A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KÉPZÉSI PROGRAMJA VALAMINT TANTÁRGYI TANTERVEI

A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS

KÉPZÉSI PROGRAMJA VALAMINT TANTÁRGYI TANTERVEI

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának pedagógiai és képzési programja az 1997. október 30-án elfogadott eredeti HPP módosításával készült. A tantestület 2001. június 1-jén fogadta el a módosított változatot. A HPP felülvizsgálata évente megtörtént, és a kiegészítéseket a mellékletek rögzítik. Az újabb módosítást 2007. december 11-én fogadta el a tantestület. A PROGRAM ÉRVÉNYES: 2008. január 3-ától. A HPP felülvizsgálata megtörtént a 2008/2009-es tanévben, és a kiegészítéseket a módosított HPP rögzíti. A módosított programot 2009. április 23-án fogadta el a tantestület. A PROGRAM ÉRVÉNYES: 2009. szeptember 1-jétől. A tantestület a HPP-t felülvizsgálta, és elfogadta az új képzési programot 2010. április 23-án. A PROGRAM ÉRVÉNYES: 2010. szeptember 1-jétől. igazgató

A módosított programot jóváhagyom.

Debrecen, 2010.

fenntartó

2

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010)

Bevezető

Bevezető:

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában folyó oktató-nevelő munka arra irányul, hogy olyan általános műveltséget adjon, amely motivál, amelyhez magyarságtudat és erkölcsi értékrend társul. A tantestület és a tanárjelöltek munkájának eredményeként iskolánk tanulói olyan érettségi bizonyítvány birtokába jutnak, amely megfelel az európai kívánalmaknak, útlevél a felsőfokú továbbtanuláshoz. Az iskolánkkal kapcsolatba kerülő tanárjelöltek indíttatást kapnak pályájukhoz, hasznosítható tapasztalatokat szereznek feladataik végzéséhez. A szó nemes értelmében vett elit, azaz minőség-elvű gimnáziumként kívánunk működni,

ezért

nagy

gondot

fordítunk

a

tehetségek

felkutatására,

gondozására,

kibontakoztatására. Azt is tudatosítani kívánjuk, hogy eredményt csak munkával, olykor lemondással lehet elérni.

Kovács István igazgató

3


Tárgymutató

Tartalom Egy iskola történetének évtizedei ................................................................................

8. oldal

I. rész: Önmeghatározás............................................................................................ 16. oldal II. rész: Az iskola jogi helyzete és funkciója ........................................................... • Az alapító okirat (melléklet) .................................................................................. • A működési engedély (melléklet) .......................................................................... • A fenntartó ............................................................................................................. • Székhely ................................................................................................................. • A működés szabályozási kerete ............................................................................. • Az iskola funkciójának megjelölése ......................................................................

17. oldal 76. oldal 79. oldal 17. oldal 17. oldal 17. oldal 17. oldal

III. rész: Iskolapolitika: minőség-elv A pedagógiai program stratégiai elképzelései; cél- és feladatrendszer ................ 1. Az iskolahasználók igényei szerinti stratégiai célok.............................................. • A tanulók iskolai pozíciója .................................................................................... • Szolgáltatások, juttatások....................................................................................... • A tanárok iskolai pozíciója .................................................................................... 2. A fenntartó igényei szerinti stratégiai célok .......................................................... 3. A megrendelői kontroll szerepe ............................................................................. • Az iskolahasználók ................................................................................................ • A fenntartó ............................................................................................................. • Iskolánk a régióban ................................................................................................ • Iskolánk a magyar közoktatási rendszerben........................................................... • A tárgyi feltételek és a HPP viszonya.................................................................... • Saját fejlesztési koncepciónk (erősségek, fejlesztés, lehetőségek, veszélyek) ......

18. oldal 18. oldal 18. oldal 19. oldal 19. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 20. oldal 21. oldal 21. oldal 21. oldal 22. oldal

IV. rész: Az iskola működésének tartalmi kifejtése................................................ 24. oldal 1. Szervezeti formák - kapcsolatrendszer .............................................................. 24. oldal • Munkacsoportok..................................................................................................... 24. oldal • A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése (Iskola - család)................................................................................ …………….. 25. oldal • Diákönkormányzat ............................................................................................... .. 26. oldal • A tanórán kívüli formák......................................................................................... 26. oldal 2. Ifjúságvédelmi feladatok ..................................................................................... 27. oldal • A beilleszkedés segítése......................................................................................... 27. oldal • A magatartási nehézségek leküzdése ..................................................................... 27. oldal • Koordinálás ............................................................................................................ 27. oldal • A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése ................................................ 27. oldal • A tanulási kudarcok kezelése................................................................................. 28. oldal • A tehetségek védelme és gondozása ...................................................................... 28. oldal 3. Főbb képzési, nevelési irányok és a tevékenységek rendszere ......................... 29. oldal • Az idegen nyelvi képzés ........................................................................................ 29. oldal • A humán orientációjú képzés................................................................................. 29. oldal • A reál orientációjú képzés...................................................................................... 30. oldal • A nyelvi orientációjú képzés.................................................................................. 30. oldal • 5 évfolyamos, idegen nyelvi alapozású, tehetséggondozó tagozat…………..……..31. oldal • 4 évfolyamos, gazdasági, jogi - kommunikációs tagozat…………………………...31. oldal • 4 évfolyamos, műszaki-egészségügyi tagozat………………………………………31. oldal • Az informatikai képzés .......................................................................................... 32. oldal 4

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) • • • •

Tárgymutató

A művészeti képzés................................................................................................ A testi nevelés ........................................................................................................ A személyiségfejlesztés ......................................................................................... Közösségfejlesztés .................................................................................................

32. oldal 32. oldal 33. oldal 33. oldal

V. rész: Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere ................................................. 35. oldal 1. Az iskola ellenőrzési rendszere ............................................................................. 35. oldal • A tanulók munkájának ellenőrzése ........................................................................ 36. oldal • A tanári munka ellenőrzése.................................................................................... 36. oldal • Az ellenőrzés formái .............................................................................................. 37. oldal • A tanóra elemzésének szempontrendszere............................................................. 37. oldal 2. Az iskola értékelési rendszere.................................................................................. 37. oldal • A minőség kritériumai, mérési, minősítési formák................................................ 39. oldal • Jogosultságok, kötelezettségek (A mérést, értékelést végzők köre) ...................... 40. oldal • A tanulói teljesítmények értékelése ....................................................................... 41. oldal Alapelvek ..................................................................................................................... 41. oldal 1. Külső értékelési és mérési formák ................................................................... 41. oldal 2. Belső értékelési rendszer.................................................................................. 42. oldal Érdemjegyszerző szituációk......................................................................................... 42. oldal a) A tanórán.............................................................................................. 42. oldal b) A tanórán kívül .................................................................................... 43. oldal Az érdemjegyek – adminisztrálás ................................................................................ 43. oldal Az osztályzatok – bizonyítványok ............................................................................... 44. oldal A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái .............................................................................................. 45. oldal o A magatartás értékelésének szempontjai ......................................................... 45. oldal o A szorgalom értékelésének szempontjai .......................................................... 45. oldal o A magatartás és szorgalom jegyek minősítése................................................. 46. oldal A magasabb évfolyamra lépés feltételei ...................................................................... 47. oldal • A tanárjelöltek értékelése....................................................................................... 47. oldal Alapelvek ..................................................................................................................... 47. oldal Az értékelés formái és eszközei ................................................................................... 47. oldal 1. Az értékelési szituációk ................................................................................... 47. oldal 2. Az értékelés során alkalmazott eszközök......................................................... 48. oldal • A tanári munka értékelése...................................................................................... 48. oldal Alapelvek ..................................................................................................................... 48. oldal 1. Az alapfeladatok végzése................................................................................. 49. oldal 2. Szakmai többletmunka a tehetséggondozásban és a szintrehozásban ............. 49. oldal 3. A munkaközösségben végzett munka .............................................................. 49. oldal 4. A munkaközösségen kívül végzett munka....................................................... 50. oldal • Az intézmény önértékelése .................................................................................... 50. oldal • A fenntartói teljes körű intézményértékelés........................................................... 51. oldal 3. Az iskola minőségbiztosítási rendszere (mellékletben)....................................... 148. oldal VI. rész: Képzési program......................................................................................... 53. oldal 1. A szerkezet mint a minőség-elvű politika oktatási koncepciója .............................. 54. oldal 2. A képzési program és a HPP viszonya..................................................................... 54. oldal 3. Az iskola arculatának védelme érdekében fenntartott prioritások ........................... 54. oldal 4. Tankönyvek, oktatási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei – eszközrendszer ...................................................................... 55. oldal 5. A tanulók felvétele és átvétele iskolánkba............................................................... 56. oldal 5


Tárgymutató

6. A 2001/2002-es tanévben bevezetett, kerettanterv szerinti és a 2008-ban módosított képzési program ...................................................................... 57. oldal 7. A 2009/2010-es tanévben kidolgozott új 4 és 5 évfolyamos képzési program…...….60. oldal VII. rész: A kulcskompetenciák fejlesztése.............................................................. 64. oldal 1. Kulcskompetenciák.................................................................................. 64. oldal • Anyanyelvi kommunikáció ........................................................................ 64. oldal • Idegen nyelvi kommunikáció..................................................................... 65. oldal • Matematikai kompetencia .......................................................................... 65. oldal • Természettudományos kompetencia .......................................................... 66. oldal • Digitális kompetencia ................................................................................ 67. oldal • A hatékony, önálló tanulás......................................................................... 67. oldal • Szociális és állampolgári kompetencia ...................................................... 68. oldal • Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia ................................ 69. oldal • Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség ............................. 69. oldal 2. Kiemelt fejlesztési feladatok.................................................................... 70. oldal • Énkép és önismeret .................................................................................... 70. oldal • Hon- és népismeret..................................................................................... 70. oldal • Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra ............................................ 71. oldal • Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés ......................................... 71. oldal • Gazdasági nevelés ...................................................................................... 71. oldal • Környezettudatosságra nevelés .................................................................. 72. oldal • A tanulás tanítása ....................................................................................... 72. oldal • Testi és lelki egészség ................................................................................ 73. oldal • Fölkészülés a felnőtt lét szerepeire ............................................................ 74. oldal • Utalás az egyes tantárgyak tanterveire ...................................................... 74. oldal A mellékletek felsorolása ........................................................................................... 75. oldal 1. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Alapító okirata (76. oldal) 2. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Működési engedélye (79. oldal) 3. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Szervezeti és Működési Szabályzata és mellékletei (82. oldal): • Házirend (100. oldal) • Igazgatóhelyettesi munkaköri leírások (123. oldal) • Az osztályfőnök munkaköri leírása (132. oldal) • Az iskolai könyvtár működési szabályzata és pedagógiai programja (133. oldal) • A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata (145. oldal) 4. Funkcionális taneszközjegyzék (147. oldal) 5. Intézményi Minőségirányítási Program (2004, 148. oldal) 6. A középszintű érettségi vizsgák tantárgyankénti tematikája (2007, 177. oldal) 7. A HPP módosításai során bekerülő dokumentumok (191. oldal) • Munkahelyi kockázatértékelési szabályzat (2003, 192. oldal) • Környezeti nevelési program (2004, 211. oldal) • Egészségnevelési program (2004, 223. oldal) • Mindennapi testedzés program és A tanulók fizikai állapotának mérése (2004, 226. oldal) • Mérési és értékelési útmutató a tanulók fizikai állapotának méréshez, minősítéséhez, és szöveges értékeléséhez (2005, 227. oldal) 6

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) • • • • • •

Tárgymutató

Gyakornoki szabályzat (2007, 229. oldal) A Esélyegyenlőségi helyzetelemzés (2007, 243. oldal) Esélyegyenlőségi terv (2007, 246. oldal) Teljesítményértékelési szabályzat (2009, 252. oldal) Iskolai drogstratégia (257. oldal) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó program (2004, 260. oldal)

7


Iskolatörténet

Egy iskola történetének évtizedei 1. A régmúlt ♠ Márton József bécsi professzor kezdeményezésére egy leánynevelő intézet felállításáról a Református egyháztanács 1830 májusában döntött, de a megnyitásra csak 1838-ban került sor, az intézet vezetője: Steinacker Gusztáv pesti evangélikus pedagógus. 2. A Felső Leányiskola, 1859-1880 ♠ 1859-től az intézmény felső leányiskolaként működött tovább dr. Walkó Károlyné igazgatásával. ♠ Az egyháztanács 1872 novemberében hozott határozata alapján megkezdődött az iskola átszervezése „nyolcosztályú nőneveldévé”, 1874-től 34 évig Dóczy Gedeon állt az intézet élén. 3. Kísérlet a szakirányú képzés megvalósítására, 1880-1900 ♠ 1880-91 között szakirányú képzés folyt: varróiskola, majd 1891-től a Debreceni Református Egyház Felsőbb Leányiskolája mellett kereskedelmi tanfolyam is működött. 4. A nagy átalakulások kora, 1900-1919 ♠ 1893-ban nyílt meg az internátus, igazgatója Kalocsa Róza, az első magyar okleveles tanítónő lett. ♠ 1896-tól az iskola nyilvánossági jogot kapott a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumtól: „az állam által nyilvánosnak ismertessék el, s .. iskolai bizonyítványa az állami hasonló iskolák bizonyítványával egyenlő érvényűnek mondassék ki”. ♠ 1901-ben indult az önálló tanítónőképzés, ezzel párhuzamosan gyakorló elemi iskola is nyílt az intézményben, 1908-tól már Nagy Ferenc igazgatásával, majd 1910-ben új internátust építettek. ♠ 1909-ben szervezetileg elkülönült a tanítónőképző és a felső leányiskola. ♠ 1913-ban engedélyezte a VKM a Debreceni Református Felsőbb Leányiskola és Leánygimnázium működését, majd 1916-ban nyolcosztályos leánygimnázium megszervezésére került sor, két tantestülettel 4 tagozat működött: tanítóképző és gyakorló elemi iskola; elemi iskola; nyolcosztályos leánygimnázium, polgári leányiskola. ♠ 1918-22 között kevés adat van az iskoláról, az Értesítők sem jelentek meg. ♠ 1919 márciusában a Tanácsköztársaság állami kezelésbe vette az intézményt, de a román bevonulás napján 1919 ápr. 23-án az egyház visszavette az irányítást. 5. A leánygimnázium negyedszázada, 1919-1944 (Elit iskolává fejlesztés) ♠ 1922-ben megalakult az iskola ifjúsági szervezete: a 11. sz. Lorántffy Zsuzsanna cserkészcsapat (1948-ban oszlatták fel). ♠ Az 1926/27-es tanévben fogadott először tanárjelölteket az intézet. ♠ 1926-tól 3 szervezeti forma létezik együtt: leánygimnázium, leánylíceum (ez a kettő egyetemi felvételre jogosító érettségi bizonyítvánnyal) és leánykollégium, majd 1934-ben

8


Iskolatörténet

megszűnik a fiú- és leánygimnázium közötti differenciálás, és egységes gimnáziumok szervezésére kerül sor. A „Dóczy” ♠ 1928-tól felveszi az intézmény Dóczy Gedeon nevét (Debreceni Református Dóczy Leánynevelő Intézet Leánygimnáziuma). ♠ 1929 januárjában kezdődött meg a tanítás az elkészült új épületben (Kossuht u. 35.), ahol a gimnázium és a tanítónőképző kapott elhelyezést, bevezették a gyorsírás és a szépírást. ♠ Az 1943/44-es tanév novembertől márciusig tartott, az új épület hadikórház lett, ebben 1946-ig nem folyt tanítás. 6. Az átmeneti évek, 1945-1952 ♠ 1945 januárjában indult újra az oktatás, de a református Kollégium épületében. ♠ 1945-ben - rendelettel - egységes, 8 osztályos általános iskolai rendszer jött létre, és 1946 őszén már általános iskolai osztályokat is indítottak a gimnázium 4 alsó osztálya helyett, (a régi iskola épületét az általános iskola céljaira 1950 januárjában vették állami tulajdonba). Az új épületben 1946 májusában kezdődött meg újra a tanítás. ♠ 1947-ben reál tagozatot indítottak, a gimnázium mellett ipari leányiskolát szerveztek (szabás-varrás bevezetésével). ♠ 1948-ig működött az intézmény gyakorlóiskolaként, e tanév után az egyetemi reform (ideiglenesen) felszámolta az ilyen típusú iskolákat. ♠ 1949-ben került előtérbe a középiskolák reformja, miután kiépült az általános iskolai rendszer, így az új épületben már csak egy 4 osztályos gimnázium működött. ♠ 1950-től átfogó tanterv és középiskolai rendtartás született, az iskolában a reál tagozat mellé humán tagozatot is szerveztek. ♠ 1948-ban a cserkészcsapat feloszlatása után létrejött a Diákszövetség, majd 1950-ben a DISZ. ♠ 1948 júniusában ugyan államosították az iskolákat, de a "Dóczy" a kormányzat és az egyház közötti 1948. októberi megállapodásának megfelelően továbbra is egyházi irányítású maradt, ugyanakkor állami tantervek szerint tanított. ♠ 1936-tól kis megszakításokkal dr. Papp Ferenc az iskola igazgatója, majd rövid ideig Horváth Károly, az 1951/52-es tanévben László Géza. „A Kossuth” 7. Az államosított iskola első 5 éve, 1952-1957 ♠ 1952 júliusában az iskolát államosították új (5 debreceni középiskolából szervezett) tantestülettel, a tanulók jelentős része a Csokonai V.M. Gimnáziumból került át, az igazgató dr. Nábrádi Mihály lett, 1955 februárjáig a megyei, majd 1958-ig a városi tanács hatáskörében működött, az államosított leánygimnázium Kossuth Lajos nevét vette fel. ♠ Újra megszervezték az egyetemi tanárképzés 9 hetes gyakorlását 1952 szeptemberétől az új leánygimnáziumban és a Fazekas Mihály Gimnáziumban. ♠ Humán és reál tagozat működött , az utóbbi egyre nagyobb hangsúllyal, 1953/54-től kezdve a biológia, kémia és fizika előadói, szertári rendszer kifejlesztésével, az 1956/57-es tanévtől politechnikai képzéssel is bővült a kínálat, a munkára nevelés célkitűzésének jegyében rendszeresen társadalmi munkát is végeztettek a tanulókkal. 9


Iskolatörténet

♠ 1957 tavaszán „zászlót bontott” a KISZ, az 1957/58-as tanévben megkezdődött a koedukáció. ♠ 1957-ben az egyetemen a tanulmányi időt 5 évre emelték fel, a 154/1958-as M.M. számú rendelet a tudományegyetemek közvetlen irányítása alá tartozó gyakorlóiskolák megszervezését tűzte ki célul. 8. A kísérleti iskola évei, 1958-1968 ♠ A 12 osztályos kísérleti iskola a KLTE Gyakorló iskolája néven működött 1958 szeptemberétől Papp Imre igazgatóval az élén, a 26 osztályból 15 gimnáziumi 11 általános iskolai csoport volt (az új iskola osztályokat vett át a Tóth Árpád Gimnáziumból, a Maróthi György és a Bányai Júlia általános iskolákból). ♠ Az 1960/61-es tanév volt az 5. éves hallgatók számára az első új rendszerű gyakorló év (szakonként egy-egy félévet töltöttek hospitálással és 12-18 óra tanítással, megismerkedtek az esti, levelező tagozat munkájával, az osztályfőnöki, szakköri tevékenységgel és az ifjúsági szervezettel). ♠ 1961-ben kiépült az ún. 5 + 1-es oktatási forma (5 napos elméleti képzés után 1 napot az iskolai tanműhelyekben vagy üzemekben töltöttek gyakorlati munkával a tanulók: női szabó, kötszövő, lakatos, elektrotechnikai és kertész szakmákban). ♠ 1965-ben megszűnt a humán és reál tagozat, az új középiskolai tanterv egységes ismeretanyagot jelölt ki minden tantárgyból, de speciális képzést is lehetővé tett a természettudományos tárgyakból és a nyelvekből. ♠ 1963-tól 17 éven át dr. Szász Lajosné állt az intézmény élén. ♠ A gyakorlógimnázium úttörő szerepet vállalt 1962-től az orosz, majd 1963-tól az angol és a francia nyelvi tagozatok indításával a színvonalas idegen nyelvi képzésben. Így éveken át megfelelő terepet biztosíthatott a KLTE orosz, angol és francia szakos tanárjelöltjei számára a gyakorláshoz. Ugyancsak 1964-től - az országban elsők között - indult kémiafizika tagozatos képzés helyi program alapján. ♠ 1967-ben zártláncú ipari televízió létesült a tanárképzési feladatok korszerűbbé tétele érdekében. ♠ A gimnázium országosan is elismert eredményei alapján az 1966/67-es tanévben tagja lett a magyarországi UNESCO asszociált iskolák hálózatának, amely 26 középfokú intézményt foglal magában. ♠ 1963-ban az alsó, 1967/68-as tanévben az általános iskolai felső tagozat is megszűnt, a KLTE irányítása alatt igazgatási szervezeti szempontból elkülönülve két iskola alakult: a Gyakorló Általános Iskola és a Gyakorló Gimnázium. 9. Az új gyakorlógimnázium 20 éve, 1969-1989 ♠ 1971-től a speciális képzés tovább bővült matematika és német tagozattal, majd 1974-től kezdők számára emelt szintű angol és orosz nyelvi képzés indult. Így az iskola kínálatában a következő választék alakult ki: 1 normál tantervű csoport, 1 osztály megosztva normál és kémia tagozattal, 1 osztály nyelvi tagozat emelt szintű angol és orosz nyelvvel, 1 osztály nyelvi tagozat francia és német csoportokkal valamint 1 matematika-fizika tagozatú osztály. ♠ 1972-ben a gimnázium tantestülete eredményes tehetséggondozó, képességfejlesztő, nevelő tevékenységéért megkapta a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének emlékérmét a megye gimnáziumai közül elsőként.

10


Iskolatörténet

♠ Közben 1973 szeptemberétől csökkentették az addig túlméretezett tantervi anyagot, az óraszámokat, megszüntették az átlagosztályzatokat. ♠ 1975-től a tanév elején kéthetes termelő munkára mentek a tanulók a debreceni konzervgyárba. ♠ Az országban az elsők között 1974-től (azóta megszakítás nélkül 1999-ig) kéthetes UNESCO nyelvi tábort szerveztek az iskola tanárai, az első évben orosz, a másodikban francia, a harmadikban német, a negyedikben angol anyanyelvű tanárok részvételével. 1977-től évente angol intenzív tanfolyam volt, majd 1993-tól mind a 4 nyelv tanárai együttesen vettek részt a szervezésben. ♠ Az iskolában osztálykeretek között működött a KISZ 1974-ig, a következő évben vertikális felépítésű alapszervezeteket hoztak létre, és így folyt a szervezett ifjúsági élet a rendszerváltásig, 1989-ig. ♠ 1980 szeptemberében kezdődött az iskolában az alapképzést kiegészítő fakultatív oktatás a III-IV. évfolyamon kötelezően választhatóan valamennyi közismereti tárgyból és a gyakorlati tárgyakból (műszaki rajz, számító-gépkezelői alapismeretek). ♠ 1980-ban a Művelődési Minisztérium engedélye alapján speciális tanterv szerint kezdte meg egy fél osztály az angol, egy fél osztály az orosz nyelv tanulását. ♠ 1982 szeptemberében a fakultáció szabadon választható órakeretét kihasználva megkezdődik a haladó, emelt óraszámú angol nyelvi képzés. ♠ 1987-ben fél osztályban, egyedi tanterv szerint újra megkezdődött a speciális tantervű fizika oktatása, és ebben a tanévben tudott utoljára indítani az iskola orosz tagozatos osztályt. ♠ 1980-tól, a hagyományos tagozatos képzés megszűnte után, az úgynevezett fakultációs időszakban is megőrizte az iskola a vezető szerepét a régió középfokú oktatási intézményei között. Tanulóink nagy számban és sikeresen szerepeltek az OKTV-n, különösen természettudományos tárgyakból. ♠ 1981-től 2008-ig 27. évig Titkó István az iskola igazgatója. 10. Újabb átmeneti évek, 1989-2000 ♠ Az 1993-as oktatási törvény hosszú távú átrendeződést irányzott elő a magyar közoktatásban, többek között szerkezetváltást is lehetővé tett. Így az 1993-as tanévben - a már jóval korábban előkészített - egyedi tanterv alapján egy osztályban megkezdődött a hat évfolyamú gimnáziumi képzés is a négy évfolyamú fenntartása mellett. Ezzel olyan folyamatot indított el az iskola, melynek célja az iskolaszerkezet fokozatos átalakítása, évfolyamonként 2-2 hat, ill. négy évfolyamú osztály indítása, így a gyakorlás lehetőségeinek bővítése is. ♠ Az általános iskolai nyelvi képzés átalakulása miatt a kezdők számára hirdetett angol tagozatos képzés iránt fokozatosan csökkent az igény, szemben az emelt óraszámú haladó formával. Hasonlóan csökkent a népszerűsége - ezúttal a továbbtanulási orientáció változása miatt - a fizika tagozatnak, ezért 1995-től speciális tantervű osztályokat már nem indít az iskola. ♠ 1993-tól a tanulói szakismereti érdeklődés még eredményesebb kihasználása céljából humán, illetve reál orientációjú osztályokat szervez az iskola a négy évfolyamú csoportok számára. ♠ Az utóbbi években átrendeződés következett be a tanulók továbbtanulási orientációjában: szemben a korábbi egészségügyi, természettudományos felsőoktatási irányokkal, a közgazdasági és jogi pályák nyertek teret. A nyelvi képzés színvonalát az igen nagy számú középfokú nyelvvizsga minősíti. 11


Iskolatörténet

♠ Az 1998/99-es tanévtől kezdődően, felmenő rendszerben megkezdődik a NAT alapján a helyi pedagógiai program alkalmazása és a helyi tantervek szerinti képzés. A Kossuth az új épületben ♠ 1996-ban született kormányhatározat arról, hogy 1998-ig a Tiszántúli Református Egyházkerület visszakapja hajdani, Dóczy Gedeon nevét viselő iskolaépületét, amelyben 1952 óta a KLTE Gyakorló Gimnáziuma működött, a gyakorlógimnázium pedig a volt Bocskai laktanya felújított részeiben nyer elhelyezést. ♠ Az 1994-es árakon tervezett beruházásra meghatározott 680 millió Ft kártalanítási összeg már az indulásra is kevésnek bizonyult, és a közben életbe lépő Közbeszerzési Törvény is megváltoztatta a feltételeket, így Gellér Ferenc építészmérnök (HAJDÚTERV) tervei alapján csak 1998-ban kezdődtek meg a műemlék jellegű épületegyüttes rehabilitációs munkálatai. Az optimális körülményeket kínáló engedélyes tervek elkészülte után kiderült, hogy ennek a programnak a finanszírozása nem lehetséges, ezért többszöri tervmódosításra került sor. Végül olyan csökkentett program kivitelezése kezdődött el, amely ugyanakkor a gimnázium színvonalas működését biztosítja. Viszont le kellett mondani a tehetséggondozó, hat évfolyamos gimnáziumi diákok részére tervezett kollégiumról, az iskolai menzáról (K épület), elhalasztódott az adminisztráció funkcióit és a tanárjelöltek megfelelő elhelyezését ellátó (A épület) rekonstrukciója, egyelőre nem épülhetett meg a sportudvar, és csak ígéret volt arra, hogy az iskolához vezető, balesetveszélyes közutat felújítja a város. Az eredeti kárpótlási összeget – az építkezés előrehaladtával – az oktatási és a pénzügyi tárca többször is újabb tételekkel bővítette. A beruházás elkészült részeinek értéke mintegy 1,5 milliárd Ft. A bútorzat és a felszerelés értéke az összes költség 25%-a. Az átadás – átvétel teljes folyamatában az érintett felek (Debreceni Egyetem és a Tiszántúli Református Egyházkerület) egymás iránti toleranciával, példaértékűen működtek együtt. A kivitelezési munkákat a HUNÉP RT végezte. A beruházás magas színvonalú megvalósításában a tervező és a kivitelező hozzáértése, kiváló szakmai teljesítménye mellett igen jelentős szerepet vállaltak az egyetem Műszaki és Fejlesztési Osztályának dolgozói is. A gimnázium hasznos területe: mintegy 10000 m2 (a régi épülethez képest 6000m2-es gyarapodás). Az épületegyüttesben helyet kapott: 20 tanterem, 4 szaktanterem, 3 természettudományos előadó, 2 természettudományi labor, 2 idegen nyelvi labor, 3 kis csoportra méretezett idegen nyelvi szaktanterem, 2 számítástechnikai szaktanterem, 1 sportcsarnok, 3 edzőterem, 6 öltöző, zuhanyozókkal, 3 terem a könyvtár számára saját öltözővel, tanári dolgozók, szertárak, előkészítők a munkaközösségek szükségletei szerint. ♠ 2000. január 1-jén a debreceni felsőoktatási intézmények integrációjaként megalakult a Debreceni Egyetem. Így az iskola neve is megváltozott: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma névre. ♠ 2000-ben Titkó István újabb 5 évre megbízást kapott az igazgató feladatok ellátására. ♠ 2000/2001-es tanévtől az iskola OM azonosítási számot használ: 031200 ♠ A 2000/2001-es tanévben a Kerettantervek alapján a korábbi Helyi Pedagógiai Programot és a Tantárgyi Tanterveket módosította a tantestület, és a 2001/2002-es tanévtől felmenő rendszerben már a módosított tervek szerint kezdődik a képzés. ♠ 2001. április 15-én a tantestület elfogadta a Helyi Pedagógiai Program módosítását. Ez a program már tartalmazza az iskola minőségbiztosítási koncepcióját is. A programok érvényesek: a 7. évfolyamtól felmenő rendszerben 2001. szeptember 1-jétől. ♠ 2001-től minden évben részt vesz az iskola az országos kompetencia mérésben.

12


Iskolatörténet

♠ A 2000/2001-es tanévben összegyűjtött dokumentáció alapján egy prágai központú, nemzetközi minőségbiztosítási központ (IES) 2002. január 11-én minősítette az iskolát, és BB, azaz „very good” fokozattal tanúsította az elért eredményeket. Ez arra jogosítja a tanítványainkat, hogy az érettségi bizonyítvány betétlapjaként igazolást kaphatnak arról, hogy minősített iskolában érettségiztek. Az iskola pedig minden hivatalos dokumentációjában használhatja a tanúsítvány logo-ját. ♠ A 2001/02002-es tanévben az új érettségi vizsgaszabályzat alapján az iskola megkezdte a fölkészülést a kétszintű érettségire. ♠ 2001-től a gimnázium minden évben a központi felvételi írásbeli feladatlapokat alkalmazza a 6 évfolyamos szerkezet beiskolázásakor. ♠ A 2002/2003-as tanévben a 111/1997-es kormányrendeletnek megfelelően az iskolában kidolgozott új rendet és programot vezettük be a tanárjelöltek gyakoroltatásában. ♠ 2002 októberében megalakult a Gyakorlóiskolák Szövetsége, és ennek szervezésében 2003 októberében megtartották az I. Módszertani Konferenciát Szegeden, amelyen több mint 30 előadással képviselték a gimnáziumunkat a vezetőtanáraink. ♠ 2002 novemberében iskolánk tornacsarnoka adott otthont a Tornász Világbajnokság hivatalos edzéseinek. ♠ 2002-ben a gimnázium csatlakozott az Európai Tehetséggondozó Társaság BEGA programjához. Egy román és egy német középiskolával együtt vettek részt a diákjaink projekteken. 2003-ban az igazgatónk nemzetközi konferencián tartott előadást a tehetséggondozásról Mádon, majd iskolánkban workshop-ot tartottunk az együttműködő iskolák diákjainak részvételével. ♠ 2002-től dr. Szegedi Ervin az iskola gazdasági ügyeinek irányításával megbízott igazgatóhelyettese lett. ♠ A 2002/2003-AS TANÉVBEN ÜNNEPELTE AZ ISKOLA FENNÁLLÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJÁT. EBBŐL AZ ALKALOMBÓL TÖBB MÁS RENDEZVÉNY MELLETT REPREZENTATÍV ÉVKÖNYVET JELENTETTÜNK MEG, MEGNYÍLT AZ ISKOLAMÚZEUM, ÉS AZ ISKOLAI GÁLÁN DÍSZELŐADÁSON MUTATKOZTAK BE A DIÁKJAINK. ♠ A 2002/2003-as tanévben megnyugtató tapasztalatokkal és eredménnyel lezárult az iskola törvényességi vizsgálata. ♠ 2003. június 24-én a tanárképzésről tartott országos tanácskozáson vettek részt a vezetőtanárok Debrecenben. ♠ A 2002. évi LXII. törvény 103. §-a (4) bekezdésének megfelelően 2003 szeptemberétől 10%-os óraszámcsökkentést hajtott végre az iskola. ♠ 2002-től napjainkig megélénkültek a gimnázium német kapcsolatai: A Comenius 1 program keretében a BEGA tehetséggondozó program koordinátora pályázatokat ír, segíti az IB nemzetközi diákújságot. Braunschweigbe utazott egy diákcsoportunk a Sonnenberg-alapítvány nemzetközi zenei fesztiváljára, egy másik Bocholtban egy projekthéten a demokrácia témáját tanulmányozták, egy harmadik csoport kéthetes hamburgi projektmunkában vett részt. ♠ 2003-tól a 4 évfolyamos gimnáziumi írásbeli felvételi vizsga (a 6 évfolyamos szerkezethez hasonlóan) központi feladatlap alkalmazásával történik. ♠ A 2003/2004-es tanév II. félévében az iskola megkezdte a helyi szabályozó dokumentumainak felülvizsgálatát, ad hoc bizottságok, teamek dolgoznak a házirend, a HPP előírt fejezeteinek módosításán (környezeti nevelés, egészségügyi nevelés, a helyi értékelés szabályozása).

13


Iskolatörténet

♠ A 2003/2004-es tanévben már programjának megfelelően működik a Minőségbiztosítási munkacsoport, folyamatos felmérésekkel (tanárok, diákok, szülők, tanárjelöltek elégedettségi vizsgálata) alapozta meg a helyzetelemzést, ezeket a tantestület megtárgyalta, és elvégezte a SWOT-analízist. A munkacsoport azóta megalkotta az iskola Minőségirányítási programját (IMIP), amit a tantestület el is fogadott. ♠ A 2003/2004-es tanévben St. Gallenből fogadunk diákokat egy új kapcsolat jegyében, ettől kezdve a diákcsere rendszeressé vált. ♠ A 2003/2004-es tanévben indult el osztályaink számának 20-ról 24-re való növelése. Ebben a döntésben szerepet játszott az iskola iránti állandó és nagy arányú érdeklődés mellett a gazdasági kondíciók erősítésének szándéka is. ♠ A 2003/2004-es tanév utolsó harmadában megalakult a TEK (Tudományegyetemi Karok), így az integrált Debreceni Egyetemen az orvos- és az agrárcentrum mellett létrejött a harmadik centrum jellegű szervezeti egység is. Egyúttal a tanárképzési rektorhelyettesség mintegy negyedszázados, országosan egyedülálló funkciója megszűnt. A tanárképzés ügyeinek gondozása a TEK keretében újonnan kialakított szervezeti rend értelmében az oktatási-tanárképzési elnökhelyettes feladatköre lesz. A TEK elnöke dr. Abádi Nagy Zoltán, elnökhelyettese dr. Gaál István. A Tanárképzési Kollégium megalakulásának 10 éves évfordulójára emlékkönyv jelent meg. ♠ A 2004/2005-ös tanévben a tantestület elfogadta a megújított házirendet. ♠ Ebben a tanévben Debrecen és Szentpétervár együttműködési szerződésének keretében rendezett kulturális héten iskolánkat is meglátogatta az orosz nagykövet. ♠ 2005-től diákjaink már a kétszintű érettségi szerint végzik a záróvizsgákat. ♠ Az iskola a változó oktatáspolitikai helyzetben azzal is erősíteni kívánja pozícióit, hogy módszertani központként szeretne működni a régióban. Ezért 2004/2005-ös tanévtől kezdve „Tanuljunk egymástól” címmel módszertani délutánokat szervez a diákok és a tanárok számára. ♠ A 2005/2006-os tanévben a tantestület elfogadta az alkalmazottakra vonatkozó esélyegyenlőségi tervet, módosította a szervezeti és működési szabályzatot. ♠ Ebben a tanévben dr. Sipiczki Mátyást választották meg a TEK elnökévé. ♠ A tanulói közösség erősítésének céljából a 2005/2006-os tanévben újabb évkönyvet adtunk ki, és meghonosítottuk a végzősök bálját. ♠ Ebben a tanévben iskolánk tanulóinak és tanárainak egy csoportja részt vett Fonyódon a gyakorlóiskolák iskolaszövetsége tanulóinak országos találkozóján. ♠ 2006-tól Titkó István igazgató megbízását újabb két évre meghosszabbította a fenntartó, és az igazgató 60. születésnapja alkalmából a TEK konferenciát és megemlékezést tartott. ♠ 2006 januárjában tragikus hirtelenséggel váratlanul elhunyt dr. Szegedi Ervin igazgatóhelyettes. ♠ 2006 áprilisában iskolánk rendezte meg a TUDOK országos konferenciáját. ♠ A 2006/2007-es tanévtől kezdve be kellett vezetni túlórák kéthavi elszámolását. ♠ 2006. szeptember 19-én Foley nagykövet asszony megnyitotta a debreceni Amerikai Kuckót. Ebből az alkalomból a nagykövet asszony meglátogatta az iskolánkat is, és beszélgetett a diákokkal. ♠ 2006 októberében újabb módszertani konferencia volt Budapesten, amelyen 23 tanárunk tartott előadást. ♠ 2006 októberében iskolánk rendezte meg a Kossuth nevét viselő oktatási intézmények országos konferenciáját. ♠ 2007-től Pálinkás József akadémikus áll a TEK élén. ♠ 2007 februárjában iskolánkban ülésezett a GOSZ elnöksége. 14


Iskolatörténet

♠ 2007 májusában nálunk került sor az országos filozófiai diák- és tanár-találkozóra. ♠ A 2007-es tanév elején a tantestület elfogadta intézményi minőségirányítási programját (IMIP), és a pedagógusok teljesítményértékelésének szempontrendszerét. ♠ Az iskola épületeinek rekonstrukciója még nem fejeződött be. Az igazgatási épületben a vizsgák és a konferenciák céljaira szánt „lovagterem” helyreállítása érdekében az iskola a fenntartó egyetemmel együtt részt vesz az Észak-Alföldi Operatív Program keretében meghirdetett ÉAOP-2007-4.1.1/2F kódszámú pályázaton 110 millió Ft-os támogatás megszerzéséért. A pályázat sikertelen volt. ♠ A 2007/2008-as tanévben a munkaközösségekkel való tárgyalássorozat eredményeként a tantestület elfogadta a 2009 szeptemberétől érvényes órahálókat (a humán, a reál és a nyelvi orientációra) ♠ 2008-tól Fábián István a TEK elnöke. ♠ 2008-ban Titkó István nyugdíjba vonult. ♠ 2008-tól Kovács István az iskola igazgatója. Az általános helyettes Miklósvölgyi Miklós, a gazdasági ügyek Szabó Gáborhoz, a tanárképzési ügyek továbbra is dr. Görömbei Andrásnéhoz tartoznak. ♠ A 2008/2009-es tanévben ünnepelte az iskola azt, hogy 50 éve áll az egyetemi tanárképzés szolgálatában mint gyakorlóiskola. Ebből az alkalomból iskolagálán mutatkoztak be a tanítványaink, a TEK anyagi támogatásával megjelent A tanári emlékezet könyve című kiadvány és saját forrásból egy reprezentatív album, valamint a fenntartóval közösen konferenciát és fogadást rendeztünk az egyetemen a tanárképzés aktuális kérdéseiről és a gyakorlásról. ♠ 2009-ben a Goethe intézet partneriskolája lett a gimnázium ♠ 2009-ben az iskola elnyerte az „ökoiskola” címet. ♠ A 2008/2009-es tanévben előzetesen kidolgozott és elfogadott szabályzat alapján megkezdődött a tanárok értékelése. ♠ A 2009/2010-es tanévben az összes osztály szülőinek képviseletével megkezdte működését az új szülői szervezet. ♠ Ebben a tanévben a stratégiai munkacsoport kidolgozta az új 4 és 5 évfolyamos képzési formát. Az új, elfogadott programnak megfelelően a következő tanévre az iskola meghirdetett egy 5 évfolyamos, idegen nyelvi alapozású, tehetséggondozó osztályt és két 4 évfolyamos osztályt. Az egyik, a gazdasági, jogi - kommunikációs tagozat egy gazdasági csoporttal és egy jogi – kommunikációs csoporttal indul, a másik, a műszaki-orvosi, gyógyszerészeti tagozat egy műszaki csoporttal és egy orvosi, gyógyszerészeti csoporttal. ♠ 2010-ben az iskola tantestülete elnyerte a város önkormányzatának kitüntetését, a Debrecen Város Közoktatásáért díjat. ♠ Az iskola a 2009/2010-ben megjelent kimutatás szerint a 2 helyet szerezte meg a gimnáziumok országos rangsorában. ♠ 2010-től prof. dr. Gaál István a TEK elnöke.

15


Küldetésnyilatkozat

I. rész Önmeghatározás Küldetésnyilatkozat: Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberarcú, gyermekközpontú nevelés áll. Tehetséggondozó, értékközvetítő iskola vagyunk, kompetenciákat, értékeket kell kialakítanunk a szocializációhoz, az egyéni karrier-törekvésekhez. A gimnázium aktívan részt vesz a Debreceni Egyetemen folyó tanárképzésben. Követhető példát mutatva kívánja bevezetni a tanárjelölteket az iskolai oktató és nevelő munka, a mindennapi szerteágazó tevékenységek gyakorlatába. Tanulni tanítunk: A tanár tanít, az atmoszféra nevel (Németh László)

16


Jogi helyzet, funkció

II. rész Az iskola jogi helyzete és funkciója 1. Az iskola működésének jogi hátterét a Helyi Pedagógiai Program (a továbbiakban HPP) mellékletében dokumentált Alapító okirat és a Működési engedély alkotja. Fenntartó: Székhely:

Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Tel: 52- 512-900 4029 Debrecen, Csengő u. 4. Tel./fax: 52-503-950 E-mail: [email protected]

2. A működés szabályozási keretét a következő dokumentumok alkotják: a Közoktatási törvény, a Felsőoktatási törvény, a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettanterv, az Alapműveltségi vizsga szabályzata, az Érettségi vizsgakövetelmények, az egyetemi SzMSz; a HPP és a helyi tanterv; az iskolai SzMSz és a Házirend. ♠ A működési rend iskolai dokumentumai középtávra, 5 évre érvényesek. ♠ A dokumentumok a jogszabályoknak megfelelően készültek (óraháló-vitával, önértékelési kérdőívekkel, munkabizottságok szervezésével, a részegységek nevelőtestületi megbeszélésével, a Diákönkormányzat, az Iskolaszék, a Tanárképzési Kollégium, a Megyei Pedagógiai Intézet véleményének, kritikai észrevételeinek felhasználásával), megegyezésen alapulnak (a nevelőtestület megvitatta és elfogadta 1997-es HPP módosításait 2001. június 1-jén, az újabb módosítást 2007. december 11-én, a legújabbat pedig 2009. április 23-án), és az iskolahasználók számára kötelező érvényűek. ♠ A pedagógiai és képzési program megvalósítása során szerzett tapasztalatok, a környezeti feltételekben keletkező és meghatározó változások, a jogszabályok esetleges módosulásai megkövetelik a programok használóitól a működés folyamatában az állandó önellenőrzés érvényesítését, a szükség szerinti módosításokat, korrekciókat. Felül kell vizsgálni és módosítani kell a programo(ka)t abban az esetben is, ha azt a fenntartó; ha a tantestület tagjainak legalább 30%-a; ha az iskolaszék; ha a szülői szervezetek vagy ha a diákönkormányzat azt írásban javasolja. A felülvizsgálatot és a módosítást a következő tanév megkezdése előtt legalább 6 hónappal korábban lehet kezdeményezni. 3. Az iskola funkció szerint egyrészt közoktatási feladatokat ellátó gimnázium, másrészt gyakorlógimnázium. ♠ Jelenleg 803 tanuló, 73 tanár (70 főállású és 3 óraadó) és 2 egyéb beosztású dolgozó használja az épületeket, és évente mintegy 250-300 tanárjelölt végzi gyakorlatát a közismereti, pedagógiai és pszichológiai tárgyakból.

17


Iskolapolitika

III. rész Iskolapolitika: a minőség elve A nevelési program stratégiai elképzelései; cél- és feladatrendszer

1. Az iskolahasználók igényei szerinti stratégiai célok Az iskolai oktatás természetes, magától értetődő programja az általános emberi értékek továbbadása, az emberiség által évezredek során felhalmozott kulturális tapasztalat elsajátíttatása. Tevékenységünk az értékek tekintetében megegyezésen alapul, szemléletünkben meghatározók az emberi kultúra általános alapértékei: humánum, hazaszeretet, igazság, szeretet, barátság, tisztelet, szépség, ugyanakkor - ezeket tiszteletben tartva - egyéni értékrend is érvényesülhet. Célul tűzzük ki a tolerancia erényének kimunkálását: elfogadni mások „másságát”, tisztelni az emberi méltóságot, minden más nemzetiségű, vallású, kultúrájú, felfogású embert. Tudatosan törekszünk arra, hogy a modern világban tájékozódni képes, korszerűen művelt, tevékeny és felelősen gondolkodó állampolgár modelljét állíthassuk tanítványaink elé. Az iskola cél- és feladatrendszerét általános vonatkozásban a Nemzeti Alaptanterv, a Kerettanterv és az Érettségi vizsga követelményei határozzák meg. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az emberarcú, gyermekközpontú, egyéni differenciálás elvén alapuló nevelés áll. A személyiség sokoldalú fejlesztésére, a humánum pedagógiai érvényesítésére, a helyes emberi kapcsolatok kialakítására, a művelt, alkotóképes, ismeretekkel rendelkező ember eszményének megvalósítására törekszünk. Célunk annak tudatosítása, hogy eredményt csak tartós, szívós munkával lehet elérni. Az iskolai nevelés oktatás folyamatában hangsúlyosan kezeljük a nemzeti öntudat kialakítását, formálását, az anyanyelv kommunikációs készségeinek kiművelését, a humán és a biológiai környezet védelmét, a szép iránti fogékonyságot. Nagy gondot fordítunk a testedzésre, a sport egészséget és jellemet formáló lehetőségeinek kihasználására. Nagy kihívás az iskolánk számára a hat évfolyamú osztályokban megjelenő korosztály nevelési problematikája, hiszen más közösségi és társas kapcsolatban élnek, mint az idősebbek. Az iskola hagyományai alapján kiemelten foglalkozunk az intellektuális neveléssel, a tehetséggondozással. Ebben a szellemben vállaljuk a 12-18 éves fiatalok nevelését. A különböző ismeretek elsajátítását eszköznek tekintjük a tanulók értelmi, gondolkodási, ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. A nevelési, tanítási, tanulási folyamatban teret kívánunk adni a színes, sokoldalú iskolai életnek: a tanulásnak, a munkának, a játéknak, ha ez fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzeni képes akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához. A tantárgyak szerint folyó oktatás rendszerében törekszünk az ismeretek integrálására, az összefüggések feltárására, a komplex szemlélet kifejlesztésére. •

A tanulók iskolai pozíciója

A tanulók iskolai pozícióját a tehetséggondozás, az egyéni képességek kibontakoztatásának pedagógiai szándéka határozza meg. Intézményünknek nincsenek beiskolázási gondjai (különösen a hat évfolyamos program váltott ki nagy érdeklődést), ezért 18


Iskolapolitika

mindkét típusban felvételi mérést kell tartani. Az iskolába hagyományosan sok vidéki gyerek jelentkezik, az összes tanulói létszámnak mintegy 25-30 %-át a vidékiek teszik ki. A színvonal megtartásának egyik biztosítéka az, hogy az iskola gondolkodása gyermekközpontú, a tanulók érdekeit és igényeit tartja szem előtt, ezért a pedagógiai koncepció alkalmazkodásra képes, nyitott, igazodik a változó körülményekhez. Alapos előkészítés után az 1993-94-es tanévtől 4 és 6 évfolyamos szerkezetben folyik a tanítás. (A hat évfolyamos tantervet más iskolák, köztük a Református Kollégium Gimnáziuma is átvették.) A kerettanterv bevezetése után a saját programot meg kellett változtatni. Az eredményesség megtartásának másik összetevője az, hogy tudatos célképzetű, motiváló családi hátterű, eredmény-orientált diákságunk van. A tanulók 90-95%-a a felsőoktatásban kíván továbbtanulni, és ez - a másod és a további jelentkezéseket is figyelembe véve sikerül is. A tehetséggondozást szolgáló és a felsőoktatásra előkészítő oktatási koncepció eredményességét mutatja az OM évente közzétett dokumentuma, amely a felvettek aránya alapján rangsorolja az ország gimnáziumait. Ezen a listán az iskola a legtöbb alkalommal az első 20, gyakran a legjobb 10 között foglal helyet az ország több mint 300 gimnáziuma közül. A tanulók nagy létszámban vesznek részt különböző országos tanulmányi versenyeken. Köztük a legrangosabb az OKTV, amelyen az elmúlt 10 év adatai szerint összesen 60 tanuló végzett az első 10 hely valamelyikén. Évente növekszik a közép- és felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező tanulók száma is, most ez az arány 80 % körül van. •

Szolgáltatások, juttatások

Tanulóink számára ingyenes a részvétel a tanórai foglalkozásokon; az évismétlés a 7-10. évfolyamon; az első évismétlés a 11-12. évfolyamon, illetve akkor a második és további alkalommal is, ha az ismétlésre azért kerül sor, mert a tanuló önhibáján kívül nem teljesítette a tantervi követelményeket; az évenként meghirdetett felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások (szakkör, verseny-előkészítő stb.); a felvételi, osztályozó, javító és különbözeti vizsgák, valamint a beszámoltatások; az alapműveltségi és érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt; végül az iskola eszközeinek használata is. Térítési díjjal igénybe vehető szolgáltatás az iskolában szükség szerint meghirdetett, tanórán kívül diákjaink számára szervezett foglalkozás (idegen nyelvi kurzus, felvételi előkészítő stb.); a 11. évfolyamtól a tanulók átvételéhez szükséges osztályozó vizsga; az iskolában szervezett étkeztetés; a diákotthoni ellátás, valamint a részvétel az iskolai sportkör tanfolyamain. Tandíjfizetéssel lehet igénybe venni a 11. évfolyamtól a második, a harmadik és a további évismétlést; a tanulói jogviszony megszűnése után a javító-, pótvizsgát, az alapműveltségi és érettségi vizsgát, illetve a második és további javítóvizsgát. A térítési díjak és tandíjak mértékét az 1993. évi LXXIX. törvény 177. paragrafusa határozza meg. A térítési díj összege 4.7-5-ös tanulmányi átlag esetén 40%-kal, 4.2-4.6-os tanulmányi átlag esetén 30 %-kal, 3.7-4.2-es tanulmányi átlag esetén 20 %-kal csökkenthető. A tanulók a következő juttatásokban részesülnek: évente meghatározott összegű tankönyvtámogatást kapnak; az étkezési térítési díjakban kedvezményt adunk; a rászorulóknak szociális segélyt ítélünk meg; és támogatásról dönthet a „Gyermekeinkért” iskolai alapítvány kuratóriuma is. •

A tanárok iskolai pozíciója

A tanárok részvétele mérvadó a programalkotásban. Megbecsüljük, szívesen látjuk és támogatjuk az alkotóközösségek létrejöttét egy-egy konkrét feladatra, ösztönözzük a szakmai 19


Iskolapolitika

továbbfejlesztési igényeket. Program szerint, rendszeresen vesznek részt a tanárok a továbbképzéseken, többen szakvizsgáznak is. Mindez az iskola szerencsés adottságaiból következik is. Az eredményesség az átlagosnál magasabban kvalifikált tanári karnak is köszönhető. A gimnáziumban 43 vezetőtanár látja el a mentori teendőket. A szakmai műhely-jelleg mutatója lehet az is, hogy a tantestületben, 4 Ph.D. fokozatú, 11 egyetemi doktor, 26 szakvizsgázott kolléga dolgozik, 19-en szerepelnek az országos vizsgáztatási, 9-en a szakértői névjegyzéken, 6-en megyei szaktanácsadói feladatot látnak el, 15-en óraadóként közvetlenül is részt vesznek az egyetemi oktatásban. A tantestület több helyi és országos szakmai kísérlethez is csatlakozik, számos tagja országos szakmai elismerésben is részesült, 5-en dolgoznak az OKTV bizottságaiban. A tantestület állandó önképzésének is egyik biztosítéka a tanárképzésben való részvétel. A szaktanszékek tudományos segítsége, a módszertani csoportokkal folytatott rendszeres konzultáció, az egyetemi szaktanácsadói hálózat jelentik azokat a csatornákat, amelyeken keresztül közvetlenül áramlanak hozzánk a tudomány legújabb eredményei 2. A fenntartó igényei szerinti gyakorlóiskolai stratégiai célok: ♠ az anyagi, szakmai lehetőségek teljes kihasználásával a tanár-szakok gyakoroltatásának biztosítása; ♠ a pedagógiai műhely-jelleg fenntartása; ♠ egy fedél alatt sokféle pedagógiai és szakmai gyakorlótér kínálatának fenntartása, a sokszínűség biztosítása korosztály, iskolaszerkezet, programalkotás, foglalkoztatási, tevékenységi formák szempontjából. 3. A megrendelői kontroll szerepe: •

Az iskolahasználók

A tanulók és a szülők értékközvetítést várnak el, és rendszeresen értékelik is az oktatási, nevelési folyamatban a diák individuális és közösségi karrierjének megalapozását; a képességek fejlesztését; a magatartási és tanulási nehézségek leküzdésének technikáit. •

A fenntartó

A Debreceni Egyetem a TEK elnökhelyettese közvetlen felügyeletével biztosítja a törvényi előírások megtartását; finanszírozza a gyakorlógimnáziumi státuszból következő többletfeladatokat, érvényesíti a maga sajátos, tanárképzéssel kapcsolatos igényét, a sokszínűség kívánalmát, értékeli az eredményességet a szaktanácsadói hálózat és a Tanárképzési Kollégium révén. A tudományegyetemeken folyó tanárképzés szerves része az iskolai tanítási gyakorlat, melynek során a tanárjelöltek az egyetemi évek alatt szerzett szaktárgyi, pedagógiai, pszichológiai, szakmódszertani ismereteiket tudatosan, tervszerűen és önállóan alkalmazhatják. A tanárjelöltek félévente a képesítő vizsga követelményeinek megfelelő óraszámban vesznek részt szaktárgyaikból hospitálásokon, megbeszéléseken, és a gyakorlás szaktárgyankénti három hónapja alatt végzik a tanítási gyakorlatot. A tanítási órák előkészítésén, megtartásán, eredményességének elemzésén túl megismerkedhetnek a szakkörökben végzett munkával, részt vehetnek tanulmányi kirándulásokon, szülői értekezleteken, tájékozódhatnak az oktatásügyi dokumentumokról, az iskolaszervezés, az 20


Iskolapolitika

iskolai adminisztráció bonyolult rendszeréről. E célból az 1997/98-as tanévben „Bevezetés az iskolába” címmel kurzust hirdettünk a gyakorló tanárjelöltek számára. A vezetőtanárok segítségével megmérhették erejüket a „klasszikus” óratartás területén, és sort keríthettek a legújabb pedagógiai, módszertani elképzelések kipróbálására is. E kurzus programját beillesztettük az 1997/111-es rendelet nyomán és a bolognai folyamat következtében kialakított gyakorlási rendbe. A gimnáziumban folyó szakmai, pedagógiai műhelymunka továbbfejlesztésének iránya a „minta iskolá”-vá válás. Ez megköveteli a szakmai, módszertani, pedagógiai, pszichológiai ismeretek bővítését, a mindennapi gyakorlatban történő alkalmazását, különös tekintettel a multimédiára, a könyvtár-használatra, a számítógépes ismeretszerzésre. A közeljövőben a gyakorlóiskoláknak a tanári továbbképzés új rendszerében is feladatokat kell vállalniuk. •

Iskolánk a régióban

Mivel az iskola profil-alakítása elsősorban a fenntartó és az iskolahasználók igényei szerint történik, közvetlen iskolai érdek a HPP és a képzési programunk szuverenitásának fenntartása. Ugyanakkor törekszünk arra, hogy a jogszabályokban előírtnál jóval szorosabb együttműködésben maradjunk a város és a megye szakigazgatási és szakmai szervezeteivel, hiszen velük együtt képviseljük a régió közoktatásának ügyét. Ezt szolgálja iskolapolitikánkban a nyitottság elve: hozzáférhetővé tenni a programokat, a terveket és a működés gyakorlati tapasztalatait egyaránt. A beiskolázás szempontjából nagy szerepet vállal a gimnáziumunk. Évente a két iskolaszerkezetbe közel 60 általános iskolából jelentkeznek hozzánk tanulók a városból, a megyéből, sőt a tágabb régióból is. Az a tervünk, hogy a vidékiek arányát a hat évfolyamos osztályokban is növeljük. A vidéki tanulók beiskolázásával tehetséggondozó tevékenységünket kívánjuk erősíteni, ezért szorgalmazzuk az iskola területén egy tehetséggondozó kollégium kialakítását. A régióban közismert az intézményünk szakmai követelményrendszere, és ez a jelentkezők kiválasztásában is szerepet játszik. A felvett tanulóink általános iskolai tanulmányi átlaga 4.6-4.8, a középiskolai tanulmányaik befejezésekor 4.4-4.6, és ez - tapasztalataink szerint - megfelelő alap a további életcélok eléréséhez. •

Iskolánk a magyar középiskolai rendszerben

Nagy súlyt helyezünk arra, hogy az iskola jelen legyen országos érdekképviseleti, szakmai, oktatáspolitikai és tanárképzési fórumokon, szorgalmazzuk és támogatjuk az iskolavezetők és a tanárok részvételét és aktív közreműködését minden lehetséges módon és helyen. Az iskola igazgatója vezetőségi tagja a Gimnáziumok Országos Szövetségének. A gyakorlógimnázium asszociált iskolája az UNESCO-nak. Rendszeresen bekapcsolódik a magyar UNESCO - Bizottság programjaiba (környezetvédelem, cserekapcsolatok, kiállítások stb.), és az évek során kiterjedt külföldi partneriskolai hálózatot épített ki. Évente több delegációt fogad és küld szakmai konzultációra vagy tapasztalatcserére. Közel 25 évig minden évben UNESCO - nyelvi tábor működött az iskolában. •

A tárgyi feltételek és a HPP viszonya

Az infrastruktúra fenntartása és fejlesztése a HPP-t és a tanárképzés igényeit szolgálja. A gimnázium a DE költségvetésében szereplő, részben önálló gazdálkodási egység „bázis szemléletű” finanszírozás szerint. A gyakorlóiskolák finanszírozási rendszere a fedezet a fenntartás költségeire, de szükség van arra is, hogy az iskola különféle pályázatokon is részt 21


Iskolapolitika

vegyen. A gyakorlóiskolai státuszból eredő pénzügyi szükségletek előteremtésében számítunk a fenntartó támogatására is. Nagy gondot fordítunk arra, hogy intézményesen és egyéni kezdeményezéssel is minél jobban kiaknázzuk az egyre szélesülő pályázati erőforrásokat és a saját bevételi lehetőségeket (terembérlet). Az iskolának saját alapítványa van („Gyermekeinkért”), ennek kezelését kuratórium végzi az alapító okiratban foglaltaknak megfelelően. Az iskola új épület-együttese méltó és optimális feltételeket teremt a szellemi értékekben bővelkedő, népszerű, eredményesen tevékenykedő intézmény részére a nevelési, oktatási feladatok végzéséhez. •

Saját fejlesztési koncepciónk

Célunk a minőség és az eredményesség fenntartása; rugalmas alkalmazkodás a mindenkori körülményekhez; az adottságok és lehetőségek optimális kihasználása; a felmerülő oktatási, nevelési vagy gazdasági konfliktusok ésszerű kezelése. Ehhez önismeret, reális énkép szükséges. Az utóbbi évek nagy és sokat vitatott átrendeződést prognosztizáló oktatási, nevelési körülményeiben pedig különösen fontossá vált az iskola önértékelése. Ezt nevelőtestületi viták, a tanárok és diákok körében végzett kérdőíves felmérés, a fenntartóval történt egyeztetés és az akkreditáció alapján próbáltuk elvégezni, és a fejlesztési elképzelésekben a következő megállapításokra támaszkodhatunk. Erősségek között tarthatjuk számon, hogy ♠ eredményesnek látszik az iskolai stratégiában a gyermekközpontú gondolkodás, a képességfejlesztő, ismeretközvetítő iskolaprofil megformálása; ♠ megfelelő a tanulók családi támogatottsága, felkészültsége, továbbtanulási, versenyzési motiváltsága; ♠ kedvező a kiemelkedően teljesítők aránya; ♠ előnyös helyzetet teremt a tanárok számára, hogy az iskolavezetés szorgalmazza és támogatja a továbbképzéseket, az önképzést, az innovációs tevékenységet; ♠ szerencsés az iskolán belüli emberi kapcsolatok minősége, az iskola légköre, részben az iskolavezetés bizalmi alapelvének is megfelelően; ♠ inspiráló jelentőségű az iskolában a meghatározó tanáregyéniségek jelenléte, a tanárok felkészültsége, végzettsége; ♠ az új iskola infrastruktúrája optimális feltételeket teremt a hatékony munkához. Fejlesztésre váró területként kezeljük az alábbiakat: ♠ a saját erőforrásokat, bevételi lehetőségeket még jobban ki lehetne használni: a finanszírozási források ötletes feltárása, a bővülő pályázati rendszer kiaknázása további feladat; ♠ az iskolavezetés bizalmi elvének fenntartásával kell megvalósítanunk a belső minőségbiztosítást és az értékelési mechanizmusok működtetését, az egyéni és az iskolai érdekek összehangolását; ♠ fokozott figyelmet kell fordítanunk a fegyelmi problémák megelőzésére és hatékony kezelésére; ♠ a tanár-diák kapcsolatban fontos feladat a viszony további demokratizálása, a tanulási program ésszerű megszervezése. Lehetőségként kínálkozik ♠ a diákönkormányzat aktivitásának szorgalmazása, hogy az tényleges színtere legyen az érdekképviseletnek, egyéni és közösségi viselkedési formák, értékek kialakításának;

22


Iskolapolitika

♠ az új épület adottságainak fokozott kihasználása, mert nyilvánvaló, hogy az ígéretes perspektívát nyit az iskola működésében és gazdálkodásában is. Veszélyesnek ítéljük ♠ a társadalmi, kulturális stressz-hatások várható fokozódását az iskolában; ♠ a deviancia, a szenvedélybetegségek esetleges kialakulását a diákság körében; ♠ a továbbtanulás feltételeinek és körülményeinek eredmény-orientáltsága miatt a pontszerzés, a jegyfétis hátrányos következményeit; ♠ a közalkalmazotti besorolás merevségét, mert a javadalmazás, a minőség elismerése, a vezetőtanári tevékenység megbecsülése alig-alig lehetséges, és ez a továbbiakban az oktatás színvonalát is érintheti; ♠ ugyancsak az oktatás hatékonyságát veszélyezteti a tanárok óraszámának emelése, a csoportbontás ellehetetlenülése.

23


Ellenőrzés, értékelés

IV. rész Az iskola működésének tartalmi kifejtése 1. Szervezeti formák - kapcsolatrendszer •

Munkacsoportok

A belső kapcsolatrendszer az intézményünk struktúráját követi. A munkacsoportok szerveződését alapvetően az iskola jellege (tehetséggondozás, előkészítés továbbtanulásra) és kettős (közoktatási és tanárképzési) funkciója szabja meg. Ugyanakkor aktuális és konkrét feladatokra is létrejönnek ilyen csoportok, és tapasztalataink szerint ezek nagyon hatékonyan tudnak dolgozni. Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, a munka legfőbb szervezője és koordinátora. Tevékenységét az általános, a tanárképzési és a gazdasági igazgatóhelyettes segíti különböző hatáskörben és területeken, feladataikat és jogkörüket egyfelől az 1993. évi LXXX. törvény, másfelől a munkaköri leírásuk határozza meg. A folyó ügyekről hetente tart megbeszéléseket az iskolavezetés. Legfőbb feladata a munkafeltételek minél színvonalasabb biztosítása, a szakmai munka értékelése és ellenőrzése, a rövid és hosszú távú fejlesztési koncepció kidolgozása, az intézmény demokratikus kapcsolatrendszerének fenntartása és fejlesztése. Az iskolavezetés állandó kapcsolatot tart a szakmai munkaközösségek vezetőivel rendszeres tanácskozás, tájékoztatás és tájékozódás formájában, illetve az iskola gazdasági vezetőjével és a gondnokával, és folyamatosan dolgozik egy gazdasági bizottság is, amely az anyagi ügyekben segíti az iskolavezetést. Az oktató-nevelő munkát a nevelőtestület mint az intézmény pedagógusainak közössége, a legfőbb tanácskozó és határozatot hozó szerve látja el. E közösség fóruma a nevelőtestületi értekezlet. Ez egyrészt félévente a munkafolyamat záró periódusaiban tanácskozik, másrészt évente kétszer nevelési kérdésekről folytat megbeszéléseket. A szakmai munkaközösségek működésükről önállóan döntenek. Véleményezési jogkörükbe tartozik a fakultációs irányok megjelölése, a tanárok továbbképzésének megtervezése, a meghirdetett álláshelyekre beérkezett pályázatok véleményezése, a szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása, javaslattétel tantárgyfelosztásra. A munkaközösségek rendszeresen összeülnek, hogy belső továbbképzésen szakmai, módszertani kérdésekről tanácskozzanak. Feladatuk, hogy az eredményesség és a tanulók érdekében egyeztessék a tanárok a tantárgyi követelményeiket, ellenőrzési és értékelési mechanizmusukat. Az igazgató felelőssége, hogy az iskolában minden lehetséges körülményt megteremtsen annak érdekében, hogy a tanulók biztonságos és egészséges környezetben vegyenek részt a tanulási folyamatban és nevelődjenek, hogy személyiségi jogaikat tiszteletben tartsák, és részesüljenek a juttatásokból, hogy jogaik ne sérüljenek. Ez a felelősség motiválja az iskolavezetést arra, hogy különös figyelemmel kísérje az osztályfőnökök tevékenységét. A nevelési kérdések megvitatásának, az életvezetési problémák felvetésének fóruma az osztályfőnöki munkaközösségi gyűlés. Ennek kiemelt feladata a mentálhigiéniai és a gyermek- és ifjúságvédelmi szempontok érvényesítése. Az iskola új tanulóinak évente szervez az osztályfőnöki munkaközösség előadássorozatot az egészséges életmódról és az azt veszélyeztető hatásokról, valamint figyelemmel kíséri a diákok szociális helyzetét, szükség szerint javaslatot tesz az iskolavezetésnek a felmerülő konfliktusok kezelésére és megoldására, törődik a vidéki tanulók kollégiumi és albérleti viszonyaival, felügyeletével. A 24



megfelelő motiváltság és előképzettség miatt az iskolánkban nem jellemző az a szükséglet, hogy a tanulási kudarcok miatt diákjainknak felzárkóztatási programot kellene iskolai szinten összeállítani, de természetesen a differenciáláskor az egyes esetekben egyéni foglalkozás válik szükségszerűvé. Ekkor is az osztályfőnökök a szaktanárok és az igazgató együttműködése a kívánatos. Terveink között szerepel a tanácsadó pedagógusi rendszer kiépítése, mellyel speciális nevelési és szakmai területeken tudunk segítséget nyújtani tanítványainknak. •

A szülő, a tanuló, az iskolai és a kollégiumi pedagógus együttműködése (Iskola család)

Természetesnek tartjuk, hogy az iskolai oktatási és nevelési szándékok csak akkor lehetnek eredményesek, ha ezek elvi megfontolásai összhangban vannak a családi intenciókkal, tanulási és magatartásbeli szokásokkal. Úgy véljük, hogy az együttműködés nem eleve adott, ezt ki kell alakítani a szülőkkel folytatott rendszeres párbeszéddel. A nyilvánosságra hozott pedagógiai és nevelési programunkkal kívánjuk elősegíteni, hogy a szülők megismerjék és tudatosan támogassák oktató-nevelő munkánkat. Fontos, hogy az iskolába jelentkező tanulók szüleinek tájékoztatása a képzés rendszeréről, céljáról, felvételi követelményekről a felvételi vizsga előtt legalább egy hónappal megtörténjen. Tájékoztató füzetet szerkesztünk évente az aktuális információkról, nyílt napot és tájékoztató értekezletet tartunk a hozzánk jelentkezőknek és szüleiknek. Az iskolai nevelési folyamatban az általunk kijelölt és létrehozott viszonyok határozzák meg az életmódot, a munkaszokásokat, sőt az életcélok kiválasztását is bizonyos mértékben, valamint a tanuló személyiségének perspektivikus fejlesztési vonulatait azzal, hogy a tanuló tevékenységét megszervezzük. A szülők értékközvetítést várnak el, és rendszeresen értékelik is az oktatási, nevelési folyamatban a diák individuális és közösségi karrierjének megalapozását, a képességek fejlesztését, a magatartási és tanulási nehézségek leküzdésének technikáit. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a szülők közvetítik a társadalom igényeit, választásukkal, döntéseikkel, így közvetlenül befolyásolják iskolánk működését. Hatékony támogatásuk nélkül nem vagyunk képesek megvalósítani célkitűzéseinket. E kapcsolathoz biztosítanak keretet az évente legalább kétszer megtartott szülői értekezletek. Ezeken az osztályfőnökkel tartott megbeszélést igazgatói tájékoztatás követi, majd szaktanári fogadáson találkozhatnak a szülők a tanárokkal. E szervezett formán kívül azt tartjuk kívánatosnak, hogy a tanár - szülő kapcsolat a mindennapok részévé váljon, bármely fél kezdeményezésére, formális keretek nélkül is közösen kereshessünk megoldást a problémákra. Nevelési gondot okoz számunkra az, hogy egyre gyakoribb a családok felbomlása, de egészében szerencsés helyzetben van az iskolánk, mert tanulóink többsége konszolidált viszonyok között él, otthonról erős motivációkat hoz a továbbtanulásra. A szülők osztályonként szülői munkaközösségeket hozhatnak létre, így segítik az osztályfőnökök munkáját, és képviseltetik magukat az iskolaszékben is. Az eredményes együttműködésünk elengedhetetlen feltétele a rendszeres információáramlás az iskola és a család között. Az osztályfőnök ellenőrző útján tájékoztatja a szülőket az iskola és az osztály életének legfontosabb eseményeiről, tanév végén a következő év tankönyveiről, a nem kötelező tanórai foglalkozásra való jelentkezés jogkövetkezményeiről és a részvétel feltételeiről, a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, hiányzásairól, tanulmányi előmeneteléről. Szükség esetén családlátogatáson beszéli meg a szülőkkel a gyermek nevelési problémáit. A szaktanárok az írásbeli munkák szülőkhöz történő eljuttatásával segítik elő az esetlegesen hiányos ismeretanyag pótlását, korrigálását. Az osztályzatokat folyamatosan 25



vezetik a naplóban, amelyet nemcsak a szülők, hanem a kollégiumi nevelők is bármikor megtekinthetnek. A szülők szintén az ellenőrző útján tájékoztatják a nevelőket kéréseikről, a gyermek hiányzásairól. A 2009/2010-es tanévben újjáalakult szülői szervezet közvetlenül az iskolavezetéssel tart kapcsolatot. Az iskolai és a kollégiumi nevelő rendszeres kapcsolatot tart. A kollégiumi nevelő részt vesz a kollégista tanulók osztályozó konferenciáján, a magatartásuk és szorgalmuk értékelésében. A beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermekek problémáinak megoldásában illetve továbbtanulási, pályaválasztási kérdésekben – ha ez szükséges – közösen igénylik a pedagógiai szakszolgálatok segítségét. •

Diákönkormányzat

A tanár-diák párbeszéd és a tanulók érdekvédelmének, a diákélet megszervezésének fóruma a diákönkormányzat, ennek rendjét és működését az iskolai SzMSz tartalmazza. Jogkörébe tarozik, hogy dönthet saját működéséről, az ehhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, a tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolarádió, iskolaújság szervezéséről, saját vezetőinek és munkatársainak megbízásáról. A diákönkormányzat hatékony működése nagyban hozzájárul a demokratikus szemléletmód, életvitel kialakításához, annak igényléséhez. Az osztályok választott képviselői alkotják az iskola diák-önkormányzati vezetőségét. A tanulói képviselők az évente megrendezett tanulói közgyűlésen (diákparlamenten) adhatnak hangot véleményüknek, kritikai észrevételeiknek. A diákönkormányzat véleményezi az iskolai házirendet, működteti az iskolai újságot, az iskolarádiót, a „Kossuth - Klub“-ot. Részt vesz különböző rendezvények szervezésében, javaslatokat tehet a tanórán kívüli rendezvények, foglalkozások programjára. A diákönkormányzat a tanulói közgyűlés összehívásával is gyakorolja a törvényben biztosított jogokat - szervezett vélemény-nyilvánítás, fegyelmi eljárás, a tanulók szociális kérdései stb. -, közvetíti a felvetődő problémákat. Önállóan szervezi hagyományos rendezvényeit: önkormányzati nap, elsősök avatása, zenés, táncos estek, végzősök bálja. A diákönkormányzat munkájában igyekszünk ráirányítani a figyelmet a jogok és kötelességek szoros kapcsolatára. A diák-önkormányzati tevékenység pezsgőbbé tétele segíthetné a közösségi életre nevelés hatékonyságát. •

A tanórán kívüli formák

A tanórán kívüli tevékenységek rendszerének egyaránt kell szolgálnia a tehetséggondozást, a felzárkóztatást, a művelődést, valamint a szabadidő egyéb hasznos eltöltését, a kulturált szórakozást. Kiemelt jelentőségűek e lehetőségek közül a szakkörök egyéni érdeklődést, ambíciót kielégítő foglalkozásai. A hagyományos önképzőköri tevékenység alapján működtettük a Selye János biológiai és a diákolimpiát előkészítő fizika szakkört. A művészetek iránt érdeklődők részére nyitottak a színjátszó-kör, a film-klub, az énekkar, a tűzzománc szakkör és a fotószakkör foglalkozásai. Szorgalmazzuk, hogy tanulóink különböző versenyeken induljanak (OKTV és más, országos és megyei szaktárgyi és komplex műveltségi versenyek). Segítjük tanítványainkat a felkészülésben. Lehetőség van az iskolai diákújságban, az iskolarádióban való munkálkodásra is. Mint UNESCO - asszociált iskola tanítványaink számos nemzetközi projekt - a nemzetek közötti megértésre nevelés, környezetvédelem stb. - munkájába is 26



bekapcsolódhatnak. Az idegen nyelvek életszerű gyakorlásán túl más népek kultúrájával, történetével, szokásaival való ismerkedést szolgálják a nemzetközi kapcsolataink keretében megvalósuló diákcserék. A korábbi évek finn, olasz, francia, litván kapcsolatainak hasznosságát tapasztalva egy svájci iskolával is lebonyolítunk diákcserét. Rendszeres sportkapcsolatot tartunk fenn a magyar nyelvű Nagyváradi Ady Líceummal is. A szabadidő hasznos eltöltését célozzák a sportfoglalkozások is. A tanórán kívüli hasznos ismeretszerzés alkalmai a „Kossuth-hét“ szaktárgyi, politikai, művészeti - rendezvényei is. Elsősorban a nemzeti identitás - tudat kialakítását szolgálják az osztályok tanulmányi kirándulásai. Emellett elhanyagolhatatlan a jelentőségük a közösségi életre nevelés szempontjából, a viselkedési normák formálásában, a környezetvédelmi feladatok felismertetésében is. A szakmai ismeretek bővítése, az elmélet és a gyakorlat szembesítése érdekében a fakultatív tantárgyakat tanulók is tanulmányi kirándulásokon vesznek részt Nevelési céljaink szolgálatába állítjuk hagyományos iskolai megemlékezéseinket, ünnepségeinket is, ezek sorába tartozik a tanévnyitó ünnepély, a megemlékezés Kossuth Lajos születésének évfordulójáról, a megemlékezés az aradi vértanúkról, a megemlékezés az 1956-os forradalomról, a köztársaság kikiáltásáról, a szalagavató ünnepély, a megemlékezés az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról, a ballagás, a tanévzáró ünnepély. Az iskolai gála keretében adunk lehetőséget tanítványainknak, hogy megmutassák tehetségüket társaiknak, tanáraiknak, szüleiknek. 2. Ifjúságvédelmi feladatok •

•

•

•

•

Az új iskolába történő beilleszkedést segíti elő a hetedik, ill. kilencedik évfolyamú tanulók „fecsketábora”, ahol a tanév megkezdése előtt lehet hasznos információkat szerezni az iskolai élet rendjéről, a helyi szokásokról, a követelményekről. A tanulók önmegvalósítását segítik a személyiségfejlesztő foglalkozások, a mentálhigiénés - nap rendezvényei, tréningjei. Az iskolánkba olyan diákok járnak, akik a tanulásban motiváltak, ezért alapvetően számíthatunk az együttműködésükre. Magatartási gondjaink tehát főleg abból fakadnak, hogy a társadalmi, kulturális stressz-hatások tapasztalhatók a diákság körében; olykor a túlterhelés ellen védekeznek a tanulók az időnkénti deviáns viselkedésükkel; a továbbtanulás feltételeinek és körülményeinek eredmény-orientáltsága miatt a pontszerzés, a jegyfétis hátrányos következményekkel jár; a családok fölbomlása pszichésen megterheli a diákokat. Mindez elvonja a figyelmüket a munkától, megnehezíti, olykor akadályozza a természetes fejlődésüket. A magatartási nehézségek leküzdésében azt az elvet követjük, hogy türelemmel kezeljük a konfliktusokat. Szorgalmazzuk, hogy a család, a tanárok, az osztályfőnökök és a tanulótársak együtt próbáljanak a bajba jutott tanulókon segíteni. Ebben a törődést szem előtt tartó tevékenységben különösen számítunk az iskolában is tevékenykedő diáksegítő szervezetre és a városi szakszolgálati szolgálatra is. Bekapcsolódunk az egyetemi és a városi drog- és bűnmegelőzési programokba, az osztályfőnöki munkaközösség évente előadássorozatot szervez az egészséges életmódról és az azt veszélyeztető hatásokról. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok koordinálását megbízott tanár végzi. Munkájában az oktatási törvény és a gyermeki jogok nemzetközi egyezménye a mérvadó. Egy arra érdemes, diákönkormányzat által megválasztott tanuló a fölmerülő szociális, tanulmányi és jogi természetű gondokat az iskolavezetés elé tárja, ellátja a jogi képviseletet, összekötő szerepet tölt be a diákság és a tanárok között. Szerencsére viszonylag kevés feladat hárul az iskolára a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatban, mert diákjaink többsége megfelelő egzisztenciával rendelkező családban él. De időnként néhány esetben el kell járnunk. A szociális juttatások 27


•

•


lehetőségeiről felvilágosítást adunk a szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. Az osztályfőnök munkaköri leírásában az szerepel, hogy kísérje figyelemmel a tanulók szociális körülményeit, ismerje meg a tanulók problémáit, hogy javaslatot tehessen eljárásokra, segélyekre. Az előforduló indokolt esetekben a térítési díjjal igénybe vehető szolgáltatások (tanórán kívüli foglalkozások: idegen nyelvi kurzus, felvételi előkészítő, az iskolában szervezett étkeztetés, diákotthoni ellátás, valamint részvétel az iskolai sportkör tanfolyamain) díjait mérsékelhetjük, esetleg el is engedhetjük. A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározásakor is figyelünk a szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinkra, csakúgy, mint a táborozási hozzájárulások (vízi-túra, síelés) vagy a tanulmányi kirándulások meghatározásakor. Támaszkodunk az iskola alapítványára, és igénybe vesszük a helyi, regionális, országos támogatásokat is, hogy a rászorulóknak szociális segélyt szerezzünk. Az iskola nevelési programjában hangsúlyozzuk a gyermekközpontúságot, és ez azt is jelenti, hogy megtartani, nem lehagyni akarjuk a beiskolázott tanulókat, elő kívánjuk mozdítani az egyéni tudásszinthez képest a fejlődésüket. Ezért a tanulási kudarcok kezelésére két összefüggésben is gondot kell fordítanunk. Szerencsére kevés diákot érint nálunk az előképzettség hiánya miatt bekövetkező vagy a motiválatlanság okozta lemaradás. Az előforduló esetekben az adott tantárgyból korrepetáló, szintrehozó és felzárkóztató foglalkozásokat kell szerveznünk, illetve elvárjuk a szaktanár munkájában a differenciált törődést ezekkel a tanulókkal. Állandó kapcsolatot kell tartanunk a szülőkkel is, hogy támogassanak minket, maguk is ösztönözzék gyermekeiket a kitartásra. Az iskola jellegéből és a szelektív beiskolázásból adódóan nálunk a diákok fokozott követelményekkel találkoznak, és ez olykor nehéz, számukra megoldhatatlan feladatok elé állítja őket. A továbbtanulás érdekében pedig megkülönböztetett jelentőségűvé válnak a szerzett pontok. Ez a tény gyakran ponthajszában nyilvánul meg, és abban is, hogy az általános képzés normáját a tanulók megszegik, és nem egyenlő intenzitással tanulják a különböző tantárgyakat. Néhány kirívó esetben a túlterhelés miatti kudarc kritikus helyzetbe sodorhatja a diákokat. Részben a tanulói érdekeket szem előtt tartó programmal védekezünk a jelenség ellen, részben mértéktartást és belátást várunk el szakmai tekintetben a tanároktól. Úgy véljük, hogy az érettségi és felvételi követelményeknek kell határt szabniuk a szakmai terhelésnek, illetve ragaszkodnunk kell az általános képzés alapkövetelményeihez. Ezen túl egyéni foglalkozást igényelnek az ilyen tanulók, amit részben a szaktanár, az osztályfőnök, a tanárjelöltek és a szülő együttműködésével tartunk megvalósíthatónak, részben pedig intézményesen is megszervezünk. Mentálhigiénés programunk keretében a tanulás tanulására van lehetőség. A szakmai munkaközösségeknek ajánljuk, hogy hetente egy fogadóórát tartsanak meg arra, hogy az adott tantárggyal kapcsolatos gondokat az érintett tanulók megbeszélhessék egy szaktanárral. A tehetség védelmét és gondozását a kiemelten az ifjúságvédelmi feladataink közé soroljuk. Már a beiskolázáskor a felvételi vizsga a jó képességű tanulók felkutatását szolgálja, ezért a feladatsorok összeállításakor nemcsak az ismeretek, az általános kulturáltság szerint mérünk (hiszen különböző előképzettségű diákok jelentkeznek hozzánk), hanem a motiváltságra és az adottságokra is kíváncsiak vagyunk. A későbbiekben igyekszünk föltárni a speciális érdeklődési irányokat Törekszünk arra, hogy jó tanulmányi eredményt elérő, tehetséges, de szerény anyagi körülmények között élő tanulóinkat ösztöndíjakhoz segítsük, illetve a külföldi diákcserékre történő válogatásakor esélyt adjunk nekik. Vidéki tanulóink beiskolázásával tehetséggondozó tevékenységünket kívánjuk erősíteni. Gondoskodunk arról, hogy a gyermek megfelelő kollégiumi ellátásban részesüljön, és az osztályfőnök törődik a vidéki tanulók kollégiumi és albérleti viszonyaival. (Az iskola pályázott az Arany János Tehetséggondozó Programban való 28



részvételre is, de - gyakorlóiskola lévén - nem kaptunk lehetőséget, pedig a városi gimnáziumok közül nálunk a legnagyobb a vidéki tanulók aránya, és az iskolánk kiemelten és eredményesen foglalkozik a tehetséggondozással.) Céljainkat szolgálják a munkaközösségek által évenként meghirdetett felzárkóztató és tehetséggondozó (szakkör, verseny-előkészítő) foglalkozások. Ezek tanulóink számára ingyenesek. 3. Főbb képzési, nevelési irányok és a tevékenységek rendszere •

Az idegen nyelvi képzés

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában nagy hagyományai vannak a színvonalas idegen nyelvi képzésnek. Évtizedekkel ezelőtt az iskola úttörő szerepet vállalt a nyelvi tagozatok - angol, német, francia, orosz - működtetésében. Ezek az osztályok hosszú ideig az adott idegen nyelv tanári utánpótlásának megyei, regionális bázisai is voltak. Mára megváltozott a nyelvtudás szerepe, minden szakma művelőjének szüksége van idegen nyelv(ek) ismeretére. Így a nyelvtanulás cél helyett egyre inkább a munkához szükséges eszköz szerepét veszi át. Az orosz nyelv kötelező voltának megszűnésével más oldalról is új helyzet állt elő a nyelvoktatásban, mert megnőtt a választék. Ráadásul a gimnáziumba kerülő tanulók a különböző nyelveket - angol, német, francia, orosz -, különböző óraszámban, különböző tankönyvekből tanulták az általános iskolákban. Ezért a korábban megszokott, homogén nyelvi csoportokat lehetetlen létrehozni, és biztosítani kell a haladó és a kezdő szintű nyelvoktatást. Ennek érdekében az idegen nyelvek tanítása osztálykeretek helyett évfolyam szinten kialakított csoportokban történik. A nyelvi csoportok szervezésekor igyekszünk maximálisan figyelembe venni a tanulók igényeit. Az idegen nyelvek ismerete iránti társadalmi igény és az egyetemi idegen nyelvi tanárképzés szükségletei miatt tanítványaink számára két nyelv tanulását tesszük lehetővé. Iskolánkban a következő nyelveket tanítjuk: angol, francia, német és orosz, haladó és kezdő szinten, valamint latin kezdő szinten. A két idegen nyelv egyike az általános iskolában tanult nyelv, ez folytatható haladó szinten. Célunk, hogy az egyik nyelvből diákjaink középiskolás éveik alatt megközelítsék ismereteikkel a középfokú állami nyelvvizsga követelményeit, a legjobbak meg is szerezzék a C. típusú minősítést, a másik idegen nyelvből pedig megfeleljenek az érettségi vizsga követelményeinek. A csoportok kialakításakor ennek megfelelően törekszünk arra, hogy az azonos előképzettségi szinten állók, a nyelvtanulás iránt egyforma érdeklődést mutatók egy csoportba kerüljenek. A nyelvtanulás hatékonyságának fokozására nyelvi labort működtetünk, a tanórákon alkalmazzuk az audiovizuális eszközöket, a multimédia kínálta lehetőségeket. A 4 – 5 – 6 éves képzés során tanulóinknak el kell jutniuk az adott nyelven az egyszerű kommunikálás, a beszédértés, az egyszerű társalgás, a fordítás szintjére. •

A humán orientációjú képzés

A képzés célja a humán érdeklődésű, a magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, filozófia, társadalomismeret, művészettörténet, képzőművészet, mozgóképművészet, művelődés- és tudománytörténet, stb. iránt érdeklődő fiatalok képességeinek és jártasságainak kibontakoztatása. Az érdeklődési körbe tartozó tantárgyakból a követelmény igazodik az emelt szintű érettségihez, illetve az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgákhoz. A 11-12. évfolyamon van mód arra, hogy a képzés-típusba tartozó tantárgyakat (választás szerint) a kötelezőnél magasabb heti óraszámban tanulják a diákok, az induláskor az orientáció csak a tanuló-csoportok megszervezésében nyilvánul meg. 29



Ezekben a csoportokban a természettudományos tantárgyak oktatásának célja a minimális tantervi követelmények elsajátítása, ill. az érettségi vizsga követelményeinek teljesítése. A sokoldalú műveltség megszerzése érdekében itt is cél a széleskörű természettudományos alapműveltség megszerzése. A reáltárgyakból fontos az alapkészségek fejlesztése, az elméleti ismeretek elsajátítása, de a gyakorlásra, alkalmazásra kevesebb idő jut. Különös gondot fordítunk az adott tantárgy történetére, magyar vonatkozásaira. A humán érdeklődésű emberek gondolkodásához is nélkülözhetetlen logikai készségek kifejlesztését segíti elő az elméleti ismeretekre súlyt helyező, egyszerű problémák megoldását elváró, érettségi követelményeket megcélzó matematika oktatás. Az informatika oktatás célja az új információs csatornákon való ismeretszerzés, kommunikáció, az alkalmazás iránti érdeklődés felkeltése. •

A reál orientációjú képzés

A képzés célja a természettudományos - fizika, kémia, biológia, földrajz, számítástechnika - érdeklődésű fiatalok képességeinek kibontakoztatása. A reáliák körébe tartozó tárgyakból a követelmény az adott tárgyak egyetemi, főiskolai felvételije. A 11-12. évfolyamon van mód arra, hogy a képzés-típusba tartozó tantárgyakat (választás szerint) a kötelezőnél magasabb heti óraszámban tanulják a diákok, az induláskor az orientáció csak a tanuló-csoportok megszervezésében nyilvánul meg. A természettudományok műveléséhez elengedhetetlen az emelt szintű matematikai ismeretek megszerzése. A matematika oktatás előterében a problémamegoldó gondolkodásra nevelés, a matematikai tevékenységi formákban szerezhető jártasság áll. A humán tárgyak célja az érettségi követelmények teljesítése. Ezekben a csoportokban a humán tárgyak tanítása során arra törekszünk, hogy kialakítsuk és fenntartsuk, az irodalom, a művészet iránti természetes emberi igényt, az olvasáshoz, az esztétikai élmények feldolgozásához szükséges alapokat. A történelem tanítás alapvető célja, hogy megvilágítsa a magyarság szerepét az európai kultúrában, tisztázza a történelmi folyamatok mibenlétét, hatását hazánk sorsának alakulására. Az informatika oktatásában a felhasználói programok alkalmazásának megtanítása a cél, felsőbb évfolyamokon lehetőség nyílik arra, hogy a tanulók megismerkedjenek a programozási nyelv alapjaival is. Cél, hogy képesek legyenek adatbázisok létrehozására, bonyolult műveletsorok gyors elvégzésére. A természettudományos tantárgyak közötti koncentráció biztosítja a komplex környezetvédelmi képzést. A két különböző orientációjú formában közös alap a NAT és a Kerettanterv által megfogalmazott - helyi tantervvel bővített - követelmény, illetve az érettségi vizsgák követelménye. Az oktatást, nevelést, - középiskolai szinten - lezáró, befejező két évfolyamon választási lehetőség van valamennyi közismereti tantárgy, magasabb óraszámú, emelt szintű tanulására (az orientációs csoportbeosztástól függetlenül), így a program lehetőséget ad a választásra az emelt és a középszintű érettségi között Ebben a két évben a hibás, talán elhamarkodott korábbi választás még korrigálható. •

A nyelvi orientációjú képzés

2006 óta indítjuk ezt a csoportot. A képzés célja az elnevezésében van. Ebben a csoportban a nyelvoktatásra helyezzük a hangsúlyt, a közismereti tárgyak az általános képzés keretében szerepelnek, így nyitva hagyjuk a választást, az esélyeket. Az osztály 2/3-a számára I. idegen nyelvként angolt hirdetünk, 1/3-ának németet. (Ez az arány a jelentkezés függvényében megváltozhat.) A nyelvi csoportokat az osztályon belül szervezzük. A heti óraszám: 5. A II. idegen nyelv szabadon választható az iskolában tanított nyelvek közül 30



(angol, francia, latin, német, orosz), a nyelvi csoportokat évfolyam szinten szervezzük szintén emelt óraszámban. •

5 évfolyamos, idegen nyelvi alapozású, tehetséggondozó tagozat

Ezt az osztályt azoknak a nyolcadikos diákoknak ajánljuk, akik készek egy évvel meghosszabbítani középiskolai tanulmányaikat a ma már nélkülözhetetlen nyelvtudás biztos megalapozása érdekében. A kilencedik, nyelvi előkészítő osztály óráinak fele ezt a célt szolgálja. A kötelező, haladó szintű angolra a feltétlenül szükséges, de még nem nyomasztó 8 óra jut, míg a választható német vagy francia 6 órát kap. Mindkét nyelv tanítása természetesen mindvégig folytatódik, de 10-11. évfolyamon az első, 12-13. évfolyamon a második kap kiemelten magas óraszámot. Történik mindez azért, hogy az osztály tanulói előbb, az ügyesebbek akár már 9. után angolból, majd választott nyelvükből is képesek legyenek nyelvvizsgát és (előrehozott) érettségit tenni. Mivel felfogásunk szerint a nyelvtanulás nem cél, hanem eszköz, a kilencedik évfolyamon is megmarad a közismereti tantárgyak szinte mindegyike, hogy tizediktől zökkenők nélkül folytatódhasson a hagyományos gimnáziumi képzés. Ebben az osztályban az utolsó két évfolyam fakultációs órái biztosítják az emelt szintű érettségikre való felkészülést, a diákok szabadon dönthetnek, mely tantárgyból illetve tantárgyakból kérik ezt. Így továbbtanulásuk szinte minden szakirányba biztosított. •

4 évfolyamos, gazdasági, jogi - kommunikációs tagozat

Az osztályba a bölcsészet, a nyelvek, a média és a gazdaság iránt érdeklődő tehetséges tanulók jelentkezését várjuk. Az alapozó 9-10. évfolyamokon magyarból, történelemből és matematikából kínálunk számukra továbbépíthető ismereteket és kompetenciákat. A befejező két évben a gazdasági csoport matematikából és történelemből, a jogi-kommunikációs csoport magyarból és történelemből részesül emelt óraszámú képzésben. Ezzel biztosítható a csoportok jellegének megfelelő továbbtanuláshoz szükséges érettségi eredmény, egy vagy két tantárgyból emelt szinten is. A kommunikáció iránt érdeklődőknek tanórai és tanórán kívüli keretek között is szeretnénk lehetőséget adni arra, hogy elméleti ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek a film és a média világából. A választási lehetőségek bővíthetők egy további fakultációs tantárggyal is. Minden olyan egyetem és főiskola ajtaja nyitva áll az osztályba járók előtt, amelynek felvételi tantárgyai a magyar, a történelem és a matematika tárgyakból kerülnek ki. Ajánljuk ezt az osztályt azoknak, akik már döntöttek a középiskola utáni folytatásról. Az osztály jellegével rokonszenvező bizonytalanoknak pedig különösen javasoljuk, hogy a jelentkezési lapon mindkét csoportot jelöljék meg, hiszen a 10. évfolyam után még a csoportok közötti váltás is megoldható. •

4 évfolyamos, műszaki-egészségügyi tagozat

Az osztályba a matematika és a természettudományok iránt érdeklődő tehetséges tanulók jelentkezését várjuk.

31



A műszaki és az egészségügyi csoportba járók a 9-10. évfolyamon erős természettudományi alapozást kapnak, majd a választott iránynak megfelelően a műszakisok matematikából és fizikából, az egészségügyisek biológiából és kémiából részesülnek emelt óraszámú képzésben. Így a négy felsorolt tantárgy mindegyikéből képesek lesznek sikeres középszintű érettségit tenni, s egy vagy két tantárgyból az emelt szinten is eredményesek lehetnek. A továbbtanulási lehetőségeket tovább bővíti a szabadon választható egy fakultációs tárgy. Így minden olyan felsőoktatási intézményben jó eséllyel pályázhatnak tanulóink, amelynek két felvételi tantárgya a matematika, a fizika, a biológia és a kémia négyesből kerül ki. Ajánljuk ezt az osztályt azoknak, akik már határozott érdeklődéssel, továbbtanulási szándékkal rendelkeznek, de azoknak is, akik még csak keresik a konkrét irányt. Főleg utóbbiaknak érdemes a felvételi jelentkezési lapon mindkét csoportot megjelölni. Biztonságot adhat az is, hogy a 10. osztály végeztével a specializációk közötti váltás is megoldható. •

Az informatikai képzés

Napjainkban az információs társadalomba történő átalakulás éveit éljük. Az információ áramlása az egyik biztosítéka a társadalmi és gazdasági fejlődésnek. Egy ma vagy a közeljövőben érettségiző diáknak rendelkeznie kell számítástechnikai alapismeretekkel. Célunk, hogy a tanulók a számítógépet eszközként tudják alkalmazni, képesek legyenek rutinszerű felhasználói programok - szövegszerkesztő, adatbázis-kezelés stb. - alkalmazására. Ismerjék meg a számítógépek sokoldalú felhasználásának - pl. internet - lehetőségeit. Az informatikai képzés hálózaton történő megvalósítása egyben alkalom a multimédia kínálta lehetőségek - órák, gyakorlás, számonkérés, bonyolult kísérletek bemutatása, szimulálása stb. - kiaknázására is. A közismereti tantárgyak tanulása, tanítása során is nagy jelentőségű a szaktantermek, előadók számítógépeinek hálózatban való üzemeltetése. •

A művészeti képzés

A művészeti - irodalom, mozgókép, képzőművészet, ének-zene, rajz, művészettörténet, tánc és dráma - nevelés célja az esztétikai élmény iránti fogékonyság kialakítása, a szép, a tartalmas, az eredeti iránti igény felkeltése. Nagy gondot fordítunk nemzetközi hírű alkotóink munkásságának megismertetésére, a művészetekben megjelenő értékek közvetítésére. Célunk, hogy tanítványaink felismerjék a maradandót, különbséget tudjanak tenni az értékes és az értéktelen között. A természetes szépérzék művelésével kívánjuk fejleszteni a harmónia iránti igényt, a humán környezet védelmét, az értékóvó magatartást. Mindehhez rendelkezésünkre állnak a megfelelő tárgyi feltételek is (szaktanterem, oktatási segédeszközök stb.). •

A testi nevelés

Iskolánkban törekszünk a szellemi és testi nevelés összhangjára. Az egészséges életmód feltétele a mindennapi testedzés alkalmainak megteremtése. A testnevelés órákon, tömegsport - foglalkozásokon, sportköri, szakosztályi edzéseken cél az egészséges szervezet edzettségi állapotának fokozása, a mozgás, a sportolás iránti igény kialakítása. Fontos a csapatsportokban rejlő egyéb nevelési lehetőségek - közösségért érzett felelősség, szabályok betartása, siker és kudarc elviselése, kitartás stb. - hasznosítása. Biztosítjuk a téli és nyári sportok némelyikének - vízi-túrázás, síelés - megismerését.

32



Törekszünk arra, hogy az önálló testedzés, mozgás szükségletté váljon, beépüljön az életrendbe. Az iskolában kiemelten kezelt sportágak: a kosárlabda, a röplabda és a labdarúgás. A mindennapi testedzés mellett gondoskodunk arról, hogy a rászoruló tanulók könnyített, ill. gyógy-testnevelési órákon vehessenek részt. A sport iránti érdeklődés felkeltéséhez, a rendszeres sportolás igényének kialakulásához a megfelelő méretű tornacsarnok, a kondicionáló termek már megvalósultak, de szükség lenne több célt szolgáló - kézi-, kosár-, röplabdapályák, futókör, ugródombok stb. - sportudvarra is. •

Személyiségfejlesztés

Célunk, hogy tanulóink adottságaikkal, ezek fejlesztésével, az iskolai és iskolán kívül szerzett tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Nemcsak magas szintű tudással rendelkező, művelt, hanem logikusan gondolkodó, a modern világban jól tájékozódó, intelligens tanulókat szeretnénk nevelni. A különböző ismeretek elsajátítását eszköznek tekintjük a tanulók értelmi, gondolkodási, ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek kialakításához, fejlesztéséhez. Az iskola hagyományai alapján kiemelten foglalkozunk a tehetséggondozással. Megtanítjuk tanulóinkat tanulni, elősegítjük az egyénre szabott, eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátítását. Képessé tesszük diákjainkat arra, hogy ismereteiket az iskolán kívül és az iskola befejezése után önállóan is tudják gyarapítani. Korunk információs áradatában jól eligazodó, az információs csatornákat ismerő, de a szerzett ismereteket kritikával kezelő, szelektív módon felhasználni tudó tanulókat képezünk. Ehhez nagy segítséget nyújt az új könyvtár, tágas olvasótermével, internetes számítógéprendszerével. Hangsúlyosan kezeljük az anyanyelvi kommunikációs készség kiművelését. A nyelvi igényességet, a társas érintkezés alapvető szabályainak betartását tanártól és diáktól egyaránt megköveteljük. Az anyanyelv ápolása elengedhetetlen feltétele mind a nemzeti öntudat, mind a tudományos és művészi önkifejezés elsajátításának. Nagy gondot fordítunk a testedzésre, a sport egészséget és jellemet formáló lehetőségeinek kihasználására. A tanulók önmegvalósítását segítik a személyiségfejlesztő foglalkozások, a mentálhigiénes nap rendezvényei, tréningjei. A nevelési, tanítási, tanulási folyamatban teret kívánunk adni a színes, sokoldalú iskolai életnek: a tanulásnak, a munkának, a játéknak, ha ez fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, edzi akaratukat, ha hozzájárul életmódjuk, szokásaik, az értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához. •

Közösségfejlesztés

A tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatása mellett fontos számunkra, hogy az iskola diákságát közösséggé formáljuk, hiszen az iskola, a család után, a szocializáció második legfontosabb színtere. Diákjainkban olyan szociális képességek, közösségi magatartásformák – tolerancia, egymás tisztelete, segítőkészség - kialakulását, fejlődését segítjük elő, amelyek az iskolában eltöltött évek alatt megkönnyítik együttélésüket, s amelyek képessé teszik őket felnőtt életük során arra, hogy a társadalomba beilleszkedhessenek. Célunk, hogy az iskolában jelenlevő közösségek – tanuló csoportok, szakmai körök, sport csapatok, osztályok, évfolyamok – kialakításában, működtetésében valamennyi tanuló aktívan vegyen részt. E csoportok egységessé, igazi közösséggé formálásában nagy szerepe van a tanórán kívüli tevékenységi formáknak: fecsketábor, osztály-klubdélutánok, osztálykirándulások, közös színház-, vagy mozi-látogatások, sportnapok, szakmai kirándulások. Az egész iskolát átfogó, a diákok által öntevékenyen szervezett diákönkormányzati munka nemcsak a diákéletet szervezi, hanem felkészíti tanulóinkat a felnőtt élet demokratizmusára. A 33



diákönkormányzati munkában aktívan résztvevők megtanulhatják az egyéni és csoport érdekek megjelenítését, ezen érdekek hatékony képviseletét és érvényesítését, gyakorolhatják a kompromisszumkeresés és a konfliktuskezelés útjait, módjait. Éppen ezért szorgalmazzuk a diákönkormányzati aktivitást, a diákok által szervezett programokat támogatjuk, részvételünkkel segítjük. Az iskolában folyó tanító-nevelő munka hosszú távra kiható célja, hogy a kikerülő diákok képesek legyenek a társadalmi beilleszkedésre. Hangsúlyosan kezeljük nemzetünk kulturális örökségének átadását. Az egyes tanórákon tanulóink megismerik nemzeti kultúránk értékeit, kiemelkedő magyarjaink: államférfiak, tudósok, művészek tevékenységét. A nemzeti ünnepek alkalmával rendezett megemlékezések elősegítik a nemzeti öntudat kialakítását, formálását. Az évenként tartott osztálykirándulások személyes élményként jelenítik meg hazánk földrajzát, történelmét, irodalmát, lehetőséget adnak szűkebb környezetünk mellett más tájegységek, az ott kialakított szokások, helyi hagyományok megismerésére. Céljaink között szerepel egy toleráns, minden nemzetiségű, vallású, kultúrájú, felfogású embert tisztelő, a „másságot” elfogadni képes tanulóifjúság kiművelése. Ezt elősegíti az iskolában folyó magas szintű idegennyelv oktatás, ahol a nyelv megtanulása mellett a tanulók megismerik az adott nyelvet – angolt, németet, franciát – beszélő népek szokásait, eltérő gondolkodásmódját, kultúrájukat. Ezen európai nyelvek és kultúrák ismerete reményeink szerint képessé teszik tanulóinkat, hogy az uniós csatlakozás idején már mindenféle hátrány nélkül válhassanak Európa művelt, nyelveket beszélő polgáraivá. Meglévő és kiépülőben levő nemzetközi kapcsolataink keretében lebonyolított diákcserék, ösztöndíjak lehetőséget nyújtanak tanulóinknak arra, hogy saját maguk tapasztalják meg az európaiság fogalmát. Legélénkebb, legaktívabb kapcsolatunk a Nagyváradi Ady Endre Líceummal van, az évenkénti rendszeres látogatások, tanulói vetélkedők, közös sportesemények a határokon túli magyarság helyzetére is ráirányítják a tanulók figyelmét. A humán környezet megismerése mellett nagyon fontosnak véljük a biológiai környezet, az ökokultúra védelmét. Az újonnan átadott, gyönyörűen felújított iskolaépület és a körülötte lévő park, e különleges, esztétikailag is impozáns környezet fokozottan megkívánja a tanárok és a diákok figyelmét. Elsődleges feladatunk az óriási kert parkosítása, s az évtizedes gesztenyefák megőrzése. Az iskola sikeresen pályázott az ökoiskola címre 2009-ben. A mindennapos sportolás nemcsak a tanulók egészségét védi, de nagyban hozzájárul egy közösség kialakításához is. A közös sportolás öröme, az iskolai csapatban való együttlevés, a győzelem kivívásáért tett közös erőfeszítés, az iskola méltó képviselete olyan közösségformáló erő, amelyet feltétlenül támogatunk. Az új épület óriási sportcsarnokával, többpályás sportudvarával lehetőséget biztosít arra, hogy egyre többen sportoljanak. Iskolánk jelenlegi épülete lehetőséget ad fogyatékos, mozgássérült tanulók beiskolázására is, hiszen az épületben elhelyezett lift, speciálisan kialakított mosdók, öltözők, a tantermekben elhelyezett állítható padok ténylegesen biztosítják azokat a feltételeket, amelyek között az egészségileg hátrányos helyzetű diákok tanulhatnak. E technika adta lehetőséggel számolva felkészítjük tanulóinkat a testileg fogyatékos diákok elfogadására és segítésére, ezzel is fölhívjuk a figyelmüket a sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásra.

34



V. rész Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere (2004 óta) Iskolánk ellenőrzési-, értékelési rendszere a Közoktatási Törvény 10.§ (2) bekezdése, a 14 § (1) és (2) bekezdése, a 19.§ (1) és (7) bekezdése, a 48.§ (1) és (4) bekezdése, valamint a 70.§ szerint és alapján készült. Összefüggésben áll a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek és az érettségi vizsga követelményeivel, megfelel a Debreceni Egyetem mint fenntartó elvárásainak, és harmonizál az iskola más szabályozó dokumentumaival (MIP, HPP, SzMSz), valamint szolgálja az intézmény kettős (közoktatási és gyakoroltatási) funkciójából következő feladatait. Ez a szabályozás tehát a törvényességet és a jogszerűséget rögzíti, helyet ad a tanári szuverenitásnak. Élve az iskolai autonómia lehetőségeivel - a törvényi kereteket tiszteletben tartva -érvényesíti mindazokat az elveket, melyek iskolánk speciális helyzetéből, felvállalt prioritásaiból és tradicionális viszonyulásainkból erednek. Egyúttal szándékai szerint kielégíti a tanulók, a szülők, a fenntartók és a tantestület igényeit, és egyensúlyt teremt a bemeneti szabályozást jelentő kritériumorientált, valamint a kompetencia vizsgálatokban megnyilvánuló, kimeneti szabályozást jelentő normaorientált értékelés között. Törekvéseinknek az a célja, hogy a rendszer folyamatosan felügyelje az oktatás minőségét, előmozdítsa az iskolai erőforrások hatékony felhasználását, reális önismeretre és önértékelésre buzdítson, ösztönözze az egyéni és iskolai érdekek harmonizálását. 1. Az iskola ellenőrzési rendszere Az ellenőrzést elsősorban vezetési funkcióként értelmezzük, amelyben valamely megkezdett munka eredményeit a kívánalommal hasonlítjuk össze: vizsgáljuk az intézmény mint szervezet tevékenységének minőségjegyeit (tehát a tényleges helyzetet) és a tevékenység célszerűségét (tehát a feladat-meghatározásokat), ezért ebben a folyamatban a kimeneti szabályozást érvényesítjük. Az ellenőrzés rendszere a hatékonyság alapján értékelhető, ezért éppúgy figyelünk a folyamat-ellenőrzésre vagyis a szükség szerinti korrekciók érdekében a célkitűzések megvalósításának módjára és tempójára (tanítási órák, foglalkozások, szertár, leltár év közben), mint az eredményesség ellenőrzésére vagyis a visszacsatolásra. Az ellenőrzést továbbá dinamikus tevékenységnek fogjuk föl, nemcsak regisztrációt, nemcsak hibakeresést értünk rajta, hanem javaslatokat is: a hiányok pótlására, a hibák kijavítására, az eredmények megerősítésére, a jó módszerek elismerésére törekszünk a rendszer segítségével. A teljesítmény megítélésében viszonyítási alapnak tekintjük a sztenderd oktatási normát mind a technikai követelmények, az országos szakmai elvárások, mind a HPP-ben rögzített szabályok vonatkozásában. Az ellenőrzés rendszerének működtetése tervszerűen történik, alapelve a tényszerűségre és az objektivitásra való törekvés, valamint a folyamatosság . A munkaközösség-vezetők és a szaktanácsadók szükség szerinti bevonásával, valamint az önkéntes vállalásokkal (felügyeletek, bemutató órák) biztosítjuk az ellenőrzés demokratizmusát. Az iskolánk ellenőrzési rendszere alapelveiben mindenekelőtt a HPP-t szolgálja, mert biztosítja a követelmények és a teljesítés összehasonlítását, a szükséges korrekciók bevezetését. A jogosultságokat tekintve a megkezdett folyamatban a megvalósítás módját és tempóját, a végső szakaszban az elért eredményeket az igazgató és a helyettesei valamint a 35



munkaközösség-vezetők felügyelik. A szakmai követelményeket a NAT és az érettségi vizsgaszabályzat határozzák meg, a tanári, vezetőtanári, igazgatóhelyettesi és igazgatói feladatköröket a munkaköri leírások rögzítik. Fontosnak tartjuk, hogy az ellenőrzés viszonyítási alapja feleljen meg az iskolai működési rend elfogadott szabályainak. Így szolgálhat alapul a tanulók egyéni teljesítménye, neveltsége és tudásszintje, a HPP, a munkaterv és a magunk elé tűzött feladat. Az ellenőrzés tekintetében is érvényesnek ismerjük el azt, hogy az iskolánk nyitott, minden tevékenységünk az iskolai élet demokratizmusát szolgálja, a tanulók önállóságát és motiválását szeretnénk előmozdítani. Törekszünk a korszerű pedagógiai technológia alkalmazására és a folyamatos ellenőrzés és értékelés megvalósítására. Az ellenőrzés az iskola egész működésére kiterjed (a különböző funkciókat a munkaköri leírásokban és az éves munkatervekben rögzítjük), és érvényesül minden színtéren: az oktatási folyamatban, a tanórán kívüli tevékenységben, a fegyelmi szabályokban, a munkarend teljesítésében. Az ellenőrzés során a véleménynyilvánítás mindig elemző, az egész tevékenység adott részére, nem az egészre vonatkozik. •

A tanulók munkájának ellenőrzése

Fenntartjuk a tanár jogát a módszertani önállóságra és az osztályzatok megállapítására, és elismerjük, hogy ugyanakkor kötelessége, hogy alkalmazkodjon az ellenőrzés során is a konkrét pedagógiai szituációhoz, a tanuló egyéni helyzetéhez. A módszertani szabadságban korlátot szab a követelmények teljesítése, a módszertani alapelvekhez való ragaszkodás, pl. a szóbeli és írásbeli ellenőrzés arányosságának megtartása. A kiszámíthatóság érdekében szem előtt tartjuk a ciklikusság elvét: év eleje, félév, év vége; témák, témakörök, összefoglalások. A tantárgyak speciális programjaiban rögzítjük a követelményeket, az értékelési kritériumokat, és ezeket közre is adjuk. •

A tanári munka ellenőrzése

Ez a feladat az igazgatóhelyettesek bevonásával az igazgató hatásköre és felelőssége. Az iskolában az is szempontja az ellenőrzésnek, hogy mennyire kapcsolódik egy-egy tanár személyes hatása az egész testületi neveléshez az oktatási, nevelési folyamatban és azon kívül, a szabadidős tevékenységek vezetésében vagy felügyeletében. Erről tantestületi és munkaközösségi megbeszéléseket folytatunk. A tanítási óra ellenőrzése a munkaközösségvezetők elsődleges feladata, de munkatervben rögzítve ciklusonként és alkalmanként az igazgató és helyettesei is végeznek óralátogatásokat és vizsgálatokat, és aktuálisan, igazgatói felkérésre vagy előterjesztésekkor a szaktanácsadók révén a Tanárképzési Kollégium ellenőrzi a vezetőtanárok munkáját. A szaktanácsadók és a szakmódszertan oktatói a zárótanításokon és azok megbeszélésekor is végeznek ellenőrzést. Fontosnak tartjuk, hogy az ellenőrzés kiszámíthatóan történjék: előtte tájékoztatást kapnak az érdekeltek arról, hogy ki, mit, mikor, milyen célból, milyen módszerek szerint ellenőriz, de fenntartjuk a váratlan felügyelet lehetőségét is. A minőségi munka követelménye céljából különös figyelmet kell fordítanunk az új pedagógusok látogatására és ellenőrzésére, arra, hogy őket bevezessük az iskolai életbe. Ezt a feladatot az igazgató megbízásából az igazgatóhelyettesek és/vagy a munkaközösség-vezetők végzik. A vezetőtanárok és leendő vezetőtanárok látogatása és ellenőrzése szintén az igazgató felelőssége.

36



• Az ellenőrzés formái Az eljárásokat az szabja meg, hogy az ellenőrzés milyen célból történik. Az óralátogatást egyrészt információgyűjtésre, passzív megfigyelésre szánjuk, de azt mindig megbeszélés követi. Másrészt lehet vizsgálat is a célja, valamely konfliktus vagy siker okkeresése, esetleg feladatkijelölés, s az aktív ellenőrzés során minősítést, értékelést is végzünk előre megtervezett témában: egy-egy tantárgy eredményességét, egy-egy osztályközösség fejlődését, a tehetséggondozást, a módszertani fölkészültséget illetően. Az iskolai élet egyéb színterein végzett munka ellenőrzése is folyamatosan történik: felügyeletek vállalása versenyeken, tanulói rendezvényeken, tanulókíséret, közreműködés tanári rendezvényeken, szervező - munka, részvétel iskolai munkabizottságokban stb. Az ellenőrzés tapasztalatait írásban rögzítjük: óralátogatási naplók, megbeszélések, összegzések készülnek. • A tanóra elemzésének szempontrendszere A tanórák szakszerű elemzését azért tartjuk fontosnak, mert egyrészt az ellenőrzés és értékelés alapja lehet, másrészt a vezetőtanárok munkáját segíti a hallgatókkal való foglalkozásban, harmadrészt szerepet játszik a vezetőtanárok azon kötelezettségében is, hogy a gyakorlás végén jellemzést, minősítést kell készíteniük a hallgatók tevékenységéről. Természetesen tantárgytól függően változhatnak az elvárható követelmények, mégis legáltalánosabban a következőkre figyelünk: • az óra céljának és tartalmának összehangolására (folyamat, életkori sajátosság, terjedelem, jelleg); • az órán alkalmazott módszerek és a didaktikai feladat összevetésére (eljárások kombinációja, szemléltetés, korszerűség, kérdéskultúra, ellenőrzés, értékelés); • az óra felépítése, logikája és szervezése (domináló feladattípus, frontális munka, időbeosztás, tagolás, arányok, instrukciók, adminisztráció); • az ellenőrzés és az értékelés formáira és normáira; • a tanulók munkájára és magatartására (együttműködés, folyamatarányos fölkészültség, motiváltság, fegyelem); • a nevelő munkájára, egyéniségére, magatartására, fölkészültségére (beszéd, motorikus megnyilatkozások, érzelmek, határozottság, tanár-diák dialógus); • eredmények, következtetések, javaslatok megfogalmazására (pozitívumok, kérdések: Mi volt jó?). Az ellenőrzés tapasztalatai - szakszerű elemzést követően - az értékelés reális alapját biztosítják. Az elemzés során az információkat összegyűjtjük, rendszerezzük, következtetéseket vonunk le, az eredmények rögzítjük. A strukturális elemzést a helyzetkép megállapítására használjuk (előzmények, körülmények, eredmények, előidéző okok bevonása a vizsgálatba); míg a genetikus elemzéssel a fejlődésrajz elkészítését segítjük (helyzetképek összehasonlítása: Fejlődés? Stagnálás? Romlás?). 2. Az iskola értékelési rendszere Az értékelés - felfogásunk szerint - szembesítést jelent, az eredmények számbavételét, a hibákkal való szembenézést valósítja meg, és mindig a következő oktatási periódusra, sőt az egész rendszer működésére van hatással, befolyásolja a célkitűzéseket. A pedagógiai értékelés szükségességét és időszerűségét az iskola legelemibb érdeke: az innováció és a

37



minőségbiztosítás követelménye igazolja. Ezért stratégiai célnak tekintjük az értékelés – innováció – minőségbiztosítás összefüggésében • az iskolai munka eredményeinek folyamatos, megbízható módon történő mérését és értékelését; • annak garantálását, hogy feladatainkat megfelelő szinten teljesítjük; • az iskola autonómiájának érvényesülését, a kettős (bemeneti és kimeneti) szabályozáson alapuló értékelési szemlélet dominanciáját; • a tanítás-tanulás kérdéseiben (a tananyag kiválasztásában, a módszerek megválasztásában és az értékelésben) az iskolák, osztályok és a tanulók közti különbségek figyelembevételét; • a követelmények világos megfogalmazását, és ennek közreadását; • valamint a nemzetközi, hazai, területi-megyei tantárgyi, pedagógiai vizsgálatok és felmérések normatív jellegének hangsúlyozását. Konkrétan olyan értékelési rendszert tartunk érvényesnek, amely a nevelési, oktatási program céljait irányadó mértéknek tekinti, és amely kielégíti a tanulók és szülők, a fenntartók és a tantestület igényeit, és amely a hangsúlyt a kettős (bemeneti és kimeneti) szabályozásra fekteti. Törekvéseinknek az a célja, hogy a rendszer folyamatosan felügyelje az oktatás minőségét, előmozdítsa az iskolai erőforrások minél hatékonyabb felhasználását, reális önismeretre és önértékelésre buzdítson, ösztönözze az egyéni és az iskolai érdekek harmonizálását. Egészében pozitív, előremozdító szerepet szánunk tehát neki, és funkcióként értelmezzük. Az értékelési rendszer a működés egészét szabályozza, fenntartva az önkorrekció jogát és kötelességét, ezért az értékelés egyes típusait funkciójához igazítva kívánatos alkalmazni. Ennek megfelelően egyrészt diagnosztikus formákat alkalmazzuk a besorolási döntések meghozatala előtti helyzet-feltárásokban (bemeneti szabályozás, felvételi vizsgák, csoportbeosztások, tanári, vezetőtanári kinevezések stb.) a hozzáadott érték megállapításához anélkül, hogy a mérés eredményei a tanulmányi előmenetelt minősítenék. A rendszer másik feladata a folyamat közbeni irányítás, a formatív értékelés (a tanulók előrehaladása, megerősítése, programkorrekció stb.), illetve az összegző, záró aktusként funkcionáló szummatív értékelés (mind a tanulói teljesítmények, mind a tanári munka, mind pedig az egész intézmény értékelésekor). A külső és belső értékelés szempontjait is tudatosan vesszük figyelembe: a kritériumorientált értékelést (elérte-e a tanuló a célokat, a tantervi követelményeket) megkülönböztetjük a normaorientált értékeléstől (a tanuló helye a csoportban és az átlaghoz képest). Az iskola értékelési rendszere az érintettek által elfogadott stratégián és eszközrendszeren alapul az információ-szerzés módját, eszközeit tekintve. Eredménystatisztikák félévente készülnek, a tantárgyi és szakköri programok évente. A munkafolyamatot a haladási naplók dokumentálják. Igazgatói felkérésre történnek a látogatások és vizsgálatok. Az igazgatói és igazgatóhelyettesi látogatásokat és vizsgálatokat, a munkaközösség-vezetői látogatásokat és vizsgálatokat a munkaköri leírások írják elő. A nevelőtestületi értekezletek, a kérdőívek (MIP: vezetőtanári, tanári munka véleményezése, közvélemény-kutatás), az iskola szervezeti egységei: munkaközösség-vezetők tanácsa, a diákközgyűlés, az iskolaszék, a szülői értekezletek stb. is segítik az értékelés folyamatosságát. Az értékelés fázisait (előkészítés; a célok megfogalmazása; az információ-, illetve adatgyűjtés módszereinek, eszközeinek kiválasztása (folyamat- és/vagy eredményvizsgálat); az eredmények elemzése, értelmezése; a megfelelő minősítések, döntések meghozatala) a mérés-metodológiai követelmények szerint alkalmazzuk az objektivitás és az érvényesség elérése céljából. 38



Az információ-feldolgozás rendszere is közmegegyezés alapján működik. Rendszeres igazgatói beszámolók vannak félévente, az iskola akkreditációjához sok szempontú, alaposan előkészített, megvitatott önértékelést készítettünk. Az értékelés információi megjelennek a jellemzésekben, az igazgatói véleményezésekben és ajánlásokban is. Az adatokat, következtetéseket szintén a demokratizmus elve szerint tesszük hozzáférhetővé. A visszajelzések korrekt, javító szándékú, a bizalmi elvet fenntartó módon szolgálják a negatív vagy pozitív megerősítést, minden értékelés az érintettek részvételével történik: pl. az értékelő felmérésekbe csak az érintettek és az iskola vezetői pillanthatnak be, a minősítések mint referenciák működnek előlépéskor, esetleges munkahely-változtatáskor stb. • A minőség kritériumai, mérési, minősítési formák Az értékelési, mérési szempontok és módszerek ismeretét azért tartjuk fontosnak, mert ez iskola legfontosabb stratégiai koncepcióját (a társadalmi gyakorlatban közvetlenül is fölhasználható tudás elősegítését, a diákok képességeinek a munkaerőpiac változó körülményeihez viszonyított relevanciáját, a tanulási tartalmak érvényességét) szolgálja. Tanítványaink tudásszint mérésekor szigorú algoritmus szerint dolgozunk, tesztsorok, feladatlapok, mérőlapok segítségével, a „minél gyakrabban mérni, visszacsatolni” didaktikai követelménnyel a tudás minőségén őrködünk, és a megfelelő mérési ütemek (órai anyag, témazáró, cikluszáró összefoglaló, iskolafokozat-záró, fejlődésmérés) alkalmazása az iskola tanárainak felelőssége. A képességek mérése különböző tesztek használatával történhet, ezekre egyre nagyobb hangsúly kerül. Ezzel a szándékkal használhatjuk az intelligenciateszteket (kommunikációs, kapcsolatteremtő képesség, sikermotiváltság az életcélok speciális igényei szerint), a pályaalkalmassági teszteket (pályaorientációs affinitás, fiziológiai képességek vizsgálata. általában egy adott szakma, feladat elvégzéséhez szükséges szomatikus feltételek megléte), pedagógiai, pszichológiai vizsgálatokat (ezekkel komplex módon mérhetünk fejlettségi állapotot: az érzékelés, a tevékenység, a mozgás, a figyelem, a gondolkodás szintjét). Minden esetben fontos követelménynek tartjuk a fejlődéslélektani törvényszerűségek ismeretét és alkalmazását. A neveltségi szint mérése rendszeresen történik az iskolában, a magatartás és szorgalom értékelésekor érvényesítjük. A neveltség értékelésekor szintén nagy figyelmet fordítunk a legmegfelelőbb módszerek megtalálására. Így tudatosan alkalmazzuk (pl. az osztályfőnöki munkában) a feltáró módszereket: a közvetlen, közvetett megfigyelést (a megnyilatkozások; a különböző természetes helyzetek; a kommunikációs stílus, hangnem, az érzelmi eszköztár; a társas interakciók; az alkalmazott pedagógiai, didaktikai módszer hatása; a folyamaton kívüli mikro- és makro-tényezők, kortárscsoport hatások tekintetében); a vizsgálatot (interjú, beszélgetés, mélyinterjú, ankétmódszer, a fogalmazás, szociometria: rejtett hálózatok; rokonszenv-ellenszenv kapcsolatok, közösségi funkció, bizalom, siker, képességek, bizalmatlanság, szánalom mérése és a kiértékelő táblázat, mátrix, szociogram használata). Az értékelés folyamatát a feldolgozó módszerekkel zárjuk le: mennyiségi és minőségi elemzést végzünk. Az abszolút normák szerinti, hagyományos, országos vizsgálatok és eredménylisták függetlenek az intézmény stratégiájától, szerepétől, tehát „objektív” mérceként funkcionálhatnának, besorolva az ország középiskoláit a nyelvvizsgák száma vagy a felsőoktatási felvételi eredményesség stb. szerint. Bár az iskolánk előkelő helyen szokott szerepelni, úgy véljük, hogy ez a mérési forma korrekcióra szorul, mert lényegi összetevőket nem vesz figyelembe, így nem ad megbízható képet a minőségről. Az egyéb szempontú teljesítménymérések megbízhatóbbnak tűnnek: tanulmányi és versenyeredmények, monitoring vizsgálatok, kompetencia-felmérések; a tanárok iskolán kívüli, szakmával kapcsolatos tevékenységei, szakmai önképzések, tudományos minősítések, részvétel szakmai

39



bizottságokban, szakértői névjegyzékeken, társaságokban, és ezek szerint sincs okunk szégyenkezni. Specifikus, sztenderd formákat szokás alkalmazni a helyi oktatási környezetben, elsősorban az iskola hat és négy évfolyamos programjának kitűzött szakmai és nevelési céljai szempontjából. Azt mondhatjuk, hogy kellő érdeklődés és elismerés kíséri a munkánkat. Speciális értékelést végez a fenntartó is a Tanárképzési Kollégium révén a vezetőtanári tevékenység minőségének megállapításakor; és azzal is, hogy az iskola helyi tantervét, programjait, gazdálkodását, egész működését felügyeli. A tanulók közvetlen tapasztalatuk alapján értékelik a munkánkat jogszerű és intézményesen biztosított formákban és fórumokon, valamint az iskolaválasztással is. Hasonló szerepet tölt be az iskolaszék. •

Jogosultságok és kötelezettségek (A mérést, értékelést végzők köre)

Az igazgató vagy/és a helyettesei végzik félévente az iskola munkájának átfogó elemzését, értékelését beszámolók formájában (minden intézményi folyamat, szakmai, tanügyigazgatási és gazdasági területek). A nevelőtestület vitatja meg és fogadja el ezeket a beszámolókat. A nevelőtestület javaslatok alapján, tervezetten, félévente 2 alkalommal tart megbeszéléseket az adott évben aktuális oktatási, nevelési problémákról. Az igazgató felügyeli, a munkaközösségek, illetve a szaktanárok végzik a besorolási döntéseket megalapozó értékelő tevékenységeket, a programok működését fenntartó folyamatos korrekciókat, a tanulói munkafolyamat irányítását (tudás, neveltség és képesség szempontjából). A munkaközösség-vezetők értékelik a tanárok napi szakmai munkáját, tapasztalataik alapján javaslatot tesznek az igazgatónak a tantárgyfelosztásra és a jutalmazásokra vagy elmarasztalásokra. A munkaközösség értékeli a tantárgy-pedagógiai állapotokat az iskolában, az innovációs folyamatokat. Az osztályfőnök értékeli az osztálya neveltségi szintjét (a közösségi fejlődés, szerveződés). A szaktanácsadói hálózat biztosítja a tanári munka külső felügyeletét, a DE tanárképzési ügyek irányításával megbízott rektorhelyettesének vezetésével a Tanárképzési Kollégium a maga szervezeti kereteiben és eljárásaiban szabályozza és értékeli a vezetőtanári munkát. Kívánatos, hogy félévente rendszeresen minősítsék a tanárjelöltek a vezetőtanárokat, a diákok évente a tanári tevékenységet; az iskolaszék az intézmény eredményességét. Az iskola közössége és a szülők értékelik az intézményt (összehasonlító elemzések: a sporteredmények, a felvételi eredmények, a tanulmányi versenyek, stb. állandó összevetése). Az ágazati minisztérium nemzetközi kontextusban vizsgálja a közoktatás folyamatait, eredményeit, benne előírja a középiskolák rendszeres értékelését, így a mi eredményességünket is. A nemzetközi értékelő központok az egyes országok összehasonlító elemzésével dolgoznak, az iskola kérte a minősítését a prágai központú International Education Societytól, és BB („very good”) fokozatot nyert el. Éveken keresztül működtettük ezt a tanúsítványrendszert, de a 2009/2010-es tanévben szüneteltetni vagyunk kénytelenek.

40

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) •


A tanulói teljesítmények értékelése

Alapelvek • • • • • • • •

Az ellenőrzési, értékelési munkában alapelvként tartjuk számon, hogy korrekt, érvényes és megbízható legyen. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy sokoldalú értékelési rendszer legyen jelen az iskolában, változatos értékelési formákkal dolgozzunk. Kötelességünknek tartjuk, hogy az értékelés feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a tantárgy jellegének. Elismerjük a szaktárgyi és tanári autonómiát, de elvárjuk a tanulók teherbírásának figyelembevételét. Tiszteletben tartjuk a tanulók személyiségi jogait, az értékelés eredményét, a minősítést csak azokkal tudatjuk, akiket illet. Tantárgytól függetlenül minden pedagógusnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szép, helyes beszéd tanítására, a kifejezőkészség, az előadói készség fejlesztésére. A tanár szerepét abban látjuk, hogy összehangolja az értékelés célját és funkcióját, ezeket egyértelműen és világosan jelezze a tanulóknak. Törekszünk a szóbeli és írásbeli értékelés egyensúlyának megteremtésére, és alapkövetelményként fogadjuk el a rendszeres szóbeli számonkérést. Feladatunknak tartjuk a sztenderd eszközök (hagyományos feleltetés, tesztek) alkalmazása mellett a folyamatosan fejlődő módszerapparátusok (projektmódszer, kompetenciamérés) nyomon követését.

Az értékelés iskolai rendszerként funkcionál, de annak szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel. Valljuk, hogy a magas értékelési kultúra alapja a megújulásnak, a minőség megőrzésének, a hozzáadott érték növelésének és az új kihívások felismerésének. 1. Külső értékelési és mérési formák • • • •

• •

Iskolától független, alapvetően normaorientált mérési forma a középiskolai központi felvételi. Mind a hatosztályos, mind a négyosztályos felvételi eljárásunkban alkalmazzuk. Felvételi pontszámainknak 50-60 %-os alkotórésze. Az idegen nyelvi tudás mérésének még meglévő, külső formája a nyelvvizsga eredményessége. (Ennek figyelembevétele a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően képezi értékelési rendszerünk részét.) Végzős diákjaink döntő többsége továbbtanul, az iskola szempontjából összegző értékelésnek minősül a felsőszintű érettségi és az egyetemek által minősített egyéni felvételi eredmény. A kötelezően előírt eseteken túl sem zárkózunk el regionális vagy országos értékelési rendszerek kipróbálásától. Részt veszünk monitoring vizsgálatokban, PISA-felmérésben, kompetencia-mérésekben, próbavizsgák lebonyolítását vállaljuk. Ezek eredményei az iskola vonatkozásában szummatív szerepet tölthetnek be, ugyanakkor egy-egy tanuló pozitív eredménye esetében fejlesztő, megerősítő funkciójú is lehet. Külső értékelési formának tekintjük a tanulóink által (ösztöndíjjal vagy egyéni formában) külföldön folytatott tanulmányok során elért eredményeket. A tanulmányi versenyek az egyén és az iskola egésze számára is hangsúlyozottan normaorientált mérési formát biztosítanak.

41

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) • •


A sokoldalú személyiségfejlesztés jegyében a sportversenyeken elért eredményeket is az értékelés szerves részének tekintjük. Hasonlóan értékeljük a különböző művészeti területeken iskolán kívül nyújtott teljesítményeket: a tanulóink által adott koncerteket, a munkáikból rendezett kiállításokat. 2. A belső értékelési rendszer

Belső értékelési rendszerünk javarészt kritériumorientált mérési formákat tartalmaz, de a kompetenciák alakítását is célozza. A középiskolai szintű tanítási-tanulási folyamat eredményességéhez feltétlenül szükségesnek tartjuk a rendszeres és változatos ellenőrzési, értékelési tevékenységet. A kiszámíthatóság érdekében szem előtt tartjuk a ciklikusság elvét: év eleje –félév - év vége, témák – témakörök – összefoglalás. Az értékelés időegységeit és a szak-specifikus értékelési kritériumokat a tantárgyi programok rögzítik. Minden pedagógus kötelessége, hogy a megfelelő ciklus elején a tanulók számára világossá tegye a követelményeket, ismertesse az alkalmazott értékelési formákat, elkülönítse az értékelési funkciókat, felvázolja az elérendő kompetenciákat. Az értékelést mint viszonyítást értelmezzük, ami két szempontot juttat érvényre: egyrészt a követelményekkel való összevetést (kritériumorientált), másrészt társakhoz vagy a tanuló korábbi teljesítményéhez, azaz a saját lehetőségeihez való viszonyítást.(normaorientált). A fejlesztő értékelés lényegi vonása a folyamatosság és változatosság. A nem verbális kvalitatív értékelési forma sok esetben spontán reakció még a tanórán is. Törekszünk arra, hogy ilyen megnyilvánulásaink ne legyenek elutasítóak, hanem pozitív tartalmúak. A hagyományosan jó tanár-diák kapcsolatra építve igyekszünk ezeket a tudatosan alkalmazott eszköztárunkba illeszteni. A metakommunikációval megerősített szóbeli értékelést fontosnak tartjuk, tanórán és tanórán kívül is alkalmazzuk. Az ilyen típusú értékelésben kerüljük az általánosítást, azt tartjuk helyesnek, ha személyre és helyzetre szabottan hangzik el. A szöveges írásbeli értékelést a kötelező eseteken túl (pl. pályázat, érettségi dolgozat) is szorgalmazandónak tartjuk. Írásbeli munka értékelésekor hibajelző, iránymutató, illetve megerősítő szerepet szánunk neki. A szaktárgyi teljesítmények értékelési formája az iskola jutalmazási rendszerének is része, melynek kifejtését külön dokumentum rögzíti. A fejlesztő és szummatív funkcióban az értékelés hangsúlyos formájának az évközi érdemjegyet és a perióduszáró osztályzatot tartjuk. Érdemjegyszerző szituációk Évközi érdemjegyeket a következő értékelési szituációkban és formákban lehet szerezni: a) A tanórán • szóbeli felelet aktuális leckéből (max. 10 perc), • szóbeli felelet házi feladatból (max. 10 perc). Törekszünk összefüggő feleletek inspirálására, de a számonkérés kérdések alapján is történhet. • Írásbeli felelet aktuális leckéből (max.15-20 perc), • témazáró dolgozat. Formáját tekintve tesztek, feladatlapok kitöltését és az esszéírást alkalmazzuk. A hagyományos írásbeli kérdésfeltevés mellett a képességmérő feladatok is nagy szerepet kapnak. 42



A fenti ellenőrzési-értékelési formák alkalmazásával párhuzamosan – pótló, javító írásbeli feleltetés kivételével - akkor sem kerül sor új anyag feldolgozására, ha a számonkérés csak az osztály egy részét érinti. • Gyakorlati tevékenység: önálló vagy kiscsoportos irányított tevékenység (pl. mérés, forrásanyag feldolgozás, munkadarab készítés, projekt), • tanórai aktív közreműködés. b) A tanórán kívül • • •

Iskolánk diákjai nagy számban vesznek részt különböző szintű versenyeken. Támogatjuk és a szaktanár megítélésére bízzuk, hogy az ezeken elért eredmények érdemjegyben manifesztálódjanak. Önállóan vállalt, illetve kötelezően elkészített kutató vagy gyűjtőmunka, házi dolgozat. Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának időbeli és mennyiségi korlátait nem fogalmazzuk meg. A feladatok legyenek alkalmasak az órán feldolgozott tananyag gyakorlására, elmélyítésére. Viszont nem lehet felhasználni az időhiány miatt, az óráról kimaradt új ismeretek feldolgoztatására. A feladatokban lehessen érvényesíteni a tanulók differenciált foglalkoztatását.

Az érdemjegyek – adminisztrálás A tanulók tantárgyi teljesítményét nagyrészt a hagyományos ötfokozatú skála érdemjegyeivel minősítjük az egyes tantárgyakból. Kivételt képeznek az önálló tárgyként megjelenő modulok. A minősítés alapja a teljesítménynek a tantervi követelményekkel való összevetése. Ezzel együtt a KT. 19.§ (1) bekezdés b) e) f) pontja alapján fenntartjuk a tanár jogát az önállóságra, és a KT. 19.§ (7) bekezdés b) pontja, valamint az iskola tradicionális értékelési gyakorlata alapján kötelességünknek tartjuk, hogy az értékelés alkalmazkodjon a konkrét pedagógiai szituációhoz, a tanuló egyéni helyzetéhez. Az érdemjegyadás szerepét abban látjuk, hogy ellenőrizze az előrehaladást, segítse az önértékelés képességének kialakulását. A fenti elvek és a tantárgyak jellegéből adódó különbözőségek kizárják az egyes érdemjegyek abszolút kategorizálását. Iránymutatásként a következőket fogadjuk el: A jeles (5) minősítés önállóan megfogalmazott, megbízható ismereteket és alkalmazni tudást jelentsen, de adja meg a hibázás lehetőségét. A jó (4) minősítés a hiányosságok ellenére is kielégítő ismereteket takarjon. A közepes (3) minősítés a felszínes, rendszertelen ismereteket és/vagy segítséget igénylő alkalmazási képességet jelezze. Az elégséges (2) minősítés a követelményeknek való minimális megfelelést jelentse. Az elégtelen (1) minősítés a továbbhaladáshoz szükséges minimum hiányát jelentse. A KT. 70.§ (1) bekezdése és pedagógiai meggyőződésünk szerint sem lehet az érdemjegy fegyelmező eszköz. Nem preferáljuk, de a KT. 70. § (3) bekezdésének megengedő megfogalmazása és az iskolában élő szokásjog alapján a féljegyek használatát tudomásul vesszük, iskolán belüli jelölésformának tekintjük. Az osztályzatok kialakításakor ezek a tanuló számára hátrányos módon nem válthatók érdemjegyre. Az iskolában gyakorlatot teljesítő tanárjelöltek tevékenységének is része az értékelés. A tanítás során az általuk adott érdemjegyeket elfogadjuk, érvényesnek tekintjük. A tanulóknak és a szülőknek törvény adta joguk (KT. 14. § (1) bekezdés b) pont, (2) bekezdés c) pont), a tanuló eredményeiről való folyamatos tájékozódás. Ezt biztosítandó a 43



tanár a szóbeli felelettel szerzett érdemjegyekről azonnal, írásbeli munkára kapott minősítésről 10 munkanapon belül tájékoztatást ad, azokat a naplóba bejegyzi. Az ellenőrzőbe való bejegyzés a tanuló kötelessége. E téren tanácsos az osztályfőnök ellenőrző tevékenysége. Ha egy tanuló munkájában tartósan kötelességünknek érezzük a szülő célzott értesítését.

teljesítményromlást

tapasztalunk,

Az osztályzatok – bizonyítványok A tanulók teljesítményét félévkor és év végén osztályzatokkal értékeljük minden tantárgyból. Az osztályzatokat az évközi érdemjegyek figyelembevételével a szaktanár állapítja meg. Az egész féléves, éves tananyagból történő számonkérést megfelelőnek tartjuk osztályozó vizsgák alkalmából, de az évközi érdemjegyek helyett ilyen módon szerzett minősítést a folyamatos munka kívánalmával ellentétesnek ítéljük, szakmailag és pedagógiailag nem tartjuk relevánsnak. Az osztályzatok kialakításához félévente legalább annyi érdemjegy szükséges, amennyi eggyel meghaladja a tantárgy heti óraszámát. Kivételt képeznek ez alól a projektoktatás keretében tanított tárgyak, melyek értékelése a projektprogram leírásában szerepel. A szaktanár belátására bízzuk az érdemjegyek súlyozását, de elvárás, hogy a tanulók előzetesen ismerjék ennek módját. A félévi minősítést helyzetjelentésnek tekintjük, év végén az egész tanévi teljesítményt értékeljük, de különös hangsúlyt helyezünk a teljesítményben megnyilvánuló tendenciára. A törvényi előírásnak (MKM 20.§ (6) bekezdés d/ pont) megfelelően, az a tanuló, aki neki felróható okból nem szerez elegendő érdemjegyet, az adott tantárgyból nem osztályozható. A tantestület megengedő döntése esetén a tanuló osztályozóvizsgát tehet. (MKM 21.§ (4) bekezdés c/ pont) Osztályzatokat vizsga keretében a következő esetekben lehet szerezni: • • • • • •

Nem az iskolában tanult tantárgy felvétele esetén osztályozó vizsgán (MKM 19.§ (1).bek.) Ha a tanuló felmentést kapott az óra látogatása alól (MKM 21. § (4) bek. a/ pont) Magántanulói státuszban osztályozó vizsgán (MKM 23.§ (2), (4) bek.) Tanulói jogviszony átmeneti szünetelése után osztályozó vizsgán Egyénileg kért független bizottság előtt tett vizsga esetén (MKM 22.§ (2) bek.) Elégtelen osztályzat miatt tett javítóvizsgán Testnevelés tantárgyból a gyógytestnevelésre járó tanulók az ott szerzett osztályzatukat kapják. A KT. 70. § (4) bekezdésének megfelelően az osztályban tanító tanárok testülete áttekinti a tanulók osztályzatait, dönt a továbblépésről. Az osztályzat az érdemjegyek átlagától a tanuló számára hátrányosan nagymértékben (0,7 – 1) nem térhet el. Ha ez az elv sérül, a testület tájékoztatást kérhet a szaktanártól ennek okáról. Nem megalapozott indoklás esetén a testület módosíthatja az osztályzatot. Az érdemjegyek átlagától a tanuló számára kedvező eltérés nem igényel indoklást. A félévi osztályzatokat a naplóba és az ellenőrzőbe, az év végi osztályzatokat a naplóba, anyakönyvbe és bizonyítványba írja be az osztályfőnök be a KT.72. § (2) bekezdés. és az MKM 24.§ (3) által előírt módon.

44



A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái A tanuló magatartását és szorgalmát, neveltségi szintjét az osztályában tanító tanárok folyamatosan figyelemmel kísérik, megfigyeléseiket megosztják az osztályfőnökkel. A tanuló magatartásában és szorgalmában bekövetkező negatív változás esetén az osztályfőnök segítő szándékkal konzultál a tanulóval, a kollégákkal, az osztály diákönkormányzatával, és szükség esetén természetesen a szülőkkel. A tanuló magatartását és szorgalmát az adott osztályban tanító tanárok a félévi, ill. tanév végi osztályozó konferencián értékelik. A hagyományos négyfokozatú skála érdemjegyeivel való minősítés az osztályfőnök javaslatára, véleménykülönbség esetén szavazással, egyszerű szótöbbséggel történik. A döntést előkészítő munkája során az osztályfőnök meghallgatja a tanuló és a diákönkormányzat véleményét is. o A magatartás értékelésének szempontjai -

az alapvető erkölcsi normák betartása; a tanulók egyéni megnyilvánulásai, viselkedési szokásai a különböző élethelyzetekben, különös tekintettel az alábbi személyiségjegyekre: kritikai következetesség, rugalmasság, érzelmi fegyelmezettség, stabilitás, akaraterő, értékorientáció, konfliktushelyzetekben való viselkedés, siker, kudarcélmény feldolgozása, felelősségtudat, megbízhatóság, döntésre, állásfoglalásra való képesség, önmegvalósítás, empátiakészség, önismeret, önértékelés, őszinteség, - a tanuló viszonya társaihoz és a felnőttekhez, mások figyelembevételének képessége; - a tanuló viselkedése a tanítási órákon és azokon kívül: szerepe és aktivitása az aktuális csoportokban, a Házirend és az iskolai szabályzatok elfogadása és betartása, szabálysértések (késések és igazolatlan órák), o A szorgalom értékelésének szempontjai -

a képességek szerinti tanulás: fontos ugyanannak a teljesítménynek az egyéni adottságokhoz, helyzetekhez mért megítélése; az értelmi „ügyesség”: a szellemi képességek mellett mindig vegyük figyelembe tanítványaink egyéni érdeklődését, hajlamát is, az adottságok mozgósításának képességét, a kitartást, a munkaszokásokat; az órai aktivitás; a szaktárgyi feladatvállalás; a tanulmányi versenyeken való részvétel.

45



o A magatartás és szorgalom jegyek minősítése Magatartás a) Példás (5) a tanuló magatartása, ha minden tevékenységben (tanulmányi és közösségi munka, önként vállalt feladatok) az adottságainak megfelelő aktivitással dolgozik, a tőle telhető legmagasabb igényszinten, önmaga és társai iránt igényes, felelősségteljes, segítőkész és megértő. Az iskolai Házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet példás a magatartása annak a tanulónak, akinek egynél több írásbeli (osztályfőnöki) figyelmeztetése van; akinek igazgatói figyelmeztetése van; akinek kettőnél több igazolatlan órája van; akinek viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül föl; akinek magatartása ellen akár egy tanár is, megalapozott kifogást emel. b) Jó (4) a tanuló magatartása, ha tanulmányi munkájában jó szándékú igyekezettel helytáll. Társait általában segíti, a rábízott vagy vállalt feladatoknak tisztességesen eleget tesz. Az iskola házirendjét elfogadja, munkafegyelmében, magatartásában ehhez igyekszik igazodni, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet jó a magatartása annak a tanulónak, akinek kettőnél több írásbeli (osztályfőnöki) figyelmeztetése van; akinek több igazgatói figyelmeztetése van; akinek ötnél több igazolatlan órája van; akinek magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel. c) Változó (3) a tanuló magatartása, ha tanulmányi és közösségi kötelezettségeinek, vállalásainak megbízhatatlanul, rendszertelenül tesz eleget. Megjelenése, modora, hangvétele tanáraival, az iskola dolgozóival, társaival szemben kifogásolható. Fegyelmezetlenségével tanárai, és társai munkáját gátolja. Az iskola házirendje ellen ismétlődően vagy súlyosan vét; rendszeretete ingadozó, felelősségérzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan; a tanár oktatási folyamattal kapcsolatos utasításait nem hajtja végre, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására. Nem lehet változó a magatartása annak a tanulónak, akinek 15-nél több igazolatlan órája van; akinek több igazgatói vagy nevelőtestületi büntetése van. d) Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag munkájával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, ha magatartása durva és agresszív, a tanár oktatási folyamattal kapcsolatos utasításait nem hajtja végre. Szorgalom a) Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában igényes, rendszeresen megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülésben, otthoni munkájában képességeihez és a körülményeihez mérten - törekvést, odaadást tanúsít, egy-egy területen - ha képes rá - kiugró teljesítményt nyújt. b) Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti, munkájában rendszerességre törekszik. c) Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen, pontatlan, legfeljebb egy tantárgyból elégtelen év végi osztályzata van. d) Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja.

46



A magasabb évfolyamra lépés feltételei (összegzés) • Valamennyi tantárgy tantervi követelményeinek teljesítését hagyományos 5 fokozatú skálán osztályzatokkal minősítjük félévkor, illetve a tanév végén; • az iskola tanulói akkor léphetnek magasabb évfolyamra, ha valamennyi tantárgyból legalább elégséges minősítést szereznek; • tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja az a tanuló, aki kettőnél több elégtelen érdemjegyet szerzett; • kivételes méltányosság gyakorlásával a tantestület engedélyezheti három tantárgyból is a javítóvizsga letételét; • amennyiben a tanuló a 10. évfolyam befejezése után alapműveltségi vizsgát tesz, a 11. évfolyamon csak annak sikeres letétele után folytathatja tanulmányait; • mivel az iskolánk elsősorban a felsőoktatási tanulmányokra készíti elő diákjait, és emellett az érettségi utáni munkavállalásra, az érettségi vizsgakövetelmények a meghatározók a program alakításában, a 10. évfolyamot lezáró alapvizsga letételét nem írjuk elő, de igény szerint lehetővé tesszük. •

A tanárjelöltek értékelése

A közoktatási feladatok ellátása mellett iskolánk a tanárjelöltek nevelési és szakmai gyakorlatának is színhelye. Értékelési rendszerünknek viszonylag független részét képezi a tanárjelöltek értékelése. Az értékelést a vezetőtanár végzi. A vezetőtanár felelőssége abban van, hogy a hallgató e területre vonatkozó önértékelési képességét kialakítsa, segítsen súlyának megfelelően értelmezni a tanulók visszajelzéseit. Alapelvek • • •

• • •

A vezetőtanár az irányításban mentorként tevékenykedjen, a tanítás folyamatában partnernek tekintse a hallgatót. A szakmai ismeretekre vonatkozóan tudomásul vesszük, hogy az egyetem értékelésével feljogosította a hallgatót a gyakorlás megkezdésére. A tanítás során elkövetett szakmai hibák javítását elvárjuk. Értékelésünk alapja a tanításhoz való viszonyulás, attitűd, a szakmai és módszertani felkészültség. Ezen belül elvárjuk a hallgatótól, hogy gyakorlata során az iskolai munkafolyamat ne sérüljön, s a tanulócsoportban addig elért (szakmai és neveltségi) eredmények ne romoljanak. Tudomásul vesszük, hogy a tanárrá válás folyamata sokkal hosszabb, mint a gyakorlat időkerete. Tartózkodunk a tanárjelölt számára hátrányos megnyilvánulásoktól, különösen a tanulók jelenlétében. Annak tudatában tesszük meg értékelésünket, hogy a hallgató azt referenciaként viszi magával.

Az értékelés formái és eszközei A hallgatók tevékenységét három különböző típusú gyakorlaton kell értékelni: A/1. jelzésű nevelési-oktatási, A/2. jelzésű tanítási, és B jelzésű egyéni, („vidéki”) tanítási gyakorlaton. 1) Az értékelési szituációk: 47



a) Megbeszélés • Órák előtt és/vagy után • Oktatási nevelési feladatok teljesítésekor • Konzultációk alkalmával b) Zárótanítás A zárótanítás értékelésekor a jelöltön és a vezetőtanáron kívül egy vezetőtanári státuszú elnök is jelen van, valamint a szakmódszertan képviselője és további hallgatók egészíthetik ki a résztvevők körét. A megbeszélésről jegyzőkönyv készül, mely minden megszólaló véleményét tartalmazza. Ennek egy példánya az iskola irattárába kerül. c) Képesítő vizsga 2) Az értékelés során alkalmazott eszközök Mivel a tanítás tanulásának csak a kezdeti szakaszát öleli fel a gyakorlás, funkcióját tekintve a megbeszélések során elhangzó értékelés egyértelműen tekinthető fejlesztőnek, de ugyanakkor diagnosztikusnak is. A nevelési-oktatási (A/1.) gyakorlaton az értékelés egyetlen szempontja az óraszámokban meghatározott követelmények teljesítése. A megbeszélések tartalmilag nem hordoznak ilyen funkciót. Az A/1. gyakorlattípus értékelése szummatív jellegű, és a megfelelt / nem felelt meg formában történik, melyet a hallgató indexébe a vezetőtanár ír be. Lehetőség van 1-2 mondatos szöveges értékelésre is, melyet csatolunk a hallgató szakmai jellemzéséhez. A tanítási (A/2.) típusú gyakorlat során törekszünk az értékelés változatosabb formáira, de a hallgató által tartott óra alatt mindenféle megnyilvánulástól tartózkodunk a kollegialitás jegyében. A hallgató munkáját a hagyományos 5 fokozatú skála alkalmazásával értékeljük, az osztályzatot a vezetőtanárok beírják a hallgató indexébe. A megbeszéléseken az értékelés szakmai része a „fehér, illetve kék könyv”-ben elfogadott óraelemzési szempontok szerint történik. A szummatív minősítés osztályzat és szöveges értékelés formájában valósul meg. A szöveges értékelés legyen egyénre szabott, igényes, sokoldalúan közelítő. A tényszerű adatok mellett terjedjen ki a hallgató szakmai fölkészültségének minőségére, a módszertani jártasságára, a kialakított munkaszokásaira, a gyakorlat során tapasztalható tendenciákra. Fontos momentum legyen a kommunikációs készség, a kapcsolatteremtő képesség, empátia értékelése. Mondjunk véleményt a hallgató értékelő munkájáról, gyakorlatiasságáról és pedagógiai érzékéről, tanári egyéniségének fő vonásairól. Az értékelés osztályzatban megnyilvánuló része a hallgató gyakorlathoz való hozzáállását, kialakult munkaszokásait és szakmai igényességét minősítse. Az esetlegesen adódó B típusú gyakorlat minősítése: megfelelt / nem felelt meg. A szöveges értékelés kiterjed a szakmai és a nevelési területre, azon belül a pedagógiai, pszichológiai és módszertani szempontokra. A szaktanári dolgozat értékelését a vezetőtanár a „kék könyv”-ben leírtak szerint végzi. A képesítő vizsgán a vezetőtanár a bizottság tagjaként az ott nyújtott teljesítményt alapul véve fejti ki véleményét. A bolognai folyamat szerinti képzésben a gyakorlat formái megváltoznak. Ennek leírása az akkreditáció után kerül be a HPP-be. Az első gyakorlatokra a 2009/2010-es tanévben kerül sor. •

A tanári munka értékelése

Alapelvek E feladat végzésekor fontos alapelv az egyéni és a szervezeti célok harmonizálása; az egyes tanárok fejlődésének és szakmai, pedagógiai előrehaladásának támogatása, az önértékelés képességének fejlesztése. Mindig a konkrét időszak alatt elvégzett tevékenység 48



elemzése történik, az egész értékelő tevékenység a probléma- és konfliktusmegoldást szolgálja. Elfogadjuk és fenntartjuk annak lehetőségét, hogy az értékelő és az értékelt szerepe változhat helyzettől és feladattól függően. A 2009-ben bevezetett értékelési programot a HPPhez csatlakozó dokumentumok között mint önálló szabályzatot közöljük. A vizsgált tevékenységek az alábbiak. 1. Az alapfeladatok végzése 1. A tanmenetek és a haladás rendszeres követése 2. Az ellenőrzés és értékelés folyamatossága és szakszerűsége 3. Szakódszertani kultúra 4. Nevelésmódszertani kultúra (A nevelési módszerek megfigyelési szempontjai: • felvilágosítás, tudatosítás, meggyőzés, példa-eszménykép, önismeret-önbírálat-bírálat; • a tevékenység megszervezése: követelés, megbízás, ellenőrzés, verseny, szoktatás, aklimatizálás, gyakorlás A magatartásra ható módszerek: • motiválás: ösztönzés, serkentés, biztatás, kilátásba helyezés, ígéret, helyeslés, elismerés, dicséret, jutalom; • kényszerités: felszólítás, utasítás, parancs, büntetés, szétválasztás, robbantás gátlás: felügyelet, intés, fenyegetés, tiltás, átadás a felettesnek. A tanulás-tanítás folyamatának vizsgálati szempontjai: • az ismeretek szóbeli közvetítése; • megbeszélés, vita; • szemléltetés; • a tanuló önálló munkája tanulási segédeszközökkel; • a tanulók önálló megfigyelései, gyakorlati munkák, tanórai kísérletben való részvétel, aktivitás; • problémafeltárás, felfedeztetés, kijelölés, azonos feladat kiadás, személyre szabott feladatok; • begyakorlás, ismétlés aránya; • az aktivitás, a motiválás, a differenciálás elvének érvényesülése; • szervezeti munkaformák: frontális, csoport, egyéni munka arányai; • az eredményesség feltételei: a pedagógus tananyag-gyermek ismerete; a taneszközök mennyisége, minősége; az infrastrukturális bázis; a tanulás-tanítási folyamat pedagógiai klímája. • a pedagógus tevékenysége: Milyen gyakran kérdez? Hogyan támaszkodik a tanulók tapasztalataira? Az eszközhasználat sokfélesége vagy egysíkúsága. A jó és gyenge tanulók arányos aktivizálása. A téves megjegyzések korrigálása. Képességek szerinti differenciált foglalkoztatás. A magyarázat, a prezentáció világossága, érthetősége. A munka megszervezésének módja. A feladatmegoldás nehézségi foka.) 5. Tanulócsoportok differenciált kezelése 6. A megfelelő taneszközök kiválasztása és használata 7. Részvétel a beiskolázási feladatokban és a kimeneti felkészítésben 2. Szakmai többletmunka a tehetséggondozásban és a szintrehozásban 3. A munkaközösségben végzett munka 1. Részvétel a munkaközösség által szervezett programokban 2. Szakmai (tanári, vezetőtanári) munka 49

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 3. 4. 5. 6. 7.


Terhelés, megelégedettség Munkafegyelem Az óralátogatások tapasztalatai Továbbképzésben mutatott érdeklődés és aktivitás A szaktanácsadó minősítő véleménye 4. A munkaközösségen kívül végzett munka 1. Részvétel az iskolai szervezet zavartalan működésének biztosításában 2. Bekapcsolódás a tanári kar szakmai programjaiba 3. Feladatvállalás a tanárképzés kimeneti szakaszának oktatói feladataiba (kérdező tanár a képesítő vizsgán, szakdolgozat-vezetés, módszertani előadás vagy szeminárium vezetés stb.) 4. A város oktatási tevékenységének segítése (szaktanácsadói munka, bemutató óra tartása, továbbképzések vezetése stb.) 5. Részvétel a tanárok közösségének ünnepi alkalmain

•

Az intézmény önértékelése

A fent említett módokon ötévenként (illetve szükség szerint egyes elemeket évente) elemezzük az iskola stratégiáját, cél- és feladatrendszerét, politikáját; a környezet kulturális és gazdasági adottságait; az iskolahasználók igényeit; az iskolafenntartó igényeit, törekvéseit; a szervezeti - vezetési jellemzőket; a személyi feltételeket; a tantervi programokat, taneszközöket, tevékenységeket; a tanulói tevékenységeket, teljesítményeket, tanulói viselkedést; a jogszerűséget. Az önértékelésben hasznosítjuk a MIP eredményeit, SWOT-analízist végzünk, és az elemzést kiterjesztjük az alábbi szempontok szerint: 1. Háttérvizsgálatok: gazdálkodás, törvényesség, jogszerűség • szakmai és pénzügyi normák, • forrásszerkezet és szolgáltatások összefüggése, • kiadásszerkezet és minőségbiztosítás összefüggése, • a beiskolázás hatékonyság mérése az információs formákon keresztül, • tanügyi feladatok, • dokumentumelemzés, • az iskola szolgáltatásait igénybevevők elégedettsége Háttérvizsgálatok: tanulói, tanári, iskolai változók; a diákok szociokulturális háttere 2. Célkitűzések is stratégiák: • alapműködési és megvalósíthatósági célok koherenciája, • a pedagógiai program és a helyi tanterv beválás vizsgálata 3. Az iskola mint szervezet: • a vezetés minősége, • az információs rendszer működése, • humán erőforrás, • a vezetés konfliktuskezelése, • a vezetés hatékonysága, • a vezetési funkciók alkalmazásának színvonala, • kommunikáció, • légkör, • elvárások, attitűdök • motiválás, 50



• a belső elégedettség mérése. 4. Az iskolai oktatás, nevelés értékelése: • oktatási elvek, didaktikai szokások, • speciális szükségletek, a tanulók jellemzői, kisebbségi tanulók, csoportklíma, • házirend, lelki egészségvédelem, • elismerések, elmarasztalások, • alkalmazott értékelési módszerek, • belső értékelési rendszer, • alkalmazott tanulásszervezési módszerek 5. Eredménymérések: • tudásszintek, nevelési szintek, képességszintek mérése, • szocializációs kompetencia, • versenyeredmények, vizsgák, • belső és külső mérések 6. A különbségek kezelése: • Személyiségfejlesztő programok, • Felzárkóztatás, tehetségfejlesztés, • A máság kezelése, • Etnikai, nemzetiségi programok, • Látás-, hallás- és mozgássérültek fogadása 7. Kapcsolatrendszer: • PR-tevékenység, • marketing, • kommunikációs csatornák, • belföldi és külföldi kapcsolatok, • fenntartó, • érdekvédelmi szervezetek, • szakmai tájékoztatók 8. Szolgáltatások: • DÖK, • szabadidős tevékenységek, • tanórán kívüli oktatás, • menza, napközi, könyvtár, internet, • sport, idegen nyelv, • iskolaújság, diákrádió, • A fenntartói, teljes körű intézményértékelés Törvényességi ellenőrzés és értékelés Pénzügyi, gazdasági Tanügyigazgatási ellenőrzés és értékelés ellenőrzés és értékelés

51

Szakmai, pedagógiai ellenőrzés és értékelés A tanulók A tanárok képességeinek szaktudásának tudásának minősége minősége A tanulók A tanárok szakmódszertani munkaszokásai, tanulási motiváltsága fölkészültsége

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) A tanárok pedagógiai, pszichológiai fölkészültsége Eredményesség

Ellenőrzés, értékelés A tanulók alkalmazkodása a közösséghez, az új helyzetekhez

A gazdasági stabilitás foka, A szervezet működésének a finanszírozás lehetőségei zavartalansága és és a szükségletek jogszerűsége összefüggése A minőségbiztosítási rendszer és program részletes kidolgozása, tematikája a mellékletben található.

52


VI. rész

KÉPZÉSI PROGRAM

53

Képzési program


Képzési program

1. A szerkezet mint a minőség-elvű iskolapolitika oktatási koncepciója: ♠ az iskola 24 osztályos: 12 db 6, ill. 12 db 4 évfolyamos osztály párhuzamos jelenlétét tartjuk megfelelőnek, de a demográfiai helyzetnek megfelelően és szükség szerint struktúraváltásra is sor kerülhet; ♠ a hat évfolyamú szerkezetben évfolyamonként egy-egy humán, illetve reál, a négy évfolyamú szerkezetben évfolyamonként egy reál, egy humán és egy nyelvi érdeklődésű tanulócsoportot szervezünk; ♠ a Kerettanterv moduljait a velük harmonizáló profilú tantárgyak keretei között tanítjuk; ♠ az idegen nyelvek tanítása a lehetőségek szerint évfolyam-szinten történik (kivéve a nyelvi orientációjú osztály I. idegen nyelvét); ♠ a tanterv a 9. évfolyamtól kezdve kompatibilis, a programot a NAT, az érettségi követelmények és a továbbtanulási szándék szabályozza a diákok választása szerint. ♠ A képzési idő: 6, ill. 4 tanév a NAT és a Kerettanterv szerint készült helyi tantervek szerint. 2. A képzési program és a HPP viszonya A HPP-ben megfogalmazott értékrendnek, célkitűzéseknek rendeljük alá az ismeretközvetítő, tanulási programot. A helyi tantervet a NAT és a Kerettantervek alapján, valamint az iskola sajátosságait figyelembe véve készítette el az iskola tantestülete. A program egységes szerkezetbe rendezi a hat, illetve a négy évfolyamos tagozatot. Az akadémiai tudás, képesség fejlesztése szempontjából a tanterv a következő elveket próbálja érvényesíteni a folyton változó, ezért nyugtalan oktatáspolitikai körülmények között is: • fokozatosság; • kellő idő az ismeretszerzés, gyakorlás, elmélyítés, alkalmazás műveleteire; • a terhelés célirányossága; • a választás szabadsága; • az egyoldalú művelés kiküszöbölése; az integrált ismeretek hasznosításának hangsúlyozása (kulturális eszköz-tudás) • a tanulás tanulásának esélye; • az eszköz jellegű tudás (nyelvek, számítástechnika) biztosítása. Az oktatási program megvalósításakor tekintettel vagyunk a nevelés, a személyiség fejlesztés szempontjaira: • a szabad idő biztosítására az életkori sajátosságok szerint; • a jó munkaszokások kialakítására; • az önérvényesítés és a közösségi tudat arányosságának formálására; • az önállóságra nevelésre, a felelős döntések nevelési hozadékának kihasználására; • az önkorrekció lehetőségének fenntartására; • a reális énkép kialakítására; • a képességek, irányultságok kibontakozásának biztosítására. 3. Az iskola arculatának védelme érdekében fenntartott prioritások: ♠ ragaszkodás a természettudományos műveltség közvetítéséhez a teljes oktatási idő alatt; ♠ a társadalmi ismeretek fontosságának az elismerése, a szocializáció érdekében a közösségfejlesztő, morális magatartás- és tevékenységi formák szorgalmazása; ♠ az idegen nyelvek tanulásának támogatása; 54


Képzési program

♠ az életvitel és az egészséges életmód szokásrendszerének, magatartásformáinak kialakítása, a konstruktív életvezetés érdekében; ♠ a számítástechnika, a multimédia, a könyvtár gyakorlati hasznosításának támogatása; ♠ az oktatás hatékonysága érdekében a csoportbontások lehetőségének megtartása. 4. A tankönyvek, oktatási segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei / eszközrendszer Az iskolai tevékenységek során használt eszközök, módszerek megválasztása mindig az adott oktatási-nevelési szituáció függvénye. Iskolánk nem tekint egyedül üdvözítőnek egyetlen pedagógiai elméletet, rendszert sem, de fontosnak tartja, hogy az eszközrendszert is a demokratikus értékek hassák át. A tanórák szintjén ez a tanulók önállóságának, aktivitásának fokozódásában jelenik meg. A hagyományos tanári módszerek megtartása mellett az önálló ismeretszerzésnek, kísérletnek, forrásfeldolgozásnak nagyobb szerep jut. A tanár irányításával és a diákok alkotó részvételével történik meg a megszerzett ismeretek elemzése, a következtetések levonása. A tananyag folyamatos gyakorlása lehetővé teszi a problémamegoldás és a kreativitás fejlesztését. Olyan beszélgetések kezdeményezésére kell törekedni, amelyek lehetőséget adnak a tanulóknak a véleményalkotásra, eltérő szempontok bevezetésére. A tanulási folyamatot természetesen továbbra is a tanár értékeli és ellenőrzi, de szándékunkban áll növelni a diákok önellenőrzésének és önértékelésének a szerepét is. Az iskolában alkalmazható tankönyvek, segédletek kiválasztásakor messzemenően érvényesül a pedagógusok szakmai, módszertani önállósága. Bár hasznos, ha az azonos évfolyamok párhuzamos csoportjai azonos tankönyvcsaládot használnak, ez nem követelmény. Az alkalmazható tankönyvek listájának összeállítása a munkaközösségek feladata, felelőssége. Ehhez a munkaközösségek kidolgozzák saját, tantárgyspecifikus kritérium-rendszerüket. A tankönyvek kiválasztásakor figyelembe kell venni, hogy azok tartalmukban és szemléletükben, a az alkalmazandó módszertani eljárásokat tekintve illeszkedjenek a HPP nevelési és képzési céljaihoz, és hogy csak azok a mindenkor érvényes, jóváhagyott tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvek alkalmazhatók, amelyek alkalmazkodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, amelyek alkalmasak az itt zajló tehetséggondozó és felzárkóztató munka segítésére, és igazodnak a humán – reál orientáció speciális fejlesztési követelményeihez. Célszerű előnyben részesíteni a több évfolyam tananyagát egységes szemléletben tárgyaló tankönyvcsaládokat, az azonos tartalmú és minőségű tankönyvek esetében pedig az olcsóbbakat. Bizonyos tantárgyak esetében különösen fontos lehet, hogy a tankönyvcsalád tartalmazza az alaptankönyv szemléletének megfelelő segédleteket, esetleg tanári segédleteket is. Az érvényes tankönyvjegyzéken nem szereplő tankönyvek kiválasztásakor iskolai engedélyezési eljárás szükséges. Az előírt segédanyagokat a HPP-hez csatolt Funkcionális taneszközlista tartalmazza. Az eszközlista taneszközöket tartalmazó része azonos a fenntartó számára elkészített, beszerzési ütemterv alapjául szolgáló jegyzékkel. A beszerzési ütemterv összeállítása, illetve a további kiegészítése a következő elvek szerint történik: • az új beszerzések során törekszünk a taneszközkészlet korszerűsítésére; • a céljaink megvalósításához a leghatékonyabb eszközöket választjuk; • törekszünk az informatikai modernizálásra; • figyelemmel vagyunk a tanulói aktivitást és az interaktív megismerést szolgáló eszközök elfogadtatására; • ahol ez tartalmilag és módszertanilag ajánlatos, és költségvetési többletkiadás nélkül megvalósítható, törekszünk taneszközkészletek és egymásra épülő taneszközsorozatok beszerzésére. 55


Képzési program

Nevelési szempontból továbbra is fontosnak tartjuk a személyes példamutatást, a meggyőzést, a beszélgetést (mint konfliktus-kezelési formákat), valamint azt is, hogy gyakoroltassuk a konstruktív magatartási szokásokat, vagy ilyeneket kialakítsunk. Az ösztönző módszerek mellett szükség esetén nem tudunk eltekinteni a megrovó, esetleg büntető eljárások használatától. 5. A tanulók felvétele és átvétele az iskolánkba ♠ A gimnáziumba jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniük, erről időben és különböző formákban tájékoztatjuk az érdekelteket (felvételi tájékoztató füzet, hirdetés újságban, rádióban, tévében és a regionális pedagógiai közlönyben, nyílt nap szervezése az iskolában, pályaválasztási szülői értekezleteken való részvétel az általános iskolákban). ♠ A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll, a követelményeket nyilvánosságra hozzuk; a szóbeli vizsga vizsgabizottság előtt zajlik, a bizottság tagjait az igazgató kéri fel. ♠ A felvételi keretszám 85%-ának betöltése - meghatározott és nyilvános pontrendszer szerint - az általános iskolai és a vizsgaeredmények alapján történik, 15%-áról az igazgató egyéni mérlegeléssel dönt az illetékes TEK elnökhelyettessel történő konzultáció után. ♠ Más iskolából történő átvételről - az adott iskola és a gimnáziumunk HPP-jének valamint tantervének egybevetése után - az igazgató dönt, előírva az esetleges különbözeti vizsgákat vagy beszámolási kötelezettségeket. ♠ Külföldön végzett tanulmányok beszámításáról - meghallgatva a szakmai munkaközösségek véleményét, figyelembe véve az oktatási törvényben megfogalmazottakat - az igazgató dönt.

56


Képzési program

6. A 2001/2002-es tanévben bevezetett, kerettanterv szerinti program (Érvényes: a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben 2001. szeptember 1-től, a 7. évfolyamtól felmenő rendszerben 2003. szeptember 1-től) (H: humán orientációjú képzés; R: reál orientációjú képzés) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki

7. évf. 4 2

8. évf. 5 2

9. évf. 4 2

10. évf. 5 2

3

3

3 1

3 1

3 3 3 2

3 3 3

11. évf. 4 2,5 1,5 3 3 3

12. évf. 4,5 3 3 3 3,5 2

1,5 1,5

1,5 1,5

1,5

1,5 1,5

1,5 1,5 1 1 1

1,5 2 1 1 0,5

2 2 1 1

2 2 1 1

2 1

2 1

2 1

2 1

3 2

2

2 1

2 1

0,5

0,5

0,5

1

1 4 26 3

1 5 25 3

Tantervi modulok Ember és társadalomismeret, etika Mozgóképés médiaismeret Társadalomismeret Tánc és dráma Művészetek Szabadon tervezhető Összesen Szabadon választható

1

0,5 0,5 1

25 25 Latin Latin orosz orosz 2 2 A tantervi modulokat a megfelelő tantárgyakba integráltuk

57

27,5 4

27,5 4


Képzési program

A 2008-ban elfogadott kerettantervi órahálók Érvényesek felmenő rendszerben a 2009/2010-es tanévtől a 7. és a 9. évfolyamon. Magyarázat: - A csillaggal jelölt órák a szabadon választható órakeretből csak nyelvi órák választására felhasználható órák. Óraháló: Humán orientáció, 2008. H/V magyar nyelv és irodalom történelem emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika bevezetés a filozófiába fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés és sport osztályfőnöki társadalomismeret tánc és dráma mozgóképkultúra és média művészetek technika és életvitel szabadon tervezhető kötelező óraszám szabadon választható összóraszám

7. 4 2

8. 3,5 2

9. 5 2,5

10. 4 3

4

4

3 1

3 1

4,5 3 3 1

3,5 3 3 1

11. 4 3,5 1 4 3 3 2

12. 4 3,5 3 4 4 1 1

2 2 2 2 2 2 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 2 3 2,5 2,5 2,5 2,5 1 1 1 1 1 1 a 7-8. évfolyamon az osztályfőnökibe, a 9-12. évfolyamon a történelembe integrálva a 12. évfolyamon órakeretét a szabadon tervezhető kapja, tartalma a magyarba és a testnevelésbe integrálva 8. évfolyamon tartalma és órakerete 1 megoszlik a magyar és a rajz között 1 1 7. évfolyamon a fizikába integrálva, 8. évfolyamon az I. idegen nyelvbe 2 3 26 26 30,5 30,5 31 31 2 2 26 26 30,5 30,5 33 33

58


Képzési program

Óraháló: Reál orientáció, 2008. R/V magyar nyelv és irodalom történelem emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika bevezetés a filozófiába fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés és sport osztályfőnöki társadalomismeret tánc és dráma mozgóképkultúra és média művészetek technika és életvitel szabadon tervezhető kötelező óraszám szabadon választható összóraszám

7. 4 2

8. 3,5 2

9. 4 2,5

10. 4 2

4

4

3 1

3 1

4,5 3 3,5 1

3,5 3 3 1

2 2 1,5 1,5 1 1 2 1

2 1,5 1,5 1,5 1 1 3 1

2

2,5 2 2 2 1 1 2,5 1

2,5 2 1 1 2,5 1

26

26

30,5

30,5

26

26

30,5

30,5

11. 4 3,5 1 4 3 3 2

12. 4 3,5 3 4 4 1 1

2 2

2

2,5 1

2,5 1

1

1 1

2 31 2 33

3 31 2 33

Óraháló: Nyelvi orientáció, 2008. Ny/V magyar nyelv és irodalom történelem emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika bevezetés a filozófiába fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra

7. 4 2

8. 3,5 2

9. 4 2,5

10. 4 2

4

4

3 1

3 1

5 3,5 3 1

4,5 3 3 1

2

2 1,5 2 2 1 1

2 2 2 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 59

2 2 1 1

11. 12. 4 4 3,5 3,5 1 3 3 4 4 3 4 2 1 1 2 2 2

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) testnevelés és sport osztályfőnöki társadalomismeret tánc és dráma mozgóképkultúra és média művészetek technika és életvitel szabadon tervezhető kötelező óraszám szabadon választható összóraszám

2 1

3 1

2,5 1

2,5 1

26

26

30,5

30,5

26

26

30,5

30,5

Képzési program 2,5 2,5 1 1

1

1 1

2 31 2 33

3 31 2 33

A 2009/2010-es tanévben bevezetett négy és öt évfolyamos programok Az 5 évfolyamos osztály órahálója (kódszám: 03) magyar nyelv és irodalom történelem emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika bevezetés a filozófiába természetismeret(fizika, kémia, biológia) fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés és sport osztályfőnöki mozgóképkultúra és média művészetek szabadon tervezhető kötelező óraszám szabadon választható összóraszám

9. 3 1

10. 4 2,5

11. 4 2

5+3 4+2 3 3

5 3,5 3 1

4,5 3 3 1

2

2 1,5 2 2 1 1 2,5 1

12. 3 3,5 1 3 4 3 2

13. 3 3,5 3 4 4 1 1

2

2 1

2 2 1 1 2,5 1

29

30,5

30,5

29

30,5

30,5

2 2

2,5 1 1 3 31 2 33

2

2,5 1 1 1 4 31 2 33

A továbbtanulási igényeknek megfelelően a 11. évfolyamon 1 fakultációs tantárgy (+2 óra), a 12. évfolyamon 2 fakultációs tantárgy 2+2 óra választása kötelező, de a szabadon választható 2 óra terhére már 11. évfolyamon is lehetőség van 2 fakultáció választására. Az esetleges nyelvi előrehozott érettségi vizsgák következtében felszabaduló órakeret újabb nyelv vagy fakultációs tantárgy tanulására ad lehetőséget.

60


A gazdasági csoport órahálója (kódszám: 04) magyar nyelv és irodalom történelem emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika bevezetés a filozófiába fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés és sport osztályfőnöki mozgóképkultúra és média művészetek kötelező óraszám szabadon választható összóraszám

9. 4,5 3

10. 4 3

4,5 3 4 1

3,5 3 3 1

2

2 1,5 2 2 1 1 2,5 1

2 2 1 1 2,5 1

31,5

30,5

31,5

30,5

Képzési program

11. 3 5,5 1 4 3 5 2 1,5 1,5

2,5 1 1 31 2 33

12. 3 5,5 3 4 6 1 1 2

2,5 1 1 1 31 2 33

A 11-12. évfolyamon a 2-2 szabadon választható órát - megfelelő számú jelentkező esetén - 11 fakultációs tantárgy (+2 óra) tanulására lehet felhasználni.

A jogi-kommunikációs csoport órahálója (kódszám: 05) magyar nyelv és irodalom történelem emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika bevezetés a filozófiába fizika biológia és egészségtan kémia

9. 4,5 3

10. 4 3

4,5 3 4 1

3,5 3 3 1

2

2 1,5 2

2 61

11. 5 5,5 1 4 3 3 2 1,5 1,5

12. 5 5,5 3 4 4 1 1 2

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés és sport osztályfőnöki mozgóképkultúra és média művészetek kötelező óraszám szabadon választható összóraszám

2 1 1 2,5 1

2 1 1 2,5 1

31,5

30,5

31,5

30,5

Képzési program

2,5 1 1 31 2 33

2,5 1 1 1 31 2 33


A műszaki csoport órahálója (kódszám: 06) magyar nyelv és irodalom történelem emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika bevezetés a filozófiába fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés és sport osztályfőnöki mozgóképkultúra és média művészetek kötelező óraszám szabadon választható összóraszám

9. 4,5 2,5

10. 4 2

4,5 3 3,5 1

3,5 3 3 1

2 1 2 2 1 1 2,5 1

2,5 2 2,5 2 1 1 2,5 1

31

31

31

31

11. 3 3,5 1 3 3 5 2 4 2

2,5 1 1 31 2 33

12. 3 3,5 3 4 6 1 1 2 2

2,5 1 1 1 31 2 33


62

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) Az orvosi, gyógyszerészeti csoport órahálója (kódszám: 07) magyar nyelv és irodalom történelem emberismeret és etika 1. idegen nyelv 2. idegen nyelv matematika informatika bevezetés a filozófiába fizika biológia és egészségtan kémia földrajz ének-zene rajz és vizuális kultúra testnevelés és sport osztályfőnöki mozgóképkultúra és média művészetek kötelező óraszám szabadon választható összóraszám

9. 4 2,5

10. 4 2

4,5 3 3,5 1

3,5 3 3 1

2 1 2 2 1 1 2,5 1

2,5 2 2,5 2 1 1 2,5 1

31

31

31

31

Képzési program

11. 3 3,5 1 3 3 3 2 2 4 2

2,5 1 1 31 2 33

12. 3 3,5 3 4 4 1 1 4 2

2,5 1 1 1 31 2 33


63


Képzési program

VII. rész A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. 1. A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú 64


Képzési program

szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A Nemzeti alaptantervben megjelenő kulcskompetenciák alapját a Recommendation of the European Parlament and of the Council of 18 December 2006 on Key Competences for Lifelong Learning (2006/962/EC) című dokumentum képezi. Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a 65


Képzési program

matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja – különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

66


Képzési program

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját 67


Képzési program

tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti 68


Képzési program

szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

69


Képzési program

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. 2. A kiemelt fejlesztési feladatok A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és 70


Képzési program

ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági

71


Képzési program

ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Környezettudatosságra nevelés A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. 72


Képzési program

Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a "szabadtér" is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyicselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.

73


Képzési program

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok –, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek – különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Felkészülés a felnőttlét szerepeire A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség). Az egyes tantárgyak NAT szerinti, kompetencia alapú képzési programját, az előírt tananyagát, követelményeit és oktatási segédleteit a külön megjelenített tantárgyi tantervek tartalmazzák.

74


Mellékletek

Mellékletek: 1. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Alapító okirata 2. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Működési engedélye 3. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Szervezeti és Működési Szabályzata és mellékletei: • Házirend • Igazgatóhelyettesi munkaköri leírások • Az osztályfőnök munkaköri leírása • Az iskolai könyvtár működési szabályzata és pedagógiai programja • A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 4. Funkcionális taneszközjegyzék 5. Intézményi Minőségirányítási Program (2004) 6. A középszintű érettségi vizsgák tantárgyankénti tematikája (2007) 7. A HPP módosításai során bekerülő dokumentumok • Munkahelyi kockázatértékelési szabályzat (2003) • Környezeti nevelési program (2004) • Egészségnevelési program (2004) • Mindennapi testedzés program és A tanulók fizikai állapotának mérése (2004) • Mérési és értékelési útmutató a tanulók fizikai állapotának méréshez, minősítéséhez, és szöveges értékeléséhez (2005) • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésére-oktatására vonatkozó program (2004) • Gyakornoki szabályzat (2007) • A Esélyegyenlőségi helyzetelemzés és Esélyegyenlőségi terv (2007) • Teljesítményértékelési szabályzat (2009) • Iskolai drogstratégia Tantárgyi tantervek ....................................................................................... Önálló füzetekben

75


1. Melléklet

A DEBRECENI EGYETEM

KOSSUTH LAJOS

GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK

ALAPÍTÓ OKIRATA

76

2. Melléklet


2. Melléklet

ALAPÍTÓ OKIRAT 1.

Az intézmény elnevezése:

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Székhelye: Levelezési címe: Telefon: OM-azonosítója: Illetékességi és működési területe:

1.6. Jogállása

2. Az intézmény típusa: 2.1. Évfolyamok száma:

2.2. Osztályok száma:

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. 4001 Debrecen, Pf. 158 52-503-950 031 200 Debrecen Megyei Jogú Város és Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe, valamint a Debreceni Egyetem vonzáskörzete Az intézmény közoktatási feladatot ellátó közoktatási intézmény, a DE, mint közszolgáltató költségvetési szerv – közintézet – szolgáltató szervezeti egysége gimnázium 6 évfolyamú gimnáziumi képzés 5 évfolyamú gimnáziumi képzés nyelvi előkészítő osztállyal 4 évfolyamú gimnáziumi képzés 12 hat évfolyamú osztály 5 öt évfolyamú osztály 8 négy évfolyamú osztály

2.3. Az iskolába felvehető tanulók létszámának felső határa:

875 fő.

3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Kossuth Lajos Tudományegyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. 1957 Debreceni Egyetem 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.

Alapító szerv neve: Alapító szerv címe: Alapítás éve: Fenntartó szerv neve: Fenntartó szerv címe:

4.

Alaptevékenység, szakfeladatcsoportok: 88202 Általános iskolai nevelés-oktatás felső tagozaton 85311 Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) Szakfeladatok: 4.1. 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) 4.2. 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) – testi, érzékszervi fogyatékos, tanulási nehézséggel küzdő 4.3. 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés 4.4. 853111 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon) 4.5. 853112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyamon) – testi, érzékszervi fogyatékos, tanulási nehézséggel küzdő 77

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 4.6. 855917 4.9. 562913 4.10. 931204 4.11. 910121 4.12. 910123

2. Melléklet

Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés Iskolai intézményi étkeztetés Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári szolgáltatások

5.

Végezhető vállalkozási tevékenység: nem folytat vállalkozási tevékenységet.

6.

Gazdálkodási jogköre:

A Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettek szerint. A közoktatási feladat ellátásának forrása a DE költségvetésében a közoktatási intézmények részére elkülönített forrás.

7.

Feladatellátást szolgáló vagyon:

Az intézmény ingó, illetve ingatlan vagyona a Debreceni Egyetem vagyona, illetve kezelői jogában álló vagyon.

7.1. Ingatlan:

6364/2 hrsz.-ú ingatlan, 4029 Debrecen, Csengő u. 4.

7.2.

Intézmény vagyona:

Az intézmény használatában levő összes vagyon értékét a számviteli nyilvántartások alapján elkészített mindenkori éves mérleg tartalmazza. A vagyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára tartalmazza.

8.

Vagyon feletti rendelkezés:

Az intézmény rendelkezési jogosultsága kiterjed a kezelésében levő ingatlan és ingó vagyon rendeltetés-szerű használatára, üzemeltetésére, továbbá helyiségeinek és eszközeinek tartós és eseti bérbeadására. Tulajdonosi jogok és kötelezettségek tekintetében a Debreceni Egyetem jogosult eljárni.

9.

Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: Az iskola igazgatóját – nyilvános pályázat útján – ötéves időtartamra a rektor által átruházott hatáskörben a TEK elnök, mint rektorhelyettes bízza meg.

10.

Az iskolában foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban állnak, mely jogviszonyra a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény előírásai vonatkoznak. Az alkalmazottak felett a munkáltatói jogkört – a közoktatási törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény közoktatási végrehajtási rendelete alapján – az iskola igazgatója látja el.

Az alapító okiratot a Debreceni Egyetem Szenátusa a 2010. május 13-án kelt 39/2010. (V.13.) sz. határozatával fogadta el. Debrecen, 2010. május 13.

78

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 2. Melléklet

A DEBRECENI EGYETEM

KOSSUTH LAJOS

GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK

MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYE

79

2. Melléklet


2. Melléklet

A HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE A határozat jogerős: Debrecen, 2004. augusztus 30. Vasas Lászlóné Tárgy: A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma működési engedélyének módosítása ÖH: 1418-2/2004. HATÁROZAT A Debreceni Egyetem (székhelye: 4010 Debrecen, Egyetem tér 1.) kérelme alapján a 2004/2005. tanévtől a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma (továbbiakban: iskola) az ÖH: 1195/1999., az ÖH: 1915/2000. számú és az ÖH 11339/2003. számú határozatokkal módosított ÖH: 283/1997. számú működési engedélyét kiegészítem, és hatályos szövegét a következők szerint állapítom meg: Az iskola székhelye: 4029 Debrecen, Csengő u. 4. szám Az iskola típusa: gimnázium Az évfolyamok száma: gimnáziumi 6 és 4 évfolyam Az iskola alaptevékenysége: • nappali oktatás munkarendje szerint 6 és 4 évfolyamos gimnáziumi nevelést és oktatást végez, • a nappali oktatás munkarendje szerint 6 évfolyamos gimnáziumi nevelést és oktatást végez látási fogyatékos (vak) tanulók számára integrált nevelés-oktatás keretében, • biztosítja az egyetemi hallgatók hospitálási és tanítási gyakorlatait, részt vesz az egyetemi tanárképzésben, valamint részt vállal a tanárok egyetemi tovább- és posztgraduális képzésében. Az iskolába felvehető tanulók létszámának felső határa: 6 évfolyamos gimnáziumi képzés: 419 fő látási fogyatékos tanuló számára integrált nevelés-oktatás keretében 6 évfolyamos gimnáziumi képzés: 1 fő 4 évfolyamos gimnáziumi képzés: 420 fő Összesen: 840 fő A tanulók iskolai nevelése, oktatása a fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program alapján folyik. Az iskolát 1996. szeptember 1-jei hatállyal nyilvántartásba vettem. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Hajdú-Bihar Megyei Közigazgatási Hivatalnak címzett, de hozzám benyújtott fellebbezéssel lehet élni. INDOKOLÁS A Debreceni Egyetem 2004. augusztus 4-ei érkezéssel a közoktatásról szóló, módosított 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: közoktatási törvény) 79. § (3) bekezdése alapján kérelmet 80


2. Melléklet

nyújtott be Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma működési engedélye módosítására, mivel az iskolában 6 évfolyamos gimnáziumi képzésben integrált nevelésoktatás keretében látási fogyatékos (vak) tanuló vesz részt, s ez a működési engedély módosítását teszi szükségessé. Megállapítottam, hogy az iskola rendelkezik az integrált neveléshez-oktatáshoz szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel, illetve azok felmenő rendszerben történő biztosítását a fenntartó igazolta. A fenti határozatot a közoktatási törvény 79. § (3) bekezdése alapján, a törvény 38. § (1) bekezdésében, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, módosított 11/1994. (VI. 8. ) MKM rendelet 35. § (5) bekezdésében megfogalmazott rendelkezések érvényesítésével hoztam meg. D e b r e c e n, 2004. augusztus 26. Vasas Lászlóné dr. Erről értesülnek: 1. Dr. Nagy János rektor Debreceni Egyetem Rektori Hivatala 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. 2. Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. 3. Hajdú-Bihar Megyei Egészségügyi Pénztár 4024 Debrecen, Darabos u. 9-11. 4. ÁNTSZ Hajdú-Bihar Megyei Intézete 4028 Debrecen, Rózsahegyi u. 4. sz. 5. Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 4027 Debrecen, Böszörményi u. 46-56. 6. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet és Pályaválasztási, Továbbtanulási Tanácsadó 4025 Debrecen, Piac u. 71. sz. 7. Irattár Jogerőre emelkedés után továbbá értesül: 1. Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Területi Igazgatósága 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b.

81


3. Melléklet

A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ÉS MELLÉKLETEI:

• • • • •

Házirend Igazgatóhelyettesi munkaköri leírások Az osztályfőnök munkaköri leírása Az iskolai könyvtár működési szabályzata és könyvtár-pedagógiai programja A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

82

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet A DE KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (2001) (SZMSZ) Tartalom I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapjai, hatálya

78.

II. Az intézmény jellemzői

78.

III. Az iskola vezetési szerkezete

78.

IV. Az iskola munkarendje

79.

V. Tanórán kívüli foglalkozások

80.

VI. Késések, mulasztások igazolása

81.

VII. Felvétel a gimnáziumba

82.

VIII. Az iskolai vizsgák

82.

IX. Az iskola tanárainak oktató-nevelő munkával összefüggő feladatai, a megbízások elvei 83. X. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

84.

XI. Az iskolaszék és a vezetők közötti kapcsolattartás

85.

XII. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek85. XIII. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formái

85.

XIV. A tanulók jutalmazásának elvei, formái, fegyelmi intézkedések

86.

XV. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések

87.

XVI. Az iskola külső kapcsolatai

88.

XVII. Az iskola vezetése és a szakszervezetek

88.

XVIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

88.

XIX. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

89.

XX. Az iskolába történő belépés rendje

89.

XXI. Teendők bombariadó esetére

89.

XXII. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

90.

XXIII. Intézményvédő, óvó előírások

90.

XXIV. A diákoknak nyújtott szociális segélyek, támogatások elosztása

91.

XXV. Záró rendelkezések

91. 83

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet I. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, jogi alapjai, hatálya 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, belső rendjét, szabályozza külső kapcsolatait mindazokban a kérdésekben, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő jogszabályok és szabályzatok alapján készült: – 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) – 1996. évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény módosításáról – 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról – 1996. évi LXII. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról – 1999. évi LXVIII. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról – 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve – 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról – 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet: A Kjt. Végrehajtásáról közoktatási intézményekben – 11/1994. évi (VI. 8.) MKM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működéséről – 8/2000. évi (V. 24.) OM rendelet: A nevelési-oktatási intézmények működtetéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról – A Debreceni Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 3. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az iskola minden közalkalmazottjára, az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra és a gimnázium tanulóira. II. Az intézmény jellemzői 1. Az iskola neve: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 2. Az iskola székhelye: 4029 Debrecen, Csengő u. 4. 3. Az iskola fenntartója: Debreceni Egyetem Az iskola a rektor általános felügyelete alatt működő önálló szervezeti egység. A rektor ezen jogkörét a mindenkori illetékes TEK elnökhelyettesre átruházva látja el. A törvényességi felügyeletet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat főjegyzője gyakorolja. 4. Az iskola jellege: gyakorlógimnázium. A középfokú oktatási intézmények jogszabályban rögzített céljain túl feladata az egyetemi képzés szerves részeként a tanárjelöltek gyakorlati képzésének biztosítása. 5. Az iskola konkrét feladatait az Alapító okirat határozza meg. 6. Az iskola gazdálkodási szempontból az egyetemhez tartozik mint részben önálló költségvetéssel gazdálkodó egység. III. Az iskola vezetési szerkezete 1. Az iskola élén az igazgató áll, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, és aki feladatát a közoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján látja el. 2. Az iskolában három igazgatóhelyettes segíti a vezető tevékenységét: – az általános igazgatóhelyettes, – a tanárképzési igazgatóhelyettes 84

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet – gazdálkodási igazgatóhelyettes. 3. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az egész intézményre kiterjed. Az igazgatóhelyettesek az igazgatót akadályoztatása, távollét esetén felelősséggel helyettesítik. 4. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek munkaidejét úgy kell megállapítani, hogy munkaidőben egyikük mindig az iskolában tartózkodjon. Munkaidő-beosztásukat minden tanév elején nyilvánosságra kell hozni. 5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munkát a munkaközösségek vezetői segítik. 6. A munkaközösség-vezetőket az illető munkaközösség tagjai választják, és az igazgató bízza meg. A munkaközösség-vezetőket egy óra kedvezmény és pótlék illeti meg. 7. A szakmai munkaközösségek együttműködésének intézményes formája a munkaközösség-vezetők tanácsa. A tanács tagjai az iskola igazgatója, igazgatóhelyettesei és a munkaközösségek vezetői. A tanács gyűlését legalább negyedévenként az igazgató hívja össze. 8. A munkaközösség-vezetők feladatai: – a munkaközösség munkájának irányítása, – a munkaközösség éves programjának tervezése, – a szaktárgyi tantervi követelmények betartásának felügyelete, – szakmai munkatervek (tanmenet) előkészítése, ellenőrzése, – javaslatok tétele a tantárgyfelosztás elkészítéséhez, – szakmai, módszertani továbbképzés irányítása, – óralátogatás, – bemutató órák szervezése, – szakszerű helyettesítések szervezése, javaslattétel a helyettesítésre, – szertárfejlesztő munka irányítása, – felmérések, eredményvizsgálatok, pedagógiai értékelések irányítása, elemzése, – párhuzamos osztályokban tanítók szakmai munkájának koordinálása, – tanulmányi versenyek előkészítése, szervezésének segítése, – javaslattétel a munkaközösség tagjainak jutalmazására, kitüntetésére, figyelmeztetésére, továbbképzésére, – javaslattétel a munkaközösségekben megüresedett álláshelyek megfelelő betöltésére, – pályakezdők beilleszkedésének segítése, – szakmai jellemzés készítése a munkaközösség tagjainak minősítésekor, – a szaktárgyi követelmények betartása és betartatása. 9. Az iskolai élet demokratikus szervezését, vezetését a következő testületek közreműködése biztosítja: – iskolaszék, – diákönkormányzat, – nevelőtestületi értekezlet, – összdolgozói értekezlet, – vezetői testületek: iskolavezetőség, munkaközösség-vezetők tanácsa. A nevelőtestületi értekezlet és az összdolgozói értekezlet döntéseit egyszerű többséggel hozza. 10. A munkaközösségek működésükről önállóan döntenek. Véleményezési jogkörükbe tartozik: – Javaslattétel szakkörök meghirdetésére, – A pedagógusok továbbképzésének tervezése, – A meghirdetett álláshelyekre beérkezett pályázatok véleményezése, – A szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása, 85

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet – A tantárgyfelosztás előkészítése 11. Az iskolai feladatok megoldására az igazgató bizottságokat hozhat létre.

86

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet IV. Az iskola munkarendje 1. A tanév rendjét a művelődési miniszter rendelkezése alapján a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 2. A gimnázium 7 és 21 óra között tart nyitva. A tanítás 7.45 órakor kezdődik. Két óra között szünetet kell tartani, melynek időtartama legalább 10 perc, de egy óraközi szünet 20 percig tart. Indokolt esetben – engedéllyel – két azonos, egymást követő szaktárgyi óra összevonható. Ez utóbbi esetben biztosítani kell az iskola működésének zavartalanságát. A szokásos csengetési rend a következő: Délelőtt: 1. 7.45– 8.30 2. 8.40– 9.25 3. 9.40–10.25 4. 10.45–11.30 5. 11.40–12.25 6. 12.35–13.20 7. 13.30–14.10 Délután: 1. 14.30–15.15 2. 15.25–16.10 A munkaidő beosztása: A munkavégzés kezdete: hétfőtől péntekig 7.30 A munkavégzés vége: hétfőn és szerdán 16.00 kedden és csütörtökön 15.30 pénteken 14.30 A tanárok az iskolában ellátandó feladatok elvégzéséhez szükséges időtartamon túl nem kötelesek az iskolában tartózkodni. 3. A heti tanítás rendjét az órarend rögzíti. 4. A megtartott órákat sorszámmal ellátva a naplóban (osztály-, szakköri, fakultatív foglalkozási) vezeti a szaktanár. A tanítási napokat az osztályfőnök sorszámozza. A tanítás nélküli munkanapokat, valamint a nem szakszerűen helyettesített órákat, ügyeleti munkaórákat nem sorszámozzuk. 5. A tanulók felügyeletét óraközi szünetekben az ügyeletes pedagógusok látják el. A beosztást az iskolavezetés készíti el. A tanári ügyelet beosztását a szakszervezet meghallgatásával, a Közalkalmazotti Tanács észrevétele után az illetékes munkaközösségek javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 6. A tanítási óra védelme mindenkinek kötelessége. A tanítási órát nem lehet zavarni. 7. Évente az iskolai munkaterv rögzíti: – a tanév rendjét, – a tanítás nélküli munkanapok idejének felhasználását, – iskolai ünnepélyek időpontját, módját, – nevelőtestületi értekezlet idejét, témáját, – a nevelőtestület megbízásait. 8. A tanulók viselkedési, mozgási, tartózkodási rendjét a házirend szabályozza. (3. sz. melléklet) V. Tanórán kívüli foglalkozások A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatását szolgáló szervezeti formák, illetve tevékenységek: 1. A tantárgyfelosztásban tervezett tevékenységek: – felzárkóztatás, 87

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet – tehetséggondozás, – korrepetálás, – érettségire, felvételire való felkészítés, – szakkörök, diákkörök, – verseny-előkészítő foglalkozások, – szabad sáv, – énekkar, zenekar, – tömegsport. A foglalkozások vezetője lehet az iskola tanára, dolgozója, külső szerv képviselője, szülő. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Sportfoglalkozást csak arra képesített személy vezethet. A gimnáziumban a mindennapos testnevelés és testedzés lehetőségét minden tanulónk számára biztosítjuk. Erre a tanórán kívül rendelkezésre állnak a tömegsport-foglalkozások, az iskolai sportkör különböző szakosztályainak edzései. 2. Tanulmányi versenyek A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyakat tanító tanárok és a munkaközösségek felelősek. Munkájukat az ezzel megbízott igazgatóhelyettes irányítja. 3. A diákmozgalom programjai Az iskola éves munkatervével összhangban éves terv alapján szervezhető. A diákönkormányzatot tanár segíti. A diákönkormányzat működését külön működési szabályzat rendezi. (4. sz. melléklet) 4. Könyvtár Külön működési rend szerint dolgozik. (5. sz. melléklet) 5. Szervezett eseti foglalkozások Tanulmányi kirándulás, mozi-, színházlátogatás, iskolanap, osztály-klubdélután, szervezett közhasznú munka esetén 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani. 6. Önköltséges tanfolyamok A tanfolyamok igazgatói engedéllyel szervezhetők. Külön intézmény segítségével is indíthatók, más iskola tanulóival közösen is szervezhetők (munkába állást segítő tanfolyamok, gépkocsivezetés, nyelvvizsga-előkészítő stb.). VI. Késések, mulasztások igazolása 1.

2.

3.

4.

Tanköteles korú tanuló a napi tanítás befejezése előtt nem hagyhatja el az iskolát, kivéve, ha szülője/gondviselője írásban az osztályfőnöktől vagy a szaktanártól a távozásra engedélyt kér. Az engedély kérelem és az engedélyezés az ellenőrző könyvben történik. Ha a tanulót nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig az ilyen tanórai foglalkozást a mulasztás, az értékelés és minősítés, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozáson lenne. Az iskolai foglalkozásról való távolmaradásra engedélyt adhat: a. a szaktanár (egy órára); b. az osztályfőnök (legfeljebb 3 napra); c. az igazgató (3 napnál hosszabb időre). Az engedélyezést az ellenőrzőben rögzíteni kell. Külső kikérő esetében a szülő írásos beleegyezése is szükséges. Az országos tanulmányi versenyeken szereplő tanulók tanulmányi szabadságot kapnak: 88


5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

a. az 1. fordulón: a verseny napját; b. a 2. forduló előtt: 2 napot a vizsga napján kívül; c. a 3. forduló előtt: 3 napot a vizsga napján kívül. A közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgára nyelvenként és fokozatonként a 4 év, 5 év, illetve a 6 év folyamán egyszer 3 nap igénybe vehető a vizsgák napján kívül. Előrehozott érettségi vizsgára vizsgaidőszakonként egyszer 3 nap vehető igénybe. Gépjárművezetői tanfolyammal kapcsolatban az iskola csak a vizsgán való részvétel idejét tekinti igazolt hiányzásnak. Az iskola orvosa által végzett vizsgálat után azonnal vissza kell menni az osztályba. A testnevelés órán a felmentett tanulók is kötelesek megjelenni, s az óra helyszínén tartózkodni. Eseti felmentést az ellenőrzőbe beírva, s a szülővel aláíratva lehet kérni. Az iskola tanulói kötelesek részt venni az iskola által szervezett ünnepségeken és megemlékezéseken. Ezekről a távolmaradást az osztályfőnök engedélyezheti. A hiányzások igazolásának rendje: a. Az előzetes engedély nélküli távolmaradást igazolni kell az ellenőrző könyvben, betegség esetén orvosi igazolással és szülői aláírással. Ha a tanuló nem igazolja a távolmaradást 8 napon belül, a mulasztott órái igazolatlanok. b. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. c. A szülő egy tanítási évben félévente három tanítási napot igazolhat. d. Az a tanuló, akinek összes mulasztása meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület osztályozóvizsga tételét engedélyezte. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen A) a közoktatási törvény 8§-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás általános műveltséget alapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, B) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az 5. pontban meghatározott kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. e. Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulasztott, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább két alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. f. Az a tanuló, aki a tanóra megkezdésekor nincs benn az osztályteremben, késik. A késést az osztálynaplóba be kell jegyezni a megfelelő helyre. A késések a naplóbejegyzések alapján összeadódnak, és 45 perc igazolatlan késés egy igazolatlan órának, 45 perc igazolt késés egy igazolt órának számít. Négy igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetés, nyolc igazolatlan késés után osztályfőnöki intés, további ismétlődő késések esetén fegyelmi büntetés jár. 89

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet g. A tanítási órák helyett szervezett foglalkozásokon – tanításmentes munkanapokon – a távolmaradás csak igazoltan lehetséges. VII. Felvétel a gimnáziumba A gimnáziumba 6 évfolyamos képzésre jelentkezők írásbeli mérésen, a 4 és az 5 évfolyamos képzésre jelentkezők felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsga és a meghallgatás vizsgabizottság előtt zajlik, a bizottság tagjait az igazgató bízza meg. VIII. Az iskolai vizsgák 1. A tanuló osztályzatait az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán és a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján is meg lehet állapítani, ezek a tanulmányok alatti vizsgák. 2. a) A javítóvizsgán az igazgató által megjelölt napon – a tanköteles tanuló köteles megjelenni, – a nem tanköteles tanuló megjelenhet. b) A javítóvizsga időpontját az igazgató az augusztus 15. és 31. közötti időszakra jelölheti ki. c) A javítóvizsga napját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanulót, illetve szülőjét írásban értesíteni kell. 3. Osztályozóvizsgát és különbözeti vizsgát az iskola a tanuló írásbeli kérelmére minden év augusztusában szervez. A május és június hónapban előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók számára február hónapban is szervezhető osztályozó- és különbözeti vizsga. a) A tanulmányok alatti vizsgák részeit – írásbeli, szóbeli vagy mindkettő – a nevelőtestület határozza meg. b) A vizsgák bizottság előtt zajlanak, melynek elnökét és két tagját az igazgató bízza meg. c) Az írásbeli vizsgák időtartama 45 perc, magyar nyelv és irodalom esetén 60 perc. d) Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után – a szóbeli vizsga megkezdése előtt – be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének. e) A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának rendelkezései mellett a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet az irányadó. IX. Az iskola tanárainak oktató-nevelő munkával összefüggő feladatai, a megbízások elvei A tanár a tantárgyfelosztásból adódó alapvető kötelességén túl az iskolai élet zavartalan működése érdekében a következő feladatok elvégzésével bízható meg: a) szakkörök, felzárkóztató foglalkozások vezetése, b) osztályfőnöki feladatok ellátása (6. sz. melléklet), c) helyettesítő készenlét, d) osztályozó, javító, különbözeti vizsgák lebonyolítása, e) érettségi vizsgáztatás, f) érettségi jegyzői feladatok ellátása, g) helyi rendezvények, ünnepségek szervezése, lebonyolítása, felügyelete h) versenyek, érettségi vizsgák felügyelete, 90

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet i) felvételi vizsgáztatás, j) tantestületi értekezleteken, nevelési értekezleteken beszámolók tartása, k) folyosófelügyelet, l) az iskolai munkatervben szereplő rendezvényeken való felügyelet, m) ad hoc bizottságokban való részvétel. A tanár felkérés, megállapodás, önként vállalás alapján elláthatja a következő feladatokat: a) munkaközösség-vezetés, b) tanulmányi kirándulás szervezése, tanári kíséret, c) órarend, terembeosztás készítése, d) iskolaújság, iskolarádió szerkesztése, e) diákkörök vezetése, f) felügyelet az iskola rendezvényein, g) táborok (sí-, vízi, nyelvi) szervezése, lebonyolítása, h) diákönkormányzatot patronáló tanári munka, i) diákétkeztetés szervezése, j) baleset- és tűzvédelmi feladatok ellátása, k) évfolyamfelelős osztályfőnöki tevékenység, l) szertárosi feladat, m) gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. A tanár kötelességei: a) Ellátja az oktató-nevelő munkával járó adminisztrációs feladatokat. b) Iskolai munkájának megkezdése előtt 15 perccel megjelenik munkahelyén. c) Ha váratlan akadályoztatás miatt nem tud megjelenni, távolmaradását munkakezdés előtt az igazgatónak jelenti. d) A tanulók írásbeli munkáit 10 munkanapon belül kijavítja, ill. kijavíttatja. 4. A vezetőtanár kötelességei: a) Segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések és feljegyzések, zárótanítási jegyzőkönyvek készítésének, az iskolai dokumentumok kezelésének kérdéseiben. b) b)Rendszeresen megbeszéléseket tart a tanárjelöltekkel a tanári munkával, a gyakorlással és a hospitálásokkal kapcsolatos tapasztalatokról, feladatokról. c) c)A jelöltek tanítási óráin jelen van (a jelölt tanári egyéniségét, fejlődését figyelembe véve megengedhető, hogy a jelölt egy-két órát a vezetőtanár jelenléte nélkül tartson meg). d) Segíti a jelölteket az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikaimódszertani tervezésében, elemző-értékelő megbeszéléseken feltárja a tanóra szakmai-pedagógiai tapasztalatait. e) A vezetőtanár a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a jelölteknek a szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásában való készségét, pedagógiai felkészültségüket, a diákokkal való együttműködésüket. f) A tanítási gyakorlat egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról, amelyben jellemzi szakmai, módszertani, pedagógiai felkészültségüket, oktatónevelő munkájuk hatékonyságát, tanári magatartásukat, felméri pedagógusi fejlődésük lehetőségeit, illetve a jelöltek teljesítményét az indexbe beírt érdemjeggyel értékeli. g) Elnöki vagy bizottsági tagként részt vesz más vezetőtanárok jelöltjeinek zárótanításán. h) A zárótanítási óratervet láttamozza. i) A vezetőtanár kötelező óraszáma 12 óra. j) A vezetőtanár alapfeladatként 3 tanárjelöltet gyakoroltat.

91

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet k) A vezetőtanárt munkájáért illetménypótlék illeti meg, amelynek összege a mindenkori pótlékalap minimum 40%-a. X. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az intézmény minden vezetőjének kötelessége, hogy munkaterületén folyamatos ellenőrzést végezzen. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettsége kiterjed: – Az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogszabályokban foglaltak betartására, – Az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére, – Az oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartására, – Az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására, – A tanórákra, a tanórák eredményességére, – A tanulók munkafüzeteire, a szóbeli feleletek és az írásbeli feladatok számára, mélységére, – A pedagógusi ügyelet pontosságára, feladatellátására, – A tanórán kívüli tevékenységekre (pl. szakkörök, könyvtár, tanfolyamok működésére), – A gyermek- és ifjúságvédelmi munkára, – A munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre, – A megbízások teljesítésére. 3. Az óralátogatásokat a munkaközösség-vezetőkkel történő előzetes egyeztetés után az igazgatóhelyettesek szervezik. 4. Az óralátogatások befejezése után az érintett tanárt tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről. 5. Az óralátogatások megszervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a pályakezdő, az újonnan alkalmazott és a vezetőtanári kinevezés előtt álló pedagógusok munkájára. XI. Az iskolaszék és a vezetők közötti kapcsolattartás 1. Az iskola igazgatója az iskolaszék meghívására tanácskozási joggal részt vesz annak ülésein. 2. Az iskolaszék képviselője meghívottként részt vehet az iskolavezetés ülésein, ha az iskolaszék jogkörére tartozó ügyeket tárgyal. XII. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők és az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 1. A diákönkormányzat a nevelőtestületi véleményt, illetve a saját Szervezeti és Működési Szabályzatának jóváhagyását az igazgató révén kéri. A kérést a diákönkormányzatot segítő pedagógus vagy a diákönkormányzat ezzel megbízott képviselője közvetítheti. 2. A nevelőtestület állásfoglalását a véleményt alkotó fórumra meghívott (megbízott) diákképviselő vagy a segítő pedagógus közvetíti a diákönkormányzatnak. 3. Az igazgató gondoskodik a diákönkormányzat az iskolai SZMSZ-re vonatkozó egyetértési, valamint az egyes kérdésekben fennálló véleményezési jogának érvényesítéséről. 92

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet 4. Az igazgató a diákönkormányzat képviselőit bevonhatja azon tervezetek előkészítési munkáiba, melyekben a diákönkormányzatnak véleményezési joga van. 5. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten vagy a határozathozatal egyéb fórumán a diákönkormányzat ezzel megbízott képviselője vagy a segítő pedagógus tolmácsolhatja. 6. Az egész iskolai közösséget érintő ügyekben a diákönkormányzat képviselője az igazgatóhoz, szűkebb közösséget érintő kérdésben az illetékes igazgatóhelyetteshez fordulhat. A szűkebb közösség javaslatát annak képviselője is közvetítheti. 7. A diákönkormányzat üléseihez, előzetesen egyeztetett rendezvényeihez az iskola helyiséget biztosít. A felügyelet megszervezéséért és a rendezvény lebonyolításáért a diákönkormányzat felelős. XIII. A tanulók szervezett tájékoztatásának rendje, formái

véleménynyilvánításának,

a

tanulók

rendszeres

1. A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfőbb fóruma a diákközgyűlés. Diákközgyűlést évente legalább egyszer kell rendezni, időpontját az iskola éves munkaterve rögzíti. Napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat képviselője közösen állapítja meg. A napirend megismerését minden diák számára lehetővé kell tenni. 2. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület képviselői, a diákoknak a diákönkormányzat SZMSZ-e által meghatározott csoportja. 3. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket, felvetéseket a diákönkormányzat a közgyűlés előtt írásban eljuttathatja az igazgatóhoz. A kérdések jellegétől függően a közgyűlésre külső szervek, illetékes intézmények képviselői is meghívhatók. 4. A diákönkormányzat rendkívüli diákközgyűlés szervezését kezdeményezheti a javasolt napirend vagy a felvetendő problémák megjelölésével. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a diákközgyűlés összehívásáról vagy a felvetett problémák érdemi rendezéséről. 5. Szűkebb közösség (pl. osztály, évfolyam) által felvetett problémák megoldásának színtere csak az érdekeltek részvételével zajló fórum lehet (pl. osztályfőnöki óra). E fórumon a problémák jellegétől függően az igazgató vagy igazgatóhelyettes és/vagy a nevelőtestület illetékes tagja vesz részt. Ilyen fórum szervezését a szűkebb közösség képviselője kezdeményezheti az igazgató vagy a nevelőtestület bármely tagjának értesítésével. 6. A tanulók az iskola oktató-nevelő munkájával és az őket tanító pedagógusok munkájával kapcsolatos véleményüket a diákönkormányzat SZMSZ-ében rögzített módon fogalmazhatják meg. 7. Az iskolavezetés a diákokat érintő aktuális kérdésekről az iskolarádió, iskolai hirdetés, ill. a szaktanárok és az osztályfőnökök útján tájékoztatja a diákokat. XIV. A tanulók jutalmazásának elvei, formái, fegyelmi intézkedések 1. A jutalmazás és büntetés a pedagógiai értékelés olyan sajátos eszköze, amelynek célja a személyiség pozitív irányú formálása. 2. Azon tanulói közösségek vagy egyes tanulók jutalmazhatók, akiknek magatartása, szorgalma, tanulmányi és közösségi munkája kiemelkedő, vagy akik valamely szaktárgyban vagy valamilyen versenyen kimagasló eredményt érnek el. 3. A jutalmazásról a diákközösség bizonyos esetekben véleményezési jogot gyakorol. A jutalmazásról a szülőt az ellenőrző könyv útján értesítjük. Az adminisztrálásért (anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrző könyv) az osztályfőnök felelős. 93

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet 4. Az egyes tanulók jutalmazása: a) Szaktanári dicséret: az osztályban tanító szaktanár adja tanév közben vagy félévenként. b) Osztályfőnöki dicséret: folyamatosan adható bármely területen nyújtott kiemelkedő teljesítményért. c) Általános dicséret: az osztályban tanító tanárok egyetértésével félévkor vagy év végén az osztályfőnök dicséretben részesítheti a tanulót kimagasló munkájáért, példamutató kötelességteljesítéséért. d) Nevelőtestületi dicséret: az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességen túlmenő tevékenységért a nevelőtestület dicséretben részesítheti a tanulót. e) Igazgatói dicséret: azon legkiválóbb tanulóknak adható, akik az iskola érdekében kiemelkedő munkát végeznek. f) Egyéb jutalmak: oklevél, könyvjutalom stb. g) Kitüntetések a végzős tanulók számára: Kossuth-emléklap; Kossuthemlékplakett. Az oklevél és könyvjutalmak, valamint a kitüntetések odaítélésére a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök és a munkaközösségek tesznek javaslatot. A jutalmazásról az iskolavezetés dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, helyezettjei, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka stb.), jutalmát iskolai ünnepélyen, az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. 5. Csoportos jutalmazás: a kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítést, példamutató helytállást tanúsító közösséget jutalmazzuk (oklevéllel, színház-, mozi-, hangverseny-látogatás anyagi támogatásával, szabadnappal stb.). 6. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 7. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz, alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelezettségszegés súlyát. 8. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos. 9. Fegyelmező intézkedések: melyeket a szaktanár, az osztályfőnök vagy az igazgató hozhat: – szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, – írásbeli intés. Az elmarasztalásról a szülőt tájékoztatni kell. 10. A fegyelmi büntetések alkalmazásakor, az eljárás módjára és formájára nézve a 11/1994-es MKM rendelet az irányadó. Ezek: – megrovás – szigorú megrovás – meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása, – ösztöndíj csökkentése, – áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, – eltiltás a tanév folytatásától, – kizárás az iskolából. XV. Iskolai ünnepélyek, megemlékezések 94

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet 1. Iskolai ünnepélyek: a) Évnyitó iskolagyűlés b) szalagavató c) ballagás d) évzáró 2. Megemlékezések: a) Szeptember 19. Iskolánk névadójának, Kossuth Lajosnak a születésnapja. Megemlékezés az iskolarádióban. b) Október 6. Az aradi vértanúk ünnepe. c) Október 23. A köztársaság kikiáltásának és az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója. d) Január 22. A magyar kultúra napja. e) Február 25. Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól. f) Március 15. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepe. Az iskolai Kossuth-dombormű megkoszorúzása. Ünnepi műsor, jutalmak átadása a tanév során sikeresen szerepelt diákoknak. g) Április 16. Megemlékezés a holocaust áldozatairól. 3. Hagyományos rendezvények a) Elsősavatás b) Diákönkormányzati nap c) Iskolai gála d) Karácsonyi köszöntés e) Fecsketábor f) Kossuthos napok XVI. Az iskola külső kapcsolatai Az iskola tanárainak alapvető kötelessége, hogy tájékoztassák a szülőket gyermekeik magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. A tantárgyi eredményekről való tájékoztatás alapvető eszközei az érdemjegyek. Ezért az osztályzatokat folyamatosan vezetni kell a naplóban, és be kell íratni az ellenőrzőbe. A naplóba a tanulók és szüleik – az őket érintő jegyeket illetően – bármikor betekintést nyerhetnek. A kijavított és leosztályozott írásbeli munkákat a szülőkhöz betekintésre el kell juttatni. A szülők általános tájékoztatására félévenként legalább egyszer szülői értekezletet és összevont tanári fogadást kell tartani. 4. A szülők kérésére – előzetes egyeztetés alapján – a tanárok más időpontban is kötelesek fogadni az érdeklődő szülőket. 5. A szülők érdekeiket az iskolaszék közvetítésével érvényesíthetik. 6. Az iskolába jelentkező tanulók szüleit a felvételi vizsga előtt a rendelkezéseknek megfelelően tájékoztatni kell a képzés rendszeréről, céljáról, a felvételi követelményekről. A tájékoztatás írásban, ill. szülői értekezleten történik. 7. A fenntartóval való kapcsolattartást a DE Szervezeti és Működési Szabályzata rögzíti. 8. A megyei és a városi önkormányzat szakigazgatási szerveivel a kapcsolattartás külön megállapodás alapján történik. 9. Iskolánk UNESCO-asszociált iskola. Részt vesz a magyarországi UNESCO Bizottság által szervezett programokban, és az UNESCO égisze alatt külföldi iskolákkal tart fenn kapcsolatot. XVII. Az iskola vezetése és a szakszervezetek 95

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet Az iskolavezetés és a szakszervezetek kapcsolatát a DE Kollektív Szerződése szabályozza. A szakszervezeti főbizalmit, a bizalmitestület tagjait, valamint a Közalkalmazotti Tanács iskolai tagját órakedvezmény illeti meg. Ennek mértéke heti 1 óra. XVIII. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 1. A rendszeres orvosi ellátást és felügyeletet a Városi Egészségügyi Szolgálat Ifjúságegészségügyi Hálózata biztosítja. 2. Az iskolaorvos és az asszisztens heti két alkalommal tartózkodik az iskolában. 3. Az iskolaorvos feladatait jogszabály állapítja meg.

96

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet XIX. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje A vezetőség az illetékesek bevonásával gondoskodik arról, hogy az iskola épületei, udvara, sportpályái a tanulmányi, nevelési és egészségügyi követelményeknek megfeleljenek. Az iskola rendjéről és tisztaságáról a gondnok gondoskodik. Az iskola helyiségei elsősorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. Az irodák (igazgatói, igazgatóhelyettesi, gondnoki) rendjét az irodák vezetői határozzák meg. A tanári szoba belső rendjéért a tantestület felelős. A tantermek rendjét – az ajtók nyitását, zárását, valamint a diákok tantermekben való tartózkodásának rendjét – a házirend szabályozza. Az előadótermek, nyelvi szaktantermek, valamint a számítógépes termek rendjét az adott munkaközösségek határozzák meg. A tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak bent, műszereket, felszereléseket, gépeket csak a szaktanár irányításával használhatnak. A szertárakat a munkaközösségek által megbízott tanárok kezelik. A szertáros gondoskodik a szertári felszerelések rendben tartásáról, felelős megőrzésükért, fejlesztésükért. A tornaterem, a kondicionáló termek, az öltözők, valamint a sportpályák rendjét a testnevelők határozzák meg. A gazdasági célú helyiségek (raktár, műhely, kazánház) rendjét a gazdálkodási vezető határozza meg. A könyvtár az ott kifüggesztett rend szerint működik. Az orvosi rendelő rendjét az iskolaorvos az iskolavezetéssel egyetértésben határozza meg. Az épületek nyitását és zárását a portaügyelet végzi. A portaügyelet folyamatos. A tantermekben délután elsősorban a tanórán kívüli szervezett tevékenységek lebonyolítása történhet. A terembeosztást az iskolavezetés végzi. Az iskola helyiségeinek nem oktatási célra való felhasználását az iskolavezetés engedélyezi a rendezvény előtt legalább három nappal felnőtt ügyelet mellett. Felügyeletről a szervezőnek kell gondoskodnia. Tanítás nélküli napokon a tanulók csak engedéllyel, illetve tanári felügyelettel tartózkodhatnak az iskola létesítményeiben. Az iskola helyiségeinek bérbeadását az iskolavezetés az egyetem előírásai alapján engedélyezheti. Az iskola helyiségeiben a vagyon- és biztonságvédelemért, a rend megtartásáért, illetve megtartásáért a foglalkozásvezető a felelős. XX. Az iskolába történő belépés rendje Az iskola tanulói, dolgozói, a tanárjelöltek és a létesítményeket szerződés alapján használók jogosultságuk igazolása után léphetnek be az iskola területére. A gimnázium látogatói, vendégei a portán igazolják személyazonosságukat, megjelölik látogatásuk célját, megnevezik az általuk keresett személyt, majd a portás útmutatása alapján intézhetik ügyeiket. XXI. Teendők bombariadó esetére 1. Bombariadó bejelentésekor az észlelő köteles az igazgatót vagy helyetteseit értesíteni. 2. Az értesített vezető a riasztócsengővel azonnal utasítást ad az épületek kiürítésére. 97

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet 3. A tanteremben tartózkodó tanárok felszólítják a diákokat személyes tárgyaik magukhoz vételére, majd a kiürítési tervnek megfelelően mindnyájan kivonulnak a sportudvar mögötti területre, az iskola keleti kerítéséhez. 4. Az iskola minden helyiségében ki kell függeszteni a kiürítési tervnek az adott helyiségre vonatkozó részét. 5. Az épületekbe visszatérni csak a rendőrségi vizsgálat után, az igazgató vagy helyettesei engedélyével lehet. XXII. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok Az

iskola közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek során az iskola pedagógusai együttműködnek az ifjúságvédő pedagógussal és a családsegítővel, a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, valamint a szülőkkel. Tanév kezdetekor az ifjúságvédő pedagógus értesíti a tanulókat, hogy milyen időpontban és hol kereshetik fel. XXIII. Intézményvédő, óvó előírások A tanév megkezdésekor az osztályfőnök köteles a gyermekekkel, majd az első szülői értekezleten a szülőkkel is ismertetni a tanulók egészségének és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tiltott és az elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az intézmény vezetői kötelesek a gyermekek testi épségére veszélyt jelentő tárgyakat, eszközöket az iskola területéről eltávolítani, illetőleg a felhasznált eszközök elzárhatóságát biztosítani. A felhasználás során a veszélyesnek minősülő eszközökkel a tanulók pedagógus felügyelete nélkül nem maradhatnak. Az iskola területére a tanulók vágó, szúró eszközt, gázspray-t és az egészségre ártalmas egyéb eszközt nem hozhatnak be, az ilyen eszközök észlelése esetén az eljáró pedagógus köteles a tanulót az eszköz átadására felszólítani, és az átadott eszközt az ellenőrzőbe történő beírás útján a szülőnek kiadni. Az iskola területén, illetve az iskola által szervezett programokon a dohányzás, alkohol és kábító hatású szerek forgalmazása, annak elősegítése és fogyasztása szigorúan tilos. A tornateremben tanári felügyelet nélkül tanulók nem tartózkodhatnak. Óraközi szünetekben az ügyeleti beosztás rendje szerint ügyeletes pedagógus köteles a veszélyhelyzetet előidéző módon viselkedő tanulót rendreutasítani és a további ilyen tevékenységétől határozottan eltiltani. Az egyéb dolgozók (takarítók, karbantartók stb.) az általuk használt munkaeszközt, takarítószereket őrizetlenül nem hagyhatják, és munkavégzésük közben a tanulókat el kell különíteni. Teendők gyermekbaleset esetén 1. Baleset észlelése esetén a gyermek szakszerű orvosi ellátásáról az észlelő pedagógusnak nyomban intézkednie kell. 2. A gyermekbalesetet az észlelő pedagógus az elsősegéllyel kapcsolatos intézkedését követően nyomban jelenteni köteles az iskola igazgatójának. 1. A súlyos baleseteket az iskola igazgatója jelenteni köteles az iskola fenntartójának. Súlyos balesetnek minősül a 8 napot meghaladó gyógytartamú baleset. 2. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó baleseteket az iskola igazgatója által ad hoc jelleggel kijelölt háromtagú bizottság kivizsgálja, a kiváltó és közreható személyi 98

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet és tárgyi körülményeket jegyzőkönyv formában köteles 15 napon belül az igazgatónak előterjeszteni. A balesetek kivizsgálásába be kell vonni az iskolaszék, illetőleg a diákönkormányzat képviselőjét is. A balesetből leszűr tanulságokat intézkedés formájában a baleset-megelőzési célokra kell felhasználni. 3. Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az iskolát. Ha a pedagógus megítélése szerint a tanuló beteg, gondoskodik az elkülönítéséről, és nyomban intézkedik a szülők értesítéséről. XXIV. A diákoknak nyújtott szociális segélyek, támogatások elosztása 1. A rendelkezésre álló szociális segélyek, támogatások elosztásáról az igazgató dönt. 2. A döntés előtt meg kell hallgatni a diákönkormányzat és az osztályfőnökök, valamint az iskolaszék véleményét. XXV. Záró rendelkezések A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola igazgatójának előterjesztése után a nevelőtestület 2001. június 1. napján, elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. …………………………………..

……………………………………. P. H.

Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt az iskolaszék és a diákönkormányzat. Ennek tényét a diákönkormányzat és az iskolaszék képviselői tanúsítják. ………………………………….. …………………………………….. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a fenntartó 2001. ………………………………….. napján jóváhagyta, s ezzel egyidejűleg a szabályzat hatályba lépett. ………………………………….. A Szervezeti és Működési Szabályzatot a kötelező felülvizsgálat után a tantestület 2009 június 26-án elfogadta. A fenntartó 2009. …………………………………..napján jóváhagyta, s ezzel egyidejűleg a szabályzat hatályba lépett. ………………………………….. Mellékletek: 1. A házirend 2. Az igazgatóhelyettesek munkaköri leírása 3. Az osztályfőnökök munkaköri leírása 4. A könyvtár működési szabályzata 5. A diákönkormányzat működési rendje

99


HÁZIREND TARTALOM: I. Bevezetés Általános tudnivalók a Házirendről (A Házirend hatálya és nyilvánossága) A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma közösségének elvárásai az iskolába járó tanulók magatartásával, viselkedésével kapcsolatosan II. A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának módja A tanulók jogai Az iskolai együttélés szabályai A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében A tanulók és a szülők tájékoztatása III. Az iskola működési rendje, a tanulói kötelezettségek végrehajtásának módja A működés rendje A távolmaradás szabályai A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A hetesek kötelességei IV. A tanulók jutalmazásának módjai, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Jutalmazás és büntetés A magatartás és a szorgalom minősítése V. A diákönkormányzattal, diákközösségekkel kapcsolatos rendelkezések A tanulók közösségei Tanórán kívüli foglalkozások A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége VI. Melléklet: Tanulmányok alatti vizsgák A felvételi eljárás iskolai szabályai VII. Záró rendelkezések

100


I.

Bevezető

Általános tudnivalók a Házirendről (A Házirend hatálya és nyilvánossága) 1. A közoktatásról szóló törvény 40. § (7) bekezdésének előírása értelmében a Házirend szabályozza a tanulói jogok és kötelességek gyakorlását, valamint az iskola munkarendjét. A Házirendbe foglalt előírások az iskola törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését szolgálják. 2. A Házirend az érvényben lévő törvények és rendeletek alapján, az iskola Helyi Pedagógiai Programjával, Szervezeti és Működési Szabályzatával összhangban, a nevelőtestület és a diákközösség valamint a szülői szervezet közreműködésével és egyetértésével készült. 3. A Házirend előírásai az iskola tanulóira, a tanulók szüleire, az iskola tanáraira és más alkalmazottaira vonatkoznak. [Közoktatási törvény 12. § (1) bekezdés h) pontja] 4. A Házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 5. A Házirendet minden tanév elején iskolánk minden új tanulója megkapja. 6. A Házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 7. A Házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyetteseitől, valamint az osztályfőnököktől előre egyeztetett időpontban. 8. A Házirend elolvasható az iskola helyi hálózatán, honlapján, a könyvtárában, és megtalálható az iskolatitkárnál, az irattárban, az igazgatónál a helyetteseinél, és az osztályfőnököknél. 9. A Házirend és annak esetleges későbbi módosításai kihirdetéskor lépnek életbe, és visszamenőleges hatállyal nem érvényesek. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma közösségének elvárásai az iskolatanulóinak magatartásával, viselkedésével kapcsolatosan 1. 2. 3.

4. 5. 6. 7.

A tanuló ismerje meg iskolánk múltját, ápolja hagyományait, hírnevének öregbítésén dolgozzon tanáraival együtt. Ünnepélyeken tanúsítson az alkalomhoz illő fegyelmezett magatartást. Ünnepélyeken, az iskola jelvényén kívül a lányok számára a sötét szoknya vagy nadrág, fehér blúz valamint az iskolai sál, fiúknak a sötét szövetnadrág, fehér ing, az iskolai nyakkendő és sötét cipő, illetve szalagavatón, ballagáson, érettségi alkalmából a sötét szövetöltöny viselése kötelező. Gimnáziumunk minden tanulója iskolánkat képviseli az iskolán kívül is, ezért a kulturált, fegyelmezett viselkedés mindenütt természetes magatartásformája legyen. A tanuló tanáraival, dolgozóival és az iskolában megforduló felnőttekkel tanúsítson udvarias, előzékeny magatartást. A tanuló legyen tiszta és ápolt. Az iskola munkahely, ahol a tanulónak olyan magatartást illik tanúsítania, mely a jó ízlést nem sérti.

101

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet II.

A jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának módja

Az iskola világnézetileg semleges, politikamentes intézmény, ezért területén és az iskolai rendezvényeken a politikai szervezkedés és agitáció minden formája tilos. A tanuló jogai 1. A tanuló problémáival, észrevételeivel az osztályfőnökéhez, a DÖK-höz, valamint a diákjogi képviselőhöz fordulhat. Kérdéseire legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemi választ kell kapnia. 2. Szükség esetén a tanuló közvetlenül az igazgatóhoz, illetve az igazgatóhelyettesekhez is fordulhat a problémáival. 3. A tanulói jogok gyakorlása során az iskolai közösség más tagjainak jogait korlátozni vagy megsérteni nem lehet, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, valamint az iskola alkalmazottainak egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek fenntartását. 4. A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 5. A tanuló joga, hogy személyiségének, emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartását az oktatási intézmény garantálja. Ezért az iskola védelmet biztosít a fizikai és lelki erőszakkal szemben. 6. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti meggyőződését a környezete tiszteletben tartsa. 7. A segítséggel élő tanuló joga, hogy állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátást kapjon. 8. A tanuló joga, hogy családja szociális, anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez, tankönyvellátáshoz jusson. Ezek elérhetőségéről a tanuló az osztályfőnöktől, a diákképviselőtől és az igazgatóságtól értesülhet. Amennyiben a tanuló ingyenes tankönyvellátásra jogosult (azaz normatív kedvezményre) s ezt az adott tanévben igénybe szeretné venni, akkor igénylőlapot kell a szülőnek benyújtani az iskolába. Az igényléskor ajánlatos figyelembe vennie, hogy az ingyenes tankönyvellátás biztosítása a könyvtárból való tartós kölcsönzéssel is történhet; az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára további kedvezményt akkor sem tud az iskola biztosítani, ha az ingyenes tankönyvellátást nem veszi igénybe a tanuló. Az igénylőlappal együtt annak a dokumentumnak a fénymásolatát is be kell nyújtani, amely a jogosultságot igazolja. Ez lehet a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás; rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 9. A tanuló jogainak megsértése esetén – jogszabályban meghatározott módon – eljárást indíthat, igénybe veheti a nyilvánosságot. 10. Személyesen és képviselők útján a tanulónak joga van véleményt mondani, javaslatot tenni és kezdeményezni az iskola életével kapcsolatos kérdésekben, és ezekre érdemi választ kapni, szervezett formában (pl. diákközgyűlésen) véleményt nyilvánítani a pedagógusok munkájáról. 11. Személyesen vagy képviselői révén a tanuló részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 12. A tanulónak választási joga van, és ő maga is választható a diákképviseletben. 13. A tanuló választhat a fakultatív tantárgyak és foglalkozások közül. Az iskola igazgatója áprilisig nyilvánosságra hozza a választható fakultációkat és a határidőket. A tanulóknak az előírt határidő végéig írásban kell dönteniük. 102

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet 14. A tanuló joga, hogy előzetesen megismerkedhessen a számára meghirdetett fakultatív tantárgyak tematikájával, és tájékoztatást kapjon a tantárgyat várhatóan tanító tanár személyéről. A fakultációk felvételét és leadását az iskola igazgatója engedélyezi. 15. A tanuló részt vehet a szakkörök, önképzőkörök, diákkörök munkájában, illetve kezdeményezheti azok vagy egyéb tanórán kívüli foglalkozások létrehozását. 16. A tanuló tagja lehet az iskolai kulturális és sportköröknek, egyesületeknek, részt vehet ilyenek alapításában, ezekben tisztséget viselhet. 17. A tanuló igénybe veheti az iskolai orvosi rendelést. 18. Az adott terület felelősének engedélyével a tanuló látogathatja az iskola létesítményeit használhatja – rendeltetésszerűen – azokat a berendezéseket, eszközöket, melyek felkészülését segítik. 19. A tanuló és gondviselője az E-naplóból folyamatosan tájékozódhat az érdemjegyeiről, az őt érintő bejegyzésekről. 20. A tanuló joga, hogy írásbeli munkájáról 10 munkanapon belül értékelést kapjon. Ennek meghiúsulása esetén a tanulóknak joga van az iskola igazgatójához fordulni. 21. Az osztály vagy csoport joga, hogy egy napon egy témazáró dolgozatot írassanak vele. 22. A tanulónak joga, hogy a témazáró dolgozat idejét és témáját öt nappal a dolgozat megírása előtt megismerje. 23. A tanuló joga, hogy félévente tantárgyanként 2 alkalommal felelésmentes órát kérjen. Ezt ellenőrzőjében rögzíti és tanáraival láttamoztatja. Ez a mentesség nem vonatkozik az előre bejelentett dolgozat írására. 24. Az igazgató, az osztályfőnök és a szaktanár véleménye alapján engedélyezheti, hogy a tanuló egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményét egy tanévben teljesítse. A tanulmányok alatti vizsgákról részletes leírás az iskola vizsgaszabályzatában található, mely a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet idevágó rendelkezései alapján készült. 25. A félév, illetve a tanév befejezése előtt 30 nappal a diák szaktanárait fogadóórán (vagy egyeztetett időpontban) keresheti fel félévi munkája megbeszélése céljából. Itt tájékozódhat várható érdemjegyéről is. A tanuló kérheti, hogy – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról. Ezért a félév illetve a tanév vége előtt 30 nappal az igazgatónál kezdeményezheti a független vizsgabizottság előtti vizsgát. 26. A tanuló részére kérelmére engedélyezhető egy évfolyam megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. 27. A tanuló az iskola igazgatójának írásos engedélyével más iskolával vendégtanulói jogviszonyt létesíthet. Az iskolai együttélés szabályai 1. Értéktárgyakat, informatikai és elektronikai eszközöket, nagyobb összegű pénzt a tanuló ne hozzon az iskolába! A befizetendő összeget azonnal adja át az illetékeseknek. Az iskola területén őrizetlenül hagyott értékekért az iskola nem tud felelősséget vállalni. 2. A talált tárgyakat a titkárságon vagy a portán kell leadni. 3. A könyvtárban használt, illetve az onnan kikölcsönzött dokumentumokért minden tanuló anyagilag felelős, a könyveket legkésőbb a tanév végéig vigye vissza. Hosszabb idejű vagy végleges távozás esetén a kölcsönzött könyvekkel el kell számolnia a könyvtárban. 4. Az iskolai rendezvények egy része nyitott. A meghívó személy, vagyis iskolánk tanulója felelősséggel tartozik vendége viselkedéséért. 5. Alkalomszerű délutáni foglalkozások céljára az iskola termei igénybe vehetők, a szándékot legalább 3 nappal előbb jelezni kell az iskola vezetőjének. A helyszín rendjéért és tisztaságáért a szervezők felelnek. 103

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2009) 3. Melléklet 6. Tanítás nélküli napokon a tanuló csak tanári felügyelettel használhatja az iskola helyiségeit és udvarát. 7. Iskolai hirdetés: Az iskolában plakátokat és hirdetéseket kifüggeszteni kizárólag az erre kijelölt helyen, csak az iskolavezetés előzetes engedélyezése után lehet. 8. A tanulók az iskola dolgozóiról és az iskoláról készült anyagokat digitális formában csak az érintettek személyiségi jogainak messzemenő betartásával tehetnek közzé. 9. Az iskolára, annak dolgozóira és diákjaira, vonatkozó bármilyen szöveg, kép-, videó- és hanganyag közzététele az érintettek hozzájárulása nélkül fegyelmi eljárást vonhat maga után. A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: a. az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, b. az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, c. a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, d. az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, az órához szükséges eszközök biztosítását. A tanulók és a szülők tájékoztatása 4. Az iskola igazgatója (vagy a megbízottja) tájékoztatja tanulókat a. az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről és az elért eredményekről a tanévnyitó és a tanévzáró ünnepélyen, b. az aktuális tudnivalókról az iskolarádióban, az iskola honlapján, a Dépületben elhelyezett hirdetőtáblán folyamatosan tájékoztatja, c. a diákközgyűlésen (tanévenként legalább egy alkalommal) beszámol a diákoknak és válaszol a kérdéseikre. 5. Az iskola a tanuló előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatja a tanulókat és szüleiket. 6. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik révén közölhetik az iskola igazgatóságával, tanáraival vagy a DÖK-kel. 7. Az iskola igazgatója a szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról a szülői értekezleteken tájékoztatja, és nyilvánosságra hoz minden olyan dokumentumot, amit a törvény előír. 8. Az osztályfőnökök és a tanárok az osztályok szülői értekezletein és a szaktanári fogadásokon és fogadóórákon tájékoztatják a szülőket a tanulók egyéni haladásáról. 9. A szülői értekezletek időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv határozza meg. 10. A szülők személyesen vagy képviselőik, tisztségviselőik révén közölhetik észrevételeiket az iskola igazgatóságával, tanáraival.

104


III.

3. Melléklet

Az iskola működési rendje, a tanulói kötelezettségek végrehajtásának módja

A működés rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 7.00 órától este 19 óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó tanulók felügyeletét az iskola reggel az első tanítási órától a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani. 3. Az iskolában a tanítási órák és az óra közi szünetek rendje a következő:

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

11. 12.

1. 745 830 2. 840 925 40 3. 9 1025 4. 1045 1130 40 5. 11 1225 6. 1235 1320 30 7. 13 1410 00 8. 15 1545 9. 1550 1635 A tanuló az iskolában ellenőrzőjével és taneszközeivel együtt köteles első tanórája megkezdéséig megjelenni a kijelölt tanteremben. A tanórán a tanuló köteles a tanár oktatási folyamattal kapcsolatos utasításainak megfelelően tevékenykedni. Az iskola gyakorlógimnázium, ezért a vezetőtanárok mentori irányításával tevékenykedő tanárjelölteket a tanároknak kijáró tisztelet illeti meg, és a tanuló köteles a tanárjelölt oktatási folyamattal kapcsolatos utasításait végrehajtani. Tanítási óra alatt a csoporthoz nem tartozó személynek a tanterembe belépni vagy onnan valakit kihívni csak igazgatói engedéllyel lehet. A tanórán digitális kép- és hang rögzítésére és lejátszására alkalmas eszköz, valamint mobiltelefon használata tilos. A tanórán tilos az evés, ivás és a rágózás. Az ellenőrző könyvbe minden tanuló maga köteles jegyeit azonnal beírni, tanárával (tanárjelölttel) láttamoztatni, és szüleivel aláíratni legalább egy hónapon belül. A tanárok minden más jellegű szöveges beírását is alá kell íratni a szülővel, illetve a kollégiumi nevelőtanárral. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 12.00 óra és 16.00 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a tanulók és a tanárok tudomására hozza.

A távolmaradás szabályai 12.

13.

Tanköteles korú tanuló a napi tanítás befejezése előtt nem hagyhatja el az iskolát, kivéve, ha szülője/gondviselője írásban az osztályfőnöktől vagy a szaktanártól a távozásra engedélyt kér. Az engedély kérelem és az engedélyezés az ellenőrző könyvben történik. Ha a tanulót nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig az ilyen tanórai foglalkozást a mulasztás, az értékelés és minősítés, továbbá a magasabb

105


14.

15.

16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

3. Melléklet

évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozáson lenne. Az iskolai foglalkozásról való távolmaradásra engedélyt adhat: a. a szaktanár (egy órára); b. az osztályfőnök (legfeljebb 3 napra); c. az igazgató (3 napnál hosszabb időre). Az engedélyezést az ellenőrzőben rögzíteni kell. Külső kikérő esetében a szülő írásos beleegyezése is szükséges. Az országos tanulmányi versenyeken szereplő tanulók tanulmányi szabadságot kapnak: a. az 1. fordulón: a verseny napját; b. a 2. forduló előtt: 2 napot a vizsga napján kívül; c. a 3. forduló előtt: 3 napot a vizsga napján kívül. A közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgára nyelvenként és fokozatonként a 4 év, 5 év, illetve a 6 év folyamán egyszer 3 nap igénybe vehető a vizsgák napján kívül. Előrehozott érettségi vizsgára vizsgaidőszakonként egyszer 3 nap vehető igénybe. Gépjárművezetői tanfolyammal kapcsolatban az iskola csak a vizsgán való részvétel idejét tekinti igazolt hiányzásnak. Az iskola orvosa által végzett vizsgálat után azonnal vissza kell menni az osztályba. A testnevelés órán a felmentett tanulók is kötelesek megjelenni, s az óra helyszínén tartózkodni. Eseti felmentést az ellenőrzőbe beírva, s a szülővel aláíratva lehet kérni. Az iskola tanulói kötelesek részt venni az iskola által szervezett ünnepségeken és megemlékezéseken. Ezekről a távolmaradást az osztályfőnök engedélyezheti. A hiányzások igazolásának rendje: a. Az előzetes engedély nélküli távolmaradást igazolni kell az ellenőrző könyvben, betegség esetén orvosi igazolással és szülői aláírással. Ha a tanuló nem igazolja a távolmaradást 8 napon belül, a mulasztott órái igazolatlanok. b. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve ha a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. c. A szülő egy tanítási évben félévente három tanítási napot igazolhat. d. Az a tanuló, akinek összes mulasztása meghaladja a 250 órát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület osztályozóvizsga tételét engedélyezte. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen A) a közoktatási törvény 8§-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott iskolai nevelésoktatás általános műveltséget alapozó szakaszában a kettőszázötven tanítási órát, B) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az 5. pontban meghatározott kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 106


3. Melléklet

e. Megszűnik a tanulói jogviszonya – a tanköteles tanuló kivételével – annak, aki igazolatlanul 30 tanítási óránál többet mulasztott, feltéve, hogy az iskola a szülőt legalább két alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. f. Az a tanuló, aki a tanóra megkezdésekor nincs benn az osztályteremben, késik. A késést az osztálynaplóba be kell jegyezni a megfelelő helyre. A késések a naplóbejegyzések alapján összeadódnak, és 45 perc igazolatlan késés egy igazolatlan órának, 45 perc igazolt késés egy igazolt órának számít. Négy igazolatlan késés után osztályfőnöki figyelmeztetés, nyolc igazolatlan késés után osztályfőnöki intés, további ismétlődő késések esetén fegyelmi büntetés jár. g. A tanítási órák helyett szervezett foglalkozásokon – tanításmentes munkanapokon – a távolmaradás csak igazoltan lehetséges. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy a. vigyázzon önmaga, társai és az iskola dolgozóinak testi épségére; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; a. azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi -, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; b. megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; c. az iskola rendjének és tisztaságának megóvása érdekében az előírásoknak megfelelően kezelje az oktatás során használt tárgyakat, és védje az intézmény létesítményeit, felszereléseit. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a. a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; b. a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; c. a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek olyan tárgyakat, amelyek a saját, ill. a társak testi épségét veszélyeztetik. d. az öltözőben jelentős értékű tárgyat ne tartsanak . Javasoljuk, hogy ezeket vigyék magukkal a foglalkozás helyszínére. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét, szűrését és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és a védőnő az iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban rendel. 4. Az iskola területén, illetve az iskola által szervezett programokon a dohányzás, alkohol és kábító hatású szerek forgalmazása, annak elősegítése és fogyasztása tilos. 5. Tilos az iskolában illetve az iskola által szervezett programokon, rendezvényeken alkohol vagy tudatmódosító szerek befolyása alatt megjelenni. Ilyen esetekben fegyelmi eljárás indítható. 6. A 18. életévüket betöltött tanulók az iskola udvarán a dohányzásra kijelölt helyen dohányozhatnak. 107


3. Melléklet

7. A tanulók az iskola udvarára – balesetvédelmi okból – gépkocsival nem hajthatnak be. A diákok az iskola gépjárműbejáratát (nagykapu) csak külön, személyre szóló engedély birtokában használhatják. A hetesek kötelességei 1. A hetesi kötelesség ellátása az osztály és az iskola érdekében kifejtett tevékenység, elmulasztásáért felelősségre vonás jár. 2. A heteseket terhelik azok a következmények, amelyek a kötelezettségeik elmulasztása miatt bekövetkező káresetekből adódnak. 3. A heteseket az osztály névsora szerint az osztályfőnök jelöli ki, fakultációs és egyéb kiscsoportos órákon a szaktanár. 4. Az osztály, illetve a csoport hetese köteles gondoskodni a tantermek belső rendjéről, a takarítás kivételével, szivacsról, krétáról, szellőztetésről, az ablakok bezárásáról, a villany leoltásáról. 5. A hetes jelenti a tanárnak, annak megérkezésekor, a létszámot és a hiányzókat. Csengetés után 10 perccel jelzi az irodában, ha az órára a tanár nem érkezik meg.

IV.

A tanulók jutalmazásának módjai, a fegyelmező intézkedések módjai és alkalmazásának elvei Jutalmazás és büntetés Azon tanulói közösségeket vagy egyes tanulókat, akiknek magatartása, szorgalma, tanulmányi és közösségi munkája az egyéni képességekhez mérten kiemelkedő vagy akik valamely szaktárgyban vagy valamilyen versenyen kimagasló eredményt értek el vagy bármely más módon hozzájárultak az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Jutalmazási formák: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

szaktanári dicséret; osztályfőnöki dicséret; nevelőtestületi dicséret; igazgatói dicséret; Kossuth dicsérőoklevél (osztálykeretben vagy munkaközösségi rendezvényen adjuk át) Kossuth-oklevél, könyvjutalom (az évzáró ünnepélyen adjuk át); Kossuth-emléklap, könyvjutalom (a ballagáson adjuk át); Kossuth- emlékplakett (a ballagáson adjuk át); mentesítés a tanítási napról; csoportos jutalmazás.

Az a tanuló, aki a Házirend előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy büntetésben részesül. Fegyelmező intézkedések (szaktanár, osztályfőnök, igazgató): a. b. c. d.

szaktanári figyelmeztetés; osztályfőnöki figyelmeztetés; osztályfőnöki intés; osztályfőnöki megrovás; igazgatói figyelmeztetés; igazgatói intés; igazgatói megrovás; tantestületi figyelmeztetés; tantestületi intés; tantestületi megrovás 108


1. 2.

3.

3. Melléklet

e. megbízatás visszavonása. f. eltiltás az iskolai kirándulástól Az iskolai büntetések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: a. az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; b. az egészségre ártalmas szerek (drog, szeszesital) iskolába hozatala, fogyasztása és forgalmazása; c. a szándékos károkozás; d. az iskola nevelői és alkalmazottai és a diáktársak emberi méltóságának megsértése; ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. Súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A fegyelmi eljárás lefolytatása előtt a kötelességszegő kiskorú tanuló szülője kérheti a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárásban a kötelességszegő, a sértett, a szülői szervezet és a diákönkormányzat képviselője vesz részt. Az egyeztetés eredményéről haladéktalanul tájékoztatni kell a fegyelmi eljárás megindítóját. Az egyeztetést a fegyelmi eljárás megindítását követő két héten belül le kell folytatni.

Fegyelmi büntetések (igazgató, tantestület): a. megrovás; b. szigorú megrovás; c. áthelyezés az évfolyam másik osztályába; d. áthelyezés másik, azonos típusú iskolába; tanköteles tanuló kivételével: e. eltiltás a tanév folytatásától; f. kizárás az iskolából. 4. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A magatartás és a szorgalom minősítése Magatartás 1. Példás (5) a tanuló magatartása, ha – életkorának megfelelően – iskolai és iskolán kívüli viselkedésével, munkájával kitűnik, és társainak követendő példát mutat. Az iskolai Házirendet betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Társaival és a felnőttekkel segítőkész. Nem lehet példás a magatartása annak a tanulónak, akinek: a. 1-nél több írásbeli (osztályfőnöki) figyelmeztetése van; b. igazgatói figyelmeztetése van; c. 2-4-nél több igazolatlan órája van; d. viselkedése ellen sorozatosan kifogás merül fel; e. magatartása ellen, akár egy tanár is megalapozott kifogást emel. 109


3. Melléklet

2. Jó (4) a tanuló magatartása, ha – életkorának megfelelően – iskolai és iskolán kívüli viselkedése, munkája általában kifogástalan, a legfontosabb iskolai rendszabályokat betartja, viselkedése kulturált, udvarias. Nem lehet jó a magatartása annak, akinek: a. 2-nél több írásbeli figyelmeztetése (osztályfőnöki) van; b. több igazgatói figyelmeztetése van; c. 5–7-nél több igazolatlan órája van; d. magatartása, viselkedése ellen több tanár is kifogást emel. 3. Változó (3) a tanuló magatartása, ha viselkedésével szemben rendszeresen kifogás merül fel, a Házirend ellen ismétlődően vagy súlyosan vét, rendszeretete ingadozó, felelősségérzete kialakulatlan, magatartása meggondolatlan, ugyanakkor igyekezet is tapasztalható nála a hibák kijavítására. Nem lehet változó a magatartása annak, akinek: a. 15-nél több igazolatlan órája van; b. több igazgatói vagy nevelőtestületi büntetése van. 4. Rossz (2) a tanuló magatartása, ha hanyag munkával, fegyelmezetlen viselkedésével az osztályközösség munkáját súlyosan akadályozza, társainak általában rossz példát mutat, emberi megnyilvánulásai felelőtlenek, durva, agresszív. Szorgalom 1. Példás (5) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában igényes, rendszeresen megbízható és pontos, a tanítási órákra való felkészülésében, otthoni munkájában – képességeihez és körülményeihez mérten – törekvést, odaadást tanúsít. 2. Jó (4) a tanuló szorgalma, ha iskolai és otthoni munkáját elvégzi, vállalt kötelezettségeit teljesíti. 3. Változó (3) a tanuló szorgalma, ha iskola és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, a munkában való részvétele figyelmetlen, pontatlan. 4. Hanyag (2) a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában megbízhatatlan, kötelességét rendszeresen elmulasztja.

V.

A diákönkormányzattal, rendelkezések

osztályközösségekkel

kapcsolatos

A tanulók közösségei

Az osztály 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógus vezető– az osztályfőnök áll. 2. Az eredményes tanulás céljából az iskolában évfolyam szinten is szerveződnek tanulócsoportok, ezeket a hetes képviseli. 3. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére tisztségviselőket választanak meg, az osztályt az iskola közösségében az osztálytitkár (vagy az ezzel megbízott tanuló) képviseli. A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 110


3. Melléklet

2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő nevelő illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak – a szülők írásbeli engedélyével – az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját – a diákkör által felkért – nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan meg kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat 7. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 8. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 9. A diákönkormányzat tevékenységét a diákönkormányzat által felkért és az iskola igazgatója által megbízott tanár(ok) segíti(k). 10. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákközgyűlés 1. Az iskola tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést tart. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 2. A diákközgyűlésen a diákönkormányzat diák-vezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. Tanórán kívüli foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára – a tanórai foglalkozások mellett – az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezeket minden tanév elején az osztályfőnök és a szaktanárok segítségével az igazgató meghirdeti. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését – az iskola igazgatójának megbízása alapján – olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. 111


3. Melléklet

Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik az iskolai, városi, megyei, országos és nemzetközi versenyek, vetélkedők (szaktárgyi, sport, művészeti stb.), melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. Kossuth-hét Minden év novemberében az iskola Kossuth-hetet szervez, délutánonként különféle rendezvényekkel, előadásokkal, kiállításokkal segít a tanulóknak a tanórán kívüli tudományos és kulturális tájékozódásban. A részvétel önkéntes. A Kossuth-héten a résztvevők esetében a tanárok a hét második munkanapjától eltekintenek számonkéréstől, ellenőrzéstől Kirándulások Az osztályok számára az igazgató (a szülők vagy a tanulók kérésére) tanulmányi kirándulás szervezését engedélyezheti minden tanévben előre meghatározott időpontban az osztályfőnök és kísérő tanár közreműködésével és irányításával. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programok szervezését engedélyezi (pl.: túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A tanulók részvétele a szabadidős rendezvényeken önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolarádió, iskolaújság A tanulók igény szerint bekapcsolódhatnak a DÖK által működtetett két fórum munkájába. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Nemzetközi kapcsolatok Az iskolának számos nemzetközi kapcsolata van. A tanárok szervezésében a tanulók részt vehetnek diákcserékben és a partnerkapcsolatok rendezvényein a szülők tudtával és az anyagi felelősség vállalásával. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy tanárjelölti felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Hit- és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 2. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 3. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat.

112


3. Melléklet

4. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell. A tanórán kívül foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a közoktatásról szóló törvény 59. § (5) bekezdésében biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti. 2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek. 3. Az osztályokat, tanulócsoportokat érintő kérdésekben a tanulók nagyobb csoportján az adott osztály tanulóinak 50%-át értjük.

VI.

Melléklet Tanulmányok alatti vizsgák 1. A tanuló osztályzatait az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán és a javítóvizsgán nyújtott teljesítmény alapján is meg lehet állapítani, ezek a tanulmányok alatti vizsgák. Az osztályozóvizsga az évközi teljesítmény megállapításának egyik módja, független vizsgabizottság előtt. Esetei: a. ha a tanulót felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b. ha engedélyezték számára, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a törvényben előírt időnél többet mulasztott, s a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Különbözeti vizsgára iskolaváltáskor kerülhet sor a helyi pedagógiai programnak megfelelően abban az iskolában, amelyben a tanuló a tanulmányait folytatni kívánja. Javító vizsga: a tanév végi elégtelen osztályzat miatt kerül rá sor. Javítóvizsgával folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, (a különbözeti vizsgáról) igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, az előírt időpontig nem tette le.) A javítóvizsgán az igazgató által megadott napon a tanköteles tanuló köteles megjelenni, a nem tanköteles tanuló megjelenhet. A javítóvizsga időpontját az igazgató az augusztus 15. és 31. közötti időszakban jelölheti ki. A javítóvizsga napját közzé kell tenni. A javítóvizsga idejéről és a javítóvizsgával kapcsolatos tudnivalókról a tanulót, illetve szülőjét írásban értesíteni kell. Osztályozóvizsgát és különbözeti vizsgát az iskola a tanuló írásbeli kérelmére minden év augusztusában szervez. A május és június hónapban előrehozott érettségi vizsgára jelentkező tanulók számára február hónapban is szervezhető osztályozó- és különbözeti vizsga. A tanulmányok alatti vizsgák: (11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján.) részeit – írásbeli, szóbeli, gyakorlati– a nevelőtestület határozza meg. A vizsgák bizottság előtt zajlanak, melynek elnökét és két tagját az igazgató bízza meg. 113


3. Melléklet

Az írásbeli vizsgák időtartama maximum 45 perc, magyar nyelv és irodalomból maximum 60 perc. Az írásbeli dolgozatokat elbírálás után a szóbeli vizsga megkezdése előtt be kell mutatni a vizsgabizottság elnökének. A szóbeli vizsga minimum 20 perc felkészülési időt követően legfeljebb 10 percig tart. A tanulmányok alatti vizsgák formái: írásbeli és szóbeli minden tantárgyból a következő esetek kivételével: csak írásbeli: matematika; írásbeli és gyakorlati: rajz; gyakorlati és szóbeli: informatika; csak gyakorlati: testnevelés. 2. Független vizsgabizottság előtt tehető vizsgák: az Oktatási Hivatal által kijelölt intézmény szervezi. (A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetőleg a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be igényét, az igazgató a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik az első félév, illetve a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül a tanuló kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet három napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.) További szabályok: - Ha a tanuló magántanuló, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Az iskola, amellyel a tanuló jogviszonyban áll, állapítja meg osztályzatait, dönt a továbbhaladásáról, de a magántanuló is kérheti, hogy független vizsgabizottság előtt adhasson számot tudásáról. - Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetve a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló jogviszonyban áll. A felvételi eljárás iskolai szabályai A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt nyújtó tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található. További pontegyenlőség esetén, az írásbeli vizsgán nyújtott teljesítmény, majd ennek matematika eredménye dönt. Ha a sorrenddel így sem állapítható meg, az országos tanulmányi és sportversenyeken elért eredmény rangsorol.

VII.

Záró rendelkezések

Az iskolai házirend elfogadása és jóváhagyása Az iskolai házirendet az iskolai diákönkormányzat 2010. év május hó 24. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: Debrecen, 2010. május 24. …………………………………… iskolai diákönkormányzat vezetője Az iskolai házirendet az iskolaszék 2010. év május hó 24. napján tartott ülésén megtárgyalta, és a benne foglaltakkal egyetértett. Kelt: 2010. május 24. 114


3. Melléklet

…………………… az iskolaszék elnöke Az iskolai házirendet az iskola nevelőtestülete 2010. év május hó 31. napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: 2010. május 31. Kovács István igazgató Az iskola házirendjét a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok megbízásából jóváhagyom. Kelt: Debrecen, 2010. június 1. Prof. Dr. Gaál István TEK elnökhelyettes

PH.

Prof. Dr. Gaál István TEK elnökhelyettes Ez a házirend 2010 szeptember 1. napján – az iskola fenntartójának, a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok jóváhagyásával – lépett hatályba. A házirendbe foglalt rendelkezések módosítása az érintett felek egyetértésével és a módosításra vonatkozó előírások betartásával történhet. Kelt: Debrecen, június 2.

P.H.

igazgató

115


3. Melléklet

Igazgatóhelyettesi munkaköri leírások A tanárképzési igazgatóhelyettes munkaköri leírása I. A munkakör megnevezése: a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának tanárképzési igazgatóhelyettese II. Hatásköre, felelőssége: az igazgató és az általános, valamint a gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa, segíti őket, távollétükben teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát; közvetlenül és közvetve felelős az iskola szakmai, pedagógiai, operatív és adminisztrációs tevékenységéért; részt vesz a nevelőtestület vezetésében. III. A foglalkoztatás módja: határozatlan idejű kinevezés IV. Közalkalmazotti besorolása: V. Általános feladatai: 1. Gimnáziumi képzés – dokumentumok: • ellenőrzi az alapdokumentumok (Oktatási Törvény, Nemzeti Alaptanterv, Kerettantervek, miniszteri rendeletek, az iskolai HPP stb.) érvényesülését, végrehajtását; • összefogja az iskolában folyó tanterv-átalakító, korszerűsítésre irányuló feladatokat. 2. Oktatás és nevelés az iskolában: • tervezi, szervezi és ellenőrzi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; • kéthavonta ellenőrzi az osztálynaplókat a VII-VIII. évfolyamokon; • látogatja a tanítási órákat; óralátogatásai során kiemelten ellenőrzi a magyar nyelv és irodalom, az angol, a francia, a latin, a német, az orosz, a rajz, az ének tantárgyakat és az e tárgyakból szervezett szakmai munkaközösségek foglalkozásait; • ellenőrzi a fakultációs és a szakköri munkát, az egyéb, általa felügyelt tantárgycsoport tanórán kívüli tevékenységét; • óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, az ellenőrzőket és a dolgozatfüzeteket; • felügyeli az iskolai könyvtár működését. 3. Iskolaszervezés: • részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában; • részt vesz az iskola gazdasági ügyeinek intézésében; • részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében; • az iskola tanárainak minősítésekor segítséget ad az igazgatónak; • figyelemmel kíséri a megjelenő pályázatokat, ezekről tájékoztatást ad; pályázatokat készít, és irányítja a tantestület ilyen irányú munkáját; • részt vesz a tanári és vezetőtanári pályázatok előkészítésében és elbírálásában; • igazgatói és más felkérésre beszámolót, jelentést készít; • javaslatot tesz az iskola dolgozóinak kitüntetésére, jutalmazására, esetleges elmarasztalására (fegyelmi eljárás); • felügyeli a félévi és az év végi osztályozó értekezleteket; • engedélyezi a szükséges és indokolt óracseréket; • indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb idejű távolmaradását; • a tantermek és az iskola egyéb helyiségeinek állagmegóvása érdekében kéthavonta ellenőrzést végez az iskola gondnokával együttműködve; • közreműködik az iskola épületeinek további felújításában;

116


3. Melléklet

utasításokat ad az iskola tanárainak, technikai dolgozóinak, az iskola tanulóinak, és munkájukat ellenőrzi; • felelős az iskola ügyviteli munkájáért; • munkabizottságokat vezet az igazgató megbízásából. 4. Aláírási, ellenőrzési jogkör: • igazolhatja a tanulói jogviszonyt; • a dolgozók és a tanulók számára munkavállalási engedélyt adhat ki; • másodlatokat adhat ki és hitelesíthet; • aláírhat 50.000 Ft alatti számlákat, és engedélyezheti az átutalásokat; • aláírhatja az útiszámlákat; • átveheti az iskola címére érkező küldeményeket, és felbonthatja a nem névre szólókat; • joga a házipénztár ellenőrzése, az irattár és a különösen fontos értékek őrzésére szolgáló páncélszekrény kezelése; • joga - szükség szerint - az iskola kiürítésének elrendelése. 5. Kötelezettségek: • végrehajtja az Egyetem, a Tanárképzési Kollégium, a megyei és a városi önkormányzatok és az igazgató rendelkezéseit; • munkájáról vezetői megbeszéléseken és - előzetes megállapodás szerint nevelőtestületi értekezleteken beszámol; • a tanulók, szülők és dolgozók személyiségjogait érintő információkat, különösen a munkája során tudomására jutott adatokat hivatali titokként megőrzi. VI. Kiemelt feladatok 1. Külföldi kapcsolatok: • ellátja az iskola külföldi kapcsolatainak szervezésével, lebonyolításával és felügyeletével kapcsolatos teendőket; • szervezi az iskolába érkező vendégek fogadását; • a külföldre menő ösztöndíjas diákokról referenciát ad; • az iskola UNESCO felelőse. 2. Tanulmányi versenyek: • megszervezi, ellenőrzi, felügyeli az országos, regionális, megyei és városi tanulmányi versenyeket; • kapcsolatot tart a KÁOKSZI-val, az OKÉV-vel, aMegyei Pedagógiai Intézettel. 3. Ünnepélyek, közösségi alkalmak, iskolakép: • irányítja az iskolai ünnepélyek, rendezvények szervezését, felügyeli azokat; • irányítja az iskola közösségi alkalmainak (kirándulás, tantestületi rendezvények, nyugdíjas-találkozók stb.) szervezését, lebonyolítását; • felügyeli és befolyásolja az iskola arculatának alakulását; • megszervezi alkalmanként az iskoláról szóló kiadványok, a beiskolázást segítő tájékoztató füzetek, az évkönyv megjelenését, és felügyeli a Gála lebonyolítását; • felügyeli a Kossuth-hét rendezvényeit. 4. A tanulók nevelése: • engedélyezi az osztályok tanórán kívüli összejöveteleit, klubdélutánjait; • segíti és ellenőrzi az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységét; • kapcsolatot tart az iskola nem debreceni diákjai számára elhelyezést biztosító kollégiumokkal; • segíti a diákönkormányzat munkáját.

117


3. Melléklet

6. Tanárképzés: • részt vesz a Tanárképzési Kollégium munkájában; • a Tanárképzési Kollégium javaslata alapján elkészíti a tanárjelöltek beosztását; • irányítja, szervezi és ellenőrzi a tanárjelöltek zárótanításait; • összesíti és továbbítja a tanárjelöltek minősítéseit; • szervezi és irányítja az egyetemi hallgatók hospitálásait, nevelési gyakorlatait; • látogatja, ellenőrzi a tanárjelöltek óráit, a megbeszéléseket; • engedélyezi a tanárjelöltek öt munkanapot meg nem haladó távollétét; • összehangolja a tanárjelöltek gyakorlásának szervezeti és tartalmi kérdéseit a DE Tanárképzési Bizottságával, Tanárképzési Kollégiumával, tanárképzési rektorhelyettesével, Neveléstudományi Tanszékével, Dékáni Hivatalaival, szakintézeteivel, vezetőtanáraival. VII. A tanárképzési igazgatóhelyettes közvetlen felettese: a DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának igazgatója VIII. A munkavégzés helye: a DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. A munkaköri leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva - a munkáltató fenntartja. Kovács István igazgató A munkaköri leírásban foglalt feladataimat, hatáskörömet és felelősségemet megismertem, megértettem, ezekkel egyetértek, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Tudomásul veszem, hogy munkámat a munkaköri leírás, az iskola feladataiból adódó utasítások és az érvényes jogszabályok, ügyviteli utasítások megtartásával végzem. tanárképzési igazgatóhelyettes Debrecen, 2010. Látta: az FDSz iskolai bizottságának vezetője

118


3. Melléklet

Az általános igazgatóhelyettes munkaköri leírása I. A munkakör megnevezése: a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának általános igazgatóhelyettese II. Hatásköre, felelőssége: az igazgató, a tanárképzési és a gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa, segíti őket. Az igazgató távollétében teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát. Közvetlenül és közvetve felelős az iskola szakmai, pedagógiai, operatív és adminisztrációs munkájáért. Részt vesz a nevelőtestület vezetésében, munkájának irányításában. Munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen beszámol az igazgatónak. III. A foglalkoztatás módja: határozatlan idejű kinevezés IV. Közalkalmazotti besorolása: V. Általános feladatai 1. Gimnáziumi képzés – dokumentumok: • ellenőrzi az alapdokumentumok (Oktatási Törvény, Nemzeti Alaptanterv, Kerettantervek, miniszteri rendeletek, az iskolai HPP stb.) érvényesülését, végrehajtását; • összefogja az iskolában folyó tanterv-átalakító, korszerűsítésre irányuló feladatokat. 2. Oktatás és nevelés az iskolában: • tervezi, szervezi és ellenőrzi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; • kéthavonta ellenőrzi az osztálynaplókat a XI-XII. évfolyamokon; • látogatja a tanítási órákat; óralátogatásai során kiemelten ellenőrzi a történelem, a filozófia, a testnevelés tantárgyakat és az e tárgyakból szervezett szakmai munkaközösségek foglalkozásait; • ellenőrzi a fakultációs és a szakköri munkát, az egyéb, általa felügyelt tantárgycsoport tanórán kívüli tevékenységét; • óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, az ellenőrzőket és a dolgozatfüzeteket. 3. Iskolaszervezés: • részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában; • részt vesz az iskola gazdasági ügyeinek intézésében; • részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében; • az iskola tanárainak minősítésekor segítséget ad az igazgatónak; • figyelemmel kíséri a megjelenő pályázatokat, ezekről tájékoztatást ad; pályázatokat készít, és irányítja a tantestület ilyen irányú munkáját; • részt vesz a tanári és vezetőtanári pályázatok előkészítésében és elbírálásában; • igazgatói és más felkérésre beszámolót, jelentést készít; • javaslatot tesz az iskola dolgozóinak kitüntetésére, jutalmazására, esetleges elmarasztalására (fegyelmi eljárás); • felügyeli a félévi és az év végi osztályozó értekezleteket; • engedélyezi és adminisztrálja a szükséges és indokolt óracseréket; • indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb idejű távolmaradását; • a tantermek és az iskola egyéb helyiségeinek állagmegóvása érdekében kéthavonta ellenőrzést végez az iskola gondnokával együttműködve; • utasításokat ad az iskola tanárainak, technikai dolgozóinak, az iskola tanulóinak, és munkájukat ellenőrzi; 119


3. Melléklet

felelős az iskola ügyviteli munkájáért; figyelemmel kíséri, ellenőrzi az iskolai adminisztratív munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak munkáját (gazdaságvezető, irodavezető); • munkabizottságokat vezet az igazgató megbízásából. 4. Aláírási, ellenőrzési jogkör: • igazolhatja a tanulói jogviszonyt; • a dolgozók és a tanulók számára munkavállalási engedélyt adhat ki; • másodlatokat adhat ki és hitelesíthet; • aláírhat 50.000 Ft alatti számlákat, és engedélyezheti az átutalásokat; • aláírhatja az útiszámlákat; • átveheti az iskola címére érkező küldeményeket, és felbonthatja a nem névre szólókat; • joga a házipénztár ellenőrzése, az irattár és a különösen fontos értékek őrzésére szolgáló páncélszekrény kezelése; • joga - szükség szerint - az iskola kiürítésének elrendelése; 5. Kötelezettségek: • végrehajtja az Egyetem, a megyei és a városi önkormányzatok és az igazgató rendelkezéseit; • munkájáról vezetői megbeszéléseken és - előzetes megállapodás szerint nevelőtestületi értekezleteken beszámol; • a tanulók, szülők és dolgozók személyiségjogait érintő információkat, különösen a munkája során tudomására jutott adatokat hivatali titokként megőrzi. VI. Kiemelt feladatok 1. Vizsgák, pályaválasztás: • felügyeli az érettségi lebonyolításának szervezését, e téren a törvényesség betartását; • előkészíti a javító, osztályozó és különbözeti vizsgákat, ezeket megszervezi, az ezzel kapcsolatos dokumentációt rendszeresen ellenőrzi; • végzi a XII. évfolyamos (végzős) tanulók továbbtanulásával kapcsolatos szervező és adminisztrációs munka irányítását, lebonyolítását, az iskola pályaválasztási felelőse. 2. A tanulmányi folyamat szervezése: • engedélyezi az idegen nyelvek tanulásának megszűnését; • szervezi a fakultációs munkákat és a szakköri életet; 3. Adminisztráció: • elkészíti, ellenőrzi az iskola statisztikai adatszolgáltatását; • nyilvántartja a pedagógusok szorgalmi időn belüli szabadságát, távollétét; • intézi a helyettesítések beosztását, ügyel ezek szakszerűségére; • szervezi és ellenőrzi a tanórán kívüli nevelési feladatok (ügyeletek, szülői értekezlet stb.) ellátását; • eseménynaptárt készít a tanév időtartamára vonatkozóan; • szervezi a dolgozók munka melletti továbbtanulásának, továbbképzésének ügyeit. 4. Ellenőrzés: • figyelemmel kíséri az óraadók munkáját; • felügyeli az iskola sportkörének munkáját; • folyamatosan ellenőrzi az anyakönyveket, a törzskönyv vezetését; 5. A diákok ügyei: • segíti az iskolai diákönkormányzatot; • engedélyezi az osztályok tanórán kívüli összejöveteleit, klubdélutánjait; • szervezi a tanulók jutalmazásával kapcsolatos teendőket; • a diákok szociális juttatásainak (tankönyvsegély, segélyek) ügyeinek irányítója; 120


3. Melléklet

• megszervezi a tanulók orvosi vizsgálatait. 6. Iskolaszék: • felkérésre részt vesz az iskolaszék munkájában. 7. Minőségbiztosítás: • összefogja és segíti az iskolában a minőségbiztosítási munkacsoport tevékenységét. VII. Az általános igazgatóhelyettes közvetlen felettese: a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának igazgatója VIII. A munkavégzés helye: A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. A munkaköri leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva - a munkáltató fenntartja. Kovács István igazgató A munkaköri leírásban foglalt feladataimat, hatáskörömet és felelősségemet megismertem, megértettem, ezekkel egyetértek, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Tudomásul veszem, hogy munkámat a munkaköri leírás, az iskola feladataiból adódó utasítások és az érvényes jogszabályok, ügyviteli utasítások megtartásával végzem. általános igazgatóhelyettes Debrecen, 2010. Látta: az FDSz iskolai bizottságának vezetője

121


3. Melléklet

A gazdasági igazgatóhelyettes munkaköri leírása I. A munkakör megnevezése: a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának gazdasági igazgatóhelyettese II. Hatásköre, felelőssége: az igazgató, az általános és a tanárképzési igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa, segíti őket. Távollétükben teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát. Közvetlenül és közvetve felelős az iskola szakmai, pedagógiai, operatív és adminisztrációs munkájáért. Részt vesz a nevelőtestület vezetésében, munkájának irányításában. Munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen beszámol az igazgatónak. A gazdasági igazgatóhelyettes a gazdasági ügyek menetéért személyében is felelős. III. A foglalkoztatás módja: határozatlan idejű kinevezés IV. Közalkalmazotti besorolása: V. Általános feladatai 1. Gimnáziumi képzés – dokumentumok: • ellenőrzi az alapdokumentumok (Oktatási Törvény, Nemzeti Alaptanterv, Kerettantervek, miniszteri rendeletek, az iskolai HPP stb.) érvényesülését, végrehajtását; • összefogja az iskolában folyó tanterv-átalakító, korszerűsítésre irányuló feladatokat. 2. Oktatás és nevelés az iskolában: • tervezi, szervezi és ellenőrzi az iskolában folyó oktató-nevelő munkát; • kéthavonta ellenőrzi az osztálynaplókat a XI-XII. évfolyamokon; • látogatja a tanítási órákat; óralátogatásai során kiemelten ellenőrzi a fizika, a kémia, a biológia, a számítástechnika tantárgyakat és az e tárgyakból szervezett szakmai munkaközösségek foglalkozásait; • ellenőrzi a fakultációs és a szakköri munkát, az egyéb, általa felügyelt tantárgycsoport tanórán kívüli tevékenységét; • óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést, az ellenőrzőket és a dolgozatfüzeteket. 3. Iskolaszervezés: • részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában; • részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében; • az iskola tanárainak minősítésekor segítséget ad az igazgatónak; • figyelemmel kíséri a megjelenő pályázatokat, ezekről tájékoztatást ad; pályázatokat készít, és irányítja a tantestület ilyen irányú munkáját; • részt vesz a tanári és vezetőtanári pályázatok előkészítésében és elbírálásában; • igazgatói és más felkérésre beszámolót, jelentést készít; • javaslatot tesz az iskola dolgozóinak kitüntetésére, jutalmazására, esetleges elmarasztalására (fegyelmi eljárás); • felügyeli a félévi és az év végi osztályozó értekezleteket; • engedélyezi és adminisztrálja a szükséges és indokolt óracseréket; • indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb idejű távolmaradását; • a tantermek és az iskola egyéb helyiségeinek állagmegóvása érdekében kéthavonta ellenőrzést végez az iskola gondnokával együttműködve; • utasításokat ad az iskola tanárainak, technikai dolgozóinak, az iskola tanulóinak, és munkájukat ellenőrzi; 122


3. Melléklet

felelős az iskola ügyviteli munkájáért; figyelemmel kíséri, ellenőrzi az iskolai adminisztratív munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak munkáját (gazdaságvezető, irodavezető); • munkabizottságokat vezet az igazgató megbízásából. 4. Aláírási, ellenőrzési jogkör: • igazolhatja a tanulói jogviszonyt; • a dolgozók és a tanulók számára munkavállalási engedélyt adhat ki; • másodlatokat adhat ki és hitelesíthet; • aláírhat számlákat, és engedélyezheti az átutalásokat; • aláírhatja az útiszámlákat; • átveheti az iskola címére érkező küldeményeket, és felbonthatja a nem névre szólókat; • joga a házipénztár ellenőrzése, az irattár és a különösen fontos értékek őrzésére szolgáló páncélszekrény kezelése; • joga - szükség szerint - az iskola kiürítésének elrendelése. 5. Kötelezettségek: • végrehajtja az Egyetem, a megyei és a városi önkormányzatok és az igazgató rendelkezéseit; • munkájáról vezetői megbeszéléseken és - előzetes megállapodás szerint nevelőtestületi értekezleteken beszámol; • a tanulók, szülők és dolgozók személyiségjogait érintő információkat, különösen a munkája során tudomására jutott adatokat hivatali titokként megőrzi. VI. Kiemelt feladatok 1. Az iskola gazdálkodási ügyeinek intézése: • irányítja az iskola gazdasági ügyeinek intézését; • közvetlenül irányítja és ellenőrzi az iskola gazdasági csoportját; iránymutatást ad a pénzügyi munkához, tevékenységhez, és ellenőrzi ezen tevékenységeket; • az intézmény feltételrendszerének javítása, valamint a változó feladatok, korszerűsítések miatt jelentkező igények kielégítése érdekében középtávú fejlesztési tervet készít, figyelembe véve a szükségletek és a lehetőségek összhangját; • gazdasági ügyekben - az igazgatóval történt előzetés tervezés, egyeztetés után önállóan dönt, intézkedik; • képviseli az intézményt gazdasági ügyekben a fenntartónál, a felügyeleti szervnél, külső szerveknél, társintézményeknél, vállalatoknál, egyéb vállalkozókkal kapcsolatban, valamint az iskolával kapcsolatba lépő hatóságoknál; • a Debreceni Egyetem költségvetése alapján összeállítja az intézmény éves költségvetését, és annak végrehajtása során irányítja és ellenőrzi a munkát, a költségvetési előírások betartását, különös tekintettel az időarányos teljesítésre és hatékony felhasználásra; • felkérésre elkészíti az időarányos gazdasági beszámolót, s ezt a vezetői testület elé terjeszti megvitatásra, tájékoztatás céljából; • az intézmény gazdálkodásával kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettsége van; • az igazgatót rendszeresen tájékoztatja végzett munkájáról, fontosabb döntéseiről. 2. A tanulmányi folyamat szervezése: • irányítja az órarendkészítést és a tanrend szervezését; • segíti az igazgatót a tantárgyfelosztás elkészítésében; • segíti az igazgatót a pályaorientációnak megfelelő fakultáció, tanulmányi folyamat megszervezésében.

123


3. Melléklet

3. A diákok ügyei: • segíti az iskolai diákönkormányzatot; • engedélyezi az osztályok tanórán kívüli összejöveteleit, klubdélutánjait; • összefogja az iskola tehetséggondozó tevékenységét; • felügyeli a szakkörök, diákkörök munkáját; • az igazgatóhelyettesek bevonásával megszervezi a beiskolázási eljárásokat, a nyílt napokat és a felvételi vizsgákat. 4. Ellenőrzés: • ellenőrzi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét; • az intézmény objektumai állagának, helyzetének időszakonkénti felmérését az igazgatóhelyettesek bevonásával elvégzi. Erről emlékeztető feljegyzést készít az igazgató és a tágabb iskolavezetés számára; • ellenőrzi a bérleti szerződések ügyeit; • ellenőrzi a leltározást, a leltározási fegyelem betartását, s vezeti az időnként esedékes selejtezés végrehajtását. 5. Adminisztráció: • nyilvántartja és elszámolja az iskola tanárainak túlóráit; • összefogja és nyilvántartja a dolgozók szabadságolási ügyeit. 6. A dolgozók ügyei: • figyelemmel kíséri a dolgozók, főleg a fizikai dolgozói állományba tartozók munkavégzésének feltételeit, szükség szerint intézkedik a feltételek javítása érdekében; • véleményt mond a gazdasági csoport dolgozói és a fizikai állományú alkalmazottak béremelésével és jutalmazásával kapcsolatos kérdésekben. Kezdeményezheti a hatáskörébe tartozó dolgozók kitüntetését. Ugyancsak intézkedhet - indokolt esetben az érintett alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása ügyében; VII. A gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen felettese: a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának igazgatója VIII. A munkavégzés helye: A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. A munkaköri leírás módosításának jogát - a körülményekhez igazodva - a munkáltató fenntartja. Kovács István igazgató A munkaköri leírásban foglalt feladataimat, hatáskörömet és felelősségemet megismertem, megértettem, ezekkel egyetértek, és magamra nézve kötelezőnek elismerem. Tudomásul veszem, hogy munkámat a munkaköri leírás, az iskola feladataiból adódó utasítások és az érvényes jogszabályok, ügyviteli utasítások megtartásával végzem. gazdasági igazgatóhelyettes Debrecen, 2010. Látta: az FDSz iskolai bizottságának vezetője 124


3. Melléklet

Az osztályfőnök munkaköri leírása Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. • A megbízás az osztály gimnáziumi tanulmányainak befejezéséig, illetve visszavonásáig szól; • munkájáért a jogszabályokban meghatározott pótdíj illeti meg; • tevékenyen részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában; • az osztályban folyó pedagógiai munka irányítója és koordinátora; • figyelemmel kíséri osztálya tanulóinak személyiség - formálódását; • felügyeli a törvényben biztosított gyermeki jogi érvényesülését; • az ODB-vel együttműködve irányítja az osztályközösség életét; • tájékozódik a diákok tanulmányi előmeneteléről; • tájékoztatja a tanulókat a pályaválasztás és a továbbtanulás lehetőségeiről, segít az orientációban; • elvégzi az osztályfőnöki munkához tartozó adminisztrációs feladatokat; • vezeti és ellenőrzi az osztálynaplót; • kitölti a beírási naplót, a törzslapot, a félévi értesítőt; - kitölti a bizonyítványt, anyakönyvet; • elkészíti az osztály-statisztikát; • folyamatosan regisztrálja a tanulók hiányzásait, és elbírálja a hiányzások igazolását; • felügyeli az ellenőrzőkönyvek szabályszerű vezetését; • dönt a magatartás és szorgalom minősítésekről; • a jogszabályoknak és a házirendnek megfelelően jutalmaz ill. büntet, valamint javaslatot tesz ezekre; • figyelemmel kíséri a tanulók szociális körülményeit, és javaslatot tesz segélyekre, támogatásokra; • előkészíti és vezeti a félévi és az év végi osztályértekezleteket; • rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel és félévente legalább egy szülői értekezletet szervez; • az ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket az iskola és az osztály életének legfontosabb eseményeiről; • a jogszabályoknak megfelelően értesítést küld a hiányzásokról, és szükség esetén családlátogatásra megy; • a 11. és 12. évfolyamon közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában; • felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért; • osztálya számára - munkatervi program szerint - évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezhet, melynek felelős vezetője; • az osztályba járó tanulók problémáiról szükség szerint tájékoztatja az igazgatót, és felkérésre jellemzést, ajánlást készít az osztályba járó tanulókról; • engedélyezi az osztályába járó tanulók 3 napot meg nem haladó hiányzásait.

125


3. Melléklet

A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma könyvtárának

.

KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2007

„A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában folyó oktató-nevelő munka arra irányul, hogy olyan általános műveltséget adjon, amely motivál, amelyhez magyarságtudat és erkölcsi értékrend társul. A tantestület és a tanárjelöltek munkájának eredményeként iskolánk tanulói olyan érettségi bizonyítvány birtokába jutnak, amely megfelel az európai kívánalmaknak, útlevél a felsőfokú továbbtanuláshoz. Az iskolánkkal kapcsolatba kerülő tanárjelöltek indíttatást kapnak pályájukhoz, hasznosítható tapasztalatokat szereznek feladataik végzéséhez. A szó nemes értelmében vett elit, azaz minőség-elvű gimnáziumként kívánunk működni, ezért nagy gondot fordítunk a tehetségek felkutatására, gondozására, kibontakoztatására. Azt is tudatosítani kívánjuk, hogy eredményt csak munkával, olykor lemondással lehet elérni.” Titkó István Igazgató AZ ISKOLA Az iskola funkció szerint egyrészt közoktatási feladatokat ellátó gimnázium, másrészt gyakorlógimnázium. Jelenleg 851 tanuló, 69 tanár (a távollévőkkel együtt összesen 75 tanárunk van) dolgozik az épületben, és évente mintegy 200-250 tanárjelölt végzi gyakorlatát a közismereti, pedagógiai és pszichológiai tárgyakból. INTÉZMÉNYVEZETÉS ÉS KÖNYVTÁR A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma könyvtárának kiemelkedően jó infrastrukturális feltételei biztosítják a tanulási, önművelési követelmények, elvárások maximális kielégítését. Az intézményvezetés 214 négyzetméteres helyiségben teszi lehetővé a könyvtár működését. A tágas kölcsönző szobán kívül 8 számítógéppel ellátott Internet szobát bocsátott a tanulók rendelkezésére. A 30 –60 fő befogadására alkalmas tágas, világos és barátságos olvasóterem kialakításával pedig lehetővé tette, hogy a könyvtárnak rendezvényterme legyen, amellyel az iskolai élet szerves részét alkotja, és ahol a könyvtári informatika órákon és a könyvtári szakórákon kulturált körülmények között dolgozhatnak a diákok. A vezetés lehetőséget adott a Szirén adatbázis és integrált keresőrendszer megvásárlására. Ezzel biztosította, hogy az állomány számítógépes feldolgozása és tartalmi feltárása után a könyvtárostanárok mentesüljenek a nehézkes és időrabló könyvtári adminisztrációtól, és az így felszabadult idejüket a könyvtárpedagógiai feladatok megvalósítására fordíthassák. A könyvtár 26 ezres teljes állományának elektronikus feldolgozása befejeződött. Az így létrejött - tartalmilag is alaposan feltárt - adatbázis az iskola hálózatán keresztül valamennyi számítógépről elérhető és használható. Hamarosan a világhálón keresztül is látható lesz. Mindez nagyban megkönnyíti a felhasználók tájékozódását a könyvtár állományában. A vezetés a tárgyi feltételek mellett a személyi feltételeket is megteremtette ahhoz, hogy a minőségelvű gimnáziumban a könyvtárban is minőségi munka folyhasson. A könyvtár működését két szakképzett könyvtárosok biztosítják: egy főállású könyvtárostanár és egy főállású informatikus könyvtáros. Heti 33 órában teszik lehetővé a könyvtári szolgáltatások igénybevételét. A könyvtárostanár felel a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. Az iskolavezetés felügyeli a könyvtárostanárok és a tantestület hatékony együttműködését, tudva, hogy a fejlett pedagógiai-módszertani kultúra és az igényes tantárgyi integráció 126


3. Melléklet

előfeltétele, hogy az iskola valamennyi pedagógusa szerepet vállaljon a könyvtár-pedagógiai program megvalósításában. A tárgyi és személyi feltételek megteremtésével a könyvtár az iskola forrásközpontjává vált. Az önálló információszerzés és az önművelés, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges módszerek elsajátításának helyszíne lett. A tanórán megszerzett tudás- és ismeretanyagot háttér-információkkal bővítő az iskola egészébe szervesen illeszkedő intézményrésszé vált. A KÖNYVTÁROSTANÁROK FELADATAI AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁBAN A bejövő 7. és 9. évfolyamok diákjait megismertetik a könyvtárral. A 9. osztályok számára könyvtárhasználati órákat tartanak – tömbösítve, csoportbontásban -, melyek. az informatika részeként épülnek be a műveltséganyagba. (Az órák a NAT iránymutatásával készült helyi tanterv alapján épülnek fel.) Önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelnek. Egyénhez igazított differenciált tanulásszervezéssel, az életkori sajátosságok figyelembevételével és változatos tevékenységformák alkalmazásával a könyvtárhasználati gyakorlati technikák elsajátíttatására törekszenek. Részt vesznek a tehetséggondozásban a versenyre, vetélkedőkre készülő tanulók munkájának segítésével, a szakköri foglalkozások előkészítésével. A honismereti különgyűjteményt létrehozva segítik a tanulók tájékozódását szűkebb környezetükben. Kiemelt feladat a gyakorló tanításban résztvevő tanárjelöltek ellátása a korszerű módszertani segédanyagokkal és tájékoztatásuk a könyvtárhasználat tantárgyi integrációjáról. 7-8.osztály. Az iskolában 2-2 hetedik és nyolcadik osztály van. Az új iskolába belépve csoportbontásban osztályfőni órákon ismerkednek meg a könyvtár rendjével és használatának szabályaival. Ezen évfolyamok számára könyvtárhasználati órák nincsenek. Az általános iskolából hozott ismereteikre alapozunk. Osztályfőnöki órák keretében csoportbontásban van lehetőségük a megszerzett könyvtárhasználati ismereteiket gyakorolni. Kiemelt feladat a hetedik és nyolcadik osztályosok olvasás iránti érdeklődésének fenntartása vagy felkeltése, ennek érdekében félévente egyszer osztályszintű vetélkedőt és évfolyamszintű játékokat szervezünk számukra. 9 12. osztály Könyvtárhasználati órák A könyvtárhasznát tanmenetben szereplő foglalkozásokat tömbösítve tartjuk a 9. osztályban 6 órát csoportbontásban. A 12 osztályban 2 órát. A tanulók ezeken osztályzatot kapnak, mely egyben az adott hónap informatika osztályzata. A középszintű informatika érettségin könyvtárhasználati tételek is szerepelnek. Az erre való felkészítés folyik a 12.osztály 2 könyvtárhasználat óráján. A KÖNYVTÁROSTANÁROK ÉS A TANTESTÜLET TEVÉKENYSÉGÉNEK KOORDINÁCIÓJA A könyvtár vezetője a tantárgyközi tanítás egyik centrális gondozója. Szervezi és összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárra épülő pedagógiai fejlesztő-önművelő tevékenységet. A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat is, az egész tantestület közös ügye. A könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére való ösztönzést valamennyi tanár feladatának tartja. Szaktárgyuk műveltséganyagába beépítik a médiatári információszerzés különböző csatornáit. Mindennapi munkájuk része a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. A tanítás során törekszenek arra, hogy megalapozzák tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. 127


3. Melléklet

Valamennyi tantárgy tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati kompetenciára, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra, a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. A könyvtári szakórák valamennyi tantárgy tanmenetében szerepelnek. Minden év elején egyeztet a könyvtárostanár és a szaktanár, és megállapodnak a könyvtári szakórák témájában, óraszámában és időbeni ütemezésében. Az év során egymással folyamatosan konzultálva a könyvtárostanár feltárja a téma feldolgozásának könyvtári lehetőségeit, összegyűjti a szükséges dokumentumokat, javaslatokat tesz a szatanárnak a feldolgozás módjára. Az óra megtartásának lehetséges helyszínei: • osztályterem • könyvtári olvasóterem Az óravezetés lehetséges módjai: szaktanár tartja a könyvtárostanár csak az előkészítésben vesz részt közösen tartják az órát A könyvtárostanár tartja az órát, a szaktanár a szakmaiságot felügyeli. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A SZAKTÁRGYAKNÁL 7 – 8.OSZTÁLYBAN A tanulási képességek fejlesztése: Az önálló feladatvégzés, információszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból). Tapasztalatszerzés: Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben Jegyzet készítése tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással csoportosan). Ismeretszerzés, tanulás: A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készítése. Néhány kézikönyv, atlasz, lexikon használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Információszerzés és –feldolgozás: A földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, folyóiratok, egyszerű statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CDROM, tömegkommunikációs források, internet) kiválasztása tanári irányítással. Eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) tanári segítséggel. Az információ kommunikálása és értelmezése: 128


3. Melléklet

Digitális kompetencia A megszerzett információk megosztása másokkal. A földrajzi információ előállítására szolgáló eszközök használatának elsajátíttatása. Internet-alapú szolgáltatások (pl. tények, adatok, képek, menetrendek, hírek, tájleírások, idegenforgalmi ajánlatok keresése) elérésének FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK A SZAKTÁRGYAKNÁL 9 –12. OSZTÁLYBAN A tanulási képességek fejlesztése: Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk. Tapasztalatszerzés: Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal. Az információ-felhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése). Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára. Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. Természettudományos megismerés - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Természettudományi ismeretterjesztő szövegek, multimédia-anyagok önálló keresése, feldolgozása, értelmezése. Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan Az információ kommunikálása és értelmezése: Digitális kompetencia Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan. Információszerzés: Ismeretszerzés személyes és irányított beszélgetésekből, tanári előadásokból, médiaszövegekből, statisztikai táblázatokból, lexikonból, fogalomtárból, szakirodalomból, könyvtárból, internetről. Egyszerű adatfelvételi módszerek, felmérések önálló megtervezése, 129


3. Melléklet

kivitelezése. Előadások önálló jegyzetelése, a forrás-anyagok és az önálló megfigyelések, következtetések szakszerű elkülönítése, jelölése. Debrecen, 2010 Gálné Veresegyházy Anikó Kovács István Könyvtárostanár igazgató A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A szabályzat az alábbi jogszabályok figyelembevételével készült • 1997.évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről • Az 1996.évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.törvény módosításáról • Munka törvénykönyvéről szóló 1992.évi XXII.törvény • A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998.(IV.8.)MKM rendelete a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8) MKM rendelet módosításáról • A művelődési és közoktatási miniszter 5/1998.(II.18.) MKM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről • 10/1994.(V.13.)MKM rendelet a szakmai szolgáltatásokról • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975.KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról • A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975.(VIII.17.) KMPM számú rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről. • Nemzeti alaptanterv • Az iskola pedagógiai programja • A KÖNYVTÁR ADATAI Neve: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának könyvtára Székhelye: 4029 Debrecen, Csengő u. 4. sz. Tel.: 52/450-905 Fax: 52/311-619 Alapítás: 1957 A könyvtár bélyegzője: 4 cm átmérőjű, ovális alakú pecsét, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma könyvtára felirattal. A KÖNYVTÁR FENNTARTÁSA Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Debreceni Egyetem az iskola költségvetésében gondoskodik. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója ellenőrzi, és -a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával- irányítja. A működési rend kialakításában a diákönkormányzatnak véleményezési joga van. A KÖNYVTÁR GAZDÁLKODÁSA Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésben biztosítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet lehetőség szerint úgy bocsátja a könyvtár rendelkezésére, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről és a szociális feltételekről. 130


3. Melléklet

A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a vezető könyvtárostanár felelős. Ezért a beleegyezése nélkül a könyvtár részére dokumentumokat senki sem vásárolhat. A KÖNYVTÁR FELADATAI Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, az intézmény informatikai és szellemi bázisa. Kettős funkciót tölt be: a gimnáziumi oktatást és a tanárképzést segítő feladatokat is ellát. Gyűjtőköre igazodik az iskolában oktatott műveltségi területek követelményrendszeréhez és az intézmény tevékenységének egészéhez. A gyűjtemény és az erre épülő szolgáltatások biztosítják: • a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári/gyakorló tanári és tanulói igények teljesíthetőségét, • a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát. Az alap- és kiegészítő feladatokat a 16/1998. (VI. 8.) MKM rendelet szabályozza az alábbiak szerint. ALAPFELADATOK • a gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, a tartós tankönyvek beszerzése • tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról • a könyvtárpedagógiai program megvalósítása • az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása • a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyveket, segédkönyveket is • a tanárjelöltek munkájának segítése • KIEGÉSZÍTŐ FELADATOK • tanórán kívüli foglalkozások tartása • a számítógépes szolgáltatások biztosítása • tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól • részvétel a könyvtárak közti információcserében • a tanulók jutalmazására szánt könyvek beszerzése • A KÖNYVTÁR SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE I.A könyvtárban dolgozók feladatai A könyvtár 1 fő szakképzett, fő állású könyvtárostanárral és 1 fő szakképzett főállású informatikus-könyvtárossal működik. Ők az iskola nevelőtestületének tagjai. Anyagilag és fegyelmileg felelnek a könyvtári állományért és annak rendeltetésszerű működtetéséért, olyan mértékben, ahogy azt a szabadpolcos rendszer ezt lehetővé teszi. Feladatkörök Az alább felsorolt feladatköröket szakmai irányító és könyvtárkezelői-informatikusi teendőkre bontva végzik. Gyűjteményszervezés: az állomány gyarapítása, apasztása, gondozása és ellenőrzése. Gyarapítás Vétel, ajándék és csere útján történik. Vétele főként a Könyvtárellátó Kht-tól történő megrendeléssel történik kiegészülve az autopszia alapján történő személyes vásárlással. A tartós tankönyveket a szaktanárok útmutatása alapján, de szintén személyesen vásároljuk. A folyóiratok jelentős részének beszerzése a Könyvtárellátó Kht-n keresztül történik. 131


3. Melléklet

Az ajándékozás útján a könyvtárba kerülő dokumentumot csak abban az esetben vesszük nyilvántartásba, ha gyűjtőkörbe esik. Ellenkező esetben jutalmazásra ajánljuk fel. A szerzeményezés során, - melyhez különböző tájékoztatási segédletek (kiadói katalógusok, dokumentumismertetések, ajánló bibliográfiák, stb.) állnak rendelkezésre – mindenkor figyelembe vesszük a gyarapítási ütemtervet. A pénzkeret túllépése esetén korlátozzuk előbb a darabszámot majd a féleséget az ajánlott ill. törzsanyag körében. A dokumentumok állományba vételekor azokat tulajdonbélyegzővel látjuk el, leltári számmal és raktári jelzettel feliratozzuk, valamint a különböző nyilvántartásokba bevezetjük, számítógépre visszük. A bélyegzőt a címlapverzóra, a 17. oldalra és a műhöz tartozó utolsó oldalra nyomjuk. A leltárkönyv vagyonbizonylati okmány jellege miatt a számítógépes nyilvántartás teljeskörű bevezetése után is megmarad az adatok leltárkönyvi nyilvántartásba vétele. A nyilvántartások pénzügyi okmánynak minősülnek, nem selejtezhetők, irattárban őrizendők, ahova az ajándékozási- és cserejegyzékek, valamint a számla- és bizonylatmásolatok is kerülnek.. A statisztikai kimutatás eszköze a csoportos leltárkönyv. Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt hat napon belül bevesszük az egyedi/cím és a csoportos leltárkönyvbe. Külön – külön leltárkönyvben kerülnek nyilvántartásra a rövid életű könyvek (legfeljebb 3 évig vannak az állományban), a tartós tankönyvek és az AV dokumentumok. Amennyiben tartós tankönyv keretből vásárolunk AV dokumentumot, ennek bejegyzése az AV leltárkönyvbe kerül, de a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni, hogy tartós tanköny keretből szereztük be. A számítógépes feldolgozás a dokumentumok egyértelmű nyilvántartását követeli meg, ezért pontosítottuk a leltári számokat. • Csak számokkal jelöljük a tartós könyveket 6105-től (pl. 23503) • IF és szám: az ifjúsági leltárkönyvben 1-6105-ig nyilvántartott dokumentumok leltári száma (pl. IF1564) • TAN és szám: a tanári leltárkönyvben 1-6105-ig nyilvántartott dokumentumok leltári száma (pl. TAN3896) • B és szám: a rövid életű könyvek jelölésére (pl. B235) • T és szám: a tartós tankönyvek jelölésére (pl. T431) • AV és szám: minden audiovizuális dokumentum jelölésére (pl.AV123) Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok köre (az iskola igazgatójával történt egyeztetés alapján): tankönyvek, melyek nem a tartós tankönyvi keretből kerülnek beszerzésre, módszertani segédanyagok, jegyzetek, tervezési és oktatási segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, pályaválasztási és felvételi dokumentumok, kötéstől függően a háziolvasmányok. A köttetés előtt álló periodikumok időleges nyilvántartásba, a cardexbe kerülnek. Állományapasztás Ez a tevékenység az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Folyamatosan végezzük figyelembe véve a gyakorló iskolai jellegből fakadó követelményt: korszerűen oktatni csak korszerű tankönyvekkel, a módszertani szakirodalom legújabb eredményeinek ismeretével lehet. Az apasztás szükségessége és mértéke mindig az alábbiaktól függ: • a gyarapítás minőségétől • a tanított tantárgyak forrásainak avulási mértékétől • a kölcsönzési fegyelemtől A törlés indokai lehetnek: 132


3. Melléklet

Tartalmában avult, fölös, gyűjtőkörbe nem illő a dokumentum. Az avultság mértékének megállapításában kikérjük a szaktanárok véleményét. Az ilyen alapon kivonásra javasolt dokumentumok jegyzékét a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzetei Könyvtárával ellenjegyeztetjük. A természetes elhasználódás vagy rongálás miatt dokumentumot csak akkor vonunk ki, ha a törlés után még marad példány a könyvtárban az adott dokumentumból illetve ha az újraköttetés nem lenne gazdaságos. Tényleges hiányt akkor állapítunk meg, ha pénzben megtérített, behajthatatlan követelésről vagy elemi csapás miatt megsemmisült dokumentumokról van szó. Nem selejtezzük a honismereti különgyűjtemény dokumentumait, a vitrinben őrzött jelentős tudományos, történeti és művelődési értékekkel bíró régi műveket és a könyvtár nyilvántartásait. Az állomány gondozása Az állomány ellenőrzése és védelme, az állomány feltárása katalógusban. A/AZ ÁLLOMÁNY ELLENŐRZÉSE A könyvtár revízióját az intézmény igazgatója rendeli el, ill. személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kérheti. A leltározás végrehajtásáért és (az anyagi, tárgyi) feltételek biztosításáért a gazdasági vezető felelős. Szorgalmi időben csak folyamatos leltározást lehet végezni. Ha részleges a revízió, akkor annak mértéke az állomány min. 20 %-a. A letéti állományokat minden év végén ellenőrizzük. A revízió előkészítése • a raktári rend megteremtése, • a nyilvántartások naprakészre hozása, • a pénzügyi dokumentumok lezárása, • leltározási ütemterv készítése. A revíziót legalább két ember végzi az iskola gazdasági vezetőjének közreműködésével. Az állomány ellenőrzése (leltározása) során a gyűjtemény dokumentumait tételesen összehasonlítjuk az egyedi nyilvántartással. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok és a tartós tankönyvek nem leltárkötelesek. Az állomány teljességének elektronikus feldolgozása után áttérünk a számítógépes ellenőrzésre. A leltározás végén jegyzőkönyv készül, melyben a hiány vagy a többlet okait indokoljuk. Az iratot a leltározást végző személyek alá írják. Az igazgató illetve a DEENK jóváhagyása után a hiányzó dokumentumokat kivezetjük a nyilvántartásokból. A munkálatok befejezése után a csoportos leltárkönyvben meglévő adatokat a bekövetkezett változásoknak megfelelően korrigáljuk. B/ Az állomány védelme • Az állomány jogi védelme A könyvtárostanárok anyagilag és fegyelmileg felelnek a beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulásuk nélkül a tantestület egyetlen tagja sem vásárolhat a könyvtár számára dokumentumokat. Szaktanári beszerzés esetén csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet meg az állományba vétel. A kölcsönzők anyagilag felelnek a rongálással, elvesztéssel okozott kárért. Kötelesek azt hibátlan példánnyal pótolni vagy a forgalmi értékét megtéríteni. A tanulók és dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak a könyvtári tartozások rendezése után szüntetjük meg. Amennyiben ez elmarad, a mulasztást elkövető személyé az anyagi felelősség. A letéti állományt névre szólóan adjuk át. Az átvevő, a vele közvetlenül együttdolgozókkal, anyagilag felelős a dokumentumokért, amennyiben a meglevő körülmények azok biztos tárolására alkalmasak. (A letétek az oktató-nevelő munkát hivatottak segíteni. Elhelyezésük a szertárakban történik. A hivatali segédkönyvtár is letétnek tekintendő.) 133


3. Melléklet

A könyvtárostanárok hosszantartó távolléte esetén az őt helyettesítő személyek részarányos anyagi felelősséggel tartoznak. A helyettesítés időtartamát rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. • AZ ÁLLOMÁNY FIZIKAI VÉDELME A könyvtár kulcsai a könyvtárostanároknál vannak illetve a portán találhatók. A kulcsok csak indokolt esetben (vis major) adhatók ki másnak. A könyvtár helyiségeiben fontos a tűzrendészeti szabályok szigorú betartása. Az esetleges tűzesetek minél gyorsabb kivédésére a kölcsönzőben és az olvasóteremben 1-1 kézi tűzoltó készülék, az Internet szobában a számítógépek védelme érdekében speciális szén – dioxiddal oltó készülék van elhelyezve jól látható helyen. Minden helyiség füstérzékelővel ellátott. Valamennyi helyiségben van mozgásérzékelő. Fokozottan ügyelünk a könyvtár tisztaságára és a diákokat is erre tanítjuk. A rendszeres takarítás mellett, lehetőség szerint védjük a dokumentumokat a fizikai ártalmaktól (közvetlen napsugárzás, por stb.). Az audiovizuális dokumentumokat a kölcsönző szobában zárt fiókokban, a régi könyveinket zárt vitrinben őrizzük. C/ A dokumentumok katalogizálása Az iskolai könyvtár jelenleg előkatalógussal rendelkezik. Ennek továbbépítése a számítógépes feldolgozásra való átállás miatt (SzIRÉN) 1999. szeptember elsejével megszűnt. Technikai okok miatt (könyvtárosváltások, költözés) a gépi feldolgozás hosszas szünet után 2001. február 1-én kezdődik újra. Az ezután vásárolt dokumentumokat nyilvántartásba vételkor rögtön számítógépre is visszük, tehát retrosepktíve történik a feldolgozás. Menete: Először a szakirodalom, majd utána a szépirodalom. Az állomány egészének elektronikus feldolgozása után kezdődik majd meg az analitika készítése. A leltárkönyvekben és a dokumentumban egy arany csillaggal jelezzük, ha az már elektronikusan feldolgozásra került és két csillaggal, ha az analitikája is elkészült. RAKTÁRI JELZET Szépírókról készült monográfiák a szépíró művei után közvetlenül kerülnek a polcra, ezért raktári jelzetük a szerző betűrendi jelével egyezik meg. A honismereti különgyűjtemény valamenyi darabja 908-as szakrendi jelű (a könyv gerincén narancssárga cimkén). Tárgyszavazás A dokumentumok tartalmi feltárása érdekében tárgyszavazunk. Ehhez a Szirén programban meglevő iskolai tárgyszójegyzéket használjuk. Új tárgyszavakat csak nagyon indokolt esetben alkotunk! Változás a nyilvántartásban az elektronikus katalógus miatt: Ha több példány érkezik többkötetes művekből, egy leltári szám alatt csak ugyanazon kötet több példánya szerepelhet. (Egy 5 példányban érkező kétkötetes dok. számozása pl. B/1234.1…B/1234.5 és B/1235.1…B/1235.5) D/ Könyvtári iratkezelés A könyvtár zavartalan működése érdekében fontos az adminisztráció gondos és naprakész vezetése, a kiadókkal, ajándékozókkal, rokon intézményekkel való folyamatos kapcsolattartás .A levelezés technikai kivitelezése az iskola egyéb postaforgalmával együtt bonyolódik. A levelek másolatait, azok tartalmától függően legalább 2 évig őrizzük Számlák: A számlák a gazdaságvezetőn keresztül az egyetem gazdasági osztályára kerülnek, és ott történik meg kifizetésük is. Minden számláról másolatot készítünk, és azt 5 évig őrizzük. A beérkezett számlákról listát vezetünk. Az állományalakításban hasznos segítség az éves statisztika készítése. A kapott adatokból ellenőrizhető, hogy mit sikerült megvalósítani az előzetes tervekből. A könyvtárnak adatszolgáltatási kötelezettsége van évente egyszer a Nemzeti és Kulturális 134


3. Melléklet

Örökség Minisztériumának. A Szirén rendszerrel bármikor le tudunk hívni statisztikát az állomány éppen aktuális állapotáról. II. A KÖNYVTÁRI ÁLLOMÁNY ELHELYEZÉSE A könyvtár az iskola H jelű épületének földszintjén a 16. és 16A számú helyiségekben működik 214 négyzetméter alapterületen. Az olvasók könnyebb eligazodását helyiségfeliratok illetve a polcok tájékoztató táblái segítik. A tájékoztató táblák mind zöld színűek. Helyiségek: • Ruhatár • Nagyterem • Internet szoba • Olvasóterem Az állomány szabadpolcos rendszerben került elhelyezésre. Az elhelyezés és tagolás nem a szoros könyvtári rend szerint történt, hanem a felhasználói igények figyelembevételével. Különgyűjtemények • Honismeret: a magyar történelem-részbe került narancssárga megkülönböztető feliratokkal. • RÉGI KÖNYVEK: A KÖLCSÖNZŐ PULTNÁL LEVŐ VITRINES SZEKRÉNYBEN KIEMELÉSEK Az egyes szerzőkről megjelent monográfiák – a diákok könnyebb eligazodása érdekében – a szerző műveit közvetlenül követve kerültek elhelyezésre. Tankönyvek: az adott szakterületnél külön egységet képeznek három részre tagolódva: tankönyvek – a tantárgy éppen aktuális tankönyvei; alternatív tankönyvek – ezekből az iskolában nem tanítanak; régi tankönyvek: helyettük már újabbak, korszerűbbek léteznek, de a tanítás során egyes részeik még jól használhatók. Az egyes csoportokat elválasztó fülek jelzik. NAGYTEREM A leggyakrabban használt dokumentumok vannak itt: szépirodalom, honismereti és régi könyvek különgyűjtemény, történelem, földrajz, irodalom- és nyelvtudomány, idegen nyelvek, művészet. A kölcsönző pult mögötti szekrényben vannak az AV és CD anyagok, melyeket a könyvtárostanártól kell kérni. Ezt az elhelyezési módot az indokolja, hogy a hangkazettákat, videokazettákat és cd-ket csak a tanárok kölcsönözhetik. A tanulóknak lehetőségük van a CDRomok helyben használatára. INTERNETES SZOBA A ritkábban használt könyvek helye: általános művek, filozófia, pszichológia, vallás, társ.tud-ok és ter.tud-ok. Itt van a 8 felhasználói számítógép is. OLVASÓTEREM Itt helyeztük el a kézikönyveket és a folyóiratokat. Ezek csak helyben használhatók. Szükség esetén egy-egy tanítási órára elvihetők illetve a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetők. Állandó kiállításként itt látható az iskolában tanító tanárok publikációs anyaga. A nehezen elérhető, magasan levő polcokon valamennyi helyiségben régebbi folyóiratokat tárolunk. III. A könyvtárhasználók köre és a könyvtárhasználati szabályok A könyvtár állományának és szolgáltatásainak ingyenes használata minden a Debreceni Egyetem Kossuth L. Gyakorló Gimnáziumában tanuló diáknak, tanárnak, technikai dolgozónak, valamint az egyetem tanárjelöltjeinek joga.

135


3. Melléklet

A diákok füzetes, az iskola dolgozói és a tanárjelöltek tasakos kölcsönzői nyilvántartásba kerülnek. A jelöltek neve mellé mindenkor felkerül a gyakoroltatást végző tanár neve is. A jövőben, a számítógépes adatfeldolgozás után a vonalkódos kölcsönzésre szeretnénk átállni.. A könyvtárból bármely ismerethordozót csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Kölcsönzéskor annak dátumát, a kért dokumentum leltári számát, szerzőjét és címét jegyezzük fel, a könyvkártyát nem kérjük el. Az aznap tanítási idejére kért dokumentumok külön lapon vannak vezetve névvel és osztállyal, órai munka esetén a szaktanár nevével kiegészítve. Az iskola dolgozói és tanulói a teljes szorgalmi időszakban igénybe vehetik a könyvtárat. A tanárjelöltek vezető tanáraik felelősségével használhatják az iskolai könyvtárat az iskolában töltött tanítási gyakorlatuk ideje alatt. A kikölcsönzött, ill. ott használt dokumentumokért mindenki anyagilag felelős. A tanulóink a tanév végén minden korábban kikölcsönzött dokumentumot kötelesek visszahozni a könyvtárba. Ez alól kivétel: az előzetes egyeztetés után az, aki OKTV-dolgozatot ír, kora őszi nyelvvizsgára készül, kötelező és ajánlott irodalmat szeretne kérni, és biztosan nem készül iskolát váltani. Az osztályfőnök felelőssége, hogy a tanuló intézményünkből való távozás esetén könyvtári tartozásait rendezze. Az eltávozó tanárok, technikai dolgozók szintén kötelesek elszámolni a könyvtárral. A kölcsönzési idő három hét. Az ettől eltérő időtartamokat közli a könyvtárostanár. (Az eltérés okai: a dokumentum jellege, a dokumentum iránti kereslet.) Ezek betartása kötelező. A könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész darabjai, a folyóiratok, AV és CD anyagok. A korlátozás alá eső dokumentumokat egy-egy tanítási órára elvihetik az olvasók, ill. indokoltan a könyvtár zárása és nyitás közti időre kikölcsönözhetik. (Ez alól kivételek az AV és CD anyagok, melyeket diákoknak nem ad ki a könyvtár.) A tűzvédelmi és a kulturált viselkedésre vonatkozó szabályokat minden a könyvtár helyiségében tartózkodó személy köteles betartani. Ennek megszegése esetén a könyvtárostanár felszólíthatja a távozásra. I. A KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI • GYŰJTEMÉNYHASZNÁLAT A könyvtár szorgalmi időben minden tanítási napon a tanítás egész ideje alatt lehetővé teszi a gyűjtemény használatát. Nyitva tartás: Hétfő-csütörtök: 7.30-14.30 Péntek: 7.30-12.35 • Tájékoztatás Nyitvatartási időben az egyik könyvtáros az olvasóteremben tartózkodik, és ő látja el a tájékoztatási feladatot. Szakmai segítséget nyújt az információhordozók közti eligazodásban, azok kezelésében, a szellemi munka technikáinak alkalmazásában, a referensz kérdések megválaszolásában. • Könyvtárhasználattan óra A 2001/2002-es tanévtől a gimnázium valamennyi 9. osztályában az informatika tantárgy keretében könyvtárhasználat órák lesznek. Az órákat tömbösítve tartjuk az olvasóteremben. A tanításban mindkét könyvtáros részt vesz. • INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS A tanítás – tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához, a gyűjtemény anyagára és a Szirén adatbázisra támaszkodva segítséget nyújt a könyvtár. Az iskola hálózati rendszerén keresztül rendszeresen információt szolgáltat az iskola működtetői, vezetősége és tanári kara számára. 136


3. Melléklet

• Könyvajánlás A dokumentumpiac állandó figyelésével és lehetőség szerinti beszerzésével a friss pedagógiai és tantárgyi irodalomra irányítjuk a kollégák figyelmét. Az ajánlás módjai: a kölcsönzőben lévő bemutató állványon minden új könyvet kiállítunk, a hálózati rendszeren keresztül értesítjük az érintett munkaközösséget a beszerzett könyvekről, tartalmukról és arról, hogy mire használható a könyv a tanítás során. A tantestületi értekezleteken felhívjuk a tanárok figyelmét új dokumentumainkra. • TÉMAFIGYELÉS Kérésre szakirodalmi témafigyelést végzünk pályamunkák elkészítéséhez, értekezletek előkészítéséhez, versenyre való felkészüléshez, tanári továbbképzések, szakvizsgák dolgozatainak, beszámolóinak elkészítéséhez. • Könyvtárközi kölcsönzés Közvetlen könyvtárközi kölcsönzést nem végzünk, de felkutatjuk, hogy a kérdéses dokumentum melyik könyvtárban érhető el, és oda irányítjuk az olvasót. Személyesen hozzuk el a tanárok számára a szükséges dokumentumot az egyetemi könyvtárból, a megyei könyvtárból, és cikkek esetében vállaljuk, hogy a Városi Könyvtár olvasóterméből a fénymásolatot beszerezzük. • Multimédia, Internet A könyvtárban 8 számítógép áll a használók rendelkezésére. Ezeket mindenki ingyenesen használhatja naponta egyszer – és csúcsidőben max. ½ óráig. A gépeken internetezni, szöveget szerkeszteni és táblázatot kezelni lehet. Használatkor fel kell iratkozni a gépkönyvbe, ahol fel kell tüntetni a munka megkezdésének kezdő és befejező időpontját, nevet, osztályt és alá is kell írni. Minden számítógép használó köteles betartani a használati szabályokat, amelyeket minden bejövő első osztállyal a tanév eleji könyvtárbemutatón megismertetünk. A gépek karbantartása a rendszergazda feladata. Az iskolai könyvtárakra vonatkozó jogi szabályozást, valamint az iskola profiljában történő változásokat figyelemmel kísérjük, és, ha szükséges, módosítunk a könyvtár szervezeti és működési szabályzatán. Gálné Veresegyházy Anikó könyvtárostanár Titkó István igazgató


137


3. Melléklet

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata A diákönkormányzat az iskola minden tanulójának képviseletét felvállalja, a szervezetnek minden tanuló alanyi jogon tagja. Szervezeti felépítés: A szervezet alapegységei az osztályok. Minden osztály tanévenként egy-egy osztálytitkárt és helyettest választ. Az osztályok egyéb funkciókra is választhatnak képviselőket. Az osztályt az osztálytitkár – távollétében a helyettes – képviseli az iskolai szervezetben. Az osztálytitkárok alkotják az iskolai diáktanácsot, a titkárok és helyetteseik a kibővített diáktanácsot. A kibővített diáktanács minden tanév Szeptemberében tisztújító gyűlést tart. Ilyenkor kerül sor a diákelnök, az alelnök, az évfolyamfelelősök, a rádiószerkesztő, az iskolaújság szerkesztő, a hirdetésfelelős, a plakátfelelős és a Pince-kulcs felelősök megválasztására. A diákönkormányzat munkáját egy, az igazgató által a diáktanács egyetértésével kijelölt pedagógus segíti. Választási szabályok: Az osztályok a titkárt és helyettesét demokratikus úton kell, hogy megválasszák, ennek konkrét formájáról az osztály dönt. A választás lebonyolításához az osztály az osztályfőnök segítségét kérheti. A DÖK tisztségekre való megválasztáshoz a kibővített diáktanács jelenlévő tagjainak egyszerű többsége szükséges. A diákelnököt a kibővített diáktanács választja, lehetőleg tagjai sorából. Az elnök megválasztását a jelölés és a jelöltek bemutatkozása előzi meg. A szavazás titkos, a megválasztásához a jelenlévők minősített többségének „igen” szavazata szükséges. DÖK tisztséget betöltő személy csak példás magaviseletű, jó tanulmányi eredményű tanuló lehet! A megbízatások egy tanévre szólnak. Időszak közbeni leváltást a megválasztó fórum előtt bárki kezdeményezhet az indokok felsorolásával. Működési szabályok: A kibővített diáktanács legalább két alkalommal ül össze egy tanévben: szeptemberben és januárban. A diáktanács havonta tanácskozik rendszeresen. Rendkívüli esetben diáktanács gyűlést bármelyik osztálytitkár kezdeményezhet. A diáktanács ülésének tervezett témáit legalább egy héttel a gyűlés előtt publikussá kell tenni. A tanácskozásokon bárki részt vehet, felszólalhat. Alkalmanként egy-egy osztályt a titkár, illetve helyettese helyett más is képviselhet. A diákelnök minden héten egy kijelölt időpontban köteles megtartani egy „kis tanácsot”, amelynek során az alelnökkel és a DÖK tisztségviselőivel tanácskozzák meg az aktuális ügyeket. Jog- és hatásköri lista: Diákelnök: A diákelnök biztosítja a kapcsolatot az iskola vezetése és a diákönkormányzat között. Képviseli az iskola diákönkormányzatát az iskolán kívüli rendezvényeken. A diákönkormányzat munkáját az elnök irányítja és koordinálja. A diáktanács üléseit az elnök vezeti, napirendjét ő állítja össze. Joga, hogy az iskola igazgatójával egyeztetve diákközgyűlés összehívását kezdeményezze. A DÖK szervezeteiben történő bármely konfliktus és fegyelmi ügy azonnali rendezésére joga van. Azonban döntését köteles a következő diákgyűlés alkalmával felülvizsgáltatni a diáktanáccsal. 138


3. Melléklet

A diákönkormányzat elnöke és alelnöke nem a DÖK mindenes szervezője! A diáktanács bármely feladat elvégzésére köteles ideiglenesen felállítani egy csapatot, amelynek vezetője nem feltétlenül az elnök vagy az alelnök, hanem a tanács által kijelölt személy. Amennyiben a diáktanács ülésén nem sikerül a feladat elvégzésére vezetőt találni, a diákelnöknek és az alelnöknek joga van a feladat elvégzését rábízni bármely Kossuthos diákra a gyűlésen kívül, a tanács jóváhagyása nélkül. Alelnök: A diákelnök munkáját segíti, az elnök távollétében helyettesíti. Ilyenkor jog- és hatásköre teljes mértékben megegyezik a diákelnökével. Osztálytitkár: Joga és kötelessége az osztály érdekeit képviselni az iskolai szervezeten belül. Az osztály és az iskolai szintű szervezeti egységek között ő biztosítja az információ áramlását mindkét irányban. A titkárnak joga, hogy a diáktanács gyűlésén az osztály nevében osztályszintű feladatot vállaljon. Joga, hogy az osztály közös vagy osztálybeli tanulók egyéni érdekeit közvetlenül a tantestület, illetve az igazgató előtt képviselje. Évfolyamfelelős: Az évfolyamszintű feladatokat koordinálja. A hirdetésfelelőssel közreműködve a hirdetést is segítik saját évfolyamukban. Rádiószerkesztő: Joga és kötelessége a Sulirádió tagjait kijelölni és a rádió műsorát szervezni, szerkeszteni. Az iskola minden tagjának joga van a rádióban műsort készíteni, avagy a Sulirádió munkájában részt venni. Természetesen a szerkesztő jóváhagyásával és előzetes értékelésével. Minden rádiós köteles előre ismertetni a műsorát a rádió szerkesztőjével. Iskolaújság szerkesztő: Feladata az iskolaújság szerkesztése, megjelentetése és terjesztése. Joga, hogy saját belátása szerint választhatja ki a szerkesztőség tagjait, emellett dönthet arról is, hogy mely cikkek jelenjenek meg az újságban. Az újságnak kéthavonta kell megjelennie. Hirdetésfelelős: Feladata, hogy a DÖK tevékenységéről (programok, időpontok, helyszínek, személyi változások) az iskolaújság, a rádió, a honlap és plakátok útján tájékoztassa a diákokat. Az újság, a rádió és a honlap szerkesztői kötelesek biztosítani a lehetőséget a hirdetések megjelentetésére. A hirdetésfelelős a fenti szervezetek szerkesztőivel és nem a szervezetek tagjaival közli hirdetési szándékát. Plakátfelelős: Plakátok útján tájékoztatja az iskola diákjait a diákönkormányzat munkájáról. Pince-kulcs felelős: A diáktanács két kulcsfelelőst választ. Az ő kötelességük, hogy egymással közreműködve a Pince-klubot kora reggeli órákban kinyissák és az általános tanítási idő után bezárják. A kulcsok másolása fegyelmi eljárást von maga után! A kulcsot csak a kulcsfelelősök, vagy rendkívüli esetben a diákelnök és alelnök tarthatja magánál. Honlapszerkesztők: Az iskola saját honlappal is rendelkezik. Három honlapszerkesztő szoktak kijelölni minden évben az iskola informatika tanárai. A három szerkesztő közül valamelyiknek mindig meg kell jelennie a diákönkormányzat gyűlésein. Debrecen, 2010


139


FUNKCIONÁLIS TANESZKÖZJEGYZÉK

A jegyzék önálló fütetben csatlakozik a HPP-hez.

140

4. Melléklet


A Debreceni Egyetem

Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának

Intézményi minőségirányítási programja

(2004)

141

5. Melléklet


5. Melléklet

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. Intézményi minőségirányítási program Az intézmény neve: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma OM azonosító: 031 200 Az intézmény igazgatójának neve: Titkó István Készítette: Titkó István igazgató, Dudics Pál, dr. Bálintné Lipták Csilla, Mohácsiné dr. Antalóczy Ildikó PhD, Sáriné dr. Gál Erzsébet Az alkalmazotti közösség jóváhagyta: 2006. augusztus 31. Érvényes: A Debreceni Egyetem Minőségirányítási programjával szinkronban 2016-ig Tervezett felülvizsgálat időpontja: Ötévente, illetve a törvényi változásoknak megfelelően, először 2011-ben Tartalomjegyzék Bevezető................................................................................................................................. 143 1. Az intézményi (iskolai) minőségirányítás alapjai.......................................................... 143 1.1. Helyzetelemzés ........................................................................................................... 143 1.1.1. Személyi (humán) feltételek…………………………… ………………144 1.1.2. Tárgyi feltételek……………………………………………… ………...144 1.1.3. Az iskolai minőségirányítás jelene……………………………………..144 1.2. A minőségirányítási rendszer működésének szervezeti háttere................................... 145 1.3. A minőségirányítási rendszer személyzetének képzése ............................................... 145 2. Intézményi (iskolai) minőségpolitika.............................................................................. 145 2.1. Minőségpolitika vagy minőségirányítási alapelv........................................................ 145 2.2 A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának minőségpolitikai nyilatkozata.......... 146 2.3. Iskolánk minőségcéljai................................................................................................ 146 2.3.1. Iskolánk rövid távú minőségcéljai………………………… …………...147 2.3.2. Iskolánk hosszú távú minőségcéljai……………………………… …….147 2.3.2.1. Az iskolai fegyelem……………………………………………………..147 2.3.2.2. A pedagógus szerepe a tanítási-tanulási folyamatban ……………….148 2.3.2.3. Osztályok, évfolyamok nyomon követése a belépéstől az érettségiig .148 2.3.2. Sikerkritériumok……………………………………………………… ..149 3. Az iskola minőségfejlesztő rendszere ........................................................................... 150 3.1. Az iskolavezetés felelőssége, elkötelezettsége ............................................................ 150 3.1.1. Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás)……………………..150 3.1.2. Felelősségi kör, hatáskör………………………………… …………….151 3.1.3. A minőségfejlesztő csoport vezetőjének feladatai…………… ……….151 3.2. A tervezés, szervezés ................................................................................................... 151 3.2.1. Stratégiai tervezés…………………………………………………… …151 3.2.2. Éves munkaterv…………………………………………………… ……151 3.3. Ellenőrzés, értékelés, mérés ........................................................................................ 152 4. Partnerkapcsolatok.......................................................................................................... 152 4.1. A partnerkapcsolatok irányítása................................................................................. 152 4.2. Kommunikáció a partnerekkel (külső kommunikáció)................................................ 152 4.3. Panaszkezelés.............................................................................................................. 153 Záradék .............................................................................................................................. 153 142


5. Melléklet

Mellékletek............................................................................................................................ 154 Az irányított önértékelés szabályzata................................................................................. 154 Az irányított önértékelés eljárásrendje………………………………………..155 Az ellenőrzés területei………………………………………………………… .156 Partneri igény és elégedettség-mérés szabályzata............................................................. 157 Partnerlista………………………………………………………………… …157 A partneri igény és elégedettség-mérés folyamatábrája……… ……………159 A partneri elégedettség-mérés eljárásrendje Szabályzat……… ……………161 Partneri igény és elégedettség-mérés eljárásrendje…………… ………… 162 Igény és elégedettség-mérés szempontrendszere…………… ……… ….163 és partnerenkénti meghatározása……………………………… ……… .163 Kérdőíves felmérésben részt vevők kiválasztása……………… ………….164 A tanulók ellenőrzése, értékelése ...................................................................................... 164 Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere…………………………… … …..165 Bevezető Az iskola minőségirányítási programjának kidolgozásához a következő dokumentumok, törvényi rendelkezések szolgálnak alapul: • A többször módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény (KT) 40.§ (10), (11); 54.§ (1); 85.§ (7); 102.§ (2), d), f), (11) e), (12); 103.§ (1), (4), (5); 129.§ (5), (6). • A Debreceni Egyetem, mint fenntartó minőségirányító programja; • A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma pedagógiai és képzési programja; • A Comenius 2000 minőségbiztosítási program; • A Nemzetközi Oktatási Társaság (IES) Szakértői Bizottságának nyilatkozata. „A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni…” (KT 40.§ (10)) „Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítást szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.” (KT 40.§ (11)) A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet és a Minőségirányítási Programot nyilvánosságra kell hozni. A Házirend 1 példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 1. Az intézményi (iskolai) minőségirányítás alapjai 1.1. HELYZETELEMZÉS Iskolánk, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, a város, a régió meghatározó oktatási intézménye. Oktatáskutatók, oktatásügyi statisztikai elemzéseket végzők különböző kimutatásai alapján – nevezhetnénk ezeket minőségi mutatóknak is – országosan is az élmezőnybe tartozunk. Ezek a minőségi mutatók: • az iskola év végi tanulmányi átlaga; • érettségi eredmények; • felsőfokú oktatási intézményben felvett/jelentkezett arány; • a felvételi vizsgán szerzett pontok; • OKTV-eredmények; • TUDOK-eredmények; • országos, regionális tanulmányi versenyek eredményei; 143


5. Melléklet

• nyelvvizsgaeredmények. Mindezek alapján múltbeli és jelenlegi helyzetünket úgy értékelhetjük, hogy magas szintű oktatónevelő munka folyik iskolánkban, melynek eredményeképpen diákjaink későbbi tanulmányaikban és az életben is sikereket érnek el. Helyzetünk megítélésekor fontos szerepet tulajdonítunk feltételrendszerünk bemutatásának is. Ezt annál is inkább tesszük, mert ezt tekinthetjük későbbi, minőségi céljaink elérésének egyik bázisául. 1.1.1. Személyi (humán) feltételek A szerződéses alkalmazottakkal együtt 75 fős tantestület tagjai magasan kvalifikált, többnyire jó szakemberek. Közülük 4 fő PhD doktori, 11 fő egyetemi doktori fokozattal rendelkezik. Egy más csoportosítás szerint 47-en vezetőtanárok és 14-en szakvizsgázott pedagógusok. Többen szerepelnek az országos vizsgáztatási és szakértői névjegyzékben, 5 kollega pedig megyei szaktárgyi szaktanácsadók. Vannak olyanok is a tantestületben, akiknek szakmai, oktatási tevékenysége túlmutat az iskolai kereteken, regionális, sőt országos kisugárzásuk is van. Az iskola vezetési szerkezete, vezetési filozófiája (lásd még később) bizalmi elven alapul, egy sor döntési és felelősségvállalási kompetenciát középszintre helyez, azaz önműködő szervezetet feltételez: mindenki tudja és teszi a dolgát. Ennek működőképesebb kiépítése minőségi céljaink közé tartozik. Humán erőforrásaink második nagy csoportja a többnyire tanulásban érdekelt és motivált diákság ( 24 osztály, osztályonként kb. 35 tanuló, egészen pontosan 842 fő). Kedvezőnek ítéljük, hogy évről évre kellő számú jelentkező közül választhatjuk ki a legalkalmasabbnak tűnő tanulókat. 1.1.2. Tárgyi feltételek A 2000/2001-es tanévtől kezdődően iskolánk szélesen értelmezett tárgyi-esztétikai feltételei nagyon jónak mondhatók. Az új és szép iskolaépület, az udvar a diákok számára szinte kedvenc hellyé változott. A hasznos alapterület 10000 m2 , melynek főbb mutatói: 20 tanterem, 5 szaktanterem, 3 természettudományi előadó, 2 természettudományi labor, 2 nyelvi labor, 3 idegen nyelvi szaktanterem, 2 számítástechnikai terem, 1 multimédiás terem, 1 tornacsarnok, 3 edzőterem, 6 öltöző, 3 terem a könyvtár számára, tanári dolgozók, szertárak, előkészítők. A szűkebben vett szaktárgyi eszközök feltételeinek terén már vegyesebb a kép. A csúcstechnika jelenléte mellett megtalálhatók a több évtizedes, lassan már elavultnak tekinthető berendezések, segédletek is. Összességében az állapítható meg, hogy technikai felszereltségünk jó, gyakorlatilag minden tantárgyhoz hozzárendelhetünk egy szaktantermet és majdnem mindegyikhez projektort is, de a funkcionális taneszközjegyzékben szereplő kívánatos eszközök terén vannak hiányosságok. 1.1.3. Az iskolai minőségirányítás jelene Az iskola minőségirányítási tevékenysége a 2001-2006-os időszakra vonatkozó igazgatói program nyomvonalán indult és haladt eddig. A 2001/2002-es tanévben iskolánk a Nemzetközi Oktatási Társaság (IES) Minőségi Projektjében vett részt. Ennek keretében a Szakértői Bizottság Minőségbiztosítási Tanúsítványt adott ki az alábbi szempontok alapján: • Az oktatásban részt vevő tanárok szakirányú végzettsége, tudományos fokozata, publikációs tevékenysége, az iskolai kereteken túlmutató közoktatással kapcsolatos tevékenysége; • Az iskola tanulóinak évekre visszamenően kimutatható stabilan magas tanulmányi eredménye; • A tanulók országos szaktárgyi versenyeken, érettségin, egyetemi felvételin mutatott színvonalas teljesítménye; • Az iskola volt diákjainak szakmai sikerei; • Nemzetközi programokban való részvétel. E minősítés alapján iskolánk a BB – „Nagyon jó szakmai színvonalú minőségi intézmény” fokozatot nyerte el. Ez a minősítés a kétévente bekövetkező újraértékeléskor sem változott.

144


5. Melléklet

Iskolánk a 2002/2003-as tanévtől minőségfejlesztő tevékenységet folytat, melynek során éves munkaterv alapján saját minőségfejlesztő rendszert működtet. E rendszer legfőbb elemei a következők: • „Ami működik, azt ne rontsd el!” – elvből kiindulva, nem kívánjuk az iskolai élet eddigi menetét jelentősen átszervezni. • Figyelembe vesszük az oktató-nevelő munka, az iskolaszervezés eddigi eredményeit, hagyományait. • A minőségirányítási rendszert fokozatosan kívánjuk kiépíteni. • A technikai megvalósítás során a Comenius program nyomvonalán haladunk, és a TQM filozófia elveit alkalmazzuk: - Partnerközpontúság elve: szűkebb és tágabb körű partnereink (a tantestület, a technikai dolgozók, a tanulók, a szülők, a fenntartó, a tanárjelöltek) igényeinek megismerése, lehetőségeinkkel való összevetése után a célok és prioritások megfogalmazása; - Folyamatok javítása: az iskolai oktató-nevelő munka, az iskolai élet, a tanítási-tanulási folyamat szervezése stb. számtalan részfolyamat eredőjeként jön létre. Ennek kapcsán feladat a legfontosabb részfolyamatok számbavétele, középpontba állítása, felelősök megbízása, ellenőrzés. - A minőségfejlesztés iránti elköteleződés. (Veletek, általatok az iskoláért.) - Folyamatos ellenőrzés, értékelés. Minden kis eredmény siker! - Két- és többoldalú kommunikáció. - Marketing módszerek (PR) alkalmazása, különösen „szolgáltatásaink eladása” terén. 1.2. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI HÁTTERE Az intézmény minőségirányítási programjának megvalósításáért az iskola igazgatója a felelős. Az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtására, a minőségirányítás közvetlen szervezésére, a minőségfejlesztő rendszer működtetésére munkacsoportot hoz létre. Az operatív munka irányításáért a munkacsoport vezetője a felelős, aki meghatározott időközönként konzultál az igazgatóval. A minőségirányítási csoport által feltárt fejlesztésre váró területekre az iskola igazgatója munkacsoportokat hoz létre A munkacsoportok meghatározott időközönként beszámolnak a tantestületnek. 1.3. A MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER SZEMÉLYZETÉNEK KÉPZÉSE Az iskolának van elfogadott továbbképzési terve. Ennek alapján ütemezni lehet, hogy a pedagógustovábbképzési rendszer kínálta lehetőségeket, illetve kötelezettségeket ki-ki a 120 kredites továbbképzésre vagy a pedagógus szakvizsga megszerzésére használja. Kívánatos, hogy ezen továbbképzések során az oktatási, nevelési, pszichológiai, szakmai, mérési-értékelési kurzusok mellett minél több kolléga vegyen részt minőségirányítási, minőségfejlesztési felkészítésen is. A minőségfejlesztési, minőségirányítási jártasságok fejlesztésére belső továbbképzéseken is lehetőséget kívánunk biztosítani. 2. Intézményi (iskolai) minőségpolitika 2.1. MINŐSÉGPOLITIKA VAGY MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI ALAPELV A minőségpolitika az a tevékenység, melynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkitűzések és az intézmény működésének egymáshoz való közelítését a tanulók, a szülők, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaerőpiac igényeinek kielégítése céljából. (KT 121.§ 23.) A minőség tehát tudatos megfelelés az iskola egyedi céljainak és értékeinek, mely célokat az iskolahasználók igényei, a közoktatási standardok és az iskola lehetőségei alakítanak. Röviden fogalmazva a minőségpolitika nem más, mint a kitűzött céloknak való megfelelés. Mivel az iskolai lét nem egy statikus állapot, hanem környezetével kölcsönhatásban levő, dinamikusan változó egység, a minőségpolitikát úgy is lehet értelmezni, mint folyamatos intézményfejlesztést. 145


5. Melléklet

2.2 A DE KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK MINŐSÉGPOLITIKAI NYILATKOZATA A 2.1. pontban megfogalmazott általános elvek iskolai minőségfejlesztő tevékenységünkben az alábbiak szerint valósulhatnak meg. Számunkra a minőségfejlesztés olyan tudatos, szervezett és folyamatos tevékenység, melynek lényege a minőség megőrzésének és fejlesztésének stratégiája, mely végül is a minőségcélok megvalósulását szolgálja. Az iskola legtöbb dolgozója elkötelezett abban, hogy a partnerközpontú működést – mint minőségfejlesztő tevékenységünk egyik elemét – folyamatosan fenntartsuk, s minőségirányítási rendszerünket úgy működtessük, hogy a visszajelzések elemzésével, az ezekre adott válaszokkal biztosítsuk a folytonos fejlődést, az iskola kulcsfolyamatainak minél szélesebb körű szabályozását, a tudatos szervezetfejlesztést. Az iskola munkatársai, pedagógus és nem pedagógus kollégák többnyire elkötelezettek munkájuk, munkahelyük iránt, legtöbbjük hozzájárulnak, hogy a megfogalmazott és elfogadott minőségcélokat megvalósítsuk. Ennek érdekében fontosnak tartjuk oktató-nevelő munkánk – különös tekintettel a nevelő, személyiségfejlesztő tevékenységre – színvonalának emelését, folyamatos megújítását. Célul tűzzük ki, hogy partnereink elvárásait, igényeit lehetőségeinkhez folyamatosan közelítjük, biztosítva ezzel, hogy iskolánk – többféle minőségi mutató szerint is - továbbra is az országos élmezőnybe tartozzon. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a kétszintű érettségire mind a tanárok, mind a diákok felkészüljenek. Céljaink elérése érdekében az iskola életében egyre természetesebbé kell válnia a partnerközpontú szemléletnek. E tekintetben a minőségfejlesztés olyan partneri önértékelésen alapuló folyamatos tevékenység, amely az iskola kitűzött céljainak és tényleges munkájának közelítését szolgálja. Fontosnak tartjuk, hogy munkatársaink megismerjék, megértsék, és munkájukban érvényesítsék minőségpolitikánkat, minőségcéljainkat. Számunkra tehát a minőség dimenziói (ismérvei) a következők: • Hozzáértés: a szükséges jártasságok és tudás birtoklása; • Megbízhatóság: garantált, folyamatosan jó minőség; • Teljesítmény: magas szintű oktatói tevékenység és tanulói tanulmányi eredmény; • Különleges tulajdonságok (extrák): versenyeredmények, nyelvvizsgák; testvériskolai kapcsolatok; • Folyamatos rendelkezésre állás: konzultációs készség, udvariasság; • Esztétikai megjelenés: külső és belső környezet; • Hírnév: a minőség külső megjelenése; • Hiteles kommunikáció: folyamatos és valós tájékoztatás. 2.3. ISKOLÁNK MINŐSÉGCÉLJAI A minőségcél az a „valami”, amit el akarunk érni, ahová el akarjuk juttatni a szervezetet. Így attól lesz valami minőségcél (minőségmutató), hogy mennyire szolgálja a szervezeti hatékonyságot. Minőségcélok vezethetők le a következő szervezeti hatékonyságra irányuló kérdésekből: • Sikerül-e megfelelni a fenntartói, szülői elvárásoknak? • Sikerül-e megvalósítani közösen megfogalmazott szervezeti céljainkat? • Pontosan betartjuk-e a különböző eljárási szabályokat? • Ismertek vagyunk-e városunkban, régiónkban? • Elégedettek-e munkatársaink? Amennyiben a kérdésekre a válasz nem, van javítani való a szervezeti hatékonyságon, az lesz a minőségcél. Amennyiben a válasz igen, akkor azon a téren jól működik a szervezet, a minőségcél annak megtartása vagy jobbítása. 146


5. Melléklet

2.3.1. Iskolánk rövid távú minőségcéljai Iskolánk minőségfejlesztésének egyik iránya a partnereknek való megfelelés. Az alábbi minőségparamétereknek közös tulajdonsága, hogy a partnerek elvárásait állítja középpontba. Minden egyes minőségparaméterhez több kérdés is megfogalmazható (lásd 2.3.), de itt csak néhányat vázlatosan, példaként tüntetünk fel. Ily módon fogalmazzuk meg minőségcéljainkat. • Iskolánk tanulói legalább 95%-ban tegyenek sikeres érettségi vizsgát. • Az érettségi vizsgák átlaga a kétszintű érettségi vizsga feltételei mellett is érjék el az előző 5 év átlagát. • A végzett tanulók legalább 85%-ban felsőfokú oktatási intézményben folytassák tanulmányaikat. • A nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkező tanulók, illetve nyelvvizsga-egyenértékű érettségi vizsgát tett tanulók aránya érje el a 75%-ot. • A dolgozói elégedettség-mérés a minőségirányítási rendszer 100%-os ismertségét és legalább 70%-os elfogadottságát jelezze. A következő táblázat a minőségcéljainkkal kapcsolatosan felmerülő kérdéseket és minőségparamétereket foglalja össze. Minőségparaméter Felmerülő kérdés Minőségcél Kommunikáció, A partnereket (szülőket, Erősödjön a két- és többoldalú információ tanulókat) rendszeresen együttműködés. tájékoztatjuk-e hogy mi történik? Hozzáférhetők-e a dokumentumok? Megbízhatóság Kijavítjuk-e a dolgozatokat az A határidők pontos betartása. ígért határidőre? módszertani kultúra Szakértelem Mindenki rendelkezik-e A megfelelő szakmai, módszer- fejlesztése. tani kompetenciával? Részt vesznek-e továbbképzéseken? Panaszkezelés Létezik-e panaszkezelési A panaszkezelésre ki kell rendszer? dolgozni egy eljárási rendszert. Tárgyi környezet Jó belépni az iskola épületébe? Az új épület szépsége mellett őrizzük a múltat is. (tablók) Empátia, udvariasság Barátságos, együttműködő-e az Az elégedettségi mutatók intézményi légkör? javítása. Véleménynyilvánítás, Befolyásolhatják-e a partnerek Vannak területek, ahol nagyobb odafigyelés az intézményi szolgáltatást: arányú lehet a szülői részvétel. Személyes kapcsolatok Az osztályfőnök megismeri-e a Tanár-szülő kapcsolat szülőket? elmélyítése. 2.3.2. Iskolánk hosszú távú minőségcéljai A minőségfejlesztés második lépcsőfoka a folyamatok javítása, a szervezet fejlesztése. Az itt megfogalmazott minőségcélok inkább hosszú távú, stratégiai célok. Nem helyettesíthetők tehát egy-egy felméréssel, tesztlap kitöltésével, adatok gyűjtésével, hanem napról napra folyamatos munkavégzést is igényel. Sőt igényli azt is, hogy nemcsak a minőségfejlesztési csoport, hanem a tantestület egésze is bekapcsolódjon. Ideális lenne, ha minden dolgozó így gondolkodna: kis fogaskerék vagyok egy jól olajozott iskolai gépezetben; a zavartalan, minőségi működéshez fontos az én jó minőségű tevékenységem. 2.3.2.1. Az iskolai fegyelem Az iskola munkahely, ahol fegyelmezett munkavégzéssel – mely vonatkozik mind a tanárokra, mind a technikai dolgozókra, mind a tanulókra – lehet sikereket, eredményeket elérni. A sikereket, 147


5. Melléklet

erősségeinket kifelé kommunikáljuk, de vannak gyengeségeink is, melyek kijavítására törekednünk kell. • A késések (tanár, diák) számának csökkentése; • Az elmaradt órák számának minimalizálása; • A tanulói késések és hiányzások egységes megítélése; • A tanulók fegyelmezett magatartásának egységes megkövetelése: tanórákon, órán kívül, kirándulásokon, táborokban egyaránt; • A dohányzásra vonatkozó tilalmak következetes betartatása. Mindezeknek a kezeléséhez fel kell tárni, hogy kinek mi a feladata. Mit tehet • a tanár; • a diák; • az iskolavezetés; • a szülő. 2.3.2.2. A pedagógus szerepe a tanítási-tanulási folyamatban Alapfeltevés: az iskolánkban tanító tanárok közül sokan magas szintű szakmai tudással rendelkeznek, melynek alapján oktató munkájuk eredményes. Eközben háttérbe szorulhat tudatos nevelő munkájuk, személyiségformáló tevékenységük. Ennek alapján nekünk is át kell értékelni szerepünket. A szaktárgy mégoly magas szintű tanítása sem egyenlő a tanuló tanításával. Az oktatás tömegessé válásával a tanár a régen tanult módszerekkel – sem szakmódszertanilag, sem nevelési szituációkban – már nem tud boldogulni. Új eljárásokra is szükség van. Felértékelődik a pedagógusmesterség, mely több összetevőre is bontható: szaktárgyi tudás + tanulásszervezői, tanulásvezetői képesség + személyiségfejlesztés. A tanártovábbképzések terén is új irányok felé kell orientálódni: • Pedagógiai szituációk kezelése; • Gyermekközpontú módszerek elsajátítása ( a sajátos igényű, a nehezen tanuló, a tehetséges gyerekekkel való foglalkozás); • Osztályfőnökök továbbképzése; • Pályakezdők segítése… Azt is régen tapasztaljuk, hogy a tanári tekintély nem kívülről jön, hanem azt belülről kell kialakítani (a tanár saját személyisége hat leginkább). A fentiek talán ebben is segítségünkre lehetnének. Lehetséges eljárások: • Helyi képzési kínálat tervezése; • Módszertani eszköztár és kultúra fejlesztése; • Folyamatos önképzés, továbbképzés, szakvizsgára való felkészítés nemcsak szaktárgyi területen; • Pedagógusok tudatosabb együttműködése, különös tekintettel az egy osztályban tanítókra. 2.3.2.3. Osztályok, évfolyamok nyomon követése a belépéstől az érettségiig E folyamatfigyelés azt a célt szolgálja, hogy tudatosabbá válik egy-egy osztály, s azon belül a tanulók egyéni fejlesztésére irányuló törekvés (pedagógiai hozzáadott érték). A folyamat főbb elemei lehetnének: • Honnan jöttek, milyen eredménnyel, milyen szociokúlturális háttérrel; • Milyenek a kezdeti benyomások, hogyan illeszkednek be; • Milyen a viselkedésük, magatartásuk, tanulmányi fejlődésük, iskolán kívüli tevékenységük; • Milyen az osztályon belüli kohézió; • Milyen kiugró teljesítmények, esetleges lemaradások vannak; • Milyen a viszonyuk társaikhoz, tanáraikhoz, az iskolához; • Milyen a szülő-diák, szülő-tanár, tanár-diák kapcsolat… 148


5. Melléklet

Módszer: megfigyelés, beszélgetés, felmérés, évente dokumentáció, kimenetkor részletes összegző értékelés. Célszerűnek látszik a végzett tanulók nyomon követésére figyelési rendszer kidolgozása. 2.3.2.4. Iskolai rendezvények szervezése, lebonyolítása Egy iskola életében minden tanévben több kisebb-nagyobb iskolai összejövetel, ünnepség, rendezvény kerül lebonyolításra. Ezek egy része iskolán belüli, zárt rendezvény, de nagy része szinte az egész város felé nyitott, sok ember érdeklődésére számot tartó esemény (évnyitó, évzáró, szalagavató, ballagás, nyílt nap…). Fontos tudnunk, hogy ilyenkor az iskola bemutat magából valamit: ez akaratlanul is egy PR tevékenység. Egy PR tevékenységet pedig részletekbe menően tervezni kell, aztán jól megvalósítani, és végül értékelni. Lehetséges eljárások: • Az iskolai Munkatervben ütemezzük, milyen intézményi rendezvény lesz a tanévben; • Később, de kellő időben: mikor és hol kerül lebonyolításra; • Milyen körre terjed ki; • Milyen a rendezvény formai megjelenése; • Milyen tárgyi és személyi igényei vannak a rendezvénynek; • Ki a felelős (felelősök) a szervezésért és a megvalósításért; • Készüljön forgatókönyv a rendezvény tervezéséről, hogy világosan lehessen tudni, kinek mi a feladata… 2.3.2.5. Az iskola mint üzem működése A hatékonyabb működés érdekében a következő területeken lehetne előrelépni: a) Iskolaszervezéssel kapcsolatos kérdések • Időben történő, még jobb tájékoztatás az iskolavezetés részéről, érdemi határidőre történő reagálás a tanárok részéről; • Tájékoztatás a hiányzó tanárokról, és a helyettesítő rendszer még hatékonyabb működtetése; • Folyamatos fénymásolási lehetőség a tanulók számára; • Feladatellátás, feladatvállalás egyenletessége; • Háziversenyek koordinálása. b) A tanárok adminisztrációs tevékenységével kapcsolatos kérdések • A tanár oktató-nevelő munkájának szerves része a különböző iskolai dokumentumok (osztályozó napló, haladási napló, törzskönyv, beírási napló, bizonyítványok, ellenőrző könyvek, szakköri napló, fakultációs napló, érettségi dokumentumok…) pontos vezetése, a határidők betartása; • A tanulók írásbeli munkáinak gyors, két héten belüli javítása. c) A gazdaságvezetői és gondnoki tevékenységhez kapcsolódó kérdések • Hatáskörök, feladatok egyértelmű elhatárolása; • Az épületek takarításának, tisztaságának egyenletes biztosítása; • Az épületrészek biztonsága; • A tantermekben levő szekrények kihasználása; • Az iskolai „csengő” rendszeres és jól hallható működtetése; • Oktatástechnikai eszközök belső és külső szervizelése; • Iskolai létesítmények külső hasznosítása. 2.3.2. Sikerkritériumok A minőségcélok megvalósulását ún. sikerkritériumok alapján mérhetjük. Az eddigi színvonalat feltétlenül meg kell őrizni, néhány területen pedig javítani is szükséges. • Az iskola tantárgyi tanulmányi átlaga: 4,4 – 4,5 • Végzős osztályok érettségi átlaga: 4,5 – 4,6 Végzős tanítványaink nagy számban jutnak be felsőfokú oktatási intézménybe: 85 – 90% 149


5. Melléklet

• • • • •

Informatikai és nyelvi képzés eredményességének növelése; Partnereink elégedettségi mutatójának növekedése; Az óratartási fegyelem javulása; A késések és az igazolatlan órák számának csökkenése; Az iskolai dohányzás visszaszorítása. 3. Az iskola minőségfejlesztő rendszere A minőségfejlesztő rendszer egy olyan pedagógiai alrendszer, mely a szervezet azon folyamatos tevékenységét koordinálja, melynek lényege a minőség megőrzésének és a minőség fejlesztésének a stratégiája, mely végül is a minőségcélok megvalósítását szolgálja. E rendszer keretében meghatározzuk: • Azokat a működési területeket, melyekre a minőségfejlesztési tevékenység irányul; • Azokat az eljárásokat, amelyek segítségével biztosítható a minőség az egyes területeken; • Az eljárások olyan lebontását, melyek felsorolják az alkalmazandó tevékenységeket, a szereplőket, a felelősöket és a végrehajtáshoz szükséges eszközöket. 1.1. AZ ISKOLAVEZETÉS FELELŐSSÉGE, ELKÖTELEZETTSÉGE • Az iskolavezetés betartja a működését szabályozó külső és belső jogrendszert, a szabályzatok előírásait. • Az iskolavezetés elkészítteti – megfelelő időközönként felülvizsgálja – az iskolai Pedagógiai Programot, Szervezeti és Működési Szabályzatot, Házirendet. • Az iskolavezetés határozza meg a felelősségi köröket, hatásköröket, melyek szükségesek a rendszer kiépítéséhez és működéséhez. • Az iskolavezetés figyelemmel kíséri a minőségpolitikában foglaltak teljesülését, és szervezi a minőségfejlesztési folyamat feladatainak végrehajtását. • Az iskolavezetés a lehetőség szerint biztosítja a rendszer kiépítéséhez és működéséhez szükséges további erőforrásokat (időkeret, eszközök). • Gondoskodik arról, hogy az iskolai minőségpolitikát minden munkatárs megismerje. • Szabályozza az információáramlás rendjét (információadás, -kérés gyakorisága, adatszolgáltatás, jelentés, tájékoztatás). • Hatékonyan működteti a szervezeten belül a munkatársak, a különböző szintek és funkciók között a kapcsolattartási formákat, az intézmény kommunikációs rendszerét. • Igyekszik minden munkatársat bevonni a minőségfejlesztő tevékenységbe. • Gondoskodik arról, hogy minden munkatárs legyen tisztában a szervezet céljaival. A fentiek érdekében az iskolavezetés a minőségfejlesztő rendszer működtetéséhez minőségfejlesztő szervezetet (munkacsoportot) hoz létre, melynek működéséért a minőségi vezető a felelős. Az intézmény vezetése folyamatosan gondoskodik arról, hogy az intézmény teljes működését szabályozó jogi dokumentumok, rendeletek a fenntartó önkormányzat és az intézet belső szabályozói hozzáférhetőek legyenek, azokat a dolgozók megismerjék és betartsák. Az iskolai életet szabályozó belső dokumentumokat a közvetlen partnerek is megismerjék. Könyvtárban található: Közoktatási Törvény, Pedagógiai Program, SZMSZ, 11/94-es miniszteri rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, Házirend, Minőségirányítási Program. Igazgatónál található: KjT, A munka törvénykönyve, Vizsgaszabályzatok, az éves munkaterv. Munkaközösség-vezetőknél található: SZMSZ, PP, Házirend, éves munkaterv. Valamennyi kolléga számára biztosított az internet-hozzáférés, így az OKM és egyéb honlapokról is tájékozódhatnak. 3.1.1. Szervezeti kommunikáció (belső kapcsolattartás)

Az iskolavezetés heti gyakorisággal az igazgató irányításával vezetőségi ülést tart. A vezetőségi ülések biztosítják az információcserét minden, a minőségfejlesztő rendszert érintő kérdésben is. Az igazgató és a minőségi vezető közötti rendszeres szóbeli kapcsolattartás kiterjed a rendszer szabályozásának és fenntartásának minden kérdésére. A munkatársak közötti, illetve a munkatársak 150


5. Melléklet

és a vezetés közötti kapcsolattartás napi formája a szóbeli közlés és a belső internetes hálón történő e-mail - ezés. A minőségfejlesztő csoport tagjai napi kapcsolatban állnak egymással, szükség szerinti gyakorisággal munkamegbeszélést tartanak. 3.1.2. Felelősségi kör, hatáskör Az iskolavezetés és a munkatársak felelősségi körét és hatáskörét az intézmény SZMSZ-e és a munkaköri leírások rögzítik. Az iskola igazgatója a minőségfejlesztési rendszer kiépítésére és működtetésére minőségi vezetőt nevez ki. A minőségfejlesztő csoport vezetője rendelkezik a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy • a minőségfejlesztő rendszert a rögzített előírásoknak megfelelően működtesse; • kidolgozza és a vezetőség elé tárja az évi minőségi tervet; • biztosítsa a minőségirányítási programban és a minőségcélokban megfogalmazott elvek, feladatok megvalósítását; • koordinálja a rendszer folyamatos javításának munkálatait; • beszámoljon az iskola vezetésének és a nevelőtestületnek a minőségfejlesztő rendszer működéséről, hatékonyságáról. 3.1.3. A minőségfejlesztő csoport vezetőjének feladatai • Elkészíti a minőségfejlesztési munka éves munkatervét a következő szempontok figyelembevételével: - partneri igény, elégedettségi vizsgálat eljárásrendje; - irányított önértékelés eljárásrendje; - önértékelés alapján készített intézkedési tervek. • Folyamatosan ellenőrzi a munkaterv végrehajtását; • Szervezi a minőségfejlesztő csoport munkáját; • Az éves munka megtervezése; • A minőségfejlesztési rendszer bemenő adatainak gyűjtése, a beavatkozások tervezése, az iskolavezetéssel való kapcsolattartás; • Folyamatos tájékoztatás. 3.2. A TERVEZÉS, SZERVEZÉS Az iskola minőségcéljait – a meglévő dokumentumokra támaszkodva - a minőségvezető, a vezető munkatársak és az igazgató közös egyetértéssel határozzák meg. A minőségvezető gondoskodik arról, hogy a minőségcélokat a munkatársak megismerjék. Az iskola igazgatója az éves munkatervben meghatározza és lehetőség szerint időben biztosítja a szükséges erőforrásokat a minőségfejlesztő rendszer fenntartásához és működtetéséhez. Az iskola csak olyan szolgáltatások megvalósítására vállalkozik, amelyekhez rendelkezik a szükséges személyi feltételekkel. A személyi feltételek megteremtése az igazgató feladata. A minőségügyi rendszer fenntartása és folyamatos tökéletesítése érdekében az intézmény gondoskodik a munkatársak megfelelő felkészítéséről, ha szükséges, számukra továbbképzéseket szervez. A minőségügyi képzés a munkatársak önképzése által is megvalósítható. 3.2.1. Stratégiai tervezés A stratégiai tervezés a Pedagógiai Program elkészítése, amely tartalmazza az alapelveket, a hosszú távú célokat, leírja a pedagógiai folyamatokat. A Pedagógiai Program felülvizsgálatára folyamatszabályozást dolgozunk ki a 2008/09. tanévre. 3.2.2. Éves munkaterv A hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Folyamata: 1. Alakuló értekezleten tájékoztatás a tanévre vonatkozó nevelési, oktatási célkitűzésekről, tartalmi és formai elvárásokról, személyi feltételekről, tárgyi feltételekről. 2. A munkaközösségek ezek alapján meghatározzák a célokat. 151


5. Melléklet

3. A DÖK és ifjúságvédelmi felelősök, valamint a szabadidő-szervező, drogkoordinátor is elkészíti éves munkatervét. 4. A munkaközösség-vezetők cselekvési tervet állítanak össze, a feladatokat felosztják, időkeretet és felelősöket határoznak meg a feladatok elvégzéséhez, azok ellenőrzéséhez és értékeléséhez. 5. Ezek alapján a munkatervek írásbeli leadása egy héten belül. 6. Az igazgató, munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskolai munkatervet, a tevékenység időpontjának és felelőseinek megjelöléseivel. 7. Ezzel egy időben elkészíti az eseménynaptárt. 8. A munkaterv elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Ha megfelelő formailag és tartalmilag, akkor elfogadják, ha nem, akkor a megadott területen beavatkozás szükséges. Véleményeztetések lefolytatása. 3.3. ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MÉRÉS E téma részletes kidolgozása a Pedagógiai Programban található. Vezetői ellenőrzés és értékelés Cél: az iskolai szabályoknak való megfelelés, tapasztalatgyűjtés, hibamegelőző tevékenység. A vezetés ellenőrzési terve. Éves ellenőrzési terv folyamata. 1. Az ellenőrzés területeinek, szempontjainak, gyakoriságának, módszereinek meghatározása. 2. Az ellenőrzésért felelős személyek kiválasztása. 3. Az ellenőrzési terv elkészítése. 4. Az éves ellenőrzési terv ismertetése. 5. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 6. Tapasztalatok megbeszélése. 7. Javaslattétel a feltárt hiányosságok pótlására. 8. Az ellenőrzést végző személy a tapasztalatokról beszámol az igazgatónak. Az iskola irányított önértékelésének rendjét az 1. sz. melléklet, a partneri igény- és elégedettségmérés eljárásrendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza. A tanulók ellenőrzési és értékelési rendjét a 3. sz. melléklet, a pedagógusok munkájának értékelését (tervezet) a 4. sz. melléklet tartalmazza. Az ellenőrzéshez a szempontsort a 2008/09. tanév kezdetéig kell elkészíteni. 4. Partnerkapcsolatok 4.1. A PARTNERKAPCSOLATOK IRÁNYÍTÁSA Az eljárás célja, hogy tanévenkénti bontásban felmérjük a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezzük a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja: • A partnerazonosítást; • A felmérő kérdőívek elkészítését; • A felmérés lebonyolítását; • A kérdőívek feldolgozását, kiértékelését; • Az eredményekről történő tájékoztatást; • Intézkedési terv elkészítését; • A beavatkozás ellenőrzését. A részletek az éves munkatervben találhatók. 4.2. KOMMUNIKÁCIÓ A PARTNEREKKEL (KÜLSŐ KOMMUNIKÁCIÓ) a) Szülőkkel: • szülői értekezlet; • fogadóóra; • nyílt nap; 152


5. Melléklet

• ad hoc jellegű találkozások, telefon, e-mail stb. • elégedettségvizsgálat. b) Tanulókkal: • tanóra, különösen osztályfőnöki óra; • tanórán kívüli beszélgetések; • kirándulás; • diákközgyűlés; • elégedettségvizsgálat. c) Tanárjelöltekkel: • megbeszélések; • elégedettségvizsgálat. d) Fenntartóval: • igazgató az Egyetemi Tanács útján; • tanárképzési igazgatóhelyettes a Tanárképzési Kollégium útján; 4.3. PANASZKEZELÉS Az iskola munkatársainak minden egyes panaszt, észrevételt fogadni kell, akár nyíltan, akár írásbeli felmérés alapján történik, és elemzés, megfontolás után reagálni, válaszolni kell rá. A szülő panasszal fordulhat: • szaktanárhoz; • osztályfőnökhöz; • közvetlen az igazgatóhoz; • szülői szervezeten keresztül az igazgatóhoz. A tanuló panasszal fordulhat: • szaktanárhoz; • osztályfőnökhöz; • igazgatóhoz. A panaszt egyénileg vagy a DÖK-ön keresztül is megteheti. A tanár panasszal fordulhat: • igazgatóhoz Az illetékesnek a panaszra válaszolni kell. ZÁRADÉK Az Intézményi Minőségirányítási Programot (IMIP) az Iskolaszék és a Diákönkormányzat megismerte és elfogadásra javasolta. Az alkalmazotti közösség az IMIP-et megismerte és elfogadta. A Debreceni Egyetem mint fenntartó jóváhagyta. A fentieket hitelesítő jegyzőkönyvek a mellékletben találhatók. A hatálybalépés időpontja: 2006. szeptember Az IMIP hatályossága kiterjed a DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma minden dolgozójára, időbeli hatálya: 2016. június 30. A minőségfejlesztő rendszer felülvizsgálatát kétévente egyszer el kell végezni. A felülvizsgálatot az iskola igazgatója rendeli el. Az IMIP-et nyilvánosságra kell hozni (iskolai könyvtár, iskolatitkár, az iskola honlapja).

153

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) Mellékletek 1. sz. melléklet AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS SZABÁLYZATA Tartalma: 1. Eljárásrend 2. Az ellenőrzés területei 3. Az önértékelés felmérése

154

5. Melléklet


5. Melléklet

Az irányított önértékelés eljárásrendje Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. Az irányított önértékelés területei Gyakorisága Módszere 1. Adottságok Az első önértékelés Díj típusú vezetés végzése önértékelés stratégia 2002/03. tanévben, emberi erőforrások ezt követően közvetett partnerkapcsolatok minden ötödik évben. folyamatok 2. Eredmények a közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények; a munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények; a társadalmi hatás eredményei; kulcsfontosságú eredmények Az értékelés folyamata Az önértékelő teamek létrehozása A tények, adatok összegyűjtése adatgyűjtés Az önértékelés elvégzése Az önértékelés Az önértékelés elemzése, fejlesztési területek megjelölése Intézkedési tervek, korrekciós tervek készítése Beavatkozás 155

Felelős Igazgató, programfelelős, teamtagok

Határidő

ellenőrzés DEKLGYG

teamtagok

A tanév október 15ig november 15. december 20. január 20.

programfelelős

igazgató

teamtagok programfelelős

január 30.

igazgató

programfelelős teamtagok programfelelős

február 20.

igazgató programfelelős igazgató

teamtagok teamtagok programfelelős


5. Melléklet

Az ellenőrzés területei I. Adottságok 1. terület: vezetés A vezetés alatt az igazgatót és a helyetteseit értjük. Ez a rész a vezetők személyes szerepét vizsgálja az intézmény hosszú távú terveinek, értékrendjének stb. kialakításában • Hogyan vesz részt a különböző iskolai feladatokban, az értékrend kialakításában? • Hogyan mutat személyes példát? • Hogyan alakította ki az iskolai folyamatok irányítási rendszerét, és hogyan működteti? • Hogyan működik együtt közvetett és közvetlen partnereivel? • Hogyan motiválja munkatársait? 2. terület: stratégia A hosszú távú intézményi tervezést a PP tartalmazza. Ide sorolható az ötéves továbbképzési program is. Ebben a részben arra keressük a választ, hogy a vezetés hogyan alakítja és vizsgálja felül stratégiai terveit, hogyan bontja le kulcsfolyamatokra, hogyan ismerteti meg azokat, és hogyan valósítja meg. 3. terület: emberi erőforrás Ebben a részben azt kell elemezni, hogy az intézmény vezetése hogyan irányítja, fejleszti, tervezi meg a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit: • a munkatársak bevonása a tervkészítésbe; • továbbképzések; • az emberi erőforrások összehangolása a hosszú távú tervekkel; • igény- és elégedettségmérés; • önképzés. 4. terület: a közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások Arra kell megadni a választ, hogy az intézmény hogyan hasznosítja közvetett partnerkapcsolatait, mint a célok eléréséhez bevonható erőforrást. Az erőforrás lehet anyagi és szellemi. Az anyagi erőforrást elsősorban a fenntartó biztosítja. A kapcsolatot az igazgató tartja. Anyagi erőforrást a gazdálkodó szervezetektől a szakképzési alapba való befizetéssel remélhetünk. Ezért nagyon fontos a gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolat kialakítása. 5. terület: folyamatok Ebben a részben azt kell bemutatni, hogy az intézmény hogyan tervezi meg és fejleszti oktatási-nevelési tevékenységét. Hogyan veszi figyelembe a partnerek igényeit. A folyamatok kialakításánál figyelembe veszi a szabályozó rendszer fő elemeit: Hatályos jogszabályok; Fenntartói szabályok; Belső szabályok és szabályzatok; Partneri igény és elégedettség-mérés szabályzata. Az új képzési irányokat és szolgáltatásokat a piaci elvárások, elhelyezkedési lehetőségek figyelembevételével szervezi meg. Az oktatási-nevelési tevékenység megszervezésekor segíti a megalapozott továbbtanulási szándékot, figyelembe veszi a tehetséges tanulók igényeit és a hátrányos helyzetben levő tanulók felzárkóztatását. II. Eredmények: 6. terület: a közvetlen partnerek elégedettségével kapcsolatos eredmények Ezek az eredmények az 5. területhez kapcsolódnak. A fő tevékenységen kívül nyújtott szolgáltatások eredményessége; A kapcsolattartás eredményessége; Az információáramlás eredményessége; 156


5. Melléklet

Fejlesztendő területek: Közös követelményrendszer kialakítása munkaközösségenként. A pedagógusok együttműködési rendszerének fejlesztése; A partnerek igényeinek fokozottabb figyelembevétele; A tanórán kívüli programok népszerűsítése; Az információrendszer továbbfejlesztése a partnerek között. 7. terület: a munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények Ezek az eredmények a 3. területhez kapcsolódnak. A munkatársak véleményét az intézményről az igény és elégedettség-mérés, a klímateszt eredményei és személyes beszélgetéssel tudjuk meg. Fejlesztendő terület: Az új munkatársak segítése; A vezetési stílus; Az átmeneti helyettesítések megszervezése; Az erkölcsi elismerés kidolgozása. 8. terület: a társadalmi hatással kapcsolatos eredmények Részben kapcsolódik a 4. területhez. Az eredmények az alábbi csoportosításban kerülnek összegyűjtésre: Helyi, városi hatás, szerepvállalás; Regionális szerepvállalás; Országos hatás, szerepvállalás. Fejlesztendő területek: A helyi sajtóval, tv-vel való jó kapcsolat, kialakítása; Nemzetközi kapcsolatok felvétele. 9. terület: a kulcsfontosságú folyamatokhoz kapcsolódó eredmények Ezek az eredmények az intézmény pedagógiai programjából fakadó kulcsfolyamatokra és kiemelt célokra vonatkoznak. Oktatással kapcsolatok eredmények: Tanulmányi eredmények alakulása; A vizsgák eredményei; Versenyeredmények; A tanulmányi út eredményessége. Neveléssel kapcsolatos eredmények: Magatartás, szorgalom eredménye; Fegyelmi ügy alakulása. Fejlesztéssel kapcsolatos eredmények: A működés javításával kapcsolatos eredmények; Gazdasági, pénzügyi eredmények; Az infrastruktúra fejlődésére vonatkozó eredmények. 1. sz. melléklet PARTNERI IGÉNY ÉS ELÉGEDETTSÉG-MÉRÉS SZABÁLYZATA Tartalma: 1. Partnerlista 2. Az elégedettségmérés folyamatábrája 3. A mérés eljárásrendje 4. Szempontrendszer Partnerlista Érdekelt felek KÖZVETLEN PARTNEREK

Kapcsolattartó 157

Cím

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) Diákok Szülők alkalmazottak DE mint fenntartó Tanárjelöltek Debreceni Egyetem TEK Debreceni Egyetem ATC Debreceni Egyetem OEC BME KÖZVETETT PARTNEREK

DÖK-vezető iskolaszék, osztály SZMképviselők teamtagok igazgató tanárképzési igazgatóhelyettes, Vezetőtanárok igazgató, igazgatóhelyettesek igazgató, igazgatóhelyettesek igazgató, igazgatóhelyettesek igazgató, igazgatóhelyettesek

158

5. Melléklet

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) A partneri igény és elégedettség-mérés folyamatábrája

159

5. Melléklet


160

5. Melléklet


5. Melléklet

A partneri elégedettség-mérés eljárásrendje Szabályzat feladat 1. tervezés

lépések tájékoztatás partnerlistafrissítés módszer és minta meghatározása mérőeszközök tartalmi ellenőrzése 2. végrehajtás a módosított kérdőívek elkészítése próbakérdőíve végleges kérdőívek elkészítése kérdőívek eljuttatása az érintettekhez kérdőívek gyűjtés interjúk elkészítése összesítés elemzés tájékoztatás a tervezés és végrehajtás időszakában a mérőeszközök adekváltságát, határidőket, a feldolgozás szempontjait, bizonylatait 4. beavatkozás hiba esetén 3. ellenőrzés

felelősök igazgató igazgató

dokumentum Jelenléti partnerlista

programfelelős módszertani tábla

időpont tanév eleje szeptember

módszer értekezlet elemzés

október 15.

elemzés

programfelelős mérőeszközök október vége teamtagok

kérdőíve

elemzés

november 15. számítógép

teamta ok próbakérdőív november 30. teamtagok végleges programfelelős kérdőív december 10. elemzés címlista teamtagok kérdőíve január 20. teamtagok

kérdőíve nyilvántartása teamtagok feljegyzé programfelelős táblázato rafikono programfelelős szöveges értékelés programfelelős igazgató Jelenléti ív igazgató a dokumentuprogramfelelős mok alapján

igazgató feljegyzés programfelelős teamtagok

161

január 20. január (5 évente)

szám.-tech. feldolgozás

február 5. február 10. lépésenként

ellenőrzést követően szükség esetén

összehasonlító elemzések értekezlet dokumentumok elemzése

a hibás lépés kijavítása


5. Melléklet

Partneri igény és elégedettség-mérés eljárásrendje partnerek

alkalmazott gyakoriság módszer

a mérésben részt vevők köre

érvényességi kritérium

felelös

alkalmazottak

kérdőív

3 évente

teljes körű

a létszám 80%-a

igazgató

tanulók

kérdőív

3 évente

8-10-12. évfolyam meghatározott sorszámú tanulói

a létszám 20%-a

minőségügyi vezető

szülők

kérdőív

5 évente

8-10-12. évfolyam meghatározott sorszámú tanulók szülei

a létszám 20%-a

minőségügyi vezető

fenntartó

interjú

5 évente

általános iskolák

kérdőív

5 évente

kollégium

interjú

5 évente

igazgató

a listán szereplők teljes köre

50%

minőségügyi vezető kollégiumi összekötő igazgatóhelyettes

162


5. Melléklet

Igény és elégedettség-mérés szempontrendszere és partnerenkénti meghatározása Partnerek Szempontok alkalmazott tanuló szülő általáno kollégiu fenntart iskolák I. Az oktatás x x x x x A tanítás, színvonala nevelés minősége Értékelés x x x x A programok

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

III. Az iskolai környezet

Fegyelem Tisztaság Felszereltség

x

x

x

IV. Kapcsolat

Elhelyezés Kölcsönös kapcsolat

x x

x x

x x

x

x

x x

Információ Az iskola és képzési rendszerének ismertsége

x

x

x

x x

x

széles köre A tanulók közérzete Oktatás, nevelés módszere A tanulók teljesítménye

II. Nevelési. oktatási intézmények Továbbtanulás A tanuláshoz való viszony

V. Egyéb

x x

Elvárások

x

x

Beiskolázás

x

x

Végzettek alkalmazása

163


5. Melléklet

Kérdőíves felmérésben részt vevők kiválasztása A felmérés módja: reprezentatív kérdőíves felmérés. Tanulói mintavétel: a felmérésben a 8-10-12. évfolyam tanulói vesznek részt. Első alkalommal a 6-os sorszámmal kezdődő és az azt követő minden 5. A további években az 1-es tanuló sorszáma mindig eggyel kevesebb, mint az előző évben. Szülői mintavétel: a felmérésben a 8-10-12. évfolyamos tanulók szülei vesznek részt. Első alkalommal a 3., 5., 7., 11., 13., 17., 19., 23., 29., 31. sorszámúak. További alkalmakkor a sorszám mindig eggyel nő. A mintavétel érvényessége: a felmérés érvényes, ha a kitöltött kérdőívek száma évfolyamonként eléri a létszám 20%-át. Alkalmazottak: a felmérés teljes körű. Legalább egy éve intézetünknél főállásban lévő dolgozók vesznek részt a felmérésben. A felmérés érvényes, ha a kitöltött kérdőívek száma eléri a létszám 80%-át. 3. sz. melléklet A TANULÓK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE

164


5. Melléklet

Az iskola ellenőrzési, értékelési rendszere A tanulók ellenőrzése, értékelése Ellenőrzés terület

módszer

tanulmányi

dokumentum-

munka

elemzés

Értékelés

gyakoriság

dokumentáció

felelős

módszer

gyakoriság dokumentáció

havonta

napló,

oszt.f.

szóbeli,

eseti, ill.

ellenőrző,

szaktanár,

ellenőrző

ig.h.

írásbeli

félévente

napló,

oszt.f.

ig. versenyeredmények

elemzés

évente

vizsgák

magatartás

megbeszélPs

felelös

bizonyítvány

összesítések, jegyzőkönyvek

ig. ig.h. mk.vez.

írásbeli, szóbeli, gyakorlati

évente

jkv.

szaktanár, mk.vez.

jegyzőkönyv

ig. ig.h.

írásbeli, szóbeli, gyakorlati

évente

jkv.

vizsgáztatók, ig.

ig. ig.h.

örértékelés, megbeszélés

félévente

napló

oszt.f.

önértékelés, megbeszélés

félévente

napló

oszt.f.

megbeszélés

félévente

jkv.

ig.

folyamatos, feljegyzés félévente

oszt.f. szorgalom

megbeszélés

folyamatos, feljegyzés félévente

ig. ig. h. oszt.f.

fegyelmi ügyek

dokumentumelemzés,

esetenként

jegyzőkönyv

oszt.f. ig.h.

megbeszélés

165


5. Melléklet

Ellenőrzés terület

módszer

terület

Értékelés módszer

terület

módszer

terület

módszer

terület

rendszeres

feljegyzés, napló

ig. ig.h. mk.v. oszt.f.

önértékelés, dokumentumelemzés

félévente

jkv.

ig. oszt.f.

dokumentumelemzés

esetenként

napló, törzslap

oszt.f. ig.h.

szóbeli, írásbeli

félévente

jkv.

ig.

hiányzás

napló, ellenőrzés

folyamatos

napló

oszt.f.

szóbeli, írásbeli

félévente

statisztika, jkv.

ig.h. oszt.f.

ECDL bizonyítványt szerzettek

dokumentumelemzés

évente

törzslap

ig.h.

dokumentumelemzés

évente

jkv.

ig.

nyelvvizsgabizonyítványt szerzettek

dokumentumelemzés

évente

feljegyzés

szaktanár ig.h.

dokumentumelemzés

félévente

jkv.

ig.

belső mérések

dokumentumelemzés

folyamatos

ig.h. szaktanárok

írásbeli, szóbeli

rendszeres, évente

napló, jkv.

szaktanár, mk.vez.

külső mérések

írásbeli

esetenként

felmérésvezető

írásbeli

eseti

jkv.

ig.h. felmérés vezető

jutalmazások (motiváció)

dokumentumelemzés

lemorzsolódás

napló

jkv.

166


5. Melléklet

4.számú melléklet Javaslat a pedagógus munkájának értékeléséhez, a tervezett differenciált bérezéshez 1. Az Oktatási Minisztérium a közalkalmazottak, közöttük a pedagógusok bérezésének a reformját tervezi. Az értékelési szempontrendszer szoros összefüggésben kell hogy legyen az oktatási intézmény minőségirányítási programjával, és pedagógiai programjával. Ebből logikusan következik, hogy minden intézménynek a saját értékelési rendszerét ezek alapján kell kidolgoznia. Az iskola prioritásait a szakmai autonómia jegyében a fenti alapdokumentumok kell, hogy tükrözzék. Az illetményrendszer reformjának alapjai: - az évenként újraosztható intézményi szintű ösztönző keret differenciált elosztása, minőségi elvek alapján - új fizetési fokozatba sorolás, mely 3 évenkénti automatikus előmenetelt biztosít, a teljesítmény alapján azonban gyorsított előmenetelre is lehetőség van - a fizetési fokozatok számának csökkentése alkalmas az automatizmus mérséklésére, ugyanakkor az átsorolás teljesítményhez is köthető lenne - a szakmai előmenetel mellett továbbra is szerepet kap a gyakorlati idő, azonban a jelenleginél kisebb mértékben A közalkalmazotti illetményrendszer reformjának előkészítéséről 2006. okt.2-án külön menetrend készült. A bevezetés ütemezését az Államreform Bizottságának a menetrendje tartalmazza. (Kivonat a Javaslat a közalkalmazotti illetményrendszer reformjának című dokumentumából. Száma: 11459-1/2006-SZMSZ-GY) 2. A teljesítmény értékelés esetén fontos, hogy érvényesüljön: - a komplexitás-legyen összhangban az intézmény emberi erőforrás stratégiájával - tervezhetőség-bevezetés üteme, munkaköri leírások aktualizálása, vezető felkészülése, érintettek tájékoztatása - fokozatosság-egyszerűtől haladni a bonyolultabb formák felé, folyamatosan értékelve a tapasztaltakat - teljeskörűség- valamennyi pedagógust érintenie kell, beleértve a vezetőt is A következő területek rendszeres vizsgálata fontos: - a tanár tanórai oktató-nevelő munkája - a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenysége - a tanár képzettsége és felkészültsége - a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményei - a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt változása - a tanár hozzáállása és munkafegyelme - a tanár tanórán és iskolán kívüli szakmai tevékenysége Vizsgálati területek A tanár tanórai oktató-nevelő munkája 1. Az információgyűjtés eszközei: - évente egy-egy alkalommal munkaközösség vezetői és igazgatói óralátogatás, előre egyeztetett időpontban és óralátogatási szempontsorral - a tanulói teljesítmény rendszeres tanári értékelése - a tanár munkájának tanulói véleményezése - szülői véleménykérés - önértékelés - véleménykérés ( a tapasztalatok alapján a munkaközösség vezetőtől , iskolavezetőtől ) - értékelési beszélgetés a folyamat végén 2. Az értékelőlapokat a munkaközösségi vezetők dolgozzák ki. 167


5. Melléklet

3. A javasolt értékelési ciklus 2 év. A munkaközösség vezetőt a munkaközösség egy tapasztaltabb tagja értékeli. 4. A tanár tanórai munkájának értékelésénél figyelembe kell venni a bemenet-kimenet elvét. B. A tanórán kívüli tevékenységek területein való részvétel lehetőségei: - szakmai szakkörök - tehetséggondozás - tanulmányi versenyek szervezése - érettségi előkészítő - verseny előkészítő - városi szakkörök - felzárkóztatás - nyelvtanulás - énekkar, sportkörök, mindennapos testnevelés, művészeti körök - nyári, téli táborok - diák rendezvények segítése - szabadidős tevékenység szervezése - hagyományőrző tevékenység szervezése: ünnepélyek, megemlékezések - gyermek-és ifjúságvédelem - kirándulás szervezése, vezetése - osztályfőnöki tevékenység - környezetvédelem - pályázat figyelés, írás, végrehajtás - partner kapcsolatok létrehozása, fenntartása - nevelőtestületi munka: gyűlésen való aktív részvétel, munkabizottsági munkák - intézmény képviselete - ügyeleti kötelezettség - nyílt nap szervezése, aktív közreműködés - erőforrás gazdálkodás - a ped.-nev. munkához kapcsolódó adminisztratív feladatok - milyen a fejlődés? C. Iskolán kívüli tevékenységben való részvétel formái: 1. Továbbképzéseken való részvétel: - szigorúan szakirányú, az iskolai oktató-nevelő munkában jól használható ismereteket nyújtó - oktatás szervezéssel, irányítással kapcsolatos továbbképzés ( prioritása csupán a vezetői beosztású tanárnál legyen) - konferenciákon való részvétel, melyről írásban vagy szóban beszámol a tantestületnek 2. Tudományos tevékenység: - szorosan szakmai, ami a középiskolai munkában konkrétan hasznosítható - szakmai, ami a tanítandó tantárgy tudományos hátterének specifikusabb területeivel foglalkozik - publikációk: - szorosan szakmai vagy kevésbé kötődik az iskolai oktató-nevelő munkához ( a kettő között sorrendiség jelenik meg) - szakmai konferenciákon előadás tartása 3. Egyéb szakirányú tevékenységek: Szaktanácsadás Szakértés Vizsgaelnökség Emelt szintű érettségi vizsgáztatás 168


5. Melléklet

Továbbképzés tartás Egyetemi/főiskolai óraadói munka Szakmai testületi/ társasági tagság 4. Nyelvtudás, aktív nyelvhasználat D. Tanórán kívüli tanári szervezési munkák értékelésének szempontjai: I. Pl. Havonta táblázatos formában, (kérdésekre adott válaszokban) megadni. 1. Konferenciák, találkozók (konkrétumok megjelölésével) a) szervezése b) azon való részvétel hallgatóként c) azon való részvétel előadóként d) konferencián folyó munka hatása az iskolánkra 2. a) Iskolai szintű rendezvények szervezési feladatai b) Városi szintű rendezvények szervezési feladatai 3. Tudományos Diákkörök szervezése (milyen rendszerességgel találkoznak, hány tanulót érint, kiemelkedő eredmények ismertetése) 4. Kapcsolatépítés (pl. más iskolákkal) belföldi és külföldi utak, találkozók szervezése, testvér-iskola, testvér-város kapcsolat 5. Ünnepélyekhez műsorkészítés, szervezés, rendezés (önkéntes alapon, nem a pályázati műsorokról van szó) 6. Tankönyv bemutatók szervezése iskolai kereteken belül 7. Továbbképzések szervezése iskolai kereteken belül, esetleg városi szinten a) csak szervezés b) részvétel hallgatóként c) előadóként részvétel 8. Iskolai szintű táborok (pl. sport) szervezése II. Az ügyeleti munkában való részvétel értékelésének szempontjai: A kötelező ügyeleti órákon (pl. félévente 5) túl vállalt felügyeletek adminisztrálása – versenyek (szaktantárgyi, OKTV) – felvételiken felügyelet – érettségin felügyelet III. Felvételi, érettségi eljárással kapcsolatos többlet tevékenységek megjelölése a) felvételi előkészítők tartása b) felvételi bizottságban való részvétel c) érettségi bizottságban való részvétel d) érettségi elnökként való részvétel e) emeltszintű érettségin való részvétel (vizsgabizottság v. elnök) IV. Szaktanácsadói feladatok végzése a) rendszeresen b) bizonyos időszakonként A fent leírtak sorszáma az értékelésben egyben fontossági sorrendet is jelentenek. A felsorolt szakmai területek értékeléséhez a munkaközösségeknek kell kidolgozni a lehetőleg minél egzaktabb mérőlapokat. Ennek már vannak előzményei az iskolában. Különösen fontos, és nagy szakami felkészültséget igényel, a tanórák, a tanuló-tanár viszonyt, és a szülői vélemenyéket megformáló feladatlapok megalkotása. Ez hatalmas feladat lesz, és nagy szakmai kihívás a munkaközösségek számára! Ajánlott, hogy ezeket a mérőlapokat szakemberekkel kontroláltassuk, a minél nagyobb objektivitás érdekében! Nagyon körültekintően kell eljárni a tanulók versenyeredményeinek tanári teljesítményhez köthető értékelésénél is! Ezen a területen különösen fontos a tantestület együttes döntése! 169


A középszintű érettségi vizsgák

tantárgyankénti tematikája

(2007)

170

6. Melléklet


6. Melléklet

Angol, német, francia és orosz nyelv

1. Személyes vonatkozások, család • A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) • Családi élet, családi kapcsolatok • A családi élet mindennapjai, otthoni teendők • Személyes tervek 2. Ember és társadalom • A másik ember külső és belső jellemzése • Baráti kör • A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel • Női és férfi szerepek • Ünnepek, családi ünnepek • Öltözködés, divat • Vásárlás, szolgáltatások (posta) • Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk • Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) • A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek • A városi és a vidéki élet összehasonlítása • Növények és állatok a környezetünkben • Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? • Időjárás 4. Az iskola • Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) • Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka • A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága • Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa • Diákmunka, nyári munkavállalás • Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód • Napirend, időbeosztás • Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) • Étkezési szokások a családban • Ételek, kedvenc ételek • Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben • Gyakori betegségek, sérülések, baleset • Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás • Szabadidős elfoglaltságok, hobbik • Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. • Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport • Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet 171


6. Melléklet

• Kulturális események 8. Utazás, turizmus • A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés • Nyaralás itthon, illetve külföldön • Utazási előkészületek, egy utazás megtevezése, megszervezése • Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika • Népszerű tudományok, ismeretterjesztés • A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Biológia 1. Bevezetés a biológiába • A biológia tudománya • A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma • A szerveződési szint fogalma 2. Egyed alatti szerveződési szint • Szervetlen és szerves alkotóelemek • Szervetlen molekulák • Lipidek: oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe • Szénhidrátok • Fehérjék • Az anyagcsere folyamatai 3. Az egyed szerveződési szintje • Nem sejtes rendszerek • Vírusok: fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük; A járványok • Önálló sejtek • Többsejtűség • Az öt regnum elkülönítésének alapja • Gombák, növények, állatok elkülönülése • Az egysejtű szerveződés és a többsejtű szerveződés típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest) • Növényi szövettípusok működései • Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük 4. Az emberi szervezet • Homeosztázis: a homeosztázis fogalma, jelentősége • Kültakaró • A mozgás: néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója; a vázizom felépítése • Az agykérgi funkciók szerepe • A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei • A táplálkozás: a táplálkozás jelentősége, folyamatai • A légzés: a légzőrendszer szervei, funkciói • Az anyagszállítás: a vér, szövetnedv, nyirok összetétele; fő működéseik • A kiválasztás: a kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei • Az idegsejt felépítése és funkciója; A receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger típusai (mechanikai, kémiai, fény, hő) • Szaporodás és egyedfejlődés: a férfi és női nemi szervek felépítése, működése; a megtermékenyítés; az ivar meghatározottságának szintjei 172


6. Melléklet

5. Egyed feletti szerveződési szintek • Populáció • A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása • Civilizációs ártalmak; a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások; globális és helyi problémák 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció • Molekuláris genetika • A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai • Az öröklésmenetek alaptípusai • Öröklődő mennyiségi tulajdonságok és hajlamok • Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatok • A klón fogalma; biotechnológai módszerek Emberismeret, etika 1. Az emberi természet • A biológia, a történelem, a pszichológia és az etika emberfogalma • A gondolkodó-, a társas- és az alkotó lény 2. Az erkölcsi lény • Az erkölcsi személyiség kialakulása az egyén szocializációja során • A szabadság fogalma, szabadságfelfogások 3. Az erkölcsi cselekedet • Szokáserkölcs, tekintélyelv, lelkiismereti szabadság, konszenzus • Felelősség 4. Az etika megalapozása • Meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, előítélet, tolerancia • Az erkölcsi ítélet • Életformák sokfélesége 5. Az erények és a jellem • Az európai civilizáció általános alapértékei • Adottságok, körülmények • Önismeret, önnevelés, a jellem fejlődése 6. Társas kapcsolatok • Az erkölcsi párbeszéd pszichológiai és szociokulturális dimenziói • Segítség, részvét, szolgálat, kölcsönösség • Barátok és ellenfelek • Szeretet, hűség, harc • A családi élet erkölcsi kérdései • Szerelem, házasság, szexualitás • Az emberi méltóság 7. Erkölcs és társadalomEmberi alapjogok, kötelességekKözbeszéd, szólásszabadságKonfliktusok, konfliktusok kezeléseHazaszeretetMunkaerkölcsErkölcs és gazdaságTársadalmi igazságosságVallás és erkölcsA kereszténység erkölcsi tanításának lényegeA zsidó-keresztény hagyomány hatása az európai civilizáció fejlődéséreValláserkölcs és világi etikaKorunk erkölcsi kihívásaiA -technológiai haladás erkölcsi dilemmáiÉlet és tudomány: születésszabályozás, géntechnológia, a méltóságteljes halálAz ember és más élőlényekAz állatvédelem etikai alapjaiKörnyezeti etikaÉnek-zene 1. Reprodukálás 173


6. Melléklet

Éneklés: − A helyes hangzóformálás: A pontos szövegejtés és ritmus, Az intonációs biztonság; A stílusnak megfelelő, kifejező előadás (Szemelvények a Műjegyzékben) − Népzene: Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből − Műzene: Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3# – 3 b-ig) Műelemzés: Népzene: Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe 2. Befogadás Zenetörténet: A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések) − Népzene: A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete − Műzene: A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása Zenefelismerés: A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján − Népzene: Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése − Műzene: Sors szimfónia /I. tétel Barokk: IX. szimfónia / Örömóda dallam Bach: d-moll Toccata István király nyitány h-moll Mise/ Gloria Egmont nyitány h-moll Szvit/ Badinerie Appassionata szonáta /I. tétel Vivaldi: A négy évszak / I. tételek főtémái Romantika: Händel: Messiás /Halleluja kórus Berlioz: Fantasztikus szimfónia /Rákóczi Tüzijáték szvit /Rejouissance induló Vízi zene / Hornpipe Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Pergolesi: Az úrhatnám szolgáló / Zerbina (Gaudeámus dallam) áriája Brahms: I. Magyar tánc Klasszicizmus: Chopin: Forradalmi etüd Haydn:Búcsú szimfónia / I tétel Csajkovszkij: Diótörő (Virág keringő) Üstdob szimfónia/ II. tétel Dvořak: Új világ szimfónia IV. tétel Évszakok / Simon gazda áriája Erkel: Hunyadi László / Kórus (Meghalt a Nelson mise/ Gloria cselszövő…) Kaiser kvartett / II. tétel Erkel: Hunyadi László /Palotás Mozart: A-dúr szonáta /III. tétel Erkel: Bánk bán / Petur bordala Requiem/ I; VIII. tétel Erkel: Bánk bán / Bánk nagyáriája Varázsfuvola / Papageno dala; id. Johann Strauss: Radetzky march Tamino (Kép ária); Éj királynője (Esz-dúr (=induló) ária); Sarastro (F-dúr ária) Liszt: II. Magyar rapszódia (zenekari Jupiter szimfónia / I tétel hangszerelés) Beethoven: Eroica szimfónia /I.; II. tétel 174


6. Melléklet

Kodály: Psalmus Hungaricus Musszorgszkij: Egy kiállítás képei / „Séta Jézus és a kufárok dallam” (eredeti, zongoramű változat) Budavári Te Deum Paganini: D-dúr hegedűverseny I. tétel Bertók: Cantata profana Richard Strauss: Imígyen szóla Zarathustra Concerto Smetana: Moldva szimfónia I. tétel A kékszakállú herceg vára (V. ajtó(Főtéma) a birodalom látképe) XX. század Allegro barbaro Debussy: Egy faun délutánja, Kossuth szimfónia Gyermekkuckó/ A kis néger Ravel: La Valse Zeneelmélet: − A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések) − Oktávig terjedő hangközök (csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra Dallamírás: Stíluskörön kívül: Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# – 2b-ig) Filozófia Filozófiai problémák • A probléma lényegének megértése és bemutatása egy-két konkrét filozófiai válasz tükrében • Mi a filozófia? • A létre vonatkozó kérdés • Test-lélek probléma • Megismerhetőség, igazság, bizonyosság • Az én problémája • Végesség emberi problémája • Az érték problémája: a jó és a szép • A szabadság kérdése • A környezet- és bioetika problémái • Globalizáció és társadalom Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete • Jellemző problémafelvetéseik, válaszaik ismerete, rövid szövegrészletük értelmezése • Közülük 5 kötelező (Platón, Arisztotelész, Descartes, Kant, Nietzsche) és ezenkívül 4 kötelezően választható: Szent Ágoston, Szent Tamás, Bacon, Locke, Hume, Hegel, Marx, Comte, Schopenhauer, Kierkegaard, Bergson, Heidegger, Wittgenstein, Sartre, Bécsi Kör (A középkorból és a XX. századból egy-egy szerző kötelezően választandó.) Korszakok, irányzatok • Az itt felsorolt korszakok és irányzatok a fentebb említett nevek és/vagy problémák összefüggésében: Görög filozófia, Felvilágosodás • Életfilozófiák Fizika I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia, munkatétel 4. Pontszerű és merev test egyensúly, egyszerű gépek 175


6. Melléklet

5. Periodikus mozgások: harmonikus rezgőmozgás jellemzése II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban a termodinamika főtételei 9. Halmazállapotváltozások III. Elektromágnesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Időben változó mágneses mező 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan - optikai eszközök IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. Az atommag összetétele, természetes radioaktivitás 18. Sugárzások - sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező - gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat Földrajz 3.2.5. Víz a légkörben 3.2.6. Az időjárás és az éghajlat 3.3. A vízburok földrajza 3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása 3.3.2. A világtenger 3.3.3. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk 3.3.4. A felszín alatti vizek 3.3.5. A komplex vízgazdálkodás elemei 3.3.6. A jég és felszínformáló munkája 3.4. A talaj 3.5. A geoszférák kölcsönhatásai 4. A természetföldrajzi övezetesség a Földön 4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 4.3. A forró övezet 4.4. Mérsékelt övezet 4.4.1. Meleg mérsékelt öv 4.4.2. Valódi mérsékelt öv 4.4.3 Hideg-mérsékelt öv 4.5. A hideg övezet 4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 5. A népesség- és településföldrajz 5.1. A gazdálkodás övezetessége és hatása a környezet állapotára 5.2. A népesség földrajzi jellemzői

1. Térképészeti ismeretek 1.1. A térképi ábrázolás 1.2. Térképi gyakorlatok 1.3. Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk 2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 2.2. A Nap és kísérői 2.3. A Föld és mozgásai 2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza 3.1. A kőzetburok 3.1.1. Földtörténet 3.1.2. A Föld szerkezete és fizikai jellemzői 3.1.3. A kőzetburok felépítése 3.1.4. A kőzetlemez-mozgások okai és következményei 3.1.5. A hegységképződés 3.1.6. A kőzetburok (litoszféra) építőkövei 3.1.7. A Föld nagyszerkezeti egységei 3.1.8. A földfelszín formálódása 3.2. A levegőburok 3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete 3.2.2. A levegő felmelegedése 3.2.3. A légnyomás és a szél 3.2.4. Az általános légkörzés 176

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 5.3. A települések földrajzi jellemzői 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.3. A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai 6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 7.1. A világgazdasági pólusok 7.2. A világgazdaság peremterületei 7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 8. Magyarország 8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai 8.2. Magyarország természeti adottságai 8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természetés társadalmi-gazdasági képe 8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezésistatisztikai régióinak) természet- és társadalom-földrajzi képe 8.6. Magyarország környezeti állapota

6. Melléklet

9. Európa és a többi kontinens regionális földrajza 9.1. Európa 9.1.1. Általános természetföldrajzi kép 9.1.2. Általános társadalom-földrajzi kép 9.1.3. Az Európai Unió földrajza 9.1.4. Észak-Európa 9.1.5. Nyugat-Európa 9.1.6. Dél-Európa 9.1.7. Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai 9.1.8. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 9.2. Ázsia 9.2.1. Általános természet- és társadalomföldrajzi képe, országai 9.2.2. A Délkelet-Ázsia iparosodott és újonnan iparosodó országai 9.2.3. Nyugat-Ázsia, arab világ 9.3. Ausztrália és Óceánia 9.4. Afrika 9.4.1. Általános természetföldrajzi képe 9.4.2. Általános társadalom-földrajzi képe 9.5. Amerika 9.5.1. Általános természetföldrajzi képe 9.5.2. Általános társadalom-földrajzi képe, országai 10. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 10.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 10.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedése

177


6. Melléklet

Informatika 1. A kommunikáció információelméleti modellje. Az információmennyiség. Jel, adat, információ és ismeret összefüggése. Az információ (többféle) fogalma 2. A számítástechnika és a számítógépek fejlődése, Az Internet fogalma 3. A szoftverhasználat jogi vonatkozásai és a szerzői jog fogalma. Helyes magatartás és függőség 4. Számrendszerek, és számábrázolások; Bináris, decimális, hexadecimális számrendszerek; Karakterek bináris kódolása, A kód 5. Analóg és digitális képek, digitalizálás; Hangok digitalizálása 6. Memóriák és háttértárak 7. Monitorok és nyomtatók 8. Hálózatok fajtái, topológiájuk, hozzáférési jogok, adatvédelem; Az Internet fizikai felépítése 9. Az operációs rendszerek fő feladatai, típusai. Egy grafikus operációs rendszer felhasználói felülete, fontosabb felhasználói beállításai 10. Egy operációs rendszer könyvtárszerkezete (tároló rendszere); Könyvtárak és állományok kezelése 11. Fájlok, adatok tömörítése és kicsomagolása; A tömörítés fontosabb típusai, lehetőségei a különböző állományok esetében 12. A vírusok és más károkozók jellemzése, kategorizálása, Védekezés ellenük 13. Egy operációs rendszer lemezkezelő, karbantartó és hibakezelő szolgáltatásai, lemezkarbantartás 14. Az Internet fontosabb kommunikációs szolgáltatásai; Fájlok átvitele, letöltése 15. Böngésző program kezelése, beállításai 16. Adatkeresés az Interneten, Tematikus és kulcsszavak keresése 17. Elektronikus levelezés, Mit tudnak a levelezőprogramok? Levelező lista használata; A levelek és a címlista kezelése; A web alapú levelezés bemutatása 18. Távoli on-line adatbázisok használata az Interneten 19. Könyvtárismeret 20. Dokumentumismeret Kémia 1./1 Elsőrendű kémiai kötések 1./2 Tejföl és lisztezett tejföl azonosítása barna színű jódoldattal 2./1 Másodrendű kémiai kötések 2./2 Napraforgóolaj és azonos színű citromszörp azonosítása vízzel 3./1 Egyszerű és összetett ionok keletkezése; ionvegyületek képlete, ionrácsos anyagok tulajdonságai 3./2 Cukor és citromsav (mindkettő szilárd, fehér por) azonosítása vízzel és indikátorral 4./1 Oldatok, ionkristályok oldódási folyamata, vizes oldatok kémhatása, pH 4./2 Kenyérdarabkák rágcsálásából levonható következtetések 5./1 Savak, bázisok, sók 5./2 Paraffingyertya-reszelék és szappanreszelék azonosítása vízzel 6./1 Elektrolízis; alumíniumgyártás, alumínium 6./2 Víz és alkohololdat azonosítása étolajjal 7./1 Halogének és halogénvegyületek gyakorlati szerepe, élettani hatása 7./2 Keményítő és porcukor azonosítása hideg vízzel 8./1 A víz, az esővíz, savas eső; a természetes vizek keménysége 8./2 Etil-alkohol-oldat és ecetsavoldat azonosítása indikátorral 178


6. Melléklet

9./1 A szén módosulatai és oxidjai 9./2 Konyhasó és sziksó azonosítása indikátorral 10./1 Az oxigén jelentősége, allotróp módosulatai; oxidok 10./2 Mészkő és sósav reakciójának vizsgálata 11./1 A nitrogénvegyületek gyakorlati jelentősége 11./2 Nátrium-hidroxid-oldat és víz azonosítása indikátorral 12./1 A fémek általános jellemzése; korrózió 12./2 Desztillált víz és csapvíz azonosítása ezüst-nitrát-oldattal 13./1 Alkálifémek és legfontosabb vegyületeik 13./2 Tojásfehérje oldatának a vizsgálata réz(II)-szulfát-oldattal vagy ólom(II)-nitráttal… 14./1 Alkánok 14./2 Desztillált víz, csapvíz azonosítása szappannal 15./1 Alkének 15./2 Sósav és víz azonosítása indikátorral 16./1 Alkoholok 16./2 Cink és sósav reakciójának vizsgálata 17./1 Karbonsavak és sóik, a szappanok 17./2 Vaslemez és réz(II)-szulfát-oldat reakciójának vizsgálata 18./1 Észterek 18./2 Aktív szén hatása megfestett vízre salétromsav-oldattal 19./1 Aminosavak, fehérjék 19./2 Sósav és nátriumhidroxid reakciójának vizsgálata indikátor jelenlétében 20./1 Szénhidrátok 20/2 Szóda (vagy trisó) és kálcium-klorid-oldat reakciójának vizsgálata Latin 1. Készségek Olvasás és beszédkészség • A humanista vagy restituált kiejtési szabályok egyike szerint tetszőleges klasszikus latin szöveg helyes felolvasása, valamint a másik kiejtési rendszer szabályainak ismerete • Hexameterben, illetve disztichonban írott verses szövegek megfelelő ritmusú felolvasása • A témakörök forrásanyagában megadott szerzők mindegyikétől legalább egy eredeti szöveg vagy szövegrészlet kiejtés, ritmus és intonáció szempontjából egyaránt helyes, emlékezetből való memoriter) felidézése Szövegértés, fordítás • Írásban: ismeretlen, egyszerű (a klasszikus nyelvi normáknak megfelelő, bevezetéssel, esetleg kommentárral könnyített vagy az emelt szinthez képest rövidebb) eredeti latin szöveg kifogástalan lefordítása nyomtatott szótár segítségével • Szóban: egyszerűbb, ismert, eredeti latin szöveg segédeszköz nélküli, kifogástalan lefordítása és értelmezése a szöveg szókincsének pontos ismeretében 2. Nyelvi eszköztár • Adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerése, utóbbiak elemzése és képzési szabályaik bemutatása • A latin leíró nyelvtan alaktana, a rendes és rendhagyó alakjainak ismerete és képzése; a mondattan főszabályainak ismerete és alkalmazása • Ismert latin szövegből a legfontosabb stilisztikai eszközök kiemelése és bemutatása

179


6. Melléklet

3. Témák Források • Legalább az alábbi szerzők valamely eredeti művének vagy műrészletének nyelvi és tartalmi szempontú ismerete: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus • Alapvető ismeretek legalább a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről Kulturális ismeretek • A klasszikus antikvitásra vonatkozó, a fenti forrásokhoz kapcsolható legfontosabb földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti ismeretek • Alapvető ismeretek a latin nyelvű műveltség területeiről, időbeli és térbeli elterjedéséről, annak fontosabb szakaszairól • Ismeretek a klasszikus antikvitás mindennapi életéről, az életkörülményekről, a társadalmi érintkezés szokásairól, az adott társadalom alapértékeiről, az ünnepekről és rítusokról • Annak bizonyítása, hogy a vizsgázó tisztában van a megismert kulturális értékek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára tett hatásával, ismeri e kapcsolatrendszer legfontosabb, elsősorban az általa megismert forrásokhoz köthető elemeit 4. Egyéb készségek • A szövegkörnyezetből ismeretlen nyelvi elemekre következtés készségei és technikái • Különféle szótárak, tanulóknak készült leíró nyelvtan és egyéb segédeszközök önálló használata • A nyelvtanulási célok elérését lehetővé tevő stratégiák, módszerek és segédeszközök alkalmazása • A latin nyelvű szövegek fordításakor és értelmezésekor más műveltségi területekhez kapcsolódó ismeretek és készségek alkalmazása Magyar nyelv és irodalom Irodalom: 1. Témakör: Életművek (Petőfi, Arany, Ady, Babits, Kosztolányi, József Attila) 2. Témakör: Portrék 3. Témakör: Látásmódok 4. Témakör: A kortárs irodalomból 5. Témakör: Világirodalom 6. Témakör: Színház- és drámatörténet 7. Témakör: Az irodalom határterületei 8. Témakör: Regionális kultúra Nyelvtan: 1. Témakör: Ember és nyelv 2. Témakör: Kommunikáció 3. Témakör: A magyar nyelv története 4. Témakör: Nyelv és társadalom 5. Témakör: Nyelvi szintek 6. Témakör: A szöveg 7. Témakör: A retorika alapjai 8. Témakör: Stílus és jelentés 180


6. Melléklet

Matematika 1. Matematika: Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

2.

3.

4.

5.

- Halmazelmélet - Logika, logikai műveletek - Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában - Kombinatorika - Gráfok Számelmélet, algebra - Számfogalom - Számelmélet - Algebrai kifejezések, műveletek - Hatvány, gyök, logaritmus - Egyenletek, egyenlőtlenségek Függvények, az analízis elemei - Függvények, a függvények grafikonjai, függvénytranszformációk - Függvények jellemzése - Sorozatok Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Alapfogalmak, ponthalmazok - Geometriai transzformációk - Síkgeometriai alakzatok - Háromszögek - Négyszögek - Sokszögek - Kör - Térbeli alakzatok - Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás - Vektorok - Trigonometria - Koordináta-geometria Valószínűségszámítás, statisztika - Leíró statisztika - Valószínűség-számítás

Az ember- és társadalomismeret, etika 1. Az ember mint biológiai, társadalmi és szellemi lény (Az ember különböző meghatározottságai; Az ember különböző közösségek tagja) • A természeti és társadalmi meghatározottságból fakadó jellemzők, lehetőségek és korlátok • Az ember egyidejűleg különböző közösségekhez tartozó lény 2. Az ember mint meghatározott és szabad, értékelő és erkölcsi lény (Az értékek; Szabadság, identitás és önértékelés) • Az értékek különbözősége és ütközéseik • A szabadság, az identitás, a lelkiismeret és az önértékelés fogalma 3. Szokás, erkölcs és jog (Az együttélés alapvető szabályai; Alapjogok) • A szokás, hagyomány, illem, erkölcs és jog eredete, rendeltetésük, változásaik, viszonyaik 181


6. Melléklet

• A gyermeki, a diák- és az emberi jogok 4. Az ember közvetlen környezete: család, párkapcsolat, barátság, közösségi kapcsolatok (A család; Párkapcsolatok; Közösség) • A családtervezés, a családi munkamegosztás, a háztartás és a családi költségvetés kérdései; családi konfliktushelyzetek • Nők és férfiak társadalmi szerepe • A család kulturális, gazdasági és társadalmi funkcióinak átalakulása, a szexuális viselkedésben és a nemi szerepekben bekövetkezett történelmi változások • Szerelem, Barátság • Az iskola szerepe a szocializációban 5. A mi kis ügyeink • Gyakorlati készségek: különböző formanyomtatványok kitöltése, a hétköznapi életben fontos információk megszerzése, érdekei érvényesítése hivatalos ügyeiben 6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció (A gazdaság alapfogalmai; A munka világa; A pályaválasztás lehetőségei) • Az alapvető gazdasági fogalmak ismerete • Alapvető jogok és konfliktusok • Munkavállalói jogok és stratégiák a mai gazdaságban • Gyakorlati készségek 7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció (Társadalmi tagolódás; Változások a társadalomban) • Társadalmi rétegek a mai Magyarországon • A társadalmi változások alapfogalmai 8. A közélet és a politika világa (A politikai rendszer; A demokrácia helyi szintjei) • A mai magyar államszervezet jellege és működése • A helyi társadalom érdekérvényesítési lehetőségei 9. Hovatartozásaink: szülő és lakóhelyünk, hazánk és Európa, magyarságunk és európaiságunk (A nemzettudat; A magyarság és Európa) • A nemzettudat alapfogalmai • Az Európai Unió és az európai polgár 10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság • Az életmód típusai, életvezetési kérdések 11. Globális gazdasági, társadalmi és erkölcsi kihívások • Globalizáció a példák szintjén • Nemzetközi szervezetek Testnevelés 1. Elméleti ismeretek - A magyar sportsikerek - A harmonikus testi fejlődés - Az egészséges életmód - Testi képességek - Gimnasztika - Atlétika - Torna - Ritmikus gimnasztika - Küzdősportok, önvédelem - Úszás - Testnevelés és sportjátékok 182


6. Melléklet

- Természetben űzhető sportok 2. Gyakorlati ismeretek - Gimnasztika - Atlétika (futások, ugrások, dobások) - Torna (talajtorna, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika, gyűrű, nyújtó, korlát) - Küzdősportok, önvédelem - Úszás - Testnevelés és sportjátékok (kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, röplabda) Történelem 1. Az ókor és kultúrája 2. A középkor 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 11. A jelenkor 12. A mai magyar társadalom és életmód

183

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 7. melléklet

A HPP módosításai során

bekerült dokumentumok

184

7. Melléklet


7. Melléklet

Munkahelyi kockázatértékelési szabályzat a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma részére Készült: az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség útmutatása alapján Hatályba lépés: 2003. december 19-én Tartalomjegyzék Bevezetés: A kockázatértékelés fogalma és fő céljai……………….. 2. 1.

Jogszabályi követelmények…………………………………………..

3.

2.

A kockázatértékelés legfontosabb adatai……………………………

4.

2.1

A kockázatértékelés helye……………………………………………...

4.

2.2

A kockázatértékelés ideje………………………………………………

4.

2.3

A következő felülvizsgálat tervezett ideje……………………………..

4.

2.4

A kockázat által érintett személyek…………………………………….

5.

Kockázatértékelési szabályok az intézményben…………………….

5.

A kockázatértékelés elemei az intézményben………………………….

6.

Az egyes munkahelyek kockázatainak elemzése……………………

7.

4.1

A tanulók csoportja…………………………………………………….

7.

4.2

A pedagógusok, laboráns, tanárjelöltek

3. 3.1 4.

csoportja……………………………………………………………… 4.3

Az adminisztratív állományú dolgozók, könyvtárosok csoportja……………………………………………………………….

4.4

9. 12

A karbantartók, kertész, biztonsági szolgálat csoportja……………………………………………………………….

14

4.5

A takarítók csoportja…………………………………………………..

16

4.6

Az intézményben tartózkodó szülők, látogatók, vendégek csoportja….

18

5.

Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata ………………………………………………………...

19.

5.1

A munkáltató ellenőrzési kötelezettsége……………………………….

19.

5.2

A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása………………………………………………………………..

19.

Bevezetés A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 1998. január 1-jétől hatályos módosítása (54.§ (2) bekezdés) kimondja, hogy "a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat". A kockázatértékelés fogalma A "kockázat" és értékelésének fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából, a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását

185


7. Melléklet

ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelvből került át a magyar munkavédelmi szabályozásba. Ez a fogalom bizonyos mértékben rokon a korábban használt "veszély", veszélyforrás", "ártalom", fogalmakkal. A kockázatértékelés fogalma nem jelent alapvető tartalmi változást a munkáltatóra háruló munkavédelmi követelményekben, hanem elsősorban rendszerbe, egységes keretbe foglalja a munkáltató munkavédelmi tevékenységét. A munkáltatónak eddig is • értékelnie kellett a veszélyeket, illetve azt, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a tételes előírásoknak, különben nem tehette volna meg a munkavállalók egészségét és biztonságát szolgáló intézkedéseket; • kötelezettsége volt, hogy áttekintse, milyen veszélyek fenyegethetik a munkavállalóit, mennyire súlyosak a veszélylehetőségek, és hány munkavállalót fenyegethetnek; • kötelezettsége volt, hogy felmérje, milyen intézkedésekkel lehet a veszélyeket elhárítani vagy minimálisra csökkenteni, és kötelezettsége volt megtenni ezeket az intézkedéseket; • szüksége volt az ésszerű munkához arra, hogy megállapítsa az intézkedések fontossági sorrendjét, ellenőrizze a megtett intézkedések eredményességét, és dokumentálni, bizonyítani tudja, hogy eleget tett ilyen irányú kötelezettségeinek. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a dolgozókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek a baj megelőzésére. Az esetek legnagyobb részében a kockázatértékelés az eddig is meglevő munkavédelmi követelmények szisztematikus teljesítését jelenti, amelyben a legfőbb eszköz a józan ész. A kockázatértékelés fogalmát és teendőit a Mvt. határozza meg, és a munkáltatók kockázatértékelési kötelezettségei ehhez igazodnak. A kémiai biztonság területén bevezetett "kockázatanalízis" (kockázatbecslés, -kezelés, -közlés) fogalma ezzel nagy részben átfedésben van. A "kockázatanalízis" akkor egyenértékű a kockázatértékeléssel, ha annak minden tartalmi követelményét teljesíti, és fordítva. Ennek mérlegelése a munkáltató felelőssége, és ehhez kíván segítséget nyújtani ez az útmutatás is. A munkáltató akkor jár el ésszerűen, ha a kockázatértékelést és a kockázatanalízist egységben vagy összehangoltan szervezi meg azokon a területeken, amelyekre mindkét követelményrendszer vonatkozik, hiszen így nem csak kisebb ráfordítással és nagyobb hatékonysággal végezheti el a feladatait, hanem maradéktalanul és összehangoltan elégítheti ki az ellenőrző hatóságok által számon kért követelményeket. A kockázatértékelés fő céljai ezért: • A kockázatok elhárítása, illetve minimálisra csökkentése. • A megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása. A kockázatértékelés után a munkáltatónak képesnek kell lennie annak bizonyítására a hatóságok, a munkavállalók vagy képviselőik, illetve más érdekelt felek előtt, hogy megtett minden szükséges intézkedést a kockázatok felmérésére és elhárítására, illetve minimálisra csökkentésére. Ezért a kockázatértékeléshez hozzátartozik a folyamat és az eredmények megfelelő dokumentálása is. 1. A jogszabályi követelmények A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szerint: 54.§ (1) bek.: „Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a kővetkező általános követelményeket. a) a veszélyek elkerülése b) a nem elkerülhető veszélyek értékelése; c) a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; 186


7. Melléklet

d) az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, különös tekintettel az egyhangú vagy kötött ütemű munkavégzés időtartamának mérséklésére, illetve káros hatásának csökkentésére, a munkaidő beosztására; e) a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; f) a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbe veszélyessel; g) egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; h) a kollektív műszaki védem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; i) a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. (2) A munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatok értékelése szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok felismerésén és értékelésén kell alapulnia. Ezért a kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme a veszélyek, ártalmak megelőzésének alapja.” Egyes szakmai részterületeken a kockázatértékelés (a kémiai biztonsággal kapcsolatos kérdésekben pedig a kockázatanalízis) megalapozásához, végrehajtásához vagy az intézkedésekhez támpontokat adnak például a következő jogszabályok: • 2001. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról • 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről • 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól • 50/1999 (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről • 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról • 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről • 18/2001. (IV. 28.) EüM rendelet a munkavállalóknak a munka közbeni zajexpozíció okozta kockázatok elleni védelméről 2. A kockázatértékelés legfontosabb adatai 2.1 A kockázatértékelés helye Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. az iskola teljes területe úgymint: • tantermei és oktatás céljából használt helyiségei • a tanulók által használt folyosók, tornaterem, udvar, sportudvar, öltözők és egyéb helyiségek • a tanári szobák és dolgozók • az adminisztrációs irodák, iskolatitkári szoba • vezetői irodák és helyiségek

187


7. Melléklet

a karbantartói műhely, fűtőkazánok terme, raktárak, a takarítói és konyhai öltöző • a portaszolgálat helyisége. 2.2 A kockázatértékelés ideje • A kockázatértékelés elvégzésének ideje: 2003. december • A kockázatértékelési szabályzat életbe léptetése: 2003. december 19. 2.3 A következő felülvizsgálat tervezett ideje A soron következő kockázatértékelésre, illetve a kockázatértékelés felülvizsgálatára 2004. november hónapban kerül sor. Ha azonban a kockázatértékelési feladatokat érintő lényeges változás következik be (például a munkakörülményekben, a technológiában, a munkaeszközökben, a felhasznált anyagokban, a munkaszervezésben, a munkavállalói állományban, a munkavédelmi követelményekben, a műszaki fejlődésben vagy a rendelkezésre álló ismeretekben), amely szükségessé teszi a kockázatértékelés tervezettnél korábbi elvégzését vagy felülvizsgálatát. Ez az évenkénti felülvizsgálat nem feltétlenül a kockázatértékelés megismétlését jelenti, hanem elsősorban annak vizsgálatát, hogy a kockázatértékelés elvégzése óta nem történt-e olyan lényeges változás az alapul vett munkakörnyezeti tényezőkben, amely indokolja az újabb kockázatértékelést. Ha ilyen változás nem történt is, a felülvizsgálat másik célja annak ellenőrzése, hogy a kockázatcsökkentő intézkedések megfelelőek, hatásosak voltak-e, és eredményükként csökkentek-e a kockázatok. 2.4 A kockázat által érintett személyek Rendszeres vagy A kockázat által érintett személyek A kockázat által alkalmi érintett személyek veszélyeztetés száma 1. az iskola tanulói 780 fő alkalmi 2. az iskola tanárai, laboráns 76 fő alkalmi tanárjelöltek 250 fő alkalmi 3. az adminisztratív dolgozók, könyvtárosok 5 fő alkalmi 4. a takarítói személyzet 10 fő rendszeres 5. a karbantartó (kertész) személyzet 2 fő rendszeres 6. a portai személyzet 3 fő alkalmi 7. az iskola látogatói, szülők kb. 600 fő alkalmi 8. az iskola hivatalos látogatói nem határozható meg alkalmi 3. Kockázatértékelési szabályok az intézményben Dokumentálni kell, hogy a kockázatértékelés tapasztalatai szerint az adott kockázattal kapcsolatos körülmények - ide értve például a technológiát, a munkaeszközöket, a felhasznált anyagokat, a munkaszervezést, a munkavállalók tájékoztatását, képzését, oktatását, ellenőrzését, a védőeszközöket - megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályok követelményeinek. A kockázatértékelés során tekintettel kell lenni arra is, hogy a munkavédelmi szempontból jelenleg megfelelőnek ítélt helyzet stabil-e. Ennek során értékelni kell, hogy megfelelő-e a jelenlegi helyzet a kockázat kellően alacsony szinten tartására? Ha nem, milyen intézkedésekre van szükség? Mi az intézkedések határideje és ki a felelőse? Akkor nincs szükség intézkedésre, ha a jelenlegi helyzetben a kockázat egyrészt megfelel a munkavédelemre vonatkozó szabályok követelményeinek, másfelől tartósan, stabilan alacsony szinten tartható. Ebben az esetben azt kell rögzíteni, hogy intézkedésre nincs szükség. Minden más esetben dokumentálni kell a szükséges intézkedéseket, a fontosságuknak és sürgősségeknek megfelelő határidő és a felelős feltüntetésével. 3.1 Intézményünkben a kockázatértékelés elemei az alábbiak: 188


7. Melléklet

1. A veszélyek azonosítása 2. A veszélyeztetettek azonosítása 3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése 4. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele 5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata 6. A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása Kockázatértékelési szabályzatunkban az intézményben előforduló különböző munkavállalói csoportokban és az ezekkel adekvát munkaterületeken, azaz • a tanulók csoportjában ⇒ 4.1 • a pedagógusok, laboráns, tanárjelöltek csoportjában ⇒ 4.2 • az adminisztratív állomány, könyvtárosok csoportjában ⇒ 4.3 • a technikai dolgozók csoportján belül o a karbantartók, kertész, biztonsági szolgálat csoportjában ⇒ 4.4 o a takarítók csoportjában ⇒ 4.5 • az intézményben tartózkodó szülők, látogatók és vendégek csoportjában ⇒ 4.6 Szabályzatunkban ezeknek az elemeknek a figyelembe vételével értékeljük a kockázatokat, valamint határozzuk meg a szükséges teendőket és az ellenőrzés illetőleg felülvizsgálat teendőit.

189

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 4. Az egyes munkahelyek kockázatainak elemzése 4.1 A munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosítása a …………tanulói………munkahelyen A A körülmények A A kockázat kockázat megfelelése a bekövetkezés minőségi, VeszélyeztetetA kockázat, veszély S. stabilitása1 munkavédelmi valószínűsége mennyiségi tek azonosítása sz. követelményeknek értékelése lehetséges, de alacsony, 1. Elektromos eszközök súlyos v. megfelelnek stabil veszélyei, zárlat minden tanuló életveszélyes baleset, nem valószínű egészségkárosodás lehetséges, de alacsony, kémia, fizika súlyos v. 2. Tűz- és megfelelnek stabil órán résztvevők életveszélyes baleset nem valószínű robbanásveszélyes v. egészségkárosodás anyagok 3. Forró eszközök kémia, fizika kisebb v. súlyos valószínű megfelelnek alacsony, megérintése, forró gőz órán résztvevők személyi károsodás stabil 4. Veszélyes felületek, minden tanuló kisebb személyi szinte megfelelnek alacsony, szélek és sarkok károsodás elkerülhetetlen stabil 5. Botlás hibás kövezeten minden tanuló kisebb v. súlyosabb valószínű megfelelnek alacsony, v. padlóburkolatokon személyi károsodás stabil 6. Krétapor belélegzése, minden tanuló kisebb személyi szinte megfelelnek alacsony, beszívódása károsodás elkerülhetetlen stabil minden tanuló kisebb személyi szinte megfelelnek 7. Megbotlás a teremben, alacsony, károsodás elkerülhetetlen folyosón, udvaron instabil megcsúszás 8. Orvosi rendelőbe való minden tanuló kisebb személyi lehetséges, de megfelelnek alacsony, közlekedés károsodás nem valószínű stabil 9. Fertőzött, beteg diákok minden tanuló kisebb személyi valószínű megfelelnek alacsony, között végzett munka károsodás stabil 10. Demonstrációs az órán segítő kisebb személyi lehetséges, de alacsony, 1

7. Melléklet Megelőzés, felülvizsgálat rendje évente biztonsági felülvizsgálat évente biztonsági felülvizsgálat munkavédelmi oktatás rendszeres karbantartás munkavédelmi oktatás munkavédelmi oktatás munkavédelmi oktatás munkavédelmi oktatás munkavédelmi oktatás munkavédelmi

Ha a kockázat nem stabil alacsony szintű, akkor részletezni kell, hogy milyen intézkedésekre van szükség. Mi az intézkedések határideje és ki a felelőse!

190

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) eszközök hibája

tanulók

7. Melléklet

károsodás

nem valószínű

megfelelnek

stabil

oktatás, rendszeres karbantartás munkavédelmi oktatás

az órán segítő kisebb személyi valószínűtlen alacsony, 11. Szállítás közben tanulók károsodás megfelelnek stabil történő ütközés, megcsúszás 12. Folyosókon más kisebb személyi lehetséges, de alacsony, munkavédelmi tanulókkal való tanulók károsodás nem valószínű megfelelnek stabil oktatás ütközés 13. Porallergia, tornatermi tanulók kisebb személyi szinte megfelelnek alacsony, munkavédelmi por veszélyei károsodás elkerülhetetlen stabil oktatás kisebb személyi szinte alacsony, munkavédelmi 14. Tornatermi eszközök tanulók károsodás elkerülhetetlen megfelelnek stabil oktatás használatakor fellépő sérülések, balesetek kisebb v. súlyosabb lehetséges, de alacsony, munkavédelmi 15. Testi fenyegetettség, tanulók személyi károsodás nem valószínű megfelelnek stabil oktatás fizikai erőszak veszélye kisebb v. súlyosabb lehetséges, de alacsony, munkavédelmi 16. Iskolai szervezésű tanulók személyi károsodás nem valószínű megfelelnek stabil oktatás rendezvényekre való utazás közben baleset Dokumentálni kell, hogy a kockázatértékelés tapasztalatai szerint az adott kockázattal kapcsolatos körülmények - ide értve például a technológiát, a munkaeszközöket, a felhasznált anyagokat, a munkaszervezést, a munkavállalók tájékoztatását, képzését, oktatását, ellenőrzését, a védőeszközöket - megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályok követelményeinek. Nem általánosságban kell tehát vizsgálni és dokumentálni ezt, hanem a konkrét kockázattal kapcsolatban. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a munkavédelmi szempontból jelenleg megfelelőnek ítélt helyzet stabil-e. A 7. kockázat instabil értékelést kapott. Ennek oka, hogy a D épület bejárata előtti kőburkolat nedvesség hatására meglehetősen csúszóssá válik. Folyamatos teendő a burkolat lehetőségek szerinti karbantartása, veszélyt jelző felirat elhelyezése A balesetveszélyt a fenntartónak jelezni kell.

191


7. Melléklet

4.2 A munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosítása a …………pedagógus, laboráns, tanárjelölt………munkahelyeken S. sz.

A kockázat, veszély azonosítása

1.

Elektromos eszközök veszélyei, zárlat

2.

Veszélyes felületek, szélek és sarkok

3.

Krétapor belélegzése, beszívódása

4.

Megbotlás (dobogó, stb.)

5.

Botlás, megcsúszás hibás kövezeten v. padlóburkolatokon

6.

Folyosókon tanulókkal

Veszélyeztetettek köre minden pedagógus tanárjelölt laboráns minden pedagógus tanárjelölt laboráns minden pedagógus tanárjelölt minden pedagógus tanárjelölt laboráns minden pedagógus tanárjelölt laboráns minden

A kockázat minőségi, mennyiségi értékelése súlyos v. életveszélyes baleset, egészségkárosodás

A bekövetkezés valószínűsége lehetséges, de nem valószínű

A A körülmények kockázat megfelelése a stabilitása2 munkavédelmi követelményeknek alacsony, megfelelnek stabil

Megelőzés, felülvizsgálat rendje évente biztonsági felülvizsgálat

kisebb személyi károsodás

szinte elkerülhetetlen

megfelelnek

alacsony, stabil

rendszeres karbantartás



megfelelnek

alacsony, stabil

munkavédelmi oktatás



megfelelnek

alacsony, stabil


kisebb v. súlyosabb személyi károsodás

valószínű

megfelelnek

alacsony, instabill


kisebb személyi

lehetséges, de

megfelelnek

alacsony,

munkavédelmi

2


192

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) való ütközés 7.

Fertőzött, beteg diákok között végzett munka

8.

Demonstrációs eszközök hibája

9.

Egyéni védőeszköz korlátozó hatása

10. Forró eszközök megérintése, forró gőz

11. Szállítás közben történő ütközés, megcsúszás 12. Tűz- és robbanásveszélyes anyagok és eszközök 13. Porallergia, tornatermi por veszélyei 14. Tornatermi eszközök használatakor fellépő sérülések, balesetek

pedagógus tanárjelölt Minden pedagógus Tanárjelölt Minden pedagógus Tanárjelölt Laboráns Kémia, fizika, biológia tanárok, laboráns tanárjelöltek Kémia, fizika biológia tanárok, laboráns tanárjelöltek minden pedagógus tanárjelölt Kémia, fizika biológia tanárok, laboráns tanárjelöltek Testnevelők Testnevelők

7. Melléklet

károsodás

nem valószínű


valószínű


lehetséges, de nem valószínű


kisebb v. súlyos személyi károsodás


stabil

oktatás

alacsony, stabil


megfelelnek

alacsony, stabil

munkavédelmi oktatás, rendszeres karbantartás

valószínű

megfelelnek

alacsony, stabil


valószínű

megfelelnek

alacsony, stabil


valószínűtlen

megfelelnek

alacsony, stabil


megfelelnek

alacsony, stabil

évente biztonsági felülvizsgálat

alacsony, stabil alacsony, stabil

munkavédelmi oktatás munkavédelmi oktatás

súlyos v. életveszélyes baleset v. egészségkárosodás


kisebb személyi károsodás kisebb személyi károsodás

szinte elkerülhetetlen szinte elkerülhetetlen 193

megfelelnek

megfelelnek megfelelnek

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 15. Iskolai szervezésű rendezvényekre való utazás közbeni baleset 16. Testi fenyegetettség, fizikai erőszak veszélye

7. Melléklet

Minden pedagógus



megfelelnek

alacsony, stabil


Minden pedagógus, tanárjelöltek



megfelelnek

alacsony, stabil


Dokumentálni kell, hogy a kockázatértékelés tapasztalatai szerint az adott kockázattal kapcsolatos körülmények - ide értve például a technológiát, a munkaeszközöket, a felhasznált anyagokat, a munkaszervezést, a munkavállalók tájékoztatását, képzését, oktatását, ellenőrzését, a védőeszközöket - megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályok követelményeinek. Nem általánosságban kell tehát vizsgálni és dokumentálni ezt, hanem a konkrét kockázattal kapcsolatban. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a munkavédelmi szempontból jelenleg megfelelőnek ítélt helyzet stabil-e. Az 5. kockázat instabil értékelést kapott . Ennek oka, hogy a D épület bejárata előtti kőburkolat nedvesség hatására meglehetősen csúszóssá válik. Folyamatos teendő a burkolat lehetőségek szerinti karbantartása, veszélyt jelző felirat elhelyezése A balesetveszélyt a fenntartónak jelezni kell.

194


S. sz.


1.


2.

Számítógép monitorának káros sugárzása Kézbesítő úti balesete

3. 4. 5. 6. 7.

Megbotlás, megcsúszás Éles papírszélek vágó hatása Veszélyes felületek, szélek és sarkok Szállítás közben történő ütközés,

7. Melléklet

4.3 A munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosítása az adminisztrációs iroda, iskolatitkári iroda, könyvtár. .munkahelyeken A A körülmények A A kockázat kockázat megfelelése a bekövetkezés minőségi, Veszélyeztetetstabilitása3 munkavédelmi valószínűsége mennyiségi tek követelményeknek értékelése lehetséges, de alacsony, súlyos vagy minden megfelelnek stabil életveszélyes baleset, nem valószínű adminisztratív egészségkárosodás dolgozó iskolatitkár kisebb v. súlyos lehetséges, de alacsony, személyi károsodás nem valószínű megfelelnek stabil kézbesítő minden adminisztratív dolgozó minden adminisztratív dolgozó minden adminisztratív dolgozó szállítók, adminisztratív


valószínűtlen



Megelőzés, felülvizsgálat rendje évente biztonsági felülvizsgálat évente orvosi felülvizsgálat

megfelelnek

alacsony, stabil


megfelelnek

alacsony, stabil



valószínű

megfelelnek

alacsony, stabil



megfelelnek

alacsony, stabil




megfelelnek

alacsony, stabil


3


195

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 8. 9.

megcsúszás Pénzkezelés közbeni szennyeződés

Pénzszállítás közben bekövetkező baleset, támadás 10. Tisztító- és vegyszerek kezeléséből adódó szennyeződés, baleset 11. A zsúfoltságból adódó sérülések

dolgozók menzafelelős, adminisztratív dolgozó kézbesítő

7. Melléklet


megfelelnek

alacsony, stabil

munkavédelmi oktatás, higiénia

valószínű


valószínűtlen

megfelelnek

alacsony, stabil


gondnoki teendőket ellátó



megfelelnek

alacsony, stabil

munkavédelmi oktatás, higiénia

minden adminisztratív dolgozó


valószínűtlen

megfelelnek

alacsony, stabil


Dokumentálni kell, hogy a kockázatértékelés tapasztalatai szerint az adott kockázattal kapcsolatos körülmények - ide értve például a technológiát, a munkaeszközöket, a felhasznált anyagokat, a munkaszervezést, a munkavállalók tájékoztatását, képzését, oktatását, ellenőrzését, a védőeszközöket - megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályok követelményeinek. Nem általánosságban kell tehát vizsgálni és dokumentálni ezt, hanem a konkrét kockázattal kapcsolatban. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a munkavédelmi szempontból jelenleg megfelelőnek ítélt helyzet stabil-e.

196


7. Melléklet

4.4 A munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosítása a …karbantartó, kertész, biztonsági szolgálat…munkahelyen

karbantartó, kertész



karbantartó, kertész biztonsági őr karbantartó, kertész biztonsági őr



megfelelnek

súlyos v. halálos (életveszélyes) baleset vagy

valószínű

megfelelnek

Veszélyeztetettek

1.

A forró eszközök megérintése, forró gőz Tűz- és robbanásveszélyes anyagok

karbantartó

3. 4. 5.

6. 7.

Veszélyes felületek, szélek és sarkok Egyéni védőeszköz korlátozó hatása Kényelmetlen testhelyzetben végzett nehéz testi munka, szűk munkahely Megbotlás, megcsúszás Elektromos eszközök veszélyei, zárlat, elektromos baleset

A A körülmények kockázat megfelelése a stabilitása4 munkavédelmi követelményeknek megfelelnek alacsony, stabil

karbantartó, kertész karbantartó, kertész


2.

A bekövetkezés valószínűsége

A kockázat minőségi, mennyiségi értékelése kisebb v. súlyos személyi károsodás súlyos vagy halálos (életveszélyes) baleset vagy egészségkárosodás kisebb személyi károsodás kisebb személyi károsodás

S. sz.

Karbantartó, biztonsági őr

4

valószínű lehetséges, de nem valószínű

megfelelnek

alacsony, stabil

szinte elkerülhetetlen valószínű

megfelelnek


megfelelnek

megfelelnek

alacsony, stabil alacsony, stabil alacsony, stabil

Megelőzés, felülvizsgálat rendje munkavédelmi oktatás évente biztons. felülvizsgálat rendszeres karbantartás munkavédelmi oktatás munkavédelmi oktatás munkavédelmi oktatás évente biztons. felülvizsgálat


197


7. Melléklet

egészségkárosodás Veszélyes anyagokkal való munka (festékek, ragasztók, vegyszerek és gőzeik) 9. Kedvezőtlen munkahelyi klíma veszélyei 10. Szállítás közben történő ütközés, megcsúszás 11. Létrával való eldőlés

megfelelnek

alacsony, stabil


8.

12. Forgó gépek, alkatrészek megérintése 13. Fűnyíró elektromos balesete, kábel elvágása 14. Kéziszerszámok használata közben előforduló sérülések 15. Megmunkált anyagból származó sérülések

karbantartó

kisebb vagy súlyos személyi károsodás


karbantartó, kertész



megfelelnek

alacsony, stabil

karbantartó



megfelelnek

alacsony, stabil


karbantartó



megfelelnek

alacsony, stabil


karbantartó



megfelelnek

alacsony, stabil


kertész



megfelelnek

alacsony, stabil


karbantartó



megfelelnek

alacsony, stabil




megfelelnek

alacsony, stabil


karbantartó

Dokumentálni kell, hogy a kockázatértékelés tapasztalatai szerint az adott kockázattal kapcsolatos körülmények - ide értve például a technológiát, a munkaeszközöket, a felhasznált anyagokat, a munkaszervezést, a munkavállalók tájékoztatását, képzését, oktatását, ellenőrzését, a védőeszközöket - megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályok követelményeinek. Nem általánosságban kell tehát vizsgálni és dokumentálni ezt, hanem a konkrét kockázattal kapcsolatban. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a munkavédelmi szempontból jelenleg megfelelőnek ítélt helyzet stabil-e. 198


7. Melléklet

4.5 A munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosítása a …………takarító………munkahelyen S. sz.


1.


2.

Tűz- és robbanásveszélyes anyagok Vegyszerekkel való munka

3. 4. 5. 6. 7.

Megbotlás, megcsúszás

Veszélyeztetettek takarítók

takarítók takarítók takarítók

A kockázat minőségi, mennyiségi értékelése súlyos, életveszélyes baleset v. egészségkárosodás súlyos vagy életveszélyes baleset v. egészségkárosodás kisebb v. súlyos személyi károsodás


megfelelnek

alacsony, stabil


megfelelnek

alacsony, stabil



megfelelnek

alacsony, stabil



megfelelnek

alacsony, stabil


megfelelnek

alacsony, stabil


megfelelnek

alacsony, stabil



takarítók


Fertőzés lehetőségének veszélye (WC, padok)

takarítók





takarítók

Megelőzés, felülvizsgálat rendje évente biztonsági felülvizsgálat évente biztonsági felülvizsgálat munkavédelmi oktatás

Létra használatából adódó baleset

Hosszabb ideig meleg, hideg vízzel érintkezés

A A körülmények kockázat megfelelése a stabilitása5 munkavédelmi követelményeknek alacsony, megfelelnek stabil

5


199

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 8.

Kedvezőtlen munkahelyi klíma, veszélyei 9. Veszélyes felületek, szélek és sarkok 10. Kényelmetlen testhelyzetben végzett nehéz testi munka 11. Egyéni védőeszköz korlátozó hatása 12. Szállítás közben történő ütközés, megcsúszás 13. Ablaküvegek tisztítása közben sérülés, vágás 14. Porallergia, tornatermi por veszélyei

7. Melléklet

takarítók, portások



takarítók

kisebb személyi károsodás kisebb személyi károsodás

szinte elkerülhetetlen szinte elkerülhetetlen

takarítók takarítók

megfelelnek


munkavédelmi oktatás, védőruha ell. rendszeres karbantartás munkavédelmi oktatás munkavédelmi oktatás

megfelelnek megfelelnek

alacsony, stabil


valószínű

megfelelnek

alacsony, stabil

takarítók



megfelelnek

alacsony, stabil


takarítók



megfelelnek

alacsony, stabil


takarítók



megfelelnek

alacsony, stabil


kisebb v. súlyos lehetséges, de alacsony, munkavédelmi 15. Kéziszerszámok takarítók személyi károsodás nem valószínű megfelelnek oktatás stabil használatából adódó balesetek 16. Mosógép, centrifuga takarítók kisebb v. súlyos lehetséges, de megfelelnek alacsony, munkavédelmi használat balesetei személyi károsodás nem valószínű stabil oktatás 17. Ajtó, kapu nyitása takarítók kisebb személyi lehetséges, de megfelelnek alacsony, munkavédelmi közben tört. sérülések károsodás nem valószínű stabil oktatás Dokumentálni kell, hogy a kockázatértékelés tapasztalatai szerint az adott kockázattal kapcsolatos körülmények - ide értve például a technológiát, a munkaeszközöket, a felhasznált anyagokat, a munkaszervezést, a munkavállalók tájékoztatását, képzését, oktatását, ellenőrzését, a védőeszközöket - megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályok követelményeinek. Nem általánosságban kell tehát vizsgálni és 200


7. Melléklet

dokumentálni ezt, hanem a konkrét kockázattal kapcsolatban. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a munkavédelmi szempontból jelenleg megfelelőnek ítélt helyzet stabil-e. 4.6 A munkahelyi veszélyek és kockázatok azonosítása a … szülők, látogatók és vendégek …számára S. sz. 1.


Veszélyeztetettek


szülők, látogatók, vendégek

Tűz- és robbanásveszélyes anyagok

szülők, látogatók, vendégek

3.

Veszélyes felületek, szélek és sarkok

4.

Botlás hibás kövezeten v. padlóburkolatokon

5.

Botlás, megcsúszás hibás kövezeten v. padlóburkolatokon

szülők, látogatók, vendégek szülők, látogatók, vendégek szülők, látogatók, vendégek

2.

A kockázat minőségi, mennyiségi értékelése súlyos v. halálos (életveszélyes) baleset vagy egészségkárosodás súlyos vagy halálos (életveszélyes) baleset vagy egészségkárosodás kisebb személyi károsodás


A A körülmények kockázat megfelelése a stabilitása6 munkavédelmi követelményeknek megfelelnek

alacsony, stabil

Megelőzés, felülvizsgálat rendje évente biztons. felülvizsgálat évente biztons. felülvizsgálat


megfelelnek

alacsony, stabil


megfelelnek

alacsony, stabil



valószínű

megfelelnek

alacsony, stabil



valószínű

megfelelnek

alacsony, instabill


6

Ha a kockázat nem stabil alacsony szintű, akkor részletezni kell, hogy milyen intézkedésekre van szükség. Mi az intézkedések határideje és ki a felelőse! Az 5. kockázat instabil értékelést kapott . Ennek oka, hogy a D épület bejárata előtti kőburkolat nedvesség hatására meglehetősen csúszóssá válik. Folyamatos teendő a burkolat lehetőségek szerinti karbantartása, veszélyt jelző felirat elhelyezése A balesetveszélyt a fenntartónak jelezni kell. 201


7. Melléklet

5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata 5.1 A munkáltató ellenőrzési kötelezettsége A munkáltatónak ellenőriznie kell, hogy a kockázatértékelés következményeként, a kockázatok csökkentése érdekében meghatározott és végrehajtott intézkedések valóban hatásosan és stabilan csökkentették a kockázatokat. A kockázatértékelést legalább évente felül kell vizsgálni akkor is, ha nem történik különösebb változás. Ha azonban jelentősebb változás következik be (például a munkakörülményekben, a technológiában, a munkaeszközökben, a felhasznált anyagokban, a munkaszervezésben, a munkavállalói állományban, a munkavédelmi követelményekben, a műszaki fejlődésben vagy a rendelkezésre álló ismeretekben) akkor 30 napon belül szükségessé válik a kockázatértékelés ismételt elvégzése, illetőleg felülvizsgálata. Erre nem lehet általános, minden körülményre érvényes szabályt meghatározni; a munkáltatónak az adott munkahely konkrét körülményei alapján kell megállapítania, hogy melyek azok a változások, amelyeknek jelentős kihatásuk van a kockázatokra. 5.2 A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása A Mvt. előírásai szerint a munkáltató köteles tájékoztatni a kockázatértékelés és a munkavédelmi intézkedések tapasztalatairól az alábbi személyeket: • az intézményben munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó személyt, • az intézményben foglalkoztatott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt, • a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, • az intézmény munkavédelmi felelősét. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele A kockázatértékelés alkalmával, majd ezt követően minden felülvizsgálat alkalmával a munkáltatónak konkrét intézkedési tervet kell készítenie a kockázatok megelőzése vagy csökkentése érdekében. A Mvt. 54. § (2) bekezdése szerint "az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe." A munkáltatónak ehhez minden felülvizsgálat alkalmával át kell tekintenie, hogy • meg lehet-e teljes mértékben szüntetni a kockázatot; • hogyan lehet biztonságosabbá tenni a munkafolyamatokat, technológiát, anyagokat, munkaeszközöket; • milyen munkavédelmi intézkedésekre van szükség a kockázat alacsony szinten tartásához. Az intézkedéseknek mindig az adott munkahelyhez, munkavállalókhoz és munkakörülményekhez kell igazodniuk. Általános meghatározásuk ezért nem lehetséges, de a kockázat csökkentésének vagy kezelésének néhány általános módszertani elve a következő. • A veszély keletkezési helyén történő felszámolása, például zárt technológia alkalmazásával, elszívással, hőszigeteléssel, zajcsökkentéssel. • A munkafolyamat, technológia elkülönítése, elszigetelése. • A munkavállaló eltávolítása a munkafolyamattól. • A munkaeszközök ellátása biztonsági berendezéssel, például védőburkolattal, biztonsági indítással, vészleállítóval. • Megfelelő mozgástér biztosítása. • Tiszta, rendes munkahely kialakítása, a keletkező anyagok, szennyvíz, hulladék megfelelő eltávolítása. • A munkavállalók megfelelő tájékoztatása, képzése, oktatása, ellenőrzése. • Megfelelő szakképzettségű és számú munkavállaló alkalmazása. • A munka összehangolása. • A munkaszervezés megváltoztatása. • Megfelelő jelző- és riasztóberendezések, mentési tervek, menekülési útvonalak és elsősegély biztosítása. • Egyes munkafolyamatok elvégzésének képesítéshez vagy előzetes engedélyhez kötése. 202


7. Melléklet

Rendszeres, tervezett karbantartás megszervezése. Veszélyes technológiák és munkaeszközök időszakos biztonsági felülvizsgálata. Egyéni védőeszközök biztosítása. (Mint már hangsúlyoztuk, az egyéni védőeszközök alkalmazását mindig csak végső lehetőségként szabad számításba venni, ha a kockázat kiküszöbölése más műszaki és szervezési intézkedésekkel nem oldható meg.) • Megfelelő előzetes és időszakos orvosi vizsgálatok megszervezése. • A munkabalesetek és foglalkozási betegségek megfelelő bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása. • Megfelelő öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőségek biztosítása. A szükséges intézkedéseket célszerű sürgősségi sorrendbe állítani: azonnali rövid vagy középtávú hosszú távú Ehhez a kockázatértékelés megállapításait kell alapul venni, különösen azt, hogy menynyire súlyos az adott kockázat (milyen jellegű károsodást okozhat, hány személyt érinthet, illetve milyen valószínűséggel következhet be a baj). Emellett át kell tekinteni azt is, hogy milyen gyorsan lehet megtenni az intézkedést, valamint milyen műszaki, személyi, szervezési feltételeket kell biztosítani hozzá. Azonnal intézkedni kell a súlyos kockázatok felszámolása érdekében, ugyanakkor a gyorsan megtehető intézkedéseket akkor is célszerű minél hamarabb végrehajtani, ha kevésbé súlyos kockázatot szüntetnek meg. A kockázatértékelés során észlelt közvetlen veszélyt azonnal meg kell szüntetni, tehát a közvetlen veszélyt jelentő munkavégzést vagy munkaeszközt technológiát azonnal le kell állítani, összhangban a Mvt. 54. § (3) e) pontjával. * A fentiekben részletezett kockázatértékelési szabályzatot az intézmény igazgatója állította össze a gazdaságvezető, a munkavédelmi felelős, a gondnok, valamint az egyes részlegek vezetőinek közreműködésével. Hatálya az intézmény teljes működési ideje alatt annak teljes területére kiterjed. Debrecen, 2003. december 19. • • •

Titkó István igazgató

Bakk Gyuláné gazdaságvezető

Farkas József munkavédelmi felelős

203

Percze Lászlóné gondnok


7. Melléklet

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának Környezeti Nevelési Programja7 „Ez a bolygó egymagában forog a világűrben, egymagában tartja fenn életadó rendszereit, elképzelhetetlen erejű energia jut el hozzá a legérzékenyebb, legfinomabb módosulások és korrekciók nyomán, egész sajátos, valószínűtlen, előre nem látható, de tápláló és lelkesítő, a legnagyobb mértékben gazdagító és szép otthona valamennyi földlakónak. Nem érdemli meg, hogy szeressük? Nem érdemelné meg, hogy minden ötletességünkkel és bátorságunkkal, minden nagyvonalúságunkkal azon legyünk, hogy megóvjuk a romlástól és a pusztulástól, és ezen keresztül gondoskodjunk saját fennmaradásunkról?” B. Word R. Dubos: Csak egyetlen Föld van c. művéből 1. Alapok 1.1. TÖRVÉNYI HÁTTÉR Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai: • 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. • 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. • 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. • 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Környezet- és természetvédelmi jogszabályok Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi. A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges. Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem). A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni. Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a 204


7. Melléklet

környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek. 1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg. A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen. Egészségügyi jogszabályok A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezetegészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja: • Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. • A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják. 1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak Közoktatási jogszabályok A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. Többször módosított törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41.§ 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás továbbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni, hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban. 205


7. Melléklet

1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta a környezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia c. kiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent a kibővített, átdolgozott kiadás. Önkormányzati jogszabály Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. 1.2. HELYZETKÉP Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából • Az iskola épülete modern, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. Szellőztetés, világítás megoldott. • Az iskolában az udvar nagy, részben parkosított; tervezzük egy-egy kis egységében a hazai társulások bemutatását. Az iskola körüli zöld terület, parkosított, de gondozatlan. • A környezeti nevelés megvalósításához szükséges alapfeltételek biztosítottak. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink • • • • • • • • •

Terepgyakorlat, tanulmányi kirándulások. Szaktárgyi keretekben az adott szakterület környezeti neveléshez kapcsolódó aspektusainak a bemutatása. Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés Országos és regionális tanulmányi verseny szervezése (Less Nándor Földrajzverseny, Bugát Pál Természetismereti Vetélkedő) Megemlékezünk a Víz világnapjáról (március 22.) Megemlékezünk a Föld napjáról (április 22.) Curie környezetvédelmi és kémiai versenyen való részvétel Pályázatok írása a Természet Világa folyóiratba Pályázatok írása a Magyar Kémikusok Egyesületéhez környezetvédelmi témákban (pl. víz, konyhakémia, kábítószerek stb.) Részvétel diákvegyész napokon környezetkutatási témával Üzemlátogatás (vízmű – vízvizsgálatok) Projekthét programja

• • • • Külső: a település és a régió, a helyi értékek • A felsőfokú oktatási intézményekkel kapcsolatunk van, amelynek során a környezettan szakos tanárjelöltek tanítási gyakorlata és hospitálása iskolánkban történik. Ennek során igyekszünk számukra a modern módszerek alkalmazását biztosítani. • Iskolánkban, a belépő osztályokban évente egy napot a lakóhely értékeinek megismerésére fordítunk.

206


7. Melléklet

1.3. ERŐFORRÁSOK Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák, és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat.

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer. Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés.

Intézmény, szervezet

A kapcsolat formája, tartalma

Más közoktatási intézményekkel kapcsolat

általános iskolákkal: nyílt napok, kiállításainkon látogatás

Kutató Diákok Köre

diákjaink bekapcsolódnak

Felsőoktatási intézmények és külső kapcsolatok Debreceni Egyetem

egyetemi hallgatók gyakorlata

határon túli iskolák • Nagyvárad, Ady Endre Líceum • Sankt Gallen(Svájc), gimnázium • Bergamó (Olaszország), gimnázium Osztályfőnöki közösség Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

dákönkormányzatot segítő Lehetőségük van a környezeti nevelés és mentálhigiénés tanár egészségnevelési területeinek erősítésére.

207

közös projektek, találkozók

tanítási szakmai

Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése.

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) egyéb regionális szervezetek

vagy

Ökológiai Intézet Fejlődésért Alap.

a

helyi

7. Melléklet szakmai együttműködés

zöld

Fenntartható szakmai anyagok, versenyekre felkészítésben segítés Öko-Centrum Alapítvány pályázatok kiírása, Zöld Könyvtár nemzetközi környezetvédő szervezetek WWF szakmai anyagok, akciók közművelődési intézmények könyvtárak, könyvtári olvasó, segédanyagok, pályázatok művelődési központ versenyek kiírása Botanikus kert, Állatkert, Vadaspark, szakmai segítség, verseNyíregyházi Állatpark, Bp.-i Állatkert és nyek, szobrok készítése kiveszett fajokról Füvészkert ÁNTSZ laborlátogatás, előadások, versenyek anyagi forrást biztosító kapcsolatok iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések helyi és regionális pályázati lehetőségek vállalkozó szülők alkalmi szponzorok megyei pedagógiai intézet szaktanácsadója önkormányzat környezetvédelmi referense BNP HNP környezetvédelmi felügyelőség, AKSD, Állategészségügyi Intézet, Debreceni Vízmű Rt. Regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek Városi Környezeti Nevelési Intézet

alkalmankénti Bármelyikkel szakmai előadások, terepgyakorlatok laborlátogatás, szakmai anyagok, pályázatok tájékoztatás, közös szervezési munkák

egyéb országos környezetvédő szervezetek Magyar Madártani Egyesület

alkalmankénti, egyes diákokra

Magyar Természetvédők Szövetsége

tagság, információs anyagok

Iskolaorvos Laboráns Adminisztratív dolgozók

Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Gondoskodik a vegyszerek szakszerű elhelyezéséről, szelektív gyűjtéséről. Segíti a labormunka előkészítését. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) 208

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás. A pedagógusok terheinek csökkentése, gyakorlati szakértelem.

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) Diákok

Aktív részvétel a környezeti neveléshez kapcsolódó tervezett éves programokban (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések)

Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

7. Melléklet Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Külső erőforrások Tárgyi erőforrások • szaktantermek, laboratóriumok, kísérleti eszközök • ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok, videofilmek). 2. ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek • az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt • a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés • a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok • az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása • az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése • rendszerszemléletre nevelés • holisztikus és globális szemléletmód kialakítása • a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben • fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése • a környezetetika hatékony fejlesztése • érzelmi és értelmi környezeti nevelés • tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés • tolerancia és segítő életmód kialakítása • a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése • az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése • az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése • az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése • a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése • problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése • globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. TANÓRAI KERETEK Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) a tanmenetekben jelezzék a környezeti nevelési vonatkozásokat. A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI 209


7. Melléklet

Magyar nyelv és irodalom A tanulók • ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását • ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket • ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását • legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre • erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük • tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére • sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit A tanulókban • alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség • növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával • fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók • értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet • tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására • ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete • legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül • értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében Idegen nyelv A tanulók • váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével • legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit • tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit • legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-munkában választ keresni • állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban • alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben • fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával • tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni • logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön • tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait • váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására 210


7. Melléklet

• ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • Legyenek képesek reális becslésekre • Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban • alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás • alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika A tanulók • váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára • ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit • ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat • tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra • mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni • ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá • ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók • rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel • törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására • legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére • ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére • ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától • értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait • Vizsgálatokat végzünk a talajt károsító anyagok és hatások köréből (talajszennyezés hatása a talaj élőlényeire; az olajszennyezés hatása a talajra; a sószórás hatása a talajra; az ólom talajszennyező hatása) • Mindig tartsuk szem előtt, hogy a talajon nemcsak állunk, hanem élünk is • Vizsgálatokat végzünk a vízszennyeződés kimutatására (pl. fenoltartalom kimutatása; ólomszennyeződés kimutatása; mosószerek hatása a vízre; nitrit-ion-tartalom kimutatása; vízkeménység kimutatása stb.) • Takarékos vízhasználatra való ösztönzés • Vizsgálatokat végzünk a levegőszennyező anyagokkal kapcsolatban (kén-dioxid, nitrogén-dioxid, kénhidrogén, szén-monoxid, ólom stb.) • Vizsgálatok a levegő tisztaságának kimutatására (pl. SO2 hatása az élő sejtre; a klórgáz hatása a növényekre; a kipufogógázok hatása a növényekre, indikátornövények vizsgálata) • Egészséges táplálkozásra nevelés (konyhatechnika; étkezési szokások; vitaminok stb.) Hippokratész: „Életed az élelmed.” • Egészségkárosító táplálékok megismerése (rákkeltő élelmiszerek; az alumínium rákkeltő hatása stb.) • Az élvezeti cikkek ártalmainak bemutatása • A káros szenvedélyek, kábítószerek hatásainak megismertetése (alkohol, nikotin, altató és alkohol együtt, nyugtatók, kábítószerek /extasy, speed/) • Vegyipari szintézisekkel támasztott követelmények bemutatása Csökkenteni kell a környezetszennyező oldószerek alkalmazását Növelni kell a melléktermék nélküli szintéziseket 211


7. Melléklet

Csökkenteni kell a környezetszennyező melléktermékek képződését Megfelelő időben könnyen lebomló, veszélytelen anyagokká átalakuló termékeket kell szintetizálni Megújuló nyersanyagokat és energiaforrásokat kell használni Csökkenteni kell a folyamatok energiaigényét Földrajz A tanulók • szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről • érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit • értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket • értsék meg, hogy a társadalomföldrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet • ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit • emlékezzenek meg a Víz világnapjáról (március 22.) • emlékezzenek meg a Föld napjáról (április 22.) A tanulókban • a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény • alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére • fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók • ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit • ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet • ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az okokozati összefüggéseket • legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően • ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat • legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére • sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban • alakuljon ki ökológiai szemléletmód • alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók • ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait • sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat • ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat • ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására • segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában • segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene A tanulók • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait 212


7. Melléklet

• fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban • vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét • tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek • fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók • ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát • ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát • ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit • ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére • Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira • ismerjék a természetes alapanyagok használatát • legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak • legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni • legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően • ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését • tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre • kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Filozófia A tanulók • értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása • lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása • érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása • legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban • véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit • értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha ésszerűen használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk Tánc és dráma A tanulók • tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel • legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) • természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül • sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók • ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket • ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait • értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit • ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást • sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket • ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit • sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait • ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát • ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat • ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit 213


7. Melléklet

• sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban • alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény • a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság • alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók • legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni • legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására • ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket • használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre • futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembe vevő szimulációkat és statisztikai teszteket • rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen • szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket • ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait • váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) • legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével • a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók • fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket • győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve • legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében • értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes • igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek • sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban • tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását • alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására • segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását 1.2. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Élő örökségünk, Földtani örökségünk, Gondolat-ébresztő, Természet Világa diákpályázata). Környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál, Bugát Pál, Less Nándor, Curie, Balogh János, regionális: Árokszállásy Zoltán, megyei: Diószegi Sámuel), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. Tervbe vesszük környezet- és természetvédő diákklub működtetését. 214


7. Melléklet

4. Továbbképzések A tantestület továbbképző jelleggel a tantestületi kirándulás részeként egy-egy környezetvédelmi létesítménnyel is megismerkedhet.(Paks, Dunakiliti). Ezen alkalmak célja, hogy élményszerű tapasztalatszerzés által ismereteket szerezzenek a helyi történelem, hagyományok, értékek (természeti, kultúrtörténeti) összefüggéseiről, egymásba kapcsolódásaiból, ismerkedjenek meg a fenntarthatóság régi és mai megjelenésével. Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. 5. Tervek • Megvizsgáljuk a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének lehetőségét. • Tervezzük természetvédő klub működtetését. • Környezetvédelmi faliújságot hozunk létre. • Folyamatosan szépítjük a hátsó iskolaudvart, törekszünk az öntözőrendszer telepítésére. • Szorgalmazzuk az osztálytermek esztétikus dekorálását, ezen belül a környezetvédelmi témák preferálását. Debrecen, 2004. június 29. A Környezeti Nevelési Programot a DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának tantestület 2004. június 29-én elfogadta.

215


7. Melléklet

Egészségnevelési program (2004) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, és a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: - Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. - Együttműködést alakit ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; - Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjával, valamint az iskolaszemélyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidős hasznos eltöltésnek, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programokkal. - Olyan oktatás-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. - Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá-vagy éppen hogyan hátráltathatja- az egészség fejlesztést és a tanulást. Az egészségtervben megfogalmazott iskolai program alapelvei a következők: a) A NAT szellemének megfelelő, az egész iskolát átható egészségnevelés szervezetfejlesztéssel érhető el. b) A szervezetfejlesztésben prioritást élvez a lelki egészségvédelem, a mentálhigiéné, melynek tartalma az egyéni és közösségi kapcsolatok erősebbé, fejlettebbé, magasabb szervezettségűvé tétele. c) Az egészségneveléssel összefüggő konkrét feladatok (káros szenvedélyek leküzdése, a helytelen életmód megváltoztatása, illetőleg pozitív és negatív életvezetési ismeretek és tevékenységek) a b) pontban megfogalmazottakkal összefüggésrendszerben, mint okozatok, mint látható tevékenységek értelmeződnek. Az egészségterv iskolai programjának célcsoportjai: a) A kapcsolatrendszerek formálására irányuló iskolai szintű egészségnevelés elsődleges célcsoportja a tantestület mint egység. Ezzel termelődik meg a lehetőség arra, hogy az egész iskolát szemléletmód alakuljon ki, a tantestület valamennyi tagja érintettnek, érdekeltnek és felelősnek érezze magát önmaga és a tanulók egészségének a megőrzésében, az egészségfejlesztésben. b) A tanulók, mint célcsoport a szemléletmódból adódó tantárgyi lehetőségek kidolgozásán keresztül válnak a program aktív résztvevőivé. A már működő és/vagy újonnan kidolgozott tantárgyi programok rendelkezésre állnak. c) A szülők a tanárok és gyermekeik közvetítéseivel válnak az iskola egészségnevelési program részesévé: egyrészt szülői értekezleten a program alapelveit ismerhetik meg, másrészt az alapelvek megváltozásához felhasznált tanórai eszközökről tájékozódhatnak a tanároktól és gyermekeikről. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS TÉMAKÖREI 1. SZEMÉLYI HIGIENE A test tisztántartása, a bőr szerepe Szexuálhigiene Nemi úton terjedő betegségek Családtervezés Fogamzásgátlás Mentalhigiene, lelki egészségvédelem 2. EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS 216


7. Melléklet

Élettani alapegységek (anyagcsere) Elemi anyagok, tápanyagok Energia, tápanyagszükségek Táplálékpiramis Egészséges táplálkozás Helytelen táplálkozási szokások 3. TÖBB MOZGÁS A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében A mozgáshiány okozta problémák, az inaktív életmód következményei 4. STRESZTŰRÉS, STRESZKEZELÉS A stresszorok jelentősége, hatása az emberi szervezetre A pozitív és negatív hatások feldolgozása, elhárítása 5. BALESETMEGELŐZÉS Otthoni balesetek, iskolában előforduló balesetek, az utcán és a közösségekben megjelenő veszélyforrások 6. KIEGYENSÚLYOZOTT SEXUALITÁS Régi és új megfogalmazás Sexualis viselkedés Sexualis és reproduktív jog chartája Biológiai reprodukció, születésszabályozás, terhesség, sexualis felelősség, növekedés, fejlődés 7. NEM DOHÁNYZÁS A hozzászokás veszélye, akarati tényezők, motiváció, környezetünk iránti felelősségérzet 8. KEVESEBB ALKOHOLFOGYASZTÁS A szervezet reakciói, szervrendszerek megváltozott működése A személyiség átalakulása, hatása a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre 9. DROGTAGADÁS Dependemcia, habituáció, abusus, elvonási tünetek, tolerancia Egyéni és társadalmi problémák Szenvedélybetegségek 10. IDŐBEN ORVOSHOZ FORDULÁS Preventív szemlélet jelentősége Szűrővizsgálatok fontossága, lényege 11. EGYÉNI KÖRNYEZET TISZTELET Az ember, mint biotikus tényező Az egészséges ökológia felfogása 12. KÖRNYEZETVÉDELEM Levegő, víz, talaj tisztasága, hatása az egészségre, tisztaságuk védelme /természeti kincseink védelme, hulladékok, veszélyes anyagok kezelése, környezetbarát termékek előtérbe kerülése, korszerű légszűrőberendezések/ ALKALMAZOTT MÓDSZEREK - Aktivitás elve - Modalitás elve - Létszükségletek - Birtokolási szükségletek - Önmegvalósításai, alternatívák iránti, szükségletek - Komplexitás elve - A nevelt önállóságnak elve - A csoporthatás, a közösségi nevelés eleve - A társas hatékonyság elve - Az elmélet-és gyakorlat, illetve az elvek és a tapasztalatok egységének elve 217


7. Melléklet

CÉLMEGFOGALMAZÁSOK A pedagógiai program fő céljához illeszkedő éves, közép és hosszú távú célokat határozzuk meg Éves (rövid távú) célok: az osztályfőnöki munkaközösség munkaprogramjának évfolyamokra és tanórákra lebontott feladatai 7. és 10. évfolyamon alapozó tevékenységek, 11-12. évfolyamon fejlesztő tevékenységek. A pontos évfolyamokra történő program az osztályfőnöki tantervben található. Valamint az adott szakmai tantervek tartalmazzák az egészségneveléssel kapcsolatos tematikát. Minden osztálynak hirdetünk egy vetélkedőt. 10 fordulós, melyet több munkaközösség szervez, adott szakmai területen. Májusban szervezünk egy egészségnapot, ahol a fordulók alapján az osztályok további vetélkedése történik, elméleti és gyakorlati területen. Középtávú célok: El kell érnünk, hogy egy évtized alatt egészség-orientált gondolkodás alakuljon ki életünk minden területén. A tanuló érezze, a társadalom minden segítséget megad egészsége megőrzésérhez és ő pedig felelősségteljesen éljen a lehetőségekkel. Fontos célkitűzés az elsődleges megelőzés érvényesítése, kiemelt figyelmet kap - a dohányzás visszaszorítása - az alkohol-és drogprevenció - az aktív testmozgás elterjesztése - az egészséges táplálkozás érvényesítése. A célok eléréséhez támogató környezet szükséges, ez a család mellett az egészséget támogató iskolák rendszere. Megfelelő párbeszéd szükséges az iskola és az egészségügyi szolgálat között. Az iskola a tanulók egészségvédelme mellett a pedagógusok, valamint a tanulók családtagjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését is kell, hogy segítse. Kiemelkedően fontos az egészséggel kapcsolatos készségek javítása a tanulók, a szülők és a véleményformálója, akinek saját egészsége- egészségmagatartása-az egész közösség számára minta. Fontos, hogy a tanárjelöltek gyakorlati feladatai között, mind elméleti, mind gyakorlati szinten megjelenjen az egészségmegőrzés. Hosszú távú célok: Az egészség pozitív fogalmának kialakítása. Az egészséget tehát mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Tudatosan kell, hogy a jó egészség alapvető forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek és fontos dimenziója az élet minőségének. Az egészségfejlesztési folyamatok elindításával lehetőséget kell teremteni és képessé kell tenni az embereket arra, hogy egyre fokozódó kontrolt szerezzenek saját egészségi állapotuk felett, és ez által képessé váljanak annak javítására, alakítására. Ezért kiemelt feladat: - Egészséget támogató környezet megteremtést. A természetes környezet védelmét, valamint a természeti kincsek megőrzését egyetlen egészségfejlesztési stratégia sem hagyhatja figyelmen kívül. A munkának és a pihenésnek az egészség forrásává kell válnia az emberek számára - A közösségi akciók erősítése. A meglévő emberi és anyagi erőforrásokra építve teljes körűen hozzáférhetővé kell tenni az egészséggel kapcsolatos információkat és tanulási lehetőségeket, valamint pénzügyi támogatásokat. - Az egyéni képességek fejlesztése.- Az egészség érdekében végzett nevelés és az életvezetéshez szükséges készségek és képességek fokozása révén. Tudni kell, hogy az egészséget az ember teremti és éli meg, az egészség alélta keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal. - Mentális betegségek megőrzése. Lelki egészség állapotának javítása az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek felmutatása. A mentális zavarok elsődleges megelőzése. A lelki betegségekhez és lelki élet zavaraihoz kapcsolódó előítéletek és tévhitek folyamatos leépítése.

218


7. Melléklet

A DE Kossuth Gyakorló Gimnáziumának mindennapos testedzés szakmai programja a 16/2004. OMGYISM együttes rendelete alapján Az iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszerítik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, amely előidézheti a szellemi teljesítmény romlását is. CÉL: A tanulók mind szélesebb körében kialakuljon a mozgásgazdag életmód,a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi programként általánosan elfogadott legyen. A rendszeres testmozgás, testedzés, sportolás élettani és pszichológiai fontosságát mindenki ismeri és elismeri. A mozgásszegény életmód egészségre káros hatását nemcsak tudja, hanem előbb-utóbb majdnem minden ember érzi is. Mégis a népesség szabadidős fizikai aktivitása átlagosan alig haladja meg a napi tíz percet. Természetesen, aki rendszeresen edz és mozog, az a fizikai és szellemi teljesítmény növekedésével mindenképpen pozitív hatást gyakorol önmagára. Iskolánkban folyó magas színvonalú oktatás megvalósulásában lényeges célkitűzés, hogy a diákjaink rendszeresen mozogjanak, sportoljanak, versenyezzenek. FELADAT: Az iskolában a mindennapos testmozgás keretében biztosítani kell a tanulók szervezett, irányított rendszeres mozgását. Délutáni, szabadidős programok keretében minél több lehetőséget kell adni a különböző sportfoglalkozások lebonyolításának. Kirándulások, túrák szervezésével kell elérni, hogy a tanulók a lehetőségekhez képest, minél több időt töltsenek a szabad levegőn. A mindennapos testmozgás programját az órarendbe iktatott heti 2-3 testnevelés órákon, valamint a diáksportkörökben folyó sportfoglalkozásokon valósítjuk meg. LEHETŐSÉGEK: SPORTÁGAK: A testnevelőtanárok által szervezett DSK kereteken belül: • Fiú kosárlabda • Lány röplabda • Fiú labdarúgás • Lány kondicionális torna • Fiú- lány kézilabda (külsős edző irányításával) • Sakk • Természetjárás IDŐPONT: Minden hétköznap rendszeres beosztás szerint 14.30-18.00, illetve hétvégeken alkalmanként HELYSZÍN: A gimnázium tornacsarnoka, udvari pályája, kondiszobája CSAPATOK: A szaktanárok által vezetett sportköri foglalkozások csapatai városi, megyei, országos versenyeken, bajnokságokon vesznek részt. A nem versenyző tanulók házibajnokságokban mérik össze erejüket. A TESTNEVELÉS TANTÁRGY TELJESÍTMÉNY FELMÉRÉSE: HUGAROFITT próba • 2000m vagy 12 perces futás felmérése • hanyatt fekvésből felülés időre (4 perc) • hason fekvésből törzsemelés időre (4 perc) • fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás • helyből távolugrás Készítette: A Testnevelési Munkaközösség

219


7. Melléklet

Mérési és értékelési útmutató a tanulók fizikai állapotának méréshez, minősítéséhez, és szöveges értékeléséhez Hungarofit & Mini Hungarofit A vizsgálati módszert kifejlesztette, és a hozzá tartozó értékelési és minősítési rendszert kidolgozta: dr. Fehérné dr. Mérey Ildikó, főiskolai docens Kiadja az Oktatási Minisztérium 2005. Bevezetés A mérési eredmények jól jelzik fiataljaink fizikai/egészségi állapotának romló tendenciáját. Számszerű hiteles adatokkal bizonyítható módon tudatos nevelő ráhatással növelni kell az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző, egészségfejlesztő hatását. Az oktatásban eltöltött évek alatt, – a mért eredmények alapján – képesség szerinti differenciált, egyénre szabott terheléssel, kiemelt szerepet kell adni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, harmonikus fejlesztésének, a gyenge fizikuma miatt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatásának. Látható, hogy a tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése önmagában nem cél, hanem eszköz, az új feladatok tudatos elvégzéséhez. A tanulók fizikai állapotának rendszeres, országosan egységes mérésével „minőség-ellenőrzésével” kettős feladatot oldunk meg. 1. Egyéni és társadalmi szinten is megállapítjuk a fiatalok pillanatnyi általános fizikai teherbíróképességét (diagnosztika). Ez egyéni és társadalmi szinten is nélkülözhetetlen kiindulópont az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek, képesség együttesek, tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. II. Ismételt mérések esetén, nyomon követhetjük a program hatására tervezett és bekövetkezett a változások/ fejlődés irányát és mértékét (prognosztika). Módszertani útmutató a motorikus próbák elvégzéséhez Motorikus próbák az aerob állóképesség mérésére Megjegyzés: az aerob állóképesség megbecslésére szolgáló úszás próbákat (500 m, illetve Cooperteszt úszással) elsősorban a különféle mozgásszervi megbetegedésben szenvedők részére javasoljuk. – 6 perc, futás/gyaloglás (indokolt esetben) – Cooper-teszt, futással/kocogással, vagy szükség esetén úszással – 1609 m (1 mérföld) illetve 2000 m-es síkfutás, vagy szükség esetén 500 m úszás A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük jelen esetben futással, vagy úszással. Futáshoz (7-19 éves korig) minden korosztály számára saját mérési eredményeink alapján alakítottuk ki a pontértékelést. Az úszás megbízható értékelési rendszerének kidolgozásához nem volt elegendő saját mérési eredményünk, ezért a pontértékek kialakítását - 13-18 éves korig - Cooper által kidolgozott kategóriák alapján végeztük el. – 500 m úszás Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése. – 6 perc, futás/gyaloglás (indokolt esetben) Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése. – 1609 m (1 mérföld) ill. 2000 m síkfutás Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése. A pulzus adatait pulzusszám/perc formában fejezzük ki. Az általános testi erő–, erő-állóképesség mérésére alkalmazott motorikus próbák Hungarofit minősítő kategóriák szerinti százalékban kifejezett pontértékhatárai 4 motorikus próbában elért teljesítmény értékelése estén ©Dr. F. Mérey Ildikó 220

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) HUNGAROFIT minősítő kategóriák pontértékhatárai Igen Gyen Kifogásol Köze Jó pes gyenge ge ható Helyből távol ugrás, páros lábbal 0.0– 3.0– 6.0-8.99 9.0- 12.011.99 14.99 2.99 5.99 pont pont pont pont pont Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és 0.0– 2.0– 4.0-5.99 6.0- 8.07.99 9.99 nyújtás 1.99 3.99 pont pont pont pont pont Hason-fekvésből törzsemelés hátra 0.0– 2.0– 4.0-5.99 6.0- 8.07.99 9.99 1.99 3.99 pont pont pont pont pont Hanyatt-fekvésből felülés térdérintéssel 0.0– 2.0– 4.0-5.99 6.0- 8.07.99 9.99 1.99 3.99 pont pont pont pont 9pont Az általános testi erő-, erő-állóképességre 0.0– 9.0– 18.0-26.9 27.0- 36.035.9 44.9 17.9 pont utaló pontszámos összesen 8.9 pont pont pont pont

7. Melléklet

A motorikus próbák megnevezése

Kiváló Extra 15.017.99 pont 10.011.99 pont 10.011.99 pont 10.011.99 pont 45.053.9 pont

18.0 21.0 pont 12.0 14.0 pont 12.0 14.0 pont 12.0 14.0 pont 54.0 63.0 pont

-

Módszertani segédanyag a tanulók fizikai állapotának százalékban történő meghatározásához és szöveges értékeléséhez ©Dr. F. Mérey Ildikó „A jól végrehajtott teljesítményértékelés a magatartás, a feladattal szembeni állásfoglalás fontos alakítója, egyben az ösztönzés lényeges eszköze.” /Nádori L./ A testi erő, erőAerob A tanuló fizikai Az általános fizikai Hungarofit állóképességre állóképességre teherbíróteljesítményére minősítő utaló minősítő utaló minősítő képességre utaló utaló minősítő kategóriák kategóriák kategóriák minősítő kategóriák megnevezése pontérték határai pontérték határai kategóriák %-ban kifejezve pontérték határai 0.0-9.1 pont Igen gyenge 0.0- 14.5 % 0.0- 20.3 pont 0.0-11.2 pont 9.2-18.0 pont Gyenge 15.0 - 28.5 % 20.4- 39.9 pont 11.3-21.9 pont 18.1-26.8 pont Kifogásolható 29.0- 42.5 % 40.0- 59.5 pont 22.0-32.7 pont 26.9-35.6 pont Közepes 43.0 - 56.5 % 59.6- 79.1 pont 32.8-43.5 pont 35.7-44.4 pont Jó 57.0 - 70.5 % 79.2- 98.7 pont 43.6-54.3 pont 44.5-53.9 pont Kiváló 71.0- 85.5 % 98.8-119.7 pont 54.4-65.8 pont 54.0-63.0 pont Extra 86.0 -100.0% 119.8-140.0 pont 65.9-77.0 pont

221


7. Melléklet

Gyakornoki szabályzat (2007) A szabályzat a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. § (1) bekezdése alapján készült, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első másfél év végéig tart. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés és az eseti tudás szintje. Záró szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely a harmadik év végéig tart. A gyakornok képes már arra, hogy racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki rendelkezik legalább öt éves gyakorlattal, legalább három éve az intézmény alkalmazottja, szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma (4029 Debrecen, Csengő u. 4.) alaptevékenységének ellátásával összefüggő munkakörbe, határozott / határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges, három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott közalkalmazottaira. 3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást.

222


7. Melléklet

6. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő három év. Időszak 0-1.5 év

A szakasz megnevezése „kezdő”

Elvárások ¾ Gyakorlati tudás megalapozása ¾ Szabályok követése ¾ Kontextusok felismerése, rendszerezése „záró szakasz” 1,5-3 év ¾ Tudatosság ¾ Tervszerűség ¾ Prioritások felállítása ¾ Gyakorlati tudás A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint) 6.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg: • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. i) A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletet, különösen j) a működés rendje, k) a nevelőtestület, l) a szakmai munkaközösség, m) a diákönkormányzat, • Az intézmény nevelési, pedagógiai és oktatási programját • Az intézmény minőségirányítási programját • Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján • Az intézmény házirendjét • Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját • Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit • Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit • Az intézmény éves munkatervét • Az intézmény esélyegyenlőségi tervét • A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját • A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat • Az intézmény gyakornoki szabályzatát. 6.2 Általános követelmények a „záró szakaszban” A gyakornok ismerje meg: • A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen az alábbi területeket: a) az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, b) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, c) a közoktatás országos mérési feladatai, 223


7. Melléklet

d) a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése. • A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen az alábbi területeket: a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, b) fegyelmi felelősség, c) munkaidő, pihenőidő, d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere. • Az intézmény panaszkezelési eljárását. 6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények folyamatosan érvényesek, a teljesítés a harmadik év végéig várható el. Ez alatt az idő alatt a gyakornok • ismerje meg a nevelést, az oktatást és az intézmény működését szabályozó dokumentumokat, • mélyítse el szakmai, pedagógiai és munkavállalói ismereteit, • és fejlessze szakmai, módszertani, pedagógiai és pszichológiai képességeit különösen az alábbi területeken: a) oktatásszervezés gyakorlati feladatai, b) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémái, c) a tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése, d) a tanulói kompetenciák fejlesztése, e) a fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása, f) tehetséggondozás, g) hátránykompenzálás, h) az adott műveltségterület (tantárgy) módszertana, i) az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata, j) szociális tanulás, k) az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás), l) kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal, m) konfliktuskezelési technikák, n) időgazdálkodás, tervezés, tudatosság. 7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai • A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott. • A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező munkákra kötelezhető. • Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. • A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. • A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson). Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel, szakmai munkaközösség-vezetővel)

224


7. Melléklet

8. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Tapasztalatszerzés módszere Számonkérés módszere • Óralátogatás • A tanmenet követésének ellenőrzése • Óramegbeszélés • Óravázlatok ellenőrzése • Konzultáció a szakmai segítővel • Iskolai (tanórai és tanórán kívüli) konfliktusokra (a megismert jogszabályok, intézményi • Konzultáció egyéb pedagógussal alapdokumentumok alapján) készült megoldási terv, • Konzultáció az igazgatóval intézkedési terv megbeszélése • Konzultáció a szakmai • Értékelő megbeszélés: egy munkaközösségi munkaközösség-vezetővel értekezlet egy részének (szakmai téma) • Team munkában részvétel megtartásáról • Esetmegbeszélő csoport munkájában • Értékelő megbeszélés: egy munkaközösségi program részvétel (pl. iskolai tanulmányi verseny) megszervezéséről • Felzárkóztatás, tehetséggondozás • Értékelő megbeszélés: egyéni fejlesztési tervről • Szülői értekezlet látogatása • Bemutató óra megbeszélése • Team munkában részvétel • Az intézmény éves munkatervében meghatározott nevelési értekezleten tanúsított aktivitás értékelése • Az intézmény éves munkatervében meghatározott intézményi szintű program megszervezésének (pl. kirándulás, hagyományápolás, projekt nap, hét, diákönkormányzati program, diákközgyűlés) értékelése • A vezető által meghatározott szempontok szerint készített tanév végi beszámoló értékelése 9. A szakmai segítő kijelölése, feladata • A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az intézményben legalább három éve alkalmazott, legalább öt éves gyakorlattal rendelkező pedagógusai közül. • A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői feladattal történt megbízást (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet). • A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti meg. A fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében a segítő a tanév végén céljutalomban részesíthető. • Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás készül. A szakmai segítő feladata különösen, hogy: • elkészítse a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve; • az intézményvezetővel jóváhagyassa a gyakornoki programot; • felkészítse, segítse a gyakornokot a következő területeken: a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése; b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében foglaltak szakszerű alkalmazása; c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztása; d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátása, közös tanmenet, óravázlat készítése, módszerek átadása; e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátása (részt vesz a nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező feladatokat), az 225


7. Melléklet

intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolításának segítése (kirándulás, ünnepségek), az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a helyi kommunikációs szokások megismertetése. • szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogassa a gyakornok tanítási óráit; • rendelkezésre álljon a problémák megbeszélésére, a kérdések megválaszolására; • segítse a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos ellenőrizze a teljesítését; • a kezdő és a záró szakasz végén szövegesen, írásban értékelje a gyakornok teljesítményét. 10. A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének alapja az intézmény minőségirányítási programjában rögzített pedagógus értékelési-rendszer. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedése. 10.1 A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai: • az óra céljának és tartalmának összehangolása; • az órán alkalmazott módszerek és a didaktikai feladat összevetése; • az ellenőrzés és az értékelés formái és normái; • az óra felépítése és szervezése; • a tanulók munkája és magatartása; • a tanár munkája, magatartása, egyénisége; • az óra eredményessége. Értékelési terület Megfelelt Nem felelt meg Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés 10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A gyakornoki idő első másfél évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése, motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. Ideje: a gyakornok fejlesztő értékelést minden periódus végén a szakmai segítő készíti el. Az értékelő megbeszélés lépései: a gyakornok önértékelése; a szakmai segítő értékelése; az eltérő vélemények megbeszélése; a problémák feltárása, megbeszélése; a következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása; a résztvevők feladatainak meghatározása; az értékelő lap kitöltése, aláírása. Résztvevői: az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok. Az értékelés rögzítése: az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy aláírt 226


7. Melléklet

példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A minősítés rögzítése: a gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A negatív minősítés következménye: a közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A döntéshozó: a gyakornok minősítéséről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő (amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítés előkészítése: a minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő, a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései. A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati lehetőségről A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban meghatározott célok elérésének értékelést is A szakmai segítő összegző értékelése A vezető értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése A minősítő lap kitöltése, aláírása A minősítő lap: a minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az indoklásnak valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. 11. Záró rendelkezések • A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt nyilvánítanak. • A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület véleményének kikérése után az intézmény megjelenteti. • A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 12. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2007. december (hónap) 11-én (nap) megtartott ülésén véleményezte. A szabályzat mellékletei: 1. 1. számú melléklet: Értékelő lap 2. 2. számú melléklet: Minősítő lap 3. 2/2. számú melléklet: A minősítés területei Debrecen, 2007. december 11. intézményvezető

227


7. Melléklet

A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok • A gyakornok önértékelésének szempontjai • A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei • A gyakornoki programban szereplők feladatai • Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához 1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai: Fejlesztendő területek: Javasolt célok, feladatok: Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak: Az értékelt észrevételei: az értékelést végző szakmai segítő 2. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: • az óra céljának és tartalmának összehangolása; • az órán alkalmazott módszerek és a didaktikai feladat összevetése; • az ellenőrzés és az értékelés formái és normái; • az óra felépítése és szervezése; • a tanulók munkája és magatartása; • a tanár munkája, magatartása, egyénisége; • az óra eredményessége. • Értékelési terület Megfelelt Szakmai ismeretek alkalmazása Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés A minősítés összegző megállapítása Megfelelt

értékelt gyakornok

Nem felelt meg

Nem felelt meg 228


7. Melléklet

Indokolás: A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. a minősítést végző igazgató minősített gyakornok a szakmai segítő Ph. 3. számú melléklet Értékelési terület

Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása

Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az órái logikusak, a tanulók számára jól követhetőek, tanítványai motiváltak. Megszerzett módszertani ismereteit a tanórákon az osztály szintjének, a tanuló képességeinek megfelelően hasznosítja, képes a differenciált oktatásra, az egyéni képességfejlesztésre. Képes a mások személyiségjegyeinek, igényeinek, problémáinak megértésére, szükség szerint megfelelő támogatást, segítséget nyújt, nyitott a másság elfogadására, megértésére. Gondolatait beszédben, írásban érthetően, logikusan képes közölni, megtalálja a megfelelő közlési módot mind a munkatársakkal, mind a tanulókkal, mind a szülőkkel. Képes, kész cselekedetiért, döntéseiért felelősséget vállalni, mindig felméri tettei következményeit.

Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni tudást, tanulók nem értik a magyarázatait. Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni.

Módszertani tudás

Empátia

Kommunikáció

Felelősségtudat

Problémamegoldás Kreativitás, innováció

Együttműködés

Képes felismerni és megoldani a munkaköréhez kapcsolódó, gyakran jelentkező problémákat. Ötletgazdag, lelkes, keresi az újszerű megoldásokat, de mindezt felelősséggel, a tanulás-tanítás hatékonyságának érdekében teszi. Képes beilleszkedni a szervezetbe, megtalálja helyét, a szervezeti célokat össze tudja egyeztetni az 229

Nem képes figyelni mások személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására. Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször konfliktus forrása volt a nem megfelelő közlésmódja a munkatársak, tanulók szülők körében. Nem vállalja cselekedetei, döntései következményeit, a felelősséget külső körülményekre hárítja, nem képes előre felmérni tettei, döntései következményeit. A problémákat nem ismeri fel, hárít. A bevált gyakorlattól nem mer eltérni, ha vannak is ötletei nem képes azok kivitelezésre. Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait sokszor a szervezeti célok fölé


7. Melléklet

helyezi. egyéni célokkal, csapatjátékos, aktívan vesz részt a csapatmunkában. A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert vesszük alapul. A végleges minősítés a fenti értékelési területek információiból tevődik össze. A lehetséges 8 terület közül, ha 3 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok, akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Segédanyagok A gyakornok önértékelésének szempontjai ¾ Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? ¾ Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? ¾ Milyen eredményeket ért el? ¾ Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? ¾ Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? ¾ Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? ¾ Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? ¾ Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? ¾ Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné jobban hasznosítani? ¾ Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? ¾ Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? ¾ Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről? A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti kérdőív is ½ Hányszor végzett pontatlan munkát? ½ Hányszor késett határidővel? ½ Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? ½ Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? ½ Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban, szülőkben, egyéb külső körülményekben? ½ Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? ½ A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? ½ Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? ½ Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát? ½ Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? ½ Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? ½ Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? ½ Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? ½ Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében, munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? ½ Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? ½ Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? ½ Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? ½ Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához? A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei (a szakmai segítő számára) Szervezeti kultúra megismerése a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése 230


7. Melléklet

f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel, mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai A szervezet megismertetése a) A közoktatási rendszer felépítése b) Szervezeti struktúra c) Kinevezés d) Munkakör e) A szolgálati út (a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) Kompetenciák fejlesztése a) Erősségek, gyengeségek b) Kompetenciák c) Képességleltár d) Célok, ambíciók e) Saját fejlődési területek meghatározása f) Szerepek a csoportban g) Időgazdálkodás h) Kommunikáció i) Konfliktuskezelés j) Együttműködés

231


Az intézmény vezetőjének feladatai 1. A belépési adminisztráció megszervezése 2. A megismerendő jogszabályok, dokumentumok előkészítése, rendelkezésre bocsátása 3. Szakmai segítő kijelölése 4. Munkatársak tájékoztatása 5. Gyakornok bemutatása 6. Munkahely kijelölése, felszerelése 7. A gyakornok tájékoztatása a munkafeladatairól, a munkaköri követelményekről,a munkarendről, a lehetséges szociális ellátásokról, a szervezet felépítéséről, a pedagógus értékelés rendszeréről, a gyakornoki rendszerről, a gyakornok értékelésének, minősítésnek speciális szabályairól, az egyéni ambíciók megvalósulásának lehetőségeiről, a továbbképzési rendszerről, az Etikai kódexről(ha van az intézményben), a munkavédelmi ismeretekről (ezt a kijelölt felelős is végezheti) 8. A szakmai segítő által elkészített beilleszkedési program jóváhagyása

7. Melléklet

A gyakornoki programban szereplők feladatai A szakmai segítő feladatai A többi munkatárs feladata 1. Önfejlesztés a szakmai segítői szerep ellátására 2. A gyakornoki program elkészítése 3. Az együttműködés feltételeinek egyeztetése 4. Az elvárások rögzítése 5. Konzultációkra felkészülés 6. Konzultációk 7. Óralátogatások 8. Folyamatos rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 9. Beszámolás az intézményvezetőnek a gyakornoki program menetéről 10. A gyakornok értékelése 11. Részvétel a gyakornok minősítésébe

1. Együttműködés a szakmai segítővel a gyakornoki program végrehajtásában 2. A gyakornok támogatása, óralátogatások lehetővé tétele 3. Lehetőség szerint a gyakornok óráinak látogatása (pl. saját osztályaikban) 4. A gyakornok tájékoztatása a különleges bánásmódot igénylő tanulókról, problémáik hátteréről 5. „Jó gyakorlat” megosztása 6. A gyakornok segítése szakmai anyagokkal 7. A szakmai segítő kérésére a gyakornok munkájáról, teljesítményéről vélemény formálása (szükség szerint írásban véleményezés)

232

A gyakornok feladatai 1. A jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése a szakmai segítővel 2. a szervezet működési rendjének megismerése 3. szolgálati út megismerése 4. Elvárások megismerése 5. Viselkedési szabályok megismerése, betartása 6. Óralátogatások ütemezése (havi ütemterv) 7. a gyakornoki program feladatainak végrehajtása 8. a program által meghatározott adminisztráció vezetése 9. önértékelés 10. saját fejlődési területek meghatározása 11. problémák jelzése, kérdések feltevése


7. Melléklet

9. Rendelkezésre állás – szükség szerint – a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához (havonta, hetente célszerű fix időt kijelölni) 10. A gyakornoki program nyomon követése (a szakmai segítő beszámoltatása) 11. A gyakornok minősítése

233

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) 9 9 9 9 9 9

7. Melléklet

Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához A kezdő tanár segítője sose legyen a felettese, mert így a mentorálás, szakmai segítés mint folyamatos értékelés jelenhet meg, félő, hogy a gyakornok így kevésbé mer majd szabadon kérdéseket megfogalmazni. Fontos, hogy hasonló legyen az érdeklődési körük, hasonló elveket valljanak a pedagógushivatásról, tanításról. Ha van lehetőség, több mentor közül választani, akkor ügyelni kell arra, hogy ugyanazt a korosztályt, vagy ugyanazon szinten lévő csoportot tanítsa a mentor, mint a gyakornok. A jó mentor elfogadja a kezdő tanárt. A mentornak a kezdő tanárt, mint leendő professzionális kollégát kell kezelnie, engednie kell kibontakozni. A kezdő tanárnak szüksége van a gyakorlatra, és a törődő útmutatásra.

234


7. Melléklet

Esélyegyenlőségi helyzetelemzés (2007) A gimnáziumunk gyakorlóiskolai státuszánál fogva speciális társadalmi környezetben működik. Mivel a helyi pedagógiai programunkban a legfőbb célként a tehetséggondozást és a felsőfokú továbbtanulás előkészítését fogalmaztuk meg, a tanulók felvételekor döntő szempont a képességek és attitűdök megléte. A beiskolázás és a kimenet közötti időben a tanulási folyamat a szükséges kompetenciák kialakítását és fejlesztését szolgálja. A programunk megvalósításához lehetőséget ad az iskolának az irántunk tartósan megnyilvánuló érdeklődés (az átlagosan háromszoros túljelentkezés), a támogató szülői, családi háttér és a magasan kvalifikált tanári kar. Iskolánk tanulói az átlagosnál lényegesen stabilabb, motiváltabb, zömében középosztálybeli, értelmiségi családokból jönnek. Azokkal a közismert és sajnálatos társadalmi hátrányokkal (szegénység, iskolázatlanság, tanulási nehézségekkel való küzdelem, fiatalkori bűnözés, deviancia), amelyek a működést ellehetetlenítik, amelyekkel a közoktatásban igen sok intézmény napi gondjait okozzák, nekünk nem vagy alig kell szembenéznünk. Ezt mutatják az alábbi intézményi alapadatok. OM azonosító: Az intézmény neve, címe:

031200 Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 4029 Debrecen, Csengő u. 4. A fenntartó neve, címe: Debreceni Egyetem, 4010 Debrecen, Egyetem tér 1. Főállású pedagógusok száma: 75 Az intézménybe járó tanulók száma: 851 A magántanulók száma: 2 A sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók 1 vak tanuló száma: Integráltan tanuló SNI tanulók száma: 1 (2004 óta minden évben integrációs támogatást igényeltünk) A hátrányos helyzetű tanulók száma: 16 A tanulók száma évfolyamonként: Évfolyam A tanulók száma 7. 8. 9. 10. 11. 12.

71 69 175 176 180 180

Normál (általános) tanterv Összesen HH SNI 71 1 69 2 175 6 176 2 180 4 1 180 1

A tanulók számának változásai az utolsó öt évben (2003-2007.) 2003/2004. 774 tanuló 2004/2005. 796 tanuló 2005/2006. 838 tanuló 2006/2007. 842 tanuló 2007/2008. 851 tanuló Valamennyi osztályunk az Oktatási Törvényben meghatározott 235

és


7. Melléklet

engedélyezett maximális létszámmal működik. Továbbtanulási mutatók: 90/95 %-os a felsőoktatási intézményekbe felvettek aránya (2007-ben az iskolánk az eredményeivel az országos rangsor 4. helyét szerezte meg.) Szakirányok Összesen: % Közgazdaságtani-, pénzügyi-, kereskedelmi szakirány 28 Jogi kar 20 Orvosi, fogorvosi, gyógyszerész kar 18 Műszaki egyetem 12 BTK 9 TTK 4 Államigazgatás, nemzetközi tanulmányok, agrár 9 felsőoktatás, művészeti felsőoktatás, pszichológus A tanórán kívüli programokon való részvétel Programok Létszám 2005/2006. 2006/2007. A HH ÖsszA HH Összlétszámon tanulók létszámon tanulók körében belül körében belül Szakkör 27 % 50 % 29 % 33 % Iskolai 15 % 5% 16 % 5% tábor

2007/2008. A HH Összlétszámon tanulók körében belül 28% 50% 15 % 4%

Iskolán kívüli segítő programokban való részvétel Útravaló program 2005/2006: 2006/2007: 1 tanuló 2007/2008: 2 tanuló Infrastruktúra az intézményben / az építés éve (Iskolánk 20 osztály elhelyezésére épült, de 24 osztállyal működik, ami jelzi, hogy tanítási időben maximális a kihasználtság.) Nyelvi labor 1 / 2000 Számítástechnikai szaktanterem 2 / 2000 Számítógép 101 Ebből internet hozzáféréssel 98 Tornaterem 1 / 2000 A munkavállalók és az esélyegyenlőség Főállású alkalmazott: Ebből nő: GYES-en, GYED-en lévő: Iskolás korú gyermeket nevelő

236

75 59 (79 %) 6 40%

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen Helyi pedagógiai program (2010) munkavállaló: Gyermekét egyedül munkavállaló: Fogyatékkal élő munkavállaló: Ebből nő: Ebből férfi:

7. Melléklet

nevelő 9% 4 2 2

A munkavállalók kor szerinti megoszlása 60 – 64 év között: 55 – 59 év között: 54 – 30 év között: 25 – 29 év között: 40 évnél idősebb munkatárs:

3 13 53 6 49 (65%)

Módszertani képzettség az intézményben: 75 tanár Ph.D doktor 4 Egyetemi doktor 14 Szakvizsgázott tanár 19 Vezetőtanár 47 Megyei szaktanácsadó 6 Egyetemi oktatásban vesz részt 15 Országos tehetséggondozó programban 5 vesz részt OKTV bizottsági tag 4 Tankönyvszerzők, lektorok 17 Módszertani konferencián előadást tartott 33 Intézményi szervezeti együttműködések Családsegítő Gyermekjóléti szolgálat Védőnők Megyei Pedagógiai Intézet OKÉV

Alkalmi találkozók Alkalmi találkozók Rendszeres találkozók Rendszeres kapcsolat Rendszeres kapcsolat

Mint az a fenti adatokból is jól látható, az iskolánkban az esélyegyenlőségről a szokásostól eltérő problémák miatt kell beszélnünk. Az osztályainkba járó tanulók mintegy 25-30 %-a él csonka családban. Jelentős gondot és pedagógiai figyelmet igényel az is, hogy a mindennapi szülői törődés és gondoskodás sok esetben inkább csak az anyagi összefüggésekben valósul meg. Speciális prevenciós programokkal és felvilágosítással igyekszünk megakadályozni a szenvedélybetegségek terjedését. Az iskola és a társadalmi értékrend között növekvő feszültség magatartásbeli gondokat okoz nem egy tanuló esetében. Ezen hátrányok csökkentése legalább olyan nehéz feladat, mint a szociális vagy egészségügyi gondok enyhítése, hiszen az érintett tanulók karrier-lehetősége kerülhet

237


7. Melléklet

veszélybe, vagy a tehetség elkallódásától kellene tartanunk, ha nem fordítanánk rá megkülönböztetett figyelmet. Az iskolánk tanárai tudatosan és szorosan követik a hátrányos helyzetű tanulók sorsát. Tanórán kívüli tevékenységekkel, tehetséggondozó foglalkozásokkal, felzárkóztató programokkal, szabadidős és sportolási lehetőségek szervezésével támogatjuk őket. Speciális gondoskodást igényel az emelt szintű érettségire való felkészítés, mert ez közvetlenül is kihat a továbbtanulási esélyekre. UNESCO-asszociált iskola lévén, munkánkban az esélyegyenlőséget célozza az a törekvés és elszánás is, hogy a tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók számára is hozzáférhetővé tegyük a külföldi cserekapcsolatok tapasztalatait, és a nemzetközi tanulmányi versenyeken és projektekben való részvételt, valamint a nyelvoktatásban széleskörű kínálattal és megbízható szakmai alapossággal készítsük föl őket a nyelvvizsgákra. A munkavállalókra vonatkozó adatokból kitűnik, hogy az esélyegyenlőség biztosításakor különös tekintettel kell lennünk a női dolgozókra, a gyermeküket nevelőkre, a gyermeküket egyedül nevelőkre, a GYES-en, GYED-en lévőkre és a pályakezdők csoportjára. A munkáltató elkötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megakadályozza a hátrányos megkülönböztetést. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásra a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük stb. miatti diszkriminációra. Minden alaptevékenységre létesített üres álláshelyet az Oktatási Közlönyben meghirdetve, pályázat útján töltünk be. A pályázatok elbírálásába bevonjuk az illetékes szakmai munkaközösség vezetőjét. A pályakezdő pedagógusok szakmai beilleszkedését egy évig segítő módon figyelemmel kísérjük, egy év elteltével értékeljük a szakmai rátermettségét. A negyven éven felüli munkavállalóknak szakmai ismereteik megújítása és munkahely-megtartó képességük növelése érdekében a továbbképzési program részét képező éves beiskolázási tervben elsőbbséget biztosítunk olyan további szakképesítések megszerzésére, amely a tartós foglalkoztatásukat megkönnyíti, vagy a foglalkoztatásuk megszűnése esetén a munkaerőpiacon eredményesen tudnak megjelenni. A gyermekük nevelése, ápolása miatt több éven keresztül távol lévő dolgozók munkahelyi beilleszkedéséhez segítséget nyújtunk, pedagógiai, szakmai, módszertani ismereteik megújítása érdekében prioritást élveznek a pedagógus továbbképzési tervben, továbbá a szakmai munkaközösség a pályakezdőkhöz hasonlóan bevezeti őket a változásokba, segíti a szakmai újra beilleszkedésüket. A gyermeket nevelők munkarendjét a lehetőségeken belül úgy határozzuk meg, hogy képesek legyenek szülői kötelességüknek eleget tenni. Lehetőség szerint a pedagógusokat az órarend összeállításakor 1. órára sem osztjuk be. A nem pedagógus közalkalmazottak részére indokolt esetben engedélyezhetjük a rugalmas munkaidőkezdést. Esélyegyenlőségi terv A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma – képviseli: Titkó István igazgató – és a gimnázium tantestülete, valamint az iskolai munkát segítő alkalmazottjai A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 70/A §-ban foglaltak szerint 2006. január 1-jétől 2010. december 31-ig terjedő időre a következő esélyegyenlőségi tervet fogadja el.

238


7. Melléklet

I. Általános célok, etikai elvek 1. A megállapodást az aláíró felek 2006. januártól 2010. decemberig tartó időszakra fogadják el. 2. A következő időszakra szóló esélyegyenlőségi terv elfogadási határideje: 2009. október 30. 3. A) A jelen megállapodást aláíró felek elkötelezik magukat a munkahelyi esélyegyenlőség elvei mellett, és ennek érdekében intézkedéseket hoznak. B) A jelen megállapodást aláíró felek az egyenlő bánásmód elveinek tiszteletben tartása és az esélyegyenlőség elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak. C) A jelen megállapodást aláíró felek kötelezettséget vállalnak, hogy a nők, 40 év felettiek, roma identitású, fogyatékkal élő és családos munkavállalók esélyegyenlőségének elősegítése érdekében támogató intézkedéseket hoznak, különösen a szakmai előmenetel, képzés, munkakörülmények és a gyermekneveléssel és a szülői szereppel kapcsolatos kedvezmények terén. D) A munkáltató elkötelezettséget vállal, hogy a foglalkoztatás során megakadályozza a munkavállalók hátrányos megkülönböztetését. Ez kiterjed a munkaerő-felvételre, az alkalmazásra a munkabérek, a jövedelmek, a juttatások, a képzés, a továbbképzés és egyéb ösztönzések meghatározására, az áthelyezés, a felmondás és egyéb foglalkoztatással összefüggő esetekre. Kiterjed továbbá a munkavállalók bárminemű, különösen koruk, nemük, családi állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük stb. miatti diszkriminációra. Ez alól kivétel a foglalkoztatás jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő, szükséges megkülönböztetés esetei. E) A megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód elve nem alkalmas az összes létező egyenlőtlenség megszüntetésére, amely érheti a munkavállalókat foglalkoztatásuk során. Az aláíró felek olyan pozitív, méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoznak ki, amelyek elősegítik az érintettek foglalkoztatási pozíciójának javulását. 4. Irányadó jogszabályok A Magyar Köztársaság Alkotmánya deklarálja az esélyegyenlőséget 70/A§ (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény meghatározza a közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetés fogalmát. 8.§ Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, 239


7. Melléklet

g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 9.§ Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8.§-ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10.§ (1) Zaklatásnak minősül az az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8.§-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8.§-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól – tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül – elkülönít. (3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Előnyben részesítés 11.§ (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőségének felszámolására irányul, ha az a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 70/A § rendelkezik az alkalmazással és foglalkoztatással összefüggő esélyegyenlőségi terv kötelező tartalmi elemeivel. 240


7. Melléklet

II. Helyzetértékelés 1. Az iskolában foglalkoztatott csoportok: ¾ Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak: Határozatlan időre kinevezett pedagógus: 68 fő ♦ Ebből nő: 51 fő ♦ Ebből férfi: 17 fő Határozott időre kinevezett pedagógus: 8 fő ♦ Ebből nő: 7 fő ♦ Ebből férfi: 1 fő Egyéb jogviszonyban foglalkoztatott pedagógus: 4 fő ♦ Ebből nő: 2 fő ♦ Ebből férfi: 2 fő ¾ Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak: Középfokú végzettségűek: 5 fő ♦ Ebből határozatlan időre kinevezettek: 5 fő Ebből nő: 5 fő Ebből férfi: - fő 2. Tartósan távol levő közalkalmazottak: ♦ Gyed, ill. gyes okán távollévők: 6 fő ♦ Egyéb ok miatt legalább egy évet meghaladó fizetés nélküli szabadságon távollevők: - fő 3. Negyven évnél idősebb közalkalmazottak: ♦ Nő: 44 fő Ebből pedagógus: 39 fő Ebből nem pedagógus: 5 fő ♦ Férfi: 12 fő Ebből pedagógus: 12 fő Ebből nem pedagógus: - fő 4. Nemzetiségi, illetve a nemzeti kisebbséghez tartozók száma: ♦ Nemzetiséginek vallja magát: - fő ♦ Romának vallja magát: - fő 5. Fogyatékos munkavállalók (mozgás-, látás-, hallás- vagy értelmi sérült): 3 fő ♦ Ebből nő: 1 fő ♦ Ebből férfi: 2 fő 6. Megváltozott munkaképességű dolgozók: ♦ 50%-ban vagy annál kisebb mértékben csökkent munkaképességű: - fő ♦ 50%-nál nagyobb mértékben csökkent munkaképességű: - fő 7. Két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók vagy tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók száma: 12 fő Megállapítások Az alkalmazottak 76%-a nő, 66% negyven évesnél idősebb. A gyermeket nevelő munkavállalók aránya: 38%. Gyermeket egyedül nevelők aránya: 9%. Valamennyi alkalmazott a törvényben előírt, közalkalmazotti besorolási illetményt megkapja. A többletteljesítményért a közalkalmazotti törvényben előírt pótlékokat, százalékos illetménynövekedést, keresetkiegészítést biztosítjuk. A határozott és határozatlan idejű foglalkoztatásokat a közalkalmazotti törvényben előírtak szerint biztosítjuk. Az óraadó tanárok foglalkoztatása nem éri el a kötelező óraszám 40%-át.

241


7. Melléklet

III. Az esélyegyenlőségi terv 1. Minden alaptevékenységre létesített üres álláshelyet az Oktatási Közlönyben meghirdetve, pályázat útján töltünk be. A pályázatok elbírálásába bevonjuk az illetékes szakmai munkaközösség vezetőjét. Felelős: az igazgató 2. A pályakezdő pedagógusok szakmai beilleszkedését egy évig segítő módon figyelemmel kísérjük, egy év elteltével értékeljük a szakmai rátermettségét. Felelős: szakmai munkaközösség-vezetők, igazgató 3. A negyven éven felüli munkavállalóknak szakmai ismereteik megújítása és munkahely-megtartó képességük növelése érdekében a továbbképzési program részét képező éves beiskolázási tervben elsőbbséget biztosítunk olyan további szakképesítések megszerzésére, amely a tartós foglalkoztatásukat megkönnyíti, vagy a foglalkoztatásuk megszűnése esetén a munkaerőpiacon eredményesen tudnak megjelenni. Felelős: az igazgató 4. A gyermekük nevelése, ápolása miatt több éven keresztül távol lévő dolgozók munkahelyi beilleszkedéséhez segítséget nyújtunk, pedagógiai, szakmai, módszertani ismereteik megújítása érdekében prioritást élveznek a pedagógus továbbképzési tervben, továbbá a szakmai munkaközösség a pályakezdőkhöz hasonlóan bevezeti őket a változásokba, segíti a szakmai újra beilleszkedésüket. Felelős: munkaközösség-vezetők, igazgató 5. A gyermeket nevelők munkarendjét a lehetőségeken belül úgy határozzuk meg, hogy képesek legyenek szülői kötelességüknek eleget tenni. Lehetőség szerint a pedagógusokat az órarend összeállításakor 1. órára sem osztjuk be. A nem pedagógus közalkalmazottak részére indokolt esetben engedélyezhetjük a rugalmas munkaidőkezdést. Felelős: általános igazgatóhelyettes 6. Az egészségmegőrzés érdekében a Debreceni Egyetem üzemorvosával együttműködve megszervezzük az egészségügyi alkalmassági vizsgálatokat. Felelős: általános igazgatóhelyettes 7. Felülvizsgáljuk az egészséget veszélyeztető kockázati tényezőket, és tervet dolgozunk ki csökkentésükre. Felelős: gazdasági ügyekkel foglalkozó igazgatóhelyettes 8. Felülvizsgáljuk a juttatások körét, és a költségvetés függvényében az egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakra kiterjesztjük. Felelős: gazdasági ügyekkel foglalkozó igazgatóhelyettes IV. Az egyenlő bánásmód és esélyegyenlőséget sértő intézkedés, mulasztás vagy megnyilvánulás fegyelmi vétség, amely miatt a munkáltató vagy képviselője ellen a DE rektora fegyelmi eljárást indíthat. V. 1. Az egyenlő bánásmód érvényesítésének figyelemmel kísérésére és jelen terv végrehajtásának ellenőrzésére bizottságot hozunk létre. 2. A) A bizottság tagjai: Az igazgató által kijelölt személy, szakszervezeti bizalmik képviselője, a tantestület választott tagja. B) A bizottság tagjai: az igazgató által kijelölt személy és az iskolában foglalkoztatott közalkalmazottak két választott tagja. A bizottság évente áttekinti az esélyegyenlőség érvényesülését célzó intézkedéseket, az esélyegyenlőségi terv hatályosulását, és javaslatot tesz a terv esetleges módosítására. 3. Az esélyegyenlőséget sértő intézkedések ellen bárki – írásban – panasszal fordulhat az ellenőrzést végző bizottsághoz. Az esetleges panasz kivizsgálásáról a bizottság 15 napon belül köteles tájékoztatni a bejelentőt. 242


7. Melléklet

Debrecen, 2005. …………………………………… Titkó István igazgató A munkavállalók részéről: A) …………………………………… Dudics Pál FDSZ főbizalmi

………………………………….. a tantestület képviseletében

…...………………………………. az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők képviseletében B) …………………………………… a tantestület képviseletében

…………………………………… az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítők képviseletében

Határozatok: 1. A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának tantestülete az esélyegyenlőségi tervet ………………………………… elfogadta. 2. A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának tantestülete ………………….. elfogadta, hogy az esélyegyenlőségi terv végrehajtásának ellenőrzésére a következő bizottság jött létre: A) Kovács István igazgatóhelyettes, az igazgató megbízottja …………………………………….. az FDSZ képviselője …………………………………….. a tantestület választott tagja B) Kovács István igazgatóhelyettes,

az igazgató megbízottja

…………………………………….. …………………………………….. Mellékletek Adatkezelési hozzájárulás Alulírott …………………………………………. tudomásul veszem, hogy a faji eredetre, nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, ill. az egészségi állapotra vonatkozó adatok különleges személyes adatok, így azok csak az önkéntes adatszolgáltatásom alapján kezelhetők. Tudomásul veszem, hogy csak abban az esetben vehetek részt az esélyegyenlőségi programban, ha hozzájárulok adataim nyilvántartásához és kezeléséhez; és ezen adataim nyilvántartása, kezelése csak az Adatvédelmi törvény szigorú betartásával lehetséges. A fentiek alapján hozzájárulok, hogy munkáltatóm a fenti adataimat a fenti feltételek mellett nyilvántartsa, kezelje. 243


7. Melléklet

Kelt: ………………………………………… …………………………………… aláírás Lemondó nyilatkozat Alulírott ………………………………………… tudomásul veszem, hogy a munkáltatómnál elfogadott esélyegyenlőségi tervben biztosított kedvezmények igénybevételére, illetve a programokban való részvételre nem kötelezhető senki, így erről le is lehet mondani. Az esélyegyenlőségi terv elfogadásáról és annak tartalmáról tájékoztattak, az abban foglaltakat megismertem, a tervben biztosított kedvezményekkel nem kívánok élni, a programokban nem kívánok részt venni. Kelt: ……………………………………… …………………………………… aláírás

244


7. Melléklet

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT (2008) 1.) Jogszabályi háttér Az iskolák számára 2008/09-es tanévtől kötelező évente értékelni az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának aktuális állását: a program eredményeit, esetleges hiányosságait, ill. meg kell határozni az új célokat. Ezt az összegzést bárki számára elérhetővé is kell tenni. A fenti feladattal párhuzamosan az „imip” részeként ki kell dolgozni az „intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét”. A törvény meghatározza a lehetséges végső minősítéseket (azaz kategóriákat) is: „a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat”. A jogszabályok szerint az iskolák szabadon dönthetnek a teljesítményértékelési rendszer kialakításáról, felépítéséről. Minden alkalmazottat minősíteni kell, de a tantestület csak a vezetők és a pedagógus-munkakörben alkalmazottak értékelésének rendszeréről dönt. Az iskolát kötelező paragrafus, ami ide kapcsolódik a Kt. 16. § (6) bekezdése: „A közoktatási intézményben a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell venni az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend szerint kialakított teljesítményértékelést.”) 2.) A teljesítményértékelési rendszer bevezetésének okai, lehetőségei a) Az iskolát törvény kötelezi a rendszer kidolgozására. b) A rendszer működtetésének kiemelt feladata az igazgató munkájának segítése egy a lehetőségek szerint objektív szisztémával, hiszen „a munkáltatói jogok gyakorlása során figyelembe kell vennie /…/ a teljesítményértékelést”. c) A rendszer működtetésének – minden nehézségével, esetleges konfliktusaival együtt vannak előnyei, különösen a gimnáziumunk jelenlegi helyzetében, időszakában. Lehetőséget ad • az egyéni és kollektív összegzésre, helyzetfelmérésre, ön- és külső értékelésre • az új vezetőségnek a tájékozódásra, az értékek, lehetőségek, ill. az esetlegesen fejlesztendő területek felmérésére. • a tantestület tagjainak arra, hogy értékeljék az iskolában vezető munkakörben dolgozókat. • a munkaközösségek munkájának értékelésére (az értékelés munkaközösségenként történik), egyúttal a munkaközösség-vezető szakmai koordináló szerepének erősítésére. (Ők ugyanis mindenképp részt vennének az értékelésben.) • közvetlen, személyes beszélgetésekre, információcserére a tantestület tagjai között (szakmai és akár általánosabb iskolai kérdésekről) • az értékelteknek egyrészt arra, hogy leírják, bemutassák az értékelőknek szakmai múltjukat, eredményeiket (amikről esetleg más fórumokon nem tudnak/akarnak beszámolni) és céljaikat, terveiket, másrészt arra, hogy kifejthessék véleményüket tanári munkájuk körülményeiről. • az iskolavezetésnek, ill. a tantestület egészének az egyéni és közös jövőbeli feladatok meghatározására azzal a céllal, hogy a minőségirányítási programban megfogalmazottakkal összhangban az iskolánk a régió és az ország kiemelkedő szakmai munkát végző, egyúttal a szülők, diákok számára is vonzó gimnáziuma maradjon.

245


7. Melléklet

3.) Az értékelést meghatározó alapelvek a) teljesség (Az értékelés a tanári munka és tevékenységek teljességére vonatkozzon!) b) objektivitás (Amennyire csak lehet, egyértelmű, mérhető, adatokkal alátámasztható legyen az értékelés.) c) összevethetőség (Az összegzett, a tanári kar egészére vonatkozó adatok /természetesen név nélkül/ nyilvánosságra kerülnek; mindenki felmérheti saját pozícióját, a tantestület értékeit, esetleges gyengeségeit.) d) folyamatos működőképesség, megismételhetőség (Az értékelés nem egyszeri munka, a hatályos szabályok szerint folyamatosan működtetni kell a rendszert. Az értékelők és az értékelt is kérheti az értékelés megismétlését.) e) az egyszerűség elve (A lehető legkevesebb adattal, kérdéssel kell dolgozni, nem kell az apró részletekben elveszni. Másrészt: a munka a lehető legnagyobb mértékben digitalizált módon folyjék.) f) átalakíthatóság (A tapasztalatokat felhasználva és az esetleges változásokhoz igazodva a teljesítményértékelés rendszere legyen módosítható az érdekek sérelme nélkül.) g) konstruktivitás (A rendszer a célja nem a számonkérés vagy a felelősségre vonás, hanem az eredmények elismerése, másrészt a fejlesztendő területek feltárása és a fejlesztés módjainak meghatározásában való segítség.) h) a titkosság elve (Egy-egy kollégát három értékelő minősít egyenként, név nélküli kérdőívekkel. Az értékelés végső eredményét az iskola igazgatója közli az értékelttel. A tantestületi adatok összesítésében közreműködő 2-3 kolléga sem tudja, kiknek az adatait dolgozza fel.) i) a tájékozódás joga (Az értékelt szaktanárnak joga van megismerni a rá vonatkozó értékelés végeredményét.) 4.) Az értékelés folyamata 4/1. Az értékelt kolléga önértékelést végez • Egyrészt kérdésekre válaszolva (de teret kapva a szabad közléshez is) beszámol szakmai munkájáról; nyilatkozik erősségeiről és a tanári munkája esetlegesen fejlesztendő területeiről („szakmai önéletrajz”). Lehetőséget kell itt adni arra is, hogy a kolléga röviden kifejthesse véleményét munkakörülményeiről, megfogalmazhassa javaslatait, észrevételeit szakmai munkája jelenével és jövőjével kapcsolatban. Ez a dokumentum az értékelők tájékozódást szolgálja. • Másrészt zárt kérdésekből, egyértelmű szempontokból álló kérdőívet tölt ki, mely a szakmai-iskolai munkáját vizsgálja: - tanórai és tanórán kívüli szakmai tevékenység - vezetőtanári munkája - továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétele - az iskola érdekében végzett tevékenységek (munkaközösségen belül és kívül; iskolában és iskolán kívül) - adminisztrációs munkája, az iskolai élet szabályainak betartása Előre megadott, egzakt minősítő kategóriákból kell megjelölni/beírni egyet a válaszadáskor. Ez a lap szintén az értékelést, a tájékozódást szolgálja. 4/2. Az értékelt tanár óráit az őt értékelők meglátogatják • Legalább két órát meg kell látogatni. Ha az értékelt két tárgyat tanít, minimum három órát úgy, hogy az értékelők mindkét típusú szakórán részt vegyenek.

246


7. Melléklet

Egy-egy félév elején az iskola igazgatója tájékoztatja a tantestületet, mely kollégák értékelésére, óráinak meglátogatására kerül sor. • Az értékelők a látogatás tapasztalatait a helyi pedagógiai programunkban található óraértékelési szempontsor felhasználásával rögzítik, és az információkat felhasználják a végső értékelésnél. • A meglátogatott tanórákon tapasztaltakat a látogatók a két óra megtekintése után egy alkalommal közösen elemzik az értékelt szaktanárral. 4/3. A tanulók is értékelik a tanár munkáját • A diákok zárt kérdésekre válaszolnak, egyértelmű szempontok szerint minősítenek. Előre megadott, egzakt minősítő kategóriákból kell megjelölniük/beírniuk egyet a válaszadáskor. • A tanár és az értékelők is kiválasztanak egy-egy osztályt vagy csoportot. • A kérdőíveket (melyeken nem szerepel az értékelt tanár neve) az iskolavezetés egy tagja tölteti ki a diákokkal, és ő adja át az iskola igazgatójának. A kérdőívekhez az iskola igazgatója kódszámot rendel, és a továbbiakban így lehet feldolgozni az adatokat. 4/4. Az értékelők értékelőlapot töltenek ki • Az értékelők zárt kérdésekből, egyértelmű szempontokból álló kérdőívet tölt ki, mely az értékelt szakmai-iskolai munkáját vizsgálja: - a tanári munkához szükséges képességek, adottságok megléte - tanórai és tanórán kívüli szakmai tevékenység - vezetőtanári munkája - továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvétele - az iskola érdekében végzett tevékenységek (munkaközösségen belül és kívül; iskolában és iskolán kívül) - adminisztrációs munkája, az iskolai élet szabályainak betartása Előre megadott, egzakt minősítő kategóriákból kell megjelölni/beírni egyet a válaszadáskor. • Az értékelők név nélküli véleményüket külön-külön, egymástól függetlenül rögzítik a kérdőíveken, és röviden szöveges formában is megfogalmazzák tapasztalataikat. A három kérdőívet átadják az iskola igazgatójának, aki ezek alapján fogalmazza meg az összegző értékelést. 4/5. Az iskola igazgatója és az értékelt közös összegző-lezáró megbeszélést tart • Az iskola igazgatója az értékelt kollégával megbeszéli az eredményeket, megfogalmazza az erősségeket, rámutat a fejlesztendő területekre, felméri a segítség igényét és tájékoztat annak lehetőségeiről. • Az iskola igazgatója az értékelő csoport tapasztalatai alapján megfogalmaz egy „Összegző értékelés”-t, mely megjeleníti a végső minősítést, valamint megfogalmazza az erősségeket, rámutat a fejlesztendő területekre, jelzi a segítség igényét és tájékoztat annak lehetőségeiről. A végső minősítés függvényében megjelöli a következő értékelés időpontját is. • Az értékeltnek joga van az összegző értékelés alapjául szolgáló három értékelőlapot és a tanulói kérdőívek összesített eredményét megismerni. 5.) Az értékelés folyamatának további részletei a) A minősítés alapja A minősítő csoport a kollegialitás, a méltányosság, a tisztelet és a tényszerűség elvei alapján meghallgatja és figyelembe veszi az értékelt véleményét, önértékelését, de a végső minősítés csak az értékelő csoport véleménye és a tanulói kérdőívek alapján történik.

247


7. Melléklet

Ezeknek eredményei alapján kell a tanárokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előírásai szerinti négy kategóriába besorolni. b) Az értékelés szempontjai Az értékelőlapok kérdéseit, szempontjait a 2007/2008-as tanévben egy tantestületi értekezleten ismertetett és az intézményi minőségirányítási program részeként elfogadott részletes szempontrendszer alapján kell megfogalmazni. c) Az értékelők személye Az értékelésben az iskolavezetés egy tagja, az illetékes munkaközösség-vezető és az iskolavezetés által felkért, az értékelttel azonos tárgyat tanító kolléga vesz részt. Ha ilyen (szakos értékelőtanár) nincs a tantestületben (pl. rajz, ének), akkor az iskolavezetés egy az adott tantárgy szakmai kérdéseiben kompetensnek ítélt kollégát kér fel az értékeléshez. d) Az értékelési ciklus Az alapciklus három év. Ez az az időszak, amely során legalább egyszer mindenkit minősíteni kell. Az iskola igazgatója elrendelheti az értékelés megismétlését. Maga az értékelt is kérheti az újbóli minősítést leghamarabb egy év múlva. e) A minősítés jellege Az értékelőlapok minősítései egzakt jellegűek: válaszként, minősítésként rövid, egyértelmű kategóriákat felkínálók, hogy a kérdőívek, az eredmények jól áttekinthetők, könnyen felhasználhatók legyenek. Az összegző értékelés szöveges jellegű f) Az értékelt pedagógusok csoportja Az értékelés munkaközösségenként történik. Ily módon az iskolavezetés a munkájába is betekintést nyer, lehetőség van a közvetlen kommunikációra, és ez az eljárás egyszerűbbé is teszi az értékelés folyamatát. Az értékelendő munkaközösségeket az iskola igazgatója választja ki (az előkészítő munkacsoport javaslatait is figyelembe véve). g) A vezetők értékelése A vezetőkre szaktanári minőségükben ugyanazon szempontok vonatkoznak, mint bármely más szaktanárra. A vezetők vezetői munkáját külön értékelőlapok és speciális szempontok minősítik. A vezetőséget a tantestület egésze értékeli név nélküli értékelőlapokkal. h) Az értékelőlapok, kérdőívek típusai • Önértékelő kérdőív • Tanulói értékelőlap • Értékelőlap • Összegző értékelés • Vezetőket értékelő tantestületi értékelőlap i) A kérdőívek konkrét kérdéseinek kidolgozása A kérdőíveket a teljesítményértékelési csoport állítja össze. Ennek tagjai kikérik az iskolavezetésnek, a minőségirányítási munkacsoport tagjainak, valamint a munkaközösség-vezetőknek a véleményét is. j) Az adatok feldolgozása Az összesített(!) adatokat, eredményeket egy erre felkért csoport dolgozza fel és ismerteti tanévenként egy alkalommal. Ez a csoport dolgozza fel a tanulói véleményeket is, és az összegzéseket átadja az iskola igazgatójának.

248


7. Melléklet

Iskolai drogstratégia Az iskolánkban a 2002/2003. tanévben az SOS Egyesület a Szenvedélybetegekért által lebonyolított (és az ISM-OM által finanszírozott) komplex drogprevenciós project által beindított folyamatokat (melyek persze nem előzmény nélküliek intézményünkben) nem tekintjük lezártnak. Tudjuk, hogy tanulóink között is felbukkanhatnak azok a személyek, akik alkalmanként marihuánát szívnak, amfetaminokkal kísérletezgetnek, dohányoznak vagy alkoholizálnak. Magasnak tűnik azoknak a száma is, akik ha nem is fogyasztanak kábítószereket, de tolerálják a lágydrogok fogyasztóit. Tervünk és célunk az, hogy a nyert tapasztalatokat kamatoztatva folytassuk a drogprevenciós munkát. Terveinket az alábbi stratégia foglalja össze. Az Iskolai Drogstratégia 1.célja, hogy szemléletében és megvalósításában illeszkedjen a Nemzeti Drogstratégia és Debrecen Város Drogstratégiája irányelveihez, s egyúttal szerves részét képezze az iskolánk Egészségvédelmi Programjának. Mindezzel szándékaink szerint diákjaink számára a jelenleginél sokkal intenzívebb és tartalmasabb képet nyújtunk és segítséget adunk a drogfogyasztás veszélyeivel kapcsolatban. 2.Előzmények, adottságok: -az iskola sajátosságai: a, 4 és 6 évfolyamú képzés b, megnyugtató szülői háttér (jó szociális összetétel) c, elsősorban tanulásra koncentráló közösség d, hátrányos helyzetű gyerek leginkább a csonka családban nevelkedők között akad -az iskola egészségnevelési programja, a témát milyen szinten nevesíti: Nagy teret szentel a szabadidő helyes eltöltésének a megszervezésére. Ezek kiemelt területei a mindennapos testedzés biztosítása a kötelező órákon túl a délutáni sportkörökön valamint az iskolai diák sportköri szakosztályaiban való részvétel. A minden napi munkát kiegészíti az iskola által szervezett téli sítábor és a nyári vízi tábor. Az iskola tanulói aktívan részt vesznek Debrecen tömegsport rendezvényein. Az iskola által szervezett tanulmányi kirándulások hatékonyan célozzák meg a turisztikát. Az iskola elképzeléseiben gondot fordít az egészség károsító szerek elleni küzdelemre. Ezek kiemelt területe a prevenció. Az egészség károsító szerek közül konkrét találkozásunk a droggal még nem volt, de az iskola tanulóinak szociális összetételeit figyelembe véve ( átlagosnál jobb anyagi háttér) veszélyeztetetnek érezzük diákjainkat. Azért áll a prevenció előtérben, mert tanulóinkat meggyőzhetőnek tartjuk. -az iskola intézményhálózata, amely a stratégia megvalósításában szerepet játszik: drogkoordinátor, diákönkormányzat, diákjóléti felelős, iskolaorvos, -pszichológus, mentálhigiénikus, iskolaszék, újság, rádió, kortárssegítő csoport -külső szervezetekkel, szakemberekkel való kapcsolattartás: SOS Egyesület a szenvedélybetegekért, Drogambulancia, Rendőrség, Debreceni Egyetem -drogprevenciós koordinátor kiválasztása, megbízása ( melléklet) 3.Tantestületi nyilatkozat: a megbízott drogkoordinátor kolléga számára az iskolavezetés megkívánja adni az elismertséget és az „officiális” támogatást, hogy munkája ne „partizánakció” legyen. Az ő javaslatai alapján kerülnek azok a témák biológia-, kémia-, magyar irodalom-, vagy osztályfőnöki órák keretében a helyi tantervbe, melyek a megelőzés tárgyát képezik. A továbbiakban felsorolt stratégiai lépések mindegyikének lebonyolításában – a kollegiális együttműködés mellett - kulcs-szerep jut neki. 249


7. Melléklet

4.Módszertani alapelveink: -Aktivizálás és motiválás -komplex megközelítés -diákok önállóságának elve -csoporthatás, közösségi életre nevelés (kortárshatások, kortárssegítés) -egyéni sajátosságok figyelembe vétele -elmélet és gyakorlat, elvek és tapasztalatok egységének elve 5.Az iskolai drogstratégia tanrendbe épített megvalósítandó elemei: -Félévente egy-két osztályfőnöki óra keretében foglalkozás a témával: nem elsősorban a kábítószerek kémiai-biológiai hatásmechanizmusa, bemutatása, hanem a drogproblematika pszichológiai-szociális és kulturális-kortársi dimenzióiról, ismeretközlő és interaktív módszerek együttes alkalmazásával történő együttgondolkodás és vita a cél. Az előadók, óravezetők kortárssegítők, vagy meghívott külső szakemberek is lehetnek. -Biológia, kémia óra keretében évente egy alkalommal foglalkozunk drogtipológiával, farmakológiával, élettani hatásokkal. 6.Az iskolai drogstratégia tanrenden kívül megvalósítandó elemei: -Az iskolaorvos rendszeres szűrővizsgálatainak részét fogja képezni az iskolavezetés kérésére a drogfogyasztás tüneteinek tudatosultabb figyelése. Konkrét intervenció tekintetében a drog-koordinátor szociális segítségére számíthat. -Intenzívebb és összehangoltabb kapcsolatot kívánunk ápolni azokkal a civil szervezetekkel, egészségügyi vagy szociális szervekkel (Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Családsegítő, pszichiátriák, stb.), melyek a drogmegelőzés, a prevenció különböző lépcsőfokain és terén kompetensen mozognak, igényeljük és építjük a szervezettebb, partneri együttműködést. -Bekapcsolódunk a Kábítószerügyi Egyeztető fórum munkájába (a drogkoordinátor számára külső szakemberek általi rendszeres konzultációs és képzési lehetőséget, a tanári kar számára időszakonkénti képzési lehetőséget, tréningeket, esetmegbeszélésikonzultációs alkalmakat kívánunk a részükről igénybe venni). -A szülőkkel való együttműködésünk tudatosabb elemévé tesszük a drogfogyasztást kísérő jelekről-tünetekről szóló információáramlást (iskolaszék, szülői munkaközösségek, fogadóórák, szülői értekezletek stb. …). -Rendszeressé kívánjuk tenni iskolánkban a külső szakemberek által bonyolított kortárssegítő képzést, továbbképzést. (A továbbiakban olyan beindítandó munkák következnek, melyek szervezése és vitele ezen lépzéseken részt vevő kortárssegítők feladata lesz!) -A drog-koordinátor felügyeletével és kortárssegítők szervezésében-vezetésével egészségmegőrző, drogprevenciós filmklubot indítunk be. -Sportversenyek, vetélkedők, kirándulások, szabadidős rendezvények, koncertek, rajzvers- vagy novellapályázatok, kiállítások szervezése útján is népszerűsíteni kívánjuk a drogokat elutasító szemléletet diákjaink között. (Tanévente, jutalmazással egybekötötten bonyolítanánk ilyen programokat…) -Vitakörök, szakkörök tematikájába is bekerül a szenvedélybetegségek megelőzésének témája. -A kortárssegítő csoport szervezésében az iskolaújságban rendszeres drogprevenciós rovatot indítunk. -A könyvtárban külön sarokban a diákok számára elérhetővé kívánjuk tenni a témával kapcsolatos friss irodalmakat,Weboldal-listát, CD-romot, stb…

250


7. Melléklet

-Hetente frissített faliújságon mutatunk be vadonatúj, a témát érintő cikkeket, írásokat (ezeket a „sajtófigyelő” kortárssegítőnk prezentálja). -Tematikus előadásokat esetleg előadássorozatot kívánunk diákjainknak meghirdetni teaklub vagy dzsesszklub formájában, melyek az egészségmegőrzés, a tágabb értelemben vett drogprevenció közérdekű témáira koncentrálnának (AIDS-prevenció, szexuális témák, drog és vizsgaidőszak, stb.). Az előadók kortárssegítők, vagy külső meghívott szakemberek lesznek. -A diákönkormányzattal közösen antidrog-napot, vagy antidrog-diszkót szervezünk évente. -Legkésőbb a 2004-2005-ös tanév kezdetén értékelni kívánjuk a végzett munkát és a tapasztalatokat, hogy stratégiánkat a szükséges pontokon bővítsük, pontosítsuk..

251


7. Melléklet

Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása Iskolánk nevelőtestülete – szellemiségéből és hagyományaiból eredően – biztosítani kívánja olyan sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását is, akik képességeik alapján alkalmasak a gimnáziumi tanulmányok folytatására integrált szervezeti keretek között. E szándék megvalósulását többek között befolyásolja, hogy a 37/2000. (XII. 29.) OM rendelettel módosított 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelettel kiadott, a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglalt és más jogszabályokban körülhatárolt személyi és tárgyi feltételeket milyen módon lehet megteremteni az intézményben, illetve az érdekelt szakmai szervezetek, intézmények és a szülői ház együttműködésével. A gimnáziumban jelenleg egy vak tanuló folytatja tanulmányait integrált szervezeti formában. Célkitűzések: -

az általános, korszerű alapműveltség nyújtása annak érdekében, hogy a tanuló képességei maximumát nyújthassa;

-

a látás hiányából adódó hátrányok mérséklése az iskolai életben és más társadalmi közösségekben, a társadalmi beilleszkedés, integráció segítése;

-

olyan habitus kialakítása az osztályközösség, iskolai közösség ép látású tagjaiban, amely tartalmazza a fogyatékkal élők egyenrangú elfogadását, a rászorulók segítésének szükségességét, a velük való partneri együttműködést, erőfeszítésük, eredményeik, sikereik méltó elismerését.

Feladatok: -

A helyi tanterv tartalmazza a tananyagot és követelményeket, melyeket a látássérült tanuló speciális fejlesztése igényel.

-

Az intézmény igazgatója dönt – a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdésében foglaltak szerint – a tanuló mentesítéséről az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, figyelembe véve a szakértői bizottság véleményét is. Részben ezt mérlegelve történik az egyéni foglalkozások kijelölése.

-

Biztosítjuk, hogy a látási fogyatékos tanuló megkapja mindazon egyéni fejlesztést, amelyre egyéni állapotából eredően szüksége van (habilitációs, rehabilitációs fejlesztés, felzárkóztatás, tehetséggondozó foglalkozások).

-

A közösségi tevékenységformák mellett az egyéni foglalkozásoknak is fontos szerepet kell kapniuk a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációban: az ép érzékszervek intenzív fejlesztésében; 252


7. Melléklet

az esetleges beszédhiba javításában; az intenzív mozgásfejlesztésben (tapintás, kézügyesség fejlesztése, testkultúra, közlekedést, tájékozódást segítő ismeretek, módszerek elsajátítása); a speciális tan- és segédeszközök használatának gyakoroltatásában; a személyiségzavarok megelőzésében a serdülő- és ifjúkor sajátosságai szerint (az önállóság iránti igény fejlesztésével, az érdeklődés irányításával a reális pályaválasztás érdekében,

az

önfejlesztés

igényének

kialakításával

az

egyéni

tehetség

kibontakoztatásában, a reális énkép, önértékelés kialakításával, a közösségbe való beilleszkedés segítésével); a helyes viselkedéskultúra kialakításában (tekintettel a jövendő munkahelyek és közéleti, hivatalos fórumok sajátosságaira is). -

Szakmai kapcsolatot tartunk a debreceni Dr. Kettessy Aladár Általános Iskola. Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálattal (például utazó gyógypedagógus közreműködése).

-

A speciális tan- és segédeszközök részben a gimnáziumban, részben a szülői háznál rendelkezésre állnak, de szükséges ezek további bővítése a Hajdú-Bihar Megyei Közoktatási Közalapítvánnyal, a Kormány által létrehozott, a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását segítő országos közalapítvánnyal és a Vakok Megyei Szövetségével való együttműködés révén is. Mindezt figyelembe véve szükséges gimnáziumunk 2008-ig érvényes eszközbeszerzési ütemtervének módosítása.

253

A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA KÉPZÉSI PROGRAMJA VALAMINT TANTÁRGYI TANTERVEI

Recommend Documents