SZAKDOLGOZAT Zsiros Mihály 2009

SZAKDOLGOZAT

Zsiros Mihály 2009

Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar

A magyar atlétikai klubok mőködési feltételei és esélyei a XXI. században

Konzulens: Gısi Zsuzsanna Egyetemi adjunktus

Készítette: Zsiros Mihály Sportmenedzser szak

Budapest, 2009. április

-3TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés ................................................................................................................. - 5 2. Az atlétika értékrendje a sportvilágban ................................................................... - 7 2.1. Az atlétika helye és szerepe a sportvilágban ..................................................... - 7 2.2. Az atlétika tradíciói Magyarországon ............................................................. - 11 2.3. Az atlétika jelenlegi helye és szerepe Magyarországon .................................. - 14 3. Mőködési feltételek................................................................................................ - 17 3.1. Sportszakmai feltételek ................................................................................... - 17 3.2. Infrastrukturális kritériumok ........................................................................... - 17 3.3. Személyügyi feltételek .................................................................................... - 18 3.4. Jogi kritériumok .............................................................................................. - 18 3.5. Pénzügyi kritériumok ...................................................................................... - 19 4. Különbözı felépítéső magyar atlétikai klubok mőködési feltételei és esélyei a XXI. Században .................................................................................................................. - 20 4.1. Egy szakosztályos klub, csak dobószámok, Szombathelyi Dobó Sport Egyesület (Dobó SE)............................................................................................................... - 20 4.1.1. A klub története és eredményei ................................................................ - 20 4.1.2. Sportszakmai feltételek ............................................................................ - 21 4.1.3. Infrastrukturális feltételek ........................................................................ - 21 4.1.4. Személyügyi feltételek ............................................................................. - 22 4.1.5. Pénzügyi kritériumok ............................................................................... - 23 4.2. Egy szakosztályos klub, Veszprémi Egyetemi- és Diák Atlétikai Club (VEDAC) 23 4.2.1. A klub története és eredményei ................................................................ - 23 4.2.2. Sportszakmai feltételek ............................................................................ - 23 4.2.3. Infrastrukturális kritériumok .................................................................... - 24 4.2.4. Személyügyi feltételek ............................................................................. - 25 4.2.5. Pénzügyi kritériumok ............................................................................... - 26 4.3. Több szakosztályos klub, Budapesti Honvéd Sport Egyesület (BHSE) ......... - 26 4.3.1. A klub története és eredményei ................................................................ - 26 4.3.2. Sportszakmai feltételek ............................................................................ - 27 4.3.3. Infrastrukturális feltételek ........................................................................ - 27 4.3.4. Személyügyi feltételek ............................................................................. - 29 -

-44.3.5. Pénzügyi kritériumok ............................................................................... - 30 4.4. Sportvállalkozás, Debreceni Sportcentrum (DSC-SI)..................................... - 31 4.4.1. A klub története és eredményei ................................................................ - 31 4.4.2. Sportszakmai feltételek ............................................................................ - 31 4.4.3. Infrastrukturális feltételek ........................................................................ - 32 4.4.4. Személyügyi feltételek ............................................................................. - 33 4.4.5. Jogi kritériumok........................................................................................ - 34 4.4.6. Pénzügyi kritériumok ............................................................................... - 34 4.5. Diáksport egyesület, Budaörsi Diáksport Egyesület (BDSE) ......................... - 35 4.5.1. A klub története és eredményei ................................................................ - 35 4.5.2. Sportszakmai feltételek ............................................................................ - 36 4.5.3. Infrastrukturális kritériumok .................................................................... - 37 4.5.4. Személyügyi feltételek ............................................................................. - 37 4.5.5. Pénzügyi kritériumok ............................................................................... - 38 5. Összegzés, a magyar atlétika fejlıdésének - felzárkózásának lehetséges összetevıi .... 39 5.1. Problémák ....................................................................................................... - 39 5.2. Megoldási javaslatok ....................................................................................... - 39 6. Köszönetnyilvánítás ............................................................................................... - 41 7. Irodalomjegyzék .................................................................................................... - 42 7.1. Szakdolgozat ................................................................................................... - 42 7.2. Könyv .............................................................................................................. - 42 7.3. Kérdıív ............................................................................................................ - 42 7.4. Internet ............................................................................................................ - 42 8. Mellékletek ............................................................................................................ - 44 8.1. MASZ pontverseny ......................................................................................... - 44 8.2. Kérdıív ............................................................................................................ - 45 -

-51. Bevezetés „Mindenki, aki úgy gondolta, hogy a sportnak nincsen példakép funkciója, nincs olyan ereje, az majd nézze meg ezeket a kockákat! (MKB Veszprém - Ademar Leon férfi kézilabda Bajnokok Ligája mérkızés, 2009. február 15.) És mindenki, aki le akarta írni az élsportot, gondolkozzon el, hogy milyen fontos hogy a sport a magyar embereket példaértékően összetartsa. A román emberek tíz ezer számra megtapsolták a magyar csapatot. El kell gondolkodni, hogy milyen érték a sport a továbbiakban!” Nyilatkozta Mocsai Lajos a Veszprém vezetıedzıje az említett meccs és Marian Cozma tragikus halála után. El kell gondolkodni, hiszen a sport, a mozgás az élet minden területén jelen van. A sport lehet játék, szórakozás, önmegvalósítás, szórakoztató iparág, vagy profitszerzés. „Ideális esetben fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megırzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Életvezetési technikák és módszerek közvetítıje, a nevelés eszköze, mely játékos formában, komolyabb „tét” és veszteség nélkül megoldási készletekkel vértezi fel az ifjúságot. Lehetıséget nyújt az egyén önmegvalósítására. Lényeges szerepet tölt be a családi és társadalmi kötelékek erısítésében. Kulturált szórakozási lehetıséget biztosít, pihenést, örömforrást és élvezetet nyújtó hasznos idıtöltés. Nemzetközi eredményei hozzájárulnak a nemzeti önbecsüléshez és büszkeséghez. A sport példaképet állít a fiatalok elé. Gyakorlati eszköze lehet a hátrányos helyzető csoportok felzárkóztatásának Sajnálatos tény, hogy Magyarországon jelenleg a sport nem, vagy csak kis részben képes betölteni az ideális esetben megvalósuló szerepeit. Ennek alapvetı oka, hogy a sportban való aktív részvétel tekintetében Magyarország gyengén szerepel. Nemzetközi összehasonlításban, Európa számos országához képest hazánkban lényegesen alacsonyabb a rendszeresen sportolók aránya, és e jelzıszám alapján a keletközép európai régióban is csak a középmezınybe tartozunk. Jelenleg a felnıtt népesség mindössze 16%-a végez sporttevékenységet valamilyen rendszerességgel, szőkebb értelemben véve a „sportolást” pedig - legalább heti két alkalom és minimum fél óra alkalmanként - a felnıtt népesség csupán 9%-a sportol. Felmérések alapján megállapítható, hogy - összehasonlítva más országokkal - a magyar társadalom számára a sport szinte elenyészı mértékben számít a szabadidı preferált eltöltési módjának.

-6Az életkoron túl a sportolási szokásokban számos más tényezı is negatív szerepet játszik. Megfigyelhetı, hogy a gyengébb szociális háttér csökkenti a sportban való részvétel arányát.”1 Jelenlegi állapot szerint az állami költségvetés 1,5%-2%-át2 fordítják számos fejlett európai országban a sportra. Magyarország ezzel szemben az éves költségvetés 0,25-0,3%-át.3 Sajnos az utóbbi évtizedek hasonló lemaradásai csak hatványozták a sport feltételrendszerének elsorvadását. Hazánkban a sport társadalmon belüli értékrendje és támogatottsága jelentısen csökkent. Az atlétikában sincs ez másképp. A magyar atlétika kritikus idıszakát éli. Folyamatosan csökken a versenyzık és a szakemberek száma. Az elmúlt közel 20 év változásai nem kedveztek a sportágnak. A világszinthez való eljutás anyagi, szervezeti és személyi feltételei megrendültek, leépültek. Romlott a sportág hazai megítélése. Nem megfelelı a versenyrendszer. Nem látványosak a versenyek. Nincs Budapesten megfelelı stadion, nincs elegendı fedett pálya. Amatır feltételek között profi teljesítményt várunk. Ehhez a nehéz helyzethez társul még a 2008-as év végén kialakult globális pénzügyi válság, amely még nem tudni milyen mértékben befolyásolja a sportot, és így az atlétikát, de várhatóan csökken a fizetıképes kereslet és a sport mögött álló állami, önkormányzati, szponzori háttér. Dolgozatomban a magyar atlétikai klubok jelenlegi helyzetét, mőködési feltételüket, esélyeiket szeretném bemutatni. Azért erre a témára esett a választásom, mert magam is atletizálok, és sajnálattal tapasztalom, hogy sportágam helyzete korántsem megfelelı. Ehhez szeretnék különbözı felépítéső klubokat bemutatni, és az eredmények alapján pedig javaslatot tenni az eredményesebb mőködés elérésére. Azt gondolom, hogy a téma az említett pénzügyi válság közepette idıszerő, ráadásul korábban sem készült hasonló felmérés. A dolgozathoz kérdıíves felmérés eredményeit is használtam, illetve személyes beszélgetések és tapasztalatok alapján készítettem el.

1

ÖTM Sport Szakállamtitkárság: Nemzeti Sportstratégia Keserő Csaba-Dénes Ferenc: Nemzetközi sportfinanszírozás, tanulmány, 2007. 3 Keserő Csaba-Dénes Ferenc: A magyar sportfinanszírozás helyzete, tanulmány, 2007. 2

-72. Az atlétika értékrendje a sportvilágban 2.1. Az atlétika helye és szerepe a sportvilágban „Az atlétika, ez a világszerte őzött és sok helyen igen megbecsült sportág korunkban folyamatosan keresi helyét a világ nagy körforgásában. Jelenleg az egyik legnépszerőbb, de leginkább elüzletiesedett olimpiai sportág. Viszont a kor követelményeivel, a megváltozott igényekkel és a feltörekvı új sportágakkal szembeni érdeklıdés állandó szinten tartása a nemzetközi szövetség számára is folyamatos megújulást diktál. Kemény ellenfél a XXI. század erısödı tendenciája, a csapat- a játékos és hobby sportok térnyerése, a dinamikus, pörgı eseményeket igénylı média kényszer és az ezekhez felsorakozó szponzor, marketing hátterek megnyerése. Az atlétika mozgásanyagával komoly testi és - áttételesen, mint a sport maga is -, szellemi nevelési eszköz. Ezt (is) felismerve ma már 210 országban beszélhetünk szervezett atlétikáról. A világversenyek képet adnak arról, hogy hol milyen súlyú a sportág. A fejlett országok – más favorizált sportágak mellett – jelentıs háttérrel rendelkezı atlétikát képesek felvonultatni. Itt sajnos meg kell említenünk a sportágban a kémia dominanciáját. A közép európai változások után a sportágban a térség valamikori vezetı szerepet játszó országai két részre szakadtak. Egy részük továbbra is magas szinten képviseli

országa

atlétikáját

(pl.

Oroszország,

Lengyelország,

Csehország,

Fehéroroszország…), másik részrıl a régi sikerektıl kevéssel, többel elmaradókat regisztrálnak az eredmény listák (Románia, Magyarország, Bulgária…). Feltehetıen a központi támogatások különbözısége, az adott állam kivonulása, vagy további sportág menedzselése állhat elsıdlegesen a háttérben, de a pénz léte vagy nem léte mellett nem hanyagolható el az emberi tényezı sem.”4 „Az atlétika a természetes mozgásformákat, a járást, a futást, az ugrást és a dobást foglalja magában. E mozgások rendszeres gyakorlása hozzájárul az egészség megırzéséhez, tökéletesíti az ember alapvetı mozgáskészségét, fejleszti fizikai képességeit, és elısegíti az értelmi, erkölcsi és akarati tulajdonságok helyes kialakítását, alapja az iskolai testnevelésnek. Az atlétika elterjedtsége és színvonala meghatározhatja egy ország test- és sportkultúráját, és joggal tekinthetı úgynevezett alapsportágnak. Kiemelkedı

eredményeket

atlétikában

csak

sokoldalú

alapképzettség

folyamatában, mind magasabb szintő és tartalmú gyakorlással lehet elérni. Az

4

Mérei László: Gondolatok a jelenrıl és a jövırıl, MASZ országos értekezlet, 2007.

-8eredményeket általánosan elismert és egységesen szabályozott mérıeszközök alkalmazásával, a világon mindenütt szigorú ellenırzés mellett regisztrálják, és kívánság szerint közlik az érdekeltekkel. Versenyszámai öt nagyobb csoportba sorolhatóak. Futás, ugrás, dobás, gyaloglás és összetett versenyek. Világszerte pontosan és azonos feltételekkel megállapított szabályok biztosítják az atléta versenyen elért eredményeinek hitelességét. A közel százötven év alatt kialakult atlétikai versenyrendszereken belül az atlétáknak ma már több mint nyolcvanféle versenylehetıség áll rendelkezésre. Természetesen az atléták nemük, koruk, és felkészültségük szerint választhatnak a versenyzés valamennyi lehetısége közül. Az atlétikai versenyek általában látványosak, a kidolgozott mozgásformák esztétikusak, a különbözı korú versenyzık egymás elleni küzdelmei és az elért eredmények hitelesek, a gyızelem a versenyzés tiszta örömét jelenti. Az atlétika eredete több ezer éves múltra tekint vissza. A történeti fejlıdés legısibb szakaszaiban is találkozunk az atlétikus jellegő mozgások tudatos gyakorlásával. Elıbb a puszta létfenntartás, az élelem megszerzése, késıbb a vadászat, a törzsek elleni harcok fejlesztették az atlétikus képességeket. Az egyiptomiak a futást, a gyaloglást, az ugrásokat, és a súlyok emelésének gyakorlatait a harcosok képzésének szolgálatába állították. Az indiaiak a diszkoszvetés és gerelyhajítás jellegő vetélkedéseket kedvelték. A görögöknél találkozunk elıször a mai értelemben vett atlétikával. Maga az atlétika szó is görög eredető. i. e. 1000-ben Homérosz mőveiben fordul elı elıször az "athletos" szó, olyan ember megjelölésére, aki nehéz munkát végez. I. e. 600-ban Pindárosz már a versenyzıket nevezte így. Az atléta megnevezés abban az idıben minden olyan versenyzıt jelentett, aki valamilyen díjért (athlon) hivatásszerően vetélkedett. I. e. a VI. században azonban már csak a gimnasztikai és lovas versenyek résztvevıire korlátozódott ez a megjelölés. A rómaiaknál találkozunk újra az atléta fogalmával. Kr. u. 86-ban Domitianusz császár a Mars mezın külön épületet emeltetett az atlétáknak. Mai értelemben az atléta egészséges, fizikailag jól fejlett, magas testalkatú embert jelent. Az ókori görög és római történelemben, a fennmaradt képzımővészeti alkotásokban (festmények, rajz, szobrászat) fellelhetık a fejlett testkultúra emlékei. A görögök által rendezett versenyeken elıször a futás volt a legnépszerőbb versenyszám. A vetélkedık elterjedtek az egész birodalomban, és nemzeti ünnepévé váltak az „Olimpiai Játékoknak”. Történetük kialakulása igen jelentıs volt a sport

-9szempontjából: Kr. e. 776-tól ismertek az olimpiai gyıztesek, és innen számítják az „Ókori Olimpiai Játékokat”. Az elsı gyıztes az Olimpián stadionfutásban Koroibosz volt. Ez, a stadionfutás volt a legrövidebb futószám (kb. 170-190 m). Kr. e. 776-ban csak ennek megnyerése jelentett olimpiai bajnokságot, ez volt a klasszikus gyızelem. Késıbb, az i. e. 600-as években bıvült az Olimpiák atlétika mősora: kettıs stadionfutás (diaulosz), hosszútávfutás (dolidosz), fegyveres futás (hoplitesz). A görög városállamok bukása után, a megerısödı római birodalomban már nem volt vonzereje az atlétikának. A rómaiak az atlétikai gyakorlatokat csak katonai kiképzésként tekintették. A középkorban a lovagi tornák kerültek elıtérbe. Természetesen a kard forgatásához

erıre

és

ügyességre

volt

szükség.

A

szélesebb

néptömegek

szórakoztatására különbözı futó, ugró, és ún. kıhajító versenyeket rendeztek. 1660-ban jelent meg az angol Burton anatómiai könyve, mely pontosan leírta az atlétika már ismert ágait. A XVIII. század közepén és a XIX. század elején alakult ki Angliában az újkori atlétika. Megjelentek a futva-gyalogló „pedesztriánok”, akik egymással fogadásból teljesítették a megadott távokat. A leghíresebb pedesztrián versenyzı Robert Barclay angol kapitány volt, aki az 1800-as években fogadásból 1000 mérföldet futott-gyalogolt, úgy, hogy egymást követı minden órában megtett 1 mérföldet. A XIX. század közepén, most már versenyszerő formában indult hódító útjára az újkori atlétika. Az angol világbirodalom szinte minden pontján megkedvelték az atlétikát, és igyekeztek azt népszerősíteni. Így azután elıször Angliában, majd ÉszakAmerikában alakult ki szervezett atlétikai élet, s csak ezután terjedt el Európában. Az elsı nyilvános atlétikai versenyt 1850-ben az oxfordi Exeter College-ben rendezték, majd 1866-ban sor került az elsı Angol Nemzeti Bajnokságra is. Megindult tehát a versengés hivatalosan is Angliában, a versenyzık, majd a szervezıdı sportegyesületek között. 1895-ben az atlétika történetében elıször rendeztek úgynevezett nemzetek közötti válogatott viadalt. Erre a versenyre Amerikában került sor, a New York AC és a London AC csapatai között. Az atlétika tehát kilépett a nemzetközi színtérre, ezzel elindítva a sportág világra szóló szereplését. Az 1900-as évektıl rendkívüli mértékben felgyorsult az atlétika elterjedése. Az Olimpiai Játékok felújítása (Athén, 1896) jelentısen hozzájárult e sportág fejlıdéséhez is. Az atlétika, mint sportág kezdettıl részese volt az olimpiai mozgalomnak. Az

- 10 Olimpiai Játékok gerincét 1896-tól, az elsı olimpiától kezdve a mai napig az atlétikai versenyek alkotják. 1896-ban még csak 14 versenyszámban avattak bajnokot, 2008-ban, a XIX. olimpián Pekingben már 24 férfi és 23 nıi versenyszámban szerepeltek atléták, s az atlétikai versenyek teljes héten keresztül szereplıi voltak a stadionnak. Az atlétika fejlıdéséhez, a különbözı kontinenseken rohamosan elterjedı versenyek egységes rend és rendszer szerinti szabályozása az 1900-as évek elejére már megérett. Az atlétikával foglalkozó egyre több nemzet tevékenységének, a különbözı helyeken,

különbözı

szabályok

szerint

rendezett

versenyek

összehangolása

elodázhatatlanná tette egy olyan nemzetközi szervezet életre hívását, mely megfelelıen irányítja a világ atlétikáját. Egységesíti a szabályokat, megteremti a lehetıséget a világon bárhol elért eredmények összehasonlítására, felügyel a versenyek tisztaságára, és így megteremti az atlétika tervszerő fejlesztését az egész világon. Ezekre a feladatokra alakult meg 1912-ben a Nemzetközi Amatır Atlétikai Szövetség (IAAF International Amateur Athletic Federation). 1912-ben tehát az I. Világháborút megelızıen még úgy látszott, hogy az atlétika elterjedése, népszerősége töretlenül fejlıdik. Sajnos a világháború négy esztendeje alatt, majd a háborút követı években az egész sportmozgalom számtalan nehézséggel küszködött. A sport azonban hamarosan magára talált. Sokasodtak a nemzetközi kapcsolatok. A kontinenseken megindultak az önálló versenyszervezések, s ezek jelentısen fellendítették az atlétikai versenyrendszerek folyamatos felerısödését. 1924tıl a párizsi Olimpiai Játékokon már ismét az eredeti nagy nemzetközi küzdelmek tanúi lehettünk. Elképzelhetetlenül gyors eredményeket hozott a szakmai és mőszaki technika megjelenése a versenypályákon. Az atlétika szervezetszerő fejlıdést pedig tovább erısítették az egyes kontinenseken létrejött Szövetségek. Ezek egységes irányítását a Nemzetközi Atlétikai Szövetség koordinálta. 1932-ben magyar javaslatra megalakult az Európa Bizottság, majd az Európai Atlétikai Szövetség. 1934-ben az olaszok vállalták az I. Európa Bajnokság rendezését Torinóban. Tehát az elsı kiemelkedı kontinensviadal szervezıi a Magyar Atlétikai Szövetség szakemberei voltak. A két világháború között sajnos rövid volt az idı a sportmozgalom és ezen belül az atlétika további nyugodt fejlıdésére. II. Világháború utána mérhetetlen anyagi és személyi pusztítás ellenére a nemzetközi sportélet hamarosan magához tért, és az atlétika már az 50-es években kiemelkedı teljesítményeket mutatott. A mőanyagok térhódítása, a futópályák és

- 11 ugróhelyek különbözı összetételő gyors, rugalmas, az idıjárási viszonyoktól független borítása az eredmények ugrásszerő fejlıdéséhez vezetett. Az egyes versenyszereket gyártó és egymással vetélkedı cégek egyre jobb szereket adtak a versenyzık kezébe (rudak, gerelyek, stb.). A szakembereket pedig új technikák kialakítására sarkallták a változó lehetıségek. A fejlıdés üteme tehát felgyorsult, az atléták felkészítésében az egyes tudományágak is nagyobb szerepet kaptak. Ezt - a többségében magasabb szintő munka veszélyét - az orvostudomány hamarosan felismerte. A teljesítményfokozás komoly tudást, és biztonságos felkészítést kívánt az atlétika valamennyi területén. Szerencsére a sportág vezetıi és szakemberei rendelkezésére állt - és állnak - mindazon szabályok ismerete, melyek megvédik a sportolót az egészség elleni szerektıl, sérülésektıl és betegségektıl. Az 1900-as évektıl folyamatosan jelentek meg az Olimpiai Játékokon kívül a különbözı nemzetközi események. Egyes kontinenseken sorozatos, válogatott viadalokat rendeztek egymás ellen az országok atlétacsapatai, sajátos feltételek mellett. Ezek a kezdeményezések az 1960-as évektıl kezdve már pontos, elızetes szabályozással (IAAF, EAA, MASZ, stb.) kerültek az egyes országok - vagy több ország, illetve kontinens - atlétavezetıi elé. A versenyek lebonyolításához szükséges volt az illetı ország vagy országok atlétavezetıinek jóváhagyása és egyetértése. Természetesen idegen ország területén rendezendı verseny engedélyezését az adott ország kormányától is kérni kell.”5 2.2. Az atlétika tradíciói Magyarországon „Hazánkban

a szervezett

atlétikai

tevékenység

elsı

nyomaival

az

1848-as

szabadságharc emlékei között találkozhatunk. Ekkor jelent meg Pesten Gál Sándor Oktatási Szabályzat a magyar gyalogság számára címő szakkönyve, amelyben a célszerő testgyakorlatok között megtalálható az ugrások és a futások oktatása. Az utasításban nemcsak a gyakorlatok leírása szerepel, hanem a technikai lebonyolítás módja, a fokozatosság elve és egyéb egészségügyi követelmény is. Az egyesületi szervezkedés 1865-ben kezdıdött. Ekkor hoztak létre Pesten egy angol mintájú futótársulatot, amelynek legkedveltebb versenyszámai a 120 öles (227,5 m) futások voltak. Az ugrásokat, dobásokat fıleg a tornaversenyek keretében őzték. Az önálló, versenyszerő atlétika szervezett megindítására 1875-ben került sor. Az angliai

5

Magyar Atlétikai Szövetség: Történet (http://regi.masz.hu/web/guest/magunkrol/tortenet)

- 12 tanulmányúton járt Esterházy Miksa útmutatásai alapján ekkor alapították meg az elsı magyar atlétikai egyesületet, a Magyar Atlétikai Clubot. Ugyanabban az évben Budapesten megrendezték az elsı atlétikai versenyt az Új épület elnevezéső katonai laktanya udvarán. A hírverı verseny olyan érdeklıdést váltott ki, hogy gomba módra szervezıdtek az atlétikai egyesületek, klubok a fıvárosban és vidéken egyaránt, és velük nıtt az atléták száma is. A magyar atléták 1896-ban már részt vettek az elsı újkori olimpián. Az ügyességi számokban úgyszólván tanulóként indultak, de futásban már jelentıs sikereket értek el egy ezüst- és két bronzéremmel. Atlétikánk életrevalóságát és fejlıdıképességét ékesen bizonyította a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) megalakulása 1897-ben, és az a tény, hogy a következı, Párizsban rendezett olimpián éppen az ügyességi számokban zárkóztak fel versenyzıink a világ legjobbjai mellé (Bauer Rudolf diszkoszvetésben I., Gönczi Lajos magasugrásban III.). A sikersorozat tovább folytatódott, és valamennyi olimpiáról éremmel vagy értékes helyezéssel tértek vissza atlétáink. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elsı hivatalos világcsúcslistáján két magyar név is szerepelt (300 m: Mezei Frigyes 36,4 másodperc; 500 m: Rajz Ferenc 1:07,6 perc). A két világháború között a magyar atlétika - hasonlóan az egyetemes atlétikához - nagy lendülettel fejlıdött. Minden versenyszámban rendelkeztünk kiemelkedı tudású, nemzetközi szintő versenyzıvel. Közülük is kiemelkedtek vágtázóink, gerelyhajítóink, diszkoszvetıink (Kovács József, Sir József, Szabó Miklós, Szepes Béla, Remecz József, Madarász Endre, Donogán István). Nıi atlétikánk is ekkor hívta fel magára a nemzetközi közvélemény figyelmét. Csák Ibolya feledhetetlen küzdelemben, a nıi magasugrás megnyerésével a dobogó legmagasabb fokára állhatott a berlini Olimpiai Stadionban. A II. világháború után a magyar atlétika viszonylag hamar talpra állt. A nemzet anyagi erejét megfeszítve készült a Londonban rendezendı olimpiai játékokra. A befektetett energia nem veszett kárba. Két olimpiai bajnokunk, Németh Imre (kalapácsvetés) és Gyarmati Olga (távolugrás) tiszteletére játszották el a magyar himnuszt. Várszegi József is felállhatott a dobogó harmadik fokára. A csapat többi tagja döntıs, helyezett lett. A Helsinkiben rendezett olimpián még nagyobb elismerés övezte versenyzıinket. Csermák József világcsúccsal nyerte az immár hagyományosan magyar versenyszámot, a kalapácsvetést, a harmadik helyezett mestere, Németh Imre lett.

- 13 Földessy Ödön távolugró, Róka Antal gyalogló és a „villámikrek” 4x100-as váltója (Zarándi, Varasdi, Csányi, Goldoványi összeállításban) ugyancsak bronzérmet szerzett. Atlétáink tehát egy olimpiai aranyéremmel és négy bronzéremmel térhettek haza. Az 1950-es években a magyar közép- és hosszútávfutás versenyre kelt a világ legjobbjaival. Iglói Mihály edzı vezetésével Iharos Sándor, Rózsavölgyi István, Tábori László 1500 m-tıl 10 000 m-ig az összes világcsúcsot elhódította a nagy futómúlttal rendelkezı svédektıl, finnektıl. Válogatott csapatunk olyan kiegyensúlyozott volt, hogy Európa legjobbjai közé sorolták. Bizonyítja ezt a berni Európa-bajnokságon szerzett 4 aranyérem és számos helyezés. A szerényebb melbourne-i szereplés után a római olimpián, majd a belgrádi Európa-bajnokságon ismét ízelítıt adtak tudásukból a magyar versenyzık. Nem szégyenkezhetünk a tokiói olimpiai szereplés miatt sem, de egyenesen büszkék lehetünk a mexikói olimpián elért sikerekre. Két olimpiai bajnokság (Zsivótzky Gyula, Németh Angéla), négy bronzérem (Kontsek Jolán, Kulcsár Gergely, Kiss Antal, Lovász Lázár) és több helyezés öregbítette a magyar atléták hírnevét. Aztán az 1972-es müncheni olimpiáról érem nélkül jöttek haza versenyzıink. 1976-ban viszont a gerelyhajító Németh Miklós olimpiai bajnok lett, nem mellesleg világcsúccsal. Azóta a világ atlétikája a mienknél nagyobb ütemben fejlıdött.”6 A futó számokban elmaradtunk a nemzetközi élvonaltól, és csak egy-egy versenyzınk – fıleg dobóatlétáink – ért el nemzetközileg is kiemelkedı eredményt. Az 1996-os atlantai olimpián Kiss Balázs kalapácsvetésben aranyérmes, a 2004-es athéni játékokon Kıvágó Zoltán ezüstérmes lett. Tavaly 2008-ban pedig Pars Krisztián második helyen végzett kalapácsvetésben, Pekingben. Sajnos a dobogóra azonban nem állhatott fel, mivel két fehérorosz atléta kizárása után lett hivatalosan is ezüstérmes. Eddig az olimpiákon összesen 9 aranyérmet, 13 ezüstérmet, és 17 bronzérmet szereztek a magyar atléták. A magyar atlétika fejlıdéstörténetével kapcsolatban feltétlen meg kell emlékezni azokról az edzıkrıl, akik idıt, fáradtságot nem kímélve a világsikerek kovácsai voltak. A két világháború között - elsısorban Vadas Iván és Perrich Rudolf tevékenysége nyomán - atlétáink elérték a nemzetközi színvonalat. A második világháború után Balogh Lajos, Bácsalmási Péter, Iglói Mihály, Simek, Ferenc, Koltai Jenı és még sokan mások vezettél el versenyzıinket az olimpiai és Európa-bajnoki dobogókig. Szintén meg kell említeni azokat a sportvezetıket, akik tevékenységükkel tovább öregbítették a magyar atlétika hírnevét. Közülük is kiemelkedik Gyulai István 6

Atlétika II, TF tankönyv, Sport Kiadó, Budapest 1980. 23-34. oldal

- 14 (1943-2006), aki az IAAF fıtitkára volt hosszú éveken át. Rajta kívül dr. Pikó Károly és Szalay Péter munkássága említendı meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetségben. Az Európai Atlétikai Szövetségben (EAA) pedig dr. Schulek Ágoston (a MASZ jelenlegi elnöke) alelnökként tevékenykedett, Nyerges Mihály (a MASZ egykori alelnöke) pedig a Marketing Bizottságnak volt tagja. Kiemelkedı nemzetközi sikere a magyar atlétikának, hogy Magyarország több nemzetközi versenynek adott otthont. A magyar atlétika vezetıi és szakemberei, lelkes segítıi 2 Európa Bajnokságot (1966 és 1998), 2 Fedettpályás Európa Bajnokságot (1983 és 1988), 2 Fedettpályás Világbajnokságot (1989 és 2004.), 1 Mezeifutó Világbajnokságot (1994), 1 Ifjúsági Európa Bajnokságot (1995), 1 Ifjúsági Világbajnokságot (2001), 1 Utcaifutó Világbajnokságot (2006), 1 Utánpótlás Európa Bajnokságot (2007.), 3 Fıiskolai Világbajnokságot (1935, 1949 és 1954.), 1 Universiadét (1965), 1 Európa Kupa nıi A döntıt (1972), 1 Európa Kupa nıi B döntıt (1985) kifogástalanul és nagy nemzetközi elismerés mellett szerveztek meg és vezettek le. 2.3. Az atlétika jelenlegi helye és szerepe Magyarországon A legtöbb embernek az elmúlt években a magyar atlétikáról két név jut eszébe. Pedig 2004 augusztusában még úgy tőnt, a magyar atlétika újra fénykorát éli. A kalapácsvetı Annus Adrián ugyanis aranyérmet szerzett, pár nappal késıbb pedig szombathelyi edzıtársa Fazekas Róbert új olimpiai csúccsal diadalmaskodott a diszkoszvetés döntıjében, így nem csoda, hogy óriási volt az eufória az atléta berkekben. Hogy nem csak a jó formaidızítés okozta a kettıs sikert, az egy nappal késıbb derült ki, jött a hír: Fazekas Róbert doppinggyanúba keveredett. Az elıírt 75 ml helyett csak ennek a mennyiségnek csak a harmadát tudta produkálni az atléta, ez doppingvétségnek minısült. Fazekastól így elvették az aranyérmét, és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség ekkor Annust is újra ellenırizni akarta, de a kalapácsvetı Fazekassal együtt autóval hazaindult. A hosszas huzavona vége az lett, hogy Annust is megfosztották aranyérmétıl. Ez az esemény sajnálatos módon erısen megtépázta az egész magyar atlétikát, és mély válságba taszította. A Magyar Atlétikai Szövetségben is érlelıdött már a változás. Ez azonban egészen 2008 februárjáig húzódott, ekkor ugyanis jelentısen megváltozott a vezetıség összetétele. Az új vezetés, hosszú távú tervekkel és stratégiákkal új idıszámítást szándékozik nyitni a sportág hazai életében. A szövetség Londonban már két dobogós

- 15 és négy döntıs helyezést tervez, amely elkészítette MAST2012 nevő programját. Magyarországon egyedülálló, hogy egy sportág 8-10 évre szóló stratégiát készítsen. Profi tanácsadó cégeket kerestek, hogy új utakra vigyék a magyar atlétikát, s megállítsák az elmúlt évek lassú sorvadását. A 2012-ig tartó rövid, s a 2020-ig szóló hosszabb távú elképzelések között szerepel a pénzügyi háttér kiszélesítése, a gyógyító sportorvoslás megerısítése, valamint az elismertség fórumainak kidolgozása. Továbbá a MASZ vissza akarja tornázni 10 ezerre az igazolt versenyzık létszámát. Ezt a tervet a vezetıség a szakma bevonásával éves részcélokra kívánja bontani, és olyan korábbi problémáknak is figyelmet szentel, mint például az versenyzık és szakemberek csökkenı száma, a profi atléták cégeknél történı elhelyezkedése karrierjük végén, vagy az egyetemi atlétikai élet újraélesztése. „Nem vitás tehát, hogy a magyar atlétika kritikus idıszakát éli. Az elmúlt közel 20 év változásai nem kedveztek a sportágnak. A világszinthez való eljutás anyagi, szervezeti és személyi feltételei megrendültek, leépültek. A még mőködı rendszerek, szervezetek a sportág szeretetétıl vezérelve – a maguk megközelítésében megpróbálják az atlétikát „vinni”, de belterjessé válva egy zárt érdekközösség igényéig jut el a többség. Döntıen húsz éves korig, országos bajnoki (OB) vagy korosztályos nemzetközi szintig, a tovább lépést gyakran eleve feladva folyik a munka. Ez a helyzet – ami természetesen gazdasági, társadalmi és szemléleti összetevıkben

is

gyökerezik

–

megakadályozza

a szakemberek

természetes

továbbfejlıdését, az új mőhelyek, az új magas szinten dolgozó szakemberek és a nagyobb létszámú TOP atléta-szám kialakulását is. A magyar atlétikát nemzetközi és hazai (OB-k) versenyek minısítik. Kirakatban a mindenkori felnıtt világverseny áll, az ezeken való szereplés meghatározza a sportágról alkotott véleményeket. Gond a felnıtt VB alacsony indulói létszáma és kevés döntıs helyezés. Az OB-k minıségi színvonala, az egyes versenyszámok létszáma és az általuk elért eredmények nem bíztatnak növekvı eredményes létszámmal az elkövetkezendı világversenyekre. Az edzık számáról pontos információ nincs; szubjektíve: kevés fıállású, nagyobb számú mellék és társadalmi edzı; alacsony bérezésért, vagy ingyen tevékenykedve – a társadalom más szférájától jelentısen elmaradva (a 70-es, 80-as években kiegyenlített bérviszonyok voltak); sportág szeretı közeg, zárt munkastílus, a hosszútávra tervezhetıség bizonytalanságával. Hiányos az edzıképzés is. Probléma az edzıi tudásszint folyamatos kontroll-hiánya; edzıi licensz rendszer hiánya; edzıi tudás átadásának hiánya, az erre való mérsékelt igény; nagyrészt hazai sikerekkel megelégedı

- 16 szakmai munka; nem egyszer hobby edzısködés, a felelısség vállalás kerülése; nagyrészt saját menedzselésért harc a nemzetközi versenyeken való indulásért; nagyrészt ifi, junior, esetleg u23 korig történı – nem egyszer túlfeszített – felkészítı munka; a korcsportokból kiemelkedı tehetségek túlfuttatása. 2007-ben közel 5000 aktív leigazolt atlétával számolhat a sportág. A szakosztály a „piramis” alapja. Anyagi problémák, folyamatos túlélési akciók, helyi értékelési problémák adta látszatsiker hajsza. A létesítmények (mőanyagpálya) javultak némileg, de humán mőködtetésük problémás. Ezen a téren is rengeteg a probléma. Nagyrészt önmagáért, saját egzisztenciáért dolgozó szakosztályok; alacsony szervezettségő szakosztályi munka, túlzott lazaság, felületesség (pl. nevezések, határidık); korszerőtlen felfogások, demagóg megnyilvánulások; egész atlétikánkat befolyásoló ortodox szemlélet; a kornak megfelelı munkastílus hiánya; a szakosztályok egy – egy élversenyzı körüli megalkuvása; az irányítói, vezetıi munka feladása.”7 Számos problémával küzd tehát a magyar atlétika. A szövetségnek nincs saját finanszírozású felkészítési lehetısége. Hiányoznak az erıs megyei szövetségek. Csökkent a szakosztályok, edzık, versenyzık (és ezen belül a nemzetközi szintőek) száma. Csökkent az atlétika súlya az iskolákban. Romlott a sportág hazai megítélése. Nem megfelelı a versenyrendszer. Nem látványosak a versenyek. Nincs Budapesten megfelelı stadion, nincs elegendı fedett pálya. Nincs az országban elegendı jó minıségő atlétikai pálya. Nincs elegendı magas színvonalú munkát végzı mőhely. Nem elegendı a tanárok bevonása. Nem megfelelı a szakmai anyagok közzététele. Nincs megfelelı felmérési rendszer. Nincs megfelelı egészségügyi ellátás. Amatır feltételek között profi teljesítményt várunk.

7

Mérei László: Gondolatok a jelenrıl és a jövırıl, MASZ országos értekezlet, 2007.

- 17 3. Mőködési feltételek 3.1. Sportszakmai feltételek Elıször a versenyrendszert szeretném bemutatni, amiben részt vesznek az egyesületek. A versenyrendszer vegyes. Ez azt jelenti, hogy a kevés hivatásos és az amatır versenyzık egy versenyrendszerben versenyeznek. Közel 50 bajnokságot rendez a MASZ éves szinten, ezekbıl vannak természetesen csak egy-két versenyszámot felvonultatók, mint pl. mezei futó-, vagy téli dobó versenyek, de az összes versenyszám felében a klasszikus atlétikai versenyszámok megrendezésre kerülnek. A színvonal lehetne jobb és vannak olyan klubok, aki több versenyt igényelnének, de ennek gátat szab nem csak a szövetség, hanem a résztvevı klubok szerény, anyagi teherbíró képessége. A sportszakmai feltételekhez tartozik, hogy a MASZ éves rendszerességgel szervez szakmai konferenciákat, amik általában egy-egy szakágra specializálódnak. Ezen kívül rendszeresen küld külföldi konferenciákra tanulni vágyó fiatal edzıket. Valamint a nemzetközi versenyeken kísérıként résztvevı edzık fejlıdése is biztosított, hisz a világ élvonalába tartozó versenyzık edzésmunkáját figyelhetik meg, még ha csak egy pár nap erejéig is. 3.2. Infrastrukturális kritériumok Jelenleg Magyarországon 23 db, minimum 6 sávos, rekortán borítású atlétika pálya található. Érdemes megjegyezni, hogy ebbıl 9 db a fıvárosban van. Ezeken kívül természetesen akad még néhány rekortán borítású, vagy csak a célegyenesben rekortán, illetve salakos versenypálya. Nemzetközi versenyrendezésre alkalmas pálya a Puskás Ferenc Stadion Budapesten, illetve a Gyulai István Stadion Debrecenben, valamint dobó számokban a szombathelyi Rohonczi úti sporttelep rendelkezik nemzetközi akkreditációval. A fedettpályákat tekintve jelenleg kettı nemzetközi versenyre is alkalmas pálya található. Ezek a fıvárosi Papp László Sportaréna és a SYMA B rendezvénycsarnok. Edzésre viszont csak az utóbbi használható.

- 18 3.3. Személyügyi feltételek Jelen pillanatban 143 tagegyesülete van a szövetségnek. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy ebbıl 30 klub található a fıvárosban, illetve további 15 Pest megyében. A többi megyében pedig 4 és 11 között. Arra vonatkozóan, hogy hány atlétaedzı és milyen végzettséggel dolgozik jelenleg, nincs adat, most zajlik a képesítésre vonatkozó kormányrendelet szerinti adatgyőjtés. Jelenleg 2 orvos és 2 gyúró áll a szövetséggel szerzıdéses kapcsolatban. Mindannyian megbízási szerzıdéssel. Érdemes megjegyezni, hogy orvos, pszichológus vagy gyógytornász nem áll központilag rendelkezésre, persze ez nem feltétlenül a szövetség feladata. 5635 versenyzı szerepel az úgynevezett sport információs rendszerben (SIR). Korosztályokra bontva is érdemes megnézni az atlétákat! 14 éves kor alatti 2404, 15-16 éves kor között: 1327, 17-18 éves kor között: 796, 18 év felett pedig 1108 igazolt versenyzı van jelenleg Magyarországon. De nézzük meg a minıséget is! A felnıttek között 32 elsı-, 82 másod-, és 92 harmad osztályú sportoló található. Az utánpótlás korúaknál ez az arány 37, 73, és 41. A junior, ifi és serdülı korosztályban 312

aranyjelvényes

és

728

ezüstjelvényes

versenyzı van. A felnıtteket nézve, ha általánosítani szeretnénk,

akkor az európai

középmezınybe tartozunk. A fiatalabbak az utóbbi években több szép nemzetközi sikert értek el a különbözı nemzetközi versenyeken. Ettıl függetlenül sajnos az atlétikában is igaz, hogy a fiatal korban sikeres versenyzık nem mindegyike fut be felnıtt korában is hasonlóan sikeres karriert. Nagy a fluktuáció a fiatal felnıtt korban, sok versenyzı egzisztenciális, vagy egyéb okból abbahagyja a versenyzést, inkább tanul, civil szférában helyezkedik el. 3.4. Jogi kritériumok Minden atlétikával foglalkozó egyesület kérheti felvételét a Magyar Atlétikai Szövetségbe. A felvételi kérelemhez csatolni kell az egyesület bírósági bejegyzı végzésének másolatát, valamint egy nyilatkozatot, amelyben a jogi személy kijelenti, hogy ismeri és magára nézve kötelezınek ismeri el a MASZ alapszabályát és egyéb szabályzatait.

- 19 A válogatott kerettagok, különösen a felnıtt bajnokság, illetve az ez alatti korcsoport országos bajnoki helyezettjei úgynevezett whereabouts (holléti információk) megadására kötelezettek, ezeket a Magyar Antidopping Csoport tartja nyilván és kezeli. Minden ilyen versenyzınek, minden nap legalább egy idıtartamot és helyet meg kell jelölniük, ahol az ellenırök számára elérhetıek. Egyébként minden versenyzı bármikor edzésen,

edzésen

kívül

ellenırzés

alá

vonható.

A

MASZ

felelıssége

a

doppingszabályok érvényesítése, ehhez szükséges szabályzatok, eljárási szabályok elkészítése, betartatása, végsı esetben a felelısségre vonás. 3.5. Pénzügyi kritériumok A MASZ a központi költségvetésbıl származó támogatásokon keresztül közvetve nyújt pénzügyi támogatást a kluboknak. Ez több tízmillió forintos tétel, zömmel a korábbi idıre vonatkozó eredményesség alapján. A válogatott sportolóknak hazai és külföldi edzıtáborokat, valamint felszerelést tud biztosítani a szövetség. 2009 januárjában készült el egy 3 olimpiai ciklust érintı stratégia. Errıl már korábban részletesebben írtam.

- 20 4. Különbözı felépítéső magyar atlétikai klubok mőködési feltételei és esélyei a XXI. Században 4.1. Egy szakosztályos klub, csak dobószámok, Szombathelyi Dobó Sport Egyesület (Dobó SE) 4.1.1. A klub története és eredményei Szombathelyen 1964-tıl mőködik dobó csoport (kalapácsvetés, diszkoszvetés, súlylökés) Németh Pál mesteredzı irányításával. Az elsı években a Szombathelyi Sport Egyesület (SZSE) keretében, majd a csoport növekedésével a Haladás VSE színeiben. A dobócsoport – kb. 20 fı – 1993-ban vált ki a Szombathelyi Haladás Vasutas Sportegyesületbıl, megalakítva a Szombathelyi Atlétikai Klub’93-at, mely az országban az elsı olyan sportklubok közé tartozott, mely csak egy szakosztállyal mőködött. 1995re az egyesület anyagilag ellehetetlenült és megszőnt, versenyzıit új elnökséggel a Szombathelyi Dobó SE vette át. A klub jogi formája: sportegyesület. Elıször Nyíri Péter elnöksége során 1999-ben nyerték meg a MASZ abszolút pontversenyét, majd már Horváth Vilmos új elnökkel 2007-ben ismét az ország legeredményesebb atlétikai klubjának bizonyultak. Figyelembe véve azt, hogy a Dobó SE versenyzıi kizárólag dobószámokban indulnak, ez óriási eredmény. Megelıztek olyan nagy múltú klubokat, mint például Honvéd, Újpest, vagy Debrecen, ahol az atlétika minden ágában (futó, ugró, dobó számok) szerepelnek. A Dobó SE elsı jelentıs nemzetközi sikereit 1998-ban, a Budapesten megrendezett Európa-bajnokságon érte el, ahol Gécsek Tibor Európa-bajnoki aranyat nyert. A következı években is folytatódott a kiváló szereplés. A 2000. évi Olimpiai Játékokra Sydney-be egyedülálló módon hat sportolójuk utazhatott. 2008-ban Pekingben pedig Pars Krisztián ezüstérmes lett. Az egyesület megalakulása óta a minıségi dobóatlétika színtere. Az egyesület eddigi eredményei, a kiváló utánpótlásképzés, a sportolók elhivatottsága reményteljes jövıvel kecsegtetnek. A Dobó SE és Németh Pál híre eddig is vonzotta a dobóatlétákat a világ minden tájáról. Itt edzett több külföldi nemzetközileg is kiemelkedı kalapácsvetı. 2009-ben tragikus esemény történt, elhunyt Németh Pál, a legendás Dobópápa. A kitartás, a szeretet és becsület, ami belıle áradt, sokunk számára továbbra is követendı példa marad a sportpályán és az életben egyaránt. Reméljük a sikerek viszont tovább folytatódnak!

- 21 -

4.1.2. Sportszakmai feltételek Elsıként nézzük meg az utánpótlás helyzetét! Honnan jönnek az új versenyzık? Van-e egyáltalán honnan meríteni? A klub a helyi iskolákat két ciklusban, ısszel és tavasszal, keresi fel tehetséges gyerekek után kutatva. Sajnos csak nagyon kevesen vállalják, hogy kipróbálják a kalapácsvetést és még kevesebben maradnak meg. Legtöbb eredményes versenyzı valamely korábbi versenyzı ismeretségi körébıl kerül ki. Elvük, hogy a fiatalok minél több versenyen vegyenek részt, hogy mindig legyen motivációjuk. Általában évenként 40 versenyen indul egy fiatalkorú versenyzı, melynek túlnyomó részét ık maguk rendezik. A versenyek színvonala vegyesnek mondható. A felkészülési idıszaktól függıen, ha a legjobbjaink is dobókörbe tudnak lépni, akkor világszínvonalú. Ha csak a kezdık indulnak, akkor értelemszerően mérsékelt lesz a színvonal. Mivel az atlétáinkat „a versenyre” kell felkészíteni, ezért az elıbb említett motiváción kívül az is szempont, hogy a verseny számít a legjobb edzésnek. 4.1.3. Infrastrukturális feltételek A pálya a belvároshoz közel helyezkedik el. A vasútállomás is csak 8 perc séta. Tömegközlekedéssel könnyen megközelíthetı. A levegı minısége is kiváló. A létesítmény tulajdonosa Szombathely Megyei Jogú Város. A dobópálya minısége átlagon felüli, amit az évek során jelentıs erıfeszítéssel, komoly összefogással építettek fel. A sportolás feltételei a 2002-ben javultak. A budapesti Európa Bajnokság eredményei után az – akkor még - Ifjúsági és Sportminisztérium vezetıi ígéretet tettek egy új dobópálya megépítésére, amely 2002ben átadásra is került. A szombathelyi önkormányzat anyagi támogatásával a tervezett klubház is elkészült. A Dobó SE és Németh Pál mesteredzı eredményeinek köszönhetıen a Nemzetközi Atlétikai Szövetség nemzetközi dobó centrumot hozott létre Németh Pál vezetésével. A

dobópálya

mellett

fekszik

egy

nyolc

sávos

rekortán

pálya

is.

Villanyvilágítással viszont egyik sem rendelkezik. A sportlétesítményben található sportcsarnok

(80x60m),

kiscsarnok

(35x20m),

öltözı

(8db),

konditerem,

súlyemelıterem, gimnasztika terem, szauna, sportorvosi rendelı. Sajnos futófolyosó még nincs, sportuszoda pedig kb. 1 km-re található.

- 22 A dobást, a kalapácsvetés jellegébıl adódóan csak szabadtéren tudják elvégezni. Legjobbjaik a téli idıszakban egy vagy két alkalommal kéthetes melegégövi edzıtáborba mennek a MASZ anyagi segítségével. Az általános fizikai képzést a sportcsarnokban, az erıfejlesztést és speciális képzést pedig a súlyemelıteremben tudják megoldani. A magas szintő felkészülés megköveteli, hogy ne csak meghatározott idıpontban, hanem minden napszakban és hét végeken is tudják használni a létesítményt. A megegyezés szerint a legjobb versenyzıik – válogatottak – saját kulccsal használhatják a dobópályát és a súlyemelıtermet. Naponta kb. 35-en használják a dobópályát. A felszereltségrıl elmondható, hogy az évek során kialakított szerkészlet jelentıs, ám nagyrészt elöregedett. Közülük sokat saját maguk

készítettek

költségkímélés miatt. A pálya alkalmas nemzetközi versenyek rendezésére is. Számos korosztályos országos bajnokságot és nemzetközi viadalt bonyolítottak már le közmegelégedésre. Legrangosabb a három alkalommal Szombathelyen megrendezett IAAF kalapácsvetı Grand Prix Döntı volt. 4.1.4. Személyügyi feltételek A Dobó SE elnöksége hattagú. Van köztük PR-szakember, gépész, építész, könyvelı, kereskedı. Mindannyian rendelkeznek sportmúlttal. Szerencsére nagy felelısségtudattal rendelkeznek. Volt idıszak, amikor szinte a semmibıl kellett mőködtetniük a klubot. A klubban két edzı tevékenykedik, mindkettı mellékállásban. Németh Zsolt középfokú atlétaedzıi, Németh László pedig atléta sportoktatói képesítéssel rendelkezik. Egy-egy edzıre 15-20 atléta jut. Kimondott kluborvos nincs, de kapcsolatrendszerük szinte minden szakterületet lefed. Masszırt a sportolók saját maguk szervezik és fizetik. Pszichológus nincs, de ehhez is van kapcsolat, ha szükség lenne rá. Egyéb alkalmazott nincsen. Jelenleg 47 igazolt versenyzıjük van, melybıl 40-nek van szerzıdése. Mindegyikük saját nevelés, sajnos tılük csak visznek el atlétákat. Korosztályos megoszlás szerint 9 felnıtt, 7 utánpótlás, 7 junior, 6 ifjúsági, 21 serdülı és 5 gyerek versenyzıjük van. (Közülük még nem mindenki igazolt atléta.) A csapatból 5-en rendelkeznek nemzetközi eredménnyel. 2-en felnıtt I. osztályú, 3-an II. osztályú

- 23 minısítéssel. A fiatalabb korosztályban 6-an aranyjelvényes, 4-en pedig ezüstjelvényes eredménnyel. Felnıtt korosztályban 6, utánpótlásban 5, juniorban 4, ifjúságiban 1 sportolójuk tagja a válogatott keretnek. A MASZ abszolút pontversenyében mindig az elsı hat között zárják az évet, két alkalommal az élen tudtak végezni. 2008-ban a második helyen végeztek. 4.1.5. Pénzügyi kritériumok A klub éves költségvetése változó, 6 és 12 millió Ft között mozog. Ennek 40%-át a város adja, 40%-át az állam, valamint kb. 10-10% folyik be pályázatokból és a szponzoroktól. A fıbb kiadások személyi jellegő kiadások: munkabér, jutalom, edzıtáborok, versenyeztetés. A sportolók szigorúan az eredményesség alapján részesülnek különbözı juttatásokban, mint edzıtábor, nevezési díj, felszerelés, utazási költség. A Dobó SE célja a jövıben is olyan élsportoló nevelése, aki megállja a helyét a nemzetközi élmezınyben. Németh Pál dobócsoportja 1982 óta minden évben meg tudta mutatni magát a nemzetközi porondon. A folyamat soha sem szakadt meg, mindig jöttek olyan tehetségek, akik át tudták venni a kiöregedı versenyzık helyét. A rendszer az „üzemszerő” mőködésen alapul. A versenyzı tudja elıre, ha végigmegy az elıdei által már kitaposott úton, akkor biztosan eredményes lesz. 4.2. Egy szakosztályos klub, Veszprémi Egyetemi- és Diák Atlétikai Club (VEDAC) 4.2.1. A klub története és eredményei A veszprémi atlétika élete nagyon messzire tekint vissza. Már az 50-es években is jegyeztek atlétikai életet. A Bakony-Vegyész TC néven mőködı egyesületben már volt atlétika szakosztály. Ez az 1980-as évek elején, a Veszprémi SE nevet vette fel. Még itt is több szakosztályos rendszerrel folyt a munka. 1989-ben viszont a Veszprémi SE színeibıl kivált az atlétika és VEDAC néven egy új klubot hozott létre, amely már csak atlétikával foglalkozik. A klub jogi formája egyesület. A klubnak a versenyzıivel kapcsolatban a sporttörvény által elıirt, felelıssége van. 4.2.2. Sportszakmai feltételek Itt elıször az utánpótlásról szeretnék szót ejteni. Ez nagyban meghatározza ugyanis a klub jövıjét, és bizonyos mértékben pedig a jelenlegi eredményességet. Fontos, hogy

- 24 legyen honnan meríteni, folyamatos legyen a fiatalok bekerülése az egyesületbe. A VEDAC-nál a versenyzık fıleg szájhagyomány útján, vagy a médián keresztül tudják meg, hogy létezik a klub. Az edzıknek nem igazán van arra idejük, hogy iskolákból válogassanak, mert délelıtt dolgoznak a fıállásukban. A másik lehetıség a diák versenyek alatti „vadászás”. A sportszakmai feltételekhez tartozik még a versenyrendszer. A helyi versenyrendszer az országoshoz igazodik. A Veszprém Megyei Atlétikai Szövetség, igyekszik megrendezni a megyei rendezvényeket. Leginkább a serdülıkre van tekintettel, mert nekik kevés lehetıségük van és az ı utaztatásukra kevesebb pénz is áll rendelkezésre. Ezeket a versenyeket csökkentett versenyszámmal (elızetes felmérés alapján) rendezik meg, és nyílt rendezésőek, hogy az idısebbek is el tudjanak rajt indulni. A megyei diák versenyek is sokat segítenek a versenyzésben, ráadásul azt kötelezı a diákszövetségeknek megrendezni, így azok kiszámíthatóak. Ezen kívül a VEDAC idıközönként igény szerint rendez egy-egy kisebb versenyt, formába hozás céljából. Ebbıl jól látszik, hogy nincs valódi rendszer, nincs megfelelı verseny, de mivel a versenyrendezés nagy költségekkel jár, nem is lesz ebben elırelépés. Nagyon hiányzik a 21 év felettiek számára valamilyen vonzó versenyrendszer, mert ebben a korban azért hagyják sokan abba, mert nem tudják az edzéseket egy versenyrendszerben kamatoztatni. 4.2.3. Infrastrukturális kritériumok Kezdjük mindjárt a szabadtéri pályával, a fı edzéshelyszínnel! Ez egy 6 sávos, a célegyenesben 8 sávos rekortán borítású pálya. Plusz van egy kissé leamortizált, de mindenképpen nagyon hasznos futócsarnok, 150 m-es körpálya. A téli edzésekhez a csarnok megfelel, de a komolyabb versenyzık igénybe veszik Budapesten a Syma csarnokot, ami viszont nagyon költséges. A magyar viszonyok közt elfogadható a kiszolgálóegységek helyzete. A pálya világítása okoz néha gondot, de „leleményes a magyar”, így megoldható az esti edzés is. Uszoda nincs, szauna viszont igen, csak sokszor használják civilek, ami akadályozza az igénybevételt. A pálya nemzetközi és országos szintő versenyek rendezésére nem alkalmas, nincsenek is magas szintő versenyek.

- 25 A létesítmény tulajdonosa a Pannon Egyetem. Nem pontosan tudni, hogy mikor lehet használni, mert a porta gyakran zárva tart, az ünnepek alkalmával. De ezt is ki lehet játszani, így gyakorlatilag bármikor használhatják a VEDAC-osok a pályát. Hétköznapi szinten ez kb. 150 fıt jelent. A levegı minısége, a pálya elhelyezkedése, megközelíthetısége egyaránt kiváló. Sajnos a felszereltségérıl már nem mondható el ugyan ez. Nincs pénz új eszközökre, így az edzések alkalmával megy a harc értük. 4.2.4. Személyügyi feltételek Elıször néhány szóban a klub vezetésérıl! Az egyesület vezetıje fıállásban dolgozik. A társadalmi elnök, a Kumunnális Rt vezére. Sajnos nem sokat tesz a VEDAC-ért. Mivel nincs felettes szervük, felelısségük sincs igazából. A klubnál összesen 8 edzı dolgozik. Közülük 2 rendelkezik szakedzıi végzettséggel. Egyikük fıállású, másikuk mellékállásban dolgozik. Rajtuk kívül 3 edzınek testnevelı-edzı végzettsége van, ık mindannyian mellékállásban dolgoznak. Továbbá van egy középfokú edzıivel rendelkezı edzı, egy segédedzı és egy nyugdíjas edzı szintén mellékállásban. Az, hogy hány sportoló jut egy edzıre nagyon változó. Van, akinek összesen 8 atlétája van, és van, akinek 50. És annak az összetétele is más és más. Nincs felbontva, és nincs a fizetés sem létszámra, sem eredményességre felosztva. Más alkalmazott nincsen. Se orvos, se masszır, se pszichológus, esetleg gyógytornász. Ezt mindenkinek magának kell megoldania. Pedig ezek nélkülözhetetlen feltételei a nemzetközi szintő eredmények eléréséhez. És a VEDAC 2008-ban megnyerte a pontversenyt, vagyis Magyarország legeredményesebb klubja volt! Térjünk át a versenyzıkre! Összesen 200 igazolt atléta van. Közülük senkivel se kötöttek szerzıdést. Tehát jogi értelemben mind amatır sportoló. Saját neveléső az összes felnıtt atléta. 2008-ban a pontversenyben – ahogy azt említettem - az abszolút 1., a serdülıben szintén 1.,

míg az utánpótlásban a 4. helyet szerezték meg. 5 elsı

osztályú, 15 másod osztályú és 15 harmad osztályú eredményt értek el a felnıtt versenyzık. A juniorok 6 aranyjelvényt 10 ezüst jelvényt, míg az ifjúságiak 8 aranyjelvényt, 15 ezüstjelvényt szereztek. Végül, de nem utolsó sorban a serdülı korosztály 9 aranyjelvényt és 20 ezüstjelvényt ért el.

- 26 4.2.5. Pénzügyi kritériumok Az éves költségvetése 20 000 000 Ft. Ebbıl a városi támogatás 18 000 000 a többi a MASZ mőhelytámogatás, és a szponzorok, akik nem nagyon vannak. A költségvetés teljes egészében nyilvános. Az egyesülési törvények az irányadóak ezzel kapcsolatban. A legnagyobb kiadás a versenyzés és az edzıi bérek. Ezen kívül a versenyzıknek adott juttatások, mint a nevezési díj, egyéb versenyzési költségek. És eredménytıl függıen felszerelés, esetleg edzıtábor. A terv a túlélés. Nem igazán van koncepció. 4.3. Több szakosztályos klub, Budapesti Honvéd Sport Egyesület (BHSE) 4.3.1. A klub története és eredményei Egy lelkes tanár, dr. Varga Bálint az Éder vendéglıben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. A labdarúgás, a torna és a vívás mellett az atlétikát is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint lett, de mivel az alapszabályt a tagok nem fogadták el, hamar le is mondott. Az egyesület pedig anyagi nehézségekkel küzdött. 1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az elsı kezdeményezés után a tisztújító választmányi győlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal, köztük az atlétikával. A negyvenes évek vége felé vetıdött fel elıször, hogy legyen a Magyar Néphadseregnek önálló sportegyesülete. A politikai változásoknak is köszönhetıen 1949. december 18-án a Kispesti Atlétikai Club (KAC) megalakulásának 40. évfordulóján beolvadt a Honvéd Sportegyesületbe, és így az atlétika szakosztály is a Budapesti Honvéd keretei között folytatta a munkát. Az alakuló közgyőlésen megfogalmazódott a Honvéd sportolói elé állított feladat: A BHSE hazai és nemzetközi versenyeken méltóképen képviselje a néphadsereget és ápolja azt a hagyományt, amelyet a Kispesti Atlétikai Club négy évtizedes tevékenysége során megteremtett. A klub jogi formája egyesület lett. A Honvéd név az ötvenes évek elején egyre jobban csengett a hazai és a nemzetközi porondon is. Az atléták közül az elsı kiemelkedı eredményt Róka Antal érte el 50 km-es gyaloglásban, amikor az 1952-es helsinki olimpián bronzérmet nyert ebben az embert próbáló versenyszámban.

- 27 Ebben az évben tőnt fel a Honvéd késıbbi világhírő középtávfutója, Rózsavölgyi István, aki hét világcsúcsot futott, olimpiai bronzérmes lett 1500-on Rómában, és húsz magyar bajnoki címe mellé tucatnyi országos csúcsot állított fel. Meghatározó szereplıje volt annak a váltónak, amelynek tagjai - Iharos, Rózsavölgyi, Tábori, Mikes az ötvenes évek végéig világszerte verhetetlenek voltak. Ezek a kiváló eredmények is szerepet játszottak abban, hogy 1954-ben Kispestrıl a Tüzér utcába költözhettek az atléták, ahol ebben az évben adták át az új atlétika pályát. A Honvéd atlétáinak legfényesebb esztendeje 1955 volt, amikor nemzetközileg is jelentıs eredményeket jegyezhettek fel a piros-fehér klub krónikásai. Ezek nagyrészt Iharos Sándor nevéhez főzıdnek, aki a versenyidény alatt 1500-tól 10 ezer méterig minden távon megdöntötte a világcsúcsot-összesen tizenkettıt állított fel pályafutása során. Ezzel a kimagasló teljesítménnyel Iharos - a nemzetközi szaksajtó szavazata alapján - elnyerte az „Év Sportolója” kitüntetı címet, amelyet magyar versenyzı azóta sem érdemelt ki. 4.3.2. Sportszakmai feltételek A szakosztályvezetés fontos feladatának tekinti a jó kapcsolatok ápolását ill. kiépítését a volt Honvédos atlétákkal és a sportoló gyermekek szüleivel - a szakosztály segítése érdekében (adó 1 %-a, szponzorálás, stb.). A 2009. évi tervek, célok közé tartozik a MASZ országos ranglistáján az 1-3. hely megszerzése. Minden korosztályban olyan atléta nevelése, aki el tud jutni nemzetközi versenyre, válogatott viadalra. A szőkös pályázati lehetıségek kiaknázása, újabbak keresése. A sportolói létszám növelése, fıleg a gyermek és serdülı korosztályban. A meglévı bázis iskolákkal (Kerék utcai testnevelés tagozatos iskola, Pannónia

Általános

Iskola)

a

rendszeres

kiválasztás

és

a

szülıkkel

való

kapcsolatfelvétel (szórólapok segítségével), illetve még 2 új iskolával a kapcsolat kiépítése. 4.3.3. Infrastrukturális feltételek A Honvéd atlétika pályája Budapesten a XIII. kerületben található a Tüzér utcában. Itt elıször egy 150 m hosszú, 6 sávos rekortán borítású futófolyosó épült, majd 1984-ben az akkori kornak megfelelı, minden igényt kielégítı rekortán pálya létesült, amely ma a legendás Iharos Sándor nevét viseli. A pálya viszonylag jól körülhatárolt, zárt és

- 28 szélvédett kialakításának köszönhetıen mindig is barátságos, családias hangulatot teremtett, ezért máig az egyik legkedveltebb versenyszínhelye az atlétáknak. A szabadtéri pálya mind hazai, mind nemzetközi versenyek rendezésére is lehetıséget biztosít. A pálya minısége nemzetközi viszonylatban is jónak mondható, idıszakonként új borítást kap. Az atléták szeretnek ezen a pályán versenyezni, ami azt is bizonyítja, hogy több kiváló eredmény is született itt. Ezek közül is kiemelkedik Németh Roland 1999-ben 100m-en elért országos csúcsa (10,08) és Szabó Enikı 2004ben ugyancsak 100m-en futott országos csúcs beállítása (11,41), amelyeket azóta sem döntött meg senki. Országos bajnokságok és magasabb szintő nemzetközi versenyek rendezésére nem alkalmas, mert ilyen versenyeket csak nyolc sávos pályán lehet lebonyolítani. Hivatalos atlétikai versenyt rendezni csak a Magyar Atlétikai Szövetség által versenyrendezésre alkalmasnak nyilvánított atlétikai, vagy stadionon kívüli, de hitelesített pályán lehet. Ahhoz, hogy az elıbb említett magasabb szintő versenyek rendezésére is lehetısége legyen a Honvédnak a futópályát nyolc sávosra kellene kiegészíteni. Erre azonban nincs lehetıség, mert az egyik oldalán futófolyosó van, ami nem engedi, hogy a hat sávos futópályát nyolc sávosra egészítsék ki. A fedett futófolyosó kialakítása sem egyezik meg sem országos, sem nemzetközi szintő követelményeknek, mert ezekhez a versenyekhez 200m-es ovális alakú és döntött kanyarú pálya szükséges. Korábban itt bonyolították le az egyetlen olyan hivatalos fedettpályás versenyt az országban, ahol az atléták 100m-en és 110m gáton mérhették össze erejüket, ugyanis fedett pályás szezonban mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban, és világversenyeken csak 60m a hivatalos versenyszám a sprintereknek. Ebbıl adódóan az összes 100m-es csúcs itt született meg, amelyeket a mai napig a férfiaknál Németh Roland (2000: 10.28mp), a nıknél pedig Barati Éva (1995: 11.64mp) tart. A futófolyosóhoz tartozó magasabb belterülető csarnokban lehetıség van arra, hogy hazai rúdugró versenyeket rendezzenek, de a létesítmény adottságai nem teszik lehetıvé, a nemzetközi rúdugró versenyek lebonyolítását. A futófolyosó és a csarnok korszerősítésre szorul, ugyanis azóta, hogy felépítették (1974) nem végeztek rajta semmilyen felújítást. A mosdók, zuhanyzók, öltözık is romlott állapotban vannak. A létesítmény a Honvédelmi Minisztérium tulajdonában van, az ı feladatuk lenne az épület fejlesztése, modern körülmények kialakítása. Ezekbıl kifolyólag a fenntartási költség is jelentısen csökkenne egy teljes felújítás után (ablakok cseréje, szigetelés, világítás).

- 29 Az egyesület létesítmény ellátottsága - más egyesületekkel összehasonlítva – kielégítınek tekinthetı. A létesítmény autóval és tömegközlekedéssel – metróval, villamossal, trolibusszal - is könnyen megközelíthetı. A személyautóval érkezıknek ingyenes parkolási lehetıségük van a létesítményt körülvevı és környéki utcákban. A levegı minısége sajnos nem tekinthetı megfelelınek. Szerencsére mivel a létesítmény nagy területen helyezkedik el, melyet fák, családi és emeletes házak vesznek körbe, a sportoló nem érzékeli ezt a szennyezett levegıt. Iskolaidıszakban délelıttönként minimális a létesítmény kihasználtsága. A napnak e szakaszában esetenként a környezı iskolák testnevelés órái zajlanak. Ezenkívül hivatásos és veterán sportolók, valamint olyan hobby sportolók használják, akiknek munkaideje lehetıvé teszi ezen idıszakban a sportolást. Délutánonként és este viszont jelentısen megnı a sportolni vágyók száma, mert a diákok, atléták és a munkájukat befejezı hobby sportolók ekkor végzik edzéseiket. Mivel korlátozott területen folynak a sporttevékenységek, gyakran túlkereslet jelentkezik az egyes helyek, eszközök használata iránt. A következı cél a létesítmény állapotának javítása, mely elengedhetetlenül fontos feladat. A szülık is szívesebben hozzák sportolni gyermekeiket egy olyan egyesületbe, ahol megfelelıek a körülmények. Hiába vannak jó edzıik, versenyzıik, ha a körülmények nem adottak a XXI. század technikai elvárásainak. Ezért 2009-ben a létesítmény felújításával kapcsolatban fontos feladatok várnak a klubra. 4.3.4. Személyügyi feltételek A szakosztály vezetése a 2006. évi Közgyőlésen újult meg. Az elnökség tagjai a támogatók, szponzorok képviselıibıl állnak, így az ı érdekük is a szakosztály eredményes mőködése. A Közgyőlés elnöknek Erdélyi Lajos dandártábornokot választotta. Elnökségi tagok: Ács Tibor (korábbi szakosztály igazgató), dr. Greskovits Dávid a Meditop Kft.-tıl, Hantos Tamás a Közterület Fenntartó Zrt.-tıl, Iharos Sándor az Iharos és Goller Kft.-tıl, dr. Nagy Sándor a Samsung Szupermaraton Szervezı Bizottságának tagja, valamint Kunszt Gábor tiszteletbeli tag Sajnos Magyarországon kevés az olyan edzı, aki csak az edzıi munkájából él. Ez a Honvéd klubnál is tapasztalható, mivel a 13 foglalkoztatott edzı közül, mindössze

- 30 két fıállású edzı van, a többiek szerzıdéses keretek között dolgoznak nyugdíj mellett, vagy alkalmanként kis csoportokkal foglalkoznak. Ezen kívül 1 masszır áll még a versenyzık rendelkezésére a klubnál. A piros-fehér atléták sorra aratták gyızelmeiket itthon és külföldön egyaránt és helytálltak a nagy világversenyeken. Az elmúlt évek során 11 világcsúcsot és számos olimpiai és Európa bajnoki helyezést értek el. A Honvéd atlétikai szakosztálya, melynek taglétszáma 167 fı, jelenleg is több, nemzetközileg is kiemelkedı atlétával rendelkezik: Kıvágó Zoltán az athéni olimpián ezüstérmes diszkoszvetı, valamint Farkas Györgyi, a pekingi olimpián 28. helyezett hétpróbázó. Több fiatal tehetség bontogatja szárnyait, a legfiatalabb korosztályból Horváth Felicia emelkedik ki, aki rúdugrásban a 13-14 éves korosztály világcsúcsát tartja. Az elmúlt évben a Honvéd atlétikai szakosztály atlétái 28 felnıtt országos bajnokságot nyertek, 23 ezüst illetve 28 bronzérmet győjtöttek be. Érdemes megnézni a versenyzık összetételét is! A 167 versenyzı közül 51 még gyermek, illetve serdülı korosztályú. İk 2008-ban 14 aranyjelvényes, 8 ezüstjelvényes és 7 bronzjelvényes minısítést értek el. Az ifjúsági versenyzık 34-en vannak. Ez a csoport 2 arany-, 3 ezüst-, és 9 bronzjelvényt szereztek. A junior korosztályban 15 versenyzıje van a Honvédnak. A minısítések aránya náluk 3, 8, 2. Utánpótlás korú versenyzıje is csak 17 van a klubnak. Közülük 3-an rendelkeznek a korosztályos elsı osztályú eredménnyel. A felnıtteknél 50 igazolt atlétája van az egyesületnek, akik 3 elsı-, 13 másod-, és 20 harmad osztályú minısítéssel rendelkeznek. Az egyesület az elmúlt évtizedekben a szakosztályok közötti pontversenyben az élmezınyben végzett. 2006-ban az elsı, 2007-ben és 2008-ban pedig a harmadik helyen. Az egyesületben kiemelkedik a gyalogló csoport, akik 2008-ban megnyerték a szakági pontversenyt. 4.3.5. Pénzügyi kritériumok Az egyesület elsısorban a Honvédelmi Minisztériumtól kap anyagi támogatást. A szponzori támogatás csak idıközönként látható. Általában akkor jelennek meg, ha valamely cég vezetıjének a gyermeke a szakosztálynál atletizál. Az elmúlt évben ilyenek voltak a Samsung Szupermaraton Szervezı Bizottsága, az Iharos és Goller Kft., a Meditop Kft., és a Fıvárosi Közterület Fenntartó Zrt. Ezen kívül a MASZ is nyújt mőhelytámogatást a pontverseny alapján. Továbbá a pályát bérlı iskolák, cégek, sportszervezet pályahasználati díja is fontos bevételi forrás.

- 31 A költségvetésbıl az egyesület a következıket tudja biztosítani az egyesületbe leigazolt atlétái számára: szakképzett edzı, szállás, utazás vidéki versenyeken, versenyekre való nevezés. Ezen kívül az országos bajnokságon dobogós helyezést elérı versenyzı atléták részére az egyesület versenyszerelést is biztosít. Fontosnak tartom megjegyezni a Honvéd atlétikai szakosztály álláspontját, miszerint semmilyen támogatást nem tudnak nyújtani a felkészüléshez, viszont az a versenyzı, aki kijut bizonyos nemzetközi versenyekre, az visszamenıleg részesül jutalmazásban. 4.4. Sportvállalkozás, Debreceni Sportcentrum (DSC-SI) 4.4.1. A klub története és eredményei Debrecen város atlétika szakosztálya mindig meghatározó szerepet játszott a hazai sportéletben. A sportág cívisvárosi képviselıi 2003 nyarán váltak a Debreceni Sportcentrum Kht. tagjaivá, majd a 2004. évi I. tv. (a sportról) rendelkezéseinek megfelelıen a Debreceni Sportcentrum Kht. és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2006. január 1-vel megalapította, a Debreceni Sport Szolgáltató Kft.-t, melybe a 2005. december 31-ig a Debreceni Sportcentrum Kht. sportszakmai csoportjában sporttevékenységet végzı hivatásos és amatır sportolók kerültek átigazolásra. Magyar

Atlétikai

Szövetség

versenyrendszerében

valamint

a

sportági

szakszövetségek szakosztályi pontversenyében a Debreceni Sport Szolgáltató Kft. mint felnıtt egyesület - az elmúlt évek gyakorlatának megfelelıen, továbbra is Debreceni Sportcentrum (DSC-SI) néven szerepel. Egy szakosztály erısségét legjobban a sportolói által megszerzett országos bajnoki címek száma, a nemzetközi versenyen elért helyezések, és válogatottak létszáma valamint az összesített egyesületi pontversenyben elfoglalt pozíció mutatja meg. Az egyesület és sportolói mind a három összehasonlításban kiemelkednek a hazai mezınybıl. Legeredményesebb versenyzıjük Zsivoczky Attila olimpiai 6. világbajnoki bronzérmes, Európa bajnoki ezüstérmes tízpróbázó. 4.4.2. Sportszakmai feltételek A Kft. utánpótlását a Debreceni Sportcentrum Kht.-val 2006-ban egyesült Debreceni Sportiskola biztosítja. A sportiskolán belül mőködik a Kincskeresı program, melynek célja, hogy felkutassa, kiválassza, és sokrétő sportszakmai képzésben részesítse a

- 32 debreceni oktatási intézményekben tanuló sporttehetségeket, és ezáltal megfelelı utánpótlást biztosítson a Sportiskola szakosztályai, valamint Debrecen felnıtt sportszervezetei számára. A program keretein belül ellátogatnak a helyi általános iskolákba a Sportiskola szakemberei, ahol a testnevelésórákon megfigyelik és kiválasztják a tehetséges gyerekeket. A már kiválasztott reménységek lehetıséget kapnak arra, hogy az intézmény összes sportágával megismerkedjenek. Az itt szerzett tapasztalatok alapján, a szülık bevonásával, dönt a Sportiskola arról, hogy melyik sportág az, amelyik a legközelebb áll az adott gyermekhez, és melyben tudna a legsikeresebb lenni. Észrevétel a versenyrendszerrel kapcsolatban a DSC-SI részérıl: kevés nagyszabású versenyt rendeznek Budapesten kívül. Fedett pályán érthetı, de nem elfogadható, hogy csak a fıvárosban van 1 darab versenyrendezésre alkalmas pálya. Ha lenne még plusz két ilyen létesítmény Keleten és Nyugaton, sokkal több és színvonalasabb versenyünk lehetne fedettpályán. Szabadtéren már javuló a helyzet, hiszen több kiváló létesítmény épült az utóbbi években (Székesfehérvár, Gyır, Zalaegerszeg stb..). Az új helyszíneket még több regionális versennyel kéne megtölteni. Az országos versenyrendszer kevés. Fıleg a fiatal korosztály számára sokkal kidolgozottabb és tervszerően felépített versenyrendszerekre lenne szükség. 4.4.3. Infrastrukturális feltételek A sportcentrum Debrecen legszebb részén, a Nagyerdın, zöldövezetben fekszik. Csend és nyugalom várja a kilátogató sportolókat. Mivel minden nagy forgalmú úttól távol esik, a levegı minısége kiváló. Autóval könnyen megközelíthetı. Kiemelt események alkalmával viszont érdemesebb tömegközlekedéssel megközelíteni, mert a környéken limitált a parkolóhelyek száma. Az atléták számára egy 8 sávos rekortán borítású, megfelelı állapotú pálya áll rendelkezésre. Az ugrók és a dobók számára is kiváló feltételek adottak. Ide tartozik még egy melegítı pálya és egy futófolyosó. Utóbbi szolgál a téli edzések fı színhelyéül, de emellett 3 iskolában heti 5 alkalommal bérelnek tornatermet. A pálya felszereltsége magyar viszonylatban kiváló. Ezen kívül célfotó és elektromos idımérı is megtalálható. Az Ifjúsági Atlétikai Világbajnokságra épült pálya a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kiváló minısítését kapta. 2003. július 5-én pedig már hivatalosan is az IAAF Nemzetközi Edzıközpontja lett.

- 33 A Sportcentrum területét megbízott biztonsági cég felügyeli a nap 24 órájában. Az atlétika pálya megfelelı világítással rendelkezik, edzések tartására este is van lehetıség. Az atléták a Sportcentrum 20 öltözıjébıl 2-t használnak. Két saját tulajdonú kondicionáló terem van szabad súlyokkal. Továbbá egy magánvállalkozás üzemeltet a Sportcentrum területén fitness és konditermet. A területen található egy a Sportcentrum Kht. kezelésében mőködı hotel, valamint magánkézben lévı étterem. Jelenleg a pálya melletti épületben mőködik a Sportcentrum vezetése és hivatali része, valamint itt kapott helyet a Sportiskola és egy 60 fıs légkondicionált konferencia terem is, beépített projektorral, büfével, hangosítással, mely alkalmas vállalati rendezvények, tréningek, sajtótájékoztatók lebonyolítására is. A Sportiskolába 12 szakosztályában sportoló közel 700 fı, illetve a Sport Kft. atlétái, triatlonosai (50 fı) veszik igénybe a pályát. Emellett, mivel a pálya nyitott több kocogó elıszeretettel használja (naponta kb. 100fı) A Debreceni Sportcentrum kiváló szabadtéri, nemzetközi versenyek rendezésére is alkalmas stadionnal rendelkezik. 2001 óta rendezett fı versenyek: Ifjúsági Atlétikai VB (2001), U23 Atlétikai EB (2007), Felnıtt Magyar Bajnokság (2002, 2004, 2005, 2006, 2008). A létesítmények tulajdonosa Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, kezelıje pedig a Debreceni Sportcentrum Kht. Minden nap, reggel 6-tól este 8-ig bárki sportolhat az atlétikai stadionban, ünnepnapokon természetesen korlátozott mértékben lehet használni (a szerek kiadására például nincs személyzet). 4.4.4. Személyügyi feltételek A Debreceni Sport Szolgáltató Kft. vezetıje az ügyvezetı. Mellette egy fı fıkönyvelı illetve egy pénztáros dolgozik az irodában. A szakmai feladatok ellátásáért a Sportiskolával összevontan a szakosztályvezetı a felelıs. Az atlétika szakosztályban egy fıállású edzı dolgozik középfokú edzıi végzettséggel. Mellette két edzı társadalmi munkában dolgozik (szintén középfokú edzıi végzettséggel) Egy edzı kb. 7 versenyzıvel foglalkozik. Továbbá egy fıállású masszır dolgozik a klubban. Elsısorban a felnıtt és junior korú élversenyzık járhatnak hozzá. Nincs orvos, pszichológus, illetve egyéb alkalmazott.

- 34 A Kft.-ben jelenleg 29 sportoló van. Korosztály szerint 3 ifjúsági, 2 junior, 8 Utánpótlás és 16 felnıtt atléta van leigazolva. Közülük 3 munkaszerzıdéssel a többiek amatır sportolói szerzıdéssel kapcsolódnak a klubhoz. Ebbıl 5 vásárolt, a többi saját neveléső versenyzı. Térjünk át a minıségre! A Sportcentrum az elmúlt években sorra az abszolút pontverseny elsı tíz helyezettje között volt. 2008-ban a 9. helyet szerezték meg. Kiemelkedik viszont az összetett szakág, melynek versenyét több éve a Debrecen nyeri. Húzóemberük, amint azt feljebb említettem Zsivoczky Attila olimpiai 6. világbajnoki bronzérmes, Európa bajnoki ezüstérmes tízpróbázó. 4.4.5. Jogi kritériumok A klub jogi formája sportvállalkozás. A klub versenyzıivel kapcsolatban vállalja, hogy felelıs szakember által véleményezett és a sportoló által jóváhagyott felkészülési és versenyzési terv szerint a versenyzı részére járó juttatásokat és szolgáltatásokat határidıben és magas színvonalon biztosítja. A klub vállalja, hogy a sportolói érdekeit megfelelı módon képviseli az országos sportági szakszövetség, az országos sportfıhatóság (NSH) és a MOB elıtt. A

versenyzık

részére

biztosítja

a

felkészülésért

és

versenyzésért

felelıs

szakember(eke)t, edzı(ke)t és egyéb személyeket a jogviszony hatálya alatt. 4.4.6. Pénzügyi kritériumok A sportvállalkozásban 95%-s tulajdonos a Debreceni Sportcentrum Kht. 5%-ban a Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzata. Az éves költségvetés teljesen nyilvános. Az üzleti terv nem nyilvános, a mérleg és a beszámoló viszont a jogszabály szerint igen. Eszerint 2008-ban a klub bevétele 28 100 000 Ft volt, míg a költségek 28 130 000 Ft-ot tettek ki. A bevételek fı forrása az önkormányzattól kapott 24 millió Ft támogatás. A költségek nagy része pedig az igénybe vett szolgáltatások, bérköltségek, sportolói juttatások. A versenyzık az elért eredmények alapján keretekbe kerültek beosztásra, mely évrıl évre változik az elért eredmények függvényében. Ennek megfelelıen minden sportoló részesül az alábbi juttatásokban: nevezési díj, felszerelés (melegítı, versenyszett, melegítı cipı), utazás v. utazási költségtérítés versenyekre. Ezen felül a magasabb keretekbe sorolt versenyzık

- 35 edzıtáborozását biztosítja a klub, valamint a szükséges táplálék kiegészítıket is fedezi. Továbbá minden költséggel járó orvosi szolgáltatást is fizet a klub. A Debreceni Sport Szolgáltató Kft sportolóinak egyéni felkészülési tervei alapján a szakosztályvezetık elkészítették éves (rövidített) szakmai tervüket, azzal összhangban készült el a 2009. évi költség és bevételi terve. Ez utóbbi az atlétikai szakosztály 2009. évi célkitőzésinek ismertetése után kerül részletezésre. A szakosztály fı célkitőzése, - miután a szakosztály kiemelkedı klasszisa, Zsivoczky Attila az olimpia utáni regenerációs évében az idei világbajnokságot kihagyja - hogy versenyzıvel képviselje a magyar színeket és Debrecen Városát a Fedettpályás Európa-bajnokságon, az Universiade-n és az U23-as Európa-bajnokságon. Cél a hazai országos bajnokságokon legalább 3 felnıtt, és 4 korosztályos magyar bajnoki cím megszerzése. A MASZ válogatott keretiben legalább 6 sportoló ırizze meg, harcolja ki tagságát, és nemzetközi versenyeken elért egyéni csúcsokkal öregbítsék a város és a klub hírnevét. 4.5. Diáksport egyesület, Budaörsi Diáksport Egyesület (BDSE) 4.5.1. A klub története és eredményei 1986-ban érlelıdött meg Budaörs város vezetıiben az a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan sportegyesületet, amely a helyi diákság számára biztosít sportolási és versenyzési lehetıséget. A gimnázium és a város vezetése - az általános iskolákkal karöltve - létre is hozták 1987-ben a BDSE-t, melynek jogi formája sportegyesület. Az új sportkör kettıs feladatot kapott: egyrészt a minıségi sport ápolását, másrészt a tömeg-, és diáksport igényeinek kielégítését. A megalakulás óta Budaörs város Önkormányzata példaszerően támogatja az egyesületet. Budaörsön, annak ellenére, hogy nem volt atlétikai pálya, nagy népszerőségre tett szert az atlétika. Már a hatvanas évek elején – szóbeli megállapodás alapján – együttmőködés alakult ki a Központi Sportiskola és az 1. sz. Általános Iskola és Gimnázium között. A futók Iharos Sándor, a többszörös világcsúcstartó (1955-ben a világ legjobb sportolójává választották) irányításával edzettek, a dobók edzıje Váczi Pál volt. Tevékenységük eredményeképpen a Budaörsi Gimnázium tanulói 9 országos középiskolás bajnokságot szereztek, 9 második és 8 harmadik helyezés mellett. A BDSE megalakulása lehetıséget teremtett arra, hogy megújuljon az atlétikai élet Budaörsön Az atlétikai szakosztály munkáját Tóth Béla indította el, aki 1987-ben

- 36 még a Vasas atlétikai szakosztályának edzıje volt, de 1988-tól a BDSE távfutóinak edzését irányította. Az atlétika-szakosztály ettıl fogva egyre sikeresebbé vált. Fokozatosan kapcsolódtak be a versenyzésbe a Kesjár Csaba Általános Iskola testnevelés-tagozatos diákjai Kadlecsik Kornél és Kovács Zsigmond irányításával. A versenyzık közül Ritter Orsolya emelkedett ki, aki két országos bajnokságot is nyert és 1997-ben részt vett a torinói mezei futó világbajnokságon, az egyesület elsı válogatott atlétájaként. Kovács Zsigmond neve fogalommá vált a budaörsi diákok körében. Edzıi, nevelıi tevékenysége nyomán a BDSE atlétái országosan is ismertté váltak. 2001-ben bekövetkezett korai halála megakadályozta abban, hogy további eredményeket érjen el versenyzıivel. 1993-ban került az Illyés Gyula Gimnázium és KSzKI tanári karába Egri Gyula, aki az atlétika-szakosztály vezetıje lett. Egri Gyula Kovács Zsigmond mellett, majd mintegy a munkáját tovább folytatva a BDSE legjobb és legsikeresebb edzıjévé vált. Tanítványai az országos bajnokságokon több mint 20 érmet szereztek, és 12 alkalommal szerepeltek a különbözı korosztályos válogatottakban. A 2000-es évek elején került még a szakosztályhoz az 1. sz. Általános Iskola testnevelı tanára Bugya György. 4.5.2. Sportszakmai feltételek Nézzük meg elıször az utánpótlás helyzetét! Budaörs dinamikusan fejlıdı város az elmúlt 5 évben lakosainak száma 7 ezerrel nıtt, így a gyerekek száma is gyarapodott. Tehetséges versenyzık mindig voltak és lesznek is, a kérdés csak az, hogy lesznek-e olyan szakemberek, akik észreveszik ıket és edzenek, gyakorolnak velük. Az új versenyzık a város iskoláiból kerülnek ki, van tehát honnan meríteni. A diákolimpia a fı versenyük, ami felmenı rendszerő. Ezen kívül indulnak még a MASZ versenyrendszerében is. Az elmúlt években 35-40 versenyen indultak. Gyerekverseny nagyon kevés 4-5 van egy évben, serdülı 8-10, ifjúsági 8-10, junior 6-8. Indulnak utcai futóversenyeken is 4-5 alkalommal egy évben. A versenyek díjazása helyenként a gazdasági helyzet miatt nem megoldott. Ez a felnıtteknél azért probléma, mert nekik már ebbıl kellene megélniük. A fiatalabbaknál inkább a jövıkép miatt. A versenyek alapvetıen a BDSE helyzetét nem befolyásolják, mivel a Budaörsi Önkormányzat sport támogatását fıleg létszámra, tömegsportra adja.

- 37 4.5.3. Infrastrukturális kritériumok A szakosztály létesítményhelyzete jelentısen javult az elmúlt években, majdnem ideálisnak mondható. A Hernann Ottó Általános Iskolában egy 250 m-es, háromsávos rekortán atlétikai pálya, az Illyés Gyula Gimnáziumban pedig egy speciális 500 m–es rekortán hegyi futópálya, valamint egy 120m-es rekortán egyenes áll a sportolók rendelkezésére. Valamint még az iskola uszodája is igénybe vehetı edzés kiegészítésként. Futófolyosó nincs, a téli edzéseket az iskolai tornateremben és a szabadban végzik. A felszereltsége (gát, akadály, rúd, súly, gerely, kalapács, diszkosz, stb.) megfelelı, ha kell valami, akkor meg tudják venni. A világítás és a biztonság jónak mondható. A kiszolgálóegységek, az öltözı, a konditerem közepesen felszerelt. Fontos még megemlíteni, hogy a területet vidéki jó levegı jellemzi, a létesítmény jól megközelíthetı gépjármővel és tömegközlekedéssel, könnyen és ingyen lehet parkolni. A létesítmények tulajdonosa a helyi önkormányzat. A pálya diákversenyek rendezésére alkalmas csak. Komolyabb, esetleg országos szintő versenyek rendezéséhez mindenképpen kellene egy 400 m-es pálya. Egész évben lehet használni a pályát, hétvégéken és munkaszüneti napokon is. Kb. 80-100 fı használja naponta ezeket. Összességében tehát elmondható, hogy diákolimpiai felkészülésre megfelelıek a feltételek, nemzetközi szintre való eljutáshoz azonban nem alkalmas. 4.5.4. Személyügyi feltételek Az egyesület jogi szabályai alapján az atlétika szakosztály része az egyesületnek. A vezetıség a klub elnökébıl, alelnökébıl, gazdasági alelnökébıl, 5 fı elnökségi tagból, valamint egy tikárból áll. Mindannyian helyi lakosok, vagy a helyi iskolák tanárai. İk mőködtetik a klubot és érdekük a jó mőködés. A törvény adta felelısségük van. Jelenleg a szakosztályban 3 edzı (Egri Gyula, Kadlecsik Kornél és Bugya György) kb. 90 fiatallal foglalkozik. Az edzık nem szerzıdéses jogviszonyban dolgoznak. Egri Gyula atlétika szakedzı képesítéssel rendelkezik, közel 60 versenyzı készül az ı irányításaival. Kadlecsik Kornél középfokú atlétikaedzı, 20 fiatal tehetség bontogatja szárnyait nála. Bugya György testnevelı tanár, kb. 10 versenyzı edz a kezei alatt.

- 38 Mást, így orvost, masszırt, vagy pszichológust, nem foglalkoztat a BDSE sem. Nincs szerzıdéssel rendelkezı atléta sem. Mindegyikük saját neveléső, nincs tehát „vásárolt” versenyzı. A kb. 90 versenyzıbıl néhány felnıtt- és kb. 10 gyermek versenyzıt leszámítva fıleg serdülı, ifi és junior korú atlétával foglalkozik a BDSE. Az egyesület az abszolút pontversenyben 2008-ban a 67. helyen végzett. Az utánpótlás rangsorban az 56., a serdülıben pedig a 49. helyen. Az elmúlt 20 évben az atlétikai szakosztály nemcsak az egyesület, de Pest megye egyik legeredményesebb atlétika-szakosztályává vált. A versenyzık a különbözı országos bajnokságokon 6 arany-, 14 ezüst- és 23 bronzérmet, valamint 16 negyedik, 21 ötödik, 22 hatodik, 18 hetedik és 17 nyolcadik helyezést szereztek. Pest megyei szereplésük egyenesen lenyőgözı: 220 megyei bajnokság, 155 megyei második és 123 megyei harmadik helyezés fémjelzi a szakosztály kiváló munkáját. 4.5.5. Pénzügyi kritériumok Ahogy azt fentebb említettem, Budaörs város Önkormányzata példaszerően támogatja az egyesületet. A kiadások 80%-át az edzéskörülmények biztosítása, vagyis a tornaterem bérleti, és pályabérleti díjak teszik ki, ehhez járul még a versenyeztetések, vagyis nevezési díjak, utazási költségek és egyen szerelések biztosítása. A BDSE atlétikai szakosztályának 2008-as éves költségvetése 4.2 millió forint, amely a Budaörs Önkormányzattól származik. Valamint idınként a helyi nagyvállalatok is részt vállalnak a költségekbıl. De ez a része kiszámíthatatlan. A költségvetés átlátható és nyilvános, ez elıírás is. Éves terv alapján dolgoznak, nincs hosszabb, hosszú távú koncepció. A fıbb kiadások szerelés, utazás, étkezés, edzıtábor, nevezési díj. Ezeket a juttatásokat tudják a sportolóiknak biztosítani. Nem volt más, amit a szakosztály vezetıje fontosnak tartott volna megjegyezni a témában.

- 39 5. Összegzés, a magyar atlétika fejlıdésének - felzárkózásának lehetséges összetevıi 5.1. Problémák - Túl kevés a (szakképzett) edzı. Ráadásul hiányzik az (anyagi) megbecsültségük. Ezen kívül 1 edzıre túl sok versenyzı jut. - Nincs elegendı és megfelelı minıségő létesítmény. - Mőködési bizonytalanságok vannak. - A jelenlegi gazdasági helyzetben a szőkülı források mellett az eddig túlélésért küzdı klubok megszőnhetnek. - Nincs hosszú távú, de még rövid távú koncepció sem. - A profi sportolók kiszolgálásához olyan szolgáltatások kellenek, hogy elérjék az általuk kitőzött célokat Ilyen szolgáltatások az edzıtáborok finanszírozása, egészségügyi háttér biztosítása, megfelelı edzési körülmények megteremtése. Természetesen ezeket a szolgáltatásokat, csak azok várhatják el, akik nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is eredményesen szerepelnek. Mivel a nemzetközi szintek és a nemzetközi mezıny is egyre inkább erısödik egyre minimálisabbak a különbségek a sportolók között, így minden apró körülmény a felkészülésben befolyásoló tényezı lehet az eredményességet tekintve. Nem várhatunk el nemzetközi szintő kimagasló eredményt, ha nem biztosítjuk az ehhez szükséges hátteret, feltételeket. - Olyan teljesítményt várnak el a sportolóktól, ami támogatás mellett is kemény munkával jár. Támogatás nélkül, viszont a sportolónak magának kell ezen költségeket megteremtenie, és ha nem rendelkezik olyan anyagi háttérrel, ami biztosítaná a felkészülését, akkor ezt csak munka mellett tudja fedezni. Ez valamennyire kizárja a kiemelkedı eredmény elérését. Nem véletlen, hogy a magyar atlétika ilyen szintre került, mint amilyen a mai helyzet. 5.2. Megoldási javaslatok - A magyar atlétika széleskörő jövıjét az önkormányzati, vagy egyéb stabil bázis alapokon nyugvó szakosztályi mőködés biztosíthatja (sok nyugati- és keleti országban máig is így van).

- 40 - A klubok bevételeinek elhanyagolható részét képezi csak a tagdíj és a szponzori bevétel, ezeket kellene növelni. - A profi sportolók katonai állományba vételével megoldódhatna a felnıtt atléták eltőnése. - Javítani kell a társadalmi megítélést. - Példaképeket kell állítani. - Változtatni kell, még akkor is, ha évtizedes hagyományokkal kell szakítani. - Egy adott szakágra – a nemzetközileg is sikeresre - ráállni, és abba fektetni csak pénzt. - Sportolási helyeket (atlétikai pályákat) létrehozni, felújítani. - Az edzıket megbecsülni, elismerni, képezni. - A versenyzıknek életút programot létrehozni. - Az egészségügyi hátteret biztosítani, elérhetıvé tenni. - A versenysport – szabadidısport szorosabb összekapcsolása, például utcai futóversenyek.

- 41 6. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet mondani dr. Várkonyi Istvánnak, a Magyar Atlétikai Szövetség fımunkatársának. Továbbá a vizsgált klubok vezetıinek, így Ács Tibornak (BHSE), Egri Gyulának (BDSE), Németh Zsoltnak (Dobó SE), Skoumal Péternek (DSC-SI) és Tóthné Stupián Anikónak (VEDAC), akik mindvégig készségesen álltak rendelkezésemre. Utóbbinak, aki nemcsak a VEDAC edzıje, hanem a MASZ elnökségének tagja, külön köszönettel tartozom, mert számtalan ötletet adott a dolgozat elkészítéséhez. Továbbá szeretném megköszönni konzulens tanáromnak, Gısi Zsuzsannának a rengeteg segítséget.

- 42 7. Irodalomjegyzék 7.1. Szakdolgozat Egervári Gábor: Labdarúgó élcsapatok mőködési feltételei és esélyei a XXI. Században, TF, 2004 7.2. Könyv Kocsis L. Mihály: Fut-ni, Sport, Budapest, 1980. Dr. Takács Ferenc: Iharos Sándor a futólegenda, Plantin-Print, Budapest, 2003. Kertész István: A görög sport világa, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. Kertész István: Az ókori olümpiai játékok története, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002. Török Ferenc: Pergamen, Nyik-ki, Budapest, 1999. Atlétika II, TF tankönyv, Sport Kiadó, Budapest 1980. Nyerges Mihály, Dr. Petróczi Andrea: A sportmenedzsment alapjai, Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest, 1995. 7.3. Kérdıív Magyar Atlétikai Szövetség Budaörsi Diáksport Egyesület Veszprémi Egyetemi- és Diák Atlétikai Club Szombathelyi Dobó Sport Egyesület Debreceni Sportcentrum Budapesti Honvéd Sport Egyesület 7.4. Internet http://www.masz.hu http://www.honvedatletika.hu http://www.european-athletics.org http://www.iaaf.org Mérei László: Gondolatok a jelenrıl és a jövırıl (http://regi.masz.hu/web/guest/szakma/kepzesek) Schulek Ágoston: Kell a változás (http://regi.masz.hu/web/guest/szakma/kepzesek)

- 43 Tölgyesi Balázs: A Magyar Atlétika Újjáélesztése (http://regi.masz.hu/web/guest/szakma/kepzesek) Dornbach Ildikó: Sportágfejlesztési stratégia (http://regi.masz.hu/web/guest/szakma/kepzesek) ÖTM Sport Szakállamtitkárság megbízásából az Ifjúsági és Sportkommunikációs Kft.: Nemzeti Sportstratégia (http://www.sportolonemzet.hu, 2007)

- 44 8. Mellékletek 8.1. MASZ pontverseny 2008 abszolút Hely 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 67.

Szakosztályok VEDAC Dobó SE Bp. Honvéd SE (BHSE) Békéscsabai AC Gödöllıi EAC KSI SE ARAK UTE DSC-SI Nyíregyházi VSC Budaörsi DSE

Bajnoki 4 802,00 2 025,00 3 854,00 2 868,50 3 090,83 3 071,50 2 454,00 1 677,16 2 437,00 2 157,50 99,00

Nemzetközi Csúcs Összesen 1 260,00 0,00 6 062,00 3 715,00 0,00 5 740,00 1 375,00 0,00 5 229,00 1 400,00 550,00 4 818,50 805,00 40,00 3 935,83 700,00 0,00 3 771,50 915,00 0,00 3 369,00 1 285,00 0,00 2 962,16 380,00 0,00 2 817,00 460,00 0,00 2 617,50 0,00 0,00 99,00

2007 abszolút Hely 1. 2. 3. … 6. … 77.

Szakosztályok Dobó SE VEDAC Bp. Honvéd SE (BHSE)

Bajnoki 1 931,00 3 893,50 3 304,00

Nemzetközi 4 350,00 2 037,50 1 615,00

Csúcs 0,00 50,00 75,00

Összesen 6 281,00 5 981,00 4 994,00

DSC-SI

2 604,50

1 325,00

0,00

3 929,50

58,00

0,00

0,00

58,00

Budaırsi DSE

2006 Abszolút Hely 1. 2. 3. … 5. … 60.

Szakosztályok Bp. Honvéd SE (BHSE) VEDAC DSC-SI

Bajnoki 4 740,50 4 433,00 2 944,50

Nemzetközi 780,00 750,00 1 395,00

Csúcs 0,00 100,00 0,00

Összesen 5 520,50 5 283,00 4 339,50

Dobó SE

1 725,00

1 575,00

0,00

3 300,00

109,00

0,00

0,00

109,00

Budaırsi DSE

- 45 8.2. Kérdıív Atlétikai klub neve: Rövid története: Sportszakmai feltételek: -

Milyen az utánpótlás helyzete? Honnan jönnek az új versenyzık? Van-e honnan meríteni?

-

Milyen a versenyrendszer? Hány verseny van egy évben? Hány verseny van egy évben az egyes korosztályoknak? Hány verseny van egy évben az egyes versenyszámokban? Ezek elegendıek-e, megfelelı színvonalúak-e? Miben segítenek ezek a versenyek, vagy segítenek –e egyáltalán a fennmaradásban?

Infrastrukturális kritériumok: -

Milyen az atlétikai pálya (sáv, borítás, minıség)?

-

Milyenek az egyéb feltételek? (világítás, biztonság, kiszolgálóegységek, öltözı, konditerem, futófolyosó, szauna, uszoda van-e?)

-

A téli edzéseket hol lehet megoldani?

-

Alkalmas-e

versenyrendezésre?

Alkalmas-e

országos

és

nemzetközi

versenyrendezésre? -

Ki a létesítmény(ek) tulajdonosa?

-

Mikor lehet használni napi, heti, éves szinten? Munkaszüneti napokon nyitva tart-e?

-

Hányan használják?

-

Milyen a levegı minısége, pálya elhelyezkedése, megközelíthetısége?

-

Milyen a felszereltsége (gát, akadály, rúd, súly, gerely, kalapács, diszkosz, …)

Személyügyi feltételek: -

Kik a vezetık, milyen kötıdésük van a klubhoz?

- 46 -

Milyen felelısségük van?

-

Hány edzı van, milyen végzettséggel (OKJ, szakedzı), milyen feltételekkel?

-

Hány sportoló (hány felnıtt, UP, junior, ifjúsági, serdülı, gyermek) jut egy edzıre?

-

Van-e orvos, hány, milyen feltételekkel?

-

Van-e masszır, hány, milyen feltételekkel?

-

Van-e pszichológus, milyen feltételekkel?

-

Van-e egyéb alkalmazott (gyógytornász, kineziológus), milyen feltételekkel?

-

Hány igazolt versenyzı van, van-e szerzıdésük?

-

Ebbıl hány saját nevelés, van-e „vásárolt” atléta?

Minıség: -

Hányadik

az

egyesület

a

pontversenyben

(abszolút,

UP,

kiemelt

szakágban/korosztályban)? -

Hány minısített atléta van? (I, II, III osztály, aranyjelvény, ezüstjelvény, bronzjelvény)

-

Hány, serdülı, ifi, junior, up, felnıtt, ebbıl hány válogatott?

Jogi kritériumok: -

Milyen felelıssége van a klubnak a versenyzıjével kapcsolatban? (pl.: dopping)

-

Milyen a klub jogi formája: sportegyesület, vagy sportvállalkozás?

Pénzügyi kritériumok: -

Ha sportvállalkozás, ki a tulajdonos?

-

Mekkora az éves költségvetés?

-

Mikbıl van a bevétel, milyen arányban és mitıl függ?

-

Mennyire átlátható, nyilvános-e?

-

Mik az elıírások ezzel kapcsolatban?

- 47 -

Mik a tervek, mi a koncepció, van-e egyáltalán?

-

Mik a fıbb kiadások?

-

Milyen juttatást kapnak a sportolók (edzıtábor, nevezési díj, felszerelés, utazási ktg., stb)?

Egyéb, amit a klub (vezetıje) fontosnak tart megjegyezni a témában: