SZAKDOLGOZAT Balogh Nikoletta 2009

SZAKDOLGOZAT

Balogh Nikoletta 2009

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi marketing és TQM szak Levelező tagozat Nemzetközi menedzsment szakirány

Nők-a karrier és a család közötti egyensúly

Budapest, 2009

Tartalomjegyzék:

1. Bevezetés ...................................................................................................................4 1.1 A kutatás célja......................................................................................................4 1.2. Kérdések .............................................................................................................5 2. A kutatás módszere ....................................................................................................7 3. Globális foglalkoztatási tendenciák: ..........................................................................8 3.1 A női foglalkoztatottság.......................................................................................8 3.2 A férfiak és a nők munkaerő-piaci részvétele közötti különbség ......................13 3.3 A nők szektoronkénti foglalkoztatása...............................................................15 3.4 Részmunkaidős foglalkoztatás..........................................................................18 3.5 Bérek és fizetések ..............................................................................................21 4. Nők a vezetésben .....................................................................................................25 4.1 Az üvegplafon- effektus.....................................................................................25 4.2 A női vezetők helyzete.......................................................................................26 5. Empirikus vizsgálatok..............................................................................................29 5.1 . Kérdőívek kiértékelése....................................................................................30 5.1.1. Általános adatok.............................................................................................30 5.1.1.1 A minta jellemzői:.......................................................................................30 5.1.1.2. Családi állapot szerint:................................................................................31 5.1.1.3 A kívánt gyermekek számának megoszlása szerint:...................................32 5.2. A képzettség......................................................................................................33 5.2.1. A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége .....................................33 5.2.2 A megkérdezettek édesanyjának a legmagasabb végzettsége ........................34 5.3 A nők foglalkoztatottsági szerkezete ................................................................35 5.3.1 A megkérdezett nők foglalkozás szerkezete .................................................35 5.4 Mi az egyensúly? ..............................................................................................37 5.5 Eredmények: ......................................................................................................38 5.6 A minta jellemzői-értékelés: .............................................................................44 5.6 .1. Kor szerinti megoszlás:.................................................................................44 5.6.2 A kívánt gyermekek számának megoszlása:..................................................45 5.6.3 Munka, karrier, család....................................................................................45 5.6.4 A multinacionális cégek..................................................................................46 5.7 A kérdőív összefoglalása: ..................................................................................47 6. Interjúk értékelése:...................................................................................................48 6.1 Személyes adatok:.............................................................................................48 6.1.2 Képzésük alakulása........................................................................................50 6.1.3 . Munka, karrier...............................................................................................52 6.2 Következtetések: ...............................................................................................57 7. Egyensúly.................................................................................................................59 8. Összefoglalás: ..........................................................................................................61 9. Bibliográfia: .............................................................................................................64 10. Mellékletek: ...........................................................................................................67 10.1 Kérdőív ................................................................................................................67 10.2 Interjúkérdések.....................................................................................................70 10.3 Ábrajegyzék .........................................................................................................72

1. Bevezetés 1.1 A kutatás célja

“A legelső kötelességed, hogy megalkosd saját boldogságodat. Csak ha boldog vagy, leszel képes másokat is boldoggá tenni.” (L. Feuerbach) A fenti idézet betekintést nyújt a szakdolgozatom témájába. Nagyon sokan keresik, mi az igazi siker titka, milyen recept van arra, hogy elérjük az egyensúlyt, avagy a boldogságot. Arra vállalkozom, hogy ebben a tanulmányban választ adjak ezekre a kérdésekre, majd az utolsó fejezetben egy átfogó képpel össze is foglalom a lényeget. Kutatásom célja, hogy bemutassam, hogy mi is az egyensúly. Főként a nők esetében fogom szemléltetni, hogyan lehetne a munka és a család közötti egyensúlyt elérni. A téma ötletét Dr. Ternovszky Ferenc: Egyensúly című könyve adta. Középpontba a magyarországi, valamint nemzetközi viszonylatban is a nők társadalmi, gazdasági helyzetét állítom. Magyarország lakossága - hasonlóan az EU legtöbb országáéhoz egyre inkább elidősödik. A várható életkor kitolódik, a születendő gyermekek száma pedig csökken. Ez a folyamat meghatározó hatást gyakorol a munkaerő mennyiségére. A „nők és a karrier”sokunkat foglalkoztató kérdés. Többek között amiatt, hogy mennyi előnyük és mennyi hátrányuk származik női mivoltukból, amikor munkát vállalnak.

Milyen esélyeik vannak férfitársaikkal szemben, főként családdal,

gyermekkel maguk mögött? A munkaerő-piac nemi eltéréseivel, az azt befolyásoló tényezőkkel, a nők karrier lehetőségével, a karriertípusok előnyeivel, hátrányaival foglalkozik. A téma feltárásában a szakirodalomra, az előzetes kutatási anyagokra és a primer kutatásaimra támaszkodtam. A vizsgálatok szerint a család rovására kell megfizetniük a karrier árát. Ezt mutatja az a tény, hogy ma minden ötödik fiatal nő inkább nem vállal gyermeket, illetve akik mégis a család mellett döntenek, azok is egyre későbbi időpontra halasztják el a gyermekszülést, hogy így minél előbbre juthassanak a ranglétrán.

4

A következő

fejezetekben a fent említett kérdéskört részletesen elemezem, majd a primer kutatás segítségével személyes felméréseim eredményét teszem közre. Ez a téma sokrétű és szerteágazó, azonban igyekszem átfogó képet mutatni a magyar nők helyzetéről (olykor nemzetközi viszonylatban is), a munkaerő-piacon való elhelyezkedés szempontjából. A kérdéskör kifejtéséhez a legfrissebb kimutatásokat, illetve gazdasági, statisztikai diagramokat használom fel állításaim alátámasztására. Ahogy a címben is szerepel, témám a nők, a karrier és a család közötti egyensúly. Ez a tanulmány azonban nemcsak a nőkről és nőknek szól, mivel az aktuális demográfiai, illetve gazdasági kérdések keretében ugyanúgy a férfiakra is kiterjed az írásom, ezen kívül mindenki törekszik az egyensúly elérésére, ami már szoros párhuzamban áll a boldogság fogalmával. Mielőtt feltennénk magunkban azt a kérdést, hogy miért a nőket állítom a középpontba, miért nem a férfiakat - ez egy feminista tanulmány lenne? – le szeretném szögezni, hogy azért ők állnak a középpontban, mert az ő munkájuk után elindul a „második műszak terhe” is: a család - illetve a háztartás vezetése. Ezen kívül érdekesnek tartom a nők multifunkcionalitását, hogy egyszerre milyen sok dologgal tudnak foglalkozni. Szerepet kapott több olyan tényező is, melyeket majd a következő fejezetekben fejtek ki. 1.2. Kérdések Több kulcsfontosságú kérdésre szeretnék választ adni a primer, illetve a szekunder kutatási részben. Elsőként a vidéki és a fővárosi nők helyzeti különbségére, továbbá arra, hogy nemzetközi viszonylatban milyen a nők lehetősége a munkaerőpiacon. A globális foglalkoztatottságot számos diagrammal fogom elemezni. A legfrissebb adatok alapján meghatározom, hogy a nők hogyan helyezkednek el a munkaerőpiacon. Itt fontos kérdés, hogy miként érvényesül az üvegplafon effektus. Következő kérdéskör: hogyan tudják a nők megvalósítani a karrier és a család közötti egyensúlyt? Ez a rész azonban mindenkét nemre vonatkozik. A kérdőívemben, illetve a mélyinterjúkban ezt kulcsfontosságú helyen szerepeltettem. A kérdésfeltevésnél nem adtam meg szigorú keretet, hiszen mindenki más és azt szerettem volna elérni, hogy válaszuk az éppen aktuális helyzetüket tükrözze - legyen az a karrier vagy a család.

5

Választ keresek arra is, hogy csökken-e a különbség a női és a férfi foglalkoztatottsági arány között, valamint van-e különbség a jövedelmükben? Eltérő lehetőségeik vannak-e a nőknek a férfiakhoz - valamint az európai országokban élőkhöz képest? Hogyan alakul a munkanélküliségi ráta? Hogy tudják megtalálni a harmóniát? Az ILO és az OECD adatai alapján diagramok segítségével mutatom be az aktuális helyzetet. Érdekelt, hogy a különbség csökkentésére milyen felzárkóztató programok, előírások és tevékenységek alakultak ki. Nemzetközi viszonylatban írok erről a kérdésről, hogy kiderítsem, hasonló értékek uralkodnak-e a különböző országokban. Ugyanolyan természetes-e a fejlődő országokban, hogy karriert és a családot is kialakítanak a nők. Törekszenek-e egyáltalán arra, hogy menedzserek legyenek. A karrier és a család sikeres összeegyeztetése sok lemondással járhat, hiszen a nőknek nem olyan töretlen a pályájuk, mint a másik nemé. Ehhez hozzájárul még az is, hogy az az országoknak és a cégeknek más a gazdasági fejlettsége illetve a támogatása a gyermekes anyák-családok esetében. Ha megoldható lenne a megfelelő életminőség biztosítása a lakosok számára, akkor törekednének arra is, hogy támogassák a családanyákat, hogy még több részmunkaidős vagy távmunkát biztosítsanak a számukra. Összegezve a következő kérdésekre keresek választ: •

Milyen a nők lehetősége a munkaerő-piacon?

•

Csökken-e a különbség a női és a férfi foglalkoztatottság között?

•

Eltérő lehetőségeik vannak-e a nőknek a férfiakhoz - valamint az európai országokban élőkhöz képest?

•

Milyen a vidéki és a fővárosi nők helyzete a munkaerő-piacon való elhelyezkedés szempontjából?

•

Nagyon sok cégnél nincs lehetőség a részidős, illetve a távmunkára a kismamák számára. Mikor alakul ez ki a hazánkban, van-e lehetőség, hogy ez hatékonyan működjön?

•

Hogyan alakul a munkanélküliségi ráta?

•

Mi az egyensúly?

6

2. A kutatás módszere Feltevéseim igazolására a következő kutatási módszereket alkalmaztam: •

irodalomelemzés

•

dokumentumelemzés

•

makrostatisztikai adatok elemzése

•

kérdőíves vizsgálatok

•

mélyinterjú készítése

Az elméleti háttér megalapozásához ebben a témában írt könyveket, tanulmányokat, folyóiratokat használtam fel. Többször is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development (OECD) és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet International Labour Organization (ILO) adataira támaszkodva tudom megindokolni a feltevéseimet. A legfrissebb adatokhoz pedig az Internet segítségével jutottam hozzá. A források segítségével reális képet alkothattam a férfiak és a nők munkaerő-piaci elhelyezkedéséről hazánkban és a nemzetközi viszonylatban. A dolgozat második felében a teljesebb eredmény érdekében pedig az empirikus vizsgálatokat: kérdőív, mélyinterjú módszereit vettem igénybe. A kutatás során a kérdőíves megkérdezést alkalmaztam. A kérdőíveket 60 %-ban személyesen töltettem ki, így biztos lehettem abban, hogy megkapom a választ. A kitöltésben valamennyi korosztály női képviselője készségesen állt rendelkezésemre. Az információgyűjtés helyszíne: főként Tolna megye: Szekszárd kistérsége (50 fő) és Budapest (50 fő). A kérdőívet négy részre lehet tagolni: a személyes adatok, a képzettség, a munkásságkarrier valamint az egyensúly kérdését foglalja magába. A mélyinterjúknál is a kérdőív struktúráját használom fel a témakör még intenzívebb és mélyebb megismeréséhez.

Négy olyan nővel készítettem interjút, akik a korosztályukat jól reprezentálják és szemléltetik a kor sajátosságait is.

7

3. Globális foglalkoztatási tendenciák: Napjainkban az egyik leglátványosabb jelenség, hogy a nők egyre növekvő számban léptek be a munkaerőpiacra. Ez lehetővé teszi számukra, hogy kihasználják képességeiket és ezáltal gazdasági függetlenséget érjenek el. Az utóbbi tíz évben nemcsak az EU országokban, hanem világ szerte az összes foglalkoztatottak közül a nők aránya kevéssel 50% fölé emelkedett. 1 A következőekben három mutató segítségével: foglalkoztatottság, szektor és fizetés szerint elemzem a nemenkénti munkaerő-piacon való elhelyezkedést. A Victoria folyóirat cikke is hangsúlyozza azt a tényt, hogy a nők gyakrabban találnak munkát a feketegazdaságban, mint a férfiak. Inkább kerülnek a legális és szabályozott kereteken kívülre, ahol csak kevés, vagy semmilyen szociális védelem nincs, vagy juttatásban sem részesülnek, ezért rendkívül kiszolgáltatottak.

3.1 A női foglalkoztatottság A férfi és női dolgozók arányok közelítésének azt is kellene eredményeznie, hogy valódi gazdasági egyenlőség jöjjön létre a nők számára. A következő diagram is azt szemlélteti az 1996-os és 2006-os szerinti adatokkal, hogy milyen a munkaerőpiacon a részvétel országonként, nemekre lebontva. Ez alapján megállapíthatjuk, hogy nem egységes a nők foglalkoztatási aránya, hiszen nagymértékű különbség figyelhető meg. A fejlett országokban a férfiak 70 %-a, a nőknek pedig kicsivel az 50%/a vesz részt a munkaerőpiacon, Közép- és Észak Európában is ez az elhelyezkedési arány. Észak- Ázsiában ezzel szemben a férfiak 83%-a és a nők 69 %-a foglalkoztatott. Ázsia déli részén a férfiak aránya még mindig 81%, azonban a nőké a csendes-óceáni térségekben már 60 % és Dél-Ázsiában, pedig 37 %. A latin-amerikai és a karib téréségekben a férfiak foglalkoztatottsági aránya kis mértékben csökkent 81-ről 80%-ra, valamint a nőknél 47%-ról 52%-ra növekedett. Afrikában az északi és a déli részeken a férfiak 80%-a , a nőknek itt a 30%-a dolgozik. Afrika középső-Szahara részén a nők kétszerese, vagyis a 61 %-a , a férfiaknak pedig a 88%-a vesz részt a munkaerőpiacon.

1

Victoria folyóirat 2004/II. 10-29 oldal alapján

8

1. ábra: Munkaerő-piacon való részvétel-nemekre és területekre lebontva 19962006 (Fejlett országok és az EU, Közép- és Észak Európa, Ázsia, Latin-Amerika, Afrika)

Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, 2006. A következő diagram: a világ, a fejlődő országok, Közép-és Kelet Európa, ÉszakÁzsia, Dél-Ázsia, Latin Amerika, Közép és Kelet- Észak Afrika országaiban a nemenkénti munkanélküliségi rátát mutatja be. Megállapíthatjuk, hogy manapság még mindig van különbség a férfi és a női foglalkoztatottság között, főleg Közép és KeletÉszak Afrikában. Összességében a férfiak 6 %-os a nőknek pedig 7 % a munkanélküliségi rátája. Afrikában figyelhető meg a legnagyobb különbség, hiszen a nők 17 %, a férfiak pedig 10 % a rátája. 2. ábra: A világ és a területenkénti munkanélküliségi rátája nemenként,2006

Forrás: ILO, Global Employment Trends Model, 2006.

9

Manapság egyre több nő dolgozik világszerte, azonban a női munkanélküliség folyamatosan emelkedik, miközben az iskolából kimaradók többsége is lány. Eközben nőnek a különbségek a férfi és a női bérek között is, még a tipikus női szakmákban is kevesebbet keresnek a hölgyek. Forrás: www.fn.hu(allas)2007.03.07 Az elmúlt évtizedekben megváltozott a magyar lakosság munkához való viszonya. A társadalomban egyszerre van jelen a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság jelensége. A munkanélküliségi ráta – a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességben – a fejlett országok nagy többségében a nők körében magasabb, mint a férfiak között. 1998-ban az Európai Unióban a nők munkanélküliségi rátája átlagosan 11,5 százalék volt, a férfiaké csak 8,7 százalék; ugyanekkor az összes OECD-ország átlagában a nők rátája 7,4, a férfiaké 6,3 (OECD, 1999). Viszonylag kevés országra jellemző a magasabb férfi munkanélküliség; ilyen volt 1998-ban Európában Írország, Svédország és az Egyesült Királyság, az Európán kívüli OECD-országok közül Ausztrália, Kanada és Új-Zéland. Magyarországon a nők munkanélküliségi rátája a tömeges munkanélküliség megjelenése óta folyamatosan alacsonyabb, mint a férfiaké.2 A legfrissebb (OECD -2009) adatai szerint a nők munkanélküliségi rátája 7,6 % , a férfiaké pedig 7,1 %. A világ szinte mindegyik régiójára igaz, hogy az összes munkaerő arányát tekintve több nő, mint férfi esetén lehet tapasztalni azt, hogy bár keres munkát, mégsem képes elhelyezkedni. Az álláskeresés nehézségei még szembeszökőbbek a 40 feletti nők esetén. Ha valaki nő és ráadásul „idős”, az dupla diszkriminációforrást jelent. A legnagyobb nehézséggel néznek szembe, ha munkába akarnak állni, vagy megőrizni állásukat a gazdasági recesszió idején. A világon mindenhol mindkét nem esetében magasabbak a 40 év feletti korosztály munkanélküliségi rátái. 3

2

Nagy Gyula : A nők munkaerő-piaci helyzete Magyarországon, A nők és a férfiak esélyegyenlősége 23.old. 3 Forrás: Global Employment Trends Model, 2009

10

3.ábra: A női foglalkoztatottsági ráta éves növekedése

A női foglalkoztatottsági ráta éves növekedése 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 % 1,50 1,00 0,50 0,00 -0,50 -1,00 Országok

4

Törökország Lengyelország Csehország Szlovákia Svédország USA Magyarország Japán Dánia Svájc Egyesült Királyság Brazilia OECD összes Norvégia Ausztria Korea Izland Oroszország Németország Franciaország Portugalia Finnország Kanada Új Zéland Ausztrália EU15 összes Mexikó Belgium Luxembourg Hollandia Olaszország Görögország Irország Spanyolország

forrás: http:// www.oecd.org -OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN 92-64-04054-4 - © OECD 2008

A családi kötelezettségek még mindig legnagyobb részt a nőkre hárulnak. Amikor a gyermeknevelési tevékenységeket összhangba kell hozni a munka által támasztott követelményekkel, a nőktől elvárják, hogy megoldást találjanak ennek a két szerepnek az összehangolására. Ez a szerep-összeférhetetlenség különbözőképpen jelentkezik az alkalmazottak és a vállalkozók számára. Az ábra is azt mutatja, hogy a nők 75 %-a alkalmazotti pozícióban van és csak a 25 %-a vezető beosztásban. Itt helyet kap már az a nézet, hogy általában a kevésbé felelősségteljes pozíciókban találhatjuk meg a nőket és a menedzsment csak egy kis részében képviselteti/ képviseltetheti magát.

4

Forrás: www.oecd.org, http://ocde.p4.siteinternet.com/publications/doifiles/06-01-01-g3.xls

11

4. ábra: Foglalkoztatottsági ábra Forrás: Global Employment Trends, 2008-as adatai alapján Foglalkoztatottsági ráta 80 70 60

%

50 alkalmazott

40

vállalkozó

30 20 10 0 férfi

nő

összes

Sajnos, sok fejlődő gazdaságnak nincs hiteles adata a foglalkoztatási státuszok nemenkénti megoszlásáról. Ahol vannak rendelkezésre álló adatok, azok arra utalnak, hogy a világ legszegényebb régióiban a teljes foglalkoztatást tekintve a nők részvétele a családi gazdaságokban sokkal magasabb, mint a férfiaké, és hogy sokkal kevesebb a bérből és fizetésből élő nők száma, mint a férfiaké. Főként a gazdasági krízishelyzetek és recessziók idején a nők az elsők, akik elhagyják a fizetett munkákat. Azután pedig rákényszerülnek, hogy vállalkozóként vagy nem fizetett családi gazdálkodóként belépjenek a feketegazdaságba. 5 Arra a nagyon fontos tényezőre szeretném felhívni még a figyelmet, miszerint nagy számú nőt találunk a világ dolgozó szegényei között, ezt a Global Employment Trend Model, vagyis a Globális foglalkoztatottsági model jelentése is alátámasztja. Ezek az emberek dolgoznak ugyan, de nem keresnek eleget ahhoz, hogy magukat és családjukat a napi 1 dolláros szegénységi minimum felett tartsák. A világ kb. 550 millió dolgozó szegénye között 2004-ben 330 millió nő található - ez 60%-os arányt jelent. Ha a 330 millió női szegény dolgozó számát hozzáadjuk a 77, 8 millió 5

Victoria, 2004-II. Szám 16.oldal alapján

12

munkanélkülihez, akkor azt az eredményt kapjuk, hogy legalább 400 millió megfelelő munkahelyre lenne szükség ahhoz, hogy munkahely iránti igényüket ki lehessen elégíteni. 6 „Az Európai Unióban – így Magyarországon is – a nőknek körülbelül ötven százaléka vállal munkát, míg a férfiak körében ugyanez az arány hatvanöt százalék körül mozog. Ebben a tekintetben tehát nem üt el az európai átlagtól. „ Forrás: http://nft352.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=28

3.2 A férfiak és a nők munkaerő-piaci részvétele közötti különbség

A munkaerő-piaci részvételi arány (MRA) azt fejezi ki, hogy mekkora a dolgozók és a munkanélküliek aránya a teljes keresőképes népességgel összehasonlítva. Az utóbbi 10 évben minden területen csökkent a különbség a férfiak és a nők MRA-ja közt. 5. táblázat: MRA- a munkaerő-piaci részvételi arány Női és férfi munkaerő részvételi arány % Férfiak Nők MRA % MRA % Világ 79,4 53,9 Közép-Kelet és Észak Afrika 76,8 28,2 Dél Ázsia 81,1 37,4 Latin-Amerika,Karib térség 80,5 49,2 Fejlett gazdaságok 70,3 50,5 Átmeneti gazdaságok 65,7 53,1 Dél-Kelet-Ázsia 82,9 60,5 Közép-afrikai-térség 85,3 63,2 Kelet-Ázsia 85,1 73,1

100 férfira jutó gazdaságilag aktív nők száma 68 36 44 64 76 91 75 77 83

Forrás: Victoria folyóirat, ILO Key Indikátor adatai alapján Kelet-Ázsiában 100 férfi mellett 83 a nők aránya, valamint az összes régióban még mindig 80-nál is kevesebb a gazdaságilag aktív nők száma 100 férfihez képest. Közel –Keleten, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is minden 100 férfire kb. 40 gazdaságilag aktív nő jut a munkaerőpiacon.

6

Forrás: Global Employment Trends, January 2008,

13

A következő diagram is igazolja, hogy Magyarország korfája egyre inkább elöregedik. A statisztikai hivatal adatai szerint jelenleg 10 050.22 ember él Magyarországon, az OECD adata alapján 2050-ben ez a létszám: 9 575.856. Kamarás Ferenc demográfus szerint az elmúlt évben közel 32 000-rel haladta meg a halálozások száma a születésekét. A mostani helyzet nem jó, hiszen a '90-es évek végén még nagyobb ütemben fogyatkozott a népesség. A klasszikus korfának piramis alakúnak kéne lenni ,olyannak, aminek az alja, az alapja a széles, és ahogy fölfelé haladunk az életkorral, egyre inkább keskenyebb lesz. Ezzel szemben a magyar népesség korfája egy hagyma alakú korfa, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 10-15 évet tekintve a született nemzedékek létszáma egyre kevesebb és alacsonyabb. 40-55 évesek csoportja egyre nagyobb lesz illetve a 60 éven felüliek száma is emelkedik. 6.ábra: Magyarország korfája Férfiak – nők szerinti korcsoportos megoszlása (%) 2000 2050 HUNGARY

2000

MEN

2050 WOMEN

85+ 80 - 84 75 - 79 70 - 74 65 - 69 60 - 64 55 - 59 50 - 54 45 - 49 40 - 44 35 - 39 30 - 34 25 - 29 20 - 24 15 - 19 10 - 14 5-9 0-4 ,10

,8

,6 in 2000: 10.2

,4

,2

,0

,0

Total population (in millions)

,2

,4

,6

,8

in 2050: 8.7

Forrás: http://www.oecd.org - OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN 92-64-04054-4 - © OECD 2008

14

,10

3.3 A nők szektoronkénti foglalkoztatása A szektoronkénti adatok elemzése további bizonyítékát adja annak, hogy a női munka nem ad igazán lehetőséget arra, hogy státuszt vagy jogokat érjenek el. Nagyobb arányban vesznek részt a mezőgazdasági munkákban: Ázsiában, a közel-afrikai térségekben, a Közel- Keleten, Észak Afrikában, és Latin-Amerika és a Karib szigetek néhány gazdaságában, főleg azokban, ahol alacsony az egy főre jutó jövedelem aránya. Minden fejlődő régióban igaz, hogy a nők részvétele az iparban alacsonyabb, mint a férfiaké, bár az export-orientált ipar kifejezetten női munka-igényes, különösen a fejlődő országok exportra dolgozó zónáiban.7 A szolgáltatóiparban a nők még mindig azokban a szektorokban koncentrálódnak, amelyeket hagyományosan összekapcsolnak női szerepükkel: a közösségi, a szociális és a személyes szolgáltatások területén. A férfiak ezzel szemben a jobban fizetett szektorokban találnak állást. Ilyen például a pénzügy, az üzlet és az ingatlan-eladás. A foglalkozások nemek szerint elkülönülése változik ugyan, de csak lassan. A női szerepkör sztereotípiái, mint a „gondoskodó”, a „készséges ápoló” és az „otthoni munkát végző” kategóriák még mindig erősek. 7. ábra: szektoronkénti foglalkoztattság

Szektoronkénti foglalkoztatottság 100% % érték

80% 60%

szolgáltatás

40%

ipar

20%

mezőgazdaság

0%

nő

férfi

összes

nem

Forrás: Global Employment Trend alapján

7

Victoria, 2004-II. Szám 22.oldal alapján

15

„Az EU-ban elindult egy folyamat, az úgynevezett lisszaboni stratégia, amely mintegy mesterségesen próbálja növelni ezeket a számokat: a tervek szerint 2010-ig a férfiak foglalkoztatási arányát hetven, a nőkét pedig hatvan százalékra szeretnék növelni a kormányszervek.” 8 Magyarországon ennek eredménye a családbarát munkahely program meghirdetése.

8

http://nft352.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=28

16

8. ábra: Aktivitási ráta nemenként (2006) (EUROSTAT, 2007)

A demográfiai változások mellett a munkaerőpiac keresleti oldala is radikálisan megváltozott. A rendszerváltást megelőzően kellő hangsúlyt kapott a megfelelően értékelt és versenyképes szaktudás, napjainkra azonban értékelhetetlenné vált, ezért nagyszámú idősebb korosztály kényszerült nyugdíjba menni, ilyen formában a munkaerőpiacról kivonulni. Bár más és más körülmények között és mértékben, hasonló változás az egész Európai Unióban megfigyelhető. Mindezek miatt az idősebb, 45 év feletti emberek foglalkoztatása kiemelt szerepet játszik az Unió foglalkoztatáspolitikájában. Az Európai Bizottság 2000-es lisszaboni tanácskozásán megfogalmazott nyilatkozatban, illetve annak 2003-as, majd 2004-es felülvizsgálatában – összefoglalóan a Lisszaboni Programban a következőképpen értékeli: „a foglalkoztatáspolitika hatékonysággal felelt meg az Unió, és egyben a hazai gazdasági helyzet által támasztott követelményeknek az idősebb emberek foglalkoztatása terén. A 45-54 év közöttiek

17

alacsony aktivitása miatt kieső munkaerő - kínálat férfiak esetében magasabb, és mértéke emelkedő, míg a nők esetében az 55-64 évesek inaktivitása okoz lényegesen nagyobb mértékű veszteséget a hipotetikus aktivitási szinthez képest. Az idősebbek alacsony inaktivitása azonban részben alacsonyabb iskolázottságukból adódik.” 9

3.4 Részmunkaidős foglalkoztatás Sok országban a közszektor sokkal nyitottabb a nők felé, mint a versenyszféra. Hazánkban már-már mindegy, hogy a nők a köz-vagy a magánszektorban dolgoznak: a karrierjük során a férfiakéhoz képest hasonló bérkülönbségeket tapasztalnak mindkét szektorban. Még rosszabbul járnak azok a nők, akik részmunkaidőben dolgoznak. Az ő bérük 25, 1%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké, szemben a teljes munkaidőben dolgozók 17 %-ával.10 A férfiak és a nők bére közötti átlagos magyarországi differencia 17 %. 9. ábra: A részmunkaidős foglalkoztatottsági ráta ( %)

Forrás: http://www.oecd.org-OECD Factbook 2008: Economic, Environmental and Social Statistics - ISBN 92-64-04054-4 - © OECD 2008 9 

A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kontextusában- Galasi Péter – Nagy Gyula :A nők és férfiak egyenlőségének előmozdítása cikk alapján- KÉ-12350/2004 azonosítójú, nyílt közbeszerzési pályázata keretében készült az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében.Kutatásvezető: Köllő János 10

http://www.berbarometer.org.hu/main/genderpaygap_report_folder/genderpaygap_report.html

18

A kereskedelem (8, 4 %) valamint az egészségügy és a szociális szolgáltatások (4,4 %) azok a területek, ahol a bérdifferencia nagyon csekély. Ez valószínűleg összefügg azzal a ténnyel, hogy e két szektort nemigen választják a férfiak. A Munkaügyi Szemle, 2005. 10. Szám, Dr. Ternovszky Ferenc cikke alapján (21. oldal) és a kutatásom alapján állíthatom, hogy a nők munkavállalásában lényeges szerepet játszik az anyagi kényszer. Sok nő, ha megtehetné, akkor otthon maradna a családjával, és nem menne el dolgozni. 1978-ban a gyermekes nők 37%-a is azt állította, hogy ha a férje el tudná tartani a családot, akkor otthon maradna, addig 1991-ben 33%-uk vélekedett ugyanígy. Ez tehát azt jelenti, hogy az anyák 2/3-a anyagi kényszer nélkül is fontosnak tarja a háztartáson kívüli munkavállalást. (Pongrácz 2002) A más országokban megfigyelhető tendenciákhoz hasonlóan a nőkre nemcsak az alacsonyabb foglalkoztatási ráta, hanem már a részmunkaidős foglalkoztatás is jellemző. Mindkét jellegzetesség a nemek közötti családi munkamegosztással, ezen belül

is

a

gyermekellátással

hozható

összefüggésbe.

Így

a

különbségek

mérséklődhetnek, ha megfelelő a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatások állnak rendelkezésre. Ez egyébként nemcsak az EU, hanem az ILO célkitűzései között is szerepel. Pontosan olyan intézkedésekről van szó, amelyek leginkább a kisgyerekes anyák, valamint a gyermekgondozás vagy egyéb ok miatti távollét után ismét elhelyezkedni kívánó nők számára könnyítenék meg a munkaerőpiacra való visszatérést. A nemek közötti esélyegyenlőség nemcsak az Európai Unió, hanem Magyarország jogrendjének is az egyik legfontosabb, a társadalom és a gazdaság fejlődését jelentősen befolyásoló demokratikus alapelve. „A nők hátrányos megkülönböztetésének a munka világában és azon kívül is sajnálatosan mélyen gyökerező hagyományai vannak. A magyar jogi szabályozás „papírforma” szerint összhangban áll ugyan az európai gyakorlattal, a létező jogszabályok ellenére azonban a nemek közötti esélyegyenlőség nem valósult meg, a pozitív

intézkedéseket

eredményeket.”

11

támogató

politikák

bevezetése

sem

hozott

11

http://nft.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=28 alapján 2009. 01. 16

19

jelentős

A nők munkaerő-piaci hátrányait tovább fokozza a háztartási és családi kötelezettségek egyenlőtlen megoszlása is, valamint az a tény, hogy Magyarországon a nőknek csak kis hányada dolgozik részmunkaidőben, és az egyéb rugalmas munkavégzési lehetőségek is ritkák. Hazánkban még nem annyira terjedt el a részmunkaidős foglalkoztatottság, vagyis még mindig kevesebb a lehetőség erre, mint amennyire szükség lenne. Főleg a skandináv államokban, valamint a fejlett országokban már rájöttek arra, hogy a gyermekes nőknek biztosítani kell a részmunkát vagy a távmunkát. Mégis leggyakrabban a kisgyerekes anyák, valamint a gyermekgondozás vagy egyéb ok miatti távollét után ismét elhelyezkedni kívánó nők esetében tapasztalható a hátrányos megkülönböztetés, valamint a 45 év feletti nőknél. Gyermekvállalás esetén a nők szempontjából a keresetkiesés mellett az sem elhanyagolható, hogy az otthon maradt anyák munkaerőpiac által értékelt „humán tőkéje” a feltételezések szerint devalválódik, hiszen az érintettek „kiesnek” szakmájukból. Ehhez járul hozzá az is, hogy a munkaadók nem szívesen foglalkoztatnak (kis) gyermekes anyákat, mivel feltételezéseik szerint családi kötöttségeik miatt gyakrabban hiányoznak, valamint a váratlan helyzetekhez, a túlórázással kapcsolatos igényekhez rugalmatlanabbul tudnak alkalmazkodni. A gyermekvállalás tehát a jövőbeli munkavállalás korlátját is jelentheti. 12 “A statisztikai mutatók szerint a foglalkoztatott nők gyermekvállalási hajlandósága egyértelműen csökkent, ami arra utal, hogy a mai munkaerő-piaci körülmények között sokkal több a gyermekvállalás ellen ható tényező, mint a rendszerváltás előtt. A nők gyermek-vállalását

egyre

nagyobb

valószínűséggel

előzi

meg

egy

stabil

foglalkoztatottként eltöltött időszak.” (Spéder 2002) Összefoglalva, a munkaerő-piacon különösen nehéz azoknak a nőknek a helyzete, akiknek kisgyermekük van, vagy még gyermekvállalás előtt állnak. Megoldásként erre a családbarát munkahelyek szolgálhatnak. Ezt nem elég csupán megalapítani, hanem a sikeres működés érdekében a munkáltatók szemléletének is ezzel párhuzamban változnia kell. A mostani helyzetben ugyanis az a legnagyobb probléma, hogy a terhes nők előbb-utóbb elvesztik állásukat és a nők nagy részének döntenie kell a család és a karrier között. Pedig a kisgyermekes anyák is tudnának 12

www.te-is.hu/index_elemei/diszik_tan/tan alapján 2008.12.10

20

dolgozni, akár részmunkaidőben, akár távmunkában. Magyarországon egyelőre még egyik munkaformának sem alakult ki kultúrája. Az OECD legfrissebb adatai is alátámasztják, hogy 2007-ben a részmunkaidőben dolgozó alkalmazottak aránya mindössze 2,8 % volt, szemben az európai 15,4 %-os átlaggal. Távmunkában sajnos pedig csak közel 1% körüli az érték. A megoldáshoz még az alumni programok is nagyban hozzájárulnak. A felelősségteljes vállalatok nemcsak külföldön, hazánkban is megalapítják az ún. alumni programot. Az alumni kifejezés a latin alumnus – valamely iskolát elvégzett, valamely iskolában tanult – szó többes számú alakja. A modell az angolszász cégeknél már olyannyira

elterjedt,

hogy

külön

informatikai

vállalkozások

alakultak

a

működtetésének támogatására. Egyre több vállalat tartja a kapcsolatot volt munkatársaival alumni hálózatokon keresztül, mert így új üzleti lehetőségekre és tapasztalt munkatársakra tehet szert. Az ex-kollégák kapcsolati hálója különösen értékes az olyan speciális szaktudást megkövetelő szegmensekben, mint például a tanácsadás. A négy nagy könyvvizsgáló cég (Big Four) például világszerte tart fenn alumni szervezeteket. Forrás:

http://www.fn.hu/hetilap/ceg_piac/20090210/ex_centrikus_korok/?

cikk

Alapján 2009. 02.10

3.5 Bérek és fizetések Elérhető-e a fizetések egyenlővé tétele? Rövidtávon nem kedvező a válasz. A nők mindenhol jellemzően kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Ez annak tudható be, hogy a nők alacsony szintű, alacsony bérű pozíciókat töltenek be tipikusan női foglalkozásokban. A rendelkezésekre álló adatok hat különböző foglalkozáscsoport esetén mutatják ki, hogy a legtöbb gazdaságban a nők még mindig a férfi munkatársak fizetésének 90%át vagy annál kevesebbet kapnak. Egy tipikus férfi domináns szakmában, mint pl.: a fémipari hegesztőében a bérkülönbségek még magasabbak. A fejlett gazdaságokban a női hegesztők átlagosan 79%-át keresték annak, amit a férfi kollegáik, a fejlődő gazdaságokban kevesebb, mint 75%-át. Még a tipikusan „női” foglalkozásokban, például: az ápolás vagy a tanítás is, hiányzik a bérek nemi egyenlősége. Szingapúrban

21

például a férfi általános iskolai tanítóknak 6%-kal magasabb a fizetésük, mint a női oktatóknak, a férfiápolók pedig 21%-kal kaptak többet. 13 Az átmeneti gazdaságokban (a fejlett és a fejlődő országok közötti) a megfigyelhető béregyenlőség hagyományosan nagyobb, mint a fejlett vagy a fejlődő gazdaságokban. Ma is éppen ez a helyzet. Az átmeneti országokban a női hegesztők és a tanárok fizetése közel egyforma a férfiakéval ( 98%-a a férfiakénak), és az ápolónők még többet is keresnek, mint a férfi kollégáik . Feltételezhető lenne, hogy a magas szintű képzést igénylő állásokban béregyenlőséget tapasztalunk, hiszen itt feltehetőleg összehasonlítható a jelentkezők képzése és végzettsége (bankszektor, könyvelői, vagy a biztonsági szektor, számítógép programozói állás). Az átlagos női fizetés még ezekben a foglalkozásokban is csak 88%-a a férfiakénak. A legnagyobb különbséget a férfi-nőifizetések között az általános iskolai tanító és a hegesztő mutatta. Az Egyesült Államokban, 1990-ben az ápolónők fizetése majdnem megegyezett a férfiápolók keresetével. 2000-re azonban az ápolónők kevesebb, mint 90%-át keresték férfi munkatársaik fizetésének. Hasonló csökkenést figyelhetünk meg a fizetési különbségek nemi megoszlásában, a bankszektorban dolgozó könyvelők esetében is. Erre még az ITUC Gender Pay Gap Report adatai szolgálnak bizonyítékul, amit a 12 országban működő Wage Indicator keretében 400,000 személy lekérdezésével nyertek. A Wage Indicator a magyar Bérbarométer nemzetközi partnere. A jelentést az Income Data Services, London - a Wage Indicator brit partnere - készítette. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének változásával kapcsolatban több mutatót érdemes megvizsgálni. A legfontosabbak: a foglalkoztatási és a munkanélküliségi arányok és az úgynevezett férfi-női kereseti rés (gender paygap).

13

Victoria folyóirat 2004/II.

10-29 oldal alapján és a Global Employment

Trend 2008 Model alapján

22

10. ábra: Férfi-női kereseti rés- gender pay gap Forrás: Global Employment Trend, 2009 Ez nem más, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak és nők bruttó órakereseti különbsége a férfiak bruttó órakeresetének százalékában. A mutató értéke

a

nemek

között

többnyire

alacsonyabb kereseti különbségeket mutat, mint ha a két nem bruttó havi keresetét hasonlítanánk össze, mert a férfiak átlagos havi munkaideje hosszabb, mint a nőké.14 Ami a munkaerő-piaci esélyegyenlőségi mutatók alakulását illeti, Magyarország helyzete sok tekintetben kedvezőnek mondható. Mind az EU15-ök, mind az EU25-ök átlagánál alacsonyabb például a kereseti rés (2003-ban az EU25-ök megfelelő mutatójának értéke 15, az EU15-öké 16 százalék, a magyar adat 14 százalék), az érték egyébként 1997 óta csökken (az 1997-ben a megfigyelt érték 24 százalék volt; Eurostat adatai alapján). 15

14

www.epsu.org/a/377 -ben található grafikon

15

Nők és férfiak kereseti esélyegyenlősége a statisztikai adatok tükrében,Készült a ROADMAP program keretében, az „Egyenlő munkáért Egyenlő bért” munkacsoport számára szerkesztette: Lindnerné dr. Eperjesi Erzsébet Statisztikai főtanácsadó tanulmány alapján

23

11. ábra: Férfi-női kereseti rés

Férfi-női kereseti rés (GPG), 2005

%

30

25

20

15

10

5

25

EU

EU

27

0

Ország

Forrás: Global Employment Trend, 2009 „A

piacgazdaság,

a

versenyszféra

„kikezdte“

azokat

a

családpolitikai

kedvezményeket, amelyek korábban még bizonyosfajta biztonságot jelentettek, mivel a gyermekvállalás, illetve a kisgyermekgondozás időszakában nem fenyegette a nőket a munka elvesztése, vagy a gyermek miatti munkaerő-piaci diszkrimináció. A jelek ugyanis arra vallanak, hogy a munkaadók - különösen a versenyszférában megtalálják azokat a kibúvókat, kiskapukat, amelyek révén jogi szankciók nélkül is lehetőség nyílik a fiatal, családalapítás előtt álló, vagy kisgyermekes női munkaerő alkalmazásával kapcsolatos negatív megkülönböztetésre.“ (Pongrácz 2002)

24

4. Nők a vezetésben 4.1 Az üvegplafon- effektus „Üvegplafon-effektusnak nevezzük, amikor az üvegen át ugyan látható a lehetséges, elérhetőnek tűnő poszt, de az ember (esetünkben a női munkavállaló) mégis falba ütközik, amikor megpróbál feljebb lépni. „ 16 A wikipédián a következő meghatározás szerepelt: Az üvegplafon kifejezés olyan esetekben használatos, amikor egy szakképzett személy előmenetele egy szervezet hierarchiáján belül csak egy bizonyos szintig lehetséges. Ennek lehet oka a hátrányos megkülönböztetés, nemi, faji, eszmei, stb. alapon. Ide tartozik a beszéd-, látás-, hallászavaros és más fogyatékos emberek behatárolt előmeneteli lehetősége is.17 Ennek a fajta gátnak a meglétét számadatok is bizonyítják. Magyarországon a társadalmat és a gazdaságot irányító kulcspozícióknak csak legfeljebb három százalékát töltik be nők, de nem sokkal jobb az arány a középvezetői állások körében sem, itt húsz százalékos női foglalkoztatásról beszélhetünk. A Harvard Business Review 2007.szeptemberi számában is helyet kap, hogy az Európai Unióban is összesen 11% a női vezető, ebből is csak 4 %-a vezérigazgató (CEO). Amerikában a legfontosabb 500 cég esetében is a nők 6 % -a volt felsővezető pozícióban, illetve 2%-a foglalt helyet a vezérigazgatói székben, további 15 % pedig a középvezetői pozícióban. Arra a megállapításra jutottak, hogy ez a helyzet nem különbözik a többi fejlett országokban sem. Felmerül a kérdés, hogy ennek mi az oka? Erre a válasz többek közt a fent említett üvegplafon-effektus. A nők láthatatlan gátakba ütköznek, és nem tudnak ezen áttörni. Ma már az üvegplafon fogalma sokkal inkább hamis, mint igaz. Ennek egy magyarázata van Carol Hymowitz szerint, aki a Wall Street Journal újságírója, éles határ van a menedzseri pozíciók kiválasztásában a

16

Forrás: http://nft352.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=28

17

http://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Cvegplafon 2009. 04.26

25

férfiak és a nők között. Ez azt jelenti, hogy ha még választani kell egy gyermekes nő és egy férfi között, akkor a vezetői a székbe a férfit választják ki. A gyedről, gyesről visszatérő nőket a munkaadók részéről érő hátrányos megkülönböztetéssel, mint önálló problémakörrel a hazai szakirodalom meglehetősen keveset foglalkozik. Úgy tűnik, ez az a terület, “amelyről mindenki tud, de senki sem beszél”. Magyarországon a gyermekgondozási ellátást igénybe vevők több mint 98%a nő, így a gyesről, gyedről visszatérő „szülő” gyakorlatilag kisgyermekes anyát jelent. A szakirodalomból azonban az mindenképpen kiderül, hogy a 21. század elején a magyar nők egyik legfontosabb kérdése még mindig a munka vagy a család közötti döntés, illetve az e területek kihívásaira adott válasz. (Zöldyné 2002). A gyesről, gyedről a munkaerőpiacra visszatérő nőket sújtó diszkrimináció problémája önmagában azonban szinte alig jelenik meg a szakirodalmakban. Azt is figyelembe kell még vennünk az üvegplafon-effektusnál, hogy sok nő nem akar feljebb lépni. Természetesen megemlítettem a gátakat a karrierista nők esetében a primer kutatásomban. Nagyon sok olyan nő van, aki nagyon művelt és megvan a lehetősége, hogy feljebb lépjen, mégis a családját választja. Ők azt mondták, hogy inkább a családi békesség, mint, hogy alig lássa a családját. Így is nagyon nehéz összeegyeztetni a munkát és a családot.

4.2 A női vezetők helyzete “ A menedzsment abban hasonlít a sporthoz, hogy nem az erőfeszítés, hanem az eredmény számít. Sosem szabad elfelejtenünk, hogy a jó menedzsment nem azt jelenti, hogy úgy csináljuk, mint a profik, hanem olyan eredményesek vagyunk, mint a profik. “ N. Steven Brown „ A nők között komolyabb rivalizálás folyik, mint férfiak körében, ám a férfiak sem kíméletesek egy, a karrierlétrán felfelé törekvő nővel. A szociálpszichológiai szakirodalom a” kettős kötés csapdájának” nevezi azt, hogy a magas pozícióban levő nő túl férfiasnak bizonyul, ha férfiként igyekszik fellépni, azonban ha nőiesen viselkedik, nem érvényesül, és éppúgy elutasításra talál. Dr. Valló Ágnes szerint, a probléma gyökere ott van, hogy a nőknek a munkahelyen egy férfiak által megalkotott és rájuk szabott világban kell helytállniuk, és óriási energiával kell fellépniük, ha el akarnak mozdulni a számukra kiszabott helyről.” A szakértő szerint rendkívül nehéz megtalálni az egyensúlyt a férfias és a nőies viselkedés között. Ha, valaki háttérbe

26

szorítja a nőies oldalát, az komoly stresszt okoz, ám az sem megoldás, ha valaki a nemi szerepének megfelelően „kedves, simulékony, megengedő.” A Harvard Business Review 2007.októberi számában a Leadership cikkben Carol Hymowitz is azt mondta, hogy „I think that there is a real penalty for a woman behaves like a man. „vagyis egy nőnek nagy büntetés, ha úgy kell viselkednie, mint egy férfinak. A jó női vezető kerüli a túlérzelgést és az érzelmek alapján meghozott döntéseket. A cikkben az is elhangzott, hogy „Leadership is not synonymous with socializing.” Tehát a vezetőség nem azonos a szocializálással. „Meggyőződésünk, hogy a női erények csak javára válhatnak az üzleti világnak. Ezért fontos, hogy ebben az alapvetően patriarchális társadalomban ne letagadjuk, hanem megtartsuk és építsünk női létünk erősségeire a vezetés férfias elemeivel ötvözve azt. Így válhatunk teljes és sikeres vezetőkké.” Kanoa „Alapvetően nem az a leglényegesebb, hogy férfi vagy nő a főnök, hanem az, hogy milyen. A főnökön tényleg rengeteg múlik. Azt szokták mondani, hogy egy rossz főnök olyan, mint egy baktérium, aki az ellenséget terjeszti maga körül.”(Kopp Mária) Szinglik: karrierista amazonok Kőrössy Ágnes szociológus-újságíró szerint az igazi szingli származásától függetlenül nagyvárosban él, jellemzően 25-32 év közötti, diplomás, idegen nyelveket beszélő, a magyar átlagnál jobban szituált, értelmiségi és egyedül élő hajadon, aki egy-két párkapcsolat után most magányának és pénztárcája vastagságától függően a fogyasztói társadalom kínálta mintáknak is rabja. A nyugati társadalmakban kialakult a nők egy sajátos csoportja: a szinglik. A harmincas éveikben járó fiatal hölgyek sikeresek, karrieristák, magukra igényesek, függetlenek, nagyvárosban élnek és a fogyasztóipar legfőbb megcélzottjai. Napjainkban azonban megdőlni látszanak a szinglisztereotípiák. 18 Szerintem nem igaz, hogy a szinglik önzők, hogy tartanak a párkapcsolattól, hogy nem akarnék gyereket szülni, de még az sem, teljesen igaz, hogy mindenkinek jó állása és fizetése van. Nem trendibbek az átlagos nőknél. Utasi Ágnes szociológus az 18

, 2008-08-05 Szerző: Bacsó Mária menedzser asszisztens http://www.standard-team.hu/karrierszingli.html

27

egyik vizsgálatában a fiatal szinglikre vonatkozó jellemzőket ellenőrizte: 668 harmincas éveiben járó nagyvárosi, budapesti és szegedi diplomás szinglit kérdezett meg. A felmérésből kiderült, hogy a szinglikre aggatott jelzők a szinglitársadalom kisebb hányadára igazak csupán. Megállapította, hogy a megkérdezettek 85 %-a valójában tartós párkapcsolatra vágyik és csak a maradék 15% maradna szívesen egyedülálló nő. Fontos számukra a házasság és ezt tartják ideális párkapcsolati formának. Utasi szerint” a nagyvárosi diplomás harmincas szinglitársadalom átmeneti állapotban van, azaz kényszerszingli, volt már tartós kapcsolatuk, élettársuk vagy látogató együttélésük, de valamiért megszakadt. Mindössze tíz százalék volt azoknak az aránya, akiknek semmilyen párkapcsolata nem volt. Utasi felhívja a figyelmet arra, hogy nem minden egyedülálló szingli. A harmincas hajadonok a korosztályuk egyedül élőinek tíz százalékát teszik, szingliként pedig relatíve kevés nő él Magyarországon, arányuk a harmincas egyedülálló nők körében 4,3 százalék.” Jean-Claude Kaufmann francia szociológus kutatásai szerint a szinglik magasra tették a mércét. Ezek a lányok olyan férfiakat szeretnének, aki egyenrangú személyként kezelik, de valamilyen módon el is kápráztatják őket. Ez növeli annak a valószínűségét, hogy hajadonok maradnak. Úgy gondolom, hogy a mai életünket hajszolt életforma jellemezi. Nagyon kevés időnk jut a kapcsolatokra, mert a társadalmi környezet jobban értékeli a gazdasági sikert, mint a harmonikus emberi kapcsolatokat. "Ami változott, az-az, hogy több nő van a menedzsmentben. Ami nem változott: a nők a menedzsment alacsonyabb szintjein koncentrálódnak, s mindenhol kevesebb hatalmat, jelentő pozíciókat birtokolnak, mint a férfiak." (Powell 1988: 13) Európai kutatók is az amerikai tapasztalatokat erősítették meg: minél magasabban helyezkedik el az adott menedzseri pozíció, annál kevésbé vannak képviselve benne a nők. A nők vezetésben elfoglalt aránya Svájcban 4,2 százalékot, Angliában 9 százalékot, Svédországban és Norvégiában 13,2 százalékot, Hollandiában 4,4 százalékot, Olaszországban 5,7 százalékot, Finnországban 14,4 százalékot ért el a nyolcvanas években, ám a legfelső vezetési szinten már legfeljebb csak 1 százalék a nők aránya. 19 (Preuss 1987). In Nagy Beáta, 1993

19

http://www.mtapti.hu/mszt/199334/nagy.htm alapján szerző: Nagy Beáta (1993) Nők a vezetésben In: Szociológiai Szemle, 3-4. 147-166.

28

5. Empirikus vizsgálatok Alapsokaság: 110 fő ƒ

Kvalitatív kutatás: Mélyinterjú: 4 fő

ƒ

Kvantitatív kutatás: Kérdőív: 106 fő

Megkérdezés helye: Országszerte Lsd. 1. sz. melléklet A kérdőív 18 kérdést tartalmaz, melyek célja, hogy kiderítsem, mennyire fontos a megkérdezetteknek a család, karrier és milyen eltéréseket észlelhetünk a különböző születési kohorszokban (születési kohorsz: azonos évben, időszakban születettek csoportja, akiknek demográfiai magatartását statisztikai úton figyelik meg az életük során). A kérdőív 4 részre oszlik: első rész a személyes adatokat, második rész a képezettséget, harmadik rész a munkásság, karriert és végül, de nem utolsó sorban az egyensúlyról kérdeztem meg az alanyokat. Nemcsak a kérdőíves-mélyinterjús megkérdezésénél alkalmaztam ezt a felépítést, hanem a kiértékelésnél is ezt a sémát vettem alapul. A kérdések első fele a személyes adatokat fedi fel (1-5ig kérdés): kor, családi állapot, gyerekek száma. Ezután a következő két kérdésben (6-7ig) a képzettség kerül előtérbe: az adott személy és szülei iskolázottságára kérdezek rá. Ezzel az a célom, hogy kiderítsem, hogy van-e kapcsolat a gyerekeik a szüleik tanulmányában. Mennyire számít az otthoni minta, és az eltelt évek száma. A harmadik részben (817ig kérdések) a munkára ,karrierre vonatkoznak. Ebben az alanyok jelenlegi foglalkozásáról, beosztásáról, terveiről kérdezem valamint a kérdőív kiértékelését elősegítő kérdéseket teszek fel (14-17ig). A negyedik részben pedig a dolgozat főkérdést teszem fel az alanyoknak, hogy számukra mi is az egyensúly. Arra kértem őket, hogy fejtsék ki a gondolataikat pár mondatban. A mélyinterjúk mellett szól, hogy szükségünk van sok olyan részletre, amelyet csoportos interjúkészítés esetén nagyon nehéz beépíteni a folyamatba, hiszen nem egy

29

csoportvéleményt, hanem számos egyedi történetet kell feldolgoznom. Ehhez minden egyes csoporttagnak el kell mondania saját történetét. Ez egyrészt nagyon időigényes, másrészt viszont felesleges is, hiszen a többiek történetét nem befolyásolja, így a csoport dinamikus együttgondolkozását nem tudnánk kihasználni. Mélyinterjút készítettem négy olyan nővel, akik mára így vagy úgy vezető pozícióba kerültek. Alanyaim jól tükrözik a vidéki és a fővárosi nők különbségeit, valamint a kor sajátosságait. Mind a kéttípusú kvalitatív kutatás során a kérdőív struktúráját használom fel, az egyes témakörökre intenzívebben, mélyebben kitérve. A következőekben a primer kutatásaim eredményeit fogom bemutatni. Elsőként a kérdőívemet értékelem, utána, pedig a mélyinterjúkat elemzem. Ahogy már fent is említettem a minta ismertetésénél, először a személyes adatokat 1-5ig, a képzettséget 6-7ig és a munkát 8-13. kérdésig elemzem. A következő részben a minta kiértékelésénél is ugyanezen szempontok alapján jellemzem illetve a fent maradó kérdéseket a 14-18ig foglalom össze.

5.1 . Kérdőívek kiértékelése

5.1.1. Általános adatok 5.1.1.1 A minta jellemzői: A kérdőívek kitöltésekor a jövő generációira figyeltem, hiszen már sokszor említettem, hogy hazánkban egyre inkább az elöregedő társadalomjellemző. Éppen ezért a 18-39 éves korcsoportúakkal töltettem ki a legtöbb kérdőívet, majd a már családos anyukákkal illetve a lehetséges jelöltekkel. Nekik már biztos van gyerekük, vagy már tervezik, nem beszélve a 40, illetve az 50 év felettiekről. Sok olyan családanya töltötte ki, akinek 2, 3 vagy annál több gyermeke van. Azért ezeket a korcsoportokat választottam, hogy így reális képet kaphassunk a kérdéskörömre, beleértve a potenciális anyákat is. A következő diagram szemlélteti a kor szerinti megoszlást:

30

12.ábra: kor szerinti megoszlás Kor szerinti megoszlás 40 30 % 20 10 0

-20

20-29 30-39 40-49 50+ év

A 20 év alatti (a legalsó határ a kérdőívem kitöltésénél a 18 év volt) illetve a 20-23 évig megkérdezettek többsége még főiskolai-egyetemi tanulmányait végezte. A megkérdezettek több mint 90%-a tervez családot, szeretnének gyereket, de majd a karrier építése után. A 24-29 évhez tartozó csoport már befejezte tanulmányait, első munkahelyét már betölti. Sőt már 1-2 éves releváns szakmai tapasztalattal is rendelkezik az első vagy a második munkahelye következtében. A legtöbben még a karrierjüket építik, azonban már szeretnének családot alapítani. Most érzik, hogy megérettek a gyermeknevelésre. A következő csoportban a 21.század szavával élve a megkérdezettek 40 %-a még szingli, 30%-a az élettársi kapcsolatban él több éve, illetve a maradék 30% pedig boldog családban.

A megkérdezett 40 feletti nők

esetében a 80 %-nak kiegyensúlyozott élete volt. Megfelelő munkahellyel rendelkeztek illetve 50%-nak minimum 1 gyermeke volt. Az 50 felettiek 80 %-ra jellemző, hogy házas volt, 10% elvált, 5 % özvegy és 5 % egyedülálló.

5.1.1.2. Családi állapot szerint: A megkérdezett 100 fő közül: 35% házas,25 % élettársi kapcsolatban, 20% hajadon, 17% elvált és 3 % özvegy. A hajadonok többsége 30 év alatti, de felette is jelentős létszámban helyezkedtek el. Ez azt tükrözni, hogy a társadalmilag elfogadott norma a család. Csak úgy tudják az egyensúlyt és a boldogságot elképzelni, ha saját családjuk lesz. Akik még egyedül vannak azok is vágynak a családra, bár azt még nem tudják, hogy mikor valósítják meg. Ennek különböző okai lehetnek. Ahogy a diagram is mutatja, a család tehát fontos szerepet játszik az emberek életében. Ezt a tény az is bizonyítja, hogy egyre

31

többen választják az élettársi kapcsolatot, mint a házasság intézményét. A fiatalok először együtt élnek, úgymond „próbaházasságot „valósítanak meg”. 13.ábra: A családi állapot szerinti megoszlás A családi állapot szerinti megoszlás 35 30 25 20 % 15 10 5 0

hajadon házas

elvált

özvegy élettársi kapcsolat

érték

5.1.1.3 A kívánt gyermekek számának megoszlása szerint: A legtöbb válaszadó -70% - 2 gyermeket szeretne és 10 %, aki 3 vagy annál többet. A fennmaradó 20% pedig úgy oszlik meg, hogy 5 %-uk egyáltalán nem szeretne gyermeket, 15 %-a pedig kizárólag 1-et szeretne. Ennél a kérdésnél nem különítettem el a főváros illetve a vidéki megkérdezettek válaszait. Összességében értékeltem a válaszokat. Már ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy a vidéki és a fővárosi nők gondolkodása hasonlít egymáshoz, nincs már nagy eltérés. Ezt a későbbiekben bővebben kifejtem. 14.ábra: A tervezett gyerekek számának megoszlása A tervezett gyermekek számának megoszlása

0 3 vagy több 1 5% 10% 15%

2 70%

32

5.2. A képzettség 5.2.1. A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége Az általános adatok után a képzettségre helyeztem a hangsúlyt. Erről az a véleményem, hogy a legtöbbször kapcsolatban áll a szülők és a gyerekek végzettsége. A kérdőívek és az interjú esetében is megkérdeztem, hogy mi az ő és a szüleik legmagasabb iskolai végzettsége. Ezek rendszerint egyeztek. Akiknek a szülei főiskolai vagy egyetemi végzettséggel rendelkeztek-összesítve 30%, azoknak a gyermekei is főiskolai diplomát szereztek. Továbbá voltak és lesznek olyanok is, esetünkben a fennmaradó 70 %, ahol a szülőknek általános, középfokú vagy felsőfokú szakképesítéssel rendelkezett. Elmondták, szüleik mindent megtettek, hogy ők többet érhessenek el és ehhez minden körülményt biztosítottak. Ez azt mutatja, hogy fontos, hogy a szülőktől milyen értékrendet kapunk. 15.ábra: A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége-vidéken

felsőfokú 30%

általános iskola 30%

közepfokú 40%

A kérdőívemet nemcsak nagyvárosokban, hanem vidéki térségekben is kitöltettem, 50 –50 % arányban. Főként Tolna megyei lakosokkal, mert én is innen származom. Nagy a különbség a főváros és a vidéki térségek között. A vidéki térségekben a megkérdezett 50 ember közül 30%- általános iskola, 40%- középfokú, 30 % felsőfokú, arányban oszlottak meg. A fővárosban pedig az 50 ember közül 23 %általános iskola, 36%- középfokú, 41 % - felsőfokú, arányban oszlottak meg.

33

16.ábra: A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége a fővárosban A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége a fővárosban

általános iskola felsőfokú 23% 41% közepfokú 36%

Ahogy említettem már, sokak szülei nem tudtak főiskolára menni különböző okoknál fogva. Gyermekeiknek már minden feltételt biztosítottak, hogy szakmailag is képzettek legyenek. Akik jómódú családba születtek főként, de akik tudták a felsőfokú oktatásukat finanszírozni, azok folytathatták a tanulmányt. 5.2.2 A megkérdezettek édesanyjának a legmagasabb végzettsége 17.ábra: A megkérdezettek édesanyjának a legmagasabb végzettsége

kevesebb,mint 8 osztály 8 általános középfokú felsőfokú végzettség

A kérdőívben megkérdeztem, hogy édesanyjuknak mi volt a legmagasabb végzettsége, hogy kiderítsem, ez befolyásolta-e a gyermekek iskolázottságát. Ha az édesanyának magas végzettsége volt, az csak pluszként szolgált. A gyermekét jobbat tudta ösztönözni. Vidéken a megkérdezettek 70%- nak volt általános és középfokú végzettsége. Sokan azért nem tudtak felsőfokú intézményben továbbtanulni, mert anyagilag nem engedhették meg maguknak. A másik ok pedig a motiváció. A rendszerváltás előtti

34

időkben a nőknek nem volt olyan lehetősége, mint a fővárosban élőknek, vagy mint a mai XXI. században. Tolna megyében a financiális okok miatt szakmát tanultak nemtől függetlenül és ezután elhelyezkedtek a munkaerőpiacon. A mai tendenciát tekintve egyre többen szereznek meg középfokú és felsőfokú képesítést. Ha a fent említett két fő októl eltekintünk, akkor az egyénen múlik, hogy milyen végzettségre tesz szert és azt majd, hogy hasznosítja.

5.3 A nők foglalkoztatottsági szerkezete 5.3.1 A megkérdezett nők foglalkozás szerkezete 18.ábra: A megkérdezett nők foglalkozás szerkezete 120 100

%

80 főváros

60

vidék

40 20 0

Ahogy a diagramból is láthatjuk, a fővárosban a munkanélküliek és a háztartásbeliek a megkérdezettek 20%-át teszik ki, 2 %-a nehéz fizikai munkás, ezt követik 30 %-kal a vállalkozók, majd 23 %-ban a könnyű fizikai és 25%-ban az alkalmazott-beosztott munkakörben dolgozók. Ahogy az elején is említettem már, a legtöbb megkérdezett a 20-39 évig terjedő kohorszban volt. Ebben a kategóriában, ha a vidéki viszonylatot tekintjük, akkor a könnyű fizikai munka illetve az alkalmazotti munkaviszony a legjellemzőbb, a dolgozók 60%-át teszi ki. 5 %-a nehéz fizikai, 15 %-a vállalkozó illetve 30 %-a munkanélküli állományban helyezkedik el. A könnyű és az alkalmazott beosztásúk pedig 25-25 %-

35

át ölelnek fel. Ha összesítem a vidéki és a fővárosi adatokat, 50%-ot tesz ki a fent említett két munkakör. A legtöbb fiatal a városokban 70%, multinacionális cégnél dolgozik, sajnos másra nincs lehetőség. Vidéken nincsenek ott a hatalmas multinacionális cégek, amelyek annyi ember számára munkát biztosítanak. Többnyire csak gyárak, tejipari, húsüzemi, vagy elektronikai cégek vannak, amelyek könnyű, illetve nehéz fizikai munkaerőt tudnak foglalkoztatni. Ugyanazért a munkáért fele annyi bért kapnak az emberek vidéken, vagy csak minimálbért. Nincs sok olyan munkahely, amely a vidéken élő értelmiségnek munkát biztosítana. Igy sokan elhagyják a megyét és a fővárosban próbálnak szerencsét. Sajnos még mindig nagy a különbség foglalkoztatottság szempontjából a főváros és vidék közt, mert még mindig minden főváros központú. 19. ábra: Mi a beosztása ?

vezető 30%

alkalmazott 70%

A fent említett kérdéskört folytatva, a megkérdezettek 70%-a összesítve alkalmazotti és 30%-a dolgozik vezető beosztásban. Ebbe a 30%-ba még beletartozik, hogy vállalkozó, ami 10 %-át teszi ki. A megkérdezettek 70%-a egy nagy multinacionális cégénél dolgozik beosztottként. Nehéz az előrejutási lehetőség.

36

5.4 Mi az egyensúly? A kérdőívemben az-az utolsó kérdés, hogy mi az egyensúly. A kitöltők 100%-át első olvasásra egy kicsit megdöbbentette a kérdés és elgondolkodott az egyensúly fogalmáról. Az 50 %-a megkérdezte tőlem, hogy ezt hogy értem, és milyen témában. A válaszom erre annyi volt, hogy nem szeretnék semmilyen keretet megadni. „Annyit írjon le, hogy számára mi adja meg az egyensúlyt.” A válasz megadása után folytatták a kérdőívet. Ezt tartottam a legizgalmasabb résznek. Ebben a felgyorsult világban az emberek nem szoktak önismeretet gyakorolni. Válaszként az aktuális helyzetükről számoltak be. A kérdés alapos átgondolása után egyhangú válaszok érkeztek, hiszen mindenki azt adta meg, hogy az egyensúly elérését a karrier és a család összességében tudja elképzelni önmagának, ha a munka mellett elég ideje jut a szeretteire. Ezenkívül azt írták válaszként, hogy az a fontos, hogy jól érezzék magukat az életben. Az élet alatt mind a munkahelyet, mind az otthont értették. Tegyenek szert szakmai fejlődésre, de magánéleti sikereket is érjenek el. Szeretnék megtalálni a megfelelő társat és velük kialakítani a családot. A kérdőívem visszaadásakor nagyon sokan köszönetet mondtak, mert pár perc erejéig magukkal, a saját belső gondolataikkal foglalkozhattak. Az alanyok is örömmel vették, hogy beszéltünk ezekről a kulcsfontosságú dolgokról. Azok, akik reális álmokról illetve célokról beszéltek, elégedettek voltak a mostani helyzetükkel.

37

20.ábra: Mi az egyensúly Mi az egyensúly?

50 40 30 % 20 10 0

Válasz

Karrier

Család

5.5 Eredmények: Ebben a részben a minta tartalmi elemeire vonatkozó kérdéseit dolgoztam fel. A mintát már értékelem illetve a fent maradó kérdéseket a 12-18.kérdést ebben a részben fejtem ki. Az első három részben magába foglaló kérdéseiről is (személyes adatok, képzettség, munka-karrier) írok értékelést. A 12. kérdés az volt, hogy férfiként jobban boldogulnának-e a mai nők? 21.ábra: Férfiként jobban boldogulna? Férfiként jobban boldogulna?

százalék

70 60 50 40 30 20 10 0 Igen

Nem

Erre a kérdésre már csak 60% mondott igent és a 40% vallotta azt, hogy nőként is ugyanúgy lehet vezető beosztásba kerülni. A kitöltéskor, amikor a legtöbb alany ehhez a kérdéshez ért, gondolkodás nélkül írta be a válaszát. Amikor kiértékeltem,

38

megdöbbentett ez a 60%-os válaszadási arány. Azok írták főként, hogy férfiként jobban boldogulnának, mint nőként, akiknek alacsonyabb végzettségűek és fizikai munkát

végzenek.

Úgy

gondolják,

hogy

magasabb

végzettséggel

jobban

boldogulnának a munkaerőpiacon. A szellemi munkakört betöltők közül is azt írták, hogy férfiként előrébb lennének. A mai XXI. századi korképet tekintve manapság már egy alkalmazotti pozícióban nem tesznek különbséget a munkáltatók. Egy multinacionális cégnél, iskolákban is egyre több a lány. Ha egy menedzseri pozícióról van szó, akkor még mindig a férfit részesítik előnyben. Ezt az állítást a szekunder kutatásban lévő szakirodalmak is bizonyítják. Ennek oka az üvegplafon–effektus. Továbbá, hogy a nők karriere nem olyan töretlen, mint a férfiaké. A megkérdezettek többsége ezekre a tényezőkre gondol, amikor még mindig egy alkalmazotti pozícióban van és mellette ellátja még a „ második műszak” a család terhét. Természetesen itt is megemlítem, hogy nem mindegyik nő akar vezető beosztásba kerülni, inkább ők a családjukat választják vagy kevesebb felelősséget a munkahelyen. A kérdőiv 13. kérdése, hogy elhalasztaná-e a családalapítást egy jó munka kedvéért, a válaszadók 80%-a igent mondott. 22.ábra: Elhalasztaná-e a családalapítást egy jó munka kedvéért?

Elhalasztaná-e a családalapítást egy jó munka kedvéért?

80 60 % 40 20 0

igen

nem

Sőt, a felsőfokú végzettséggel rendelkező középvezetői pozícióban lévők közül 10-en mondták, hogy egyáltalán nem terveznek gyermeket. Ők a 26-35ig terjedő korosztályba tartoznak, rendszerint egyedülálló nők voltak. Boldogságuknak eszerint nem függvénye, hogy lesz-e gyerekük, vagy nem.

39

Nekik inkább a munka öröme jelentette az igazi kihívást. Szinte „férfiként” kezelik magukat, úgy gondolják, hogy „nők is rendelkeznek ugyanazokkal a jogokkal az élet minden területén”, a munkahelyen is és lehetőségük van vezető beosztásba is kerülni. Ahogy már a szekunder részben is írtam, egyre több a szingli, és még annak a kettősége, hogy szingli és női vezető . Biztosan számítani lehet stabil konfliktushelyzetekre!

A szingli nő vezetőként, halmozottan kívánja bizonyítani

mindazon értékeit, melyeket magánéletében is előtérbe helyez, és személyisége a munkahelyen

furcsa

kettősséget,

ellentmondásokkal

teli

megnyilvánulásokat

eredményez. Mivel nincs se férje, se gyereke, se egyéb tartós, magánéleti elkötelezettsége, igazi munkamániás. Azt várja el minden munkatársától, hogy a munkahely és a munka legyen a legfontosabb az életükben, annak rendeljenek alá minden mást. Nem elégszik meg azzal, hogy munkatársai határidőre, rendesen elvégzik feladatukat, állandóan újabb és újabb, elvégzendő feladatokat talál, s mindig, mindegyik sürgős.

Azzal a jelszóval, hogy "nem várok el többet mástól, mint

magamtól" csak elvárásokat fogalmaz meg. Ritkán dicsér, s ritkán nyújt ellenszolgáltatást a többletteljesítményért. Minden munkaterületen tökéletesnek tartja magát, mindent jobban tud, s mindenről tudni akar, mert ő a főnök. Azt gondolom, mert valaki szingli az nem betegség, hanem egy állapot. Nem értek egyet ezekkel a megállapításokkal. Olyan kép alakult ki bennem, hogy a fent említett állítások azt igazolják, hogy aki szinglivezető az valójában nem jó vezető, mert nem csupán azért problémás, mert nem képes olyan csapatot összeállítani, amely tartós munkahelyi közösséget

alkot,

hanem

mert

azáltal

a

munkavégzés

hatékonysága

és

eredményessége sem olyan, mint amilyennek kellene , hogy legyen. Akkor miért vadásznak a nagy multi cégek a 30 éves szinglikért? Nem mindenki ilyen. Jól terhelhetők, feláldozzák a szabadidőt a cég érdekében, nincs család, fiatalok jól képzettek. Véleményem szerint ideális vezetők a még egyedülálló nők.

40

23.ábra Származott hátránya abból, hogy gyermeke van?

Érte már hátrány amiatt, hogy gyermeke volt? 100 % 50 0 Series1

igen

nem

90

10 érték

A kérdőívemben erre a kérdésre is kitértem, hogy a gyermekes édesanyák sokszor hátrányban vannak. Aki családos volt, egyhangúan állította, hogy emiatt érte már hátrány a munkájában. Ha a gyermek beteg, akkor rendszerint a nők maradnak vele otthon. Szabadságot kell kivenniük és főleg kisebb korban elég sok a betegeskedés, emiatt a hiányzás. Válaszként azt kaptam, ha a munkahely, illetve a főnöke ezt nem viseli el kellőképp, akkor sajnos a munkahely elvesztése a következmény. Ráadásul a vidékieknek még az a tényező szerepel, hogy a lakhelyüktől távol van a munkájuk. Szekszárdon nagyon kevés a munka, ezért a munkavállalók kénytelenek a környező településeken, városokban munkát vállalni. Az utazást még kompenzálja a cég. Ha egy gyermekes anyáról van szó, aki a lakhelyétől minimum 30-km-re dolgozik, halmozottan hátrányos helyzetbe kerül. A munkahely ezt már nem fogadja el, ha nem tud pontosan megjelenni a kezdésnél illetve hosszútávú szabadságot vesz ki. A megkérdezettek 70%-át érte már hátrány a lakhelye miatt.

41

24. ábra: Származott hátránya lakhelye miatt? Származott hátránya lakhelye miatt?

igen nem

A cégek még mindig nem fektetnek arra nagy hangsúlyt, hogy megfelelően biztosítsák a táv-illetve a részmunkát a munkahelyeken. Kivételek mindig vannak, és egyre több helyen, a nagyobb városokban, de főként Budapesten a nagyobb multinacionális cégeknél bevezették a részmunkaidős foglalkoztatottságot, sőt még munkahelyi óvodát is üzemeltetnek. A nagyobb cégeknél a fővárosban már kezdetét vette a családbarát munkahely is, ahol biztosítják ezeket a feltételeket az alkalmazottaik számára. A kérdőívemben a fent említett kérdést is megkérdeztem, hogy a munkahelye mennyire családbarát. Figyelembe veszi-e a munkáltató az „ élet” másik felét a családot is? A következő eredményt kaptam, 40% szerint igen és 60%-ban még nem felelnek meg az emberek igényeinek a munkahelyük. Még nagyon sok évnek kell eltelnie, hogy a legtöbb cégnél megvalósulhasson a családbarát munkahely, illetve lehetőséget adjanak a rész-távmunkára.

42

25. ábra: Családbarát az Ön munkahelye? Családbarát az Ön munkahelye?

60 %

40 20 0

igen

nem válasz

Megkérdezetteim különböző élethelyzetben voltak. Éppen ezért találtam érdekesnek, hogy mennyire érzik magukat elégedettnek a jelenlegi helyzetükkel. 100 megkérdezett közül 60 nem volt elégedett a jelenlegi beosztással. Tehát a kitöltöttek közt csak 40 % volt a munkájával elégedett. 26. ábra: Elégedett a beosztásával Elégedett a beosztásával?

60 50 40 % 30

Igen nem

20 10 0

Igen

nem

A 23 éves fiatalok, akik már minimum az első munkahelyükön vannak a fővárosban, azoknak szinte 80%-a multinacionális cégnél dolgozott. A válasz arra, hogy miért nem elégedettek, az abban áll, hogy a munka nagyon monoton és nem nyújt elég

43

kihívást az ambíciókkal teli fiataloknak. A vidéki alanyok is Budapesten dolgoznak, mert esetünkben Tolna megyében nincs megfelelő munka a felsőfokú tanulmányokat végzetteknek. Ahogy már említettem, ott főként gyárak, elektronikai üzemek működnek. Sajnos, a mostani válság következtében az eddig fennmaradó üzemek bezártak, illetve csökkentett termelés folyik. A 30 év felettiek is nagy cégnél vagy valamilyen könnyű fizikai munkát biztosító cégnél dolgoztak. Nekik azonban már volt családjuk, minimum egy gyermekük. Sokan közülük a munkahelyet csak pénzkeresési forrásnak tekintik. Már nem az a legfontosabb, hogy karriert érjenek el, vezető beosztásba kerüljenek, hanem, hogy megtalálják az egyensúlyt a munka és a család között. Természetesen a gyerekek születése után is ki lehet alakítani karriert, ha a háttérben egy segítőkész partner és egy nagymama vagy valamilyen külső segítség is áll.

5.6 A minta jellemzői-értékelés: 5.6 .1. Kor szerinti megoszlás: A szekunder kutatásokban is sokszor leírtam, hogy a nőknek még mindig választaniuk kell a karrier és a család között. A primer kutatásban is tükröződik., hogy a lintoni klasszikus példa is kimondja, hogy a munka élvez prioritást a családdal szemben. A női nemi szereppel kapcsolatos normák, elvárások is enyhültek az elmúlt időkben. Már nem csak az anyaszerep jellemző rájuk. A kétkeresős család modell általánossá válása óta a „dolgozó” nő is egy természetes szerep lett. A „karrierista” nő képe azonban még korántsem olyan elfogadott, mint az egyszerű „dolgozóé”. Azonban a 24-től a 30-as éveik elején járó megkérdezettek lemondanak a vezető beosztásról, mert inkább a családi kötelékeket választják. Ahhoz, hogy egy jól működő családot kialakíthassanak, természetesen mindkét félnek nagyon sokat kell tenni. Nemcsak a nőknek jár lemondással, ugyanúgy a férfiaknak is. Társuk, illetve a nagymama vagy egy külső segítség nélkül a nők számára nagyban megnehezülne a feladataik ellátása. A kérdőív és az interjúk esetében is sokszor elhangzott, hogy azért tudnak mind munkában, illetve a családi színtéren megfelelni, mert nagyon jó a segítségük.

44

5.6.2 A kívánt gyermekek számának megoszlása: Véleményem szerint így nem is fog növekedni a népességi rátánk. A férfiak közül is sokan gondolkodnak így, akiknek inkább a pályafutásuk fontosabb, mint hogy családot alapítsanak. Ezeket az eredményeket a kérdőív hűen tükrözte. A megkérdezettek 70 %-a szeretne gyereket, de manapság először előtérbe helyezik a karriert, stabilitást, anyagi függetlenséget. „ Nagyon fontos volna, hogy ezt a kettőt összekapcsoljuk. A magyar társadalom jövője tényleg ezen múlik. Pont az, hogy a kívánt gyerekek megszülethessenek.” Kopp Mária Arra a következtetésre jutottam még a kutatások alapján, hogy minden ember az egyensúlyt keresi. Ezt a családban és a karrierben együtt találhatják meg. A mai világban fontos az érzelmi biztonság, amit a családban tudunk megtalálni.

5.6.3 Munka, karrier, család Nagyon sok kutatást és interjút is készítettem. Tapasztalataim alapján is a kisebb presztízsű pozíciókban találhattuk meg a női nemet, de a magasabb beosztásban már nem annyira. Ha mégis találtam magas beosztásút, akkor a többségnek, több női ügyvezetőnek nem volt gyermeke, akiknek pedig volt, azoknak a családja rovására megy a karrier.

Munkám során is találkoztam női ügyvezetővel, de ő sem

rendelkezett családi háttérrel, azért tudott 12 órákat dolgozni. A kitöltött kérdőívek alapján azt tapasztaltam, hogy a nőknek még mindig választaniuk kell a család és a karrier között. A média is támogatja a szingli nőket, őket állítják példaként a korcsoport számára.

Ezzel azt sugalmazzák, hogy ez a természetes, nem pedig

családot alapítani. Az a tendencia látszik erősödni, hogy a nők valamelyik oknál fogva nem akarnak, vagy nem tudnak gyermeket vállalni. Sok vezető beosztásban lévő nő inkább a pályafutást választja és ezt is tartja elfogadottnak. Kivételek természetesen voltak és vannak is, de ebből a csoportból van kevesebb. A megkérdezettek fele vidéki volt. Már ott sem az-az elfogadott nézet, hogy családot alapítsanak. Egyre többen szeretnének függetlenséget elérni és a karrierjüket építeni. Természetesen mindig lesz, akinek a család a fontosabb és már a 20-as éveik elején és férjhez mennek és gyereket vállalnak.

45

Mindenki vágyik saját családra, de nem feltétlenül házasságra. A mai fiatalok előnyben részesítik a tartós párkapcsolat házasságkötés nélküli formáit. Bármilyen formáját is választjuk, az együttélésnek mindig lesznek konfliktusok, nehézségek, feszültségek. Ez azonban nem baj, mert ez által az összeütközések megoldásán át fejlődhetnek a kapcsolatok. Nagyon sok megoldási lehetőségek léteznek, tanulhatunk belőlük. A legfontosabb, hogy tudatosítsuk, nincs nézeteltérések, problémák nélküli kapcsolat, és a konfliktus megoldási módokat tanulni, tanítani lehet. Természetesen különbözőek vagyunk, egy a lényeg a konfliktusok a fejlődés hajtóerejévé is válhatnak. Az őszinteség minden kapcsolatban alapvető. Az érzelmi megoldások után mindig szükség van a problémamegoldásra. ” Az egyik legnehezebb feladat a mai világban, hogy a család eredeti funkciója szerint teljes életközösséggé válhasson. A teljes életközösség két oldala az érzelmek és a probléma, feladatmegoldás egyensúlya, a gyengédség és a közös tevékenység egysége.” Kopp Mária Fontos, hanem a legfontosabb a család szerepe egy női vezető életében. Lehet valaki jó vezető, jó anya is egyben. Fontosnak tartom a megfelelő társ szerepét, akivel a házimunka és gyermeknevelés terheit meg lehet osztani. Támogatni kell a társadalomnak gyermekvállalást, hiszen kitolódtak már eddig is évek egyre később vállalunk mindent. Meg kell adni a lehetőséget, hogy mindenki anya lehessen! Meg kell oldani, hogy karrier legyen a család mellett.

5.6.4 A multinacionális cégek Ahogy a kérdőívemben is láthattuk a megkérdezettek 80%-a egy multinacionális vállaltnál dolgozik. Nemcsak a fővárosiak, hanem a vidékeik is a munka miatt felköltöztek. Fontosnak tartom, hogy egy kis részt ennek szenteljek, mert a munkaerő kínálati részén ők a legnagyobb befogadók. A kérdőív 17. kérdésénél meg is kérdezem, hogy a mi a véleményük a multinacionális cégekről. Összegezve a következő eredményeket kaptam. A frissen végzettek közül sokan kezdik el pályájukat egy multinál. Nagyok sok munkával, túlórával és stresszel kell a jelölteknek megküzdeniük. A cégeknek az a hátrányuk, hogy egy idő után monotonná válik a munka, mert a folyamatok kis részegységekre vannak lebontva. A cégek által ígért pályafutási lehetőség miatt a nők részéről kitolódik a gyermekvállalás időpontja.

46

A nők először a karrierre fektetik a hangsúlyt és csak a későbbiekben a családra. Ebben természetesen nagyon sok más tényező is közrejátszik. A munkaerőpiacon egyaránt jelen vannak a férfi és a női munkavállalók. Mindegyikük karriert szeretne elérni. Először ezt tartják fontosnak és utána következhet a család. Természetesen sokan megtalálják az arany középutat, és nem válik belőlük karrierista nő. Tapasztalatomból állíthatom, hogy egy beosztotti pozícióban nem igazán számít ma az alany neme. Eddig két multinacionális cégnél is dolgoztam: Diageo, Vodafone- VOCH (Vodafone Operációs Központ) azt tapasztaltam, hogy sok a női menedzser, de nem a vezérigazgató (CEO) és a régió vezetői szinten. A legtöbb ilyen cégnél nagyon sok fiatalt alkalmaznak. Nagyon sokszor túlórázni kell, valamikor hétvégen is dolgozni kell. Sokan ezt család mellett nem akarják és nem is vállalják el.

5.7 A kérdőív összefoglalása: A kérdőív összefoglalásában megállapíthatjuk, hogy képzettségben a szülők és gyermekeik között javuló tendenciát figyelhetünk meg. A szülök iskolai végzettsége illetve a családtól kapott értékrend kihat az egyén további életére. Az édesanyák legmagasabb iskolai végzettsége és a gyermekek végzettsége között nem vonhatunk le kapcsolatot. Ahogy azt már az előző fejezetben is részleteztem, ahhoz, hogy valaki elérje a kívánt tanulmányi célját, ahhoz a motiváció és az anyagi háttér elengedhetetlen feltétel. Akik nem a jó módú családba tartoznak, illetve nem tudják a tanulmányikat finanszírozni, a legtöbb esetben szakmát tanulnak. Vidéken és a fővárosban is az az egyre jobban elfogadott nézet, hogy önálló, független életet kell kialakítani. Nemcsak a férfiak akarnak jó pozícióban lenni, hanem ugyanúgy a nők is vágynak a megbecsülésre és a vezetői pozícióra. A kérdőív és a szakirodalom szerint is kevés a vezetői székben elfoglalt nők aránya. Inkább a középvezetői pozícióban találhatjuk meg. Erre a legtöbb esetben az üvegplafon–effektus lehet a magyarázat. Ismét ahhoz a kérdéskörhöz érünk el, hogy a nőknek még mindig a karrier és a család között kell választani. A mai 21. századi társadalomban a nőknek egyre jobban kitolódik a gyermek szülése, kvázi a család választása. Ahogy a kérdőívben is szerepelt, 80 %-ban elhalasztanánk a nők a családalapítást a jó munka kedvéért. Nagy a megfelelni vágyás és a különbség a férfi és a női vezetői beosztásban lévő pozíciók

47

között. A karrierista nők próbálnak az üvegplafon–effektus ellen küzdeni, hiszen az egyén önmegvalósítását keresi. Kreatív, kihívást jelentő munkakört szeretnének, amit sajnos a multinacionális cégek túlzott munkamegosztása nem teszi lehetővé. A fiatalok legtöbbje ezért nem elégedett a beosztásával. Rengeteget kell dolgozniuk, így nem marad elég idejük a családra. A gyermekes anyáknak nagy gondot okoz a túlóra. A munka kifogástalan elvégzéséhez a párjuk, családi vagy külső segítséggel tudnak a követelményeknek eleget tenni. Az egyensúlyt nagyon nehéz megtalálni. Egyhangúan azt az eredményt kaptam, hogy a családdal és a karrierrel együtt lehet ezt elérni.

6. Interjúk értékelése: A következő részben a mélyinterjúk eredményét összegezem. Nagyon sok emberrel beszéltem erről a témáról. Közülük is négy olyan emberre esett a választásom, akik a legjobban képviselik a korcsoportokat. AI- 24 éves nő, aki egy multinacionális cég pénzügyi alkalmazottjaként dolgozik. AII- 31 éves, az orosz piac Junior Managere egy multinacionális cégnél. AIII- 43 éves vidéken élő főállású családanya. AIV- 54 éves Budapesten élő könyvtáros. Az interjúk négy részből álltak. Először a személyes adatokat kérdeztem meg: kor, lakhely, családi állapot. A második részben a képzettség, a szülők illetve az egyén iskolai végzettsége kapja a főszerepet. A harmadik részben a munkásságaik, karrierjük kerül a középpontba, illetve, hogy hogyan ítélik meg a mostani munkaerőpiacot. A negyedik és legfontosabb részként az egyensúly fogalmát kérdeztem meg az alanyoktól.

6.1 Személyes adatok: AI -es alanyom egy kis faluban nőtt fel két testvérével együtt. Jelenleg Budapesten él. Nagycsaládban nőtt fel, már az interjú elején említette, hogy ő is hasonló családot szeretne. Jelenleg vőlegényével élnek együtt, a nyáron tartják az esküvőjüket. Párját a munkahelyén ismerte meg két évvel ezelőtt. Már közösen tervezik az életüket, külön családdá váltak a kiinduló családból az évek során. Minimum két gyermeket szeretne, és ezt tudatosan tervezik már. Ha részesülne a gyermekáldás örömében, akkor minden idejét a gyerekeivel töltené az első időkben. Már a beszélgetés elején is

48

körvonalazódott, hogy milyen típusú emberrel állok szemben. Neki a család többet ér, mint a karrier. Alanyom nagyon jó példa arra, hogy aki nagycsaládban és vidéken nőtt fel, mennyire családcentrikus. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az alany édesanyja azt a példát mutatta, hogy odaadóan nevelte családját, és közben dolgozott. AII- es alanyom Moszkvában született. 10 éves koráig élt ott szüleivel. Egyedüli gyermek a családban. Hat éve jegyben jár a párjával. Ő is minimum két gyermeket szeretne, de majd csak a karrier után. Ahhoz, hogy a mostani pozícióját elérje, nagyon sokat kellett dolgoznia. 31 évesen már készen áll az anyaságra, az elkövetkező két évben szeretnék ezt megvalósítani. A családra szeretnének több időt fordítani, de úgy, hogy már karriert futott be. A II. Alanyom arra jó példa, hogy a nőnek hogyan is változott meg a társadalomban elfoglalt szerepe. Őt már karrierista nőnek lehet nevezni, mert először a karrierjét hozta előtérbe, és csak utána vágnak bele a családi kötelékbe. Azért is választottam őt, mert nagyvárosban nőtt fel és tanult hosszú éveken keresztül. Neki sokkal több lehetősége volt, mint annak, aki egy kis faluban nőtt fel. AIII egy kis településen született egy család hatodik tagjaként, három testvére van. Ma már háromgyerekes családanya. Férjével 14 évesen a munkahelyén ismerkedett meg, majd négy évvel később, 18 évesen hozzáment feleségül. Két évvel később megszületett az első, majd újabb két év múlva a második gyermeke is. Harmadik gyermekének 8 évvel később, 1994-ban adott életet. Az első két gyermekével 6 évig volt gyesen, amíg a kisebbik gyermeke is elérte az óvodás kort, azután visszament dolgozni. Döntését elsősorban nem az anyagiak befolyásolták, hanem a társaság és a megbecsülés iránti vágya, dolgozni akart, hogy bizonyíthassa rátermettségét. Az akkori felfogás szerint mindenkinek dolgoznia kell, a főállású anyaság nem járt megbecsüléssel. Legfiatalabb lányával azonban 8 évig maradt otthon főállású anyaként. Hamarabb is visszaállt volna a munkába, de a régi munkahelyén már nem várták vissza, a nyolc elemijével máshol nem talált munkát, így elkezdte képezni magát. Nagycsaládra vágyott, az volt a legfontosabb, első helyen állt a rangsorban, de a munkában is szeretetne sikereket elérni. Egyenrangú félként akart részt venni a család költségvetésében, a háztartás vezetése és a gyerekek nevelése mellett . Meglátásában a szülői minta nagymértékben befolyásolta, mivel nagycsaládban

49

nőtt fel, édesanyja teljesen odaadóan nevelte őket, emellett világéletében dolgozott, és sosem panaszkodott az otthoni teendőire, amely jelentős egy hattagú családban. A IV. alanyom 1954-ben, Debrecenben született, három testvére van. Ő a legifjabb a családban. Férjével 20 évig éltek házasságban, majd utána elváltak. Eközben két gyermeke született. 1984-ben látott napvilágot az első szülött gyermeke, majd 3 évvel később a következő csemete. Gyermekeivel 7 évet maradt otthon. A későbbiekben úgy érezte, hogy ez a könyvtárosi szakmában nagy kiesést jelentett, azonban egyáltalán nem bánja a gyermekeivel eltöltött időt, mert neki a család sokkal fontosabb, mint a karrier. A gyerekek felnövekedése után újra visszament dolgozni. Most minimum 60 éves koráig, több mint 6 évet kell dolgoznia a nyugdíjba vonulása előtt. Ez az alanyom arra lesz jó példa, hogy aki a fővárosban él, illetve egy bizonyos szakmája van, hogyan tud vele érvényesülni, illetve a családi teendőket ezzel hogyan lehet összehangolni.

6.1.2 Képzésük alakulása A következő kérdéscsokorban a képzettséget állítottam a középpontba. Azt vizsgáltam, hogy milyen összefüggésben van a szülők végzettsége a gyermekekhez képest, mi motiválta őket a képzésük során. Érdekelt, hogy hatással volt- e valaki arra, hogy ma ezen a pályán vannak. Úgy tartják, hogy a sikeres nők mögött legtöbbször ott áll egy mentor, aki segíti és ösztönzi őket a céljaik elérésében. Kíváncsi voltam, hogy esetükben is fennáll-e ez. Az AI-nél a szülők középfokú végzettséggel rendelkeztek, ezzel szemben neki már főiskolai képzettsége van. Megkérdezett alanyom szintén ebbe az iskolába, a Külkereskedelmi Főiskolai Karra járt. Mivel az a hír járta, hogy ott a legerősebb a nyelvoktatás, oda jelentkezett. Elsőre fel is vették, pedig többszörös volt a túljelentkezés. Három nyelven beszél folyékonyan: németül, angolul és olaszul. Ezeket a nyelvismereteit kamatoztatatta a későbbi munkája során. Alanyomat a legjobban a szülei ösztönözték, hogy felsőfokú intézményben tanuljon tovább. Szülei azt szerették volna, ha náluk sokkal magasabb végzettségre tenne szert. Ehhez minden feltételt biztosítottak neki. Nyelvi előkészítőkre, tanfolyamokra járt,

50

zongoraleckén vehetett részt, csakhogy még jobban képezzék.

Elmondta, hogy

nagyon sokat és kitartóan kellett tanulnia, hogy elérje a mostani képzettségét. Ennek köszönhetően nagyon jól képesített munkaerő vált belőle és legalább olyan értékes humán erőforrást jelent a munkaerőpiacon, mint a férfi munkatársai. Az AII-es jelöltnél mind a szülőknek, mind az alanyomnak is főiskolai diplomája volt. Szülei Moszkvába küldték tanulni: egy előkelő, híres diplomataképző iskolába. Nemzetközi kapcsolatokat tanult, közgazdasági végzettségre tett szert. Fő érdeklődési köre a kínai kultúrára irányult. Beszéli a nyelvüket is és a szakdolgozatát is erről írta. Ahhoz, hogy elsajátítsa a nyelvet, nagyon sok időt és energiát kellett befektetnie. Kihangsúlyozta ő is, hogy csak így lehet előre jutni, nagy kitartással, szorgalommal. Mivel szülei magyarok, Magyarországon kezdte el a munkásságát. Az AIII alanynál sokkal, több megszakítással és nehézséggel teli pályával találkoztam. Szülei hat elemit végeztek el, igazi munkásosztálybeli emberek, amely gondolkodásmódjukban is megnyilvánult. Ez az interjúalanyom is szeretett volna ugyan az általános iskola befejeztével továbbtanulni, de akkor még nem volt rá lehetősége. Szülei nem támogatták őt ebben a szándékában semmilyen formában - bár anyagi körülményeik akkor sem tették volna lehetővé, ha akarták volna. Így el kellett mennie, dolgozni. Tanulmányait csak akkor tudta folytatni, amikor harmadik gyermekével volt otthon gyesen. Ekkor nyílt lehetősége arra, hogy beiratkozzon egy Kereskedelmi Idegenforgalmi és Vendéglátó Szakközépiskolába a kereskedőboltvezető szakra levelező tagozaton. Mindig is szerette volna tovább képezni magát, de csak a férje oldalán tehette meg. Azért is jutott arra az elhatározásra, hogy éppen akkor ül vissza az iskolapadba, mert akkor anyagilag is megengedhették maguknak, és háromgyerekes anyaként, képzetlenül amúgy sem volt keresett munkaerő, nem kapott munkát sehol. Végzettsége megszerzése után sikerült elhelyezkednie bolti eladóként. Tanulmányait tehát mindig az motiválta, hogy többre vigye, mint a szülei, jobb helyzetbe kerüljön, biztos megélhetéssel rendelkezzen, minden támogatást meg tudjon adni a gyerekeinek. A siker is előtérbe került életében, miután már a családalapításon túl volt, és a feltételek is adottak voltak számára.

Belőle is

képesített munkaerő vált, és ez csakis az ő akaraterején és kitartásán múlott. Azóta is jár vezetői tréningekre, képzését nem szeretné abbahagyni.

51

Az AIV-es alanyom szülei 6 elemi osztályt végeztek. Tanulmányaikba a háború közbeszólt. Szülei nem tudtak tovább tanulni, de gyermekeiknek biztosították a tanulást. Alanyom főiskolai diplomát szerzett a debreceni Tanítóképző Főiskola népművelő és könyvtár szakán, levelező tagozaton. Ahhoz, hogy az iskolát el tudja végezni, magának is dolgoznia kellett. Tanulmányai ösztönzésében az osztályfőnöke nagy hatással volt rá. Sokszor gondolkodott azon, hogy tanár legyen, azonban mégis a könyvtár szak mellett döntött. Első alkalomra nem vették fel az főiskolára, a nagy túljelentkezés miatt. Születése idején volt a Ratkó korszak és nem alkalmazták a születésszabályozást. Említette, hogy elsős korában 6 osztály indult és egy osztályban 42-en voltak. Az anyagiak nagyban befolyásolták abban az időben, hogy ki tanulhat tovább. Itt arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy régen csak az tudott boldogulni, aki megfelelően tudta finanszírozni a tanulmányait, illetve aki elég kitartó és szorgalmas volt, ahhoz, hogy megküzdjön a kor problémáival.

6.1.3 . Munka, karrier Az interjú utolsó előtti részében a munkával, a karrierrel kapcsolatban tettem fel kérdéseket. . Ezzel kapcsolatban húsz kérdést tettem fel, melyek arra keresik a választ, hogy értékelik a válaszadóim a pályájukat, milyen pályát futottak be, mennyit „fejlődtek” szüleikhez képest, elégedettek-e azzal, amit elértek, másképp tennének-e ma már valamit. Mit gondolnak a női munkavállalók, a családos anyák, a vidéki nők esélyeiről a munkaerőpiacon, a vezető beosztásokban? Milyen lehetőség van hazánkban a rész-és távmunkára? Ismét az AI-es alannyal kezdek. A főiskolai tanulmányai után rögtön elkezdett dolgozni egy multinacionális cégnél (CEMEX), ennek most már több mint másfél éve. Pénzügyi elemzőként dolgozik a német csapatban. Jelöltem számára ez azért okoz kihívást, mert használni tudja az iskolában megszerzett számviteli tudását, fejlesztheti nyelvtudását a multikulturális környezetben. Szeretne még dolgozni, azonban a vőlegényével lassan már a családalapítást tervezik. Boldog és elégedett az eddig elért pozíciójával és élethelyzetével és már gyermeket szeretne. Bár tart attól, hogy ez kiesést fog jelenteni neki a szakmában, mégis otthon szeretne maradni gyermekével a kezdetekben, hogy minél több szeretetet adjon neki. Azt vallja, hogy

52

utána is futhat be még pályafutást. Kitartó, szorgalmas munkával hosszú távon el lehet érni sikereket. Természetesen megemlítette az anyagiakat is, de eddig nagyon jó fizetést kapott, így a terhesség ideje alatt is intézni tudnák párjával a keresetkiesést. Alanyomban az tetszett, hogy bár még csak 24 éves, de ennek ellenére teljes életet él. Nem esett abba a túlzásba, hogy csak a karrier lebegjen a szeme előtt. Nagyon fontosnak tartja a családot, hiszen vidéken ő is nagycsaládban nőtt fel és édesanyja kifogástalanul nevelte. Megtanította neki, hogy melyek az elfogadott normák és értékek az életben. Tudatosan tervezi a karrierjét. Azért választottam az illetőt alanynak, mert szerény és intelligens. Vállalja a származási helyét, bár most a fővárosban él, mert a munkája ideköti. Rendelkezik a becsületes, tiszta értékrenddel és embertársait valóban emberként kezeli. A következő az AIII-as válaszolóm. Neki korántsem ment minden olyan gördülékenyen, mint az előzőnek. Szülei végigdolgozták az egész életüket. Mindketten tsz-ben dolgoztak, a mezőgazdaságból éltek, egyszerű emberek voltak. Mivel lányukat nem támogatták a továbbtanulásban, interjúalanyomnak tizennégy évesen, nyolc általánossal el kellett mennie dolgozni. Egy német tulajdonú gyárban kapott munkát. Fiatal kora ellenére keményen dolgozott, jól teljesített, ezért szerették őt társai. Férjével is ott ismerkedett meg. Itt dolgozott egészen addig, amíg terhes nem lett. Szülés után a gyes lejártával visszatért volna ide dolgozni, de akkor már nem vették vissza - kétgyermekes anyaként már nem jelentett olyan vonzó munkaerőt. A gyes ideje alatt azonban sikerült elvégeznie egy szabó- varró tanfolyamot, és azzal el tudott helyezkedni egy olasz cégnél szabóként. Nagyon nehéz, megerőltető fizikai munkát végzett, egész nap állnia kellett. Ezt a munkaviszonyát is a terhesség miatt szakította meg. Legkisebb gyermeke után is vissza szeretett volna menni dolgozni, de a cég, ahol dolgozott, tönkrement, nagycsaládos anyaként máshol pedig végképp nem tudott elhelyezkedni. Így több évnyi főállású anyaságra „ítéltetett”. Férjének köszönhetően amúgy sem volt szükség a munkájára ahhoz, hogy normál színvonalú életet folytassanak, sőt, arra is futotta, hogy válaszadóm belefogjon a tanulásba. Ekkor határozta el, hogy tovább fog tanulni, képzett munkaerő lesz, és hosszú távú tervei között szerepelt az önálló vállalkozás beindítása, és a vezetői állás is. Tanulmányai mellett gyakran vállalt gyakorlati munkát, még ingyen is, hogy beleláthasson a vendéglátóipar minden területén zajló tevékenységbe. Így mire

53

megszerezte minden papírját, nem csak elméleti tudással, hanem gyakorlati tapasztalattal is rendelkezett atéren, hogyan kell irányítani egy vendéglátó egységet, milyen feladatok várnak a vezetőre. Hosszú folyamat eredményeként, és sok energia és tőkebefektetés árán végül sikerült megnyitnia a gyorséttermét.

Véleményem

szerint minden, amit tesz, elsősorban a gyerekei, a család jóléte érdekében történik. Életében a karrier sosem előzheti meg a családot, de mióta lehetősége nyílt a tanulásra, a képességeinek a fejlesztésére, azóta a karrier sokszor került a család mellé - nem csak mögé. Ahogy beleérzett a siker ízébe, egyre jobban vágyott a karrierre. Közben a gyerekei is megnőttek, nem igényeltek annyi időt, így ezáltal is jobban tudott koncentrálni a karrierjére (bár néha még így is bűntudata volt, ha nem tudott teljesen tökéletesen elrendeznie mindent a háztartásban). Úgy gondolja, ahhoz, hogy egy nő sikereket érjen el, karriert építhessen, nagyon sok elszántságra és erőre van szüksége - sokkal többre mint egy férfinak- és „egy jó adag hátszélre”. Meglátása szerint nincsenek egyenlő esélyei a férfinak és a nőnek a karrierépítésre, mivel sokkal hamarabb vesznek fel egy férfit, mint egy nőt, kizárólag a neme miatt. Ahhoz, hogy egy nő sikeres legyen, és megvalósíthassa önmagát a munkájában, szüksége van a férje, a családja támogatására. Ha ezt nem kapja meg, akkor valamelyik területet fel kell adnia: vagy a karriert, vagy a családját. Ő sosem tudna a családjával szemben dönteni. Ma már nem minden nő rendelkezik ilyen értékrenddel, nem biztos, hogy a családot preferálja a karrierrel szemben - szerintem ez főleg a húszas éveikben járókra érvényesül, és pontosan emiatt tolódik ki a családalapítás a karrierépítés javára Az AII-es alanyom, ahogy már említettem is,

Magyarországon kezdte el a

munkásságát. Először újságot szerkesztett, hirdetéseket kezelt, majd egy bankba ment át. Két és fél évet dolgozott.

A banki munka azonban nem volt elég kihívás neki, így egy

multinacionális céghez ment. Először az Exxon Mobilhoz csatlakozott, ott két évet dolgozott, majd a jelenlegi munkahelyére ment át: a Diageohoz. Itt már több mint 2 és fél éve tevékenykedik. Multik világában kezdett el dolgozni, és egyre feljebb és feljebb jutott. A csoportvezetőből lassan Junior Managerré vált. Rengeteget túlórázott, és küzdelmes út vezetett a cél eléréséhez. Pályafutását nem tervezte tudatosan. Kezdő pozícióként az újságírást választotta, majd a fent leírtakban alakultak az események. Csak amikor csoportvezetővé vált,

54

akkor kezdte el tervezni tudatosan a karrierjét. Megtalálta önmagát, a karrierben kiteljesedett. A feladatait kitűnően végezi, csapatával nagyon jó kapcsolatot épített ki, ezért nem is volt meglepő, amikor előléptették Junior Managerré. Legtöbbször 10-12 órát dolgozik, és amikor haza megy, még akkor se tud igazán elvonatkoztatni a munkától. A vezetői pozíció elején nagyon nehéz volt neki a magánéletét és a munkát összeegyeztetni. Úgy vallotta azonban, hogy kellő kitartással és odafigyeléssel, hatékony időbeosztással meg lehet felelni az elvárásoknak. AII-es alanyom is, amikor már lemondott arról, hogy valaha is használhatja az orosz nyelvet, akkor kapta a felkérést, hogy legyen tagja egy orosz migrációnak. Ma is az ő irányítása alatt szárnyal az orosz piac és alkalmazottai is megbecsült, elismert vezetőnek tartják. Az aktuális gazdasági, illetve politika helyzet is befolyásoló tényező az egyén életében. Akik olyan országból jöttek át hazánkba, ahol a két ország között nem volt felhőtlen a kapcsolat, azok a tanulmányi ösztöndíjaktól is elestek. Alanyom nagy küzdelmek árán mégis elnyert egy 1 éves ösztöndíjat Kínába. Szerette volna személyesen is megismerni az országot, ezért sok erőt fordított. Karrierjét annyiban érintettek még a politikai hatások, hogy amikor a Külügyminisztériumban akart elhelyezkedni, az sajnos már nem valósulhatott meg hazánk és Oroszország rossz politikai kapcsolata miatt.

Mivel Oroszországban szerezte meg a diplomáját, a

politikai helyzet miatt ez az elején hátrányt jelentett. Manapság ez már csak előnyt hoz neki. Alanyom a női munkavállalók sikerességét illetően azt vallja, ha valaki értelmes, akkor bármit el tud érni. Csak ügyesnek és nagyon talpraesettnek kell lenni, ha sikeres akar lenni. AIV-es alanyom egy kiemelkedő, kreatív népművelő-könyvtáros. Első munkahelye a főiskolás évei alatt a tejiparban egy adminisztratív munkakörben volt. Ez motiválta, hogy befejezze az iskoláját, és el tudjon helyezkedni a kívánt pozícióban. Családi okok miatt Budapestre kellett költözniük. Ennek ellenére Debrecenben fejezte be tanulmányait. Amikor a fővárosba költöztek, felfedezte annak előnyeit is. A munka szempontjából nagyon kedvező lehetőségek voltak, sokkal nagyobb volt a kínálat, mint Debrecenben, majd a Tungsramnál helyezkedett el. 12 évig dolgozott ott 1975-1987-ig. Ebben a 12 évben a 2 gyerekkel töltött 4 év anyasági idő is benne van. Ezután férjével elkezdték a közös vállalkozásukat

55

Újpalotán. Azért szerette ezt az állást, mert itt nem volt kötött munkaidő. „Saját magad segédmunkása és igazgatója vagy.” Férjével úgy osztották be a munkaidejüket, hogy elegendő idejük maradjon a gyerekek nevelésére, illetve óvodába - iskolába vitelre. Szombat, vasárnap is dolgoztak, azonban a párja dolgozott többet. 10 évig irányították a saját vállalkozásukat, utána bezárták. A sokévi kihagyás után az alanyom újra a pályáján helyezkedett el. A Szabó Ervin Gyermek Könyvtárában dolgozott 3 évig két műszakban. Nagy lehetőség volt, hogy újra a szakmájában dolgozzon. Ő nemcsak a hagyományos könyvtáros szerepet látta el, hanem állandó kiállításokat, fotózásokat, programokat is szervezett. Régebben a népművelő végezte ezeket a feladatokat, de alanyom érzett magában annyi erőt, hogy felpezsdítse a könyvtár életét. A gyereknek Mikulás műsortól kezdve mindent szervezett. Az ajándékokhoz a szponzort is megtalálta. Ehhez nagyon sok utánajárásra, kommunikációra volt szüksége. Közbeszólt azonban az élet, mert férjével elváltak. Egyműszakos állást kellett találnia, amit már az újpalotai iskola könyvtárában fedezett fel. 9 éve dolgozik itt, karrierjét előző helyén pozitívan kamatoztathatta volna, azonban gyerekei miatt lemondott erről. Őket nevelte és összehangolta a munkáját a gyerekneveléssel. Itt nem lát előrelépési lehetőséget, itt kisebb a karrier lehetőség. A mostani munkahelye előtt a Vállalati Könyvtárnál dolgozott, ami nagyon mozgalmas periódus volt az életében. A 80-as években fellendültek a könyvtárak. Akkor még más szerepe is volt egy könyvtárosnak a könyvkölcsönzésen kívül: a kiválasztott cég kulturális életének a szervezése: színházjegyek árulása, ünnepi könyvhét rendezése, költészet nap megszervezése. Tevékeny tagja volt a KISZ-nek és a szakszervezetnek. Szívesen tevékenykedtek, közösen dolgoztak, szakszervezeti könyvtáros is volt. Elmondásai alapján a könyvtár kulturális központként szolgált. A főiskolán tanult népművelőkönyvtár szakon szerzett ismereteit nagyon jól fel tudta használni ehhez a pozícóhoz. Amikor elkezdett férjével dolgozni a közös vállalkozásukon otthagyta ezt a pályát. Bár szakmailag feljebb léphetett volna, kultúr - menedzser lehetett volna. A lényeg, hogy inkább a családját választotta, mert gyermekei nevelését fontosabbnak tartotta. Személyes szabadsága és a családi élet jelenti neki a karriert.

Az

iskolában

most

átvette

megvalósíthatja önmagát.

56

a

tehetséggondozást,

amellyel

6.2 Következtetések: Azért így választottam meg az alanyaimat, mert az AI és az AII-nek még nem volt családja, egyik egy vidéki kis faluban nőtt fel, a II. pedig nagyvárosban. Nagyon sok az azonosság a jelöltekben, de aki vidéken nőtt fel nagycsaládban, inkább családcentrikus. Családját, a gyerekek nevelését fontosabbnak tartja a pályafutásnál. Az AII-es alany már más környezetből származik. Nagyvárosban nőtt fel, tanult és él. Ő ebben a felgyorsult világban mozog, ahol már mindenki a sikert és a függetlenséget keresi. A nőknél a család már a második helyre szorul, ugyanis először a karrierjüket építik, és csak utána gondolkodnak a családalapításon. Az AIII-as és az AIV-es alanyaimnak már van családjuk, karriert futottak be. Ők már megtalálták az egyensúlyt. A két jelöltben szintén az volt a különbség, hogy az egyik vidéken, a másik a fővárosban nőtt fel. Családjuknak eltérőek az életkörülményeik. Nekik sokkal nehezebb volt előrelépni a ranglétrán, mint akiknek minden körülmény adott volt. A gyermekeik képzésénél illetve céljaiknál szerepelt, hogy gyermekeik már sokkal többet érjenek el, mint ők. Nagyon keményen dolgoztak azért, hogy elérjék a mai pozíciójukat. Az az összes alanyomnál meglévő elem, hogy csak kitartó, küzdelmes munkával tudták a terveiket megvalósítani, a sikereket elérni. A célok eléréséhez az anyagi és erkölcsi ösztönzés fontos feltétel. Voltak kis faluban felnőtt emberek is, akikkel beszéltem. Természetesen nekik nem szerepelt a vágyaik között, hogy menedzserek legyenek, hogy tovább képezhessék magukat. Nekik a családi sikerek jelentették a boldogságot. Bár nem volt mindegyiknek főiskolai végzettsége, de mégis boldogok voltak és megbecsülték amijük, van. Nagyon sok vezető beosztásban lévő nőnek nincs gyereke és csak így tudja megvalósítani a karrierjét. Vidéken ráadásul nincsenek multik, amelyek munkahelyet biztosítanának a képzett emberek számára, „csak” gyárak. Aki a nagyvárosi zaj nélkül nőtt fel, nem feltétlenül vágyik arra, inkább vidéken alakítja ki magának az életét úgy, ahogy a szüleitől is látta. Sokan persze nem elégednek meg a falusi élettel, és úgymond ki akarnak törni a környezetükből. Mindenképpen fontos a képzettség, mert csak így lehet valamire is vinni. Most nem beszélek bővebben a protekcióról, bár szerintem sokan vannak olyan helyen és pozícióban, amit nem érdemeltek meg, és ezzel egy képzett ember elől veszik el a helyet. Kihangsúlyozták az alanyaim a szerencsét is. Jó helyen és jó időben kell lenni, legyen az magánéleti vagy a munkával kapcsolatos esemény.

57

Arra, hogy miben látják a női munkavállalók sikerességét, egyértelmű választ kaptam. Aki talpraesett, pozitív, szorgalmas személyiség, az elérheti a célját, ha van elég kitartása. Sajnos, sokan olyan dolgokban hibáznak, amire ha később rá is jönnek, már nem tudnak változtatni. Másik alanyom is a fentieket vallotta: ha céltudatos a személy, akkor nem lehet előtte akadály. Manapság nincs akkora különbség a beosztott pozíciók esetében férfi és nő között. Ahogy már említettem is, csak a nagy vezetői beosztásoknál lehet a különbséget érezni. Amíg függetlenek a nők, nincs gyermekük, nem okoz nekik gondot a túlóra. Később majd külső segítséggel akarják összeegyeztetni a munkát a családdal. A pályakezdők még nem voltak elégedettek a előmenetelükkel, de akik már elértek valamit a ranglétrán, ők büszkén mondták, hogy elégedettek. Az interjú 4. részeként megkérdeztem az alanyaimat, hogy-hogy lehetne a főváros és a vidék közötti különbséget csökkenteni. Erre egyhangúan az volt a válasz, hogy már nem nagyon, mert már annyira nagy a szakadék. Mindenképpen külső segítséggel, kormányzati szinten kéne erről elgondolkodni. Ha a nagy vállalatok vidékre mennének, akkor az sok munkahelyet adna az embereknek. Ez a vállalatoknak azonban nem éri meg, nem hoz elég hasznot. A nagyvállalatok azonban csak arról szólnak, hogy nyereséget termeljenek még a válság idején is. „Eltorzult a világ és a benne lévő értékek. Ezen változtatni csak valami nagy erő hatására lehetne, ha egyáltalán lehetne.” Ezt az embereknek az egymáshoz viszonyuló kapcsolatára is értették. A legfontosabb kérdés, amit megkérdeztem mind a kérdőívben, mind a mélyinterjúban hogy mi az egyensúly. Akinek már volt családja, harmonikusan tudja a továbbiakban is leélni az életét. Nagyon sok választ kaptam, de a legtöbb megegyezett abban, hogy az emberek a munka és a család között szeretnék elérni az egyensúlyt. Olyan munkahelyet akarnak, amely mellett marad idő a gyermek nevelésére is, továbbá testi, lelki egészséget szeretnének, mert a harmónia csak így érhető el. Fontos még, hogy legyenek távmunkák, több részidős munka, figyeljenek erre jobban a cégek is, hogy a szülés után vissza tudjon menni a kisgyermekes anyuka, mert ő is tud még dolgozni.

58

7. Egyensúly Mielőtt megfogalmaznám, hogy mi is az egyensúly a primer és a szekunder kutatások összességében, a következő idézet jut eszembe: “ Olyan furcsák vagyunk mi emberek, A lelkünk sír, az ajkunk nevet. S irigykedünk másoknak egy mosolyán. Azt hisszük ha a másik szeme ragyog a gondolatai is tiszták, szabadok. S nem vesszük észre, dehogy vesszük észre Hogy könnyek égnek csillogó szemében. Különösek vagyunk mi emberek A lelkünk sír, az ajkunk nevet. Hazugság az egész életünk, Hisz akkor is sírunk, ha nevetünk! - Shakespeare -

Az ember egy különös lény és, hogy mi is kell az egyensúly megtalálásához, a véleményem szerint mindenkinél más. Ahogy a versben is állt, különbőzek, vagyunk mi emberek. Dr. Ternovszky Ferenc: Egyensúly című könyv alapján azt mondhatnám, ha az ember jól választja meg a hiedelmeket és célokat, továbbá van elég kitartása a kudarcok leküzdéséhez is, akkor sikeres személyiséget létrehozhat magából. Ha az ember elégedett a helyzetével, legyen szakács vagy bankigazgató, akkor boldog lesz és látja az értelmet az életnek. Lesznek céljai, amelyek elengedhetetlenek a kiegyensúlyozottsághoz. Ennek kialakulásában az értékrend nagy szerepet játszik. Azt, hogy az ember a társadalom boldog tagja lehessen, önmaga elfogadásával

59

kezdődik. Fontosnak tartanám, hogy emberek megismerjék önmagukat, önismeretet gyakorolják. A Delphoi Templom élő kövébe vésve egy régi szállóige is ezt mondja: "HOMO NOSCE TE IPSUM…" (Ember, ismerd meg önmagad és megismered az Univerzumot és az Isteneket). Az önismeretet és a lelki egészséget elengedhetetlennek tartom, Kopp Mária és Lux Elvira előadása is erről adott bizonyosságot. Véleményem szerint mindenkinél mást jelent, hogy mi is kell az egyensúly megtalálásához. A siker titka ugyanis a cselekvéshez társuló érzelmi hozzáállás. Ha lelkileg egyensúlyban vagyunk, akkor meg tudunk küzdeni a család és a karrier összeegyeztetésével. Ahogy az Egyensúly című könyv előadásokban is olvashattuk kiválóbbnál kiválóbb előadóktól, hogy a sport kitartásra, küzdésre és lélekerősítésre tanít. Ezekre a tulajdonságokra nagyon is szükségünk van. Sikertelenséget, kudarcokat is el kell fogadni. Sokan nehezen viselik el a sikertelenséget és a kellő kitartással sem rendelkeznek, ha egy nagy dolgot szeretnének véghez vinni. Ugyanakkor a nőnek többet kell teljesítenie, mint a férfinak. Egy nőnek, általában pedig nem csak egy posztot kell betöltenie, hanem munka után család feladatai is rá várnak. A megkülönböztető előnyre kell rájönnünk. A sportnak és a zenének is van jótékony hatása. A zenében megvan az a hatalmas előny, hogy van verbális kommunikáción túli ereje is. Az egyensúly elérésében a hit, lelki egészség, szeretet nélkülözhetetlen elem. Dante idézete- Paradicsom színből:

„ A lélek szeretetből áll. Ha megszűnik a szeretet, szétesik az ember és a világ egysége.”

60

8. Összefoglalás: A dolgozatom célja, hogy megfejtsem a primer és a szekunder kutatásaimmal, hogy mi az egyensúly a nők- karrier és a család kontextusában. A tanulmány első felében a szekunder kutatások alapján állítottam össze, hogy milyen a 21. századi nők helyzete hazánkban és a nemzetközi viszonylatban a munkaerő-piacon. Ezt három mutatóval elemeztem: a női foglalkoztatottság globálisan, szektoronkénti foglalkoztatás és a bérek - fizetések alapján. Ennek az alapját a Viktória folyóiratban irt cikk adta. Ahhoz , hogy egy reális képet alkossak a férfiak és a nők foglalkoztatottságról hosszú és kitartó kutató munkára volt szükség. A globális foglalkoztatottság leírásához a Global Employment Trend, ILO Key Indicator, vagyis a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fő mutatói alapján írhattam le az aktuális foglalkoztatottsági létszámot. A kérdéseknél szerepeltettem, hogy eltérő lehetőségeik vannak-e a nőknek a férfiakkal szemben, valamint az európai országokban élőkhöz képest. Ezt gazdasági mutatókkal és ábrákkal mutattam be. A nők foglalkoztatási aránya egységes, vagy csak kismértékű különbség figyelhető meg a fejlődő és fejlett országok gazdaságához képest. Latin-amerikai és karibi térségekben jelentősen emelkedett a különbség a férfiak és a nők között. Az EU országokban és világ szerte a foglalkoztatottak közül a nők aránya kevéssel 50% fölé emelkedett. Az utóbbi 10 évben minden területen csökkent a különbség a férfiak és a nők MRA (munkaerőpiaci részvételi arány) -ja közt. Erre épülnek ezután a primer kutatási részben a kérdőívek és a mélyinterjúk kérdései is. A primer kutatások eredményei is kimutatták, hogy képzettségben már nincs különbség a férfiak és a nők között. Egy állás elnyerésénél-alkalmazott pozícióbannem tesznek különbséget. Ha egy ügyvezetői állásról lenne szó, akkor még mindig a férfiakat részesítik előnyben. Ennek a magyarázata nem más, mint az üvegplafoneffektus, a nők társadalomban elvárt normái. A családi kötelezettségek még mindig nagyobbrészt a nőkre hárulnak. Ahogy a szekunder és a primer részben is írtam a gyesen-gyeden lévők 90%-a: nő. Ebben a kérdéskörben eljutunk addig, hogy a nőknek még mindig a karrier és a család között kell dönteniük. Jobb esetben, részmunkaidőben is el tudnak helyezkedni. Hazánkban a családbarát munkahelyek egyre jobban kezdenek elterjedni, illetve egyre több cég nyújt lehetőséget a

61

részmunkaidőre. Ennek előzménye, hogy az EU-ban elindult a lisszaboni stratégia, amely mesterségesen próbálja növelni ezeket a számokat: a tervek szerint 2010-ig a férfiak foglalkoztatási arányát hetven, a nőkét, pedig hatvan százalékra szeretnék növelni. Bérek szempontjából hazánkban lassan elveszti a jelentőségét, hogy a közvagy a magánszektorban dolgoznak a nők, mert a karrierjük során a férfiakéhoz képest hasonló bérkülönbségeket tapasztalnak mindkét szektorban. Ezt még a férfi-női kereseti rés (Gender Pay Gap) támasztja alá. A másik kulcskérdés, hogy a fővárosi és a vidéki nők helyzete mennyire eltérő, illetve eltér-e egyáltalán? Mind a szekunder és mind a primer részben vizsgáltam a rendszerváltási előtti és a XXI. századi időszakot. Az elmúlt évek változásai kihatottak a férfi-női szerepekkel kapcsolatos elvárásokra. Az oktatási expanzió minden korábbinál nagyobb lendületet vett a kilencvenes években. Bár ez nem feltétlenül követte a munkaerő-piac igényeit, amely elhelyezkedési gondokhoz vezetett a viszonylag jól képzett diplomások esetében is,a nőknél talán még inkább, mint a férfiak körében. Egyre több a magasan képesített fiatal nő, akiknek többsége a férfiakéhoz hasonló pályafutást tervez, amely viszont hosszú távon átalakíthatja a családon belüli munkamegosztás szerkezetét, vagy éppen ellenkezőleg, növelheti a nők kettős terhelését a saját és partnerük, valamint a társadalom elvárásainak. Arra a következtetésre jutottam a primer és a szekunder kutatás alapján, hogy több nő van a menedzsmentben,de az

„alacsonyabb szintjein” a kevésbé felelősségteljes

pozíciókban. A jelentős pozíciókat még mindig a férfiak birtokolják. A primer kutatásomnál a kérdőíves és a mélyinterjús alanyok között helyet kap a karrierista és a családcentrikus nő. Próbáltam felvázolni a karrierista nők szemléletét és családi állapotukat is. A legjellemzőbb eredmény, hogy egyedülállóak és 30 felettiek voltak. Kijelentették, hogy nekik a karrier okozza az igazi örömet, nem a család. Ennek ellentéte a családcentrikus nő, aki úgy fogalmazott: fontos a képzettség és a munka, de az élet egyensúlyát a karrier és a család kettőssége adja. Nagyon nehéz összeegyeztetni a két dolgot, viszont nagyon sokan ezt sikerrel meg tudták valósítani. A megkérdezettek 90% - a azon az állásponton van, hogy az egyensúly összetevői a család és a karrier. Kompromisszumokat kell kötni az egyensúly megőrzése érdekében. Ami igazán

62

fontos, a lélekben lakozik. A lelki egészség nélkülözhetetlen a boldog élet eléréséhez. Az egyensúlyt az önzetlen szeretettel lehet elérni. A harmadik fő gondolat, hogy nagy különbség van-e a fővárosi és a vidéki nők munkaerő-piacon való részvételében. Erre a válasz, hogy még mindig minden főváros központú, nincs elég munkahely a vidéken élők számára. Volt, van és meg is marad az üvegplafon-effektus. Hiába próbál a kormány, illetve az EU vidék és régiófejlesztési, kohéziós politikát alkalmazni, a gyakorlatban ezt még nem tudják megvalósítani. Véleményem szerint szemléletváltásra volna szükség az emberek, főleg a cég- és ország vezetők körében. Egy egységes, a közjóreformálásért való cselekedetre lenne szükség. Nem szabadna, még jobban eltorzulnia a világnak és a benne lévő értékeknek. Sokan úgy tartják, hogy ezt megváltoztatni nem lehet, de szerintem még nem késő ezt megtenni. Ahogy József Attila-Thomas Mann üdvözlése című versében is mondja: „....de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb...”

Emberek vagyunk és a legfontosabb, hogy minden embernek meg kellene maradnia embernek! Így talán a mostani rossz gazdasági, politikai helyzeten is javítani lehetne. Úgy gondolom, hogyha egy nő elég elszánt, kitartó és folyamatosan képzi magát, akkor bármit elérhet, amit egy férfi - éljen vidéken vagy a fővárosban. A lényeg az, hogy minden erőnket be kell fektetnünk a későbbi siker érdekében, amely nagy erőfeszítést igényel. „Az élet egy játék, amiben öt labdával zsonglőrködsz. A labdák neve: munka, család, egészség, barátok és tisztesség. Mindegyiket a levegőben tartod. Ám egy nap megérted, hogy a munka gumilabda. Ha elejted, visszapattan. A többi üvegből van. Ha az egyik lepottyan, megmásíthatatlanul megkarcolódik, megreped vagy akár ezer darabra is törhet. Csak akkor kezdheted megteremteni az egyensúlyt az életben, ha megérted az öt labda szabályát.” Ismeretlen szerző

63

9. Bibliográfia: Dr. Ternovszky Ferenc (2007): II. Az egyensúly, Szókratész Kiadó, Budapest Dr. Ternovszky Ferenc (2003): Nemzetközi menedzsment európai szemmel Szókratész Külgazdasági Akadémia, Budapest Dr. Ternovszky Ferenc Nemzetközi menedzsment szöveggyűjtemény I.- II. 2006 Dr. Valló Ágnes -Dr. Bárány János- Dr. Nemes János (2002): Menedzsernők, menedzserfeleségek, B V Lap és Könyvkiadó Kft., 2002. 78-163. Dr. Roóz József: Az emberierőforrás-menedzsment alapjai, Perfekt kiadó, 2006 Fejes Ildikó: Cselekvési keretterv a nemek közötti egyenlőségről – Európai Szociális partnerek-2005 Fuchs Victor R (2003).: A nemek közötti gazdasági egyenlőtlenségekről, Nemzeti Tankönyvkiadó,. 32-65. old 195- 211. Frey Mária (1998): "A nők munkaerő-piaci helyzetének változása a rendszerváltás óta eltelt időszakban" Nők a munka világában. A nők munkavállalói jogai Magyarországon. ILO, Közép- és Kelet Európai Szakcsoport, 9-24 o. Gombár Csaba- Hankiss Elemér- Kende Péter- Lengyel László- Romsics IgnácSzilágyi Ákos- Várhegyi Éva- Volosin Hédi (2001): Magyarországi Egyesült Államok? , Helikon- Korridor, 2001. Budapest. Hernádi András -Székács Anna (2003): A Japán gazdaság, társadalom és kommunikáció átalakulása az évezredfordulón, Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Budapest, 7-70. old, 110-146. Jessica Williams (2005): Merre tart a világ? –HVG Könyvek, HVG Kiadói Rt., Budapest, Koncz Katalin (1985): Nők és férfiak, hiedelmek és tények, Magyar Nők Országos Tanácsa Kossuth Könyvkiadó, Budapest Koncz, Katalin (1985) Eredmények és feszültségek a női foglalkoztatásban Kovalainen, Anne (1990) "How do male and female managers in banking view their work roles and their subordinates?" in: Scandinavian Journal of Management Marshall 1984 http://www.imdb.com/title/tt0722074/ Lux Elvira (1982): Női szerepek, Minerva, Budapest Madai Kriszta: Generációk, nők, férfiak

64

Nők foglalkoztatásának problémái a foglalkoztatottak és a munkaadó szemszögéből Marshall, Judy 1984. Women Managers - Travellers in a male world. London: Wiley Mohr Katalin (szerk.) 1993. július A Magyar Közélet Kézikönyve. MTI Sajtóbank Nagy Beáta (2001): Női menedzserek, Aula Nagy Ildikó – Pongrácz Tiborné – Tóth István György (2005): Szerepváltozások: Jelentés a nők és a férfiak helyzetéről. Tárki, Budapest Pongrácz Tiborné (2002): A családpolitika szerepe a gyermekes családok esélyegyenlőségének biztosításában Preuss 1987 (Preuss 1987). Mindegyik ország esetében tehát csak nagyon kicsi kisebbséget ..... Preuss, Eva 1987. Die Frau als Manager- Vorurteile, Fakten, Erfahrungen. ... Powell, Gary N. 1988. Women & Men in Management Sage. London Spéder Zsolt 2002. A szegénység változó arcai. Szalai Júlia (1999): "Közös csapda. A nők és a szegények." In: Vegyesváltó. Pillanatképek nőkről, férfiakról. Egyenlő Esélyek Alapítvány, Budapest, 41-57 o. Tímár János (1991): A munkaerő-kínálat gazdaságtana. Aula, Budapest, 79 o. Zöldyné Szita Erzsébet (2002) Folyóiratok, tanulmányok: Victoria folyóirat 2004/II.10-29 oldal Global Employment Trends, January 2008, Harvard Business Review, 2007. szept. Leadership cikk alapján A magyar foglalkoztatáspolitika átfogó értékelése az Európai Foglalkoztatási Stratégia kontextusában- Galasi Péter – Nagy Gyula :A nők és férfiak egyenlőségének előmozdítása cikk alapján KÉ-12350/2004 azonosítójú, nyílt közbeszerzési pályázata keretében készült az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetében. Kutatásvezető: Köllő János Nők és férfiak kereseti esélyegyenlősége a statisztikai adatok tükrében,Készült a ROADMAP program keretében, az „Egyenlő munkáért Egyenlő bért” munkacsoport számára

szerkesztette: Lindnerné dr. Eperjesi Erzsébet Statisztikai főtanácsadó

tanulmány alapján Internetes hivatkozások:

65

http://www.berbarometer.org.hu/main/genderpaygap_report_folder/genderpaygap_rep ort.html http://nft.apertus.hu/index.php/news/NewsPage?news_id=28 alapján www.te-is.hu/index_elemei/diszik_tan/tan alapján

http://www.eps.org/a/377 -ben található grafikon http://www.mtapti.hu/mszt/199334/nagy.htm alapján

www. ksh.hu www.oecd.org www. google. hu www.ilo.org econ.core.hu

66

10. Mellékletek: 10.1 Kérdőív

A kérdőív kitöltése önkéntes. Munkájával a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karának munkáját segíti elő. Kérem választását, húzza alá! Személyes adatok: 1. Az Ön neme? a) férfi b) nő 2. Hány éves? a) b) c) d) e) f)

20 év alatti 20-29 éves 30-39 éves 40-49 éves 50-59 éves 60 év feletti

3. Családi állapota? a) hajadon b) házas c) élettársi kapcsolat d) elvált e) özvegy 4. Gyermekeinek száma? ....................................................... 5. Amennyiben gyermeket vállal, hány gyermekre gondol? a) 1 b) 2 c) 3 és több

67

Képzettség: 6.Önnek mi a legmagasabb iskolai végzettsége? a) Érettségivel nem rendelkezik b) Érettségivel rendelkezik c) Felsőfokú végzettségű 7. Mi az édesanyja legmagasabb iskolai végzettsége? a) általános iskola b) középiskola c) főiskola/egyetem d) felsőfokú egyéb Munka,karrier : 8. Foglalkozásának jellege? a) Fizikai b) Szellemi 9. Mi a beosztása? a) vezető b) alkalmazott c) egyéb: 10. Amennyiben Ön még folytatja tanulmányait, milyen beosztásban és területen szeretne dolgozni? a) nehéz fizikai b) könnyű fizikai c) szellemi d) vállalkozó e) egyéb: 11. Megfelelőnek tartja Ön a jelenlegi munkahelyét? Kérem indokolja meg a válaszát! a) igen b) nem 12. Mit gondol, mindennapi munkája során könnyebben boldogulna, ha férfi lenne? a) igen b) nem 13. Elhalasztotta esetleg elhalasztaná a családalapítást egy jó állás kedvéért?

68

a) igen b) nem 14. Okozott –e bármilyen hátrányt a munkája során, hogy Ön hol lakik? ? a) igen b) nem 15. Származott hátránya abból, hogy gyermeke van? a) igen b) nem 16. Ön szerint családbarátak a munkahelyek? Kérem, indokolja válaszát! a) igen b) nem 17. Mit gondol a multinacionális vállalatokról? Kérem, fejtse ki pár mondatban ............................................................................................................................ .............................................................................................................................

Egyensúly: 18. Ön szerint mi az egyensúly? Kérem fejtse ki pár mondatban. .................................................................................................................. ..................................................................................................................

Köszönöm a türelmét! Adataival semmiféle módon nem élek vissza, azt harmadik félnek nem adom ki, nem értékesítem semmiféle vállalkozás számára. A kérdőív kizárólag a tudományos kutatás célját szolgálja.

69

2. melléklet 10.2 Interjúkérdések

A beszélgetést a partner beleegyezésével valamilyen formában rögzítettem. Fontos kérdéseket tartalmazó kérdőívet is kitöltettem vele. Voltak olyan kérdések, melyeket mindenképpen fel szándékoztam tenni, emellett hagytam a beszélgetést saját medrében folyni. Az alanyom az interjú során személyes élményeit is elmesélte, a szöveg lényegét a mellékletben közlöm. I. Személyes adatok, családi állapot 1. Mikor és hol született? 2. Vannak testvérei? 3. Férjnél van? Ha igen: a. Honnan ismerik egymást a férjével? b. Mikor házasodtak össze? c. Ez az első házassága? d. Ha nem, hányszor volt férjnél. Mennyi ideig volt férjnél? 4. Van gyermeke? Igyekeztek időzíteni a gyermek születését? 5. Mennyi időre hagyta ott az állását? Melyik évben volt ez? 6. Ha nincs gyereke: Miért nincs, tervez-e gyereket? Ha igen mikorra? II. Iskolák 7. Szüleinek mi a legmagasabb iskolai végzettsége? 8. Önnek mi a végzettsége? Miért választotta? 9. Mi volt a fő ösztönző erő? III. Munka, karrier 1. Mi a szülei foglalkozása? 2. Mi volt az első munkahelye? Miért azt választotta? Milyen beosztásban dolgozott? Kérem, meséljen erről a jó és a rossz élményekről is. 3. Hány munkahelye volt? Mi miatt szakadt meg a munkaviszonya? 4. Mi a jelenlegi foglalkozása? 5. Mik azok a dolgok, amiket a legjobban illetve a legkevésbé szeret a munkájában?

70

6. Tudatosan megtervezte a pályafutását, tűzött ki maga a célokat? Ez megvalósult? 7. Mit gondol, karrierjében melyek voltak a legfontosabb állomások? 8. Voltak- e olyan politikai vagy gazdasági tényezők, amelyek segítettek Önnek elérni a jelenlegi pozícióját vagy olyanok, amelyek hátráltatták? 9. Mit szeretne elérni munkájában a következő években? 10. Tapasztalatai alapján miben különbözik a férfiak és a nők a karrierlehetőség? Tudna példát mondani? 11. Származott már hátrány a munkája során abból, hogy van gyereke, vagy abból, hogy hol lakik (pl. a beutazás miatt)? 12. Miben látja a női munkavállalók sikerességét? 13. Az, hogy Ön dolgozik, karriert fut be, milyen áldozatokat kíván a családjától? Mit kellett feladnia a gyerekei és a családja miatt? 14. Hogyan tudja összeegyeztetni a munkáját és az otthoni teendőkkel? Segít-e ebben Önnek valaki? 15. Az ön személyes és szakmai élete szempontjából hogyan értékeli azt, hogy elérte a jelenlegi pozícióját? 16. Mennyire elégedett eddigi pályafutásával? Van-e valami, amit mai fejjel már másként tenne? 17. Ön szerint milyen a vidéki és a fővárosi nők helyzete a munkaerőpiacon? 18. Van –e különbség, ha igen, akkor kérem, soroljon fel pár tényezőt! 19. Mi lenne erre a megoldás Ön szerint? Kitől várná a segítséget? 20. Ha az emberek összefognának, és valóban emberként viselkednének, akkor változna-e a mostani helyzet, ill. Változhat –e egyáltalán? 21. Nagyon sok cégnél nincs lehetőség a részidős illetve a távmunkára a kismamáknak. Ön szerint mikor alakul ez ki hazánkban, lát-e rá lehetőséget, hogy ez hatékonyan működjön? IV. Egyensúly 22. Önnek mit jelent az egyensúly? Köszönöm az interjút!

71

10.3 Ábrajegyzék 1. ábra: Munkaerő-piacon való részvétel-nemekre és területekre lebontva...................... 9 2. ábra: A világ és a területenkénti munkanélküliségi rátája nemenként,2006 .................. 9 3.ábra: A női foglalkoztatottsági ráta éves növekedése.................................................... 11 4. ábra: Foglalkoztatottsági ábra ..................................................................................... 12 5. táblázat: MRA- a munkaerő-piaci részvételi arány ...................................................... 13 6.ábra: Magyarország korfája.......................................................................................... 14 7. ábra: szektoronkénti foglalkoztattság ........................................................................... 15 8. ábra: Aktivitási ráta nemenként (2006) (EUROSTAT, 2007)...................................... 17 9. ábra: A részmunkaidős foglalkoztatottsági ráta ( %) ................................................... 18 10. ábra: Férfi-női kereseti rés- gender pay gap.............................................................. 23 11. ábra: Férfi-női kereseti rés......................................................................................... 24 12.ábra: kor szerinti megoszlás ........................................................................................ 31 13.ábra: A családi állapot szerinti megoszlás .................................................................. 32 14.ábra: A tervezett gyerekek számának megoszlása ....................................................... 32 15.ábra: A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége-vidéken............................. 33 16.ábra: A megkérdezettek legmagasabb iskolai végzettsége a fővárosban .................... 34 17.ábra: A megkérdezettek édesanyjának a legmagasabb végzettsége ............................ 34 18.ábra: A megkérdezett nők foglalkozás szerkezete........................................................ 35 19. ábra: Mi a beosztása ?................................................................................................ 36 20.ábra: Mi az egyensúly.................................................................................................. 38 21.ábra: Férfiként jobban boldogulna?............................................................................ 38 22.ábra: Elhalasztaná-e a családalapítást egy jó munka kedvéért? ................................ 39 23.ábra Származott hátránya abból, hogy gyermeke van?............................................... 41 24. ábra: Származott hátránya lakhelye miatt?................................................................ 42 25. ábra: Családbarát az Ön munkahelye? ...................................................................... 43 26. ábra: Elégedett a beosztásával ................................................................................... 43 )

72