SZAKDOLGOZAT
OSZVALD KÁROLY 2009
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐSIKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAKIRÁNY
LEHETŐSÉGEK ÉS IGÉNYEK A TANÁCSADÁS TERÜLETÉN A DÉLDUNÁNTÚLIS KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNÁL (MIÉRT NEM TUD HATÉKONYAN MŰKÖDNI AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK A RÉGIÓBAN?)
Készítette: Oszvald Károly
Budapest, 2009 2
Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS................................................................................................................... 1 2. DEFINÍCIÓK, HIPOTÉZISEK....................................................................................... 2 2.1 A felmérés kerete................................................................................................. 2 2.2 Módszertan, hipotézisek, mintavétel helye, feldolgozása ................................... 5 3. ENTERPRISE EUROPE NETWORK – ÜZLETFEJLESZTÉS KARNYÚJTÁSNYIRA ...................................................................................................... 7 4. A VÁLLALKOZÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE ......................................... 12 4.1 Nemzetközi kitekintés ....................................................................................... 12 4.1.1 Általános elméleti alapok .......................................................................... 12 4.1.2 Az Európai Unióban .................................................................................. 13 4.2 A magyarországi fejlődés .................................................................................. 15 5. A MAGYAR VÁLLALATOK ..................................................................................... 19 5.1 A magyar vállalatok jellemzői........................................................................... 19 5.2 A dél-dunántúli régió összehasonlítása más területekkel .................................. 22 5.2.1 Vállalkozási tevékenység .......................................................................... 22 5.2.2 A nettó árbevétel és a beruházások alakulása............................................ 23 5.2.3 Gazdasági ágak, létszám-kategóriák.......................................................... 25 6. A KÉRDŐÍV ELEMZÉSE........................................................................................ 28 6.1 Általános jellemzők ........................................................................................... 28 6.2 A vállalatok formája, ágazati megoszlásuk ....................................................... 29 6.3 A szolgáltatások fajtái, gyakoriságai ................................................................. 32 6.4 A szolgáltatások igénybevételének okai, jellemzői........................................... 35 6.5 Tervezett tanácsadások fajtái, igénybevételének okai ....................................... 38 6.6 A tanácsadók megítélése ................................................................................... 40 7. RIPORT HENDINGER ANITÁVAL, AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK REGIONÁLIS VEZETŐJÉVEL....................................................................................... 44 8. KÖVETKEZTETÉSEK, A JÖVŐ TENDENCIÁI ....................................................... 51 8.1 Mintára vonatkozó következtetések, a jelen lehetőségei................................... 51 8.1.1 A mintából levont következtetések............................................................ 51 8.2 A vállalkozásfejlesztés jövője ........................................................................... 52 8.2.1 A vállalkozók támogatása.......................................................................... 52 8.2.2 A fejlesztési támogatások megközelítései ................................................. 53 8.2.3 A vállalkozói képességek, az oktatás feladata........................................... 55 9. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................... 58 IRODALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 60 MELLÉKLETEK .................................................................................................................I
1
Táblázatjegyzék: 1. táblázat A magyarországi vállalatok foglalkoztatásának megoszlása 2006-ban..... 19 2. táblázat A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként 2002-2007................................................................................... 20 3. táblázat A regisztrált kis- és középvállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása 2007-ben.................................................................................... 266 4. táblázat A végzettség és a vállalati méret összefüggései a mintában (db) ............. 288 5. táblázat A végzettség és a vállalati méret összefüggései (db) .................................. 299 6. táblázat A vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása a mintában...................... 31 7. táblázat A vásárolt szolgáltatások száma létszámnagyság-kategóriánként (%)..... 33 8. táblázat Az igénybe vett szolgáltatások száma a létszám-kategóriák függvényében a mintában ........................................................................... 333 9. táblázat A vásárolt szolgáltatások gyakorisága létszámnagyságkategóriánként (%)........................................................................................ 35 10. táblázat Az Enterprise Europe Network indikátor táblázata.................................45
2
Ábrajegyzék: 1. ábra: A dolgozat logikai váza......................................................................................... 2 2. ábra: A vállalatok létszám - hozzáadott érték eloszlása az EU 27-ben, 2005.......... 15 3. ábra: A magyarországi vállalatok foglalkoztatásának megoszlása 2006-ban ......... 21 4. ábra: 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2007-ben ............................................ 23 5. ábra: A vállalkozások gazdasági súlya 2003-2007-ben.............................................. 24 6. ábra: A dél-dunántúli vállalkozások főbb vállalati formáinak megoszlása 2007-ben............................................................................................................... 30 7. ábra: A vállalkozások megoszlása gazdasági áganként a mintában ........................ 31 8. ábra: Az igénybe vett szolgáltatások darabszáma, megoszlása ................................ 32 9. ábra: Az igénybe vett szolgáltatások megoszlása területenként a mintában........... 34 10. ábra: A külső tudás megfizetésének főbb okai a mintában..................................... 36 11. ábra: A külső tanácsadó megismerésének csatornái a mintában ........................... 37 11. ábra: A tervezett szolgáltatások megoszlása területenként a mintában ................ 38 13. ábra: A tervezett szolgáltatások igénybe vételének okai a mintában..................... 39 14. ábra: A tanácsadói szakmának feltételei a mintában.............................................. 40 15. ábra: A tanácsadó kompetenciái, készségei, illetve, hogy jellemzőek-e rá ............ 42 16. ábra: Tanácsadói kompetenciák, készségek, észlelt és vélt értékek közötti különbségek ....................................................................................................... 43
3
1. BEVEZETÉS A magyarországi kis- és középvállalkozások helyzete mindig is fontos gazdaságpolitikai kérdés volt, mivel azon tevékenységek többsége, melyek a gazdaság teljesítőképességét képzik vállalkozásokba szerveződve zajlanak. Meghatározóak az értéktermelésben, a gazdasági folyamatokban, ezért a hazai gazdasági fejlődést is befolyásolják.
Egyes
térségek
között
jelentős
különbségek
mutatkozhatnak
a
foglalkoztatottak létszámát és a teljesítményükben illetően is. Különösen fontos azoknak a helyzetét vizsgálni, akik a nagyvállalatoktól eltérő gazdasági tevékenységet végeznek, mivel jelentős mértékben járulnak hozzá a GDP és a foglalkoztatottság alakulásához köszönhetően a vállalatok volumenének 99,9%-ot kitevő jelenlétüknek. [KSH (2007)]. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy ez a csoport, amelyik különösen szenzitíven reagál a gazdasági változásokra, hogyan alakult ki, rávilágítva a lehetőségeikre és igényeikre a tanácsadás területén, és hogy mennyiben vesznek igénybe külső segítséget a tanácsadás területén, illetve milyen mértékben alkalmaznak tanácsadókat. Szakmai gyakorlatomat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál töltöm, ami a dél-dunántúli gazdasági régió központja, így az ebben a régióban elhelyezkedő kis- és középvállalkozásokra összpontosítottam a kutatásom során. Részletesen kitérek a régió gazdasági sajátosságaira, a jellemző tendenciákra, és rövid összehasonlítást végzek a más országos régiókra jellemzőkkel. Kitérek az EU, és Brüsszel által támogatott legnagyobb tanácsadói rendszerre is az Enterprise Europe Networkre is. Kutatásomra alapozva úgy vélem, hogy rengeteg lehetőséget hagynak ki a vállalkozások. Egy új kultúra kialakításával további potenciális növekedést lehet realizálni, ami egy öngeneráló folyamathoz vezethet. Egyrészt fejlődni fog a tanácsadói szektor, másrészt erősödnek a vállalatok gazdasági teljesítménymutatói. Összefoglalva tehát a dolgozatom célja, hogy rávilágítson azokra a lehetőségekre, amelyek a dél-dunántúli régióbeli kis- és középvállalkozásoknál adódnak a tanácsadási segítségnyújtás tekintetében. Köszönettel tartozom konzulenseimnek a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar részéről belső konzulensemnek Dr. Ternovszky Ferenc Tanszékvezető Tanár Úrnak, illetve külső konzulensemnek Dr. Misákné Schmidt Enikőnek, az Enterprise Europe Network Projekt Menedzserének, hogy segítették munkámat, objektíven ítéltek meg és támogattak a munkavégzésem során.
1
2. DEFINÍCIÓK, HIPOTÉZISEK A fejezetben megismerkedhetünk az alkalmazott definíciókkal, módszerrel, az adatgyűjtés technikájával. Az 1. ábra a dolgozat szerkezetét, főbb gondolatmenetét ábrázolja.
1. ábra: A dolgozat logikai váza Forrás: saját szerkesztés 2.1 A felmérés kerete A vállalat definíciója a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerint: „Vállalatnak (vállalkozásnak) tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező jogilag definiált gazdasági szervezetet, amely profitorientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett termelést (jövedelemtermelést) végez.” [NFGM (2008) 118. p.] A következő szervezeti formákat tekinthetjük vállalkozásnak: Az egyéni vállalkozó, a társasági törvényben szereplő valamennyi forma (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), a szövetkezet, a vízi társulat, a vízközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat.
2
A szervezetek egy csoportját kizárom a vállalkozás fogalmából, ugyanis számos olyan szervezeti forma van, amely folytathat, de nem szükségképpen folytat vállalkozási tevékenységet. Ide elsősorban a non-profit (nem nyereségérdekeltségű) szervezeteket sorolom. Jóllehet eredeti rendeltetésük nem a vállalkozói tevékenység, a hazai gyakorlatban egy részük mégis elsősorban ezt teszi. A „vállalkozó” non-profit szervezeteket a vállalkozói szférába kellene sorolni, ez a megkülönböztetés azonban a gyakorlatban nem alkalmazható. Ezért a non-profit szervezeteket nem sorolom a vállalkozások
közé.
Nem
tekintem
vállalkozásnak
az
MRP
(munkavállalói
résztulajdonosi program) és az MBO (management buy-out) szervezeteket sem, abból a megfontolásból,
hogy
ezek
tulajdonosi
szervezetek,
amelyek
révén
a
tagok
vállalkozásokban szereznek és gyakorolnak tulajdonjogot. Vállalkozásnak az a szervezet minősül, amelynek tulajdonjogát az MRP vagy az MBO révén gyakorolják. Vannak olyan szervezet-típusok, amelyek folytatnak ugyan gazdálkodást, sőt esetenként vállalkozást is, tevékenységük azonban valamilyen szempontból annyira kötött, hogy nem sorolom őket a vállalkozói szférába. Így egyértelműen nem tartoznak a kis- és közepes vállalkozások (KKV) kategóriájába a következő szervezeti formák: helyi és központi költségvetési szervek, a kamarák, az egyesületek, köztük a munkáltatói, munkavállalói, szakmai érdekképviseleti szervezetek, a különböző társadalombiztosítási-, befektetési- és garanciaalapok. A menedzsmenttel foglalkozó szakirodalomban mintegy 200 különböző definíció létezik a KKV-okra. A definíciós próbálkozások sokaságának lényegi okai a KKV kifejezés sokrétű operacionalizálási lehetősége és a KKV-ok heterogenitása. Minden definíció egyesíti ugyanakkor azt a szempontot, amely szerint kvantitatív és kvalitatív ismérveket is fel kell használni a KKV fogalmának lehatárolásához a nagyvállalatokkal szemben. [Clasen, J. P. (1992) 16. p.] Az 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról definiálta a kis- és közepes vállalkozásokat. Négy szempont vett alapul: az alkalmazottak száma, az árbevétel, a mérleg főösszeg nagysága, valamint tulajdonosi önállósága. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Törvény) szabályozza a kis- és középvállalkozások körét. A törvényt az Országgyűlés azzal a szándékkal alkotta, hogy növelje a kis- és középvállalkozások tőkeerejét, előmozdítsa fejlődésüket, segítse verseny- és foglalkoztatási képességüket. További cél volt a statisztikai adatgyűjtés uniós
3
módszerekkel
történő
összehangolása,
és
az
adatok,
gazdasági
folyamatok
összehasonlíthatóságának megteremtése. A Törvény a kis- és közepes vállalkozásokat, fejlődésük támogatását két lépésben módosította: - 2004. május 1-jétől, az EU csatlakozástól kezdődően, - 2005. január 1-jétől kezdődően. Mindkét időpontban módosultak a kis- és közepes vállalkozások árbevétel és mérleg főösszeg korlátai. A Törvény a 2005. január 1-jétől kezdődően a következőképpen definiálja a kis- és közepes vállalkozásokat: „(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérleg főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön- külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.” [NFGM (2008) 119. p.] A tanácsadás definíciója az Európai Menedzsment Tanácsadók Szövetsége (European Federation of Management Consultancy Association) megfogalmazása szerint: “A menedzsment tanácsadás független tanácsadás és segítség menedzsment kérdésekben. Ez tipikusan magába foglalja a problémák és lehetőségek meghatározását, megfelelő intézkedések javaslatát, és azok megvalósításának elősegítését.” [FEACO (2005)] Az Európai Tanácsadási Társaság (European Association for Counselling) megfogalmazása szerint: “A tanácsadás: egy interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és a kliens(ek) között jön létre, legyenek azok egyének, családok, csoportok vagy intézmények, amely a szociális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz.” [EAC (2002)]
4
Ezen fogalmakat kibővítem oly módon, hogy tanácsadásnak tekintek minden olyan interakciót, amelyben az egyik fél a másiknak pénzbeli vagy nem pénzbeli ellenszolgáltatásért információt ad át. A fentiekből következik, hogy tanácsadást végez a könyvelő is, így a megkérdezettek ezt a fajta tevékenységet is értékelni, jellemezni tudják. 2.2 Módszertan, hipotézisek, mintavétel helye, feldolgozása A tanulmány megírásához felhasznált elemzés alapjául az internetes kérdőíven keresztül történő adatfelvételt választottam, mivel a kis- és középvállalkozások a déldunántúli régióban elszórtan helyezkednek el. A felmérést a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodájának Projekt Menedzseréhez, dr. Misákné Schmidt Enikőnek továbbítottam, aki kiküldte a Kamarai rendszerben szereplő vállalkozásoknak. Tisztában voltam vele, hogy a kitöltési arány ebben az esetben igen alacsony lesz, ezért ezen kívül személyes ismeretségi körömet is felhasználtam, hogy minél több válasz visszaküldésének köszönhetően a minta reprezentatív legyen. Ezt a célomat nem értem el, ezért a mintán belüli tendenciák vizsgálatára korlátoztam kutatásomat. A regiszterben szereplők közül 18 db választ kaptam, ami azt jelenti, hogy a megkeresettek 8%a öltötte ki a kérdőívet. Ez átlagosnak mondható a főiskolán végzett egyéb tanulmányok tapasztalatai alapján. A személyes megkereséseket mindenki pozitívan értékelte, válaszaik nagyobb súllyal jelennek meg az értékelésben. Az előre felállított hipotéziseket figyelembe véve alkottuk meg a kérdőív struktúráját, melyek a következők: -
A fiatalabb korosztály inkább igénybe veszi a tanácsadói szolgáltatásokat.
-
A magasabb iskolai végzettségűek, pontosabban a gazdasági irányultságú végzettségűek inkább fordulnak tanácsadóhoz.
-
A vállalkozók számára fontos, hogy tanácsadói szolgáltatást csak olyan személyek végezhessenek, akik megfelelő kompetenciával rendelkeznek, és ezt képesítéseik igazolják.
-
Az elterjedtebb tanácsadási szolgáltatásokon (adótanácsadás, számviteli tanácsadás, projekttanácsadás) kívül annál kisebb a vállalkozók igénye a specifikus tudással rendelkezők iránt minél kevesebb a foglalkoztatottak létszáma.
-
A tanácsadók általam felsorolt tulajdonságai közül a nem szakmai jellemzőket helyezik előtérbe.
5
Az adatok feldolgozásához SPSS 16.0 szoftvert használtam. A kérdéseknél az egyes választási lehetőségeket több szakkönyv tanulmányozása után alkottam meg - mindig kiegészítve személyes érdeklődésből adódó plusz információkkal. Így lehetséges, hogy a 2.1 „Az alábbiak közül mely szolgáltatásokat vette igénybe?” [Milan Kubr (1993), Pelczné – Szadai (2003/a)], a 2.2 „Miért vette igénybe a tanácsadási szolgáltatást?”, a 2.3 „Kitől hallott a tanácsadóról?” [Poór (2005) 147. p.], a 2.4 „Mikor vette igénybe a tanácsadást?” kérdések ebben a formában, írott anyagokban nem lelhetőek fel. A kutatott témakörrel kapcsolatos beszélgetéseim során többször felmerült a kérdés, hogy elegendően széleskörű-e az információgyűjtés, illetve, hogy nem túl bonyolult-e a kérdőív. Úgy vélem, hogy a jelen keretek között kielégítő a kérdések spektruma és mélysége, a kérdőív pedig csak annyira bonyolult, hogy értékelhető információkat tudjak nyerni belőle. Ezen kívül a téma jövőbeni jobb megismeréséhez több szempont szerinti (például a tanácsadói cégek bevonásával) megközelítést javaslok. A vállalkozásnak és a tanácsadónak több száz definíciója létezik, de lényegében a vállalkozás a vállalkozó üzletszerű tevékenységének a kerete, ahol saját kockázatra és felelősségre nyereségorientált tevékenységet végez, a tanácsadás pedig két fél között létrejövő
interakció,
amikor
pénzbeli
vagy
nem
pénzbeli
ellenszolgáltatásért
információáramlás következik be. A kis- és közepes vállalkozásokat az alkalmazottak létszáma és a mérlegfőösszeg, illetve az árbevétel alapján kategorizálják. Internetes, egyedien szerkesztett kérdőíves adatfelvételen keresztül 54 elemű mintát (38 teljesen kitöltött) SPSS szoftverrel elemeztem, amely nem reprezentatív, de később kiderül, hogy a nemzetközi felmérések eredményeihez hasonló következtetésekre juthatunk belőle.
6
3. ENTERPRISE EUROPE NETWORK – ÜZLETFEJLESZTÉS KARNYÚJTÁSNYIRA
Az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Az ENTERPRISE EUROPE NETWORK az Euro Info Központ (EIC) és Innováció Közvetítő Központ (IRC) hálózatok tapasztalataira építve, tevékenységeik összevonásával jött létre. Az Enterprise Europe Network hálózatot 500 szervezet alkotja, az egyes országokban működő kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok hálózatának négyezer naprakész szakértője áll a vállalkozások rendelkezésére Európa negyven országában. Ezért bátran állíthatjuk, hogy ez a Network Európai szinten a legnagyobb tanácsadói hálózat, amely a kis- és középvállalkozások rendelkezésére áll.
Az Enterprise Europe Network létrehozásánál az volt a cél, hogy megpróbálják összevonni az Euro Info Központ és az Innováció Közvetítő Központ hálózatát, ezáltal racionalizálják és olcsóbbá tegyék a működést, a szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, így komplex szolgáltatás álljon rendelkezésre az összes helyszínen a kis- és középvállalkozások számára. A hálózat központi irodájának régióban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ad otthont, a szolgáltatások jelentős része elérhető Szekszárdon és Kaposváron is. A 2007ben elnyert, a működést biztosító pályázat leglényegesebb eleme az volt, hogy az összes szolgáltatás minden irodában bárki számára hozzáférhető legyen, ahogy az angol szlogen magyar fordítása is mondja: nem kopogtathatok rossz ajtón. Tehát az ügyfél befáradhat bármelyik irodába, függetlenül attól, hogy melyik szolgáltatási modullal kapcsolatban van kérdése, problémája, észrevétele, netán szeretne részt venni rendezvényen, igénybe kíván venni valamilyen szolgáltatást - mindenhol ugyanazt a segítséget kapja meg. Abban az esetben, ha az adott irodában, központban nem működik megfelelő szolgáltató vagy
7
nincsenek birtokában a kollégák az esetleges know-how-nak, akkor rögtön továbbítják egy másik irodához, ahol a kérdést megfelelő módon tudják megválaszolni. A program három alapvető modulból áll: az egyik az Európai Uniós piacra lépés támogatása, a második a technológia-transzfer támogatása, a harmadik modul az Európai Unió kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása. Az első modulban klasszikus általános piaci információkat nyújtanak az irodák, ez a modul a korábbi Euro Info Központ szolgáltatásainak összességét foglalja magába: a piactámogatást, a piacra jutásban való segítségnyújtást, üzleti partner felkutatását, interaktív politikaalkotást, a vállalkozások ösztönzését az európai jogalkotásban való részvételre, üzletember találkozók szervezését, piaci információk beszerzését külföldről illetve magyar piaci információk nyújtását külföldi partnerek részére. A második modul a technológia-transzfer, ezen belül található az innováció, a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő szolgáltatások, az ún. innovációs brokerage
eventek,
tehát
olyan
szolgáltatások,
termékek
megismertetése
más
partnerekkel, amelyekkel az egyes cégek esetleg kutató-, fejlesztő-, kereskedő partnert találhatnak. Ez az elem tartalmazza az e témájú konferenciákat és technológia-transzfer rendezvényeket, azokat, ahol a meglévő technológiát át tudják adni a vállalkozások egy másik cégnek, amely azt később piacosítja. De ide tartoznak a szellemi tulajdonjoggal, szabványokkal, innovációhoz kapcsolódó más uniós szabályozással kapcsolatos kérdések és témakörök. A harmadik modul az EU kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása, ezen belül tulajdonképpen az FP7-tel (az Európai Unió 7-es számú kutatási-fejlesztési keretprogramjával) kapcsolatban kaphatnak tájékoztató szolgáltatásokat az érdeklődők. A hálózati irodákban ismertetik az FP7 keretfeltételeit, a vállalkozó információkat kaphat arról, hogyan pályázhat ezen belül, amennyiben konzorciumban szeretne pályázni, miként kereshet partnereket hozzá. A harmadik szolgáltatáscsomagban kínálkozik lehetőség pályázatíró rendezvények megszervezésére, amelyeken támogatást
kaphatnak a
vállalkozások a pályázatíráshoz, tehát gyakorlatilag a kutatási-fejlesztési programmal kapcsolatos információkhoz juthatnak hozzá ebben a modulban. A 2008. január elejétől működő Enterprise Europe Network sokkal tágabb rendszer, mint az előző két szolgáltatás. Nyilván a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az előzőekben is nyújtott technológia transzferrel, szerzői jogokkal, FP7-tel kapcsolatos tanácsadásokat illetve tájékoztatást, a különbség mégis az, hogy bekerültünk egy európai rendszerbe. Mögé került egy háttér információs adatbázis valamint egy hatalmas hálózat 8
nemzetközi együttműködési lehetőségekkel, partnerekkel. Így tehát a saját belső információs rendszereken keresztül sokkal több dologhoz lehet hozzáférni, felgyorsult a külföldi cégekkel, irodákkal való kapcsolat-teremtés, ezáltal könnyebbé válik a partnerek felkutatása, függetlenül attól, hogy melyik modulról van szó. Nem hanyagolható el az a 8 éves szakmai tapasztalat, ami a kamarai hivatalban és a hozzátartozó szakértői hálózattal való együttműködéssel kialakult és mostanra rendelkezésre áll. A kamara szolgáltatásainak hátterében lévő intézményi rendszerhez tudnak kapcsolódni és a korábbi projektekből kinőtt értékek mind a vállalkozások szolgálatába állíthatók. Például a Hungary for FP6 projekt kiadványaiból információt meríthetnek a vállalkozások annak vonatkozásában, hogy miként pályázzanak, hogyan legyenek konzorciumi tagok, és az ENTERPRISE EUROPE NETWORK működésével a kamara is kiteljesedhet alapszolgáltatásait illetően. Nagyon fontos az elért fejlesztések piacra juttatása. A piacra juttatás három lábon áll: egyrészt
a
kereskedelmi
megállapodások
megkötéséről,
tehát
üzletkötésről,
üzletszerzésről szól. A második szint, amikor a vállalkozás technológiát ad el, fejleszt, beruház. A harmadik - ami tulajdonképpen a legnehezebb - a kutatási projektekben való részvétel. A modulok valójában a szolgáltatást nyújtó szervezet számára fontosak, a piaci szereplők csak annyit éreznek belőle, hogy sikeres az üzletmenetük. A hívószó: üzletfejlesztés karnyújtásnyira. Tehát az üzletfejlesztést támogatja három dimenzióban ez az új, Európai Unió által működtetett szolgáltatási rendszer. A hazai központok fontosnak érzik és szükséges is regisztrálniuk azt, hogy a vállalkozásnak szándékában áll tenni valamit. A vállalkozásoknak, cégeknek kell definiálniuk a törekvést, hogy mit szeretnének elérni. Érdekes módon itt a nemzetköziesítés az egyik kritérium és követelmény. A tagországok egymás közötti üzletkötését tartja fontosnak az EU, a hazai vállalkozások partneri együttműködése megalapozza az üzletfejlesztési elképzeléseket, de a kívánalom az lenne, hogy javuljon a külpiaci üzleti és K+F (kutatás-fejlesztési) aktivitás. Határon átnyúló üzleti akciók generálódjanak, jöjjenek létre. Ez egy kihívás, mert a hazai vállalkozások bátortalanok még a külpiaci aktivitást illetően. Az igazi célszegmens az ENTERPRISE EUROPE NETWORK működésében első körben azok lesznek, akik már megmérettek a külpiacon, és nyilvánvaló nagyon sok segítséget tudnak nyújtani és szeretnének is a központok azoknak, akiknek ez még csak a középtávú terveiben szerepel. A Pécsett működő iroda sok olyan aktivitást tervez, amely arról szólna, hogy maga a hivatali szolgáltató megy a vállalkozásokhoz. Ezeknek a formai megjelenéseit, pld. 9
rendezvényeket, eddig is szerveztek, céglátogatásokat végeztek, elvégezték ajánlott technológiák beazonosítását, a szakemberek a jövőben is rendelkezésre állnak ezekben a témákban. A program adminisztratív vonala az adatbázisba emelés lesz. A cégeknek lehetőségük van megnyitni kapuikat és bemutatni, hogy mit ajánlanak illetve jelezni, hogy mely technológia igényel kiegészítést, milyen beruházás esetén szeretnének új technológiára szert tenni. Az
Enterprise
Europe
Network
hazai
szakemberei
kétoldalú
és
kölcsönös
kapcsolatépítést terveznek konzorciumi rendszerben. Tehát ők is megkeresik a cégeket, fölajánlják a szolgáltatást, de éppúgy várják a cégjelzést, a beruházási, fejlesztési szándékot illetően. A kapcsolattartás módozatai továbbra is a telefonos, e-mailos megkeresés, a valódi, cégen belüli konzultáció, kooperáció, a vállalkozások egymás közötti üzletmenetének megismerése alapján lehet eredményes. Ezek mögött lehetnek vállalati nyílt napok, technológiai bemutatók, amelyekkel ezt az aktivitást igazán élővé tudják tenni. A Dél-dunántúli iroda ismét jelentkezni fog auditra való felkéréssel. Az egyik a technológiai audit lesz, amelyben invitálják a cégeket, hogy mutassák be az általuk alkalmazott technológiát és a mögöttes gépparkot. Ez a „látni és látszani” elvvel is összefügg. A másik az innovációs audit, amely egy szervezeti megfelelőséget regisztrál. Ez azért szükséges, mert ez a modell egyfajta kooperációs készséget és az innovációra való felkészültséget mutat. Ezzel a komplex szolgáltatáscsomag-kínálattal lehetőséget kap a nem kamarai vállalkozói kör is, hogy üzletmenete sikeres legyen az egész Dél-dunántúli régióban. Mint már volt róla szó, a cél az, hogy mindenhol elérhető ilyen a szolgáltatás a Déldunántúli régió nem hivatalos régióközpontja Pécs, az iroda központja is itt helyezkedik el. A szolgáltatások hozzáférhetőek lesznek Szekszárdon és bizonyos mértékig Kaposváron is. A szolgáltatások egy része ingyenesen lesz igénybe vehető, másik csoportja térítés ellenében. Vonatkozik ez a rendezvényekre és a mindhárom modulhoz kapcsolódó szolgáltatásokra: a partnerkeresésre, üzleti információra, kiállítási részvételre, technológia transzfer rendezvényre, szellemi tulajdonnal kapcsolatos szolgáltatásra. Fontos szempont lesz a hálózat működésében az interaktivitás megteremtése az Európai Bizottság és a vállalkozások között. Ezért elő kívánják segíteni, hogy minél több magyar vállalkozás vegyen részt az Unió jogalkotási folyamataiban. Ennek érdekében tájékoztatni fogják a vállalkozásokat az újonnan benyújtásra kerülő jogszabálytervezetekről és azok tartalmáról, hogy véleményüket továbbíthassák a Bizottság felé. Egyes, a vállalkozások 10
szélesebb körét érintő jogszabálytervezetek esetén – ahogyan az már az előző évben is előfordult - vitapaneleket fognak szervezni és az ezek során összegyűjtött véleményeket összesítve fogják továbbítani Brüsszelbe. Tovább kívánják fejleszteni a fentiekhez hasonló interaktív eszközökkel kapcsolatos promóciós tevékenységüket is, ezzel több vállalkozás értesülhet a jogalkotásban történő részvétel lehetőségeiről. Az
ENTERPRISE
EUROPE
NETWORK
hazai
szakemberei
azt
várják
a
vállalkozásoktól, hogy nyitottak legyenek az internetes kommunikációra. Akkor működik jól ez a rendszer, ha használják a projekt honlapját, igénylik és nézik a hírlevelet. A korábbi kommunikációs csatornák közül nagyon fontos a megbízható e-mail-es kommunikáció és a honlapon közölt információk vétele. Ugyanis a technológia-transzfer hírlevél nyomdai alakban már nem jelenik meg, csak elektronikus úton lesz elérhető. A hálózat – egyedülálló módon – kétoldalú kommunikációt biztosít a vállalkozások és az Európai Unió döntéshozói között, lehetőséget ad a nézetek cseréjére mindkét irányban. A baranyai vállalkozásokban változó intenzitással ébred az érdeklődés az Európai Unió üzletfejlesztési információi iránt, ez nagymértékben függ a baranyai gazdaság helyzetétől. Vannak olyan időszakok, amikor sokan szeretnének külföldön vállalkozást alapítani, partnert találni, értékesíteni a termékeket vagy szolgáltatásokat. Máskor szinte alig mutatkozik kereslet más országok vállalkozásai iránt, viszont időszakonként fokozódik az érdeklődés a külföldi cégek részéről, amikor is a magyar piaccal, a magyar jogszabályokkal kapcsolatban vannak kérdéseik. Mégis, erőteljesebb a magyar kis- és középvállalkozók érdeklődése, hogy a külpiacon hogyan tudnának boldogulni. Nyilván a célországok az esetek többségében az Európai Unió tagállamai, beleértve a régi és új tagállamokat egyaránt. Az Enterprise Europe Network hálózata jó lehetőséget kínál, hogy ezek a kapcsolatok formálódjanak, elmélyüljenek. Ahogy az említett szlogen is mondja: az üzletfejlesztés lehetősége karnyújtásnyira van! Forrás: [(Dél- Dunántúli Gazdaság 2008.áprilisi szám)]
11
4. A VÁLLALKOZÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A fejezet célja, hogy átfogó képet kapjunk a kis- és középvállalatok történeti fejlődéséről hivatkozva a nemzetközi, európai és magyar folyamatokra. Ennek segítségével megismerhetjük a helyzetének speciális jellemzőit, és a magyarországi vállalkozói környezetet. 4.1 Nemzetközi kitekintés 4.1.1
Általános elméleti alapok
A vállalkozások történeti fejlődésére jellemző, hogy az ’50-es évekig közgazdasági szakma számára a vállalat fogalma szinte teljesen egészében a nagyvállalatokat jelentette. Ekkortájt kezdtek elterjedni, és egyre ismertebbé válni a közgazdászok azon kutatásai, eredményei, amelyek a kisvállalatokkal, ezen belül is a vállalkozókkal foglalkoztak. A teljesség igénye nélkül megemlítem Peter Druckert (1964), aki szerint a vállalkozó az, aki maximálisan kihasználja a lehetőségeit, vagy Schumpetert (1939), aki úgy fogalmaz, hogy a vállalkozó az, aki kimozdítja a gazdaságot statikus egyensúlyi helyzetéből azáltal, hogy innovációkat valósít meg, és ezzel a gazdasági fejlődés kulcsszereplőjévé válik. Schumpeter azonban nem csupán definiálta az innovációt, de azt szorosan összekapcsolta a gazdasági fejlődéssel és a vállalkozással. Elképzelésének lényege, hogy az a gazdaság statikus, ahol a vállalkozások csupán önmagukat reprodukálják ugyanolyan formában, ugyanolyan termékeket, technológiákat, anyagokat használnak, ugyanazokra a piacokra szállítanak és ugyanolyan szervezetben működnek, még akkor is, ha mennyiségi bővülés mutatható ki. A gazdasági fejlődés lényege az innováció, az újdonság megjelenése, bevezetése, és ebben a folyamatban az innovációt megvalósító vállalkozó játssza a legfontosabb szerepet. [Schumpeter (1939)] Sok más szerző is egyre nagyobb figyelmet szentelt a vállalkozásoknak, főleg az amerikai gazdaságban észrevehető térhódításuknak köszönhetően. Abban a tekintetben sincs egységes álláspont, hogy az állam a kis- vagy nagyvállalatokat támogassa nagyobb mértékben. A specifikumok alapján ilyenfajta összehasonlítást nehéz elvégezni. Nickel – Adam Smith-re hivatkozva – kiemeli, hogy nem a vállalatok jövedelmezősége, vagy annak javulása eredményezi a nemzetek 12
gazdagságát, hanem a termelékenységnövekedés. [Nickell – Nicolitsas - Dryden (1997) 783. p.] Ezt főképpen a nagyvállalatok készek finanszírozni, tehát őket kell privilegizálni? Halpern – Kőrösi kissé másképp fogalmazza meg ezt a kérdést: „A [vállalatok] hatékonysága és jövedelmezősége vagy beruházási aktivitása közötti összefüggés szimultán is lehet, és csupán empirikus vizsgálat deríthet fényt ezeknek az összefüggéseknek a természetére.” [Halpern – Kőrösi (2001) 561-562. p.] Szerintem a nagyobb fokú hatékonyság – jellegükből adódóan – inkább a kisvállalkozásoknál jellemző, hiszen ha ezt nem tudják megvalósítani, nem éri meg továbbra is a vállalkozásban tartani a tőkét. Úgy vélem, hogy mindenképpen szignifikáns kapcsolat mutatható ki a hatékonyság és a profit között, amely nagy mértékben befolyásolja egy gazdaság fejlődését. Az innováció, ahogyan Schumpeter is állítja a kisvállalatoknál erősebb, viszont a termelékenység növekedését a nagyvállalatoktól várhatjuk. 4.1.2
Az Európai Unióban
Európában főleg az 1970-es évek óta találkozhatunk a kis- és közepes vállalatok fejlődésével, jelentőségével foglalkozó tudományos munkákkal. Az idő előrehaladtával a kisebb méretek felé fordulnak a vállalkozásalapítók. Ahogyan Ingolf Bamberger a könyvében taglalja, ez több szempontra vezethető vissza: •
Javakkal való ellátottság: az individuális igények fedezése iránti növekvő szükségletet nem lehetne kielégíteni működőképes, középméretű vállalatokat tömörítő gazdaság létezése nélkül. [Haake (1987) 27. p.]
•
Munkahelyek: a KKV-knál ritkán fordul elő látványos munkahelyi leépítés. Az 1970-es évek óta az újonnan alapított kisvállalatok a szerkezetváltás miatt (mindenekelőtt
a
nagyvállalatoknál)
létrejött
munkanélküliséget
részben
megszüntette. •
Politikai stabilizálódás: a KKV-ok stabilizálni tudják a piacgazdasági rendszert, mivel rugalmasságuk miatt ők inkább abban a helyzetben vannak, amellyel elejét lehet venni a recessziónak. Emellett a KKV-ok nagy száma azt is garantálja, hogy a piac képes kibontakozni, és hogy a koncentráció folyamata és az ebből eredő piaci hatalom korlátok közé szorul.
•
Képzés: a KKV-ok központi szerepet játszanak abban is, hogy a szakképzés keretei között az összes tanulmányi szerződés mintegy 90%-át a KKV-okkal kötötték. Ebben az értelemben a KKV-ok alapvető funkciót töltenek be,
13
szakképzett munkaerőt képeznek, ami így az egész gazdaság javára válik. [Bamberger (2005)] A Közösségen belül az 1983. évi deklaráció (European Year of Small and Mediumsized Enterprise, EYSME) hívta rá a figyelmet a KKV-ok helyzetére, és felgyorsította a KKV-ok helyzetét erősítő iparpolitikai eszközök kidolgozását. A ’80-as években lezajlott gazdasági recesszió miatt felértékelődött a KKV-ok szerepe. Egyrészt a vállalati csődök miatt a hirtelen megnövekedett munkanélküliség kezelésére jelentett gyors megoldást, másrészt a vállalati szféra megerősítését és versenyképességének visszanyerését jelentette. A gazdasági visszaesés mellett egy másik fontos tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozások helyzetével komolyabban foglalkozzanak: 1986-ban az egységes piac létrehozásáról szóló döntés. A tagállamokban a kis- és középvállalatok nem voltak tájékozottak a betartandó határidőkről, és a csatlakozás őket érintő hatásokról. Éppen ezért megalapították az úgynevezett task force-t, amely az 1992-ben esedékes egységes piac létrehozásával kapcsolatos esetleges problémákat tárta fel. Ennek eredményeképpen elindították az első, kifejezetten a KKV-ok számára megalkotott programot, amelynek célja az információ-áramlás javítása volt. Ezt követte 1989-ben az üzleti környezet javítását és a vállalati növekedést kitűző eszköz bevezetése. Végre a KKV-ok elfoglalták az őket megillető helyet az európai vállalati politikában: speciális figyelem tárgyai lettek. 1993 és 1996 között a KKV-ok egészen más pozíciót töltöttek be az európai uniós gondolkodásban és akcióprogramokban, főleg a kilencvenes évek foglalkoztatási válságának időszakában. Az 1993-as “Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás” témájával foglalkozó Fehér Könyv kiemeli a KKV-ok munkahelyteremtésben és az új világgazdasághoz való alkalmazkodásban kiemelkedő képességeit. 1995-ben a Madridi Csúcstalálkozón az Európai Unió elhatározta, hogy a kis-és középvállalatok kérdése európai szintű ügy, amely közös EU-szintű megközelítést igényel: ösztönözni a létrehozásukat, elősegíteni az európai programokhoz, akciókhoz való hozzáférést. A kis- és középvállalatok és a “vállalkozói szellem” fontosságának helyreállítására az Európai Bizottság 2001. márciusában, Lisszabonban lehetőséget biztosított egy több éves - a vállalkozásokat és a vállalkozói szellemet támogató - programban, amelyet 20012005-re dolgozott ki. [Lapeyre – Blassel (2002)] A kis- és középvállalatok fontosságáról az Európai Unióban a 2. ábra ad egy kis betekintést, amely a hozzáadott értékben betöltött szerepüket reprezentálja. Látható, hogy ez az érték 58%, ami egyértelműen jelzi jelentőségüket, amelyet még jobban alátámaszt 14
az 1. mellékletben megfigyelhető táblázat. Az összes vállalat 99,7%-a KKV, és a versenyszférában dolgozók 67%-ának biztosítanak munkát. Mikrovállalatok
20,9%
Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok
42,4%
18,9% 17,8%
2. ábra: A vállalatok létszám - hozzáadott érték eloszlása az EU 27-ben, 2005 Forrás: saját szerkesztés az 1. melléklet alapján 4.2 A magyarországi fejlődés A nemzetközi kitekintés után vizsgáljuk meg a magyarországi evolúciót. A vállalkozások megítélése, fogalma az évtizedek során többször is változott, a kiváltó okok főleg a társadalmi, politikai változások hatásainak tudhatóak be. Ezek alapján megkülönböztethetünk a XX. században 3 főbb eseményt, illetve időpontot: 1920, 1948, 1990. Ezek a társadalmi változások módosították az addig „szokványos gondolkodási módot”, újraalkották a különböző rétegekkel kapcsolatos értékítéleteket, és ezek mentén hoztak létre egy új tudást. [Bauer (1997)] A jelenlegi felfogást természetesen a rendszerváltás és annak következményei módosították. Új fogalmak jelentek meg: öntevékenység, autonómia, hatékonyság, bűn, büntetés, érték, tudás is, amelyek a vállalkozó
fogalmához
társultak.
Megismerkedtünk
a
vállalkozóval,
akinek
a
rendszerváltó folyamat egyik fő szereplőjeként meg kellett küzdenie egyfajta negatív felhanggal, előítélettel is. A ’70-es évek végére bebizonyosodott, hogy a megváltozott világgazdasági helyzet egyre súlyosabb terheket ró a magyar gazdaságra, amelyek teljesítése az eddigi formák között mindinkább nehezebbé vált. Emellett a belső gazdasági életben is egyre erőteljesebben jelentkeztek azok a tünetek, amelyek szükségessé tették a változásokat. [Siposné (1983)] Vitathatatlan, hogy a ’70-es, ’80-as évek gerincét az állami vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsi vállalatok alkották. Az addig jellemzően túlzott centralizáció
15
káros következményeinek felismerése ellenére továbbra is kényszerítő körülmények sora késztette a vállalatokat és a szövetkezeteket a vállalatnagyság minden áron való növelésére. Így többek között a nagyvállalatok testére szabott közgazdasági szabályozórendszer, a kis- és középvállalatok, szövetkezetek számára elviselhetetlen adminisztrációs terhek, a gazdasági vezetők presztízse és anyagi érdekeltsége, a szűkös erőforrások (támogatások, hitelek, nyersanyagok, importgépek stb.) megszerzésének a vállalati mérettől való függősége. Ez utóbbi tekintetében a ’80-as évek első pár évében bekövetkezett javulás volt az első jele a változásoknak, bár a nagyüzemi termelés tértőlidőtől független fölényéről vallott korábbi nézetek túlságosan mélyen gyökereztek a társadalmi tudatban. [Siposné (1983)] Az ezt követő időszakban az állami vállalatok száma gyorsan csökkent, viszont e mögött a csupán mint jogi személyként megjelenő, szervezeti vagy névváltozás révén magánvállalatként felbukkanó cégek számának a növekedése állt. [Köllő (2001)] Az így létrejövő cégeknél mindenképpen kiemelendő, hogy a méretük drámaian visszaesett. A változáshoz szorosan kapcsolódó privatizáció üteme alapján Magyarországot a gyors reformerek közé szokás sorolni, azonban a szocialista vállalatok kezdeti megújulása sok esetben puszta méretcsökkentésre és erőforrás-kivonásra korlátozódott. A rendszerváltás a kiváltó oka a közép- és kisvállalatok fejlődésének. A folyamat már a ’80as évek elején elkezdődött, amikor is 1982-től kezdve társas vállalkozások alakulhattak, de igazából a ’90-es évek elején következett be a látványos fellendülés. Ez egyrészt a politikai megenyhülésnek köszönhető, másrészt viszont erőteljesen érvényesült az állam azon
szándéka,
hogy
hatékonyabb
vállalati
struktúrarendszer
jöjjön
létre
Magyarországon. Minden vállalatméretre, típusra jellemző, hogy akkor jöttek létre nagy számban, amikor arra lehetőség nyílt. A ’80-as években az újonnan megalakuló középvállalatokat a nagyvállalatok törmelékvállalatainak [Köllő (2001)] lehet nevezni, a foglalkoztatottságból 10-12%-ban veszik ki a részüket, 2007-ben ez az arány már 15 % körülire emelkedik. Számokban kifejezve 470.000 főt jelent a 3.043.000 [NFGM (2008)] vállalkozói szektorban dolgozó munkavállaló közül. A gazdaságban betöltött szerepük azért fontos, mert hidat képeznek a nagy- és kisvállalatok között. Ezt a réteget – véleményem szerint – továbbiakban is támogatni kell, hogy megerősödve lépést tudjanak tartani az új kihívásokkal, a multinacionális vállalatok igényeinek megfelelő szolgáltatásokat nyújtva. Ez nem egyszerű, mivel a nemzetközi cégek alkupozíciójukból kifolyólag egyre szigorúbb és komolyabb feltételeket követelnek meg. Ennél fogva az a cél, hogy képesek legyenek 16
létrehozni olyan hálózatokat, amelyek önállóan is kialakítják azt a gazdasági erőt, amely a kisvállalkozások fejlődéséhez, és így áttételesen a GDP növekedéséhez is vezet. A kisvállalatoknál egy kicsit más a fejlődés trendje, ezek számában figyelhető meg a leglátványosabb növekedés. Igaz, hogy az ebbe a státuszba tartozó vállalkozások mintegy 30-50%-ának a [Szabó (2008)] megalakulásának hátterében a kényszer áll, illetve nem tekinthetőek valódi, működő vállalatnak. A szocialista gazdaságban meglepetésként fogadták az 1981-es intézkedést, amely lehetővé tette a kisvállalkozások létrehozását. [Lengyel (1987)] A következő évtől tömegével regisztrálták magukat a KKV-ok, főleg jövedelem-kiegészítés céljából. Mindenfajta vállalkozói tudás és tapasztalat nélkül kezdtek bele a munkába, ami bizonytalan szituációkat eredményezett. Mindezek ellenére – a hiánygazdaság miatt – dinamikusan fejlődtek. Az évtized végére számuk megsokszorozódott, és a foglalkoztatottságban is egyre nagyobb szerepet töltöttek be. Az arányeltolódás a kisebb méretek felé nem a véletlen műve, a gazdasági adottságok - közülük is első helyen a már említett tőkehiány - szükségszerű következménye. A ’90-es évektől napjainkig fő céljuk, – a középvállalatokhoz hasonlóan – hogy a multinacionális vállalatok ellátási hálózatába tudjanak kerülni, szerencsésebb esetben közvetlenül, de jellemzőbb, hogy közepes-, vagy nagy beszállítókon keresztül. Fél évtized elteltével a kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő képességével szembeni kezdeti „csodaszámba menő” elvárások csökkentek, mivel az 1-2 személyes mikrovállalkozások szaporodtak ugyan, de leginkább csak saját részükre tudtak biztosítani munkát. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development - OECD) egy 1996-os tanulmánya Csehország, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország vállalkozási fejlődésével foglalkozik: a túlzott fejlődést, módosulást a kisebb létszámú vállalkozások felé már némi aggodalommal figyelik a szerzők. A különösen nagy önfoglalkoztatói arány nem jelenti egy gazdaság magas szintű érettségét. A négy ország struktúrájának összehasonlítása után arra a megállapításra jutottak, hogy a gyors növekedés a különösen bizonytalan fejlődés kifejeződésének tekinthető az átalakuló országokban. A fejlett országok haladási iránya a nagy mértékű, és emellett érett iparral bíró gazdaság, és alacsony önfoglalkoztatás megvalósítása. [OECD (1996)] Akár pozitívan akár negatívan értékeljük ezt a trendet, annyi bizonyos, hogy a kisvállalatok Magyarországon a vállalatok között messzemenően a legsikeresebbek, 2007-ben mintegy 1.233.000 vállalkozást tartottak nyilván. [KSH (2008/g)]
17
A kis- és középvállalatok jelentőségével a ’60-as évektől kezdtek el szakmai cikkekben komolyabban foglalkozni. Célkeresztbe állították a termelékenység és az innováció kérdéseit a vállalati méret függvényében. Európában a ’70-es években átélt két olajválság következtében nőtt meg az érdeklődés az új vállalati formák iránt, majd 1986-ban az egységes Európai Unió piacáról szóló döntés után sürgetővé vált a jellegzetes problémák megoldásának elősegítése. Napjainkra már az őket megillető szerepet töltik be a gazdasági folyamatokban. Magyarországon
1982-től
vált
lehetővé
először
megalakulásuk,
számuk
dinamikusan nőtt, részben a törmelékvállalatok jelenségének köszönhetően, részben a rendszerváltás után a több százezer kapitalista piacgazdaságra felkészült vállalkozó kedvű, kreatív dolgozó piacra lépésének következtében.
18
5. A MAGYAR VÁLLALATOK A vállalatok történelmi fejlődése után az alábbi fejezetben a hazai vállalkozói környezetben kialakult vállalatok sajátosságait vizsgálom meg. Külön hangsúlyt fektetek a dél-dunántúli régióra, a kutatás célterületére. 5.1 A magyar vállalatok jellemzői 2007-ben az előző fejezetben tárgyaltak szerint a regisztrált vállalkozások száma Magyarországon 1.233.000 (1. táblázat). Ezeknek, mint már említettem, 30-50%-a nem működik, azaz nem valódi vállalat Szabó József szerint. A KSH ezt az arányt 54-55% körülire becsli (2. melléklet), ebből minden második egyén vállalkozás [KSH (2008/f)]. További érdekesség ebben a kis- és középvállalkozások által dominált gazdasági struktúrában, hogy a középvállalatok száma sem jelentős a KKV-okon belül, viszont egyes kutatók úgy vélik, hogy a valóságban lényegesen nagyobb számról van szó, amelyet a kisvállalatok közötti együttműködésre vezetnek vissza. Lehet, hogy nem alkotnak jogilag egységes gazdálkodási formát, de olyan mértékben ráutaltak a közvetlen partner tevékenységére, hogy nélküle nem lennének életképesek. [Major (2002), NFGM (2007)]
A magyarországi vállalatok száma méretenként, 2007 1. táblázat Vállalati méret Vállalatok száma Kis (0 - 49)
1 224 800
KKV
Közép (50 – 249)
7 800
(0-249)
Nagyvállalat (250 és több)
1 232 600 1 100
Összesen 1 233 700 Forrás: saját szerkesztés a KSH (2008/g) alapján A 2. táblázatban a vállalatok elterjedtebb jogi formái szerinti megoszlását tekinthetjük meg, egyszerű számolás elvégzése után látható, hogy a regisztrált vállalkozások 57 százaléka egyéni, 43 százaléka társas vállalkozás. (3. melléklet) A vállalkozások számának tendenciáját az utóbbi években az egyéni vállalkozások arányának lassú csökkenése jellemezte, ezzel párhuzamosan a társas vállalkozások aránya nőtt. A társas vállalkozásokon belül azonban a jogi személyiség nélküliek aránya csökken a jogi személyiségűekéhez képest. A jogi személyiség nélküli vállalkozások (7. melléklet)
19
között a betéti társaságok, a jogi személyiségűek között a kft-k dominálnak. A közkereseti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek aránya elenyésző. A legfrissebb adatok alapján a regisztrált vállalkozások száma igen jelentősen emelkedett, ezt a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának kiugró gyarapodása okozta. A 2008. január 1-jével hatályba lépő új áfa-törvény kimondja, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adóalany folytathat. Emiatt regisztrálniuk kellett az APEH-nál azoknak az őstermelőknek is, akik eddig még nem rendelkeztek adószámmal. Mivel meghosszabbították 2008. március 31-ig az adószám kiváltásának határidejét, így az egyéni vállalkozások számában az I. negyedévben következett be jelentős növekedés. Összességében a vállalkozások száma a január-június időszakban 24,2%-kal növekedett. Ez természetesen befolyásolta a területi megoszlást is, amelyet később tárgyalok. [KSH (2008/b)]
A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2002-2007) 2. táblázat
Forrás: NFGM (2008) 122. p. Vizsgáljuk meg, hogy mi áll a számok mögött, felhasználva a 4. melléklet táblázatát (az adatok 2001-2003 időszakra vonatkoznak, ezért csupán a tendenciát figyeljük meg) és a KSH: a vállalkozások regionális különbségei Magyarországon 2008. évi kiadványát. Több szempont alapján lehet elmélyíteni a vállalkozások vizsgálatát: például a foglalkoztatottság, nettó árbevétel, hozzáadott érték dimenziókon keresztül. Azért választottam ezeket az ismérveket, mert ezáltal szignifikáns képet kapunk a vállalkozásokról, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a gazdasági folyamatokban és az értéktermelésben. Ezt mi sem szemlélteti jobban, mint az a korántsem elhanyagolható tény, hogy 2007-ben a bruttó hazai termék (GDP) 61,9%-át a vállalkozások termelték meg.
20
A létszám-kategóriákat vizsgálva megfigyelhető, hogy a KKV-ok aránya nőtt. Ezzel szemben 2007-ben a 250 fősnél nagyobb vállalkozásoknál Közép-Magyarország és Közép-Dunántúl kivételével kevesebben álltak alkalmazásban az öt évvel korábbi helyzethez képest. Egyidejűleg a teljes foglalkoztatásban betöltött szerepük is csökkent. 2007-ben a magyarországi munkavállalók kevesebb mint háromtizedének adtak munkát a nagyvállalatok. Az egyes régiók közül a nagyvállalatoknál dolgozók száma KözépDunántúlon és Közép-Magyarországon a legmagasabb, ahol a szervezetek előfordulása is gyakoribb. A másik szélsőértéket az alföldi térségek, valamint Dél-Dunántúl jelenti, ahova kisebb mértékben áramlott a külföldi tőke. MKV 49-249 fő 250 fő felett 24,45%
15,45%
60,11%
3. ábra: A magyarországi vállalatok foglalkoztatásának megoszlása 2006-ban Forrás: saját szerkesztés az 5. melléklet alapján A kis- és középvállalkozások stabilan a vállalati szektorokban dolgozók 70-75%ának biztosítanak munkát, amit a 3. ábra is jól prezentál. Tovább bontottam az 50-249 főt és 0-49 foglalkoztató kategóriákra, hogy egzaktabb információt nyerjünk. A vállalatok döntő hányada, 60%-a az alsó kategóriába esik. Ide tartoznak az egyéni vállalkozók, az önfoglalkoztatók, a mikrovállalatok, és ide sorolják a 0 és ismeretlen embert foglalkoztatókat is. Igazából nem kell naprakészen követni a vállalatok létszámkategóriákra épülő csoportosítási módszereinek változását, mivel a magyar gazdaságban a 49 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalatoknál dolgozók száma jellemzően 4-5 fő vagy annál kevesebb. A leírtakból az következik, hogy a relatíve kevés nagyvállalat biztosítja a vállalati foglalkoztatottság 30%-át, viszont a nettó árbevétel és a hozzáadott érték 55-60%-át. Erre alapozva gondolom úgy, hogy legalább akkora figyelmet kell fordítani a KKV szektorra, 21
mint a nagyvállalatokra, hiszen egyik sem képes létezni a másik nélkül, mégis egyaránt 50-50%-kal járulnak hozzá a gazdaság teljesítéséhez. Könnyen belátható, hogy miért egyszerűbb ebben az esetben a „kevesek”-kel való foglalkozás, hiszen sokkal átláthatóbb a
helyzetük,
jobban
mérhetőek
az
eredményük.
Vajon
a
politikai
pártok
érdekkülönbségeiből és ellentéteikből adódó szembenállást háttérbe lehet szorítani annyira, hogy a lényegre való koncentrálással kielégítsék a KKV-ok részéről felmerülő igényeket? Ezt a támogatást egy hosszú folyamat révén lehet elérni, ebből a célból az utóbbi évtizedben már több programot indítottak. Főképp az Európai Unióhoz való csatlakozás után lettek kézzelfoghatóak, és erősítették a KKV-ok szektorát. (a teljesség igénye nélkül: AVOP, SZVP, HEFOP, KIOP, ROP, Jasmine) [KSH (2008/c)] 5.2 A dél-dunántúli régió összehasonlítása más területekkel Az alfejezetben a kiemelt fontosságú dél-dunántúli régió jellegzetességeit ismerhetjük meg a vállalkozási aktivitás, nettó árbevétel, beruházás és a gazdasági ágak vizsgálatán keresztül. 5.2.1
Vállalkozási tevékenység
A vállalkozási aktivitást vizsgálva 2007-ben Magyarországon 1000 lakosra 123 vállalkozás jutott. Ez az arányszám Közép-Magyarországon kiemelkedő (171) a fővárosi vezető gazdasági szerepkörből adódóan, amely a magas népességkoncentráció ellenére is megmutatkozik. A 4. ábra az átlagosnál élénkebb vállalkozási tevékenységre utal a Nyugat-Dunántúlon (119), de a Dél-Dunántúlon, Dél-Alföldön és Közép-Dunántúlon is. A mutató Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon alakult kedvezőtlenül, ahol 90, illetve 83 vállalkozást regisztráltak ezer lakosonként. Ezek a területek infrastruktúrát, külföldi tőkét tekintve igen szegénynek mondhatóak, az M5-ös autópálya sem tudja ezt ellensúlyozni. Országos átlag feletti érték az egyes régiókon belül Zala (127) és Csongrád (125) megyét jellemezte, de magas (113–119 közötti) volt Veszprémben, Győr-MosonSopronban, Baranyában, Somogyban és Bács-Kiskunban is. 2003–2007 között országosan 6-tal nőtt az aktivitási hányados értéke.
22
4. ábra: 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2007-ben Forrás: KSH (2008/c) 10. p. A két alföldi régióban magasabb a magánvállalkozások száma és aránya, amely az utóbbi hónapokban még inkább növekedett, a helyi mezőgazdasági tevékenységnek megfelelően az őstermelők kötelező adószám-kiváltása miatt. Az infrastrukturális szempontból hátrányos helyzetben (autópálya hiánya) lévő Dél-Dunántúlon szintén az egyéni vállalkozók túlsúlya érzékelhető, hiszen kicsi a tőkevonzó képessége, nagyobb méretű, multinacionális vállalatok nem települnek ide. A közeljövőben ez a tendencia várhatóan megfordul, miután befejeződik az M6-os autópálya építése. 5.2.2
A nettó árbevétel és a beruházások alakulása
A fentiekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a dél-dunántúli régió az erősközepes kategóriába esik, viszont az infrastruktúra fejlődése önmagában nem fest elénk bíztató jövőt. (5. ábra és 9. melléklet) A régió mind az értékesítés nettó árbevételét (2.412 Mrd Ft) mind a beruházási teljesítményértéket (628 Mrd Ft) tekintve leghátul áll. Ha összevetjük ezeket az adatokat a 4. ábránál tapasztaltakkal, kontraszthatást fedezhetünk fel: arányaiban sok vállalat működik, viszont nem tudják megalapozni a jövőbeni növekedést. A nettó árbevétel elégtelen voltával is magyarázhatnánk az alacsony beruházási hajlandóságot, de inkább a bizonytalan jövőkép a kockázatkerülés oka. Ahogy egy pécsi vállalkozó nyilatkozott nekem a beruházási politikájukról: „Pénz az van rogyásig, csak költeni nem szeretjük.”
23
60% 50% 40% 30% 20% 10%
Értékesítés nettó árbevétele (%)
-A lfö ld Dé l
És za kAl fö ld
ag ya ro rs zá g
És za kM
-D un án tú l Dé l
nt úl
Ny ug at -D un á
Kö zé pD
Kö zé pM
ag ya ro rs zá g
un án tú l
0%
Beruházási teljesítményérték, (%)
5. ábra: A vállalkozások gazdasági súlya 2003-2007-ben Forrás: saját szerkesztés KSH (2008/c) 69. p. alapján Hazánkban az elmúlt fél évtizedben a vállalati beruházások nyolctizedét a jelentősebb tárgyi eszköz állománnyal és emberi erőforrással bíró, legalább 50 munkavállalót foglalkoztató közepes vagy annál nagyobb méretű cégek eszközölték. A 10–49 dolgozóval rendelkező nyereségérdekeltségű szervezetek a fejlesztések 13,5%-át valósították meg. Az új tárgyi eszközök létesítésére fordított források mindössze 7,0%-át költötték el a fentieknél kevesebb munkaerőt alkalmazó mikrovállalkozások. Ez érthető, hiszen egy kisebb tőkével rendelkező társaság várhatóan kevesebbet tud befektetésre fordítani. [KSH (2008/c)] Az 50 fő alatti vállalkozások nagyobb arányban képviseltették magukat a fejlesztési beruházásokban a gazdaságilag kevésbé fejlett régiókban, illetőleg azokban a térségekben ahol a szervezeti struktúrában a KKV-ok súlya jelentősebb. Részesedésük a vállalati teljesítésekből az Észak- Alföldön elérte a 36,6%-ot, a Dél-Alföldön pedig még ennél is magasabb arányt, 40,2%-ot. Elmondható, hogy mindegyik vállalati méret-kategóriában a közép-magyarországi régióban bejegyzett nyereségérdekeltségű gazdasági szervezetek hajtották végre a fejlesztések többségét. 2003 és 2007 között a 300 főnél kisebb létszámmal tevékenykedő vállalkozások folyó áron mintegy 6.104 milliárd forintnyi beruházást valósítottak meg, amely a teljes vállalati szektor fejlesztésekre fordított pénzállomány 49,5%-át tette ki. A KKV-ok Közép-Dunántúl (80,6) mellett az alföldi
24
régiókban részesedtek legnagyobb mértékben – Észak-Alföldön 61,6%, a Dél-Alföldön pedig 73,6%-kal – a vállalati beruházásokból, ahol valamivel gyakoribbak, mint az ország más területein. A legkisebb mértékben a közép- és a nyugat-dunántúli régióban vették ki részüket a teljesítésekből, ahol a fejlesztések zömét az itt letelepedett multinacionális vállalatok eszközölték. [KSH (2008/c)] A KKV-ok által megvalósított beruházás-fejlesztések régiók közötti eloszlása kissé különbözik a nagyvállalatokétól. A KKV-ok nagyobb súlyt képviseltek az országos teljesítményértékekből, mint a 250 fő feletti cégek a közép-magyarországi, a középdunántúli és az észak-alföldi régiókban. E vállalati kör által Magyarországon megvalósított beruházások 55%-át a fővárosi és pest megyei vállalkozások valósították meg, 20,6%-át a közép-dunántúliak, 9,0%-át pedig az északalföldiek. A Dél-Alföldön regisztrált cégek 8,1%-kal, a nyugat-dunántúliak pedig 6,8%-kal részesedtek a beruházásokból, és az utóbbival hasonló arányt (6,5%) értek el az észak-magyarországiak is. A legkisebb mértékben (5,0%-kal) a Dél-Dunántúlon nyilvántartott kis- és középvállalkozások vállaltak részt az összes fejlesztésből. [KSH (2008/c)] 5.2.3
Gazdasági ágak, létszám-kategóriák
A kis- és középvállalkozások gazdasági ágankénti megoszlását tekintve öt év alatt átlagosan 2 százalékpontos emelkedés után 37%-ra nőtt az ingatlanügyletekben és gazdasági szolgáltatásban. Az országos átlagot egyedül a központi régió arányszáma (46%) haladta meg,– a központi területnek mindenben megnyilvánuló túlsúlya van - a többieké 30-34% között alakult 2007-ben. A nagyságrendi sorrendben második helyet (2 százalékpontos csökkenése ellenére) 17%-os értékkel a kereskedelem, javítás foglalja el, ezen túlmenően még az ipari, valamint az építőipari ágazat a meghatározó, az elmúlt év végén országosan a kis- és középvállalkozások 14%-át e területeken regisztrálták. [KSH (2008/c)] A létszám-kategóriánkénti, illetve gazdasági ágankénti megoszlását tekintve jelentős különbségek vannak a vállalkozások között. Az alkalmazott nélkül dolgozó szervezetek több mint fele az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágba tarozott, míg ugyanez az arány az 1–9 fős kategóriában 30% volt. A 9 főnél többet foglalkoztató vállalkozások körében a kereskedelem, javításban valamint az iparban bejegyzettek súlya dominált.
25
A regisztrált kis- és középvállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása 2007-ben 3. táblázat
Forrás: KSH (2008/c) 26. p. A 10–19 fős vállalkozások 27%-a a kereskedelem, javításban, 21%-a az iparban, 15%-a pedig az építőiparban tevékenykedett 2007. végén. Az iparban bejegyzettek aránya a
létszám-kategória
növekedésével
párhuzamosan
emelkedett,
az
50–249
fős
vállalkozások négytizede e területen működött, amelyen belül a két szélsőértéket képviselő régió között 1,9-szeres a különbség. (Észak-Magyarországon a 50–249 főt foglalkoztató vállalkozások 52%-a, a központi régióban a 28%-a tartozott az iparhoz.) A 250 fő felett foglalkoztató vállalkozások döntő része (60%) az iparban tevékenykedett, amely arány az egyes térségekben nagy mértékben szóródott. ÉszakMagyarországon 78%-ot, Közép-Magyarországon pedig 43%-ot tett ki. Az országos átlagnál dél-Alföldön (59%) kisebb a hányaduk, a Dunántúlon viszont mindenütt 70% fölött volt. A hazai átlagot tekintve második helyen az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazat található, ahova is a nagyvállalkozások 12%-a tartozik. A „második hely” már jóval differenciáltabb a régiók között. Az átlaghoz hasonlóan alakult a sorrend Közép-Magyarországon és a Nyugat- Dunántúlon, míg a többi térségben eltér attól. Észak-Magyarországon, valamint a két alföldi régióban a kereskedelem, javítás; Közép-Dunántúlon a szállítás, raktározás, posta, távközlés; Dél-Dunántúlon pedig a mezőgazdaság jelenti a második legfontosabb területet. 2003–2007 között 3
26
százalékponttal csökkent az iparba tartozó vállalkozások aránya, 4 százalékponttal emelkedett az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén, míg a többi gazdasági ágban nem volt számottevő a változás. [KSH (2008/c)] Összességében elmondható, hogy a Közép-Magyarország régió túlsúlyát figyelmen kívül hagyva a többi terület körülbelül azonos jellemzőkkel bír. Ezen belül a dunántúli régió jobb helyzetben van a tiszántúlinál az ipart, a beruházás és a nettó árbevételt tekintve. Ennek ellenére a dél-dunántúli régió hiányosságai szembeötlőek az utóbbi két kategóriát tekintve,
amelynek
tendenciája
valószínűleg
meg
fog
változni
az
infrastrukturális hálózat közeljövőbeni befejezését követően. Magyarországon 2007. végén mintegy 1.233.000 regisztrált vállalkozás csaknem fele nem működő, valódi vállalat. Több mint 99%-uk KKV, amelyik a verseny szféra dolgozóinak 70%-át foglalkoztatja, kitermeli a hozzáadott érték és a nettó árbevétel 4045%-át, tehát fontos, hogy foglalkozzanak velük. A régiók között kiemelkedő Közép-Magyarország teljesítménye, viszont a DélDunántúli területet ellentmondásos adatok jellemzik, változás várható a közeljövőben.
27
6. A KÉRDŐÍV ELEMZÉSE Az alábbi fejezetben a kérdőívből számított főbb értékekkel ismerkedhetünk meg. A kérdőívet a 17. melléklet tartalmazza. A kérdőívet a Pécsi Tudományegyetem munkatársaival közösen dolgoztuk ki, akik egy másik felméréshez is alapul vették ugyanezt a kérdőívet. Én úgy alakítottam át, hogy az általam középpontba állított témák legyenek hangsúlyban, és az Enterprise Europe Network is benne legyen. 6.1 Általános jellemzők Összesen 54 kérdőívből álló adatbázissal dolgoztam, amelyből 38 teljesen kitöltött, a fennmaradó rész befejezetlen, illetve hiányos. A megérkezett kérdőívek 65%-át nők töltötték ki. A Pécsi Tudományi Egyetem tanárának, dr. Szerb Lászlónak a kutatása alapján a reprezentativitást már ez az egy tényező negligálja, mivel az ő eredményei szerint a vállalkozók csupán 32%-a nő. [Szerb (2008) 14. p.] A felmérés érdekessége, hogy sokkal kisebb a kitöltési hajlandóság a férfiak között. A nemek közötti különbségeket ezen aspektusban a tanulmányban nem vizsgálom. Az átlagéletkor 39 év, ezen belül a nőknél 38 év 8 éves standard eltéréssel, a férfiaknál 40 év 11 éves standard eltéréssel. Tehát átlagosan ugyanolyan korúak a vállalkozók, viszont a férfiakra inkább jellemző a vállalkozási kedv a fiatalok és az idősebbek körében is. Átlagosan 8 év telt el az alapítás óta, és a vállalatok jellemzően kevesebb, mint öt éve működnek. (15. melléklet) Tehát akadnak olyan vállalatok, amelyek már jóval a rendszerváltás előtti időszakban is tevékenykedtek, de zömmel új alapításúak.
A végzettség és a vállalati méret összefüggései a mintában (db) 4. táblázat Végzettség Gazdasági diploma Egyéb diploma Diploma nélküli Összesen
Létszámkategóriák 1-9 10-49 5046% 64% 100% 36% 18% 0% 18% 18% 0% 100% 100% 100%
Összesen 54% 30% 17% 100%
Forrás: saját szerkesztés A 4. táblázatban arra keresem választ, hogy milyen kapcsolat van a vállalkozók végzettsége és a vállalati méret között. Gazdasági diplomával a megkérdezettek több mint fele rendelkezik, nem gazdasági diplomával mintegy 30 százalékuk, és csupán egyhatoduk jelentette ki, hogy nincsen felsőfokú végzettsége. A diplomát megszerzők között a nők átlagosan fiatalabbak a mintában. Egyértelműen leolvasható, hogy a 28
nagyobb vállalatok felé haladva a gazdasági diploma alapkövetelménnyé válik a KKV-on belül. Vizsgáljuk meg a már említett egyetemi felmérés eredményeit erre a területre.
A végzettség és a vállalati méret összefüggései (db) 5. táblázat Végzettség 8 általános Középiskola, szakiskola Felsőfokú Összesen
0-1 0
2-5 6
Létszám-kategóriák 4-9 10-19 20-49 0 0 1
27
57
20
22
21 48
34 97
12 32
22 44
50-249 0
250+ 0
15
9
1
21 37
23 32
8 9
Forrás: saját szerkesztés Szerb (2007) 19. p. alapján A megközelítés alapkérdése, hogy miért lényeges az iskolai végzettség. Hivatkozik a legújabb kutatásokra, amelyek a legdinamikusabban növekvő vállalkozásokat, az úgynevezett gazellákat vizsgálták, és azt találták, hogy ezen cégek tulajdonosai, vezetői szinte kivétel nélkül felsőfokú végzettséget szereztek meg. A vállalati méretkategóriák egy finomabb, több intervallumra kiterjedő csoportosítását valósította meg, amelyet az 5. számú táblázat szemléltet. Megállapította, hogy a nagyobb méretű cégek tulajdonosai-menedzserei az átlagnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Kutatásában összességében 47% a felsőfokú végzettségűek aránya, ami messze meghaladja a teljes 18 évesnél idősebb korosztály felsőfokú végzettséggel rendelkező országos átlagát. A nagyvállalatok tulajdonosai, menedzserei egy kivételével diplomások. A középvállalatok 72%-a, a 20-49 főt alkalmazó kisvállalatok 56%-a, a 10-19 fős kisvállalatok 50%-a rendelkezik felsőfokú végzettségű tulajdonos-menedzserrel. A mikrovállalatok esetében a diplomások aránya csupán 38%-os. [Szerb (2007)] Látható, hogy hasonló eredményre jutottam, ami következtetéseimet erősíti, miszerint a vállalatok növekedésével arányosan a gazdasági diploma megszerzése egyre inkább alapfeltételnek minősül. 6.2 A vállalatok formája, ágazati megoszlásuk A 6. ábrán a vállalatok méretbeli eloszlását vizsgálhatjuk meg Dél-Dunántúlon. Nem meglepő, hogy az egyéni vállalkozók állnak az első helyen, mintegy 66,78%-os részesedésükkel. A gazdasági társaságokon belül a betéti társaságok és a korlátolt felelősségű társaságok hasonló arányban képviseltetik magukat. A kisvállalatokra jellemző, hogy ezt a két formát preferálják a kedvező feltételek miatt: alacsony alaptőkeszükséglet, illetve felelősség-megosztás, áthárítás lehetősége. 29
14,35% 0,24%
Bt. Rt. Kft. Egyéni 14,32%
66,78%
6. ábra: A dél-dunántúli vállalkozások főbb vállalati formáinak megoszlása 2007-ben Forrás: saját szerkesztés a 11. melléklet alapján Az interneten több helyen is lehet olvasni hirdetéseket, hogy betéti társaság bejegyzését már bruttó 66.000 Ft-ért elvállalják, és így már csak egy „lehetőleg kevés magánvagyon”-nal rendelkező beltagot kell találni, aki a Gazdasági Társaságokról szóló 2006/IV. törvény 108.§-a értelmében a harmadik féllel szemben fennálló társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért általánosan és egyetemlegesen vállalja a felelősséget. [Bt alapítás portál] Részvénytársaság mellett igen ritkán döntenek, ehhez már nagyobb kezdőtőke és forgalom szükséges. A növekedési pályára lépők között azonban népszerű társasági forma, hiszen jellegéből adódóan képes az idegen tőke vállalkozásba vonzására. Ettől eltérés mutatkozik az elemzésben, ami az egyéni vállalkozók alacsony jelenlétének tudható be. A 6. táblázatról nem csak ezen aspektusát olvashatjuk le a mintának, hanem a gazdasági társaságokon belüli jogi formák részarányait is. A százalék 1 sorból kiderül, hogy a társas vállalkozásoknak mintegy 89%-a kft. vagy bt., a százalék 2 pedig megmutatja, hogy az összes vállalkozáson belüli arányuk 72%. Összevetve a 11. melléklettel, észrevehető, hogy rendkívül alacsony az egyéni vállalkozók aránya a mintában.
30
A vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása a mintában 6. táblázat Társas 44 81% 81%
Darab Százalék 1 Százalék 2
Ebből kft. 18 41% 33%
rt. 2 5% 4%
bt. 21 48% 39%
Egyéb 3 7% 6%
Egyéni
Összesen
10 19% 19%
54 100% 100%
Százalék 1: a Kft., Rt., Bt. arányai a társas vállalkozásokon belül Százalék 2: a Kft., Rt., Bt. arányai az összes vállalkozáson belül Forrás: saját szerkesztés Első ránézésre ez az eredmény összeegyeztethetetlen az előbbiekkel, pedig az egész gazdaságra, és ezen belül a Dél-Dunántúlra vonatkozó trend észrevehető: a részvénytársaságok igen kis számban vannak jelen. Azonos arányban a Kft.-k, Bt.-k, az egyéb formák csak kis mértékben képviseltetik magukat. 16 db 14 db 12 db 10 db 8 db 6 db 4 db 2 db 0 db A,B
C-E
F
G
I
J,K,L
M,N
O,H
7. ábra: A vállalkozások megoszlása gazdasági áganként a mintában Forrás: saját szerkesztés 12. melléklet alapján A gazdasági ágakat tekintve elmondható, ahogy azt az 7. ábra is szemlélteti, hogy megegyezik a régió sajátosságával (3. táblázat, illetve 12. melléklet), miszerint az első helyen a J,K,L (Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás) kategória áll, ugyanúgy 30% körüli a vállalkozások között, 2. helyen a javítás, szolgáltatás szerepel, viszont a régióra nem jellemző módon sok az M,N (Oktatás egészségügy, szociális ellátás) és kevés az I (Szállítás, raktározás, távközlés) kategóriákban működő vállalatok
31
száma a mintában. A hagyományos értelemben vett ipar és mezőgazdaság nem jelentős a gazdasági tevékenységeken belül. Összességében kijelenthető, hogy az alacsony megfigyelési egység ellenére a régióéhoz hasonló trend figyelhető meg a mintában. 6.3 A szolgáltatások fajtái, gyakoriságai Mikor és miért vesznek nem a vállalat tevékenységében szereplő szolgáltatásokat? Erre keresem a választ az alfejezetben. Számításom szerint 5%-os szignifikancia-szinten nincs kapcsolat a vállalkozók neme, végzettsége, és az igénybe vett szolgáltatások száma között.
4 db 5 elem; 9%
5 db 3 elem; 6%
8 db 2 elem; 4% 0 db 23 elem; 42%
3 db 7 elem; 13% 2 db 7 elem; 13%
1db 7 elem; 13%
8. ábra: Az igénybe vett szolgáltatások darabszáma, megoszlása Forrás: saját szerkesztés A mintában szereplőknek csaknem fele (42%-a) nem vett még igénybe tanácsadást, csupán körülbelül egy hatoda 4 vagy annál több szolgáltatást. Jóval jellemzőbb, hogy 1, illetve 2 terület esetén fordulnak tanácsadóhoz. Ez az eredmény nem meglepő, számítottam rá a kérdőív szerkesztésekor is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy mindenki könyvelő vagy adószakértő azok közül, akik 0 db szolgáltatást vásároltak, hanem éppen a gazdasági tevékenység egyszerűsége folytán, költségkímélés miatt megoldották ezeket a feladatokat a saját ismeretanyagukat felhasználva. Érdemes egyeztetni ezt az eredményt az országos adatokkal, amelyet a 7. táblázatban láthatunk. Az összehasonlítás alapjául a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2007. évi felmérése szolgált. Az alkalmazott nélküli vállalkozások az egyes szolgáltatásfajtákból az átlagosnál kisebb, a mikro-, kis-, és közepes vállalkozások viszont az átlagosnál nagyobb mértékben vásárolnak. A 2005-ben készült hasonló irányú és tárgyú elemzésükhöz képest az 1-9 fős mikrovállalkozások aktivitása feltűnően nőtt a 32
menedzsment szolgáltatások értékesítési piacán. 2005-ben az 1-9 fős mikrovállalkozások a szolgáltatásfajták igénybevétele tekintetében a mintaátlag alatt helyezkedtek el, 2007ben felette. Az alkalmazott nélküli vállalkozások nemcsak kevesebbet vásárolnak az egyes szolgáltatásokból, de kevesebb féle szolgáltatást is keresnek a piacon.
A vásárolt szolgáltatások száma létszámnagyság-kategóriánként (%) 7. táblázat
Forrás: NFGM (2007) 19. p. Az alkalmazott nélküli vállalkozások között az átlagosnál gyakoribb, hogy egyetlen szolgáltatást sem vásárolnak, vagy legfeljebb egyet. A mikrovállalkozások 2-nél, a kis- és közepes vállalkozások 3-nál több szolgáltatást vásárolnak az átlagosnál gyakrabban. [NFGM (2007)]
Az igénybe vett szolgáltatások száma a létszám-kategóriák függvényében a mintában 8. táblázat Létszám 1-9 10-49 50Összesen
0 56,1% 0% 0% 42,6%
Igénybe vett szolgáltatás száma 1 2 3 4 14,6% 12,2% 12,2% 4,9% 10% 20% 20% 30% 0% 0% 0% 0% 13,0% 13,0% 13,0% 9,3%
50% 20% 100% 9,3%
Összesen 100% 100% 100% 100%
Forrás: saját szerkesztés a 14. melléklet alapján A jelen esetben a minta elemszámának elégtelen volta miatt az elemzés ilyen szofisztikált leképezése nem megvalósítható, azonban a főbb trendek egyértelműen lekövethetőek tágabb intervallumok kialakítása mellett is. A létszám-kategóriák és az igénybevett szolgáltatások között egyértelműen erős, pozitív korreláció van 5%-os szignifikancia-szinten. Az általános tendencia az, hogy 1 vagy 2 területtel kapcsolatban vesznek igénybe szolgáltatást, és csaknem minden második alkalommal, 48%-ban adó- és számviteli szolgáltatásról beszélhetünk. Ezt leolvashatjuk a szolgáltatások igénybevételének
33
megoszlását bemutató 9. ábráról. A pénzügyi-könyviteli tanácsadók mindennapi munkájukból kifolyólag könnyedén megoldják azokat a feladatokat, amelyekkel a vállalatok akár több hétig is foglalkoznak, hiszen nem rendelkeznek a szükséges tudással. Felmérik, véleményezik a pénzügyi helyzetet, megnézik, hogy megfelelő elvek alapján építették-e fel a könyvviteli rendszert, elkészítik időre a törvényben előírt bevallásokat, adótanácsban szakértő véleményt formálnak…stb. A jogszabályok és az adózási rendszer gyakori változása nehézzé teszi az ismeretek naprakészen tartását, ez még inkább arra ösztönzi a vállalkozókat, hogy külső segítséghez forduljanak. Számviteli tanácsadás Pénzügyi tanácsadás Outsourcing Informatikai tanácsadás Emberi erőforrásmenedzsment
Stratégiai tanácsadás Pályázati tanácsadás Működési tanácsadás Értékesítési és marketingtanácsadás Adótanácsadás
22%
26%
2%
4%
9% 6% 17%
4%
3%
7%
9. ábra: Az igénybe vett szolgáltatások megoszlása területenként a mintában Forrás: saját szerkesztés A harmadik helyen az informatikai/információtechnológiai tanácsadást láthatjuk, amely a legdinamikusabban fejlődik a tanácsadási szakmán belül. Elsősorban az internet elterjedésének tudható be, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap ez a terület, a kisebb vállalkozások is tudatában vannak annak, hogy az informatikai fejlődéssel lépést kell tartani, mert ez elengedhetetlen a sikerhez. A Minisztérium felmérésében is foglalkoznak az igénybe vett szolgáltatások alakulásával, a 9. táblázattal vetettem össze az elemzést. Megvizsgálva az országos adatokat, látszik, hogy a mintában is ugyanezen tendenciák jelentkeznek. A vállalkozások kiemelkedően a legnagyobb arányban adó- és számviteli szolgáltatást vásárolnak. Ezt a jogi, a számítástechnikai, a reklám és a műszaki szolgáltatások vásárlása követi. A többi 34
szolgáltatás igénybevétele az említettekhez képest ritka. Úgy vélem, hogy a sorrend a közeljövőben nem fog érdemlegesen változni annak ellenére, hogy várható az információtechnológiai tanácsadás erősödése.
A vásárolt szolgáltatások gyakorisága létszámnagyság-kategóriánként (%) 9. táblázat
Forrás: NFGM (2007) 19. p. 6.4 A szolgáltatások igénybevételének okai, jellemzői A leggyakrabban a speciális tudásuk miatt keresik fel a tanácsadókat, azt az ismeretet keresik, amelyet nem képesek, vagy nem tudnak hatékonyan megszerezni a vállalaton belülről. Második helyen áll az időhiány leküzdése, a gyorsan változó környezethez való alkalmazkodás versenyelőnyt biztosít a vállalkozás számára, illetve megelőzi, hogy hátrányba kerüljön a first moverek-hez (elsőként lépők) képest. Harmadik helyen megemlítendő a vállalat indításához, növekedéséhez kapcsolódó igények felmerülése. Az 5. fejezetben részletesebben tárgyalom a Magyarországra jellemző vállalkozói ismeretek minőségét, jelenleg annyit kiemelek, hogy nem kielégítő, emiatt a vállalatalapítás kezdeti szakaszában az információkat gyorsan kell megszerezni, és olyan személyekkel lépnek kapcsolatba, akik ezeket birtokolják, illetve akiket megbízhatónak tartanak. A bizalom kérdése fontos tényező, gyakorlatilag nagyobb súllyal játszik a döntésben, mint a tanácsadóról feltételezett szakmai tudás.
35
Speciális tudása miatt Korszerű eredméynek elérése érdekében Jogszabály előírja A vállalat túl kicsi A vállalat növekedése miatt A külső tanácsadó objektív
18%
Külső szervezet ajánlotta Kritikus helyzet elhárítása érdekében Időhiány leküzdése miatt A vállalat stabilizálásának megőrzése érdekében A vállalat indiításához
17% 15%
16% 14%
13% 13%
12%
12%
10%
10% 8%
6%
6% 4%
6%
4% 2%
2%
2% 0%
10. ábra: A külső tudás megfizetésének főbb okai a mintában Forrás: saját szerkesztés A 16. mellékletben található táblázat más szempontból közelíti meg a tanácsadó megbízásának okait, főleg külső igazolás és felelősség-átruházás a cél, viszont az első két tényező szorosan kapcsolódik a jelen felméréshez: objektív analízis egy külső elemző által, illetve hiányzó belső know-how. A vállalkozók saját környezetükben a problémákat sokszor – tudatos vagy tudattalan - „szemellenzővel” a fejükön vizsgálják, és emiatt nem is képesek meghozni a szükséges lépéseket. Ebben segít a tanácsadó, aki ezen kívül rendelkezik azon ismeretekkel, amelyek segítségével a megvalósítás után a siker esélye kielégítő. Megvizsgáltam, hogy az igénybe vett szolgáltatások száma és típusai között milyen összefüggés mutatható ki, és a Spearman és Pearson féle próbát elvégezve erős kapcsolat figyelhető meg 5%-os szignifikancia-szinten. Érthető, hiszen ha minél több irányú tanácsot kérnek a vállalkozók, annál több szempont merül fel, hogy miért is fordulnak a vállalaton kívüli személyhez, mi a megoldandó helyzet. A 11. ábra segítségével arra keresem a választ, hogy a vállalkozók kin keresztül jutnak el a tanácsadókhoz. A legelterjedtebb – nem meglepő módon – az ismerősökkel, kollégákkal való elsődleges kapcsolatfelvétel. Először a hozzánk legközelebb állókkal (családtaggal, baráttal) beszéljük meg problémáinkat, egyrészt a téma többszempontú 36
körüljárásának céljából, másrészt egy gyors megoldás reményében. Ezután igen előkelő helyen áll a könyvelő, mint ajánló személy. Ez azért lehetséges, mert majdnem mindenkinek szüksége van arra, hogy ezen a területen külső segítséget vegyen igénybe, ami egy belsőségesebb viszony kialakítását feltételezi, mivel alapvetően „kényesebb” a havi gazdasági események megosztása ismeretlen személyekkel. A beszélgetések során szóba kerül az ügyfél egyéb problémája is, amelyhez legalább észrevételt tesz, de sokszor (az ábrából is látható) javaslatot tesz annak megoldására. Fontos még a további munkakapcsolatból megmaradó ismeretségi kör is. Az eredmények alapján a hagyományosan üzleti, szakmai kapcsolatok az esetek kis súlyát kitevő arányában töltenek be információközvetítő szerepet.
2%
7%
16%
11% 2% 11%
27%
24%
Más tanácsadók, szövetségektől Internetről Szaksajtóból Üzleti partnerektől Könyvelőtől Ismerősöktől, kollégáktól Korábbi munkakapcsolatból Konferenciákról
11. ábra: A külső tanácsadó megismerésének csatornái a mintában Forrás: saját szerkesztés Választ kerestem arra a kérdésre, hogy hogyan értékelik az igénybe vett szolgáltatásokat, ehhez egy 5 fokozatú skálát alkottam, ahol 1 az egyáltalán nem vagyok elégedett, mást is lebeszélek, 5 a nagyon elégedett vagyok, másnak is ajánlom. A 3,4 – es átlag azt mutatja, hogy az esetek több mint a felében körülbelül azt kapták, amire számítottak. Kellemes meglepetés, hogy a legrosszabb kategóriát senki sem jelölte meg, és a tanácsadóknak további munkát biztosító ajánlást is sokan választották. Még
37
pozitívabb a kép, hogy kivétel nélkül mindenki szerint eredményesnek bizonyult, és pénzügyi szempontból megérte a kölcsönös kapcsolat, csupán ketten válaszolták, hogy nem alkalmaznák még egyszer a tanácsadót. Az esetek negyedében a vállalat alapításától számítva 5 éven túl, ötödében a tervezési fázisban döntöttek szakértő bevonása mellett. Ezek főleg a nagyobb volumenű kérdések miatt váltak szükségessé: stratégiai, információtechnológiai és értékesítési tanácsadásokkor. A hagyományosabb területeket, mint az adó és számviteli szolgáltatásokat rendszeresen, illetve folyamatosan megvásárolják, és ezeket fix áron, napi vagy óradíjban fizetik meg. Csupán a többi szolgáltatás esetében kerül előtérbe a sikerdíj, de akkor is főleg alacsonyabb fix ár mellett alkalmazott százalékos részesedés formájában. 6.5 Tervezett tanácsadások fajtái, igénybevételének okai A tervezett szolgáltatásokat tekintve továbbra is megőrizte vezető helyét az adó-, számviteli tanácsadás, de igencsak előtérbe került a pályázati tanácsadás, amely a második helyen szerepel.
Számviteli tanácsadás Pénzügyi tanácsadás Outsourcing Informatikai tanácsadás Emberi erőforrásmenedzsment
Stratégiai tanácsadás Pályázati tanácsadás Működési tanácsadás Értékesítési és marketingtanácsadás Adótanácsadás
15%
17%
6% 2%
4%
13%
10% 10%
8%
15%
12. ábra: A tervezett szolgáltatások megoszlása területenként a mintában Forrás: saját szerkesztés
38
Az uniós pályázati pénzekhez való jutás nem egyszerű, igen komoly pénzügyi és formai követelményeknek kell megfelelniük a beadott dokumentumoknak, ráadásul hosszú ideig elhúzódhat a támogatás folyósítása. A potenciális fejlődési lehetőséget viszont
nem
szabad
figyelmen
kívül
hagyni.
Harmadik
az
értékesítési
és
marketingtanácsadás. További érdekesség, hogy a működési tanácsadás már sokkal jelentősebb, mint az igénybe vett szolgáltatások esetében. A 13. ábra bemutatja, hogy a vállalkozók miért fordulnának tanácsadóhoz. A válaszadók szerint a döntéseiket 29%-ban, sokkal jelentősebb mértékben befolyásolja a speciális tudás megléte. Második helyen kiugróan magas a vállalat növekedése, a már megállapodott vállalkozások újabb és újabb lehetőségek megragadásával a növekedési pályára szándékoznak állni. Ezt tovább erősíti a korszerű eredmények, és az időhiány 12 -12%-os értéke. Speciális tudása miatt Korszerű eredméynek elérése érdekében Jogszabály előírja A vállalat túl kicsi A vállalat növekedése miatt A külső tanácsadó objektív
30%
Külső szervezet ajánlotta Kritikus helyzet elhárítása érdekében Időhiány leküzdése miatt A vállalat stabilizálásának megőrzése érdekében A vállalat indiításához
28%
25%
20%
17%
15%
12%
12%
10%
5% 5%
7%
5% 2%
5%
5% 2%
0%
13. ábra: A tervezett szolgáltatások igénybe vételének okai a mintában Forrás: saját szerkesztés Mégis, miért van az, hogy sokan nem vesznek igénybe, illetve nem terveznek igénybe venni tanácsadást? Öt tényezőt vettem figyelembe, hogy ezt kiderítsem:
Rosszakat hallottam
Az én pénzemen akarják megismerni a céget 39
Nincs szükségem segítségre, rendelkezem minden tudással
Nem tudnának segíteni
Túl drágának találom, nem éri meg
Nem várt módon csak 1 érték volt kiugróan magas, ez pedig a túl drágának találom, nem éri meg. Nem azt találtam furcsának, hogy ennek nagy az aránya, hanem azt, hogy az első négyet közel azonos számban jelölték be. Úgy látszik, hogy a felesleges pénzkiadás veszélye a legnyomósabb indok, ami felmerülhet a vállalkozókban. Emlékezzünk a pécsi vállalkozóra: „Pénz az van rogyásig, csak költeni nem szeretjük.” 6.6 A tanácsadók megítélése Fontos, hogy a vállalkozók, a tanácsadó cégek jövőbeni ügyfelek hogyan is látják azokat a cégeket, személyeket, akikkel kapcsolatba lépnek. Nem mindegy, hogy milyen előfeltevéssel élnek, hiszen előítéleteink alapvetően befolyásolják a társas interakcióink tranzakcióinak minőségét. Regisztráció, 2 éves gyakorlat, évente újraminősítés Regisztráció egy tanácsadó kamaránál Nem tudom
Regisztráció, 2 éves gyakorlat Semmilyen feltétele nincs
34% 35% 30% 25%
22% 19% 16%
20% 15%
9%
10% 5% 0%
14. ábra: A tanácsadói szakmának feltételei a mintában Forrás: saját szerkesztés A válaszadók 82%-a véli úgy, hogy a specializáltabb cégek képesek jobban kezelni a problémájukat, és 60%-uk, hogy ezen kisebb cégek árait lehet még megfizetni. Az árat tekintve megfigyelhető, hogy akik azért féltek, vagy félnek tanácsadóhoz fordulni, mert
40
túl drágának találják, azt a válasz adták, hogy a kisebb cégeket lehet jobban megfizetni. Az ár tehát döntő tényező a vállalkozások életében. Az ár mellett megkérdeztem, hogy ismereteik szerint mi szükséges a tanácsadói tevékenységhez. Meglepően magas értéket kapva, mintegy 35% válaszolta helyesen, hogy nincs semmilyen feltétele. A követelmények hiánya sajnos a szakma komolyságát és megbízhatóságát továbbra is negatívan befolyásolja annak ellenére, hogy lehetőség van már a megkülönböztetésre a versenytársaktól különleges minősítések megszerzése által, illetve kamarai tagság elérésén keresztül. Nem tettem fel kérdést, hogy melyeket ismerik ezek közül, de úgy találtam, hogy nem kellőképpen tájékozottak. A szakmához elengedhetetlenül szükséges feltételt a legjobban az AAM egyik tanácsadója fogalmazta meg: „Annyi pénz kell a tanácsadóvá váláshoz, amennyi elég pár névjegykártya nyomtatására.” Jövőbeli Enterprise Europe Network tanácsadóként remélem, hogy hamarosan változni fog a helyzet, és minimum-követelményként egyetemi diplomához kötik a munkavégzés lehetőségét jogszabályokon vagy önkéntes szerveződésen keresztül. Az utóbbi lehetőségeivel kapcsolatban nem vagyok bizakodó, mégis több évet tekintve elérhetik céljukat. Nem csak én remélem, hanem a kisvállalkozók is, ahogyan az a 14. ábrán látható. 22%-uk véli úgy, hogy az általam kitalált legszigorúbb szempont a követelmény jelenleg, miszerint regisztráció egy kamaránál, 2 éves szakmai gyakorlat, évente újraminősítés a kötelező. A megkérdezettek 87%-a mindenképpen fontosnak tartja, hogy a tanácsadói szakma feltételekhez legyen kötve, ezáltal növelve a személyes biztonságukat, a külső segítség megbízhatóságát. A 15. ábra értelmezéséhez némi magyarázat szükséges. Minden egyes minőségi dimenzió mellett két oszlopot láthatunk. A sötétkék arra a kérdésre adott választ mutatja be, hogy mennyire fontos a vállalkozó számára a tulajdonság, képesség megléte, a zöld pedig, hogy az 5 maximális értékhez viszonyítva milyen százalékban jellemző a tanácsadókra. Csupán három esetben figyelhető meg, hogy nagyobb arányban jellemző a tanácsadókra,
mint
amennyire
fontosnak
tartják
a
vállalkozók:
függetlenség,
csapatszellem, állhatatosság. (16. ábra negatív tartománya) Számukra nem olyan hangsúlyos, hogy a tanácsadóknál jelentkezzenek ezek a tulajdonságok, mint amekkorának észlelnék, gondolnák, vagy figyelmet szentelnének ezeknek a szakemberek.
41
Az ügyfél érdekét nézi Alkalmazkodási készség Állhatatosság Átlátóképesség Csapatszellem Együttműködésen alapuló irányítás Etika Függetlenség Kiegyensúlyozott családi légkör Kitartás, bátorság, kiállás Kommunikácis készség Lojalitás Megfelelően tömör Összefoglaló készség Őszinteség, nyíltság Prezentációs képesség Stratégiai szemléletmód Szakmai tudás Udvariasság Változási készség Vízió, jövőkép 0,0
0,5
1,0
1,5
2,0
2,5
3,0
3,5
4,0
4,5
5,0
15. ábra: A tanácsadó kompetenciái, készségei, illetve, hogy jellemzőek-e rá Forrás: saját szerkesztés Az összes többi ismérv esetén a kék, azaz az elvárt sávok jóval meghaladják az észlelt, vélelmezett zöld sávokat, amelyet a 16. ábra pozitív tartománya is szemléltet. A legnagyobb különbséget a szakmai tudás terén észleltem, ahol 40%-ponttal nagyobb arányban tartják lényegesnek, mint amennyire jellemző a külső segítőkre. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy nem rendelkeznek a megfelelő tudással a tanácsadók, inkább valószínűsíthető, hogy a kompetenciát már mint alapfeltételt követelik meg a vállalkozók, és így igen magasra helyezik a mércét. További különbség tapasztalható a stratégiai szemléletmód, vízió, kommunikációs készségek terén ahol legalább 20%-ponttal nagyobb mértékben tartják szükségesnek a tulajdonság meglétét, mint amennyire észlelik azokat. Különösnek találom, hogy ezeken a területeken szembeötlő a differencia a vállalkozók részéről elvárt és észlelt szintek között, hiszen a kommunikációs készséget a tanácsadói lét szükséges feltételének tekintem.
42
16. ábra: Tanácsadói kompetenciák, készségek, észlelt és vélt értékek közötti különbségek Forrás: saját szerkesztés Levonhatjuk azt a következtetést, hogy a tisztán technikai tudás mellett a soft tényezők is előtérbe kerülnek. A vállalat személyzete irányába történő orientálódás gyakran nagyobb súlyt kell, hogy kapjon, mint a tisztán tárgyi szempontok. Mindenekelőtt a tanácsadó jellemző tulajdonságai a döntőek. A vállalkozó elsősorban megbízhatóságot és tisztességet követel meg a tanácsadótól, valamint egy generálisan képzett és gondolkodó partnert vár el. A KKV-tanácsadás területén tipikus kommunikációs struktúra többnyire a vállalkozó – tanácsadó és nem a vállalat vezetősége – tanácsadó team felosztás szerint jeleníthető meg. A vállalkozók számára a legfontosabb egyértelműen az érdekeik szem előtt tartása, ezt követi a szakmai tudás, etika, alkalmazkodási képesség. Ez a négy írja le legjobban a vállalkozó által elvárt szolgáltatást: az én érdekeimet maximálisan figyelembe véve, felhasználva a szakmai tudását a tanácsadói etikában foglaltak szerint alkalmazkodjon, és oldja meg a felmerült problémákat.
43
7. INTERJÚ HENDINGER ANITÁVAL, AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK REGIONÁLIS VEZETŐJÉVEL: Mik a tapasztalatai az első másfél éves periódus zárásakor? Azt gondolom, hogy mindenki egy kicsit többet várt az új rendszertől. Bíztunk benne, hogy a 2007-ig működő Euro Info Center és Innovation Relay Center - a mostani hálózat elődei – már megteremtették a vállalkozásokkal azt a kapcsolatot, ami a jövőbeli komolyabb együttműködés alapja lehet. A valóságban nem ez történt. Valahogy a régió vállalkozásai „nem nőttek fel” az Uniós csatlakozás nyújtotta előnyökhöz. A brüsszeli Bizottság által fenntartott legnagyobb kkv fejlesztési és tanácsadó rendszerről beszélünk, melynek adatbázisait 500 –a pécsihez hasonló - irodából töltik és koordinálják napi szinten. A hazai rendszer kihasználtsága nemzetközi viszonylatban igen alacsony volt ebben a periódusban. Hogyan teszik mérhetővé a hálózat teljesítményét? A tevékenységünk minden apró részlete mérhető az úgynevezett indikátorszámok alapján. Ez egy rendkívül összetett 52 különböző szempont szerint értékelt mérőrendszer. Csak példákat említenék: A nemzetközi üzletember találkozók kapcsán külön mérőszám az ilyen események száma, az azon részt vett vállalkozások száma, azok tárgyalásainak száma és ezek közül a sikeresnek mondható, tehát valamiféle üzletkötéssel zárult aktusok száma. A kép teljessége miatt inkább mellékelnék egy táblázatot.
44
10. táblázat
Indikátor kimutatás Indikátor megnevezése
1.
# Enterprises in geographical area FP7 B szeminárium
2. 3. 4.
inserted
1. Informing, feedback a nd s pe c a l i s e d a dv i s o r y s erv i ces
5. 6. 7. 8.
# Local B workshop events organised EU szeminárium panel tréning összesen # Clients participating in local events
3 évre tervezett
Indikátor szám 2008-ban 2009. I. félévre megvalósult tervezett (I.+II. félév)
108 765 (Baranya - Somogy - Tolna counties) 6 2 0
3
9
0
6
3
1
15 4 0 34
11 0 0 25
3 0 1 5
750
773
200
n.a.
n.a.
n.a.
30
12
6
9
4
2
45
20
12
12 1
4 1
2 1
1 n.a. 3 6
1 n.a. 0 0 517 heti + 443 napi
1 n.a. 1 2 518 heti + 443 napi
8
2
1
1800
368
250
48
0
12
# Network promotion and intensity hits on web-site occurrences of speaking on the radio about EU occurrences of speaking on the TV about EU occurrences in published articles in written press occurrences in published articles on third party web-site leaflet information printed document newsletters issuing a press release producing a succes story # Clients reached through (electronic) newsletters # Commission campaigns and events participated in # Questions responded to on EU subject # Cases submitted in SME feedback database
45
9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
2. Brokerage services to i ndi v i dua l clients
23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.
30. 31. 32. 3. Events a nd Networking
33. 34. 35. 36.
# First company visits # Advices in access to EU programs # Technology reviews # Business reviews # IPR services # Financing Services # Individualised skill improvement training # Specialised advisory services (sum 10 to 15) # Clients receiving specialised advisory services defined in box 10 to 15 # Clients for brokerage services # Direct contacts # Clients participating to Company Missions # Client to client meetings during Company Missions # Clients participating to Brokerage Events # Client to client meetings during BE # Partnership Proposals produced for databases (sum 23 to 25) # Technology Offers # Technology Requests # Business Cooperation Proposal # Research Partner Proposals # Expressions of interest received # Partnership proposals promoted # Expression of interest made # Partnership Agreements (sum 30 to 32) # PA Techno # PA Commercial # PA Research # Brokerage events coorganised # Brokerage events participated in # Company missions co-organised # Company missions participated in
720
216
100
2 4 5 4 2
2 3 3 4 1
2 3 3 4 2
6
4
1
23
17
15
400 60
57 21
30 20
50
5
20
150
5
40
50
11
8
400
50
32
190 35 35
12 0 0
68 10 10
120
12
48
10
0
4
330
1
50
30
0
15
100
0
30
17 4 8 5
0 0 0 0
6 1 3 2
1
0
1
10
2
4
2
2
1
8
2
1
140
46
37. 38. 39. 40. 41. 42.
43.
44.
4. Project management
45. 46.
47.
48. 49. 50.
# Contributions to Sector Groups # Contributions to working groups, mentoring or SAG # Services rendered to disseminate good practices # Staff leaving # Staff joining # Hours training received # Total hours spent (sum of rows 43 to 46) # Hours spent for information feedback and advisory services # Hours spent for individual brokerage services to individual clients # Hours spent for Events and Networking # Hours spent for project management # Cooperation agreements reached with relevant stakeholders (including associated members) # Clients Signposted by relevant stakeholders # Clients Signposted within the consortium # Quality charter signed? (I if signed, 0 if not)
2
0
2
1
0
0
1
1 0 0
220
1 4 2 72
33760
9 824
21776
5 901
7584
966
3920
2 500
480
457
20
1
10
125
3
30
50
7
10
I
Mik a fő problémák? Hálózatunk elsősorban a nemzetközi együttműködésekben, az exportfejlesztésben, az innovatív termékek és egyedi technológiák nemzetközi szintre juttatásában nyújt segítő kezet. A probléma gyökere, hogy a legtöbb kkv még helyi szinten sem akar együttműködni. Nagyon nehéz bevonni őket közös tréningekbe, vagy elhívni őket rendezvényeinkre. A mostani válság még szűkebbre zárta a kört. Az általunk koordinált üzleti partnerkereső vagy technológia transzfert célzó rendszereket angol nyelvtudás hiányában nem tudják kihasználni. Jellemző egyfajta bizalmatlanság a fiatal, nyelveket beszélő, sok esetben világlátott munkavállalókkal szemben, akikkel áthidalható lenne ez a hiányosság. A vállalkozások nagy része nem rendelkezik egyáltalán 47
honlappal, vagy csak magyar nyelvűt készít. A vezetők nem használnak e-mailt, nem iratkoznak fel a hírleveleinkre. Gyakorlatilag egyirányú maradt a kommunikáció. Külön pályáztunk egy olyan tréningsorozatra, mely az exportképes termékkel rendelkező cégeknek szólt, hogy megkönnyítsük a nemzetközi piacra jutásukat. Rengeteg alapvető problémával találkoztunk ennek kapcsán is. Kezdve a személyzet nyelvtudásának hiányától az állandó minőségi és volumenkorlátokig. Mi a leggyakoribb kérés, amivel Önökhöz fordulnak? Egyértelműen a külföldi munkavállalás. Egyre többen vállalnának munkát más országokban alvállalkozóként. Ez esetünkben főleg Ausztria és Németország, ritkábban Horvátország. A megdöbbentő, hogy sok esetben semmilyen, az adott piacra vonatkozó ismerettel nem rendelkeznek, nem ismerik az ottani viszonyokat sem a versenytársakat. Jellemzően hallottak, vagy olvastak valakiről, akinek „sikerült”. Ön szerint miért nem veszik igénybe a hálózat szolgáltatásait a cégek nagyobb számban? A vállalkozások nagyon kis része vesz igénybe bárminemű tanácsadást a régióban. Ez magyar sajátosságnak tűnik, mert a hálózat külföldi tagjainál sokkal aktívabbak a cégek. Furcsa, de volt már olyan tapasztalatunk is, hogy a szolgáltatás ingyenes volta miatt nem választottak minket. Működnek velünk majdnem azonos nemzetközi partnerkereséssel foglalkozó ügynökségek, akik ezt éves díj és szerződésenkénti 5%-os jutalék ellenében végzik, sokan mégis őket választják. Nemzetközi szakvásárokhoz kapcsolódóan szervezünk üzletember találkozókat, mivel a kiállítás nagyon drága lenne. Viszonylag szűk kör szintén, aki erre megmozdítható, mivel a tárgyalást a jövőben folyamatos kapcsolattartásnak kellene kísérnie és ez a fent említett –nyelv, honlap, személyzet - hiányosságok miatt nem tudják kezelni. Sokszor tanácsoljuk, hogy legalább azért vegyék igénybe ezt a lehetőséget, hogy nemzetközi viszonylatban meg tudják ítélni a terméküket, szolgáltatásukat. Lássák a piacot és a konkurenciát.
48
Milyen lépéseket terveznek annak érdekében, hogy jobb legyen a hálózat szolgáltatásainak kihasználtsága? Úgy látom, hogy egyre több olyan vállalkozás alakul, ahol a - mondjuk ki - fiatalabb és Uniós szinten képzettebb generációval találkozunk. Ők sokkal nyitottabbak az együttműködésre és a tanácsadás igénybevételére. A legtöbbjük sokat utazott, van már nemzetközi tapasztalata, sokkal mobilisabb mint az ezt megelőző vállalkozói, sokszor kényszervállalkozói generáció. Természetesen magunk is igyekszünk lépéseket tenni annak érdekében, hogy felnőjön egy olyan vállalkozói réteg, aki társként kezel minket. Most csatlakoztunk egy a hálózaton belül meghirdetett, úgynevezett „specific action” pályázathoz. Ennek a lényege, hogy praktikus és gyakorlat orientált vállalkozói ismereteket adjunk át a frissen végzett diplomás, vagy szakmával rendelkező pályakezdőknek. Sajnos a magyar oktatási rendszerből mind a vállalkozói, mind a pénzügyi szakismeret hiányzik. Alapfogalmakat nem ismernek a pályakezdők. Ha van valakinek egy szakmája, de nincs a családban vállalkozó, és nem tud elhelyezkedni, gyakorlatilag esélytelen, hogy elindítson egy vállalkozást a csőd nagyfokú kockázata nélkül. A pályázatban szereplő nemzetközi online platform együtt kezeli a kezdetektől a diákot, aki ebből az oktató programból tanul, a tanárt, aki naprakészebbé teheti itt a tudást, amit átad, és a vállalkozót, aki mindezeket megtölti gyakorlati példákkal és megoldásokkal. Mi a véleménye a tanácsadásra vonatkozó most elkészült tanulmányról? A PTE közgazdaságtudományi karával közösen készített felmérés nem igazán tartalmaz a vállalkozók nemzetközi tevékenységével kapcsolatos tanácsadási igényeivel kapcsolatos kérdéseket. Ez egy elég speciális terület. Az jól kitűnik, hogy nagyrészt a klasszikusnak mondható könyvelői, adózási, helyenként pályázati tanácsadást veszik igénybe. A válság kapcsán külföldön azt látjuk, hogy a cégek új utakat keresnek és egyre inkább és egyre szélesebb körben vonnak be tanácsadókat. Nálunk ennek a fordítottja a jellemző. Bezárkóznak, leépítenek és kivárnak. Figyelemre méltó amúgy női vállalkozók és a nők által vezetett vállalkozások aktivitása. Úgy vesszük észre, hogy a hálózat rendezvényein is egyre nagyobb számban vesznek részt, és sokkal provokatívabb a hozzáállásuk.
49
Mi az, amit az elmúlt időszakban leginkább sikerként könyvel el? Egyre több megkeresést, szándéknyilatkozatot kapunk külföldi cégektől a nemzetközi partnerközvetítő adatbázisban szereplő cégprofilokra. A rendszer lényege, hogy a kereslet és kínálat ezen adatbázison keresztül, a mi segítségünkkel talál egymásra. A továbbiakban igyekszünk követni ezeknek a kereskedelmi megállapodásoknak a sorsát, hiszen ez mindenképpen példaértékű a vállalkozások számára. Komoly sikernek tartom a nemzetközi üzletember találkozókon szereplő csekély számú cég tárgyalásainak nagy számát. Ez azt jelenti számunkra, hogy akik ezeket a lehetőségeket komolyan veszik és kihasználják, azok a jövőben kiterjedt partnerséget tudnak megvalósítani igen kis költséggel. A költséghatékonyság az egyik legfontosabb szempont egy kezdő vagy nagyon kicsi vállalkozás esetén.
Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánok. 2009. március
50
8. KÖVETKEZTETÉSEK, A JÖVŐ TENDENCIÁI Két idősíkon közelítem meg a kutatásom eredményeit, hiszen azok egyértelműen a jelenre vonatkoznak, viszont nem kevésbé fontos, hogy milyen lehetőségek állnak a vállalkozások fejlesztésére a jövőt illetően. 8.1
Mintára vonatkozó következtetések, a jelen lehetőségei Az alfejezet célja, hogy összefoglalja a kérdőív adatait, feltárja a problémákat és a
megoldási lehetőségeket. 8.1.1
A mintából levont következtetések
Úgy vélem, hogy túlságosan kevés azon vállalatok száma, amelyek tanácsadóhoz fordulnak segítségért. Említettem, hogy a vállalatok mintegy 30-50%-a nem működő, illetve nem valódi, de ha csupán egy töredéke ténylegesen életképes hosszú távon, akkor is kevesen használják ki a fejlődési és hatékonyságnövelési lehetőségeiket. A jövőben számíthatunk arra, hogy erősödni fog az információtechnológiai tanácsadás, amikor is a vállalatok még nagyobb hányada követi a modern kor kihívásának megfelelő rendszerek kiépítését. Hasonló következhet be a működési tanácsadás esetében is. Vonzóbb a vállalkozók számára segítséget kérni, amennyiben a tanácsadó alacsony vagy semmilyen fix költséget nem számláz ki, és a sikeres művelet esetén igényli a növekmény (pl.: nettó árbevétel) bizonyos százalékát. Ekkor a megnövekedett jövedelem finanszírozza a költségeket, nem pedig a vállalati megtakarítások. Mi befolyásolja a leginkább, hogy egy vagy több szolgáltatást vesznek igénybe a vállalkozások? Természetesen fontos tényező az ár, de még fontosabb, hogy ki ajánlja a szakembert. Először a családtagokhoz, közeli barátokhoz fordulnak, utána viszont a könyvelő van kitüntetett helyzetben. Nem is elhanyagolható szerepről beszélhetünk. A speciális helyzetükből adódó előnyöket érdemes megragadni. A könyvelőjében mindenki megbízik – különben nem osztaná meg vele az adatait -, és így megfelelő közvetítő lehet a vállalkozók és a tanácsadók között. A tanácsadóknak érdemes elgondolkodni, hogy konferenciákon,
ingyenes
képzési
lehetőségeken
keresztül
a
könyvelőkkel
megismertessék a lehetőségeket, a szolgáltatásokat, amelyeket nyújtani tudnak. Ez mindkét félnek jó megoldás, mivel a könyvelők ingyen kapnak naprakész információkat, a tanácsadók pedig könnyebben eljutnak az ügyfelekhez. Az elgondolás részletei kidolgozásra várnak, de még abban az esetben is életképes – analóg módon a biztosítási
51
szakmához - ha jutalékot biztosítanak a továbbajánlók számára. Hangsúlyozom, hogy itt független szolgáltatásról beszélünk, nem kapcsolt termékértékesítésről. 8.2 A vállalkozásfejlesztés jövője Ebben az alfejezetben a vállalkozók lehetőségeivel ismerkedhetünk meg, mind a támogatási, fejlesztési és oktatási szempontok figyelembevételével. 8.2.1
A vállalkozók támogatása
Ha ma vállalkozás indítása mellett dönt valaki, több komoly problémával is szembekerül. Ezek közül a három legsúlyosabb az anyagi-gazdasági, a piaci-kapcsolati tőke, valamint a vállalkozói ismeretek hiánya. A vállalkozást folytatók többsége a segítő tényezők közé sorolják a problémás szituációk alkalmával a tanácsadást, a családi hátteret és a szükséges tudást, képességet. Az utóbbiakat honnan tudják megszerezni, ha nem mindenki rendelkezik velük születésétől fogva? Olvassunk el egy részletet a Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képzésének leírásából: „"Vállalkozói ismeretek" képzési programot indít 30 órában 2008. március 21-től, heti 4 órában. A résztvevőket komplex képzés keretében kívánjuk felkészíteni és felvértezni olyan elméleti és gyakorlati ismeretekkel, képességekkel, amelyek alapvetően szükségesek egy vállalkozás beindításához és működtetéséhez. A program jelentős segítséget nyújthat azon személyeknek, akik foglalkoztatásukat vállalkozóvá válással kívánják megoldani. A résztvevők a program végén képesek lesznek: üzleti ötletük életképességének megítélésére, üzleti célkitűzéseik meghatározására; a vállalkozás indításával kapcsolatos feladatok végrehajtására (vállalkozási forma meghatározása, vállalkozói igazolvány kiváltása, a cégalapításhoz szükséges jogi és hatósági engedélyek, bankszámlanyitás, stb.), valamint a szükséges dokumentumok, bizonylatok beszerzésére, elkészítésére; vállalkozásuk pénzügyi és üzleti tervének elkészítésére; a vállalkozás forrásigényének és a finanszírozás módjainak meghatározására; a vállalkozókat érintő főbb
adózási,
társadalombiztosítási
kötelezettségek,
könyvelési
alapismeretek
elsajátítására és alkalmazására; a piac elemzésére, termékük/szolgáltatásuk piaci helyzetének meghatározására; önéletrajz, motivációs levél összeállítására, üzleti és kereskedelmi
levelezésre;
a
vállalkozástámogató
szervezetek
és
szolgáltatásaik
áttekintésére.” [PMVA (2008)] Ez szemlélteti a legjobban, hogy mire lehet szüksége egy vállalkozónak az „üzlet” működtetéséhez, legalábbis a vállalkozásfejlesztő célú képzések esetében erre helyezik a hangsúlyt.
52
A vállalkozásfejlesztési szervezetek azonban továbbra sem játszanak kitüntetett szerepet a kis- és közepes vállalkozások életében, üzleti tanácsért előbb fordulnak a családjukhoz,
üzleti
partnereikhez,
szakmai
szövetségekhez
vagy
bankokhoz.
Vállalkozásfejlesztő szervezetekkel a vállalkozások mindössze 6 százaléka lép kapcsolatba, és érdemleges segítséget is csak körülbelül 60% kap. Több ízben áttekintették és megvitatták a kis- és középvállalkozások fejlesztésének 2007–2013. évi koncepcióját és stratégiáját, illetve a stratégiába illeszkedő programokat, pályázatokat. A Vállalkozásfejlesztési Tanács egyetértett a szektor támogatásának szükségességével és az előterjesztett stratégiában megfogalmazott célkitűzésekkel, hogy az állami beavatkozások a hiányzó, vagy nem kielégítően működő piacok kifejlődéséhez járuljanak hozzá, illetve a fejlesztési programok hatékonysága és az elérhető vállalkozások száma növekedjen. [NFGM (2007)] Hogy ezt az állam hogyan valósíthatja meg, arra több lehetőség is van: 8.2.2
A fejlesztési támogatások megközelítései
Kállay László (2002) paradigmaváltás szükségességéről beszél a kisvállalkozások fejlesztésében. Úgy véli, hogy a növekedést segítő politika akkor lehet hatékony, ha strukturális helyett funkcionális megközelítést alkalmaz. Nem célcsoportokat, hanem olyan beavatkozási területeket keres, ahol a kisvállalkozások versenyképességét javító szolgáltatások piaca nem működik kielégítően. A kisvállalkozás-fejlesztésről aligha túlzás azt állítani, hogy a világon mindenütt napirenden levő kérdés. Leggyakrabban a társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentését, a szegénység visszaszorítását várják tőle, de a fejlett országok is részben ezen a területen vélik megtalálni versenyképességük javításának lehetőségét. Az is megfigyelhető, hogy a kisvállalkozás-fejlesztésben sok a kudarc, a sikert ritkán lehet megtapasztalni, egyre több, nagy nemzetközi szervezet (például az önkritikus megnyilvánulásokat ritkán mutató Világbank és Európai Unió) néz szembe a gyökeres változtatás szükségességével. Amikor a hazai kisvállalkozás-fejlesztési politika továbbfejlesztéséről beszélünk, érdemes figyelembe venni a nemzetközi tapasztalatokat is. A vállalkozásfejlesztés elvei Adam Smith téziseiből eredeztethetők. E szerint a gazdasági fejlődés kulcsa a kölcsönös előnyökre épülő munkamegosztás és a specializáció. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, arra van szükség, hogy a csere költségei alacsonyak legyenek. A kisvállalkozások versenyhátrányának egyik oka az, hogy a kisebb méretükből adódóan kevesebb lehetőségük van a belső szakosodásra, ezáltal a rosszabb minőségben
és
drágábban
tudják
csak
ellátni
a
menedzsmenti
szerepet.
A 53
kisvállalkozások versenyképességét az javíthatja, ha tartós megoldást találnak ezekre a problémákra. Ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, az üzleti szolgáltatások piacainak kell hatékonyan, alacsony tranzakciós költségekkel működniük. A vállalkozásfejlesztési politikának pedig ezt a célt kell szolgálnia. Kállay két modellt hasonlít össze: piachelyettesítés vagy piacépítés. A piachelyettesítés lényege, hogy a versenyhátrányt valamilyen jövedelemtranszferrel kell ellensúlyozni. Változatos eszköztára alakult ki annak, hogy a költségvetésből vagy a külföldi segélyből származó pénzeket milyen célokra és milyen szervezeti keretek között lehet felhasználni, de a felfogásból eredő legszembetűnőbb probléma a programok alacsony hatékonysága. A programok nagyon gyakran „eltévesztik” a célcsoportot, nem a szegényekhez,
hanem
a
(viszonylag)
gazdagokhoz,
nem
a
kis-,
hanem
a
nagyvállalatokhoz kerülnek a források. A változások ebből következően nem tartósak, csak a jövedelemtranszfer fenntartásával vagy fokozásával lehet a programokat folytatni. Előfordulnak korrupciós esetek is, amikor már nem egyszerűen rossz hatékonyságról, hanem nagy összegű csalásokról van szó. Az új irányvonal lényege, hogy a versenyhátrányt nem jövedelemtranszferrel kell ellensúlyozni, hanem a támogatásra érdemes vállalkozások versenyképességét kell erősíteni. Ezzel szoros összefüggésben az alkalmazott eszközök tekintetében az adminisztratív szabályozás helyett a programok végrehajtásában egyre nagyobb szerepet kap a piaci koordináció. Fontosabbá válik a fenntarthatóság fogalma, ami azt jelenti, hogy a kormányok és más donorok beavatkozása, ezen belül pénzügyi támogatása csökkenő mértékű a programok előrehaladtával. A vállalkozásokat segítő szervezetek piaci árakat számolnak el szolgáltatásaikért, aminek következményei az alábbiak: egyrészt a célcsoportot már szinte el sem lehet téveszteni, mivel a megfizetendő ár automatikusan kizárja az ügyeskedőket, a potyautasokat. Másrészt majdnem teljesen megszűnik az alibi jellegű tevékenységek, hiszen ezekért senki sem fizet. Talán a legfontosabb változás az, hogy a vállalkozásfejlesztő szervezetek igazi ügyfelévé maguk a vállalkozások válnak, és már nem elsősorban a donorok igényeire, jelzéseire kell figyelni. [Kállay (2002)] A fentiekből egyértelműen következik, hogy a piacépítés a követendő példa a kis- és középvállalkozások fejlesztésében, viszont egy lényeges kérdésre nem tér ki. A piachelyettesítés hatékonytalanságát erősíti az alábbi gondolatmenet is: a vállalatok a gazdasági törvényeknek megfelelően működnek a hazai piacon – egy krízis következtében veszélybe kerül megélhetésük – az állam pénzügyi segítséget nyújt – stabilizálódik a helyzet, visszatérnek a válság előtti status quo-ba – újabb krízis – állam 54
újra segít …. Mi a hiba a leírtakban? Az állami jelenlét. A szocializmus maradványainak felszámolása után, az állam túlzott szerepe, kontrollja, irányítása elleni hadjáratot követve még mindig nem változott meg a vállalkozók gondolkodásmódja: ha baj van, segít az állam. De ez szöges ellentétben áll a szabad piaci verseny eszméivel! A vállalkozó saját nevében és kockázatára, haszonszerzés céljából folytat üzleti tevékenységet. Tehát saját nevemben, kockázatomra, pénzemmel… vagy az állam pénzével? Természetes, hogy a támogatásként odaítélt finanszírozási lehetőségeket ki kell használni, de azt a pénzt el is kell költeni, és lehet, hogy nem a legmegfelelőbben teszik meg. Ez egyrészt nem elég hatékony, másrészt nem lehet a végtelenségig folytatni. Mi befolyásolja a leginkább, hogy az eredmények hosszú távon is megmaradnak? A képességek fejlesztése, amelyről a következő részben írok. 8.2.3
A vállalkozói képességek, az oktatás feladata
A jövőbeli gazdasági növekedésalakulásáért, a munkanélküliség csökkentéséért az újonnan alapult vállalkozások mintegy 1-4%-a [Szerb-Márkus (2007)], az úgynevezett gazellák a felelősek. Az alapító, működtető vállalkozók szinte kivétel nélkül egyetemi végzettséggel rendelkeznek, és képesek egy dinamikusan növekvő, a képességeket aktualizáló, jó stratégiájú vállalkozásokkal „kitörni” a környezet visszafogásából. Ezek között vannak az egyetemek, kutatóhelyek eredményeire alapozva indult spin-off cégek is. A gazellák nagyban gondolkodnak, és nagyban is cselekednek. A vállalkozókra jellemző, hogy jövedelmeik egy részét beteszik a vállalkozásokba, majd amikor jól mennek a dolgok, kiveszik a haszonnal együtt. Ez kizárja a növekedés lehetőségét. Ma már elavult szemléletmód, hogy a sarki bolt majd 3-4 generáción keresztül ellátja a családot a szükséges jövedelemmel, ezt a változó világ és a változó igények követelései igen nehézzé teszik. Szerb László kiemeli, hogy az általánosan elfogadott képességek: egyedi, belső tényezők szerepe; a teljesítménykényszer [McClelland (1961)]; a belső kontroll [Rotter (1990)] mellett a társadalmi elfogadottság, és az oktatás is fontos. Kutatása alapján a Dunántúli Naplóban megjelent, vállalkozókkal foglalkozó cikkek mintegy kétharmada negatív színben tünteti fel őket, mint ügyeskedő, adókerülő, lehetőségeket megragadókat. A társadalmi hozzáállást nem lehet hamar megváltoztatni, viszont a folyamatot el kell kezdeni. Ezt a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) kutatásai is alátámasztják. Az összehasonlításban a Teljes Vállalkozói Mutató (TVM) segít, amely az összege a 18-65 éves felnőtt népesség azon százalékának, akiknek a születőben levő vállalkozása (valamit tettek közeli cégalapítás érdekében) illetve akinek fiatal vállalkozása (42 hónapnál nem 55
idősebb) van. A felmérésben 2006-ban már 41 ország vett részt, jellemző, hogy a vállalkozóilag legaktívabb Latin Amerika, után következik Közel Kelet és Afrika fejlődő országai. A fejlett angolszász orientációjú országok vállalkozói aktivitása meghaladja, majd kétszerese Európa hasonló mutatójának. Egyedül az USA-ban több a vállalkozó, mint a résztvevő európai országokban összesen, ami magyarázatot adhat (részben) a két régió különböző gazdasági növekedési ütembeli különbségeire. Magyarországon a vállalkozói aktivitás visszaesett a rendszerváltozás utáni időszakban, ez egyrészt természetes jelenség, a fejlődés következménye, másrészt azonban a trendvonaltól lényegesen le vagyunk maradva. A tendencia megfordítására nincsen általánosan érvényes recept, a hatékony politika nagymértékben függ az ország fejlettségétől. Magyarország az alacsony és a közepes jövedelmű országok határán található. Vállalkozói aktivitás, struktúra szempontjából inkább a közepes országokba vagyunk sorolhatóak. A GEM gazdaságpolitikai megállapításai szerint ezen országok számára elsőrendű fontosságú, hogy a Vállalkozói Keretfeltételek megerősítésével az ország felkészüljön egy élénkebb vállalkozói aktivitással jellemezhető időszakra. A technológiai adaptáló és az új technológiát létrehozó kor határának átlépéséhez elsőrendű fontosságú a vállalkozói oktatás megteremtése az alap- és a középfokú oktatásban is. A vállalkozói gondolkodásmód kialakítása, a pozitív szerepmodellek kiemelése talán a legfontosabb mérföldkövek a jövő vállalkozói társadalmához. [GEM (2006)] Az oktatást tekintve a vállalkozói oktatás célja, hogy az általános jellemvonások és készségek fejlesztése mellett a megfelelő szinteken elmélyültebb üzleti ismeretek megszerzését szolgálja. Az oktatási rendszerek nagyban hozzájárulhatnak a vállalkozások által jelentett kihívások sikeres leküzdéséhez, néhány ország már elkezdte, illetve befejezte a nemzeti tantervek felülvizsgálatát. Úgy akarják megváltoztatni, hogy elismerjék az alapvető vállalkozói kompetencia, ismeret elsajátítása az egész társadalom és maguk a tanulók számára is előnyös. Lengyelországban az általános közép- és szakközépiskolákban kötelező a „Vállalkozási alapismeretek” tantárgy. Ausztriában a diákok által irányított képzeleti vállalatokon keresztül ismertetik meg az új generációkat a vállalkozás lehetőségeivel. Kicsiben, valósághű gazdasági tevékenységet végeznek, modellezik egy vállalat működését. Luxemburgban a hatodik osztályban működő francia nyelvű program részeként a „Boule és Bill vállalkozni kezd” képregény a vállalatindítás alapjait tárgyalja, és matematika oktatásban is felhasználják a pénzügyi alapfogalmak megismeréséhez. Számtalan további példát lehetne sorolni, amelyek a fiatalokat hosszú távon életképes, önálló vállalkozás beindítására készíti fel. Természetesen ezek egy részét 56
az állam hirdeti meg, viszont egyre fontosabb szerepet tölt be a magánszektor is a szociális felelősség keretein belül. [Európai Közösségek Bizottsága (2006)] Hazai szakértők úgy látják, hogy a kreativitást, önmegvalósítást a nemzetközi átlagoknál még mindig jobban fejlesztik az alap- és középiskolák, de ez a versenyelőny apadni látszik. A piacgazdasági alapelveket is hatékonyan megismertetik a diákokkal a középiskoláig eltelt évek alatt, viszont óriási elmaradás mutatkozik a vállalkozói ismeretek oktatása terén. A felsőoktatási intézmények vállalkozásokkal kapcsolatos kurzusai átlagon felülinek mondhatóak, figyelemre méltó az üzleti és menedzsment oktatás átlagos színvonala. [GEM (2006)] Magyarországon is támogatni kell a Nemzeti alaptanterv felülvizsgálatára irányuló törekvéseket, hogy az alap- és középfokú oktatásban végre megfelelő súllyal szerepeljen a vállalkozás pozitív példája. Ezen kívül a felsőoktatásban betöltött szerepet is tovább kell erősíteni, hogy a jövőbeli vállalkozók új lendületet vigyenek az ország gazdasági vérkeringésébe.
57
9. ÖSSZEFOGLALÁS A vállalkozásnak és a tanácsadónak fogalmi lehatárolása után bemutattam az internetes kérdőíves mintavételi módszeremet, amelyre 54, nem reprezentatív válasz érkezett. A történelmi kialakulásukat vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a ’60-as ’70-es évektől kezdve foglalkoznak a kis- és középvállalatok pozitív szerepével, ismerik el lehetőségként a foglalkoztatás, gazdasági teljesítmény problémák megoldásaként. Magyarországon 1982-től kezdve jelennek meg, igazán nagy lendületet a privatizációs hullám ad fejlődésüknek. A továbbiakban elemeztem a magyar vállalatok jellemzőit. A relatíve kevés nagyvállalat biztosítja a vállalati foglalkoztatottság 30%-át, valamint a nettó árbevétel és a hozzáadott érték 55-60%-át, a maradékot a KKV-ok. Ebből adódóan támogatni kell őket. A régiók között a vállalkozási aktivitás tekintetében az átlag felett teljesít a Dél-Dunántúli, viszont az alacsony tőkeellátottság, a megfelelő infrastruktúra hiánya, a beruházási teljesítményérték alacsony szintje nem fest elénk bíztató jövőt. Felmérésemet több nő töltötte ki, mint férfi, a gazdasági diploma megléte a vállalati méret növekedésével arányosan nő. Ugyanez elmondható az igénybe vett szolgáltatások sokszínűségére is. A leggyakoribb tanácsadási munka az adó- illetve könyvviteli tanácsadás, a többi sokkal ritkább, és sokan nem is fizetnek külső segítségért. Probléma felmerülése esetén először családtagokhoz, barátokhoz fordulnak, utána viszont a könyvelő a legfontosabb információcsatorna. Leginkább a speciális tudás miatt folyamodnak vagy terveznek folyamodni külső segítséghez. Akik kapcsolatban álltak már tanácsadóval, mind érdemesnek és megfizethetőnek találták a szolgáltatást, bár ezt inkább a kisebb, specializálódott cégekre értették. A kitöltők közül mindenkinek fontos, hogy szigorúbb, ellenőrizhető feltétele legyen a tanácsadó szakma gyakorlásának, és hogy az ügyfél érdeke a szakmai tudásra alapulva etikusan, alkalmazkodva legyen kielégítve. Arra a következtetésre jutottam, hogy nagy mértékű bizalomhiány jellemzi a vállalkozókat, akik nem hajlandóak, nem mernek vagy feleslegesnek tartják tanácsadók megfizetését. Ez erősebben jelentkezik az idősebbek között, viszont a fiatalok sem sokkal aktívabbak ezen a téren. Erre a problémára két idősíkon: rövid illetve hosszú távon megoldást javasoltam.
58
Rövid távon a vállalkozóhoz közel álló könyvelő szerepét kell növelni úgy, hogy a problémák meghallgatása után ajánl tanácsadó cégeket, és így partnereinek más területen tud segítséget adni. Végezetül a társadalmi és állami elfogadottság kérdését taglaltam. A társadalmi negatív
berögződés
a
vállalkozókkal
szemben
hosszabb,
tudatos
folyamat
eredményeképpen változtatható meg. Alapvetően a vállalkozó képességei, folyamatos tanulása segítheti a hosszabb időtávra szóló sikeres vállalkozás működtetését, a piacépítő modell alkalmazása nem kielégítő megoldás. Ez az oktatási rendszer megreformálását teszi szükségessé, hogy az alap- és középoktatásban is pozitív képet állítsunk a felnövő új generációk elé.
Lezárva: 2009. május 3.
59
IRODALOMJEGYZÉK: •
Bauer Béla: A vállalkozásoktatás és a vállalkozói tanácsadás hatékonysága. Forrás: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=1998-07-gk-BauerVallalkozasoktatas (2008.10.31.)
•
Csaba László [1994]: Az összeomlás forgatókönyvei. A rendszer-átalakítás alkalmazott közgazdaságtana. Figyelő, Budapest.
•
Drucker, P. F. [2003]: The Concept of the Corporation. New York: Transaction Publishers, 329 p.
•
Bamberger, Ingolf (2005): Strategische Unternehmensberatung: KonzeptionenProzesse- Methoden. Gabler Verlag, 404 p.
•
Drucker, P. F. [1986]: Managing for Results. Economic Tasks and Risk-Taking Decisions. New York: Harper Business, 240 p.
•
European Association for Counselling [2002] - Training Standards, Accreditation and Ethical Character. European Association for Counselling, (fordította: Katona Nóra: Európai Tanácsadási Társaság – Képzési sztenderdek, akkreditáció és etikai kódex)
•
Bt alapítás portál: Bt alapítás Forrás: http://www.bt-alapitas.net/ (2008.10.31.)
•
Clasen, J. P. [1992]: Kleine und mittlere Unternehmen (KMU) im Krisenfall Ein unternehmensorientiertes Konzept des Turnaround Managements als Option der Krisenbewältigung. Dissertation. Bamberg: Universitat St. Gallen-HSG, 282 p.
•
European Federation of Management Consultancy Association [2005]: Constitution as modified by decisions of the presidents on 24 November 2005 18 p. Forrás: http://www.mylib.be/projects/feaco/FCKeditor_project/05 Statutesfinal.pdf (2008.10.31.)
•
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) [2007]: A kis- és közepes vállalkozásoknak fejlesztési stratégiája 2007-2013. 132 p. Forrás: www.nfgm.gov.hu/data/cms1913440/KKV_Strategia_2007_2013.pdf (2008.10.31.)
•
Európai Közösségek Bizottsága [2006]: A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása : A vállalkozói készségek előmozdítása az oktatás és a tanulás révén. Brüsszel, 12 p.
60
Forrás: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:5 2006DC0033:HU:NOT (2008.10.31.) •
Halpern László – Kőrösi Gábor [2001]: Efficiency and market share int he Hungarian corporate sector. The Economics of Transition, Vol. 9. No. 3. 559-592. p.
•
Global Entrepreneurship Monitor [2006]: GEM 2006 Summary Reports. 32 p. Forrás: http://www.gemconsortium.org/about.aspx?page=global_reports_2006 (2008.10.31.)
•
Gazdasági Társaságokról szóló 2006/IV. törvény Forrás: http://www.im.hu/download/2006-4.pdf/2006-4.pdf (2008.10.31.)
•
Kállay László [2002]: Paradigmaváltás a kisvállalkozás-fejlesztésben. In: Közgazdasági Szemle, (XLIX. évf.) 7–8. sz. 557-573. p.
•
Haake, K. [1987]: Strategisches verhalten in europaischen Klein- und Mittelunternehmen. Berlin: Duncker & Humblot GmbH, 377 p.
•
Köllő János [2001)]: Meddig tart a rendszerváltás? BWP, 11. sz. MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont, Budapest 1-2. p.
•
KSH [2008/a]: A KSH jelenti Gazdaság és Társadalom 2008/8. 68 p. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel20808.pdf (2008.10.31.)
•
Kailer, N. – Walger, G. [2000]: Perspektiven der Unternehmensberatung für kleinere und mittlere Betriebe - Probleme, Potentiale, Empirische Analysen. Wien
•
KSH [2008/b]: A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2008. I. félév – Statisztikai gyorstájékoztató. Forrás: http://www.ksh.hu/pls/ksh/docs /hun/xftp/gyor /gaz/gaz20806.pdf (2008.10.31.)
•
KSH [2008/d]: Bruttó Hazai Termék 2007 (Előzetes adatok). 31 p. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/gdpev/gdpevelo07.pdf (2008.10.31.)
•
KSH [2008/c]: A vállalkozások regionális különbségei Magyarországon. 71 p. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/ vallalkregkul.pdf (2008.10.31.)
•
KSH [2008/e]: Éves gazdaságszerkezeti adatok létszám-kategóriánként. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=4271 (2008.10.31.)
61
•
KSH [2008/f]: Működő vállalkozások száma. Forrás: http://portal.ksh.hu/ pls/portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=421 (2008.10.31.)
•
KSH [2008/g]: Regisztrált gazdasági szervezetek. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls /portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=421 (2008.10.31.)
•
KSH [2008/h]: Újonnan regisztrált gazdasági szervezetek. Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/portal/ksh_web.tdb.view_cath?lang=HU&parent=421 (2008.10.31.)
•
Kubr, M. [1993]: Vezetési tanácsadás. Irányelvek a szakma gyakorlásához. Budapest: Építésügyi Tájékoztatási Központ, 554 p.
•
Laki Mihály [1998]: Kisvállalkozás a szocializmus után. In: Közgazdasági Szemle, 11. sz. 965-979. p.
•
Laki Mihály [2001]: A nagyvállalkozók tulajdonszerzési esélyeiről. In: Közgazdasági Szemle, 1. sz. 45-58. p.
•
Lapeyre, J. – Blassel, H. [2002]: A szociális dialógus kialakítása a kis- és középvállalatoknál - Az Európai Szakszervezeti Szövetség tevékenysége a munkakörülmények javítására a kis- és középvállalatoknál. Brüsszel: Európai Szakszervezeti Szövetség, Forrás: http://mathom.dura.hu/mszeib/ujd/1.htm (2008.10.31.)
•
Lengyel László [1987]: Adalékok a "Fordulat és reform" történetéhez. In: Medvetánc 1987/2. sz. melléklete. Fordulat és reform, 136-137. p.
•
Liska Tibor [1963]: Kritika és koncepció. Tézisek a gazdasági mechanizmus reformjához. In: Közgazdasági Szemle, 10. sz. 1058–1075. p.
•
Liska Tibor–Máriás Antal [1954]: A gazdaságosság és a nemzetközi munkamegosztás. In: Közgazdasági Szemle, 1. sz. 75–94. p.
•
Major Iván [2002]: Miért (nem) sikeresek a magyar középvállalatok? In: Közgazdasági Szemle, (XLIX. évf.) december 993-1014. p.
•
McClelland, D. C. [1961]: The achieving society. New York - London: CollierMacmillan
•
Muraközy László [2004]: Már megint egy rendszerváltás – történelmi tanulságok és tanulatlanságok. Debrecen: Competitio Könyvek, 158 p.
•
Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) [2008]: A Kis- és középvállalkozások helyzete - 2007 Éves jelentés. 336 p. Forrás: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms1919389/kkv2007.pdf (2008.10.31.)
62
•
NFGM [2007]: Piac, növekedés, finanszírozás (Kérdőíves felmérés a kis- és közepes vállalkozásokról). 2007. december 70 p. Forrás: www.nfgm.gov.hu/data/cms1913451/piac_nov_finanszirozasl.pdf (2008.10.31.)
•
Nickell, S. – Nicolitsas, D. – Dryden, N. [1997]: What makes firms perform well? In: European Economic Revies, (41), 783-796. p.
•
OECD [1996]: Small Business in Transition Economics. The Development of Entrepreneurship in the Czeh Republic, Hungary, Poland and the Slovak Republic. Paris
•
Pelczné Gáll Ildikó – Szadai Ágnes [2003/a]: Üzleti tanácsadási tevékenység Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (I. rész). In: Vezetéstudomány, (34. évf.) 6. sz. 46-52. p.
•
Pelczné Gáll Ildikó – Szadai Ágnes [2003/b]: Borsod-Abaúj-Zemplén megyei székhelyű tanácsadó cégek jellemzői, fejlődési lehetőségeik (II. rész). In: Vezetéstudomány, (34. évf.) 7-8. sz. 99-104. p.
•
Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány [2008]: Komplex vállalkozásfejlesztési programmal a kezdő vállalkozói aktivitás ösztönzésére Forrás: http://www.pmva.hu /pages.hu/index.html (2008.10.31.)
•
Pichler, J. H et al. [1996]: Management in KMU – Die Führung von Klein- und Mittelunternehmen. Bern-Stuttgart-Wien: Haupt, 254 p.
•
Poór József [2005]: A menedzsment tanácsadás fejlődési tendenciái. Busapest: Akadémiai Kiadó, 265 p.
•
Rotter, J. B. [1990]: Internal versus expernal control of reinforcement. Americal Psychologist, Vl. 45. No. 3. 489-493. p.
•
Scharle Ágota [2000]: Önfoglalkoztatás, munkanélküliség, és családi vállalkozások Magyarországon. In: Közgazdasági Szemle, március 250-274. p.
•
Schmiemann, Manfred [2008]: Enterprises by size class - overview of SMEs in the EU. In: Eurostat Statistics in focus, 8 p. Forrás:
•
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ ITY_OFFPUB/KS-SF-08-031/EN/KS-SF08-031-EN.PDF (2008.10.31.)
•
Schumpeter, J.A. [1939]: Business Cycles. A Theoretical, Historical and Statistical Analysis of the Capitalist Process. New York: McGraw-Hill
63
•
Siposné Rubin Éva [1983]: Kísérlet a gazdaság teljesítőképességének javítására: a vállalkozások. Szakdolgozat. Budapest: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, 88 p.
•
Szabó József [2008]: A magyar vállalatok fejlődési fázisai. In: Vezetéstudomány, (XXXIX. évf.) 10. sz. 2-9. p.
•
Szerb László [2007]: Női vállalkozók és női tulajdonú vállalkozások jellemezői Baranya megyében 2001-2004 HEFOP kutatási részjelentés. Kézirat. Pécs: PTEKTK, 50 p.
•
Szerb László – Márkus Gábor [2007]: A felsőoktatási környezet hatása a vállalkozói életpálya választására. In: Közgazdasági Szemle, március
256-
281. p. •
Vecsenyi János [2002]: Entrepreneurship: From the idea to the restarting of a business (in Hungarian). Budapest: Aula Kiadó
64
MELLÉKLETEK: A vállalkozások kulcs indikátorai az EU 27-ekben, 2005 1. melléklet Vállalkozások száma (millió) Összesen aránya Foglalkoztatottak száma (millió) Összesen aránya Hozzáadott érték (milliárd euró) Összesen aránya
Összesen 19,65 100% 126,7 100% 5 360 100%
KKV-ok Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok 19,6 18,04 1,35 0,21 99,7% 91,8% 6,9% 1,1% 85 37,5 26,1 21,3 67,1% 29,6% 20,6% 16,8% 3 090 1 120 1 011 954 57,6% 20,9% 18,9% 17,8%
Nagyválalatok 0,04 0,2% 41,7 32,9% 2 270 42,4%
Forrás: Saját szerkesztés a Schmiemann (2008) 1. p. alapján A regisztrált és Működő* gazdasági szervezetek száma 2. melléklet Regisztrált 1 126 889 1999. év 1 175 480 2000. év 2001. év 1 207 831 1 236 890 2002. év 1 263 990 2003. év 1 286 993 2004. év 1 298 989 2005. év 2006. év 1 276 076 1 325 344 2007. év n.a. = nincs adat
Működő Megoszlás 580 362 51,50% 625 147 53,18% 645 881 53,47% 693 788 56,09% 700 855 55,45% 708 307 55,04% 707 756 54,49% 698 146 54,71% n.a. n.a.
Forrás: Saját szerkesztés a KSH (2008/g) alapján *”Egy vállalkozás akkor működő, ha adott évben vonatkozási időszak során bármikor rendelkezett árbevétellel, vagy volt foglalkoztatottja. A vonatkozási időszak mindig egy naptári év.” [KSH (2008/g)] A regisztrált vállalkozások eloszlásának alakulása gazdálkodási formánként 3. melléklet Év 2002 2003 2004 2005 2006 2007
Egyéni 61,49% 60,90% 59,85% 58,81% 56,61% 56,95%
Kkt 1,83% 1,71% 1,61% 1,50% 1,41% 1,29%
Bt 46,98% 46,67% 45,51% 44,37% 43,05% 41,10%
Kft 41,07% 41,99% 43,57% 45,01% 46,41% 48,45%
Rt 1,00% 0,94% 0,91% 0,88% 0,85% 0,85%
Szövetkezet 1,53% 1,48% 1,36% 1,25% 1,14% 1,03%
Társas 38,51% 39,10% 40,15% 41,19% 43,39% 43,05%
Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100%
Forrás: Saját szerkesztés a NFGM (2008) 122. p. alapján
I
A nagy- és nem nagyvállalatok arányai számukat, foglalkoztatottakat, nettó árbevételt, hozzáadott értéket tekintve 2001-2003 időszakot tekintve 4. melléklet A működő vállalkozások száma (db) 632 932 647 208 647 358
A szervezet Nettó Hozzáadott érték tevékenységében árbevétel tényező költségen résztvevők száma (fő) (1000 Ft) (1000 Ft) 2 642 385 38 812 316 536 6 950 407 681 2 672 701 41 656 239 018 7 862 354 627 2 704 805 46 555 638 778 8 848 278 558
A működő vállalkozások száma (db) 1 017 907 874
A szervezet Nettó Hozzáadott érték tevékenységében árbevétel tényező költségen résztvevők száma (fő) (1000 Ft) (1000 Ft) 786 532 15 842 735 673 3 166 570 287 776 691 16 958 040 427 3 655 648 148 757 161 18 971 033 670 4 195 763 462
2001. év 2002. év 2003. év
A működő vállalkozások száma (db) 631 915 646 301 646 484
A szervezet Nettó Hozzáadott érték tevékenységében árbevétel tényező költségen résztvevők száma (fő) (1000 Ft) (1000 Ft) 1 855 853 22 969 580 863 3 783 837 394 1 896 010 24 698 198 591 4 206 706 479 1 947 644 27 584 605 108 4 652 515 096
Nem nagyvállalatok/ Összes 2001. év 2002. év 2003. év
A működő vállalkozások arányai 99,84% 99,86% 99,86%
Összes 2001. év 2002. év 2003. év
Nagyvállalatok 2001. év 2002. év 2003. év Nem nagyvállalatok
A szervezet tevékenységében résztvevők arányai 70,23% 70,94% 72,01%
Nettó árbevétel
Hozzáadott érték tényező költségen
59,18% 59,29% 59,25%
54,44% 53,50% 52,58%
Forrás: saját szerkesztés a KSH (2008/e) alapján A mikro- közepes- és nagyvállalatok foglalkoztatottságának elemzése, százalékos megoszlása 2002-2006-os értékek alapján 5. melléklet MKV 49–249 fő KKV összesen 250 fő felett Összesen
2002 1815 464 2279 780 3059
2003 1690 440 2130 741 2871
2004 1704 474 2178 757 2935
2005 1670 447 2117 698 2815
2006 1829 470 2299 744 3043
MKV 49–249 fő KKV összesen 250 fő felett Összesen
2002 59,33% 15,17% 74,50% 25,50% 100%
2003 58,86% 15,33% 74,19% 25,81% 100%
2004 58,06% 16,15% 74,21% 25,79% 100%
2005 59,33% 15,88% 75,20% 24,80% 100%
2006 60,11% 15,45% 75,55% 24,45% 100%
Forrás: saját szerkesztés a NFGM [2008] 139. p. alapján
II
A bruttó hozzáadott érték szektoronként 2007 6. melléklet
Forrás: KSH [2008/d] 9. p. A vállalkozások gazdálkodási forma szerinti osztályozása (2002. június 1-je óta érvényes) 7. melléklet 1 Jogi személyiségű vállalkozás 11 Jogi személyiségű gazdasági társaság 112 Közös vállalat 113 Korlátolt felelősségű társaság 114 Részvénytársaság 115 Európai részvénytársaság 12 Szövetkezet 121 Lakásszövetkezet 122 Takarék- és hitelszövetkezet 124 Mezőgazdasági szövetkezet 125 Európai szövetkezet (SCE) 129 Egyéb szövetkezet 13 Egyéb jogi személyiségű vállalkozás 131 Ügyvédi iroda 132 Oktatói munkaközösség 133 Vízitársulat 134 Víziközmű-társulat 135 Erdőbirtokossági társulat III
136 Végrehajtóiroda, végrehajtók közös irodája 137 Közjegyzői iroda 139 Egyéb, máshova nem sorolt jogi személyiségű vállalkozás 2 Jogi személyiség nélküli vállalkozás 21 Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 211 Közkereseti társaság 212 Betéti társaság 22 Jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás 221 Polgári jogi társaság 222 Művészeti alkotóközösség 224 Építőközösség 225 Társasház 226 Külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe 227 Külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye 229 Máshova nem sorolt, jogi személyiség nélküli vállalkozás 23 Egyéni vállalkozás 231 Vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás 232 Egyéb engedéllyel rendelkező egyéni vállalkozás 233 Adószámmal rendelkező magánszemély 234 Egyéb piaci termelés 7 Egyéb gazdasági szervezet 71 Állami gazdálkodó szervezet 711 Állami vállalat 719 Egyéb állami gazdálkodó szervezet 72 Egyéb vállalat 721 Leányvállalat 722 Egyes jogi személyek vállalata 724 Tröszt 729 Egyéb, máshova nem sorolt vállalat 73 Megszűnt gazdálkodási forma 731 Gazdasági munkaközösség 739 Egyéb megszűnt gazdálkodási forma Forrás: KSH [2008/c] 73. p.
IV
A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR) (2003. január 1. — 2008. január 1. között érvényes) 8. melléklet
Forrás: KSH [2008/c] 72. p.
V
A vállalkozások gazdasági súlya, 2007 9. melléklet
Forrás: saját szerkesztés a KSH (2008/c) 69. p. alapján
Regionális munkaügyi adatok, 2008 II. negyedév* 10. melléklet
Forrás: KSH (2008/a) 50. p. Dél-Dunántúl, társas és egyéni vállalkozások arányai, 2007 11. melléklet Társas Darab Százalék 1 Százalék 2
36127 33,22% 33,22%
Ebből Kft. 15571 31,10% 14,32%
Rt. 258 0,71% 0,24%
Bt. 15611 43,21% 14,35%
Egyéni
Összesen
72638 66,78% 66,78%
108765 100% 100%
Százalék 1: a Kft., Rt., Bt. arányai a társas vállalkozásokon belül Százalék 2: a Kft., Rt., Bt. arányai az összes vállalkozáson belül Forrás: saját szerkesztés a KSH (2008/c) 55. p. alapján
VI
Az ágazati megoszlás a vállalatok között a mintában 12. melléklet A, B C-E F G I J, K, L M, N O, H
7,41% 9,26% 12,96% 14,81% 3,70% 27,78% 14,81% 9,26%
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás, távközlés Pénzügyi tevékenység, Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Oktatás egészségügy, szociális ellátás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, egyéb közösségi és személyi szolgáltatás
Forrás: saját szerkesztés Az ágazati megoszlás a vállalatok között a dél-dunántúli régióban 13. melléklet 40% 35%
35,50%
30% 25% 20% 15%
15,60%
15,60%
10% 8,50% 5%
5,80%
7,60%
5,70%
5,80%
0% A, B
C-E
F
G
I
J, K, L
M, N
O, H
Forrás: saját szerkesztés a KSH (2008/c) 55. p. alapján Az igénybe vett szolgáltatások száma a létszám-kategóriák függvényében a mintában 14. melléklet Létszám 1-9 10-49 50Összesen
0 23 0 0 23
Igénybe vett szolgáltatás száma 1 2 3 4 6 5 5 2 1 2 2 3 0 0 0 0 7 7 7 5
50 2 3 5
Összesen 41 10 3 54
Forrás: saját szerkesztés
VII
A vállalatok megoszlásai az alapítástól eltelt idő függvényében a mintában 15. melléklet 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 1
4
8
10
12
14
16
Év
23
Forrás: saját szerkesztés A tanácsadói megbízások okai a KKV-ok szempontjából (több válasz is lehetséges) 16. melléklet
Forrás: Kailer-Walger (2000)
VIII
Az online kérdőív 17. melléklet
IX
X
XI
XII
XIII
