Dunaújvárosi Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola,Kollégium
PEDAGÓGIAI 2013.
1
PROGRAM
Tartalomjegyzék 1
Nevelési program
5
1.1 Küldetésnyilatkozat, pedagógiai alapelveink 1.1.1 Nevelési alapelveink
5 5
1.2
Az iskola jogállása, működésének törvényi feltétele, az alapító okirat
6
1.3
Helyzetelemzés, belső és külső feltételek
6
1.4 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka cél-és feladatrendszere, teljesítési kritériumok 1.4.1 Az iskola célrendszere 1.4.2 Feladataink a nevelő-oktató munkában, az értelem kiművelése 1.4.3 A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink 1.5 A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó szolgáltatásaink 1.5.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1.5.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 1.5.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 1.5.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység 1.5.5 Tanórán kívüli tevékenység 1.5.6 Tanulószoba 1.5.7 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő ill. sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő program 1.5.8 Kompetenciafejlesztés 1.6
2
Egészségnevelési és környezeti nevelési program
7 7 8 9 11 11 12 13 15 15 17 17 18 19
1.7 Az iskola élet-és munkarendje, hagyományok 1.7.1 Általános munkarend 1.7.2 Az iskola hagyományai
19 19 20
1.8 Iskolahasználók az iskolai közéletben 1.8.1 Tanulói részvétel, diákönkormányzat 1.8.2 Tanári részvétel az iskola közéletében 1.8.3 Szülői részvétel az iskolai közéletben 1.8.4 Iskolai és kollégiumi együttműködés
23 23 24 24 25
1.9 A pedagógiai program megvalósulásának feltételei 1.9.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek 1.9.2 Szakmai, személyi feltételek
26 26 27
Helyi tanterv
29
2.1 Az iskola képzési rendje 2.1.1 Képzési specialitások, irányok 2.1.2 Az iskola képzéseinek ábrája 2.1.3 Az iskola képzésének ábrája 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben 2.1.4 A tanulók tanulási kötelezettségei, választási lehetőségek 2.1.5 A tantervválasztás (készítés) szempontjai 2.1.6 A készített tantervek forrásai 2.1.7 Az iskola tantárgyi rendszere 2.1.8 Tantárgyszerkezet, óratervek 2.1.9 Projektek 2.1.10 A képzéshez engedélyezett összes óraszám tervezése 2.1.11 Tanulói jogviszony
29 29 30 31 32 32 33 33 34 44 44 45
2.2 A tanulók értékelése, feladatainak és beszámoltatásának meghatározása 2.2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere 2.2.2 Képzési, szakaszok és azok célja 2.2.3 Az értékelés és ellenőrzés alapelvei
47
2
47 47 48
2.2.4 2.2.5 2.2.6 2.2.7 2.2.8 2.2.9 2.2.10 2.2.11 2.2.12 2.2.13 2.2.14 2.2.15
A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása A számonkérés rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje A tanulók értékelése Kiemelkedő teljesítmények elismerése Fegyelmező, fegyelmi eljárások Eredmények rögzítése, dokumentálás Határidők A rendszer módosíthatósága Adatkezelés Belső kapcsolatok, hierarchia Minőségbiztosítás
2.3 A középszintű érettségi vizsga témakörei 2.3.1 Az iskola érettségi vizsgarendszere
48 49 50 50 54 54 55 55 56 56 56 56 57 57
2.4 Az egyes közismereti valamint szakmai orientációs, alapozó és gyakorlat tantárgyak cél –tananyagkövetelményrendszere 83
3
2.5
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
83
2.6
A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
84
Szakképzési szakmai program
85
3.1 Az iskola szakképzési tevékenységei 3.1.1 Az iskolában folyó képzési (szakképzési) irányok 3.1.2 Az iskolai szakképzés célja 3.1.3 Szakképzési célok megvalósításának stratégiája
85 85 85 86
3.2 Iskolarendszerű képzési szintek 3.2.1 Szakközépiskolai képzés 3.2.2 Szakiskolai képzés
87 87 87
3.3 A képzés szakaszai, képzési idő, jellemzői 3.3.1 Az aktuális képzési formák 3.3.2 Felnőttképzési tevékenységünk
87 87 88
3.4
Iskolánk szakképzési kínálata
88
3.5 Szakképző évfolyamba lépés (beiratkozás) feltételei 3.5.1 A magasabb évfolyamra lépés feltételei A pedagógiai program legitimációja 3.5.2 3.5.3 3.5.4 4
89 89 90
A pedagógiai program módosításának módja A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala A pedagógiai program jóváhagyása
A pedagógiai program mellékletei
90 90 91 92
4.1
1. sz. melléklet: A Kollégium pedagógiai programja
92
4.2
2. sz. melléklet: Az iskola egészségnevelési programja
92
4.3
3. sz. melléklet: Az iskola környezeti nevelési programja
92
4.4
4. sz. melléklet: Szakmai helyi tantervek
92
4.5
5. sz. melléklet: A közismereti tantárgyak helyi tantervei
92
3
Bevezető A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és az oktató munkát az 1998/99-es tanévtől saját pedagógiai program alapján kell végezni. Készítésekor az országos követelmények mellett ismernünk kellett az iskolahasználók igényeit, szükségleteit, az iskolafenntartó elvárását, az iskola személyi, tárgyi és anyagi feltételeit. A 2011. évi CXC. tv a Nemzeti köznevelésről és a NAT igen tág teret ad a célok megfogalmazásához. Az iskolavezetők nagy kihívása, hogy programot alkossanak a tantestület segítségével, és megfelelő menedzser szemlélettel, marketing munkával szakértő módon gondoskodjanak intézményük működtetéséről a fenntartó egyetértésével. A középiskolák igen széles palettát kínálnak a továbbtanulni vágyók számára, miközben a gyerekek száma egyre csökken. Az iskolaválasztással a szülők is kifejezik elvárásaikat az iskolával szemben. Mindezek igen komoly versenyhelyzetet teremtenek az iskolák között. További létünk függ attól, mennyire ismerjük fel ezeket az igényeket, és hogy meg tudjuk-e valósítani ígért terveinket. Ugyanakkor alapvető érdekünk az eddig kialakított kapcsolatainkat ápolni partnereinkkel (üzemek, vállalkozók, kamarák) Szeretnénk, ha az intézményünket igénybe vevő diákok szívesen jönnének az iskolába nap mint nap, s évtizedek múltán visszatekintve is elmondhatnák, jó és érdemes volt itt tanulni. Rendszerbe szerveztük azokat a tevékenységeket, amelyek a mindennapokban segítik pedagógiai munkánkat. Ez a rendszer csiszolódott, bővült az eltelt esztendőkben. A felülvizsgálatok és a belső-külső értékelés során a cselekvési terv részeként újra értelmeztünk, pontosítottunk néhány dolgot. Egyben elvégeztük azt a megfeleltetést is, amelyet a nemzeti köznevelési törvény, és végrehajtási rendelete megkíván. Feladatunk a minőség megfogalmazása, folyamatos biztosítása az oktató-nevelő munkánkban. A minőségnek jelen kell lenni az iskolaépületen belül és kívül, a tanári munkában, eredményekben, emberi kapcsolatokban. Mindezeket csak egy lelkiismeretes, elkötelezett, innovatív tantestülettel együtt lehet megvalósítani. A következő időszakban a meglévő feltételekre épülő tartalmi munka kiteljesítésére szeretnénk vállalkozni.
4
1 NEVELÉSI PROGRAM "Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." /Szent-Györgyi Albert/
Öndefiníció:
innovatív, sokszínű, humánus, esélyteremtő iskola 1.1 KÜLDETÉSNYILATKOZAT , PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK „Csak olyan pedagógiai hatástól várhatunk eredményt, amely helyesen veszi számításba a tanuló szükségleteit, épít ezekre a szükségletekre, annak érdekében, hogy a gyermek fejlődését elősegítse” (Bábosik István)
1.1.1 Nevelési alapelveink A nevelés mindig egész emberre, személyiségre való hatást jelent úgy, hogy abban az emberiség, a nemzet, a közösség érdeke is megjelenik az egyetemes értékekkel együtt. Iskolánkban mind a normatív, mind az értékrelativista nevelési koncepció érvényesül. A normatív elv szerint a nevelő hatás fő forrása a pedagógus, az értékrelativista szemlélet szerint a gyermekeknek tapasztalatokat kell szerezniük, s ezek alapján alakulnak ki a magatartásukban érvényesülő normák. Tisztában vagyunk azzal, hogy a spontán és az intézményen kívüli hatások is hatnak intézményes céljaink megvalósulására. A nevelés komplex folyamat, amelyben biológiai, fiziológiai, pszichológiai, szociálpszichológiai és szociológiai törvényszerűségek hatnak. Fontos jellemző még a nevelés sztochasztikus jellege. Ennek lényege, hogy a hatás és annak eredménye közti ok-okozati kapcsolatok nem mutatkoznak meg egyértelműen és azonnal.
5
Pedagógiai célkitűzésünk: – az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka eredményeképpen fokozatosan épüljön ki minden tanuló értékfelismerő, értékteremtő készsége, képessége – alakuljon ki viszonyuló és viszonyító képessége önmagához, társaihoz és a társadalomhoz – épüljön ki egyre magasabb szintű szükségletrendszere – fejlődjön, gazdagodjon személyisége, önalakító és társadalomformáló tevékenysége Pedagógiai céljaink összhangban vannak a valós és sokrétűen strukturált társadalmi igényekkel és az azokból fakadó értékekkel. Embereszményünk a művelt, szuverén, érdekeit érvényesíteni tudó, öntevékeny, magatartásában egyetemes emberi értékeket követő, szociális személyiség. Nehezíti a megfogalmazást és a megvalósítást egyaránt, hogy korunkban felgyorsult az értékek és normák átrendeződésének folyamata. Az érték központi kategória nevelési célrendszerünkben. Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyeknek sorrendje társadalmanként eltérő. Mindig választáson alapulnak, és a mindennapi életben az emberek magatartását befolyásolják. Az értéknek nem önmagában létező statikus nevelési célként, hanem viszonyként, irányként, pluralitásában kell a nevelésben megjelennie. Az egyes értékek egymással összefüggésben, rendszerként irányítják az ember magatartását. Az értékrendszer tehát az egyén életvitelében ölt testet. Tudnunk kell, hogy a nevelés során ért hatások nem jelentenek közös értéket, hiszen a tanulók más-más szociális helyzettel, genetikai és személyiségstruktúrával bírnak. A személyiség fejlődését az öröklés, a környezet és a nevelés egyaránt befolyásolja.
1.2 AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA , MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI FELTÉTELE , AZ ALAPÍTÓ OKIRAT Iskolánk fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerület Alapító okiratunk száma:
1.3 HELYZETELEMZÉS , BELSŐ ÉS KÜLSŐ FELTÉTELEK A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium elsősorban a város és közvetlen vonzáskörzete fiataljainak biztosít továbbtanulási lehetőséget, de az ország távolabbi régióiból is fogadunk diákokat. Felméréseink szerint a szülők és tanulók intézményünket elsősorban a képzési profil miatt választják. A pályaválasztási tájékoztatók, az iskoláról készült prospektus, a naprakészen megújuló honlapunk (www.lorantffy.hu) is jelentős információforrás a továbbtanulás előtt állóknak.
6
Tanulóink átlagosan közepesnél gyengébb tudás- és neveltségi szinttel érkeznek iskolánkba. Nagymértékben meghatározza ezt a családi háttér. Teljes családban tanulóink 5055 %-a él. A közepesnél gyengébb szint, a tanulás iránti kisebb motiváció egyik oka a tanulók szociokulturális háttere, a szülők alacsonyabb iskolázottsága is. Érettségivel, vagy magasabb iskolai végzettséggel kb. 30 %-uk rendelkezik. A családok anyagi helyzete egyre rosszabb, diákjaink véleménye alapján jó anyagi háttere csak 27 %-nak van. A hátrányos helyzetű tanulóknál okként legnagyobb arányban a szétszakadt családok, a munkanélküliség, a szülők betegsége és a szegénység szerepelnek. A veszélyeztetett diákok esetében az okok között szerepel a rossz baráti társaság, az alkoholista, bűnöző családi háttér. A felmérés alapján is megállapítható, hogy nevelőtestületünkre hatalmas feladat hárul mind az oktatás, mind a nevelés területén. A szülők és tanulók jelentős része elvárásként fogalmazza meg a szakmai ismeretek elsajátíttatását, a továbbtanulásra való felkészítést, a személyiségfejlesztést. A választható életpálya és a továbbtanulási esélyek megvalósításakor az általános iskolában kialakult tanulási szokások és eredmények nagy hatást gyakorolnak. A tanulók egy részének reális célja az érettségi megszerzése és egy szakma elsajátítása. Az iskola helyzetét meghatározó jelentős tényező a szakmák munkaerő-piaci helyzetének változása. Befolyásoló tényező az elhelyezkedési lehetőség és az anyagi megbecsültség. Sajnos elég nehezen követhetők a valós munkaerő-piaci igények, inkább a divatos szakmákat választják a diákok, de a szakmaválasztást behatárolja az RFKB / MFKB (Regionális / megyei fejlesztési és képzési bizottságok) aktuális döntése. Iskolánk tantestülete igyekszik a szakmastruktúra változásaihoz is igazodni az adott személyi és tárgyi feltételek között. A testület összetétele lehetőséget ad a megkezdett innovációs programok szabta út végigjárására, a tantestület megújuló emberi erőforrása a pedagógiai programnak.
1.4 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉL -ÉS FELADATRENDSZERE , TELJESÍTÉSI KRITÉRIUMOK „...teljes meggyőződésem, hogy a magasabb tudomány csak ott lehetséges, hol ezen magasabb tudomány egy művelt népnek egészséges talaján nyugszik.” /Eötvös József/
1.4.1 Az iskola célrendszere Olyan élettér kialakítása és fenntartása a célunk, melyben a gyerekek nyitottak maradnak, feszültségtől mentes, derűs légkörben gazdagodik személyiségük. Minden tanulónk jusson el az alapszintig ismeretanyagban, készségben, képességben. Olyan felnőttekké neveljük őket, akik képesek lesznek az élet adta változásokhoz alkalmazkodni, a mai társadalom kihívásának megfelelni és eligazodni korunk problémái között. A gazdasági élet kihívása, az iskolák közötti versenyhelyzet következtében akkor lesznek tanulóink versenyképesek a munkaerőpiacon, ha végzős diákjaink olyan naprakész
7
tudással, emberi értékekkel gazdagodva hagyják el iskolánkat, mellyel becsülettel helytállnak akár a felsőoktatásban, akár a választott szakmájukban. Fő célkitűzésünk belső tartalékaink feltárása, minőségi munkára törekvés minden területen, hatékonyságunk növelése, az Európai Unió elvárásaihoz történő igazodás. „Nem többet, hanem másképpen!” További céljaink: – Tanulóinkat felkészíteni a felnőttkorra, hogy képesek legyenek megfelelni a kor aktuális kihívásainak, az élethosszig tartó tanulás elvárásainak. – Arra ösztönözni a diákokat, hogy ismerjék meg saját lehetőségeiket, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére. – Szerezzenek jártasságot az önálló ismeretszerzésben, a kooperatív tanulásban. – Képesek legyenek eligazodni a tudomány, a művészet és a kultúra különféle területein. – Rendelkezzenek az alapvető erkölcsi normákkal. – Életük fontos részévé váljon a környezetvédelem, testi és lelki egészségük óvása. Az oktatást demokratikus iskolai légkörre alapozzuk, ami diákközpontú, és aktív részvételre épül. Szakképző intézményként fontos, hogy iskolánk a konvertálhatóság szem előtt tartásával széles szakmai alapozást nyújtson. Biztosítsuk a felsőfokú képzésbe való bekapcsolódást, a gyors, rugalmas munkaerő-piaci irányultságú szakképzést, készítsük fel tanulóinkat életpályájuk során elengedhetetlen, többszöri szakmaváltásra. Pedagógiai tevékenysége során tantestületünk a következő célok szerint dolgozik: Naprakész tudás – harmonikus személyiség – demokratikus iskolai légkör.
1.4.2 Feladataink a nevelő-oktató munkában, az értelem kiművelése – – – – – – – – – – – – – –
önismeretre nevelés szociális érzékenységre nevelés természetismeretre-környezetvédelemre nevelés konvertálható tudás átadása minőségi munkára, igényességre nevelés általános műveltség elsajátíttatása rendezett, egészséges életvitelre nevelés élethosszig való tanulásra nevelés munka-és hivatásszeretetre nevelés tehetséggondozás műveltségbeli hátrányok leküzdése társadalmi beilleszkedés segítése személyiségfejlesztés vállalkozói képességek fejlesztése
8
1.4.2.1
A nevelési – oktatási célok megvalósításának eszközei, eljárásai
Alapvető feladatunk, hogy tanulóinkat felkészítsük az érettségire, a szakmai vizsgákra, a továbbtanulásra, valamint a szakmai alapozó szakaszban arra, hogy iskolánkban folytassák szakmai tanulmányaikat. A 10. évfolyamon és a 12. évfolyamon a törvény által megszabott módon tájékoztatjuk őket a lehetőségekről. Képzési palettánkban megtalálható a nappali, esti, levelező tagozatú képzés egyaránt. Akkreditált intézményként iskolarendszeren kívüli képzéseket indítunk igény szerint. A Lorántffy Tehetséggondozó Alapítvány anyagi lehetőségének függvényében támogatjuk diákjaink ECDL-felkészítését, nyelvvizsga bizonyítvány megszerzését. Eszközparkunkat folyamatosan fejlesztjük, a közismereti és szakmai tantárgyak oktatásába is beépítjük a számítógéppel támogatott multimédiás oktatást. Az idegen nyelvi képzést kiemelten fontosnak tartjuk. Új szakok beindításával segítjük a tanulókat a piacképes szakmák megszerzésében. 11-12. évfolyamos szakközépiskolai tanulóinkat folyamatosan tájékoztatjuk a felsőoktatási intézmények kínálatáról, nyílt napok programjairól. A lehetőségek függvényében alkalmazzuk a projektoktatás módszerét. .A projektoktatás megszervezésekor a tanulói foglalkozások megszervezésére vonatkozó rendelkezésektől - az iskolai időkeretek meghatározására vonatkozó előírások megtartásával - el lehet térni. Tanulási útmutatókkal segítjük a diákok önálló ismeretszerzését. Ösztönözzük a kooperatív tanulást. Szakiskolát végzett, szakmai vizsgát tett tanulóinknak az érettségi megszerzésének lehetőségét 2 év intenzív nappali tagozatos képzés keretében biztosítjuk. A szakközépiskolai követelmények, s a demográfiai hullámvölgy miatt nem mindegy, hogy milyen motivációjú gyerekek jönnek iskolánkba. Ezért kiemelt feladatként kell kezelnünk a városi és környékbeli általános iskolák tájékoztatását. Diákok megtartása, a lemorzsolódás csökkentése és a kompetenciafejlesztés érdekében korrepetáló, felzárkóztató programokat indítunk. A vizsgaeredmények javítása érdekében érettségi felkészítő foglalkozásokat szervezünk. A sikeres érettségi és OKJ-s vizsgák érdekében folyamatosan ellenőrzi az iskola vezetése a diákok felkészültségi szintjét (Tétel kommandó) Tehetséges és a felkészülést vállaló tanulóinkat az éves munkaterv szerint készítjük fel a városi, megyei, országos versenyekre. A különféle pályázatokon szerzett eszközeinket és tapasztalatainkat felhasználjuk oktató-nevelő munkánkban.
1.4.3 A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Iskolánkban – humanista értékeket követő – a demokrácia adta jogokat ismerő és azokkal élni tudó – egészséges életmódot folytató – munkaszerető – művelt, kulturált fiatalok nevelésére törekszünk
9
1.4.3.1
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Iskolánkba az életkori sajátosságok miatt egy nagyon fogékony, ugyanakkor sok változással járó életkorban érkeznek tanulóink, részben kialakult, részben alakuló személyiségjegyekkel. Ezek pozitív értékrendszer mentén való formálását felelősségtudattal kell végeznünk. Olyan kompetenciák fejlesztése mint az önismeret, önfejlesztés, önreprezentáció, kommunikációs készségek, információ-feldolgozó képességek biztosíthatják az életben való eligazodás, konfliktuskezelés, helytállás, a sikeres, boldog élet lehetőségét diákjaink számára. Ez a feladat az iskolai élet minden mozzanatát érinti, ezért minden pedagógusunk számára feladatot jelent. Fontos az egyén, az egyéniség, az egyéni képességek, az egyéni érvényesülés, a felelősség (önmagunkért és másokért) alapvető értékeinek felszínre hozása. Célunk: igényes, széleskörű ismeretekkel rendelkező fiatalok nevelése, akik alkalmassá válnak egy magasabb szintű ismeretrendszer megszerzésére, és belső kényszerből fakadó önképzésre. Tudatosan és radikálisan csökkentenünk kell a tanulókat ért kudarcok számát, ehhez az egyéni fejlődéshez mért jó eredmények hangsúlyozása, a sikereken keresztül történő ösztönzés a célravezető. Ugyanakkor az olykor jelentkező kudarcok elviselésére is nevelni kell diákjainkat oly módon, hogy a kettő között egészséges összhang legyen. A tanuló higgye el magáról, hogy egyéniségének megfelelően, becsületes munkával, kitartással, a társadalom szabályait ismerve és betartva sikeressé válhat. Hozzá kell járulnunk életmódjuk, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. Tisztában vagyunk azzal, hogy egy társadalomban nemcsak az elit képzése a fontos, hiszen a szilárd értékrenddel és szakmai tudással felvértezett középosztály egy társadalom stabilitását és előrehaladását biztosítja. Ezért a sokféle szellemi, szociális háttérrel rendelkező tanulók oktatásának, nevelésének feladatát a kollégák tudatosan felvállalják.
1.4.3.2
Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Iskolánk a lehetőségek határain belül hatékonyan kezeli a tanulók heterogenitásából fakadó problémákat. Kívánatosnak tartjuk a kooperativitáson alapuló toleranciára nevelést. Diákjainkat meggyőzzük arról, hogy tisztelettel, türelemmel tekintsenek a másik emberre. Eldurvult, értékválságban szenvedő világunkban nagyon lényeges az empátia, a másság elfogadása, a megértés, türelem. Az iskolai tanulóközösség megteremtésében alapfeladat az osztályok közösséggé fejlesztése. A megvalósítás módjai: – osztályfőnöki és tantárgyi órákon – kötetlen beszélgetéseken – tanórán kívüli tevékenységek során – osztálykirándulásokon – ünnepségeinken – táborozások keretében – iskolai rendezvényeken – tanterem dekorációs versenyen
10
A következő szint az egyes évfolyamok illetve szakterületek közösségformálása, a "mi"tudat erősítése. A különféle iskolai rendezvényeken mód nyílik az együttműködésre, a közös tevékenységre. A megvalósítás módjai: – gólyatábor a kilencedikeseknek – ballagtatási feladatok évfolyamonként – vetélkedők a Lorántffy-napon – tanévnyitó ünnepség A harmadik szint az iskolai közösségformálás feladatait jelenti. Elsősorban iskolai szintű rendezvényeinken, ahol a tanulók aktivitására, részvételére, közreműködésére van szükség. megvalósítás módjai: – szalagavató – ballagás – Lorántffy-napok – múzeumi - nap – sportnapok – karácsonyi készülődés – idegen-nyelvi est – szakkörök – sportkörök Fontos, hogy a városi, megyei és országos csapatversenyeken a vegyes összetételű csapatok átérezzék, hogy az iskola és a saját sikerükért közös munkával tehetnek legtöbbet.
1.5 A TANULÓI JOGVISZONYHOZ KAPCSOLÓDÓ SZOLGÁLTATÁSAINK
1.5.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek "Táplálni kell őt könyvekkel, külön feladatokkal, gyakorlatoztatni kell az agyát, hogy tudjon futni, de nem szabad belőle extra valakit csinálni, mert az elrontja. És vigyázni kell nagyon, hogy el ne nyomjuk! Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csudát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna." (Szent-Györgyi Albert) A tehetség kibontakozásának környezeti feltételei között - a család mellett - az iskola a legfontosabb. A tehetség kialakulásához az átlagosnál erősebb motiváció szükséges, melyben a pedagógusoknak meghatározó szerepük van. A gyerekek tanulását elsősorban a pozitív megerősítés segíti elő. A sikerélmény kitartó tevékenységre sarkall, és teljesítményképes tudást eredményez. Feladatunk, hogy szilárd alapokat teremtsünk, tegyük nyitottá, fogékonnyá a fiatalokat az értékek befogadására, és kreatívvá a szerzett képességek alkalmazásában. Széleskörű 11
foglalkozásokkal hozzuk felszínre a rejtett képességeket, segítve ezzel felkészülésüket az emelt szintű érettségire, a felsőoktatásban történő továbbtanulásra. Nagy hangsúlyt kell fektetnünk a tanulmányi versenyekre való felkészítésre. A tanulók kiválasztása után tudatos, célirányos, többéves munkával lehet eredményt elérni, mely megkívánja a tanulóktól, hogy többet adjanak magukból és hozzászokjanak a nagyobb erőfeszítést igénylő munkához. Minden ez irányú tevékenységet a szemléletesség, a cselekedtetés és önálló munkáltatás és differenciáltság kell, hogy áthasson. Tevékenységek köre: – Önismeret fejlesztése – Pályaorientáció segítése – Információszerző képesség fejlesztése (könyvtár használata, számítástechnika) – Szakkörök (tantárgyi, művészeti, kézműves) – Az emelt szintű érettségire való felkészítés – Differenciált oktatás – Egyéni feladatok – Iskolai versenyek – Projektfeladatok – Tematikus tantárgyi hetek szervezése – Városi vetélkedők – Kiselőadások tartása – Pályázatok írása – Versenyeken való részvétel (OKTV, OSZTV, SZKTV, ODTV egyéb tanulmányi versenyek) – Megyei Diáknapok – Lorántffy-gála – Lorántffy-napokon szakköri és gyakorlati "termékekből" kiállítás, díjazás – Vizuális kultúra szabadon választott foglalkozásai – Kiállítások a diákok munkáiból
1.5.2 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek „Ha a hatalom pallosával próbálunk engedelmességre bírni valakit, Soha nem teremtünk olyan emberi lényeket, akiket érdekel az alkalmazkodás, Vagy akik nem csupán büntetés elkerülését érzik feladatuknak.” (Benjamin Barber) Tanulóink egy része valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű. Szétszakadt családok, munkanélküli, beteg, szenvedélybeteg szülők vannak a háttérben. A baráti kör sem mindig megfelelő. A legtöbb magatartászavarral küzdő diákunkra jellemző, hogy kapcsolata a szüleivel, szűkebb környezetével, nevelőivel nem megfelelő. A közösséghez nehezen, vagy nem alkalmazkodnak. Egyesekkel állandóan foglalkozni kell, mások „eltűnnek a tömegben”, mintha nem is lennének jelen. Nyugtalanság, dacosság, az agresszivitás, a burkolt agresszivitás többféle kifejezője, a lopás, az otthonról való szökés, csavargás is szerepel az előforduló reakciók között.
12
A beszélgetések során tapasztalható több tanulónál a felborult lelki egyensúly. Legnagyobb ártalom az érzelmi elhanyagolás, a túlzott türelmetlenség, a túlzott szigor, a durva vagy éppen aggályoskodó nevelés, bánásmód, melyek lerombolhatják az önbizalmát, önértékelését. Indulatokat ébresztenek benne a környezetével szemben, mivel kitörési lehetősége általában nincs, befelé fordulóvá lesz, bűntudatot érez, és mindig valamilyen büntetéstől való félelem lesz úrrá személyiségén. Segítő tevékenységünk legfontosabb része ennek a felborult lelki egyensúlynak a helyreállítása. Türelmes, szeretetteljes, az érdekeiket figyelembe vevő nevelésre van szükség, melynek részesei a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, a nevelési igazgatóhelyettes és az iskola minden pedagógusa. Formái: személyes beszélgetések, biztatás, önbizalom, önértékelés növelés, osztályfőnöki órákon önismeret, önfegyelem, tanulásmódszertan témák feldolgozása, iskolapszichológussal való konzultáció, pályaorientációs és osztályfőnöki órákon szakmai motiváció, pozitív példák bemutatása, szükség esetén szakemberek segítségének igénybevétele, szabadidős tevékenységek szervezése.
1.5.3 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység magában foglalja mindazokat a feladatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyermek, a tanuló családban történő nevelése, iskolai felkészülése megvalósulhasson, a személyiségét kibontakoztathassa, tehetségét kifejleszthesse, hátrányát ledolgozhassa, hozzájusson a fejlődéséhez szükséges ellátáshoz. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a koordinálás a tantestület és az illetékes intézmények, szervek, személyek között. A gyermeki jogokról, a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése, hatósági beavatkozás kezdeményezése. A gyermek- és ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik a nevelési-oktatási tevékenységhez. Az iskolában, kollégiumban olyan légkört, igazgatási, pedagógiai tevékenységet kell kialakítani, amely eleve kizárja annak a lehetőségét, hogy bármelyik gyermek, tanuló, származása, színe, neme, vallása, nemzeti, etnikai hovatartozása vagy bármely más oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön. A pedagógiai tevékenységgel szemben támasztott alapvető követelmény, hogy mindenki részére biztosítsa a fejlődéshez szükséges feltételeket, - azokat a lehetőségeket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a gyermek, a tanuló képességeit, lehetőségeit, tehetségét kibontakoztassa, szükség esetén leküzdhesse azokat a hátrányokat, amelyek születésénél, családi, vagyoni helyzeténél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelemnek át kell hatnia a pedagógiai munkát, a nevelő, oktató tevékenységet. A tanulók magatartása a társadalomban, családban lévő feszültségek hatását erősen magán viseli. Nevelési tevékenységünkben, az ifjúságvédelemben ezekkel a feladatokkal lépést kell tartanunk. Ezért a gyermek - és ifjúságvédelem a tantestület valamennyi tagjának kiemelten fontos feladata.
13
Az iskolai ifjúságvédelem alapvető pedagógiai tevékenységei között első helyre kell tenni a tanulóink személyiségének megismerését, fejlődésének tervezett irányítását. A beszélgetések, az őszinte érdeklődés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés, mind-mind hozzájárul a személyiségzavarok, beilleszkedési problémák leküzdéséhez. Tanulóinknak feltétlenül kell érezniük, hogy az iskola értük van, és minden az ő érdekükben történik. Az uralkodó légkör ne bizalmaskodó legyen, de bármikor merjenek az osztályfőnökhöz, oktatóhoz, ifjúságvédelmi felelőshöz, bármelyik kollégához fordulni problémájukkal, - természetesen olyanhoz, aki azt orvosolni is tudja. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység magában foglalja a családdal, szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is, hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek a családban nevelkedjen, a szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tudjon felkészülni. A gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik a tanulói szervezetek, a diákönkormányzatok segítése. Annak figyelemmel kísérése, hogy milyen mértékben bevont a tanulói szervezet az iskolai döntéshozatal rendszerébe, az egyes döntések végrehajtásának ellenőrzésébe. Nagyon sokat tud segíteni a jól működő kortárssegítő mozgalom. A kortárssegítő program minden területen segítséget jelent, tekintettel arra, hogy a serdülők gyakran kérnek információt és segítséget a kortársaktól. Erősen befolyásolja őket a kortársaik véleménye. Jobban elfogadnak dolgokat egymástól, mint tanácsokat a felnőttektől. Határozott kontrollt gyakorolhatnak a kortárssegítő mozgalom keretében szűkebb és tágabb környezetük történései felett, ez nagyon pozitívan hat identitásuk és önállóságuk kifejlődésére. Kiváló fórum a tanárok és a diákok valamint a kortárssegítő felnőttek közötti információcsere, amelynek eredményeképpen egészségesebb tanári- és diákközösség és jobb iskolai légkör alakul ki. A gyermekvédelmi törvény rendelkezései alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. Ennek megfelelően az iskolánkban is mindenkinek kötelessége mindent megtenni a gyermekek, a tanulók fejlődése érdekében. Megkülönböztetett figyelemmel kell tanulóink felé fordulnia az osztályfőnököknek és az ifjúságvédelmi felelősnek. Elsődleges és meghatározó tennivaló a megelőzés (prevenció). Az iskolai élet vonzóvá tétele, hasznos szabadidős tevékenységek felsorakoztatása, a gyermekek érdeklődésének határozott motiválása, családtervezési, pszichológiai, mentálhigiénés tanácsadás szervezése a prevenció fontos része. A tanulókkal történő eseményeket, (amelyek ilyen természetűek), veszélyeket, fejlődésükben észlelt rendellenességeket idejében kell feltárni, és jelezni azokat az osztályfőnöknek, ifjúságvédelmi felelősnek, szülőknek, és a megoldási helyzettől függően a különböző gyermekvédelemmel foglalkozó más hatóságoknak. Az iskolának együtt kell működnie a gyermekvédelemmel foglalkozó szervezetekkel, hatóságokkal, személyekkel, annak érdekében, hogy elősegítse a gyermek családban való helyes nevelkedését, a veszélyeztetettség megelőzését és megszüntetését. Sajnos, nagyon sok esetben fordul elő, hogy a szülővel szemben kell a gyermeket védeni, érdekeit, jogait képviselni. Ilyenkor szinte elkerülhetetlen a hatósági beavatkozás, külső segítség igénybevétele. Szoros kapcsolatra van szükség az iskola, a települések jegyzői, a polgármesteri hivatalok, családsegítő szolgálatok, rendőrség, nevelési tanácsadó, ügyészség, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok között a gyermek- és ifjúságvédelem területén. A kapcsolattartás a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata.
14
Mindenképpen szükség van arra, hogy az iskola figyelemmel kísérje a gyermek veszélyeztetettségét. A gyermekkel foglalkozó pedagógusnak észre kell vennie, ha a tanuló tanulmányi eredménye látszólag indokolatlanul romlik. Fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, problémákra. A hátrányos helyzetű ill. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kiszűrése és a támogatásuk az ifjúságvédelmi felelős segítségével történik. Fel kell tárni az okokat, legyen az a családi élet megromlása, anyagi nehézségek jelentkezése, vagy bármilyen más tényező. Amennyiben az iskolai láncolat (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős, nevelési igazgatóhelyettes, igazgató) a megoldáshoz nem elegendő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kötelessége értesíteni a megfelelő hatóságot, gyermekjóléti szolgálatot, a megfelelő fórumot. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata mindent megtenni annak érdekében, hogy a tanuló problémája megoldódjon (a lehetőségek határain belül).
1.5.4 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Mint a helyzetelemzésből is kitűnik, a családok anyagi helyzete egyre inkább romlik. Csonka családban él tanulóink jelentős része, az utóbbi években emelkedett a munkanélküli szülők aránya. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák iskolánkban: Felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése. 1994-ben a jó képességű diákok támogatása céljából létrehoztuk a Lorántffy Tehetséggondozó Alapítványt, megragadunk minden lehetőséget az anyagi források bővítésére (pl. szponzorok felkutatása, pályázatok írása). Drog-és bűnmegelőzési programokon vesznek részt diákjaink városi és iskolai szinten, Lorántffy-napokon, osztályfőnöki órákon. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős folyamatos felvilágosító tevékenységet végez a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatáson. Helyi, regionális, országos támogatásokat kutatunk fel a pályázati kiírások figyelemmel kísérése, pályázatok készítése útján, az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelős közreműködésével. Motiváljuk a szülőket arra, hogy a rászoruló gyermek kollégiumi ellátásban részesüljön. Tankönyvtámogatást és egyéb juttatásokat, hozzájárulásokat (táborok, felvételi előkészítők, ösztöndíj, nyelvvizsgadíj hozzájárulás, stb.) nyújtunk a rászorulóknak. Szociális ellátás: - diákétkeztetés - ösztöndíj - tartós könyvek használata - tanulmányi versenyeken nevezési díjak fizetése - nyelvvizsga költségeihez hozzájárulás (Ezek odaítélését a SZMSZ, a Házirend illetve a Lorántffy Tehetséggondozó Alapítvány kuratóriumának döntései szabályozzák.)
1.5.5 Tanórán kívüli tevékenység A jól szervezett, szakszerűen irányított és a felnőttek által segített szabadidő többek között fejleszti a testi, a lelki, a szellemi egészséget, az akaratot, a jellemet, a cselekvési képességeket, az erkölcsi arculatot, a műveltséget, a kulturált viselkedést, az eszményeket, az értékeket, az emberi érintkezési formákat és a magyar néphez való tartozás tudatát. 15
Az igényes szabadidő kultúremberhez illő életmódbeli szokásrendszert alakít ki. Fejleszti a személyközi kapcsolatokat, a különböző nemű, adottságú, eltérő képességű fiatalok között pozitív irányú kötődéseket teremt, és jelentősen hozzájárul a társadalmi beilleszkedési zavarok csökkentéséhez. Fontos tennivalóink vannak az unatkozó, a csavargó, az érzelmileg labilis, a rossz baráti körbe járó, a szexuális életet túl korán kezdő vagy a drogokkal próbálkozó tanulók átnevelése érdekében. A szabadidős foglalkozásoknál jelentős szerepet foglalnak el a kulturált, az egészséges életmódra nevelést megvalósító tevékenységek. Fontos szempont, hogy pozitív módon formáljuk a tanulók természeti környezethez való viszonyát. A természet szeretete, megóvása rendkívül aktuális feladatunk. A Határtalanul program keretében iskolánk kapcsolatot tart fent és közös programokat szervez határon túli magyar diákokkal, iskolákkal. A szervezett kirándulások módot nyújtanak a nemzeti, művészeti, természeti értékeink, illetve hazánkban élő más népcsoportok értékeinek megismerésére. Nem feledkezhetünk meg iskolai hagyományaink ápolásáról sem. A szabadidő hasznos eltöltését segítő lehetőségek iskolánkban: színházlátogatások, tanulmányi és osztálykirándulások, nyári környezetvédelmi és egyéb táborok, tavaszi - őszi sportdélutánok, DÖK programok, Lorántffy- napok rendezvényei vetélkedők, múzeumi nap egészséges életmód programok, iskolai ünnepségek, a tömegsport mindennapos tevékenység, mely labdajátékokon, tollaslabdán túl a kondicionáló terem használatát is jelenti. a minőségi és versenysport lehetőségei a diáksport egyesület keretén belül Az iskola tanulóinak lehetősége van minden olyan egyéni és csoportos tanulmányi segítségnyújtás igénybevételére, amit az iskola tanítási órán kívül nyújt az ismeretek kiegészítésére, pótlására, elmélyítésére és bővítésére. A legtehetségesebbek különféle versenyekre (tantárgyi, szakmai, művészeti, stb.) készülhetnek. Iskolánk tanulóinak biztosított szolgáltatások: - a kollégiumban működő könyvtár - szakkörök - korrepetálások - számítógépek és internet használata - tornaterem, sportpálya használata tömegsport és sportköri foglalkozásokon - érettségire és szakmai vizsgára felkészítők - versenyfelkészítők Az iskolai munka sokszínűségét biztosító - a fenntartó által nem finanszírozott programokat a Lorántffy Tehetséggondozó Alapítvány finanszírozza anyagi helyzete függvényében Meg kell ragadni minden lehetséges alkalmat arra, hogy az alapítvány anyagi forrásai növekedjenek.
16
A fenntartói forrás csökkenését illetve hiányát pályázatokon való részvétellel próbáljuk pótolni.
1.5.6 Tanulószoba A tanulószobai foglalkozásokat kollégiumi keretben szervezzük.
1.5.7
Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő ill. sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő program
Iskolánkban a tanórákon integráltan, ill. szükség esetén egyénileg illetve speciális esetekben további szakemberek közreműködésével és irányításával történik a BTM – nehézséggel küzdő és az SNI-s tanulók felzárkóztatása. 1. Ha a tanulót az általános iskolában már megvizsgálták, a tanuló és a szülő az iskolába történő jelentkezéskor, de legkésőbb a beiratkozáskor leadja a szakvélemény másolatát az iskolatitkárnak. A szakvélemény alapján az igazgató határozatot hoz, melyből az iskolatitkár 1-1 példányt készít a szülőnek, az osztályfőnöknek, az érintett szaktanár(ok)nak, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az igazgató által hozott határozat alapján figyelemmel kíséri a tanulót. Az esedékes kontrollvizsgálatra a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elkészítteti a szükséges jelentkezési lapot.(Jelentkezési lap kontrollvizsgálatra) A kontrollvizsgálatot úgy kell megkérni, hogy az előző határozat lejártáig a vizsgálat elvégezhető legyen. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a lejárat határideje előtt 3 hónappal hívja fel a szülő és a tanuló figyelmét a határidőre. Ha az igazgatói határozatban érettségi tantárgy értékelése és minősítése alóli felmentés szerepel, akkor a közismereti igazgatóhelyettesnek is le kell adni a határozat egy példányát, mert ezeknek a tanulóknak 10. osztályban a kieső érettségi tárgy helyett másikat kell választaniuk. Az érintett szaktanár(ok) a szakvélemény javaslatának alapján fejlesztési tervet készítenek, és az igazgató jóváhagyása után annak alapján történik a tanulók fejlesztése. Az SNI-s tanulók fejlesztési folyamatát gyógypedagógus segíti. Az osztályfőnök a felmentésről hozott igazgatói határozatot rögzíti a tanuló anyakönyvében és a naplóban. 2. Abban az esetben, ha a tanulót az általános iskolában nem szűrték ki, de szükséges a vizsgálata, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elkészítteti a jelentkezési lapot. 30 napon belül továbbítja az igazgatónak. (Jelentkezési lap vizsgálatra) Ha az érintett tanuló az iskolatitkárnak leadta az elkészült szakvéleményt, annak alapján az igazgató határozatot hoz, melyből az iskolatitkár 1-1 példányt készít a szülőnek, az osztályfőnöknek, az érintett szaktanár(ok)nak, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős az igazgató által hozott határozat alapján figyelemmel kíséri a tanulót. Az esedékes kontrollvizsgálatra a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős elkészítteti a szükséges jelentkezési lapot.(Jelentkezési lap kontrollvizsgálatra) A kontrollvizsgálatot úgy kell megkérni, hogy az előző határozat lejártáig a vizsgálat elvégezhető legyen. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a lejárat határideje előtt 3 hónappal hívja fel a szülő és a tanuló figyelmét a határidőre.
17
Ha az igazgatói határozatban érettségi tantárgy értékelése és minősítése alóli felmentés szerepel, akkor a közismereti igazgatóhelyettesnek is le kell adni a határozat egy példányát, mert ezeknek a tanulóknak 10. osztályban a kieső érettségi tárgy helyett másikat kell választaniuk. Az érintett szaktanár(ok) a szakvélemény javaslatának alapján fejlesztési tervet készítenek és az igazgató jóváhagyása után annak alapján történik a tanulók fejlesztése. Az SNI-s tanulók fejlesztési folyamatát gyógypedagógus segíti. Az osztályfőnök a felmentésről hozott igazgatói határozatot rögzíti a tanuló anyakönyvében és a naplóban.
Tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése, szakvélemény elkészíttetése, ha eddig nem volt, szakvélemény alapján határozat készítése, fejlesztési terv készítése A tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztése iskolán belül
Módszer
Felelős
Képességek felmérése iskolába lépéskor Megfigyelés Beszélgetés gyerekkel, szülővel A tanulók tanulási szokásainak felmérése
Pedagógus
Határidő Tanév első hete
Szaktanár, osztályfőnök
Mentesítés bizonyos tárgyak, ill. értékelés alól Egyéni fejlesztés tanórán kívüli foglalkozáson Korrepetálás Differenciált tanóravezetés Tanulásmódszertan, tanulás tanítása A tanulási kudarcnak kitett A szakvéleményben leírtak tanulók fejlesztése iskolán esetén BTM-es és SNI-s kívül tanulók speciális szakemberekhez irányítása
Szaktanár
Szaktanár, osztályfőnök, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
A szakvélemény beérkezését követően 30 napon belül
A fejlesztés hatékonyságának értékelése, kontrollvizsgálatok elvégeztetése, határozat meghozatala
Szaktanár Szaktanár, osztályfőnök
Tanév vége A kontrollvizsgálat határideje.
Tesztek újrafelvétele Megfigyelés Tanulmányi eredmények elemzése Beszélgetés gyerekkel, szülővel
érintett pedagógus szaktanár, osztályfőnök vagy szaktanár
A szakvélemény megérkezését követően 30 napon belül
1.5.8 Kompetenciafejlesztés A kompetenciaalapú képzés erősítése és az országos mérés eredményeinek javítása céljából a folyamatos kompetenciaalapú képzésen túl gyakorlónapokat iktatunk be a tanév során a 10. évfolyamosok részére. Ennek rendje: a tanév esemény naptárában rögzített időpontban, a tavaszi szünet utáni első napon matematikából és szövegértésből. A feladatokat az előző évek országos kompetenciaméréseiből állítják össze a szaktanárok.
18
1.6 E GÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A 2. számú melléklet tartalmazza az Egészségnevelési programot A 3. számú melléklet tartalmazza az iskola Környezeti nevelési programját
1.7 AZ ISKOLA ÉLET -ÉS MUNKARENDJE , HAGYOMÁNYOK 1.7.1 Általános munkarend 1.7.1.1
Napirend
A tanulók munkarendjét a Házirend tartalmazza. Az iskolában ez első tanítási óra 800 órakor kezdődik. A szünetek 5, 10 és 15 percesek. A gyakorlati foglalkozások alatti szünetek maximum 15 percesek. Az órarend szerinti tanórákat 800 és 1400 óra között kell megtartani. Amelyik évfolyamon jelen időkeretek közé nem szorítható be a képzés, ott “0.” órában vagy a 7. órában lehet a szükséges óraszámot biztosítani. A felzárkóztató, szabadon választott, felkészítő órákat, korrepetálást, szakköri és tömegsport foglalkozásokat a tanítási időn kívül lehet megszervezni. A gyakorlati foglalkozások a tanműhely, illetve az üzemek, gyakorlóhelyek munkarendjéhez igazodnak. Gyakorlati képzés 600 és 2100 óra között szervezhető, naponta legfeljebb 8 órás terheléssel. Az itt nem szabályozott kérdésekben közoktatási és a szakképzési törvény előírásait, valamint az SZMSZ, a Házirend, a Kollektív Szerződés iránymutatásait kell figyelembe venni.
1.7.1.2
Hetirend
Az oktatás hétfőtől péntekig tervezhető. Kivételt képeznek: - esti, levelező oktatás - felnőttképzés - pótló tanítási napok, melyek szombatra is szervezhetők
1.7.1.3
A tanév rendje
A tanév rendjét az EMMI Oktatási Államtitkárság rendelete tartalmazza és szabályozza évente. Ennek figyelembe vételével készül el a tanév iskolai rendje a tanév kezdetére. Ez megtalálható az iskola honlapján, az aktuális tanév eseménynaptárával egyetemben
19
1.7.1.4
Az iskola élete a tanítás nélküli napokon, szünetekben
A pedagógusok továbbképzéseken vehetnek részt kül- és belföldön. Az összefüggő szakmai gyakorlatok a gyakorlóhelyeken zajlanak. Táborozások, kirándulások szervezhetők az éves munkaterv alapján. Karbantartás, nagytakarítás, felújítás erre az időszakra tervezhető. A vezetőség előre meghatározott napokon ügyeletet tart. Iskolai programok igazgatói engedéllyel szervezhetők.
1.7.2 Az iskola hagyományai A hagyományteremtés az iskola egyik fontos nevelési feladatát, a közösségformálást elősegítő, az iskola múltját, jelenét, jövőjét átszövő, sajátos arculatát megadó elem. Ápolása, formálása folyamatos feladatunk. Tárgyi hagyományok: Az iskola logója Az iskola jelvénye Az iskoláról készült pályaválasztási kiadvány Az iskola alapításának kerek évfordulóján (5 évente) évkönyv Feliratos póló testnevelés órán és versenyeken. Az iskolai egyenruha részét képező nyakkendő.
1.7.2.1
Szervezeti hagyományok
Szervezeti felépítésünk ábrája az iskola SZMSZ-ében található. Munkaközösségek: Iskolánkban a kollégák munkaközösségekbe szerveződve tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek célja a rokon területen dolgozók szellemi tőkéjének centralizálása, egységes irányítása, közösségen belüli szakmai felügyelet, irányítás, kapcsolattartás a többi munkaközösséggel. Természettudományi munkaközösség Ide tartoznak: matematika tanárok kémia tanárok fizika tanárok biológia tanárok földrajz tanárok testnevelés tanárok informatika tanárok rajz és vizuális kultúra tanárok Humán munkaközösség Ide tartoznak: magyar nyelv és irodalom tanárok történelem tanárok társadalomismeret tanárok idegen nyelv tanárok
20
Műszaki tanári munkaközösség Ide tartoznak: a műszaki tárgyakat tanító tanárok ruhaipari, bőripari, szakmák oktatói a vegyipari szakmákat tanító tanárok, oktatók Osztályfőnöki I munkaközösség Ide tartoznak: a szakközépiskolai (9-12. évfolyam) osztályok osztályfőnökei a szakiskola (9-10. évfolyam) és a szakképző osztályok (11-12-13. évfolyam, 13-14-15. évfolyam) osztályfőnökei Egészségügyi és egyéb szolgáltatások munkaközösség Ide tartoznak: az egészségügyi tárgyakat tanító tanárok, oktatók a fodrász elméleti tanárok a kozmetikus és fodrász elméleti és gyakorlati tanárok Kollégiumi nevelői munkaközösség Ide tartoznak: a kollégiumi nevelők . A nem kinevezett óraadók csak önkéntes alapon vesznek részt a munkaközösségek munkájában.
1.7.2.2
Tantárgyi hagyományok
A NAT-ra épülő kerettantervek, valamint a szakmai és érettségi vizsgakövetelmények alapján alakítottuk ki helyi tantervünket.(5. és 6. sz. melléklet)
1.7.2.3
Hagyományos iskolai ünnepélyek, megemlékezések, rendezvények
Tanulóink lelkesedéssel, megfelelő komolysággal készülnek ezekre az eseményekre. A "Lorántffy-napok" megnyitása, a Lorántffy Zsuzsannáról való megemlékezéssel már hagyomány, formálása a programot vállaló közösség feladata. Szakmacsoportos / ágazati tematikus hetek szervezése, ahol a különböző tanulmányi területek bemutatkozására nyílik lehetőség. A március 15-i és az október 23-i ünnepségek színvonalas megrendezése kiemelt feladat, a hagyományos tornatermi műsortól eltérő, alternatív megoldások (pl. történelmi játék, stb.) közelebb hozzák érzelmileg a tanulókhoz az ünnepeket, elérhető az adott történelmi eseményekkel való azonosulás. Folytatjuk a közös iskolai karácsonyi ünnepségek szervezését. Február hónapban farsangot szervezünk, ahol a diákok jelmezes felvonulása mellett a kozmetikus és fodrász tanulóink is megmutatják egy házi verseny keretében sminkelési és hajszobrászati tudományukat.
21
Iskolagála: Nagyon fontos megteremteni az évenkénti megrendezés lehetőségét. A tanulók lelkes készülése, a szülők nagyszámú megjelenése, érdeklődése közelebb hozhatja egymáshoz a szülők és az iskola közösségét. Szalagavató, ballagás: Az iskola egyik legfontosabb, évtizedek alatt kiérlelt hagyománya. Színvonalának megtartása magától értetődő feladat. Érettségi és szakmai bizonyítvány kiosztó ünnepség az újabb hagyományok közé tartozik. Diákjaink igénylik, továbbra is emlékezetessé kell tennünk ezt az eseményt. Rendezvényeink: Gólyatábor Tanévnyitó Gólyaavató Nyitott nap Karácsonyi készülődés Szalagavató Farsang Lorántffy-napok Múzeumi nap Húsvéti készülődés, kézművesség Sportnap Iskolagála Ballagás Tanévzárás
1.7.2.4
Hagyományaink a szakmai képzésben
Változatos "Nyitott nap" biztosítása az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak. Évenként megrendezésre kerül a 7-8. osztályos általános iskolai tanulók részére a Regionális egészségügyi verseny. Az általános iskolások részére Regionális kémia verseny szervezése, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az iskolában folytatott vegyész képzéssel, részt vehetnek kémiai kísérletek lebonyolításában, méréseken. A Lorántffy-napok keretében szakmai bemutatók, előadások, színes programok szervezése. Divatbemutató szervezése, ahol a könnyűipari tagozatos diákok által készített ruhák, táskák kerülnek bemutatásra. Szakmai kirándulások: üzemek, szakmai kiállítások, múzeumok látogatása. Környezetvédelmi tábor, melyet elsősorban a vegyész és környezetvédelmi képzésben résztvevők számára szervezünk. Művészeti tábor, az iparművészeti szakközépiskolai osztályba járók nyári alkotó és ismeretszerző munkáját segíti. Lorántffy-galéria kiállításain mutatják be elsősorban a művészeti tagozatos diákjaink a képzés során illetve a nyári alkotótáborban elkészített alkotásaikat, de az iskola tanárai, diákjai számára is bemutatkozási lehetőséget nyújt.
22
1.7.2.5
A diákélet hagyományai
Gólyaavató, melyet minden év elején rendezünk az első évesek tiszteletére. A rendezvényen az elsős osztályok csapatai összemérhetik tudásukat és rátermettségüket. A szervezés az előző évi vetélkedő nyertes osztályának a feladata. Hagyományos programunk a vetélkedők napja is, melyet a Lorántffy-napok keretében szoktuk megrendezni minden évben a DÖK szervezésében. Hagyománnyá vált iskolánkban, hogy a Mikulást közösen köszöntjük, az ajándékozás szintén a diákönkormányzat feladata, csakúgy mint a szalagavató szórakoztató programjának megszervezése. Évenként két alkalommal diákközgyűlést hívunk össze.
1.7.2.6
A településhez kötődő hagyományok
A városi rendezvényeken (kulturális - és sportesemények stb.) részt veszünk. Igény szerint bekapcsolódunk a szervezésbe és lebonyolításba. Szoros kapcsolatunk van a város iskoláival és kulturális intézményeivel.
1.8 I SKOLAHASZNÁLÓK AZ ISKOLAI KÖZÉLETBEN 1.8.1 Tanulói részvétel, diákönkormányzat A tanulói részvétel legfontosabb fóruma a Diákönkormányzat. Az osztályokban a diákok érdekképviseletét, a diákélet szervezését az osztályvezetőség látja el az osztályfőnök támogatásával. A diákvezetőségbe az osztály bármely tanulója beválasztható. Az osztályvezetőség munkáját az iskolai diákönkormányzat irányítja. A testület tagjait az osztályok küldöttei választják. Az iskolai diákönkormányzatba bármely diák beválasztható, kivéve azt, aki ellen a választás időpontjában fegyelmi eljárás folyik. Az iskolai diákönkormányzat legmagasabb fóruma az évenként legalább kétszer összehívott diákközgyűlés. Itt a diákok kezdeményezhetnek, illetve kérdéseket intézhetnek az iskola vezetőihez. A diákönkormányzat kapcsolatokat építhet ki iskolán kívüli diákszervezetekkel. Az iskolai rendezvények szervezésében és lebonyolításában fontos szerep jut a diákoknak. A minden évben megrendezésre kerülő Lorántffy-napok az iskolai diákélet szép hagyományai közé tartozik. A diákok kezdeményezései és panaszai az iskola több fórumán is kezelhetők. Az osztály vezetősége foglalkozhat vele, az osztályfőnök illetve az iskolavezetés elé kerülhet. A kezdeményezésekről illetve panaszokról értesültek kötelesek informálódni és a megoldásra kísérletet tenni. Egyéni problémával a diák vagy szülő, osztályproblémával legalább 3 diák és/vagy szülő fordulhat az igazgatóhoz. Az iskola oktató-nevelő munkájáról a diákok több formában is véleményt nyilváníthatnak: - diákközgyűlésen, ha a véleményalkotás az iskola egészének életét érinti - osztályfőnöki órán az osztályt érintő kérdésben - tanórán, ha ezt a tanár lehetővé teszi
23
-
elégedettségi vizsgálatoknál kérdőíves formában
1.8.1.1
A DÖK szervezete
Iskolánk életében fontos szerepet tölt be a diákönkormányzat. 5 fős vezetőséggel felnőttek (DÖK segítő tanár, osztályfőnökök) segítése mellett dolgoznak. A Diákönkormányzat tagjai az iskola mindenkori osztálytitkárai. Élén az 5 tagú vezetőség áll, a vezetőség feladata a munka megszervezése, irányítása, valamint a kapcsolattartás az iskola és a város megfelelő szervezeteivel, személyeivel. A koordinálásban a diákmozgalmat patronáló pedagógus (DMSP) segít. A DÖK feladatait saját Szervezeti és Működési Szabályzat és éves költségvetés alapján látja el, és az éves munkatervben rögzíti. Közösségi helyet alakítottunk ki az iskolában, ahol a diákok kényelmes és kultúrált körülmények között tölthetik el a szabadidejüket. Állandó faliújságot létesítettünk, ahol a diákok értesülhetnek az őket érintő iskolai és egyéb információkról, illetve jelezhetik észrevételeiket a kihelyezett "panaszláda" segítségével. Alkalmanként megjelenik a diákújság „Lórisokk” címmel és működik a Sulirádió. A DÖK jogosítványai: A DÖK dönt a nevelőtestület véleményének meghallgatása után saját működéséről, szerveinek, aktivistáinak hatásköréről, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. Az iskolai Házirend elfogadásakor egyetértési joggal rendelkezik, a nevelőtestület és a szülői szervezet véleményének meghallgatása után. Egyetértési jogot gyakorol a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, fegyelmi ügyében, iskolai versenyek, vetélkedők meghatározásában, az ifjúságpolitikai célokat szolgáló anyagi eszközök felhasználásában. Véleményezési, illetve javaslattételi jogot gyakorol a tanév rendjének meghatározásakor a tanulókat érintő programokról, a működési szabályzatban rögzített, tanulókat érintő kérdésekben. Javaslatot tehet az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben.
1.8.2 Tanári részvétel az iskola közéletében A tanárok a szolgálati út betartásával részt vehetnek az iskolai élet irányításában. Véleményezési, javaslattételi joguk van. A szolgálati út megkerülésére vonatkozó lehetőségeket a SZMSZ szabályozza. Az alkalmazottak jogait, a kapcsolattartás rendjét a SZMSZ tartalmazza.
1.8.3 Szülői részvétel az iskolai közéletben Az iskola minőségének az iskolahasználók – diákok, tanárok, szülők – közérzete fontos meghatározója. Mivel az iskolai közélet kialakításában a szülők lehetőségei korlátozottak, a diákok pedig meglehetősen tapasztalatlanok, így a közélet alakítása elsősorban a pedagógusok feladata és felelőssége. Ebben azonban ők is érdekeltek, hisz a közös munka csak akkor lehet sikeres, ha a diákok és tanárok közérzete jó. Ehhez biztosít kedvező feltételt a szervezett, jól működő iskolai közélet.
24
Iskolánk a szülőkkel való optimális együttműködésre törekszik. Minden, a diákot érintő kérdésben partnerként működünk együtt, lehetőséget adva a szülői jogok gyakorlására, illetve megkívánva a szülői kötelességek teljesítését. A szülők már az iskolaválasztás időszakában megismerhetik az iskola célkitűzéseit, képet alkothatnak a képzés minőségéről, az iskola elvárásairól.(Honlap, tájékoztató kiadványok, nyitott nap, tájékoztató szülői értekezletek) Az iskola képzési kínálata lehetőségekhez képest igazodik a szülői igényekhez. A tanórán kívüli foglalkozások kínálata szintén a szülői, tanulói igényekre épül. A szülők körében végzett elégedettségi vizsgálatok nemcsak az elégedettség szintjét mérik, de igényfelmérő funkciójuk is van. A szülők szükség esetén jogaiknak személyesen, meghatározott képviselő által, illetve a Szülői szervezeten keresztül szerezhetnek érvényt. A szülők jövedelemadójuk 1 %-ával támogatóként is részesei lehetnek az iskola életének. Az alapvető pedagógus-szülő együttműködési formák iskolánkban is fellelhetők. Így: szülői értekezletek digitális naplófelület a honlapon keresztül hozzáférhető ellenőrző levél telefon fogadóóra iskolai ünnepségeken való részvétel (pl. gólyaavatás, szalagavató, iskola-gála stb.) külföldi cserediákok fogadása családoknál Az osztályfőnöki munkaközösségek tagjai fontosnak tartják a Szülői közösség működtetését és a kapcsolattartás fejlesztését az alábbi formákban: kirándulások szervezésében segítség és részvétel szülők, pedagógusok és szakemberek által tartott ismeretterjesztő és gyermekeik helyes nevelését segítő előadások iskolai rendezvényekhez szervezési segítségnyújtás
1.8.4 Iskolai és kollégiumi együttműködés Iskolánk és kollégiumunk közeli elhelyezkedése, a két intézményrészben történő tanórai oktatás napi kapcsolattartást tesz lehetővé az iskola tanárai és a kollégiumi nevelők között. Mivel egy intézmény vagyunk, értekezleteink, iskolai és szabadidős rendezvényeink is közösek. A kollégium Pedagógiai programja az 1. sz. mellékletben olvasható
25
1.9 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSULÁSÁNAK FELTÉTELEI Iskolánk a város egyik legszebb részén helyezkedik el. Az iskola és a kollégium közötti völgyben sportpálya és parkos, ligetes iskolaudvar található. Néhány percre van a tanműhely, mely egy volt bölcsödében és egy működő óvoda egyik szárnyában üzemel, szintén gondozott udvarral.
1.9.1 Tárgyi, infrastrukturális feltételek Három épületben tevékenykedünk:
iskola kollégium tanműhely Az iskola épületét 1976-ban, a kollégiumot pedig 1977-ben építették. Mindkét épület külső-belső állapota a folyamatos karbantartás miatt korához képest jónak mondható. Javításra váró feladatok: az iskola épületének bővítése aulával, könyvtárral, ablakcsere, tetőfelújítás iskolaépület homlokzatának és külső betonkerítésének felújítása kollégium felújítása A tanműhely épületét az önkormányzat egy üresen álló épület átalakításával 1997ben bocsátotta rendelkezésünkre. 2003-ban egy óvodaépület egyik szárnyát kaptuk meg. Ebben az épületben a szigetelést kell megoldani, valamint helyszűke miatt egy aula építése nagyon sokat segítene. További termekre is szükségünk lenne. Kollégiumunk 200 férőhelyes. Jó körülményeket biztosítunk a kb. 70 különböző helységből jövő, a város több középiskolájába járó vidéki gyerekek tanulásához. Sajnos az iskolai tanteremhiány miatt a kollégium tanulótermeiben is tartunk tanórákat. Projektoros, aktív táblás termek száma a kollégiumban:1. Tantermek száma:
Iskola 13 tanterem + 5félterem 4 számítógépes terem 1 kémiai előadó tornaterem 1 fizika előadó
Tanműhely:
Kollégium 2 tanuló 2 számítógépes terem 1 könyvtár kondicionáló terem konyha étterem fodrász tanműhely sportudvar 1 műveleti laboratórium 2 műszeres laboratórium 1 mérlegszoba 1 környezetvédelmi előadóterem
26
1 pályaorientációs terem 1 számítógépes terem 1 előkészítő 2 egészségügyi demonstrációs terem 1 kommunikációs terem 3 varroda 1 szabászat 1 kozmetikus tanműhely 1 fodrász tanműhely 1 bőrdíszműves műhely A gyakorlati oktatáshoz szükséges berendezések, eszközök – elsősorban a szakképzési támogatások és pályázataink révén - magas színvonalon biztosítottak (egészségügyi demonstrációs termek, laboratóriumok, számítógépes szabászat, varroda, fodrász, kozmetikus, bőrdíszműves műhely) Valamennyi termünk iskolai hálózatba kötött számítógéppel felszerelt, mindegyikhez tartozik projektor vagy LCD monitor. Mindhárom telephelyen számítógépes hálózat működik. A szerverszoba és az informatika termek és a vizsgatermek klimatizálása megoldott. Iskolánk rendelkezik azzal az eszközrendszerrel, amellyel a pedagógiai programot végre tudjuk hajtani.
1.9.2 Szakmai, személyi feltételek Tanár Szakoktató Kollégiumi nevelő,könyvtáros Adminisztratív Fizikai összesen:
38 fő 22 fő 10 fő 10 fő 30 fő 110 fő
Bár csökken az általános iskolát végzők száma, de intézményünk évek óta egyre több vidéki tanulót vesz fel, emiatt nagyon nehéz előre tervezni az induló osztályainkat. A térségben iskolánk kötelező beiskolázó. Osztályaink száma évek óta 25 körül mozog. Az egyes osztályokhoz szükséges óraszámokat a helyi tanterv tartalmazza Megnövekedett feladatainkat - elsősorban a szakképzésben - kvalifikált szakemberek, óraadók bevonásával tudjuk ellátni. A program megvalósításának személyi feltételei adottak. Továbbképzések, átképzések Kollégáink továbbképzési kedve még a lehetőségeknél is nagyobb, szívesen és nagy számban tanulnak tovább, képezik magukat a szakterületükön és új területeken is. A számítógép- használat különféle szinten mindenkire jellemző. Kollégáink számára lehetővé tesszük a mentálhigiénés, önismereti, konfliktuskezelő technikákat fejlesztő tréningeken való részvételt.
27
Hétévenkénti kötelező továbbképzés preferált területei: Főiskolai végzettség mellé egyetemi végzettség megszerzésének szorgalmazása. Pedagógiai végzettség megszerzése. Az új szakterületeknek megfelelő ill. egyéb kiegészítő szakképesítések megszerzése. Informatikai és nyelvi képzés. Közoktatásvezetői végzettség, szakvizsga megszerzése. Fontos, hogy kollégáink megfelelő végzettséggel, naprakész tudással végezzék oktatónevelő munkájukat, ennek érdekében feladat: országos, helyi és külföldi továbbképzéseken való részvétel, folyamatos önképzés. Az iskola által támogatott képzéseknek összhangban kell lenniük az iskola célkitűzéseivel. A részletes tervet az iskolai továbbképzési terv tartalmazza.
28
2 HELYI TANTERV 2.1 AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 2.1.1 Képzési specialitások, irányok A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium középfokú szakképző iskola és kollégium, melynek fő feladata a középfokú oktatás. Nappali képzések Szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyam - helyi tanterv szerint Kimenet: érettségi Érettségire való felkészítés szakiskolát végzetteknek 2-3 éves képzés Kimenet: érettségi vizsga Szakiskolai képzés 9-10. évfolyam-helyi tanterv szerint Kimenet: 10. osztályos bizonyítvány 10. osztály elvégzése után 2 éves képzés Kimenet: szakmai vizsga, OKJ bizonyítvány 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben: 9-11. évfolyam szakmai képzés. Kimenet: szakmai vizsga, OKJ bizonyítvány Érettségire épülő szakmai képzés 1-2-3 éves képzés Kimenet: 13., 14. vagy 15. év végén szakmai vizsga Esti képzések Esti rendszerű szakközépiskola 3 éves (10.11.12. évfolyam) Belépés:elvégzett 10. osztály, plusz szakmunkás vagy OKJ-s szakmai végzettség Kimenet:érettségi 1-3 éves OKJ-s felnőtt oktatás A belépés feltétele: az OKJ követelménye szerint Kimenet: szakmai vizsga
29
2.1.2 Az iskola képzéseinek ábrája Kifutó rendszerben (2012/13 tanévtől) 8. osztályos diákok
9 – 10. osztály szakközépiskola helyi tanterv szerinti általános képzés, szakmai orientáció
9-10. osztály szakiskola helyi tanterv szerint általános képzés, szakmai alapozás
Más iskolában 910. osztályt végzettek
1/11
11 –12. osztály,
–2/12 osztály,
szakközépiskola, kétszintű érettségire felkészítés, sz. al. vagy előreh.szk. szcsoportok: - egészségügy - vegyipar - könnyűipar - művészet,közm.komm. - egyéb szolgáltatások - -szociális szolgáltatások -
szakiskola, szakmai képzések Szakmacsoportok: - egészségügy egyéb szolgáltatások könnyűipar vegyipar
Második szakma tanulása
Különbözetivel érettségire felkészítő osztályba
Egyetem, főiskola vagy munkába állás
MUNKAHELY 13 –15. OSZTÁLY SZAKMAI KÉPZÉSEK ÉRETTSÉGIZETTEKNEK OKJ szerint az iskolában folyó szakképzési kínálatnak megfelelően
Más iskolában érettségizettek EGYETEM, FŐISKOLA 30
2.1.3 Az iskola képzésének ábrája 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben 8. osztályt végzettek
Szakiskolai képzés 9-11. évfolyam OKJ bizonyítvány
Köznevelési HÍD I. program
Érettségire felkészítő 2 éves intenzív nappali képzés
Ágazati szakközépiskolai képzés 9-12. évfolyam Ágazati érettségi (FEOR szám)
Nem ágazati szakmai érettségivel rendelkezők
Szakmai képzés 13. évfolyam ágazati érettségivel rendelkezőknek 13.-14. évfolyam nem ágazati érettségivel rendelkezőknek
31
2.1.4 A tanulók tanulási kötelezettségei, választási lehetőségek Iskolánkban két idegen nyelvet oktatunk: angolt és németet. Minden tanuló egy idegen nyelvet tanul, lehetőség szerint saját választása alapján, az arányos csoportok kialakítását is figyelembe véve. A művészeti orientációjú osztályban a második idegen nyelv a francia. Tanulói igény esetén tanórán kívül lehetőséget tudunk biztosítani orosz nyelv tanulására is. A könnyűipari, egészségügyi, egyéb szolgáltatások és a vegyipari területen a szakmai képzés tananyagának egy részét a 9-12 évfolyam szakmai orientáló, szakmai előkészítő és alapozó tantárgyak keretében tanítjuk. A követelményeket és az óraszámokat a szakmai helyi tantervek tartalmazzák. A 10. évfolyamon a tanulóknak a szülőkkel együtt ki kell választaniuk a kötelezően választandó érettségi tárgyat. Ezt a 11-12. évfolyamon kell tanulniuk. Utoljára ez a lehetőséggel a 2013/14-es tanévben 10. évfolyamos tanulók élhetnek . 2017 májusában kötelező ágazati érettségit tenni tanulóinknak. Iskolánkban a felkínált választható érettségi tárgyak: informatika, fizika, kémia, biológia, egészségügyi alapismeretek, könnyűipari alapismeretek, rajz és vizuális kultúra, földrajz, utazás és turizmus, társadalomismeret, testnevelés. Ezeket a nemzeti köznevelési törvényben foglaltaknak megfelelően hirdetjük meg. Emelt szinten a kötelező érettségi tárgyak mellett kémiából és biológiából és egészségügyi alapismeretek tantárgyból vállaljuk a felkészítést. A kétszintű érettségire való felkészülést kiemelten kezeljük, azért mert az iskolánkban tanuló diákok zömének szociokulturális családi háttere szükségessé teszi a maximális tanári segítségnyújtást az eredményes vizsga érdekében. A feltételek közül a legfontosabb: a fenntartó részéről az órakeret biztosítása. A szakiskolai tanulók a 10. évfolyamon választhatnak az iskola által felkínált OKJ-s szakmák közül. A szakközépiskolai tanulók a 12. évfolyamon választhatnak az iskola által felkínált OKJ-s képzések közül. A munkába állási esélyek növelése érdekében diákjainkban felajánljuk az ECDL-modulokra és modulvizsgákra való felkészülés lehetőségét.
2.1.5 A tantervválasztás (készítés) szempontjai Helyi tanterveink alkalmazkodnak a nemzeti köznevelési törvény és a szakképzési törvény előírásaihoz, a Nemzeti Alaptanterv előírásaihoz, a kerettantervek ajánlásaihoz, 32
valamint a kétszintű vizsgakövetelményekhez
érettségi
vizsga
követelményrendszeréhez,
a
szakmai
és
2.1.6 A készített tantervek forrásai A helyi tanterv készítői, adaptálói a közismereti és szakmai munkaközösségek tanárai, oktatói. A közismereti tantárgyaink helyi tanterve az alábbi kerettantervi ajánlás alapján készültek: 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról Szakmai képzésünk helyi tantervei az alábbi szakmai és vizsgakövetelményekhez kiadott központi programok alapján készültek 27/2012 (VIII: 27) MGM rendelet Kiindulási alapnak tekintettük a NAT-kompatibilis kerettanterveket, az OKJ szerinti szakképzés központi programjait és a kétszintű érettségi vizsga témaköreit és követelményeit. Szem előtt tartottuk a kétszintű érettségi vizsga, valamint a szakmai vizsga követelményein belül az iskola helyi adottságait. A tantervek a képzés teljes időszakára készültek. Magukba foglalják a képzés közismereti, pályaorientációs, szakmai orientációs, szakmai alapozó és szakmai programjait.
2.1.7 Az iskola tantárgyi rendszere A NAT-ban meghatározott műveltségi területek tantárgyi tartalmát a kerettantervekben dolgozták fel. Ennek alapján dolgoztuk ki a szakközépiskolai, a szakiskolai valamint a szakmai orientációs és alapozó ismeretek és gyakorlat résztantárgyait és témaköreit.
33
2.1.8 Tantárgyszerkezet, óratervek 2.1.8.1
A szakközépiskolai 9-12. évfolyamok tantárgyai és óratervei
A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szakközépiskolai Ó R A T E R V E a 2008/9-es tanévtől felmenő rendszerben, a szakmai évfolyamokon
beszámítással Tantárgyak
9. oszt.
10. oszt.
11. oszt.
12. oszt.
Magyar nyelv és irodalom Történelem Ember-és társadalomismeret Idegen nyelv A csop. Idegen nyelv B. csop. Ének-zene Rajz vizuális kultúra Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika A csop. Informatika B csop. Testnevelés Osztályfőnöki
4 2 0 3 3 1
4 2 0 3 3 1
4 2 1 3 3
4 3 0 3 3
3 2 1,5 2 1,5 1 1 2,5 1
3 2 1,5 2 1,5 1 1 2,5 1
1 3 2* 2* 2*
1 3 2* 2* 2*
2 2 2,5 1
2 2 2,5 1
Szakmai orientáció,** szakmacsoportos alapozó oktatás**, ebből Gyakorlat**
6
6
4
4
9 4
9 4
Választott 5. ér. t.-ra felk.középszint 2 2 Összesen:(heti ósz./ tanuló) 30,5 30,5 32,5 32,5 Emelt szintű érettségi felkészítésre 3 2 Mindennapos testnevelés 2,5 *** kötelezően választandó érettségi vizsgatárgyra való középszintű felkészítésre KÉ=Kötelező érettségi t. VÉ=Választható érettségi tárgy
34
Vizsga Megjegyzés KÉ KÉ KÉ
KÉ VÉ VÉ VÉ
*köt. *köt. *köt.
VÉ
**Szakképző évfolyamokról előrehozott képzés, beszámítással,ez ek a tantárgyak a Ped.pr.6.sz. mellékletében találhatók
***
A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szakközépiskolai Ó R A T E R V E a 2008/9-es tanévtől felmenő rendszerben, ahol nincs beszámítás a
szakmai
évfolyamokon Tantárgyak
9. oszt.
10. oszt.
11. oszt.
12. oszt.
Vizsga Megjegyzés
Magyar nyelv és irodalom
4
4
4
4
KÉ
Történelem
2
2
2
3
KÉ
Ember-és társadalomismeret
0
0
1
0
Idegen nyelv A csop.
3
3
3
3
Idegen nyelv B. csop.
3
3
3
3
Ének-zene
1
1 1
1
Rajz vizuális kultúra
KÉ
Matematika
3
3
3
3
KÉ
Fizika
2
2
2*
2*
VÉ
*köt.
Kémia
1,5
1,5
2*
2*
VÉ
*köt.
Biológia
2
2
2*
2*
VÉ
*köt.
Földrajz
1,5
1,5
2*
2*
Informatika A csop.
1
1
2
2
Informatika B csop.
1
1
2
2
Testnevelés
2,5
2,5
2,5
2,5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás, ebből Gyakorlat
5
5
4
4
8 4
8 4
2
2
31,5
31,5
Választott 5. ér. t.-ra felk.középszint Összesen:(heti ósz./ tanuló)
29,5
Második idegen nyelv az iparműv. szakon 2
29,5
*köt VÉ
***
2
Összesen: iparművészeti szak heti óraszám 31,5 31,5 *** kötelezően választandó érettségi vizsgatárgyra való középszintű felkészítésre, AZ Utazás és turizmus tantárgy esetén + 2 óra gyakorlat Emelt szintű érettségi felkészítésre Mindennapos testnevelés 2,5 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben
3
2
KÉ=Kötelező érettségi t. VÉ=Választható érettségi tárgy *Köt.=kötelező természettudományos tárgy: fizika a ruhaipari szakon, kémia a vegyész szakon, biológia az egészségügyi szakon, biológia az egyéb szolgáltatások szakon, a földrajz az iparművészet szakon kötelezően tanulandó tárgy a 11. 12. évfolyamon
35
A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium SZAKKÖZÉPISKOLAI Ó R A T E R V E a 2013/14-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 9. oszt. Magyar nyelv és irodalom 5 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3
10. oszt. 4
11. oszt. 5
12. oszt. 4
2
3
3
KÉ
Idegen nyelv A csop.
4
3
4
4
KÉ
Idegen nyelv B. csop.
4
3
4
4
Matematika
4
3
4
4
Fizika
2
2
1
Kémia
2
2
Biológia
0
2
Földrajz
2
2
Informatika A csop.
1
2
Informatika B csop.
1
2
Testnevelés
5
Osztályfőnöki Etika
Művészetek (Rajz és vizuális kultúra)
Vizsga KÉ
1
2
1
5
5
5
1
1
1 1
1
Szakmai tárgyak
6
7
9
13
Összesen:(heti ósz./ tanuló)
35
36
35
35
3
2
Emelt szintű érettségi felkészítésre KÉ=Kötelező érettségi t.
36
KÉ
KÉ
2.1.8.2
A szakiskolát végzettek érettségire felkészítő nappali osztályának tantárgyai és óraterve
A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium szakiskolát végzettek érettségire felkészítő osztálya heti óraterve a 2008/9-es tanévtől Szakközépiskolai órák 9. oszt. 10. oszt. 11. oszt. 12. oszt. Vizsga Megjegyzés Szakiskolai órák Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Társadalomismeret Idegen nyelv A csop. Idegen nyelv B. csop. Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika A csop. Informatika B csop. Testnevelés Osztályfőnöki Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Pályaorientáció Szakmai alapozó Gyakorlat
3 2
3 2
3 3 3 2 2
3 3 3
2 1 1 2,5 1 1
6
28,5
8 5
KÉ KÉ
6 6 5 2
KÉ KÉ Köt.tan.termt.t.
2
VÉ
2 2 2,5 1 1 1 1 2 6
VÉ
Választható vizsgatárgy lehet:fizika vagy informatika vagy könnyűipari alapismeretek vagy egészségügyi alapismeretek A dőlt betűs rész csoportbontást jelent Összesen: Mindennapos testnevelés 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben KÉ=Kötelező érettségi VÉ=Választható érettségi tárgy
8 5 0,5 6 6 5 2
29,5
2,5
37
2,5 1
2,5 1
0,5
3
3
33
33
Kötelezően választandó vizsgatárgy óraszáma k.v.e.sz.
Esti rendszerű szakközépiskola (10., 11., 12. évfolyam) óraterve (belépési szint: 10. osztály, ill. szakmunkás vagy OKJ-s szakmai bizonyítvány) Évfolyam/ tantárgy Anyanyelv, kommunikáció Irodalom Történelem Matematika Fizika Kémia Biológia Földrajz Fakultáció (term.tud) Angol/Német Informatika Művészettörténet
10. évf./ óraszám 1 3 1,5 3 0,5 0,5 1 1 0 3 1 0,5
38
11. évf./ óraszám 1 3 1,5 3 0,5 0,5 1 1 1 3 1 0,5
12. évf./ óraszám 1 3 1,5 3 0,5 0,5 0 0 1 3 1 0,5
Szakiskolai kerettantervi tantárgyai és óraterve A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szakiskolai óraterv 2013/14-es tanévtől A 2008/9-es tanévtől Tantárgyak 1/9 1/10 1/11 Megjegyzés nyelvtan, irodalom, Kommunikáció- magyar nyelv és művészetek, 1 1 1 irodalom ( kommunikáció, médiaismeret történelem, társadalom és Társadalomismeret 1 1 1 állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz Idegen nyelv A csop. 2 2 2 Idegen nyelv B. csop. 2 2 2 Matematika 1 1 1 életvitel, etika, egészségtudatosság, fenntartható Osztályközösség- építés 1 1 1 fejlődés, életpálya tervezés Testnevelés és sport 5 5 5 Szakmai óra 17 25 25,5 heti óraszám összesen 29 37 37,5 A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szakiskolai óraterv a 2008/9-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem és társadalomismeret Idegen nyelv A csop.
9. oszt. 3 2 3
10. oszt. 3 2 3
Idegen nyelv B. csop. Matematika Ének-zene Rajz és viz. Kult. Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia ,egészségtan Kémia Informatika A csop. Informatika B csop. Pályaorientáció
3 3 1
3 3 1 1 1 2,5
1 2,5 2 2
2 2 1 1
2 2 1
Szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatás Gyakorlat összesen heti ósz/ tanuló Mindennapos testnevelés 2012/13-as tanévtől rendszerben
2 6 28,5
felmenő 2,5
39
6 29,5
Vizsga
Megjegyzés
2.1.8.3
A szakmai orientációs és alapozó tantárgyak és gyakorlat résztantárgyait az alábbiakban mutatjuk be.
A 2013/2014 tanévtől kezdődően - a 9. évfolyamtól felmenő rendszerben - az aktuális helyi szakmai tantervben szereplő tantárgynevek és óraszámok kerülnek a bizonyítványokba és a törzslapokba. Egyaránt érvényes ez a szakközépiskolai és a szakiskolai osztályokra is. Szakmacsoport
Tantárgy megnevezése
Egészségügyi (felmenő rendszerben 2010-től) 9. évfolyam szakközépiskola
Szakmai orientáció egészségügyi szakmacsoportra 6 óra/hét
Egészségügyi (felmenő rendszerben 2010-től) 10. évfolyam szakközépiskola
Szakmai orientáció egészségügyi szakmacsoportra 6 óra/hét
Egészségügyi (felmenő rendszerben 2010-től) 11. évfolyam szakközépiskola
Szakmacsoportos alapozó oktatás egészségügyi szakmacsoportra 9 óra/hét
Egészségügyi (felmenő rendszerben 2010-től) 12. évfolyam szakközépiskola Egészségügyi (felmenő rendszerben 2007-től) 9. évfolyam szakiskola 2008/2009.
Szakmacsoportos alapozó oktatás egészségügyi szakmacsoportra 9 óra/hét
Résztantárgy megnevezése
Témakörök
Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek (2 ó)
Életmód és környezetkultúra (2 ó)
Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Kommunikáció (2 ó) Tanulásmódszertan (2 ó)
Egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek (2 ó)
Egészségfejlesztés (2 ó)
Egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (3 ó)
Egészségfejlesztés gyakorlat (1 ó) Önismeret (1 ó) Elsősegélynyújtás (2 ó)
Pszichológia (2 ó) Szakmai kommunikáció/latin (1 ó) Szakmai etika/jog (1 ó) Egészségügyi fakultáció (2 ó) Gondozástan (3 ó) Mentálhigiéné (1 ó) Pályaorientáció (1 ó) Anatómia (2 ó) Kórtan (2 ó) Egészségügyi fakultáció (2 ó) Anatómiai gyakorlat (2 ó) Megfigyelés (3 ó)
Pályaorientáció (2 ó)
Egészségkultúra (2 ó)
Gyakorlati oktatás (4 ó)
Kommunikáció (1 ó) Tanulásmódszertan (1 ó) Mindennapi teendők (2 ó)
Egészségügyi (felmenő rendszerben 2007-től) 10. évfolyam szakiskola 2008/2009.
Szakmai alapozó oktatás egészségügyi szakmacsoportra 7 óra/hét
Egyéb szolgáltatások (felmenő
Szakmai orientáció egyéb szolgáltatások szakmacsoportra
Egészségügyi szakmai alapozó ismeretek (3 ó)
Gondozástan elmélet (1,5 ó) Anatómia (1,5 ó)
Egészségügyi szakmai alapozó gyakorlatok (4 ó)
Gondozási alapgyakorlat (2 ó) Elsősegélynyújtás alapgyakorlat (2 ó)
Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek (2 ó)
Életmód és környezetkultúra (2 ó)
40
Szakmacsoport rendszerben 2008-tól) 9. évfolyam szakközépiskola 2008/2009. Egyéb szolgáltatások (felmenő rendszerben 2008-tól) 10. évfolyam szakközépiskola 2009/2010. Egyéb szolgáltatások (felmenő rendszerben 2008-tól) 11. évfolyam szakközépiskola 2010/2011. Egyéb szolgáltatások (felmenő rendszerben 2008-tól) 12. évfolyam szakközépiskola 2011/2012.
Tantárgy megnevezése
Résztantárgy megnevezése
Témakörök
Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Kommunikáció (2 ó) Tanulásmódszertan (2 ó)
Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó ismeretek (2 ó)
Egészségfejlesztés (2 ó)
Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Egészségfejlesztés gyakorlat (1 ó) Önismeret (1 ó) Elsősegélynyújtás (2 ó)
6 óra/hét
Szakmai orientáció egyéb szolgáltatások szakmacsoportra 6 óra/hét
Szakmacsoportos alapozó oktatás egyéb szolgáltatások szakmacsoportra 9 óra/hét
Szakmacsoportos alapozó oktatás egyéb szolgáltatások szakmacsoportra 9 óra/hét
Pszichológia (1 ó) Szakmai etika/kommunikáció (2 ó) Munkaügyi ismeretek/jog (1 ó) Egyéb szolgáltatások szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó) Mentálhigiéné (1 ó) Anatómia elmélet (1,5 ó) Szakmai ismeretek: - munkatervezés (1 ó) - munka előkészítés (1 ó) Életmód (0,5 ó) Anatómiai gyakorlat (1,5 ó) Élettan gyakorlat (1,5 ó) Természetgyógyászat (2 ó)
Egyéb szolgáltatások
Pályaorientáció (2 ó)
Egészségkultúra (2 ó)
Gyakorlati oktatás (4 ó)
Rajz (1 ó) Kémia (1 ó) Kommunikáció (2 ó)
9. évfolyam szakiskola 2008/2009. Egyéb szolgáltatások (felmenő rendszerben 2008-tól) 10. évfolyam szakiskola 2008/2009. Könnyűipar (ruhaipar) (felmenő rendszerben 2008-tól) 9. évfolyam szakközépiskola 2008/2009.
Szakmai alapozó oktatás egyéb szolgáltatások szakmacsoportra 8 óra/hét
Szakmai orientáció könnyűipar szakmacsoportra 6 óra/hét
Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek (4 ó)
Elsősegélynyújtás (2 ó) Mindennapi teendők (2 ó)
Egyéb szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlatok (4 ó)
Fodrász alapgyakorlat (4 ó)
Könnyűipar szakmacsoportos alapozó ismeretek (3 ó)
Gyártáselőkészítés (1 ó) Mintadarab készítés elmélete (1 ó) Munka- és környezetvédelem (1,5 ó)
Könnyűipar szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (3 ó)
Mintadarab készítés gyakorlata (2,5 ó)
41
Szakmacsoport Könnyűipar (ruhaipar) (kimenő rendszerben) 11. évfolyam szakközépiskola 2008/2009. Könnyűipar (ruhaipar) (kimenő rendszerben) 12. évfolyam szakközépiskola 2008/2009. Könnyűipar (ruhaipar és bőripar) (felmenő rendszerben 2008-tól) 9. évfolyam szakiskola 2008/2009. Könnyűipar (ruhaipar és bőripar) 10. évfolyam szakiskola 2008/2009. Vegyipar (felmenő rendszerben 2008/2009 tanévtől) 9. évfolyam szakközépiskola 2008/2009. Vegyipar 10. évfolyam (felmenő rendszerben szakközépiskola 2009/2010tanévtől .
Vegyipar 11. évfolyam szakközépiskola 2010-től.
Tantárgy megnevezése
Szakmacsoportos alapozó oktatás könnyűipar szakmacsoportra 8 óra/hét
Résztantárgy megnevezése
Témakörök
Öltözködéskultúra (1 ó) A könnyűiparban alkalmazott anyagok (1 ó) Könnyűipari technológia (1 ó) Könnyűipari gyártmány-előkészítésszakrajz (1 ó) Gyakorlat (4 ó)
Szakmacsoportos alapozó oktatás könnyűipar szakmacsoportra 8 óra/hét
Öltözködéskultúra (1 ó) A könnyűiparban alkalmazott anyagok (1 ó) Könnyűipari technológia (1 ó) Könnyűipari gyártáselőkészítés (1 ó) Gyakorlat (4 ó)
Gyakorlati oktatás (6 ó)
Szakmacsoportos alapozó oktatás könnyűipar szakmacsoportra 8 óra/hét
Szakmai orientáció vegyipar szakmacsoportra 6 óra/hét
Szakmai orientáció vegyipar szakmacsoportra 6 óra/hét
Könnyűipari szakmai alapozó ismeretek (2 ó)
Öltözködéskultúra (1 ó) Vizuális kommunikáció (1 ó)
Könnyűipar i szakmai alapozó gyakorlatok (6 ó)
Gyakorlat (6 ó)
Vegyipari szakmacsoportos alapozó ismeretek (2 ó)
Általános szakmai kémia (2 ó)
Vegyipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Kémia laboratóriumi alapgyakorlat (4 ó)
Vegyipari szakmacsoportos alapozó ismeretek (2 ó)
Szervetlen kémia (2 ó)
Vegyipari szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Szervetlen laboratóriumi gyakorlat (4 ó)
Szakmacsoportos alapozó oktatás vegyipar szakmacsoportra 9 óra/hét
Műszaki ismeretek és ábrázolás (2)
Vegyipari szakmai ismeretek 2 óra/hét
Fizikai kémia (2)
Szerves kémia (3) Analitikai laboratóriumi gyakorlatok (4)
42
Szakmacsoport Vegyipar 12. évfolyam szakközépiskola 2011-től.
Tantárgy megnevezése
Résztantárgy megnevezése
Szakmacsoportos alapozó oktatás vegyipar szakmacsoportra 9 óra/hét
Műszaki ismeretek és ábrázolás (1) Szerves kémia (1) Analitikai laboratóriumi gyakorlatok (2) Kémiai számítások (2) Szerves laboratóriumi gyakorlatok (3)
Vegyipari szakmai ismeretek 2 óra/hét
Fizikai kémia (2)
-----------------------------------------------
Általános gumikeverék alapanyagai (1,5) Fizikai mérések (3) Gumiipari gépek (1,5)
Szakmacsoportos alapozó oktatás vegyipar szakmacsoportra 8 óra/hét
Vegyipari szakmai alapozó ismeretek (2 ó)
Keverés elmélet (2)
Vegyipar i szakmai alapozó gyakorlatok (6 ó)
Fizikai mérések (6 ó)
Szakmai orientáció művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra 5 óra/hét
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek (2 ó)
Tanulásmódszertan (1 ó)
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (3 ó)
Műszaki ábrázolás (1 ó) Rajz és vizuális kultúra (3 ó)
Szakmai orientáció művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra 5 óra/hét
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek (2 ó)
Néprajz (1 ó) Tárgytervezés (1 ó)
Szakmacsoportos alapozó oktatás művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra 8 óra/hét
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek (4 ó)
Szakmacsoportos alapozó oktatás művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra 8 óra/hét
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek (4 ó)
Abroncsgyártó 9. évfolyam
Gyakorlati oktatás (6 ó)
Abroncsgyártó 10. évfolyam
Művészet (iparművészet) (felmenőben 2008-tól) 9. évfolyam Szakközépiskola 2008/2009. Művészet (iparművészet 10. évfolyam Szakközépiskola 2008/2009. Művészet (iparművészet 11. évfolyam Szakközépiskola 2009/2010.
Művészet (iparművészet) 12. évfolyam Szakközépiskola 2010/2011.
Művészet, közművelődés, kommunikáció
Témakörök
Szakmai orientáció művészet, közművelődés,
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (3 ó)
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó) Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek (1 ó)
43
Tervezési gyakorlatok (1 ó) Kézműves gyakorlatok (2 ó) Viselettörténet (1 ó) Divatipari anyagismeret (0,5 ó) Művészettörténet (2 ó) Alakrajz (0,5 ó) Rajz és vizuális kultúra (3 ó) Szakmai informatika (1 ó) Művészettörténet (2 ó) Iparművészeti és képzőművészeti technikák (1 ó) Új média a vizuális művészetben (1 ó) Rajz és vizuális kultúra (3 ó) Szakmai informatika (1 ó) Környezetkultúra (1 ó)
Szakmacsoport
Tantárgy megnevezése
Résztantárgy megnevezése
Témakörök
(újságíró, konferanszié) 9. évfolyam
kommunikáció szakmacsoportra 5 óra/hét
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Tanulásmódszertan (1 ó) Kommunikáció (3 ó)
10. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció (újságíró, konferanszié)
Szakmai orientáció művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra 5 óra/hét
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek (1 ó)
Egészségkultúra (1 ó)
11. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció (újságíró, konferanszié) 12. évfolyam Művészet, közművelődés, kommunikáció (újságíró, konferanszié)
Szakmacsoportos alapozó oktatás művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra 8 óra/hét Szakmacsoportos alapozó oktatás művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportra 8 óra/hét
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó) Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek (4 ó) Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Egészségkultúra (1 ó) Önismeret (1 ó) A közművelődési és a kommunikációs pályák világa (2 ó) Pszichológiai alapismeretek (2) Társadalomismeret, néprajz (2) Tervezési gyakorlat (1 ó) Szakmai informatika (3 ó)
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó ismeretek (4 ó)
Pedagógia (2) Szociálpszichológia, mentálhigiéné (2)
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoportos alapozó gyakorlatok (4 ó)
Tervezési gyakorlat (1 ó) Szakmai informatika (3 ó)
2.1.9 Projektek Arra törekszünk, hogy egyre több témaegységet projektoktatás formájában dolgozzunk fel a tanulókkal. Már több éve a környezetvédelmi és vegyipari technikus képzésben az iskolánk tanárai által kidolgozott tananyag egy részét projektmódszerrel sajátítják el a tanulók. A szakiskola 910 évfolyamán a gyakorlati képzés jellemző munkaformája a projektoktatás. A közismereti és szakmai elméleti tantárgyakban is alkalmazzuk iskolánkban a módszert.
2.1.10 A képzéshez engedélyezett összes óraszám tervezése Az elfogadott óratervek és a fenntartó által engedélyezett osztályok száma alapján a kötelező és a törvényben biztosított járulékos órák figyelembe vételével minden évben elkészül az iskola tantárgyfelosztása, amelyet a tantestület fogad el és a fenntartó hagy jóvá.
44
2.1.11 Tanulói jogviszony 2.1.11.1
Belépés az iskolába, az osztályba sorolás, csoportbontás rendje
Szakközépiskolai és szakiskolai képzésre befejezett 8. évfolyamos végzettséggel lehet jelentkezni. Szakképző évfolyamra az SZVK-ban meghatározott feltételek megléte esetén lehet jelentkezni. A képzési programban meghatározott egyéb feltételek, pl. egészségügyi alkalmasság megléte esetén. A felvételi eljárás során a pályaválasztási tájékoztatóban közzé tett módon a mindenkori felvételi eljárási rendelkezések szerint történik, az igazgató dönt a felvételről. Iparművészeti orientációra rajz alkalmassági vizsga is van. A tanulói jogviszony a beiratkozással jön létre. A 9. évfolyamra beiratkozott tanuló tanulói jogviszonya fennáll mindaddig, amíg a végkimenetet, amelyet célul tűzött ki, nem fejezi be, vagy valamilyen egyéb ok miatt el nem hagyja az iskolát. A megkezdett képzéshez történő csatlakozás esetén az igazgató hatáskörébe tartozik a belépés feltételeinek meghatározása. Az iskola a képzésbe való becsatlakozásra, a hozott ismeretek beszámítására, a feltételek megléte esetén a vizsgaszabályzatnak és a képzési programokban megfogalmazottaknak megfelelően lehetőséget biztosít. Ha a tanuló a szakközépiskolai követelményeket nem tudja teljesíteni, átléphet a szakiskolai vagy szakképző osztályba, de csak akkor, ha a belépés feltételeit teljesíti. Ha a tanuló a szakiskolában jó teljesítményt ér el, különbözeti vizsga letételével átkerülhet szakközépiskolai képzésbe. Az iskolai elméleti oktatás osztálykeretben történik. Az iskolába felvett tanulók létszámát úgy kell kialakítani, hogy 1-1 osztályban lehetőleg 26-34 fő legyen a tanulók száma. A szakképző évfolyamokon az osztályba járók lehetőleg azonos szakot, szakmát tanuljanak. Mivel az iskolától a munkáltatók több szakirányt igényelnek, mint az indítható osztályok száma, ezért 1-1 osztály két-három szakirányú, vagy szakmai összetételű is lehet. A csoportbontás elvei: A gyakorlati képzés csoportokban történik. Mivel a gyakorlati csoportlétszámok előírtak a köznevelési és a szakképzési törvény szerint ezért az egy osztályba járó tanulók osztálylétszámtól függően 2 vagy 3 gyakorlati csoportot képeznek. Előfordulhat, hogy az elméleti csoportok összetétele nem egyezik a gyakorlati csoportokéval. Ha az osztály, vagy gyakorlati csoport létszáma az előírt minimum alá csökken, akkor csoport- illetve osztályösszevonásra is sor kerülhet. Az elméleti oktatás során is sor kerül osztálybontásra. Itt a csoport az osztály fele. Csoportos elméleti képzést azoknál a tantárgyaknál szervezünk, ahol azt a tantárgy jellege megkívánja (pl. idegen nyelv, informatika) . Mind a közép, mind az emelt szintű érettségire felkészítés, valamint az idegen nyelvi képzés és az informatika esetében eltérhetünk az osztálykeretbe való besorolástól, évfolyamonként is kialakíthatunk csoportokat. Sávos nyelvi és informatikai oktatás esetén a minimális csoportlétszám 12 fő.
45
2.1.11.2
Továbbhaladás, magasabb évfolyamba lépés feltételei
A magasabb évfolyamra lépés feltételeit a tantárgyak követelményeinek teljesítése jelenti. Az egyes tantárgyak minimális követelményszintjét a helyi tantervek illetve a szaktárgyak esetén az adott tantárgyi minimum határozza meg. Különleges esetekben, mulasztás vagy egyéb más emberi problémák esetén a közoktatási törvény és a kapcsolódó rendeletek az irányadók. Az érettségihez kötött szakképzést (kérelemre) megkezdheti a pótló-és javító érettségire utasított tanuló, de amennyiben sikertelen vizsgát tesz, megszűnik a tanulói jogviszonya és csak az érettségi megszerzése után kezdheti meg a tanulmányait az érettségihez kötött szakképzésben. Az osztályozó vizsgára bocsátás feltételeiről a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64§-a rendelkezik Ha az igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen a tanévben meghaladja általános műveltséget megalapozó szakasz: 250 órát szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: elméleti tanítási órák 20%-át pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás: tanítási órák 2020%- át a kilencedik évfolyamtól kezdődően a NAT szerinti szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően az OKJ szerinti elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás: tanítási órák 20-20%-át, egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%- át és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. Ha a tanuló mulasztásainak a száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és teljesítménye emiatt érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. A tantestület minden egyes esetet egyénenként bírál el, a mulasztások mennyiségét és indokait, illetve a tanuló képességeit figyelembe véve. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb három tárgyból elégtelen osztályzatot kapott az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. A magasabb évfolyamba lépés feltétele a tananyag legalább elégséges szintű elsajátítása. Amennyiben a tanuló ezt szorgalmi időben nem teljesíti, javítóvizsgát tehet. Elégtelen év végi osztályzat illetve sikertelen javítóvizsga esetén az évfolyam megismételhető.
46
2.1.11.3
Kilépés, tanulói jogviszony megszűnése
A Nemzeti Köznevelési Törvény és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50 §-a szabályozzák.
2.2 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE , FELADATAINAK ÉS BESZÁMOLTATÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA
2.2.1
Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere
Minden emberi tevékenység természetes velejárója a visszajelzés igénye. Diáknak, tanárnak, szülőnek, iskolának tudnia kell, milyen minőséget képviselünk, mit szeretnénk elérni, min kell változtatnunk. Erre az értékelés kapcsán adható válasz. A célkitűzés, beavatkozás, ellenőrzés-értékelés műveletek ciklikusan ismétlődnek, folyamatosnak kell lenniük, hiszen a tanítási-tanulási folyamat része az állandó megfigyelés, nyomon követés, megerősítés, jobbítására irányuló törekvés.
2.2.2 Képzési, szakaszok és azok célja Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka kettő, funkcióját illetően elkülönülő szakaszra bontható. Az első szakasz Az általános műveltség emelésére irányuló oktatás, nevelés, a kulcskompetenciák fejlesztése. . E szakasz elsődleges célja a szakképzés megkezdéséhez szükséges előfeltételek biztosítása, mint: - olvasási, ismeretszerzési készség fejlesztése - számítási, mértékváltási és aránybecslési készség fejlesztése - informatikai eszközök és szoftverek (szövegszerkesztő, táblázatkezelő, Internet) alkalmazási készségének kialakítása, fejlesztése - idegen nyelvi kommunikációs készség fejlesztése - kétszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítése - csoportkohézió erősítése - tanulási, ismeretszerzési igény kialakítása - kölcsönös megbecsülésen alapuló tanár-diák viszony kialakítása Az első szakaszban a szakmai orientáció, előkészítő, alapozó tantárgyak oktatásánál is az általános képességfejlesztést, a közismereti tantárgyakkal való integrálást kell szem előtt tartani. Az első szakasz elvégzése után lehetőség nyílik pályamódosításra, továbbtanulásra főiskolán, egyetemen. A második szakasz A szakképesítés megszerzésére irányuló oktatás. E szakasz célja a tananyagnak a szakképesítés központi követelményrendszerében megfogalmazott szinten történő elsajátíttatása a diákokkal. A cél felé haladás során el kell érni: - az első szakaszban kulcsfontosságú készségek további fejlesztését - a szakmaszeretet kialakítását - a kölcsönös megbecsülésen alapuló tanár-diák viszony megőrzését
47
- diákok felelősségteljes munkavégzését - a szakmai ismeretek elsajátítását A második szakaszban fontos szerepe van még a munkaerő-piaci igények figyelemmel kísérésének, a tanulói, munkáltatói elégedettségi vizsgálatoknak, az elhelyezkedési arányok figyelemmel kísérésének, az anyagi források felkutatásának, az iskola és a munkáltató közötti kapcsolat ápolásának. Ez nagyfokú rugalmasságot igényel.
2.2.3 Az értékelés és ellenőrzés alapelvei Személyre szóló legyen. Fejlesztő, ösztönző jellegű legyen. Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű. Legyen tárgyszerű (erősségek, gyengeségek, hogyan lehetséges a javítás). A kitűzött célok teljesülését ellenőrizni kell. A szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányának biztosítása. A dolgozókra vonatkozó szabályokat írásban rögzítettük, a tanulókra vonatkozókat a tanév elején minden tanárnak a tanulók tudomására kell hoznia. Az egyes tantárgyak egységes iskolai követelményrendszerét minden tanár köteles betartani.
2.2.4 A hozzáadott pedagógiai érték meghatározása Az ebben a részben szereplő felmérések diagnosztikus jellegűek, nem osztályozhatóak.
-
Belépési szint: olvasás, szövegértés, kommunikáció számítási, mértékváltási, aránybecslési készség számítástechnika alkalmazása idegen nyelvi kommunikáció háttér vizsgálatok: o család kulturális igénye o szülők iskolai végzettsége o család anyagi helyzete, létbiztonsága o motiváció o iskolához, szakmához való viszony
Hozzáadott érték: Számítása a felmérés megismétlése után lehetséges. A háttérvizsgálat eredményei nem módosítják, csak magyarázzák a hozzáadott értéket. A hozzáadott pedagógiai értéket csak a rétegstandardok ismeretében lehet meghatározni. Ezek még nem állnak rendelkezésünkre, ezért a rétegstandardok kialakításáig a hozzáadott értéket a folyamat végén és a folyamat elején mért eredmények különbségeként értelmezzük. Kiemelt területként kezeljük a kulcskompetenciák fejlesztését, valamint a fejlesztés eredményességének mérését. A program végrehajtására külön tervet dolgozunk ki.
48
2.2.5 A számonkérés rendje 2.2.5.1
Az írásbeli beszámoltatás rendje és formái
Az írásbeli számonkérés a tanulók tudásának mérésére szolgáló mérési eljárás, mellyel a tanár ellenőrzi a tanulók elméleti és gyakorlati felkészültségét, feladatmegoldásban való jártasságát, problémamegoldó képességét. Írásbeli beszámoltatás naponta legfeljebb kettő tantárgyból, hetente legfeljebb négy tantárgyból lehetséges. Az írásbeli beszámolót a tanárnak előre be kell jelentenie legkésőbb az előző tanórán. Amennyiben a bejelentéskor a diákok jelzik, hogy már elérték az adott időszakra engedélyezett írásbeli beszámolók számát, akkor a tanár köteles más időpontot megjelölni. Amennyiben a diákok elmulasztják figyelmeztetni a tanárt a beszámolók túllépésére, abban az esetben a tanár jogosan írathat bejelentett írásbeli beszámolót. Írásbeli beszámolónak minősül: - témazáró dolgozat - házi dolgozat, amelynek a beadási határideje kettő hétnél hosszabb - minden olyan otthoni munkára kiadott termék, dokumentum létrehozása, amelynek elkészítési ideje 10 munkaóránál hosszabb időt vesz igénybe egy átlagos képességű tanuló esetében - helyi vizsgarendben szabályozott vizsgák azzal a kikötéssel, hogy a teljes vizsga csupán kettő írásbeli beszámolónak minősül. Az írásbeli beszámolók 1-5 osztályzatokkal értékelhetők. Az érdemjegy mellett szöveges értékelésre is törekedni kell. A szöveges értékelés lehetőség szerint térjen ki a bemutatott tárgyi tudás értékelésére, a beszámoló stílusának, külalakjának értékelésére, adjon módszertani tanácsot a további eredményes felkészüléshez.
2.2.5.2
Szóbeli számonkérés
A szóbeli számonkérés célja a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, valamint meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről. A tananyag elsajátításának mértékéről írásbeli felelet útján is meggyőződhet a tanár. Az írásbeli felelet a szóbeli számonkéréssel azonos elbírálás alá esik. Egy tanulótól egy tanórán legfeljebb egy szóbeli számonkérés, vagy vele azonos elbírálás alá eső számonkérés követelhető meg. A szóbeli számonkérés 1-5 osztályzatokkal is értékelhető. Az érdemjegy mellett szöveges értékelésre is törekedni kell. A szöveges értékelés lehetőség szerint térjen ki a bemutatott tárgyi tudás értékelésére, a beszámoló stílusának, szerkezetének értékelésére, adjon módszertani tanácsot a további eredményes felkészüléshez.
2.2.5.3
A moduláris rendszerű képzés
A modulok végén a képzési programban előírt írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgákat kell letenni. Minősíteni vagy érdemjeggyel vagy szövegesen kell. A leckekönyvbe be kell vezetni a minősítést. Az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez minden előírt modulból eleget kell tenni a követelményeknek.
49
2.2.6 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának rendje Az otthoni felkészülés a tanulási folyamat elengedhetetlen része. Legfontosabb jellemzője a rendszeresség, az alaposság, a céltudatosság kell, hogy legyen. Az ezzel kapcsolatos nevelési feladat annak elérése, hogy diákjaink belássák ennek igazságát és törekedjenek minél teljesebb elérésére. Az otthoni felkészülés szerepe: - a tanórákon tanult ismeretek bevésése, azok gyakorlatban való alkalmazása - a következő tananyagegység vagy tanóra előkészítése - az összefüggések felismerésének gyakorlása - a problémamegoldó készség fejlesztése - az önellenőrzés, valamint a saját teljesítmény- és tudásszint reális mérési igényének kialakítása - felkészülés a tanórai számonkérés, a tudásszint-mérés különböző formáira - az önálló ismeretszerzés és –alkalmazás készségének kialakítása tanulóinknál - általában az adott műveltségterület, tantárgycsoport vagy tantárgy céljai között meghatározott készségek és képességek fejlesztése Az otthon elvégzendő feladatok kiadásának szabályozása A szaktanár minden tanóra végén pontosan meghatározza az otthoni tanulásra feladott tananyagot, az írásbeli feladatokat, tisztázza jellegüket (pl. kötelező vagy ajánlott), rögzíti azok elvégzésének határidejét, értékelésük, számonkérésük módját. A szaktanár minden otthoni felkészülési forma esetén feldolgozási szempontokat ad ki, formai, tartalmi követelményeket és javaslatokat tesz. A feladatok kijelölésénél törekedni kell arra, hogy az otthoni felkészülés időtartama átlagos képességű, rendszeresen tanuló diákok esetén összesen ne haladja meg a napi 2-3 órát. Az átlagosnál több időt igénylő feladatok kiadásakor azok elvégzésére hosszabb határidőt kell adni, a határidőn belül kiadott egyéb feladatok mennyiségét úgy szabva meg, hogy a napi felkészülési idő ne növekedjen. A napi összes maximális felkészülési idő figyelemmel kísérése az osztályban tanító szaktanárok, szülők és az osztály tanulmányi felelősének jelzései alapján az osztályfőnök feladata. Ha az osztályfőnök tudomására jut, hogy valamely tantárgynál olyan hirtelen, de elkerülhetetlen feladatmennyiség-növekedés következett be, amely a napi összes maximális felkészülési időt 3 óra fölé növelné, a feladatok átmeneti mérséklése érdekében konzultációt kezdeményez az osztályban tanító szaktanárokkal. A hétvége pihenésre fordíthatósága érdekében pénteken csak annyi feladat adható ki, amelynek mennyisége nem haladja meg egy átlagos hétköznap terhelését. Ugyanígy járunk el hosszabb tanítási szünet esetén is.
2.2.7 A tanulók értékelése 2.2.7.1
Az értékelés formái:
I. Személyes, szóbeli értékelés történik: - a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad - a tanár megadja a lehetőséget tanórán kívül is - a szaktanárok által az évközi érdemjegyek és az osztályzatok megállapításakor
50
II. -
fogadóórákon szülői értekezleteken az osztályfőnök által az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor az iskola által szervezett programok értékelésekor (műsorok, vetélkedők, kirándulások stb. kapcsán) a tantestület előtt az igazgató, ill. igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, ill. fegyelmi vétségek kapcsán) Szöveges értékelés írásban: a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén dicséretek ill. elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe negyedéves értékelés (mindkét félév közepén az osztályfőnök készíti el, az ellenőrzőbe írja be) külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, bíróság, rendőrség, pályázatok stb.)
2.2.7.2
Értékelés és minősítés
A szaktanárok minden tanév első órájában a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket. Az ismertetésnek írásbeli dokumentuma legyen. Pl. lediktálás a füzetbe A szaktanárok a tanulók teljesítményét tanév közben érdemjegyekkel és szóban értékelik, félévkor és a tanév végén osztályzatokkal minősítik (jeles, jó, stb.) A tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítményt értékeljük. Az iskola pedagógiai programja szerinti helyi vizsgák eredménye a félévi és az év végi osztályzatot jelentősen befolyásolja, domináns kerekítési tényező. A szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is legyen szempont. A tanórai aktivitást és a plusz munkát is értékeljük. A tantárgyi követelményekben jelzett minimum szint teljesítése az elégséges osztályzat. Az érdemjegyek száma félévente legalább a tantárgy heti óraszáma +2 legyen.
2.2.7.3 -
Az értékelés nyilvános fórumai
iskolai szervezésű vizsgák, vetélkedők speciális tantárgyi felmérések lehetősége külső illetve belső szervezésben értékelés az egész diákközösség előtt (pl.: diákközgyűlés) értékelés a nevelőtestület előtt (tantestületi értekezlet)
2.2.7.4
Az iskola helyi vizsgái, felmérések
A 9. évfolyamon a tanulmányok megkezdésekor szintfelmérés történik, és a tanulók a háttérkérdőívet is kitöltik. A felmérés területei a hozzáadott érték alapjául szolgáló kulcskészségek. A 9. évfolyam végén a munkaközösségek által elkészített egységes év végi dolgozatot írják meg. . Minden évfolyamon év végén az eseménynaptárban meghatározott időpontig a tanulók tantárgyanként egységes, a munkaközösségek által összeállított vizsgát tesznek az érettségi tárgyak adott évfolyamon tanult tételeiből. Ez a tantárgy jellegéből adódóan lehet írásbeli 51
és/vagy szóbeli, gyakorlati vizsga. A szakmai vizsgatárgyak esetén, az aktuális évfolyamokon tanult vizsgatárgyakból komplex vizsgát tesznek. Elégséges szint az aktuális vizsgaszabályzatban meghatározott minimum. (Közismereti tárgyakból 2012-ben 25%, 2013ban 30%, 2014-ben 35 %, a további érdemjegyek határait ennek függvényében arányosan kell meghatározni.) A 12. évfolyam szakközépiskolai osztályok tanulói a tavaszi szünet utáni első tanításmentes munkanapon, külön beosztás szerint "kisérettségi" vizsgát tesznek. A vizsgatételeket október végéig kapják meg a tanulók. A kisérettségin az iskola pedagógusaiból összeállított bizottság előtt történik a vizsga. A belső vizsgarendszer működtetésével az a célunk, hogy a vizsgaszituációra szocializáljuk a tanulókat. A megszerzett ismereteket szintetizáló, rendszerező felkészülés is segíti a tanulmányaikat záró vizsgára történő felkészülést. Az érettségi és a szakmai vizsgát a vizsgakövetelmények és vizsgaszabályzat szabályozza. A vizsga pontos idejéről a vizsga megszervezése előtt legalább 3 héttel a tanulókat tájékoztatni kell. A vizsga helyét és pontos idejét a szakterület vezetője határozza meg. A szakterület vezetője köteles gondoskodni a vizsga helyének és vizsgáztató tanárok személyének kijelöléséről. A szakterület vezető saját hatáskörében külön írásbeli és gyakorlati vizsgát is elrendelhet. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgák bevezetési szándékának bejelentése az elő félévben legkésőbb november 15-ig, a második félévben április 15-ig halasztható. Az írásbeli és a gyakorlati vizsgarész elrendelésekor a követelmények kihirdetéséről, valamint a megvalósítás feltételeiről a szakterület vezetője köteles gondoskodni. Az írásbeli feladatlapokat, és a gyakorlati feladatokat a munkaközösségek közösen dolgozzák ki. A szóbeli tételeket a diákok október végéig megkapják. Az év végi osztályzat kialakítása Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a magasabb évfolyamba lépésről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Az osztályfőnök a tanév vége előtt összehívja az osztályában tanító pedagógusokat a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése céljából. Az osztályozó konferencia előtt 24 órával le kell zárni az érdemjegyeket, hogy az osztályfőnöknek legyen ideje és módja felkészülni az osztályozó konferenciára. Az év végi osztályzat az egész éves összes naplóban lévő jegy súlyozott átlagából alakul ki. A félévi osztályzat csak értesítés. A súlyozás szabályait a tanév elején minden szaktanárnak ismertetnie kell az osztállyal, valamint a szülőket is tájékoztatni kell. 5 tized felett adható a jobbik osztályzat. 8 tizedes átlag esetén kötelező felfelé kerekíteni. A javító, pótló és osztályozó vizsgák lebonyolításának rendje: A javító-pótló és osztályozó vizsgákat a jogszabályban meghatározott rend szerint kell megtartani.
52
A vizsgaidőpontokról az aktuális tanév végén, júniusban tájékoztatni kell az érintett tanulókat. Az augusztus végi kétnapos vizsga rendjét az osztályfőnök ill. a szaktanár ismerteti az érintett tanulókkal. A szaktanár kiadja írásban a vizsga témaköreit. A vizsgatémakörök az éves tananyag minimális követelményeit tartalmazzák. Az információkat az iskola honlapján is megjelentetjük. A vizsga első napján írásban adnak számot tudásukról a tanulók. Testnevelés tantárgyból gyakorlati feladatokat kell teljesíteniük. Az írásbelin 25 % felett teljesítőknek nem kell szóbeli vizsgát tenniük, az írásbeli alapján megállapításra kerül az érdemjegy. Ez a lehetőség nem vonatkozik a magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret, idegen nyelvek és földrajz tantárgyakra, mert ezekből a tárgyakból mindenképpen szóbelizni is kell. Azoknak a tanulóknak, akik az írásbelin 25 % alatt teljesítenek, a javítóvizsga második napján van a szóbeli vizsgarész. A magatartás és a szorgalom értékelésekor kiemelt fontosságúnak tartjuk a következőket: - segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését - segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is - az értékelés általában a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon - mindig legyen személyre szóló A magatartás és szorgalom értékelésének módja Az osztályfőnök összegzi az osztály és a kollégák javaslatait. Lényeges különbségek esetén az osztályfőnöki óra keretében megvitatja azokat. Végleges döntést az osztályfőnök hoz. Ha nem sikerül közös minősítést kialakítani, az osztályfőnök az osztályozó konferencia segítségét kérheti. A tanulók magatartását és szorgalmát félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az év végi minősítés az egész tanévre szól. A magatartás értékelésének szempontjai - megfelelés az iskolai követelményeknek, elvárásainak, amit a Házirend tartalmaz - a közösség és annak tagjaihoz való viszony - megfelelés az általános viselkedési normáknak A magatartás minősítése: Példás minősítés: Kezdő évfolyamokon: beilleszkedik a közösségbe, iskolai és iskolán kívüli magatartása kulturált. A házirend szabályait megtartja, szívesen végez közösségi munkát. Jó kezdeményezései vannak. Nincs igazolatlan órája. Más évfolyamokon: kitűnő közösségi munkát végez, jó kezdeményezései vannak. Kulturált az iskolai és iskolán kívüli magatartása. A házirendet megtartja és nincs igazolatlan órája. Jó minősítés: Kezdő évfolyamokon: az osztály és az iskolai közösségbe igyekszik beilleszkedni és hamar be is illeszkedik. Viselkedése kulturált. A legfontosabb rendszabályokat betartja. Igazolatlan óráinak száma félévenként legfeljebb 2. Más évfolyamokon: viselkedése kulturált. Közösségi feladatait felelősséggel látja el. A legfontosabb rendszabályokat betartja. Változó minősítés: Kezdő évfolyamokon: a közösségbe általában beilleszkedik. Viselkedésével kapcsolatban időnként kifogás merül fel. A közösségi munkába vonakodva vesz részt. Más évfolyamokon: viselkedése időnként kifogásolható. A közösség jó kezdeményezéseivel időnként szembehelyezkedik. Felelősségérzete változó. Írásbeli osztályfőnöki megrovásnál nincs súlyosabb fegyelmező intézkedése.
53
Rossz minősítés: Valamennyi évfolyamon: a közösségbe nem sikerült beilleszkednie. Viselkedése ellen súlyosabb kifogás is felmerült. Fegyelmezetlenségével gátolja a közösség munkáját. Társainak általában rossz példát mutat. Magatartásával kapcsolatban olyan súlyos kifogás merült fel, hogy igazgatói intésben vagy fegyelmi büntetésben részesült A szorgalom értékelésének szempontjai: - motiváltság - a tanulási folyamatban való részvétel - többletek (tanulmányi versenyek, szakkörök, pályázatok) A szorgalom minősítése: Példás minősítés Iskolai feladatait maradéktalanul teljesíti. Teljesítménye összhangban van a képességeivel. Érdeklődési területein él az önművelés lehetőségeivel. Összességében szorgalma példamutató. Jó minősítés Munkájában lelkiismeretes, a tanórákra megfelelően felkészül. Teljesítménye képességeihez mérten jónak minősíthető. Változó minősítés Munkájában tanári ösztönzéssel változó teljesítményt mutat. Otthoni felkészülése nem megfelelő. Tantárgyi bukás esetén a szorgalom minősítése változónál jobb nem lehet. Hanyag minősítés Tanulmányait hanyagul végzi; otthoni felkészülése és iskolai teljesítménye erősen alatta marad a képességeinek, ha nem is próbál megfelelni a követelményeknek A tanulók jutalmazásának, fegyelmezésének módjait, formáit az iskola Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
2.2.8 Kiemelkedő teljesítmények elismerése A jutalmazás alapja: - kimagasló tanulmányi munka - jó tanulmányi eredmény és egy vagy több tantárgyból kimagasló teljesítmény - közösségért végzett tevékenység - öntevékeny művészeti csoportban kiemelkedő színvonalú szereplés - kiemelkedő sportteljesítmény - minden olyan tevékenység, ami az iskola hírnevét öregbíti A jutalmazás formái: - írásbeli szaktanári, ill. osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - igazgatói dicséret után tantestületi dicséret - könyvjutalom - tárgyjutalom - az iskola alapítványának elismerése
2.2.9 Fegyelmező, fegyelmi eljárások A fegyelmező eljárásoknál a fokozatosság elvét érvényesítjük az alábbiak szerint: 54
-
szaktanári figyelmeztető (írásban) osztályfőnöki figyelmeztető (írásban) osztályfőnöki intő (írásban) igazgatói figyelmeztető (írásban) igazgatói intő (írásban) igazgatói megrovás (írásban) igazgatói szigorú megrovás (írásban)
Fegyelmi büntetések a nemzeti köznevelési törvényben foglaltak szerint (58 §: "Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.) A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása - áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába - eltiltás az iskolában a tanév folytatásától - kizárás az iskolából A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. 20/2012. (VIII:31.) EMMI rendelet 53§
2.2.10 Eredmények rögzítése, dokumentálás Az egy év vagy hosszabb ciklusidejű folyamatok értékeléséről írásos dokumentumot kell készíteni. A dokumentum lehet: feljegyzés, jegyzőkönyv, beszámoló. A dokumentumoknak ki kell térniük a számszerűsíthető eredményekre, a nem számszerűsíthető, minőségi tényezőkre és a magyarázó, másként fogalmazva a háttér információt hordozó felmérés eredményeire. Ki kell emelni a kiemelkedő területeket, fel kell tárni a hiányosságokat, megjelölve a beavatkozási pontot, valamint a beavatkozás módját. A tanulók tanulmányi előrehaladását, hiányzásait, magatartását, szorgalmát, jutalmazását, büntetéseit az osztálynaplóban kell rögzíteni. Az osztálynapló alapján a szülőket az ellenőrző könyvön keresztül kell értesíteni. A szülőket év elején tájékoztatni kell arról, hogy milyen módon férnek hozzá iskolánk honlapján gyermekük digitális napló felületéhez. A digitális napló megléte nem mentesíti a tanulót az ellenőrző vezetése alól. Az ellenőrző könyv vezetése a tanuló feladata. A kapott osztályzatát köteles az ellenőrzőben is rögzíteni, amelyet a szaktanár aláírásával hitelesít. Az osztályfőnök feladata negyedévente az ellenőrző könyvben és az osztálynaplóban szereplő bejegyzések azonosságának biztosítása.
2.2.11 Határidők A határidők rögzítése az éves munkatervben és az azt kiegészítő eseménynaptárban történik. A határidő mellett rögzíteni kell a feladat teljesítésének módját, az ellenőrzés módját és az ellenőrzésre kijelölt személyt. A munkatervvel összhangban a területek, tanárok részére részhatáridők kitűzése ajánlott.
55
2.2.12 A rendszer módosíthatósága A kidolgozott rendszer bővíthető, azonban figyelembe kell venni a várható eredmény és a befektetett energia viszonyát..
2.2.13 Adatkezelés A felmérések eredményeinek közlésekor, tárolásakor gondoskodni kell az adatvédelmi törvény betartásáról. Ennek értelmében az adatok kódoltan jelennek meg, a kódtáblát és az adatsort külön kell tárolni. Kódolatlan információ csak az arra jogosultaknak adható ki. Az adatkezelést az igazgató által megbízott személy végzi.
2.2.14 Belső kapcsolatok, hierarchia Az iskola szervezeti felépítését a SZMSZ tartalmazza. Az ellenőrzéssel, értékeléssel megbízott személy általában a közvetlen munkahelyi vezető. Az ettől eltérő eseteket külön kell jelezni. A javaslatok, észrevételek eljuttatása a vezetőkhöz a szolgálati út betartásával történjen. Az ettől eltérő lehetőségeket a SZMSZ szabályozza.
2.2.15 Minőségbiztosítás Az iskolánkban folyó minőségbiztosítási tevékenység célja a Szakiskolai Fejlesztési Programban az Oktatási Minisztérium által létrehozott modell alapján a partnerközpontú működést szolgáló, önértékelésen alapuló rendszer megvalósítása. A partnerközpontú működés alapvető feladata az iskolai partnerek (elsősorban: tanulók, szülők, pedagógusok és fenntartó) elégedettségének növelése. A partnerközpontú működés alapja ugyanis az a - nevelőtestületünk által is vallott felfogás, mely szerint az oktatás szolgáltatás, tehát a pedagógusnak figyelembe kell vennie azoknak a véleményét is, akiknek szolgáltat. Nevelőtestületünk úgy látja, hogy iskolánk csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatát, ha eközben figyel azoknak a visszajelzéseire, akikkel kapcsolatban áll: a szülőkre, a tanulókra, a fenntartóra, munkaadókra. Pedagógusainknak - akik részt vesznek intézményünk céljainak meghatározásában, tevékenységének megszervezésében - egyeztetniük kell saját véleményeiket, tapasztalataikat a partnerek javaslataival, elvárásaival. A nevelőtestület csak ez alapján határozhat el különféle változásokat iskolánk nevelő - oktató munkájára vonatkozóan. E változások alapvető célja partnereink elégedettségének növelése. Partnereink igényeinek kielégítése természetesen csak bizonyos keretek között érvényesülhet. Iskolánknak minden esetben tekintettel kell lennie a társadalmilag elfogadott értékekre és erkölcsi normákra, valamint a jogszabályok előírásaira is. Nevelőtestületünk a partnerközpontú működés megvalósítását a minőségbiztosítási rendszerünkben rögzített intézkedési terv szerint kívánja megvalósítani.
56
2.3 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 2.3.1 Az iskola érettségi vizsgarendszere Minden tanuló - saját választása szerint - középszintű vagy emelt szintű érettségi vizsgát tehet. Minden érettségi vizsgára jelentkező tanulónak öt tantárgyból kell vizsgáznia.
2.3.1.1 -
Kötelező vizsgatantárgyak
magyar nyelv és irodalom történelem matematika idegen nyelv 2017-től szakmai érettségi tárgy
2.3.1.2
Kötelezően választható vizsgatantárgyak
(Utoljára a 2013/14 évben 10. évfolyamot végző tanulók számára.) - fizika - rajz és vizuális kultúra - biológia - kémia - szakmai előkészítő tantárgyak: könnyűipari alapismeretek, egészségügyi alapismeretek, - informatika - földrajz - utazás és turizmus (csak 6. vizsgatárgyként!) - testnevelés, - társadalomismeret Iskolánk minden kötelező vizsgatárgyból biztosítja a tanulóknak a középszintű, igény esetén az emelt szintű felkészítést. Az emelt szintű vizsgára történő felkészítést ezen kívül - a diákönkormányzat véleményét kikérve - biológiából és kémiából, és egészségügyi alapismeretek tantárgyból biztosítjuk. A középszintű felkészítést a kötelező tárgyakon túl biológiából, kémiából, fizikából, informatikából, egészségügyi alapismeretekből, vegyipari alapismeretekből és könnyűipari alapismeretekből, rajz és vizuális kultúra, földrajz, utazás és turizmus tantárgyból biztosítjuk. A 243/ 2003. (XII.17.) Kormányrendelet és a Közoktatásról szóló LXXIX. törvény 48.§(8) pontja alapján iskolánk a helyi tantervét az Utazás & Turizmus tantárgy bevezetésével kiegészítette. A tantárgy bevezetésének célja, hogy a tanulók a következő készségekben mutassanak fejlődést: - önálló információgyűjtés és feldolgozás, valamint ezek alkalmazása - véleményalkotás - önálló, mérlegelő, felelős döntéshozatal - konfliktusok szolgáltatói helyzetben való kezelési módja.
57
-
-
-
Célunk, hogy a gyerekek megtanuljanak magukról, mint „csapattagról”gondolkodni. A tanulók tudjanak számot adni a tanévek során feldolgozott témákkal kapcsolatos fogalmak jelentéseiről. További cél a pozitív szemlélet, a jó attitűd kialakítása, az általános műveltség gazdagítása, olyan képességek és viselkedésbeli, gondolkodásbeli kultúra kialakítása a fiatalokban, amely alkalmassá teszi őket az idegenforgalomba való bekapcsolódásra. Átfogó képet kapnak a turizmusról, megismerkednek különböző idegenforgalmi vállalkozásokkal, a marketing alapjaival, mely ismereteik növelik az esélyt arra, hogy a tovább nem tanulók az idegenforgalom területén tudjanak elhelyezkedni. A tantárgyban tanítandó tartalmak alapját az Iskolafejlesztési Alapítvány által biztosított elektronikus tananyag alkotja, melyet a programgazda biztosít az iskola számára.
2.3.1.3
A középszintű érettségi vizsga témakörei a kötelező tárgyakból
A 9-12. évfolyam tanulmányainak lezárása kétszintű érettségi vizsgával történik. A tanulók kötelező óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és a tanulók választása szerint fizika, informatika, biológia, kémia, könnyűipari alapismeretek, egészségügyi alapismeretek, rajz és vizuális kultúra közül legalább egy tárgyból. Tanulóink a 10. évfolyamon május 20-ig jelentkezhetnek a választott érettségi tantárgyakból felkészítésre. A tanulóknak jogukban áll más, az iskola helyi tantervében szereplő tantárgyat (pl. testnevelés) is választani, az iskola kötelessége ekkor a felkészítés és a vizsgáztatás megszervezése. Az érettségire történő végleges jelentkezés (a tantárgyankénti szint megjelölésével) a 12. évfolyamon minden év február 15-ig történik. Az írásbeli érettségi vizsgán közép- és emelt szinten egyaránt központilag előírt írásbeli tételsorokat kell megoldani, megválaszolni, kidolgozni. Az emelt szintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján központilag határozzák meg. A középszintű szóbeli tételek címét és részleteit az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgáztató szaktanár állítja össze. A tételek összeállításánál törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, egyértelmű megfogalmazásokra. A tételek elkészítésénél alkalmazni lehet a helyi tantervben található követelményeket is. Az igazgató által megküldött tételsort a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Az intézmény az alábbi érettségi tantárgyakból állít össze középszintű szóbeli érettségi tételeket: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Idegen nyelv (angol) Idegen nyelv (német) Idegen nyelv (francia) Fizika Biológia
58
Kémia Rajz és vizuális kultúra Egészségügyi alapismeretek Könnyűipari alapismeretek Vegyipari alapismeretek Informatika Földrajz Utazás és turizmus Testnevelés A továbbiakban a kötelező érettségi tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, angol nyelv, német nyelv,) és a szabadon választható érettségi tantárgyak (fizika, kémia, biológia, könnyűipari alapismeretek, rajz és vizuális kultúra, egészségügyi alapismeretek, vegyipari alapismeretek, informatika, földrajz, utazás és turizmus) középszintű szóbeli érettségi témaköreit foglaljuk össze. Tanulói jelentkezés esetén testnevelés érettségire is lehetőség van , ezért a testnevelés középszintű érettségi témaköreit is szerepeltetjük. 2.3.1.3.1 Magyar nyelv és irodalom A magyar nyelv és irodalom szóbeli érettségi tartalmilag egy nyelvi és egy irodalmi tétel kifejtéséből áll. Magyar nyelv A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis az alábbi 8 témából fogalmazza meg azokat arányosan (témánként minimálisan kettőt), a felsorolt altémák figyelembevételével: 1. Ember és nyelv 2. A kommunikáció a. A jel, a jelrendszer b. A nyelvi és vizuális kommunikáció c. A nyelvhasználat mint kommunikáció d. Kommunikációs funkciók és közlésmódok e. Személyközi kommunikáció f. A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története a. A magyar nyelv rokonsága b. Nyelvtörténeti korszakok c. Az írott nyelvi norma kialakulása d. Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom a. Nyelvváltozatok b. Kisebbségi nyelvhasználat c. A határon túli magyar nyelvűség d. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek a. Hangtan b. Alaktan és szótan c. Mondattan d. A mondat szintagmatikus szerkezete
59
e. A mondat a szövegben f. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatokban g. Szókincs és frazeológia 6. A szöveg a. A szöveg és a kommunikáció b. A szöveg szerkezete és jelentése c. Szövegértelmezés d. A szöveg szóban és írásban e. Az intertextualitás f. A szövegtípusok g. Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai a. A nyilvános beszéd b. Érvelés, megvitatás, vita c. A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés a. Szóhasználat és stílus b. A szójelentés c. Állandósult nyelvi formák d. Nyelvi stilisztikai változatok e. Stíluseszközök f. Stílusréteg,
stílusváltozat
Irodalom A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, vagyis a Szerzők, művek, illetve az Értelmezési szintek, megközelítések témáinak kombinálásával állítja össze a tételsort, olyan szerzők és művek kiválogatásával, akik, illetve amelyek a helyi tantervben szerepelnek. Mindezt úgy kell tennie, hogy a központilag előírt tematikai arányok érvényesülhessenek. I. Szerzők, művek: 1. Életművek 2. Portrék 3. Látásmódok 4. A kortárs irodalomból 5. Világirodalom 6. Színház- és drámatörténet 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra II. Értelmezési szintek, megközelítések 1. Témák, motívumok 2. Műfajok, poétika 3. Korszakok, stílustörténet a. Irodalomtörténet
60
2.3.1.3.2 Történelem A szóbeli vizsga alapvetően a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását kívánja a tanulóktól, az elsajátított ismeretek alkalmazását várva el. A szóbeli tételek körét, tematikáját (korszak, résztéma stb.) az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a középiskolai szaktanárok határozzák meg és a tanév kezdetén nyilvánosságra hozzák. Témakörönként kettő-négy konkrét tételcímet, feladatot, összesen legalább húszat fogalmaznak meg. A tételsor egészében érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a feladatok kb. 60%-ban a magyar, kb. 40%-ban pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódjanak, és az összes feladat kb. 50%-át a XIX. és a XX. század történelme adja. A témakörök: 1. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 2. Népesség, település, életmód 3. Egyén, közösség, társadalom 4. A modern demokráciák működése 5. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák 6. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés 2.3.1.3.3 Matematika A középszintű érettségin matematikából csak az a jelölt tesz szóbeli vizsgát, aki az írásbelin elégtelen osztályzatot szerzett, de a pontszáma eléri az összpontszám10%-át. A szóbeli vizsgára kétszer annyi tételt kell készíteni, mint amennyien a szóbeli vizsgázók vannak, de a tételek száma 10-nél nem lehet kevesebb. A tételsor tartalmi arányai az írásbeli vizsga leírásánál meghatározott arányok. Egy-egy tételnek tartalmaznia kell 3 egyszerű elméleti kérdést (definíció, tételkimondás) és 3 feladatot. A tétel egyes elemeit más-más témakörből kell kiválasztani. Szóbeli témakörök, témák: 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok a. halmazok i. halmazműveletek ii. számosság, részhalmazok b. matematikai logika i. fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában c. kombinatorika d. gráfok 2. Számelmélet, algebra a. alapműveletek b. természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek i. oszthatóság ii. számrendszerek c. racionális és irracionális számok d. valós számok e. hatvány, gyök, logaritmus f. betűkifejezések i. nevezetes azonosságok g. arányosság 61
i. százalékszámítás h. egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek i. algebrai egyenletek, egyenletrendszerek 1. elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek 2. másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek 3. magasabb fokú egyenlete 4. négyzetgyökös egyenletek ii. nem algebrai egyenletek 1. abszolútértékes egyenletek 2. exponenciális és logaritmikus egyenletek 3. trigonometrikus egyenletek iii. egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek i. középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvény, az analízis elemei a. a függvény b. egyváltozós valós függvények i. a függvények grafikonja, függvény-transzformációk ii. a függvények jellemzése c. sorozatok i. számtani és mértani sorozat ii. végtelen mértani sor iii. kamatos kamat, járadékszámítás d. az egyváltozós valós függvények analízisének elemei i. határérték, folytonosság ii. differenciálszámítás iii. integrálszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria a. elemi geometria i. térelemek ii. távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok b. geometriai transzformációk i. egybevágósági transzformációk síkban, térben ii. hasonlósági transzformációk iii. egyéb transzformációk, merőleges vetítés c. síkbeli és térbeli alakzatok i. síkbeli alakzatok: háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör ii. térbeli alakzatok d. vektorok síkban, térben e. trigonometria f. koordinátageometria i. pontok és vektorok ii. egyenes, kör, parabola g. kerület, terület h. felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika a. leíró statisztika i. statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai ii. nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók b. a valószínűség-számítás elemei
62
2.3.1.3.4 Idegen nyelv Iskolánk az angol, a német és a francia nyelv középszintű érettségi vizsgáztatását végzi. Az alábbi ismertetés a középszintű témakörökre vonatkozik. A szóbeli vizsga 3 részből áll: Bevezető beszélgetés – nem értékelt Kommunikációs helyzetekben szereplés Önálló témakifejtés vizuális segédanyag kifejtésével A vizsga alapját 9 nagy témakör és 14 kommunikációs helyzetcsoport jellemzi. Szóbeli témakörök a lehetséges témákkal: 1. Személyes vonatkozások, család a. b. c. d.
a vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) családi élet, családi kapcsolatok a családi élet mindennapjai, otthoni teendők személyes tervek
2. Ember és társadalom a. b. c. d. e. f. g. h.
a másik ember külső és belső jellemzése baráti kör a tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel női és férfi szerepek ünnepek, családi ünnepek öltözködés, divat vásárlás, szolgáltatások (posta) hasonlóságok és különbségek az emberek között
3. Környezetünk az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek a városi és a vidéki élet összehasonlítása növények és állatok a környezetünkben környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? f. időjárás a. b. c. d. e.
4. Az iskola a. b. c. d.
saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka a nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok
5. A munka világa a. diákmunka, nyári munkavállalás b. pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás
63
6. Életmód a. napirend, időbeosztás b. az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) c. étkezési szokások a családban d. ételek, kedvenc ételek e. étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben f. gyakori betegségek, sérülések, baleset g. gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás a. b. c. d. e.
szabadidős elfoglaltságok, hobbik színház, mozi, koncert, kiállítás stb. sportolás, kedvenc sport, iskolai sport olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet kulturális események
8. Utazás, turizmus a. b. c. d.
a közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés nyaralás itthon, illetve külföldön utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai
9. Tudomány és technika a. népszerű tudományok, ismeretterjesztés b. a technikai eszközök szerepe
a
mindennapi
életben
Kommunikációs helyzetek az idegen nyelv középszintű szóbelin A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet
Szerep
Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.)
vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég
64
tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél
Helyzet
Szerep
Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)
munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs
2.3.1.4
A középszintű érettségi vizsga témakörei a választható érettségi tárgyakból
2.3.1.4.1 Informatika A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. A tételeket a részletes vizsgakövetelmények 1-3. 7.1 és 9. számú témaköreiből jelölik ki a szaktanárok, az alábbi táblázatban látható arányok figyelembevételével. Egy tétel csak egy témakör elméleti ismeretanyagát kéri számon. Információs társadalom (1) Informatikai alapismeretek - hardver (2) Informatikai alapismeretek-szoftver (3) Kommunikáció az interneten (gyakorlati kivitelezéssel) (7.1) Könyvtárhasználat (9)
8-20% 24-32% 20-28% 20-28% 8-12%
Szóbeli témakörök: 1. Információs társadalom a. A kommunikáció i. a kommunikáció általános modellje ii. információs és kommunikációs technológiák és rendszerek iii. számítógépes információs rendszerek az iskolában és a gazdaságban iv. közhasznú információs források b. Információ és társadalom i. az informatika fejlődéstörténete ii. a modern információs társadalom jellemzői iii. informatika és etika iv. jogi ismeretek 2. Informatikai alapismeretek – hardver a. Jelátalakítás és kódolás i. analóg és digitális jelek ii. az adat és az adatmennyiség iii. bináris számábrázolás iv. bináris karakterábrázolás v. bináris kép-és színkódolás vi. bináris hangkódolás
65
b.
Számítógép felépítése i. a Neumann-elvű számítógépek ii. a (személyi) számítógép részei és jellemzőik: központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfészek (illesztő), ház, tápegység, alaplap iii. a perifériák típusai és főbb jellemzőik: bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak iv. a (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése v. hálózatok
3. Informatikai alapismeretek – szoftver a.
Az operációs rendszer és főbb feladatai i. az operációs rendszerek (fajtái) részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete ii. könyvtárszerkezet, könyvtárak létrehozása, másolása, mozgatása, törlése, átnevezése iii. állományok típusai, keresés a háttértárakon iv. állománykezelés: létrehozás, törlés, visszaállítás, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, megnyitás v. az adatkezelés eszközei: tömörítés, kicsomagolás, archiválás, adatvédelem vi. a szoftver- és a hardverkarbantartó (segéd) programjai: víruskeresés és vírusirtás, víruspajzs, lemezkarbantartás… vii. a hálózatok működésének alapelvei, hálózati be- és kijelentkezés, hozzáférési jogok, adatvédelem
7. Információs hálózati szolgáltatások a.
Kommunikáció az interneten i. elektronikus levelezési rendszer használata ii. állományok átvitele iii. WWW iv. keresőrendszerek v. távoli adatbázisok használata
9. Könyvtárhasználat a. Könyvtárak i. a könyvtár fogalma, típusai ii. eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet iii. a helyben használható és a kölcsönözhető könyvtári állomány iv. a könyvtári szolgáltatások b. Dokumentumok i. nyomtatott dokumentumok ii. nem nyomtatott dokumentumok, illetve adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) c. Tájékoztató eszközök i. katalógusok ii. adatbázisok iii. közhasznú információs források (pl. telefonkönyv, menetrend, térkép)
66
2.3.1.4.2 Fizika A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát, mely szerint a tételsor tartalmi arányai a következők: Mechanika: 25% Hőtan: 20% Elektromágnesség: 25% Atomfizika, magfizika: 20% Gravitáció, csillagászat: 10% Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmaznak. Minden tétel tartalmaz egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó mérést, illetve ennek jellegétől függően egy ezzel összefüggő egyszerű számítást. Szóbeli fejezetek, témakörök, témák 1. Mechanika a. Newton törvényei i. Newton I. törvénye ii. Newton II. törvénye és alkalmazása iii. Newton III. törvénye b. Pontszerű és merev test egyensúlya c. Mozgásfajták i. egyenes vonalú egyenletes mozgás ii. egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás iii. összetett mozgások iv. periodikus mozgás v. az egyenletes körmozgás vi. a mechanikai rezgések vii. mechanikai hullámok d. Munka és energia 2. Termikus kölcsönhatások a. Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly b. Hőtágulás c. Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) d. Az ideális gáz kinetikus modellje e. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban i. termikus, mechanikai kölcsönhatás ii. a termodinamika I. főtétele – zárt rendszer f. Kalorimetria g. Halmazállapot-változások i. olvadás, fagyás ii. párolgás, lecsapódás iii. jég, víz, gőz: a víz különleges fizikai tulajdonságai h. A termodinamika II. főtétele i. hőfolyamatok iránya ii. hőerőgépek
67
3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás a. Elektromos mező i. elektrosztatikai alapjelenségek ii. az elektromos mező jellemzése iii. töltések mozgás elektromos mezőben iv. töltés, térerősség a vezetőkön; töltések elhelyezkedése vezetőkön; térerősség a vezetők belsejében és felületén v. kondenzátorok b. Egyenáram i. elektromos áramerősség ii. Ohm törvénye, ellenállás iii. félvezetők iv. az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye c. Az időben állandó mágneses mező i. mágneses alapjelenségek ii. a mágneses mező jellemzése iii. az áram mágneses mezeje iv. a mágneses erőhatások d. Az időben változó mágneses mező i. az indukció alapjelensége ii. a váltakozó áram iii. a váltakozó áram teljesítménye és munkája e. Elektromágneses hullámok i. az elektromágneses hullám fogalma f. A fény mint elektromágneses hullám i. terjedési tulajdonságok ii. hullámjelenségek iii. geometriai fénytani leképezés iv. a szem és a látás 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás a. Az anyag szerkezete b. Az atom szerkezete i. a kvantumfizika elemei ii. részecske- és hullámtermészet iii. az elektronburok szerkezete c. Az atommagban lejátszódó jelenségek i. az atommag összetétele ii. radioaktivitás iii. maghasadás iv. magfúzió d. Sugárvédelem 5. Gravitáció, csillagászat a. A gravitációs mező b. Csillagászat
68
6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek (A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.) a. A fizikatörténet fontosabb személyiségei b. Felfedezések, találmányok, elméletek 2.3.1.4.3 Kémia A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát. A tételek a követelményrendszer egészét lefedik. A szóbeli vizsgatétel két feladatot (A és B feladatok) tartalmaz. Az A feladat: egy szerves, szervetlen vagy általános kémiai téma vagy témakör átfogó ismertetése. A B feladat: egy kísérlet végrehajtása és a tapasztalatok értelmezése vagy leírt kísérlet megadott tapasztalatainak értelmezése. A két feladat eltérő témaköröket (pl. szerves és szervetlen vagy általános és szerves kémia) érint. A tételek utalnak a használható segédeszközökre. Szóbeli témakörök, témák: 1. Általános kémia a. Atomszerkezet b. Kémiai kötések c. Molekulák és összetett ionok d. Anyagi halmazok i. egykomponensű anyagi rendszerek ii. többkomponensű rendszerek e. Kémiai átalakulások i. termokémia ii. reakciókinetika iii. egyensúly iv. a kémiai reakciók típusai v. elektrokémia 2. Szervetlen kémia a. Hidrogén b. Nemesgázok c. Halogénelemek és vegyületeik i. halogénelemek ii. halogénvegyületek d. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik i. oxigén ii. oxigénvegyületek iii. kén iv. a kén vegyületei e. A nitrogéncsoport elemei és vegyületei i. nitrogén ii. nitrogénvegyületek iii. foszfor iv. foszforvegyületek f. A széncsoport elemei és vegyületeik i. szén 69
ii. a szén vegyületei iii. szilícium iv. szilícium vegyületek g. Fémek i. az s-mező fémei ii. a p-mező fémei iii. a d-mező fémei 3. Szerves kémia a. A szerves vegyületek általános jellemzői b. Szénhidrogének i. alkánok, cilkoalkánok ii. alkének iii. több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének iv. alkinok, alkin c. Halogéntartalmú szénhidrogének d. Oxigéntartalmú szerves vegyületek i. hidroxivegyületek ii. éterek iii. oxovegyületek iv. karbonsavak v. észterek e. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek i. aminok ii. aminosavak iii. savamidok iv. nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek f. Szénhidrátok i. monoszacharidok ii. diszacharidok iii. poliszacharidok g. Fehérjék h. Nukleinsavak i. Műanyagok i. természetes alapú műanyagok ii. szintetikusan előállított műanyagok j. Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások a. Az anyagmennyiség b. Gázok c. Oldatok, elegyek, keverékek d. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban e. Termokémia f. Kémiai egyensúly g. Kémhatás h. Elektrokémia
70
2.3.1.4.4 Biológia A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára. Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet projektmunka bemutatása vagy laboratóriumi vizsgálat vagy fajismerethez kapcsolódó feladat (ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepelnek a feladatok között). Ez utóbbi lehet - növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret könyv segítségével vagy - több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése vagy - nemzeti park, természetvédelmi terület, ill. az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (például képanyag - videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján. Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha határidőre nem adja be, akkor a szóbeli vizsgán A) feladatot kell húznia. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő. A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatok az ember szervezete és egészsége, valamint a természet és a környezet védelme témakörből van összeállítva. Szóbeli témakörök, témák 1. Bevezetés a biológiába a. A biológia tudománya b. Az élet jellemzői i. az élő rendszerek ii. szerveződési szintek c. Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződéi szintek a. Szervetlen és szerves alkotóelemek i. elemek, ionok ii. szervetlen molekulák iii. lipidek iv. szénhidrátok v. fehérjék vi. nukleinsavak, nukleotidok b. Az anyagcsere folyamatai i. felépítés és lebontás kapcsolata ii. felépítő folyamatok iii. lebontó folyamatok c. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) i. elhatárolás ii. mozgás iii. anyagcsere 71
iv. osztódás v. a sejtműködések vezérlése 3. Az egyed szerveződéi szintje a. Nem sejtes rendszerek i. vírusok b. Önálló sejtek i. baktériumok ii. egysejtű eukarióták c. Többsejtűség i. gombák, növények, állatok elkülönülése ii. sejtfonalak iii. teleptest és álszövet d. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak i. a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából ii. az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából iii. a növények szövetei, szervei iv. az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése 4. Az emberi szervezet a. Homeosztázis b. Kültakaró i. bőr ii. szabályozás iii. a bőr gondozása, védelme c. A mozgás i. vázrendszer ii. izomrendszer iii. szabályozás iv. a mozgás és mozgási rendszer egészségtana d. A táplálkozás i. táplálkozás ii. emésztés iii. felszívódás iv. szabályozás v. a táplálkozás egészségtana e. A légzés i. légcsere ii. gázcsere iii. hangképzés iv. szabályozás v. a légzés és a légzőrendszer egészségtana f. Anyagszállítás i. testfolyadék ii. szöveti keringés iii. szív és az erek iv. a szabályozás v. a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás g. A kiválasztás
72
i. a vizeletkiválasztó rendszer működése ii. szabályozás iii. a kiválasztó rendszer egészségtana h. A szabályozás i. idegrendszer ii. az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai iii. az idegrendszer egészségtana iv. a hormonrendszer v. az immunrendszer i. Szaporodás és egyedfejlődés i. szaporítószervek ii. egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek a. Populáció i. környezeti kölcsönhatások ii. kölcsönhatások b. Életközösségek (élőhelytípusok) i. az életközösségek jellemzői ii. hazai életközösségek c. Bioszféra d. Ökoszisztéma i. anyagforgalom ii. energiaáramlás iii. biológiai sokféleség e. Környezet- és természetvédelem 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció a. Molekuláris genetika i. alapfogalmak ii. mutáció iii. a génműködés szabályozása b. Mendeli genetika i. minőségi jellegek ii. mennyiségi jellegek c. Populáció genetika és evolúciós folyamatok i. ideális és reális populáció ii. adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok iii. biotechnológia iv. bioetika d. A bioszféra evolúciója i. prebiológiai evolúció ii. az ember evolúciója 2.3.1.4.5 Rajz és vizuális kultúra A vizsga formája Középszinten: írásbeli és gyakorlati.
73
A rajz és vizuális kultúra vizsga célja A tantárgy jellegéből következik, hogy a vizuális alkotás és a vizuális befogadás egyazon tanulási folyamat része, de - mint különbözően fejleszthető képességrendszerrel szemben támasztott követelmény - elkülönülve jelenik meg a követelményrendszerben. Mindkét fő kompetenciaterület esetében, mind az ismeret jellegű tudáselemek megjelenése, mind azok készségszintű alkalmazása eltérően kap hangsúlyt a két vizsgaszinten. Az emelt szintű követelmény a középszinthez képest tartalmában - az ismeretek mennyiségében - nem bővül jelentősen, arányosan változik azonban a készségek, képességek alkalmazásának szintje tekintetében. Ennek értelmében az emelt szintű vizsga során lényegesen fontosabb szerepet kap az elsajátított ismeretek önálló alkalmazása, az összefüggések felismerése, a problémamegoldó gondolkodás, az alkotó képességek és alkotó gondolkodás alkalmazása. A rajz és vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e - a vizuális jelenségek megfigyelésére, széles körű elemző vizsgálatára, és esztétikai, kommunikációs szempontok szerinti megítélésére; - a vizuális nyelv elemeinek megfelelő használatára és segítségével vizuális alkotások elemzésére; - a vizuálisan érzékelhető tárgyak és jelenségek megjelenítésére és egyéni elképzelések, érzések kifejezésére különböző eszközökkel; - a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák sajátos és közös vonásainak bemutatására, sokrétű értelmezése, kritikus megítélésére; - a képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazására és ennek árnyalt vizuális kifejezésére; - értelmezhető vizuális közlések létrehozására a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával; - időben és térben eltérő korok és kultúrák művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatására, értelmezésére és az ismeretelemek segítségével elemzésre; - megfelelő szintű pszichomotorikus és technikai készségek használatára; - leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztására; - önálló döntéseken alapuló alkotó gondolkodásra és alkotói magatartás bemutatására, - problémahelyzetben kreatív megoldások bemutatására. Tartalmi követelmények Kompetenciák/Témakörök
1. Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás Kompozíció
74
Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet 2. Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete a) A gyakorlati vizsgarész feladata egy portfolió összeállítása. Az adott vizsgarész produktuma gyakorlati munka eredményeként jön létre, de a kiválogatott anyaghoz kapcsolódva a vizsgázó szóban önállóan bemutatja, értékeli, értelmezi munkáját és indokolja a válogatását, ismerteti a munkáját irányító főbb gondolatokat. A bemutatást a vizsgacsoport szóbeli vizsgáinak keretében kell megtartani, a portfólió tanári értékelése a szóbeli vizsga keretei között zajlik. A portfolió összeállításának szempontjai központilag adottak, eszerint a portfolió tartalmazzon: 1. két olyan munkát, amelyet sikeresnek tart a vizsgázó; 2. egy olyan munkát, amelyet kevésbé tart sikeresnek a vizsgázó; 3. egy olyan munkát, amelyet a legkedveltebb technikájával készített a vizsgázó; 4. egy olyan munkát, amely egy tárgy tervezését dokumentálja (több rajz is lehet egy lapon); 5. egy olyan munkát, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotója); 6. egy olyan munkát, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció; 7. egy olyan munkát, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása.
75
A vizsgát megelőzően a vizsgaanyag kiválogatásához lehetőséget biztosítunk a vizsgázó és a szaktanár közötti konzultációra. A vizsga során a vizsgabizottságnak is lehetőséget biztosítunk a vizsgaanyag rendezett körülmények között történő megtekintésére (pl. egy kiállítás formájában). A portfolióba kizárólag ellenőrzött keretek között, a vizsgázó által készített és kiválogatott, lehetőleg az utolsó két tanév folyamán készült munkák kerülhetnek be. A portfoliónak 8 darab munkát kell tartalmaznia. A munkák mérete nem korlátozott. b) Minden olyan esetben, amikor a tanulói jogviszony megszűnése miatt nem biztosíthatók a portfolió összeállításának megfelelő feltételei (pl. a vizsgázó által önállóan, ellenőrzött keretek között készült munkák összegyűjtése), a gyakorlati vizsga során a vizsgázók feladata egy központilag megadott témájú vizuális projektmunka elkészítése. A választhatóság érdekében minden évben legalább két központilag megadott projkettémát kell biztosítani, amelyek közül a vizsgázó egyet választ. Az elkészült projektmunkát a vizsgabizottságot működtető intézményben legkésőbb az adott vizsgaidőszak írásbeli vizsgáinak kezdetéig kell beadni. A beadott munkát a továbbiakban írásbeli feladatsorként kell kezelni. A vizuális projekt egy bőséges asszociációs bázissal bíró téma vizuális feldolgozása szabadon választott eszközökkel. A projektmunka meghatározó vonása, hogy a téma feldolgozása önálló munkafolyamat eredménye. A végeredmény eléréséig vezető gondolatmenetet a vizsgázónak vizuálisan dokumentálnia is kell (pl. munkanaplóban). 2.3.1.4.6 Földajz (földünk és környezetünk) A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli. A földrajz (Földünk és környezetünk) érettségi vizsga célja A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel; - képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal; - rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival; - képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető következtetéseket azokból; - jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében; - képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban; - képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére. Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel; - képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat; - tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;
76
- jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására; - rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével; - képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására; - képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére. A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. Tartalmi követelmények Témakör 1.Térképi ismeretek 2.Kozmikus környezetünk 3.A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegőburok A vízburok A talaj
4. A földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai
2.3.1.4.7 Utazás és turizmus Az utazás és turizmus középszinten letehető érettségi vizsga.
A középszintű érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismereteit tekintve ismeri-, tudja-e: a tanterv 1-4. modulja alapján - a magyar és nemzetközi idegenforgalom fejlődési tendenciáit, főbb jellemzőit, - az idegenforgalom hatását a gazdasági, társadalmi és természeti környezetre, 77
- az utazási döntéseket befolyásoló tényezőket, - a szervezett utak típusait és jellemzőiket, - a szálláshelyek típusait és jellemzőiket, - a közlekedés és idegenforgalom kapcsolatát, - a vendéglátás szolgáltató egységeinek típusait, jellemzőiket, - a programszervezés alapfogalmait; ezenkívül az iskola helyi tantervében szereplő választott moduloknak megfelelően: 5. modul - a fenntartható fejlődés idegenforgalomban történő értelmezését, - a levegő- és vízminőség kölcsönhatását az idegenforgalom területén, 6-7. modul - a vállalkozási formákat, - az idegenforgalmi marketing alapfogalmait, - reklám lényegét és szerepét, - a vállalkozások indításának alapfeltételeit, 8. modul - a falusi turizmus jellemzőit, - a falusi települések idegenforgalmi potenciálját; képességeit tekintve képes-e: - szolgáltatói attitűddel szemlélni környezetét, - önálló, mérlegelő döntéshozásra, - önálló információgyűjtésre, feldolgozásra, alkalmazásra, - véleményalkotásra és véleményének, álláspontjának megvédésére. 2.3.1.4.8 Testnevelés A vizsga formája Középszinten: szóbeli és gyakorlati. A testnevelés érettségi vizsga célja A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le. A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására; - rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával; - képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására; - rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására; - képes-e a mozgás - kommunikáció alkalmazására. Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni - értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását; - az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, - ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit, 78
- tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét; - ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét. Kompetenciák/Témakörök 1. Elméleti ismeretek
A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok 3.
Gyakorlati ismeretek
Gimnasztika Atlétika Futások Egy választott futószám bemutatása Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
2.3.1.5
Szakmai alapismeretek, mint választható érettségi tantárgy
A szakmai alapismeretek tárgyak érettségi vizsga követelményét a tanulmányok beszámítása esetén az érvényes SZVK megfelelő moduljának követelménye tartalmazza. 79
Ettől eltérő szabályozás esetén a követelményt jelen dokumentumban tantárgyanként feltüntetjük. 2.3.1.5.1 Egészségügyi alapismeretek A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát. A szóbeli vizsga alapvetően az egészségügyi alapismeretek követelményeiben megadott témák bemutatását és egyben az elsajátítottak alkalmazását várja el a vizsgázótól. A szóbeli vizsgán kiderül, hogy a vizsgázó képes-e a tényeket, fogalmakat, törvényszerűségeket szabatosan definiálni, a megszerzett ismeretei felhasználásával képes-e megmagyarázni az összefüggéseket. Minden szóbeli tétel két feladatból („A” és „B”) áll. Az „A” feladat egészségtan, emberi test témaköreiből áll. A „B” feladat általános és személyiség-lélektan, fejlődéslélektan és szocializáció, gondozástan témaköreiből áll. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Tartalmi szerkezet 1. Egészségtan (25%) 2. Emberi test (25%) 3. Általános és személyiség-lélektan (10%) 4. Fejlődéslélektan és szocializáció (10%) 5. Gondozástan (30%) A szóbeli vizsga témakörei 1. Egészségtan a. Egészségkulturáltság b. Egészséges értékjelleg c. Egészséges életvitel d. Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők e. Egészségre káros szenvedélyek f. Vészhelyzet elhárítása, elsősegélynyújtás 2. Emberi test a. Az ember az ökoszisztéma része b. Az emberi test főbb szerkezeti elvei c. Mozgásrendszer d. Keringési rendszer e. Légzőrendszer f. Emésztőrendszer g. Vizeleti szervek h. Szaporodás szervrendszere i. Idegrendszer j. Érzékszervek 3. Általános és személyiséglélektan a. Általános lélektan fogalma, tárgya és jelentősége b. Érzékelés és észlelés c. Figyelem, álom d. Tanulás e. Emlékezés, képzelet 80
f. g. h. i.
Gondolkodás, intelligencia, kreativitás Motiváció Érzelem Személyiség-temperamentum, jellem
4. Fejlődéslélektan és szocializáció a. Fejlődéslélektan fogalma és törvényszerűsége b. A szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése c. Tanulás, mint viselkedésmódosulás d. Érzelmi és akarati élet fejlődése e. Életkorok szerinti fejlődés 5. Gondozástan a. A gondozás mint integrált tevékenység és az egyedfejlődés szakaszai b. Szülők leszünk c. Újszülött a családban d. Az első év e. A kisdedkor f. Óvodáskor g. A kisiskolás gyermek h. A serdülőkor i. Ifjúkor j. Felnőttkor k. Időskor 6. Kommunikáció a. A kommunikáció alapfogalmai, dinamikus alapelvei, törvényszerűségei b. Kommunikációs zavarok c. Verbális és nonverbális csatornák d. Az érintkezés kultúrája 2.3.1.5.2 Könnyűipari alapismeretek A minimálisan 20 tétel kijelölése a szaktanár feladata. Ebben a központi útmutató előírásaihoz kell tartania magát. A Könnyűipari alapismeretek szóbeli vizsgatétel „A” része az öltözködéskultúra, „B” része a könnyűiparban alkalmazott anyagok központi követelményekben meghatározott ismereteinek bemutatását igényli a vizsgázóktól. A szóbeli vizsgán ad képet a vizsgázó arról, hogy képes-e az egyes témarészeket szabatosan előadni, értelmezni, megmagyarázni, az összefüggéseket alkalmazni, és a szükséges összehasonlításokat elvégezni. . A szóbeli vizsga témakörei: I. Öltözködéskultúra: 1. Divatismeret a. A divat fogalma, jelentősége a kulturált öltözködés kialakulásában b. A szak- és divatlapok szerepe a divat alakulásában c. A divattervezés fogalma, a divattervezők feladatai d. A divattrend fogalma, szerepe, jelentősége
81
2. Viselettörténet a. Az öltözet kialakulása b. Az öltözködéstörténet főbb szakaszai c. Viselettörténeti korszakok bemutatása i. A természeti népek, az őskor öltözete ii. Az ókori egyiptomi, görög, római öltözetek. iii. A románkori viseletek. iv. A gótika korának öltözetei. v. Reneszánsz viseletek. vi. Barokk és rokokó viseletek. vii. Klasszicizmus korának öltözetei. viii. A biedermeier kora. ix. A századforduló jellegzetes öltözetei x. Az 1920-as évek férfi és női öltözetei 3. Népművészet a. A magyar népművészet tájegységei b. Az alföldi, a dunántúli, a felföldi és az erdélyi viseletek jellemzői II. Könnyűiparban alkalmazott anyagok: 1. A könnyűiparban használatos anyagismereti alapfogalmak a. A könnyűiparban használt alapanyagokkal kapcsolatos alapfogalmak b. Az alapanyagok kémiai felépítése 2. A könnyűiparban használatos anyagok általános jellemzői a. Az alapanyagok fizikai jellemzői b. Az alapanyagok mechanikai tulajdonságai, alakíthatósága c. Az alapanyagok kémiai tulajdonságai 3. A könnyűiparban használatos nyersanyagok a. A textilipari szálas anyagok csoportosítása b. A textilipari szálas anyagok fajtái, tulajdonságai, feldolgozása c. A bőripari nyersanyagok, a nyersbőr szerkezeti felépítése, a legismertebb bőrfajták tulajdonságai, felhasználása d. A szőrmeipar nyersanyagai, a prémes állatok fajtái, a szőrme topográfiája 4. A könnyűiparban használatos ragasztók és kellékanyagok a. A könnyűiparban használatos ragasztók fajtái b. A könnyűiparban használt kellékanyagok fajtái 5. Fonás, cérnázás a. A fonás fogalma, fonalak legfontosabb jellemzői b. Fonalfajták c. A cérnázás fogalma d. Cérnafajták 6. A szövés a. A szövés alapfogalmai, a szövés menete, technológiája b. A szövet szerkezete 7. A kötés a. A kötés és a hurkolás alapfogalmai 8. Nemszőtt-kelme gyártása a. A nemszőtt-kelmékkel kapcsolatos alapfogalmak, fajtáik, jellemzőik, felhasználási területeik b. A varrva-hurkolt kelmék fajtái, jellemzői, felhasználási területei
82
c. A fátyolkelmék fajtái, jellemzői 9. Bőrgyártás, szőrmegyártás a. A bőrgyártás folyamata. b. A szőrmegyártás 10. Műbőrgyártás a. A műbőrök fajtái, alapanyagai, műbőrgyártási technológiák 11. Cipőipari talpműbőrök a. Cipőipari talpműbőrök alapanyagai és jellemzői
2.4 AZ EGYES KÖZISMERETI VALAMINT SZAKMAI ORIENTÁCIÓS , ALAPOZÓ ÉS GYAKORLAT TANTÁRGYAK CÉL – TANANYAG -KÖVETELMÉNYRENDSZERE 5. sz. mellékletben
2.5 AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK , TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Iskolánkban a tantárgyak oktatásához a taneszközök széles skáláját alkalmazzuk, melyek megtalálhatók a helyi tantervekben. Ezek jelentős részével már rendelkezünk, de van még számos - iskolai, önkormányzati keretből - beszerzésre váró eszköz is. Tanulóinkat terhelik a saját tankönyvek, munkafüzetek, atlaszok, feladatgyűjtemények, szótárak beszerzése. A tankönyvek és segédletek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe: Legyen NAT- kompatibilis, az időközben korszerűsödő tananyag felépítését követő, annak megfelelő szerkezetű. Nyelvezete, stílusa legyen az adott korosztálynak megfelelő, érthető. Koherens legyen a helyi tantervvel ill. a kétszintű érettségi követelményeivel. Szolgálja a beszédkészség elsajátítását. Legyen színes, szemléletes. Nyelvkönyveknél a lexikai anyag a tanulók érdeklődési köréhez, életkori sajátosságaihoz igazodjon; a nyelvtan legyen könnyen érthető, megfelelő számú gyakorlattal ellátott. A tankönyvek ára a családok anyagi helyzetének megfelelően elérhető legyen. (Nyelvkönyveknél a legnehezebb ennek a megvalósítása.) Didaktikailag jól felépített, beszédes ábrákkal, kérdésekkel, mintafeladatokkal, stb. rendelkezzen, projektoktatásra alkalmas legyen. A tankönyvjegyzékben szereplő, hivatalosan tankönyvvé nyilvánított tankönyvet használunk (eltérés, ha még nem jelent meg ilyen taneszköz, ekkor kikérjük a Szülői Szervezet véleményét). A munkaközösségek évfolyamonként lehetőleg azonos és állandó tankönyveket használjanak.
83
A tankönyvek rendelését, forgalmazását kollégánk egy vállalkozó segítségével biztosítja a megelőző tanév végén, így tájékoztatni tudjuk a szülőket a várható költségekről. Új könyv megrendelésekor kikérjük a Szülői Szervezet véleményét.
2.6 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Az évfolyam osztályainak nemek szerinti megosztásban a mindenkori tanévi rendelkezések szerint tanévente évfolyamonként 10 óra Fittségmérés, a fizikai képességek fejlődésének nyomon követése. A tanmenetben leírtak alapján ősszel és tavasszal. Cél: -
a tanulók edzettségi állapotának mérése és a fejlődésének megállapítása általános és sokoldalú fejlesztés általános és sokoldalú előkészítés speciális képességfejlesztés iskolai és civilizációs ártalmak megelőzése, ellensúlyozása
Követelmény: - a tanulók kísérjék figyelemmel saját eredményük alakulását - az akarati tényezők növelése - a feladat végrehajtásához növeljék teljesítményüket - iskolánk felmérési követelményrendszere külön mellékleten kidolgozva Tartalom Részei: Az eurofitt vagy hungarofitt mérései alapján végezzük. Két tanévre kipróbált saját mérési követelményrendszerrel is rendelkezünk. A mérésekhez szükséges bizonyos eszközök beszerzése, melyet a feltételek között sorolunk fel. Az adatok feldolgozásához szükséges programmal rendelkezünk, de egy új számítógépre és nyomtatóra szükségünk lenne Értékelés: Ajánlott mérések, négy éven keresztül % - ban kifejezhető mutatókkal: (a már említett és kidolgozott értékek alapján) (eurofitt, hungarofitt) Gyors erő mérése - alsó végtag dinamikus ereje - felső végtag gyorsasági ereje - has- és hátizom gyorsasági ereje - Erő- állóképesség mérés - alsó végtag dinamikus erő-állóképessége - általános erő-állóképesség - gyorsaság mérése A konkrét mérési tevékenységeket a tanmenetben kell kidolgozni.
84
3 SZAKKÉPZÉSI SZAKMAI PROGRAM 3.1 AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGEI A képzési tevékenységünk kiterjed mind iskolarendszerű, mind iskolarendszeren kívüli oktatásra.
3.1.1 Az iskolában folyó képzési (szakképzési) irányok Iskolánkban az alábbi szakmacsoportokban (egészségügy, szociális szolgáltatások egyéb szolgáltatások, vegyipar, környezetvédelem, oktatás, könnyűipar, művészet (iparművészet)) folyik szakképzés. A szakképzések általános célkitűzéseit, a képzés formáit, követelményeit, tantárgyait és óraszámait az SZVK szabályozza . Szakképzéseink ennek a szabályozásnak az alapján készült helyi tantervünk szerint folynak. Az óraterveket pedagógiai programunk melléklete tartalmazza A szakmai orientáló és alapozó 9-12. évfolyamokon 2008. szeptember 1-jétől módosítottuk az óraterveket, mert az ezeken az évfolyamokon tanulandó orientáló és alapozó tárgyaknak a beszámításával rövidíthető iskolánkban a szakképzés a kiadott új központi programból készített, és a fenntartó által jóváhagyott helyi tantervünk alapján. A 9-12. évfolyamon szakközépiskolában és szakiskolában egyaránt bevezetésre került a gyakorlati oktatás felmenő rendszerben 2008. szeptember 1-jétől. 2013 szeptember 1-től valamennyi szakiskolai és szakközépiskolai képzés esetén 9. évfolyamtól kezdjük meg a szakmai képzést. A tantárgyak megnevezését és az óraszámokat a helyi tantervek tartalmazzák.
3.1.2 Az iskolai szakképzés célja A szakmai képzés célja olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek ellátni a szakképesítés munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. E cél elérése érdekében a képzés: Nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást (elméleti és gyakorlati) a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához. Alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai,
85
technológiai fejlődésből adódó változó és növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni. Neveljen szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és a felelősség vállalására. Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos szakmai önművelés igényét. Készítse fel a tanulókat a munkahelyi, a szakmai érdekvédelmi szervezetek munkájában való közreműködésre. Az iskolarendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a nevelési célokat, a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra való felkészítést is - a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.
3.1.3 Szakképzési célok megvalósításának stratégiája A munkáltatókkal való szoros együttműködés: felnőttképzésbe, vizsgáztatásba való bekapcsolódás, felvételikkel, új szakokkal kapcsolatos rendezvények, szakmai rendezvényeken való részvétel, illetve azokra történő meghívások. Szülők, tanulók tájékoztatása: szülői értekezleteken pályaválasztási nyílt napokon szakmai napokon szórólapokon médiákon keresztüli ismeretek saját videó, CD anyag készítésével az iskola megjelenése az Interneten Az általánosan képző 9 - 12. évfolyamok után népszerű és keresett szakokat indítunk. Az oktatási szerkezetet úgy alakítjuk ki, hogy az átjárhatóságot az iskolán belül, de kívül is biztosítsa. Beilleszkedés elősegítése: A tanulók szakmai, munkaerő-piaci beilleszkedésének segítésére kiemelt szerepet kap a vállalkozói ismeretek oktatása. Szakmai felkészítésük során olyan kiegészítő ismereteket is nyújtunk, amelyek az elhelyezkedési esélyeiket növelik. A végzett tanulóink „nyomon követési” tapasztalatait felhasználjuk, figyelembe véve a munkaügyi központ adatait is. Elhelyezkedési esélyek növelése: Tanulóinknak a jobb elhelyezkedési lehetőségek biztosítása érdekében a tananyagban szereplő, alábbi modulokat kiemelten kezeljük: IKT ismeretek vállalkozási, munkaerőpiaci ismeretek szakmai nyelv tanulása
86
3.2 I SKOLARENDSZERŰ KÉPZÉSI SZINTEK 3.2.1 Szakközépiskolai képzés Vegyipari, környezetvédelmi, ruhaipari, egészségügyi, szociális szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, iparművészeti irányultság: az általánosan képző évfolyamokon (9-10-11-12.) az általános képzési célokon túl olyan szakmai orientáció és alapozó képzés is folyik, amelynek célja, hogy a tanulókat a szakterületek megszerettetésére, annak alaposabb elsajátítására ösztönözze. Megfelelő teljesítmény esetén a tanuló kérheti a szakmai tárgyak óraszámának beszámítását a szakképzési időbe, így a szakképzés ideje csökkenthető.
3.2.2 Szakiskolai képzés Az iskolarendszerű képzést a gazdaságosság, a szervezhetőség, a vonatkozó törvényi és önkormányzati előírások figyelembe vételével kell megszervezni. A munkáltatókkal, kamarákkal, fenntartóval, szülőkkel, tanulókkal, pedagógusokkal való egyeztetés után kialakult az OKJ szerinti iskolarendszerű képzések köre.
3.3 A KÉPZÉS SZAKASZAI , KÉPZÉSI IDŐ , JELLEMZŐI Az iskola oktatási struktúrája összetett, szerteágazó. Ennek oka az, hogy a szakképzés több szinten folyik, másrészt a képzési rend átalakul.
3.3.1 Az aktuális képzési formák a) Szakiskola A képzési idő két részből áll. Az első szakasz a 9-10. évfolyam, ahol általános, kerettantervre épülő helyi tanterv szerinti képzés folyik. Szakmai orientációs, illetve alapozó tantárgyakat is tanulnak a diákok. A második szakaszban (1/11-2/12-3/13. évfolyamon) történik a szakképzés, melynek végén OKJ szerinti szakmai vizsgát tehetnek. A szakmai bizonyítvánnyal rendelkezők számára biztosítjuk az érettségi megszerzésének lehetőségét, a közoktatási törvény előírásai szerint. 2013 szeptember 1-től valamennyi szakiskolai képzés esetén 9. évfolyamtól kezdjük meg a szakmai képzést. A képzési idő 3 tanév. A tantárgyak megnevezését és az óraszámokat a helyi tantervek tartalmazzák b) Szakközépiskolai képzés A képzési idő két részből áll. Az első szakasz a 9-12. évfolyam, ahol általános, kerettantervre épülő helyi tanterv szerinti képzés folyik. Szakmai orientációs, illetve szakmacsoportos alapozó tantárgyakat is tanulnak a diákok. Ezután továbbtanulhatnak a felsőoktatásban vagy a 1/13; 2/14. 3/15. évfolyamon felkészülhetnek az OKJ szerinti szakmai vizsgára. 87
2013 szeptember 1-től valamennyi szakközépiskolai képzés esetén 9. évfolyamtól kezdjük meg a szakmai képzést. Tanulmányik befejeztével szakmai érettségi vizsgát kell tenniük. A tantárgyak megnevezését és az óraszámokat a helyi tantervek tartalmazzák A szakképzési évfolyamok száma szakmai érettségi vizsgával 1 évvel rövidül.
3.3.2 Felnőttképzési tevékenységünk Iskolánk akkreditált felnőttképzési intézmény. Iskolánk fő tevékenységi köre a nappali tagozatos iskolarendszerű általános és szakképzés. A demográfiai helyzet változása miatt várhatóan egyre nehezebb lesz a kilencedik évfolyamra beiskolázni. Ez pedig a feladat csökkenését jelenti. A csökkenő feladat miatt felszabaduló szabad kapacitásunkat a felnőttképzés piacán szeretnénk hasznosítani, iskolarendszeren belüli ill. iskolarendszeren kívüli képzésben. Ehhez új piaci szegmenseket is megcélzunk. Az állam által elismert szakképesítést nyújtó OKJ-s képzéseiket részben a környező intézmények, üzemek munkavállalóinak, részben kiegészítő képzésként a nálunk nappali tagozaton szakképzésben részt vevő tanulóinknak kínáljuk. A kínálat összeállítása előtt a piaci igényeket igyekszünk feltérképezni, és a keresletnek megfelelően alakítjuk azt. A külső szervezetek egyéni igényeit nyilvántartjuk és keresletnek megfelelő szakokat kínálunk, ha szükséges, a korábbi kínálatot módosítva. A szervezeti igényeket kiemelten kezeljük, a tananyagba a vállalati igényeket – ha vannak ilyenek – beépítjük. A munkáltatók igénye alapján az iskola megszervezi a nem OKJ-s képzéseket is. Ebben az esetben a munkáltató igénye alapján elkészíti a szükséges képzési programot. .
3.4 I SKOLÁNK SZAKKÉPZÉSI KÍNÁLATA 4. sz. melléklet: Szakmai helyi tanterv
88
3.5 S ZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMBA LÉPÉS (BEIRATKOZÁS) FELTÉTELEI Szakképző évfolyamra beiratkozhat az, aki az OKJ-ben és a képzési programban meghatározott belépési feltételeknek megfelel. A tanulószerződéssel jelentkező tanulók csak az illetékes kamara - iskolával egyeztetettegyetértésével iratkozhatnak be. Az együttműködési megállapodás alapján belépő tanulók szakonkénti számát az iskola előre egyezteti a munkáltatókkal és az illetékes kamarákkal. A döntés ellen fellebbezési lehetőség van, melyet az iskola igazgatójához kell benyújtani.
3.5.1 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az OKJ által meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. Ha a tanuló a tanév végén egy vagy több tárgyból "elégtelen" osztályzatot szerez, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. 3. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; a gyakorlati foglalkozások alól nincs felmentés; - az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; - egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott. A szakmai előkészítő tantárgyak osztályzatát az azt tanítók közösen határozzák meg. A tantárgyrészek óraszámainak 30%-ról való hiányzás esetén a tanulónak az adott tantárgyrészből osztályozó vizsgát kell tennie. Az előrehozott szakmai tantárgyaknál az SZVK és az érettségi szabályzat határozza meg az elfogadhatósági szintet.
89
A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA A pedagógiai program érvényessége: 5 év A helyi tanterveket évente felül kell vizsgálni, az aktuális igényekhez igazítani A pedagógiai programot iskolánk nevelőtestülete, az iskola szülői szervezete és a diákönkormányzat elfogadta
3.5.2 A pedagógiai program módosításának módja Az iskola pedagógiai programját felül kell vizsgálni, ha: a tantestület 50 %-a kéri, az iskola bármely munkaközössége kéri és azt a tantestület elfogadja a törvényi szabályozás változása esetén
3.5.3 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Az iskola pedagógiai programja megtekinthető: a fenntartónál néhány oldalas kivonat az iskola tájékoztató füzetében az iskola könyvtárában az iskola titkárságán helyi hálózaton az iskola honlapján
90
3.5.4 A pedagógiai program jóváhagyása
A pedagógiai programot az iskola Diákönkormányzata javasolta.
véleményezte és elfogadásra
A DÖK vezetője
A pedagógiai programot a Szülői szervezet véleményezte és elfogadásra javasolta. a Szülői szervezet elnöke A Lorántffy Zsuzsanna Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tantestülete a pedagógiai programot elfogadta.
a tantestület nevében
Dunaújváros, 2013. március 31 .................
Őszi Attila igazgató
91
4 A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI 4.1 1. SZ. MELLÉKLET : A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 4.2 2. SZ. MELLÉKLET : AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA 4.3 3. SZ. MELLÉKLET : AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA 4.4 4. SZ. MELLÉKLET : S ZAKMAI HELYI TANTERVEK 4.5 5. SZ. MELLÉKLET : A KÖZISMERETI TANTÁRGYAK HELYI TANTERVEI
92
