jelképet. A dalmata kutya nem szerepelt egyik megkérdezés eredményében sem. Összességében elmondható, hogy a horvátok turizmusra épülő imázsformálása hazánkban sikeresnek tekinthető, a magyarok határozottan idegenforgalmi célpontnak tekintik Horvátországot. A horvátok is tisztában vannak azzal, hogy a külföldiek turisztikai adottságaikat tartják elsődlegesnek. (Gerdesics, 2013, pp. 26-27.) A Balkántól való távolodás és egyúttal az európaisághoz történő közeledés kulcskérdés a horvát arculat alakításában. A gyönyörű és jelentős gazdasági potenciállal rendelkező adriai partok lehetővé teszik a turizmuson alapuló külső imázs kialakítását, mindamellett a belső imázs tekintetében a „nem jugoszláv”, azaz a „nem szerb” identitás erősítése került előtérbe (Gerdesics, 2013, p. 24). A kutatás azt is vizsgálta, hogy balkáni vagy európai országnak tekinthető-e déli szomszédunk. A magyar válaszadók 9%-a nem tudott állást foglalni a kérdésben, míg 69%-uk inkább európainak, 22%-uk pedig balkáni országnak véli Horvátországot. A kutatás foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a magyarok tisztában vannak-e Horvátország EU-s taggá válásának időpontjával, s hogy egyetértenek-e a csatlakozással. A megkérdezés eredményei biztatóak, hiszen a válaszadók fele tudta, hogy a csatlakozás 2013-ban történt. 186 fő gondolta úgy, hogy Horvátország régebben EU-tag, amely azt jelezheti a horvátok számára, hogy „európai színvonalúak”. Horvátország integrációjával a válaszadók 76,5%-a egyetértett. Érdekes viszont, hogy a horvát nemzetiségi kötődéssel rendelkezők 59%-a támogatja, míg minden harmadik ellenzi a horvát csatlakozást. Ez tulajdonképpen azt mutatja, hogy inkább a „kívülállónak” mondhatók értenek egyet a horvát EU-tagsággal, semmint azok, akiknek ez inkább érdekében áll, vagy érdekében kellene, hogy álljon. (Gerdesics, 2013, pp. 28-29.)
61
A Dél-Dunántúl és a horvát periféria kapcsolatát megnehezíti, hogy a földrajzi határt képező Dráva folyó kevés áthidalással rendelkezik, így a közlekedés csak jelentős kerülőkkel lehetséges. A határ egyes szakaszain rendkívül élénkek a lakossági kapcsolatok (bevásárló-turizmus Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Barcs, Csurgó felé), az intézményesült partnerségek azonban még alacsony szintűek. A horvát, illetve magyar részről kibontakozó különféle kezdeményezések a határ másik oldalán ritkán találtak fogadókészségre. Az államközi kapcsolatok szintjén nagyléptékű elképzelések születtek a közlekedés fejlesztésére (Rijeka-Zágráb-Budapest), azonban a határátkelők alacsony száma és elhelyezkedése jelenleg még komoly akadálya a kapcsolatok felpezsdítésének. (Bacsi et al, 2007, p. 122.) A 2014-2020-as EU-s költségvetési ciklusban határátkelők építését tervezi a magyar kormány. 2014 április 24-én Letenyén egyeztettek a térség polgármesterei a projekt kivitelezéséről, s egyöntetűen támogatták a fejlesztési elképzelést. Hazánk 2246 km-es országhatárán mintegy 100 határátkelő található, melyből csupán 7 működik a 355 km hosszúságú horvát szakaszon. Az élenjáró nyugat-európai példákat szem előtt tartva – ahol akár 10 km-ként is található egy-egy átlépési pont – mindenképpen szükséges növelni ezt a számot, így hozzájárulva a horvát-magyar szakaszon a társadalmi-gazdaságiközlekedési integráció megszilárdításához. (Új horvát határátkelők nyílhatnak, 2014) Az eddigi horvát-magyar határmenti térségben végzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a döntéshozók a határ mindkét oldalán a turizmusban, a közúti infrastruktúra fejlesztésében, valamint az oktatásban és a kultúra területén látják a legjobb együttműködési lehetőségeket. A közös fejlesztések gátját pedig a nagy generációs különbségek, a jól képzett munkaerő hiánya, valamint az egyes településeken mért magas munkanélküliségi ráta jelentik. (Svržnjak et al, 2014, p. 6.)
62
8.3. Intézményesített határon átnyúló horvát-magyar együttműködések A magyar államhatár mentén számos eurorégió, illetve euroregionális jellegű kezdeményezés jött létre, főként a Madridi Konvenció kihirdetését (1997) követően. A kooperációk deklarálását a határ menti térségek fejlesztését célzó programok is nagyban elősegítették. 1995-től elsőként az osztrák-magyar határon indult el a Phare CBC program, mely fokozatosan kiterjedt Magyarország valamennyi határára. A program viszonylag csekély pénzügyi forrást jelentett (évi 2-3 millió euró határszakaszonként), de a támogatás felhasználásának
lehetősége
ösztönzőleg
hatott
az
érintett
szereplőkre,
hogy
együttműködési szándékukat hivatalosan is kinyilvánítsák. Ezen kooperációk nagyszabású törekvéseket fogalmaztak meg, melyeket csak ritkán sikerült tetteké váltani, ugyanis a kezdeti találkozások alkalmával még meglévő lendületet gyakran megtorpanás követette. Az eredménytelen együttműködés okait három csoportra lehet elkülöníteni Hardi szerint: 1. A terület nagysága és a közös érdekeltség A határon átnyúló együttműködés nem kötelező feladat, javadalmazás hiányában pedig a szervezet működésének meghatározója a közös érdekeltség megléte vagy hiánya. A nagy földrajzi kiterjedés gátolja ezen érdekeltség kialakulását és fenntarthatóságát, hiszen az egymástól akár több száz kilométerre található közigazgatási területek ritkán találnak közös, saját kompetenciaszinten megoldható problémát. Másfelől, akár egy személyes találkozó megszervezése is rengeteg idő-, pénz- és munkaigénnyel jár. A felek közös érdekeltségének elvesztése azonban nem csupán a távolság miatt következhet be, hanem abban az esetben is, ha a szereplők nincsenek valamilyen szempontból egymásra utalva. Ezek a gyenge pontok idővel tudatosultak a szervezőkben, ennek megfelelően előtérbe kerültek a kisebb, funkcionális tereket lefedő szervezetek. 2. Az együttműködő felek kompetenciaszintje A partner szervezetek kompetenciaszintjei gyakran különbözőek, mely adódhat abból is, ha nem egyenrangú szintek lépnek be a szervezetbe a határ két oldaláról (pl.: egyik fél részéről államtitkár, míg a másik fél részéről települési önkormányzati bizottsági tag képviseli ugyanazt a szakterületet). Főleg a több országot felölelő partnerségek esetében érezhető a választási ciklusok eltolódásából adódóan a politika erős hátráltató hatása. Amikor választási időszak van egy-egy tagnál, olyankor a szervezet az eredményekre vár, s ezek függvényében folytatja működését.
63
3. Forrás és szervezet A képviselt célok, területek és lakosság nagyságához képest általában nem elegendő érdemi tevékenység folytatására a szervezetek – jellemzően tagok befizetéséből származó – anyagi erőforrása. A legtöbb eurorégió nem rendelkezik jogi személyiséggel (pl kht.), s így felelőse sincs. Azon partnerségek, ahol ez mégis kialakult, eredményesebb működésre képesek. A jövőben vélhetően azok a szervezetek lesznek sikeresek, amelyek megfelelő érdekeltségek mentén alakulnak ki, s működésükhöz finanszírozási bázis is társul. Egységes térség létrehozásához nem elegendő a határok megnyitása, liberalizálása és a határon átnyúló intézményrendszer kialakítása. A magyarországi példáknál jóval hosszabb múltra visszatekintő holland-német határszakaszon is sokszor keresik a kooperáció további dinamizálásának módszereit, hogy túl tudjanak lépni a közös vacsorák és kulturális programok szintjén. Valós tevékenységeken alapuló és fenntartható határon átnyúló kapcsolatok kialakításához számos tényező együttes hatása szükséges. A Kárpát-medence ilyen szempontból optimális adottságokkal bír, hiszen a határok „fiatalok”. A társadalmigazdasági tér még nem változott olyan mértékben, hogy megszűntek volna azok a közös érdekeltségek, erőforrások és intézményhasználati lehetőségek, amelyek a kooperáció motorját jelenthetik. Az átgondolt tervezésen és fejlesztési ötleteken alapuló határon átnyúló együttműködési hálózatok kialakítása a Kárpát-medencében fekvő országok egyik kitörési pontja lehet. (Határrégiók fejlődésének sajátosságai, pp. 101-103) 8.3.1. Alpok-Adria Szövetség (korábbi Alpok-Adria Munkaközösség) Az Alpok-Adria Munkaközösség 1978-ban Velencében alakult és 35 éves fennállása során hozzájárult Közép-Európa geopolitikai arculatának alakításához. a nemzetközi szervezetnek az Alpoktól az Adriáig terjedő térség népeinek gazdasági, kulturális, ifjúsági és sportkapcsolatainak fejlesztését segíti. Jelenleg az Alpok-Adria Munkaközösségben részt vevő országok egytől egyig tagjai az Európai Uniónak és részesülhetnek annak támogatási forrásaiból, ami az alapításkor még elképzelhetetlen volt. Magyar oldalról a rendszerváltozás előestéjén, mintegy tíz év késéssel csatlakozott a horvát határmentén elhelyezkedő három megye: Zala, Somogy és Baranya.
64
A munkaközösség tagjainak száma az idők folyamán 19-re is emelkedett: Baranya, Burgenland, Friuli-Venezia Giulia, Karintia, Horvátország, Lombardia, Felső-Ausztria, Szlovénia, Somogy, Stájerország, Vas, Veneto és Zala. Az 1990-es években azonban hanyatlás indult el a munkaközösség életében, a tagok körében nőtt az érdektelenség. Az AAM nem vált meghatározó szereplővé, de hozzájárult ahhoz, hogy a szomszédos területek gyakorlatot szerezzenek a nemzetközi együttműködés területén. Az Alpok-Adria Munkaközösség a jövő kihívásainak való megfelelés érdekében Alpok-Adria Szövetséggé alakult át, s ebben az új formában egy rugalmasabb és alacsonyabb szinteken is hozzáférhető együttműködésként kíván működni. (Alpok-Adria Munkaközösségtől az Alpok-Adria Szövetségig) 8.3.2. Duna-Dráva-Száva Interregionális Együttműködés A rendszerváltozást követően a magyar önkormányzatok képviselői vetették fel azt az
elképzelést,
euroregionális
hogy
a
horvát-magyar
együttműködést
önkormányzataival.
Annak
határmenti
hozzanak
érdekében,
létre hogy
a
együttműködést szomszédos
kooperáció
mind
déli
felpezsdítő területek
gazdasági
és
területfejlesztési szempontból hatékonyabb legyen a kereskedelmi és iparkamarák is szerepet vállaltak ezen együttműködésben. A horvát és magyar partnerek mellet a bosnyák Tuzla kantont is bekapcsolták az eurorégió működésébe, mely különleges helyzetet teremtett, hiszen földrajzilag nem volt folytonos az együttműködés. Ezzel 1998. november 28-án egy jelentős gazdasági és kereskedelmi potenciállal bíró tér, a Duna-Dráva-Száva Eurorégió jött létre Pécsett. Alapító tagjai:
horvát részről Osijek-Baranya megye, Osijek városa, a Horvát Kereskedelmi Kamara – Osijek megyeszékhellyel,
magyar oldalról Baranya megye, Pécs megyeszékhely, Pécsi-Baranya Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara (Magyarország),
Bosznia-Hercegovinából Tuzla-Podrinje Kanton, Tuzlai Törvényhatóság, és a Tuzlai Régió Kereskedelmi Kamarája (Drinóczi-Novák [2013], pp. 166-167)
65
2. ábra: Duna-Dráva-Száva Eurorégió a térképen
Forrás: Duna-Dráva-Száva Eurorégió, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara honlapja A Duna-Dráva-Száva Euroregionális Együttműködéshez kezdetben nagy reményeket fűztek, azonban benne rejlő lehetőségeket nem használták ki, mely elsősorban arra vezethető vissza, hogy olyan tagokból jött létre, akik tőkehiánnyal küzdöttek a beruházások és a fejlesztések megvalósításához. (A területfejlesztés és a határmenti együttműködés kapcsolata a Duna-Dráva-Száva Eurorégió térségében, p. 3.)
66
8.3.3. Dráva-Mura Eurorégió Az Európában lezajló integrációs folyamatok a magyar – szlovén - horvát határszakaszt is megmozgatták. Az együttműködési törekvéseket 2000. szeptember 9-én négy magyar (Csurgó, Letenye, Nagykanizsa és Zalakaros), két horvát (Csáktornya, Varasd) és egy szlovén (Lendva) város indította el, mikor is szándéknyilatkozatot tettek arra vonatkozóan, hogy megalapítsák a Dráva-Mura Eurorégiót. Az Eurorégió egy többlépcsős feladatnak bizonyult. 2001. szeptember 14-én, Nagykanizsán került aláírásra az Eurorégiót megalapozó keretszerződés. Felvetődött azonban, hogy a megállapodás aláírásához előzetes minisztériumi jóváhagyás is szükséges lenne. (Pintér, 2007, p. 118.) A 2001 novemberében munkamegbeszélést tartottak, amelyen a működéshez szükséges legalkalmasabb szervezeti formát is vitatták, végül a közhasznú társaság mellett döntöttek.
2001
decemberében
Lendva
elfogadta
a
Dráva-Mura
Eurorégió
Keretszerződését, így egy bilaterális együttműködés valósult meg. Végül 2002 februárjában a magyar és a szlovén fél is aláírta a Társasági Szerződést. Az együttműködés az alábbi célokat tűzte ki:
a történelem során kialakult szoros kapcsolatok újraélesztését,
a családi, kulturális és gazdasági együttműködések helyreállítását
a területfejlesztési, infrastrukturális, környezetvédelmi, oktatási, kulturális és kisebbségi együttműködési területek fejlesztését. (Pintér, 2007, pp. 119-120.)
A kezdeti lendületet a passzivitás váltotta fel. Bár csökkentették a szervezet működési költségeit, mindez már hiábavalónak bizonyult, a tagok kezdeti együttműködési készsége nagymértékben lecsökkent. A Kht. tevékenysége 2005 szeptemberében végelszámolással megszűnt. 8.3.4. Mura-Dráva Eurorégió 2004-ben a Zala Megyei Közgyűlés Hivatala a horvát-magyar határon átnyúló együttműködések terén szerepet kívánt vállalni, ez egyben a Mura-Dráva Eurorégió létrejöttét jelentette. A kooperációban érintett megyék közé tartozik Muraköz megye, Zala és Somogy megye.1
1
Időközben Somogy megye kilépett ezen euroregionális együttműködésből.
67
A kapcsolat érdekében az alábbi célok kerültek meghatározásra:
kulturális és gazdasági kapcsolatok építése,
gazdasági összehangoltság,
oktatási,
tudományos
és
innovációs
szervezetek
közötti
kapcsolat
megteremtése,
a nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok számára az esélyegyenlőség megteremtése,
különböző kultúrák felfedezése,
a közbiztonság, a határőrizet és a katasztrófavédelem megerősítése érdekében együttműködésre tett javaslatok,
ökológiai és környezetvédelmi programok szervezése,
Európai Uniós és más határon átnyúló projektek támogatása,
lakosság jólétének megteremtése.
A 2004-2006 között megvalósult Interreg III A típusú Szlovénia – Magyarország Horvátország Szomszédsági Program keretében az Eurorégió számos nyertes pályázattal büszkélkedhetett. A Mura menti településeket érintő projektek közül kiemelkedő fontosságú a Murakeresztúrt a szomszédos Kotoribával összekötő közúti határátkelő magyar oldali engedélyeztetési tervének elfogadása. Ugyancsak sikeres pályázatnak bizonyult turisztikai szempontból a 9,9 millió forint támogatás igénybevételével megvalósított „Le a Kerkán a Murára” című projekt. Az Eurorégió 2007-től elsődleges célkitűzésének a szlovén, magyar és horvát partnerekkel való közösen koordinált fejlesztési stratégia kialakítását, illetve az eurorégiós partnerhálózat működtetését tekinti. (Kuthi-Nagy, 2005, pp. 105-106.) 8.3.5. Muránia Eurorégió A Muránia sajátos helyzetű kooperáció, mely egy közel száz éve még egységes közigazgatási területen jött létre. Az eurorégió már megalapításában is különbözött a többi horvát-magyar határmenti együttműködéstől. Korábbi esetekben ugyanis a tagság hozzájárulásából teremtették meg a működéshez szükséges feltételeket, míg itt egy komplex turisztikai-gazdaságfejlesztési projekt képezi az együttműködés alapját.
68
A régióépítés gyakorlatilag egy Lenti központú projektorientált stratégiával vette kezdetét. 2003. szeptember 26-án Lenti együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá az ausztriai Bad Radkersburggal, a szlovén Lendvával és a horvát Mursko Središćével (Muraszerdahely) a Mura-menti régió fejlesztése érdekében. A horvát részről fontos partner a non-profit „REDEA”, amely Medimurska megye regionális fejlesztési ügynöksége. A szándéknyilatkozatot aláírók az alábbi együttműködési területeket határozták meg (A „Muránia-régió” integrált gazdaságfejlesztésének marketing stratégiája p. 11.): Kulturális élet:
hagyományok megóvása
nyelvtanulás, nyelvoktatás
közös rendezvények szervezése
önkormányzatok, civil szervezetek közötti együttműködés fejlesztése
Gazdasági élet:
hazai és nemzetközi kapcsolatok elősegítése
turizmusfejlesztés
rendezvények, vásárok szervezése
EU-s pályázati lehetőségek felkutatása
8.4. Pályázati tevékenység A horvát-magyar együttműködések intenzitásához nagymértékben hozzájárulnak a rendelkezésre
álló
pénzügyi
források.
Az
Európai
Unióval
való
kapcsolatok
megerősödésével Horvátország és hazánk számára is bővült az elérhető finanszírozási lehetőségek köre. A horvát-magyar határszakaszon az első EU-s program 2002-ben a PHARE határon átnyúló együttműködésnek a teljes határszakaszra való kiterjesztésével indult el. A támogatások lehívására először 2003-ban kerülhetett sor. (Rechnitzer, 2006, p. 572.) A horvát-magyar szakaszon a következő uniós határ menti támogatási programok álltak rendelkezésre:
PHARE Külső Határok Menti Kezdeményezés,
Magyar-Horvát PHARE Kísérleti Kisprojekt Alap,
Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program,
Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. 69
A horvát-magyar bilaterális programok 2014 és 2020 között is folytatódnak majd, tanulva az előző időszak tapasztalataiból, s támogatva a meglévő és kiépülő új partnerségeket. (Strukturni fondovi 2014 – 2020) 8.4.1. Magyarország- Horvátország Phare CBC program A VÁTI Kht., a Phare CBC programokat megvalósító ügynökség 1999-től többször is javaslatot tett arra, hogy a Phare CBC támogatást terjesszék ki Magyarország teljes határszakaszára és indítsanak hasonló programot a horvát és az ukrán határszakaszokon is. A döntéshozók végül a korábbi költségvetések terhére tettek eleget ennek a kérésnek. A Phare Külső Határok Menti Kezdeményezés tekinthető a horvát-magyar szakaszon az első határon átnyúló együttműködést előremozdító intézkedésnek. A program keretében két sikeres projekt valósult meg: a Miroslav Krleža Horvát-Magyar Oktatási Központ fejlesztése és a harkányi elkerülő út megépítse. A 2003. évi pénzügyi megállapodás keretében 5,3 millió eurós forrás volt felhasználható a magyar-ukrán és a horvát-magyar határtérségbe jelentősebb mértékű infrastrukturális beruházások kivitelezéséhez. (A tervezett projekt területen lejátszódó korábbi fejlesztési folyamatok és együttműködések értékelése) 8.4.2. Kísérleti Kisprojekt Alap A Phare Magyarország-Horvátország Kísérleti Kisprojekt Alap a határ mentét jellemző gyenge gazdasági összehangoltság erősítését, további kooperációs lehetőségek felkutatását és javaslatok kidolgozását kívánta elérni. A Kísérleti Kisprojekt Alap fő célkitűzései a következők voltak:
a gazdasági lehetőségek kiaknázása a régió iparában és mezőgazdaságában;
a térség vállalkozásai között a kapcsolatteremtés és az információcsere elősegítése;
a turisztikai szolgáltatások információs háttérének fejlesztése;
a Dráva ökológiai és vízminőségi helyzetének a nyomon követése;
a civil, a kulturális, oktatási és nemzetiségi szervezetek közötti szorosabb kapcsolatok megteremtése;
nemzeti kisebbségek kulturális identitásának megóvása és erősítése
a hátrányos helyzetű csoportok felzárkózásának és integrációjának támogatása
70
A horvát–magyar programokban kiemelkedően fontos volt, hogy a feledésbe merülő hagyományok, szokások és a közösségi együttműködési formák megerősödjenek. A határszakaszok felzárkóztatására évenként azonos támogatási keret került megállapításra 200 ezer és 1 millió euró közötti összegben. Az elnyerhető támogatás összege (5.000-50.000 euró) és a rövid (egy-másfél éves) kivitelezési idő elsősorban szolgáltatásokra,
képzések,
konferenciák,
kulturális
események
szervezésére
és
eszközbeszerzésekre irányuló projektek megvalósítására adott lehetőséget. Összességében a kisprojekt alap keretében kétszer került sor pályázati kiírásra. A 2002-ben nyertes horvát-magyar projektek tekintetében az egyik legérdekesebb eredménynek talán Zala megye szereplése mondható. A 355 km-es határszakaszból csupán 40 km tartozik hozzá, de így is a sikeres projektek 50%-a ezen megye nevéhez fűződik. A fölényes „győzelem” a szlovén PHARE CBC program során szerzett tapasztalatok hasznosításának köszönhető. Baranya megyéből 5 pályázat lett sikeres, mely azt a tényt figyelembe véve, hogy egyedül itt nem jelenik meg a teljes szakaszon a Dráva, mint folyami határ, továbbá a nemzetiségszerkezetéből adódóan itt a legkevesebb a nyelvi, kulturális és etnikai probléma. Míg Somogy megye elmaradásról tanúskodik a területén megvalósuló két nyertes pályázattal a projektgenerálások tekintetében határmentén, ami a településszerkezet laza textúrájával magyarázható. (Golobics, et al, 2005, p. 40.) A 2003as keret forráskihasználásában is Zala megye fölénye mutatkozott, a 17 nyertes pályázatból 11 zalai, a többi pedig egy kivételével pécsi volt. Az EU-s források lehívásában fontos szerepet játszik a tapasztalat és az ebből adódó precíz, szabályszerű és minőségi munkavégzés, s ezt a sikeres zalai szereplés bizonyítja. 8.4.3. Szlovénia – Magyarország – Horvátország Szomszédsági Program A Szlovénia-Magyarország-Horvátország határ menti együttműködési projektek generálását hivatott elősegíteni az Interreg III/A program, amelynek meghirdetésére 2004 és 2006 között került sor. A program fő törekvése annak elősegítése, hogy a három ország közös határtérsége jövőorientált gazdasági területté és lakóhellyé fejlődhessen. Ennek megfelelően a program támogatja a régió versenyképességének európai viszonylatban történő javítását, a lakosság életkörülményeinek fenntartható fejlesztését és a nemzeti határok elválasztó jellege miatti hátrányok leküzdését.
71
Pályázható témák: 1. prioritás: Gazdasági és társadalmi kohézió és humán erőforrás-fejlesztés 1. 1. intézkedés: Közös gazdasági térség 1. 2. intézkedés: Közös humán erőforrás-fejlesztés 1. 3. intézkedés: Közös turisztikai és kulturális térség 2. prioritás: Fenntartható fejlődés 2. 1. intézkedés:
Környezeti
erőforrások
fenntartható használata
és
környezetvédelem 2. 2. intézkedés: Természetvédelem 2. 3. intézkedés: Elérhetőség (INTERREG IIIA Szlovénia-MagyarországHorvátország Szomszédsági Program) A program keretében a támogatásra jogosultak köre azon köz- vagy magánjog által alapított nonprofit jogi személyek, amelyek az együttműködésbe legalább egy szomszédos országbeli partnert bevonnak a szlovén-horvát-magyar határrégióból, és székhelyük vagy valamely szervezeti egységük e térségben működik. A program pénzügyi hátterét két európai uniós alap jelentette: Szlovéniában és Magyarországon az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Horvátországban pedig a CARDS. A Magyarország számára felhasználható támogatási keret 3,26 milliárd forint. Az első pályázati felhívást 2004. december 17-én tették közzé, amire 109 pályázat érkezett be. Az értékelés alapján 42 pályázat juthatott összesen 1,88 milliárd forint összegű támogatáshoz. A program második körében 1,5 milliárd forintos támogatási keretre 179 pályázatot nyújtottak be, ami ötszörös igénynek felelt meg. (INTERREG IIIA Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program) A Szomszédsági Program gyenge pontja, hogy nem biztosított elegendő forrást a határmenti térségek valódi területfejlesztéséhez, tehát a pályázók túlnyomó része tervezési-, tanulmánykészítési-, rendezvényszervezési és egyéb, ún. soft tevékenységek elvégzését tűzték ki célul. (A területfejlesztés és a határmenti együttműködés kapcsolata a Duna-Dráva-Száva Eurorégió térségében, 2006, p. 10.)
72
8.4.4. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Az Európai Unió 2007-2013-as költségvetési időszakában a MagyarországHorvátország IPA gazdaságfejlesztési program segíti pénzügyi forrásokkal a határ menti megyék és kapcsolódó régiók (Zala, Somogy, Baranya, valamint Međimurska (Muraköz), Koprivničko križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko podravska (Vukovár-Szerémség) és Osječko-baranjska (Eszék-Baranya), Varaždinska (Varasd), Bjelovarsko-bilogorska (Belovár-Bilogora), Požesko-slavonska (Pozsega-Szlavon) és Vukovarsko-srijemska (Vukovár-Szerémség)) együttműködését. Kezdetben a projektek elindításához és megvalósításához elengedhetetlen partnerkeresés okozott nehézségeket, azonban idővel a határ menti régiók vállalkozásai kezdtek egymásra találni. A szomszédos nem EU-tag országokkal való együttműködések közül a Horvátországgal közösen megvalósuló nyertes projektek tekinthetőek a legsikeresebbnek, ez is remekül jelzi a további potenciálokat a partnerek között. (A kapcsolatok fontosabb gazdasági jellemzői) A horvát-magyar határ mentén a horvát oldalon még mindig vannak fel nem derített aknamezők a korai kilencvenes évek történéseinek következményeként. A „De Mine” elnevezésű IPA-projekt keretében az EU 3,5 millió euróval támogatta az aknák semlegesítését, ezzel ez a legnagyobb költségvetésű IPA-projekt a térségben. (EU fondovi: prekogranična suradnja najbolja s Mađarskom) A Program előcsatlakozási támogatási eszközként (Instrument for Pre-accession Assistance) funkcionál, erre utal az IPA rövidítés, s víziója szerint a horvát-magyar határterület „a közös örökség sikeresen együttműködő térsége” lesz. (MagyarországHorvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program, 2007, p. 37.)
73
3. ábra: Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program támogatásra jogosult területei
Forrás: Hungary-Croatia IPA Cross-border Co-operation Programme A program az alábbi stratégiát fogalmazza meg: 1. „Prioritás: Fenntartható környezet és turizmus 1.1. Fenntartható és vonzó környezet 1.1.1. Tájkép-fejlesztés a Mura-Dráva-Duna területen (illetve ennek természeti és vidéki környezetében) egy fenntarthatóbb és természetileg értékesebb környezet, valamint az öko-turizmus számára vonzóbb helyszínek kialakítása céljából 1.1.2. Környezeti tervezési tevékenységek és kisléptékű közösségi akciók a természeti területek környezeti minőségének javítása érdekében; élőhelyrekonstrukció 1.2. Fenntartható turizmus a Mura-Dráva-Duna folyóterületen 1.2.1. Regionális turisztikai termékterv kidolgozása 1.2.2. Az aktív- és az öko-turizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés: látogatóközpontok, erdei iskolák, vízi sport infrastruktúra, kerékpárutak, gyalogló-túraösvények, kölcsönzők 1.2.3. A kulturális örökség tematikus útvonalainak fejlesztése 1.2.4. A folyóterület egységes turisztikai termékként való népszerűsítése 1.2.5. Magánbefektetések ösztönzése 74
2. Prioritás: Együttműködő gazdaság és közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés 2.1. Együttműködő gazdaság 2.1.1. Határon átnyúló üzleti partnerkeresés 2.1.2. A határon átnyúló munkaerő-áramlás elősegítése 2.1.3. Közös kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) 2.1.4. Közös helyi tervezés, stratégiák, programok 2.2. Közösségek közötti humánerőforrás-fejlesztés 2.2.1. Határon átnyúló oktatási, képzési és csereprogramok 2.2.2. Emberek közötti (people-to-people) kapcsolatok 2.2.3. A kétnyelvűséghez kapcsolódó tevékenységek 3. Prioritás: Technikai segítségnyújtás” (IPA, 2007, p. 37.)
8.5. Horvát-magyar turisztikai együttműködések a határ mentén Turisztikai szempontból is érdemes határon átívelő fejlesztésekben gondolkodni. A határ menti térségek előrelépésében, a lokális idegenforgalmi környezet fellendítésében nagy szerepet tölthet be egy szomszéd országgal közösen kialakított turisztikai termékportfólió. Kusen szerint (2002) az idegenforgalmi attrakciók azok a turisztikai erőforrások, amelyek a turistákat arra késztetik, hogy meglátogassanak egy desztinációt. Ruzic
(2011)
a
turizmus
fejlődéséhez
a
következő
tényezőket
tartja
nélkülözhetetlennek:
Természeti adottságok (klíma, vízrajz, domborzat, flóra és fauna, stb.)
Társadalmi tényezők (történelmi műemlékek, intézmények, rendezvények, stb.)
Közlekedési feltételek
Kínálati oldalról a vendéglátás, a kereskedelem és a szállásszolgáltatás. A szálláshelyek alapvetően meghatározzák a térség befogadóképességét, kapacitásuktól nagyban függhet az adott turisztikai hely turistaforgalma, míg típusaik, formáik és minőségük közvetlen módon kihatnak a turizmus fajtájára és formáira, ezáltal a térség gazdasági teljesítményére is. (Demonja et al, 2010)
75
A határon átnyúló turizmus a következő előnyökkel jár:
hozzájárul a helyi és regionális gazdaság fellendítéséhez,
erősíti az egymásra kölcsönösen ható turizmushoz köthető és más gazdasági szektorokat,
hozzájárul a munkahelyteremtéshez,
bővülnek a lehetőségek a termelői és szolgáltatói szektorban, ezáltal minőségibb és jobban ellátott lesz a helyi és a regionális piac, valamint szélesedik a turisztikai kínálat,
infrastrukturális beruházásokat generál (önkormányzati, sport, vendéglátóipari, kulturális, humán erőforrás jellegű beruházások), és ezáltal javítja a lakosság életminőségét.
A Magyarország – Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007 – 2013 keretében valósult meg az «INVEST – PRO» projekt, melynek keretében 2013-ban a horvát-magyar határ menti térség kiaknázatlan turisztikai potenciáljairól, illetve befektetési lehetőségeiről végeztek kutatást. A projekt legfontosabb eredményeit az alábbiakban ismertetem. Magyarországon a horvát határ mentén elhelyezkedő megyék egyes kistérségeiben a turizmus koncentrált formában van jelen. A Balaton mentén és térségében fekvő települések
kiemelt
kulcsfontosságú
turisztikai
szerepet
tölt
területnek be
ezen
tekinthetőek. térség
A
sármelléki
turizmusának,
repülőtér
különösen
a
gyógyturizmusának a fejlesztésében. Azonban a Balaton vonzáskörzetén kívül is léteznek jelentős turisztikai kapacitással rendelkező területek a határ menti megyékben. A vízi- és ökoturizmus kedvelői számára a Dráva folyó jelent kikapcsolódási lehetőséget. Pécs - román és török kor stílusát szemléltető - épített öröksége felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Harkány-Siklós-Villány térsége rendkívül gyors fejlődésen ment keresztül és jelentős bor- és gyógyturisztikai célponttá vált, amelyet már nemzetközi szinten is elismernek. A felsorolt térségeken kívül Kaposvár és Szekszárd is kedvelt desztinációk. A horvát oldalon Varasd városa rendelkezik kiemelkedő épített örökséggel, de fontos turisztikai célpont még a trákoscsáni kastély is. Ezt a két települést tekintve az elmúlt években növekedés tapasztalható a látogatók számában, viszont ezzel ellentétben csökkent az eltöltött vendégéjszakák száma.
76
A horvát természeti erőforrások, így elsősorban a Dráva, a sík vidéken elterülő tavak, a Bilogora és Kalnik hegység kincsei nincsenek kellőképpen kiaknázva. A kontinentális turizmus területén (horgászat, vadászat, hegymászás, kerékpározás, úszás) Kapronca–Krizsevác megye rendkívül jó adottságokkal rendelkezik. Ezen térség gazdag kultúrtörténeti örökségekben (egyházi építmények), valamint a képzőművészetek kedvelőjének körében is népszerű, hiszen Hlebinében található a naiv festészet központja. A régióban a termál- és gyógyturizmus már régóta fellelhető (pl.: a Varaţdinske toplice fürdőhely Varazsd megyében), és további fejlesztési lehetőséget jelenthet a térség számára. Jelenleg a horvát és a magyar határszakasz egymás konkurensének tekinthető ebben a szektorban, annak ellenére, hogy a lehetőség adott közös marketing kialakítására és több típusú együttműködésre. 10. táblázat: A horvát-magyar határrégió SWOT elemzése TURIZMUS Borturizmus (Siklós-HarkányVillány) Városi turizmus (Pécs, Osijek, Varaţdin) Etnoturizmus (Mohács) Termálturizmus (Hévíz, Zalakaros, Sveti Martin, Bizovac, Varaţdinske toplice) OKTATÁS Nagyobb egyetemek Pécsett és Eszéken Egyetemi intézmények együttműködése Krizsevci, Varazsd, Keszthely és Kaposvár között. KÖRNYEZET Környezetvédelem a határ mentén (Duna-Dráva Nemzeti Park, Mura folyó mente) Gazdag vízi erőforrások (felszíni, termál)
KÖZLEKEDÉS Nincs kiépített vasúti villamos felsővezeték a nemzetközi vonalakon Pécstől és Eszéktől A belföldi közúthálózat rossz állapota miatt gondot okoz a régiós központok, valamint a nemzetközi közúthálózat megközelíthetősége, Kevés nemzetközi határátkelő (átlagban 62 km-ként) DEMOGRÁFIA Érzékelhetők az generációs különbségek a térségen belül OKTATÁS A felsőfokú végzettségűek aránya elmarad az országos átlaghoz képest Alacsony szintű idegennyelv-tudás Rugalmatlan munkaerőpiac, az oktatási intézmények lassan alkalmazkodnak a piac szükségleteihez MUNKAERŐPIAC Magas a munkanélküliség a határ mindkét oldalán, de főleg a horvát részen A vidéki kistérségekre még inkább jellemző a munkanélküliek magas 77
száma
ERŐSSÉGEK
GYENGESÉGEK
LEHETŐSÉGEK
VESZÉLYEK DEMOGRÁFIA Magasfokú mobilitás és emigráció a térségen kívül Népességcsökkenés a vidéki, elszigetelt térségekben
TURIZMUS A Duna-Dráva folyók természetes élőhelyei lehetőséget biztosítanak a turizmus fejlesztésének KÖRNYEZET A földterültek mezőgazdasági hasznosítása
TERMÉSZET ÉS KÖRNYEZET A Dráva ökoszisztémájának folyamatos pusztulása a szemétgazdálkodás hiánya miatt
KULTÚRA Erősebb együttműködés lehetősége kulturális téren Hálózatosodás a közös örökség megőrzésének érdekében GAZDASÁG A vertikális integráció lehetősége a feldolgozott mezőgazdasági termékek kapcsán Agroerdészeti kivitel lehetősége
VEZETÉS ÉS TERVEZÉS Elenyésző közös tervezés Bizonyos szektorok kidolgozottságának hiánya (oktatás, termálturizmus fejlesztése) A helyi politika lassú fejlődése a kis létszámú önkormányzatok miatt
KULTÚRA Szervezetlen finanszírozás Forrás: Bacsi et al, 2007, pp. 211-213
A két ország turizmusának fejlesztése - a helyi vállalkozók ötletei alapján - a következő tevékenységek megvalósításával érhető el: 1. A turisztikai termékek, helyi értékek, hagyományok, természeti értékek jobb promóciója 2. Alacsonyabb árak kialakítása, illetve kedvezmények és ingyenes ajánlatok a turisztikai termékek vonatkozásában 3. A hagyományos termékek (házias ételek és italok) kínálatának bővítése 4. A meglévő szálláshelyek és éttermek felújítása, valamint újak építése 5. A kínálat és a szolgáltatások minőségének javítása az idegenforgalomban dolgozók jobb képzésével 6. Olyan rendezvények szervezése, ahol több attrakció is bemutatásra kerülhet (vásár,
kiállítás,
zenei
rendezvény,
divatbemutató,
hagyományos
rendezvényeken tradicionális ételek műhelye, egyedi termékek kidolgozásának műhelye) 78
7. Szorosabb kapcsolat ápolása a turisztikai egyesületekkel 8. Az ökomezőgazdaság fejlesztése és egészséges élelmiszerek termelése 9. Helyi lakosság pozitív hozzáállása, valamint személyes részvétele a helyi rendezvényeken a helyi egyesületeken keresztül vagy önkéntesként A projektben vizsgált határ menti megyék közös pozitív jellemzői a különleges természeti értékek, a tiszta környezet, a gazdag kulturális örökség, fejlett borturizmus és gasztronómia, melyek a határon átnyúló turizmus fejlesztésének alapjai lehetnek. Azonban a térség hiányosságairól is említést kell tennünk, melyek közé a gyenge turisztikai promóciós tevékenység, a fejletlen infrastruktúra, a vendéglátó egységek és szálláshelyek hiánya, valamint az csekély pénzügyi forrás tartozik. A tanulmány a következő eredményekre mutat rá a két ország viszonylatában: 11. táblázat: A horvát-magyar határmenti térség összehasonlítása turisztikai szempontból Vizsgálati szempont
Horvát oldal
Magyar oldal
Legvonzóbb turizmusfajták
kulturális és borturizmus
gyógy- és vízi turizmus,
Legkevésbé vonzó turizmusfajták
vallási, gyógy- és agroturizmus
vallási turizmus
Turizmus fejlődéséhez szükséges szálláshelyek bővítése
elsőként falusi turizmushoz köthető szálláshelyek, majd a kempingek és a 3, illetve 4 csillagos szállodák
a 4 csillagos és wellness hotelek, apartmanok és pihenőházak
A turizmus fejlesztésében a városok és járások a helyi vállalkozók leginkább érdekelt szereplők Forrás: Svržnjak et al, 2013, pp. 41-42.
79
A jövőbeli fejlesztési irányok a következők lehetnek:
cserenyaralások ösztönzése az általános- és középiskolások körében, s egyúttal a határon átnyúló fejlődés lehetőségeinek ismertetése
a rendelkezésre álló turisztikai kínálat hatékony kihasználása
a reklámozáshoz köthető befektetéseknek a regionális turisztikai portál kidolgozására, közös piaci fellépésre (hirdetés, rendezvények, vásárok), valamint a meglévő kommunikációs erőforrások folyamatos frissítésére és fenntartására kell irányulniuk. (Svržnjak et al, 2013, pp. 2-42.)
80
9. A magyar és a horvát kisebbség helyzete 9.1. A magyar kisebbség helyzete Horvátországban Horvátországban 1991-ben 23.355, a 2001-es népszámlálás szerint 16.595, míg 2011-ben 14.048 fő alkotta a magyar kisebbséget, többségük Osječko-baranjska (EszékBaranya), Vukovarsko-srijemska (Vukovár-Szerém), Bjelovarsko-bilogorska (BelovarBilogora) és Primorsko-goranska (Tengermellék-Hegyvidék) megyék területén, valamint Zágráb városában él. (Rémes et al, 2008, pp. 92-93.) Horvátországon Dél-Baranya és Kelet-Szlavónia területén koncentrálódik nagyobb arányú magyarság, anyanyelvi életterük azonban egyre szűkül az államnyelv növekvő tekintélye és a felgyorsult asszimilációs folyamatnak köszönhetően. A múlt század folyamán végbe ment
demográfiai,
gazdasági,
politikai,
szociális,
területi
és
társadalomszerkezeti változások következtében a horvátországi magyar kisebbség a hetedére csökkent, ezáltal az egyik leggyorsabban fogyatkozó közösséggé vált a Kárpátmedencei
magyarság
viszonylatában.
A
magyar
nemzetiségűek
negyede
más
anyanyelvűnek vallja magát, mely a szórványos elhelyezkedésükre, az oktatási intézmények hiányára és az identitásgyengülésre vezethető vissza. (Sebők, 2003, pp. 144148). 1995. április 5-én jött létre „A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről” szóló egyezmény. (Kisebbségi nyelvi jogokra vonatkozó dokumentumok - Kétoldalú egyezmények) Horvátországban
az
alábbi
magyar
nemzetiségi
érdekvédelmi
szervezetek
működnek:
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Magyar Egyesületek Szövetsége
Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság
Horvátországi Magyarok Szövetsége
Horvátországi Magyar Pedagógusok Szövetsége (Horvátországi magyarság)
A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) 1993-ban alakult, s ebben az évben került bejegyzésre Horvátország polgári társulásait tartalmazó nyilvántartásába. A szervezet törekvése, hogy megőrizze és fejlessze a horvátországi magyarság nemzeti identitását. 81
Ennek a célnak az elérése érdekében a következő tevékenységeket végzi:
összehangolja az alkotótevékenységet a kultúrában, az oktatásban és a gazdaságban,
küzd a magyar kisebbség integritásáért és egyenrangúságért,
képviseli a magyarság alkotmányos és jogi érdekeit,
az anyanyelv megőrzésének érdekében hetilapot, folyóiratot jelentet meg, valamint szorgalmazza az elektronikus tájékoztatási eszközök magyar műsorainak bővítését és fejlesztését,
előmozdítja az etnikum hagyományainak, életének, helyzetének tudományos kutatásait,
támogatja az öntevékeny művelődési, hagyományápoló törekvéseket,
segíti az anyanyelvű óvoda- és iskolahálózat működését és fejlesztését. (Horvátországi magyarság)
1998. február 21-én jött létre a horvátországi magyar kisebbség másik jelentős érdekképviseleti szervezete, a Magyar Egyesületek Szövetsége (MESZ). A Szövetség célja, hogy a Horvátországban élő magyarság közös érdekeit meghatározza és képviselje az alábbi területeken: oktatás, tájékoztatás, kulturális tevékenységek, tudomány, gazdaság, szociális kérdések. (Horvátországi magyarság) A Horvátországi Magyar Tudományos és Művészeti Társaság (HMTMT) 1996-ban alakult meg, s működése során esetenként rendelkezésére álló pályázati forrásokból a magyar kultúra színvonalas horvátországi terjesztéséért dolgozik. (Szkála, 2001) 1999. szeptember 28-án nyílt meg az eszéki Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ. A központ alaptevékenysége a horvátországi magyarok anyanyelven történő óvodai, általános- és középiskolai oktatása, nevelése. A Központ foglalkozik még gazdasági, közművelődési, sport- és egyéb tevékenységekkel a horvát törvényekkel összhangban. (Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központ)
82
9.2. A horvát kisebbség helyzete Magyarországon A nemzeti kisebbségi kérdés érzékeny terület Magyarországon, különösen a 2010-ben elfogadott új állampolgársági törvény elfogadása óta. Ez felerősítette a nemzeti identitásról szóló vitákat, nehezíti a helyzetet, hogy a történelmileg kialakult nemzeti identitásunkat „EU-kompatibilissé” is kellett tenni. Ez természetesen nem csupán a parlamenti vitákat érinti, hanem a lakosság individuális és kollektív tudatát is, s azt a kérdést, hogy ez hogyan mutatkozik meg a szomszédos országokkal való viselkedésben. Schödl, 2010, p. 1.) Sarosácz György neves néprajzkutató könyvében megfogalmazza a „délszláv” szóhasználat kritikáját: „... a hazánkban élő horvátokra, szerbekre és szlovénekre gyakran használt délszláv elnevezés hibás, mert ilyen nemzetiség vagy népcsoport a valóságban nincsen. Ez a megjelölés a szláv népek elhelyezkedésére utal”. A kutatók véleménye szerint a hazánk területén élő horvátok hét csoportra (nyugat-magyarországi /gradistyei/ horvátok, Mura menti vagy zalai horvátok, Dráva menti horvátok, Pécs környéki bosnyákhorvátok, baranyai és bácskai sokác-horvátok, bunyevác-horvátok, Duna menti vagy ráchorvátok) különíthetőek el az eredet, a nyelvjárás és a földrajzi elhelyezkedés alapján. (Sarosácz, 1973) A magyarországi horvátság különböző korokban települt jelenlegi lakóhelyére, elsőként a gradistyei horvátok egészen az 1493-as törököktől elszenvedett korbáviai vereség okán érkeztek, s beköltözésük egészen a 17. század közepéig folytatódott. A Mura menti vagy zalai horvátok az 1960-as években, illetve a Rákócziszabadságharcot követően költözött mai lakóhelyére a Mura túloldalán található Muraközből, valamint Nyugat-Horvátország azon területeiről, melyek nem voltak török megszállás alatt és a túlnépesedett vidékekről. A Dráva menti horvát kisebbség Barcs közelében, a Dráva folyó mentén fekvő településeket lakja. Az Árpád-kori horvátság egy része a Dráva mocsarai és erdei által nyújtott védelemnek köszönhetően túlélhette a török megszállást, azonban Szlavónia és Bosznia horvát területeiről a 17. század végén és a 18. században érkeztek további betelepülők ebbe a térségbe. Ezen a területen az 1900-as évek elejére néhány kivételtől eltekintve a legtöbb település vegyes lakosságúvá vált, vagy asszimilálódott. Ellen példaként említhető a Lakócsán és környékén élő horvátság, akik máig gyakorolják nyelvüket, az 1950-es évek közepéig pedig viseletben, szokásokban és hagyományok őrzésében is megnyilvánult a nemzetiségi hovatartozásuk. (Hauptmann, 1993) 83
A Pécs környéki falvakban élő bosnyák-horvátok Boszniából érkeztek, s egy részük már a török hódoltság idején letelepült, de a 17. század végén illetve a 18. század elején a Habsburgok Bosznia felszabadítására tett sikertelen kísérletét követően számuk tovább növekedett. A baranyai és bácskai sokác horvátok Baranya megye déli részén, Pécs, Siklós és Mohács városokban, valamint az őket körülvevő falvakban, valamin Bácskában élnek. Az államhatár választja el őket a Vajdaságban élő nagyobb számú horvát népességtől. A rendelkezésünkre álló első adatok szerint a csoport a 16 században jelent meg hazánkban, számuk azonban a 17. század végén és a 18. század elején tovább gyarapodott. A bunyevác-horvátok a 15-17. század között érkeztek Magyarországra, s jelenleg Bácskában élnek jelenleg, korábban viszont jelentős számban laktak Fejér és Pest megyében is. A horvátországi Dinári és Svilaja hegység vidéke, illetve NyugatHercegovina az őshazája ennek a csoportnak. A rác-horvátok a Duna mentén élnek Bátya, Dusnok, Kalocsa, Tököl, Ercsi, Érd, valamint Százhalombatta településeken. Napjainkban néhány horvát származású lakos még él Szentendrén, ők magukat dalmátoknak nevezik. A nagyvárosokban (Budapest, Pécs) is találunk jelentős létszámú horvát közösségeket, melyekben minden etnikai csoport képviselői megtalálhatók. A rác-horvátok betelepülése a 16. századra tehető. (Sokcsevtis, 1998, pp. 1-3.) Összefoglalva elmondható, hogy a mai Magyarország területén élő horvátok hozzávetőleg a 15. és a 18. század között, a törökök elől menekülve, a hódoltság korában vagy azt követően, települtek ide. Aranykoruk a 18. századra és a 19. század első felére tehető, ugyanis ebben az időszakban volt létszámuk és a társadalomban elfoglalt helyük is a legjelentősebb. A 18. században többségük falun élt és mezőgazdasággal foglalkozott, főként jobbágyként, de földbirtokos is akadt közöttük. III. Károly és Mária Terézia a török elleni küzdelmek során szerzett érdemeikért nemesi rangot és birtokot is ajándékoztak több horvát polgárnak. Ez a szűk nemesi réteg a 18. században még beszélte felmenői nyelvét, azonban a 19. századra már nyelvében és tudatában is magyarrá vált. Ezzel a horvát kisebbség társadalomszerkezete egyoldalúvá vált, melyet főként a parasztság soraiban élők jellemeztek. Csupán néhány falusi kézműves, ingázó ipari munkás vagy erősen horvát érzelmű katolikus pap ellensúlyozta az egyhangú képet. Néhány kivételtől eltekintve az értelmiségi pályát választó horvát származású fiatalok a 19. század második felére teljesen beolvadtak a magyarságba. (Dumančić, 1993, pp. 177-185.)
84
A két világháború közötti időszakban szinte teljesen háttérbe szorult a nemzetiségi nyelvoktatás a hazai horvát falvak iskoláiban is, azonban az asszimiláció a zárt falusi közösségekre kevésbé hatott. A második világháborút követő rövid ideig tartó demokratikus kísérlet úgynevezett kulturális megújulást jelentett a magyarországi horvátságnak. A hazai horvát falvakban horvát tannyelvű iskolák alakultak, Pécsett pedig létrejött az első horvát középiskola, majd ugyanitt főiskolai tanárképző szak indult. 1947ben megalakult a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége, mely az első olyan hazai politikai szervezet volt, ami magába foglalta az összes hazai horvát népcsoportot, igaz a szerbeket és szlovénokat is. Magyarország és Jugoszlávia közötti kapcsolat megromlása negatív hatással volt a hazai horvát közösségre. A Rákosi-diktatúra korában a horvát nemzetiség legaktívabb képviselőit letartóztatták. Egy mesterségesen kialakított délszláv nemzeti felfogás terjedt el, és bevezették az egységes szerbhorvát nyelvet az iskolákban és a sajtóban. Az egységes délszláv irodalmi nyelv forszírozása az oktatásban különösen negatív hatásokat váltott ki a teljesen eltérő nyelvjárást beszélő gradistyei és zalai horvátság körében. A magyar-jugoszláv viszony az 1960-70-es években javulni kezdett, s ennek köszönhetően a horvát kisebbség fel tudta venni a kapcsolatot az anyanemzettel. A határra és a politikai rendszerre azonban a zártság volt a jellemző, így ezen összeköttetésekre alacsony intenzitásúak voltak. A rendszerváltozást követően a magyarországi horvátok önálló szervezet létrehozását kezdeményezték, s 1990-ben alakult meg a Magyarországi Horvátok Szövetsége. Ezt követően fokozatosan, az anyaország függetlenné válásával egyidejűleg, hazai horvát kezdeményezésre, függetlenné vált a hazai horvát iskolarendszer és valamennyi média. Az 1993-as kisebbségi törvény értelmében először 1994-ben, majd 1998-ban, 2002ben, 2006-ban és 2010-ben helyi, illetve országos kisebbségi önkormányzatokat választottak, s ezzel a hazai horvátság körében legitim, demokratikus úton megválasztott politikai vezető testületek alakultak. A 2006. október 1-jei nemzetiségi önkormányzati választásokat követően 115 települési horvát kisebbségi önkormányzat alakult meg, ezeken a településeken a választói névjegyzékeken összesen 10.102 választópolgár szerepelt. A választásokon 806 jelölt indult a megszerezhető 575 képviselői mandátumért. A horvát jelöltek 79,2 százalékát a Magyarországi Horvátok Szövetsége támogatta.
85
115 településen írtak ki választásokat, melyek mind érvényes eredményt hoztak, így összesen 115 horvát kisebbségi önkormányzat alakult meg. Ez a szám nyolccal több, mint a korábbi 2002-es választásokon elért eredmény. A részvételi arány túllépte a 75 százalékot, összesen 7656 választó szavazott a horvát listákra. A megválasztott 575 elektor 78,6 százaléka a Magyarországi Horvátok Szövetségének jelöltje volt. A választási eredmények alapján a horvát közösség 7 középszintű önkormányzatot hozhatott létre, egyet a fővárosban, míg megyei szinten hatot a horvátok által legsűrűbben lakott megyékben (Baranya, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Somogy, Vas és Zala megye). (Sokcsevits, 1998, pp. 5 6.) A Dunántúlnak különösen a déli része a történelmi eseményekre visszavezethetően jellemzően kevert népességgel rendelkezett. 2001-ben mindössze 79 olyan település volt, ahol saját bevallás alapján nem volt egyetlen nemzetiséget képviselő lakos sem, míg 340 településen meghaladta az 50%-ot a valamely nemzetiséghez tartozók aranya. Baranya, Somogy és Zala megyék területén a lakosság 6,53 %-a vallja magát kisebbséginek. Baranyában azonban ez az arány 10 %, ebben a megyében jelentős számú horvát közösség él például Felsőszentmártonban és Drávakeresztúron. A Zala megyei Molnáriban és a somogyi Szentborbáson szintén a horvátság jelenik meg nagyobb tömbben. (Bacsi et al, 2011, pp. 17-18.) A 2010. október 3-án megtartott nemzetiségi önkormányzati választásokon 127 helyi horvát nemzetiségi önkormányzat megválasztására került sor, ami a korábbi évekhez képest további kismértékű növekedést jelentett. Ismét a hat legtöbb horvát lakost számláló megyében, valamint Budapesten alakultak területi önkormányzatok. Az Országos Horvát Önkormányzat választásán a Magyarországi Horvátok Szövetsége indított önálló listát és a horvát nemzetiség 507 elektora 29 tagú országos önkormányzatot választott meg. A 2011. január 29-én megtartott alakuló ülésen Hepp Mihályt választották meg az országos önkormányzat elnökének. Magyarország és Horvátország kapcsolatainak vizsgálata során fontos figyelembe venni a hazánk területén élő horvátok fontos szerepét is. Az országban élő kisebbségeket a történelem során több jelentős hatás érte (például a szocialista rendszer kisebbségekre gyakorolt kedvezőtlen hatásai, asszimilációs törekvései következtében), így demográfiai változáson mentek keresztül.
86
Magyarországon a 2011. évi népszámlálás során az alábbi négy nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényező mentén regisztrálták a kisebbségeket:
nemzetiség,
anyanyelv,
kulturális kötődés,
családi, baráti körben beszélt nyelv.
12. táblázat: A horvát nemzetiség nagysága és aránya Magyarországon, 2011 Fő
Százalékos megoszlás
9 937 628
100
Nemzetiségi összesen
555 507
5,589
Horvát összesen
23 561
0,237
Magyarország összesen
Forrás: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján saját szerkesztés
87
10. Az empirikus kutatás eredményei A társadalomtudományban folytatott kutatások három kategóriába sorolhatók. Feltáró jellegű kutatást akkor végzünk, ha nincs megfelelő ismeretünk az általunk vizsgált jelenségről. A leíró kutatást akkor alkalmazzuk, ha a vizsgált területet kívánjuk részletesen elemezni, míg a magyarázó kutatás az adott szakterülettel kapcsolatos összefüggéseket tárja fel előttünk. (Héra-Ligeti, 2006, p. 60.) Ezen meghatározások alapján a kutatásom feltáró jellegű, helyenként magyarázó elemekkel.
10.1.
A kvalitatív kutatás eredményei
A kvalitatív kutatás keretében három interjút terveztem. A magyar oldalról a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülési kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi referensét, Krausz Veronikát kerestem fel, valamint Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével készítettem interjút. A horvát oldalról Marta Vidakovic Mukic, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa horvátországi képviselője lett volna az interjúpartner, ő azonban nem válaszolt a megkeresésemre. Az elkészült interjúkat, illetve a tervezett horvát interjú kérdéseit a függelék tartalmazza. Az elkészült interjúk első részében a testvértelepülési kapcsolatok sikerességéről kérdeztem a szakértőket. Krausz Veronika szerint nagyon fontos a kölcsönösség, hogy „mindenkinek legyen valamilyen hozadéka az együttműködésből”. Ehhez köthető a másik előfeltétel, hogy legyenek közös kapcsolódási pontok, ezek pedig ne csak a települések polgármestereit hozzák össze, hanem a lakosságot és a település intézményeit is minél nagyobb mértékben bevonják. Inkei-Farkas Márton a partnerségi hagyományokat emelte ki, amelyeknek folytonosnak kell maradniuk az önkormányzat élén bekövetkezett esetleges változást követően is. A Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztője a nyelvi akadályokra is utalt, ezeket mindenképpen át kell hidalni. A téma jelentőségét mutatja, hogy Inkei-Farkas Márton is beszélt arról, hogy a lakosságot mindenképpen be kell vonni ezen kapcsolatok építésébe.
88
A lakosság bevonásának eszközéül Krausz Veronika elsősorban a kulturális és oktatási együttműködéseket, míg Inkei-Farkas Márton a sporteseményeket és szintén a kulturális rendezvényeket emelte ki. A TÖOSZ munkatársa szerint már a szervezésbe be kell vonni a lakosokat, s fontos a fiatalok megszólítása is. Főszerkesztő úr úgy vélte, hogy ebben nagy szerepet kell vállalnia a politikának is, hiszen az első lépést mindig a politikusoknak kell megtenniük. Mindkét interjúalanyom egyetértett abban, hogy foglalkozni kell a gazdasági együttműködések, ezen belül pedig a beruházások ösztönzésének kérdésével is. A TÖOSZ nemzetközi referense stratégiai gondolkodást javasolt, egy olyan stratégia készítését, amely „a lehetőségekre épít, számba veszi a fizikai adottságokat, a törvényi előírásokat, s természetesen konkrét beruházási lehetőségeket is bemutat”. Főszerkesztő úr nem tartja elégségesnek a jelenlegi for-profit együttműködést, amelyben a véleménye szerint számos kiaknázatlan lehetőség van. „Szükség lenne továbbá a közlekedés javítására, több drávai híd építésére, valamint a kompközlekedés intenzívebb kiépítésére.” Az interjúk során felvetettem azt a kérdést is, hogy mennyiben segíti a horvátmagyar testvértelepülési kapcsolatokat, ha egy magyar településen horvát kisebbségi önkormányzat is működik. Krausz Veronika szerint nagyon hasznos az ő munkájuk ebből a szempontból, különösen azokon a kis településeken, ahol az önkormányzati erőforrások szűkösek. Inkei-Farkas Márton ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, Csúcs Tibor nagyon sokat tett a testvértelepülési kapcsolatok kialakulásáért. A kapcsolattartás kapcsán Krausz Veronika azt is kiemelte, hogy „sok esetben nem is az önkormányzat foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem például egy tanár a helyi iskolából.” Az igazán meghatározó a nyelvtudás, az elkötelezettség és az, hogy valaki a magáénak érezze az ügyet, azaz annak a „gazdája legyen”.
89
A TÖOSZ segítségére van a partnert kereső önkormányzatoknak, ám a már testvértelepüléssel rendelkezőket is támogatja. Krausz Veronika így foglalta össze a szolgáltatásaikat: „Folyamatosan működtetjük partnerkereső szolgáltatásunkat, adott kérdésben segítünk megtalálni az illetékes szervezetet, s összehozzuk a települést az adott intézménnyel.
Heti
rendszerességgel
küldünk
hírlevelet
valamennyi
magyar
önkormányzatnak, valamint tagjainknak, ebbe belekerülnek a partnerkeresési kérelmek, pályázattal kapcsolatos információk és minden olyan téma, amely az adott területen fontos lehet az önkormányzatok számára. Honlapunk, 3 havonta megjelenő nyomtatott újságunk elérhető minden önkormányzat számára, emellett telefonon is szívesen segítjük az önkormányzatokat egy-egy kérdés vonatkozásában.” Szintén az önkormányzatokat segíti majd az a kezdeményezés, amelynek InkeiFarkas Márton állt az élére. A Horvát-Magyar Testvérvárosok I. Találkozójára, egy mintegy 200 fővel tervezett konferenciára legkorábban 2015 tavaszán kerülhet sor. A helyszín első alkalommal Rijeka lenne, majd váltakozna a két ország között. A konferencián polgármestereket, alpolgármestereket, tanácsnokokat, az önkormányzatok nemzetközi referenseit várják. A találkozó célja pedig a főszerkesztő úr szavaival élve: „Mindenképpen szeretnénk túllépni a protokolláris kereteken és valódi tartalommal megtölteni a rendezvényt. Egyrészt gazdasági témákkal foglalkoznánk a szakmai konferencián, különösen fontosnak tartjuk az idegenforgalom, a munkahelyteremtés és a befektetések témakörét. Másrészt napirendre kerülhetnek az integrált városfejlesztéssel kapcsolatos kérdések is, ebben biztosan tudnánk segíteni az EU-hoz tavaly csatlakozott horvát partnereinknek. Természetesen az is a célunk, hogy új testvértelepülési kapcsolatok szerveződjenek.”
10.2.
A kvantitatív kutatás eredményei
A kapott adatbázis és a kiegészítésem alapján 70 magyar és 68 horvát településnek van ebben a régióban (a magyar oldalon Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-baranjska (Eszék-Baranya) megyékben) testvértelepülése, így ezek képezték az alapsokaságot.
90
Minden olyan településnek és megyei önkormányzatnak elküldtem a kérdőívet a célterületen,
amely
rendelkezik
a
másik
országban
testvértelepüléssel
vagy
testvérmegyével, így a teljes sokaság lekérdezésre került. A kutatási kérdőív a függelékben megtekinthető. Az eredeti, 2005-ben készített adatbázist Sabján Katalintól, a TÖOSZ nemzetközi titkárától kaptam meg 2014 januárjában. Ezt aktualizáltam, s egészítettem ki az elmúlt években létrejövő kapcsolatokkal. Ebben a munkában sokat segítettek a Horvát-Magyar Európai Panoráma honlapján (www.hmep.hu) megtalálható, a két ország között meglévő testvértelepülési kapcsolatokról szóló cikkek. Minden településen olyan személyt kerestem meg 2014. április 1. és május 31. között, aki érdemben tud nyilatkozni a testvértelepülési kapcsolatokról. A kérdőív elektronikusan került kiküldésre, a lekérdezéshez a Google ingyenes online űrlapkezelő programját használtam. A magyar nyelvű kérdőív elérhetősége: https://docs.google.com/forms/d/1blYqJUOh4fEX6PuI-PlsEpyYi1OA9TEjND _I9qXesQY/viewform A horvát nyelvű kérdőív elérhetősége: https://docs.google.com/forms/d/1PGVNIBjoq5CpAb4KuoiXLRGH4BjY3VrXuQhmDd W8MUA/viewform A magyar települések közül 58 töltötte ki a kérdőívemet, ez az érték az adatok feldolgozása és tisztítása során 52 válaszadóra (51 települési önkormányzatra és 1 megyei önkormányzatra) szűkült le. A horvát települések esetében a válaszadók száma az adattisztítás után 13-ról 10-re csökkent. Ennek mindkét ország esetében az volt az oka, hogy néhány megkeresett önkormányzat azt válaszolta, hogy az adatbázisban szereplő információ ellenére nincs horvát testvérkapcsolata. Ez azt jelenti, hogy hazánkban 74,43%, míg Horvátországban 14,7% volt a válaszadási arány. A kérdőívet kitöltő önkormányzatok nevét, valamint a válaszadók nevét és elérhetőségét tartalmazó táblázatot a függelékben tettem közzé.
91
Habár az elemzés alapjául szolgáló minta a magyar oldalon nem nagyméretű, ám a magas válaszadási arány miatt elmondható, hogy a kapott eredmények érvényessége nagymértékben kiterjeszthető a teljes sokaságra. Mivel a horvát minta ezzel szemben jóval kisebb, ezért az ott kapott eredményeket csak rendkívül korlátozottan értelmezhetjük a teljes sokaság vonatkozásában. A kutatás céljaival összhangban a kérdőív három fő részből állt: 1. Településre vonatkozó kérdések 2. Testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó kérdések 3. Horvát/magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatra vonatkozó kérdések A kérdőív 39 kérdést tartalmazott, amelyek közül 12 zárt, 9 részben zárt, 18 pedig nyitott volt. A részben zárt kérdéseket az jellemzi, hogy a válaszadó az általam felajánlott lehetőségeken kívül mást is megnevezhetett a szövegmezőben. A kérdőív készítése során dichotóm (olyan változó, amely adott értelmezési tartományban csak két értéket vehet fel), alternatív válasz, illetve 5 fokú Likert-skála kérdéseket alkalmaztam. A kérdéssor minden kérdésére kötelező volt a válaszadás, azokat az eseteket kivéve, ahol ez nem volt releváns a válaszadó számára. Jogállás szerinti összetétel A kérdőívet öt különböző jogállású önkormányzatnak küldtem el, a válaszadók megoszlása a következő volt:
92
4. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok jogállás szerinti gyakorisága
válaszok gyakorisága
község
25
nagyközség
2
város
20
megyei jogú város
4
megyei önkormányzat
1 0
5
10
15
20
25
30
Forrás: saját kutatás Ahogyan a fenti ábrán látható, a válaszadó települések közel felét (25) a községek alkották. A városok közül 20, a megyei jogú városok (MJV) közül 4 (azaz a vizsgált térségben az összes MJV, azaz Pécs, Kaposvár, Zalaegerszeg és Nagykanizsa) töltötte ki a kérdőívet. Emellett 2 nagyközség és 1 megyei önkormányzat, mégpedig a Somogy Megyei Önkormányzat válaszolt. A horvát oldalon hat város és négy község töltötte ki a kutatási kérdőívet. Területi elhelyezkedés szerinti összetétel Minden horvát határ menti magyar megyéből érkeztek válaszok, a teljes mintán belüli arányt az alábbi ábra mutatja.
93
5. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok megye szerinti megoszlása
21,1%
40,3% Somogy megye Baranya megye Zala megye
38,6%
Forrás: saját kutatás A legtöbb válaszadó (21) magyar önkormányzat (40,3%) Somogy megyében található, közel azonos számban (20) válaszoltak a Baranya megyei önkormányzatok, amelyek a minta 38,6%-át tették ki. Zala ehhez képest kisebb súllyal (11) szerepel a mintában (21,1%), ám ezzel nem alulreprezentált, hiszen csupán 3 zalai önkormányzat (a megyei önkormányzat, valamint Belezna és Molnári települési önkormányzatai) nem válaszolt. A horvát települések közül négy Međimurska (Muraköz), három Osječko-baranjska (Eszék-Baranya), kettő Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), míg egy Viroviticko podravska (Verőce-Drávamente) megyében fekszik. Népesség szerinti megoszlás A válaszadó magyar települési önkormányzatok átlagos lakosságszáma 10.523 fő volt. A legalacsonyabb érték 110 fő, míg a legmagasabb 156.000 fő volt. Az első kvartilis 935, a medián 1.886, a harmadik kvartilis pedig 7.645 fő, azaz a válaszadók fele 934 és 7.645 fő közötti lakosságszámmal rendelkező települést képviselt. A Somogy megyei önkormányzat területén 318.000 fő lakik.
94
A válaszadó horvát települési önkormányzatok átlagos lakosságszáma 14.066 fő volt. A legalacsonyabb érték 2.336 fő, míg a legmagasabb 37.200 fő volt. Az első kvartilis 2.536, a medián 8.386, a harmadik kvartilis pedig 25.956 fő, azaz a válaszadók fele 2.536 és 25.956 fő közötti lakosságszámmal rendelkező települést képviselt. Kisebbségi önkormányzatok működése Az egyik hipotézisem részben a Horvát Kisebbségi Önkormányzatokra vonatkozott, miszerint ahol ezek működnek, ott sikeresebbek a horvát testvértelepülési kapcsolatok. Emiatt kérdeztem rá a kérdőívben arra, hogy melyik településeken működnek ezek, ezt szeretném majd később összevetni a válaszadók által megadott sikeresség mértékével. Az 52 megkérdezett közül 28 településen működik Horvát Kisebbségi Önkormányzat. A 10 válaszadó horvát önkormányzat közül csak Pélmonostoron (Beli Manastir) működik Magyar Kisebbségi Önkormányzat. Testvértelepülési kapcsolatok száma és iránya A legtöbb testvértelepülési kapcsolattal a megyei jogú városok rendelkeznek, a legtöbb testvértelepülést Pécs, Zalaegerszeg, Nagykanizsa és Kaposvár mondhatja magáénak, ők több mint 10 kapcsolattal rendelkeznek. A városok közül legalább 5 testvértelepülése van Siófoknak, Csurgónak, Harkánynak, Hévíznek, Komlónak, Mohácsnak, Nagyatádnak, Balatonboglárnak, Barcsnak, Siklósnak és Szigetvárnak. 17 településnek
(Drávafok,
Fityeház,
Gyékényes,
Iharosberény,
Kaposfő,
Kaszó,
Nagydobsza, Petrivente, Szalánta, Szemely, Szentlászló, Táska, Tótszentmárton, Tótszerdahely, Vése, Zákányfalu, Felsőszentmárton) csak egyetlen testvértelepülése van, mégpedig Horvátországból. A horvát válaszadó települések közül négynek csak a magyar testvértelepülése van, a többieknek pedig kettő (2 említés), három (2 említés), négy, illetve öt testvértelepülésük van. Fontos kérdés az is, hogy a válaszadó települések mely országok településeivel kötöttek testvértelepülési egyezményt, itt természetesen több válasz megadására is lehetőség volt.
95
6. ábra: A kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatainak száma az egyes országokban
Horvátország
52
Románia
26
Németország
19
Ausztria
12
Olaszország
11
Finnország
8
Szerbia
6
Lengyelország
6
Franciaország
6
Szlovákia
4
Szlovénia
3
Oroszország
3
Kína
3
Bulgária
3
Amerikai Egyesült Államok
2
Ukrajna
2
Törökország
2
Izrael
2
Bosznia és Hercegovina
2
Svédország
1
Montenegró
1
Mongólia
1
Mexikó
1
Japán
1
Hollandia
1
Észtország
1
Egyesült Királyság
1
0
válaszok gyakorisága
20
40
60
Forrás: saját kutatás
96
A
kapott
eredmények
alapján
elmondható,
hogy
a
válaszadó
magyar
önkormányzatok elsősorban a földrajzi közelség, a gazdasági kapcsolatok, illetve a történelmi
hagyományok
alapján
választottak
maguknak
partnertelepülést.
A
megkérdezetteknek Horvátországon kívül Romániában (26), Németországban (19), Ausztriában (12) és Olaszországban (11) vannak főként testvértelepüléseik. Ami számomra meglepő eredményt hozott, az a szlovén kapcsolatok (3) alacsony száma annak ellenére, hogy a mintában szerepeltek a Szlovéniával határos Zala megye önkormányzatai is. A horvát testvértelepüléseknek a magyar testvértelepülésükön kívül német (3 említés), olasz (2 említés), lengyel (2 említés), francia, szerb, macedón, osztrák, izraeli és montenegroi (1-1 említés) testvértelepülésük van. A testvértelepülési kapcsolatok bővítése A megkérdezett magyar önkormányzatok közül 26 tervezi a testvértelepülési kapcsolatok bővítését. Az erre a kérdésre „nem”-mel válaszolóknak lehetőségük volt indokolni egy nyílt kérdés keretében. Kilenc település anyagi okok miatt nem kívánja bővíteni a testvértelepülési kapcsolatait, voltak, akik a jelentős költségeket, míg mások az alulfinanszírozottságot emelték ki. Egy további település az anyagi háttér hiánya mellett az időhiányt is említette. Négy megkérdezett település elégedett a jelenlegi kapcsolatokkal, azaz a bővítést nem tartották indokoltnak. Három válaszadó a már meglévő kapcsolatok erősítését hangsúlyozta, ahogyan egyikük fogalmazott: „A meglévő kapcsolataink tartalommal való megtöltése is elegendő feladat”. Egy másik megkérdezett pedig úgy vélte, hogy a már létrejött kapcsolatok sincsenek teljes mértékben kiaknázva. Egy-egy település vélte úgy, hogy a bizonytalan jövőkép („nem tudjuk, hogyan alakul majd az önkormányzat sorsa”), a generációs problémák („a nyugdíjasok már megöregedtek”) és a képviselőtestület támogatásának hiánya az oka annak, hogy a település nem gondolkozik újabb kapcsolatok kiépítésében. A
megkérdezett
horvát
települések
közül
hat
tervezi
továbbiakkal
a
kapcsolatfelvételt. Az ezt nem tervező négy település közül kettő indokolta meg a válaszát, egyikük a túlzottan nagy távolságra, a másik a pénzügyi források és a politikai akarat hiányára hivatkozott.
97
A testvértelepülési együttműködés előnyei A következő kérdésem az együttműködés előnyeire vonatkozott, erre is több választ is lehetett adni. 7. ábra: A testvértelepülési együttműködések előnyei a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből
a helyi lakosok közötti találkozás lehetősége
44 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0
34
az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása
34 27
település turisztikai célú „népszerűsítése” külföldön
25
pályázati forrásokhoz jutás lehetősége
18 15
közös érdekek érvényesítése 2
oktatási együttműködés
válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás A „Mit tart a testvértelepülési kapcsolatok előnyeinek” kérdés esetében csak két települési önkormányzat adott meg egy-egy előnyt, a többi válaszadó két vagy több előnyt is látott az együttműködésben. A legtöbben (44 említés) a helyi lakosok közötti találkozás lehetőségét, az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztását és a település turisztikai célú népszerűsítését (34-34 említés) jelölték meg. Ezt követte a pályázati forrásokhoz jutás opció (27 említés), míg 25 önkormányzat a közös érdekek érvényesítését is az együttműködés előnyének tartotta. A legalacsonyabb számban az oktatási együttműködést (18 említés), a település külföldön történő beruházási célú népszerűsítését (15 említés), valamint a katasztrófavédelmi célok közös megvalósítását (2 említés) nevezték meg. Ez utóbbi mindenképpen meglepő annak a fényében, hogy számos magyar település és horvát testvértelepülése is a határ közvetlen közelében fekszik, ebből pedig következik, hogy együtt kellene felkészülniük a katasztrófa helyzetekre.
98
A kérdés során lehetőséget adtam egyéb opciókat is felsorolni, az alábbi válaszok érkeztek 1-1 említéssel: civil szervezetek kapcsolattartása; diákcserék lehetősége; sportegyesületek
találkozása;
az
oktatási-,
szociális,
egészségügyi
intézmények
tapasztalatcseréje; a gyerekek kapcsolatfelvétele; a fiatalok kapcsolatfelvétele. A horvát önkormányzatok a magyarokhoz képest jóval több területen látnak együttműködési lehetőségeket. 9-9 említés érkezett a pályázati forrásokhoz jutás lehetősége, az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása, a település turisztikai célú „népszerűsítése” külföldön, a település beruházási célú „népszerűsítése” külföldön opciókra, 8 a közös érdekek érvényesítése érdekében. Heten említették az oktatási együttműködést, öten pedig a helyi lakosok közötti találkozás lehetőségét. A magyar válaszokhoz hasonlóan itt is a katasztrófavédelmi célok megvalósítását említették a legkevesebben, ám a válaszadók számát figyelembe véve az itteni 4 említés azt jelzi, hogy a horvát oldalon sokkal fontosabbnak tartják ezt a témakört. A testvértelepülési kapcsolatok célcsoportjai A partnerségi kapcsolat sok esetben megreked a protokolláris szinten, azaz csak a polgármesterre és a testületi képviselőkre korlátozódik. Emiatt tartottam fontosnak azt megkérdezni, hogy milyen célcsoportjai vannak a megkérdezett önkormányzatoknak ezen a területen. A kérdésre több választ is lehetett adni.
99
8. ábra: A testvértelepülési együttműködések célcsoportjainak gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok szemszögéből
50
45
45 40
választott önkormányzati képviselők 35
35
önkormányzati munkatársak
34 28
30
helyi vállalkozások
25
25 helyi egyesületek és szabadidős klubok
18
20 15
kulturális intézmények és csoportok
10
lakosság
5 0 válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás A legnagyobb számban (45 említés) a választott képviselők voltak a testvértelepülési kapcsolat célcsoportjai, azaz a polgármester, az alpolgármester(ek) és az önkormányzati képviselők. Az önkormányzati munkatársak (35 említés) és a helyi vállalkozások (34 említés) közel azonos számban kerültek megnevezésre. Amit negatívumként értékelek, hogy a helyi egyesületek és szabadidős klubok (28 említés), a kulturális intézmények (25 említés) és a lakosság (18 említés) részvétele elmarad a kívánatostól, az ő bevonásukra a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az általam megadott válaszlehetőségeken kívül a következő
célcsoportokat
nevezték
meg
1-1
esetben
a
válaszadók:
diákok,
sportegyesületek, oktatási-, szociális, egészségügyi intézmények, gyerekek, fiatalok. A horvát települések legnagyobb számban a választott önkormányzati képviselőket és a helyi egyesületeket és szabadidős klubokat (9-9 említés), a kulturális intézményeket (8 említés) és a helyi vállalkozásokat (6 említés) nevezték meg. A magyar helyzethez hasonlóan a lakosság Horvátországban is háttérbe szorul, mindössze 3 önkormányzat mondta azt, hogy a lakosok is a testvértelepülési kapcsolatok célcsoportját alkotják. Az önkormányzat munkatársait két önkormányzat nevezte meg.
100
A lakosság részvétele a testvértelepülési kapcsolatokban Véleményem szerint az egyik legfontosabb kérdés a testvértelepülési kapcsolatok témakörében, hogy a résztvevő felek mennyire tudják bevonni ebbe a lakosságot. 9. ábra: A lakosság testvértelepülési kapcsolatokban való részvételének gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
4
60-79 %
7
40-59 % 20-39 %
20
0-19 % 21
0
5
10
15
20
25
Forrás: saját kutatás A legtöbb önkormányzat esetében a lakosság 20-39%-át sikerül megszólítani (X említés), figyelemreméltó, hogy X esetben a lakosság 40-59%-a, X esetben pedig 60-79%a vesz részt a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban. X esetben a részvételi arány még ennél is nagyobb, eléri vagy meghaladja a 80%-ot. Amin mindenképpen javítani szükséges, az a 20%-nál alacsonyabb részvételi arány, a válaszadóknak lehetőségük volt ennek mikéntjét is kifejteni egy nyitott kérdés keretében. A megkérdezettek a legnagyobb arányban a programok szervezésében látták a megoldást. A megkérdezettek még több és változatosabb kulturális/hagyományőrző programot szeretnének (8 említés), s érkeztek javaslatok más jellegű, érdekes, „a lakosság szélesebb körét érdeklő” szabadidős (gyermek/sport) programokra is (8 említés).
101
Az egyik válaszadó így fogalmazott: „Elsősorban a testvértelepüléssel közös gyermekprogramok szervezésében látok lehetőséget. A gyermekek részvételre ösztönzik szüleiket is, illetve a programoknak köszönhetően erősödik horvát identitástudatuk, így remélhetőleg felnőttként is példát mutatnak és szívesen vesznek részt a határon átnyúló kapcsolatok ápolásában.” Egy másik megkérdezett „nagyobb közösségi rendezvényekkel, több találkozási lehetőséggel, pályázati módon” kívánja megszólítani a lakosságot. Több településen megfogalmazódott, hogy „egymásnál alvós csereprogramok” induljanak, s a csereüdülések, diákcserék is remek lehetőséget jelentenének egymás jobb megismerésére. (4 említés) Nagyon érdekes ajánlások fogalmazódtak meg az alábbi válaszokban is:
„Amennyiben a cserekapcsolatok alkalmával nem csak a hivatalos delegációk, de a civil lakosság is ellátogathatna a partnertelepülésekre.”
„A testvérvárosi programokat más települési programok köré kell felfűzni.”
„Horvát jellegű rendezvényeink alkalmával vendégeink közt mindig jelen van egy horvátországi település kulturális, illetve sportegyesülete, valamint azok kísérői. A lakosságot az előadók kulturális műsorával próbáljuk a helyszínre csalogatni,
valamint
feladatot
próbálunk
nekik
adni
a
rendezvény
lebonyolításában.” A lakosság feladatokkal való megbízása három másik önkormányzat válaszában is felmerült, egyikük ezt javasolta: „A programokat úgy kell szervezni, hogy a lakosság minél nagyobb része aktívan részt vállaljon a lebonyolításban. Helyi szereplők, helyi sütés-főzés.” Minden rendezvény esetében fontos a kommunikációs tevékenység, több válaszadó (7 említés) ebben látta a siker kulcsát. Volt, aki általánosságban fogalmazott („figyelemfelhívással, népszerűsítéssel”), s voltak, akik konkrétabban válaszoltak „személyes megkereséssel”, illetve „az internet (Facebook) segítségével”. Többen egyetértettek abban is, hogy bővíteni kell az együttműködők körét (7 említés), például „intézmények, civil szervezetek és önkormányzati munkatársak bevonásával” vagy „a helyi termelők, kulturális közösségek felkutatásával és az aktív részvételre való felkéréssel.” Három megkérdezett kifejezetten a civil szervezetek aktivizálásában látta a megoldást.
102
Több válaszadónál (3 említés) felmerült, hogy mindehhez nagyobb anyagi támogatásra lenne szükség. Egyikük így fogalmazott: „esetlegesen intenzívebb részvételre akkor lehetne számítani, ha több pályázati lehetőség, forrás állna rendelkezésre, hogy évente több nívós rendezvény is kerüljön megrendezésre, esetleg iskolák közötti vetélkedők is.” Voltak olyan válaszadók is, akik a motiváció és érdekeltség hiányában látták a lakosság érdeklődésének hiányát, az ő javaslataik a következők voltak:
„Motiváltabbá kell őket tenni az élhetőbb életszínvonal megteremtésével.”
„Érdekeltté kell őket tenni gazdasági és kulturális téren is.”
Két válaszadó meglehetősen negatívan nyilatkozott a helyzetről:
„Érdektelen, passzív a lakosság.”
„Jelenleg nem találunk megoldást a lakosság széles körű bevonására.”
Horvátországban a lakosság kisebb mértékben kerül bevonásra a testvértelepülési rendezvényeken. Nyolc válaszadó arról számolt be, hogy a lakosság részvételi aránya a 20%-ot sem éri el. Mindössze egy-egy megkérdezett tette a részvételi arányt 20 és 40% (Koprivnica), valamint 40 és 60% közé (Beli Manastir). Ennek az aránynak a javítására a horvát válaszadók is tettek javaslatokat, s hasonló válaszokat adtak, mint a magyarok, azaz oktatási, kulturális, sport- és turisztikai programok szervezését (4 említés), jobb információs kampányt, a vállalatok közötti együttműködést (1-1 említés) javasoltak. Egy válaszadó ezt írta: „A kisebbséget is be kell vonni az együttműködésbe és a projektek előkészítésébe és végrehajtásába.” A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg, egy erre a célra elkülönített pénzügyi alap létezése A megkérdezett 52 önkormányzat közül 13 nem válaszolt erre a kérdésre. A választ adó önkormányzatok testvértelepülési kapcsolatok ápolására szánt összegének számtani átlaga 6.670.409 forint volt 2013-ban. A legkisebb összeg 50.000 forint, míg a legnagyobb összeg 157.125.948 forint volt.
103
13. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összeg a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében Összeg 0-200.000 Ft 200.001-500.000 Ft 500.001-1.000.000 Ft 1.000.001-3.000.000 Ft 3.000.001 Ft felett
Említések gyakorisága 7 9 9 8 6
Forrás: saját kutatás A fenti eredmények alapján elmondható, hogy a testvértelepülési kapcsolatok ápolására rendelkezésre álló összegek nagy szóródást mutatnak. Az eredmények számos esetben korrelálnak a település nagyságával, ám nem minden esetben, a legnagyobb összeget például nem egy megyei jogú város, hanem egy város jogállású település nevezte meg. A horvát önkormányzatok közül négy válaszolt erre a kérdésre, az általuk megnevezett összegek szintén nagy szóródást mutatnak: 4.000 kuna, 38.142 kuna, 40.000 kuna, 50.000 kuna. Az erre a célra rendelkezésre álló összegek biztosítása, tervezhetősége és a felhasználás ellenőrizhetősége szempontjából előnynek tartom, ha egy önkormányzat egy testvértelepülési kapcsolatok ápolására szolgáló pénzalapot is működtet. A megkérdezett magyar önkormányzatok esetében mindössze 16, a horvátok közül 4 válaszolt úgy, hogy létrehozott és működtet ilyen alapot, ezt a számot mindenképpen növelni kell. A testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez használt források Az anyagi háttér megismerésének első kérdése arra vonatkozott, hogy a válaszadó önkormányzat csak helyi költségvetési pénzeket használ-e fel a testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez. 22 magyar és 5 horvát megkérdezett válaszolt erre a kérdésre „igen”-nel, azaz ők csak saját költségvetésükből költenek erre a célra. A külső forrást is használó 30 magyar és 5 horvát önkormányzatnak tettem fel egy további kérdést, miszerint milyen külső forrásokat használtak a testvértelepülési kapcsolatok (pl. rendezvények, pályázatok önereje) finanszírozására? A kérdésre több választ is lehetett adni. 104
10. ábra: A külső források használatának gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
18
Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program, 20072013
17
16 14
magánszférából származó források (szponzoráció)
12 10
9
8 8
Európa a polgárokért (EU) program
6 4 4 2 2
1
0
alapítványoktól, nemkormányzati szervezetektől származó támogatások
válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás Ahogyan a fenti eredmények mutatják, a legtöbb külső forrást felhasznált önkormányzat
a
Magyarország-Horvátország
Határon
Átnyúló
Együttműködési
Programhoz, 2007-2013 (17 említés), a magánszférához (szponzoráció, 9 említés) és az Európa a polgárokért programhoz 2007-2013 (8 említés) köthető forrást vette igénybe. Mindössze néhány említés érkezett az alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások (4 említés) és az EU Fiatalok lendületben programjával kapcsolatos források (2 említés) tekintetében. Banki hitelt egy válaszadó önkormányzat vett igénybe. Az egyéb kérdésre három válasz érkezett: az Emberi Erőforrások Minisztériumának pályázatát említette egy Baranya megyei község, ezen kívül a Nemzetközi Visegrádi Alapot és a LEADER pályázatot (Jogcím: Térségek közötti és nemzetközi együttműködés) adták meg a települések. A horvát válaszadók szintén a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Programot (2007-2013) nevezték meg a legnagyobb számban (3 említés), ezen kívül az Európa a polgárokért (EU) program 2007-2013 (2 említés), valamint az EU Fiatalok lendületben (EU) program és az alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások (1-1 említés) kerültek említésre. 105
A külső források kapcsán felmerült a kérdés, hogy a válaszadó önkormányzatoknak van-e elég kapacitásuk és tudásuk ahhoz, hogy maguk írják meg a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztését szolgáló pályázatokat. 11. ábra: A külső források bevonására szolgáló pályázatok írásának gyakorlata a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
13
14
az önkormányzat munkatársai írták a pályázatokat
11
12
az önkormányzat munkatársai is közreműködtek a pályázatírásban külső szolgáltatók mellett
10 8
pályázatíró cégek
6
6 3
külső szakértők
4 1
2
testvértelepülés írta a pályázatot
0 válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás Az eredmények azt mutatják, hogy a külső forrást használó 30 önkormányzat közül a legtöbb településen (13 említés) az önkormányzat munkatársai maguk írják a pályázatokat, míg 11 esetben a pályázat közös munkával készül: külső szolgáltatók írják azt az önkormányzat munkatársainak közreműködése mellett. Kevés azon önkormányzatok száma, amelyek kizárólag pályázatíró cégeket foglalkoztatnak (6 említés), ennek valószínűleg anyagi okai vannak. Még kevesebb önkormányzat engedheti meg magának, hogy külső szakértőket (3 említés) kérjen fel a pályázatok kapcsán. Egyetlen önkormányzat válaszolta azt, hogy a testvértelepülésük készítette el a pályázatot, nekik csak adatokat kellett szolgáltatniuk. 106
A horvát településeknél az öt önkormányzat közül három maga írja a pályázatait, egy a pályázatíró céggel közösen, egy pedig kizárólag a pályázatíró cég szolgáltatását veszi igénybe. Testvértelepülési kapcsolatok révén megvalósult beruházások Véleményem szerint a testvértelepülési kapcsolatok magasabb szintre emelkednek, ha a felek között for-profit gazdasági kapcsolatok is létrejönnek, amelyek esetenként új beruházásokat eredményeznek. Mindössze három önkormányzat számolt be ezen a téren elért konkrét eredményekről, amelyek esetükben egy bevásárló központ építését, két termelőüzemet és egy közelebbről meg nem határozott 20 millió forintos beruházást jelentettek. A horvát válaszadók közül csak ketten számoltak be beruházásról, ám némileg félreértették a kérdést és két EU-pályázatból megvalósult beruházást neveztek meg. A testvértelepülésről érkező helyi termelők bemutatkozása A határ mindkét oldalán egyre nagyobb támogatást élveznek a helyi termelők, ezt mutatja a velük kapcsolatos sikeres pályázatok számának növekedése és a gombamód szaporodó termelői piacok létrejötte is. A megkérdezett magyar önkormányzatok közül 23 esetében már a testvértelepülésről érkező helyi termelők is bemutatkoztak, 20 esetében az önkormányzat, 2 esetében pedig egy másik intézmény szervezte a programot. Egy település esetében az önkormányzat és egy másik szervezet egymással párhuzamosan tartotta fontosnak ezen lehetőség megteremtését. A horvát települések közül eddig három tartotta fontosnak a testvértelepülési kapcsolatokat ezen a módon is építeni. 29 magyar és 7 horvát önkormányzat - valószínűleg anyagi okokból – még nem tette lehetővé a testvértelepülésről érkező helyi termelőknek az árusítást a rendezvényei esetében. A témakör második felében a 23 pozitív választ adó önkormányzatnak lehetősége volt egy nyitott kérdés keretében kifejteni, hogy mely országból érkeztek a helyi termelők, s pontosan milyen keretek között mutatkoztak be. Várható volt, hogy a válaszadók pénzügyi okok miatt elsősorban közeli országokat említenek majd. Ez így is történt, 11 település horvát, 4 román, 3-3 német és olasz helyi termelőt hívott meg a rendezvényére. 1-1 említés történt szlovén, francia, finn és szlovák helyi termelők vonatkozásában.
107
A külföldi helyi termelők meghívásával kapcsolatban számos magyar megoldásról olvashattam: egy expó és egy élelmiszeripari szakvásár keretében, fesztiválok alkalmából, helyi termék vásár és konferencia keretében, falunap alkalmából vagy éppen a helyi piac avatása kapcsán. Pozitívumként értékeltem, hogy az egyik válaszadó a kölcsönös lehetőségek
kihasználására
helyezte
a
hangsúlyt:
mutatkozhattak/mutatkozhatnak be a helyi
„A
közös
rendezvényeken
termelők. Valamennyi
rendezvényen
kölcsönösen adott a lehetőség.” A horvát települések a következőképpen írták le a helyzetet: 1. vásárokon és kiállításokon vettek részt a testvértelepülés helyi termelői, 2. magyar helyi termelőket hívtak meg, 3. magyar és szlovén termelőket láttak vendégül a Mura mellett egy hagyományos nyári rendezvényen. Hadd zárjam a vélemények sorát egy magyar válaszadó által megfogalmazott negatívummal: „Lehetőség volt, de nem használták ki a testvérvárosok kistermelői, ugyanis árusítás esetén rájuk is vonatkoznak a magyar eladókra vonatkozó jogszabályok: NAV-nál előzetesen be kell jelentkezni, adószámot kell kérni, számlatömböt kell vásárolni, stb...” Testvértelepülésekkel kapcsolatot tartó személy az önkormányzatnál Az utolsó, testvértelepülésekkel kapcsolatos általános kérdés arra vonatkozott, hogy alkalmaznak-e a megkérdezett önkormányzatok olyan munkatársat, akinek a partnerekkel való kapcsolattartás is a munkakörébe tartozik. 19 magyar és 2 horvát önkormányzat válaszolt erre a kérdésre „igen”-nel, ami azt jelenti, hogy 33 magyar és 8 horvát önkormányzat esetében nincs kifejezetten delegálva ez a tevékenység. Azon hazai önkormányzatok esetében, ahol van ennek a területnek egyszemélyes „gazdája”, rendkívül széles volt a megadott beosztások skálája. A legtöbb esetben egy referens
(közművelődési
referens,
nemzetközi
és
idegenforgalmi
szakreferens,
polgármesteri referens (2 említés), kulturális referens, nemzetközi turisztikai referens, nemzetközi és társadalmi kapcsolatok referense, nemzetközi referens) a felelős ezért a területért. Két esetben a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, 1-1 esetben a turisztikai menedzser, a marketing-ügyintéző vagy az aljegyző foglalkozik ezzel a témakörrel. Voltak olyan települések, ahol a közművelődési ház vezetője, illetve az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér vezetője lettek megbízva ezzel a feladattal.
108
A két horvát település a polgármester és egy főosztályvezetőt nevezett meg, ám a csekély számú minta miatt ebből nem vonhatunk le következtetéseket. Horvát testvértelepülésre vonatkozó általános kérdések A válaszadó magyar települések 60 (horvát testvértelepülést neveztek meg, aminek az
az
oka,
hogy
néhány
magyar
megkérdezett
önkormányzat
több
horvát
testvértelepülésről is beszámolt. Két magyar településnek három, négy magyar településnek két horvát testvértelepülése is van. Fontos kérdés, hogy melyik fél és milyen célból kezdeményezte a horvát testvértelepülési kapcsolatot. A válaszadók szerint 19 kapcsolat magyar, 8 horvát javaslatra jött létre, míg 15 esetben közös kezdeményezés eredménye volt az aláírt testvértelepülési megállapodás. A kezdetekre vonatkozó nyitott kérdésnél nagyon sokszínű válaszok születtek. A horvát oldalon legtöbbször egy adott területhez (pl. sport vagy kultúra) keresett az ottani önkormányzat megfelelő magyar települést, de három esetben kiírásra került konkrét pályázathoz kerestek partnert. Az is előfordult, hogy egy település Tűzoltók Szervezete tette a javaslatot. A magyar kezdeményezések szintén széles skálán mozognak. Itt is születtek olyan válaszok, mint „sport céljából” vagy „kulturális és közös történelmi emlékek felelevenítése céljából”, illetve „a horvát hagyományok felelevenítése és ápolása miatt.” A legátfogóbb választ Lenti adta: „A két település és térségében élők boldogulásának közös kulturális,
kereskedelmi,
természetvédelmi,
idegenforgalmi,
sport
és
gazdasági
együttműködésének elősegítésére, szervezésére.” A magyar félnél is megemlítésre került egy alkalommal a pályázati lehetőség, mint fő motiváló erő. Két esetben is felbukkant a „barátkozás”, mint motívum, azaz a személyes kapcsolatok sokszor indíthatják el a közeledést. Kozármislenyben a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat kezdeményezte a két nemzet kapcsolatának szorosabbá tétele végett, míg Marcali az Isztria legdélebbi településével elsősorban a civil szervezetek, majd az idegenforgalmi és mezőgazdasági termelők közötti együttműködés kialakítása érdekében vette fel a kapcsolatot. Figyelemreméltó, hogy egy esetben itt is visszaköszönt a testvértelepülési kapcsolatok történeténél leírt motívum: „A délszláv háború során elpusztított település megsegítése céljából jött létre a kapcsolat.”
109
A közös kezdeményezésű kapcsolatok esetében is hasonlóak voltak a motívumok, ám itt több esetben hosszabb „ismerkedési folyamat” előzte meg a szerződés aláírását:
„A két település intézményei között évek óta tartó sport és kulturális kapcsolatból jött létre a települési szintű hivatalos kapcsolat.”
„Kulturális egyesületünk horvátországi fellépései során alakultak ki a baráti kapcsolatok településünk és a fent felsorolt települések között.”
„Egy közös vadászaton való megismerkedés adta a kezdő lökést, a sport, a kultúra terén való együttműködés mellett az esetleges közös pályázati lehetőségek kiaknázása is a cél.”
„Mindegyik kapcsolat a kultúra és sport területéről indult ki, hiszen ezek állnak legközelebb az emberi kapcsolatok, barátságok kialakulásához.”
Magyar testvértelepülésre vonatkozó általános kérdések A horvát települések képviselői hét esetben válaszolták meg ezt a kérdést. Egy település magyar, három pedig horvát kezdeményezésről adott hírt, míg másik három közös kezdeményezésnek tartotta a kapcsolatok felvételét. A kapcsolatok kiépítésének okai itt is nagyon változatosak voltak, konkrétan a történelmi múlt feldolgozása és egy közös sportesemények szervezése került megnevezésre. Volt olyan válaszadó, aki azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok kialakítása a lakosoknak köszönhető, nem pedig a politikai vezetés érdeme. A partnerség kezdetének és a testvértelepülési megállapodás aláírásának éve A megkérdezett magyar települési és megyei önkormányzatok között a legkorábban létrejött kapcsolat 1965-re nyúlik vissza, míg a legújabb 2013-ban jött létre. A megadott évszámok számtani átlaga 1999, mediánja pedig 2003, azaz a kapcsolatok fele 2003 előtt, másik fele 2003 után kezdődött el. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme 1996. A válaszadó horvát települések között a legkorábban létrejött kapcsolat 1972-re nyúlik vissza, míg a legújabb 2013-ban jött létre. A megadott évszámok számtani átlaga 1998, mediánja pedig 2002, azaz a kapcsolatok fele 2002 előtt, másik fele 2003 után kezdődött el. Az említett esztendők között nem volt egyezőség, így móduszt nem lehetett számolni.
110
A kapcsolatok „hivatalossá” tétele hazánkban többnyire néhány évvel a kapcsolatfelvétel után következett be, ez a szakasz átlagosan 3 évet jelentett. A testvértelepülési megállapodások aláírásának esetében a legkorábbi dátum 1970, a legkésőbbi pedig 2013 volt. A megadott évszámok számtani átlaga 2003, mediánja pedig 2005, azaz a kapcsolatok fele 2005, másik fele 2005 után vált hivatalossá egy megállapodás aláírásával. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme ebben az esetben 2004. Horvátországban a települések közötti kapcsolatok többnyire néhány évvel az kooperáció kezdete után váltak formálissá, ez a szakasz átlagosan 3 évet jelentett. A testvértelepülési megállapodások aláírásának esetében a legkorábbi dátum 1972, a legkésőbbi pedig 2008 volt. A megadott évszámok számtani átlaga 1997, mediánja pedig 2004, azaz a kapcsolatok fele 2004, másik fele pedig ezen esztendőt követően vált hivatalossá egy megállapodással. Az adatsor módusza, vagyis legtöbbször előforduló eleme ebben az esetben 2004. A kapott eredmények alátámasztják a Horvát-Magyar Európai Panorámában olvasottakat is, miszerint a testvértelepülési kapcsolatok létrejöttének három nagy hulláma volt: a horvát háborút követően, a 2000-es évek elején, illetve 2007 után a pályázati lehetőségek bővülésével párhuzamosan. Az együttműködés gyakorisága Egy együttműködés sikerességét jelzi, hogy a felek milyen gyakran veszik fel egymással a kapcsolatot. Az együttműködés gyakoriságával kapcsolatos kérdésnél a legtöbb önkormányzat (26 említés) arról számolt be, hogy a kapcsolatok intenzívek, hiszen évente több mint két alkalommal találkoznak. 15 település évente kétszer, míg 7 település évente egyszer együttműködik valamilyen ügyben. Néhány válaszadó arról számolt be, hogy az évi egyszeri kapcsolatfelvétel sem valósul meg esetükben: egy település háromévente egyszer kerül kapcsolatba horvát partnerével, míg három település esetében gyakorlatilag megszűnt a kapcsolattartás, hiszen az eddig felsorolt időtávoknál is ritkábban jön létre kontaktus közöttük. A horvát települések fele (5 említés) arról számolt be, hogy évente több mint 2 alkalommal találkozik a magyar partnerével, míg 3 esetben évente kétszer, 2 esetben pedig évente egyszer kerül erre sor.
111
Az együttműködés területei Az együttműködés területeivel kapcsolatos kérdés arra világít rá, hogy melyek azok a területek, amelyek kiemelkedő jelentőséggel bírnak a horvát-magyar határ menti testvértelepülési együttműködésben, s melyek azok, amelyek mindenképpen fejlesztésre szorulnak. 12. ábra: A testvértelepülési együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
inform. és komm. technológia
2
mezőgazdaság és vidékfejlesztés
2
szociálpolitika
2
üzleti és beruházási tevékenység
3
környezetvédelem
4
regionális fejlesztés
5
közlekedés fejlesztése
7
oktatás
11
közös ifjúsági programok
12
helyi egyesületek, klubok együttműködése
20
közös gasztronómiai rendezvények
20
turizmus
21
képviselőtestületi látogatások
26
közös sportprogramok
30
közös kulturális rendezvények
49 0
10
20
30
40
50
60
Forrás: saját kutatás
112
A magyar válaszadók hét opciót (a közös kulturális rendezvényeket (49 említés), a közös sportprogramokat (30 említés), a képviselőtestületi látogatásokat (26 említés), a turizmust (21 említés), az oktatást (11 említés), a helyi egyesületek, klubok együttműködését és a közös gasztronómiai rendezvényeket (20-20 említés)) kiugróan gyakran választották ennél a kérdésnél. Ezekhez képest a többi együttműködési terület „elhanyagoltnak” tűnik, a térség adottságaiból következően különösen meglepő, hogy a közlekedés fejlesztése (7 említés), környezetvédelem (4 említés) és a mezőgazdaság (2 említés) a megkérdezett önkormányzatok ötödénél sem került megemlítésre. A horvát válaszok elemzésénél szembeötlő, hogy minden önkormányzat megemlítette a közös kulturális rendezvényeket (10 említés), közülük három csak ezen a területen működik együtt magyar partnereivel. Népszerűek még a közös sportprogramok (7 említés) is. Ezekhez képest úgy tűnik, hogy a közös gasztronómiai és turisztikai programok, valamint a helyi egyesületek, klubok együttműködése (4-4-4 említés), a közös ifjúsági programok
és a képviselőtestületi látogatások (3-3 említés) és a regionális
fejlesztés (2 említés) némileg háttérbe szorultak. Az oktatás, a mezőgazdaság és a környezetvédelem fejlesztésének témaköre (1-1-1 említés) is marginális jelentőségűnek tűnik a megkérdezett horvát önkormányzatoknál. Közös pályázati tevékenység A testvértelepülési kapcsolatok külső finanszírozásának legfontosabb elemét a pályázatok jelentik. Emiatt a kérdőív következő részében arra kérdeztem rá, hogy a magyar önkormányzatoknak voltak-e horvát testvértelepüléssel közös sikeres pályázataik, s ha igen, akkor melyik program keretében mekkora összeget és milyen együttműködési területen nyertek. A válaszadó magyar önkormányzatok közül 20 folytatott a megkérdezés időpontjáig sikeres pályázati tevékenységet, az alábbi ábrán látható programokban vettek részt. A kérdésre több választ is lehetett adni.
113
13. ábra: A pályázati programok gyakorisága a kérdőívet kitöltő, a horvát testvértelepüléssel sikeresen együtt pályázó magyar önkormányzatok esetében
16
15
14
Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
12
Európa a polgárokért (EU) program 2007-2013
10
8 6
Magyarország-Horvátország Phare CBC program
6 5
4 2
2
Szlovénia-MagyarországHorvátország Szomszédsági Program
0 válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás A legtöbb önkormányzat (15 említés) a 2007 és 2013 között zajló MagyarországHorvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében pályázott sikeresen. Ehhez képest jóval szerényebb mértékben vettek részt az önkormányzatok az Európa a polgárokért programban (6 említés), holott ennek kifejezetten testvértelepülési találkozók szervezéséhez kapcsolódó része is van. Az általam ezeken kívül megadott válaszlehetőséget, a Kísérleti Kisprojekt Alapot nem választotta egyetlen válaszadó sem. A horvát válaszadók közül arányaiban ugyanannyi önkormányzat (4 említés) vett részt a pályázatokban, s szintén a Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program volt a legnépszerűbb (3 említés). Egy-egy önkormányzat vett részt az Európa a polgárokért, valamint a Magyarország-Horvátország Phare CBC elnevezésű programokban.
114
A sikeresen pályázó települések közül kevesen válaszoltak arra a kérdésre, hogy mekkora volt az elnyert támogatás összege. Az összegek erős szóródást mutattak, a legalacsonyabb támogatás 50 ezer forint volt, a legmagasabb összeg pedig félmilliárd forint. Ezeken kívül ketten 100 ezer forintot, míg négyen 100 ezer és 10 millió forint közötti összeget (1,5 millió, 2,5 millió, 6 millió, 8,4 millió) neveztek meg. Két pályázatban elnyert támogatás 10 millió, illetve 16,98 millió forint nagyságot tett ki, négy település pedig 100 millió forint feletti összeget nyert el: 150 millió, kb. 157 millió forint, 395 millió forint, 500 millió forint). A megadott összegek számtani átlaga 95.981.227 forint. A horvát pályázati sikereket magukénak tudó önkormányzatok közül három válaszolt erre a kérdésre, az általuk megadott összegek: 430 ezer, 600 ezer és 700 ezer euró voltak. Az alábbi ábrán látható, hogy milyen együttműködési területekre terjedtek ki a sikeres, horvát testvértelepüléssel közösen benyújtott pályázatok. A kérdésre több választ is lehetett adni. 14. ábra: A sikeres pályázati együttműködési területek gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
20
18
18 16 14
kulturális kapcsolatok erősítése
13
12
turizmusfejlesztés
10
infrastrukturális fejlesztések
8
7
oktatás
7
6
gazdaságfejlesztés
5
katasztrófavédelem
4 2
1
0 válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás
115
A fenti ábrából leolvasható, hogy a sikeres magyar pályázatok nagy része a kultúra (18 említés) és a turizmus (13 említés) területén realizálódott, ez megfelel a korábban megadott prioritásoknak. A katasztrófavédelem nem tartozik az együttműködési területek közé, egyetlen település pályázott csak sikerrel ebben a témában. A négy sikeresen pályázó horvát önkormányzat pályázati tevékenységének középpontjában a turizmus fejlesztése és a kulturális kapcsolatok erősítése (3-3 említés) áll. Sikeres pályázati tevékenységet folytattak még a gazdaság és az infrastruktúra fejlesztése (2-2 említés) érdekében is. Oktatási együttműködésről egy horvát önkormányzat számolt be. A katasztrófavédelem területén nem volt sikeres magyar pályázat, ezt pedig javasolnám, hiszen négy horvát önkormányzat is együttműködik horvát partnerrel ezen a területen. A magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikeressége A következő kérdés a horvát testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikerességével foglalkozik. Arra kértem a válaszadókat, hogy egy ötfokozatú Likert-skálán (az iskolai jegyeknek megfelelően, 1: egyáltalán nem vagyok megelégedve, 5: teljes mértékben meg vagyok elégedve) értékeljék az együttműködést különböző szempontok alapján. 15. ábra: A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
Együttműködés sikeressége 3,85 3,20 Nyelvi nehézségek leküzdése
Együttműködés szorossága 3,65
3,16 Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága
Közös programok rendszeressége 3,43 3,09 Összetartás tudat a lakosság körében
Forrás: saját kutatás 116
Az eredmények kiértékelése előtt abból indultam ki, hogy akkor tekintem sikeresnek az adott területet, ha legalább a 4,00-es átlagot eléri az elégedettség. Az eredmények azt mutatják, hogy a válaszadó önkormányzatok összességében nem ítélik meg sikeresnek az együttműködést, hiszen az ötfokozatú Likert-skálán mért elégedettségük számtani átlaga 3,85 lett. Ki kell azonban emelni, hogy több olyan önkormányzat is volt, aki erre a kérdésre elégtelen (3 említés) vagy elégséges (2 említés) értékelést adott, ezt vetítette elő az a korábbi eredmény is, amely szerint vannak olyan önkormányzatok, amelyek háromévente sem találkoznak. Fontosnak tartom azonban hangsúlyozni, hogy 21 önkormányzat jónak, 10 pedig kiválónak ítélte az együttműködést. Ebből az is következik, hogy 10 válaszadó közepesnek ítélte meg a horvát partnerével folytatott kapcsolatot. Az együttműködés szorosságával (3,65) és a közös programok rendszerességével (3,42) sem voltak minden esetben elégedettek a megkérdezettek. A fenti ábrán is jól látszik, hogy a kapcsolatok leggyengébb pontjait a nyelvi nehézségek leküzdése (3,2), a helyi lakosság programokba való bevonása (3,16) és a lakosság összetartás tudata (3,09) jelentik. A magyar testvértelepüléssel folytatott kapcsolatok sikeressége A horvát válaszadó települések körében is megkérdeztem, hogyan vélekednek a magyar testvértelepülésükkel folytatott együttműködésről.
117
16. ábra: A magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés különböző szempontjainak sikeressége a kérdőívet kitöltő horvát önkormányzatok esetében Együttműködés 5 sikeressége; 4
4 Nyelvi nehézségek leküzdése; 3,5
3
Együttműködés szorossága; 4,1
2
1 0
Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága; 3,4
Közös programok rendszeressége; 3,6 Összetartás tudat a lakosság körében; 3,5
Forrás: saját kutatás A fenti ábrán látható értékek minden tényező esetében magasabbak, mint az ennél a kérdésnél született magyar válaszok esetében, így összességében elmondhatjuk, hogy a horvát megkérdezettek elégedettebbek az együttműködéssel. A horvát válaszadók az együttműködés szorosságával (4,1) és az együttműködés sikerességével (4,0) voltak a legelégedettebbek. Kiemelendő, hogy csak egyetlen település tartotta elégtelennek a kapcsolatokat, miközben öt település is kiválónak ítélte a közös munkát. Ha azonban a részletekre is rákérdezünk, akkor kiderül, hogy itt is érzékelhetők problémák. A közös programok rendszeressége (3,6), az összetartás tudat a lakosság körében (3,5), a nyelvi nehézségek leküzdése (3,5) és a helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága (3,4) kérdésekre adott értékek számtani átlaga a határként megszabott 4,00 alatt van, azaz ezeket már a horvát partnerek is problémaként érzékelik. Az eredmény nem néhány válaszadó kifejezetten rossz véleményének köszönhető, hiszen csak 1-1 megkérdezett adott „elégtelen osztályzatot” a helyi lakosság részvételével és a nyelvi nehézségekkel kapcsolatban, a többi kérdésnél elégséges volt a legrosszabb vélemény, azaz itt számos önkormányzat problémásnak ítélte a helyzetet.
118
A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák Az utolsó félig zárt kérdésben a horvát testvértelepüléssel való együttműködés során felmerült problémákra kérdeztem rá, több válaszlehetőséget is meg lehetett jelölni. 17. ábra: A horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák gyakorisága a kérdőívet kitöltő magyar önkormányzatok esetében
30 25 20
24 19
pénzügyi források hiánya nyelvi problémák
15
14
helyi lakosok érdektelensége
13
nincsenek nehézségek 10
eltérő szervezeti felépítés 6
5 0 válaszok gyakorisága
Forrás: saját kutatás Ahogyan az a korábbi kérdések alapján itt is várható volt, a három legjelentősebb problémát a pénzügyi források hiánya (24 említés), a nyelvi problémák (19 említés) és a helyi lakosok érdektelensége (14 említés) jelentették. Örvendetes, hogy a válaszadók közel negyedénél, 13 önkormányzat esetében semmilyen nehézség nem merült fel a horvát testvértelepüléssel folytatott együttműködés során. Hatan az eltérő szervezeti felépítést jelölték meg, ez valószínűleg a közös pályázatok során okozhatott gondokat. Ennél a kérdésnél egy válaszadó sem számolt be egyéb problémákról a nyitott rész keretében. A horvát válaszadók közül a legtöbben a pénzügyi forrásokat hiányolták (6 említés), de gondot okoztak a nyelvi problémák is (3 említés) Egyetlen válaszadó utalt a szervezeti felépítésben található különbségekre, míg meglepő módon egyetlen megkérdezett sem gondolta azt, hogy a helyi lakosok érdektelenek lennének. Az egyéb opciónál egyetlen említés érkezett, egy válaszadó az akaratot hiányolta az együttműködésből.
119
Ehhez a kérdéshez szorosan kapcsolódik az a kérdés, hogy milyen javaslataik lennének a válaszadóknak a fenti problémák megoldására. A legtöbben (7 említés) az egyik legnagyobb gondnak bizonyult nyelvi nehézségek enyhítésére tettek javaslatot. Több módszert is felsoroltak a megkérdezettek: lakosságnak tanfolyam szervezése, a gyerekeknek tanfolyam szervezése, nyelvi táborok szervezése. Volt olyan válaszadó, aki konkrét lépésekről is be tudott számolni: „Jelenleg 12 fő oktatása folyik a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat segítségével.” Néhány megkérdezett az anyagi háttér erősítését látta megoldásként. Egy részük (5 említés) növelné a rendelkezésre álló pályázatok számát és azok keretösszegét, a másik részük (4 említés) a központi költségvetésből adott összegek növelésében és egy elkülönített alap létrehozásában látja a megoldás kulcsát. Külön figyelmet érdemel az alábbi gondolat: „A két államnak az EU-tól elkülönülten is támogatnia kellene a testvérvárosi kapcsolatokat, különös figyelemmel a történelmi hagyományokra.” A pályázatokkal kapcsolatban felmerült továbbá, hogy a két országban eltérő a közigazgatási rendszer, s ez gyakran nehézségeket okoz (2 említés), ezt egy válaszadó így fogalmazta meg: „a szervezeti felépítéseket összhangba kellene hozni”. A pályázatok elbírálása, valamint a források kiutalása túlságosan lassú, ezt mindenképpen gyorsítani kellene, valamint az utófinanszírozás is problémát jelent. Egy korábbi kérdés kapcsán is felmerült, hogy fontos lenne a kapcsolattartást egy idegen nyelvet beszélő, kompetens személyre bízni. Három válaszadó önkormányzat ezt látta megoldásnak:
„Meg kell erősítenünk a belső humán erőforrást. Fontos, hogy legyen egy személy, akinek feladatkörébe tartozik a testvérvárosi kapcsolatok ápolása, intézése.”
„A problémára az lenne a megoldás, ha egy emberre kevesebb feladat hárulna, így többet tudna foglalkozni érdemben ilyen jellegű feladatokkal is, kevés a kapacitásunk.”
„Az önkormányzatunk személyi forrásainak bővítésével.”
A megoldások sorát azok az ötletek zárták, amelyek a lakosság intenzívebb bevonását (3 említés: gyakoribb találkozók, több és színesebb programok szervezése, nyelvi táborok rendezése) és a civil szervezetek közötti kapcsolatok erősítését (2 említés) célozták.
120
A magyar testvértelepüléssel folytatott együttműködés során felmerült problémák A horvát válaszadók nem kifejezetten problémákat azonosítottak, inkább az ideális együttműködésről szóló gondolataikat osztották meg velem, mint a több közös projekt indítása (2 említés), a magyar nyelv tanulása, s még elszántabb akarat a közös munkára. Jövőbeli együttműködésre vonatkozó tervek Az utolsó kérdésem a testvértelepüléssel kapcsolatos konkrét tervekre vonatkozott. A megkérdezett magyar önkormányzatok közül csak 5 nem tudott konkrét tervekről beszámolni. A tervek túlnyomó része (20 említés) közös rendezvényekre vonatkozott, amelyek nagyon széles skálán mozogtak: közös határnyitás Horvátország schengeni övezetbe lépése alkalmából, közös nyári táborok, közös kulturális és sport rendezvények. A nagykanizsai válaszadó arról számolt be, hogy a két település kerékpáros turizmusát kívánják összehangolni, s ennek keretében közös versenyeket és rendezvényeket fognak szervezni. Zalaegerszegen a magyar EU-csatlakozás 10. évfordulójára voltak a varasdi partnerek hivatalosak, hogy ők is elmondhassák „véleményüket, elvárásaikat”. Szintén nagy arányban (10 említés) vonatkoztak a tervek a közös pályázatokra. A lehetőségek minél jobb kihasználása, a további sikeres együttműködés, a pályázati tevékenység új területekre (pl. mezőgazdaság) való kiterjesztése egyaránt szerepelt a válaszok között. Egy válaszadó így fogalmazta meg a céljaikat: „további sikeres pályázatok, ezúton a közös lehetőségek kiaknázása, eközben folyamatos igazodás az aktuális jogi, pénzügyi, vidékfejlesztési, határ menti lehetőségekhez.” Siklós képviselője szívesen vállalná az EU-s pályázati sikerek tapasztalatainak jó gyakorlatként való átadását is. A gazdaságfejlesztés és a turisztikai együttműködés is szerepel a tervek (6 említés) között. Volt, aki a válaszát általánosságban fogalmazta meg („egymás turizmusának fellendítése”), s voltak, akik konkrét terveiket osztották meg: „Horvát Színház felújítása Pécsett”, határátkelő építése, turisztikai kiállításon való közös megjelenés. A kapcsolatok további elmélyítéséhez kell azonban nyelvtudás is, két megkérdezett arról számolt be, hogy nyelvi kurzusokat szeretnének indítani a jövőben, egyikük így írta le a tervet: „fiatalok nyelvi oktatása ’tükör’ projekt alapon”.
121
A horvát válaszadók is több tervüket megosztották velem: újabb közös pályázati projektek indítása (4 említés), további kulturális együttműködés (2 említés), illetve olyan szervezetek bevonása az együttműködésbe, amelyek eddig ebből kimaradtak. Volt olyan megkérdezett, aki a tapasztalatcsere élénkítését javasolta a helyi közösség érdekében, különös tekintettel az iskolások „cseréjére”. A kérdőívek elemzését szeretném egy pozitív gondolattal zárni, amely az egyik horvát válaszadótól származik: „A sikeres együttműködés közös érdekünk, s természetesen folytatjuk a megkezdett munkát a városaink érdekében. Fontosnak tartjuk az üzletemberek, a kulturális intézmények, de az egész lakosság bevonását is. A testvérvárosi kapcsolatunk nagyban hozzájárul nyitottságunkhoz és az egész közösségünk fejlesztéséhez, s elősegíti településünk külföldön történő megismertetését is.”
10.3.
Összefüggés vizsgálatok
A kereszttábla-elemzés „két vagy több változó közötti összefüggést vizsgál, illetve ezek kombinált gyakorisági eloszlását mutatja. Az elemzés elvégzésével arra keressük a választ, hogy két nominális vagy ordinális változó kapcsolatban áll-e egymással.” (SajtosMitev, 2007, p. 137.) Kereszttábla elemzést végeztem annak a vizsgálatára, hogy a kutatási modellben megnevezett hét tényező összefügg-e, s ha igen, milyen mértékben a testvértelepülési kapcsolatok sikerességével. Szerettem volna mindkét ország vonatkozásában elvégezni az elemzést, ám mivel ehhez legalább 30-30 elemszámú mintára lett volna szükség, ezért csak a magyar településektől kapott adatokkal tudtam elvégezni ezt a számítást. Ennek során a 4., 13., 24., 26., 29., 30., 31. kérdésekre adott válaszokat tekintettem függő változónak, s ezek kapcsolatát vizsgáltam a 35. kérdésben szereplő egyik szemponttal, a független változónak tekintett együttműködés sikerességével.
122
A kutatás során a változók közötti összefüggést vizsgáltam, a választ erre a Pearsonféle khi2 (Chi square tests) táblázat adja meg. Ez a statisztika a két változó összefüggésének statisztikai szignifikanciáját méri. A szignifikáns eredmény eléréséhez a mutató értékének a választott p˂0,05 küszöb szignifikanciaszint alatt kell lennie. Fontos azonban rögzítenünk, hogy „a Khi-négyzet statisztika egyik fő jellemzője, hogy érzékeny a mintanagyságra, ugyanis a Khi-négyzet lineárisan függ a minta elemszámától, azaz ugyanolyan eloszlásoknál előfordulhat az a jelenség, hogy két változó alacsony mintaelemszámnál nem mutat szignifikáns eredményt, míg viszonylag magas elemszám esetén már igen.” (Sajtos-Mitev, 2007, p. 141.) Mivel a mintám (52 válaszadó) relatíve kis elemszámúnak tekinthető, ezért akkor is fogok következtetéseket levonni, ha a tesztstatisztika alapján nincs szignifikáns összefüggés a változók között. „Amennyiben nincs, akkor is elemezhetjük a kereszttáblát, de a megállapításainkhoz hozzá kell tennünk, hogy az eredmény nem bizonyult szignifikánsnak.” (Sajtos-Mitev, 2007, p. 156.) Először a horvát kisebbségi önkormányzat működése és a testvértelepülési kapcsolatok sikeressége közötti összefüggést vizsgáltam. 14. táblázat: A horvát kisebbségi önkormányzat működésének és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla kisebbségi önkormányzat 1,00 siker
1,00
Count % within siker % within kisebbségi önkormányzat % of Total
2,00
% within kisebbségi önkormányzat % of Total 3,00
0
Count % within siker % within kisebbségi önkormányzat
Total 3
3
,0%
100,0%
100,0%
,0%
13,0%
5,9%
,0%
5,9%
5,9%
2
2
,0%
100,0%
100,0%
,0%
8,7%
3,9%
,0%
3,9%
3,9%
5
4
9
55,6%
44,4%
100,0%
17,9%
17,4%
17,6%
Count % within siker
2,00
0
123
% of Total 4,00
% within kisebbségi önkormányzat % of Total
17,6%
12
9
21
57,1%
42,9%
100,0%
42,9%
39,1%
41,2%
23,5%
17,6%
41,2%
11
5
16
68,8%
31,2%
100,0%
39,3%
21,7%
31,4%
21,6%
9,8%
31,4%
28
23
51
54,9%
45,1%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
Count % within siker % within kisebbségi önkormányzat % of Total
Total
7,8%
Count % within siker
5,00
9,8%
Count % within siker % within kisebbségi önkormányzat
Forrás: saját kutatás A szignifikanciaszint (0,12) a választott küszöb felett van, ám mégis érdemes megvizsgálnunk a kereszttáblát, hiszen az nagyon érdekes összefüggéseket mutat. Annak az öt önkormányzatnak a területén, amelyik elégtelenre vagy elégségesre értékelte a horvát testvértelepüléssel folytatott kapcsolatot, nem működik Horvát Kisebbségi Önkormányzat. A „jó” értékelést adó önkormányzatok közül 12-nek volt, míg 9-nek nem volt kisebbségi önkormányzata. Még jobban látható a különbség az együttműködést kiválónak tartó önkormányzatok esetében: a 16 így vélekedő válaszadó közül 11 beszámolt Horvát Kisebbségi Önkormányzatról. Emiatt úgy vélem, hogy – ha statisztikailag nem is szignifikáns módon -, de van összefüggés a Horvát Kisebbségi Önkormányzat működése és a testvértelepülési kapcsolatok sikeressége között. A lakosság testvértelepülési programokban való részvételének aránya és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének összefüggése volt a következő vizsgálat témája.
124
15. táblázat: A lakosság testvértelepülési programokban való részvételének aránya és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla Crosstab lakosság részvétele 1,00 siker
1,00
Count
2
% within siker
2,00
5,00
Total
1
4,00 0
Total 0
3
33,3% ,0%
,0%
100,0%
% within lakosság részvétele
9,5%
5,3% ,0%
,0%
5,9%
% of Total
3,9%
2,0% ,0%
,0%
5,9%
Count
2
0
0
0
2
100,0% ,0%
,0%
,0%
100,0%
% within lakosság részvétele
9,5% ,0%
,0%
,0%
3,9%
% of Total
3,9% ,0%
,0%
,0%
3,9%
Count
2
% within siker
4,00
3,00
66,7%
% within siker
3,00
2,00
7
0
0
9
22,2%
77,8% ,0%
,0%
100,0%
% within lakosság részvétele
9,5%
36,8% ,0%
,0%
17,6%
% of Total
3,9%
13,7% ,0%
,0%
17,6%
Count
9
5
5
2
21
% within siker
42,9%
23,8%
23,8%
9,5%
100,0%
% within lakosság részvétele
42,9%
26,3%
71,4%
50,0%
41,2%
% of Total
17,6%
9,8%
9,8%
3,9%
41,2%
6
6
2
2
16
% within siker
37,5%
37,5%
12,5%
12,5%
100,0%
% within lakosság részvétele
28,6%
31,6%
28,6%
50,0%
31,4%
% of Total
11,8%
11,8%
3,9%
3,9%
31,4%
21
19
7
4
51
41,2%
37,3%
13,7%
7,8%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
41,2%
37,3%
13,7%
7,8%
100,0%
Count
Count % within siker % within lakosság részvétele % of Total
Forrás: saját kutatás
125
Ebben
az
esetben
sem
beszélhetünk
szignifikáns
kapcsolatról,
mert
a
szignifikanciaszint (0,31) ebben az esetben is meghaladja a választott szintet. Ismét érdemes azonban a fenti táblázat százalékos értékeit tanulmányoznunk, hiszen ezek ismét használható összefüggésekre mutatnak rá. Azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 40%-a részt vesz a testvértelepülési programokon, az együttműködés megítélése legalább jónak mondható, a 11 válaszadó közül senki nem adott még közepes értékelést sem. A kapcsolatok sikerességét elégtelennek vagy elégségesnek tartó öt válaszadó közül négy esetében a lakosságnak kevesebb, mint 20%-a vesz részt a programokon, itt tehát csekély mértékű a lakosság bevonása. Emiatt úgy vélem, hogy – ha statisztikailag nem is szignifikáns módon-, de kimondható, hogy van összefüggés a fenti két tényező között. A következő kereszttábla elemzésben azt vizsgáltam, hogy összefügg-e a testvértelepülési
kapcsolatok sikere azzal, hogy van-e az önkormányzatnál ennek a
területnek egyszemélyi felelőse.
126
16. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatokért felelős önkormányzati munkatárs és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla önkormányzati felelős
siker
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
Total
1,00
2,00
Total
Count
0
3
3
% within siker
,0%
100,0%
100,0%
% within önkormányzati felelős ,0%
9,4%
5,9%
% of Total
,0%
5,9%
5,9%
Count
0
2
2
% within siker
,0%
100,0%
100,0%
% within önkormányzati felelős ,0%
6,2%
3,9%
% of Total
,0%
3,9%
3,9%
Count
2
7
9
% within siker
22,2%
77,8%
100,0%
% within önkormányzati felelős 10,5%
21,9%
17,6%
% of Total
3,9%
13,7%
17,6%
Count
10
11
21
% within siker
47,6%
52,4%
100,0%
% within önkormányzati felelős 52,6%
34,4%
41,2%
% of Total
19,6%
21,6%
41,2%
Count
7
9
16
% within siker
43,8%
56,2%
100,0%
% within önkormányzati felelős 36,8%
28,1%
31,4%
% of Total
13,7%
17,6%
31,4%
Count
19
32
51
% within siker
37,3%
62,7%
100,0%
100,0%
100,0%
% within önkormányzati felelős 100,0%
Forrás: saját kutatás
127
A kapott eredmények ezúttal sem reprezentatívak, hiszen a szignifikanciaszint (0,28) a választott küszöb felett van. A sikerességgel kapcsolatos kérdésnél elégtelen és elégséges osztályzatot adó öt önkormányzat egyikénél sincs a területnek egyszemélyes felelőse, ám a közepes vagy annál jobb véleménnyel rendelkező válaszadók esetében nagyon kiegyenlítettek a vélemények. Emiatt megállapíthatjuk, hogy ez a két változó független egymástól. A következő vizsgálati kérdés arra vonatkozik, milyen összefüggés van a két testvértelepülés együttműködésének gyakorisága és a sikerességük között. 17. táblázat: Khi-négyzet próba a testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolata vizsgálatánál Asymp. Sig. (2Value
df
sided)
Pearson Chi-Square
33,102a
16
,007
Likelihood Ratio
32,094
16
,010
Linear-by-Linear Association
17,029
1
,000
N of Valid Cases
51
a.
22 cells (88,0%) have expected count less than 5. The minimum expected count is ,04.
Forrás: saját kutatás Ezúttal a szignifikancia szint (0,007) a választott küszöb (0,05) alatti értéket vesz fel, így az eredmények mindenképpen szignifikánsak. A változók közötti kapcsolat erősségét a szimmetrikus mutatók (esetünkben a Cramer V) adják meg. A Cramer V sok kutató szerint a „legmegbízhatóbb” mutató. (Sajtos-Mitev, 2007, p. 143.) A kapcsolaterősséget vizsgáló szimmetrikus együttható értéke 0 és 1 között mozog, ahol 0 a kapcsolat hiányát, míg az 1 a szignifikánsan erős kapcsolatot jelenti.
128
18. táblázat: Phi, Cramer-féle V és kontingencia-együttható a testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolata vizsgálatánál
Nominal by Nominal
Value
Approx. Sig.
Phi
,806
,007
Cramer's V
,403
,007
N of Valid Cases
51
Forrás: saját kutatás Az együttműködés gyakorisága és a sikeresség esetében a Cramer V értéke a két változó között 0,007-es szignifikanciaszint mellett 0,403 lett, azaz egy közepes kapcsolat figyelhető meg a két tényező között. Ez azt jelenti, hogy a gyakoribb együttműködés szignifikánsan növeli a kapcsolat sikerességét a válaszadók véleménye szerint. Az ehhez az elemzéshez tartozó kereszttábla százalékosan szemlélteti az eredményeket. 19. táblázat: A testvértelepülések együttműködési gyakoriságának és az együttműködés sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla együttműködési gyakoriság
siker
1,00
Count % within siker %
1,00
2,00
3,00
5,00
6,00
Total
0
2
0
0
1
3
,0%
66,7%
,0%
,0%
33,3%
100,0%
,0%
13,3%
,0%
,0%
33,3%
5,9%
,0%
3,9%
,0%
,0%
2,0%
5,9%
0
0
1
0
1
2
,0%
,0%
50,0%
,0%
50,0%
100,0%
,0%
,0%
14,3%
,0%
33,3%
3,9%
,0%
,0%
2,0%
,0%
2,0%
3,9%
within
együttműködési gyakoriság % of Total 2,00
Count % within siker %
within
együttműködési gyakoriság % of Total
129
3,00
Count % within siker %
2
3
2
1
1
9
22,2%
33,3%
22,2%
11,1%
11,1%
100,0%
8,0%
20,0%
28,6%
100,0%
33,3%
17,6%
3,9%
5,9%
3,9%
2,0%
2,0%
17,6%
10
7
4
0
0
21
47,6%
33,3%
19,0%
,0%
,0%
100,0%
40,0%
46,7%
57,1%
,0%
,0%
41,2%
19,6%
13,7%
7,8%
,0%
,0%
41,2%
13
3
0
0
0
16
81,2%
18,8%
,0%
,0%
,0%
100,0%
52,0%
20,0%
,0%
,0%
,0%
31,4%
25,5%
5,9%
,0%
,0%
,0%
31,4%
25
15
7
1
3
51
49,0%
29,4%
13,7%
2,0%
5,9%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
49,0%
29,4%
13,7%
2,0%
5,9%
100,0%
within
együttműködési gyakoriság % of Total 4,00
Count % within siker %
within
együttműködési gyakoriság % of Total 5,00
Count % within siker %
within
együttműködési gyakoriság % of Total Total
Count % within siker %
within
együttműködési gyakoriság % of Total
Forrás: saját kutatás Az évente legalább kétszer találkozó 25 település közül 13 nagyon elégedett, 10 pedig elégedett a kapcsolatok sikerével. Az évente egyszer találkozó 15 településből 10 jónak, illetve nagyon jónak ítélte az együttműködést. A háromévente egyszer, vagy ennél is ritkábban együttműködő települések esetében egyik válaszadó sem tartotta sikeresnek a közös tevékenységeket. Úgy gondolom, hogy ebben az esetben minden százalékos eredmény arra is mutat, hogy a két tényező szignifikánsan közepes erősségű kapcsolatban áll egymással.
130
20. táblázat: A testvértelepülések gazdasági együttműködése és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla
gazdaságfejlesztés
siker
1,00
2,00
3,00
4,00
5,00
Total
1,00
2,00
Total
2
1
3
% within siker
66,7%
33,3%
100,0%
% within gazdaságfejlesztés
9,5%
3,3%
5,9%
% of Total
3,9%
2,0%
5,9%
0
2
2
% within siker
,0%
100,0%
100,0%
% within gazdaságfejlesztés
,0%
6,7%
3,9%
% of Total
,0%
3,9%
3,9%
4
5
9
% within siker
44,4%
55,6%
100,0%
% within gazdaságfejlesztés
19,0%
16,7%
17,6%
% of Total
7,8%
9,8%
17,6%
7
14
21
% within siker
33,3%
66,7%
100,0%
% within gazdaságfejlesztés
33,3%
46,7%
41,2%
% of Total
13,7%
27,5%
41,2%
8
8
16
% within siker
50,0%
50,0%
100,0%
% within gazdaságfejlesztés
38,1%
26,7%
31,4%
% of Total
15,7%
15,7%
31,4%
21
30
51
% within siker
41,2%
58,8%
100,0%
% within gazdaságfejlesztés
100,0%
100,0%
100,0%
% of Total
41,2%
58,8%
100,0%
Count
Count
Count
Count
Count
Count
Forrás: saját kutatás
131
Ennél a vizsgálatnál 0,51 szignifikanciaszintet kaptam, ami azt jelenti, hogy a kapott eredmény nem szignifikáns. Az eredmények meglehetősen kiegyenlítettek, azaz nem találtam
különbséget
a
gazdasági
együttműködést
folytató
és
nem
folytató
önkormányzatok között a sikeresség megítélésében. Azt feltételeztem a kutatási modellben, hogy a sikeres közös pályázatok szignifikáns összefüggésben
vannak
a
testvértelepülési
kapcsolatok
megítélésében.
A
szignifikanciaszint ennél a vizsgálatnál 0,39, azaz az összefüggés biztosan nem szignifikáns, ám érdemes megnéznünk az alábbi százalékos eredményeket.
21. táblázat: A testvértelepülések pályázati együttműködése és a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla sikeres pályázatok 1,00 siker
1,00
2,00
3,00
Count
0
Total 3
3
% within siker
,0%
100,0%
100,0%
% within sikeres pályázatok
,0%
9,7%
5,9%
% of Total
,0%
5,9%
5,9%
2
2
Count
0
% within siker
,0%
100,0%
100,0%
% within sikeres pályázatok
,0%
6,5%
3,9%
% of Total
,0%
3,9%
3,9%
3
6
9
% within siker
33,3%
66,7%
100,0%
% within sikeres pályázatok
15,0%
19,4%
17,6%
5,9%
11,8%
17,6%
10
11
21
% within siker
47,6%
52,4%
100,0%
% within sikeres pályázatok
50,0%
35,5%
41,2%
% of Total
19,6%
21,6%
41,2%
Count
% of Total 4,00
2,00
Count
132
5,00
Count
Total
7
9
16
% within siker
43,8%
56,2%
100,0%
% within sikeres pályázatok
35,0%
29,0%
31,4%
% of Total
13,7%
17,6%
31,4%
20
31
51
39,2%
60,8%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
39,2%
60,8%
100,0%
Count % within siker % within sikeres pályázatok % of Total
Forrás: saját kutatás A táblázatból ugyan leolvasható, hogy az elégtelen (1) és elégséges (2) „érdemjegyeket”
adó
testvértelepülésével
öt
település
közösen,
ám
egyike az
sem
pályázott
együttműködést
sikerrel
ennél
a
jobbra
horvát értékelő
önkormányzatok esetében nincs eltérés, emiatt ezt a tényezőt is el kell vetnünk. A kereszttábla elemzést a testvértelepülési kapcsolatok kezdeti időpontjának és sikerességének kapcsolatára vonatkozóan is elvégeztem, hiszen abból indultam ki, hogy a hosszabb ideje tartó együttműködéseket sikeresebbnek tartják a benne résztvevők. A kezdeti
időpontokból
négy
kategóriát
képeztem
a
szakirodalmi
áttekintésben
megfogalmazott gondolatoknak megfelelően. 22. táblázat: A testvértelepülési kapcsolatok kezdeti időpontjának és sikerességének kapcsolatát bemutató kereszttábla kapcsolat kezdetének időpontja 1990 előtt sikeresség
1,00
Count % within sikeresség % within kapcsolat kezdetének időpontja % of Total
1990-1999 0
2000-2006
2007-2014
Total
2
1
1
4
,0%
50,0%
25,0%
25,0%
100,0%
,0%
9,1%
5,3%
6,7%
6,7%
,0%
3,3%
1,7%
1,7%
6,7%
133
2,00
Count % within sikeresség % within kapcsolat kezdetének időpontja % of Total
3,00
Count % within sikeresség % within kapcsolat kezdetének időpontja % of Total
4,00
Count % within sikeresség % within kapcsolat kezdetének időpontja % of Total
5,00
Count % within sikeresség % within kapcsolat kezdetének időpontja % of Total
Total
Count % within sikeresség % within kapcsolat kezdetének időpontja % of Total
0
1
1
0
2
,0%
50,0%
50,0% ,0%
100,0%
,0%
4,5%
5,3% ,0%
3,3%
,0%
1,7%
1,7% ,0%
3,3%
1
4
4
1
10
10,0%
40,0%
40,0%
10,0%
100,0%
25,0%
18,2%
21,1%
6,7%
16,7%
1,7%
6,7%
6,7%
1,7%
16,7%
1
9
8
7
25
4,0%
36,0%
32,0%
28,0%
100,0%
25,0%
40,9%
42,1%
46,7%
41,7%
1,7%
15,0%
13,3%
11,7%
41,7%
2
6
5
6
19
10,5%
31,6%
26,3%
31,6%
100,0%
50,0%
27,3%
26,3%
40,0%
31,7%
3,3%
10,0%
8,3%
10,0%
31,7%
4
22
19
15
60
6,7%
36,7%
31,7%
25,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
100,0%
6,7%
36,7%
31,7%
25,0%
100,0%
Forrás: saját kutatás A Khi-négyzet próba eredménye 0,98 lett, azaz az eredmény nem lesz szignifikáns. Az eredményeket százalékosan leíró kereszttábla meglehetősen egyenletes eloszlást mutatott, így az első hipotézis erre vonatkozó részét is el kell vetnem.
134
10.4.
Hipotézisek vizsgálata, a sikeres testvértelepülési kapcsolatok
modellje A kutatásom kezdetén a következő hipotéziseket állítottam fel: H1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a találkozások gyakorisága, közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának időtartama. H2: A testvértelepülési kapcsolatokat leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya. Az első hipotézis igazolására összefüggés vizsgálatokat, mégpedig kereszttábla elemzést végeztem. A kapott eredményeket összegezve megállapítható, hogy egyetlen tényező esetén lett szignifikáns a kapott eredmény, a kapcsolatok gyakorisága és sikeressége között közepes erősségű összefüggés (Cramer V: 0,403) van. A lakosság részvétele és a kisebbségi önkormányzat működése esetén igazoltam a feltevést, habár a kapott eredmény nem bizonyult szignifikánsnak. Úgy gondolom, hogy ez a kis elemszám következménye. A kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a közös pályázatok létezése és a gazdasági együttműködések megvalósulása esetében nem igazolódott a feltevésem. A testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tézisem tehát a következő: T1: A testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a találkozások gyakorisága és a kisebbségi önkormányzat működése. A második hipotézisemet a kérdőív egyik kérdésében teszteltem, hiszen rákérdeztem arra, hogy milyen problémák merültek fel a horvát, illetve a magyar testvértelepülés esetében. A magyar és a horvát válaszadók is a pénzügyi források hiányát tartották a legnagyobb gondnak, 24 magyar és 6 horvát megkérdezett is így vélekedett. Ennek alapján a hipotézisemet elfogadtam: 135
T2: A testvértelepülési kapcsolatokat leginkább gátló tényező a pénzügyi források hiánya.
Ezen eredmények függvényében a testvértelepülési kapcsolatok sikerességének modellje a következő ábrán látható. 18. ábra: Az eredményeket bemutató kutatási modell
Találkozások gyakorisága Lakosság részvételének aránya
Kisebbségi önkormányzat működése Testvértelepülési kapcsolatok sikere
Forrás: saját kutatás
10.5.
Az elért eredmények gyakorlati hasznosítása, további kutatási
lehetőségek A kutatásom egyedisége abban rejlik, hogy a határmentiség és a testvértelepülési kapcsolatok témáit összekapcsoltam, s a horvát-magyar testvérvárosi kapcsolatok konkrét példáján keresztül vizsgáltam a sikeresség kritériumait. Munkámban nemcsak egy helyzetfelmérésre törekedem, hanem arra is, hogy általános érvénnyel határozzam meg a sikeres együttműködés kritériumait, azaz egy más földrajzi területeken is érvényes modellt dolgozzak ki.
136
A horvát-magyar relációra vonatkozó kutatást a jövőben első lépésben szeretném kiterjeszteni a többi magyar és horvát régióra is, majd később a más országok önkormányzataival kiépített testvértelepülési kapcsolatokra is. Távolabbi tervem, hogy a vizsgálatot kiterjesszem az érintett lakosságra is, ők hogyan élik meg ezen kapcsolatokat. Az így kapott eredményeket hazai és nemzetközi folyóiratokban publikálom és konferenciák keretében is informálom a szakmai közvéleményt. Ennek érdekében jelentkezem például a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara által 2014. november 12-én a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából megrendezésre kerülő nemzetközi tudományos konferenciára, amelynek címe: Makrogazdasági döntések – hálózati szinergiák. Fontosnak tartom továbbá az eredmények minden érdeklődő számára való eljuttatását
és
a
téma
népszerűsítését,
ezért
vállalom
egy
olyan
honlap
(www.testvertelepules.hu) létrehozását és legalább három éven keresztül történő működtetését, amely a testvértelepülési kapcsolatok témakörében tesz közzé aktuális tudományos eredményeket és híreket. Természetesen tervezem a kutatási jelentésem minden horvát testvértelepüléssel rendelkező magyar polgármesteri hivatalba, valamint érintett állami intézménybe való eljuttatását is a javaslatok minél szélesebb körű alkalmazása érdekében.
137
"A barátság szolgálat, erős és komoly szolgálat, a legnagyobb emberi próba és szerep." (Márai Sándor)
11. Javaslatok a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében Az empirikus kutatásomat egy adatbázis elkészítésével kezdtem, azaz aktualizáltam a TÖOSZ-tól kapott adatokat. A munkám során több gond is felmerült: nem volt például egyértelmű, hogy ki mit tekint testvértelepülésnek. Számos önkormányzat olyan településeket is megadott, amelyekkel gyakran találkoznak, ám egyezményt nem írtak alá eddig, azaz elméletileg „csak” partnertelepülésnek lennének tekinthetők. Javaslom, hogy ezek a kapcsolatok intézményesülésre kerüljenek, már csak a testvértelepülési pályázatokon való részvétel lehetősége miatt is szükség lenne erre. A kutatási jelentésem mellékletében található néhány szerződés minta, amelyeket alapul véve testre lehet szabni a megállapodásokat. Számos önkormányzat honlapján nem kerültek feltüntetésre a testvértelepülések, ekkor néhány esetben a Wikipédia oldalán találtam rá az információra, ám több esetben ott sem volt semmi információ erről. Azt javaslom, hogy az érintett önkormányzatok a honlapjukon egy külön menüpontban adják meg a testvértelepülések nevét, elegáns megoldás, ha ez angolul is megvalósul, illetve egy link is vezet a partnerek oldalára. Remek példának tartom Kaposvár megoldását, amely egy projektnek köszönhetően külön
honlapot
is
létrehozott
ezeknek
a
kapcsolatoknak:
http://twinning.kaposvar.hu/testvervarosok.index.php. A megoldás azért is tetszetős, mert képeket is tartalmaz, így megvalósul a „twinning” egyik célja, mégpedig a lakosság érdeklődésének felkeltése, s a turizmus elősegítése. Természetesen nincs mindenkinek lehetősége külső pénzügyi támogatás nélkül egy komplex honlap elkészítésére, ám a nevek és linkek feltüntetése minimális elvárásnak tekinthető. Fontosnak tartom továbbá, hogy egy szervezet folyamatosan nyilvántartsa ezeket a megállapodásokat, erre véleményem szerint a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége lenne a legalkalmasabb. Ezen a módon célzottabban tudná tájékoztatni az önkormányzatokat az ezzel a témával kapcsolatos rendezvényekről és a pályázati lehetőségekről. Ha rendelkezésre állna egy folyamatosan bővülő adatbázis, akkor a rendezvények szervezése is egyszerűsödne, fel lehetne mérni már előzetesen a tartalomra és részvételre vonatkozó igényeket.
138
Remek
kezdeményezésnek
tartom
Inkei-Farkas
Márton
horvát-magyar
testvértelepülési konferenciájának ötletét, amely első alkalommal Rijekában, majd a két országban váltakozva kerülne megrendezésre. Itt terítékre kerülhetnének azok a nehézségek, amelyek ebben a kutatásban is napvilágra kerültek, s néhány jó példa bemutatása segítséget nyújtana az önkormányzatoknak. Mivel a személyes találkozások ezen kapcsolatok szempontjából nélkülözhetetlenek, - erre Krausz Veronika, a TÖOSZ nemzetközi referense külön felhívta a figyelmemet -, emiatt mindenképpen kormányzati támogatásra érdemes az ötlet mindkét oldalról. A testvértelepülési kapcsolatok menedzselése folyamatos munka, s nem csak a protokolláris események szervezésére korlátozódik. A kutatásomból kiderült, hogy 33 önkormányzat esetében nincs delegálva ez a feladat, a többi önkormányzatnál többnyire egy referenst bíztak meg ezzel a munkával. Ez jó megoldásnak is tűnik, a legfontosabb, hogy legyen egy igazi gazdája ennek a területnek. Főként a kisebb önkormányzatok választották azt a kézenfekvő megoldást, hogy a Horvát Kisebbségi Önkormányzat egyik helybeli tisztségviselőjét kérték fel. Ezzel a kapcsolattartás legnagyobbnak tekintett problémája is elhárult, amely nem más, mint a nyelvi akadályok megléte. Az ideális személy tehát nem feltétlenül az önkormányzatnál dolgozik, ám rendelkezik a megfelelő nyelvtudással és kommunikációs képességekkel, jó szervező és képes a lakosságot is megmozgató programok kitalálására és lebonyolítására. S mivel a kutatás eredménye szerint nagyon ritka, hogy önkormányzatok külső pályázatíró cégeket bíznak meg, ezért a jelöltnek a pályázatok terén is otthonosan kell mozognia. A testvértelepülési kapcsolatok szélesítésének és intenzívebbé tételének akadályai között felmerültek a pénzügyi problémák is. A megkérdezett
önkormányzatoknak
körülbelül a fele (22 magyar és 5 horvát település) nem vesz igénybe külső forrást ezen kapcsolatok finanszírozásához. Nekik érdemes lenne pályázatokban gondolkozniuk, megszerezni az ezekhez szükséges kompetenciákat. Jelenleg létezik egy Európai Uniós pályázati lehetőség (Európa a polgárokért program) ezen kapcsolatok ápolására, amelynek mindenképpen pozitívuma, hogy más pályázatokhoz képest egyszerűbb a megírása és az elszámolása. Hátránya viszont, hogy csak rendezvényekre fordítható, nem finanszírozható belőle bér vagy eszközök beszerzése.
139
A kvantitatív kutatás egyik érdekes eredménye volt, hogy kiderült, nagyon kevés magyar (16) és horvát (4) önkormányzat rendelkezik külön testvértelepülési kapcsolatokra szánt pénzügyi alappal, azaz a legtöbben nem is szerepeltetik külön költségvetési soron az erre szánt összegeket. Úgy vélem, ezt a gyakorlatot mindenképpen javítani kell, mert ezzel tervezhetőbbé, áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé válik a tevékenységek pénzügyi háttere. A kérdőíves kutatásból kiderült továbbá, hogy a térségben számos kulturális, sport és oktatási együttműködés létezik, ezek jelentik a kapcsolatok magvát. Rendkívül fontosnak tartom a kulturális rendezvényeket, a művészek, együttesek egymás országában való fellépését, a képzőművészek „cseréjét”, hiszen ezek szerves részévé váltak a közösségi életnek. Semmiképpen nem szabad azonban megállni ezen a szinten: erősíteni kell a gazdasági kapcsolatokat is, itt elsősorban a turisztikai együttműködésekre és a beruházások elősegítésére (eddig 3 valósult meg a vizsgált területen a testvértelepülési kapcsolatoknak köszönhetően) gondolok. Örvendetes, hogy van olyan terület, ahol már elindult ez a folyamat, ez pedig a helyi termelők egymás piacain való bemutatkozása, a válaszadók közel felében (23 magyar és 3 horvát településen) erre már sor is került. Utolsó gondolatként arra szeretnék kitérni, ami a téma kutatásának irányába fordította korábban a figyelmemet, ez pedig a lakosság esetenként nem megfelelő intenzitású részvétele a kapcsolatokban. A kutatás megmutatta, hogy csak minden harmadik magyar és horvát önkormányzat (18 magyar és 3 horvát) tartotta a lakosait a testvértelepülési programok célcsoportjának, ahol pedig szeretnék őket bevonni, sem mindig sikerül. A válaszadók több esetben szolgáltak erre jó receptekkel: ’tükör’ nyelvtanfolyamok indítása felnőtteknek és külön gyerekeknek a kommunikáció segítése céljából, egymás elszállásolása közös programok esetén, a lakosság bevonása ezen programok összeállításába és lebonyolításába. Csak úgy beszélhetünk sikerről, ha a kapcsolat nem marad protokolláris szinten, hanem a lakosság is részt vesz benne intenzíven. Az mindenképpen biztató, hogy csupán öt település nem rendelkezett tervekkel a jövőre vonatkozóan, ez az adat remélhetőleg azt mutatja, hogy tovább erősödik majd a horvát-magyar testvértelepülések közötti együttműködés.
140
12. Összegzés Kutatásom helyszíneként olyan partner intézményt kerestem, amely az empirikus kutatásra kijelölt területen található, így a téma iránti elkötelezettsége garantált. A Development of Student Trainee Exchange Program Methodology for the Hungarian Croatian Cross Border Region elnevezésű Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében megvalósult projektben rendkívül hatékonyan és gördülékenyen dolgoztam együtt azzal a horvát felsőoktatási intézménnyel (Križevci College of Agriculture), amelytől a fogadólevelet kértem. A közös kutatás és publikáció készítésének ötletét nagyon lelkesen fogadta az intézmény munkatársa, Dr. Kristina Svržnjak, akitől azonnal megkaptam a fogadólevelet. A kutatómunkába a két intézmény volt és jelenlegi hallgatóit is bevontuk, ezzel is előmozdítva a tehetséggondozást, amely intézményeink egyik alappillére. A magyar hallgatók közül Spollár Evelin, Tóth Bernadett, Ulrich Noémi, Szekér Beatrix és Kántás Ádám (Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampusz), horvát részről Manuela Kos, Katarina Krenos és Ivan Premec (Križevci College of Agriculture) segítették a kutatásomat. Nekik ezúton is nagyon szépen köszönöm a munkájukat. Az ösztöndíjas időszak alatt a magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok helyzetét mértem fel a határmenti régiókban, s tettem konkrét ajánlásokat az egyes együttműködési területek fejlesztésére. Az első időszakban a rendelkezésre álló magyar és horvát szakirodalmat tanulmányoztam át a testvértelepülési együttműködések története, illetve ezek Európai Unióban való intenzitása kapcsán. Külön kitértem az Európai Bizottság Európa a polgárokért programjára, amely magyar és horvát testvértelepülési találkozókat támogat egy pályázat keretében. A magyar és a horvát helyzetet is kutattam a testvértelepülések kapcsán. A magyar oldalon bemutattam a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó tevékenységét is. A témában kerestem jó gyakorlatokat is. Hazánkban találtam két olyan forrást is, a TÖOSZ
Legjobb
Önkormányzati
Gyakorlatok
programját,
illetve
a
TEMPUS
Közalapítvány honlapját, amely számos követendő példát mutatott be. Ezek mellett én is kerestem
önállóan olyan
együttműködéseket,
amelyek ötleteket
adhatnak más
önkormányzatoknak is.
141
Mivel az empirikus kutatásom a két ország határ menti térségére terjedt ki, ezért fontosnak tartottam a Magyarország és Horvátország között lévő politikai és gazdasági kapcsolatokat, valamint a horvát-magyar határ menti együttműködések jellemzőit és lehetőségeit is áttekinteni. Kitértem a regionalizmus jelentőségére, a magyar-horvát határtérség történeti áttekintésére, s bemutattam öt intézményesített határon átnyúló magyar-horvát együttműködést is. Mivel nagyon jelentős a pályázati aktivitás a térségben, ezért bemutattam azokat a határon átnyúló pályázati programokat, amelyek segítségével forrásokhoz lehetett jutni Horvátország megalakulása óta. A szakirodalom áttekintését két olyan témával zártam, amelyben nagy lehetőséget látok: megvizsgáltam a magyar-horvát határ menti turisztikai együttműködést, illetve mindkét országban tanulmányoztam a kisebbségek helyzetét. Ezt követően kezdtem el az empirikus kutatásomat, amelynek az volt a célja, hogy egy kvalitatív és egy kvantitatív kutatás segítségével megvizsgáljam a magyar-horvát határrégióban a testvértelepülési együttműködéseket generáló tényezőket, áttekintsem a kapcsolatok jellegét, jelenlegi és jövőben tervezett tartalmát, sikerességét, intézményi hátterét is górcső alá véve. A téma szakembereivel, így a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének testvértelepülésekkel foglalkozó nemzetközi referensével, Krausz Veronikával valamint a Horvát-Magyar Európai Panoráma főszerkesztőjével, Inkei-Farkas Mártonnal interjúkat készítettem feltáró jellegű kutatásom során, akiknek nagy rálátásuk van az elemezni kívánt térségre. A horvát oldal egyik kiváló szakértőjét, Marta Vidakovic Mukicot, a CEMR horvátországi képviselőjét is szerettem volna megkérdezni egy egyéni strukturált interjú keretében, ő azonban nem reagált a megkeresésemre. A kutatási témám célcsoportját képező önkormányzatokat egy kérdőíves kutatás keretében vizsgáltam. A munkám során a határ menti régiókban, azaz magyar oldalon a Zala, Somogy és Baranya megyékben, horvát oldalon pedig Međimurska (Muraköz), Koprivničko-križevačka (Kapronca-Körös), Virovitičko-podravska (Verőce-Drávamente) és Osječko-baranjska (Eszék-Baranya) megyékben kialakult települési és megyei önkormányzati együttműködéseket vizsgáltam. Összesen 70 magyar és 68 horvát önkormányzatot kérdeztem meg, a válaszok visszaérkezését és az adattisztítást követően végül 52 magyar és 10 horvát válaszadó tapasztalataira építettem.
142
A kérdőívben fontosnak tartottam felmérni az érintett települések által kialakított testvérkapcsolatok számát, irányát, valamint ezen kooperációk kezdetének évét és jelenlegi intenzitásukat. A kutatásom során arra is kitértem, hogy a magyar-horvát testvértelepülési kapcsolatok mennyire játszanak szerepet a gazdasági kapcsolatok, kiemelten a turizmus fejlesztésében, illetve a helyi lakosság milyen mértékben vesz részt ebben az együttműködésben. Feltérképeztem többek között azt is, hogy a testvértelepülési kapcsolatok kialakításához és működtetéséhez honnan biztosítják az önkormányzatok a pénzügyi forrást, illetve mekkora ennek nagysága. Ennek kapcsán pedig elengedhetetlen volt, hogy a válaszadók közös pályázati tevékenységeit is felmérjem, hiszen a támogatások
kulcsszerepet
tölthetnek
be
az
együttműködések
finanszírozásban.
Elemezésemben kitértem mindkét ország tekintetében a testvértelepülési együttműködések során esetlegesen felmerülő problémák vizsgálatára. A készített interjúk és a kérdőíves kutatás alapján vizsgáltam meg a kutatás elején felállított hipotéziseimet és készítettem el a sikerességi modellemet. A kutatási modellemben azt feltételeztem, hogy a testvértelepülési kapcsolatok sikerét a következő tényezők határozzák meg: a lakosság részvételének aránya, a kapcsolatok önkormányzati felelősének kinevezése, a találkozások gyakorisága, közös pályázatok létezése, a gazdasági együttműködések megvalósulása, a kisebbségi önkormányzat működése, a kapcsolatok fennállásának időtartama. Az összefüggés vizsgálatokban azonban az igazolódott, hogy lakosság részvételének aránya, a találkozások gyakorisága és a kisebbségi önkormányzat működése határozza meg a kapcsolatok sikerét. Alapvetően átláthatóságra, szervezettségre és finanszírozhatóságra kell törekedni a testvértelepülési kapcsolatok előnyeinek érvényesítéséhez. Ennek megfelelően javaslatot tettem arra, hogy a kapcsolatok intézményesülésre kerüljenek, s ezek az érintett önkormányzatok honlapján külön menüpontban is fellelhetőek legyenek. Javaslataimban kitértem továbbá arra is, hogy a már meglévő testvértelepülési kapcsolatokat hogyan kellene folyamatosan aktualizálni egy adatbázisban. Remek ötletnek tartom a két országban váltakozva megszervezésre kerülő, a testvérkapcsolatokra fokuszáló konferencia megszervezését, melyen néhány jó példa bemutatása segítséget nyújtana az önkormányzatoknak.
143
A
szervezettséghez
elengedhetetlen,
hogy
mint
minden
feladatnak,
a
testvértelepülési kapcsolatok kezelésének is legyen felelőse. Empirikus kutatásom alapján javaslom, hogy az ezzel megbízott tisztviselő megfelelő nyelvtudással, jó szervező és kommunikációs képességekkel rendelkezzen, valamint a pályázatok terén is otthonosan mozogjon. Nem utolsósorban az önkormányzat részéről fontos a projektekben való felkészültség is, hiszen a megfelelő finanszírozáshoz javasolt a témában kiírásra került pályázati lehetőségek felkutatása és kihasználása. Javasoltam továbbá, hogy a testvértelepülési kapcsolatok ápolására szánt összeg külön
költségvetési
soron
legyen
szerepeltetve
ugyanis
ezzel
tervezhetőbbé,
áttekinthetőbbé és ellenőrizhetőbbé válik a tevékenységek pénzügyi háttere. A közösségi életnek szerves részét képezik a kulturális rendezvények, ezért is tettem ajánlást a művészek és az együttesek egymás országában való fellépésének szükségességre vonatkozóan. Azonban fontosnak tartottam hangsúlyozni a gazdasági kapcsolatok, így elsősorban a turisztikai együttműködések és a beruházások generálásának jelentőségét is. Ajánlom mérlegelni a válaszadók saját ötleteit is. Ugyanis olyan hasznos gondolatok fogalmazódtak meg, mint ’tükör’ nyelvtanfolyamok indítása felnőtteknek és gyerekeknek a kommunikáció segítése céljából, egymás elszállásolása közös programok esetén, valamint a lakosság bevonása a programok összeállításába és lebonyolításába. Javaslataimat abban a szellemben fogalmaztam meg, hogy a kapcsolat ne ragadjon meg egy protokolláris szinten, hanem a lakosság is részt vesz benne intenzíven. A munkám unikális jellegét jelentőségét az adta, hogy választ adtam arra a kérdésre, hogyan mérhető a testvérvárosi kapcsolatok sikeressége, ez a modell adja majd az elkészíteni kívánt publikáció(k) és tervezett konferencia előadások alapját. A kutatásomat mindenképpen szeretném tovább folytatni a jövőben is, első lépésben kibővítve a két vizsgált ország teljes területére, majd természetesen más szomszédos országok viszonylatában is szeretném tesztelni az elkészült modellemet. A kutatás végén szeretném elindítani a habilitációs eljárást, s egy monográfiát is megjelentetni ebben a témában. Végül szeretném megköszönni Dr. Kristina Svržnjak egyetemi adjunktusnak, a Krizseváci Mezőgazdasági Főiskola munkatársának a kutatásban nyújtott segítségét. Rendkívül hálás vagyok, hogy mindig a rendelkezésemre állt, s nagy hozzáértéssel és lelkesedéssel támogatta a munkámat.
144
13. Irodalomjegyzék 13.1.
Monográfiák
BACSI ZSUZSANNA – KOVÁCS ERNŐ [2007]: Határrégiók
fejlődésének
sajátosságai,
Keszthely-Hévíz
Kistérségi
Többcélú Társulás - Nyugat-Balatoni Társadalomtudományi Kutatóműhely, Keszthely. BACSI ZSUZSANNA - DOMBI GÁBOR - KOVÁCS ERNŐ - KUNST, IVO - LŐKE ZSUZSANNA - OLÁH MIKLÓS - RETZ TAMAS – TOMLJENOVIĆ RENATA [2011]: Az egészségturizmus szerepe Magyarország és Horvátország határmenti térségei versenyképességének javításában, Balaton Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft., Siófok. BAKOTA BORIS – FÁBIÁN ADRIÁN –LJUBANOVIĆ BORIS [2013]: „Határtalan”
önkormányzati
együttműködés
Horvátországban
és
Magyarországon: Drinóczi Tímea – Novák Barnabás (szerk.) Jog – Régiók – Fejlesztés, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Pécs BALI ISTVÁN-ÜRMÖSSY ILDIKÓ [2004]: Testvértelepülési kapcsolatok a gyakorlatban. Krónika-4 Bt., Szolnok. BARANYI BÉLA [2004]: A határmentiség dimenziói. Magyarország és keleti államhatárai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. BARTHA CSILLA [1999]: A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. BARTOLIĆ ZVONIMIR [1999]: Pomurski Hrvati kroz stoljeća. In: Rácz Erika: A Mura menti horvátok a századok vonzásában. Zrínyi Miklós Általános Iskola, Murakeresztúr.
145
CZIMRE KLÁRA [2003]: Az eurorégiók szerepe a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében. In: SüliZakar István: A terület- és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. DAMJAN MARINA [2009]: Bratimljenje gradova-primjeri dobre prakse iz Hrvarske, Zagreb, Kiadó: Udruga općina u Republici Hrvatskoj DÁVID LÓRÁNT-BUJDOSÓ ZOLTÁN-PATKÓS CSABA [2003]: A turizmus hatásai és jelentősége a területfejlesztésben. In: Süli-Zakar István: A terület-és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó, BudapestPécs. DEVČIĆ ANTON [2013]: Regional development based on EU funds: opportunity and challenge for absorption capacities In: Drinóczi Tímea, Legčević Jelena (eds.): Aspects of local and regional development, Grafika d.o.o., Osijek DUMANČIĆ TIHOMIR [1993]: Pregled razvoja hrvatske narodne manjine u Mađarskoj. Migracijske teme 2., Zagreb ERCEGOVIĆ MARKO-IVANOVIĆ MLADEN [2009]: Bratimljenje gradova i sve što o njemu morate znati, Zagreb, Publisher: Udruga općina u Republici Hrvatskoj GERGÓ ZSUZSANNA [2006]: A transznacionális és mikroregionális hálózatok szerepe és működése. In: Kaiser Tamás: Hidak vagy sorompók? A határon átívelő együttműködések szerepe az integrációs folyamatban. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. GOLOBICS PÁL-MERZA PÉTER [2002]: Polarizálódó világgazdaság - Nemzetközi együttműködés. PTE Földrajzi Intézet, Pécs
146
GOLOBICS PÁL-MERZA PÉTER [2005]: Euroregionális együttműködési szervezetek Magyarországon. In: Pap Norbert-Tóth József: Terület- és településfejlesztés I. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója. GOLOBICS PÁL – MERZA PÉTER – TASNÁDI PÉTER [2005]: A Phare CBC és az Interreg III. A Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program megvalósítása a Dél-Dunántúlon. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földrajzi Intézet, Pécs, 40 p. GULYÁS LÁSZLÓ [2005]: Két régió - Felvidék és Vajdaság – sorsa az Osztrák-Magyar Monarchiától napjainkig. Hazai Térségfejlesztő Rt. Hn., Pécs HAJDÚ ZOLTÁN [1998]: A magyar-horvát államhatár menti együttműködés lehetőség. In: Balogh A. – Papp G. (szerk.): Magyarország az európai regionális együttműködésben. MTA RKK Magyar Külügyi Intézet. HAJDÚ ZOLTÁN [2008]: A magyar-jugoszláv kapcsolatok a hidegháború időszakában (1948-1955). In: A baranyai államhatár a XX. században. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Pécs HÉRA GÁBOR - LIGETI GYÖRGY [2006] Módszertan - A társadalmi jelenségek kutatása, Osiris Kiadó, Budapest. KAISER TAMÁS [2006]: A horizontális Európaizáció és a határ menti együttműködések. In: Kaiser Tamás: Hidak vagy sorompók? A határon átívelő együttműködések szerepe az integrációs folyamatban. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. KANIZSAI MÁRIA [2007]: Mura menti horvátok. In: Kupa László: Tájak, tájegységek, etnikai kisebbségek Közép-Európában. B&D Stúdió, Pécs. KERECSÉNYI EDIT 147
[1983]: A Mura menti horvátok története és anyagi kultúrája. Zalai Gyűjtemény 20. sz. Zalaegerszeg. KRUPPA ÉVA [2003]: Régiók a határon. Határ menti együttműködés az Európai Unióban és Közép-Európában.
Ph.D.
értekezés,
Budapesti
Közgazdaságtudományi
és
Államigazgatási Egyetem, Budapest. KUŠAR STJEPAN [2006]: Hrvatska i Europska unija – Treba li Republika ući u Europsku uniju? Nova prisutnost: časopis za intelektualna i duhovna pitanja. IV/1. KUŠEN EDUARD [2002]: „Turistička atrakcijska osnova”. Institut za turizam, Zagreb KUTHI ÁRON-NAGY VILMOS [2005]: Határesetek: Magyarország perifériái. Ipoly Unió, Balassagyarmat. LADOS MIHÁLY [2006]: Az INTERREG-PHARE CBC projektek típusai és tapasztalatai. In: Kaiser Tamás: Hidak vagy sorompók? A határon átívelő együttműködések szerepe az integrációs folyamatban. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest. LELKES GÁBOR [2006]: Határ menti együttműködések. A kisebbségi identitás megőrzésének eszköze. In: Bakó Boglárka-Szoták Szilvia: Magyarlakta kistérségek a Kárpátmedencében. Gondolat Kiadó-MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Budapest. NÁRAI MÁRTA-RECHNITZER JÁNOS [1999]: Elválaszt és összeköt - a határ. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja, Pécs-Győr. NEMES NAGY JÓZSEF [2002]: A tér a társadalomkutatásban. In: Pál Ágnes: Héthatáron - Tanulmányok a határ menti települések földrajzából. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
148
MARKO ŠOSTAR [2013]: Regional development of Hungary and Croatia: the importance of EU Structural Funds. In: Drinóczi Tímea, Legčević Jelena (eds.): Aspects of local and regional development, Grafika d.o.o., Osijek MLINAREVIĆ KORNELIJA [2013]: Is regional development just an abstract EU policy, or does it live on the regional and local level? Experiences of the key regional stakeholders in the crossborder region of Croatia and Hungary. In: Drinóczi Tímea, Legčević Jelena (eds.): Aspects of local and regional development, Grafika d.o.o., Osijek PINTÉR EDIT [2008]: Standard jogi modell a határon átnyúló regionális együttműködésekre. PhD. értekezés, Széchenyi István Egyetem Állam-és Jogtudományi Doktori Iskola, Győr. RECHNITZER JÁNOS [2006]: Magyarország szerepvállalási lehetőségei a kelet-, közép-, és dél-kelet európai területfejlesztési együttműködésekben. II. rész: Országtanulmányok. 173 B. Győr. RUŢIĆ PAVLO [2011]: Ruralni turizam Istre, Institut za poljoprivredu i turizam Poreč, Pula. SAJTOS LÁSZLÓ – MITEV ARIEL [2007]: SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv, Aliena Kiadó SAROSÁCZ GYÖRGY [1973]: Magyarország délszláv nemzetiségei, Akadémiai Kiadó, Budapest SEBŐK LÁSZLÓ [2003]: A 2001-es horvátországi népszámlálás magyar szempontból. In: Gyurgyík– Sebők (szerk.): Népszámlálási körkép Közép-Európából 1989 - 2002. Teleki László Alapítvány, 2003. Budapest 135–150. SKOKO BOŽO [2005]: Hrvatska – Identitet, Image i Promocija. Školska knjiga. Zagreb. 149
SOKCSEVITS DÉNES [1998]: A magyarországi horvátok története. In: Magyarországi horvátok - Körtánc füzetek, Budapest. SÜLI-ZAKAR ISTVÁN [2003]: A határ menti területek (külső perifériák) fejlesztésnek kérdései. In: SüliZakar István: A terület-és településfejlesztés alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. SZÉMAN ZSUZSA-HARSÁNYI LÁSZLÓ [2000]: Szociális
kvartett,
MTA
Szociológiai
Kutató
Intézet,
Nonprofit
Kutatócsoport, Budapest SZKÁLA KÁROLY [2001]: - Horvátország fejezet - Tudományos élet In. Andrási Dorottya - Bognár András - Csáti Szabó Lajos - Dunai N. János - Faragó Ferenc - Kriják Krisztina Lábadi Károly - Mikuska József - Pápé János - Sója Dénes - Szkála Károly - Varga Géza - Zámecsnik Márta: Magyarok a világban – Kárpát-medence, Xantusz Nemzetközi Koordinációs Iroda ZALA GYÖRGY [1988]: A határmenti együttműködés szükségessége, eddigi fıbb eredményei és problémái. In: OKKF Ts-2/2 „A terület- és településfejlődés társadalmi-gazdasági folyamatai Magyarországon” c. program. Kiadja: A Ts-2/2 program iroda.
13.2.
Folyóiratok
CZIMRE KLÁRA [2004]: A bővítési szempontok és a határon átnyúló együttműködések kapcsolata. Tér és Társadalom, XVIII: évfolyam 4. szám, pp. 117-134. GICZI JOHANNA –SIK ENDRE [2004]: A települések kapcsolati tőkéjének egy típusa - A testvértelepülések. Szociológiai Szemle, 1. szám, pp. 34-54.
150
GERDESICS VIKTÓRIA [2013]: A horvát országimázs az EU-csatlakozáskor – magyar és horvát szemmel, Mediterrán és Balkán Fórum, VII. évfolyam 3. szám, 2013. december 20., pp. 20-29. HAUPTMANN GYÖNGYI [1993]: Horvát etnikai közösség a Duna mentén. Hermann Ottó Múzeum Közleményei, 28. sz. HVG [2009]: Jelentős lépést tett Horvátország az EU - csatlakozás felé. HVG, 38. szám, p. 11. JESZENSZKY GÉZA [2003]: Antall József, a külpolitikus. Valóság, XLVI. évfolyam, 12. szám., Budapest, pp. 57-74. LADOS MIHÁLY [2005]: A határmentiségtől az integrált határrégióig. Tér és Társadalom, XIX: évfolyam 2. szám, pp. 1-5. SCOTT JAMES [1997]: A határ menti együttműködés nemzetközi rendszerei. Tér és Társadalom, 3. szám, pp. 117-128. ZALAI HÍRLAP [2014]: Új horvát határátkelők nyílhatnak, 2014. április 25.
13.3.
Internetes források
19. PÉCSI UTAZÁS KIÁLLÍTÁS ÉS VÁSÁR 2014 http://www.mvh-hacs.hu/media/r/d/002/120/a_002.pdf Letöltés ideje: 2014. 07. 18. A
CEMR
EURÓPAI
TESTVÉRTELEPÜLÉSI
KAPCSOLATOK
SZÁMÁNAK
NYILVÁNTARTÁSA http://www.twinning.org/uploads/assets/news/Number%20of%20twinnings%20in% 20Europe%20in%202010.pdf, Letöltés ideje: 2014. 06. 20.
151
A HORVÁT CSATLAKOZÁS ÜZLETI SZEMMEL http://edutus.hu/feltoltesek/Edutus%20c%C3%A9ges%20h%C3%ADrek%20201308_.pdf Letöltés ideje: 2014. 07. 17. A KAPCSOLATOK FONTOSABB GAZDASÁGI JELLEMZŐI http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CR/hu/Bilateralis/gazdasagi_kapcsolatok.htm? printable=true Letöltés ideje: 2014. 06. 22. A KAPCSOLATOK RÖVID TÖRTÉNETE http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CR/hu/Bilateralis/pol_kapcs.htm?printable=tr ue Letöltés ideje: 2014. 06. 23. A MAGYAR-HORVÁT TESTVÉRVÁROSI MEGÁLLAPODÁSOK TÖRTÉNETE, A TESTVÉRVÁROSI
KAPCSOLATFELVÉTEL
TECHNIKAI
SZAKASZAI
ÉS
PROTOKOLLJA http://www.hmep.eu/hu/testverek-vagyunk/72-a-magyar-horvat-testvervarosimegallapodasok-toertenete-a-testvervarosi-kapcsolatfelvetel-technikai-szakaszai-esprotokollja-.html Letöltés ideje: 2014. 07. 21. A TERVEZETT PROJEKT TERÜLETEN LEJÁTSZÓDÓ KORÁBBI FEJLESZTÉSI FOLYAMATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK ÉRTÉKELÉSE http://unireg-ipa.rkk.hu/strategiai_tervezes/strategiai_tervezes.html Letöltés ideje: 2014. 06. 22. AKIK MÁR ÁTMENTEK A HÍDON - A SZTÁRAI ISKOLA KIRÁNDULÁSA HORVÁTORSZÁGBAN http://www.hmep.eu/hu/rendezvenyek-konferenciak/265-akik-mar-atmentek-ahidon-a-sztarai-iskola-kirandulasa-horvatorszagban-.html Letöltés ideje: 2014. 07. 18. ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉGTŐL AZ ALPOK-ADRIA SZÖVETSÉGIG http://www.alpeadria.org/magyar/ Letöltés ideje: 2014. 07. 18. ÁPRILIS 28. A TESTVÉRVÁROSOK VILÁGNAPJA http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum/4719-aprilis-28-a-testvervarosokvilagnapja Letöltés ideje: 2014. 02. 11.
152
ARCHIVE OF EUROPEAN INTEGRATION [1975]: Address to the Conference of Local and Regional Authorities of Europe. Galway, 14. October 1975. http://aei.pit.edu/8533/ Letöltés ideje: 2009. 09. 16. CEMR, NUMBERS BY COUNTRY http://www.twinning.org/en/page/numbers-by-country#.U8JwEPl_swQ,
Letöltés
ideje: 2014. 06. 21. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS PORTÁL [2006]: Pámer
Zoltán
(szerk.)
CROST
Zárótanulmány.
http://www.deldunantul.com/index.php?id=2136 Letöltés ideje: 2009. 02. 14. ENTER OUR UNIVERSE OF TWINNING! http://www.twinning.org/en/page/enter-our-universe-of-twinning#.U4tTI_l_swQ, Letöltés ideje: 2014. 06. 20. EU FONDOVI: PREKOGRANIČNA SURADNJA NAJBOLJA S MAĐARSKOM http://www.banka.hr/hrvatska/eu-fondovi-prekogranicna-suradnja-najbolja-smadjarskom Letöltés ideje: 2014. 05. 10. EUROPA – PRESS RELEASES [2008]: Commission gives Golden Stars to 12 citizenship projects. http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=IP/08/1188&format=HTM L&aged=0&language=EN&guiLanguage=en Letöltés ideje: 2009. 02. 10. EURÓPA TANÁCS INFORMÁCIÓS ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT [1980]: Európai Keretegyezmény a Területi Önkormányzatok és Közigazgatási Szervek Határ menti Együttműködéséről. Madrid. http://www.europatanacs.hu/pdf/hatarmenti_egyuttmukodes.pdf
Letöltés
Ideje:
2009. 09. 12. EURÓPAI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS RÉGIÓK TANÁCSA http://www.twinning.org/uploads/assets/news/Number%20of%20twinnings%20in% 20Europe%20in%202010.pdf, Letöltés ideje: 2009. 02. 10.
153
EURÓPAI TELEPÜLÉSEK ÉS RÉGIÓK TANÁCSA, TESTVÉRKAPCSOLATI ESKÜ, SZERZŐDÉS http://www.twinning.org/hu/page/testv%C3%A9rkapcsolati-esk%C3%BCszerz%C5%91d%C3%A9s#.U72Zpvl_swQ, Letöltés ideje: 2014. 06. 10. FORRÁSTANÁCSADÓ [2005]: Marián
Miklós:
Testvér-városi
kapcsolatok
építése
Európában.
http://www.forrastanacsado.hu/docs/publikacio-01.pdf Letöltés ideje: 2009. 01. 14. HORVÁT-MAGYAR TESTVÉRVÁROSOK http://horvatudules.hu/hirek/horvat-magyar-testvervarosok/ Letöltés ideje: 2014. 07. 14. HORVÁTORSZÁGI MAGYAR OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT http://www.centar-prosvjetnokulturni-madjara-os.skole.hr/ Letöltés ideje: 2014. 07. 10. HORVÁTORSZÁGI MAGYARSÁG http://www.smu-mesz.hr/horvatorszagi-magyarsag/content/51-horvatorszagimagyarsag.html Letöltés ideje: 2014. 07. 14. HUNGARY-CROATIA IPA CROSS-BORDER CO-OPERATION PROGRAMME http://www.hu-hr-ipa.com Letöltés ideje: 2014. 03. 25. INTERREG IIIA SZLOVÉNIA-MAGYARORSZÁG-HORVÁTORSZÁG SZOMSZÉDSÁGI PROGRAM http://www.kulturpont.hu/content.php?hle_id=14265 Letöltés ideje: 2014. 07. 14. INTRODUCING CEMR http://www.ccre.org/en/article/introducing_cemr Letöltés ideje: 2014. 02. 08. KISEBBSÉGI NYELVI JOGOKRA VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK KÉTOLDALÚ EGYEZMÉNYEK http://adattar.adatbank.transindex.ro/ketoldalu/index.htm Letöltés ideje: 2014. 04. 16.
154
KÖSZÖNTJÜK HORVÁTORSZÁGOT AZ EU TAGJAINAK KÖRÉBEN! http://ec.europa.eu/news/eu_explained/130701_hu.htm Letöltés ideje: 2014. 06. 14. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS [2014]: Nemzetiségi adatok http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_09_2011.pdf,
Letöltés
ideje: 2014. 06. 20. MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV,
Letöltés
ideje:
2014. 06. 22. MAGYARORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE, ZÁGRÁB http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CR/hu/Bilateralis/gazdasagi_kapcsolatok.htm Letöltés ideje: 2014. 06. 20. MIT TAKAR A TESTVÉRKAPCSOLAT KIFEJEZÉS? - RÖVID ÁTTEKINTÉS http://www.twinning.org/hu/page/r%C3%B6vid%C3%A1ttekint%C3%A9s#.U9Forfl_swQ Letöltés ideje: 2014. 06. 14. NEGYVEN ÉVE TESTVÉREK: EGYÜTT ÜLÉSEZNEK A PÉCSIEK ÉS AZ ESZÉKIEK http://www.pecsiujsag.hu/helyi-hireink/negyven-eve-testverek-egyutt-uleseznek-apecsiek-es-az-eszekiek Letöltés ideje: 2014. 07. 18. PARTNERKERESÉS http://www.twinning.org/hu/page/%E2%80%9Chogyan-fogjak-hozz%C3%A1%E2%80%9D#.U7Gjf_l_swQ Letöltés ideje: 2014. 06. 20. PÉLDÁT ADÓ GYAKORLATOK PÁLYÁZATA - A LEGJOBB ÖNKORMÁNYZATI GYAKORLATOK PROGRAMJA [2013]:http://www.toosz.hu/digitalcity/servlet/PublishedFileServlet/AAAJOHHU/lo gy_2013.pdf Letöltés ideje: 2014. 06. 15.
155
POPIS STANOVNIŠTVA [2001]: Državni
zavod
za
statistiku
Republike
Hrvatske.
Web:
www.dzs.hr/Hrv/censuses/Census2001/Popis/Hdefault.html Letöltés ideje: 2014. 06. 15. STRUKTURNI FONDOVI 2014 – 2020 http://www.strukturnifondovi.hr/prekogranicna_suradnja Letöltés ideje: 2014. 06. 15. THE EDUCATION, AUDIOVISUAL AND CULTURE EXECUTIVE AGENCY [2007]: Európa
a
polgárokért
program
2007-2013.
–
Programismertető.
http://eacea.ec.europa.eu/citizenship/guide/documents/EACEA_2008_0185_HU.pdf . Letöltés ideje: 2009. 03. 21. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE [2007]: Testvértelepülési kapcsolatok a jövőért. A konferencia zárónyilatkozatának teljes magyar fordítása. http://store1.digitalcity.eu.com/store/clients/release/AAAAAQFV/doc/konferenciarodosz-2007_2007.06.27-15.16.01.doc Letöltés ideje: 2009. 01. 12. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, SZOLGÁLTATÁSAINK http://www.toosz.hu/digitalcity/projects/tooszproject/homepage.jsp?dom=AAAAZJ WX&prt=BAAFLPVN&fmn=BAAFLQAT&men=BAAFKZMK, Letöltés ideje: 2014. 06. 10. TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, SZÖVETSÉGÜNK http://www.toosz.hu/digitalcity/projects/tooszproject/homepage.jsp?dom=AAAAZJ WX&prt=BAAFKZOG&fmn=BAAFKZOH&men=BAAFKZKY, Letöltés ideje: 2014. 06. 10.
156
TERÜLETI TERVEZÉSI KONFERENCIA ÉS AZ ETE PROGRAMOK 2014-2020-AS VÁLTOZÁSAI http://www.lg4cbc.eu/digitalcity/projects/lg4cbc/homepage.jsp?dom=BAAFLXEL& fmn=BAAFLYPL&prt=BAAFLYOZ&men=BAAFLYPF, Letöltés ideje: 2014. 05. 15. TESTVÉRVÁROSI TALÁLKOZÓK http://www.tpf.hu/pages/content/index.php?page_id=779 Letöltés ideje: 2014. 07. 15. THE CONSTITUTION OF THE WORLD ORGANISATION OF UNITED CITIES AND LOCAL GOVERNMENTS http://www.citieslocalgovernments.org/uclg/upload/template/templatedocs/Constitution.pdf
Letöltés
ideje: 2014. 06. 02. TWINNING OATH http://www.twinning.org/en/page/twinning-oath#.U9FXCvl_swS
Letöltés
ideje:
2014. 05. 18. ÚJABB EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLET http://www.huncro.hr/belfold/3733-ujabb-egyuettmkoedesi-teruelet, Letöltés ideje: 2014. 07. 15. ZÁRÓKIÁLLÍTÁS http://portal.civiliroda.eu/component/content/article/21-helyi-civil-hirek/504zarokiallitas Letöltés ideje: 2014. 07. 20.
13.4.
Kéziratok
A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NEMZETKÖZI-KAPCSOLATI STRATÉGIÁJA [2003]: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. A „MURÁNIA-RÉGIÓ” INTEGRÁLT GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉNEK MARKETING STRATÉGIÁJA [2005]: Phare Kísérleti Kisprojekt Alap 2003. Magyarország-Horvátország HU. Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Rt. 157
DEMONJA DAMIR - RUŢIĆ PAVLO [2010]: Ruralni turizam u Hrvatskoj, Izdavačka kuća MERDIJANI, Zagreb DRINÓCZI TÍMEA – NOVÁK BARNABÁS (SZERK.) [2013]: Jog – Régiók – Fejlesztés, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Pécs GERDESICS VIKTÓRIA [2012]: Országok versenye: Horvátország, egy újjászülető ország márkázása. – In. A Magyar
Marketing
Szövetség
Marketing
Oktatók
Klubja
18.
Országos
Konferenciája. Miskolc. 2012. augusztus 30-31. 43. tanulmány. GOLOBICS PÁL [2001]: A határ menti térségek/régiók együttműködésének lehetőségei a DélDunántúlon. Közlemények a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Tanszékeiről. Pécs. HATÁRRÉGIÓK FEJLŐDÉSÉNEK SAJÁTOSSÁGAI [2007]: Brosúra, szerkesztette és a borítót tervezte: Bacsi Judit TUKA ÁGNES [2008]: Az európai identitás problémái és az európai parlament erőfeszítései In. Kákai László (szerk.) Pécsi Politikai Tanulmányok V. pp. 5.-13. NACIONALNI PROGRAM RH ZA PRIDRUŽIVANJE EU [2005]: MVPEI. Zagreb, 454 p. REZULTATI ISTRAŽIVANJA O BRATIMLJENJU HRVATSKIH I EUROPSKIH JEDINICA LOKALNE SAMOUPRAVE Kiadó: Udruga općina u Republici Hrvatskoj RÉMES JENŐNÉ KÖPECZI BÓCZ EDIT [2008]: Középiskolás összehasonlításban,
diákok Pécsi
szocializációs
Tudományegyetem
környezete „Oktatás
és
nemzetközi társadalom”
Neveléstudományi Doktori Iskola, Pécs.
158
SCHÖDL GÜNTER [2010]: Zusammenfassung des Vortrags von Prof. Dr. Günter SCHÖDL, Humboldt-Universit t zu Berlin, auf dem "FORUM HUNGARICUM" der DeutschUngarischen Gesellschaft e. V. (DUG),Sitz Berlin "Ungarn und Kroaten: Wechselbeziehungen und Identit tsbildung zwischen Tradition und Konstruktion" vom 29. Mai 2010 SVRŽNJAK KRISTINA, KANTAR SANDRA [2013] Tanulmány a magyar-horvát határmenti térség kiaknázatlan turisztikai potenciáljairól, illetve befektetési lehetőségeiről SVRŽNJAK KRISTINA, KANTAR SANDRA, JERČINOVIĆ SILVIJE, GAJDIĆ DUŠANKA [2014]: Az ökoturizmus fejlesztési lehetőségei Kapronca-Kőrös megyében TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATA A DUNA-DRÁVA-SZÁVA EURORÉGIÓ TÉRSÉGÉBEN [2006]: Zárójelentés, Pécs TÖREKI ANITA [2005]: Magyarország Külpolitikai Prioritásai 1998-2004. Diplomamunka, BGF, Budapest p. 57.
13.5.
Prezentációk
CSÉPÁNYI ZSOLT Kutatásmódszertan, http://media.ektf.hu/levelezo/orai_anyagok/kutmod.pdf Letöltés ideje: 2014. 06. 20. DEÁK FERENC – HAVASI ZOLTÁN – LUKÁCS LÁSZLÓ A
magyar
műszaki
kontingens
SFOR
feladatai
http://uni-
nke.hu/downloads/konyvtar/digitgy/20012/eloadas/lukacs.html Letöltés ideje: 2014. 07. 11.
159
JENEI GÁBOR [2013]: Szlovák-Magyar Önkormányzati Partnerségi Fórumon elhangzott előadás: Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Magyarország): eszközök és lehetőségek az önkormányzatok számára a határon
átnyúló
együttműködések
és
fejlesztések
terén
Magyarországon,
http://www.lg4cbc.eu/digitalcity/projects/lg4cbc/homepage.jsp?dom=BAAFLXEL& fmn=BAAFLYPL&prt=BAAFLYOZ&men=BAAFLYPF Letöltés ideje: 2014. 06. 22. SCHERCZER KÁROLY RÓBERT [2013]:
Magyar-horvát
külgazdasági
helyzet
és
perspektívái
http://www.slideshare.net/CSMKIK/magyarhorvt-klgazdasgi-kapcsolatok-helyzetes-perspektvi-scherczer-kroly-rbert Letöltés ideje: 2014. 06. 24. VELÉNYI RÉKA [2014]: Európa a polgárokért 2014 – 2020, http://prezi.com/hvyie0tdlia3/europa-apolgarokert-2014-2020/, Letöltés ideje: 2014. 06. 20.
160
14.Függelék
14.1.
Interjú Krausz Veronikával, a Települési Önkormányzatok
Országos Szövetségének nemzetközi titkárával K.K.: Ön szerint mitől lesz sikeres egy testvértelepülési kapcsolat? Mely tényezők és milyen módon befolyásolják a sikerességet? K.V.: Számos tényező határozza meg a sikerességet. Az egyik legfontosabb a kölcsönösség, azaz mindenkinek legyen valamilyen hozadéka az együttműködésből. Korábban ez másképpen volt: a rendszerváltás után létrejött partnerségek esetében a segítségnyújtás volt az elsődleges szempont a főként nyugat-európai önkormányzatok részéről, az együttműködés pedig a tapasztalatok átadását, a beruházásokat és a kapacitások bővítését foglalta magában. Nagyon fontosnak tartom a közös kapcsolódási pontokat, mint például a kultúra vagy a környezetvédelem, s minél több területen valósul meg az együttműködés, annál erősebb a kapocs. Továbbá rendkívül fontos az is, hogy minél több szinten létezzenek a kapcsolatok, amellett, hogy elengedhetetlen az elköteleződés a település vezetői által, fontos, hogy ne csak a települések polgármesterei találkozzanak évente néhányszor, hanem a lakosságot és a települési intézményeket is bevonják a kapcsolat egyengetésébe minél nagyobb számban. K.K.: Ön mennyire tartja sikeresnek a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatokat a többi ország településeivel fenntartott kapcsolatokhoz képest? Melyek azok a területek, amelyeken a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok sikeresnek mondhatók és melyeket kellene mindenképpen fejleszteni, mert jelenleg problémásnak tekinthetők? K.V.:A TÖOSZ számos tanulmány írásában részt vett, részt vettünk az általános országos testvértelepülési kapcsolatokat érintő kutatásokban, folyamatosan segítjük partnereinket a pályázatírás, partnerkeresés, információnyújtás területén, a horvát-magyar viszonylatban még nem volt konkrét munkánk, így ezzel kapcsolatban nem tudok érdemben, részletes véleményt mondani.
161
K.K.: Mennyire lehet jelenleg az Ön véleménye szerint a testvértelepülési kapcsolatokat befektetés-ösztönzésre használni? Hogyan kellene ezt erősíteni? K.V.: Mindenképpen érdemes és kell is ezzel a területtel foglalkozni. Az első lépésben az önkormányzatoknak egy stratégiát kellene készíteniük, amely a lehetőségekre épít, számba veszi a fizikai adottságokat, a törvényi előírásokat, s természetesen konkrét beruházási lehetőségeket is bemutat. Ahogyan korábban is említettem: minél több lábon áll egy kapcsolat, annál szorosabb. A tapasztalataim szerint a testvértelepülések között először a kulturális együttműködés jön létre, s csak ezután jön a gazdasági terület. Ehhez azonban nélkülözhetetlennek tartom a személyes találkozókat, kell, hogy megteremtődjön a bizalom, s így jobban bemutathatók a lehetőségek is. Ezt a folyamatot lehet egy hivatalos rendezvény, pl. üzleti fórum keretében is segíteni, de számos beruházás egy informális beszélgetés révén jött létre. K.K.: Hogyan lehetne a lakosságot jobban bevonni a testvértelepülési kapcsolatokba? K.V.: Elsősorban a kulturális és oktatási együttműködések azok, amelyekben a lakosság is fontos szerepet kap. Számos esetben a lakosok segítenek a programok szervezésében, klasszikus forma, amikor ők is szállásolják el a külföldről érkezett vendégeket. Fontos a fiatalok bevonása, a lakosság bevonása az iskolák, helyi civil szervezetek aktív részvétele által. Segíthet az is, ha a testvér-települési kapcsolatok erősítése során olyan témák kerülnek fókuszba, amelyek számos társadalmi csoportot érinthetnek, aktualitással bírnak a számukra. A lényeg, hogy egy erős hálózati rendszer épüljön ki, amelynek hosszú távú hozadéka, hogy egymást megismerve leépülnek a sztereotípiák. Erre példa egy remek holland-magyar testvér-települési együttműködés keretében ezt erősítették közös drámajátékokkal, ahol a gyerekek közös nyelv nélkül is megtanulták, hogyan kell küzdeni a rasszizmus és a kirekesztés ellen. K.K.: Az Ön véleménye szerint mennyiben segíti a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatokat, ha egy magyar településen horvát kisebbségi önkormányzat is működik? K.V.: Mindenképpen hasznos a horvát kisebbségi önkormányzatok munkája ezen a területen, különösen a kis településeken, ahol hiányoznak a személyi és anyagi erőforrások a kapcsolatok fenntartásához. Nagy előny, hogy esetükben nincsenek nyelvi nehézségek, ami pedig komoly gondot szokott jelenteni.
162
K.K.: Az Ön véleménye szerint milyen pozíciójú munkatársnak kellene foglalkoznia egy önkormányzatnál a testvértelepülési kapcsolatokkal? Mi a leggyakoribb megoldás? K.V.: Ez nagyon változó, sokszor nem is az önkormányzat foglalkozik ezzel a kérdéssel, hanem például egy tanár a helyi iskolából. Úgy gondolom, hogy a nyelvismeret az elsődlegesen meghatározó ebben a kérdésben. Fontos az is, hogy egy gazdája legyen az ügynek. A polgármester természetesen nem kapcsolattartó, hanem döntéshozó, a nagyobb önkormányzatok általában (nemzetközi) referenst foglalkoztatnak, aki ezért a területért (is) felel. K.K.: Hány megkeresés érkezik évente a TÖOSZ-hoz egy horvát testvértelepülés találása érdekében? Milyen szempontok alapján keresnek a települések partnert? K.V.: Az elmúlt néhány évben horvát-magyar viszonylatban nem kaptunk megkeresést. Más országok esetében a partnerkeresés folyamatos, ám mivel a rendszerváltást követően nagy igény volt új kapcsolatok létrehozására, emiatt mostanában kevesebb az erre vonatkozó kérés. Kiugró időszakok vannak azonban a pályázatokkal összefüggésben: most például nagyon sok norvég testvér-települési kapcsolat iránti igényt regisztráltunk a Norvég Alap keretében megjelenő pályázati felhívások miatt. K.K.: Milyen változtatásokra lenne az Ön véleménye szerint szükség a testvér-települési kapcsolatokra vonatkozó jelenlegi EU-pályázatoknál? K.V.: Úgy gondolom, hogy ez a terület teljesen rendben van, egyetlen dolgon lehetne még javítani, ez pedig a kiírások pontos időpontjának betartása, ez ugyanis 1-2 hónapot szokott csúszni a tervezetthez képest. A rendszer sokat egyszerűsödött az elmúlt 10 évben, miután az Európai Bizottság megfogadta a Council of European Municipalities and Regions javaslatait. Más pályázatokhoz képest ennek a pályázatnak a megírása, beadása, majd az elszámolása is meglehetősen egyszerű, hadd mondjak egy konkrét példát: rendezvények esetén nem kell részletes költségvetést készíteni, elég átalányt számolni, s még jelenléti ív aláíratására sincs szükség. Külön kiemelendő, hogy ennél a pályázatnál nincs önerő, s a pályázatokat kezelő TEMPUS Közalapítvány is nagyon segítőkész. K.K.: Milyen tervei vannak a TÖOSZ-nak a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében? 163
K.V.: Folyamatosan működtetjük partnerkereső szolgáltatásunkat, adott kérdésben segítünk megtalálni az illetékes szervezetet, s összehozzuk a települést az adott intézménnyel.
Heti
rendszerességgel
küldünk
hírlevelet
valamennyi
magyar
önkormányzatnak, valamint tagjainknak, ebbe belekerülnek a partnerkeresési kérelmek, pályázattal kapcsolatos információk és minden olyan téma, amely az adott területen fontos lehet az önkormányzatok számára. Honlapunk, 3 havonta megjelenő nyomtatott újságunk elérhető minden önkormányzat számára, emellett telefonon is szívesen segítjük az önkormányzatokat egy-egy kérdés vonatkozásában. K.K.: Köszönöm szépen az interjút!
Interjú Inkei-Farkas Mártonnal, a Horvát-Magyar Európai
14.2.
Panoráma főszerkesztőjével K.K.: Főszerkesztő úr, Ön szerint milyen tényezők befolyásolják a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok sikerességét? I.-F. M.: Számos tényező járul hozzá a kapcsolat sikeréhez. Az egyik legfontosabb, hogy egy egy komoly hagyományokon alapuló kapcsolatról beszéljünk, ide tartozik például Pécs vagy Mohács horvátországi partnersége. Nagyon fontos a városvezetés nyitottsága és elkötelezettsége, a magukénak kell érezniük ezt a partnerséget, nem pedig örökölt tehernek. Fontos, hogy közös nyelvet beszéljenek, s nem csak átvitt értelemben, azaz le kell küzdeni
a
nyelvi
akadályokat
egy
tolmács
segítségével.
Úgy
vélem,
hogy
nélkülözhetetlenek a közvetlen kapcsolatot jelentő sportesemények, illetve kulturális rendezvények is, hiszen ezekkel lehet a leginkább bevonni a lakosságot a kapcsolat építésébe. K.K.: Melyek azok a területek, amelyeken a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok sikeresnek mondhatók és melyeket kellene mindenképpen fejleszteni, mert jelenleg problémásnak tekinthetők?
164
I.-F. M.: A válaszomat messzebbről kezdeném, mégpedig azzal, hogy mely történelmi időszakokban alakultak ki a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok. Az első városok (pl. Pécs és Mohács) még a szocializmus idején kötöttek horvát partnereikkel testvértelepülési egyezményeket. A második nagy „hullámot” a horvát függetlenségi háború időszaka jelentette, amikor a magyar településeken befogadták a horvát menekülteket, s így alakultak ki előbb személyes, majd a horvátok visszatérése után települési kapcsolatok. A harmadik nagy motiváló erő az elmúlt időszakban gyakran kiírt pályázatokon való részvétel volt. A települések felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, s a közös pályázatok írása és menedzselése még jobban összehozta őket. Emiatt azt mondhatom, hogy a pályázati tevékenység mindenképpen sikeresnek tekintendő, főként a horvát-magyar határtérségben. A for-profit gazdasági együttműködést ezzel szemben nem tartom elégségesnek. A turisztikában szintén vannak kiaknázatlan lehetőségek. Fontos lenne, hogy a kölcsönösség elve mentén megismerjük egymás értékeit. Nagyszerű ötletnek tartom a Magyarország Zágrábi Nagykövetségének védnöksége alatt álló „Víz, ami összeköt” programot, amelynek az a küldetése, hogy a Horvátországba nyaralni induló magyarok, ha csak egyetlen napra is, de legyenek Magyarország nagykövetei. Szükség lenne továbbá a közlekedés javítására, több drávai híd építésére, valamint a kompközlekedés intenzívebb kiépítésére. Az utolsó nagy akadályt a nyelvi tényező jelenti, kevesen beszélik egymás nyelvét. K.K.: Az Ön véleménye szerint hogyan lehetne növelni a lakosság „lelkesedését” a horvát testvértelepülés iránt? I.-F. M.: Úgy gondolom, hogy az első lépést mindig a politikának kell megtennie. Erre volt kiváló példa az úgynevezett Harkányi folyamat a 2000-es évek elején, amelynek keretében a dél-dunántúli magyar és az északi horvát megyék találkoztak, a megyei közgyűlések elnökei tanácskoztak a Baranya Megyei Közgyűlés koordinálásával, s arról beszéltek, hogyan lehetne a kapcsolatokat (ebben az irányban is) erősíteni. K.K.: Az Ön véleménye szerint milyen pozíciójú munkatársnak kellene foglalkoznia egy önkormányzatnál a testvértelepülési kapcsolatokkal? Vagy más is felvállalhatja ezt a feladatot?
165
I.-F. M.: Úgy vélem, hogy egyrészt az önkormányzati testületben van szükség valakire, aki ezzel a témakörrel hangsúlyosan foglalkozik, ő lehet például egy nemzetközi ügyekkel foglalkozó tanácsnok. Tehát nem a polgármester feladata, hogy a napi szintű ügyeket intézze, ám ha meghívják a testvértelepülésre, akkor el kell mennie, a kapcsolatokat neki is intenzíven ápolnia kell. Másrészt a polgármesteri hivatalban is szükség van egy ezzel a területtel foglalkozó munkatársra, jó példának tartom Szentendrét, ahol egy nemzetközi referens ápolja a testvértelepülési kapcsolatokat. Természetesen a horvát kisebbségi önkormányzatoknak is nagy szerep jut ebben a tekintetben, az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak az alelnöke, Csúcs Tibor például nagyon sokat tett azért, hogy egyes települések egymásra találjanak. K.K.: Főszerkesztő úr, Ön 2013 augusztusa óta a Horvát-Magyar Testvérvárosok I. Találkozójának megszervezésén dolgozik. Hogyan áll a rendezvény előkészítése? I.-F. M.: A találkozót 2014 tavaszán szerettük volna megtartani Rijekában, a számos támogató (Vojko Obersnel, Rijeka polgármestere, a HMDK Rijekai Szervezete és a Baross Magyar Kultúrkör) ellenére azonban nem sikerült megvalósítani a tervünket. Ennek alapjában véve két fő oka van: az egyik, hogy Magyarországon idén minden a választásokról szól, a másik anyagi természetű: a magyar kormány támogatta ugyan az ötletet, Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes el is fogadta a felkérést a rendezvény fővédnöki tisztségére, ám anyagilag nem járultak volna hozzá a találkozóhoz. K.K.: Mit gondol, mire valósulhat meg a Horvát-Magyar Testvérvárosok I. Találkozója? I.-F. M.: Ha az anyagi hátteret is meg tudjuk teremteni, akkor legkorábban 2015 tavaszán tudjuk megrendezni a találkozót. Egy hosszú hétvégében gondolkozunk, a költségvetést 1015 millió forintra tervezzük, ez pedig alapos előkészítést igényel. K.K.: Hány települést szeretnének meghívni a Horvát-Magyar Testvérvárosok I. Találkozójára?
166
I.-F. M.: Egy 200 fős konferenciáról egyeztettünk tavaly augusztusban Vojko Obersnel úrral, Rijeka polgármesterével. A helyszín az egykori Fiumei Kormányzói Palota lenne (Palazzo di Governo), amely amellett, hogy szimbolikus jelentőségű, képes befogadni közel 200 személyt. A lebonyolító cég vezetőjével egyébként július végén fogok újra tárgyalni erről. A cégvezető szerint a gazdaságosság érdekében meg kell hívni az összes magyar és horvát várost (magyar részről kb. 310, horvát részről kb. a fele 150). Természetesen a testvérvárosi kapcsolatban lévő kb. 50 magyar és 50 horvát, összesen 100 város elsőbbséget élvez, a többiek a jelentkezés sorrendjében kerülnek regisztrációra. A testvér önkormányzati kapcsolatokat tekintve most csak a városoknak szeretnénk rendezvényt szervezni, a megyék és községek egy későbbi időpontban jöhetnek számításba, például egy sikeres EU-s pályázat eredményeként.
K.K.: Kik képviselnék az egyes településeket? I.-F. M.: A konferenciára polgármestereket, illetve alpolgármestereket várunk, esetleg nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó önkormányzati képviselőket (tanácsnok), a polgármesteri hivatalok nemzetközi referenseit. Egy városból két főnél nem lehet több személyt fogadni, sőt inkább egy főre lesz pénzügyi fedezet. K.K.: Mekkora költséget jelent majd az önkormányzatoknak a rendezvényen való részvétel? I.-F. M.: Mivel a célunk az első sikeres rendezvény lebonyolítása, ezért a résztvevő városokat nem szeretnénk túlterhelni. Figyelembe kell venni a jelentős útiköltségeket is, amelyek elsősorban a magyar önkormányzatokat terhelnék, gondoljunk például a Hajduböszörmény-Rijeka jelentős távolságra. A részvételi díj nagymértékben függ ugyanakkor a szponzori szerződéseinktől, amelyek ha megfelelő fedezetet biztosítanak, akkor a részvételi díj 30 és 40 ezer forint között (ennek megfelelő kúna) lesz, amely azonban nem biztos, hogy tartalmazza majd az összes szabadidős programon való részvétel díját, például a hajókirándulást vagy a városnézést Fiumében. K.K.: Milyen célja lesz majd a találkozónak?
167
I.-F. M.: Mindenképpen szeretnénk túllépni a protokolláris kereteken és valódi tartalommal megtölteni a rendezvényt. Egyrészt gazdasági témákkal foglalkoznánk a szakmai
konferencián,
különösen
fontosnak
tartjuk
az
idegenforgalom,
a
munkahelyteremtés és a befektetések témakörét. Másrészt napirendre kerülhetnek az integrált városfejlesztéssel kapcsolatos kérdések is, ebben biztosan tudnánk segíteni az EU-hoz tavaly csatlakozott horvát partnereinknek. Természetesen az is a célunk, hogy új testvértelepülési kapcsolatok szerveződjenek. Esztergom polgármestere például szívesen látna egy horvát királyi várost partnerként, ez a rendezvény kitűnő lehetőség lenne a testvértelepülési megállapodás aláírására is. K.K.: Rijeka csak az első helyszín lenne, hogyan képzeli el a folytatást? I.-F. M.: Minden évben cserélődne a találkozónak helyet adó ország, el tudom képzelni például, hogy a következő házigazda Balatonfüred legyen, nekik Opatijával nagyon szoros kapcsolataik vannak.
K.K.: Köszönöm szépen az interjút!
14.3.
Tervezett interjúkérdések Marta Vidakovic Mukic, a Croatian
County Association, az Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa horvátországi képviselője számára 1. Ön szerint mitől lesz sikeres egy testvértelepülési kapcsolat? Mely tényezők és milyen módon befolyásolják a sikerességet? 2. Ön mennyire tartja sikeresnek a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatokat a többi ország településeivel fenntartott kapcsolatokhoz képest? 3. Melyek azok a területek, amelyeken a horvát-magyar testvértelepülési kapcsolatok sikeresnek mondhatók és melyeket kellene mindenképpen fejleszteni, mert jelenleg problémásnak tekinthetők? 4. Mennyire lehet jelenleg az Ön véleménye szerint a testvértelepülési kapcsolatokat befektetésösztönzésre használni? Hogyan kellene ezt erősíteni? 5. Hogyan lehetne a lakosságot jobban bevonni a testvértelepülési kapcsolatokba?
168
6. Az Ön véleménye szerint milyen pozíciójú munkatársnak kellene foglalkoznia egy önkormányzatnál a testvértelepülési kapcsolatokkal? Mi a leggyakoribb megoldás jelenleg? 7. Hogyan keresnek testvértelepülést a horvát önkormányzatok? Milyen szempontok alapján keresnek partnert? 8. Milyen változtatásokra lenne az Ön véleménye szerint szükség a testvértelepülési kapcsolatokra vonatkozó jelenlegi EU-pályázatoknál? 9. Milyen tervei vannak Croatian County Association-nek a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztése érdekében?
169
14.4.
Magyar nyelvű kutatási kérdőív Tisztelt Válaszadó!
A Campus Hungary program keretében készítek egy kutatást, amelynek célja a horvátmagyar testvértelepülési kapcsolatok helyzetének felmérése, ezt követően pedig konkrét ajánlások tétele az egyes együttműködési területek fejlesztésére. Az alábbi kérdőívvel az a célom, hogy megismerjem az Ön által képviselt önkormányzat testvértelepülési kapcsolatainak tartalmát, különös tekintettel a horvát testvértelepülés(ek)re vonatkozó kapcsolatra. Kérem, hogy a saját ítélőképességére hivatkozva válaszoljon a kérdésekre. A megadott információkat természetesen bizalmasan kezelem majd, kizárólag összesítve és csak ezen kutatáshoz használom majd fel. A tapasztalatok alapján kb. 15 percet vesz igénybe a kérdések megválaszolása. Tisztelettel kérem Önt, hogy segítse munkámat a kérdőív kitöltésével. Köszönettel és üdvözlettel: Dr. Keller Krisztina egyetemi docens Pannon Egyetem Nagykanizsa Kampusz E-mail:
[email protected]
170
TELEPÜLÉSRE VONATKOZÓ KÉRDÉSEK 1. Település neve:……………………………………………………….. 2.
Az önkormányzat jogállása: □ megyei jogú város
□ község
□ város
□ megyei önkormányzat
□ nagyközség 3. Lakosság száma:……………………………(fő) 4.
Működik az Ön által képviselt önkormányzat területén Horvát Kisebbségi
Önkormányzat? □ igen
□ nem
5. Válaszadó neve és beosztása:……….………………………………………….. 6. Válaszadó e-mail címe és telefonszáma:…….......................................................... ……………………………………………………………………………………….
TESTVÉRTELEPÜLÉSI KAPCSOLATOKRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK 7. Hány
testvértelepülési
kapcsolata
van
tudomása
szerint
az
Ön
önkormányzatának? ........................ 8.
Kérem, jelölje meg, mely országokkal van testvértelepülési kapcsolata az
önkormányzatnak! □ Horvátország
□ Olaszország
□ Ausztria
□ Spanyolország
□ Németország
□ Franciaország
□ Szlovákia
□ Svájc
□ Szlovénia
□ Finnország
□ Románia
□ Svédország
□ Ukrajna
□ Görögország
□ Szerbia
□ Izrael
□ Bulgária
□ Kína
□ Lengyelország
□ Egyéb:……………………….
171
9.
Tervezik a jövőben a testvértelepülési kapcsolatok bővítését? □
igen (kérem, folytassa a 11.
□
nem
kérdéssel) 10. Kérem, indokolja meg, hogy miért nem tervezik a testvértelepülési kapcsolatok bővítését a jövőben! ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………… 11. Mit tart a testvértelepülési kapcsolatok előnyeinek? (több válasz is megjelölhető) □ a helyi lakosok közötti találkozás lehetősége □ pályázati forrásokhoz jutás lehetősége □ közös érdekek érvényesítése □ oktatási együttműködés □ katasztrófavédelmi célok közös megvalósítása □ az önkormányzati vezetők közötti tapasztalatok megosztása □ település turisztikai célú „népszerűsítése” külföldön □ település beruházási célú „népszerűsítése” külföldön □ egyéb:…………………………………………………. 12. Kik jelentik a testvértelepülési kapcsolatok célcsoportját? (több választ is megjelölhet) □ választott önkormányzati képviselők □ önkormányzati munkatársak □ helyi vállalkozások □ helyi egyesületek és szabadidős klubok □ kulturális intézmények és csoportok □ lakosság □ egyéb:…………………………. 13. A lakosságnak általában mekkora része vesz részt intenzíven a helyben sorra kerülő, testvérvárosi részvétellel zajló programokban? □ 0-19 %
□ 20-39 %
□ 40-59 %
□ 60-79 %
□ 80-100 %
172
14. Az Ön véleménye szerint hogyan lehetne a lakosságot intenzívebben bevonni ezekbe a programokba? ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... 15. Mekkora összeg állt 2013-ban rendelkezésre a testvértelepülési kapcsolatok ápolására (pl. önerő közös pályázatoknál, közös kulturális programok) összesen? ......................................................................................... 16. Létezik az Ön által képviselt önkormányzatnál egy erre elkülönített alap/forrás? □
□
igen
nem
17. A testvértelepülési kapcsolatok kialakítása és működtetése során csak önkormányzati forrásokat vettek igénybe? □
igen (kérem, folytassa a 19.
□
kérdéssel)
nem, külső forrást is igénybe vettünk
18. Milyen külső forrást vettek igénybe a testvértelepülési kapcsolatok (pl. rendezvények) finanszírozására? □
Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
□
Európa a polgárokért (EU) program 2007-2013
□
Fiatalok lendületben (EU) program
□
magánszférából származó források (szponzoráció)
□
alapítványoktól, nem-kormányzati szervezetektől származó támogatások
□
banki hitel
□
egyéb, mégpedig:……………………………………………………………….
173
19. Milyen szolgáltatásokat vettek igénybe a testvértelepülési kapcsolatok fejlesztését célzó pályázatok elkészítéséhez? (több választ is megjelölhet) □ nem vettünk igénybe külső szolgáltatókat, az önkormányzat munkatársai írták a pályázatokat □ az önkormányzat munkatársai is közreműködtek a pályázatírásban külső szolgáltatók mellett □ pályázatíró cégek □ külső szakértők □ testvértelepülés készítette a pályázatot □ egyéb:…………………………………………………………………. 20. Került sor beruházásra az Ön által képviselt önkormányzat területén a testvértelepülési kapcsolatok jóvoltából? □ igen
□ nem (kérem, folytassa a 22. kérdéssel) 21. Milyen összegű beruházásokra került sor, és mely országból/országokból érkezett a beruházó? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… 22. Volt lehetőség az Ön által képviselt önkormányzat területén testvértelepülésekről érkező helyi termelők bemutatkozására? (több választ is megjelölhet) □ igen, az önkormányzat szervezte a programot □ igen, de nem az önkormányzat szervezte a programot □ nem (kérem, folytassa a 24. kérdéssel) 23. Milyen keretek között mutatkozhattak be a testvérvárosból érkező helyi termelők, s ők mely ország(ok)ból érkeztek? ……………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… 24. Dolgozik az Ön által képviselt önkormányzatnál olyan személy, akinek a testvértelepülési kapcsolatok ápolása is a munkakörébe tartozik? □ nem (kérem, folytassa a 26. kérdéssel) Kérem, adja meg, hogy milyen beosztásban dolgozik a testvértelepülési kapcsolatokkal foglalkozó munkatárs! ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… □ igen
174
HORVÁT TESTVÉRTELEPÜLÉSSEL FOLYTATOTT KAPCSOLATRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK
25. Melyik horvát településsel létesített az Ön által képviselt önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot? Ha több horvát partnertelepülésük is van, kérem, mindegyiket adja meg! …………………………………………………………………………………… …………………… 26. Melyik évben kezdődött ez a partneri kapcsolat? ……………… 27. Melyik fél, s konkrétan ki és milyen célból kezdeményezte a horvát testvértelepülési kapcsolatot? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……............................................................................ 28. Melyik évben került aláírásra a testvértelepülési megállapodás a horvát testvértelepüléssel?................................ 29. Milyen az együttműködés gyakorisága a horvát testvértelepüléssel? □
évente több mint két alkalommal □ évente
□ évente
□ hároméven
egyszer
te egyszer
□ kétévente
□ ennél is ritkábban
egyszer
kétszer 30. Milyen önkormányzat vagy más intézmények által szervezett programokban nyilvánulnak meg a testvértelepülési kapcsolatok a pályázatokon kívül? (több választ is megjelölhet) □ közös kulturális rendezvények
□ oktatás □ környezetvédelem
□ közös sportprogramok
□ közlekedés fejlesztése
□ közös ifjúsági programok
□ szociálpolitika
□ képviselőtestületi
□ mezőgazdaság és
látogatások □ közös gasztronómiai rendezvények □ turizmus
vidékfejlesztés □ regionális fejlesztés □ helyi egyesületek, klubok együttműködése 175
□ üzleti és beruházási
□ egyéb:……………………
tevékenység □ információs és
………… □ egyéb:……………………
kommunikációs technológia
………… □ egyéb:…………………..... ...............
31. Voltak közös határon átnyúló sikeres pályázataik a horvát testvérvárossal? □ igen
□ nem (kérem, folytassa a 36. kérdéssel)
32. Milyen pályázat keretében nyertek a horvát testvérvárossal közösen? (több választ is megjelölhet) □ □ □
□
Magyarország-Horvátország Phare CBC program Kísérleti Kisprojekt Alap Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program (INTERREG IIIA) Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Európa a polgárokért (EU) program 2007-2013
□
EU Fiatalok lendületben (EU) program
□
egyéb:…………………
□
33. Összesen mekkora pályázati támogatáshoz (forintban) jutott eddig az Ön által képviselt önkormányzat a horvát testvérvárossal közösen készített pályázatoknál? ……………………………………………………… 34. Milyen területekre terjedtek ki a sikeres, horvát testvérvárossal közösen benyújtott pályázataik? (több válasz is lehetséges) □
gazdaságfejlesztés
□
turizmusfejlesztés
□
kulturális kapcsolatok erősítése
□
infrastrukturális fejlesztések
□
oktatás
□
katasztrófavédelem
□
gasztronómia
□
egyéb:……………… 176
35.
Hogyan értékelné egy ötfokozatú skálán a horvát testvérvárossal való együttműködést? Kérem, jelölje X-szel az iskolai jegyeknek megfelelően! (1: egyáltalán nem vagyok megelégedve vele, 5: teljes mértékben meg vagyok elégedve vele) Egyáltalán nem vagyok megelégedve vele
1
2
3
4
5
Teljes mértékben meg vagyok elégedve vele
Együttműködés sikeressége Együttműködés szorossága Közös programok rendszeressége Összetartás tudat a lakosság körében Helyi lakosság testvértelepülési programokon való részvételének gyakorisága Nyelvi nehézségek leküzdése 36. Milyen problémák merültek fel a horvát testvértelepüléssel való együttműködés során? □ helyi lakosok érdektelensége □ pénzügyi források hiánya □ nyelvi problémák □ eltérő szervezeti felépítés □ nincsenek nehézségek (kérem, folytassa a 39. kérdéssel) □ egyéb problémák:……………………………………… 37. Hogyan lehetne az Ön véleménye alapján ezeket a problémákat megoldani? ……………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………..
177
38. Milyen konkrét jövőbeli terveik vannak a horvát testvértelepüléssel kapcsolatban? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… Köszönöm Önnek, hogy a kérdőív kitöltésével hozzájárult a kutatásom sikeréhez!
178
14.5.
Horvát nyelvű kutatási kérdőív Za ispitanika
Istraživanje koje provodim dio je programa mađarskog kampusa kojem je cilj istražiti odnose pobratimljenih mjesta (sela, gradovi, općine) u Mađarskoj i Hrvatskoj kako bi se definirale specifične preporuke za poboljšanje određenih segmenata suradnje. Cilj ovog upitnika je dobiti informacije o značaju pobratimljenih mjesta, s posebnim naglaskom na mjestima koja se nalaze u Mađarskoj. Ljubazno molim da u skladu s vlastitim stavovima i iskustvom odgovorite na pitanja, a ja Vam jamčim da će Vaši odgovori ostati strogo povjerljivi, te će se koristiti isključivo za prikaz zbornih rezultata istraživanja. Odgovaranje na pitanja u većini slučajeva traje 15 minuta. Ljubazno molim da mi pomognete provesti ovo istraživanje tako da popunite upitnik. Hvala unaprijed, dr.sc. Krisztina Keller izvanredni profesor Nagykanizsa Campus, Sveučilište Pannon E-mail:
[email protected]
179
PITANJA VEZANA UZ NASELJE 1. Ime naselja:……………………………………………………….. 2.
Pravni status lokalne vlasti: □ glavni grad
□ veće selo
□ općina
□ selo
□ grad
□ županijska vlast
3. Broj stanovnika:……………………………(ljudi) 4.
Postoji li u Vašem naselju aktivna lokalna vlast Mađarske manjine? □ da
□ ne
5. Ime I zanimanje ispitanika: ………………………………………………………………….. 6. E-mail adresa i telefonski broj ispitanika:…………………………................... ……………………………………………………………………………………..
180
PITANJA VEZANA UZ ODNOSE S POBRATIMLJENIM MJESTIMA 7. Prema Vašim saznanjima, s koliko drugih mjesta je Vaše mjesto pobratimljeno? ........................ 8. Molim, označite s kojim državama Vaša lokalna vlast ima uspostavljene odnose. □ Mađarska
□ Španjolska
□ Austrija
□ Francuska
□ Njemačka
□ Švicarska
□ Slovačka
□ Finska
□ Slovenija
□ Švedska
□ Rumunjska
□ Grčka
□ Ukrajina
□ Izrael
□ Srbija
□ Kina
□ Bugarska
□ Češka
□ Poljska
□ Ostalo:………………………. .…
□ Italija
Je li Vam poznato namjerava li Vaša lokalna vlast proširiti mrežu
9.
pobratimljenih mjesta? □ da 10.
□ ne
Molimo objasnite zašto nemate namjeru proširiti mrežu bratimljenih
gradova .............................................................................................................................................................. .............................................................................................................................................................. ................................
11.
Što su, prema Vašem mišljenju prednosti pobratimljenih mjesta? (možete
označiti više odgovora) □ mogućnost upoznavanja lokalnog stanovništva □ mogućnost dobivanja financijskih sredstava kroz natječaje □ snaga za ostvarivanje zajedničkih interesa □ suradnja u području obrazovanja □ zajednička realizacija ciljeva vezanih uz upravljanje kriznim situacijama 181
□ razmjena iskustva među čelnicima lokalne vlasti □ promocija mjesta u inozemstvu u turističke svrhe □ promocija mjesta u inozemstvu s ciljem privlačenja investicija □ ostalo:…………………………………………………. 12.
Tko predstavlja ciljnu grupu u odnosima bratimljenih mjesta? (možete
označiti više odgovora) □ odabrani predstavnici lokalnih vlasti □ zaposlenici jedinice lokalne samouprave □ lokalna poduzeća □ lokalne udruge i klubovi □ kulturne institucije □ stanovnici □ ostali:…………………………. 13.
Koji postotak stanovnika sudjeluje u lokalnim događanjima vezanim uz
aktivnosti bratimljenih mjesta? □ 0-19 % 14.
□ 20-39 %
□ 40-59 %
□ 60-79 %
□ 80-100 %
Što mislite, na koji bi način bilo moguće u većoj mjeri uključiti lokalno
stanovništvo u takva događanja? ..................................................................................................................................... ..................................................................................................................................... .......................................................... 15.
Koji novčani iznos je bio na raspolaganju za pokretanje odnosa između
bratimljenih mjesta (npr. vlastita sredstva u slučaju zajedničkih natječaja, zajednička kulturna događanja) u 2013? ......................................................................................... 16.
Postoje li od strane lokalne vlasti osigurana sredstva za aktivnosti
bratimljenih mjesta? □ 17.
da
□
ne
Jeste li koristili isključivo sredstva lokalne vlasti za uspostavljanje i
održavanje odnosa s bratimljenim mjestima?
182
□
□
da (idite na pitanje 19)
ne, korištena su i vanjska sredstva
18.
Koja vanjska sredstva ste koristili za financiranje odnosa bratimljenih
mjesta (događanja, natječaji)? (možete označiti više odgovora) □
Program pogranične suradnje Hrvatska - Mađarska 2007-2013
□
EU program Europa za građane 2007-2013
□
EU program mladi u akciji
□
sredstva iz privatnog sektora (sponzorstva)
□
fondacije za pomoć, nevladine organizacije
□
bankovna pozajmica
□
ostalo, molim specificirajte:……………………………………………………………….
19.
Koje ste usluge koristili prilikom pripreme natječaja za poboljšanje odnosa
s bratimljenim mjestima? (možete označiti više odgovora) □ nismo angažirali vanjske stručnjake, zaposlenici u lokalnoj vlasti su pripremili projekt za natječaj □ u pripremi su osim vanjskih stručnjaka sudjelovali i zaposlenici lokalne vlasti □ tvrtke specijalizirane za pripremu projekata za natječaje □ vanjske stručnjake □ ostalo 20.
Jesu li na području lokalne vlasti realizirane investicije bilo koje vrste kao
posljedica odnosa bratimljenih mjesta? □ da 21.
□ ne (idite na pitanje 22)
Koji novčani iznosi su investirani i iz kojih su zemalja bili investitori /
investitor? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… …………………………………… 22.
Jesu li uzgajivači iz bratimljenih mjesta imali priliku predstaviti svoje
proizvode na području lokalne vlasti? 183
□ da, lokalna vlast je organizirala događanje □ da, ali događanje nije bilo organizirano od strane lokalne vlasti □ ne (idite na pitanje 24) 23.
Koja vrsta platforme je bila osigurana za uzgajivače iz bratimljenih mjesta
za predstavljanje njihovih proizvoda i iz koje su zemlje (kojih zemalja) došli? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………… 24.
Postoji li osoba zaposlena u jedinici lokalne samouprave čija odgovornost
je između ostalog i njegovanje odnosa s bratimljenim gradovima? □ da
□ ne (idite na pitanje 26)
Na kojem radnom mjestu u jedinici lokalne samouprave radi osoba zadužena za odnose s bratimljenim gradovima .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... .......................................................................................................................... 25.
S kojim mjestom u Mađarskoj Vaša lokalna vlast ima uspostavljen odnos
bratimljenih mjesta? Ukoliko imate više mjesta u Mađarskoj s kojima je vaše mjesto u bratimljenom odnosu, molim da ih sve navedete. …………………………………………………………………………………… ……………………
184
PITANJA VEZANA UZ ODOSE S MAĐARSKIM BRATIMLJENIM MJESTIMA
26.
U kojoj je godini započela suradnja bratimljenih mjesta? ………………
27.
Koja stranka i koja osoba je inicirala početak suradnje bratimljenih mjesta
i s kojim ciljem? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……............................................................................ 28.
U kojoj je godini potpisan ugovor o bratimljenju s mađarskim mjestom
(gradom, općinom, selom) ................................ 29.
Koliko često surađujete s mađarskim bratimljenim mjestom? □ više od dva puta godišnje □ dva puta godišnje
30.
□ jednom godišnje □ jednom u dvije godine
□ jednom u tri godine □ još rjeđe
Koja su događanja organizirana od strane lokalne vlasti ili od strane
drugih organizacija u sklopu suradnje bratimljenih mjesta? (možete označiti više odgovora) □ zajednička kulturna događanja □ zajednički sportski programi □ zajednički programi za mlade □ posjete predstavništava □ zajednička gastronomska □ događanja u turizmu
□ politike za opće dobro □ poljoprivreda i ruralni razvoj □ regionalni razvoj □ suradnja lokalnih udruga i klubova □ poslovne i investicijske aktivnosti □ informacijska i
□ obrazovanje
komunikacijska
□ zaštita okoliša
tehnologija
□ razvoj prometa 185
□ ostalo:……………………
□ ostalo:………………….....
…………
...............
□ ostalo:…………………… ………… 31.
Je li bilo uspješnih natječaja pogranične suradnje s mađarskim
bratimljenim mjestom? □ da
32.
□ ne (idite na pitanje 36
U sklopu kojeg programa vam je odobren projekt s mađarskim
bratimljenim mjestom? (možete označiti više odgovora)
33.
□
Mađarska – Hrvatska Phare CBC program pogranične suradnje
□
Fond za male pilot projekte
□
Program pogranične suradnje Slovenija – Hrvatska - Mađarska
□
Mađarska - Hrvatska IPA program pogranične suradnje
□
Europa za građane (EU) program 2007-2013
□
EU Mladi u akciji (EU) program
□
ostalo:…………………
□
ostalo:………………….
Koliko je sveukupno sredstava (u EUR) vaša lokalna vlast dobila u sklopu
zajedničkih natječaja s mađarskim bratimljenim mjestom? ……………………………………………………… 34.
Na koja su se područja odnosili realizirani projekti s mađarskim
bratimljenim mjestima? (možete označiti više odgovora) □
ekonomski razvoj
□
razvoj turizma
□
jačanje kulturnih veza
□
razvoj infrastrukture
□
obrazovanje
□
upravljanje kriznim situacijama
□
ostalo:………………..
□
ostalo:……………… 186
35.
Pomoću ocjena od 1 do 5, kako biste ocijenili suradnju s mađarskim
bratimljenim mjestom? Molim, stavite oznaku X u odgovarajuću kućicu (1: uopće nisam zadovoljan, 5: u potpunosti sam zadovoljan) Uopće nisam zadovoljan
1
2
3
4
5
U potpunosti sam zadovoljan
Uspješnost suradnje Blizina suradnje Učestalost zajedničkih događanja Osjećaj zajedništva među stanovništvom Učestalost sudjelovanja lokalnog stanovništva na događanjima bratimljenih mjesta Nadilaženje jezičnih barijera 36. Koji su se problemi pojavili prilikom suradnje s mađarskim bratimljenim mjestom? □ neznanje lokalnog stanovništva □ nedostatak sredstava □ jezične barijere □ različita organizacijska struktura □ nema poteškoća (idite na pitanje 39) □ ostali problemi:……………………………………… 37.
Na koji bi se način ovi problemi mogli riješiti? ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………….
38.
Koje konkretne planove za budućnost imate vezano uz odnose s
bratimljenim mjestom u Mađarskoj? …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… Hvala Vam na Vašem doprinosu za uspjeh mog istraživanja putem ispunjavanja ovog upitnika. 187
15. Mellékletek 15.1.
Testvérkapcsolati esküminta Testvérkapcsolati esküszerződés
Alulírottak,………………………. (polgármester neve), ……………………… (polgármester neve) (ország)……………polgármestere, …………………….(ország) polgármestere, akik polgáraink által szabadon kerültek megválasztásra, biztosak benne, hogy a társadalom valós igényeinek, elvárásainak megfelelően cselekednek, tudatában vannak annak, hogy a civilizációink, és népeink nagy múltú településeken találták meg bölcsőjüket, hogy a szabad szellem alapja elsősorban a szabadságjogokra vezethetőek vissza, és másodsorban az erre építő helyi autonómiára, úgy tekintik, hogy a történelemnek egy nyitott világban kell folytatódnia, de ez a világ nem lesz soha harmonikus, csak akkor, ha a férfiak és nők szabadon élnek, autonóm településeiken, meggyőződtek a szubszidiaritás elvének szükségességességről, megerősítik ragaszkodásunkat a sérthetetlen, elidegeníthetetlen emberi jogok tiszteletbe tartásához, felismerik, hogy a társadalmak egymástól való függése a világban megköveteli a demokratikus rendet, és a tartós béke olyan egységeket feltételez, mint az Európai Unió meggyőződtek arról, hogy kontinensünk települései közötti kapcsolatok az európai polgárság fogalmának megvalósulásához járulnak hozzá, és emberi közelségbe hozzák Európát. A mai napon ünnepélyesen kötelezettséget vállalunk, a képviselt két országunk között kiépített kapcsolatok tekintetében, hogy településeink önkormányzatai tartós kapcsolatot tartanak fent, tapasztalat-csere, párbeszédek folytatása, és minden a kompetencia körünkbe tartozó területen folytatott olyan tevékenység megvalósítása érdekében, amely kölcsönösen gazdagítja a látókörünket, hogy ösztönözzük és támogatjuk lakosaink körében a találkozásokat, tapasztalat-cseréket, annak érdekében a jobb kölcsönös megértésen és hatékony együttműködésen keresztül fejlesszük az európai testvériség érzését egy közös jövő szolgálatában,
188
hogy együttműködésünkre a vendéglátás szabályai szerint, a különbözőségeink tiszteletbe tartásával, bizalmi légkörben, a szolidaritás jegyében kerül sor, hogy településeink találkozóin mindenki mindenféle diszkriminációtól mentesen vehessen részt, hogy találkozóink és együttműködésünk olyan általános értékek elfogadását ösztönzik, mint a szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, hogy minden erőfeszítésünkkel a béke, fejlődés, jóllét érdekében dolgozunk, és támogatjuk az EURÓPAI EGYSÉGET. Hely, Dátum Forrás: Európai Települések és Régiók Tanácsa, Testvérkapcsolati eskü, szerződés: http://www.twinning.org/hu/page/testv%C3%A9rkapcsolati-esk%C3%BCszerz%C5%91d%C3%A9s#.U72Zpvl_swQ
189
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ……………………. ÖNKORMÁNYZATA (Magyarország) ÉS …………………………… ÖNKORMÁNYZATA (………………………..) KÖZÖTT A
…………………….
Önkormányzat
képviseletében
…………………………….
polgármestere elhatározták, hogy aláírják ezt az együttműködési megállapodást, amelynek alapja: -
az EU bővítési folyamata és Magyarország EU tagsága 2004. május 1-jétől; a Régiók Bizottsága állásfoglalásai; a Helyi és Regionális Hatságok Kongresszusa határozatai és irányelvei; az Európai Régiók Közgyűlése határozatai; mindkét fél elkötelezettsége a demokrácia , az emberi jogok, a társadalmi egyenlőség és a kölcsönös megértés mellett; a két régióban élő emberek életszínvonalának emelése; a két fél közötti előkészítő megbeszélések és tevékenységek eredményei.
A két fél a következőkben állapodik meg: 1. cikkely Hatékony és fenntartható együttműködés alapjainak megteremtése a testvérkapcsolatok kialakításával és fejlesztésével; 2. cikkely Együttműködés kialakítása a gazdasági és a társadalmi élet minden területén a kölcsönös érdekek alapján 3. cikkely Az együttműködés elsősorban a következő terültekre irányul: -
tapasztalat- és információcsere a regionális fejlesztés és –tervezés, valamint az európai integrációs ügyek területén; közös európai projektek kidolgozása; turisztikai, oktatási, kulturális, ifjúsági és egyéb programok és cserék.
4. cikkely A két fél képviselői folyamatosan kapcsolatot tartanak egymással és tárgyalnak a konkrét programokról és projektekről. Ezekkel kapcsolatban minden évben megállapodás születik a jelen együttműködési megállapodás keretin belül. 5. cikkely 190
Ezt az együttműködési megállapodást a felek határozatlan időre kötik, és az aláírás napján lép hatályba. Bármely fél írásban felmondhatja három hónappal a felmondás hatályba lépését megelőzően. Aláírva …………………….., …………………………….-én két eredeti példányban, mindkét példány magyar, …………….. és angol nyelven. Mindegyik szöveg egyaránt kötelező érvényű, nézeteltérés esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó. ………………………., ……………………
polgármester
polgármester
191
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött ……………………......... teleülés, képviselője: ………………………….. és ………………………………… település, képviselője: ………………………………. polgármester között. Mindkét fél kinyilvánítja együttműködési szándékát, remélve, hogy ez az együttműködés olyan kapcsolatokat teremt, melyek célja a kulturális, gazdasági és társadalmi élet fejlesztése és élénkítése …………………. és Magyarország között, mint két békét szerető nemzet között, mely szabad és baráti tagjai az egyesített Európának. 1. § Az együttműködés célja: Kölcsönös tapasztalatcserék az oktatás, a kultúra, a sport és a turisztika területén. Különböző
intézmények
közötti
kapcsolattartás
(gazdasági,
társadalmi
intézmények). Szakemberek tapasztalatcseréjének megszervezése az együttműködés minden területén. Együttműködés a gazdaság, az oktatás és képzés területén az infrastruktúra és a környezetvédelem fejlesztésének figyelembevételével. Részvétel egymás kulturális, oktatási és gazdasági rendezvényein. 2. § Az együttműködő felek az együttműködés során felmerülő költségeket az alábbiak szerint viselik: a meghívő fél a vendéglátással saját országában felmerülő költségeket, a meghívott fél a kiutazó delegáció utazási költségét viseli. 3. § Jelen együttműködési megállapodás két-két eredeti példányban ………………. és magyar nyelven azonos tartalommal készült. 192
Dátum
polgármester
polgármester
193
15.2.
Horvát-magyar kétoldalú dokumentumok
1. 1995. évi XLVII. törvény A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között Budapesten, 1992. december 16-án aláírt, a baráti kapcsolatokról és együttműködésről szóló Szerződés kihirdetéséről 2. Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről (Eszék, 1995. IV. 5.) 3. 24/1996. (III. 28.) OGY határozat A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a Magyar Köztársaságban élő horvát kisebbség és a Horvát Köztársaságban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Eszéken, 1995. április 5-én aláírt Egyezmény megerősítéséről 4. 42/1997. (IV. 29.) OGY határozat A Horvát Köztársaságnak a Magyar Köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti kétoldalú nemzetközi szerződéseiben való jogutódlásáról szóló, Zágrábban, 1996. április 22-én aláírt Jegyzőkönyv megerősítéséről 5. 14/1998. (II. 27.) OGY határozat A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről a jövedelem- és a vagyonadók területén Barcson, 1996. augusztus 30án aláírt Egyezmény megerősítéséről 6. 22/1998. (III. 6.) OGY határozat A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1995. december 7-én, Budapesten aláírt békéltetési és választott bírósági Szerződés megerősítéséről 7. Jegyzőkönyv a Horvát-Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság IV. üléséről (Budapest, 1999. XII. 20.) 8. Vízummentességi megállapodás (2000. V. 22.) 9. A Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság V. ülésének ajánlásai (Eszék, 2001. I. 25–26.) 10. 23/2001. (IV. 20.) OGY határozat A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás megerősítéséről
194
11. Nyilatkozat Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke és Nenad Prelog horvát külügyminiszter-helyettes megbeszéléséről (Zágráb, 2001. X. 10.) 12. 7/2002. (II. 7.) OGY határozat A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló, Zágrábban, 2001. november 15. napján aláírt Egyezmény megerősítéséről 13. 12/2002. (II. 7.) OGY határozat A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1996. május 15-én, Zágrábban aláírt, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló Megállapodás megerősítéséről 14. Jegyzőkönyv a Magyar–Horvát Kisebbségi Vegyes Bizottság VI. üléséről (Pécs, 2002. XII. 19.) 15. Megállapodás a közös államhatárt keresztező villamos távvezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről (2010. VII. 22.) 16. Megállapodás a határkeresztező szénhidrogén-szállító vezetékekről (2010. VII. 22.) 17. Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között az energiaellátás biztonságának növelése érdekében történő együttműködésről (2011. II. 08.) 18. Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a közös államhatár mentén lévő szénhidrogén-előfordulások közös kutatásáról és kitermeléséről (2011. II. 08.) 19. Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a kötelező kőolaj- és kőolajtermék készletek kölcsönös tárolásáról. (2011. II. 08.)
195
15.3.
A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2013-ban
nyertes pályázatai 23. táblázat: A Legjobb Önkormányzati Gyakorlatok Program 2013-ban nyertes pályázatai Témakör
Nyertes
Az év új nemzedék települése
Hernádszentandrás Község Önkormányzata Ajak Város Önkormányzata Döge Község Önkormányzata Garadna Község Önkormányzata Hajdúdorog Város Önkormányzata
Legjobb közfoglalkoztatási gyakorlatot megvalósító önkormányzat
Hajdúnánás Város Önkormányzata Halmaj Község Önkormányzata Hidvégardó Község Önkormányzata Parasznya Község Önkormányzata Udvari Község Önkormányzata Zalaszentmárton Község Önkormányzata
A gazdálkodó település
Egerág Község Önkormányzata
A helyi esélyegyenlőségi lehetőségek programja (HELP)
Mátraverebély Község Önkormányzata
A legjobb testvértelepülési találkozó
Szarvas Város Önkormányzata
196
15.4.
A megkérdezett magyar önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége 24. táblázat: A megkérdezett magyar önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége
Magyar település neve
Megye
Birján
Baranya
Beremend
Baranya
Drávafok
Baranya
Felsőszentmárton
Baranya
Harkány
Válaszadó neve Sörösné Murinyi Milica Orsokics István
Válaszadó beosztása
E-mail
Telefonszám
alelnök
[email protected]
06-20/221-4236
polgármester
[email protected] Horvát Önkormányzat Véber Tiborné
[email protected] elnöke Horvát Önkormányzat Szigecsán Józsefné
[email protected] elnöke
06-20/482-6161
Baranya
Siposné Burai Ildikó
titkárságvezető
[email protected]
06-72/480-202
Komló
Baranya
marketing-ügyintéző
Baranya
Mohács
Baranya
[email protected] takacsne.tunde@kozarmisleny .hu
[email protected]
06-30/670-4592
Kozármisleny
Simon Andrásné Takácsné Zákányi Tünde Lehel György
Nagydobsza
Baranya
Ujfalvi Tiborné
Orfű Pécs
Baranya Baranya
Füziné Kajdy Zita Staub Ernő
Sellye
Baranya
Matoricz Sándor
Siklós Somogyapáti
Baranya Baranya
Balázsné Kréth Kis Péter Zoltán
főtanácsos kulturális referens Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke polgármester csoportvezető Horvát Nemzetiségi Önkormányzat elnöke kabinetvezető polgármester
06-30/662-3036 06-30/550-0427
06-20/989-11-87
[email protected] [email protected] [email protected]
06-20/991-1860 06-72/533-938 06-30/500-1563
[email protected] [email protected]
06-30/530-3065 06-70/489-1055
197
Szalánta Szemely Szentlászló Szentlőrinc Szigetvár
Baranya Baranya Baranya Baranya Baranya
Vanyúr Lívia pénzügyi előadó Sárosácz Mihály elnök Bognár József polgármester Tóth-Lauts Brigitta pályázati referens Junácski András polgármesteri referens Kunkliné Vajda igazgatási előadó Anett
Vajszló
Baranya
Balatonboglár Barcs
Somogy Somogy
Hucsek Emília
polgármesteri referens
[email protected] [email protected]
Csurgó
Somogy
Füstös János
polgármester
[email protected]
Gyékényes
Somogy
Turi Dominika
ügyintéző
[email protected]
06-82/596-013
Igal
Somogy
Obbás Gyula
[email protected]
06-20/980-5561
Iharosberény
Somogy
Varga Róbert
[email protected]
06-30/493-4495
Kadarkút Kaposfő
Somogy Somogy
[email protected] [email protected]
06-30/824-8171
Kaposvár
Somogy
nemzetközi referens
[email protected]
06-82/501-598
Kaszó
Somogy
Karsai József Sztányi Tibor Mogyorósiné Futó Kinga Hajdu Tibor
polgármester közművelődési szakember polgármester polgármester
polgármester
[email protected]
Kiskorpád
Somogy
Pikler József
Marcali
Somogy
Bereczk Balázs
irodavezető
[email protected]
06-30/939 2700 06-82/577-061; 0630/564-8286 06-85/501-035
Mesztegnyő
Somogy
Kollárné Deák Beáta
[email protected]
06-30/427-1549
[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]
06-72/524-906 06-73/454-001 06-30/665-7007 06-73/514-304
[email protected]
06-73/485-141 06-82/462-459 06-82/471-090/113 mellék
198
Nagyatád
Somogy
Siófok
Somogy
Somogy megye
Somogy
Somogyudvarhely
Somogy
Somogyvár
Somogy
Taszár
Somogy
Táska Vése Zákányfalu Fityeház Hévíz
Somogy Somogy Somogy Zala Zala
közművelődési 82/504-581, 30/
[email protected] referens 604 Kovács Adrienn nemzetközi referens
[email protected] 36 84 504 161 nemzetközi Gábor Márk
[email protected] kapcsolatok
[email protected] Miklós Lajosné főmunkatárs u
[email protected] Móring József Attila polgármester 06-30/9160 170 m
[email protected], Pataki Sándor polgármester 06-30/216-9332
[email protected] Gadányi István polgármester
[email protected] 06-85/312-229 Bertók László polgármester
[email protected] 06 30 9591891 Palotai Hajnalka polgármester
[email protected] Béli Krisztina igazgatási előadó 06-93-369-008 Sallai Gábor pályázati referens
[email protected] Ivelics János
Lenti
Zala
Farkasné Pál Tünde
adminisztrátor
[email protected]
Letenye
Zala
Halmi Béla
polgármester
Murakeresztúr
Zala
Pavlicz Lajos
polgármester
[email protected] murakeresztur@kanizsaterseg. hu
Nagykanizsa
Zala
Gerencsér Tibor
Petrivente
Zala
Hegedüs Anett
nemzetközi és gerencser.tibor@nagykanizsa. társadalmi kapcsolatok hu referense Muramenti Családsegítő Központ
[email protected] és Gyermekjóléti Szolgálat
06-93/544-970 06-20/209-9600 06-20/849-2311
199
Tótszerdahely
Zala
Stricz Zoltán
jegyző
Tótszentmárton
Zala
Rodek Róbert
igazgatási főelőadó
Zalaegerszeg
Zala
Bogár Beáta
Zalakaros
Zala
Szécsényi Szabolcs
nemzetközi és idegenforgalmi szakreferens Tourinform irodavezető
[email protected] [email protected]
06-30/574-5155
[email protected]. hu
06-92/502-172
szecsenyiszabolcs@zalakaros. hu
06-30/33-55-949
Forrás: saját kutatás
15.5.
A megkérdezett horvát önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége 25. táblázat: A megkérdezett horvát önkormányzatok válaszadóinak neve, pozíciója és elérhetősége
Település Gola
Megye Koprivničkokriževačka
Válaszadó neve
Válaszadó beosztása viši referent za Mihaela Tinodi Kiš računovodstvene poslove
E-mail cím
[email protected]
Čakovec (Csáktornya)
Koprivničkokriževačka županija Međimurska županija
Mursko Središće (Muraszerdahely)
Međimurska županija
Dolores Vrtarić
voditeljica Turističko-
[email protected] informativnog centra
Sveta Marija (Muraszentmária)
Međimurska
Đurđica Slamek
načelnica općine Sveta nacelnica.svetamarija@gmail. Marija com
Koprivnica
Telefonszám
Silvia Gajdic
Savjetnik za EU projekte
[email protected]
Dragica Kemeter
predavač
[email protected] 385-40500500
200
Sveti martin na muri (Muraszentmárton)
Međimurska županija
Franjo Makovec
Beli Manastir (Pélmonostor)
Osječko-baranjska Predrag Stojanović
Belišće
Osječko-baranjska
Ljerka Vučković
Strizivojna
Osječko-baranjska
Mijo Raguž
Virovitica
Viroviticko podravska
Mirjana Terlecky
načelnik općine
[email protected]
zamjenik gradonačelnika zamjenica gradonačelnika
[email protected]
385-40868231
[email protected]
385-31400636
dipl.inž.stroj
[email protected]
385-31831-033- 38531831400
dipl.iur. pročelnik
[email protected] ,
385-33725200
Forrás: saját kutatás
201