PARTFAL STABILIZÁSI MUNKÁK KULCSON REMEDIATION OF KULCS SŐTÉR SÉTÁNY LANDSLIDE AREA
Oszvald Tamás Sycons Kft.
ÖSSZEFOGLALÁS A Duna jobb partját Budapest és Mohács között 200 km hosszon 20-50 m magasságú magaspart kíséri, hol közvetlenül a part mentén, hol kilométerekre eltávolodva, részben belesimulva a tájba. Ahol a magaspart közel, vagy közvetlenül a folyam mellett van ott intenzív a felszínalakulás folyamata. Ezt a folyamatot szenvedik meg a part menti települések. Az elmúlt évtizedben Ercsi, Százhalombatta, Kulcs, Rácalmás, Dunaújváros, Dunaszekcső településen alkalmaztuk sikeresen a csápos ejtőkutas fúrt gravitációs szivárgó rendszert földcsuszamlások stabilizálására. Egy újabb állomása ennek a munkának a Kulcs, Sőtér sétány és a strand közötti földcsuszamlás helyszíne. ABSTRACT Between Budapest and the South border of Hungary there is a two hundred km long part, where right side of the river has 20-50 m high bluff/steep slope or vertical wall, somewhere next the river, somewhere a bit farer. These slopes regularly slide into the river and edge of the loess plateau continuously moves backward. The Sycons Ltd successfully puts into practice the drilled drainpipe dewatering system for remediation of landslides in Ercsi, Százhalombatta, Kulcs, Rácalmás, Dunaújváros and Dunaszekcső. Kulcs, Sőtér sétány location is our latest site. KULCSSZAVAK/KEYWORDS:
földcsuszamlás, fúrt szivárgó, háttér víztelenítés landslide, drilled drainpipe, background dewatering Kulcs Üdülőövezet területén a 2010. évi rekord mennyiségű csapadék lehullását követően 3 jelentősebb földcsuszamlás történt. Északról Dél felé haladva az első, egyben legnagyobb kiterjedésű a Vörös parti, majd a Hullám utca – Deák Ferenc utcáknál, a Hajóállomás felett, illetve a Sőtér sétány – strand közötti területen. A három földcsuszamlás azon a 2,8 km hosszúságú törmeléklejtőn következett be, amelyet úgy is
felfoghatunk, mint az ország talán legnagyobb összefüggő földcsuszamlása mely, ha nem is egyszerre, egyben, egy időben, de folyamatos mozgásban van. A magaspart és a folyó között a korábbi földcsuszamlások törmeléklejtőjén kb. 1000 eredetileg üdülőnek épült, mára nem tisztázott arányban állandó lakhelyként bejelentett, vagy használt épület van, vezetékes vízzel, gázzal ellátva, sajnos korrekt felszíni vízelvezetés és szennyvízcsatorna nélkül. Hozzá kell tenni azt is, hogy Madaras Attila a Pince-, Partfal és Földcsuszamlás veszély-elhárítási Szakértői Bizottság elnöke az esetet követően vizsgálta a település rendezési terveit, időben visszamenve a legkorábbi adatokig és nem talált olyan időpillanatot, amikor a területen építési engedélyt lehetett volna kiadni. Ez az összetett lepusztulási folyamat, ami a Mezőföldi plató és a Duna érintkezési vonalában lejátszódik teljesen természetes folyamat. Adott egy plató peremi helyzetű terület, ahol a plató és az erózióbázis közötti szintkülönbség átlagosan 50 méter, a területet egy nagy energiájú folyóvíz erodálja kelet felől, melynek ár-apály szintkülönbség változása a 6 m-t is meghaladja, továbbá maga a plató egy nagy vízgyűjtő terület, ahol az erózióbázis szintje körül van az egyik jelentős vízzáró réteg, mely ráadásul a 2-5° dőléssel a folyó felé lejt. Mindezeknek megfelelően a Varnes által publikált lejtős tömegmozgásokat bemutató táblázatban felsorolt a laza üledékes kőzetekben jelentkező szinte összes mozgásformával találkozhatunk [2] [4]. Ilyen földtani – földrajzi – geotechnikai - társadalmi adottságok között kell találnunk megoldást a terület élhetőségének fenntartására. Meg kell találni a konzervatív megtámasztó szerkezetek és az új víztelenítési eljárásoknak a kombinációját, amely a terület használatát a legkevesebb korlátozással, tájátalakítással biztosítják. Ezt az elvet követve dolgozott a Sycons Kft az elmúlt bő évtizedben a Duna menti Ercsi, Százhalombatta, Kulcs, Rácalmás, Dunaújváros, Dunaszekcső településeken a bekövetkezett földcsuszamlások kárelhárításán, illetve szívesebben preventív jelleggel. A felsorolt településekben nem csak a földrajzi helyzet nagyon hasonló, hanem a földtani adottságok is közel azonosak. Ismert, hogy Duna mentén a Pleisztocén lösz folyamatosan vastagodik É-D irányban, míg a lösztakaró vastagsága Ercsi környékén alig néhány méter, esetleg 10, addig a paksi téglagyár alapszelvényében már 65 m és Dunaszekcsőnél már 100 m vastagságú [1]. A lösz feküjében lévő Pannoniai korú Tihanyi Formáció agyag – aleurit - homok, vagy másképpen agyag – iszap -
homok sorozata a Dunántúli dombság nagy területén megtalálható, így a Duna mentén is. Ebben a jellegzetes delta üledékben az egyes rétegek horizontális követése nem egyszerű, hiszen az ülepedési viszonyok folyamatosan változnak. Kevés réteget és nem nagy távolságon, esetleg 1-2 km-en lehet követni, inkább üledék ciklusok, réteg sorozatok azok, amelyek sikerrel korrelálhatók [5]. Recens példa lehet erre a ma is épülő Duna delta, vagy a többi a fekete tengerbe ömlő nagy folyam. Természetes állapotú nagyobb feltárásban lehet látni ezt a rétegsort pl. Fonyódon a Várhegy oldalában ahol egy „kedvező” irányú, jól követhető településben lévő rétegsort lehet látni, melyben az egyes rétegeket hosszan lehet követni. Viszont ezek a rétegek egymástól nem feltétlenül elkülöníthetőek egy fúrási szelvényben. Különösen izgalmas a falban látható 30-50 cm vastag vasas-meszes kötésű homokkő, mely néha rendkívül kemény, a mállásnak ellenálló lencsékben, meg-megszakadó rétegekben preparálódik ki a feltárásban. Az ilyen homokkő rétegekre más területeken is kell számítani, ami okozhat nehéz pillanatokat a fúrási tevékenység során. Ahogy a bevezetőben is említettem a Sycons Kft több Duna menti településen készített sikeres terület stabilizálást, amelyekről már ebben a konferencia sorozatban is voltak korábban előadások. A korábbi munkákat más szempontból jól ismerem, de személyesen csak a Sőtér sétányi munkánál kapcsolódtam be a konkrét kivitelezési munkákba, így erre fokuszálva számolnék be a tapasztalataimról. Dr. Farkas József szakértő jelentésében [3] a földcsuszamlások egyik fő okaként a korábbi földcsuszamlások törmeléklejtőinek random vízzáróságát és visszaduzzasztó hatását nevezte meg. Ezt igazolta a partfal éle mögött lemélyített fúrásokban tapasztalt 11 m-t is elérő túlnyomás kialakulása, de a Dunaújvárosi Partfalvédelmi Vállalat közel 50 éves munkája is. A területek stabilizálásának egyik fő biztosítéka ennek a túlnyomásnak a megszűntetése, illetve a megcsapolás hosszú távú biztosítása. A Kulcson 2010-ben felújult/elindult négy földcsuszamlás közül a Hullám utca-Deák Ferenc utcai volt a legnagyobb kárt okozó. Itt egy 240 m széles és 150 m hosszú területen a mozgás jellegének, mélységének vitatott mivolta miatt fél és 1 millió m3 közötti földtömeg mozog. A tőle délre lévő Sőtér sétány – Strand közötti földcsuszamlás legnagyobb szélessége 110 m, míg a hossza attól függően, hogy a Duna mederben meddig csúszott az anyag, 70-80 m közötti. Ha a teljes
vastagságú és az 1973-as FTV által vett csúszólapot vesszük figyelembe, akkor kb. 60 000 m3, ha csak a többszörösen megcsúszott, felszín közeli földtömegeket vesszük számításba akkor közel 40 000 m3 földtömeg mozog. Nehezíti a terület földcsuszamlás történetének rekonstrukcióját, a többszöri mozgás és a közbenső, részleges rekultiváció, melyekről nem maradt fenn érdemleges dokumentáció. A mentesítés szempontjából ennek csak annyi lett volna a fontossága, hogy felmérhető legyen a belső csúszólapok, de különösen a legalsó, a Duna szintje alá metsző csúszólap aktivitása, mely a kőbordák szerepét, méretét, mélységét határozhatják meg. Kis víz esetén látható a mederből közel függőlegesen kitüremkedő agyag, mely magával hoz homokkő, vagy mészkonkréciós darabokat. A Kulcs-1 fúrásban harántoltunk az alsó homokban egy kemény réteget, de az alkalmazott fúrástechnika nem tudott mintát hozni ebből a rétegből, ezért csak sejtjük, hogy egy homokkőpadot harántoltunk, ami a parton is látható. A GeoTeszt Kft. által elkészített terv a korábbi kutatások eredményére alapozva határozott meg egy lehetséges megoldást. Ez ugyan jó alapot szolgáltatott, de a földtani szakirodalom feldolgozása és a részletes térképezés felvetett újabb kérdéseket. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására két forgatva működő száraz magfúrást, 22 dinamikus szondázást, 10 db talaj és rétegvízszint kutató fúrást továbbá 4 kutatóárkot mélyítettünk a megmozdult területen belül és kívül. Egy összetett földcsuszamlás korrekt veszély-elhárítási munkája sokkal több földtani, geotechnikai és vízföldtani kutatást igényel, mint amennyit a hagyományos pályázati keretek lehetővé tesznek és azt is hozzá kell tenni, hogy sokkal szorosabb együttműködést is igényel a szakterületek képviselői között. Különösen igaz a kutatás igényesség a kavics ejtőkutas fúrt szivárgó rendszer esetében, ahol a módszer eredményessége alapvetően függ a vízadó réteg vagy rétegek kiterjedésének, dőlésének, permeabilitásának, a vízoszlop áramlási irányának és nyomásának ismeretétől, továbbá az átfúrni kívánt rétegek kőzetfizikai paramétereitől. Az utóbbiról való megfeledkezés technikailag lehetetlenítheti el a kivitelezést pl: egy száraz tömör, merev agyag jelenlétével, ami egy függőleges fúrás számára nem gond, de a laza átázott homok felől kis szögben érkező irányított fúrás számára már az. A komplex kutatás követően a tervezővel folyamatosan egyeztetve módosítottuk:
- a kőbordák helyét és hosszát a földcsuszamlás széleihez és belső elválási felületeihez, - megismert három homokréteg közül a felső és középső homok réteget 400 mm átmérőjű fúrt kavicstestekkel „összelukasztottuk” , - a D1 és D2 szűrőzött csápokkal, figyelemmel a rétegek ÉK-DNy irányú dőlésére a középső homokrétegen keresztül egyszerre csapoltuk meg, - a D3 csáppal szintén vízáramlás iránya felől csökkentjük a víznyomást az alsó homokrétegben, - ésszerű minimumra csökkentjük a rekultivációs földmunkát, biztosítva a felszíni lefolyást, lehetőség szerint minimalizálva a potenciálisan újra megmozduló földtömeget. Kénytelen vagyok az utolsó mondat szerepeltetésére, mert a munkára biztosított költségkeret a tejes megmozdult földtömeg letermelésére, a csúszólap felszámolására, egy szivárgó felület kialakítására nem ad lehetőséget, így a teljes mozgásmentesség biztosítása nem lehet feladatunk. Biztosak vagyunk benne, hogy a sok kihívás ellenére egy újabb sikeres földcsuszamlás rehabilitációval tudjuk biztosítani az vitatható engedéllyel létesült lakóterület biztonságát.
IRODALOMJEGYZÉK: 1. Balogh J., Schweitzer F. 2011. Felszínmozgásos folyamatok a Duna Gönyű – Mohács közötti magasparti szakaszain, Katasztrófák tanulságai, Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, pp 101-135. 2. Cruden, DM & Varnes, DJ. 1996. Landslide types and processes. In Special Report 247: Landslides: Investigation and Mitigation, Transportation Research Board, Washington D.C.. 3. Farkas J. 2011. Szakértői vélemény Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kézirat, Kulcs Önkormányzat 4. Hungr, O, Leroueil, S and Picarelli, L. 2014. The Varnes classification of landslide types, an update, Landslides, Volume 11, Issue 2, pp 167– 194. 5. Sztano O. et al. 2013. A Tihanyi Formáció a Balaton környékén: típusszelvény, képződési körülmények, rétegtani jellemzés, Földtani Közlöny 143/1 pp 445-468.
6. Varnes, DJ. 1978. Slope movement types and processes. In Special report 176: Landslides: Analysis and Control, Transportation Research Board, Washington, D.C.
