SZAKDOLGOZAT
Zsoldos János
NYÍREGYHÁZA, 2009.
NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA TERMÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KAR MATEMATIKA ÉS INFORMATIKA INTÉZET
Technika oktatóprogram készítése - A Floppytól a Blu-Ray lemezig, adathordozók fejlődése napjainkig
Konzulens:
Készítette:
Dr. Nagy Mihály főiskolai tanár
Zsoldos János számítástechnika - technika szakos hallgató
Nyíregyháza, 2009.
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 2 2. A NEMZETI ALAPTANTERV TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTÁRGYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI ................................................................................... 3 2.1 NAT-ról néhány szóban................................................................................................ 3 2.2 A NAT rendelkezései az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területhez............ 5 3. OKTATÓPROGRAMOKRÓL....................................................................................... 6 3.1 Digitális pedagógia ....................................................................................................... 6 3.2 Taneszköz fogalma....................................................................................................... 7 3.3 Taneszközök csoportosítása ......................................................................................... 7 3.4 Digitális taneszközök csoportosítása........................................................................... 10 3.5 Digitális oktatás hátrányai........................................................................................... 11 4. ADATHORDOZÓK ...................................................................................................... 12 4.1 Adat ........................................................................................................................... 12 4.2 Adathordozó .............................................................................................................. 12 4.3 Adathordozók történelme a mágneses adathordozók megjelenéséig ............................ 13 4.4 Mágneses adathordozók ............................................................................................. 14 4.4.1 Sorfolytonos elérésű adathordozók.......................................................................... 14 4.4.1.1 Mágnesszalag (4.1.1 ábra) .................................................................................... 14 4.4.1.2 Mágneskazettás adathordozók.............................................................................. 15 4.4.2 Véletlen elérésű adathordozók................................................................................. 16 4.4.2.1 Hajlékonylemez .................................................................................................... 16 4.4.2.2 Merevlemez.......................................................................................................... 20 4.5 Optikai adathordozók................................................................................................. 22 4.5.1 Optikai adathordozók története ............................................................................... 22 4.5.2 Az optikai adathordozók elve .................................................................................. 22 4.5.3 CD (Compact Disc)................................................................................................. 23 4.5.4 DVD ....................................................................................................................... 25 4.5.6 HD – DVD.............................................................................................................. 26 4.5.6 Blu-Ray disc............................................................................................................ 26 4.6 Elektronikus elvű adathordozók ................................................................................. 28 4.7 A jövő adathordozói................................................................................................... 30 5. A KÉSZÍTETT OKTATÓPROGRAM ........................................................................ 31 5.1 Miért éppen PowerPoint? ........................................................................................... 31 5.2 A program bemutatása................................................................................................ 33 6. ÖSSZEGZÉS.................................................................................................................. 36
IRODALOMJEGYZÉK 1. Nemzeti Alaptanterv: http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf 2. http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Nat2003/doc/Technika5-8.doc 3. http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1999-04-ta-Karpati-Digitalis 4. http://edutech.elte.hu/jegyzet/oktatastechnologia.pdf 5. http://www.remenyikzs.sulinet.hu/Segedlet/Addatar/adattar.html 6. http://www.machines.hu/cgi-bin/machines/new/cikk.cgi?cikk=48 7. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki Kar: Informatika I. Szerkesztette: Németh Gábor Műegyetemi Kiadó, 2000 8. Claus Biaesch-Wiebke: CD lemezjátszó és digitális magnó Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1991 9. Dr. Iszáj Ferenc – Kató Gábor – Dr. Nagy Mihály: Számítástechnika – Alapoktól az internetig Bessenyei György Könyvkiadó 2000 10. Pétery Kristóf: Számítástechnikai Alapismeretek B Műszaki Könyvkiadó, Budapest 2002 11. http://www.rentit.hu/cikk/44/lyukkartya-floppy-cd-winchester-ssd.aspx 12. http://www.philips-blog.hu/component/content/117.html?task=view 13. http://szerver3.moragimi.sulinet.hu/Informatika/intro/hattertar.html 14. http://web.axelero.hu/eszucs7/KOMPUTERVILAG/M-R.htm 15. http://ecdlweb.hu/index.php?title=Optikai_t%C3%A1rol%C3%B3k
1. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájának azért az adathordozók fejlődését választottam, mert az utóbbi évtizedekben annyira felgyorsult ezeknek az eszközöknek a fejlődése, hogy szinte napról napra nyomon kell őket követni, ha nem szeretnénk lemaradni a változásukról. A technika és életvitel valamint a számítástechnika, rendelkezik közös tananyaggal így kézenfekvőnek tűnik egy technika oktatóprogram készítése számítástechnikából az adathordozók fejlődéséről. Annál is inkább, mivel ma már az oktatásban is jelentős szereppel bír a számítástechnika, és a számítástechnikai eszközök szerepe. Mindezek ellenére, a technika és életvitel, valamint egyéb számítástechnikán kívüli tantárgyakban, a tanárok többsége nem szívesen használ számítástechnikai eszközöket, pedig ezen eszközök által kínált lehetőségek száma meglehetősen tágas, valamint szemléletes oktatást lehet velük tartani. Ezt a kínálkozó lehetőséget megragadva döntöttem szakdolgozatom témája mellett, aminek keretében célom, egy olyan oktatóprogram készítése, amivel jól szemléltetve a diákok számára élvezetessé tehető, a technika és életvitel tantárgy információtechnológiai részében szereplő adathordozók fejlődése, azon belül is történetük, működésük, jellemző tulajdonságaik. Mivel úgyis a számítástechnika és a technika és életvitel tantárgy közös részeit kihasználva készítem a szakdolgozatomat és az oktatóprogramot, így az oktatóprogram nem csak technika oktatóprogram kíván lenni, hanem számítástechnikában is jól használható oktatóprogram. Valószínűleg
a
tantárgyi
követelmények
keretein
túlmenő
ismeretekkel
és
információkkal bővített oktatóprogram fog elkészülni, amit otthon a diákok a tanóra keretein kívül használhatnak és hasznosíthatnak tudásuk szintjének fejlesztésére.
2
2. A NEMZETI ALAPTANTERV TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL TANTÁRGYRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEI
2.1 NAT-ról néhány szóban A Nemzeti alaptanterv (NAT) Magyar Köztársaságnak a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és 1995. évi módosítása által meghatározott alapdokumentuma, amelyet többször módosítottak. A törvény kiterjed az iskolai oktatás első tíz évfolyamára. Az iskolák önállóságát szem előtt tartva, a közoktatásra országosan érvényes általános célokat, tartalmi szakaszokat és az azokban megvalósítani kívánt fejlesztési feladatokat, valamint a közvetítendő műveltség fő területeit alapozza meg. A
NAT
által
megfogalmazott
célok,
feladatok,
elvek,
minden
intézmény
sajátosságainak megfelelően kidolgozott dokumentumok révén jutnak érvényhez az oktatásban. Az általános rendelkezéseken felül a NAT rendelkezik: o A tanórai foglalkozások iskolai megszerezésével o A tanítási órákon való részvétel rendjével o Az iskolai oktatásszervezés egyes feladatival: §
Az angol nyelvre történő felkészüléssel
§
A kiegészítő kisebbségi oktatással
§
Az iskolaotthonos neveléssel és oktatással
§
A képesség-kibontakozató felkészítéssel
§
Az alapfokú művészetoktatást folytató egységes iskolával
§
A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Programjával
§
A közoktatási típusú sportiskolai neveléssel és oktatással
§
Az oktatási program kiadással
A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet mellékletében a NAT eddigi meghatározásai közt, megjelennek a kulcs kompetenciák is, amelyek „azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához.” Kulcskompetenciák: o Anyanyelvi kommunikáció o Idegen nyelvi kommunikáció o Matematikai kompetencia 3
o Természettudományos kompetencia o Digitális kompetencia o A hatékony, önálló tanulás o Szociális és állampolgári kompetencia o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Ezen felül a NAT rendelkezik kiemelt fejlesztési feladatokról, amelyek a kulcskompetenciákra épülnek és összekötik a műveltségi területeit fejlesztési feladatait és bevezetőit. Kiemelt fejlesztési feladatok: -
Énkép, önismeret
-
Hon- és népismeret
-
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
-
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés
-
Gazdasági nevelés
-
Környezettudatosságra nevelés
-
A tanulás tanítása
-
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
A NAT az egységesítés mellett kiemelten figyel a tanulók differenciált nevelésére is. Biztosítva van a lehetőség a szülők, iskolafenntartók, tanulók érdekeinek és értékeinek, a pedagógusok törekvéseinek érvényhez juttatására. A Nemzeti alaptanterv és a helyi szintű, iskolai szabályozás erősen kötődik egymáshoz. Közös szabályok révén biztosítja, hogy a különböző, helyi iskolák szabályozása ne legyen eltérő. Közös szabályokban rögzíti: -
A közös értékek meghatározását
-
A tanulói értékelést
-
A magasabb évfolyamra lépést
-
A házi feladatot
-
A nem szakrendszerű oktatást
-
A személyiség- és közösségfejlesztés feladatait
-
A nyitott iskolát
Bizonyos oktatási feladatokra külön szabályok vonatkoznak. 4
A NAT szakaszokra osztja fel a képzési célokat. A közoktatási törvényben is jelen vannak a képzési szakaszok, de más felosztásban. A nemzeti alaptanterv műveltségi területeket vezet be, amelyek az alábbi módon rendeződnek az oktatásban: (I./1 Nemzetiségi nyelv és irodalom – Nemzetiségi iskolákban) I. Magyar nyelv és irodalom II. Élő idegen nyelv III. Matematika IV. Ember és társadalom V. Ember a természetben VI. Földünk – Környezetünk VII. Művészetek VIII. Informatika IX. Életvitel és gyakorlati ismeretek X. Testnevelés és sport
2.2 A NAT rendelkezései az Életvitel és gyakorlati ismeretek műveltségi területhez A műveltségi terület feladata és célja, hogy a tanulók tudjanak boldogulni a technikai világban. Ehhez szükséges, hogy ismerjék szűkebb és tágabb környezetüket, és használni tudják ezekben a környezetekben előforduló eszközöket. Fontos, hogy ne csak ismerjék környezetüket és használni tudják eszközeiket, hanem elemezni is képesek legyenek ezeket és az ezekhez kapcsolódó problémákat, döntéseket képesek legyenek mérlegelni, meghozni. A fejlesztési feladatok: 1. A munka és technika szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés és fenntartható fogyasztás. 2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum) 3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részei: Ø Probléma-felismerés Ø Tervezés Ø Konstruálás, kivitelezés Ø A tevékenység és eredményének értékelése 4. Munkavégzési és tanulási szokások 5
3. OKTATÓPROGRAMOKRÓL 3.1 Digitális pedagógia A számítógéppel segített oktatás, még a mai napig sem terjedt el eléggé. Ennek fő okai közt említhetjük: - a jelenlegi pedagógusok nagy része még a digitális pedagógia korszaka előtt végezte tanulmányait. A pedagógusok nagy arányban még mindig, valamilyen káros és ármánykodó szerkezetnek látja a számítógépet és a számítógéppel való oktatást. - az legtöbb intézményben az oktatási eszközök többsége, a régről megmaradt oktató eszközök, amelyeket vagy anyagi megfontolásból, vagy megszokásból nem cserélnek le, mert a pedagógus már megszokta annak kezelését, ahhoz megfelelően készítette el a tanítás során felhasználni kívánt segédanyagokat. Még a digitális oktatást is használó iskolák illetve pedagógusok közt is találunk olyat, hogy a számítógéppel való oktatást használva is a megszokott módszerekkel oktatnak. A jól bevált XX. századi technikákat használják kicsit más formába burkolva. 1997-ben készült egy felmérés, mely során a számítógéppel segített tanulási és tanítási eredményességet vizsgálták. Ebből a felmérésből megállapításra került, hogy: - A diákok jobban tanulnak számítógéppel segített oktatási környezetben - Kevesebb idő alatt érnek el azonos eredményt a hagyományos oktatással szemben - Nagyobb kedvvel dolgoznak a diákok - Sokkal szívesebben tanulnak - Kedvezőbb viszony alakul ki a számítógép használattal kapcsolatban - Nem lehet minden tantárgy eredményeit javítani ezáltal - A tantárgyi integrációt elősegíti a számítógéppel való oktatás A megállapított eredmények újabb problémát vetettek fel, mégpedig a tanárok viszonyát ezzel az oktatási formával kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy a tanárok alapvetően három csoportba sorolhatók, a számítógéppel segített tanulási és tanítási módszerhez való viszonyulás alapján: A. „kezdő felhasználó” – aki számítógépet új szemléltető eszköznek tekinti B.
„haladó felhasználó” – aki a digitális taneszközök lehetőségeit ismeri és kihasználja
C.
„profi felhasználó” – aki a taneszközök önálló fejlesztésére is vállalkozik
6
3.2 Taneszköz fogalma A taneszközök fogalma meglehetősen tág fogalom, ugyanis minden olyan tárgy taneszköz, amely az oktatás céljainak elérését elősegíti, az oktatás folyamatában felhasználható. Tehát nagyon sokféle, különböző funkciójú eszközt és tárgyat sorolhatunk a taneszközök közé. A legtöbb taneszköz szinte egyidős magával az oktatással. A meghatározás alapján azt gondolnánk, hogy szinte adja a lehetőséget a tanároknak, hogy minél változatosabb taneszközöket használjanak az oktatásban, ezzel is biztosítva a változatos, szemléletes tanítást. A valóság azonban cáfolni látszik ezt az elgondolást. Taneszközök közé sorolhatjuk: o a médiumokat, amennyiben az általuk közvetített információ elősegíti az oktatás célját pl. oktatási médium o szemléltetőeszközöket o tanítási eszközöket o tanszert o minden oktatási segédeszközt
A mai oktatásban jelen vannak a régi típusú taneszközök (pl. összefoglaló táblázatok) és a modern taneszközök (pl. számítógépek) egyaránt.
3.3 Taneszközök csoportosítása A taneszközöket többféleképpen csoportosíthatjuk. Technika történeti szempontból Schramm 1997-ben az alábbi módon sorolta be őket: v
1. nemzedékbe sorolta azokat a tárgyakat, amelyek elkészítése nem igényel technikai eszközt, ilyen tárgy pl. kép, makett, modell
v
2. nemzedéke a taneszközöknek azok, amelyek előállításához szükséges a technikai eszköz, de az információ közvetítéséhez nem szükséges technikai eszköz pl. könyv, munkafüzet, fénykép
v
3. nemzedékbe kerültek az előállításuk és használatuk során is technikai eszközöket igénylő taneszközök pl. hang és videofelvételek
v
4. nemzedékbe tartoznak azok, amelyeknek a szemléltetés mellett a tanulásirányítás is a feladatuk pl. oktatóprogramok, oktatógépek
v
5. nemzedék: interaktív kapcsolat van az ember és a gép között pl. internet és multimédia 7
A csoportosításból jól kivehető, hogy az első nemzedékbe tartozó tárgyakat használjuk a legrégebbi taneszközökként, ezek már az oktatás megjelenése óta jelen vannak, már az ősember is használta ezeket a tárgyakat nevelésre, oktatásra. A második generációs taneszközök jóval később jelentek meg, hiszen az előállításukhoz szükséges eszközök feltalálásával, még csak az első lépést tették meg a taneszközzé válás irányába. Ebbe a két generációba tartozó eszközöket hívhatjuk hagyományos taneszközöknek, hiszen elég régóta jelen vannak az oktatásban. A harmadik nemzedék szintén váratott magára, már a feltalálás tekintetében is. Taneszközként való felhasználásuk a XX. század második felére valósult meg. A generációk megjelenése közötti időkülönbségek innentől kezdtek el lecsökkenni. A negyedik nemzedék taneszközére már nem sokat kellett várni, hiszen az oktatóprogramok már a XX. század végére megjelentek az oktatásban. Itt már szinte alig észrevehető az eltelt idő az ötödik nemzedék megjelenéséig. Még a múlt században elkezdtek beszivárogni az oktatás egyes területeire, de igazán csak a XXI. században kezdhettek el teret hódítani. Még a mai napig sem mondható általánosan elterjedtnek az interaktív kapcsolat gép és ember között taneszközként, de egyre inkább kezdik felismerni és kiaknázni az ötödik nemzedék lehetőségeit. Csoportosíthatjuk a taneszközöket fizikai megjelenésük szerint is, így kétdimenziós vagy háromdimenziós taneszközöket ismerünk. A csoportosítások szempontjait folytatva, csoportosítási szempontként a tanuló érzékszerveire gyakorolt hatást is figyelembe vehetjük, és így az alábbi csoportokat kapjuk: §
Auditív taneszköz
§
Vizuális taneszköz
§
Audiovizuális taneszköz
§
Taktilis
§
Komplex taneszköz
Az ingerek 80% - át látásunk segítségével fogjuk fel, ezért a vizuális taneszköznek nagyon fontos jelentősége van. Az információ nagy részét az emberek látás útján gyűjtik be és jegyzik meg.
Bármennyire is a vizuális taneszköz felé billen a mérleg nyelve érzékelési
szempontból, van ahol az auditív taneszköz nem helyettesíthető és nem elhanyagolható pl. az énekzene tantárgynál. A vizuális és auditív taneszközöket szokták párban használni, ekkor kapjuk az audiovizuális taneszközt, amely a két legfőbb érzékszervünkre egyszerre hatva a legjobb tanulási hatásfokot váltja ki. A taktilis (tapintással kapcsolatos) taneszközök pl. a technika és életvitel tantárgynál sokszor nélkülözhetetlen ismeretszerzési módot biztosítanak.
8
Komplex taneszköznek nevezhetünk bármilyen taneszközt, amely egyszerre több érzékszervünkre gyakorol hatást. Szokták csoportosítani a taneszközöket aszerint, hogy ki használja őket. Lehet a taneszköz ilyen értelemben tanulói taneszköz, tanári taneszköz, tanulói és tanári taneszköz. Működés szerint csoportosítva megkülönböztethetünk „konzerv taneszközöket”, amelyek dokumentumszerűek, sokszorozhatóak - nagymértékben korlátokkal rendelkeznek -, valamint on-line információhordozókat, amelyekkel távoli információkat érhetünk el és adatbázisokban keresgélhetünk - kisebb mértékben korlátozottak. A taneszközök funkciójával kapcsolatban támasztott elvárások a tanítási és tanulási folyamatban: o Szemléltetés o Motiválás o Ismeretnyújtás o Rendszerezés o Gyakorlás o Ismétlés és rögzítés o Ellenőrzés o Szabályozás és irányítás
Értékelési szempontból vizsgáljuk: a taneszközök hatékonyságát (oktatási és nevelési célok megvalósítása), korszerűségét, alakíthatóságát, fejleszthetőségét, árát és hozzáférési lehetőségét, könnyen kezelhetőségét. A taneszköz kiválasztásánál a következő szempontokat érdemes figyelembe venni: a) Tanári tényezők b) Tanulói tényezők c) Cél, követelmény, tartalom d) Környezeti feltételek e) Gazdaságosság f) Kivitelezhetőség
9
3.4 Digitális taneszközök csoportosítása A digitális taneszközöket a tananyagok fajtái, és a gépek oktatási folyamatban betöltött szerepe szerint lehet csoportosítani. 1/a A gép szerepe, mint tanár: •
segédeszköz
•
bemutatja és kérdezi a tananyagot
•
mérőeszköz
•
válaszértékelés
•
szimuláció (kísérleti eszköz)
•
dokumentálja a diák előrehaladását a tananyagban
•
a válaszok figyelembevételével gyakoroltat, halad tovább
•
jutalmazás (játék, dicséret)
•
vizsgáztató
1/b A gépek szerepe, mint tanuló: •
a diák programoz – ”tanít”
•
a diák magának alakítja a tanulási környezetét
•
a diák készíthet problémájára programot
•
a diák szervezi az oktatást
•
a már meglévő eszközt a diák alakíthatja
A gép tanári és tanulói szerepe szoros összefüggésben van és egymástól elválaszthatatlan működés közben, hiszen folyamatosan váltakozhat a szerep attól függően, hogy a diák az oktatás folyamán milyen ütemben halad. A gép többnyire tanulói szerepében is tanár a háttérben, mert a tanuló által végzett programozás, szervezés során, valamint az egész oktatás alatt folyamatosan ellenőrzi a tanuló tevékenységét. Visszajelzést ad és javít folyamatosan, ugyanis csak helyes használat során halad tovább a folyamatokban például programozásnál.
10
2. A tananyag szerinti csoportosítás: o oktatási segédlet magyarázatokkal o oktatásszervező programok o mechanikus begyakoroltató feladatok és ellenőrzéseik o interaktív információs rendszer
3.5 Digitális oktatás hátrányai A számítógépes oktatás nem használható minden diáknál egyformán. Vannak diákok, akik igényt tartanak a tanár diák közvetlen, kommunikációs és emberi kapcsolataira és ezek a gyerekek
ridegnek,
személytelennek
élik
meg
a
számítógépes
oktatást
és
az
oktatóprogramokat. Náluk az oktatásnak ez a fajtája nem hozza a megfelelő és várt eredményt. Felmérések alapján az ilyen diákok visszaesnek, és átlagon alul teljesítenek az oktatóprogramokkal való tanulási folyamat során. Azokra a diákokra is negatívan hat, akikben csekély az önmotivációs erő. Akik ilyen jellemmel rendelkeznek, azoknak szükségük van a tanár ösztönzésére, buzdítására, folyamatos számonkérésére. Az oktatóprogramok is rendelkezhetnek ellenőrző, értékelő, jutalmazó és motiváló funkciókkal, viszont ahogyan a gép szerepei közt is felsorolásra került, a diák maga irányítja az oktatás folyamatát. Így amennyiben nincs elegendő önmotiváció, érdektelenséget mutat az önálló tanulásra és munkavégzésre. Ezeket a hátrányokat megfelelő alkalmazással az ilyen tanulóknál is ki lehet küszöbölni. Amennyiben az oktatóprogramokat nem otthoni használatra bocsátjuk rendelkezésükre a diákoknak, hanem iskolai tanóra keretében használjuk fel őket, ahol folyamatos tanári jelenlét van, akkor biztosíthatjuk ilyen módon a tanári kommunikációt, folyamatos ösztönzést, és a tanár-diák kommunikációt. Ugyanakkor megmarad az oktatóprogram előnyének az a tulajdonsága, hogy a tanulók önállóan használhatják, és saját ütemben haladnak a program által biztosított tananyagban. Ezáltal a differenciált oktatás is jobban, és egyszerűbben érvényesül. Másik lehetőség, mikor otthoni használatra adjuk át a diákoknak a számítógépes oktatóprogramot, de az iskolai órákon közösen megbeszéljük a program által tanított tananyagot, és számon kérjük azt. Ebben az esetben biztosíthatjuk a kellő motivációval nem rendelkező tanulók számára is a motiváló erőt és a közös megbeszéléseken felkelthetjük érdeklődésüket a program iránt.
11
4. ADATHORDOZÓK 4.1 Adat Először az adat fogalmát kell tisztáznunk, hogy eljuthassunk az adathordozókig. Az adatra több definíciót találunk, ha megpróbálunk utána járni mit is jelenthet.
a.
Az adat a közlés formája, rögzített információ. Egy jelrendszerben ábrázolt jelek, sorozatok összessége.
b.
A számítástechnikai kisszótárban (Angol – Magyar, Kossuth Kiadó 1997) az alábbi definíciót találjuk: „Valamely különleges célból, gyakran speciális alakban előkészített információ. A számítástudományban az adat fogalma két, egymástól jól megkülönböztethető módon értelmezhető: 1.
adatnak
tekintjük
(számítástechnikai
mindazokat műveletben
az
operandusokat
szereplő
mennyiségeket)
amelyeket egy program kezel – ebben az értelemben különbséget tehetünk adatállomány és programállomány között; 2.
egyedi programmal vagy programok csoportjával összefüggő szűkebb
jelentés,
a program bemenő
adatait
jelenti
megkülönböztetve ezeket a kimenő adatoktól.”
4.2 Adathordozó Összefoglaló néven adathordozónak nevezzük azokat az eszközöket, amelyeken a számítógépes adatokat tárolni tudjuk megválasztható időtartam és igény szerint. Vannak beépített adathordozók például a merevlemez és vannak cserélhető adathordozók például a CD. Beépített adathordozókon értjük azokat az adathordozókat, amelyeket a számítógép működése közben nem szabad eltávolítani, mert károsodást okoz, illetve eltávolításukkal, eltávolításuk során a számítógép működése tovább nem biztosítható.
12
4.3 Adathordozók történelme a mágneses adathordozók megjelenéséig Bármilyen meglepő, a mai modern adathordozók elődjei már, akár több mint 200 éves múltra tekintenek vissza. Persze ezek az adathordozók még nem mágneses elven működtek, mint manapság a legtöbb adathordozó. Ezek az adathordozók még mechanikus módon tárolták az adatokat például a lyukkártyák.(4.1 ábra) Pár mondatban foglalnám össze érdekesség képen ezt a fejlődési folyamatot, mielőtt tárgyalni kezdeném a modern adathordozók fejlődését. Joseph-Marie Jacquard 1801-ben szabadalmaztatott egy automatizálási módszert a szövéshez. A dolog érdekessége, hogy Jacques Vaucanson által készített damasztszék (egyfajta szövőszék) mintázó egységét, ami egy fa hengeren volt, Jacquard kicserélte egy lyuggatott fahengerre, amin egy 1798-ban létrehozott láncolt lyukkártya sorozatot forgatott, amit Jean Falcon készített. Majd ez a lyukkártyás rendszer átterjedt Amerikába 1825-26 között William Horstmann révén. Amerikában az 1800-as évek végére már problémát okozott a népszámlálás a nagy számban bevándorlók miatt, így versenyt hirdettek 1879-ben egy új módszer kidolgozására. A versenyt Herman Hollerith, német bevándorló nyerte, lyukkártyás tabulátorával.
Minden
adathoz
lyukat
rendelt
és
az
állampolgárokhoz
pedig
lyukkombinációkat, mindezt 1 dolláros méretű 204 lyukasztásra alkalmas kártyán. Az elve az volt a rendszernek, hogy a kártya tűkkel szerelt gépbe került be, ahol áthaladt a tűk alatt. A záródó tűk elektromágnest működtettek és az pedig egy léptető számlálót. Hollerith vállalatot alapított először TM rövidítéssel, amelyből társulások után CTR rövidítésű cég lett, később pedig nemzetközi céggé nőtte ki magát IBM néven. A lyukkártyák nehézkes tárolása (hely, hőmérséklet, páratartalom) után alakult ki a mágneses adattárolási mód és megjelentek a mágneses adathordozók. Ezek tárolása sokkal egyszerűbbé vált az eddigi lyukkártyák tárolásához képest. A mágneses adattárolási mód és a mágneses adathordozók a mai napig a legelterjedtebbek a világon. Folyamatosan fejlődnek és újabb határokat törnek át kapacitásukkal.
4.1 ábra Lyukkártya és lyukszalag
13
4.4 Mágneses adathordozók A mágneses adathordozók tárolási elve azon alapszik, hogy nem mágneses anyag felületét mágnesezhető anyaggal bevonják, és ez a mágneses réteg végzi az adattárolást. Ezek az adathordozók szabadon írható és törölhető tulajdonsággal rendelkeznek. A mágneses réteg olyan mintha rengeteg elemi mágnes lenne egymás mellé rendezve. Az adatrögzítési folyamat során, ez a réteg, mozgás közben egy elektromágneses tulajdonsággal rendelkező, áramjárta tekercs közelében halad el. Az elektromágneses indukciónak köszönhetően a mágneses réteg mágneses tulajdonságot vesz fel, amit külső behatás nélkül hosszú ideig képes megőrizni. Az adat olvasásakor az előbbi folyamat visszafele játszódik le. A mágneses felület a mágnese indukció elvén áramot hoz létre a tekercsen és a különböző áramjelekből vissza tudjuk fejteni a tárolt adatot. à 0
à 0
ß 1
à 0
ß 1
à 0
4.4.1 Sorfolytonos elérésű adathordozók 4.4.1.1 Mágnesszalag (4.1.1 ábra) A hordozó anyag ez esetben egy széles műanyagszalag, mágneses felülettel ellátva, amelyre párhuzamosan több sávot alakítanak ki. Az adatok folytonosan helyezkednek el rajta, állandó méretű blokk részekben. Ezeket a részeket üres blokkok választják el egymástól. Az adatok felírása és olvasása folyamatosan, sorban történik. Ezáltal az adatmódosítás egy sávon csak egyszerre lehetséges. Nem lehet miden blokkot külön rögzíteni, hanem az egész sávot az elejétől kezdve újra rögzíteni kell.
4.1.1 ábra Mágnesszalag
A szalagot orsók mozgatják a fixen rögzített fej előtt. Egyik orsóról a másikra csévélik át a szalagot, amelyet a szalag végein található befűző rész segítségével valósítanak meg. Ez a rész adattárolásra nem használható. (4.1.2 ábra) 14
4.1.2 Mágnesszalag működése
Erre a típusú adathordozóra olyan adatokat célszerű rögzíteni, amelyeknek elérését folyamatosan, egymás után szeretnénk kivitelezni, mert az adatok külön-külön történő kiolvasása meglehetősen időigényes feladat. Adatátviteli sebessége 2-10Mb/s. A mai szalagos adathordozók a nagy adatsűrűség miatt, már nagy mennyiségű adatot képesek tárolni. A nagyobb vállalatok, ahol rendkívül sok adatot kell tárolni hosszú ideig, nagyon szívesen alkalmazzák ezt a fajta adattárolási és adathordozási módszert, mert bár nagyon drága a rögzítő és kiolvasó gép beszerzése, amelyek mindkét irányban tudnak írniolvasni, az adattároló nagyon olcsó.
4.4.1.2 Mágneskazettás adathordozók Hétköznapi használatban szokták őket „kazettának” is nevezni. (4.2 ábra) Alapjaiban a mágnesszalag elvén működik, annyi különbséggel, hogy itt a mágnesszalag vékony, műanyag szalag mágneses réteggel ellátva és csak általában két csatornát tartalmaz. A blokkok és a vezetőrész ugyanúgy megtalálható. A szalag műanyag burkolaton belül található és rögzítve van a két csévélő tengelyre. Alapvetően kétféle típust használnak belőle, a normál magnetofon kazettát, (videokazetta stb.) és az adattároló kazettát, amelyen esetenként 4 sáv is található. Ezeknél az írás többnyire egyirányú, az olvasás lehet kétirányú is.
4.2 ábra Mágneskazetta 15
4.4.2 Véletlen elérésű adathordozók Nem árt tisztáznunk, hogy a véletlen elérés nem azt jelenti, hogy véletlenszerűen hol elérjük a tárolt adatunkat hol nem. A véletlenszerűség azt jelenti, hogy a tárolt adatunk bárhol elhelyezkedhet az adathordozónkon és mindegyik adatot el tudjuk érni külön-külön, nincs szükség hozzá az összes többi adaton való végigfutáshoz, mint mágnesszalagoknál.
4.4.2.1 Hajlékonylemez 1971-ben az IBM cég vezette be a mágneslemezre történő tárolást. Míg a számítógépek
nem rendelkeztek
általánosságban
merevlemezes
meghajtókkal,
addig
mágneslemezeken történt a teljes adattárolás. Ezt jól mutatja az első PC – re készült operációs rendszer neve a DOS, ami angolul a Disk Operating System (Lemezes Operációs Rendszer) szavak rövidítése. A hajlékonylemezt szokták nevezni floppynak is angol elnevezése után. A mágneslemez név a technológiát tükrözi. A lemez nem más, mint egy vékony műanyag lemez mágnesezhető felülettel ellátva, akárcsak a mágnesszalagok esetén. (4.2.1 ábra)
4.2.1 ábra Tok és mágneslemez
Ezt a mágnesezhető lemezt jóval keményebb műanyagból készült borítás védi, az úgynevezett tok. Ez a borítás nem eltávolítható. A floppy hosszas fejlődésen ment keresztül, mire elérte a ma ismert formáját, amit 3,5 hüvelykes lemezként ismerünk. Ezt a típusát láthatjuk a 4.2.1 ábrán. Itt kell megemlíteni azt is, hogy ezzel a mérettel rendelkező hajlékonylemeznek az eszmei atyja Jánosi Marcell volt, az 1974-ben megalkotott 3 hüvelykes méretű floppy lemezével. Az általa készített floppy mérete már a ma ismert floppy szélességével rendelkezett, csak hossza és vastagsága volt más, mert az ingzsebéhez tervezte, ami akkoriban egy italos lapos üveg méreteihez volt kitalálva. Szabadalmaztatták a floppyt és hozzá tartozó BRG MCD-1 nevű meghajtót is, de a szabadalmat nem általánosították így a cég elveszítette az jogokat. A híre viszont gyorsan terjedt és külföldön kisebb átalakítások után megjelent az új méret a 3,5 hüvelykes floppy formájában.
16
A floppy típusai A lemez formátuma
Megjelenés
Tároló kapacitás
Jelölt kapacitás
(hüvelykben)
éve
8” csak olvasható
1971
79,7KiB
80KB
8”
1973
256KiB
256KB
3” (Jánosi Marcell)
1974
kb. 256KiB
kb. 256KB
8” DD
1976
500,5KiB
0,5 MB
5,25”
1976
89,6kB
110kB
8” DS
1977
1200KiB
1,2 MB
5,25” DD
1978
360KiB
360KB
3,5” HP - SS
1982
280KiB
264 KB
3,5” DD
1984
720KiB
720 KB
5,25” QD
1984
1200KiB
1,2 MB
3,5” HD
1987
1440KiB
1,44 MB
3,5” ED
1991
2880KiB
2,88 MB
3,5” LS-120
1996
120,375MiB
120 MB
3,5” LS-240
1997
240,75MiB
240 MB
3,5” HiFD
1998-99
150-200MiB
150/200 MB
A betűrövidítések különböző tulajdonságokat jelölnek: o SS – Single Side – egyoldalú o DS – Dual Side - kétoldalú o DD – Double Density – dupla sűrűségű o QD – Quad Density – négyszeres sűrűségű o HD – High Density – magas sűrűségű o ED – Extended Density – kibővített sűrűségű o LS – Laser Servo – Lézer szervós o HiFD – High capacity Floppy Disk – nagy kapacitású floppy lemez
A hajlékonylemezek egyik nagy hátránya, hogy az író/olvasó fej hozzáér a lemezhez így bármilyen apró mechanikus változás hatására hozzányomódhat, így rongálódik a lemez. A 8 hüvelykes lemezmeghajtók még méretük miatt külső egységek voltak. Ezek a floppyk meglehetősen kis kapacitással rendelkeztek. (4.2.2 ábra)
17
Az 5,25 hüvelykes hajlékonylemez műanyag vagy papírborítással rendelkezik. Már jobban elerjedt, mint a 8 hüvelykes elődje. Lemezmeghajtója a beépíthető eszközök közé tartozott. Otthoni használatú számítógépekbe is beépítették, így mindenki számára elérhető volt. Mérete miatt még mindig nagy helyigénye volt a számítógépben. A lemez meglehetősen sérülékeny volt a lágy burkolata miatt. Az írás-olvasás számára kiképzett ablakot még nem védte semmilyen burkolat. Írásvédetté a tok szélén lévő rés leragasztásával tehető. (4.2.3 ábra)
4.2.3 ábra 8; 5,25; 3,5 hüvelykes mágneslemezek és 20 cm-es vonalzó
3,5 hüvelykes hajlékonylemez (4.2.4 ábra): Mint már említésre került, a megalkotásában Jánosi Marcellnak úttörő szerepe volt. Működése a többi mágneses adathordozó működésével azonos. A mágneses lemez felületi részén koncentrikusan elhelyezkedő mágneses körök vannak kialakítva, vagy gyárilag, vagy használat előtt, program segítségével. Ezek a körök a sávok a lemezen. A mágneslemezt nem csak koncentrikusan, hanem sugár irányban is felosztották, így jöttek létre a szektorok a sávok és a sugár irányú felosztás metszéspontjában. Olyan a kialakítás, mint egy kör alakú stadion ülőhelyeinél. Széksorok és szektorok vannak kialakítva a stadion középpontjából kiindulva. Itt a széksoroknak a sávok felelnek meg. A szektor pedig egy szelet a sávból. (2.1.3 ábra)
szektor
sáv 4.2.4 ábra mágneslemez szerkezete
18
A szektorok kis mérete miatt, a rögzített adat nem fér el egy szektorban. Egy szektor mérete 512 bájt és ebből egy floppy mágneses lemezén 18 darab van sávonként. Összesen 80 darab sáv van a lemezen, tehát összesen 1440 szektor található a mágneslemezen. A kis szektor méret miatt több részre kell osztani az adatot és mindegyik részt egy másik szektorban kell tárolni. A szektorokat azonosítókkal látják el és így alkotnak szektorláncokat, amelyben az adatunk tárolva van. Az elhelyezett adat „címét”, hogy melyik szektorlánc tartalmazza, egy fő sávban rögzítik. Mikor lekérünk valamilyen adatot a lemezről, a fő sávban tárolt cím alapján keresi meg a fejegység a lemez szektoraiban, és az alapján összefűzve szolgáltatja. Az írásvédettséget mechanikusan, egy műanyag ablak nyitásával és zárásával tudjuk kivitelezni. Az írást szektoronként tudjuk végezni, nincs lehetőségünk csak egyetlen bájt módosítására egy szektoron belül. A floppy lemez felépítését a 4.2.5. ábra mutatja.
4.2.5 ábra A floppy lemez felépítése Előnye, hogy könnyen szállítható, kis helyen tárolható volt és viszonylag olcsó. Ma már több pénzbe kerül, mint egy CD lemez. Hátránya, hogy a hajlékony lemez élettartama nem túl nagy annak ellenére sem, hogy viszonylag kemény burkolat és záró lemez védi a mágneses lemezt. Bármilyen külső mágneses hatás rongálja az adatokat, így rendkívül körülményesen kell eljárni a tárolás során. Ajánlatos fém dobozban tárolni. A meghajtóját FDD néven is szokták említeni a Floppy Disc Drive (Floppy Lemez Meghajtó) angol elnevezésből származtatva. A lemez méretének csökkentésével a meghajtó méretét is csökkenteni tudták. Manapság már elég ritkán találkozunk a 3,5 hüvelykes hajlékonylemezzel és annak meghajtójával, pedig a CD megjelenése előtt több 10 évig a floppy lemezek voltak a domináns adathordozók
19
4.4.2.2 Merevlemez Meglepő, de a merevlemez kezdeti története régebbi időre nyúlik vissza, mint a hajlékonylemezé. A merevlemez író/olvasó feje nem érintkezik a mágneses lemezzel. Az IBM egyik mérnöke, Reynold Johnson 1952 januárja után kezdett neki egy véletlen elérésű tároló eszköz kifejlesztésének. 1955-56-os évben készült el az új eszköz amelyet RAMAC (Random Acces Method for Accounting and Control) névre kereszteltek. Az IBM dokumentumai szerint a RAMAC volt az első mágneslemez háttértároló. Ez a háttértároló 15 darab egyenként 24 hüvelykes mágneses lemezkorongot tartalmazott, 5 MB tárolókapacitással rendelkezett és 971 kilogrammot nyomott. Ezen a fejlesztési vonalon tovább haladva 1973. március 13-án bejelentették az IBM 3440 Direct Acces Storage Facility elnevezésű eszközt. A fej és a lemez felületek közötti távolság 1,41 nanométer volt és zárt, nem cserélhető lemezezek alkották. Mivel a fejlesztők kettős meghajtó elkészítését tűzték ki célul, amelynek lemezcsomagjai 30-30 MB adatot tudnak tárolni így csak 30-30-asnak nevezték a projektet. A csapat vezetője Kenneth E. Haughton, aki a fegyverekhez is értett, mikor meghallotta ezt az elnevezést, Winchesternek nevezte el a projektet, mert a Winchester nevű puska egyik tölténytípusát hívták 30-30-nak. Így a mai merevlemezek ettől a típustól örökölték Winchester elnevezésüket. A merevlemezek több egymás felet elhelyezkedő, nagyon vékony fémkorongokból állnak, amelyeken mágneses réteg van. Követelmény a lemezeknél, hogy mindkét oldalukat kihasználják, ezzel növelve tárolókapacitásukat. Ennek érdekében minden lemezhez kettő darab író-olvasó fej tartozik. (4.2.6. ábra)
4.2.6. ábra Mágneslemez a fejekkel
A lemezek fordulatszáma több tízszerese a hajlékony lemezek fordulatszámának. A mai átlag winchesterek lemezei 7200 fordulatot tesznek meg percenként. Természetesen ettől kisebb és nagyobb fordulatszámú lemezekkel ellátott winchesterek is léteznek. Nagyobb fordulatszámú merevlemezeket például szervereknél használnak. A kisebb fordulatszámú lemezek már csak ritkán találhatóak.
20
A winchesterek tulajdonságaiból adódóan az író olvasó fej már nem érhet hozzá a lemez felületéhez, mert károkat okozna benne, mivel a lemezek az áramellátás kezdetétől folyamatosan pörögnek a gyorsabb adatelérés érdekében. Mivel a fejek nem érhetnek a lemezhez, így a korongok által keltett légörvények lebegtetik a fejet 0,3 mikrométer magasságban a korongok felett. Ez a távolság annyira kicsi, hogy egy porszem is veszélyes lenne a működésre, ezért légmentesen zárt, nagy erőnek ellenálló burkolatban helyezkedik el a rendszer. (4.2.7. ábra)
4.2.7 ábra A lemez és fej távolsága
Az adattárolás folyamata itt is sávok és szektorok módján történik. A sávokat és a szektorokat formázással alakíthatjuk ki, első használatba vételkor. Az egymás alatt elhelyezkedő sávokat cilindereknek nevezik, ezeket a fej elmozdulása nélkül egyszerre lehet elérni. A merevlemez gyorsasága, ami az adat elérési időt jelenti, milliszekundumokban mérhető. Átlagosan 4-8 ms között van. A gyorsabb adatelérés érdekében gyorsító memóriával látják el a winchestereket. Így a már kiolvasott adat ebbe tárolódik egy ideig, és innen gyorsabban elérhető. A merevlemez kapacitását az adatsűrűség határozza meg. Az adatsűrűség függ a sávsűrűségtől, amely megmutatja, hogy hüvelykenként mennyi sáv fér el a lemezen és a lineáris sűrűségtől, ami a sáv adott hosszán eltárolt bitek számát mutatja meg. Laboratóriumban már készítettek 106 Gbit/négyzethüvelyk adatsűrűségű meghajtót. Az átlag jelenleg 35,1 Gbit/négyzethüvelyk. A 4.2.8. ábrán láthatjuk a winchester belső felépítését.
4.2.8. ábra
21
4.5 Optikai adathordozók 4.5.1 Optikai adathordozók története Az optikai adattárolók kifejlesztése a hatvanas évek közepén indult meg. Elvi és kísérleti elképzelések már korábban is voltak, de a lézer megjelenése után kezdődött el igazán az optikai adattárak fejlesztése. Alapjaiban véve, képek tárolására fejlesztették ki és fontos tulajdonság volt, hogy adatsűrűsége elérje az akkoriban használt, legnagyobb kapacitású mágneses adattároló sűrűségét, valamint, hogy kiküszöböljék az addigi adattárolók fő hátrányait. Mivel a fejlesztések katonai céllal folytak, így több egymástól független cég kísérletezett a világ több pontján, hogy elérjék céljukat és minden elért információt igyekeztek szigorúan védeni. A már meglévő optikai tárolókat LD-nek (LaserDisc) nevezték, amelyek mérete a 30 cm-es átmérőt is elérte és analóg képjeleket tárolt. Az eredeti CD (CompactDisk) korong 115 mm-es mérete az adattárolási kapacitásából adódott, ugyanis a cél az volt, hogy 60 percnyi hanganyagot tudjanak rajta tárolni. Aztán ezt az időtartamot 74 percre bővítették, hogy Beethoven IX. szimfóniája elférjen egyetlen lemezen, így a korong mérete 120 mm lett. Ezt követően 1980-ban kiadták közösen a „Vörös könyv” elnevezésű szabvány leírást a Sony és a Philips cégek javaslatára, amely a CD és a CD-ROM minden technikai tulajdonságát tartalmazta.
4.5.2 Az optikai adathordozók elve Az elv alapvetően nagyon egyszerűnek mondható, hiszen a fényvisszaverődés tulajdonságait használják ki ezeknél az adathordozóknál. Az optikai adathordozók szerkezete úgy van kialakítva, hogy nem a felszínén történik az adattárolás, hanem mélyebb rétegben, az adathordozó „belsejében”. Ez a szerkezet az optikai adathordozó típusától függően eltérő lehet. A technológia azon része, ahogy az adatot rögzítik és kiolvassák, minden optikai adattárolónál azonos. Az adathordozó réteget lézer segítségével megváltoztatják. Kiolvasáskor a lézerfény letapogatja a lemezt. A fényvisszaverődés eltérései miatt, a visszaverődő fény alapján, elektromos jelet generálva létrehozzák az adatot. Működésük alapja minden esetben ugyanaz, ellentétben a mágneses adattárolók működésével. Méretük is azonos, 1,2 mm vastagsággal és 120 mm-es átmérővel rendelkeznek a korongok. Ezek alapján azt gondolnánk, hogy eltérések, csak a lézerfény tulajdonságaiban, az adathordozó réteg fajtájában és annak a lézerfénnyel való érintkezés során bekövetkezett változásában van, de a korongok fizikai kialakításában is van némi eltérés.
22
4.5.3 CD (Compact Disc) Közvetlen elődje a Laser Disc volt, ami ugyan lézer technológián alapult, mégis analóg képjeleket tárolt. Átmérője 30 cm majd később 20 cm volt, mire elérte a 12 cm- es átmérőt már Compact Disc-ként terjedt el. Az első CD 1982-ben jelent meg CD-A kódjel alatt. Digitális technikával rögzített hanglemez volt, amelyet a Philips németországi gyárában nyomtak és az ABBA zenekar CD-je volt. A lemezen nem koncentrikus sávok és ezekből kialakított szektorok vannak, mint a mágneslemezeknél. Ez esetben spirálisan elhelyezkedő pitek biztosítják az adatok tárolását.(4.5.1 ábra) A pit (4.5.2 ábra) nem más, mint egy apró bemélyedés a lemez adathordozó felületén, a fényvisszaverő rétegen. Így valósítják meg a 1-es és 0 állapotokat.
4.5.1 ábra Pit spirál
4.5.1 Pitek
Az adathordozó sík felületéről és a pitekről másképpen verődik vissza a koncentrált lézerfény, amit egy fotódetektor, alakít elektromos jellé. A 4.5.3 ábrán láthatjuk a CD írás és olvasás technológiáját. A pitek hossza és az ebből keletkező adatsűrűség határozza meg a lemez kapacitását, ami 0,5 mikrométernél 80 percet jelent. A pit nem csak mélyedés formájában lehet jelen a lemezen, hanem egyéb módon is, amit a CD írási technológiák határoznak meg.
4.5.2 ábra a CD lemezírás/olvasás
23
CD írási technológiák: Ø Lyuk technológia – 10mW teljesítményű lézersugár éget lyukat a tükröző rétegbe, így változtatva meg a fényvisszaverést Ø Buborék technológia – a felvétel réteg a lézer hatására elpárolog és buborékot képez a tükröző műanyagban Ø Mintázatváltás – az alap réteg szórt fényt ver vissza és melegítési pontban kisimul, és jól tükröz (lyuk technológia fordítottja) Ø Festék-polimer technológia – két különböző hullámhosszú fényre érzékeny réteggel van ellátva a lemez. Íráskor az alsó réteget melegítik fel és az feldudorodok, dudort nyomva a felső rétegen. Mikor kikapcsolják az író lézert az alsó réteg kisimul, de a felső réteg dudoros marad, megőrizve így az adatot. Törléskor felmelegítik a felső réteget és az visszanyeri eredeti alakját, tehát újra sima lesz. Természetesen ezt a folyamat kombinációt csak korlátozott számban lehet elvégezni, mert kb. 100 törlés után a lemez anyaga kifárad. Ø Fázisváltós technológia – Újraírható lemeznél használják leginkább. A hordozó anyag amorf állapotban fényelnyelő, kristályos állapotban jól tükröző kell, hogy legyen. Íráskor olvadáspont felé hevítik az anyagot, míg törléskor olvadáspont alatti hőmérsékletig hevítik. Ezek a lemezek kb. 1 millió alkalommal törölhetők. Ha íráskor nagyobb teljesítményű lézerrel égetik az anyagot, akkor beégnek a lyukak és nem lesz törölhető a lemez, tehát CD-R lemezt is lehet készíteni.
CD típusok fizikai tulajdonság alapján: ≥ CD-ROM (Read Only Memory) – csak olvasható ≥ CD-WO vagy CD-R (Write Once) – egyszer írható ≥ CD-RW – újraírható (ReWrite) – újraírható- ezen belül CD – MO magneto-optikai lemez
A magneto-optikai CD esetén a lemezre fémötvözet kerül adattároló rétegként. Íráskor a lézerfény felmelegíti a fémet az adott pontban, ennek hatására a fém mágneses mezeje megváltozik, ez lesz a pit.
Olvasáskor gyengébb lézert használnak, hogy ne változzon a
polaritás. Törléskor visszaállítják a lemezen lévő fém réteg alap mágneses mezejét. Így a lemez több millió írást is kibír rongálódás nélkül. Ezen az elven működnek a magneto-optikai adattárolók is.
24
4.5.4 DVD A DVD kifejezés egy fantázia név. Később próbálták asszociálni, mint mozaikszót és először Digital Video Disc, később Digital Versatile Disc (digitális sokoldalú lemez) szavakat látták benne rövidülni. 1992-ben alakult meg a világ összes multinacionális elektronikai cégét magába foglaló DVD Konzorcium, amelynek célja egy a CD-nél nagyobb kapacitású, de a CDvel megegyező méretekkel rendelkező optika adathordozó kifejlesztése. Már a külső hasonlóságok közben is észrevehetjük a különbséget a CD és DVD lemez közt, ha jól megfigyeljük a korongokat. Míg a CD lemez egyetlen 1,2 mm vastag műanyag korong, addig a DVD lemez kettő darab 0,6mm vastag műanyag korong összeragasztva. A rétegek kialakításának köszönhetően, a DVD lemez lehet akár kétoldalú is, ami lehetővé teszi mindkét oldalán az adattárolást. Ennek függvényében több féle DVD lemez létezik, amelyeket a technológiájuk alapján különböztetünk meg. DVD lemezek típusa bevezetésük sorrendjében a következő: • DVD 5 – Egy oldalas, egy rétegű lemez, tároló kapacitás: 4.7 GB • DVD 10 – Két oldalas, oldalanként egy rétegű lemez tárolókapacitás: 9.4 GB • DVD 9 – Egy oldalas, kétrétegű lemez tárolókapacitás: 8.54 GB • DVD 18 – Két oldalas, oldalanként kétrétegű lemez, tárolókapacitás: 17.08 GB A lemezek ilyen irányú fejlődése a praktikusság és kényelem szempontja szerint ment végbe, mivel úgy gondolták megehetősen problémás egy DVD film nézése közben a lemezeket megfordítani. Ezért az elterjedtebb típusok, amiket minden nap használnak a DVD 5 és a DVD 9 lemez. A nagyobb filmeket vagy az extrákat inkább több DVD 9-es lemezre készítik így cserélni kell a lemezeket, ami azért érdekes, mert véleményem szerint semmivel sem kényelmesebb a két lemezt kicserélni filmnézés közben, mintha meg kellene fordítani a lemezt. Ugyanakkor esztétikai szempontból előnyösebb a dupla lemez, mert így a lemezek úgynevezett címke részére grafikus motívumokat nyomtathatnak, ettől tetszetősebben mutat. A dupla réteg technológiát a lézer sugár hullámhosszának változtatásával tudják elérni. A két réteget különböző hullámhosszú lézer írja és tapogatja le. A CD és a DVD lemez adatsűrűségbeli különbsége a 4.5.3. ábrán látható, amit a hordozó réteg és a lézer jobb fókuszáltságával értek el.
4.5.3 ábra CD, DVD adatsűrűsége A CD –hez hasonló típusai léteznek. Tehát létezik R, RW, MO valamint + és – jellel ellátottak, ami írási/olvasási technológia különbséget mutatja. 25
4.5.6 HD – DVD A név a High Definition vagy High Density angol szavak rövidítéséből jött létre. Magyarul Nagy Felbontású DVD lemezt jelent. Meglepő, de a HD-DVD már sokkal hamarabb létezett, mint a hagyományos DVD lemez, de nem fejlesztették egészen 2003-ig. A Toshiba és a Sony céghez tartozó NEC cég fejlesztette ki, és a kék lézer technológiai újításán alapul. A múlt idő bármilyen hihetetlen is, de helyén való, ugyanis a HD – DVD élete nem mondható túl hosszúnak. Igazán 2003 után kezdtek bele a fejlesztésébe és 2008 márciusában le is álltak a technológiával. Ennyire rövid élettartamának oka, a Sony által egyedül fejlesztett Blu-Ray lemez. A HD lemez által használt formátum ugyanolyan, mint a hagyományos DVD által támogatott formátum így olcsó volt az előállítása, ugyanakkor adattárolási kapacitása kisebb. A HD lemezek kapacitása egyoldalas egy rétegű lemeznél 15 – 17 GB között van. Létezett/ létezik belőle egy oldalas kétrétegű (30-34 GB), egyoldalas 3 rétegű (51 GB), valamint kétoldalas egyrétegű (30 GB) és kétoldalas kétrétegű (60 GB) adattárolási kapacitással. Kudarcát nem csak a Blu-Ray lemez nagyobb tárolókapacitása jelentette, hanem az amerikai filmipar általi kegyvesztettsége is. A filmipar a Blu-Ray lemez mellett tette le végső voksát, ezért a Toshiba 2008. március végén befejezte a lemez és a lemezt támogató eszközök gyártását.
4.5.6 Blu-Ray disc A DVD utódjaként jelent meg. Elnevezése a technológiára utal. A Blu szótag az angol Blue szóból, jelentése kék, a ray pedig angolul sugár, vagyis lézer. Tehát kék lézert használnak a Blu-Ray lemezeknél. A kékre utaló angol blue szóból nem helyesírási okok miatt lett blu, hanem, mert nem lehet semmilyen védjegy egy mindennapos szó, jogvédelmi okokból. Sokan a Blu-Ray név hallatán az eddig említett lemezre gondolnak, pedig a Blu-Ray és a BluRay disc nem ugyanaz. A Blu-Ray egy technológia, míg a Blu-Ray disc pedig a technológián alapuló adathordozó. Ezt fontos megjegyezni, már csak azon okból is, mivel a technológiát kitaláló és jogát birtokló Sony cég, egy 2008. év végi bejelentése alapján, tervbe vette a BluRay és a CD technológia egyesítését. Ez Blu-Ray technológiával írt CD lemezek létrejöttét jelenti. De napjainkban még csak a „klasszikus” Blu-Ray lemezekről beszélünk. A következőkben pedig lássuk mit is takar, a már olyan sokat említett technológia és az ezen alapuló lemez működése.
26
A Blu-Ray lemez feltalálásához szükség volt a kék lézer feltalálására, ami ellentétben a vörös lézerrel, nem régi múltra tekint vissza. A kék lézer koncentrálhatósága sokkal jobb, mint a vörös lézeré, így megfelelő adathordozó felületre több adat felírását teszi lehetővé. (4.5.4 ábra)
4.5.4 ábra Lézersugarak Koncentráltság
A Blu-Ray lemezek tárolókapacitása egyoldalas egyrétegű lemeznél átlagosan 25 GB, míg egyoldalas kétrétegű lemeznél 50 GB. Ez a viszonylag nagy kapacitás a technológia összességéből adódik, ami nem csak a lézerfénynek, hanem a lemez fizikai felépítésének is tulajdonítható (4.5.5. ábra). Mérete a „szabvány” méretnek felel meg, tehát megegyezik a CD, és DVD fizikai méreteivel, 120 mm átmérőjű és 12 mm vastag.
4.5.5. ábra
27
4.6 Elektronikus elvű adathordozók Az elektronikus elven működő adathordozók még nem régen jelentek meg az adathordozó eszközök között. Mint adattárolók, már elég régóta léteznek a számítógépekben használatos memória formájában. Az elektronikus elvű adathordozók azok az adathordozó eszközök, amelyek elektromosság segítségével tárolják úgy az adatokat, hogy a tápellátást biztosító feszültség megszüntetése után is megőrzik a tárolt adatot, és elektromos elven ki is olvashatjuk a tárolt adatot. Jellemző az elektromos elvű adathordozókra, hogy a többi adathordozóhoz képest kisebb érzékenységgel reagálnak a külső behatásokra. Szintén pozitív tulajdonságként említhetjük a kis méretüket, ami miatt napjainkban a legnépszerűbb adathordozó eszközök. Egy – egy eszköz írása és olvasása ugyan korlátozott számban lehetséges, de ezek a számok annyira nagy értéket képviselnek, hogy valószínűleg hamarabb cseréljük le a használatunkban lévő eszközt újabb és nagyobb kapacitásúra, mint ahogy elérné élettartama végét. Ez a valószínűség olyan nagy, hogy egyes gyártók élettartam garanciát vállalnak az általuk gyártott elektronikus elvű adathordozóra. Ezt pontosan azért teszik, mert tudatában vannak ennek a ténynek, így nem jelent számukra különösebb kockázatot az élettartam garancia. Ugyancsak jellemzi ezeket az eszközöket, hogy írási és olvasási sebességük lassabb a mágneses elvű adathordozókhoz képest. Az élet szinte minden területén használjuk őket. Elektronikus elvű adathordozók típusai: §
Memória kártyák (4.6.1 ábra)
§
Flash meghajtó, USB meghajtó (4.6.2 ábra)
§
SSD – Flash alapú félvezetős memória (4.6.3 ábra)
Adott típuson belül annyi féle változat létezik, hogy mindre sok lenne kitérni. A teljesség igénye nélkül néhány ismertebbet megemlítenék. Memóriakártyákon belül léteznek Compact Flash kártyák (CF), SM, SD, mini SD, micro SD, MMC, MS, MS Pro, xD picture card. Ezeket jellemzően mobiltelefonok, fényképezőgépek, játék konzolok és egyéb hordozható és helyhez kötött készülékek adattárolóiként használják.
4.6.1 ábra Memóriakártyák
28
Tárkapacitásuk meglehetősen változó. Néhány MB-tól több tíz GB-ig terjednek adattárolási képességük memória kártya és USB meghajtó esetén. Az USB meghajtókat szinte mindenki használja, aki adatait hordozni szeretné. A legkényelmesebb módja az adathordozásnak a mindennapokban. A mai számítógépek mind el vannak látva USB porttal, így bármelyik számítógépre rá tudjuk csatlakoztatni. Annyira népszerű használatuk, hogy már nem csak számítógépek képesek USB meghajtókat kezelni, hanem nyomtatók, fénykép előhívó automaták, autós rádiók, DVD lejátszók és még sorolhatnánk az USB meghajtókat támogató eszközöket. Fizikai méretüket tekintve néhány centiméteres nagyságúak, de már léteznek akkora USB meghajtók is, amelyek szinte csak az USB csatlakozó méretével rendelkeznek tehát akár 1 cm-es nagyság körüliek is lehetnek. 2009. április 15-től jogdíj kötelesek az USB meghajtók Magyarországon, ami kicsit növeli kereskedelmi árukat. (4.6.2 ábra)
4.6.2 ábra USB meghajtók
SSD esetén, amelyeket manapság egyre inkább winchesterek helyettesítéseként használnak, 100 GB feletti adattárolási kapacitásról is beszélhetünk. Méretük a mostanában használatos winchesterek méretével megegyező, de lehetnek ettől eltérő méretűek is. Csatlakozásuk a winchesterek, és egyéb manapság beépíthető eszközök csatlakozásával kompatibilis. Az SSD meghajtók élettartama meglehetősen magas és megbízhatóságuk is kiváló. Teljes mértékben alkalmasnak tűnnek a jövőben leváltani a mágneses elven működő winchestereket. (4.6.3 ábra)
4.6.3 ábra SSD meghajtók
Közös tulajdonsága az elektronikus elvű adathordozóknak, hogy energiatakarékosak az írási - olvasási folyamat során is.
29
4.7 A jövő adathordozói A jövő adathordozóival kapcsolatban szinte mindenféle jóslás hiábavalónak mondható. Ha figyelemmel kísérjük az informatikai híreket, majdnem havonta, de legalábbis félévente napvilágot lát egy újabb bejelentés, amitől nem győzünk csodálkozni. Nem is olyan rég, még a Blu-Ray is jövő adathordozójának tűnt, de mostanra már tudjuk, hogy sokkal nagyobb kapacitású adathordozókat is kifejlesztettek már. A holografikus adathordozó, amely kb. 2006-ban még csak a jövőben megjelenő adathordozóként szerepelt a hírekben, napjainkban már létező dolog. A technológia azon alapszik, hogy a tárló lemezeket, amelyek akár a DVD lemez méreteivel rendelkezhetnek, olyan réteggel látják el, amiben (és ez a kulcs szó, hogy amiben) az adattárolás 3D-ben történik. Míg a manapság használt DVD-ket a lézersugár csak felszínileg tapogatja, addig a holografikus módszernél egymást metsző lézersugarak végzik az adattárolást és az olvasást, így több réteget kezelnek egyszerre. Ezáltal nem csak 1 bitnyi adat tárolására képesek egy azon időben, hanem akár több milliónyi bit tárolására. Ezzel a technológiával egy DVD méretű lemez területén akár 1,6 TB (1600 GB) mennyiségű adatot tudnak tárolni, bár még csak „néhány” 100 GB méretnél tartanak. 2007-es hírek szerint a Mempile nevű izraeli cég által kifejlesztett optikai adathordozó, amely a DVD-re hasonlít 1 terabyte adat tárolására képes, és TeraDiscnek nevezték el. Másik adathordozó, ami a jövő adathordozója lehet, nagyon meglepő, de a múltból ismert, a digitális adathordozók elindítója volt, a lyukszalag. Amiért a jövő technológiája lehet, az a nanotechnológiának köszönhető. Ismét az IBM kutatói mutatták meg, hogy annyira parányi lyukakat tudnak készíteni az adathordozó anyagra, aminek köszönhetően 1 négyzethüvelyken 20 trillió bit helyezhető el. Az adatmennyiségé érzékeltetéseképpen képzeljünk el egy bélyeg nagyságú méretekkel rendelkező területen 25 millió nyomtatott könyvoldalt. Tehát levonva a következtetést, az adathordozók jövője olyan dolog, amiről messze menő következtetéseket levonni, nem csak nem lehet, de hiába való is. A fejlesztések folyamatosan zajlanak és lehet, hogy a szakdolgozatom írása közben, valahol a világon, újabb adattárolási technológiát vagy kapacitási határt léptek át.
30
5. A KÉSZÍTETT OKTATÓPROGRAM 5.1 Miért éppen PowerPoint? Joggal merül fel a
kérdés,
miért
éppen
PowerPointban
készítem el az
oktatóprogramomat? Az ok, amiért a program elkészítésének ezt a módját választottam nem más, mint a praktikusság. Az elkészítés során nagy valószínűséggel sok kényelmet biztosított volna, ha valamilyen programnyelven írom a programomat, a szinte kimeríthetetlen funkciókról nem is beszélve, amiket bele lehet építeni ez által az oktatóprogramba. Sokat töprengtem melyik programozási nyelven lenne a legideálisabb elkészíteni. Azt biztosra vettem, hogy valamelyik azok közül a programozási módszerek közül kerül ki nyertesen, ami objektum orientált – képek, ablakok, kattintási lehetőségek – hogy a tanulók számára élvezetesebb legyen a program használata. Mindent figyelembe véve meg is született a döntés, legyen Visual Basic. Ekkor felmerült az a probléma, hogy bármilyen programozási nyelvet is választok, többlet
problémák
adódnak,
mint
például,
hogy
a
tanulók
számítógépén
futó
operációsrendszerek és futtató környezetek, nem feltétlenül egyformák. Külső iskolai gyakorlatom során, kisebb kutatást végezve arra az eredményre jutottam, hogy a tanulók nagy százalékban Microsoft operációsrendszereket használnak. Ehhez ideális lenne a Visual Basic. Kisebb százalékuk valamilyen Linuxos környezetet használ. Ez esetben már a Microsoftos környezetre készített programot le kell fordítani, erre az operációs rendszerre is. A tanulók minimális százaléka pedig Apple operációsrendszert használ, valószínűleg a különleges konfiguráció igény miatt.
Ekkor elkezdtem gondolkodni, van-e olyan megoldás, ami
megfelel az általam elvárt követelményeknek és ugyanakkor eleget tesz annak a kritériumnak, hogy minden tanuló tudja használni a programot otthon, függetlenül attól, hogy milyen operációs rendszert részesít előnyben és használ a számítógépen. Az említett operációs rendszerekben valamilyen közös pont után kutatva jutott eszembe, hogy diavetítést mindegyik operációsrendszeren tudunk végezni. A programtól elvárt tulajdonságokat listába gyűjtve arra a következtetésre jutottam, hogy ugyan a funkciók bőségének minimális rovására, tehát funkciócsökkentéssel elkészíthető az oktatóprogram PowerPointban is, diákra úgy, hogy mégsem prezentáció legyen, hanem program. A közös futtató környezet biztosítva van az OpenOffice.org által fejlesztett hasonló elnevezésű, nyílt forráskódú, ingyenes irodai programcsomag révén. A programcsomag minden fő típusú operációs rendszeren futtatható Impress elnevezésű programja a PowerPoint funkcióinak többségét is képes lekezelni. Így a PowerPoint nyert a programnyelvek ellenében.
31
Mivel a számítógépemen alapvetően ezt a programot használom így a gyorsabb haladás érdekében ebben készítettem el a programot és nem az Impress programban. Az OpenOffice.org által készített Impress biztosítja, hogy minden tanuló tudja használni a programot, de néhány fő funkció hiánya miatt, csak a másodlagos alkalmazás szerepét bíztam rá. Tehát készült egy PowerPoint program, teljes valójában, minden funkciójával és egy működésében ugyanolyan, de szerkezetileg módosított program az Impress programhoz igazítva.
Az oktatóprogramokkal szemben támasztott követelményeknek eleget tesz, mert nem csak oktató szerepet, tehát nem csak a házi-tanár szerepét tölti be, hanem fejleszthető, „tanítható”. Amiben szintén jobb mintha, valamilyen programozás nyelven íródott volna, az nem más, mint az, hogy a diákok maguk is tudják fejleszteni, hiszen a diakészítő használata nem igényel akkora felkészültséget és tudást, mint a programozás. Ezáltal bármelyik felhasználó tudja igényei szerint alakítani, bővíteni, szinte minimális tudással is. Az esetleges akaratlan, véletlenszerű módosítást, valamint a szándékos, de rosszindulatú módosítást is el lehet kerülni, úgy hogy a módosítás jogát jelszó használatához kötöttem. Így, csak jelszó ismeretében lehet bármilyen módosítást végezni a programon. A módosításhoz szükséges jelszó: admin Ezt a jelszót csak a program által tanítani kívánt tananyag és a tanítási cél kitűzése után célszerű kiadni a diákoknak, természetesen, csak ha érdeklődnek a fejlesztés iránt. Azért csak ilyen feltételek mellett, mert ha hamarabb kapnák meg, akkor kárt tehetnek a program rendeltetésszerű működésében.
32
5.2 A program bemutatása A program indítása a diavetítés jellegéből egyszerű, hiszen egyszerű dupla kattintással vagy enter megnyomásával elindul. Ezzel kiküszöbölésre került az esetleges telepítgetés vagy a gépre történő fájlok felhelyezése, mivel nagyon egyszerűen futtatható akár egy flash driveról. Indítás után egy betöltő képernyővel találkozunk, ami a program jellegét hivatott erősíteni a felhasználóban. A betöltő képernyő után egy üdvözlő képernyővel egybekötött főmenübe jutunk (5.1 ábra), ahonnan a kezdés gombbal elkezdhetjük a tananyag feldolgozását, vagy a választható anyagrészek segítségével, az előzőleg abbahagyott tananyag részhez ugorva folytathatjuk az elsajátítást.
5.1. ábra Program főmenü
A kezdés gomb jobb oldalon, a kilépés gomb, pedig a baloldalon alul található, ami a programokkal kapcsolatban kialakult szokásokra alapozva igyekszik könnyíteni a felhasználást. A két gomb között találunk egy súgó gombot, amire ha rákattintunk, egy információs felületre jutunk, ahol a program használata során felmerülő jelölések jelentését tekinthetjük meg. A jelölések úgy lettek kialakítva, hogy jól érthetően, szinte magukat megmagyarázva segítik a használatot. (5.2 ábra)
5.2 ábra Jelölések a programban
33
Innen főmenü gomb vezet vissza a főmenübe. Az egyes részekhez vonatkozó alrészeket, helyileg hivatkozva, gyorsabb úton tudjuk elérni. Minden képernyőn találhatunk vissza, főmenü és tovább gombokat. A vissza gomb értelemszerűen az előző képernyőre visz vissza, a tovább gomb pedig a következő képernyőre. Az oktatóprogram használata során mindig csak egy kattintásra van szükségünk a továbbhaladáshoz. Az egyszerűbb és letisztult használatot hivatott szolgálni a tervezés során beépített, a program azon funkciója, hogy a tanagyaghoz szükséges képi ábrákat, magyarázatokat külön jeleníti meg. Vagy kisméretű képként van jelen a képernyőn az ábra, vagy egy kis ikon segítségével tekinthető meg. (5.3. ábra)
5.3 ábra Képek a programban
Mivel a képeknek nincs olyan szerepe a programban és a tanítani kívánt anyagrészben, hogy később számonkérés szempontjából fontosak lennének, többnyire csak szemléltetés miatt vannak jelen, ezért csak akkor látja a tanuló a képeket, ha kíváncsi rá, ha nem kíváncsi, nem zavarják a folyamatos haladásban. A figyelmet sem vonják el feleslegesen azzal, hogy akaratlanul is magukra vonják a diák figyelmét. A program által oktatni kívánt tananyag a szakdolgozatban feldolgozott információkat, tényeket tartalmazza, visszafogottabb, kicsit egyszerűbb formában. A képek nagy része is szintén megegyezik a szakdolgozati ábrákkal. Eddig a program előnyeit és jó oldalát mutattam be. Hátránya, amit a PowerPointban való készítés miatt szenvedett az ellenőrzésben fedezhető fel, de ezt a hátrányt is előnnyé sikerült kovácsolni. A hátrány az lenne, hogy az értékelés nem pontok alapján történik, tehát nem lehet olyat csinálni benne, hogy helytelen válasz esetén tovább lép és a végén csak pontszámot ismer meg a felhasználó, ezzel elgondolkodtatva hol rontotta el, vagy, hogy utólag megmutatja mi lett volna a helyes válasz.
34
Ebből a hátrányból sikerült úgy előnyt kovácsolni, hogy csak helyes válasz esetén lép tovább a következő kérdésre a program és csak ez esetben haladhat tovább az ellenőrzésben. Tehát, mindenféleképpen megtudja a kérdésre a helyes választ, ezáltal az ellenőrzés során is megtanulhatja, ha addig nem tudta. Rossz válasz esetén egy helytelen válasz képernyő jelenik meg, ahonnan újra megpróbálhatja a kérdés megválaszolását. (5.4 ábra)
5.4 ábra Helytelen válasz Az összes ellenőrző feladaton végighaladva és mindet helyesen megválaszolva jut el, a felhasználó a program végére a gratulálok képernyőre. (5.5. ábra) Itt, egy „gratulálok” felirat után három pontot tartalmazó felsorolásban láthatja, hogy melyek azok a tananyagrészek, amiket megtanult a program használata során. Innen visszatérhet a főmenübe, ahol lehetősége van a kilépésre a programból, vagy újra elindítani az oktató részt.
5.5 ábra Gratulálok képernyő
A program megtekinthető a DVD mellékleten, az Oktatóprogram\Eredeti program\ mappában, „A floppytól a Blu-ray lemezig.pps” fájl néven. 35
6. ÖSSZEGZÉS A dolgozat készítése alatt, miközben az irodalmakat és a tankönyveket kutattam, jöttem rá arra, hogy mennyi minden olyan fontos információ van az adathordozókkal kapcsolatban, amit sajnos nem tanítanak. Sok olyan alapvető dolog, ami ha benne lenne a tananyagban, akkor sokkal könnyebben lehetne megérteni az informatika és a technikai fejlődés menetét és eszközök működését. Az általam megvizsgált általános iskola tankönyvekben, mint pl. a Pitrik József által készített és az Apáczai kiadó gondozásában megjelent Technika és életvitel című tankönyvben szinte alig tesznek említést az adathordozókról, adattárolókról. Mikor kiválasztottam a szakdolgozatom témáját, arra gondoltam, hogy ez egy olyan téma, amit biztosan alaposan igyekeznek megtanítani a gyerekekkel, hiszen mindennapjaink fontos részét képezi az adathordozás, adattárolás. Aztán a téma utána járásakor tapasztaltam, hogy ez sem a kerettantervekben sem a tanmenetben, tankönyvekben nem kap elég figyelmet. Így a témához kapcsolódó program elkészítése a tanítás segédleteként, egyre inkább a témának való úttörés irányába kellett, hogy elmozduljon. Még
a
számítástechnika
tankönyvek
sem
szentelnek
elég
figyelmet
az
adathordozóknak. Amennyi minimális figyelem terelődik rájuk, az is leginkább a már elavult technológiákat állítják a középpontba. Külső iskolai tanítási gyakorlatom közben tapasztaltak alapján, kijelenthetem, hogy a diákok legalább 90%-a érdeklődik az adathordozókkal kapcsolatban és 100%-ban találkoztak, illetve használtak és rendelkeznek napjainkban használatos adathordozókkal már 5. osztálytól. Véleményem szerint, sokkal több figyelmet kellene szentelni a technikai fejlődésnek erre a szakaszára, hiszen korunkban nem elhanyagolható, és már korunk embere is nehezen létezhet ilyen irányú tudás nélkül, nem, hogy az általunk oktatott generációk, akik majd a jövőt képviselik. A technika és a számítástechnika folyamatosan fejlődik, újabbnál újabb felfedezések jönnek létre, amelyeknek ha nem értjük a múltját, fejlődését és az alapjait sem, akkor csak csodálói és nem céltudatos, magabiztos használói leszünk.
36