SZAKDOLGOZAT
Forinda Viktória 2009
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány
A NONPROFIT SZEKTOR SZEREPE A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS KIHÍVÁSAINAK KOORDINÁLÁSÁBAN MAGYARORSZÁGON ÉS FRANCIAORSZÁGBAN
Készítette: Forinda Viktória
Budapest, 2009 2
Tartalomjegyzék I) Bevezetés I.1. A nonprofit vállalatok I.2. A fenntartható fejlődés koncepciója I.3. Nemzetközi szervezetek II) A magyarországi helyzet áttekintése II.1. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács II.2. A magyarországi civil szervezetek helyzete III) A kiválasztott hazai szervezetek III.1. A KÖVET Egyesület bemutatása III.1.1. Szervezeti felépítés III.1.2. Az egyesület tevékenysége III.1.3. Az egyesület eszközei III.1.4. Az egyesület működésének jellemzői
III.2. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. bemutatása III.2.1. Szervezeti felépítés III.2.2. A társaság tevékenysége III.2.3 A társaság programjai III.2.4. A társaság eredményei
IV) A franciaorazági helyzet áttekintése IV.1. Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területfejlesztési Minisztérium IV.2. A franciaországi nonprofit szektor helyzete V) A kiválasztott franciaországi szervezetek V.1. A 4D bemutatása V.1.1. A szervezet szerkezeti felépítése V.1.2. A szervezet tevékenysége V.1.3. A szervezet programjai V.1.4. A szervezet nemzetközi kapcsolatrendszere
V.2. Az Adelphe bemutatása V.2.1. A szervezet tevékenységei V.2.2. A szervezet működési körülményei V.2.3. A szervezet eredményei
VI) Összehasonlítás, eredmények VI.1. A két ország jelenlegi helyzetének összehasonlítása VI.1.1. Fenntartható fejlődés politika VI.1.2. A nonprofit szektor helyzete VI.1.3. Jövőbeni tervek
VI.2. A bemutatott vállalatok működésének és eredményeinek összehasonlítása
6 8 9
12 13
15 15 15 17 18 18 18 19 20 20
22 24
24 26 26 27 29 29 30 30 32
33 33 35 40 41 3
VI.2.1. A KÖVET Egyesület és a 4D összehasonlítása VI.2.2. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. és az Adelphe összehasonlítása
VII) Befejezés VII.1. Feltételezéseim (hipotézisek) vizsgálata VII.2. Összefoglalás
41 46
51 58
Melléklet
4
Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák: 1. ábra: A fenntartható fejlődés pillérei
8
2. ábra: A nonprofit szektor fejlődése (Mellékletben) 3. ábra: A magyarországi nonprofit szervezetek tevékenységcsoportok szerinti megoszlása (2006)
37
4. ábra: A franciaországi nonprofit szervezetek tevékenységcsoportok szerinti megoszlása (2006)
37
Táblázatok: 1. számú táblázat: A nonprofit szervezetek száma szervezeti jelleg szerint, 2007 (Mellékletben) 2. számú táblázat: Másért vállalkozó modell
15
3. számú táblázat: A nonprofit szektor mutatói 2007-ben
35
4. számú táblázat: Önkéntes segítők száma 2006-ban
38
5. számú táblázat: A nonprofit szektorban dolgozók összes bérköltsége 2006-ban
39
6. számú táblázat: A KÖVET Egyesület és a 4D tevékenységei
42
7. számú táblázat: A szervezetek főbb mutatói
47
8. számú táblázat: A szervezetek hulladékhasznosítási arányai anyagfajtánként 2007-ben
48
5
I. Bevezetés Csak amikor megláttam az űrből a Föld elmondhatatlan szépségét és kiszolgáltatottságát, értettem meg igazán: az emberiség legsürgetőbb feladata, hogy megőrizze bolygónkat a következő nemzedék számára.
”
– Sigmund Jahn, keletnémet űrhajós
I.1. A nonprofit vállalatok A nonprofit vállalatok jelentősége abban mutatkozik meg elsősorban, hogy kapcsolatot teremtenek a termelés-orientált gazdasági élet szereplői és a szociális, értékeket teremtő civil szféra között. Egyszerűbben fogalmazva ez azt jelenti, hogy kapcsolat keletkezik az alacsony jövedelműek és különböző érdekcsoportok, valamint a viszonylag jómódú, elit gazdasági szereplők között. Így az üzleti életben érintetteknek lehetősége nyílik arra, hogy olyan problémákkal is szembesüljenek, amelyek elsődleges tevékenységük folytatása során nem terhelik őket. Ezek lehetnek környezeti kérdések, szegénységből vagy egyenlőtlenségből fakadó zavarok. Napjainkban, amikor a vállalatoknak növekvő társadalmi és környezeti igényekkel kell szembenézniük, sok esetben előfordulhat, hogy alapvető szervezeti reformokra van szükség. Ezen változtatások véghezviteléhez a menedzsereknek és üzleti vezetőknek egyfajta szemléletváltásra van szüksége. Annak érdekében, hogy ezen kihívásoknak kellően meg tudjanak felelni, a vállalati vezetők más társadalmi szektorokkal működhetnek együtt, vitathatják meg az ötleteiket. Ennek a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban is kiemelkedő jelentősége van. A nemzetközi szabályozás megváltozásának és a növekvő társadalmi felelősségtudatnak köszönhetően a vállalatok eddig még nem látott problémákkal és elvárásokkal szembesülnek napjainkban. Ezek megoldásában pedig rendkívül nagy segítséget jelentenek a civil szféra képviselői, nonprofit vállalatok, egyesületek és közhasznú társaságok, amelyeknek már rendelkeznek a megfelelő gyakorlattal, ismerik a megoldásokat és a válaszokat a gazdasági szektor szereplőinek újkeletű kihívásaira. Egy kölcsönösen előnyös együttműködés jöhet tehát létre, ahol a vállalatok a nonprofit szervezetek szellemi tőkéjéből profitálhatnak, és egyben a munkahelyi légkör, bizalom és a szorosabb munkahelyi együttműködések megnövekedése révén a szociális tőkéjük is erősödik. A civil szféra pedig aktívan bekapcsolódhat a gazdasági folyamatokba, megvalósítva ezzel azt a küldetést, 6
amelyet célul tűztek ki maguk elé, legyen az akár a fenntartható fejlődés mindennapi gyakorlatba való átültetése, a tudatosabb és felelősebb magatartás erősítése, vagy az ezekkel kapcsolatos “legjobb gyakorlat” megvalósítása. Elérkezett a jelenleg működő gazdasági rendszerek felülvizsgálatának és átszervezésének ideje, a nyugati fejlett országokban és hazánkban egyaránt. Nyilvánvaló tehát, hogy kiemelten fontos a civil szféra szerepvállalása, különösen a fenntartható fejlődés tekintetében, hiszen környezetünk állapota nemcsak a gazdaság szereplőit, hanem a magánszemélyeket is érinti. Dolgozatomban a fenntartható fejlődésben érintett és annak megvalósításán tevékenykedő civil szféra helyzetét és jövőbeni kihívásait térképezem fel Franciaország és Magyarország viszonylatában. Választ keresek arra, hogy mennyiben tér el e két ország gyakorlata egymástól a fenntartható gazdálkodásra való törekvésben, illetve melyek azok a hasonlóságok, amelyek párhuzamba állíthatók. Az általános helyzet áttekintésén túl két-két nonprofit szervezet tevékenységét és eredményeit hasonlítom össze egymással. Várakozásaim szerint Franciaország teljesít jobban a társadalmi összefogást igénylő környezettudatos életmód megvalósítása terén, így az ország tevékenységeinek elemzése révén lehetőség nyílik majd a gyakorlatban is hasznosítható példák és információk szerzésére. A jelenlegi állapotok ismerete mellett fontos lehet, hogy a fenntartható fejlődés területén kialakulóban lévő trendeket is felismerjék a szakemberek, és ezekhez alkalmazkodva tervezzék szervezeteik jövőbeni projektjeit és tevékenységét. Hipotéziseim erre vonatkoznak, vizsgálatukkal a fenntartható fejlődés területén várható változásokra kívánom felhívni a figyelmet.
Feltételezésem szerint: 1) A fenntartható fejlődés kapcsán a legjelentősebb eredményeket a fiatalkorúak oktatása területén érhetik el a jövőben a nonprofit vállalatok és civil szervezetek. 2) A jelenleg fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezetek, melyek sokszor helyi szinten működnek, a közeljövőben összekapcsolódhatnak és nemzetközi hálózatok, országhatárokon átívelő együttműködések alakulhatnak ki. 3) A fogyasztói magatartás a tudatos vásárlás és környezettudatos magatartás irányába változhat, a fenntartható fejlődés egyik új dimenzióját az internetes közösségi oldalakon születő magánszemélyi kezdeményezések, akcióprogramok jelenthetik. 7
Elemzéseimet elsősorban a témában megjelent hazai és nemzetközi szakirodalom szekunder információi alapján végeztem el.
I.2. A fenntartható fejlődés koncepciója A fenntarthatóság gondolata és a “fenntartható fejlődés” kifejezés az 1980’-as évek elején jelent meg először nemzetközi szakmai körökben, szakirodalomban. Elsődleges definíciója az 1983-as ENSZ Közgyűlésen alapított Környezet és Fejlődés Világbizottság 1987-ben megjelent “Közös jövőnk” című jelentéséből ered. Ebben a fenntartható fejlődés fogalmát a következőképpen határozták meg: “a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket”. 1 Az 1990-es évektől kezdve tehát a fenntartható fejlődés koncepciója fontos stratégiai célként szerepelt a legtöbb nemzetközi konferencia programjában és a nemzeti kormányok is sorban kezdték felismerni a fenntarthatóság fontosságát. Sokan és sokféle megközelítésben kezdtek a témával foglalkozni, igyekeztek a fenntartható fejlődés lényegét megállapítani. Herman Daly szerint: “a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növekednénk”. 2 Mára már elfogadott tényként kezelik, hogy a fenntartható fejlődés három alappillére a társadalmi-szociális, gazdasági és természeti-környezeti tényező, amelyek a követkő ábrán látható módon viszonyulnak egymáshoz: 1.ábra: A fenntartható fejlődés pillérei Forrás: Wikipedia
Társadalom Igazságos
Elviselhető Fenntartható Környezet
Gazdaság Élhető
A társadalmi-szociális pillér foglalja magába mindazokat az igényeket, amelyek a társadalom részéről felmerülnek. Az emberek szükségleteit a mind magasabb és magasabb
1 2
http://www.ff3.hu/fejlodes.html, 2009.04.02. http://www.ff3.hu/fejlodes.html, 2009.04.02.
8
életszínvonalra való törekvés során olyan módon kell kielégíteni, hogy az ne károsítsa mások, és a természet érdekeit. A természeti-környezeti tényező képviseli azokat a problémákat, amelyek a Föld erőforrásainak felhasználásából adódnak. Mivel ezen erőforrások végesek, olyan alternatív megoldásokra van szükség, amelyek biztosítják a Föld természeti értékeinek megőrzését a jövő generációk számára, ugyanakkor válaszokat találnak a jelenlegi környezeti problémákra, mint például a túlhalászás, globális felmelegedés, vagy a termőföldek és tengerek szennyezettsége. A gazdasági tényező jelenti mindazon erőfeszítéseket, amelyeket a fenntartható gazdasági növekedés elérésére tesznek világszerte, annak érdekében, hogy az emberek elérjék az általuk kívánt életszínvonalat, és ennek köszönhetően biztosítani tudják önmaguk és családjuk számára a szükséges egészségügyi ellátást, oktatást és higiéniai körülményeket. A fenntartható gazdaságoknak azonban versenyképeseknek is kell lenniük, hogy megállják a helyüket a globális piacokon, ám ennek elérése komoly kihívásokat jelent a gazdasági vezetők számára. Az egyes pillérek egymásra gyakorolt hatásainak mérlegelése is fontos a kedvező és fenntartható megoldások keresésekor. A társadalom és a gazdaság kapcsolata jogos és igazságos kell, hogy legyen, hiszen csak ilyen feltételrendszer mellett biztosított a két rendszer működésének hatékonysága. A környezet és a társadalom egymás számára elviselhető módon biztosítja az ökológiai egyensúlyt, s ennek megteremtése az egyik legfontosabb célja a fenntartható fejlődés szakembereinek. A környezet és a gazdaság élhető kapcsolatának szerepe is egy fontos feltétele a fenntartható életmódnak. A különböző nemzetközi szervezetek felismerték, hogy mindhárom elemet együttesen kell figyelembe venni, és kölcsönhatásaikat mérlegelve érdemes különböző konkrét intézkedéseket meghozni.
I.3. Nemzetközi szervezetek A környezet védelme és megőrzése már a fenntartható fejlődés koncepciójnak kialakulása előtt is jelentős szerepet játszott néhány nemzetközi szervezet tevékenységi körében. Ezek közül az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) végezte az egyik legjelentősebb munkát ezen a téren, és teszi ezt a mai napig, immár a fenntarthatóság jegyében. 1972-ben, az ENSZ stockholmi konferenciáján egyeztek meg a szervezet tagjai egy átfogó környezetvédelmi program elindításáról, és ezzel egy új szervezet, az UNEP megalapításáról. Az UNEP az ENSZ Környezetvédelmi Programja, melynek fő feladata a 9
szervezet környezetvédelmi politikájának ösztönzése, összehangolása és irányítása. Fontos volt továbbá, hogy az UNEP más nemzetközi szervezetekkel együttműködve folytatta tevékenységét, és minderről rendszeresen beszámolt a ENSZ Közgyűlésnek. A legfontosabb eredményeket a környezeti és természeti értékek védelme és megőrzése érdekében tette a szervezet, különböző mutatók, szabványok és követelményrendszerek kidolgozásával. A fenntartható fejlődés történetében minden bizonnyal az 1992-es év jelentette a legnagyobb fordulópontot, hiszen ekkor zajlott az ENSZ riói konferenciája, amely érdemi változásokat hozott az érintett (népesedési, szociális fejlődési, stb.) területek ellenőrzésében és összehangolásában, és egy széleskörűbb nemzetközi együttműködés elindításában. Az ENSZ Közgyűlésének tagjai a szervezet riói konferenciáján megállapodtak egy fenntartható fejlődési programról, és ennek koordinálására megalapították az ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottságát, az UN CSD-t. Kiemelkedő jelentőségű szerepe van továbbá az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) és a Globális Környezeti Alapnak (GEF), melyek szintén a fenntarthatóság és az ehhez szükséges fejlesztések érdekében kezdték meg működésüket. Az előbbi az ENSZ legfontosabb fejlesztési tanácsadó és támogatást nyújtó szerve, utóbbi pedig környezetvédelmi és fenntarthatósági projektek és programok finanszírozását teszi lehetővé. Míg az ENSZ globálisan próbálja a környezeti értékek megóvását és a fenntartható fejlődés koncepcióját érvényre juttatni, addig az Európai Unió (EU) elsősorban az európai országokra koncentrálva teszi ezt. Bár az Európai Gazdasági Közösséget alapító Római Szerződésben még nem szerepeltek környezeti kérdések és környezetvédelmi rendelkezések, már egészen az Európai Szén- és Acélközösség megalakulásától kezdve fontosnak tartották a “gazdasági tevékenységek harmonikus, kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését”.3 A jelentősebb szerepvállalás az Egységes Európai Okmányban mutatkozott meg először, majd a később már EU néven működő szervezet Amszterdami Szerződésében fogalmazta meg minden eddiginél hangsúlyosabban a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos nézeteit: “6. cikk: A környezetvédelmi követelményeket - különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel - be kell illeszteni a () közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és
Gordos Árpád - Bartha Péter: A fenntartható fejlődés célkitűzésének és stratégiai alapjainak elfogadásához vezető folyamat az Európai Unióban. A "Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája" c. kiadványban, FFB, 2002 3
10
végrehajtásába.” 4 Miután az EU Európai Tanácsa Lisszabonban a következő célt tűzte ki a tagországai elé: “az Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kell válnia, amely képes a fenntartható gazdasági növekedésre, miközben több és jobb munkahelyet és erősebb társadalmi összetartást teremt”, nyilvánvalóvá vált, hogy a közösség számára a fenntarthatóság és a környezeti értékek védelme kiemelkedő fontosságú területnek számít, és a fenntartható fejlődésre való törekvés jelenti az EU egyik fő irányvonalát a jövőben.
II. A magyarországi helyzet áttekintése A nemzetközi szervezetekhez hasonlóan, Magyarországon is az 1990-es évek elejéhez köthető a legjelentősebb előrelépés a fenntartható fejlődés koncepciójának területén. Az ENSZ 1992-es riói konferenciája érdemi változásokat hozott hazánkban is. 1993-ban kormányhatározattal létrehozták a Fenntartható Fejlődés Bizottságot, melynek legfőbb feladata a témához kapcsolódó nemzetközi tárgyalásokon való részvétel előkészítése, illetve a tárcaközi és nem-kormányzati szervek közti közvetítés, kapcsolattartás volt. 2001-ben megújult a bizottság tevékenységi köre, elsődleges feladattá vált a fenntartható fejlődés hazai koncepciójának, illetve stratégiájának előkészítése, az ezzel kapcsolatos teendők egyeztetése, valamint az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájából adódó hazai feladatokra való felkészülés elősegítése. Nagy jelentőséggel bírt a civil szervezetek számára, hogy a bizottságban a környezet- és természetvédő egyesületek képviselői is helyet kaptak, ezzel egy új fórumot biztosító párbeszéd és kapcsolatrendszer indult útjára a civil szervezetek és a mindenkori kormányzathoz kapcsoló szervezetek között. Maga a bizottság is úgy foglalt állást, hogy “erősíteni kell az együttműködést a fenntartható fejlődéssel, illetve a nemzetközi programokkal kapcsolatos felkészülési, egyeztetési feladatok hatékony megoldása érdekében a különböző érdekképviseleti szervezetekkel, a társadalm csoportok képviselőivel.”5 Később, az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal hazánk kifejezte az európai eszmékkel való azonosulását, mely magában foglalja a környezeti politika és a fenntartható fejlődés közös jövőbeni céljainak kitűzését és azok elérésében való aktív közreműködését. A Gordos Árpád - Bartha Péter: A fenntartható fejlődés célkitűzésének és stratégiai alapjainak elfogadásához vezető folyamat az Európai Unióban. A "Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája" c. kiadványban, FFB, 2002 4
5
http://www.ff3.hu/ffb.html, 2009.04.18.
11
fenntartható fejlődés szemlélete és alapvető elvei ezekben az időkben viszont még nem váltak általánosan elfogadottá Magyarországon. Ennek magyarázatát az emberek szemléletmódja és a fenntarthatóságra vonatkozó ismereteik hiánya jelenthette. A nemzetközi, és immár az Európai Uniós kötelezettségeinek azonban eleget kellett tennie hazánknak, még akkor is, ha nem állt a vezetők rendelkezésére egy általánosan elfogadott, minden gazdasági szféra által támogatott álláspont. 2005-ben az EU jóváhagyta a Megújított Fenntartható Fejlődési Stratégiáját, melyben arra kérte tagországait, hogy 2007. június 30-ig dolgozzák ki a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiáikat. Az idő szűkössége ellenére elkészült a magyar stratégia, ám az Unió által elvárt széleskörű társadalmi párbeszéd csak szűkebb szakértői körökre korlátozódott. Ekkor még a stratégia megvalósításához szükséges programok koordinálását végző testület sem alakult meg. Létrejöttéhez több mint egy évre, és egy civil kezdeményezésre létrejött tudományos tanácskozásra volt szükség.
II.1. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT)6 2008. októberében, közel egy éves előkészítő munka után alakult meg. Tagjai a Kormány, parlamenti pártok, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a MTESZ, a Rektori Konferencia, valamint gazdasági kamarák, és egyéb civil szervezetek képviselői. A Tanács elnöke a parlament mindenkori elnöke, társelnökei pedig a magyar kormány és ellenzéki pártok, az MTA, és civil szervezetek tagjai. Az NFFT legfőbb célja a fenntartható fejlődés koncepciójának megvalósítása Magyarországon, annak érdekében, hogy a jelen és a jövő nemzedékek minden tagja számára megadasson a méltó élet, az elfogadható életszínvonal elérésének lehetősége. A Tanács a fenntartható fejlődés mindhárom pillérére támaszkodva és azokat összhangba hozva kívánja elérni, hogy a ténylegesen mérhető eredményeken túl, maga a fenntartható gondolkodásmód és szemlélet beépüljön a gazdaság összes szereplőjének mindennapjaiba. Az NFFT bekapcsolódott a nemzetközi szervezetek hálózatába is, ezzel lehetőséget teremtett a külföldi szakértőkkel való kommunikcióra, együttműködésre. A Tanács jelenleg az Európai Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Tanácsok Hálózatának (EEAC) és az Európai Fenntartható Fejlődési Hálózatának (ESDN) tagja. Ezen szervezetek jóvoltából hazánknak európai szinten elismert szakértők és tanulmányok állnak rendelkezésére, továbbá 6
http://www.nfft.hu/fooldal/ 2009.04.21.
12
a rendszeresen szervezett találkozókon lehetőség nyílik a felmerülő nemzeti problémák megvitatására és orvoslására. A Tanács 2009. év végéig el kívánja készíteni Magyarország fenntarthatósági jelentését, mely elsődleges kiindulópontja lehet a további fenntartható fejlődéssel kapcsolatos lépéseknek. Eddig Magyarország állapotáról még nem készült ilyen felmérés, így mindenképpen hasznos információk láthatnak majd napvilágot. Az állapotfelmérés eredményeiből kiindulva kíván az NFFT a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megújítására is javaslatokat tenni. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács megalakulásával tehát a magyarországi fenntartható fejlődés eddigi legjelentősebb központi koordináló szerve jött létre. A fenntarthatóságra való törekvéssel kapcsolatos intézkedések koordinálása a Tanács mellett hivatalosan a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium feladata. A Minisztérium az NFFT-vel összhangban egy, a fenntartható fejlődésre alapozó program megvalósítását tűzte ki célul, melynek keretében a Minisztérium “zöld tárcává” alakul, és a “jövő nemzedékek minisztériuma” kíván lenni. Mindez azt jelenti, hogy: “A minisztérium az ökológiailag fenntartható fejlődést és a környezeti nevelés segítségével erősödő környezettudatosságot kívánja az ország jövőképének pillérévé tenni.”7
II.2. A magyarországi civil szervezetek helyzete Magyarországon a nonprofit szervezetek száma folyamatos növekedést mutat. A legnagyobb megugrást érthető okokból, az 1990-es évek első felében regisztrálták, ekkor ugyanis szabaddá vált a különböző társadalmi összefogások és kezdeményezések jogi formában történő rögzítése. Az 2. ábrán látható a nonprofit vállalatok számának növekedése 1993 és 2007 között. Megfigyelhető továbbá, hogy fokozatosan nőtt a szektorban foglalkoztatottak száma is, mely valószínűleg 2008 közepén érte el a tetőpontját. 2008 második felében és 2009 elején minden bizonnyal kisebb visszaesés volt érezhető a nonprofit szektorban dolgozók számában a gazdasági világválság következménye képpen. Az 1. számú táblázatból kiderül, hogy 2007-ben a Magyarországon működő nonprofit vállalatok száma meghaladta a 62 ezret. Ezen szervezeteknek kevesebb, mint 5-7 %-a tartozik a klasszikusan fenntartható fejlődéssel foglalkozó nonprofit vállalatok közé. 7
http://www.ktm.hu/index.php?pid=3, 2009.04.20.
13
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megalakulásával minden eddiginél nagyobb szerep jut a non-profit szervezeteknek a hazai fenntartható fejlődés előmozdítása terén. Ez a nyilvánvaló elismerésen túl olyan időszak kezdetét jelentheti hazánkban, amikor a közös cél érdekében a társadalom minden rétege együttműködve veheti ki a részét a problémák megoldásából és kihívások legyőzéséből.
III. A kiválasztott hazai szervezetek A magyar helyzet elemzésekor két olyan nonprofit, kiemelten közhasznú társaság bemutatása mellett döntöttem, melyek tevékenységük révén meghatározó szerepet töltenek be hazánkban a fenntartható fejlődésért folytatott erőfeszítések terén.
III.1. A KÖVET Egyesület bemutatása A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért 8 1995-ben, a megelőző környezetvédelem elősegítése céljából alakult. Az egyesület országos szakmai, kiemelkedően közhasznú tevékenységet ellátó társadalmi szervezet, amely fő küldetésének a vállalatok, szervezetek segítését tekinti a fenntartható fejlődés útján. Ennek egyik legfontosabb eszköze a szervezetek környezettudatosságának és társadalmi felelősségvállalásának erősítése. Jelenleg 100 rendes taggal rendelkezik az egyesület, melyek közül talán a legismertebbek az Audi Hungaria Motor Kft., a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a Danone Kft., a Dreher Sörgyárak Zrt., az IKEA Lakberendezési Kft. és az OTP Bank Nyrt. .
Saját megfogalmazása szerint 9 a szervezet tanácsadói jellegű munkát is végez, de ezt egyrészt nonprofit alapon teszi (a nyereséget közhasznú célok elérésére fordítja), másrészt pedig nem a profit céljából, hanem valamely új módszer tesztelése, elterjesztése okán.
A KÖVET igyekszik megfelelni az általa kidolgozott Másért vállalkozó modell elveinek:
8
[8]: http://www.kovet.hu/view/main/16.html 2009.03.16.
9
http://www.kovet.hu/view/main/247.html 2009.03.16.
14
2. számú táblázat: Másért vállalkozó modell Vállalat
Másért vállakozó
Cél
Nyereség
Ember
Eszköz
Ember
Nyereség
Küldetés
Alárendelt
Közjó
Forrás: KÖVET honlapja (http://www.kovet.hu/view/main/247.html)
III.1.1. Szervezeti felépítés A KÖVET Egyesület szervezeti egységei: a Közgyűlés, az Elnökség, a Felügyelő Bizottság, a Titkárság, munkacsoportok, és területi szervezetek. A szervezet főbb tisztségviselői az elnök, a főtitkár, az elnökség tagjai, a Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai. Őket nyílt szavazással választják a jelöltek közül. Az ügyvezető igazgató az Egyesület alkalmazottja, személyét a Főtitkár javasolja. Fontos továbbá, hogy a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségük esetén kötelesek kérni az Elnökségtől leváltásukat. A Közgyűlés az Egyesület legfőbb szerve, melyet a Főtitkár kezdeményezésére évente legalább egyszer össze kell hívni. Erre minden egyesületi tagot meghívnak, itt minden rendes tagnak egy szavazati joga van. A KÖVET munkáját két közgyűlés között az Elnökség irányítja. Tagjait a Közgyűlés választja négyéves időtartamra. Évente többször üléseznek. Az egyesület működését illető stratégiai kérdésekben a Főtitkár és az Ügyvezető igazgató közösen dönt.
III.1.2. Az egyesület tevékenysége Az Egyesület tevékenységi köre sokrétű. Tanácsadással, konferenciák és egyéb tájékoztató rendezvények szervezésével, elemzésekkel és kiadványokkal járulnak hozzá a fenntartható fejlődés gyakorlatban való megvalósításához. Legfontosabb tevékenységeik két csoportba sorolhatók. Az egyik a különféle együttműködésekhez köthető programok csoportja, a másik pedig a tudásformálás. Az együttműködések keretein belül az egyesület vállalatok, civil szervezetek, magánszemélyek partnereként valósít meg különböző kezdeményezéseket. Rendkívül gazdag a KÖVET tevékenységinek listája, ám minden bizonnyal legjelentősebbeknek a konferenciák szervezése, képzések és szakmai szolgáltatások nyújtása tekinthetők. Ezek kapcsán az 15
egyesület azoknak a vállalatoknak kínál hatékony megoldást, amelyeket az innovációs járulék fizetése terhel. Kiemelten közhasznú társaság révén, a KÖVET-en keresztül a cégek az általuk befizetett járulékok összegét saját környezeti és fenntarthatósági fejlesztésükre költhetik. Magánszemélyek számára is lehetőség nyílik a fenntarthatóságra való törekvésre, hiszen rengeteg kiadvány és esettanulmány áll az érdeklődők rendelkezésére. Sőt, az egyesület negyedéves szaklapjában még cikkek, tanulmányok publikálására is lehetősége van az arra vállalkozóknak. Az egyesület számára kiemelkedő jelentősége van továbbá a különböző pályázatok megvalósításának, hiszen saját költségvetésük közel hétharmadát ilyen úton teremtik elő. Leginkább oktatási kampányokat bonyolítanak le, melyek segítségével környezettudatos vállalatirányítási eszközök kifejlesztésére, terjesztésére pályáznak. Nem utolsó sorban pedig a KÖVET olyan szakértői munkákat is végez, melyek nem pályázati kereteken belül zajlanak. Az egyesület tudatformálási tevékenysége magában foglalja egy könyvtár üzemeltetését, szakmai kiadványok publikálását, éves konferenciák és szakmai rendezvények lebonyolítását, valamint különböző oktatással kapcsolatos programok végrehajtását. A szervezet életében az évente megrendezésre kerülő konferenciák jelentik az egyik legjelentősebb eseményt. Ezeken a konferenciákon rendszerint az aktuális szakmai trendek bemutatása és megvitatása zajlik, ahol a tagszervezeteken túl magánszemélyek, diákok, sőt környezetvédelmi hatóságok és a sajtó képviselői is részt vesznek. Az oktatási tevékenységek sorában a KÖVET kétféle közönséghez is szól. Egyrészt a vállalatok vezetőinek és munkatársainak tart vállalatoknál kihelyezett képzéseket, melyek témája leggyakrabban a vállalati fenntarthatóság és a környezeti teljesítményértékelés. Ezek a képzések gyakorlatorientáltak, így a tényleges, hétköznapi életben hasznosítható tudás elsajátítását célozzák. Másrészt az Európai Unió Leonardo da Vinci programjának keretében nyári egyetemeket szerveznek évről évre a felsőoktatásban végzős hallgatók, fiatal pályakezdők, és tapasztalt szakemberek számára. A program nyilvánvaló célja a jelen és jövő vezetőinek környezettudatosságra való nevelése és a fenntartható fejlődés előmozdítása érdekében történő mozgósítása. “Tudásközpont” néven az egyesület honlapján elérhető továbbá egy figyelemreméltó adatbázis, mely a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának témáját járja körül. Innen hasznos és érdekes információkhoz juthat minden érdeklődő, többek között letölthetőek a vállalat szakmai kiadványai is. 16
III.1.3. Az egyesület eszközei10 A KÖVET Egyesület a szervezetek fenntarthatóvá válásának érdekében olyan módszereket és programokat dolgoz ki és alkalmaz, melyeket a vállalatok vezetői mindennapi munkájuk során tudnak alkalmazni. Ezen gyakorlati eszközök a következők: • Ökotérképezés, • Zöld Iroda, • Környezeti teljesítményértékelő rendszer, • Ablakon bedobott pénz program, • Környezeti megtakarítások képzés, • Környezetirányítási rendszerek népszerűsítésére irányuló programok, • Kihelyezett képzések, • Vállalatok társadalmi felelősségvállalását ösztönző programok. Az Ökotérképezés a környezeti adatok gyűjtésére szolgáló egyszerű és gyakorlatias eszköz a vállalatok számára. A folyamat során feltérképezésre kerülnek a cégeknél felmerülő környezeti problémák és azok megoldásai is. Miután az egyesület munkatársai felmérik a vállalatok teljesítményét, és javaslatokat tesznek a feltárt hiányosságok és problémák orvoslására, az ajánlott intézkedések megvalósítása már a vállalatokon múlik. Annak érdekében, hogy a fenntarthatóságra való törekvés ne akadjon meg ezen a ponton, a KÖVET kidolgozott egy programot, melynek célja, hogy meggyőzze a vállalati vezetőket arról, hogy a környezetvédelemre költött pénz nem felesleges kiadás, hanem egyfajta befektetés, mert sok esetben rövid időn belül megtérül. Az ablakon bedobott pénz program keretében az egyesület összegyűjti és dokumentálja a vállalatok megvalósított környezeti projektjeit, beruházásait és a legjobb intézkedéseket évente díjjal jutalmazza, ezzel állítva jó példát a többiek elé. Az egyesület Zöld iroda programja pedig kifejezetten az irodai eszközök és berendezések fenntarthatóságára fókuszál. Arra igyekszik felhívni a vállalalatvezetők és irodai dolgozók figyelmét, hogy sokszor minimális ráfordítással sokat tehetnek a környezetbarátabb és fenntarthatóbb munkahelyek megteremtéséért, s nem utolsó sorban pedig, hogy ezen erőfeszítések segítségével rengeteget sprórolhatak is.
10
http://www.kovet.hu/view/main/6.html 2009.03.16.
17
III.1.4. Az egyesület működésének jellemzői Az Egyesület jogi személy, így gazdálkodása során saját vagyonával önállóan rendelkezik az Elnökség által jóváhagyott költségvetés alapján. Működéséhez szükséges forrásait a tagjaitól beszedett tagdíjak, illetve jogi és nem jogi személyektől elfogadott adományok teszik ki. Esetenként költségtérítést is szed szolgáltatásaiért, valamint gazdaságivállalkozási tevékenységet folytat. A KÖVET az Európai Unió EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) programja szerint ellenőrzi saját környezeti tevékenységét, és 2005 óta a rendszer Magyarországon való elterjedésében is aktív szerepet vállal. A program keretein belül az önkéntes alapon csatlakozó szervezeteknek lehetőségűk nyílik egy olyan módszer alkalmazására, melynek segítségével környezeti tevékenységüket fejleszthetik. A rendszer propagálásáért és terjesztéséért európai EMAS díjat is kapott az egyesület. A KÖVET egyesület azonban nemcsak partnereit ösztönzi a fenntarthatóbb működésre és környezettudatosabb magatartásra, hanem saját környezetében is figyelmet fordít minderre. Az egyesület a honlapján jegyzi az általa megvalósított intézkedéseit, melyek pl. szelektív hulladékgyűjtés, vagy környezetbarát tisztítószerek használata.
III.2. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. bemutatása11 Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.-t 1996-ban, a lakossági, ipari és kereskedelmi hulladékgyűjtés és -hasznosítás országos szintű koordinálása céljából alapították a CSAOSZ (Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség) környezetvédelmi bizottságának meghatározó vállalatai. Jelenleg 35 Magyarországon (is) működő nagyvállalat a tagja, akik aktívan részt kívánnak venni a környezet védelmében és megőrzésében. Néhány ismertebb tag közülük: Coca-Cola Beverages Magyarország Kft., Győri Keksz Kft., Gyulai Húskombinát Zrt., Piszkei Papír Zrt., Tetra-Pak Hungária Zrt., Zwack Unicum Likőripari és Kereskedelmi Nyrt. . III.2.1. Szervezeti felépítés A társaság az alapítóitól szervezetileg elkülönülten működik. A tulajdonosi jogokat gyakorló Taggyűlés a Kft. legfőbb döntéshozó szerve. Az ügyvezető igazgató végzi az 11
http://www.okopannon.hu/index.php?id=ID01010000, 2009.04.15.
18
operatív irányítást, ő koordinálja a szervezeti egységek munkáját. A társaság működését a szervezettől független Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A hasznosítási díjak mértékét, megállapításának időpontját, számításának módját, valamint a szervezethez való csatlakozás lehetőségét és feltételeit a szervezettől független Tanácsadó Testület állapítja meg.
III.2.2. A társaság tevékenysége12 Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. az első Magyarországon regisztrált szervezet, mely a hulladékhasznosítás koordinálását végzi. Működésének lényege, hogy összehangolja a csomagolóanyagokat kibocsátó cégek és a hulladékgyűjtő és -hasznosító vállalaltok munkáját. Tevékenységének létjogosultságát elsősorban a 2000. évi Hulladékgazdálkodási törvény (2000. évi XLIII. tv.) indokolja, melynek értelmében a csomagolások végső kibocsátói felelnek a csomagolási hullaldékok összegyűjtéséért és hasznosításáért. A Kft. kibocsátói oldalon tehát ezt a felelősséget vállalja át szerződésés partnereitől. A hulladékok begyűjtését és hasznosítását a szervezettel szerződésben álló alvállalkozók végzik. A szervezet bevételeit elsősorban a tagok által fizetett hasznosítási díjak (licencedíjak) képezik. A Kft. bevételeinek jelentős részét fordítja a szelektív hulladékgyűjtési rendszerek működtetéséből származó többletköltségek finanszírozására, valamint a rendszeréhez csatlakozott régiók lakosságának informálására, oktatására. A szervezet kiemelt figyelmet fordít továbbá partnerei teljelskörű és professzionális tájékoztatására, ennek érdekében rendszeresen szakmai rendezvényeket és konzultációkat szervez. A társaság működését és tevékenységét alapvetően meghatározza a hazai és nemzetközi szabályozási és jogi környezet. A már említett magyarországi törvények és rendeletek mellett az egyik legfontosabb elem a szervezet számára az Európai Unió követelményrendszerének való megfelelés. Az EU 94/62. irányelve 2012-re a csomagolási hulladékok 60%-ának visszagyűjtését és hasznosítását teszi kötelezővé tagországai számára. Annak érdekében, hogy az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ezt az előírást maradéktalanul teljesíteni tudja, a szelektív hulladékgyűjtés gyakorlatának kiterjesztését tekinti fő céljának a jövőben.
12
http://www.okopannon.hu/letoltesek/az_op_rol/kozhasznusagi_jelentes/ op_kozhasznusagi_jelentes_2007.pdf, 2009.04.15.
19
III.2.3. A társaság programjai A szervezet több sikeres projektet is megvalósított az elmúlt évek során, melyek elsősörban a hulladékkezelési tevékenységükhöz köthetők. 2006-ban az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. irányításával valósult meg az Országházban a szelektív hulladékgyűjtési rendszer, mely rendkívül sikeresnek bizonyult. Az így összegyűjtött hulladék mennyisége évről-évre nő, 2008-ban már meghaladta az 51 tonnát. Ugyancsak 2006-ban a társaság a Művészetek völgye nevű fesztiválon tesztelte a mobil szelektív hulladékgyűjtési rendszert, ami remekül vizsgázott, új távlatokat nyitva ezzel a jövőben zajló rendezvények hulladékhasznosításának megoldására. Hasonlóan bíztató eredménynek számít, hogy egy debreceni lakótelepi házban elsőízben sikerült szelektív hulladékgyűjtési rendszert kiépíteni. Az új műszaki megoldás jelentősége abban rejlik, hogy közel 2 millió lakótelepen élő embert számára biztosíthat kényelmes lehetőséget a szelektív és környezetbarát hulladékkezelésre. 2007-ben már az első budapesti panelházban is elérhetővé vált a találmány. A fővárosban az első iskolai szelektív hulladékgyűjtő program is megvalósult, melynek köszönhetően hat iskola és egy óvoda számára vált mindennapossá a környezettudatos és környezetbarát módszer alkalmazása. A hulladékkezeléssel kapcsolatos sikerek mellett mindenképpen említésre méltó a szervezet kommunikációs és tájékoztató tevékenysége is. A hulladékgyűjtési road show a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése céljából indult, és évek óta hatékony lehetőséget teremt a lakossággal való közvetlen kapcsolat kialakítására. Az Újrahasznosítási Hónap nevű interaktív mobil kiállítás szintén hasonló célokat szolgál, az ismert és közkedvelt személyiségeket felvonultató Szelektív Divat elnevezésű kampánnyal együtt a környezet védelmére ösztönöz.
III.2.4. A társaság eredményei Mivel a szervezet egyik fő célja a tevékenységének országos viszonylatban történő minél jelentősebb mértékű kiterjesztése, mindenképpen fontos eredménynek számít, hogy immár 5 millió lakos és 5150 gyűjtősziget tartozik a Kft. által koordinált rendszerbe. Szelektív hulladékgyűjtési és hasznosítási tevékenységük is rendkívül eredményesnek tekinthető, a szervezet minden évben meghaladja a törvényi előírások által megkövetelt feldolgozási szintet: az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. rendszerében a kibocsátott csoma20
golóanyagok és az azokból hasznosított hulladék mennyiségének aránya 2005 óta folyamatosan 60% körül mozog. Szerződéses partnereik száma is növekedést mutat. 2003-ról 2008-ra a szerződött partnerek száma mintegy tizenötszörösére nőtt. (2008. január 1-jén kb. 2370 regisztrált partnervállalat) Jelentős eredmény továbbá, hogy 2001 májusától Magyarországon az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. vált a Zöld Pont védjegy kizárólagos tulajdonosává. Az Európai Unióban a Zöld Pont védjegy jelent garanciát arra, hogy a jelzéssel ellátott csomagolást az Európai Uniós követelményeknek megfelelően kezelik, újrahasznosítják. A fogyasztóknak ennek segítségével tehát már vásárláskor lehetőségük nyílik környezetbarát termékek választására, s ezáltal környezetük védelmére.
IV. A franciaországi helyzet áttekintése A fenntartható fejlődés koncepciójának megjelenése Franciaországban szorosan kötődik az Európai Unió ezen a téren tett erőfeszítéseihez. Az európai integráció egyik mozgatórugójaként az ország a kezdetektől meghatározó szerepet játszik az európai eszmék alakításában. Az ENSZ és egyéb nemzetközi szervezetek tagjaként (és a legtöbb esetben egyik alapítójaként) az ország képviseltette magát a környezet védelméért és a fenntartható fejlődésért folytatott küzdelemben. A Római Klub és a Brutland Bizottság tagjaként a fenntarthatóság koncepciójának megalapozásában, a fenntartható fejlődés definiálásában is részt vett. Az Európai Unió fenntartható fejlődéssel kapcsolatos intézkedései lényegében megegyeznek az ország törekvéseivel. Franciaországban 1971-ben alakult meg a Francia Környezetvédelmi Minisztérium, melyet 1991-ben a Francia Környezetvédelmi Intézet követett. Az ENSZ 1992-es riói konferenciája után hozták létre Franciaországban a Francia Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Hivatalt, majd egy évvel később a Francia Fenntartható Fejlődési Bizottságot. A Kiotói Jegyzőkönyvet 1997-ben írta alá az ország, mely 2005-ben lépett hatályba. 2003-ban a Francia Fenntartható Fejlődési Bizottság helyébe a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács lépett, és megalkották az első Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiát is, melyet 2005-ben a francia Alkotmány módosítása követett. Az érvényben lévő alkotmányt egy 10 cikkelyből álló környezetivédelmi jegyzékkel bővítették, melynek 6. cikkelye foglalkozik a fenntartható fejlődéssel. Megállapítható tehát, hogy az országban az utóbbi néhány évben jelentős prioritást kapott a környezetvédelem és a fenntarthatóság ügye, mely természetesen az egész 21
gazdaságra kihat. Az utóbbi idők kutatás-fejlesztési beruházásai elsősorban az energiatakarékossághoz, közlekedésfejlesztéshez és egyéb területek hatékonyságnövelési projektjeihez köthetők. Növekszik a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fórumok, kezdeményezések és szervezetek száma is. A környezetvédelem és fenntartható fejlődés rendszere egy jól felépített, működőképes rendszer, melynek legfontosabb intézménye és koordináló szerve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot is magába foglaló Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területrendezési Minisztérium.
IV.1. Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területrendezési Minisztérium13 A minisztérium 2007 júniusában jött létre Nicolas Sarkozy francia államfő intézkedései révén, azzal a céllal, hogy egyesítsen és központosítson minden intézkedést és intézményt, amely a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén tevékenykedik. Ennek köszönhetően egy hatékony, országos szintű munka vehette kezdetét, az ország fenntartható fejlődési stratégiájának elkészítése és megvalósítása céljából. A minisztérium irányításáért egy államminiszter és három államtitkár felel, ők kontrollálják az intézmény öt fő részlegén folyó munkát. Ezek a részlegek képviselik a fenntarthatóságért és környezetvédelemért folytatott erőfeszítések fő területeit, melyek a következők:
1) Erőforrások, területek és élőhelyek Legfőbb célok: Egyrészt a lakosság minőségi életszínvonalának biztosítása, szükségleteinek kielégítése, és a fenntartható gazdasági versenyképesség támogatása, másrészt a biológiai sokféleség megőrzése és a hatákony erőforrás-felhasználás megteremtése. Annak érdekében, hogy ezek a sokszor egymásnak ellentmondó célok megvalósulhassanak, az egyes területeken folyó erőfeszítések egy részlegen belül kerültek egyesítésre, így egy kiegyensúlyozott, minden említett terület elvárásait kielégítő politika érvényesülhet.
13
http://www.developpement-durable.gouv.fr/rubrique.php3?id_rubrique=26, 2009.04.22.
22
2) Energia és éghajlat Legfőbb célok: Az éghajlatváltozás megállítása és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése érdekében az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a területre vonatkozó technológiai innováció ösztönzése. A legfőbb kihívást a szén-dioxid mentes energia versenyképes módon való megvalósítása jelenti az ország számára. Iparilag fejlett ország révén Franciaország célja, hogy 2010-re teljes energiaszükségletének 10%-át, 2020-ra pedig 20%-át fedezze megújuló energiaforrásokból, valamint, hogy 2050-re felére csökkentse az általa jelenleg kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.
3) Kockázatmegelőzés Legfőbb célok: Az egészséget veszélyeztető kockázatok, műszaki vagy természeti károk kockázata, s az általuk okozott gazdasági károk elkerülése és megelőzése érdekében a minisztérium az említett területeken eddig egymástól elkülönülten dolgozó intézményeket egyesítette ebben a részlegében. A környezeti-egészségügyi problémák megoldásához hatékony politikai fellépés szükséges a levegő-, víz-, és zajszennyezés területén, különös tekintettel az egyéb kockázatokat rejtő területekre (pl. nanotechnológia).
4) Infrastruktúra, közlekedés és a tenger Legfőbb célok: A mobilitás, közlekedés iránti kereslet kielégítése a fenti területeken, a káros környezeti hatásokat minimalizálva. Ennek legfontosabb eszközei a tömegközlekedés hatékonyabbá és népszerűbbé tétele, az infrastruktúra kiépítésének környezetbarátabb megvalósítása, a kerékpárhasználat és a tisztább járművek kifejlesztésének ösztönzése.
5) Fenntartható fejlődés Legfőbb célok: Ennek a szervezeti egységnek a feladata, hogy a kitűzött célokat és az elérésükhöz szükséges intézkedéseket összhangba hozza egymással. A részleg irányítását végző biztos (a Fenntartható Fejlődés Általános Biztosa) gondoskodik arról, hogy a különböző működési politikák az ország fenntartható fejlődési stratégiájában megfogalmazott irányelvek szerint valósuljanak meg. Egy szakértőkből álló bizottság segíti a munkáját, mely biztosítja és ellenőrzi, hogy minden megvalósuló projekt és intézkedés alapját a fenntartható fejlődés elvei és koncepciója képezik. 23
A minisztérium ellenőrzése alatt működő két legfontosabb testület a Grenelle Környezetvédelmi Bizottság és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács. Előbbi a kormányzat, a civil társadalom és a független szakértők közötti kerekasztal beszélgetés a fenntartható fejlődés kihívásairól. Tagjai javaslatokat tesznek a megvalósítandó reformokról és intézkedésekről a minisztérium számára. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács pedig a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia meghatározásában, ellenőrzésében és véghezvitelében segédkezik a kormánynak. A Miniszterelnök bármely fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ügyben kikérheti a Tanács véleményét, a Tanács pedig ajánlásokat tehet a hatáskörébe tartozó kérdésekben a kormánynak. A legutóbbi Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 2003-2008-as időszakra készült. Európában elsőként Franciaország készítette el az Európai Unió fő irányelveivel összhangban lévő saját nemzeti stratégiáját, ezzel is felhívva az Európai Unió tagországainak a figyelmét a téma fontosságára. A 2009-2012-es Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia jelenleg kidolgozás alatt áll. Elkészítésébe az egész francia társadalmat be kívánják vonni, így a fenntartható fejlődés és a környezet védelmének ügyét mindenki magáénak érezheti. A minisztérium honlapján egy kérdőív kitöltésével bárki véleményt nyilváníthat a témáról, és felhívhatja a stratégia alkotóinak figyelmét a környezetében előforduló problémákra.
IV.2. A franciaországi nonprofit szektor helyzete Franciaországban a nonprofit szektor felemelkedése az 1960-70-es évekre tehető. Természetesen az ország történetében már ezelőtt is megjelentek különféle civil kezdeményezések, de ezek lényegében a 19. század második feléig tiltottak voltak. Az I. és II. világháború folyamán, majd a békekötések után elkezdődött egyfajta civil mozgalom, mely elsősorban az egészségügy és szociális szolgáltatások területére korlátozódott. Később a társadalmi rétegek gazdagodásával és felemelkedésével párhuzamosan megjelentek az oktatási területen tevékenykedő szervezetek és néhány ifjúsági csoport. A 20. század folyamán alakultak a különféle feminista és környezetvédő szervezetek melyek már a harmadik világ országainak sorsára is felhívták a figyelmet. A ’70-es évek során a legjelentősebb változást az oktatással foglalkozó társaságok számának növekedése jelentette. A nonprofit szektor fejlődése leginkább az anyagi támogatással is járó pozitív társadalmi fogadtatásnak és a kedvező állami szabályozásoknak volt köszönhető. A nonprofit szervezetek 24
száma 1992-ben már meghaladta a 70 ezret, így a szektor jelentős számú munkahelyet is teremtett. A központi hatalom korábbi ellenséges hozzáállása az idők folyamán sokat változott, napjainkban már szociális partnerekként kezelik ezeket vállalatokat, egyesületeket. Kiemelkedően kedvező helyzetben vannak a fenntartható fejlődéssel foglalkozó nonprofit szervezetek és egyesületek, hiszen az országban az utóbbi néhány évben a téma jelentős prioritást kapott. A Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területrendezési Minisztérium már működésének kezdetén felismerte, hogy tevékenységénk sikere a hatékony kommunikációban és a különbö gazdasági csoportok, valamint a civil társadalom bevonásában rejlik. A minisztérium különböző testületeiben, mint például a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsban állandó helye van a civil szervezetek képviselőinek, ennek köszönhetően komoly beleszólásuk van a hatáskörükbe tartozó döntések meghozatalában. A szektor működését a minisztérium különböző pályázatok kiírásával és állami támogatásokkal segíti. Felismerték, hogy a civil szervezetek képviselik a társadalom különböző rétegeinek érdekeit, s ennek következtében azt a francia népet, amelyet tevékenységükkel elsősorban szolgálni kívánnak. A kormányzat számára a civil szervezetek pénzügyi támogatása a tevékenységük és együttműködésük elismerésének egy módját jelenti.
V. A kiválasztott franciaországi szervezetek Franciaországban a környezetvédelem és a fenntarthatóság fontosságának korai felismerése révén mára jelentős számban vannak jelen a civil szférában olyan szervezetek, melyek fő tevékenysége ehhez a témához köthető. Ezen nonprofit vállalatok a fenntartható fejlődés minden területével foglalkoznak, a természet és környezetvédelemtől, az újrahasznosításon át egészen az energiahatékonyság fejlesztéséig. Dolgozatomban két olyan szervezetet mutatok be, melyek tevékenysége hasonló az általam ismertetett magyar szervezetekéhez, így módomban áll a két ország közötti különbségeket hatékonyabban és kézzelfoghatóbban elemezni.
V.1. A 4D bemutatása A 4D (Dossiers et Débats pour le Développement Durable) nevű szervezet 1993-ban, a riói “Föld Csúcs” után alakult azzal a céllal, hogy egy magánszemélyekből álló hálózatot 25
hozzon létre, melynek fő feladata a fenntartható fejlődés népszerűsítése és annak ellenőrzése, hogy az ENSZ tagországai, elsősorban Franciaország milyen mértékben teljesíti a csúcstalálkozón tett vállalásait. Később a szervezet profilja átalakult, s legfontosabb feladata a civil szervezetek munkájának koordinálása lett a 2002-es johannesburgi ENSZ csúcsra készülve. Ma legfontosabb feladatai közé a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elkészítésében való részvétel és a franciaországi fenntarthatósággal foglalkozó szervezetek összefogása tartozik. Partnereik közé önkormányzatok, a közszférában működő szervezetek, vállalatok és civil szervezetek tartoznak.
V.1.1. A szervezet szerkezeti felépítése A szervezet legfőbb szervei az Igazgató Tanács, és a Tudományos Tanács, az operatív irányítást pedig egy 10 fős szakemberekből és alapítókból álló csoport végzi. Az Igazgató Tanács negyedévente, a Tudományos Tanács kéthavonta ül össze, az operatív vezetést végző tagok pedig negyedévente kétszer tartanak megbeszélést. Ennek a rendszernek köszönhetően a szervezet operatív részlege is naprakész információkkal rendelkezik a szervezet terveiről, átfogó nemzetközi programjairól, és a vezetőség álláspontjáról bizonyos kérdésekben. Az igazgatóság néhány képviselője a szervezet által koordinált minden program és projekt gyakorlati megvalósításában is részt, ami a szervezet erős jelenlétét biztosítja a helyi és nemzetközi körökben. Ennek a gyakorlatnak a segítségével a 4D-nek lehetősége van küldetése és programjai iránti elkötelezettségének kifejezésére, s ezáltal helyi és nemzetközi szinten szakmai tekintélyének erősítésére.
V.1.2. A szervezet tevékenysége A szervezet működése során három fő szempontot tart elengedhetetlenül fontosnak, melyek tisztelet, intelligencia, és megosztás. Tisztelet a természet, az élővilág és az emberi jogok iránt, intelligencia a technológia területén és a nem-romboló jellegű életmód kialakításához, valamint az erőforrások és döntések megosztása. Létrejötte óta a szervezet az információ, tudás és szakértelem megosztását támogatja a hálózatban résztvevő szereplők (magánszemélyek, nonprofit vállalatok, szakszervezetek és egyéb civil szervezetek, kutatók és oktatók) között helyi és nemzetközi szinten. Küldetésének tekinti továbbá a francia környezetvédelmi szervezetek és az ENSZ tevékenységének támogatását és nemzetközi szintű 26
elismertségének előmozdítását. A szervezet a fenntartható fejlődés különböző területein érintett, nemcsak a fenntarthatóság eszméjének népszerűsítésében és terjesztésében vesz részt, hanem az energia, éghajlatváltozás, mezőgazdaság és élelmezés kérdéseiben is állást foglal és vitákat kezdeményez. A szervezet önmagában tulajdonképpen három hálózatot egyesít, a helyi közösségek, környezetvédelmi csoportok, valamint a nemzetközi összefogásért tevékenykedő szervezetek kapcsolatrendszereit. Részt vesz a helyi és regionális fenntartható fejlődési politika kialakításában, polgári és civil szervezetek megmozdulásaiban, valamint országos és nemzetközi kezdeményezésekben. A szervezet munkája három fő tevékenység köré szerveződik, melyek egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó központ, illetve egy vita és jogorvoslati központ működtetése, valamint a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos tudás és tapasztalat szervezett körülmények között történő megosztása. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó központ helyi és országos szinten érhető el, elsősorban oktatási és képzési célokat szolgál. Különféle publikációk közzétételét és projektek megvalósításának ellenőrzését végzik itt. A vita és jogorvoslati központ Európai Uniós és nemzetközi jogorvoslati szervezetekkel együttműködve, munkacsoportokban dolgozva végzi Franciaország Nemzeti Fenntartható Fejlődési Startégiájának és legfőbb fenntarthatósággal foglalkozó szervezeteinek ellenőrzését, valamint az esetlegesen felmerülő problémák és konfliktusok tárgyalásos úton való rendezését. Harmadik fő tevékenysége pedig egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutató és tájéloztató központ működtetését jelenti, ahol az érdeklődők számára jelentős terjedelmű dokumentáció és online hírközpont érhető el. Ez az intézmény arra hivatott, hogy a fenntartható fejlődés területén szerzett francia tapasztalatokat tegye közzé, valamint a fenntarthatóság szempontjából kiemelkedően fontos tudatosságot mozdítsa elő tréningek, és figyelemfelkeltő programok segítségével. A központban elemzik és kiértékelik a múltban meghozott politikai döntéseket, használt eszközöket és alkalmazott módszereket is, ezzel bővítve a döntéshozók rendelkezésére álló tapasztalati tőkét.
V.1.3. A szervezet programjai A 4D egyik legjelentősebb kezdeményezése napjainkban egy 9 francia nyelvű országot felölelő tanulmány elkészítése és együttműködési hálózat kiépítése, mely a fenntartható fejlődés eddigi kezdeményezéseit, eredményeit és jelenlegi helyzetét vizsgálja a 27
tagországokban. Az érintett tagok: Franciaország, Marokkó, Tunézia, Szenegál, Burkina Faso, Csád, Madagaszkár, Svájc és Québec. A program elsődleges célja, hogy egy francia nyelvű országokat összefogó hálózat alakuljon ki, mely lehetővé teszi, hogy a tapasztalatok és az eddig megszerzett szakértelem megosztásával helyi szintű, a fenntartható fejlődés céljait szolgáló kezdeményezések valósulhassanak meg. Konkrét intézkedésekről van szó, melyek során a feltárt szükségletekre és hiányosságokra közösen megoldásokat találnak és támogatást nyújtanak egymásnak ezek véghezvitelében. Az idei évben egy figyelemreméltó konfereciasorozat is megrendezésre kerül a 4D szervezésében. A “4D Kedd” elnevezésű programsorozat onnan kapta a nevét, hogy rendezvényeit az év minden hónapjában egy keddi napon tartják. A témák rendkívül sokszínűek, többek között a világban zajló gazdasági válság fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásait, az európai fenntartható fejlődés helyzetét, valamint a különböző szakmák és azok fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásait megvitató előadások zajlanak. A konferencia a szervezet tagjainak ingyenes, de érdeklődő magánszemélyek is látogathatják belépési díj megfizetése ellenében. 2006-ban a szervezet több, mint 200 szakember részvételével megalkotta a “Fenntartható Fejlődés Enciklopédiáját”, mely egy oktató jellegű online adatbázis. Ezen a honlapon a fenntartható fejlődéssel foglalkozó témákban szakemberek által publikált cikkek jelennek meg időről időre azzal a céllal, hogy bárki megérthesse és megismerhesse a fenntartható fejlődés koncepcióját, szükségességét, eddigi eredményeit és jövőbeni fejlődési lehetőségeit. A feldolgozott témák hét fejezetre osztva szerepelnek a weboldalon, melyek a következők: 1) Tudatosság a globális politika számára, 2) A megóvás és irányítás közötti körforgás, 3) Élet a Földdel, az erőforrások elfogyasztása és a kockázatok, 4) Az ember környezete, 5) Emberi tevékenységek a fenntartható fejlődésért, 6) Állampolgárság és kormányzás, 7) Adatok. Az enciklopédia megalkotására készítők legfőbb motivációját az a tény adta, hogy napjainkban rengeteg elmélet és definíció kering a fenntartható fejlődés koncepciójáról, s 28
munkájukkal a szerkesztők egy, a szakemberek által képviselt, általánosan elfogadott álláspontot kívántak közzétenni, s mindenki számára elérhetővé tenni. V.1.4. A szervezet nemzetközi kapcsolatrendszere Elsősorban a szervezet profiljából és Franciaországban betöltött központi szerepéből adódik, hogy rendkívül gazdag nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Az ENSZ és az OECD különböző szakosított tanácsainak tagjaként fontos előkészítő szerepe van a nemzetközi csúcstalálkozók és konferenciák szervezésében, és lebonyolításában. A Szociális Világfórum rendszeres résztvevőjeként a fenntartható fejlődés témáját népszerűsíti, s helyi szintű beszélgetéseket, vitákat és előadásokat kezdeményez a témában. A 4D további négy európai székhelyű, nemzetközi szinten tevékenykedő szervezetnek a tagja, melyek: a Vízkoalíció (La Coalition Eau), az Északi Szövetség a Fenntarthatóságért (L’Alliance du Nord pour la Durabilité), a Déli Koordináció (Coordination Sud), valamint a Kutató és Információs Központ a Fejlődésért (Le centre de Recherche et d’Information pour le Développement).
V.2. Az Adelphe bemutatása A szervezetet 1993-ban alapították bortermelő és rövidital előállító vállalatok azzal a céllal, hogy biztosítsa termékeik számára a környezetbarát csomagolási és újrahasznosítási rendszert, mely az Európai Uniós előírásoknak megfelel. 1996 és 2000 között a nonprofit vállalat a gazdaság minden szektorára és minden forgalomban lévő csomagolóanyagra kiterjesztette tevékenységét. A szervezet küldetése, hogy kapcsolatot termetsen a termékek előállítói és a szelektív hulladékgyűjtéssel foglalkozó vállalatok között, s ezáltal biztosítsa, hogy partnerei által kibocsátott csomagolóanyagok újrahasznosításra, újbóli feldolgozásra kerülnek. Jelenleg Franciaországban egy másik vállalat, az Eco Emballages mellett az Adelphe végzi országos szinten a háztartási hulladékok területén a szelektív gyűjtés lehetőségének megteremtését, azok összegyűjtését és újrahasznosítását. A szervezet élén az elnök áll, aki a nyolctagú elnökséggel együtt dönt a legfontosabb kérdésekben. Munkájukat egy hat tagból álló ellenőrző bizottság felügyeli. Az operatív vezetést az ügyvezető igazgató végzi, munkáját asszisztensei és egy könyvelő segítik.
29
V.2.1. A szervezet tevékenységei Az Adelphe nonoprofit vállalat a hulladék-kezelési és újrahasznosítási tevékenységének keretein belül három szempontot tart fontosnak a partnereivel való együttműködésben, melyek tevékenységének alapelvei is egyben. Minden vállalatot saját profiljának megfelelően, egyedi módon szolgál ki. A vállalatok kötelezettségeiből származó adminisztratív ügyek intézését minimálisra szorítja a vállalatok számára, s átvállalja ezek intézését. Nem utolsó sorban pedig minden tagját biztosítja afelől, hogy egyenlő bánásmódban részesíti őket szerződésük ideje alatt. Ez az őket érintő információk szolgáltatására is vonatkozik. A szervezet fő tevékenységén, a hulladék-kezelésen túl tájékoztató jellegű tevékenységet is végez. Kialakított egy ún. online “kommunikációs bankot”, mely hasznos ismertetőket, tájékoztató füzeteket és gyermekek számára létrehozott játékos oktatófüzeteket tartalmaz. Az Adelphe különböző szakmai fórumokat és ismertető jellegű rendezvényeket is szervez, mint pl. a 2007-ben megrendezett Nemzeti Fórum az üvegcsomagolás újrahasznosításáról elnevezésű konferencia volt. A hulladékképződés megelőzésének fontosságára hívja fel a figyelmet a szervezet által létrehozott adatbázis, mely a programban résztvevő vállalatok legjobb gyakorlatait mutatja be. Az érdeklődők így hasznos ötletekkel és a téma átfogó ismeretével lehetnek gazdagabbak. Külön megelőzési program működik gyermekek számára is, amely már kis korban igyekszik megtanítani a gyerekeket a hulladékképződés megelőzésének lehetőségeire és azok alkalmazásának szükségességére. Az Európai Unión kívüli országok számára is szervez ismeretterjesztő programokat a szervezet. Az iparágban dolgozó vállalatok képviselőinek lehetősége nyílik az Adelphe központjának meglátogatására, és a szervezet által alkalmazott módszerek megismerésére. Legutóbb egy japán szakemberekből álló csoportot látott vendégül az Adelphe vezetősége. Nem utolsó sorban pedig a vállalatok számára felmerülő költségekre és azok hatékonnyá tételére hívja fel a figyelmet a szervezet. Teszi mindezt a honlapján közzétett információk és a partnereikkel folytatott konzultációk révén. Motivációs szempontokat is figyelembe vesz a szervezet, ugyanis 2005-től minden évben kiosztja a “Csomagolás Oscar-díját”, melyet azok a vállalatok kapnak, amelyek az adott évben kiírt versenyben a legjobban teljesítenek. 2005-ben egy adott csomagolás méretének csökkentése volt a feladat. Ahhoz, hogy valaki egy ilyen megmérettetésben helyt tudjon állni, ötletes újításokra, innovációra van szükség. A program arra 30
hivatott, hogy a kutatásra és az innováció fontosságára irányítsa a vállalatok figyelmét, s verseny során született ötletek mindennapi gyakorlatba való ültetése jelenti a távolabbi célt.
V.2.2. A szervezet működési körülményei A jogi és szabályozási háttér alapvetően meghatározza a szervezet tevékenységének körülményeit. A francia törvények közül kettő vonatkozik közvetlenül a hulladékgazdálkodásra. Az 1975-ben meghozott, majd 1995-ben módosított törvény nagy vonalakban körülírja, hogy a franciaországi hulladékok keletkezési helyén kell kibocsátásukat csökkenteni, a keletkezett hulladékokat újrahasznosítani és felhasználni kell. 2002 júliusa óta pedig a törvény megszabja, hogy a szemétlerakók végső hulladéka nem kerülhet komposztálásra vagy újrahasznosításra. Az Európai Unió által 1992-ben meghozott 92-377-es rendelet szerint a csomagolások végső kibocsátói (csomagolóvállalatok, importőrök, termékeket elsőként piacra vivő vállalatok) felelnek a csomagolási hullaldékok összegyűjtéséért és hasznosításáért. Ezt tehetik saját szervezésükben kialakított rendszerben, vagy megbízhatnak egy erre szakosodott vállalatot, mint pl az Adelphe. Franciaországban továbbá az 1999-es pénzügyi törvény 31. cikkelye alapján csökkentett ÁFA besorolás alá tartozik a háztartási hulladék-kezelési tevékenység. Az Európai Uniós közösségi szabályozás 5 alapelven nyugszik, melyek a következők: • a hulladékok keletkezésének megelőzése és helyreállítása prioritást élvez, • a hulladékkezelést szervezett körülmények között, felügyelet alatt kell végezni, így elkerülve az egészségkárosodás és a környezetszennyezés lehetőségét, • hulladékok és hatásaik tervezésének elve, • veszélyes hulladék ártalmatlanításának elve, • a “szennyező fizet” elv. A 94/62-es irányelv kimondja, hogy a elsőbbséget élvez a csomagolási hulladékok keletkezésének csökkentése, valamint a keletkezett hulladékok újrahasznosítása. Minden állam maga dolgozhatja ki, hogyan kivánja elérni a kitűzött célokat. A 2004/12-es irányelv megerősíti ezen célkitűzéseket, és a kezdeményezések harmonizációját emeli ki annak érdekében, hogy elkerüljék a verseny torzulását az EU tagállamai között. A szervezet bevételeit a tagok által fizetett hasznosítási díjak, valamint az állam, magánszemélyek, és egyéb szervezetek támogatásai képezik. 31
V.2.3. A szervezet eredményei A szervezet legfontosabb kihívásai és céljai közé tartozik, hogy minél több embert és szervezetet be tudjanak vonni rendszerükbe. Ennek megfelelően kiváló eredménynek számít, hogy jelenleg kb. 12000 tagot számlálhatnak, melyek között valamennyi gazdasági ágazat képviselteti magát. Minden hulladékanyag esetében kitűznek egy célt arra vonatkozóan, hogy hány százalékát kívánják az adott anyagnak újrahasznosítani. Erre Európai Uniós előírások is vannak (teljes hulladékmennyiség 54%-a), de a vállalat ezen felül is kontrollálja saját tevékenységét. A háztatrási hulladékok területén az Adelphe évről-évre növelni tudta az általa kiszolgált lakosság számát. Jelenleg 25 ezer szelektív hulladékgyűjtő-konténer és kb. 4 millió ember tartozik a rendszerükbe. Kimondottan az üveghulladékok esetében ez a szám magasabb, 6 millió ember számára nyújtanak szelektív hulladékgyűjtési lehetőséget, mintegy 100 vállalattal való szerződéses kapcsolatuknak köszönhetően. 2008-ban a szervezet által feldolgozott és újrahasznosított teljes hulladékmennyiség 449 tonna volt. Ez azt jelenti, hogy a teljes kibocsátott hulladékmennyiség 61%-a került újrahasznosításra a célként kitűzött 55% helyett. A tényleges számadatok mellett, csakúgy, mint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. esetében, az Adelphe számára is kiemelkedő fontossággal bír, hogy tulajdonosa a Zöld Pont védjegynek. Ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy partnerei megbíznak a szervezet szolgáltatásainak színvonalában, hiszen a védjegynek köszönhetően az Adelphe tevékenysége hivatalosan is megfelel az Európai Uniós követelményeknek. Jelentős eredmény továbbá, hogy 2004-ben a szervezet a francia FEEF (Fédération des Entreprises et Entrepreneurs de France) 400 tagból álló szervezetének területfejlesztési díját nyerte el, azaz az Adelphe kiemelkedő teljesítményt nyújtott a területfejlesztés területén is.
VI. Összehasonlítás, eredmények A két ország helyzetének ismertetése és kiválasztott vállalatainak bemutatása után a fennálló hasonlóságokat és különbségeket vizsgálja ez a fejezet, különös figyelemmel a fenntartható fejlődési politika és a nonprofit szektor kezdeményezéseinek elemzésére. Az összevetés után várhatóan választ kaphatunk a bevezetésben megfogalmazott feltételezések helyességére, vagy cáfolatára. Mivel az általam bemutatott szervezetek profilja nagyjából 32
megyegyezik egymással, lehetőség nyílik tevékenységük és eredményességük konkrét összehasonlítására, mely kézzelfogható és számszerű adatokat eredményezhet a hatékonysági szintjük megállapítására. Minden bizonnyal körvonalazódik majd egyfajta jövőkép és követendő módszer is, melynek figyelembevétele a vállalatok javára válhat.
VI.1 A két ország jelenlegi helyzetének összehasonlítása VI.1.1 Fenntartható fejlődés politika Mind Franciaország és Magyarország az Európai Unió tagja, fenntartható fejlődési politikájukban különbségek figyelhetők meg. A legjelentősebb eltérés abban mutatkozik, hogy amíg Franciaország a téma szakértőjének számít, hazánkban egyelőre csak gyermekcipőben jár a fenntarthatóság mindennapi gyakorlatba való ültetése. Mindkét ország céljai megegyeznek, ám a gyakorlatban Franciaország sokkal közelebb jár ezen eredmények eléréséhez. Franciaországnak méretéből, történelméből és politikai erejéből kifolyólag sokkal korábban lehetősége nyílt a fenntarható fejlődés koncepciójának és fontosságának felismerésére. Ennek legegyértelműbb jele, hogy az országban már az 1990-es évek elején, a fenntartható fejlődés elméletének nemzetközileg ismertté válása után nem sokkal lépéseket tettek az ország vezetői a koncepció kutatására és mielőbbi alkalmazására. Hazánkban erre évekkel később került sor, s elsősorban az Európai Uniós csatlakozásunkkal vált rendkívül fontossá a szükséges intézkedések meghozatala. Franciaországban több központi szervezet és állami irányítás alatt álló intézmény alakult az 1990-es évek során, többek között a Francia Környezetvédelmi és Energiagazdálkodási Hivatal, a Francia Fenntartható Fejlődési Bizottság, melyet a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács váltott fel, majd 2007-ben megalakult a legfőbb koordináló szerv, a Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területrendezési Minisztérium. A környezet megóvásának és a fenntarthatóság biztosításának érdekében még egy külön környezetvédelmi jegyzékkel is bővítették a francia Alkotmányt. 2003-ban pedig elkészült az ország Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiája, mely pontos forgatókönyve a franciák által kitűzött célok megvalósításához szükséges intézkedéseknek. Magyarországon 1993-ban hozták létre a Fenntartható Fejlődési Bizottságot, de a szervezet ekkor még elsősorban az ország nemzetközi konferenciákon való részvételét készítette elő, érdemi intézkedésekre nem került sor. 2001-ben újult meg a Bizottság 33
tevékenységi köre, ekkor kezdtek érdemben foglalkozni a magyarországi fenntartható fejlődés helyzetével. 2007-re elkészült az első Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, ám ez még nem élvezhette a társadalom és a civil szféra támogatását, hiszen nem került nyilvános megvitatásra a dokumentum. 2008-ban alakult a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, mely munkáját tekintve már hasonlít francia párjához, de mozgástere és pénzügyi forrásai korlátozottabbak. Míg Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium forrásai 2008-ban kb. 22 millió eurót tettek ki, Franciaországban a Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területrendezési Minisztérium költségvetése 20 milliárd euró volt. Ez azt jelenti, hogy a környezetvédelmi minisztérium forrásaiból Franciaországban kb. 312 euró jut 1 főre egy évben, ezzel szemben Magyarországon ez az összeg 2,2 euró/fő/év. 2009-re készül el várhatóan Magyarország fenntarthatósági jelentése, ami az ország fenntartható fejlődésének helyzetét térképezi fel és szabja meg a legfontosabb jövőbeni tennivalókat. Ez Franciaországban már 2003 óta rendelkezésre áll, idén pedig a megújított változata lát majd napvilágot. Összességében elmondható, hogy napjainkban mindkét országban komoly munka folyik a fenntarthatóság és környezetvédelem területén. A célok az Európai Unió tagállamai számára adottak (EU Fenntartható Fejlődési Stratégiája, 2006), ám annak érdekében, hogy hazánk jelenlegi néhány éves lemaradását be tudja hozni, és teljesíteni tudja a Közösség felé tett vállalásait, a leghatásosabb módszert a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés jelentheti.
VI.1.2 A nonprofit szektor helyzete A két országban eltérő a nonprofit szektor kialakulásának története és jelenlegi helyzete. Franciaországban a civil szervezetek és megmozdulások nagy múlttal rendelkeznek, hazánkban ezek az egyesületek, társaságok csupán a rendszerváltás után, az 1990-es évek elején kezdek nagyobb számban megjelenni. Kezdetben Franciaországban meglehetősen ellenségesen viszonyultak a vállalatok a civil szervezetekhez, már egy a tendecia teljes mértékben megváltozott. A vállalatok feismerték, hogy társadalmi felelősségvállalásuk a gazdaság minden szereplője számára hasznos, a nonprofit vállalatokkal való együttműködés bizalmat ébreszt a fogyasztókban, a civil szervezetek pedig lehetőséget kapnak tevékenységük kiterjesztésére, és céljaik nagyobb mértékű megvalósítására. Ennek megfelelően rendkívül 34
felértékelődött a civil szféra helyzete Franciaországban az elmúlt években, nemcsak a kormány, és a gazdasági szféra, de a társadalom támogatottságát is élvezi. Hazánkban is érezhető egy pozitív változás a kezdeti időszakhoz képest, mely a szektorban tevékenykedő vállalatok számában és a kormánytól kapott támogatások mértékében is megfigyelhető. Bár egyre több vállalat tartja fontosnak Magyarországon is, hogy jelentős társadalmi kérédsekben a civil szervezetek mellé álljon, még nem történt meg az a fajta áttörés, ami Franciaországban ment végbe. Franciaországban nemcsak az ország nagyságából kifolyólag, de arányaiban is jelentősebb a nonprofit szektor mérete a magyarországihoz képest. A működő szervezetek száma közel háromszorosa az itthon jelenlévő szervezetekének, ám a legnagyobb különbség a szektorban munkát vállalók számában mutatkozik.
3. számú táblázat: A nonprofit szektor mutatói 2007-ben: Franciaország
Magyarország
207 315
62 407
2 231
110
9
2
Nonprofit szervezetek száma (db) A szektorban foglalkoztatottak száma (ezer fő) A szektorban foglalkoztatottak száma a teljes foglalkoztatottsághoz viszonyítva (%)
Forrás: KSH: Nonprofit szervezetek Magyarországon 2007 ACOSS-URSSAF et MSA Traitement R & S.
Franciaországban a nonprofit vállalatoknál foglalkoztatottak száma az összes foglalkoztatottság 9%-át teszi ki, ami igen jelentősnek számít. A magyarországi nonprofit szektor nagy foglalkoztatási potenciállal rendelkezik,14 de mindössze 2%-át adja az ország teljes foglakoztatottságnak. Ennek oka, hogy a területnek még mindig alacsony a presztízse, a társadalom támogatását kevésbé élvezi. Franciaországban ezzel szemben komoly foglalkoztatási bázissal és társadalmi befolyással rendelkezik, melyhez nagymértékben hozzájárult az elmúlt évek szemléletváltása a civil szervezetekkel kapcsolatban. A magyarországi nonprofit szektor jelenlegi helyzetének kialakulásához az is hozzájárult, hogy a szektor
14
Civil szemle, 2009/1-2
35
foglalkoztató szervezeteinek alacsony a kapacitása, és gyenge az érdekérvényesítő 15 szerepe. A gazdasági körülmények sem ideálisak a nonprofit vállalatok számára hazánkban, hiszen többségük nem rendelkezik folyamatos, kiszámítható jövedelemmel vagy finanszírozással, és az adóterhek megfizetése is nehezíti a szervezetek helyzetét. Ahhoz, hogy ez az állapot pozitív irányba változzon, a kormánynak kiemelt figyelmet kellene fordítania egy a nonprofit szektor számára kedvező gazdasági helyzet kialakítására, és a vállalatok kapacitásfejlesztésére. Így hazánkban is kialakulhatna az ún. szociális gazdaság, mely pl. Franciaországban lehetőséget teremt a nonprofit szervezetek munkaadói pozíciójának megerősítésére. Fontos szempont továbbá a munkavállallók megfelelő képzése, hiszen sok esetben ez is egy problémaforrást jelent. A különböző továbbképzések szerepe jelentős a szektor szereplőinek működésében, hiszen gyakran előfordul, hogy nem a megfelelő végzettségű ember lát el egy adott pozíciót. Ezen a téren pozitívumnak tekinthető, hogy néhány felsőoktatási intézményben már megjelentek a felsőfokú nonprofit szakképzések. Ahhoz, hogy a hazai nonprofit szektor megerősödjön mindenképpen hozzáállásbeli változásokra lesz szükség. Magának a nonprofit vállalatoknak kell erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy országos szinten attitűdváltás történjen a tevékenységükkel, eredményességükkel kapcsolatban. Ha oktatási programokkal, megfelelő kampányokkal és pozitív példák terjesztésével sikerül növelni a szervezetek taglétszámát és a szektorban foglalkoztatottak számát, akkor már egyenes út vezet a társadalmi támogatottság megszerzéséhez, mely a rendelkezésre álló anyagi források bővülését is eredméynezheti.
Azt már megállapíthattuk, hogy a francia nonprofit szektor méretét és foglalkoztatottsági adatait tekintve lényegesen nagyobb, mint a magyar, érdemes tehát szerkezeti összetételüket is megvizsálni annak érdekében, hogy megtudjuk a szervezetek hány százaléka foglalkozik környezetvédelemmel vagy fenntartható fejlődéshez köthető tevékenységgel.
Az alábbi kördiagrammokról leolvasható a szektorban működő szervezetek tevékenységcsoportok szerinti megoszlása:
15
Civil szemle 2009/1-2
36
3. ábra: A magyarországi nonprofit szervezetek tevékenységcsoportok szerinti megoszlása (2006)
7 % 11 % 12 %
kultúra sport szabadidő, hobbi oktatás gazdaságfejlesztés egyéb szakmai érdekképviselet Forrás: KSH
37 % 17 % 14 %
2 % 4.ábra: A franciaországi nonprofit szervezetek tevékenységcsoportok szerinti megoszlása (2006)
20 %
20 %
3 %
oktatás szociális ellátás egészségügy sport környezetvédelem egyéb
4 % Forrás: INSEE
8 % 45 %
A két diagrammból kiderül, hogy a két ország nonprofit szektorának szerkezete alapvetően eltér egymástól. Amíg hazánkban a szabadidő, hobbi és sporttevékenységek köré szerveződik a legtöbb nonprofit vállalat, addig Franciaországban a jóléti szolgáltatások kiemelkedően magas aránya mutatkozik. A környezetvédelemmel és fenntarthatósággal 37
foglalkozó szervezetek aránya mindkét országban 2-3% körül mozog, de ez a szám Franciaországban természetesen nagyságrendekkel több nonprofit vállalatot takar. Az eltérő szerkezet magyarázata kulturális, történelmi és politikai különbségekben gyökerezik. Hazánkban minden bizonnyal azért vannak jelentős többségben a szabadidős tevékenységekhez köthető szervezetek, mert a rendszerváltás előtt az ilyen profilú egyesületek komoly állami támogatásokat kaptak. Franciaországban pedig hagyományszerűen a civil szervezetek vállalták magukra a szociális, jóléti problémák képviseletét és megoldásukért folytatott erőfeszítéseket.
Összességében elmondható, hogy a hazai nonprofit szektor megerősödéséhez mindenképpen hozzáállásbeli változásokra lesz szükség. Magának a nonprofit vállalatoknak kell erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy országos szinten attitűdváltás történjen a tevékenységükkel, eredményességükkel kapcsolatban. Ha oktatási programokkal, megfelelő kampányokkal és pozitív példák terjesztésével sikerül növelni a szervezetek taglétszámát és a szektorban foglalkoztatottak számát, akkor már egyenes út vezet a társadalmi támogatottság megszerzéséhez, mely a rendelkezésre álló anyagi források bővülését is eredméynezheti. Az önkéntesség egy hatékony mutatója, mérőszáma a társadalmi presztízsnek a nonprofit szektorban. Minél több önkéntes segítő támogat egy szervezetet, az annál ismertebbé és elismertebbé válik, ezáltal lehetősége nyílik tevékenységének kiterjesztésére, magasabb színvonalon való folytatására. Hazánkban a legnagyobb problémát egy központilag koordinált stratégia hiánya jelenti, mely lehetőséget teremtene a társadalmi kezdeméynezések támogatására és összehangolására. Míg Franciaországban külön szervezetek foglalkoznak az önkéntes munka koordinációjával, addig hazánkban ez a fajta tevékenység még kevésbé népszerű.
4. számú táblázat: Önkéntes segítők száma 2006-ban:
Önkéntes segítők száma (ezer fő)
Franciaország
Magyarország
1130
438
Forrás: KSH: Nonprofit szervezetek Magyarországon 2006, INSEE
38
A nonprofit szektor foglalkoztatási adatait vizsgálva érdemes a szektorban dolgozók fizetéseire, bérköltségére is figyelmet fordítani. Ez is egyfajta támpontot jelen arra nézve, hogy mennyire becsülik meg a nonprofit vállalatokban foglalkoztatottak munkáját, mennyit áll módjában a szervezetek vezetőinek átlagosan a vállalatok bevételeiből a dolgozóik munkájának honorálására fordítani.
5. számú táblázat: A nonprofit szektorban dolgozók összes bérköltsége 2006-ban:
A nonprofit szektor munkavállalóinak bérköltsége 2006-ban (ezer euró) 1 főre jutó átlag bérköltség 2006-ban (ezer euró)
Franciaország
Magyarország
39 044 426
523 053
17 500
4755
Forrás: KSH: Nonprofit szervezetek Magyarországon 2007 ACOSS-URSSAF et MSA Traitement R & S.
A fenti táblázatból kiolvasható, hogy a franciaországi nonprofit szektorban az 1 főre
jutó átlag bérköltség több mint 3,5-szerese a hazai átlagnak. Magyarország és Franciaország gazdasági helyzetének jelentős különbsége mellet a korábban említett hiányosságok is hozzájárulnak ahhoz, hogy hazánkban a nonprofit szektorban kifizetett bérek sokkal alacsonyabbak a francia átlagnál. A szervezetek stabil bevételeinek hiánya, a sok esetben szakképzetlen munkaerő, a kedvezőtlen gazdasági környezet és a központi támogatás hiánya miatt számít viszonylag gyengének a nonprofit szektor Magyarországon. Mindezen hiányosságokra és eltérésekre megoldást jelenthet, ha a szektor képviselőinek sikerül a kormányt ráébreszteni arra, hogy a civil szervezetek támogatása társadalmi előnyökkel jár. Amennyiben megerősödik a nonprofit szektor, akkor a gazdasági élet szereplőinek egy stabil szakmai hátteret tudna nyújtani, mellyel együttműködve a fenntartható fejlődésért folytatott erőfeszítések terén is komoly előrelépés következhetne. A civil szervezetekben felhalmozott tudás- és tapasztalati tőke a vállalatok számára komoly és tényleges értékel képviselhet, hiszen felgyorsíthat és támogathat kutatási, vagy piaci folyamatokat. Ugyanakkor a vállalatok számára létfontosságú fogyasztói bizalmi tőke is jelentősen megerősödhet. 39
VI.1.3 Jövőbeni tervek A fenntartható fejlődési politika terén hazánkban a legfontosabb jelszó a felzárkózás lehet. Mivel a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT)16 az idei évben készíti el Magyarország fenntarthatósági országjelentését, az eredmények ismeretében tűzhetők majd ki konkrét intézkedések. Tervezik a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megújítását, immár a naprakész, aktuális helyzetre vonatkoztatva, mely alapvető támpontot és iránymutatást adhat az Európai Uniós vállalásaink teljesítéséhez. Az NFFT fontosnak tartja továbbá egy éghajlatvédelmi kerettörvény megalkotását, hiszen klímastratégiával már rendelkezik az ország, de szükségesnek tartják ennek a törvényi keretekbe való foglalását is. A Tanács az idei évben kezdeményezi hazánk energiapolitikai koncepciójának felülvizsgálatát, valamint egy Nemzeti Vidékstratégia kialakítását annak érdekében, hogy összehangolásra kerüljenek a fenntartható fejlődés környezeti, gazdasági, szociális és társadalmi szempontjai. Fontos cél továbbá, hogy a hazánk számára is kulcsfontosságú vízgazdálkodás témaköre a 2011-es EU-elnökségünk idején európai horizontra emelkedjen. Franciaországban az idei év legnagyobb feladatát hazánkhoz hasonlóan a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megújítása jelenti, ám ez jóval szélesebb körök bevonásával történik, mint hazánkban. A legnagyobb hangsúlyt a kutatás-fejlesztési projektekre fektetik, melyek az idei évben elsősorban a levegő minőségének javítását, vidékfejlesztést, és a mezőgazdasági károkozók elleni védekezést célozzák. Továbbra is kiemelkedő fontosságú Franciaországban az 1992-es riói ENSZ konferencián megalkotott Agenda 21 program. Az ebben megfogalmazott elvek és vállalások betartására tett intézkedések koordinálására külön szervezetet is létrehoztak. A nonprofit szektor felzárkóztatására hazánkban már történtek kezdeményezések, de komoly változások, előrelépések még nem figyelhetők meg. 2003-ban hozták létre a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt, melynek elsődleges célja a civil szervezetek pályázati támogatások útján történő támogatása, s ezzel működésük megerősítése. A civil szektor fejlődésének elősegítése továbbra is fontos feladat, mely minden bizonnyal csak központi támogatással és irányítással valósulhat meg. Franciaországban ezzel szemben hagyománya van a civil szervezetekkel való együttműködésnek, a kormány is feladatának érzi a szektor támogatását. Az országban az egyik folyamatban lévő projekt lényege, hogy nonprofit
16
http://www.nfft.hu/fenntarthatosagi_orszagjelentest_irnak/, 2009.04.21.
40
szervezetekkel való konzultációra kötelezze az európai intézményeket. Így a szervezetek részéről felmerült kérdésekre két héten belül reagálnia kell az intézményeknek, és a szükséges információkat, válaszokat is a civil szervezetek rendelkezésére kell bocsátaniuk. Meg kívánják valósítani továbbá, hogy magánszemélyek vagy civil szervezetek kérésére a Közösség információkat szolgáltasson azokról az esetekről, melyekben a környezet káros anyagok hatásának lett kitéve.
VI.2 A bemutatott vállalatok működésének és eredményeinek összehasonlítása VI.2.1. A KÖVET Egyesület és a 4D összehasonlítása a) A szervezetek tevékenységének jellemzői Mindkét szervezet a fenntartható fejlődés koncepciójának széleskörű megismertetésével és népszerűsítésével foglalkozik, de különböző motivációk húzódnak a szervezetek megalakulása és működése mögött. A KÖVET Egyesületet magyarországi nagyvállalatok alapították azzal a céllal, hogy elősegítse a vállalatok fenntartható fejlődés szerinti működését és erősítse társadalmi és környezeti felelősségvállalásuk mértékét. A 4D-t eredetileg egy magánszemélyekből és civil szervezetekből álló hálózat kiépítésére hozták létre, melynek feladata a fenntartható fejlődés népszerűsítése, és Franciaország fenntartható fejlődéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos ENSZ-en belüli vállalásainak és azok teljesítéseinek kontrollálása. Később már a témával foglalkozó civil szervezetek koordinálása és a kormánnyal való együttműködés lett a szervezet elsődleges feladata. A KÖVET Egyesület tehát elsősorban a gazdasági szektorban tevékenykedik, míg a 4D egy kormányhoz és kormányzati szervekhez, intézményekhez közelálló szervezetként funkcionál. A KÖVET Egyesület a vállalatok számára dolgoz ki különféle programokat, és szervez konferenciákat, de a lakosság tájékoztatása és oktatása is fontos a szervezet számára. A 4D társadalmi szinten kíván eredményeket elérni a fenntartható fejlődés területén, ugyanakkor a hálózatában jelen lévő szaktudással a kormány munkáját kívánja segíteni a fenntarthatóság megteremtéséhez szükséges intézkedésekben. Bizonyos szinten a KÖVET Egyesület jelenti a kapcsot a vállalati szféra és a fogyasztók között, a 4D pedig a kormányt és a lakosságot köti össze egymással. Mindkét szervezet rendkívül széles tevékenységi körrel rendeklezik, de abban megegyeznek, hogy ezen tevékenységeik két fő csoportba sorolhatók. Az egyik csoport a 41
tudásformálás érdekében tett erőfeszítéseket foglalja magába, a másik pedig a különböző együttműködések keretein belül szervezett kezdeményezéseket. A KÖVET Egyesület és a 4D által ellátott feladatok szerkezete tehát a következőképpen alakul:
6. számú táblázat: A KÖVET Egyesület és a 4D tevékenységei
Tudásformálás
Együttműködések
KÖVET Egyesület
4D
könyvtár működtetése
online “forrásközpont” több mint 3000 könyvvel
képzések vezetők és diákok számára
képzések hivatalnokok, politikusok és civil szervezeti tagok számára
“Tudásközpont” adatbázis vállalatok esettanulmányairól
“Enciklopédia a Fenntartható Fejlődésről”
konferenciák helyi szinten
konferenciák helyi és nemzetközi szinten
szakmai előadások
szakmai viták kezdeményezése
vállalatokkal, civil szervezetekkel, magánszemélyekkel és nemzetközi partnerekkel való együttműködés
francia, európai és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés
Forrás: KÖVET Egyesület honlapla (http://www.kovet.hu/view/main/2.html) 4D honlapja (http://www.association4d.org)
Az imént felsorolt tevékenységek mellett egymástól eltérő feladatokat is végeznek a szerveztek. A 4D egy a fenntartható fejlődés kutatására kialakított központot működtet Franciaországban, ami nagyban hozzájárul a francia fenntarthatóság területén elért eredményekhez és fontos lehetőséget teremt a jövő kihívásaira adott válaszok kutatására és kidolgozására. A szervezet vita és jogorvoslati központjában Európai Uniós és nemzetközi jogorvoslati szervezetekkel folyik közös munka annak érdekében, hogy a szakmában eset legesen felmerülő ellentéteket hatékonyan, tárgyalásos úton rendezzék. Magyarországon ilyen jelentős beruházásokra még nem került sor a fenntartható fejlődés területén, a hazai szakemberek elsősorban a nagy nemzetközi konferenciákon ismerik meg a legújabb kutatási eredményeket, és trendeket. 42
b) A szervezetek programjainak összehasonlítása Mivel a KÖVET Egyesület elsősorban a vállalatok környezettudatosabbá tételén dolgozik, legfontosabb programjai is ehhez a területhez köthetők. Saját programokat dolgoz ki a vállalatoknál felmerülő környezeti problémák megoldására, a téma szakmai szinten történő népszerűsítésére. Ez az innovációs tevékenysége különbözteti meg legjobban francia partnerétől és teszi Magyarországon is a fenntarthatóság területének egyik jelentős képviselőjévé. Oktatási tevékenysége is sokat fejlődött az elmúlt évek során, idén már európai szinten is magas színvonalú nyári egyetemet szervez, és vállalatvezetők számára továbbképzéseket tart. A 4D programjai a szervezet méretéből és kapcsolatrendszeréből kifolyólag is átfogóbbak, országos vagy nemzetközi szintűek. A fenntartható fejlődés népszerűsítése és a fenntartható életmódra nevelés mellett speciális, egy-egy területre szakosodott projekteket is indítottak az idei évben. Ezek közül az egyik legjelentősebb a 9 francia nyelvű ország összefogásával megvalósuló területfejlesztési program, mely lehetővé teszi, hogy ne csak a nagyvárosokban, hanem a kisebb településeken is tisztában legyenek a környezettudatos életmód lehetőségeivel és az ehhez szükséges lépésekkel. A 4D oktatási tevékenysége elsősorban elektronikus úton valósul meg, szemben a hazai példával, ahol még mindig a személyes előadások, tájékoztató füzetek és játékos programok jelentik a legfontosabb eszközöket a fiatalok és a felnőttek nevelésére, képzésére. Mindkét szervezet számára alapvető fontosságú, hogy az általuk képviselt témák és programok a lakosság és a szakma részéről is kiemelkedő figyelmet kapjanak. Annak érdekében, hogy tevékenységüket promotálni tudják ki kell használniuk a sajtónyilvánosság adta lehetőségeket is. Minál többször forog a szervezet neve, programja vagy kezdeményezése a köztudatban, annál közelebb kerül céljai eléréséhez. Magyarországon a KÖVET Egyesület számára a hivatalos sajtóközleményeik megjelentetésén túl lehetőség nyílik programjaik és publikációik nyilvánosságra hozatalára a médiában. Ezt a szervezet maximálisan igyekszik kihasználni, rendszeresen szerepelnek képviselőik a rádióban, nyilatkoznak az internetes és nyomtatott sajtóban, és néhány alkalommal televíziós meghívásoknak is eleget tettek. Franciaországban a 4D szervezet számára nagyobb lehetőségeket rejt a sajtónyilvánosság mint hazánkban, hiszen az általuk képviselt téma rendkívül népszerű a társadalom és a gazdasági szektor körében. Az országban több gazdasági 43
szaklap is állandó rovatot tart fenn a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos híreknek és programoknak, és az internetes oldalak, hírportálok látogatottsága is jelentős. A 4D szervezet külön posztot hozott létre a médiával való kapcsolattartásra, 2 sajtóreferense is van a szervezetnek, akik a 4D-ről megjelent hírek, cikkek és interjúk szervezését és dokumentálását végzik. A két szervezet között jelentős különbséget jelent továbbá a rendelkezésükre álló anyagi források mértéke. A két ország között meglévő nyilvánvaló gazdasági különbségeken túl, a szervezetek bevételeinek szerkezetében is fellelhetőek eltérések. A KÖVET bevételeinek több mint felét, estenként kétharmadát pályázati úton szerzi. A fennmaradó részt a vállalatoktól beszedett tagdíjak, az általuk szervezett rendezvényekből befolyó bevételek és állami támogatások adják. Az állami hozzájárulás mértéke azonban meglehetősen alacsony. Ahhoz, hogy a szervezet megfelelően, stabil anyagi háttérrel tudjon működni, jelenlegi tagjainak megtartására és számuk jövőbeni növelésére, komoly idő- és energiaráfordítással jelentős számú pályázati projekt elkészítésére és lehetőség szerint a jövőben aktívabb állami támogatási rendszer kialakítására van szükség. A 4D kormányhoz közelálló tevékenysége miatt jelentősebb központi támogatásokkal rendelkezik. Fő bevételi forrását az általa szervezett konferenciákból befolyt összegek, értékesített publikációik és pályázati összegek jelentik.
c) A szervezetek kapcsolatrendszere A francia 4D szervezet már csak tevékenységéből adódóan is kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A francia nonprofit szektor legjelentősebb fenntartható fejlődéssel és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetei mind kapcsolatban állnak a 4D-vel, és a szervezet nemzetközi szinten is aktívan képviselteti magát. Fontos megemlíteni, hogy Franciaországban ugyanannak a központi feladatnak ellátását általában több szervezet egymással együttműködve végzi, így lehetőségük nyílik a probléma több oldalról való megközelítésére és egymás munkájának ellenőrzésérére is. Például az Agenda 21 programcsomagban szereplő irányelvek és feladatok megvalósítását Franciaországban a 4D mellett a Comité 21 nevű szervezet koordinálja. Hazánkban a civil szféra helyzete még nem olyan stabil és jelentős, hogy hasonló volumenű projektek megvalósításakor ilyen szintű együttműködések megvalósuljanak. Kivételes esetekben a kormány kezdeményezésére 44
nagyobb összefogások létrejöhetnek, de ezek csak egy-egy projekt idejére alakulnak ki, nem válnak a mindennapi gyakorlat részévé. Franciaországban egy-egy fontosabb, nagy társadalmi érdeklődést keltő ügyben általában komoly civil összefogás alakul ki. Nem egyetlen szervezet próbálja hallatni a hangját egy fontos program vagy projekt megvalósítása kapcsán, hanem nemzeti összefogást kezdeményez a többi civil szervezettel, így lényegesen nagyobb köröket tudnak megmozgatni egy adott ügy érdekében. Rendkívül hatékony ez a fajta együttműködés, hiszen legtöbb esetben a kormány is “kénytelen” ilyen nagy horderejű tásradalmi kezdeményezésekre figyelmet fordítani. A valóságban azonban ez nem jelent tényleges kényszert, hiszen a francia kultúrából is adódóan a kormány hagyományosan felkarolja és támogatja a lakosság nagy volumenű kezdeményezéseit. Abban az esetben is hasznos az ilyen nagymértékű és erős civil összefogás, amikor a kormány egyes intézkedései ellen emelnek szót. A komoly társadalmi bázissal rendelkező megmozdulásokat nem lehet egyszerűen csak figyelmen kívül hagyni, valamilyen formában reagálni kell rájuk, és ebben rejlik igazi erejük. Az eredmény nem marad el, tárgyalások kezdődhetnek a kormány és a megmozdulás képviselői között, és ez már önmagában is több, mint amit egy szervezet egyedül el tudott volna érni. A 4D jelenleg 4 ilyen civil szervezetek összefogásával létrejött kampányban vesz részt, ezek mindegyike Franciaország lakosságát kívánja cselekvésre késztetni az éhezés elleni küzdelem, a fenntartható mezőgazdálkozás, a vízellátás hiányosságainak megszűntetése és szegénység felszámolásának területén. A KÖVET Egyesület fontosnak tartja, hogy bekapcsolódjon a fenntartható fejlődéssel foglalkozó nagy nemzetközi hálózatok és szervezetek munkájába. A egyesület elsődleges tevékenységének megfelelően az egyik legnagyobb környezettudatos vállalatirányítással foglalkozó nemzetközi hálózat, a CSR Europe tagja. Az INEM (International Network for Environmental Management) hálózatban pedig saját szervezetéhez hasonló nemzetközi partnerekkel dolgozik együtt, innen származnak az egyesület legjelentősebb pályázati forrásai is. Megállapítható tehát, hogy francia társához hasonlóan a KÖVET igyekszik tevékenységét nemzetközi szintre kiterjeszteni, de ezen a téren való aktivitása elmarad a 4D erőfeszítéseitől. Érdemes lenne új kapcsolatok kialakítása után néznie a szervezetnek, hiszen jelentős tapasztalattal és ötletes programokkal rendelkezik, melyek európai szinten is megállják a helyüket, bármely ország számára hasznosak lehetnek. Az együttműködéseknek köszönhetően új bevételi források is megnyílhatnának az egyesület előtt, sőt szakmai tudásuk fejlesztésére is adódnának lehetőségek. 45
d) A szervezetek céljai Mivel a szervezetek a fenntarthatóságért, a fenntartható fejlődés előmozdításáért tevékenykednek, céljaik elsősorban hosszú távra vonatkoznak. Katalizátorként kívánnak szolgálni a nemzetközi szervezetek által kitűzött célok, és irányelvek megvalósításában, országos és nemzetközi szinten. Saját megfogalmazása szerint a KÖVET Egyesület legfőbb célja, hogy a szervezet 2105-re megszűnjön. “Azért, mert ha 100 év múlva az emberi társadalmak fenntarthatóan működnek a Földön, akkor a KÖVET-hez hasonló szervezetekre nem lesz többé szükség.” 17 Rövidebb távon az egyesület szeretné elérni, hogy a magyar gazdaság a fenntartható fejlődés pályájára álljon. Ennek érdekében munkájukkal a jövőben a vállalati felelősségvállalást kívánják terjeszteni, és kiemelt figyelmet fordítanak a kis- és középvállalatok versenyképességének javítására. Franciaországban a legfőbb célt az jelenti, hogy maximálisan megfeleljenek az Európai Uniós elvárásoknak, és a fenntartható fejlődés módszereinek és eljárásainak kutatásában nemzetközi szinten is az élvonalba tartozzanak. Mivel az ország a fenntarthatóság koncepciójának kialakításában, a fenntartható fejlődés kezdeti meghatározásában is részt vett, magukénak érzik a téma maximális képviseletét, és nagy erőket mozgósítanak újabb és újabb innovációk megvalósítására, előrelépések elérésére. Maga a 4D szervezet elsősorban oktatási tevékenységét szeretné javítani a jövőben, annak érdekében, hogy minél több emberhez eljussanak az általuk összegyűjtött információk. Nemzetközi összefogások kialakításában látják a jövőt, és ezek előmozdítása érdekében kívánnak erőfeszítéseket tenni. A két országban megfogalmazott célok tehát hasonlóak, ám amíg hazánkban a fenntartható fejlődés koncepciójának elterjedése és a téma beható ismerete is jelentős eredménynek számítana, addig Franciaországban már nemzetközi dimenziókban gondolkodnak, és az innovációs tevékenységet részesítik előnyben.
VI.2.2. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. és az Adelphe összehasonlítása a) A vállalatok működésének és teljesítményének jellenzői Míg Magyarországon az ÖKO-Pannon az egyik legnagyobb országos nonprofit szervezetként végzi a lakossági, az ipari és a kereskedelmi szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás koordinálását, addig Franciaországban az Adelphe csupán mellékszerepet 17
http://www.kovet.hu/view/main/247.html, 2009.04.22.
46
játszik ezen a területen az országos szinten működő, profitorientált Eco Emballages nevű vállalat mellett. Tehát mialatt hazánkban a nonprofit szektoré a fő szerep a hulladékgazdálkodás ezen területén, Franciaországban mindez komoly üzletnek számít. Az Adelphe viszont nonprofit szervezetként is szoros kapcsolatokat ápol a legfőbb szelektív hulladékkezelő vállalattal, együttműködésük 2005 júniusában kezdődött, amikor az Adelphe csatlakozott az Eco Emballages hálózatához. A két szervezet azóta közösen végzi Franciaország szelektív hulladékgyűjtését és hasznosítását, de a nonprofit szervezet megőrizte autonómiáját, saját irányítását és döntéshozói testületét. Különbséget jelent továbbá, hogy Franciaországban a helyi önkormányzatok aktívan közreműködnek a hulladékkezelő szervezetek munkájában, partnerekként tartják számon őket a vállalatok. Információkat és szakmai tapasztalatokat cserélnek egymással, valamint közösen szerveznek programokat a lakosság tájékoztatására. Hazánkban is kapcsolatban állnak az önkormányzatok a szelektív hulladékgyűjtő szervezetekkel, de együttműködésük sokszor egyegy program erejéig tart, legtöbbször nem folytatódik a napi tevékenységek szintjén.
7. számú táblázat: A szervezetek főbb mutatói: ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.
Adelphe
1934
3427
tevékenységükbe bevont lakosság száma (millió fő)
4,7
3,8
teljes újrahasznosított hulladékmennyiség (tonna)
351 000
351 036
2007-ben: szerződéses partnereik száma (db)
Forrás: ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. honlap (http://www.okopannon.hu/index.php?id=ID03010000) Adelphe honlap (http://www.adelphe-recyclage.com/presentation/documents/intro.html)
A fenti táblázatból kiderül, hogy a két szervezet méreteiben és teljesítményében nagyjából megegyezik egymással, ám megfigyelhető, hogy amíg az ÖKO-Pannon sokkal kevesebb szerződéses partnerrel rendelkezik, közel egy millió fővel több lakost tud kiszolgálni tevékenysége során. Ennek magyarázatát minden bizonnyal a magyarországi és a franciaországi hulladékgazdálkodási szektor szerkezetének eltérése jelenti. Míg hazánkban kevesebb vállalat végzi az országban keletkezett hulladékok feldolgozását, addig 47
Franciaországban több vállalatnak képes biztos megélhetést nyújtani ez a terület. A két szervezet által újrahasznosított teljes hulladékmennyiség szinte teljesen azonos, ami az adott körülmények között úgy lehetséges, ha az Adelphe nagyobb hatékonysággal dolgozik, vagy ha a francia lakosság több hulladékot termelt, mint az adott esetben közel egy millió fővel több magyar lakosság. A választ akkor kaphatjuk meg, ha megvizsgáljuk a két szervezet hulladékhasznosítási arányait. Ezt a következő táblázat tartalmazza:
8. számú táblázat: A szervezetek hulladékhasznosítási arányai anyagfajtánként 2007-ben: ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.
Adelphe
EU 94/62 irányelv előírásai (2012-ig)
Fa
17,91 %
-
15 %
Műanyag
23,47 %
21 %
22,5 %
Fém
83,69 %
109 %
50 %
Papír
129,25 %
55 %
60 %
Üveg
22,14 %
75 %
60 %
Alumínium
25,55 %
28 %
25 %
57 %
61,3 %
54 %
Összes hasznosítás aránya
Forrás: ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. honlap (http://www.okopannon.hu/index.php?id=ID03010000) Adelphe honlap (http://www.adelphe-recyclage.com/presentation/documents/intro.html)
A táblázatban szereplő adatokat megvizsgálva kiderül, hogy a francia Adelphe összességében hatékonyabban dolgozik, mint magyar társa. Az összes begyűjtött hulladék, és az ebből újrahasznosított mennyiség aránya több mint 4 %-kal magasabb a francia oldalon, ami azt jelenti, hogy ugyanabban az évben a külföldi szervezet közel azonos összegyűjtött mennyiségből több tonna hulladék újrahasznosítására volt képes. Ha megfigyeljük az egyes anyagok feldolgozottsági százalékát, megállapítható, hogy hol van eltérés, melyek lehetnek azok a részlegek, melyekben a külföldi szervezet jobban teljesít. A fém, az alumínium, és az üveg esetében is jobb az Adelphe mutatója, de kiugró teljesítményt az üveghulladékok területén érte el a szervezet, több mint háromszor akkora mennyiséget hasznosított újra ebből az anyagból, mint az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. . A magyar szervezet láthatóan a fém- és 48
papírhulladékok feldolgozásának területén remekelt, utóbbinál az újrahasznosítás százalékaránya a francia szervezet teljesítményének több mint kétszerese. Ha az Európai Uniós előírásokat vizsgáljuk, kiderül, hogy egyelőre mindkét szervezetnek vannak elmaradásai. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. egyedül az üveghulladékok újrahasznosításának területén maradt el az elvárásoktól, de ott viszonylag jelentős mértékben, hiszen annak érdekében, hogy teljesíteni tudja ezt a kritériumot, 2012-ig közel háromszor olyan hatékonyan kell dolgoznia ezen a területen. Az Adelphe a papír- és műanyaghulladékok területén teljesített gyengébben az Európai Uniós irányelveknél, de elmaradása mindössze néhány százalékot tesz ki, 2012-ig minden bizonnyal teljesíthetőek lesznek számára a megszabott százalékarányok. Fahulladékok feldolgozásával nem foglalkozik az Adelphe, ezt a területet Franciaországban partnervállalata, az Eco Emballages koordinálja. A két szervezet adatainak és eredményeinek vizsgálata után egyértelműen adja magát a javaslat, hogy a két szervezetnek érdemes lenne kapcsolatba lépnie és konzultálnia egymással, hiszen éppen azon a területen teljesít jobban mindkét vállalat, amelyikben a másik hiányosságokat szenved. Hosszútávú partnerkapcsolat és hatékony együttműködés kialakításával a szervezetek megoszthatnák egymással tapasztalataikat és legjobb feldolgozási gyakorlatukat, módszereiket, így segítve egymást az Európai Uniós irányelv által megszabott előírások teljesítésében.
b) Jogi hátterük Az Adelphe és az ÖKO-Pannon eltérő működési körülményeit elsősorban a két ország jogi környezetének és szabályozási rendszerének különbözősége váltja ki. Mivel mindkét ország tagja az Európai Uniónak, így a Közösségi szabályozások és előírások mindkét vállalatra egyformán vonatkoznak. Különbségek vannak azonban a két ország nemzeti törvényei között. Franciaországban a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályok szigorúbbak, 2002 óta törvény írja elő, hogy a szemétlerakók végső hulladéka nem kerülhet komposztálásra vagy újrahasznosításra. Engedményt jelent viszont, hogy az 1999-es francia pénzügyi törvény alapján csökkentett ÁFA besorolás alá tartozik a háztartási hulladékkezelési tevékenység.
49
c) Kommunikációs és ismeretterjesztési tevékenységük A fenntartható fejlődés szempontjából rendkívül fontos hulladékgazdálkodás területén még sok tennivalóra lesz szükség ahhoz a jövőben, hogy a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét a társadalom minden rétege számára elérhetővé és megszokottá tegyék az érintett gazdálkodók. Éppen ezért mindkét vállalat hulladékgyűjtési és újrahasznosítási feladatain túl komoly kommunikációs, tájékoztatási tevékenységet is folytat. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. és az Adelphe nonprofit szervezet is kiemelt figyelmet fordít a lakosság tájékoztatására, és oktatására. Programjaik lényege tulajdonképpen megegyezik, a szelektív hulladékgyűjtés folyamatát és annak fontosságát kívánják bemutatni és népszerűsíteni. Megfigyelhető, hogy ugyanazt a célt két különböző módon kívánja elérni a két szervezet. Az Adelphe elsősorban elektronikus felületen kívánja megszólítani a francia lakosságot, komoly adatbázist alakított ki a téma alapos bemutatására szolgáló ismeretterjesztő anyagokból, tanulmányokból. A vállalat a legnagyobb hangsúlyt a hulladékképződés megelőzésére fekteti, ebben látja a jövőben előrelépés lehetőségét. Külön online felület foglalkozik a téma gyermekek számára történő bemutatásával, játékos oktatásával. Az Adelphe ugyancsak egy internetes adatbázis segítségével nyújt partnerei számára hasznos szakmai információkat, és gyakorlati tapasztalatokat a legjobban teljesítő vállalatok esettanulmányainak ismertetésével. Természetesen a szakmai rendezvények szervezése is a szervezet tevékenységei közé tartozik, csakúgy, mint a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok díjazása. A nonprofit vállalat nemzetközi szintre is kiterjesztette kommunikációs-ismeretterjesztő programjait, gyárlátogatások kerein belül külföldi delegéciókkal osztja meg működési tapasztalatait. Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. külföldi partnerével ellentétben elsősorban személyes találkozások révén, a nagyközönség által látogatható rendezvények szervezésével próbálja a közvélemény figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára felhívni. Promóciós tevékenységébe a francia szervezetéhez hasonlóan beletartozik tájékoztatófüzetek és tanulmányok terjesztése, valamint gyermekeknek szóló játékos kiadványok szerkesztése, ám ezek témája elsősorban a szelektív hulladékgyűjtés módszerének és jelentőségének bemutatása. A magyarországi lakosság érdeklődését ismert emberek bevonásával kívánja felkelteni. Szakmai rendezvényeken és konferenciákon az ÖKO-Pannon is részt vesz, de ezek elsősorban hazai szervezésben zajlanak.
50
A két vállalat kommunikációs tevékenységében megfigyelt különbségek minden bizonnyal a francia és a magyar társadalom eltérő helyzetében gyökereznek. Míg a francia oldalon egy internet-központú, bizonyos szintű számítógépes felhasználói ismeretet megkövetelő platformon zajlik elsősorban a “kampány”, addig hazánkban a személyes találkozás, az ingyenesen látogatható rendezvények és a programokba bevont híres és “figyelemfelkeltő” személyiségek biztosítják, hogy a vállalat kapcsolatba kerülhessen a közönségével. A francia társadalom hozzá van szokva a számítógép- és internethasználathoz, sokszor és sok időt töltenek a világháló böngészésével, ráadásul rendkívül magas a számítógéppel és internethozzáféréssel rendelkezők száma az országban. Logikus tehát, hogy a nyugat-európai trendeknek megfelelően az Adelphe is ezen a felületen tevékenykedik. Mivel rendkívül magas a franciák körében azok aránya, akik szelektíven gyűjtik a hulladékot (közel 98%!), így a hulladékkezeléssel és újrahasznosítással foglalkozó vállalatok már nem elsősorban a módszer ismertetését végzik, hanem egy szinttel feljebb lépve, a megelőzésre fektetik a hangsúlyt. Magyarországon erre egyelőre a szervezeteknek nincs lehetősége, jelenleg az elsődleges feladat, hogy minél több embert bevonjanak a szelektív hulladékgyűjtés rendszerébe, és kiépítsék ennek technikai feltételeit. Mivel egyik nonprofit vállalat sem rendelkezik kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel, indokolt lenne egy európai szintű hálózat kiépítése, mely a hulladékgyűjtő, feldolgozó és újrahasznosító szervezetek képviselőit tömörítené. Együttműködéseket kezdeményezhetnének ezek a vállalatok továbbá olyan európai vagy akár nemzetközi fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezetekkel, melyek célja a fenntarthatóságra és környezetvédelemre való nevelés, hiszen így új csatornák nyílnának meg a szelektív hulladékgyűjtés módszerének és fontosságának népszerűsítésére is.
VII. Befejezés VII.1. Feltételezéseim (hipotézisek) vizsgálata A két ország helyzetének, és nonprofit szervezeteinek bemutatása, valamint összehasonlítása után felvázolható egy átfogó kép a fenntartható fejlődés terén elért eredményekről. Nyilvánvaló, hogy Franciaország előrébb tart a koncepció mindennapi életbe való ültetésében, de hazánkban is komoly erőfeszítések történtek a fenntarthatóság és a 51
környezettudatos magatartás megvalósítása érdekében. A bevezetésben megfogalmazott feltételezéseim kapcsán a két ország helyzetének elemzése során hasznos információk és adatok merültek fel, melyeket a következőkben részletesen ismertetek.
1) Megfogalmazott hipotézis: “A fenntartható fejlődés kapcsán a legjelentősebb eredményeket a fiatalkorúak oktatása területén érhetik el a jövőben a nonprofit vállalatok és civil szervezetek.”
Ha megfigyeljük a bemutatott négy szervezet tevékenységinek listáját, kiderül, hogy az oktatási tevékenység minden esetben fontos szerepet játszik. A szervezetek felismerték, hogy létfontosságú az emberekben tudatosítani a fenntartható fejlődés gondolatát, hiszen megfelelő szintű és stabil alapok nélkül nem történhet komoly előrelépés ezen a területen. Fontos, hogy a társadalom minél tágabb rétege tisztában lengyen tevékenységei súlyával, azok környezetre gyakorolt hatásával. Ha felismerik az emberek, hogy ők is felelősek egy-egy globális környezeti vagy természeti probléma kialakulásában, felébred bennük a tenni akarás, a motiváció a helyzet javítására, és ez adja azt a támogatottsági szintet és társadalmi bázist, amelyre a szakemberek, és az említett nonprofit vállaltok képviselői építeni tudnak. Minden vállalat a saját célcsoportját kívánja megszólítani, a KÖVET Egyesület a vállalatok irányítóit, az ÖKO-Pannon és az Adelphe a csomagolóanyag-gyártó cégek képviselőit, a 4D a civil szervezeteket, de mindannyiukban közös, hogy külön programokat indítottak a fiatalkorúak, és elsősorban a gyerekek számára. Felismerték, hogy nem elegendő az, ha a jelenleg döntési pozícióban lévő személyekre próbálnak hatni, a jövő generáció leendő döntéshozóit is befolyásolni tudják. Minél előbb találkoznak a gyerekek a fenntartható életmód különböző területeivel és gyakorlataival, annál valószínűbb, hogy felnőtt korukban már mindez természetes lesz számukra. Itt ismét visszaköszön a KÖVET Egyesület hangzatos célja, hogy 100 év múlva, ha minden jól megy már nem lesz rájuk szükség. Magyarországon a KÖVET Egyesület a fiatal felnőtteket és a középiskolában végzős korosztályt kívánja bevonni a fenntartható fejlődésért folytatott küzdelembe, ismeretterjesztő anyagokat, kiadványokat terjeszt, publikálási lehetőséget biztosít és nyári egyetemeket szervez számukra. A téma iránt igazán motiváltak számára pedig gyakornoki pozíciókat és ösztöndíjakat kínál. A másik bemutatott magyar szervezet, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. tevékenységéből kifolyólag más területre, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára hívja fel a 52
figyelmet. Gyermekek számára készít kiadványokat, melyek játékos formában ismertetik meg a szelektív hulladékgyűjtés módszerét és gyakorlatát a kicsiknek. Az iskolások számára hulladékgazdálkodási, pedagógus, és kommunikációs szakemberek közreműködésével egy komplex szelektív hulladékgyűjtési oktatóprogramot dolgozott ki a 4-14 éves korosztály számára. Ez a program tananyagokat, és oktatási segédanyagokat bocsát az iskolák rendelkezésére térítésmentesen. A szervezet rendszeresen díjazza továbbá azokat az oktatási intézményeket, melyek részt vesznek oktatóprogramukban, és erről a pedagógusok beszámolót készítenek. A beszámolók alapján egy szakmai értékelő bizottság kiválasztja a nyertes osztályokat, akiket egy természetvédő kirándulás lehetőségével jutalmaz. A francia szervezetek is figyelmet fordítanak a fiatalok környezettudatosságra nevelésére. A 4D tagszervezetein keresztül szervez tájékoztató programokat és játékos családi napokat, ahol a fenntartható fejlődés minden olyan területét képviselik, ahol kis erőfeszítéssel is sok eredmény érhető el. Például külön takarékossági programokat szerveztek családok számára, ahol lehetőségük nyílt konkrét esetekben megfigyelni mekkora eredményt lehet elérni, mennyi energiát lehet megspórolni, ha takarékos villanykörtéket használnak, vagy autó helyett kerékpárral mennek az iskolába. A fiatal felnőttek számára gyakornoki programokat és kutatási lehetőséget biztosít a szervezet. Az Adelphe az ÖKO-Pannonhoz hasonlóan tájékoztató füzetek és kiadványok segítségével végzi oktatási tevékenységét. Partnerszervezetével, az Eco Emballages-val országos szintű oktatási programokat bonyolít. Külön honlap készült gyermekek számára a szelektív hulladékgyűjtés témájában. Franciaországban megfigyelhető, hogy fontos szerepet kap a gyermekek oktatása, környezettudatosságra való nevelése. Ez elsősorban központi irányítással, a Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területrendezési Minisztérium gondozásában működnek ilyen projektek. A jelentős társadalmi szerepvállalalásnak és a fenntartható fejlődési koncepció korai elterjedésének köszönhetően, mára széles körben ismert, és jelentős támogatottságot élvez a fenntarthatóság, s ennek különböző területekre vonatkozó ágai. A legtöbb francia számára mára természetessé vált, hogy figyelmet fordít környezete megóvására, például a szelektív hulladékgyűjtés alkalmazásával. A gyermekek bizonyos része tehát már úgy nő fel, hogy a jó példát tanulja meg szüleitől, melynek nyomatékosításában a kormány a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezetekkel szorosan együttműködve jelentős szerepet vállal. A média erejét is kihasználva ismeretterjesztő programokat sugároz, a 53
kicsikhez a környezetről, ökológiáról és a környezettudatos magatartás lehetőségeiről szóló mesék és animációs filmek segítségével jut el. Magyarországon a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium gondozásában zajló programokon kívül nonprofit szervezetek által kezdeményezett megmozdulások foglalkoznak a gyermekek és fiatalok oktatásával. A Magyar Környezeti Nevelés Egyesület végez kiemelkedő tevékenységet ezen a területen. A szervezet összefogja a hazánkban működő, környezeti neveléssel foglalkozó szervezetek munkáját, valamint a pedagógusokat, szakembereket hasznos és naprakész ismeretekkel látja el.
Az Európai Unió lisszaboni csúcstalálkozója óta vált kiemelkedően fontos területté az oktatásügy a tagországokban, hiszen az Európai Tanács megfogalmazta, hogy a Közösségnek a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasággá válása a célja. Különösen meghatározó az oktatás szerepe a fenntartható fejlődés területén, hiszen komoly eredmények csak akkor érhetők el, ha általánosan ismert és támogatott egy kezdeményezés. A fenti példákra alapozva úgy gondolom, hogy komoly munka kezdődött a gyermekek oktatása területén az európai országokban. Mindez annak köszönhető, hogy a szervezetek felismerték, hogy a fiatalokon keresztül érhetik el leghatékonyabban céljaikat. Megalapozottnak gondolom azt a kijentést, hogy a jövőben a fiatalok oktatására helyeződhet a hangsúly a fenntartható fejlődés területén. A jelenlegi eredmények mindenképpen fokozhatók, méghozzá hatékonyabb szervezeti összefogással, és mélyrehatóbb kormányzati szerepvállalással. A cél, hogy minél több gyermekhez eljussanak az oktatóanyagok, és olyan környezetben nevelkedjenek, ahol természetesnek számít a környezettudatos életmód. A gyermekek oktatása és a fiatalok mozgósítása alapozhatja meg a fenntartható fejlődés jövőbeni sikerét.
b) Megfogalmazott hipotézis: “A jelenleg fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezetek, amelyek sokszor helyi szinten működnek, a közeljövőben összekapcsolódhatnak és nemzetközi hálózatok, országhatárokon átívelő együttműködések alakulhatnak ki.”
A dolgozatom során ismertetett franciaországi példákból kiindulva megállapítható, hogy jelentős szerkezetbeli és hozzáállásbeli különbségek vannak a magyar és a francia nonprofit szektor között. A társadalom jelentős támogatását élvező civil szféra Franciaországban a komoly összefogásának köszönhetően rendkívül hatékony. Ezt felismerve a 54
szervezetek tudatosan keresik az együttműködésekre való lehetőségeket, a legnagyobb nemzeti szintű projektek végrehajtását szinte kizárólag csoportosan végzik. Az országban a fenntartható fejlődés határozott központi politikája is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a területen tevékenykedő szervezetek megtalálták egymást és partnerekké váltak. Miután Franciaországban a legtöbb fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezet csatlakozott egy nonprofit vállalatokat tömörítő rendszerhez, országos szintű együttműködés vette kezdetét, mely napjainkban már az országhatárokon is átnyúlik. Példaként a már bemutatott 4D projekt említhető, amely a francia nyelvű országok összefogását kezdeményezi. Minél több szervezet fog össze, annál gyorsabb az információ és a megszerzett tapasztalatok áramlása a tagok között, melynek köszönhetően felgyorsul a projektek megvalósításának folyamata és az innovációs tevékenység. A folyamat tehát már napjainkban elkezdődött, és hazánkban is megfigyelhető. A KÖVET Egyesület például több nemzetközi szervezetnek a tagja, és hazai rendezvényein pedig igyekszik a magyar fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezeteket egymással való kommunikációra invitálni. Az ENSZ és az Európai Unió szakosított szervei a központi intézményeknek rendszeresen fórumokat és csúcstalálkozókat szerveznek, de az, hogy civil kezdeményezésre a nonprofit szektor szervezetei között is nemzetközi összefogás kezdődik, viszonylag új jelenségnek számít. Az internet és egyéb kommunikációs csatornák segítségével mindez akadálymentesen történhet. A rendkívüli összefogás magyarázata lehet, hogy a fenntartható fejlődés megvalósításához nemzetközi szinten olyan problémákkal kell a szervezeteknek megbirkózniuk, melyek globálisak, nem csak egy-egy országban jelentkeznek, hanem a világ minden országában. Csakis együttes erővel lehet megoldásokat találni a globális felmelegedés, természeti erőforrások kimerülése, éhezés és rendkívüli szegénység problémáira. A nemzetközi szervezetek szintjén az országok saját érdekeik érvényesítését politikai eszközökkel végzik, hiszen komoly támogatási összegek állnak a tagok rendel-kezésére a közös költségvetésből. Magyarország a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács megfogalmazása szerint a vízgazdálkodás témakörét igyekszik képviselni az Európai Uniós döntéshozatal során, de más országoknak minden bizonnyal egyéb környezeti tényezőkkel és problémákkal kell szembenézniük, melyekre megoldására a Közösségtől várják a segítséget. A nagy nemzetközi civil szervezetek jelenthetik a garanciát arra, hogy azon problémák sem maradnak megoldatlanul, melyek esetleg átmenetileg alulmaradnak a tagországok lobbizásának során. Az elsők között alakult meg például a nonprofit szervezetek fóruma, az 55
International Forum of national NGO platforms (ong-ngo.org)18, amely 82 ország nonprofit szervezetei tömöríti. Az ENSZ támogatását élvezve szervez konferenciákat, és működtet online adatbázist a szervezetek tájékoztatására. Úgy gondolom, hogy a civil szervezetek nemzetközi hálózatának kialakulása és megerősödése pusztán csak az idő kérdése. A szándék és a lehetőség már adott a kezdeményezésekre, az egyes országokban a civil társadalom eltérő pozíciója az, ami lassíthatja az összefogások kialakulását. Amint megerősödik a nonprofit vállalatok társadalmi támogatottsága, és kialakul egy a Franciaországban működő aktív civil mozgalomhoz hasonló rendszer az egyes országokban, felgyorsul majd a nemzetközi szerepvállalás a közös célok érdekében. A nonprofit szervezetek aktív kezdeményezése szükséges ahhoz, hogy az általuk képviselt szektor társadalmilag elismertté és támogatottá váljon Európa minden országában, így hazánkban is.
c) Megfogalmazott hipotézis: “A fogyasztói magatartás a tudatos vásárlás és környezettudatos magatartás irányába változhat, a fenntartható fejlődés egyik új dimenzióját az internetes közösségi oldalakon születő magánszemélyi kezdeményezések, akcióprogramok jelenthetik.”
Az internet elterjedésével, és az információs társadalom kialakulásával széles társadalmi rétegek számára vált elérhetővé a szabad véleménynyilvánítás lehetősége. Az online platform biztosítja, hogy bárki nyilvánosságra hozza gondolatait, kapcsolatba lépjen másokkal és tájékozódhasson a világban zajló eseményekről. Nem sokkal azután, hogy az internet széles körökben használtá vált, a népszerű fórumok mellett megjelentek az online közösségi oldalak is. Ezek olyan regisztrált felhasználókkal rendelkező oldalak, melyek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az emberek közvetlenül kapcsolatba lépjenek, beszélgessenek, fájlokat és videókat osszanak meg egymással. Ezek az oldalak egy helyre gyűjtik az önmagukat kifejezni vágyó internetezőket, akik különböző alkalmazások segítségével saját profiljuk kialakítását szabadon végezhetik. Ezeken az oldalakon a tagok közös programokat szervezhetnek, mozgalmakat támogathatnak és kezdeményezéseket indíthatnak szinte bármilyen témában. A legismertebb nemzetközi közösségi oldalak a Myspace és a Facebook,
18
http://www.ong-ngo.org/spip.php?rubrique15, 2009.04.29.
56
melyek mindegyike százmilliós nagyságrendű regisztrált felhasználót tudhat magáénak világszerte. Hazánban is rendkívül népszerű ez a koncepció, a Facebook hazai változata, az Iwiw közösségi hálózat közel 2,6 millió tagot számlál, és 2006 óta a leglátogatottabb magyar weboldal.19 A fenntartható fejlődés szempontjából azért jelentősek ezek a szerveződések, mert a közelmúltban megjelentek a témával kapcsolatos civil kezdeményezések ezeken a felületeken. A fogyasztók egy része, akik bizonyos környezetvédő szervezet tagjai, vagy jártasak a fenntarthatóság területén és elkötelezettek a téma iránt, különböző kezdeményezéseket indítottak az online közösségek tagjai számára. A legkülönfélébb szervezetekre, problémákra és megoldásokra hívják fel így a figyelmet, mely üzenetek az elektronikus felületnek köszönhetően gyorsan és sok emberhez jutnak el. Ha egy téma népszerű, sok ember érdeklődését felkelti, szinte futótűzként terjed a híre. A nyugati társadalmakban, főleg Franciaországban és Nagy-Britanniában jelentős figyelmet fordítanak a környezeti problémák kutatására és a fenntartható életmód kialakítására, ennek köszönhetően a téma az utóbbi időben rendkívül népszerűvé vált, és mivel minden ami népszerű, az internetes közösségi oldalakon hamar megjelenik, így a fenntarthatóság érdekében szükséges életmódváltás témája is elérte ezeknek a portáloknak a közönségét. Hazánkban is érezhető a téma iránti külföldi lelkesedés hatása, az Iwiw oldal fejlesztői épp a közelmúltban mutattak be egy új alkalmazást 20, ami a fenntarthatóságra, és a környezettudatos viselkedésre ösztönöz. A tagok profiljában megjeleníthető “Zöldségeim” nevű alkalmazás segítségével, a felhasználók megmutathatják ismerőseiknek, hogy ők milyen erőfeszítésekkel járulnak hozzá környezetünk megóvásához. Ezenkívül hasznos tippekel is szolgál a program arra vonatkozóan, hogy kis odafigyeléssel hogyan lehet eregiát és vizet spórolni, vagy kevesebb káros anyagot kibocsátani. Mivel az általam bemutatott közösségi oldalak komoly véleményformáló erővel bírnak, és sok ember számára elérhetőek, véleményem szerint a nonprofit szervezeteknek figyelmet kellene fordítania az itt szerveződött mozgalmakra és kezdeményezésekre. Mindenképpen előnyökkel járhat, ha a civil szervezetek tisztában vannak a közvélemény álláspontjáról bizonyos kérdésekben, különösen ha az egy olyan volumenű, mindenkit érintő 19
http://hu.wikipedia.org/wiki/IWiW, 2009.04.29.
20
http://www.origo.hu/techbazis/internet/20090211-tavasszal-ujul-az-iwiw-elesben-is-jonnek-azalkalmazasok.html, 2009.04.30.
57
témáról szól, mint a fenntartható fejlődés. Ez az online platform jelentheti a hiányzó kapcsolódási pontot a széles társadalmi rétegek és az értük dolgozó nonprofit szervezetek között, hiszen a civil szervezetek aktív kommunikációs tevékenysége ellenére sem tudnak annyi embert megszólítani, mint ahányan ezeken az oldalakon regisztráltak. Sokszor szakmai rendezvények és személyes találkozók, előadások útján végzik tájékoztató tevékenységüket a szervezetek, de így elveszítik azt a potenciális érdeklődői réteget, akiknek nem áll módjában ezeken a találkozókon részt venni. Az internet adta lehetőségekkel viszont hatékonyan és olcsón (legtöbbször ingyenesen) tudnak kezdeményezéseiknek hírverést kelteni, és ha ezt még elvezhető formában is teszik, egy-egy ötletes játék vagy alkalmazás formájában, akkor szinte borítékolható a siker. Érdemes lehet tehát ezeket a lehetőségeket megfontolnia a nonprofit szervezeteknek, még akkor is, ha a közösségi oldalakon való szereplés eleinte idegennek tűnik számukra.
VII.2. Összefoglalás
Dolgozatom elsődleges célja az volt, hogy az általam bemutatott két ország
fenntartható fejlődések terén tett erőfeszítéseinek, nonprofit szektoruk helyzetének és a fenntarthatóságra szakosodott szervezeteik hatékonyságának, eredményeinek összehasonlítása révén kirajzolódjanak azok a lényeges különbségek, amelyek ismerete hasznos információként szolgálhat a jövőben.
Az összehasonlító elemzés során arra kerestem választ, hogy miben különbözik a két
ország fenntartható fejlődési politikája, és milyen a civil társadalom helyzete, mekkora támogatottságot élveznek az egyes országokban tevékenykedő nonprofit szervezetek. A kezdeti elvárásaimnak megfelelően bebizonyosodott, hogy Franciaország előrébb jár a fenntartható gazdaság megteremtése felé vezető úton, de mostanra, az elemzések és összehasonlítás eredményeként ennek már az okai is körvonalazódtak. A francia nemzeti attitűd rendkívül pozitív a civil megmozdulásokkal kapcsolatban. Az országban komoly hagyománya van a jelentős társadalmi összefogásnak, így a nonprofit szervezetek is hatékony, támogató közegben tudnak tevékenykedni. Az ország sikerei tekintetében a másik fontos tényezőt pedig Franciaországnak az európai integrációban betöltött központi szerepe jelenti. Az Európai Unió oszlopos tagjaként napjainkban a nemzetközi összefogások előmozdítása 58
mellett a fenntartható fejlődés területén indított kutatás-fejlesztési programjaitól várja a kedvező eredményeket, új és hatékony módszerek kidolgozását.
A négy szervezet összehasonlítása révén megfigyelhetővé vált a hazai nonprofit
vállalatok és civil kezdeményezések korlátozott mozgástere. Amíg külföldön elfogadott, sőt igényelt a bemutatott szervezetek munkája, addig hazánkban az emészti fel a szervezetek legtöbb energiáját, hogy a lakosságot meggyőzze tevékenységének létjogosultságáról. Komoly erőfeszítéseket tesznek a pozitív közvélemény elérése érdekében, ám a francia példától még messze járunk. A szervezetek gazdasági környezete sem előnyös, komoly intézkedések szükségesek a kormány részéről a nonprofit szektor megerősítésére.
Fontos következtetésnek tartom továbbá, hogy Magyarországon a fenntartható fejlődéssel foglalkozó szervezetek elsősorban helyi szintű együttműködésekben vesznek részt, egy-egy projekt megvalósítása esetén létesítenek csupán nemzetközi kapcsolatokat. Az ENSZ működését is távolinak érzik maguktól, annak ellenére, hogy a szervezetnek létezik külön a nonprofit vállalatok és civil kezdeményezések támogatására szakosodott szerve is. Az Európai Unióval való kapcsolat pedig a különböző pályázatok keretein belül merül ki, amennyiben egy kezdeményezés vagy program nem jár pályázati támogatással vagy anyagi juttatással, a hazai szervezetek részvétele kevésbé aktív. Néhány esettől eltekintve, a hazai nonprofit szféra elsősorban tevékenységeik finanszírozóját látja az Európai Unióban és annak szakosított szerveiben, nem pedig egy partnert, akivel együttműködve tevékenységeik hatékonyabbá tételére és munkájuk presztízsének növelésére nyílna lehetőségük. Első lépésként elegendő lenne azonban az is, ha a saját tevékenységi területükön belül keresnének külföldi partnerintézményeket vagy nonprofit szervezeteket, hiszen - az elemzésem tanulsága szerint is kölcsönös előnyökkel járnának ezek az együttműködések. A fenntartható fejlődés különböző területein Magyarországon is jelen van az a szaktudás, ami európai szinten megállja a helyét, azonban ezt érvényesíteni is kell. Hazánk szervezetei rengeteget profitálhatnának abból, ha aktívan bekapcsolódnának az európai és nemzetközi kezdeményezésekbe és programokba, hiszen olyan mélységű szakmai tapasztalat áll a nyugati országok szervezeteinek birtokában, melyet egy hazai szervezet sem mondhat magáénak, ennek pótlására itthon nincs lehetőség.
59
Hipotézisem vizsgálata során körvonalazódtak a fenntartható fejlődés jövőjére
vonatkozó lehetőségek. A gyermekek oktatása napjainkban is jelen van a szervezetek mindennapi tevékenységei során, és éppen ezért hiszem azt, hogy a nonprofit cégeknél dolgozó szakemberek is látják az ebből származó eredményeket, és még sokkal több energiát fordítanak a jövőben a környezettudatos életmód korai tudatosítására. Ezen a téren egy aktív nemzeti program kidolgozására lenne szükség, mely a kormányzati szervek, nonprofit szervezetek, iskolák és oktatási intézmények bevonásával történne. Külföldön van hasonló példa, ott az általános és középiskolások számára tananyagba és tantervbe foglalták a környezettudatos életmódra és fenntarthatóságra való nevelést. Erre Magyarországon is adottak a lehetőségek, annál is inkább, hiszen a nonprofit szervezetek oktatócsomajai lényegében már megvalósították és kidolgozták a programot, ennek mindössze országos szinten történő kiterjesztése szükséges, így viszonylag olcsón, és rövid időn belül bevezetésre kerülhetne a tervezet.
A nemzetközi fenntartható fejlődési hálózatok kiterjedése és összekapcsolódása
elkezdődött, és eredményesen zajlik. Fontos, hogy hazánk szakemberei is felismerjék az ebben rejlő lehetőségeket, hiszen minél előbb csatlakozunk a nemzetközi mozgalmakhoz, annál többet tudunk profitálni belőlük. Várható továbbá, hogy néhány éven belül a fenntartható fejlődés elmélete olyan területekre is eljut, ahol korábban még nem foglalkoztak komolyabban a témával. (Pl. távol-keleti országok) A megváltozott fogyasztói magatartás egyelőre elsősorban szóban és kevésbé tettekkel mutatkozik hazánkban. A változás külföldön, elsősorban Észak- és Nyugat Európában már megfigyelhető, a fogyasztók a kevesebb csomagolóanyag felhasználásával készült termékeket, és újrahasznosított anyagokat favorizálják, emellett súlyos kritikával illetik az alábbi területen mulasztó vállalatokat. A közösségi oldalakon terjedő mozgalmak és ismeretterjesztő anyagok hasznosak lehetnek, ehhez azonban az kell, hogy hosszú távon is meg tudják őrizni a bázisukat. Hazánkban egyelőre divat szintjén érezhető a fenntarthatóság gondolata a fiatalok között, de hatékony civil szervezeti mozgalmakkal, a mostani érdeklődést kihasználva, tényleges és hosszútávú felelősségvállalást lehetne elérni köreikben. Fontos tehát, hogy a szervezetek felismerjék a számukra kínálkozó lehetőségeket, és gyorsan reagáljanak rájuk.
60
Összefoglalásként elmondható, hogy Magyarországon érezhetően egy pozitív
folyamat indult el a fenntartható fejlődés terén. Készül az ország új fenntarthatósági jelentése, valamint a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia megújított változata. Létrejött egy rendkívült motivált központi irányító testület, mely hazánk fenntarthatósági politikáját igyekszik nemzetközi szinten is érvényesíteni. A feltárt lemaradások pótlásán dolgozni kell, de a nemzetközi kapcsolatrendszerek, adatbázisok és szakmai tudás felhasználásával egy fenntarthatóbb, környezettudatosabb és eredményesebb Magyarország építhető.
61
Irodalomjegyzék 1)
Gordos Árpád - Bartha Péter: A fenntartható fejlődés célkitűzésének és stratégiai alapjainak elfogadásához vezető folyamat az Európai Unióban. A "Nemzetközi együttműködés a fenntartható fejlődés jegyében és az Európai Unió Fenntartható Fejlődési Stratégiája" c. kiadványban, FFB, 2002
2) Jem Bendell: Terms for Endearment - Business, NGOs and Sustainable Development (Feltételek a kedveskedés érdekében - Cégek, civil szervezetek és a fenntartható fejlődés) 3) Civil Szemle 2009/1-2 4) A fenntartható fejlődés honlapja: http://www.ff3.hu/ffb.html, 2009.04.18. http://www.ff3.hu/fejlodes.html, 2009.04.02. 5) A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács honlapja: http://www.nfft.hu/fooldal/ 2009.04.21. http://www.nfft.hu/fenntarthatosagi_orszagjelentest_irnak/, 2009.04.21. 6) A Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium honlapja: http://www.ktm.hu/index.php?pid=3, 2009.04.20. 7) A KÖVET Egyesület honlapja: http://www.kovet.hu/view/main/16.html 2009.03.16. http://www.kovet.hu/view/main/247.html 2009.03.16. http://www.kovet.hu/view/main/6.html 2009.03.16. http://www.kovet.hu/view/main/247.html, 2009.04.22. 8) Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. honlapja: http://www.okopannon.hu/index.php?id=ID01010000, 2009.04.15 http://www.okopannon.hu/letoltesek/az_op_rol/kozhasznusagi_jelentes/ op_kozhasznusagi_jelentes_2007.pdf, 2009.04.15 9) A francia Környezetvédelmi, Energiaügyi, Fenntartható Fejlődési és Területrendezési Minisztérium honlapja: http://www.developpement-durable.gouv.fr/rubrique.php3?id_rubrique=26, 2009.04.22. 10) A 4D honlapja: http://www.association4d.org, 2009.03.20. 11) Az Adelphe honlapja: http://www.adelphe-recyclage.com/presentation/documents/intro.html, 2009.04.21 62
12) Az Iwiw-vel kapcsolatos anyagok: http://hu.wikipedia.org/wiki/IWiW, 2009.04.29. http://www.origo.hu/techbazis/internet/20090211-tavasszal-ujul-az-iwiw-elesbenis-jonnek-az-alkalmazasok.html, 2009.04.30 13) A The International Forum of national NGO platforms (A nemzeti nonprofit platform nemzetközi fóruma) honlapja: http://www.ong-ngo.org/spip.php?rubrique15, 2009.04.29.
63
Melléklet Táblázatok és ábrák 2. ábra: A nonprofit szektor fejlődése
Forrás: KSH
1.számú táblázat: A nonprofit szervezetek száma szervezeti jelleg szerint, 2007 Szervezeti jelleg
Alapítványok
Társas nonprofit szervezetek
Összesen
Klasszikus civil szervezet
22075
32670
54745
Érdekképviselet
0
4272
4272
Egyéb nonprofit szervezet
1657
1733
3390
Összesen
23732
38675
62407
Forrás: KSH
64
