dr. Gonda Zsuzsanna
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
1
Dr. Gonda Zsuzsanna előadó – e-mail:
[email protected] 18 évet szolgáltam a MALÉV-et, végül mint Informatikai Vezető részese és vezetője voltam sok nagy forgalmi és repülési rendszer bevezetésének 10 évet dolgoztam a világ
legnagyobb repülési informatikai szolgáltatóinál külföldön és itthon (SITA, SABRE, Lufthansa Systems) könyvet írtam a repülési informatikáról alapítója voltam a BME-n a tantárgy oktatásának rendszerszervező, Masters in Computer Sciences, PhD in BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna Organization and Management
2
Blokk ütemterve 4 reggeli előadás St.102-ben Előadás után az anyagokat
e-mailen szétküldjük Zárthelyin és vizsgán az anyagból kérdések Forrásanyagok elérhetők elektronikusan is Előadó e-mailen elérhető, személyes konzultáció megbeszélés alapján
Dátum 2015 év
Idő
Témakörök
Előadó
február 11.
8:30-11:45
Általános bevezetés, utas helyfoglalási rendszerek
Gonda Zsuzsanna
március 25.
8:30-10:00
Üzemirányítás, navigáció
Gonda Zsuzsanna
április 29.
8:30-11:45
Légitársasági és repülőtéri integráció. Repülési informatika történet
Gonda Zsuzsanna
Május 6
8:30-10:00
Cargo automatizálás
Csányi István
3
Források KÖTELEZŐ IRODALOM
Gonda Zsuzsanna Repülési informatika, Budapest, SZAK Kiadó 2005. ISBN 963 9131 81 4,
(elektronikusan is elérhető a BME keretein belül )
AJÁNLOTT IRODALOM
Magyar repülési informatika története
feldolgozva Tanulmányban és 2 konferencián
Tanulmány (Ballai János, Gonda Zsuzsanna és más szerzők), ld. linkek (+ elektronikusan is elérhető a BME keretein belül )
További ajánlott elektronikus források: Neumann János ITF + Óbudai Egyetem feldolgozásában : http://itf.njszt.hu/intezmeny, majd MALÉV címszó alatt, pdf és nyíl linken továbbhaladva Gábor Dénes Főiskola közreműködésével : http://www.gdf.hu/tudomanyoselet/konferenciak/malev-es-magyar-polgari-repules-informatikai-tortenete
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
4
Közreműködők és társszerzők
Körmöczy György
Berényi Gábor Ágota
Ballai János
Dr. Horváth István BME 2015. április 29.
Csányi István
Kajtár Gyöngyi
készítette dr. Gonda Zsuzsanna
5
MAI TÉMAKÖRÖK: Légitársasági és repülőtéri integráció 2 óra Utas kiszolgálási rendszerek Repülőtéri járatinformációs megoldások
Repülési informatika története 2 óra Nemzetközi áttekintés Magyar fejlődéstörténet
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
6
Repülési informatikai rendszerek egyik lehetséges kategorizálása - Sabre példa
The Sabre Airline Solutions Portfolio
Market Sell Serve Operate
Helps you plan how to best offer their schedules to customers and generate the most revenue. • cargo management • fares management • inventory management
• loyalty management • planning and scheduling • revenue accounting
• revenue integrity • revenue management
Helps you sell more tickets through preferred distribution channels. • booking engines • market data and analysis • channel distribution • reservations • customer relationship management
• shopping options • ticketing
Helps you make the experience easier for your customers throughout the travel process. • customer check-in
• customer processing
• trip organization
Helps you manage daily operations to efficiently fly your schedule. • crew management • dining and cabin services
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
• flight operations • maintenance, repair and overhaul
• planning and scheduling • resource management
7
Repülési informatikai rendszerek egyik lehetséges kategorizálása Sabre példa saját termékeknevekkel Other External Interfaces • Aircraft Performance • Slot Management • Departure Control • Navigational • Weather • HR Data • Payroll • Hotels
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
8
Repülési informatikai rendszerek - terminológia Utas rendszerek Passenger Services
Passenger Reservation Inventory Internet platform, on line payments Pricing, fares Travel information Airport processing, check in, through check in Ticketing, e ticketing, fulfillment Customer loyalty, frequent flyer, customer relationship Telephony on board, internet connectivity Yield/revenue management Revenue integrity International revenue accounting Market data, competition Management info Middleware solutions for connectivity BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
9
Repülési informatikai rendszerek - terminológia Airport Services – Repülőtéri szolgáltatások Passenger information, public boards Passenger handling – check in Interfaces with airlines Resource Management Airport Operational Database AODB Common use terminal equipment in passenger self service and office e.g., CUTE and CUSS Baggage systems (handling, sorting, reconciliation,)
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
10
Repülőtéri automatizálás kereskedelmi rendszerei Utas rendszerek és közösségi
platformok Poggyászkezelés- és biztonság Repülőtéri járatinformáció és
adatbázis
Informatikai integráció : Légitársasági és repülőtéri integráció, many to many – any to any Közösségi megoldások az erőforrások jobb kihasználására NEM érintjük a repülésirányítás rendszereit !
11
Utaskezelési rendszerek Jegykezelés = Departure Control Systems - DCS Utas check in, beszállókártya és poggyász címke Interface utas helyfoglalási rendszerekkel
Input : utas lista (foglalás, név, igényelt szolgáltatás, üléshely) Output: járatzárás után tényleges állapot visszajelzése, pl. no show/go show
interface poggyász- és biztonsági rendszerekkel
Terhelés- és egyensúly számítás = load control, weight and balance Interline Through Check In, EDIFACT alapon, több Host között DCS architektúrák : multiuser/ASP hosted de vannak helyi/regionális rendszerek is GUI kezelő felület ergonómiailag előnyös
Ticketing, Travel Info, CRS, GDS, baggage tracing is használatban van BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
12
Speciális hardware igények Különleges drága eszközök és állandó evolúció Beszállókártya nyomtatás: formanyomtatvány, mágnescsíkos ATB A4 papír (otthoni check-in), Gate reader - olvasó Poggyászcímke nyomtatás papírszalag, vonalkódos poggyászcímke Utas önkiszolgálás = Self Service Check-in automatikus utasfelvételre szolgáló eszközök BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
13
Kétdimenziós vonalkód ✈IATA kötelező érvényű
előírás: beszállókártyákon kétdimenziós vonalkód nyomtatása/leolvasása
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
14
Önkiszolgáló check-in Kioszk Poggyászcímke nyomtatása Helyfoglalás/átfoglalás (USA) Egyszerű utasazonosítás
(optikai, mágnescsík ill. vonalkód leolvasás) Online – interneten saját gépről Utaskezelés a teljes útvonalra partner légitársaságok között is Utaspreferenciák (törzsutaskártya hozzáadása, ülés módosítása, extrák) Mobil Kétdimenziós vonalkód Papír nélküli beszállókártya
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
15
Utas kezelési rendszerek közösségi platformjai A megoldás: a reptéri erőforrások használatának optimalizálása a
jegykezelő pultok és beszállító kapuk légitársaságok közötti osztott használatával, tervezett igény szerinti dinamikus kiosztásával CUTE : Common Use Terminal Equipment, mint informatikai platform
Kontrolált hozzáférés több Host-hoz, eltérő technológiákhoz ugyanazon fizikai munkaállomásról, nyomtatók és olvasók kezelése, teljes biztonság Vagy a repülőtér vagy a légitársaságok érintett csoportja finanszírozza Egyszerű és zseniális megoldás Újabb neve AirportConnect, IP hálózaton működik és a teljes reptéri infrastruktúrát hozzáférhetővé teszi
Közösségi kioszkok: Common Use Self Service Kiosks Utas önkiszolgálás, de közösségi alapon, minden erre felkészült légitársaság utasait szolgálja
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
16
Poggyászkezelési megoldások Rendszerek: Kezelés, válogatás, irányítás Biztonság : Reconciliation,
Qantas Q card and Q bagtag
Utas és poggyász együtt utazik !
Worldtracer – lost and found
RFID (=radio frequency
identification)= poggyász-és utasazonosításhoz használt technológia a légiközlekedésben Kb. 50+ légitársaság és reptér
alkalmazza Hatékonyabb poggyászkezelés - kevesebb elveszett poggyász
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
17
Repülőtéri járatinformációs megoldások A járatinformációs rendszerek a repülőtéri publikus funkciók
automatizálásának első lépését képviselik A JÁRATOKRÓL MINDENKINEK UGYANAZT AZ INFORMÁCIÓT KELL LÁTNIA indulás, érkezés, jegykezelő pultok és kapuk kijelölése, érkező poggyászszalag, felszólítás beszállásra, késés….. Az utas tájékoztatás repülőtéri feladat, de pl. Budapesten a MALÉV vezette be és üzemeltette 1998-ig, a Terminál 2B megnyitásáig BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
18
Repülőtéri járatinformációs megoldások Lapozós táblákkal kezdődött, TV képernyőkkel folytatódott majd hatalmas megjelenítőkkel működik ma . Sok helyen a táblákon hirdetnek is. Nagy táblák a járatok listás megjelenítésére és kisebb kijelzők fókuszált információval (pl. a pultok felett, érkezési területen) Nagy légitársaságok kreatív módon bővítették a tartalmat, pl. a táblákon
hívják a várólistásokat A legtöbb repülőtéren a kijelzők tökéletesedése révén megszűnt vagy minimalizálódott hangosbemondás Repülőtér közeli szállodák, helyi közlekedési cégek is használják Az internet elterjedése előtt nagyon sikeres volt az adatok TV teletexten való megjelenítése is, elsősorban a kísérők/fogadók számára Egyszerű és zseniális megoldás, szabvány üzenetek táplálják a rendszert Ma főként interneten terjesztik a repülőtéren kívül, mobil frissítésekkel BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
19
Publikus tájékoztatás
Utas felvételi csarnokban:
központi táblák és utas felvételi pultok feletti tájékoztatás Induló tranzit területén: beszállítással kapcsolatos infók, listás és kapunként Érkező tranzit területén: átszállások, poggyászszalagok kijelölése
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
20
Szakmabeliek tájékoztatása A repülésben dolgozók (repülőtér, légitársaság, vám, határőrség,
biztonság, kiszolgáló ügynökség stb.) ugyanabból az adatbázisból merítve, de profi kiegészítő adatokkal látják a járatokat – leggyakrabban előfizetéses alapon A kiszolgálás minden területén az érintett szervezetek a számukra releváns információkat testre szabottan kapják
Következmények a szolgálatvezénylés területén: rádió készülékeken és diszpécser telefonokon keresztüli
információterítés helyett real-time automatikus vezénylés diszpécserszolgálatok kialakítása szakterületek szerint BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
21
Járatinformációk feldolgozása Következmény: repülőtéri és
légitársasági statisztikák, valamint elemzések készítése automatikusan feldolgozható adatok gyűjtése : utaslétszám, áru, menetrendszerűség, erőforrások használata stb. AODB (Airport Operational Database) koncepció kialakításának alapja a FIDS rendszer adat állománya, végső cél az automatikus számlázás BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
22
Jövőkép
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
23
MAI TÉMAKÖRÖK: Légitársasági és repülőtéri integráció 2 óra Utas kiszolgálási rendszerek Repülőtéri járatinformációs megoldások
Repülési informatika története 2 óra Nemzetközi áttekintés Magyar fejlődéstörténet
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
24
Repülési informatika történetének nagy pillanatai - az USA kezdetek 1953: American Airlines és az IBM szövetségre léptek egy
automatizált utas helyfoglalási rendszer megalkotására Semi-Automated Business Research Environment = SABRE nevet adták, cég ma is a legnagyobb szolgáltató
1960-as években létrejöttek a legnagyobb utas rendszerek:
Delta (DATAS), United Airlines (Apollo), TWA (PARS)
1990: Delta, Northwest majd a TWA létrehozták a
Worldspant
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
25
Repülési informatika történetének nagy pillanatai - Európa belép 1993 : Európa is megalkotta a maga GDS-eit légitársasági
érdekcsoportonként : Galileo és Amadeus néven
1970-ben a SITA létrehozta a Unisys alapú Gabriel utas
rendszereket és számítóközpontot Atlantában (160 tagja is volt)
1980-ban SITA elindította az IBM alapú cargo/üzemirányítási
szolgáltatási családot és központot Londonban a kis- és középméretű légitársaságok kiszolgálására(50tag)
Oroszország/FÁK saját helyfoglalási kultúrát fejlesztett ki: Sirena BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
26
A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - rendszerházak A fejlődés az utas helyfoglalási rendszerek irányából indult
el (tehát először CRS és GDS-eket hoztak létre) Eleinte egyes nagy légitársaságok saját informatikai egységei funkcionáltak csak majd belőlük néhány nagy rendszerház alakult ki a piac kiszolgálására (=más légitársaságok ellátására is, elsősorban a saját hatalmas költségek optimalizálására egy szabványos iparágban) A rendszerházakhoz való kötődésnek voltak politikai,
történelmi, földrajzi és üzletpolitikai okai (pl. szövetség) Egyértelmű igény volt légitársaság-független szolgáltatásokra is, ilyen szervezet lett pl. a SITA, a kis- és középméretű légitársaságok ellátója, később pl. a Navitaire a fapadosoknak BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
27
Repülési informatikai szolgáltatók típusai Történelmi háttér szempontjából : a szakmát alapító nagyok (Sabre, SITA, Lufthansa Systems, Speedwing,
Amadeus, Galileo, Worldspan ) az újak, akik az internet és az új informatikai technológiák kapcsán jöttek létre , GNE-s =new entrants (Navitaire, Kayak, Mobbissimo, Radixx, ITA … ). sokan tönkrementek, mert alábecsülték a feladatot.
A kiszolgált ügyfélkör nagysága szempontjából
(eltérő mérőszámok alapján minősítve, pl. kezelt utasok száma kontra szerződött légitársaságok száma ): legtöbb utas foglalás : Sabre és Amadeus legtöbb légitársaság használja : SITA (100 felett, a következő 20)
Technológiai szolgáltatók : alapok (host/nagygép + applikáció) szolgáltatói: IBM, Unisys, EDS egyedi megoldások, védett optimalizálási modellek (SBS, SH&E…) BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
28
A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - szolgáltatások Az utas rendszereket követően DCS, cargo és üzemirányítási
applikációk is külső értékesítésre kerültek, komplex megoldást ajánlva
Ez általában azt jelenti, hogy a szolgáltatásnak van
egy anya-légitársasági és egy (vagy több) piaci verziója, amely funkcionalitásban és üzletileg eltérő A neutrális szolgáltatóknál az applikációk paraméterezhetők, azaz felhasználónként kissé eltérő verzióban működtethetők Egy szolgáltatón belül az applikációs csomagok jól integráltak és az árazás előnyös, a támogatás jól szervezett
A felhasználó légitársaságok számára ez a csoportos
rendszerhasználat (ASP, shared vagy multihost) igen előnyös (=hiszen saját méretük nem teszi lehetővé önálló rendszer kifejlesztését és üzemeltetését), az eladó légitársaságnak pedig új üzleti profilt, vállalkozási formát nyit meg BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
29
A nemzetközi repülési informatika fejlődésének sajátosságai - felhasználói csoportok A csoportos rendszerhasználat legnagyobb előnye a
felhasználói közösség ereje, amely megnyilvánul : a folyamatos és korlátlan információ cserében a felhasználók és
szolgáltató között minden dimenzióban a fejlesztések közös koncepcionálásában az iparági stratégia és szabványok befolyásolásában
Felhasználói értekezletek, fórumok, szakbizottságok Szolgáltatónként a funkcionális fejlesztések, pénzügyi
alapok jóváhagyásának rendje, lobbizás, finanszírozás eltérő lehet, van mód egyedi igények kielégítésére is BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
30
A nemzetközi repülési informatika fejlődése - alap technológia Az internet megjelenése előtt speciális aviatikai, kizárólagos használatú
hálózatokon valósult meg a repülési rendszerek globális elérhetősége, de ez más polgári iparágakhoz képest rendkívül haladó, szinte egyedülálló megoldás volt. a központi nagygépekkel és ún. buta terminál végberendezésekkel
együtt (Unisys vagy IBM) ezt a technológiát legacy-nak nevezte el utólag a szakma amely gyors és költségtakarékos megoldás volt. a legacy hátránya a lassú programozhatóság
Az internet csak igen lassan váltotta ki a legacyt technikai előnyei a grafikus felületeknél érvényesültek az internetes funkció bővülést (pl. utas önkiszolgálás) előtét rendszerek hozzátoldásával oldották meg nem volt takarékos megoldás, főleg a migráció horribilis költségei miatt (intelligens végberendezéseket és átalakított applikációkat igényelt) Jellemzően ma is vegyes megoldások vannak érvényben, a nagy
rendszerek legbelső magja legacy alapú és jól funkcionál. BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
31
A nemzetközi repülési informatika fejlődése - adatok elérhetősége Az „ősállapotban” a legacy host-ból ASP/multihost módban az adatok
nem voltak kinyerhetők, csak a rendszer saját reportjait lehetett használni Későbbiekben megindult az adatok „kiszabadítása a hostból”, amely file transzfer letöltéseket vagy tranzakció szimuláción (robot) alapuló lekérdezéseket jelentett A következő fázisban az adatok végfelhasználóhoz való lejuttatása (eredeti vagy feldolgozott formában) már rendszer szolgáltatás, funkció lett, beleértve az archiválást Egyidejűleg a lokális adatfeldolgozás (pl. management reports) egy új, front end applikációs funkcionalitás és üzlet lett BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
32
A nemzetközi repülési informatika fejlődése - adathordozók evolúciója manuális jegy és beszállókártyagépi kiállítású
nyomtatott jegy mágnes csíkos jegy globális e-ticket megoldás bárkódolt jegy a jegynélküli utazás … papír alapú légi fuvarlevél paperless e-freight, e-AWB az adathordozók korszerűsítésének a korlátja mindig a támogató infrastruktúra hiánya volt, tehát a drága kódgeneráló és leolvasó berendezések hiánya a kevésbé fejlett (idegen) földrajzi területeken/repülőtereken stb.
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
33
Nagy szolgáltatók
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
34
Tipikus légitársasági automatizálási folyamat egy légitársaság szemszögéből nézve Minden az utas helyfoglalással kezdődik(CRS/GDS) Hatalmas, nagy kockázatú úttörő feladat Az utas rendszerek végig a legnagyobb potenciált képezik Utas helyfoglalás, jegykiállítás, tarifálás majd jegykezelés
Flight Planning= Navigációs útvonaltervezés
Ez a 2 rendszer kötelező egy légitársaság működéséhez Szokásos további lépések: Cargo / légiáru automatizálás Operations control /üzemirányítási rendszerek Repülőtéri automatizálás
Magasabb igényeket kiszolgáló rendszerek: Revenue management, business intelligence Függ a légitársaság méretétől és gazdagságától Iparági trendek és divatok függvénye is 35
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
Repülési informatika magyar vonatkozásai A MALÉV igen korán, bátran és hatékonyan csatlakozott nagy
nemzetközi rendszerekhez, amelyek közösségeiben meghatározó szerepet játszott A MALÉV és a Budapest Airport (korábban LRI) stratégiai partnere a
SITA volt, később a szolgáltatók köre bővült A külső szolgáltatásokon kívül a MALÉV közös fejlesztésekben is
jeleskedett, majd lett példa önálló magyar termékcsaládra A kiemelkedő magyar teljesítményt
(pl. világelső bevezetés vagy magyar szellemi termék) megjelöljük BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
36
A MALÉV rövid történelme
1954 – MALÉV megalapítása a Maszovlet jogutódjaként 1973 – Megalakul a KPM Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósága 1975 – MALÉV élére új, szakmai vezetés kinevezése 1976 – A MALÉV Önálló Számítástechnikai osztály megalakítása – informatikai stratégia, szervezet kialakítás 1980 – Új hangár és műszaki bázis komplexum megépítése 1985 – Ferihegy 2 új terminál megépítése – 2 terminálos üzemmód 1990 után – tulajdonosi átalakulások és hosszú távú járatok beindítása 1998 – Ferihegy Terminal 2B megnyitása 2007 – MALÉV a OneWorld globális szövetség tagja lesz 2012 február – MALÉV csőd BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
37
Malév informatika megalapítása 1976 Az új vezetés stratégiája, körülmények Az informatikai szervezet megalapítása, lehetőségek a történelem során a MALÉV Informatikai szervezeti alárendeltsége
többször változott, leginkább Vezérigazgató vagy I. Helyettes közvetlen vagy Pénzügyi Igazgatói alárendeltség volt jellemző maximum létszáma 150, minimum 20 fő volt az informatikai erőforrások centralizációs aránya is többször változott, 2000 után már az erősen decentralizált és outsource-olt struktúra dominált
A MALÉV Informatika és a felhasználók jelentős nemzetközi
sikereket értek el sok fórumon, befolyásolták a fejlesztéseket BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
38
Malév informatikai fejlesztés fő mérföldkövei 1954-1975 – 1975 – 1978 1981 1982 1982-83 1983-
hang, lyukszalag telexUtas-helyfoglalási rendszer bevezetése (SITA Gabriel rendszer világelsőként) Utas-kezelési és járatindítási rendszer bevezetése (DCS Raycheck, mint 1. generáció) Járatinformációs és utas-tájékoztatási rendszer – Rayfids (1. generáció) bevezetése Útvonal-tervezés, navigáció automatizálása, SITA Flight Planning rendszer bevezetése Müszaki karbantartási és anyag-gazdálkodási rendszer -SAGIL kifejlesztése és bevezetése Légi áru fuvarozási rendszer bevezetése (SITA Cargo rendszer világelsőként) BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
39
Malév informatikai fejlesztés fő mérföldkövei folytatás 1985 – 2 terminálos repülőtéri üzem biztosítása :
SDCS, FIDS 2. generációk bevezetése, operatív üzem irányítás automatizálása elindul 1990- fajlagos előnyszámítás, optimalizálás 1. generáció, IATA Yield Management rendszer elindul 1992 - hajózó személyzet tervezés és vezénylés automatizálása, SITA Crew management bevezetése 1999- üzemirányítás rendszerek (ops, crew) migrációja a Lufthansa Systems Netline termékcsaládra, 2. generáció 2005 - magyar termék Cargo bevezetés, 2. generáció 2009- MALÉV utas rendszerek migrációja AMADEUS Altéa platformra (3. generáció) BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
40
KÉRDÉSEK ?
BME 2015. április 29. készítette dr. Gonda Zsuzsanna
41