K o s s u t h L a j o s Á l t a l á n o s I s k o l a

Kossuth Lajos Általános Iskola

BEVEZETŐ A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról 40. § (10.) szerint a közoktatási intézmény a feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. Mindezt a rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. A fent meghatározott törvény, a 3/2002-es OM rendelet, valamint a Hatvan város Minőségirányítási programja az Kossuth Lajos Általános Iskolára vonatkozó részek figyelembe vételével készítettük el intézményi minőségirányítási programunkat.

I. A MINŐSÉGRŐL Nem csak az oktatásban, hanem minden emberi munkában, teljesítményben is szükség van visszajelzésre, megerősítésre és/vagy hibajelzésre. Tudnunk kell, mit hogyan csinálunk, mit kell megőriznünk, min kell változtatnunk, hogyan haladjunk tovább. Az ember saját teljesítményének pontos ismerete jelenti a tájékozódási pontokat, a fogódzókat s egyben a motiváló tényezőket is a jobb eredmény elérésére, a sikerélmény megszerzésére. Mind az egyén, mind a többcélú, közös igazgatású intézmény vonatkozásában létfontosságúak azok a tényezők, illetve folyamatok, amelyek a teljesítményről tájékoztatnak, visszajelzést adnak. Az oktatás megítélhetősége mindig is foglalkoztatta az abban érdekelteket. Eredményességről, színvonalról, hatékonyságról, korábban is gyakran beszéltek. Mit nevezünk eredményesnek, színvonalasnak, hatékonynak? Eredményesnek általában olyan oktatási folyamatot neveznek, melynek során a folyamat résztvevői megfelelnek az előre megadott elvárásoknak. A színvonal mindig egy adott rendszer – pl. a felsőoktatás, a munkaerőpiac – elvárásainak történő megfelelést jelöl. A hatékonyság már viszonylag modern elvárás, amely a tömegoktatás kiépülése nyomán jelentkező fenntartói és intézményvezetői dilemmát érzékelteti: arányban áll-e a működésre fordított anyagi és szellemi erőforrás az eredményekkel?

1


Mi a minőség? A minőség elsősorban a felhasználók igényeinek megismerését és kielégítését szolgáló belső kezdeményezés nyomán jön létre. Minőségnek nevezzük azokat a jellemzőket, amelyek a nevelést és oktatást alkalmassá teszik az intézményhasználók kifejezett és rejtett igényeinek minél teljesebb kielégítésére. A minőség tulajdonképpen a célnak való megfelelés. A minőségszemlélet az értékeléssel együtt alakul ki. Az értékelési folyamat működése segít a minőség kialakításában, ellenőrzésében, megőrzésében és továbbfejlesztésében, s mindeközben -

informál, támogatja az elkötelezettség kialakulását, motivál, megerősít, korrekcióra ösztönöz, szelektál, innovációra sarkall.

A Kossuth Lajos Általános Iskola minden szervezeti egységének és a pedagógusoknak olyan minőségügyi szemléletére van szükség a sikeres és az eredményes működéshez, amelynek része: a marketing, a minőségügy, a menedzsment, a szervezetfejlesztés, a helyi igényekhez igazodó értékteremtés és a belső innovációra épülő önszabályozás.

Az intézmény minőségirányítási program készítése Az Intézményi minőségirányítási programjának elkészítéséhez kiindulópontként tanulmányoztuk a jogszabályi előírásokat, a fenntartói minőségirányítási célokat és elvárásokat, valamint az intézmény működését meghatározó alapdokumentumokat: -

Alapító okirat, Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend

Az alapdokumentumok közül főként a Pedagógiai programot tettük górcső alá, hiszen a minőségfejlesztési rendszer biztosítja, segíti a pedagógiai programban meghatározott célok eredményes megvalósítását. Ennek legfőbb oka az elmúlt 7 év különböző szintű minőségfejlesztési hagyományai, eredményei, mely többek között Comenius I., és BGR típusú volt az intézményben. Jogszabályi háttér 2


- 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosításai - 3/2002. (II. 15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról. 1. számú melléklet Részlet a közoktatási törvényből 2. számú melléklet Részlet a 3/2002-es OM-rendeletből

3


II. HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ RÉSZE A fenntartó önkormányzat neve: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Az ÖMIP jogszabályi háttere: A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 85.§ (7) bek. Az ÖMIP területi hatálya: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkoztatva Az ÖMIP időbeni hatálya: 2008. október 1- 2012. augusztus 31. Felülvizsgálatának terezett időpontja: •

gördülő tervezéssel évente,

•

minden év augusztus 31-ig

Készült: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATALÁNAK SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLYÁN A 2008. október 1-től hatályos ÖMIP-et jóváhagyta: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE/2008.(IX. 25.) sz. Képvis. test. határozata Előzménye a 2004. február 1-jétől – 2008. szeptember 30-ig hatályos ÖMIP.

II.1. A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA

Hatvan Város Önkormányzata közoktatási feladatellátási rendszere műkötetésében minőség alatt azt érti, hogy ezirányú közszolgáltatásának biztosítása valamennyi intézményhasználó, a város és a kistérség fejlődését elősegítve megfelel a jogszabályi előírásoknak és a helyi önkormányzati képviselő-testületi döntéseknek. Intézményrendszere jogszerűen, a szakmai követelményeknek, az érintettek összehangolt igényeinek megfelelően, hatékonyan és eredményesen működik. Az önkormányzati minőségirányítási program lehetőséget jelent a közoktatási intézményhálózat folyamatos fejlesztésére, így a helyi közösség és a partnerek elvárásai hatékonyabban teljesíthetők, a különböző szinteken hozott döntések megalapozottabbak és kiszámíthatóbbak lehetnek. 4


Jövőkép, küldetésnyilatkozat Hatvan megőrzi iskolaváros jellegét. Az önkormányzat feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervében meghatározottak szerint biztosítja a közszolgáltatást. A közoktatási ellátásban részt vevő valamennyi gyermek és tanuló megkapja az intézményes támogatást, hogy adottságainak megfelelően fejlődjön személyisége, képességei kibontakozhassanak. Az intézményrendszer sokszínű szolgáltatási kínálatot nyújt, az esélyegyenlőséget, a társadalmi integráció erősítését segíti. Szervezeti kultúrájában érték az intézményi célok melletti elkötelezettség és a teljesítmény. Fontosnak tartjuk, a társadalmi problémák kezelésében a hátrányok kompenzálásának megfelelő segítését, a kirekesztettség, a leszakadás elleni küzdelmet. A tankötelezettség alatt tartó képzéssel biztosítani kívánjuk, hogy szilárd alapkészségekkel, az élethosszig tartó tanulást megalapozó tanulási, kommunikációs és problémamegoldó képességekkel rendelkező, az alapvető emberi értékeket tisztelő, a társadalmi normákat követő fiatalok kerülhessenek ki az iskolákból. A közoktatási rendszer racionálisan, pazarlásmentesen működve éri el eredményeit. A szakmai eredményességének mércéje az intézményi célok megvalósítása. Küldetésünk, hogy a jelenleg rendelkezésre álló erőforrásainkkal, valamint újabb erőforrások megkeresésével (EU források) és megszerzésével, új menedzselési technikákkal mindenki számára elérhető, képességeinek megfelelő jó minőségű közoktatás szolgáltatást biztosítsunk Hatvanban. Fenntartói minőségirányítási alapértékek Gyermekközpontúság: a fenntartó az irányítási és az intézményi munkában egyaránt a gyermekek és a fiatalok jogainak tiszteletben tartását, életkori sajátosságainak megfelelő nevelési, oktatási tevékenység és feltételek biztosítását tartja kiemelten fontosnak. Partnerközpontúság: A hivatali és az intézményi ügyintézés során a legjobb tudásunk szerint intézzük a gyermekekkel/tanulókkal és a szülőkkel kapcsolatos teendőinket. Partnereinkkel rendszeres kapcsolatot tartunk. Az intézményvezetők számára havi rendszerességgel vezetői értekezletet hívunk össze. Az intézményeket érintő kérdésekben egyeztető tárgyalásokat tartunk. Az intézményvezetők tanév végi beszámolóikban adnak számot az intézményben végzett munkáról. A helyi médiában rendszeres tájékoztatást biztosítunk. Esélyegyenlőség: Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felemelésére, integrálására. Ennek megvalósítása érdekében fenntartói és intézményi esélyegyenlőségi tervet készítünk. Az iskolákban ösztönözzük a különböző tanítási módszerek elterjesztését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozás. Törvényesség: A fenntartói, irányítói munkában a jogszabályi előírások betartásával és betartatásával végezzük munkánkat, ezt az intézményekben is elvárjuk.

5


Eredményesség, hatékonyság: Az intézmények felkészítenek a továbbtanulásra, a munkavállalói létre, az élethosszig tartó tanulásra. A sajátos nevelési igényű tanulókat az egyénileg sikeres életút vezetésére készítik fel.

Az ÖMIP kapcsolódási pontjai A helyi közoktatás szolgáltatás megszervezésekor alapvető jelentőségű, hogy a fenntartó a partnerekkel folytatott rendszeres párbeszédre, konszenzuskeresésre építve lássa el ezt a tevékenységét. Ez segítheti hozzá ahhoz, hogy közszolgáltatását a településen élők elégedettségének megfelelően működtesse, erőforrásaival való gazdálkodásában érvényre juttassa a közérdek szempontjait. Az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programja olyan stratégiai terv, amely lehetővé teszi, hogy a tervezés és folyamatirányítás világos és elérhető célokért összehangolt és hatékony tevékenységként valósuljon meg. Kapcsolódási pontok a szakmai dokumentumokhoz E témában tárgyalt feladataink ellátását a következő törvények, rendeletek és azok módosításai szabályozzák: -

1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1/1998. (VII.14.) OM rendelet a minimumfeltételekről 3/1998.(IX.9.) OM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatról 10/1994. (V.13.) MKM rendelet a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1992. évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről 1993. évi LXXVII. tv. a nemzeti és etnikai kisebbség jogairól 3/2002. (II.15.) OM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről

6


A helyi minőségirányítási program kapcsolódási pontjai Heves Megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve

Hatvan Város Gazdasági Fejlesztési Program: közoktatási koncepció 2006.

Esélyegyenlőségi Terv Hatvan Város Intézkedési Terve 2007 – 2011.

Önkormányzati Minőségirányítási

Program

Éves Munkaterv

Az intézményrendszerrel kapcsolatos általános elvárások A minőség a törvényes működéshez kapcsolódik, melyet maga és intézményei részére kötelező erejű minőségi célként fogalmaz meg, biztosítja az intézményei számára a törvényes működéshez szükséges erőforrásokat.

7


II.2. ALAPVETŐ MINŐSÉGCÉLOK A kötelező alapfeladatok ellátása a nevelési-oktatási intézményekben Sikerkritérium: -

általános iskolai oktatás biztosítása minden gyermeknek, sajátos nevelési igényű tanulók számára integrált nevelés biztosítása.

Az önként vállalt feladatok eredmény- és költségorientált működtetése Sikerkritérium: -

a vállalt közszolgáltatás hatékony, stabil szervezeti formájának kialakítása.

A közoktatás növekvő színvonalú feltételrendszerének biztosítása, az oktatási infrastruktúra fejlesztése Sikerkritérium: -

a működés színvonalának emelése az előző évhez viszonyítva, eszközfejlesztés ütemterv alapján történő megvalósítása, ütemterv alapján megvalósított intézményi felújítások.

A kialakított intézményhálózat méretgazdaságos, költséghatékony működtetése Sikerkritérium: -

átlaglétszám alatti tanulócsoport nem működik, az újonnan induló általános iskolai első és ötödik osztályok kialakítása a maximum létszámokat figyelembe véve történik.

Az oktató-nevelő intézmények szakmai autonómiájának biztosítása Sikerkritérium: -

- szülők, tanulók többségi igényeinek figyelembe vétele, - egyéni igények teljesítése a többségi igények lehetőségein belül, - minőségirányítási rendszer működtetése.

A kompetencia mérések eredményeinek fokozatos javítása Sikerkritérium: -

- haladják meg, vagy érjék el az országos átlagot, - haladják meg, vagy érjék el a kisvárosi kategória átlagot, - jelenjen meg az önmagához viszonyított, hozzáadott pedagógiai érték.

Az évismétlők és túlkoros gyermekek, tanulók számának csökkentése 8


Sikerkritérium: - az óvodában maradt tankötelezettségi kort elérő gyermekek száma az előző - évhez képest legalább 5%-kal csökken, - az évismétlők túlkoros tanulók aránya legalább 3%-kal csökken. Egyenlő esélyek biztosítása Sikerkritérium: -

az integráltan nevelhető gyermekek és tanulók képességfejlesztésének 100 %-os megoldása a roma gyermekek és tanulók fejlesztése, óvodába és iskolába járásuk gyakoriságának növelése.

A tehetséggondozás Sikerkritérium: -

az emelt szintű idegen nyelvi csoport végzős tanulóinak 50%-a nyelvvizsgával rendelkezik, egyéb emelt szinten történő oktatás esetén a végzős tanulók 20%-a megyei, régiós, országos versenyen vett részt.

A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése Sikerkritérium: -

a helyi innovációs törekvések továbbfejlesztése, az innovációk bemutatási lehetőségeinek megszervezése, szakmai közös kihasználása, az intézmények belső ellenőrzési dokumentumaiban értékelésre kerül a módszertani kultúra.

A teljes körű szakos ellátottság elérése Sikerkritérium: -

az intézmények közötti és az intézményen belüli feladatellátási helyeken történő áttanítás lehetőségének kihasználásával az előző évihez képest javuljon a szakos ellátottság.

Menedzsment – vezetésfejlesztés Sikerkritérium: -

teljesítményértékelés: új kompetenciák, attitűdök előtérbe helyezése.

9


Az iskola partnereinek és a munkaerő piac kínálatának megfelelő képzési irányok indítása Sikerkritérium: -

a partnerek egyeztetett igénye után indul a képzés.

Az információs rendszer működésének javítása Sikerkritérium: -

a testületi klímateszt felvételekor legalább 80%-os az elégedettségi mutató.

A szülőkkel történő együttműködés fejlesztése Sikerkritérium: -

a szülői értekezleten a részvétel fokozatosan növekszik, legalább 75%-os részvételi arány elérése.

Együttműködés a helyi és kistérségi, megyei intézményekkel, szervekkel Sikerkritérium: -

működő kapcsolatok számának növekedése, együttműködési megállapodások megkötése.

A kistérségi és megyei feladatok ellátásának bővítése az anyagi lehetőségek függvényében Sikerkritérium: -

a költséghatékony működés biztosítása.

A nemzetközi kapcsolatok fenntartása, fejlesztése Sikerkritérium: -

diákcsere programok számának a jelenlegihez mért szinten tartása, növelése, együttműködő partnerek számának a jelenlegihez mért megtartása, növelése.

A fenntartó minőségpolitikájában a közoktatási intézményrendszerrel kapcsolatos jövőkép általános és irányokat megfogalmazó stratégiai céljai az elvárásokat jelenítik meg és egyben jelzik a preferált fejlesztési irányokat is.

10


II.3. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK ÉS MINŐSÉGCÉLOK Kiemelt elvárások: - a jogutód intézmény működésének elindítása, - az intézményi szervezeti struktúra kialakítása, - a szervezeti kultúra fejlesztése: arculat, szokások, módszerek, érzelmi eszköztár, vezetési stílus, - az intézményi alapdokumentumok, szabályzatok elkészítése, - a kiemelt nevelési, pedagógiai célok megvalósítása, - a humán erőforrás megfelelő kihasználása a feladatellátás szakmai elvárásainak érdekében, - a pedagógus étékelési rendszer, az önértékelési rendszer kialakítása, - a különböző szociokulturális hátérrel rendelkező gyerekek, tanulók értékrendjének alakítása, képességfejlesztése, - sokféle nyitottság biztosítása, az interkulturális különbségek kezelése. Sikerkritérium: az intézményi szabályzatok, különböző dokumentációk elkészültek, jóváhagyásra kerültek, kialakult a szervezeti struktúra, működésbe lépett az erőforrás menedzsment, megfogalmazást nyert az intézményi jövőkép, küldetés nyilatkozat, kiválasztásra kerültek az intézményi értékek, az általános iskolai 5-6. évfolyam létszámának átlaga – és majd a további belépő 5. évfolyamok átlaglétszáma - intézményi szinten eléri a törvényben meghatározott átlaglétszámot, az első évfolyam tanulócsoportjai a maximális osztálylétszámhoz közelítve kerültek megszervezésre, a szakos ellátás biztosítása érdekében egyes pedagógusok több feladatellátási helyen vannak foglalkoztatva munkaidejük alatt, bevezetésre került a vezetői és pedagógus értékelési rendszer, az irányított önértékelés, az intézmény tevékenységrendszere lehetőséget jelent a különböző hátrányok enyhítésére, a tehetséges gyerekek felismerésére és fejlesztésére.

11


II.4. AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDJE -

A közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 102.§-ának d) pontja az általános ellenőrzés, 104. §-a (1) - (3) bekezdése a törvényességi ellenőrzés, 107. §-a a szakmai ellenőrzés és az ellenőrzési folyamat feltételrendszerét, működtetését határozza meg. A törvény 102. §-ának g) pontja valamint 104. §-ának (4)(5) pontja az értékelést tartalmazza. Az ellenőrzés

Az ellenőrzés során a fenntartó alapvető alapelve, hogy -

az ellenőrzést végző személynek szakmai kompetenciája biztosított legyen, egyeztetés alapján történjen, a tapasztalatról visszajelzést kapjanak az érintettek, segítő szándékú legyen.

A fenntartó ellenőrzései a közoktatási intézményekben lehetnek -

törvényességi, szakmai, pedagógiai, pénzügyi, a partnerközpontú működésre és a vezetői munkára vonatkozó ellenőrzések.

A fenntartói ellenőrzések rendjét az ÖMIP 4. sz. melléklete tartalmazza. A törvényességi ellenőrzés célja: • ellenőrizni a házirend, valamint - a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét.

12


A szakmai, pedagógiai ellenőrzés célja: - a szakmai munka megfelelése a nevelési, pedagógiai programban leírtaknak, a szakmai munka eredményességének ellenőrzése. A szakmai ellenőrzésben az vehet részt, aki az Országos szakértői névjegyzékben szerepel. A pénzügyi ellenőrzés célja: - a pénzügyi dokumentáció jogszerűsége, hatályossága, a gazdálkodási szabályzatok és a költségvetési rendelet betartásának vizsgálata. A partnerközpontú működés ellenőrzésének célja: - a partneri igény elégedettségi vizsgálata. A vezetői munka átfogó ellenőrzése az öt éves vezetési ciklus lezárása előtt a mellékelt adatlap szerint történik. Az ellenőrzés szabályozása Az ellenőrzés megkezdése előtt legalább hét nappal az ellenőrzés vezetőjének egyeztetni kell a közoktatási intézmény vezetőjével és azzal, aki az ellenőrzést kezdeményezte (fenntartó). Egyes ellenőrzések vonatkozásában, ha az ellenőrzés eredményességét veszélyezteti, az előzetes egyeztetést nem kell megtartani.

Az előzetes egyeztetéskor közölni kell az ellenőrzés időtartamát, formáját, módszereit, az ellenőrzés időpontját és az érdekeltek véleménynyilvánítási lehetőségeit az ellenőrzés megállapításairól.

Az ellenőrzésről írásbeli összegzés, jelentés készül, melyet a fenntartó és az érintett intézmény vezetője kap meg. A szakmai ellenőrzések megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával lehet csak nyilvánosságra hozni.

13


A törvényességi ellenőrzés eredményeképpen a fenntartó felhívja a közoktatási intézmény vezetőjét a jogszabály sértő döntés orvoslására. Ha a felhívás nem vezet eredményre, a jogszabálysértő döntést megsemmisíti, és az intézmény vezetőjét új döntés, illetve az elmulasztott intézkedés meghozatalára utasítja. Ha a jogszabálysértő döntés meghozatala óta több mint egy év eltelt, vagy a döntést a bíróság már felülvizsgálta, vagy ha a döntés jóhiszeműen szerzett jogokat sért, a döntést nem lehet megsemmisíteni. Ezekben az esetekben csak tájékoztatja az intézményvezetőt a megállapításokról, a helyes eljárásról.

Az ellenőrzések során tapasztalt esetleges hiányosságok, hibák megszüntetése, korrigálása érdekében intézkedési tervet köteles készíteni az intézményvezető. Ehhez figyelembe kell vennie a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26) Korm. rendelet előírásait is. A hiányosságok megszüntetése után a fenntartó utóellenőrzés keretében győződik meg a javítás eredményességéről. A 2011/2012. tanévi ellenőrzések rendje Kossuth Lajos Általános Iskolában: -

1. félév: a változó bérek elszámolása 2. félév: a foglalkoztatottak munkaügyi dokumentumai a normatívák igénylése, elszámolása a költségvetési előirányzatok betartása Az intézmény értékelése

Az értékelés a fenntartó ágazati irányítása által meghatározott szakmai célkitűzések összehasonlítása a közoktatási intézmény pedagógiai, működési eredményeivel. A feladatok megvalósításának áttekintése indikátorrendszerrel történik, mely a fenntartó számára lehetővé teszi, hogy tájékozódni tudjon a főbb mutatók tekintetében, jelzésértékű az intézmény számára is. Beiskolázási mutatók jelentkezettek száma, felvettek száma, más településről bejáró tanulók száma, körzeten kívüli tanulók száma Oktatási – nevelési mutatók osztályok száma, tanulók száma, 14


egy osztályra jutó tanulók száma, egy pedagógusra jutó tanulók száma, induló első osztályok száma, kimenő végzős osztályok száma, végzősök közül továbbtanulásra felvételt nyert (intézménytípus szerint), napközisek száma, aránya, napközi átlagos napi feltöltöttsége (%-os arányszám), étkezést igénybe vevők száma, sajátos nevelési igényű gyermekek száma, kettőnek –háromnak számítandó szakszolgálati ellátásban részesülő tanulók száma, hiányzások száma, egy főre eső igazolt - igazolatlan, kitűnő tanulók száma, aránya, évismétlők száma, aránya, javítóvizsgára kötelezettek száma, aránya osztályozó vizsgát tett tanulók száma, iskolai tanulmányi átlag, tanulói dicséretek száma, versenyeredmények, nyelvvizsgát tett tanulók száma, számítógépes vizsgát tett tanulók száma szülők, tanulók elégedettsége Humánerőforrás mutatók pedagógusok száma, szakképzettsége, szakvizsgával rendelkező pedagógusok száma, akkreditált továbbképzésen részt vett pedagógusok száma, újabb pedagógus képesítést szerzettek száma, szakmai kitüntetettek Gyermek- és ifjúságvédelmi mutatók veszélyeztetett gyermekek, tanulók hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetűek száma, tanulói balesetek, gyermekbalesetek száma, gyermekvédelmi kapcsolatba került tanulók száma Gazdálkodási mutatók egy gyermekre, tanulóra jutó költség, egy gyermekre, tanulóra jutó fenntartói hozzájárulás, a költségvetés időarányos teljesítése, bérfelhasználás, dologi felhasználás, kedvezmények rendszere, jutalmazások, óradíj átlaga egy pedagógusra jutó túlórák száma, 15


helyettesítések száma Vezetési mutatók szakmai dokumentumok megléte, panaszügyek, elintézési módjuk, közalkalmazotti fegyelmi ügyek, határidők pontos betartása, bemutató órák, óralátogatások, kollégák által végzett óralátogatások, partneri elégedettség, pedagógusi elégedettség, továbbképzéseken való részvétel. A fenntartói mérések a tantervi követelmények teljesítésére (az alapozó szakasz végén), a helyi "specializációk" (idegen nyelv, matematika) kialakításának iskolai erőforrásaira és a neveltségi szintmérésre terveződnek (a tankötelesek iskolába lépésekor), bízva abban, hogy a későbbiekben megismételhetőkké, folytathatókká válnak, mérési folyamatosságot jelentenek majd. A szakmai mérések csak szakképzett szakemberekkel, hiteles mérőeszközökkel történhetnek. A mérés megkezdése előtt az érintett szakembereket (pedagógusokat) tájékoztatni kell. A mérés eredményeinek elemzését szóbeli szakértői tájékoztató segítségével tudomásukra kell hozni. A fenntartó igényli a mérésre vonatkozó már meglévő eredményeket, lehetőség esetén az azokkal történő összehasonlítást. (országos, más településen mért adatok). A fenntartói mérés eredményeiről az érintett szakembereken kívül az intézményvezetők és a fenntartó Kulturális és Oktatási Bizottsága, valamint igény esetén a Képviselő-testület részletes tájékoztatást kap. A mérési eredmény az intézmény szakmai munkájának értékelésébe beépítésre kerül. A 2011/2012. tanévi fenntartói mérés: - valamennyi első osztályos neveltségi szintfelmérése iskolába lépéskor és - a tanév végén (a 2010/2011. tanévben elkezdett folyamat folytatása).

16


Az intézményvezetők értékelése A szabályozás lényege, hogy biztosítva legyenek az egységes alapelvek, szempontok, kritériumok valamennyi intézményvezető értékelésében, valamint meghatározott legyen az értékelés folyamata. Az értékelés célja: megállapításra kerüljenek a vezetői teljesítmény erősségei és gyengeségei, rögzítésre kerüljenek a továbbfejlesztési feladatok, ezen belül a vezető kapjon átfogó értékelést teljesítményétől, erősségeiről, a fejlesztendő területekről, fejlessze önismeretét, önértékelését. Az értékelés alapelvei az értékelésnek tényeken kell alapulnia, kompetencia alapú, mert a vezető teljesítményét meghatározza a gyakorlati alkalmazásban megnyilvánuló szakismerete, tudása, képességei, készségei, attitűdje, elkötelezettsége: másként kompetenciáinak megléte, erőssége, fejlettsége meghatározzák teljesítményét, a kompetenciák fejleszthetők, melynek elvárható eredménye, hogy fejlődik a teljesítmény, az értékelés fejlődésorientált, nem minősítő, az értékelés összehasonlítható a korábbi megállapításokkal, az értékelés megállapodása nyomon követhető. Az értékelés nyilvánossága az értékelés személyre szóló dokumentumai nem nyilvánosak, a személyi anyag része, több intézményvezetőre szóló értékelő megállapítások névnélküli összegzése nyilvános. Az értékelés hasznosítása figyelembe kell venni a minőségi munkáért járó kereset-kiegészítés, jutalmazás, illetve más elismerés odaítélésénél, több intézményvezető esetén javaslattétel a továbbképzési, önképzési tematikához. Az értékelés területei Az 5 kulcskompetencia: vezetés-szakmai tudás alkalmazása, kommunikáció, kapcsolatok kezelése megbízhatóság, felelősségvállalás, együttműködés, 17


komplexitás kezelése. Egyéb a fenntartó számára értékes kompetencia: társadalmi szerep vállalása, ellátása szakmai képviselet vállalása, ellátása, szakmai közéleti szerep vállalása, ellátása, idegennyelvtudás, előadói képesség, prezentációs képesség, publikációképesség.

Az értékelés kritériumai • legyen elegendő tény, adat • a ténymegállapításokban értsen egyet az értékelő és az értékelt • az önértékelés és a fenntartói értékelés azonos mértékben fontos, • fejlődési feladatokban való megállapodással kell zárulnia, • az önértékeléstől a megállapodás aláírásáig 1 hónapnál több idő nem telhet el Az értékelés felelőse • a fenntartó Polgármesteri Hivatala Intézmény- felügyeleti Iroda megbízott személy Az értékelés gyakorisága • az adott vezető átfogó értékelésére a vezetői megbízás 5. évében kerül sor, • a fenntartó külön kérésére tanévindításkor jelezve. Az értékelés módszere, eszköze • Horváth & Dubecz Tanácsadó Kft. VEZKÉPp modell alapján Az értékelés folyamata • az értékelésre kerülő vezető értesítése az időpontról, a szükséges eszközök biztosítása • adat-és információgyűjtés, adatok rendszerezése, • az értékelőlapok kitöltése, • adatbevitel, az értékelés megjelenítése diagramokon, • az egyéni diagram átadása az intézményvezetőnek, • a diagramok, adatok fenntartói elemzése, következtetések levonása, • értékelő megbeszélés: a vezető és a fenntartó véleményének egyeztetése, javasolt fejlesztési feladatok/irányok egyeztetése, megállapodás (aláírások), a dokumentum átadása az intézményvezetőnek, archiválás a személyi anyagban,a dokumentum nyomon követése (értékelő, felelős)

18


II.5. A KOORDINÁCIÓ RENDJE Ágazaton belüli koordináció -

tanévindító értekezlet ideje: minden év augusztus vége, szeptember eleje emlékeztető készül információs, koordinációs értekezlet önkormányzati döntésekhez, aktuális feladatokhoz kapcsoltan emlékeztető készül eseti továbbképzés és fórum aktuális jogi, pedagógiai oktatásszervezési kérdések ideje: negyedévenként fenntartói vagy intézményi intézkedésekhez emlékeztető készül

Ágazatközi koordináció A koordinációs kapcsolatok a gyermek- és ifjúságvédelemre, a szociálpolitikára, az egészségügyre, a közművelődésre, a munkaerő-gazdálkodásra, a sportra, az önkormányzati feladatellátásban részt vevő szervezetekre vonatkoznak, melyek a helyi közoktatási szolgáltatást érintik. A terület megjelöléséhez kapcsoltan megnevezésre került a közoktatást érintő feladat, az intézmény és a feladatellátásért felelős munkakör, ezen túlmenően az elérhetőség és a fenntartó részéről a kapcsolattartó. A kapcsolattartás módja A fenntartó kapcsolattartóján keresztül telefonon, személyesen vagy írásban az adott téma megjelölésével sürgős esetben telefonon történő azonnali jelzéssel,az előzetesen jelzett témában időpont egyeztetést kérve személyes megbeszélés lehetőségére vagy írásban megküldve. A megbeszélés tartamát a közoktatási intézmény igazgatójának utasítása alapján dokumentálni kell. A rendőrségi, gyermek- és ifjúságvédelmi valamint az ÁNTSZ - szel kapcsolatos megbeszélésekről írásos dokumentációt kell készíteni. Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete 2008-2012. évre szóló önkormányzati közoktatási intézményrendszere működésének minőségirányítási programját /2008.(IX.25.) számú határozatával fogadta el. A minőségirányítási program a legitimációban jelzett képviselő-testületi határozatokkal többször módosításra került.

19


III. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT Az Kossuth Lajos Általános Iskola elkötelezi magát minden belső és külső tevékenységében, hogy partnerei igényeit minél teljesebb körben törekszik kielégíteni, rugalmasan alkalmazkodva az intézményünket érintő kihívásokhoz. A szervezetfejlesztések során kialakítandó, a hagyományokat továbbépítő, a sikeres elemeket megőrizve továbbfejlesztő képesség-együttesünkkel intézményi szervezetünk eredményesen akar megfelelni a folyamatosan változó külső és belső partneri elvárásoknak. Az élethelyzetekhez alkalmazkodni és másokra hatni tudó harmonikus személyiségek nevelése a célunk minden tagintézményben. Mindezeket a célokat egy iskola keretei között tervezzük, ahol a kultúra teljes körére építve olyan pedagógiai reál-tevékenységrendszert szervezünk, amely: személyiségközpontú, leköti a tanulókat, komfortélményt biztosít számukra, fokozza teljesítményüket, tágítja érdeklődésüket, megalapozza, majd fejleszti kulcskompetenciáikat, lehetőséget teremt a családi eredetű hátrányok részbeni enyhítésére, alkalmat ad a valamiben tehetséges gyerekek felismerésére és fejlesztésére, esélyegyenlőséget teremt, felkészít a továbbtanulásra és a magasabb iskolafokon a követelmények teljesítésére.

Minőségpolitikánk megvalósításával azt szeretnénk elérni, hogy az idejáró gyermekek társadalmilag hasznos, egyénileg sikeres emberekké váljanak. A minőségi munka, a pedagógiai innováció alapkövetelmény az intézményünkben, melynek garanciája a munkatársak belső és külső képzése, a minőségirányítási rendszer tudatosan tervezett működtetése és annak folyamatos fejlesztése. Intézményünk kinyilvánítja, hogy szolgáltatásaink minőségének fejlesztése minden dolgozó személyes felelőssége. A Kossuth Lajos Általános Iskola működésének minőségpolitikai célja, hogy: autonóm, eredményesen működő, versenyképes, sokszínű, a társadalmi és a szülői-tanulói elvárásoknak megfelelő, biztonságos, és valamennyi partnere és szereplője számára minőséget nyújtó intézmény legyen.

20


IV. HELYZETELEMZÉS IV.1. A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA FŐBB CÉLJAI A Kossuth Lajos Általános Iskola közoktatási intézmény. Jövőképünk Az Kossuth Lajos Általános Iskola, olyan intézménnyé kíván válni, amelyre partnerei joggal lehetnek majd büszkék. Célunk, a leghatékonyabb módszerek kiválasztásával a tudásalapú társadalom igényeinek kielégítése. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni az intézményben, akik kötődnek városukhoz és a világban is jól tájékozódnak. Érdeklődők, nyitottak a makro és mikrokörnyezetükhöz, harmóniára, kiegyensúlyozottságra törekszenek, önmagukat értékelni, másokat elfogadni tudók, akik társaikkal együttműködve sikeresen élnek. Tanítványainkat arra kívánjuk felkészíteni, hogy a későbbiekben munkavállalóként, a társadalom aktív tagjai legyenek, színvonalas és értékes munkát tudjanak végezni, amely számukra örömet szerez, és alkalmat ad személyes szükségleteik kielégítésére, személyiségük kiteljesítésére. A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA FŐ TEVÉKENYSÉGEI A Kossuth Lajos Általános Iskola az alábbi feladatokat látja el alaptevékenységként (Hatvan Város Önkormányzatának Képviselő-testületének 274/2011. (V. 26.) sz. határozata alapján): Alaptevékenysége: alapfokú oktatás • • • • • • •

Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás; Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása; Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben); Pedagógiai szakszolgálat; Diáksport; Iskolai intézményi közétkeztetés; Munkahelyi vendéglátás;

Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység • • •

Oktatási célok és egyéb feladatok; Közoktatási intézményekben végzett kiegészítő tevékenységek; Saját ingatlan hasznosítása.

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. 21


IV.2. KÖZÉP TÁVÚ FELADATOK: 1-3 ÉV

A nevelés-oktatás területén:

-

Hangsúly a szövegértés, matematika, idegen nyelv és számítástechnika oktatásra kerül. Nyelvoktatás bővítése Fontos a szakszerű helyettesítések biztosítása. Nevelési értekezletek célirányos tervezése, szervezése. A mérés-értékelés eredményei alapján prioritások felállítása. Mentori rendszer kiépítése. Programokban gazdag diákélet biztosítása.

A gazdálkodás területén:

-

Pedagógusok továbbképzési terve alapján, olyan tanulmányok ösztönzése melyek támogatják a kitűzött célokat. Alapítványi-bálok szervezése. Nyelvi laborok, számítástechnika terem felszereltségének javítása. Forrásbővítés.

Társadalmi terület:

-

Kapcsolat ápolása a környező és kistérségi intézményekkel. Nyílt napok szervezése Az intézmény által biztosított lehetőségek intenzívebb reklámozása, propagálása. Partnerkapcsolatok továbbépítése és erősítése.

22


IV.3. HOSSZÚ TÁVÚ FELADATOK: 3-5 ÉV

A nevelés-oktatás területén:

-

A tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő szintű és színvonalú foglalkozási és oktatási rendszer működtetése. A kompetencia alapú nevelés-oktatás feltételrendszerének megteremtése az egész intézményben. Projekt módszerek erősítése az oktatás területén. Személyre szóló minőségi nevelés és tanítás megvalósítása.

A gazdálkodás területén:

-

Pályázati kiírások figyelése, pályázatírás. Alapítványokkal további jó kapcsolat ápolása, a hatékony együttműködés biztosítása.

Társadalmi terület:

-

Testvériskolai kapcsolatok ápolása, bővítése. Angol és német nyelvterületen új lehetőségek keresése nyelvtanulás céljából.

23


IV.4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

A Kossuth Lajos Általános Iskola élén magasabb vezető beosztású igazgató áll. Feladata az intézmény irányítása. Munkáját igazgatóhelyettes segítségével végzi.

24


V. A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN A vezetés szerepe, felelőssége a minőségfejlesztési program működtetésében: -

Az intézmény igazgatója elkészíti a minőségfejlesztési tervet. A minőségfejlesztési programban meghatározott feladatok végrehajtásának biztosítására minőségi kört hoz létre és működtet - Elkészíti, és rendszeresen felülvizsgálja az intézmény stratégiai terveit. - Biztosítja a működés feltételeit. - Lehetőséget biztosít a jogi követelmények megismerésére és biztosítja a jogszerű működését. - Megteremti az intézményi dokumentumok összhangját a változó jogszabá-lyokkal. - Kapcsolatot tart fenn és koordinálja a partnerekkel az együttműködést. Biztosítja az intézményben jogaik gyakorolását. - Menedzseli az intézményt. - Személyes példamutatással segíti a rendszer megvalósulását. - Felügyeli a rendszer működését. A Kossuth Lajos Általános Iskola igazgatója és vezetősége kinyilvánítja teljes elkötelezettségét: - A partneri igények és elvárások teljesítésének tudatosításában az intézmény tevékenységének minden szintjén. - A minőségpolitika, a minőségügyi célok meghatározásában, betartásában, elérésében, valamint rendszeres felülvizsgálatában. - A minőségirányítási rendszer időszakos átvizsgálásában. - A rendszer kifogástalan működéséhez szükséges erőforrások mindenkori biztosításában. - Az intézmény működését szabályozó külső, belső jogrendszer betartásában. - A küldetésnyilatkozat, a pedagógiai program, az éves munkatervek készítésében. Az igazgató és a minőségi kör vezetője felelősek azért, hogy az általuk irányított intézményben dolgozó beosztottakban fejlesszék a minőségtudatot, a minőség iránti elkötelezettséget és a szakmai hozzáértést. A Kossuth Lajos Általános Iskola minden szintű vezetője és beosztottja felelős azért, hogy a minőségügyi előírásokat maradéktalanul betartsák, a hiányosságokat haladéktalanul jelezzék a hatáskörrel feljogosított munkatársaknak és aktívan vegyenek részt az intézményi tevékenység folyamatos javításában.

25


V.1. JOGI MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSA Az intézmény igazgatójának feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében meghatározza azt az eljárást, ami biztosítja az intézmény használói számára, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek) hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák. A minőségügyi dokumentumok egymáshoz való viszonyát az alábbi ábra szemlélteti.

Alapító okirat, PP, (NP, Ht), MIP, SZMSZ

Minőségirányítási kézikönyv

Eljárásrend, eljárásleírások

Szabályzatok

Munkaköri leírások, munkautasítások

Bizonylatok

26


Folyamatszabályozás A Kossuth Lajos Általános Iskola a minőségirányítási programban meghatározottak szerint azonosítja folyamatait és meghatározza egymáshoz való viszonyukat az alábbiak szerint:

27


Jogi követelményekhez kapcsolódó dokumentumok rendszere

Szabályozás szintje Jogi szabályozás

Dokumentum megnevezése A közoktatási törvény Végrehajtási utasítás Tanév rendje A közalkalmazotti törvény

Alapdokumentumok

Fő szabályozó dokumentumok

A Munka Törvénykönyve Törvény a gyermekek védelméről A szociális igazgatásról és ellátásról Hatvan Város középtávú ifjúsági koncepciója Hatvan Város Önkormányzata évi költségvetési koncepciója Alapító Okirat SZMSZ Pedagógiai program Minőségirányítási kézikönyv Éves munkaterv

Jellege

Dokumentum kezelése

Törvény Végrehajtási utasítás Miniszteri rendelet Törvény Törvény Törvény

Önkormányzati terv Önkormányzati terv Okirat Szabályzat Stratégiai terv Szabályzat Munkaterv

Gyermek- és ifjúságvédelmi terv Iratkezelési szabályzat Partneri igény és elégedettségi mérés eljárásrendje Vezetői ellenőrzési terv Irányított önértékelés eljárásrendje Tanulók mérése, értékelése

Szabályzat

Továbbképzési terv Beiskolázási terv Kiválasztás és betanulási rend Mentálhigiéné és prevenció

Eljárási utasítás Eljárási utasítás

Biztonságos intézmény megteremtése Munka -, tűz- és érintésvédelem

Hozzáférés helye

Szabályzat Eljárási utasítás Eljárási utasítás Eljárási utasítás Eljárási utasítás

Nem programszerű területi műv-i utasítása Eljárási utasítás Eljárási utasítás

28

intézményvezető intézményvezető intézményvezető minőségügyi vezető intézményvezető gyermek- és ifjúságvédelmi felelős gazdasági előadó minőségügyi vezető intézményvezető minőségügyi vezető minőségügyi vezető intézményvezető intézményvezető

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős intézményvezető munkavédelmi felelős


Részterületek lyozása

szabá-

Munkautasítások

Bizonylatok

Belső működési rend Munkaköri leírások Munkarend Házirend

Eljárási utasítás Szabályzat Szabályzat Szabályzat

Kötelező foglalkozások rendje Létesítmények, helységek használati rendje Rendezvényterv Beszerzési terv Felújítási terv Karbantartási terv Iskolai Sportkör alapszabályzata Kollektív Szerződés

Szabályzat Szabályzat

Közalkalmazotti Szabályzat

Szabályzat

DÖK szabályzat Szülők Tan. SZMSZ-e Iskolai könyvtár SZMSZ-e Balesetvédelmi szabályzat

Szabályzat Szabályzat Szabályzat Szabályzat

irattár irattár irattár

Házipénztár szabályzat Leltározási szabályzat Selejtezési szabályzat Bizonylati szabályzat Iskolapszichológusi munkaterv Védőnői munkaterv Munkaközösségi munkatervek Éves ellenőrzési terv

Szabályzat Szabályzat Szabályzat Szabályzat Munkaterv

titkárság titkárság titkárság titkárság titkárság

Munkaterv Munkaterv

Beiskolázási terv

Munkaterv

Órafelosztás

Munkaterv

Éves értékelés szempontjai

Munkaterv

Partnerazonosítás eljárásrendje Intézkedési terv

Eljárásrend

Korrekciós terv

Munkaterv

Éves költségvetés

Bizonylat

titkárság intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél intézményvezetőnél

Kommunikációs adatbázis Prioritási szempontok

Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv

Munkaterv Munkaterv Munkaterv Munkaterv Szabályzat

intézményvezető intézményvezető intézményvezető munkaközösség vezető Intézményvezető intézményvezető

titkárság

Szabályzat

Munkaterv

Munkaterv

29

intézmény-

intézményvezető intézményvezető intézményvezető karbantartó munkaközösség vezető szakszervezeti titkár közalkalmazotti tanács elnöke DÖK vezető Szülők Tan.elnöke könyvtáros tanár munkavédelmi felelős Gazdasági előadó Gazdasági előadó Gazdasági előadó Gazdasági előadó iskolapszichológus védőnő

Önkormányzati jóváhagyással


vezetőnél Eredmények összesítése partnerekként Megbízási szerződések

Jegyzőkönyv Jegyzőkönyv

Dokumentumok kiadása, kezelése -

-

A Kossuth Lajos Általános Iskolába érkező hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint az intézményben hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylő ügyiratot, jegyzőkönyvet iktatószám alkalmazásával iktatni kell. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdődő növekvő sorszámos rendszerben történik. Az iktatókönyv rovatait pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogy az ügy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhető legyen. Az intézményben az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása.

Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó előírások Az Interneten elérhető közlönyökben megjelent változásokról a felelősök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következő: -

-

az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg sürgős esetekben fénymásolattal az érintetteket aznap vagy a következő munkanapján mindenkit érintő esetben tantestületi megbeszélésen szóban kell közölni, majd egy példányt 2 hétre ki kell tenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése, mindenki számára munkaköri kötelesség, a technikai dolgozókat is érintő tételek estén előre megbeszélt időpontban szóbeli tájékoztatás szükséges.

A közlönyökbe mindenki számára a betekintés biztosított.

30


V.2. TERVEZÉS Az intézmény, mint szervezet munkája során kiszámítható, egymásra épülő, ellenőrizhető tevékenységek sora kell, hogy legyen. Érvényesülnie kell a stratégiai tervezésnek. Operatív terveket kell, hogy készítsünk. Az elfogadott terveket mindenki számára hozzáférhetővé kell lenni.

Stratégiai tervezés A Kossuth Lajos és Általános Iskola annak érdekében, hogy céljainak megfelelően működjön megtervezi stratégiáját. Meghatározza a hosszú távú stratégiai alapdokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát, egymáshoz való viszonyát. Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát meghatározó stratégiai alapdokumentum az intézmény Pedagógiai programja. A Pedagógiai programban rögzített alapelvekre épül a közoktatási intézmény minőségpolitikája és az ehhez kapcsolódó minőségcélok rendszere. A stratégiai terveket az éves munkatervek bontják le operatív feladatokra. A stratégiai tervezés során tisztázni kell a következő tartalmakat: - Hogyan biztosítja az intézmény a partnerek elvárásainak, és az intézményi működés értékelésének az összegyűjtését? - Hogyan biztosítja a belső és a külső használóktól származó adatok összegyűjtését és elemzését a hosszú távú tervek, pedagógiai/nevelési programok előkészítése során? - Hogyan alakítja, vizsgálja felül és aktualizálja küldetését, jövőképét az intézmény? - Hogyan ismerteti és valósítja meg pedagógiai/nevelési programját és hosszú távú terveit az intézmény? A stratégiai tervezés dokumentumai: Intézmény küldetésnyilatkozata Pedagógiai program Minőségfejlesztési irányelvek Éves munkatervek Rövidtávú Intézkedési terv Középtávú Intézkedési terv Hosszú távú Intézkedési terv

3. számú melléklet A stratégiai tervezés szabályzata Éves tervezés

31


A Kossuth Lajos Általános Iskola vezetése az intézményt érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a javítandó, fejlesztendő területeket. Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási terve. Kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozás szükséges, meghatározza az ebből adódó feladatokat. 4. számú melléklet Éves munkaterv elkészítésének szerkezet felépítése

V.3. VEZETŐI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS A vezetői ellenőrzések és értékelések a Mérések, ellenőrzések, értékelések rendszere című fejezetében található, amely valamennyi partnercsoport értékelési alternatíváit mutatja be.

V.4. AZ INTÉZMÉNY BELSŐ MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSA Cél: Olyan intézményi belső szervezet kialakítása, a jogosítványok, hatáskörök és a kapcsolatrendszer meghatározása, amely biztosítja a többcélú, közoktatási intézmény partneri igények szerinti működési rendjét, a minőségirányítási rendszer működését. A minőségügyi szervezet Az intézmény a minőségfejlesztési feladatok megoldását úgy szervezi, hogy azok rendszerbe építve, a folyamatokba ágyazva fejtsék ki hatásukat. A minőségi célkitűzések megvalósulását, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtását az intézményben „minőségfejlesztő csoport” ellenőrzi és fejlesztési javaslatokat, ajánlásokat készít az intézmény vezetősége számára. Az intézmény belső működési rendjének szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Intézményi minőségirányítási program és mellékletei együttesen tartalmazzák. A minőségirányítási rendszer működtetése A minőségirányítási rendszer működtetése a minőségügyi vezető feladata, akit az igazgató nevez ki. A minőségügyi vezető feladatait munkaköri leírás alapján végzi. A minőségirányítási rendszer működtetésére vonatkozó munkát tagintézményenként állandó minőségfejlesztési csoport és konkrét feladatra szerveződött, változó összetételű minőségi team végzi. A minőségirányítással összefüggő dokumentációt elektronikus és nyomtatott formában tároljuk. 32


A betekintést mindenki számára biztosítani kell. A módosítás jogával az intézményvezető és a minőségügyi vezető rendelkezik. 5. számú melléklet Minőségügyi csoport Szervezeti és működési szabályzata, feladatterve

33


V.5. INFORMÁCIÓS RENDSZER

Minden szervezet kialakításában, működésének elindulásában hatalmas szerepe van az intézményi kommunikációnak. Az intézményi kommunikáció alapja az elemzés és megfontolás, hogy a legjobb módon tudja szolgálni a minőségpolitikai célokat, a küldetésnyilatkozatban megfogalmazottakat. Az intézményi kommunikáció résztvevői a vezető és az intézményvezetés, a pedagógusok, a pedagógiai munkát közvetlenül segítők, s az intézmény azonosított közvetlen partnerei. Ebben a folyamatban szereplők közös igénye a megfelelő kommunikációs csatornák kialakítása, s azok működtetése. Elengedhetetlen tehát, hogy meghatározza információs struktúráját, az abban résztvevők pontos helyét és jogosultságait. Az intézményi kommunikáció elképzelhetetlen jól működő információs rendszer nélkül. Az információs rendszerek magukban hordozzák annak a lehetőségét, hogy megváltoztassák azt, ahogy egy szervezet működik. Új lehetőségeket nyitnak, leegyszerűsíthetik az eljárásokat, növelhetik az információáramlás, a vezetés hatékonyságát. Az információs rendszereknek támogatniuk kell az intézményt céljaink elérésében, a tervezésben és a mindennapi hatékony munkaszervezésben az oktatás-nevelés folyamatában. Alapvető célunk, hogy az info-kommunikációs technológiák (IKT) adta lehetőségek használatának elősegítése az oktatásban, szervesen kapcsolódva az intézményi irányítással, a közös alapú kommunikációval. Az intézmény munkáját koordináló, irányító intézményvezetés nagy mennyiségű információt gyűjt össze, tárol, hoz létre, kezel és add tovább. Hatalmas szüksége van jól működő, hozzáértéssel működtetett, naprakész technikai ellátottságú (folyamatosan fejlesztett) informatikai rendszerre, mely a kommunikáció XXI. századi formáit jelentik. Az információ elvesztése vagy zavarok jelentkezése az információs szolgáltatásokhoz való hozzáférésben hatással lehetnek az intézmény működőképességére. Az információ nem olyan erőforrás, amit könnyen lehet helyettesíteni. ( Tervezést, védelmet és irányítást igényel!!) Az információs rendszerek közép- és hosszú távú befektetések, komoly, felelősségteljes tervezést igényelnek. Az információs rendszerek megtervezése és kivitelezése, valamint e folyamatok irányítása speciális szakértelmet követel. E kihívások érdekében Intézményi Informatikai Stratégia készítése elengedhetetlen vezetői feladat. Az információ kezelése és minél jobb hasznosítása kétség kívül változásokra vezethetnek: a vezetés és a dolgozók közti kommunikáció hatékonyságában, a szerepekben és felelősségi körökben, és az intézmény sikeres működtetésében. Az informatikai stratégia magában foglalja: -

a vezetés részéről megnyilvánuló elkötelezettséget, a követendő irányvonalat, az információs rendszerek szervezetünkben betöltendő fontos és egyre bővülő szerepére vonatkozó megállapításokat, elvárásokat; 34


-

-

az irányítási és műszaki koncepciókat, amelyek meghatározzák azokat az módszereket és alapszabályokat, amelyek segítségével az információs rendszerek fejlesztése és üzemeltetése majd történik. meghatározza az erőforrásokkal és befektetésekkel kapcsolatos főbb igényeket;, valamint a megvalósításra vonatkozó felelősség kijelölését.

Stratégiai cél az informatikai ismeretek és készségek kellően hangsúlyos megjelentetése az intézményi dokumentumokban és egyéb tantervi szabályozásokban; ezek folyamatos felülvizsgálata és szükség szerinti korrekciója, a számítógéppel támogatott oktatási megoldások terjedésének előmozdítása, a készségfejlesztés és ismeretátadás folyamatában speciális számítógépes alkalmazások támogatása a tanórai és önálló tanulás során, melynek elsődleges helyszínei az iskola informatika terme és könyvtára. Az intézményi informatikai stratégia elkészítése előtti lépések: - az „örökölt” helyzet felmérése - az igények megfogalmazása - a legfontosabb fejlesztések meghatározása (többszintű) - az alapszíntű információs hálózatok kiépítése, működtetési feltételeinek megteremtése - a felhasználói kör „feltérképezése” - a felhasználók hogyan és hol hasznosítják tudásukat, mik az elvárások az intézményvezetés részéről - a stratégiát elkészítő team megszervezése, a munka elindítása Az intézmény munkájának, sikereinek, eredményeinek megismertetése a külső világgal alapfeladat. Az oktatási törvényben előírt dokumentumi közzététel – Nevelési program, szabályzatok, minőségirányítási program, stb. – mellett mindennapi információ-adás szükséges ahhoz, hogy partnereink tudják: az intézményben komoly, felelősségteljes munka folyik mindennap. Meg kell teremteni azt az informatikai hátteret, mely alkalmas ellátni e feladatot, s hozzárendelni azokat az értő felelősöket, akik gondoskodnak e marketing tevékenység hatékony működéséről!

35


FELADAT

Informatikai háttér

informatika működtető

Marketing felelősök

Információ

információ

információ

információ

információ

6. számú melléklet Az intézmény kommunikációs rendszere 6.a Az intézmény működésére vonatkozó információs rendszere 6.b. Az intézmény oktató-nevelő munkájára vonatkozó információk rendszere (belső kommunikáció) 6.c. Az intézmény oktató-nevelő munkájára vonatkozó információk rendszere ( külső kommunikáció)

36


VI.

A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA A minőségfejlesztés során az intézményfejlesztési tevékenységét összegzi, új elemekkel egészíti ki, nem általában vett fejlesztést céloz meg, hanem az azonosított partneri kör igényeinek minél jobb színvonalú kielégítésére vállalkozik. Ha ez a tevékenység folyamatos, interaktív, akkor jól működik a minőségfejlesztés az intézményben. A partnerekkel folytatott folyamatos párbeszéd alapján ölt testet a helyi minőségfogalom. Az intézmény legfontosabb partnerei a gyermekek és a szülők, akik visszaigazolják/visszaigazolhatják a változásokat. A javaslat és nem a kritika kap főszerepet ebben a folyamatban. A következő oktatási szint igényeinek felmérése, mérlegelése segíti a távlatok, a jövőkép konkrétabb, életszerűbb meghatározását. A reális cél kitűzését, a partnerek részéről a fokozottabb támogatottság elérését indukálja a partnerek elégedettségi szintjének mérése alapján kirajzolódó kép a külső és belső közérzetről. Az önértékelés iránti igény kialakulása az egyik legfontosabb mutatója a partnerközpontúságnak és, a minőségfejlesztő tevékenységnek.

VI.1. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI HAGYOMÁNYOK A Kossuth Lajos Általános Iskola minőségbiztosítási programja - Partnerközpontú működés - A Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modellje alapján Belső Gondozói Rendszer működtetése Ebből következik, hogy a partnerazonosítás, az elégedettségvizsgálat, az igényfelmérés és az intézményi marketing formájában és tartalmában ezen feladatokhoz igazodik.

VI.2. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA A partnerkapcsolatok irányításának célja Mutassa be az intézmény szabályozásait a partnerek igényeinek, elégedettségének megismerésére, a közvetlen és közvetett partnerekkel való kommunikációra. A partnerkapcsolatok tartalma - a partneri adatbázis (azonosított partnerek)

37


-

mérési rend (a partnerek megnevezésével, a mérés módszerével, a mintavételi eljárással, a mérés gyakoriságával, időpontjával, a partnerek tájékoztatásával) intézményi marketing

A tartalomra vonatkozó belső szabályozás Tartalmi rész

A szabályozás neve

Közvetlen és közvetett partnerek meghatározása. IMIP SZMSZ A kapcsolattartás rendje Pedagógiai program

A tartalomra vonatkozó külső szabályozás: -

A közoktatási törvény ide vonatkozó paragrafusai A fenntartó határozatai

A feladatra alakult minőségi kör a partnereket a tanév elején azonosítja és elvégzi a Partneri kommunikációs adatbázis frissítését. Külön szabályozzuk a partneri igény- és elégedettségmérés folyamatát és annak elemzését. 7. sz. melléklet Folyamatmátrix az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérésére Az elemzés eredményeit felhasználhatjuk az éves munka értékelésénél, az intézményi önértékelésnél és a következő éves tervezésnél. Az intézményi marketing tevékenységét szabályozzuk, melyben megjelenítjük azokat a kommunikációs csatornákat, amelyekkel az információk eljutnak a partnerekhez.

VI.3. A PARTNEREK AZONOSÍTÁSA A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításával indul és az igények elemzésével fejeződik be. Partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében: azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményeivel szemben. Dokumentumok: - partneri lista (közvetett és közvetlen partnerek) - a partnerek azonosításának eljárásrendje Közvetlen partnereink: a tanulási-tanítási és nevelési folyamat elsődleges szereplői - gyermekek - pedagógusok 38


- pedagógiai munkát segítő munkatársak A tanulási-tanítási és nevelési folyamat közvetlen megrendelői, akik elvárásokat támasztanak - szülő - fenntartó Közvetett partnerek mindazon megrendelők, akik valamely szabályozó rendszeren keresztül társadalmi és szakmai igényeket fogalmaznak meg és/vagy közvetítenek. - jogalkotó szervezetek - Oktatási és Kulturális Minisztérium - fenntartó önkormányzat Partnerek, akik együttműködésükkel segíthetik az intézményt céljai elérésében: azok a szervezetek és közösségek, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a tanulási-tanítási és nevelési tevékenység folyamatával és/vagy eredményeivel szemben. 8. sz. melléklet Közvetlen és közvetett partnereink listája 9. sz. melléklet Partnerazonosítás feladatterve

VI.4. A PARTNEREK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE A partnerek igényei és elégedettsége mérésének célja: az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az intézmény és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. 10. számú melléklet A partneri igény- és elégedettségmérés folyamatábrája Cél: a partnerek tájékoztatása, információk áramoltatása. Dokumentum: - Közvetlen partnereink kommunikációs rendszere - Közvetett partnerek kommunikációs rendszere 11. számú melléklet A partneri igényfelmérés területei (kidolgozása folyamatban) 12. számú melléklet A partneri igényfelmérés eljárásrendje 15. számú melléklet Belső partnerek elégedettségmérésének kérdőíve (kidolgozása folyamatban) 16. számú melléklet 39


Kérdőív külső partnereinknek

VI.5. PANASZKEZELÉS Cél: a felmerülő panaszok, problémák kezelése. Szülők problémáinak kezelése -

A pedagógus kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhelyetteshez, igazgatóhoz. Osztályfőnök és napközis nevelő kezeli a problémát, vagy viszi az igazgatóhelyetteshez, igazgatóhoz. Közvetlenül fordul az igazgatóhoz.

A fentieken kívül panaszt tehet még a Szülők közösségénél, Iskolaszéknél, akik az igazgatóhoz viszik a panaszt. Az illetékes szóban, vagy írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. Tanulók problémáinak kezelése -

Pedagógushoz Osztályfőnökhöz Igazgatóhelyetteshez Igazgatóhoz lehet panaszával fordulni.

Panaszt tehet egyénileg, vagy a Diákönkormányzaton keresztül a Diákönkormányzat Szervezeti és működési Szabályzatának megfelelően. Az illetékes írásban vagy szóban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről 30 napon belül. 17.sz. melléklet A panaszkezelési eljárás folyamatábrája

VI.6. AZ ELSŐ OSZTÁLYOSOK BEIRATKOZÁSI RENDJE Cél: az intézmény a szülők igényei szerint indítson osztályokat úgy, hogy megtartva a sajátos igényeknek megfelelő képzési kínálatot vegye figyelembe az adott tanévi tervezetet, az intézmény munkatervét, a fenntartó elvárásait, s mindezt úgy, hogy a folyamat közben ne csorbuljon egyetlen gyermek és szülő jogai sem. Folyamat leírása: - Januárban az igazgató kijelöli a következő tanév első osztályos tanítóit a fenntartó által meghatározott osztályszámoknak megfelelően. - Március első hetében a vezetők előkészítik a nyílt napot. 40


-

-

-

Kapcsolódó tevékenységek: • egyeztető, előkészítő megbeszélések • plakátok, meghívók készítése, elhelyezése az óvodákban • nevelők felkérése a bemutató órák megtartására • iskolai ismertető előkészítése A kijelölt napon az intézmény fogadja a szülőket és óvodásokat. Ezen a napon bemutatásra kerül az iskola és az ott folyó munka. Tanítási órák látogatása, ismerkedés a leendő tanítókkal. A beiratkozás a kijelölt napokon történik az intézményben. A beírt tanulók névsorát a beírási napló tartalmazza. A vitákban döntési joga az intézmény igazgatójának van. Az iskolába felvételt nyert gyermekek szülei írásos értesítést kapnak. A munkatervben előírtaknak megfelelően az igazgató és az első osztályos tanítók szülői értekezletet tartanak a leendő első osztályosok szülei számára, akik tájékoztatást kapnak az iskolakezdéssel kapcsolatos tudnivalókról (a szükséges felszerelések listája).

19.sz. melléklet Folyamatábra az első osztályosok beiratkozási rendjéről

41


VI.7. INTÉZMÉNYI MARKETING Az intézmény marketingtevékenysége során az igazgató a partnerek igényeire alapozva elemzést végeztet, s kialakítja a képzési kínálatot, ismeri, és tudatosan használja a marketingkommunikációt, a marketingeszközöket az intézmény céljainak elérése érdekében. Az intézményi marketing a minőségmenedzsment egyik legmeghatározóbb tényezője, mivel jelentős mértékben a vezető és az érintettek minőségszemléletének függvénye és egyértelműen magában hordozza a minőségfejlesztés intézményre jellemző elemeit. A tervszerű marketingkommunikáció része a marketingtevékenységnek, s mint hatékony tényező beépül a minőségfejlesztés rendszerébe. A partnerekkel való folyamatos kommunikáció révén a minőségügy megerősítőjévé, motorjává válik. Nincs intézményi marketing minőségszemlélet nélkül. A minőségfejlesztési rendszer automatikusan motiválja a marketingszemlélet alakulását. Célja: Az intézmény népszerűsítése, megismertetése a lehetséges felhasználókkal. Eredményeink, sikereink minél szélesebb körben való kihirdetése. Az intézményi marketing módszerei, eszközei: • • • • • •

tájékoztató kiadvány az intézményről, tájékoztatás a helyi, megyei médiákban az iskola tanulóinak tanulmányi és sport eredményeiről, tájékoztatás a kiemelkedő eseményekről, meghívás az intézményi rendezvényekre, kapcsolattartás a már intézményekkel, gyerekek szereplései a különböző városi rendezvényeken.

42


VII. ERŐFORRÁSOK VIII.1. EMBERI ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE Cél: A megfelelő, szakképzett munkaerő kiválasztásával, továbbképzésével, a munkatársak teljesítményének megerősítésével, javításával és fejlesztésével a szervezet célkitűzéseinek elérése, folyamatos fejlesztése. A kiválasztási és betanulási rend működtetése A belépő új munkaerő kiválasztására és betanulására az érvényes jogszabályokat, az intézmény küldetését, alapértékeit illetve a kiválasztás szempontjait figyelembe véve eljárásrendet alkalmazunk. Kiemelt szerepet kap az új munkatárs betanulása, amelyet egy patronáló személy külön szabályozás alapján végez. Az iskolai dolgozók kiválasztása, betanítása A kiválasztás szempontjai: -

A pályázó feleljen meg a képesítési követelményeknek, rendelkezzen a megfelelő szakkal. Előny, ha a pályázó rendelkezik olyan egyéb végzettséggel vagy ismerettel, ami az intézményi tevékenységben hasznosítható. A kiválasztásnál szempont az intézmény értékrendjével való tudatos azonosulási készség. Fogadja el az intézmény alapértékeit, legyen humánus és kreatív, motivált a másokkal való együttműködésre Legyen jártas új munkamódszerek alkalmazásában a tanítási órákon és egyéb intézményi tevékenységekben egyaránt. Pályázata formai és tartalmi elemei megfelelőek legyenek

20. számú melléklet Eljárásrend a pedagógus munkatárs kiválasztási és betanulási rendjének működtetésére

43


Szempontok a patronáló pedagógus kiválasztására Legalább 5 éve intézményünk kinevezett pedagógusa, általában munkaközösség-vezető ill. az ő javaslatára kiválasztott munkatárs

A patronáló pedagógus feladata a belépő új, pályakezdő ill. nem pályakezdő kolléga óráinak látogatása az óralátogatási értékelő lap szempontjai szerint, az adminisztráció pontos vezetésének ellenőrzése informális problémák megbeszélése.

21. számú melléklet Eljárásrend a nem pedagógus munkatárs kiválasztási és betanítási rendjének működtetésére Szempontok a patronáló munkatárs kiválasztására -

A gazdasági előadó javaslatára történik a kiválasztás a legalább 3 éve intézményünkben jól dolgozó munkatársak közül. A patronáló munkatárs feladata, hogy helyismeretére és munkahelyi tapasztalatára támaszkodva segíti az új munkatárs munkavégzését ill. beilleszkedését. A konyhai dolgozók kiválasztásánál a konyhai működést szabályozó minőségügyi rendszer az irányadó.

44


VIII.2. TOVÁBBKÉPZÉSI RENDSZER CÉLJA, MŰKÖDTETÉSE A szakmai fejlesztés célja - Tudatos humánerőforrás fejlesztés, a felsőoktatási képzési rendszer kihasználásával és a pedagógus-továbbképzési rendszer lehetőségeinek figyelembevételével. - Magasabb színvonalú munka végzése. - A továbbképzésekkel törekszünk arra, hogy minél több pedagógus az intézmény és a partneri elvárásoknak megfelelő képzésben vegyen részt, és szakvizsgát tegyen. - Erősítsük munkatársainkban az önképzés igényét. - Támogatjuk és ösztönözzük az innovációs folyamatokat. - Szakmai kapcsolatainkat igyekszünk kiterjeszteni. A működés szempontjából meghatározó pedagógus és nem pedagógus munkatársak továbbképzésének fő dokumentuma a Továbbképzési terv, mely az intézmény küldetésének és Pedagógiai programjának figyelembevételével készül. A fent meghatározott alapdokumentumok alapján készítjük a beiskolázási terveket, melyben a partneri igények is megjelennek. A nem pedagógus munkatársak továbbképzéséről a helyi szükségletek és lehetőségek figyelembevételével a vezetőség dönt. A pénzügyi fedezetet az éves költségvetés biztosítja. A folyamat leírása: - Minden év elején a megérkezés után az intézmény vezetője közzéteszi a továbbképzési jegyzéket a nevelőtestület számára. - A továbbképzésre jelentkezők március 8-ig kiválasztják a számukra megfelelő képzést, melyre írásban jelentkeznek az intézmény vezetőjénél. - Márc. 10-ig az intézmény vezetője előterjeszti a munkaértekezleten a jelentkezési igényeket. - Ezután a nevelőtestület a továbbképzési terv alapelvei és a pénzügyi lehetőségek alapján kialakítja a támogatandó továbbtanulók névsorát. - A nevelőtestület ezzel egy időben véleményezi a jelentkezéseket. - Márc. 14-ig az igazgató a gazdasági előadóval egyeztetve véglegesíti a továbbtanulók személyét, figyelembe véve a pénzügyi lehetőségeket és az intézmény elsődleges érdekeit. - Márc. 15-ig az igazgató elkészíti az éves beiskolázási tervet. - A továbbtanuló kollégák jelentkeznek a továbbképzést meghirdető intézményekbe, és befizetik a tandíj rájuk eső részét, a gazdasági előadó pedig a többit. - A továbbtanulók a továbbképzés befejezése után egy hónapon belül kötelesek beszámolni a szerzett ismereteikről a munkaközösségeknek ill. a nevelőtestületnek. - A folyamatgazda minden évben a félévi értekezleten értékeli a beiskolázási terv megvalósulását, ismerteti, hogy a folyamat mely lépésénél volt szükség beavatkozásra. 45


22. számú melléklet Továbbképzés A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozás

A tartalmi rész Pedagógusokkal elvárások


szembeni Pedagógia program

Kinevezések, megbízások

SZMSZ

A továbbképzési terv szem- IMIP pontrendszere A pedagógiai munka értékelé- IMIP sének menete

46


A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozás Tartalmi rész Alkalmazási feltételek Kinevezés


A szabályozásban hol található?

Kiválasztás, betanulás 16. – 17.§ 20.§ 21.§ közalkalmazotti jogviszony létesítése 111. §

KJT KJT KJT Munka Törvénykönyve 138/92. Korm. rendelet Pedagógusok továbbképzése, Továbbképzés szakvizsga, 7 évenkénti köte- KT lezettség KT 138/92. Korm. Rend. 277/97. Korm.rend. 41/1999. OM. rendelet

- 20-21.§ - 122.§ 3.bek. - 19.§ 5.bek. A továbbképzés /A továbbképzés teljesítése -

KT Nem szakrendszerű oktatás bevezetése

133.§1.bek.; 17.§8.bek, 121.§34.bek. 128.§ 20.bek.

Felelősségi mátrix Lépés

Felelős

Érintett

Informált

Ig. helyettes

Nevelőtestület

Nevelőtestület

Továbbképzési felelős

Jelentkezők

Igazgató

Igazgató

Nevelőtestület

Igazgató

Továbbtanulásra jelentkezők, gazdasági előadó Továbbtanulók

Igazgató

Továbbtanuló

Munkaközösség vezetők

Továbbtanuló

47

Nevelőtestület Nevelőtestület, gazdasági hivatal Munkaközösségek


Keletkezett dokumentumok, bizonylatok Lépés

1.

Dokumentum neve

Készítő /

Megőrzési hely

Megőrzési idő

kitöltő

Másolatot kap

Iroda

5 év

-

Továbbképzési dosszié Irattár

5 év

Igazgató

3.

Továbbképzési Igazgató terv Írásbeli jelentke- Jelentkező zés Jegyzőkönyv Igazgató

5 év

4.

Jegyzőkönyv

Igazgató

Irattár

5 év

5.

Továbbtanulók névsora Írásos visszaigazolás Éves beiskolázási terv Visszaigazolás a felvételről Feljegyzés

Igazgató

5 év

Igazgató

Továbbtanulási terv Irattár

5 év

Igazgató

Irattár

5 év 5 év

Gazdasági előadó Gazdasági előadó Gazdasági előadó Jelentkezők Gazdasági előadó -

5 év

Igazgató

2.

6. 7. 8. 9.

A felvételt hirdető Irattár intézmény Munkakörvezető Továbbképzési dosszié

Helyettesítés Az érintett pedagógust mentesítsük az előre ismert továbbképzési napokon. Pl.: órarend készítésénél szempont legyen. Szakszerű helyettesítésre törekedjünk, a tanóra védelmében és a gyerekek érdekében! Hosszantartó hiányzás esetén állandó helyettessel számoljunk. Finanszírozási alprogram A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható -

a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez a tanfolyam díjához utazáshoz szálláshoz étkezéshez szakkönyvek vásárlásához

A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás a továbbképzési tervben meghatározottak alapján történjen -

Költségcsökkentés céljából a belső továbbképzéseket szorgalmazzuk 48


-

Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez – lehetőség szerint – hozzájárul az intézmény az adott évben helyettesítésre, egy személyre átlagosan fordított összeggel.

VIII.3. EGYÉB ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSA Cél: Az intézmény tárgyi feltételeinek, napi működésének, infrastruktúrájának finanszírozása, figyelembe véve az országos törvényeket és helyi rendeleteket. A gazdasági erőforrások biztosítása Cél: A Pedagógia program megvalósításához szükséges gazdasági, pénzügyi források biztosítása. Tervezés: Az igazgató és a gazdasági előadó végzi a tervezést a fenntartó útmutatásai, irányszámai figyelembe vételével. Ismertetés és tájékoztatás: legalább félévente a nevelőtestületi értekezleten. Az igazgató és a vezetőség feladata pályázati lehetőségek, bevételek növelése útján mindent megtenni az intézmény gazdálkodásának biztonságáért, a korszerű oktatási és nevelési feltételek megteremtéséért. Eszköz, felszerelés, épület biztosítása Cél: Biztosítani az oktató-nevelő munka napi végzéséhez szükséges optimális feltételeket, körülményeket. A működéshez szükséges, de hiányzó, vagy fejlesztendő infrastruktúra és tárgyi eszközök biztosítását a költségvetés készítésekor tervezi meg az iskola vezetése, az igazgató felelősségével a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékkel összevetve. Az elfogadott költségvetés alapján történhetnek beszerzések. Az intézménybejárások során az intézmény vezetője, helyettese vagy az általuk kijelöltek személyesen ellenőrzik az épület és környéke, az eszközök, felszerelések állagát, biztonságát. Hiányok esetén azonnal intézkednek a hibák elhárításáról, kijavításáról. A riasztóberendezéssel védett épületeknél a riasztó kezelését az arra kijelöltek végezhetik. Szabályzók: - Baleset megelőzési szabályzat - Katasztrófavédelmi szabályzat - Bombariadó szabályzása - Munkaköri leírások - Kockázatelemzési szabályzat - Munkakörnyezet biztosítása 49


A hatékony működéshez szükséges rend, tisztaság biztosításának fontos eszköze a vezetői, nevelői- és tanulói ügyelet, a portaszolgálat. A napi rendszeres és az időszaki átfogó nagytakarítás a hivatalsegédek feladata. Közvetlen felettesük a gazdasági ügyintéző. A tisztítóeszközök beszerzéséről, elosztásáról a gazdasági előadó gondoskodik.

VIII.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE

VIII.1.

BESZERZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

Cél: A Kossuth Lajos Általános Iskola tárgyi feltételei és infrastruktúrája a napi működést optimálisan szolgálják. E feltételrendszer finanszírozása az országos és helyi törvények, rendeletek alapján történik. Szabályozók: SZMSZ Költségvetés Leltározási és selejtezési szabályzat Kötelező és minimum eszközök és felszerelések jegyzéke

Az eljárás leírása - Az intézményvezető a gazdasági ügyintézővel együtt elemzi a fenntartó által az intézményre meghatározott költségvetési keretszámokat és az éves működésnek megfelelően meghatározza a beszerzési összegeket. - Az intézményvezető a tantestület tagjainak véleménye alapján, valamint a technikai dolgozók összeírják a szükséges eszközöket. A gazdasági ügyintéző előzetes beszerzési tervet készít. - A beruházások, felújítások tervét az önkormányzati hivatal illetékes osztálya készíti az igazgatóval történő egyeztetések alapján. Erről az önkormányzati képviselőtestület dönt. A beszerzések végrehajtása, felügyelete - A beszerzési terv végrehajtása az igazgató felelőssége és a gazdasági előadó feladata. - A beszerzési tevékenység többnyire nyáron folyik. - A beszerzendő eszközök és felújítások listáját a gazdasági előadó adja át a szállítónak Amennyiben az eszközt nem sikerült megvásárolni, vagy a beszerzés nem valósult meg a nyár folyamán, akkor a gazdasági előadó dönt arról, hogy a beszerzési tevékenységet megismétli, vagy a következő éves tervbe emeli be. Amennyiben a kiválasztott termék nem sze50


rezhető be, akkor a megfelelő szakmai konzultáció után dönt arról, hogy milyen más eszközzel helyettesíthető. A beszerzett terméket, eszközt, szolgáltatást a beérkezés, illetve teljesítés után, lehetőleg késedelem nélkül, átvételi ellenőrzésnek kell alávetni. A termékek és szolgáltatások igazolása a szállító által rendelkezésre bocsátott termék- illetve minőségi dokumentáció, a termék vagy szolgáltatás tényleges ellenőrzésével történik. A beszerzett terméket kísérő dokumentáció (gépkönyv, minőségi bizonyítvány, garancialevél, stb.) ellenőrzéséért és megőrzéséért valamint a szükséges átvételi ellenőrzés lebonyolításáért a beszerzésért felelős szükség szerint bevonja az ellenőrzésbe az igénylőt. A beszerzett eszközt az átvételi ellenőrzés után leltárba kell venni. A leltárba vétel tevékenységeire az intézmény Leltározási és selejtezési szabályzata érvényes. A beszerzés megvalósulásának értékelése A beszerzések és beruházások megvalósulása után az év végén a gazdasági előadó beszámolója alapján az intézmény vezetése értékelést végez. Erről a fenntartónak visszajelzést készít. Terven kívüli rendkívüli beszerzések A terven kívüli beszerzések az évközi beszerzéseket érinti. Ilyen lehet például a karbantartás folyamán előforduló hibák korrigálása, vagy egyes eszközök rendkívüli cseréje, beszerzése.

VIII.2.

GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI FELADATOK

Az intézmény gazdasági és pénzügyi folyamatait az igazgató irányításával a gazdasági ügyintéző végzi, munkáját az iskolatitkár segíti. Feladatait az érvényes pénzügyi és számviteli törvények, a fenntartó önkormányzat és az általa működtetett VIGASZSZ útmutatásai alapján végzi. Kapcsolatot tart a TÁH megyei szervével, az iskolai alapítványokkal, a beszállítókkal. Feladatait munkaköri leírás szabályozza.

VIII.3.

DOKUMENTUMKEZELÉSI ELJÁRÁS

Az egyes folyamatokban keletkezett bizonylatok, feljegyzések, iratok kezelésének, tárolásának rendjét az alábbi szabályzatok tartalmazzák: -

Iratkezelési szabályzat Pénzkezelési szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Leltározási szabályzat 51


-

IX.

Selejtezési szabályzat Szigorú számadású bizonylatok, iratok (bizonyítvány, pedagógus igazolvány, diákigazolvány) kezelésének szabályzata Szervezeti és működési szabályzat

BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY X.1. AZ EGÉSZSÉGES ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK BIZTOSÍTÁSA Cél: az oktató-nevelő munka mindennapi végzéséhez szükséges megfelelő optimális (biztonságos) körülmények biztosítása. A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos munka-és tanulási körülmények biztosítása – a törvényben előírtaknak megfelelően – tartalmazza a folyamatok hozzá kapcsolódó lépéseit be-és kimeneti pontokkal, felelősség és hatáskörökkel, bizonylatokkal, és a folyamat leírásával, továbbá a fentiekhez kapcsolódó dokumentumokkal. A biztonságos intézményre vonatkozó feladatokért valamint a biztonságos tárgyi feltételek meglétéért az intézményvezető felel Szabályzók Az SZMSZ-ben szabályozva. • • • • • • • • • • • •

Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat Balesetvédelmi szabályzat Az épület és környékének tisztántartására vonatkozószabályzat Kockázatvédelmi szabályzat Belső ellenőrzési szabályzat Érintésvédelmi szabályzat Bombariadó szabályzása Környezetvédelmi szabályzat Házirend Veszélyes anyag kezelési szabályzata HACCP

Fellelhetőségi hely az iskolai irattár, melyben az iratkezelési rend szerint, iktatva találhatók a dokumentumok. A biztonságos intézmény működtetésének módszere: •

intézménybejárás 52


• •

vezetői ügyelet nevelői ügyelet.

A folyamatleírások az éves munkatervben, az SZMSZ-ben, a Házirendben találhatók. A biztonságos intézmény működtetése folyamatának leírása - Május és augusztus végén az igazgató, és a Zrt. képviselője bejárják az intézményt. - Ezek után együttesen döntenek arról, hol van szükség azonnali beavatkozásra. - Az igazgató írásban megrendeli a veszélyforrás elhárítását. - A fennmaradó feladatokra az igazgató a gazdasági ügyintézővel közösen ütemtervet készítenek. Az ütemtervben megjelölt időpontokig a megfelelő szakemberek elvégzik a veszélyelhárításokat. Ezt követően a gazdasági ügyintéző ellenőrzi a munkákat. Amennyiben bárhol beavatkozás szükséges, arra a vezető 10 napon belül korrekciós tervet készít. - Augusztus végén a tanévnyitó értekezleten a munkavédelmi feladatokkal megbízott EU-Synchronic képviselői baleset – és tűzvédelmi oktatást tartanak a pedagógusoknak és a technikai dolgozóknak. - Tanév elején a pedagógusok tűz- és balesetvédelmi oktatást tartanak a gyerekeknek. Szeptember 30-ig az igazgatóhelyettes megszervezi és lebonyolítja az intézményben a tűzriadót. - Amennyiben megfelelően zajlott le a riadó, abban az esetben a folyamat lezárult. Ha valamelyik lépésnél probléma adódik, ott korrekció szükséges. A folyamat gazdája júniusban áttekinti a folyamatot, ahol probléma adódott korrekciós tervet készít. Az alkalmazottak baleset- és tűzvédelmi oktatásáról, valamint a tűzriadóról jegyzőkönyv készül. A tanulók baleset-és tűzvédelmi oktatását a nevelők a csoportnaplóban, ill. az osztálynaplóban dokumentálják.

X.2. MENTÁLHIGIÉNÉ ÉS PREVENCIÓS TEVÉKENYSÉG Cél: A társadalom egészséges működése érdekében szükséges szemléletformáló és prevenciós tevékenység kiemelt kezelése. A Pedagógiai program alapelveinek és céljainak megfogalmazásában érvényesül a mentálhigiénés szemléletmód. Tevékenységi formáiban kiemelten kezeljük a szociális hátrányok, beilleszkedési zavarok és tanulói nehézségek enyhítését. Az e tevékenységekre vonatkozó feladatokat nevelési tervünk egészségnevelés, egészségfejlesztés és környezeti nevelés programjaiban rögzítettük. A programok megvalósítását segítő tevékenységek rendszerét Helyi tantervünk kiemelt fejlesztési területei tartalmazzák. Eljárások a tanulói egészség és mentálhigiéné területén

53


A tanulói egészség és mentálhigiéné vonatkozásában a következő eljárásokat működtetjük: - Iskolaorvosi szolgálat. Az iskolaorvos és védőnő tevékenységét, valamint az osztályfőnökök együttműködését az iskolaorvossal és védőnővel az intézményi dokumentáció (A rendszeres egészségügyi ellátás és felügyelet rendje) tartalmazza. - Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős saját munkaterve alapján dolgozik, mely az intézmény éves munkatervének része. - Az iskolapszichológus saját munkaterve alapján dolgozik, mely az intézmény munkatervének része. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat részletesen tartalmazza a Pedagógiai programunk. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős éves ütemtervében megszervezi a szociális és mentális segítségadás különféle lehetőségeit. Számba veszi az intézményen kívüli segítő kapcsolatokat, és felmérést készít a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekekről. A gyermeki szemléletformálás és prevenciós tevékenység tanévenkénti frissítését a szakmai munkacsoportok végzik.

Mentálhigiénés szemléletformálás és prevenció Idő/ Terület

Tartalom

Étkezési szokások, tisztálkodás, WChasználat Napi testmozgás Egészséges életmód Környezet megismerésére nevelés Személyi higiénia

Módszer

Megvalósító

Szoktatás, napi gya- tanító, korlat nevelő Sportkörök, versenyek, testnevelés órák Napközis foglalkozások Felvilágosítás, előadás, tananyag, prospektusok, szórólapok

AIDS-megelőzés, a Szexuális kultúra, biológiai és pszichés családi életre neveérettség, nemi beteglés ségek megelőzése, amit a védekezésről tudni kell A drog fogalma, DADA, életvezetési Drogprevenció hatása készségek és ismeretek Diákcsíny és sza- DADA, felvilágosíBűnmegelőzés bálysértés tás, előadás, szórólap Önismeret, Tanterv szerint Életvezetési ismerekonfliktuskezeléssze

54

gyakoriság

napközis 1-8. évfolyam napi

Testnevelő tanár Napközis nevelő

1-8. évfolyam tanítási órán, tanítási időn kívül

Védőnő, biológia tanár osztályfőnök, nőgyógyász

5-8. évfolyam biológia óra, osztályfőnöki egészségtan óra, tanórán kívül évente min. 4 óra

Külső szakember Osztályfőnöki óra, (rendőr) osztályfő- min. évi 2 alkalom nök évfolyamonként rendőr Osztályfőnöki óra min. évi 2 alkalom osztályfőnök Osztályfőnöki óra évi 10 alkalom


mélyiségfej-lesztés Toleranciára nevelés Mit tehetünk közvet- Tisztasági verseny, Környezettu-datos len környezetünk hulladékgyűjgondolkodás védelmében? tés, madarak és fák napja tek

55

Önismeret, életvitel és gyakorlati ismeret DÖK Folyamatos, évi 2 Alsós ,felsős mun- alkalom, a tanév kacsoport meghatározott ideje Óvodapedagógusok


X. NEVELÉS – OKTATÁS Cél: A Kossuth Lajos Általános Iskola az intézményi alapdokumentumokban megfogalmazott értékeknek, alapelveknek megfelelően működjön. Folyamatszabályozás: A folyamat változékonyságainak csökkentése a követelmények megbízható teljesítése céljából. Ennek eléréséhez a esetlegességek okainak feltárására és megszüntetésére van szükség. A folyamatszabályozás a sikeres gyakorlat, a bevált módszerek standardizálásával, a folyamat lépéseinek, szereplőinek és felelőseinek megállapításával elősegíti a működés javulását.

XI.1. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK A nevelő-oktató munkával kapcsolatos feladatok részletes leírása a Pedagógiai programunkban található. A partnerközpontú működést támogató kiemelt feladatok: - A partneri igényeknek és az intézményi lehetőségeknek, feltételeknek, céloknak megfelelő oktatási- nevelési kínálat megvalósítása. - A szülőknek és a gyerekeknek megfelelő, hasznos, nevelési-oktatási céljainkat szolgáló szabadidős, tanórán kívüli tevékenységek biztosítása. - A pedagógusok közötti együttműködés folyamatának biztosítása a nevelési-oktatási közös követelmények érvényesítésére. - A tanulás, nevelés támogatása: ennek érdekében a megfelelő körülmények biztosítása. - A neveltségi szint emelése. - A pedagógusok célirányos továbbképzése. - A meglévő minőségfejlesztési folyamatok működtetése és továbbfejlesztése. - Kulcskompetenciákra való felkészítés. -

XI.2. A NEVELÉS-OKTATÁS FOLYAMATAINAK BELSŐ SZABÁLYZÓ DOKUMENTUMAI Szervezeti és Működési Szabályzat A Szervezeti és Működési Szabályzat készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket a mindenkori törvények és kormányrendeletek tartalmazzák. Ezek alkalmazásáért az igazgató a felelős. Belső működési szabályzatok

56


A belső működési szabályzatok készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket a mindenkori törvények és kormányrendeletek illetve minisztériumi rendeletek tartalmazzák. Ezen felül igazodni kell minden lényeges intézményi változáshoz. Ezek alkalmazásáért az igazgató a felelős. Pedagógiai program A Pedagógiai programnak a küldetésnyilatkozatból kell következnie. A pedagógiai program készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket a mindenkori törvények és kormányrendeletek illetve minisztériumi rendeletek tartalmazzák. Ezek alkalmazásáért az igazgató a felelős. Helyi tanterv A helyi tantervnek a pedagógiai program oktatási terv részéből és az érvényben lévő tantervekből kell következnie. A helyi tanterv készítésére vonatkozó tartalmi követelményeket a mindenkori törvények és kormányrendeletek illetve a minisztériumi rendeletek tartalmazzák. Ezek alkalmazásáért az igazgató a felelős. Továbbképzési program A továbbképzési program készítésekor figyelembe kell venni, hogy a humánerőforrás képzettsége megfeleljen az intézmény stratégiai céljainak. Éves munkatervek Tartalmazza az intézmény éves működésének szakmai-tartalmi és személyi, tárgyi és gazdasági céljait és feladatait.

XI.3. INTÉZMÉNYI SZINTŰ FOLYAMATOK Elemei: Új dolgozó alkalmazása Osztályfőnökök kiválasztása és megbízása Tantárgyfelosztás Órarendkészítés Konfliktuskezelés folyamata A hatvani Nevelési Tanácsadó szakembereivel (pszichológus, fejlesztő- pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, iskolaorvos) Gyermek- és ifjúságvédelmi munka Rendezvények szervezése Hagyományőrző tevékenység A beiskolázás folyamata Tehetséggondozás Felzárkóztatás Könyvtár pedagógiai munka Versenyek, vetélkedők Diákügyelet, ebédlői felügyelet

57


Helyi tanterv választása, módosításának lehetősége, módja Tanmenetek adaptációjának formai, tartalmi követelményei Tankönyvválasztás és rendelés folyamata

Rendezvények szervezésének folyamata - A rendezvény szervezője felveszi a kapcsolatot az érintett nevelőkkel. - Véleményt kér az időpontról, a rendezvénnyel kapcsolatos igényekről. - A vélemények egyeztetése után intézkedési tervet készít. - Koordinál a partnerekkel (megállapodnak az időpontról, helyszínről) - Kijelölik a felelősöket a műsor szervezéséért, a dekoráció elkészítéséért, a meghívók elküldéséért - A rendezvény lebonyolítása. - Értékelés. - Feljegyzés készítése a következő alkalomra. (Tapasztalatok leírása.)

XI.4. TANMENET KÉSZÍTÉS Az eljárás célja: A tanmenetek legyenek összhangban a képzési kínálattal, a helyi tantervvel. Fogalmak rendszere: Nevelési program: a Pedagógiai programnak az a része, amely az intézmény nevelésioktatási céljait, nevelési alapelveit és módszertani eszköztárát, a pedagógusok együttműködési szakmai kereteit tartalmazza. Helyi tanterv: a Pedagógiai programnak az a része, amely az iskola nevelési-oktatási céljai megvalósításának részletes tervét írja le. Tartalmazza a nevelési-oktatási célok megvalósításához szükséges konkrét feladatokat. Pedagógiai program: Az intézmény küldetésnyilatkozatát és minőségpolitikáját megvalósító program, amely a nevelési program részből és a helyi tantervből áll. Tanmenet: az adott évfolyamra és adott tantárgyra vonatkozó tananyag tematikus lebontása tanórákra. A tanmenet tervezése A tanmeneteknek a helyi tantervből kell következniük. A tanmenet az adott évfolyamra és adott tantárgyra vonatkozó tananyag tematikus lebontása tanórákra. Az adott tárgyat tanító pedagógus a saját maga által tanított tantárgyak tanmenetét adaptálhatja, a kész tanmenetet kiegészítheti vagy új tanmenetet készíthet az adott tanév szeptember 15-éig.

58


A tanmeneteknek az adott tantárgyra vonatkozó nevelési, oktatási, képzési célokat kell tartalmazniuk. Amelyik tantárgynál lehetséges, a célokat a témakör elején kell kitűzni. A cél azt fogalmazza meg, hogy a témakör befejezésére hová akarunk eljutni. Amelyik tantárgynál a témaköri felosztás nem lehetséges, ott éves nevelési, oktatási, képzési célokat kell kitűzni (pl.: alsó tagozatos magyar irodalom, olvasás, írás). A tanmeneteknek tartalmaznia kell minimálisan a következőket: -

óraszámot témákat, (ahol ez lehetséges) az éves tananyag tanóránkénti felosztását, az adott órához rendelt eszközöket, módszereket, más tantárggyal való koncentrációt, (ahol ez lehetséges ) megjegyzéseket.

A tanmenet ellenőrzése A tanmenet ellenőrzése azt jelenti, hogy igazolni kell, hogy a megalkotott tanmenet megfelel-e azoknak a céloknak, amelyekből kiindult, azaz megvalósítja-e az adott tantárgyra vonatkozó nevelési, oktatási, képzési célokat. Ezt a munkaközösség vezetője hajtja végre. A tanmenet ellenőrzése még nem jelenti azt, hogy a tanmenet valóban alkalmas a kiindulási célok (az adott tantárgyra vonatkozó nevelési, oktatási, képzési célok) megvalósítására, csak azt igazolja, hogy tervezve van ezek mindegyikének elérése. A megvalósíthatóságot a tanmenet beválás igazolása jelenti. A tanmenetet az igazgató hagyja jóvá. Tartós távollét esetén a tanmeneteket az igazgató helyettesének köteles átadni a pedagógus a folyamatos, tervszerű és szakszerű helyettesítés céljából. A tanmenet fejlesztése A partnerkapcsolatok irányítására vonatkozó folyamatból származó adatok alapján a tanmenetet felül lehet vizsgálni. Meg kell vizsgálni, hogy az érdekelt felektől származó információk, az igények összhangban vannak-e az oktatási-nevelési követelményekkel, ennek eléréséhez szükséges idővel. A vizsgálat végrehajtásáért a munkaközösség vezetője a felelős. A tanmenet módosítása A tanmenet módosítását az alábbi lépések szerint szükséges végezni: -

A munkaközösség vezető megbeszéli a pedagógussal a tanmenet egy vagy több részének módosítására. A pedagógus a kijelölt határidőre elvégzi a módosításokat. A módosított tanmenet jóváhagyása és elrendelése a dokumentumok kezelésére vonatkozó eljárás szerint történik.

59


XI.5. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG A szakmai munkaközösség feladatterve Szakmai keretek

Ülések száma

Tevékenység

Elvárt eredmény

Ellenőrzés területei

Munkaközösségek:

évente 4 feladattól függően ennek gyakorisága nőhet

Tanterv – beválás vizsgálata Mérési feladatok összeTevékenységi tervek beválá- hasonlító elemzése sa Módszerek, eszközök kiváBevált módszerek lasztása Módszertani tapasztalatok átadásának fórumai (Bemutatók, ötletbörzék) A tanulói értékelés követelményeinek teljesülése

igazgató igazgatóhelyettes,

A munkaközösség alakulásának és működésének folyamata - Célok, célértékek megfogalmazása, amelyek az együttműködést szükségessé teszik. - Cselekvési terv elkészítése a célok eléréséhez. - Feladatok elosztása, felelősök kijelölése, időpontok, időkeretek konkretizálása. - Munkaközösség vezető megválasztása. Személye biztosítja a célok megvalósítását. - A munkaközösségi terv összeállítása, írásba foglalása. - Terv elfogadása. Tartalmi és formai elemzése. - A munkaközösség tagjainak feladat vállalása. - A munkaközösség tevékenysége. A munkatervben foglaltak megvalósítása. - A munkaközösség munkájának értékelése a munkaterv és az elvégzett munka alapján. - Feljegyzés készítése. 24. számú melléklet A munkaközösség kapcsolatrendszere és eljárásrend a működésre

XI.6. TANKÖNYVEK, TANESZKÖZÖK Jogszabályi háttér 3/2002. ( II. 15.) OM rendelet 5.§ A nevelési-oktatási intézménynek a minőségirányítási program végrehajtásának értékelése során vizsgálnia kell azt, hogy az intézményi minőségpolitika és a minőségfejlesztési rendszer betöltötte-e a célját. Vizsgálni és értékelni kell továbbá a nevelési-oktatási intézmény eredményességét, így különösen a nevelési, illetve pedagógiai programban megfogalmazottak teljesülését, az intézményi nevelési, tanítási és tanulásirányítási módszerek 60


az alkalmazott tankönyvek, taneszközök, fejlesztő eszközök beválását, a teljesítményértékelés gyakorlatát, a szülők, a tanulók elégedettségét. A tankönyvek, taneszközök ellenőrzése - A tankönyvek, taneszközök ellenőrzése azt jelenti, hogy igazolni kell azt, hogy az alkalmazott tankönyvek, taneszközök megfelelnek-e az iskola helyi tantervének, használatában biztosítja-e az állandóságot, esetlegesen több évre szól-e. - Segíti-e a tantárgyi cél és követelmény elérését? - Megfelel-e nyelvhelyesség szempontjából? - Megfelel-e a gyermekek életkorának? - Összhangban van-e a tanmenettel? - Biztosítja-e a gyermeklélektani és pedagógiai szempontok érvényesülését? - Megfelel-e az alkotmány és a törvények szellemének, mentes-e a tudományos tévedésektől. A tankönyvek, taneszközök beválásának vizsgálatát a munkaközösségeknek kell elvégezni. • A tankönyvek, taneszközök beválásának igazolása - A tankönyv, taneszköz beválásának igazolása azt jelenti, hogy igazolni kell azt, hogy az alkalmazott tankönyvek és taneszközök milyen mértékben segítették a nevelési, oktatási célok elérését. - Figyelembe kell venni a partneri visszajelzéseket is. - A tankönyvek, taneszközök beválásának igazolását a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák.

XI.7. OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEKBEN ZAJLÓ FOLYAMATOK Az osztályközösség felelősségét, pozitív irányú befolyásolását a Pedagógiai program tartalmazza. Az osztályközösség alakításában, irányításában nagy szerepe van az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök több tevékenysége között tartja a kapcsolatot a partnerekkel szóban és írásban. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munkatervek az osztályközösségek feladatait tartalmazzák. - Osztálykeretek között megtartott ünnepségek - Kirándulások, színház-, múzeum látogatás, erdei iskola - Szabadidős tevékenységek - Partnerkapcsolatok: szülőkkel való kapcsolattartás - Osztályok mindennapi életének, közösséggé formálásának irányítása 25. számú melléklet Osztályközösségben zajló folyamatok folyamatábrája Kirándulás, színházlátogatás, erdei iskola szervezésének folyamata • A programok szervezésére és lebonyolítására jogosultak meghatározása 61


• • • • • •

A tanulók igényének, érdeklődésének felmérése. A szülők véleményének kikérése és hozzájárulása a program szervezéséhez. A vélemények egyeztetése után a cél meghatározása. A program kiválasztása. Az intézkedési tervet elkészíti a szervező pedagógus. Időpont, időtartam választás. A pedagógus felveszi a kapcsolatot azokkal a külső partnerekkel, akiktől a jegyet rendeli, a járművet biztosítja, esetleg szállást igényel. • Beszerzi a programmal kapcsolatos szükséges információkat. • A program megvalósítása. • Értékelés. 26. számú melléklet: Eljárásrend a színház szervezésére

A tanórán kívüli tevékenységeket szabályzó dokumentumok • DÖK működése (munkatervek, SZMSZ) • Napközi és tanulószoba szervezése, feladatainak ellátása (SZMSZ) • Iskolai énekkar működtetése (munkaterv) • Szakkörök működtetése (SZMSZ) • Az iskolai könyvtár feladatai (SZMSZ ) • Iskolai sportkör (SZMSZ) • Kirándulás, színházlátogatás, erdei iskola és táborok szervezése /mint lehetőség, a szülők anyagi helyzetének függvényében/- (SZMSZ és Házirend) Program Osztálykirándulások Színházlátogatás

erdei iskola táborok

Jogosult személyek Osztályfőnök Napközis nevelő Kísérőtanár Szükség esetén szülő osztályfőnök szakos nevelő napközis nevelő szükség esetén szülő

62

Szükséges végzettség Pedagógusi

Pedagógusi, és a program lebonyolításához szükséges képesítés: - túravezetési - vizijártassági - elsősegélynyújtó, stb.


XI. MÉRÉSEK, ELLENŐRZÉSEK ÉS ÉRTÉKELÉSEK RENDSZERE A mérések, ellenőrzések, értékelések rendszere intézményünkben A mérés, ellenőrzés, értékelés rendszere a Kossuth Lajos Általános Iskolában kiterjed • • • •

az intézmény működésére az alkalmazotti körre a gyermekekre a minőségirányítási rendszerre

XII.1. A MÉRÉS, ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS CÉLRENDSZERE Rövid távú célok: - a pillanatnyi teljesítmény javítása az erősségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a szervezet - az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása az ehhez szükséges nevelésioktatási – képzési szükségletek és lehetőségek összhangba kerülése Hosszú távú célok: - Az intézmény céljainak eredményes megvalósítását, az optimális emberi erőforrás kihasználását segíti. - Pontos tárgyilagos adatokat biztosít a minőségi munka elismeréséhez. Egyéb célok: - A felelősség (hatáskör) pontos meghatározása alapján az elvárások egyértelműbb megfogalmazását segíti. - Megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekről, a meglévő tartalékokról. - Javítja munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval. - Az információáramlás minőségének javításával, fokozódik az együttműködési készség. - Az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja. Az intézményi ellenőrzések szabályzói - fenntartói ellenőrzések rendje - intézményi ellenőrzések rendje - az irányított önértékelés eljárásrendje XII.2. A MÉRÉSSEL, ELLENŐRZÉSSEL, ÉRTÉKELÉSSEL KAPCSOLATOS FOGALOMRENDSZER Alapfogalmak: - Mérés - Ellenőrzés 63


-

Értékelés Vezetői ellenőrzés, értékelés Pedagógusteljesítmény-értékelés Tanulói ellenőrzés, mérés, értékelés A minőségirányítási rendszer belső auditja, külső audit

Mérés A mérés célja: A Kossuth Lajos Általános Iskola működésének különböző területeiről folyamatosan, megbízható adatok álljanak rendelkezésre, melyek az értékelések alapját képezik. A mérés eredménye: A különböző típusú mérések pontos képet adnak a közoktatási intézmény erősségeiről, illetve arról, hogy mely területeken vannak hiányosságok. Mit mérünk? A mérési feladatok kiterjednek • • • •

az intézmény egészére, az intézmény közvetlen partnereire: intézmény foglalkoztatottjaira, és azok csoportjaira, az intézménybe járó gyermekekre, és azok közösségeire, a közösségek tevékenységére, az intézmény rendezvényeire, programjaira.

Ellenőrzés Az ellenőrzés célja: A jogszabályokban és az iskolai belső szabályzataiban meghatározott előírásoknak való megfelelés vizsgálata. Mit vizsgál? - az eredményességet - a folyamatjelleget - és a személyiségfejlesztés – képességfejlesztés pedagógiai tevékenységrendszerét Az ellenőrzési feladatok több ponton összefüggnek: a vezetési, a tervezési, a mérési, valamint az értékelési feladatokkal.

Az ellenőrzési tevékenység több területre is kiterjed. 64


Alapvetően az alábbi típusú ellenőrzési tevékenységet különböztetjük meg: -

szakmai ellenőrzés, törvényességi ellenőrzés, pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzés. Értékelés

Célja: Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelőoktató munka a személyiségfejlesztés és képességfejlesztés és annak eredményei mennyiben felelnek meg az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott céloknak. Az értékelés felfogásunk szerint szembesítést jelent: az eredmények számbavételét, hibákkal való szembesítést. A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestületek pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka további fejlesztésére. A Kossuth Lajos Általános Iskola tevékenységrendszerében a PDCA ciklus megerősítésével az értékelés kiemelt szerepet kapott.

XII.3. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI AUDIT A minőségfejlesztési rendszer működésének az ellenőrzésére, értékelésére. Értékelés és minőségbiztosítás Az értékelés legfontosabb funkciója a minőség biztosítása és fejlesztése, mégsem azonos fogalmak. A minőségbiztosítás tágabb fogalom. Minőségbiztosítás az iskola egyes elemeinek működésébe beépülve folyamatosan elősegíti a minőségi elvek érvényre jutását. A nevelő – oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség vezetők, a munkaközösségek, az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógusok, valamint külső szakértők a tanulók esetében: az intézmény pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők

Kapcsolódó dokumentumok, hivatkozások - a pedagógiai program, - a Szervezeti és működési szabályzat, - a belső ellenőrzési szabályzat, - illetve az évente – az intézményi munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési terv határozza meg.

65


XII.4. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZÉRE KITERJEDŐ MÉRÉSI FELADATOK Mérések, ellenőrzések részletes bemutatása az intézményben A mérések, ellenőrzések, értékelések vonatkoznak - az intézményi folyamatok, tevékenységek ellenőrzésére, mérésére, értékelésére - az adottságok és az eredmények ellenőrzésére, mérésére, értékelésére (irányított önértékelés) - fenntartói és egyéb vizsgálatokra (szakmai tevékenységre vonatkozó gazdasági, pénzügyi szempontú) - külső szakmai vizsgálatra Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok Az intézmény egészére kiterjedő mérési feladatok keretében gondoskodni kell - a költségvetési terv és beszámolók adatainak áttekintéséről, - a pedagógusok továbbképzésével, képzésével kapcsolatos adatok méréséről, - az oktató és nevelőmunka illetve annak színvonalának méréséről. A mérések meghatározása az intézmény egészére A Kossuth Lajos Általános Iskola nevelő-oktató munkája ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket kell elvégezni az előírt időközönként: Az intézményi klíma vizsgálata -

Az intézményi klíma vizsgálata (öt évente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) Felelős: igazgató

SWOT analízis - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása. (kétévente, kezdő év: 2007. november) - Felelős: Minőségirányítási vezető A pedagógusok és az alkalmazotti közösség elégedettség vizsgálata - A pedagógusok és az alkalmazotti közösség elégedettség vizsgálata (két évente, 2008. novembere) - Felelős: Minőségirányítási vezető Az igények és elvárások felmérése - Az igények és elvárások felmérése (két évente, 2008. november) - Felelős: Minőségirányítási vezető Irányított önértékelés - Irányított önértékelés ( 2009. a kezdő) - Felelős: Minőségirányítási vezető 66


27. számú melléket Az intézményi szintű mérések rendszere XII.5. AZ INTÉZMÉNY KÖZVETLEN PARTNEREIRE KITERJEDŐ MÉRÉSI FELADATOK Az intézmény pedagógusaira vonatkozó mérések •

• •

Az intézmény pedagógusaira vonatkozó méréseket a pedagógusok teljesítményértékelése program keretén belül a QUALY-CO cégtől a fenntartó által vásárolt rendszer adaptálásával valósítjuk meg. 2008. júniusában korrekciós értékelés Felelős: igazgató

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottaira vonatkozó mérések •

-

Az intézmény nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottjaival kapcsolatban mérni kell: a munkájuk eredményességét a feladatellátásukra jellemző mutatószámok alapján, a pedagógusok munkáját segítő tevékenység mértékét, színvonalát.

Az intézmény rendezvényei, programjai mérése

-

• Az intézmény rendezvényei, programjai mérése az intézmény hagyományos rendezvényei, programjai száma, az új, alkalomszerű rendezvények, programok száma és annak látogatottsága, az egyes programokkal kapcsolatos költségek, a programokkal elért pozitív hatás.

A szülők körében végzett mérések

-

• A szülők körében végzett mérések: Kérdőíves módszerrel elégedettségvizsgálat (kétévente, 2008. november) Felelős: Minőségirányítási vezető Célcsoport: 2-8 évf. tanulóinak szülei Módszer: kérdőíves módszer keretében az igények és elvárások felmérése (kétévente, 2008. november) • Felelős: Minőségirányítási vezető

További partnerek igényei és elvárásainak mérése a partnerazonosítás alapján •

További partnerek igényei és elvárásainak mérése a partnerazonosítás alapján 2008. novembere, majd kétévente)

67


Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérések Az intézménybe járó gyermekekre vonatkozó mérések - szintfelmérések: - bemenő mérések - képesség és készség felmérések, kompetenciamérések - diagnosztikus, szummatív, formatív mérések - személyiség és közösségi magatartás mérése. A tanulók mérése és értékelése a tagiskolákban A tanulók iskolai munkáján belül az ellenőrzés kiterjed: - A tanulók értékválasztására, jellemvonásaira, attitűdjére, személyiségére - A helyi tantervben előírt követelmények teljesítésének szintjére, az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményre, a fontosnak tartott képesség együttesekre - Az osztályközösségben végzett tevékenységre. - A tanuló magatartására, viselkedésére, fegyelmezettségére. - A közösségbe való beilleszkedésének minősége A tanulók körében végzett mérések, ellenőrzések rendszere az iskolában A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések - Képességmérés 1. és 4. évfolyamokon évente két alkalommal • Felelős: MEPI - Szociometria vizsgálat - • Első év végén/2. év elején a beilleszkedés mérése egyéni rajzok alapján - • 3. osztály elején és a 4. osztály elején szociometriai mérés - • felső tagozatban igény szerint ismétlődő mérések • Felelős: osztályfőnökök, iskolapszichológus - Tanulói elégedettség és igény mérése kérdőíves módszerrel 2-8. évfolyamon (kétévente, 2008. novembere) • Felelős: osztályfőnökök - A tanuló képességeit, kompetenciáit vizsgálja az országos kompetenciamérés (4., 6., 8. évfolyam) • Felelős: mérési vezető • Pályaválasztási orientációt segítő képesség, érdeklődés és egyéb mérések 7. osztálytól • Felelős: osztályfőnökök, iskolapszichológus 28. számú melléklet Folyamatszabályzás a kompetenciamérés megszervezésére, lebonyolítására és értékelésére - A tanulók alapvető személyiségvonásainak értékválasztásának és tanulói attitűdjének mérése a 3. és 5. évfolyam végén. (évente) • A tanulók alapvető értékválasztása • A gyermekek közérzete • A tanulás iránti attitűd mérése 68


• Felelős: minőségügyi csoport vezetője, osztályfőnökök Ez a mérési rendszert kiegészítjük a fenntartó által az egyes tanévekre meghatározott mérésekkel. A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések Évfolyamonként minden tárgyból egy – egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. - Felelős: osztálytanítók, szaktanárok Az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények teljesítését vizsgáló mérésének az a funkciója, hogy -

a pedagógiai folyamat minden résztvevőjét tájékoztassa arról, hogy az ismeretelsajátítás, a képességfejlesztés adott pillanatában hol tart a tanuló ezzel egy időben ösztönözze a pedagógiai folyamat minden szereplőjét a továbblépésre ugyanakkor minősítse is a tanuló teljesítményét, s mindeközben legyen személyre szabott

Mérési módszerek a felsoroltakon kívül - írásbeli és szóbeli tanulói munkák ellenőrzése és értékelése - tanulói alkotások (produktumok) értékelése és ellenőrzése - tanulói beszámoltatások írásban, szóban - dokumentumok vizsgálata, dokumentumelemzés - a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások megfigyelése Pedagógiai programunkban fontosnak tartjuk meghatározni azt, hogy a tanuló minden megnyilatkozására (teljesítményére, magatartására, szorgalmára) reagálni kell. Az ismeretek számonkérésének formái: - szóbeli és írásbeli felelet - röpdolgozat - témazáró dolgozat - órai munka értékelése - szorgalmi feladatok értékelése - a tanulók magasabb szintű tevékenységének értékelési formái - alkotó – kutatómunka eredményei A tantárgyspecifikus számonkérés formáit a helyi tanterv tantárgyi struktúrája tartalmazza. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok Az ismeretek, képességek mérésének területei A diagnosztikus mérés funkciói: Prognosztikai, korrekciós funkció, amely fontos információkat ad a pedagógusnak a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyén tanulási folyamatának tervezéséhez. A formatív mérés funkciói: A fejlesztő, szabályozó funkció a legfontosabb jellemzője, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget.

69


A szummatív mérés funkciói: Megerősítés, visszacsatolás, szelekció, amely egy – egy tanítási – tanulási periódus végén regisztrálja az eredményeket.

SNI tanulók mérése SNI tanulók mérését a fejlesztő pedagógusok végzik. SNI tanulókra vonatkozó mérések: -

diagnosztikus mérés teljesítménymérés

A mérés funkciója, hogy segítse a fejlesztési terv elkészítését tájékoztassa a pedagógust, hogy a tanuló hol tart a fejlesztés adott időszakában segítségével készül el az osztályozás alól felmentett tanulók szöveges értékelése.

Mérés formái: - szóbeli - írásbeli A mérés értékelését - a teljesítmény - a hibaszám - a ráfordított idő - figyelembe vételével végezzük.

Az olvasás, írás, helyesírás, nyelvi fejlettség, matematika technikai próbái Nyelvi fejlettséget mérő próba: - Meixner szókincsvizsgálat - Meixner olvasásteljesítményt mérő próba - Meixner írásteljesítményt mérő próba - Munkaközösség által összeállított teljesítményt mérő próba (2.o.év elején) Matematika technikai próba - munkaközösség által összeállított teljesítményt mérő próba 20-as, 100-as, 1000-es számkörben A mérés időpontjai: - év elején, év végén A mérés területei Diszlexia esetén: • • • •

betű felismerése értelmetlen szótagok olvasása értelmes szavak olvasása szövegértés 70


Diszgráfia esetén: • •

másolás (írottról, nyomtatottról) tollbamondásra írás

Diszkalkulia esetén: • számtani fogalmak • számolási készség, számszimbólum • számok tulajdonságai • számkörbeni tájékozottság • szeriális képesség • gondolkodási műveletek A tanulók értékelése: - félévkor az osztályozás alól felmentettek írásbeli értékelést kapnak - év végén mindenkit értékelünk egyéni értékelési lapon. Az osztályozás alól felmentett SNI tanulók a bizonyítványban kapnak szöveges értékelést. Intézményi sajátosságok A Kossuth Lajos Általános Iskola a 2. évfolyam végén az emelt szintű nyelvoktatásba való lépéshez Diagnosztikus mérést végez a következő tantárgyakból: -

Matematika (alapműveletek, logikus gondolkodás) Anyanyelv (néma szövegértő olvasás) A 2. osztályos nyelvi tagozat kialakításánál figyelembe veszik a BG-s mérések eredményeit is. Felelős: munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök, szaktanárok, Belső gondozó A mérés eredménye csoportba sorolás.

6. osztály év végén ismét történik csoportbontás, a 7., 8. osztályos matematika csoportok kialakításához. Ehhez alapul szolgálnak az 5., 6. osztályos matematika jegyek, és a mérések eredményei. Felelős: szaktanárok, osztályfőnök. -

További sajátosság az intézményben a BG mérések végzése, melyek az egyéni nyomon követés eszközei. 29. számú melléklet A Belső Gondozói mérések folyamata 30. számú melléklet A Belső Gondozói mérések alapján a tanulók értékelésének folyamata A tanulók szummatív értékelésében nem játszhat döntő szerepet a diagnosztikus mérés eredménye.

71


Az iskolában a tanulók értékelését a tanév során érdemjegyekkel félévkor és év végén szöveges értékeléssel vagy osztályzatokkal végezzük. Ez alól kivételt képeznek az 1. valamint a 2. osztályosok az első félévben. Ezekben az esetekben olyan szöveges értékelést kapnak a tanulók, amelyek kifejezik, hogy kiválóan, jól, vagy csak megfelelt az elvárásoknak, esetleg felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő bevonásával értékeljük a tanuló teljesítményét, feltárjuk a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket. Ezt a szabályozást 2010. szeptember elsejétől felmenő rendszerben alkalmazzuk. (a pedagógiai programból kiírni az idevonatkozó részeket) A tanuló magasabb évfolyamba lépésének követelménye: ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló 1. évfolyamon évfolyamismétlésre utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt nem tudta teljesíteni. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése 1-4. osztályban abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne, de a szülővel történő egyeztetés alapján a szülő kérésére történik. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése - tanórai és tanórán kívüli tevékenységek - tanulmányi versenyek A tanulók magatartása, szorgalma értékelése (a pedagógiai programban leírtak szerint) A nevelő-oktató munka értékelése a következő területekre terjed ki: - az intézmény működésének értékelésére - a tanulmányi munka értékelésére - a pedagógus nevelő-oktató munkájának értékelésére - a tanuló közösségek (óvodai csoportok, osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelésére - a tanulók személyiségfejlődésére, képességfejlődésére, értékválasztására, attitűdjére - az intézményi munkával összefüggő partneri elégedettségmérések értékelésére - a felmért igények és elvárások összegző értékelésére. Az értékelést minden esetben követi a PDCA ciklusnak megfeleltetett elemzés. Kapcsolódó dokumentumok, hivatkozások Az intézmény értékelési rendjét -

a Pedagógiai program, a Szervezeti és működési szabályzat, a belső ellenőrzési szabályzat, illetve az évente – az intézményi munkaterv részeként – összeállított belső ellenőrzési – értékelési terv határozza meg.

72


Az egyes értékelési feladatok ellátásáért felelős személyeket az intézményvezető határozza meg.

XII. VEZETŐI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE, A BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE Célja: Az intézményben dolgozó alkalmazottak értékelésének meghatározása, rendje, amely az alapdokumentumokban megfogalmazott értékekre támaszkodik. A fenntartó által megvásárolt Qualy-Co Oktatási Tanácsadó cég által készített és 2008. augusztus 31-ig helyileg adaptált pedagógus és vezetőértékelési rendszer szerint történik.

XIII.1.

A PEDAGÓGUS ÉS VEZETŐÉRTÉKELÉSI RENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK CÉLJA ÉS FELTÉTELEI Cél: Olyan pedagógus- és vezetőértékelési rendszer kialakítása, amely alapján megítélhető a pedagógus és vezető, mint munkavállaló teljesítménye, értékelhetővé válik tevékenységének szakmai eredményessége. Feltételek: - A pedagógus és a vezető által egyaránt aláírt (elfogadott) munkaköri leírás megléte - Szabályozott legyen a közép- és felsővezetők feladata és tevékenysége a pedagógusértékelés megvalósításában (SZMSZ) - Szabályozott legyen a pedagógusok önértékelésének kötelezettsége, ideje és eljárásrendje (éves munkaterv részeként a Szakmai, pedagógiai feladatok között felsorolva, minden tanévben a határidő: május 15.) - Támaszkodjon az intézményben követett eddigi gyakorlat felhasználható elemeire

XIII.2. -

AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI

Az értékelés legyen alkalmas a pedagógus, mint munkavállaló teljesítményének megállapítására Az értékelés fejlesztő célú, támogatja a szakmai önmegvalósítás kibontakozását Az értékelés összekapcsolódik a pedagógus szakmai tevékenységének eredményességével Kiterjed a kötelező munkaidő egészére (heti 40 óra) Az értékelés azonos követelmények alapján kiterjed valamennyi pedagógusra és vezetői feladatot ellátóra Lehetővé teszi a kiemelkedő teljesítmény megállapítását és elismerését Valamennyi pedagógus esetében egységes szempontok szerint történik 73


-

A pedagógusok értékelése elfogadott és nyilvános eljárásrend szerint történik A pedagógusértékelés összekapcsolódik az intézményen belüli előmeneteli rendszerrel, jogszabályi kereteken belül az illetmény megállapításával

XIII.3.

AZ ÉRTÉKELÉS SZINTJEI

A pedagógusok teljesítményértékelését az általuk végzett tevékenységek minden fő területére kiterjedően meghatározott követelmények egyértelművé tétele teszi lehetségessé. E területeket és a hozzájuk tartozó követelményeket minden pedagógusra kiterjedően három szinten határoztuk meg 2008. augusztus 31-i határidővel. -

az első szint a minden pedagógusra vonatkozó: alapvető elvárásokat, a második szint a vezetői és az egyes speciális tevékenységekhez (pl. osztályfőnöki) kapcsolódó specifikált elvárásokat tartalmazza. A harmadik szint az egyes pedagógusok önként – a vezetéssel egyeztetetve - vállalt feladatait tartalmazza, amely a kiemelkedő elvárások körébe tartozik. Az egyes szinteket a következőképpen értelmezzük:

1. szint: valamennyi pedagógusra, a teljes munkaidő egészére kiterjedően meghatározott elvárások: Alapvető, minden pedagógusra egységesen érvényes elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása 2. szint: A vezető beosztású, valamint az egyes speciális feladatot ellátó pedagógusokra a teljes munkaidő egészére kiterjedően meghatározott elvárások Specifikált, a vezetői és az egyes speciális (pl. osztályfőnöki) tevékenységekhez kapcsolódó különleges elvárások és teljesítésük mértékének meghatározása 3. szint: A nevelőtestület egyes tagjának önkéntes vállalása Kiemelkedő, a munkaköri leírásából nem következő, de az intézmény számára hasznos teljesítmény megállapítása

XIII.4.

AZ ÉRTÉKELÉS TERÜLETEI, RÉSZTERÜLETEI ÉS KÖVETELMÉ-

NYEI A valamennyi pedagógusra érvényes alapvető elvárások szintjén (1. szint) egységesen határoztuk meg az értékelési területeket, majd ezen belül egységesen állapítottuk meg az értékelés részterületeit. A vezetői tevékenységhez, valamint egyes speciális munkakörökhöz, feladatkörökhöz kapcsolódóan külön-külön, de azonos munkakörön belül egységesen állapítottuk meg a specifikált elvárásokat (2. szint). A kiemelkedő elvárások (3. szint) vállalása és az annak való megfelelés az extra teljesítmény körébe tartozik.

74


A pedagógus teljesítményértékelése az alapvető és a rá vonatkozó specifikált elvárások teljesítése alapján történik. Az alapvető és specifikált elvárásoknak való megfelelés alapját képezheti a kiemelt munkavégzésért járó teljesítménypótlék meghatározásának is. A vezetők teljesítményértékelése az alapvető elvárások közül a tanórai nevelő-oktató munka területének és a vezetői területhez kapcsolt specifikált elvárások teljesítésének alapján történik. Az értékelés területei Az egyes szintekhez az alábbi értékelési területek tartoznak: Az értékelés 1. szintje Az alapvető elvárásokhoz kapcsolódó területek: -

Tanórai nevelő-oktató munka Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység Az előírt adminisztráció elvégzése

Az értékelés 2. szintje A specifikált elvárásokhoz kapcsolódó speciális feladatkörök, területek: -

Igazgatóhelyettesi munka Osztályfőnöki munka Munkaközösség-vezetői (team-vezetői) munka Minőségügyi vezetői munka Speciális feladatokhoz (reszortokhoz) kapcsolódó munka Gyermek- és ifjúságvédelemi munka Könyvtárosi munka Fejlesztőpedagógusi munka Napközis nevelői munka Egyéb specializáció

Az értékelés 3. szintje A kiemelkedő elvárásokat (tevékenységeket) minden pedagógus maga állapítja meg a vezetéssel egyetértésben. A kiemelkedő elvárásokhoz kapcsolható területek: -

Tartalomfejlesztés (pl. tanterv írása, tankönyv szerkesztése, stb.) Publikációs tevékenység Kutatási tevékenység Szakmai közéleti tevékenység és képviselet egyéb 75


Az értékelés alapdokumentumai • Törvények, jogszabályok • Pedagógiai program • SZMSZ • Munkaköri leírások • Éves intézményi munkaterv • Éves intézményi ellenőrzési terv • Hagyományok, szokásrend • Fenntartó ellenőrzési terve • IMIP

XIII.5. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE Érvénybe lép: 2011. július 1. Eszköz/ Tevékenység/feladat

1. Önértékelés

Felelős

Határidő

Módszer

keletkezett dokumentum

Minőségi kör tagjai

Minden év május 15.

Qualy Co helyileg adaptált szoftvere

Önértékelő Kinyomtatott Önértékelő lap

Ellenőr

Igazgató

Igazgató

Igazgató Minden év május 31.

2. Vezetői értékelés

Qualy Co helyileg adaptált szoftvere

Vezetői értékelő Kinyomtatott Vezetői értékelő lap

Igazgató

Igazgató Minden év augusztus 30.

3. Komplex értékelés

Qualy Co helyileg adaptált szoftvere/ Értékelő elbeszélgetés

Komplex értékelőlap/ Szempontrendszer/ Minősítési lap

Igazgató

Igazgató Minősítési lap Elektronikus mentések

4. A keletkezett dokumentumok a személyi anyag részét képezik.

76

Megjegyzés


Az értékelés módszerei Az értékelés során az alábbi módszerek és eljárások alkalmazása indokolt: • pedagógus önértékelés az önértékelési lap kitöltésével, amelyet szöveges önértékelés egészíthet ki • folyamatba épített vezetői ellenőrzés és értékelés (dokumentumok átvizsgálása, óralátogatás, szabadidős foglalkozások látogatása, szakmai fórumokon való vezetői részvétel) • vezetői értékelés a jóváhagyott, az önértékelési lappal megegyező értékelési lapon • vezetői interjú, önértékelő elbeszélgetés a pedagógussal • megállapodás a pedagógus és a vezető között az értékelés eredményéből következő pedagógusi feladatokról, melyet a Minősítési lap tartalmaz. A vezetői értékelést és az önértékelést segítő dokumentum Egyéni vállalási lapok • Az éves munkaterv elfogadását követően a tantestület tagjai éves vállalási jegyzéket készítenek. • Ebben rögzítik, hogy mit vállalnak az éves tennivalókból. A vállalási lapok az egyéni munkaköri leírás mellékletei, amelyek év végén az önértékelés alapjául szolgálnak, a vezetői értékelést egészítik ki. • Az egyéni vállalások az elkötelezettség mérésére is szolgálnak, a minőségi körök kialakítását is elősegítik. A nem pedagógus alkalmazottak értékelési rendszere Az éves ellenőrzési tervben meghatározottak szerint alkalmanként és rendszeresen történik, az intézmény biztonságos működése, az elvárható normális munkakörülmények biztosítása érdekében. Ellenőrzésre jogosult: - igazgató, igazgatóhelyettes, - munkaközösség- vezetők - gazdasági ügyintéző Észrevételt, javaslatot tehet: minden intézményi alkalmazott. Pedagógusok, technikai dolgozók munkájának értékelési gyakorisága - önértékelés (évente, munkaközösségként) - vezetői ellenőrzés, értékelés - tervezett (munkatervi) - eseti vizsgálatok - külső, szakmai ellenőrzés, vizsgálat Az értékelés eredménye 77


Az értékelés során a megadott követelmények teljesülését javasolt négyfokú skálán értékelni, amely a következő: (0) nem felel meg, (1) megfelel, (2) jól megfelel, (3) teljes mértékben megfelel (kiváló). Az intézmények ettől természetesen eltérhetnek, s alkalmazhatják az iskolai gyakorlatban jól ismert ötfokú skálát is.

Az alapvető elvárásoknak való megfelelés értékelése adja összességében a pedagógus teljesítményértékelésének egészét (100%), ugyanakkor alapvető elvárásokhoz kapcsolódó egyes értékelési területek eltérő súllyal szerepelnek az értékelés végeredményének megállapításában. Ezek a következők: Terület Tanórai nevelő-oktató munka Tanórán kívüli, a gyermekkel, tanulóval együtt végzett nevelő-oktató munka Az intézményi szintű programok szervezése és lebonyolítása Együttműködés, az intézményen belüli szakmai fórumokhoz, belső szervezeti egységekhez kapcsolódó tevékenység Azt intézmény, mint szervezet fejlesztésével és értékelésével összefüggő tevékenység Az előírt adminisztráció elvégzése Összesen:

Arány (%) 40 15 10 15

10 10 100

A pedagógus munkakörben, de meghatározott speciális feladatot is ellátó pedagógusok esetében specifikált elvárásoknak való megfelelés a teljesítményértékelést összességében legfeljebb 20%-kal növeli meg, így az elérhető maximális pontszám az alapvető elvárások pontszámának 120%-a. A vezető-helyettesek, igazgató-helyettesek értékelése az alapvető elvárásokon belül a tanórai nevelő-oktató munkához kapcsolódó 16 részterület és a vezetői tevékenységhez kapcsolódó legfeljebb 121 részterület értékelése alapján történik. A 12 részterületet értékelése az értékelés során kétszeres szorzóval történik. Az értékelés eredményét pontszámok és a hozzá kapcsolódó szöveges kiegészítés, vezetői intézkedés meghatározása jelenti. A pontszámok megállapítása a következő módon történik: a pedagógus önértékelése és a vezetői értékelése egyes területekhez kapcsolódó pontszámait összeadjuk és elosztjuk kettővel (területenkénti pontátlag). Így a minősítés eredménye az önértékelés és a vezetői értékelés által kapott pontszámok területenkénti átlagpontszámának 1

A részterületek mindegyik megosztható további egy területre, így elvileg a vezető értékelésére 24 részterület is alkalmazható. Ebben az esetben az értékelés során természetesen a kétszeres szorzó alkalmazásától el kell tekinteni.

78


összege. Ha a vezetői értékelés és az önértékelés egyes területeken jelentősen eltér az önértékelés javára, akkor vezetői célvizsgálat keretében célszerű feltárni az eltérés okait. Az elérhető maximális pontszámok 4 fokú skála esetén a következők: Pedagógusok esetén: Alapvető elvárások 40 * 3 =120 pont Összesen 120 pont Speciális feladatot is ellátó pedagógusok esetén: Alapvető elvárások 40 * 3 = 120 + specifikált elvárások 8 * 3 = 24 Összesen 144 pont Vezetők esetén: Alapvető elvárások (tanórai nev-okt. munka) 16 * 3 =48 + specifikált elvárások 12 * 3 * 2 = 72 Összesen 120 pont A megfelelt minősítéshez az adott beosztáshoz kapcsolódó maximális pontszám legalább 60%-t kell megszerezni, amelyen belül a tanórai nevelő-oktató munka és a tanórán kívüli nevelő-oktató munka területén szerzett pontok arányának minimum a 40%-t teljesíteni szükséges. A jól megfelelt minősítéshez összességében 75%, a kiváló minősítéshez 90% teljesítése szükséges. A pontszámok teljesítési százalékra történő átszámítása egyúttal lehetővé teszi az eltérő munkakörű, ilyen módon esetlegesen eltérő értékelési terület számmal rendelkező pedagógusok értékelésének összehasonlíthatóságát. A kiemelkedő elvárásoknak való megfelelés a pedagógus által önként, munkaidején kívül vállalt és ellátott feladatok teljesítését jelenti, amely szöveges értékelésként kapcsolódik az értékelő laphoz. Ennek elismeréséről az intézményvezető dönt.

Értékelési lap, adatbázis Az értékelési lapra az egyes területekhez, részterületekhez kapcsolódó minimális és optimális követelmények meghatározása, az önértékelés és a vezetői értékelés oszlopa, a két értékelés átlaga, illetve az önértékelés és a vezetői értékelés közötti eltérés kerül. Az adatbázisba kerülő értékelési lapon az oszlopok kiegészülnek a szükséges vezetői intézkedés meghatározásával. Az adatbázisban célszerű olyan adatrendszert kialakítani, amelyen több egymást követő értékelési ciklus eredménye is megtalálható, az így arra is lehetőséget ad, hogy az egyes területeken történő változásokat (trend) is jelölni lehessen.

79


Értékelési lap mintája Név: Követelmények Terület/részterület

minimum

optimum

Önértékelés 0-3 pont

Vezetői értékelés 0-3 pont

Átlag

A fenti értékelési lapot célszerű Excel munkalapon elkészíteni, amely lehetővé teszi az összes pontszám, illetve az átlagok gyors kiszámítását. Az értékelő lap számítógépen való kitöltése az adatok közvetlen bevitele egyszerűsítheti az értékeléssel járó adminisztráció feladatokat. Erre akkor kerülhet sor, ha az alkalmazásával a nevelőtestület egyetért, illetve valamennyi pedagógus vállalja az adatok ilyen módon történő megadását.

XIII. IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS

Cél: Az intézmény tevékenységének, eredményeinek és az eredmények eléréséhez használt módszereknek a legteljesebb bemutatása annak érdekében, hogy tényekre alapozva megállapíthassa erősségeit és fejlesztendő területeit, és ennek eredményeként ki tudja jelölni, hogy mely területeken szükséges beavatkozás, fejlesztés.

XIII.1. AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI Az adottságok területén Az adott területén arra a kérdésre keressük a választ, hogy -

milyen adottságokkal rendelkezünk, milyen lehetőségeink vannak az adott területen, amit elértünk, azt hogyan, milyen feltételek mellett tudtuk megtenni. A vezetés értékelése Stratégiai és operatív tervezés A dolgozók irányításának értékelése Erőforrások felhasználása Az oktatási-nevelési és a működési folyamatok, és szabályozottságuk értékelése A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintjei A szervezeti kultúra és klíma értékelése

80


Az eredmények területén Az eredmények területén azt vizsgáljuk, hogy mit értünk el. Az eredmények bemutatása mérésekre, az ezekből származó adatok elemzésére épül. -

A munkatársak részvétele az intézményi programok és fejlesztések végrehajtásában A külső partnerek elégedettsége A belső partnerek elégedettsége Közösségi, társadalmi szerepvállalás Az intézmény oktatási, nevelési eredményei

XIII.2. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, TERVEZÉSE - projektterv készítése - az értékelő team kiválasztása - az önértékelés területeinek meghatározása - az önértékelésben résztvevő munkatársak kiválasztása - az önértékelés módszereinek a meghatározása - az önértékelés eszközeinek a kiválasztása, helyi adaptáció 32.számú melléklet: Az irányított önértékelés projektterve Az önértékelő team feladatai

XIII.3. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA -

az intézmény adottságainak, tulajdonságainak számbavétele: a kapott adatok elemzése, következtetések megfogalmazása, okok feltárása - az intézmény konkrét mutatókkal hitelesített, számszerű adatokkal alátámasztott eredményeinek az összegyűjtése, értékelése - ezeknek az információknak a továbbadása a tantestületnek, korrekciók, javaslatok, megfogalmazása - erősségek és fejlesztendő területek megállapítása, döntés a beavatkozásról - a fejlesztendő területek meghatározása, célok megfogalmazása a problémák megszüntetésére, a hibák, gyengeségek kijavítása - intézkedési terv készítése a fejlesztendő területekre 33. számú melléklet: Az irányított önértékelés eljárásrendje

81


XIII.4. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉST KÖVETŐ INTÉZKEDÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSE -

javítandó területek meghatározása (rangszám alapján prioritási sorrend megállapítása) javítandó, fejlesztendő területek súlyozása javítandó területekhez célok hozzárendelése a célokhoz feladatrendszer, határidő, felelős, elvárt eredmény és módszer hozzárendelése az intézkedési terv nyilvánosságra hozatala, elfogadása

XIII.5. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS RÉSZTVEVŐI -

előkészítését, tervezését, a tanulási-nevelési folyamat irányítását a minőségügyi csoport és az intézményvezetés koordinálja az adatelemzést, a következtetések megfogalmazását, a fejlesztendő területek és az ezekhez rendelt célok meghatározását egy erre kijelölt team végzi az irányított önértékelés során használt kérdőívek kitöltésében legalább a nevelőtestület 40 %-a vesz részt. az eredmények összegyűjtését az erre a feladatra kijelölt team végzi.

A felmérésbe bevontak körének meghatározásakor elsődleges szempontként a piramiselv érvényesülését tartottuk szem előtt. Azaz az egyes munkaterületek és szintek képviselői legyenek e csoport tagjai, akik reálisan értékelő, pozitív gondolkodású, az intézményi munka iránt elkötelezett munkatársak. 34. számú melléklet: A felmérésbe bevontak körének meghatározása

XIII.6. AZ ÖNÉRTÉKELÉS ESZKÖZEI Legfőbb dokumentumaink (Pedagógiai program, Házirend és Szervezeti és működési szabályzat mellékletei, Munkaterv) adatait, a folyamatokra utaló szabályozottságait használjuk fel kiinduló információként.

Elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen területekre vannak szabályozottságaink, hol kell ezeket kiegészíteni ahhoz, hogy az önértékelés területein (adottságok felmérésekor, eredmények összegyűjtésekor) hiteles adatokat kapjunk. 35. számú melléklet: - ADOTTSÁGOK- EFQM modell kérdőívei 82


36. számú melléklet: - EREDMÉNYEK - EFQM modell kérdőívei

XIII.7. AZ ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZERE Feleljen meg az intézmény igényeinek. Használatával azonosítani lehessen az intézmény erősségeit, a fejlesztendő folyamatokat, tevékenységeket és területeket. Legyen tényszerű. -

dokumentumok összegyűjtése dokumentumok vizsgálata, elemzése az adatok szelektív rendszerezése, elemzése kérdőíves felmérés elemzése összegzés összehasonlító elemzés mérés, értékelés

XIII.8. A BELSŐ AUDITOK MEGSZERVEZÉSE Célja: Meg kell bizonyosodni arról, hogy a minőségirányítási rendszer folyamatosan megfelelő-e, alkalmas és hatékony-e a küldetés, a minőségpolitika és a minőségcélok megvalósításában. Értékelni kell, hogy szükségesek-e a változások a szervezet minőségirányítási rendszerében, beleértve a politikát és a célokat is. Átvizsgálás: az a tevékenység, amely a vizsgált tárgyra vonatkozóan az alkalmasságról, a rendeltetésnek való megfelelésről, a hatásosságról és a hatékonyságról való gondoskodásra irányul a kitűzött célok elérése érdekében. Hatásosság: a tervezett tevékenységek megvalósításának és a tervezett eredmények elérésének mértéke. Hatékonyság: az elért eredmény és a felhasznált erőforrások viszonya. A folyamat meghatározása - A folyamat bemenete - A belső auditok eredményei, visszajelzések, a folyamatok eredményességéről, információ, a megfelelősségről, a helyesbítő illetve megelőző intézkedésekről információ, a korábbi vezetőségi átvizsgálás meghozott intézkedéseinek helyzete, illetve egyéb a minőségirányítási rendszert érintő változások ismerete. - A folyamat kimenete - Intézkedések a minőségirányítási rendszer illetve folyamatainak fejlesztésével kapcsolatosan. Intézkedések a partneri követelményeknek való megfelelés fejlesztésével kapcsolatosan. Intézkedések az erőforrás szükségletek kielégítésével kapcsolatosan.

83


XIII.9. ELJÁRÁS A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER EGÉSZÉRE A minőségirányítási rendszer átvizsgálásának tervezése Az átvizsgálást az igazgatónak kell elvégeztetni azért, hogy meggyőződjön arról, hogy a minőségirányítási rendszer mennyire alkalmas a minőségpolitika megvalósítására. Az átvizsgálás a szükséges információk beszerzéséből és ezek kiértékeléséből áll. Az átvizsgálást vezetőségi értekezlet keretében történik, ennek összehívása, a cél kitűzése és a napirendi pontok ismertetése az igazgató felelőssége.

Feldolgozandó szükséges információ

a belső auditok eredményei (összefoglaló jelentés a belső auditokról)

Témafelelős

minőségügyi vezetők adott partnerrel kapcsolatért felelős személy illetékes szakterületi vezetők

partneri visszajelzések a folyamatok eredményességéről információ

a helyesbítő illetve megelőző intézkedések helyzetképéről minőségügyi vezető információ a korábbi vezetőségi átvizsgálás meghozott intézkedéseinek igazgató helyzete a minőségirányítási rendszert érintő egyéb változások minőségügyi vezető

XIII.10. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÁTVIZSGÁLÁSA Az átvizsgálás a szükséges bemenő információk vezetőségi értekezleten történő feldolgozásából, megvitatásából áll. Ennek során arra kell a választ keresni, hogy a minőségirányítási rendszer milyen hatásos illetve hatékony a célja megvalósításában, a minőségi szolgáltatás létrehozásában, a minőségpolitika illetve a minőségcélok megvalósításában.

XIII.11. AZ ÁTVIZSGÁLÁS LEZÁRÁSA Az átvizsgálásról egy jegyzőkönyv készül – felelős a minőségügyi vezető – amelyben a következők szerepeljenek: -

Intézkedési tervek a minőségirányítási rendszer illetve folyamatainak fejlesztésével kapcsolatosan.

84


-

Intézkedés tervek a partneri követelményeknek, elvárásoknak való megfelelés fejlesztésével kapcsolatosan. Intézkedési tervek az erőforrás szükségletek kielégítésével kapcsolatosan. A belső auditok felügyeletéért az intézmény igazgatója felelős.

Az előkészítésről valamint az előírásnak megfelelő lebonyolításról a minőségirányítási vezető gondoskodik. A minőségirányítási rendszert évente végzett belső minőségirányítási audittal vizsgáljuk át, amely átfogja a teljes rendszert Indokolt esetben, amennyiben az intézmény vállalt elkötelezettségei, illetve a minőségpolitika, vagy a minőségirányítási rendszer érdemben változnak, vagy egyes tevékenységek nem megfelelőssége esetén az intézmény igazgatója terven kívüli belső auditot rendelhet el, amelyeknél lehetséges, hogy a minőségirányítási rendszer érvényességi tartományának egy részére terjed ki.

A minőségirányítási vezető a belső audit tervezésére Éves audit tervezése lapot kitöltve auditprogramot készít, amely kiterjed a • • • • •

a minőségirányítási audit időpontjára a vizsgált tevékenységekre; az auditorok kijelölésére; az audit ütemtervére; az auditcsoport(ok) összeállítására és az ellenőrzendő követelményekre, valamint helyszínek azonosítására, az auditdokumentumok leadásának határidejére.

Az auditprogramot az intézmény igazgatója hagyja jóvá. A belső audit időpontját a minőségirányítási rendszer állapota szerint és az intézményi feladatok figyelembevételével állapítjuk meg. Lehetőleg a belső auditot követően tartjuk meg az intézmény működésének értékelését, ahol az igazgató a felelős munkatársakkal együtt értékeli a rendszer hatékonyságát és hatásosságát. A belső auditot legalább egy hónappal megelőzően a minőségirányítási vezető javaslatot tesz a megbízandó vezető auditor és a további auditorok személyére az intézmény vezetőjének, aki egyeztetés után gondoskodik a megbízólevelek kiadásáról. A teljes minőségirányítási rendszer átvizsgálásához optimális esetben két-három, a vizsgált területtől független és megfelelően felkészített, kellően tapasztalt auditort alkalmazunk. Az auditorok felkészítése a minőségirányítási vezetők kötelezettsége. Az Audit jelentések tartalmát az intézmény működésének értékelésekor a minőségirányítási vezető ismerteti.

85


Értékelni kell a belső minőségirányítási audit során nyert pozitív és negatív tapasztalatokat és azonosítani kell a problémákat, valamint a javasolt helyesbítő és megelőző intézkedéseket, azok felelőseit és a határidőket. Az intézmény igazgatója meghatározza a szükséges fejlesztő intézkedéseket, amelyek végrehajtására javaslatot tesz, és szükség esetén Intézkedési tervet dolgoz ki. A folyamat végrehajtását és a dokumentumok megfelelő elkészítését a minőségirányítási vezető ellenőrzi. A teljes folyamatot az igazgató felügyeli és a intézmény működésének értékelésekor hagyja jóvá.

86


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ ........................................................................................................................... 1 I.

A MINŐSÉGRŐL .......................................................................................................... 1

II. HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAMJÁNAK AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ RÉSZE ................................. 4 II.1. II.2. II.3. II.4. II.5.

A FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA............................................................... 4 ALAPVETŐ MINŐSÉGCÉLOK ........................................................................... 8 AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ELVÁRÁSOK ÉS MINŐSÉGCÉLOK .. 11 AZ ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDJE..................................................... 12 A KOORDINÁCIÓ RENDJE............................................................................... 19

III. MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZAT ................................................................... 20 IV.

HELYZETELEMZÉS .............................................................................................. 21

IV.1. IV.2. IV.3. IV.4.

A KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA FŐBB CÉLJAI ......................... 21 KÖZÉP TÁVÚ FELADATOK: 1-3 ÉV ................................................................ 22 HOSSZÚ TÁVÚ FELADATOK: 3-5 ÉV............................................................. 23 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ................................................ 24

V. A VEZETÉS SZEREPE, FELELŐSSÉGE ÉS ELKÖTELEZETTSÉGE A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN ................................................................... 25 V.1. V.2. V.3. V.4. V.5. VI.

JOGI MEGFELELÉS BIZTOSÍTÁSA ................................................................ 26 TERVEZÉS .......................................................................................................... 31 VEZETŐI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS ......................................................... 32 AZ INTÉZMÉNY BELSŐ MŰKÖDÉSI RENDJÉNEK BIZTOSÍTÁSA .......... 32 INFORMÁCIÓS RENDSZER ............................................................................ 34 A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA.................................................... 37

VI.1. VI.2. VI.3. VI.4. VI.5. VI.6. VI.7.

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI HAGYOMÁNYOK ...................................................... 37 A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA .................................................. 37 A PARTNEREK AZONOSÍTÁSA ...................................................................... 38 A PARTNEREK IGÉNYEINEK ÉS ELÉGEDETTSÉGÉNEK MÉRÉSE ...... 39 PANASZKEZELÉS ............................................................................................. 40 AZ ELSŐ OSZTÁLYOSOK BEIRATKOZÁSI RENDJE ................................. 40 INTÉZMÉNYI MARKETING............................................................................... 42

VII.

ERŐFORRÁSOK .................................................................................................... 43

VIII.

AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDTETÉSE ...................................................................... 50

VIII.1. VIII.2. VIII.3. IX.

BESZERZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE ................................................................ 50 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI FELADATOK ................................................ 51 DOKUMENTUMKEZELÉSI ELJÁRÁS......................................................... 51

BIZTONSÁGOS INTÉZMÉNY .............................................................................. 52 87


X.

NEVELÉS – OKTATÁS ............................................................................................. 56

XI.

MÉRÉSEK, ELLENŐRZÉSEK ÉS ÉRTÉKELÉSEK RENDSZERE .............. 63

XII. VEZETŐI ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS RENDSZERE, A BELSŐ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSE............................................................... 73 XIII.

IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ............................................................................ 80

XIII.1. AZ ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI ................................................................. 80 XIII.2. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS ELŐKÉSZÍTÉSE, TERVEZÉSE....... 81 XIII.3. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS FOLYAMATA ...................................... 81 XIII.4. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉST KÖVETŐ INTÉZKEDÉSI TERV ELKÉSZÍTÉSE................................................................................................................. 82 XIII.5. AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS RÉSZTVEVŐI ..................................... 82 XIII.6. AZ ÖNÉRTÉKELÉS ESZKÖZEI ................................................................... 82 XIII.7. AZ ÖNÉRTÉKELÉS MÓDSZERE ................................................................ 83 XIII.8. A BELSŐ AUDITOK MEGSZERVEZÉSE ................................................... 83 XIII.9. ELJÁRÁS A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER EGÉSZÉRE............... 84 XIII.10. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ÁTVIZSGÁLÁSA ......................... 84 XIII.11. AZ ÁTVIZSGÁLÁS LEZÁRÁSA .................................................................... 84

88

K o s s u t h L a j o s Á l t a l á n o s I s k o l a

Recommend Documents