A VESZPRÉMI JENDRASSIK-VENESZ KÖZÉPISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013.

A VESZPRÉMI JENDRASSIK-VENESZ KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

JENDRASSIK-VENESZ KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA 8200 VESZPRÉM, MÁRCIUS 15. U. 5.


TARTALOMJEGYZÉK I. Nevelési program .................................................................................................................... 4 1. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ................................................................................................................... 4 2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 12 3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ................................................. 14 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok17 5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai .......................................................................................................... 23 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje29 7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje .............................................................................................................................................. 32 8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ... 33 9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................... 36 10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai ........................................................................... 37 11. Az elsõsegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv .............. 38 II. Helyi tanterv ........................................................................................................................ 40 1. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés .............................................................................................................................................. 40 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................................................ 49 3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai ................................................................................................................ 50 4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja .................................. 54 5. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja54 6. A középszintű érettségi vizsga témakörei ........................................................................ 55 7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja.................................................................................................................... 55 8. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei .............................................................. 59 9. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei ........................................................ 61 10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag .......................................................................................... 62 11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................... 63 12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei .......................................................... 63 13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................. 64 14. A tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek ................................................................... 66 III. Szakmai program................................................................................................................ 67 1. A szakképző iskolákkal szemben támasztott igények ...................................................... 67 2. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása ................................................ 68 3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása ...................................... 70 Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat oktatásának módja:71 4. Az iskolában oktatott szakképesítések óratervei .............................................................. 74 Érvényességi rendelkezések .............................................................................................. 88

2


Intézményvezetői köszöntő Tisztelt Érdeklődő! Ön a veszprémi Jendrassik-Venesz Középiskola és Szakiskola pedagógiai programját tartja a kezében, amely meghatározza iskolánk pedagógiai és szakmai munkáját a következő években. Közoktatásunk történetében már sokadszor kellett elkészíteni az oktatási-nevelési intézményeknek saját programjukat. Ennek megfelelően a mi tantestületünk is összeállította a törvényi előírásoknak megfelelően a helyi pedagógiai programját. Ez a munka nem volt könnyű, hiszen számos előkészítő munkálat előzte meg a végleges formába öntését. Ennek során értékeltük a korábbi pedagógiai programunkat, hogy az erősségeit megtartsuk, és a gyengeségeit kijavítsuk. Emellett tanulmányoztuk a törvényi előírásokat (főként a köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényt), és az ezekhez kapcsolódó rendeleteket. Részt vettünk számos továbbképzésen, összegyűjtöttük a helyi igényeket. Átgondoltuk iskolánk múltját, hagyományait, tárgyi és személyi feltételeit, a rendelkezésünkre álló erőforrásokat, és mindazt, ami meghatározza pedagógiai és szakmai tevékenységünket. A társadalmi és gazdasági változások új kihívások elé állítják iskolánkat. Ezeknek csak akkor tudunk megfelelni, ha pedagógiai programunkat úgy alakítjuk ki, ha figyelembe vesszük környezetünk változásait. Erre törekedtünk, amikor az egyes fejezeteket kidolgoztuk. Munkánkat közösen kell végeznünk, hogy tanulóinkat felkészíthessük a felnőtt életre. Vallom, hogy minden gyereknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a modern világ számára fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt. Remélem, hogy közös munkánk eredményeként megszületett pedagógiai programunk vezet minket a jövőben céljaink elérése érdekében, és az iskola iránt érdeklődők kellő információt kapnak iskolánk egész tevékenységéről. Veszprém, 2013. március 26. Pribelszki János igazgató

3


I. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola főbb funkciói Az iskola egyik fő feladata a tanítás, a szükségesnek tartott, hivatalosan szükségesnek minősített tudás közvetítése, az adott kor műveltségi anyagának és az erkölcsi értékeknek az átszármaztatása. Az ember társas lény, életfunkcióinak sokaságát nyilvánosan, társak jelenlétében gyakorolja. A növekedés, a nevelődés nem más, mint a társiasság, a szocializáció folyamata. Az iskola – más közösségi intézményekkel együtt – helyszíne, színtere a funkciógyakorlásnak. A fenti funkciók gyakorlása közben – nem akarva is – nevel az iskola, megvalósítva a személyiségformálás feladatát is. Az iskola, mint közösségi intézmény társadalmi irányítás alatt áll: funkcióit akkor tudja a legkiteljesedettebben megvalósítani, ha a helyi társadalom veszi birtokába. Ennek megfelelően kap helyet a feladatok között a hagyományápolás és a hazafias nevelés. Ugyan a nevelés nem osztható különböző részterületekre, mégis kiemelten kell foglalkozni az egészséges életmódra nevelés feladataival. Ezt indokolja az a tény is, hogy Magyarország lakossága a statisztikai kimutatások szerint nem fordít kellő figyelmet egészségének megőrzésére, ill. javítására. E feladat megoldását az elméleti oktatáson felül a tanárok példamutató magatartása eredményezheti. Iskolánk jelentős szerepet tölt be a szakmai képzés területén is, ezért segíteni kell a szakma- és munkaszeretet kialakítását a tanulókban.

4


Alapelvek, az iskola nevelési – oktatási céljai A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője, a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik fontos kritériuma. A nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. A NAT-ban megfogalmazott elveket és feladatokat figyelembe véve a nevelési céljainkat a következők szerint határozzuk meg: 

Az erkölcsi nevelés

A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. 

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a szakmája fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, a szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események főbb állomásaival. Ismer az UNESCO kulturális örökség

5


kincséhez és a magyar örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. 

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismer a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. 

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. 

A családi életre nevelés

A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra).

6


Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,

rangsorolására,

megismeri

a

takarékosság-takarékoskodás

alapvető

technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. 

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospiceszolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.

7

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. 

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. 

Pályaorientáció

Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett

szakmájával,

hivatásával

kapcsolatban,

munkaerő-piaci

lehetőségeiről,

munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud

8


Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló rendelkezik ismeretekkel az Euro-övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes eligazodni pénzügyi és közgazdasági fogalmak között. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson és azt használja. 

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes

a média által

alkalmazott

figyelemfelkeltő

eszközöket, képi

és

hangzó

kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. 

A tanulás tanítása

A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében. 

Korszerű és sokoldalú általános műveltség biztosítása

Az általánosan művelő képzési szakasz egyik legalapvetőbb célja. Magában hordozza a különféle műveltségi területek magas szintű megismertetését, az anyanyelvi kultúra elsajátítását, a kommunikációs készség fejlesztését, az informatikai eszközök használatát, az idegen nyelven történő kommunikációt, a humán és reál értékek egyenrangúságának elfogadását.

9


Korszerű szakmai műveltség biztosítása

A szakképzési szakasz legfontosabb célja. Az általános, jól mobilizálható szakmai műveltség biztosításán túl nagyon fontos az adott gazdasági környezetben gyorsan és könnyen hasznosítható speciális szakmai ismeretek elsajátíttatása, amely a munkaerőpiacon keresetté teszi az iskolánkban végzetteket.

Iskolánk a nevelési-oktatási célok meghatározásánál figyelembe veszi azt is, hogy a tanulók a középfokú nevelés-oktatás szakaszának szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésében vesznek-e részt. Eszerint a középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A szakiskolai képzésben különös hangsúlyt helyezünk arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

Feladatok, eszközök, eljárások A nevelési célok aktuálisan azt fogalmazzák meg, hogy milyen embertípus alkalmas leginkább a jelen és a beláthatóan tervezhető jövő társadalmi - gazdasági feladatainak ellátásához, megvalósításához. Annak ellenére, hogy e célokat a valóságos társadalom folyton változó szükségleteivel állandóan alakítja, az iskolában mégis sok évre előre kell terveznünk.

Minden fiatalnak meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, a társadalom, a környezet számára fontos tulajdonságokat birtokolja, egészséges és jól képzett felnőtté váljon, aki hisz és bízik önmagában, képes a környezetével való konstruktív együttmunkálkodásra, aki felelősséget érez önmaga, környezete és embertársai iránt.

10

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Mivel tanulóink különböző korban kerülnek hozzánk, így feladatainkat, módszereinket, eljárásainkat is az életkori sajátosságokhoz kell igazítanunk, annak megfelelően kell megválasztanunk. Minden korosztálynál szükséges a tanulók viselkedéskultúrájának javítása, az e téren jelentkező hiányosságok kiküszöbölése. Kiemelten fontos a kommunikációs készségek és képességek fejlesztése. E téren fontos szerepet kap az anyanyelv, az idegen nyelv és az informatika mellett a szakmai kommunikációs kultúra kialakítása is. A demokratikus társadalom elvárásainak megfelelően fontos a toleráns gondolkodásmód és magatartás kialakítása és fejlesztése. A nevelés folyamán el kell érni, hogy a tanulók reális önismerettel, önbecsüléssel és önértékeléssel rendelkezzenek. Fontos, hogy a tanulók ismerjék meg és fogadják el az általuk választott szakterület, szakma sajátos követelményeit és azok váljanak belső igényeikké. Célunk, hogy a végzett tanulók biztos elméleti és gyakorlati tudással rendelkezzenek, amely növeli elhelyezkedési vagy továbbtanulási esélyeiket. Az iskolába belépő tanulóknak nem csupán életkorukban mutatkozik jelentős eltérés, hanem felkészültségi szintjük is nagyon eltérő képet mutat. Amíg a középiskolai osztályokban az általános iskolák által jónak minősített tanulók pályázhatnak reális eséllyel, addig a szakiskolába történő bejutáshoz gyakran elegendő a tantervi követelmények minimális teljesítése. E tény a szakképzésbe bekapcsolódók tekintetében is igaz. Ugyancsak nagyfokú különbözőségek jelennek meg a beiratkozó tanulók körében úgy a társadalmi és családi környezet, mint a kialakult, vagy kialakulóban lévő egyéni értékrend, a munkához, a tanuláshoz való elkötelezettség tekintetében. Az előzőekből következik, hogy iskolai szinten egységes alapelveink és céljaink megvalósulása

képzéstípusonként,

pedagógiai

szakaszonként

differenciált

eszközökkel,

eljárásokkal érhető el.

Tapasztalataink – mely szerint tanulóink korántsem egyenlő eséllyel kezdik iskolánkban tanulmányaikat – azt a feladatot jelölik ki számunkra, hogy a képzés kezdeti szakaszában kiemelten

foglalkozzunk

a

hiányosságok

megteremtésével.

11

megszüntetésével,

az

esélyegyenlőség

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A belépés pillanatától kezdve kívánjuk megteremteni az esélyegyenlőséget azáltal, hogy a tanulókhoz, tanulócsoportokhoz igazított pedagógiai helyzetelemzés alapján átgondoltan élünk a jogszabályi keretek által biztosított lehetőségekkel (felzárkóztatás, korrepetálás, egyéni foglalkozás). Az esélyegyenlőség megteremtése után kell előtérbe kerülnie az adott képzési szakasz követelményeire való felkészítésnek, valamint a tehetséggondozásnak. Iskolánk

nevelő

–

oktató

tevékenységét

valamennyi

mozzanatában

a

tanulóközpontúságnak kell jellemeznie. Többek között ezzel is kívánjuk növelni annak esélyét, hogy az átjárhatóságnak iskolánkban legyen realitása. Nevelőmunkánkban különös súlyt kap egyenlő bánásmód elvének érvényesítése a hátrányos megkülönböztetés tilalma.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolában folyó nevelési tevékenység meghatározó eleme a személyiségfejlesztés. A középiskolába belépő tanulók mentális közérzetét bonyolulttá teszi az a körülmény, hogy a serdülőkort kísérő „én-kép válság”, a növekvő követelmények é az esetleges hiányosságokkal való szembesülés hatására elmélyülhet, esetleg konfliktusok forrásává válhat. Ugyanakkor a reális én-kép kialakításával segítséget tudunk nyújtani tanulóinknak a képességek és a lehetőségek harmóniájának megteremtéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink konfliktusok élezése helyett a megfelelő kompromisszumok révén alakítsák életmódjukat, haladjanak céljuk felé, és a tolerancia, a másság elfogadása is alapvető személyiségjeggyé váljon bennük. Személyiségfejlesztő törekvéseink egyik fő célja, hogy tanulóink megfelelő választ tudjanak adni a „ki vagyok én?” és a „mi lehetek én” kérdésekre. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a középiskolai tanulmányok befejezésére képesek legyenek a hivatáscélok és az

életcélok határozott megfogalmazására és harmonizálására. Ugyanakkor tudatosuljon bennük, hogy a siker fontos eleme a folyamatos önfejlesztés.

12

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Fontos feladatunk a személyiségfejlesztésben az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletére, a hazaszeretetre, az aktív állampolgári tevékenységre, a tudatos fogyasztóvá válásra, a személyes felelősségre alapuló környezettudatos magatartásra, testi és lelki egészség megőrzésére történő nevelés és felkészítés valamint felkészítés az esetleges pályamódosításokra. Iskolánk fontos feladatának tekinti az örök erkölcsi értékek hangsúlyozását, és a jövő generációit is erre neveli (tisztesség, becsületesség, bátorság, kitartás, megbízhatóság). Személyiségfejlesztés csak tevékenységformák sorozatával, tudatos tervszerű munkával történhet, ezért a fenti elveknek érvényesülniük kell: -

az adott osztály (csoport) sajátosságaihoz igazodó tanmeneti tervezésben,

-

az

osztályfőnöki

irányító

és

nevelőmunka

évfolyamonkénti

egymásra

építettségében, a magatartás és szorgalom értékelésében, -

az iskolai közélet sokoldalúságát biztosító keretek kiépítésében, iskolapszichológus iskolai munkájában (osztályfőnöki órákon való részvétel,

-

személyiségfejlesztő tréningek tanulói csoportok számára), iskolai konzultáns pedagógus által szervezett önképző körök munkájában.

Színterei: -

a kötelező és választható tanórák,

-

szakkörök, önképző körök, művészeti csoportok,

-

iskolai sportkör,

-

versenyek, bajnokságok,

-

kirándulások, sportrendezvények,

13


3. A teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola nevelési-oktatási céljai között megfogalmaztuk az egészséges életmódra nevelés fontosságát.

Egészséges életmódra nevelés A „civilizációs ártalmak” megismertetésén át kívánjuk eljuttatni tanulóinkat, hogy felismerjék az ember és környezete egymásra utaltságát, kialakuljon bennük a környezet megóvásának, ápolásának igénye éppúgy, mint a saját egészség megőrzésének igénye, elsajátítsák az egészséges életvitelhez szükséges ismereteket. A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, a nevelési-oktatási intézmény mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. Ebből adódnak azok a feladataink, amelyek a teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggenek. Ezek a feladatok a következők: - az egészséges táplálkozás, - a mindennapos testnevelés, testmozgás, - a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése, - a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, - a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, - a személyi higiéné területére terjednek ki.

Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Legfontosabb pedagógiai célként az egészségtudatos gondolkodás és életmód kialakítása, illetve fejlesztése, a helyes énkép, a felelősségérzet és az önálló életvezetésre nevelés fogalmazható meg. E célok elérésében fontosak az alábbi részfeladatok: - a korábban szerzett gátlások feloldása

14


- a megfelelő önértékelés elősegítése - önbizalom fejlesztése - önállóságra, egyben felelősségtudatra nevelés - értelmes célok kitűzésének elősegítése, pl. pályaválasztás - közösségi életre nevelés - kommunikációs készség fejlesztése - tudatosítani a káros szenvedélyek (függőségek) személyiségromboló hatását - egészségkárosító szerek elutasítására nevelés - segíteni a már függőket a leszokás folyamatában - csökkenteni a mulasztott órák számát - növelni az iskolai étkezést igénybe vevő tanulók számát - a tantermek és az iskola más helységeinek barátságosabbá tétele - kortárs segítők bevonása az egészségnevelő munkába Céljainkat az egyes tantárgyak helyi tantervével összhangban valósítjuk meg. Nagyon fontosnak tartjuk a tantestületen belüli egységes gondolkodást. Egészségnevelés színterei

Iskolai programok: - tanórai foglalkozások: - szaktárgyi órák témafeldolgozása (pl. biológia, kémia – a drogok szervezetre gyakorolt hatása), - osztályfőnöki órák (osztályfőnökök, illetve meghívott előadók segítségével meghatározott témakörök szerint). - tanórán kívüli foglalkozások: - „Gólya napok” – a bejövő 9. évfolyam tanulóinak iskolai beilleszkedését, a közösségek pozitív értékek mentén való kialakítását célzó program, - Diáknap, - önképző körök, - vetélkedők,

15


- iskolai „Ki mit tud?”, - szakmai tanácskozások, tréningek pedagógusok és diáksegítők számára, - szabadidősport, házibajnokságok, sportköri foglalkozások, - szülői értekezlet. Iskolán kívüli rendezvények: - kortárs segítő, diákmozgalomban közreműködő tanulók képzése, - gyalogos és kerékpártúrák tanulók és pedagógusok részére, - színházlátogatás, - hangverseny látogatás. Szinte minden iskolai programunknak van egészségfejlesztő tartalma. Különös figyelmet kell szentelnünk az egészségnevelésnek azon programok megszervezésénél, melyek a diákok szélesebb körét érintik. Kihasználva lehetőségeinket azokon a pontokon, melyeken a tanulók könnyen motiválhatók, befolyásolhatók. Pl. Első tanítási napok, közös iskolai rendezvények, kirándulások. Programformák: - filmvetítés - kiscsoportos beszélgetések - könyvtársarok - tematikus előadások - diákönkormányzati programok - interaktív módszerek Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában a következő szereplők segítenek: - osztályfőnökök - osztályfőnöki munkaközösség-vezető - gyermek és ifjúságvédelmi felelősök - testnevelő tanárok - iskolaorvos

16


- védőnő - iskolapszichológus - iskolai diákönkormányzat - kortárs segítő csoport - az iskola külső kapcsolatai: CSSK, ÁNTSZ, Alkohol és Drogsegély Ambulancia, Rendőrség, Bűnmegelőzési Osztály, Regionális Ifjúsági Iroda, Megyei Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Megyei Munkaügyi Központ Foglalkozási Információs Tanácsadó, SOS Egyesület a Szenvedélybetegekért

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse az egyén fejlődését, képességeinek kibontakoztatását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeinek maximumára jussanak el. Fontos számunkra,hogy a tanulók az iskolában mint közösségben jól érezzék magukat. Minden tanévben un. „hangulat felmérést” készítünk arról, hogy diákjaink mennyire érzik jól magukat az iskolánkban. (Az utóbbi években a felmérések azt mutatták, hogy a tanulók nagy része szereti az iskolánkat.) A közösségfejlesztés színterei: A közösségfejlesztést az intézményen belül több területen is erősíteni szeretnénk: - a tanórákon (különös tekintettel az osztályfőnöki órákra) - a tanórán kívül felnőttek által szervezett foglalkozásokon - a tanórán kívül diákok által szervezett foglalkozásokon - a szabadidős tevékenységek keretében Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),

17

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb, a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. A tanórán megvalósítható közösségfejlesztés: Az iskolai nevelés - oktatás kerete az osztály, amely kezdetben nem több, mint azonos korú tanulók csoportjánál. Közösséggé formálása több éven át tartó pedagógiai folyamat, amelyet az iskola valamennyi dolgozója közösen, egymást erősítve végzi, és amelyben meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Feladatai: - a tanulókkal szemben támasztott elvárások pontos, egyértelmű ismertetése; értelmezése (célok kitűzése; az iskolai élet szabályainak ismertetése, betartatása stb.) - ismerje régiónk sajátosságait, értékeit - a felmerülő problémák megoldási lehetőségeinek közös megbeszélése a lehető legnagyobb csoportaktivitással, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség - oldott légkör megteremtése, amelyben a tanulók őszintén és nyíltan merik elmondani érzéseiket önmaguk és mások viselkedéséről - segítségnyújtás a konfliktushelyzetek megoldásában - személyes példamutatás - diákvezetők nevelése, munkájuk segítése - a közösségben előforduló pozitív és negatív élményanyag elemzése, következtetések levonása - jutalmazás és büntetés alkalmazása - a másság elfogadása - váljon érzékennyé környezete állapota iránt

18


- ismerje a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját A közösségfejlesztés szempontjából fontos az osztályban tanító tanárok összhangja. Ezért törekedni kell arra, hogy a nevelők azonos értékrendet képviseljenek, megbeszéljék egyegy adott osztály problémáit, egységesen lépjenek fel, az eredményes és hatékony munka érdekében. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: - ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, - megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, - sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, - legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket, - valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, - legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát, - váljon érzékennyé környezete állapota iránt, - kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, - életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá, - szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni,

19


- tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvén szabatosan kommunikálni, - az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, - ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait, - kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez, - tanuljon meg tanulni, - tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, - legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére, - tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A tanórákon kívül a felnőttek által szervezett foglalkozások: A közösségfejlesztésben emocionálisan nélkülözhetetlenek az együttes élmények, a közös cselekvések.

Ennek

megvalósítására

jó

lehetőség

nyílik

a

tanév

során

szervezett

osztályprogramok keretében. A kötetlen együttlétek biztosítják egymás jobb megismerését, a sikeresen végzett munka örömének együttes átélését; az esetleges kudarcok elemzését, feldolgozását, tanulságok le-vonását. Lehetséges formái: - Kirándulások, túrák, helytörténeti séták, amelyek az együttes élményen túl lehetőséget teremtenek nemzeti értékeink jobb meg-ismerésére, megbecsülésére; a természet iránti tisztelet, a környezet iránti felelősség érzésének felkeltésére. - A kiállításokon, színházi-, zenei-, irodalmi programokon való részvétel az esztétikai nevelés mellett szolgálja a kulturált megjelenés, viselkedés normáinak elsajátítását, gyakorlását. - A közös sportprogramok előmozdítják az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítását. - A csapatversenyeken való részvétel erősíti az egészséges versenyszellemet, segíti az együttműködő-készség fejlődését.

20


- Az együttes szereplésekben való felkészülések olyan képességek megmutatására is lehetőséget teremtenek, amelyekre a tanítási órák keretében nincs lehetőség. E feladatok kiváló terepet jelentenek a közösséggel szembeni felelősség átérzésének elmélyítésére. - munkaközösségi programok, - levelezős, egyéb versenyek.

A tanórákon kívül diákok által szervezett tevékenységek: A

diákok

által

kezdeményezett

tevékenységek

mozgatórugója

iskolánkban

a

diákönkormányzat. (pl. teremfestés; osztálydekoráció; non-stop foci; diáknap) A DÖK-be minden osztály két képviselőt választ a tanév kezdetén, akik képviselik társaikat a diákönkormányzat megbeszélésein. E megbeszélésekre a munkatervükben meghatározott rendszerességgel kerül sor. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diákönkormányzatunk a tanulók irányító, önszervező közössége, melynek keretében a tanulók a segítő pedagógussal együtt, saját fejlettségüknek megfelelő szinten önállóan intézik saját ügyeiket. Demokratikus úton választja tisztségviselőit, hozza létre megfelelő szerveit, amelyek a közösség

megbízásából

hivatottak

az

ügyek

megvitatására,

határozathozatalra.

A

közösségfejlesztésben a következő feladatokat látja el: - olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, - a kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, - a régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, - olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség, - a közösség iránti felelősségérzet (felelősségtudat) kialakítása, fejlesztése,

21


- olyan közösség kialakítása, fejlesztése, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait. Az iskola, mint nagyközösség: Iskolánk

tanulói

saját

osztályközösségük

mellett

az

iskola

egészének,

mint

nagyközösségnek is tagjai. Fontosnak tartjuk az együvé tartozás érzésének erősítését. Ennek eszközei az iskola közös rendezvényei: - az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, - az iskolai túrák (gyalogos és kerékpáros), - a rajzkiállítás, - gólyanap, - elsősavató, - a diáknap, - népdaléneklési verseny, - mesemondó verseny, - szalagavató, - ballagás, - stb. A mindennapokban az iskolaközösség erősítésének eszközei az iskolán belül meghirdetett versenyek, az iskola egészét megmozgató versenyek, vetélkedések, sportrendezvények, házibajnokságok.

A szabadidős foglalkozások közösségfejlesztési feladatai: A tanórán kívüli foglalkozások már kötetlenebb tevékenységi formái és a közösen átélt kirándulások, túrák, a közösségfejlesztés kiváló területei. Feladat: - nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére,

22


- átgondolt játéktervvel és a tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsa, hogy a különböző játékok, tevékenységek megfelelően fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését, - ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolathoz elengedhetetlenek, - a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalmi, zenei, képzőművészeti…) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, - a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, és a környezet iránti felelősség érzését.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatai A foglalkozásokkal, a tanítási órákkal, az értékeléssel közvetlenül kapcsolatosan: - Felkészül a foglalkozások, a tanítási órák megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a helyi tantervnek és a munkaközösség-vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelőséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség-vezető által ellenőrzött és az igazgató, illetve az igazgatóhelyettes által szeptember 30-ig jóváhagyott saját tanmenete szerint tanít. - A tantervben előírt törzsanyag megtanítása kötelező. Tanári autonómia, hogy – a tantervi kereteken felül – szabadon választja meg a további tananyagot. - Minden tanév első óráján a tanulókkal ismerteti saját értékelési rendszerét, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az értékelés szabályozása: - A tanulók teljesítményét évközi, félévi és év végi osztályzatokkal értékeli. A félévi, illetve év végi osztályzatnak szinkronban kell lennie az osztályozó naplóba beírt évközi érdemjegyekkel. - Legkésőbb minden hónap utolsó tanítási napjáig be kell vezetni az osztálynaplóba minden, az abban a hónapban adott érdemjegyet.

23

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - Év végén az egész éves teljesítményt kell értékelni. - A témazáró dolgozatokat az osztálynak, illetve a csoportnak legalább egy héttel korábban be kell jelenteni. Legkésőbb két héten belül kijavítva és értékelve vissza kell adni. A kijavított témazáró dolgozatokat a szaktanár összegyűjti és tanév végéig megőrzi. - A szülőt az osztályzatokról ellenőrző útján értesíteni kell. - Ha egy tanulócsoport jelentős hányada a minimumszint teljesítésére sem képes, a tanárnak módot kell találnia a hiányok pótlására. - Jelzi az osztályfőnöknek, ha valamely tanuló teljesítményében hiányosságok mutatkoznak. - Tanítványai versenyen való részvételét, elért eredményeit jelzi az osztályfőnöknek, a területért felelős igazgatóhelyettesnek. Pótlékkal díjazott feladatok ellátása (egyedi megbízás esetén): (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő tanári feladatok, gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok) A megbízással rendelkező pedagógusok a megbízásban foglalt feladatokat is ellátják. A túlórák, helyettesítések, ügyeletek ellátása: - A kötelez- órákon felüli túlórák vállalásának mértéke az érintett pedagógus és az iskolavezetés közös megállapodása alapján történik. - Rendkívüli esetben az iskolavezetés a túlórák, helyettesítések ellátását – a rendkívüli munkavégzés szabályozott felső határának figyelembe vételével – év közben is elrendelheti, ha az éves feladatok másképpen nem oldhatók meg (betegség, pedagógus év közbeni távozása stb.). - Ügyeletre, felügyeletre (tanulmányi versenyek, érettségi, osztályozó vizsgák, felvételi stb.) a pedagógus beosztható. Az ügyelet tényét legalább egy nappal előtte közölni kell. Az óraközi szünetekre elrendelt ügyelet hetente egy alkalommal kötelező a pedagógusok számára. - A helyettesítés az aktuális elrendelésnek megfelelően kötelező, melyet a felelős igazgatóhelyettes írásban közöl a pedagógusokkal.

24

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Korrepetálások, szakkörök, előkészítők, egyéni fejlesztések, sportkör, tömegsport emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés vállalása (a túlóra-korlát betartása mellett) Ezek beindítása a szaktanár, az érintett osztály osztályfőnöke, a munkaközösség-vezető, az iskolavezetés, a diákönkormányzat vagy a szülők kezdeményezésére történhet. Az igények alapján minden tanévben az iskolavezetés megtervezi ezeknek a foglalkozásoknak a körét és kijelöli a foglalkozásokat tartó pedagógusokat. A kijelölt pedagógusok kötelező feladatként látják el ezeket a feladatokat. Adminisztratív teendők ellátása: - minden foglalkozásról napló vezetése, - osztályozás, - összeolvasás, - az iskolavezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére minőségfejlesztéssel kapcsolatos, pedagógiai, szaktárgyi felmérések íratása és összegezése, - statisztikai adatszolgáltatás, - osztályfőnökök kitöltik és vezetik az osztálynaplót, a törzslapot, a bizonyítványokat, a félévi értesítőt, szükség esetén írásban értesítik a szülőt, ill. a 20/2012. (VIII.27) EMMI rendeletben meghatározott szerveket. A pedagógiai programban, az éves munkatervben előírt iskolai rendezvényeken és ünnepségeken való részvétel Ezeken a rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező. Az éves munkatervben kerülnek kijelölésre azok a pedagógusok, akik szervezőként vesznek részt a rendezvények és ünnepségek lebonyolításában. Az iskola működési rendjében felmerülő egyéb feladatok ellátása: - Az osztályozó, javító, különbözeti és a záróvizsgákon (érettségi vizsga; szakmai vizsga) való aktív részvétel. - Az éves munkatervben meghatározott szülői értekezleteken, fogadóórákon való megjelenés, a szülőkkel való partneri kapcsolat kialakítása. - Nevelőtestületi és munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken való részvétel.

25

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - Tantermekben, szertárban, könyvtárban, tornateremben a rend biztosítása, a leltározásban való részvétel. Az igazgató által elrendelt mindazon feladatok, amelyek az oktatással, neveléssel összefüggenek és pedagógus szakértelmet igénylő tevékenységnek minősülnek. A Beiskolázási tervben elfogadott továbbképzéseken való részvétel: A pedagógus kötelessége, hogy: - a jogszabályban meghatározottak szerint hétévenként egy alkalommal részt vegyen a továbbképzésben, - írásban kérje felvételét az iskola továbbképzési programjába, beiskolázási tervébe. A pedagógus joga, hogy: - akkor is kérheti felvételét a beiskolázási tervbe, ha nem áll fenn a továbbképzési kötelezettsége. Amennyiben a pedagógus a továbbképzésben való részvételhez az iskola támogatását kívánja igénybe venni vagy az érinti a munkaidejét köteles felvételét kérni a beiskolázási tervbe. Ezt minden naptári év március 1-ig teheti meg. Az igényelt képzési formáról és annak szükségességéről egyeztet az igazgatóval, a képzési feltételekről tájékoztatást nyújt. Az intézményvezető ennek ismeretében dönti el, hogy milyen támogatást tud vállalni az iskola.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Iskolánk egy olyan középiskola, amelyben jelen van a gimnáziumi, a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés is. Nemcsak általánosan képző évfolyamaink, hanem szakképzési évfolyamaink is vannak. Az általunk tanított szakmák több szakmacsoporthoz tartoznak: gépészet, kereskedelem-marketing, közlekedés és vendéglátás-idegenforgalom. Ez is mutatja, hogy milyen összetett feladattal áll szemben az osztályfőnöki munkaközösség. Minden évben elkészül a munkaközösség munkaterve, amely az osztályfőnökök közötti többszöri megbeszélés és egyeztetés során kerül véglegesítésre. A munkaterv a pedagógiai programban meghatározott feladatokon túl a következő célokat és feladatokat emeli ki: - a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése; - a tanulók problémamegoldó képességének fejlesztése; - a különböző konfliktuskezelő technikák elsajátítása; - az osztályfőnökök továbbképzése.

26


Az összes 9. osztályban elindítottuk a mentorálási tevékenységet, amelynek során minden osztályból kiválasztottunk egy veszélyeztetett vagy hátrányos helyzetű tanulót. A mentorálást olyan pedagógusok végzik, akik ilyen irányú tanfolyamot végeztek. E vállalt feladat eredményességét a tanév végén megvizsgáljuk és kiértékeljük. Ennek alapján határozzuk meg a szükséges változtatásokat. Az osztályfőnök „mindenes szerepe” latensen iskolánkban is megmaradt, hiszen bármilyen nevelési feladat adódik annak kimondva, kimondatlanul az osztályfőnök a felelőse. Az osztályfőnöki munkaközösség jelenleg is az iskolai nevelőtevékenység motorja. Az osztályfőnöki munkaközösség csak úgy láthatja el hatékonyan a feladatát, ha együttműködik az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, és az iskolapszichológussal. Az osztályfőnököknek fontos szerepe van abban, hogy azok a tanulók és szüleik, akiknek szüksége van pszichológusra, azok eljussanak a fogadóóráira. A tanév elején az iskolapszichológus minden 9. osztályban tart egy bemutatkozó órát. A személyes találkozás segít abban, hogy azok a tanulók, akiknek szüksége van segítségre, könnyebben megtegyék az első lépést. Az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve is megfogalmazza, hogy az osztályfőnökök legfontosabb feladatai a következő csoportokba sorolhatók: -

nevelőmunka;

-

szervezési, koordinálási feladatok;

-

ügyviteli, adminisztrációs feladatok.

A nevelőmunka középpontjában az iskolai pedagógiai programban rögzített célok és feladatok állnak. Emellett kiemelt feladatként határozta meg a munkaterv a szülőkkel való kapcsolattartás erősítését. Az egyes évfolyamokhoz kapcsolódóan pedig speciális feladatokat fogalmaz meg, amelyeket az érintett osztályfőnököknek kell figyelembe venni az osztályfőnöki órák témáinak megtervezésénél. (Pl. 9. évfolyam: közösségépítés; követelményrendszer megismertetése, elfogadtatása; beilleszkedés segítése; 12. évfolyam: tanulói öntevékenység kiteljesítése; felkészülés az érettségire; továbbtanulás feltételeinek segítése; felkészülés a munkába állásra)

A szervezési és koordinálási feladatokon belül nemcsak a tanítási órákkal kapcsolatos szervezési feladatokat kell ellátni. Az osztályfőnökök tevékenyen részt vesznek az iskolai és az iskolán kívüli programok szervezésében és lebonyolításában, ill. azok népszerűsítésében. Ide tartoznak a következő programok:

27

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - gólyanap (9. osztályok részére); - elsős avató (9. osztályok részére); - színházlátogatás; - osztálykirándulás; - iskolai ünnepségek; - iskolai „Ki mit tud?” vetélkedő; - szalagavató; - ballagás; - teremdekorációs verseny; - városnézés (Veszprém megismerése); - diáknap; - stb. Az osztályfőnökök a fenti feladatok mellett rendszeresen ellátják az osztállyal kapcsolatos ügyviteli és adminisztrációs feladatokat. (Pl. napló, anyakönyv kitöltése és vezetése; tanulók hiányzásainak és késéseinek vezetése, összesítése; szülők értesítése; félévi értesítő és a bizonyítvány kitöltése; statisztikai adatok szolgáltatása; stb.) Az osztályfőnököktől elvárjuk, hogy a gyerekekkel való közös tevékenységeket szervezzenek, és a velük való együttlét a tanítási órán és azon kívüli minél több legyen. Az osztályfőnöki óra az osztályfőnöki munka egyik kiemelt területe. Az osztályfőnökök által kidolgozott tanmenetekben a következő témák szerepelnek: a) társas készségek fejlesztése, értékorientáció: - a tolerancia fejlesztése; - a szolidaritás fejlesztése; - felelősségtudat kialakítása; - demokratikus készségek kialakítása; - viselkedéskultúra fejlesztése; - a tanulók saját értékrendje kialakításának elősegítése;

b) az egészségmagatartás befolyásolása: - szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése; - az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése; - az erőszak egyéni és társadalmi veszélyeinek tudatosítása; - egészséges életmódra nevelés;

28


c) az iskolai problémák és konfliktusok kezelése: - a tanárok és diákok közötti konfliktusok megbeszélése; - az osztály aktuális problémáinak megbeszélése; - a tanulás tanulása;

d) állampolgári jogok tudatosítása: - a tanulók jogtudatának fejlesztése; - a társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése. A munkaközösség vezetőjétől az osztályfőnökök segítséget kapnak az órák témaira vonatkozóan (Osztályfőnöki órákhoz javasolt témák listája.). Emellett külső előadókat is hívhatnak, amelyekre vonatkozóan szintén javaslatot készít a munkaközösség vezetője. Az osztályfőnökök átengedik a katedrát külső szakembereknek, tanártársaiknak (Pl. iskolaorvos, védőnő, pszichológus; gyermek- és ifjúságvédelmi felelős; ÁNTSZ szakemberei; Családsegítő Központ szakemberei; színészek, rendőrök; stb.). Az osztályfőnöknek nagyfokú empátiával kell rendelkeznie, szerepéhez hozzátartozik a konfliktusok objektív mederben tartása, a békítés a jó szóval, meggyőzéssel, de az igazságra érzékeny következetes eljárások keresése. A kétirányú hivatali titoktartás nélkülözhetetlen e feladatkör ellátásához. A panaszok valóságtartalmára kell koncentrálnia, a megoldásokhoz a két fél álláspontjának közelítése kell, hogy legyen az út.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást.

29

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusaink megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítjuk az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

30


A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók fejlesztése: A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló rehabilitációs célú foglalkoztatásra jogosult, amely az iskolai nevelés és oktatás keretei között valósul meg. A fejlesztő felkészítés módjára a szakértői és rehabilitációs bizottság tesz javaslatot. E javaslat alapján kérheti a szülő a tanuló felmentését, és a javasolt segítség és fejlesztés biztosítását. Ezt mérlegelve dönt az igazgató a tanuló felmentéséről és fejlesztéséről. E javaslat alapján a fejlesztést, a beilleszkedést a tanító pedagógusok hivatottak végezni, illetve szükség szerint ahhoz segítséget igényelni. A beilleszkedési problémák kezelésében jelentős szerep hárul a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősre. A felzárkóztatásra – egyéni fejlesztési terv alapján – egyéni foglalkozások keretében kerül sor, amelynek alapvető célja a kulcskompetenciák megalapozása és fejlesztése, a tanulók személyiségének megismerésén keresztül a hozzáillő pedagógiai módszerek alkalmazásával az esélyegyenlőség megteremtése, tehetségjegyeinek feltárása.

A tehetségek, képességek kibontakoztatása: A jövő útja az ismereteket nem célként, hanem eszközként kezelő, egyéni képességfejlesztésen alapuló pedagógiai eljárásokat alkalmazó oktató – nevelő munka. Fontos feladatunk a tehetségek gondozása, a képességek kibontakoztatása. Alapvető elvárás iskolánkban a szakma magas szintű elsajátíttatása és felkészítés a felsőoktatásra. Az iskolába érkező tanulók személyiségének megismerése ad alapot arra, hogy feltárjuk, milyen

területen

van

szükség

a

tanulók

képességének

fejlesztésére,

tehetségének

kibontakoztatására.

Egy adott területen jó képességekkel rendelkező tanuló számára a továbbfejlődés lehetőségét szakkörök, önképző körök szervezésével, egyénre szabott oktató munkával biztosítjuk. Ezek mellett a házi- és központilag szervezett tanulmányi, szakmai, sport és kulturális versenyekre való felkészítés biztosítja a tanulók tehetségének kibontakoztatását. (Az iskola által kiemelten támogatott versenyeket az éves munkatervben nevesítjük.) A képességek megfelelő kibontakoztatása a differenciált tanulásszervezési kereteken belül feltételezi a tanulók érdeklődését, tapasztalatait figyelembe vevő integratív szemléletet, a tanulói

31

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. tevékenység, önállóság, kezdeményezés, problémamegoldás, alkotóképesség előtérbe állítását, az együttműködő tanulási technikák alkalmazását. Minden tanulónk számára hozzáférhető gazdag szak- és szépirodalmi könyvekkel, folyóiratokkal, jelentős tartós tankönyvkészlettel rendelkező könyvtár és Internetterem biztosítja az önálló ismeretszerzés lehetőségét. Tehetséges tanulóink anyagi támogatást pályázhatnak alapítványunknál. A tehetséggondozással kapcsolatos szabadidős tevékenységek koordinálásában az osztályfőnöki és szakmai munkaközösségek mellett az DÖK-nek van jelentős szerepe.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje Az

iskola sikeres

működésének

egyik

feltétele, hogy tanulóink

elmondhatják

véleményüket, formálhatják, alakíthatják intézményünket. Véleménynyilvánítás formái és helye: Egyéni véleménynyilvánítás - saját és az iskola életét érintő kérdésekben, ha véleményét megfelelő módon és formában nyilvánítja (ez valamennyi tanulónak jogában áll.) Saját jogaik érvényesítése ügyében kérelemmel fordulhatnak az igazgatóhoz. A tanulók véleményüket nyilváníthatják személyesen tanáraiknak, szakoktatóiknak, gyakorlatioktatásvezetőknek, igazgatóhelyetteseknek, igazgatónak.

Az

iskola

bármely

tanulója,

tanulócsoportja,

közössége,

osztálya

vagy

szervezete

véleménynyilvánításra, kérés, javaslat előterjesztésére az igazgatót (igazgatóhelyettest) bármikor felkeresheti. A Diákönkormányzat mint szervezet részt vesz a döntési folyamatokban, melynek során véleményt nyilváníthatnak a működési szabályzatukban foglaltaknak megfelelően. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: - saját működéséről,

32

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az diákönkormányzat véleményét az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl: - a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, - a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, - a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, - az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, - az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, - a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, - az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben ki kell kérni. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Az iskolánk számára fontos, hogy a gyerekek nevelése érdekében együttműködjön a szülőkkel. A partnerségi viszony kialakítása, mint ideális viszony elérését célként fogalmaztuk meg. A cél elérése érdekében mindig törekednünk kell az együttműködés hatékonyságának javítására.

33


Az iskola, a szülők és a tanulók együttműködésének formái: -

pályaválasztási tájékoztató, nyílt nap;

-

iskolai és osztály szintű szülői értekezlet;

-

fogadóórák, fogadó napok;

-

szülői közösségek létrehozása (SZM)

-

személyes, és közvetett érintkezés

-

családlátogatás

-

diákönkormányzat

A pályaválasztási tájékoztató, a nyílt nap elsősorban a leendő diákokat és azok szüleit tájékoztatja. Ezért minden évben megpróbálunk újabb és újabb elemet beépíteni, hogy vonzóbbá tegyük iskolánkat a szülők és a diákok számára. Ez egyfajta marketing tevékenység, hiszen az iskola mint szolgáltató szervezet harcol a „piacon” a tanulókért. Az iskolai és az osztály szintű szülői értekezletek is főleg tájékoztató jellegűek. Az iskolai szintű szülői értekezletet tanév elején a kezdő osztályokban tanulók szülei számára szervezzük meg. A félévet követően pedig a végzős osztályokban tanulók szülei számára. Az osztály szintű szülői értekezleteket, és a fogadóórákat tanévenként kétszer szoktuk megtartani Azoknak a szülőknek, akik nem tudnak részt venni ezeken az értekezleteken, úgy próbálunk kedvezni, hogy telefonon időpontot egyeztetünk, és a nekik legkedvezőbb időpontot ajánljuk fel a találkozásra. Jelenleg iskolánkban működik a Szülői Munkaközösség, így lehetősége van a szülőknek arra, hogy szervezett formában tegyenek javaslatot, alkossanak véleményt azokban a kérdésekben, amelyet a köznevelési törvény biztosít számukra.

A közvetett érintkezés területén számos új lehetőséget biztosítunk a szülők és a tanulók számára. Manapság a levelek, az ellenőrző könyvbe írt üzenetek mellett megjelennek a kapcsolattartás más formái is. A szülőket telefonon és e-mailben is el tudjuk érni, illetve a szülők minket. A honlapunkat úgy alakítottuk ki, hogy azon keresztül is tudjanak e-mailt küldeni az igazgatónak, az igazgatóhelyetteseknek, és a tanároknak. A honlap (www.vejsz.sulinet.hu) ezen kívül számos információt tartalmaz, amely a családok többségénél már elérhető. (pl. menza

34

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. befizetés, tankönyvosztás, rendezvények, iskolai dokumentumok, következő napi helyettesítés, vizsgaidőpontok) A családlátogatás a tanulók és a szülők megismerésének egyik legjobb módja. Azonban ez igen nagyfokú tapintatot és empátiát igényel. Ennek során képet kaphatunk a család lakáskörülményeiről, a családtagok kapcsolatáról, az otthoni tanulás lehetőségeiről, stb. Ezt a feladatot elsősorban nem az osztályfőnökök látják el az iskolánkban, hanem az ifjúságvédelmi felelősünk. A szülő, a tanuló és az iskola közötti kapcsolattartás során alkalmazunk néhány megújuló formát is. Ezt a megváltozott társadalmi viszonyok tették indokolttá. Osztályfőnökeink igény szerint ún. együttes szülői értekezletet tartanak. Itt a szülők és a tanulók együtt vannak jelen, és dolgozzák fel az adott alkalom témáit. A tanuló felé ezzel az az üzenet, hogy nem az ő kizárásával beszélik meg a „nevelők” (szülő, pedagógus) az őt érintő kérdéseket. (iskolai teljesítmény, iskolai viselkedés, stb.) Hagyományosnak tekinthető a minden tanév elején megrendezett gólya nap, amelyet a 9. osztályba érkező tanulóink könnyebb beilleszkedése érdekében szervezünk. A játékos vetélkedőket kiegészíti a szabadtéri főzés (bográcsozás). Ebbe a közös főzésbe igyekszünk bevonni a segítő szülőket, melynek során alkalom nyílik a kötetlen beszélgetésre is. Ilyen közös programnak számít a szalagavató ünnepség is, ahol a szülőket igyekszünk bevonni az előkészületi munkákba is. Évek óta igen nagy az érdeklődés a hozzátartozók, elsősorban a szülők körében. A nyitótáncot követő „szülőtánc”-nak igen nagy a sikere, ezért ezt a lehetőséget biztosítjuk a végzős tanulók és a szüleik számára. Az iskolapszichológus foglalkoztatását is az iskola, a szülő és a tanuló közötti együttműködés javítójaként értelmezzük. Sokszor segíthet a gyerek és a pedagógus, a gyerek és a szülő, illetve a pedagógus és a szülő közötti konfliktus feloldásában.

Munkánk során törekszünk arra, hogy a már meglévő együttműködési formák hatékonyságát növeljük, valamint új kapcsolattartási formákat vezessünk be. A szülői értekezletek és a fogadóórák hatékonyságát úgy növeljük, hogy ezek kötetlenebb formában zajló beszélgetésekké váljanak. Fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus hallgassa meg a szülőket, és partnernek tekintse őket. Ezért iskolánk folyamatosan küldi pedagógusait mentálhigiénés jellegű képzésekre.

35

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Emellett az is fontos, hogy biztosítsuk a szülőknek az egyéni megbeszélési lehetőségeket, mert nem minden szülő akarja a problémáit több emberrel megosztani. A diákönkormányzat ad lehetőséget a diákoknak, hogy véleményt nyilvánítsanak, javaslattal éljenek a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A tanév elején elfogadott munkatervüknek megfelelően a DÖK tagjai részt vesznek: - a gólyanap szervezésében és lebonyolításában; - az elsősavató szervezésében és lebonyolításában; - a teremdekorációs verseny értékelésében; - a Mikulás napi ajándékozásban; - egyéb diákélet szervezésével kapcsolatos eseményeken. A DÖK tagjai segítik a pályaválasztási feladatok ellátását is, melynek során az iskolát bemutató rövidfilmet, amelyet a diákok kiselőadásai egészítenek ki. Így segíti a DÖK az iskolavezetés munkáját a beiskolázási időszakban. A szalagavató ünnepség szervezését a DÖK ún. háttérmunkával segíti. A DÖK tagjai részt vesznek a nyitótánc szervezésében, a dekorációs tervek elkészítésében és a kivitelezésben. A tanév 2. félévében kerül sor a diáknap megrendezésére. Ez egy egész napos program az iskolában, amelyet nagyrészt a diákok szerveznek. Ennek keretében számos programmal készülnek a tanulóifjúság megmozgatására.

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete 64-74.§-a alapján határozzuk meg. E rendelet alapján készítettük el a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait. A szabályzat a pedagógiai program 1. számú mellékletét képezi.

36


10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai A felvétel szabályai Felvétel a 9. évfolyamra: A jelentkezés a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által szabályozott eljárási rend szerint történik. Felvételi vizsgát egyetlentagozaton sem tartunk. A felvételnél a 7. év végi és a 8. félévi osztályzatokat vesszük figyelembe magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika és kémia tantárgyakból (maximum 70 pont). Pontegyezőség esetén a tanuló 7. év végi és a 8. félévi tanulmányi átlageredménye dönti el a sorrendiséget. A szakközépiskolába és a szakiskolába történő felvételhez egészségügyi alkalmassági vizsgálat is szükséges. Fontos tudni, hogy pszichológiai-munkabiztonsági okokból a sajátos nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáikat az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvossal kötelesek közölni. Felvétel a szakképzési évfolyamokra: Ha a szakiskola, a szakközépiskola, szakképzési évfolyamára jelentkező nem az adott iskolában közismereti oktatásban megkezdett tanulmányait kívánja folytatni, akkor a

szakiskola és a szakközépiskola szakképzési évfolyamaira az iskola által kiadott jelentkezési lapon lehet jelentkezni. Felvételi követelmények: Szakiskola szakképzési évfolyamára -

a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelmények teljesítése vagy a középiskola tízedik évfolyamának eredményesen teljesítése;

-

egészségügyi alkalmasság;

Szakközépiskola szakképzési évfolyamára -

érettségi bizonyítvány;

-

egészségügyi alkalmasság;

37


Az átvétel szabályai Iskolánk szabályozza a belépés feltételeit más középiskolából. A szakközépiskolába és a szakiskolába tanulmányok közben is fogadunk diákokat más középiskolából. Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a szakmai munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az átvételt a szülő írásban kezdeményezheti. Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat. Elsősorban a szakközépiskola 9-12. évfolyamain a szakmai tantárgyakból. Emellett a tanuló köteles egészségi alkalmassági vizsgálaton is részt venni. Szakiskolába és az érettségit követő szakképzésbe csak olyan diákot fogadunk, aki ugyanezt a szakmát tanulta az előző iskolájában is.

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Iskolánk fontosnak tartja, hogy a tanulók elsajátítsák az elsősegélynyújtással kapcsolatos alapvető ismereteket. Ezért kidolgoztuk az ehhez szükséges tervet, amely a következőket tartalmazza: 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek átadását az iskolai védőnő segítségével szervezzük meg: - az osztályfőnöki munkaközösség az éves munkatervébe beilleszti e feladat kötelező ellátását az osztályfőnöki órák keretében; - az osztályfőnökök a védőnővel egyeztetnek időpontot, és elkészül az órák ütemezése; - minden tanév elején (szeptember-október) a kezdő osztályok számára osztályfőnöki óra keretében történik meg az ismeretek átadása; - egy későbbi időpontban (az ütemezésnek megfelelően) pedig sor kerül az elsajátított ismeretek ellenőrzésére egy teszt segítségével; 2. Iskolánkban Vöröskeresztes szakkör is működik, ahol a diákok mélyebb ismereteket szereznek az elsősegély-nyújtással kapcsolatban. Ezek a diákok részt vesznek városi elsősegély-nyújtó versenyen is, így lehetőségük van a tudásuk megmérettetésére.

38


3. Az érdeklődő tanulók számára, az iskolában szervezzük meg az elsősegélynyújtó tanfolyamot, amelynek során alapfokú ismereteket szerezhetnek.

39


II. HELYI TANTERV

1. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot.

A választott kerettanterv, a kötelező és a szabadon választható tanórai foglalkozások Iskolánk a „középfokú nevelés-oktatás szakasza, szakközépiskola, 9.-12. évfolyam, közismereti képzés” címen kiadott kerettantervet alkalmazza a szakközépiskola 9-12. évfolyamán. A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására. A kerettantervi célok megvalósításához fontos a tanulók megismerése, megfelelő motiválása, a helyes tanulási módszerek megismertetése és begyakorlása, a differenciált bánásmód alkalmazása. Ezen időszak legfontosabb feladata a közismereti és szakmai érettségi vizsgára, valamint az azt követő szakmai, illetve felsőfokú tanulmányokra való felkészítés. A szabadon tervezhető órakeret felhasználását – évfolyamonként 4 óra – ágazatok szerint eltérően alakítottuk. Ennek során figyelembe vettük a tanulók érettségi vizsgára történő felkészítésének és a szakmai vizsgára történő felkészítés követelményeit. A kialakított óraterveknél ágazatonként fogalmaztuk meg a prioritásokat.

40


Óratervek, prioritások az óratervekben, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei: A következő óratervek a 2013/2014-es tanévtől induló képzésben részt vevő osztályok óratervei. A többi (kimenő) évfolyam óratervét a Pedagógiai Programunk 3. számú melléklete tartalmazza. Szakközépiskola kereskedelem ágazat: A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a következők szerint: Matematika

9. évfolyam

+1 óra

Művészetek

9. évfolyam

+2 óra

10. évfolyam

+1 óra

9. évfolyam

+1 óra

10. évfolyam

+2 óra

11. évfolyam

+1 óra

12. évfolyam

+1 óra

Magyar nyelv és irodalom

11. évfolyam

+1 óra

Idegen nyelv

11. évfolyam

+1 óra

12. évfolyam

+2 óra

Kémia

11. évfolyam

+1 óra

Biológia – egészségtan

12. évfolyam

+1 óra

Földrajz

10. évfolyam

+1 óra

Informatika

41


Szakközépiskola kereskedelem ágazat (A osztály) 2013. szeptember 1-jétől Óraterv – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Irodalom

2

3

3

3 KÉ

Magyar nyelv

2*

1*

2

1 KÉ

Idegen nyelvek (angol, német)

3*

3*

4*

5*KÉ

Matematika

4*

3*

3*

3*KÉ

Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

1 2

2

3

2

2

1

Kémia

2

1

1

2

2

2


3KÉ

Földrajz

2

2

Művészetek*

2

2

Informatika

2*

2*

1*

1*

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Összes felhasznált óra

48

47

45

47

Közismereti tantárgyak összesen

29

29

23

24

Szakmai tantárgyak összesen

6

7

8

11KÉ

Ebből:

Követelménymodul

Tantárgy

elm

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5

A marketing alapjai 10032-12 Marketing Marketing a gyakorlatban Üzleti tevékenység 11508-12 tervezése, elemzése Az áruforgalom Vezetési ismeretek tervezése, Üzleti tevékenység irányítása, elemzése a gyakorlatban 11507-12 Áruforgalom Az áruforgalom Áruforgalom lebonyolítása gyakorlata Összesen Összefüggő gyakorlat éves óraszám *csoportbontás

gy

elm

gy

elm

gy

2

elm

gy

2 1*

2

3

3

3 1

2* 1,5

2* 2

1* 1

1* 2

1*

4

2 70

5

2 105

6

2 140

1*

8

KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy; KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy

42

3


Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat. Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10. évfolyamon a magyar nyelvet. A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.) A szabadon választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)

Szakközépiskola közlekedésgépészet ágazat: A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a következők szerint: Matematika

9. évfolyam

+1 óra

Művészetek

9. évfolyam

+2 óra

10. évfolyam

+1 óra

9. évfolyam

+1 óra

10. évfolyam

+2 óra

11. évfolyam

+2 óra

12. évfolyam

+1 óra

11. évfolyam

+1 óra

12. évfolyam

+1 óra

Földrajz

10. évfolyam

+1 óra

Fizika

11. évfolyam

+1 óra

12. évfolyam

+2 óra

Informatika

Idegen nyelv

43


Szakközépiskola közlekedésgépész ágazat (C és D osztályok) 2013. szeptember 1-jétől Óraterv – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Irodalom Magyar nyelv Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek* Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Összes felhasznált óra Ebből: Közismereti tantárgyak összesen Szakmai tantárgyak összesen Követelménymodul Tantárgy

2 2* 3* 4*

3 1* 3* 3*

3 KÉ 1 KÉ 4*KÉ 3*KÉ

2 2 2

2

1

2 6 2 2* 5 1 35 48,5

2 2 1 2 2 7 2 2* 5 1 36 47

3 1 4* 3* 1 3 2

8

11KVÉ

2* 5 1 35 46

1* 5 1 35 50

29 6

29 7


10416-12 Közlekedéstechnikai alapok

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

Munkavédelmi alapismeretek Közlekedési ismeretek Műszaki rajz

elm

gy

elm

gy

3KÉ 2*

23 24 8 11 elm gy elm gy

1 1 1,5

Mechanika Gépelemek – géptan Technológiai alapismeretek Elektrotechnika – elektronika Karbantartási gyakorlatok Mérési gyakorlatok Összesen

1,5

2,5* 3,5

Összefüggő gyakorlat éves óraszám

1,5 2

2,5 70

2

2

2

2

2

2

2* 5

2 105

2* 6

2 140

2* 6

*csoportbontás

KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy

44

3* 5


Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat. Emellett a fizikát a 12. évfolyamon. Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10. évfolyamon a magyar nyelvet. A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.) A szabadon választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)

Szakközépiskola vendéglátó ipari ágazat: A kerettantervi minimumhoz képest többletórát biztosítunk a következők szerint: Matematika

9. évfolyam

+1 óra

Művészetek

9. évfolyam

+2 óra

10. évfolyam

+1 óra

9. évfolyam

+1 óra

10. évfolyam

+2 óra

11. évfolyam

+1 óra

12. évfolyam

+1 óra

Magyar nyelv és irodalom

11. évfolyam

+1 óra

2. idegen nyelv

11. évfolyam

+2 óra

12. évfolyam

+2 óra


12. évfolyam

+1 óra

Földrajz

10. évfolyam

+1 óra

Informatika

45


Szakközépiskola vendéglátóipar ágazat (B osztály) 2013. szeptember 1-jétől Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Irodalom

2

3

3

3 KÉ

Magyar nyelv

2*

1*

2

1 KÉ

Idegen nyelvek

3*

3*

3*

3*KÉ

Matematika

4*

3*

3*

3*KÉ

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika

2

2

3

2

2

1

Kémia

2

1

Etika

1


2

3KÉ

2

2

8

11KVÉ

Földrajz

2

2

Szakmai tárgyak

6

7

Művészetek*

2

2

Informatika

2*

2*

1*

1*

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

2*

2*

2. idegen nyelv Rendelkezésre álló órakeret

35

36

35

35

Összes felhasznált óra

48

48

47

51

Közismereti tantárgyak összesen

29

29

23

24

Szakmai tantárgyak összesen

6

7

8

11

Ebből:

Követelménymodul

Tantárgy



10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás

10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés

elm

gy

elm

elm

gy

elm

gy

1 1

2

1

Szakmai számítás

2

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban

2*

Vendéglátó üzleti idegen nyelv

2*

Élelmiszerismeret

1

1

1

Termelés elmélete

1

1

1

Termelés gyakorlata 10050-12 Vendéglátó értékesítés

gy

2*

Értékesítés elmélete

1

Értékesítés gyakorlata

1 2*

Összesen

4

Összefüggő gyakorlat éves óraszám

2 70

3 105

5

*csoportbontás

KÉ kötelező érettségi vizsgatárgy KVÉ kötelezően választható érettségi vizsgatárgy

46

2*

2*

1*

1*

1 1*

4

1

3 140

4

7


Iskolánk valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítja az informatikát, az idegen nyelvet, a matematikát és a szakmai gyakorlatokat. Az esélyegyenlőség biztosítása, valamint a hozott hátrányok csökkentése érdekében a 9-10. évfolyamon a magyar nyelvet. A csoportbontással együtt felhasznált, valamint a felhasználható óraszámok közötti különbözet felhasználásáról a köznevelési törvény keretei között az iskola évenkénti mérlegelés alapján dönt (pl. egyéni foglalkozások, emelt szintű felkészítés, szakkör stb.) A szabadon választható foglalkozások esetén iskolánk nem biztosítja a pedagógusválasztást a diákok számára. (Az iskola személyi feltételei ezt nem teszik lehetővé.)

Az óratervekben szereplő tantárgyak helyi tantervének tartalmi követelményei: A tantárgyi helyi tantervek a kerettantervi ajánlásoknak megfelelően a következőket határozza meg: 

az adott tantárgy pedagógiai céljait és feladatait,



a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljait,



a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét,



az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési céljait,



a tantárgyi tartalmakat, azon belül: - a tematikai egységeket, - az előzetes tudást, amely a témakörhöz kapcsolódó tartalmak sikeres elsajátításához szükséges, - a tematikai egység nevelési és fejlesztési céljait, - az ismeretek, fejlesztési követelmények rendszerét, - a kulcsfogalmak, fogalmak rendszerét.

A helyi tantervek egyes tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát közismereti tárgyak esetén a pedagógiai program II. kötete, a szakmai tárgyak esetén pedig a pedagógiai program III. kötete tartalmazza.

47


Emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés, szabadon választható tanórai és tanórán kívüli foglalkozások: A tanuló joga, hogy válasszon az iskola pedagógiai programjában rögzített szabadon és kötelezően választható tantárgyak közül. Iskolánk az előírásoknak megfelelően a 11. és 12. évfolyamon biztosítja a kötelező vizsgatárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és a pedagógiai programunkban megjelölt tantárgyakból, hogy a tanulók – választásuk szerint – emelt szinten készülhessenek fel az érettségi vizsgára. Iskolánk a következő tantárgyak esetében vállalja az emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést ágazattól függetlenül: -

földrajz,

-

biológia,

-

fizika.

Az érettségi felkészítésre a 11-12 évfolyamon valamennyi tantárgyból heti kettő többletóra áll rendelkezésre. (megfelelő számú jelentkező esetén: 8 fő/csoport) A tanulók tantárgyválasztása az érettségi vizsgára való felkészüléssel függ össze. A tízedik (tizenegyedik) osztályos tanulók az adott tanév május 20-áig adhatják le a tantárgy, ill. a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntésüket. E jogot – a korra való tekintettel – a szülő és a gyermek közösen gyakorolja. A tanuló által választható órák száma a heti négyet nem haladhatja meg. A választott tantárgyból a tanuló félévkor és a tanév végén is osztályzatot kap, mulasztás, továbbhaladás szempontjából is a kötelező tantárgyakkal azonos elbírálás alá esik, lemondására a tanév közben nincs lehetőség. A tizenegyedik (ötéves képzések esetén tizenkettedik) évfolyam lezárását követően – az igazgató engedélyével – a választás módosítható, a választott tárgy lemondható. Az ezzel kapcsolatos kérelmeket az iskola legkésőbb az adott év június 20-áig fogadja el. Az iskola személyi feltételei nem teszik lehetővé, hogy a tanuló szabadon pedagógust válasszon.

48

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A tanórán kívüli foglalkozások rendje Ingyenesen szervezett szakkörökre, korrepetálásokra, felzárkóztatásokra, sportcsoporti foglalkozásokra - igényfelmérést követően - a szakmai munkaközösségek és a diákönkormányzat tesz javaslatot. A szakkörök indításáról a javaslat alapján a nevelőtestület dönt minden tanév elején, vezetőjét az igazgató bízza meg. A foglalkozások legalább 10 fő létszámnál szervezhetők és működtethetők. A foglakozásokról naplót kell vezetni. Öntevékeny kör igény alapján szervezhető, indításukról a nevelőtestület véleményezési jogának megtartásával a diákönkormányzat dönt. A kör vezetőjét a tanulók kérik fel. A kör programját, működési rendjét az érdeklődési kör tagsága alakítja ki és az igazgató hagyja jóvá. Az iskolában működik diáksport egyesület, melynek minden diák tagja lehet. Működését saját szabályzata tartalmazza. Szakkörben, érdeklődési körben, művészeti csoport munkájában való részvételre a tanuló nem kötelezhető, az oda történő jelentkezés önkéntes és egy teljes tanévre szól.

2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. A tankönyvellátás feladatait iskolánkban az igazgató által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az iskola igazgatója állapítja meg. (A tankönyvellátás helyi rendjét az iskolai SZMSZ melléklete tartalmazza.) A tankönyvválasztás elvei Iskolánk egyrészt a közismereti tantárgyak tanításához, másrészt a szakmai tárgyak oktatásához választja ki a megfelelő tankönyveket. A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: 

a lehető legjobban illeszkedjen a tantárgy helyi tantervéhez,



a tanulók számára megfelelő segédeszköz legyen (könnyen tanuljanak belőle),

49


a kiválasztott tankönyv utánpótlása megoldott legyen (a jövőben is beszerezhető legyen, pótrendelés esetén is gyorsan hozzájuthassunk),



a tantervi követelményeknek megfelelő tankönyvek közül a kedvezőbb árú és kedvezőbb szállítási feltételekkel rendelkező tankönyveket választjuk,



a pedagógusok munkáját segítse az órai munkában,



a pedagógus választása nem idézhet elő olyan helyzetet, amely miatt a törvényben meghatározott körben sérülne az ingyenesség elve, a térítésmentes tankönyvhöz való hozzájutás lehetősége minden arra jogosult tanuló számára.

Az iskola a www.vejsz.sulinet.hu honlapon (dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat.

3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A Nat a gyerekek, a serdülők és a fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával ösztönzi a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is. A

fejlesztési

területek,

nevelési

célok

megvalósulásának,

a

kulcskompetenciák

kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni iskolánk tanárainak is: - olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; - a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe

állítva

tevékenységüket,

önállóságukat,

kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; - a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

50

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - váljék a tanítás egyik elvévé és teendőjévé a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; -

a

tanítási-tanulási

helyzetek,

a

tanulásszervezési

módok

és

értékelési

eljárások

alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; - különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában. A tanulás döntő fontosságú az életünkben, eredményessége meghatározó a társadalomban, ahol élünk. „A tanulás értelmének belátása nem megy automatikusan, a tanítás-tanulás minősége által alakul ki. Ahhoz, hogy a tanuló sikeresen megérthesse, elsajátíthassa és alkalmazni tudja az ismereteket, motiváltnak és a problémamegoldás iránt elkötelezettnek kell lennie.”(Réthy 2003:44) Motiváció nélkül nem létezik tanulás. Tanulási tevékenységünket eredmények és kudarcok kísérik. Ha az eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget kap, akkor pozitív beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét hozhatja magával. A tanulók személyisége nem fejlődhet másként, mint lehetőségeinek és szükségleteinek

megfelelően

tervezett

tevékenységrendszerben.

Ebben

a

tevékenységrendszerben a pedagógusnak kiemelt feladata a tanulók tanulás iránti motivációjának differenciált fejlesztése. Fontos lenne elérni, hogy az iskola és a tanulás motivációja szorosan egybekapcsolódjon. A pedagógusok és tanulók számára is kell a vonzó tanterv, program és tanulás, szükséges a biztonságos, befogadó és gondoskodó közösség, amelyben a tanító és a tanuló személy feltöltődhet a kívánatos indítékrendszerrel. Szükséges a pozitív szociális klíma, az együttműködés és partnerség, amelyben érvényesül a támogatás és a szeretet. Iskolánk pedagógusai ezeket az elveket tartják szem előtt a pedagógiai feladatok végrehajtása során.

51

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A tanítás megfelelő minőségével és az ebből következő eredményesebb tanulással kell motiválni a tanulókat. Ez nem lehet csupán ösztönös, eseti, hanem tudatos és tervezett kell, hogy legyen. Ehhez kell ismerni és gyakorlatban is alkalmazni a különböző motiváló módszereket és eljárásokat, és ezek fejlesztő hatásait. Erre a pedagógiai munka minden szakaszában szükség van: a tervező, szervező és a kontrollfázisban. Ezért pedagógusaink rendszeresen részt vesznek olyan módszertani továbbképzéseken, amelyek ezen eljárások és módszerek elsajátítását tűzik ki célul. Szem előtt tartjuk, hogy a motiválásban nagyon fontos szerepe van az emberi kapcsolatoknak, hiszen először mindent a szeretett személy kedvéért tesz a gyerek. A tanárral való szoros érzelmi kapcsolat, a tanár példaképként való követése lényeges ösztönzője a tanulásnak. A tanárral való azonosulást segíti elő a metakommunikáció ismerete és megfelelő használata. Azonban a kapcsolatkötés technikáját egyénire kell formálni. (Fontos, hogy a tanár ismételten felkínálja a kapcsolatot metakommunikációban, amellyel közli, hogy „értékellek”, „szeretlek”, „segítek neked”.) Tehát, amellett, hogy a metakommunikáció megfelelő információt ad a tanulóról, alkalmas arra, hogy metajelzésekkel jutalmazzon és büntessen a tanár. Az érzelmi azonosulás szükséges, azonban nem elegendő a motivációs rendszer fejlesztéséhez. Szükség van az un. szociális kompetenciák fejlesztésére is. A szocializáció során a tanuló szociális környezetében sajátítja el a társas kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához szükséges ismereteket és készségeket, amelyek lehetővé teszik, hogy a későbbiekben a társadalom aktív tagja legyen. Mivel a szocializáció egyik helyszíne az iskola, az oktatásban részt vevőknek meghatározó szerepük van a hatékony szocializációs folyamatok irányításában. A pedagógus – néha indirekt módon – értékrendje közvetítésével vesz részt a fejlesztésben. Ezek között található a korrektség és tisztesség, a felelősségvállalás és megbízhatóság, valamint a kötelességtudat, a tolerancia és szolidaritás, a megértés, a segítőkészség, a csoportban való dolgozás, a tanulás és a haladás iránti szándék is. A pedagógusainknak ösztönözniük kell ezen elemek megjelenését, majd a társadalmi elvárásoknak megfelelő irányban fejleszteniük kell azokat, ügyelve arra, hogy egyensúlyban álljanak. A továbbiakban kiemeljük azokat a módszereket és eljárásokat, amelyek segítik a tanulók motivációs rendszerének felépítését, fejlesztését, és korrigálását. Ezeket az oktatási folyamat különböző fázisaiban lehet alkalmazni. Ezek a következők: A tanári munka felkészülési-tervezési fázisában: a) A tanulók egyéni különbségeiből adódó feladatok:

52

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - a tanulók egyéni különbségeinek megismerése, és az ebből adódó feladatok (fejlesztés, korrekció, kompenzáció); - a tanítási anyag általi ösztönzések (változatosság, érdeklődés felkeltése, didaktikai anyagok és feladatok előkészítése, közös tervezés a tanulókkal, stb.); b) A tevékenységi formák elemzése: - a munkaformák arányának helyes megválasztása; - értékelési módok, megerősítési formák helyes kiválasztása. c) A kognitív ösztönzők átgondolása: - a tanulás megtanításának módja, formái. d) A morális ösztönzők tervezése: - a csoportnormák elfogadása; - kötelességtudat, felelősség, önállóság fejlesztése; - megküzdési stratégiák kialakítása; - a szabályok rögzítése és betartása. e) Érzelmi ösztönzők beiktatása: - élmények biztosítása; - nyitottság, demokratikus légkör, hangnem, konfliktusmegoldás. - stb. A szervezési, lebonyolítási fázisban, azaz a konkrét tanítási órákon a minőségi tanítást segítik: a) Tanulásra kész lelkiállapot kialakítása: - célok tudatosítása; - oldott légkör biztosítása; b) A tananyag közvetítésének módjában alkalmazott pedagógiai eljárások: - javító, orvosló eljárások (tanulási idő növelése, külön tanítási program beiktatása); - kompenzáló eljárások; - preferáló eljárások. c) A differenciáció és individualizáció fokozott érvényesítése: - a feladatok nehézségi fokának differenciálása; - változatosság, a munkaformák váltása, kombinálása. d) Tanulni tudásra nevelés: - a különböző tanulási módok, formák, stílusok bemutatása; - hatékony tanulási technikák elsajátításának segítése; - a konkrét tanulási fogások elemzése.

53

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. e) A megfelelő tanítási anyagok és eszközök biztosítása: - diákbarát környezet biztosítása; - változatos tanítási eszközök alkalmazása (szemléltetés, film, multimédia, stb.) f) Differenciált teljesítményértékelés: -

az

értékelés

visszacsatolás,

komplex motiválás,

nevelői

funkcióinak

informálás,

orientálás,

érvényesítése szabályozás,

(megerősítés, korrigálás,

diagnosztizálás, prognosztizálás, szelektálás); - a jutalmazás és büntetés megfelelő alkalmazása. Az oktatási folyamat elemző, kiértékelő, korrigáló fázisában a tanárainknak szüksége van arra, hogy önelemzést végezzenek minden egyes tanítási óra után. Ez reflektív pedagógiai megközelítést követel a pedagógusainktól. A tanári munka eredményességét és a felmerülő problémákat elemezni kell, amely a valódi tanári alkotómunka szerves része. Így tudunk csak az eljárásokon javítani, és hatékonyabb döntéseket hozni.

4. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja Iskolánk a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg, amelyből heti két óra: - a helyi tantervben meghatározott évfolyam-testnevelés keretében, vagy - versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel teljesíthető.

5. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja A jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint a tanulók kétféle szinten tehetnek érettségi vizsgát. Az érettségi vizsgára jelentkező – függetlenül attól, hogy milyen szintű érettségi vizsgára készült fel a középiskolában – szabadon választhatja meg a vizsga szintjét. Ez lehet középszint, vagy emelt szint. A kötelező vizsgatárgyak mellé a tanulók 5. vizsgatárgyként a

54

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szakközépiskolában

a

szakközépiskola

ágazatának

megfelelő

szakmai

vizsgatárgyból

vizsgáznak. A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga. (szabadon választott) A kötelező és a kötelezően választható vizsgatárgyak mellett iskolánk vállalja, hogy azokból a tantárgyakból, amelyeket a tanuló a képzése során tanul, abból tehet érettségi vizsgát. Az iskolánk továbbá vállalja, hogy a helyi tantervében megadott óraszámban a tanulókat felkészíti a középszintű érettségi vizsgára a következő tantárgyak esetén: - földrajz, - kémia, - fizika, - biológia, - informatika, - testnevelésé.

6. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintű érettségi vizsga témaköreit a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének

második

része

tartalmazza

„AZ

ÉRETTSÉGI

VIZSGATÁRGYAK

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI” címszó alatt. Ennek részleteit a pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

7. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja Az értékelés módja A pedagógusok a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és tanév végén osztályzattal minősítik. Az alkalmazható érdemjegyek, osztályzatok a következők: 5 – jeles

55

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 4 – jó 3 – közepes 2 – elégséges 1 – elégtelen A félévi és év végi minősítésre a szaktanár tesz javaslatot, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. A beilleszkedési szakaszban a tanulók teljesítményét lehetőleg csak szóban értékeljük, osztályzatot csak pozitív értékelés esetén adunk. Félévente minden tanulónak legalább az adott tantárgy heti óraszámának megfelelő osztályzattal kell rendelkeznie, de a félévben adott osztályzatok száma heti 1 órás tantárgyak esetében sem lehet kettőnél kevesebb, gyakorlaton a tanulók osztályzására havonként kerül sor. Minden esetben egy alkalommal kell lehetőséget adni az elégtelen témazáró/dolgozat osztályzat kijavítására (a tanulóval megbeszélt követelmények teljesítése után). Az egyéb osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi fejlődését szolgálja. Tantárgyanként tantervek rögzítik a számonkérési formákat (ezen belül a témazáró dolgozatok számát), azok rendszerességét. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezletén áttekinti és a pedagógus, ill. az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről: 

a félévi és év végi osztályzatokat a tanulókkal a tanulmányi csoportban megvitatjuk, a javasolt osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt két nappal a szaktanár az osztálynaplókban ceruzával rögzíti. Abban az esetben, ha a tanuló osztályzata nincs összhangban a tantárgy helyi tantervében rögzített követelményekkel, a munkaközösségvezető vagy az osztályfőnök a szaktanárral beszélgetést kezdeményez. Ha az osztályozó konferenciáig nem születik a tanuló javára történő megegyezés, az osztályzatot a nevelőtestület állapítja meg.



Az osztályzatok jellegüknek megfelelő súllyal, ill. arányban szerepelnek az év végi osztályzat megállapításánál. Az érdemjegyek súlyozása szaktanári döntés függvénye, azzal a feltétellel, hogy annak szempontjait a szaktanárnak a tanév elején közölnie kell.



Az év végi osztályzat nem térhet el lényegesen az évközi osztályzatoktól. A félévi és év végi érdemjegy számításának alapelve, hogy 5 tizedtől meg lehet, 7 tizedtől meg kell adni a jobb jegyet.

56


Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgyat nem kell tovább tanulnia. Szakképző évfolyamokon a tanuló gyakorlati képzési keretében végzett tevékenységével

összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján - a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.

Az értékelés rendszeressége: Az egyes szaktárgyak területén a tantárgy heti óraszámánál legalább egy érdemjeggyel többel kell rendelkeznie a tanulónak az osztályozó értekezlet időpontjáig. (Kivéve, ha a tanuló huzamosabb hiányzása ezt nem teszi lehetővé.) Az évközi érdemjegyek a pillanatnyi tudást, a félévi és az év végi osztályzatok pedig a helyi tanterv követelményei elsajátításának mértékét mutatják. A tanulók gyakorlati tudását havi osztályzatok formájában értékelik.

A tudás mérésének formái: Alapvetően a tanulók tudását írásban és szóban lehet számon kérni. Törekedni kell arra, hogy azon tantárgyak keretében, amelyből a tanuló az érettségi vizsgán, ill. a szakmai vizsgán szóban ad számot tudásáról, a szóbeli számonkérés domináljon. Ellenkező esetben pedig az írásbeli számonkérés jelentkezzen nagyobb súllyal. Szakképző évfolyamokon a tanuló gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységét, teljesítményét gyakorlatban ellenőrzik és értékelik. A tanórán történő számonkérést kiegészítheti a szabadon választott vagy kötelező házi dolgozat írása is. Ez lehetőséget ad a tanulóknak az adott témával kapcsolatos egyéni véleményüknek

kifejtésére,

és

a

témához

kapcsolódó

információk,

adatok

önálló

összegyűjtésére.

Az értékelés nyilvántartása, közlése: Az értékelés közlésére tanév közben csak az előírt nyomtatványokat használjuk fel. A naplót, melybe a tanár és a szakoktató ír, és az ellenőrző könyvet, melybe a tanár ír és a szülőt láttamozásra kéri. A naplóban és a tanuló ellenőrző könyvében lévő érdemjegyeknek meg kell egyeznie.

57


Tantárgyi értékelés: A munkaközösségek tanévenként meghatározzák adott évfolyamokon a témazáró dolgozatok számát és tartalmát. Kidolgozzák a javítási útmutatókat és a ponthatárokhoz rendelt érdemjegyeket.

Közismereti tantárgyak esetén: Elégséges (2)

40%-tól,

Közepes (3)

55%-tól,

Jó (4)

70%-tól,

Jeles (5)

85%-tól.

Szakmai tantárgyak esetén: Elégséges (2)

51%-tól,

Közepes (3)

61%-tól,

Jó (4)

71%-tól,

Jeles (5)

81%-tól.

A tanulók számonkérése esetén egyébként a szaktanár dönt az osztályzatokról, figyelembe véve a tanuló teljesítményét. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanulók érdekében az írásbeli számonkéréseket – a szakmai önállóság meghagyásával a következőképpen korlátozzuk: - nagydolgozat (témazáró, szintfelmérés, kis érettségi) max. 90 perc; - írásbeli „felelet” (röpdolgozat) max. 20 perc. Az írásbeli számonkérésre egy tanítási napon legfeljebb kettő tanóra (90 perc) időtartam vehető igénybe. Ennek megfelelően – előzetes ütemezés alapján – egy kettő tanítási órát, vagy kettő egy-egy tanítási órát igénybe vevő írásbeli számonkérés rendelhető el.

58

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A nagydolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban bejelentjük (ugyanakkor a dolgozatokat a megírást követő két héten belül kijavítjuk és értékeljük). A röpdolgozatok előzetes bejelentése nem kötelező, de a napi 90 perces írásbeli számonkérési időtartam ilyen számonkérési formában sem léphető túl. A korlátozás nem vonatkozik a pótló, illetve javító dolgozatot írókra, ez esetben – indokoltan – a 90 perc maximális időtartam átléphető. A tanórán kívüli foglalkozásokon végzett munka a kapcsolódó tantárgy minősítésénél pozitív irányban figyelembe vehető. Az osztályzást értékeléssel kapcsoljuk össze. Az értékelésbe bevonjuk a tanulókat, a félévi és év végi minősítéseket a tanulmányi csoportokban megvitatjuk. Iskolánk középiskolai jellegéből adódóan az adható házi feladatokat sem hétköznapokra, sem hétvégére, sem szünetekre nem korlátozzuk, ugyanakkor szem előtt tartjuk a mértékletesség elvét.

8. A magatartás és szorgalom minősítésének elvei A minősítési rendszer a programban megfogalmazottakon alapul. A nevelőtestület által elfogadott minősítési elvek nem jelentenek merev korlátokat, javasolt szempontként kerültek megfogalmazásra. A minősítési rendszer a fokozatosság elvének szem előtt tartásával a személyiségjegyek kialakulásának mértékén nyugszik az életkori sajátosságokból adódó elvárhatósági szint figyelembe vételével. A kilencedik évfolyam a követelmények és a szabályok tudatosulásának folyamata, a tízedik évfolyamon a tudatosságot visszatükröző magatartás, a tizenegyedik évfolyamtól az önállóság és az öntevékenység szintje a követelmények teljesítésében az általános megközelítési szempont. Magatartás: - iskolai nevelőmunka szempontjából fontos személyiségjegyek fejlettségi szintje (nyitottság, segítőkészség, őszinteség, a társak, felnőttek tisztelete stb.); - iskola értékrendjéhez való viszonya, részvétele a közös feladatokban, a feladatvállalás és teljesítés jellemzői; - iskolai munkarend és fegyelem követelményeinek betartása (tanórai viselkedés, késés, mulasztás stb.). 5

példás

59

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 4

jó

3

változó

2

rossz

Ne legyen a tanuló magatartása példás, ha: - a követelményszempontok valamelyikét (beleértve a tanulmányi munkát is) semmibe veszi; - írásbeli figyelmeztetése van (osztályfőnöki, igazgatói). Ne legyen jó, ha: - a követelmények valamelyikét durván semmibe veszi; - fegyelmi büntetése van; - négynél több igazolatlan órája van. Ne legyen változó, ha: - a követelményeket nem veszi figyelembe, a közösséget magatartásával rendszeresen akadályozza abban, hogy a feladatait teljesíteni tudja; - fegyelmi büntetése van; - tíznél több igazolatlan órája van.

Szorgalom: A szorgalom jegy megítélésekor a tanuló képességei és teljesítményei közötti összefüggéseket a következő területeken vizsgáljuk: - felkészülésének rendszeressége; - következetesség a kötelező feladatok teljesítésében; - tanórai aktivitása; - a vállalt feladatok teljesítésének szintje (pályázatokon, versenyeken való részvétel).

5

példás

4

jó

3

változó

2

hanyag

Példás a minősítése annak a tanulónak, aki:

60


erejéhez, képességeihez mérten pontosan, alaposan, törekvően, kötelességtudattal és

egyenletes színvonalon végzi a munkáját. Jó szorgalmi fokozatot kap az a tanuló, akinek: 

munkáját

kisebb

hiányosságok,

egyenetlenségek

ellenére

általában

a

kötelességtudat, rendszeresség jellemzi. Változó szorgalmi fokozatot kell adni annak a tanulónak, akinek: 

a tanórákra való felkészülése rendszertelen,



tanulmányi munkája hullámzó,



aki képességei alatt teljesít, vagy



aki valamelyik tantárgyból elégtelen minősítést kap.

Hanyag minősítést kell kapnia annak a tanulónak, aki: 

tanulmányi kötelezettségeinek következetesen nem tesz eleget,



érdektelenség, közöny jellemzi, vagy



egynél több tantárgyból elégtelen minősítést kap.

9. A tanuló magasabb évfolyamra lépésének feltételei A továbbhaladás évenkénti kritériuma: a nevelőtestület határozata alapján az éves szaktárgyi követelmények legalább elégséges szintű teljesítése. A tanuló félévi és év végi osztályzatának megállapításáról a 2011. évi CXC Nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezik. Az igazgató a tanulót kérelmére részben vagy egészben: - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Ebben az esetben a tanulónak az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon kell számot adnia tudásáról. Ez iskolánkban elsősorban osztályozóvizsgát jelent. (Az igazgató egyéni mérlegelés alapján ettől eltérhet.) Az iskola a tanév során két alkalommal szervez osztályozóvizsgát, a félévzárást megelőzően január hónapban, a tanévzárást megelőzően május-június hónapokban. Erről az érintett tanulókat írásban értesítjük. A tantárgyi felmentésekkel kapcsolatos kéréseket

61

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - az osztályozóvizsgára történő jelentkezéssel együtt az indok megjelölésével, a januári vizsgára az azt megelőző december 10-ig, míg a május-júniusi vizsgák esetén április 15-ig (amennyiben nem munkanap, a megelőző utolsó munkanapig) kell az iskola igazgatójához írásban benyújtani, kiskorú tanuló esetén a szülővel közösen. Iskolánkban nem támogatjuk a tanórák alóli felmentést a következő esetekben: 

öt évfolyamos, idegen nyelvi előkészítővel induló osztályokban az öt éven át, emelt szinten oktatott első idegen nyelv esetén,



második idegen nyelv esetén,

amennyiben a tanuló nem rendelkezik az adott nyelvből legalább középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával. Az iskola igazgatója a tantestület véleményének kikérésével, egyéni mérlegelés alapján a fentiektől eltérhet. Ha a tanulóigazolt és igazolatlan mulasztása egy tanítási évben együttesen meghaladja a 250 órát (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet alapján), illetve az igazolt és igazolatlan mulasztása egy adott tantárgyból egy tanítási évben a tanítási órák harminc százalékát, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A tanulmányok alatti vizsgáztatás rendjét, a vizsga részeit, az értékelés tantárgyankénti szabályait a pedagógiai program mellékletben tartalmazza. A szaktárgyi követelményeket a tantárgyak részletes tanterve tartalmazza. Sikertelen javítóvizsga évismétlést von maga után.

10. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Városunkban öt Nemzeti kisebbségi testület működik, az ukrán, az örmény, a német, a roma és a lengyel. E nemzetiségek kultúrájának megismerésére szolgáló tananyagot a kisebbségi testületek képviselőinek segítségével dolgozzuk ki, és építjük be a történelem tantárgy helyi tantervébe. A tananyag minél hitelesebb átadása miatt ezeket az órákat külső előadókkal tartjuk meg, akik az adott nemzetiséghez tartozó képviselők lesznek.

62


11. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Iskolánk kezdettől fogva részt vesz a tanulók fizikai állapotának mérésében, a lehetséges alternatívák közül a bővített változatú „Hungarofitt” mérést választva. A mérés eredményeit osztályonként, nemenként, valamint évfolyami és iskolai szinten összesítjük és értékeljük (valamint továbbítjuk az országos adatbázisba) és a tapasztalatok alapján tervezzük meg a következő évi munkánkat.

12. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvei A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Az egészségnevelési és környezeti nevelés elveit a következők szerint fogalmazzuk meg: 

Az ember és a természet kölcsönös egymásrautaltságának megismertetése tudatosítása a globális gondolkodás, a korszerű ökológiai szemlélet kialakítása.



Az egészséges életvitel fontossága, a környezeti és civilizációs ártalmak felismertetése (rendszeres testmozgás, túrák, betegséget megelőző tevékenységek)



A természeti és a mesterséges környezet ápolása és megóvása.



A mindennapos testedzés változatos lehetőségeinek megteremtése az iskolában.



Alakuljon ki a tanulókban a szűkebb és környezetéért (lakóhelye) felelős tevékeny magatartás.



Tudatosítsuk a tanulókban, hogy ne ártsanak önmaguknak, ne tegyék ki veszélynek sem testüket, sem lelküket, kerüljenek minden olyan ártalmat, amely egészségüket veszélyezteti.



A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerjék a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, és szociális jóllét állapota, valamint, hogy a mindennapi életvezetés, az életmódbeli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.

63


Csak megfelelő ismeretek, új szemlélet teszi lehetővé annak felismerését, hogy a környezetvédelem nem öncélú tevékenység, hanem önmagunk, társadalmunk, anyagi és szellemi javaink védelmére, utódaink egészségének, a jövő nemzedékek életfeltételeinek megmentésére, megjavítására irányul.

13. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskola köteles folyamatosan törődni valamennyi gondjaira bízott fiatallal, különösen pedig a hátrányos, illetve veszélyeztetett tanulókkal. Az ez irányú tevékenységet – amely kiterjed az egész nevelőtestületre – az ifjúságvédelmi felelős koordinálja. Az ifjúságvédelmi felelős munkája során együttműködik a szülőkkel, nevelőkkel, az iskolaorvossal, és iskolapszichológussal, valamint az iskola igazgatójával. Kapcsolatot tart mindazon szervekkel, akik segítségére lehetnek a veszélyeztetettség, a hátrányos helyzet megelőzésében, felszámolásában. Vezeti a szükséges nyilvántartásokat. A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felkutatásában, a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdők megismerésében valamennyi pedagógus, osztályfőnök segítséget nyújt az ifjúságvédelmi felelősnek, folyamatosan együttműködnek vele a megelőző és megszüntető tevékenységben egyaránt. A megelőzés területei, módszerei: - egészséges életmódra nevelés - felvilágosítás, tájékoztatás - tájékozódás - egyéni foglalkozás - rendszeres együttműködés (szülőkkel, stb.) - akarati tulajdonságok fejlesztése - helyes önismeretre nevelés - célok kialakításának elősegítése

64


A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása: A tehetségek gondozása mellett fontos terület a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. A tanulási nehézségek ritkán vezethetők vissza egyetlen okra. Okként három tág kört említhetünk, melyek lehetnek iskolán belüli, iskolán kívüli és személyes feltételek (tehetség, szorgalom). E területen is fontos feladat a tanuló megismerése, az ok feltárása. A problémák kezelése a szaktanár és osztályfőnök szoros együttműködését igényli. Az iskolán belüli okok megszüntetésének alapfeltétele a tanuló és tanár emberi kapcsolatának kialakítása. E feltétel megléte mellett differenciált órai munkával, integrált oktatási formában, szükség esetén tanórán kívüli egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében segítjük tanulónkat a nehézség leküzdésében. Az iskolán kívüli okokat, melyek igen sokrétűek lehetnek, a szülőkkel együttműködve csökkenthetjük, illetve szüntethetjük meg. Alapfeltétel tehát az iskola és a szülők élő kapcsolata. Külön feladat a szociális hátrányok enyhítése a rossz társaság és a drog problémájának megoldása. Motiváció nélkül nem létezik tanulás. Tanulási tevékenységünket eredmények és kudarcok kísérik. Ha az eredmények okán a gyermek elismerést, kudarc esetén pedig segítséget kap, akkor pozitív beállítottságot szerez az aktuális tevékenységéhez, amely a tanulás szeretetét hozhatja magával. A tanulók személyisége nem fejlődhet másként, mint lehetőségeinek és szükségleteinek

megfelelően

tervezett

tevékenységrendszerben.

Ebben

a

tevékenységrendszerben a pedagógusnak kiemelt feladata a tanulók tanulás iránti motivációjának differenciált fejlesztése. Ezért pedagógusaink törekszenek arra, hogy olyan módszereket és eljárásokat alkalmazzanak, amelyek segítik a tanulók motivációs rendszerének felépítését, fejlesztését, és korrigálását. Szomorú, de igaz, hogy az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a középiskolás korosztálynál is foglalkozni kell az alapkészségek: olvasás, írás, helyesírás, szabatos beszéd, számolás kialakításával és fejlesztésével. Ki kell alakítani az értelmes olvasás képességét, mely nélkül nem lehetséges a problémamegoldás. Fejlesztendő alapkészségek közé kell sorolni a memóriát, az emlékezet fejlesztését, a problémamegoldó gondolkodás kialakítását. Jelentős súlyt kell kapnia a tanulás tanításának.

65


A szociális hátrányok enyhítése: Kimutatható a kapcsolat a gyenge tanulmányi munka és a szociális hátrányok között. E hátrányok enyhítése jótékony hatással van a tanulmányi eredményekre. Sajnos a szociális hátrányban levő tanulóknak sok segítséget nyújtani anyagi téren nem tudunk, de az ilyen tanulók figyelmét felhívjuk az iskola, a fenntartónk, a lakóhelyi önkormányzatok által nyújtott lehetőségekre, a tankönyvsegélyre, a tankönyvtámogatásra, a tartós tankönyvek használatának lehetőségére, a kedvezményes, illetve térítésmentes menzai ellátásra, az iskolai könyvtár fokozott használatára. Figyelemmel kísérjük a pályázati kiírásokat és élünk az azok kínálta lehetőségekkel, ha azok a szociális hátrányok enyhítését célozzák meg.

14. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi tevékenységében elért kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók. A jutalmazás elvei: Jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki/amely: - folyamatosan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt - kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban; - tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt; - az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn, versenyen, pályázaton; - folyamatosan kiemelkedő a szorgalma; - kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs kifogás; - az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan teljesíti. Az intézményi szinten is kiemelkedő teljesítményt nyújtók jutalmazása az iskolai tanulóközösség előtt történik az iskolai ünnepélyek alkalmával.

66


III. SZAKMAI PROGRAM

1. A szakképző iskolákkal szemben támasztott igények Iskolánk az alapító okiratnak megfelelően szakképző intézmény, ezért a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés során szakképzési feladatokat is ellát. Ebben a fejezetben részletezzük az iskola szakmai képzéséből adódó sajátosságait. A szakképző iskola állami szolgáltatási feladatokat lát el, stratégiájának kidolgozása során a régió, a helyi környezet igényeit, a munkaerő piaci igényeket is figyelembe veszi. Befolyásolja a szakmai képzés programját, hogy a „kereslet és kínálat” nem szükségszerűen esik egybe, azaz a tanulók, szülők igénye eltér a gazdaság, a foglalkoztatás igényétől, lehetőségétől. Ennek koordinálását végzi az MFKB, azaz közreműködik a munkaerőpiaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában. Meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait, így a döntéseit az iskoláknak kötelező figyelembe venniük. Miután a gazdaság igényei és finanszírozási szándékai éppúgy meghatározóak, mint a szülői, tanulói igények, a szakképzés területén a döntések meghozatalához különösen fontos a rendszeres érdekegyeztetés az iskolafenntartóval, a társadalmi-gazdasági környezettel. Az igények változásából következően a szakképző iskola csakis akkor láthatja el tartósan feladatait, ha nagyfokú mobilitással rendelkezik, képes az igények változásának késedelem nélküli követésére.

67


2. Az iskolában folyó szakképzés céljainak meghatározása Iskolánk 2013. szeptember 1-jétől a köznevelési és a szakképzési törvény előírásainak megfelelően szervezi meg a szakközépiskolai és a szakiskolai képzést:

Szakközépiskola: A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. (9-12. évfolyam) A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. Ennek megfelelően: - tanulóink további 1 éves képzés során szerezhetik meg ezt a végzettséget (5/13. évfolyam); - gimnáziumi érettségivel, vagy más ágazathoz tartozó szakközépiskolai érettségivel rendelkező tanulók 2 éves képzés során szerezhetik meg ezt a végzettséget (1/13. és 2/14. évfolyam). A szakközépiskolában a szakképzés célja: 

9-12. évfolyamon: - érvényesítse a humánus értékeket;

68

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit; - testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. 

érettségi vizsgára épülő szakképzési évfolyamokon (5/13.; 1/13-2/14. évfolyam): Valamennyi szakterületen folyó képzés célja, hogy a szakmai képesítés birtokában a fiatalok - rendelkezzenek korszerű, magas szintű szakmai és vállalkozási ismeretekkel, konvertálható, továbbfejleszthető tudással; - adott területen legyenek képesek vezetési, szervezési feladatok ellátására; - legyenek képesek egyéni és társas vállalkozások megtervezésére, megszervezésére, indítására és működtetésére; - alakuljon ki a szakmai továbbképzés igénye, legyenek képesek felsőfokú szakmai továbbtanulásra; - alakuljanak ki – a szakmai specialitásokat is figyelembe véve – azok a személyiségjegyek,

magatartásformák,

amelyek

a

partnerként

való

elfogadtatást, a környezetbe történő beilleszkedést segítik.

Szakiskola: A szakiskolának három (1/9-3/11. évfolyam), az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. A szakiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések körében folyik a szakképzés. Az alapszintű iskolai végzettségre épülő szakmák esetén közös cél olyan gyakorlati szakemberek képzése, akik - képesek önállóan dolgozni szakmájuk területén; - képesek beilleszkedni a munkahelyi szervezetbe; - megfelelő motivációival rendelkeznek az egész életen át tartó tanuláshoz; - ismerik az alapvető állampolgári és munkavállalói jogokat és kötelességeket;

69

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. - rendelkeznek olyan általános és szakmai felkészültséggel, kommunikációs és tanulási készséggel, hogy képesek követni a szakma fejlődésével járó új igényeket, a munkaerőpiaci viszonyok változásait.

3. Az iskolában folyó szakképzési tevékenységek meghatározása Az iskolában oktatott szakmák 2013. szeptember 1-jétől a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben kiadott OKJ szerint: 

Szakközépiskola 9-12. évfolyam szakmai érettségi végzettséggel: (A 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet 3. számú melléklete alapján.) -

kereskedelem ágazatban kereskedelmi ügyintéző,

-

közlekedésgépész ágazatban karosszéria összeszerelő,

-

vendéglátóipar

ágazatban

pultos

munkakör

betöltésére

alkalmas

végzettség. 



Szakközépiskola szakképzési évfolyam 5/13. vagy 1/13-2/14. évfolyam: -

autószerelő,

-

autóelektronikai műszerész,

-

kereskedő,

-

logisztikai ügyintéző,

-

vendéglátásszervező-vendéglős.

Szakiskola 1/9-3/11. évfolyam: -

eladó,

-

gépi forgácsoló (ráépülő 1 éves képzés keretében CNC gépkezelő),

-

karosszérialakatos,

-

szerszámkészítő,

-

cukrász (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),

-

pincér (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),

-

szakács (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség),

-

vendéglátó eladó (ráépülő 1 éves képzés keretében üzletvezető végzettség).

70


Szakképzési évfolyamokon a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat oktatásának módja: Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakmák esetén rendelet határozza meg az elmélet és gyakorlat arányát (általában 60% és 40%, 50% és 50%, 40% és 60%, vagy 30% és 70% az arány), valamint az évfolyamok számát. Az iskolarendszerű oktatás keretében szervezett szakképzés esetén ezeket az arányokat és számokat tartani kell. A központilag kiadott közismereti és szakmai kerettantervek figyelembe vételével készítettük el az óraterveket és a helyi tantervünket. Iskolánk a szakmai elméleti képzést szakiskolában a 2/10-3/11. évfolyamokon, valamint szakközépiskolában az 5/13. és 2/14. évfolyamokon ciklusos (2 heti) váltakozással szervezi meg. A szakmai elméleti tárgyak követelményrendszerét az adott szakmában kiadott Szakmai és Vizsgakövetelmények figyelembevételével alakítottuk ki. A gyakorlati oktatás megszervezésénél az 2011-ben kiadott szakképzésről szóló törvényt, a hozzá kapcsolódó rendeleteket vettük figyelembe, valamint ezen a területen együttműködünk a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Iskolánk tudatában van annak, hogy a magyar gazdaság nemzetközi versenyképessége növelésének, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosításának elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés, amely az egyén képességeinek kibontakoztatásával, a fiatalok sikeres életpályára való felkészítésével szolgálja az állampolgárok jólétének növekedését. Ehhez az szükséges, hogy a végzett tanulók száma és felkészültsége minél jobban és rugalmasabban alkalmazkodjon a gazdaság, a munkaerőpiac igényeihez, az iskolarendszerű képzés piacképes tudást adjon a tanulók számára és tegye őket képessé saját vállalkozás indítására, képzettségük állandó megújítására. E törekvésben iskolánk szorosan együttműködik a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. A gazdasági kamarának meghatározó szerepe van a duális képzés megerősítésében, a gazdálkodó szervezetek szakképzésben vállalt szerepének növelésében és ezáltal a gyakorlati oktatás során életszerű körülmények közt megszerezhető munkatapasztalat biztosításában. Iskolánk már régóta elkötelezett a duális képzés erősítésében, ezért a szakképzésben részt vevő tanulóink jelentős része tanulószerződés keretében vesz részt a gyakorlati képzésben. A szakközépiskolában és a szakiskolában tanulók gyakorlati képzése a szakképzésről szóló törvénnyel összhangban kerül megszervezésre:

71

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. -

tanulószerződés keretében: A szakiskolai tanulók összefüggő nyári gyakorlata az 1/9. évfolyamon eladó, pincér, szakács, cukrász, vendéglátó eladó szakmákban, valamint minden szakmában 2/10. és a 3/11. évfolyamon tanulók teljes gyakorlati képzése. Szakközépiskolában, vendéglátásszervező-vendéglős szakmában az 1/13. évfolyamon tanulók nyári gyakorlata, valamint az 5/13. és a 2/14. évfolyamon tanulók gyakorlati képzése.

-

együttműködési megállapodás keretében: Szakközépiskolában a 9-11. és az 1/13. évfolyamon

a

nyári

gyakorlat

időtartamára

kereskedelem

ágazatban.

Szakközépiskolában, közlekedésgépész ágazatban 10-11. évfolyamon, és 1/13. évfolyamon a nyári gyakorlat időtartamára (10. évfolyamon azok a tanulóknak, akik nem találnak külső képzőhelyet, az iskolai tanműhelyben kerül sor a nyári gyakorlat megszervezésére.) Kereskedő és logisztikai ügyintéző szakmákban az 5/13. és a 2/14. évfolyamon tanulók esetén a képzők igénye szerint. És abban az esetben, ha a gyakorlati képzés költségvetési szervnél történik. -

iskolai (tanműhelyi) gyakorlati képzés keretében: Szakközépiskolában a 9-12. és az 1/13. évfolyamon az évközi gyakorlati képzést minden ágazatban, valamint 5/13. és 2/14. évfolyamon az évközi gyakorlati képzés autószerelő és autóelektronikai műszerész szakmában. Szakközépiskolában 9. évfolyamon a nyári gyakorlat időtartamára közlekedésgépész ágazatban. Szakiskolában 1/9. évfolyamon az évközi gyakorlat minden szakmában, valamint gépi forgácsoló és szerszámkészítő szakmákban a nyári gyakorlat időtartamára. A tanulószerződéses tanulók esetében az adott szakmák helyi tantervében szereplő óraszámban (iskolai csoportos foglalkozás).

A szakmai elméleti és gyakorlati képzés során alkalmazott oktatási módszerek, tanulói tevékenységformák A szakmai kerettantervi ajánlásokat figyelembe véve igyekszünk a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során minél változatosabb oktatási módszereket alkalmazni. Emellett olyan tanulói tevékenységformákat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva

tevékenységüket,

önállóságukat,

kezdeményezéseiket,

problémamegoldásaikat,

alkotóképességüket. Az alkalmazható oktatási módszerek közül a következőket alkalmazzuk leginkább:

72


magyarázat,



elbeszélés,



kiselőadás,



megbeszélés,



vita,



szemléltetés,



projekt,



kooperatív tanulás,



szimuláció,



szerepjáték,



házi feladat,



szakmai kirándulás.(A szakmai kirándulást az aktuális tanmenetben tervezi meg a szaktanár.)

73


4. Az iskolában oktatott szakképesítések óratervei (Szakiskola 9-11. és szakközépiskola 1/13., 5/13. és 2/14.) A következő óratervek a 2013/2014-es tanévtől induló képzésben részt vevő osztályok óratervei. A többi (kimenő) évfolyam óratervét a 2010-ben és a 2012-ben elfogadott Pedagógiai Programunk tartalmazza. A helyi tantervek egyes szakmai tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát a pedagógiai program III. kötete tartalmazza.

Szakiskola 9-11. évfolyam

74


Szakiskola- 34 341 01 Eladó Óraterv-szakiskola Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és 2 irodalom Idegen nyelv 2* Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés 1 Informatika 1* Összesen 35 Felhasznált óraszám 45 Ebből: Közismeret összesen 18 Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 Szakmai követelmény Tantárgy elm gyak modul 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi 1 egészség és egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. A működtetés 10025-12 A szabályai kereskedelmi A működtetés egység működtetése szabályai gyakorlat Áruforgalom 4 11507-12 Az áruforgalom Áruforgalom lebonyolítása gyakorlata 10027-12 A ruházati Áruforgalmazás 1 cikkek és a vegyes Áruforgalmazás iparcikkek 2* gyakorlata I. forgalmazása 10028-12 Az élelmiszerek, vegyiáruk és gyógynövények forgalmazása

10029-12 A műszaki cikkek forgalmazása

Áruforgalmazás II.

2

Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II.

Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra

2/10. évfolyam

3/11. évfolyam

1

0,5

2* 1 1 --5 1 --36 39,5

2* 1 ----5 1 --35 42,5

11 25

9,5 25,5

elm

gyak

gyak

0,5 2* 2 2,5 +0,5* 1

2 4,5 +1,5*

1 4 1

2,5*

5+0,5* 1

6 1*

2

elm

4+0,5* 1*

1 2,5*

3 1*

10

7

Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma *csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)

140

75

6

3 1*

19 140

9,5

16


Szakiskola – 34 521 03 Gépi forgácsoló Óraterv-szakiskola Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv 2* Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés 1 Informatika 1* Összesen 35 Felhasznált óraszám 48 Ebből: Közismeret összesen 18 Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 Szakmai Tantárgy elm gyak követelmény modul 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 0,5 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Munkavédelem 1 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás 1* környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó 3,5 1* feladatok 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó 4* feladatok gyakorlata Szakmai anyagismeret és 1 anyagvizsgálat 10173-12 Anyagvizsgálatok és Anyagvizsgálat és geometriai mérések gépészeti mérések 5* gyakorlata 10174-12 Esztergálás Esztergályos Esztergálás gyakorlata feladatok Marás 10176-12 Marós feladatok Marás gyakorlata Köszörülés 10175-12 Köszörűs feladatok Köszörülés gyakorlata Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 6 11 Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140

*csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)

76

2/10. évfolyam 1 2* 1 1 --5 1 --36 40

3/11. évfolyam 0,5 2* 1 ----5 1 --35 41,5

11 25

9,5 25,5

elm

gyak

elm

gyak

0,5 2*

2

2

1*

3

7 3

9

4

1* 5

2

2,5*

5 2,5

2 16 140

8

6 17,5


Szakiskola – 34 525 06 Karosszérialakatos Óraterv-szakiskola Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv 2* Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés 1 Informatika 1* Összesen 35 Felhasznált óraszám 47,5 Ebből: Közismeret összesen 18 Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 Szakmai Tantárgy elm gyak követelmény modul 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 0,5 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Munkavédelem 0,5 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás 0,5 környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó 3,5 feladatok 10162-12 Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó 7* feladatok gyakorlata Gépészeti kötésismeret 10166-12 Gépészeti kötések feladatok Kötéskészítési gyakorlat 10483-12 Általános Vállalkozási ismeretek 1 vállalkozási Vállalkozás gyakorlata 2* feladatok Karosszérialakatos 2 10487-12 szakmai ismeretek Karosszérialakatos Karosszérialakatos feladatai szakmai gyakorlat Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 7,5 9,5 Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140


77

2/10. évfolyam 1 2* 1 1 --5 1 --36 38

3/11. évfolyam 0,5 2* 1 ----5 1 --35 39

11 25

9,5 25,5

elm

gyak

elm

gyak

0,5 2*

2 3 1 3

1 0,5 0,5

4

1,5

5,5

10,5 7

18 140

1,5 14

8,5

17


Szakiskola – 34 521 10 Szerszámkészítő Óraterv-szakiskola Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv 2* Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés 1 Informatika 1* Összesen 35 Felhasznált óraszám 48 Ebből: Közismeret összesen 18 Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 Szakmai Tantárgy elm gyak követelmény modul 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 0,5 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Munkavédelem 1 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és Elsősegélynyújtás 1* környezetvédelem gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok 3,5 1* 10162-12 Gépészeti Gépészeti alapozó feladatok alapozó feladatok 4* gyakorlata Szakmai anyagismeret és 10173-12 anyagvizsgálat Anyagvizsgálatok és Anyagvizsgálat és gépészeti geometriai mérések mérések gyakorlata Szerszám és 1 készülékgyártás 10192-12 Szerszám és készülékgyártás Szerszám és 5* készülékgyártás gyakorlata 10193-12 Üzemeltetés és karbantartás Szerszámok és készülékek Üzemeltetés és karbantartás üzemeltetése, gyakorlata karbantartása Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 6 11 Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140


78

2/10. évfolyam 1 2* 1 1 --5 1 --36 38

3/11. évfolyam 0,5 2* 1 ----5 1 --35 39

11 25

9,5 25,5

elm

gyak

elm

gyak

0,5 2*

3 3 4

2

3,5

11 2

1,5 7

2

1 8

9

16 140

8

17,5


Szakiskola – 34 811 01 Cukrász Óraterv-szakiskola Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv 2* Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés 1 Informatika 1* Összesen 35 Felhasznált óraszám 44 Ebből: Közismeret összesen 18 Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 Szakmai Tantárgy elm gyak követelmény modul 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 1 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás 2 10045-12 Gazdálkodás Szakmai számítás 1 Általános élelmiszer10044-12 ismeretek, 1 Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1 1* 10046-12 Szakmai Szakmai idegen nyelv 1* idegen nyelv Cukrászat 4 Szakrajz gyakorlat 1* 10043-12 Cukrászati Cukrászat gyakorlat 4* termék-készítés Cukrászat üzemi gyakorlat Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140


79

2/10. évfolyam 1 2* 1 1 --5 1 --36 41

3/11. évfolyam 0,5 2* 1 ----5 1 --35 41

11 25

9,5 25,5

elm

gyak

elm

gyak

0,5 2* 0,5 1

0,5 1

1

1

1* 2

5,5

1 2*

2*

17,5

17,5

19,5 140

6

19,5


Szakiskola – 34 811 03 Pincér Óraterv-szakiskola Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv 2* Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés 1 Informatika 1* Összesen 35 Felhasznált óraszám 44 Ebből: Közismeret összesen 18 Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 Szakmai Tantárgy elm gyak követelmény modul 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 1 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás 2 10045-12 Gazdálkodás Szakmai számítás 1 Általános élelmiszer10044-12 ismeretek, 1 Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1 1* 10046-12 Szakmai Szakmai idegen nyelv 1* idegen nyelv Felszolgálás alapjai 4 10047-12 Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai 5* gyakorlat Felszolgálás 10074-12 Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás üzemi gyakorlat Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140


80

2/10. évfolyam 1 2* 1 1 --5 1 --36 41

3/11. évfolyam 0,5 2* 1 ----5 1 --35 41

11 25

9,5 25,5

elm

gyak

elm

gyak

0,5 2* 0,5 1

0,5 1

1

1

1*

2

5,5

1 2*

2*

17,5

17,5

19,5 140

6

19,5


Szakiskola – 34 811 04 Szakács Óraterv-szakiskola Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv 2* Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés 1 Informatika 1* Összesen 35 Felhasznált óraszám 44 Ebből: Közismeret összesen 18 Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 Szakmai Tantárgy elm gyak követelmény modul 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 1 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás 2 10045-12 Gazdálkodás Szakmai számítás 1 Általános élelmiszer10044-12 ismeretek, 1 Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1 1* 10046-12 Szakmai Szakmai idegen nyelv 1* idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési 1,5 alapismeretek 10049-12 Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési alapozó 2* gyakorlat Ételkészítési alapok 2,5 Ételkészítési 10048-12 3* alapgyakorlat Ételkészítés alapjai Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek 10075-12 Ételkészítési gyakorlat Ételkészítés Ételkészítési üzemi gyakorlat Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140


81

2/10. évfolyam 1 2* 1 1 --5 1 --36 41

3/11. évfolyam 0,5 2* 1 ----5 1 --35 41

11 25

9,5 25,5

elm

gyak

elm

gyak

0,5 2* 0,5 1

0,5 1

1

1

1*

2

17,5 1 2*

2* 17,5

5,5

19,5 140

6

19,5


Szakiskola – 34 811 05 Vendéglátó eladó Óraterv-szakiskola Komplex közismereti tantárgyak 1/9. évfolyam Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom 2 Idegen nyelv 2* Matematika 2 Társadalomismeret 2 Természetismeret 3 Testnevelés és sport 5 Osztályközösség-építés 1 Informatika 1* Összesen 35 Felhasznált óraszám 43 Ebből: Közismeret összesen 18 Szakmai tantárgyak őszóraszáma: 17 Szakmai Tantárgy elm gyak követelmény modul 11500-12 Munkahelyi Munkahelyi egészség és 1 egészség és biztonság biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás 2 10045-12 Gazdálkodás Szakmai számítás 1 Általános élelmiszer10044-12 ismeretek, 1 Élelmiszer, fogyasztóvédelem fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1 1* 10046-12 Szakmai Szakmai idegen nyelv 1* idegen nyelv Ételismeret 1 Italismeret, kiszolgálás 1 10056-12 Termelési és eladói Gyorsétkeztetés, 3* gyakorlatok ételeladás Termelési és eladói üzemi gyakorlatok Vendéglátó eladó 2 tevékenység 10057-12 Vendéglátó eladói Értékesítés gyakorlata 2* értékesítés Értékesítés üzemi gyakorlata Szakmai összes elméleti és gyakorlati óra 11 6 Összefüggő szakmai gyakorlat éves óraszáma 140


82

2/10. évfolyam 1 2* 1 1 --5 1 --36 41

3/11. évfolyam 0,5 2* 1 ----5 1 --35 41

11 25

9,5 25,5

elm

gyak

elm

gyak

0,5 2* 0,5 1

0,5 0,5

1

1

1* 1 0,5

0,5

17,5 0,5

1 2*

2* 17,5

5,5

19,5 140

6

19,5


Szakközépiskola 1/13., 5/13. és 2/14. évfolyam 54 525 01 Autóelektronikai műszerész heti óraszáma

Szakmai követelménymodulok

Szakképesíté Ágazati szakképzés s-spec. utolsó közismeret nélkül évf.

Tantárgyak

1/13.

5/13 és 2/14.

heti óraszám

heti óraszám

e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

1

Közlekedési ismeretek

1

Műszaki Rajz

3

Mechanika

2

10416-12 Gépelemek-géptan Közlekedéstechnikai alapok Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási gyakorlatok 10417-12

gy

3

11498-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I

4 10*

80

4*

80 0,5 2*

Járműkarbantartás

1

10418-12 Járműkarbantartás Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás gyak.

0,5 4*

Gépjármű szerkezettan

3

Járműszerkezetek javítása 10419-12 Járműszerkezetek gyakorlat javítása Jármű diagnosztika és javítás Járműdiagnosztika gyak.

4* 2 3*

Autóelektronika elmélete 10420-12 Autóelektronikai műszerész feladatai

gy

6

Mérési gyakorlatok Foglalkoztatás II

e

1*

Közlekedéstechnikai gyak. 11499-12 Foglalkoztatás II

ögy

5

Autóelektronika gyakorlata Autóelektronikai diag.

4* 3

Autóelektronika diag. gyak.

3*

Összes óra

20

Osztályfőnöki

1

Összes óra * csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)

83

15

17 160

36

18

1 36


54 525 02 Autószerelő heti óraszáma közismeret nélkül

Szakképesítés -specifikus utolsó évf.

1/13.

5/13 és 2/14.

Ágazati szakképzés Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkavédelmi alapismeretek

1

Közlekedési ismeretek

1

10416-12 Műszaki rajz Közlekedéstechnikai alapok Mechanika

10417-12 Közlekedéstechnikai gyakorlatok

gy

heti óraszám ögy

2 3

Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika

6

1*

4

Karbantartási gyakorlatok

10*

80

Mérési gyakorlatok

4*

80

Foglalkoztatás II

11498-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I

gy

3

Gépelemek-géptan

11499-12 Foglalkoztatás I.

e

0,5 2*

Járműkarbantartás

10418-12 Járműkarbantartás

1

Gazdasági ismeretek

0,5

Járműkarbantartás gyakorlata 10421-12 Autószerelő feladatai

4*

Gépjármű-szerkezettan

6

Gépjármű-villamosságtan

4

Szerelési gyakorlat 10422-12 Járműdiagnosztika

7*

Járműdiagnosztika

3

Járműdiagnosztika gyakorlata Összes óra

7* 20

Osztályfőnöki

15

Összes óra

36


84

17 160

1

18

1 36


54 341 01 Kereskedő heti óraszáma Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13. évf.

ögy

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság



Foglalkoztatás II.

0,5

0,5

4 1*

Marketing a gyakorlatban

11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

gy

Foglalkoztatás I. A marketing alapjai

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

e

2*

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing

gy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13. és 2/14. évf. heti óraszám

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

Vezetési ismeretek

1

2

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

Vállalkozási ismeretek

10025-12 A kereskedelmi egység működtetése

A működtetés szabályai

5*

80

6*

60

6,5

Áruforgalom gyakorlata

10033-12 A vállalkozások működtetése

20

4

Vállalkozási ismeretek gyakorlat

10031-12 A főbb árucsoportok forgalmazása

1+1* 5

A működtetés szabályai gyakorlat

2+1* 7,5

Áruismeret- és forgalmazás

6+1*

Értékesítési gyakorlat 2*

Értékesítés idegen nyelven

Összes óra

23

Osztályfőnöki

1

12 160 36

Összes óra


85

23

12

1 36


54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Szakképesíté Ágazati szakképzés s-specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 5/13 és 2/14. 1/13. évf. évf. heti óraszám e

gy

heti óraszám ögy

e




Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I.

2*

10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás Szakmai számítás

1

4

2

2

1,5

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10051-12 Vendéglátó marketing és kommunikáció a gyakorlatban Alkalmazott számítástechnika Ügyvitel Vendéglátó 10054-12 Vendéglátó üzleti üzleti idegen idegen nyelv nyelv Élelmiszer ismeret 10052-12 Vendéglátó termelés Termelés elmélete Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete 10050-12 Vendéglátó értékesítés Értékesítés gyakorlata Vendéglátó vállalkozások 10055-12 Vendéglátó Vendéglátó üzletvezetés vállalkozás működtetése

2*

2 1+1*

1*

2

4*

2

4

1*

3

2 6*

6+2*

3

2 4,5+ 1,5*

3* 1

1

1*

1

Összes óra 18 17 Osztályfőnöki 1 Összes óra 36 *csoportbontás (Csoportszám a létszámtól függően.)

12 1

86

gy

160

23 36


54 345 01 Logisztikai ügyintéző heti óraszáma Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13. évf.

ögy

heti óraszám e 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)


11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása

0,5 2*

Foglalkoztatás I. 4

Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése

11

Vezetési ismeretek

1

Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom

10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás

10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás

1*

20

5*

80

6,5

2 6*

Áruforgalom gyakorlata

10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai

gy

0,5

Marketing a gyakorlatban

11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése

e

Foglalkoztatás II.

A marketing alapjai

10032-12 Marketing

gy

Szakképesíté s-specifikus utolsó évf. 5/13. és 2/14. évf. heti óraszám

60 6

Logisztika

4

Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

3+2*

7,5

1,5 3

Raktározás

2,5+1*

Raktározás gyakorlata

Összes óra

23

Osztályfőnöki

1

12 160 36

Összes óra


87

22,5

12,5

1 36


Érvényességi rendelkezések A jelen pedagógiai program érvényességi ideje A jelen pedagógiai programban foglaltak igazgatói jóváhagyás után, felmenő rendszerben lépnek hatályba, a 2013/2014. tanévtől.

A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai A pedagógiai programban foglaltak nevelőtestületi határozattal módosíthatók. A módosítás tényszerű felsorolása mellett csatolni kell a változás rövid indoklását is. A módosítás lehetséges okai a következők lehetnek: - jogszabályi változás; - az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai; - a diákönkormányzat írásbeli javaslata; - munkaközösségek írásbeli javaslata; - a szülői szervezet írásbeli javaslata.

A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa A pedagógiai program időarányos megvalósítását az iskolavezetés évente értékeli a munkaközösség-vezetők közreműködésével, amelyet a nevelőtestület is megvitat. Ha szükséges, akkor módosító javaslatot terjeszt az iskolavezetés, vagy a munkaközöségvezető(k) a nevelőtestület elé. A pedagógiai program módosítása a fent leírtaknak megfelelően történik.

Mellékletek A pedagógiai program mellékletét képezik: - A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi szabályzat; - Az érettségi vizsgatárgyak általános követelményei. - A kifutó képzések óratervei

88


89


1. számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó helyi szabályzat Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletének 64-74.§ alapján a következők szerint határozzuk meg a tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályait. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. 1. Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (7) bekezdése alapján meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben szervezzük meg. Osztályozó vizsgának számít a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint szervezett beszámoltató vizsga is. 2. Különbözeti vizsga: Különbözeti vizsgát azok a tanulók tesznek iskolánkban, akik nálunk kívánják folytatni a tanulmányaikat.

Iskolánk

szabályozza

a

belépés

feltételeit

más

középiskolából.

A

szakközépiskolába és a szakiskolába tanulmányok közben is fogadunk diákokat más középiskolából. Az egyes évfolyamokra való átvételről az iskola igazgatója dönt a szakmai munkaközösség vezetőjének és az érintett osztályfőnöknek az egyetértésével. Az átvételt a szülő írásban kezdeményezheti.

90

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az igazgató az átvétel feltételeként különbözeti vizsgát is előírhat. Elsősorban a szakközépiskola 9-12. évfolyamain a szakmai tantárgyakból. Ha az átvett tanuló nem teljesíti a meghatározott időpontig a különbözeti vizsga követelményeit, akkor nem folytathatja tanulmányait az adott évfolyamon.

3. Pótló vizsga: Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

4. Javító vizsga: Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étõl augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

5. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjai: A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelölünk ki: a) a javítóvizsgákkal együtt az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, b) a félévzárást megelőzően december-január hónapokban, Javítóvizsgákat az augusztus 15-étõl augusztus 31-éig terjedő időszakban szervezünk.

91

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Osztályozó vizsgát is tanévenként két alkalommal szervezünk: a) a félévzárást megelőzően január hónapban, b) a tanévzárást megelőzően május-június hónapokban. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatjuk. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 6. Tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága: Tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében: a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni.

92

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 7. A tanulmányok alatti vizsga részei, követelményei, értékelése: A tanulmányok alatti vizsgát az egyes tantárgyak esetén a következő vizsgarészekből kell teljesíteni: a) írásbeli és szóbeli vizsgarészből: - irodalom, - magyar nyelv, - magyar nyelv és irodalom, - idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv), - matematika. b) csak írásbeli vizsgarészből áll: - rajz és vizuális kultúra, - műszaki ábrázolás, - műszaki dokumentáció, - gazdasági számítások, - szakrajz. c) csak gyakorlati vizsgarészből áll: - orientációs gyakorlat, - szakmacsoportos alapozó gyakorlat, - szakmai gyakorlat. d) gyakorlati és szóbeli vizsgarészből áll: - testnevelés, - gyógytestnevelés, - informatika, e) csak szóbeli vizsgarészből áll: Az előzőekben fel nem sorolt összes tantárgy esetében. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit az egyes tantárgyakra vonatkozóan az iskolai Házirend melléklete tartalmazza. A tanulmányok alatti vizsgán az egyes tantárgyak estén az értékelés a pedagógiai programban rögzített elvek szerint történik: Közismereti tantárgyak esetén: Elégséges (2)

40%-tól,

93

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Közepes (3)

55%-tól,

Jó (4)

70%-tól,

Jeles (5)

85%-tól.

Szakmai tantárgyak esetén: Elégséges (2)

51%-tól,

Közepes (3)

61%-tól,

Jó (4)

71%-tól,

Jeles (5)

81%-tól.

8. A tanulmányok alatti vizsgák rendje: A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc.

94

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 9. Az írásbeli vizsga szabályai: Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

95

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és - a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, - az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy - amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 10. A szóbeli vizsga szabályai: Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania.

96

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, - a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez

97

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. 11. A gyakorlati vizsga szabályai: A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

98


2. számú melléklet AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Témakörök/ Követelmények képességek Szövegértés Információk feldolgozása Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és és megítélése kritikus használata. Szépirodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése

A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmaitudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával. Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.

Szövegalkotás Írásbeli kifejezőképesség Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. Kérdéskör, kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. Hivatalos írásművek nyelvi normáinak alkalmazása A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható kézírás, a helyesírási és nyelvhelyességi hibák javításának képessége. Beszéd, szóbeli szövegalkotás A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú, szóhasználatú lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés. Memoriter: teljes művek és részletek szöveghű előadása. Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának, megfelelő helyénvaló alkalmazása. Fogalmak értelmezése.

99


KÖZÉPSZINT Témakörök

Követelmények

1. Magyar nyelv 1.1. Ember és nyelv

A nyelv mint jelrendszer. A beszéd mint cselekvés. A nyelv és a gondolkodás viszonya. Nyelvcsalád, nyelvtípus.

A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai. 1.2. Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmóddal. A kommunikáció interdiszciplináris jellege. Jel, jelrendszer. Nyelvi és vizuális kommunikáció. A nyelvhasználat, mint kommunikáció. Kommunikációs funkciók és közlésmódok. Személyközi kommunikáció. A tömegkommunikáció. 1.3. A magyar nyelv Változás és állandóság a nyelvben. története A magyar nyelv rokonsága. A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés, Ó-magyar Máriasiralom.

1.4. Nyelv és társadalom

Nyelvművelés. Társadalmi és területi nyelvváltozatok. Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban. Kisebbségi nyelvhasználat.

100

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A határon túli magyar nyelvűség. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat. 1.5. A nyelvi szintek Hangtan. Alaktan és szótan. Mondattan. A mondat szintagmatikus szerkezete. A mondat a szövegben.

1.6. A szöveg

Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia. A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés. A szöveg szóban és írásban. Az intertextualitás. A szövegtípusok.

Szöveg a médiában. 1.7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita. A szövegszerkesztés eljárásai. 1.8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Állandósult nyelvi formák. Nyelvi, stilisztikai változatok. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat. 2. Irodalom 2.1. Szerző, művek 2.1.1. Életművek a

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi

101

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. magyar irodalomból Dezső, József Attila. Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között.

2.1.2. Portrék

Memoriterek. Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése.

2.1.3. Látásmódok

2.1.4. A kortárs irodalomból

Memoriterek. Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. (A lista bővíthető legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel). Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés. 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.

2.1.6. Színház és dráma

2.1.7. Az irodalom határterületei

A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője. Színház és dráma különböző korszakokban. 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája. Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja. Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek.

2.1.8. Regionális kultúra

Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. Interkulturalitás.

102

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2. 2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok

2.2.2. Műfajok, poétika 2.2.3. Korszakok, stílustörténet

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése. Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

TÖRTÉNELEM Témakörök/ Követelmények Kompetenciák 1. Kompetenciák Források használata és értékelése

Történelmi forrásokból (pl. tárgyi, írásos) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása. Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése. Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése. A történelmi térképek felhasználása az ismeretszerzéshez. Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból.

A szaknyelv alkalmazása Tájékozódás térben és időben

A tények és feltételezések megkülönböztetése. Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata. Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken. A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.

103

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése. Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése. Különbségek és egybeesések felismerése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között. A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének, sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete. Az eseményeket alakító tényezők A tanultak okok és következmények szerinti rendezése. feltárása Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van. Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése. A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése. Önálló kérdések megfogalmazása a tanult történelmi események okairól és következményeiről. A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon. A különböző történeti régiók eltérő fejlődésének bemutatása. Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása. Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény alakulásában.

Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra. Népesség, település, életmód. Egyén, közösség, társadalom. A modern demokráciák működése.

104

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés. 2. Témakörök Az ókor és kultúrája

Vallás és kultúra az ókori Keleten. A demokrácia kialakulása Athénban. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A kereszténység kialakulása és elterjedése.

A középkor

A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A nyugati és a keleti kereszténység. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. A középkori városok. Egyházi és világi kultúra a középkorban. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

Az oszmán birodalom terjeszkedése. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Az Árpád-kor. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburgi Zsigmond idején. A Hunyadiak.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

Kultúra és művelődés. A nagy földrajzi fölfedezések és következményei. Reformáció és katolikus megújulás. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában.

105


Magyarország a Habsburg Birodalomban

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

Művelődés, egyházak, iskolák. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom és következményei. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása

Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései.

Magyarországon

A reformkori művelődés, kultúra. Polgári forradalom. A szabadságharc. A kiegyezés előzményei és megszületése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában.

Az első világháborútól

Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék.

a kétpólusú világ felbomlásáig A gazdaság a társadalom és életmód új jelenségei a fejlett világban. Az USA és az 1929–33-as gazdasági válság. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920–30-

106

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. as években. A második világháború előzményei és jelentős fordulatai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

A szocialista rendszerek bukása. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei. A Horthy-rendszer jellege, jellemzői. A művelődési viszonyok és az életmód. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. Magyarország részvétele a világháborúban.

Magyarország 1945-től

A német megszállás, a holocaust Magyarországon. A szovjet felszabadítás és megszállás.

a rendszerváltozásig

A határon túli magyarság sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői.

A jelenkor

A rendszerváltozás. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés.

A mai magyar társadalom

A globális világ kihívásai és ellentmondásai. Alapvető állampolgári ismeretek.

és életmód

Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban. A magyarországi roma társadalom. A parlamenti demokrácia működése és az

107

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. önkormányzatiság. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások.

MATEMATIKA Témakör

Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazelmélet

Halmazelméleti alapfogalmak. Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok. A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika Logikai műveletek

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.

Fogalmak, tételek, A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása. Bizonyítások Egyszerű matematikai szövegek értelmezése. a matematikában A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása.

Kombinatorika Gráfok

Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása. A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai. Gráfelméleti alapfogalmak.

2. Számelmélet, algebra Számfogalom

A valós számkör. A valós számok különböző alakjai. Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben. Az adatok és az eredmény pontossága.

Számelmélet

Számrendszerek, a helyiértékes írásmód. Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma. A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb

108

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok. Algebrai kifejezések, Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel. műveletek Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása. Hatvány, gyök, Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok). logaritmus A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben. Egyenletek, Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. egyenlőtlenségek Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek. A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya. Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek. 3. Függvények, az analízis elemei Függvények

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai.

függvények grafikonjai,

Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyökfüggvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:

függvénytranszformációk

f(x) + c, f(x + c), c · f (x), f(c · x) Függvények jellemzése Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás. Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat Kamatos kamat számítása. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Alapfogalmak, ponthalmazok Geometriai transzformációk

Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok. Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság.

109

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Hasonló alakzatok tulajdonságai. Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban. Síkgeometriai alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok. Szabályos sokszögek. A kör és részei.

Térbeli alakzatok

Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Kör és egyenes kölcsönös helyzete. Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp. Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása.

Vektorok

Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya. A vektor fogalma. Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik. Vektor koordinátái.

Trigonometria

Vektorok alkalmazása. Szögfüggvények fogalma.

110

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között.

Koordinátageometria

Szinusztétel, koszinusztétel. Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.

5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika

Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai (kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság. Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).

Valószínűségszámítás

Szórás. Valószínűség fogalma. A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

IDEGEN NYELV Témakörök/ Követelmények Kompetenciák 1. Kommunikatív készségek Beszédértés (hallott Rövidebb, hétköznapi témájú beszélgetések, interjúk lényeges szöveg értése) információinak, alapvető kommunikációs szándékának megértése. Egy hallott szövegből az adott helyzetben szükséges kulcs- és részletinformáció(k) megértése.

Beszédkészség

Az értési célnak megfelelő stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása megadott egyszerű, hétköznapi

111

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. helyzetekben és szerepekben. Egyértelmű, egyszerű és összefüggő megnyilatkozás megadott ismerős témákról. A szintnek megfelelő kommunikációs stratégiák alkalmazása. Szövegértés (olvasott Köznyelven íródott, a mindennapi élet témáival foglalkozó, gyakori szöveg értése) szövegfajták lényegének megértése. Egy szövegből az adott helyzetben szükséges információ(k) megértése, vélemény, érvelés követése.

Íráskészség

Egyéb készségek (stratégiák)

Az értési célnak megfelelő olvasási stratégia alkalmazása (globális, szelektív, részletes értés). Kommunikációs szándék megvalósítása a mindennapi életben általánosan és gyakran használt szövegfajtákban. Egyértelmű, egyszerű, összefüggő szöveg alkotása megadott, hétköznapi témákról. A feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségek és technikák alkalmazása. A nyelvi nehézségek áthidalásához szükséges legalapvetőbb technikák alkalmazása.

2. Nyelvi kompetencia A vizsgázó tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemek és nyelvi szerkezetek felismerése és nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó használata. A kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközök alkalmazása szóban és írásban. Az írott és a beszélt nyelv funkcionális használata. 3. Témák Személyes vonatkozások, család Ember és társadalom Környezetünk Az iskola A munka világa Életmód Szabadidő, művelődés, szórakozás Utazás, turizmus

Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás. Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás. Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás. Például: diákmunka, pályaválasztás. Például: napirend, kedvenc ételek. Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

112

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Tudomány és technika

Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

FIZIKA Témakör

Követelmények

1. Mechanika A dinamika törvényei

A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők összegzése. Newton törvényeinek értelmezése. Kényszererők felismerése konkrét példákban. Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra. Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben. Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében. Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése.

Mozgások

Egyszerű gépek működésének leírása. A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása. Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása. Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása. Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői. E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra. A súrlódás jelensége.

113

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata. A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása. A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása. A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel.

Munka és energia

Állóhullámok felismerése. A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia. Az emelési munka, a helyzeti energia. A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia. A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

2. Hőtan, termodinamika Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség.

Hőtágulás

A termikus egyensúly értelmezése. Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása.

A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége. Összefüggés a gázok Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. állapotjelzői között p-V-diagramok értelmezése. Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.

A kinetikus gázmodell Termikus és mechanikai

Az állapotegyenlet ismerete. A hőmozgás értelmezése. Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján. A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.

114

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. kölcsönhatások

A belső energia értelmezése. A térfogati munka értelmezése. A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások. Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.

Halmazállapotváltozások

A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése. A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás. Párolgás és lecsapódás. Forrás. E folyamatok energetikai vizsgálata. A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében. A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma.

A termodinamika

A légkört érő káros behatások és következményeik. A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon.

II. főtétele

A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

3. Elektromágnesség Elektrosztatika

Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása. A töltésmegmaradás törvénye. A Coulomb-törvény ismerete. Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség. Többlettöltés fémen, alkalmazások.

Az egyenáram

A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete. Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés. Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.

115

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az egyenáram munkája és teljesítménye. Az egyenáram hatásai, alkalmazások. A galvánelem és az akkumulátor. Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása.

Magnetosztatika.

Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások. A Föld mágnessége, az iránytű használata.

Egyenáram mágneses mezője

A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus. Az elektromágnes, gyakorlati alkalmazások.

A Lorentz-erő. Az elektromágneses A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye. indukció Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál. A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és áramerősség. A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.

Elektromágneses hullámok

Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor). A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása. Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia). Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.

A fény

Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete. Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye. A fénytörés, a Snellius–Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége. Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció). Képalkotás, valódi és látszólagos kép, nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.

116

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete. Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, dioptria fogalma. Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei. 4. Atomfizika, magfizika Az anyag szerkezete

Az atom, molekula, ion, elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel. Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis alapján. Az elektron töltése és tömege.

A kvantumfizika elemei

Rutherford szórási kísérlete és atommodellje. Az energia kvantáltsága, Planck-formula. A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős természete. A vonalas színképek keletkezésének ismerete. Az elektron kettős természete. A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe. Az atommag összetétele. Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömegenergia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában. A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás. Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.

Sugárvédelem

Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája. A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

5. Gravitáció, csillagászat

117

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Gravitáció

Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége. A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei. A mesterséges égitestek mozgása. Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése.

A csillagászat elemeiből

A gravitációs gyorsulás mérése. A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer, galaxisok. Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet. A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek Személyiségek

Elméletek, felfedezések, találmányok

Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete. A geo- és heliocentrikus világkép összehasonlítása. Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: ,,az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása. A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel. A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.

KÉMIA

118

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Témakör

Követelmények

1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok

Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében. Az atomszerkezet kiépülésének törvényszerűségei. Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján. A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák. A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához. Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete.

Molekulák és összetett ionok

A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete. Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján. Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok

Halmazok

(pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint. Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai. Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése. A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben. A reakciók végbemenetelének feltételei. A reakciósebességet befolyásoló tényezők. A dinamikus egyensúly értelmezése a

A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia

Reakciókinetika

Kémiai egyensúly

119

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. megismert reakciókra. Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat. Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése. A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint. A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.). A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba

Reakciótípusok

(pl. protolitikus, redoxi stb.). A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis). A redoxi-reakciók értelmezése (elektronátmenet, oxidációsszámváltozás). A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése). A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.

Protonátmenettel járó reakciók

Elektronátmenettel járó reakciók

A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására. A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok). Korróziós jelenségek, korrózióvédelem. Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében. Az elektrolízis mennyiségi törvényei. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brönsted, Avogadro).

Tudománytörténet

120

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete

A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai (az atom-, a molekula- és a ismeretek alapján. halmazszerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai Az általános kémiában tanult tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti fogalmak, összefüggések, szabályok értelmezése alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára. Az elemek és vegyületek kémiai Megismert elemek jellemzése a sajátságai periódusos rendszer adatai alapján. Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása. A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése. Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján. A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése. A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása. Az elemek és vegyületek előfordulása A megismert elemek előfordulásának formái. Az elemek és vegyületek Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai. Az elemek és szervetlen vegyületek Annak ismerete, hogyan kell legfontosabb felhasználásai felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket. Az elemek és vegyületek jelentősége Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása. A környezetkárosító anyagok hatásai

121

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. és a megelőzés módjai. Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai. A környezetszennyezés okai, környezetvédelem. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

Tudománytörténet

3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves anyag fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint. A funkciós csoport fogalma. A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint. A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása. A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve. A főbb vegyületcsoportok általános képlete. A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció. Szerkezeti képlet írása. Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása. A konstitúciós izomerek felismerése. Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése. A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján. Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, ezek eredményének értelmezése.

122

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A szerves vegyületek előfordulása

A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei. A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása, élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).

A szerves vegyületek jelentősége

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Tudománytörténet

Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások. Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai. A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, E. Fischer, F. Sanger, A. Nobel).

4. Kémiai számítások Általános követelmények Az SI-mértékegységek használata. A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz. A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése. Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadroállandó) és alkalmazásuk. Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban. Oldatok, elegyek Az oldatok százalékos összetételének és (százalékos összetételek, koncentrációjának alkalmazása koncentráció, oldhatóság egyszerűbb feladatokban. stb.) A képlettel és A vegyületek összegképlete és reakcióegyenlettel százalékos összetétele közötti kapcsolatos számítások

123

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. kapcsolat és annak alkalmazása. A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása. A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban. Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása. A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

Termokémia

Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia

BIOLÓGIA Témakör

Követelmények

1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya

Fizikai, kémiai alapismeretek

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek: Elemek, ionok Szervetlen molekulák

A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. A H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, HCO3–, CO32–, NO3– ionok természetes előfordulásai. A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban.

Lipidek Szénhidrátok

A lipidek oldódási tulajdonságait, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az

124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Fehérjék

epe biológiai szerepe.

Nukleinsavak, nukleotidok

A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai. A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosav sorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.

A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe. Az anyagcsere Az élőlények felépítő és lebontó folyamatai: folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok Felépítés és lebontás és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. kapcsolata Lényegük (reduktív, energiaFelépítő folyamatok felhasználó) és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete.

Sejtalkotók

Az erjedés lényege, felhasználása. Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.

(az eukarióta sejtben) A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. 3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek:

125

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Vírusok Önálló sejtek: Baktériumok

Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok. A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.

A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük. Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon. Többsejtűség Az öt regnum elkülönítésének alapja. Gombák, növények, Az egysejtű szerveződés és a állatok elkülönülése többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). Sejtfonalak A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. Teleptest és álszövet A teleptest és az álszövet jellemzői. Szövetek, szervek, A növényvilág fejlődésének hajtóerői. szervrendszerek, Evolúciós „újítások'’ a harasztoknál, a testtájak nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma.

Viselkedés

Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció. Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos

126

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. tanulás. 4. Az emberi szervezet Homeosztázis Kültakaró A mozgás

A homeosztázis fogalma, jelentősége. A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme. A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe.

A táplálkozás

A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részeit, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet. A tápanyagok természetes forrásai, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően.

A légzés

Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai. A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori

127


Az anyagszállítás

betegségeit fölismerésük, kezelésük. A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus.

A kiválasztás

Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők.

A szabályozás

Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés. A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások. Az idegsejt felépítése és funkciója. A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő).

A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló hatás magyarázata. Az idegrendszer A reflexív és a reflexkör fogalma. általános jellemzése Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és

128

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Az öröklött és tanult magatartásformák

Az emberi magatartás biológiaipszichológiai alapjai Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Ézelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. A pszichoaktív szerek főbb csoportjai,

129


Hormonrendszer, hormonális működések

Immunrendszer, immunitás

a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. A neurohormonális rendszer. Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rh-összeférhetetlenség Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai.

Szaporodás és egyedfejlődés

Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi

130

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. beavatkozások. Etikai problémáka (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció

A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai.

Életközösségek (élőhelytípusok)

A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal. A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Bioszféra, Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma.

A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet.

globális folyamatok Civilizációs ártalmak, a természetes növényés állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.

Ökoszisztéma

Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek

131

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői.

Környezet- és természetvédelem

A szén és az oxigén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.) A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek. A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendok. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és ,,alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja.

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika

A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma.

Mendeli genetika

A daganatos betegségek és a kockázati tényezők. A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai.

132

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság.

Populációgenetika és evolúciós folyamatok

Öröklodo mennyiségi tulajdonságok és hajlamok. Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a fajkeletkezés elméletével. A természetes szelekció darwini modellje. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke.

A bioszféra evolúciója

A Human Genom Program célja. A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége.

FÖLDRAJZ Témakör

Követelmények

133

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 1. Térképi ismeretek A földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása. Helymeghatározás a térképen, távolságmérés és -számítás. Az űrtérképezés gyakorlati jelentősége. Földrajzi és környezeti elemek azonosítása űrfelvételeken. 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer felépítése és annak földi következményei. A Nap. A Föld mozgásai és azok következményei. A helyi és a zónaidő számításával kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása. Az űrkutatás eredményeinek gyakorlati vonatkozásai. 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok

Tájékozódás a földtörténeti időegységekben, főbb eseményeikben. Égitestünk gömbhéjas szerkezete. A kőzetlemezek és mozgásuk következményei. A Föld nagyszerkezeti egységei. A belső és külső erők felszínformáló szerepe, a felszínformák.

A leggyakoribb ásványok és kőzetek felismerése, gazdasági hasznosíthatóságuk. A levegőburok A légkör szerkezete, anyagi felépítése. A légkörben lezajló folyamatok és törvényszerűségeik, az éghajlati elemek közötti kölcsönhatások. Az időjárási elemek szerepe a felszínformálódásban. Az időjárási elemekkel kapcsolatos számítási feladatok megoldása. Az időjárás-jelentések értelmezése, a változások okainak magyarázata. A légkör szennyeződésének okai és a szennyezettség következményei.

134

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A vízburok

A vízburok tagolódása és a víz körforgása. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzői, gazdasági jelentőségük. A felszíni és felszín alatti víztípusok, hasznosíthatóságuk lehetőségei. A vízgazdálkodás főbb tevékenységei. A vízellátás és a vízszennyezés helyi, ill. az egész bolygóra kiható problémái, megoldási lehetőségek.

A talaj

A víz és a jég felszínformáló tevékenysége. A talaj természeti és gazdasági jelentősége, a talajpusztulás és következményei.

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valós éghajlati övezetek. A földrajzi övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedése, hasonló és eltérő vonásai, a gazdálkodás jellemzői, a környezeti problémák. A függőleges és a vízszintes övezetesség kapcsolata. 5. Népesség- és településföldrajz A Föld népességnövekedésének időbeli alakulása, okai, környezeti következményei. A népesség szerkezete. A népesség térbeli eloszlását meghatározó legfontosabb tényezők, a területi megoszlás különbségei. Az urbanizáció és a népességmozgások vonásai és következményei. Az egyes településtípusok jellemzői, kialakulásuk okai. 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A világgazdaság ágazati felépítése. A gazdasági fejlettség mérésére alkalmas legfontosabb mutatók. A fejlettség területei különbségei. A piacgazdaság működésének elve. A jelentősebb nemzetközi gazdasági és pénzügyi tevékenységek és szervezetek. A nemzetközi munkamegosztás és a világkereskedelem főbb irányai,

135

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. résztvevői. A globalizáció.

A gazdasági ágazatok

Az integráció legfontosabb lépései az Európai Unió példáján. A legfontosabb gazdasági ágazatok telepítő tényezői, azok változása. A gazdasági szerkezetváltás folyamata. A mezőgazdaság termelés jellemzői. Az energiagazdaság és az ipar jelentősége, átalakulási tendenciái. Az infrastruktúra szerepe és kapcsolata az életminőséggel.

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok Földünk országainak csoportosítása társadalmi-gazdasági jellemzőik szerint. A világgazdasági központok és a peremterületek, eltérő és változó szerepük a világgazdaságban. A különböző egyedi szerepköröket betöltő országcsoportok és országok földrajzi jellemzői. 8. Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete. Hazánk természeti adottságai és erőforrásai, a medence-jelleg érvényesülése. Népességföldrajzi folyamatok és azok következményei. A népesség nemzetiségi összetételének változásai és következményei a Kárpátmedencében. Magyarország gazdaságának jellemző vonásai. A gazdaság fő ágai, ágazatai, területi és szerkezeti átrendeződése, annak okai és társadalmi-gazdasági következményei. Nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Hazánk idegenforgalma. A hazai tájak és régiók eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági képének bemutatása. Hazánk környezeti állapota, legfőbb természeti, kulturális és környezeti értékei, gazdasági eredményei. A lakóhely és a régió természeti, társadalmi-gazdasági jellemzői. 9. Európa regionális földrajza Európa természeti és társadalmi-gazdasági képe.

136

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az egyes kontinensrészek és a tipikus tájak földrajzi jellemzői. Az európai országok szerepe a kontinens, illetve a világ gazdaságában. Társadalmi-gazdasági adottságaik közös és eltérő vonásai, jellemzői. Az Európai Unió kialakulásának társadalmi-gazdasági alapjai, működésének jellemző földrajzi vonásai. Egyes területeinek és országainak hasonlóságai és különbségei. A környezeti problémák területi jellemzői, a megoldásukra tett törekvések Európában. 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza Az egyes kontinensek általános természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzői, tipikus tájaik. Az eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű területek, a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportok és országok. Példák a társadalom természeti környezetbe való beavatkozására az egyes földrészeken. 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A legfőbb globális problémák és azok kialakulásának természeti, társadalmigazdasági okai. Példák a globális környezeti gondok megoldási lehetőségeire. ÉNEK-ZENE Kompetenciák/ Követelmények Témakörök 1. Éneklés és zenetörténet Népzene

Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más nép népdalának előadása emlékezetből. A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete. A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése.

Műzene

A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és

137

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. főbb műveik megnevezése.

Középkor

Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház). Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. A gregorián zene általános jellemzése.

Reneszánsz

Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből. Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

Barokk

A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása. Zenei formák: rondó, variációk értelmezése. Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. Bécsi klasszika Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. A periódus fogalma. Két-, ill. háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése.

Romantika

Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#–2b-ig). Egy romantikus dal előadása szöveggel emlékezetből, tanári

138

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. zongorakísérettel. A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). XX. századi és Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály kortárs zene Zoltán műveiből. Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jelegű bemutatása. 2. Zenefelismerés A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom. Reneszánsz Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén. Barokk J. S. Bach, Händel. Bécsi klasszika Haydn, Mozart, Beethoven. Romantika Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij. Századforduló Ravel. XX. századi és Bartók, Kodály, Gershwin, Orff. kortárs zene 3. Dallamátírás Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#–2b előjegyzési körben. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

139


Kompetenciák/ Követelmények Témakörök 1. Alkotás Vizuális nyelv

A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, tónus, szín) adott célnak megfelelő használata. Adott célnak megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal történő kiemelés használata és értelmező ábrázolása.

Technikák

Színharmóniák, színkontrasztok használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban. Az adott technika adekvát használata. Jártasság a szabadkézi rajzban – ceruzával, tollal. Jártasság a műszaki jellegű rajzban – ceruzával, szerkesztőeszközökkel. Jártasság egyes festőtechnikákban – akvarellel vagy temperával. Jártasság a kollázstechnikában. Jártasság egy kézi sokszorosító eljárásban (pl. papírnyomat). Jártasság egy további szabadon választott technika alkalmazásában (pl. mintázás, vegyes technikák, fotó, videó, számítógép, kézműves technikák).

Ábrázolás, látványértelmezés

Jártasság a sablonnal történő feliratkészítésben. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása.

Formaértelmezés

Térértelmezés

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat) . Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása. Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása. Beállítás alapján a térmélység megjelenítése. A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvenciók (vetületi

140


Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ

ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása. Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján.

Érzelmek, lelkiállapotok vizuális kifejezése. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban (pl. folyamatábra, képes forgatókönyv). Kép- és szövegszerkesztés hagyományos technikával. Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata. Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése

(pl. grafikonnal, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. Tárgyak és környezet Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra. Egyszerű terek átalakításának, berendezésének megtervezése. 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térforma, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok, kontrasztok, térábrázolási rendszerek, anyagok, technikák) szerepének ismerete, használata az elemzés során. Vizuális nyelv Térábrázolási módok A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. Vizuális minőségek Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése. Látványértelmezés A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők ismerete és alkalmazása az elemzés során. Kontraszt, harmónia Színharmóniák, színkontrasztok felismerése. Kontextus A vizuális közlés, kifejezés jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata az értelmezés, elemzés során. Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése. Vizuális kommunikáció A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelképek, motívumok értelmezése. Vizuális információ A köznapi közlésekben előforduló vizuális információk értelmezése (pl. műszaki rajz, folyamatábra). Tömegkommunikáció A tömegkommunikáció legfontosabb eszközeinek, formáinak ismerete és megkülönböztetése. Fotó, mozgókép Fotó elemzése. A fotó legfontosabb műtípusainak ismerete.

141

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció

Tervező folyamat Népművészet

Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok

A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak és objektumok (pl. épület, építmény) forma- és funkcióelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő csoportosítása. A tervező, alkotó folyamat lépéseinek ismerete. A tárgyi néprajz és népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismerete. A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismeret.

A képzőművészet kétdimenziós (pl. festészet, fotó) és háromdimenziós

(pl. szobrászat, installáció), valamint időbeli kifejezéssel bíró (pl. happening, multimédia) műfajainak ismerete. Művészettörténeti A művészeti ágak történetének, nagy korszakainak, irányzatainak korszakok, irányzatok ismerete (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, a századforduló és századelő izmusai, a XX. század második felének irányzatai és legalább egy Európán kívüli kultúra). Stílusjegyek Adott művek besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján. Alkotások és alkotók A legjelentősebb alkotók ismerete és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása. Műelemző módszerek A különböző művészeti ágak kiemelkedő alkotásainak elemzése a megfelelő műelemző módszerek alkalmazásával. Mű és környezete A mű létrehozását meghatározó összefüggések ismerete.

INFORMATIKA Témakör

Követelmények

1. Információs társadalom Információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban

Informatikai alapfogalmak. Információs rendszerek szakszerű leírása, elemeinek pontos meghatározása.

Közhasznú magyar információs

Dokumentumok választása informatikai eszközök segítségével. Annak ismerete, hogy az információ áru, hogy az

142

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. adatbázisok

Jogi és etikai ismeretek Információs és kommunikációs technológiák a társadalomban

információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. Ismerje az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásait és hatását a mindennapi életben, munkában, szórakozásban stb. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait.

2. Informatikai alapismeretek – hardver A számítógépek felépítése, funkcionális egységei, azok főbb jellemzői A számítógép üzembehelyezése

A Neumann-elvű számítógépek. A számítógép, illetve a kapcsolódó perifériák. Perifériák típusai, főbb jellemzői és feladataik. A számítógép főbb egységeinek felismerése és funkciói. Legfontosabb részeinek összekapcsolása és üzembehelyezése.

3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai

Az operációs rendszer részei. Az operációs rendszer funkciói. Könyvtárak (mappák) létrehozása, másolása, törlése, átnevezése.

Keresés a háttértárakon. Az adatkezelés szoftver és hardver Tömörítés, víruskeresés, lemezkarbantartás, az eszközei operációs rendszer segédprogramjai. Állományok típusai Állománykezelés (létrehozás, másolás, törlés, átnevezés, nyomtatás). Hálózatok működésének alapelvei, Hálózati be- és kijelentkezési programok indítása. felhasználási területei Hozzáférési jogok, adatvédelem. 4. Szövegszerkesztés Szövegszerkesztő program kezelése Szövegszerkesztő program indítása. Szöveg beolvasása és kimentése. Nyomtatás.

Szövegszerkesztési alapfogalmak

A munkakörnyezet és a nézet beállítása. A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, -javítás. Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. Oldalformázás.

143

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Szövegjavítási funkciók

Keresés és csere funkciója. Kijelölés, másolás, mozgatás és törlés.

Táblázatok, grafikák a szövegben

Helyesírás-ellenőrzés, szinonimaszótár, elválasztás. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, sorbarendezés. szegélyezés. Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása.

5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata.

A program indítása, a munkakörnyezet beállítása.

Táblázatok felépítése

Táblázatok felépítése (cella, oszlop, sor).

Adatok a táblázatokban

Táblázat megnyitása, mentése, nyomtatása. Adattípusok. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás, formázás. A cellahivatkozások használata.

Táblázatformázás

Táblázatok, szövegek, diagramok

Problémamegoldás táblázatkezelővel

Képletek szerkesztése: konstans, hivatkozás, függvény. Karakter-, cella- és tartomány-formázások. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése. Cellák és tartományok másolása. Egyszerű táblázat készítése. Diagramtípus kiválasztása. Diagramok szerkesztése. Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mező, kulcs. Adatbázis-kezelő program Adattípusok. interaktív használata Adatbevitel, adatok módosítása, törlése.

Alapvető adatbázis-kezelő műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok

Adatbázisok létrehozása, karbantartása. Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés. Képernyő és nyomtatási formátumok tervezése és készítése.

7. Információs hálózati szolgáltatások

144

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Kommunikáció az Interneten

Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Hálózati dokumentumok szerkezete, Weblap készítése Webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele.

Weblap készítés

Formázási lehetőségek. 8. Prezentáció és grafika Prezentáció

Prezentációs anyag elkészítése (szöveg, rajz, fotó, hang …) és formázása. Grafikai eszközök használata. Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.

Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak

A könyvtárak, könyvtártípusok funkciói.

Információkeresés

Dokumentumtípusok. Tájékoztató eszközök. Katalógusok, számítógépes információkeresés.

TESTNEVELÉS Kompetenciák/ Követelmények Témakörök 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek

Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai eredményeiről.

A legnevesebb magyar olimpiai bajnokok sportágai és eredményei. A harmonikus testi A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. fejlődés Az egészséges Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához életmód szükséges alapvető ismeretekben.

Testi képességek

Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése. A kondicionális alapképességek értelmezése.

Gimnasztika

Az erőfejlesztés szabályai. A bemelegítés szerepének értelmezése.

Atlétika Torna

Gyakorlatok javaslata a képességek fejlesztésére és a testtartás javítására. A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. A női és férfi tornaszerek.

145


Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás

Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok

A legfontosabb baleset megelőző eljárások. Az RG versenyszámai. Mozgás és zene kapcsolata. Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az emeber életében. Labdajáték előkészítő játékok felsorolása. Egy választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés).

2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika

Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.

Atlétika

48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. Egy választott futószám bemutatása

Futások

60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,8 sec. Fiuk minimum idő: 8,8 sec. 2000 m síkfutás.

Ugrások

Minimum idő: lányok: 10,30 perc, fiúk 9,00 perc. Egy választott ugrószám bemutatása Magasugrás választott technikával. Lányok minimum magasság: 110 cm. Fiúk 125 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 330 cm.

Dobások

Fiúk 410 cm. Kislabdahajítás vagy súlylökés választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabda hajítás: 20 m,

146

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. súlylökés: 5,5 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg. Fiúk: Minimum szintek: Kislabda hajítás: 30 m, súlylökés 7,5 m.

Torna

Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,00 kg. A talaj- és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható.

Talajtorna

Szekrényugrás

Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása, kötelező elemek felhasználásával Egy tanult támaszugrás bemutatása.

Felemáskorlát

Lányok 4 részes széltében állított, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása

Gerenda Ritmikus gimnasztika

Gyűrű Nyújtó Korlát

Küzdősportok, önvédelem Úszás

Testnevelés és sportjátékok Kézilabda

kötelező elemek felhasználásával. Öt különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával . Különböző elemekből álló összefüggő szabad gyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec), javasolt elemek felhasználásával. Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Négy különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása, kötelező elemek felhasználásával. Grundbirkózás, értékelés a grundbirkózás szabályai szerint. Judo gurulás előre. Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Egy további úszásnemben 25 méter leúszása. Egy sportjáték választása kötelező. Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 15 méter, fiúk 21 méter.

Kosárlabda

7 méteres büntető dobás. Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető

147

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. vonal magasságában az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után futás a kosár felé, a visszakapott labdával labda leütés nélkül fektetett dobás.

Labdarúgás

Büntetődobás egy vagy két kézzel. Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, fiúk 8 db. Slalom labdavezetésből kapuralövés. (Slalompálya hossza 10 méter, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabda kapura.)

Röplabda

Összetett gyakorlat: falra rálőtt és visszapattanó labda kapura lövése Kosárérintés és alkarérintés fej fölé folyamatosan. Minimum szint: kosárérintésnél 5, alkarérintésnél 4 db érintés. Nyitás választott technikával.

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK Gazdálkodási ismeretek Témakörök Vállalkozási formák

A vállalkozás tárgyi feltételei

Követelmének középszinten Ismerje az egyéni és társas vállalkozások jellemzőit, alapításának, megszüntetésének jogi feltételeit, gyakorlati teendőit.

Követelmények kiegészítése emelt szinten Ismerje a vállalkozási formák közötti választás szempontjait. Tudjon tájékozódni a vállalkozási formákról a vonatkozó jogszabályokban. Ismerje az európai uniós társasági formákat.

Ismerje a vállalkozások alapításával és megszüntetésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeket, a vállalkozások kapcsolatát a hatóságokkal, pénzintézetekkel. Ismerje a Ismerje a vállalkozás belső és külső képe tevékenységformának kialakításának üzleti és biztonsági előírásait. megfelelő telephely kiválasztásának üzleti

148

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. szempontjait. Ismerje a tevékenységhez szükséges felszerelési, berendezési tárgyakat és tudjon megalapozott döntést hozni beszerzésükről. Ismerje az áru- és vagyonvédelem eszközeit.

A vállalkozás személyi feltételei

Ismerje az alapterület hatékony kihasználásának meghatározó tényezőit. Ismerje a Tudja kiszámítani a bérgazdálkodás mutatószámait. tevékenységformának megfelelő Tudjon bérszámfejtést végezni. munkakörök kialakításának üzleti Ismerje a jövedelem összetételét. szempontjait. Ismerje a béren kívüli juttatások rendszerét, motiváló Ismerje az optimális szerepét. létszám meghatározásának Ismerje az adóbevalláshoz szükséges dokumentumokat szükségességét, és az adóbevallás készítésének folyamatát. módját. Ismerje a munkaköri leírások jellemzőit. Ismerje a munkaerő felvételhez, a munkaviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó gyakorlati teendőket.

Ismerje a munkaerő alkalmazásának gazdasági/pénzügyi vonatkozásait. A vállalkozások Ismerje a erőforrásai és vállalkozások

Tudjon következtetéseket levonni a mérleg adataiból.

149

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. vagyona

erőforrásait. Ismerje a vállalkozás vagyonának tagolását a számviteli törvény mérlegtételei alapján.

Ismerje az egyszerűsített mérleg szerkezetét. A vállalkozások Ismerje a vállalatok Ismerje a vállalkozásokat érintő adókat. nyereségérdekelt lehetséges céljait. sége, az eredmény Ismerje az eredmény keletkezése keletkezését és szerkezetét a számviteli törvény alapján. Ismerje a vállalkozások nyereségképződéséne k folyamatát. Tudjon számításokat végezni a vállalkozás eredményére vonatkozóan. A vállalkozások Ismerje az árbevétel Ismerje a költségfüggvényeket, tudjon számításokat tevékenységének alakulását végezni erre vonatkozóan. elemzése, a meghatározó mutatószámok tényezőket, az eladási Tudjon a vállalkozás cash-flow-jával kapcsolatos alkalmazása, a ár összetételét. számításokat végezni és elemzést készíteni. likviditás figyelése Ismerje a költségek Ismerje az ÁFA szerepét, tudjon azzal kapcsolatos fajtáit, számításokat végezni. csoportosítását. Tudja elemezni a vállalkozás hatékonyságát, jövedelmezőségét, fizetőképességét. Ismerje a vállalkozás cash-flow-jának szerepét, elemeit, lényegét. A vállalkozások Ismerje a vállalkozás Tudjon értékpapírokkal kapcsolatos számításokat finanszírozási tőkeszükségletét végezni.

150

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. formái

befolyásoló tényezőket. Ismerje a finanszírozás lehetőségeit, lényegét, jellemzőit.

Ismerje a finanszírozási formák közötti választás üzleti szempontjait. Az üzleti terv Ismerje az üzleti terv jelentősége, jelentőségét, fejezetei elkészítésének szükségességét. Ismerje az üzleti terv fejezeteit, szerkezetét. Az üzleti terv Legyen képes egy Legyen képes egy mikro-, illetve kisvállalkozás üzleti készítésének mikro-, illetve tervének elkészítésére megadott adatok alapján, folyamata, az kisvállalkozás számítások segítségével. üzleti terv pénzügyi és összeállítása marketing tervének elkészítésére megadott adatok alapján. Az Európai Unió Ismerje az Európai Ismerje és értse az euró magyarországi bevezetésének Unió történetét, korlátait, a bevezetéssel járó előnyöket, hátrányokat. intézményeit, szerződéseit, a Ismerje a hazai vállalkozásokra vonatkozó európai maastrichti és a uniós szabályokat. koppenhágai kritériumokat, az Unió céljait. Ismerje Magyarország és az Európai Unió kapcsolatát. Ismerje a schengeni övezet célját. Ismerje az uniós vállalkozási formákat. 2.

Marketing Témakörök

Követelmének középszinten

151

Követelmények kiegészítése

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. emelt szinten Értelmezze a marketingkoncepció tartalmát. Ismerje fel a Ismerje a marketing-mix összetevőit. marketingorientáció érvényesülését. Ismerje a kereskedelmi marketing, a szolgáltatásmarketing sajátosságait. A piac, a piaci környezet Ismerje a vállalat mikro- és Ismertesse a elemzése makrokörnyezetét. marketingstratégiák típusait, a marketing hadviselés formáit és megvalósításának elveit. Definiálja a piac fogalmát és kategóriáit. Mutassa be a piac szerkezetét és a piaci formákat. Jellemezze a piaci szereplőket és a piactípusokat. Fogyasztói vásárlói Ismerje a fogyasztói magatartás Elemezze a vásárlási folyamat magatartás modelljét és a fogyasztói magatartást befolyásolásának marketing befolyásoló tényezőket. módszereit. A marketing története, Ismerje a marketing történetét, alapfogalmai, fejlődése fogalmát és alkalmazási területeit.

A célpiaci marketing, piacszegmentálás.

Mutassa be a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket.

Ismerje a motívumkutatások tapasztalatait.

Sorolja fel a vásárlási folyamat szakaszait.

Ismertesse a szervezeti vásárlók beszerzési magatartását befolyásoló tényezőket.

Elemezze a vásárlási magatartás típusait. Ismerje a differenciálatlan és a differenciált marketing jellemzőit.

Mutassa be a piac szegmentálásának ismérveit.

A célpiacok kiválasztása Ismerje a célpiaci marketing lényegét Ismertesse a szervezeti és kialakulását. vásárlók piacszegmentációját. Értelmezze a piacszegmentáció lényegét. Mutassa be a célpiacok kiválasztását. Ismerje a termék pozicionálását. A marketing információs Ismerje a marketing rendszer információszükségletét.

A piackutatás fajtái, módszerei

Mutassa be az információs rendszer funkcióit. Ismerje a marketing és a piackutatás kapcsolatát. Jellemezze a piackutatás funkcióit, a piackutatás folyamatát, módszereit.

Ismertesse a kutatási módszerek csoportosítását. Szerkesszen mintavételi tervet. Tervezzen meg egyszerűbb

152

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Ismertesse a piackutatáshoz szükséges piackutatási eljárást. információk beszerzését.

A piackutatás felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés

Árpolitika, árstratégia

Mutassa be a piackutatási módokat. Ismertesse a piackutatási eredmények értékelését. Ismerje a termék fogalmát. Ismerje a termékpiaci stratégiák meghatározását, a termékportfóliót. Ismerje a termék osztályozását, a fejlesztési típusokat. Határozza meg az új termékek Értelmezze a termékpiaci stratégiák értékesítésének előrejelzési módszereit. jelentőségét. Elemezze a termék piaci életgörbéjének és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. Ismerje az ár fogalmát és szerepét, az árképzési rendszereket. Ismerje az árpolitika lényegét, célkitűzéseit. Jellemezze az árdifferenciálást és az árdiszkriminációt.

Az értékesítéspolitika, Ismerje az értékesítési rendszer az értékesítési csatornák logisztikai és áruforgalmat elősegítő kiválasztása funkcióit. Ismertesse a kereskedelem helyét és szerepét a piacgazdaságban.

A kommunikációs politika

Tudja jellemezni az ötletkeresési technikákat. Ábrázolja grafikonon az optimális árhoz tartozó mennyiség meghatározását. Mutassa be a fedezeti pont meghatározását. Ismertesse a fogyasztói árelfogadást és árérzékenységet befolyásoló tényezőket. Ismerje a nemzetgazdaság értékesítési rendszerét. Magyarázza el a hagyományos és a vertikális marketingrendszerek szervezeti jellemzőit.

Mutassa be a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. Ismerje a franchise jellemzőit. Ismerje a kommunikáció fogalmát és fajtáit.

Ismerje a kommunikációs folyamatot. A Határozza meg a marketingkommunikáció marketingkommunikáció lényegét. eszközrendszere Mutassa be a kommunikációs mix elemeit. A reklám szerepe és Ismerje a reklám fogalmát és szerepét. fejlődése Mutassa be a reklám fejlődését.

153


A reklám vállalati funkciói

A reklámeszközök és reklámhordozók

Jellemezze a reklám fajtáit. Ismertesse a vállalati reklámcélokat. Mutassa be a reklámot a fogyasztók mindennapi életében Ismerje a reklámeszközöket. Mutassa be a reklámhordozók szerepét. Azonosítsa a reklámeszközöket és a reklámhordozókat. Elemezze a reklámhatás vizsgálatát.

A reklám tervezése, szervezése

Mutassa be a reklámtervezés folyamatát. Ismerje a médiatervezés szempontjait. Mutassa be, hogyan érvényesülnek a reklámszabályozás normái az Európai Egyezményben.

A public relations

Ismerje a public relations fogalmát, jellemzőit. Sorolja fel a PR területeit. Ismertesse a külső és belső PR-t.

Az eladásösztönzés, a személyes eladás

Jellemezze a PR akciókat és a szponzorálást. Ismerje az eladásösztönzés fogalmát, Jellemezze az eladási funkcióit. magatartás és az értékesítési mód kapcsolatát Mutassa be az SP módszereket. Ismerje a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Mutassa be a PS területeit.

Az image és az egyedi vállalati arculat

Ismertesse az eladóval szemben támasztott követelményeket. Ismerje az image lényegét, fajtáit. Mutassa be a vállalati arculatot befolyásoló tényezőket. Jellemezze a CI összetevőit: formai és tartalmi elemeit.

154

Ismertesse az image fajtáit, a CI (corporate identity) kialakítását.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

Ismertesse a védjegy funkcióit, típusait. Mutassa be a márkaépítés folyamatát és a márkahűséget. Határozza meg a csomagolás funkcióit és típusait. Ismertesse a vevőszolgálat szerepét, lényegét.

VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK Témakörök A vendéglátás alapjai

A vendéglátás tevékenységi körei

Követelmények középszinten Legyen képes a vendéglátás történeti kialakulásának és fejlődésének hazai szakaszait, azok jellegzetességeit ismertetni. Legyen képes a vendéglátás fogalmának meghatározására. Ismerje a vendéglátás feladatkörét. Legyen képes a vendéglátás tárgyi és személyi feltételeinek meghatározására. Ismerje a vendéglátás dolgozóival szemben támasztott követelményeket. Ismerje a munkahelyi kommunikáció szabályait.

A vendéglátás üzlethálózata A turizmus alapjai

A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái, fajtái A turizmus és a környezet összefüggései A vendéglátás és a turizmus kapcsolata A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere

Ismerje az élelmiszerromlás és élelmiszerfertőzés megelőzésének feladatait. Ismerje a vendéglátó üzletek szakjelleg szerinti csoportosítását. Üzletkörök, üzlettípusok jellemzőit. Legyen képes értelmezni a turizmus fogalmát. Legyen képes bemutatni a turizmus kialakulásának főbb történeti szakaszait és azok jellegzetességeit. Ismerje a turizmus helyét a nemzetgazdaságban. Legyen képes értelmezni az aktív és passzív turizmus fogalmának lényegét. Legyen képes meghatározni az aktív és passzív turizmus feltételrendszerét. Ismerje a turizmushoz kapcsolódó legfontosabb természetföldrajzi tényezőket. A vendéglátás és a turizmus fogalmi összefüggései, kapcsolódási pontjaik. Legyen képes felsorolni a turizmust lebonyolító szervezeteket és jellemzőiket. Legyen képes felsorolni a turizmus tárgyi és személyi feltételeit, a dolgozókkal szemben támasztott követelményeket.

155

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A turizmus piaca

A vendéglátás piaca

Általános ügyviteli alapismeretek

Ismerje a piac fogalmi meghatározását, ismerje a piac elemeinek fogalmi meghatározását (kereslet, kínálat, ár) és azok összefüggéseit. Ismerje az árképzés és a turisztikai piac szempontjából a valuta, deviza, vám szabályait. Legyen képes bemutatni a turisztikai piac jellemzőit. Ismerje a turisztikai piac alakulására ható tényezőket. Legyen képes meghatározni a gazdasági verseny fogalmát, feltételeit. Legyen képes elemezni a piaci kockázat lényegét. Ismerje az árképzést a turizmusban. Legyen képes vázolni a hazai turizmus fejlesztési lehetőségeit. Ismerje a vendéglátás piacának általános jellemzőit. Ismerje a vendéglátás piacára ható tényezőket. Legyen képes jellemezni a hazai vendéglátás fejlesztési lehetőségeit. Ismerje az árképzést a vendéglátásban. Legyen képes a termeléshez szükséges gazdasági ismeretek alkalmazására. Ismerje az ügyvitel fogalmi meghatározását. Legyen képes csoportosítani az ügyviteli feladatokat. Ismerje az elszámolás és elszámoltatás lényegi meghatározását. Legyen képes értelmezni az ellenőrzés fogalmát, ismertetni fajtáit. Ismerje a szakmai kommunikáció szabályait.

A turizmus és a vendéglátás ügyvitele

Ismerje a pénzügyi és banki műveleteket, legyen képes ezek intézésére. Tudja felsorolni a turizmus és a vendéglátás ügyviteli feladatait. Legyen képes az éttermi kínálat tervezését elvégezni. Ismerje a bizonylat fogalmi meghatározását bizonylat fogalmát, fajtáit, a kiállítás szabályait. Ismerje az üzleti levelezés szabályait, formai és tartalmi követelményeit, a kezelési szabályait. Ismerje a leltár fogalmi meghatározást, fajtáit, szabályait. Legyen képes a tevékenység szervezési feladatait ellátni.

Szálláshelyek, szállodák A szálloda működésének tárgyi feltételei

A szálloda működésének személyi feltételei

Ismerje a jegyzőkönyv tartalmi és formai elemeit, tudjon egyszerű statisztikákat, kimutatásokat készíteni. Tudja a szálláshely fogalmát definiálni, fajtáit ismertetni. Legyen képes ismertetni a szálláshelyek, szállodák kínálati elemeit. Ismerje a szálloda telepítésének szempontjait. Ismerje a szálloda működésének tárgyi feltételeit. Tudja a szálloda helyiségeit és berendezéseit. Legyen képes ismertetni a vendégszoba kialakításának jellemzőit, berendezéseit, felszereléseit. Legyen képes ismertetni a szálloda szervezeti felépítését, a szállodai munkaköröket és az azokhoz kapcsolódó feladatokat. Legyen képes a munkaerő gazdálkodás fogalmi meghatározására. Tudja a szállodai dolgozóval szemben támasztott alap- és szakmai követelményeket, kommunikációs szabályokat.

156

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Szállodai ügyvitel

Legyen képes meghatározni a szállodai értékesítéshez kapcsolódó ügyviteli feladatokat. Ismerje a szálláshelyértékesítés részterületeinek ügyviteli szabályait. Tudja a vendég érkeztetésével és elutazásával kapcsolatos adminisztratív feladatokat. A szállodai Tudja a szállodai gazdálkodás tervezésének területeit. gazdálkodás Legyen képes a bevétel és a költségek csoportosítására. Legyen képes a szállodai jövedelmezőség fogalmi meghatározására, az eredménykimutatás és a költséghatékonyság lényegi megfogalmazására. A szállodai Tudja a szálloda biztonsági előírásait. tevékenységhez Tudja a tűzvédelem szabályait. kapcsolódó Legyen képes értelmezni a tulajdonvédelem fogalmát, a szálloda legfontosabb speciális kártérítési felelősségét. jogszabályok, Legyen képes összefoglalni a munkavédelem, egészségügy, rendeletek és környezetvédelem szálláshelyekre jellemző előírásait. előírások A marketing fogalma, Tudja értelmezni a marketing fogalmát és alkalmazási területeit. fejlődése Tudja a marketing fejlődési fázisait. Tudjon különbséget tenni a marketing-mix elemei között. A piac, a piaci Legyen képes felismerni a vállalat mikro- és makrokörnyezetét. környezet elemzése Tudja definiálni a piac fogalmát és kategóriáit. Legyen képes bemutatni a piac szerkezetét, a piaci formákat. A fogyasztói Tudja értelmezni a fogyasztói magatartást befolyásoló tényezőket. magatartás Legyen képes bemutatni a vásárlói döntéseket befolyásoló tényezőket. Tudjon különbséget tenni a vásárlási folyamat szakaszai között. Legyen képes elemezni a vásárlási magatartás típusait.

A piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása A marketing információs rendszer A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei A termékpolitika, termékfejlesztés

Ismerje a személyiségtípusokat, az utastípusokat és a vendégtípusokat a vendéglátás, a turizmus és a szállodaipar területén. Tudja értelmezni a célpiaci marketing lényegét és kialakulását. Tudja értelmezni a piacszegmentáció lényegét.

Legyen képes meghatározni a marketing információszükségletét. Legyen képes bemutatni az információs rendszer funkcióit. Legyen képes értelmezni a piackutatás funkcióit, folyamatát. Tudjon piackutatáshoz szükséges információkat beszerezni. Ismerje a piackutatás módszereit. Tudjon válaszolni a termék fogalmának kérdésére, osztályozását bemutatni. Legyen képes a termékfejlesztés lényegét ismertetni. Tudja elemezni a termék piaci életgörbéjét és az életgörbe egyes szakaszainak jellemzőit. Árpolitika, árstratégia Tudjon felelni az ár fogalmára és szerepére, ismerje az árképzési elveket. Ismerje az árképzés marketingszempontú értelmezését. Tudja értelmezni az árak jogi szabályozásának alapelveit. Ismerje az árdifferenciálás jelentőségét. Az értékesítéspolitika, Ismerje az értékesítési csatornák fajtáit, tudja azokat jellemezni.

157

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. értékesítési csatornák kiválasztása

A marketingkommunikáció eszközrendszere A reklám szerepe, tervezése A Public Relations

Legyen képes az értékesítési rendszer logisztikai és áruforgalmat elősegítő funkcióit megfogalmazni. Legyen képes bemutatni a marketing és az elosztási csatornák közötti összefüggést. Ismerje a kommunikáció elméletét. Legyen képes megfogalmazni a marketingkommunikáció lényegét. Legyen képes bemutatni a kommunikációs mix elemeit. Legyen képes ismertetni a reklám fogalmát és szerepét. Tudja jellemezni a reklám fajtáit. Tudjon válaszolni a Public Relations fogalmára, ismerje jellemzőit. Legyen képes felsorolni a PR területeit. Tudjon különbséget tenni a külső és belső PR között.

Kapcsolatszervezés. Ismerje az etikett és a protokoll általános és speciális szabályait az idegenforgalomban. Az eladásösztönzés és Tudjon válaszolni az eladásösztönzés fogalmára, funkcióira vonatkozó a személyes eladás kérdésekre. Ismerje az eladásösztönzés módszereit. Legyen képes ismertetni a személyes eladás fogalmát, jellemzőit, előnyeit. Legyen képes ismertetni az eladóval szemben támasztott követelményeket. Ismerje a tárgyalási technikákat, a prezentáció elméleti felépítését. Az image és az egyedi Tudja értelmezni az image lényegét. vállalati arculat Tudja értelmezni a Corporate Identity lényegét. Az egyéb Legyen képes ismertetni a védjegy funkcióit, típusait. piacbefolyásolási Legyen képes meghatározni a csomagolás funkcióit és típusait. eszközök Legyen képes ismertetni a direkt marketing lényegét.

158

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. 3. számú melléklet

A kifutó képzések óratervei 1. Gimnázium: A 2010/11. és a 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén Négy évfolyamos gimnáziumi óraterv Tantárgy/évfolyam Irodalom Magyar nyelv Történelem Emberismeret és etika I. Idegen nyelv II. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének - zene Rajz Testnevelés Osztályfőnöki Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és média Művészetek Heti óraszám Csoportbontással együtt felhasznált

9. 3 1* 2 3* 3* 3* 1* 2 2 2

10. 3 1* 2 3* 3* 3* 1* 2 2 2 2

11. 3 1 3 1 4* 3* 3 2* 2 2 -

12. 4K 1K 3K 4* K 3* 4K 2* É 1 2 -

1 1 4 1 1 30 41

1 1 4 1 1 32 43

4 1 1 2 32 41

4É 1 1 2 32 41

* K

Csoportbontásban kell tanítani Kötelező érettségi tantárgyak

É

kötelezően választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola felkészítést vállal

Informatika közép és emelt szint Testnevelés közép és emelt szint

159


2. Szakközépiskola: A 2009/2010., a 2010/11. és a 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén

Öt (nyelvi előkészítő) évfolyamos szakközépiskolai óraterv (vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport) Tantárgy/évfolyam Magyar irodalom Magyar nyelv Kommunikáció Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés Tanulásmódszertan, önismeret Fizika Biológia Egészséges életmód Kémia Földrajz Informatika + gépírás Szakmai orientáció, szakmacsop. alapozás Heti óraszám Csoportbontással együtt felhasznált

9. 2 12* 2* 1 3 1,5 1 4+1* 27,5 46,5

* Csoportbontásban kell tanítani

160

10. 3 1* 2 5* 3* 1 1 1 2 1 1 1,5 1,5 2* 3,5 29,5 40,5

11. 3 1 2 5* 3* 1 1 1 2 1 1 1,5 2 2* 3,5 30 40

12. 3 1 2 1 4* 2* 3 1 2 2 1* 2+6* 30 45

13. 3K 1K 3K 4*K 2* 3K 1 2 2É 1* 2+6* 30 45

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. A 2010/11., a 2011/12. és a 2012/13. tanévben beiratkozott tanulók esetén Középiskolai óraterv (4 éves)

Tantárgy/évfolyam

Műszaki szakterület (közlekedés szakmacsoport) 9 3 1* 2 3* 3* 1 1 1 2 1,5 1 1 1,5 2* 3,5

10 3 1 2 3* 3* 1 1 1 2 1,5 1 1 1,5 2* 3,5

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és állampolgári ismeret Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés Fizika Földrajz Biológia Kémia Informatika Szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás** Heti óraszám 27,5 27,5 Ténylegesen felhasznált óraszám 35,5 34,5

11 3 1 2 1 4* 3 1 2 3 2* 8

12 3K 1K 3K 4*K 3K 1 2 3É 2*É 8

Gazdasági-szolgáltatási szakterület (kereskedelem-marketing szakmacsoport) 9 10 11 12 3 3 3 3K 1* 1 1 1K 2 2 2 3K 1 3* 3* 4* 4*K 2* 2* 3* 3* 3 3K 1 1 1 1 1 1 1 1 2 2 2 2 1 1 1,5 1,5 1 1 1,5 1,5 2 2É 2* 2* 1* 1* 3,5 3,5 8 8É

30 42

30 42

27,5 27,5 30 30 37,5 36,5 43/46 43/46

*

Csoportbontásban kell tanítani

**

A szakmai orientáció szakmacsoportos alapozó oktatás gyakorlatait csoportbontásban kell tanítani

K

Kötelező érettségi tantárgyak

É

Kötelezően választható érettségi tantárgyak, amelyekből az iskola felkészítést vállal

161


A szakmai orientáció és a szakmacsoportos alapozó oktatás heti óraszámai Műszaki szakterület Közlekedés (gépjárműtechnika) szakmacsoport 9. évf. 10. évf. 11. évf. Tantárgy

Elm

Gyak

Elm

Gyak

Elm

12. évf.

Gyak

Elm

Gyak

1,5

Anyagismeret Műszaki ábrázolás

1,5

Mechanika

2

Géprajz-gépelemek

2

Járműszerkezetek

3

Villamosságtan

1

Anyagmegmunkálás

2

2

2

Gépjárműszerelés, diagnosztika

3

3

Vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport 10. évf. 11. évf. 12. évf. Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak 1,5 1 1,5 -

13. évf. Elm Gyak -

Gazdasági-szolgáltatási szakterület

Tantárgy Gazdasági alapismeretek Marketing alapismeretek Gasztronómia

2

-

1

-

-

-

-

-

Vendéglátó és turizmus alapismeretek Szállodai alapismeretek

-

-

-

-

1,5

-

1,5

-

-

-

-

-

1,5

-

1,5

-

Ételkészítési gyakorlat

-

-

-

-

-

3

-

3

Értékesítési gyakorlat

-

-

-

-

-

2

-

2

Tantárgy Gazdasági alapismeretek Üzleti adminisztráció

Kereskedelem-marketing szakmacsoport 9. évf. 10. évf. 11. évf. Elm Gyak Elm Gyak Elm Gyak 2 2 -

12. évf. Elm Gyak -

1,5

-

1,5

-

-

-

-

-

Marketing

-

-

-

-

3

-

3

-

Közgazdaságtan

-

-

-

-

2

-

2

-

Kereskedelmi alapgyakorlat

-

-

-

-

-

3

-

3

162


3. Szakiskola: A 2011/12. tanévben beiratkozott tanulók esetén

Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma Bolti eladó-Élelmiszer és vegyi áru eladó (heti óraszám) Tantárgy

1/9. K 1 2 3 3 3 1 1 1 1 2 4 2 2

Osztályfőnöki Testnevelés Magyar Idegen nyelv (csoportbontással) Matematika Kémia Biológia Fizika Földrajz Számítástechnika (csoportbontással) Történelem Rajz Tanulás módszertan Gazdasági alapismeretek Általános áruismeret Alapozó gyakorlat Áruismeret Gazdasági számítások Kereskedelmi gyakorlat (isk.csop.) Kereskedelmi ismeretek Szakmai idegen nyelv Jogszabályok alkalmazása Alkalmazott számítástechnika Kommunikáció Munkahelyi gyakorlat Összesen: Összesen: K: közismereti kompetencia

SZ

2/10. K SZ 0,5 1

3/11. K SZ 0,5 1

2,5 1 3 3 2,5 1,5 0,5

2 1 5 3 1,5 1,5

1 1 4

0,5 1 0,5 26

6 32

SZ: szakmai kompetencia

Összes óraszám: 3532 óra Közismereti összes óraszám: 1174 óra Szakmai összes óraszám: 2358 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra

163

0,5 1 0,5

17,5 31,5

3,5 35

17,5 31,5

3,5 35


Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma Gépi forgácsoló (heti óraszám) 1/9.

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelv Matematika Természettudomány Digitális ismeretek Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség Tanulási technikák Anyagismeret Munka és környezetvédelem Műszaki dokumentáció (szakrajz, jelölések, geometria) Esztergálás Marás Egyéb forgácsoló eljárások CNC forgácsolás (számítástechnika - programozás)

K 1 2 3 3 3 4 2

SZ

2/10. K SZ 0,5 1

3/11. K SZ 0,5 1

4 2 2 1 1 1

1 1

1

1

2 4 3,5 2,5

Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) Technológia gyakorlat (iskolai gyakorlat) Mérések, anyagok és anyagvizsgálatok (elméletigényes iskolai gyakorlat) Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél folytatott üzemi gyakorlat)

2

3

3

3

3

17,5

17,5

3

Összesen: 27 5 Összesen: 32 K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia

Összes óraszám: 3532 óra Közismereti összes óraszám: 1178 óra Szakmai összes óraszám: 2354 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra

164

2

3,5

31,5 35

2,5

32,5 35


Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma Karosszérialakatos (heti óraszám) 1/9.

Tantárgy

K 1,0 2,0 3,0 3,0 3,0 4,0 2,0

Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelv Matematika Természettudomány Digitális ismeretek Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség Tanulási technikák Technológia Vállalkozási ismeret Munka és környezetvédelem Műszaki dokumentáció (szakrajz, jelölések, geometria) Szakmai ismeret Javítási ismeretek Szerelési ismeretek Hegesztés

SZ

2/10. K SZ 0,5 1,0

3/11. K SZ 0,5 1,0

4,0 2,0 2,0 2,0 1,0 1,0

Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) Technológia gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél folytatott gyakorlat)

1,0

1,0 1,0

1,0 1,0

2,0 4,0 1,5 1,5 1,5

2,0 2,5 2,0 2,0

21,0

21,0

3,0

Összesen: 27 5 Összesen: 32 K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia Összes óraszám: 3532 óra Közismereti összes óraszám: 1174 óra Szakmai összes óraszám: 2358 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 90 óra

165

2,5

32,5 35

3,5

31,5 35


Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma Motorkerékpár-szerelő (Heti óraszám) 1/9.

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelv Matematika Természettudomány (Fizika, Mechanika) Digitális ismeretek Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező képesség Tanulási technikák Munka és környezetvédelem Műszaki dokumentáció (Gépész szakrajz, Jelölések, Geometria) (AutoCAD, Autodata, Villamos szakrajz) Vállalkozói ismeretek Karbantartás Motorkerékpárok szerkezettana

K 1 2 3 3 3 4 2

SZ

2/10. K SZ 0,5 1

3/11. K SZ 0,5 1

4 2 2 2

2

3

3,5 2 3 12,5

Alapgyakorlat (iskolai gyakorlat) Környezetvédelmi mérések (iskolai gyakorlat) Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél folytatott üzemi gyakorlat)

2 3 3

3 2,5 14

17,5

90 óra

Nyári gyakorlat Összesen: 26 6 Összesen: 32 K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia

Összes óraszám: 3532 óra Közismereti összes óraszám: 1038 óra Szakmai összes óraszám: 2494 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 90 óra Elmélet- gyakorlat aránya (nyári gyakorlat nélkül) 50-50%

166

1,5

33,5 35

1,5

33,5 35


Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma Pincér (heti óraszám)

Tantárgy

1/9. K 1 2 3 3 3 4 2 4

SZ -

Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelv * Matematika Természettudomány Digitális ismeretek * Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező 2 képesség Tanulási technikák 2 Gasztronómiai alapismeretek 2 Vezetés és gazdálkodási ismeret Élelmianyag ismeret Szakmai idegen nyelv * Pincér ismeretek Kommunikáció (Önfejlesztés) Számítástechnika Vendéglátó értékesítési ismeretek Alapozó gyakorlat 4 Vendéglátó értékesítési gyakorlat Pincér gyakorlat Üzemi gyakorlat Összesen: 26 6 Összesen: 32 K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia

Összes óraszám: 3532 óra Közismereti összes óraszám: 1178 óra Szakmai összes óraszám:2354 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra

167

2/10. K SZ 0,5 1 -

3/11. K SZ 0,5 1 -

-

-

-

-

0,5 0,5 0,5 0,5 1 4,5

1,5 1 1,5 3 1,5 2 2,5 17,5 30,5

0,5 0,5 2,5

2 1 2 3,5 0,5 1,5 2 2,5 17,5 32,5

35 * csoportbontás

35


Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma Szakács (heti óraszám) Tantárgy (Tananyagegység)

1/9. K 1 2 3 3 3 4 2 4

SZ -

Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelv * Matematika Természettudomány Digitális ismeretek * Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejező 2 képesség Tanulási technikák 2 Gasztronómiai alapismeretek 2 Gazdálkodási ismeretek Élelmiszer ismeretek Szakmai idegen nyelv * Ételkészítési ismeretek Üzemeltetési ismeretek Kommunikáció (Önfejlesztés) Számítástechnika Alapozó gyakorlat 4 Ételkészítési gyakorlat Üzemi gyakorlat Összesen: 26 6 Összesen: 32 K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia

Összes óraszám: 3532 óra Közismereti összes óraszám: 1178 óra Szakmai összes óraszám:2354 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 200 óra

168

2/10. K SZ 0,5 1 -

3/11. K SZ 0,5 1 -

-

-

0,5 0,5 0,5 0,5 1 4,5

0,5 0,5 2,5

1,5 1 1 2,5 1 2,5 21 30,5

35 * csoportbontás

2 1,5 1,5 4 3 0,5 2,5 17,5 32,5 35


A 2012/13. tanévben beiratkozott tanulók esetén ÉLELMISZER- ÉS VEGYI ÁRU ELADÓ (heti óraszám) Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv* Digitális ismeretek* Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák Kereskedelmi ismeretek Kereskedelmi egység működtetése Áruismeret Szakmai idegen nyelv* Kereskedelmi gyakorlat Bolti gyakorlat Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat**

1/9. évf.

2/10. évf. K Sz 0,5 1 -------

3/11. évf. K Sz 0,5 1 -------

2 1 2

1 1 0,5

0,5 1 ---

2

---

---

1

---

---

K 1 2 2 3 4

20

Sz

2 1,5

2 2

2,5 2,5

1,5 1 6 --12

2 1 3 21 31

1,5 1,5 3 21 32

4

140

160

3

---

*csoportbontás ** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat óraszáma tartalmazza. K: közismereti kompetencia

SZ: szakmai kompetencia

169

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Előrehozott szakképzés Gépi forgácsoló (Heti óraszám) OKJ 31 521 09 1000 00 00 1/9.

Tantárgy

K

2/10. SZ

K

3/11.

SZ

K

SZ

Osztályfőnöki

1

0,5

0,5

Testnevelés

2

1

1

Anyanyelvi kommunikáció

2

Matematika

2

1

Természettudományi ismeretek

2

1

1

Idegen nyelv

2

1

0,5

Digitális ismeretek

1

1

1

1.5

0,5

0,5

0,5

1,5

Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák

1

Iskolában folytatott szakmai elméleti képzés Munka és környezetvédelem ***

1,5

Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok, anyagismeret

3,5

2,5

1.5

Gépi forgácsolás műveletei, karbantartás

1,5

5

7.5

4

1,5

0.5

2

1

Iskolában folytatott szakmai gyakorlatok

Műszaki dokumentáció*** Gépészeti alapmérések, anyagvizsgálatok gyakorlat*** Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás, alapszerelés/***

2

Gépi forgácsolási gyakorlat***

5

1

Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok** Anyagvizsgálatok gyakorlat Gépi forgácsolás műveletei gyakorlat Összesen:

14.5

Összesen: Közismeret ó szakmai éves óraszámok

17.5

6,5

2

2

15.5

15.5

28,5

29

32

35

35

522 ó 630

288 ó 972

192 ó 928

Éves összes óra: 3536 Közismeret : 960 óra Szakmai összes: 2576óra Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% Szakmai elmélet összes óraszám: 30% ** Gazdálkodó szervezetnél a szakmai gyakorlat, kéthetente egy teljes hét. *** Szintvizsga kötelező az 1/9. évf. elvégzése után, a jelzett tantárgyaknak 0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez. Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9.oszt: 140 óra, 10 oszt: 160 óra

170

6

megfelelő


Előrehozott szakképzés karosszérialakatos (Heti óraszám) OKJ 31 525 05 0010 31 04 1/9.

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv Digitális ismeretek Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés

K 1 2 2 2 2 2 1 1.5

SZ

2/10. K SZ 0,5 1

3/11. K SZ 0,5 1

1 1 1 1 0,5 0,5

1 0,5 1 0,5 1,5

1

Tanulási technikák Iskolában folyt. szakmai képzés Munka és környezetvédelem

1,5

Vállalkozói ismeretek

1

1,5

1

1,5

Műszaki dokumentáció

3

1

Műszaki mérések

3

1

Technológia

4

1

0,5

Szakmai ismeretek

2,5

3

Szerelési ismeretek

2

2

2,5

1

Javítás hegesztés ismeretek Iskolai tanműhelyben folyt. gyakorlat Szakmai gyakorlat (Technológia - fémek alakítása, gépészeti kötések, alap szerelések ) Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok** Karosszérialakatos feladatai gyakorlat

6

1

17,5

Összesen: Összesen:

14,5 17,5 32

6.5

Éves összes óra: 3532 Közismeret: 960 óra Szakmai összes: 2576 óra Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% Szakmai elmélet összes óraszám: 30% Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 9. oszt: 140 óra, 10 oszt: 160 óra

171

28.5 35

17,5 6

29 35

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma Motorkerékpár-szerelő (Heti óraszám)

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudomány (Fizika, Mechanika) Idegen nyelv Digitális ismeretek Történelemi, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák Munka és környezetvédelem Műszaki dokumentáció Vállalkozói ismeretek Karbantartás Motorkerékpárok szerkezettana Diagnosztika Iskolai alapgyakorlat Diagnosztika gyakorlat Vállalkozói ismeretek gyakorlat Karbantartás gyakorlat

1/9. K 1 2 2 3 4 2 1 2 2 1

SZ

2/10. K SZ 0,5 1

3/11. K SZ 0,5 1

1 1 0.5

0,5 1

1,5 2,5

0,5 2 2 7 2,5

5

2,5 1.5 5 2,5

3 2,5 2 1.5

Motorkerékpárok szerkezettana gyakorlat Szakmai gyakorlat (gazdálkodó szervezetnél folytatott üzemi gyakorlat)

Összesen: 20 12 Összesen: 32 K: közismereti kompetencia SZ: szakmai kompetencia Összes óraszám: 3532 óra Közismereti összes óraszám: 960 óra Szakmai összes óraszám: 2487 óra Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 90 óra Elmélet- gyakorlat aránya (nyári gyakorlat nélkül) 50-50%

4

4.5

2 5

7

10,5

31 35

2,5

3

32 35

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Pincér (heti óraszám) Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv* Digitális ismeretek* Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai (élelmiszer ismeretek) Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* Felszolgálás I. Felszolgálás II. Szakmai gyakorlat (csoportos) Üzemi gyakorlat Összesen

1/9. évf. K 1 2 2 3 4 2 1 2

Sz

2 1

20

Nyári összefüggő szakmai gyakorlat**

2/10. évf. K Sz 0,5 1 ------1 1 0,5

3/11. évf. K Sz 0,5 1 ------0,5 1 ---

-----

-----

2

2

1,5

1

2

1,5

1 2 --6 --12

1 2 --3 21 31

2 --3 3 21 32

140

4

3

160

*csoportbontás ** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat óraszáma tartalmazza.

173

---

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Szakács (heti óraszám) Előrehozott szakképzés (3 éves) óraszáma

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Anyanyelvi kommunikáció Matematika Természettudományi ismeretek Idegen nyelv* Digitális ismeretek* Történelem, szociális és állampolgári ismeretek Esztétikai és művészeti nevelés Tanulási technikák Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai (élelmiszer ismeretek) Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* Ételkészítés I. Ételkészítés II. Szakmai gyakorlat (csoportos) Üzemi gyakorlat Összesen

1/9. évf. K 1 2 2 3 4 2 1 2

Sz

2 1

20


2/10. évf. K Sz 0,5 1 ------1 1 0,5

3/11. évf. K Sz 0,5 1 ------0,5 1 ---

-----

-----

2

2

1,5

1

2

1,5

1 2 --6 --12

1 2 --3 21 31

2 --3 3 21 32

140

4

3

160

*csoportbontás ** Nyári összefüggő szakmai gyakorlat összes óraszám: 300 óra, melyet az üzemi gyakorlat óraszáma tartalmazza.

174

---

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Gépi forgácsoló szakképzés (Heti óraszám) OKJ: 31 521 09 1000 00 00 1/11. elm gyak 0,5

Tantárgy Osztályfőnöki Testnevelés Összes közismereti óraszám

2/12. elm gyak 0,5

1

1

1,5

1,5

Iskolában folyt. szakmai elm./gyak képzés Munka és környezetvédelmi elsősegély feladatok*** Gépészeti alapozó feladatok/ Műszaki dok, alapszerelés/*** Gépészeti alapmérések (6361-11) *** Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11) Gépi forgácsolás műveletei (4/6361-11) (Gfmk) Szakmai ism (6362-11) Gépi forgácsolás gyakorlat (6362-11, 4/6361-11) (Gforggyak) Kézi forgácsolási gyakorlat /karbantartás, alapszerelés*** Gazd. szervezetnél folyt. üzemi gyakorlatok** Gépi forgácsolás műveletei (6362-11) ** Anyagvizsgálatok, anyagismeret (6344-11) Összes szakmai elm/gyak óraszám:

1

0,5

1,5

2

2.5

2

1,5 5

8,5 5 2

10,5

11,5

Összesen: Nyári gyakorlat (egyben a tanév végén) 11 oszt: 160 óra

0,5

22 35

24,5

8,5

25 35

Éves összes közismereti óra: 102 óra Szakmai összes óra:2278 óra Szakmai gyakorlat összes óraszám: 70% (1592ó) Szakmai elmélet összes óraszám:30% (686 óra) ** A 6362-11 számú modulokból a szakmai vizsga gyakorlati részét, amit az iskola és a kamara közösen szervez, kizárólag a gazdálkodó szervezetnél lehet lebonyolítani, mert a szakképző iskolában nincsenek meg a szükséges feltételek. *** Szintvizsga kötelező a képzési idő felét követően, a jelzett tantárgyaknak megfelelő 0110-11 és 6361-11 számú modulokból, amit az iskola és a kamara közösen szervez. A szintvizsga helyszíne iskolai tanműhely.

175


4. Szakközépiskola szakképzés: A 2012/13. tanévben beiskolázott tanulók esetén AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ OKJ 52 525 01 1000 00 00 (heti óraszám) Tantárgy

1/13. évf.

2/14. évf.

Megnevezése

Röv.

Osztályfőnöki

Of

1

-

1

-

Testnevelés

Te

1

-

1

-

Műszaki fizika

Mfi

1.5

-

-

-

Technológia

Tech

2,5

-

-

-

Mérések

Mér

1,5

-

-

-

Munkajogi ismeretek

Mji

1

Gépjármű szerekezettan

Gjsz

5

-

2

-

Autóelektronika

Auel

7

-

2

-

Mérőátalakítók

Mérát

-

-

2

-

Diagnosztika

Diag

-

-

2

-

Munka- és környezetvédelem

Mkv

-

-

1,5

-


Műd

-

1,5

-

-


Vi

1

1,5

2

-

Munkafelvételi ismeretek

Mkfi

-

-

-

7

Irányítástechnika gyakorlat

Irtgy

-

-

-

4

Szakmai gyakorlat

Szgyak

-

10,5

-

7

Autóelektronikai gyakorlat

Auelgy

-

-

-

3,5

21,5

13,5

27

21,5

Összesen

176

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.


AUTÓSZERELŐ OKJ 51 525 1000 00 00 Tantárgy

1/13. évf.

2/14. évf.

Megnevezése

Röv.

Osztályfőnöki

Of

1

-

1

-

Testnevelés

Te

1

-

1

-

Műszaki fizika

Mfi

1,5

-

-

-

Technológia

Tech

2,5

-

-

-

Mérések

Mér

1,5

-

-

-

Munkajogi ismeretek

Mji

1

Gépjárműszerkezettan

Gjsz

5

-

2

-

Auvill

3,5

-

-

-

Jb

1,5

-

-

-

Autóvillamosság Járműbontás

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Karbantartás, tisztítás

Kati

2

-

2

-


Vi

1

1,5

2

-


Műd

-

1,5

-

-

Mérőátalakítók

Mérát

-

-

2

-

Munka- és környezetvédelem

Mkv

-

-

1,5

-

Diagnosztika

Diag

-

-

2

-

Szgyak

-

10,5

-

-

Munkafelvételi ismeretek

Mkfi

-

-

-

3,5

Hatósági vizsgálatok

Hvi

-

-

-

4

Járműjavítás gyakorlata

Jjgy

-

-

-

9

Járműbontás gyakorlata

Jbgy

-

-

-

1,5

Járműtisztítás gyakorlata

Jtgy

-

-

-

3,5

21,5

13,5

13,5

21,5

Szakmai gyakorlat

Összesen

177

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ OKJ 54 345 02 0000 00 00 (heti óraszám)

Tantárgy

1/13. évf.

2/14. évf.

Megnevezése

Röv.

Elm.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Osztályfőnöki

Of

1

-

1

-

Testnevelés

Te

1

-

1

-

Üzleti adminisztráció

Üad

2

-

-

-

Vállalatgazdaságtan

Vgt

2

-

-

-

Jogi ismeretek

Ji

2

-

-

-

Veszélyes áruk

Veszá

3

-

2

-

Marketing

Mark

3

-

3

-

Áruismeret

Ári

3

-

-

-

Logügy

3

-

3

-

Áter

2

-

2

-

Anybe

3

-

2

-

Közlekedésföldrajz

Köfö

3

-

-

-

Üzleti kommunikáció

Ükom

2

-

-

-

Szakmai angol nyelv/ Szakmai német nyelv

Ang Né

5

-

5

-

Alkalmazott számítástechnika

Szt

-

-

2

-

Logisztikai gyakorlat

Lgy

-

-

-

7

Logisztikai üzemi gyakorlat

Lügy

-

-

-

7

35

-

21

14

Logisztikai ügyintézés Áruterítés Anyagbeszerzés

Összesen

178

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. VENDÉGLŐS OKJ 52 811 02 0000 00 00 (heti óraszám)

Tantárgy/modul

1/13. évf.

Megnevezése

Röv.

Elm.

2/14. évf.

Gyak.

Elm.

Gyak.

Osztályfőnöki

Of

0,5

0,5

Testnevelés

Te

1

1

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai (élelmiszer ismeretek) Szakmai idegen nyelvi kommunikáció* Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek Szakmai elmélet és gyakorlat

Vgt

2,5

2

Vta

2,5

2,5

2

2

4,5

5

Szegy

9

8

Üzemi gyakorlat

Ügy

13

14

Sziny Vüt

Összesen

13


22

180

179

13

22

---

A VESZPRÉMI JENDRASSIK-VENESZ KÖZÉPISKOLA

Recommend Documents