A Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium
PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2013.
1
TARTALOMJEGYZÉK
Tartalomjegyzék --------------------------------------------------------------------------- 2. 1. Helyzetelemzés ------------------------------------------------------------------------- 3. 2. A kollégiumi nevelés alapelvei ------------------------------------------------------- 4. 3. A kollégium funkciórendszere -------------------------------------------------------- 5. 4. A kollégiumi nevelés célja ------------------------------------------------------------ 6. 5. A kollégiumi nevelés feladatrendszere ----------------------------------------------- 6. 6. Konkrét nevelési feladataink ---------------------------------------------------------- 6. 7. A kollégiumi nevelés értékrendszere------------------------------------------------- 7. 8. A kollégium nevelési programja: ----------------------------------------------------- 9. 8. 1. A tanulási kultúra fejlesztése ----------------------------------------------- 9. 8. 2. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció ----------------------- 11. 8. 3. Közösségi életrend és normarendszer követése --------------------------- 15. 8. 4. Egészséges és kultúra iránti igényes életmódra nevelés ------------------------------------------------------------------------ 18. 8. 5. Önismeret fejlesztése. Korszerű világkép kialakításának segítése ----------------------------------------------------- 20. 8. 6. Keresztény élet - keresztény hitre nevelés -------------------------------- 21. 8. 7. Környezeti nevelés ---------------------------------------------------------- 24. 8. 8. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság ---------------------------------- 25. 8. 9. Művészet és információs kultúra------------------------------------------- 28. 8.10. A kollégiumi nevelési, fejlesztési feladat-----------------------------------------38. 9. A kollégium működése: ---------------------------------------------------------------- 53. 9. 1. A kollégium szervezeti felépítése ----------------------------------------- 53. 9. 2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges személyi feltételek ----------------------------------------------------------- 54. 9. 3. Az intézmény tárgyi feltételei ---------------------------------------------- 56. 9. 4. A kollégium kapcsolatrendszere ------------------------------------------- 58. 9. 5. A kollégium hagyományai és ezek továbbfejlesztési terve ---------------------------------------------------------------------------- 59. 9. 6. A kollégium gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége --------------- 60. 10. A kollégiumi foglalkozások rendszere és szerkezete ------------------------------ 61. 11. A kollégiumi tevékenység ellenőrzése, eredményességének mérése ----------------------------------------------------------------------------------- 63. 12. A PP záradékai ------------------------------------------------------------------------- 66.
2
A kollégium pedagógiai programja „Híven a széphez,az igazhoz, jóhoz, Állhatatosan az Isteni szóhoz…” (Himnusz Kalazanci Szent Józsefhez)
1. Helyzetelemzés Az intézmény neve: Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium A fenntartó: Piarista Tartományfőnökség 1992. július 1-jével a Piarista Rend visszakapta régi rendházát, s vállalta „jogutódként” az itt működő középiskolai kollégium folyamatos fenntartását. A város legrégibb épületegyüttesének létrehozása még egy másik rend, a pálosok érdeme. Az ún. „fehér barátokat” IV. Béla telepítette le a városban. Bár a pálosok eredetileg oktatással nem foglalkoztak, a XVII-XVIII. században már gimnáziumi ifjakat is neveltek Sátoraljaújhelyben. A pálosok újhelyi tartózkodásának II. József 1786. március 26-án kiadott rendelete vetett véget. II. József legfelsőbb kézirati parancsára (23693/2126.sz.) telepedtek át a piaristák Tokajból Sátoraljaújhelybe. Ottani iskolájukat a törökből magyarrá lett Pikóczy Eleonóra segítségével hozták létre 1727-ben. A szervezett keretek között folyó gimnáziumi képzés 1789 szeptemberében indult el 4 osztállyal a rendház második emeletén. E falak között volt a piarista atyák diákja Kossuth Lajos 1810-1816 között. A piaristák tanító tevékenységét 1948-ban az államosítás szakította meg. Az atyáknak a rendházat is ki kellett üríteniük, s az így „szabaddá” vált épületben diákotthont hoztak létre fiútanulók számára. Az intézményt 1963-ban kollégiummá minősítették át, s ezzel egyidőben fölvette leghíresebb tanítványának, Kossuth Lajosnak a nevét. Az ezt követő időszakban 1964-1966 között modernizálták az épületet. 1968 szeptemberétől a kollégium koedukálttá lett (180 fő: 130 leány és 50 fiú). 1992-ben a Piarista Rend visszatért a provincia legészakibb részére, hogy folytassa a négy évtizede megszakadt oktató-nevelő munkáját. 3
2. A kollégiumi nevelés alapelvei Kollégiumunk PP-ja teljesen önálló, és nem kötődik egyik társiskola PP-hoz sem. Ennek oka, hogy intézményünk több iskolával van partneri kapcsolatban, melyek fenntartója és pedagógiai hitvallása eltér egymástól. 2.1. • Demokratikus, humanista nevelői elvek alkalmazása. • Az alapvető emberi - és szabadságjogok, valamint a tanulókat megillető jogok érvényesítése. • Tanuló iránti felelősség, bizalom, szeretet, tapintat, otthonjellegű viszonyrendszerek kialakítása. • Az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, az általános elveket tartalmazó közösségi szabályok átvétele. • A nemzeti etnikai azonosságtudat kialakítása, fejlesztése, esélyegyenlőség megteremtése. • Aktív kapcsolattartás és együttműködés az iskolákkal, szülőkkel. • Egyén és közösség iránt érzett felelősség, tolerancia és empátia készségek fejlesztése. • Intellektuális igényesség, kulturális stílus a pedagógus tevékenységében. 2.2. • Hiteles keresztény közösség fejlesztése, amely képes megkülönböztetni és visszaszorítani a mai társadalmi liberalizmus jellemzőit. • Keresztény erkölcsi értékrend kialakítása és hitben való gyarapodása. • A kollégista növendékeinkből vidám és higgadt, istenre hagyatkozó emberek nevelése. • Az egyéni és életkori sajátosságok figyelembevétele. • Építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére. • A szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés.
4
3. A kollégium funkciórendszere Oktatáspolitikai, szociálpolitikai funkció • • •
•
A szabad iskolaválasztás jogának biztosítása. A tankötelezettség megvalósíthatóságának, teljesítésének biztosítása. A továbbtanulás lehetőségének biztosítása. Az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi mobilitás elősegítésében való részvétel.
Szociális funkció Minden általános - és középiskolás kollégium alapvető funkciója, hogy lakhatást, ellátást - /otthont/, valamint tanulási lehetőséget biztosítson a szülői háztól távol tanulni akaró diákok számára. • Az élet szociális alapjainak megteremtése /szociális ellátás és az ellátás biztonsága/. • Szociális „védőháló" alkalmazása az egyén és a közösség számára. • Az otthon, a „második otthon" kialakításának lehetősége.
Nevelés • • • •
Családhelyettesítő funkció; szocializációs funkció; személyiségformáló funkció; nevelési értékeket közvetítő funkció.
Tanítás, oktatás, képzés • • • •
Az iskolai teljesítés feltételeinek megteremtése; felzárkóztatás; tehetséggondozás; pályaorientáció, pályaválasztás.
5
4. A kollégiumi nevelés célja • A bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása.
5. A kollégiumi nevelés feladatrendszere •
• • • • • • • •
Tanulási kultúra fejlesztése. Felzárkóztatás, tehetségek kiválasztása, gondozása, a pályaorientáció segítése. Önismeret fejlesztése, korszerű világkép kialakításának segítése, az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek elsajátítása. Művészet és információs kultúra gyarapodása. Egészséges és kulturált életmódra nevelés. Közösségi életrend és társadalmi normarendszer fejlesztése. Nemzetiségi identitás fejlesztése, kulturális örökségének tisztelése Környezeti nevelés. Keresztény élet - keresztény hitre nevelés.
Célunk: • • •
elkötelezettség /Isten, haza, család, szűkebb közösség iránt/, szakmai színvonal, rend /külső és belső = alaki és lelki/.
6. Konkrét nevelési feladataink •
• •
Vallásos nevelés, egyházi gondolkodás, biztos keresztény erkölcsi értékrend kialakítása, és az azokhoz való feltétlen ragaszkodás. Biztos érzelmi erővonalak megrajzolása: igazsággal, igazságossággal áthatott szeretet alkalmazása. A biztosan tájékozódó képesség kifejlesztése, melyet fel tudnak használni az információ és hírek átadásában, valamint a kaotikus társadalmi és politikai helyzetben is: • •
kritikus gondolkodás, „odahallgatás", „odafigyelés" megtanítása, 6
• • • •
közéleti szereplésre való alkalmasság, párbeszédre, konszenzusra való készség.
A képesség, hogy másban is felébresszék a közjóra és közszolgálatra való törekvést. Igényesség kialakítása az élet minden területén: • a személyes /baráti és pár-/ kapcsolatokban, • a közösségi kötődésekben, • a mindennapi munkában, • a művészetekkel kapcsolatban, • a beszédben, • a szakmai színvonalban, • a környezetben, • a testkultúrában, • az étkezésben.
7. A kollégiumi nevelés értékrendszere Tudatos erkölcsiség • • • • • • •
Erkölcsösség, jólneveltség, értéktisztelet, viselkedési, magaviseleti szabályok betartása, becsületesség, jellemesség. A jó, a rossz, a helyes, a helytelen, az igaz, a hamis felismerése. Őszinteség, egyenesség, nyíltság, a felelősség vállalása. Hit és hűség gyakorlása. Szeretet, megértés, türelem, alázat előtérbe helyezése. Felelős szabadság, belső fegyelmezettség alkalmazása. Segítőkészség kialakítása.
Műveltség, tudás, intelligencia • • • • •
A tanulás, a tájékozottság fontosságának elfogadása. A művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása. Nyelvtanulás, nyelvismeret, nyelvvizsga jelentőségének tudatosítása. Motiváltság az önképzésre, permanens tanulásra. Buzdítás az igényességre, szorgalomra, kreativitásra. 7
Önismeret, önelfogadás, reális énkép •
Igény az önismeretre, önnevelésre, az egyéniség kibontakoztatására. Saját személyiségünk vállalása, egészséges önbecsülés. Felelősségvállalás a saját életút alakításáért. Céltudatosság, kitartás - minden helyzetben. Nyitottság az élményekre, a jól végzett munka örömére, a pozitív érzelmekre.
• • • •
Magyarság • • • • • • • •
A szülőföld, az elbocsátó környezet, a befogadó környezet szeretete, hazaszeretet. Történelmünk, nemzetünk ismerete, szeretete. Az anyanyelv művelése, „tiszta" használata. A határokon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, kapcsolatteremtés. Hagyományaink, egész kultúrkincsünk ismerete, tisztelete, védelme, gyarapítása. Nemzeti szimbólumaink tisztelete. A hazánkban élő nemzetiségek jogainak, kultúrájának, hagyományainak, nemzeti érzéseinek tiszteletben tartása. Áldozathozatal a haza felvirágoztatásáért, békéjéért.
Európaiság • • • •
Az európai kulturális hagyomány és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása. Szomszédaink és a többi európai nép nemzeti érzéseinek, identitástudatának tiszteletben tartása. A közép-európai és kelet európai régió sajátos történelmének, problémáinak megismerése. Az EU ismerete, működésében való részvétel felvállalása.
8
8. A kollégium nevelési programja M
Ha mindent Jézus Krisztusra vonatkoztatunk, meg tudjuk különböztetni az értékeket, amelyek az embert emberré teszik, a negatív értékektől, amelyek az emberi méltóságot lerombolják". VI. Pál
8.1. A tanulási kultúra fejlesztése Alapelvek: • A tanulás a diákság kötelessége. • A tanulás feltételeinek biztosítása.
Célok: • • • •
•
A folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása. A folyamatos tanuláshoz szükséges tanulástechnikai ismeretek elsajátítása. Tanulási kedv fejlesztése. Adottságoknak megfelelő tanulmányi eredmények elérése. A kultúra iránti igényesség kialakulásának elősegítése.
Legfontosabb feladatok • • • •
Optimális tanulási feltételek biztosítása. A helyes tanulási módszerek, technikák kialakítása. Egyéni és csoportos segítségnyújtás lehetőségének megteremtése. Pályairányítás, továbbtanulásra ösztönzés.
Tanulási feltételek • Tárgyi feltételek: A nyugodt tanulást 4 tanulószoba szolgálja, ahol minden diáknak saját tanulóasztala, a könyvek számára saját fiókja van. A tanulószobákban folyó szilenciumon kategóriák szerint minden tanuló számára kötelező a részvétel. A tanulóórán nevelőtanárral történt egyeztetés alapján, kivételes esetben vagy kisebb csoport együtt tanulása esetén engedélyezett más helyiségekben való tanulás. A hálószobában, szobán belül biztosítjuk a tanuláshoz szükséges feltételeket. 9
• Állandó szaktanári segítés: A nevelők nemcsak felügyeletet látnak el a tanulási idő alatt, hanem fontos feladatuk a tanulók felzárkóztatása, a nevelési célzatú és értékelő jellegű beszélgetések és a tanulási módszerek begyakoroltatása.
Szubjektív feltételek: Tanulócsoportok összetétele, kialakításuk elvei: • A csoportokat lehetőség szerint évfolyamonként és tanulmányi eredmény alapján alakítjuk ki. A 9-11. évfolyam diákjai saját tanulószobákban tanulnak. Szoktatjuk őket a közös és csendes tanuláshoz. A délutáni különórák, sportedzések, diákkörök, zeneiskolai órák miatt különös gondot kell fordítani arra, hogy megtanulják a tapintatos közlekedést, és a koncentrált tanulást, az idő jó felhasználását. • A 12. évfolyam tanulói általában külön szobákban vannak elhelyezve, így a különböző elfoglaltságú csoportok nem zavarják, akadályozzák egymást az elmélyült tanulásban. • Fontos a helyes szokások kialakítása, meggyökereztetése, a helyes tanulási módszerek elsajátítása. /Ezeket ismertetni kell csoportfoglalkozásokon, szülői értekezleteken./
A nevelőtanár feladatai a tanulás megszervezésében: • • •
Tájékozódás a diákok egyéni tanulásának jellemzőiről /globális, frakcionalizált vagy vegyes tanulás, tervszerű vagy tervszerűtlen tanulás/. Az egyes tanulók számára könnyű és nehéz tárgyak, illetve kedvelt és elutasított tantárgyak ismerete. A tanuló viszonyulása iskolai sikereihez, kudarcaihoz, a dicsérethez és az elmarasztaláshoz.
A fejlesztés területei: • • • • • • •
Tanulási technikákkal kapcsolatos általános ismerete, önismeret, egyes tantárgyak tanulásának módszerei, az olvasott anyag feldolgozásának menete, a feladatmegoldás algoritmusa, az órai munka és jegyzetelés technikája, kiselőadásokra, felelésekre történő felkészülés, • írott anyag előadása.
10
Foglalkozások, tevékenységek szervezése: • •
• •
•
•
A szilenciumokon, a leckekikérdezéseken a kijelölt tanulóknak kötelező a részvétel. A tanulástechnikai ismereteket csoportos és kiscsoportos foglalkozások keretében dolgozzuk fel. A részvétel a kijelöltek részére kötelező. Az önismeret és az egyéni tanulási módszerek kialakítását segítő foglalkozások egyénekre szabottak és kiscsoportosak legyenek. A tanórán kívüli ismeretszerzési módszerek (könyvtár, Internet, előadások, túrázások) csoportos vagy kiscsoportos formában szervezendők, a részvétel kötelező vagy fakultatív. A szellemi vetélkedők, pályázatok egyéni vagy kiscsoportos foglalkozások keretében kötelező vagy fakultatív alapon legyenek megszervezve. A havi, a féléves és az évi tanulmányi munka eredményeinek értékelése kötelező csoportos foglalkozásokon történik.
A fejlődés ellenőrzésének módszerei • Rendszeres napi ellenőrzés, esetleges kikérdezés, • elemző értékelés havonta, a nevelőtanárok részéről csoportszinten, • elemző értékelés félévente a közgyűlésen.
8. 2. Felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció Alapelvek • • • •
A kollégiumnak türelmet kell tanúsítani az érintett fiatalokkal szemben. A kollégium családi otthon helyett lakhatást biztosít, a szülői gondoskodásból átvállal. A kollégium mintaadó, értékközvetítő és prevenciós tevékenységet is folytat. A kollégium az emberi kapcsolatokban közvetlen, együttműködésre épülő legyen. 11
• • • • •
A kollégium légköre érzelmi biztonságot, szeretetet közvetítsen a tanulók felé. A kollégium e feladatrendszer megoldásában a tanulók aktivitására és motiváltságára építsen. A kollégium légköre bátorítást adó, ingergazdag, ösztönző és szabadságot adó legyen. A nevelői módszerek differenciáltak legyenek, alkalmazkodjanak a tanulók egyéni haladási üteméhez. Szükség esetén a kollégium direkt módon is befolyásolja a krízishelyzetbe került gyerekek környezetét, szakember segítségét kérheti, anyagilag is támogathatja a rászorult tanulóit.
Célok • Társadalmi munkamegosztásra való felkészítés. • A társadalmi mobilitás egyéni lehetőségeinek biztosítása. • A társadalmi egyenlőtlenségek káros hatásainak enyhítése. • Szocializáció. • A tanulók személyiségének és képességeinek sokoldalú fejlesztése.
A feladatrendszer tevékenységeinek területei: A hátránykompenzációs tevékenység, gondoskodási tevékenység. A gondoskodás alapja: • megfelelő ellátás (lakhatás, élelem, eü. ellátás, tanulás, életvitel), • szeretet és megbecsülés iránti igény megteremtése. Mintaadás, értékközvetítő tevékenység: • erkölcsös gondolkodásra és viselkedésre irányuló ismeretek átadása, • egészséges életvitelre szoktatás. Szocializációs tevékenység: • változatos szerepminták és szocializációs magatartások gyakorlásának lehetőségei 12
(kooperációt, önállóságot, felelősségtudatot fejlesztő tevékenységek), • harmonikus, szeretetteljes szociális környezet megteremtése, • személyes kapcsolattartást, megfelelő empátiát, egymásra figyelést, rendszeres eszmecserét igénylő tevékenységek szervezése, • a fentieket erősítő környezet kialakítása. Kultúra és tudásközvetítő tevékenységek: • szorongásmentes, nem tantárgyorientált, teljesítménykényszer nélküli légkör megteremtése, • sokoldalú képességfejlesztő tevékenységek biztosítása. Motivációfejlesztő tevékenységek: • tanulási technikák, önismeret kialakítását segítő tevékenységek, pozitív önértékelés kialakítására vonatkozó tevékenységek, felzárkóztatás, alapkészségek megfelelő szintre hozása, teljesítménykényszerből adódó szorongás feloldására irányuló foglalkozások.
Továbbtanulás segítése, pályaorientáció • •
• • •
A kollégiumtanulás a segítő tevékenységével a diák továbbtanulási és felvételi esélyeit segíti. Tanulástechnikai, kommunikációs, matematikai, informatikai, idegen nyelvi ismeretei, vizuális kultúra, testi és mentálhigiénés kultúra, valamint önismeretének fejlesztésére vonatkozó tevékenységével támogatja a kollégium a diák továbbtanulását, pályaorientációját. A kollégium segít a pályaismeretek elsajátításában. Az intézmény a jövőkép hiányainak pótlására vonatkozó tevékenységet folytat. Alkalmazkodóképesség, élethosszig tartó tanulás, a piacgazdaság körülményeihez való alkalmazkodás, az egészség és a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítását célzó tevékenységeket szervez.
Tehetséggondozás 13
•
•
•
A kollégium légkörében érzelmi biztonságot, ösztönzést ad a tehetséges tanulónak, ingergazdag környezetével segíti adottságainak kibontakozásában. Széleskörű tevékenység biztosításával minden kollégista tanuló találja meg az adottságainak legmegfelelőbb tevékenységeket, elfoglaltságokat. A kollégium biztosítja az adott tevékenység folyamatos elvégzésének lehetőségét.
Foglalkozások, tevékenységek szervezése Év elején tanulmányi gondokkal és szociális hátrányokkal küszködő diákokat meg kell ismerni. Ennek módja a tanulmányi foglalkozásokon és a leckekikérdezéseken, valamint az osztályfőnökök tájékoztatása alapján történik. Szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulóinkat a kollégiumi tevékenységük figyelésével, társas viszonyaik során ismerjük meg. A szociálisan hátrányos tanulók esetén egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében pótolni kell a hiányosságokat. Alapvető követelmény ezekben az esetekben a nagyon jó, bizalmon és diszkréción alapuló tanár-diák kapcsolat. Prevenciós tevékenységünk ismeretnyújtásra és a kollégiumi élet- és értékrendjére épül. Az egyértelmű világos, ugyanakkor barátságos kollégiumi légkört a nevelők az évek óta kollégista és aktív tanulókkal együtt alakítják ki. A pályaorientációs foglalkozás kezdetben csoportosan, majd egyéni formában történjen. A kollégiumon kívüli ilyen irányú ismeretszerzési lehetőségekre a tanulókat normál körülmények között el kell engedni. A kollégiumnak a sikerélmény-biztosítás érdekében széleskörű és folyamatos szabadidős tevékenységet kell biztosítani. A tehetséggondozásban a kollégium tárgyi és személyi feltételrendszerének függvényében vesz részt minden diák, a kollégiumon kívüli lehetőségeket a legteljesebb mértékben ki kell használniuk. A foglalkozások kötelező jellegét - figyelembe véve a szituációt, a gyerek fejlettségét, a kitűzött eredmény fontosságát - elsősorban a csoportvezető határozza meg.
14
8. 3. Közösségi életrend és normarendszer követése /Egyén és közösség/ Alapelvek: • • • •
•
•
A közösség az együttműködés és a folyamatos tevékenység színtere. A hagyomány és a közös jövőkép a csoportkohézió fontos eleme. A közösség érzelmi színtere a szociális kompetencia fejlesztésének lényeges tényezője. A közösségi életrend és a normarendszer fejlesztésében kitüntetett szerepe van a pedagógus személyiségének, attitűdjének, segítőképességének, vezetési stílusának. Az egyén és a közösség közötti viszonyok a szociális viselkedésben megnyilvánuló kölcsönhatások, amelyeket az aktuális szociális helyzet, az egyén szociális értékrendje, szociális képességei és kreativitása határoznak meg. Alapvető értékeinknek tekintjük: • A humanizmust, a kollektivizmust, a hazafiságot, a demokratizmust, a munka tiszteletét, a szabadságot, • a közösségi magatartást, a szolidaritást, a másság tiszteletét, • a személyes méltóságot, az élet és egészség védelmét, a személyes tulajdon megóvását, a személyes meggyőződést és szokások tiszteletét, az önismeret, az önkontroll, az önmagunkért való felelősséget, • a kulturális értékek tiszteletét, a kultúra iránti érdeklődést, a nyitottságot, a toleranciát, • a természet szeretetét és védelmet, az élet tiszteletét.
Célok: • • •
•
A szociális értékek megismerése, pozitív értékrendek elfogadása és e szerinti viselkedés elősegítése. Alapvető etnikai és illemtani ismeretek elsajátítása. Az együttműködéshez szükséges szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, szervezőképesség, kommunikációs kultúra) fejlesztése. Elősegíteni, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben; segíteni a kollégista beilleszkedését az új környezetbe. 15
•
•
A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának megismertetése. A társadalom szerkezetének és működésének magyarázata. Családi életre nevelés segítése.
A szociális kompetencia fejlesztésének területei: •
Cél a szociális kompetencia komponenskészletének gyarapítása, az egyéni értékrend és képességrendszer kiépülésének és kreativitásának elősegítése.
•
Az egyéni szociális értékrend fejlesztésének területei: • • • •
kötődés, rangsorképzés, csoport- és hovatartozási kötődés, birtoklás, • párkapcsolat és szexualitás, családi élet, utódnevelés.
• Szociális képességrendszer fejlesztése: • • • • • • •
szociális szokások, minták, szociális ismeretek és készségek kialakítása, érzelmi és szóbeli szociális kommunikáció, segítőképesség fejlesztése, együttműködési képesség fejlesztése, vezetőképesség fejlesztése, versengési képesség fejlesztése.
Erkölcsi nevelés területei: • • •
Viselkedésszabályzás módjai, ezek működése (szabályok megfogalmazásának fontossága, a szabálybetartás kontrollja). Erkölcsi kategóriák és normák tudatosítása. Az erkölcsi intellektus fejlesztése.
Illemtani ismeretek területe: • •
Az illemtan helye a viselkedésszabályozásban. Az illemtan története. 16
•
Feldolgozandó illemtani ismeretek: • A kommunikáció (köszönés, megszólítás, beszélgetés, hallgatás, bemutatkozás), • a tisztálkodás, az öltözködés, • az étkezés (evőeszközök használata, ételfogyasztás), • a vendégség, a vendéglátás, az ajándékozás, • a művelődés, a szórakozás (színház, mozi, vendéglő, sportesemények, kirándulások, stb.) illemtani vonatkozásai, • a családi események (eljegyzés, házasság, keresztelő, betegség, temetés).
• Az illemtani ismeretek gyakorlati alkalmazása: • • • •
Vendéglátás a kollégiumban, kollégiumi összejövetelek, ünnepségek, a különböző kollégiumi foglalkozások, színház, mozi, hangverseny látogatás.
Családi életre nevelés területei: • Családszociológiai ismeretek:
•
•
A család fogalma, főbb jellegzetességei.
•
A család életének ciklusai.
Család funkciói: •
A biológiai-szexuális funkció.
• • • • •
A gazdasági funkció. Az érzelmi biztonságot, pihenést biztosító funkció. A családtagok életének irányítása, ellenőrzése. A kulturális és szabadidős tevékenységet irányító funkció. A betegeket ellátó, rászorultakról gondoskodó funkció.
17
8. 4. Az egészséges - és a kultúra iránti igényes életmódra nevelés
Alapelvek: •
• •
Az egészséges életmód a személyiség olyan aktivitása, amely az emberi szervezet és a lélek szükségleteinek optimális kielégítését, valamint annak működését szolgálja. A kultúra iránti igény fejlesztése a személyes szükségletek és vágyak színvonalas kielégítését jelenti. A kollégium légköre legyen olyan, hogy az elvárt értékek magától értetődőek legyenek.
Célok: Az egészséges életmódra és a kultúra iránti igényességre nevelés a személyes kompetencia motívum- és képességrendszerének fejlesztését szolgálja. Cél az önpusztító, hátrányos komponensek kialakulásának megelőzése, az előnyös komponensek gyarapítása. A szabadidős tevékenység kultúrájának fejlesztése. Az önálló életvitelhez szükséges ismeretek bővítése, képességek kialakítása.
18
Szabadidős tevékenység kultúrájának fejlesztési területei Szabadidős kulturális tevékenységek területe: • •
• •
Önálló ismeretszerzés és kulturális igény kialakítása (színház, mozi, kiállítás, vetélkedők, pályázatok). Alkotótevékenység lehetőségének biztosítása (zene, vizuális kultúra, technikai tevékenységek esztétikai vonatkozásai). Médiakultúra fejlesztése (kollégiumi újság, rádió működtetése, videózási alapismeretek). Alapvető elektrotechnikai ismeretek és jártasságok kialakítása (kollégiumi eszközök rendeltetésszerű használata).
Szabadidős sporttevékenységek • A mindennapos mozgás biztosítása. • A kollégiumon belüli versenyek kivitelezése. • Középiskolai kollégiumok közötti sportrendezvények szervezése, azokon való részvétel.
Módszerek, foglalkozások: • • • • • •
A feladatrendszer feldolgozására az életkori sajátosságokat figyelembe véve kiscsoportos és csoportos foglalkozások keretében kerül sor. A témákat folyamatosan, fokozatosan bővülő tartalommal, ismétlésekkel kell feldolgozni. A direkt ismeretszerzésen túl a kollégium életrendjével, pszichés klímájával is a kívánt hatás elérését kell elősegíteni. A tanulók bevonása, a bevont diákok segítése igen fontos feladat. A példamutatás mellett, szükség esetén, erélyes fellépésre is szükség lehet. A foglalkozásokon való részétel kötelező jellegét a téma fontossága, az érdeklődők köre, továbbá az aktuális helyzet alapján a nevelőtanár határozza meg.
19
8. 5. Önismeret fejlesztése. Korszerű világkép kialakításának segítése. Önálló életvitelhez szükséges ismeretek fejlesztése Alapelvek: •
• •
• •
Az önismeret-, mint a személyiség viszonyulása önmagához-a környezet (emberi közösségek) megismerése mellett az ember szabadsági fokait növelő tényező. A nevelési feladatrendszer nagyban hozzájárul az autonóm felnőtt személyiség kialakulásához. A racionális ismeretszerzésen túl ez a feladatrendszer elősegíti a tanuló személyiségének érzelmi gazdagodását, esztétikai fejlődését, közösséghez, kultúrához való kötődését, és az ezekkel történő azonosulását. Ez a nevelési feladatrendszer átfogja a tanuló teljes kollégiumi életszakaszát, és jelentős mértékben kívánja a diák aktivitását. A nevelőtanár oldaláról a feladatrendszer sikeres megoldása szükségessé teszi a barátságos, segítő, együttműködő attitűdöt.
Célok: • • • • • •
Az önismeret az önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása. A korszerű világkép elemeinek tudatosítása. Az önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megszerzése, a tevékenységek gyakoroltatása. A közösen meghatározott szabályok betartatása. A „kollégiumi közösségi tudat" kiépítése. Elősegíteni a felelősségteljes magatartás kialakítását.
Az önismeret fejlesztésének területei: • • • •
Önmegismerés. Önértékelés. Önfejlesztő képesség. Társas kapcsolatok, közéleti szereplés. 20
A csoportfoglalkozások tematikájába beépül: • • • • • • • • •
Az önismereti készségek és képességek kialakítása. Az egyén, a család, a közösség. A kapcsolatok /család/ és kapcsolódás /barátság/ módjai és formái. Az egyén és a társadalom. Az emberi megnyilvánulások értelmezése az életből (a másik ember személyiségének tisztelete, megértése, önmaga felvállalása). Az erkölcsi normák változásainak megismerése. A kommunikáció szerepe az önmegvalósítás folyamatában. A lelki egészségünk. Az érdeklődés és az önismeret szerepe a pályaválasztásban.
Módszerek, foglalkozások: • Az önismeret fejlesztése a kezdeti ismeretközlő szakaszban csoportos foglalkozásokon, majd egyéni és kiscsoportos foglalkozásokon és beszélgetések keretében történik. • A korszerű világkép alakításának rendszerező szakasza a középiskolai tanulmányok vége felé történik. Ezen a téren jelentős eltérések vannak a diákok fejlettsége között, ezért a fejlesztő foglalkozásokat egyéni, fakultatív formában ajánlatos megtervezni és megtartani. • Néhány témakör lehetővé teszi a tanulói kiselőadás formájában történő előadást.
8. 6. Keresztény élet - keresztény hitre nevelés Alapelvek: • A nevelő tevékenység központja Krisztus. • „... a mai társadalomban, amelyet (...) a művelődés pluralizmusa jellemez, az Egyház szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét (...), mert csak így alakíthat ki erős személyiségeket, akik képesek arra, hogy ellenálljanak a csüggesztő relativizmusnak..." (Kát. Isk.11-12.). • Kollégiumi szinten biztosítani kell a keresztény gondolkodás jelenlétét, ezért döntő fontosságú, hogy az intézmény minden tagja szeme előtt tartsa ezt a világképet. 21
• A műveltség forrásait és eszközeit felhasználva szükséges elmélyíteni az isteni igazság teljességét.
Célok: • •
Az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségből érkezők tapintattal való fölkarolása és segítése a beilleszkedésben. A keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása: • • • •
társas kapcsolatok, viselkedése, szórakozás, öltözködés.
•
•
•
Az egyházi év ünnepeinek megismertetése, közös ünneplés megkedveltetése. • A kollégium lakói sajátítsanak el különböző technikákat, ismereteket, gondolkodási módszereket, erkölcsi és társadalmi készségeket, amelyek képessé teszik őket arra, hogy személyiségüket kifejlesszék, és tevékeny tagként beilleszkedjenek a társadalomba. A vallásgyakorlat minden egyes területére csak kellő felkészültséggel, tapintattal, mérlegeléssel és bölcsességgel lehet bevezetni a kollégista diákokat. A kollégium minden tagja tisztelje az emberi értékeket.
Feladatok: Minden ember feladata, hogy saját embertársai üdvösségén fáradozzon, hogy: • folyamatos legyen kapcsolata Istennel és másokat is elvezessen erre; • teremtse meg az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét a kollégiumi közösségben; • segítse a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős használatára, érzékük legyen az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot; • nevelje a kollégistákat abban, hogy személyiségük kibontakoztatásával együtt növekedjék bennük a hit, remény, szeretet; • tanítsa meg a diákokat, hogy az érettségi, a diploma, a nyelvvizsga bizonyítvány nem végcél, hanem eszköz, amely szükséges ahhoz, hogy küldetésünket itt a földön megvalósíthassák; • értesse meg a fiatalokkal, hogy nem az elért eredmények, hanem a bennünk élő szeretet számít; 22
• a kollégiumnak, mint nevelő intézménynek feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit; épp azért, hogy az egyén eljusson az erkölcsi szabadsághoz. A hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább az életünkkel, ahogyan a hétköznapokban viselkedünk és gondolkodunk. A diákok azt az életstílust sajátítják el, amit a közvetlen környezetben látnak és tapasztalnak. A kollégiumi életben - a Szentírás tanításait felhasználva - törekedni kell a keresztény értékek érvényesítésére.
A csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek: • A természettudományon alapuló Isten-érvek. • A szentmise főbb részei. • Jézus - Isten létének bizonyítása a kinyilatkoztatásokban, a régészeti leletekben / Holt-tengeri tekercsek, Ószövetség, történelmi források/ • A szentségek. • A keresztény misztérium ünneplése. • A Szentírás és felosztása. • Az ember Isten képmása. • Szentírás magyarázat. • Az ember hivatása. • Az emberi cselekedetek erkölcsisége. • A lelkiismeret. • A törvény és a kegyelem. • Az Egyház: Anya és tanító. • Az emberi közösség.
A keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezésének lehetőségei • Személyes törődés, a nevelőtanár szabadidőben rendelkezésre áll. • Gyónási lehetőség a hét minden napján. • A nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, hanem jelenlétével megszólíthatóságával személyes példát ad és a tanulókkal való személyes törődést biztosítja. • Az egyházi év jeles napjairól megszervezett gyűjtőmunka. • Vallás-etikai előadások a kollégisták számára. • Filmklub: mit érdemes nézni, mit nem? • Isten és megjelenítése az irodalomban - versenyek. 23
• • •
Szentek élete. Egyházi jellegű kirándulások. A kollégium lelki vezetője által szervezett kirándulások, programok.
8. 7. Környezeti nevelés Alapelvek: • • • • •
A kollégista pozitív jövőképének kialakítása. A kollégista váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Tudatosan együttműködve társaival folyamatos tevékenység színtere legyen a környezetvédelem. Ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretek biztosítása. Erkölcsi alapelvévé váljon minden tanulónak a természet tisztelete, környezete megbecsülése.
Célok: • •
• • • •
Megmutatni a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát. Megismertetni az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, törekedni arra, hogy mindezt örömforrásként élhessék át a diákok. Képessé kell tenni tanítványokat a környezetet terhelő tevékenységek felismerésére, ezek csökkentésére. Felkészíteni a diákokat a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Ösztönözni a tanulókat a környezet védelmére, főként arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől. Világossá tenni, hogy környezetünk használata életvezetésünk meghatározó része, környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja közérzetünket, életünk kilátásait, minőségét.
Foglalkozások, tevékenységek szervezése: A környezettel való kapcsolatteremtés különböző módozatait beépíteni a kollégisták mindennapi életébe: • • •
A szobarend kialakítása /otthonról hozott dísztárgyak/ Az udvar megbecsülése, ápolása. Víz-, villany, energiatakarékossági program. 24
• A tanulóasztal rendje, tisztasága. • A hűtőszekrény, az ételtároló, a konyha, az ebédlő, a mosogató, a mosdó, a fürdő, a zuhanyozó, a klubhelyiség rendben tartása és ésszerű, takarékos, tiszta használata.
A csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek: • • • • • • •
A közvetlen környezet veszélyei. A kötelező tűz-és balesetvédelmi tájékoztatók, tűzriadók. Szűkebb környezetünk megismerése /Zempléni hegység/. Természetvédelmi értékek a tanulók saját lakóhelyén. Természetvédelmi területek elhelyezkedése Magyarországon. A világörökség részei. Megemlékezés a környezetvédelmi napokról • • • •
a Föld Napja /április 22./, a Madarak és Fák Napja /április 27./, a Víz Világnapja /március 22./, a Környezetvédelmi Világnap /június 5./.
A megvalósítás módszerei: • • • •
előadások, filmek, kirándulások, megfigyelések, túrák, egyéni gyűjtőmunka, szakirodalom feldolgozása, kiselőadások, kiállítások, vetélkedők.
8. 8. Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Alapelvek • • •
A kollégistában maradjon meg, erősödjön a kötődés a küldő környezettel, alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. Megtartatni a diákkal azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet „elküldte" a kollégiumba. Az új „otthon" értékeinek beépítése a kollégista személyiségébe.
25
Célok és feladatok • A szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység). • Országunk, nemzetünk ismerete, szeretete. • Az anyanyelv szeretete, művelése, igényes használata. • A határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás. • Hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása. • Nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, Szózat, ünnepeink). • A hazaszeretetet tükröző versek, irodalmi alkotások ismerete, vendégszeretet. • A magyar feltalálók, híres találmányok, magyar olimpikonok élete, jelentősége. • A hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása. • Az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása. • Az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása. • Más népek nemzeti érzésének, kultúrájának tiszteletben tartása. • Nemzetiségi identitástudat, az etnikai tudat megőrzése, fejlesztése, nemzetiségek hagyományainak, kulturális örökségének tisztelete, ápolása. Az, hogy hangsúlyt helyezünk nemzeti kultúránkra, nem áll útjában annak a vágynak, hogy az „európai nagycsalád" tagjaiként éljünk. Sőt, minél inkább megismerjük nemzeti kultúránkat, annál nyilvánvalóbb, hogy az nem más, mint az egy közös európai örökség továbbfejlesztése, így Európához, mint gyökerünkhöz jutunk el, s az által még jobban értjük és becsüljük értékeinket. Ez a kulturális egység az európai nemzetek között sokkal mélyebb és tartósabb közösséget biztosíthat, mint bármilyen gazdasági integrációs törekvés vagy politikai szövetség létrehozása.
26
Foglalkozások, tevékenységek szervezése • • • •
Az Európáról és a világról szóló legfontosabb tudósítások figyelemmel követése a tömegkommunikációs eszközökben. Külföldön járt tanulók élménybeszámolói. Fénykép és képeslap gyűjtése, azokból álló tabló készítése. Nemzetiségi, illetve un. „határok feletti" műsorok megtekintésének szorgalmazása.
Csoportfoglalkozás tematikájába beépülnek: • • • • • • • • • • • • •
A helyismereti, helytörténeti gyűjtőmunkák. Nemzeti történelmünk legfontosabb helyszínei. A múzeumlátogatások kultúrája, a múzeumi anyagok feldolgozásának különböző módjai. A magyarság és a magyarországi nemzetiségek egyes hagyományainak megismerése. Nemzeti ünnepeink, nemzetiségeink ünnepei. Szimbólumok: címerünk, zászlónk eredete, a Himnusz és a Szózat ismerete. Magyar nemzetiségek a határon túl. A határon kívüli magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. A médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtárak és média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban. Kapcsolatfelvétel, cserekapcsolatok, testvériskolai kapcsolatok a hagyományőrzésben. Az anyaországi, nyelvterületi felsőoktatási lehetőségek megismerése.
27
8. 9. Művészet és információs kultúra Célok: • • • •
•
A kollégisták személyes élményeik során találkozzanak az esztétikai értékekkel. Legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjon a műalkotások megismerése által tárgyi - és környezetkultúrájuk. Ösztönözni a bátor, a találékony gondolkodást, az új kérdések felvetését, az ötletes, az eredeti kifejezésmódokat, értelmezéseket. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére.
Feladatok: •
•
• • •
•
• •
Alkotó helyzeteket biztosítani, amelyek sarkallják a diákokat személyes elképzeléseik kifejezésére, a művészi kommunikáció segítésére. Lehetővé tenni a kollégiumi tanulók számára különböző alkotások /irodalmi, képzőművészeti, nép- és iparművészeti, fotó, film/ készítését, produkciók létrehozását és bemutatását. Segíteni az egyéni ízlés alakulását. Példát mutatni a szélsőségektől tartózkodó, divatos öltözködésre, ízléses, igényes belső, külső téralakításra, tárgyhasználatra. Megtanítani a fiatalokat, hogyan alkalmazzák - a kommunikáció különböző formái mellett - a gondolatok kifejezésének, közlésének egyéb eszközeit is. Különös figyelmet fordítani az önművelés támogatására, a könyvtár és információs forrásközpont céltudatos használatára való felkészítésre. Törekedni arra, hogy a műveltség váljon meghatározó erkölcsi értékké a diákok számára. Ismertetni a diákokat népi kultúránkkal, népművészettel.
28
Csoportfoglalkozások tematikájába beépülnek: • • • • •
•
Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés, az esztétikum. A művészet és a valóság. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és csatornáival. Műelemzés, kritikai magatartás megbeszélése. Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények utáni megosztás a társaikkal. Az alkotás öröme: • harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban, • tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása.
•
Nemzeti kultúránk: • a nemzeti kultúra kincseinek megismertetése, • a népművészet megismerése, • ismerkedés a néphagyomány értékeivel.
•
Egyetemes műveltség: • a magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei, • ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon való részvétel, • találkozás a kultúra jeles képviselőivel.
•
Könyvtári informatika: • informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása.
A csoportvezetők feladata: • Tájékoztatja a tanulókat, hogy a kollégiumon kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. • Pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. 29
• Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot. • A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. • A kollégiumban a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát.(nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély szolgálat, gyermekek átmeneti otthona, stb.) • Időszerű feladatunk a szenvedélybetegségek megelőzése . Kollégiumunkban ezt elősegíti a nevelők és tanulók közötti jó (bensőséges) kapcsolat, a szülőkkel, osztályfőnökkel való gyakori kommunikáció és információ csere. A megelőzésnél fontosnak tartjuk a tanulók tájékoztatását a szenvedélybetegségek következményeiről, veszélyeiről. A kollégiumban, valamint a tanulók részére bárhol szervezett rendezvényen tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása. A kollégium összes helyiségében tilos a dohányzás. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: A kollégiumba érkező hátrányos helyzetben lévő gyerekek esetében a személyiség fejlesztése különösképpen a képességek fejlesztésén keresztül valósul meg. A képességek kialakítása és fejlesztése a szükséges tevékenységek gyakorlása révén valósítható meg. Feladat 1. Önismeret fejlesztése
2. Együttműködési képesség fejlesztése
3. Szociális képességek fejlesztése
4. Demokratikus iskolai élet szervezése
Módszer - Tanórán és tanórán kívüli önálló-és csoportmunka - Az önmegvalósítás színterei: sport és alkotótevékenységek - Kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák a tanórán - Tanórán kívüli közösségi feladatok (diákkörök, diákvállalkozás ) - Csapatversenyek szervezése - Tanár-diák személyes beszélgetések - Tanulópárok kialakítása - Konfliktuskezelés - Példaképválasztás - A diákönkormányzat működési feltételeinek megteremtése 30
5. Alkotóképesség fejlesztése
6. Kommunikációs képességek fejlesztése 7 . Versengés képességének fejlesztése 8. Az egészséges életmód kialakítása
- Diákkörök működtetése - Önálló, aktív tanulást preferáló tanítási módszerek - Differenciált oktatás, önálló feladatok adása - Alapképességek fejlesztése, önálló értelmes beszéd, önálló írásbeli munkák, szövegértési gyakorlatok - Csoportos és egyéni, tanulmányi, sport és szakmai versenyek - Ismeretterjesztés - Személyes példamutatás - Egészségnevelő programok - Sportolási lehetőségek biztosítása
31
Közösségfejlesztéssel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: Az intézmény célja a pedagógiai alapelvekben megfogalmazottakon túl a közösségi szabályok kialakítása, elfogadtatása, a közösségért tenni akaró és felelősséget vállaló diákok nevelése. Ennek érdekében szervezünk: Szakköröket - Sportkört - Házi versenyeket - Diáknapot - Nyílt napot - Diákparlamentet, diák -önkormányzati tevékenységet, diákköröket - Diákvállalkozást - Tanulmányi és osztálykirándulást - Nemzeti ünnepeink megünneplését. A jól működő közösségeket a tanév végén a tantestület értékeli, és jutalomban részesíti. A személyiségjegyek változását, a rendezvényeken való önkéntes részvételt a tevékenységeket szervező illetve felügyelő pedagógus kíséri figyelemmel, és félévente értékeli. A közösségi tudat legfőbb meghatározója, hogy Jézusban mindannyian Isten gyermekei vagyunk: tanárok, diákok, szülők. Ezt a tudatot erősíti mindennapos, illetve rendszeres vallásgyakorlásunk – az ima (iskolában tanítás előtt és után), a szentmisék (a közösségünk és az Egyház ünnepein) és a lelkigyakorlatok. „Az iskola épp azzal válik katolikussá, hogy – bár más-más fokon – az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. Így ebben az iskolában az evangéliumi elvek válnak nevelési eszménnyé, belső ösztönzővé és egyúttal végső céllá.” A közösségfejlesztés közös feladat. Az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során, hogy példaként áll a diákok előtt megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával. A pedagógiai program szempontjából iskolánk keretén belül működő közösségi nevelés területei: Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: szakkörök, sportfoglalkozások, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások, Diákönkormányzati munka Napközi otthon (általános iskolában) A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 32
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a gyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi; viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az a tanuló, aki naponta találkozik valamilyen szempontból segítségre szoruló diáktársával, könnyebben tud azonosulni mások érdekeivel, együtt érző képessége kifinomultabb lesz, melynek előnyei a közösségi szerepvállalás terén is megmutatkoznak. A sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó osztályokban fokozott figyelmet kell fordítani az elfogadó magatartás kialakítására, így egymás megismerésére, egymás értékeinek elismerésére. Ez még inkább előtérbe kerül, mint egy homogén közösségben. A gyakori segítségnyújtási alkalmak, a fokozott odafigyelést igénylő diákok jelenléte segítik a társas kapcsolatok elmélyítését, a szorosan együttműködő közösség kialakítását. További feladat az együttélés szabályainak megismertetése, tudatosítása, gyakorlása. Ennek egyik eszköze a kapcsolatteremtés és-tartás. Javítani szeretnénk a tanulók egymással vagy felnőttekkel való gondolatcseréjét, vitakészségét. A tanulási folyamatban az összetartozás és a közösségért való felelősségvállalás jegyében bevonjuk a tehetséges tanulókat a lemaradók felzárkóztatásába (pl. tanulópárok alakítása), a tantestület minden tagja igyekszik az egyes osztályok belső, tanulók közötti elvárásait és értékrendjét formálni: legyenek igényesek egymás munkája iránt is, ne fogadják el társuk minimalista szemléletét. Ugyancsak a tananyag részét képezik olyan ismeretek, melyek a társadalmi 33
környezetbe való beilleszkedést, a felnőttekkel való kommunikációt és a hagyományok ápolását segítik. A diákönkormányzat működését a parlamentarizmus, a jogok gyakorlása, kötelezettségek érvényesítése iskolájának tekintjük. Ennek megfelelően az igazgatóság és az osztályfőnökök segítik a tanulókat és a diákönkormányzatért felelős tanár munkáját. A képzés végére a tanuló váljon képessé önálló vélemény kialakítására, megvédésére, a véleményét alátámasztó tények, ismeretek megszerzésére, érvelésre.
Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészségfejlesztés iskolai feladatai „ Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden semmi” (Schopenhauer) A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának erősítésére irányuló cselekvéseket foglal magába, hanem olyan tevékenységeket is, amelyek a társadalmi, környezeti és gazdasági feltételek megváltoztatására irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az iskolának sokrétű szerepe van az egészségfejlesztési tevékenységekben: ismeretátadás, attitűdformálás, magatartás-alakítás, öntevékenységre ösztönzés. Az egészségfejlesztés magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Egészségnevelési programok az iskolai egészségfejlesztés szolgálatában: - erdei iskola, tanulmányi kirándulások - családi életre nevelés program - elsősegélynyújtás - D.A.D.A program - AIDS prevenciós program - „Kár lenne, ha RÁK lenne” rák prevenciós program - MIELŐTT- drog prevenciós program - SIGNAL Dentibusz program 34
-
Mindennapos testnevelés program Egészségre nevelő életmód programok Sportnapok Szűrőprogramok Víz világnapja
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Elsősegélynyújtás fogalma Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmeken, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolában előforduló sérülések szakszerű ellátása megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön ezen ismeretek elsajátítására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;
35
–
a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.
3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; – tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés –
–
az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő, mentőtiszt, iskolai egészségtantanár) segítségének igénybe vétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 9-12. évfolyamon az elsősegély-nyújtási alapismeretek elméleti és gyakorlati alkalmazásának, készség szinten történő elsajátítása történhet, osztályfőnöki, biológia-egészségtan órákon. Egészségtantanár, mentőtiszt, védőnő, iskolaorvos segítségével. 36
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy a Térségi Vöröskereszt bevonásával; – elsősegély-nyújtás háziverseny szervezése, lebonyolítása – részt veszünk a Térségi Vöröskereszt által szervezett körzeti elsősegély-nyújtási versenyen – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap vagy hét szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók, illetve 9-12. évfolyamok számára. Ez a rendezvény jó alkalmat teremt a nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: A beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulásának alapvető okai, a biológiai tényezők és a környezeti hatásra bekövetkező elváltozások egyaránt előfordulnak, a jelenség felismerése, azonosítása a tanulókkal folytatott beszélgetés, osztályfőnöki, tanári megfigyelés alapján történik. Súlyos probléma esetén, szakintézmény segítségét kell kémi (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó ).
37
8. 10. A kollégiumi nevelési, fejlesztési feladat A megújult társadalmi környezeti változások a kollégiumok szakmai pedagógiai működését is jelentősen érintik. Negatív társadalmi problémák felerősödtek, családok elszegényedése, társadalmi kontroll gyengülése, megjelentek a sajátos nevelésű igényű diákok. A rendszeres mérés, értékelés a működés fontos részét képezi. Nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon az esélyteremtés, a pálya orientáció, a tanulás támogatása, az erkölcsi normák elsajátítása, a hátrányos helyzetűek támogatása, a tehetséggondozás és az élethosszig tartó tanulás. A NAT kompetencia területeket határozott meg és olyan fejlesztendő kompetenciákat, melyekre a XXI. Század diákjainak szüksége van. E köré kell szervezni a kollégiumi nevelési feladatokat, hogy a kettő harmóniája megvalósuljon. A kollégiumi nevelési fejlesztési feladat és az ehhez rendelt fejlesztési területhez kapcsolódó kompetencia. Kollégiumi nevelési/fejlesztési feladat (javaslat) Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése
A fejlesztési területhez kapcsolható kompetencia Szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia
A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése
Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Matematikai kompetencia Felzárkóztatás, Anyanyelvi kommunikáció tehetségek kiválasztása és gondozása, a Idegen-nyelvi kommunikáció pályaorientáció segítése Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia Kulturált életmódra nevelés, Esztétikai-művészeti tudatosság, koherens világkép kialakulásának kifejezőkészség segítése Szociális és állampolgári kompetencia Idegennyelvi kommunikáció Digitális kompetencia Egészséges életmód, Természettudományos kompetencia Környezettudatos magatartás Szociális és állampolgári kompetencia kialakulásának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése Természettudományos kompetencia Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
38
A kollégium tevékenysége Kollégiumunkban kötelező és választható foglalkozásokat szervezünk. Kötelezők: Szilencium Egyénileg és csoportosan tanulást végzők beosztás szerint tanulnak. Szabadszilenciumot a kiváló és példamutató kollégisták kaphatnak. Ennek keretében folyik a napi felkészülés megszervezése, kikérdezés, ellenőrzés, segítségnyújtás, folyamatos segítés és ellenőrzés. Felzárkóztatás, korrepetálás Valamely tantárgyból lemaradt tanulók felzárkóztatása a napi ismeret-elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok alapján. Az eredményesség érdekében kis létszámú csoportokat hozunk létre. Kollégiumi nevelőink egyetemet végzett középiskolai tanárok, az ő szakterületükből van főleg lehetőség korrepetálásra (matematika, földrajz). Tehetséggondozás Tehetséggondozás keretében történik a kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás, segítségnyújtás számukra, pályázati és versenylehetőségek felkutatása, versenyekre való felkészülés biztosítása. A keresztény értékrend szerinti kötelező foglalkozások: reggeli ima, esti ima, hetente, felekezetnek megfelelő mise vagy istentisztelet. Csoportfoglalkozások A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a csoport életével kapcsolatos feladatok, nevelési célok megvalósítása, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. Tematikája az éves munkatervben található, kötelező témaköreit az I. számú melléklet mutatja: A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások: A tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, a pedagógusok, a lelkészek tanácsait, segítségét kérhetik. Választható foglalkozások Évente a munkaterv határozza meg milyen választható foglalkozásokra lesz lehetőség a tanév során. Lehetőség szerint a következőket biztosítjuk: praktikus ismereteket adó foglalkozások, biblia-kör, film klub, háztartási foglalkozások, egészségügyi előadások, tűzzománc. Szabadidős tevékenységek Sport és műveltségi vetélkedők, mozi, színházlátogatások, múzeum, könyvtárlátogatások, hangverseny-látogatás, a városi kulturális rendezvények látogatása. A kollégium hagyományos rendezvényei: gólyaavató, mikulás, 39
adventi gyertyagyújtás, Karácsonyeste,
A TANULÓK RÉSZVÉTELE AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATAIBAN Az intézmény diákjainak a házirendben megfogalmazottak szerint joga, hogy szabadon véleményt nyilváníthasson az intézmény munkájáról és működéséről. Tájékoztatást kaphat az intézmény életét, személyét és tanulmányait érintő kérdésekről osztályfőnökétől, szaktanáraitól, a diákönkormányzat képviselőjétől, valamint e körben javaslatot tehet, kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz. Véleményt nyilváníthat osztályfőnöki diákönkormányzatban, diákgyűlésen.
órán,
osztályképviselő
útján
a
Az ODB-k és diák-önkormányzati szervek útján javaslatot tehet az iskola munkatervére, szervezeti és működési szabályzatának, házirendjének módosítására, a magatartási és szorgalmi minősítések megállapításának szempontjaira a jutalmak odaítélésére, tanulmányi kirándulási tervek elkészítésére. A PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG SZERKEZETE, A FOGLALKOZÁSOK RENDSZERE 1.1. A kollégium - a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez - a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. 1.2. Az Nkt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet a) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás, c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, ezen belül ca) szakkör, cb) érdeklődési kör, cc) önképzőkör, cd) énekkar, ce) művészeti csoport, cf) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás. 1.3. A kollégiumban az Nkt. 28. § (3) bekezdésének keretein belül gondoskodni kell a) az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről, b) a kollégium működtetéséről, 40
c) a kollégiumi élet szervezéséről. 2.1. A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet a) kötelező vagy b) szabadon választható. 2.2. A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni a (2) bekezdés a) pontjában, heti egy órában a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott foglalkozásokon. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül további heti egy, szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott foglalkozások látogatása alól a tanuló - a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az ebben a keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat - felmentést kaphat. 2.3. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. 2.4. A kollégiumnak az éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez minden tanév első hetében fel kell mérnie, hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. 2.5. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves tanulói foglalkozási tervet az elfogadást követő három munkanapon belül a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be írásban a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. A kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere, szerkezete: A kollégiumunk a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – kollégiumi programjaink, csoportos és egyéni foglalkozásaink keretén belül szervezi. Külön figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra és a sajátos nevelési igényű tanulóink egyéni szükségleteire. A kollégiumunk a foglalkozások formáját és tartalmát úgy határozza meg, hogy azok a fenti célok elérését biztosítsák. Felkészítő foglalkozások: Felkészítő, fejlesztő foglalkozások, amelyek megszervezése során a kollégiumunk kitüntetett figyelmet fordít a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, e téren is igyekszünk feltárni és figyelembe venni a tanulók személyiségének sajátosságait. 41
A foglalkozások alól felmentést kaphatnak azok a tanulók, akik a „Házirend” - V. A kollégium igénybevétele fejezet, a tanulás rendje bekezdés 1. pontjában - foglaltaknak megfelelnek. A „Házirend” ezen fejezetét évente (az augusztusi tanévnyitó értekezleten) a felülvizsgáljuk, pontosítjuk, a szükséges változtatásokat megtesszük. Tanulást segítő foglalkozások: a) kollégiumunkban a rendszeres iskolai felkészülést „stúdium” keretén belül biztosítjuk (az egyéni és csoportos foglalkozást is magában foglalja) diákjaink számára; b) az előzetes felmérésen alapuló, differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása (a 2.1 fejezetben említett okok miatt - a nevelőtanári segítség mellett - az iskolai és egyéb foglakozásokra való kijárást szorgalmazzuk, illetve biztosítjuk); c) diákjaink számára az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében klubfoglalkozásokat és előadásokat szervezünk. Csoportfoglalkozások: A csoportfoglalkozások keretprogramterve nevelési területenként, az adott témakör legfontosabb tartalmi elemei alapján határozza meg a kollégiumi nevelés-oktatás pedagógiai tartalmát. A foglalkozások számát, éves elosztását, tartalmi felépítését úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjon a tanulók életkorához, a választott iskolájuk típusához. A kollégiumi nevelés és oktatás a Nat. kiemelt fejlesztési feladatain keresztül kapcsolódik az iskolai tantervi szabályozáshoz.
42
Csoportfoglalkozások keretterve és éves óraszáma TÉMAKÖRÖK 1. A tanulás tanítása 2. Az erkölcsi nevelés 3. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés 4. Állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése 6. A családi életre nevelés 7. Testi és lelki egészségre nevelés 8. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 9. Fenntarthatóság, környezettudatosság 10. Pályaorientáció 11. Gazdasági és pénzügyi nevelés 12. Médiatudatosságra nevelés A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma TÉMAKÖR
1-8. évfolyam
9. évfolyam, 9. /N évfolyam, 9. /Kny. évfolyam, 9. /Ny. évfolyam
10. évfolyam
4
3
2
2
2
1
2
2
2
2
1
1
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
2
2
2
2
1
1
Állampolgárságra, demokráciára nevelés
1
2
2
2
1
2
Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése
1
1
1
1
1
1
1
1
2
2
3
3
Testi és lelki egészségre nevelés
2
2
2
2
2
2
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
2
2
2
2
1
1
Fenntarthatóság, környezettudatosság
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
3
3
1
1
1
1
1
1
22 óra
22 óra
22 óra
22 óra
20 óra
20 óra
A tanulás tanítása Az erkölcsi nevelés
A családi életre nevelés
Pályaorientáció Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés
11. 12. évfolyam évfolyam
13-14. évfolyam
43
Speciális ismereteket adó foglalkozások: Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: Kollégiumunkban a szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt fektetünk a diákjaink irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának, multikulturális érdeklődésük és toleranciájuk fejlesztésére, a nemzetiségi és etnikai kisebbségekhez tartozó kollégista tanulók pedig külön figyelmet és módot kapnak az anyanyelvi, nemzetiségi kultúrához való kötődésük erősítéséhez. A pályaorientácó szempontjából is fontos tartalmakat hordoznak azok az előadások és beszélgetések, amelyeket a természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismeretek feldolgozása és fejlesztése érdekében szervezünk. A kollégiumunk az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja a kollégium pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését.
a) Rendszeres programjaink: ·
Diákkör - (választható;)
Célja: a szabadidő hasznos eltöltése, értékközvetítés. Feladat: a tanuló bármilyen irányban jelentkező érdeklődésének programokkal történő kiszolgálása. Tevékenység tartalma: csoportigényekhez igazított. Formája: csoportos vagy egyéni. ·
Művészeti klub (a kötelezően választható foglakozások csoportjába tartozik);
·
Sportklub (a kötelezően választható foglakozások csoportjába tartozik);
·
Filmklub (a kötelezően választható foglakozások csoportjába tartozik);
·
Hitéleti klub (a kötelezően választható foglakozások csoportjába tartozik);
·
Informatikai klub
.
Háztartási ismeretek
A fenti foglalkozások közül egy kötelezően választandó! 44
b) Eseti programok: §
kollégiumi nap (védőszentünk Kalazanczi Szent József tiszteletének ápolása – kötelező);
§
közösségépítő kirándulás (újonnan érkezett diákok és felsőbb évesek ismerkedése – kötelező);
§
kulturális és egyéb program (választható);
§
házi bajnokság (választható);
§
kollégiumok közötti verseny (választható).
A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: Kollégiumunk ezeken a foglalkozásokon biztosítja tanulóinknak, hogy feltárhassák egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus, GYIV mb. és lelki vezető tanácsaira, segítségére. Az átlagtól eltérő tanulókkal való fogalakozás funkciója Az átlagtól való eltérés formái: - kiemelkedő képességű tanulók - (Képességeik maximális kibontásához nem nyújt elég segítséget az átlagra szabott oktatási rendszer.) - Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók - (Valamilyen oknál fogva lemaradtak a tanulásban, de rendelkeznek a fejlődés lehetőségével.) - Problematikus, vagy nehezen nevelhető tanulók - (Esetükben főként szociális, társas és erkölcsi magatartás terén mutatkoznak problémák, érzelmi életük sérült, veszélyeztetettségnek vannak kitéve.) Az ismeretátadás hatékonyságát különböző tényezők határozzák meg: pl. oktathatóság, tanulékonyság, motiváció, szorongás, fáradás, túlterhelés, a tanuló műveltsége, gondolkodásának fejlettsége. A pedagógusnak ismeretekkel kell rendelkeznie arról, hogy a tanuló eredményességét milyen tényezők gátolják. Ezért a kollégiumba jelentkező tanulókkal és szüleikkel, a felvétel alkalmával elbeszélgetünk. Majd a nevelő testület által összeállított tesztet töltenek ki a felvételizők, ezt a tanárok értékelik. Az elsős tanulók esetében évkezdés után közvetlenül tudáspróba megírása következik, az ebben már alkalmazkodunk a NAT-ban fölsorolt műveltségi területekhez. A tesztek elkészítéséhez természetesen a nevelőknek ismerniük kell az általános iskolában elsajátításra kerülő tananyagot. A tudáspróbák értékelése után kerülhet sor a felzárkóztató, tehetséggondozó munka 45
megindulására. A felsős tanulókkal ez a munka folyamatosan történik.
-
A kiemelkedő képességű tanulókkal való foglalkozás
E tanulók esetében az értékmegóvás, az értékfejlesztés a cél. Ebbe a csoportba tartozó tanulók egy vagy több kognitív képessége fölülmúlja az átlagot. Tulajdonságaik korai felismerése a tehetséggondozó munka elengedhetetlen föltétele. Elkerülendő azonban az, hogy csak speciális képességek továbbfejlesztése történjék meg, a teljes személyiség fejlesztését kell célul tűznünk. A kiemelkedő képességű tanulók talán legfontosabb tulajdonsága a kreativitás, amelynek Taylor öt szintjét különbözteti meg: Kifejező kreativitás Produktív kreativitás Feltaláló (inventív) kreativitás Újító (innovatív) kreativitás Teremtő kreativitás A kreatív tanulók azonban eltérnek az általános „jó tanuló” modelltől. Jellemzőjük: ötletesség, fantáziabőség, eredetiség, humorérzék, a szokványos viselkedési formáktól való eltérés. A tapasztalatok és kísérletek azt mutatják, hogy a pedagógusok jelentős része nem nagyon kedveli az ilyen tanulókat. De a pedagógus személyisége és alkalmassága csak az egyik meghatározó tényező, mely befolyásolja a kreatív gyereke továbbfejlődését. A másik jelentős tényező a hagyományos osztálykeret és tanterv. A kollégiumban folyó tehetséggondozás éppen itt találja meg feladatát, hiszen nincsenek kötöttségei, nem osztálykeretben dolgozik, kötött tantervet sem kell követnie. Éppen ezért az ismeretátadásnak az átlagostól eltérő formáit is alkalmazhatja, pl. kérdezve-kifejtő módszer, vita, programozott oktatás (Skinner és Crodwer). Kollégiumunkban a tehetséggondozás nem személyenként történik, hanem három-hét fős kiscsoportokban. Így nem csak a csoporttöbblet jön létre, hanem az egyén motiváltsága is növekszik. Természetesen a foglalkozások után nem szabad elfeledkeznünk az értékelésről sem. Bár ez esetünkben nem számszerűen történik meg, mégis egy-egy ismeretkör átadása után feltétlenül szükséges a tanulók teljesítményének megerősítése, elismerése. Az értékelést rábízhatjuk akár társaira, akár kérhetjük saját teljesítménye mérlegelését is. Az alábbi műveltségi területeken folyik nálunk tehetséggondozás: - anyanyelv és irodalom - ember és társadalom - ember és természet - művészet - önismeret, önbizalom - egészséges életmód - matematika A nevelőtanárok végzettségüknek és érdeklődési területüknek megfelelő területeket 46
irányítják. - A tanulási nehézségekkel küszködő tanulók Hangsúlyoznunk kell, hogy itt nem fogyatékos, hanem retardált fejlődésű tanulókról van szó, azaz a tanulók valamilyen oknál fogva lassabban haladnak és lemaradnak a tanulásban, de fejleszthetőek. A tanulási nehézség okai: - Érzékszervi károsodás (Gyengénlátás miatt a tanuló hibásan olvas és ír, és az így szerzett hibák rögzülnek.) - Idegrendszeri sajátosságok (Az introvertált típusú tanuló könnyen koncentrál, de nehezen vált más témára, ezért a gyors iramú tanítási órán hátrányba kerül.) - Pszichológiai jelenségek (Gátlás következik be olyan jellegű feladat esetében, amelynek teljesítése a tanuló csoportban elfoglalt státusát kedvezőtlenül befolyásolhatja.) - Pedagógiai oktatás-lélektani okok (Ha a tanuló elé kitűzött akadály túl nagy, a diák a vereség mértékének csökkentésére törekszik, s ez minimalizáláshoz vezet.) A tanulási nehézség leküzdésének módjai - A nehézség okának feltárása - Egyéni korrekció kidolgozása Az okok feltárása után a következő módszer alkalmazzuk: az első fázisban könnyű feladatot kapnak, melyet sikerrel tudnak megoldani. Így lassan átalakul a negatív motiváció pozitívvá, mert megismerik a teljesítés örömét. A tekintély személynek, vagyis a tanárnak ilyenkor együtt kell örülnie a diákkal, hiszen akinek az önbizalom-szükséglet szűkös kielégítéséért is harcolnia kell, nem érdeklődik mások szükségletei iránt, nincs mit „leadnia”. Ez egy másik tendencia megjelenéséhez: a nehezen nevelhetőséghez vezet. A felzárkóztatás második szakaszában már nehezebb feladatok következnek, melyeknek sikeres megoldása után a tanuló önértékelése és társainak értékelése is pozitívan változik meg. A felzárkóztatás befejezése után a csoportvezető tanár fokozott figyelemmel kíséri a tanulók további fejlődését. Kelemen László így fogalmazta meg a nehezen nevelhetőség fogalmát: „Problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek azok, akiknek magatartása nem megfelelő, jelentősen eltér az adott korban megkívánható helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni, ugyanakkor azonban gyógypedagógiai vagy javító nevelést nem igényelnek.” Ahhoz, hogy a tanár segíteni tudjon az ilyen problémákkal küszködő tanulóknak, ismernie kell, hogy a gyermekek viselkedésében hogyan jelentkeznek ezek a tünetek. 47
A nehezen nevelhetőség tünetei - A szervezet idegrendszeri, biológiai működésének zavarai (túlzott érzékenység, magas szorongási szint, gátlásosság, kritikus helyzetekben kifejezés-képtelenség) - A motorim, azaz a mozgás, cselekvés zavarai (túlmozgékonyság, lassúság, mozgáskoordináció hiánya…) - Az értelmi fejlődés zavarai (tanulás elmaradás, figyelemkoncentráció gyengesége, beszéd szétszórtsága, negatív motiváció…) - Az érzelmi-, indulati élet zavarai (túlzott érzékenység, agresszió, bátortalanság, érzelmi sivárság…) - Az akarati élet zavarai (önállótlanság, nagyfokú befolyásolhatóság, következetlenség…) - A magatartás és jellemfejlődés zavarai (a morális fékek hiánya, rossz modellkövetés, egocentrizmus…) - A nevelés terén jelentkező zavarok (bűnbak szerep, rossz kapcsolat a pedagógusokkal..) A gyermekek magatartásában megnyilvánuló tüneteket különféle okok váltják ki. Természetesen nem: azonos ok – azonos jelenség képlet formájában, hanem összetetten. Egy tünetet több ok együttese is kiválthat ( pl. a csavargás, a nem megfelelő légkör és az iskolai kudarcok). Egy ok több tünetet is okozhat (pl. a túl szigorú nevelés okozhat önállótlanságot, az iskolában pedig fékezhetetlen magatartást. Az is gyakori, hogy a tünetek és az okok egymással helyet cserélnek (pl. a reakció, a cselekvések, a munkatempó, az értelmi működés lassúsága mint ok kiválthatja a tanulásból való lemaradást.) A nehezen nevelhetőség okai - A biológiai tényezők csoportja, idegrendszeri alkat - A vele született sajátosságok - A fizikai környezet által kiváltott szomatikus elváltozások - Az öröklött hajlamok, adottságok - A pszihoszociális, környezeti tényezők csoportja - A család - A nevelési intézetek (kollégium) - A referencia csoport - Az iskolai ártalmak - Az iskola általános légköre - A pedagógus kollektíva - A pedagógus – osztály kapcsolat - Az osztályközösség fejlettsége A feladatok zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható: prevenció, korrekció. 48
A prevenció, azaz a megelőzés azt hivatott szolgálni, hogy a várható problémák kialakulása előtt történjék meg a beavatkozás, mielőtt még a gyermek személyiségfejlődésében torzulás következne be. A prevenció főként társadalmi feladat. A korrekció ezzel szemben főleg az iskolai, illetve kollégiumi nevelés feladata. A pedagógus első feladata a gyermek előéletének anamnézise alapján történik. Kollégiumunkban nagy szerepet szánunk a személyiség lapok elkészítésének, melyek megkönnyítik a csoportváltások esetén a nevelőtanárok folyamatos munkáját. Mindezek elvégzésére azért van szükség, mert a konkrét korrekciós terv elkészítése előtt ismernünk kell a tüneteket kiváltó okokat. Kollégiumunk gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és ifjúra kiterjedő gondoskodás, pedagógiai, pszichológiai, szociális, egészségügyi, jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatott biztosítani. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai tevékenységéhez. Összefügg azzal, hogy a kollégiumban olyan légkört, olyan igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló származása, színe, neme, vallása, nemzeti etnikai hovatartozása, vagy bármilyen más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek, tanuló képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelem ennek megfelelően széles körben át kell, hogy fogja a pedagógiai munkát, a nevelő és oktató tevékenységet. Legtágabb értelemben ide kell érteni ezért teljes kollégiumi nevelő és oktató munkát, minden olyan pedagógiai tevékenységet, amely hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló felkészülhessen a továbbtanulásra, a munkába állásra. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek családban nevelkedjen, szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tudjon felkészülni. A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok létrejöttének segítése, bevonása az iskolai döntéshozatalba, az iskolai munka tervezésébe, az egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. Ugyancsak e körbe tartozónak kell tekinteni minden olyan iskolai tevékenységet, amely arra irányul, hogy a tanulók megismerjék jogaikat, véleményt nyilváníthassanak az őket érintő kérdésekben. A közoktatásról szóló törvény rendelkezései közül több is foglalkozik olyan kérdésekkel, amelyeket figyelembe kell vennünk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység megszervezésénél. 49
a közoktatásról szóló törvény tiltja a megkülönböztetését bármilyen oknál fogva;
gyermek,
tanuló
hátrányos
a gyermek, tanuló joga, hogy biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki;
a tanuló személyiségi jogait tiszteletben kell tartani;
a tanulói joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben családja anyagi helyzetétől függően kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön;
ugyancsak a gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a napközis és tanulószobai ellátás is;
a tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásról.
A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenységért alapvetően az intézmény vezetője felel. Kötelezettségei az alábbiak: felel a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Megfogalmazódik a kötelezettség a pedagógusoknál is a következők szerint:
A pedagógus alapvető feladata, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének kibontakoztatását, illetve, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkóztatását. Kötelessége továbbá, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön.
A pedagógusnak közre kell működnie a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszűnésében. Feladata, hogy a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa, a szülő figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek.
A pedagógusnak kötelezettsége az is, hogy a tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
Az kollégiumi gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok magukban foglalják mindazokat a feladatokat, amelyek mindahhoz szükségesek, hogy a gyermek, tanuló családban történő nevelése, iskolai felkészülése megvalósulhasson, hogy a tanuló személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgozhassa, hogy hozzájusson a fejlődéséhez szükséges ellátáshoz. Az kollégiumnak együtt kell 50
működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságokkal, szervezetekkel, személyekkel annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban való nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Szoros kapcsolatra van szükség az iskola, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, a társadalmi szervezetek, az egyházak, az alapítványok között a gyermek- és ifjúságvédelem területén. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló végrehajtásával kapcsolatos eljárási kérdéseket rendezi.
rendelet
a
törvények
Előírja hogy a kollégiumoknak közre kell működniük a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében.
Együtt kell működniük a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az óvodáknak, iskoláknak és kollégiumoknak ezért keresniük kell a kapcsolatteremtés lehetőségét, és meg kell találniuk azt a formát, amelynek keretei között kölcsönösen tájékoztatják tapasztalataikról a gyermekjóléti szolgálat tagjait.
Az kollégiumnak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a hozzájuk beiratkozott gyermekek és tanulók egészséges és biztonságos fejlődése megvalósuljon.
A kollégium pedagógiai programjának tartalmaznia kell azokat az eszközöket, amelyek alkalmasak lehetnek a családi háttérből, a szülők iskolázottsági szintjéből eredő hátrányok csökkentésére, megszüntetésére. Abban az esetben azonban, ha a pedagógiai eszközök nem vezettek eredményre, az óvodának, iskolának és kollégiumnak a gyermekjóléti szolgálattól kell segítséget kérnie.
A kollégium vezetőjének felelőssége magában foglalja azt is, hogy megszervezze a gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak az ellátását. Az kollégium igazgatójának kötelezettsége, hogy biztosítsa a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájának feltételeit. Abban az esetben, ha a nevelési-oktatási intézményben nincs gyermek- és ifjúságvédelm a kollégium vezetője, vagy az általa megbízott helyettesnek kell ellátnia a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott feladatokat.
A gyermek- és ifjúságvédelem feladatai végrehajtásának keretében ki kell alakítani a gyermekekkel, tanulókkal való személyes kapcsolattartás rendszerét. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók felkereshessék rendszeresen, akadály nélkül a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó személyt, és olyan légkör alakulhasson ki, amely nem gátolja meg adott esetben még a legbizalmasabb információk átadását sem.
Akkor működik jól a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszer, ha a pedagógusok figyelnek minden olyan változásra, amely arra utalhat, hogy a gyermekkel, tanulóval valami gond, probléma van. Ez megjelenhet álmatlanságban, tanulmányi eredmények hirtelen romlásában, idegességben, étvágytalanságban stb. A pedagógusnak a lehető 51
legrövidebb időn belül észre kell vennie, ha a tanítványa rossz társaságba keveredett, esetleg alkoholt, drogot fogyaszt, vagy családi életében olyan változás következett be, amely már a gyermek fejlődését veszélyezteti. Ilyen esetben haladéktalanul szólni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek, akinek személyes találkozás, beszélgetés, családlátogatás, legvégső esetben a gyermekjóléti szolgálattól kért segítség útján kell valamilyen megoldást találnia. A kollégium , illetve a szülők és a tanulók közötti kapcsolattartás új formáját jelenti az a kötelezettség, amelynek alapján a tanulókat és a szülőket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell arról, hogy ki látja el a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatait, illetve, hogy hol és milyen időpontban kereshető fel ez a személy. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó személynek állandó és rendszeres kapcsolatot kell kialakítania a tanulókkal, illetve a szülőkkel. Tájékoztatni kell őket arról, hogy hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy melyek azok az intézmények, amelyek gyermekvédelmi feladatot látnak el. Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzé kell tenni a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények, például a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó, a drogambulancia, az ifjúsági lelki segély, a gyermekek átmeneti otthona címét, illetve telefonszámát. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kell kezdeményeznie az illetékes települési önkormányzat polgármesterénél. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok közé tartozik a szenvedélybetegségek megelőzésében való részvétel, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítése. Nyilvánvalóan ez alapvetően pedagógiai tevékenységet, fokozott figyelmet, különleges nevelő és oktató munkát igényel. Indokolt esetben azonban nem mellőzhető a gyermekjóléti szolgálat segítsége sem. A kollégiumokban, továbbá a gyermekek, tanulók részére a nevelési-oktatási intézményeken kívül szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása. A nevelési-oktatási intézmények dolgozói részére a gyermekektől, tanulóktól elkülönített helyet kell kijelölni dohányzás céljából. Továbbra is feladata az iskoláknak, hogy segítsék a tanulók és a szülők pályaválasztását a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megválasztását. A kollégium nevelésének minősége és eredményessége A minőségirányítási programban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy visszajelzést adjon a kollégium gyermekközpontúságáról ezzel összefüggésben a nevelési környezetről a viselkedéssel atittüdökkel módszertani kultúrával kapcsolatos alapvető követelményekről. Hangsúlyosabban megjelenik az igényes pedagógiai munka, a gyermek megismerésének követelménye, a pedagógus szerep felfogás, az együttműködés, a kommunikáció, az adekvát módszertani eljárások alkalmazása. A folyamatszabályozó jelleget tartjuk fontosnak a minóségirányítási programban azt írja 52
le, hogyan kell működnie az intézménynek ahhoz hogy eredményesen működjön és szolgáltatásaival minden érintett elégedett legyen. A kollégium önálló IMIP-el rendelkezik mely rendszerbe foglalja hogy milyen eljárási rend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések. Nagy figyelmet fordítunk a kollégium pedagógusainak teljesítmény értékelése - a kollégium vezetőségének a partnerekkel való korrekt segítő magatartása - a partneri mérések különösen a kollégiumi tanulók illetve a szülők által történő jelzések, ezeknek az értékelése, határidőkkel, felelősökkel reagálva a problémákra vagy a megoldásokra váró feladatra, kérésekre - intézményünk önértékelése - kollégiumba történő külső mérések különösen a KPSZTI és a fenntartói mérések és ez alapján történő intézkedések - a kollégiumunk tanulóinak nevelésében elért eredményeinek mérése, értékelésének visszacsatoló intézkedéseknek a rendje.
9. A kollégium működése 9.1. A kollégium szervezeti felépítése Az igazgató felelős a kollégium folyamatos szakmai működéséért, az itt folyó pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat. Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Képviseli az intézményt. A nevelőtestületet az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja alkotja és nevelési, oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. Az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A tanulók nevelése a nevelőtestület által megalkotott és elfogadott Pedagógiai program alapján történik. Tantestületi értekezletek: Az év előkészítő, éves értékelő, évzáró nevelőtestületi értekezlet. Ősszel és tavasszal Nevelési értekezletet tart adott témával. Hétfőn egyórás munkaértekezlet. A nevelőtanár feladata: - vezeti tanulócsoportját - elősegíti a tanulók személyiségének formálását - pedagógiailag fölkészülten céltudatosan választja ki módszereit - segíti az önszerveződő tevékenységek kibontakozását 53
- elvégzi a munkájával kapcsolatos adminisztrációt - az igazgató megbízásából szakmai bemutató tervez és tart - együttműködik tanulóinak iskolai osztályfőnökével és tanáraival - tervezi csoportja szabadidős és kötött programját - csoportjából a lehetőség szerint alapítványi támogatásra terjeszti föl a rászorulókat - a tanulóval kapcsolatos személyes információkat bizalmasan kezeli - rendszeresen értékeli a csoport tanulmányi és közösségi teljesítményét - kapcsolatot tart a szülőkkel A gazdaságvezető Munkáját az SZMSZ-ben meghatározottak valamint a munkaköri leírása alapján végzi.
9. 2. A pedagógiai program megvalósításához szükséges személyi feltételek A kollégium 90 férőhellyel rendelkezik. Ez csak 4-8 fős szobákkal valósítható meg. Ez már nem egészen korszerű, de most van tervbe véve az épület átalakítása melyről a tanulmánytervek elkészültek, megőrizve az épület műemlék jellegét. A 30-40 m2 -es helyiségek a 12 főnek is kényelmes életteret biztosítanak. A város valamennyi iskolája potenciális bázisiskola számunkra, Sárospatakról is befogadunk tanulókat. A 68 kollégistával összesen 4 pedagógus foglalkozik /az igazgatót is beleértve/. 3 tanulócsoportra vannak bontva nemek és életkorok szerinti megosztásban. Pedagógiai szempontból a csoportoknak külön csoportvezetője van. A diákok pedig egyformán fordulhatnak bármelyik nevelőtanárhoz, mivel azonos jogokkal rendelkeznek és ugyanazon szabályok szerint járnak el. Természetesen azonban a kölcsönös személyes szimpátia és a bizalom, a tanárok és a diákok között egyénenként kismértékben eltérő lehet. (De ez így természetes még családon belül is.) A nevelőtestület felállása a következő: felelős Sebes Péter igazgató az intézmény egyszemélyű felelőse
Pokrócos Zsuzsanna nevelőtanár könyvtár-és diákmozgalom
Polányi Gergely nevelőtanár szabadidő és sportfelelős, patronáló felelős, tehetséggondozásért felelős 54
Szabó József nevelőtanár kulturális és művészeti programszervező, minőségbiztosításért felel
Dankó János Tibor rendszergazda
55
9. 3. Az intézmény tárgyi feltételei A pedagógiai program végrehajtásához szükséges tárgyi feltételek: A tanulás körülményeit segítő eszközök: minden diák számára saját íróasztal és igény szerint asztali lámpa van biztosítva.
A szabadidő hasznos eltöltését, és nevelő-oktató munkát segítő eszközök: 20 db számítógép és internetlabor, 2db nyomtató, 1db fénymásoló, 8db CD-s rádió, minden szobában TV, 5db DVD, 1db erősítő hangfalakkal, 1db HiFi torony, 1db gitár+erősítő, 1db szintetizátor, 2db ping-pong asztal, mozgatható tábla a tanulószobában.
Az épület kétszintes: földszint, 1. emelet, 2. emelet. A földszinten van: -
-
egy klubhelyiség, mely biztosítja a kultúrált tv nézést, zenehallgatást, alkalmas kisebb összejövetelekre valamint felszerelt teakonyhaként és étkezőként is funkcionál, továbbá egy apartman jellegű vendégszoba, külön vizesblokkal, sportszoba a földszinten van az élelmiszeres (kajatár) a fiúk részére irodák könyvtár 6731 kötettel
56
Az első emeleten: -
8 hálószoba, 3 tanulószoba, vendégszoba, 2 db. wc, zuhanyzók, 1 raktár,
A második emeleten: -
6 hálószoba, 1 étkező, 1 tanulószoba, 1 közösséi helység, 1 nyelvi labor, tanári ügyeleti szoba, betegszobák (fürdőszobával, wc-vel), 2 db házfőnöki szoba (fürdőszobával, wc-vel)
57
9. 4. A kollégium kapcsolatrendszere 1. A kollégium szoros kapcsolatot tart fenn és együttműködik: A tanulóink szüleivel, a kapcsolódó iskolákkal, a Piarista Renddel, a társkollégiumokkal, az Önkormányzattal, a Városi és Megyei Könyvtárral, a megyei színházakkal
2. A kapcsolattartás alapelvei: • • •
egyenrangúság gyermekközpontúság folyamatos kapcsolattartás
3. A kapcsolattartás célja: • • •
tanulóink személyiségfejlődése, ismeretanyag bővítése, információk gazdagítása, a társintézmények ismerjék meg a kollégiumunk életét, tájékoztassanak folyamatosan elvárásaikról, az optimális tevékenység, a koordináció biztosítása.
4. A kapcsolattartás tartalma • Új kollégista tanulók szülei és az iskolák felé: • • •
a kollégium célja és feladatai, a kollégiumi élet ismertetése, a kollégium napirendje, tevékenységrendszere,
• Szülők és kollégisták között: • a félévi értékelések egyéni és kollégiumi szinten, a hiányzások, a problémák, a kérések megbeszélése.
58
5. A kapcsolattartás módjai: •
Az iskolák és a kollégium között írásban, személyesen és telefonon keresztül.
•
Szülők és a kollégium között: • írásban, személyesen, telefonon keresztül, • kollégiumi ellenőrző füzeten keresztül, • a tanulók fogadásánál, a szülői értekezleteken,
9. 5. A kollégium hagyományai és ezek továbbfejlesztési terve 1. A hagyományok kialakításának, őrzésének célja: • • • • • •
a közös múltélmény megteremtése, a csoportkohézió erősítése, a kollégium identitásának fejlesztése, a kollégiumi élet folytonosságának biztosítása, a kollégium értékrendje elfogadásának elősegítése, a kollégiumok körüli kapcsolatok elmélyítése.
2. Örökölt hagyományok: • • • •
kollégiumi karácsony megszervezése, elsősök bemutatkozása, kollégiumi ballagás, városi kollégiumok közötti különböző versenyekben való részvétel.
59
3. Hagyományaink: • városnéző séták, • címek adományozása: Az év kollégistája, A kollégium örökös tagja, • kollégiumi szintű megemlékezés október 23-ról, • hetente adventi gyertyagyújtás (az Advent időszakában), • karácsonyi előtti szent mise és ünnepi vacsora, • ünnepélyes házszentelés, • Mária ünnepek – Kalazanci Szent József ünnep (a kollégium fő ünnepe), • megyei kollégiumi szellemi - és sportvetélkedőkön való részvétel, • közös lelki hétvégék, • év végi ki mit tud? és ünnepélyes búcsúvacsora. • végzős kollégisták búcsúztatása, • évente több kirándulás országszerte (hazafias és egészséges életmódra nevelés céljából).
4. Hagyományok továbbfejlesztési terve: • • • •
házi szavalóverseny rajzversenyek szervezése, házi és városi sportversenyek megrendezése, kiállítások megszervezése.
9. 6. A kollégium gyermek - és ifjúságvédelmi tevékenysége A gyermekvédelmi törvény rendelkezése alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A közoktatásról szóló törvény 4. §-ának (7.) bekezdése tiltja a gyermek, a tanuló hátrányos megkülönböztetését bármilyen oknál fogva.
60
A kollégium ifjúságvédelmi feladatai: 1. Probléma kezelő tevékenység: • •
a kollégiumba történő felvétel; a kollégium hátránykompenzációs tevékenysége: • gondoskodás, szocializációs tevékenység, • kultúra és tudásközvetítés, • motivációfejlesztés;
• • •
kapcsolattartás iskolával, szülővel; speciális kezelést igénylő kollégista szakemberhez irányítása; együttműködés a rendőrséggel, bírósággal, gyermek- és ifjúságvédelmi intézettel.
2. Problémamegelőző tevékenység: • •
a kollégium értékrendje, légköre; a kollégium tevékenysége:
•
• tanulási kultúra fejlesztése, • felzárkóztatás, tehetséggondozás, pályaorientáció, • egészséges és kulturális életmódra nevelés, • önismeret, világkép alakítása, önálló életvitel segítés; a kollégium védő, felügyelő tevékenysége.
10. A kollégiumi foglalkozások rendszere és szerkezete 1. Foglalkozás tartalma szerint • • •
tanulást segítő foglalkozások tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások szabadidős foglalkozások
61
2. Foglalkozások típusai: • • •
egész kollégiumi közösséget érintő foglalkozások, csoportos foglalkozások, kiscsoportos és egyéni foglalkozások:
• ellenőrzés, • számonkérés, • a napi feladatok, • speciális nevelési problémák megbeszélése, • szabadidős foglalkozások.
3. Foglalkozásokon való részvétel szabadsága alapján: • • •
felkészítő, kötelezően választható foglalkozások, fakultatív, szabadon választható foglalkozások, intézményi szervezésű szakkörök.
Nevelési módszerek • • • • • • • •
A személyes példamutatás. A követelés. A szoktatás és gyakoroltatás. A meggyőzés és tudatosítás. Az egyénre, a csoportra, a közösségre való közvetett ráhatás. Az ellenőrzés, értékelés. A jutalmazás és büntetés. A kollégiumi tanulás irányítása.
Foglalkozásszervezés alapelvei: •
•
A foglalkozások időkeretét a közoktatási törvény a fenntartó rendelkezéseit szem előtt tartva a kollégium specialitását, munkatervét figyelembe vevő házirend rögzíti. A kötelező foglalkozások témáit a pedagógiai program alapján készített éves munkaterv határozza meg. 62
•
• •
A kollégista diáksággal a foglalkozások témáját, időpontját, fakultatív vagy kötelező jellegét a hétfőnkénti kollégiumi megbeszélésen kell tudatni. A térítési díjas és önköltséges foglalkozásokon való részvételre diákságot kötelezni nem lehet. A foglalkozások a tanulók aktivitására épüljenek.
Foglalkozások, tevékenységek szervezése: •
• •
•
• • •
A kollégiumi foglalkozások és tevékenységek légköre biztonságot nyújtó, otthonos jellegű és barátságos legyen. A kiszámíthatóság és az egyértelműség jellemezze a kollégiumot a legalapvetőbb együttélési szabályok vonatkozásában. Tevékenységek között olyanok is legyenek, amelyekben a diák-diák és diák-tanár együttes munkájára is szükség van a tervezés, a kivitelezés és az értékelés fázisában. A konkrét ismeretnyújtás csoportos vagy egyéni foglalkozáson történjen, de a kollégiumi szokásos heti összejövetelei is fontos fórumai lehetnek a felvetődött problémák megbeszélésében. Az ismeretanyag feldolgozásába be lehet vonni az aktívabb, a téma iránt érdeklődőbb kollégistákat is. A kollégium érték- és szokásrendszere is a kívánt hatások elérését szolgálják. A kollégiumi ünnepélyek és hagyományok a közös jövőképben rejlő nevelési lehetőségeket a megfelelő szituációban ki kell használni.
11. A kollégiumi tevékenység ellenőrzése, eredményességének mérése Ellenőrzési tevékenységre jogosultak a kollégium tagjai közül: • a kollégiumi diáksága (a házirendben meghatározott kérdésekben), • a kollégiumi nevelőtestület tagjai, kollégiumi titkár, • a kollégium igazgatója, • a fenntartó, • az intézmény igazgatója által megbízott személyek (utasításadó jogköre a szakmai munkára vonatkozóan nincs). 63
A tanulói tevékenység ellenőrzése kiterjed: • • • • • • •
magatartásra, a házirend betartására, a kollégiumi helyiségek és eszközök rendeltetésszerű használatára, a tanulmányi munkára, a szabadidős tevékenységre, a kollégium rendjére, a kollégium higiénés állapotára.
Az ellenőrzésen tapasztaltak és a következtetések megbeszélése: • • •
közvetlenül az ellenőrzés után, minden esti megbeszélésen (napzártán), heti, havi, féléves értekezleteken.
A kollégiumi ellenőrzések lehetnek: • • •
szúrópróbaszerűek, a házirendben meghatározott időpontokban, szóbeliek és írásbeliek.
Ellenőrzési formák: • • • • • • •
folyamatos megfigyelés, foglalkozások látogatása, feljegyzések készítése, egyéni- és csoportos beszélgetések, véleménykérés /osztályfőnök, tanár, stb./, cselekedet- és viselkedéselemzés, tesztek, felmérések.
64
A kollégiumi tevékenység eredményeinek mérése. A kollégiumba belépő tanuló megismerésének szempontjai: • • • • • •
fizikai és lelki fejlettség, szellemi adottságok, tanulási alapkészségek szintje, viselkedés és kommunikációs kultúra, együttműködésre való képesség, alkalmazkodó képesség, érdekvédelmi képesség, az önismeret szintje.
A kollégiumot elhagyó tanuló vizsgálati szempontjai az előbbiekkel megegyezik. A hozzáadott érték- részben - a kollégiumi nevelői munka hatásosságát is mutatja. A kollégiumi tanulók személyiségfejlődését, előrehaladását a kollégium életének figyelemmel kísérésével, tevékenységének, szóbeli megnyilvánulásával, társas kapcsolatainak, érdeklődési körének bővülésével lehet felmérni. A kollégiumi foglalkozásokon feldolgozott ismeretanyag elsajátításának minőségét feladatsorok megoldatásával, vetélkedők szervezésével is fel lehet mérni. A kollégista tanulmányi munkáját csoportvezető nevelője folyamatosan figyelemmel kíséri, információkat az érdemjegyek kiírásával, tanári és tanulói tájékoztatással, valamint a leckekikérdezések és a felzárkóztatások alkalmával tapasztaltak alapján lehet kapni. A személyiség mélyebb megismerését teszi lehetővé a pszichikailag jól előkészített egyéni foglalkozás. A kollégisták fejlődéséről szülői, tanári, gyermekvédelmi szakszolgálat kérésére azonnal, más esetekben szülői értekezleteken adunk tájékoztatást.
65
A pedagógiai program záradékai a) A pedagógiai program határozatlan érvényű, a következő módosításig érvényes.
b) A felülvizsgálatát a törvénymódosításokkal összhangban, de legalább 2 évente el kell végezni.
c) Módosítások alkalmával szükséges a megfelelő jóváhagyó nyilatkozatok beszerzése az érintett felektől. Törvényi változás esetében ezekre a nyilatkozatokra nincs szükség. d) A PP nyilvánosságra hozása a törvény által előírt -helyben szokásos- módon, az intézmény irattárában, a fenntartónál, az intézmény könyvtárában mindenki számára hozzáférhető, és a Piarista Rend honlapján megtekinthető.
66
A pedagógiai program kiegészítő része A pedagógiai program jóváhagyása a diákönkormányzat képviselői részéről A kollégium diákönkormányzata a pedagógiai programot 2013. szeptember 4-én a DÖK ülésen megismerte és megvitatta. A DÖK. tagjai kiegészítés és módosítás nélkül egyhangúan elfogadták és jóváhagyták. Kozma Fruzsina A Diákönkormányzat elnöke
A pedagógiai program jóváhagyása a Szülői Közösség által A kollégium Szülői Közössége 2013. szeptember 5-én a szülői értekezleten a pedagógiai programot megismerte és megvitatta. A pedagógiai programot a szülők módosítás nélkül egyhangúan elfogadták és jóváhagyták. ……………………………….. Kosztyi Józsefné A Szülői Munkaközözösség vezetője
A pedagógiai program jóváhagyása a nevelőtestület által A kollégium nevelőtestülete 2013. szeptember 9-én a pedagógiai programot témakörönként áttekintette, megvitatta és egyhangúan elfogadta. Sátoraljaújhely, 2013. szeptember 9. A nevelőtestület tagjai :
Igazgató:…………………… A fenntartó által jóváhagyva:
67
