Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
Szervezeti és Működési Szabályzat
2015. október
1
Tartalom I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapjai ........................................................................................ 3 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ............................................................................................................................. 3 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: ................ 3 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, közzététele ........................................................................ 3 II. rész A nevelési-oktatási intézményünkre vonatkozó szabályok ............................................................................................... 4 1. Általános szabályok ........................................................................................................................................................... 5 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) ................................................................................................................. 6 3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje ................................................................... 7 4. A pedagógusok és pedagógiai munkát segítők munkaidejének szabályozása ................................................................... 7 5. A tanulók hiányzására vonatkozó igazolás, valamint az épület elhagyásának rendje ....................................................... 9 6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel 10 7. A Szervezet felépítése ..................................................................................................................................................... 10 8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás ............................................................................................ 12 9. Az aláírási jogosultság és pecséthasználat és rendje ....................................................................................................... 13 10. Az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje ...................................................... 13 11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében ................................................................................................................................................................................ 14 12. A vezetők és az iskolai szülői szervezetek (SZMK) közötti kapcsolattartás formája, rendje .......................................... 15 13. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása ............................................................................................ 16 14. Az intézményi tanáccsal és a közalkalmazotti tanáccsal való kapcsolattartásának formája, rendje ................................ 17 15. A szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formája, rendje ....... 18 16. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ........... 18 17. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje ................................................................................................................. 21 18. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................................................................... 22 19. Az intézményi védő, óvó előírások ................................................................................................................................. 24 20. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok és a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend ................................................................................................................................. 24 21. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők .................................................................................................. 26 22. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása, mely az intézményben mindenki számára kötelező. ................................................................................................................. 28 23. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ......................................... 29 24. Az intézmény által támogatott nevelési – oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalma, szervezeti formái, időkerete ....................................................................................................................................... 30 25. A felnőttoktatás ............................................................................................................................................................... 31 26. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei ........................................................................................... 32 27. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések .......................................................................................................................................................... 34 28. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel .................. 37 29. A pedagógiai program megtekinthetőségének szabályozása ........................................................................................... 38 30. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................................. 38 31. A kiemelt munkavégzés elismerésének szempontjai ....................................................................................................... 43 32. A tanulóval kapcsolatos döntések közlésének rendje ...................................................................................................... 44 33. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ...................................................................................................................... 45 1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Gyűjtőköri szabályzat ........................................................................................ 48 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat ................................................. 51 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat ..................................................................... 54 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Tankönyvtári szabályzat ................................................................................... 55 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára .......................................... 57 11. Záró rendelkezések ................................................................................................................................................................. 58 III. Mellékletek ................................................................................................................................................................................ 60 1.számú melléklet: A nevelési – oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályozása ................................................................................................................................................................. 60 2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat ................................................................................................................................... 66 I. Nyilvántartható adatok............................................................................................................................................................... 66 II. Adatok továbbítása ................................................................................................................................................................... 67 III. Titoktartási kötelezettség ........................................................................................................................................................ 68 IV. Tanügyi dokumentumok papír- és elektronikus alapú kezelésének rendje ............................................................................. 68 3. számú melléklet: Munkaköri leírás – minták ....................................................................................................................... 70 4 sz. melléklet Panaszkezelési szabályzat .................................................................................................................................. 78 2
I. rész A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogszabályi alapjai 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az újonnan alkotott Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A Szervezeti és Működési Szabályzat a kialakított cél és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények és rendeletek: - Az 1992. évi XXXIII. törvény a Közalkalmazottak jogállásáról és módosításai - A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a fenti törvény végrehajtásáról és módosításai - A 2012. évi I. tv. A Munka Törvénykönyvéről és módosításai - Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról és módosításai - 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről és módosításai - 2011. évi CLXXXVII. törvény A szakképzésről és módosításai - 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet - 2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról - 368/2011. (XII.31.) ÁHT Kormányrendelet - 1997. évi XXXI. tv. gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásáról 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, közzététele A Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2015. év szeptember hónap 30. napján fogadta el. A diákönkormányzat és a szülői közösség és az intézményi tanács a jogszabályokban meghatározott kérdésekben az egyetértési és véleményezési jogaikat gyakorolták. A dokumentumot a Diákönkormányzat, a Szülői Munkaközösség és az Intézményi Tanács egyhangúlag, teljes támogatással fogadta el. A Szervezeti és Működési Szabályzat jelen változata 2015.10.01-től hatályos. Az elfogadott, jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzatot (www.nebulokalocsa.hu) tesszük hozzáférhetővé az érdeklődők számára.
az
intézmény
honlapján
Alulírott Csupor Zsolt Jánosné, a Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény vezetője nyilatkozom, hogy az intézményünk Szervezeti és Működési Szabályzatának 2015.09.30-án történt és 2015.10.01-én hatályba lépő változata a fenntartóra többletköltséget nem hárít.
Kalocsa, 2015.10.01. Csupor Zsolt Jánosné intézményvezető sk. 3
II. rész A nevelési-oktatási intézményünkre vonatkozó szabályok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (a) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, tanulóknak, alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. Az intézmény meghatározása Intézmény neve: Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Rövidített név: Kalocsai Nebuló EGYMI Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Kalocsa Város Önkormányzata Székhelye: 6300 Kalocsa, Tompa Mihály u. 10-14. (tel: 06 78 461 667) Telephelye: 6300 Kalocsa, Hosszú Antal u. 23. (tel: 06 78 600 558) Az intézmény évfolyamainak száma: általános iskola: 8 speciális szakiskola: 1+2 készségfejlesztő speciális szakiskola: 4 általános iskolai felnőttoktatás esti rendszerben 8 fejlesztő nevelés-oktatás: 12 Vállalt feladataink: A 2011/2012-es tanévtől az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménnyé válással párhuzamosan intézményünk vállalja a város alap-és középfokú oktatási intézményeiben és óvodáiban tanuló sajátos nevelési igényű tanulók ellátását, a 2013/2014-es tanévtől a Kalocsai Tankerület területén élő sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók ellátását utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésével. Tanulói létszámunk körülbelül 130 fő nappali tagozaton, ebből 20-25 fő középsúlyos értelmi fogyatékos. Engedélyezett létszámkeret: 170 fő. Intézményünkben napközi és tanulószobai foglalkozás vehető igénybe. Tanulócsoportjaink száma és összetétele tanévenként igazodik az igényekhez. Diákjaink kétharmad része bejáró, többségük sokgyerekes, veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű családból származik. A továbbtanulás lehetősége saját szakiskolai csoportjainkban adott, ahol parkgondozó és textiltermékösszeállító szakmát szerezhetnek tanulóink. Pedagógiai tevékenységeink: - Általános iskolai tanulók nappali gyógypedagógiai rendszerű nevelése, oktatása alsó tagozaton Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. 4
- Általános iskolai felnőttoktatás alsó tagozaton - Általános iskolai tanulók nappali rendszerű gyógypedagógiai nevelése, oktatása felső tagozaton Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Általános iskolai felnőttoktatás felső tagozaton - HÍD II program nappali és esti rendszerű képzésben - Nappali rendszerű előkészítő szakiskolai oktatás (9. évfolyam) Az illetékes szakértői bizottság szakvéleménye alapján az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók, magántanulók oktatása-nevelése, továbbá azon tanulók oktatása-nevelése, akik az értelmi sérülés mellett testi, érzékszervi (látás, hallás), beszédfogyatékossággal, autizmus-spektrumzavarral küzdenek. - Speciális szakiskolai oktatás parkgondozó és textiltermék-összeállító képzésben - Óvodai nevelésben, alap- és középfokú oktatásban az integrációt segítő utazó szakemberhálózat működtetése - Fejlesztő nevelés-oktatás Tanulóink a Bács – Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsága, valamint az Országos Szakértői Bizottságok javaslatai alapján kerülnek hozzánk. Ebben az értelemben iskolánk „bemenet szabályozott” intézmény. Pedagógiai programunkat és ezen belül helyi tantervünket az intézményünkbe járó, valamint köznevelési megállapodás keretében ellátott sajátos nevelési igényű tanulók igényeinek, tanulási sajátosságainak figyelembevételével készítettük. A középiskolás korú tanulásban akadályozott fiatalok speciális szakiskolai, ill. az értelmileg akadályozott fiatalok készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésére is lehetőség van intézményünkben. A Kalocsai Nebuló EGYMI vállalta fel a város és vonzáskörzetében a fiatal- és felnőtt korúak általános iskolai esti rendszerű oktatását. Iskolánk életét, így pedagógiai programunkat is átszövi a gyógypedagógiai- segítő, ösztönző, védő szemlélet. Célunk, hogy tanulóink egyedi nevelési szükségleteit kielégítsük, képességeiket a lehető legteljesebben kibontakoztassuk, elsősorban tanulóink társadalmi cselekvőképessége, boldogulása érdekében. 1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni: - az iskolai szülői szervezet (közösség), - a nevelőtestület, - a fenntartó, - az intézményi tanács, - a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat, véleményét. A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az ágazati miniszter rendeletben állapítja meg. Az iskolai tanév helyi rendjében fel kell tüntetni a központilag meghatározott, illetve a helyileg meghatározott: - iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, - szünetek időtartamát, 5
- nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző, nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, - nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját, - iskolai nyílt nap tervezett időpontját - tanulók fizikai állapotát felmérő vizsgálat időpontját, - előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek időpontját. 2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás) Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon a Házirendben meghatározott rend szerint tart nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására – előzetes kérelem alapján – az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanórák rendje a következő: 1. óra 7.45-8.30 2. óra 8.40-9.25 3. óra 9.45-10.30 4. óra 10.40-11.25 5. óra 11.35-12.20 6. óra 12.30-13.15 7. óra 13.20-14.05 8. óra 14.10-14.55 9. óra 15.00-15.45 10. óra 15.45-16.30 -
szünet tízórai szünet szünet szünet szünet szünet szünet szünet szünet
8.30-8.40 9.25-10.45 10.30-10.40 11.25-11.35 12.20-12.30 13.15-13.20 14.05-14.15 14.55-15.00
A Tompa Mihály utca 10-14. szám alatti főépület szorgalmi időben tanítási napokon 700 – 1715 óráig, a Hosszú Antal utca 23. szám alatti telephely 715 – 1500 óráig tart nyitva. A napközi otthon 1630 óráig vehető igénybe, szükség esetén 1700-ig pedagógus felügyeletet biztosítunk. A reggeli pedagógusfelügyelet 715 órától biztosított. A tanórák 45 percesek, az első tanítási óra 745 órakor kezdődik. A tanulók kötelesek 735-ig az intézménybe beérni. Az óraközi szünetek ügyeletét a mindenkori beosztás szerint kötelesek a pedagógusok az asszisztensek segítségével ellátni. A napközi otthonos és menzás tanulók a számukra kidolgozott ebédeltetési rend szerint vehetik igénybe az ebédlőt, pedagógus, asszisztens felügyelete mellett. Az iskola területén illetve az iskola által szervezett programon a tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az iskolai ünnepélyek, szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az intézményvezető döntése szerint módosulhat. A munkaidő teljes munkaidőben foglalkoztatottak számára heti 40 óra, a részmunkaidőben foglalkoztatottak számára a heti 40 óra arányos része. A nevelőtestület értekezletei a mindenkori éves munkaterv szerinti beosztásban: tanévnyitó, félévzáró, tanévzáró, valamint a félévi és az év végi osztályozó értekezlet. Minden héten munkaközösségi értekezletet hívunk össze, havonta egy alkalommal intézményi szintű értekezleten veszünk részt. Szülői értekezletet évente két alkalommal, valamint szükség szerint tartunk (pl: továbbtanulás). A könyvtár nyitvatartási rendje: - Nyitva tartását minden épület faliújságára ki kell függeszteni. - A könyvtári teendőket heti 10 órában könyvtáros-informatikus látja el. - A tanulók számára heti 8 órában látogatható, ahol könyvek, újságok kölcsönzésére, helyi olvasására, zenehallgatásra, filmvetítésre van lehetőség. 6
3. A vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az iskolában szorgalmi időben vezetői ügyelet működik. Az intézményvezető munkáját saját maga által meghatározott a fenntartó utasításainak megfelelő munkabeosztásban végzi. Szorgalmi időben az igazgatóhelyettesek valamelyike vagy az intézményvezető hétfőtől – péntekig 7.30 és 16.00 között az intézményben tartózkodik. Amennyiben az összes vezető akadályoztatva van, a munkaközösség-vezetők és a közalkalmazotti tanács tagjai biztosítják az ügyeleti időtartam lefedését. 4. A pedagógusok és pedagógiai munkát segítők munkaidejének szabályozása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti kötelező benntartózkodási idő 32 óra. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. 4.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 4.1.A. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák és foglalkozások megtartása b) iskolai sportköri foglalkozások, c) énekkar, szakkörök vezetése, d) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), e) magántanuló felkészítésének segítése, f) utazó gyógypedagógiai feladatellátással összefüggő feladatok (utazás, óralátogatás, tanácsadás). A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 7
4.1.B A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra és foglalkozásokra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) különbözeti, osztályozó, szakmai vizsgák lebonyolítása, f) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, g) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, h) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, i) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, j) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, k) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, l) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, m) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, n) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, o) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, p) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, q) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, r) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, s) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, t) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, u) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, v) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, w) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 4.2. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: a 4.1.A szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve a e pontban, továbbá bizonyos esetekben a f pontban leírtak a 4.1.B szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: a 4.1.A szakaszban meghatározott tevékenységek közül a a e pontban, továbbá bizonyos esetekben a g pontban leírtak. a 4.1.B szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 4.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások - A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.
8
- A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus tanmenetei a tanári gépen erre kialakított mappában elérhetőek, de az érdemi helyettesítés érdekében a helyettesítendő tanóra anyagát, esetleg típusfeladatait igyekezzen az igazgatóhelyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén is biztosított legyen a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladás. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az iskolatitkárnak. - Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. - A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 4.4. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. A havi tevékenység konkrét időtartamát elszámoló dokumentumot köteles a pedagógus legkésőbb a következő hónap második szerdáig aláírásával hitelesíteni. 4.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg, illetve készíti el a munkaköri leírásukat. A pedagógiai munkát segítő közalkalmazott közvetlen felettese az igazgatóhelyettes. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a munkaközösség-vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására. A pedagógiai munkát segítők szabadságát elsősorban a tanítási szünetekben, illetve a tanítás nélküli munkanapon kell kiadni. 5. A tanulók hiányzására vonatkozó igazolás, valamint az épület elhagyásának rendje Minden tanuló kötelessége, hogy az iskolai oktatásban képességei szerint rendszeresen, a legjobb tudásával, fegyelmezett magaviselettel vegyen részt. A hiányzások jelzésének rendje: - Az iskolába elinduló, de az iskolába meg nem érkező tanulóért az iskola felelősséget nem tud vállalni, ezért a gondviselő szíveskedjen az első hiányzási napon 10 óráig jelezni a tanuló távolmaradását, annak okát, várható időtartamát. A jelzés történhet telefonon: a 78/461-667-es számon, valamint emailben a
[email protected] címen. - A távollétből való visszatérés első napján a tanuló köteles a távolmaradás igazolását osztályfőnökének, annak távollétében az intézményegység-vezetőnek bemutatni. A később bemutatott igazolásokat a pedagógus nem köteles elfogadni. - Szülő egy tanévben legfeljebb 3 napot igazolhat. Rendkívüli esetben lehetőség van a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat által kiadott igazolás alapján a távollétet igazoltnak tekinteni. Orvos csak egészségi állapottal összefüggő távollétet (betegség, szakorvosi kivizsgálás) igazolhat. - Az iskolavezetésnek jogában áll az igazolások valódiságát vizsgálni, hamis igazolás gyanúja esetén eljárást kezdeményezni 9
Az iskolavezetésnek jogában áll elhúzódó, vagy gyakori betegség esetén az iskolaorvos segítségét kérni annak megállapítása érdekében, hogy a tanuló betegsége jelent-e veszélyt tanulótársai állapotára, vagy a szakképző évfolyam folytatására. Az iskola épületét 16 óra előtt orvosi vizsgálat céljából, vagy egyéb okból kifolyólag a 16 év alatti tanuló csak szülő, gondviselő jelenlétében hagyhatja el, illetve az e célra kialakított formanyomtatvány kitöltésével. Az iskola elhagyásához minden esetben szükséges a vezető (intézményvezető, igazgatóhelyettes) engedélye. Amennyiben a szülő kéri a tanuló kíséret nélküli távozását, úgy az intézményből való távozás pillanatától kezdve a felelősség a szülőt terheli. A tanuló engedély nélküli távozásakor (szökésekor) minden 18 év alatti tanuló esetében a rendőrséget kell értesíteni. -
6. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési - oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. Továbbá a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (4) bekezdése, mely értelmében az SZMSZ – ben meghatározhatók azok a nevelési – oktatási intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőnek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben - a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy 7.15 – 7.45 között és 11.25- tól 16.30-ig, a tanítás rendjének megzavarása nélkül, csak a legszükségesebb időtartamra - szülő, gondviselő a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve - a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, - az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor, - ügyintézés miatt: o Ebédbefizetés miatt kijelölt napokon és időtartamban o Fogadó órák alatt Külön engedéllyel és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: - a tanulót kísérő személy, akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint - minden más személy. A külön engedélyt az intézményvezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély mellett lehet az intézményben tartózkodni.
7. A Szervezet felépítése A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (d) és (e) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a szervezeti egységek kapcsolattartási rendjét, formáját, vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás, képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét. 10
Az intézmény székhelye és telephelyei: Központi intézmény (székhely) neve és címe Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (OM 038451 004)
Telephely címe
Kalocsa, Tompa M. u. 10 – 14.
Kalocsa, Hosszú Antal u. 23.
Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Hosszú Antal utcai telephelye (OM 038451 002)
Az intézmény szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Szervezeti szintek 1. Magasabb vezetői szint 2. Középvezetői szint
3. Alkalmazotti szint
Ellátott feladatok:
Általános iskola, szakiskola, felnőttoktatás fejlesztő nevelés-oktatás Intézményvezető, Intézményvezető-helyettesek Alsó- és felső Szakiskolai Fejlesztő tagozatos, munkaközös- nevelésszabadidős ség - vezető oktatás munkaközösmunkaközös ség - vezetők ség-vezető Pedagógusok, Pedagógusok, Pedagóguso pedagógusok pedagógusok k, munkáját munkáját pedagógusok közvetlenül közvetlenül munkáját segítők segítők közvetlenül segítők általános általános fejlesztő iskola, iskolai nevelés – gyógypedagó felnőttoktatás oktatás giai nevelés- esti rendszerű oktatás munkarenddel előkészítő speciális szakiskola speciális szakiskola - készségfejlesztő speciális szakiskola - HÍD II.
Utazó gyógypedagógiai hálózat Intézményegység -vezető
Pedagógusok, pedagógusok munkáját közvetlenül segítők integráltan ellátott óvodás, általános iskolásés középiskolás korú sajátos nevelési igényű tanulók ellátásának segítése
11
8. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Vezetői szint Intézményvezető
Szervezeti egység Igazgatóhelyettesek
Rendje és formája Napi rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélések
Intézményvezető
Intézményegységvezető Tantestület
Heti rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélések
Intézményvezető
Intézményvezető, igazgatóhelyettesek Intézményegységvezetők Intézményvezető, igazgatóhelyettes Munkaközösségvezetők
Munkaközösségvezetők Munkaközösségvezetők Munkaközösségek Munkaközösségek
Értekezletek: tanévnyitó, félévi, tanévzáró, rendkívüli Fogadóóra: szerda 10.00 – 11.00 óra Egyéb írásbeli kapcsolattartás: e-mail üzenetek, beszámoltatás adott feladatról Havi rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélése Heti rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélése Óralátogatás, bemutató órák munkaközösségi szakmai megbeszélések Heti rendszeres és rendkívüli munkamegbeszélése
A vezetők közötti feladatmegosztás Feladatot ellátó vezető Intézményvezető
Intézményvezető-helyettesek
Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Intézmény oktató-nevelő munkájának koordinálása, tanügy-igazgatási, munkáltatói feladatok ellátása, szabályzatok készítése, intézmény képviselete, adatszolgáltatások koordinálása. Összintézményi tantárgyfelosztás készítése Oktatás-nevelés szakmai színvonalának ellenőrzése Fejlesztő nevelés-oktatás szakmai és adminisztratív irányítása Intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezetői feladatok ellátása Iskolatitkár irányítása, dolgozói távollétek, helyettesítések nyilvántartása, dolgozói dokumentációk vezetése. Oktatás-nevelés szakmai színvonalának ellenőrzése Helyettesítési rendszer működtetése Tanulói hiányzások nyomon követése, dokumentálása Sajátos nevelési igénnyel és hátrányos helyzettel kapcsolatos dokumentáció vezetése Vizsgák szervezése, dokumentációja (szakiskola, felnőttoktatási, osztályozó- és javítóvizsgák)
Utazó gyógypedagógiai Utazó gyógypedagógiai hálózat működtetése (dokumentáció, szakmai hálózat vezetője ellenőrzés, kapcsolattartás a partner intézményekkel) Nyilvántartások vezetése Munkaközösség-vezetők
Munkaközösségek szakmai munkájának segítése, ellenőrzése. Tanulói előrehaladás, és a tanítás folyamatának ellenőrzése (tanmenetek, haladási naplók és óralátogatások alapján) 12
9. Az aláírási jogosultság és pecséthasználat és rendje Aláírási joga az intézményvezetőnek van. Akadályoztatása esetén rendkívül sürgős esetekben, valamint tanulói jogviszonnyal kapcsolatos igazolások esetébe az igazgatóhelyettes is aláírásra jogosult. Pecsétet az alábbi rend szerint lehet használni: 1. számú bélyegzőket (kerek és szögletes) az intézményvezető, 2. számú bélyegzőket az intézményvezető-helyettesek, 3. számú bélyegzőket iskolatitkár, az ügyeletes tanár a napi utazások igazolására, valamint bizonyítványok, naplók, ellenőrzők, anyakönyv hitelesítése esetén az osztályfőnök, 4. számú bélyegzőket az intézményegység-vezetők használhatják. A használaton kívüli pecsétet el kell zárni. 10. Az intézményvezető vagy helyettese akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (f) és a20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 188.§ (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettesek akadályoztatása esetére, a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket meghozni. Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető – helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az igazgató helyettesi feladatokat az intézményegység-vezetők, az ő akadályoztatásuk esetén munkaközösségvezetők látják el. A vezető, illetve a vezető - helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető - helyettes helyett, - a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.
13
11. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében A nevelési - oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (k) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakmai munkaközösségek együttműködését, kapcsolattartásának rendjét, részvételüket a pedagógusok munkájának segítésében. Munkaközösségek Az intézményben folyó nevelő - oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A munkaközösség dönt saját működési rendjéről, és összeállítja éves munkatervét. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg öt tanévre. A munkaközösség vezetője felelős a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő - oktató munka tervezését, szervezését, végrehajtását és ellenőrzését. Az intézményben a Nkt. 71.§ (1) szerint legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget, de legfeljebb 10 szakmai munkaközösség működhet Az intézményünkben a következő szakmai munkaközösségek működnek: - alsó tagozatos munkaközösség - felső tagozatos munkaközösség - szakiskolai munkaközösség - szabadidős munkaközösség - fejlesztő nevelés-oktatás munkaközösség A szakmai munkaközösségek kapcsolattartási rendje Kapcsolattartás az iskolavezetéssel: A szakmai munkaközösségekkel illetve azok vezetőivel való operatív kapcsolattartásért az iskolavezetés részéről felelős az intézményvezető és az igazgatóhelyettes. A vezetők ennek megfelelően: - az éves belső ellenőrzési tervnek megfelelően ellátják a munkaközösség - vezetők és munkaközösségi tagok szakmai ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat - gondoskodnak arról, hogy a munkaközösség - vezetőkhöz eljusson minden olyan információ, amely a folyamatos munkavégzéshez szükséges, ezeket az információkat a munkaközösség - vezetők adják át az érintett pedagógusoknak. - havonta egy alkalommal munkaértekezletet tartanak valamennyi munkaközösség-vezető részére A munkaközösségek közötti kapcsolattartás - a munkaközösségek közösen állítják össze az iskola éves munkatervét, egymás között felosztják a vállalt feladatokat és kijelölik azok felelőseit - a nevelési-oktatási feladatok elvégzésében: a munkaközösségek közötti folyamatos, operatív kapcsolattartásért a munkaközösség - vezetők felelnek, ennek érdekében a munkaközösség - vezetők havonta legalább egy megbeszélést tartanak, melyen közös álláspontot alakítanak ki a valamennyi munkaközösséget érintő, olyan oktatási, nevelési és módszertani kérdésekről, melyeknél célszerű egységességre törekedni iskolai szinten. 14
- az éves munka értékelésében: a munkaközösség - vezetők a félévzáró és tanévzáró értekezleten szóban, valamint írásban beszámolnak a munkaközösség által elvégzett munkáról, a feladatok teljesítéséről, ezáltal biztosítva a többi munkaközösség számára eredményeik megismerését - heti egy alkalommal lehetőség nyílik a munkaközösségek közötti team-munkára, esetmegbeszélésre, egyéb aktualitások megbeszélésére, egyeztetésére. A pedagógusok munkájának segítése - javaslatot adnak a szakmai programok és szemléltető eszközök beszerzéséhez, véleményezik az iskolában használt tankönyveket - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját - szakmai segítséget nyújtanak a pedagógusok számára feladataik ellátásában - segítik a szakirodalom felhasználását és a munkaközösség tagjainak szakmai fejlődését - a munkaközösség - vezetők óralátogatásokon ellenőrzik a helyi tanterv és tanmenet követelményrendszerének megvalósítását, a munkaközösség tagjainak munkafegyelmét - módszertani tanácsokkal, ötletekkel segítik egymás munkáját, szükség szerint esetmegbeszéléseket tartanak 12. A vezetők és az iskolai szülői szervezetek (SZMK) közötti kapcsolattartás formája, rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (g) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és a Szülői Munkaközösség (SZMK) közötti kapcsolattartás formáját, rendjét. A vezetők és a szülői szervezet (SZMK) közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli - az intézményvezetőt, valamint - a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető feladata Az intézményvezető feladata, hogy - közvetlenül segítse a szülői szervezet tevékenységét, - a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogköreinek gyakorlásához szükséges, az intézményvezető számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészítendő dokumentum, rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, - a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), - a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (iskola épületében). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, amelyekkel a szülői szervezet élhet: a) vélemény - nyilvánítási jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (5) bekezdése alapján - a munkaterv, a pedagógiai program, a házirend, valamint az SZMSZ elfogadásával kapcsolatban, - az oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásával kapcsolatban, 15
- a fenntartó közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtt, - az iskolai tankönyvellátás rendjéről, annak elfogadása előtt, - a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendeléséről; b) egyetértési jogával, azaz egyetértési jogot gyakorolhat: - az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésével, - a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdések szabályozásával; c) kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse: - egyes kérdésekben az érdemi válaszadást; d) egyéb jogával, különösen hogy - figyelemmel kísérje a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, - tájékoztatást kérjen a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy - a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, - megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást, az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető, valamint az igazgatóhelyettes közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők: - szóbeli személyes megbeszélés, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, - közreműködés az előterjesztések, illetve a jogkörgyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében, az intézményvezető, igazgatóhelyettes részéről, - értekezletek, ülések - szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, - a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, - írásbeli vagy szóbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről. egymás írásbeli vagy szóbeli tájékoztatása a jogkörgyakorlásokhoz, - azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), - a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, - a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.
13. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái, rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (2) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáit, rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítását. 16
Az intézmény diákönkormányzatának legfőbb szerve a diákönkormányzati tanács, amely osztályonként egy fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok az osztályfőnöki órán választják meg. A diák önkormányzati tanács, elnököt és elnökhelyettest választ. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat ülésein a diákönkormányzatot segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja a diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. A diákönkormányzat dönt saját működéséről. A házirend elfogadásakor és módosításakor a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A diákönkormányzat dönt továbbá egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Véleményezési jog illeti meg: - az iskolai SZMSZ – ben történő szabályozásokkal kapcsolatban, - az iskolai könyvtárral kapcsolatban A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. A diákönkormányzatnak biztosított működési feltételek A diákönkormányzat működéséhez közvetlen szükséges helyiség: - terem, - közösségi kulturális programhoz alkalmas helyiség. A helyiség igénybevétele: Időben korlátozott, a következők szerint: tanórán kívüli időben; A diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre bocsátott berendezések: - asztalok - székek - technikai berendezések (szükség szerint előre egyeztetett időpontra – felelős személy megjelölésével) A berendezések használatával kapcsolatos egyéb előírás: - káreset és rongálás esetén a házirendben meghatározott eljárások; A diákönkormányzat támogatása: - a diákönkormányzat az intézmény által a számára kijelölt helyiséget és berendezéseit a működése erejéig térítés nélkül használhatja, - a diákönkormányzat kérésre, az intézményvezető beleegyezésével jogosult térítés nélkül használni az intézmény egyéb helyiségeit is (pl. közgyűlés, egyéb rendezvény, stb.), 14. Az intézményi tanáccsal és a közalkalmazotti tanáccsal való kapcsolattartásának formája, rendje A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. Intézményünkben az intézményi tanács tagjai a működtető önkormányzat, a szülői közösség, a tanulói közösség és a tantestület delegált képviselői, 1-1 fő, összesen 4 fő. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az intézményvezető a felelős. 17
Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. Az intézményvezető félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az intézményvezető elküldi. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az intézményvezető és az igazgatóhelyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az intézményvezető véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervi feladatok teljesítéséről. Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatók. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg. 15. A szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formája, rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 4 § (2) (c) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a szakképző iskola a gyakorlati képzést folytatókkal és a szervezőkkel való kapcsolattartásának formáját, rendjét. A parkgondozó és textiltermék-összeállító rész szakképesítés I/9. és II/10. évfolyamának gyakorlati képzése belső műhelyben, vagy együttműködés alapján más oktatási intézmény oktató műhelyében történik. A gyakorlati oktatás célja a sikeres szakmunkásvizsgára való felkészítés, esztétikai nevelés, munkára nevelés. Ehhez a felügyeletet egy szakoktató és szükség esetén egy asszisztens látja el. 16. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgáltatókkal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (i) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, pedagógiai szakszolgálatokkal, beleértve a gyermekjóléti szolgálat, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: - a fenntartóval, - működtetővel, - más oktatási intézményekkel, - az intézményt támogató szervezetekkel; b) a gyermekjóléti szolgálattal; c) az egészségügyi szolgáltatóval (iskolaorvos, védőnő); d) pedagógiai szakmai szolgáltatókkal. 18
Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: - az intézmény átszervezésére, - az intézmény tevékenységi körének módosítására, - az intézmény nevének megállapítására, - az intézmény pénzügyi - gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), - az intézmény ellenőrzésére: - gazdálkodási, működési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: - szóbeli tájékoztatás adása, - írásbeli beszámoló adása, - dokumentum átadás jóváhagyás céljából, - egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, - a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, - speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 1.2. A működtetővel való kapcsolat különösen a következőkre terjed ki: - épületek állagának megóvása, karbantartása - közüzemi számlák rendezése - irodatechnikai gépek karbantartása, javítása A működtetővel való kapcsolattartás írásos, szóbeli, elektronikus úton történik. 1.3. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: - szakmai, - kulturális, - sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: - egymás kölcsönös tájékoztatása a programokról, - szakmai segítségnyújtás, tanácsadás - rendezvények, - versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. 1.4. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: - a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény 19
támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, - az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról a törvényi előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezet, amelybe a támogató betekinthet. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 2. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart (elsősorban a gyermekvédelmi felelősön keresztül) a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: - a gyermekjóléti szolgálattal, illetve - a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: - személyekkel, - intézményekkel és - hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: - a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, - esetmegbeszélések bármely fél kezdeményezésére, - a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, 3. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolaorvos és a védőnők bevonásával oldja meg, akikkel folyamatos kapcsolata van. A kapcsolattartás részletes formája, módja rugalmasan alakítható az intézmény igényeihez.
20
Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek Az intézményi kapcsolat típusa 1. Fenntartó 2. Működtető:
Az érintett szervezet neve és címe 1.1. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Kalocsai Tankerület 2.1. Kalocsa Város Önkormányzata
3. Más oktatási intézmény:
3.1 Kalocsa Járás óvodái 3.2. Kalocsa Járás általános iskolái 3.3. Kalocsa Járás középfokú iskolái 3.4. Kalocsa és Környéke Társult Óvodája, Bölcsődéje 3.5. Liszt Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 3.6. Gyógypedagógiai intézmények 3.7. Felsőfokú oktatási intézmények 3. Intézményt támogató 3.1. RKÖ szervezetetek 3.2. Méhecskék SE 3.3. Esélyt a Teljes Életre Közhasznú Egyesület 3.4. FODISZ 4. Gyermekjóléti szolgálat Polgármesteri Hivatal Kalocsa, Szent István király út 35. 5. Egészségügyi szolgáltató 6. Egyéb:
Iskolaorvos és védőnő Kalocsa, Szent István király út 12-14. Kalocsa, Kossuth L. u. 34 – 36. BKMÖ TKVSZRB Baja Egyházi Intézmények ÉNO Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár Viski Károly Múzeum Kalocsa Magyar Atlétikai Szövetség Vöröskereszt Egyéb helyi, térségi és országos egyesületek, civil szervezetek
17. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (b) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét. 1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja: - az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, - a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása, - a munkaköri leírások megvalósulása, megvalósítása, - a tanügyi dokumentáció szakszerű, naprakész vezetése, - a pedagógiai módszertár helyes alkalmazása, 21
-
az órák közötti szabadidős tevékenység hatékonyságának fokozása, a pedagógusok önművelésének elősegítése.
2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: - fogja át a pedagógiai munka egészét, - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, - hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézményvezető, b) az igazgatóhelyettes, c) a munkaközösség-vezetők. A szakmai munkaközösségek vezetői a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai terüeten jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső, valamely témájú, vagy valamely területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek: - szóbeli beszámoltatás, - írásbeli beszámoltatás, - dokumentumelemzés, ellenőrzés (napló, fejlesztési dokumentumok stb.), - óralátogatás. Az ellenőrzés szerves részét képezi a dolgozó önértékelése, feletteseinek értékelése és a vonatkozó jogszabályok tiszteletben tartása. Az intézményvezető a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából a javaslatok alapján félévente határozza meg a kiemelt ellenőrzési területeket. 18. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (l) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. A tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az iskola-egészségügyi ellátás: - az iskolaorvos - a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még: - a fogorvos és a fogászati asszisztens. 22
a) iskolaorvosi szolgáltatatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése
Iskolaorvosi szolgáltatás Dr. Császár Péter Éva; Gyermekgyógyász – ifjúsági szakorvos
Az ellátást nyújtó foglalkoztatásának jellege Főállású iskolaorvos, (teljes, részmunkaidő stb.) Gyermekgyógyász-ifjúsági szakorvos Az ellátást nyújtó által az intézményben Rendelési idők: az orvosok beosztása szerint töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címmel) Kalocsai Nebuló EGYMI 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10 – 14. Az ellátás nyújtása során annak a Minden gyermek illetékes házi orvosa, a háziorvosnak (háziorvosi körzetnek) a tanulói adatlapok nyilvántartása alapján megnevezése, akivel együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás b) védőnői szolgáltatás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése
Védőnői szolgáltatás Balázsné Pintér Andrea, Marcsetkó Márta iskolavédőnő Az ellátást nyújtó által az intézményben Fogadóóra: a védőnők beosztása szerint töltendő idő Tanórák tartása Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)
Kalocsai Nebuló EGYMI 6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10 – 14.
Az ellátás nyújtása során annak a védőnőnek Védőnői szolgálat (védőnői körzetnek) a megnevezése, akivel Kalocsa, illetve minden gyermek, lakóhelye együttműködve történik a szolgáltatásnyújtás szerint illetékes védőnő szolgálat c) iskolafogászati ellátás Az egészségügyi ellátás megnevezése Az ellátást nyújtó pontos megnevezése
Az ellátást nyújtó által az intézményben töltendő idő Az ellátás nyújtásának helye (pontos címe)
Iskolafogászati ellátás Dr. Sipos Katalin fogszakorvos - általános iskolai tanulók esetében; Dr. Juhász Katalin fogszakorvos – szakiskolai tanulók esetében
nincs Dr. Sipos Katalin 6300 Kalocsa, Damjanich u. 31. Dr. Juhász Katalin 6300 Kalocsa, Eszperantó u. 18. 23
19. Az intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (m) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 129.§ (5) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat. 1. Általános előírások A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a tanulókkal: - az iskolai tanítási év első napján, valamint - szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt Védő-óvó előírások: - a tanulók egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírások, - a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások, - a tilos és az elvárható magatartásformák meghatározása, ismertetése. Az iskola házirendje tartalmazza azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 20. A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok és a gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Az intézményvezető feladata, hogy ellenőrizze: - az intézmény területén a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen; - az iskolában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése (az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével) nem megengedett; - a tanulók elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; - a tanulók az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. - az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák, jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök; - az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket: - villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.); - kerti gépek kezelése, karbantartása, szerelési gyakorlata esetén (az üzemanyagot és a motort nem kezelheti tanuló); - csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép. A pedagógusok feladata, hogy: - haladéktalanul jelezzék az intézményvezetőnek azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzéséért az intézményvezető a felelős, - a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a tanulók ne férhessenek hozzá; - javaslatot tegyenek az iskola épületének és az osztálytermeinek és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére. Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy: - a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a tanulók biztonságára, testi épségére, - a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. 24
A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata. A pedagógus az intézménybe e szabályzat, és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével hozhat be a foglalkozásra, tanórára az ő általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente, az első tanítási órákon ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok Az intézményvezető feladatai: - kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja; - nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik), - ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet; - súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok: - azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartójának, - gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. Súlyos az a tanulóbaleset, amely: - a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette) - valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását - orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, - súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), - a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott; - lehetővé teszi az iskolai szülői szervezet részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában; - intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg. A pedagógus feladata: - közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában, - e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, és 24 órán belül megküldi az iskolai felelősnek, a KIR – rendszerben való jelentési kötelezettség betartása érdekében, - súlyos balesetekkel kapcsolatban: - a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a baleset bejelentéséről - közreműködik a baleset kivizsgálásában, - szükség esetén tájékoztatja az iskola szülői szervezetét, gondoskodik a szülői szervezet képviseletéről a baleset kivizsgálásában. - intézkedési javaslatot tesz minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető tanulóbaleseteket követő feladatokban.
utasításának
megfelelően működik
közre a
25
21. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (n) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket. A rendkívüli esemény intézményvezetőt.
észlelésekor,
tudomásra
jutásakor
haladéktalanul
tájékoztatni
kell
az
Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően a) haladéktalanul értesíti: - az érintett hatóságokat, - az épületet ért kár esetén a működtetőt - a fenntartót, - a szülőket; b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a tanulók védelmét, biztonságát szolgálják. Rendkívüli eseménynek számít különösen: - a tűz, - az árvíz, - a földrengés, - bombariadó, - az atomerőmű által kiadott riasztás, - egyéb veszélyes helyzet, illetve az oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény: - egész napos gázszünet, áramszünet, - az épület biztonságos használhatóságát veszélyeztető körülmény, - az ellátottak és a dolgozók közlekedését nehezítő helyzet (hó), - járvány. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a Tűzvédelmi Szabályzat és a Bombariadó Terv szerint kell, hogy történjen. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt. A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell: - amennyiben a tanulók intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítéséről, a tanulók hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezéséről, - a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról, - olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók maximális védelmét. Bombariadó terv Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. 26
Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó a szakmai vizsgák időtartama alatt történik, az intézményvezető haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni a szakmai vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet vevő munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.
27
A rendkívüli események esetén teendő alapvető intézkedések Rendkívüli esemény megnevezése Tűz
Intézkedések A helyi tűzvédelmi szabályzat utasítása alapján: 1.1. Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint 1.2. A tűzoltóság értesítése 1.3. A tűzoltás megkezdése 1.4. Az egyes értékek mentése 1.5. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.6. A fenntartó értesítése 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, Árvíz biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Értékmentés 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, Földrengés biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Értékmentés 1.1. Az épület kiürítése a bombariadó terv szerint Bombariadó 1.2. Az illetékes hatóságok értesítése 1.3. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.4. A fenntartó értesítése A Paksi Atomerőmű által kiadott 1.1. Az épület nyílászáróinak bezárása 1.2. A tanulók benntartása az épületben riasztás 1.3. A riasztásnak megfelelő eljárásrend követése 1.1. A tanulók elhelyezése, illetve hazajutásának, Egyéb veszélyes helyzet biztonságos elhelyezésének megszervezése (indokolt esetben a szülők értesítésével) 1.2. Az illetékes szervek értesítése 1.3. Indokolt esetben tanítási szünet elrendelése
22. Az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartása, mely az intézményben mindenki számára kötelező. A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 129.§ (1) bekezdése alapján az egészséges életmódra vonatkozó támogató intézményi munkarendben és házirendben előírt szabályok betartását, mely az intézményben mindenki számára kötelező. A Házirendben foglaltak szerint.
28
23. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (j) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, tárgyát, pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A városi ünnepségeken valamelyik vezető és minden munkaközösség legalább egy képviselője részt vesz. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: - megőrzése, illetve - növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: - ünnepségek, rendezvények, - kulturális versenyek, - sport versenyek, - tanulmányi versenyek, - tanulmányi kirándulások. Az intézmény hagyományai érintik: - az intézmény ellátottjait (tanulókat), - a felnőtt dolgozókat (jelenlegi és volt munkatársainkat egyaránt) - a szülőket, - a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg - esetenként a szélesebb nyilvánosságot. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, tárgyát, pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény: - jelkép használatával (zászló, stb.), - tanulók ünnepi viseletével, - az intézmény belső dekorációjával. Az intézmény konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírását a melléklet tartalmazza. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.
29
Az intézmény jelkép, viselet, egyéb külső jegy, mint hagyomány ápolásának, használatának leírása Megnevezés zászló (nemzeti) ünneplő ruha
jelmez iskola, osztálytermek díszítése
Leírás fontos történelmi események megemlékezéseinél fehér felső, sötét, fekete nadrág vagy szoknya: - fontos történelmi eseményekről való megemlékezések, iskolai rendezvények - tanévnyitó- és záró ünnepély, - ballagás - karácsonyi ünnepség; farsang - karácsony, - farsang, - gyereknap, - nemzeti ünnepek, - húsvét, - évszakok;
24. Az intézmény által támogatott nevelési – oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalma, szervezeti formái, időkerete
A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (3) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézmény által támogatott nevelési – oktatási intézmények mindegyikére vonatkozóan a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének, oktatásának segítését szolgáló tevékenységek tartalmát, szervezeti formáit, időkeretét. Az integrációt segítő gyógypedagógiai hálózat Az integrációt segítő gyógypedagógiai hálózat célja a köznevelési intézményben integráltan oktatott sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók közvetett és közvetlen gyógypedagógiai megsegítésének biztosítása. Az integráló szakember-hálózat működtetése egy együttműködési megállapodáson alapuló szolgáltatás, mely során a gyógypedagógus tevékenységével a szolgáltatást igénylők szükségleteit elégíti ki. Az együttműködési megállapodás minimális tartalma: az ellátást igénybe vevő intézmény adatai, az ellátásban részesülők adatai, az ellátás össz-óraszáma, az ellátás finanszírozásának módja, az ellátás helyszíne, és az ellátást biztosító szakember nevének és végzettségének megjelölése. Az ellátás célcsoportja azon különleges bánásmódot igénylő óvodás, általános- és középiskolás sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló, akinek joga van a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásra az igényjogosultság megállapításától kezdődően.
30
Az utazó gyógypedagógiai hálózat biztosítja a tanulók sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő végzettségű gyógypedagógus szakembert, az oktatáshoz szükséges speciális tanterveket, tankönyveket és egyéb segédleteket. Az ellátás helyszínét az integrációban résztvevő járási köznevelési intézmények biztosítják. Az ellátás időkeretét a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében javasolt időkeret, a gyermek szükségletei, illetve a fenntartó által biztosított óraszám határozza meg. Az integrációt segítő gyógypedagógus fő feladatai: Az integráló gyógypedagógusok szakszerű feladatellátása megköveteli az összehangolt rendszerszemléletű gondolkodásmódot és tervezést. Az integráló gyógypedagógus kapcsolatot tart a többségi intézményekkel. Ismeri az adott intézmény belső világát szabályozó dokumentumokat, munkáját ezeknek betartásával végzi. Az intézményekkel egyeztetett munkarendben teljességre törekvő vertikális szűrést végez az adott korcsoportban, melynek célja a prevenció és korai intervenció biztosítása. A tanév elején megfigyeli és segíti az elsős tanulók beilleszkedését. A tanév/nevelési év során pedagógus és/vagy szülői megkeresésre méréseket végezhet, amennyiben szükséges javaslatot tesz további vizsgálatokra. Koordinálja az első és a további szükséges szakértői vizsgálathoz kapcsolódó dokumentáció kitöltését, valamint segítséget nyújt a rendkívüli vizsgálat kezdeményezéséhez. Az integrációt segítő gyógypedagógus az ellátására bízott sajátos nevelési igényű tanulókról egyéni fejlesztési tervet készít a szakértői bizottság által meghatározott fejlesztési területek alapján. Biztosítja a tanulók habilitációját, rehabilitációját a probléma függvényében egyéni vagy kiscsoportos keretek között, ezeket a központilag kiadott egyéni fejlődési lapon dokumentálja. A gyermek optimális fejlődése érdekében javaslatokat tesz és konzultációt biztosít a szülőknek és a gyermekkel foglalkozó pedagógusok számára. A tanuló tanórán történő foglalkoztatásával, fejlesztésével, számonkérésével és értékelésével kapcsolatban felmerülő kérdéseket megbeszéli a pedagógusokkal. Segítséget nyújt a szülőknek és a pedagógusoknak fejlesztő feladatsorok, terápiás eszközök, játéktár és szakirodalom megismeréséhez. A tanuló fejlődését a tanítási év végén szövegesen értékeli. Ellátja azokat az adminisztrációs feladatokat, melyek a sajátos nevelési igényű gyermekre vonatkozó adatszolgáltatással kapcsolatosak az integráló gyógypedagógust alkalmazó intézmény felé. Önképzés során követi az új szakirodalom megjelenését, tanulmányozza a szakmai folyóiratokat. Belső megbeszélésen vesz részt, szakmai tapasztalatokat ad át.
25. A felnőttoktatás A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (2) (b) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a felnőttoktatás formáit. Intézményünkben a hatályos jogszabályok alapján általános iskolai felnőttoktatás is folyik. Ennek megszervezése, lebonyolítása a 2011. CXC. törvény 60. §-a szerint történik. A felnőttoktatás e törvény 4. § (1) bekezdés (n) pontja szerinti alapfeladat, a köznevelési - intézmény, alapító okiratában foglalt köznevelési feladat. Iskolánkban a 16. életévüket már betöltött, de az általános iskola 8. osztályát még el nem végzettek részére Kalocsa Járás lakóinak nyújtunk lehetőséget általános iskolai tanulmányaik elvégzésére. Létszámaink és osztályaink minden évben az aktuális jelentkezők száma alapján alakulnak ki. A heti óraszám a nappali tagozatos oktatás számára előírt időkeret minimum 50%-a, heti 4 alkalomra elosztva. 31
Az esti rendszerű felnőttoktatás tantárgyfelosztása és órarendje az intézmény időbeosztásához igazodik, annak szerves részét képezi. Az esti rendszerű oktatás csengetési rendje a következő: 1. (8.) óra 2. (9.) óra 3. (10.) óra 4. (11.) óra
14.10-14.55 14.55-15.40 15.45-16.30 16.30-17.15
Az esti rendszerű felnőttoktatásról a 20/2012. EMMI rendelet 143.§-a rendelkezik, a fő szabályok a következőek: - Az esti rendszerű oktatásban tanulói jogviszony a tanuló írásbeli kérelmére keletkezik. - A tanuló félévkor és a tanítási év végén osztályozó vizsgán ad számot tudásáról (ez alól a tanuló egyenletes, jó színvonalú tanulásával felmentést kaphat, értékelése „megajánlott jeggyel is történhet). Az a tanuló, akinek minimum 20 igazolatlan óra hiányzása van, és/vagy az össz-óraszám minimum 50%-án hiányzott (igazoltan és igazolatlanul), minden esetben osztályozó vizsgát köteles tenni, megajánlott jegyet nem kaphat. - Egyéni kérésre, rendkívüli okok miatt korábban lezárt, vagy késve megkezdett tanév esetén a tanuló osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. - Új tanulói jogviszony létesítése legkésőbb a tanév 3. hónapjának végéig lehetséges. Átvétellel létesült tanulói jogviszonyra a korlátozás nem vonatkozik. - Az osztályozó vizsga időpontjáról a tanulót legkésőbb a vizsgát megelőző tíz nappal értesíteni kell, az osztályozó vizsgán a kormányhivatal megbízottja megfigyelőként részt vehet. - Megszűnhet a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki 20, vagy annál több órát hiányzik igazolatlanul. Félévkor megszűnik azon tanuló jogviszonya, aki az osztályozó vizsgán, vagy annak egy részén igazoltan hiányzik és 20-nál több óra igazolatlan hiányzással rendelkezik. - A hiányzás jelzésének rendje a következő: A hiányzás első napján 15 óráig telefonon, vagy e-mailben jelezni az iskolavezetés felé a távolmaradást. A hiányzást megszűntét követő első tanítási napon a hiteles igazolást a tanuló köteles bemutatni, a később bemutatott igazolásokat az oktató pedagógusok nem kötelesek elfogadni. 26. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (2) (a) pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb foglalkozások célját, szervezeti formáit, időkereteit. Célja: a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása a tanulók érdeklődése és igényei szerint. A tanórán kívüli foglalkozások formái: a) a napközis és tanulószobai foglalkozás; b) a szakkörök c) az iskolai sportkör; d) diákkör e) a tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok, diáknap; f) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályvagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény. 32
Az egyes tanórán kívüli foglalkozások jellemzői: a) A napközis és tanulószobai foglalkozás ideje alatt történik: - az iskolai felkészítés, - a tanulók napközbeni ellátása. A napközi és tanulószobai foglalkozás során az iskolai felkészítés utáni időtartamot, szabadidőt hasznosan töltik el a tanulók, a szülők javaslatainak figyelembevételével. A napközis, illetve tanulószobai foglalkozásra felvett tanulók idő előtti távozása csak abban az esetben lehetséges, ha a szülő személyesen jön gyermekéért, vagy az intézményvezető, az igazgatóhelyettes azt engedélyezi. b) Diákkörök jellemzői: - a tanulók igényeinek, érdeklődési körének megfelelően szerveződnek, heti 2-2 óra időkeretben - a vezetőket az iskola intézményvezetője bízza meg, - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, az intézményi órarendhez kapcsolódóan - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a diákkör vezetője minden félév és tanév végén beszámolót készít az intézmény-vezető számára c) Az iskolai sportkör jellemzői: - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, az intézményi órarendhez kapcsolódóan, heti 2 óra időkeretben - Az iskolában működő sportkör feladata a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, valamint a különböző versenyeken való részvétel biztosítása, az azokra történő felkészítés. A diáksportkör és az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái, rendje: - az intézményben folyó sporttevékenységről az iskolai sportkör vezetője tanév elején szakmai tervet készít az adott tanév feladatairól, amit az intézményvezetővel egyeztet és áttekintik a sportkör működésének feltételeit, a sportkör működéséhez biztosított időkeretet. - a foglalkozások meghatározott rendben, tematika szerint történnek, az intézményi órarendhez kapcsolódóan - a foglalkozásokról naplót kell vezetni; - a sportkör vezetője minden félév és tanév végén beszámolót készít az intézmény-vezető számára. d) A szaktanárok, illetve osztályfőnökök által kijelölt tanulók vesznek részt az alábbi versenyeken: - A tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok.
Jellemzői: - e foglalkozásokon való részvétel fentiek alapján, kijelölés illetve önkéntes alapon történik, - a részvétellel a tanulók az iskolán belül, illetve iskolák között bizonyíthatják, mérhetik össze tudásukat, teljesítményeiket, - az egyes versenyek a pedagógusok felkészítő közreműködésével valósulnak meg. f) Az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetőleg sportrendezvény jellemzői: - az ilyen foglalkozásokat az intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni, és engedélyeztetni annak megtartását, - az ilyen foglalkozások alkalmával biztosítani kell pedagógus részvételét, és hivatalos helyettesítését, aki gondoskodik a felügyeletről. 33
Az iskola által szervezett tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozás megnevezése napközis és tanulószobai szakkör, érdeklődési kör iskolai sportkör tanulmányi, szakmai, kulturális versenyek házi bajnokságok, diák nap tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály – vagy csoportfoglalkozások pl.: tanulmányi kirándulás ének – zene szakkör hon- és népismereti szakkör
sportkör, labdarúgás szakkör
informatika diákkör
A tanórán kívüli foglalkozás fő jellemzői - iskolai felkészítés - a tanulók napközbeni ellátása - a tanulók igényeinek megfelelően szerveződnek - a vezetőket az intézményvezető bízza meg a foglalkozásokon való részvétel kijelölés alapján történik, illetve önkéntes a foglalkozásokon való részvétel minden tanuló részére kötelező - intézményvezetőnek előzetesen be kell jelenteni és engedélyeztetni kell annak megtartását, - biztosítani kell pedagógus részvételét - hangszeres alapfokú zenei képzés, - hangképzés - művészeti versenyekre való felkészítés - rendhagyó történelemórák komplex módon egy-egy történelmi korról - honismereti versenyekre való felkészítés, helytörténeti kutatások - sportági alapképzés - versenyekre való felkészítés - 1-4 és 5 – 8. évfolyamon - alapvető számítástechnikai ismeretek bővítése - tagjaik érdekeit képviselik, az érintett tanulók érdekeiben járnak el
27. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (h) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. 1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: - a szakmai munkaközösségre, - a diákönkormányzatra. 1.1. A nevelőtestület nem ruházza át: - a döntési jogkörét az alábbi területeken: - az iskola éves munkatervének elkészítése, - az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, 34
- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, - a továbbképzési program elfogadása; - a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken: - az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során, - az igazgatóhelyettes megbízása, illetve megbízatásának visszavonása előtt, - az iskola működése vonatkozásában, - tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - a pedagógusok külön megbízásai, - a szakmai célú pénzeszköz felhasználása megtervezése, - a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása, - a feladat ellátási terv vonatkozásában, - az intézményvezetői, igazgatóhelyettesi pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében; - javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban; - egyetértési jogkörét a következők szerint: - az iskola belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben; - egyéb jogait, mint például, hogy - döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról, - meghatározza a vezetői pályázatokkal kapcsolatos véleménykialakítás módját, - a szorgalmi idő alatt a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra a jogszabályban meghatározott számú munkanapot felhasználhat tanítás nélküli munkanapként, 2. Át nem ruházható hatáskörök A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit: - pedagógiai program elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, - házirend elfogadása. 3. Az átruházott hatáskörök és a hatáskörök címzettjei A nevelőtestület által átruházott jogköröket az átruházással érintett szerveket melléklet tartalmazza. 4. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy - az átruházható jogaiból döntése szerint, a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, - megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési határidőt, - az átruházott jogkör gyakorlására vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, - az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy - a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. 35
Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei: Az érintett szervezet joga, hogy - az átruházott jogkörrel éljen, - a hatáskör gyakorlásához szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy - az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, - a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadójának. 5. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatásra meghatározott ideje és módokat melléklet tartalmazza. A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: - szóbeli tájékoztatás, - a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, - határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. A beszámoltatás idejeként meg lehet határozni - időközöket (heti, havi stb.), - pontos időpontokat (döntést követő .,.. nap), - naptári határnapokat (minden hónap ....-ig) stb. A nevelőtestület által átruházott jogkörök a megbízottak megjelölésével Beszámolás Megnevezés (Jogkör)
Jogkör jellege (döntés)
Módja
Ideje
döntés
munkaközösség szóbeli tájékoztatás
év vége
döntés
munkaközösség szóbeli tájékoztatás
év vége
döntés
fegyelmi bizottság diákönkormány zat
- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása - az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, ill. változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától
- tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés döntés - tanulók osztályozóvizsgára bocsátása
Megbízott szervezet
határozat aktuális kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás munkaközösség szóbeli félév tájékoztatás év vége 36
- a kötelező tanórai foglalkozásokon döntés való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása - az igazolt és igazolatlan mulasztások döntés jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása
munkaközösség határozat év eleji kivonat és megküldése és aktuális szóbeli tájékoztatás munkaközösség határozat félévi kivonat év vége megküldése és szóbeli tájékoztatás
A nevelőtestület által átruházott jogkörök a megbízottak megjelölésével Megnevezés Jogkör jellege Megbízott Beszámolás (Jogkör) (véleményezés szervezet Módja Ideje , stb.) - a gyakornoki kiadása
szabályzat Véleményezési
munkaközösség
- szövegesen értékelje félévkor és egyéb jogok a tanév végén, a központilag kiadott nyomtatványon a tanuló fejlődését
munkaközösség
- kidolgozza a tanulmányok alatti egyéb jogok vizsga írásbeli, szóbeli, gyakorlati követelményét és értékelésrendjét
munkaközösség érintett pedagógusok
- az iskolaorvost és a védőnőt egyéb jogok egészségügyi kérdésekben felkérje szakértőként való közreműködésre
munkaközösség érintett pedagógusok
határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás a döntésről szóló határozat kivonat megküldése a döntésről szóló határozat kivonat megküldése szóbeli tájékoztatás
Aktuálisan
félév és tanév vége
aktuálisan
aktuálisan
28. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (p) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet, közösséget e szabályzat véleményezési joggal ruházza fel. A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok: a) véleményezési jog: - munkaterv
37
- a fenntartó intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és a megbízás visszavonásával kapcsolatos – a végleges döntés meghozása előtti – döntések - az intézményben szervezett hit- és vallásoktatás ideje és helye. b) egyetértési jog: - egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozása terén - az első tanítási óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában - tankönyvkölcsönzés esetén az elveszett tankönyv, illetve a megrongált tankönyv utáni kártérítési fizetések e szabályzatban történő meghatározásával kapcsolatban A szülői szervezetet – ezen SZMSZ alapján – megillető további jogokat nem határoz meg,
29. A pedagógiai program megtekinthetőségének szabályozása A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (o) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai program megtekinthetőségét. -
iskolai honlapon www.nebulokalocsa.hu az intézmény vezetőinél a fogadóórákban iskolai könyvtár, tanári szoba, irattár 30. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje
A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (u) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket. A nevelési-oktatási intézmény a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjét A tankönyvellátás szabályzata A szabályzat az alábbi jogszabályok alapján készült a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. Az iskolai tankönyvellátás Az iskolai tankönyvellátás feladata a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. A tankönyvellátás feladatait az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős látja el. Az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente az intézményvezető állapítja meg minden tanév március 25 - ig, és erről tájékoztatja a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót.
38
Tájékoztatási kötelezettség Az iskola írásban értesíti, illetve a www.nebulokalocsa.hu honlapon (iskolai dokumentumok) tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az iskolai tankönyvellátás folyamatairól (a támogatás feltételeiről, az igénybejelentés módjáról, a határidőkről), és nyilvánosságra hozza az alapvető dokumentumokat. Tankönyvrendelés, tankönyvcsomag összeállítása Az alkalmazott tankönyveket az osztályfőnökök, szaktanárok választják ki az osztályok, tanulócsoportok számára. Javaslatukat a munkaközösségük elé terjesztik, majd a döntést közösen hozzák meg. A tankönyvválasztásban a pedagógiai szempontok mellett a tankönyvek árait is figyelembe kell venni. A tankönyvcsomag együttes értéke nem lehet nagyobb annál az összegnél, amit az iskola a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keretből – a könyvtári tankönyvkészlet felhasználásával - ellenszolgáltatás nélkül tud az ingyenességre jogosult tanulók rendelkezésére bocsátani. A tankönyvek kiválasztásának elvei - A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült - létszámát is figyelembe kell venni. - A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. - A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. - A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. - Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik. - Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. - Az intézményvezető a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. Értelmezések - munkatankönyv: az a tankönyv, amelynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben elhelyezett, de a tankönyvtől elválasztható és utánnyomással önállóan előállítható feladatlapon kell az előírt feladatot megoldania, - munkafüzet: az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített, tankönyvvé nyilvánított kiadvány, amely alkalmas arra, hogy egy vagy több meghatározott tankönyv tananyagának gyakorlását, elsajátítását, alkalmazását elősegítse, - könyvhöz kapcsolódó kiadvány: szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, képletgyűjtemény, táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, kottakiadvány, feladatlap, lexikon, hangfelvétel vagy audiovizuális mű, szótár, tananyagelem, oktatóprogram, feladatbank, továbbá az a szerzői jogi védelem alá eső, nyomtatott formában megjelentetett vagy elektronikus formában rögzített, tankönyvvé nyilvánított kiadvány és digitális tananyag, amelynek az alkalmazása nélkül a kapcsolódó tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el; amelynek alkalmazása nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, műveltségi részterület, modul, valamint szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület, modul ismeretanyagának átadásához, feldolgozásához, 39
-
-
használt tankönyv: az iskolai tankönyvellátás keretében az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanuló részére az iskola általa ingyen, vagy térítés ellenében átadott, legalább három hónapon át használt, majd a tanulótól visszavett, vagy a tanuló által az iskola részére felajánlott tankönyv, tartós tankönyv: az a tankönyvvé nyilvánított tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, a nyomdai kivitele megfelel az e rendeletben meghatározott, a tartós tankönyvekre előírt sajátos technológiai feltételeknek, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.
Az ingyenes tankönyvellátás A hatályos jogszabályok szerint a 2013/2014. tanévtől kezdődően felmenő rendszerben az első évfolyamtól a tankönyvellátás ingyenes. Az ingyenesség érint minden, a tankönyvek hivatalos jegyzékén lévő kiadványt, függetlenül attól, hogy műfaját tekintve tankönyvről vagy munkafüzetről van szó. A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy - amennyiben lehetőség van rá - kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön. Az intézményvezető minden évben június 10 - ig felméri a kedvezményt igénylőket: - normatív támogatásra jogosultak száma, - hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzéssel. Az iskola tanulói között végzett igényfelmérés ismeretében és a normatívára való igényjogosultságot igazoló dokumentumok alapján, az iskolai tankönyv-támogatási szabályok figyelembevételével a nevelőtestület dönt a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret felhasználásáról. Igénybejelentés, a jogosultság igazolása A tanuló illetve a szülő az iskolában - a család szociális vagy anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet. Az igénylést minden év november 15-ig, az erre rendszeresített igénylőlapon kell benyújtani. (16/2013. EMMI rendelet 5. mellékletében szereplő Igénylőlap tanulói tankönyvtámogatáshoz) Az igénybejelentő lapot, valamint az ingyenesség feltételeiről szóló tájékoztatást a diákok – legalább 15 nappal a benyújtási határidő előtt megkapják, illetve az iskola honlapjáról letölthetők. A felmérés során tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi törvény 8. § - ának (4) bekezdése alapján várhatóan kik jogosultak normatív kedvezményre. Az igény bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő, de csak akkor, ha az iskola betartja a tájékoztatási szabályokat. Igénylés esetén ingyenes tankönyvellátást köteles az iskola biztosítani a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanuló számára, ha a tanuló illetve a szülő igazolja a jogosultságot az alábbiak szerint: tartósan beteg (szakorvos igazolja), sajátos nevelési igényű (szakértői és rehabilitációs bizottság igazolja), - testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, - pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) három- vagy többgyermekes családban élő (a megállapított családi pótlék igazolja), nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult (a megállapított családi pótlék igazolja), rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő (az erről szóló határozat igazolja). Szükség esetén a családi pótlékról szóló igazolást a munkáltató, a munkahellyel nem rendelkező részére az Államkincstár Területi Igazgatósága adja ki. A családi pótlék igazolható bérjegyzékkel, számlakivonattal vagy postai igazoló szelvénnyel is. 40
Az igénylőlaphoz igazolásokat csatolni nem kötelező, de az igénylőlap benyújtásával lehetőleg egyidejűleg, de legkésőbb október 1-ig be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot. A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra. Az igénylő az általa közölt adatok valódiságáért büntetőjogi felelősséget visel. Ellenőrzés során az iskola, az iskola fenntartója vagy az Állami Számvevőszék bekérheti az igazolásokat. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be (iskolaváltás) az iskola a tankönyvek kölcsönzésével teljesítheti az igényt. Az igényfelmérés eredményéről az intézményvezető minden év január 20 - áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához. A könyvtári állomány bővítése A jogszabályok szerint az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül. A köznevelési törvény által ingyenesen szolgáltatott tankönyveket – idén tehát csak az első évfolyamos diákok tankönyveit – az intézményvezető a könyvtár állományába veszi, elkülönítetten kezeli, és az érintett tanulók rendelkezésére bocsátja. A tankönyvkölcsönzésnek ezt a módját az iskola házirendjében kell szabályozni. A munkafüzeteket nem kell könyvtári állományba venni! A tankönyvek beszerzése A tankönyvellátás feladatait – a tankönyvek megrendelését, beszerzését, az iskoláknak való eljuttatásának megszervezését, a tankönyvek vételárának beszedését a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. látja el. A Könyvtárellátó jogosult arra, hogy feladatai ellátásához más gazdasági társaságok (tankönyvterjesztők) közreműködését is igénybe vegye. A tankönyvrendelést az intézményfenntartó központhoz tartozó iskola - a központ egyidejű tájékoztatásával - a köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszerének alkalmazásával a Könyvtárellátónak küldi meg. A Könyvtárellátó „tankönyvellátási szerződést” köt az iskolával, az iskola a tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban csak a Könyvtárellátóval állhat. Az iskolai tankönyvellátás megszervezését és lebonyolítását a Könyvtárellátó megbízásából az iskolának kell ellátnia. E feladatok elvégzéséért a Könyvtárellátó – állami iskolák esetében az intézményfenntartó központon keresztül – az iskoláknak díjat fizet, melyet az iskola a tankönyvellátás, vagy az iskola működésének egyéb költségeire fordíthat. Az iskolai tankönyvrendelést az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az intézményvezető beszerzi az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Tankönyvfelelős Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető jelöli ki a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. 41
A tankönyvfelelőssel kötött megállapodásban meg kell határozni a konkrét feladatokat és a díjazás mértékét. A tankönyvfelelős feladatkörét a tanév munkatervében rögzíteni kell. Ha a tankönyvfelelős az elkövetkező tanévben nem kívánja ellátni feladatait, akkor ezt legkésőbb a tanévnyitó értekezleten köteles bejelenteni. A tankönyvfelelős feladatai: Elkészíti a tankönyvrendelést minden tanévben a rendeletnek megfelelően, és megküldi köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátónak. Ebben szerepelteti a kiválasztott tankönyvek címét és darabszámát, a megrendelésben feltünteti az érintett diákok nevét – ha ismertek -, és az egyes tanulókat megillető támogatásokat. A megrendelésben – az okok megjelölésével - azokat a diákokat is feltünteti, akik számára az iskola nem rendelt tankönyvet. Megszervezi a tankönyvek átvételét Gondoskodik a tankönyvek kiosztásáról. A könyvtári állományt eljuttatja a könyvtárosnak. A pótrendeléseket (szükség esetén a tanév bármely időszakában) lebonyolítja. Kezeli a visszárut. Az elszámoláshoz jelentést ír, kimtatást készít. Elismervény és számla A tankönyvellátásra jogosult tanulók számára tételes elismervényt kell adni a tankönyvek egységáráról, darabszámáról és a kifizetett összegről. Az ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók számára kérésre számlát kell kiadni, a munkáltatói vagy más iskolakezdési támogatás igazolása céljából. Az tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki. A tankönyvellátással kapcsolatos határidős feladatok: November 15. Az ingyenesség feltételeiről, illetve a normatív kedvezményen túli további kedvezményekről szóló tájékoztatást is tartalmazó igénybejelentő lap átadása a diákok számára. Ugyanennek a lapnak a megjelentetése az iskola honlapján. A kitöltött igénybejelentő lapok összeszedése, leadása. Felelős: intézményvezető, osztályfőnökök Január 25. A tankönyvtámogatás rendjének meghatározása. Felelős: intézményvezető Március 31. A pedagógusok nyilatkoznak a következő tanévben általuk használt tankönyvekről (szerző, a cím, a cikkszám és az ár megjelölésével). A szakmai munkaközösség véleményének kikérése tankönyvrendelés elkészítése. (osztályok [tanulók] szerint) Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok Április utolsó munkanapja Az iskolai tankönyvrendelést az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában megküldi köznevelés információs rendszerének és a Könyvtárellátónak. Felelős: tankönyvfelelős Május közepétől június utolsó munkanapjáig alaprendelés módosítása Felelős: intézményvezető, tankönyvfelelős Június utolsó munkanapja A tartós és a selejtezésre szánt tankönyvek összegyűjtése. Felelős: osztályfőnökök, tankönyvfelelős Június (beiratkozás) 42
A beiratkozás napján begyűjti a beiratkozott tanulóktól az igénylőlapokat. Felelős: intézményvezető, tankönyvfelelős
Szeptember Tankönyvek kiosztása az osztályfőnököknek Felelős: tankönyvfelelős Szeptember: Pótrendelés, visszáruzás kezelése Felelős: tankönyvfelelős
31. A kiemelt munkavégzés elismerésének szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az intézményvezető. A kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – minden év júniusában osztja szét az intézményvezető. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést – a pedagógusnap alkalmából – azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak: Pedagógiai munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: - sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, - órai munkáját magas színvonalon végzi, - szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, - aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, - rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, - kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket, - eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez. - eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki, - jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat, - adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi, Az integrációt segítő pedagógus munkáját kiemelkedően látja el, azaz: - eredményesen segíti diákjait az iskolai követelmények elérésében, szakmai vizsgára, érettségire és a felvételire való felkészülésben, - folyamatosan kapcsolatot tart az integráló intézményben dolgozó kollégákkal, szükség esetén tanácsot ad, segítséget nyújt a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének, oktatásának folyamatában, valamint az intézményi adminisztrációs feladatokban, - kapcsolatot tart a szülőkkel, lehetőség szerint részt vesz a szülői értekezleteken - segítséget nyújt az iskolai ünnepélyeken való eredményes szereplésben a sajátos nevelési igényű tanulóknak, a felkészítő pedagógusnak - az intézményben tanítási gyakorlatot végző főiskolai hallgatót fogad 43
Bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, azaz: - részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, - részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, - részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. Folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi: - hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába, - befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják, - folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, azaz: - következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli, Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez, azaz: - rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, - érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében, - részt vesz az iskola arculatának formálásában, - tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés összegéből legföljebb 12%-ban részesedhetnek az iskola pedagógus munkáját közvetlen segítő munkakörben foglalkoztatott dolgozói. Egy esztendőre kizárhatja az intézményvezető a kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust: - akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben, - akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézményvezető, - akinek osztályzatadási és dokumentációs kötelezettségét a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége (nem beleértve kisebb mulasztások esetén az e-mailen érkező figyelmeztetéseket) . A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.: - az illető pedagógus fizetési besorolása, - címpótlékban való részesülése, - illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.), - állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.
32. A tanulóval kapcsolatos döntések közlésének rendje A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval kapcsolatos döntéseit – jogszabályban meghatározott esetben és formában – írásban közli a tanulóval, a szülővel. 44
A döntés, intézkedés, vagy intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen a tanuló, a szülő – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelése és minősítése ellen. - Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. - A fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést a jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá a tanulói jogviszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem tekintetében -
33. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 1. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: a) a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, b) legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, c) tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása, d) rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. Könyvtáros-informatikus tevékenységét könyvtári munkaterv alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.
2. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: a) gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, b) tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, c) az iskola pedagógiai programja és könyvtári munkaterv szerinti tanórai foglalkozások tartása, 45
d) könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása, e) könyvtári dokumentumok kölcsönzése, f) tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára g) a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése. Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá: a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása, b) a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése, c) számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, d) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, e) más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, f) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.
3. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár – részben munkaköri feladatként, részben megbízásos formában – a következő feladatokat látja el: előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását, felméréseket végez, és lebonyolítja azokat. közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében, megbízást kap a tankönyvek értékesítésének megszervezésére és lebonyolítására, folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását, követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását, követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket, a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyvelhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.
4. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni 46
az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni A könyvtár szolgáltatásai a következők szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban), tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése, információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével, lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata, tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról. más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.
A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért és a fénymásolásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. A könyvtárhasználat szabályai A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben egy hónap. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). A nyári szünidőre történő kölcsönzési szándékot előre jelezni kell, ez esetben az engedélyezett kölcsönzési időtartama a szünidő egészére kiterjed. A kikölcsönzött könyveket a következő tanév első tanítási hetében kell visszahozni. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik. A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára illetve hirdetőjére kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata
47
A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, tanári felügyelettel szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos! A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük.
A tanári kézikönyvtár Az iskolai könyvtár részét képezi a „Tanári kézikönyvtár” is, amelynek anyagai a tanáriban egy erre a célra kijelölt szekrényben kerülnek elhelyezésre, s kizárólag helyben használhatóak, nem kölcsönözhetőek.
1.sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata: „Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel.” 16/1998. (IV.8) MKM rendelet. Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. 2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg. Az állománybővítés fő szempontjai: Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre. Az állománybővítés főbb irányai a következő tényezők figyelembe vételével határozhatók meg: A klasszikus szerzők köteteinek bővítése (kötelező és nem kötelező olvasmányok körébe tartozó könyvekből egyaránt) Elsősorban NAT-ban meghatározott kötelező és ajánlott olvasmányokból. Szakkönyv és módszertani útmutatók beszerzését teszi szükségessé a módszertani megújulásra vonatkozó igényünk. A szaktanárok gondos választása ellenére is néha elengedhetetlenné válik, hogy a tanulók által nem használt tankönyvekből is szerezzünk be néhány könyvtári példányt - elsősorban tartós tankönyvekből -, mert azok olyan információkat tartalmazhatnak, amelyek különösen hasznosak 48
lehetnek az egyes tantárgyakkal elmélyültebben foglalkozó diákok számáram vagy épp az individualizált oktatás és az egyéni haladási ütem biztosításához (pl. matematika, fizika, történelem feladatgyűjtemények). A fejlesztés hatékonysága érdekében szükséges a különböző képességfejlesztéseket célzó kiadványok beszerzése, különösen a rehabilitációs tevékenység elősegítése érdekében. 3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők 3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk gyógypedagógiai módszertani oktatási intézmény, ahol nappali rendszerben a 12 évfolyamos oktatás enyhén értelmi fogyatékos és középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek, fiatalok számára, 8 évfolyamos felnőttoktatás, történik. Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Kalocsa Járás Tankerülete fenntartásában működik, korlátozottan nyilvános, könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része. 3.2. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, szakmai vizsgákra, ahol biztosítja a szükséges dokumentumok, pl. verseskötetek, kötelező olvasmányok, növényhatározók, atlaszok stb. használatát is. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a könyvtáros segítségével a magyar nyelv és irodalom tantárgy tantervi követelményeiben szereplő könyvtári órák megtartásra kerüljenek, és a gyűjtőköri szabályzatban szereplő dokumentumok, valamint a katalógus és a könyvtár, mint rendszer használatát a diákok elsajátíthassák. 4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt. 4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör): Fő gyűjtőkör: A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a teljesség igényével. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg: lírai, prózai, drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek 49
a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, magyar folyóiratok, kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek, az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei Mellék gyűjtőkör: a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok stb. 4.2. Tipológia / dokumentumtípusok: a) Írásos nyomtatott dokumentumok könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv periodikumok: folyóiratok térképek, atlaszok b) Audiovizuális ismerethordozók képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta, egyéb adathordozók) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez, egyéb adathordozók) c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k Egyéb dokumentumok: pedagógiai programok oktatócsomagok 4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége: a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül A Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva a teljesség igényével: lírai, prózai és drámai antológiák klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei alap- és középszintű általános lexikonok A Nemzeti alaptantervhez közvetlenül nem kapcsolódóan a teljesség igénye nélkül: a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató - alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek 50
a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve): nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények általános lexikonok enciklopédiák a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek Bács-Kiskun megyére és Kalocsára vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek) audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, audio- és videokazetták, diafilmek válogatásra, selejtezésre szorulnak). c) Az iskola könyvtára folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően esetenként történik a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján abban az esetben, ha a könyvtáros részére rendelkezésre álló keretösszeget a beszerzés meghaladja. Ha az eseti állománygyarapítást az adott időszak keretösszege fedezi, a beszerzésről a könyvtáros dönt, a munkaközösség-vezetők szakmai tanácsait figyelembe véve, kikérve felettese véleményét. 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, pedagógiai munkát segítő dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: 51
név (asszonyoknál születési név), születési hely és idő, anyja neve, állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím, ha az helyi vagy környékbeli, személyi igazolvány vagy útlevél száma. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az intézményvezető tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában.
2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. 52
A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Az iskolából távozó, illetőleg a szakmai vizsgát tett tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje hétfő kedd szerda csütörtök péntek
8.30 – 9.30 8.30 – 9.30 8.30 – 9.30 8.30 – 9.30 8.30 – 9.30
15.00 – 16.00 15.00 – 16.00 15.00 – 16.00 15.00 – 16.00 15.00 – 16.00
2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése 53
internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret - sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel 1.2 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) 54
Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás könyvtári program segítségével.
4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez: Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény 16/2013 (II. 28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint iskolai tankönyvellátás rendjéről
az
Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:
55
NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 20xx/xy.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 20xy. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám
Aláírás
osztály
A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 56
1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az intézményvezető Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, amelyeket az intézményvezető határoz meg számára, azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVDlejátszó, erősítő, stb.) munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, tartós tankönyvekről és oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a félévi és évvégi értekezleten összefoglalja, minden év februárjában konzultációt tart a munkaközösségek értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós könyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről, minden tanévben június 20-ig a tanáriban és a tanulók számára egyaránt közzéteszi a kölcsönözhető tartós tankönyvek és segédkönyvek listáját, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.
57
11. Záró rendelkezések 11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 11.2 Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint intézményvezetői utasítások jelen SzMSz változtatása nélkül módosíthatók.
Kalocsa, 2013. december 10.
………………………… intézményvezető
Nyilatkozat A Kalocsai Nebuló EGYMI Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az adatkezelési szabályzat módosítását 2013. december 10-ai ülésén megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. Kalocsa, 2013. december 10. ……….…………………………. a Szülői Munkaközösség elnöke
58
Nyilatkozat A Kalocsai Nebuló EGYMI Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását 2013. december 10-i ülésén megtárgyalta, az SzMSz módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SzMSz-rendelkezésekhez egyetértését adja.
Kalocsa, 2013. december 10. ……………………………… a diákönkormányzat vezetője
59
III. Mellékletek 1.számú melléklet: A nevelési – oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályozása A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (q) bekezdése és az 53-61.§ alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást. A tanulók fegyelmi és kártérítési felelőssége A tanulók kötelességei és jogai a 2011.CXC. törvény 46.§-47.§- ban található, felnőtt oktatásra vonatkozó külön rendelkezések a 60.§-ban, a pedagógusokra és alkalmazottakra vonatkozó rendelkezés a 61.§-ban található. A külső munkahelyen (Pl.: gyakorlóhelyek, MHGY munkahelyek, integráló intézmények) végzett oktatás, foglalkozás alatt felmerülő fegyelmi illetve károkozási vétségekre az adott intézmény fegyelmi szabályzata vonatkozik. Büntetetésben, elmarasztalásban és kártérítési kötelezettségben kell részesíteni azt a tanulót, aki kötelezettségeit vétkesen, vagy súlyosan megszegi. Ennek hatálya kiterjed az iskolába beiratkozott valamennyi tanulóra, a tanulóviszony kezdetétől, annak megszűntéig. Az iskola az első fokú fegyelmi jogkör gyakorlója. A szabályzat vonatkozik a nappali és felnőttoktatásban résztvevő tanulókra a szülőkre és az intézmény dolgozóira. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. Törvényi előírások és értelmezések szerint az alábbi eljárásokat kell alkalmazni: I. Fegyelmező intézkedések II. Fegyelmi intézkedések III. Kártérítési intézkedések I. Fegyelmező intézkedések Ezen intézkedéseket az alább felsoroltak tehetik meg: – tanár – szaktanár, gyakorlati oktató – osztályfőnök – intézményvezető A fegyelmező intézkedés történhet szóban és írásban. 1. Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés adható: – a tanóra, a gyakorlati munka, illetve iskolai rendezvény zavarása esetén; – hiányos felszerelés esetén; (amennyiben a felszerelés hiányában a tanórán való részvétel teljes mértékben meghiúsul, a figyelmeztetés mellett az adott tanítási órát igazolatlan hiányzásnak lehet bejegyezni) – kihívó magatartás, trágár beszéd, agresszív viselkedés, feladat megtagadása esetén; – berendezések, eszközök kismértékű rongálása esetén, kártérítési kötelezettség terhével; – késés esetén első alkalommal.
60
A fenti vétségek első alkalommal való elkövetésekor kell szóban eljárni, másodízben már írásbeli figyelmeztetést kell adni. Az írásbeli figyelmeztetést minden esetben be kell jegyezni az ellenőrző könyvbe, valamint az IAR rendszerbe. 2. Szaktanár által adható fegyelmező intézkedések: szaktanári figyelmeztetés - Szaktanári fegyelmező intézkedések a tanórák munkarendjének megzavarása, munka megtagadása esetén, valamint a tanterem, illetve a tanuláshoz-tanításhoz szükséges eszközök rongálása esetén foganatosíthatóak. 3. Helyettes tanár, ügyeletes pedagógus, napközi csoport - és tanulószoba-vezető pedagógus által adható fegyelmező intézkedések: tanári figyelmeztetés - Tanári fegyelmező intézkedések a közösségi normák, házirend előírásainak megszegése, a csoport munkájának megzavarása esetén, valamint az iskola berendezéseinek, állagának rongálása esetén foganatosíthatóak. 4. Osztályfőnök által adható fegyelmező intézkedések: a) osztályfőnöki figyelmeztetés b) osztályfőnöki intés c) osztályfőnöki megrovás Osztályfőnöki figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha már kapott második szaktanári figyelmeztetést és újabb büntetést kell kiszabni, ismétlődően tiszteletlen viselkedést mutat, a tanórát mobiltelefonnal megzavarja, késését második alkalommal nem tudja igazolni, elfogadhatóan indokolni, Osztályfőnöki intésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha ismételt osztályfőnöki figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni, Osztályfőnöki megrovásban lehet részesíteni a tanulót akkor, ha ismételt osztályfőnöki intés után újabb büntetést kell kiszabni, az előző fegyelemsértésnél súlyosabbat követ el, Kizárólag igazgatói fegyelmező intézkedés adható az alábbi fegyelemsértésekért: – Bárkitől történő lopás esetén kb. 2000 Ft összeghatárig kártérítés terhe mellett. – Közbotrányokozás iskolán belül, illetve kívül hatósági jelzés alapján is, ha a hatóság az intézménynek adja át a felelősségre vonás lehetőségét. – Dohányzási tilalom megsértése. 5. Igazgató által adható fegyelmező intézkedések: – Igazgatói figyelmeztetésben lehet részesíteni a tanulót akkor, ha ismételt osztályfőnöki megrovás után újabb büntetést kell kiszabni, vagy az előző fegyelemsértésnél súlyosabbat követ el, – Igazgatói megrovás adható lopás, eltulajdonítás, szándékos vagy gondatlan károkozás esetén kb., kártérítési kötelezettség terhével. Ismételt igazgatói figyelmeztetés után újabb büntetést kell kiszabni, más tanulót tettleges bántalmazása, csoportosan elkövetett erőszak, rendőri intézkedés szükségessége, 10 órát meghaladó igazolatlan hiányzás, a dohányzási tilalom első alkalommal történő megszegése esetén – Meghatározott kedvezmények megvonása (szociális jellegű kedvezmények megvonása nem lehetséges). II. Fegyelmi intézkedések Ha a tanuló kötelezettségeit vétkesen vagy súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján indokolt, írásbeli fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. - Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számítva 3 hónap eltelt. - A tanulóval szemben ugyanazért a kötelezettségszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. 61
- A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A nyilvánosságot a tanuló és képviselője kérésére korlátozhatják, ill. kizárhatják. - A fegyelmi eljárás megindításáról, a tárgyalás helyéről és időpontjáról a szülőt, ill. a gondviselőt írásban értesíteni kell, függetlenül attól, hogy a tanuló tankötelezettsége fennáll-e. - Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő a fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Az egyeztető eljáráson a fegyelmi vétséget okozó, annak szülője, gondviselője, a sértett tanuló, annak szülője, képviselője, valamint az intézményvezető van jelen. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. A fegyelmi tárgyaláson részt vevők köre: – intézményvezető, vagy a képviseletében megbízott személy – osztályfőnök; – gyermek- és ifjúságvédelmi felelős – szülő vagy gondviselő, vagy törvényes képviselő; – tanuló; – esetleg más személyek, akik az üggyel szoros kapcsolatban állnak. Fegyelmi feljegyzést írásban kell előterjeszteni az intézményvezető felé az osztályfőnöknek, ideértve más pedagógusi munkakörben dolgozó által írt feljegyzéssel együtt. Nevelőtestület által hozható döntések: 1. Áthelyezés másik osztályba, iskolába 2. Eltiltás a tanév folytatásától 3. Kizárás az iskolából E fejezet második és harmadik pontját a nem tanköteles korú tanulókra lehet kiszabni. Az első pontot akkor lehet alkalmazni, ha az intézményvezető a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. Egyéb előírások: – Szünetel a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, akit fegyelmi határozattal az adott iskolából a tanév folytatásától eltiltottak. – A tanulót indokolt esetben a fegyelmi eljárás tartamára az oktatási intézmény látogatásától el lehet tiltani. – A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. – A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb 6 hónap időtartamra felfüggeszthető. – Nem tanköteles korúnál megjelenés nélkül is lefolytatható a fegyelmi eljárás. – A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. – A fegyelmi határozatot követően, a határozat kézhezvételétől kezdve a szülő vagy gondviselő, ill. törvényes képviselő felülbírálati kérelmet nyújthat be az intézmény fenntartója felé. A másodfokú döntés 62
jogkörének gyakorlója, a hozott határozatnál abban az esetben kezdeményezhet új eljárást, ha a tárgyalás lefolytatása, ill. határozata törvénysértő volt. – Eltiltás a tanév folytatásától fegyelmi határozat esetén az eltiltás csak az adott iskolában érvényes. Ebben az esetben tehát, ha a tanuló megszünteti tanulói jogviszonyát, másik iskolában folytathatja tanulmányait. – A fegyelmi tárgyalást a tantestület által nyílt szavazás folytán választott pedagógus vezeti, akit a tantestület egy tanévre választ meg, minden tanév tanévnyitó értekezletén. – A fegyelmi büntetést és következményeinek törlését az indítványozó pedagógus kezdeményezheti, de csak a határozat jogerőre emelkedése után 3 hónappal. Nevelőtestületi fegyelmi tárgyalást kell tartani az alábbi esetekben: -- dohányzási tilalom megszegése esetén - intézmény dolgozóját érintő szándékos súlyos sérelem elkövetése esetén (verbális, fizikai) – közveszéllyel fenyegetés esetén; – az intézményvezető által kiszabott fegyelmező határozat után elkövetett vétségekért; – demoralizáló és emberi méltóságot súlyosan sértő viselkedés esetén. A fegyelmi eljárás szabályai A fegyelmi tárgyalás – A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén - ha a gyakorlati képzést nem az iskolában tartják - a gyakorlati képzés szervezőjét (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) - a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével - értesíteni kell. – Az értesítésben meg kell jelölni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet képviselője szabályszerű értesítés ellenére, illetve a tanuló, a szülő vagy a meghatalmazott ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. – Tájékoztatni kell a tanulót arról, hogy az eljárásban meghatalmazott is képviselheti. – Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő és meghatalmazott képviselőjük különkülön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. – A fegyelmi eljárást - a megindítástól számított harminc napon belül - egy tárgyaláson be kell fejezni. – Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő és a képviselőjük, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az ügyre vonatkozó iratokat megtekinthesse, abba az eljárás során betekinthessen, az abban foglaltakra véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. – A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, a rendelkezésre álló bizonyítékokat. – Ha az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, a tárgyalást a nevelőtestület által megbízott személy vezeti. A bizonyítás – A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök különösen: a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. – A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, illetve a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozat – A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és a rövid indokolást. 63
– A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, vagy a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, illetve a kötelességszegéstől három hónapnál hosszabb idő telt el, vagy a kötelességszegés ténye, illetve, hogy azt a tanuló követte el, nem bizonyítható. – A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőjének és meghatalmazott képviselőjüknek, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. – Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. – A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. – A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát, a határozat meghozatalának napját, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. – Ha az első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az eljárást megindító kérelem – Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő nyújthat be eljárást megindító kérelmet. Az eljárást megindító kérelmet a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. – A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A kizárás – A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanuló közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. – A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, illetőleg az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. – Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles ezt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az intézményvezető, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója dönt. Vegyes rendelkezések – A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja képviselheti. – A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint, ha azt a tanuló, a szülő vagy képviselőjük kéri. III. A tanuló kártérítése, anyagi felelőssége
64
– Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint kell helytállnia. – Az intézményvezető köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni. – Ha a vizsgálat szerint a tanuló okozta a kárt, a tanulót, illetve kiskorú tanuló esetén a szülőt haladéktalanul tájékoztatni kell írásban. – A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az okozott kár megtérítésére. – Ha a felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő a károkozás tényét nem ismeri el, az intézményvezető pert indíthat a szülő ellen. – A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani, azzal az indokkal, hogy a kárt nem térítette meg. – A kártérítés összege nem haladhatja meg gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított- egy havi összegének ötven % - át. – Ha a tanuló cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár öt havi kötelező minimálbér összegének erejéig kötelezhető kártérítésre. – Az eljárás során rendkívüli figyelmet kell annak szentelni, hogy a károkozás szorosan a tanulmányi kötelezettségek teljesítésekor következett-e be, vagy ezen a körön kívül történt. IV. A fegyelmi büntetés hatálya – A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezhet be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. – A tanuló, – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével,– a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. – Az a tanuló, amelyik megrovás, illetve szigorú megrovás büntetésben részesült, nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt. V. Fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések kihirdetése – Szaktanári, szakoktatói és osztályfőnöki fegyelmező intézkedések az ellenőrzőbe, naplóba kerüljenek beírásra. – Igazgatói fegyelmező, fegyelmi és tantestületi fegyelmi határozatok ellenőrzőbe, naplóba és anyakönyvi törzslapra is kerüljenek felvezetésre. – A nevelőtestületi fegyelmi határozatok ismertetve legyenek az iskola diákjai előtt. A fegyelmi szabályzat betartása és betartatása minden pedagógus számára munkaköri kötelesség.
65
2. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat A 2011. évi CXC. törvény A köznevelésről 26. §. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 94-116.§ szabályozza a köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok kezelését. I. Nyilvántartható adatok 1. A köznevelési intézmény köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelenteni, valamint az országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. 2. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott a) nevét, anyja nevét, b) születési helyét és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, e) munkaköre megnevezését, f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét, h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, i) vezetői beosztását, j) besorolását, k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 3. A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván: a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, adószáma nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok: felvételivel kapcsolatos adatok, az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő tanulóra vonatkozó adatok, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a tanuló oktatási azonosító száma, mérési azonosító, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok: a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok, a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok, a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok, a tanuló diákigazolványának sorszáma, a tankönyvellátással kapcsolatos adatok, évfolyamismétlésre vonatkozó adatok, a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka, az országos mérés-értékelés adatai. 66
II. Adatok továbbítása 1. Az I. 2–3. pontban foglalt adatok – az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A fentiekben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
céljára
2. A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 3. A tanuló adatai közül a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez továbbítható. A tanuló a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között, 67
b) az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának, c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének, d) diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR – jogszabályban meghatározott – működtetője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. III. Titoktartási kötelezettség 1. A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre. 2. A kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 3. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú tanuló – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adat-továbbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. IV. Tanügyi dokumentumok papír- és elektronikus alapú kezelésének rendje 1. Az intézmény által használt dokumentumok: - beírási napló, - bizonyítvány, - szakmai vizsga letételét tanúsító bizonyítvány, - törzslap külíve, belíve, - törzslap külíve, belíve szakmai vizsgához, - értesítő (ellenőrző), - osztálynapló, - csoportnapló, - egyéb foglalkozási napló, - sajátos nevelési igénnyel kapcsolatos dokumentáció (külív, haladási napló, fejlesztési terv, cikluszáró értékelés, jellemző munka szakvélemény) - jegyzőkönyv a tanulmányok alatti vizsgához, - osztályozóív tanulmányok alatti vizsgához, - órarend, - tantárgyfelosztás, - továbbtanulók nyilvántartása, - étkeztetési nyilvántartás, - tanulói jogviszony igazoló lapja,
68
2. Elektronikus úton előállított papíralapú és elektronikusan tárolt nyomtatványok hitelesítésének rendje A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4.§ (1) (r) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét. Az iskola a tanügyi és dolgozói nyilvántartáshoz a Taninform, 2014. januártól Magiszter IAR rendszert használja. A legtöbb tanügyi dokumentum elektronikus formában keletkezik és kerül tárolásra, de a bizonyítvány kiállításának alapjául szolgáló nyomtatványok (osztálynapló, tanulói nyilvántartó lap, törzslap), valamint a cikluszáró tanulói értékelés nyomtatott formában is előállításra és megőrzésre kerül. A nyomtatott dokumentumok hitelesítéséhez szükséges az osztályfőnök és az intézményvezető aláírása, valamint az intézmény kör alakú pecsétje. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok - a nyomtatványkezelő program által az elektronikus adatot bejegyző nevével tárolt adatokat - pdf formátumban, elektronikus adathordozóra kimásolva, mappába rendezve kerülnek tárolásra. A személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézmény mindenkori vezetője felel, a dokumentumokat elzárt szekrényben kell tárolni.
69
3. számú melléklet: Munkaköri leírás – minták A munkaköri leírások szerkezete: Név: Munkahely:
Kalocsai Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
A munkavégzés helye:
6300 Kalocsa, Tompa M. u. 10-14., Hosszú A. u. 23., valamint a munkarendben meghatározott külső intézmények
Ellátandó munkakör: A munkakör ellátásához milyen figyelembe vehető képesítéssel, végzettséggel rendelkezik: (intézmény, végzettség, évszám) Besorolása: A munkáltatói jogkör gyakorlója: Közvetlen felettese: Heti törvényes munkaideje: 40 (vagy részmunkaidő esetén arányosan kevesebb) óra. Ez az intézményben letöltendő neveléssel-oktatással lekötött munkaidőből és az egyéb feladatok elvégzéséhez szükséges időből áll. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb a munkakezdés időpontjáig jelezze közvetlen felettesének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. A pedagógus felelősséggel és önállóan a tanulók nevelése érdekében végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani levelek, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az Intézményvezető, illetőleg a felettes szerveknek az Intézményvezető útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Feladatát az intézményvezető, vagy az általa kijelölt igazgatóhelyettes általános irányítása és ellenőrzése mellett végzi. Pedagógus munkakörrel kapcsolatos feladatok: Gyógypedagógus munkakörrel kapcsolatos feladatok: 1. A gyógypedagógus jogai -
A pedagógiai program alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválaszthatja. A szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválaszthatja az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket. Irányítja és értékeli a tanulók munkáját. Minősíti a tanulók előrehaladását. Hozzájut a munkájához szükséges ismeretekhez. A nevelőtestület tagjaként részt vesz az iskola pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja, részt vesz pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában. Javaslatot tehet a nevelési értekezletek témáira. Szakmai egyesületek tagjaként, vagy képviseletében részt vesz helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában. 70
-
Személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék.
2. A gyógypedagógus kötelességei, feladatai: -
-
Nevelő – oktató tevékenysége keretében gondoskodjon a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. A gyermekek, tanulók emberi méltóságát és emberi jogait tartsa tiszteletben. Nevelő – oktató munkája során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, fejlődésének ütemét, szocio-kulturális helyzetét, fejlettségét, sajátos nevelési igényét. A tanulók fejlődését figyelemmel kísérje, segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakoztatását. A nevelést – oktatást a türelmesség elve alapján végezze. A szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon. Nevelő – oktató tevékenységében a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan nyújtsa. Baleset esetén a szükséges intézkedéseket tegye meg Sajátíttassa el a tanulóval a közösségi együttműködés magatartási szabályait és törekedjen annak betartatására, az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket a tanuló részére adja át. Jogszabály által meghatározott időszakonként és módon szakmai továbbképzésen vegyen részt, törekedjen önképzésre, a munkaközösségi munkában aktívan működjön közre.
3. A gyógypedagógus döntési jogköre: -
Tanügyi dokumentumok és módosításainak elfogadása. A nevelési oktatási intézmény éves munkatervének elfogadása. A nevelési oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása. A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása. Részvétel tanuló fegyelmi ügyeiben való döntésekben. A tanuló osztályozó vizsgára bocsátása. Az intézményvezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása.
4. A gyógypedagógus felelős: -
-
A tanítási óra rendjéért, pontos kezdéséért, befejezéséért. Az adminisztráció pontos vezetéséért (naplók, ellenőrző könyvek, dolgozatok-felmérések javítása). Az éves tanmenetek elkészítéséért. Az éves munkatervben megfogalmazott célkitűzések megvalósításáért Minden hónap végéig a munkaidő-elszámolás pontos leadásáért. Az iskolai körlevelek, tájékoztatások aláírásáért. Az átvett oktatást segítő eszközökért, kölcsönzött könyvekért. Az ügyelet és a helyettesítés pontos ellátásáért. A személyi adataiban történt változás bejelentéséért.
Intézményvezetői munkakörrel kapcsolatos feladatok - szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a szakmai követelmények érvényesülését; 71
-
-
döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az operatív feladatok irányítása céljából. Az integráló pedagógusok munkaközösség-vezetőjének bevonásával tervezi, szervezi, ellenőrzi az utazó gyógypedagógiai hálózat szakmai és pedagógiai munkáját. Részt vesz, illetve képviseli az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken.
Intézményvezető-helyettesi munkakörrel kapcsolatos feladatok: -
-
-
Részt vesz az iskola pedagógiai programjának kialakításában, végrehajtásában. Az Intézményvezető által elkészített tantárgyfelosztás alapján elkészíti a dolgozók órarendjét, az ügyeleti beosztását. A munkaközösség-vezetők bevonásával tervezi, szervezi, ellenőrzi a munkaközösségek, és azok tagjainak szakmai munkáját és munkafegyelmét. Irányítja a munkaközösségek tagjainak szakmai fejlődését. Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek. Az Intézményvezetővel egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat, foglalkozásokat. Felügyeli a tantervek és tanmenetek, fejlesztési tervek szerinti előrehaladást. Gondoskodik a nevelők adminisztrációs munkájának irányításáról, ellenőrzéséről (naplók, ellenőrzők, anyakönyvek, stb.). Gondoskodik a távollét miatti helyettesítésekről, naprakészen vezeti a helyettesítési naplót. Nyilvántartja a helyettesítéseket. Gondoskodik az iskolai rendezvények, ünnepségek zökkenőmentes megszervezéséről, lebonyolításáról. Feladata a sportélet irányítása, szakkörök munkájának megszervezése, irányítása, ellenőrzése. Gyermek – és ifjúságvédelmi feladatokat koordinálja, kapcsolatot tart a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, Diákönkormányzattal. Irányítja a pályaválasztás folyamatát. Megszervezi és felügyeli a különféle vizsgák, tanulmányi versenyek zavartalan lebonyolítását. Feladata fegyelmi ügyekben való előkészítés, egyeztetés, döntés-előkészítés a nevelőtestülettel, Intézményvezetővel, valamint a fegyelmi döntés kihirdetése. Tantestületi értekezleten általános beszámolót tart, s javaslatot tesz az esetlegesen jelentkező feladatok elvégzésére. Szülői értekezleteket megszervezi. Kapcsolatot tart az iskolaorvosokkal, védőnőkkel, iskolafogászattal, gyermekjóléti szolgálattal, az ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat elvégzi. Ellenőrzi a munkavédelmi, tűzvédelmi munka tevékenységeit. Ellenőrzi az iskola tanszer és – eszköz ellátását, gondoskodik a nyomtatványok beszerzéséről. 72
-
Az iskolai működést ellenőrző külső szervek megállapításai alapján a feltárt hiányosságokat határidőn belül rendezi, orvosolja. Elkészíti a különféle jelentéseket, statisztikákat. Irányítja és felügyeli a pedagógusok munkáját közvetlenül segítők (gyógypedagógiai asszisztens, iskolatitkár) munkáját, felügyeli a naprakész és szabályszerű működést. Részt vesz, illetve képviseli az oktatási intézményt különböző szakmai és társadalmi rendezvényeken.
Intézményegység-vezetői munkakörrel kapcsolatos feladatok: -
lásd SZMSZ 8. sz. pont
Utazó gyógypedagógusi munkakörrel kapcsolatos feladatok: -
-
-
-
Az integrált nevelés-oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók megsegítése a befogadó intézményekben. Az integráltan tanuló gyermek, fiatal biztonságérzetének megteremtése, az egyénhez viszonyított legoptimálisabb fejlettségi szint, illetve a megfelelő szociális érettség elérése, szinten tartása, fejlesztése. Munkája során figyelembe veszi a fejlesztési alapelveket, gyermek fejlettségi szintjét a megfelelő sérülés specifikus módszerek és eszközök kiválasztásában. Pedagógiai diagnosztikus vizsgálatok elkészítése tanév elején, illetve tanév közben a sajátos nevelési igény felmerülésekor. A pedagógiai vizsgálatok elemzése, értékelése. Egyéni fejlesztési tervek készítése az ellátására bízott gyermekről 30 napon belül. Az egyéni változások, fejlődések nyomon követése, év végi értékelések elkészítése. A tanulók csoportba sorolása, az órarend kialakítása. Az órabeosztás az ellátott intézménnyel való egyeztetéssel, és a Kalocsai Nebuló EGYMI intézményvezetőjének jóváhagyásával válik véglegessé. Szakmai, módszertani útmutatás a tanítóknak, tanároknak, a tanórákon a differenciálás segítése, segítségnyújtás a pedagógusoknak a tanulók értékelésében. Rendszeres team megbeszélések kezdeményezése a tanulók hatékonyabb fejlesztése érdekében. Szoros együttműködés a gyermekek szüleivel, kapcsolattartás a szakértői bizottságokkal, nevelési tanácsadóval, gyermekvédelmi felelőssel. A fejlesztési dokumentáció pontos, naprakész vezetése A munkájához kapcsolódó egyéb beszámolókat, pedagógiai véleményeket nyomtatott és elektronikus formában adja le.
Tanulószoba-vezető munkakörrel kapcsolatos feladatok: A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően az alábbi feladatokat kell ellátnia: -
-
Munkaközösségének aktív tagjaként részt vesz a kötelező és vállalt tevékenységekben. Vezeti a tanulószoba csoportnaplóját, dokumentálja a tanulói hiányzásokat. Havonta összesíti a hiányzó és jelenlévő tanulókat. Az ebédeltetés során felügyeletet biztosít, gondoskodik a tanulók kulturált étkezési viselkedéséről, a személyi higiénia szabályainak megtartásáról. Irányítja a tanórákon kívüli tanulmányi munkát (megismerteti velük az önálló és módszeres tanulást, szükség esetén segítséget nyújt a felkészüléshez, gondoskodik az írásbeli házi feladatok tanulók általi maradéktalan elkészítéséről, rendszeresen ellenőrzi az elkészített házi feladatokat, a szóbeli feladatokat kikérdezi, szükség esetén gyakoroltatja) Rendszeresen együttműködik a tanulókat tanító pedagógusokkal. A színvonalas szabadfoglalkozások érdekében csoportja számára kulturális, sport, játék és munkafoglalkozásokat szervez. 73
-
A nevelés oktatás biztonságos és balesetmentes körülményeit megteremti.
Osztályfőnöki munkakörrel kapcsolatos feladatok: Az osztályfőnököt az Intézményvezető jelöli ki, osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre: Alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az iskola pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve. -
-
-
Kérésre pedagógiai jellemzést készít az osztályába járó gyermekekre vonatkozóan. Segíti a tanulók pályaválasztását, pályaorientációját azok személyiségének ismeretében. Aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn a tanítványait oktató, nevelő tanárokkal (tanulószoba, napközi), a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait, a tanártársai elé terjeszti. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére. Szülői értekezletet tart, szükség esetén felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, családsegítővel, tájékoztató füzet útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, valamint a közérdekű információkról. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja a közösségi feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Az osztályába járó gyermeket érintő fegyelmi tárgyaláson részt vesz. Előkészíti, figyelemmel kíséri a szakértői bizottság vizsgálatait, a szakvélemény adatait a tanügyi dokumentációban rögzíti, a megfogalmazott javaslatokat munkája során figyelembe veszi. Havonta egyezteti a tanulói érdemjegyeket az osztálynaplóval, az ellenőrző könyvvel, tájékoztató füzettel. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat (osztálynapló naprakész vezetése, félévi és év végi statisztikák, továbbtanulással, gyámüggyel kapcsolatos tennivalók, anyakönyv, felszólítások, feljelentések, bizonyítványok, vizsga jegyzőkönyvek határozatai, stb.).
Munkaközösség-vezetői munkakörrel kapcsolatos feladatok: A munkaközösség – vezető fő feladata az intézmény szakmai munkájának tervezése, szervezése, ellenőrzése, az oktató-nevelő munka színvonalának emelése. Kapocs a pedagógusok és az iskolavezetés között. Ennek érdekében: -
-
-
Összeállítja az iskola pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját. Részt vesz a tanév munkatervének kidolgozásában, értékelésében. A tanulói követelményrendszer kialakítása, mérése, ellenőrzése érdekében vizsgálja a munkaközösséghez tartozó tagok bevonásával a tanulók tudás és képességszintjét. Javaslatot tesz a pedagógiai eredményesség fokozására. Az intézményvezetéssel együttműködve tervezi, szervezi, ellenőrzi és értékeli a munkaközösség és tagjainak szakmai munkáját és munkafegyelmét. Irányítja a munkaközösségek tagjainak szakmai fejlődését. Javaslatot tesz jutalmazásukra vagy fegyelmezésükre. Az Intézményvezetővel egyeztetett óralátogatási terv szerint látogatja a tanítási órákat. Felügyeli a tantervek és tanmenetek szerinti előrehaladást, egyezteti a bejegyzett anyagokkal. Szakmai, gyakorlati segítséget ad a pályakezdő, kevés gyakorlattal rendelkező tanároknak, tanárjelölteknek. Javaslatot tehet pedagógusok továbbképzésére, szakvizsgáinak letételére. 74
-
Évente összefoglaló elemzést készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára. Felettesének adatokat szolgáltat a hozzá tartozó munkaterületről. Az iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró, karácsony, ballagás, Ki mit tud, Fogom a kezed, stb.) szervezési munkáit segíti. Az oktatói-nevelői és egyéb az intézményi működési feladatokhoz kapcsolódó jogszabályok, rendeletek figyelemmel kíséri, ismerteti.
Testnevelő munkakörrel kapcsolatos feladatok: - Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének és motoros képességeinek fejlesztése, mozgásigény kialakítása, szemléletük formálása.
-
Speciális feladatai kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel, kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal, a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást a tanulók számára mozgással kapcsolatos szabadidős foglalkozásokat szervez, figyelemmel kíséri a sporteszközök állapotát, szükség esetén a vezetőség felé jelzést tesz javaslatot tesz az eszköztár bővítésére
A szakoktató feladatai, kötelességei: -
-
a tanterv alapján a szak- és gyakorlati tantárgyak tanmenetének elkészítése, felkészülés az egyes tanítási órákra; az elméleti tananyag oktatása, feldolgozása, megbeszélése, tanítása; a gyakorlati tananyag oktatása, bemutatása, gyakoroltatása; kellő időben gondoskodik a soron lévő foglalkozáshoz szükséges anyagok, eszközök, szerszámok, tanulói gyakorlatok szakszerű előkészítéséről; Megismerteti a tanulókkal: a. a tanműhely szervezetét és rendjét, b. a gyakorló helyek felszerelését, c. a munkával kapcsolatos anyagok, szerszámok, gépek, berendezések kezelését, célszerű és biztonságos használatát. d. a tanműhely munkavédelmi szabályait, tételesen ellenőrzi a helyes értelmezést, elsajátítást és a tanuló aláírásával tudomásul véteti, a házi feladatok kijelölése és ellenőrzése, az írásbeli munkák kijavítása, a szóbeli feleletek és beszámolók értékelése; dolgozatok előkészítése, megíratása és értékelése; a tanulók tanulmányi előmenetelének, teljesítményének értékelése, érdemjegyek rögzítése az enaplóba; szülői értekezletek, fogadóórák keretében kapcsolattartás a szülőkkel; részvétel a nevelőtestületi üléseken, szakmai munkaközösségi értekezleteken, nevelési értekezleteken, kapcsolattartás más tanárokkal, nevelőkkel; munkavédelmi oktatás tartása, a munkavédelmi szabályok betartásának ellenőrzése; részvétel a munkahelyi továbbképzésben; fegyelmileg és anyagilag felelős a gondozására bízott eszközök, felszerelések, gépek, berendezések, alapképző épségéért tisztántartásáért, előírás szerinti karbantartásáért; ellátja a szakmunkásvizsga gyakorlati részével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat.
A gyógypedagógiai asszisztensi munkakörrel kapcsolatos feladatok:
75
-
-
-
-
Közvetlenül vesz részt az oktató – nevelő munkában, tevékenységét az aktuális feladat-felosztás szerint végzi. A gyógypedagógiai asszisztens általános pedagógiai asszisztensi feladatai keretében átveszi, átadja a tanulót a szülőtől, gondozótól, a pedagógussal egyeztetve tájékoztatja a szülőt a tanulót érintő napi eseményekről. Részt vesz a szülői értekezleteken, esetenként családlátogatáson, team/munkaközösségi megbeszéléseken, intézményi értekezleteken. Intézményen kívül foglalkozások, programok helyszíneire, kirándulásokra, tanulmányi sétákra, erdei iskolában stb. kíséri a tanuló(ka)t. Gondoskodik a foglalkozásokon való megjelenésről, tevékenyen részt vesz a tanuló környezeti, személyi higiénés szokásainak kialakításában (személyes élettér, közös élettér tisztasága, rendje stb.). Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében, lebonyolításában, felügyeli a rábízott tanulókat, vigyáz a tanulók testi épségére. Segíti, bátorítja a tanulót általános jellegű egyéni és csoportos feladatai megoldásában. A pedagógus irányításával közreműködik a tanulót fejlesztő, korrekciós tevékenységben, egyénileg segít a tanulónak a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon. Tanítási órán segít a differenciálásban. Közreműködik a tanórák és a napközis foglalkozások rendjének biztosításában, a tanórai foglalkozásokon az általános jellegű oktatási és technikai eszközök kezelésében. Gondoskodik a fali újságok aktualizálásáról és az iskola dekorálásáról. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben ügyeletet lát el.
Iskolatitkár munkakörrel kapcsolatos feladatok: Heti törvényes munkaideje: 40 óra. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását a lehető legrövidebb időn belül, legkésőbb a munkakezdés időpontjáig jelezze közvetlen felettesének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.
Az iskolatitkár munkája során köteles betartani az iratok kezelésével kapcsolatosan az Iratkezelési szabályzatban, valamint a KLIK ügyrendjében meghatározottakat. Munkáját a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai alapján végzi. - Kimutatásokat, tájékoztatásokat készít, rendszerez. Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Munkájával az intézményvezetést támogatja. - Feladata a KIR – rendszerben és az Intézményi Adminisztrációs Rendszerben a tanuló és dolgozói nyilvántartások kezelése, az adatok ellenőrzése, bevitele, pótlása. - Tanulók részére megrendeli a diákigazolványokat, s azok kezelését a jogszabályokban meghatározottak szerint kezeli. Kezeli a tanulói utazási dokumentumokat. - Tanulókkal, az oktatással és egyéb ügyekkel kapcsolatos nyomtatványokat rendeli, kezeli (pld. iskolalátogatási igazolás, iskolai mulasztásokról történő dokumentáció, stb.). - Pedagógusok részére megrendeli a pedagógus igazolványokat és azokat a jogszabályokban meghatározottak szerint kezeli. Felnőttek kedvezményes (50%-os) utazási űrlapjait kezeli. - Feladata a munkába járások, kiküldetések elszámolása, nyilvántartása. - Állománytáblát, dolgozói távolléteket naprakészen vezeti. - A dolgozók éves egészségügyi szűrővizsgálatainak dokumentációját lebonyolítja. - Vezeti a postakönyvet, a postaforgalomról kimutatást készít. - Az értekezletek, esetmegbeszélések, fegyelmi tárgyalások jegyzőkönyveit gépeli. - Belső és külső körözvények, tájékoztatók az iskola dolgozóihoz történő eljuttatását és láttamozását számon tartja.
76
Titoktartási kötelezettséggel bír, a szakmai protokoll és szakmai etikai kódex alapelvei szerint jár el. Köteles az intézet jó hírét, vagyonát sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. A hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik. A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy az intézményvezetőnek. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák.
77
4 sz. melléklet Panaszkezelési szabályzat Célja: a tanulót, szülőt, pedagógust, egyéb alkalmazottat érintő problémákat a legkorábbi időpontban, a legmegfelelőbb szinten lehessen feloldani vagy megoldani. Panasszal és közérdekű bejelentéssel bárki fordulhat a panasszal vagy a közérdekű bejelentéssel összefüggő tárgykörben eljárásra jogosult szervhez (a továbbiakban: eljárásra jogosult szerv). A szóbeli közérdekű bejelentést az eljárásra jogosult szerv írásba foglalja és a közérdekű bejelentő számára másodpéldányban átadja. A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, közigazgatási - eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat. A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat. Alapvető szabályai: A panaszos problémájával az érintetthez forduljon. A panasz kezelését a jelzés pillanatában meg kell kezdeni. A panaszosnak éreznie kell, hogy ügye nem csak neki fontos. A panaszkezelés határidejét be kell tartani. A tipikus problémák külön figyelmet érdemelnek. Panaszkezelési eljárás lépései: A panasz felvétele a mellékelt nyilvántartó lappal A panasz jogosságának vizsgálata. Jogos panasz esetén egyeztetés az érintettekkel. Tanulságok megfogalmazása. A szükséges intézkedések megtétele. Az érintettek tájékoztatása A panasznyilvántartó lap a keletkezetett dokumentációval együtt 5 évig az irattárban kerül elhelyezésre. Asszisztens és gyermekfelügyelő nem jogosult a panaszkezelésre. A közösségek és egyének egyaránt tehetnek panaszt. A pedagógusok és egyéb alkalmazottak a közalkalmazotti tanácson, munkaközösségeken keresztül, a szülők a szülői szervezeten keresztül, a tanulók a diákönkormányzaton keresztül is élhetnek panasszal. A panasz szóban és írásban is megfogalmazható. Szintjei I. szint - Pedagógus A tanuló/felnőtt problémájával az órák közti szünetben elsősorban az ügyeletes nevelőt keresheti. Tanórákon jelentkező problémákat a tanító, a szaktanár kezeli. Napköziben, délutáni foglalkozásokon adódó panaszokat a napközis nevelők, foglalkozást tartó pedagógusok orvosolják, hozzájuk kell fordulni. II. szint - Osztályfőnök Ha az ügyeletes nevelő, a szaktanár, a napközis nevelő, a foglalkozást tartó pedagógus nem kompetens a panasz kezelésében továbbítja azt az osztályfőnöknek, illetve a probléma megoldását az osztályfőnöktől kérheti a tanuló/ a felnőtt. III. szint – Igazgató-helyettes
78
Ha az osztályfőnök nem tudja megoldani a problémát, közvetíti a panaszt azonnal az igazgatóhelyettes felé, illetve amennyiben az osztályfőnök nem tesz intézkedést a panasz kezelésére közvetlenül a tagintézményvezető igazgatóhelyetteshez fordulhat a panaszos. IV. szint - Intézményvezető Szükség esetén a panaszkezelés érdekében az igazgatóhelyettes jelez az igazgató felé. Nem megnyugtató problémakezelés esetén a tanuló, felnőtt is fordulhat közvetlenül az intézmény igazgatójához. Az intézményvezető által vizsgált panaszokat minden esetben határozattal kell lezárni. V. szint - Fenntartó A panasz nem kielégítő kezelése és a probléma további fennállása esetén a panaszos a fenntartótól kérhet jogorvoslatot az igazgatói határozat kézhezvételét követő 15 napon belül. A panaszközlés színterei: fogadóórákon szülői értekezleteken egyéb értekezleteken, megbeszéléseken írásban postai úton, e-mail útján (6300 Kalocsa, Tompa Mihály utca 10-14. vagy
[email protected]) telefonon a 06 78 461-667 számon
79
Panaszkezelési határidők: I. II. szinten az érintettnek a problémáról való értesülést követően, ha kompetens annak megoldásában azonnal meg kell tennie a megfelelő intézkedéseket, illetve továbbítani a következő szintre. Az igazgatóhelyettes 3 napon belül köteles egyeztetni az érintettekkel, és megtenni a megfelelő intézkedéseket. Az igazgató 15 napon belül megbeszélést kezdeményez az érintettekkel. A fenntartó 30 napon belül megvizsgálja a panaszt. Az igazgató, a fenntartó 30 napon belül írásban ad tájékoztatást a panasz kezeléséről. A szabályzatban nem érintett témakörökben a 2013. évi CLXV. törvény a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről az irányadó.
Panaszkezelés ügyeletes nevelő
gyógypedagógus
tanító, szaktanár
I. szint
II. szint
osztályfőnök
igazgatóhelyettes
igazgató
fenntartó
III. szint
IV. szint
V. szint
80
Panaszkezelési Nyilvántartó Lap Panasztétel időpontja:
Panasztevő neve:
Iktatószám: Panasz leírása:
Panasz fogadó
neve:
Kivizsgálás módja:
beosztása:
Kivizsgálás eredménye:
Szükséges intézkedés:
Végrehajtásért felelős neve:
Panasztevő tájékoztatásának időpontja:
81
