A KOSSUTH lAJOS KÖZÉPISKOLAI PIARISTA KOllÉGIUM 3980 Sátoraljaújhely, Deák u. 12. OM azonosítója: 039228
MINOSÉGIRÁNVíTÁSI PROGRAMJA (MIP)
Érvényes: 2004. szeptember 1-jétol Felülvizsgálata: Elektronikus úton: intézményi WEB-Iapon, könyvtárban (CD rom) tanárok-diákok- szülok-dolgozók számára
Nyomtatott formában: tanári szoba, irattár, könyvtár
Sátoraljaújhely, 2004. június 30.
Az alkalmazotti közösség nevében:
..........
~~.~} ............ ( ~
Varga Zoltán intézményvezetö
I•••
uta.
tel ••
IClz'pi.kolai Piatitt- loflé91um !98tt Sét.r.li_újhf!ly. Deó~ u. , 21.
Záradék
A Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium (OM azonosító: 039228) tantestülete, az alkalmazotti közösség, valamint a Diákönkormányzat a Kt. eloírásai szerint az igazgató által elkészített Minöségirányítási Programot megvitatta, véleményeztette, és elfogadta.
Ezt aláírásukkal igazolják:
?~}~;.~·h.~ Pokrócos Zsuzsanna nevelotanár
j~
lL,lr
...
Koleszár Krisztián rendszergazda
Tóth Andrásné adminisztrátor
,~.
~
nevelotanár \, .. :':'·-i N-1fJ1
I
1J;)~
Ujpál Istvánné gazd aságvezeto
Varga Zoltán igazgató
.Pk~ ..~
....
Oláh János a Diákönkormányzat elnöke
Sátoraljaújhely, 2004. június 28.
.
.....~s~'hkj László
( .
«••• ulta lat •• !(I,'Pi.lrolal Piari.ta Kolléglum a980 Sá!~!oIJoúJ"'el." Deá~ u., .1a.
HATÁROZAT A közoktatásról
szóló törvény 53.§-ának (8) bekezdésének
kiegészülése
miatt -
miszerint a kollégium minden olyan idoszakára felügyeletet kell biztosítani, a tanulók az intézményben
tartózkodnak
- egy új munkakör
mikor
létrehozására
van
lehetoség. A pedagógiai felügyelo tevékenységét minden
más
területen
követelményeket
rá is a pedagógusokat
megilleto
meg a törvény,
rendelkezések
ill.
kell alkalmazni.
A közoktatásról (melynek
heti 40 órában határozza
tagjai
szóló törvény 129. §-ának (7) bekezdése alapján, a nevelotestület valamennyi
pedagógus-munkakört
betölto
személy,
továbbá
gazdaság vezeto, valamint az oktató-nevelo munkát közvetlenül elosegíto felsofokú iskolai végzettséggel rendelkezo alkalmazott) 2004. január 26-án rendkívüli ülésén megvitatta
a pedagógiai
felügyelo
munkakör
létrehozását,
majd titkos szavazás
keretében, annak bevezetését egyhangú döntéssel nem támogatta. A tantestület
döntését a gazdasági
okok, valamint
a kollégium
kis létszáma
indokolja.
Sátoraljaújhely,
2004. január 26.
I
/'
J'
..
!(
r
·..·..·..·~~ ·.S . u..··········; ··.·.~···· ..·..·..·..·..·..···· aj.... Laszló tanár
j).1\ .\../.
Koleszár Krisztián rendszergazda
~01
l;.
~g....,
\AlÁ..J" I bO.\ .. •.•.. - /
Pokrócos Zsuzsanna tanár
Tartalomjegyzék 1.Az intézmény adatai
3
II. Bevezetés
4
1. A minöségfejlesztési tevékenység törvényi megalapozása
4
2. A minöségfejlesztési tevékenység vallási, teológiai 4
megalapozása 3. Piarista Rend (fenntartó) minöségpolitikája
7
Ill. Az intézmény minöségpolitikája
8
1. A Kossuth Lajos Középiskola Piarista kollégium bemutatása
8
2. Piarista Kollégium küldetésnyilatkozata
9
3. Piarista Kollégium minöségpolitikai
9
nyilatkozata
4. Piarista Kollégium jövöképe
10
IV. A Minöségfejlesztési rendszer
11
1. Eröforrások 2. Dokumentumok kiadása, kezelése
13 15
3. Stratégiai tervezés
17
Al
Rövid távú feladatok
17
Középtávú feladatok
18
CI Hosszú távú feladatok
18
81
4. Vezetöi ellenörzés és értékelés rendszere 5. A kollégium ellenörzési, értékelési rendszere 6. Intézményi értékelés alapján a muködés javításának és folyamatos fejlesztésének rendszere 7. Kommunikáció a partnerekkel
V. AZ IMIP Bevezetése, ütemterv
2
18 20 23 25
29
1.Az intézmény adatai aM azonosítója:
039228
Alapító okiratának kelte:
1992. július 1. (1995. 2004.)
Neve:
Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium
Székhelye: (egyben telephelye) 3980 Sátoraljaújhely, Deák u. 12. E-mail:
[email protected] Tel: 47-322-433 FAX: 47-322-433 WEB lapja: piarista-koll.sulinet.hu
Muködési területe:
oktatási intézmény
FelüQyeleti szerve: A szakmai és általános törvényességi felügyeletet a fenntartó gyakorolja. A törvényességi ellenörzésre mányzatának Föjegyzöje jogosult.
Borsod-Abaúj-Zemplén
Megye Önkor-
JOQállása: Állami, illetve önkormányzati feladatokat átvállaló egyházi fenntartású oktatási intézmény. Önálló jogi személy.
Típusa:
kollégium
TevékenyséQei: Alaptevékenvséqe:
kollégiumi ellátás
(TEÁOR 55.23)
(555110.2 és 55511 OA) Kieqészíto tevékenvséqe: étkeztetés Egyéb korlátozottan igénybe vehetö szálláshely szolgáltatás (552315.0)
3
II. BEVEZETÉS A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MINÖSÉGFEJLESZTÉSI
ALAP-
ELVEI
1. A minoségfejlesztési tevékenység törvényi megalapozása Kt. 121. § (1) 23. (Kt. IX, fejezet Záró, értelmezo rendelkezések) Minoségirányítás: az a tevékenység, amelynek során a közoktatási intézmény folyamatosan biztosítja a szakmai célkituzések és az intézmény muködésének egymáshoz való közelítését, a tanulók, a szülok, a pedagógusok, valamint a fenntartók, továbbá a munkaeröpiac igényeinek kielégítése céljából. Az oktatás minoségének fejlesztése, színvonalának garantálása érdekében többször módosította az 1993. évi LXXIX. törvényt (legutóbb 2003. évi LXV . .törvény), mely 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
A Kt. 40. § (10.11.12. bek.) szól a minoségpolitikáról,
iskolában folyó nevelo-oktató munka ellenorzési, mérési, értékelési, minoségbiztosítási rendszerrol. Tartalmazza a szülo, tanuló, óvodai, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmuködésének formáit, továbbfejlesztésének lehetoségeit. Az iparban kifejlesztett minoségbiztosítási rendszerek alapján (ISO, TOM, EFOM, stb.) az Oktatási Minisztérium létrehozta a Comenius 2000 közoktatási minoségfejlesztési programját. E törvényi rendelkezés értelmében dolgozzuk ki a Minoségfejlesztési mot (MIP).
Progra-
2. A minoségfejlesztési tevékenység vallási, teológiai megalapozása A minoség fogalma, a minoségi munka szorosan hozzátartozik a keresztény ember életéhez, lényeges eleme a keresztény szellemu nevelés-oktatásnak, amely nevelési alapelveit, értékrendjét a Szentírás és az egyház tanítása szerint alakítja ki. Tehát intézményeink nem "saját minoséget" fogalmaznak meg. hanem az egyetemes és közös keresztényalapértékek megvalósításának egyéni (saját) arculatát alakitják ki. A katolikus közoktatási intézmények számára elkészített minoségfejlesztési program azokat a sajátosságokat fogalmazza meg, amelyek különböznek a Comenius 2000 program minoségfejlesztési filozófiájától. Módszerekben és a gyakorlati megvalósításban alkalmazkodik a Comenius 2000 program ajánlásaihoz . •
Tevékenységünk (szolgáltatás) mércéje minden területen (teljes köru minoségirányítási rendszer) a kinyilatkoztatás: Jézus Krisztus, aki maga az út, az igazság és az élet" (Jn 14,6), és aki a jóság mértéke is számunkra: "Legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes" (Mt 5,48).
4
•
Emberszeretetünk (partnerközpontúság) mércéje az a szeretet, amellyel Isten szereti a világot, aki egyszülött Fiát adta megváltásunkért. "Nem azt keresem, ami nekem hasznos, hanem ami másoknak, hogy üdvözüljenek"(1 Kor 10,33).
•
Nevelöi, tanári hivatásunk (a szolgáltatást végzok elkötelezettsége) mércéje Krisztus, a krisztusi élet teljességének kibontakoztatása személyünkben és a ránk bízottakban. "Az Egyház a Szentlélektol vezettetve mind mélyebben igyekszik önmagába nézni, és elmélkedik létének, küldetésének misztériumáról. így újra meg újra tudatosítja Krisztussal való élo kapcsolatát. Fontos szerep jut maguknak a pedagógusoknak a katolikus intézmény sajátos küldetésének védelmezésében s elomozdításában: különösen ok teremthetik meg azt a légkört, amelynek az intézmény tanítását és életét át kell járnia ... A nevelés célja, hogy az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (A katolikus iskola 6., 73., 50. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) "A pedagógusi hivatás gyakorlásában és a magánéletben érvényre kell jutnia az evangélium és a törvény egységének. A törvény nemcsak eszköz a pedagógus kezében, hanem viszonyítási pont is, hogy tevékenységét ne az önkény vezesse. Az evangélium viszont nem alternatívája a fegyelmezésnek, a rendre és a rendszerességre nevelésnek, tehát a törvénynek. A nevelés nemcsak vezetés, irányítás által valósul meg, hanem a példaadás, a kölcsönös egymásra hatás is az értékek elfogadására és megvalósítására indít." (Etikai kódex 15-16. o. KPSZTI 1998) "A katolikus iskola sajátos céljának megvalósulása nem annyira a kiválasztott tananyagtói, programoktói függ, hanem foként az iskolában munkálkodó személyektöl. Az ö hivatásuk, hogy az egyetlen Mestert, Krisztust követve ne csak szavukkal tárják elo a keresztény misztériumot, hanem minden mozdulatukkal, egész magatartásukkal is" (A katolikus iskola 43. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) .
•
Együttmuködésünk (a szolgáltatás szervezése, a munkatársak bevonása a minoségfejleszto tevékenységbe) mércéje a keresztény ember- és közösségeszmény: '~ kegyelmi ajándékok kozött ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de lsten, aki mindezt végbeviszi mindenkiben, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulása pedig mindeneknek azért adatik, hogy használjon vele. Mert némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektol a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. Van, aki az isteni erok munkáit vagy a prófétálást kapta, van, aki a lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta. Oe mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja. "(1Kor 12,4-11)
•
Kötelességteljesítésünk (elkötelezettségünk a minoségügynek) mércéje keresztény létállapotunkból fakadó erkölcsi alapállás: "... ahol az Úr Lelke, ott a szabadság. Mi pedig mint egy tükörben szemléljük az Úr dicsoségét mindnyájan, ugyanarra a képre formálódunk át az Úr Lelke által. Ezért tehát, mivel ilyen szolgálatban állunk, minthogy irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el, hanem elvetjük a szégyenletes és titokzatos bunöket; nem járunk ravaszság-
5
ban, nem is hamisítjuk meg az lsten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az lsten elott. Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erot Istennek tulajdonítsuk, ne magunknak: mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letip orta k, de el nem veszünk; ezért tehát nem csüggedünk. Mert tudjuk, hogy aki feltámasztotta az Úr Jézust, az Jézussal együtt minket is feltámaszt. Ezért tehát nem csüggedünk. Sot ha külso emberünk megromlik is, a belso emberünk mégis megújul napról napra."(2 Kor3,17-18; 4,1-2,5,7-9,14,16)
A Comenius 2000
program minoségügyi
kulcsfogalmainak
keresztény
ér-
telmezése:
Minoségnek nevezzük az oktatás-nevelés olyan jellemzöinek öszszességét, amelyek minél teljesebb mértékben teszik láthatóvá a keresztény értékek megvalósulását. Helyi minöség fogalma: a keresztény gondolkodás nem ismeri a helyi minoség fogalmát, mert helyi szinten is az egyetemes értékek mind teljesebb megélésére és megvalósítására törekszik (katolikus = egyetemes!). Minöségfejlesztésnek nevezzük az intézményen belül folyó átgondolt, szervezett és tudatos lépésekbol álló és folyamatosan tartó tevékenységet, amelyet az eredményesség és hatékonyság növelése, valamint az egyetemes eszmények megvalósítása érdekében végzünk. U ••• a katolikus iskola nevelésének értékét, eredményességét nem lehet a közvetlen hatékonyság fokain lemérni. "(A katolikus iskola 83. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Minöségirányítás az intézményvezetési feladatköröknek minden olyan eleme, amely a minoség tudatosítására, a minoség javítása érdekében célkituzések és feladatok megfogalmazására, valamint azok megvalósítására irányul. Legfontosabb eszközei: szakmai, teológiai továbbképzés, lelkigyakorlatok megszervezése, a neveloi tevékenységek kello hangsúlyozása és elismerése, türelmes és bölcs ösztönzés, a lehetoségek megteremtése ahhoz, hogy minden munkatársa egyre teljesebben azonosuljon a keresztény értékrenddel. Bevonás, bevonódás: A közös nevelési terv megvalósítására irányuló felelosségteljes együttmuködést a közösség minden tagja - tanárok, szülok, növendékek, hivatali személyzet - egyaránt lelkiismereti kötelességének tekinti, s ki-ki saját szerepe, feladatköre szerint valósítja is. Ez a közteherviselés, amelyet evangéliumi szellemben teljesítenek, természete szerint olyan tanúságtétel, amely nemcsak építi Krisztust a közösségben, hanem bele is sugározza, "jellé" válik mindenki elott. (A katolikus iskola 67. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Folyamatos fejlesztés (PDCA ciklus: tervezés, megvalósítás, értékelés és ellenorzés, beavatkozás, SDCA ciklus: a ciklus második körében az elozo körben nyert tapasztalatok normává (standard) válnak): "merészség kell a fejlesztéséhez is, hogy sok megvalósulási formáját alapvetoen át lehessen alakítani a korszükségleteknek megfeleloen s az ot ihleto magasztos ideál igénye
6
szerint. A keresztény nevelésben a nevelo és a növendék szabadságán túl, amely dialogikus viszonyba kerül egymással, mindig számba kell venni a kegyelmi tényezot, amellyel ez a dialógus át meg átitatódik. Márpedig a szabadság és a kegyelem a lélek ritmustörvénye szerint érleli meg a maga gyümölcseit, s ezek nem mérhetok evilági mértékkel. A kegyelem ráoltódik az emberi szabadságra, s azt sajátos kiteljesedésre segíti, elvezeti a Szentlélektol sugallott szabadságra. A katolikus iskola tudatosan és elkötelezetten ezzel a szabadító erovel igyekszik együttmuködni, így lesz a világnak krisztusi kovásza. (A katolikus iskola 83-84. Katolikus nevelés Kongregációja 1977) Partner: a katolikus intézmények minöségfejlesztési rendszerében megkülönböztetünk partnereket és közremuködöket. Partnerek intézményen belül és intézményen kívül mindazok, akik együttmuködnek velünk egyetemes céljaink és feladataink megvalósításában. Belsö partnerek: az intézmény dolgozói, diákok, szülök. Külsö partnerek: fenntartó, KPSZTI, helyi egyházközség, cserkészet, ifjúsági és vallási mozgalmak, az elözö és a következö oktatási fokozat, stb. Közremuködök: a törvényességet elöíró és ellenörzö hatóságok (OM, helyi önkormányzat, OKÉV, APEH, ÁNTSZ, stb.), szakmai segítséget nyújtó intézmények és az intézmény beszállítói. Partnerközpontú muködésen a katolikus gondolkodás nem a partnerek igényeinek kielégítését érti. A keresztény ember odaadóan figyel környezetére, komolyan veszi véleményét, gondjait, örömeit, de messzemenoen ügyel a krisztusi értékek épségére és továbbadására. Szervezeti kultúra az intézmény életében megvalósuló keresztény értékrend, amelyet - mint viselkedésmódokat, etikai elveket és értékeket - az intézmény tagjai átörökítenek, a gyakorlatban közvetítenek, illetve támogatnak. Kialakításában és fenntartásában a vezetöknek van kiemelkedö szerepük: viselkedésük modellként közvetíti az alapvetö értékeket. Meghatározó szerepe van a minöség megvalósításában. Önértékelés: visszajelzést ad, hogy az intézmény - muködésének különbözö területein - hogyan viszonyul a keresztény értékrend hez, mely területeken örülhet erösségeinek, miben állnak gyöngeségei, hogyan viszonyul partnereihez. Ezáltal teremti meg a kiindulási alapot a minöségfejlesztési feladatok meghatározásához. Küldetésnyilatkozat: A pedagógiai program része, amelyben az intézmény megfogalmazza, minden érdekelt számára világossá teszi legfontosabb célkituzéseit, meghatározza a minöségfogalmát, környezetéhez való viszonyát, a pedagógusok elkötelezettségét. Itt fogalmazzuk meg röviden, mindenki számára érthetöen, hogy melyek azok az egyetemes keresztény értékek, amelyek meghatározzák, irányítják intézményünk életét. Összegezve: Az intézményvezetés felelössége, hogya keresztény életgyakorlat alkalmait, lehetöségeit megteremtse, és ezzel elömozdítsa az oktatónevelö munka hatékonyságát, a fegyelem javítását, az együttmuködést, a jobb iskolai légkört. Ezeket tartja a katolikus közoktatás az intézményvezetöi tevékenység lényegének.
3. Piarista Rend (fenntartó) minöségpolitikája 7
al A piarista szolgálat - A nevelés által evangelizálni Kalazancius stílusában (Piarista füzetek 8. Kalazancius Tanulmányi Központ 1999.) bl Kalazanci Szent József lelkisége és pedagógiája (Összefoglaló tanulmány) (Piarista füzetek 10. Kalazancius Tanulmányi Központ 2000.) el A piaristák folyamatos képzésének direktóriuma (Generálisi Kongregáció 1994. BP. 2000. Piarista füzetek 9. Kalazancius Tanulmányi Központ) dl Világiak a piarista iskolában (A Piarista rend 44. Egyetemes Káptalanjának dokumentuma (Piarista füzetek 2. Kalazancius Tanulmányi Központ 2000.)
Ill. Az intézmény minöségpolitikája 1. A Kossuth
Lajos Középiskola Piarista kollégium bemutatása
A Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium országos beiskolázású valamint számos Kárpátaljáról érkezett diákot nevelt a Felvidék közeli részeirol jelenleg is vannak még számosan. Sajnos - a hatályos törvények szerint - fejkvótát csak azok után kaphatunk, akiknek szülei Huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Alapító okiratában megfogalmazott alapfeladata a kollégiumi ellátás. 1992. július 1-jén tért vissza korábbi fenntartójához, jogutódként vállalva az épületben addig funkcionáló középiskolai kollégium folyamatos, a koedukáció kimeno rendszerévei együtt történo fenntartását. Nevét is vállalta, tekintve, hogya gyermek Kossuth Lajos maga is az akkor ott muködött kegyesrendi atyák növendéke volt. A Kollégium mostani tevékenysége a magyar piarista rendtartomány legészakibb muködési területe. ahol a Rend távlati tervei között szerepelt a korábbi gimnáziumi oktató tevékenység helyreállítása is. Szervesen kapcsolódik a Kollégiumhoz az egész létét meghatározó. az épületévei, az egykori pálos kolostorral egységet képezo, XIII. században épült templom. Az intézet növendékei a kimeno rendszerben vállalt koedukáció évei után ma már kizárólag fiúk. Többségükben két helybéli középiskola, egy gimnázium és szakközépiskola illetve egy másik szakközépiskola. - összességükben azonban négy intézet tanulói. Ezek egyike sem egyházi, így a Kollégium helyzete meglehetosen sajátos, hiszen nem egyházi intézetek növendékeit neveli, így nevelési céljai megvalósításában az iskolákra alig vagy egyáltalán nem támaszkodhat. A tanulók a környék mintegy 20-30 kilométernyire eso falvaiból valók, életkoruk szerint általában 12-18 éves kor közöttiek. Olyanok is vannak azonban köztük, akik már leérettségiztek ugyan, de érettségi után egyéb középfokú tanulmányokat folytatva, a kollégium egykori növendékeiként az annak keretei között való létet örömmel vállalták, és ezért továbbra is itt maradhattak. A felvételt mindenkinek tanévenként meg kell újítania. ennek feltétele a keresztény nevelés igénylése illetve elfogadása.
8
A nevelés érdekében a Kollégium vezetösége széles köru kapcsolatrendszert alakított ki és tart fenn a különbözö egyházi szervezetekkel, a piarista testvériskolákkal, a keresztény szellemiséget elfogadó világi személyiségekkel, szakemberekkel stb. A nevelötanárok rendszeres résztvevöi a Rend által szervezett kecskeméti lelkigyakorlatoknak és egyéb továbbképzéseknek. 2. Piarista Kollégium
küldetésnyilatkozata
"Híven a széphez, az igazhoz, jóhoz, állhatatosan az isteni szóhoz ..." (Himnusz Kalazanci Szent Józsefhez)
A KOLLÉGIUM
szerepe és feladata a mi meghatározásunkban
Meggyözödéssel valljuk, tapasztaljuk és igazoljuk a családi nevelés - semmi mással nem pótolható - elsödlegességét a gyermek személyiségének fejlesztésében. Ugyanakkor a KOLLÉGIUMOT nem csupán szükséqnek tekintjük, hogy egyes tanulócsoportok számára is érvényesüljön a szabad iskolaválasztás joga, hanem közösséqformáló, jellemalakító "muhelynek" is, amely jótékonyan továbbfejleszti, kiegészíti, söt olykor pótolja a családi nevelést. Eavik alacfeladata a kollégiumnak az, hogy megfelelö feltételeket teremt azoknak, • akiknek lakóhelyén nincs lehetösége a tanuláshoz, • akiknek a választott iskolába való bejárás megterhelö vagy megoldhatatlan, • akiknek szülei nem tudják biztosítani a tanuláshoz szükséges feltételeket. A másik feladata is ugyanolyan súlyú alapfeladat: Tudniillik a kollégium egy modell értéku "mikrotársadalom", így gyakorlótere lehet a közösségben felelös személyiség kibontakozásának. Ennek a személyiségnek ismérvei: • • • • • •
önkormányzó képesség együttmuködési készség szolidaritás döntésképesség felelösségvállalás a konfliktuskezelés technikáinak elsajátítása
Rendkívül jelentos korszakat élnek meg a 14-21 éves fiatalok, akik elöször kerülnek távol az otthontói és egy kollégium polgárai lesznek. Célunk, hogy egy tágabb, de mégis szorosan fogó közösséqet biztosítsunk számukra, s megadjuk azt a hátteret, amely szükséges az új iskola kezdéséhez, ill. annak derus, eredményt hozó végzéséhez.
3. A Piarista Kollégium
minoségpolitikai
nyilatkozata
A Piarista Kollégium minden munkatársa elkötelezi magát a vezetöi programban megfogalmazott minoségcélok és minoségkezelési feladatok megvalósítása mellett, segitve ezzel az OM által mutatott módon.
9
A minoségirányítási rendszer kialakítása és muködtetése mellett a munkánk során folyamatosan alapozzunk a kollégiumunk haladó hagyományaira, a társadalmi, megrendeloi-, partneri igényekre, a városi közoktatási-, iskolai-, muvelodési kapcsolatrendszerre, programelemekre. Fontos alapelvünk a hiteles keresztény közösség fejlesztése, amely képes megkülönböztetni és visszaszorítani a mai társadalmi liberalizmus jellemzoit. A kollégiumunkban az jelenti a minoséget, ha tanulóinkkal: • • • • • • • •
megteremtjük az evangéliumi szabadság és szeretet légkörét, az ismeretszerzéshez fuzodo pozitiv viszonyt alakítunk ki és fejlesztünk, kialakít juk a környezetért érzett felelosség érzését, ha diákjaink fontosnak tartják a testi - lelki egészséget, ha mindenki elismeri az önismeret jelentoségét, ha követik a másokkal való együttmuködés normáinak betartását, felelos szabadság, belso fegyelmezettség alkalmazását, szeretet, megértés, türelem, alázat elotérbe helyezését.
E jellemzok kialakításában hatékony eszköz az intézmény minoségirányítási rendszere, amely nemcsak a jelzett kvalitást deklarálja, hanem szabályozza aminoségi célok elérését biztosító folyamatokat is.
4. Piarista Kollégium jövoképe Modern, megújulásra kész, az európai normákat szem elott tartó, szakkollégiumi elemeket beépíto, szélesköru szolgáltatást nyújtó intézménnyé szeretnénk válni, amely biztosítja tanulóinak az esélyegyenloséget, ugyan akkor az egyéni igényeket is a leheto legteljesebb mértékben tolerálja. Olyan intézményt szeretnénk létrehozni, amelyben a szakmai felkészültség és az igényes munkavégzés a meghatározó, amelynek legfobb összetartó ereje a mi tudat, legfobb erénye a kiemelkedo munka méltó megbecsülése. Olyan intézménnyé szeretnénk fejlodni, amely ápolja hagyományait, épít munkatársai tapasztalataira, amelyben követelmény a sokrétu magas fokú felkészültség, amelyet együttmuködésre kész elkötelezett vezetok irányítanak a vonatkozó törvények és jogszabályok szellemében. Olyan bentlakásos intézmény a célunk, ahol sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a diákok szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlodésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, keresztény személyiségnek fejlesztése, kibontakoztatása folyik. Európai és keresztény humanista örökségünk alapján álló ÉRTÉKRENDÜNK leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése mindannak, ami az egyén (a személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) értékét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. Alapveto célunk, hogy erkölcsi értékek alapján álló, felelosen gondolkodó, pozitív jövoképpel rendelkezo, a közösség ügyeiért elkötelezett és tenni kész, érett személyiséggé való kibontakozást segítsük.
10
IV. A Minoségfejlesztési rendszer Intézményünk a fentiek megvalósítása és segítése érdekében a Comenius követoi intézményi modell kiépítésére és muködtetésére törekszik. Azt szeretnénk, hogya modell alkalmazásával intézményünk képessé váljon: •
partnerközpontú muködés kiépítésére, muködtetésére,
•
folyamataink szabályozására,
•
a szabályozott folyamatok, partnerek elvárásain alapuló folyamatos fejlesztésre,
•
a szervezeti kultúra tudatos építésére, valamint a folyamatos fejlesztésére
az in-
tézményi élet résztvevöinek elvárása alapján. A teljes köru minöségirányítási rendszer kiépítése során kollégiumunk életében, gondolkodásmódjában újdonságnak számító követelményeket fogalmazzunk meg. Intézményünk dolgozói tisztában vannak azzal, hogy egy többéves, komoly belsö eröforrásokat igénylö programot építünk ki és muködtetni szeretnénk, melynek sikeréhez - a vezetöi elkötelezettségen túl - a nevelötestület aktív támogatása is elengedhetetlen. Mindezek megvalósítása képessé teszi egy tanulóbarát, partnerközpontú, magas színvonalú és folyamatosan megújulni képes intézményi muködést. Megfogalmazunk olyan irányelveket, amelyek mindenkori szem elött tartása biztosíthatja a minöségirányítási rendszer zavartalan muködését. Ezek a következök: • • • • • •
A minöségügyi szervezetet közvetlenül a minöségügyi vezetö irányítsa. Minden feltárt muködési folyamatnak és nem folyamatszeru tevékenységnek legyen "gazdája". Legyen olyan megbízott személy, aki a dokumentációs rendszert kezeli. Együtt muködjenek a kollégák a minöségirányítási rendszer muködtetésében. Az idöszeru célfeladatok tervszeru megvalósításához hozzunk létre idöszakosan muködö munkacsoportokat. Az intézmény vezetése, illetve a rendszer muködtetésében érintett kollégák rendszeresen informálják egymást az aktualitásokról.
A modell kiépítése során az alábbi intézményi folyamatokra készítünk helyi szabályozásokat, melyeket 2004. szeptember 1-jétol muködtetni szeretnénk.
Beiratkozás. Diákönkormányzat muködése. Dokumentáció kezelése. Gazdasági tervezés, gazdálkodás, beszerzés. Helyesbítö, fejlesztö, megelözö tevékenység. Infrastruktúra muködtetése.
II
Irányított önértékelés. Kollégiumi rendezvények szervezése. Iskolai rendezvények szervezése. Kommunikáció a partnerekkel. Munkatársak értékelése. Munkatársak képzése. Oktató-nevelo munka tervezése. Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérése. Nevelotanári (ügyeletes nevelo) munka. Szociális támogatási rendszer. Kollégisták értékelése. Új munkatársak felvétele, betanítása. Vezetoi ellenorzések. (E szabályozások kidolgozás alatt vannak.) Szabályozó elemek a rendszerben A jogi szabályozás elemei a kollégium belso muködésétol függetlenül, külso tényezoként vannak jelen a rendszerben. Hierarchikusan a legmagasabb szabályozási szintet jelentik, hiszen az összes többi elemre - törvényi eloírásként - közvetve, vagy közvetlenül kihatással vannak. Az alapdokumentumok már kifejezetten az intézmény jellegére alakítva, de a jogi szabályozás elemei nek hatálya alatt jönnek létre és a legfobb belso szabályozókként müködnek. Áthatják a hierarchiában alattuk elhelyezkedo szabályozó dokumentumok tartalmi összefüggéseit. A fo szabályozó dokumentumok már konkrétabb formáját jelentik a belso szabályozásnak, ám az intézmény muködésében - szervezetileg - még mindig általánosítható tartalmi elem ként érvényesülnek. A részterületek szabályozó dokumentumainak tartalma már nem általánosítható minden szervezeti egységre, vagy a kollégiumi tevékenység egy-egy speciális területére korlátozódik hatályuk.
A bizonylatok - mint a szabályozó rendszer legalacsonybb szintu elemei - kiemelését az indokolja, hogy ellentétben az elozoekkel, tartalmuk a keltezés után már soha többé nem változtatható.
A minoségirányítási ábra szemlélteti:
rendszer szabályozó elemeinek hierarchiáját a következo
12
Alapltó okirat
pp
.\lIP ':Illi 11,·j":P.I",li m; I1lj,,'gkibl.l~si
lib.
r,'I1,hz,'r
.\Ii I1li,,:p.il:i 11~'I'lj,i kbiköl1~'\':'
SI.\!SI.
Elj:irjsi 1"I~:IIlI'llldl:i'l1k.
lIWIljS"k. ,,,,l,j 1~"r,lll1k
\!lllJblll"Sidmk
Bi/.,'ud'IlI'k.
F~\"q, s/.'1[,jl~·J."ll1k,
l"i'~\"l,::;,,'k
,!..1klltlk'l1lll l1!l1k
1. Eröforrások
Humáneroforrás: A vezeto és kollégái Az igazgató mellett 2 föállású nevelötanár alkotja a testületet. Agyerekekkel közvetlenül foglalkozik még az informatikus-rendszergazda és a pedagógiai asszisztens. Minden tanár egyetemi végzettségu. A rendszergazda ECDL vizsgával rendelkezik (a 3 év teológia mellett), a pedagógiai asszisztens a polgári szolgálata után a munkaügyi központ közvetítésével nyert alkalmazást, sütöipari szakmai érettségije van. Egyetlen tanár, Pokrócos Zsuzsanna maradt az átvétel elötti testületböl, ö fél évvel az alapítás elött lépett be. Vallási szempontból ennek ellenére sem mondható egységesnek a pedagógusok közössége, hiszen a felvételnél más, szakmai szempontokra is tekintettel kellett lenni. A rend nagy gondot fordítva veszi fontolóra, amit tehet, lelkigyakorlatok szervezése, ünnepekre való készület és kiadványok biztosítása, elemzése által. A szerzetesek értékeket, világnézetet közvetítenek, a tanárok lelki fejlödését nagy türelemmel kísérik. A három piarista atya szerepe pótolhatatlan a tanárokkal való kapcsolattartás terén. A tanárok (mindössze 2 fö, - létszámuk tovább a feladatok ellátásának veszélyeztetése nélkül nem csökkenthetö!) A pedagógusok a munkát az egyenlö tehervállalás érvényesülése mellett végzik, még az igazgató atya is vállal éjszakai ügyeletet, a nevelötanárok heti kötelezö óraszáma a törvényes 30 óra. Kedvezményre Pokrócos Zsuzsanna mint a szakszervezet tisztségviselöje és ifjúságvédelmi felelös jogosult. A legfiatalabb tanár, Suhaj
13
László, óraadó a Kossuth Lajos Gimnáziumban. Az intézmény szakmai tekintélyét növeli, hogy az igazgató úr szaktanácsadó és vizsgaelnök. További célkituzések is megjelentek már, például Suhaj László matematikából kiegészítö egyetemi végzettséget szerezne. Pokrócos Zsuzsanna könyvtárinformatikus képzésre jelentkezik. Az igazgató nyilatkozata szerint a leendö továbbképzéseket az érdeklödés, szükség és törvényi elöírások alapján rangsorolják, osztják be. A pedagógiai munkát segítök nevelöi szerepe a kollégiumban nagyobb, mint egy iskolában. A rendszergazda végzettsége és kora révén híd a nevelöi testület és a gyerekek között. Szerencsés választás volt az alkalmazása, hiszen utasítások, szabályok hangsúlyozása nélkül is jól tudja éreztetni a diákokkal, hogy mit jó tenni és mit nem. A pedagógiai segítö maga is olyan iskolába járt, ahonnan van jelenlegi kollégista. Portai és hivatalsegédi teendöi mellett ügyesen lát el helyettesítési feladatokat, különösen a könyvtári foglalkozások alatt. A tanárok testülete a lényeges dolgokban teljesen egységes, a részletekben a színesség és az adott tanár egyéniségének hatása érvényesül. A Kollégium törvényes és hatékony muködéséért az igazgató és a gazdasági vezetö felel. Munkamegosztásuk egyértelmu a. Mindketten rendelkeznek a szükséges és elöírt végzettséggel. Az intézmény vezetése szerint a nem pedagógus dolgozók száma megfelel a feladatoknak. A személyzet a kollégium és rendház számára együttesen indokolt számú. Az önértékelés ben is megjelenik ez a tény: "a kollégium dolgozói látják el a szerzetesek és hívek által használt helyiségek karbantartását, takarítását, az alapítványok adminisztrációját, könyvelését." Hozzá kell tenni, hogya tanulók létszámának csökkenésévei, ha nem is arányosan, de csökkent az alkalmazottak köre. Nincs már portás és konyhai kisegítö, eggyel kevesebb karbantartó és takarító van, a nyugdíjba vonult munkatársak helyét nem töltötték be. A három takarító az alapfeladata mellett más teendökkel is meg van bízva: egyikük varrómunkás, másikuk raktárkezelö, a harmadik pedig hivatalsegéd is. Kell is a gazdasági hivatalban segítenie, mert a szabályszeru pénztári muködéshez három fö szükséges. A hivatal két állandó munkatársa a gazdasági vezetö és a könyvelö-elöadó. A munka mennyiségéhez elegendöen vannak. Gondot egyedül a kollégiumon kívüli tevékenységek, pályázatok, programok kapcsán felmerülö többlet pénzügyi feladatok jelentenek. Különösen sok adminisztrációval járnak a pályázatok elszámolásai, amit példás rendben végeznek és öriznek. A nagy alapterület teljes munkaidös karbantartó alkalmazását teszi indokolttá. Keze nyomát látjuk a sok szépen felújított bútoron, lévén asztalas szakember is. A munkakörülmények egészségre nem ártalmasak, hozzátéve, hogy az irodában a természetes megvilágítás kevés (700 éves ház), de lehetne olyan szobába költöztetni, ahol nagyobb az ablak, ezt tervezik is. Bizonyos védelmi szabályokat a takarításnál nyilván be kell tartani a veszélyes szerek (sósav, stb.) kezelésében. A dolgozók szükségesnek és hasznosnak látják az üzemorvosi ellátást, így a szuréseken való részvételre is rákényszerülnek. Az üzemorvost szerzödéssel alkalmazzák, a gyerekeket az iskolában látja el az iskolaorvos. A létszám a féröhelyekhez képest kevés. Ez nagyon összetett kérdés. A föbb okokat már a bevezetöben ismertettük. Gyors növekedést nem is várhatunk, mert a 14. évfolyamosokkal együtt 15 tanuló végez az idén, ugyanakkor csak 4 új lakója lett
14
a kollégiumnak ösztöl. A muködési engedélyben 120 fö jóváhagyott létszám szerepel, az igazgató szerint ideális 80-100 fö lehetne legfeljebb. Jelenleg 62 tagja van a kollégiumnak, ebböl 16 gimnazista, 4 fö a gimnázium egészségügyi, 5 fö az idegenforgalmi tagozatán tanul, 21 közgazdasági, 1 tanuló mezögazdasági szakközépiskolába jár, a többiek pedig érettségi utáni középfokú képzésben (közgazdasági, idegenforgalmi és eü. ·képzésre épülö HíD program) vesznek részt. Akadtak olyanok is, akik a kötöttségek miatt hagyták el a kollégiumot Visszatartó erö a középiskolákba lépöknek a kötöttség, a szigor, a magasabb követelmények. Mindenki a közelebbi iskolát és kollégiumot keresi, még a piarista nevelés végett sem vállalják a többlet-utazást. Mindenütt csökken a gyerekszám, helyenként ötödére Gondot jelent a gimnázium híre is, a hatévfolyamos képzés jó volt, kár, hogy megszu nt. Jogi követelmények Az intézményvezetés fontosnak tartja, hogya kollégium életét szabályozó jogi dokumentumok - törvények, különbözö szintu rendeletek, a fenntartó, vagy az intézmény belsö szabályzói - minden munkatárs számára hozzáférhetöek legyenek, azokat mindenki ismerje meg, munkaköri feladatuk ezek betartása.
2. Dokumentumok kiadása, kezelése 1. A kollégiumba érkezö hivatalos küldeményeket az igazgató vagy az általa megbízott dolgozó bontja fel. 2. Minden beérkezett hivatalos iratot (ügyiratot), valamint a kollégiumban hivatalból kezdeményezett, intézkedést igénylö ügyiratot, jegyzökönyvet iktatóbélyegzö alkalmazásával iktatni kell. 3. Az iktatás az iktatókönyvben, naptári évenként újra kezdödö növekvö sorszámos rendszerben, az iratok beérkezése (kezdeményezése) sorrendjében történik. 4. Az iktatás során az iktatókönyv rovata it pontosan ki kell tölteni. Az ügyirat tárgyát úgy kell megállapítani, hogya tárgy lényegét röviden és szabatosan fejezze ki, és annak alapján a helyes mutatózás elvégezhetö legyen. A naptári év végén az igazgató az iktatókönyvet az utolsó iktatás után aláhúzással, keltezéssel, a kollégium kerek bélyegzöjével és névaláírásávallezárja. Az iktatókönyvet, ha arra elegendö hely van, több éven át lehet használni. 5. A bizalmas iratokat az igazgató vagy megbízottja beérkezési sorrendben iktatja és irattározza.
külön
6. A kollégiumban az iratkezelési szabályzat alapján történik az ügyiratok csoportosítása. 7. Az iratok elintézése és továbbítása: • •
Posta bontáskor a beérkezés dátumával a postabontást végzö személy az iratot láttamozza. Ráírja az elintézésért felelöst, határidöt, ügyintézési teendöket. Az adminisztrátor a beérkezett iratokat iktatja. Elintézésért felelös személyeknek az ügyiratot kiadja, az irat határidöre történö elintézését figyelemmel kíséri. Végzi az iratok irattári lerakását.
15
•
Az ügyiratokat kézbesítokönyvvel vagy postakönyvvel továbbítja.
Közlönyökre és szabályzatokra vonatkozó eloírások
Intézményünkbe az alábbi közlönyök járnak: Maqyar Közlöny - felelos: gazdasági vezeto Oktatási Közlöny - felelos: igazgató A közlönyben megjelent változásokról a felelosök értesítik az érintetteket, melynek módszere a következo: • Az érintettek tájékoztatása 2 héten belül történjen meg. • Sürgos esetekben - fénymásolattal - az érintetteket aznap, vagy a következo munkanapon kell értesíteni. • A mindenkit érintö - kéthetente csütörtökön - nevelotestületi megbeszélésen szóban kell közölni, majd egy példányt 2 hétre kitenni a faliújságra, melynek figyelemmel kísérése mindenki számára munkaköri kötelesség . • A technikai dolgozókat is érinto tételek esetén elore megbeszélt idopontban szóbeli tájékoztatást kell adni. A közlönyökhöz a felelos személyek betekintést biztosítanak a könyvtári kölcsönzés lehetosége mellett.
A különbözo jogszabályokat
az alábbi helyen lehet megtekinteni, kölcsönözni:
• • • • •
A könyvtárban az alkotmányt, a pedagógiai programot, a házirendet, a Közalkalmazotti Szabályzatot, a Szervezeti Muködési Szabályzatot,
• • •
Az igazgatónál a Közoktatási Törvényt a Szakképzési Törvényt a Felnöttképzési Törvényt
• •
A gazdasági vezetonél a Munka Törvénykönyvét a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt és végrehajtási rendeleteiket
A Kölcsönzési füzetben vezetve maximum 3 napra kikölcsönözheto, azzal a feltétellel, hogya kölcsönzés ideje alatt szükség esetén bármikor visszakérheto. A jogi követelmények betartását a vezetoi ellenorzésekkel támogatja a kollégium vezetése.
16
3. Stratégiai tervezés •
A kollégium kieme It céljai a következok:
•
A fenti értékek közvetítése a nevelési terven, a személyes példamutatáson keresztül.
•
Az ismeretközvetítés diákközpontúságával magas színvonalú, a társadalmi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó, az oktatás változásaira nyitott, eredményes és hatékony szakmai munka megvalósítása. A kollégiumban folyó nevelo-oktató munka eredményeként kreatív, kommunikatív, a polgári életet megélni tudó, idegen nyelveket beszélo, muvészeteket értékelo és érto muvelt állampolgárok képzése. A kollégium toleráns, erkölcsös, fejlett, érdekérvényesíto és együttmuködési képességekkel rendelkezo tanulókat adjon a demokratikus, polgári Magyarország számára. A kollégium alapcéljának tekinti az intézményben tanítók szakmai továbbképzéseinek biztosítását. Logikusan gondolkodó, jó problémamegoldó készséggel, a társadalomban elvárt magas szintu tudással rendelkezo kollégistákat képezzen. Korszeru elméleti és gyakorlati ismeretek biztosítása az önálló egészséges életvezetéshez. Környezetkímélo magatartás megvalósítása egyéni- és közösségi szinten egyaránt. Különbözo szociális és kulturális háttérrel rendelkezo diákok esélyegyenloségének biztosítása. Az intézmény által megfogalmazott minoség folyamatos biztosítása a rendszeres, következetes ellenorzés, mérés, értékelés alkalmazásával. A kollégium eszközállományának folyamatos javítása, korszerusítése, bovítése. Az intézményi célokból eredo, nevelo-oktató munkánkkal kapcsolatos feladatainkat, illetve végrehajtásukat az alábbiak szerint határozzuk meg:
•
•
• • • • • • • •
AJ Rövid távú feladatok (1 év) • • • • • • • • • • •
A kollégisták érdeklodési területeinek megfelelo diákkörök és önképzo körök szervezése, vezetése Az ünnepek rangjának visszaállítása A piarista hagyományok megismerése ( Patrocinium, lelkinap ... ) Differenciált képességfejlesztés biztosítása Kollégiumi rendezvények, megemlékezések szervezése Versenyekre való felkészítés, a versenyeken való részvétel biztosítása Kirándulások, színház- és múzeumlátogatások szervezése Úszásoktatás megszervezése Drog- és bunmegelozésí programok szervezése Pályázatok figyelése és elkészítése Tanártovábbképzéseken, tanfolyamokon, konferenciákon való részvétel biztosítása, az iskola igényeinek figyelembe vételévei
17
• •
Elméleti és gyakorlati ismeretek nyújtása az egészség védelme és megörzése érdekében. Kollégiumi támogatások rendszerének kidolgozása. 81
• • •
Középtávú teladatok (2-3 év)
Az idegen nyelv oktatásának fejlesztése érdekében külkapcsolatok felkutatása COMENIUS követöi közoktatási minöségfejlesztési rendszer modelljének kiépítése Nevelést és oktatást segítö eszközök korszerüsítése, bövítése, karbantartása, pótlása CI Hosszú távú tel adatok (3 éven túli)
• • • •
Az eredményes továbbtanulásra való felkészítés. Munkába álláshoz szükséges ismeretek megszerzésének A kollégiumi sportkör hatékony müködtetése. Tiszta, rendes környezet iránti igény kialakítása.
elösegítése.
A pedagógiai teladatok megvalósításának alapvetö színterei: • • • • • • • • •
a csoportos foglalkozások, az egyéni is kiscsoportos tevékenységek, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képességfejlesztések, a reggeli ima a hittanóra a hétzárta a diákönkormányzati tevékenységek, a kollégiumi rendezvények, a kirándulások.
•
A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le.
4. Vezetoi ellenorzés és értékelés rendszere A kollégiumban folyó nevelö-oktató munka ellenörzési, értékelési, minöségfejlesztési rendszere.
Ellenörzés és értékelés •
•
Az értékelés középpontjában minden esetben az eredményesség és a minöség áll: célja ezek javítása, a kollégium egészének vagy egyes elemei nek, funkcióinak a fejlesztése. Az értékelés - az ellenörzéssel szemben - nem a szabályoknak való megfele/ésre, hanem az eredményesség és a minöség vizsgálatára irányul.
18
•
Az értékelés eredményei nemcsak néhány felelos vezeto személy érdeklodésére tarthatnak számot, mint az ellenorzés esetében, ezért az értékelés gyakran nyilvános.
Értékelés és minoségfejlesztés Az értékelés legfontosabb funkciója a minoség biztosítása és fejlesztése. A minoségpolitika a kollégium egyes elemei nek muködésébe beépülve folyamatosan elosegíti a minoségi elvek érvényre jutását. A szervezeti muködés és a pedagógiai folyamat minden pontján értékelünk. Mérés Az intézményi munka ellenorzésének, értékelésének egyik legfontosabb eszköze a mérés. A csoportszintu mérések mellett egyre több lehetoség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is. Több ponton elvégzett méréssel becsülheto az ún. hozzáadott pedagógiai érték. Ellenorzés
A kollégiumi szabályoknak (normáknak) való megfelelés. Értékelés
A kituzött célok és az elért eredmények összevetése Színtere;
~ A kollégisták tanulmányi munkája
•
iskolai, szilencium on és foglalkozásokon tanulmány versenyek, a felzárkóztató foglalkozások, a differenciált képességfejlesztés.
~ Tanulók magatartása, szorgalma (a helyi tantervben leírtak szerint) • neveltségi szint mérése, közösségi munka, DÖK
~
Pedagógusok, technikai dolgozók munkája: önértékelés (évente), vezetoi ellenorzés, értékelés: • tervezett (munkatervi), • eseti, külso, szakmai vizsgálat.
~
Intézményi szintu •
fenntartói, és egyéb vizsgálatok:
19
történo tevékenységek,
•
• szakmai tevékenységre vonatkozó, • gazdasági, pénzügyi szempontú, irányított önértékelés.
Az alábbiakban elöször kollégiu munk ellenörzési- és értékelési rendszerét, majd a COMENIUS követoi modell kiépítésének folyamatát rögzítjük. Ellenorzési-értékelési
rendszerünk
rövid távú céljai: ~
a pillanatnyi teljesítmény javítása az erösségek kihasználásával, a gyengeségekre utaló visszajelzésekkel és annak megvitatásával, hogyan lehet ezeken úrrá az egyén, a testület;
~
az egyéni képességek felszínre hozása és hasznosítása, az ehhez szükséges nevelési-oktatási szükségletek és lehetöségek összhangba hozása.
hosszú távú céljai: ~
az intézmény céljainak eredményes emberi eröforrás kihasználását segíti;
megvalósítását
az optimális
~
pontos, tárgyilagos adatokat biztosít a minöségi munka elismeréséhez.
egyéb céljai: ~
a felelösség-hatáskör pontos meghatározása egyértelmübb megfogalmazását segíti;
alapján az elvárások
~
megbízható információt nyújt a tényleges teljesítményekröl, lévö tartalékokról;
~
javítja a munkahelyi légkört a hitelesebb kommunikációval, az információáramlás minöségének optimalizálásával fokozódik az együttmüködési készség és mindezekkel együtt az egyéni és az intézményi stratégiai célok összhangját biztosítja.
5. A kollégium ellenorzési, értékelési rendszere
20
a meg-
Partneri igény, elégedettség és elégedetlenség mérésének rendje Az eljárás célja minden tanévben felmérni a partnerek igényeit, elégedettségét és elégedetlenségét, valamint a mérési eredmények alapján elvégezni a szükséges beavatkozásokat. Az eljárás magában foglalja: • • • •
a partnerazonosítás frissítését, a felmérés lebonyolítását, intézkedési terv készítését, a beavatkozás ellenorzését.
A MÉRÉS RENDJE
Minden tanévkezdéskor az igazgató
a tanárok közremuködésével
megszerve-
ZI.
Határido: szeptember 15. Partnerazonosítás Szeptember 30-ig átnézik a Kollégium partnerei táblázatot, és elvégzi a szükséges változtatásokat és frissítéseket. Ha a táblázatban lényegi változás történt: -
partner törlése, új partner felvétele, meghatározza a felmérés gyakoriságát.
Minden változás tantestületi jóváhagyást igényel. A telmérés tervezése
Áttekintik a Kollégium partnerei táblázatot és ütemezik az adott évre vonatkozó felméréseket, és október 15-ig elkészítik a Partneri elégedettségvizsgálat tervét. A felmérések idopontját november - január idoszakra kell tervezni. A terv tartalmazza a konkrét idopontokat.. A Partneri elégedettségvizsgálat tervét a nevelotestület hagyja jóvá. A szükséges nevelotestületi értekezlet megszervezéséért az igazgató a felelos, a téma eloterjesztése a vezetö feladata. A nevelotestületi jóváhagyás után a team a Kollégium partnerei táblázat alapján - figyelembe véve az elozo évi felmérés tapasztalatait - átvizsgálja a szükséges méroeszközöket - kérdoívek, interjúkérdések - és elvégzi a szükséges változtatásokat. A változtatás mértéke csak akkora lehet, ami nem gátolja atrendvizsgálat lehetoségét. A véglegesített méroeszközök adata.
sokszorosítása
21
a minöségügyi
megbízott fel-
Felmérés, elemzés, intézkedési terv A felmérések lebonyolítását a team felelös tagjai szervezik. A beérkezett eredmények feldolgozása és elemzése a team feladata. Az elemzésnek ki kell terjednie a különbözo partnercsoportok véleményére, az elozo évek mérési eredményeire, ill. a Pedagógiai Programmal való összehasonlításra is. Az tareredményeket az Összefoglaló jelentés a partneri elégedettségvizsgálatról talmazza. Az összefoglaló alapján készíti el a team az Intézkedési tervet, amely a javasolt beavatkozásokat a következo csoportosításban tartalmazza: ~ igazgatói utasítással megoldható feladatatok, ~ fejleszto tevékenységet igénylo feladatok, ~ az adott tanévben elvégezheto feladatok, ~ következo tanévre áthúzódó feladtak.
A részletes szabályozást lásd a mellékletben (Partneri igény elégedettség, elégedetlenség mérése). Intézményi önértékelés rendszere
Az eljárás célja az intézmény adottságainak, eredményeinek felmérése, azok értékelése, a szükséges beavatkozások elvégzése.
Önértékelés áttekintik az önértékelés eszközeit (kérdoívek, illetve a 3.1-ben leírt adatok, pontszámítási módszerek) elokészítik a szükséges módosításokat és jóváhagyásra a nevelotestület elé terjesztik. OKTÓBER 15-/G
Határidö: január 15. Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésrol címmel. Ebben minden területen ki kell térni az intézmény erosségeire, illetve fejlesztendo területeire. Az Összefoglaló jelentést a FÉLÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN értékelik. Elemzés, fejlesztési javaslat, nyilvánosságra hozatal. A nevelotestület által megvitatott és jóváhagyott összefoglaló jelentést és a Pedagógiai Program összehasonlító elemzését elvégzik. Az összehasonlító elemzés eredményeképpen megfogalmazzák és rangsorolják az intézmény elott álló legfontosabb fejlesztendo területeket, illetve javaslatot tesznek a szükséges intézkedésekre .. Az így elkészített feljegyzést a MÁRCIUSI TANTESTÜlETI ÉRTEKEZLETEN vitatja meg és hagyja jóvá a nevelotestület. A hatékony nevelotestületi értekezlet elokészítése és a megszervezése a vezeto feladata.
22
A nevelotestület által megvitatott és véglegesített fejlesztendo területek, szükséges intézkedések alapján a vezeto a helyesbíto, megelozo, fejleszto tevékenységek eljárásrendje szerint intézkedik. Az Összefoglaló jelentés az irányított önértékelésrol és a fejlesztendo területek, szükséges intézkedések nyilvánosságra hozataláról a vezetö gondoskodik. Az irányított önértékelés évében a TANÉVZÁRÓ ÉRTEKEZLETEN a vezeto beszámol az irányított önértékelés következményeként elindított fejlesztésekrol, intézkedésekrol.
Az eljárásrend érvényesítése Március hónapban áttekinti az irányított önértékelés eljárásrendjét, módszerét és a szükséges változtatásokhoz elokészítik a javaslatot. A MÁRCIUSI NEVELOTESTÜLETI ÉRTEKEZLET dönt az eljárásrend módosításáról.
6. Intézményi értékelés alapján a muködés javításának Iyamatos fejlesztésének rendszere
és fo-
Az eljárás célja, hogyakollégiumunk muködése során keletkezo problémajelzések, valamint az intézményt érinto külso és belso mérések, belso értékelések eredményei alapján észlelt hiányosságok, hibák megszunjenek, a szükséges javító, fejleszto, megelozo tevékenységek megtörténjenek. Az eljárás hatálya kiterjed az intézmény teljes muködésére. Az eljárás során a vezetö feladata a muködési problémák megfelelo javító, fejleszto tevékenységek elindítása.
Muködési problémák, nem-megfeleloségek
összegyujtésének
összegyujtése,
- a
módja
Az intézmény napi muködésében a dolgozók, kollégisták által észrevett muködési problémák összegyujtése a: ~ hibajelento lap, ~ fejleszto javaslat, ~ a kollégisták észrevételei alapján történik. Hibajelentö lapot kell kitölteni: ~ az intézmény dolgozóinak, amennyiben muködési rendellenességet vagy szabályoktól való eltérést tapasztalnak, ~ a kollégiumvezetés tagjainak a külso és belso mérés, a vezetoi ellenorzés során észlelt muködési rendellenességekrol, hiányosságokról, amennyiben úgy ítélik meg, hogy azok megszüntetéséhez helyesbíto, fejleszto tevékenységre, vagy az ismételt illetve más területen történo bekövetkezés elkerülése érdekében megelozo tevékenységre van szükség.
23
>-
>-
A kollégiumvezetés tagjainak, amennyiben a partneri igényfelmérés, irányított önértékelés eredményei vagy az indikátorrendszer mutatói alapján úgy ítélik meg, hogy helyesbíto, fejleszto tevékenységre van szükség. a diákönkormányzatot segíto tanárnak az észlelt muködési rendellenességekrol, illetve a kollégisták észrevételei alapján.
Fejleszto javaslat A Fejleszto javaslat c. Iap kitöltése minden dolgozó joga. Célja, hogya munkatársak javaslataikkal hozzájárulhassanak a kollégiumi muködés hatékonyságának fejlesztéséhez. A kollégisták jelzései A kollégisták által észlelt hibák, muködési rendellenességek jelzésére, a Kollégisták észrevételei c. Iap használható, melynek kitöltése minden tanuló joga. A kitöltött lapokat a OÖK által kihelyezett gyujtoládába kell dobni, melynek kezelése a OÖK feladata, felelose a diákönkormányzatot segíto tanár. A OÖK döntése alapján vagy saját hatáskörben feldolgozzák a jelzést, vagy a diákönkormányzatot segíto tanár kitölt egy Hibajelento lapot vagy Minoségjavító indítvány lapot az esetrol.
Az összegyujtött lapok, információk feldolgozása, megoldási módok A dobozokban található lapok további kezelése a vezeto feladata. A gyujtodobozok tartaimát hetente ellenoriznie kell. A lapok tartalma alapján dönt a folytatásról, mely lehet: >>>-
intézkedés, intézkedési terv, fejleszto tevékenység.
Minden hibajelzés után prevenciós alapján dönt a folytatásról, mely lehet: >>>-
elemzést
köteles végezni.
Az elemzés
intézkedés, intézkedési terv, fejleszto tevékenység.
Intézkedési terv Ha a jelzett probléma megoldása ismert, de elhárítása több lépésbol álló, hoszszabb folyamatot igényel, akkor a megoldás lépéseit, akkor intézkedési tervet készít.
Fejleszto tevékenység Fejleszto tevékenységet még nem ismert.
akkor folytatunk, ha a jelzett probléma oka, megoldása
24
7. Kommunikáció a partnerekkel Az eljárás célja a partnerekkel való kommunikáció, az ezzel kapcsolatos panaszkezelés és az intézmény népszerusítése.
KÖZVETLEN PARTNERÜNKKEL VALÓ KOMMUNIKÁCiÓ SZABÁLYOZÁSA
Pedagógusokkal A kollégium vezetoje minden hétfon vezetoi értekezletet tart, melyen megbeszélik, értékelik az elmúlt hét munkáját és a következo hét feladatait. Félévente kétszer lelki program (esetleg ünnephez kötodoen) Felelos: igazgató Nem pedagógus dolgozókkal Az igazgató, a gazdasági vezeto bevonásával minden hónap elso keddjén 9-tol munkaértekezletet tart. Félévente kétszer lelki program (esetleg ünnephez kötodoen) Felelos: igazgató Diákokkal A hétfoi nevelotestületi megbeszélés során felmerüit, a kollégistákat érinto ügyeket a csoportvezetok továbbítják. Felelosök: csoportvezetok Szülokkel
Fogadónapok Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon. Szüloi értekezlet Minden évben 2 alkalommal szüloi értekezletet kell tartani. A szeptemberi szüloi értekezletet a 9. évfolyam számára kell megtartani: Téma: Intézményünk által közvetített értékek és lehetoségek, A szülok és a diákok jogai és kötelességei. Felelos: igazgató
Tanári fogadóóra
25
Minden nevelotanárnak szüloket.
meg kell jelölnie egy idopontot, mikor fogadni tudja a
Fenntartóval Az intézmény vezetoje és a gazdasági vezeto tartja a rendszeres kapcsolatot a fenntartóval.
Iskolákkal A vezeto évente 2 alkalommal keresi fel az érintett iskolákat: december és május hónapban. A nevelotanárok kéthavonta kiírják az elért eredményeket, és kapcsolatot tartanak az osztályfonökökkel és tanárokkal. Felelos: igazgató, csoportvezetok 'J
Kapcsolatot felvenni a Gyermekjóléti Szolgálattal
A kollégium szervezeti felépítése A kollégium legfelso vezetoje az igazgató.
26
A kollégium szervezeti felépítése A kollégium legfelsö vezetoje az igazgató.
tanárok
Az intézmény egyszemélyi felelöse a kollégium igazgatója. Az igazgató a nevelok és óraadók munkáját szervezi, irányítja, ellenorzi. Közvetlenül az igazgatónak tartozik felelösséggel a gazdasági vezetö. Valamennyi területen a feladatok a munkaköri leírásban leszabályozottak. A nevelötanárok az igazgatóval közösen felelösek a rájuk bízott tanulók erkölcsi, szellemi tudás gyarapodásában. A gazdasági és technikai munkacsoport munkáját a gazdasági vezetö szervezi, irányítja, ellenörzi. A szervezeti ábra is jól mutatja, hogy minden csoportvezetönek megvan a saját diákcsoportja, akiknek ügyes-bajos dolgaival foglalkozik. Nagyjából 2530 diák található egy-egy csoportban. A kollégiumi közösségi tevékenység eredményesebbé tétele érdekében vegyes életkorú csoportokat igyekszünk kialakítani.
27
A kollégium küldetésének környezeti feltételrendszerének, jelenlegi és jövobeni lehetoségeinek tükrében, a vázolt szervezeti felállás közel optimálisnak tekintheto.
Ezen a területen három kieme It jelentöségu folyamat muködik. Ezek a következök: 3.... A továbbképzési rendszer muködtetési folyamatának célja az, hogya kollégium muködésének egyik alapveto feltétele a környezeti igények változásaihoz történo folyamatos alkalmazkodás optimális legyen. Ezen alkalmazkodás lényegi eleme az intézmény személyi állományába tartozó kollégák megfelelö és célirányos képzése, ami egy átgondolt továbbképzési rendszer üzemeltetésén keresztül oldható meg. A külso környezet elvárásai a képzési rendszerrel kapcsolatban:
•
•
A vonatkozó törvényi elöírásoknak (277/1997. (XII. 22. Kormányrendelet) megfelelö muködés. Ezen belül elsösorban az alkalmazhatóság személyi feltételeinek történö megfelelés, valamint a szakmai ismeretek idöszakos felfrissítésére és korszerusítésére vonatkozó követelmény kielégítése. A kollégiumi szolgáltatás színvonalának
folyamatos emelése.
Belso környezeti elvárások:
• • • •
Az intézmény szervezeti kultúrájának javítása. A távlati stratégiai célok elérhetoségének megteremtése. A munkaerö fluktuáció kedvezotlen hatásai nak kompenzálása. A kollégák szakmai fejlodéssei és karrierépítéssel kapcsolatos természetes igényének kielégítése.
3.... A munkatársak értékelési folyamatának lényege, az intézmény teljes alkalmazotti körének folyamatos, objektív munkateljesítmény értékelése és az ehhez kapcsolódó ösztönzés.
28
