Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

DEKLGYG

SzMSz 2013 Szervezeti és működési szabályzat Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma 2013.03.22.

Debrecen

0

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

2. Jogszabályi alapok A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:          

26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 229/2012 (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2012. évi CXXV. törvény a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az iskola belső hálózatán, továbbá az intézmény honlapján.

4. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az igazgató jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

5. Az intézmény feladatellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok: 88202

Általános iskolai nevelés-oktatás felső tagozaton 1

85311

Gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon)

Szakfeladatok: 4.1. 852021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon)

4.2. 852022

Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyamon) – testi, érzékszervi fogyatékos, tanulási nehézséggel küzdő

4.3. 855914

Általános iskolai tanulószobai nevelés

4.4. 853111

Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyamon)

4.5. 853112

Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (912/13. évfolyamon) – testi, érzékszervi fogyatékos, tanulási nehézséggel küzdő

4.6. 855917

Középiskolai, szakiskolai tanulószobai nevelés

4.9. 562913

Iskolai intézményi étkeztetés

4.10. 931204

Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

4.11. 910121

Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

4.12. 910123

Könyvtári szolgáltatások

Az intézmény önálló jogi személyiség, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott igazgató látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet. II.

Az iskola neve:

Az intézmény jellemzői Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Az iskola székhelye: 4029 Debrecen, Csengő u. 4. Az iskola OM azonosítója: 031200 Az iskola fenntartója: Debreceni Egyetem Az iskola a rektor általános felügyelete alatt működő önálló szervezeti egység. A rektor ezen jogkörét a mindenkori illetékes TEK elnökhelyettesre átruházva látja el. A törvényességi felügyeletet a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat főjegyzője gyakorolja. Az iskola jellege: gyakorlógimnázium. A középfokú oktatási intézmények jogszabályban rögzített céljain túl feladata az egyetemi képzés szerves részeként a tanárjelöltek gyakorlati képzésének biztosítása. Az iskola konkrét feladatait az Alapító okirat határozza meg.

2

III.

Az intézmény gazdálkodásának jellemzői

Az iskola gazdálkodási szempontból az egyetemhez tartozik mint részben önálló költségvetéssel gazdálkodó egység.

1. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény Debreceni Egyetem szervezeti és működési szabályzata alapján megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az intézmény igazgatójának vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait a székhelyén látja el, a Fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a Fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat.

2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos irányítási feladatait az igazgató, illetve az egyetem rektora által megbízott gazdálkodási igazgatóhelyettes látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés kiemelt előirányzatai felett – személyi juttatások, munkaadókat terhelő járulékok, dologi kiadások, felhalmozási, felújítási kiadások – vonatkozásában. Az intézmény vezetőjének döntése és a munkavállalók munkaköri leírásában meghatározottak alapján a gazdasági ügyintéző érvényesítésre, szakmai teljesítés igazolására, a térítési díjak beszedésére jogosult. Az intézmény vezetője és helyettesei kötelezettségvállalási és utalványozási joggal rendelkeznek. IV.

Az intézmény szervezeti felépítése

1. Az intézmény vezetője A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési-oktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.

3

2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezetőt távollétében a felsorolás sorredjében az általános, a gazdálkodási majd a tanárképzési igazgatóhelyettes képviseli. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását.

3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:  az általános igazgatóhelyettes számára a tanulók felvételi ügyeiben való döntést,  az általános igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát,  a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  az igazgatóhelyettesek számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát,  a gazdálkodási igazgatóhelyettes számára – a szóbeli egyeztetést követően –a terembérleti és már bérleti szerződések megkötését,

4. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai:  az igazgatóhelyettesek,  a gazdasági ügyintéző,  az irodavezető. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás 5 évre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági ügyintéző és az irodavezető szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra.

5. Az iskolai dokumentumok hitelesítésének rendje Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági ügyintéző és az irodavezető a 4

munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

6. Az intézmény szervezeti felépítése igazgató

gazdálkodási igazgatóhelyettes

általános igazgatóhelyettes

tantestület

gazdasági ügyintéző

tanárképzési igazgatóhelyettes

irodavezető laboráns

V.

A pedagógiai munka ellenőrzése

Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit:      

az általános igazgatóhelyettes, a gazdálkodási igazgatóhelyettes, a tanárképzési igazgatóhelyettes, a munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök, a pedagógusok.

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogal5

mazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek.

1. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:    

tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők), a digitális napló folyamatos ellenőrzése, az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése, az SZMSZ-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: Az intézmény minden vezetőjének kötelessége, hogy munkaterületén folyamatos ellenőrzést végezzen.

3. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek ellenőrzési kötelezettsége kiterjed:  Az oktatási dokumentumokban, a határozatokban, a jogszabályokban foglaltak betartására.  Az intézményi nyilvántartások, statisztikák, összegzések, értékelések, az adminisztráció pontos vezetésére.  Az oktató-nevelő munkával kapcsolatos feladatok határidejének betartására.  Az intézményben oktatott tantárgyak tanterveire, tanmeneteire, a tantárgyak tanterv szerinti haladására.  A tanórákra, a tanórák eredményességére.  A tanulók munkafüzeteire, a szóbeli feleletek és az írásbeli feladatok számára, mélységére.  A pedagógusi ügyelet pontosságára, feladatellátására.  A tanórán kívüli tevékenységekre (pl. szakkörök, könyvtár, tanfolyamok működésére).  A gyermek- és ifjúságvédelmi munkára.  A munkafegyelemre, az intézményi tulajdont károsító eseményekre.  A megbízások teljesítésére. Az óralátogatásokat a munkaközösség-vezetőkkel történő előzetes egyeztetés után az igazgatóhelyettesek szervezik. Az óralátogatások befejezése után az érintett tanárt tájékoztatni kell az ellenőrzés eredményéről. Az óralátogatások megszervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a pályakezdő, az újonnan alkalmazott és a vezetőtanári kinevezés előtt álló pedagógusok munkájára.

6

Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok VI.

1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:    

az alapító okirat, a szervezeti és működési szabályzat, a pedagógiai program, a házirend.

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a tanév munkaterve,  egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje). a. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. b. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:  az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a Köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat,  az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket,  az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,  az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját,  a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,

7

 a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a középszintű érettségi vizsga témaköreit,  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskola könyvtárában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. c. Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az éves munkaterv tartalmazza az iskolai feladatokért felelős állandó bizottságok összetételét és konkrét feladatkörét. A megbízások határozott időre szólnak. Az intézmény éves munkatervét az igazgató készíti el, és a nevelőtestület fogadja el a tanévnyitó értekezleten. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje VII.

1. Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

8

2. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a tankönyvforgalmazónak adja át. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé.

3. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót, valamint kijelöli a tankönyvértékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét.

4. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával (2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)). Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 9

A tankönyvfelelős a minden év november 15-ig megtörténő felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. Az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás;  sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;  rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola faliújságon illetve a tanári hirdetőtáblán valamint az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

5. A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a feladat ellátására vonatkozó megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

10

Az iskolának legkésőbb június 10-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége.

Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje VIII.

1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:    

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá.

2. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló rendelkezik a minisztérium engedélyével. A Taninform elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása a Taninform szerverén történik. Félévkor kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait az ellenőrző könyvben fel kell tüntetni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. A tanév végén ki kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot. Az ilyen formában kinyomtatott papír alapú nyomtatványokat az iratkezelési rendnek megfelelően tároljuk.

11

Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére IX.

A rendkívüli események (továbbiakban: bombariadó) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

1. A rendkívüli események megelőzése A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni.

2. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozójának. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielőbbi folytatásának megszervezéséről. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével. X.

Az intézmény munkarendje

1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 16.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.30 óra között az 12

intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában pénteki napokon tartjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8-órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése útján határozza meg. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg. a. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik:  a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,  a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak: a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében 13

ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösségvezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 14

3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  a kötelező óraszámban ellátott feladatok mindegyike  a munkaidő többi részében ellátott feladatok, kivéve az a), b), d), g), p), w) pontokban leírtak.

4. Az intézményen kívül végezhető feladatok a munkaidő többi részében ellátott feladatok közül az a), b), d), g), p), w) pontokban leírtak. Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

5. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgatóhelyetteshez illetve a munkaközösség vezetőjéhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni az irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgató vagy helyettese engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

15

A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról.

6. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők: A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az igazgató készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő-nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az igazgatóhoz köteles eljuttatni. A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség. A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie. A munkáltatói szabályozás szerint a napi 20 perc ebédidő nem része a munkaidőnek. A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadása és igénybe vétele (bejegyzése) kötelező.

7. A vezetőtanár kötelességei:  Segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések és feljegyzések, zárótanítási jegyzőkönyvek készítésének, az iskolai dokumentumok kezelésének kérdéseiben.  Rendszeresen megbeszéléseket tart a tanárjelöltekkel a tanári munkával, a gyakorlással és a hospitálásokkal kapcsolatos tapasztalatokról, feladatokról.  A jelöltek tanítási óráin jelen van (a jelölt tanári egyéniségét, fejlődését figyelembe véve megengedhető, hogy a jelölt egy-két órát a vezetőtanár jelenléte nélkül tartson meg).  Segíti a jelölteket az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikaimódszertani tervezésében, elemző-értékelő megbeszéléseken feltárja a tanóra szakmaipedagógiai tapasztalatait.  A vezetőtanár a gyakorlás során folyamatosan ellenőrzi és értékeli a jelölteknek a szakmai ismeretek gyakorlati alkalmazásában való készségét, pedagógiai felkészültségüket, a diákokkal való együttműködésüket. 16

 A tanítási gyakorlat egésze alapján minősítést készít a jelöltek munkájáról, amelyben jellemzi szakmai, módszertani, pedagógiai felkészültségüket, oktató-nevelő munkájuk hatékonyságát, tanári magatartásukat, felméri pedagógusi fejlődésük lehetőségeit, illetve a jelöltek teljesítményét az indexbe beírt érdemjeggyel értékeli.  Elnöki vagy bizottsági tagként részt vesz más vezetőtanárok jelöltjeinek zárótanításán.  A zárótanítási óratervet láttamozza. A vezetőtanár kötelező óraszáma 12 óra. A vezetőtanár alapfeladatként 3 tanárjelöltet gyakoroltat. A vezetőtanárt munkájáért illetménypótlék illeti meg, amelynek maximális összege a mindenkori pótlékalap minimum 40%-a.

8. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik. XI.

Munkaköri leírás-minták

Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

1. Tanár munkaköri leírás-mintája a. A munkakör megnevezése: tanár/ idegen nyelv-tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése. A főbb tevékenységek összefoglalása  megtartja a tanítási órákat,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékű lemaradást jelzi az igazgatónak,  munkaidejének beosztását az SZMSZ megfelelő szakaszai részletezik,  a munkaidőkeretben meghatározott munkaidőt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl,  legalább 15 perccel a munkaidő, ügyeleti idő, illetve tanítási órája kezdete előtt köteles a munkahelyén tartózkodni,  a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet, akkor – ellenőrizve az állapotokat – utolsóként távozik,  a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja,

17

 tanítási óráján vagy közvetlenül azt követően bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késő tanulókat,  rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot (de legalább félévi 3 osztályzatot) ad minden tanítványának,  összeállítja, megíratja és tíz munkanapon belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatja,  a tanulóknak adott osztályzatokat szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követő órán ismerteti a tanulókkal,  az osztályzatokat folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, a tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére csak egyetlen osztályzat adható (kivételt képez a magyar nyelv és irodalom dolgozatok értékelése),  tanítványai számára az osztályzatokon kívül visszajelzéseket ad előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,  részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a konferenciákon, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  évente két alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt időpontban,  a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg,  megszervezi a szükséges szemléltető eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát,  az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken,  helyettesítés esetén szakszerű órát tart,  egy órát meghaladó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítők számára az osztályokban elvégzendő tananyagról, várhatóan egy hetet meghaladó hiányzása előtt tanmeneteit – a szakszerű helyettesítés megszervezése érdekében – az igazgatóhelyetteshez eljuttatja,  bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közreműködik az épület kiürítésében, menti az általa használt legfontosabb dokumentumokat,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltető eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  előkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket,  folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat,  elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, hangversenyre, mozilátogatásra, stb.  szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfőnökeivel,  a konferenciát megelőzően legalább két nappal lezárja a tanulók osztályzatait,  ha a tanuló lezárt érdemjegye jelentősen eltér az osztályzatok átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre a konferencia előtt felhívja az osztályfőnök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja,  beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, 18

 közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Különleges felelőssége  felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,  bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat,  a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfőnöknek, illetve az igazgatónak vagy az igazgatóhelyettesnek. Járandósága  a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér,  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok,  túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj. b. Testnevelő munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: testnevelő Közvetlen felettese: az igazgató Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. Speciális feladatai  külön feladatleírás alapján osztályfőnöki feladatokat lát el;  minden tanév első testnevelés óráján balesetvédelmi oktatást tart tanítványainak, a testnevelés órán bekövetkezett baleset esetében az oktatást megismétli, az oktatást dokumentálja;  különös figyelmet fordít a testnevelési órákon a balesetek megelőzésére;  a testnevelés órákon nem hagyhatja felügyelet nélkül osztályát, diákjait;  a bekövetkezett balesetet azonnal jelenti az intézmény vezetőinek és a munkavédelmi felelősnek;  kapcsolatot tart a gyógytestnevelési órákra beosztott diákok szüleivel;  kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgáltató Központtal;  a tanév első tanítási óráján megtartja a tantárgyhoz kapcsolódó tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatást. c. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: az igazgató Megbízatása: az igazgató bízza meg. Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. A főbb tevékenységek összefoglalása  feladatairól és hatásköréről irányadóak az SZMSZ megfelelő fejezetében leírtak,  feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása,  javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, 19

 a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,  részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,  kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.  vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket,  előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a kirándulási tervet,  felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb. rendeltetésszerű használatának biztosításáért,  kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetőségével,  biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diákközgyűlésen való részvételét,  folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,  a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,  előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében,  közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és elbírálásában,  részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgatóválasztási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban,  minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira,  közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését,  folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására,  minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba,  folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat,  a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. Ellenőrzési kötelezettségei:  november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az általános igazgatóhelyettesnek,  figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,  a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket,

20

 a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén  az SZMSZ előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, illetve ha a tanuló bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén,  a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata, valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló kárára. Különleges felelőssége:     

felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

Pótléka és kötelező órakedvezménye:  a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfőnöki pótlék,  a Közoktatási törvény 1. sz. mellékletének harmadik része II/7. fejezetében meghatározott heti egy óra osztályfőnöki órakedvezmény. d. Könyvtárostanár kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: könyvtárostanár Közvetlen felettese: az igazgató Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. Munkaköri feladatok: A könyvtárostanár könyvtárosi szakismerettel és pedagógiai végzettséggel rendelkezik, tagja az iskola nevelőtestületének. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért. Munkaideje: A főbb tevékenységek összefoglalása A könyvtár ügyvitelével összefüggő feladatok  a könyvtári költségvetés tervezéséhez javaslatokat ad,  elkészíti a napi könyvtári statisztikát,  végzi a könyvtári iratok kezelését a könyvtár működési szabályzatában rögzítettek alapján,  elvégzi a könyvtári alapdokumentumok szükséges módosítását,  figyelemmel kíséri a megjelent pályázatokat, a könyvtári vonatkozásúakra jelentkezik,  az intézményi értekezleteken (nevelőtestületi, munkaközösségi) képviseli a könyvtárat,  részt vesz a szakmai értekezleteken és továbbképzéseken. Gyűjteményszervezés, feltárás, állományvédelem  az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál, 21

 ismernie kell a felhasználók (tanárok, tanulók) oktatással és neveléssel kapcsolatos igényeit;  biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét,  végzi a dokumentumok állományba vételét, feltárását az osztályozás és a dokumentumleírás szabályainak megfelelően,  folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott, a tartalmilag elavult és fölösleges dokumentumokat,  gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelméről, a raktári rend megtartásáról;  részt vesz a könyvtár átadásában és átvételében,  előkészíti és lebonyolítja az időszaki vagy soron kívüli állományellenőrzést és elvégzi annak adminisztratív teendőit,  végzi a letétek kihelyezését, frissítését és ellenőrzését. Olvasószolgálat, tájékoztatás  lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a dokumentumok kölcsönzését,  segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában,  tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról,  bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és szükség szerint témafigyelést végez,  igény szerint ajánló bibliográfiákat készít a könyvtári állomány alapján,  segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát,  vezeti a kölcsönzési nyilvántartást,  figyelemmel kíséri az igényelt dokumentumokat és a kikölcsönzött dokumentumok visszahozatalát,  rendszeresen egyeztet a gazdálkodási igazgatóhelyettessel a könyvtári keret felhasználásáról, a dokumentumok megrendeléséről és az állományba vételéről. Egyéb tevékenység  kiállításokat készít, ajánlja a könyvtár friss dokumentumait,  segítséget nyújt a könyvtárban tartott szakórák megtartásánál,  segít a jutalomkönyvek kiválasztásánál, beszerzésénél.

2. Gazdasági ügyintéző munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintéző Közvetlen felettese: a gazdálkodási igazgatóhelyettes Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 7.15 – 15.55 pénteken: 7.15 – 14.15 óráig. A munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz. Munkabére: munkaszerződése alapján 22

Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök,  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás.

3. Irodavezető Munkaköre: az iskolai adminisztráció szervezése, lebonyolítása, iskolatitkári feladatok Közvetlen felettese: igazgató Kinevezése: határozatlan időtartamra Munkaideje: naponta 7.15 – 15.55 pénteken: 7.15 – 14.45 óráig. A munkaidő 20 perc ebédidőt tartalmaz. Munkabére: munkaszerződése alapján Járandóság  a munkaszerződésében meghatározott munkabér,  a vonatkozó jogszabályokban, illetőleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védőeszközök,  az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás. XII.

A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A hetedik óra időtartama 40 perc. Indokolt esetben az igazgató rövidített órák megtartását rendelheti el. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók.

Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények XIII.

A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 23

a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt a házirendben szabályozott módon az általános igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. A nevelőtestület a d )és e) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a jogszabályban meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. Ezt a kérdést a 20/2012 EMMI rendelet 51. § 7-8 pontja szabályozza. XIV.

Felvétel a gimnáziumba

A gimnáziumba 6 évfolyamos képzésre jelentkezők írásbeli mérésen, a 4 és az 5 évfolyamos képzésre jelentkezők felvételi vizsgán vesznek részt. A felvételi vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A szóbeli vizsga és a meghallgatás vizsgabizottság előtt zajlik, a bizottság tagjait az igazgató bízza meg.

Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje XV.

Az iskola szorgalmi időben reggel 6.30 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 22.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva munkanapokon 8.00 – 14.30-ig. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti na24

pokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit illetve az egyetemi hallgatókat) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben.

Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje XVI.

Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős:     

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, az energiafelhasználással való takarékoskodásért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni, illetve saját eszközt az iskolában használni, csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a takarító személyzet feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az iskolavezetéssel való egyeztetés után – szabadon használhatja. XVII.

A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

25

A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok XVIII.

A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók. XIX.

A mindennapos testnevelés szervezése

Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz (A 2012/2013as tanévben a 9. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be.), amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:  a diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott sportágban heti 2-2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel,  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza,

26

 a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával,  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2-2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. XX.

A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások

Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni.  A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.  A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatékozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.  A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.  A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.  Az iskola által szervezett kirándulások: szervezett külföldi kapcsolatok, tanulmányi kirándulások. A szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól. A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban kell szabályozni.  Eseti foglalkozás: Az érettségi feltételeként előírt 50 órás közhasznú munka. 27

Minden az iskola által szervezett kirándulásra és eseti foglalkozásokra a következő szabályok vonatkoznak: Az utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők, 20 tanulónként egy felnőtt kísérőt kell biztosítani, aki csak az iskola tanára lehet. Az érettségi feltételeként előírt 50 órás közhasznú munkát a Köznevelési törvényben meghatározott feltételek szerint biztosítjuk.

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok XXI.

1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat a tanév végéig meg kell őrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben:  a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,  orvosi igazolással igazolja távolmaradását,  a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha:  bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,  rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.). A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. a. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára A közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgára, nyelvenként és fokozatonként, a vizsganapokon kívül egyszer három nap vehető igénybe. b. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények A versenyre való felkészülés címén a megyei versenyek döntője, illetve az országos versenyek első fordulója esetén a verseny napja, a 2. forduló előtt két nap, a 3. forduló előtt három nap jár a vizsga napján kívül. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szakta-

28

nár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legföljebb két intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata és az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A felsorolt esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. c. A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a digitális naplóba bejegyzi. A késések a naplóbejegyzések alapján öszszeadódnak, és 45 perc igazolatlan késés egy igazolatlan órának, 45 perc igazolt késés egy igazolt órának számít. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. XXII.

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése

A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3-6) bekezdésének előírásai szerint történik.

1. A tanköteles tanuló esetében: Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nem az iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154663.614086&celpara=51 foot3 Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, az általános szabálysértési hatóságként eljáró kormányhivatalt – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, tanköteles tanuló esetén a gyermekjóléti szolgálatot is, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az 29

igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot – a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló kivételével –, valamint ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében, továbbá gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és kormányhivatalt. Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

2. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében:  első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése  a 10. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése. Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. XXIII.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelésioktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

30

XXIV.

A tanulók jutalmazásának elvei, formái,

A jutalmazás a pedagógiai értékelés olyan sajátos eszköze, amelynek célja a személyiség pozitív irányú formálása. Azon tanulói közösségek vagy egyes tanulók jutalmazhatók, akiknek magatartása, szorgalma, tanulmányi és közösségi munkája kiemelkedő, vagy akik valamely szaktárgyban vagy valamilyen versenyen kimagasló eredményt érnek el. A jutalmazásról a diákközösség bizonyos esetekben véleményezési jogot gyakorol. A jutalmazásról a szülőt az ellenőrző könyv útján értesítjük. Az adminisztrálásért (bizonyítvány, ellenőrző könyv) az osztályfőnök felelős.

1. Az egyes tanulók jutalmazása:  Szaktanári dicséret: az osztályban tanító szaktanár adja tanév közben vagy félévenként.  Osztályfőnöki dicséret: folyamatosan adható bármely területen nyújtott kiemelkedő teljesítményért.  Általános dicséret: az osztályban tanító tanárok egyetértésével félévkor vagy év végén az osztályfőnök dicséretben részesítheti a tanulót kimagasló munkájáért, példamutató kötelességteljesítéséért.  Nevelőtestületi dicséret: az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett, igen jelentős, a kötelességen túlmenő tevékenységért a nevelőtestület dicséretben részesítheti a tanulót.  Igazgatói dicséret: azon legkiválóbb tanulóknak adható, akik az iskola érdekében kiemelkedő munkát végeznek. Egyéb jutalmak:  oklevél, könyvjutalom stb.  Kitüntetések a végzős tanulók számára: Kossuth-emléklap; Kossuth-emlékplakett. Az oklevél és könyvjutalmak, valamint a kitüntetések odaítélésére a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök és a munkaközösségek tesznek javaslatot. A jutalmazásról az iskolavezetés dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi versenyek győztesei, helyezettjei, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka stb.), jutalmát iskolai ünnepélyen, az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át.

2. Csoportos jutalmazás A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, valamely nemes cél érdekében kifejtett erőfeszítést, példamutató helytállást tanúsító közösséget jutalmazzuk (oklevéllel, színház-, mozi-, hangverseny-látogatás anyagi támogatásával, szabadnappal stb.).

A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai XXV.

A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.

31

1. A fegyelmi eljárás megindítása A tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.

2. A fegyelmi tárgyalás A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai XXVI.

A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

32

 az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.  a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei XXVII.

1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácsko33

zó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat.

2. A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja:    

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó konferencia, nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal), rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. (Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 29.§ (3) bekezdése.) A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést.

3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt 34

vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben kilenc munkaközösség működik: a magyar nyelv és irodalom, történelem, angol nyelv, idegen nyelv, matematika, fizika-informatika, biológia-kémia-földrajz, készségtárgyak munkaközössége és az osztályfőnöki munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét.

4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét. Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában. Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor. Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Dr. Szegedi Ervin Megyei Fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából. Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét. Szervezik a pedagógusok továbbképzését. Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát. Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik. Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására. Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.

35

Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek. Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

5. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.  Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.  Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai XXVIII.

A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét a munkaközösségek aktív közreműködésével készíti el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint – osztja szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést azok a pedagógusok kapják, akik leginkább megfelelnek az alábbiaknak:

1. Tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el       

Sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja, órai munkáját magas színvonalon végzi, eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a felvételire, szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben, aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában, rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában, kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,

36

      

  

tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet, eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez, bekapcsolódik a szakmai munka folyamatos megújításába, részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében, részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében, részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában, folyamatosan részt vesz a széleskörű tehetségfejlesztésben és tehetséggondozásban, a felzárkóztatásra szoruló tanulók fejlesztésében, illetve a többlettanítással kapcsolatos feladatait eredményesen végzi, hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába, befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják, folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat.

2. Osztályfőnöki munkáját kiemelkedő színvonalon látja el  Következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen és konzekvensen fogalmazza meg,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.

3. Széles körű tanórán kívüli tevékenységet végez  Rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,  részt vesz az iskola arculatának formálásában,  tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

4. Kizárás Egy esztendőre kizárhatja az iskola igazgatója a kiemelt munkavégzésért adható keresetkiegészítésben részesülők köréből azt a pedagógust:  akivel szemben jogerős fegyelmi határozat van érvényben,  akinek tevékenysége során mutatkozó hiányosságait – munkájának nem megfelelő végzése következtében – feljegyzésben rögzítette az intézmény igazgatója,  ha osztályzatadási kötelezettségének az elmulasztását a naplóellenőrzések során egynél több alkalommal – számottevő mértékben – írásban kifogásolja az iskola vezetősége. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése kizárólag a fenti szempontok alapján történhet, így nem lehet szempont, pl.:  az illető pedagógus fizetési besorolása, 37

 címpótlékban való részesülése,  illetménypótlékban való részesülése (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, stb.),  állami, önkormányzati, iskolai kitüntetésben, elismerésben, jutalomban való részesülése.

Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje XXIX.

1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll.

3. Kapcsolattartás Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:     

szakmai munkaközösségek, szülői munkaközösség, iskolaszék, diákönkormányzat, osztályközösségek.

4. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  A SZM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SZM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős.

5. Az iskolaszék Az iskolaszékbe a szülők, pedagógusok és az iskolai diákönkormányzat azonos számú képviselőt választanak. Az iskolaszék pedagógus tagjait a nevelőtestület választja meg titkos szavazással. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapítása,  tisztségviselőinek megválasztása,  az iskolaszék dönt minden olyan kérdésben, amelyben az igazgató, a nevelőtestület vagy a fenntartó döntési jogát az iskolaszékre átruházza. 38

 Az iskolaszék véleményezési jogkörébe tartozik a tankönyvellátás szervezésével kapcsolatos SZMSZ-szabályok elfogadása. (a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 29.§ (3) bekezdése) Az iskolaszéknek véleményezési joga van az intézmény működését érintő összes kérdésben. Különös tekintettel a következő kérdésekre:  a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, a jogszabályban meghatározott kérdésekben,  a házirend elfogadásakor,  a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor.

6. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni:    

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

39

7. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak:  az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,  küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,  döntés az osztály belügyeiben.

8. Az osztályfőnök Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. a. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.  Alkalomszerűen órát látogat az osztályban.

9. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái a. Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. b. Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – két alkalommal tart fogadóórát.

40

Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. c. A szülők írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével, illetve ajánlott levélben tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. d. A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot kell adni. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan egy témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzat nem adható. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását tíz munkanapon belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az iskola bármelyik diákjának lehetősége van arra, hogy aláírásával ellátott kérdéseit, felvetéseit, javaslatait az iskola igazgatójának eljuttassa és ezekre 30 napon belül választ kapjon. Az igazgató és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is. Az iskola igazgatója minden hónap első csütörtökén az iskolarádióban tájékoztatja a diákokat az őket érintő aktuális kérdésekről. e. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formái A tanulók véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfőbb fóruma a diákközgyűlés. Diákközgyűlést évente legalább egyszer kell rendezni, időpontját az iskola éves munkaterve rögzíti. Napirendjét az igazgató és a diákönkormányzat képviselője közösen állapítja meg. A napirend megismerését minden diák számára lehetővé kell tenni. A diákközgyűlésen jelen vannak a nevelőtestület képviselői, a diákoknak a diákönkormányzat SZMSZ-e által meghatározott csoportja. Az iskola életével kapcsolatos kérdéseket, felvetéseket a diákönkormányzat a közgyűlés előtt írásban eljuttathatja az igazgatóhoz. A kérdések jellegétől függően a közgyűlésre külső szervek, illetékes intézmények képviselői is meghívhatók.

41

A diákönkormányzat rendkívüli diákközgyűlés szervezését kezdeményezheti a javasolt napirend vagy a felvetendő problémák megjelölésével. Az igazgató a kezdeményezéstől számított 15 napon belül intézkedik a diákközgyűlés összehívásáról vagy a felvetett problémák érdemi rendezéséről. Szűkebb közösség (pl. osztály, évfolyam) által felvetett problémák megoldásának színtere csak az érdekeltek részvételével zajló fórum lehet (pl. osztályfőnöki óra). E fórumon a problémák jellegétől függően az igazgató vagy igazgatóhelyettes és/vagy a nevelőtestület illetékes tagja vesz részt. Ilyen fórum szervezését a szűkebb közösség képviselője kezdeményezheti az igazgató vagy a nevelőtestület bármely tagjának értesítésével. A tanulók az iskola oktató-nevelő munkájával és az őket tanító pedagógusok munkájával kapcsolatos véleményüket a diákönkormányzat SZMSZ-ében rögzített módon fogalmazhatják meg. Az iskolavezetés a diákokat érintő aktuális kérdésekről az iskolarádió, iskolai hirdetés, ill. a szaktanárok és az osztályfőnökök útján tájékoztatja a diákokat XXX.

Az iskolai dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:     

alapító okirat, pedagógiai program, minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az iskola könyvtárában szabadon megtekinthetők, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A fenti dokumentumok tartalmáról – munkaidőben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk és szülei számára a beiratkozáskor illetve a házirend lényeges változásakor átadjuk. XXXI.

A külső kapcsolatok rendszere és formája

Az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának támogatásával a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel:  az iskolaorvos,  az iskolai védőnők,  az ÁNTSZ Debrecen városi tiszti-főorvosa.

1. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere  Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi.  Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) 42

bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Debrecen városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója.  Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. a. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat  Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata. (A Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését)  A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet alapján.  A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján).  A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.  A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi.  Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.  Sürgősségi eseti ellátást végez.  Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.  Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel, velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. b. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét.  Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).  A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára.

43

 Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Munkaidejét munkáltatója, Debrecen Megyei Jogú Város Polgármestere határozza meg.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. c. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős  A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.  A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. XXXII.

Az intézményi hagyományok ápolása

Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős munkaközösség megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SZMSZ és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.

1. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. Az iskolarádión keresztül, az iskola udvarán vagy a tanítási órák keretében kell megemlékezni iskolánk névadójáról, az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról, a kommunizmus áldozatairól, a nemzeti összetartozás napjának évfordulójáról, illetve a Holocaustról. Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának kerek évfordulóiról. A végzős osztályok szalagavató műsora és a végzős bál üde színfoltok az iskola életében, melyek megrendezésére minden évben sor kerül. Az új diákjaink, vagyis a Fecskék számára szervezett programok segítik beilleszkedésüket, és az iskola közössége jobban megismerheti őket. A Kossuth Gála rendezvényével, illetve a decemberi karácsonyi koncerttel lehetőséget kívánunk teremteni arra, hogy tehetséges diákjaink bemutatkozhassanak a tanulóifjúság, a tantestület előtt. Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. XXXIII.

Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. 44

Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók. Debrecen, 2013. március 22. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának nevelőtestülete a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2013. március 22-én megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta.

Kovács István igazgató

P.h.

45

1. számú melléklet A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMÁNAK ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendje XXXIV.

Törvényi háttér

Adatkezelési szabályzatunk az alábbi jogszabályok alapján készült:  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról XXXV.

Alapfogalmak

1. Személyes adat Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

2. Különleges adat A faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, valamint az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat.

3. A törvény alapján nyilvántartott adatok a. A gyermek adatai     

tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.

b. A szülő adatai  vezeték- és keresztneve, valamint az édesanya leánykori neve,  állandó lakásának és tartózkodási helyének címe,  telefonszáma.

46

c. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos különös figyelemmel nyilvántartott adatok  a felvételivel kapcsolatos adatok,  a tanuló magatartásának, szorgalmának, a tanuló tudásának értékelésére és minősítésére vonatkozó adatok és vizsgaadatok,  a tanulói fegyelmi- és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,  a sajátos nevelési igényre vonatkozó adatok,  beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek esetén a tanuló rendellenességére vonatkozó adatok,  a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,  a tanuló diákigazolványának sorszáma,  a tanuló azonosító száma,  a többi adatot az érintett hozzájárulásával lehet nyilvántartani.

4. Az adatok továbbítása a. Továbbítható adat Valamennyi adat továbbítható:  fenntartó és a végrehajtó oktatási testület,  bíróság, rendőrség, ügyészség,  nemzetbiztonsági szolgálat részére. Statisztikai és tudományos célú adatok továbbíthatóak:  oktatási minisztérium részére. b. A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, valamint másik nevelési-oktatási intézménynek továbbítható adatok    

sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok oda-vissza.

c. Egyéb esetekben továbbítható adatok Az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés kötőjének, illetve, ha az értékelés nem az iskolában történik az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,  a magatartás,  a szorgalom,  és a tudás értékelésével kapcsolatos adatok továbbíthatóak. d. A diákigazolvány - jogszabályban meghatározott - kezelője részére  a diákigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat továbbítható. e. Más intézmények felé  az érintett iskolához, 47

 az érintett kollégiumhoz, kollégiumi felvétellel, átvétellel kapcsolatosan az érintett kollégiumhoz,  felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez és vissza továbbíthatók az adatok.  Az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézmény részére a gyermek, tanuló egészségügyi állapotának megállapítása céljából továbbítható adat.  A családvédelemmel foglalkozó intézmények, szervezetek, a gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetek, intézmények részére a gyermek, tanuló veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából továbbíthatók az adatok.  Az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezet részére a bizonyítványok nyilvántartása céljából.

5. A nevelési-oktatási intézmény által nyilvántartott adatok A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az iskolában csak olyan személyes adatok tarthatók nyilván, amelyekre a jogszabály felhatalmazást ad. Az intézmény adatkezelési tevékenységéért, jelen adatkezelési szabályzat karbantartásáért az intézmény igazgatója egy személyben felelős. Jogkörének gyakorlására meghatározott ügyekben helyetteseit, az egyes pozíciókat betöltő pedagógusokat és az irodavezetőt hatalmazza meg. XXXVI.

A tanulók adatainak védelméről

1. Alapfogalmak a. Az adatkezelés személyi, időbeli és térbeli hatálya Az adatkezelés és az adatvédelem a pedagógusokkal és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottakkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség azokra a tényekre, adatokra és információkra vonatkozik, melyekhez hivatásuk gyakorlása során jutottak, függetlenül attól, hogy annak nyilvántartására, kezelésére a jogszabály felhatalmazást ad vagy sem.

2. Titoktartási kötelezettség a. A titoktartási kötelezettség alá esők köre A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő közalkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval, munkahelyével és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről hivatásának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnte után, határidő nélkül fennmarad. b. A titoktartási kötelezettség formái Abszolút titoktartási kötelezettség áll fenn minden olyan személlyel, szervezettel szemben, akinek részére a törvény rendelkezései szerint nem továbbítható adat. Kivéve ha az érintett írásos hozzájárulását adja. Pl.: Kereskedelmi célból nem adható ki adat. 48

Relatív titoktartási kötelezettség áll fenn akkor, ha az adat továbbítására a jogszabály meghatározott célból felhatalmazást ad. Ilyenkor a törvényben meghatározott adat a törvényben meghatározott célból továbbítható. A titoktartási kötelezettség kiterjed minden adatra tényre, információra, illetve azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestületi ülésen.

3. A titoktartási kötelezettség alól kivételt élvező esetek a. Írásbeli felmentés alapján A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a tanuló másokkal történő közlés tekintetében a tanuló és a szülő közösen, mindkét esetben írásban felmentést adott. b. Nevelőtestület tagjai között Nem terjed ki a titoktartási kötelezettség a nevelőtestületi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a tanuló érdekében végzett megbeszélésre. c. Törvényben meghatározott esetekben Titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. d. Szülővel és törvényes képviselővel szemben A jogszabályban meghatározott esetekben nem terheli titoktartási kötelezettség a pedagógust. XXXVII.

Tanulók személyes adatainak kiadása

Tanulók személyes adatai kiadhatók:     

pedagógiai célból, pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, iskola-egészségügyi célból, a törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából már folyamatban levő büntetőeljárásban, szabálysértési eljárásban a büntethetőség és felelősségre vonás mértékének megállapítása céljából a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten.

1. Az adatok továbbíthatósága Tanulók személyes adatai kiadhatók kedvezményekre való jogosultság elbírálásához az igazolás adatait is nyilván kell tartani, melyből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

2. Beleegyezés nélküli adattovábbítás Nem kell a jogosult beleegyezését kérni a szükséges adatok továbbításához:  a gyermekvédelemről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17. §-ára tekintettel,  a pedagógus, az oktató munkát segítő alkalmazott az igazgató és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a kiskorú (18 év alatti) tanuló – más, vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy kerül.

49

3. Önkéntes adatszolgáltatás Ebben az esetben a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Kiskorú tanulónak az önkéntes adatszolgáltatásban történő bevonásakor be kell szerezni a szülő írásos engedélyét.

4. Adatok statisztikai célú felhasználása A jogszabály mellékletében felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

5. Osztályfőnökök és szaktanárok által kezelhető adatok a szülő felé a. Tájékoztatási kötelezettsége van az osztályfőnöknek       

a tanuló magatartásával, szorgalmával, tanulmányi munkájával, tudásának értékelésével, minősítésével, vizsgákkal, fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok tekintetében, valamint a szülőket érintő kérdések esetén.

b. Figyelmeztetési kötelezettsége van az osztályfőnöknek  ha a tanuló jogának megóvása, vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Tehát nem terheli titoktartási kötelezettség a pedagógust a szülő irányában.  A lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud nyújtani a gyermek eredményes felkészüléséhez. c. Szaktanár Csak a tantárgyát és oktató nevelő munkáját érintő ügyekben fordulhat a szülőhöz.

6. Adatok közlésének formái a szülő ( gondviselő) számára történhet  írásban,  személyes beszélgetéssel,  telefon segítségével. a. Írásban    

ellenőrző felhasználásával, digitális naplón keresztül, levélben – hagyományos, ajánlott, tértivevényes –, e-mail felhasználásával, ha erre a szülő írásos engedélyt adott.

Írásos megkeresés esetén ügyelni kell minden esetben a félreérthetőség elkerülése érdekében a megfogalmazásokra. b. Személyes megbeszélésben A személyes megbeszélést kell előnyben részesíteni.

50

c. Telefonon, SMS-ben, e-mailben Csak rövid információcsere törtéhet. Telefonbeszélgetés csak arra korlátozódhat, hogy mikor és hol lehet a tanulóval kapcsolatos kérdést megbeszélni.

7. Tanulói jogviszonyt nem érintő adatok a. Titoktartási kötelezettség tanulói jogviszonyt nem érintő kérdésekben Titoktartási kötelezettség fennáll minden olyan adat és tény tekintetében, amely nem tartozik a tanulói jogviszony teljesítésével kapcsolatos adatok körébe. b. Mentelmi jog titoktartási kötelezettség alól tanulói jogviszonyt nem érintő kérdésekben Bizalmas, a tanulói jogviszonnyal összefüggésbe nem hozható adatok tekintetében a pedagógust titoktartási kötelezettség terheli, amely alól csak az érintett tanuló írásbeli felhatalmazása adhat felmentést. Bizalmas az az információ is, melyet a tanuló saját családjával kapcsolatban közölhet.

8. Az adattovábbítás rendje a. Adattovábbításra jogosult személyek Az iskolai adatok továbbítására az intézmény vezetője és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. A kívülről érkező megkeresések vezetői mérlegelésére, és írásos döntésre van szükség annak elbírálásához, hogy az adott adat továbbítható-e, vagy sem, illetőleg, hogy az adott adat továbbításához, közléséhez szükséges-e az érintett írásos beleegyezése. XXXVIII.

Közalkalmazottak adatai

1. Az alkalmazottak nyilvántartott és kezelt adatai A jogszabály alapján nyilvántartott alkalmazotti adatok:  név, születési hely és idő, állampolgárság;  állandó lakcím és tartózkodási hely, telefonszám;  munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok. Így különösen  iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek igazolás,  munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,  alkalmazott által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,  munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,  munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,  szabadság, kiadott szabadság,  alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,  az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,  az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei, 51

 a többi adat az érintett hozzájárulásával. A törvény által kötelezően kezelendő adatokon kívül az intézmény, az illetmények átutalása céljából kezeli a közalkalmazottak bankszámlájának számát.

2. A pedagógusok adatainak továbbítása Az intézmény pedagógusainak az egyes pontban nyilvántartott adatai továbbíthatók:         

a fenntartónak, a kifizetőhelynek, bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, helyi önkormányzatnak, államigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

3. Az adatkezelés technikai lebonyolítása a. Az adatkezelés általános módszerei Az intézményünkben kezelt adatok nyilvántartási módja a következő lehet:  nyomtatott irat  elektronikus adat

4. Az alkalmazottak személyi iratainak vezetése a. Személyi iratok Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely a közalkalmazott jogviszony létesítésekor, fennállása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik és a közalkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. b. Személyi iratok köre az alábbi:     

a közalkalmazott személyi anyaga, a közalkalmazott tájékoztatásáról szóló irat, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, a közalkalmazottak bankszámlájának száma, a közalkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott adatokat tartalmazó iratok.

c. A személyi iratokra csak olyan adat és megállapítás vezethető, amelynek alapja     

a közokirat a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. 52

d. A személyi iratokba való betekintésre jogosultak köre    

az intézmény vezetője és helyettesei, irodavezető, mint az intézkedés végrehajtója, a vonatkozó törvény szerint jogosult személyek, kérésére az érintett közalkalmazott.

e. A személyi iratok védelme A személyi iratok kezelői kizárólag az alábbi személyek lehetnek:  az intézmény igazgatója,  irodavezető. A személyi iratokat és a személyi adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés ellen. Ha az adatok továbbítása hálózaton vagy egyéb informatikai eszköz útján történik, a személyes adatok technikai védelmének biztosítása érdekében az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket (ellenőrzés, jelszavas védelem stb.) kell tennie. f. A személyi anyag vezetése és tárolása A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor az intézmény vezetője gondoskodik a közalkalmazott személyi anyagának összeállításáról, s azt a vonatkozó jogszabályok és jelen szabályzat szerint kezeli. A személyi anyagot tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított gyűjtőben zárt szekrényben kell őrizni. A közalkalmazotti nyilvántartás első alkalommal papír alapon készül, majd a továbbiakban számítógépes módszerrel is vezethető. A számítógéppel vezetett nyilvántartást ki kell nyomtatni a következő esetekben:    

a közalkalmazotti jogviszony első alkalommal való létesítésekor, a közalkalmazott áthelyezésekor, a közalkalmazotti jogviszony megszűnésekor, ha a közalkalmazott adatai lényeges mértékben megváltoztak.

A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok átvezetéséről.

Az adatnyilvántartásban érintett alkalmazottak, tanulók és szülők jogai és érvényesítésük rendje XXXIX.

1. Az érintettek tájékoztatása, kérelem az érintett adatinak módosítására Az adatkezelés által érintett személlyel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt is. A közalkalmazott, a tanuló vagy gondviselője tájékoztatást kérhet személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti személyi adatainak helyesbítését, illetve kijavítását, amelyet az adatkezelő köteles teljesíteni. A közalkalmazott, a tanuló, illetve a szülő jogosult megismerni, hogy hogy az adatkezelés során adatait kinek, milyen céljából és milyen terjedelemben továbbították.

53

A közalkalmazott a közokirat, illetve a munkáltató döntése alapján bejegyzett adatok helyesbítését vagy törlését csak közokirat, illetve a munkáltató erre irányuló nyilatkozata vagy döntésének az illetékes szervek által történt megváltoztatása alapján kérheti. Az érintett közalkalmazott, tanuló, illetve gondviselője kérésére az intézmény vezetője tájékoztatást ad az intézmény által kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az intézmény igazgatója a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül írásban, közérthető formában köteles megadni a tájékoztatást.

2. Az érintett személyek tiltakozási joga Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha:  a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el,  a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik,  a tiltakozás jogának gyakorlását törvény lehetővé teszi. Az intézmény igazgatója – az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével – a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni, és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett a meghozott döntéssel nem ért egyet, az ellen – annak közlésétől számított 30 napon belül – az jogszabály szerint bírósághoz fordulhat.

3. A bírósági jogérvényesítés lehetősége Ha az intézmény adatkezelési tevékenysége során az érintett jogait megsérti, az érintett közalkalmazott, tanuló vagy annak gondviselője az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. XL.

Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók. Debrecen, 2013. március 22. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának nevelőtestülete a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2013. március 22-én megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta.

54

Kovács István igazgató

P.h.

55

2. számú melléklet A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA XLI.

Jogszabályok

A szabályzat az alábbi jogszabályok figyelembevételével készült:  A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975.KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról  A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII.17.) KM-PM számú rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről  1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről  Az IFLA – Unesco közös iskolai könyvtári nyilatkozata, 1999.  23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  2011.évi CXC. törvény (Nemzeti köznevelési törvény)  368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 163 – 167.§  110/2012. évi kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról  2012. I. törvény a Munka törvénykönyve  2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről és az iskolai tankönyvellátásról  A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Pedagógiai Programja és Szervezeti és Működési Szabályzata XLII.

Alapadatok

Neve: Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának könyvtára Székhelye: 4029 Debrecen, Csengő u. 4. sz. Tel.: 52/503-951 Fax: 52/503-953 Alapítás: 1957 Személyi feltételek: 2 főfoglalkozású könyvtárostanár A könyvtár bélyegzője: 4 cm átmérőjű, ovális alakú pecsét, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma könyvtára felirattal.

1. Fenntartás Az iskolai könyvtár fenntartásáról és fejlesztéséről az iskolát fenntartó Debreceni Egyetem az iskola költségvetésében gondoskodik. 56

Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója ellenőrzi, és – a nevelőtestület javaslatainak meghallgatásával – irányítja. A működési rend kialakításában a diákönkormányzatnak véleményezési joga van.

2. Gazdálkodás Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény a költségvetésében biztosítja. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet lehetőség szerint úgy bocsátja a könyvtár rendelkezésére, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskola gazdasági vezetője gondoskodik a napi működéshez szükséges technikai eszközökről és a szociális feltételekről. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanárok felelősek. Ezért a beleegyezése nélkül a könyvtár részére dokumentumokat senki sem vásárolhat. A könyvtárban dolgozók anyagilag és fegyelmileg felelnek a könyvtári állományért és annak rendeltetésszerű működtetéséért, olyan mértékben, ahogy azt a szabadpolcos rendszer lehetővé teszi.

3. Munkarend a. Könyvtárosok A könyvtár 2 fő szakképzett, főállású könyvtárostanárral működik az alábbi időbeosztásban:  22 – 26 óra olvasószolgálat,  4-7 óra könyvtári munka: állománygyarapítás,- gondozás, kutatómunka,  2-3 óra iskolai kapcsolattartás, munkahelyen kívül végzett felkészülés, könyvtári kapcsolatépítés, állománygyarapítás, a pedagógus munkakörrel kapcsolatos más tevékenység. b. Nyitva tartás Hétfő – péntek:

7.30 – 14.30 XLIII.

A könyvtári állomány elhelyezése

A könyvtár az iskola H jelű épületének földszintjén a 16. és 16A számú helyiségekben, 4 teremben működik 214 négyzetméter alapterületen. Az olvasók könnyebb eligazodását helyiségfeliratok illetve a polcok tájékoztató táblái segítik. A tájékoztató táblák mind zöld színűek.

1. Helyiségek    

ruhatár, nagyterem, internet szoba, olvasóterem.

Az állomány szabadpolcos rendszerben került elhelyezésre. Az elhelyezés és tagolás nem a szoros könyvtári rend szerint történt, hanem a felhasználói igények figyelembevételével. 57

a. Nagyterem A leggyakrabban használt dokumentumok vannak itt: szépirodalom, honismereti és régi könyvek külön gyűjteménye, történelem, földrajz, irodalom- és nyelvtudomány, idegen nyelvek, művészet. (Szépirodalom – ismeretközlő irodalom 7-9.főosztályok) A kölcsönző pult mögötti szekrényben vannak az AV és CD anyagok, melyeket a könyvtárostanártól kell kérni. Ezt az elhelyezési módot az indokolja, hogy a hangkazettákat, videokazettákat és CD-ket csak a tanárok kölcsönözhetik. A tanulóknak lehetőségük van a CD-ROM-ok helyben használatára. b. Internetes szoba A ritkábban használt könyvek helye: általános művek, filozófia, pszichológia, vallás, társadalom tudományok és természet tudományok. (Ismeretközlő irodalom 0-6.főosztályok) Itt van a 8 felhasználói számítógép is. c. Olvasóterem Itt helyeztük el a kézikönyveket és a folyóiratokat. Ezek csak helyben használhatók. Szükség esetén egy-egy tanítási órára elvihetők, illetve a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetők. Állandó kiállításként itt látható az iskolában tanító tanárok publikációs anyaga. A nehezen elérhető, magasan levő polcokon valamennyi helyiségben régebbi folyóiratokat tárolunk.

2. Külön gyűjtemények  Honismeret: a magyar történelem-részbe került narancssárga megkülönböztető feliratokkal. Iskolatörténet, tanárok és diákok publikációja, Kossuth Lajos, Debrecennel és Hajdú-Bihar megyével kapcsolatos irodalmi, történelmi anyagok,  régi könyvek: a kölcsönző pultnál levő vitrines szekrényben,  a budapesti Goethe Institut által adományozott szépirodalmi, nyelvkönyv és DVD gyűjtemény.

3. Kiemelések Az egyes szerzőkről megjelent monográfiák – a diákok könnyebb eligazodása érdekében – a szerző műveit közvetlenül követve kerültek elhelyezésre. Tankönyvek: az adott szakterületnél külön egységet képeznek három részre tagolódva: tankönyvek – a tantárgy éppen aktuális tankönyvei; alternatív tankönyvek – ezekből az iskolában nem tanítanak; régi tankönyvek: helyettük már újabbak, korszerűbbek léteznek, de a tanítás során egyes részeik még jól használhatók. Az egyes csoportokat elválasztó fülek jelzik. XLIV.

A könyvtár feladatai

Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, az intézmény informatikai és szellemi bázisa. Kettős funkciót tölt be: a gimnáziumi oktatást és a tanárképzést segítő feladatokat is ellát. Gyűjtőköre igazodik az iskolában oktatott műveltségi területek követelményrendszeréhez és az intézmény tevékenységének egészéhez. A gyűjtemény és az erre épülő szolgáltatások biztosítják  a tanítás-tanulás folyamatában jelentkező szaktanári/gyakorló tanári és tanulói igények teljesíthetőségét, 58

 a könyvtárpedagógiai program megvalósíthatóságát. Az alap- és kiegészítő feladatokat a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza.

1. Alapfeladatok  a gyűjtemény folyamatos, az iskola pedagógiai programjához igazodó fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; a tartós tankönyvek beszerzése,  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a szolgáltatásokról,  az iskola helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,  az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,  a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyveket, segédkönyveket is,  a tanárjelöltek munkájának segítése.

2. Kiegészítő feladatok  Tanórán kívüli foglalkozások tartása, (tanórákon kívüli egyéni és csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások),  a számítógépes szolgáltatások biztosítása,  tájékoztatás nyújtása más könyvtárak dokumentumairól és szolgáltatásairól,  részvétel a könyvtárak közti információcserében,  a tanulók jutalmazására szánt könyvek beszerzése.

3. Önként vállalt feladatok  Az ingyen tankönyvek beszerzése, állományba vétele, kölcsönzése,  vezető tanári feladatok ellátása. XLV.

A könyvtárosok feladatkörei

Az alább felsorolt feladatköröket szakmai-irányító és könyvtárkezelői-informatikusi teendőkre bontva végzik.

1. Gyűjteményszervezés Az állomány gyarapítása, apasztása, gondozása és ellenőrzése. a. Gyarapítás Módjai: Vétel, ajándék és csere. Vétel főként a Shopline internetes webáruházon keresztül történik, kiegészülve az autopszia alapján történő személyes vásárlással. Tartós tankönyvek esetében a megrendelés alapja a szaktanárok útmutatása, de a beszerzés a könyvtár feladata. A folyóiratok jelentős részének szállítója a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. Az ajándékozott dokumentum csak abban az esetben kerül nyilvántartásba, ha gyűjtőkörbe esik. Ellenkező esetben – lehetőség szerint - a diákok jutalmazásra ajánlja fel a könyvtár. A szerzeményezés minden esetben a gyarapítási ütemterv szerint történik. Az ütemterv elkészítését különböző tájékoztatási segédletek (kiadói katalógusok, dokumentumismertetések, ajánló bibliográfiák, stb.) segítik.

59

b. Nyilvántartás A dokumentumokat nyolc napon belül bevesszük az egyedi/cím és a csoportos leltárkönyvbe. A leltárkönyv vagyonbizonylati-okmány jellege miatt megmarad az adatok leltárkönyvi nyilvántartásba vétele a számítógépes nyilvántartás – Szirén integrált könyvtári rendszer – teljes körű bevezetése után is. A könyvtárba kerülő dokumentumok 8 féle leltárkönyvben vannak nyilvántartva. Ezek közül 7-ben a leltári szám betűjelzettel egészül ki. „AV” betűjelzet Audiovizuális dokumentumok. Itt kerülnek nyilvántartásba a tartós tankönyvi keretből vásárolt AV dok-ok is, a megjegyzés rovatban „TARTÓS TANKÖNY” bejegyzéssel. „B” betűjelzet Rövid életű könyvek, 3 év után törölhetők. Az időleges megőrzésre minősített dokumentumok köre (az iskola igazgatójával történt egyeztetés alapján):  tankönyvek, melyek nem a tartós tankönyvi keretből kerülnek beszerzésre, módszertani, segédanyagok, jegyzetek,  tervezési és oktatási segédletek,  rendelet- és utasításgyűjtemények, pályaválasztási és felvételi dokumentumok,  kötéstől függően a házi olvasmányok. „D” betűjelzet Ingyen tankönyvek. „G” betűjelzet A Goethe Institutnak az iskolai német nyelvtanítást segítő adománya. „IF” „TAN” betűjelzet Lezárt nyilvántartások. A könyvtár alapításakor párhuzamosan létező „IFjúsági” és „TANári” könyvtár állományába tartozó, tartós használatú könyvek. „K” betűjelzet A DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtártól tartós használatra kapott dokumentumok. Ezek törlése csak az egyetemi könyvtár engedélyével történhet. Betűjelzet nélkül Az ifjúsági és tanári könyvtárak összevonása után indított és a mai napig vezetett címleltárkönyvben csak számok adják a leltári számot. Itt az állományba került tartós használatú dokumentumok kerülnek nyilvántartásra. Állományba vételkor a dokumentumok tulajdonbélyegzőt kapnak, amelyet a címlap verzóra, a 17. oldalra és a műhöz tartozó utolsó oldalra nyomunk, ebbe írjuk a leltári számot. A gerincen feltüntetjük a raktári jelzetet, és ugyanitt színcsíkkal jelöljük, melyik leltárkönyvben vettük nyilvántartásba az adott dokumentumot.  Fehér: „T”-s leltárkönyv,  Zöld: „B”-s leltárkönyv,  Piros: „K”-s leltárkönyv,

60

 Jelöletlenek: „AV”-s, „D”-s, „G”-s, „TAN”-os, „IF”-es és betűjelzet nélküli leltárkönyv. A köttetés előtt álló periodikumok időleges nyilvántartásba, a cardexbe kerülnek. A nyilvántartások pénzügyi okmánynak minősülnek, nem selejtezhetők, irattárban őrizendők, ahova az ajándékozási- és cserejegyzékek, valamint a számla- és bizonylatmásolatok is kerülnek. A statisztikai kimutatás eszköze a csoportos leltárkönyv és a Szirén integrált könyvtári rendszerrel készült KIR statisztikák. c. Állományapasztás Ez a tevékenység az állomány gyarapításával egyenrangú feladat. Folyamatosan végezzük figyelembe véve a gyakorló iskolai jellegből fakadó követelményt: korszerűen oktatni csak korszerű tankönyvekkel, a módszertani szakirodalom legújabb eredményeinek ismeretével lehet. Az apasztás szükségessége és mértéke mindig az alábbiaktól függ  a gyarapítás minőségétől,  a tanított tantárgyak forrásainak avulási mértékétől,  a kölcsönzési fegyelemtől. A törlés indokai lehetnek  tartalmában avult,  fölös,  gyűjtőkörbe nem illő dokumentum. Az avultság mértékének megállapításában kikérjük a szaktanárok véleményét. Az ilyen alapon kivonásra javasolt dokumentumok jegyzékét a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzetei Könyvtárával ellenjegyeztetjük. A természetes elhasználódás vagy rongálás miatt dokumentumot csak akkor vonunk ki, ha a törlés után még marad példány belőle a könyvtárban illetve ha az újraköttetés nem lenne gazdaságos. Tényleges hiányt akkor állapítunk meg, ha pénzben megtérített vagy behajthatatlan követelésről vagy elemi csapás miatt megsemmisült dokumentumokról van szó. Nem selejtezzük a honismereti külön gyűjtemény dokumentumait, a vitrinben őrzött jelentős tudományos, történeti és művelődési értékekkel bíró régi műveket és a könyvtár nyilvántartásait. d. Állományellenőrzés A könyvtár revízióját az intézmény igazgatója rendeli el, ill. személyi változás esetén az átvevő könyvtáros kérheti. A leltározás végrehajtásáért és az anyagi, tárgyi feltételek biztosításáért a gazdasági vezető felelős. Szorgalmi időben csak részleges ellenőrzés végezhető úgy, hogy a könyvtár nyitva tartása biztosított legyen. Részleges revízió esetén annak mértéke az állomány min. 20 %-a. A letéti állományokat minden év végén ellenőrizni kell. A revízió előkészítése a könyvtár vezetőjének feladata.  leltározási ütemterv készítése, 61

 a raktári rend megteremtése,  a nyilvántartások naprakészre hozása,  a pénzügyi dokumentumok lezárása. A revíziót legalább két ember végzi az iskola gazdasági vezetőjének közreműködésével. Az állomány ellenőrzése a Szirén integrált könyvtári rendszer segítségével történik. Az időleges megőrzésre szánt dokumentumok és a tartós tankönyvek nem leltárkötelesek. A leltározás végén jegyzőkönyv készül a hiány vagy a többlet okainak indoklásával. Az iratot a leltározást végző személyek aláírják. Az igazgató jóváhagyása után a hiányzó dokumentumokat kivezetésre kerülnek a nyilvántartásokból. A munkálatok befejezése után a csoportos leltárkönyvben meglévő adatok a bekövetkezett változásoknak megfelelően korrigálandók. e. Állományvédelem Jogi védelem A könyvtárostanárok anyagilag és fegyelmileg felelnek a beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulásuk nélkül a tantestület egyetlen tagja sem vásárolhat a könyvtár számára dokumentumokat. Szaktanári beszerzés esetén csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet meg az állományba vétel. A kölcsönzők anyagilag felelnek a rongálással, elvesztéssel okozott kárért. Kötelesek azt hibátlan példánnyal pótolni vagy a forgalmi értékét megtéríteni. A tanulók és dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak a könyvtári tartozások rendezése után szüntetjük meg. Amennyiben ez elmarad, a mulasztást elkövető személyé az anyagi felelősség. A letéti állományt névre szólóan adjuk át. Az átvevő a vele közvetlenül együttdolgozókkal anyagilag felelős a dokumentumokért, amennyiben a meglevő körülmények azok biztos tárolására alkalmasak. (A letétek az oktató-nevelő munkát hivatottak segíteni. Elhelyezésük a szertárakban történik. A hivatali segédkönyvtár is ezek közé tartozik.) Bármelyik könyvtárostanár hosszantartó távolléte esetén az őt helyettesítő személyek részarányos anyagi felelősséggel tartoznak. A helyettesítés időtartamát rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Fizikai védelem A könyvtár kulcsai a könyvtárostanároknál vannak illetve a portán találhatók. A kulcsok csak indokolt esetben (vis major) adhatók ki másnak. A könyvtár helyiségeiben fontos a tűzrendészeti szabályok szigorú betartása. Az esetleges tűzesetek minél gyorsabb kivédésére a kölcsönzőben és az olvasóteremben 1-1 kézi tűzoltó készülék, az Internet szobában a számítógépek védelme érdekében speciális szén – dioxiddal oltó készülék van elhelyezve jól látható helyen. Minden helyiség füst- valamint mozgásérzékelővel ellátott. Fokozottan ügyelünk a könyvtár tisztaságára, és a diákokat is erre tanítjuk. A rendszeres takarítás mellett, lehetőség szerint védjük a dokumentumokat a fizikai ártalmaktól (közvetlen napsugárzás, por stb.). Az audiovizuális dokumentumokat a kölcsönző szobában zárt fiókokban, a régi könyveinket zárt vitrinben őrizzük.

62

Az állomány feltárása A könyvtár állományát a Szirén integrált könyvtárkezelő segítségével feltárva bocsájtja a használók rendelkezésére. A napilapok és folyóiratok kivételével minden beérkező dokumentum formai és tartalmi feltárására sor kerül, amit a raktári jelzet megállapítása egészít ki. Egy-egy dokumentum rekordja az alábbiakat tartalmazza:    

raktári jelzet bibliográfiai leírás és besorolási adatok tárgyszavak analitika

Ezek részletes tárgyalása¨a 4.sz.mellékletben, mely a katalógusszerkesztés szabályait tartalmazza. Szolgáltatások A könyvtár nyitvatartási ideje lehetővé teszi, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül is használhassák gyűjteményét az olvasók. A használók jogait és kötelességeit a használati szabályzat (2.sz.melléklet) rögzíti. Ez ki van függesztve a könyvtár nagytermében, és olvasható a könyvtár honlapján is.        

Helybenhasználat Kölcsönzés Csoportos használat Információszolgáltatás Témafigyelés Ajánló bibliográfia készítése Másolatszolgáltatás Letétek telepítése és kezelés

Ezek részletezése a 2.sz.mellékletben (Könyvtárhasználati szabályzat) olvasható. A könyvtári szolgáltatásokról az alábbi nyilvántartások készülnek:       

kölcsönzési nyilvántartás (Szirén rendszer segítségével) könyvtárközi kölcsönzés nyilvántartása letéti nyilvántartás szakórák, foglalkozások ütemterve előjegyzések nyilvántartása deziderátum statisztikai

Könyvtárostanárok munkaköri feladatai A Könyvtárvezető:  Felelős a könyvtár dokumentumainak megalkotásáért és az abban foglaltak folyamatos érvényesüléséért.  Irányítja a könyvtár gazdasági működését, állományellenőrzését  Elkészíti a könyvtárpedagógiai feladatok éves ütemtervét. 63

 Munkatervet, éves beszámolót ír, statisztikát készít.  A gyakoroltatással összefüggő feladatokat lát el (előadást tart a jelölteknek, könyvtárpedagógiai gyakorlaton résztvevő hallgatók mentorálást végzi).  Tartja a kapcsolatot az iskola vezetőségével Könyvtárkezelő:  A könyvtár alapfeladatainak ellátásában tevékenykedik  Könyvtárhasználati és könyvtárbemutató órákat tart.  A feladatok részletezése a Munkaköri leírás az iskolai könyvtárosok számára mellékletben

GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT XLVI.

A gyűjtőkör tartalmának indoklása

A folyamatos, tervszerű és arányos állományalakítás (a nevelőtestület véleményével egyeztetve, az iskola igazgatójának jóváhagyásával) a 203/1986 /M.K.24./ MM. sz. útmutató, a 2011.évi CXC. törvény és a Helyi Pedagógiai Program figyelembevételével történik. A gimnázium oktatási szerkezete alapvetően befolyásolja a könyvtár gyűjtőkörét. A gimnáziumban 4, 5 és 6 évfolyamos képzés folyik. 6 évfolyamos képzés: 1 humán- és 1 reál orientációjú osztály 5 évfolyamos képzés: angol nyelvi alapozású, tehetséggondozó tagozat 4 évfolyamos képzés:  1 oszt. két csoportban: gazdasági, jogi-kommunikációs tagozat  1 oszt. két csoportban: műszaki-egészségügyi tagozat Oktatott idegen nyelvek (az oktatott diákok nagyságrendjének csökkenő sorrendjében): angol, német, francia, olasz és kimenő rendszerben: orosz, latin. A könyvtár igyekszik eleget tenni az iskola funkciójából adódó feladatoknak, így valamennyi funkciójának megfelelő állománycsoporttal rendelkezik, és ezeket a csoportokat a feladatokhoz igazított tartalmi egységben és az éves költségvetési keret által meghatározott lehetséges mennyiségben szerzi be. Cél: az iskola által megfogalmazott és a tantestület által elfogadott pedagógiai program megvalósításának segítése. Éppen ezért a könyvtárostanárok a nevelőtestülettel együttműködve határozták meg a könyvtár fő- és mellékgyűjtőkörét. Helyi sajátosságok: Az iskola gyakorló iskolai jellegéből fakadóan az általában szükséges tankönyvpéldányszámnál nagyobbal kell rendelkezni, hogy a tanárjelöltek tanítási gyakorlatukban ezeket használhassák. Kiemelt feladat a módszertani, szakmódszertani anyagok beszerzése, ennek folyamatos frissítése.

A GYŰJTŐKÖR LEÍRÁSA Az iskolai könyvtár alapfunkcióját az adott intézmény fokozatának (középfok), ill. típusának (általánosan képző) megfelelő nevelési-oktatási célok és azok tartalma határozza meg, s ennek érdekében biztosítja a tanulók, tanárok és tanárjelöltek ellátását minden olyan információhordozóval, amelyek fontos szerepet töltenek be a nevelő-oktató munka folyamatában. 64

XLVII.

Főgyűjtőkör

A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatainak megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak ide:    

a kézi-, ill. segédkönyvek, a helyi tantervekben meghatározott házi olvasmányok, az óravezetés menetében munkáltató eszközként használatos művek, a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó, de nem munkáltató jellegű ismeretközlő- és szépirodalom,  különböző periodikumok,  a tanítást-tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók (elektronikus dokumentumok). XLVIII.

Mellék gyűjtőkör

A könyvtár másodlagos funkciójából (tanórán kívüli foglalkozások, tájékoztatás más könyvtárakról, tankönyvellátás, tehetséggondozás, szakmai-, módszertani tudásközpont stb.) eredő szükségletek kielégítését a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik:  a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére, a tehetséggondozásra alkalmas dokumentumok,  a tanulók sokirányú érdeklődésének, egyéni művelődési, szórakozási igényeinek kielégítéséhez szükséges információhordozók,  olvasóvá nevelést szolgáló kiadványok. XLIX.

Nyelvi/földrajzi határok

Csak a Magyarországon, magyar nyelven kiadott dokumentumokat gyűjtjük. Ez alól kivétel az idegen nyelvek tanításához kapcsolódó módszertani kiadványok néhány darabja. L.

Időhatárok

Csaknem egészében a kurrens ismerethordozókat szerzi be a könyvtár. Ez alól kivételt főként a kézikönyvtári állomány és a tantárgyi ismeretközlő könyvek utólagos beszerzése, pótlása és a honismereti külön gyűjtemény jelent. LI.

Példányszámok

A meghatározó ebben a kérdésben az, hogy az adott dokumentum: fő- vagy mellék gyűjtőkörbe tartozó-e, hány elkülönített állományrészbe tartozik. Ezek szerint:    

házi olvasmányból: 5 tanuló/1 példány, ajánlott olvasmányból: 10 tanuló/1 példány, munkaeszközként használtakból: 2 tanuló/1 példány, szaktanárok által használt művekből: 3-4 példány.

65

Ezek a példányszámok csak a minimum mennyiségek. A beszerzési keret függvényében a darabszámok emelésére törekszünk. LII.

   

A beszerzés forrásai

Shopline webáruház, tanácskozások, kiadványok, pedagógia intézetek, könyvesboltok, ajándék (csak a gyűjteménybe illő). LIII.

A gyűjtőkör funkcionális tagozódása

Az állomány a használat módja szerint az alábbi gyűjteményegységekre oszlik: a. Központi könyvtár Kölcsönözhető (szabadpolcos) rész, kézikönyvtár, periodika gyűjtemény. b. Hivatali segédkönyvtár Az iskola vezetésével kapcsolatos, a munkaügyi, gazdasági és adminisztrációs munkát segítő kiadványok; jogszabálygyűjtemények, ügyviteli szabályok; a pénz- és anyaggazdálkodás körébe tartozó könyvek. c. A könyvtáros segédkönyvtára A feldolgozó, módszertani és tájékoztató segédletek; szabványok, könyvtári szakszótárak; általános és szakbibliográfiák; könyvkiadói jegyzékek; repertóriumok. d. Szaktanári (szertári) letétek A szaktárgyak legfontosabb könyvei; munkaeszköz jellegű segédletek (szótár, határozó, táblázat, feladatgyűjtemény stb.). e. Honismereti gyűjtemény Az iskola életével, működésével, történetével kapcsolatos dokumentumok, évkönyvek, sajtócikkek, fotók stb.; a Kossuth Lajosról szóló irodalom; Debrecenről és környékéről szóló kiadványok f. AV dokumentumok Idegen nyelvi hangkazetták, komoly zenei hanglemezek, CD-k, ismeretterjesztő és játékfilmek videón, ismeretterjesztő CD ROM-ok LIV.

A gyűjtés szintje és mélysége

Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Azaz teljességgel egyetlen tantárgy, szaktudomány irodalmát sem tartalmazza. Az állományalakítás során arra törekszünk, hogy a tananyaghoz kapcsolódó dokumentumok megfelelő válogatás mellett tartalmilag teljesek legyenek. A könyvtárban az iskola tantárgyainak oktatásához felhasználható tudományterületek enciklopédikus szintű gyűjtése élvez elsőbbséget, valamint a tárgyakhoz kapcsolódó középszintű irodalom beszerzése.

66

a. Szépirodalmi művek  a tananyagban szereplő írók, költők (munkásságuktól függő) teljes, ill. válogatott művei, továbbá a lírai-, drámai- és prózai antológiák, szöveggyűjtemények, ill. a nemzeti ünnepekhez, iskolai ünnepélyek megrendezéséhez, műsorok összeállításához felhasználható műsorfüzetek, gyűjteményes kötetek  A tantervben meghatározott házi- és ajánlott olvasmányok, a munkáltató eszközként használatos művek példányai  A tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép- és ismeretközlő irodalom tartalmi teljességgel, de válogatva.  Kortárs irodalom az olvasás népszerűsítésére erős válogatással és kis példányszámban b. Pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését segítő pedagógiai szakirodalmat és határtudományait teljességre törekvőn gyűjtjük az alábbiak szerint:  Pedagógiai lexikonok  Egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentumgyűjtemények.  A pedagógia klasszikusainak működésére vonatkozó könyvek, a legfontosabb magyar pedagógiai történeti munkák.  A nevelés és oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek.  A művelődés- és oktatáspolitikával kapcsolatos művek. A köznevelés kérdésével, a nevelésügy és a közélet kapcsolatával foglalkozó összefoglalók, dokumentumkötetek.  A családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek.  Az értelmi neveléssel és a személyiségformálással kapcsolatos alapvető munkák.  Tanári kézikönyvek, az oktatott tantárgyak, szakkörök módszertani segédkönyvei.  Az általános iskolák, ill. a középfokú oktatási intézmények oktatásának tartalmával, formájával, kapcsolatrendszerükkel foglalkozó legfontosabb munkák.  A közművelődés elméletét tárgyaló legfontosabb művek.  A középiskolai, ill. a felsőoktatási intézmények tájékoztatói. c. Pszichológiai gyűjtemény  Az alapvető fontosságú, kézikönyv jellegű irodalmat gyűjtjük, mely az oktató-nevelő munka folyamatához és az oktatott korosztály jobb megismeréséhez nyújt segítséget.  A pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak.  A pszichológia egyes ágaival, rész területeivel foglalkozó kézikönyvek közül az általános lélektan, a fejlődés lélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, a szociálpszichológia és a személyiség- és csoportlélektan legalapvetőbb művei.  Az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a nevelés és az olvasás lélektan kérdéseivel foglalkozó legfontosabb munkák.  A pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elvi és gyakorlati problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló munkák. d. A szociológia, szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás irodalma  Elsősorban enciklopédikus szinten gyűjtjük, ill. azokat a műveket, melyek szoros kapcsolatban vannak a napi pedagógiai gyakorlattal. 67

 A szociológia és szociológiai módszertan monografikus szinten.  A szakszociológiák közül az iskola tanulói korcsoportjának megfelelően, az olvasási szokásokkal, az ízlésszinttel foglalkozó művelődésszociológiai kiadványok.  Az ifjúságszociológiával kapcsolatos gyűjteményes kötetek.  A szakstatisztikák közül az oktatásügyi statisztika.  A családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi rendelettárak.  Oktatási jogszabálygyűjtemények.  A művelődésügyi igazgatással kapcsolatos legfontosabb kézikönyvek.  A családgondozással, gyermek- és ifjúsággondozással, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tanulmánykötetek.  A jog- és alkotmánytörténet legfontosabb kézikönyvei. e. A könyvtáros segédkönyvtára  Válogatva gyűjtjük az iskolafokozatnak, ill. az iskola típusának megfelelően a tájékoztató munkához.  Elsőfokú általános bibliográfiák, szakbibliográfiák.  Könyvtári, kereskedői és kiadói katalógusok.  A könyvfeldolgozó munkához, a gyarapítás, nyilvántartás, a bibliográfiai leírás, az osztályozás, a katalógusszerkesztés szabályait, szabványait tartalmazó segédletek.  A könyvtári munka módszertani segédletei tartalmi teljességgel gyűjtendők:  A könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és közép szintű könyvtártani összefoglalók.  A könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek.  Az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra és könyvtárhasználatra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok.  Az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, mintakatalógusok.  A tantárgyi bibliográfiák.  Az OPKM és a megyei pedagógiai intézetek, iskolai könyvtárakkal kapcsolatos módszertani kiadványai. f. Hivatali segédkönyvtár és kézirat gyűjtemény  Az iskola vezetősége részére az intézmény nevelőmunkájának irányításához az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó legfontosabb kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények válogatva gyűjtjük.  A munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaügyi vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom.  Az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok.  A betegsegélyezéssel, társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabálygyűjtemények és magyarázatok.  Az iskolavezetéssel foglalkozó művek.  A kéziratok (az iskola pedagógiai dokumentációja) teljességgel gyűjtendők:  Az iskola, ill. az ifjúsági szervezetek életével, történetével foglalkozó dokumentumok.  Szaktanácsadói összegzések.  Éves munkatervek. 68

 Összegző elemzések, értékelések, jelentések. g. Periodika gyűjtemény       

Napilapok. Pedagógiai, pszichológiai folyóiratok. A tantárgyak módszertani folyóiratai. A könyvtár szakmai folyóiratok. (A tananyaghoz kapcsolható) ifjúsági lapok. Audiovizuális és CD gyűjtemény Audiovizuális és CD ismerethordozók gyűjtése az érvényes taneszközök alapján, a megadott normák figyelembevételével történik.  Az iskolában oktatott tantárgyak oktatásához felhasználható oktató- ill. ismeretterjesztő audiovizuális dokumentumok, CD-k beszerzése erős válogatással történik. (Kivételt az idegen nyelvi oktatócsomagok hangkazettái képeznek, melyeket teljességre törekvőn szerzünk be.) LV.

Jegyzékek

1. Folyóiratjegyzék A folyóiratokat tékázva tároljuk, megőrizzük, nem selejtezzük. Folyóirat címe Azzurro Élet és Tudomány Fremdsprache Deutsch Iskolai Jogfutár Köznevelés Magyartanítás National Geographic Rubicon Természetbúvár

Megjegyzés őrizve őrizve őrizve őrizve őrizve elektronikus őrizve őrizve őrizve

69

2.2. számú melléklet

KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT A könyvtár korlátozottan nyilvános. Tagja lehet mindenki, aki az iskola beírt tanulója, főállású dolgozója illetve tanítási gyakorlaton lévő tanárjelölt. A beiratkozás a tanulói jogviszony illetve a munkaviszony kezdetekor automatikus és térítésmentes. A jogviszony illetve a munkaviszony megszűnésekor a könyvtári tagság megszűnik. A könyvtárat a könyvtárostanárok jelenlétében lehet használni, a meghatározott nyitva tartási időben illetve előre egyeztetett időpontban. LVI.

Ingyenes szolgáltatások a könyvtár tagjai számára

1. Gyűjteményhasználat A könyvtár szorgalmi időben minden tanítási napon a tanítás egész ideje alatt lehetővé teszi a gyűjtemény használatát. Nyitva tartás: Hétfő-péntek: 7.30-14.30

2. Tájékoztatás Nyitvatartási időben az egyik könyvtáros az olvasóteremben tartózkodik, és ő látja el a tájékoztatási feladatot. Szakmai segítséget nyújt az információhordozók közti eligazodásban, azok kezelésében, a szellemi munka technikáinak alkalmazásában, a referensz kérdések megválaszolásában.

3. Könyvtárhasználattan óra Az informatika tantárgy keretében a könyvtárostanárok könyvtárhasználattan órákat tartanak – tömbösítve – az olvasóteremben.

4. Könyvtári szakórák A könyvtárostanár segítséget ad a szaktanárnak a könyvtárra épülő szaktárgyi órák előkészítésében illetve pedagógiai végzettségének megfelelő szaktárgyában önállóan tart könyvtári szakórát.

5. Információszolgáltatás A tanítás – tanulás folyamatában felmerült problémák megoldásához, a gyűjtemény anyagára és a Szirén adatbázisra támaszkodva segítséget nyújt a könyvtár. Honlapján és az iskola hálózati rendszerén keresztül rendszeresen információt szolgáltat az iskola működtetői, vezetősége és tanári kara számára.

6. Könyvajánlás A dokumentumpiac állandó figyelésével és lehetőség szerinti beszerzésével a friss pedagógiai és tantárgyi irodalomra irányítják a könyvtárostanárok a kollégák figyelmét. Az ajánlás módjai: kiállítás a kölcsönzőben lévő bemutató állványon az új könyvekből, a hálózati rendszeren keresztül az érintett munkaközösség tájékoztatása a beszerzett könyvekről, tartalmukról és arról, hogy mire használható a könyv a tanítás során.

70

7. Témafigyelés Kérésre szakirodalmi témafigyelést végzünk pályamunkák elkészítéséhez, értekezletek előkészítéséhez, versenyre való felkészüléshez, tanári továbbképzések, szakvizsgák dolgozatainak, beszámolóinak elkészítéséhez.

8. Könyvtárközi kölcsönzés A könyvtárközi kölcsönzés az Országos Dokumentumellátó Rendszeren keresztül történik. A postaköltség az olvasót terheli. A könyvtárostanárok személyesen hozzák el a tanárok számára a szükséges dokumentumot az egyetemi könyvtárból, a megyei könyvtárból, és cikkek esetében beszerezik a fénymásolatot.

9. Multimédia, Internet Az internetszobában elhelyezett számítógépeket mindenki ingyenesen használhatja figyelve arra, hogy a gépek – az arányosság elvét betartva – a többi tanuló igényeit is szolgálhassák. A gépeken internetezni, szöveget szerkeszteni és táblázatot kezelni lehet. Használatkor fel kell iratkozni a gépkönyvbe, ahol fel kell tüntetni a munka megkezdésének kezdő és befejező időpontját, nevet, osztályt és alá is kell írni. Minden számítógép-használó köteles betartani a használati szabályokat, amelyeket minden bejövő első osztállyal a tanév eleji könyvtárbemutatón megismertetünk. A gépek karbantartása a rendszergazda feladata.

10. Ajánló bibliográfiák készítése A könyvtárostanárok összegyűjtik az egyes tananyagrészekhez, szakköri témákhoz, versenyekhez a szakirodalmat tanulóknak és tanároknak egyaránt.

11. Másolatszolgáltatás A helyben használható dokumentumokból fénymásolat készítése. Az idegen nyelvi oktatáshoz használt audio kazettákból leckék, részletek másolása (hozott kazettára). LVII.

A könyvtárlátogatóktól elvárt magatartás

Mivel a könyvtár munkahely, és elmélyülésre, ismeretszerzésre, kikapcsolódásra szolgáló helyiség, ezért a könyvtárlátogatóktól elvárjuk, hogy csendben dolgozzanak, magatartásukkal ne zavarják társaikat. „Hangos” olvasó: a kölcsönzőpult előtti terület. „Csendes” olvasó: olvasóterem. A könyvtár dokumentumainak védelmére (tisztaságának, épségének megőrzése) figyelmet kell fordítania minden könyvtárhasználónak. A rongálásokból eredő kárt az olvasónak kell pénzben megtérítenie, vagy a dokumentumot pótolnia. A könyvtár informatikai eszközeinek épségére, szabályos működtetésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a használó anyagi felelősséggel tartozik, és a kárt meg kell térítenie. A könyvtár berendezésére, bútoraira mindenkinek vigyáznia kell, bármilyen szándékos rongálás esetén a kárt meg kell téríteni. LVIII.

A kölcsönzés szabályai

 A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítést követően.

71

 Kölcsönzési határidő: 3 hét, amely egy alkalommal meghosszabbítható illetve tankönyvek esetében egy tanév.  A tanév utolsó tanítási napjáig minden, tanuló által kölcsönzött könyvnek vissza kell kerülnie a könyvtárba. Az iskolából tanév közben eltávozó tanulóknak a könyvtári tartozásukat rendezni kell.  A nevelőtestület számára a kölcsönzött kötetek száma nem korlátozott. A tanév végén a kölcsönzött könyveknek és egyéb dokumentumoknak vissza kell kerülniük a könyvtárba. (Lehetőség van arra, hogy új kölcsönzésként adminisztrálva a nyári szünetben is használják az iskolai könyvtár dokumentumait.)  A gyakorlóiskolában tanító egyetemi hallgatók a záró tanításukig kölcsönözhetnek. Könyvtári tartozásaik rendezése után a könyvtárban erről igazolást kapnak, melyet kötelesek vezetőtanáruknak bemutatni.  Az elveszett vagy erősen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy a dokumentum gyűjteményi értékét kifizetni. Az iskolából eltávozó tanulónak és dolgozónak igazolást kell bemutatnia a titkárságon arról, hogy nincs könyvtári tartozása. A tanárjelöltek ezt vezetőtanáruknak kötelesek bemutatni.  Könyvtárközi kölcsönzés lehetséges az Országos Dokumentumellátó Rendszer használatával.  Letétek. Az iskolai könyvtár néhány szertárban letétet helyezett el. Ennek leltározása minden év végén megtörténik. A szertárt használó tanárok az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak.

1. Felszólítás A kölcsönzött könyv visszajuttatására a diákot  határidő leteltével a könyvtárostanár,  a tanév vége előtt az osztályfőnök szólítja fel. LIX.

Helyben használat

A helyben használható kézikönyveket egy-egy tanítási órára, valamint a könyvtár zárása és a másnapi nyitva tartása közötti időre ki lehet kölcsönözni. Indokolt esetben a szaktanárok az olvasótermi példányokat 2-3 napra is elvihetik. A nevelőtestület tagjai maximum 1 hétre kölcsönözhetik ki a folyóiratok egyes számait és a CD-ROM-okat. LX.

   

Csak helyben használhatók

olvasótermi, kézikönyvtári állományrész külön gyűjtemények folyóiratok multimédiás dokumentumok

72

2.3. számú melléklet

KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT LXI.

Az iskolai könyvtár katalógusa

Formája szerint katalógusunk digitális nyilvántartás alapján folyamatosan épül a SZIRÉN integrált könyvtári szoftver segítségével. A retrospektív konverzió az elektronikus kölcsönzésre való átállás előtt megtörtént. Az elektronikus katalógusban folyamatosan rögzítjük minden új, beérkező dokumentum adatait.

1. ASzirén 9 Integrált Könyvtári Rendszer adatai Készítője: SzirénLib Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (szerződéskötéskor, mai neve: Kulcslib Kft.) Üzembe helyezés ideje: 1997. A tényleges feldolgozás megkezdésének ideje: 1999. szeptember Jogosultságok: Korlátlan felhasználós Az iskolai könyvtár katalógusát minden felhasználó számára hozzáférhetővé tettük az iskola könyvtár honlapján, amely a gimnázium honlapjáról érhető el. Minden felhasználó saját törzsszámával és nevével megtekintheti kölcsönzési adatait, s használhatja a katalógus egyszerű, illetve összetett keresőjét. LXII.

A könyvtári állomány feltárása

A katalógus a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) leírását tartalmazza kiegészítve a raktári jelzettel.

1. Az adatokat rögzítő rekord részei     

leltári szám bibliográfiai és besorolási adatok raktári jelzetek tárgyszavak analitika

2. Leltári szám A számítógépes feldolgozás a dokumentumok egyértelmű nyilvántartását követeli meg, ezért pontosítottuk a leltári számokat:  Csak számokkal jelöljük a tartós könyveket 6105-től (pl. 23503)  IF és szám: az ifjúsági leltárkönyvben 1-6105-ig nyilvántartott dokumentumok leltári száma (pl. IF1564)  TAN és szám: a tanári leltárkönyvben 1-6105-ig nyilvántartott dokumentumok leltári száma (pl. TAN3896)  B és szám: a rövid életű könyvek jelölésére (pl. B235)  T és szám: a tartós tankönyv címén vásárolt könyvek jelölésére (pl. T431)  AV és szám: minden audiovizuális dokumentum jelölésére (pl.AV123)

73

 D és szám: ingyen tankönyv  K és szám: A DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtárából tartós használatra átadott dokumentumok (pl. K134)  G és szám: A Goethe Institut adománya  Ha több példány érkezik többkötetes művekből, egy leltári szám alatt csak ugyanazon kötet több példánya szerepelhet. (Egy 5 példányban érkező kétkötetes dok. számozása pl. B/1234.1…B/1234.5 és B/1235.1…B/1235.5)

3. Bibliográfiai és besorolási adatok A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek elektronikus úton történő visszakereshetőségét. A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok a szabályok érvényesek.

4. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai        

főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat, szerzőségi, közreműködői közlés, kiadás száma, minősége, megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve, oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret, sorozatcím, megjegyzések, kötés: ár, ISBN szám.

5. Raktári jelzetek Szépírókról készült monográfiák a szépíró művei után közvetlenül kerülnek a polcra, ezért raktári jelzetük a szerző betűrendi jelével egyezik meg. Tankönyvek: az adott szakterületnél, ott külön egységet képeznek három részre tagolódva: tankönyvek – a tantárgy éppen aktuális tankönyvei; alternatív tankönyvek – ezekből az iskolában nem tanítanak; régi tankönyvek: helyettük már újabbak, korszerűbbek léteznek, de a tanítás során egyes részeik még jól használhatók. Ennek megfelelően: mindhárom csoport raktári jelzetében az adott szakterület szakrendi jele szerepel, azt pedig, hogy melyik csoporthoz tartozik egy tankönyv, az első feltüntetett tárgyszó mutatja. A honismereti külön gyűjtemény valamennyi darabja 908-as szakrendi jelű (a könyv gerincén narancssárga címkén). Ide tartoznak: iskolatörténet, tanárok és diákok publikációja, Kossuth Lajos, Debrecennel és Hajdú-Bihar megyével kapcsolatos irodalmi, történelmi anyagok.

6. Tárgyszavazás A dokumentumok tartalmi feltárása érdekében tárgyszavazunk. Ehhez a Szirén programban meglevő iskolai tárgyszójegyzéket használjuk. Új tárgyszavakat csak nagyon indokolt esetben alkotunk! Elsődlegesen akkor, ha olyan témával találkozunk, amely témában gyakran kérik a könyvtárostanárok segítségét tanárok, diákok és a jelöltek.

74

7. Analitika Törekszünk a dokumentumok minél teljesebb tartalmi feltárására. Ennek érdekében valamennyi gyűjteményes vagy tanulmánykötet esetében analitikus feltárást is végzünk.

75

2.4. számú melléklet

TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT A tankönyvtár az iskola évről évre egyre bővülő tankönyvbázisa. Gerincét a tartós tankönyvek alkotják. LXIII.

Ingyen tankönyvek

Az ingyen tankönyvtár nem képezi az iskolai könyvtár állományának részét. Ezek gondozása nem tartozik sem a könyvtár alap- sem a kiegészítő feladatai közé, a nyilvántartást és kölcsönzést a könyvtárostanárok önkéntes munkában végzik.

1. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről    

az 1993.évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak hatályos módosításai a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény (Tprt. 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 7.§(4.) bekezdés) 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. pontja: Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok

2. Az ingyenes tankönyvellátás rendje a DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. a. Tankönyvrendelés: Minden tanév végén a könyvtár listát készít a könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek példányszámáról. A tankönyvfelelős – a következő tanévben ingyen tankönyvre jogosultak számának birtokában –beszerzi a hiányzó példányokat illetve az új tankönyveket. b. A tankönyvek nyilvántartása A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába kerül, és az iskolai könyvtár tartja nyilván „D” (diák) betűjelzettel ellátva. 2003. szeptember – 2010 szeptembere között a megvásárolt könyvek külön leltárkönyvbe kerültek. 2011 szeptemberétől a Szirén integrált könyvtárkezelő segítségével elektronikus nyilvántartás történik. Az aktuális évben érkezett ingyen tankönyvekről kinyomtatott lista és az ehhez csatolt számlamásolatok szolgálnak a nyilvántartás alapjául. c. Kölcsönzés A tankönyvfelelős által megrendelt, a könyvtárban nyilvántartott tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülők addig használhatják azokat, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv szerint a felkészítés folyik, illetve ha az adott tantárgyból vizsgát tesz a tanulói jogviszonya fennállása alatt. 76

Az iskolából évközben távozó diák köteles az ingyen tankönyveket visszaadni a könyvtárnak. Az ingyen tankönyv használatára jogosult tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. A könyvtárban lista készül a tanuló nevének, a kikölcsönzött ingyen tankönyvek címének és leltári számának feltüntetésével, ennek melléklete a Nyilatkozat.1 példányt az átvételt igazoló aláírással a könyvtár őriz,1 példány a kikölcsönző diákhoz kerül NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a _________ tanévre kaptam ingyen tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyeket átvettem. A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

dátum

aláírás

osztály

d. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. e. Módjai:  ugyanolyan könyv beszerzése  anyagi kártérítés A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. f. Selejtezés A megrongálódott tankönyveket törölni kell. Egyéb esetben ingyen tankönyveket az állományból kivonni csak akkor szabad, ha a tanulók már érettségi vizsgát tettek az adott tantárgyból LXIV.

Tartós tankönyvek

A könyvtár alapfeladata a tartós tankönyv vásárlására fordítható összeg jogszerű felhasználása, a nevezett összegért beszerzett dokumentumok könyvtári kezelése, feldolgozása, szolgáltatása és kölcsönzése. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus 77

adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására fordítjuk. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.

1. Beszerzés A könyvtáros a tanév folyamán feljegyzi a kívánságjegyzékbe, ha beszerzéssel fordulnak hozzá, és a vásárlásra éppen nincs lehetőség, de a tankönyvi támogatásból megvehető a dokumentum. Minden év szeptemberében az iskola valamennyi munkaközössége jelzi a könyvtárnak, hogy a helyi tantervben megnevezett ajánlott és kötelező olvasmányok, segéd-, kézi-, ismeretközlő könyvek, elektronikus adathordozók közül mit és milyen példányszámban szeretne beszereztetni a könyvtárral. Az igényeket a vezető könyvtáros összesíti, a helyi pedagógiai program célkitűzései és a helyi tanterv függvényében, majd az igazgatóval megbeszéli, akivel eldönti a prioritásokat. Az iskola könyvtára a Shopline webáruház nagykereskedelmi partnere, ezért lehetőség szerint a vásárlás ezen a webáruházon keresztül történik. Ha innen nem lehet valamit beszerezni, csak akkor történik vásárlás egyéb úton.

2. Nyilvántartás A tartós tankönyvi keretből vásárolt nyomtatott dokumentumok összesített leltárkönyvbe kerülnek, és „T”(= tartós tankönyv) betűjelzetet kapnak. Az audiovizuális dokumentumok és elektronikus adathordozók nyilvántartása az audiovizuális dokumentumok leltárkönyvében történik meg, és AV (=audiovizuális dokumentumok) betűjelzetet kap. A leltárkönyv megjegyzés rovatába „tartós tankönyv”bejegyzés kerül.

3. Feldolgozás A tankönyvek egyszerű bibliográfiai leírást kapnak. A tartós tartalmú szótárak, lexikonok egyéb segédkönyvek a feldolgozás során tárgyszavazással és szükség szerint analitikával egészülnek ki.

4. Szolgáltatás A tartós tankönyvi keret elköltése után az az évi beszerzésekről lista készül, amely felkerül a könyvtár honlapjára és a tanári levelező hálózatra. Az új könyvek mindenki számára láthatóvá válnak a könyvtár bemutató polcain.

5. Állományellenőrzés Minden második leltározás során, azaz 6 évenként ellenőrizzük a tartós tankönyvek meglétét.

6. Selejtezés Az állományból való kivonásra a 3/1975-ös az állományból történő törlésről szólós KM-PM rendelet vonatkozik. A tartós tankönyvek kétféle típust alkotnak. Gyorsan elavuló, a gyakori használatban hamarabb megrongálódó brosúra-jellegű könyvek, azaz a tankönyvek. 3 év után törölhetők minden indoklás nélkül, de – ha csak túlzottan nem rongálódtak – csak akkor történik meg az állományból való kivonásuk, miután az adott tankönyvből már senki nem tanít az iskolában.

78

Tartalmukban tartós könyvek: szótárak, atlaszok, lexikonok, segédkönyvek. Ezek kivonása csak megrongálódás illetve tartalmi elavulás esetén lehetséges.

79

A DE KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA KÖNYVTÁRÁNAK KÖNYVTÁRPEDAGÓGIAI PROGRAMJA A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumában folyó oktató-nevelő munka arra irányul, hogy olyan általános műveltséget adjon, amely motivál, amelyhez magyarságtudat és erkölcsi értékrend társul. A tantestület és a tanárjelöltek munkájának eredményeként iskolánk tanulói olyan érettségi bizonyítvány birtokába jutnak, amely megfelel az európai kívánalmaknak, útlevél a felsőfokú továbbtanuláshoz. Az iskolánkkal kapcsolatba kerülő tanárjelöltek indíttatást kapnak pályájukhoz, hasznosítható tapasztalatokat szereznek feladataik végzéséhez. A szó nemes értelmében vett elit, azaz minőség-elvű gimnáziumként kívánunk működni, ezért nagy gondot fordítunk a tehetségek felkutatására, gondozására, kibontakoztatására. Azt is tudatosítani kívánjuk, hogy eredményt csak munkával, olykor lemondással lehet elérni. Diákjaink nevelése-képzése során kiemelt figyelmet fordítunk az alábbiakra:  ragaszkodás a természettudományos műveltség közvetítéséhez a teljes oktatási idő alatt,  a társadalmi ismeretek fontosságának az elismerése, a szocializáció érdekében a közösségfejlesztő, morális magatartás- és tevékenységi formák szorgalmazása,  az idegen nyelvek tanulásának támogatása,  az életvitel és az egészséges életmód szokásrendszerének, magatartásformáinak kialakítása, a konstruktív életvezetés érdekében,  a számítástechnika, a multimédia, a könyvtár gyakorlati hasznosításának támogatása. Ezeknek a prioritásoknak a megtartását mindenkor fontos feladatunknak érezzük. Meg kívánjuk tanítani tanulóinkat tanulni, igyekszünk elősegíteni az egyénre szabott, eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátítását. Képessé kell tegyük diákjainkat arra, hogy ismereteiket az iskolán kívül és az iskola befejezése után önállóan is tudják gyarapítani. Korunk információs áradatában jól eligazodó, az információs csatornákat ismerő, de a szerzett ismereteket kritikával kezelő, szelektív módon felhasználni tudó tanulókat akarunk képezni. Ehhez nagy segítséget nyújt a könyvtár, tágas olvasótermével, internetes számítógéprendszerével. LXV.

Az iskola

Az iskola funkció szerint egyrészt közoktatási feladatokat ellátó gimnázium, másrészt gyakorló gimnázium. A tanuló létszám 800 feletti, 70 tanár (a távollévőkkel együtt összesen 75 tanárunk van) dolgozik az épületekben, és évente mintegy 200-250 tanárjelölt végzi gyakorlatát a közismereti, pedagógiai és pszichológiai tárgyakból. LXVI.

Intézményvezetés és könyvtár

A DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma könyvtárának kiemelkedően jó infrastrukturális feltételei biztosítják a tanulási, önművelési követelmények, elvárások maximális kielégítését.

80

Az intézményvezetés 214 négyzetméteres helyiségben teszi lehetővé a könyvtár működését. A tágas kölcsönző szobán kívül 8 számítógéppel ellátott internet szobát bocsátott a tanulók rendelkezésére. A 30 – 60 fő befogadására alkalmas tágas, világos és barátságos olvasóterem kialakításával pedig lehetővé tette, hogy a könyvtárnak rendezvényterme legyen, amellyel az iskolai élet szerves részét alkotja, és ahol a könyvtári informatika órákon és a könyvtári szakórákon kulturált körülmények között dolgozhatnak a diákok. A vezetés lehetőséget adott a Szirén adatbázis és integrált keresőrendszer megvásárlására. Ezzel biztosította, hogy az állomány számítógépes feldolgozása és tartalmi feltárása után a könyvtárostanárok mentesüljenek a nehézkes és időrabló könyvtári adminisztrációtól, és az így felszabadult idejüket a könyvtárpedagógiai feladatok megvalósítására fordíthassák. A könyvtár 26 ezres teljes állományának elektronikus feldolgozása befejeződött. Az így létrejött - tartalmilag is alaposan feltárt - adatbázis a világhálóról a nap 24 órájában és bárhonnan elérhető a világhálón. Mindez nagyban megkönnyíti a felhasználók tájékozódását a könyvtár állományában. Elkészült a könyvtár honlapja is, amely valamennyi könyvtári tevékenységről tájékoztatja az érdelődőket. A vezetés a tárgyi feltételek mellett a személyi feltételeket is megteremtette ahhoz, hogy a minőségelvű gimnáziumban a könyvtárban is minőségi munka folyhasson. A könyvtár működését két szakképzett könyvtáros biztosítja: egy főállású könyvtárostanár és egy főállású informatikus könyvtáros. Heti 33 órában teszik lehetővé a könyvtári szolgáltatások igénybevételét. A könyvtárostanár felel a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. Az iskolavezetés felügyeli a könyvtárostanárok és a tantestület hatékony együttműködését, tudva, hogy a fejlett pedagógiai-módszertani kultúra és az igényes tantárgyi integráció előfeltétele, hogy az iskola valamennyi pedagógusa szerepet vállaljon a könyvtár-pedagógiai program megvalósításában. A tárgyi és személyi feltételek megteremtésével a könyvtár az iskola forrásközpontjává vált. Az önálló információszerzés és az önművelés, az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges módszerek elsajátításának helyszíne lett. A tanórán megszerzett tudás- és ismeretanyagot háttérinformációkkal bővítő az iskola egészébe szervesen illeszkedő intézményrésszé vált..

A könyvtárostanárok feladatai az iskola pedagógiai programjában LXVII.

1. Könyvtárhasználat oktatása Az Informatika tantárgy helyi tantervének részét képezi a Könyvtárhasználat helyi tanterv. Ennek alapján a könyvtárostanárok minden év elején elkészítik az adott osztályok éves könyvtárhasználati tantervét. A 7.a, b., a 9.ny, 10.a,b,c,d osztályok számára könyvtárhasználati órákat tartanak – tömbösítve, csoportbontásban -, melyek az informatika részeként épülnek be a műveltséganyagba. Önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelnek. Egyénhez igazított differenciált tanulásszervezéssel, az életkori sajátosságok figyelembevételével és változatos tevékenységformák alkalmazásával a könyvtárhasználati gyakorlati technikák elsajátíttatására törekszenek. Részt vesznek a tehetséggondozásban a versenyre, vetélkedőkre készülő tanulók munkájának segítésével, a szakköri foglalkozások előkészítésével. A honismereti külön gyűjteményt létrehozva segítik a tanulók tájékozódását szűkebb környezetükben. Kiemelt feladatuk a gyakorló tanításban résztvevő tanárjelöltek ellátása a korszerű módszertani segédanyagokkal és tájé-

81

koztatásuk a könyvtárhasználat tantárgyi integrációjáról. A bejövő új osztályok (7. ás 9.) számár könyvtárbemutató órákat tartanak. a. 7-8.osztály. Az iskolában 2-2 hetedik és nyolcadik osztály van. A 7.osztályosok ismereteit - az általános iskolából hozott tudásukra alapozva - 4 könyvtárhasználati órán bővítik. A 8.osztályosokkal osztályfőnöki órák keretében gyakoroltatják a megszerzett könyvtárhasználati ismereteiket. Kiemelt feladat a hetedik és nyolcadik osztályosok olvasás iránti érdeklődésének fenntartása vagy felkeltése, ennek érdekében félévente egyszer osztályszintű vetélkedőt és évfolyamszintű játékokat szerveznek számukra a könyvtárban. b. 9 - 12. osztály Könyvtárhasználati órák: A könyvtárhasználat tanmenetben rögzített foglalkozásokat tartanak: a 9. e és 10.c,d, osztályokban 6 órában és csoportbontásban, a 10.a és b osztályokban pedig 2-2 órában csoportbontásban. A tanulók ezeken osztályzatot kapnak, mely egyben az adott hónap informatika osztályzata. Informatika érettségi előtt álló diákok számára 2 óra előkészítőt szerveznek.

2. Gyakorlóiskolai funkcióból adódó feladatok a. Jelöltek óratartásának segítése A könyvtár biztosítja a tanítási gyakorlathoz szükséges tankönyvekhez, segédanyagokhoz és korszerű módszertani anyaghoz való hozzáférést. Segíti a jelölteket az óratartáshoz szükséges szakirodalom összegyűjtésében. b. Könyvtárpedagógia szakos jelöltek mentorálása A vezető könyvtárostanár az alábbi vezetőtanári feladatokat látja el: Egyféléves tanítási gyakorlatra érkező könyvtárpedagógiai- szakos hallgatók mentorálása. Megismerteti a jelöltet a könyvtár pedagógiai programjával Hospitálási lehetőséget és a képzésben előírt mennyiségű tanítási órát biztosít. Az óra előtti megbeszélésen segíti óratervezését, módszertani javaslatokat tesz. Minden megtartott óra után észrevételekkel segíti a jelölt továbbfejlődését. A gyakorlás végén írásban értékeli a tanítási folyamatot, jellemzést ír, a jelölt portfólióját pontozza. Részt vesz a gyakorlat záró rendezvényén, ahol szóban is értékel. Levelezős hallgatók egyhetes gyakorlásának vezetése Lehetővé teszi, hogy a jelölt könyvtárhasználati órákon hospitálhasson, majd tanítási órákat biztosít számára. Minden jelölt által megtartott órát egy előzetes megbeszéléssel és egy értékelő megbeszéléssel egészít ki. A gyakorlás végén elkészíti a jelölt jellemzését.

A könyvtárostanárok és a tantestület tevékenységének koordinációja LXVIII.

A könyvtár vezetője a tantárgyközi tanítás egyik centrális gondozója. Szervezi és összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárra épülő pedagógiai fejlesztő-önművelő tevékenységet. A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat is, az egész tantestület közös ügye. A könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére való ösztönzést valamennyi tanár feladatának tartja. Szaktárgyuk műveltséganyagába beépítik a médiatári információszerzés különböző csatornáit. Mindennapi munkájuk része a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. A tanítás során törekszenek arra, hogy megalapozzák tanulóikban a könyvtár 82

rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. Ezt a munkát a könyvtárostanár koordinálja. Valamennyi tantárgy tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati kompetenciára, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és átadásra, a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. A könyvtári szakórák valamennyi tantárgy tanmenetében szerepelnek. Minden év elején egyeztet a könyvtárostanár és a szaktanár, és megállapodnak a könyvtári szakórák témájában, óraszámában és időbeni ütemezésében. Az év során egymással folyamatosan konzultálva a könyvtárostanár feltárja a téma feldolgozásának könyvtári lehetőségeit, összegyűjti a szükséges dokumentumokat, javaslatokat tesz a szaktanárnak a feldolgozás módjára. Az óra megtartásának lehetséges helyszínei:  osztályterem  könyvtári olvasóterem Az óravezetés lehetséges módjai:    

szaktanár tartja a könyvtárostanár csak az előkészítésben vesz részt közösen tartják az órát a könyvtárostanár tartja az órát, a szaktanár a szakmaiságot felügyeli.

Fejlesztési követelmények -8.osztályban LXIX.

a

szaktárgyaknál

7

1. A tanulási képességek fejlesztése: Az önálló feladatvégzés, információszerzés módszereinek megismerése, gyakorlása (segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata, ismeretlen kifejezések jelentésének önálló megkeresése egynyelvű szótárakban, a tanult anyag bővítése különböző információhordozókból).

2. Tapasztalatszerzés: Adatok, ismeretek gyűjtése különböző információhordozókról tanári segítséggel, csoportosan és önállóan. A gyűjtött ismeretek elrendezése, a kitűzött célnak megfelelő felhasználása. Elemi gyakorlottság az információ felhasználásában, a források megjelölésében. Egyszerűbb szövegek vizuális környezetének átlátása, ábrák, illusztrációk értelmezése szövegösszefüggésben Jegyzet készítése tanári irányítással. A tömörítés és a lényegkiemelés gyakorlása. Az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással csoportosan).

3. Ismeretszerzés, tanulás: A műveltségi területhez kapcsolódó szövegek értő olvasása. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készíté-

83

se. Néhány kézikönyv, atlasz, lexikon használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

4. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata.

5. Információszerzés és –feldolgozás: A földrajzi-környezeti tartalmú, különböző céloknak megfelelő, másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, albumok, folyóiratok, egyszerű statisztikai kiadványok, lexikonok, szóbeli források, ábrák, képek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet) kiválasztása tanári irányítással. Eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) tanári segítséggel.

6. Az információ kommunikálása és értelmezése: a. Digitális kompetencia A megszerzett információk megosztása másokkal. A földrajzi információ előállítására szolgáló eszközök használatának elsajátíttatása. Internet-alapú szolgáltatások (pl. tények, adatok, képek, menetrendek, hírek, tájleírások, idegenforgalmi ajánlatok keresése) elérésének

Fejlesztési követelmények a szaktárgyaknál 9 –12. osztályban LXX.

1. A tanulási képességek fejlesztése: Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk célszerű gyűjtésének, szelekciójának, rendszerezésének, kritikájának és felhasználásának gyakorlása. A könyvtárismeret bővítése, gyakorlása, múzeumi információk.

2. Tapasztalatszerzés: Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal. Az információ-felhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése). Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése). Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás). Felkészülés az információ értékének, jelentőségének felismerésére, értékelésére, kritikájára.

3. Ismeretszerzés, tanulás: Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten. A gyűjtött információk önálló rendszerezése és értelmezése. A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

4. Természettudományos megismerés - Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban: Természettudományi ismeretterjesztő szövegek, multimédia-anyagok önálló keresése, feldolgozása, értelmezése. Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartal84

mú másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan

5. Az információ kommunikálása és értelmezése: a. Digitális kompetencia Az adott téma feldolgozását leginkább segítő földrajzi-környezeti tartalmú másodlagos információhordozók (pl. térképek, ismeretterjesztő és szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, albumok, almanachok, folyóiratok, napilapok, statisztikai kiadványok, lexikonok, különböző típusú ábrák, álló- és mozgóképek, modellek, CD-ROM, tömegkommunikációs források, internet, riportok, szóbeli források) önálló kiválasztása. Tájékozódás, eligazodás, válogatás a különböző jellegű információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtárban, kiállításon, múzeumban és a világhálón) témakörök és célok szerint önállóan.

6. Információszerzés: Ismeretszerzés személyes és irányított beszélgetésekből, tanári előadásokból, médiaszövegekből, statisztikai táblázatokból, lexikonból, fogalomtárból, szakirodalomból, könyvtárból, internetről. Egyszerű adatfelvételi módszerek, felmérések önálló megtervezése, kivitelezése. Előadások önálló jegyzetelése, a forrás-anyagok és az önálló megfigyelések, következtetések szakszerű elkülönítése, jelölése.

85

2.5. számú melléklet

MUNKAKÖRI LEÍRÁS LXXI.

A könyvtárostanár munkaköri leírása

Intézmény neve:

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Dolgozó neve: Munkakörének megnevezése:

könyvtárostanár

Munkavégzésének helye:

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengő utca 4.

Közvetlen felettese:

igazgató, igazgatóhelyettesek

1. Alaptevékenységből adódó kötelezettségei, feladatai  A tanár a munkaköréhez tartozó feladatok végzéséhez szükséges időtartamig köteles az iskolában tartózkodni.  Tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkát végez a központi oktatási szabályozásban (törvények, rendeletek), valamint az iskolai alapdokumentumokban (Pedagógia Program, SZMSZ, Házirend) leírtak szerint.  Tevékenységét a tőle telhető legmagasabb színvonalon látja el.  A kötelező óraszámban meghatározott órákat, foglalkozásokat megtartja.  Csoportjai számára tanmeneteket készít, és azokat az igazgatónak szeptemberben bemutatja.  Tanmenete szerint halad a tananyagban. A kétheti óraszámnál nagyobb eltérés – elmaradás – esetén jelzi azt a munkaközösség vezetőjének, illetve az igazgatónak, a pótlás tervezetével.  A tantervben előírt törzsanyagot megtanítja.  Elvégzi a tanórák, egyéb foglalkozások előkészítésével kapcsolatos feladatokat, foglalkozási terveket, segédanyagokat készít.  Az elektronikus naplót folyamatosan vezeti, a hiányzásokat regisztrálja.  Tanítványai teljesítményét folyamatosan méri (az írásbeli-szóbeli helyes arányára ügyelve), félévenként a heti óraszámnál több, minimum 3 érdemjeggyel értékel.  A dolgozatokat kijavítja, és az eredményt feltünteti a naplóban 10 munkanapon belül.  Kapcsolatot tart a szülői házzal (fogadóórák, szülői értekezletek).  A szülőket rendszeresen informálja.  Vizsgáztatja az általa tanított csoportok tagjait.  A vizsgák tételeit kidolgozza és határidőre benyújtja.  Segíti a tanulmányi versenyeken való részvételt, gondoskodik a tanulók kíséretéről.  Készenléti feladatokat lát el a helyettesítési rendnek megfelelően.

86

 A pedagógiai programban, munkatervben előírt iskolai rendezvényeken, nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken részt vesz.  Tanítás nélküli munkanapokon munkát végez.  Az ügyeleti rend szerint folyosóügyeletet lát el.  Az aktuális dokumentumokat határidőre elkészíti, aláírással igazolja.  Szakmai ismereteit folyamatosan frissíti.

2. Igazgatói megbízás alapján ellátandó feladatai  Pótlékkal és/vagy órakedvezménnyel díjazott feladatokat lát el igazgatói megbízás alapján (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, DÖK-segítőti, ifjúságvédelmi tevékenység, stb.).  Szakszerű helyettesítéseket lát el.  A pedagógiai programban, munkatervben előírt iskolai rendezvényeket szervez.  Közreműködik az iskola munkatervében előírt foglalkozásokon.  Részt vesz egy konkrét feladatra szerveződő munkacsoport munkájában.  Érettségi jegyzői feladatot lát el.  Közreműködik a tanulók beíratásban.  Tanulókat vizsgáztat, érettségiztet.  Felvételiztet.  Részt vesz pályázatírásban és annak megvalósításban.  Külső igényre bemutató órák tart.  Szertárosi feladatokat lát el.  Értekezleteken jegyzőkönyvet vezet.  Felügyel az iskolában szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyeken.  Táboroztat, tanulmányi kiránduláson kísérői feladatot lát el.  Tanulókat kísér kulturális, sport és más vetélkedőkre, iskolán kívüli programokra, orvosi vizsgálatra.  Iskolai bemutatót, színházi előadást, gálát szervez.

3. Könyvtárosi feladatai  A bejövő 7. és 9. évfolyamok diákjait megismerteti a könyvtárral.  A kölcsönzésre fordítható időt és a könyvtár nyitvatartását az iskolavezetés a jogszabályoknak és az igényeknek megfelelően szabályozza, határozza meg.  Az iskolai könyvtáros pedagógus besorolású dolgozó.  Részt vesz a tanórai helyettesítések ellátásában, a tanulók felügyeletében.  Munkaideje napi nyolc óra.  Könyvtárhasználati órákat tart, melyek. az informatika részeként épülnek be a műveltséganyagba. Önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevel, a könyvtárhasználat gyakorlati technikáinak elsajátíttatására törekszik.  A könyvtári órákat a szaktanárokkal és a munkaközösség-vezetőkkel egyeztetve tartja, ütemezett rendszerességgel és témákban.

87

 Sajátos eszközeivel, a könyvtár kínálta lehetőségekkel segíti az intézmény oktatónevelőmunkáját.  Segíti a tehetséggondozást, a tanulmányi versenyekre való felkészülést.  A gyakorló tanításban résztvevő tanárjelölteket ellátja korszerű módszertani segédanyagokkal.  Igény szerint bibliográfiát készít megadott témából.  A honismereti külön gyűjteményt létrehozva segíti a tanulók tájékozódását szűkebb környezetükben.  Ajánlásokkal segíti az osztályfőnöki tevékenységet.  Aktívan bekapcsolódik az évfordulókhoz kötődő iskolai rendezvények előkészítésébe.  Beszerzi a jutalomkönyveket az iskolai ünnepségekre (március 15-ei, ballagás, évzáró).  Segíti a jutalomkönyvek kiosztásának folyamatát.  Nyilvántartja a tantestület tagjainak publikációit.  Segít az iskolamúzeum anyagának gyűjtésében, rendezésében.  Biztosítja a könyvtári állományból az érettségi vizsgákhoz szükséges segédeszközöket.  Felelős a könyvtár helyiségeinek és felszereléseinek állagmegőrzéséért.  Precízen kezeli a kölcsönzés kimatatását, és a könyvek visszahozásával késlekedőket felszólítja a könyv visszaszállítására.  Felelős a könyvek leltári meglétéért.  A leltárt naprakészen vezeti.  A könyveket szakszerűen tárolja, katalogizálja.  Segíti a szaktantermi letéti állomány kialakítását.  Kezeli, rendszerezi és működteti a folyóirat-olvasót.  Biztosítja az internetszoba használati rendjét.  Figyelemfelkeltő, népszerűsítő anyagot helyez el az könyvtár e célra kialakított részén.  Az időszakos és szükséges selejtezést a gazdasági vezetővel közösen végzi.  Állandó kapcsolatot tart az iskola vezetőségével és a szaktanárokkal.  A könyvtári szolgáltatás fejlesztésével kapcsolatos igényeket felméri.  A szerzeményezést folyamatosan, szakszerűen és az igényeknek megfelelően végzi, a könyvbeszerzésre fordítható pénzkeret figyelembevételével. Hatályba lép: Debrecen, 2012. szeptember 1. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A szaktanárok munkaköri leírása minden tanévben kiegészülhet a meghatározott személyre szóló megbízások munkaköri leírásával. A munkaköri leírás módosításának jogát – a körülményekhez igazodva – a munkáltató fenntartja. LXXII.

Záradék

A könyvtári szabályzat a DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma Szervezeti és Működési Szabályzata figyelembevételével készült, annak melléklete. A visszavonásig érvényes.

88

A jogszabályok ill. az iskola funkciójában, működésében bekövetkező változások esetén a szervezeti és működési szabályzat módosítását a könyvtáros az igazgatóval egyetértésben elvégzi. Debrecen, 2013. március 22.

Kovács István igazgató

Ph.

89

3. számú melléklet AZ IGAZGATÓHELYETTESI MUNKAKÖRÖK LEÍRÁSA LXXIII.

A gazdálkodási igazgatóhelyettes munkaköri leírása

Intézmény neve:

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Dolgozó neve: Munkakörének megnevezése: gazdálkodási igazgatóhelyettes Munkavégzésének helye:

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, 4029 Debrecen, Csengő utca 4.

Közvetlen felettese:

igazgató

Közvetlen beosztottjai:

tanárok, gazdasági ügyintéző

A gazdálkodási igazgatóhelyettest az igazgató javaslatára a Debreceni Egyetem TEK Elnöke bízza meg, megbízása öt évre szól. Munkáját az iskola alapdokumentumainak és az iskolavezetés iránymutatásainak megfelelően végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki.

1. Igazgatóhelyettesi általános feladatai  A gazdálkodási igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa az igazgatónak, az általános és a tanárképzési igazgatóhelyettesnek, segíti őket.  Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes távollétében teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát.  Közvetlenül és közvetve felelős az iskola szakmai, pedagógiai, operatív és adminisztrációs munkájáért.  Részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában.  Utasításokat ad az iskola tanárainak, technikai dolgozóinak, az iskola tanulóinak, és munkájukat ellenőrzi.  Koordinálja a helyi programot és az érvényben levő központi elvárásokat (NAT, kerettantervek).  Összefogja az iskolában folyó tanterv-átalakító, korszerűsítésre irányuló feladatokat.  Ellenőrzi és ütemezi a kiemelt területek fejlesztését.  Részt vesz a nevelőtestület vezetésében, munkájának irányításában.  Javaslattevő az iskolai élet stratégiai kérdéseiben.  Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében.  Segíti a tantárgyfelosztás elkészítését, az órarend és a helyettesítési rend kialakítását.  Részt vesz a tanári és vezetőtanári pályázatok előkészítésében és elbírálásában. 90

 Pályázati lehetőségeket kutat, pályázatokat elkészít, koordinál és nyomon követ.  Aktív részt vevője az általános iskolások beiskolázásával kapcsolatos marketing tevékenységnek.  Munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen beszámol az igazgatónak.  A pedagógusértékelés keretében egy-egy munkaközösség munkáját féléven keresztül nyomon követi.  Ellenőrzi a fakultációs és a szakköri munkát, az általa felügyelt tantárgycsoport tanórán kívüli tevékenységét.  Beszámol a tanítási órák ellenőrzési tapasztalatairól.  Óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést.  Segítséget ad az igazgatónak az általa kiemelten látogatott munkatársak minősítésében.  Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik.  Ellenőrzi és koordinálja egyes munkacsoportok éves munkatervében megfogalmazott feladatait.  Segíti az ünnepélyek, rendezvények szervezését, lebonyolítását (pl. évnyitó, szalagavató stb).  Segíti a diák rendezvényeket.  Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken.  Végzős osztályok érettségi vizsgáin az igazgatót képviseli.  Vezetői ügyeletet lát el.  Igazgatói és más felkérésre beszámolót, jelentést készít.  Munkájáról a vezetői értekezleten és – előzetes megbeszélés alapján – iskolatanácsi, illetve nevelőtestületi értekezleten köteles beszámolni.

2. Aláírási, ellenőrzési, engedélyezési jogköre           

Igazolhatja a tanulói jogviszonyt. Engedélyezheti a szükséges és indokolt óracseréket. Engedélyezheti az osztályok tanórán kívüli összejöveteleit, klubdélutánjait. Indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb idejű távolmaradását. A dolgozók és a tanulók számára munkavállalási engedélyt adhat ki. Másodlatokat adhat ki és hitelesíthet. Aláírhat 50.000 Ft alatti számlákat, és engedélyezheti az átutalásokat; Aláírhatja az útiszámlákat; Átveheti az iskola címére érkező küldeményeket, és felbonthatja a nem névre szólókat. Joga az irattár és a különösen fontos értékek őrzésére szolgáló páncélszekrény kezelése. Joga – szükség szerint – az iskola kiürítésének elrendelése.

3. Speciális feladatai  Tanítási órákat látogat.  Kiemelt feladata a gimnáziumi nyílt nap megszervezése, lebonyolítása, irányítása.  Szervezi a dolgozók munka melletti továbbtanulásának, továbbképzésétek ügyeit, felelős a tanulmányi szerződések elkészítéséért. 91

                

 

Felelős az iskola továbbképzési tervének elkészítéséért. Segíti a pályázatokban résztvevők elszámolási munkáját. Gondoskodik a bérjellegű elszámolások ügymenetéről, kiküldéséről. Nyomon követi a túlórák elszámolásait. Segíti a menzai elszámolásokat. Nyilvántartja az ingyen-tankönyvre jogosultakat, vezeti az ezzel kapcsolatos adminisztrációt. A diákok szociális juttatásainak (tankönyvsegély, segélyek) ügyeinek irányítója. Irányítja az iskola gazdasági ügyeinek intézését. Közvetlenül irányítja és ellenőrzi az iskola gazdasági csoportját; iránymutatást ad a pénzügyi munkához, tevékenységhez, és ellenőrzi ezen tevékenységeket. Segíti az igazgatót az intézmény éves költségvetésének összeállításában a Debreceni Egyetem költségvetése alapján. A költségvetés végrehajtása során irányítja és ellenőrzi a munkát, a költségvetési előírások betartását, különös tekintettel az időarányos teljesítésre és hatékony felhasználásra. Aktuális információval rendelkezik a kifizetésekről, vásárlásokról. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettsége van. Ellenőrzi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét. Ellenőrzi a bérleti szerződések ügyeit. Ellenőrzi a leltározást, a leltározási fegyelem betartását, és vezeti az időnként esedékes selejtezés végrehajtását. Véleményt mond a gazdasági csoport dolgozói és a fizikai állományú alkalmazottak béremelésével és jutalmazásával kapcsolatos kérdésekben. Kezdeményezheti a hatáskörébe tartozó dolgozók kitüntetését. Ugyancsak intézkedhet - indokolt esetben - az érintett alkalmazottak fegyelmi felelősségre vonása ügyében. A tantermek és az iskola egyéb helyiségeinek állagmegóvása érdekében kéthavonta ellenőrzést végez a gazdasági vezetővel együttműködve. Tagja az iskolai alapítvány kuratóriumának.

92

LXXIV.

Az általános igazgatóhelyettes munkaköri leírása

Intézmény neve:

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Dolgozó neve: Munkakörének megneáltalános igazgatóhelyettes vezése: Munkavégzésének he- Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, lye: 4029 Debrecen, Csengő utca 4. Közvetlen felettese:

igazgató

Közvetlen beosztottjai:

tanárok

Az általános igazgatóhelyettest az igazgató javaslatára a Debreceni Egyetem TEK Elnöke bízza meg, megbízása öt évre szól. Munkáját az iskola alapdokumentumainak és az iskolavezetés iránymutatásainak megfelelően végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki:

1. Igazgatóhelyettesi általános feladatai  Az általános igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa az igazgatónak, a gazdálkodási és a tanárképzési igazgatóhelyettesnek, segíti őket.  Az igazgató távollétében teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát.  Közvetlenül és közvetve felelős az iskola szakmai, pedagógiai, operatív és adminisztrációs munkájáért.  Részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában.  Utasításokat ad az iskola tanárainak, technikai dolgozóinak, az iskola tanulóinak, és munkájukat ellenőrzi.  Koordinálja a helyi programot és az érvényben levő központi elvárásokat (NAT, kerettantervek).  Összefogja az iskolában folyó tanterv-átalakító, korszerűsítésre irányuló feladatokat.  Ellenőrzi és ütemezi a kiemelt területek fejlesztését.  Részt vesz a nevelőtestület vezetésében, munkájának irányításában.  Javaslattevő az iskolai élet stratégiai kérdéseiben.  Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében.  Segíti a tantárgyfelosztás elkészítését, az órarend és a helyettesítési rend kialakítását.  Részt vesz a tanári és vezetőtanári pályázatok előkészítésében és elbírálásában.  Pályázati lehetőségeket kutat, pályázatokat elkészít, koordinál és nyomon követ.  Aktív részt vevője az általános iskolások beiskolázásával kapcsolatos marketing tevékenységnek.  Munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen beszámol az igazgatónak. 93

 A pedagógusértékelés keretében egy-egy munkaközösség munkáját féléven keresztül nyomon követi.  Ellenőrzi a fakultációs és a szakköri munkát, az általa felügyelt tantárgycsoport tanórán kívüli tevékenységét.  Beszámol a tanítási órák ellenőrzési tapasztalatairól.  Óralátogatáskor ellenőrzi a haladás ütemét, az órákra való felkészülést.  Segítséget ad az igazgatónak az általa kiemelten látogatott munkatársak minősítésében.  Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik.  Ellenőrzi és koordinálja egyes munkacsoportok éves munkatervében megfogalmazott feladatait.  Segíti az ünnepélyek, rendezvények szervezését, lebonyolítását (pl. évnyitó, szalagavató stb.).  Segíti a diák rendezvényeket.  Részt vesz a félévi és év végi osztályozó értekezleteken.  Végzős osztályok érettségi vizsgáin az igazgatót képviseli.  Vezetői ügyeletet lát el.  Igazgatói és más felkérésre beszámolót, jelentést készít.  Munkájáról a vezetői értekezleten és - előzetes megbeszélés alapján - iskolatanácsi, illetve nevelőtestületi értekezleten köteles beszámolni.

2. Aláírási, engedélyezési, ellenőrzési jogköre         

Igazolhatja a tanulói jogviszonyt. Engedélyezheti a szükséges és indokolt óracseréket. Engedélyezheti az osztályok tanórán kívüli összejöveteleit, klubdélutánjait. Indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb idejű távolmaradását. A dolgozók és a tanulók számára munkavállalási engedélyt adhat ki. Másodlatokat adhat ki és hitelesíthet. átveheti az iskola címére érkező küldeményeket, és felbonthatja a nem névre szólókat. Joga az irattár és a különösen fontos értékek őrzésére szolgáló páncélszekrény kezelése. Joga - szükség szerint - az iskola kiürítésének elrendelése.

3. Speciális feladatai        

Tanítási órákat látogat. Lebonyolítja a beíratással kapcsolatos szervezési és adminisztrációs tevékenységet. Az elektronikus napló karbantartója. Felelős a honlapon megjelenő információkért. A tűz- és munkavédelem felelőse. Figyelemmel kíséri az óraadók munkáját. Figyelemmel kíséri az iskolatitkár munkáját. Intézi a helyettesítések beosztását, ügyel ezek szakszerűségére, elkészíti a túlórák havi kimutatását.  Engedélyezi és adminisztrálja a szükséges és indokolt óracseréket. 94

 Nyilvántartja a pedagógusok szorgalmi időn belüli szabadságát, távollétét.  Kiemelt feladata az érettségi lebonyolításának szervezése, e téren a törvényesség betartatása.  Ellenőrzi a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátását (ügyeletek, iskolai-szülői ház kapcsolata stb.).  Szervezi az osztályozó, utó- és különbözeti vizsgák lebonyolítását (a vizsgák anyagának hozzáférhetősége, jelentkezések regisztrálása, a vizsgák előkészítése).  A vizsgákkal kapcsolatos dokumentációt rendszeresen ellenőrzi.  Nyilvántartja a magántanulókat, irányítja vizsgáikat (év végi záróvizsgák).  Folyamatosan ellenőrzi a törzslapok vezetését.  Feladatkörébe tartozik az iskolai statisztikák összesítése, ellenőrzése.  Engedélyezi a tanulók számára az iskolán kívüli sportkörökben, művészeti csoportokban való részvételt.  Segíti az osztályfőnököket a pályaorientáció, pályaválasztás területén (információk közvetítése, előadók meghívása).  Végzi a végzős tanulók továbbtanulásával kapcsolatos szervező és adminisztrációs munka irányítását, lebonyolítását.  Szervezi az iskola felvételi előkészítőit, koordinálja a jelentkezést.  Irányítja a szakkörökben folyó munkát, felméri az igényeket, lehetőségeket.  Segíti a szülői tájékozódás lehetőségeinek biztosítását (esti fogadó órák, szülői értekezletek, nyílt napok, hírlevél).  Tájékoztatja az új tanárokat (kiemelten a pályakezdőket) az iskolai szokásokról, hagyományokról.  Megszervezi a tanulók orvosi vizsgálatait.  Felkérésre részt vesz az iskolaszék munkájában.

95

LXXV.

A tanárképzési igazgatóhelyettes munkaköri leírása

Intézmény neve:

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma

Dolgozó neve: Munkakörének megnevezése:

tanárképzési igazgatóhelyettes

Munkavégzésének helye:

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma,

Közvetlen felettese:

igazgató

Közvetlen beosztottjai:

tanárok

4029 Debrecen, Csengő utca 4.

A tanárképzési igazgatóhelyettest az igazgató javaslatára a Debreceni Egyetem TEK Elnöke bízza meg, megbízása öt évre szól. Munkáját az iskola alapdokumentumainak, a Tanárképzési Kollégium, a DE TEK elnök és az iskolavezetés iránymutatásainak megfelelően végzi. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túl hatásköre és feladatai a következőkkel egészülnek ki:

1. Igazgatóhelyettesi általános feladatai  A tanárképzési igazgatóhelyettes közvetlen munkatársa az igazgatónak, az általános és a gazdálkodási igazgatóhelyettesnek, segíti őket.  Az igazgató távollétében teljes jogkörrel irányítja az iskolában folyó munkát.  Közvetlenül és közvetve felelős az iskola szakmai, pedagógiai, operatív és adminisztrációs munkájáért.  Részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában  Utasításokat ad az iskola tanárainak, technikai dolgozóinak, az iskola tanulóinak, és munkájukat ellenőrzi.  Részt vesz a nevelőtestület vezetésében, munkájának irányításában.  Javaslattevő az iskolai élet stratégiai kérdéseiben  Részt vesz a nevelőtestületi döntések előkészítésében, a döntések végrehajtásának megszervezésében, ellenőrzésében  Részt vesz a tanári és vezetőtanári pályázatok előkészítésében és elbírálásában  Segíti a tantárgyfelosztás elkészítését, az órarend és a helyettesítési rend kialakítását.  Pályázati lehetőségeket kutat, pályázatokat elkészít, koordinál és nyomon követ  Aktív részt vevője az általános iskolások beiskolázásával kapcsolatos marketing tevékenységnek.  Munkája elvégzéséről és tapasztalatairól rendszeresen beszámol az igazgatónak.  A pedagógusékelés keretében egy-egy munkaközösség munkáját féléven keresztül nyomon követi

96

 Ellenőrzi a fakultációs és a szakköri munkát, az általa felügyelt tantárgycsoport tanórán kívüli tevékenységét  Beszámol a tanítási órák ellenőrzési tapasztalatairól.  Óralátogatáskor ellenőrzi a haladás üteméi, az órákra való felkészülést.  Segítséget ad az igazgatónak az általa kiemelten látogatott munkatársak minősítésében.  Részt vesz a felvételi vizsgákon, a félévi és év végi osztályozó értekezleteken.  Közreműködik az érettségi előkészítésében, és lebonyolításában, ügyel a szakszerűség és a törvényesség betartására.  Kitüntetésre, jutalmazásra javaslattételi joggal rendelkezik.  Részt vesz a tanév előkészítésében és lezárásában, a tanévet értékelő munkában.  Munkájáról a vezetői értekezleteken és - előzetes megbeszélés alapján - iskolatanácsi, illetve nevelőtestületi értekezleteken köteles beszámolni.  Segíti az ünnepélyek, rendezvények szervezését, lebonyolítását (pl. évnyitó, szalagavató stb.).  Segíti a diák rendezvényeket.  Végzős osztályok érettségi vizsgáin az igazgatót képviseli.  Vezetői ügyeletet lát el.  Igazgatói és más felkérésre beszámolót, jelentést készít.

2. Aláírási, ellenőrzési, engedélyezési jogköre        

Igazolhatja a tanulói jogviszonyt. Engedélyezheti a szükséges és indokolt óracseréket. Engedélyezheti az osztályok tanórán kívüli összejöveteleit, klubdélutánjait. Indokolt esetben engedélyezi a tanulók hosszabb idejű távolmaradását. A dolgozók és a tanulók számára munkavállalási engedélyt adhat ki. Másodlatokat adhat ki és hitelesíthet. Átveheti az iskola címére érkező küldeményeket, és felbonthatja a nem névre szólókat. Joga a házipénztár ellenőrzése, az irattár és a különösen fontos értékek őrzésére szolgáló páncélszekrény kezelése.  Joga – szükség szerint – az iskola kiürítésének elrendelése.

3. Speciális feladatai  Az egyetemi hallgatók gimnáziumi gyakorlásának felelőse.  Tagja a DE Tanárképzési Kollégiumának, annak munkájában aktívan részt vesz, képviseli a gimnáziumot és annak érdekeit.  Szervezi, koordinálja és ellenőrzi az iskolán belüli gyakoroltatást.  Segíti a Tanárképzési Csoport munkáját a tanárjelöltek beosztásában.  Gondoskodik a hallgatók fogadásáról, helyi tájékoztatásáról.  Gondoskodik hallgatók számára közös konzultációkról.  Az információkat a honlapon és a belső hálózaton elérhetővé teszi.  Tájékoztatja a vezetőtanár kollégákat a tennivalókról, határidőkről.  Segítséget nyújt a hallgatókkal adódó problémás helyzetek megoldásához. 97

 Összesíti és továbbítja az előírt dokumentumokat (munkaterv, jellemzések, értékelések, jegyzőkönyvek).  Szervezi és irányítja az egyetemi hallgatók hospitálásait, nevelési gyakorlatait.  Látogatja, ellenőrzi a tanárjelöltek óráit, a megbeszéléseket.  Engedélyezi a tanárjelöltek öt munkanapot meg nem haladó távollétét.  Ellenőrzi a zárótanítási óratervek meglétét.  Kijelöli a zárótanítás elnökét.  Gondoskodik a záró óraterv eljuttatásáról a szakmódszertani csoporthoz.  Előkészíti az iskola felvételi tájékoztatóját.  Szerkesztője, koordinátora az iskolai kiadványoknak.  Felelős az iskolai dokumentumok elérhetőségéért, aktualizálásáért.  Ellátja az iskolán kívüli és a külföldi kapcsolatok bonyolításával és felügyeletével kapcsolatos teendőket.  Szervezi az iskolába érkező vendégek fogadását.  Felelős a közösségi szolgálat, az esetleges munkaakciós szervezéséért, felügyeli azokat.  Kapcsolatot tart a Kormányhivatallal, és a Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szolgáltató Intézettel.  Szervezi a tanulmányi versenyekkel kapcsolatos teendőket (jelentkeztetés, adminisztráció, felügyelet, dolgozatok továbbítása).  Ösztönzi a tehetséggondozást, versenyeken való részvételt (OKTV-k, OÁTV-k, szaktárgyi versenyek)  Tájékoztatja a munkaközösségeket a verseny lehetőségekről, versenynaptárt készít.  Gondoskodik az iskolai és vállalt egyéb versenyfordulók technikai lebonyolításáról.  Regisztrálja az eredményeket.  Gondoskodik a versenyeredmények nyilvánossá tételéről.  Felelős a Kossuth-hét szervezéséért, koordinálja, felügyeli annak programjait.  „Heti eseménynaptárt” készít, regisztrálja a programokat.  Összekötő a gimnázium és a Debreceni Kossuth Gimnázium Baráti Köre Egyesület között.  Segíti az iskolai diákmozgalmat.  Szervezi a tanulók jutalmazásával kapcsolatos teendőket.  Felelős a jutalmazások tárgyi feltételeinek biztosításáért.  Irányítja az iskola közösségi alkalmainak (kirándulás, tantestületi rendezvények, nyugdíjas-találkozók stb.) szervezését, lebonyolítását.  Felügyeli és befolyásolja az iskola arculatának alakulását.  Feladata az iskola nem helyben lakó diákjai számára elhelyezést biztosító kollégiumokkal való rendszeres kapcsolattartás.  Közreműködik a könyvtári beszerzésekben, a szerzeményező munka szakszerűségének, folyamatosságának biztosítását.

98

99

4. számú melléklet A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA DIÁKÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA LXXVI.

Jogszabályi alapok

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvényhelyek voltak:  2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 29. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat (48.§)  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 36. A diákönkormányzat (120.§) LXXVII.

A Diákönkormányzat tevékenységi köre

A Diákönkormányzat az iskola tanulói által létrehozott érdekképviseleti szerv, amely a Köznevelési Törvény által meghatározott jogokkal és feladatkörrel rendelkezik. Tevékenységét a jogszabályokkal és az iskolai szabályzatokkal összhangban, demokratikus elvek alapján végzi. Célja és feladata a diákok jogérvényesítésének segítése, az iskolai diákélet összefogása és szervezése, az iskola belső és külső kapcsolatrendszerének építése és ápolása, a tájékoztatás. A diákönkormányzat az iskola minden tanulójának képviseletét felvállalja, a szervezetnek minden tanuló alanyi jogon tagja. LXXVIII.

Szervezeti felépítés

A szervezet alapegységei az osztályok. Minden osztály tanévenként egy-egy osztálytitkárt és helyettest választ. Az osztályok egyéb funkciókra is választhatnak képviselőket. Az osztályt az osztálytitkár – távollétében a helyettes – képviseli az iskolai szervezetben. Az osztálytitkárok alkotják az iskolai diáktanácsot, a titkárok és helyetteseik a kibővített diáktanácsot. A kibővített diáktanács minden tanév szeptemberében tisztújító gyűlést tart. Ilyenkor kerül sor a különböző funkciókat betöltők megválasztására. LXXIX.

A Diákönkormányzatot segítő személy

A Diákönkormányzat tevékenységét egy, az igazgató által a diáktanács egyetértésével kijelölt pedagógus segíti. Megbízatása öt évre szól, illetve megszűnik, ha lemond, vagy ha az igazgató vagy a Diákönkormányzat a visszahívásáról dönt. Feladatköre egyebek között: aláírási jog a diákönkormányzati pénztárból történő kifizetésekkel kapcsolatban, a Diákönkormányzat képviselete a tantestület előtt, összekötő szerep az Iskola vezetősége és a Diákönkormányzat között, elsődleges törvényességi felügyelet a Diák100

önkormányzat tevékenységével kapcsolatban, kötelező részvétel tanácskozási joggal a Diákönkormányzat ülésein, a Diákönkormányzat jogérvényesítésének széleskörű támogatása, beszámoló saját tevékenységéről a Diákönkormányzat előtt. LXXX.

Választási szabályok

1. Az osztálytitkár Az osztályok a titkárt és helyettesét a tanév első két hetében demokratikus úton választják meg, ennek konkrét formájáról az osztály dönt. A választás lebonyolításához az osztály az osztályfőnök segítségét kérheti. Az osztálytitkár és helyettese az osztályban betöltött szerepe mellett megválasztásával automatikusan a Diákönkormányzat képviselőjévé is válik.

2. A diákelnök és helyettese(i) A diákelnököt a kibővített diáktanács a tanév első két hetében demokratikus úton választja, lehetőleg a tagjai sorából. Az elnök megválasztását a jelölés és a jelöltek bemutatkozása előzi meg. A szavazás titkos, a megválasztásához a jelenlévők minősített többségének „igen” szavazata szükséges. Amennyiben a szavazás eredménytelen, a diákelnök személyéről a diákönkormányzatot segítő személy jogosult dönteni. A diákelnök mellé legalább egy helyettest is kell választani; megválasztása a diákelnökválasztással megegyező rendben történik. Ha a megválasztott elnök és helyettes(ek) megbízatása (például tanulói jogviszony megszűnése miatt) a rendes éves elnökválasztás időpontja előtt megszűnik, a Diákönkormányzat az általa megjelölt időpontban ismételt választásokat tart. DÖK tisztséget betöltő személy csak példás magaviseletű, jó tanulmányi eredményű tanuló lehet, aki legalább egy éve folyamatosan és sikeresen tevékenykedik a Diákönkormányzatban. A volt diákelnöknek és helyettesének/helyetteseinek a választások során egyetértési joguk van.

3. A diákképviselői megbízatás Az osztálytitkár és helyettese, illetve a diákelnök és helyettese(i) megbízatása egy évre szól, és tetszőleges alkalommal újraválaszthatóak. A diákképviselő mandátuma megszűnik, ha egy év elteltével nem választják meg ismét, ha lemond, ha megszűnik tanulói jogviszonya, vagy, az osztálytitkár és helyettese esetében, ha az osztály bármely tanulójának vagy az osztályfőnöknek bizalmatlansági indítványa alapján az osztály többsége visszahívása mellett dönt, illetve a diákelnök és helyettesei esetében, ha a Diákönkormányzat vagy a Diákönkormányzatot segítő személy bizalmatlansági indítványa alapján a kibővített diáktanács többsége a visszahívás mellett dönt. Ilyenkor az osztálytitkár és helyettese esetében az osztály tanulói, illetve a diákelnök és helyettese(i) ügyében a diáktanács tagjai az előző bekezdésben leírt szabályok szerint új képviselőt választanak. LXXXI.

Működési szabályok

1. Az iskolai közgyűlés Az Iskolai Közgyűlés az iskola diákságának legmagasabb fóruma, amelyben az iskola minden tanulója és tanára részt vehet, és élhet általános javaslattételi, véleményezési, és tájékozódási jogával, valamint egyes kérdésekben döntési jogát gyakorolhatja. A Közgyűlés összehívására

101

a Diákönkormányzat elnöke, vagy az iskola igazgatója jogosult, valamint gondoskodni kell összehívásáról, ha ezt a Diákönkormányzat tagságának egyharmada kéri.

2. Diákönkormányzati választmány (DÖK) A Diákönkormányzati választmány, röviden Diákönkormányzat az iskola tanulói által választott testület, amely véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az iskola működését és a diákságot érintő valamennyi kérdésben, döntési joga van saját működésével kapcsolatban, és véleményezési jogot gyakorol az iskola működését érintő, a Törvény által meghatározott kérdésekben.

3. A kibővített diáktanács  A diáktanács rendszeresen, legalább kéthavonta tanácskozik.  Rendkívüli esetben diáktanács-gyűlést bármelyik osztálytitkár kezdeményezhet.  A diáktanács ülésének tervezett napirendi pontjait legalább 15 nappal a gyűlés előtt publikussá kell tenni.  A tanácskozásokon bárki részt vehet, felszólalhat.  Alkalmanként egy-egy osztályt a titkár, illetve helyettese helyett más is képviselhet.  A döntéshozás az előterjesztett döntési javaslatok demokratikus, nyílt megszavazásával történik.  A diáktanács határozatképességéhez a diáktanács tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.  A döntések megszavazása a jelenlévők minősített többségének „igen” szavazatával történik. Amennyiben a szavazás eredménytelen, a diákelnök és helyettese(i) hoznak döntést.  A diáktanács döntéseit illetően a Diákönkormányzatot segítő személy véleményezési joggal élhet. LXXXII.

Jogok és hatáskörök:

1. Diákelnök A diákelnök biztosítja a kapcsolatot az iskola vezetése és tantestülete, illetve a diákság, a Diákönkormányzat között, valamint képviseli a Diákönkormányzatot az iskolán kívüli rendezvényeken. Az elnök irányítja és koordinálja a Diákönkormányzat munkáját. Vezeti a diáktanács üléseit, és összeállítja a napirendjét. Ügyvezetőként tevékenykedik a Diákönkormányzat ülései között. Jogában áll az iskola igazgatójával egyeztetve diákközgyűlés összehívását kezdeményezni. Joga van a DÖK szervezeteiben történő bármely konfliktus és fegyelmi ügy azonnali rendezésére, azonban döntését köteles a következő diákgyűlés alkalmával felülvizsgáltatni a diáktanáccsal. Kapcsolatot épít és tart fenn más intézmények diákjaival, diákszervezetekkel.

2. A diákelnök helyettese(i) A diákelnök a rábízott feladatokat megoszthatja helyettesével. A helyettes az Elnök akadályoztatása esetén gyakorolja annak jogait, és ellátja az elnöki feladatokat. Az iskola diákjait tájékoztatja a DÖK tevékenységéről (programok, időpontok, helyszínek, személyi változások) az iskolaújság, a rádió, a honlap és plakátok útján. Az újság, a rádió és a honlap szerkesztői kötelesek biztosítani a lehetőséget a hirdetések megjelentetésére.

102

3. Munkacsoportok A diáktanács bármely feladat elvégzésére köteles ideiglenesen felállítani egy csapatot, amelynek vezetője nem feltétlenül a diákelnök vagy helyettese(i), hanem a tanács által kijelölt személy. Amennyiben a diáktanács ülésén nem sikerül vezetőt találni a feladat elvégzésére, a diákelnöknek és az alelnöknek jogában áll a feladat elvégzését rábízni bármely Kossuthos diákra a gyűlésen kívül, a tanács jóváhagyása nélkül.

4. Osztálytitkár Joga és kötelessége az osztály érdekeit képviselni az iskolai szervezeten belül. Az osztály és az iskolai szintű szervezeti egységek között információáramlást biztosít mindkét irányban. A titkárnak jogában áll a diáktanács gyűlésén osztályszintű feladatot vállalni az osztály nevében. Joga, hogy a tantestület, illetve az igazgató előtt közvetlenül képviselje az osztály közös érdekét, vagy az osztálybeli tanulók egyéni érdekeit.

5. Rádiószerkesztő Joga és kötelessége az Iskolarádió tagjait kijelölni és a rádió műsorát szervezni, szerkeszteni. Az iskola minden tagjának joga van a rádióban műsort készíteni, avagy az Iskolarádió munkájában részt venni, természetesen a szerkesztő jóváhagyásával és előzetes értékelésével. Minden rádiós köteles előre ismertetni a műsorát a rádió szerkesztőjével.

6. Sajtófelelős A magyartanárok a diákelnök és helyettese(i) segítségével minden évben kijelölik az iskolaújság szerkesztői csapatát a diákok soraiból, akik feladata az iskolaújság szerkesztése, megjelentetése és terjesztése. A szerkesztők képviselőjének meg kell jelennie a diákönkormányzat gyűlésein.

7. Honlapszerkesztő Az iskola saját honlappal rendelkezik. Az iskola informatika tanárai a diákelnök és helyettese(i) segítségével minden évben kijelölnek egy honlapszerkesztőt a diákok soraiból, akinek meg kell jelennie a diákönkormányzat gyűlésein. LXXXIII.

A Diákönkormányzat jogai

A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.

1. A döntési jogkör kiterjed     

a saját működésére, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására, hatáskörei gyakorlására, egy tanítás nélküli munkanap programjára, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére, valamint

103

 amennyiben az intézményben működik, a nevelési-oktatási intézményen belül működő tájékoztatási rendszer szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízására.

2. A Diákönkormányzat véleményezési joga A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:           

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. LXXXIV.

A Diákönkormányzat eljárási rendje

A Diákönkormányzat szeptember első két hetében megtartja tisztújító választását, és legalább kéthavonta összehívja a diákgyűlést. A Diákönkormányzat megszervezi és lebonyolítja a Fecskehét és Fecskenap, a Végzősbál, illetve a diákok igényei alapján egyéb tetszőleges rendezvények (például diákkarácsonyfadíszítés, Mikulás-posta és farsang) programjait; ezen belül: belépőjegyek, tombolajegyek árusítása, azok lepecsételése; az iskolaépület és helyiségek eseménynek megfelelő felkészítése és feldíszítése; valamint a műsor szervezése, levezetése, pontozása és a nyeremények kiosztása. A Diákönkormányzat különös feladata a diákönkormányzati tanítás nélküli munkanap (DÖKnap) megszervezése és lebonyolítása. A DÖK-nap időpontját minden évben az igazgatóság a Diákönkormányzat javaslatával jelöli ki. Ezen a napon a Diákönkormányzat különböző programokat, versenyeket, vetélkedőket szervez és vezényel le, valamint pontozza és értékeli a nyerteseket és kiosztja a nyereményeket. LXXXV.

A joggyakorlás feltételei

A joggyakorláshoz szükséges információkat a Diákönkormányzat számára  döntési jogok esetében a diákelnök, a megbízott tisztségviselők vagy a Diákönkormányzatot segítő személy;

104

 véleményezési és javaslattételi jogok esetében a diákelnök vagy a Diákönkormányzatot segítő személy biztosítja. A Diákönkormányzat egyes kérdésekkel kapcsolatos álláspontjának kialakítása előtt tájékoztatja az iskola közvéleményét, az osztályképviselők közreműködésével beszerzi az osztályok véleményét, szükséges esetben osztályonkénti szavazást elrendelve, vagy közvéleménykutatást tartva. Mindezek figyelembevételével hozza döntéseit a diákgyűlés ülésein. Az Diákönkormányzat ülését követően a diákelnök rövid írásos összefoglalót készít az ülésen érintett témákról, a Diákönkormányzat döntéseiről, amelynek egy példányát megőrzi. A Diákönkormányzat külön gondoskodik a diákság nagyobb közösségét érintő, megkülönböztetett nyilvánosságot igénylő döntések közzétételéről. LXXXVI.

Pénzügyek kezelése

A diákönkormányzati pénztár kezeléséért a diákelnök és helyettese(i) a Diákönkormányzatot segítő személy segítségével felelnek. A pénztárból történő kifizetéshez a Diákönkormányzat határozata szükséges. Pénz felvételére a diákelnök ellenjegyzésével a Diákönkormányzatot segítő személy jogosult, elszámolási kötelezettséggel. A diákelnök és helyettese(i) kötelesek a kifizetések számlamásolatait és a számlák összesítését a Diákönkormányzatot segítő személynek rendszeresen átadni, aki köteles ezeket három éven át megőrizni. A diákelnök helyettese(i) a pénztár egyenlegét folyamatosan számon tartják. LXXXVII.

Iratkezelés

A Diákönkormányzat üléseinek jegyzőkönyveit a diákelnök kezeli. Megőrzésükről megbízatása lejártáig gondoskodik. A Diákönkormányzat pénztárának forgalmáról szóló dokumentumokat a helyettes(ek) kezeli(k). . LXXXVIII.

Hatálybalépés

A szabályzat szövegét a Diákönkormányzat 2013. január …-i ülésén elfogadta. A tantestület 2013. március 22. ülésén hozott jóváhagyó döntése után a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata hatályba lépett. LXXXIX.

Záró rendelkezések

Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SZMSZ) csak a nevelőtestület módosíthatja az iskolaszék, a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működtetéséhez szükséges további rendelkezéseket – mint pl. a belső ellenőrzés szabályzatát, az irat- és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait – önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül módosíthatók. Debrecen, 2013. március 22. A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumának nevelőtestülete a módosított Szervezeti és Működési Szabályzatot a 2013. március 22-én megtartott nevelőtestületi értekezletén elfogadta.

105

Kovács István igazgató

P.h.

106