DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A DEBRECENI EGYETEM KOSSUTH LAJOS GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLÁJÁNAK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK PEDAGÓGIAI CÉLOK.......................................................................................................................................... 3 STRATÉGIAI CÉLJAINK ....................................................................................................................................... 4 AZ ISKOLA PRIORITÁSAI ................................................................................................................................... 5 SZEMÉLYI FELTÉTELEK....................................................................................................................................... 6 DOLOGI FELTÉTELEK ......................................................................................................................................... 7 REFERENCIA-INTÉZMÉNYI FELADATOK ............................................................................................................. 9 MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS IRÁNYÍTÁS ................................................................................................................... 10 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ....................................................... 10 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ................................................................................. 10 A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .......................................................................................... 11 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ..................................................... 12 A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE .... 13 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG .................................................. 13 A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG ............................................................................. 13 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM ............................................................ 14 SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK ....................................................................................... 14 A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................................................................. 15 A TANULÓK JOGAI AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATAIBAN ...................................................................... 15 KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI A SZÜLŐK, A TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KÖZÖTT .......................................................................................................................................................... 16 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL – NKT. KERETEI KÖZÖTTI – HELYI SZABÁLYAI ....................................................... 16 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ........................ 16 AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ÉS FORMÁI ....................................................................................................... 19 ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI FORMÁK ..................................................................................................................... 20 A TANTÁRGYAK RENDSZERE........................................................................................................................... 22 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ............................................................................................................................ 22 IDEGEN NYELVEK ............................................................................................................................................. 23 MATEMATIKA ................................................................................................................................................. 23 TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ......................................................................................... 24 TÁRSADALOMISMERET ...................................................................................................................................... 24 TÖRTÉNELEM ................................................................................................................................................. 24 A TERÜLET FEJLESZTÉSI FELADATAI: ...................................................................................................................... 25 ERKÖLCSTAN .................................................................................................................................................. 25 TERMÉSZETISMERET; FIZIKA; KÉMIA; BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK: FÖLDRAJZ .............................. 26 MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE; TÁNC , DRÁMA; VIZUÁLIS KULTÚRA, MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET.................................. 27 INFORMATIKA: SZÁMÍTÁSTECHNIKA, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT ........................................................................................ 30 TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT..................................................................................................................... 31 TESTNEVELÉS ÉS SPORT ..................................................................................................................................... 32

Pedagógiai program

2

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolája (Székhely: 4024 Debrecen, Kossuth u. 33.; Fenntartó: Debreceni Egyetem, 4032 Debrecen, Egyetem tér 1.) a jelenlegi keretek között 1963 óta működik, folytatva a Dóczy Felső Leányiskola és az Állami Általános Leányiskola által fémjelzett több mint másfél évszázados hagyományt. Nyolcosztályos általános iskola közoktatási feladattal, ahol a felsőoktatáshoz kapcsolódva tanárjelöltek gyakoroltatása is folyik. A két tevékenység együtt határozza meg az iskola pedagógiai programját. A közoktatás feladatainak ellátása mellett a fenntartó egyetem tanárképzési koncepcióját mindenkor figyelembe véve alakítjuk az oktatás tartalmát és struktúráját, beleértve a szerkezeti struktúra esetleges átalakítását is. Az iskola részt vállal a tanári továbbképzés feladataiból. A fenntartó egyetem és az iskolavezetés feladata, hogy a pedagógiai program tárgyi feltételeit mindenkor a speciális gyakorlóiskolai követelményeknek és a meghatározott prioritásoknak megfelelő színvonalon és összetételben biztosítsa. Tanulóink számára közvetítjük mindazokat a szaktudományos, művészeti, kommunikációs és mentális ismereteket, amelyek megszerzése személyiségfejlődésüknek alapját jelenti. Ezzel párhuzamosan olyan készségekre, jártasságokra tesznek szert, amelyek segítségével kreatív módon képesek alkalmazni ismereteiket és tapasztalataikat. Ez az oktatási folyamat a gyermeki személyiséget a maga komplexitásában formálja: kielégíti tudásvágyát, fejleszti intellektuális képességeit, gazdagítja érzelmi világát, alakítja kapcsolatteremtő készségeit, felébreszti és fejleszti igényét az egészséges életmód iránt. A pedagógiai folyamat tervezését az előzőek mellett a Nemzeti Alaptantervben megjelölt kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése határozza meg. Törekszünk az egységes tartalmi követelményeken és módszertani kultúrán alapuló differenciáltság követelményét, illetve az esélyegyenlőség biztosítását szem előtt tartani.

PEDAGÓGIAI CÉLOK Iskolánk pedagógiai célja kettős: 1. Tanárképzésben: a) a fenntartóval egyetértésben biztosítani a tanár szakos hallgatók gyakoroltatásának feltételeit b) pedagógiai műhelyként szolgálni a tanár szakos hallgatók számára, hogy a pedagógiaipszichológiai gyakorlatok során megismerkedjenek az intézmény működési rendjével, a legfontosabb dokumentumokkal. Lehetőséget és segítséget adni felmérések, kutatások folytatására, szakmai és egyéb szempontú hospitálásokra. 2. Közoktatási szerepben: a) Alkalmassá tenni a tanulókat a továbbtanulásra bármilyen középfokú oktatási intézményben, illetve felkészíteni a NAT követelményeinek a nyolcadik évfolyam végén elvárható arányos részének teljesítésére. b) Az alsó tagozatban (1-4. évf.) az anyanyelvi, a matematikai és a természettudományos kompetencia megalapozása mellett elkezdődik az idegen nyelvi és a digitális kompetencia kialakítása, és az önálló tanulás módszereinek megismertetése. Pedagógiai program

3

c) A felső tagozat első két évfolyamán (5-6. évf.) mindezek elmélyítése, tudatosítása mellett hangsúlyosabbá lesz az önálló tanulási stratégiák kialakítása, és a szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése elsősorban az együttműködési készség, az empátia és a kompromisszumokkal járó konfliktuskezelési technikák elsajátításával. A 7-8. évfolyamon a korábbiakban megalapozott és kialakított kompetenciák hatékonyságának növelése, különböző valós szituációkban való alkalmazásuk lehetősége kerül előtérbe. A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, illetve az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése a korosztálynak megfelelő tanulói aktivitás, kreatív tevékenykedtetés révén valósul meg tanórai és azon kívüli keretekben. d) Felvértezni a diákokat azokkal a kulcskompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik őket a gazdasági és társadalmi körülményekhez való alkalmazkodásra, illetve azok aktív befolyásolására és az önálló, minőségi életvezetésre. e) Célunk az értelmes szép magyar beszéd, az olvasás és az írás, valamint a helyesírás eszközszintű használatának kifejlesztése, a szám és műveletfogalom kialakítása, a képi gondolkodás és a térbeli tájékozódási képesség, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése, az önálló tanulás és önművelés alapvető technikáinak elsajátíttatása. A megfigyelések, tapasztalatok lejegyzése, összehasonlítása, a természettudományos ismeretszerzési módok megismertetése, a környezet-és természetvédelem jelentőségének felismertetése. A gyermek készségeinek alkotótevékenységeken keresztül megvalósuló sokoldalú fejlesztése segítségével tudjon tájékozódni a természetes és mesterséges környezetben. f)

A korábban kialakított fogalmak elmélyítése, bővítése, rendszeres ismeretek kialakítása, összetett gondolkodási műveletek elsajátítása segítségével válnak képessé a tanulók arra, hogy az egyes tantárgyak által közvetített, de egységes természeti, társadalmi és kulturális környezetben tájékozódni tudjanak. Identitástudatuk, önkifejező képességük fejlődjön, képi gondolkodásmódjuk elvontabb fogalmi szinte helyeződjön.

g) Az egyes tantárgyak és szaktudományok fogalomkörének és szemléletmódjának ismerete és biztonságos alkalmazása, majd az egyéni érdeklődés és tehetség irányába történő elmélyítése a tanulókat egyrészt sokrétű általános műveltséganyaggal, írásos és szóbeli kommunikációs képességgel, másrészt speciális jártasságokkal ruházza fel. Felsorolt törekvéseink és feladataink középpontjában a gyermek személyiségének formálása és fejlesztése áll. Mindezt egy olyan a 14 éves koron túlmutató folyamatnak fogjuk fel, amelynek során a gyermek fiatal felnőtté válva eljut az ember életlehetőségeinek felismeréséig és megvalósításáig: társadalmi lényként képes tudatos életvezetésre, önkifejezésre és örömteli munkavégzésre, egyetemes gondolkodásra és cselekvésre, szabad és sokszínű önmegvalósításra.

STRATÉGIAI CÉLJAINK 1. Jövőnk tervezésekor a hangsúlyt a folytonosságra tesszük. Meg akarjuk őrizni az iskola pedagógiai tevékenységének magas színvonalát, eredményességét, jó megítélését. Látványos változtatásra nem készülünk sem a struktúra, sem a nevelési-oktatási folyamatot alapvetően meghatározó

Pedagógiai program

4

összetevők tekintetében. Nagyobb teret szánunk azonban a korszerű tanulásszervezési eljárások; a kooperatív tanulás, projektmódszer, tanórai differenciálás, témahetek stb. alkalmazásának. 2. Erősíteni kívánjuk az új tanárképzési koncepcióval összhangban iskolánk modell-jellegét. A tanár szakos hallgatók számára sokszínű tevékenységi területet, tapasztalatszerző és gyakorló terepet igyekszünk biztosítani. Meg kívánjuk őrizni szerepünket a térség pedagógusainak továbbképzésében. Továbbra is rendszeresen szervezünk bemutató órákat, konzultációkat, szakmai-módszertani továbbképzéseket (alsó tagozat, idegen nyelv, innovatív módszerek, stb.). 3. Pedagógiai gyakorlatunkban nem ellentmondó, hanem egymást erősítő tevékenységként fogjuk fel a képességekhez mért legjobb teljesítmény szakmai megalapozását, ösztönzését és egyben elvárását, illetve a gyermeki kíváncsiság, alkotóképesség sajátos gondolkodásmód megőrzését és fejlesztését. 4. Célunk az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, és az ehhez szükséges motiváció és eszköztár megalapozása és fejlesztése.

AZ ISKOLA PRIORITÁSAI 1. A minden műveltségterületre érvényes magas szintű oktatás Iskolánk hagyományosan és a jövőre nézve is a minőség elvét tartja szem előtt az oktatási tartalmak és követelmények meghatározásakor, a pedagógusok kiválasztásakor és munkájuk folyamatos értékelése során. Ugyanezt fogalmazza meg elvárásként a tanulói teljesítmények és magatartásformák megítélésében. 2. Az idegen nyelvek, a természettudományos tantárgyak, az informatika, a matematika és az anyanyelv, mint a korszerű kommunikáció eszközei A nevelés és oktatás lényeges elemének tartjuk, hogy a megszerzett tudás és készségszint mellett tanulóink képesek legyenek élni az emberi kommunikáció sokszínű eszköztárával. Az anyanyelvet értő és kifejező módon használó, a művészetek nyelvi és nem nyelvi jeleit egyaránt befogadni és alkalmazni tudó, az európai nyelvi közösségben otthonos, informatikai, könyvtárhasználati és matematika ismeretekkel valamint felhasználói gyakorlattal rendelkező diákok kibocsátása a célunk. Ezen kulcskompetenciák kialakítása és fejlesztése tantárgyi keretekben, de az integráció lehetőségeit kutatva és megvalósítva történik. 3. A tanórán kívüli személyiségformáló lehetőségek megteremtése Az iskola csak úgy válhat a gyermekek szocializációjának valódi terepévé, ha lehetőséget ad személyiségük kibontására, gazdagítására az oktatás folyamatán kívül is. A sokféle tanórán kívüli tevékenységkör szituációiban megnyilvánulási formákban érdekérvényesítési, konfliktusérzékelő és -megoldó technikákban gazdagabb környezet, s így nevelő hatása erősebb és tartósabb. A szociális és állampolgári kompetencia érvényesülésének, az önálló kezdeményezőképességnek, a kockázat és a felelősség vállalásának ezek a tanórán kívüli szituációk a valódi terei. 4. Speciális programok a beilleszkedési és magatartási problémákkal küzdő tanulók részére

Pedagógiai program

5

-

a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, (nem szakrendszerű) tanórai, illetve tanórán kívüli, napközi és tanulószobai foglalkozások keretén belül egyéni, csoportos és differenciált munka és tevékenységi formák tervezése felvilágosítás és megelőzés programjának kidolgozása a tanórán és az osztályfőnöki órán a tehetséges és a hátrányos helyzetű, vagyis az átlagtól eltérő diákok helyes önértékelésének kialakítása hatékony, saját tanulási stratégiák lehetőségének révén az esélyegyenlőség megteremtése Ezen feladatok megvalósítását az iskolapszichológus támogatásával végezzük.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK A fenti feladatok ellátását magas színvonalon oldja meg a nyugodt légkörben dolgozó tantestület (58 fő) és az eredményes iskolai munka háttérfeltételeit biztosító dolgozók kollektívája (3 fő). A tantestület 48 %-a egyetemi végzettséggel rendelkezik, 3 fő megyei szaktanácsadó. Iskolánkban 18 kinevezett vezetőtanár irányítja az ötödéves tanár szakos hallgatók gyakorlatát. A tanárjelöltek gyakoroltatását alkalmanként az egyetem igényei szerint megbízási szerződéssel változó számú felső tagozatos nevelő végzi. A hallgatók természetes módon kapcsolódnak be az iskolai nevelő-oktató munkába; a tanítási órák tervezése és megvalósítása önálló joguk és felelősségük. Vezetőtanáraiktól kérhetik és megkapják az ehhez szükséges segítséget. Lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek az iskola sokszínű tevékenységformáiban. 28 fő egyetemi végzettségű és 30 fő főiskolai végzettségű tanár van. 24 tanító látja el a 12 alsó tagozatos osztály tanítói és napközis nevelő feladatát. A 18 vezetőtanár az alábbi megoszlásban tanítja a tantárgyakat: magyar

4

történelem

2

matematika

2

orosz

1

angol

3

kémia

1

biológia

1

földrajz

1

informatika

2

német

1

Miután a vezetőtanárok csak egyik szakjukat tanítják, így iskolánkban automatikusan a többi pedagógus is néhány kivételtől eltekintve csak egyik szakját tanítja. A nem vezetőtanárok (heti kötelező óraszám 22) az alábbi tantárgyi megoszlásban dolgoznak: testnevelés

2

angol

4

ének

1

technika

2

könyvtár

1

természetismeret 1

német

2

matematika

1

fizika

rajz

1

1

4 kollegánk tanítja második szakját is. Az iskolai munkát segítő technikai dolgozók megoszlása: iskolatitkár

1

gondnok

1

technikus

1

Pedagógiai program

6

Az iskolavezetés mindenkor támogatta a kollégák egyéni önképzését és a szervezett továbbképzésben való részvételét, így minden tanévben több pedagógus is él ezzel a lehetőséggel. Több kollégánk kapcsolódott be eredményesen az egyetemi oktatásba és a tankönyvírásba is. Közoktatási képzést a 6-14 éves korosztálynak nyújtunk. Ez az időszak rendkívül változatos a gyermeki gondolkodás, a személyiség kialakulása és fejlődése szempontjából. Ehhez alkalmazkodik az iskola pedagógiai programja akkor, amikor több szakaszra bontja fel az oktatási-nevelési folyamatot. Hagyományainknak és a gyakorlás igényeinek megfelelően alsó tagozaton három, a felső tagozaton három-négy párhuzamos osztályunk van. Széles merítési bázisunkat eredendően a gyakorlóiskolai jellegből is következő a tartósan magas színvonalú oktató-nevelő munkának köszönhetjük. Ezt tükrözi a továbbtanulási statisztika, amelynek adatai szerint tanulóink zöme az első helyen megjelölt középiskolában, alapvetően a város legjobb gimnáziumaiban tanulhat tovább. Eredményességüket megyei és országos versenyeken is bizonyítják. S mindezt úgy érik el, hogy közben korszerű, de egyben hagyománytisztelő, társadalmi és kulturális környezetében tájékozott, önmagával és másokkal szemben igényes fiatallá válnak. A fentiek nem csak a tantestület nevelési elképzeléseinek, de a szülők elvárásainak is megfelelnek, ezért kapunk folyamatos és nélkülözhetetlen támogatást tőlük.

DOLOGI FELTÉTELEK Jelenleg 25 osztály (696 tanuló), 12 alsó tagozatos napközis csoport (325 fő) 1 tanulószobás felsős csoport, és félévente 60-70 egyetemista és 10-12 más intézményből jött pedagógusjelölt tanul az iskolában. Ez csak úgy lehetséges, hogy minden megfelelő és még elfogadható méretű helyiség tanteremként funkcionál, valamint a 7-8. osztályok teljes szaktantermi rendszerben óráról órára vándorolnak. Az oktatás célját szolgáló helyiségek Helyiség neve tanterem

száma 21

informatikai szaktanterem

2

idegen nyelvű szaktanterem

1

természettudományi szaktanterem

2

technikaterem

2

művészeti szaktanterem

2

tornaterem

1

könyvtár-olvasóterem

1

Kiszolgáló helyiségek Helyiség neve öltöző (testnevelés órához)

Pedagógiai program

száma 2

7

szertárak

8

orvosi szoba

1

étterem (130 férőhelyes)

1

tanári szoba

1

igazgatói iroda

1

igazgatóhelyettesi iroda

1

iskolatitkári iroda

1

gondnoki iroda

1

technikai szoba

1

Sport, szabadidős tevékenységet szolgáló létesítmények kosárlabda pálya

2

kézilabda pálya

1

napközis játszótér

1

mikropálya

1

kondipark

1

A tantermek felszereltsége megfelelő. A jelenlegi taneszközállomány a pedagógia program céljainak megvalósítását lehetővé teszi. Bővítésre az Országos Taneszközjegyzék ajánlásai illetve a tanulói létszám arányában rendelkezésre álló fejkvóta és az üzemeltetési költségek összege közötti különbözet figyelembe vételével kerül sor. Az iskola sajátos érdekeit azonban az egyetem és a gyakorló intézetek egységében szemlélve fogalmazhatjuk meg. A prioritásként megjelölt irányoknak megfelelően 18 munkahelyes laboratórium segíti a nyelvi képzést. Minden diákunk tanul informatikát. Erre a célra két tanteremben hálózatba kötött 15-15 IBM kompatibilis számítógép áll rendelkezésünkre. Ezek mellett 15 számítógép segíti az oktató-nevelő és adminisztrációs munkát. Jelenleg minden gépen korlátozás nélkül elérhető az internet kapcsolat tanáraink, tanárjelöltjeink és tanulóink számára. Sikeres pályázatunk eredményeként 14 interaktív tábla is hozzájárul az információs és kommunikációs technológia, a digitális anyagok és eszközök további alkalmazásához. A könyvtárunk önálló olvasóval, szabadpolcos rendszerben működik. Az ide telepített számítógépek lehetővé teszik a teljes könyvtári rendszer szolgáltatásainak igénybevételét. A tornaterem, az udvari sportpályák és a napközis játszóudvar megfelelő teret biztosítanak a mindennapos mozgásnak és a testnevelésóráknak. Tanulóink egészségügyi ellátását orvosi rendelő, iskolaorvos és iskolapszichológus szolgálja. A speciális vizsgálatokat a város megfelelő intézményei végzik. Az 1991-ben alapított Kossuth Általános Nyelvi Alapítvány (KÁNYA) támogatói befizetésektől függően évente kb. 1 millió forintot fordít az iskolában folyó nyelvi oktatás feltételeinek javítására és a külföldi kapcsolatok ápolására. Az 1995-ben alapított Kossuth Általános Sportalapítvány (KÁSA) támogatja a tanulók táboroztatását, tanulmányi kirándulásait, korcsolyázását, úszását, és a támogatott sportágakban (kosárlabda,

Pedagógiai program

8

labdarúgás, atlétika) a versenyekre történő utaztatását, stb. Hozzájárul a sportolással kapcsolatos dologi kiadásokhoz. A „Jelenben a jövőnkért” egyesület felvállalja azokat a feladatokat, amelyeket a hagyományos iskolai keretek között nem lehet megvalósítani, a gyermekek fejlődése szempontjából azonban nagyon fontosak. A nem formális nevelés jelentőségét az alábbiak indokolják: 1. Társadalmi igény, hogy az iskola a gyermekek szabadidejében is hasznos és fejlesztő foglakozásokat biztosítson. 2. Előtérbe került a készségek, képességek, kompetenciák fejlesztése, amely a sajátos nevelési igényű gyermekek (tehetségesek és hátrányos helyzetűek) esetében nagyobb hangsúlyt kap. 3. Az iskolai közösség a társadalmi beilleszkedés elősegítésének színtere. Formái: 1. tanórán kívüli nevelési keretek (szakkör, kirándulás, tábor, egyéb élménypedagógiai formák népszerűsítése és támogatása) 2. tehetséggondozás (fejlesztő foglalkozások, versenyek szervezése) 3. egészséges és környezettudatos életmódra nevelés (előadások, foglalkozások, projektnapok) 4. kulturális örökség és hagyományőrzés változatos formái (egész éves iskolai program támogatása)

REFERENCIA-INTÉZMÉNYI FELADATOK Alapelvek: 1. felkészültünk a szolgáltatói szerepkör ellátására 2. tapasztalatainkat szeretnénk megosztani a partner intézményekkel, a hálózati rendszer résztvevőivel 3. nyitott, együttműködő intézményként betekintést engedünk a munkánkba 4. a szolgáltatással kapcsolatos eredményeket folyamatosan frissítjük, a honlapon közzétesszük Célok: 1. lehetőséget adunk innovatív intézményünk megismerésére 2. célunk továbbá, mint referencia iskola az oktató-nevelő munka megújítása, a mentori attitűd erősítése 3. a felnőttképzési ismeretek beépítése a mindennapi gyakorlatba 4. hálózati, közösségi lét erősítése 5. átvehető mintákat kívánunk adni azoknak az intézményeknek, akik erre igényt tartanak Tárgyi feltételek: 1. az iskolai könyvtár váljon olyan multifunkcionális intézménnyé, amely a feladatok ellátását biztosítja Pedagógiai program

9

2. informatikai eszköztár fejlesztése

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS IRÁNYÍTÁS 2008 elejéig iskolánkat a prágai központú Nemzetközi Oktatási Társaság minősítette „Nagyon magas szakmai szinten működő, minőségi intézmény”-ként. A fenntartónk által kötelezően előírt minőségirányítási rendszer bevezetése a fenti szolgáltatást feleslegessé tette, ezért a megalakult minőségirányítási csoport vezetésével elkezdtük az új minőségirányítási rendszerünk bevezetését. Az iskolánk minőségirányítási programja a pedagógiai program melléklete, a pedagógiai munka ellenőrzését a köznevelési törvény szerint külső szakértők végzik.

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A NAT kiemelt fejlesztési feladataival összhangban segítjük a tanuló személyiségfejlődésének kibontakozását, tiszteletben tartva annak egyedi jellemzőit, különös tekintettel az alábbi területekre: 1. Megtalálja helyét a családon kívül eső társadalmi közegben, iskolai, regionális, nemzeti, emberi környezetében. 2. Megismerje önmagát, körvonalazódjon identitástudata, képessé váljon az önérvényesítésre anélkül, hogy társai hasonló törekvését gátolná, legyen toleráns a többiekkel, a felnőttekkel, a mássággal szemben. 3. Kialakítsa saját értékrendjét beépítve és elfogadva a számára közvetített - önálló választásaival, döntéseivel szelektált - hagyományos értékeket. 4. Szert tegyen egy olyan viselkedéskultúrára, konfliktustűrő- és vagy megoldó képességre, amely megkönnyíti számára a strukturált közösségekben való létezést. 5. Belsőleg motiváltan vegyen részt az ismeretelsajátítás folyamatában, alakuljon ki érdeklődési köre, mely segíti őt a pályaválasztásban, legyen képes képességeinek megfelelő teljesítményre. Ezt a motiváltságot, a tudás iránti vágyat a tanulás hatékony módszereinek elsajátításával párhuzamosan tudjuk elérni. 6. Fejlődjön értelmi és érzelmi (szociális) intelligenciája, törekedjen testi és lelki egészségének megőrzésére, ismerje meg a stresszel való megküzdés lehetőségét. 7. Fejlődjön kreativitása, alkotóképessége, követelményeinek színvonala.

fantáziája,

önmagával

szemben

támasztott

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 1. Kommunikációs képességének fejlődésével párhuzamosan az iskola szereplői legyenek képesek társas kapcsolatok kialakítására és fenntartására.

Pedagógiai program

10

2. Az emberi együttélés normáit elsajátítva tudjon beilleszkedni szűkebb és tágabb környezetébe, alakuljon ki együttműködési készsége a kortárscsoporton belül, illetve más közösségek tagjaival. Eközben szerezzen jártasságot a demokratikus játékszabályok szerinti hatékony érdekérvényesítésben. 3. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt és ismerje meg és tartsa tiszteletben ezeket. Legyen képes megtalálni a helyét – magyarságát megőrizve – az európai államok közösségében. Fejlődjön nemzeti identitástudata és az iskola kínálta lehetőségeken belül, vegyen részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. 4. Fejlesztjük a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartását. 5. Ösztönözzük diákjainkat közvetlen környezetük értékeinek megőrzésére, gyarapítására. Tágabb értelemben természeti környezetük védelmére, a környezettudatos magatartásra. Az oktatás és nevelés iskolánkban megszervezett gyakorlatában mindez nemcsak célként, hanem elvárásként is megjelenik tanulóinkkal szemben, hiszen az iskolába belépő gyermek számára biztosított esélyegyenlőség nemcsak lehetőséget kínál, hanem kötelezettséget is jelent.

A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI A pedagógus fontosabb tevékenységeinek összefoglalása 1. A pedagógus munka alapdokumentuma a nevelőtestület által kialakított és elfogadott pedagógiai program. Ezt figyelembe véve a szaktanár az iskolai, munkaközösségi és saját ütemtervei szerint önállóan végzi munkáját. 2. Elvégzi a tanítási és a délutáni órák (pl. szakkör) megtervezésével, előkészítésével és vezetésével kapcsolatos nevelési-oktatási feladatokat. Az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti. 3. A tanórákat az órarend szerinti rendben, pontosan tartja meg. 4. Munkáját felelősséggel és önállóan a tanmenetben megtervezi, két hetet meghaladó lemaradását jelenti a munkaközösség-vezetőnek. 5. A tanítási óráira és tanórán kívüli foglalkozásaira lelkiismeretesen felkészül. 6. Szaktárgyától függetlenül a helyes, szép magyar beszédre, helyesírásra nevel. 7. Gondoskodik arról, hogy minden tanuló – ha különböző ütemben is – megszerezze az alapkészségeket és a képességeinek megfelelő ismereteket. 8. Az osztályban tanító nevelőkkel közösen oldja meg a tanulókkal kapcsolatos problémákat, teendőket. Rendszeresen kicseréli tapasztalatait, észrevételeit. Szükség esetén kollégái tanácsát kikéri. 9. Folyamatosan ellenőrzi és értékeli tanítványai munkáját. 10. Két héten belül kijavítja a megíratott dolgozatokat, és az eredményeket ismerteti a tanulókkal. 11. A tanulók érdemjegyeit 14 napon belül, a tanulói mulasztásokat és az elvégzett tananyagot 8 napon belül beírja az elektronikus napló megfelelő rovataiba.

Pedagógiai program

11

12. A megíratott és kijavított nagydolgozatokat - a diákoknak és szüleiknek történő bemutatás után köteles egy évig megőrizni. 13. Az esetleges bukásról - legalább egy hónappal az osztályozó konferencia előtt, az ellenőrző útján, vagy levélben - értesíti az érintett tanuló szüleit. 14. Nevelő és oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségük fejlődéséről. 15. A munkatervben meghatározott időközönként, félévente egy délutáni és kéthetente egy délelőtti fogadóórát tart. 16. Részt vesz a tanári megbeszéléseken, értekezleteken és konferenciákon. 17. Beosztás szerint - az előírt szabályok figyelembe vételével - ellátja az iskolai ügyeletekből (tanulmányi versenyek, vizsgák, iskolai rendezvények) rá jutó részt. 18. Külön utasításra - beosztás szerint - a hiányzó kollégákat helyettesíti. 19. Részt vesz a baleset- és tűzvédelmi oktatáson, az előírásokat betartja. 20. Szolgálati titoktartási kötelezettség vonatkozik rá, amely kiterjed a tanulók iskolai és azon kívüli helyzetére, családi jogállására vonatkozóan, illetve az iskolai, a nevelőtestület belső életére vonatkozó kérdésekre, információkra. 21. Gondoskodik a szociális segítségre szoruló, hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyerekek segítéséről. Együttműködik az iskolában dolgozó gyermek - és ifjúságvédelmi felelőssel. 22. Fejleszti szaktárgyi, módszertani és pedagógiai ismereteit, hétévente részt vesz a kötelező továbbképzéseken és teljesíti az előírt krediteket. 23. Ellátja az igazgató vagy helyettesei utasítására az előírt - oktatással illetve neveléssel összefüggő egyéb feladatokat (pl. szükség esetén: ügyelet). 24. Részt vesz az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken.

AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI Iskolánkban továbbra is fontosnak tartjuk az osztályfőnök szerepét és az osztályfőnöki órák beépítését a tantárgyi struktúrába. Az emberismeret műveltséganyaga nagyrészt ebben a keretben kerül feldolgozásra, a pályaorientáció, a szülővel való kapcsolattartás, az adminisztráció is az osztályfőnök feladata. Az osztályfőnöki órákon tematikus rendben folyik: 1. a személyiségfejlesztést célzó életszerű helyzetek feldolgozása; a nyitottság, önkifejezés fejlesztése, az empátia, a tolerancia és a hazafiság értékként való érvényesítésével, 2. tanulási módszerek megismertetése, különös tekintettel az egyéni, a csoportos és a kooperatív munkára, 3. felkészítés az IKT kulturált és hatékony használatára,

Pedagógiai program

12

4. a társas kapcsolatokra, a konfliktusok kezelésére és megoldására való felkészítés, 5. az egészséges életmódra és életvitelre nevelés, 6. felkészítés a felelős állampolgári szerepre, a társadalmi normák betartására, 7. az önismeret, a mások megismerése, az öntevékenység kibontakoztatása, a tehetséggondozás, amely segíti a gyermek és a szülők pályaválasztással kapcsolatos döntését (önismeret, önkontroll, önfejlesztés igénye), 8. pályaorientáció: az egyén szerepe és felelőssége az életpálya tervezésében, az élethosszig tartó tanulás szerepe a sikerben. A tanárjelöltek nevelési és tanítási gyakorlataik során bekapcsolódnak az osztályfőnök munkájába korszerű pedagógiai, pszichológiai és szociológiai ismereteikkel, méréseikkel és elemzéseikkel.

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE BEILLESZKEDÉSI,

MAGATARTÁSI

NEHÉZSÉGEKKEL

ÖSSZEFÜGGŐ

PEDAGÓGIAI

TEVÉKENYSÉG A tanulók magatartásbeli problémáinak hátterében gyakran életkori sajátosságok állnak: feltűnési vágy, kiegyensúlyozatlan érzelmi-indulati élet, az intellektuális és érzelmi fejlődés diszharmóniája, önértékelési zavar, a tekintély megkérdőjelezése stb. A problémák azonban sok esetben mélyebben gyökereznek: a családban (válás, a szülők túlterheltsége, esetleg munkanélküliség, illetve az ennek következtében kialakuló szeretethiányos állapot). Feladataink: 1. A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása. 2. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. 3. A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése. 4. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. A zavarok jelentős része megoldható személyes elbeszélgetéssel, a szülő és a tanár együttműködésével, az osztályfőnök kezdeményezésére az osztályban tanítók konzultációjával. Lehetőség szerint az osztályközösség segítségét is igénybe kell venni, ezzel is erősítve bennük az összetartozás érzését, illetve az empátiát. Súlyosabb esetben célszerű szakember segítségét kérni. A szakember véleményezése alapján iskolánkban a megjelölt óraszám keretében fejlesztő foglalkozásokat tartunk szakember segítségével.

A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tehetséggondozás a szakkörökön, a csoportbontás lehetőségével élve a tanórákon, a versenyekre való ösztönzés és felkészítés felvállalásával, a szükséges feltételek biztosításával valósul meg. A szaktanárok, osztályfőnökök gondoskodnak a tehetségfejlődést megnehezítő vagy akadályozó hiányosságok feltárásáról, a tehetségígéretek azonosításáról. Pedagógiai program

13

Az iskola minőségbiztosítási programja részletesen foglalkozik e két terület célkitűzési- és tevékenységrendszerével. A tanórán kívüli oktatás és nevelés változatos formáit kínáljuk kötelező illetve választható lehetőségként. Kiemelt szerep jut az alsó tagozatos napközis csoportokban folyó szakmai és nevelőmunkának. Az ötödik évfolyamon tanulószobai foglalkozáson biztosítunk korrepetálást és felügyeletet. A rendszeres, szisztematikusan összeállított szabadidős programsorozat osztályok közötti pontszerző versengéssel is motiválja az érdeklődési területek alapján alkalmilag szerveződő csoportokat. Felzárkóztatás, tehetséggondozás folyik szakköri keretekben és sportkörökben is, versenyekre, pályázatokra való felkészítésben, korrepetálásokon. A séták, színház- és mozilátogatások, kirándulások, táborok részben a tananyaghoz kapcsolódva, azt kiegészítve a tanulás, az önművelés, az ismeretek alkalmazásának készségeit fejlesztik azon túl, hogy a szabadidő kulturált eltöltésére is mintát adnak. Kulturális bemutatók szervezésével lehetőséget adunk a gyermekeknek a kreatív, sok esetben művészi önkifejezésre. Hasonló lehetőséget nyújt számukra a hagyományos iskolai ünnepségeken való szereplés (tanévnyitó- záró, Kossuth-nap, március 15. stb.). A nyolcadikosok számára rendezett tánciskola a mozgáskultúra fejlesztése mellett az emberi kapcsolatteremtésnek a lehetőségeit mutatja meg. A diákönkormányzat a korosztálynak megfelelő szinten és keretekben az állampolgári szerepre készít fel, illetve érdeklődési körökön alapuló mozgalmi életet szervez, ápolja és támogatja az iskolai hagyományokat. Meggyőződésünk, hogy mindezek önmagukban is jelentősek, de igazán modellként hatnak a gyerekekre. A közösséghez, az iskolához, a városhoz való tartozás és az iránta való felelősség érzését táplálják a tanulókban.

A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM A felzárkóztatás az iskolába bekerült gyermekek esélyegyenlőségének megteremtését szolgálja; komplex, nagy körültekintést igénylő pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. Csoportos és egyéni korrepetálásokon, irányított és ellenőrzött otthoni munkával minden évfolyamon folyamatosan, de különösen az alsó tagozaton illetve az ötödik (a tanulószoba keretében) és nyolcadik évfolyamon (felvételi előkészítő foglalkozások során) történik.

SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 1. Az iskolavezetés gondoskodik a gyermek és ifjúságvédelmi felelős kijelöléséről, feladatkörét az iskolai SzMSz 8. számú melléklete tartalmazza. 2. Az osztályfőnökökkel együtt naprakész információval rendelkezik a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókról, feltáró és felvilágosító tevékenysége során tájékoztatja az érdekelteket az iskolán belüli és iskolán kívüli szociális juttatások lehetőségeiről. 3. Kapcsolatot tart a szakszolgálati intézményekkel. Pedagógiai program

14

4. Drog- és bűnmegelőző programokat szervez. 5. Alkalmanként a KÁSA, a Szülői munkaközösség kirándulási támogatást nyújt, melyet a szülők írásban igényelhetnek. 6. Az iskola a nyelvi alapítványán keresztül, valamint a nemzetközi együttműködési projektekre benyújtott pályázatokon nyert összegek utazási célra történő felhasználásával támogatja a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók bekapcsolódását a nemzetközi diákcserékbe. Nevelőmunkánkban fontosnak tartjuk, hogy tanulóink egészséges, kulturált körülmények között végezhessék munkájukat. Iskolánk biztosítja a rendszeres orvosi ellenőrzést, melyet az iskolaorvos végez, illetve évi két alkalommal fogászati ellenőrzésen is részt vesznek tanulóink. Pedagógusaink oktató-nevelő munkájuk során védik, és tiszteletben tartják a tanulók személyiségi jogait. A jogok megismerésének és gyakorlásának színtere az iskolában működő diákönkormányzat. Munkánk során a megelőzést tekintjük kiemelt feladatnak. Szaktanáraink, osztályfőnökeink tantárgyaik keretében átadják a testi-lelki egészség megőrzéséhez szükséges ismereteket, s ezek elsajátításáról osztályfőnöki órákon, szabadidős programokon, diákönkormányzati rendezvényeken gyakorlatban adnak számot tanulóink.

A GYERMEK-ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A gyermek-és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának feladata. Kiemelt szerepük van azonban az osztályfőnököknek, akik rendszeresen figyelik a tanulók fejlődését – megelőző, felvilágosító munkát végeznek. Az osztályfőnökök kapcsolatot tartanak a családdal, az ifjúságvédelmi felelőssel, és rajta keresztül a megfelelő ifjúságvédelmi szervezetekkel. A pedagógusok kötelessége, hogy figyelembe vegyék a tanulók egyéni képességeit, segítsék a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Iskolánk alapvető célja, hogy biztosítsa minden tanuló számára a fejlődéséhez szükséges feltételeket, azokat a lehetőségeket, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tanuló képességeit kibontakoztathassa, hátrányait leküzdhesse.

A TANULÓK JOGAI AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATAIBAN A Diákönkormányzat és képviselői 1. Iskolánk diákképviseletének testülete a diákönkormányzat (DÖK), mely a jogszabályokban meghatározott keretek között döntési, egyetértési és véleményezési jogkörrel rendelkezik. 2. Az osztályok minden tanév szeptember 20-áig megszervezik és lebonyolítják a DÖK osztályképviselők választását. A tisztségviselők adatait eljuttatják a DÖK segítő tanárnak. 3. A DÖK segítő tanártól kapott információkat, felhívásokat a titkárok osztályfőnöki órán ismertetik. 4. A felmerült problémákat, javaslatokat a tisztségviselők a DÖK közgyűlés elé tárják. A képviselők minden megbeszélésen, közgyűlésen személyesen megjelennek, és tevékenyen kiveszik részüket az ott folyó munkából.

Pedagógiai program

15

KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI A SZÜLŐK, A TANULÓK, A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KÖZÖTT Az iskolában szülői szervezet működik: Szülői Munkaközösség. Működési szabályzatát a SzMSz 13. számú melléklete tartalmazza. 1. Minden szülőnek joga van betekintést nyerni az iskola alapdokumentumaiba (Pedagógiai program, helyi tantervek, SzMSz, Házirend stb.). Ezen dokumentumok elérhetők az iskola honlapján is. 2. Közvetve és közvetlenül is véleményt nyilváníthat az oktatással és neveléssel összefüggő kérdésekben. 3. Részt vehet minden nyilvános rendezvényen, ünnepélyen vagy ünnepi megemlékezésen (gálaműsorok, karácsonyi hangverseny, március 15., sportversenyek). 4. Nyílt napokon betekintést nyerhet az osztályokban, csoportokban folyó munkába. 5. Kölcsönös előkészítés és megállapodás alapján lehetőséget adunk szülő-tanár fórum, alapítványi bál, szülő-tanár ismerkedési est, családi sportnap, stb. rendezésére.

A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL – NKT. KERETEI KÖZÖTTI – HELYI SZABÁLYAI Az tanulók felvételét és átvételét más iskolából a SzMSz XIII. fejezete szabályozza „A tanulók felvétele” cím alatt. A továbbhaladás feltétele, hogy a kerettantervek alapján elkészülő helyei tantervekben meghatározott, a továbbhaladás feltételeként szereplő követelményeket a tanuló teljesítse. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 24. §-ának (7) bekezdése szerint, ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Az adott évfolyam megismétlésére a sikertelen javítóvizsga után, illetve a szülő kérésére ettől függetlenül is sor kerülhet. A tanuló kilépése az iskolából bármely évfolyamon a törvényben meghatározott módon megy végbe.

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegélynyújtás állampolgári kötelesség, de a kötelességérzet kevés, ha nincs meg a hozzáértés. Az emberek többsége először a vezetői tanfolyamon találkozik az elsősegélynyújtási ismeretekkel, így az általános iskolás korosztály számára ez szinte teljesen kimarad. Életünk során bárki lehet bajbajutott, és előfordulhat, hogy az élete múlik egy segítő kézen. Ezért ezeket az ismereteket már ennek a korosztálynak is oktatni kell.

Pedagógiai program

16

Ha időben bevonjuk a segítségadás lehetőségeibe a gyerekeket is, akkor éles helyzetben nemcsak az ijedtséget élik át, hanem esetleg érdemben segíteni is tudnak. Ahhoz, hogy valaki megfelelő elsősegélynyújtó legyen, tudnia kell: 1. mi a megfelelő viselkedés egy baleseti helyszínen, 2. felismerni a tüneteket, elváltozásokat, 3. segítséget hívni, 4. szakszerűen elsősegélyt nyújtani. Természetesen a korosztályától elvárható módon. Az általános iskolák tanulói számára nagyon fontos a szemléletes, játékos, sok gyakorlási lehetőséget adó oktatás a hatékony segítségnyújtás elsajátításához. Az oktatás során célravezetőbb, ha kiscsoportokban történik a foglalkozás! Évfolyamok szerinti oktatási terv: 1. Alsós évfolyamok: Ez a korosztály még nagyon hamar megijed veszélyhelyzetek esetén, ha felismeri. Mindenképpen nagyon fontos, hogy a legszélesebb körben, életszerű helyzeteket demonstráló játékok segítségével készítsük fel őket arra, hogy a tőlük elvárható módon helyesen cselekedjenek ilyen esetekben. Feladat: -

veszélyhelyzet felismerése, segítséghívás megtanítása (bármilyen felnőtt segítsége)

Módszerek: -

szituációs feladatok

-

szemléltetés ábrákkal, kisfilmekkel

-

hogyan hívjon segítséget

-

esetleg mentőhívás gyakorlása

2. Felsős évfolyamok: Ezen korosztály már bevonható sérülések ellátásában is, hiszen az elsősegélynyújtó versenyek tapasztalatai alapján jól látszik, hogy nagyon ügyesen helytállnak a legkülönbözőbb feladatokban. Ez persze újabb feladatokat ad az oktatás tekintetében. Fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy mit kell tenni ilyen típusú stresszhelyzetben, hogyan vigyázzon saját egészségére, mik a segítő beszélgetés módjai, honnan ismerheti fel a veszélyt jelző jelzéseket, stb. a) Ötödik - hatodik évfolyam: Feladat: -

veszélyhelyzet felismerése (nemcsak a sérülések, hanem a további károsodások okozójának a felismerésére is kiterjed)

-

saját védelmének módjai

Pedagógiai program

17

-

látható sérülések felismerése, esetleg ellátása (pl.: vérzések, törések)

-

mentőhívás, segítséghívás

-

újraélesztés elméleti alapjainak elsajátítása

Módszerek: -

helyzetgyakorlatok

-

szemléltető eszközök használata

-

gyakorlási lehetőség a sérülések ellátására

b) Hetedik évfolyam: Feladat: -

veszélyhelyzet felismerése (nemcsak a sérülések, hanem a további károsodások okozójának a felismerésére is kiterjed)

-

saját védelmének módjai

-

látható sérülések felismerése, esetleg ellátása (pl.: vérzések, törések)

-

egyes műfogások elsajátítása

-

stabil oldalfektetés megtanulása

-

újraélesztés elméleti alapjainak elsajátítása

-

mentőhívás, segítséghívás

Módszerek: -

helyzetgyakorlatok

-

szemléltető eszközök használata

-

gyakorlási lehetőség a sérülések ellátására

c) Nyolcadik évfolyam: Feladat: -

veszélyhelyzet felismerése (nemcsak a sérülések, hanem a további károsodások okozójának a felismerésére is kiterjed)

-

saját védelmének módjai

-

egyes műfogások elsajátítása

-

stabil oldalfektetés megtanulása

-

látható sérülések felismerése, esetleg ellátása (pl.: vérzések, törések)

-

mentőhívás, segítséghívás

-

mivel valószínűsíthető, hogy egyes gyerekek testi adottságai lehetővé teszik, ezért az újraélesztés folyamatát gyakorlatban is elsajátíthatják

Pedagógiai program

18

Módszerek: -

helyzetgyakorlatok

-

szemléltető eszközök használata

-

gyakorlási lehetőség a sérülések ellátására

A foglalkozások alkalmával lehet látogatást szervezni a helyi Vöröskeresztes Oktatási Központba, Mentőállomásra.

AZ ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ÉS FORMÁI Cél: 1. minden tanuló saját lehetőségeinek optimumáig jusson el értelmi, érzéki, testi fejlődésében 2. feltárni, hogy az adott időszak alatt: a) milyen szinten áll a tanuló fejlődése a tantervi követelményekhez, önmagához képest b) mely készségei, képességei alakultak már ki c) mely területen, milyen fejlesztésre van szüksége Alapelveink: 1. Érthető, kidolgozott követelményrendszer adjon alapot. 2. Az értékelés legyen pozitív a tanulói személyiség fejlesztésének érdekében. 3. Adjon útmutatást az egyén fejlesztésének stratégiájához. 4. Megbízható, érvényes, folyamatosan követő mérések alapozzák meg. 5. Az értékelés szolgálja a tanuló önértékelésének, tanulási motivációjának fejlődését is. 6. Sokféle, gazdag eszközrendszer alkalmazása. 7. A tanulási folyamatban együttműködő szereplők hatékony kapcsolattartását biztosítsa. Szempontjaink: 1. Az értékelés vegye figyelembe az érzékszervek fejlettségi állapotát, az egyéni különbségeket. 2. Tartalmazza a) a tanuló saját, megelőző teljesítményéhez képest a fejlődés mértékét, irányát, b) a tanuló tanuláshoz való viszonyát, c) a gondolkodási műveletekben való gyakorlottságot, d) az iskolai tevékenységek szabályainak követését, e) az ismeretek követelményeknek megfelelő alkalmazását. 3. Tartalmazzon javaslatokat ezek fejlesztésére. 4. Vegye figyelembe a tanulók, szülők véleményeit, megjegyzéseit, meglátásait.

Pedagógiai program

19

ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSI FORMÁK 1. Szöveges értékelés Az 1. évfolyam tanulói félévkor és év végén, a 2. évfolyam tanulói félévkor szöveges értékelést kapnak. Ez a tanév során folyamatosan, a félévek végén összegző módon történik, és a magatartásra, szorgalomra, ill. a tanulmányi fejlődésre vonatkozó megállapításokat tartalmazza. Kiemeli a kiváló (tantárgyi dicséret, dicséret) és az esetleges gyenge teljesítményt. Ez az értékelés kifejezi, hogy a tanuló kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt vagy felzárkóztatásra szorul. Ez utóbbi esetben a szülő tájékoztatást kap arról, hogy milyen jellegűek a lemaradások, és a felzárkóztatáshoz melyek a további lehetőségek. A szülők tájékoztatása a tájékoztató füzet, az értékelő lapok segítségével fogadóórákon, szülői értekezleteken, szükség esetén egyéb formában valósul meg. 2. Értékelés érdemjeggyel A 2. évfolyam második félévétől a tanulmányi teljesítményt érdemjeggyel osztályozzuk. Az érdemjegyek és osztályzatok a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A kiemelkedő teljesítményt tantárgyanként félévkor dicsérettel (d), a tanév végén kitűnő minősítéssel értékeljük. A folyamatos értékelés iskolánkban alkalmazott módszerei: a korosztálynak megfelelően állandó szóbeli értékelés a tanítási órán, az adott tananyag számonkérése szóbeli vagy írásbeli felelet formájában, nagyobb téma lezárását témazáró dolgozat vagy szóbeli számonkérés követi. Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés aránya megfelelő legyen, illetve az érdemjegyek száma minimálisan az adott tantárgy ciklusonkénti óraszámával azonos mennyiségű legyen. A házi feladatok ellenőrzése folyamatosan történik. Az egyéni teljesítmények értékelése érdemjeggyel vagy egyéb speciális formában is lehetséges /jutalmazás, szaktanári dicséret és figyelmeztetés, félévkor és a tanév végén tantárgyi dicséret vagy figyelmeztetés, nevelőtestületi dicséret, oklevél, díszoklevél és plakett/. A szülők tájékoztatása folyamatosan az ellenőrző könyv és az elektronikus napló segítségével, valamint a ciklusonkénti szaktanári fogadóórákon, összevont szaktanári fogadóórákon és szülői értekezleteken, szükség esetén egyéb formákban valósul meg. 3. A magatartás értékelésének szempontjai -

viselkedésének, személyiségének figyelembevételével

-

viszonya a társaihoz, felnőttekhez

-

reális önismeret, törekvés a csoport által is elfogadott énkép kialakítására

-

a fontosnak tartott emberi értékek ismerete, azok érvényesítése emberi kapcsolataiban

-

az együttélés szabályainak ismerete és alkalmazása

Pedagógiai program

20

-

viszonya a csoporthoz, csoportokhoz

-

beilleszkedés az osztályba, vagy egyéb szervezett csoportba, figyelembe véve a gyermek egyéniségének sajátos értékeit

-

együttműködés a közös programokban, feladatok vállalása és teljesítése

-

részvétel a diákönkormányzat munkájában

-

alkalmazkodás az iskola rendjéhez, követelményeihez (a Házirend betartása, a tanuló magatartása tanórán, tanórán kívül)

4. A szorgalom értékelésének szempontjai -

a tanuló teljesítményei – képességeihez viszonyítva

-

otthoni munkavégzése

-

felkészülés a tanórákra

-

eredményes tanulási módszer kialakítása

-

a követelményeken túlmutató, önálló ismeretszerzést igénylő feladatok vállalása

-

igénye a tudás megszerzésére

-

részvétel a tanulmányi versenyeken

-

munkavégzés a tanórákon

-

aktív részvétel a közös munkában

-

önálló, alkotóképes tanórai tevékenység

-

érdeklődése a tananyag iránt

-

törekvése a felzárkózásra

-

felszerelésének, munkatermékeinek esztétikus formája

5. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek a) Olyan rendszer kidolgozására törekedtünk, ami a tanulók (1-8-ig) számára könnyen megérthető és végrehajtható, a mérést végző pedagógus számára pedig reálisan és egyértelműen (centiméterrel és stopperórával) mérhető. Törekedtünk a felesleges és megterhelő adminisztráció elkerülésére. Az értékelésben a tanulók önmagukhoz viszonyított fizikai teljesítményét kívánjuk figyelemmel követni. b) A HUNGAROFIT felméréseit választottuk. -

hasizom

-

hátizom

-

fekvőtámasz

-

helyből távol

-

Cooper teszt

Pedagógiai program

21

A TANTÁRGYAK RENDSZERE A NAT kötelezően előírt tartalma a fentebb említett célkitűzéseknek megfelelően kiegészül a helyi tantervben jóváhagyott mértékben.

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Az anyanyelv az emberi gondolkodás és kommunikáció legalapvetőbb eszköze, ugyanakkor önálló rendszerként elsajátítandó ismeret, melynek folyamatos tudatosítása visszahat a gondolkodási és kommunikációs készségek fejlődésére, alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában. Emellett minden műveltségterület esetében, sőt a mindennapos viselkedésben is döntő az anyanyelv kultúraközvetítő szerepe. Az anyanyelv tanításának célja: -

Rendszeres nyelvtani ismeretek közlése, gyakoroltatása, tudatosítása funkcionális és összehasonlító szemlélettel.

-

A szóbeli és írásbeli kifejezőkészség fejlesztése (különös figyelemmel a helyesírásra): egyre bonyolultabb gondolati tartalmak közlésére és megértésére, az adekvát nyelvi forma megtalálására legyen alkalmas.

-

Szerezzen jártasságot a művészi kommunikáció jelrendszerében, képi világában.

-

Magas szintű anyanyelvi tudás a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarkköve.

-

Írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IKT különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkalmazását.

Az irodalom jelentősége túlmutat a tantárgyi kereteken: az emberi kultúra hordozójaként esztétikai kategóriákkal megközelíthető művészet. Sajátos eszköz-és jelrendszerével gazdagítja a személyiség élményvilágát a megismerés és az érzelmek szintjén. Alakítja és fejleszti az átélés és a megértés képességét. Az irodalom tanításának célja: -

Nemzeti irodalmunk jelentős, az életkori sajátosságoknak megfelelő alkotásainak megismertetése műközpontú, a szöveg értelmezésén, újraértelmezésén, élményszerű feldolgozásán keresztül.

-

A világirodalmi háttér felvillantása, nyolcadik évfolyamon néhány reprezentáns mű olvasása.

-

Az értő befogadáshoz és elemzéshez szükséges esztétikai kategóriák megismertetése: poétikai, stílustörténeti fogalmak, a költői nyelv eszközei

-

Az irodalmi szintű önkifejezés alapvető szóbeli és írásbeli közlésformáinak bemutatása és alkotó reprodukálása.

-

A művek igazságtartalma, megformáltsága, esztétikai igényessége eszköz a személyiség formálásában.

-

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot.

Pedagógiai program

22

Az iskola prioritásainak megfelelően a kerettanterv tartalmazza egy emeletszintű anyanyelvi kommunikációs és irodalmi program megvalósulásának lehetőségét. Kellő jelentkezés esetén humán osztályt is indítunk.

IDEGEN NYELVEK Iskolánkban a tanulók egy vagy két idegen nyelvet sajátíthatnak el. Az első idegen nyelv tanulását második osztályban kezdik, majd ötödiktől emelt óraszámban folytatják. Ekkor választhatnak – a specializációtól függően – második idegen nyelvet. Első nyelvként az angolt vagy németet választhatják. Az oktatási folyamat nyolcadik évfolyamon a B1 nyelvi szintre juttatja el a gyerekeket. A második nyelv lehet az angol, német vagy orosz. A heti óraszám lehetővé teszi, hogy a tanuló képes legyen anyanyelvi területen a hétköznapi kommunikáció szintjén megértésre és önkifejezésre az A1+/A2- nyelvi szinten. Megalapozza és előkészíti a második idegen nyelv középiskolai oktatását. Az alkalmazott módszerek és technikák a korosztálynak megfelelően folyamatosan változnak, párhuzamosan a gyermeki megismerés és önkifejezés egyre táguló igényével. A második évfolyamon szóbeli bevezetés történik. A harmadik évfolyamon kezdjük az írásbeli készségek fejlesztését. Játékossággal, a nyelvi blokkok, frázisok elsajátításával, az artikulációs bázis kialakításával az érzelmi azonosulást kívánjuk elérni a későbbi tudatos nyelvhasználathoz. Az 5-8. évfolyam során bontott csoportban a kommunikatív szellemű tankönyvek, kiegészítő anyagok és a modern infokommunikációs eszközök segítségével rendszerezett nyelvi és civilizációs ismereteket szereznek. Külkapcsolataink révén és a Kossuth Általános Nyelvi Alapítvány támogatásával törekszünk arra, hogy a gyerekek egyre szélesebb körének legyen lehetősége külföldi csereprogramok vagy nemzetközi együttműködés keretében gyakorolni a tanult idegen nyelvet.

MATEMATIKA A matematika tanításának alapvető célja a matematikai gondolkodás kialakítása és fejlesztése

-

a problémamegoldó képesség és érzékenység, a divergens gondolkodás és a diszkusszió készségének megalapozása a logikus, rugalmas, kreatív gondolkodás együttes fejlesztése a szövegértés, matematikai modellalkotás, absztrakciós készség kialakítása -

szilárd és alkalmazásképes ismeretrendszer felépítése. Fokozatosan alakuljon ki a fogalomrendszerek felépítésének, bővítésének és átszervezésének képessége. Legyenek képesek a feladat megoldásához szükséges ismereteket felidézni, konkretizálni, új helyzetekre átfogalmazni, alkalmazni. Az ismeretszerzés során fejlődjön kitartásuk, akaraterejük, ezzel párhuzamosan képzelőerejük, képi gondolkodásuk és térszemléletük.

Pedagógiai program

23

-

A matematikai tartalom és gondolkodás esztétikájának felismertetése a tantárgyi tevékenységekben: egzaktság, teljesség, rendszerezettség, tömörség, áttekinthető és eredeti gondolatmenet. Törekedjenek az esztétikus írásbeli munkára, fogalmi és nyelvi szabatosságra. Fejlődjön az érveken alapuló vitakészségük.

-

Váljon meggyőződésükké, hogy a matematika a valóságot tükrözi, ezért értékes és hatékony eszköze az összefüggések feltárásának, a gyakorlati problémák megoldásának. Ugyanakkor fontos a modellek érvényességi körének és gyakorlati alkalmazhatóságának eldöntését segítő képességek fejlesztése.

Tehetséges tanulóink számára az emelt szintű matematika tanulásának lehetőségét is biztosítjuk, ahol kreatív személyiség tulajdonságaikat még hatékonyabban kívánjuk fejleszteni.

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK A műveltségterület részterületei több tantárgy elemeként jelennek meg. 1-4. osztályban az olvasás, a környezetismeret tantárgy és az osztályfőnöki munka része. A társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek az 5-6. évfolyamon a társadalomismeret, 7-8. évfolyamon a történelem, illetve az osztályfőnöki órák és a földrajz keretében; az emberismeret az osztályfőnöki, a történelem és a biológia tantervében kap helyet.

TÁRSADALOMISMERET Az emberiség és a magyar nép fejlődésének fontos állomásait többtényezős struktúrákban modellszerűen ismerik meg a gyermekek. Egy-egy korszak gazdasági-társadalmi berendezkedését, szellemi életét, életmódját élményszerűen, az önálló ismeretszerzés, véleményformálás lehetőségével élve tanulmányozzák. A tananyag feldolgozásának ez a módja lehetőséget ad az irodalomtanítással a tantárgyi koncentrációra. Az oktatás célja -

alapvető fogalomrendszer elsajátítása, összefüggések meglátása, térben és időben való tájékozódás kialakítása

-

a helytörténet, a nemzeti és egyetemes történelem összefüggéseinek megláttatása

-

az európai humanista értékrend tudatosítása, európai és nemzeti azonosságtudat kialakítása

TÖRTÉNELEM A történelem oktatása az 5. évfolyamon kezdődik. A magyar és egyetemes történet folyamatát összegző-rendszerező illetve új ismeretekkel gazdagodó formában az őskortól napjainkig tanítjuk meg tanulóinknak. Az oktatás célja: -

biztosítani a középiskolai tanulmányokhoz szükséges ismeretszintet történelmi tények, fogalmak, folyamatok, összefüggések rendszerében

-

a személyiség és a politikai események szerepének vizsgálata a történelmi folyamatokban

-

biztos tájékozódás kifejlesztése időben és térben

Pedagógiai program

24

-

napjaink történései iránti nyitottság, fogékonyság, életkornak megfelelő önálló világlátás kialakítása

A TERÜLET FEJLESZTÉSI FELADATAI: A szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése különös hangsúllyal jelenik meg a tantárgy tanulásában. -

a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, humánus, értékeket védő magatartás

-

a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése Hon és népismeret: az otthon, lakóhely, szülőföld, a haza és népei megismerése, megbecsülése, kiemelkedő magyar történelmi személyiségek munkásságának bemutatása.

-

társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, konfliktuskezelés, humanitárius segítségnyújtás, együttműködés képessége.

-

szociális érzékenység, nyitottság a társadalmi problémák iránt, az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése.

-

az európai azonosságtudat kialakítása és fejlesztése, más kultúrák megismerése, elfogadása

-

felkészítés az aktív állampolgári szerepre: demokratikus értékek és technikák, környezettudatos életvitel, a gazdasági folyamatok alapvető ismerete, illetve a hozzá kapcsolódó készségek fejlesztése

ERKÖLCSTAN Célok, feladatok és kulcskompetenciák -

Az emberi természet (első félév) és a társas kapcsolatok (második félév), valamint az illemszabályok sajátosságait fogjuk tárgyalni a lélektan, a szociológia és az etika tükrében.

-

Az egyes témák megbeszélése során kiemelten kezeljük az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakítását.

-

Fejlődni fog a tanulók önismerete, ez elengedhetetlen az empátiás készség kialakításához. Felkészítjük őket a társas kapcsolatok építésére és fenntartására, a fogyatékosság elfogadására és segítő magatartásformák kialakítására.

Fejlesztési követelmények -

Az egyén önismeretét, a kulturált társas kapcsolatok kialakulását, az ember és környezet viszonyának reális érzékelését, az egyes személyiségjegyek fejlesztését segíteni (nyitottság, bátorság, véleménynyilvánítás, humorérzék). Alapozza meg továbbá a tanulók törvénytisztelő, türelmes magatartását, kifinomult vitakészségét.

Belépő tevékenységformák -

beszélgetés és vita: szabad gondolattársítások, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése.

-

játék: szerepjáték, szituációs-, és drámajátékok.

Pedagógiai program

25

-

kutatás: önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése.

-

a fentieket kiegészítheti olvasmány- és eseménynaplók vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítés; művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen.

TERMÉSZETISMERET;

FIZIKA;

KÉMIA;

BIOLÓGIA

ÉS

EGÉSZSÉGTAN

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK: FÖLDRAJZ A két műveltségterület együttes tárgyalását az indokolja, hogy egységes természettudományos gondolkodás kialakítását szolgálják mindazok a tantárgyak, amelyek keretében az oktatási folyamat zajlik. Az 1-4. évfolyamon elsősorban a környezetismeret tantárgy tölti be ezt a szerepet. Az egészségtan modult a 8. évfolyamon a biológia tantárgy kapta. A műveltségi terület célja: -

a korszerű természettudományos ismeretek megalapozása az élettelen és élő természet ismerete, a természet és az ember kapcsolata vonatkozásában

-

készségek és képességek fejlesztése, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közti kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban

-

a gyerekek globális környezeti gondolkodásának fejlesztése; a környezetbarát szemlélet elsajátíttatása, a környezettel szemben felelős magatartás, a biztonság és fenntarthatóság tiszteletének alakítása

-

a tanulók rendelkezzenek a saját fizikai és mentális egészségükre vonatkozó ismeretekkel, s értsék meg az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét.

A megvalósítás módjai: -

Tanulási és megismerési módszerek tanítása és folyamatos gyakorlása, a hatékony, önálló tanulás képességének fejlesztése.

-

a gondolatok szóbeli, írásbeli és rajzos közlési képességének és készségének folyamatos fejlesztése kiemelten a szövegértés és szövegalkotás terén

-

a természettudományos megismerési módszerek gyakorlati alkalmazása

-

a természeti jelenségek, fogalmak, fogalmi rendszerek, folyamatok, összefüggések, törvények ismeretének megalapozása és bővítése az életkornak megfelelően

-

a természetben, az ember és természet, valamint az ember és társadalom kapcsolatában érvényesülő alapvető törvényszerűségek megismertetése

-

a tanult ismeretek reproduktív és produktív alkalmazási és értelmezési képességének kialakítása, fejlesztése, a természettudományi fogalmi ismeretek önálló (új szituációban, kombinációban) alkalmazási képességének és készségének folyamatos alakítása, fejlesztése

-

az elvont ítéletek alapján végzett gondolkodási műveletek képességének fejlesztése, matematikai modellek alkalmazása (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok)

Pedagógiai program

26

-

térlátás, a térben és időben való tájékozódás képességének fejlesztése

-

az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus kezelése, használata

Eddigi gyakorlatunk továbbfejlesztéseként nagyobb hangsúlyt kapnak: -

a kísérletek (tanári bemutatás, tanulói kísérlet)

-

a fogalmak fogalmi rendszerekké alakítása

-

az elvont ítéletek alapján végzett gondolkodási műveletek képességének fejlesztése

-

a természetben, az ember és természet, valamint az ember és társadalom kapcsolatában érvényesülő alapvető törvényszerűségek megismertetése és alkalmazási képességének alakítása

-

a természettudományi fogalmi ismeretek önálló (új szituációban, kombinációban) alkalmazási képességének és készségének folyamatos alakítása, fejlesztése.

-

térlátás, a térben és időben való tájékozódás képességének fejlesztése.

MŰVÉSZETEK: ÉNEK-ZENE; TÁNC, DRÁMA; VIZUÁLIS KULTÚRA, MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET A művészeti nevelésnek meghatározó szerepe van a zenei és vizuális készségek, képességek fejlesztésében, a nemzeti és egyetemes művészeti kultúra, a mindennapok, a természet és környezet megértésében. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Digitális kompetencia Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IKT interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. Hatékony, önálló tanulás A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését. Pedagógiai program

27

Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadó-alkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar művészek tevékenységét, munkásságát. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. A tanulás tanítása A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállítóterem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A kiemelt fejlesztési feladatok: A tanulók sajátítsák el az egyes művészeti ágak nyelvezetét, jelrendszerét és alapfokú használatát. Fejlődjön kommunikációs, metakommunikációs kultúrájuk. Ismerjék meg a művészeti stílusokat, azok kiemelkedő alkotóit és műveiket. A gyerekekben élményszerűen tudatosodjon, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség, és a művészet képes a kor nagy kérdéseinek kifejezésére. Kiállításokkal, hangszeres és kórusbemutatókkal valamint zenés színpadi játékokkal veszünk részt iskolánk, városunk ünnepi rendezvényein. A műveltségterület részterületei közül a tánc és dráma illetve a mozgóképkultúra és médiaismeret több tantárgy elemeként jelenik meg. Mégis az egyik elsősorban az ének, a másik pedig a rajz oktatásában kap helyet. Önálló tantárgyként a tanulói érdeklődés fokozódásával és a szakmai háttér kiépülésével szerepelhet az iskola programjában. A művészeti műveltségterület tantárgyai: Ének –zene A zene befogadásának élményével és az aktív énekléssel hat az érzelmekre és az emberi lélekre. A zenei nevelés két fontos célt teljesít: megismerteti a zenei anyanyelvet és a zene sajátos összetevőit. A zene segítségével ismerjék meg a tanulók az emberiség egyetemes értékeit, azon belül népünk kulturális örökségét. Legyen élmény a csoportos éneklés, zenehallgatás, a dramatizálás és a tánc, amely hozzájárul a tanulók együttes alkotó és kapcsolatteremtő képességének kibontakoztatásához.

Pedagógiai program

28

Rajz, mozgókép és médiaismeret (Rajz 1-7. osztály; Rajz, mozgókép és médiaismeret 8. osztály) Környezettudatosságra való nevelés A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Célja: az esztétikumot befogadó, kifejező, alkotni tudó, teremtő tanulók nevelése. A vizuális nyelv elsajátítása során ismerjék meg és használják az e területben rejlő kommunikációs lehetőségeket az információk megértése és saját gondolatuk közérthető megjelenítése révén. Legyen képes a mindennapi látványok esztétikumának befogadására, átélésére, a műalkotások megítélésére, a gondolatok és érzelmek vizuális kifejezésére. A képi úton szerzett sokrétű és sokféle rendeltetésű látásélmény befogadására, célszerű hasznosítására és elrendezésére készít fel a mozgóképkultúra és médiaismeret. A rajzoktatás 8. osztályban kiegészül a mozgókép és médiaismeret modullal. Dráma és tánc A dráma és tánc tanítása olyan művészeti és művészetpedagógiai tevékenység, amelynek célja az élményeken keresztül történő megértés, valamint a kommunikáció, a kooperáció, a kreativitás fejlesztése, az összetartozás érzésének erősítése. Ezzel együtt a tárgy különböző drámai és színházi kifejezési formák megismerését, alkalmazásuk elsajátítását és értelmezését szolgálja. A dramatikus és a mozgásos-táncos tevékenység gyakorlása és tanulása hozzájárul a nemzeti, helyi vagy a nemzetiségi hagyomány megismeréséhez, az önazonosság erősítéséhez, fontos szerepe lehet a közösségi tudat kialakításában. A kompetenciafejlesztés területén az anyanyelvi kommunikáció fejlesztésében az aktív tevékenységek folytán a dráma és tánc tantárgy jelentős szerepet játszik. A tanuló részt vesz verbális és nonverbális kommunikációs játékokban, megtapasztalja az önkifejezés több formáját. Ezek segítségével képes érzéseinek és véleményének kifejezésére, valamint saját és mások tevékenységének értékelésére is. Fejlődik a tiszta, érthető, artikulált beszéd, a világos, adekvát nyelvhasználat területén. Ugyanakkor az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség területén fejlődik a diák emocionális érzékenysége is, megismerkedik a befogadást és a kifejezést segítő játékokkal, dramatikus tevékenységekkel, a megjelenítés többféle (pl. verbális, mozgásos-táncos, vizuális) formájával. Emellett a hatékony, önálló tanulás megalapozásaként részt vesz egész csoportos, kiscsoportos tevékenységekben, és vállal egyéni tevékenységeket is. Megtapasztalja saját készségeit és képességeit, felismerheti, miben kell még fejlődnie.

Pedagógiai program

29

INFORMATIKA: SZÁMÍTÁSTECHNIKA, KÖNYVTÁRHASZNÁLAT Az informatika tantárgynak különösen fontos szerepe van a digitális kompetencia és a hatékony, önálló tanulás elsajátításában. A tantárgy feladata ezen kompetenciák fejlesztése, megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Az informatika célja -

Ismerkedjenek meg a tanulók az információszerzés, -tárolás, -feldolgozás és -továbbítás eszközeivel és azok alkalmazásának lehetőségeivel.

-

Tudatosodjék bennük az információ emberiség fejlődésében betöltött szerepe. Értsék a közvetlen és közvetett kommunikáció lényegét, legyenek tájékozottak az internet szerepéről az egyén és a társadalom életében.

-

Fejlődjön a tanulók algoritmikus gondolkodása, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú.

-

A tanulók legyenek képesek a különböző formákban megjelenő információt felismerni; tudjanak információt különféle formákban megjeleníteni; szerezzenek jártasságot az információk különféle formáinak (szöveges, hangos, vizuális) együttes kezelésében. A megszerzett információit legyenek képesek kiértékelni és felhasználni.

-

Legyenek képesek az adott probléma megoldásához kiválasztani az általuk ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerjék a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyenek képesek megvalósítani, legyen igényük a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére.

-

A tanulók ismerjék meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Ismerjék meg és értékeljék a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében.

Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Célunk, hogy a tanulók minél gyakrabban használják az elektronikus oktatási anyagokat és a különböző elektronikus információforrásokat. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való speciális foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, az ismeretek gyakorlati alkalmazását és a másokkal való kommunikációt is. A könyvtárhasználat nélkülözhetetlen tantárgyközi feladat is. A tanulás tanítása A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári Pedagógiai program

30

ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. Az oktatás célja: -

az önművelés megfelelő eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása,

-

a korszerű információszerzés, -befogadás és -használat képességének kialakítása

Az alapvető könyvtárhasználati ismereteket alsó tagozaton a magyar nyelv és irodalom felső tagozaton az informatika órák keretében sajátítják el a tanulók, osztályfőnöki, szaktárgyi órákon és szakkörökön gyakorolják. A magyar nyelv és irodalom tantárgy felső tagozaton is kiemelt szerepet kap a könyvtárhasználati ismeretek jártassággá fejlesztésében.

TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT A műveltségi terület részterületei közül a háztartástan és gazdálkodás ismeretanyagának elsajátíttatása a technika tantárgy, míg a pályaorientáció elsősorban az osztályfőnök feladata. Iskolánk tanulóinak technikai műveltségét megalapozzuk a gyakorlati tevékenységekhez (építés, szerelés, alakítás) kapcsolódó elemi tudnivalók megismertetésével. Ehhez sok érzékszervi tapasztalás szükséges a természeti és a feldolgozott anyagok vizsgálata, alakítása során, az egyszerűbb használati tárgyak kipróbálása közben. A kéz intelligenciájának fejlesztésére is figyelmet fordítunk, hiszen későbbi életkorban már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások. Ezek teremtik meg az alapot, hogy felnőtt életében saját ötleteit is sikeresen megvalósíthassa. Szeretnénk kialakítani a technikai szemléletmódot és megfelelő magatartási szokásokat pl.: -

a technikai eszközök kulturált használatának megismerése, esztétikai igényesség, a kulturális örökség ismerete, a sokféleség iránti nyitottság.

-

problémamegoldó képesség (kreativitás) fejlesztése, alapvető tudományos fogalmak, módszerek, technológiai folyamatok és ezek alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának ismerete. A tudását gyakorlatias módon tudja alkalmazni.

-

környezetbarát technikai eljárások megismerése technológiák előnyeinek, kockázatainak ismerete; Ennek tudatában legyen képes és akarjon cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében.

-

anyag-és energiatakarékosságra törekvés. Tudását gyakorlatias módon tudja alkalmazni. Tudjon a pénz világában tájékozódni, a gazdaság működését megérteni.

-

a kitartó, céltudatos munkavégzés, manuális készség fejlesztése megfelelő egyéni ismeretek, képességek használata, alapvető tudományos módszerek, technológiai folyamatok alkalmazása az információ felismerése, értékelése, kritikus alkalmazása

-

szűkebb és tágabb környezetükben előforduló balesetveszélyes helyzetek felismerése és megelőzése (általános közlekedési szabályok, kerékpáros közlekedés, elsősegélynyújtás)

Pedagógiai program

31

-

technikai lexikonok, műszaki szakkönyvek használata számítógépes alkalmazások, az interaktív használathoz kapcsolódó etikai elvek ismerete, új tanulási lehetőségek felkutatása, tanulás iránti motiváció, az ismeretek széles körben való alkalmazása

A háztartástan tevékenységrendszere sokrétű személyiségformáló lehetőséget kínál a családi életre nevelésben a ház körüli, a konyhai munkák alapjainak megismerésével. Célszerű, szervezett és rendszeres munkavégzésre szoktat, és megalapozza azokat a magatartási formákat, amelyek a családi közösségen belül és minden társas viszonyban elengedhetetlenül szükségesek. Felkészítjük tanulóinkat az önálló életvitelre, amelynek alapeleme a személyes higiénia iránti igény, az egészségmegőrzés fontossága, környezetük tisztasága és védelme. Segítjük a pályaválasztást azzal, hogy az adott műveltségi tartalomhoz kapcsolódó egyéni képességek tudatosítására törekszünk.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság. Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar sportolók tevékenységét, munkásságát. Testi és lelki egészség Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is. A testi nevelés célja: -

hogy a játék-és sporttevékenység valamint a testedzés lehetőségeinek és elvárásainak a felhasználásával úgy fejlessze a tanulókat, hogy azok képesek legyenek az eredményes munkavégzésre;

-

rendelkezzenek az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekkel és felkészültséggel;

-

becsüljék meg társaik teljesítményét;

-

ismerjék fel a testnevelés és sport egészségügyi prevenciós értékeit, és a rendszeres fizikai aktivitás – a mindennapos mozgás – életmódjuk részévé váljék.

Pedagógiai program

32

A heti kötelező testnevelési órákon az egyéni adottságoknak megfelelő legjobb fizikai felkészítést igyekszünk megvalósítani. A tehetséges tanulókat iskolai szakkörökbe vagy iskolán kívüli egyesületekbe irányítjuk. Törekszünk arra, hogy mind az alsó, mind a felső tagozatos fiúknak és lányoknak legyen lehetőségük részt venni ingyenes délutáni sportfoglalkozásokon. Az ötödik osztályos tanulók kötelező úszásoktatásban vesznek részt. Délutánonként rendszeres gyógytestnevelési foglalkozást tartunk. A jégpálya alkalmi bérlésével, idényjellegű sporttáborok szervezésével igyekszünk a téli és a vízi sportokat megismertetni és megszerettetni tanulóinkkal. Tehetséges sportolóink különböző szintű versenyeken képviselik iskolánkat.

Pedagógiai program

33