Kalocsai Fényi Gyula Általános Iskola házirendje Az Iskola házirendje – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet, a Nemzeti Köznevelési Törvény 5. §-a, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. Törvény és a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, iskolai ellátás rendjéről szóló 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján meghatározza a házirend témakörébe tartozó szabályokat.
1. A házirend célja A házirend célja, hogy megállapítsa - többek között - az egyes tanulói jogok gyakorlásának módját, - az egyes tanulói kötelezettségek teljesítésének módját, - az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola és helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartást.
2. A házirend hatálya 2.1. A házirend személyi hatálya kiterjed valamennyi - az intézménnyel munkajogi jogviszonyban lévő személyre, - az iskolai ellátásában részesülő tanulóra, illetve meghatározott esetekben a szülőre, különösen a kiskorú tanuló szülőjére. 2.2. A házirend időbeli hatálya - A tanulók és szüleik vonatkozásában a beiratkozáskor (az intézményi tanulói jogviszony kezdetekor) keletkezik és az intézményi tanulói jogviszony megszűnéséig tart, - kiterjed a teljes tanévre, beleértve a szüneteket is. 2.3. A házirend területi hatálya A házirend előírásait az intézmény területén, azon magatartási szabályait, melyek értelmezhetőek intézményen kívül is - az intézmény által szervezett programok, foglalkozások esetében - az intézmény területén kívül is alkalmazni kell. 2.4. A házirend hatályba lépésére vonatkozó szabályok: A házirendet az intézményvezető készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol. A házirendet a nevelőtestület részéről az intézményvezető, a szülői szervezet képviseletében a szülői szervezet elnöke, a diákönkormányzat képviseletében a diákönkormányzat képviselője írja alá. 2.5. A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges Nkt 10 § (4)
3. A házirend nyilvánossága A házirendet az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, és kifüggeszteni a könyvtárban. EMMI 82/4 A házirend egy-egy példányát át kell adni a tanulónak, illetve a tanuló szülőjének az iskolába történő beiratkozáskor. A házirend változását nyilvánosságra kell hozni a honlapon.
4. A tanulói jogviszony keletkezésének, megszűnésének szabályai, eljárási rendje 4.1. A felvételről való döntés Az első osztályba való felvétel a törvény szellemében és a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kalocsai Tankerülete szerint megállapított kötelező felvételi körzetből az „Alapító okirat”-ban meghatározottak szerint elsősorban Kalocsa város, illetve az adott település területéről történik. Ha az osztály létszáma megengedi, körzeten kívüli illetve vidéki tanulót is fogadunk. A nemzetiségi nevelés-oktatást is folytató iskolába vagy osztályba nemzetiséghez tartozó jelentkezőt azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni. Nkt 45.§ (2) (4), 50 §(6) 4.2. Párhuzamos osztályba való átlépés A kérelem jogosságáról, szükségességéről egyedi elbírálás alapján a gyermekvédelmi felelős véleményének kikérésével az igazgató dönt. 4.3. Más iskolából érkező tanuló átvétele Az iskola a tanulót különbözeti illetve osztályozó vizsga nélkül átveszi, ha az iskola kötelező felvételi körzetébe költözött és/vagy az osztály létszáma ezt lehetővé teszi. A szaktanár türelmi időt biztosít nagyarányú lemaradás tapasztalása esetén. Az idegen nyelv különbözősége esetén egyedi elbírálással az igazgató döntése alapján történik az átvétel. 4. 4. A tanulói jogviszony megszűnése a Nkt 45.§ (3) és 53.§ (2-5) által szabályozott.
5. Az egyes tanulói jogok biztosítására vonatkozó szabályok A tanuló a jogait úgy gyakorolhatja, jogaival úgy élhet, hogy azzal mások érdekeit ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogai gyakorlásában. 5.1. Az iskola köteles tiszteletben tartani a tanulók személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát. Nkt 46.§(3) f Az iskola nyújtson védelmet a tanuló számára fizikai, lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Nkt 46.§(2)
2
5.1.1. Az iskolában foglalkoztatott személyek nem hozhatnak olyan döntést, intézkedést, nem cselekedhetnek úgy, hogy az a tanulók személyiségi jogait sértse. 5.1.2. Az iskolában foglalkoztatott személyek kötelessége, hogy elkövessenek mindent annak érdekében, hogy a tanulók személyiségi jogai érvényesüljenek. 5.1.3. Az iskola köteles az oktatás szervezése során mindig olyan módszert alkalmazni, mely visszavezethető pedagógiai eszközökre, szempontokra, módszerekre. Az iskola a tanuló személyiségének szabad kibontakoztatása érdekében nem állíthat fel olyan korlátozást, mely - pedagógiai szempontokon kívüli, egyéb indok alapján - nem biztosítja valamely, az iskola által nyújtott lehetőség igénybevételét. 5.1.4. Az iskola biztosítja azt, hogy a tanulóról nyilvántartott személyes adatok tárolási módjáról, valamint a tanulóról nyilvántartott személyes adatok valódiságáról a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő tájékozódjon. A tájékoztatást az érintettek szóbeli kérelmükre, az adatnyilvántartást végző, kezelő személy munkaidejében kaphatják meg. Nkt 41-44.§ A tanuló, illetve kiskorú tanuló szülője kérheti – a helyes adatok igazolása mellett – az iskola által nyilvántartott személyes adatok törlését és helyesbítését. 5.1.5. A magánszférához való jog érvényesülése érdekében a házirendben foglaltakat a tanulónak az iskola területén be kell tartania. A tanuló az elvárt magatartási szabályokat az iskolán kívül akkor köteles betartani, ha az intézmény által szervezett foglalkozáson, programon vesz részt. 5.1.6. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson: - az oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos minden kérdésről, - az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, - az iskola működéséről. Nkt 46.§ g,j,k A tanuló a véleményét: - önállóan, saját maga, illetve - a tanulók képviselete útján is elmondhatja. Az iskola a tanulók számára a következők szerint biztosítja a szabad véleménynyilvánítás jogát: 5.1.6.1. A tanuló a vélemény-nyilvánítási jogával a tanítási órán a pedagógus által meghatározott keretek között élhet. (A pedagógus az óra menetéhez, felépítéséhez igazodva adhat alkalmat arra, hogy a tanulók véleményt nyilváníthassanak.) 5.1.6.2. A tanuló véleményt nyilváníthat a tanórán kívüli foglalkozásokon, a foglalkozást vezető által meghatározott keretek között. 5.1.6.3. A tanuló szabadon véleményt nyilváníthat az iskola erre a célra létrehozott, erre alkalmat adó fórumain, az adott fórumon meghatározott, szabályozott módon. Ilyenek: a diákönkormányzat, a szülői szervezet, valamint egyéb iskolai közösségek fórumai. Ezek működését saját szervezeti és működési szabályzatuk határozza meg, melyek nyilvánosak, a könyvtárban megtekinthetőek. 5.1.6.4. A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő a 5.1.6. pontban meghatározott jogokat - szóban - a szülői közösség fórumain, illetve - az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - írásban, - az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja. 5.1.6.5. A véleménynyilvánítás formái különösen: - személyes megbeszélés, - gyűlésen, fórumon való felszólalás, véleményközlés, - írásos megkeresés, véleménynyilvánítás.
3
5.1.6.6. A pedagógusok és az intézményvezetők feladata, hogy biztosítsák a tanulók véleménynyilvánítási szabadságát. 5.1.6.7. A tanuló személyiségi jogának gyakorlása nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve nem korlátozhatja a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. Nkt 46.§ (3)f 5.1.7. A tanuló családi élethez való joga védelmében tilos a tanuló családi életével, családi körülményeivel kapcsolatos mindennemű negatív megnyilvánulás, megkülönböztetés. 5.2. Az iskola köteles a tanulót állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesíteni, s biztosítani azt, hogy a tanuló, szükség esetén - életkorától függetlenül - a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez, oktatási jogok biztosához forduljon segítségért. Nkt. 46.§ (3) g,h 5.2.1.A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az igazgató mentesíti - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett a szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő, - egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Nkt. 56. § (1) a,b, 5.2.2. A tanulmányokkal kapcsolatos mentesítés iránti kérelmeket az iskola részére írásban kell benyújtani. A szülői kérelemre az igazgató határozatot hoz. 5.3. Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről. Nkt 27.§ (12) 5.4. A tanulónak joga, hogy megismerje és tehetségének függvényében részt vegyen a tehetséggondozás keretein belül a Nemzeti Tehetség Program rendezvényein. A Nemzeti Tehetség Program elérendő célokat jelölhet ki a köznevelési intézmények számára, és tartalmazza a feladatok finanszírozásának módját is. Nkt 47. § (11) 5.5. A tanuló joga – rászorultság esetén -, hogy védelemben részesüljön. Az iskola jól látható helyen tájékoztatja a tanulókat és a szülőket a gyermekvédelmi felelős személyéről és fogadóórája helyéről és idejéről, illetve közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (családsegítő szolgálat, gyermekjóléti szolgálat stb.) címét, telefonszámát. 5.6. Az iskola biztosítja a tanuló azon jogát, hogy a nevelési-oktatási intézményben: - családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes - étkezésben, - tanszerellátásban részesüljön, továbbá - részben vagy teljes egészében mentesüljön a köznevelési törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására, illetve részletekben való fizetésére, Nkt 46.§ (4)
4
5.6.1. A kedvezményes, illetve az ingyenes étkeztetési ellátás érdekében az iskola tájékoztatást nyújt a benyújtandó igazolásokról, dokumentumokról. Az iskola az alábbi rendszerességgel végez felmérést: - az adott tanévre vonatkozóan szeptember 15-ig, - a következő tanévre vonatkozóan június 15-ig. 5.6.2. A Köznevelési Törvény 46. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy 2013. szeptember 1-től elsőtől 8. évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanulók számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre minden tanuló számára felmenő rendszerben. Emellett az állam a tankönyvtörvény 8. § (4) bekezdése alapján továbbra is biztosítja rászorultság alapon az ingyenes tankönyvellátást a Nkt. ezen rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon. Az ingyenes, illetve a kedvezményes tanszerellátás érdekében az iskola – a tankönyvellátás rendjét meghatározó törvény alapján – a központilag meghatározott nyomtatványt eljuttatja a tanulókhoz. A szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Nkt 9.§ (3) Az igények benyújtási határidejét a nyomtatvány tartalmazza (tankönyvrendelet 5. melléklete). A belépő évfolyamok és tanulók esetén az igénylés napja a beiratkozás alkalma. 5.6.2.1. Az iskola a normatív kedvezményeknek megfelelő igények kielégítését követően benyújtott további igényeket: - a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint - a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével tudja kielégíteni. 5.6.2.2. Tankönyvet - beleértve a szótárt, szöveggyűjteményt, atlaszt - az iskola tankönyvkölcsönzés útján is adhatja a normatív kedvezményre jogosult tanulónak. Azt, hogy a normatív kedvezményre jogosult tanuló tankönyvkölcsönzés útján jut-e a tankönyvhöz, az adott évben normatív kedvezményre jogosult tanulók száma és a rendelkezésre álló anyagi források alapján az iskola igazgatója dönti el. 5.6.2.3. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, ezzel a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállás alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végezni kell, illetve amíg adott tantárgyból vizsgát tehet. A tankönyvkölcsönzés az iskolai könyvtár közreműködésével történik. A tankönyvkölcsönzés tényéről, a kölcsönzés időtartamáról, a könyv visszaadásának feltételeiről a könyvtáros dokumentumot készít. 5.6.2.4. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a tankönyv kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kár megtérítésére köteles. A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege - nem lehet kevesebb az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50 %-ánál, és - nem lehet több a tényleges beszerzési áránál. A könyv megrongálódása esetében vizsgálni kell azt, hogy a könyvet továbbra is lehet-e még rendeltetésszerűen használni, vagy sem. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának maximum 50 %-át lehet a tanulótól, illetve a tanuló szülőjétől követelni.
5
Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a könyv elvesztésénél leírt kártérítési összeget lehet kérni. A tankönyv állapotát, használatra való alkalmassá tételének megítélését, valamint a kártérítési összegre javaslatot a könyvtáros teszi írásos feljegyzés formájában, melyet az iskolaigazgató hagy jóvá. 5.6.2.5. A kártérítési összeget csökkenteni, mérsékelni lehet, illetve el lehet tekinteni a kártérítéstől akkor, ha a tanuló anyagi és szociális helyzete indokolja. Különösen indokolt eltekinteni a kártérítési kötelezettségtől, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhető, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága. A gondatlanságból okozott károkozás esetén az előző cím alatti tételek - 50 %-kal mérsékelhetők, illetve - elengedhetőek. Az elengedésről, illetve a mérséklésről az igazgató a könyvtáros javaslatára dönt. 5.6.3. Az iskola biztosítja a tanulók számára a rendelkezésre álló egyes eszközei és helyiségei 5.8. Az iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló a) milyen szabadon választott tanítási órán, továbbá b) melyik egyház által szervezett hit- és erkölcstan órán, vagy – az állami általános iskolában – kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Nkt 14. § (5) A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetében a szülő joga, hogy válasszon a választható - tantárgyak, illetve - foglalkozások közül. Nkt 46.§ (6) b A választható tantárgyakra, foglalkozásokra való jelentkezést az iskola a tanulók, illetve szüleik részére eljuttatott írásbeli jelentkezési lapon biztosítja. A válaszható tantárgy, illetve foglalkozás megkezdését megelőző tanév előtt - május 20-ig előzetes, majd - szeptember 15-ig végleges felmérést kell végezni. Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Nkt 14. § (1) A tanulónak, vagy kiskorú tanuló esetén a szülőnek írásban kell bejelentenie, ha a tanuló a következő tanítási évben már nem kíván részt venni a szabadon választott tanítási órán, továbbá ha jelentkezni kíván a szabadon választott tanítási órára. Nkt 14. § (6) 5.9. Az iskola biztosítja a tanulónak azt a jogát, hogy igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, iskolai létesítményeket. Nkt. 46.§ (6) c 5.10. A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében a tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. Nkt 25. §(5) 46.§ (6) d Iskolaorvos nevét, rendelési idejét, elérhetőségét az iskola faliújságán fel kell tűntetni. 5.10.1. Az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programok, foglalkozások alkalmával tilos: - a dohányzás,
6
- a szeszesital fogyasztás, - kábító és bódító szerek fogyasztása és tartása, valamint - az alkohol és kábító vagy bódító szer által befolyásolt állapotban való megjelenés, tartózkodás. 1999. évi XLII. törvény Szabálysértés esetén az iskola fegyelmi eljárást kezdeményez a vétséget elkövetővel szemben. 5.10.2. Az iskola gondoskodik arról, hogy a tűz- és balesetvédelmi szabályokat az érintettek megismerjék. - Az iskola a tanév megkezdésekor a tanulókat tájékoztatja az iskolában betartandó védő és óvó előírásokról, ennek keretében ismertetik a tűzvédelmi szabályzatot, beleértve a tűzriadó tervet, valamint a balesetvédelmi előírásokat. A tájékoztatás dokumentálása a naplókba történő beírással történik (az első tanítási napon az osztályfőnöki órák témájaként kötelezően szerepel a szabályok ismertetése). - Az iskola gondoskodik a pedagógusok és más iskolai dolgozók tűz- és munkavédelmi szabályzatban meghatározott oktatásainak lebonyolításáról, adminisztrálásáról. - Az iskola egyes helyiségeire vonatkozó speciális védő, óvó előírások az adott helyiségben kifüggesztésre kerülnek – különösen: közlekedő folyosók, sportlétesítmények, számítógéptermek esetében. 5.10.3. Az iskola gondoskodik arról, hogy a tanulók a bombariadóval kapcsolatos tudnivalókat, teendőket – az SZMSZ-ben szabályozottak szerint – megismerjék. 5.10.4. A nevelési-oktatási intézmény – a jogszabályban meghatározottak szerint – kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Nkt. 25.§ (6) 5.11. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról, a személyét, illetve a tanulmányait érintő kérdésekről. Nkt. 46.§ (6) e Ennek érdekében a tanuló joga, hogy: - tanulmányi előmenetelét, tanulmányai értékelését megismerje, így az érdemjegyeiről az ellenőrzőjébe bejegyezve - tájékoztatást kapjon a pedagógustól, - megismerje a teljesítménye értékelésének elveit és eredményét (az értékelési elveket a tanév elején a pedagógusok ismertetik a tanulókkal), - megismerje a számonkérések formáit és évközi rendjét, a megírandó témazáró dolgozat idejéről előre tájékoztatást kapjon – figyelembe véve a helyi tanterv erre vonatkozó rendelkezéseit, - írásbeli dolgozatát annak megírásától számított 10 munkanapon belül, a pedagógus értékelését követően visszakaphassa, megtekinthesse, - tanulmányairól tájékoztatást kapjon, - a tanuló joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon, vagy nem az iskola pedagógiai programjában lefektetett helyi tantervi követelmények és osztályozási elvek alapján állapították meg. Ilyen irányú kérvényét az iskola igazgatójához kell benyújtani. - a tanuló joga, hogy ismerje az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit - az iskola honlapján olvashatók (51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet) -, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett idejét, az osztályozóvizsgára jelentkezés módját, határidejét.
7
- osztályozóvizsgára a tanév során a félévi és év végi érdemjegyek megállapítása előtti héten kerül sor. Nkt 37.§ 38.§ 46. § (6) g, m 20/2012. (VIII.31.) sz EMMI-rendelet 65.§ - a tanulónak joga, hogy tanulmányi munkájához a tanítási órákon kívül is segítséget kapjon (pl. 1-4. évfolyamon felzárkózás miatt, bármely évfolyamon betegség miatti hiányzás vagy többszöri osztályismétlés esetén) 5.11.1. A tanuló joga, hogy információt kapjon: - az iskola működésével, működési rendjével kapcsolatos kérdésekről, - az iskolai pedagógiai programról, és a helyi tantervről. 5.11.2. A tanuló joga, hogy kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői munkaközösséghez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon. Nkt. 37-40.§ 5.11.3. A tanuló, illetve kiskorú tanuló esetén a szülő a 5.11. pontban meghatározott jogokat - szóban - szülői értekezleten, fogadóórán illetve - az iskola vezetői vonatkozásában fogadóórájuk idejében, - írásban, - az érintett személyhez, illetve fórumhoz való benyújtással gyakorolhatja. 5.11.4. A pedagógusok és az intézményvezető feladata, hogy gondoskodjanak arról, hogy a tanulók ismerjék meg a tájékoztatásukra vonatkozó rendet, a tájékoztatás formáit. A tájékoztatás formái: - szóbeli tájékoztatás, - írásbeli tájékoztatás. A tájékoztatás a tartalmának, jellegének megfelelően történhet: - közösen, illetve - egyénileg. A tanulóval kapcsolatban tájékoztatást adhat: - az intézményvezető, - a nevelőtestület, - a szaktanár, - az osztályfőnök, - az oktató-nevelő munkát végző pedagógus. 5.11.5. A tájékoztatás rendje a következő: Az iskola nyilvános dokumentumai: - az SZMSZ (honlapon) - a pedagógiai program mindenki számára elérhető helyen (honlapon, a könyvtárban) elhelyezésre kerülnek, - a házirend a könyvtárban és a honlapon megtekinthető - tantárgyi továbbhaladási követelményrendszer (honlapon) 5.11.6. Az iskola köteles a 5.11.5. pontban meghatározott dokumentumokról szóbeli tájékoztatást is adni a dokumentumok elfogadása, valamint módosítása esetén. 5.11.7. A tanuló, illetve a szülő szóban jelezheti további tájékoztatási igényét. Az igényt - annak jellegétől függően - az iskola foglalkoztatottja a dokumentumokba való betekintési lehetőség biztosításával, illetve szóbeli tájékoztatás nyújtásával elégíti ki. 5.12. A tanulónak joga, hogy nemzeti és etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben, oktatásban részesüljön. A joggyakorlás a pedagógiai programnak megfelelően történik.
8
Nkt. 46.§ (3) c 5.13. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből legfeljebb heti két óra a törvény szabályainak megfelelően kiváltható Nkt.27.§ (11) Ennek módja: A szülő kérvényezi a kijelölt tanóra(k) alóli mentességet, a sportszervezet / edző / művészeti csoport vezetője igazolja a tanuló sportfoglalkozás/művészeti csoport tagságát, rendszeres testedzését. Az igazgató mérlegeli a kérelmet és engedélyezi/nem engedélyezi a tanóra alóli mentességet. 5.14. A tanuló joga, hogy részt vegyen a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon. Ezek formái: - rendszeres elfoglaltságok: szakkör, sportkör - nem rendszeres elfoglaltságok: iskolai rendezvények, ünnepségek, múzeum, színház, mozi látogatás, kirándulás, erdei iskola. 5.14.1. A tanuló joga, hogy hit és vallásoktatásban részesüljön. A hitoktatást kérésére, a hitoktatóknál történő előzetes jelentkezés alapján biztosítjuk. 5.14.2. A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel adott tanévben kötelező, ha arra a tanuló jelentkezett. A tanórán kívüli foglakozáson való részvételről kijelentkezni csak a következő évi igényfelméréskor lehet. 5.14.3. A rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások ingyenesek, de egyes szakkörök és sportfoglalkozások – azok jellegétől függően – térítési díjasak is lehetnek. Ennek a feltételeit, a fizetendő díjakról való tájékoztatást a jelentkezések előtt meg kell adni. 5.14.4. Egyes, nem rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozások (pl.: színház, mozi, múzeum stb. látogatás) igénybevételéért részvételi díjat kell fizetni. A foglalkozásokra való jelentkezéskor a díjakra vonatkozó tájékoztatást a tanuló szülője számára meg kell adni. (A részvételi díjas foglalkozáson való részvétel a tanuló számára nem lehet kötelező úgy, hogy annak térítési díja befizetésére is kötelezve legyen.) 5.14.5. A tanórán kívüli foglalkozások időpontját és helyszínét – a lehetőségek figyelembevételével – a foglalkozásra jelentkezők, valamint a foglalkozást tartók közösen állapítják meg. 5.14.6. A tanórán kívüli foglakozásokon a foglalkozást vezető ellátja a szükséges adminisztrációs feladatokat, pl. vezeti a foglalkozási naplót. 5.15. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülőjének joga, hogy jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot, valamint az oktatási jogok biztosához forduljon. 5.15.1. A tanuló joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 5.16. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, illetve, hogy kérje a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentését. A kérelmet a szülő írásban nyújtja be az iskola igazgatójához. (A magántanulói jogviszony, valamint a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentés feltételeit jogszabályok határozzák meg.) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Nkt. 45.§ (6), Nkt 55. § (3) 5.17. A tanuló joga, hogy kérelmére, független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét írásban a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja a kérelmet a kijelölt intézményhez
9
(OKÉV jelöli ki). A tanuló a bizonyítvány átvételétől számított 15 napon belül kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt vizsgát tegyen. 5.18. A tanuló joga, hogy kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe. A vonatkozó kérelmeket az iskolaigazgató részére kell benyújtani. Nkt. 46.§ (6) n 5.19. A tanuló joga, hogy folytathassa tanulmányait olyan iskolában, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás. A tanuló e joga érvényesítése érdekében - pályaválasztási, továbbtanulási kérdésekkel az osztályfőnökéhez fordulhat információért, továbbá - az iskola a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás keretében az alábbi segítséget, szolgáltatást nyújtja: - továbbtanulási tájékoztató szülői értekezlet - a középiskolai nyílt napokon való részvétel biztosítása 5.20. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen diákképviseletbe; valamint, hogy a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve a közoktatási törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. Nkt 46.§ (6) o, p, 48. §
6. A tanulói kötelezettségek szabályozása A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendjében foglaltakat. 6.1. A tanuló kötelessége, hogy az adataiban bekövetkezett változást jelentse az iskolában. 6.2. A tanuló kötelessége, hogy az iskolába kipihenten, tanulásra alkalmas állapotban érkezzen. Megjelenése, öltözete, haj és ékszerviselete az általános iskolai korosztálynak megfelelő, tiszta, ápolt legyen. Tilos a smink, műköröm, a túlzottan hosszú köröm. Balesetvédelmi okokból a fentieken kívül tilos a testékszer, ékszer és óra viselete a testnevelés órákon, illetve az olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelmi előírások ezt tiltják. 6.3. A tanuló kötelezettsége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott tanórákon, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. A szülő kérelmére az igazgató saját hatásköre alapján ez alól felmentést adhat. Nkt 46 § (1) a 6.3.1. A tanórákra, valamint a rendszeres elfoglaltságot jelentő tanórán kívüli foglalkozásokra köteles elvinni a tanulmányai folytatásához szükséges taneszközöket, felszereléseket, az ellenőrző könyvét. 6.3.2. A tanuló az ellenőrző könyvébe köteles haladéktalanul beírni és a pedagógussal aláíratni az érdemjegyét, majd a jegyeket aláíratni a szülőjével. 6.4. A tanuló kötelessége, hogy eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. Nkt 46 § (1) b 6.4.1. A tanuló köteles reggel, a tanítás megkezdése előtt legalább 15 perccel a tanítás helyszínén tartózkodni.
10
6.4.2. A tanuló köteles szorgalmasan, képességeinek megfelelően tanulni. A tanuló kötelessége, hogy hiányzása esetén az elmaradt tananyagot határidőre bepótolja. 6.5. A tanuló kötelezettsége, hogy – életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. Nkt 46.§ (1) c 6.5.1. A tanuló köteles padját, székét, valamint azok környezetét tisztán tartani. 6.5.2. A tanuló köteles – nevelője kérésére – közreműködni a tanórák előkészítésében, az óra lebonyolításához szükséges szervezési feladatokban. 6.5.3. A tanuló köteles ellátni a „hetes” feladatokat. 6.6. A tanuló kötelezettsége, hogy megtartsa az iskolai tanórák és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, az iskola és a helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. Nkt 46.§ (1) d 6.7. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült. Nkt 46.§ (1) e 6.7.1. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a tűz- és balesetvédelmi oktatáson. 6.8. A tanuló kötelessége, hogy - megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket, illetve azokra vigyázzon, Nkt 46.§ (1) f - óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, - az iskola eszközeit, berendezéseit, létesítményeit rendeltetetésszerűen használja. - jelezze ha lopást vagy rongálást tapasztal - a talált tárgyakat adja le a tanári szobában Szándékos rongálás (károkozás) esetén az okozott kárt köteles megtéríteni. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés összege az okozott kár 25%-a. 6.9. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, valamint tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait, Nkt 46.§ (1) g 6.10. A tanulók kötelesek egymás vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartani. 6.11. A tanuló az elvárt magatartási szabályokat köteles betartani az iskolában, az iskolabuszon, az iskolán kívül akkor, ha az intézmény által szervezett foglalkozáson, programon, rendezvényen vesz részt.
11
7. Munkarendre vonatkozó szabályok 7.1. A kötelező órákat a tanulók az órarendjük szerint, az alábbi munkarendben kötelesek teljesíteni: Kalocsai tagiskolák 7.1.1. A zárva tartott termek esetében a tanórák megkezdése előtt a tanulóknak a terem előtt kell gyülekezniük. 7.1.2. A tanórák közötti szünetekben, tanítás előtt, illetve tanítás után a tanulók a folyosókat, az aulát, valamint az udvart igénybe vehetik. A 20 perces és az 5. óra utáni szünet kivételével a tanulók kötelezően az udvaron tartózkodnak (az időjárás függvényében az ügyeletes tanár döntése szerint). 7.1.3. Az utolsó tanítási óra után a tanuló köteles elhagyni az épületet, hangoskodással nem zavarhatja a még zajló tanítási órákat, sem a folyosón, sem az iskola udvarán, illetve az utcai tantermek előtt. Tanóra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tanóra időtartama 7.45 – 8.30 8.40 – 9.25 9.45 – 10.30 10.40 – 11.25 11.35 – 12.20 12.30 – 13.15
Szünet időtartama 10 perc 20 perc 10 perc 10 perc 10 perc
Ha az igazgató rövidített órákat rendel el, a tanítás a következők szerint zajlik: Tanóra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tanóra időtartama 7.45 – 8.25 8.30 – 9.10 9.20 – 10.00 10.05 – 10.45 10.50 – 11.30 11.35 – 12.15
Szünet időtartama 5 perc 10 perc 5 perc 5 perc 5 perc
Tanóra időtartama 8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 10.00 – 10.45 11.00 – 11.45 11.55 – 12.40 12.45 – 13.30
Szünet időtartama 10 perc 20 perc 15 perc 10 perc 5 perc
Térségi tagiskolák Dunaszentbenedek Tanóra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
12
Rövidített órák rendje: Tanóra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tanóra időtartama 8.00 – 8.40 8.45 – 9.25 9.35 – 10.15 11.20 – 12.00 12.05 – 12.45 12.50 – 13.30
Szünet időtartama 5 perc 10 perc 5 perc 5 perc 5 perc
Tanóra időtartama 8.00 – 8.45 8.55 – 9.40 10.00 – 10.45 10.55 – 11.40 11.50 – 12.35 12.40 – 13.25
Szünet időtartama 10 perc 20 perc 10 perc 10 perc 5 perc
Tanóra időtartama 7.30 – 8.15 8.30 – 9.15 9.30 – 10.15 10.20 – 11.05 11.10 – 11.55 12.00 – 12.40 13.30 – 14.15
Szünet időtartama 15 perc 15 perc 5 perc 5 perc 5 perc
Tanóra időtartama 7.30 – 8.15 8.25 – 9.10 9.30 – 10.15 10.25 – 11.10 11.20 – 12.05 12.15 – 13.00
Szünet időtartama 10 perc 20 perc 10 perc 10 perc 10 perc
Foktő Tanóra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. Homokmégy Tanóra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Öregcsertő Tanóra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
13
Ha az igazgató rövidített órákat rendel el, a tanítás a következők szerint zajlik: Tanóra sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. 6.
Tanóra időtartama 7.30 – 8.05 8.10 – 8.45 8.55 – 9.30 9.35 – 10.10 10.15 – 10.50 10.55 – 12.30
Szünet időtartama 5 perc 10 perc 5 perc 5 perc 5 perc
A hideg idő beköszöntését követően nem kötelező az udvaron tartózkodni. Az intézményvezető elrendeli ennek az időszaknak a kezdetét, illetve a jó idő érkeztével a végét. Szakmár A tanulók a harmadik szünetben az udvaron tartózkodnak. Tanóra sorszáma Tanóra időtartama 1. 7.45 – 8.30 2. 8.40 – 9.25 3. 9.40 – 10.25 4. 10.40 – 11.25 5. 11.35 – 12.20 6. 12.30 – 13.15
Szünet időtartama 10 perc 15 perc 15 perc 10 perc 10 perc
Uszód A tanulók 7.30 – 7.45 között gyülekeznek az iskola épületében. 7.45-kor bevonulnak a tanterembe és felkészülnek a tanítási órára. Tanóra sorszáma Tanóra időtartama Szünet időtartama 1. 8.00 – 8.45 10 perc 2. 8.55 – 9.40 20 perc 3. 10.00 – 10.45 10 perc 4. 10.55 – 11.40 10 perc 5. 11.50 – 12.35 10 perc 6. 12.45 – 13.30 7.2. A tanórán kívüli foglalkozások időpontjáról a tanulók írásbeli, vagy szóbeli tájékoztatást kapnak. 7.3. A tanuló köteles a tanórára időben megérkezni. Ha késik, azt a tanár bejegyzi az osztálynaplóba. A tanuló többszöri késés esetén fegyelmező intézkedésben részesül. (Nem lehet fegyelmező intézkedés az, hogy a késve érkező tanulót kiküldi a pedagógus az óráról.) 7.4. Az iskolában való tartózkodás rendje a szülők számára: 7.4.1. Reggel a szülők a tanulót a bejáratig kísérhetik. Az iskola épületében, a tanteremben csak indokolt esetben, a tanítóval történő megbeszélés esetén tartózkodhatnak 7.4.2. Délutáni foglalkozásokról azok végeztével vihetik el gyermeküket.
14
7.4.3. Tanítási időben – az ügyek intézése céljából – az igazgatói vagy az iskolatitkári irodában tartózkodhatnak. 7.4.4. A tanítás befejeztével a szülők gyermeküket az iskola előterében várhatják. 7.5. Az iskola nyitva tartása, az ügyintézés időpontjai: 7.5.1. Az iskola épületének tanév közbeni nyitvatartási ideje hétfőtől – péntekig: Kalocsai tagiskolák: Dunaszentbenedeki Általános Iskola: Foktői Magyar László Általános Iskola: Homokmégyi Általános Iskola: Öregcsertői Általános Iskola: Szakmári Általános Iskola: Uszódi Benedek Péter Általános Iskola:
7.15 – 19.00 7.30 – 18.00 6.00 – 18.00 7.00 – 19.00 6.45 – 16.10 7.00 – 19.00 6.30 – 19.00
7.5.2. Ügyintézési idő: Az iskolában a tanulók és szüleik a hivatalos ügyeiket (beleértve az információ, tájékoztatáskérést) a következő időpontban intézhetik: - naponta 7.30 – 16.30 között az óraközi szünetekben és tanítási órák után - fogadóórán 7.5.3. A tanévet követően a tanítási szünetekben szerdai napokon van ügyfélfogadás, a vidéki tagiskolákban pedig a tanév végén meghatározott napokon. 7.6. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, és az iskolához tartozó területek használati rendje. 7.6.1. A tanuló ingyenesen használhatja az iskola tantermeiben rendelkezésre álló eszközöket pedagógus felügyelete mellett. 7.6.2. A tanulók a tanítási idő alatt az iskola területét nem hagyhatják el. A tanítási idő közbeni kilépést a tagintézmény-vezető vagy a pedagógiai asszisztens, írásban engedélyezi. A 22/2012. ORFK utasítás meghatározza az iskolakerülő gyermekkorú személlyel szemben foganatosítható rendőri intézkedést. 7.6.3. Az iskola tanulója naponta 7.30 – 16.30 óra között az alábbi feltételekkel veheti igénybe az iskola eszközeit, létesítményeit: 7.6.3.1. Könyvtár - A tanulók a könyvtárat a könyvtár-szabályzat szerint használhatják, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt. - A könyvtárra vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a könyvtárban jól látható helyre elhelyezésre kerülnek. - A könyvtár nyitvatartási rendje a könyvtár ajtajára kifüggesztésre kerül. - A könyvtárat csak pedagógus jelenlétében lehet igénybe venni. 7.6.3.2. Fedett sportlétesítmények - A tanulók a fedett sportlétesítményeket (tornatermet, konditermet, sportfolyosót stb.), valamint az öltözőket a vonatkozó szabályok szerint használhatják. - A fedett sportlétesítményekre vonatkozó szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, valamint a sportlétesítményekben jól látható helyre elhelyezésre kerülnek. - A sportlétesítmények nyitvatartási, valamint szabad igénybevételi rendje a sportlétesítmények ajtajára kifüggesztésre kerül. - A konditermet és a tornatermet csak pedagógus jelenlétében lehet igénybe venni. - A sportlétesítményeket megfelelő sportfelszerelés - szabad igénybevétel esetén tornacipő - használatával lehet igénybe venni.
15
7.6.3.3. Sportpálya - A sportpályát szabadon használhatják a tanulók akkor, ha ott tanóra, vagy tanórán kívüli foglalkozás, illetve más, az iskola által szervezett program nem folyik. 7.6.3.4. Számítástechnika terem - A számítástechnika termet a terem ajtaján kifüggesztett időpontban lehet igénybe venni. - A számítástechnika terem használatára vonatkozó speciális használati szabályok a tanulókkal év elején ismertetésre, a teremben pedig kifüggesztésre kerülnek. - A számítástechnika termet csak pedagógus jelenlétében lehet igénybe venni. 7.6.3.5. Büfé - a tanulók szünetekben valamint a tanórákat követő időszakban látogathatják. 7.6.3.6. A tantermek A tantermek tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó használati rendjét a foglalkozást tartó pedagógus ismerteti az érintettekkel. A foglalkozások időpontját órarendben rögzítik. 7.6.3.7. Az egyes helyiségek zárása A tanórák, foglalkozások közötti időszakokban, valamint foglalkozások után a következő termeket, helyiségeket kell zárva tartani: - számítástechnikai terem - könyvtár - technika terem - nyelvi labor - tornaterem - fejlesztő terem - ebédlő Szükség esetén bármely tanterem zárása elrendelhető. A terem zárásáról a pedagógusok gondoskodnak. A tanulóknak a tanórák, foglalkozások előtt a terem előtt kell várakozniuk. 7.6.4. Az iskolában az alsó tagozaton váltócipő használata kötelező minden tanév október 1től, illetve a rossz idő beálltával. A váltócipőket az arra kijelölt helyen kell tárolni. A Homokmégyi, Szakmári és Uszódi Tagiskolában minden tanulónak kötelező a váltócipő. 7.7. Az iskola által szervezett - a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó - iskolán kívüli rendezvényeken (kirándulás, erdei iskola, műsoros est stb.) kötelező tanulói magatartás: E rendezvényeken be kell tartani mindazokat a szabályokat, amelyeket az iskolai házirend és egyéb jogszabály előír, illetve kiemelten figyelembe kell venni a felelős pedagógus külön utasításait. Különösen tiltott a dohányzás, a kábítószer illetve a szeszesital fogyasztás, szerencseés hazárdjáték, az engedély nélküli eltávozás. 7.8. A menzai étkeztetésre vonatkozó szabályok év elején a tanulókkal ismertetésre kerülnek.
8. A tanulói jogviszonyból származó tanulói jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nem szükséges dolgokra vonatkozó szabályok 8.1. Iskolába történő bevitelére vonatkozóan a tanulónak be kell tartani az alábbi előírásokat: 8.1.1. A tanuló nagy értékű tárgy behozását köteles írásban bejelenteni a titkárságon, vagy a nevelői szobában. (100 000.-Ft értéket meghaladó) A tanuló bármilyen értéktárgyat csak saját felelősségére vihet be az iskolába. Az iskola a keletkezett kárért nem vállal felelősséget. Nkt 10 § (3) 25.§ (3) 16
8.1.2. Nem vihetők az iskolába olyan eszközök, melyekkel a tanulók saját, egymás, valamint az iskola dolgozóinak testi épségét veszélyeztetik, balesetet okozhatnak (pl. görkorcsolya, gördeszka, szúró, vágó eszközök, vegyi anyagok stb.). Ezek a tárgyak a tanulótól elvehetők. 8.1.3. Nem vihető az iskolába olyan dolog, mely alkalmas arra, hogy a tanórát, a tanítás rendjét megzavarja (pl. zenei lejátszók, játéktárgyak stb.). A tanuló köteles a tanóra alatt mobiltelefonját kikapcsolni. Ha a tanuló az óra menetét, a tanítás rendjét megzavarja, tőle a tanítás idejére elvehető a munkát zavaró, nem engedélyezett tárgy, dolog (a tárgyat a pedagógus a tanítás után a szülőnek adja vissza). 8.1.4. Testnevelés órára nem vihető be semmilyen, a testneveléshez nem szükséges dolog, eszköz, valamint a balesetvédelmi, ill. a védő-óvó intézkedések szempontjából tiltott eszköz. 8.1.5. Az iskolában tilos mindenféle kereskedelmi és reklámtevékenység. 8.1.6. Az iskola nem kereskedhet a tanuló által készített termékkel, alkotással. A tanuló önálló munkája által készült tárgy, alkotás a tanuló tulajdona, ha saját eszközével, saját anyagából dolgozott. Az iskola tulajdonát képező anyagok felhasználásával készült produktum az iskola tulajdonát képezi, mely nem használható fel kereskedelmi céllal. 8.1.7. Az iskolába nem hozható olyan élelmiszer, teljesítményfokozó szer, mely az egészségre káros, veszélyes. (energia ital, tabletták) Ezek a tárgyak a tanulótól elvehetők, a tanítás után a szülőnek adhatóak vissza.
9. Ünnepi öltözet Az iskolában, valamint az iskolán kívül megtartott ünnepségeken, rendezvényeken a tanuló az előzetes tájékoztatás alapján - köteles ünnepi öltözetben megjelenni. Az ünnepi öltözet sötét alj vagy nadrág, fehér blúz vagy ing.
10. A „hetes” illetve az „ügyeletes” beosztással járó feladatok A tanuló köteles a „hetes” illetve az „ügyeletes” beosztással járó feladatok ellátására. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek - felelnek az osztály rendjéért, különösen a tanórákra való becsengetést követően addig, amíg a tanár meg nem érkezik. Ha a tanár 5 perc elteltével sem érkezik meg, értesíti az intézményvezetőt vagy helyettesét. - feladata: - a tanórák előtt és után az osztályterem rendjének ellenőrzése, - a rend megtartása, - a tábla letörlése, - a kréta biztosítása, - a tanterem szellőztetése, - az osztály tisztaságának megtartása, a szemét összeszedetése, a védő-óvó intézkedések betartatása. A hetesek – feladatukkal kapcsolatos – utasításai, kérései a többi tanuló számára kötelezőek. Az ügyeletes feladatait tagiskolánként határozzuk meg. A tanulók erről az osztályfőnöktől vagy a DÖK vezetőtől kapnak felvilágosítást.
17
11. A tanuló szülőjének tájékoztatása A tanuló szülőjének tájékoztatása céljából, az éves munkaterv szerint szülői értekezletet, valamint fogadóórát tartunk.
12. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolása 12.1. Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. 20/2012 EMMI rendelet 51.§ (7) 12.1.1. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha - a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra. Az engedélyezés helyi rendje a következő: - hivatalos kikérőt kell benyújtani, melyet - az osztályfőnök (ha a kikérés 1-3 napig terjed), illetve - az iskolaigazgató vagy a tagintézmény-vezető (ha a kikérés 3 napon túlig terjed) hagy jóvá, - a döntésről a szülőt szóban vagy írásban tájékoztatni kell, - a döntésnél figyelembe veendő szempontok: - a tanuló mulasztásainak száma és jellege, - a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása. - ha a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok (tanulmányi, sport vagy egyéb verseny) miatt nem tud iskolai kötelezettségének eleget tenni, a hiányzást be kell írni a naplóba. Igazolására az iskola (osztályfőnök) jogosult. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (2)/d - ha a tanuló beteg volt, s ezt az alábbiak szerint igazolja: - félévente a 3 napot meghaladó mulasztás esetén orvosi igazolás szükséges. Az igazolást az oktatásban való ismételt részvétel megkezdését követően, de legkésőbb 3 napon belül be kell mutatni. - Az igazolásnak tartalmaznia kell a távollét pontos időtartamát is. - 3 napot meg nem haladó betegség esetén a mulasztást – az ellenőrzőbe történő beírással – a szülő is igazolhatja, melyet a tanuló a hiányzást követően 3 tanítási napon belül köteles bemutatni. - a váratlan, előre be nem jelenthető távollétet – lehetőség szerint a hiányzás nap ján, vagy azt követően – telefonon be kell jelenteni, tájékoztatást adva a hiányzás okáról, várható időtartamáról. A bejelentést az osztályfőnöknek kell megtenni. 12.1.2. Ha a távolmaradást a tanuló nem igazolta, akkor a mulasztás igazolatlan. 12.1.3. Az osztályfőnök értesíti a szülőt - a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor Az iskola értesíti a gyermekjóléti szolgálatot és a járási kormányhivatalt - a tanköteles tanuló 10 – 29 óra igazolatlan mulasztásakor - szabálysértési tényállás valósul meg a tanuló 30 tanórás igazolatlan hiányzásakor, mely esetben az iskola értesíti a szabálysértési hatóságot és a gyermekjóléti szolgálatot. Az iskola értesíti a jegyzői hivatalt és a járási kormányhivatalt - a tanköteles korú tanuló 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzása esetén. 20/2012. EMMI rendelet 51 § (6) bekezdés, A gyermek, tanuló lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal ellátja a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a törvény vagy kormányrendelet által feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat. Nkt 45. § (9)
18
12.1.4. A tanuló igazoltan van távol, ha: - tanulmányi illetve sportversenyen - államilag elismert nyelvvizsgán - iskolaorvosi vagy fogászati vizsgálaton van. 12.2. A késések és azok igazolása Ha a tanuló - az első tanítási óra előtt a házirendben meghatározott időben nem jelenik meg, - a becsengetést követően nem tartózkodik a tanteremben, akkor a tanár köteles ezt késésként a naplóba bejegyezni. A tanuló, illetve a tanuló szülője a késések igazolására vonatkozó kérését a késést követő 3 tanítási napon belül kell benyújtani. Igazolás elfogadásáról a szaktanár, illetve ha ő nem fogadta el az igazolást, akkor az osztályfőnök dönthet. A szülő is igazolhatja a késést, de csak maximum 3 tanítási napnak megfelelő óraszámig. A késések ideje összeadható, 45 perc esetében igazolatlan órának számítható. A késő tanuló nem zárható ki a tanóráról. 12.3. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét csak akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a 20/2012. (VIII.31.) EMMIrendelet 51.§ (3) pontban meghatározott értesítési kötelezettségének. 12.4. Amennyiben a tanulón az iskolában való tartózkodása idején betegség jelei mutatkoznak (pl. belázasodik, fáj valamije) a teendők a következők: - Haladéktalanul értesíteni kell a szülőt, eredménytelenség esetén a legközelebbi hozzátartozót - Indokolt esetben el kell különíteni a tanulót a többi tanulótól úgy, hogy ne maradjon felügyelet nélkül.
13. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulóval szemben kollektív büntetés nem alkalmazható. 13.1. Ha a tanuló a kötelességeit enyhébb formában megszegi, ellene fegyelmező intézkedéseket kell alkalmazni. Az intézkedések formái: - szaktanári szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, - osztályfőnöki szóbeli figyelmeztetés, - osztályfőnöki intés, - osztályfőnöki megrovás, - tagintézmény-vezetői figyelmeztetés, - igazgatói figyelmeztetés, - igazgatói intés. Az intézkedések alkalmazásánál, annak fokozatai meghatározásánál elsősorban az osztályfőnök dönt, a szaktanárok véleménye kikérését követően.
19
13.2. Vétkes és súlyos kötelességszegés A fegyelmi eljárást megelőzheti a pedagógiai célú egyeztető eljárás, ahol oktatásügyi közvetítő segítségével a kérdéses ügyek rendezendők. (Részletes szabályait az SZMSZ tartalmazza.) Amennyiben ez eredménytelen, a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárást kell lefolytatni. Ezt követően írásbeli határozattal lehet fegyelmi büntetést kiszabni. Az így kiszabott fegyelmi büntetés formái: - megrovás, - szigorú megrovás, - egyes kedvezmények csökkentése, illetve megvonása (szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható), - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába (az iskola igazgatójának döntése alapján). Nkt 58.§ (4)
14. A tanulók jutalmazásának elvei és formái 14.1 A tanulók jutalmazásának elvei Jutalom, különböző szempontok figyelembevételével adható. Kiemelt szempontok: - tanulmányi eredmény, - szorgalom, - magatartás, - sportteljesítmény, - kulturális tevékenység, - közösségi tevékenység. A tanulmányi eredménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő tanulmányi eredmény, - a különböző szintű tanulmányi versenyen elért jó eredmény. A szorgalommal kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő szorgalom. A magatartással kapcsolatban jutalmazható: - a követendő, helyes, példamutató közösségi magatartás. A sportteljesítménnyel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül kiemelkedő sporteredmény, ill. tevékenység, - a különböző szintű sportversenyeken elért jó eredmény. A kulturális tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható: - az iskolán belül, illetve az iskolához kapcsolódóan, az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez hozzájáruló, példamutató, kiemelkedő, kulturális élet területén elért jó eredmény, illetve tevékenység. A közösségi tevékenységgel kapcsolatban jutalmazható: - az osztályon, iskolán belül kiemelkedő közösségi tevékenység, valamint - az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenység. A jutalmazás történhet: - egyénileg, tanulónként, illetve - csoportosan, adott közösség, ill. osztály számára.
20
14.2. A tanulók jutalmazásának formái: - szóbeli dicséret, - írásbeli dicséret. A szóbeli dicséret valamely tanulói közösség előtt, nyilvánosan történik. Írásbeli dicséret: oklevél átadással és/vagy az iskolai tájékoztatóba, ellenőrzőbe, ill. bizonyítványba történő bejegyzéssel történik. A szóbeli és írásbeli dicséret ünnepélyes keretek között is adható, ha arról a jutalmazó úgy dönt. A jutalmazások fokozatai: - tanítói, napközis nevelői szóbeli dicséret - tanítói, napközis nevelői írásbeli dicséret - szaktanári szóbeli dicséret, - szaktanári írásbeli dicséret, - osztályfőnöki szóbeli dicséret, - osztályfőnöki írásbeli dicséret, - tagintézmény-vezetői szóbeli dicséret, - tagintézmény-vezetői írásbeli dicséret, - igazgatói szóbeli dicséret, - igazgatói írásbeli dicséret. Az írásbeli dicséret mellé jutalom is adható. A jutalmazás formái: - egyén esetében: tárgyjutalom, elsősorban könyv - közösség esetében: tárgyjutalom, ill. jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl. belépőjegy juttatás stb.)
21
Záradék
Elfogadta: Nevelőtestület
Tagintézmény-vezetők sk.
Szülői szervezet
Szülői szervezet képviselői sk. Diákönkormányzat képviselői sk.
Diákönkormányzat
Sófalvi Adrienn Igazgató
Kalocsa, 2014. szeptember 1.
22