Szakdolgozat
Hegedüs Zsuzsanna 2009
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT GAZDASÁGDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
POLITIKA VERSUS GAZDASÁG: A MAGYAR-SZLOVÁK KAPCSOLATOK ELLENTMONDÁSAI A 2000-ES ÉVEKBEN
Készítette: Hegedüs Zsuzsanna
Budapest, 2009
2
Tartalomjegyzék Bevezetés .............................................................................................................. 5.oldal
1. A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kapcsolatait befolyásoló tényezők ............................................................................................... 7.oldal 1.1. Közös történelem.......................................................................................... 7.oldal 1.2. Hasonló geopolitikai és egyéb adottságok.................................................. 9.oldal 1.3. Államszocializmus ....................................................................................... 10.oldal 1.4. Rendszerváltás Magyarországon és Szlovákiában ................................... 12.oldal 1.5. Az Európai Uniós tagság ............................................................................. 13.oldal
2. Magyarország és Szlovákia elemzése a közép-kelet-európai rendszerváltozások 3x3 prioritása alapján ................................................. 15.oldal 2.1. Belpolitika..................................................................................................... 15.oldal a) Pluralizmus ..................................................................................................... 15.oldal b) Jogállam .......................................................................................................... 20.oldal c) Civil társadalom.............................................................................................. 23.oldal 2.2. Gazdaság....................................................................................................... 25.oldal a) Privatizáció...................................................................................................... 25.oldal b) Piacosítás ......................................................................................................... 28.oldal c) Stabilizáció....................................................................................................... 29.oldal 2.3. Külkapcsolatok............................................................................................. 33.oldal a) Nemzeti függetlenség ...................................................................................... 33.oldal b) Reorientáció .................................................................................................... 34.oldal c) Integráció......................................................................................................... 35.oldal
3. Magyar-szlovák politikai kapcsolatok a 2000-es években,Magyarország szlovák politikája, Szlovákia magyar politikája..................................... 40.oldal 3.1. 1998-2002 ...................................................................................................... 40.oldal 3.2. 2002-2006 ...................................................................................................... 42.oldal 3.3. 2006-2009 ...................................................................................................... 44.oldal
4 .Magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok a 2000-es években ..................................................................................................................... 51.oldal 4.1. Gazdasági kapcsolatok 2004 után .............................................................. 53.oldal 4.2. Magyarország és Szlovákia tőkekapcsolata .............................................. 55.oldal 4.3. A válság hatása a két ország kereskedelmi kapcsolataira........................ 56.oldal
5. A két ország gazdasági kapcsolatait alakító politikától független tényezők ..................................................................................................................... 59.oldal Kitekintés............................................................................................................. 63.oldal Irodalomjegyzék.................................................................................................. 65.oldal
3
Táblázat- és ábrajegyzék 1.táblázat Magyarországi GDP adatainak alakulása 2000-2008 között ......... 30.oldal 2.táblázat Szlovákia GDP adatainak alakulása 2000-2008 között................... 31.oldal 3.táblázat A munkanélküliség alakulása Magyarországon és Szlovákiában (%-os érték) ................................................................................................................... 32.oldal 4.táblázat Magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása magyar szemszögből (Millió USD) .................................................................................. 52.oldal 5.táblázat Működő tőkebefektetések, 2002-2007 (M EUR).............................. 55.oldal
1.ábra Magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok alakulása 1998-2008 között .............................................................................................................................. 51.oldal 2.ábra Magyar-szlovák behozatali áruszerkezet 2009 első félévében ............. 57.oldal 3.ábra Magyar-szlovák kiviteli áruszerkezet 2009 első félévében ................... 57.oldal
4
Bevezetés Szakdolgozatomnak azért választottam ezt a témát, mert úgy gondolom, hogy meglehetősen aktuális, és olyan tényeket szeretnék feltárni a dolgozatomban, amelyeket a média és a kormányszervek nem hangsúlyoznak. Ez egy olyan téma, melyről mindenkinek meg van a saját véleménye, és én egy tisztább képet szeretnék a szlovákmagyar kapcsolatokról mutatni. Köztudott, hogy a két ország között politikai konfliktusok vannak, amelyek időnként nagy sajtóvisszhangot kapnak. Azonban napjainkban a magyar-szlovák kapcsolatok területén felértékelődtek a gazdasági kapcsolatok. Hiszen ezen a területen számos sikert és pozitív fejlődést tud felmutatni a két ország az utóbbi évtizedben. A gazdasági kapcsolatok nagy érdeme, hogy úgy tudtak ilyen magas szintre fejlődni, hogy a politika nem támogatta azt és nem állt ott mögötte. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok volumene a 2000-es években meg háromszorozódtak. Dolgozatom első fejezetében általános képet szeretnék nyújtani arról, hogy melyek azok a tényezők, amelyek meghatározzák, összekötik, illetve megkülönböztetik a két országot egymástól. Majd a rendszerváltás utáni időszakot veszem górcső alá napjainkig, a közép-kelet európai rendszerváltozások 3x3 prioritása alapján. Ebben a fejezetben láthatóvá válnak azok az alapvető különbségek és hasonlóságok a két állam között, amelyek jelenleg is fontosak a kapcsolatok szempontjából. A harmadik fejezet Magyarország és Szlovákia politikai kapcsolatait mutatja be, felsorolva a főbb konfliktusokat, és azok okait, illetve a problémák jelenlegi állapotát, hiszen több éve húzódó ügyekről van szó többnyire. Majd a bilaterális gazdasági kapcsolatok elemzése következik a negyedik fejezetben, amelyből kiderül, hogy milyen pályán haladtak a kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt tíz évben, és jelenleg hogyan alakulnak a válság ideje alatt. Az ötödik fejezetben választ kaphat az olvasó arra, hogy milyen tényezők alakítják a gazdasági kapcsolatokat, amelyek következtében a politikának nincsen nagy
5
mértékű befolyása rájuk. Majd rövid kitekintést szeretnék adni a két állam bilaterális kapcsolatainak jövőjéről és várható alakulásáról. Úgy vélem szakdolgozatom betekintést tud nyújtani mindazok számára, akik komolyabban meg szeretnének ismerkedni a témával, illetve azoknak is segítséget tud nyújtani, akik reálisan szeretnék látni a kapcsolatokat. Kutatásom során számos könyvet, publikációt, tanulmányt olvastam a szlovákmagyar kapcsolatokról, de egyik sem adott átfogó képet a politikai és a gazdasági kapcsolatokról. A könyvek többsége a 2000-es évek elején íródott, tehát az azóta eltelt időszakról magyar nyelven kevés forrást lehet találni könyv formájában. Szakdolgozatom feltevése az, hogy jelenleg a két ország között olyan kölcsönhatások vannak gazdasági téren, amelyek felülmúlják a politikai érdekeket, és nem veszik azokat tudomásul. Ennek következtében fejlődhetett a kereskedelmi kapcsolat ilyen magas színvonalra, mint amilyenen most áll.
6
1. A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság kapcsolatait befolyásoló tényezők A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság politikai és gazdasági kapcsolatát számos tényező befolyásolja. Ezen tényezők közül kiemelkednek a következők: az országok hasonló geopolitikai adottságai, a közös történelem, az államszocializmus, a rendszerváltás és az euro-atlanti csatlakozás. 1.1. Közös történelem A magyar és a szlovák nemzetnek közös történelme volt 1918-ig, hiszen Csehszlovákia megalakulásáig a mai Szlovákia területének és lakosságának nagy része a Magyar Királyság, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része volt. A két nemzet békésen élt együtt a reformkorig, amikor a nacionalizmus térhódításával megjelentek az első feszültségforrások a szlovák nemzetiség kulturális autonómia iránti törekvése következtében. A domináns magyar nemzet politikai vezetői, az éppen kialakulóban lévő magyar identitás előtérbe helyezése miatt, nem akartak eleget tenni a szlovákok követelésének. A viszály odáig fajult, hogy a szlovákok mindenképpen ki akartak kerülni a magyar irányítás alól, és ez végül sikerült nekik Csehszlovákia létrejöttével, ahol jogilag államalkotó társnemzetté váltak. Az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés aláírása és annak következményei hosszú időre meghatározták Magyarország és Szlovákia viszonyát. A békének kihatása van a jelen történéseire is, hiszen a területi elcsatolásnak1 tudható be, hogy Szlovákiában jelenleg is közel 10%-nyi magyar nemzetiségű kisebbség él. Gazdaságilag egyik félnek sem voltak kedvezőek a területi módosítások. Ezek elsősorban Magyarországot érintették hátrányosan, hiszen az számos felvidéki nyersanyagforrástól, érclelőhelytől, bányától esett el, valamint felbomlott addigi infrastruktúra hálózata, elvesztette egyik legfejlettebb iparvidékét (Kassa és környéke), és kihasználatlan ipari kapacitása keletkezett. Azonban a szlovákoknak is komoly
1
Felvidék és Csallóköz elcsatolása, az utóbbi területet 95%-ban magyar nemzetiségűek lakták
7
nehézségekkel kellett megküzdeniük, mivel csak a lakosság 17%-a dolgozott az iparban2, infrastruktúra hálózatuk pedig Magyarországhoz volt kiépítve. Az első világháború lezárása után különvált a magyar és a szlovák közös történelem, más-más pályát jártak be a nemzetek. Magyarország önálló állam lett, míg a szlovákok ugyan függetlenné váltak Magyarországtól, de Csehszlovákián belül ugyancsak „másodhegedűs” nemzetként vehettek részt a politika, és a gazdaság alakításában. Magyarország fejlődött gazdaságilag (bethleni konszolidáció), megalkotta saját önálló intézményrendszerét, míg Szlovákia ipari fejlődése elmaradt a magyarétól, mert a cseh országrész a régió legmagasabban iparosított területe volt. Magyarország önállóan alakíthatta ki véleményét a kor történéseiről, míg a szlovákoknak nem voltak meghatározó politikusai, akik tudták volna a szlovák érdekeket képviselni. Szlovákia egyedül a kultúra területén tudta tartani a lépést a magyar fejlődéssel, hiszen 1919-ben ismét megnyitotta kapuit a Matica Slovenská3, amelyet még 1875-ben Tisza Kálmán záratott be, mert magyarellenesnek minősítette az intézményt.4 A két ország viszonya folyamatosan feszült volt a két világháború között a magyar revizionista követelések miatt, majd Hitler első bécsi döntése következtében, hiszen ekkor Dél-Szlovákiát ismét Magyarországhoz csatolták. Szlovákiának Hitler segítségével sikerült kivívnia önállóságát, mivel a szlovák parlament 1939. március 14én kikiálthatta a Szlovák Köztársaságot.5 De a feszültségek nem csillapodtak, mivel a második világháború befejeztével a Hitler engedélyével elcsatolt területeket visszahelyezték a korábbi fennhatóságok alá, és Szlovákia ismét a cseh országrésszel közös államalakulatba kényszerült. Ezenkívül 1945 után a Csehszlovák Köztársaságban a magyar lakosok erőszakos kitelepítését indították el, és a helyükre főként magyarországi szlovákokat telepítettek vissza, majd erős reszlovakizáció indult meg Dél-Szlovákia területén.
2
Dušan Kováč: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, 186.oldal A Matica Slovenska egy közjogi, kulturális és tudományos intézményhálózat, amely elősegítette és segíti a szlovákok kulturális fejlődését, támogatta, valamint támogatja a szlovák kisebbséget is. 4 Lásd bővebben: Dušan Kovač: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, 135. illetve 188.oldal 5 Lásd bővebben: Dušan Kovač: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, 207-208.oldal 3
8
1.2. Hasonló geopolitikai és egyéb adottságok A közös történelmen kívül a hasonló geopolitikai helyzet is jellemzője a két országnak. Magyarország és Szlovákia is Közép-Kelet-Európában található, a Kárpátmedencében, ami meghatározta az országok sorsát. A Magyar Királyság idején, mivel az egyik meghatározó államiság volt Európában, komoly érdeklődés övezte az országot, és több nagyhatalomnak érdekében állt a magyarok meggyengítése. A történelem során számos alkalommal (tatárok, törökök, majd Habsburguralom, világháborúk, német megszállás, szovjet dominancia) váltak az országok Nyugat és Kelet „átjáró” területévé. Ez azt jelentette a nemzetek szempontjából, hogy elsősorban politikailag nem voltak függetlenek, és nem érvényesíthették saját akaratukat, nem működtethettek önálló intézményrendszereket, nem alakulhattak ki olyan meghatározó nemzeti normák, mint a kevésbé hánytorgatott nyugati országokban. Ezenkívül a rendszerváltásig, az állam szocialista erőszakos nehéziparosítást kivéve, mindkét állam agrárország volt, tehát a lakosság jelentős hányada mezőgazdasági munkából élt. Mindkét terület nyersanyagfüggő, Szlovákia kisebb mértékben, mint Magyarország, a bányái és érclelőhelyei miatt. Szlovákiának és Magyarországnak is színes a domborzata, alföldek és hegyvidékek is tarkítják az országok természeti arculatát. Északi szomszédunk az utóbbi adottságát ki is használja, hiszen a téli turizmusát az ország területét túlnyomó részben lefedő Kárpátokra építették ki. Mindkét állam gazdag erdőkben és vizekben, a folyóvizeket Magyarországon jobban ki lehetne használni (áruszállítás, erőmű), de a közös kezdeményezés, a bős-nagymarosi vízlépcső kudarcba fulladt, és jelenleg csak a szlovák fél számára jár gazdasági haszonnal. Felszín alatti vizek területén Magyarország áll jobban, hiszen rengeteg gyógyhatású meleg vizű forrás található az ország területe alatt, amelyre kezd kiépülni a gyógyturizmus fellendüléséhez szükséges infrastruktúra, illetve az ásványvíz, forrásvíz és gyógyvíz kitermelés, amelyek exportálásából bevételt tud elkönyvelni az állam. Mindkét ország energiafüggő, tehát egyik sem tudja kitermelni gazdasága kőolaj- és földgáz szükségletének minimális hányadát sem, importra szorulnak, és ez azt jelenti, hogy nagy mértékben függnek, a jelenlegi helyzetben Oroszországtól.6 Magyarországnak az energiahordozók terén annyi előnye van Szlovákiával szemben, hogy több hónapnyi gáz tárolására alkalmas hálózattal rendelkezik, amelyekből krízis 6
Magyarország energiafüggősége magas, hiszen 2008-as adatok szerint 62,5 %-os függőségi mutatóval rendelkezik. Szlovákia még ennél is rosszabb mutatóval bír.
9
esetén tudja pótolni az esetlegesen kimaradó gázimportot. Szlovákiának ezzel szemben csupán 2-3 napra elegendőek a tartalékai. Mindkét ország nyitott ország, hatással vannak rájuk a világban zajló politikai és gazdasági folyamatok. Mindkét ország tagja az Európai Uniónak, amely egyes területeken korlátozza az országok mozgásterét, mivel a tagországoknak szuverenitásuk egy részéről le kell mondaniuk tagságukért cserébe. 1.3. Államszocializmus A
közép-kelet-európai
régió
országaiban
a
második
világháború
következményeként szovjet megszállás ment végbe, amely elősegítette a helyi kommunista pártok hatalomra kerülését. A baloldali pártok előretörése megváltoztatta a szovjet blokk országainak politikai berendezkedését, így többek között Magyarországon és Csehszlovákiában is egypártrendszer és diktatúra jött létre 1949-re. Mindkét országban a diktatórikus rendszer következtében Moszkva által irányított, centralizált tervgazdálkodást vezettek be. Ez a tervgazdálkodás a két ország szempontjából azt jelentette, hogy az állami tulajdonú vállalatoknak 3-5 éves tervmutatókat készítettek, amelyeket teljesíteniük kellett, és meghatározták azt is, hogy mit kell gyártaniuk ezeknek az üzemeknek, mivel a termékeiket túlnyomó részben a KGST-n belül adhatták el, s csak állami koordinációval (engedéllyel) tarthattak fenn gazdasági kapcsolatokat nem szocialista berendezkedésű országokkal. Az új gazdasági rendszer gazdasági struktúraváltást követelt meg az agrárországoktól, amely abban mutatkozott meg, hogy mindkét államban folytatódott az iparosítás. Ennek egyik hátránya az volt, hogy az országok forrásaihoz nem alkalmazkodó, kényszerű nehéziparosítás is végbement szovjet nyomásra az 1949-es évektől. Szlovákiában a fegyvergyártás, a bányászat, míg Magyarországon a kohászat, vas- és alumíniumgyártás lettek azok az ipari területek, amelyek a legtöbb embert foglalkoztatták. 1956-ra Magyarországon a mechanikusan és erőszakosan megvalósított szovjet modell, a nehézipari termelés túlzott erőltetése, és annak következményeként az emberek életszínvonalában bekövetkezett negatív irányú változás, valamint az állampolgárok elnyomása a diktatórikus rendszerben elvezettek az indulatok fellángolásához.
A
magyar
forradalmat
leverték,
és
nem
engedtek
a
reformköveteléseknek. 1968-ban azonban Kádár János politikája megváltozott, és az új gazdasági mechanizmus program keretében gazdasági konszolidációt hajtott végre. Ez 10
azt jelentette, hogy Magyarországon módosult a klasszikus államszocializmus, tehát visszaszorult a tervgazdálkodás, megjelent a vállalati önállóság, és néhány száz vállalat külkereskedelmi monopóliumot is kaphatott néhány termékre, megnőtt a pénz szerepe, és a vállalatoknál megjelent a pénzbeli nyereség is. Egy-egy termék árát liberalizálták, tehát a piaci ár érvényesült, és a vállalatok maguk szabhatták meg a béreket bizonyos keretek között. Elkülönült egymástól a vállalati és a költségvetési szféra, megtörtént a világgazdaság felé a nyitás. A totalitárius rendszer fellazult, az emberek engedéllyel ugyan, de külföldre is utazhattak és magánéletüket is szabadon folytathatták.7 1968 volt az az év, amikor a szlovák és a magyar államszocialista berendezkedés külön utas politikává vált. Ugyanis Csehszlovákiában a tervgazdálkodás negatív eredményei, a voluntarista gazdaságirányítás és a nemzeti elégedetlenség először diáktüntetéshez, majd a „prágai tavaszhoz”8 vezettek. Természetesen, úgy, mint a magyar forradalmat, ezt is leverték, a Varsói Szerződés csapatai bevonultak Csehszlovákiába. A prágai események után Gustáv Husák került a Csehszlovák Kommunista Párt élére, aki Kádár János konszolidációs politikájával ellentétben szigorú, diktatórikus normalizációs politikát folytatott az államszocialista rendszer fennmaradása érdekében. Ez Szlovákia esetében azt jelentette, hogy nem módosult a gazdasági struktúra, maradt a szigorú tervutasításos rendszer, az ország nem nyithatott a világ felé, túlnyomórészt a szocialista blokk országaival tarthatta a gazdasági, politikai kapcsolatot.9
Csehszlovákia
helyzete
egyrészt
azért
térhetett
el
annyira
Magyarországétól, mert míg Magyarországon az értelmiségi réteg tagjainak többsége nem hagyta el az országot a forradalom alatt és azt követően, ők elő tudták segíteni a kádári „gulyáskommunista rendszer” létrejöttét, addig Csehszlovákiában nem maradt olyan értelmiségi réteg, akik kidolgozhattak volna egy ilyen volumenű programot. Másrészt Magyarországon a pártvezetés tartott attól, hogy megismétlődhetnek az 1956os események.
7
Lásd bővebben: Fecseg a felszín és hallgat a mély, Akadémia Kiadó, Budapest, 2007- Bokros Lajos: Az állam alkati torzulásainak eredete az átmeneti társadalmakban 232-233. oldal 8 A prágai tavasz egy társadalmi mozgalom volt, értelmiségiek kísérlete arra, hogy egy óvatos nyitást vigyenek véghez Csehszlovákiában, ám ez a kísérlet nem sikerült. 9 Lásd bővebben: Fecseg a felszín és hallgat a mély, Akadémia Kiadó, Budapest, 2007- Bokros Lajos: Az állam alkati torzulásainak eredete az átmeneti társadalmakban 235.oldal
11
1985-ben Mihail Gorbacsov lett a Kommunista Párt főtitkára Moszkvában, és az ő reformjai (glasznoszty és peresztrojka) megteremtették a külső feltételeket a rendszerváltozásokhoz. 1.4. Rendszerváltás Magyarországon és Csehszlovákiában A két országban az azonos időben lezajlott rendszerváltáskor ugyanazon távlati célokat tűzték ki a nemzetek maguk elé. Ezen célok közül a legfontosabbak a következők voltak: demokratikus jogállam megteremtése, piacgazdaság kiépítése, önálló külpolitika kialakítása, euro-atlanti csatlakozás teljesítése. A rendszerváltást követően a két ország belpolitikájában az egyik nagy különbség az volt, hogy Szlovákia nem lett önálló állam 1989-ben, hanem Csehszlovákia része maradt. Tehát az akkor hatalmon lévő szlovák politikai elit legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy a szlovák nemzetnek független államot teremtsen. Ez a törekvés 1993. január 1-jén teljesedett ki, mivel ekkortól datálják a független Szlovák Köztársaság létrejöttét. Azonban ezen markáns különbségen kívül még más tekintetben is mutatkozott eltérés a két ország tranzitológiájában. „Magyarországon
a
politikai
rendszerváltás
folyamata
a
nyilvánosság
kizárásával valósult meg, a politikai elit „zárt ajtók” mögötti alkujaként.”10 Pozsgay Imre ezen mondata pontosan leírja azt, ami Magyarországon történt. 1989-re létrejöttek ellenzéki pártok, akik az Ellenzéki Kerekasztalba tömörülve az akkori kormánnyal tárgyalásokat kezdeményeztek, ezek keretében kidolgozták a „sarkalatos törvényeket”,11 amelyek feladata a rendszerváltás jogi kereteinek megteremtése volt. Ezeket a törvényeket a parlament is jóváhagyta, tehát 1989 szeptemberében minden feltétel adott volt ahhoz, hogy a demokratikus átmenet végbemehessen. De mindezen döntések csak a politikusok akaratát tükrözték. Természetesen az emberek is szerették volna az átalakulást, a rendszerváltást, de ők kimaradtak ebből, nem voltak tüntetések, nem voltak
felvonulások
a
rendszer
ellen
1989-ig.
Magyarországgal
szemben
Csehszlovákiában a lakosok tüntetéssorozatai, az úgynevezett bársonyos forradalom, indította el a rendszerváltást.
10
Pozsgay Imre, Polgár Tibor: A rendszerváltás (k)ára, Kossuth Kiadó, Budapest, 2003, 14.oldal Az ország demokratikus berendezkedéséhez elengedhetetlen törvényi módosításokat tartalmazták, az alkotmányra, az Alkotmánybíróságra, a politikai pártok működésére és gazdálkodására, az országgyűlési képviselők választására, illetve a Büntető Törvénykönyvre és a büntetőeljárási törvényekre vonatkozóan.
11
12
Magyarországon előbb készen voltak a rendszerváltás jogi keretei, minthogy az lezajlott volna, ezzel ellentétben Csehszlovákiában először a hatalmi pozíciókat reformerek vették át, és ők alakították ki az új jogi feltételeket a rendszerváltáshoz. Ezáltal Magyarországon a korábbi politikai elit tagjainak sikerült a politikai hatalmukat átkonvertálni gazdasági hatalommá, míg Csehszlovákiában kicserélődött a politikai elit, az államszocializmus meghatározó politikusai kivonultak a nagypolitikából. Újabb különbség a két ország között, hogy Magyarországon előbb megalakultak a pártok, de nem az állampolgárok ideológiája szerint, míg Csehszlovákiában először egy-egy cseh és szlovák ellenzéki mozgalom alakult meg a tüntető tömeg elvárásainak megfelelően, majd csak az 1992-es választásokra pluralizálódott az ellenzék. Magyarországon a rendszerváltás a magyar állampolgárokat nem érintette annyira drasztikusan, mint a szomszéd ország népeit. Ebben nagy jelentősége volt a kádári konszolidációnak, hiszen Magyarország onnantól kezdve nem nevezhető klasszikus
államszocialista
berendezkedésű
államnak.
Az
embereknek
volt
magánéletük, megtakarításuk, voltak ismereteik a piacgazdaság működéséről. Ezzel szemben Szlovákiában a Husák korszakban az enyhülésnek egy kis jelét sem észlelték a lakosok, így a rendszerváltáskor sokkhatásként érte őket a piacgazdasággal való szembesülés. Magyarországon szintén az 1968 után végbemenő enyhülésnek köszönhető, hogy gyorsabban átálltak az emberek a piacgazdaságra, míg Szlovákiában az új, Vladimir Mečiar vezette kormány kénytelen volt leállítani a gazdasági átalakításokat, és Csehszlovákia szétválásában is fontos szerepet játszott ez a különbség a két államalkotó nemzet között. Szlovákiában, igaz, többpártrendszer volt és demokrácia, de a szabad választásokon háromszor egymás után nyerő Vladimir Mečiar kormányzása nem volt mindig demokratikus. 1.5. Az Európai Uniós tagság Magyarország először az európai közösségi, majd az európai uniós tagságot már a rendszerváltástól komolyan gondolta, és lépéseket tett annak érdekében, hogy minél előbb beléphessen e regionális szervezetbe. Eleinte
Szlovákia
is
hasonló
úton
haladt,
de
még
Csehszlovákia
államalakulatában. Azonban 1993-as függetlenné válásával megtorpant a lendület, ebben közrejátszhatott az a tény is, hogy a kormánykoalíció tagja volt a Szlovák 13
Nemzeti Párt, aki euroszkeptikus programot hirdetett, valamint az is, hogy a lakosok és a politikusok ki szerették volna élvezni régóta áhított szuverenitásukat, amelynek egy része az uniós tagsággal elveszett volna. Magyarország a régióban vezető szerepet vállalt abban, hogy véghez vigye az uniós csatlakozást, és meghatározó részese volt a CEFTA felállításának és a visegrádi együttműködés újraélesztésének. Sokáig az élen járt a csatlakozási kritériumok teljesítésében, majd 1998-as választások után kisebb megtorpanás volt tapasztalható, de végül 2002-ben a régióból elsőként zárta le a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Szlovákia a 1990-es évek elején és közepén külön utas euro-atlanti politikát folytatott a térség országaival ellentétben, de már a harmadik Mečiar-kormány belátta, hogy ezen harmadik utas politika nem válik az ország előnyére, és folytatta a korábban megszakított reformokat. Északi szomszédunk gyors és hatékony reformjai azonban az 1998-ban megválasztott Dzurinda-kormánynak köszönhetőek, és ezek hatására sikerült az országnak behozni a lemaradását a régióbeliekkel szemben. Magyarország és Szlovákia is 2004. május 1-én csatlakozhatott az Európai Unióhoz, amely hazánk számára egy tudatos folyamat lezárását jelentette, míg Szlovákiában az elmúlt 3 év kemény munkájának gyümölcsözését.
14
2.
Magyarország
és
Szlovákia
elemzése
a
közép-kelet-európai
rendszerváltozások 3x3 prioritása alapján12 2.1. Belpolitika a) Pluralizmus „A pluralizmus lehetővé teszi, hogy kellő társadalmi támogatottsággal rendelkező különféle érdekcsoportok szabad választások útján, képviselők révén érdekérvényesítsék szándékaikat, politikai elképzeléseiket.”13 A pluralizmus fogalma ezen kívül még magába foglalja az érdekek sokszínűségét és kapcsolódását, valamint ezek nyilvánosság elé tárását, a kormányra gyakorolható civil társadalmi nyomás intézményesítését. Magyarországon 1989-ben az országgyűlés törvénybe iktatta a pártalapítás jogát, majd a hatalmon lévő MSZMP februárban elismerte a többpártrendszert. Még az 1989es pártalapítási törvény meghozatala előtt létrejöttek új pártok. 1987-ben Lakitelken megalakult a Magyar Demokrata Fórum (MDF), 1988-ban létrejött a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), és ugyanebben az évben a Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ) is bejegyzett párttá vált. Majd a II. világháború utáni rövid demokratikus időszakban létezett pártok is megkezdték újraalakulásukat. Így a magyar pártok sorába lépett a Független Kisgazdapárt (FKGP), a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) és a Szociáldemokrata Párt (SZDP). A korábbi állampárt, az MSZMP felbomlasztása után a volt párttagok létrehozták a Magyar Szocialista Pártot (MSZP). Az új ellenzéki pártok 1987-ben az Ellenzéki Kerekasztal ülésén döntést hoztak a rendszerváltás véghezviteléről, és megalkották a szükséges törvényeket is. 1990-ben, majd 50 év után ismételten demokratikus választásokat tartottak Magyarországon, amelyet az MDF nyert, és kormánykoalíciót alkotott az FKGP és a KDNP részvételével. Magyarországi pártok palettája •
Magyar Szocialista Párt (MSZP): Szociáldemokrata-szociálliberális programot képvisel. A szocialista rendszerben lévő állampártból alakult át olyan emberek segítségével, akik szimpatizáltak ezzel az ideológiával. A rendszerváltás során az elnökei Nyers Rezső, majd Horn Gyula.
12 13
A közép-kelet európai átalakulásról szóló nemzetközi szakirodalom alapján Kolláth György, A demokratikus jogállam, Press Publica Kiadó, Budapest, 2005, 29.oldal
15
•
Magyar Demokrata Fórum (MDF): Neokonzervativ-jobbközép politikát folytat. A rendszerváltás során az elnökei Bíró Zoltán, majd Antall József miniszterelnök voltak.
•
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ): Liberális, neoliberális politikát folytat. A párt nagy múltra tekint vissza, hiszen a szocialista rendszerben is egyszer-egyszer
ellenzékként
léptek
fel
aktivistái,
akik
szamizdatokat
terjesztettek az 1980-as évektől. Az első nyilvános megmozdulásuk az volt, amikor az 1977-ben Csehszlovákiában kiadott Charta ’77 vezetőivel szolidaritást vállaltak. A párt elnöke a rendszerváltás alatt Kis János volt. •
Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ): Kezdetben liberális, majd jobbközép párt, amelynek politikai ideológiája a polgári demokratikus, konzervatív értékeket tükrözi. A FIDESZ-t az egyetemisták független szervezete alapította a Bibó István Szakkollégiumban. Sokáig nem volt elnöke, mert egy 6 tagú szóvivői testület irányította.
•
Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt (FKGP): Népi radikális, agrárközpontú párt. Nagy hagyományokra tekint vissza, hiszen alapjait már 1908-ban lefektették. 1945-ben nagy fölénnyel nyerte a választásokat, ám a Magyar Kommunista Párt nélkül akkor már nem alakíthatott kormányt. Tagjai miniszteri pozíciókat töltöttek be Nagy Imre rövid ideig fennálló kormányában. A Rákosi- és Kádár- rendszerben nem működhetett a párt, ezért 1988-ban nyílt arra ismét lehetőség, hogy újjáalakuljon. Kormánypárt a rendszerváltás után.
•
Kereszténydemokrata
Néppárt
(KDNP):
Kereszténydemokrata
és
keresztényszocialista nézeteket képviselő párt. A második világháborúban alakult párt utódjaként jött létre, a szocialista rendszer alatt nem működhetett. A rendszerváltás alatt az elnökei Keresztes Sándor, majd Surján László. Kormánytényező volt a rendszerváltás után. •
Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP): 1993-ban jött létre a párt Csurka István vezetésével, akit korábban kizártak az MDF-ből, mert nem értett egyet az ott képviselt politikai ideológiával. Új pártja a magyarországi jobboldali pártok palettáját színesítette, és nacionalista törekvések is jellemezték.
•
Jobbik Magyarországért Mozgalom: 2003-ban jött létre, a gyengülő MIÉP-től szeretett volna szimpatizánsokat szerezni. A párt fő politikai ideológiája a nacionalizmus, euroszkepticizmus. Szélsőjobboldali pártként említik, amely első
16
sikereit a 2009-es európai parlamenti választásokon érte el. Megerősödése a gazdasági válságnak is köszönhető. Félkatonai szervezetét, a Magyar Gárdát betiltották Magyarországon. Nacionalista politikája miatt a környező országok politikai elitje, ezen belül is főleg Szlovákia vezetése hangoztatja ellenszenvét a párt iránt, de képviselőinek egyes megnyilvánulásai reakciókat váltanak ki az Európai Unió fórumain is. Szlovákiában diáktüntetésekkel indult meg a rendszerváltás, amely szintén békés úton ment végbe, úgy, mint Magyarországon. Új pártok csak 1990-ben alakultak. Addig két mozgalom volt elterjedt Csehszlovákiában. Egyik a cseh demokratikus ellenzéki mozgalom, amelyet Charta ’77-nek neveztek, vezetője Václav Havel volt. Szlovákiában pedig a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) mozgalom tömörítette magába az ellenzéki gondolkodású embereket. 1989. december 28-án Václav Havel lett Csehszlovákia köztársasági elnöke és Alexander Dubček14a szövetségi parlament elnöke. Csehszlovákiában nem voltak választások, de a kommunista párt hatalmát két ellenzéki politikus váltotta fel. Az első demokratikus választásokat Csehszlovákiában 1990 júniusában tartották.15 A szlovák országrészben Vladimir Mečiar pártja került ki győztesen a választásból, ám a pártelnököt 1991-ben törvényes úton eltávolították miniszterelnöki pozíciójából. 1992-ben a választások után, amelyeket a cseh területeken Havel, a szlovák területeken pedig Mečiar nyert, a cseh és a szlovák vezetők megállapodtak abban, hogy a szlovák politikusok akaratát érvényesítően Csehszlovákia felbomlik Csehországra és Szlovákiára. Ez 1993. január 1-jén történt meg. Ám ekkor Szlovákiában nem írtak ki új választásokat, hanem a korábban, 1992-es voksoláson nyertes pártok (HZDS+SNS) maradtak az ország élén. Szlovákiában a különböző politikai pártoknál egységesen, de különböző mértékben megfigyelhető a nemzeti értékek hangsúlyozása. Ez Magyarországon a jobboldali pártokra jellemző.
14 15
Alexander Dubček a prágai tavasz kulcsfigurája volt. Lásd bővebben: Dušan Kováč: Szlovákia történelme, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, 301.oldal
17
Szlovákiai pártok palettája •
Szlovák Nemzeti Párt (SZNP, SNS): Szélsőjobboldali, nacionalista ideológiát képviselő párt. Magát a korábbi Szlovák Nemzeti Párt ideológiai örököseként nevezi meg. 1990-ben alapították. Erős kisebbség- és idegenellenesség jellemzi. Elnöke jelenleg Ján Slota. Fennállása óta többször volt a kormánykoalíció tagja, és jelenleg is az.
•
Nyilvánosság az Erőszak Ellen (VNP): Vladimir Mečiar pártja a rendszerváltás előtt.
Az
1990-es
választásokon
a
legtöbb
szavazattal
nyert,
és
a
Kereszténydemokrata Mozgalommal lépett koalícióra. 1991-ben Mečiar visszahívták miniszterelnöki pozíciójából. Ekkor kilépett a pártból, és egy újat alapított Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) néven. •
Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS): 1991-ben alapította Vladimir Mečiar. Jobboldali párt, amely 1998-ig kormánypárt volt, és 2006-tól újra a kormánykoalíció tagja lett, igaz kormányzati szerepet nem tölt be.
•
Kereszténydemokrata
Mozgalom
(KDM):
1990-ben
alakult,
kereszténydemokrata nézeteket képviselő jobboldali párt. A párton belül folyamatosan jelen van az ortodox irányzat is. Az 1990-es választásokon koalícióba lépett Mečiar pártjával. Mečiar visszahívása után Ján Čarnogurský lett a miniszterelnök, aki egyben a párt elnöke is volt akkoriban. •
Független Magyar Kezdeményezés (FMK): 1990. február 27-én jegyezték be a pártok sorába. Az 1991-es Čarnogurský-kormányban önálló koalíciós partner volt, egy miniszterelnök-helyettesi és két miniszterhelyettesi poszttal. 1992-ben a Magyar Polgári Párt nevet vette fel. Elnökei Tóth Károly, majd A. Nagy László voltak.16
•
Együttélés Politikai Mozgalom (EPM): 1990. február 27-én jegyezték be hivatalosan. Legfontosabb céljuknak a kisebbségi érdekvédelmet tartották, amely nemcsak a magyar kisebbségre terjedt ki. Kereszténydemokrata értékrendet
képviseltek.
1990-ben
koalícióra
lépett
a
Magyar
Kereszténydemokrata Mozgalommal, és a választásokon 8,66%-os eredményt értek el. Elnöke Duray Miklós volt.17 16
Lásd bővebben: Szarka László (2002): Kisebbségi többpártrendszer és közösségépítés. A szlovákiai magyar politikai pártok működése 1989-1998 között, 81-82. oldal http://www.mtaki.hu/docs/szarka_laszlo_kisebbsegi_tobbpartrendszer_kozossegepites.pdf 17 U.i : 83-84.oldal
18
•
Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM): 1990 márciusában jött létre a párt. Megalakulása után rövid időn belül koalíciót kötött az EPM-mel, amely koalícióban a másodhegedűs párt szerepét játszotta. Elnöke Bugár Béla volt, de Csáky Pál is fontos szerepet játszott a pártban.18
•
Magyar Koalíció Pártja (MKP): A három szlovákiai magyar párt az 1994-es parlamenti választásokon koalíciót alkotva ezen a néven indult el. Majd 1998. június 21-én hivatalosan is párttá alakult, amelybe a korábbi három párt tömörült. 1998 után 2 választás alkalmával is a kormányba kerültek, majd 2006tól ellenzékbe szorultak. Első elnöke Bugár Béla volt, majd 2007-től Csáky Pál vette át a párt vezetését.
•
Híd-Most: A Magyar Koalícióból kivált politikusok által 2009 júniusában alapított új párt, amelynek elnöke Bugár Béla lett, aki korábban 2007-ig az MKP elnöke volt. Programját még nem alakította ki, de elképzelések szerint szlovákmagyar vegyes pártként fog tevékenykedni, amelyben közösen hozzák meg a döntéseket a szlovák és a magyar politikusok.19
•
Demokratikus Baloldal Pártja: 1990-ben alakult, kommunista, szocialista nézeteket valló párt. A rendszerváltáskor a korábbi kommunista párt tagjai ide tagozódtak be. 1999-ben szétszakadt a párt. Ebből nőtte ki magát Robert Fico Smer-Szociáldemokrácia nevű baloldali pártja. Peter Weiss, a jelenlegi szlovák nagykövet Magyarországon, is elnöke volt ennek a pártnak.
•
Smer-Szociáldemokrácia:
1999-ben
alakult
párt,
amelyet
Robert
Fico
vezetésével alapítottak. Fico nem ideológiai alapon alapította meg a pártját, hanem gyakorlatias megfontolásból, a felbomló Demokratikus Baloldal Pártjának a helyét kívánta betölteni. 2006-ban megnyerte a választásokat és kormánykoalíciót alakított a Szlovák Nemzeti Párttal és Mečiar, Demokratikus Szlovákiáért Mozgalmával. Időnként nacionalista hangvételű politikát folytat, ha a párt érdekei úgy kívánják.
18
U.i: 84-85.oldal http://ujszo.com/online/kozelet/2009/07/11/bugar-belat-valasztottak-a-hid-most-elso-elnokeveosszefoglalo 19
19
b) Jogállam „Jogállam olyan állam, ahol a közhatalmat a nyilvános és írott jogszabályok tartalmának megfelelően, és a jogszabályokban meghatározott eljárások keretében, arra feljogosított szervezetek és személyek gyakorolják.”20 Először is fontos leszögezni, hogy a jogállam létrejötte és fenntartása egy folyamat része. Ki lehet jelenteni, hogy mától jogállam uralkodik egy országban, azonban annak csak a jogi feltételei teremtődtek meg, és az emberek viselkedési szokásai és viszonyulása ezen keretekhez csak hosszú távon alakulhat ki. Jó példa erre az Egyesült Királyság, ahol már több száz éves hagyománya van a demokráciának, viszont még az ő jogállamuk is folyamatos fejlődésben van. Egy másik példa Ralf Dahrendorf mondása, miszerint „Egy politikai rendszert hat hónap alatt le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat év alatt át lehet alakítani, a társadalmihoz hatvan év kell.” Magyarországnak és Szlovákiának a második világháború után ugyan volt alkotmánya, ám azok nem a demokratikus politikai berendezkedést támogatták. A jogállam létrejöttéhez néhány feltétel elengedhetetlen. Ilyen követelmény például az, hogy független legyen az állam. Ez a kritérium politikai nézőpontból Magyarország esetében 1989. október 23-án teljesült,21 míg Szlovákiának 1993-ig kellett várnia arra, hogy az ország teljesen független legyen. További feltétel az, hogy demokrácia uralkodjon az országban. Magyarországon és Szlovákiban is demokrácia lett a rendszerváltás után, azonban Szlovákia több alkalommal is bírálatot kapott a Nyugattól demokrácia-deficites viselkedéséért (Kováč köztársasági elnök fiának elrablása, az ellenzék kiszorítása a legfőbb bizottságokból, Vladimir Mečiar diktatórikus megnyilvánulásai). Szabad választások vannak mindkét országban 1989 óta, és semmilyen komolyabb visszaélés nem történt a választások során. A plurális politikai struktúra létrejött mindkét országban, a többpártrendszer kialakult, mint azt a korábbi alfejezetben látni lehetett. Ahhoz, hogy egy ország jogállam legyen, elengedhetetlen az, hogy demokratikus alkotmánnyal rendelkezzen. Magyarország 1989. október 23.-a óta jogállam, mivel ekkor fogadták el a független magyar alkotmányt,22 és kiáltották ki a III. Magyar Köztársaságot. Magyarországon viszonylag könnyű volt a diktatórikus berendezkedésből átállni a jogállamiságra. Így hazánk esetében jogfolytonosságról 20
http://hu.wikipedia.org/wiki/Jog%C3%A1llam A szovjet katonák csak 1991 közepére hagyták el hazánkat 22 A Magyar Köztársaság Alkotmánya az 1949-es magyar alkotmány szövegére épült, de azon alapvető módosításokra került sor a modern demokrácia követelményeinek való megfelelés céljából. 21
20
beszélhetünk, ami azt jelenti, hogy az 1987-89-ben alkotott jogszabályok továbbra is érvényesek maradtak, és a rendszerváltás után gyors jogalkotásba kezdtek az illetékesek.23 Például 1987-ben elfogadták a jogalkotási törvényt, amely biztosította a parlamentben a folyamatos törvényhozás lehetőségét. Ez a törvény a hatalommegosztás egyik alappillére. A másik ilyen fontos alappillér az 1989-ben elfogadott egyesülési jog, amely a pluralizmus létrejöttét tette lehetővé. Szlovákiában viszont teljesen új alkotmányt készítettek 1992. őszére, amely tökéletesen megfelelt az európai normáknak. Magyarországon és Szlovákiában is biztosítva vannak az alapvető emberi jogok, a polgári szabadságjogok, a kulturális, szociális, gazdasági jogok. Ezeken a jogokon azonban időnként csorba esik. Szlovákiában napjainkban is van próbálkozás a szólásszabadság korlátozására, illetve a magyar kisebbség jogai is sérülnek. (Malina Hedvig esetében pedig az állampolgárnak járó jogok csorbultak.) Végbement mindkét országban a hatalmi ágak szétválasztása is. Ez azt jelenti, hogy a törvényhozást, végrehajtást és a bíráskodást mind intézményileg, mind személyekben különválasztották, függetlenítették egymástól. Manapság ezen a téren már a legfontosabb feladat az, hogy fékeket, ellensúlyokat építsenek be a rendszerbe, hogy az emberek a jog felügyelete alatt tevékenykedjenek, és feleljenek tetteik jogi következményeiért. Ez azt jelentené, hogy a hatalom – a választott vezetői kar, akik a hatalmat birtokolják - a jognak alá vannak vetve. Ez a demokratikus jogállam egyik legkiemelkedőbb eleme. Magyarországon és Szlovákiában sajnos ez nem teljesen magától értetődő még manapság sem. Hatalmon lévő személyek elég gyakran érzik úgy, hogy ők a törvények felett állnak, és rájuk nem vonatkoznak az előírások. Magyarországon és Szlovákiában is joguralom van. A joguralom azt jelenti, hogy a létrehozott és elfogadott alkotmány mellé olyan törvényeket hoznak, hogy az alkotmányban foglaltakat végre lehessen hajtani, és az embereket a benne foglaltak betartására lehessen kötelezni.24 A magyar alkotmánynak, a szlovák alkotmánnyal ellentétben, nagyon széles a mozgástere. Európában egyedülálló, hogy bárki az Alkotmánybírósághoz fordulhat, és egy-egy törvény alkotmányosságának vizsgálatát kérheti. A joguralom fogalma magába foglalja még Alkotmánybíróság felállítását is. Ezt 23
Lásd bővebben: Kolláth György. A demokratikus jogállam, Press Publica Kiadó, Budapest, 2005, 33.oldal 24 Lásd bővebben: Kolláth György: A demokratikus jogállam, Press Publica Kiadó, Budapest, 2005, 29.oldal
21
a független intézményt mindkét államban létrehozták. Magyarországon az országgyűlés választja a tagjait, költségvetését is ő fogadja el. Szlovákiában annyi a különbség, hogy ott a köztársasági elnök nevezi ki a tagjait a parlament jóváhagyásával. Szlovákiában csak az Alkotmánybíróság perelheti be a köztársasági elnököt. Az alkotmány módosítása után az országgyűlés döntött az Alkotmánybíróság felállításáról, amely végül 1990. január 1-jén kezdte meg működését. Szlovákiában 1992. október 1-jén fogadta el a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa az alkotmányt. Majd ezután 1993. január 20-án a Nemzeti Tanács létrehozta az Alkotmánybíróságról szóló törvényt, amely előírta az Alkotmánybizottság felállítását. Ebben a törvényben döntöttek arról is, hogy a független Alkotmánybíróság Kassán fogja végezni tevékenységét. 1993. február 15-én lépett életbe a törvény, és a Szlovák Alkotmánybíróságot is ekkor állították fel.25 Az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és az igazságszolgáltatás monopóliuma kritérium alatt azt kell érteni, hogy a közhatalmi jogosultággal felhatalmazott szervek ellen az állampolgárok bírósági eljárást indíthatnak, ha a polgár úgy ítéli meg, hogy a közhatalmi szerv valami számára sértő, esetleg nem törvényes cselekedetet hajtott végre. Ezért van szükség gazdaságilag és intézményileg független bírói apparátusra. Magyarországon és Szlovákiában is léteznek ilyenek, ám a politikának sok eszköze van a befolyásolásra. Az egyik ilyen eszköz például a bíróságok költségvetése,
amelyet
a
központi
költségvetésből
finanszíroznak.
Sajnos
a
rendszerváltás óta folyamatosan a magyar és a szlovák igazságszolgáltatásban is jelen van a politikai befolyásolás, amely lehetetlenné teszi a bíráskodás függetlenségét, és torzítja a demokráciát, (rendőri intézkedések, nem igazságos ítéletek). Jogállamban biztosítani kell a jogbiztonságot. Ez egy fontos cél a jogállam kiépítése során. Azt jelenti, hogy az állampolgárok hozzáférhetnek a joghoz, és megismerhetik azt, és élhetnek vele. A jog megfogalmazásának egyértelműnek és megismerhetőnek, közérthetőnek kell lennie. A jogállamban alapkövetelmény, hogy az állampolgárok számára elérhetőek legyenek a jogok, mert ha ez nem így történik, és valamelyik jogszabály nem teljes formában vagy nem érthetően van nyilvánosságra hozva, akkor a jogsértés elkövetőjét nem lehet büntető eljárás alá vonni. Viszont a jog
25
A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságról szóló törvénye: http://www.concourt.sk/en/Act_38_1993/a_38_1993.pdf
22
nem ismerete senkit nem ment fel büntethetősége alól, ha jogsértést követ el.
26
Ez
Magyarországon és Szlovákiában is így van, és a bíróságok be is tartják az előírtakat. A jogállam gazdasági vonatkozásaként Magyarországon szociális piacgazdaság van, amint ezt a magyar alkotmány első mondata is említi: „A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg.”27 A szlovák alkotmányban is megjelenik a szociális piacgazdaság fogalom, amely azt mutatja, hogy a két állam alapvetően hasonló alkotmányos berendezkedést választott.28 c) Civil társadalom A civil társadalom fogalmát többféleképpen is meg lehet magyarázni. Hankiss Elemér megfogalmazásában: „A civil társadalom a hatalomtól független, autonóm tevékenységek struktúrája a gazdaságban, a nyilvánosság fórumain, a társadalmi tudatban, a kultúrában és bizonyos politikai interakciókban.”29 „A civil szervezetek bővítik a kultúrák, a tudományos értékek, a nézetek pluralizmusát, elősegítik a jogsértések, az intolerancia, a nacionalista megnyilvánulások feloldását. Erkölcsi hatás, nemzetközi presztízs és a kormányokat, „nagypolitikusokat” is befolyásoló nyilvánosság jellemző rájuk.”30 Magyarországon és Szlovákiában egyaránt már az államszocialista rendszer ideje alatt, az 1970-es évek közepétől hangot adtak véleményüknek a különböző társulások tagjai. Csehszlovákiában az első ilyen csoport a magát „Charta 77”-nek nevező
tömörülés
volt,
amely
az
emberi
jogok,
a
vallásszabadság
és
a
környezetvédelem mellett kardoskodott, és ezzel megteremtette a későbbi ellenzék alapjait. A szlovák országrészben főként ökológusok és természetvédők voltak
26
Lásd bővebben: Kolláth György: A demokratikus jogállam,Press Publica Kiadó, Budapest, 2005, 31.oldal 27 A Magyar Köztársaság Alkotmánya: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=94900020.TV 28 Szlovák Köztársaság Alkotmánya: http://www.vop.gov.sk/en/legal_basis/constitution.html 29 Kondorosi Ferenc: Civil társadalom Magyarországon (1998), 44. oldal 30 Kondorosi Ferenc: Civil társdalom Magyarországon (1998), 133.oldal
23
aktívak.31 Magyarországon a politikai hatalommal szemben eleinte a Magyar Írók Szövetsége gyakorolt kritikát, majd az élet más területeire is koncentráló civil társulások jöttek létre. Hazánkban a rendszerváltáskor, az Ellenzéki Kerekasztal ülésein megjelentek ugyan magukat civil szervezeteknek valló csoportosulások, ám ezek még a politikai pártok szervezetei voltak, amelyek nem függetlenül képviselték a nép érdekeit, hanem az ellenzék mellett sorakoztak fel.32 Majd ezután kezdett kialakulni a civil társadalom csírája, hiszen az embereknek joguk lett ahhoz, hogy olyan szervezeteket hozzanak létre, amelyek non-profit beállítottságúak, amelyek közhasznúak. Ilyen szervezetek felállításában nagy szerepet játszottak a nyugati demokráciában már régóta működő nem kormányzati tömörülések, amelyek többnyire nem haszonszerzésre rendezkedtek be. Például ilyen szervezet a Greenpeace, az Amnesty Interational. Ezek a nagy nemzetközi szervezetek a térség minden országában megjelentek, és értékeléseikkel, „reportjaikkal” segítséget nyújtottak az államoknak abban, hogy megtalálják a legalapvetőbb jogok biztosításához szükséges feltételeket. Magyarország a civil szervezetek terén is előnyben volt és van Szlovákiával szemben. Ez az előny annak tudható be, hogy Szlovákia később nyerte el függetlenségét, valamint, hogy míg Szlovákiában Vladimir Mečiar „egyszemélyes demokráciája” volt a jellemző a politikai berendezkedésre, addig hazánkban az emberek szabadon hallathatták a hangjukat, és civil kezdeményezéseket hozhattak létre. Mindkét államban hiányzik a megfelelő kommunikáció a civil szervezetek és a kormány között. Erre az állításra az utóbbi időben kezd rácáfolni a magyar civil társadalom, hiszen egyre gyakrabban fejti ki nyilvánosan a véleményét, és ezzel rábírja a politikai elitet, hogy hallgassa meg őket. Sajnos a politikai döntések ritkán tükrözik a civil csoportok akaratát. Szlovákiában még a magyarországinál is rosszabb a helyzet33. A második Dzurinda-kormány idején már egyre több civil szervezet létezett az országban, ám a politika nem kívánt velük együttműködésben döntéseket hozni. Manapság is hasonló a helyzet északi szomszédunknál. Mindezeket figyelembe véve megállapítható, hogy Magyarországon és Szlovákiában is még csak gyermekcipőben jár a civil társadalom
31
Lásd bővebben: Dušan Kovač: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001, 288-292.oldal Lásd bővebben: Pozsgay Imre- Polgár Tamás (2003): A rendszerváltás (k)ára 33 Magyarországon 2006-ban 58.242 nonprofit szervezet volt bejegyezve, addig 2004-ben Szlovákiában csupán 25.438 civil szervezet volt regisztrálva http://www.ugyvezeto.hu/cikk/46037/ksh-nott-a-nonprofitszervezetek-szama-2006-ban?wa=eugy0812h illetve Slovakia 2004 A Global Report on the State of Society , Institute for Public Affairs 637-661.oldal 32
24
kialakulása. Ez köszönhető a korábbi politikai rendszernek, továbbá a sok visszaélésnek, amely az országokban történik civil szervezeteken keresztül. 2.2. Gazdaság a) Privatizáció A privatizáció nem más, mint „Az állam tulajdonát képező vagyontárgy magánkézbe adása. A magánosítás alapfeltevése, hogy az állam nem képes olyan eredményesen gazdálkodni a vagyonnal, mint az a befektető, aki a saját tőkéjét kockáztatja.”34 A privatizáció Magyarországon és Szlovákiában is elkerülhetetlen folyamat volt, mivel az államszocialista rendszer majdnem 50 évnyi fennállása alatt, a folyamatos államosításoknak köszönhetően, az állami és szövetkezeti tulajdon elérte a 70% körüli értéket. A rendszerváltás után szükség volt a privatizációra, hogy elősegítsék a piacgazdaság kialakulását a térségben. Ezért a központi hatalmi elitnek meg kellett tennie a szükséges lépéseket, hogy leépítse a hatalmas állami tulajdont, és csökkentse a kormányzat gazdasági szerepét. A két ország annak ellenére, hogy szinte azonos időben érkezett a rendszerváltáshoz, teljesen más privatizációs politikát folytatott, ami az országok eltérő specifikus gazdasági helyzetéből adódott. Magyarország élen járt a rendszerváltásban és a privatizációban a régió országai között. Ez a Kádár-rendszer enyhülési folyamatának is köszönhető, hiszen hazánkban már a rendszerváltás előtt magasabb volt a magántulajdon aránya, mint a környező országokban. Ezen kívül az ország külkereskedelme
is
nyitottabb
volt,
mint
a
többieké.
Tehát
a
lakosságot
Magyarországon nem sokkolta a hirtelen átmenet a tervgazdálkodáson alapuló államszocialista gazdasági rendszerből a piacgazdálkodásba, mert egy folyamat részeként tekintettek rá. Ám a privatizációra égető szükség volt a Kádár-rendszer negatív hatása miatt, mivel az emberek viszonylagos jólétét abban az időben a külföldi hitelekből finanszírozták. A rendszerváltáskor a felvett hitelek visszafizetésének a problémája jelentkezett, hiszen az államadósság a GDP 66,3%-os szintjére emelkedett a kamatok miatt, és infrastruktúrafejlesztésre is szükség volt35. Magyarországon a fent
34 35
Magyar virtuális enciklopédia: http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/privatizacio.htm Államadósság Kezelő Központ: http://akk.hu/object.c693e119-153c-49bc-bc3d-71f805d83db1.ivy
25
említett okok miatt az „outsider”36 értékesítés volt a jellemző. Ezzel a privatizációs módszerrel tudta az állam maximalizálni a bevételeit, és a vállalati szférában a legnagyobb hatékonyságnövelést elérni. Ennek az értékesítési módszernek az volt még az előnye, hogy külföldi valutához jutott az ország, amellyel lehetett csökkenteni az állam adósságát. Nemcsak a nagy vállalatokat privatizálta relatíve korán Magyarország, hanem a stratégiai vállalatok - az energiaszektor vállalatai- és a bankok privatizációján is hamar átesett. A bankok részvényeinek többségi külföldi tulajdonba kerülése elősegítette a kemény költségvetési korlátok megteremtődését, a versenyképesség növekedését
és
a
gazdaságpolitika
eszközrendszerének
átláthatóvá
válását.
Természetesen Magyarországon is volt politikai visszaélés a privatizáció során, amely következtében sok olyan ember jutott minimális összegekért korábbi állami vagyonhoz, akik nem értettek a vállalatvezetéshez, de jó politikai kapcsolatokkal rendelkeztek. A
rendszerváltás
Csehszlovákiát
teljesen
másként
érintette,
mint
Magyarországot. Először is Csehszlovákiában nem puhult fel az államszocialista tervgazdaság, mint hazánkban. Az 1990-es első demokratikus választások után az állampolgárokat sokkhatásként érték a szövetségi parlament által bevezetett radikális gazdasági reformok. A gazdasági reformtervezetben szerepelt a minél gyorsabb privatizáció végrehajtása. Ennek neki is kezdtek, ám az első hullámban csak a kisebb állami vállalkozásokat magánosították. Azonban ezt a privatizációs hullámot hamar lezárták, mivel 1992-ben az új választásokon győzelmet arató Mečiar-kormány nem volt hajlandó
a
„régi”
gazdaságpolitikai
elképzeléseket
továbbvinni.
Ennek
gazdaságpolitikai ellentétnek is köszönhető, hogy a két szövetségi állam különvált.
a
37
Az immár független Szlovákiában a Mečiar-kormánynak a privatizációval az volt a célja, hogy egy erős „nemzeti tőkés osztályt” teremtsen meg. Ez azt jelentette, hogy a kormány által kibocsátott kuponok fejében a menedzserek és a vállalkozók közvetlenül megkapták a vállalatokat. Ezt a kuponos privatizációt végül 1995-ben betiltották, és a helyére a kötvényes privatizáció lépett, amelynek azonos funkciója volt, mint elődjének. Ez a privatizációs forma elégedetlenséget szült a lakosság körében, amely rossz hangulatot teremtett az országban, ám ez csak a kisebbik probléma volt. A nagyobbik probléma fő okozója az volt, hogy az új tulajdonosi réteg nem rendelkezett a 36
A privatizációnak ezen típusa azt jelenti, hogy a külföldieknek is módjuk nyílott bekapcsolódni a privatizációba, és tulajdont szerezhettek a vállalatokban. 37 Lásd bővebben: http://www.icegec.hu/hun/kutatasi_projektek/privatization.pdf
26
megfelelő vállalatirányítási ismeretekkel és tőkével sem. A vállalatok tőkehiánnyal küzdöttek, mivel a zárt privatizáció eredményeként külföldi tőke csak nagyon minimális mértékben érkezett az országba. A vállalatok egyedüli mentsvára a külföldi hitelfelvétel volt, amelynek következményeként az állam adóssága a háromszorosára növekedett az 1990-es évek közepére. A kuponos, majd kötvényes privatizációban magánkézbe került vállalatoknál elmaradt a struktúraváltás, nem volt kemény költségvetési korlát, és a hatékonysági kihasználtságuk is alacsonyan maradt.38 1997-ben teljesen leállt a privatizáció. 1998-ban új kormány került hatalomra Mikuláš Dzurinda vezetésével, aki vizsgálatot indított a korábbi kormány számos privatizációs döntésével szemben, amelynek következtében több vállalat visszakerült az állam tulajdonába. A Dzurinda-kormány megalakulásával a privatizációban is egy új szakasz kezdődött.
1999-ben
számos
törvényt
módosítottak,
amelynek
következtében
átláthatóbbá vált a rendszer és a tulajdonosváltás menete. Majd nemzetközi tendereket írtak ki, nyílt versenytárgyalások során kezdték meg a stratégiai szektorok vállalatainak - bank- és energetikai szektor - privatizálását. Ezeket a stratégiai vállalatokat tőkés külföldi vállalatok vették meg, akiknek már volt tapasztalatuk a hatékony termelési struktúra kialakításában, és komoly vezetői tapasztalattal rendelkeztek. Ilyen befektető volt például az OTP Bank Rt., amely a szlovák Befektetési és Fejlesztési Bank 69,56% tulajdonnal egyenértékű részvényét vásárolta meg. Vagy egy másik eset, amikor a MOL Rt. 36,2 %-os tulajdont szerzett a szlovák Slovnaft vállalatban 2000-ben. Fent említett okok miatt Szlovákiában az átlátható, tőkés privatizáció csak az ezredforduló után indult meg, amelynek következtében az országba tömegestül áramlott a külföldi működő tőke (FDI). A beáramlott tőke segítségével le lehetett csökkenteni az ország államadósságát, és új struktúrát lehetett kialakítani a vállalati szférában. A Dzurindakormánynak sikerült egy olyan pályára állítani az országot, amely sikeresen elvezette őket az európai uniós tagságig, és nem utolsósorban sikerült felzárkózni a térség országaihoz, illetve gazdasági teljesítményben lekörözni őket. Összegezve elmondható, hogy a privatizáció önmaga nem elég ahhoz, hogy az ország átálljon a piacgazdasági struktúrára, ezt jól mutatja Szlovákia esete. Szükség van arra, hogy megfelelő intézményi és törvényi háttér álljon e mögött. Létre kell hozni egy szigorú csődtörvényt, egy független intézményt, amely kizárólag csak a privatizációkkal foglalkozik, és kemény hitelezési struktúrával rendelkező bankrendszert. Ha ezek 38
http://epa.oszk.hu/00000/00033/00020/pdf/szemle_2005_1_gal.pdf
27
kiépülnek az országban, akkor a privatizáció során lehetőség nyílik arra, hogy az ország gazdálkodási struktúrája teljesen megváltozzon és átalakuljon. A privatizációs módszerek közül viszont napjainkig egyik mellett se lehet letenni a voksot, hiszen míg Magyarországon sokkal hamarabb befejeződött a legtöbb állami vállalat privatizációja, addig Szlovákiában még egyes területeken ez folyamatban van. Ezenkívül még a fiatal piacgazdaságok miatt nem lehet konkrét tapasztalatokat levonni, mert jelenleg is átalakulóban vannak a térség piacai. b) Piacosítás A piacosítás legfontosabb lépései: tulajdonviszonyok átalakítása, piacgazdasági intézmények és a jogi háttér kiépítése, belső és külső piac liberalizálása, az államháztartás reformja, valamint a gazdasági szerkezet átalakítása. Ezen tényezők figyelembe vételével elmondható, hogy Magyarországon és Szlovákiában is végbement a piacosítás, de mindkét ország más-más módon érte el az eredményt. A tulajdonviszonyok átalakítása azt jelenti, hogy az állam kilép a gazdaság fő irányító pozíciójából, és helyét átengedi a magánszférának. A privatizáció az egyik legalkalmasabb folyamat, amelynek következményeként a tulajdonviszonyokban drasztikus változás áll be. A két ország privatizációs módszereinek különbségei és azok okai a 2.2. a.) pontban már meg lettek világítva. A piacosítás egyik alapja az, hogy megteremtsék a piacgazdasági intézményeket és azok jogi hátterét. Meg kellett alkotni a jogi feltételeket, a csődtörvényt, a társulási törvényt, valamint a piac működését felügyelő szerveket. Ezek az intézkedések Magyarországon már a rendszerváltás előtt körvonalazódtak, és többségüket végre is hajtották 1989 előtt. Szlovákiában a történelmi sajátosságok miatt ezek a folyamatok később zajlottak le, mint hazánkban. A belső- és külső piac liberalizálása alatt azt kell érteni, hogy a külső piacokat nyugat felé megnyitották, a kereslet-kínálat alakulását a piacra bízták, árliberalizálást hajtottak végre, és az árfolyam-politikát is módosították a nyugati normáknak megfelelően. A kereslet-kínálat alakulása során csak a versenyképes termékek maradtak fenn, és a rugalmatlan termelők, illetve azok termékei eltűntek a piacról. Ez sajnos mindkét országban komoly gondot okozott, mivel az államszocializmus alatt az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy termékeiket felvásárolja a keleti térség, ám a rendszerváltással a keleti gazdasági kapcsolatok a háttérbe szorultak. Ugyan Szlovákia 28
az 1990-es évek első felében közeledést mutatott Oroszország irányába, ám ezeknek inkább politikai értékük volt, mintsem gazdasági. Az árliberalizálás sem hatott élénkítőleg a gazdaságokra. Ezenkívül egy nagyon fontos tényező, hogy Magyarország és Szlovákia is nyitott ország, és ezen belül is importorientált államok, amelyeknek szüksége volt a nyugati piac felvevő készségére, illetve az onnan érkező új termékekre is. Fontos feladat volt rendszerváltás után az államháztartás reformja, amelyben Szlovákia jobb eredményeket ért el Magyarországnál. A hiányok alakításában Magyarország nem jeleskedik, jelenleg is nagy a költségvetési hiány, az államháztartási hiány, és az országnak óriási államadóssága van. Ezzel szemben Szlovákiában a 2000es évek elején bevezetett reformok következtében a költségvetési hiány csökkent, az államháztartási hiány is mérséklődött, és az ország hitelállománya sem éri el a magyar szintet. Amiben mindkét államnak lépéseket kellene tennie, az újraelosztási rendszer reformja. Az egészségügyi, nyugdíj- és oktatási rendszerek megreformálása még mindkét államban várat magára. Mindkét országban vannak kezdeményezések e lépések megvalósítására, de ezek vagy nagyon átgondolatlanok, vagy olyan csekély mértékűek, hogy a hatásukat nem is éreztetik, és nem nyerik el a közvélemény támogatását. Azért is nehéz ezeket a reformokat véghezvinni, mert az emberek gondolkodása még nem érett meg arra, hogy ezeket az impulzusokat befogadja és helyesen értelmezze, és ne csak a rosszat lássa benne. A gazdasági szerkezet átalakításán a verseny- és piacorientáltságot, a profitorientáltságot kell érteni. Ezek Magyarországon és Szlovákiában is életbe léptek, ám időnként mindkét államban csorba esik a verseny tisztaságán. Az állami szubvenciók mértékét is csökkenteni kellett. Ez a nagy állami vállalatok esetében nem sok változáson ment keresztül, hiszen például a vasutat és a tömegközlekedést továbbra is erősen támogatta a politikai vezetés, és ez súlyos költségeket rótt a költségvetésre. A kapun
belüli
munkanélküliség
megszűnt
mindkét
országban,
ezt
a
magas
munkanélküliségi ráta is mutatja. c) Stabilizáció Stabilizáció megteremtéséhez a következő mutatók alakulását kell figyelembe venni:
GDP,
munkanélküliség,
infláció,
külkereskedelmi és fizetési mérleg alakulása.
29
költségvetési
hiány,
államadósság,
A rendszerváltáskor a magyar gazdaság igen nehéz helyzetbe került a magas adósságállomány miatt, de a privatizációnak és a Bokros-csomagnak köszönhetően nem alakult ki államcsőd. A gazdaság növekedett az 1990-es években, amely a beáramló működő tőkének és a strukturális átalakulásoknak tudható be. Szlovákiában is gazdasági emelkedés volt tapasztalható ebben az időszakban, amely a rendszerváltás adta lökésnek a következménye, ugyanis a Mečiar-kormány nem hozott semmilyen érdemi gazdaságpolitikai intézkedést (nem volt nyílt privatizáció, nem voltak reformok), amellyel befolyásolni tudta volna ezt a növekedést. 1997-re a növekedés lendülete elfogyott Szlovákiában, és felszínre kerültek a gazdaság problémái. Magyarországi GDP adatainak alakulása 2000-2008 között 1. táblázat 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
51320,
59584,
70873,
74185,
82666,
88645,
89894,
101086,
105535,
2
3
6
8
3
8
4
5
6
4.9
4.1
4.4
4.3
4.9
3.5
4.0
1
0.6
55,3
58,9
61,6
62,8
63,4
63,2
63,5
62,6
62,8
GDP folyó áron (MRD euró) GDP növekedés változatlan áron (%) Egy
főre
jutó GDP vásárlóerő paritáson (EU27=100 )
Forrás: Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/ , KSH:http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,115776&_dad=portal&_schema=PO RTAL Mindkét országban folyamatosan növekedett az egy főre jutó GDP a 2000-es években. Szlovákiában ehhez GDP növekedés is társult, amely a 2000-es évek elején bevezetett gazdasági reformok következménye volt, 2000-től átlagosan 5 %-kal emelkedett a GDP értéke évente. Ez a magas gazdasági növekedés a Dzurinda-kormány reformintézkedéseinek a hatása, amelyek növekedési pályára állították a szlovák gazdaságot. Hazánkban már nem lehet ilyen mértékű fejlődést bemutatni. A magyar
30
gazdasági teljesítmény hullámzó tendenciát mutatott, amely a 2000-es évek második felében csökkenő pályára állt át. A magyar gazdaság kifulladt, nem tudja generálni a korábbi termelés növekedést. Magyarországon Szlovákiával szemben elmaradtak a reformok, a gazdaság súlyos problémákkal küzd. Szlovákia GDP adatainak alakulása 2000-2008 között 2. táblázat 2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
22035,5
23541,6
25979,5
29485,6
34032,3
38489,9
44566,7
54856,6
64884,4
1,4
3,4
4,8
4,7
5.2
6.5
8.5
10,4
6,4
50,1
52,3
54,1
55,5
57,1
60,3
63,5
67
71,9
GDP folyó áron (MRD euró) GDP növekedés változatlan áron (%) Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson (EU27=100)
Forrás: Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/, Szlovák Statisztikai Hivatal: http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=4 A munkanélküliségi ráta mindkét országban igen magas volt, amelyet sikerült mérsékelni az uniós tagságig. Magyarországon az 1990-es évek közepére már csökkenő tendenciát mutatott a munkanélküliség, amely annak tudható be, hogy a privatizáció következtében elbocsátott emberek ismét munkába tudtak állni. Tehát hazánkban ekkor már megszűnt a kapun belüli munkanélküliség. Szlovákiában ezzel szemben a rendszerváltás után is magasabb volt a munkanélküliség, mint Magyarországon, de az 1998 után elindított privatizációs hullám hatására tovább emelkedett. Jelenleg a világgazdasági válság hatása erősen érződik az államok munkaerőpiacán. A régióban a munkanélküliség nemcsak ebben a két országban magas, hanem a többi államban is, mivel ez az államszocializmus idején uralkodó kapun belüli munkanélküliség egyik utóhatása,
valamint
az
emberek
gondolkodásmódja
is
közrejátszik
a
munkanélküliségben, hiszen sokan úgy gondolják, hogy majd megélnek a munkanélküli segélyből egy darabig.
31
A munkanélküliség alakulása Magyarországon és Szlovákiában (%-os érték) 3. táblázat Mo. Szlo.
1994 11 13,7
1995 10,4 13,1
1996 9,6 11,3
1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 9 8,4 6,9 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 11,9 12,7 16,3 18,8 19,3 18,7 17,6 18,2 16,3 13,4 11,1 9,3
Forrás:OECD,http://www.oecd.org/statsportal/0,3352,en_2825_293564_1_1_1_1_1,00. html Az infláció terén viszont Szlovákia teljesített jobban. Magyarországon szükség volt a Bokros-csomag intézkedéseire, hogy megfékezzék a magas inflációt. Manapság a válság miatt ismét előtérbe került hazánkban az infláció problémája, amelyet északi szomszédunknak már nagy részben sikerült visszaszorítania, köszönhetően az euró bevezetésének. Természetesen Szlovákiában is van infláció, ám ott az euró védernyője alatt nem romlik a pénz olyan mértékben, mint a magyar forint. Az államadósság Magyarországon viszonylag magas, 70%-os jelenleg is, ami a korábbi rendszer gazdaságpolitikájának a következménye. Magyarországnak komoly gondot okoz az adósságállomány leépítése, és az elmúlt 20 évben nem is járt sikerrel. 2008-ban ismét IMF-hitel felvételére kényszerült az ország, amely ismételten növeli az adósságállományt. Ezt a problémát hazánkban szigorú átalakításokkal, reformokkal lehetne leküzdeni, de ezek még váratnak magukra. Szlovákiának nincsenek államadósság problémái. Az ország úgy vágott neki a piacgazdaságnak, hogy a GDP 50%-nál alacsonyabb külföldi adóssággal rendelkezett. Ez abból ered, hogy a Husákkorszakban nem törekedtek a lakosság látszólagos jólétének megteremtésére, mint Magyarországon. Ezen kívül az euró bevezetésével eltűntek a deviza átváltási költségek is, tehát ezek már nem emelik a kamatok értékét. A külkereskedelmi mérleg alakulása a rendszerváltás után mindkét államban azonos volt, mivel nyitott, kicsi országok, amelyek importfüggők, ezért az államok behozatala mindig meghaladta a kivitelt. Tehát negatív volt a külkereskedelmi mérlegük.
32
2.3 Külkapcsolatok a) Nemzeti függetlenség A nemzeti függetlenség nem más, mint az, hogy egy nemzetnek megadatik, hogy maga döntsön sorsáról, kultúrájáról, életéről, anélkül, hogy bárki is beleszólna abba. Tehát azt jelenti, hogy független más országoktól politikailag, gazdaságilag és kulturálisan. Magyarország történelmében, a többi országhoz hasonlóan, szintén eljött az idő, amikor nemzeti függetlenséget akart, és kialakította a saját értékrendjét. Ez Magyarországon az 1848-49-es szabadságharc idején teljesedett ki, amelynek következménye nem egy független ország, hanem egy kiegyezés lett a Habsburg Birodalommal. Majd az első világháború meghozta a gyümölcsét, és a magyar nemzet független lett ugyan az Osztrák Császárságtól, de területi csorbát szenvedett, hiszen a békeszerződések értelmében más nemzetek is önállóak lehettek. Majd jött a második világháború és a szovjet megszállás. Se Magyarországnak, se Szlovákiának nem volt lehetősége arra egészen az 1990-es évek elejéig, hogy függetlenek legyenek. Szlovákia történelmében 1993 januárjáig nem fordult elő, hogy teljesen független nép legyen.39 A szovjet éra alatt az országokban egypártrendszer uralkodott, külpolitikájukat döntően a szovjet dominancia határozta meg, hadseregeik a Varsói Szerződés részeként működtek. Az államok jelentős részében a tervutasításos rendszer a rendszerváltásig fennmaradt. Viszont Közép-Kelet-Európában a rendszerváltáskor elindult egy folyamat, amelynek
köszönhetően
független
nemzetállamok
jöhettek
létre.
Először
megalakulhattak az ellenzéki pártok, majd 1990-ben több párt részvételével tartottak választásokat Magyarországon és akkor még Csehszlovákiában is. Megalkották az alkotmányt és független szervezeteket, intézményeket állítottak fel az ország koordinálására, vezetésére, igazgatására. Majd megalakulhattak az önálló kormányok, amelyek maguk alakíthatták ki az ország külpolitikáját, gazdaságpolitikáját, kulturális politikáját. Az országok kiléptek a KGST-ből és a VSZ-ből, amelyek 1991-ben meg is szűntek. De a kilépéssel egy időben az államok függetlenek lettek katonailag is, igaz az utolsó szovjet katona Magyarországot 1991. június 30-án hagyta el, Szlovákiát pedig szintén ez év közepéig demilitarizálták az oroszok. Visszakapta Magyarország és Csehszlovákia is az önrendelkezési jogát. Majd 1993. január 1-jétől Szlovákia is teljesen önálló nemzet lett saját alkotmánnyal, országgyűléssel, kormánnyal,
39
1939-ben Hitler csatlósállamaként létezett Szlovákia, igaz kikiáltották a függetlenségét.
33
szakpolitikákkal, hadsereggel. A politikai nagyhatalmaknak nevezett országok mind elismerték a térség országainak a függetlenségét. De a függetlenség megszerzésével Magyarország és Szlovákia között kiéleződött a kapcsolat, mivel előtérbe került a kisebbségi kérdés mindkét országban. Magyarországon azért került elő, mivel még mindig sérelmezték a trianoni békeszerződésben a magyarlakta területek elcsatolását, és az anyaország igyekezett minél több intézkedést bevezetni, hogy megvédjék a határon túli magyar kissebséget. Szlovákiában az országban élő kisebbséggel szemben pedig pont az ellenkezője vált valóra,mivel egy olyan nemzetről van szó, aki addigi történelme során soha nem volt önálló. Az országban jobboldali kormány került hatalomra, és koalíciót alkotott egy nacionalista párttal, valamint a fiatal országnak szüksége volt egy ellenségképre. A lehető legkézenfekvőbb nép erre a magyar volt. Hiszen a velük szembeni ellenséges fellépés általában az embereknek tetszett, ez növelte az önbecsülésüket, és versenyre sarkallta őket, hogy gazdasági, politikai területeken lefaragják a hátrányukat Magyarországgal szemben. A két ország között a térségben utoljára köttetett meg, 1995. március 19.-én a jószomszédi kapcsolatról és a baráti együttműködésről szóló alapszerződés. De ennek létrejöttéhez is francia közvetítés volt szükséges, és a szerződést is Párizsban írták alá. A két állam közötti politikai feszültség még a mai napig is fennáll, amelynek fő forrása a Szlovákiában élő magyar kisebbség. Az indulatok 1998 és 2006 között lecsillapodtak, mivel nem volt túlzott nacionalista törekvéseket képviselő párt a szlovák kormányban, sőt a Magyar Koalíció Pártja kormánykoalícióban volt ekkor, és tenni, illetve lobbizni tudott a magyar kisebbség érdekeiért. b) Reorientáció A reorientáció alatt azt értjük, amikor a rendszerváltások következtében a szovjet blokk felbomlása után a keleti térségben elhelyezkedő országok maguk választották meg a nekik legmegfelelőbb politikai, gazdasági kötődéseket. Ez az esetek döntő többségében azt jelentette, hogy az államszocialista berendezkedés egy demokratikus piacgazdasággá alakult át, amely hatására a régió országai mind a nyugati értékrendet vették alapul, azaz elkötelezték magukat a nyugati normák folyamatos átvételére és alkalmazására. Természetesen ez a reorientáció nem volt könnyű feladat, mivel az állampolgárok szerették volna az addig ismeretlen másik életet élni, de
34
valójában nem voltak tisztában annak következményeivel, és nem ismerték a struktúráját. Magyarország
szerencsésebb
helyzetben
volt,
mint
Csehszlovákia.
Magyarországon az 1956-os forradalom után a Kádár-korszak alatt enyhülés lépett fel, mind a gazdaságban, mind a magánéletben. Magyarországról utazhattak az emberek, igaz nem sűrűn, és szigorú feltételek mellett, de el lehetett hagyni az országot egy-egy indokolt út kedvéért. Ilyenkor az emberek látták a nyugati életet, és össze tudták hasonlítani az ittenivel. De a gazdasági szemlélet változása is fontos volt. Több száz vállalatnak volt külkereskedelmi joga, és a profitszerzés előtérbe kerülése is módosította a vállalatok strukturális felépítését és magát a vállalati gondolkodást. Ennek következtében a dolgozók nem zárkóztak el a rendszerváltás után a profitorientált világtól, ám sokuknak így is, még máig is nehézségeket okoz ennek megszokása, hiszen egy versenyre épülő világban élünk, ahol sajnos a gyengék elesnek, és kiszorulnak a perifériára. Ez korábban a szocializmusban nem történt meg, esetleg csak politikai üldözöttség miatt. Szlovákia 1993-as függetlenedésével a szlovákok elérték azt, amire mindig is vágytak, egy önálló, független nemzetet kaptak. Az állam vezetői eldöntötték, hogy az ország a nyugati normákat követi, ám a Mečiar-kormány idején a kormányfőnek több olyan megnyilvánulása volt, amelyek azt sugallták, hogy Szlovákia még korántsem biztos a Nyugathoz való csatlakozásban. Ezt az is alátámasztja, hogy az uniós csatlakozáshoz szükséges reformok elmaradtak, és a demokrácián többször is csorba esett 1998-ig. c) Integráció: Amikor a keleti blokk országai a rendszerváltásról döntöttek, és elfogadták a demokrácián és piacgazdaságon alapuló állami berendezkedést, letették a voksukat a nyugati világrend mellett. Ehhez a nyugati világrendhez tartoznak a különböző nemzetközi és regionális szervezetek és intézmények, amelyek elősegítik tagországaik, valamint a világ pozitív irányú fejlődését. A szocialista blokkból kiváló országok előtt elsődleges célként az lebegett, hogy csatlakozhassanak az euro-atlanti integrációkhoz. A térség országainak szempontjából az euro-atlanti integráció két legfőbb szerve a NATO és az Európai Unió volt, amelyek tagságához rögös út vezetett el. A tagság eléréséért számos kritériumot kellett teljesíteniük, de ezenkívül még több más szervezet tagságát is ki kellett érdemelni, hogy a végső célhoz elérjenek ezek az államok. 35
Először is Magyarországot és Szlovákiát is elismerték független államként, amelyet az is bizonyít, hogy mindkét ország már korábban tagja lett az ENSZ-nek. Magyarországot 1955-ben vette fel tagjai közé, míg Szlovákia Csehszlovákiaként alapító tagja volt a szervezetnek, amelybe később, 1993-ban felvették önálló államként is. Az országok pénzügyi helyzetét is befolyásoló IMF tagság is fontos volt az országoknak. Különös igaz ez Magyarországra, hiszen a Kádár-korszak államcsődközeli állapotától, majd később a rendszerváltás utáni fizetésképtelenség közeli állapotból a Bokros-csomaggal együtt, majd a 2008-as gazdasági válság idején az IMF kiigazító hitelei mentették meg az országot. Szlovákia szerencsésebb helyzetben volt Magyarországnál, mivel csak egyszer, 1993-ban szorultak hitelre friss tagjaként a Nemzetközi Valutaalapnak, hiszen 1993. január elsejével csatlakoztak hozzá. A következő fontos lépés a GATT, majd 1995-től a WTO tagjává vált. Magyarország
a
Kádár-korszak
1968
utáni
megújult
gazdaságpolitikájának
következtében 1973 szeptemberében felvételt nyert a GATT-ba, amelynek nem voltak gazdaságpolitikai következményei, hiszen hazánkban államszocialista gazdaság volt a konszolidáció ellenére is. Az igazi változások a rendszerváltás után jöhettek létre, és lehetett alkalmazni a GATT fordulókon elfogadott szabályokat, vámleépítéseket és illetékszabályozásokat.
Szlovákiában
a
Husák-korszak
kemény
szocialista
tervgazdálkodása nem tette lehetővé a GATT-tagságot számukra, csak 1993-ban az ország függetlenné válásával lehetett tagja a szervezetnek. 1995-ben a GATT átalakult WTO-vá, amelynek Magyarország és Szlovákia is már alapító tagjai voltak. Jelenleg is tart a WTO dohai fordulója, amely 2000-ben kezdődött, ezen először Magyarország és Szlovákia is önálló államként vettek részt, majd az Európai Uniós tagsággal részt vehetnek ők is a tárgyalássorozaton, ám nem képviselhetnek a megbeszélt uniós állásponttól eltérő véleményt. Magyarország és Szlovákia viszonyának szempontjából az egyik legfontosabb regionális nemzetközi szervezet a kisebbségvédelem fontossága miatt az Európa Tanács. Miután Magyarország és Szlovákia is megfelelt az Európa Tanács kritériumainak, még nagyobb kihívás állt előttük, mégpedig az európai uniós tagság. Magyarország már 1988-ban aláírt az akkor még Európai Gazdasági Közösséggel egy gazdasági megállapodást, majd 1991-ben a társulási megállapodás is megköttetett hazánk és a szervezet között. Szlovákia már korántsem volt ennyire elkötelezett, mint Magyarország. Mečiar kormánykoalíciójában ott volt a Szlovák Nemzeti Párt is, amely
36
köztudottan euro-atlanti integráció ellenes, de Mečiar se tett meg mindent, hogy az országa alkalmassá váljon az uniós csatlakozásra. A rendszerváltások után a független keleti államok mihamarabb szerettek volna az Európai Közösség tagjai lenni, ám a régi tagországok véleménye eltért ebben a témában, sőt többségük nem támogatta a gyors bővítést. Ezért igyekeztek minél tovább halogatni az országok felvételét, és egy versenyt generálni a közép-kelet-európai országok körében. A halogatás és a félelem jól látszik az Európai Gazdasági Közösség lépésében, hiszen történelmében először kritériumhoz kötötték az új tagországok felvételét, ezek pedig nem voltak mások, mint az 1993-ban megalkotott koppenhágai kritériumok.40 Ezenkívül az Európai Unióvá alakult Közösség közölte, hogy a tagjelölt államok alkalmasságát ezen kritériumok alapján fogják értékelni, ám szubjektíven fogják ezeket figyelembe venni. Ezzel akarták tudatni, hogy nem lesz könnyű és gyors a csatlakozás, és nem csak a kritériumok teljesítésére kell törekedni. A térség országai úgy gondolták, hogy a legegyszerűbb módja a csatlakozási kritériumok teljesítésének, ha létrehoznak egy kisebb regionális gazdasági szervezetet, amely elősegíti az országok uniós törekvéseit. Ezen elhatározás értelmében 1992-ben létrejött a CEFTA (Central European Free Trade Aggrement), amelynek alapító tagja volt Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia. Csehszlovákia szétválásával Csehország és Szlovákia is tagja maradt a szervezetnek. A szervezeten belül a tagországok arra törekedtek, hogy létrehozzák maguk között a szabadkereskedelmi övezetet, és átvegyék az uniós szabályokat és normákat, valamint, hogy a GATT/ WTOn belüli elfogadott intézkedéseket alkalmazzák. Tehát szabályozták a tagországok között a kereskedelmet, úgy, hogy fokozatosan, 3 lépcsőben leépítették a vámokat és illetékeket, a mezőgazdaság területén belül a GATT- illetve később a WTO-szabályokat vették át. Ezen kívül külső, nem eu-s országokkal szemben a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazták. A CEFTÁ-t elismerte az Európai Unió is, és jó kezdeményezésnek tekintette, és
elismeréssel
fogadta
a
szervezeten
belül
elért
eredményeket.
Természetesen vonzóvá is vált a régióban ez a szervezet, ezért számos ország csatlakozott hozzá, aki megfelelt a tagsági kritériumoknak.
40
Koppenhágai kritériumok: stabil demokratikus intézményrendszer; az emberi és kisebbségi jogok érvényesülése, védelme; az uniós versenyt kiállni képes, működő piacgazdaság; a tagsági kötelezettségek teljesítőképessége politikai, gazdasági és emberi jogi értelemben
37
A másik szervezet, amely létrejött Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia - Csehország és Szlovákia - között, az a Visegrádi Együttműködés volt 1991-ben, Visegrádon. Ez a szervezet egy konzultációs szerv, amelynek nincsenek intézményei, ahol a 4 tagország kifejtheti álláspontját, közös érdekeket nevezhet meg, tapasztalatcserét folytathat. Ez az együttműködés gazdasági, szociális síkon végzi tevékenységét, de az utóbbi időben előtérbe került a kulturális együttműködés, amelynek bizonyítékaként 2001-ben létrehozták a Visegrádi Alapot. Természetesen 2009-ben a válság kezelésének problémamegoldása áll a Visegrádi Négyek tevékenységének középpontjában. 2009 júliusától Magyarország a soros elnöke a Visegrádi Együttműködésnek, amelynek főbb irányvonalai a válságkezelés, a NyugatBalkánnal illetve a szomszédos államokkal való V4-es együttműködés erősítése, a V4 államok közötti ágazatai együttműködés erősítése, a V4 tagállamokbeli civil társadalom erősödésének elősegítése, és a Nemzetközi Visegrádi Alap célorientált felhasználása. A V4-en belül számos magas szintű politikai találkozó megy végbe, amely segítség a tagországok feszültségeinek rendezésében. A V4-ek csoportja 2001-ben nyerte vissza jelentőségét, hiszen korábban, a kilencvenes években a CEFTA kötötte le a tagállamok figyelmét, de az uniós tagsággal a CEFTA tagságuk megszűnt, így már csak a V4 marad a közös érdekérvényesítésre. Miközben a CEFTÁ-ban és a V4-ben is zajlottak a programok, a tagországoknak számos gazdaságpolitikai kiigazítást kellett elvégezniük. Magyarországot például az 1990-es évek közepén majdnem elérte az államcsőd, amelytől csak az IMF-hitel és a Bokros-csomag segítségével tudott megmenekülni. Ezen kiigazításoknak köszönhetően az ország adósságállománya jelentősen csökkent, és az államháztartás is stabillá vált. A privatizáció
hatására
a
gazdasági
szerkezetváltozás
is
folyamatban
volt
Magyarországon, sőt már sok vállalatnál végbe is ment. A reformok és megszorítások eredményeként Magyarországot 1996 májusában felvették az OECD tagországok közé, tehát fejlett ipari országnak tartották. Szlovákia nem azonos úton haladt Magyarországgal, ez pedig a Mečiar-kormány politikájának a hatása. A szlovák gazdaság ugyan nem volt eladósodva annyira, mint a magyar, de kiigazításokra ott is szükség lett volna. Az európai uniós tagságot pedig nem erőltették, az Unió a tárgyalásokat csak 2000-ben indította meg északi szomszédunkkal, míg hazánkkal már 1996-ban megkezdték a szükséges vívmányok egyeztetését. Szlovákiában
az
1998-as
választásokon 38
kormányváltás
volt,
amelynek
következményeként a hatalomra került Dzurinda-kormány felkészítette az országot az Unióhoz való csatlakozásra. Az új kormány elkötelezte magát az euro-atlanti integráció mellett, ezért szoros gazdasági kiigazító lépéseket vezetett be, és végül 2004-ben az Európai Unió tagjává váltak Magyarországgal együtt. A gazdasági reformok, valamint a privatizáció és a beáramló külföldi tőke igazi fejlett ipari országgá alakította át Szlovákiát, amelyet mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy 2000-ben az OECD tagja lehetett. Ahhoz, hogy Magyarország és Szlovákia is az Európai Unió tagja legyen, nem kritérium, ám elengedhetetlen volt a NATO tagság, mivel egyik ország sem vállalhatott fel korábban semlegességet. Magyarország a rendszerváltástól kezdve céltudatosan készült a NATO tagságra, és folyamatosan átalakította hadseregét, Szlovákia is tartotta magát ezen az úton, ám az ő csatlakozásuk kissé lassabb volt, mint hazánké. A szlovákok NATO csatlakozásához számos dolgot kellett átalakítani a szlovák rendszeren, amely átalakítások első szakasza a Mečiar-kormányra hárult. Ekkor a hadügyi tárcát egy Szlovák Nemzeti Párt tag vezette, és ez a párt ideológiáját tekintve elutasított minden euro-atlanti integrációt, tehát a NATO csatlakozást is. A kormányfő több alkalommal hangoztatta azon nézeteit, hogy kétségei vannak a katonai integrációhoz való csatlakozással szemben, és esetleg semleges állam maradhatna Szlovákia.41 Szlovákia kimaradt a NATO-bővítés első köréből, és a katonai, politikai feladatok teljesítése az 1998-ban megválasztott Dzurinda-kormányra maradt. Végül 2002 novemberében meghívást kapott a szervezetbe, és 2004 márciusában NATO tag lett. 42 2004-ben tehát Magyarország és Szlovákia együtt léphetett be az egykor távoli célnak tűnő nyugati integráció kapuján, amelynek a szlovák lakosság nem örült annyira, mivel elvesztették szuverenitásuk egy részét, amelyet nemrég szereztek meg. 2007-ben tovább mélyült az integráció foka, hiszen mindkét állam tagja lett a schengeni térségnek, tehát a „határok” is megszűntek az országok között. Majd Szlovákia tovább mélyítette az Európai Unióval az integrációját, hiszen 2009. január 1-től beléphetett a monetáris unióba, és fizetőeszköze az euró lett, amely a szlovák koronát váltotta fel.
41
Lásd bővebben: Boros Ferenc: Szomszédunk, Szlovákia, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2000, 93-101 oldal 42 http://www.nato.int/invitees2004/slovakia/chronology.htm
39
3. Magyar-szlovák politikai kapcsolatok a 2000-es években, Magyarország szlovák politikája, Szlovákia magyar politikája 3.1 1998-2002 A magyar-szlovák politikai kapcsolatok az elmúlt évtizedben felemásan alakultak. 1998-ban Magyarországon és Szlovákiában is kormányváltás volt. Magyarországon jobboldali kormány került hatalomra, amely a külpolitikai hármas prioritás közül előtérbe helyezte a határon túli magyar kisebbségek iránti elkötelezettséget. Szlovákiában pedig egy demokratikus kormány jött létre, akik elsődleges céljuknak az európai uniós csatlakozás, illetve a NATO tagság megszerzését tekintették. A szlovák kormánykoalícióba helyet kapott a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is, ami oldotta a két ország közötti feszültséget. A szlovák fél a korábbi nacionalista (Mečiar-kormány) hangvételű politikáról egy enyhébb, demokratikusabb, mindenki számára megfelelőbb politikára váltott. Az 1990-es évtized végére rendeződni látszottak a feszült magyar-szlovák politikai kapcsolatok. Északi szomszédunk kormánya ezen kívül módosított a Mečiar-kormány közigazgatási intézkedésein, amelyek hátrányosan sújtották a magyarlakta vidékeket. Ezen intézkedések a nyugat követelményeinek is megfeleltek. Szlovákiában
az
első
Dzurinda-kormánynak
nem
volt
egységes
magyarságpolitikája, hiszen a kormánytényezők közül csak az MKP rendelkezett ilyenfajta politikai nézetekkel. A kormányprogramban a kisebbségi kérdés ugyan említésre került, és pozitív változásokat vetített előre a kisebbség jogainak jövőbeli alakulásával kapcsolatban, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt a magyar párt a választási programjában ígérte. A kormánypártok között számos alkalommal konfliktus alakult ki kisebbségi kérdések miatt. Egyik ilyen vita a Demokratikus Baloldal Pártja43 és a Magyar Koalíció Pártja között éleződött ki, mivel a szlovák párt megkapta a földművelési tárca vezetését, amelyet korábban a magyaroknak ígértek oda olyan megokolással, hogy a mezőgazdasági termelés jelentős hányadát a magyarok által lakott dél-szlovákiai országrész adja, illetve az ún. nevesítetlen földek ügyének rendezése miatt. Ekkor a többi kormánypárt az MKP mellett foglalt állást és az Állami Földalap igazgatósági tanács élére magyar nemzetiségű személy kinevezésére került sor. Az 1999. évi költségvetés tárgyalása során ismét konfrontálódott az MKP, mivel a 43
Ekkor az alelnöke Robert Fico volt, de 1999-ben kivált a pártból és Smer-Szociáldemokrácia néven új pártot alapított.
40
kisebbségi kultúrára szánt összeget kevésnek találta a párt. A magyar pártra kedvezőtlen fényt vetett a tárgyalások bojkottja, mivel a kormányt alkotó pártok és az MKP együttműködésében egy töréspont keletkezett, amelyet a sajtó felerősítve kommunikált és ez negatívan hatott a magyar kisebbség helyzetére is. A probléma végül megoldódott, de az MKP-t azzal vádolták, hogy az ország érdekei fölé helyezi a magyar etnikum érdekeit. Összességében elmondható, hogy a Dzurinda-kormány politikája nem volt konfrontatív jellegű a kisebbséggel szemben, és a belpolitikai vitás kérdések nem voltak befolyással a két ország bilaterális kapcsolatára.44 A magyar külpolitika is módosult a korábbi évekhez képest. Ugyanis Magyarország csatlakozási folyamata az euro-atlanti térséghez révbe ért, a NATO csatlakozások lezárultak 1998-ra, míg az uniós csatlakozási tárgyalások jó ütemben zajlottak. A magyar kormány ekkor azt tűzte ki céljául, hogy a Kárpát-medencében élő magyarok helyzetén javítson. A sikeres kétoldalú együttműködés bizonyítéka, az 1999ben felállított 11 vegyes bizottság, amelyek a magyar-szlovák alapszerződés tartalmára támaszkodva jöttek létre. Ezen kormányciklus alatt a két ország kölcsönös megállapodása alapján bővítették egymás országaiban a diplomáciai jelenlétet, így 2000. augusztus 18-án magyar főkonzulátus nyílt Kassán; illetve a szlovák fél 2001. szeptember 1-jén főkonzulátust nyitott Békéscsabán, ahol a legnagyobb arányú szlovák nemzetiségű kisebbség él hazánkban. Látványos sikernek mondható a bilaterális kapcsolatokban az Esztergomot Párkánnyal összekötő Mária Valéria híd újjáépítése 2000-2001 között. Ezen kívül további infrastrukturális fejlődés a Budapest-Pozsony közötti autópálya kiépítése és új határátkelő helyek megnyitása.45 Az 1998-2002-es időszak egyedüli feszültségforrása a magyar országgyűlés által elfogadott státusztörvény volt, amely a következő lehetőségeket nyújtotta a magyar nemzetiségű lakosoknak. ”A magyarigazolvány birtokában a munkavállalás, az oktatás, a kultúra, az utazás, a tudományos tevékenységek, valamint a szociális és egészségügyi ellátás területén lehet a kedvezményeket igénybe venni. A szomszédos országok közoktatási intézményeiben magyarul tanuló vagy bármely felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonyban álló és a státustörvény hatálya alá eső személy jogosult a
44
Lásd bővebben: Boros Ferenc: A Dzurinda-kormány nemzetiségi politikájáról, http://epa.oszk.hu/00000/00033/00009/boros.htm 45 Magyarország Külügyminisztériuma: http://www.kum.hu/kum/hu/bal
41
magyar állampolgárokat megillető diákigazolványra”.46
A státusztörvény tehát a
külföldiek számára magyar igazolvány kiállításának a lehetőségét teremtette meg. Ez a külpolitikai lépés ismét feszültséget szült Magyarország és a szomszédos országok között, a Szlovákiában regnáló kormány is kifejezte nem tetszését ezzel a lépéssel szemben, és belpolitikájába való beavatkozásnak tekintette. Sérelmüket nemzetközi fórumokon is hangoztatták, amelynek az lett a következménye, hogy Magyarországot Brüsszelből és Strasbourgból is bírálták. 3.2 2002-2006 2002-ben választások voltak Magyarországon és Szlovákiában is. Hazánkban kormányváltás volt, az Orbán-kormányt Medgyessy Péter miniszterelnök vezérletével egy baloldali kormány váltotta fel. Szlovákiában a korábbi kormány maradt hatalmon, tehát ismételten az MKP47 koalíciós partner lett. A két fél viszonyát kezdetekben beárnyékolta a státusztörvény körüli vita, és tovább élezte, hogy az új magyar kormány kifejezte azon szándékát, hogy ezt a törvényt ő maga is felvállalja. Végül 2003. december 12-én a két állam külügyminisztere aláírta azt a kompromisszumos megállapodást, amelynek köszönhetően, 2004. február 13-ától életbe lépett az országokban élő magyar, illetve szlovák kisebbségek kölcsönös kulturális és oktatási támogatását lehetővé tevő mechanizmus Kedvezmény-törvény néven. Ez a konvenció a nemzetközi szervezetek által javasolt módosításokat is tartalmazta. Ezen kívül a szlovák parlamentben még 2003 elején egy gesztus értékű beszédet mondott Pavol Hrušovský, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, amelyben a magyar-szlovák történelmi múlt közös értékeire hívta fel a figyelmet. A szlovák sajtóban nagy nyilvánosságot kapott ez a felszólalás, de Magyarországon nem kapott kellő figyelmet.48 Ebben az évben tovább fejlődtek a kapcsolatok, ezt az is bizonyítja, hogy megalakult a visegrádi országok eurorégióit tömörítő tanács, amelyhez 7 magyarszlovák eurorégió is tartozik.49 Szintén 2003-ban létrejött 12. vegyes bizottság a két ország kapcsolatainak javítása érdekében. A 2002-2006-os kormányzati ciklusban 46
Népszabdság-online http://www.hhrf.org/netpansip/ungparty/docu/vegyes/status_nepsz.htm Az MKP a szavazatok 11,16%-át kapta meg, tehát nemcsak a kisebbségi magyarok szavaztak a pártra. 48 Lásd bővebben: Boros Ferenc: Van-e esély a magyar-szlovák kiegyezésre és megbékélésre? http://epa.oszk.hu/00000/00033/00017/pdf/00017.pdf 145-158.oldal 49 Magyar-szlovák eurorégiók: Vág-Duna-Ipoly Eurorégió, Ipoly Eurorégió, Nógrádi Eurorégió, KassaMiskolc Eurorégió, Hármas Duanvidék Eurorégió, Rima-Sajó Eurorégió, Zemplén Eurorégió 47
42
sikerült elérnie a magyar pártnak, hogy Szlovákiában magyar egyetem kezdhesse meg működését. A szlovák parlament elfogadta a rév-komáromi magyar tanítási nyelvű állami Selye János Egyetemről szóló törvényt, amelynek értelmében 2004 őszén a felsőoktatási intézmény megnyitotta kapuit. Még az uniós csatlakozás előtt sikerült az országoknak, hosszas szakértői tárgyalások után, 2004 áprilisában megállapodni a Tokaj eredet megjelölés és a tokaji bor szlovákiai előállítása körüli vitában. De ez a megállapodás nem volt hosszú életű, hiszen a 2006-2007-es évben ismételten kiújult a konfliktus. 2004-ben még egy fontos belpolitikai esemény történt Szlovákiában, köztársasági elnöknek Ivan Gašparovič választják meg, akinek az elkövetkező években maghatározó szerepe lesz a magyar-szlovák politikai kapcsolatok alakulásában. 2004ben a két ország együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás után a szlovák belpolitikában kisebb változás állt be, mivel már a kormányon nem volt integrációs csatlakozási nyomás, nem tartották olyan fontosnak a nemzetiségi kérdést, és nem részesítették előnyben az MKP kisebbségek jogaira vonatkozó javaslatait. Röviddel az európai integrációhoz való csatlakozásunk után, ismételten romlás következett
be
az
országok
kapcsolatában.
2004.
december
5-én
ugyanis
Magyarországon népszavazást tartottak a magukat magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotásáról. A népszavazás eredménytelen volt az alacsony részvétel miatt, de az államok viszonyát újból visszavetette, és a Szlovákiában élő magyar kisebbsége és az anyaország viszonya is romlott, egyrészt az eredménytelen szavazás miatt, másrészt azért „mert milyen jogon szavaz egy magyar állampolgár az ő sorsukról?” Közeledve a 2006-os választásokhoz kormánykoalícióban részt vevő pártok viszonya egyre élesedett, a lakosság elégedetlensége pedig egyre nőtt a kormány megszorító gazdasági intézkedései miatt. Végül 2006 januárjában szétesett a koalíció, mivel a Kereszténydemokrata Mozgalom kilépett a koalíciós szerződésből és a kisebbségben maradt kormány nem tudott eleget tenni az ország irányításához szükséges igényeknek. Ezen okból kifolyólag előrehozott választásokat kellett tartani 2006 tavaszán. Összességében elmondható: a 2002-2006-os kormányciklus alatt a két ország kapcsolata javulást mutatott. Természetesen még sok volt a megoldatlan, vitás 43
kérdés a két államok között, de közeledés volt felfedezhető a politikai magatartásban. A magyar-szlovák politikai kapcsolatok fejlődését mutatta az is, hogy több magyar vonatkozású emlékmű felújítására is sor került Szlovákiában, mint például a pozsonyi és rimaszombati Petőfi-szoboré, vagy a rozsnyói Kossuthszoboré. 3.3 2006-2009 2006-ban
Magyarországon
és
Szlovákiában
is
választásokat
tartottak.
Hazánkban a rendszerváltás óta először tudta ugyanazon politikai párt elnyerni a szavazó állampolgárok bizalmát. Tehát ismét MSZP-SZDSZ kormány alakult Gyurcsány Ferenc vezetésével. Ezzel szemben Szlovákiában a papírforma érvényesült, mivel a szociáldemokrata párt nyerte a választásokat Robert Fico vezényletével, és a korábbi hatalmon lévő pártok vereséget szenvedtek. A szlovák kormánykoalícióba olyan pártok kerültek be, mint Vladimir Mečiar nevével fémjelzett NéppártDemokratikus Szlovákiáért Mozgalom, valamint a Szlovák Nemzeti Párt, Ján Slota vezetésével. Tehát az új szlovák kormányról elmondható, hogy erősen nacionalista ideológiát képvisel, mindhárom kormánytényező szemszögéből, valamint mindhárom párt ún. egyszemélyes politikát folytat. Ez azt jelenti, hogy a három pártelnök szava a döntő a politikák alakulásában - főleg a miniszterelnök, Fico akarata érvényesül - amely nagy befolyással van a magyar-szlovák viszonyra. A 2006-os választások után a Szlovák Nemzeti Párt térnyerésével a szélsőséges, nacionalista csoportok is előtérbe kerültek, ami hátrányosan érinti a magyar kisebbséget. A két ország kapcsolatát a kezdetektől fogva beárnyékolta az a tény, hogy a kormánypártok már a választások során többször előhozakodtak az ún. „magyar kártyával”. Ez azt jelenti, hogy Magyarországot nemzetbiztonsági aspektusból kockázati tényezőként nevezték meg, mivel a pártok szerint Magyarország veszélyt jelent Szlovákia területi és nemzeti identitására. Az első komoly probléma a két ország között a nyitrai diáklány, Malina Hedvig bántalmazása volt. Ez az eset főleg a szlovák belpolitika helyzetét jellemzi, hiszen a lányt az állampolgári jogainak gyakorlásától fosztották meg, mert ügyét nem vizsgálták ki megfelelően, sőt jelenleg ellene folyik hamis tanúvallomás miatt büntetőeljárás. Magyarországon ez az ügy nagy médianyilvánosságot kapott, amely negatívan befolyásolta az emberek véleményét az ügyben. A magyar fél azt várja, hogyha bebizonyosodik, hogy a lányt etnikai 44
hovatartozása miatt bántalmazták, akkor az elkövetők jogos büntetést fognak kapni. Ám erre a végeredményre még sokat kell várni, hiszen az ügyet rögtön átpolitizálták, a miniszterelnök és a belügyminiszter is beavatkozott a vizsgálatok lefolytatásába. Ez az eset azt jelzi, hogy Szlovákiában ismételten jelen van a demokrácia-deficites kormányzati magatartás. A politikai elit tagjainak, főleg Ján Slota koalíciós partner, illetve Robert Fico miniszterelnök kommunikációjában megjelentek a kisebbség- és magyarellenes megnyilvánulások, amelyek a szlovák jogrendbe ütköztek, ám ezek a kijelentések semmilyen következményt nem vontak maguk után. A magyar nemzet, a magyar történelmi személyiségek, magyar politikusok irányába történtek
ezen sértő
megjegyzések, amelyek a Szlovákia lakosaiban azt az illúziót keltik, hogy ők mindent megtehetnek, és erősíti a magyarok és a kisebbség iránti ellenszenvüket. A szlovák külügyminisztérium 2007-es értékelésében a következő áll a két állam kapcsolatára vonatkozóan: A szlovák fél leszögezi, hogy Magyarország és Szlovákia között néhány félreértés és konfliktus volt tapasztalható a politikai szintéren az elmúlt évben, más területen azonban javulás volt kimutatható. Problémás kérdésként említik a Benes-dekrétiumokhoz való magyar viszonyulást, a Malina Hedvig ügyének túlpolitizálását és a média túlkapásait, a kisebbségi jogok megsértésének szintén helytelen magyar kommunikációja, illetve nemzetközi szintérre vitele.50 A dokumentum említést tesz a 2007. június 18-ai szlovák-magyar pozsonyi miniszterelnöki találkozóról, és annak szlovák diplomáciai fontosságát hangsúlyozza. Ez a kétoldalú miniszterelnöki találkozó azért is nagy fontosságú, mert a két ország viszonylatában utoljára 2002-ben volt ilyen. Ezen a bilaterális diplomáciai eseményen a felek elfogadtak egy 14 pontból álló nyilatkozatot, amelynek „Közös múlt – közös jövő – a közös projektek fényében” az elnevezése.51 Az egyezmény értelmében két Ipoly-híd épülhet újjá, és elkezdődhet a Kassa-Miskolc gyorsforgalmi út beruházása. A magyar miniszterelnök a tárgyaláson a
50
Lásd bővebben: Szlovákia Külügyminisztériuma : http://www.mzv.sk/servlet/content?MT=/App/WCM/main.nsf/vw_byID/ID_98823A123D718905C12570 5A00318778_EN&TG=BlankMaster&URL=/App/WCM/main.nsf/vw_byID/ID_115494C80F019440C1 257457004053F8_EN&OpenDocument=Y&LANG=EN&HM=400-XXX 51 A 14 pont: http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/0D8EC67E-459A-42DF-B875AA8F7E61A6D1/0/magyar_kulugyi_evkonyv_2007.pdf 261-262 oldal
45
Malina Hedvig ügyét is felvetette, de semmilyen érdemi javaslat nem hangzott el az ügyben.52 A 2008-as évben újabb problémák kerültek előtérbe. Ilyen például a Tokaj márkanév használata. Ugyanis a tokaji borvidék a magyar-szlovák határ mentén terül el, és mindkét országba átnyúlik. Ezáltal mindkét ország jogosult a név használatára, de a szabályozások körüli viták miatt nem alakult ki egységes nézőpont a két állam között. Uniós egyezség értelmében ilyen esetekben annak az országnak a szabályozásai érvényesek, ahol a borvidék területének nagyobb része található. Ez jelen esetben a magyarországi normák érvényességét tartaná elfogadhatónak. De valójában még mindig nem született meg az államok közötti közös szabályozási norma. A szlovák borászok a szlovák rendszer előírásait tartják érvényesnek, a magyarok a magyarét, és ez a megbontja az egységet a Tokaj márkával ellátott termékek körében, és a gazdák között vádaskodásokat, vitákat szítanak. Szlovákia egyébként lezártnak tekinti az ügyet, és a saját normáit alkalmazza az általa egyoldalúan kiterjesztett borvidéken.53 A 2008-ban elfogadott új szlovák oktatási törvény is tovább rontotta a kapcsolatokat Magyarország és Szlovákia között. Ez a nemzetiségi iskolákban történő oktatás hátrányba kerülését jelenti, mivel ezekben az iskolákban csökkenteni kell a magyar órák számát és a szlovákot pedig növelni. Ez a magyar nyelvű oktatást veszélyezteti, illetve a magyarok azon jogát, hogy anyanyelven tanulhassanak. A szlovák kormányból többen felvetették már a kétnyelvűség bevezetését, sőt ezt a lépést Ivan Gašparovič köztársasági elnök is támogatja.
Súlyosbítja a magyar iskolák
helyzetét az is, hogy 2008-ban alig kaptak uniós támogatást. Ez részben annak a következménye is, hogy az oktatási tárca élén a Szlovák Nemzeti Párt tagja áll. Vitapontként említhető szlovák részről az, hogy a Magyar Koalíció Párt tagjai részt vettek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumán Budapesten, amelyet a magyar Országgyűlés állandó intézményeként ismert el. A szlovák fél nemzetközi szintérre vitte a problémát, mivel be szeretné bizonyítani, hogy a magyar-magyar politika veszélyt jelent Pozsony számára. 2008. novemberi miniszterelnök találkozón többek között erről is szó esett a dunaszerdahelyi konfliktus mellett.
52 53
Lásd bővebben: http://hvg.hu/vilag/20070619_gyurcsany_fico.aspx Lásd bővebben: Borászportálok, http://www.villanyiborasz.hu/index.php?p=cikk&id=1757
46
A Szlovák Külügyminisztérium 2008-as külpolitikai elemzése szerint 2008 második felétől válik a két ország viszonya feszültté. Ján Slota több alkalommal is gúnyos megjegyzést tett a magyar külügyminiszterre, illetve a magyar jelképekre. Ezen kívül ősszel, november 1-jén volt Dunaszerdahelyen egy futballmérkőzés, amelyen jelentős számú magyar szurkolótábor vett részt. A játék közben a szlovák rendőrség megrohamozta az egyik magyar szektort, ahol a szurkolókat bántalmazták. Az ügyben azóta sincs kielégítő magyarázat, hiszen a szlovák fél nem mutatott be semmilyen bizonyítékot, illetve felvételt, amely igazolta volna a nagyarányú rendőri fellépés jogosságát.54 Az is lehetséges, hogy etnikai okok miatt történt ez az incidens. A novemberi miniszterelnök találkozó a korábbi „Közös múlt, közös jövő - a közös projektek fényében” megállapodás megerősítésével zárult, valamint a magyar fél ismételten kijelentette, hogy tiszteletben tartja és elfogadja a jelenlegi határokat és nem támaszt irredenta törekvések Szlovákiával szemben. Az utóbbira azért volt szükség, mert a szlovák miniszterelnök aggodalmát fejezte ki a Magyarországon egyre erősödő nacionalista, revizionista, szélsőséges csoportok előretörése miatt.55 2008 decemberében a világgazdasági válság hatására kicsit enyhült a feszültség a két ország között, de ez nem tartott sokáig, hiszen 2009 elején újabb problémás ügyek láttak napvilágot. Először is a Pátria Rádió sugárzási sávjának a korábban elfogadott törvény miatti megszüntetése ellehetetlenítette a Dél-Szlovákiában élő magyar kisebbség számára, hogy magyar nyelvű rádióadót hallgassanak. Számos petíció és tiltakozás után a helyzet javult áprilisra-májusra, és június végétől ismét lehet középhullámon hallgatni a rádiót, tehát mindenkihez eljut az adás mondanivalója.56 2009 márciusában, majd április 5.-én tartották Szlovákiában a közvetlen köztársasági elnökválasztást. A két legesélyesebb jelölt Ivan Gašparovič addigi köztársasági elnök, valamint Iveta Radičova, a Dzurinda-kormány szociális minisztere volt. A választás során, főleg az első forduló után előtérbe kerültek a kisebbségek, Ivan Gašparovič és a nyíltan mögötte álló kormánypártok kijátszották a magyar kártyát is. Gašparovič kampányszlogenjében - „Nemzetien gondolkodom, szociálisan érzek” - is 54
A szlovák rendőrség közleménye szerint „a futballmérkőzésen - a felvételeken nem látható helyen és módon - a szurkolók úgy viselkedtek, ami indokolttá tette ezt a fajta "nagyon határozott" rendőri fellépést” - http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_783?lang=hu 55 http://www.kum.hu/kum/hu/bal/Aktualis/latogatasok_es_esemenyek/081115_Gyurcsany_Fico.htm 56 http://kitekinto.hu/karpatmedence/2009/04/17/junius_vegetol_ismet_foghato_kozephullamon_a_patria_radio
47
kitűnik a Smer szociáldemokrata
értékei, illetve a Szlovák Nemzeti Párt
nacionalizmusa. A választások során sikerült megosztani a lakosságot, méghozzá etnikai alapon, és a kormánypártok Gašparovičcsal egyetemben hangsúlyozták a kissebségekkel szembeni fenntartásaikat, sőt Robert Fico egyenesen nemzetbiztonsági kérdést generált a miniszterelnök választásból. Ugyanis a magyar kisebbség autonómia törekvéseivel riogatta a szavazótáborukat. Ivan Gašparovičcsal szemben Iveta Radičova visszahúzódóbb, csendesebb kampányt folytatott. Mögé a jelenlegi ellenzék sorakozott fel, valamint a nyomtatott sajtó is támogatta. A sajtó ezen lépését a kormányzati erők nehezen viselték és élesen bírálták, olykor fenyegették az érintetteket. Radičova szlogenje - „Képesek vagyunk rá” - kevésnek bizonyult a magyar kártyával szemben, de bizakodó jelnek lehet tekinteni, hogy „csak” 11%-kal ért el rosszabb eredményt riválisánál.57 Tavasszal a szlovák parlament elfogadta az államnyelvtörvény módosításának tervezetét, majd nyáron a második olvasatot is. E törvényben a szlovák nyelvet előtérbe helyezik, míg a kisebbségi nyelveket, ezen belül is a magyar nyelvet, hátrányos megkülönbözetés éri.58 A törvény rendelkezése szerint büntetés szabható ki azokra, akik nem helyesen alkalmazzák az államnyelvtörvényt, de a nyelvhasználat és a büntetések pontos jogi feltételei nem tisztázottak, amely a magyar ajkú lakosokban félelmet kelthet, illetve hátrányos lehet számukra, ha nem beszélik az államnyelvet. A törvény megsemmisítése érdekében a magyar kormány nemzetközi szervetekhez fordult, amelynek az lett az eredménye, hogy az EBESZ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó főbiztosa, Knut Volleabak meghallgatta mindkét felet és javaslatokat tett a törvény módosítására. Eleinte a szlovák kormány úgy kommunikálta a főbiztos szavait, hogy a törvény jó és nem sérti senkinek sem az érdekeit, és hogy nem javasolt a főbiztos semmilyen
módosítást
rajta.
Végül
kiderült,
hogy
mégis
kell
javítani
a
törvénytervezeten, egyes helyeken konkretizálni és definiálni kell, hogy mit is értenek a jogalkotók a fogalmak alatt. Tisztázni kell a kulturális tárca jogkörét is, hiszen ő az egyedüli felel a törvény betartásáért. Ami viszont aggodalomra adhat okot, hogy a szlovák Kulturális Minisztérium élén a Szlovák Nemzeti Párt embere áll, akik nem titkolják kisebbség-, és főleg a magyarellenességüket. 57
Lásd bővebben: Hamberger Judit: Az elnökválasztás (is) a szlovák társadalom tükre
http://www.kulugyiintezet.hu/MKI-tanulmanyok/T-2009-10-Hamberger_Judit-szlovak.pdf 58
A cseh nyelv használatát nem büntetik, mert azt a szlovákok megértik
48
A két ország viszonyának kiéleződése 2009 augusztusában érte el a csúcspontját, amikor politikai válsághelyzet alakult ki az államok között. Ekkor vált ugyanis az államnyelvtörvény miatt felfokozottá a kapcsolat, majd a magyar köztársasági elnökkel szembeni diplomáciai incidens mérgesítette tovább a két ország relációját. Sólyom Lászlót ugyanis kitiltották Szlovákiából, mivel augusztus 21-én szeretett volna részt venni egy szoboravatáson, A konfliktus oka az volt, hogy a látogatás időpontja egybeesett azzal a dátummal, amikor 1968-ban a Varsói Szerződés csapatai, köztük Magyarországé
is
megszállták
Csehszlovákiát.
A
szlovák
fél
az
előzetes
információcserék alkalmával nem fejezte ki aggodalmát a magyar köztársasági elnök látogatásával kapcsolatban, ennek ellenére 2009. augusztus 21-én nem kívánatosnak minősítették Sólyom László látogatását Szlovákiában. Az államok kapcsolata ekkora már annyira súlyossá vált, hogy elkerülhetetlen volt egy magas szintű bilaterális találkozó, ahol a felek rendezni tudják viszonyukat. Az Európai Unió is érdeklődve figyelte a keleti régiójában zajló eseményeket, mivel ilyen jellegű diplomáciai incidensre még a tagállamok között nem volt precedens. Ezen kívül az unió elvárta a két államtól, hogy bilaterális keretek között normalizálják a kapcsolatokat, mert ez nem megengedhető az integráción belül. Végül 2009. szeptember 10-én Szécsényben találkozott a két kormányfő. A megbeszélést egy 11 pontos megállapodással zárták le, amelyben mindkét fél sajnálatát fejezte ki Sólyom László szlovákiai látogatásának körülményei miatt, illetve kijelöltek egy nyomvonalat, amelyen haladnia kell a két ország kapcsolatának annak érdekében, hogy ne romoljon tovább a viszony közöttük. Ezen kívül belefoglalták a megállapodásba a szlovák államnyelvtörvény problémáinak kezelését, mivel Robert Fico úgy nyilatkozott a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, hogy annak érvénybe léptetéséhez figyelembe veszik az EBESZ főtitkárának a javaslatait. A nyilatkozatban kijelöltek egy olyan nyomvonalat, amelyen a kapcsolatoknak haladnia kell, és ezt a tárcák közötti egyeztetés után közös projektek kidolgozásával alapoznák meg.59 Összességében elmondható, hogy az elmúlt 9 év során a magyar-szlovák politikai kapcsolatokban romlás mutatkozott. 2006-ig a bilaterális kapcsolatok egyre jobb minőségűnek tekinthetők kisebb-nagyobb megszakításokkal, de 2006 után intenzív romlás figyelhető meg bennük. Ez túlnyomórészt annak a következménye, hogy 59
Szécsényi nyilatkozat: http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_2325?lang=hu
49
Szlovákiában egy szélsőséges, nacionalista párt kormánytényezővé vált, illetve, hogy a szlovák miniszterelnök és köztársasági elnök maga sem riad vissza a kisebbségek bírálásától, háttérbe szorításától. A magyar fél alapvetően a konfliktusok, a vitás kérdések, a feszült viszony megszüntetésére törekszik. Természetesen a magyar kisebbség érdekeit szem előtt tartva, nemzetközi fórumokon kiáll mellettük és számukra előnyös szabályok, törvények meghozatalát sürgeti. Magyarország tárgyalóképességét, illetve hitelességét egyedül az a tény árnyékolja be, hogy a politikai elit néhány tagja élesen bírálja a kormány Szlovákiával szemben folytatott politikáját, illetve beszédeikben az autonómia szót tudatosan félreérhetően használják, amely a szlovák fél nemtetszését kelti, és alapot ad a másik félnek arra, hogy veszélyforrásként kezelje hazánkat. A kapcsolatok romlásának további oka az, hogy Magyarországon is előtérbe kerültek a szélsőséges nézetek. A magyar jobb oldali pártok nem törekszenek arra, hogy a két ország közötti politikai kapcsolat jól működjön. Szélsőséges megnyilvánulások voltak például a dunaszerdahelyi incidens után Szlovákia budapesti nagykövetségénél, ahol szlovák zászlót égettek a radikális nézeteket valló személyek.60 Ezen kívül a határmenti településeken gárdisták toborzást tartottak az ideológiájukkal szimpatizáló lakosok körében, amit a szlovák fél szintén sérelmezett.
60
http://index.hu/belfold/dnsz4628/?rnd=535
50
4 .Magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok a 2000-es években Magyarország és Szlovákia között szoros gazdasági, kereskedelmi kapcsolat alakult ki, amely a közös történelem, az azonos földrajzi elhelyezkedés, az államszocialista iparosítás sajátosságai révén jött létre. Azonban magyar-szlovák kétoldalú gazdasági kapcsolatokról csak 1993-tól beszélhetünk, hiszen korábban Szlovákia, mint önálló állam,61csak egy nagyon rövid ideig létezett. Gazdasági kapcsolataikat meghatározta a Közép-Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény (CEFTA) létrehozása, a Visegrádi Együttműködés felélesztése, majd az európai uniós tagság. A fent említett tények következtében a gazdasági reláció nem követte a politikai kapcsolatok alakulását. Az országoknak érdekükben állt az uniós csatlakozás, ezért a CEFTA keretei között hozott rendelkezéseket betartották, fokozatosan leépítették országaik között a vámokat, illetékeket. A CEFTA egészen 2004-ig határozta meg az országok közötti kereskedelem főbb szabályait, mivel 2004. május 1-jén Magyarország és Szlovákia is csatlakozott az Európai Unióhoz, tagjai lettek az egységes belső piacnak.
Magyar-szlovák export-import volumen alakulása 1998-2008 6000,0 millió USD
5000,0 4000,0
Magyar export Szlovákiába
3000,0 2000,0
Magyar import Szlovákiából
1000,0 2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
1999
1998
0,0
1. ábra Magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok alakulása 1998-2008 között Forrás: ENSZ, http://comtrade.un.org
61
1939-1945 közötti időszakban, Hitler csatlós országaként, Szlovákia önálló államalakulat volt
51
Magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása magyar szemszögből (Millió USD) 4. táblázat Magyar export Magyar import
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
326,0
279,0
288,5 411,5 496,8 846,9 1071,0 1765,5 2886,5 3983,3 5105,0
421,7
474,7
574,9 602,6 679,7 929,4 1204,9 1490,5 2120,8 2885,9 3838,5
Forrás: ENSZ, http://comtrade.un.org Az 1998-1999-ben a két ország gazdasági kapcsolatában ugyan kisebb csökkenés volt megfigyelhető, mivel a szlovák export hazánkba 1998-ban stagnált, a magyar export pedig 1999-ben 15%-kal esett vissza a korábbi évhez képest. Ez a visszaesés a magyar illetve a szlovák kormányváltás következménye volt. Szlovákiában ugyanis az új kormány kiigazító gazdasági intézkedéseket vezetett be, amelynek hatására az ország exportja, illetve később importja jelentősen csökkent. A teljes export és import volumen alakulásával megegyezően a magyar-szlovák agrárkiviteli és behozatali mutatók is hasonló tendenciát mutattak. A magyar agrárexport 1996-ig dinamikusan növekedett, majd 1997-1998-as évben kisebb, a 2000-es évben pedig egy nagyobb mértékű visszaesés látható a kereskedelmi adatokban.62 Szlovákia volt hazánk 5. legnagyobb exportpartnere a 2000-es évek elején. A magyar agrárexport fő termékei a konzervek, az italok, a cukor, a takarmánykukorica, a cukorrépa, a napraforgó, zöldség- és gyümölcs készítmények, a hús és egyéb hústermékek. 2006-ig a két ország kereskedelmi kapcsolatai az agrárszektorban Szlovákia külkereskedelmi mérlegaktívumát eredményezték, ám 2006-tól Magyarország több agrár terméket exportál, mint importál, tehát a magyar külkereskedelmi mérleg aktívvá vált a szlovákkal szemben. A 2000-es évek folyamán a kereskedelmi szerkezet összetételében is átalakulás következett be. 2003-ban a két ország kereskedelmének legnagyobb részét a feldolgozott termékek adták, szlovák aktívummal. Azonban a külföldi tőke megjelenésével Szlovákia ipara specifikálódni kezdett, méghozzá az autógyártás irányában. Ez módosított a két szomszédos állam kereskedelmi szerkezetén, ahol túlsúlyba került a gépek és szállítóeszközök kereskedelme. 62
Orosz Eszter: Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA- országokkal napjainkig (2003), http://elib.kkf.hu/edip/D_9696.pdf
52
2008
4.1. Gazdasági kapcsolatok 2004 után Az uniós csatlakozás új dimenzióba helyezte a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatokat. 2005-ben először lett pozitív a magyar külkereskedelmi mérleg, illetve azóta a gazdasági kapcsolatok a két ország között dinamikusan növekvő tendenciát mutatnak. 2005-ben, illetve 2006-ban a magyar termék kivitel Szlovákiába 63% illetve 64%-kal bővült, majd 2007-ben és 2008-ban átlagosan 33%-kal növekedett. A magyar import is növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években, de ez kisebb mértékű volt, mint az exportbővülés. Az elmúlt 4 évben a Szlovákiából behozott termékek értéke 33,5%-kal bővült évente. A gazdasági kapcsolatok bővülésének egyik oka az lehet, hogy Szlovákiában kedvező gazdasági környezetet alakított ki a kormány a különböző intézkedésekkel, amelyek következtében több magyar állampolgár alapított vállalkozást északi szomszédunknál, illetve olcsóbban lehetett megkapni számos terméket Szlovákiában, mint itthon, ezért a határ menti térségből átjártak az emberek vásárolni. Másik oka a nagy kereskedelmi növekedésnek az lehet, hogy a Szlovákiában kiépült autóiparra magyar beszállító hálózat alakult ki, amely szintén növelte a kereskedelem volumenét, mivel a magyar kivitel legnagyobb hányadát (több mint 50%-át) a gépek és szállítóeszközök teszik ki. A magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok a 2006-os évben 50%-os növekedést mutattak a korábbi évhez képest. Ez a nagy mértékű bővülés annak volt köszönhető, hogy az üzleti kapcsolatok rendkívül széles skálán mozogtak: energetikai és közlekedési infrastruktúra-fejlesztés és együttműködés, áru- és szolgáltatás-kereskedelem, kétoldalú tőkekapcsolatok, regionális együttműködés, különös tekintettel a fejlesztési tervek összekapcsolására és közös EU pályázatokra. Az üzleti kapcsolatok egyik specifikuma, hogy meghatározó és egyre növekvő a kis-és közép-vállalatok száma (8000) és részaránya a kapcsolatokban. Magyarország 2006-ban Németország, Csehország, Olaszország és Oroszország után Lengyelországgal azonos volumennel, Szlovákia 5-6. legnagyobb kereskedelmi partnere volt az átlagot messze meghaladó 40 %-os (szlovák import: 57 %, export 26 %) növekedési ütemmel.63 Az exportot tekintve Szlovákia a 8. legjelentősebb partnere
63
Szlovák Statisztikai Hivatal, http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=4
53
Magyarországnak, megelőzve Oroszországot, Csehországot, Spanyolországot és a skandináv országokat. A magyar export növekedését elsősorban a gépipari, azon belül az autóipari, s az utóbbi időben a vegyipar területén elinduló beszállítás-bővülés, a reálbérek folyamatos, átlagon felüli növekedéséből adódó magán és közületi vásárlóerő-emelkedés, a kis-és közepes vállalkozások (kkv) fokozódó aktivitása, s a relációban eddig minimális részarányt
képviselő,
elsősorban
a
nagybefektetésekhez
kapcsolódó
szolgáltatáskereskedelem beindulása indukálja. További pozitívum, hogy ez számunkra rendkívül kedvező áruszerkezet mellett valósult meg. A gépipari termékek exportja több mint duplájára nőtt, 58 %-os részarányt képviselve a teljes exportban, míg a gépipari import hasonlóan magas dinamika mellett 24 %-os részarányt képviselt. A feldolgozott termékek exportja 28 %-kal emelkedett, míg az import csak 16 %-kal. Az élelmiszeripari termékek kivitele ugyan 41 %-kal növekedett, de részaránya így is csak 6 % körül mozog, s még mindig magyar passzívum van e termékcsoportban.64 2007-ben a két ország között a kapcsolat ugyanazon a pályán mozgott, mint amelyen már 2005 óta haladt. A magyar kivitel meghaladta a behozatalt, a kereskedelem legnagyobb hányadát (53%) a gépek és szállítóeszközök adták. A kétoldalú áruforgalom (kivitel +39%, a behozatal + 27%) és ezen belül a magyar export növekedési üteme messze meghaladta a többi országgal folytatott kereskedelem átlagát. 2008-ban változás volt a világgazdasági környezetben, hiszen ősztől a világgazdasági válság a magyar és a szlovák gazdaságba is begyűrűzött. Ennek ellenére 2008-ban Szlovákia 6 milliárd eurós áruforgalom mellett Magyarország 6. legfontosabb kereskedelmi partnere. A kapcsolatok áruszerkezetét tekintve a magas feldolgozottsági fokú termékek köre a legmeghatározóbb a két ország kereskedelmében. 2008-ban azonban figyelemre méltó, hogy az élelmiszeripari termékek kereskedelme 51%-kal növekedett.
64
Központi Statisztikai Hivatal, www.ksh.hu
54
4.2. Magyarország és Szlovákia tőkekapcsolatai A két állam tőkekapcsolata a 1998-as évektől meghatározó, mivel ekkortól kezdődött meg a nagymértékű privatizációs hullám Szlovákiában, amelyben külföldiek is részt vehettek. „A magyar nagyvállalatok beruházásainak meghatározó jelentősége mellett a magyar kis- és középvállalkozások számára a szomszédos Szlovákia 2000 óta az elsődleges befektetési célpontot jelenti (a tőkekihelyezések az esetek döntő többségében áru- és szolgáltatás exporthoz kapcsolódik).”65 A magyar tőkekivitel nagyságrendekkel nagyobb a szlováknál, de a tőkekapcsolatok kétoldalúak.
Működő tőkebefektetések, 2002-2007 (M EUR) 5.táblázat 2002
2003
2004
2005
Szlovák működő tőke befektetések Magyarországra
0,8
34,4
1,7
2,9
2,2
-25,4
Szlovák működő tőke állomány Magyarországon
1,7
1,6
4,9
1,8
14,7
36,5
71,6
392,3
403,8
-39,9
150,2
121,5
558,2 1 643,6 2 076,0
2 536,9
2 795,5
Magyar működő tőke befektetések Szlovákiában Magyar működő tőke állomány Szlovákiában
262,5
2006
2007
Forrás: MNB, www.mnb.hu
A táblázat adataiból is jól látszik, hogy a magyar tőkekivitel a 2003-as évben ugrott meg nagymértékben. Ez az uniós csatlakozás miatti bizalom felélénkülése volt, valamint az, hogy a szlovák kormány az üzleti környezetet javító intézkedéseket hozott. Számos magyar befektető van jelen Pozsonyban és a jelentősebb szlovák városokban. A szlovákiai magyar kisebbség magas aránya (10%) is szerepet játszik abban, hogy hazánkból nagy mennyiségű tőke áramlik északi szomszédunkhoz. 2006-ban 1,112 M USD volt a magyar tőkeállomány értéke Szlovákiában. A befolyt összegeket figyelembe vevő pénzmozgás szerinti kumulált érték alapján Magyarország az 5. helyen áll, 6,0 %-os részaránnyal a legjelentősebb befektetők
65
http://www.tokeexport.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3%3Aa-magyartkekivitel-aktualis-helyzeterl&catid=1%3Alatest-news&lang=hu
55
között. A legnagyobb magyar befektetők: Mol-Slovnaft, Trigránit, Samsung HSamsung SK, Jasplastik-Jasplastik SK, SAD Nové Zámky, OTP Garancia Zivotná, OTP Garancia Poistovná, EGIS Slovakia-EGIS, Interfruct, Continental Tabacco, Limex, OTP Leasing. 2006-tól a kis- és közepes vállalatok érdeklődése megnőtt a térség iránt, amely abban mutatkozott meg, hogy a tőkekihelyezési volumenük megnövekedett. „A kis-és középvállalati tőkekihelyezésnél a szolgáltatási és kereskedelmi szféra mellett egyre jobban előtérbe kerül a feldolgozóipar, építőipar és a turisztika, s új területként jelentkezik az IT, a környezetvédelem- és gazdálkodás, biztonságtechnika, valamint a beszállítói projektek. Az utóbbi időben nagymértékben felerősödött a saját szállításokhoz kapcsolódó értékesítési bázis, hálózat, logisztika központ kialakítása iránti igény, aminek szerepe az árucserében eddig viszonylag alacsony részarányt képviselő szolgáltatáskereskedelem esetében különösen fontos.”66 2007-ben a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a magyar tőkeállomány értéke Szlovákiában 2,8 Mrd eurót ért el, míg a Magyarországra irányuló szlovák tőkekihelyezés értéke 37 M EUR, ahol a folyamatos növekedést negatívan befolyásolt egy jelentős, mintegy 30 M USD értékű tőkekivonás - feltehetően a volt DAM privatizáció rendezése. 4.3. Válság hatása a két ország kereskedelmi kapcsolataira A gazdasági válság hatása érződik a két ország kereskedelmében is. 2009 első félévében a magyar kivitel 17,9%-kal, a behozatal 8,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mértéke mindazonáltal jóval enyhébb, mint amit a teljes külkereskedelmi termékforgalmunkban tapasztalhatunk (export: - 25%, import: - 30%). A magyar kiviteli szerkezetben a 2008 első féléves adatokhoz képest kisebb változás ment végbe. A feldolgozott termékek aránya csökkent 6%-kal, míg a gépek és szállítóeszközök része a kivitelben 10%-kal növekedett, annak ellenére, hogy a szlovák autóipart érzékenyen érintette a válság. A magyar behozatali szerkezetben is hasonló
66
www.nfgm.gov Magyar-szlovák külgazdasági kapcsolatok sajtóanyag
56
tendencia figyelhető meg. A feldolgozott termékek aránya 3%-kal csökkent, míg a gépek és szállítóeszközök kereskedelmi részesedése 5,5%-kal növekedett. Magyar-szlovák behozatali áruszerkezet 2009 első félévében Élelmiszerek, italok, dohány
8%
29%
Nyersanyagok
2% 21%
Energiahordozók
Feldolgozott termékek
40% Gépek és szállítóeszközök
2. ábra Magyar-szlovák behozatali áruszerkezet 2009 első félévében Forrás:KSH, www.ksh.hu Magyar-szlovák kiviteli áruszerkezet 2009 első félévében Élelmiszerek, italok, dohány 9%
3% 3%
Nyersanyagok
Energiahordozók 24%
61%
Feldolgozott termékek
Gépek és szállítóeszközök
3. ábra Magyar-szlovák kiviteli áru szerkezet 2009 első félévében Forrás:KSH, www.ksh.hu 2009 első félévében a forgalom szerkezetét tekintve a legfontosabb exportcikkek közé a televíziók, híradástechnikai alkatrészek, dízel-motorok tartoznak, de jelentős súlyt képviselnek a kivitelben a gépjármű-alkatrészek, a propilén, valamint a kőolaj is. A legfontosabb importcikkek: gépjármű huzalkészletek, elektronikai alkatrészek, síkhengerelt acéltermékek, motorbenzin, gázolaj, elektromos energia. Magyarország és Szlovákia bilaterális kereskedelmi kapcsolatai 1993 óta folyamatosan fejlődnek, mind áruforgalmi, mind tőkeforgalmi tekintetben. A Visegrádi 57
Együttműködés, a CEFTA, az Európai Unió olyan kereteket teremtett meg ennek a kapcsolatnak, hogy az folyamatosan dinamikus fejlődést tudjon mutatni. A két ország állampolgárai kihasználták a másik országában adódó gazdasági lehetőségeket (Szlovákiában jobb vállalatalapítási feltételek, olcsóbb autóvásárlási lehetőség; Magyarországon olcsóbb telekvásárlási lehetőség Rajka térségében, 2009 elején növekedett az árfolyamkülönbség miatti szlovák vásárló turizmus). Ezek a dolgok pusztán gazdasági okokból alakultak így, a politika nem befolyásolta őket. A kereskedelmi kapcsolataink egyre magasabb színvonalon működnek úgy, hogy politikai háttér nem társul ehhez az együttműködéshez. Ezt alátámasztja az is, hogy 2001 után, 2009 februárjában volt ismételten kétoldalú hivatalos gazdaságminiszteri találkozó. Természetesen e két dátum között nem hivatalos keretek között találkoztak a szakági miniszterek, de akkor nem került sor a két ország gazdasági kapcsolatainak részletes áttekintésére. Miközben a magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatok volumene több mint tíz-szeresére nőtt, addig csupán két alkalommal találkoztak az országok gazdasági miniszterei és e két találkozó között is 8 év telt el.
58
5. A két ország gazdasági kapcsolatait alakító politikától független tényezők Magyarország és Szlovákia politikai kapcsolata már a rendszerváltás után feszültséget hordozott magában, amelynek fő oka a Szlovákiában élő nagyszámú magyar kisebbség. A magyar-szlovák politikai kapcsolatokat nagymértékben befolyásolta illetve befolyásolja az a tény, hogy melyik pártok alkotják a kormánykoalíciót, illetve, hogy a vezető politikusoknak milyen a személyiségük. 1993-1998 között Szlovákiában a Vladimir Mečiar által vezetett kormány volt hatalmon, amelyhez koalíciós partnerként a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt csatlakozott. Ebből az is következik, hogy 1993-1998 között a két ország politikai kapcsolatai nem voltak súrlódásmentesek. Számos alkalommal alakult ki vita a két ország között nézetkülönbségek miatt. Hosszú egyezkedések után, végül 1995-ben francia közvetítéssel sikerült aláírni a két ország között az alapszerződést, amelyet Szlovákia csak egy év elteltével ratifikált.67 Fontos elmondani, hogy Vladimir Mečiar nemcsak a magyar kisebbséggel és Magyarországgal szemben tanúsított elutasító magatartást, hanem a Nyugat irányába is, valamint az ellenzékben lévő pártokkal szemben is.68 Regnálása alatt többször alakult ki demokrácia-deficites helyzet a szlovák belpolitikában. A gazdaságpolitikai kapcsolatok ekkoriban a CEFTA keretein belül viszonylag szabályozottan zajlottak, az együttműködés keretein belül számos gazdaságminiszteri találkozóra került sor, ám kétoldalú gazdaságdiplomáciai kapcsolatok ritkán jöttek létre. 1998-ban a Dzurinda-kormány hivatalba lépésével megváltozott a magyarszlovák politikai kapcsolat, amely annak is köszönhető, hogy a kormánykoalícióban magyar párt is helyet kapott, aki képviselhette a szlovákiai magyarok érdekeit. A korábbi fejezetben feltüntetett adatok alapján jól látszik, hogy a gazdasági kapcsolatok is ettől az évtől kezdenek el dinamikusan növekedni. Magyar nagyvállalatok csatlakoztak be a privatizációba, illetve külföldi fiókvállalatokat hoztak létre Szlovákiában.
67 68
Lásd bővebben: Boros Ferenc: Szomszédunk, Szlovákia, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2000, 53.oldal Lásd bővebben: Boros Ferenc: Szomszédunk, Szlovákia, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2000, 79-80 oldal
59
A 2004-es európai uniós csatlakozás is új dimenziókat nyitott meg az országok között. Új tőkeforrások jelentek meg a közös euró régióink előtt, illetve a vámunióba való belépés még inkább fellendítette a gazdasági kapcsolatokat. A schengeni-övezethez való csatlakozás ismételten a két ország közötti forgalom, gazdasági kapcsolatnak segített. 1998-tól ismét erőt kapott a Visegrádi Együttműködés, amely keretein belül szintén tartottak gazdaságminiszteri találkozókat az országok. Mindeközben 2006-ban Szlovákiában a választásokon a Robert Fico vezette Smer szociáldemokrata párt aratott győzelmet és koalícióra lépett a nacionalista Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párttal. Ezek után a magyar és a szlovák politikai kapcsolatok ismételten negatív tendenciát mutatnak. Ennek ellenére a gazdasági kapcsolatok korábban soha nem látott volumenre növekedtek. Miközben a két állam politikai elitje populista, nacionalista megnyilvánulásokat tett egymás irányába, addig a gazdasági kapcsolatok úgy fejlődtek, hogy felső szintről nem koordinálták azt. Ezek
után
megállapítható,
hogy
az
államok
gazdasági
kapcsolatai
felülemelkedhetnek a nagypolitika trendjein, önállóan, a kormányok beavatkozása nélkül alakulhatnak. Az egyik ok, ami miatt megvalósulhat ez a szoros gazdasági kapcsolat az, hogy a két ország egymásra van utalva. Magyarországnak szüksége van egyes termékekre, amelyeket Szlovákiából tud beszerezni a legjobb feltételek mellett, illetve fordítva is érvényes ez a feltételezés. Az egymásra utaltság a földrajzi elhelyezkedésünkből, és történelmünkből is adódik. Jó példaként említhető a kölcsönös függőség kapcsán például a 2009 telén az orosz-ukrán gázvita következményeként kialakult gázválság, amikor kiderült, hogy Szlovákiának nincs elég tartaléka, amelyből biztosítani tudná az ország gázellátását. Magyarország természetesen felajánlotta segítségét, de ebben az esetben a politika győzedelmeskedett, hiszen a szlovák kormány visszautasította a segítséget, pusztán egzisztenciális okok miatt. Ide tartozna közös érdekérvényesítés a nemzetközi, illetve regionális szervezetekben, de sajnos egyelőre a politikai kapcsolatok terén mutatkozó negatív magatartás nem teszi ezt lehetővé. 69 A válság alatt felmerült, hogy a két kormány dolgozzon ki közös javaslatot a németországihoz hasonló 69
Ellentétbe ezzel a megállapítással, a magyar és szlovák gazdák az Unió berkein belül perlik egymást a Tokaj márka használatainak feltételei miatt
60
roncspréium bevezetéséről. Itt ismét a politika győzedelmeskedett, mivel Szlovákia bevezette ezt a prémiumot, míg Magyarországon elvettették.70 Másik ok a különböző gazdaságpolitikai intézkedések. Például, amikor Szlovákiában megkezdődött a nyílt privatizáció, a magyar tőke nagyarányú megjelenése volt regisztrálható északi szomszédunknál. Ilyen példa még a szlovák adóreform következtében kialakult tömeges vállalatalapítási hullám, a gépkocsik Szlovákiában történő vásárlása, vagy az euró bevezetése után a határmenti településekről Magyarországra irányuló „bevásárló turizmus”. Szintén a határhoz közeli településekről sokan járnak át Magyarországra dolgozni. Az országok olyan közel vannak egymáshoz, hogy akarva-akaratlanul is egy belgazdasági intézkedés hatással van a két állam külgazdasági kapcsolataira. Érdekesség, hogy a gazdasági kapcsolatokban nagy szerepet játszanak a kis- és közepes vállalkozások, hiszen a forgalom nagy részét ők bonyolítják le az országok között.71 Harmadik tényező a gazdasági szereplők magatartása. A szlovák és magyar vállalkozókat befolyásolja ugyan, de nem akkora mértékben a nagypolitika, hogy ne a saját érdeküket tartsák szem előtt. Ebből az következik, hogy ha egy magyarnak megéri Szlovákiában vállalkozást alapítani, ott tevékenykedni, akkor azt fogja tenni, függetlenül a politikától. Másik perspektívából megközelítve a kijelentést ugyanilyen konklúzióra jutunk, hiszen a szlovákoknak megéri Rajkánál telket, házat vásárolni, akkor oda fognak költözni, függetlenül a két ország problémáitól. Ez ellentétben áll azokkal a politikai kijelentésekkel, miszerint alapvető konfliktus van a két ország lakossága között.72 Ha ez valóban így lenne, akkor nem működnének a mindennapi gazdasági kapcsolatok és egyéni érdekek. A két nemzet lakosainak nagy százaléka békében tud egymás mellett élni, de a politika és a szélsőségek előretörése, beárnyékolja azt. Negyedik ok az Európai Unión belül létrehozott eurorégiók, amelynek keretein belül a határon átnyúló együttműködésben a különböző tagállamok önkormányzatainak együtt kell pályáznia uniós forrás lehívása végett. A határ menti és regionális 70
Szlovákiában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket ez az akció www.nfgm.gov Háttéranyag a sajtó számára, Magyar- szlovák külgazdasági kapcsolatok 72 Lásd bővebben: Hamberger Judit: Az elnökválasztás (is) a szlovák társadalom tükre http://www.kulugyiintezet.hu/MKI-tanulmanyok/T-2009-10-Hamberger_Judit-szlovak.pdf 71
61
együttműködés területén komoly előrelépés a „helyi önkormányzatok és közigazgatási szervek határon átívelő együttműködését elősegítő magyar-szlovák kormányközi vegyes bizottság” működése. (2008-ban két ülésére is sor került április 22-én Győrött és október 14-én Besztercebányán)73. A vegyes bizottság egyik kiemelt feladata az Ipolyon újjáépíteni tervezett nyolc híddal összefüggő szakmai előkészítő munka koordinálása, a határon átnyúló közutak rendszerének fejlesztése, az elmaradott régiók felzárkóztatási lehetőségeinek vizsgálata. Önkormányzati kezdeményezések keretében a magyarszlovák határ teljes egészét lefedve kilenc eurorégió jött létre. A relációban eddig mintegy 450 regisztrált önkormányzati együttműködés alakult ki. Ez azt is mutatja, hogy a gazdasági érdekek felülírhatják a politikai érdekeket, illetve azt, hogy a politikai kapcsolatok csak a legfelső szinten nem sikeresek, alacsonyabb szinten jól működik a kooperáció a két állam között. Ahhoz azonban, hogy ezek a kapcsolatok önkormányzati szinten ilyen jók legyenek, szükség volt a Dzurinda-kormány decentralizáló intézkedéseire, így 2001-ben az önkormányzatok nagyobb döntési jogkört és önállóságot kaptak, mint korábban.74 Ötödik ok pedig a nagyarányú75szlovákiai magyar kisebbség. A magyar tőke a határ mentén realizálódik, tehát azokon a területeken, ahol a magyar nemzetiségű lakosság aránya magasabb. A családi kapcsolatok felélénkülése is segített a két állam gazdasági kapcsolatainak összefűzésében. Mindebből következik, hogy a két állam között, nagyon szoros bilaterális kereskedelmi kapcsolat van, amely befolyásolására csak a piaci tendenciák képesek. A világgazdasági válság hatása természetesen érződik a kereskedelmi volumen csökkenésén 2009-ben, de a jövőben a kapcsolatok további erősödését lehet várni. A magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok előtt még számos lehetőség áll nyitva, hiszen ha a politikai támogatottságot is megkapja, akkor sokkal nagyobb mértékű beruházásokra, projektekre kerülhet sor az országok között. Államainknak fel kell ismernie ezt a lehetőséget, illetve a közös érdekérvényesítésben rejlő távlatokat, mivel csak így fogják tudni megőrizni a versenyképességüket a keleti régiókkal szemben.
73
Lásd bővebben: Önkormányzati Minisztérium honlapja: www.otm.gov.hu Lásd bővebben: Boros Ferenc: A Dzurinda-kormány nemzetiségi politikájáról, http://epa.oszk.hu/00000/00033/00009/boros.htm 75 A teljes népességhez viszonyítva közel 10%-os arány, 2001-es népszámlálási adatok alapján 74
62
Kitekintés A nem problémamentes magyar-szlovák politikai kapcsolatokat a régió országai nem fogadják idegenkedve. Hiszen Magyarországnak vannak problémái Romániával, Ukrajnával és Szerbiával is az országokban élő magyar kisebbség miatt.76 NyugatEurópában azonban nem értik a magyar-szlovák ellentéteket. Az Európai Unió nem akar beavatkozni a két ország kétoldalú kapcsolatainak rendezésébe, ám az utóbbi időben főleg magyar felszólalások és megkeresések miatt kénytelen az üggyel foglalkozni(Európa Parlamenti képviselőink felszólalása, Sólyom László ügyét szintén az Európai Bizottság elé vitték). Nyugat előtt ott lebeg példaként a német-francia megbékélés, és úgy gondolják, hogy ez egyszer a keleti térségben is létre fog jönni. Azonban ahhoz, hogy a két állam között békés politikai kapcsolatok legyenek, félre kell tenni a múlt sérelmeit mindkét oldalon, és egy teljesen új alapokra helyezett bilaterális politikai kapcsolatokat kialakítani. A két nemzet politikai képviselőinek a nyilvános felszólalásaikban törekedniük kellene arra, hogy javítsák a viszonyt, és ne fokozzák tovább az indulatokat. A feleknek nyíltan meg kell beszélniük a fennálló problémákat, feltárni azok okait, majd orvosolni a hibákat. A Szécsényben tartott miniszterelnöki találkozó eredményeként létrejött 11 pont előrelépés volt az országok kapcsolatában, azonban kérdéses, hogy lesz-e folytatása ennek a megállapodásnak. Ugyanis Magyarországon és Szlovákiában is parlamenti választások lesznek 2010-ben. A választások eredményei és maga a kampány is befolyással fog bírni a kapcsolatokra. Magyarországon a jobbközép politikai ideológiát valló FIDESZ győzelme várható a 2010 tavaszán tartandó választásokon. A párt elnökének és egyben miniszterelnök jelöltjének a 2009 májusában Esztergomban elmondott beszéde például nagy vihart kavart a szomszédos államban, és a szlovák politikusok hevesen reagáltak az előadáson elhangzottakra.77 Várhatóan a választások után az új Orbán-kormánynak nem lesz problémamentes a kapcsolata a szlovák féllel. Ezenkívül 2010-ben az is meg fogja határozni a relációt, hogy Magyarországon milyen mértékben erősödik meg a szélsőséges, nacionalista ideológiát képviselők száma, és ezt az új kormány hogyan tudja kezelni, netán kormánytényezővé válik-e a Jobbik. Ha az utóbb megnevezett párt nagyobb befolyást szerez a mostaninál, az súlyos következményekkel bírna a két ország
76
Szerbiában 2009. november 30-án a parlament elfogadta az új alaptörvényt, amelyben megerősítették a Vajdaság autonómiáját. http://hvg.hu/vilag/20091130_szerbia_vajdasag_torveny_eros.aspx 77 http://index.hu/kulfold/2009/06/03/orban_viktor_a_szlovakok_viagraja
63
viszonyára,
mivel
a
Jobbik
szimpatizánsai
nem
értenek
egyet
a
trianoni
határrendezéssel, és nagy Magyarország visszaállítását vizionálják. Szlovákiában jelenleg is folyik a kampány a 2010-es választások győzelméért. Nagy
valószínűséggel
Robert
Fico
Smer-Szociáldemokrácia
pártja
fog
győzedelmeskedni, de nem szeretné megosztani a hatalmát a mostani kormánykoalíciós partnerrel, a Szlovák Nemzeti Párttal, és annak vezetőjével Ján Slotaval. Ficonak jelenleg is terhére van a koalíciós partner. Annak érdekében, hogy sikerüljön elnyernie a szavazatok meghatározó többségét szélsőséges megnyilvánulásokhoz kell nyúlnia a miniszterelnöknek, hogy a koalíciós partner szavazótáborából szimpatizánsokat szerezzen és ezzel elérje azt, hogy ne kelljen koalícióba lépnie senkivel sem. Ez azt vetíti előre, hogy további konfliktusok fognak kialakulni az államok között, illetve a jelenlegi problémák megoldatlanok maradnak a választásokig, mivel mindkét fél szavazatokat remél tőlük. Magyarország és Szlovákia politikai viszonyát minél hamarabb rendezni kellene. Erre a legjobb előjel a gazdasági válság, amely mindkét államot negatívan érintette, és rámutatott arra, hogy kicsi, nyitott országként, sebezhetőek. Magyarországot súlyosabban érintette a válság, ezért el kellene gondolkodnia az ország vezetésének azon, hogy érdemes lenne Szlovákia példáját figyelembe véve hazánkban is reformokat bevezetni, mégha népszerűtlenek is lesznek az emberek körében. A magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok előtt még számos lehetőség áll nyitva, hiszen ha a politikai támogatást is megkapja, akkor sokkal nagyobb mértékű beruházásokra, projektekre kerülhet sor az országok között. Államainknak fel kell ismernie ezt a lehetőséget, illetve a közös érdekérvényesítésben rejlő távlatokat, mivel csak így fogják tudni megőrizni a versenyképességüket a keleti régiókkal szemben.
64
Irodalomjegyzék •
Dušan Kováč: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001
•
Fecseg a felszín és hallgat a mély, Akadémia Kiadó, Budapest, 2007- Bokros Lajos: Az állam alkati torzulásainak eredete az átmeneti társadalmakban
•
Pozsgay Imre, Polgár Tibor: A rendszerváltás (k)ára, Kossuth Kiadó, Budapest, 2003,
•
Kolláth György, A demokratikus jogállam, Press Publica Kiadó, Budapest, 2005
•
Boros Ferenc: Szomszédunk, Szlovákia, Kalligram Kiadó, Pozsony, 2000,
•
Kondorosi Ferenc: Civil társadalom Magyarországon, Budapest : Politikai és Kulturális Alapítvány,1998
•
Slovakia 2004 A Global Report on the State of Society , Institute for Public Affairs, Pozsony 2005
•
Szarka László (2002): Kisebbségi többpártrendszer és közösségépítés. A szlovákiai magyar politikai pártok működése 1989-1998 között, http://www.mtaki.hu/docs/szarka_laszlo_kisebbsegi_tobbpartrendszer_kozosseg epites.pdf - 2009 szeptember. 24
•
Tóth Máté (szerk.)- Baksay Gergely - Bilek Péter- Czakó Veronika-Gáspár Pál Orbán Gábor: A privatizáció összehasonlító elemzése a csatlakozó és egyes átalakuló gazdaságokban (2003) http://www.icegec.hu/hun/kutatasi_projektek/privatization.pdf , 2009 szeptember 8
•
Gál Zsolt: A privatizáció három útja és tanulságai Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon http://epa.oszk.hu/00000/00033/00020/pdf/szemle_2005_1_gal.pdf , 2009 szeptember 8
•
Boros Ferenc: A Dzurinda-kormány nemzetiségi politikájáról, http://epa.oszk.hu/00000/00033/00009/boros.htm, 2009 október 24
•
Boros Ferenc: Van-e esély a magyar-szlovák kiegyezésre és megbékélésre? http://epa.oszk.hu/00000/00033/00017/pdf/00017.pdf, 2009 október 25
•
Hamberger Judit: Az elnökválasztás (is) a szlovák társadalom tükre http://www.kulugyiintezet.hu/MKI-tanulmanyok/T-2009-10-Hamberger_Juditszlovak.pdf, 2009 november 17
•
Orosz Eszter: Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA- országokkal napjainkig (2003), http://elib.kkf.hu/edip/D_9696.pdf , 2009 október 15
65
•
A Magyar Köztársaság Alkotmánya: http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=94900020.TV
•
Szlovák Köztársaság Alkotmánya: http://www.vop.gov.sk/en/legal_basis/constitution.html
•
A Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságról szóló törvénye: http://www.concourt.sk/en/Act_38_1993/a_38_1993.pdf
•
Magyar virtuális enciklopédia: http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/privatizacio.htm
•
Államadósság Kezelő Központ: http://akk.hu/object.c693e119-153c-49bc-bc3d71f805d83db1.ivy
•
Magyarország Külügyminisztériuma: http://www.kum.hu/kum/hu/bal
•
Szlovákia Külügyminisztériuma : http://www.mzv.sk/servlet/content?MT=/App/WCM/main.nsf/vw_byID/ID_988 23A123D718905C125705A00318778_EN&TG=BlankMaster&URL=/App/WC M/main.nsf/vw_byID/ID_115494C80F019440C1257457004053F8_EN&Open Document=Y&LANG=EN&HM=400-XXX
•
Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/-
•
Központi Statisztikai Hivatal: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,115776&_dad=portal&_schema=P ORTAL
•
Szlovák Központi Statisztikai Hivatal : http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=4-
•
OECD: http://www.oecd.org/statsportal/0,3352,en_2825_293564_1_1_1_1_1,00.html
•
NATO: http://www.nato.int/invitees2004/slovakia/chronology.htm
•
Magyar Nemzeti Bank: www.mnb.hu
•
Magyar-szlovák külgazdasági kapcsolatok sajtóanyag, www.nfgm.gov.hu
•
Önkormányzati Minisztérium honlapja: www.otm.gov.hu
•
ENSZ: http://comtrade.un.org/
•
Szécsényi nyilatkozat: http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_2325?lang=hu
66
•
A 14 pont: http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/0D8EC67E-459A-42DFB875-AA8F7E61A6D1/0/magyar_kulugyi_evkonyv_2007.pdf 261-262
•
Kormányszóvivői Hivatal: http://www.kormanyszovivo.hu/news/show/news_783?lang=hu
•
Tőkeexport: http://www.tokeexport.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3 %3Aa-magyar-tkekivitel-aktualis-helyzeterl&catid=1%3Alatest-news&lang=hu
•
Borászportálok, http://www.villanyiborasz.hu/index.php?p=cikk&id=1757
•
INDEX-www.index.hu
•
HVG-www.hvg.hu
•
Népszabadság-online: http://www.hhrf.org/netpansip/ungparty/docu/vegyes/status_nepsz.htm
•
Kitekintő: http://kitekinto.hu/karpatmedence/2009/04/17/junius_vegetol_ismet_foghato_kozephullamon_a_patria_r adio-
•
Új szó: http://ujszo.com/online/kozelet/2009/07/11/bugar-belat-valasztottak-ahid-most-elso-elnokeve-osszefoglalo
•
Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Jog%C3%A1llam
•
Ügyvezető: http://www.ugyvezeto.hu/cikk/46037/ksh-nott-a-nonprofitszervezetek-szama-2006-ban?wa=eugy0812h
67
