Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Pedagógiai Program
2013.
1
Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 4
2.
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ..... 7 1.1.1. Alapelvek – értékek .................................................................................................. 7 1.1.2. A pedagógiai munka speciális jellegének vonásai ............................................... 8 1.1.3. Céljaink .................................................................................................................... 8 1.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai ............................... 9 1.1.5. Az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó fejlesztési célok és feladatok rendszere . 10 1.1.6. Szülőkkel való együttműködési formák pedagógiai céljaink elérése érdekében 11 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................... 12 1.2.1. A kognitív képességek fejlesztése .......................................................................... 12 1.2.2. Erkölcsi nevelés .................................................................................................. 17 1.2.3. Esztétikai nevelés ............................................................................................... 19 1.2.4. Családi életre nevelés ......................................................................................... 22 1.2.5. Gazdasági és pénzügyi nevelés .......................................................................... 24 1.2.6. Pályaorientáció és munkára nevelés ................................................................... 25 1.2.7. Állampolgárságra, demokráciára nevelés .......................................................... 27 1.2.8. Nemzeti azonosságtudatra, hazafiasságra nevelés ............................................. 28 1.2.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság ................................................................ 29 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................. 30 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai ..................................................................... 31 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................... 36 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 36 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ......................................... 38 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 39 1.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 46 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ............................. 47 Az intézmény helyi tanterve .......................................................................................... 50 2.1. Tantárgyak rendszere az egyes képzési formákban és évfolyamokon ...................... 50 2.2. Az oktatásszervezés speciális formái ........................................................................ 54 2.2.1.Az összevont osztályokra vonatkozó szabályok ..................................................... 54 2.2.2. Magántanulói jogviszony ....................................................................................... 55 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 56 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 62 2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 63 2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................. 63 2.7 Projektoktatás ............................................................................................................. 64 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ......... 64 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 65 2.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása ............................................................ 69 2.10.1. Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok ........................................................... 69 2.10.2. Különbözeti vizsgára vonatkozó szabályok ......................................................... 69 2
2.10.3. Pótló vizsgára vonatkozó szabályok..................................................................... 70 2.10.4. Javítóvizsgára vonatkozó szabályok ................................................................... 70 2.11. Az értékelés rendje .................................................................................................. 70 2.11.1.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................. 70 2.11.2 A tanulói magatartás értékelésének elvei ............................................................. 71 2.11.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei .......................................................... 72 2.11.4 A tantárgyak értékelésének elvei ........................................................................ 73 2.11.5 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ............................................................... 73 2.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai....................................... 74 2.13. A felvételi eljárás különös szabályai ...................................................................... 74 2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 74 2.15 Az iskola környezeti nevelési programja ................................................................. 74
3
1. Az iskola nevelési programja Az intézmény meghatározása Intézmény neve: Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövidített név: Nebuló EGYMI Székhelye: 6300 Kalocsa, Tompa Mihály u. 10-14. (tel: 06 78 461 667) Telephelye: 6300 Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. (tel: 06 78 600 558) Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Kalocsa Város Önkormányzata Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola: 8 speciális szakiskola: 1+2 készségfejlesztő speciális szakiskola: 4 általános iskolai felnőttoktatás esti rendszerben 8 Vállalt feladataink: 2011/2012-es tanévtől intenzív óvodai terápiás ellátást biztosítunk 8 fő, a város különböző óvodáiba járó sajátos nevelési igényű gyermek számára, ennek időtartama napi 3 óra, helyszíne a Zöldfa utcai tagóvoda. A 2011/2012-es tanévtől az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé válással párhuzamosan intézményünk vállalja a város alap-és középfokú oktatási intézményeiben és óvodáiban tanuló sajátos nevelési igényű tanulók ellátását. Tanulói létszámunk jelenleg 120 fő nappali tagozaton, ebből 20-25 fő középsúlyos értelmi fogyatékos. 12 tanulócsoportunk, 2 napközis és 2 tanulószobai csoportunk működik. Tanulócsoportjaink száma és összetétele tanévenként igazodik az igényekhez. Diákjaink kétharmad része bejáró, többségük sokgyerekes, veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű családból származik. A továbbtanulás lehetősége saját szakiskolai csoportjainkban adott, ahol parkgondozó és textiltermék-összeállító szakmát szerezhetnek tanulóink. Pedagógiai tevékenységeink: - Sajátos nevelési igényű, általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása alsó tagozaton Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Általános iskolai felnőttoktatás alsó tagozaton 4
- Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása felső tagozaton Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Általános iskolai felnőttoktatás felső tagozaton - Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9. évfolyam) Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon - Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon - Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés - Sajátos nevelési igényű középiskolai, szakiskolai tanulók tanulószobai nevelése Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. 5
- Alap- és középfokú oktatásban az integrációt segítő utazó szakemberhálózat működtetése - Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység - Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása, könyvtári szolgáltatások - Iskolai, diáksport – tevékenység és támogatása - Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Tanulóink a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság javaslatai alapján kerülnek hozzánk. Ebben az értelemben iskolánk „bemenet szabályozott” intézmény. Pedagógiai programunkat és ezen belül helyi tantervünket az intézményünkbe járó, valamint köznevelési megállapodás keretében ellátott sajátos nevelési igényű tanulók igényeinek, tanulási sajátosságainak figyelembevételével készítettük. A középiskolás korú tanulásban akadályozott fiatalok speciális szakiskolai, ill. az értelmileg akadályozott fiatalok készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésére is lehetőség van intézményünkben. A Nebuló EGYMI vállalta fel a város és vonzáskörzetében a fiatal- és felnőtt korúak általános iskolai esti rendszerű oktatását. Iskolánk életét, így pedagógiai programunkat is átszövi a gyógypedagógiai- segítő, ösztönző, védő szemlélet. Célunk, hogy tanulóink egyedi nevelési szükségleteit kielégítsük, képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztassuk, elsősorban tanulóink társadalmi cselekvőképessége, boldogulása érdekében.
Tárgyi feltételeink: 2011/2012-es tanévtől két iskolaépületben folyik az oktatás, továbbá külső helyszíneken is végzünk oktató-nevelő tevékenységet. Az intézmény székhelyén, a Tompa Mihály u. 10-14. sz. alatti iskolaépületben 8 tanterem, 2 fejlesztőterem, 1 könyvtár-informatikaterem, ebédlő, tálalókonyha, tanári szoba, irodák, orvosi szoba, valamint mosdók találhatóak. Ebben az épületben folyik a tanulásban akadályozott gyermekek nappali, valamint a dolgozók alapfokú esti iskolai oktatása is. Az intézmény telephelye a Hosszú Antal u. 23. sz. alatt található iskolaépület, ahol 4 tanterem, egy fejlesztő szoba és tanári szoba, valamint a parkgondozó és textiltermékösszeállító OKJ-s képzéshez gyakorlati helyszín került kialakításra. Ebben az épületben folyik a speciális szakképzés, valamint itt találhatók az értelmileg akadályozott tanulók alap- és középfokú oktatását biztosító tantermek is. A Kalocsai Fegyház és Börtönben három tanulócsoportban biztosítjuk a dolgozó és nem dolgozó fogvatartottak általános iskolai oktatását, esti rendszerű képzési formában, a dolgozók esti iskolájának tanterve szerint.
Személyi feltételek: Intézményünk felkészült a sajátos nevelési igényű tanulók ellátására. Az összetett iskolában a szakos ellátás végzett gyógypedagógusokkal biztosított. A pedagógusok végzettségét tekintve 6
szurdo-, tiflo-, pszichopedagógus, logopédus, tanulásban akadályozottak-, valamint értelmileg akadályozottak pedagógiája szakos gyógypedagógus is rendelkezésre áll. A terápiás végzettség széles spektrumú, azonban indokolt a további humánerőforrás-fejlesztés a hatékonyabb munka érdekében. A nevelőtestület pedagógiai munkáját gyógypedagógiai asszisztensek és dajkák segítik. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelvek – értékek A nevelési program megfogalmazásához - az alapelvek meghatározásához - tantestületünk összegyűjtötte azokat a legfontosabb emberi és erkölcsi értékeket, amelyeket közösen a legértékesebbnek tartunk. Ezen értékek mentén fogalmaztuk meg alapelveinket, amelyek nevelő munkánkat meghatározzák: -
tolerancia, türelem, egymás tisztelete, megbecsülése empátia, humanizmus, elfogadás, becsületesség, igazságosság, őszinteség, bizalom, a természet tisztelete, védelme, környezetünk megóvása a jövő nemzedék számára, önfegyelem, önismeret, példamutatás, pontosság, igényesség és kitartás a munkában, a tudás, a munka, az értékteremtés megbecsülése, önállóság, szabadság, mások szabadságának tisztelete, esztétikai, művészeti értékek, az egyetemes és nemzeti kultúra tisztelete, derű, humor, mely átsegít a gondokon. nemzeti értékek, hagyományok, nemzeti identitás különböző kultúrák iránti nyitottság.
Mint Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vállaljuk: - a másság, a sérülés, a fogyatékosság problémájával való foglalkozást, - környezetünk érzékenyítését, - a segítségnyújtást a másság elfogadásához, hogy a gyermek, a szülő és a közvélemény is átélje, belássa, hogy a fogyatékos egyén sérülése ellenére is, az épekkel azonos jogokkal bírva, egészségi állapotától függetlenül, egyéni megsegítéssel, saját fejlődési tempójában eljuthat képességei,személyisége kibontakoztatásához. Gyermekeink boldogulása, társadalmi cselekvőképessége, esélyegyenlősége érdekében próbálunk folyamatosan megfelelni a sajátos nevelési igény szükségleteinek. „Tehát a fogyatékos ember egyedi jellege folytán fogyatékos, magán hordozza fogyatékosságának speciális jegyeit és fogyatékossága által megszabott lehetőségeivel választja ki és éli át az általános emberiből a számára hozzáférhetőt.” (Kremer) 7
Ez a nehezített, speciális helyzet megnyilvánul az élet minden területén, és nagymértékben függ a sérülés helyétől, a súlyosság fokától és a bekövetkezés idejétől is. Feladatunk a lehető legkorábbi, legteljesebb mértékű és leghatékonyabb ellátás. Iskolánk tanulói a központi idegrendszert ért károsodás, vagy egyéb okok következtében eltérő értelmi fejlődésű gyerekek. Intézményünk a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók mellett befogadója, illetve ellátója és segítője a megismerő- és/vagy viselkedésszervező funkciókat illetően eltérő fejlődést mutató tanulóknak, a korai fejlesztésre szoruló és halmozottan fogyatékos gyermekeknek is. 1.1.2. A pedagógiai munka speciális jellegének vonásai -
Különleges gyermek-megismerési igény. Korrekciós irányultság. Pedagógusainkat gyógypedagógiai ismereteik és szemléletük segíti a gyermekek megismerésében és a fejlesztés irányának meghatározásában. Az oktatás vezető szerepének módosulása. Ebben a folyamatban a pedagógiai munka inkább gyakorlatias, a tapasztalatra, az utánzásra, a bevésésre épít, ha kell több időráfordítással. A szemléletességre is törekedni kell. A gyermek aktivitása és önállósága a tanulásban csak lassan fejlődik, ezért határozott irányítást igényel. Óvó, védő, ösztönző beállítottság. A megbélyegzett, kudarcot valló, elbizonytalanodott gyereket csak dicsérettel, ösztönzéssel és gondoskodással lehet újra munkára bírni. Az óvás egyben környezete nevelői befolyásolását is kell, hogy jelentse (családiskola, gyermekvédelem). Nevelő hatások egységének elve. A nevelésben részt vevők összehangolt, példát nyújtó munkája szükséges. 1.1.3. Céljaink
Iskolánk célja: - tanulóink sérülés-specifikus képesség – és személyiségfejlesztése, - a sajátos igények megismerése és a lehetőségek kibontakoztatása, a fejlődés eltéréseinek korrigálása - az általános műveltség megalapozása, a Nemzeti Alaptanterv által meghatározott tartalmak lehető legteljesebb elsajátíttatása - a helyi és a nemzeti társadalmunk tevékeny, értékvédő- és értékteremtő tagjává való nevelés. Az iskola átfogja és befolyásolja a tanulók egész élettevékenységét: a tanulást, a közösségi tevékenységet, a munkát és a szabadidő eltöltését. Ez megköveteli az iskola nyitottságának, társadalmi kapcsolatainak szélesítését, az iskolán kívüli nevelési tényezők koordinálását, hatásrendszerük tudatos felhasználását, a művelődési
8
és önművelődési igény megalapozását, fejlesztését a fizikai és szellemi munkavégzésre nevelést. 1.1.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai A sajátos nevelési igényű tanulókkal a differenciált eszközrendszert, az egyéni megsegítést, az individualizált oktatást kell alkalmazni. A követelményrendszert úgy kell kialakítani, hogy ebben a speciális eljárás, fejlesztés lehetőségei is megjelenjenek. Érvényesülnie kell a NAT-ban felsorolt kiemelt fejlesztési feladatoknak: - Az erkölcsi nevelés - Nemzeti öntudat, hazafias nevelés - Állampolgárságra, demokráciára nevelés - Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése - A családi életre nevelés - A testi és lelki egészségre nevelés - Felelősségvállalás másokért, önkéntesség - Fenntarthatóság, környezettudatosság - Pályaorientáció - Gazdasági és pénzügyi nevelés - Médiatudatosságra nevelés - A tanulás tanítása A társadalmi beilleszkedést tekintve elvárható, hogy a tanulóink a mindennapi együttlétben a társadalmi elvárásoknak megfelelő normákat, magatartási szokásokat elsajátítsák. Tudjanak azonosulni az emberszerető magatartással. A demokrácia kiépült formáit rendszeresen, tartalommal megtöltve kell működtetni, tanulóinkat erre kell nevelni. A megismerő és gondolkodási funkciók fejlesztéséhez elengedhetetlen a felelős pedagógiai környezet és szakembercsoport összehangolt tevékenysége, ennek érdekében munkacsoportok, team-megbeszélések, a kollégák egymástól való tanulása is szükséges. A szakkörök a gyermekek érdeklődésének felkeltését, kielégítését, a tehetséges gyermekek kiemelkedését szolgálják. Az iskola kiemelten támogatja a tanulók sportolását, művészeti nevelését, ezzel biztosítva a harmonikus személyiségfejlesztést. Lehetőséget kell adni az önszerveződő csoportoknak, legyen szó akár tanulói, akár dolgozói kezdeményezésekről. A gyermek elfogadható, alapos ismeretekkel, jó szokásokkal kerüljön a magasabb évfolyamba. Az iskolát elhagyó tanulót sok olyan praktikus ismerettel kell felvértezni, amely az életben való eligazodáshoz szükséges. Kiemelt feladat a hiányzás csökkentése. A partner intézményekkel, önkormányzatokkal, segítő szervezetekkel jó kapcsolattartásra kell törekedni, így elősegítve a tanulók szociális körülményeinek megismerését, az ellátásuk optimalizálását. 9
1.1.5. Az egyes oktatási szakaszokhoz tartozó fejlesztési célok és feladatok rendszere Tanulásban akadályozottak iskolai fejlesztése, a fejlesztés szakaszai Alsó tagozat 1. osztály 3. osztály 2. osztály 4. osztály Célok, feladatok Pszichés funkció Előtérbe kerül a fejlesztése. verbális szint, a Tanulók közötti tanulók fejlettségi különbségekhez szintjének alkalmazkodva: megfelelően a helyes tanulási, manipulációs és képi magatartási és szint is teret kap. viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.
Felső tagozat 5. osztály 7. osztály 6. osztály 8. osztály Célok, feladatok Ismeretek Tudáselemek megerősítése. alkalmazása. Önálló tanulási Önálló tanulási tevékenység. tevékenység. Általános műveltség Pályaorientáció. megalapozása. Általános műveltség Tanulás továbbfejlesztése. motivációjának Munka megerősítése. szükségességének, hasznosságának megismerése.
Középfokú oktatás évfolyamai 9 – 10. osztály 11-12. évfolyam (szakképző évfolyamok) Célok, feladatok Célok, feladatok Pályaorientáció. Felkészülés a sikeres szakmai vizsgára. Önálló életvezetési technikák gyakorlása. Megfelelni a munkaerőpiac A megszerzett műveltségi szint megtartása és követelményeinek. mélyítése. Munkamorál, munkafegyelem. Az értelmileg akadályozott tanulók iskolai fejlesztése, a fejlesztés szakaszai Alsó tagozat Felső tagozat 1. évfolyam 3. évfolyam 5. évfolyam 7. évfolyam 2. évfolyam 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam Célok, feladatok Célok, feladatok Pszichés funkciók Valóság Ismeretek bővítése. Gyakorlati jellegű fejlesztése. megismeréséhez Normakövetés szociális tevékenységek. Képességek és szükséges technikák kapcsolatokban. Ismeretek bővítése. szokásrendszerek elsajátítása. Jel és szimbólumértés Normakövetés kialakítása. Pszichés funkciók képességének szociális Játék. fejlesztése. kialakítása. kapcsolatokban. Képességek és Jel és szokásrendszerek szimbólumértés kialakítása. képességének Játék. kialakítása. 10
9 – 10. évfolyam Célok, feladatok
Középfokú oktatás évfolyamai 11 – 12. évfolyam Célok, feladatok
Ismeretek szinten tartása. Normakövetés a felnőtt kapcsolatokban. Gyakorlati (munka) feladatok.
Ismeretek a „munka világából”. szociális Önállósodás a munkahelyi viselkedésben, közlekedésben, feladatmegoldásban. Munka a munkaerőpiacon MHGY.
Az általános iskolai, esti rendszerű oktatásunk fejlesztési szakaszai I. Pedagógiai szakasz (alapismeret) II. Pedagógiai szakasz 1. osztály 5. osztály 2. osztály 6. osztály 3. osztály 7. osztály 4. osztály 8. osztály Célok, feladatok Célok, feladatok Analfabetizmussal küzdő felnőttek számára az Az alapműveltségre épülő általános alapműveltség közvetítése. alapműveltség közvetítése. Legfontosabb az írni-, olvasni-, számolni Olyan ismeretek nyújtása, amely rendszerezi tudás, erre építve a kommunikációs az általános iskolai tananyagot, egybekötve az képességek, illetve az alapvető társadalmi, élettapasztalatokkal. gazdasági, biológiai, életviteli ismeretek Alkalmat ad életvitelük, társadalmi elsajátítása. létformáik, a világban való tájékozottságuk Fontos az egyének gondolkodási, cselekvési továbbfejlesztésére. (viselkedési), érzelmi rehabilitációja és Rehabilitációs lehetőséget biztosít korábbi fejlesztése. iskolai kudarcaik kompenzálásához. A személyiség átfogó fejlesztése, szocializálása. 1.1.6. Szülőkkel való együttműködési formák pedagógiai céljaink elérése érdekében A nevelés - oktatás háromszereplős (diákok- pedagógus - szülők) folyamatában az iskola a szülőkkel való egyenrangú kapcsolat kialakítására törekszik. A gyerekek oktatásábannevelésében az iskola a szakmaiságot, a család pedig a biztos „hátországot” jelenti. A kettő harmonikus egységében tud a legeredményesebben fejlődni a gyermek. Tudjuk azt, hogy szülők nélkül nem lehetünk hatékonyak, nem lehetünk sikeresek. A célunk közös, a gyerekeket, tanulókat a képességeiknek megfelelő legmagasabb szintre hozzuk. Iskolánk tanulóinak többsége halmozottan hátrányos helyzetű, emiatt a szülőkkel való kapcsolattartás is számos akadályba ütközik. Bizonyos helyzetekben a nyelvi nehézségek, az eltérő normák, értékek szabnak gátat a szülő és a pedagógus együttműködésének. Iskolánk fontosnak tartja éreztetni a szülőkkel, hogy a gyermek egészséges érzelmi, értelmi és testi fejlődéséhez bizonyos szabályrendszerek és normák elfogadása és betartása szükséges. A helyes viselkedés és magatartásformák kialakítása az elsődleges feladataink közé tartozik. 11
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.2.1. A kognitív képességek fejlesztése Az értelmi nevelés központi feladata a kognitív funkciók fejlesztése. Nem külön fejlesztésre kell törekednünk, hanem a megismerési folyamat egészének fejlesztésére. Az értelmi képességeket leghatékonyabban a cselekvéssel szoros összefüggésben lehet fejleszteni. Az értelmileg sérült tanulók a kognitív képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak. Ez az elmaradás csökkenthető, a fejlődés rendszeres fejlesztés útján elősegíthető. Az értelmi képességek fejlesztése az iskolai oktatás valamennyi területén lehetséges és szükséges (műveltségi területek, tantárgyak oktatása, egyéni terápiás fejlesztés, tanórán kívüli foglalkozások). A kognitív képesség tanulási folyamatok eredménye, kezdőpontja az érzékelés, végpontja az elvont gondolkodás. A kognitív, vagy más szóval megismerő funkciók gyűjtőfogalom, melyhez a következő területek tartoznak: Érzékelés, észlelés fejlesztése Az eredményes tanulás egyik előfeltétele az érzékszervek hibátlan állapota, működése. Tanulóink észlelési folyamatai azonban nem fejlődnek kielégítően. Tanulóinkra jellemző: - meglassúbbodott, beszűkült érzékelés, észlelés, - érzékelés, észlelés differenciálatlansága, - aktivitás hiánya. Feladataink: - A gyermekek környezet iránti érdeklődésének felkeltése, kialakítása. - A tanulók hozzásegítése ahhoz, hogy önmagukról és a szűkebb értelemben vett személyi, tárgyi és természeti környezetükből érzékelési – észlelési tapasztalatokat szerezzenek. - Ezek segítségével az önmagukról és a környezetükről való ismereteik bővítése. - A tapasztalt érzékelési – észlelési zavarok mögött rejlő okok társszakemberekkel (pl.: szemész, audiológus, neurológus) együtt történő feltérképezése és a velük közösen történő kezelése. - Az aktiváció, a motiváció erősítése. - A mozgásfejlesztés feladataihoz tartozóan az érzékelés, észlelés mozgásos feltételeinek javítása. - A fejlettségi szintet figyelembe vevő mennyiségű és minőségű inger biztosítása. - A tanulóknak a saját testükből és a külvilágból érkező ingerek iránti érzékenységének felkeltése, kialakítása. - Az ingerek felé való odafordulás, az azok megragadására irányuló képesség fejlesztése. - A lényeges ingereknek a lényegtelenektől való elkülönítése, ezen képesség kialakítása. - Az érzékletek, észleletek értelmezésének elősegítése az aktuális fejlettségi szintnek megfelelően. 12
- A különböző érzékelési területek összekapcsolódásának, együttműködésének segítése, fejlesztése. - Az érzékletek, észleletek integrálódásának elősegítése. - Az érzékelési és mozgási folyamatok összerendeződésének elősegítése. Figyelem, megfigyelőképesség fejlesztése A központi idegrendszer sérülése mind a spontán, mind az akaratlagos figyelem működésére kihat. Tanulóinkra jellemző: - figyelmük szűk terjedelmű, hullámzó. - hiányzik a figyelem megtartására való képesség, az akaratlagos figyelem könnyen elterelődik. - a motiváció gyengesége nem teszi lehetővé a koncentrált, pontos és alapos megfigyelést. - a fogyatékosság súlyosságával párhuzamosan romlik a figyelmi teljesítményük. Feladataink: - a megismerési kedv felkeltése, motiváció fokozása. - a figyelem tartósságának, mélységének, terjedelmének fejlesztése. - az akaratlagos, szelektív figyelmi funkciók fejlesztése. -a megosztott figyelem kialakítása. Emlékezet fejlesztése Az emlékezet sérülése a nehezen rögzülő, hiányos, hamar elhalványodó és nehezen felidézhető emlékképekben nyilvánul meg. Tanulóinkra jellemző: - kortársaiknál lényegesen gyengébben működő emlékezeti funkciók. - a bevésés meglassúbbodott, a megőrzés gyakran bizonytalan, a felidézés pontatlan. Feladataink: - a fejlettségi szintet figyelembe vevő bevésés, - a fejlettségi szintet figyelembe vevő felidézés, - a rövid, majd a hosszú távú emlékezet fejlesztése, - a különböző érzékletek és észleletek összekapcsolódásának, integrálódásának elősegítésével a felidézés megkönnyítése, - egyszerű összefüggések felismertetése, megtanítása a felidézés elősegítése céljából, - a kommunikáció fejlesztése, amely lehetővé teszi az emlékképek kifejezését. - a cselekvések mozgásos feltételeinek javítása, amelyek szintén az emlékképek kifejezését szolgálják. - jelek, szimbólumok kialakítása, melyekkel bonyolultabb eseményeket, történéseket idézhetünk fel egyszerűbben. - a megőrzésre, felidézésre szánt dolgok legyenek minél egyszerűbbek és feltűnő jegyet hordozók. - a bevésés és felidézés összefüggéseket is tartalmazzon. - játékos motiváció. 13
- ismétlések számának növelése. - a felidézésnél támpontok, segítő kérdések alkalmazása. Gondolkodás fejlesztése Tanulóink a gondolkodás terén kerülnek legtávolabb nem akadályozott társaiktól. Tanulóinkra jellemző: - nagyfokú konkrétság - következetlenség - gondolkodásukból hiányzik az előzetes tájékozódási szakasz. - tanulóink gondolkodásának fejlődése - fejlettségüktől függően - a cselekvéstől, a tárgyakkal való manipulációtól vezet a szimbólumokon át az elvont gondolat felé, de nem minden esetben jut el az elvont gondolkodás szintjére. Feladataink: - A cselekvések játékos jellege, a szenzoros fejlődés alapozása elengedhetetlen. - Tapasztalatok megszerzéséhez speciális szempontokat kell érvényesíteni. - A kritikai gondolkodás fejlesztése. - Konkrét tapasztalatszerzés segítése. - Verbális támogatás. - A feladatmegoldás folyamatának segítése. - Folyamatos motiváció, legyőzhető nehézségű feladatok, amelyek elősegítik a sikert. Intézményünk sajátosságából adódóan az értelmi neveléshez elengedhetetlen a tanulók szakértői véleményében foglaltak megismerése, az abban megfogalmazott javaslatok alkalmazása, a gyermek képességstruktúrájának megismerése alapján egyéni fejlesztési terv készítése, végrehajtása, értékelése. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Az intézményünkben tanuló gyermekek körében leginkább az alábbi problémákat, nehézségeket tapasztaljuk a tanítás-tanulás folyamatában: Nem eredményes a tanítás, mert 1. a gyerekeket nem érdekli a tananyag, nem szeretnek tanulni, nem érdeklődnek kellőképpen a világ iránt, belső motivációjuk kevés; 2. a gyerekek szokásrendje kialakulatlan, életmódjuk, életritmusuk nem szolgálja kellőképpen az iskolai kötelezettségeknek való megfelelést; 3. a tanuláshoz nélkülözhetetlen alapképességek nem fejlődnek ki a követelményeknek való megfelelés szintjére; 4. a gyerekek nem sajátítják el a tanulás célszerű és hatékony módszereit, nem tanulnak meg elkötelezetten tanulni; 5. a jelenkori családi és társadalmi közeg, amely elsődleges meghatározó erejénél fogva olyan lelki - szellemi és nem ritkán fizikai állapotba hozza a gyerekeket, hogy azok alkalmatlanná válnak a hagyományos értelemben vett iskolai munkára. Célok:
14
- az érdeklődés felkeltése az iránt, amit tanítunk, és útbaigazítást adjunk a tananyag elsajátításával kapcsolatban; - meg kell tanítanunk, hogyan alkalmazhatók a tanulási módszerek, hogyan használhatók a különféle információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; - melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; miként működhetnek együtt a tanulók csoportban; - hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint például szövegek, meghatározások; - olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni; A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele a megfelelő tanítási-tanulási folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósításához a következő szempontokat vesszük figyelembe: - olyan szervezési megoldásokat alkalmazunk, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációját - a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne - támaszkodunk a tanulók előzetes ismereteire, tudására - az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; - a tanítás során alapvető elvünk a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; - a hátrányos helyzetű, különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; - egyénre szabott tanítási-tanulási helyzeteket, tanulásszervezési módokat alkalmazunk a tehetséges tanulók fejlesztésében; Az eredményes tanulás segítésének elvei Minden tanulónak joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesüljön. A következő elvek szerint kell biztosítani a nevelő-oktató munka feltételeit: - az alapozó szakaszon a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, - folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban; - az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel; - a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén; - a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, - a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is; 15
- motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok); - egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. A tanulás tanításának formái Tanórán, rehabilitációs, napközis, tanulószobai foglalkozás során egyéni, páros, csoportos formában. Gyakorlatok, tevékenységek: Mozgásos, hallásra, látásra épülő, olvasási, számolási, manuális feladatok, ének-zene, kommunikáció, gondolkodási műveletek, írás, alkotás, szerepjátékok. Ehhez szükséges vagy ajánlott eszközök, tárgyak, képek stb. körülírása/képe: Tankönyvek, feladatlapok, auditív és vizuális eszközök, applikációs képek, szókártyák, mondatkártyák, babzsák, labda, számítógépes programok, könyvtár, magnókazetták, környezetben található apró tárgyak. Módszerek: Megfigyeltetés, tevékenykedtetés, nevelői magyarázat, szerepjátszás, tanulási képességek működtetése. Valamennyi érzékszervvel való tanulás (hallja, lássa, mondja, csinálja) Elvárható eredmények: Az eredményes tanulást segítő külső körülményeket tanulóink megismerjék, s kialakuljanak helyes szokásaik. A tanulók szerezzenek élményt, az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló külső körülményekről. Ismerjék meg a tanulási eszközök elhelyezési rendjét. Legyenek képesek megteremteni és megtartani táskájuk rendjét. Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van a helyes időbeosztásnak, a tanulási sorrendnek és a pihenőidők beiktatásának. A tanulóink szerezzenek élményt az eredményes tanulást segítő és/vagy gátló belső feltételekről. Tapasztalják meg, hogy milyen jelentősége van az akaraterőnek az eredmények elérésében. Legyenek képesek mozgósítani akaratukat céljaik elérése érdekében. Szembesüljenek képességeikkel, tudjanak róla, hogy képességeik fejleszthetők. Tapasztalják meg, hogy a kíváncsiságnak, érdeklődésnek milyen szerepe van a tanulásban. Tudjanak megfogalmazni - elemi szinten - közelebbi és távolabbi célokat. Egyre nagyobb önállósággal tudjanak tájékozódni a korosztálynak megfelelő segédkönyvekben (gyermeklexikonok, zsebkönyvek, Helyesírási szótár...) Próbálják a kudarcokat is elviselni. Legyenek képesek nevelői segítséggel adott ismeretet elsajátítani (nyelvtani fogalom, olvasmány feldolgozása, környezetismeret anyag) Legyenek képesek a közös munka során az önálló tanulásban is eszközként használni a tankönyvet s a vázlatot. Tudják alkalmazni önálló tanulásban a megismert tanulási technikákat. Alakuljon ki a tanulókban egy reális kép önmagukról, tanulási szokásaikról.
16
Ismerjék azokat a tanulási technikákat, melyek segítségével a legrövidebb idő alatt a leghatékonyabban tudnak tanulni. Ismerjék tanulóink a tanórai figyelem fontosságát (értelmét, szükségességét), az otthoni tanulást megkönnyítő technikákat, a rendszeres tanulás hatékonyságát. Tudják alkalmazni, típusuknak megfelelően, a szaktárgyak tanulására vonatkozó technikákat. A tanulás-tanítási folyamat eredményességét az teszi lehetővé, ha a pedagógus megfelelő kapcsolatteremtési, konfliktus-feldolgozási beállítódással, módszertani eszközökkel tudja tanítványait maga mögé állítani, hogy velük együtt tegye meg azt a felfedező utat, amit az emberi kultúra megismerése jelent. Így érhetjük el, hogy tanulóink szeressenek, akarjanak, tudjanak jókedvűen tanulni. Az értelmi nevelés legfőbb célja: az oktatás során a tanuló eljuttatása értelmi képességeinek csúcsára. 1.2.2. Erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti. Megvilágítja azokat az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a kulturális sokszínűség értékének felismerését. A tanulók számára az erkölcsöt a család, az iskola és az egész társadalom közvetíti. Intézményünk tanulóinak jelentős része hátrányos helyzetű. Értékeik igen változóak, a családokban más normarendszer alakult ki. Emiatt iskolánkban az erkölcsi nevelésre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Az erkölcsi nevelés terén elvégzendő fő nevelési feladatok: - A cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudat elmélyítése. - Közösségi beilleszkedésük elősegítése. Önmaguk megismerésén keresztül tudjanak kapcsolatokat létesíteni társaikkal, felnőttekkel. - Az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. - Felkészíteni őket az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, tudjon különbséget tenni jó és rossz döntés között. - Segíteni választ találni az erkölcsi, életvezetési problémákra. - A kötelességtudat, a munka megbecsülésének megalapozása. - Tartsák fontosnak az együttérzést, segítőkészséget. Ismerjék fel, ha valaki segítségre szorul, s ennek megfelelően járjanak el. Iskolánkban az erkölcsi nevelés fő területei: - erkölcstan órák - osztályfőnöki órák és egyéb tanórák - napközis és tanulószobai foglalkozások - séták, kirándulások - iskolai és iskolán kívüli rendezvények.
17
Fontosnak tartjuk, hogy az erkölcsi értékek a mindennapi cselekvéseken keresztül az értékek tudatosításával a hétköznapi élet irányítására alkalmas jellemformáló erővé váljanak. Az erkölcsi nevelés terén nem csupán a pedagógusoknak, hanem az iskola valamennyi dolgozójának fontos szerepe van. Részterületek: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A társas kapcsolati kultúra alapja az önismeret, mely a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség. A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése. Tanulóink esetében különösen fontos a támogató társadalmi környezet szerepe, mert személyiségfejlődésükben kritikus szakasz az önmaga gátolt helyzetének, esetleg a környezetében történő gyakori, és kemény elutasításnak, lebecsülésnek a megélése. Az önmagukról alkotott kép kialakítása során ezért nemcsak arra kell gondolni, hogy reális tartalma legyen az önismeretnek, az énképnek, hanem arra is, „hogy saját magát sérült, de akcióképes embernek ismerje meg és fogadja el, azaz békében éljen saját magával, mert ez a feltétele az embertársakkal való békének és a személyiségben rejlő lehetőségek kibontakoztatásának” (Pálhegyi, 1981) Tanulóinknál gyakran tapasztaljuk önmaguk alul -, illetve felülértékelését, tehát énképük, önismeretük nagymértékben sérült. Ebből adódóan intézményünk szocializációs feladata nagyon összetett és sokirányú. A személyiség két alapfunkciójára kell különösen koncentrálnunk: a személy önmagát szolgáló tevékenységére- én tudat, önismeret-, és a közösséget, a társadalmat szolgáló tevékenységre, vagyis az együttélés tudatára. Célok, feladatok: - Az énkép kialakítása terén rendszeresen és tudatosan kell felépítenünk mindazt, amit az ép fejlődésben funkcionálisan kialakulni látunk. - Meg kell ismertetnünk velük a maguk fizikumát, hogy saját magukat másoktól el tudják különíteni. - Törekednünk kell arra, hogy gyermekeink megismerjék külső, belső adottságaikat, képességeik készletét, hogy ezeket megerősítve azonosulni tudjanak önmaguk lehetőségeivel, képességeivel. - Biztosítani kell a rendszeres gyakorlást, elvárásainkat, követelményeinket szükséges megfogalmazni: pl. a napirendre, higiénére, ruházat ápolására, testnek edzésére, önbizalmára, önbecsülésére, korlátainak felmérésére, öntevékenységére stb. vonatkozóan. - Meg kell tanítanunk tanulóinkat a szűkebb és a tágabb közösséggel való együttélésre.
18
Az eredmények eléréséhez szükséges: a motivációs bázis, a gazdag, sokoldalú tevékenység feltételrendszere, mellyel élményekhez, a szükségleteik kielégítéséhez juttatjuk tanulóinkat. A reális önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az önkéntesség azt jelenti, hogy külső nyomás nélkül, saját belső indíttatásból vállalunk valamit. Fontos eleme az önkéntességnek a tudatosság, a választás, azaz tudatosan melléállunk valamilyen számunkra is fontos ügynek. Az önkéntesség olyan cselekvést jelent, amiért nem kapunk és nem is várunk ellenszolgáltatást, mégis hasznot nyújt a tágabb közösség számára. A társadalmi együttélés fontos része az önmagunkért, a magunk tetteiért, a másik emberért való felelősségvállalás. Ehhez szükséges tanulóink széles körű személyiség fejlesztése. Célok, feladatok - Tanulóink személyiség fejlesztésében különös jelentőségű a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás kialakítása. - Tanulóinknál törekednünk kell a szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és megoldás képességének kialakítására. - Segítenünk kell őket abban, hogy kialakuljon bennük a más emberek iránti empátia, segítő magatartás. - Törekednünk kell a megfelelő feladattudat kialakítására mind a rábízott, mind az önként vállalt feladatok megvalósításában. - Tudatosítanunk kell tanulóinkban a kulturált viselkedés, magatartás fontosságát, szabályok elfogadását, betartását. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerint az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, cselekedetük és azok következményeiért viselt felelősségük tudatának kialakítása, elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása, az életben olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását, fejlesztését teszi lehetővé, mint az együttérzés, segítőkészség, tisztelet, kötelességtudat, mértéktartás és az önfegyelem. 1.2.3. Esztétikai nevelés Az iskolai oktató - nevelő munkánkban kiemelt szerepe van az esztétikai nevelésnek. A tevékenységek, az alkotások széleskörű kínálata lehetőséget teremt az egyéni adottságok kibontakoztatására, a differenciálás megvalósítására, az esztétikai élmények átélésére. A családi környezet tanulóink többségénél nem segíti az esztétikai élményekkel való találkozást. Gyakori a vizuális környezetszennyezés és ez a kialakuló szépérzékre romboló
19
hatással van. Tanulóink rendkívül heterogén tapasztalatokkal, előzetes élményekkel rendelkeznek. Az esztétikai - művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Különösen fontos a zenei, mozgásos, képzőművészeti és irodalmi alkotások megtapasztalása és önálló létrehozása. Lehetővé tesszük a tanulók számára a befogadás, a megértés komplex emocionális és kognitív formáinak megtapasztalását, valamint a kreatív alkotás, létrehozás lehetőségét nyújtjuk számukra. Fontos, hogy a tanulók átéljék, hogy maguk is képesek pozitív módon adni valamit a világnak. Kiemelt jelentőségűnek tartjuk a gyermekek személyiségének kibontakoztatását, önkifejezésük kiteljesítését, az érzelmi élet gazdagítását esztétikai nevelésük során. Célok és feladatok: Tanulóinkat segítjük abban, hogy saját testükön és a másik emberrel való együttlétben - a légzés, a szívverés, a beszédritmus, a mozdulatok, az egész test egyes mozgásainak ritmusos ismétlődése, a hangdialógusok, énekek, mondókák, illetve ezek összekapcsolódása során – ritmust ismerjenek fel. A műalkotásokkal, vagy azok elemi formáival való találkozás során a tanulók számára lehetővé tesszük a felfedezés, a rácsodálkozás örömének, az újdonság élményének megtapasztalását, a műalkotásokhoz kapcsolódó érzelmek (boldogság, szomorúság, meglepődés, harmónia stb.) átélését; Segítjük az új tapasztalatok összevetését, ezek egymás közötti kapcsolatainak, eltérő jellegének felismerését, használja ki az egyes művészeti tevékenységek több érzékszervre hatást gyakorló jellegét (például a zene akusztikus és vibratorikus modalitásainak összefüggéseit, a zene, mint hallható, tapintható – akár számítógép segítségével – látható tulajdonságait); A foglalkozások kezdetének vagy végének, valamely cselekvéssor megkezdésének, tevékenységek zenei aláfestésének alkalmazásával az esztétikai elemek – akár rituálészerűen végzett – nevelési helyzetekbe illesztésével lehetővé tesszük a tanulóink számára egyes zenei motívumok, képek, mondókák ismétlődő felismerését; Lehetővé tesszük, hogy a tanulók a zenehallgatás során, a zene ritmusát követve mozoghassanak, táncolhassanak: testüket ritmusra mozgassák, azon doboljanak; alkalmazzanak erre a célra kialakított hangszereket vagy használati tárgyakat, természetes anyagokat. Iskolánk felhasználja párhuzamosan a képzőművészet és a zene lélekemelő hatását. Lehetővé tesszük zenei élmények megélését a zeneművek meghallgatása, az önálló, vagy közös zenélés során: speciálisan kialakított hangszerekkel, közös, táncos improvizációval, énekléssel, a zenéhez kapcsolódó élmények és érzelmek megbeszélésével; Tanulóink befogadóképességének megfelelően biztosítjuk az irodalmi alkotások (ritmus, hanglejtés, hangulat, mondókák, versek, mesék, rövid történetek) megismerését, a megismert
20
alkotásokkal kapcsolatos érzelmek, események, személyek helyzetének, dilemmáinak megismerését és átélését; Segítséget nyújtunk abban, hogy a tanulók – amennyiben képességeik ezt lehetővé teszik – elsajátítsák a kézműves technikák alapvető fogásait; Biztosítjuk, hogy a tanulók különböző játékos tevékenységek során (festékkel csöpögtetni, kézzel, lábbal, szájjal képeket rajzolni, színes port húzni, grafitot szétdörzsölni, gyurmát szétnyomni, stb.) érzékelhessenek különböző formákat, tér- és színhatásokat, és közreműködhessenek különböző formák, terek (dobozokból házat építeni, sátrat verni stb.) létrehozásában; Törekszünk arra, hogy a tanulók minél többet kísérletezhessenek a különböző anyagokkal, technikákkal önállóan is, a későbbiek során pedig ezek jelenjenek meg, mint önálló szabadidős tevékenységek; Lehetővé tesszük, hogy a tanulók megosszák egymással a kreatív tevékenységek során felmerülő gondolataikat, kifejezhessék a társaik alkotására vonatkozó érdeklődésüket, véleményüket. Céljaink megvalósításához kapcsolódó tevékenységek: Tanórai keretben: - irodalmi művek, zenei, képzőművészeti alkotások megismertetése, - rajzolás és festés alapjainak elsajátíttatása, új technikák megismertetése, tárgykészítés alapjainak elsajátíttatása, - alapvető zenei készségek, képességek fejlesztése, zenei ízlés formálása, - a saját alkotásainak precíz és igényes kivitelezésére való törekvés elérése, - az esztétikai nevelésben is fontos a játékosságra való törekvés, valamint a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vétele és apró lépésekben való fejlesztése, - biztosítani kell a minél több érzékszervvel történő tapasztalatszerzést, - országos és regionális (Kalocsa és környéke) népművészeti értékeink, hagyományaink megismertetése, megszerettetése, - nemzetek és a kisebbségek kulturális kincseinek bemutatása, - a pedagógus feladata, hogy a foglalkozásokon megtapasztalt élmények önmagukban motivációs szerepet töltsenek be. Tanórán kívül: - a közvetlen környezet, az osztály rendben tartása, díszítése a tanulók segítségével, - a saját és a környezetében lévő személyek és az iskola vagyonát képező tárgyak, eszközök rendben tartásának és védelmének igényének kialakítása, - a szakköri foglalkozásokon készített tárgyak értékelésének, bemutatásának eszközével kialakítani a belső igényt a „szép”, saját létrehozására. Iskolán kívül: - múzeumok látogatása, - játszóház látogatása, - templomok, helyi, vagy környékbeli parkok látogatása, - kirándulás, 21
-
versenyeken, különböző pályázatokon való részvétel.
Médiatudatosságra nevelés Mint mindenhol nálunk is az utóbbi években általánossá vált a médiumok túlzott és ellenőrizetlen használata. A médiatudatosságra nevelés kiemelt jelentőségű a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében is. Az érintett tanulók különösen veszélyeztetettek a különböző médiumok által közvetített tartalmak meg nem értése, félreértése tekintetében és fokozott a függőségek kialakulásának veszélye is. Ugyanakkor a különböző médiumok lehetővé teszik az élő nyelvtől és szociális közvetítéstől független tanulást és kapcsolatteremtést, valamint olyan multimédiás tananyagok kialakítását, mely lelassítja és hozzáférhetővé teszi a szociális interakciókat, nagyban hozzájárulva a fejlődési zavar következményeinek enyhítéséhez. Célok és feladatok Segítjük tanulóinkat abban, hogy megértsék az új és hagyományos médiumok nyelvét, és hogy ismerjenek meg ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosítjuk bennük, az ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrásokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi érintkezés megkülönböztetését. Felmérjük, hogy a gyerekek a médiumok használatával kapcsolatban mit hoznak magukkal (például amikor szerepet játszanak, figurákat utánoznak, megkísérlik feldolgozni megélt élményeiket, más tanulókkal televíziós műsorokról cserélnek eszmét stb.) és mindezt felhasználjuk a gyermek tanulási folyamatának jobb megértéséhez. Tevékenységek, melyek a médiatudatosságot elősegítik: - tanórai, ill. tanórán kívüli keretek közt beszélgetés a médiában megjelenő ártalmakról, azok lehetséges kivédéséről, - újságcikkek, illetve egyéb fórumokon megjelenő írások értelmező, elemző, lényegkiemelő olvasása, - szituációs-, szerepjátékok (pl. riport készítése adott témában), - véleménynyilvánítás kulturált formáinak elsajátítása, vélemények ütköztetése (pl. vitafórumokon) - informatika órán beszélgetés az internet káros és hasznos tartalmairól (pl. a közösségi oldalakon megjelenő visszaélések; valós-valótlan hírek; információk gyors elérése érdeklődési körükben, stb.) - szabadidejükben az egyes médiumok optimálisan arányos használatának megtanítása. 1.2.4. Családi életre nevelés A családoknak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének, testi és lelki egészségének, közösségi életének alakításában. Ezért társadalmi elvárásként fogalmazódik meg a nevelési-oktatási intézményeknek a gyermekek nevelésében, az erkölcsi normák, a megfelelő családi minták közvetítésében való fokozott részvétele. A
22
szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben történő átrendeződések, a családok nagy részében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelést az iskolában. A családi életre nevelés összetett nevelési feladat, amelyben fel kell készíteni a gyerekeket a tudatos párválasztásra, felelős házaséletre, a család életének és tevékenységének szervezésére, a családon belüli mindennapi teendők ellátására, konfliktuskezelésre, illetve a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésére. A családi életre nevelés céljai: 1. E foglalkozások meghonosodjanak a köznevelésben, hogy a fiatalok egészséges életmóddal, kiegyensúlyozottabb családi élettel kapcsolatos ismeretei alapvetővé váljanak. 2. A fiatalok felismerjék a veszélyes helyzeteket, az alkohol, drog, dohányzás, szexuális túlzások helyett a valódi értékeket válasszák. 3. Fejlődjön a diákok önismerete, önértékelése, kommunikációs képessége, érettebb személyiséggé váljanak, felelős döntések meghozatalára legyenek képesek. 4. Nagyobb esélyük legyen a kiegyensúlyozott házasságra, családi életre. A családi életre nevelés tartalma - Nyújtson ismereteket a család és a társadalom viszonyáról. - Formálja a fiatalok érzelmi és értelmi életét. - Felkeltse a kölcsönös felelősséget és tiszteletet - Helyes szemléletet alakítson ki a nemek kapcsolatáról. - Alapozza meg a család mindennapi életének megszervezéséhez, a családi szerepek betöltéséhez, a gyermekek neveléséhez szükséges ismereteket és készségeket. - Aktív egészségneveléssel előzze meg az egészséget veszélyeztető ártalmakat, ismerje fel a veszélyhelyzetet, a szenvedélybetegségekhez vezető utat, az egészséget veszélyeztető tényezőket. - Nevelje a gyermeket egészséges szexualitásra és nemiségre (ebben kiemelt szerepet szánunk a védőnőnek, iskolaorvosnak), ezen belül adjon ismereteket: o barátságról, szerelemről o nemiség biológiai folyamatáról, nemiséggel kapcsolatos pszichés tényezőkről o pszichoszexuális fejlődésről o szaporodásról, fogamzásról, fogamzásgátlásról o nemi higiénéről (egészség, sport, tisztaság) o menstruációról o szerelmi tabukról (homoszexualitás, testvérszerelem, többnejűség veszélyei) o kamaszok közti szexualitás formáiról o terhességről, abortuszról, szülésről o párválasztás folyamatáról. - Kisgyermekkortól kezdve olyan mentálhigiénés ismeretek elsajátítása, amelyek segítségével a különböző élethelyzetekben adekvát magatartási formát választhat. Ehhez szükséges, hogy 23
o o o o o o
ismerje, elfogadja, szeresse önmagát egészséges öntudata legyen saját képességeivel tisztában legyen ismerje az együttélés szabályait képes legyen másokra odafigyelni, másokat elfogadni nyitott legyen a társas kapcsolatokra
A családi életre nevelés elválaszthatatlan az általános neveléstől, mert az egész emberre hat. Nem elsősorban tantárgyként tanítjuk, hanem tantárgyakba beépítve. Részben ismeretek közvetítéséről van szó, másrészt magatartási, életvezetési minták megbeszéléséről, tudatos véleményformálásról. Az értelmileg akadályozottak alsóbb évfolyamain elsősorban az önkiszolgálási funkciók elsajátítása kerül előtérbe, esetenként a további évek folyamán is feladat marad. Itt az önkiszolgálás, a kommunikáció, a testnevelés, a környezet és egészségvédelem és osztályfőnöki órákba építjük be az elsajátítandó ismereteket, készségeket. A magasabb évfolyamokon az adott csoport lehetőségeihez mérten vezetjük be a lelki egészségvédelemmel, a nemi higiénével kapcsolatos foglalkozásokat többnyire általános ismeretek, életvitel és osztályfőnöki órákon. A tanulásban akadályozottak alsó tagozatában is jelentős az önkiszolgálási funkciók erősítése, a családi kötelékek tudatosítása, a saját test megismerése – főként a környezetismeret és osztályfőnöki órák keretében, illetve a családi élettel kapcsolatos olvasmányok feldolgozása során. A felső tagozatban, továbbá a középfokú nevelés-oktatás és szakképesítésre felkészítő szakaszban még hangsúlyozottabb szerepet kap a családi életre nevelés. Az osztályfőnöki és a biológia egészségtan órákon, a rendszeres védőnői foglalkozások, előadások keretein belül kerül sor a felkészítésre, a fentiek gyakorlására, elsajátítására. Mivel iskolánk tanulóinak nagy része hátrányos helyzetű, még fontosabb lenne a szülőkkel történő szorosabb kapcsolattartás, együttműködés, hogy a gyerekek mellett a szülőknek is segítsünk, illetve velük összefogva hatékonyabbá tudjuk tenni nevelési tevékenységeinket. 1.2.5. Gazdasági és pénzügyi nevelés „A gazdasági és pénzügyi nevelés folyamatában a felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról.” (NAT, 2012) Célunk, hogy a tanulóink ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudjanak döntéseket hozni, vállalják azok közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrásaik kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében intézményünk igyekszik a tanulók képességeihez igazított pénzügyi, banki és fogyasztóvédelmi alapismereteket nyújtani.
24
Feladatunk a pénzügyi és gazdasági nevelés területén: - A munka és a pénz értékének megismertetése. - A pénzügy és banki alapismeretek átadása. - Alapismeretek nyújtása a családi költségvetésről. A bevétel, kiadás egyensúlyának, a takarékosságnak, az újrahasznosítás fontosságának megtapasztaltatása. - Bankok és hitelek veszélyeinek megismertetése. A döntéseik következményeinek vállalása. - Tudja, hogy hova fordulhat fogyasztóvédelmi ügyekben. - A munkabérrel és egyéb juttatásokkal kapcsolatos munkavállalói és munkáltatói jogok és kötelességek megismertetése. A pénzügyi és gazdasági nevelési legfőbb szinterei a matematika, számolás-mérés és életvitel órák. 1.2.6. Pályaorientáció és munkára nevelés „Az iskolának – a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a diákok kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Ezért fejleszteni kell bennük a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését.” (NAT, 2012) Célunk, hogy tanulóink megismerkedjenek a képességeikhez igazodó és a számukra elsajátítható szakmákkal, munkavállalási lehetőségeikkel. Iskolánk tanulói sajátos nevelési igényűek, ezért tanulási akadályozottságuk és egyéb fejlődési zavaraik miatt nehezen elérhető a „szakmunkássá válás”. Ennek ellenére a munka, mint környezetet alakító, önmagát ellátó és gazdagító tevékenység életük értelmévé kell, hogy váljon. A munkára nevelés területén feladatunk: - a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók munkára nevelésében, egymás elfogadása érdekében, a sikeres habilitációért. - képességeik ismeretében, ahhoz viszonyított egyénre szabott haladási módon és módszerekkel érjük el a kívánt eredményt. - Tanulóink képességeit és határait megismerjük, és ez alapján alakítjuk önismeretüket. - A mindennapi tevékenységekben a közös munka (páros, kiscsoportos munka, csoportmunka, projekt), az együttműködés, egymásra figyelés; egyéni felelősség és közös felelősségvállalás képességét formáljuk. - A munka tervezése, szervezése, megosztása egyénre szabott módon történik a tanulók bevonásával. - A munkamegosztásban betöltött szerepek értékeinek ismerete és elfogadása mindennapi feladatunk. Elvárjuk a feladatok pontos, felelősségteljes megvalósítását. - Feladatunk a kommunikáció, kifejezőkészség, vitakészség fejlesztése. 25
-
Fontosnak tartjuk a munkafolyamatban résztvevők részeredményeinek értelmezését, értékelését, összerendezését.
Képességek fejlesztése a mindennapi tevékenységekben: - A „hetesek” rendszerének segítségével a „felelős vagyok valamiért” tudatot alakítjuk és az apróbb munkák önálló elvégzésére szoktatunk (szellőztetés, szemétkivitel, étkezésnél víz töltése, növénygondozás, tábla letörlése, stb). - A tanulás, mint munka fogalmát alakítjuk az értelmi képességek lehetőségeihez mérten precíz tevékenykedtetés, gyakoroltatás, folyamatos visszajelzés segítségével. - Tanulóinkat saját és a környezetükben lévő személyek, valamint az iskola vagyonát képező tárgyak, eszközök, felszerelések tisztán és rendben tartására szoktatjuk. - Az elromlott, törött, szakadt holmikat közösen, a tanulókkal együtt megjavítjuk napközis szabadidőben, hogy kialakuljon az a tudat, miszerint az elromlott tárgyak munkával javíthatók. Így a munka öröme kézzelfoghatóvá válik. Ami javítható, ahelyett ne vegyünk újat. - Tanulóink érdeklődésének és odafigyelésének felkeltése a munkavégzés iránt alapvető feladatunk. A „mindenki dolgozik valamit” felismertetése szabad beszélgetések és közös tevékenységek közben. - Motiváljuk és kialakítjuk pozitív hozzáállásukat a munkához. - Munkavállaláshoz és munkavégzéshez szükséges tulajdonságokat alakítunk ki a tanulóinkban. - Segítjük őket, hogy megismerjék a munkafolyamatok részleteit és a munkamegosztás fontosságát. - Tanulóink törekedjenek az önálló munkavégzésre, hibáik észrevételére és azok javítására. Tudják értékelni saját és mások munkájának minőségét és tudják elfogadni a minősítést, a bírálatot. - Szerezzenek tapasztalatokat társaikkal és munkatársaikkal történő kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról. Feladataink a pályaorientáció területén: - Szakmák és a hozzájuk szükséges képességek megismertetése. Az önmaguk kipróbálásának lehetőségének biztosítása. - Családból hozott szakmai ismereteik rendezése, motivációs tevékenységek tervezése. - Gyakorlati tevékenységek minden lehetséges formájának biztosítása (tankonyha, tankert, üzemlátogatás, MHGY, munkahelyi gyakorlat, saját tapasztalat ismertetése a társakkal…) - Kapcsolattartás más intézményekkel. - Pályaalkalmassági vizsgálatokon való részvétel biztosítása. - Magatartásformák, attitűdök kialakítása ( pontosság, munkafegyelem, segítség kérés és elfogadás…) - A helyi és régiós lehetőségek feltárása. - Önérvényesítő technikák, eljárások alkalmazása.
26
A munkára nevelés, a pénzügyi ismeretek és pályaorientáció feladatainak megvalósítása iskolánk tantárgyi rendszerében: - Óvodában a napi szokásrend, a játéktevékenységek, séták során, valamint környezetismereti és kézműves foglalkozások tevékenységrendszerébe építve történik. - Alsó tagozaton életvitel és technika (önkiszolgálás), környezetismeret órákon, napközis tevékenységekben. - Felső tagozaton életvitel (gondozási ismeretek), tanulószobai foglalkozásokon. - Szakiskoláinkban munkavállalói ismeretek és gyakorlatokon ill. MHGY. program keretében és szakmai gyakorlati órákon valósul meg. 1.2.7. Állampolgárságra, demokráciára nevelés „ A hazánk Alaptörvényében megfogalmazott feladatokat szem előtt tartva és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglalt célok elérése érdekében a NAT alapvetően a nemzeti műveltségben, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg. Feladatunk sajátos nevelési igényű tanulóinkban a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti, közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.” (NAT, 2012) Célunk és feladataink: Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának, az állampolgári jogoknak és kötelességeknek az ismeretén alapul. Célunk, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas képességeket. Feladatunk, hogy sajátos nevelési igényű tanulóinknál elérjük, hogy: a haza felelős polgárává váljanak, képességeiknek megfelelően; kifejlődjék bennük a hazafiság érzése; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert; megtalálják helyüket a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában; - legyenek képesek felelős döntések meghozatalára saját sorsukat illetően; - vállaljanak szerepet a Diákönkormányzatban; - váljanak képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; - ismerjék meg és értsék meg a társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat képességeiknek megfelelő módon; - tartsák értéknek és feladatnak a kultúra, természet, környezet megőrzését. Hozzásegítjük tanulóinkat, hogy képessé váljanak érzelmeik hiteles kifejezésére. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az általánosan elfogadott magatartási szabályokat elsajátítsák. Ezeket folyamatosan és következetesen betartatjuk! -
27
Fontos feladatunk az egyénnel, a közösséggel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, kapcsolatos alapvető fogalmak megismertetése és ezek betartatása. A személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumkészség kialakítására törekszünk. 1.2.8. Nemzeti azonosságtudatra, hazafiasságra nevelés Kiemelt célunk a magyar nemzeti hagyományok ápolása, a nemzeti öntudat fejlesztése, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. A nemzetiségekre vonatkozó tudástartalmak főbb tartalmi jellemzői (illeszkedve a regionális és lokális sajátosságainkhoz) az iskoláztatás minden szakaszában arányosan megjelennek. A hon - és népismeret tartalmazza nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt, valamint a hazánkban élő nemzetiségek kulturális emlékeit, szokásait, kulturális jelenét. Feladatunk ezek megismertetése élményszerűen, helyi sajátosságainknak és tanulóink képességeinek megfelelő szinteken. Nemzeti múltunk emléknapjai fontos szerepet töltenek be: - febr.25. Kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. - márc.15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emléknapja. - ápr.16. A holocaust magyarországi áldozatainak emléknapja. - jún.04. A nemzeti összetartozás emléknapja. - okt.06. Az aradi vértanúk emléknapja. - okt.23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja. A szakrális ünnepeket komplex múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, műsorokkal tesszük élményszerűvé, emlékezetessé (karácsony, húsvét, pünkösd). Társadalmi és állampolgári ismeretek feldolgozása keretében olyan személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő módszereket alkalmazunk, amelyek megalapozzák és fejlesztik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét. Teljesítendő feladatok az irányelveknek megfelelően a következő foglalkozásokon valósulnak meg: - Óvodában nemzeti és családi ünnepekre dallal, versekkel való készülés, népi játékok, népdalok tanulása, népmesék ismerete, ismerkedés a múzeumok világával szolgálják a hazafiságra nevelést a lokálpatriotizmus szellemében. - Alsó tagozaton magyar irodalom, életvitel, környezetismeret órákon és napközis szabadidős foglalkozásokon ismerkednek nemzeti múltunkkal, hagyományainkkal. - Felső tagozaton és szakiskolában történelem és állampolgári ismeretek, életvitel, osztályfőnöki órákon és tanulószobai szabadidős foglalkozásokon aktív résztvevői vagyunk a városi megemlékezéseknek. Történelmi városnéző sétákon, múzeumlátogatások alkalmával és múzeumpedagógiai foglalkozásokon ismertetjük meg diákjainkat nemzeti múltunkkal és hagyományainkkal segítve ezzel felelős magyar állampolgárrá válásukat.
28
Az értelmileg akadályozottak csoportjaiban és a készségfejlesztő speciális szakiskolában önkiszolgálás, életvitel, beszédfejlesztés és környezetismeret, társadalomismeretek és gyakorlatok, munkavállalói ismeretek és gyakorlatok órákon igyekszünk céljainkat megvalósítani. Lehetőségeinkhez mérten könyvtári és múzeumpedagógiai foglalkozásokon veszünk részt, elsősorban napközis szabadidős foglalkozásokon. 1.2.9. Fenntarthatóság, környezettudatosság A fenntarthatóság pedagógiai tartalma A fenntarthatóság megértéséhez integrált rendszerszemlélet, a fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatához egész életen át tartó tanulási folyamat szükséges. Tájékozott és tevékeny állampolgárokat nevel, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek, eligazodnak a természet és környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és etikusan felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös tettekben. Tanulóink érdeklődését a természet jelenségei felé irányítjuk, egyfajta környezeti érzékenyítést, természetre való rácsodálkoztatást alakíthatunk ki. Kerüljünk kapcsolatba a környezettel, a természettel. A fenntarthatóság pedagógiája egy olyan tanítási, nevelési törekvés, amelyben az alternatív jövőképeknek sokkal határozottabb szerepe van azáltal, hogy a tanulók a napi cselekedeteik és életvitelük megítélését a jövő felől végezhetik el. Figyelmüket a várható jövőbeli következményekre fordítjuk. A tanulók szokásait és szemléletmódját formáljuk a fogyasztással, energiával, levegővel, vízzel, hulladékkal kapcsolatban. Ezért fontos feladatunk a természeti, a társadalmi, a gazdasági és a politikai rendszerek megismertetése és az ezekről alkotott nézet- és attitűdrendszer formálása; a környezeti ismeretek és szakértelem, az értékrend és az etikai ítélőképesség fejlesztése, a részvételi demokráciára való alkalmasság, képességek és indítékok kialakítása; a kritikai gondolkodás, a konfliktusok kezelése, a személyes életviteli szokások alakulását meghatározó döntési mechanizmus formálása. Célok, alapelvek: – Természetismereti, természetvédelmi, környezetvédelmi problémákkal kapcsolatos ismeretek átadása. – Globális környezeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása. – Helyi környezeti, természeti problémákkal kapcsolatos érzékenység kialakítása, ezek felismeréséhez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. – A globális és a helyi környezeti problémákkal kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. – A mindennapi életben való környezettudatos gondolkodásra és magatartásra nevelés. – A fenntartható fejlődéshez szükséges kompetenciák kialakítása, fejlesztése. – Saját környezetünkkel kapcsolatos aktivitásra, tevőleges magatartásra nevelés. 29
– A kerékpáros közlekedés gyakorlatának, kultúrájának népszerűsítése. – Térségünk helytörténeti, építészeti értékeinek megismertetése. – Népi hagyományaink, népszokásaink megismertetése. – A természet szeretetére nevelés, a gyerekek természettel való közvetlen élményekhez juttatása. – A lakóhelyünk közelében található természeti értékek megismertetése. – A természetes anyagok és hagyományos kézműves technikák megismertetése, gyakoroltatása - kézműves foglalkozások. Tantárgyi keretek közt: Az iskolai oktató-nevelő munka nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, a természethez fűződő viszony kialakítására. Az alsó tagozatban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát" szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és az elkötelezettség szintje. Felső tagozaton és a szakiskolában ennek a területnek alapvető pillérei: - a természettudományi tárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika - a társadalomtudományi tárgyak feladata, hogy az emberi kultúra és viselkedés irányából közelítse a kérdést. - parkgondozó és környezetvédelem tantárgyak (szakiskola) A legfontosabb területek, ahol a környezettudatosságra nevelhetjük tanulóinkat: - hagyományos háztartási eljárások - állattartás és növénytermesztés - vadon termő és ehető gyógynövényekkel való megismerkedés - az ivóvíz tisztelete - esővíz gyűjtése - szelektív hulladékgyűjtés - szárazelem gyűjtése - környezetbarát irodai eszközök, bútorok - energiatakarékos izzók és irodagépek, - környezetbarát festékek, tisztítószerek, növényvédő és rovarirtó szerek - „ökológiai lábnyom” csökkentése 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Testi és lelki egészségre nevelés Az egészség alatt: a test, a lélek, az értelem, a társadalmi környezet és a szellem egészségét értjük komplex megközelítéssel. "Az egészséget az ember teremti meg és éli mindennapi életének körülményei között ott, ahol tanul, dolgozik, játszik és szeret." (Ottawai Charta) 30
AZ ISKOLA nem az életre készít fel, hanem MAGA AZ ÉLET, s akkor jó, ha egészséges munkahelyként is működik. Fontos, hogy csak úgy lehet hiteles, ha az itt dolgozó felnőttek is nagy figyelmet fordítanak egészségükre, példát mutatnak iskolai közösségüknek. Ha egészséges és biztonságos iskolát akarunk, akkor olyan iskolát kell létrehoznunk, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt jól érzik magukat. Mind az általános, mind a szakiskola diákjai - életkorukhoz mért szinten - legyenek tisztában a legalapvetőbb higiénés és mentálhigiénés gyakorlati tudnivalókkal. El kell érnünk, hogy tanulóink: - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket. - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben. - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes. - Váljék belső igénnyé a rendszeres mozgás, a friss levegőn való tartózkodás. - Sportfoglalkozások a szabadban, játék a szabadban, tanórák a szabadban. - Az óraközti szüneteket töltsék az udvaron. - Jöjjenek többször kerékpárral iskolába. Kiemelt feladatként kezeljük – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások keretében – a szervezett testmozgást. Ennek érdekében biztosítjuk: - a tanulók mindennapi testedzését, - a játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban, - az iskolai sportkör, sportszakkör működését, - a könnyített- és a gyógytestnevelést a rászorulóknak. Az iskolánkban szervezett sportszakkör (labdarúgás) valamint a házi bajnokság (osztályok közötti foci) és a városi, megyei versenyeken való részvétel is tanulóink rendszeres testedzést szolgálja. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Általános helyzetleírás, alapelvek, célok megfogalmazása Iskolánk tanulói a központi idegrendszert ért károsodás következtében eltérő értelmi fejlődésű, részképesség zavarokkal küzdő, magatartási-, beilleszkedési problémás, illetve halmozottan fogyatékos gyerekek. Ezen sajátos nevelési igényű tanulók esetében az intellektus defektusa egyben az egész személyiség defektusát is eredményezi, amely hatással van a fizikai és pszichés megnyilvánulásokra is. - Előfordul diszharmonikus megjelenés és alkat egyes kórképeknél. - A testi fejlettség gyengesége és túlsúlyossága egyaránt jellemző. - A motoros fejlődés megkésésének eredményeként mozgásukra a motoros infantilizmus, diszharmonikus tartás, járás, alapmozgás jellemző. Tapasztalható hiperaktivitás, mozgási sztereotípiák, de a mozgásszegénység is. 31
-
-
A nehezített beilleszkedés miatt igen sok magatartási probléma adódik (agresszivitás, túlzott passzivitás). Önkontrolljuk csekély, önismeretük, önértékelésük sérült, jellemző az indulat és érzelem vezéreltség. Aktivitásuk, önállóságuk csak lassan fejlődik, határozott irányítást igényelnek. Tanulóink többsége szociálisan elhanyagolt környezetből kerül ki. Előfordul alultápláltság, kezeletlen krónikus betegség. Hiányoznak alapvető ismereteik, a tisztálkodással, önmagukkal szemben.
Célok , alapelvek: - az optimális testi fejlesztés - mozgásfejlesztés - egészséges életmódra nevelés - testi és lelki egészség óvása - állóképesség, erőnlét, kitartás, akarat fejlesztése - szociális képességek fejlesztése Hosszú távú célok - Olyan személyiség kialakítása, aki tudatos egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra törekszi. - Önmagával és környezetével harmonikus kapcsolatra törekszik. Középtávú célok Iskolánk olyan gondoskodó közösséggé fejlesztése, amely biztosítja a tanulók és az iskola alkalmazottai számára a testi - lelki jólétet. - Korszerű ismeretek közvetítésével, a gyerekek személyes részvételén keresztül attitűd - és szemléletformálás, a család és a közösség értékeinek megőrzése, az egészséges életmód kialakítása. - Olyan emberek nevelése, akik ismerik önmagukat, az őket körülvevő környezetet, elérhető célokat tűznek maguk elé. - Tudják, hogy hogyan kell testi, lelki erejüket fokozni és karbantartani. Rövid távú célok - Tevőlegesen is vegyenek részt az egészséges környezet kialakításában, óvásában. - Törekedjenek tanulóink az egészséges táplálkozási szokások szerinti étkezésre. - A nyugodt, egészséges étkezés biztosítása az ebédlőben. - A rendszeres étezés fontosságának belátása. - Tudják alkalmazni a tanult ismereteket, váljon szükségletté a rendszeres testápolás, fogápolás. - Ismerjék meg a helyes testápolás szabályait. -
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskolai étkeztetés, táplálkozás Tanulóink nagy része az iskolában étkezik, így biztosítva van számukra a napi háromszori étkezés. Az étel a központi konyháról érkezik, változatos és értékes tápanyagokat tartalmaz. 32
Lehetőséget teremtünk a kulturált étkezési szokások alkalmazására, így biztosítunk minden étkezés előtti kézmosást és megköveteljük az evőeszköz helyes használatát. Mindennapi testedzés feladatai Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe van a tanulók tanulmányi előmenetelében valamint társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell fektetnünk a fizikai képzésre és a rendszeres testedzésre. Az iskolánk tanulói esetében gyakori a helytelen testtartás, mozgásos ügyetlenség, a diszharmonikus, az inkoordinált mozgás. A tanulók egy részénél mozgásfogyatékosság nehezíti a cselekvéses tanulást, aktív mozgástevékenységet. Mindezek szükségessé teszik, hogy az általános testnevelés körét kibővítve, a gyógypedagógia és ezen belül a szomatopedagógia eszközrendszere segítse eljuttatni a tanulókat a rendszeres testedzés, a mozgásos játéktevékenység öröméhez, a mozgásbiztonsághoz. Habilitációs/rehabilitációs feladataink: Erősítse a mozgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátorítson mozgásos feladatok, gyakorlatok elvégzésére. Tanítson mozgásos játékokban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. Fejlessze a mozgásos alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általános kondicionálás, a test hajlékonyságának, a végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, a dobó, az egyensúlyozó képesség alakítása, a tanuló biológiai állapotának, terhelhetőségének függvényében. A saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri viszonylatok pontos felismerése, viszonyszavak felfogása, használata, a téri biztonság erősítése. A szép testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése. A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. Fejlesztési feladataink: Az erő, az állóképesség, a gyorsaság, az ügyesség növelése. Koordinációs képesség, mozgástanulási képesség, mozgásszabályozó képesség, mozgásalkalmazkodó képesség, egyensúlyozó képesség, ritmusképesség, reakciók, téri tájékozódó képesség fejlesztése. Jellemtulajdonságok – akarat, bátorság – fejlesztése. A megosztott figyelem képességének automatizálása. Helyzetfelismerő képesség fejlesztése. Tartásjavító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok, sporteszközök alkalmazásával is. Önállóan végezhető mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok. Gyógytestnevelés 33
A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített testnevelési vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. Az intézmény biztosítja: - gyógytestnevelésre vonatkozó szűréseket évente, - a tanulókról nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a felvételi állapotot és az ellenőrző vizsgálatok eredményét, - gyógytestnevelési órák egy részének a helyszíne az uszoda, - az uszodai gyógytestnevelés órákkal a mozgásos tevékenységen kívül biztosítjuk az önkiszolgálás gyakorlását, valamint az integrálódást, - ezen tanulók részvételét a mindennapos testnevelésen, - a gyógytestnevelés órákon biztosítja a - baleset megelőzés szabályait betartatva – a tartásjavító és mozgásfejlesztő eszközök használatát, - a fenti eszközök önálló használatát is lehetővé teszi - tanulók értelmi szintjét figyelembe véve- ezzel is biztosítva a lehető legönállóbb életvitel megalapozását, - kiemelten kezeli a (túlsúly, kövérség, szív és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, lelki betegségek, táplálkozási zavarok, testképzavarok, szenvedélybetegségek) megelőzését, - hangsúlyos a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztése, melynek keretében a fittség szervi megalapozása (keringés, vázizomzat, csontozat, ízületi mozgékonyság) valósulhat meg, - jelentős szerepet kap a fejlesztés során a motorikus cselekvésbiztonság, motoros tanulás, melynek folyamatában a feladatorientált kapcsolatteremtés és együttműködés szintjét is fejlesztjük, - a tanulókat képessé tesszük saját fittségi szintjüket értékelni, így értékelve a sportteljesítményt, mint az egyéni tehetség kibontakozásának egy jelentős színterét, - az intézmény és a gyógytestnevelő még kiemeltebb figyelmet fordít arra, hogy a gyógytestnevelés órák magasabb osztályfokon is kedveltek maradjanak a tanulók (lányok) számára, Az egyéni felelősségvállalást erősíti a gyógytestnevelés órák alatti tudatos mozgásfejlesztés, főleg a tartásjavító gyakorlatok, amelyek lehetővé teszik az egészséges életmódra való nevelést, amely elősegítheti a későbbi munkavállalást is. Egészségállapot javítással kapcsolatos feladatok - A testnevelési órák keretében beiktattuk a Gerincorvosi Társaság által kidolgozott tartásjavító tornát. - Sok tanulónk részesül könnyített, illetve gyógytestnevelésben. Iskola – egészségügyi szolgálattal való kapcsolatunk Az iskola – egészségügyi szolgálat éves munkatervében határozza meg feladatait. Az iskolával állandó kapcsolatot tart az iskolaorvos és a védőnő, hiszen folyamatos feladatot látnak el: évente egy alkalommal szűrővizsgálatot tartanak,
34
döntenek a tanuló differenciált -, könnyített - vagy gyógytestnevelésóráiról, szakorvosi vizsgálatra való beutalót állítanak ki, beadják a kötelező védőoltásokat, tisztasági és fejtetű vizsgálatot végeznek, a védőnő egészségnevelő előadásokat tart, az iskolaorvosok és a védőnők fogadóórát tartanak az iskolában. Évente egy alkalommal fogászati szűrővizsgálatra kísérjük tanulóinkat. -
Az egészségnevelés témakörei Megvalósításában az osztályfőnökök, szaktanárok, külsős szakemberek vesznek részt. Óvoda - testápolás, önkiszolgálás, táplálkozás, öltözködés - alapvető szokások kialakítása, rögzítése Alsó tagozat - személyi higiéné, tisztálkodás - fogápolás - egészséges életmód - egészséges táplálkozás Felső tagozat - serdülőkori változások (női és férfi nemi szervek anatómiája, menstruáció, menstruációs higiéné) - felelősségteljes párkapcsolat kialakításának jelentősége (családtervezés, fogamzásgátlás, szexuális úton terjedő betegségek, művi terhesség-megszakítás testi és lelki szövődményei) - alkoholfogyasztás - dohányzás - drogfüggőség Iskolával együttműködő partnerek, segítők - Szülők - Iskolaorvos - Védőnő - Fogorvos - ANTSZ - Járási családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok - Járási Gyámhivatal - Rendőrség - KEF - ÉNO - Uszoda - Méhecskék SE - FODISZ - Esélyt a Teljes Életre Közhasznú Egyesület - Katasztrófavédelem 35
1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg, legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. Cél: a veszélyhelyzetek felismertetése, a segítségkérés alapelveinek megismertetése. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. A felelősségteljes és szabálykövető magatartás kialakulásának megalapozása. A testi, lelki, szociális egészség megbecsülésére, megőrzésére való nevelés, az egészséges életvezetésre való felkészítés. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: Elmélet: - Vészhelyzet, sürgősségi- sürgős állapotok definíciója - A sürgősségi betegellátás rendszere - Baleseti mechanizmusok - A sebzések fajtái, a sebellátás alapjai - Mentőhívás - A fájdalomcsillapítás alapjai - A recept nélkül kapható gyógyszerek az elsősegélynyújtásban Gyakorlat - Keringési paraméterek vizsgálata: pulzustapintás, pulzus megítélése, vérnyomásmérés - Légzési paraméterek vizsgálata: mellkas-vizsgálat, légzés megítélése - A vérzéscsillapítás módszerei - Sebellátás; - Égések, fagyások helyszíni ellátása - Fektetési módok: stabil oldalfekvés technikája 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai közösségfejlesztés alapja és elengedhetetlen feltétele a tanulók reális önismerete, egészséges személyiségfejlődése. A közösségfejlesztés során nemcsak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az intézményben munkát végző valamennyi dolgozónak, az iskolát segítő szervezetek vezetőinek, munkatársainak is, hogy megjelenésükkel, viselkedésükkel, beszédstílusukkal, társas kapcsolataikkal példaként járjanak a diákok előtt. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanulói közösségben a tanulási folyamat során a tanulók reális önismeretének, együttműködési és segítő készségének, empátiájának fejlesztése. A konstruktív életvezetés, az egészséges életmód megalapozása. Személyes példamutatás a másság elfogadására, az emberi 36
jogok tiszteletben tartására. A szűkebb és tágabb környezetből megismerhető értékek tudatosítása, pozitív szokások és a humánus magatartásminták megerősítése. A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: -
az egyén fejlődése, képességeinek kibontakoztatása, a pozitív gyermek-nevelő kapcsolat kialakítása, a jó, felszabadult csoportlégkör megteremtése, az együttes pozitív élmények biztosítása, az önállóság, felelősség, önkormányzó képesség kialakítása, fejlesztése, a megfelelő szervezettség, rend, fegyelem, közös és egyéni értékrend folyamatos formálása. 1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:
-
Közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölése, mellyel nem sérti az egyéni érdekeket. A meglevő közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése. Törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. A kialakított, meglévő vagy hagyományokon alapuló közösségi munkálatok, közösségépítő tevékenységek fejlesztése, A régi tevékenységek mellett új hagyományok teremtése, Olyan tevékenységek szervezése, amelyek értékes esztétikai élményeket keltenek a közösség tagjaiban és ezzel erősödik, fejlődik maga a közösség. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:
Az együvé tartozást erősítő hagyományok megteremtése, ápolása és továbbfejlesztése. - Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel. - A városi és falusi élet hagyományainak, jellegzetességeinek, szűkebb környezetünk, Kalocsa város sajátosságainak megismerése, ezzel erősítve a nagyobb közösséghez, a városhoz való tartozás érzését. Ilyen közösségfejlesztésre alkalmas tanórán kívüli lehetőségek iskolánkban: - szakkörök - sportkör - tanulmányi és kulturális versenyek - kulturális és sportrendezvények - ünnepélyek, megemlékezések - hagyományápolás - könyvtári foglalkozás - múzeumlátogatás, múzeumi órák -
37
Külön kiemelendő, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. -
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a tanulók dolgozatainak javítása, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, osztályozó vizsgák lebonyolítása, versenyek összeállítása, lebonyolítása és értékelése, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, azokon való részvétel tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az intézményegység vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre -
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Segíti a tanulóközösség kialakulását.
38
-
-
-
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Lehetőségéhez mérten órát látogat az osztályában.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Az iskolai nevelő - oktató munka fontos területe a tehetséggondozás, mely a tehetség felismerését és tehetségnevelést foglalja magába. Intézményünkben a pedagógusok a gyógypedagógia alapelvei szerint közelítik meg a tanulók tehetségének fejlesztését, egyéni lehetőségeikhez mért sikerorientált fejlesztést, a képességek széleskörű kibontakoztatását szorgalmazva. A kiemelkedő tehetségű gyermekek számára további lehetőséget biztosítva tehetséggondozó szakkörökön, egyéni foglalkozásokon. A speciális és egyénre szabott módszerek alkalmazása egységben kezeli a tehetséggel összefüggő erős oldal támogatását a gyenge oldal fejlesztésével és a motiváció folyamatos fenntartásával. A tehetséggondozás alapja a tanuló, a szülő, a különböző szakemberek és a gyógypedagógus együttműködése. Célok: - Korai azonosítás, a tanulók adottságainak és képességeinek felismerése - A tehetséges tanulók számára a lehetőségek megteremtése - A tehetségek differenciált nevelése - Motiválás, pozitív megerősítés, jutalmazás, versenyeztetés. A fejlesztés optimális feltételeinek biztosítása. - Családdal való hatékony együttműködés.
39
A tehetségnevelés színterei, feladatai: Tanóra keretein belül: - tananyag differenciálása - differenciált képességfejlesztés - korszerű tanulásszervezés - személyes biztatás, jutalmazás megfelelő formái Tanórán kívüli foglalkozások: Versenyek, vetélkedők: - Komplex Tanulmányi Verseny - Országos Szakmai Tanulmányi Verseny - Sportversenyek különböző sportágakban - Ügyességi versenyek - Kulturális fesztiválok, pályázati anyagok készítése Tehetséggondozó szakkörök: Az éves munkatervben meghatározott igény szerint kerülnek megszervezésre. Iskolai sportkör: versenyekre felkészítés, sportrendezvények szervezése. Szabadidős foglalkozások: könyvtár – és múzeumlátogatás, rendezvényeken való részvétel. Tanulási források használata /könyvtár, számítógép használat/. A tehetséggondozás hosszú távú cél, ezért a tevékenység folyamatosságát biztosítani kell. Fenntartás támogatása: - Humán erőforrás gazdálkodás átgondolt tervezése - Pályázatok További támogatók keresése - Civil szervezetek részvétele - Önkéntesek bevonása a különböző tevékenységekbe 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Tanulási kudarcnak azok a tanulók lehetnek kitéve, akiket gátló tényezők befolyásolnak egyéni képességeiknek megfelelő kibontakoztatásában, adottságaikhoz mért fejlődésükben. Intézményünkbe általában kialakult tanulási kudarccal érkeznek a tanulók. A tanulási kudarc okai: - szociális hátrány - családi mikrokörnyezet, szülők alacsony iskolázottsága, érdektelensége - lakókörzet, nem megfelelő szociális háttér, alapvető higiéniai szokások hiánya - iskolai környezet: hiányzás magas aránya, más iskolából érkezetteknél magas osztálylétszám, magas követelményrendszer diktálta tempó - lelki-, pszichikai-, testi sérülés, érzékszervi zavar, magatartás- és figyelemzavar, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, egyedi sajátos nevelési igény. Célok: - gátló tényezők mielőbbi felismerése, feltárása, - egyéni segítségnyújtás a tanulóknak, szülőknek ezen tényezők megszüntetésére, illetve hatásuk csökkentése. 40
Törekedni kell arra, hogy minél előbb kiszűrjük a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Ehhez a feladathoz megfelelő szakember ellátottság szükséges: szakirányú képzettséggel rendelkező pedagógus, pszichológus. A gátló tényezők feltárásának lehetőségei: - szülők, védőnők, orvos, pedagógusok jelzései, - családlátogatás, - mérések elemzése, - óralátogatások, - a gyermek megfigyelése/ magatartás, beilleszkedés, tanulási szokások/ Feladatok: A tanuláshoz való viszony áthangolása. Tanulási szokások formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása. A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése. Személyiségépítés. Folyamatos mérések, tapasztalatok megbeszélése, fejlődési ütem elemzése. Egyéni fejlesztési tervek elkészítése, szükség esetén újítása. Fokozott figyelem az egyénre szabott feladatok kiosztásánál, differenciált tanítási órák szervezése. Segítségnyújtás a feladatok megoldásában. Barátságos, biztonságot sugárzó, esztétikus környezet kialakítása. Egyéni foglalkozások a rehabilitációs órákon. Szükség esetén pszichológus igénybevétele, állandó kapcsolattartás, visszacsatolás a szakemberek között. Fontos a tájékozottság, ezért továbbképzéseken kell részt venni, ismereteink megújítása érdekében. Tanulási kudarcok megelőzésének, valamint a sajátos nevelési igényből fakadó többletmegsegítés biztosítása érdekében rehabilitációs, habilitációs foglalkozásokat tartunk tanulóinknak. Ez a keret a kötelező tanórai foglalkozásokra meghatározott heti óraszám törvényben rögzített % - a, évfolyamonként. Összevont osztályok esetében a magasabb évfolyam óraszámára vetített időkeretet kell biztosítani a csoport számára. A gyógypedagógus kollégák, illetve más szakember véleményének (pszichológus) figyelembe vételével fejlesztő programok készülnek, amelyek a tanuló különleges gondozási igényére épülnek és egyedi tulajdonságainak fokozatos kibontakozását szolgálják. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen, vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul.
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint: „A köznevelés kiemelt feladata az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés, továbbá a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók speciális 41
igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazodó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése.” Az iskolában dolgozó nevelőknél kívánatos személyiségjegyek: - Jó idegrendszeri állapot: a nevelési problémák halmozódásával számolnia kell, türelme, alapos gyermekismerete átsegítheti a sikertelen periódusokon. - A nevelési módszereit, elvárásait tekintve legyen következetes. - Tudja felülvizsgálni helytelen módszereit, tudja és akarja magát fejleszteni. - Gyermekszeretet: szeresse tanulóit, szívesen tartózkodjék közöttük, érzéseit a gyermekek is igaznak fogadják el. - Ismerje a gyermek érzelmi életét, döntései csak úgy lesznek igazságosak. Magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: 1. Mentális zavarok feltérképezése a kompetenciahatárok függvényében: - Szakember segítségének kérése - Szoros együttműködés a kollégákkal, gyermekvédelmi felelőssel, osztályfőnökkel a problémák megbeszélése, közös megoldás keresése. - Esetmegbeszélés, esetkonferencia 2. Rendszeres, személyes kapcsolattartás a szülőkkel. 3. Kapcsolattartás a hivatalos szervekkel (családsegítő szolgálat, gyámhivatal, rendőrség). 4. Szükség esetén egyéni fejlesztés. 5. A jutalmazás, mint értékelési eszköz előtérbe helyezése: - Legyen következetes, egységes szemléletű. - Minden kis lépés értékelése mellett az informatív, szóbeli és non-verbális megerősítések alkalmazása is legyen rendszeres Az iskolai agresszió megelőzésével, kezelésével kapcsolatos feladatok A társadalom írott és íratlan szabályainak betartása, betartatása a hivatalos szervek, az iskola, a családok és a tanuló közös feladata. Az együttműködés kialakítása, folyamatos fenntartása kiemelt feladatunk. Az iskola egyik feladata az agresszió bármely formájának megelőzése. Ezen a téren az iskola feladatai: - Az együttműködés fenntartása és továbbfejlesztése a fenntartóval, a város és a kistérség hivatalaival. - A pedagógusok és az intézmény dolgozóinak felkészítése az agresszió megelőzésére, kezelésére. - A szülők, a családok bevonása, folyamatos párbeszéd fenntartása. - A tanulók felkészítése az agresszió kezelésére. - Esetmegbeszélések a kollegák között, egymás segítése, tanácsadás, továbbképzéseken új módszerek megismerése, ezek kipróbálása, a jól használható módszerek megismertetése a kollegákkal. Az iskolai agresszió kezelésének fokozatai: - eseti, személyes, csoportos megbeszélések - együttműködés a kollegák között, munkaközösség vezető véleményének kikérése 42
- szülők, családok, gyermekvédők, családsegítők bevonása a probléma megoldásába - fegyelmi büntetések fokozatainak betartása– ez részletesen olvasható a házirendünk részeként a fegyelmi szabályzatban.
1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek – és ifjúságvédelmi tevékenység átfogja az iskolai élet egészét azzal a céllal, hogy biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő – óvó intézkedéseket tegyen – karöltve a megfelelő segítő szervekkel, szervezetekkel – a rászorulók érdekében, őrködjön a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett gyermekek elviselhető életlehetőségei felett. Tanulóink jelentős része többszörösen hátrányos helyzetű (fogyatékosságukat és családjaik alacsony szociális szintjét tekintve), ezért gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységünket annak tudatában szervezzük, hogy erre tanulóink nagyobbik hányadának szüksége lehet. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A gyermekvédelmi tevékenység fontosabb feladatai: - Folyamatosan figyelemmel kísérjük a tanulók elemi szükségleteinek (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) kielégítését a családban. Probléma esetén a törvényi kereteknek megfelelően intézkedünk, szükség esetén eljárást kezdeményezünk. -
-
-
A tanulók egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, rendszeres egészségügyi ellátásukat az iskolaorvosi szolgálaton és az iskolafogászati rendeléseken keresztül biztosítjuk. Szakorvosi ellátáson keresztül a segédeszközök igény szerinti hozzáférhetőségében, illetve beszerzésében a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős közreműködik. Az iskola valamennyi szolgáltatását biztosítjuk (ügyelet, étkezés, rehabilitációs foglalkozás) a törvényi kereteknek megfelelően, valamint a tanulók igénye szerint. A különféle támogatásokat – anyagi, illetve természetbeni – a család szociális és anyagi helyzetének megfelelően felkutatjuk, hozzáférhetővé tesszük. Igény esetén életvezetési tanácsadást végzünk a családfenntartók számára. Amennyiben a szülő kéri, tájékoztatjuk a megváltozott támogatási rendszerről, az igénybevétel lehetőségeiről, módjairól Gyors és hatékony intézkedést kezdeményezünk a gyermeket veszélyeztető helyzetekben: - Gyermekjóléti, illetve családsegítő szolgálat, gyámhivatal megkeresése és visszajelzés igénylése. - Segítségkérés, kapcsolatfelvétel a szülő és a szakember között (pszichológus, nevelési tanácsadó, gyermekorvosi és szakorvosi ellátás).
43
- Szükség esetén kapcsolatfelvétel a városi rendőrkapitányság illetékes munkatársaival. A törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében a) az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, b) a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, c) a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, d) a rendőrség, e) az ügyészség, f) a bíróság, g) a pártfogó felügyelői szolgálat, h) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, i) a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, j) a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, k) a munkaügyi hatóság. - Folyamatosan figyelemmel kísérjük és ellenőrizzük a tanuló eredményeit, a rendszeres iskolába járást, szükség esetén eljárást kezdeményezhetünk: - Szülő figyelmeztetése, - Jelzés a gyermekjóléti szolgálathoz, - Feljelentés Annak érdekében, hogy az iskolalátogatási kötelezettség nem teljesítésének hátterében álló, a gyermek magatartásbeli problémáinak, motiváltságának, vagy a gyermek környezetében megjelenő, a szülők hozzáállásával, a családi, anyagi gondokkal összefüggő problémák megoldásához a család segítséget kapjon, az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséhez a 16 évesnél fiatalabb gyermekeknél – a vonatkozó törvény értelmében - továbbra is kötelező védelembe vétel kapcsolódik. -
-
Felkeltjük és folyamatosan fenntartjuk a tanulók érdeklődését, igényét a tanórán kívüli, szakköri, sportköri elfoglaltságok, iskolán kívüli kulturális, sport rendezvények iránt. Figyelemmel kísérjük: használ – e a tanuló egészségre ártalmas, káros anyagokat, szereket; folytat – e korára, fejlődésére károsan ható életmódot. - Erre utaló jelek esetén haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a szülővel, gondviselővel, szükség esetén a megfelelő szervekkel, szolgálatokkal. - Figyelemfelhívó, tájékoztató programokat, rendezvényeket szervezünk, illetve bekapcsolódunk ilyen jellegű rendezvényekbe. - Szexuális felvilágosító, felelős családi életre nevelési, drogmegelőzési előadásokat szervezünk az iskolaorvos és a védőnő közreműködésével. 44
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fontosabb feladata: -
az osztályfőnökkel együtt családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása végett, veszélyeztető okok megléte esetén felveszi a kapcsolatot a lakóhelyi gyermekjóléti szolgálattal, a tanulók rossz anyagi helyzete esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatja a szülőket azokról a személyekről, intézményekről, akikhez vagy amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
1. Megfigyelések a gyermek iskolába kerülését követő időszakban: - Személyes megfigyelés: - tisztaság, - ruházat, - higiéniai ismeretek, - higiéniai szokások. - Nyelvismeret és használat megfigyelése. - Társas viselkedés minősége, szintje, speciális vonásai kapcsán, kiemelten figyelembe vesszük: - otthoni környezet (alkoholizmus, veszélyeztetés, családon belüli erőszak), visszatükröződő hatását, - a gyermek játéktevékenységét, melyben megjelennek az otthoni élethelyzetek és azok megoldási stratégiái, - A gyermek bölcsődei -, óvodai nevelésben való részvételét. 2. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló folyamatos tevékenységek: - Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése - Felzárkóztató, rehabilitációs órák - Szakköri tevékenységbe való bevonás, önkifejezési módok megismerésének biztosítása. - Segítségnyújtás a szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére - Személyes, bizalmi kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel - Szoros együttműködés napi rendszerességgel az osztályfőnök, az osztálytanítók és a napközis csoport vezetője között az információátadás pontossága és gyorsasága érdekében. - Személyes példaadás a társadalmilag elfogadott normák terén. - Higiéniai ismeretek, szokások kialakítása: kiemelten az étkezés, WC használat, technika és sportfoglalkozások alkalmával. - Kommunikáció: A pedagógusok részéről a mondanivaló egyszerű, pontos megfogalmazása, a gyermekektől tartalmilag és szerkezetileg adekvát válaszok elvárása 45
-
Következetesség a gyermek számára nem ismert normák ismertetésében, később gyakoroltatásában. Következetesség az agresszív cselekmények negatív értékelésében és nem- agresszív probléma- megoldási módok tanításában, számonkérésében. Továbbtanulás segítése, irányítása Családlátogatás. Gyermekvédelmi felelős munkája
3. Problematikus helyzetben: A gyermek veszélyeztetettsége esetén jelzéssel élünk a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezünk a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. A gyermekvédelmi tevékenységben részt vevő szolgáltatók, intézmények és hatóságok a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében egymással együttműködnek és egymást kölcsönösen tájékoztatják. Minden esetben keresnünk kell az együttműködést a szülővel szóban és írásban, rendszeresen információkat adni és kapni akkor is, ha a szülő elutasító az iskolával szemben. 1.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Hitvallásunk a rászoruló tanulók megkülönböztetett segítése, fejlesztése. Ezért feladatunk a szolgáltatásainkhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosítása, az esélyteremtés, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása, az esélyegyenlőség előmozdítása nevelőoktató munka minden területén: - a beiratkozásnál, - a tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - tanulói előmenetelben - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a pályaorientációban, a pályaválasztásban - a humánerőforrás-fejlesztésben - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban (szülőkkel, segítőkkel, szakmai és társadalmi környezettel). Folyamatos feladataink - A kiemelt figyelmet igénylő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontos nyilvántartásának vezetése. Pedagógusaink differenciált képzés és értékelés révén biztosítják, hogy minden tanuló egyéni képességei szerint haladhasson. - A lemaradókat, nehézségekkel küszködőket tanulószobával, korrepetálással, egyéni képességeik szerinti fejlesztéssel segítjük. - A lemorzsolódás minimális szintre való csökkentése érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, a tanulókkal, a családsegítő szolgálattal és egyéb partnerekkel. 46
-
-
-
A gyermekek érdekében meghatározó feladatunknak tekintjük a drogprevenciót, a bűnözés elleni küzdelmet, a bűnmegelőzést. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a rendőrséggel és kompetens szakemberekkel. Tanulóink számára a szabadidő eltöltésének olyan értelmes és hasznos formáit biztosítjuk, amelyekhez családi hátterük, hátrányos helyzetük miatt egyébként nem juthatnának hozzá. Minden rászoruló gyermek számára biztosítjuk a napközis és tanulószobai ellátást. Rendszeresen figyeljük azokat a pályázatokat, amelyek tanulóink esélyegyenlőségének javítását szolgálják, és lehetőség szerint részt veszünk azokon.
Felelősségek: - Az intézmény vezetője, az iskolavezetés felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára ismert legyen az iskola esélyegyenlőségi terve, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelősségük annak biztosítása is, hogy az iskola dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben a szükséges lépések megtételéért. - Az igazgató felelős a közoktatási intézményi esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje az intézmény esélyegyenlőségi programját és magára nézve is kötelezőként kövesse azt. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel a) Oktatási – nevelési színterek Szakmai együttműködésen belül iskolánk kapcsolatot tart más partnerintézményekkel, óvodákkal, integrációt felvállaló általános iskolákkal, középiskolákkal, munkaközösségekkel. Ezeken a színtereken történik a korai fejlesztés, az iskolakezdésre történő felkészítés és az integráltan oktatható gyermekek ellátása. A munkaközösségek az információcsere és egymás munkájának segítésére szerveződtek. Különösen fontosak számunkra azok a rendezvények is, melyeken partnerként veszünk részt, vagy melyeket a többségi általános iskolában tanuló diákokkal együtt bonyolítjuk le (pl.: „Te is lehetnél…”, Sárkánymegmentő Haditorna, Kihívás Napja)
47
b) A gyermek testi és lelki fejlődését biztosító intézmények Iskolánkban kimagasló szerepe van a gyermekvédelmi tevékenységnek. Mindez lehetőséget biztosít, hogy a gyermek testi, lelki fejlődését különféle szolgálatokon keresztül is segíteni tudjuk. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal, védőnői szolgálatokkal és gyámhivatalokkal szorosan együttműködve támogatjuk az egészséges személyiség kialakulását. Iskolánk továbbá kapcsolatot tart a gyermek- és házi orvosokkal. Az iskola rendőre szoros kapcsolatban áll az intézménnyel, valamint félévente bűnmegelőzési előadást tart a gyermekeknek. Esetkonferencia Hatékony színtere az egyes tanulók oktatásában és nevelésében felmerülő problémák megbeszélésére, és segít a megoldás keresésében. Itt több szempont egybevetésére adódik lehetőségünk. A sajátos nevelési igény minden formája új feladatokat állít az oktatás elé, mely megoldása team- munkát igényel. Társadalmi, kulturális együttműködés A tanév során lehetőséget biztosítunk a gyermek-, szülő-, pedagógus oldottabb helyzetben való együttműködésére, iskolai rendezvényeink által. Ehhez jó lehetőséget kínálnak az alábbi időtöltések: a) sportnap b) gyereknap c) farsangi bál d) karácsonyi ünnepség e) Ki Mit Tud? f) „ Fogom a kezed…” A külső erőforrások mozgósítása, a potenciális támogatók megnyerése igen fontos feladat. A nehéz anyagi javakkal rendelkező családok gyermekei számára a jutalomkirándulás, jutalomkönyv hatalmas motiváló tényező. Segítségük viszonzásául tanulóink és pedagógusaink rendezvényeiken műsorral kedveskednek. Támogatóinkat meghívjuk és vendégül látjuk programjainkon, ünnepségeinken. Szakmai partnereink Szakértői bizottságok A szakértői bizottságokkal történő együttműködés a legfontosabb alapköve az intézményben történő oktató, nevelő munkának. Az általuk készített szakvéleményre épül a tanulók különleges gondozás keretében történő ellátása, az ellátás módja, formája és helye. Továbbá az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatok bevonásának szükségessége és a kontroll vizsgálatok idejének kijelölése. Nevelési tanácsadók Az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez és esetlegesen javaslatot tesz a szakértői bizottság felé további vizsgálat és intézmény kijelölés céljából. Pedagógiai, pszichológiai, logopédiai megsegítés együttműködik a gyermeket oktató pedagógusokkal. 48
Egyéb szak- és szakmai szolgáltatók A konduktív pedagógia szakszolgálatok a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelésében, a gyógytestnevelő a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatásában, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó pedig a továbbhaladás terén működik együtt az intézménnyel. Fenntartó szervekkel történő kapcsolattartás Szükségesnek tartjuk, hogy a fenntartó teljes mértékben megismerje és felmérje a speciális oktatáshoz elengedhetetlen feltételek meglétét: - éves munkatervek áttekintése, a megvalósítás feltételeinek számbavétele, - a fenntartó által szervezett értekezletek szinterei a jogszabályváltozások megbeszélésének - rendszeres adatszolgáltatás biztosítása - a nyílt napok és rendezvények keretein belül betekintést nyújtunk iskolánk életébe 1.8. 1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a képességek kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. Kiemelt célunk, hogy diákjaink szeressenek iskolába járni. Az általános iskolások délutáni napközis foglalkozása nemcsak a tanulási technikák elsajátítását, a másnapi készülést jelenti a gyerekek számára, hanem számos szabadidős tevékenység megismerését is. Szakiskolás diákjaink is szívesen töltik szabadidejük jelentős részét az iskolában; a számítógépteremben, a könyvtárban, a tornateremben, az udvaron, a tantermekben társaikkal. A Diákönkormányzat fejlesztésétől a demokrácia gyakorlásán túl a szabadidő tervezésében és szabadidős programjainkon való részvételben a tanulói aktivitás fokozódását reméljük. 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánk igyekszik a lehető legtöbb módon személyes kapcsolatot tartani a szülőkkel, szülői értekezletek, fogadóórák (évente három alkalommal), nyílt nap, iskolai rendezvények keretein belül. A gyermekért érkező szülő felé a napközis nevelő mindenkor nyitott az aktuális problémák és információk megbeszélésére. Ha személyes konzultációra nincs lehetőség, a szülőt minden esetben írásos formában tájékoztatjuk. A Szülői Munkaközösség részvételére, segítségére intézményünk életének minden területén számítunk.
49
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. Tantárgyak rendszere az egyes képzési formákban és évfolyamokon Intézményünkben az oktatás az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet módosításában kiadásra kerülő a „Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára” és a „Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára” dokumentumok alapján történik.
50
A szabadon választott óraszám elosztását a vastagon szedett számok mutatják. TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK SZÁMÁRA (1–10. évfolyam) Alsó tagozat
Középfokú oktatás
Felső tagozat Évfolyamok
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
9. évfolyam
7
7
6+1
7+1
4+1
4
4 2
4 2
5 2
Matematika
4+1
4+1
3+1
4+1
4+1
4+1
4+2
4+1
5
Erkölcstan
1
1
1
1
1
1
1
1
1
Informatika Környezetismeret
1 2
1 2
1 2
1 2
1
1
1
1
2
Kémia
1
Biológia
1
Fizika Történelem és társadalmi ismeretek Hon- és népismeret
1
2
2
2
2
2
2
4
4
2
1
Természetismeret Ének-zene
2
1
2
2
2
2
1
1
Rajz és vizuális kultúra
1
2
2
2
2
2
1
1
1+1
2
2
1
1
2
1+1
2
Műszaki rajz, vizuális nevelés
2
Földrajz Életvitel és gyakorlati ismeretek
1
1
1
1
1
Szakmai alapozó Testnevelés
4 5
5
5
5
Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret Rehabilitáció Összesen
5
5
5
5
5
1
1
1
1
1
25
25
25
27
28
28
31
31
35
3
3
3
3
3
3
4
4
4
28
28
28
30
31
31
35
35
39
51
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTT TANULÓK SZÁMÁRA (1–10. évfolyam) Alsó tagozat
Felső tagozat
Középfokú oktatás
Évfolyamok Tantárgyak Kommunikáció Olvasás-írás előkészítése Olvasás-írás elemei
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 4
4
2+1
2+1
4
4
4
4
5
5
3
3+1
4
4
2+2
2+2
Olvasás-írás Életvitel és gondozási ismeretek Számolás-mérés előkészítése
2+1
2+1
Számolás-mérés elemei Erkölcstan Játékra nevelés
1 2
1 2
2+1 1 2
3 1 2
Társadalmi ismeretek és gyakorlatok Önkiszolgálás Életvitel és gyakorlati ismeretek
2
Ének-zene
2
Mozgásnevelés
5
5
5
3 1
3 1
3 1
3 1
3 1
3 1
1
1
2
2
3
4
2
1
1
2+1
3
3+1
3+1
3+1
3+1
2
2
2
2
2
2
1+1
1+1
2
2 2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
1
1
4
4
5
5
3
3
Környezet és egészségvédelem 3
5
2
Környezetismeret
Ábrázolás-alakítás Információs eszközök használata Szociális munkatevékenység
5
3
5
2
5
2+1
5
5
5
Testnevelés
5
5
Szakmai előkészítő ismeretek Rendelkezésre álló órakeret
25
25
25
27
28
28
31
31
35
36
Rehabilitáció
3
3
3
3
3
3
4
4
4
4
Összesen
28
28
28
30
31
31
35
35
39
40
52
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK SPECIÁLIS SZAKISKOLÁNK SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA (11.-12. ÉVFOLYAM) Szakiskola Tantárgy Anyanyelv és kommunikáció Számolás és mérési gyakorlatok Erkölcstan Társadalmi ismeretek Szakmai elmélet a. konyhai munkák b. takarítás, ház körüli tevékenységek Életvitel és egészséges életmódra nevelés Munkavállalói ismeretek a gyakorlatban Szakmai gyakorlat a: konyhai munkák (főzés iskolai keretben) b. MHGY c. takarítás, ház körüli tevékenységek
Testnevelés
Készségfejlesztő Parkgondozó
Tantárgyak
Textiltermék összeállító
1/10. 2/11. évf. évf.
1/10. 2/11. évf. évf.
12. évf.
2
2
Magyar nyelv és irodalom
1
1
Magyar nyelv és irodalom
1
1
1 1
1 1
Matematika Erkölcstan
2 1
2 1
Matematika Erkölcstan
2 1
2 1
2
2
Informatika
1
1
1
1
1,5
1,5
2
7
1,5
1,5
Dísznövényismeret Termesztési ismeretek
4
Informatika Gyártáselőkészítés Ruhaipari gépek üzemeltetése
1
1
3
3
Felkészítés a szakmai vizsgára
1
Minőségbiztosítás
2
2
3
3
Munkavállalói ismeretek
7
Munka-, tűz és környezetvédelem
2
2
5
5
Műszaki ismeretek
1
1
Textiltermék készítése
4
14
4
4
Műszaki ismeretek gyakorlat
2
2
6
6
Növénytan
1
Osztályfőnöki
1
1
Testnevelés
5
5
5
5
Parkgondozás
Rehabilitáció Összesen
Tantárgyak
11. évf.
5 40
5 40
Termesztési ismeretek gyakorlat Rehabilitáció Összesen
Szabásminta használata Szabásminta készítése
3
4 4
1
Osztályfőnöki
1
1
Testnevelés
5
5
Textiltermékösszellítás műszaki dokumentációja Rehabilitáció Összesen
4 5 40
4 5 40
14
6 5 40
5 40
53
Óraterv a helyi tantervhez 1.-4. évfolyamon esti rendszerű oktatásban Tantárgyak Anyanyelv és kommunikáció
1. 2. 3. 4. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
5 5
5 5
5 5
Erkölcstan
5 5 1 2 1 1
1 2 1 1
1 2 1 1
1 2 1 1
Összesen
15
15
15
15
Matematika Informatika Rajz és kézművesség Környezetismeret
Óraterv a helyi tantervhez 5.-8. évfolyamon esti rendszerű oktatásban Tantárgyak Anyanyelv és kommunikáció Irodalom Matematika Biológia Fizika Földrajz Kémia Informatika Történelem Művészeti ismeretek Osztályközösség építő program Idegen nyelv Összesen
5. 6. 7. 8. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam
1 2 3 1 1 1 1 1 1 1
1 2 3 1 1 1 1 1 1 1
1 2 3 1 1 1 1 1 1 1
1 2 3 1 1 1 1 1 1 1
1 2 16
1 2 16
1 2 16
1 2 16
2.2. Az oktatásszervezés speciális formái 2.2.1.Az összevont osztályokra vonatkozó szabályok Az iskolai nevelést-oktatás összevont osztályban történő megszervezéséhez az alábbi szabályokra vonatkoznak: - Az órarend kialakítása a magasabb évfolyam óraszámának figyelembevételével történik. - Összevont osztály maximum 4 évfolyam, lehetőleg azonos fogyatékossággal küzdő tanulóiból szervezhető. - Tanmenetet minden évfolyamra külön kell készíteni. - A haladási naplóban minden évfolyam óraanyagát rögzíteni kell. 54
-
A közös és osztott órák aránya tantárgyanként és az osztály összetételétől függően változó lehet, ennek megítélése a tanulócsoport munkáját irányító gyógypedagógus kompetenciája. 2.2.2. Magántanulói jogviszony
Intézményünkben kétfajta magántanulói jogviszony létesíthető: 1. Szülői kérés alapján, csak a legszükségesebb esetben, a jegyző kezdeményezésére engedélyezi az intézmény vezetője. Ez esetben a tanuló felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló tanulmányi előmeneteléről az iskola által szervezett vizsgákon ad számot. 2. Orvosi, szakértői vélemény alapján létesített magántanulói jogviszony esetében a tanuló iskolai neveléséről és oktatásáról intézményünk gondoskodik a helyi tantervben meghatározottak alapján, a tanuló képességeinek, sajátosságainak figyelembe vételével, a szakértői véleményben foglaltak szerint, heti min. 10 órában. Törekszünk a tantárgyakba ágyazott képességfejlesztésre, továbbá, hogy a szociális képességek közösségben fejlődhessenek. Magántanulóink is részt vesznek iskolai ünnepségeinken, rendezvényeinken. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. 2.2.3. Felnőttoktatás Felnőttoktatásunk két különböző helyszínen folyik, melyek közül az egyik egy speciális intézmény, ahol a törvényi előírások maradéktalan betartásával, de az adott intézmény szabályainak, napirendjének figyelembe vételével végzik pedagógusaink az oktató munkát. A másik helyszín iskolánk főépülete. Mindkét helyszínen folyó oktatásra az alábbiak vonatkoznak: - Felnőttoktatásban csak 16. életévüket betöltő tanulók vehetnek részt. - A felnőttoktatásban való részvétel felvételi vizsgához nem kötött, a beiratkozás feltétele a korábbi tanulmányokat igazoló bizonyítvány bemutatása és az intézményünkre vonatkozó előírások tiszteletben tartása. - A felnőttoktatásban a nevelés-oktatás esti munkarend szerint folyik, a kötelező óraszám a nappali munkarendben meghatározott tanórai foglalkozások ötven százaléka. Tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni azt a tanulót, aki - igazgatói engedély alapján egyénileg készül fel a követelmények teljesítésére, - igazolt hiányzásai miatt tanév közben nem lehetett kellőképpen értékelni, - egy tanéven belül 2 évfolyam követelményeit szeretné teljesíteni. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról a tanulót - legalább tíz nappal korábban értesíteni kell. Aki 16. életévét betöltötte és iskoláztatási támogatásban részesül annak az oktatási órákon részt kell vennie. Esetükben az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát. 55
Minden esti tagozatos tanuló esetében a tanulói jogviszony 20 óra igazolatlan hiányzás esetén megszüntethető. 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A nevelő – oktató munkát segítő rendelkezésre álló eszközök és felszerelések jegyzéke Osztályfőnöki óra audiovizuális eszközök filmek, videofilmek zenei anyagok képi anyagok írott anyagok (versek, mesék, történetek, mottók) feladatlapok, ötletlisták, tesztek a játékokhoz szükséges berendezések, kellékek lexikonok újságok, folyóiratok pályaválasztási és szakismertető kiadványok Magyar nyelv és irodalom Képes Biblia Mesegyűjtemények, mesefeldolgozás kép- és hanghordozókon Osztályfoknak megfelelő tankönyvek, nyelvi munkafüzetek Lexikonok, kézikönyvek Kötelező irodalmak Szókártyák a nyelvtani fogalmakhoz Verseskötetek Szöveggyűjtemények A tananyaghoz kapcsolódó videofilmek, DVD - k, CD- k Szakfolyóiratok, rendszeresen frissített szakirodalom audiovizuális eszközök Írók, költők, irodalmi személyiségek portréi Dramatizáláshoz szükséges eszközök, kellékek (bábok, jelmezek…) A kommunikációs fejlesztéshez szükséges munkafüzetek, feladatlapok Betűkészlet, betűsín, fali betűtartó Hívóképek Fali képek: írott és nyomtatott kisbetűk Képes betűtábla készlet, falitábla készlet Kis és nagy írott betűs ABC fali tabló Kis és nagy nyomtatott betűs ABC fali tabló Matematika Szám- és műveleti jelkártya készlet 56
Geometriai testek (kocka, téglatest, henger, kúp, gömb, négyzet alapú gúla, négyzetes oszlop, hasáb) Mértékegységek tanításához: űrmérték-sorozat, mérleg (tányéros vagy karos) + súlykészlet, demonstrációs hőmérő, demonstrációs óra, méterrúd Tízes rendszer készlet Logikai készletek Színes rúd készletek Fali tablók: szorzótábla, római számok, számegyenes (negatív – pozitív), mértékegységek Demonstrációs törtkorong készlet Logikai játék Tanulói lyukas tábla Számolókorong Applikációs készlet Táblai körző Táblai háromszög vonalzó 45 és 6o fokos Táblai egyenes vonalzó 1 m-es Óralap mozgatható mutatókkal játékpénz- készlet Órás fejlesztő társasjáték Fali számegyenes – 100- ig, 1000- ig, 10 000-ig Dobókocka Hőmérő Mérőszalag Terület- mértékegységek – m2 (hálós), lefedéshez dm2, cm2 Kis tükrök Tankönyv, feladatgyűjtemény, gyakorlólapok Mágneses tábla Négyzethálós tábla Törtek: fél, negyed, harmad, hatod, nyolcad, tized Környezetismeret Magyarország domborzati térképe Hívóképek: mindennapi tevékenységeink, vadállatok, háziállatok, testünk, ruházatunk, gyümölcsök, zöldségek, otthonunk Időjárás megfigyeléséhez szükséges eszközök – mobil meteorológiai készlet Hangok, zajok, neszek hanghordozókon Érzékszerveink vizsgálatához szükséges készlet Képsorozat állatokról, növényekről, emberekről Tükör Hőmérő Madáretető 57
Természetismeret Tankönyvek osztályonként Szemléltető képek Kép- és hanghordozók témakörök szerint Növénymodellek, tematikus térképek Diasorozat Mikroszkóp, metszetgyűjtemény Csontváz, emberi torzó Ismeretterjesztő tablók, plakátok Ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok, enciklopédiák Fizikai kísérleti doboz Kémiai kísérleti eszköztár Ének Hangjegykészlet Hangszerek: cintányér, triangulum, xilofon, tamburin, hangkoszorú, csörgő karika, ritmusbot, fadob, ütőfa, dob, bongó, dobfelszerelés, szintetizátor, különböző kézi ritmushangszerek, ritmushangszeres táska Audiovizuális eszközök, hangvilla Hanglemezsorozatok Szemléltető képek Dallamkirakó, betűkártyák Zeneszerzők, költők, képek, festmények Osztályfoknak megfelelő tankönyv Fizika Fizikai eszközkészlet Informatika Logikai játékok Személyi számítógép Nyomtató Comenius - Logo gyermekjátékai Szövegszerkesztő, rajzszerkesztő programok Audiovizuális eszközök Kazetta, hanglemez, CD, videokazetta Mágneslemez Számítógép felépítését szemléltető tablók Tantárgyi oktatóprogramok Földrajz Osztályfoknak megfelelő tankönyv 58
Földrajzi atlasz Térképek Földgömb Útikönyvek, ismertetők Audiovizuális eszközök Ásvány- és kőzetgyűjtemény Transzparensek, vaktérképek Lexikonok, képeslapok, fényképek Szakmai ismeretek Transzparensek Növényi modellek Bemutatókert (a tananyagban szereplő növényekről) Termesztő edények Növényház Videokazetták, CD – k, DVD - k: természetfilmek, természetvédelmi területek… Kémia, biológia Osztályfoknak megfelelő tankönyvek Kézikönyvek, lexikonok Metszetek Kísérleti eszközök Rajz Vetítővászon, diapozitívok (műalkotások, természetfotók…) Rajzórán használt eszközök Testnevelés Kislabda, gumilabda, kézilabda, röplabda, kosárlabda, futball- labda, medicin labda 2, 3, 4, 6 kg- os, tömött labda 80 x 100 cm – es mini kapu Kosárlabda- palánk, gyűrű, babzsák, tornaszivacs Ugrókötél, húzókötél Tornapad, bordásfal, zsámoly, tornakarika, ugrószekrény, dobbantó Szőnyeg, kendő, jelző bóják megkülönböztető trikók Floorball készlet tükör, tornabot magasugró és távolugró felszerelés mérőszalag, magnó szánkó hasizompad szakkönyvek, folyóiratok Történelem 59
osztályfoknak megfelelő tankönyv kézikönyvek, ismertetők Történelmi atlasz Történelmi lexikon Történelmi fogalomtár (Black and With Kiadó) A történelem atlasza (Szalay könyvek) Fali térképek Statisztikai zsebkönyv Életvitel és gyakorlati ismeretek iskolakert, szobanövények takarítóeszközök természetes és feldolgozott anyagok KRESZ - táblák Varrókészletek, eszközök Kartondobozok Videofelvételek (településekről, hazai és külföldi építészeti példák) Fotók Mintalapok, előrajzolt lapok Festékek Sík- és térmértani modellező készlet Rajzeszközök, terepasztal Szerelődoboz Kerti szerszámok, eszközök Közlekedési játékok Tisztálkodási eszközök Evőeszközök, étkészlet Kézi takarítóeszközök Mosószerek Nyersanyagok (főzés, sütés) Vasaló, vasalódeszka Takarítószerek, gépi takarítóeszközök Mosógép, tisztítószerek Szövőkeretek Kötőtűk, horgolótűk Cérnafajták: hímző, kötő, szövőfonál, horgoló fonál Gyöngyök Szabásminták, másolópapírok Kézi permetező, permetezőszerek Elő és száraz virágok, termések Fazekaskorong Audiovizuális eszközök Hűtőgép 60
Háztartási ismeretterjesztő és kézikönyvek Lexikonok Szakácskönyvek Tankönyv Zsebkönyvek, plakátok, prospektusok, hobbikönyvek Kézimunkakönyvek, szakfolyóiratok Ollók Fűzhető fa vagy műanyag golyók Ragasztó Hurkapálca Fonalak Képlékeny anyagok: gyurma, agyag Kartonlapok Hajtogató papír Tojásfesték, matrica (Húsvét) Fejlesztő játékok, - eszközök Játszva megismerjük a színeket - a számokat - a foglalkozásokat Matematika puzzle - 12-ig számolás - 20-ig összeadás - 20-ig kivonás - 100-ig szorzás Törtkorong – készlet Puzzle – színek és formák Logico - táblák - teszt - primo - piccolo Mozgásfejlesztő táska Jenga Marokkó Szójáték Gyümölcs – játék Szivárványkígyók Földkörüli utazás Betűtorony Agytorna - állatok 61
-
klasszikus Első olvasójátékom Logo2 puzzle – állatok és kölykeik Logo4 puzzle – számolni tanulok Sapiento „játszva tanító” Számegyenes Plus memorplay – állatok Íráskészség – fejlesztő
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei A köznevelési törvény a nevelőtestületek hatáskörébe utalta az iskolában használt tankönyvek kiválasztását. A fogyatékkal élők számára készült tankönyvek választéka azonban szűkös, az alacsony példányszám miatt beszerzési áruk viszonylag magas. A tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé is. Döntéshozatal előtt szükséges a szülőkkel egyeztetni az egyes évfolyamok tankönyveit, figyelembe véve azok súlyát és árát is. A tankönyvválasztás elvei az iskolában: A tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló. A tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében igazodjék a fogyatékos tanuló szükségleteihez. Az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is tartozzon. A tankönyvek legyenek jól áttekinthetőek, jól olvashatóak, ne legyenek túl zsúfoltak. Azokat a tankönyveket rendeljük meg elsődlegesen, amelyek a tantárgyak tanterveihez illeszkednek és kézikönyveket is kínálnak. A tankönyv-választásnál mérlegelni kell az árat. A tartós használatra szánt tankönyveket a könyvtárban kell megőrizni. A tankönyvválasztást a szakmai munkaközösségek tanévenként felülvizsgálják és a tankönyvrendelést megelőzően döntést hoznak. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése, valamint a pszichikus funkciók fejlesztése a kiemelt feladat. Fontos szerepe van a tanulmányi sétáknak, a környezetünk tudatos megfigyelésének. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása
62
Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamat. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladatés problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait, Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Kiemelt szerepet kap a kreativitás fejlesztése. Az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük ezeken az évfolyamokon hangsúlyosabban jelenik meg. 2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A kerettantervre épülő helyi tanterv, valamint a rehabilitációs célú foglalkozások magas száma, figyelembe véve tanulóink terhelhetőségét is, szabadon választható tantárgyak választását nem teszi lehetővé. Lehetőség nyílik azonban a szakkörökön és egyéb szabadidős tevékenységeken (pl: múzeumpedagógia), valamint napközi- és tanulószobai csoportfoglalkozásokon való részvételre. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy a foglalkozásokat egész tanév során látogatni kötelesek, így azokat a választást követően mulasztás tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A kötelező és tanórán kívüli foglalkozásokon pedagógus választására nincs lehetőség 2.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Lehetőséget biztosítunk továbbá az erkölcstan és etika óra helyett hit- és erkölcstan tanulására. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
63
2.7 Projektoktatás A projektoktatás során egy összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma kerül feldolgozásra. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat a probléma megválasztásán és megoldásán túl a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához kapcsolódnak. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. Minden külön módszertani erőfeszítés nélkül lehetővé teszi, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak részfeladatot. A projektmódszer átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít. A projektmódszer a tanulói tevékenységek tudatos tervezését igényli. A tervezés két fő szinten történik: az első az egész folyamatra vonatkozik, amely során meghatározott ismeretekhez és képességekhez kívánjuk eljuttatni a tanulókat. A másik szint az egyes projektek megtervezését jelenti, amelyhez a tanári motiváció és segítség tudatos jelenléte szükséges. A végrehajtandó feladat sokszínűsége biztosítja a közös alkotáshoz való hozzájárulás sokféleségét. A feladatválasztás történhet osztályközösségi szinten, munkaközösségi szinten, több tanulócsoport bevonásával. A témaválasztás lehet tanulói, vagy pedagógus kezdeményezésére. A projekt időtartama 1-6 hétre tervezendő. 2.8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Elvek: - A házi feladat a törzsanyag megerősítését szolgáló gyakorló anyag szóban és írásban. - A feladatok lehetőleg olyan típusúak legyenek, amilyeneket délelőtt oldottak meg. Megoldásukhoz olyan eszközre legyen csak szükség, mely magának a tárgynak az elsajátításához is kell a délelőtti foglalkozásokon. - A házi feladat mennyiségét és minőségét a délutános kontrollálja és visszajelez - Rugalmas mennyiség is adható (pl. A4-es lap tele feladatokkal, a tanuló maga osztja be, hogy melyik du. mennyit készít el és így mikorra végez) 64
- Nagyobb arányban legyen begyakorlás, melyhez inkább türelemre, szorgalomra van szükség, mint a kifejezetten alkotó képzeletet igénylő feladatok-megoldásukhoz kevés vagy semmi külső segítségre se legyen szükség. - A jobb képességű tanulók fejlődését és a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatását egyénre szabott, differenciált feladatokkal segítjük elő. - Fontos a házi feladat előkészítése, a megfelelő motiváció már a tanórákon-szóban előre megbeszélve. - A szóbeli és írásbeli feladatokat a szaktanárok írásban rögzítik ("leckefüzet") a tanulószoba/napközi vezető részére. - Elengedhetetlen a folyamatos konzultáció és egyeztetés a délelőtti órák tanáraival: ki, mennyit és milyen jellegű feladatot ad, min legyen a hangsúly, melyik rész kinek megy nehezen, mikor lesz felelés, dolgozat stb. - A szakköri és egyéb délutáni elfoglaltságok miatt elmaradt feladatok elkészítése, pótlása a tanuló otthoni kötelessége. Ennek ellenőrzése a szaktanár feladata. Korlátok: - Mennyiségénél és minőségénél figyelembe kell venni a rendelkezésre álló időkeretet és a tanulók képességeit, továbbá: - a gyerekek sokkal fáradtabbak - figyelmüket nehezebb lekötni, megtartani - feladattartásuk gyengül - munkafegyelmük csökken - magatartási problémák fokozódnak, - ingerküszöbük csökken - mozgásigényük nagyobb - A hét utolsó tanítási napján feladott házi feladatok esetében fokozottan figyelembe vesszük, hogy a tanulók végezzék el azokat a tanulószoba/napközi keretében. - Hétvégére nem adható sem szóbeli, sem írásbeli feladat, biztosítva a tanulók szabadidejét. Ezen kitétel a tanítási szünetekre is érvényes. Napközi- és tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó szabályok - A tanulószobán és napközis foglalkozásokon a nevelők koordinálják a pedagógusok által feladott házi feladatok elkészítési rendjét. Az órarend figyelembevételével átcsoportosíthatja az elkészítés, megtanulás rendjét. - Az írásbeli házi feladatokat a pedagógusok ellenőrzik. A jó megoldásokat, illetve az elvégzés hiányát szimbólumokkal értékelhetik. A házi feladatokra adott érdemjegyek is kerülnek az e-naplóba, de a számonkérés típusát jelölni kell („házi dolgozat”). 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérése során elsődleges követelmény, hogy az legyen differenciált, személyre szóló, figyelembe véve a tanuló önmagához mért fejlődését. A folyamatos számonkérések célja a rendszeres megerősítés, valamint az esetleges elmaradás okainak feltárása. 65
Az ismeretek számonkérésének formái: a, Diagnosztikus mérések - Minden évfolyamon az egyes tantárgyak esetén tanév eleji mérés során feltárjuk a tanulók induló tudását. Az értékelés százalékos formában történik. - A további fejlesztőmunkához szükséges információk gyűjtése. Az értékelés százalékos formában történik. b, Formatív értékelés - a szóbeli feleletek, - tudáspróbák - írásbeli és gyakorlati feladatok megoldásának értékelésekor c, Szummatív értékelés - témazáró dolgozatok, - a tantervi követelmények teljesítéséről minősítő felmérések félévkor és a tanév végén - különböző vizsgák (osztályozóvizsga, szakmai vizsga, pótló vizsga, javítóvizsga) Az értékelés módjai: a, A szöveges értékelés - órai munka, tanulmányi teljesítmény, órai aktivitás - íráskép, füzetvezetés - az órán tanúsított figyelmes munkavégzés, feladattudat értékelése b, Érdemjeggyel történő értékelés - dolgozatok, témazáró dolgozatok, - írásbeli, szóbeli feleletek - kiemelkedő órai munka 2.9.1 Írásbeli feladatok értékelése Javaslat a teljesítményszázalékok érdemjegyben való kifejezéséhez 100 % - 85 % 5 (jeles) 84 % - 71 % 4 (jó) 70 % - 50 % 3 (közepes) 49 % - 30 % 2 (elégséges) 29 % - 0 % 1 (elégtelen) A tanév folyamán a tanuló előrehaladásának értékelésénél figyelembe vesszük: - a házi feladatok elkészítését, minőségét, - a tanórai munkát, - a gyakorlati feladatok megoldását, - a szóbeli feleleteket, - az írásbeli feladatokat, - a témazáró dolgozatokat, - az év eleji-, a félévi- és a tanév végi felmérések osztályzatait. A félévi és a tanév végi minősítések és osztályzatok ezek átlagai alapján kerülnek megállapításra. 66
Az értékelés szempontjainál különös tekintettel és figyelemmel kell lennünk: - A tanuló önmagához mért fejlődésére, - Az ismeretek elsajátítására, - A képesség minőségi, mennyiségi gyarapodására, - A tanuló szociális képességeire, magatartásának, viselkedésének fejlődésére. Minősítési fokozatok: - Kiválóan teljesített - K - Jól teljesített - J - Megfelelően teljesített - M - Felzárkóztatásra szorul - F A minősítési fokozatok értelmezése: - Kiválóan megfelelt az a tanuló, aki önálló feladatvégzésre képes. - Jól megfelelt az a tanuló, aki kevés segítséggel képes feladatvégzésre. - Megfelelően teljesített az a tanuló, aki sok segítséggel képes feladatvégzésre. - Felzárkóztatásra szorul az a tanuló, aki feladatvégzésre csak pedagógus segítségével képes. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul minősítést kap az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, kísérletet kell tenni azok megszüntetésére és javaslatot kell tenni a tanuló továbbhaladását illetően. Negyedik évfolyam félévétől az arra alkalmas tanulók esetében a következő érdemjegyeket alkalmazzuk: Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). 5 4 3 2 1
jeles jó közepes elégséges elégtelen
-
minden feladatrészt önállóan, kisebb segítséggel, a lényeget, a minimumkövetelményt teljesíti, az előbbit segítséggel sem teljesíti
Az írásbeli beszámoltatás formái: - írásbeli felelet - "röpdolgozat" - témazáró dolgozat - tudáspróba - szintfelmérés ÍRÁSBELI FELELET: alkalomszerűen, előzetesen bejelentve a megbeszélt anyagból
67
RÖPDOLGOZAT: bejelentés nélkül, szúrópróbaszerűen, főként alapfogalmak, szabályok, konkrét ismeretek számonkérésére (A kérdések rövid válaszokat feltételeznek.) TÉMAZÁRÓ DOLGOZAT: témakörök, tananyagrészek végén, a témakör összefoglalását követően, előre bejelentve annak felmérésére, hogy ki hol tart az anyag mélységének elsajátításában TUDÁSPRÓBA: az adott tantárgyakon belül az átfogó ismeretek, az összefüggések meglátását, a jártasságot, a tanult ismeretek alkalmazását mérjük. Rendszeressége a tanterv és szaktanár függvényében változó. SZINTFELMÉRÉS: elsősorban diagnosztikus jellegű egyéni előrehaladást mér. Az értékelés százalékos formában történik, ezek eredményei ne jelenjenek meg jegyben. Rendje „tól – ig” határokon belül egyéni képességekhez mérten differenciált feladatok, fokozatos szintemelés. - egyszerű, egy utasítást tartalmazó feladatok legyenek - munka megkezdése előtt szóbeli magyarázat szükséges a feladatok megoldásához - csak olyan megoldási módokat kérjünk számon, amelyeket ismernek a tanulók - a tanulók képesek legyenek a rendelkezésükre álló idő alatt a feladatok elvégzésére Korlátai - Azoknál a tanulóknál, akiknek írásbeli munkái nem tükrözik a meglévő tudást, lehetőséget adunk a szóbeli feleletre. - Nem lehet számon kérni, olyan ismeretet, műveletet, szabályt, melynek alapos elsajátítására a tanulónak nem volt lehetősége hiányzás, vagy időhiány miatt. - A hiányzóknak biztosítani kell a lemaradás bepótlását és a számonkérés utólagos teljesítését. - Témazáró dolgozatot és tudáspróbát legfeljebb kettőt írathatunk adott osztályon belül ugyanazon a napon. Ezt a szaktanárok előre egyeztetik. - A témazáró dolgozatot rendszerező, összefoglaló óra előzze meg. Szerepe, súlya - Az írásbeli felelet és a "röpdolgozat" érdemjegye a szóbeli felelettel egyenrangú. - A témazáró dolgozat és a tudáspróba eredményét súlyozottabban vesszük figyelembe. - A tanulók tudásának értékelésénél elsősorban az önmagukhoz mért fejlődést vesszük figyelembe. A fentieken kívül fontos továbbá, hogy: - minden megoldott feladatot, leírt szavakat, mondatot, másolást, tollbamondást értékelni kell - a legkisebb jó részeredményt is értékeljük és a hibát azonnal javítsuk, különben az rögzül - a segítő értékelésnek folyamatosan jelen kell lennie - motiváló jellegű legyen! - a gyerekeknek szóban folyamatosan el kell magyaráznunk az adott érdemjegy tartalmát, igyekezve a tanulók önértékelési képességét kialakítani, fejleszteni. 68
- minél alacsonyabb az osztályfok annál nagyobb arányban alkalmazzuk a "tárgyiasult" értékelési eszközöket: pont, csillag. Vigyázni kell, hogy e tárgyak ne vegyék át az eszköz helyett a cél szerepét. Optimális esetben a jó feladat a sikerélmény. A szóbeli beszámoltatás A szóbeli beszámoltatás felelet útján történik. A szóbeli feleletet, igazodva tanulóink sajátosságaihoz, általában algoritmusok segítik.
2.10 A tanulmányok alatti vizsgák szabályozása 2.10.1. Osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha - felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, - előzetes írásbeli kérelem alapján az igazgató engedélyezi, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, - nevelőtestület engedélyező döntése alapján, ha a vonatkozó jogszabályokban meghatározott időnél többet mulasztott, Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsga követelményeinek minden esetben meg kell egyeznie az adott évfolyam és adott fogyatékosságtípus számára készült kerettanterv ismeretanyagával, de a tanuló értékelése során figyelembe kell venni a tanuló sajátos képességrendszerét, szorgalmát is. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. 2.10.2. Különbözeti vizsgára vonatkozó szabályok Különbözeti vizsgát a tanuló akkor tehet, ha más iskolából érkezik és az intézményünket kijelölő szakértői bizottság arra szóban vagy írásban javaslatot tett. Különbözeti vizsgát a szülő/nagykorú tanuló írásbeli kérelmére a kérelem beérkezését követő 15. és 45. nap között lehet szervezni, a különbözeti vizsga megkezdésének engedélyezését és a vizsga eredményét az igazgató határozatban rögzíti. Különbözeti vizsgát tehet a tanuló akkor is – szintén szülői kérelemre – ha a tanuló életkorának megfelelő osztályfoknál alacsonyabb osztályfokon tanul, ám a gyógypedagógiai rehabilitációs orientáltságú oktatás hatására hiányos ismereteit pótolta, a kultúrtechnikákat elsajátította, de képességei nem teszik lehetővé a többségi intézménybe való visszavezetését. Ez esetben is szükséges a szülő írásbeli kérelme, melyet az osztályfőnök írásbeli jellemzése támaszt alá.
69
2.10.3. Pótló vizsgára vonatkozó szabályok Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel távozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 2.10.4. Javítóvizsgára vonatkozó szabályok Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha - a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, - az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 2.11. Az értékelés rendje 2.11.1.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei - A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló az első évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. - A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. - Az értékelés és minősítés alól mentesítést, vagy az egyéni adottságához, fejlettséghez igazodó továbbhaladást (a továbbiakban: egyéni továbbhaladás) a TKVSZRB javaslatára, a szülő írásbeli kérelmére, az igazgató engedélyezheti. Egyéni továbbhaladás esetén - a szakértői vélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. - Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. Az előkészítő év - a szakértői vélemény alapján - az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. - Nem tagadható meg az első-negyedik évfolyamra járó tanuló napközis foglalkozásra, iskolaotthonos osztályba való felvétele, ha eredményes felkészülése azt szükségessé teszi.
70
- A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermeke eredményes felkészüléséhez. E rendelkezések alkalmazásában eredményes felkészülés azoknak az ismereteknek, képességeknek, készségeknek a negyedik évfolyam végére történő elsajátítása, amelyek az ötödik évfolyamba lépéshez szükségesek. - A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. - A szakképzési évfolyam nem ismételhető meg. Nem tekinthető a szakképzési évfolyam megismétlésének a második vagy további szakképzésbe történő bekapcsolódás. - Azon tanuló, aki nem teljesíti nyári összefüggő gyakorlatát, nem vehet részt a záróvizsgán. A vizsgatárgyak részei és követelményei A vizsgatárgyak vizsgarészei és követelményei megfelelnek az alkalmazott kerettanterv (Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára és Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára) adott évfolyam teljesítésére vonatkozó előírásoknak. 2.11.2 A tanulói magatartás értékelésének elvei A tanuló magatartásának értékelésére és minősítésére a következőket alkalmazzuk: Példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) Enyhén értelmi fogyatékos tanulók magatartásának értékelése - példás – Pontosan jár iskolába, igazolatlan mulasztása nincs. Nevelőinek utasításait szívesen követi, társait is erre serkenti. Iskolai megbízásait becsületesen teljesíti. Felszerelése van, azokra ügyel. Rászoruló társait segíti. A közösség vagyonát védi. Munkából önként és szívesen veszi ki részét. Testi higiéniájára igényes. Viselkedése fegyelmezett és példamutató. Házirendet, alapvető illemszabályokat betartja. - jó – Igazolatlan mulasztása nincs, nevelőinek utasításait követi. Iskolai megbízásait jól végzi. Felszerelése van, a közösség vagyonát védi. Közösségi munkába jól bekapcsolódik, viselkedése jó. Az ellenőrzőbe fegyelmezési beírása nincs. Testi higiéniája jó. Az alapvető társadalmi szokásokhoz alkalmazkodik. - változó – Három napnál kevesebb igazolatlan mulasztása van. Nevelőinek utasításait nem mindig követi. Iskolai megbízatásait hiányosan végzi. Felszereléseire nem vigyáz, vagy hiányos. A közösség vagyonára nem mindig ügyel. A munkából rendszertelenül veszi ki részét. Viselkedése ellen súlyosabb kifogás nem merült fel. Intője, rovója nincs. Testi higiéniája megfelelő. - rossz – Rendszertelenül jár iskolába, 3 napnál több igazolatlan mulasztása van. Nevelőinek utasításait gyakran megtagadja. Iskolai megbízatásait hanyagul teljesíti. A közösségi munkából nem veszi ki részét. Viselkedése ellen súlyosabb kifogások merülnek fel. Testi higiéniája kifogásolható.
71
Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók magatartásának értékelése A magatartás értékelésénél az életkorhoz és képességekhez mérten a tanuló iskolai és iskolán kívüli rendezvényeken tanúsított fegyelmezettségét, viselkedését, társaihoz, a felnőttekhez való viszonyát, házirend betartását vesszük figyelembe. - példás – Fegyelmezett, tisztelettudó, udvarias, a közösség aktív, segítőkész tagja. A házirend szabályait a tőle elvárható módon igyekszik betartani. - jó – Viselkedése megfelelő, közösségi tevékenységbe bevonható. Házirend szabályait igyekszik betartani. - változó – Másokat zavaró, kevéssé fegyelmezett, de igyekszik javulni. Viselkedése időnként udvariatlan. Közösségre többször negatívan hat, goromba, ártó. Házirend szabályai ellen gyakran vét. - rossz – Legtöbbször fegyelmezetlen, másokat zavaró. Viselkedése sokszor durva, romboló, goromba, hangoskodó. Társait bántja, felnőttekkel tiszteletlen. A házirend szabályait nem tartja be.
2.11.3 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél a következőket alkalmazzuk: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) Enyhén értelmi fogyatékos tanulók szorgalmának értékelése - példás – Az a tanuló érdemli meg, aki tanulmányi munkájában képességeihez mérten tevékenykedik. Munkavégzése megbízható. Minden tantárgyban elvégzi kapott feladatait. Van határozott érdeklődése, ebben az irányban önkéntesen többletfeladatot vállal. Házi feladata kész. Ellenőrzi önmagát. - jó – Figyel az órán, feladatait elvégzi, az órákra mindig lelkiismeretesen felkészül, rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Képes arra, hogy megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozzék, hogy ellenőrizze magát. Házi feladata kész. - változó – Az a tanuló, akinek a tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállóan csak akkor fog munkához, ha erre külön mindig felhívják a figyelmét, nem nézi át a saját munkáját, nem ellenőrzi önmagát. Iskolában és iskolán kívül a szétszórtság jellemzi. Házi feladata gyakran hiányos. Kitartása, figyelme, érdeklődése elmarad a tőle egyébként elvárható szinttől - értelmi képességeitől függetlenül. - hanyag – Aki tanulmányi munkában megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait nem végzi el, hiányzó feladatai pótlására is csak ritkán hajlandó. Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók magatartásának értékelése -
példás – A tanulmányi munkában igyekvő, jól motivált. Munkavégzése kitartó, megbízható. Feladattudata jó szintű, feladatait a felnőtt jelenlétében önállóan végzi verbális utasítás nélkül. 72
-
-
jó – Tanulmányi munkában jól motiválható, figyelmes. Feladatait irányítással, felnőtt felügyelete mellett, szóbeli útmutatás, tanácsadás vagy nonverbális jelek mellett végzi. változó – Tanulmányi munkája ingadozó. Nehezen motiválható. Munkavégzése rendszertelen, hullámzó. Tevékenység végzése közben a felnőtt aktív közreműködésére, segítségére, támogatására van szükség. Részfolyamatokat önállóan is elvégez. hanyag – Tanulmányi munkája hanyag, munkavégzésben megbízhatatlan, gondatlan.
A magatartás, a szorgalom értékelését havonta az osztályfőnök dönti el a szaktanárok véleményének figyelembe vételével. A félévi és a tanév végi minősítésekről a nevelőtestület dönt. 2.11.4 A tantárgyak értékelésének elvei Az értékelés tantárgyi elvei: - legyen összhangban a helyi tantervben megfogalmazott követelményekkel, valamint a tanuló teljesítményével, figyelembe véve a fejlődésében elért eredményt. - a tanuló egyéni képességeihez, fejlettségéhez, tudásához igazodó egyénre szabott számonkérésen alapuljon, figyelembe véve az ismeretelsajátítási folyamatban tanúsított aktív részvételt, - a tanítás egyik elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás az ellenőrzés, értékelés során is, - mindenkor objektivitásra és méltányosságra kell törekedni, - elsődleges a pozitívumok hangsúlyozása, azok megerősítő szerepe. - Az értékelés legyen a tanulók és a szülők számára informatív jellegű, biztosítva a további motiváltságot, a személyiség fejlődését. - A tanulók teljesítményének értékelése történhet szövegesen vagy osztályzattal. - A tanulónak minden területen teljesíteni kell a továbbhaladásához a helyi tanterv által meghatározott tantárgyi minimumkövetelményeket. - Az értékelés alapja: a tantárgyi specifikumoknak megfelelő, begyakorolt tanulási és munkaszokások, a tanulási folyamatban való részvétel, a részvétel önállósága, kezdeményező készség, aktivitás, a feladatmegoldások tudatossága. 2.11.5 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A jutalmazás és fegyelmezés különböző formáinak alkalmazása során a fokozatosság elvét kell alkalmazni. Törekedünk arra, hogy jutalmazás mindig a közösség előtt, nevelő célzattal is történjen, míg a fegyelmezés során a nyilvánosság, mint eszköz nem feltétlenül alkalmazandó. A jutalmazás és fegyelmezés fokozatait, az egyes fokozatokra jogosult személyek megjelölését, valamint az ahhoz kapcsolódó kiváltó magatartásformák pontos szabályozását a Házirend 5.1 és 5.2 pontja tartalmazza.
73
2.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a fenntartó által meghatározott létszám függvényében veszi fel a jelentkező tanköteles korú sajátos nevelési igényű tanulókat. A beiratkozással létrejön a tanulói jogviszony, mely a törvényi feltételeknek megfelelően működik, illetve szűnik meg. A második-tizenkettedik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni: - a szakértői bizottság szakvéleményét, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, vagy másolatát; - az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Szakképző évfolyamra évközben csak azonos, vagy rokonszakmát tanuló diák átvétele lehetséges. A tanulók felvételéről - a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével - az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes, az iskolai intézményegység-vezető és az érintett osztályfőnökök véleményét. 2.13. A felvételi eljárás különös szabályai Tekintettel arra, hogy intézményünk gyógypedagógiai oktatást-nevelést biztosító intézmény, a tanulói jogviszony létesítéséhez szakértői bizottság javaslata kell. Az adaptált szakképzési programokban való részvételhez szükséges továbbá az iskolaorvos szakvéleménye a tanulni kívánt szakmára való egészségügyi alkalmasságról. 2.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Iskolánkban - a nappali oktatás munkarendje szerint felkészülő tanulók részvételével - minden évfolyamon április, május hónapokban a Dr. F. Mérey Ildikó által kidolgozott Hungarofit módszer alapján történik tanulóink fizikai állapotának, edzettségének mérése, melyet az iskola testnevelés tantárgyat tanító pedagógusai végeznek. 2.15 Az iskola környezeti nevelési programja Alapelvek, jövőkép, célok Alapelvek, jövőkép A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk: - a fenntartható fejlődés, - a kölcsönös függőség, ok – okozati összefüggések, - a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései, - alapvető emberi szükségletek, - emberi jogok, - demokrácia, - elővigyázatosság, - biológiai és társadalmi sokféleség.
74
Tartsuk szem előtt, hogy egy gyermeket képezünk minden órán és foglalkozáson! Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt, - a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: - problémaérzékenység, - kreativitás, - együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, - kommunikáció, médiahasználat, - állampolgári részvétel és cselekvés, - értékelés és mérlegelés készsége. Az iskolai környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területen is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Iskolánkban fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet – és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk. Munkánk az iskolai élet sok területére kiterjed. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk volt és maradat. Tanórán és kirándulásokon megismertetjük gyermekeinkkel a természetet. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a környezetet féltő, óvó felnőttekké. A környezeti nevelés színterei az iskolában Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: 75
-
tanulmányi kirándulások, akadályversenyek, kézműves foglalkozások, pályázatok, múzeum, állatkert, nemzeti park látogatása, versenyek, szakkörök, iskolazöldítés, „jeles napok”.
Hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így élményszerű tanításra nyílik lehetőség. Testnevelés: A tanulók - fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket; - legyenek tisztában azzal, hogy a testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben; - értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes; - sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat. Magyar nyelv és irodalom: A tanulók - ismerjék meg a közvetlen – és mesterséges, ember alkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mese, monda, népdal, vers); - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát; - törekedjenek az anyanyelv védelmére; - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés; - törekszünk a környezet – és a természetvédelmi témájú könyvek feldolgozására. Történelem: A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet; - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására. Fizika: A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára; - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;
76
-
mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni.
Földrajz: A tanulók - szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről; - érzékeljék és értékeljék a környezetben zajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit; - ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségeit. Biológia: A tanulók - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet; - ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti – működési jellemzőit; - ismerjék meg a környezet – egészségügyi problémákat; - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére; - sajátítsák el a testi – lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. Kémia: A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel; - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Szakképzés: A tanulók - törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt; - ismerjék a szakma gyakorlásához kapcsolódó természet és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelelően hangsúlyozni, kiemelni; - ismerjék a szakmához kapcsolódó higiéniai követelményeket és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; - tudják a szakmai ártalmak hatását az emberi szervezetre, legyenek képesek az egészségkárosodás megelőzésére; - ismerjék meg a szakma történetét és lássák a környezetre gyakorolt hatását, tudják ennek az egyszerű vizsgálati lehetőségeit. Nem hagyományos tanórai keretben A tanév során tanulóink egy része lehetőség szerint táborozáson vesz részt. Az iskola múzeumlátogatásokat, múzeumi órákat szervez. Tanórán kívüli programok Különböző akciókban veszünk részt: - gyűjtési akciók, - nevezés jeles alkalmakra meghirdetett rajzpályázatokra, (Víz világnapja, Erdők Hete, stb.) - parlagfű irtási akció, - szemétszedés.
77
Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Nem anyagi erőforrások Iskolán belüli együttműködés - Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve az oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. - Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az osztályközösségeknek. - Tanárok és diákok: A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a hulladékgyűjtési akcióknak és a kirándulásoknak. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. - Tanárok és szülők: Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskolánk is közvetíteni kíván. - Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Iskolán kívüli együttműködés - Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. - Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.
78
- Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. - Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy a környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik – ez az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában. 2. Taneszközök Az iskola nem rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.
3. Kommunikáció A környezeti nevelésben – a jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média – irodalomban kritikusan, a híreket tudják feldolgozni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre. Végzett munkájukról szóban kell számot adniuk. Iskolán kívüli kommunikáció formái - környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, - környezetvédelemről szóló rádió – és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, - a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése, együttműködés az illetékes önkormányzattal.
Kalocsa, 2013. március hó …..
Jóváhagyta:
igazgató
79
