dr. Gonda Zsuzsanna BME április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

dr. Gonda Zsuzsanna

BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

1

Dr. Gonda Zsuzsanna előadó – e-mail: [email protected]  18 évet szolgáltam a MALÉV-et, végül mint Informatikai Vezető  részese és vezetője voltam sok nagy forgalmi és repülési rendszer bevezetésének  10 évet dolgoztam a világ

legnagyobb repülési informatikai szolgáltatóinál külföldön és itthon (SITA, SABRE, Lufthansa Systems)  könyvet írtam a repülési informatikáról  alapítója voltam a BME-n a tantárgy oktatásának  rendszerszervező, Masters in Computer Sciences, PhD in BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna Organization and Management

2

Blokk ütemterve  4 reggeli előadás St.102-ben  Előadás után az anyagokat

e-mailen szétküldjük  Zárthelyin és vizsgán az anyagból kérdések  Forrásanyagok elérhetők elektronikusan is  Előadó e-mailen elérhető, személyes konzultáció megbeszélés alapján

Dátum 2015 év

Idő

Témakörök

Előadó

február 11.

8:30-11:45

Általános bevezetés, utas helyfoglalási rendszerek

Gonda Zsuzsanna

március 25.

8:30-10:00

Üzemirányítás, navigáció

Gonda Zsuzsanna

április 29.

8:30-11:45

Légitársasági és repülőtéri integráció. Repülési informatika történet

Gonda Zsuzsanna

Május 6

8:30-10:00

Cargo automatizálás

Csányi István

3

Források KÖTELEZŐ IRODALOM

 Gonda Zsuzsanna Repülési informatika, Budapest, SZAK Kiadó 2005. ISBN 963 9131 81 4, 

(elektronikusan is elérhető a BME keretein belül )

AJÁNLOTT IRODALOM

 Magyar repülési informatika története

feldolgozva Tanulmányban és 2 konferencián

Tanulmány (Ballai János, Gonda Zsuzsanna és más szerzők), ld. linkek (+ elektronikusan is elérhető a BME keretein belül )

 További ajánlott elektronikus források: Neumann János ITF + Óbudai Egyetem feldolgozásában : http://itf.njszt.hu/intezmeny, majd MALÉV címszó alatt, pdf és nyíl linken továbbhaladva  Gábor Dénes Főiskola közreműködésével : http://www.gdf.hu/tudomanyoselet/konferenciak/malev-es-magyar-polgari-repules-informatikai-tortenete 


4

Közreműködők és társszerzők

Körmöczy György

Berényi Gábor Ágota

Ballai János

Dr. Horváth István BME 2015. április 29.

Csányi István

Kajtár Gyöngyi

készítette dr. Gonda Zsuzsanna

5

MAI TÉMAKÖRÖK:  Légitársasági és repülőtéri integráció 2 óra  Utas kiszolgálási rendszerek  Repülőtéri járatinformációs megoldások

 Repülési informatika története 2 óra  Nemzetközi áttekintés  Magyar fejlődéstörténet


6

Repülési informatikai rendszerek egyik lehetséges kategorizálása - Sabre példa

The Sabre Airline Solutions Portfolio

Market Sell Serve Operate

Helps you plan how to best offer their schedules to customers and generate the most revenue. • cargo management • fares management • inventory management

• loyalty management • planning and scheduling • revenue accounting

• revenue integrity • revenue management

Helps you sell more tickets through preferred distribution channels. • booking engines • market data and analysis • channel distribution • reservations • customer relationship management

• shopping options • ticketing

Helps you make the experience easier for your customers throughout the travel process. • customer check-in

• customer processing

• trip organization

Helps you manage daily operations to efficiently fly your schedule. • crew management • dining and cabin services


• flight operations • maintenance, repair and overhaul

• planning and scheduling • resource management

7

Repülési informatikai rendszerek egyik lehetséges kategorizálása Sabre példa saját termékeknevekkel Other External Interfaces • Aircraft Performance • Slot Management • Departure Control • Navigational • Weather • HR Data • Payroll • Hotels


8

Repülési informatikai rendszerek - terminológia  Utas rendszerek Passenger Services               

Passenger Reservation Inventory Internet platform, on line payments Pricing, fares Travel information Airport processing, check in, through check in Ticketing, e ticketing, fulfillment Customer loyalty, frequent flyer, customer relationship Telephony on board, internet connectivity Yield/revenue management Revenue integrity International revenue accounting Market data, competition Management info Middleware solutions for connectivity BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

9

Repülési informatikai rendszerek - terminológia  Airport Services – Repülőtéri szolgáltatások Passenger information, public boards Passenger handling – check in Interfaces with airlines Resource Management Airport Operational Database AODB Common use terminal equipment in passenger self service and office e.g., CUTE and CUSS  Baggage systems (handling, sorting, reconciliation,)      


10

Repülőtéri automatizálás kereskedelmi rendszerei  Utas rendszerek és közösségi

platformok  Poggyászkezelés- és biztonság  Repülőtéri járatinformáció és

adatbázis

 Informatikai integráció :  Légitársasági és repülőtéri integráció, many to many – any to any  Közösségi megoldások az erőforrások jobb kihasználására NEM érintjük a repülésirányítás rendszereit !

11

Utaskezelési rendszerek Jegykezelés = Departure Control Systems - DCS  Utas check in, beszállókártya és poggyász címke  Interface utas helyfoglalási rendszerekkel 



Input : utas lista (foglalás, név, igényelt szolgáltatás, üléshely) Output: járatzárás után tényleges állapot visszajelzése, pl. no show/go show

 interface poggyász- és biztonsági rendszerekkel

 Terhelés- és egyensúly számítás = load control, weight and balance  Interline Through Check In, EDIFACT alapon, több Host között  DCS architektúrák :  multiuser/ASP hosted de vannak helyi/regionális rendszerek is  GUI kezelő felület ergonómiailag előnyös

 Ticketing, Travel Info, CRS, GDS, baggage tracing is használatban van BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

12

Speciális hardware igények Különleges drága eszközök és állandó evolúció Beszállókártya nyomtatás: formanyomtatvány, mágnescsíkos ATB A4 papír (otthoni check-in), Gate reader - olvasó Poggyászcímke nyomtatás papírszalag, vonalkódos poggyászcímke Utas önkiszolgálás = Self Service Check-in automatikus utasfelvételre szolgáló eszközök BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

13

Kétdimenziós vonalkód ✈IATA kötelező érvényű

előírás: beszállókártyákon kétdimenziós vonalkód nyomtatása/leolvasása


14

Önkiszolgáló check-in  Kioszk  Poggyászcímke nyomtatása  Helyfoglalás/átfoglalás (USA)  Egyszerű utasazonosítás

(optikai, mágnescsík ill. vonalkód leolvasás)  Online – interneten saját gépről  Utaskezelés a teljes útvonalra partner légitársaságok között is  Utaspreferenciák (törzsutaskártya hozzáadása, ülés módosítása, extrák)  Mobil  Kétdimenziós vonalkód  Papír nélküli beszállókártya


15

Utas kezelési rendszerek közösségi platformjai  A megoldás: a reptéri erőforrások használatának optimalizálása a

jegykezelő pultok és beszállító kapuk légitársaságok közötti osztott használatával, tervezett igény szerinti dinamikus kiosztásával  CUTE : Common Use Terminal Equipment, mint informatikai platform    

Kontrolált hozzáférés több Host-hoz, eltérő technológiákhoz ugyanazon fizikai munkaállomásról, nyomtatók és olvasók kezelése, teljes biztonság Vagy a repülőtér vagy a légitársaságok érintett csoportja finanszírozza Egyszerű és zseniális megoldás Újabb neve AirportConnect, IP hálózaton működik és a teljes reptéri infrastruktúrát hozzáférhetővé teszi

 Közösségi kioszkok: Common Use Self Service Kiosks  Utas önkiszolgálás, de közösségi alapon, minden erre felkészült légitársaság utasait szolgálja


16

Poggyászkezelési megoldások  Rendszerek:  Kezelés, válogatás, irányítás  Biztonság : Reconciliation, 

Qantas Q card and Q bagtag

Utas és poggyász együtt utazik !

 Worldtracer – lost and found

 RFID (=radio frequency

identification)= poggyász-és utasazonosításhoz használt technológia a légiközlekedésben  Kb. 50+ légitársaság és reptér

alkalmazza  Hatékonyabb poggyászkezelés - kevesebb elveszett poggyász


17

Repülőtéri járatinformációs megoldások  A járatinformációs rendszerek a repülőtéri publikus funkciók

automatizálásának első lépését képviselik  A JÁRATOKRÓL MINDENKINEK UGYANAZT AZ INFORMÁCIÓT KELL LÁTNIA  indulás, érkezés, jegykezelő pultok és kapuk kijelölése, érkező poggyászszalag, felszólítás beszállásra, késés…..  Az utas tájékoztatás repülőtéri feladat, de pl. Budapesten a MALÉV vezette be és üzemeltette 1998-ig, a Terminál 2B megnyitásáig BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

18

Repülőtéri járatinformációs megoldások  Lapozós táblákkal kezdődött, TV képernyőkkel folytatódott majd hatalmas megjelenítőkkel működik ma . Sok helyen a táblákon hirdetnek is.  Nagy táblák a járatok listás megjelenítésére és kisebb kijelzők fókuszált információval (pl. a pultok felett, érkezési területen)  Nagy légitársaságok kreatív módon bővítették a tartalmat, pl. a táblákon

hívják a várólistásokat  A legtöbb repülőtéren a kijelzők tökéletesedése révén megszűnt vagy minimalizálódott hangosbemondás  Repülőtér közeli szállodák, helyi közlekedési cégek is használják  Az internet elterjedése előtt nagyon sikeres volt az adatok TV teletexten való megjelenítése is, elsősorban a kísérők/fogadók számára  Egyszerű és zseniális megoldás, szabvány üzenetek táplálják a rendszert  Ma főként interneten terjesztik a repülőtéren kívül, mobil frissítésekkel BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

19

Publikus tájékoztatás

 Utas felvételi csarnokban:

központi táblák és utas felvételi pultok feletti tájékoztatás  Induló tranzit területén: beszállítással kapcsolatos infók, listás és kapunként  Érkező tranzit területén: átszállások, poggyászszalagok kijelölése


20

Szakmabeliek tájékoztatása  A repülésben dolgozók (repülőtér, légitársaság, vám, határőrség,

biztonság, kiszolgáló ügynökség stb.) ugyanabból az adatbázisból merítve, de profi kiegészítő adatokkal látják a járatokat – leggyakrabban előfizetéses alapon  A kiszolgálás minden területén az érintett szervezetek a számukra releváns információkat testre szabottan kapják

 Következmények a szolgálatvezénylés területén:  rádió készülékeken és diszpécser telefonokon keresztüli

információterítés helyett real-time automatikus vezénylés  diszpécserszolgálatok kialakítása szakterületek szerint BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

21

Járatinformációk feldolgozása  Következmény: repülőtéri és

légitársasági statisztikák, valamint elemzések készítése  automatikusan feldolgozható adatok gyűjtése : utaslétszám, áru, menetrendszerűség, erőforrások használata stb.  AODB (Airport Operational Database) koncepció kialakításának alapja a FIDS rendszer adat állománya, végső cél az automatikus számlázás BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

22

Jövőkép


23

MAI TÉMAKÖRÖK:  Légitársasági és repülőtéri integráció 2 óra  Utas kiszolgálási rendszerek  Repülőtéri járatinformációs megoldások

 Repülési informatika története 2 óra  Nemzetközi áttekintés  Magyar fejlődéstörténet


24

Repülési informatika történetének nagy pillanatai - az USA kezdetek  1953: American Airlines és az IBM szövetségre léptek egy

automatizált utas helyfoglalási rendszer megalkotására  Semi-Automated Business Research Environment = SABRE nevet adták, cég ma is a legnagyobb szolgáltató

 1960-as években létrejöttek a legnagyobb utas rendszerek:

Delta (DATAS), United Airlines (Apollo), TWA (PARS)

 1990: Delta, Northwest majd a TWA létrehozták a

Worldspant


25

Repülési informatika történetének nagy pillanatai - Európa belép  1993 : Európa is megalkotta a maga GDS-eit légitársasági

érdekcsoportonként : Galileo és Amadeus néven

 1970-ben a SITA létrehozta a Unisys alapú Gabriel utas

rendszereket és számítóközpontot Atlantában (160 tagja is volt)

 1980-ban SITA elindította az IBM alapú cargo/üzemirányítási

szolgáltatási családot és központot Londonban a kis- és középméretű légitársaságok kiszolgálására(50tag)

 Oroszország/FÁK saját helyfoglalási kultúrát fejlesztett ki: Sirena BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

26

A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - rendszerházak  A fejlődés az utas helyfoglalási rendszerek irányából indult

el (tehát először CRS és GDS-eket hoztak létre)  Eleinte egyes nagy légitársaságok saját informatikai egységei funkcionáltak csak majd belőlük néhány nagy rendszerház alakult ki a piac kiszolgálására (=más légitársaságok ellátására is, elsősorban a saját hatalmas költségek optimalizálására egy szabványos iparágban)  A rendszerházakhoz való kötődésnek voltak politikai,

történelmi, földrajzi és üzletpolitikai okai (pl. szövetség)  Egyértelmű igény volt légitársaság-független szolgáltatásokra is, ilyen szervezet lett pl. a SITA, a kis- és középméretű légitársaságok ellátója, később pl. a Navitaire a fapadosoknak BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

27

Repülési informatikai szolgáltatók típusai  Történelmi háttér szempontjából :  a szakmát alapító nagyok (Sabre, SITA, Lufthansa Systems, Speedwing,

Amadeus, Galileo, Worldspan )  az újak, akik az internet és az új informatikai technológiák kapcsán jöttek létre , GNE-s =new entrants (Navitaire, Kayak, Mobbissimo, Radixx, ITA … ). sokan tönkrementek, mert alábecsülték a feladatot.

 A kiszolgált ügyfélkör nagysága szempontjából

(eltérő mérőszámok alapján minősítve, pl. kezelt utasok száma kontra szerződött légitársaságok száma ):  legtöbb utas foglalás : Sabre és Amadeus  legtöbb légitársaság használja : SITA (100 felett, a következő 20)

 Technológiai szolgáltatók :  alapok (host/nagygép + applikáció) szolgáltatói: IBM, Unisys, EDS  egyedi megoldások, védett optimalizálási modellek (SBS, SH&E…) BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

28

A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - szolgáltatások  Az utas rendszereket követően DCS, cargo és üzemirányítási

applikációk is külső értékesítésre kerültek, komplex megoldást ajánlva

 Ez általában azt jelenti, hogy a szolgáltatásnak van

egy anya-légitársasági és egy (vagy több) piaci verziója, amely funkcionalitásban és üzletileg eltérő  A neutrális szolgáltatóknál az applikációk paraméterezhetők, azaz felhasználónként kissé eltérő verzióban működtethetők  Egy szolgáltatón belül az applikációs csomagok jól integráltak és az árazás előnyös, a támogatás jól szervezett

 A felhasználó légitársaságok számára ez a csoportos

rendszerhasználat (ASP, shared vagy multihost) igen előnyös (=hiszen saját méretük nem teszi lehetővé önálló rendszer kifejlesztését és üzemeltetését), az eladó légitársaságnak pedig új üzleti profilt, vállalkozási formát nyit meg BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

29

A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - felhasználói csoportok  A csoportos rendszerhasználat legnagyobb előnye a

felhasználói közösség ereje, amely megnyilvánul :  a folyamatos és korlátlan információ cserében a felhasználók és

szolgáltató között minden dimenzióban  a fejlesztések közös koncepcionálásában  az iparági stratégia és szabványok befolyásolásában

 Felhasználói értekezletek, fórumok, szakbizottságok  Szolgáltatónként a funkcionális fejlesztések, pénzügyi

alapok jóváhagyásának rendje, lobbizás, finanszírozás eltérő lehet, van mód egyedi igények kielégítésére is BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

30

A nemzetközi repülési informatika fejlődése - alap technológia  Az internet megjelenése előtt speciális aviatikai, kizárólagos használatú

hálózatokon valósult meg a repülési rendszerek globális elérhetősége, de ez más polgári iparágakhoz képest rendkívül haladó, szinte egyedülálló megoldás volt.  a központi nagygépekkel és ún. buta terminál végberendezésekkel

együtt (Unisys vagy IBM) ezt a technológiát legacy-nak nevezte el utólag a szakma amely gyors és költségtakarékos megoldás volt.  a legacy hátránya a lassú programozhatóság

 Az internet csak igen lassan váltotta ki a legacyt  technikai előnyei a grafikus felületeknél érvényesültek  az internetes funkció bővülést (pl. utas önkiszolgálás) előtét rendszerek hozzátoldásával oldották meg  nem volt takarékos megoldás, főleg a migráció horribilis költségei miatt (intelligens végberendezéseket és átalakított applikációkat igényelt)  Jellemzően ma is vegyes megoldások vannak érvényben, a nagy

rendszerek legbelső magja legacy alapú és jól funkcionál. BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

31

A nemzetközi repülési informatika fejlődése - adatok elérhetősége  Az „ősállapotban” a legacy host-ból ASP/multihost módban az adatok

nem voltak kinyerhetők, csak a rendszer saját reportjait lehetett használni  Későbbiekben megindult az adatok „kiszabadítása a hostból”, amely file transzfer letöltéseket vagy tranzakció szimuláción (robot) alapuló lekérdezéseket jelentett  A következő fázisban az adatok végfelhasználóhoz való lejuttatása (eredeti vagy feldolgozott formában) már rendszer szolgáltatás, funkció lett, beleértve az archiválást  Egyidejűleg a lokális adatfeldolgozás (pl. management reports) egy új, front end applikációs funkcionalitás és üzlet lett BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

32

A nemzetközi repülési informatika fejlődése - adathordozók evolúciója  manuális jegy és beszállókártyagépi kiállítású

nyomtatott jegy mágnes csíkos jegy globális e-ticket megoldás bárkódolt jegy  a jegynélküli utazás …  papír alapú légi fuvarlevél paperless  e-freight, e-AWB  az adathordozók korszerűsítésének a korlátja mindig a támogató infrastruktúra hiánya volt, tehát a drága kódgeneráló és leolvasó berendezések hiánya a kevésbé fejlett (idegen) földrajzi területeken/repülőtereken stb.


33

Nagy szolgáltatók


34

Tipikus légitársasági automatizálási folyamat egy légitársaság szemszögéből nézve  Minden az utas helyfoglalással kezdődik(CRS/GDS)  Hatalmas, nagy kockázatú úttörő feladat  Az utas rendszerek végig a legnagyobb potenciált képezik  Utas helyfoglalás, jegykiállítás, tarifálás majd jegykezelés

 Flight Planning= Navigációs útvonaltervezés

Ez a 2 rendszer kötelező egy légitársaság működéséhez  Szokásos további lépések:  Cargo / légiáru automatizálás  Operations control /üzemirányítási rendszerek  Repülőtéri automatizálás

 Magasabb igényeket kiszolgáló rendszerek:  Revenue management, business intelligence  Függ a légitársaság méretétől és gazdagságától  Iparági trendek és divatok függvénye is 35


Repülési informatika magyar vonatkozásai  A MALÉV igen korán, bátran és hatékonyan csatlakozott nagy

nemzetközi rendszerekhez, amelyek közösségeiben meghatározó szerepet játszott  A MALÉV és a Budapest Airport (korábban LRI) stratégiai partnere a

SITA volt, később a szolgáltatók köre bővült  A külső szolgáltatásokon kívül a MALÉV közös fejlesztésekben is

jeleskedett, majd lett példa önálló magyar termékcsaládra  A kiemelkedő magyar teljesítményt

(pl. világelső bevezetés vagy magyar szellemi termék) megjelöljük BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

36

A MALÉV rövid történelme           

1954 – MALÉV megalapítása a Maszovlet jogutódjaként 1973 – Megalakul a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósága 1975 – MALÉV élére új, szakmai vezetés kinevezése 1976 – A MALÉV Önálló Számítástechnikai osztály megalakítása – informatikai stratégia, szervezet kialakítás 1980 – Új hangár és műszaki bázis komplexum megépítése 1985 – Ferihegy 2 új terminál megépítése – 2 terminálos üzemmód 1990 után – tulajdonosi átalakulások és hosszú távú járatok beindítása 1998 – Ferihegy Terminal 2B megnyitása 2007 – MALÉV a OneWorld globális szövetség tagja lesz 2012 február – MALÉV csőd BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

37

Malév informatika megalapítása 1976  Az új vezetés stratégiája, körülmények  Az informatikai szervezet megalapítása, lehetőségek  a történelem során a MALÉV Informatikai szervezeti alárendeltsége

többször változott, leginkább Vezérigazgató vagy I. Helyettes közvetlen vagy Pénzügyi Igazgatói alárendeltség volt jellemző  maximum létszáma 150, minimum 20 fő volt  az informatikai erőforrások centralizációs aránya is többször változott, 2000 után már az erősen decentralizált és outsource-olt struktúra dominált

 A MALÉV Informatika és a felhasználók jelentős nemzetközi

sikereket értek el sok fórumon, befolyásolták a fejlesztéseket BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

38

Malév informatikai fejlesztés fő mérföldkövei  1954-1975 –  1975 –  1978  1981 1982 1982-83  1983-

hang, lyukszalag telexUtas-helyfoglalási rendszer bevezetése (SITA Gabriel rendszer világelsőként) Utas-kezelési és járatindítási rendszer bevezetése (DCS Raycheck, mint 1. generáció) Járatinformációs és utas-tájékoztatási rendszer – Rayfids (1. generáció) bevezetése Útvonal-tervezés, navigáció automatizálása, SITA Flight Planning rendszer bevezetése Müszaki karbantartási és anyag-gazdálkodási rendszer -SAGIL kifejlesztése és bevezetése Légi áru fuvarozási rendszer bevezetése (SITA Cargo rendszer világelsőként) BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

39

Malév informatikai fejlesztés fő mérföldkövei folytatás  1985 – 2 terminálos repülőtéri üzem biztosítása :

    

SDCS, FIDS 2. generációk bevezetése, operatív üzem irányítás automatizálása elindul 1990- fajlagos előnyszámítás, optimalizálás 1. generáció, IATA Yield Management rendszer elindul 1992 - hajózó személyzet tervezés és vezénylés automatizálása, SITA Crew management bevezetése 1999- üzemirányítás rendszerek (ops, crew) migrációja a Lufthansa Systems Netline termékcsaládra, 2. generáció 2005 - magyar termék Cargo bevezetés, 2. generáció 2009- MALÉV utas rendszerek migrációja AMADEUS Altéa platformra (3. generáció) BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

40

KÉRDÉSEK ?


41

dr. Gonda Zsuzsanna BME április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna

Recommend Documents