Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM

Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014

„Része vagyunk egy hosszú láncnak, amelyből kiválik majd itt-ott egy-egy kiváló ember: talán leszármazottunk, talán tanítványunk tanítványa, esetleg valaki, akihez eljutott sok-sok áttéten át egy mondatunk, egy biztatásunk, jókedvünk vagy szomorúságunk feletti elmélyedés. Ha egy mondattal, egy hangsúllyal hozzájárulunk a nagy tetthez, amelyet véghezviszünk, nem éltünk hiába. Egy mosoly is beérhet évtizedek múlva. Egy nagyvonalú gesztus is elég, hogy a jó lavináját elindítsa. Csak ha nem volt mosolyunk és nem lázadtunk, akkor van félnivalónk.” Dr. Hankiss János

Tartalomjegyzék 1. Visszatekintés a múltba 1.1. Tagiskolák jogelődjei, múltja 1.2. Folyamatos fejlesztéssel kialakított sajátosságaink

3 6

2. Helyzetelemzés 2.1. A nevelő-oktató munka feltételei 2.2. Szülők, tanulók igényei, elvárásai

8 13

3. Nevelési program 3.1. Tagiskolák nevelőtestületeinek pedagógiai hitvallása 3.2. Pedagógiai alapelvek 3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, ebből adódó feladataink 3.4. A nevelési feladatok megoldásának eszközei, módszerei 3.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 3.6. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.7. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 3.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 3.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje 3.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 3.11. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 3.12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 3.13. A tanuló felvételére, átvételére vonatkozó szabályok 3.14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve

14 15 16 17 18 22 22 24 26 30 31 33 36 36

4. Helyi tanterv 4.1. A képzés specifikumai 4.2. Tantárgyi rendszer és heti óraszám 4.3. A tananyag 4.4. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 4.5. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése 4.6. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 4.7. A tanulók fizikai állapotának mérése 4.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 4.9. A tanulók egyenlőségét szolgáló intézkedések

37 38 45 46 47 54 54 54 56

5. Záradék

2

Bevezetés A Kalocsa környéki községekben bekövetkezett jelentős tanulólétszám-csökkenés miatt 2007-ben a helyi önkormányzati képviselőtestületek nevelési - oktatási feladatok ellátására közös fenntartású intézményt hoztak létre, melynek neve: KalocsaiDunaszentbenedeki-Homokmégyi-Öregcsertői-Szakmári-Újteleki-Uszódi Általános Iskola lett Kalocsa, Szent István Király út 12-14. szám alatti székhellyel. A 2007/2008. tanévtől kezdődően a Dunaszentbenedek, Homokmégy, Öregcsertő és Uszód községek tanulói a városi tagintézményekben folytatják felső tagozatos tanulmányaikat. 2013. január 1-től az intézmény fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ lett. A tagintézmények közül a Kalocsa városi iskolák működtetője Kalocsa Város Önkormányzata, míg a vidéki iskoláké a KLIK. 2013. szeptember 1-től a Foktői Magyar László Általános Iskola csatolásával létrejött a Kalocsai Kunszt József Általános Iskola. 2014. szeptember 1-jével az Eperföldi Általános Iskola kiválása után az új intézmény neve: Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola, székhelye: Kalocsa, Jókai Mór u. 1.

1. Visszatekintés a múltba 1.1. Tagiskolák jogelődjei, múltja A Belvárosi Általános Iskola jogelődjei 1860 – Kalocsai Miasszonyunkról elnevezett Iskolanénék Elemi Leányiskolája 1869 – Polgári Leányiskola, Tanítóképző és Óvónőképző Iskola 1945 – Kunszt érsek utcai Általános Leányiskola 1948 – Állami Általános Leányiskola 1962 – 1. számú Állami Általános Iskola 1990 – Telephelyünkön, Szőlőhegyen 1-4 osztály működött 2004-ig 1996 – Belvárosi Általános Iskola 2004 – Kalocsai Belvárosi – Dunaszentbenedeki Általános Iskola és Óvoda Dunaszentbenedeki Általános Iskola múltja A régi jegyzőkönyvekben 1762-ből található az első feljegyzés az első tanítóról, aki kántor, és jegyző is volt egy személyben. 1793-ban szűnt meg a hármas állás, akkor már külön jegyző volt. 1816-ban négy osztályos volt az iskola. Akkor a legfőbb tantárgy a vallástan volt. A szorgalmi idő is hosszabb volt, mert aratáskor kettő, szüretkor pedig három hét volt a szünet. Természetesen még elég sok szünnap volt a sok vallási ünnep miatt. Híres tanító volt Vörösmarty Sándor, aki 1852-ben részt vett a Noszlopy Gáspár-féle összeesküvésben, mely miatt 7 évet és 7 hónapot töltött Kufstein börtönében. Kiszabadulása után került Benedekre. Ribiczei Nemes Viktor – aki szintén tanító volt – alakította meg a Polgári Olvasókört. A református gyerekeket több mint 30 évig Laskay András kántortanító tanította. Dóra Tibor 1941-ben került a községbe kántortanítónak. Hosszú ideig volt az iskola igazgatója, feldolgozta a község történetét is.

3

1948-ban államosították az iskolákat. 1954-ben az iskolának már 6 tanulócsoportja volt. A tanítás több épületben folyt. 1968-ban épült az új épület a Kölcsey utcában 2 tanteremmel, melyet 1978-ban újabb két tanteremmel bővítettek. 1975-ben Uszód és Géderlak községekkel együttműködve jött létre az Egyesített Általános Iskola. 1982-től az iskolák ismét önállóak lettek, 8 évfolyammal és 2 vagy 3 napközis csoporttal működtek. A gyermeklétszám csökkenése miatt 2004-2007 között társulás formájában működött az iskola Kalocsai Belvárosi – Dunaszentbenedeki Általános Iskola és Óvoda néven. Foktői Magyar László Általános Iskola története Foktőn már 1762-ben katolikus iskola működött, melynek működésében fontos szerepe volt a helyi plébánosnak, mint iskolaszék elnöke. Az oktatási intézmény minden ügyéről az érseki hatóság döntött. A faluban a református vallás hívei sem maradtak le a katolikusok mögött és 1783-ban saját felekezeti iskoláz alapítottak. 1836-os tűzvészben sajnos leégett, de 1 év múlva új iskolát húztak fel, amely a mai iskola elődje volt 1882-ben falusi összefogásból felújították és kibővítették az akkor rossz állapotban lévő iskolát, amely ma is fontos része Foktőnek. A későbbiek folyamán a katolikus és református vallás gyermekei közös iskolába jártak, ugyanis az államosítás ide is elért. Az 1947/48-as tanévet, mint népiskola kezdte meg működését. Ebben az évben nemcsak az érsek befolyása, hanem az iskolanővérek tanítói tevékenysége is befejeződött a faluban. Iskolánk 1998-ban vette fel Magyar László nevét. Homokmégyi Általános Iskola múltjáról A Homokmégyi Tagiskola több mint 100 éves múltra tekint vissza. Kezdetben csak a belközség tanulói jártak az akkori 3 tantermes iskolába. A szállások gyermekei saját iskolájukban tanultak. A hetvenes évek második felében az utolsó szállási iskola is megszűnt. A sok gyermek elhelyezésére elindított iskolabővítés több lépcsős fejlesztéssel valósult meg, s 1975-ben érte el az iskola a jelenlegi 8 tantermes, 2 szaktantermes állapotát. A csökkenő gyereklétszám miatt a 2004/05-ös tanévtől a Szakmári Általános Iskolával, a 2006/2007-es tanévtől pedig a kalocsai Kertvárosi Általános Iskolával közös intézményi társulásban működtünk. A Kertvárosi Általános Iskola jogelődjei 1873 – Polgári Fiúiskola 1916 – Állami Polgári Fiúiskola 1925 – Magyar Királyi Állami Gróf Klebelsberg Kúnó Polgári Fiúiskola 1945 – Kalocsai Állami Polgári Fiúiskola 1948 – Állami Általános Fiúiskola 1963 – 2. számú Általános Iskola 1970 – Vén József Általános Iskola

4

1990 – Kertvárosi Általános Iskola 2006 – Kalocsai Kertvárosi, Homokmégyi Általános Iskola és Óvoda Az Öregcsertői Általános Iskola múltja Az iskola épülete 1929 és 1932 között épült. Ezt megelőzően 1841-től is folyt már az öregcsertői gyerekek nevelése, oktatása a községben. Intézményünk őse hosszú ideig a katolikus egyház népiskolájaként működött, majd állami iskola lett. Szakmári Általános Iskola rövid története A szakmári iskola épületegyüttese 1967-68-óta fokozatosan érte el jelenlegi formáját. Ekkor épült az a 4 tantermes iskolarész, amelyben ma az alsó tagozat működik. 1974ben a felső tagozatos tanulók elhelyezése is megoldódott. Az alsósok épületével szemben 6 tantermes emeletes iskola épült. 1981-ben az alsó tagozatos iskolához folyosóval csatlakoztatva épült egy 12x24 m-es tornacsarnok vizesblokkal, öltözőkkel. Az épületet 1987-ben bővítették 2 helyiséggel. 2006-ban csatlakoztunk az Eperföldi Általános Iskolához. Uszódi Benedek Péter Általános Iskola múltja Uszód községben az 1800-as évek második felében létesült iskola. Az egyházak református és katolikus iskolát tartottak fenn, úgy mondták, felekezeti iskolába jártak a gyerekek, vallásuk szerint. Mindkét iskola a templomok mellett, a református templom, illetve a plébánia mellett helyezkedett el. A katolikus iskolában a II. világháború vége felé a zavaros idők miatt a tanítás szünetelt. A református iskola a háború alatt is végig működött, bár igen kevés tanítóval. Az 1941-es esztendőben pl. az osztatlan 1-3. osztályos alsó tagozatot 84 fővel egy pedagógus tanította. Az államosítás után modernizálták az iskolát: bevezették a villanyt, majd folyamatos bővítésekkel lehetővé tették, hogy az addigi három épületben folyó tanítás egy helyre kerüljön. Az iskola jelenlegi, „új” épületét 1964-ben építették. Mai formáját 2000-ben nyerte el az iskola, amikor egy minden igényt kielégítő, jól felszerelt modern sportcsarnok és melegítő konyhával ellátott étkező felépítésével alakult ki a mai épületkomplexum. Az évtizedeken keresztül használt Uszódi Általános Iskola név helyett a Képviselő-testület határozata alapján 2004. november 19-én az iskola felvette a Benedek Péter Általános Iskola nevet. Benedek Péter a XX. században élt, tősgyökeres uszódi családból származó naiv festő volt. Képviselő-testületünk döntése alapján nevének felvételével nemcsak munkássága előtt akartunk tisztelegni; célunk volt az is, hogy gyermekeinket arra neveljük, ápolják hagyományainkat, tiszteljék a múltat, becsüljék értékeinket és ezen értékek alkotóját, az embert. Ezáltal legyenek büszkék szülőföldünkre, Magyarországra, ezen belül szűkebb hazánkra, Uszód községre is. A 2004. évi névadóünnepség évfordulóján minden évben megünnepeljük ezt a napot, melynek keretében emlékezünk névadónkra, kiállításokkal, néptánccal, népzenével ápoljuk a helyi hagyományainkat, elültetve ezzel gyermekeinkben a népművészet, a hagyományok szeretetét és tiszteletét.

5

1.2. Folyamatos fejlesztéssel kialakított sajátosságaink A mindenkori vezető és a nevelőtestület fogékony és kezdeményező a jobb, korszerűbb nevelési-oktatási módszerek megismerésére, kidolgozására. Az évek során iskolák sajátos arculatát a következők alakították: Belvárosi Általános Iskola 1984-1994 közötti időszakban számos helyre szerveztünk kirándulást, táborozást, külföldi utat: Szelidi-tó, Fonyódliget, Balatonszemes, Zánka, Ljubietova, Lipcse. 1989. A diákönkormányzat megkezdte működését (az ezt megelőző időszak úttörős hagyományaira is támaszkodva). 1990 óta működő sportkör keretében sportversenyeken vesznek részt tanulóink jó eredménnyel. 1990-es évek elején került sor a kötelezően választható tanórák beiktatására, amely lehetővé tette a tagozatos óraszámok megemelését, specialitásaink megvalósítását, amely 1995-ig jól működött. 1991. Az Ének-zenei Általános Iskolától a fenntartó áthelyezte iskolánkba az ének tagozatos osztály indítását. 2001-ig működő énekkar kimagasló eredményeket ért el. 1992. Az angol nyelv oktatása első évfolyamtól. Amerikai angol tanárok tanítanak az intézményben. 1993. Testvériskolai kapcsolat a dániai Frederiks Iskolával. 1993. Az intézmény az Apáczai Kiadó bázisiskolája lett. 1994. A NEVI irányításával bevezetésre került 1-8. évfolyamon az EGÉSZséges ÉLET tantárgyi kísérlet. 1996 óta iskolánkban kerül megrendezésre a megyei Curie természetismereti verseny. Ebben az évben került bevezetésre egy osztályban a „Lépésről lépésre” Soros Iskolafejlesztő Program. 1996-től működik a Belvárosi Nebulók Alapítvány. 1997. Közoktatási Információs Szolgáltató Pont iskolánkba történő elhelyezése, internet elérhetőséggel. A 2F Iskola az intézménybe telepített számítógépeket. 1999. Bekapcsolódtunk az Egészségesebb Iskolákért Egyesület munkájába. 2000/2001-es tanévtől fejlesztő pedagógus kezdte meg a munkát. 2000-től szervezzük az erdei iskolai programot természetvédelmi területek közelében. Kapcsolatot építettünk ki a dániai Karup-Frederiks iskolával. A Comenius 2000 partnerközpontú minőségfejlesztési program bevezetése. 2001. Megkezdtük a Szülők Fóruma előadássorozatot. 2002. Együttműködés az Együtt Egészségesen Egyesület Kalocsai tagozatával, valamint a Kábítószeregyeztető Fórummal. 1000 éves Kalocsa - Millennium éve - Kiss István művésztanár térplasztikájának avatása iskolánk folyosóján. 2005. Iskolakóstolgató programot és nyílt nap bevezetése az iskolába lépő óvodásoknak és szüleiknek. A Röplabda Diákolimpiának – Pünkösdi Kupának ad helyet az intézmény. Phare programsorozat. 2006. A Belvárosi Általános Iskola név felvételének 10. évfordulóját rendezvénysorozattal és jubileumi műsorral ünnepeltünk. Kiadásra került a jubileumi évkönyv. Amerikai vendég énekkart fogadtunk iskolánkban. 2007-ben és az azt megelőző években: Tantárgyi tanulmányi és sportversenyeket rendezünk.

6

Minden tanévben nyílt napot tartunk az intézménybe járó tanulók szüleinek. Minden évben sor kerül a Belvárosi Napok, Puttonysport, karácsonyi műsor, farsang, az egészség hete, környezetvédelmi napok megrendezésére. Osztálykirándulásokat szervezünk országunk megismerésére. A nevelőtestület magyarországi és külföldi iskolák pedagógiai munkájával is megismerkedett, pl. dán, makedón, bolgár iskolák. 2012. szeptember 1. Tehetségpont természetismeret tehetségterületen. 2014-ben az iskola az Academy of Central European Schools tagja lett. Kertvárosi Általános Iskola Matematika tagozatos évfolyamok /7-8./ az l970-es években. Nyelvi Irodalmi Kommunikációs program szerinti anyanyelvoktatás l985-től 2000ig. Iskolaotthonos oktatási-nevelési forma egyik l. és 2. osztályban, l985 óta, 3. osztályban 2000-től. Néptánc és néprajzi ismeretek oktatásának bevezetése 1-3. osztályokban l989-től 2003-ig. Iskolai könyvtár és olvasóterem használatba vétele - 1991. Számítástechnika oktatása /engedélyezett egyedi tanterv szerint / a 7-8. évfolyamokon az l993/94. tanévtől. A tanulók érdeklődésének és igényeinek megfelelő felzárkóztató foglalkozások és diákkörök /szakkörök/ működtetése az anyagi és személyi feltételek maximális kihasználásával /folyamatos/. Megfelelő munkaszervezéssel kötelezően választható tanórák beiktatása a tanrendbe – a tanulók érdeklődése szerinti csoportbontással – az 1990-es évek elején. Ez a rendszer az 1995. évi „racionalizálásig” működhetett. Lehetőség szerint a nagy létszámú évfolyamoknál, osztályoknál osztálybontásban való német és angol nyelv, matematika, anyanyelvoktatás. A nevelőtestület magyarországi, szlovákiai, romániai, németországi iskolák pedagógiai munkájával való ismerkedése az utóbbi évtizedben. 1989-től diákönkormányzat működtetése /jól megalapozott úttörő hagyományokra támaszkodva /. 1990 óta iskolai diáksportkör működtetése. 1991-től Zrínyi Ilona megyei matematika verseny helyszíne a mi iskolánk. 1991. dec. 1-től a „Kertvárosi Általános Iskoláért, Gyermekeinkért Közhasznú Alapítvány” működtetése. 1992. A városban elsőként szerveztük meg a Szülők-nevelők bálját. 1993-tól „Tóparti iskola” alsó tagozatosoknak /nálunk először/. A NEVI irányításával az EGÉSZséges ÉLET tantárgykísérletben való részvétel 19941999 között. Színjátszó szakkör sikeres működtetése 1996-tól. Együttműködési megállapodás a németországi-„Grund und Hauptschule mit Werkrealschule Ummendorf”- iskolával 1997-től 2002-ig. A német nyelv kisebbségi nyelvként való oktatása 1997/98-as tanévtől egyik osztályban felmenő rendszerben. 1998-tól erdei iskola az 5. évfolyamon. Részvétel az Egészségesebb Iskolákért Egyesületben, valamint az Erdei Iskola Hálózatban 1999-től. A német-angol nyelv válaszhatóságának bevezetése a 2000/2001. tanévtől.

7

2001. Városi helyesírási verseny szervezése és lebonyolítása. Német nemzetiségi osztályok kapcsolata a kircheimi gyerekekkel 2002-től. /Német nyelvű levelezés, barátságok kialakulása gyerekek, szülők és pedagógusok között./ Szekszárdi Német Nemzetiségi Színház német nyelvű színházi előadásain való részvétel a német nyelvet tanuló alsó tagozatos gyerekek számára. Német mesemondó és versmondó versenyen való részvétel. Német alapfokú, ill. középfokú nyelvvizsga letétele 7-8 osztályban. Márton napi ünnepség a nyelvi munkaközösség irányításával. Részvétel az Együtt Egészségesen Egyesület Kalocsai tagozatában 2000-től, valamint a KEF-ban 2002-től. Sajátos, a tanulók, szülők részéről igényelt hagyományos rendezvényeink: évnyitó buli, gólyaavatás, Egészség hete, Mikulás buli, „karácsonyvárás”, farsangi buli kicsiknek, nagyoknak, nyílt tanítási nap/ok/, továbbtanulási szülői értekezlet 7-8. osztályos szülőknek és tanulóknak, vetélkedők, túrák, osztálykirándulások, nyári tábor, a „Kertvárosi hét” stb. 2012. szeptember 1. Tehetségpont nemzetiségi német nyelv, matematika, színjátszás tehetségterületen. 2013. szeptember 1. az emelt szintű matematika oktatás bevezetése. 2013. szeptember 14. Akkreditált Kiváló Tehetségpont cím elnyerése 2014. október 1. Mentoráló Intézmény cím elnyerése A 2001. évtől mindkét kalocsai iskola partnerkapcsolatot ápol Székelykeresztúrral, melynek keretében a mindenkori hatodikosok nyaranta egy hetet töltöttek Erdélyben. 2011-től a Határtalanul! pályázat segítségével a hetedik évfolyam tanulói utazhatnak Erdélybe.

2. Helyzetelemzés Pedagógiai programunk a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (továbbiakban: Nkt.), a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet valamint a Nemzeti Alaptanterv (NAT) alapján készült. A Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola Pedagógiai programjának elkészítése átgondolt, megalapozott, felelősségteljes gondolkodást és kellő szakmai kompetenciát igényelt, a tagiskolák helyzetelemzéseire épült. Az előkészítés során megvizsgáltuk a tárgyi és személyi feltételek alakulását, feltérképeztük a családi hátteret, a szülők, a tanulók igényeit, és elvárásait.

2.1. A nevelő-oktató munka feltételei 2.1.1. Tárgyi feltételek tagiskolánként Belvárosi Általános Iskola 2002/2004-es tanévben az intézmény teljes rekonstrukciója megtörtént. Az iskola új tornateremmel és orvosi szobával bővült. A tantermek átalakításával kémia, biológia fizika, technika szaktantermekkel, nyelvi laborral és korszerű tankonyhával gazdagodott. Az átalakítás során két informatika szaktanterem kialakítására került sor. A mozgáskorlátozott tanulók részére személyfelvonó és vizesblokk is készült. Az egész épületben megtörtént a világítás korszerűsítése. Kiépítésre került a tűz- és mozgásérzékelő rendszer. A vizesblokk és a központi fűtés is korszerű. Az udvar

8

korszerűsítése és a bitumenes kosárlabdapálya kiépítése is megtörtént. Az iskolai könyvtárban a könyvállomány mennyisége és minősége még nem éri el a kívánt színvonalat. 2014-ben a 21. század követelményeinek megfelelő számítógépek kerültek a második informatika terembe. Dunaszentbenedeki Általános Iskolában Az iskola két helyen működik. A tantermek parkettásak, ill. műanyag burkolatúak, mindkét épületben van vizesblokk, gázfűtés. Nem dolgozunk szaktantermi rendszerben. A téli testnevelés órákat a Faluház nagytermében, a szabadtérieket a Kölcsey utcai épülethez tartozó sportudvarban tartjuk. A tanítást szolgáló eszközrendszer kielégítőnek mondható. A tantermek bútorzata fokozatosan cserére szorul, a jelenlegi a csoportok életkorához igazodik. Az audiovizuális eszközeink folyamatosan pótlásra szorulnak elhasználódás, elavulás miatt. Számítógépes tantermünkben 10 gép hálózatba van kapcsolva, tanári szoba és igazgatói iroda 1-1 géppel internet hozzáféréssel. Rendelkezünk iskolarádióval, illetve hangosító berendezéssel. A tornaterem felszerelése megfelelő. Földrajzi, történelmi térképek, kémiai, fizikai, biológiai demonstrációs eszközök pótlása, felújítása az anyagi lehetőségeken belül folyamatos. Könyvtári állományunkat (könyvek, CD-k, videokazetták) elsősorban pályázatok útján tudtuk az elmúlt években gyarapítani. Pedagógiai szakirodalmunk megfelelő számú és minőségű. A tantárgyak oktatását segítő módszertani folyóiratok is járnak az iskolába. Foktői Magyar László Általános Iskola Iskolánkban 2009-ben volt egy nagy felújítás és átépítés. Ennek során az úgynevezett kisiskola, amely az első három évfolyamnak adott helyet egy különálló épületben, felkerült a főépületbe, melyet kibővítettek és a sportcsarnokunk is elkészült. Teljes nyílászáró csere történt, valamint a folyosó új járólapot kapott. A külső tatarozással teljesen új külsőt kapott iskolánk. 2010-ben pályázati úton négy digitális táblát nyertünk, mely hasznos segítőtársunk a megújult oktatási szemlélet és pedagógiai módszerek alkalmazásában. Elmondható, hogy mind külsőleg, mind belsőleg jól felszerelt oktatási intézményben tanulhatnak diákjaink. Homokmégyi Általános Iskola 2006-ban történt meg az iskola teljes felújítása, akadálymentesítése és az új, az EU-s szabványoknak megfelelő tornaterem átadása. A tan- és szaktermeken kívül 1 nyelvi labor, 1 ebédlő, füves udvar és egy betonozott kézilabda pálya áll a tanulók rendelkezésére. A tetőszerkezet cseréje a következő évek sürgető feladata. Az eszközellátottságunk jó. A felújítás során 17 új számítógéppel, korszerű IKT-s eszközökkel gazdagítottuk eszközparkunkat, s az elhasználódott bútorzat cseréje is megtörtént. A számítástechnika tanteremben 20 gép, a nevelői és igazgatói szobában 3 számítógép rendelkezik internetes hozzáféréssel. Ezen kívül 5 projektor, 2 nyomtató, 2 fénymásoló biztosítja a megfelelő technikai feltételeket. Az iskola tárgyi feltételei a tetőszerkezet felújításának megvalósulása után mind szakmai, mind esztétikai szempontból a 21. század iskoláival szemben támasztott követelményeknek megfelelnek.

9

Kertvárosi Általános Iskola 2010-ben történt meg az iskola teljes felújítása, akadálymentesítése és az új, az EU-s szabványoknak megfelelő tornaterem átadása. Az épület teljes korszerűsítése során kiépült a biztonsági rendszer, az IKT eszközök használatát támogató internet hálózat, megújult az iskolához udvar, bitumenes sportpálya, füves sport- és játszóudvar (mászókák, homokozó) és parkosított előkert. A termek bútorzata megfelelő. Az oktatást segítő korszerű eszközök nagy többsége az iskola alapítványának tulajdona, melyet tartós használatra átadott az intézménynek. Az iskola alapítványa nagyban segíti a tárgyi feltételek javítását. 2014-ben a TIOP 1.1.1 pályázat segítségével az IKT eszközöket és laptopokat kapott az iskola. Öregcsertői Általános Iskola Az iskola és a napközi épületét kívül és belül 2006-ban felújították, a mosdók, tantermek, folyosók berendezését kicserélték. Ebben az évben kialakítottuk a modern számítástechnika szaktantermet, a technika termet, új berendezést kapott a természettudományos szaktanterem is. Mivel az osztályok száma csökkent, lehetőség nyílt egy médiaterem kialakítására. Ebben a teremben működik a nyelvi labor is. Korszerűsítésre vár még a tanári szoba, az iroda és a szertárak felszerelése. Az oktatást szolgáló eszközök folyamatos felújításra, kiegészítésre szorulnak. Szükségessé válik az elöregedő táblák cseréje, javítása is. Az iskola bejárata és a kerítés felújításra került, a bejárat előtti rész térköves borítást kapott. Az iskola és a napközi udvarának fűtakaróját helyreállították az építkezés után, de nem került sor a salakos kézilabda pálya kiépítésére. Szükség lenne még néhány új játékra is az udvaron, valamint a meglévők kiegészítésére, javítására. Szakmári Általános Iskola Az iskola épületegyüttese fokozatosan érte el jelenlegi formáját. Nemrégiben két tantermes korszerű műhely került átadásra egy hozzá kapcsolódó gyakorlókerttel. Van tornaterem öltözőkkel, vizesblokkal. Az egyik udvaron bitumenes pálya, a másik udvaron salakos kézilabda pálya van. Iskolánkban a kémia szaktanterem, a számítógépes terem, a jól felszerelt fizika-kémia előadóterem, az új és használt gépekkel felszerelt informatika terem, a nyelvi labor, a technika oktatásához műhely terem, mellette főzőkonyha biztosítja tanulóink számára a tanuláshoz szükséges korszerű feltételeket. Könyvtárunk a község felnőtt lakosságának igényeit is kielégíti. Az audiovizuális eszközellátottság egyes helyeken jó, ugyanakkor videó- és DVDlejátszóra is szükségünk lenne. Az iskola alsó tagozatának tetőzetét és a tornatermet felújították 2011-ben. Az iskola többi részére is ráférne a felújítás, főleg a nyílászárók cseréjére és a vizesblokkok felújítására lenne szükség. Az iskola mindkét udvarán található 1-1 pálya, a felső tagozatosoké bitumenes, ezt szeretnénk a pályázat révén füvesre cserélni, az alsós udvaron levő, korábban salakos pályát l995-ben sikerült alapítványi és SZMK támogatással befüvesíteni. Az iskola bútorzata a célnak megfelelő, bár lehetne őket korszerűbbre cserélni. Az oktatáshoz szükséges eszközökkel rendelkezünk. Van internet hozzáférésünk a

10

számítógépes teremből és a nevelői irodából egyaránt. A számítógépeinket modernebbre lehetne váltani. Uszódi Benedek Péter Általános Iskola Az épület állaga jónak mondható, felújított; a belső állagmegőrzés folyamatos. Teljes külső tatarozás, csatorna- és tetőfelújításra történt. Az épületet szigetelték, megtörtént a nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése is. Négy osztálytermünk, egy számítástechnikai célra használt kistermünk és egy napközis termünk van. Régi osztálytermeink felújításával és egybe nyitásával minden igényt kielégítő községi könyvtár működik az épületben, mely jól használható közösségi térként is funkcionál iskolai és községi rendezvényeink számára. Jól felszerelt tornacsarnok áll iskolánk rendelkezésére. 2001. második félévétől melegítő, illetve tankonyhát és ebédlőt vehettünk birtokunkba a csarnokkal egy épületben. Számítógépeink, internet elérhetőségeink száma még megfelelő, a közelmúltban pályázat útján új gépparkot kapott iskolánk. A tantermek felszereltsége, taneszközeink megfelelőek. Iskolánk környezete, udvara rendezett, ápolt, kellemes. Igyekszünk otthonossá tenni kívül, belül. Hatalmas füves tér, játszóudvar, bitumenes kézilabdapálya (mely egyben foci is), valamint egy beton kosárlabdapálya (röplabdázni is használjuk) áll rendelkezésünkre. Az udvaron mászó állvány, pingpongasztal, hinták állnak a gyerekek rendelkezésére. A fenntartó anyagi fedezetével megvalósítandó feladatok: • A 3. osztályosok úszásoktatása • a 7. osztályosok erdélyi tanulmányi kirándulása részben (részben pályázati forrásból) • a tanulmányi kirándulások • az erdei iskola • a taneszközök beszerzése • könyvtár állományának /könyv, DVD/ bővítése A működtető feladata: • az épületegyüttesek folyamatos karbantartása, felújítása A tagiskolákhoz kapcsolódó alapítványok Kalocsa város és a társközségek tagiskoláit is több alapítvány támogatja. Ezek az alábbiak: • „A Belvárosi Nebulók” Közhasznú Alapítvány • Dunaszentbenedek Községért Közhasznú Alapítvány • Homokmégyért Közhasznú Alapítvány • A „Kertvárosi Általános Iskoláért - Gyermekeinkért” Közhasznú Alapítvány • „Szakmár és Környéke Gyermekeiért” Közhasznú Alapítvány • Uszód Község Ifjúságáért és Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány • Iskolánk Tornaterméért Közhasznú Alapítvány Uszód

11

2.1.2. Személyi feltételek tagiskolánként A nevelő-oktató munka személyi feltételei biztosítottak Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskolájában. Ezt az alábbi táblázat is alátámasztja. Tagiskola

Tanító

Tanító speciális képesítéssel

Általános iskolai tanár

Középiskolai tanár

Összesen

Belvárosi

1

9

11

3

24

Kertvárosi

1

12

17

3

33

Dunaszentbenedeki

0

2

0

0

2

Foktői

6

0

5

1

12

Homokmégyi

1

4

1

0

6

Öregcsertői

2

0

1

1

4

Szakmári

0

7

5

0

12

Uszódi

4

1

1

0

6

15

35

43

6

99

Összesen:

Minden iskolában van olyan tanító vagy tanár, akinek fejlesztő, differenciáló pedagógusi végzettsége is van. A BTMN tanulókat tanórákon kívül egy fejlesztő pedagógus végzettségű kolléga fejleszti. Az SNI tanulókat utazó gyógypedagógusok látják el. 2.1.3. A tanulóközösségek jellemzői Tanítványaink kis részének jó a családi háttere. Egyre növekszik a bizonytalan egzisztencia veszélyével, az átmeneti,- vagy folyamatos munkanélküliséggel küzdő, és a csonka családok száma. A vidéki tagiskolákban a fokozódó létbizonytalanság, a mindennapi megélhetésért való küzdelem egyre jellemzőbb. Az alábbi táblázat jól szemlélteti, hogy a községi iskolákban, arányaiban magasabb a hátrányos helyzetű, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. HHH Iskola Létszám Belvárosi 231 Dunaszentbenedeki 12 Foktői 70

Fő 19 2 13

HH % 8 17 19

Fő 120 6 47

SNI % 52 50 67

Fő 39 0 7

BTMN % 17 0 10

Fő 21 0 7

% 9 0 10

12

Homokmégyi Kertvárosi Öregcsertői Szakmári Uszódi Összesen:

40 376 18 79 40

3 0 0 13 0

8 0 0 16 0

17 0 13 27 0

43 0 72 34 0

5 21 1 7 1

13 6 6 9 2

3 22 2 12 3

8 6 11 15 8

866

50

6

230

27

81

9

70

8

A gyerekek egyre kisebb része ismeri a kulturált magatartási szabályokat. Növekvő tendenciát mutat azoknak a száma, akik nem elég igényesek ezek alkalmazásakor. Sokszor előfordul a durva hangnem, a trágár beszéd. Egyre gyakrabban okoznak problémát a rongálások, a viselkedésbeli hiányosságokból bekövetkező nemkívánatos események. A tanulmányi eredmények évenkénti vizsgálatából, a kompetencia-mérésből és a középiskolák visszajelzéséből megállapítható, hogy a tanulók összlétszámának kb. harmada jó, néhány százalékuk kiváló képességű. A közepes tudásszintet elérők két csoportja a képességeik alatt teljesítők, ill. a ténylegesen közepes képességű tanulókból áll. Minden tagintézményben nő a tanulási részképesség zavarral és a magatartászavarral küzdő gyerekek száma. Általában ők a gyengén teljesítők.

2.2. Szülők, tanulók igényei, elvárásai Általános iskoláinkban a szülői háttér igen heterogén. A gyermekek szociális-, kulturális- és anyagi helyzete nagymértékben eltér. Főleg a falusi tagiskolák családjaiban növekszik a létbizonytalanság, az elszegényedés. Az iskolával szemben támasztott alapvető elvárások azonban hasonlóak. Minden szülő elvárja a sokoldalú képzést - legfontosabbnak a következőket tartják: • Az iskola az egyéni képességek figyelembevételével fejlesszen minden tanulót! • Alapos, konvertálható ismeretanyagot adjon át, s közben fejlessze ki a gyerekek továbbtanulásra való képességét! • Emberléptékű, gyermekközpontú legyen! • Biztosítsa a testileg, lelkileg egészséges, kulturált, harmonikus személyiség kialakítását! Előzetes méréseink alapján megállapítható, hogy a szülők többsége elégedett az iskolai nevelő-oktató munkával, a pedagógusok felkészültségével. Igényként fogalmazták meg a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozásokat reál és humán tantárgyakból egyaránt. A részképesség- illetve a magatartászavarral küzdő tanulók szülei igénylik az egyéni fejlesztő foglalkozásokat. A tehetséges tanulók szülei igénylik a tehetség kibontakoztatását elősegítő szakköröket, a versenyekre való felkészítést. Minden tagintézményben elvárják a szülők az anyanyelv, a humán és a reáltantárgyak színvonalas oktatását, az információs társadalom által megkívánt ismeretek megalapozását, az egészséges életmódra nevelést és a tanulók környezettudatos magatartásának kialakítását; illetve, hogy a pedagógusok kísérjék figyelemmel és segítsék a tanulók fejlődését, legyenek szakmailag naprakészek, tartsák tiszteletben a gyermekek emberi méltóságát és jogait.

13

A tanulók szerint az iskola legfontosabb feladata a tudás gyarapítása, a felkészítés a továbbtanulásra. Méréseink szerint többségük elégedett az iskolával, nem választana másik intézményt. Ezt a nevelő-oktató munka jó színvonalával és a közösségi élet sokszínűségével indokolják. Erősségeink között a pedagógusokkal kialakult jó kapcsolatot, és az iskolai hagyományok ápolását említik. Ide sorolják a Diákönkormányzat (DÖK) közösségfejlesztő tevékenységeit is. Igénylik a felzárkóztató, tehetséggondozó és sportfoglalkozásokat, valamint a DÖK programjait. Elvárják, hogy a pedagógusok legyenek megértők, igazságosak, türelmesek, és hogy a korszerű ismereteket meggyőzően közvetítsék. Többségük fontosnak tartja a szép, kulturált környezetet, értékeli az ilyen irányú fejlesztéseket.

3. Nevelési program 3.1 Tagiskolák nevelőtestületeinek pedagógiai hitvallása Belvárosi Általános Iskola Iskolánkban családias légkörben kívánjuk a tanulók teljes személyiségét fejleszteni. Ennek érdekében korszerű ismeretek, képességek és készségek kialakítására, bővítésére törekszünk. A ránk bízott gyerekekből szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges ifjúságot kívánunk nevelni. Dunaszentbenedeki Általános Iskola Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a gyermekek korszerű ismereteinek, készségeinek, képességeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Olyan ifjúságot kívánunk nevelni, aki korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető ismeretekkel rendelkezik, aki erkölcsileg, szellemileg és testileg egészséges. Foktői Magyar László Általános Iskola Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a korszerű ismeretek elsajátítása, a képességek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Homokmégyi Általános Iskola Gyermekközpontú iskolában, korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítésére törekszünk. Olyan ifjúságot kívánunk nevelni, aki egészségesen él, környezettudatos magatartást tanúsít, ragaszkodik szülőföldjéhez, és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák megszerzésével a kor követelményeinek eredményesen meg tud felelni.

14

Kertvárosi Általános Iskola A mai kor kívánalmainak megfelelő, jól hasznosítható alapszíntű tudással rendelkező, a további tanulásra képes, harmonikus személyiség kialakítására törekszünk, aki egészséges és értékalkotó életet kíván élni, s vállalja nemzeti identitását megújuló európaisága érdekében. Öregcsertői Általános Iskola Gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve. Iskolánk hosszú múltja alatt többször változtak az intézmény falai, épületei, de nem változott a bennük munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő öregcsertői polgároknak! Szakmári Általános Iskola Nevelő-oktató munkánk során arra törekszünk, hogy a 8. osztály befejezésére a tanulók korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretekre tegyenek szert, mely elegendő a sikeres középiskolai felvételhez. Mindezt gyermekközpontú iskolában valósítjuk meg. Uszódi Benedek Péter Általános Iskola Értékközpontú nevelésfilozófiai koncepciót követünk, ahol a tanuló teljes személyiségének fejlesztése a cél. Olyan ifjúságot kívánunk nevelni, aki elsajátította az általános műveltség alapjait, kire a demokratikus magatartás, az európai humanista értékrend jellemző, aki tiszteli az életet, vállalja a cselekvő felelősséget.

3.2. Pedagógiai alapelvek Nevelő-oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt: • • • • • •

A tanulókat az iskolának fel kell készíteni az önálló ismeretszerzésre és önművelésre. Ennek feltétele a szilárd alapkészségek kialakítása, különös figyelmet szentelve kiemelt figyelmet igénylő tanulók nevelésére, oktatására. A tanulót meg kell ismertetni a társadalmi együttélés erkölcsi normáival és szabályrendszerével olyan módon, hogy mindez belső igényévé váljon. Az iskolában minden tanulónak esélyt kell kapnia hátrányainak leküzdésére. Ehhez hatékony felzárkóztató munkára van szükség az egyéni bánásmód elvének alkalmazásával. A kiemelkedő képességű tanulóknak lehetőséget kell kapniuk tehetségük kibontakoztatására. A világban való eligazodáshoz, a társadalmi beilleszkedéshez fejlett kommunikációs képességekre és viselkedéskultúrára van szükség. Egy idegen nyelv elsajátítása a kor követelménye. Az életmód átalakulása megkívánja a lépéstartást az informatikai forradalommal.

15

• • • •

A megfelelő továbbtanulási irány, pálya kiválasztása reális önismeret és életszemlélet kialakítását feltételezi. A harmonikus személyiségfejlődés a testi és lelki egészséget egyaránt magában foglalja. Alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, a magyar nemzet történelmének és néphagyományainak megismerését és ápolását. Fontosnak tekintjük környezetünk megismerése és megóvása iránti igény kialakítását.

Iskolánk nevelő-oktató munkáját az erkölcsi és a nemzeti értékek, a demokrácia értékei, az európai humanista értékrend hatja át. Kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink jól érezhetik magukat. Ennek keretében: • • • • • •

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére, tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében empatikus és toleráns emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

3.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, ebből adódó feladataink Az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik, ahol a tanulót érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészítjük a középfokú iskolai továbbtanulásra. Célunk, hogy visszaadjuk a tudás rangját, a szorgalmas és tisztességes munka értékét, hogy újra erény legyen a becsületesség, a megbízhatóság, az adott szó és a családtagjaink, embertársaink iránt érzett felelősségtudat. Kiemelt célunk, hogy 8. osztály végére minden tanuló az egyéni képességei alapján elvárható legjobb eredményt érje el. Rendelkezzen olyan bővíthető, biztos ismeretekkel, jártasságokkal, készségekkel és képességekkel, melyek birtokában megállja a helyét a választott iskolában. Folyamatosan megvalósítandó feladataink: • •

Kialakítjuk és fejlesztjük a hatékony tanulás, az önálló ismeretszerzés képességét. Fontos feladatunk az egyéni tanulási kompetenciák fejlesztése. Törekszünk tanulóinknál a használható nyelvtudás megszerzésére. Szorgalmazzuk az alapfokú nyelvvizsga letételét.

16

• • • • • • • • • •

Minden tevékenységünkkel szolgáljuk a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Kialakítjuk és fejlesztjük az egészséges életmódot és környezettudatos magatartást meghatározó szokásokat. Elősegítjük és fejlesztjük a tanulók önismeretét, önértékelését. Megtanítjuk őket kudarcélményeik kezelésére a pótcselekvések (pl. kábítószer, alkohol) helyett. Felismertetjük az erkölcsi meggyőződés és cselekvés összhangjának fontosságát. Kialakítjuk az elemi erkölcsi és magatartási normákat. A tanulók tudatformálásában törekszünk az emberi jogok tiszteletben tartására, a nyelv és kulturális értékek iránti tiszteletre, nemzeti és más kultúrák elfogadásának belső értékrendbe történő beépülésére. Kialakítjuk a társas kapcsolatok iránti igényt, tudatosítjuk a kortárs és nemzedékek közötti kapcsolatok jelentőségét, a toleráns, a segítő közösségi magatartás elemi készségeit. Kifejlesztjük azokat a releváns kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsunk alakításához. Gyakoroltatjuk a jogokkal való élni tudást, biztosítjuk a tanulói önkormányzat funkcionális működését. Tudatosítjuk tanulóinkban nemzeti és nemzetiségi hagyományainkat, azok ápolására, a nemzeti identitás fejlesztésére nevelünk. Erősítjük az Európai Unióhoz való tartozás tudatát. Feladatunk az aktív állampolgárságra nevelés. Felkészítjük tanulóinkat arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiség és vallási csoport közötti barátság szellemében tudja vállalni az élettel járó mindenfajta felelősséget.

3.4. A nevelési feladatok megoldásának eszközei, módszerei: Nevelési módszerek két nagy csoportját alkalmazzuk: a) közvetlen (direkt) és b) közvetett (indirekt) módszereket. Közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását - követelés célzó, beidegző - gyakoroltatás - segítségadás módszerek - ellenőrzés - ösztönzés

- a tanulói közösség tevékenységének megszervezése - közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés

2. Magatartási modellek - elbeszélés - tények és jelenségek

- a nevelő részvétele a tanulói közösség

17

bemutatása, közvetítése

bemutatása - műalkotások bemutatása - a nevelő személyes példamutatása

tevékenységében - a követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)

- magyarázat, beszélgetés - a tanulók önálló elemző munkája

- felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - vita

Kiemelt módszereink, eljárásaink: • • • • • • • • • • •

A tanulói motivációt fejlesztő tanítási módszerek (projektmódszer, kooperatív oktatási módszer, drámajáték, szerepjáték, egyéb játék) előtérbe helyezése. A tanulók érettségéhez alkalmazkodva fokozatos áttérés a tapasztalásról az elvont gondolkodást igénylő módszerekre. Algoritmusok adása szaktárgyi órákon. A tanulás módszertanának tanítása az osztályfőnöki órák keretében, gyakoroltatása tanítási órákon, a napköziben és a tanulószobai foglalkozásokon. Képességfejlesztés, tehetséggondozás a kiemelten tehetséges tanulóknak a tanórai differenciált foglalkozás, valamint a szakköri órák keretében. Egyéni fejlesztő foglalkozások a sajátos nevelési igényű (SNI) valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM) tanulók számára. Felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások a hátrányos- és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára. Diákönkormányzat működtetése. Községi tagiskoláinkban a falusi életvitelre való felkészítés, hagyományőrzés. Hagyományos és nemzeti ünnepeink aktív ünneplése. Vidéki tagiskolákban hagyományaik szerint a községi ünnepek kulturális programjait az iskolák szervezik. Kapcsolattartás és cserelátogatás a székelykeresztúri, a székelyvarsági, a marosmagyarói, a németországi iskolákkal.

3.5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Figyelembe véve a Nemzeti alaptantervben (NAT) megfogalmazott feladatokat a Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola nagy hangsúlyt fektet azokra a nevelési-oktatási tevékenységekre, amelyek a tanulók személyiségének kibontakozását és fejlesztését szolgálják. Pedagógiai munkánk céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Minden tagiskola alapvető feladata /a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve/ a tanulókkal elsajátíttatni az alábbi kiemelten fontos értékeket. Ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

18

3.5.1. Feladataink a nevelés területén: • Erkölcsi nevelés Feladatunk az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. • Értelmi nevelés Feladatunk az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. • Közösségi nevelés Feladatunk az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. • Érzelmi nevelés Feladatunk az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. • Akarati nevelés Feladatunk az önismeret, a tanuló saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. • Nemzeti nevelés Feladatunk lakóhelyünk /Dunaszentbenedek, Homokmégy, Foktő, Kalocsa, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, Uszód/ és a haza Magyarország múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a magyar nemzet kultúrájának, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Ennek érdekében a nemzeti ünnepek valamint a Nemzeti Összetartozás Napjának méltó megünneplése. • Állampolgári nevelés Feladatunk az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. • Munkára nevelés Feladatunk a tisztességes munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására, környezetük rendben tartására irányuló tevékenység gyakoroltatása. • Egészséges életmódra nevelés Feladatunk egészséges, edzett személyiségek kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása. Minden tagiskolában jól működő diákönkormányzat segíti és biztosítja, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják jogaikat és kötelességeiket. A diákönkormányzati munkát segítő pedagógus az osztályfőnökök segítségével valósítja meg a következő feladatokat: • • • • • • •

A diákjogok megismertetése és az érdekérvényesítés. Az iskolai hagyományok ápolása és a hagyományteremtés. A tanulók szabadidős tevékenységének szervezése Hulladékgyűjtési akciók szervezése. Egészség hete Kulturális bemutatók Vetélkedők

19

A nevelési feladatok megvalósulását szolgáló egyéb tevékenységek színterei: • • • • • • • • • • •

Az aradi vértanúkra emlékezünk – október 6. Október 23. megünneplése Március 15. megünneplése A Nemzeti Összetartozás Napja – június 4. A Magyar Nyelv Napja – november 13. Magyar Kultúra Napja-szavalóverseny Sportvetélkedők, osztályok közti versenyek szervezése Szakkörök Tóth Jenőné Emlékverseny, Pirisi László Sport Emléknap Madarak, fák napja Szakmári Kupa Sakkverseny

3.5.2. Feladataink az oktatás területén Műveltségünk feltétele, kultúránk hordozója a magyar nyelv. Ebből következik, hogy kiemelt feladatunk a magyar nyelv, és a nyelvi kommunikáció fejlesztése. Az olvasás, írás, a helyes beszéd és a nyelvtani ismeretek elsajátítása. Minden tantárgy tanításánál nagy gondot kell fordítani a magyar nyelv helyes használatára, a szövegértésre, a tanultak értelmes kifejezésére mind szóban, mind írásban. Idegen nyelvi kommunikáció kialakítása, fejlesztése is fontos feladata iskolánknak. Ez alatt értjük a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértését, kifejezését és értelmezését szóban és írásban. Feladatunk a matematikai gondolkodás fejlesztése és alkalmazása, felkészítve ezzel gyermekeinket a mindennapok problémáinak megoldására is. A logikus gondolkodásmód, az összefüggések keresése és felismerése, az algoritmusok elsajátítása a többi tantárgy tanulását is elősegíti. A természettudományos ismeretek kialakításával a természeti világ alapelveit ismerik meg tanulóink. Feladatunk, hogy az 5-8. osztályosok megértsék /életkoruknak megfelelő szinten/ a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészére. Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség megalapozása és fejlesztése pedagógiai munkánk fontos része. Meghatározó feladatunk az információs társadalom által megkívánt ismeretek, a kommunikációs készség, a gyors problémafelismerő- és döntési készség, a kritikus gondolkodás és együttműködés képességének kialakítása, a digitális kompetencia fejlesztése. Feladatunk kialakítani tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, melyek segítségével hatékonyan tudnak kommunikálni, empatikus magatartást tudnak követni, fogékonyak lesznek a változásokra, kezelni tudják a stresszt, a frusztrációt. Továbbá meg tudják oldani a konfliktusokat a magán-, a társadalmi és szakmai életben egyaránt.

20

Törekszünk a szociális, az állampolgári kompetencia alapvető ismérveinek elsajátíttatására, a szükséges képességek és készségek kialakítására, a szociális érzékenység fejlesztésére. Kiemelten kezeljük az aktív állampolgárságra és a demokráciára nevelést. A XXI. században alapvető attitűd a kezdeményezőképesség, a kockázatvállalás, ezért releváns feladatunk tanulóink ez irányú képességfejlesztése. Fontosnak tartjuk, hogy a szellemi és testi fejlesztés mellett lehetőséget adjunk minél több praktikus ismeret elsajátítására. Ezért a háztartási, pénzügyi-gazdasági, műszaki, mezőgazdasági, közlekedési, tűzvédelmi, munkavédelmi alapismeretek közvetítésének, gyakoroltatásának megkülönböztetett szerepet szánunk. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt feladatnak tekintjük a tanulók motiválását, a tanulói aktivitást és a képességek szerinti differenciálást. a)

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják különös tekintettel az integrált pedagógiai rendszerben tanulókra. c) Fontosnak tartjuk a differenciált óravezetést. Arra törekszünk, hogy nevelő-oktató munkánk maximálisan igazodjon a tanulók egyéni fejletségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra. A hatékony, önálló tanulás elsajátíttatása alapvető törekvésünk, melynek feltétele az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása, a saját tanulási stratégia, kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása. A tanulónak képesnek kell lennie az önálló cselekvésre, a közös munkára, tudásának másokkal való megosztására és saját munkájának értékelésére. A tanórán kívüli foglalkozásokon is aktívan bevonjuk őket az ismeretszerzés egész folyamatába. Itt is figyelembe vesszük a tanulók eltérő képességeit, és annak megfelelően választjuk meg azt a módszert, amely az ismeretek elsajátítását leghatékonyabban biztosítja. • Felzárkóztató foglalkozások szervezése a nehezebben tanulók, a betegség miatt tanulásban lemaradtak részére. • Képességfejlesztő, szakköri foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók számára. • Az iskolai, falusi, városi könyvtár használata. • Számítógéppark, internet használat. A napközi szerves része az iskolai munkának. A tanórán megkezdett tevékenységet megalapozza, kiegészíti. Céljai, nevelési-oktatási alapelvei az iskoláéval azonosak.

21

3.6. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Célunk, hogy egészséges fejlődésük és a betegségek megelőzése érdekében, a gyermekeket arra sarkalljuk, hogy életelemükké váljon a mozgás.

3.6.1. Mindennapos testmozgás

Iskolai adatok igazolják, hogy gyermekeink jelentős részénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, lábbetegség illetve a túlsúly. Feladatok: • mindennapos testmozgás biztosítása a testnevelés órák és a sportkörök, illetve a szabadidős foglalkozások keretében • a testnevelés órán sikerélmény érje a tanulót, a mozgást örömmel végezze • a tartásjavító torna beiktatása • könnyített testnevelés lehetősége • gyógytestnevelés általánossá tétele 3.6.2. Táplálkozás A túlsúlyos tanulók számának csökkentése érdekében tudatosítani tanulóinkban az egészséges táplálék fogyasztásának fontosságát.

kívánjuk

Feladatok: • az egészséges étkezéshez, élelmiszerekhez kapcsolódó ismeretek elsajátítása a kémia, biológia tantárgyak keretében • egészséges ételek készítésének elsajátítása a technika órákon • Egészség Hete megszervezése • az iskolaorvos, védőnő, dietetikus előadása osztályfőnöki órák keretében • egészséges élelmiszerek árusítása az iskolai büfékben 3.6.3. Lelki egészségvédelem Mivel az alternatív örömszerzési formák a dohány, alkohol, drog s az általuk okozott problémák már az általános iskolás korosztályt is veszélyeztetik, a teljes egészségi állapothoz oly fontos mentális egészségre, ennek fejlődésére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Feladatok: • a lelki problémával küzdők kiszűrése • a problémát kiváltó okok feltérképezése • a pedagógus és a tanítványa közötti bizalom erősítése • a pedagógusok szakismereteinek bővítése (továbbképzések) • a család – iskola – pedagógus kapcsolat szorosabbá tétele • tanórai és tanórán kívüli önismereti foglalkozások szervezése • prevenciós programok szervezése

3.7. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, melyben kialakul az egyén és a társadalom közötti kapcsolat. Fő területei: • tanórák

22

• • •

tanórán kívüli foglalkozások /napközi, szakkörök, sportkörök/ diákönkormányzat programjai egyéb szabadidős tevékenységek.

Mind a négy terület sajátos foglalkozási formát követel. Mások az egyes területek céljai, feladatai. Azonban valamennyien hozzájárulnak: • a tanuló közösségi magatartásának kialakításához, • a közösségi szokások, normák elfogadásához, • a véleményalkotó-, véleménynyilvánító képesség fejlődéséhez, • az empatikus magatartás kialakításához, • a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez • a másság elfogadásához. A közösségfejlesztés egyben személyiségfejlesztés is. E terület hatékony működése érdekében a pedagógusok együttműködnek a családokkal. A szülők feladata, hogy segítsék gyermekük iskolai, ill. osztályközösségbe való beilleszkedését, az iskola házirendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak elsajátítását, betartását. Az osztályfőnök feladata, hogy megismertesse a tanulókkal az iskola házirendjét, hogy betartassa a közösségi együttélés szabályait, hogy tudatos tervező és szervezőmunkával jó közösséggé kovácsolja osztályát. Minden nevelő feladata a gyermekek kommunikációs és vitakultúrájának fejlesztése, az esetleges konfliktusok tisztázása, közös kezelése. A közösségfejlesztés tevékenységi rendszere, szervezeti formái: A diákönkormányzat szerepe meghatározó a közösségfejlesztésben. Munkáját választott tisztségviselőkből álló vezetőség irányítja. Éves program szerint működik. Szabadidős tevékenységeivel, rendezvényeivel, színes programjaival maradandó élményt nyújt alsó és felső tagozatos gyerekeknek egyaránt. Közben fejleszti az osztály, az iskola közösségét. Ez a testület hivatott képviselni a diákság egyéni és kollektív jogait, megfogalmazza az esetleges problémákat, javaslataival segíti ezek megoldását. Fontos szerepet vállal az iskolák közötti kapcsolatok kialakításában, a gyerekek kommunikációs és vitakultúrájának fejlesztésében. Az információátadás érdekében a diáktanács és az iskola igazgatója egyes tagiskolákban kéthavonként, máshol negyedévenként, illetve szükség esetén megbeszélést tart. Az iskolagyűlésen az adott időszak legfontosabb eseményeiről, eredményeiről tájékoztatja az igazgató a DÖK tagjait. Iskolánkban jól működő diákönkormányzatok segítik és biztosítják, hogy a tanulók megismerjék és gyakorolják jogaikat és kötelességeiket. A napközi- és az egész napos iskola a kisiskolások közösségeinek kialakításában vállal szerepet. Éves munkatervében rögzíti a tanulók személyiségfejlesztésének, az osztály, a napközis csoport közösséggé formálásának színtereit.

23

Iskolai sportkör Az iskolai sportkörnek tagja az iskola minden tanulója. A tanórai testnevelés órákkal együtt biztosítja a mindennapi testedzést és a tanulók felkészítését a különböző sportversenyekre. A közösségfejlesztésben is meghatározó szerepet ölt be. A sport szeretetére nevelés mellett a versenyekre való felkészülés és a részvétel segíti a tanulók akaratának, kitartásának és a csapatszellemnek fejlesztését is. Szakkörök A szakkörök a gyerekek egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Indításukról minden tanév elején az iskola igazgatója dönt, figyelembe véve a felmerülő igényeket és az anyagi lehetőségeket. Működésük során igazi kis közösségek alakulnak ki, ahol a tehetséges tanulók egymást megismerik, kölcsönösen tisztelik. Az alábbi programokon való részvétel önkéntes, amennyiben a szülők vállalják a költségeket: • Osztálykirándulások • Nyári táborok • Erdei iskola /A 8 év alatt legalább egyszer minden osztály számára lehetőség nyíljon./ • Színházlátogatás, kiállítás, mozi- és múzeumlátogatás • Kirándulás Erdélybe • 1 hét külföldön, tanulás a partneriskolában

3.8. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. 3.8.1.A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: • a tanítási órákra való felkészülés, • a tanulók munkájának rendszeres értékelése, • az iskolai dokumentáció pontos vezetése, • a vizsgák, kötelező országos mérések lebonyolítása, • a tanulmányi versenyek lebonyolítása, • tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, • felzárkóztatás, korrepetálás • iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, • osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, • az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, • fogadóórák megtartása, • részvétel munkaközösségi, nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, • részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, • a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, • tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, • iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, • tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, • iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés

24

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 3.8.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, feladatok Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. • • • •

• • • • •

• • • • • • • •

Az osztályfőnök, a gyerek tulajdonságainak megismerése érdekében együttműködik a szülőkkel és az osztályban tanító pedagógusokkal, első osztályban az óvónőkkel. A hatékony személyiségfejlesztés érdekében negyedik osztály végén a tanulócsoportot átvevő osztályfőnök a váltás előtt óralátogatások, beszélgetések keretében ismerkedik a gyerekekkel. A 4. és 8. osztályok osztályfőnökei a tanévzáró értekezleten jellemzik osztályukat, így a nevelőtestület is megismeri a tanulócsoport problémáit, a további feladatokat. Az osztályfők és a pedagógusok felhasználnak minden az osztály és az iskola szintjén, valamint az iskolán kívül szervezett rendezvény nyújtotta lehetőséget a gyerekek tehetségének kibontakoztatására; önismeretük, együttműködési készségük, toleranciájuk fejlesztésére; akaratuk, kitartásuk edzésére. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: - napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Együttműködik a diákönkormányzattal, segíti a tanulóközösség kialakulását. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Indokolt esetben a családsegítő munkatársaival együtt családlátogatáson vesz részt A továbbtanulás segítése Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

25

3.9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje 3.9.1. A különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok 3.9.1.1. A kiemelten tevékenységek

tehetséges

tanulók képesség- kibontakozását segítő

Minden tagiskola célja a tehetséges tanulók eljuttatása képességük optimumára, alapvető feladata a tehetségek mielőbbi felismerése, felkutatása. A felismerést a fejlesztő munka követi, mely tanórán és tanórán kívül egyaránt teret kap. A tehetséggondozást segítő tevékenységek tagiskoláinkban és iskolán kívül az alábbiak: • • • • • • • • • • • •

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése (differenciálás). A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása. Tehetséggondozó foglalkozások. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Részvétel versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon, pályázatokon (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) A tanulók érdeklődési körének figyelembe vételével szakköri lehetőség. Csoportbontás idegen nyelvből Az iskolai sportkör, a mindennapos testedzés lehetőséget biztosít a gyerekek számára a sporttevékenységek széles választékát felajánlva. Az iskolai, városi, falusi könyvtár használata. Az iskola más létesítményeinek /nyelvi labor, számítástechnika terem, tornaterem stb./, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata. Múzeumok, kiállítótermek, galériák, telekunyhó, teleházak, faluházak látogatása. Egyéb, iskolán kívüli intézmények szolgáltatásainak igénybevétele /zene,- tánc,sport,- játék/.

3.9.1.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók (SNI) felzárkóztatását segítő program Intézményeinkben folyamatosan növekszik a tanulásban lemaradók, a tanulási zavarokkal küzdő tanulók száma. Az iskola Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve rögzíti az SNI tanulók felzárkóztatásával, fejlesztésével kapcsolatos célokat, faladatokat, módszereket. Minden tagiskola kiemelt feladata csökkenteni a sajátos nevelési igényből eredő hátrányokat, a részképesség-kiesést, a tanulási zavart. Kiszűrésük érdekében első osztály év elején DIFER mérést végeznek az iskolákban dolgozó gyógypedagógusok. Ennek alapján feltérképezik, hogy fejlettségi szintet illetően milyen összetételűek az első osztályok. E mérések megalapozzák SNI tanulók egyéni fejlesztési tervének kidolgozását. A tanítók játékos módszerekkel megközelítően azonos szintre hozzák a gyerekek ismeret- és fejlettségi szintjét, fokozatosan szoktatják őket az iskolai munkához.

26

A részképesség-zavar gyanúja esetén a szülővel történő egyeztetés után az iskola javaslatot tesz a szakértői vizsgálatra. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság illetve az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat által kiadott szakvélemény alapján, szükség esetén egyéni fejlesztő foglalkozást szervezünk, az iskolákban működő gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok közreműködésével. Ha kell, igénybe vesszük logopédusok, pszichológusok munkáját. Az SNI tanulók fejlesztő foglalkozásai egyéni fejlesztési tervek alapján történnek. Amennyiben a szakértő mentesítést javasol, a Nkt. alapján az igazgató határozatban dönt erről. Az egyéni fejlesztő foglalkozásokon túl a pedagógusok a tanórai munkában differenciáltan foglalkoznak az arra rászoruló tanulókkal. A tanulásszervezésre jellemző a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás, mely a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítségben, az ellenőrzésben, az előremutató,- fejlesztő értékelésben valósul meg. Sajátos tanulásszervezési technikák alkalmazása nélkül nem oldhatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulással és az egyéb magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. Számos tanulásszervezési megoldás segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép használata gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatásához. Ha a tanuló az első osztályban „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a továbbhaladást akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszűntetéséhez szükséges intézkedésekre. A felzárkóztatásra szoruló tanulóknak a differenciált tanórai munkán túl heti két alkalommal rendszeres korrepetálást biztosítunk elsősorban matematika és anyanyelv tantárgyakból. A napközi otthonban a tanító egyéni foglakozással, játékos módszerekkel segíti az arra rászorulók felzárkózását. A második vagy további alkalommal osztályt ismétlő tanulóknak heti két alkalommal kötelezően szervezünk felzárkóztató korrepetálást. A felzárkóztató foglakozásokat a Nkt. által biztosított időkeret terhére szervezzük. A szülőket tájékoztatjuk azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani gyermekük eredményes felkészüléséhez. Minden tanártól, tanítótól elvárjuk, hogy • tudjon differenciáltan nevelni-oktatni, • semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót, • értékeléskor vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit, a tanulót önmagához képest mérje, nézze a fejlődést, • a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, • nevelje a közösséget a képességek különbözőségeinek tolerálására.

27

Elvárások az osztályfőnök iránt: • a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon, • a tanuló problémáit értse meg és értesse meg a szaktanárokkal, • szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek érdekében, • kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, • gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról, • szükség esetén a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról adjon írásbeli véleményt. 3.9.1.3. A beilleszkedési, pedagógiai tevékenység

tanulási,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

Az iskolánkba járó gyerekek egy része jelentős szociális, ill. műveltségi hátránnyal érkezik intézményünkbe. A gyakorta csonka családban élő, munkanélküli felnőttekkel, hozzátartozókkal körülvéve, kudarcélményekkel bőven felvértezett gyerekek kettős nevelésben részesülnek. Az elégségessel épphogy átbukdácsoló fiatalok számára a család normái és a számukra idegen iskola feloldhatatlan kettőséget élveznek. Ennek következménye a helyenként devianciába átcsapó magatartás. A pedagógusoknak mindenekelőtt a család, a szülők meggyőzését, a nevelőmunkába történő bevonásukat kell megoldania. Ennek leghatékonyabb eszköze a rendszeres találkozás, beszélgetés, kapcsolatteremtés. Amennyiben az osztályfőnök beilleszkedési vagy magatartási nehézséget tapasztal, úgy a szülővel történő egyeztetés alapján javasolhatja a gyermek szakvizsgálatát. A szakvélemény elkészítését és a rehabilitációs foglalkozásokat a nevelési tanácsadótól igényelheti a szülő. A pedagógusok segítik a gyerek integrációját a gyermekközösségbe, együttműködnek a nevelési tanácsadó szakemberével és a szülőkkel a következők szerint: • egyéni bánásmód elvének érvényesítése a tanórai munkában; • játékos módszerek a figyelem fenntartásában; • speciális taneszközök használata: számítógépes program (Manó); • a felzárkóztató órák, foglalkozások; • napközi,- és egész napos iskolai munkában egyéni foglakozás; • tanulószoba igénybevétele; • drámapedagógiai módszerek alkalmazása osztályfőnöki órákon; • osztályközösség erősítése közös szabadidős programokon keresztül; • diákönkormányzat tisztségviselőinek bevonása a viselkedéskultúra javításába; • a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; • a családlátogatások; • a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; • szoros kapcsolat az óvodával, a pedagógiai szakszolgálattal (nevelési tanácsadóval) és a gyermekjóléti szolgálattal.

28

3.9.2. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal összefüggő feladatok A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, prevenciója. Minden pedagógus közreműködik a gyermek – és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. A tagiskolákban gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök működnek, kiknek alapvető feladatuk, hogy segítsék a pedagógusok munkáját. Ezen belül feladataik közé tartozik: • a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, • családlátogatásokon vesznek részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, • a veszélyeztető okok megléte esetén értesítik a gyermekjóléti szolgálatot, • segítik a gyermekvédelmi szolgálat tevékenységét, • a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik, • tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök feladataikat a pedagógusok segítségével oldják meg. • Az osztályfőnökök és a napközis csoportok vezetői segítenek a preventív munkában, az aktuális teendők körültekintő és szabályos ellátásában. Az osztályfőnök igyekszik megismerni az osztályában tanuló gyerekek problémáit egyéni beszélgetésekkel, szükség esetén családlátogatásokkal. Kisebb gyerekek esetében segít az érzelmi élet problémáinak felismerésében a gyermekrajzok szakszerű vizsgálatával. A szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint ismerteti a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, házirendet. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentáljuk. • Osztályfőnöki órákon a tanárok drámapedagógiai módszerekkel célzottan próbálják meg alakítani a lelki és testi egészséggel kapcsolatos ismereteket, jártasságokat, készségeket. Egészségtan órákon kiemelt cél kialakítani gyermekeinkben a nemet mondás képességét, az eligazodást a környezetből jövő sokféle impulzus kritikus szemlélésében. • A szülők, nevelők tájékoztatása az arra rászoruló gyermekekkel való különleges, individuális bánásmód szükségszerűségéről. • Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálattal (nevelési tanácsadóval). • Nyilvántartás vezetése az érintett tanulókról. • A változások követése. • Szükség esetén környezettanulmány készítése, megfelelő intézkedés megtétele. • A rászoruló gyermek esélyeinek növelése érdekében pályázatok készítése nyári táborozás, különböző iskolai nem kötelező programokban való részvétel megkönnyítésére. • Együttműködés a gyámhivatallal, a gyermekjóléti szolgálattal.

29

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében minden tagiskolánk együttműködik a területileg illetékes: • pedagógiai szakszolgálattal (nevelési tanácsadóval), • gyermekjóléti szolgálattal, • családsegítő szolgálattal, • polgármesteri hivatallal, • gyermekorvossal, • védőnői hálózattal, • a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, • egyházakkal, • alapítványokkal. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök segítségével minden évben felmérjük a szociális hátrányokkal induló gyerekek számát. A szociális hátrányok enyhítése érdekében a következőket tesszük: • Felzárkóztató egyéni foglalkozásokat biztosítunk a rászorulók számára. • Felzárkóztató illetve tehetséggondozó foglalkozásokat szervezünk. • Igényeljük az iskolák alapítványaitól a tanulmányi versenyekre való utaztatás és a nevezési díjak költségeit. • Az iskolai, városi, községi könyvtár használatát ajánljuk. • Az indulási hátrányok csökkentése is fontos feladatunk. /Óvónők, tanítók összehangolt munkája révén./ • Segítjük a nyolcadikosok továbbtanulását. • Személyes, egyéni tanácsadást nyújtunk tanulóknak, szülőknek. • Egészségvédő és mentálhigiénés programokat szervezünk. • Napközis és tanulószobai ellátást biztosítunk. • Biztosítjuk az ingyenes tankönyvet az arra jogosultaknak. Lehetőséget adunk a tartós tankönyvek kölcsönzésére. • Felajánljuk az iskolai étkezés lehetőségét, • Segítjük a tanulók szabadidejének megszervezését (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok). • Minden pályázati lehetőséget kihasználunk, amelynek segítségével támogatni tudjuk a rászoruló tanulók részvételét színházlátogatásokon, erdei iskolában, osztálykiránduláson, nyári táborban. • A tanulók szociális helyzetének javítására törekszünk (segély, természetbeni támogatás). • Segítjük a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjait. • Minden tagiskola szoros kapcsolatot tart a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók mielőbb segítséget kapjanak.

3.10. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A 2011.évi CXC köznevelési törvény 48.§ (3) értelmében „A tanulók, diákkörök, a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A

30

diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus végzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg 5 éves időtartamra.” A 48.§ (4) szerint a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: - az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása előtt -

az iskolai szociális juttatások elosztási elvének meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

-

a házirend elfogadása előtt

DÖK felépítése, működése: Az iskola minden tanulója tagja a diákönkormányzatnak. A szervezet vezetését egy demokratikusan megválasztott DÖK vezetőség végzi. Minden felsős osztály két főt delegálhat a vezetőségbe. Az alsó tagozat képviseletét a negyedik osztályok delegáltjai látják el. Havonta egyszer ülésezik. A vezetőség titkos szavazással (többségi szavazattal) választja meg az iskola DÖK elnökét és helyettesét. Megbízatásuk egy tanévre szól. A megválasztott képviselő tisztségéből visszaléphet, ekkor új választásra kerül sor. Az iskolai DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő pedagógus irányítja. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: a) saját működéséről, b) a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

3.11. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják a következők szerint: • az iskola igazgatója évente egyszer a diákgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a DÖK faliújságján keresztül, • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, a tájékoztató füzeten keresztül írásban, illetve az e-naplón keresztül) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy

31

írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel vagy a nevelőtestülettel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója iskola szintű szülői értekezleten az osztályfőnökök az osztályok szülői értekezletein. A tájékoztatás korszerű formája az iskolai honlap. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Családlátogatás Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztése érdekében. Ennek a lehetőségnek a kihasználása a pedagógus döntése alapján történik. b) Szülői értekezlet Feladata: • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatosan együttműködés kialakítása, • a szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) A tanulók kérésének eleget téve, a fogadóórai megbeszélésen a tanuló is részt vehet. d) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. e) Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, ill. a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról. A szülői értekezletek témáját az osztályfőnöki órák munkaterve, a fogadóórák időpontját a SZMSZ, a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

32

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával vagy nevelőtestületével. Az osztályok szülői közösségeinek küldötteiből alakulhat meg a „Szülők fóruma”, melynek választott vezetője képviseli iskolai szinten a szülők érdekeit. Folyamatos kapcsolatot tart fenn az iskola igazgatójával. Az iskola vezetése a középiskolai felvételire jelentkezés segítése érdekében évente továbbtanulási szülői értekezletet szervez, amelyen részt vesznek a város középfokú intézményeinek képviselői, a 7-8. osztályos tanulók és szüleik. Ez a lehetőség biztosítja a gyerekek képességeinek legjobban megfelelő iskola kiválasztását, csökkenti a sikertelen felvételik számát. Ha a szülők igénylik, az iskola vezetése előadásokat szervez a nevelési problémák megoldásának segítése céljából. Hasonlóképpen találkozót, személyes elbeszélgetést szervez a nevelési tanácsadó pszichológusának részvételével, a lelki problémákkal küszködő gyerekek segítésére.

3.12. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - és pótló vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján. Osztályozó vizsga

33

Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama tantárgyanként 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán az SNI illetve BTMN tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

34

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kolléga legyen. A tanulót a vizsga eredményéről a vizsga végén tájékoztatni kell. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének általános szabályai A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök: - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok): - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár: - lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása

35

- a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót A szóbeli vizsga általános szabályai - egy napon három szóbeli vizsga tehető le - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja - a felelet maximum 10 percet tarthat - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

3.13. A tanuló felvételére, átvételére vonatkozó szabályok 3.13.1. A felvételről való döntés Az első osztályba való felvétel a törvény szellemében és a fenntartó által megállapított időpontban elsősorban az iskola kötelező felvételi körzetéből, illetve ha az osztály létszáma megengedi más iskola körzetéből is történik. A német nemzetiségi nyelvoktató osztályba – az engedélyezett létszámnak megfelelően – az iskola körzetén kívülről érkező tanulót is felvesszük. 3.13.2. Párhuzamos osztályba való átlépés A kérelem jogosságáról, szükségességéről egyedi elbírálás alapján az osztályfőnök véleményének kikérésével az igazgató dönt. 3.13.3. Más iskolából érkező tanuló átvétele 1- 4. évfolyamon különbözeti illetve osztályozó vizsga nélkül átvesszük a tanulót, ha az iskola kötelező felvételi körzetébe költözött és/vagy az osztály létszáma ezt lehetővé teszi. Az idegen nyelv különbözősége esetén egyedi elbírálással az igazgató döntése alapján történik az átvétel. A felső tagozaton a felzárkózáshoz türelmi időt kap a tanuló. Az időtartam hosszát a szaktanár határozza meg. A vidéki tagiskolákból az 5. osztályba érkező tanulókat fogadjuk a városi tagiskolákban.

3.14. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának terve

36

A tanév munkatervében meghatározottak szerint, az iskolaorvossal konzultálva és a védőnők közreműködésével évente szervezünk elsősegély-nyújtási tanfolyamot a munkatervben meghatározott évfolyamok számára. A tervezésnél szem előtt tartjuk a felmenő rendszert.

4. Helyi tanterv Intézményünk az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendeletben foglaltak alapján alkotta meg helyi tantervét. Pedagógusaink az alsó tagozaton „nagy felmenő rendszerben” dolgoznak. Lehetőséget biztosítunk a tanítóknak az osztályok közötti „áttanításra”, ha az pedagógiailag, vagy a munka célszerű szervezése miatt indokolt. A szakos ellátottság iskolánkban megfelelő. A tagintézmények közötti áttanítás szükségszerű. Folyamatos továbbképzésekkel biztosítjuk a nevelő- oktató munka jó színvonalának megtartását, illetve emelését.

4.1. A képzés specifikumai A gyermek a szülő által igényelt oktatási formájú első osztályba kerülhet az alábbiak szerint: A Belvárosi Általános Iskolába • Angol nyelv oktatása első osztálytól A Kertvárosi Általános Iskolába • Német nemzetiségi kisebbségi nyelvoktató osztály • Emelt szintű matematika-oktatás a b. osztályban (angol nyelv 4.-től) A községi tagiskolák jellemzői: Dunaszentbenedeki Általános Iskola • Angol nyelv oktatása Homokmégyi Általános Iskola • Angol nyelv oktatása Foktői Magyar László Általános Iskola • Angol nyelv oktatása Öregcsertői Általános Iskola • Angol nyelv oktatása Szakmári Általános Iskola • Német nyelv oktatása Uszódi Általános Iskola • Angol nyelv oktatása Minden tagiskolában integráltan oktatjuk a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat.

37

A német nemzetiségi nyelvoktatás formája: „nyelvoktató nemzetiségi nevelésoktatás”. Az iskolában folyó nemzetiségi nevelés-oktatás a magyar oktatási rendszer szerves részeként működik (17/2013.(III.31) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról) A gyerekek minden tagiskolánkban osztálytermes rendszerben tanulnak. A Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola tagiskoláiban biztosítjuk a hitoktatást igénylő tanulók számára a hit- és erkölcstan oktatását, amelyet a területileg illetékes, bejegyzett egyházak szervezhetnek. Az összes tagiskolában: Mindennapos testnevelés szervezése az Nkt. 27.§ (11-13) szerint. Hit- és erkölcstan oktatás szervezése az Nkt. 35.§(1-4) szerint. Az új tanterv bevezetése az alábbiak szerint történik: Osztály Tanév 2013/14 2014/15 2015/16 2016/17

1. évf. X X X X

2. évf.

X X X

3. évf.

X X

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

X

X X X X

X X X

X X

X

A mindennapos testnevelés felmenő rendszerben: Osztály Tanév 2013/14 2014/15 2015/16

1. évf.

2. évf.

3. évf.

X X X

X X X

X X

4. évf.

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

X

X X X

X X X

X X

X

4.2. Tantárgyi rendszer és heti óraszám A helyi tantervet, azon belül a tantárgyi rendszert és a heti óraszámot az 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv alapján készítettük el, amely a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Korm. rendelet figyelembe vételével készült. 4.2.1. Kötelező tanórák

Belvárosi Általános Iskola

Tantárgy magyar nyelv és irodalom angol nyelv matematika

Kötelező tantárgyak és óraszámok 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 8 1 4

8 1 4

4. évfolyam 7 1 4

7 3 4

38

Erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra életvitel, gyakorlat informatika testnevelés, sport összes óra

1 1 2 2 1

1 1 2 2 1

1 2 2 2 1

5 25

5 25

5 25

1 1 2 2 1 1 5 27

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5-8. évfolyam osztályaiban 5. évfolyam

Tantárgy magyar nyelv és irodalom angol nyelv matematika Erkölcstan Történelem, társad. és állampolgári ismeretek természetismeret Fizika Kémia biológia-egészségtan Földrajz ének-zene dráma és tánc vizuális kultúra informatika technika, életvitel, gyakorlat testnevelés, sport osztályfőnöki összes óra

6. évfolyam

7. évfolyam

8. évfolyam

4 4 4 1

4 4 4 1

4 3 4 1

4 3 4 1

2 2

2 2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 2 2 1

1 2 1 5 1 28

1 2 1 5 1 31

1 2

1 1 1 1 1 5 1 28

5 1 31

Kertvárosi Általános Iskola 17/2013(III.31.) EMMI rend. 5.§ (1), 10.§(8). Alapján

Tantárgy

Német nemzetiségi nyelvoktató nevelés-oktatás a) osztályokban 1. 2. 3. évfolyam évfolyam évfolyam

magyar nyelv és irodalom német nemz. nyelv és irodalom német honismeret matematika Erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra

6 5 1 4 1 1 2 1

7 5 1 4 1 1 1 1

4. évfolyam 7 5 1 4 1 1 1 1

7 5 1 4 1 2 1 1

39

életvitel, gyakorlat informatika testnevelés, sport összes óra

Tantárgy magyar nyelv és irodalom német nemz. nyelv és irodalom német honismeret matematika Erkölcstan Történelem, társad. és állampolgári ismeretek természetismeret Fizika Kémia biológia-egészségtan Földrajz ének-zene dráma és tánc vizuális kultúra informatika technika, életvitel, gyakorlat testnevelés, sport osztályfőnöki összes óra

1

1

1

5 27

5 27

5 27

1 1 5 29

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 4 4 4 4 5 5 5 5 1 1 1 1 4 4 3 4 1 1 1 1 2 2

2 2

1 1 1 1 1 5 1 30

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 2 1 5 1 30

1 2 1 5 1 33

1 2 5 1 33

Kertvárosi Általános Iskola Emelt szintű matematika-oktatás b) osztályokban

Tantárgy magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 8

8

7

5 1 1 2 2

5 1 1 2 2

5 1 2 2 2

7 2 5 1 1 2 2

40

életvitel, gyakorlat informatika testnevelés, sport összes óra

Tantárgy magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társad. és állampolgári ismeretek természetismeret Fizika Kémia biológia-egészségtan Földrajz ének-zene dráma és tánc vizuális kultúra informatika technika, életvitel, gyakorlat testnevelés, sport osztályfőnöki összes óra

1

1

1

5 25

5 25

5 25

1 1 5 27

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam 4 4 4 4 3 3 3 3 5 5 4 5 1 1 1 1 2 2

1 1 1 1 1 5 1 28

2 2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 2 1 5 1 28

1 2 1 5 1 31

1 2 5 1 31

Dunaszentbenedeki Általános Iskola Óraterv a kerettantervekhez 1-4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 6,5 Idegen nyelvek 0 0 0 2,5 Matematika 4,5 4,5 4,5 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1,5 1,5 1,5 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Informatika 0 0 0 1 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

41

Homokmégyi Általános Iskola

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 8

2. évf. 8

5 1 1 2 2 1 5 25

5 1 1 2 2 1 5 25

3. évf. 7 2 4 1 1 2 2 1 5 25

4. évf. 7 3 4 1 2 2 2 1 5 27

Öregcsertői Általános Iskola Óraterv az 1-4. évfolyamon Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 8 8 8 8 Idegen nyelv 1 3 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

42

Uszódi Benedek Péter Általános Iskola

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek (angol) Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Informatika Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7 1 4 1 1 2 2 1 5 1 25

2. évf. 7 1 4 1 1 2 2 1 5 1 25

3. évf. 6+1 1 4 1 1 2 2 1 5 1 25

4. évf. 6+1 2+1 4 1 1 2 2 1 5 1 27

Foktői Magyar László Általános Iskola Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc, hon-és

1.o. 2.o. 3.o. 4.o. 5.o. 6.o. 7.o. 8.o. 7+1 7+1 6+2 6+1 4 4 3+1 4 +1 +1 +1 2+1 3 3 3 3 4 4 4 4 4 3+1 3+1 3+1 2 2+1 2 2+0,5 1 1

2 2

1 1

2 2

1 1

2 2

1 1

2 2

1 2 1 1 1

1 2+1

1 1

1 -

1 -

2 1+1 2 1+0,5 1+0,5 2 1+0,5 2 1 1 1 1

43

népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

1

1

1

+1 +2 1 1

1 1

1 1

1 -

5

5

5

5

25

25

25

27

5 1 28

5 1 31

5 1 31

5 1 28

Szakmári Általános Iskola Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1-4. évfolyam osztályaiban Tantárgy magyar nyelv és irodalom német nyelv Matematika Erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra életvitel, gyakorlat Informatika Testnevelés, sport összes óra

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam 7,5 7,5 7 6,5 2 5 5 5 5 1 1 1 1 1 1 1,5 1,5 2 2 2 2 2 2 2 2 1 1 1 1 0,5 0,5 0,5 1 5 5 5 5 25 25 25 27

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5-8. évfolyam osztályaiban Tantárgy 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 német nyelv 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 1 történelem, társad. és állampolgári 2 2 2 2 ismeretek természetismeret 2 2 Fizika 2 1 Kémia 1 2 biológia-egészségtan 2 1 Földrajz 1 2 ének-zene 1,5 1,5 1 1 dráma és tánc 1 vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1,5 Informatika 1 1,5 1,5 2 technika, életvitel, gyakorlat 1 1,5 1 0,5 Testnevelés, sport 5 5 5 5 osztályfőnöki 1 1 1 1 összes óra 28 28 31 31

44

4.2.2. Nem kötelező tanórák A választható tanórák esetében a tanuló pedagógust nem választhat, mivel ennek személyi feltételei nem adottak. Az Nkt. 6.sz. mellékletében szereplő „osztályok heti időkerete” (CA oszlop) alapján az iskola rendelkezésére álló óraszámot a következőképpen használjuk fel: • Egyéb délutáni (napközis) foglalkozások biztosítása • Csoportbontások idegen nyelvből, informatika, technika tárgyakból. • Lehetőség esetén csoportbontás (továbbtanulási szándék szerint) magyar nyelv és irodalom valamint matematika tárgyakból. • Felzárkóztatás, korrepetálás és egyéni fejlesztés formájában. • Tehetséggondozás szakköri foglalkozások keretében. • Sportköri foglalkozások Az órakeret felhasználását évente felülvizsgáljuk, a következő évi változásról a munkaközösség-vezetők és az iskolavezetés javaslata alapján a nevelőtestület a tanévzáró értekezleten dönt. A döntés meghozatalakor figyelembe vesszük a szülői, tanulói igényeket, az osztályok létszámát, képesség szerinti összetételét. Szakkörök, tehetséggondozás A szakkörök iránti igény felmérése alapján, évente határozzuk meg az adott iskolában megszervezendő foglalkozásokat. Az iskolák az alábbi kínálatot nyújtják tanulóiknak: • Matematika • Magyar • Anyanyelv, „Barátunk a könyv”, „Könyvmoly”, „Manóképző”, könyvtár • Nyelvtan-helyesíró • Dráma • Angol, német nyelv • Történelem • Curie természetismereti • Környezetvédelmi • „Évszakról évszakra” • „Öveges” fizika • Informatika • Rajz • Kézműves, barkács, „Kiskukta” • Fotó • Ének, furulya, népdal • Színjátszó • orosz nyelv • Természetjáró • Báb, népi gyermekjátékok, • Játékos testmozgás, zenés testmozgás • Labdarúgás, szivacskézilabda, röplabda, kosárlabda, atlétika, kölyökatlétika torna, tömegsport

45

4.3. A tananyag A kerettanterv által meghatározott tantárgyaktól nem tértünk el. Az oktatott tantárgyak tartalma és követelményei minden esetben megegyeznek a NAT és a kerettantervek által előírt tartalmakkal és követelményekkel.

4.4.Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az Nkt.46.§(5) bekezdése szerint 1-8. évfolyamon, valamint a nemzetiségi és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A kiválasztásnál elsődlegesen figyelembe kell venni a Nkt. és az EMMI rendeletben foglaltakat. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz stb.) használnak, amelyeket a szaktárca hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A differenciált tanórai munka és a számonkérések és témazáró dolgozatok nyomtatott formában való biztosítása érdekében a pedagógusok feladatlapokat készítenek, amelyekhez a papírt és a nyomtatás egyéb költségeit a szülők által félévenként befizetett hozzájárulás fedezi. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (testnevelés, technika, rajz) egyéb eszközökre is szükségünk van. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához a tanulói taneszközöket, a tanulmányi segédleteket és a tankönyveket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden évben a (tankönyvrendelés előtt írásban, ill. szülői értekezleteken szóban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: • • • • • •

Jól illeszkedjen a NAT-hoz és a helyi tantervhez. A kiválasztásnál azokat az eszközöket részesítjük előnyben, amelyek több éven keresztül is használhatók. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk. Új taneszközt csak nagyon indokolt (az oktatás minőségét lényegesen jobbító) esetben vezetünk be. Arra törekszünk, hogy a különböző évfolyamok tankönyvei egymásra épüljenek. Minden tagiskolánkban célul tűzzük ki a gazdaságosság elvének érvényesülését. A szülők reális igényét, kérését figyelembe vesszük.

46

Magasabb évfolyamba lépés feltételei A Nkt. 57.§ szabályozza az iskola magasabb évfolyamába lépés feltételeit. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Az igazgató a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap bizonyítványt a tanuló. A szülő kérésére az iskola magasabb évfolyama is megismételhető legfeljebb egy alkalommal. Az Nkt. 57.§(3) szerint a tanuló az igazgató engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti. A magasabb évfolyamba lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, magántanuló volt • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, • egy tanítási évben egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-ánál többet mulasztott, vagy az igazolt és igazolatlan mulasztásainak száma meghaladta a 250 tanítási órát.(20/2012.EMMI rend. 51.§(7-8)bek.) Az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 4. évfolyamon magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv. 5-6. évfolyamon magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret. 7-8. évfolyamon magyar nyelv, irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz. Ha a tanuló 2-8. évfolyamon a tanév végén háromnál több tantárgyból elégtelen osztályzatot szerez, az évfolyamot ismételni köteles. (20/2012.EMMI rend. 64.§) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. Az egyes tanulók év végi osztályzatát minden tagiskolánkban osztályozó értekezleten tekintik át a pedagógusok, és együttesen döntenek a megállapított osztályzatok alapján a magasabb évfolyamba lépésről. Első osztályban javasoljuk a szülőknek, hogy írásban kérjék az évfolyam megismétlését, ha gyermekük nem tudta teljesíteni a tantervi minimumot.

4.5. A tanulók tanulmányi munkájának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése

magatartásának

és

47

Minden tagiskolánk a nevelő-oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. A tanulók minősítése a Nkt. 54.§ alapján történik. 4.5.1. Tanulmányi munka ellenőrzése Pedagógiai munkánk során a tanulók fejlődésében végbemenő átalakulásokra tekintettel végezzük a teljesítmény értékelését és minősítését. Az ismeretek értékelésének tárgyát és követelményeit a tantárgyi helyi tantervek tartalmazzák. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az elméleti jellegű tantárgyak esetében: • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik, • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. Az ének-zene, a rajz, az informatika és a technika tantárgyaknál az ellenőrzést össze kell kapcsolni valamilyen gyakorlati tevékenységgel is. A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 4.5.2. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése A tanulók tanulmányi munkájának értékelése és minősítése a félévi, év végi osztályzatok megállapítása a Nkt. 54. § alapján történik minden tagiskolánkban. Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint: • Az első évfolyamon, valamint a második osztály első félévének végén minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk. A tagiskolák alsó tagozatos munkaközösségének szakmai kompetenciája, hogy a tanulók év közbeni értékelésénél érdemjegyet vagy jelrendszert használ. • A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik osztályban a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjeggyel minősítjük. • Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét a szöveges minősítéssel értékeljük. • A második évfolyamon, év végén, valamint a harmadik-nyolcadik osztályokban félévkor és év végén a tanuló teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. • A második osztály év végi, és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján határozzuk meg. • Az egyes tantárgyak érdemjegyei illetve osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). • Az erkölcstan, egészségtan, etika valamint a dráma és tánc tantárgyaknál a „részt vett” bejegyzést alkalmazzuk. Ezek a tantárgyak a tanulmányi átlagba nem számítanak bele.

48

• • •

A tanuló munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel értékeljük. Az 1-1,5 órás tárgyaknál félévkor legalább 3 jegynek lenni kell. 1-4. osztályban a tanítók a tájékoztató füzetben értesítik a szülőket gyermekük fejlődéséről. 5-8. évfolyamon az adott tantárgyat tanító pedagógus tájékoztatja a szülőket a tanuló érdemjegyeiről a tájékoztató füzeten vagy az e-naplón keresztül. A tájékoztató füzetbe történő bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt osztályzatok beírását pótolja.

4.5.3. A beszámoltatás, értékelés rendje A beszámoltatások formái:

Diagnosztizáló

Formatív

Szummatív

Tanulási folyamat előtt

közben

végén

Cél - A tanítási folyamat tervezéséhez a kiindulási helyzet megismerése - Módszer megválasztása - Csoportba sorolás - A tanulási folyamat közbeni segítő értékelés - ismeretanyag megértésének, alkalmazásának pillanatnyi helyzetfelmérése - A megtanult ismeretanyag elsajátításának ellenőrzése - összefüggések látásának, az ismeretek kreatív alkalmazásának mérése

Forma Írásbeli

Esetenként szóbeli

Nem osztályozott Szóbeli felelet Írásbeli felelet A tanulót, illetve a szülőt tájékoztatjuk az eredményekről, hiányosságokról. Írásbeli – Témazáró dolgozat (a dolgozat kérdéseit és az azokra adható maximális pontszámot a tanulók kézhez kapják, vagy a tábláról lemásolják)

Esetenként szóbeli A beszámoltatások rendje: Szóbeli: A tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében többször, egy-egy tantárgy esetében félévente legalább egyszer a tanulónak szóban kell felelnie. A dislexiás, diszgráfiás tanulók számonkérése szóban történik a szakvéleményben javasoltak figyelembe vételével (óraszám-függő; tantárgy-függő).

49

Írásbeli: Szummatív mérést a megtanított, egyeztetett időpontban íratunk. Egy dolgozatot írhat. Tanítási szünetek dolgozatot. Kisebb írásbeli munkák, szorgalmi pedagógus saját hatáskörében dönt.

összefoglalt tananyagból, az osztállyal napon egy osztály legfeljebb 2 témazáró utáni első napon nem íratunk témazáró feladatok értékelésének módjáról minden

Tanórán kívüli beszámoltatás: Ide tartoznak a vetélkedők, szaktárgyi versenyek, szakköri tevékenységek. A beszámoltatások szerepe, súlya: A szóbeli, írásbeli feleletet 1 jeggyel értékeljük a naplóban. A tanuló kötelessége a jegyet beírni a tájékoztató füzetbe, s azt aláíratni a pedagógussal. A témazáró dolgozatokat a tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének minden tagiskolánkban egységes értékelése érdekében az alábbiak szerint értékeljük: 1-2.oszt. félévéig 91 -100 % 76 - 90 % 35 - 75 % 0 - 34 %

Tantárgyi minősítés Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul

3 - 8. osztály 91 -100 % 76 - 90 % 55 - 75 % 35 - 54 % 0 – 34 %

Tantárgyi minősítés 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)

A szummatív mérés témazárói a félévi, év végi osztályzat megállapításában 1 jegynek számítanak. Az érdemjegy eldöntésében a naplóba és nem a tájékoztató füzetbe beírt jegyek számítanak. Félévente legalább 3 érdemjegy alapján értékelünk, a 2-nél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havi 1 jegy javasolt. Az év végi osztályzat eldöntésében a félévi jegy egy jegyként számít be. 4.5.4. Magatartás és szorgalom értékelése A magatartást és a szorgalmat szövegesen értékeljük a mellékelt szempontok alapján. A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) minősítéseket, érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki: • a házirendet mindig betartja; • tanórán és tanórán kívül is példamutatóan, rendesen viselkedik; • kötelességtudó, segítőkész; • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; • tisztelettudó;

50

• • • • •

a felnőttekhez és társaihoz való viszonyát az udvariasság, a kulturált hangnem és viselkedés jellemzi; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; ügyel társai testi épségére nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4) magatartású az a tanuló, aki: • a házirendet általában betartja; • tanórán és tanórán kívül is rendesen viselkedik; • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; • a felnőttekhez és társaihoz való viszonyát általában az udvariasság, a kulturált hangnem és viselkedés jellemzi; • az osztály és az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt; • ügyel társai testi épségére • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Változó (3) magatartású az a tanuló, aki: • a házirendet nem mindig tartja be; • tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlen; • a felnőttekhez és társaihoz való viszonyát általában nem jellemzi az udvariasság, a kulturált hangnem és viselkedés; • a közösségi munkában vonakodva, ill. nem vesz részt; • feladatait nem mindig teljesíti; • nem ügyel társai testi épségére • igazolatlanul mulasztott; • szaktanári,- osztályfőnöki figyelmeztetése, intője van Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki: • a házirendet sorozatosan megsérti; • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; • magatartása tanórás és tanórán kívül is fegyelmezetlen, rendetlen; • társaival és a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, ill. durván viselkedik; • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; • több alkalommal igazolatlanul mulaszt; • több szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. Tanulóink szorgalmának értékelése, minősítése A szorgalom értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítéseket, érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Iskolánkban a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:

51

Példás (5) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; • tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; • tanulmányi munkájában megnyilvánul az önképzés igénye; • munkavégzése pontos, megbízható; • tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló, aki: • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; • tanulmányi feladatait minden tantárgyból általában rendszeresen elvégzi; • tanórákon többnyire aktív; • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra általában elhozza. Változó (3) az a tanuló, aki: • tanulmányi eredménye elmarad a képességeitől; • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti; • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, taneszközei rendetlenek; • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik; • többlet feladatot nem végez; Hanyag (2) az a tanuló, aki: • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; • feladatait többnyire nem végzi el; • felszerelése, házi feladata hiányos, taneszközei rendetlenek; • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; • félévi vagy év végi osztályzata elégtelen. A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, ill. osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanuló magatartását és szorgalmát az osztályfőnök havonta értékeli, minősíti és ezt a tájékoztató füzetbe, illetve az ellenőrző könyvbe bejegyezi. A magatartás és a szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek, és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben, az osztályban tanító nevelők többségi véleménye alapján dönt az osztályozó értekezlet. A félévi osztályzatot, minősítést a tájékoztató füzetben illetve az ellenőrző könyvben, az év végit a bizonyítványban kell dokumentálni.

52

4.5.5. A tanuló jutalmazásának és büntetésének formái Jutalomban részesülhet az a tanuló, aki képességeihez mérten • példamutató magatartású, • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, • vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez. Az iskolai jutalmazás formái: Tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: • szaktanári dicséret, • osztályfőnöki dicséret, • nevelőtestületi dicséret • igazgatói dicséret Egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: • szaktárgyi teljesítményért, • példamutató magatartásáért, • kiemelkedő szorgalomért, • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért igazgatói dicséretben részesíthetők. Tanév végén könyvjutalmat és/vagy oklevelet kaphatnak azok a tanulók, akik a fent nevezett dicséretben (dicséretekben) részesültek. Az év tanulója kitüntetést 8. osztály végén az a tanuló kaphatja meg, aki kimagasló eredményeivel az iskola hírnevét öregbítette. A jutalmakat a tanulók a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetik át. Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon az eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, ill. előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Az iskola nevelőtestületének döntése alapján a jutalmazás más formáit is alkalmazhatjuk pl. jutalomkirándulás, jutalomkönyv, tanulmányút, egyéb lehetőségek. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az iskolai büntetések formái:

53

Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • vagy a házirend előírásait megszegi, • vagy igazolatlanul mulaszt, • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Iskolai büntetések: • szaktanári figyelmeztetés, • osztályfőnöki figyelmeztetés, • osztályfőnöki intés, • osztályfőnöki megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói intés, • igazgatói megrovás, Az iskola büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

4.6. Az otthoni (napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok érvényesülnek: • A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó gyakorlás (készség-és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó ismeretek megszilárdítása. • Az első-negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére (szombatra, vasárnapra), valamint a tanítási szünetek idejére lehetőség szerint nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. • Az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – lehetőség szerint nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot, kivétel a házi olvasmányok. • Minden tagiskolánkban figyelembe vesszük az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanulók napi terhelhetőségét és a heti iskolai tanulmányi rendet. Az egész napos iskolában nem adunk kötelező házi feladatot, mivel a tanuló az egész napos felkészítés során készül fel a következő tanítási napra.

4.7. A tanulók fizikai állapotának mérése Az Nkt.80.§(9) alapján a Netfitt módszer alkalmazásával minden évben felmérjük a tanulók fizikai állapotát.

4.8. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

54

Az egészségnevelés célja rövidtávon az, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, így: - az életkorral járó biológiai-, pszichohigiéniás-, életmódi tennivalókat - a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit - az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód) - az antihumánus szenvedélyek (cigaretta-, alkohol-, drogfogyasztás) témaköreit, veszélyeit - az egészséges életvitelhez szükséges képességfejlesztés lehetőségeit - az egészségérték tudatosítását (motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítása Hosszú-távú célkitűzések: - a pedagógusok készítsék fel a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozó helyes döntéseket hozni, - a fiatalok képesek legyenek egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani, - a fiatalok képesek legyenek egészségtudatos magatartás elemeit elsajátítani, - képesek legyenek kapcsolatteremtési-, kommunikációs-, agresszióés konfliktus-megoldási készségük fejlesztésére iskola után is, Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektívan felmérni saját egészségi állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit. El kell érni, hogy az egészségéért tegyen valamit, alkalmazza a megtanultakat. Az egészségnevelés színterei - tanórai tevékenységek a pedagógus használja ki a tananyagban, az egyes tantárgyakban rejlő koncentrációs lehetőségeket, vendégelőadók hívásának lehetősége, alkalmazza tantervi előírásokat, egészséget megőrző szakanyagokat - tanórákon kívüli tevékenységek: kiegészíti a tanórai tevékenységeket, ilyenek az ismeretterjesztő előadások, szakköri foglalkozások, vetélkedők, kirándulások nyári táborok, kiállítások, akciók - célzott akkreditált programok alkalmazása: - drog - alkohol prevenciós programok – helyi, egyéb szervezésben - dohányzás - egészségnapok, hetek szervezése: előadások meghívott neves előadókkal, drog, alkohol témában, serdülőkor és a szexuális témakörben, egészséges táplálkozás, bemutató a reformkonyha alapanyagaiból, főzőcske – bemutató – kóstoló - iskolai rendezvény, mely a mozgásra teszi a fő hangsúlyt – pedagógusok, szülők bevonásával - balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása: külön foglalkozások keretében, ill. szakmai képzés részeként, felkészült pedagógusok vezetésével – elméleti, gyakorlati foglalkozásokon - szülők bevonása a programokba: a szülők közelebbről ismerjék meg az iskola nevelési munkáját, beszervezni egy részüket felkészítő foglalkozásokon, így hathatósabb segítséget tudnak adni iskolának, szülőtársaknak egyaránt.

55

A környezeti nevelés feladata, hogy kialakítsa a tanulókban: - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; - a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; - a rendszerszemléletet; - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket; - hozzá kell járulni a Föld természetes ökológiai folyamatainak visszaállításához, ki kell alakítani a környezettel való harmóniára törekvést; - segíteni kell a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; - elő kell segíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); - ki kell alakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségén alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; - érzékennyé kell tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; - be kell kapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; A környezeti nevelés színterei: - tanórák - tanórán kívüli foglalkozások: szakkörök, rendezvények - szelektív hulladékgyűjtés - versenyek

4.9. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: - diszkriminációmentesség - szegregációmentesség - integráció biztosítása - halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása - a részképesség-zavarral, vagy bármilyen testi vagy érzékszervi fogyatékkal élő tanulók támogatása - minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, életkora, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját.

56

Záradék

A pedagógiai program módosítása a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik. Módosítást kezdeményezhet a nevelőtestület és a SzMK. A Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola nevelőtestülete, az SzMK és a diákönkormányzat véleményének meghallgatása után, elfogadta a pedagógiai programot.

Kalocsa, 2014.december 10.

…………………………… DMSP sk.

…………………………………. SzMK sk.

Jóváhagyta: Kalocsa, 2014. december 11.

………………………………………… Sófalvi Adrienn Intézményvezető

57