SZAKDOLGOZAT
Fábiánné Szilágyi Nikoletta 2012
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR LOGISZTIKA ÉS SZÁLLÍTMÁNYOZÁS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS LEVELEZŐ TAGOZAT
HIDEGEN HENGERELT ACÉLTERMÉKEK CSOMAGOLÁSA
Készítette: Fábiánné Szilágyi Nikoletta
Budapest, 2012
Tartalomjegyzék
ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK .................................................................................. 5 1. BEVEZETÉS ................................................................................................................... 6 2. CSOMAGOLÁS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ ................................................. 8 2.1. Logisztikáról röviden.................................................................................................. 8 2.2. A logisztika és a csomagolás kapcsolata .................................................................. 10 2.3. A csomagolás szerepe az áruszállításban és az ellátási láncban ............................... 12 2.3.1. A csomagolás fogalma ...................................................................................... 12 2.3.2. A csomagolás funkciói (feladatai) ..................................................................... 13 2.3.3. A csomagolás előállítása, a csomagolástechnológia ......................................... 15 2.3.4. A csomagolás megjelenési formái ..................................................................... 18 2.3.5. Az egy- és többutas csomagolás, a csomagolás újrahasználata......................... 22 2.3.6. Csomagolás a nemzetközi szállításban .............................................................. 23 2.3.7. A csomagolás szerepe az iparban ...................................................................... 24 2.3.8. A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata......................................... 28 2.3.9. A csomagolástervezés jellemzői........................................................................ 29 2.3.10. A csomagolás gazdasági jelentősége ............................................................... 31 3. AZ ISD DUNAFERR ZRT. HIDEGHENGERMŰ BEMUTATÁSA ....................... 33 3.1. A Hideghengermű termékeinek bemutatása ............................................................ 34 3.2. A Hideghengermű alaptechnológiai feladatai .......................................................... 35 4. HIDEGEN HENGERELT TERMÉKEK CSOMAGOLÁSA................................... 37 4.1. A csomagolás és csomagolóanyag előkészítés folyamata ........................................ 37 4.2. A folyamatok általános ismertetése .......................................................................... 37 4.2.1. A pakett átvétele, ellenőrzése ............................................................................ 37 4.2.2. A pakett mérlegelése ......................................................................................... 37 4.2.3. A pakett csomagolása ........................................................................................ 38 4.2.4. A pakettolás ....................................................................................................... 38 4.2.5. A pakett átadása ................................................................................................. 38 4.3. Hideghengerműi táblalemezek védelme és csomagolása ......................................... 46 4.3.1. Táblalemez kötegek védelme ............................................................................ 46
3
4.3.2. Csomagolási típusok .......................................................................................... 47 4.3.3. Csomagolási típusok használata ........................................................................ 48 4.3.4. Pántolás.............................................................................................................. 49 4.3.5. Tikettek, jelölések.............................................................................................. 49 4.3.6. Ajánlott anyagmozgatási eljárások .................................................................... 50 4.4. Hideghengerműi széles- és hasított tekercsek védelme és csomagolása .................. 50 4.4.1. Széles- és hasított tekercsek védelme ................................................................ 50 4.4.2. Csomagolási típusok .......................................................................................... 50 4.4.3. Csomagolási típusok használata ........................................................................ 52 4.4.4. Pántolás.............................................................................................................. 52 4.4.5. Tikettek, jelölések.............................................................................................. 54 4.4.6. Ajánlott anyagmozgatási eljárások .................................................................... 55 4.5. Járatos méretű táblalemezek és tekercsek kartonplasztos és fém csomagolási összköltségeinek összehasonlítása................................................................................... 55 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK .................................................................. 61 6. ÖSSZEFOGLALÁS ...................................................................................................... 63 7. MELLÉKLETEK .......................................................................................................... 65 FELHASZNÁLT IRODALOM ....................................................................................... 85
4
ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK
Ábrajegyzék 1. ábra: A logisztika céljainak változása az idő függvényében…………………….8 (Forrás: Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 26) 2. ábra: A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere……...19 (Forrás: Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 164) 3. ábra: Az optimális csomagolás modellje………………………………………..20 (Forrás: Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009, p. 268) 4. ábra: Az árut leggyakrabban érő hatások……………………………………...25 (Forrás: Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009 p. 270) 5. ábra: Technológiai műveletek sorrendje a Hideghengerműben……………....36 (Forrás: Varga Ottó, Projekigazgató, ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű) 6. ábra: A csomagolás 9 fő tevékenysége a Hideghengerműben…………………39 (Forrás: Saját szerkesztés)
Táblázatjegyzék
1. táblázat: L1 típusú csomagolás összköltsége járatos táblaméretek esetén…...56 (Forrás: Saját szerkesztés) 2. táblázat: L3 típusú csomagolás összköltsége járatos táblaméretek esetén…...57 (Forrás: Saját szerkesztés) 3. táblázat: TH21 típusú csomagolás összköltsége járatok tekercsméretek esetén (Forrás: Saját szerkesztés)…………………………………………………………59 4. táblázat: TH41 típusú csomagolás összköltsége járatos tekercsméretek esetén (Forrás: Saját szerkesztés)…………………………………………………………59
5
1. BEVEZETÉS
Dolgozatom témájaként a csomagolás, mint logisztikai funkció vizsgálatát választottam, mivel napjainkban a termékek jelentős hányada, mintegy 98%-a eredeti állapotában szállításra, tárolásra, értékesítésre alkalmatlan. A logisztikai láncban ezért a termékek többsége nem a maga sajátos fizikai és kémiai tulajdonságával jelenik meg, hanem ideiglenes védőburkolatban, azaz csomagolásban. Témaválasztásomat másrészt még az is indokolja, hogy a csomagolóanyagok világszerte az emberiség életének szerves részét képezik, formálják az anyagi kultúrát, és emellett hatással vannak mindennapjaink minőségére. A csomagolás, akárcsak az anyagmozgatás, raktározás, szállítás, kereskedelmi elosztás részműveletek mind a termelés és a disztribúció érdekében történnek, azokat szolgálják ki, és egy magasabb integráló rendszer, a logisztika irányítása alatt valósulnak meg, illetve fejtik ki hatásukat. A csomagolás is része a logisztikának. A termék minőségi és mennyiségi megőrzéséhez sokoldalúan hozzájárul, s ezen kívül értéknövelő szerepe is van azáltal, hogy lehetővé teszi bizonyos különleges feladatok ellátását. A csomagolás ideiglenes védőburkolat, amelynek feladata a termék mennyiségi és minőségi védelme az előállítástól a felhasználásig, vagyis a csomagolás alapvető célja a termék használati értékének megőrzése. A csomagolás, mint a termék megjelenítője a piacgazdaságokban javítja az eladhatóságot, ezért a versenyképesség egyik meghatározó eleme. A csomagolásnak az egész ellátási láncban kiemelkedő szerepe van. A csomagolás alapozza meg a szállíthatóságot, védi meg a terméket a külső környezeti tényezőktől, de ez fordítva is igaz lehet, hiszen adott esetben a környezetet kell megvédeni a terméktől. Ugyanakkor fontos információkat is találhatunk a csomagoláson, valamint marketing szempontból is jól hasznosítható a csomagolás. A csomagolást a következők szerint lehet meghatározni: „a csomagolás azoknak a műveleteknek az összessége, amelyeknek alapvető célja a termékek védelme, ill. szállításra, tárolásra alkalmassá tétele, egységbe fogása. Másik értelmezése szerint a csomagolás a termék és az egységbe fogó elemcsoport, ill. ideiglenes védőburkolat komplex egysége.” 1
1
Otto Rockstroh: Csomagolástechnikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979
6
A szakdolgozatom az ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű késztermékeinek csomagolási módját mutatja be. Ez a melegen hengerelt pácolt és hidegen hengerelt termékeket, széles tekercs, hasított tekercs és táblalemez kivitelben gyártó vállalat a vevők előírásainak és elvárásainak megfelelően kell, hogy gyártsa és csomagolja termékeit. A partnerek hosszú egyeztetések után állapodnak meg a gyártási, minőségi, szállítási és fizetési paraméterekben. A megállapodások közé tartozik a termékek csomagolásával kapcsolatos konkrétumok meghatározása is. Egyes vevők kész, már előzőleg alkalmazott csomagolási módot írnak elő. Ez megkönnyíti a termék további felhasználását, továbbforgalmazását a vevők számára. A késztermékek csomagolásának meghatározásánál fontos szerepe van a szállítás módjának, illetve a vevőknél alkalmazott raktározási rendszereknek. Tehát a csomagolás módjának a termék védelme mellett, a vevők késztermék fogadására alkalmas feltételeit, igényeit (tárolási, anyagmozgatási és szállítási) is ki kell elégítenie. A csomagolóeszközök feladataikat tekintve vevőnként megegyeznek. A Hideghengermű a termékeit környezetbarát csomagolással látja el, amely fóliázott papírt és papír élvédőt tartalmaz. A termékeket állagmegóvás céljából a megrendelő igényeinek és a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően csomagolja. A csomagolást a kikészítő üzemben végzik. A csomagoláshoz újrahasznosítható csomagolóanyagokat, acéllemezből készült oldalvédő karikát és élvédő csipkét, papírt, fóliát és fa raklapot használnak. A mai termelési és elosztási logisztikában a csomagolási rendszereknek, illetve azok hatékony megtervezésének, a csomagolóanyagok megválasztásának a termék értékesítése szempontjából döntő jelentősege van.
7
2. CSOMAGOLÁS, MINT LOGISZTIKAI FUNKCIÓ
2.1. Logisztikáról röviden „A logisztika a fejlett piacgazdaságokban az 1950-es évektől vált stratégiai fontosságú területté a vállalatok számára. Alkalmazásának gazdasági kiindulópontja az Amerikai Egyesült Államok volt, majd Nyugat-Európában, Kelet-Ázsiában és a rendszerváltás után a közép-kelet-európai országokban, így hazánkban is fejlődésnek indult. Az egyes fejlődési szakaszokat, illetve célokat az 1. ábra szemlélteti: 1. ábra: A logisztika céljainak változása az idő függvényében
(Forrás: Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 26) Az 1950-es években a hangsúly a költségcsökkentésen, az 1970-es évektől az értékesítés támogatásán volt. Az 1980-as évek közepe táján új cél jelent meg: a vevőkiszolgálás. Ekkora már egyre többen ismerték fel, hogy az élesedő piaci versenyben csak azok a vállalatok maradhatnak talpon, amelyek a lehető legjobban alkalmazkodnak a vevők igényeihez. Ez pedig elképzelhetetlen a „gyorsabb reagálás”, vagyis az anyag-, az áru- és információáramlás javítása – azaz a logisztikai szolgáltatási színvonal-növekedés – nélkül. Napjaink logisztikája az egyedi igényekre, valamint az ellátási hálózatokra koncentrál.” 2
2
Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 25-26
8
A fejlődés velejárójaként a logisztikai meghatározások, a logisztika értelmezése időszakonként más-más szempont szerint alakultak. Az egyes időszakok általánosan közös vonása a folyamatszemlélet.
Napjainkban a logisztikának több meghatározása ismert. Az egyik legelfogadottabb definíciót az Egyesült Államok Logisztika Tanácsa fogalmazta meg 1986-ban.
Eszerint: „A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyéről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” 3
Majd 1998-ban az Egyesült Államok Logisztikai Tanácsa átfogalmazta a logisztika meghatározását.
Eszerint: „A logisztika – az ellátási lánc-menedzsment (SCM) részeként – alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyéről felhasználási helyre való hatásos és költséghatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” 4 A logisztika komplex fogalma: „A logisztika menedzsment szemlélet és módszer, amely áramlási folyamatok az energia, információ, személyek és különösen az anyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek) egyes rendszereken belüli és/vagy rendszerek közötti áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására és kontrolljára irányul, és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális összköltség és vevő-kiszolgálási színvonal elérése.” 5
3
Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 28 Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 31 5 Halászné Sipos Erzsébet: Logisztika – Szolgáltatások, versenyképesség, Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 1998, Budapest, p. 33 4
9
Bármely meghatározást is vesszük alapul, kitűnik, hogy a logisztika mennyire átfogja az egész vállalati működést, sőt a vállalat külső környezetének, kapcsolatainak kezelését, irányítását is feltételezi.
2.2. A logisztika és a csomagolás kapcsolata A logisztikában a csomagolt termékeket a termelés helyéről a felhasználás, illetve a fogyasztás helyére kell eljuttatni úgy, hogy a becsomagolt termék semmilyen külsőés/vagy belső károsodást ne szenvedjen, a csomagolási rendszer maradjon annyira ép, hogy az értékesítést ne gátolja. Ahhoz, hogy a csomagolási rendszert, illetve annak védelmi funkcióját pontosan tervezni tudjuk a következőket kell ismernünk: -
A kibocsátóhely és a fogadóhely térbeli elhelyezkedése és távolsága;
-
Az alkalmazható szállítási lánc közlekedéstechnikai jellemzői (pl.: közlekedési ágak, szállító járművek raktér, geometriai méretek, teherbírások, stb.);
-
A várható különböző külső hatások, melyek a csomagolt terméket, rakományt érik;
-
A logisztikába bekerülő terméknek a logisztikában várható külső hatásokkal szembeni ellenálló-képessége csomagolás nélkül.
„Az igénybevételek és az áru tulajdonságok alapján a logisztikai csomagolástervezés folyamata a következő:
1. A termék érzékenységének meghatározása; 2. A szállítóeszközök geometriai mérethatárainak felmérése; 3. A logisztikai láncban a tömeg és terjedelmi határok meghatározása; 4. A logisztikában várható szállítási igénybevételek meghatározása; 5. A termék csillapításának a megtervezése, mellyel a termék térfogatát mindhárom dimenzióban
meg kell növelni, hogy a
szükséges mozgáscsillapító és
párasemlegesítő anyagok elhelyezhetők legyenek; 6. A termék elhelyezési pozícióinak meghatározása (pl.: állítva, fektetve, ill. kombináltan); 7. A szállítóeszköz geometriai méreteiből kiindulva a gyűjtő és fogyasztási csomagolás geometriai változatainak permutációja alapján az optimális elhelyezés
10
és az azokhoz tartozó fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás méretek kiválasztása (a változatok gyakran nagy száma miatt számítógépes tervezés igénybevételére van gyakran szükség); 8. A kiválasztott elrendezési terv alapján a fogyasztói- és gyűjtőcsomagolás, az egységrakomány képzés és annak rögzítése, és a rakományok járművön való elhelyezésének és a rakomány rögzítésének valamint az esetlegesen fennmaradó üres terek kitöltésének megtervezése; 9. A megtervezett csomagolási rendszerből vizsgálati minta készítése, melyet az igénybevételek laboratóriumi szimulálásával alkalmassági vizsgálatnak kell alávetni; 10. A csomagoláshoz felhasznált anyagok ill. eszközök specifikációinak elkészítése a tűrések megadásával; 11. Eljárás kidolgozása a sorozatban beérkező csomagolóanyagok és eszközök minőségi átvételére.” 6
A csomagolás, mint logisztikai funkció, az anyagáramlási folyamatokhoz szükséges tevékenységek mellékfunkciói közé sorolható. A mellékfunkciók elsődleges feladata a logisztikai fő funkciók (rakodás, szállítás, tárolás) működésének segítése. A csomagolás logisztikai feladatai elsősorban a forgalmi szférában, a termelés és a felhasználás (fogyasztás) között fennálló tér-és időbeni különbségek áthidalása területén (a raktározásban és az áruszállításban) jelölhetők meg. A csomagolás a logisztikai főfunkciók mindegyikéhez szorosan kapcsolódik. A fuvarozás, rakodás és raktározás megfelelő színvonalú ellátása megköveteli a csomagolás praktikus kezelhetőségét és egyértelmű jelöléseit is. A jelölések a csomag rendeltetésére, és kezelésére vonatkozó információkat, előírásokat hordozzák (pl. törékeny, halmozni tilos stb.). Kötelező jelöléseket írnak elő a veszélyes-áru szabályzatok, fuvarozók üzletszabályzatai (pl. gyorsan romló áruk esetén). A csomagolás, mint logisztikai mellékfunkció jelentős szerepet játszik az áruáramlási folyamatok zavartalanságának és a vevőkiszolgálás kívánt színvonalának biztosításában. A csomagolás szerepe a logisztikai folyamatokban két részre osztható. A csomagolás célszerű megválasztása kezelési egységenként hatékonyabbá, gyorsabbá teszi az anyagáramlást. Továbbá biztosítja az információáramlást a logisztikai folyamatban. Az
6
Pánczél Zoltán, doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Győr, 2009, p. 15
11
első feladat teljesítéséhez a tervezőnek olyan csomagolást kell terveznie, ami megfelelő kialakításával lehetővé teszi a gépesítést, anyagmozgató eszközök használatát. A jól megválasztott csomagolás könnyen kezelhető rakodási egységet képez, megfelelő méretével csökkenti a szállítási költséget. Jó csomagolás tervezésével könnyíthető a raktározási, átrakodási nehézségek mértéke. A csomagolás célszerű kialakításával biztosítani lehet a logisztikai folyamatokban jelentkező információáramlást. A megfelelő információk segíthetik a raktári nyilvántartást, a szállítmányozáshoz szükséges árukigyűjtést, a szállítási okmányok gyorsabb kitöltését. A logisztikai folyamatok természetesen kihatnak az áruvédelem problémakörére is. Csak a teljes logisztikai folyamat ismeretében alakítható ki a megfelelő áruvédelmet biztosító csomagolás. A csomagolás tervezéséhez ismerni kell a gyártási folyamatok során fellépő igénybevételeket, illetve a csomagolt termékkel szemben támasztott gyártási elvárásokat. A raktározás, szállítás és elosztás nem csak az áruvédelmet követeli meg, hanem ezek a folyamatok meghatározhatják a csomagolás méretét és a csomagoláson szereplő információk tartalmát. A csomagolás tervezőjének tehát nem csak a logisztikai igényeket kell figyelembe vennie, hanem a logisztikai folyamatokból adódó igénybevételeket is ismernie kell.
2.3. A csomagolás szerepe az áruszállításban és az ellátási láncban
2.3.1. A csomagolás fogalma A csomagolás fogalma kettős értelemben használatos: •
egyfelől
tevékenységet
jelent,
mely
a
termék
védelmét
raktározásra,
árutovábbításra, elosztásra való alkalmassá tételét szolgáló műveletek összességét foglalja magában, •
másfelől a fenti tevékenység eredményeképpen létrehozott termék és védőburkolat komplex egységét, vagyis a műveletek hatására elkészült produktumot jelenti.
12
„ A csomagolás a kulturált kereskedelem, igényes ellátás lényeges eleme, amely szoros egységet képez az áruval. A jó csomagolás jó minőségű és minőségvédő, megfelel az egészségvédelmi szempontoknak, alkalmas az elosztásra, a gépi árumozgatásra, megfelel az ökológiai profilnak, társadalmilag elfogadott módon újrahasznosítható vagy elhelyezhető,
környezetkímélő,
gazdaságos,
a
vásárlók
számára
biztosítja
a
termékazonosítást, megteremti a piacon az áru imázsát, problémamentesen kezelhető, vevőbarát.” 7 A csomagolás rendkívül jelentős szerepet tölt be az ellátási láncban, hiszen különböző megjelenési formákban végigkíséri az árut az előállítástól a végső felhasználóig.
2.3.2. A csomagolás funkciói (feladatai) A termékek csomagolása alapvetően a következő funkciókat tölti be, az alábbi feladatokat látja el: •
Védelmi
•
Racionalizálási
•
Kommunikációs
•
Marketing
•
Logisztikai funkciók
A védelmi funkció kettős szerepet tölt be: -
egyrészt megvédi az árut a külső hatások ellen
-
másrészt a környezet védelmében nyilvánul meg
A csomagolás akkor tesz eleget a külső hatások elleni védelemnek, ha anyagát, eszközeit, illetve azok jellemzőit az áru tulajdonságának és a rakodás, a szállítás, a tárolás során keletkező igénybevételeknek, hatásoknak figyelembevételével választják meg.
7
Medvéné dr. Szabad Katalin−dr. Mocsy Ferenc: Általános Áruismeret II. kötet, Budapest, Budapesti
Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, 2002, p. 4
13
A környezetvédelem az olyan árufajták esetében fontos, amelyek veszélyes mértékben szennyezhetik, illetve megtámadhatják a környezetükben lévő élő szervezeteket vagy tárgyakat.
A
környezetvédelmi
funkcióhoz
tartozik
a
kiürült,
felhasznált
csomagolóeszközök kezelése is.
Racionalizálási feladatok: •
Könnyű kezelhetőség
•
Optimális adagok egységbe fogása
•
Szükség szerinti halmozhatóság biztosítása
•
Rögzíthetőség a szállítás és rakodás során
•
Könnyű eltávolíthatóság
•
Visszagyűjtés
•
Újrafeldolgozás
A kommunikációs feladatok abban nyilvánulnak meg, hogy a környezettel közölni kell mindazokat az információkat, melyek a termék azonosíthatóságára, a kiválasztás megkönnyítésére, a kezelési és a felhalmozhatósági tudnivalókra vonatkoznak. Ebben az értelemben a csomagolás információhordozóként is értelmezhető. Általánosságban elmondható, hogy a csomagoláson: -
szöveges információk,
-
termékazonosítást szolgáló vonalkód,
-
a környezetvédelemmel összefüggő jelölések és
-
a fogyasztói csomagolások egyéb jelölései (például töltési pontosságot bizonyító jelkép), piktogramok találhatók
Marketingfunkció: A csomagolás a termékértékesítésben is fontos feladatokat lát el: figyelemfelhívó, tájékoztató, elősegíti a termék kezelését és felhasználását, és emlékképet alakít ki a felhasználóban.
14
Logisztikai funkció: A csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy támogassa a kezelést, például a megfogást, emelést. Törékeny áruk esetén az erős csomagolás biztosítja a halmozható (egymásra történő) elhelyezést. A csomagolásnak illeszkednie kell a közbenső rakodási, mozgatási, tárolási elvárásokhoz, és megfelelő rakományazonosító alkalmazásával információt kell szolgáltatnia az ellátási-elosztási folyamatok irányításához.
2.3.3. A csomagolás előállítása, a csomagolástechnológia A csomagolás előállításához csomagolóanyagra, csomagolóeszközre és csomagolási segédanyagra van szükség. Csomagolóanyag: valamely termék védőburkolatának elsődleges, lényeges eleme (közvetlenül csomagoláshoz, vagy csomagolóeszköz előállításához felhasználva) Csomagolóeszköz: a termékek befogadására alkalmas, meghatározott anyagú és alakú ideiglenes védőburkolat. Csomagolási segédanyag: a csomagolás lényeges alkotóeleme, amely önmagában nem alkalmas csomagolásra, de ahhoz nélkülözhetetlen. Csomagolási segédanyagok: •
Biztosítják az áruvédelmet ideiglenes zárt védőburkolat létrehozásával.
•
Vannak zárást biztosító anyagok, címkék, párnázóanyagok, páramegkötő anyagok, rögzítő anyagok.
Záróelemek: minden csomagolás lényeges eleme. Lényeges követelmény lehet a visszazárhatóság,
az
egyszerű,
praktikus
nyithatóság,
amely
nem
lehet
balesetveszélyes. A leggyakoribb záróelemek: csavaros kupak, fedelek, tépőzár, koronazár, dugó. Címkék: mindig olvashatónak kell maradniuk, megőrizve a tájékoztató és reklám funkciójukat.
15
Párnázóanyagok: ütéskor, ütközéskor és ejtéskor védik az árut. Fő feladatuk a mozgáscsillapítás, az áru védelme a káros fizikai hatással szemben. (pl. buborékfólia, légpárna, hullámpapír-lemez stb.) Rögzítés: a biztonságos szállítás előfeltétele, amely csökkenti az áru ütődését, elcsúszását, eldőlését. Lehetnek egyszeri és ismételten használhatóak. Páramegkötő anyagok: használatos páralekötéshez a szilikagél, aktív bauxit, száraz alumíniumhidroxid-gél.
A
páramegkötés
feltétele,
hogy
ne
legyen
nagy
hőmérsékletingadozás, ill. a külső- és a belsőtér között páratartalom ne legyen túlzottan eltérő. A csomagolóanyag, a csomagolóeszköz és a csomagolási segédanyag együttes megnevezése a csomagolószer.
A csomagolás kialakításánál felhasznált anyagok: a) papír: az egyik leggyakrabban használt csomagolóanyag, melynek fő alkotója a cellulóz. Előnyös tulajdonsága, hogy a felhasználási igényeknek megfelelően széles választékban állítható elő. Környezetbarát, jól nyomtatható, ragasztható, újra feldolgozható. Hátránya: nedves szakító szilárdsága rendkívül alacsony. b) műanyagok: csomagoláshoz kizárólag hőre lágyuló műanyagokat használnak. Legnagyobb mennyiségben polietilén és polipropilén kerül felhasználásra. Két alapvető csoportjuk a hajlékony- és a merev falú műanyagok. A zsugorfóliás csomagolás a gyűjtőcsomagolás leggyakoribb formája. A műanyagok előnye, hogy sűrűségük kicsi, az új fogyasztói szokásoknak megfelelnek, sokféle célra kombinálhatóak. c) fémek: csomagoláshoz acélt és alumíniumot használnak. Előnyük: tökéletes víz, fény-, és aromazárók, jó mechanikai szilárdságúak. Az alumínium előnye, hogy ellenállóbb a korrózióval szemben, mint az acél. Az alumínium alapanyagú csomagolóeszköz lehet fólia, hajlékony falú csomagolóeszköz (pl.: tubus) vagy merev falú csomagolóeszköz (pl.: hordó). Acélból pl. hordókat, záróelemeket, pántolószalagot készítenek. Hátrányuk: viszonylag nagy energiaigény (alumínium), viszonylag nagy sűrűség (acél).
16
d) üveg: Előnye, hogy mérete igény szerint változtatható, átlátszó, jól tisztítható, sterilizálható és ismételten felhasználható, vegyileg szinte tökéletesen ellenálló, víz, gőz- és aromazáró képessége kiemelkedő, színezhető. Hátránya: törékeny, relatív nehéz. e) fa: csökkent jelentősége a csomagolásban, a legtöbbet a mezőgazdaságban használják. f) textil: hajlékonyak és nagy a szakítószilárdságuk, lehetnek természetes (pl. len, kender) és mesterséges (műanyagok, pl. poliészter) eredetűek. Kombinált (társított) csomagolás -
szinte tökéletes a záróképességük
-
megakadályozzák a víz, a vízgőz, a gázok, a levegő, az aromaanyagok, zsírok és olajok, valamint a fény átjutását
-
két vagy több csomagolóanyag tartós egyesítésével létrejött új anyag felhasználását jelenti.
-
fő célja a csomagolóanyagok hátrányos tulajdonságainak csökkentése vagy teljes kiküszöbölése
-
leggyakoribb a papír-műanyag, papír-alumínium-műanyag kombináció
A csomagolás kivitelezésében kettő fontos tényezőt kell megemlíteni: - a csomagolástechnológiát és - a csomagolóanyagot. „A csomagolás kivitelezésében jelentős szerepe van Otto Rockstroh szerint a csomagolástechnológiának, vagyis annak a műveleti rendnek, ami meghatározza a csomagolás elvégzését és az ahhoz szükséges módszereket és eszközöket.” 8 Ugyanakkor a csomagolóanyagok is fontos szerepet játszanak a csomagolásban. Tulajdonképpen a csomagolóanyag a termék körüli ideiglenes védőburkolatot jelenti; a védelmi funkció, a logisztikai kezelési funkció, a marketing funkció, és az információt közlő funkció ellátásával.
8
Otto Rockstroh: Csomagolástechnikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest alapján, 1979
17
2.3.4. A csomagolás megjelenési formái A csomagolásnak a termék áruvá válásának folyamatában és a fogyasztókhoz történő eljuttatásában többirányú feladata van. Az igények kielégítése céljából szükséges a különböző szerkezeti megoldások, konstrukciók, változatos méretek és tömegek kialakítása. Az ellátási láncok teljes folyamatában, összetevőiben, kapcsolataiban a csomagolás különböző megjelenési formáival találkozunk. A fogyasztói csomagolás - szerepéből eredően - a leghosszabb ideig tartózkodik a logisztikai láncban, és egészen a végső felhasználóig kíséri a terméket. Önmagában szállításra általában alkalmatlan. Az áruvédelmi feladatok mellett elsősorban a marketingmunka elősegítésében van kiemelkedő szerepe. Elsődleges feladata a benne levő árumennyiség megóvása, az esztétikus megjelenítés, a fogyasztó igényeinek megfelelő méret és tömeg biztosítása, a megfelelő tájékoztatás, a könnyű kezelhetőség és a tartalom felhasználásának
megkönnyítése
(célszerű
adagnagyság,
jó
foghatóság,
könnyű
nyithatóság, visszazárhatóság stb.) A gyűjtőcsomagolás feladata a nyilvántartás, árukezelés és a tárolás megkönnyítésére meghatározott mennyiségű fogyasztói csomagolással ellátott vagy csomagolatlan termék összefogása nagyobb egységbe. Célja az elosztási logisztika támogatása. Lehetőséget ad különféle termékek ismételt kezelés nélküli eljuttatására a gyártótól a felhasználóig. Ez a csomagolásfajta elsődlegesen nem a fogyasztó számára készül, ezért a külső megjelenéssel kapcsolatos
igények
kisebbek,
mint
a
fogyasztói
csomagolás
esetében.
Gyűjtőcsomagoláshoz többnyire papírlemez dobozt vagy műanyag fólia burkolatot használnak.
A szállítási csomagolás az elosztási logisztika valódi eszköze. Célja a folyamatos és zavartalan mozgás biztosítása. Elsődleges feladata az áru védelme a külső hatásokkal szemben, illetve termékek esetleges káros hatásaival szemben a környezet védelme. Továbbá az egységbe fogást, a tárolást, a rakodást és a szállítást megkönnyítő csomagolási forma. Információhordozó szerepe van, ugyanis szöveggel, ábrával, vonalkóddal megadja a termékre, a tömegre, a kezelésre vonatkozó lényeges tudnivalókat.
18
Az egységrakomány a szállítási csomagolások legfejlettebb formája, amely az egységrakományképző eszközök segítségével vagy anélkül azonos szállítási egységek kialakítását teszi lehetővé. A legnagyobb kezelési egység. Tartalma lehet valamilyen termék, fogyasztói, a gyűjtő-, illetve a szállítási csomagolás. Információk közlésére használható maga az egységrakomány-képző eszköz (pl. rekesz, rakodólap), vagy amikor nem zárt (pl. sík szállítólap), illetve átlátszó burkolat fedi (zsugorfóliával rögzített rakodólapos egységrakomány), maga a csomagolás.
2. ábra: A csomagolás és az egységrakomány-képzés kapcsolatrendszere
(Forrás: Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 164)
„A csomagolás megjelenési formái nem minden esetben választhatók el élesen egymástól, összemosódnak, átfedések adódnak. A gyakorlati szakember számára a meghatározó kérdés nem is a fogalmi elhatárolás, hanem az alkalmasság a logisztikai folyamat által kitűzött feladatok teljesítésére.” 9 9
Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 163
19
A fentiek ismeretében azonban felmerül a kérdés, hogy a csomagolás illetve a csomagolóanyagok miként tudják ellátni a nekik szánt feladatokat, vagyis létezik-e optimális csomagolás? „Ezért dolgozták ki elméleti szinten az optimális csomagolás modelljét (3. ábra), amelyet angol nevének rövidítéséből (Optimal Packing) OP-modellnek neveznek. A csomagolás feladatának érvényesülnie kell az áruelosztási rendszer minden szakaszában. Az optimális csomagolás kialakítása egy komplex feladat: biztosítja az áru minőségének megőrzését, illetve azt, hogy biztonságosan eljusson a fogyasztóhoz, mindezt a legalacsonyabb összköltség mellett. Átfogja az egész logisztikai rendszert, kielégíti a gyártó, szállító, raktározó, forgalmazó és a fogyasztó igényeit is.
3. ábra: Az optimális csomagolás modellje
(Forrás: Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009, Miskolc, p. 268)
Az optimális csomagolásnak az alábbi feladatokat kell teljesítenie: •
Vevőbarát: a vevőbarát csomagolás tiszta, higiénikus, bemutatja az árut, a megjelöléseket úgy helyezték el rajta, hogy az áru kézbevétele, megemelése nélkül is jól láthatók, a feliratok jól olvashatóak, a forma kézhez illő. A forma, szín, grafika annak a vevőközönségnek szóljon, akik számára az árut készítették. A csomagolás akkor vevőbarát, ha korszerű, kielégíti a kor emberének igényét, nyomon követi a tudomány és technika fejlődését. Színváltozással vagy a szín intenzitásával jelzi a csomagban vagy a csomaggal végbemenő változásokat.
20
•
Információ-hordozó: törvény írja elő, hogy a csomagoláson milyen adatokat kötelező feltüntetni, magyar nyelven, jól olvashatóan. Kötelező jelölések: a termék megnevezése, a gyártó vagy forgalmazó neve és címe, a származási hely, a fogyaszthatóság vagy minőségmegőrzés időtartama, élelmiszereknél az összetétel és energiaérték, az áru kezelésének és tárolásának körülményei, az áru felhasználhatóságára vonatkozó tanácsok, az árukód. Fontos, hogy a csomagolás illő legyen az áruhoz, kifejezze annak jellegét.
•
Alkalmasság: fontos, hogy olyan méretű egységcsomagokat alakítsanak ki, amelyek a leggazdaságosabban betöltik az elterjedten alkalmazott 800x1200 mm nagyságú rakodólapot. Ezzel gazdaságosabbá válik a gépi szállítás és a raktározás tevékenysége.
•
Védelem: a védelem feladata a megfelelő biztonság nyújtása. Ez egyaránt jelenti az áru és a környezet biztonságos védelmét. Áruvédelem szempontjából kiemelkedő az áru minőségének és mennyiségének védelme a külső hatások ellen. Fontos, hogy a csomagolóanyag ne károsítsa az árut. Lényeges a biztonságos csomagolás: olyan zárási mód, amelynél az egyszeri kibontás szemmel látható. Így biztosítható a termék és vagyonvédelem, a tartalom eredetisége, kizárható a hamisítás lehetősége. A csomagolásnak biztosítania kell a megfelelő záró képességet, így fényzáró, gázés vízgőzzárónak kell lennie. Egyszeri fogyasztásnál nagyobb mennyiséget tartalmazó
egységcsomagnál
visszazárható
csomagolást
kell
alkalmazni.
Gyermekek számára veszélyes anyagoknál gyermekbiztos csomagolás kell alkalmazni.
Akkor optimális a csomagolás, ha a legkisebb költségráfordítással biztosítja az áruvédelmet, az áruforgalomra való alkalmasságot, eleget tesz a logisztikai és értékesítést ösztönző funkcióknak vevőbarát jellegével. Elősegíti a felhasználást, és alkalmas a szükséges információk hordozására.” 10
10
Dr. Buzás Gizella: Az áruismeret alapjai, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft,
2003, Budapest, p. 98-104
21
2.3.5. Az egy- és többutas csomagolás, a csomagolás újrahasználata
Mára a logisztikai csomagolások rendszerré szerveződése és folyamatos fejlesztése által a vállalatok az optimális logisztikai-csomagolási költségek érdekében egyre inkább döntési kényszerhelyzetbe kerültek. Ez a döntési szituáció gyakorlatilag az egy-, illetve többutas (eldobható, ill. visszatérő) csomagolási rendszerek közötti döntési mechanizmust jelenti. „Az egyutas (egyszer használatos) csomagolás műszaki vagy gazdasági okokból rendeltetésszerűen ismételten fel nem használható csomagolóeszközzel kialakított csomagolási forma. Általában alkalmazott megoldás a napi fogyasztási cikkek (például konzervek, kávé) és egyes tartós fogyasztási cikkek (például mosógép, hűtőgép) esetében. A csomagolás a termék felhasználása vagy használatbavétele után hulladékká válik. A többutas (visszatérő) csomagolás többszöri használatra szánt csomagolóeszközzel kialakított csomagolási forma. Ebben a rendszerben a csomagolás akkor válik hulladékká, amikor az már tovább nem használható fel. A többutas rendszer (az újrahasználat) tehát egy adott csomagolóeszköz elhasználódásáig tartó körforgásban tartását vagy ugyanazon célra való újra használatát jelenti. Körforgás alatt kell érteni azt a ciklust, amelyen az újrahasználható csomagolás a töltéstől (berakástól) az újra töltésig (újra berakásig) végighalad (például újra tölthető műanyag palack vagy üvegpalack).” 11 Amennyiben a termék előállítása és értékesítési folyamatai lehetővé teszik, akkor a többutas csomagolásokat érdemes használni az egyutas, rövid idő alatt hulladékká váló csomagolással szemben. Természetesen a többutasnál számolni kell logisztikai folyamatokkal és az ezeket érintő költségekkel is, amelyek jellemzően a „visszagyűjtés”, visszaszállítás és raktározás költsége, valamint sok esetben az újrahasználat előtti válogatás, javítás, sérültek cseréje, tisztítás, újracímkézés stb. költségei. További költségekkel kell számolni a nyilvántartás területén is, illetve a humánerőforrás oldalán is. Mindezek ellenére érdemes kalkulálni és a jogszabályi lehetőségeket elemezni a kötelezetteknek, hiszen jó szervezéssel és megfelelő kialakítású újrahasználható termékekkel jelentős költségeket lehet megtakarítani.
11
Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 163-164
22
Az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni a gazdálkodónak: •
beszerzés;
•
nyilvántartásba vétel (gazdálkodón belüli);
•
felhasználás a gyártás során;
•
értékesítés (nyilvántartás kezelés);
•
bejelentés a vámhatósághoz többutasként, termékdíjas bevallás;
•
visszavétel (visszagyűjtés, szállítás, raktározás);
•
kezelés (válogatás, javítás, szükség esetén csere, tisztítás stb.);
•
csomagolásként történő újrafelhasználás.
2.3.6. Csomagolás a nemzetközi szállításban
A nemzetközi szállítási rendszerek fokozott követelményeket támasztanak a termékek csomagolásával szemben. Ennek okai az eltérő előírásokban, környezeti hatásokban és fogyasztói gondolkodásban keresendőek. A csomagolással szembeni követelményeket meghatározó tényezők a nemzetközi áruszállításban: -
az áru tulajdonsága,
-
a fuvareszköz,
-
a fuvarozási útvonal.
A csomagolásokkal szembeni követelményeknél vizsgálandó tényezők: -
halmazterhelés (tartós statikus terhelés tárolás során),
-
horizontális és vertikális ütések (fékezés, gyorsulás, ívben haladás során leesés, borulás és billenés),
-
tartós rázás (pályaegyenlőtlenségből),
-
klimatikus hatások (nedves és száraz, hideg és meleg éghajlat, azok változása helytől, napszaktól, évszaktól függően),
-
napsugárzás hatására történő extrém felmelegedés zárt járműveken (egyes műanyagok lebomlása),
-
biológiai kártevők (penész, rágcsálók, élősködők),
-
kémiai igénybevétel (pl.: sós pára). 23
Környezetvédelmi követelmények a csomagolásnál: -
csomagolás tömege és terjedelme a szükséges mértékre korlátozódjon,
-
a csomagolás technikailag lehetséges, jogilag megengedhető módon újrafelhasználható legyen,
-
minden csomagolóanyag a használat után újra feldolgozható legyen
A fuvarozás sajátos követelményei: -
Tengeri fuvarozás: (legigényesebb csomagolás) o tengerhullámzás elleni biztonság, o nedvesség elleni biztonság.
-
Veszélyes árukra vonatkozó előírások: o csomagolási mód, o szállító jármű speciális típusa, o szállítási útvonal meghatározása.
-
Romlandó áruk: o hűtött, vagy fűtött járművek, o átfutási idő.
-
Törékeny áruk: o megfelelő áruvédelem (pl.: bizonyos országokban tiltott a szénába, szalmába történő csomagolás), o gyógyszerek, élelmiszerek, italok különleges csomagolása.
-
Csomagoló anyag, eszköz tömege.
2.3.7. A csomagolás szerepe az iparban Az értékesítés során olyan feltételeknek kell megfelelni, amelyek lehetővé teszik az áruk gyors, pontos eljutását a vevőkhöz. Ilyen feltételek például: - a megbízható szállítás, - a pontos határidők, vagy - a termék minőségmegőrzése
24
A feltételek közül csak azok kerültek kiemelésre, amelyek hozzájárulnak a csomagolás jelentőségéhez, legfontosabb feladataihoz. A csomagolás célja a termékek mennyiségének és minőségének megóvása a termeléstől, az elosztási láncon keresztül a rendeltetésszerű felhasználásig. Jó minőségű alap- és segédanyagok felhasználásával, korszerű gépek segítségével, kellő szaktudással és lelkiismeretességgel, jól szervezett munkával és technológiával, jó minőségű terméket lehet gyártani. Ezt, a gyártás helyén keletkező jó minőségű terméket eredeti állapotában kell eljuttatni a felhasználásig vagy a fogyasztásig. Az eredeti állapotot csak csomagolással lehet megőrizni. A termékeket a szállítás, tárolás, anyagmozgatás közben számos különböző külső hatás, igénybevétel
érheti,
ami
a
minőségüket,
állapotukat,
felhasználhatóságukat,
felhasználásukat befolyásolhatja, megváltoztathatja. Ezeket a külső hatásokat négy nagy csoportba sorolhatjuk: •
mechanikai,
•
klimatikus,
•
biológiai,
•
humán hatások 4. ábra: Az árut leggyakrabban érő hatások
(Forrás: Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009, Miskolc, p. 270)
25
Mechanikai statikus hatás a nyomás, míg mechanikai dinamikus hatás a rázás, az ejtés, a görgetés, az ütközés, és az ütés. Klimatikus tényező lehet a hőmérséklet, a csapadék, a légnyomás, a légmozgás, a légszennyeződés, a páratartalom, és a napsugárzás. Biológiai hatás a mikroorganizmusok, rovarok, rágcsálók által keltett hatások. Humán külső hatások is érhetik a termékeket, ami a lopás, hamisítás formájában jelenhet meg. A csomagolásnak ezektől az igénybevételektől, külső hatásoktól kell megvédenie a terméket. Mechanikai statikus behatás a nyomás. Ez a hatás különös jelentősegű és károsító hatású lehet az erre érzékeny, sérülékeny, illetve a formatartósságot megkívánó termékeknél. Éppen ezért ezeknél a termékeknél olyan eszközökbe történik a csomagolás, majd az árutovábbítás, ami e hatás létrejöttét megakadályozza vagy tompítja. Általánosságban elmondható, hogy ez a hatás tompítható, vagy kivédhető a megfelelő csomagolással és a megfelelő szállítási mód megválasztásával. Hasonlóan negatív hatással lehet például a rázás a különböző erre érzékeny, vagy a rázásra reakciót megindító vegyi anyagok esetében (például nitroglicerin). Általánosságban elmondható, hogy ez a hatás is tompítható, vagy kivédhető a megfelelő csomagolással és a megfelelő szállítási mód megválasztásával. Az ejtés is kiválthatja a termék minőségének, állapotának, felhasználhatóságának megváltozását például törékeny üveg termékek esetében. Általában véletlenszerűen lép fel. Szállítási módhoz nem köthető, jellemzően a termékek, áruk berakásához, átrakásához, kirakásához, betárolásához, kitárolásához kapcsolódhat. A termék, áruk anyagmozgatása során gyakran előfordulhatnak, olyan mechanikus hatásokat, ütéseket eredményező kezelések, amelyek esetenként nemcsak a csomagolást, de a terméket is megsérthetik. Az árumozgatás, árutovábbítás egyik speciális lehetősége a görgetés, ahol szintén óvni kell a terméket. Vannak
olyan
szállítási
módok,
amelyek
mechanikus
hatásokat,
ütközéseket
eredményeznek, ezek közül elsősorban a vasúti szállítást kell megemlíteni. Itt a tolatások közben olyan ütközések léphetnek fel, amelyek az áru helytelen rögzítése esetében jelentős károkat okozhatnak. Klimatikus hatások közül először a hőmérsékletet vizsgáljuk meg. A hőmérséklet ellen is védelmet nyújthat a csomagolás, például olyan csomagolás alkalmazásakor, mint a folyékony nitrogén tárolásánál alkalmazott vákuumszigetelt tartály.
26
A csapadék által kiváltott negatív hatásokat is ellensúlyozhatjuk a csomagolással, mint például raklapokon elhelyezett zsákos vakoló anyagok kültéri tárolása során alkalmazott műanyag fóliás csomagolás. Azonban a légmozgás és a légnyomás is kihívások elé állítja a csomagolást. A légszennyeződések ellen, amelynek legtipikusabb megjelenési formája a por, is védelmet nyújthat a csomagolás. Ennek kiemelkedő jelentősége és szerepe van az elektronikai cikkeknél is. A csomagolás a páratartalom, napsugárzás külső környezeti tényezőkkel szemben is védelmet jelenthet, amelyre szintén tipikus példa lehet az elektronikai termék. A mikroorganizmusok, rovarok, rágcsálók biológiai igénybevételt jelentenek a termékekre. Azonban nemcsak mechanikus, klimatikus és biológiai hatások érhetik a termékeket, hanem az ember részéről felmerülő dézsmakár, vagy hamisításból származó kárral is számolhatunk, ami ellen hatékony védekezést jelenthet a megfelelő csomagolás alkalmazása. Az ipar számára különösen fontos, hogy a fémipari termékeket meg tudja védeni a korrózió káros hatásaitól, de legalább is csökkentse, vagy késleltesse a korróziós hatásokat. A csomagolásnak az átmeneti korrózióvédelem területén van jelentősége. Az ipari csomagolásoknál fontos a termékre, gyártóra vonatkozó információk megjelenítése. Az információ megadásának módját befolyásolja az alkalmazott csomagolóanyag típusa, a csomagolóeszköz jellege. Az információt lehet a csomagolásra festeni, nyomtatni, illetve tartók, tokok kiképzésével önálló információhordozót alkalmazni.
„… a csomagolás információtartalmáról tételesen rendelkezni kell. Ezek között vannak jogszabállyal rögzített, ún. kötelező érvényű információk, amelyeket fel kell tüntetni a csomagolásokon, vannak ajánlott, ill. megengedhető információk és vannak olyan elvek, melyeknek betartása célszerű vagy etikai szempontból indokolt.” 12 Az
ipari
beszállítóknál
közvetlenül
a
termékeken,
vagy
a
csomagoláson,
egységrakományokon elhelyezett információk alkalmasak arra, hogy az automatikus azonosításhoz és az elektronikus adatcseréhez felhasználják azokat.
12
Allaga Gy.–Melis Z.-Sárkány M.-Viszkey Gy.: Vonalkódtechnika, PRIM Kiadó, 1995, Budapest, p. 12
27
Az automatikus azonosítás fogalma: „… mindazok az eljárások és technológiák, amelyek lehetővé teszik, hogy emberi beavatkozás nélkül egy objektumról adatokat nyerjünk és azt további feldolgozásra alkalmas, formára átalakítsuk.” 13 A termékazonosítás a termeléstől az elosztásig nyújt azonosító információt. Ezek a szabványosított jelek a teljes logisztikai folyamaton végigkísérik a terméket, többnyire ragasztott címkék vagy a csomagolásra nyomtatott vonalkódok és írott szöveg formájában.
2.3.8. A csomagolás és a termék előállításának kapcsolata A legfontosabb feladat a termékek optimális körülmények között és minőségi szinten való előállítása, valamint a termék minőségi szintjének megóvása, melyet elsősorban csomagolással lehet teljesíteni. Elengedhetetlen a termék-előállítás és csomagolás egységes és azonos látásmódban való kezelése. Egy új termék gyártásának megtervezésekor a csomagolás megtervezéséről is gondoskodni kell. A gazdaságos gyártási folyamathoz az is szükséges, hogy a termelési technológia a csomagolási technológiával együtt kerüljön kialakításra. A csomagolási művelet helyzete a termék előállításához képest lehet: •
a termékelőállítás folyamataiba beépítve
•
a termékelőállítást követően
•
a termékelőállítástól elkülönülve
Beépített: A legkedvezőbb eljárás, mert itt a két folyamat szorosan összekapcsolódik. A termékgyártás fejlesztése szükségessé teszi az egy időben történő, a gyártásba beépített csomagolási műveletek fejlesztését is. A csomagolási és gyártási műveletek felváltva követik egymást.
13
Allaga Gy.–Melis Z.-Sárkány M.-Viszkey Gy.: Vonalkódtechnika, PRIM Kiadó, 1995, Budapest, p. 12
28
Követő. A termék elkészültét követi a csomagolás, ez a leggyakoribb kapcsolat a gyártás és csomagolás között.
Elkülönült: Itt a szervezetileg való elkülönülésen van a hangsúly, az időben és térben való elkülönülés nem követelmény. Ezt a tevékenységet egy másik vállalat végzi úgynevezett bércsomagolásban. Történhet úgy, hogy bércsomagoló vállalat szakemberei kitelepülnek a termékgyártó vállalat telephelyére. Bércsomagoló vállalatok előnye: •
nagy szakértelem
•
speciális géppark
•
hozzáértő csomagolóeszköz gyártás és csomagolóanyag gazdálkodás
•
kiegészítő szolgáltatásokra való lehetőség (például korrózióvédelem, párnázás)
2.3.9. A csomagolástervezés jellemzői
A csomagolástervezés komplex feladatok megoldását jelenti. Az ideális csomagolás kialakítása rengeteg szempont egyeztetését és a szempontoknak való megfelelést követeli meg. Fel kell mérni a termék gyártásával kapcsolatos nehézségeket, a szállítási problémákat és figyelmet kell fordítani a fogyasztók érdekeire is. A csomagolás tervezése tehát nehéz és bonyolult feladat, de valami új megvalósításával is jár. A csomagolás tervezése az ideiglenes védőburkolat kialakítását és a termék behelyezésének, betöltésének megoldását célzó összetett műszaki-gazdasági tevékenység, melynek részei a műszaki, a küllemi és a gazdasági tervezés. Műszaki tervezés: A műszaki tervezés kiinduló lépése a számításba veendő tényezők összegyűjtése és fontossági sorrendjének megállapítása. A mérlegelendő tényezők vonatkozhatnak: -
termékre (fizikai és kémiai jellemzők, gyártási mód stb.)
-
az elosztási tevékenységre (pl. szállítási mód, szállítóeszköz, szállítási távolság, tárolás)
-
az értékesítésre (mint termelői vagy fogyasztói csomagolás)
29
-
a felhasználásra (megkívánt minőség-megőrzési időtartam, egyszeri vagy szakaszos fogyasztás, egységnagyság)
-
a
társadalmi
környezetre
(műszaki
kultúra,
szolgáltatási
és
környezetvédelmi igényesség)
A kiinduló feltételek ismeretében következhet a csomagolási mód kiválasztása. Vonatkozhat egy vagy több megjelenési formára, illetve a fogyasztói csomagolástól az egységrakományig terjedő teljes csomagolási rendszerre. Dönteni kell arról is, hogy elegendő-e egy változat vagy a felhasználási adottságok többféle egységnagyságot, s ahhoz esetleg különböző csomagolási formákat igényelnek. Logisztikai szempontból lényeges kérdés, hogy eldobható vagy visszatérő csomagolási eszközt választanak-e. A harmadik lépés a csomagolóanyag és a vele szerves kapcsolatban álló csomagolóeszköz megválasztása. A műszaki tervezés záró szakasza a csomagolási technológia kialakítása. Ehhez meg kell szabni az egyes műveleteket, azok sorrendjét, az alkalmazandó gépeket és az emberi közreműködést. Küllemi tervezés: A küllemi tervezés elsősorban a marketingcélokat szolgálja, de természetesen kapcsolatban áll a logisztikával is. A csomagolás alakja, formája befolyásolhatja a szállítóeszközök és a tárolóterek térfogatának kihasználását, az üzemi belső anyagmozgatás során a továbbítandó egységek stabilitását. A színnek elsősorban a szubjektív hatásait kell figyelembe venni. Minél sötétebb a csomagolóeszköz felülete, annál nehezebbnek tűnik a csomagolás. A színnek információhordozó szerepe is lehet. Ily módon különböztethető meg az eldobható és a visszatérő csomagolás, vagy a különböző termékcsoportokhoz tartozó, egyébként azonos szerkezetű csomagolóeszköz. A különféle jelölések elhelyezése, grafikai megoldása ugyancsak befolyásoló tényező.
30
Gazdasági tervezés: A gazdasági tervezés feladata, hogy a ráfordítások és a várható eredmények összevetésével megítélje a műszaki és a küllemi tervezés hatékonyságát. Fő vizsgálati területei: -
a nyereségtermelő képesség megállapítása
-
fajlagos mutatók számítása és értékelése
-
a csomagolás szolgáltatási értékének mérlegelése
2.3.10. A csomagolás gazdasági jelentősége
A csomagolás vállalati és gazdasági szempontból egyaránt figyelmen kívül nem hagyható költségtényező. A ráfordításoknak mindig elfogadható arányban kell állniuk a csomagolandó termék értékével. Az ésszerű csomagolás kialakítása szempontjából még fontosabb, hogy a költségek az előírt feladat betöltéséhez szükségesek, jogosak legyenek. A csomagolás elsősorban nem termelő, hanem szolgáltató tevékenység, hozzájárul a termék értéknöveléséhez, sőt a nyereségtermeléshez, azonban a felmerülő költségelemeket részletesen meg kell vizsgálni a többletnyereség elérése érdekében.
A csomagolásra fordított költségek elemei:
a) Közvetlen költségek, melyek mérhetőek és közvetlenül ráterhelhetők a csomagolásra. Ilyenek: •
Anyagköltség
•
Bérköltség és közterhei
•
Energiaköltség
•
Gépköltség
b) Közvetett költségek, melyek csak gazdasági számítások után oszthatók a csomagolásra. Ilyen költségek: •
Üzemi általános költségek
•
Vállalati általános költségek
31
A csomagolás gazdaságosságának vizsgálata, megállapítása során az alábbi tényezőket kell számba venni: •
egy fogyasztói egységre jutó csomagolási költséget
•
elemezni kell a nem megfelelő csomagolásból adódó szállítási és tárolási károk nagyságát
•
a magasabb csomagolási költségráfordítások indokoltak, ha az áru minőségét tökéletesebben megőrzik
•
áruvédelmi szempontból a csomagolás mértékét addig célszerű növelni, amíg a várható
károk
csökkenéséből
származó
megtakarítás
nagyobb,
mint
a
többletcsomagolásból adódó költség •
előnyös a csomagolási ráfordítások növelése akkor is, ha ezzel egyéb más területeken érünk el megtakarítást (pl. szállítás, tárolás)
•
a hiányos, szakszerűtlen csomagolás még kedvezőtlenebb, mint a csomagolatlan termék, hiszen rendkívül magas a kárhányad, amit még a felmerült csomagolási költség is terhel
•
veszélyes azonban a túlcsomagolás, amely anélkül növeli az összköltséget, hogy a kár által létrehozott veszteséget csökkenti
A csomagolás, mint fontos költségtényező, a szállítás, a térbeli elosztás, és az értékesítés elemeinek gazdaságosságára is jelentősen hat. Valamennyi fáradozás végső célja, a lehetséges csomagolási megoldások közül a leghatékonyabb kiválasztása és alkalmazása a legkedvezőbb költségfeltételekkel.
32
3. AZ ISD DUNAFERR ZRT. HIDEGHENGERMŰ BEMUTATÁSA Az ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű jogelődjét a DWA DUNAFERR Hideghengermű Kft-t a DUNAFERR Rt. és a Voest-Alpine Stahl Linz GmbH 1991 végén alapította azzal a céllal, hogy a korábbi hideghengerlési tapasztalatokat felhasználva a vevők igényeit egyre jobb minőségben kielégítő, folyamatosan fejlődő cég jöjjön létre. A DWA Kft. vegyesvállalattá alakulása tulajdonrész kivásárlásával történt. Az osztrák Voest Alpine Stahl Linz 33% részesedést vásárolt a cégben, többségi tulajdonos a magyar fél, a Dunaferr Rt. maradt. A DWA működése a későbbiekben e két tulajdonos érdekérvényesítési törekvéseinek, képességeinek függvényében alakult. 2005. augusztus 31-től változás állt be a vállalat életébe, az osztrákok kiváltak a vállalatból, és ezáltal a vállalat neve DWA Voest-Alpine
Dunaferr
Hideghengermű
Kft-ről
megváltozott
DWA
Dunaferr
Hideghengermű Kft.-re, majd a DWA Dunaferr Hideghengermű Korlátolt Felelősségű Társaság 2007. június 30-i hatállyal beolvadt a DUNAFERR Dunai Vasmű Zártkörűen Működő Részvénytársaságba. A beolvadt társaság tevékenységét a DUNAFERR Zrt. szervezetén belül Hideghengermű néven tovább folytatja. A Hideghengermű Magyarország egyetlen széles acélszalag hideghengerlő bázisa. A sikeres próbaforgatások után 1965 júniusában kezdődött el az üzemszerű termelés. Termékpalettáján melegen hengerelt pácolt és hidegen hengerelt termékek szerepelnek széles tekercs, hasított tekercs és táblalemez kivitelben. A Hideghengermű termékei az általános rendeltetési célokon túl kielégítik a tűzihorganyzó, radiátorgyártó, zománcipari, elektrotechnikai és autóipari gyártó cégek igényeit. A Hideghengermű gyártási és kereskedelmi filozófiájának alapvető célkitűzése a vevők igényeinek méretben, minőségben, határidőre történő kielégítése, együttműködés a partnerek
gyártás-
és
gyártmányfejlesztési
feladatainak
megoldásában,
műszaki
felhasználási tanácsadás révén a partnerek gyártási hatékonyságának javítása, amely a vállalat számára kulcskérdés. Ezen célkitűzés érdekében folyamatos fejlesztőmunkát végez a cég, a folyamatos javítás szellemében emeli termékeinek minőségét. Ehhez a munkához megfelelő keretet biztosít az ISO 9001 szerinti minőségbiztosítási rendszer, amelyet 1995ben vezettek be. A társaság vezetése stratégiai feladatként kezeli a környezetvédelmet, és hatékony eszközként működteti az ISO 14001 szabványnak megfelelő környezetirányítási rendszert. 33
A Hideghengermű üzembe lépése óta, 1965-től napjainkig mintegy 18 millió tonna készterméket bocsátott ki a hazai és jellemzően az EU tagállamok területén található végfelhasználók számára. Éves viszonylatban 500 ezer tonna hidegen hengerelt árut állítanak elő. Hidegen hengerelt kivitelben 0,3-3,0 mm vastagságban, 19-1500 mm szélességben gyárthatják termékeiket. A melegen hengerelt-pácolt terméket 1,0-6,0 mm vastagságban, 800-1520 mm szélességben állítják elő. A 2008-ban beüzemelésre került korszerű sósavas pácoló berendezéssel és az új 1760 mm palástszélességű irányváltó hengerállvánnyal lényeges minőségi javulást ért el a cég, valamint termékpalettáját is szélesíteni tudta.
A vállalat termelésének mintegy 40%-át a hazai piacokon, 60%-át export piacokon értékesíti. Termékeiket direkt vagy feldolgozott formában exportálják a világ különböző országaiba, de fő exportpiacuk Európa.
3.1. A Hideghengermű termékeinek bemutatása Mit gyárt a Hideghengermű? a) Hidegen hengerelt, ötvözetlen lágyacél hidegalakításra: Jellemző felhasználási terület: szalaghorganyzás, kötözőszalag gyártása b) Hidegen utánhengerelt minőség előírt szakítószilárdság biztosításához: Jellemző felhasználási célok: hajlítás, stancolás, csőgyártás, ipari és kereskedelmi polcok tartószerkezetei stb. c) Hidegen hengerelt, ötvözetlen, véghőkezelés nélküli, félkész állapotú, nem irányított szemcsézetű elektrotechnikai acél d) Hidegen hengerelt, ötvözetlen lágyacél konvencionális zománcozásra: Jellemző felhasználási célok: edények, mosogatók, zuhanytálcák, bojlerek, tűzhelyek, gázkonvektorok és egyéb háztartási eszközök gyártása.
34
e) Általános szerkezeti acélok: Jellemző
felhasználási
területek:
építészeti
munkákhoz,
hegesztett
szerkezetekhez, sajtolt alkatrészek, hajlított profilok, csövek gyártására
f) Légköri korróziónak ellenálló, hidegen hengerelt acélok: Felhasználási terület: időjárás hatásainak kitett külső felületek tartó- és burkolóelemei, tengeri hajózásra alkalmas konténer gyártása stb.
g) Mikroötvözött, hidegen alakítható, növelt folyáshatárú acélok: Jellemző felhasználási terület: sajtolt alkatrészek (autóipar), különleges profilok és előírt szilárdságú csövek gyártása. h) Hidegen hengerelt, ötvözetlen lágyacélok hengerelt, kemény állapotba
3.2. A Hideghengermű alaptechnológiai feladatai A hidegen hengerelt finomlemezgyártást a Hideghengerműben végzik. A finomlemez különböző méretű, attól függően, hogy a megrendelő mire használja fel. Az alapanyag melegen hengerelt acélszalag, amelynek felületén reve (vas-oxid) található. Ahhoz, hogy megfelelő felületű anyagot tudjanak gyártani, amely megfelel a követelményeknek, az alakíthatatlan, kemény revét el kell távolítani. A finomlemez gyártásának első fázisában revetöréssel és pácolással távolítják el a melegen hengerelt szalag felületéről a vas-oxid módosulatokat, úgy, hogy a lecsévélt szalagot meleg, sósavat tartalmazó kádakon vezetik át. Ezután leöblítik a savas felületet, olajozzák, majd az irányváltó hengerállvánnyal a kívánt vastagságúra hengerlik a szalagot. Az alakítás következtében az anyag szerkezete módosul, a lemez rideg, törékeny lesz, emiatt további felhasználásra alkalmatlan. A hőkezelésnek köszönhetően azonban ez megszüntethető. Az eljárást többféleképpen végezhetik, itt harangkemencében valósítják meg, úgy, hogy a tekercsekből többet egymásra helyeznek oszlopszerűen, ráhelyeznek egy védőbúrát, amely alá oxigént nem tartalmazó védőgázt vezetnek, e fölé még egy fűtőharang kerül, ebben tüzelnek. A tekercseket felmelegítik, magas hőfokon tartják, amíg az anyag szerkezetében megtörténik az átalakulás. Miután kihűltek a hengerelt tekercsek, a dresszírozás (simítás) következik. Ekkor már nem változtatják az alapanyag vastagságát, hanem a szalagon körülbelül egy
35
százalékos hengerlést (érdes hengerrel) végeznek. Ez biztosítja azt, hogy a lemezt a továbbiakban jól fel lehessen dolgozni. A kikészítés során a megrendelő igényeinek megfelelően készítik elő a finomlemezt. Egyesek széles vagy hasított tekercsként, mások táblalemezként kérik az árut. Ezeket becsomagolják, majd a szállítási, raktározási üzembe juttatják, ahonnan a vevőhöz kerül. A Hideghengerműben alkalmazott gyártási eljárások, technológiai műveletek sorrendjét az 5. ábra szemlélteti:
5. ábra: Technológiai műveletek sorrendje a Hideghengerműben
(Készítette: Varga Ottó, Projekigazgató, ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű)
36
4. HIDEGEN HENGERELT TERMÉKEK CSOMAGOLÁSA 4.1. A csomagolás és csomagolóanyag előkészítés folyamata
A csomagolás célja, hogy a táblalemez kötegekre, tekercsekre, illetve tekercskötegekre (a továbbiakban pakettekre) a késztermékszerződésnek (vevői rendelésnek) megfelelő csomagolóanyagok kerüljenek, megvédve azokat a külső mechanikai sérülésektől, az időjárás viszontagságaitól, a levegő páratartalmától. A Hideghengerműben alkalmazott csomagolás típusokat a „DASZ 35:2010 – Hideghengerműi táblalemezek védelme és csomagolása”, illetve a „DASZ 36:2010 – Hideghengerműi széles- és hasított tekercsek védelme és csomagolása” Dunaferr Acélszabványok tartalmazzák.
4.2. A folyamatok általános ismertetése 4.2.1. A pakett átvétele, ellenőrzése
A csomagolásra, a kötegválogatásra, vagy az újracsomagolásra szánt pakettet a szemrevételezés, minőségellenőrzés után a tekercsszállító kocsi, a csarnoki daru, vagy a targonca a csomagolóhelyek egyikére helyezi. Amennyiben a pakett csomagolt volt, úgy a régi csomagolóanyagokat lebontják. A lebontott csomagolóanyagok állapotuktól függően vagy újra felhasználásra kerülnek csomagoláshoz, vagy anyagfajtától függően szelektív hulladékgyűjtő tárolókba kerülnek.
4.2.2. A pakett mérlegelése A gyártó berendezésről lekerülő, vagy újracsomagolt pakett nettó tömegét méréssel határozzák meg. A mérlegelt tömeg gépi adatátvitellel kerül a SAP PP rendszerbe. A gépi nettómérlegelésben részt vevő bármelyik eszköz meghibásodása esetén lehetőség van ugyanazon, akár másik berendezésnél történő nettó, vagy bruttó tömeg mérlegelésére. Ekkor a mérlegelt tömeg kézi adatrögzítéssel is bevihető a SAP PP rendszerbe.
37
4.2.3. A pakett csomagolása
Részletes ismertetése a 40-46. oldalon. 4.2.4. A pakettolás A pakettolást a sori minőségellenőr végzi a SAP PP rendszerben. Miután a SAP PP-ben rögzítette a gyártott anyagot, a minősítő adatokat (tényleges méretek, felületi, alaki hibák), elvégzi a késztermékszerződéshez való megfeleltetését. Megadja a pakett csomagolásához felhasznált csomagolóanyagok össztömegét, amely alapján a SAP PP kiszámolja a pakett bruttó tömegét (bruttó pakett rögzítés esetén a nettó tömeget). A SAP PP-ből kinyomtatott pakett azonosító tiketteket (CS, A, C vagy B tikett) a csomagolt pakettre ragasztja. 4.2.5. A pakett átadása A pakett csomagolás és pakettolás után a Szállítási és Raktározási üzem felé történő átadási területre kerül targoncával vagy daru segítségével, amennyiben a pakett szerződésre megfelelt a SAP PP rendszerben. Eredményhiányos, vagy további felülbírálásra váró pakett a Kikészítő üzem területén marad, amíg a pakett sorsa rendeződik. A készáruszerződésre nem megfelelő pakett a vágott készlet raktárba kerül.
38
6. ábra: A csomagolás 9 fő tevékenysége a Hideghengerműben
(Forrás: Saját szerkesztés)
39
A pakett csomagolása A Hideghengermű a pakett csomagolásához az éppen aktuális csomagolóhelynek megfelelő csomagolási technológiát alkalmaz. A pakett csomagolása az alábbiak szerint történhet:
a) Az
1550-es
darabolósoron
a
pakettet
csomagolóasztalra
helyezik.
A
csomagolóanyagokat pneumatikus kézi kötözőgépekkel rögzítik a paketthez. b) Az 1550-es hasítósoron a pakett csomagolása részben a fordítókereszten, illetve tekercstárolóban
történik.
A
csomagolóanyagokat
pneumatikus
kézi
kötözőgépekkel rögzítik a paketthez. c) Az 1600-as hasító- és csomagolósoron a pakett csomagolása horizontális tengelyű pakett esetén a fordítókereszten, vagy ritkábban tekercstárolóban történik. A csomagolóanyagokat pneumatikus kézi kötözőgépekkel rögzítik a paketthez. A vertikális tengelyű pakett csomagolása a csomagoló görgősoron történik, automatikus illetve pneumatikus kézi kötözőgépek segítségével. d) A húzvaegyengető soron a pakett csomagolása tekercstárolóban történik. A csomagolóanyagokat pneumatikus kézi kötözőgépekkel rögzítik a paketthez. a) Pakett csomagolása az 1550-es darabolósoron:
A táblaköteg csomagolóasztalra helyezése után az alábbi munkafolyamatok következnek: 1. A köteg tetejére mérlegelés előtt ideiglenesen feltett kartonplaszt lemezt félre teszik. 2. A csomagolópapírt először felülről lehajtják a köteg oldalára, majd alulról felhajtják a köteg tetejére. A papírt ragasztószalaggal a köteg tetején kell rögzíteni. 3. A köteg tetejére elhelyezik az előírt acél, vagy kartonplaszt lemezt. 4. Először a köteg rövidebbik oldalaira felhelyezik az alsó és a felső élvédőket. A hosszpántok meghúzásával az élvédők a kötegre szorulnak.
40
5. A felső élvédők nem lóghatnak túl a köteg vastagságán, ugyanis a papír élvédős köteg későbbi, emelőhevederrel, vagy emelőkötéllel történő emelése közben a papír élvédő megsérülhet, illetve acél élvédős köteg későbbi, emelőhevederrel történő emelése közben az emelőheveder megsérülhet. 6. Amennyiben a csomagolási előírás kéri a hosszabbik oldalakra az alsó élvédőket, úgy az alsó élvédők egyik szárát a táblalemez köteg és a szélső hosszfák közé kell helyezni. 7. Ezután a csomagolóasztalt fokozott figyelem mellett leengedik. A köteg leengedése leginkább a vékony tábla lemezekből képzett kötegek esetén fontos, ugyanis a leengedett köteg felfekszik a hosszfákon és nem fog a köteg hullámosodni. 8. Majd a hosszabbik oldalakra felhelyezik a hosszanti felső élvédőket, melyeket a középső keresztpánt kötözőgéppel történő meghúzásával a kötegre kell erősíteni. Így az összes élvédő a kötegre szorul. 9. Ezután a maradék keresztpántok, és hosszpántok gépi meghúzásával elkészül a csomagolt táblalemez köteg. A kötegre kerülő kötözőszalagok számát, illetve a csomagolással kapcsolatos további előírást a DASZ 35:2010 vállalati, csomagolási szabvány tartalmazza. 10. A csomagolt, felcímkézett pakettet a csomagoló asztalról targoncával vagy daruval lehet leemelni. A csomagolóasztaloktól targoncával esetleg híddaruval szállítják el a paketteket a Raktározási és Szállítási üzem felé, az átadó területre.
b) Pakett csomagolása az 1550-es hasítósoron
Az alábbi csomagolási folyamat minden csomagolóanyagot tartalmaz. A készáruszerződésben előírt csomagolás végrehajtásánál csak a csomagoláshoz szükséges elemeket kell felhasználni, a DASZ 36:2010 vállalati, csomagolási szabvány előírásainak figyelembevételével.
A pakett csomagoló állásra helyezése után a pakett csomagolása az alábbiak szerint történik: 1. Miután a pakett külső palástját befedik a csomagolópapírral, illetve az alsó palástlemez is felhelyezésre kerül, fel kell helyezni átfedéssel a felső palástlemezt is (acél palástlemez esetén acél kötözőszalaggal, kartonplaszt lemez esetén 41
ragasztószalaggal). Mivel először az alsó palástlemez került fel a pakettre, majd később a felső, így nedvesség, szennyeződés nem juthat a palástlemez alá. 2. A
pakett
külső
palástjáról
kilógó
csomagolópapírt
a
homlokfelületeire
lehajtogatják, hogy az a teljes vastagságot biztonsággal lefedje. 3. A pakett belső palástjára elhelyezik az előírt acél vagy kartonplaszt lemezt. 4. Felhelyezik az oldalvédő karikákat, melyeknek szintén a tekercs teljes vastagságát biztonsággal kell fednie. 5. Felhelyezik a belső élvédőket a tekercs mindkét oldalára. 6. Rá kell pántolni 1-1 db palástirányú acél kötözőszalaggal a külső élvédőket a tekercs mindkét oldalára. Először az alsó külső élvédőt helyezik fel, majd a felsőt, rálapolva az alsóra, hogy nedvesség, szennyeződés ne juthasson az élvédő alá. 7. Ezután a maradék palástirányú és sugárirányú kötözőszalag gépi meghúzásával elkészül a csomagolt pakett. A pakettre kerülő kötözőszalagok számát a DASZ 36:2010 vállalati, csomagolási szabvány tartalmazza. 8. Amennyiben vevői előírásra a csomagoláshoz ékes raklapot is kell használni, úgy a pakettet legalább 2 db palástirányú kötözőszalaggal kell az ékes raklapra pántolni. 9. A csomagolt, felcímkézett pakettet a csomagoló állásról daruval szállítják el a Raktározási és Szállítási üzem felé, az átadó területre.
c) Pakett csomagolása az 1600-as hurkos hasító- és csomagolósoron c/1. Horizontális tengelyű pakett csomagolása Az
alábbi
csomagolási
folyamat
minden
csomagolóanyagot
tartalmaz.
A
készáruszerződésben előírt csomagolás végrehajtásánál csak a csomagoláshoz szükséges elemeket kell felhasználni a DASZ 36:2010 vállalati, csomagolási szabvány előírásainak figyelembevételével. A. A pakett csomagoló állásra helyezése után csomagolása a következőképpen történik: 1. Miután a pakett külső palástját befedték a csomagolópapírral, illetve az alsó palástlemez is felhelyezésre került, felhelyezik átfedéssel a felső palástlemezt is (acél palástlemez esetén acél kötözőszalaggal, kartonplaszt 42
lemez esetén ragasztószalaggal). Mivel először az alsó palástlemez került fel a pakettre, majd később a felső, így nedvesség, szennyeződés nem juthat a palástlemez alá. 2. A pakett külső palástjáról kilógó csomagolópapírt a homlokfelületeire lehajtogatják, hogy az a teljes vastagságot biztonsággal lefedje. 3. Felhelyezik az oldalvédő karikákat, melyeknek szintén a tekercs teljes vastagságát biztonsággal le kell fednie. 4. A pakett belső palástjára elhelyezik az előírt acél vagy kartonplaszt lemezt 5. Felhelyezik a belső élvédőket a tekercs mindkét oldalára. 6. Rá kell pántolni 1-1 db palástirányú acél kötözőszalaggal a külső élvédőket a tekercs mindkét oldalára. Először az alsó külső élvédőt helyezik fel, majd a felsőt, rálapolva az alsóra, hogy nedvesség, szennyeződés ne juthasson az élvédő alá. 7. Ezután a maradék palástirányú és sugárirányú kötözőszalag gépi meghúzásával
elkészül
a
csomagolt
pakett.
A
pakettre
kerülő
kötözőszalagok számát a DASZ 36:2010 vállalati, csomagolási szabvány tartalmazza. 8. Amennyiben vevői előírásra a csomagoláshoz ékes raklapot is kell használni, úgy a pakettet legalább 2 db palástirányú kötözőszalaggal kell az ékes raklapra pántolni. 9. A csomagolt, felcímkézett pakettet a csomagoló állásról daruval szállítják el a Raktározási és Szállítási üzem felé, az átadó területre. B. A pakett fordítókereszten történő csomagolását a pakett mérlegelése után az alábbiak szerint hajtják végre, ahol a mérleg kezelését a kormányos, a csomagolást a csomagoló végzi: 1. A mérleg leengedése után a csomagolandó pakett külső palástját befedik csomagolópapírral, illetve a palástlemezekkel. Először az alsó palástlemezt helyezik fel, majd a felsőt, rálapolva az alsóra, hogy nedvesség, szennyeződés ne juthasson a palástlemezek alá. Acél palástlemez esetén acél kötözőszalaggal, kartonplaszt lemez esetén ragasztószalaggal kell a csomagolóelemeket a pakettre rögzíteni.
43
2. A mérleggel újból megemelik a pakettet. A pakett külső palástjáról kilógó csomagoló papírt a pakett homlokfelületeire hajtogatják le, hogy az a teljes vastagságot biztonsággal lefedje. 3. A pakett belső palástjára elhelyezik az előírt acél vagy kartonplaszt lemezt. 4. A keresztágakra mérlegelés előtt felfűzött oldalvédő karikákat, illetve a belső élvédőket a tekercs mindkét homlokfelületéhez kell igazítani. 5. A mérleget ismét leengedik, eközben a belső élvédők a pakett belső palástjához szorulnak. 6. A kormányos a fordítókereszt forgatásával a pakettet a következő csomagolási pozícióba juttatja. 7. Rá kell pántolni 1-1 db palástirányú acél kötözőszalaggal a külső élvédőket a tekercs mindkét oldalára. Először az alsó külső élvédőt helyezik fel, majd a felsőt, rálapolva az alsóra, hogy nedvesség, szennyeződés ne juthasson az élvédő alá. 8. Ezután a maradék palástirányú és sugárirányú kötözőszalag gépi meghúzásával
elkészül
a
csomagolt
pakett.
A
pakettre
kerülő
kötözőszalagok számát a DASZ 36:2010 vállalati, csomagolási szabvány tartalmazza. 9. A csomagolt, felcímkézett pakettet a csomagoló állásról a tekercs leszedő kocsi fölé forgatják. A leszedő kocsiról daruval szállítják el a Raktározási és Szállítási üzem felé, az átadó területre. 10. Amennyiben vevői előírásra a csomagoláshoz ékes raklapot is kell használni, úgy a pakettet legalább 2 db palástirányú kötözőszalaggal kell az ékes raklapra pántolni. c/2. Vertikális tengelyű pakett csomagolása 1. a tekercs csíkok mérlegelése után a csomagolósoron az automata kötözőgéppel sugárirányban átpántolják a csíkokat. A pántolások száma 1-4 db lehet a szerződéstől függően. Előírás hiányában min. 3 db pántolást alkalmaznak. 2. A kötegképzés rakásolóasztalokon történik raklapokra vagy alátétfákra. A szalagtekercseket rakásoló mágnes segítségével lehet a rakásolóasztalokra juttatni. A raklap és az alátétfák mérete és típusa a szerződéstől függ. Előírás hiányában a csíkok külső átmérője alapján kell meghatározni. 44
3. Kötegképzés előtt a rakásolóra helyezett raklapra kell teríteni egy négyzet alakúra vágott fóliás csomagolópapírt. A fóliás papír előkészítése közben a közepébe egy akkora lyukat kell vágni (kereszt bevágással), hogy a köteg sugárirányú kötözését könnyen végre lehessen hajtani. Ezt a fóliás papírt akkora méretűre kell vágni, hogy a köteg csomagolása közben a sarkai – felhajtogatás – utána köteg belső, illetve külső palástjához lehessen ragasztani. A csomagoló papír szerepe, hogy a raklap ne érintkezzen a tekerccsel. 4. A csíkok közé fóliázott közbenső fa alátétet kell tenni, amelyek mérete a szerződéstől függ. Előírás hiányában 25x25x300 mm-es fákat használnak. 5. A szalagtekercs köteget kötegszállító görgős kocsi szállítja a kötegcsomagolás helyére, a forgató-csomagoló asztalra. 6. A pakett belső palástjára helyezik a kartonplaszt lemezt. 7. A köteget teljesen beborítják fóliás papírral. A belső paláston lévő kartonplaszt lemezre hajtják a fóliás papírt. A papírt ragasztószalaggal rögzítik a köteghez. 8. A köteg tetejére felhelyezik a kartonplaszt karikákat, majd a belső élvédőt. 9. A festett fém külső élvédőket úgy helyezik fel a pakett tetejére, hogy 2 db egymással szemben elhelyezett sugárirányú kötözőszalag az élvédők végeit rögzíti. 10. A köteget sugárirányban 4 helyen pántolják át. 11. A pakettre kerülő kötözőszalagok számát a DASZ 36:2010 vállalati, csomagolási szabvány tartalmazza. 12. A csomagolt, felcímkézett pakettet a csomagoló állásról targoncával szállítják el a Raktározási és Szállítási üzem felé, az átadó területre. d) Pakett csomagolása a húzvaegyengető soron Az
alábbi
csomagolási
folyamat
minden
csomagolóanyagot
tartalmaz.
A
készáruszerződésben előírt csomagolás végrehajtásánál csak a csomagoláshoz szükséges elemeket kell felhasználni a DASZ 36:2010 vállalati, csomagolási szabvány előírásainak figyelembevételével.
45
A pakett csomagoló állásra helyezése után a pakett csomagolási lépései: 1. A pakett külső palástja már korábban be lett fedve a csomagolópapírral, illetve a palástlemezzel. Mivel először az alsó palástlemez került fel a pakettre, majd később a felső, így nedvesség, szennyeződés nem juthat a palástlemez alá. 2. A
pakett
külső
palástjáról
kilógó
csomagolópapírt
a
homlokfelületeire
lehajtogatják, hogy az a teljes vastagságot biztonsággal lefedje. 3. A pakett belső palástjára helyezik az előírt acél vagy kartonplaszt lemezt. 4. Felhelyezik az oldalvédő karikákat, melyeknek szintén a tekercs teljes vastagságát biztonsággal le kell fednie. 5. Felhelyezik a belső élvédőket a tekercs mindkét oldalára. 6. Rá kell pántolni 1-1 db palástirányú acél kötözőszalaggal a külső élvédőket a tekercs mindkét oldalára. Először az alsó külső élvédőt helyezik fel, majd a felsőt, rálapolva az alsóra, hogy nedvesség, szennyeződés ne juthasson az élvédő alá. 7. Ezután a maradék palástirányú és sugárirányú kötözőszalag gépi meghúzásával elkészül a csomagolt pakett. A pakettre kerülő kötözőszalagok számát a DASZ 36:2010 vállalati, csomagolási szabvány tartalmazza. 8. Amennyiben vevői előírásra a csomagoláshoz ékes raklapot is kell használni, úgy a pakettet legalább 2 db palástirányú kötözőszalaggal kell az ékes raklapra pántolni. 9. A csomagolt, felcímkézett pakettet a csomagoló állásról daruval szállítják el a Raktározási és Szállítási üzem felé, az átadó területre.
4.3. Hideghengerműi táblalemezek védelme és csomagolása Az ISD Dunaferr Zrt. Hideghengerművében pácolt, hidegen hengerelt, dresszírozott táblalemezek védelmének és csomagolásának műszaki követelményeit a DASZ 35:2010 szabvány (Dunaferr Acélszabvány) tartalmazza.
4.3.1. Táblalemez kötegek védelme A nedvesség, szennyeződés és/vagy mechanikai sérülések elleni védelem céljából különböző típusú csomagolásokat alkalmaznak. A csomagolás módjának a termék
46
méretéhez, tömegéhez, a szállítás módjához és – külön megállapodás esetén – a megrendelő tárolási viszonyaihoz és egyéni igényeihez kell alkalmazkodnia. A megrendelő által e szabvány szerint igényelt szakszerű csomagolásért a Hideghengermű gyártóműve felelős, a helytelen szállítás és a felhasználónál történő tárolás miatt bekövetkezett károkért a gyártómű nem felelős. A felhasználó igényeinek megfelelően a termék felületét korróziógátló felületvédő olajjal vonják be, amely a csomagolással együtt fedett járművön való szállítás, fedett tárolás mellett három hónapon belüli felhasználás esetén átmeneti védőhatást nyújt és a használatos oldószerekkel eltávolítható. Álló- és esővíz ellen a csomagolás védőhatást nem nyújt. A szerződő felek megállapodása szerint olajozatlan vagy részlegesen (pl. a széleken) olajozott termék is szállítható. Olajozatlan vagy részleges olajozás esetén a csomagolás nem garantálja a légköri korróziómentességet.
4.3.2. Csomagolási típusok
Csomagolási típusjelek A csomagolás kódjának meghatározására betűkből és számokból álló típusjel szolgál. Például: L1. A típusjelben szereplő betűk, illetve számok a termékre és a csomagoláshoz felhasznált csomagoló elemekre utalnak: a) A típusjelben szereplő betű jelentése: L:
a darabolósoron keletkezett tábla Lemez kötegre utal
b) A típusjelben a számjegy a csomagolási típusra utal.
Csomagolási típusok:
L0
Kereszt- és hosszfára pántolva. ISD Dunaferren belüli felhasználási területre
L1
Kereszt- és hosszfára, szálerősítéses fóliás papírcsomagolással, papír élvédővel, kartonplaszt lemezzel, pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti és kamionos szállítási mód javasolt.
47
L3
Kereszt- és hosszfára, szálerősítéses fóliás papírcsomagolással, festett fém élvédővel, festett fémlemezzel, pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti, kamionos és uszályos szállítási mód javasolt.
LGY Kereszt- és hosszfára, szálerősítéses fóliás papírcsomagolással, műanyag bevonatos kartonpapírral, papír élvédővel, kartonplaszt lemezzel, műanyag szalaggal pántolva. A hidegen hengerelt 2,5 mm névleges vastagságnál vastagabb táblalemezek csomagolására vonatkozik. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti és kamionos szállítási mód javasolt.
LE
Különleges vevői igények esetén alkalmazható, mely igényeket a szerződésen szövegesen rögzíteni kell.
4.3.3. Csomagolási típusok használata Járatos méretű táblalemez köteghez kötegméretű, szegelt raklapot (szegelt keresztfákat és hosszfákat) használnak, azonban szegeletlen raklap is alkalmazható. Különleges méretű táblalemez köteghez kötegméretű, szegeletlen raklapot (szegeletlen keresztfákat és hosszfákat) használnak. A szegelt raklapokban lévő hosszfák magassága 50 mm, a keresztfák magassága 75 mm. A szegeletlen raklapok keresztfái, illetve hosszfái egyaránt 75 mm magasságúak. A szálerősítéses fóliás papír a köteg minden oldalát (alsó, felső és oldalsó felületeket) teljesen fedi. LGY csomagolás esetén a köteg alsó felületén fóliás papír helyett műanyag bevonatos kartonpapírt használnak. A kartonplaszt, illetve a fém vezértáblákat a felső élvédők alá teszik. Papír élvédőt a köteg hosszú oldalán csak a felső élekre, a köteg rövid oldalán az alsó és a felső élekre kell tenni. Az alsó és a felső élvédőnek nem kell fedniük egymást, mivel csak a köteg éleit kell védeniük. Fém élvédőt a köteg minden élére tesznek, a köteg hosszú oldalán az alsó élekre is. A fém élvédőknek fedniük kell egymást a köteg oldalán.
48
4.3.4. Pántolás
A lemezkötegek kötözésére hossz- és keresztirányú pántokat alkalmaznak egyenletes eloszlásban. A kötözőszalag végeit megfelelő szilárdságot biztosító kötéssel rögzítik. A pántolások nem használhatók a köteg emelésére. A szegelt raklapokban a két hornyolt keresztfát a hornyokon átmenő keresztpántokkal rögzítik a táblalemez köteghez. A
szegeletlen
raklapokban
minden
hornyol
keresztfát
a
hornyokon
átmenő
keresztpántokkal rögzítik a táblalemez köteghez.
4.3.5. Tikettek, jelölések
Termékazonosítók
Táblalemez kötegek azonosítására az alábbi öntapadós tiketteket használják: a) “A” tikett: Csomagoláson kívül, a köteg egyik rövidebb oldalára 1 db-ot, és az egyik hosszabb oldalára 1 db-ot kell helyezni
b) “C” tikett: Csomagoláson kívül, az „A” tikett mellé, a köteg egyik rövidebb oldalára 1 db-ot, és az egyik hosszabb oldalára 1 db-ot kell helyezni
A “C” tiketten megjelenő feliratozás nyelvei: - magyar - angol
Egyéb jelölések
A táblalemez kötegeken alkalmazható egyéb jelölések: a) eső elleni védelem b) újrahasznosítható csomagolóelemek
49
4.3.6. Ajánlott anyagmozgatási eljárások
villás targonca
kötegemelő
emelő heveder
4.4. Hideghengerműi széles- és hasított tekercsek védelme és csomagolása
Az ISD DUNAFERR Zrt. Hideghengerművében pácolt, hidegen hengerelt, dresszírozott széles- és hasított tekercsek védelmének és csomagolásának műszaki követelményeit a DASZ 36:2010 szabvány tartalmazza.
4.4.1. Széles- és hasított tekercsek védelme
Az eljárás ugyanaz, mint a táblalemez kötegek védelme esetében ismertetett.
4.4.2. Csomagolási típusok
Csomagolási típusjelek
A csomagolás kódjának meghatározására betűkből és számokból álló típusjel szolgál. Például: TH21, TV2.
A típusjelben szereplő betűk, illetve számok a termékre és a csomagoláshoz felhasznált csomagolóelemekre utalnak: a) a típusjelben szereplő betűk jelentése: T:
Minden esetben a termék külső megjelenésére (Tekercsre vagy
tekercskötegre) utal. H, V: Horizontális vagy Vertikális tengelyű tekercsre vagy tekercskötegre utal. b) a típusjelben a számjegy a csomagolási típusra utal.
50
Csomagolási típusok: Csomagolási típusok (vízszintes tengelyű tekercsek esetén): TH0
Tekercs vagy tekercsköteg pántolva. ISD Dunaferren belüli felhasználási területre.
TH21 Szálerősítéses fóliás papírcsomagolás, külső és belső kartonplaszt lemezzel, kartonplaszt oldalvédő karikával, festett fém külső és belső élvédővel, pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti és kamionos szállítási mód javasolt.
TH41 Szálerősítéses fóliás papírcsomagolás, festett külső és belső fémlemezzel, perem nélküli festett fém oldalvédő karikával, festett fém külső és belső élvédővel, pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti, kamionos és uszályos szállítási mód javasolt. THE Különleges vevői igények esetén alkalmazzák, mely igényeket a szerződésen szövegesen rögzíteni kell.
THE1 Szálerősítéses fóliás papírcsomagolás, kartonplaszt oldalvédő karikával, festett fém külső és belső élvédővel, pántolva. ISD Dunaferren belüli felhasználási területre, Fémbevonómű számára.
THE2 Szálerősítéses fóliás papírcsomagolás, festett fém belső élvédővel, pántolva. ISD Dunaferren belüli felhasználási területre, Dutrade számára.
THE3 Szálerősítéses fóliás papírcsomagolás, festett fém külső és belső élvédővel, pántolva. ISD Dunaferren belüli felhasználási területre. Csomagolási típusok (függőleges tengelyű tekercsek esetén): TV0
Hasított szalagok raklapon, pántolva. ISD Dunaferren belüli felhasználási területre.
TV1
Hasított szalagok raklapon, műanyag tasakos közbenső fa alátéttel, szálerősítéses fóliás papírcsomagolással, belső kartonplaszt lemezzel, kartonplaszt karikával, festett fém belső élvédővel, festett fém külső élvédővel pántolva. 51
Belföldi és export felhasználási területre, vasúti, kamionos és uszályos szállítási mód javasolt.
TV2
Hasított szalagok raklapon, szálerősítéses fóliás papírcsomagolással, belső kartonplaszt lemezzel, kartonplaszt karikával, festett fém belső élvédővel, festett fém külső élvédővel pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti, kamionos és uszályos szállítási mód javasolt.
TVE Különleges vevői igények esetén alkalmazható, mely igényeket a szerződésen szövegesen rögzíteni kell.
4.4.3. Csomagolási típusok használata
A szegelt raklapokban lévő keresztfák, illetve hosszfák magassága egyaránt 100 mm. Vevői kérésre - TVE csomagolással - raklap helyett 2 db alátétfát biztosítanak, melyek magassága szintén 100 mm. A közbenső fa alátétek mérete 25x25x300 mm, vevői kérésre 40x40x400 mm méretűt biztosítanak. A közbenső fa alátétek műanyag tasakban vannak. A szálerősítéses fóliás papír a tekercs, illetve a tekercsköteg külső palástját és oldalait teljesen fedi, a belső palástot kis részen fedi. A TV1 és a TV2 csomagolás típusoknál a kartonplaszt karika a festett fém belső, illetve külső élvédők alá kerül. A festett fém külső élvédők úgy helyezkednek el a tekercs, illetve tekercsköteg tetején, hogy 2 db, egymással szemben elhelyezett sugárirányú kötözőszalag az élvédők végeit rögzíti.
4.4.4. Pántolás
A tekercsek, illetve tekercskötegek kötözésére palást- és sugárirányú pántokat alkalmaznak egyenletes eloszlásban. A kötözőszalag végeit megfelelő szilárdságot biztosító kötéssel rögzítik. A pántolások nem használhatók a tekercs emelésére.
52
Vízszintes tengelyű tekercsek, illetve tekercskötegek pántolása: Csomagolás előtt minden széles, illetve hasított tekercset 1 db fém palástkötéssel látnak el. A fém kötözőszalag felhelyezése előtt a palástirányú tekercsvég rögzítés ragasztással is történhet, vevői tiltás esetén csak ideiglenesen, az anyagmozgatás és a csomagolás biztonságos végrehajtása végett. A fa bilincsalátét használata kötelező 600 mm tekercsszélesség felett. A TH21 és a TH41 csomagolás típusoknál a tekercset, illetve tekercsköteget 2 db, egymással szemben elhelyezett sugárirányú kötéssel látják el. A tekercs, illetve tekercsköteg palástjára kerülő bilincseknél a fa bilincsalátét használata kötelező A csomagolóanyagok felhelyezése után a tekercsen vagy tekercskötegen 3 db palástirányú kötés van, melyből 2 db kötés a fém külső élvédőket rögzíti. Amennyiben a palástirányú kötés nem a fém külső élvédőn van, úgy a fa bilincsalátét használata kötelező. A tekercsek csomagolásán kívül a sugárirányú átkötések száma 5 db. A sugárirányú kötések bilincseit a tekercsek, illetve tekercskötegek oldalain kell elhelyezni. Az 1600-as hurkos hasítón gyártott tekercseknél a technológiából adódóan esetenként engedélyezett a sugárirányú kötések bilincseinek a tekercsek, illetve tekercskötegek palástján való elhelyezése. Ebben az esetben a fa bilincsalátét használata kötelező. Fa bilincsalátét helyett esetenként kartonplaszt lemez alátét is használható.
Függőleges tengelyű tekercsek, illetve tekercskötegek pántolása: Csomagolás előtt minden hasított tekercset 1 db fém palástkötéssel látnak el. A fém kötözőszalag felhelyezése előtt a palástirányú tekercsvég rögzítés ragasztással is történhet, vevői tiltás esetén csak ideiglenesen, az anyagmozgatás és csomagolás biztonságos végrehajtása végett. A csomagolóanyagok felhelyezése után a tekercsen vagy tekercskötegen 4 db sugárirányú kötés van. A sugárirányú kötések bilincseit a tekercsek, illetve tekercskötegek palástján (azaz a csomagolt pakett oldalán) kell elhelyezni. A bilincseket a csomagolt pakett tetején abban az esetben szabad elhelyezni, amennyiben raklapos csomagolásnál a tekercs, vagy tekercsköteg magassága kisebb 200 mm-nél, illetve alátétfás csomagolásnál kisebb 300 mm-nél.
53
4.4.5. Tikettek, jelölések
Termékazonosítók
Tekercsek, illetve tekercskötegek azonosítására az alábbi öntapadós tiketteket használják: a) “CS” tikett: Csomagoláson belül, csíkonként a külső palástra 1 db-ot helyeznek fel. Csomagoláson kívül, az „A” tikett mellé, 1 db-ot a tekercs, illetve tekercsköteg oldalára tesznek, illetve TH0 típusú csomagolásnál a tekercs belső palástjára 1 db kerül.
b) “A” tikett: Csomagoláson kívül, 1-1 db-ot a tekercs, illetve tekercsköteg oldalaira helyeznek fel, illetve TH0 típusú csomagolásnál a tekercs belső palástjának széleire 1-1 db kerül.
c) “C” tikett: Csomagoláson kívül, az „A” tikett mellé, 1-1 db-ot a tekercs, illetve tekercsköteg oldalaira helyeznek fel, illetve TH0 típusú csomagolásnál a tekercs belső palástjának széleire 1-1 db kerül
A “C” tiketten megjelenő feliratozás nyelvei: - magyar - angol
Egyéb jelölések
A tekercseken, illetve tekercskötegeken alkalmazható egyéb jelölések: a) eső elleni védelem b) újrahasznosítható csomagoló elemek
54
4.4.6. Ajánlott anyagmozgatási eljárások
•
teleszkópos tekercsfogó (vízszintes tengelyű tekercseknél)
•
emelő heveder (vízszintes tengelyű tekercseknél)
•
villás targonca (függőleges tengelyű tekercseknél)
4.5. Járatos méretű táblalemezek és tekercsek kartonplasztos és fém csomagolási összköltségeinek összehasonlítása
Mivel a csomagoló anyagok egységárai nem publikusak, így az összehasonlítást a pakettenkénti összköltség alapján tudtam elvégezni. Az 1. táblázat járatos méretű táblalemezek kartonplasztos vezértáblás, és papír élvédős L1 típusú csomagolás összköltségeit tartalmazza. L1 csomagolás jellemzői: Kereszt- és hosszfára, szálerősítéses fóliás papírcsomagolással, papír élvédővel, kartonplaszt lemezzel, pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti és kamionos szállítási mód javasolt.
1 - keresztfa (hornyolt) 2 - hosszfa 3 - szálerősítéses fóliás papír 4 - papír élvédő 5 - kartonplaszt lemez 6 - fém kötözőszalag 7 - „A” tikett 8 - „C” tikett
A 2. táblázat járatos méretű táblalemezek fém vezértáblás, és fém élvédős L3 típusú csomagolás összköltségeit tartalmazza.
55
L3 csomagolás jellemzői: Kereszt- és hosszfára, szálerősítéses fóliás papírcsomagolással, festett fém élvédővel, festett fémlemezzel, pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti, kamionos és uszályos szállítási mód javasolt.
1 - keresztfa (hornyolt) 2 - hosszfa 3 - szálerősítéses fóliás papír 4 - festett fém élvédő 5 - festett fémlemez 6 - fém kötözőszalag 7 - „A” tikett 8 - „C” tikett
1. táblázat: L1 típusú csomagolás összköltsége járatos táblaméretek esetén Csomagolás típus
L1
Tábla méret (mm)
1000x2000 1250x2500 1500x3000
Raklap Vezértábla (kartonplast) Élvédő, rövid (papír) Élvédő, hosszú (papír)
NEM PUBLIKUS ADATOK
Csomagoló papír Kötözőszalag (fém) Összesen (Ft)
6 338
8 420
56
10 349
2. táblázat: L3 típusú csomagolás összköltsége járatos táblaméretek esetén Csomagolás típus
L3
Tábla méret (mm)
1000x2000 1250x2500 1500x3000
Raklap Vezértábla (fém) Élvédő, rövid (fém) Élvédő, hosszú (fém)
NEM PUBLIKUS ADATOK
Csomagoló papír Kötözőszalag (fém) Összesen (Ft)
14 813
19 599
24 710
2,3
2,3
2,4
A 3. táblázat járatos méretű széles tekercsek kartonplasztos TH21 típusú csomagolás összköltségeit, a 4. táblázat járatos méretű széles tekercsek fémcsomagolásos TH41 típusú csomagolás összköltségeit tartalmazza. TH21 csomagolás jellemzői: Szálerősítéses fóliás papírcsomagolás, külső és belső kartonplaszt lemezzel, kartonplaszt oldalvédő karikával, festett fém külső és belső élvédővel, pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti és kamionos szállítási mód javasolt.
1 - szálerősítéses fóliás papír 2 - külső kartonplaszt lemez 3 - belső kartonplaszt lemez 4 - kartonplaszt oldalvédő karika 5 - festett fém külső élvédő 6 - festett fém belső élvédő 7 - kötözőszalag 8 - kötözőbilincs 9 - bilincsalátét 10 - „CS” tikett 11 - „A” tikett 12 - „C” tikett
57
TH41 csomagolás jellemzői: Szálerősítéses fóliás papírcsomagolás, festett külső és belső fémlemezzel, perem nélküli festett fém oldalvédő karikával, festett fém külső és belső élvédővel, pántolva. Belföldi és export felhasználási területre, vasúti, kamionos és uszályos szállítási mód javasolt.
1 - szálerősítéses fóliás papír 2 - festett külső fémlemez 3 - festett belső fémlemez 4 - perem nélküli festett fém oldalvédő karika 5 - festett fém külső élvédő 6 - festett fém belső élvédő 7 - kötözőszalag 8 - kötözőbilincs 9 - bilincsalátét 10 - „CS” tikett 11 - „A” tikett 12 - „C” tikett
58
3. táblázat: TH21 típusú csomagolás összköltsége járatok tekercsméretek esetén Csomagolás típus
TH21
Tekercs szélesség (mm)
1 000
1 200
Tekercs tömeg (tonna)
7
17
Palást lemez, külső (kartonplast) Palást lemez, belső (kartonplast) Oldalvédő karika (kartonplast)
NEM PUBLIKUS ADATOK
Élvédő, külső (fém) Élvédő, belső (fém) Csomagoló papír Kötözőszalag (fém) Kötözőbilincs (fém) Összesen (Ft)
9 130
12 138
4. táblázat: TH41 típusú csomagolás összköltsége járatos tekercsméretek esetén Csomagolás típus
TH41
Tekercs szélesség (mm)
1 000
1 200
Tekercs tömeg (tonna)
7
17
Palást lemez, külső (fém) Palást lemez, belső (fém) Oldalvédő karika (fém) Élvédő, külső (fém)
NEM PUBLIKUS
Élvédő, belső (fém)
ADATOK
Csomagoló papír Kötözőszalag (fém) Kötözőbilincs (fém) Összesen (Ft)
19 194
25 065
2,1
2,1
59
Az adatokból jól látható, hogy a fémcsomagolás több mint duplája a kartonplasztos csomagolásnak illetve, hogy az azonos típusú csomagolás összköltsége a táblalemezek esetében a szélesség és a hosszúság növekedésével, tekercsek esetében pedig a szélesség változásával nő. Értelemszerű a fémcsomagolás és a kartonplasztos csomagolás költségkülönbsége, hiszen míg a papír alapú csomagolás előállítása olcsó, és nem energiaigényes, addig ezzel szemben a fémcsomagolás drága, előállítása pedig energiaigényes, ebből adódóan a beszerzési árukban is megmutatkozik ez a különbség. Más részről a költségkülönbség az alábbiakból is adódik: Míg a kartonplasztos csomagolás típusokat (L1, TH21) csak szárazföldi, vagyis közúti és vasúti szállításokhoz javasolja a Hideghengermű, addig a fémcsomagolásos típusok (L3, TH41) a szárazföldi szállítási módok mellett, folyami-, tengeri szállításhoz is alkalmazhatóak. Más környezeti hatások, igénybevételek érik a termékeket egy rövidebb időtartamú, közúti vagy vasúti szállítás során, mint a hosszabb időtartamú uszályos kiszállítási mód során. A csomagolással szembeni követelményeket az áru tulajdonsága mellett a fuvareszköz és a fuvarozási útvonal is meghatározza. Következésképp a hosszabb ideig
tartó uszályos kiszállításhoz
a
termékeket
a
környezeti
hatásoknak
és
igénybevételeknek jobban ellenálló, biztonságosabb csomagolással kell ellátni, ami a csomagolási költségeket drágítja
60
5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK
A logisztikában a csomagolt termékeket a termelés helyéről a felhasználás, illetve a fogyasztás helyére kell eljuttatni úgy, hogy a becsomagolt termék semmilyen külsőés/vagy belső károsodást ne szenvedjen. Éppen ezért a csomagolás megtervezéséhez alapvető ismernünk, hogy azok hogyan képesek elviselni a logisztikában előforduló külső hatásokat, igénybevételeket.
Dolgozatomban a hidegen hengerelt acéltermékek csomagolási módját igyekeztem bemutatni. A nehézipari acéltermékek közül a hidegen hengerelt termékek a legérzékenyebbek a külső környezeti hatásokkal szemben, ezért ezen termékek esetében a csomagolás védelmi funkciója még inkább felértékelődik. A végfelhasználóknak, továbbforgalmazóknak hibátlan terméket kell kapniuk, bármiféle felületi hiba (pl. rozsda, benyomódás) a termékek további felhasználását, feldolgozását befolyásolja, meghiusítja. A Hideghengermű termékeit a vevők igényei szerint olajozott vagy olajozatlan felülettel gyártja, értékesíti. Míg olajozott felületű termékek esetében az alkalmazott olaj védelmet biztosít a korrózióval szemben, úgy az olajozatlan felületű termékek teljes egészében ki vannak téve annak káros hatásainak. A nem megfelelő átmeneti korrózióvédelem komoly reklamációkat okoz, sokszor jelentős piacok elvesztését eredményezi, vagy eleve kizárja bizonyos piacok megszerzésének a lehetőségét is. Fémipari termékek esetében tehát a legfőbb problémát a korrózió, illetve annak káros hatásai okozzák, így a csomagolásnak az átmeneti korrózióvédelem területén van a legnagyobb jelentősége. A korróziós károk kialakulásának közvetlen kiváltó oka a levegő nedvességtartalma. A korrózióvédelemnek tehát elsősorban ettől a károsító tényezőtől kell megóvnia a terméket, mégpedig úgy, hogy az a fogadó félnél azonnal használható legyen. A Hideghengerműben a jelenlegi csomagolásoknál nem alkalmaznak nedvességmegkötő anyagot. A levegő nedvességtartalma ellen olajozott felületű termékek esetén maga az alkalmazott olaj, illetve a csomagolás nyújtanak védelmet, míg olajozatlan felületű termékek esetében a fém alapú csomagolással küszöbölhető ki ez a hatás.
61
Javaslataim a csomagolás fejlesztésére a következők: •
A korróziós hatás kiküszöbölése, csökkentése érdekében pl. a szilikagél párnák vagy párolgó korróziógátló anyag (VCI) alkalmazása. A szilikagél egy hagyományos páraelszívó anyag mely alkalmas mind statikus, mind dinamikus szárításra is. A megfelelő mennyiségben adagolt szilikagél garantálja a 10%-os páraszintet a csomagoláson belül, ami kb. 1/6-a annak, ami egy fémfelület rozsdásodásának megindulásához kell. A VCI egy olyan korrózió gátló anyag, amely
az
alkalmazás
során
szilárd
halmazállapotból
folyamatosan,
kis
mennyiségben gázzá alakul, a védendő felületre lecsapódik, a gáz azt körülveszik és egy passziváló hatású mikroklímát hoz létre a termék közvetlen környezetében. •
A folyami-, tengeri szállításokhoz a jelenlegi korrózióvédelmi lehetőségek felhasználásával, vagy az előzőekben javasolt új eljárások bevezetésével a kartonplasztos csomagolás továbbfejlesztése, és, ezáltal a kétszer annyiba kerülő fémcsomagolás kiváltása.
•
Javaslatot tennék még a csomagolási folyamat teljes automatizálására. A pakettmozgatás a nagy tömeg miatt gépesített, de bizonyos csomagolási tevékenységek (pántolás, élvédők felrakása, fóliás papír felhelyezése) még mindig kézi munka által történnek. A teljes automatizálás révén a csomagolás minősége egyenletesebbé, maga a csomagolás pedig biztonságosabbá válna. A gépesített csomagolási mechanizmussal a csomagolási idő, az élőmunka és az egyéb költségek is csökkenthetők lennének.
•
A fuvarozás, rakodás és raktározás megfelelő színvonalú ellátása megköveteli a csomagolás praktikus kezelhetőségét. Az anyagmozgatás során fellépő mechanikai igénybevételek csökkentése, kiküszöbölése érdekében célszerűnek tartanám a csomagolt termékekből könnyen kezelhető rakodási, ill. szállítási egységet képzését a vevővel történt egyeztetés után.
Fentiekben leírt módosítási javaslatokkal a Hideghengermű hatékonyabbá teheti a csomagolási folyamatot, és kiküszöbölheti, csökkentheti termékeinek külső hatásokkal szembeni érzékenységét.
62
6. ÖSSZEFOGLALÁS A dolgozat az ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű tevékenységét, és az ott alkalmazott késztermék csomagolási technológiát mutatja be, annak érdekében, hogy minél átfogóbb képünk legyen a hidegen hengerelt acéltermékek csomagolásáról. A termékek jellegéből adódóan fokozott figyelmet fordít a cég a csomagolásra, mert a termékek károsodása a későbbi felhasználás során végzetes hibákhoz vezethet. Az irodalmi részben a csomagoláshoz kapcsolódó általános tudnivalókat ismertettem, illetve kitértem a csomagolás szerepére az iparban, hiszen a dolgozatom egy az acéliparban tevékenykedő vállalat csomagolási technológiáját mutatja be, így lényegesnek tartottam rámutatni, hogy milyen elvárásoknak és követelményeknek kell megfelelnie az ipari csomagolásnak. Az irodalmi rész továbbá a csomagolás célja, jelentései és a logisztikában betöltött szerepe mellett, azt is kifejti, hogy milyen funkciókat kell ellátnia, tervezésénél milyen szempontoknak kell érvényesülni, milyen formában jelenhetnek meg, és milyen kapcsolatban van a termékkel. Mindezek mellett fontos, hogy megfelelő csomagolás készítéséhez megfelelő technikai háttérrel kell rendelkezni, és milyen gazdaságossági szempontokat kell szem előtt tartani. A csomagolásnak a nemzetközi áruforgalomban is igen fontos információkat kell hordoznia. Ezek az információk segítik a termék és a gyártó beazonosítását, megadják a termék kezelésére vonatkozó előírásokat, utalnak a szavatosságra. A logisztikának is fontos eleme a csomagolás, mert a különböző logisztikai tevékenységek során számtalan csomagolási feladatot kell elvégezni. Mindenekelőtt szerettem volna megismertetni az olvasót a csomagolás logisztikai jelentőségével, hiszen be kell ismerni, hogy a csomagolás szó hallatán még ma is sokan csak legyintenek, és az jut eszükbe erről, hogy „zacskó”. A dolgozatomban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a megfelelő csomagolás megválasztása milyen nagymértékű jelentőséggel bír a logisztika legkülönbözőbb részrendszereiben, és milyen nagyszámú befolyásoló tényezőt kell figyelembe venni a csomagolási mód – csomagolási rendszer megválasztásánál. A fentiek miatt fontosnak tartottam, hogy meghatározásra, bemutatásra kerüljenek a csomagolás
előállításához
szükséges
csomagolóanyagok,
csomagolóeszközök
és
csomagolási segédanyagok, valamint a csomagolástechnológia és a logisztikai szempontú 63
csomagolástervezés, amit mára a szakirodalom kötelező érvényű tényként kezel. Mára a logisztikai csomagolások rendszerré szerveződése és folyamatos fejlesztése által a vállalatok az optimális logisztikai-csomagolási költségek érdekében egyre inkább döntési kényszerhelyzetbe kerültek. Ez a döntési szituáció gyakorlatilag az egy-, illetve többutas (eldobható, ill. visszatérő) csomagolási rendszerek közötti döntési mechanizmust jelenti. Dolgozatom e két rendszer rövid elméleti színtű bemutatását is tartalmazza. A sokszereplős, sokváltozós logisztikai csomagolási rendszer tökéletes alkalmazása egyegy ipari szereplőnek is óriási kihívás, főként annak eldöntésére, hogy olyan csomagolást válasszon, amely az egyes szereplők (fogyasztó, szállító, állam, társadalom) minden egyes aspektusából együttesen a legjobb végeredményt adja. Összefoglalva elmondható, hogy a csomagolás és az azokhoz fűződő műszaki és közgazdasági feladatok, úgy, mint a tervezés, a marketing, a környezetvédelem, az üzemszervezés, stb., logisztikai szerepe a vállalati gazdaságossági szempontok között egyre jobban fel fog értékelődni. A csomagolás logisztikai értelmezése jól érzékelteti, hogy a „megfelelő” csomagolás a teljes körű logisztikai folyamatot végigkíséri, vagyis a csomagolás fontosságát kiemelt szerepként kell kezelni a vállalat logisztikai működésében.
64
7. MELLÉKLETEK 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁBLALEMEZ KÖTEGEK CSOMAGOLÁSI TÍPUSAI
L0
4
5
6
1
1 - keresztfa (hornyolt) 2 - hosszfa 3 - fém kötözőszalag 4 - kartonplaszt lemez alátét 5 - „A” tikett 6 - „C” tikett
Felhasználási terület: ISD Dunaferren belüli használatra
65
2
3
L1
4
8
5
6
7
1
2
1 - keresztfa (hornyolt) 2 - hosszfa 3 - szálerősítéses fóliás papír 4 - papír élvédő 5 - kartonplaszt lemez 6 - fém kötözőszalag 7 - „A” tikett 8 - „C” tikett
Felhasználási terület: Belföldre és exportra Szállítási mód: vasúti és kamionos
66
3
L3
4
8
5
3
6
7
1
1 - keresztfa (hornyolt) 2 - hosszfa 3 - szálerősítéses fóliás papír 4 - festett fém élvédő 5 - festett fémlemez 6 - fém kötözőszalag 7 - „A” tikett 8 - „C” tikett
Felhasználási terület: Belföldre és exportra Szállítási mód: vasúti, kamionos és uszályos
67
2
LGY
5
9
7
6
8
5
3
1
2
1 - keresztfa (hornyolt) 2 - hosszfa 3 - műanyag bevonatos kartonpapír 4 - szálerősítéses fóliás papír 5 - papír élvédő 6 - kartonplaszt lemez 7 - műanyag kötözőszalag 8 - „A” tikett 9 - „C” tikett
Felhasználási terület: Belföldre és exportra Szállítási mód: vasúti és kamionos
68
4
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: TÁBLALEMEZ KÖTEGEK JELÖLÉSEI (TIKETTEK)
"A" tikett
69
"C" tikett
70
3. SZÁMÚ MELLÉKLET: TEKERCSEK, ILLETVE TEKERCSKÖTEGEG CSOMAGOLÁSI TÍPUSAI
TH0
1 - kötözőszalag 2 - kötözőbilincs 3 - bilincsalátét 4 - „CS” tikett 5 - „A” tikett 6 - „C” tikett
Felhasználási terület: ISD Dunaferren belüli használatra
71
TH21
12 11
10 7
8
6 5
9
4
1
3
2
1 - szálerősítéses fóliás papír 2 - külső kartonplaszt lemez 3 - belső kartonplaszt lemez 4 - kartonplaszt oldalvédő karika 5 - festett fém külső élvédő 6 - festett fém belső élvédő 7 - kötözőszalag 8 - kötözőbilincs 9 - bilincsalátét 10 - „CS” tikett 11 - „A” tikett 12 - „C” tikett
Felhasználási terület: Belföldre és exportra Szállítási mód: vasúti és kamionos
72
TH41
12 11
10 7
8
6 5
9 1
4
2
3 1 - szálerősítéses fóliás papír 2 - festett külső fémlemez 3 - festett belső fémlemez 4 - perem nélküli festett fém oldalvédő karika 5 - festett fém külső élvédő 6 - festett fém belső élvédő 7 - kötözőszalag 8 - kötözőbilincs 9 - bilincsalátét 10 - „CS” tikett 11 - „A” tikett 12 - „C” tikett
Felhasználási terület: Belföldre és exportra Szállítási mód: vasúti, kamionos és uszályos
73
THE1
10 9
8 5
6
4
7 3 1
2
1 - szálerősítéses fóliás papír 2 - kartonplaszt oldalvédő karika 3 - festett fém külső élvédő 4 - festett fém belső élvédő 5 - kötözőszalag 6 - kötözőbilincs 7 - bilincsalátét 8 - „CS” tikett 9 - „A” tikett 10 - „C” tikett Felhasználási terület: ISD Dunaferren belüli használatra, Fémbevonómű számára
74
THE2
8
7
6 3 4 5
2 1
1 - szálerősítéses fóliás papír 2 - festett fém belső élvédő 3 - kötözőszalag 4 - kötözőbilincs 5 - bilincsalátét 6 - „CS” tikett 7 - „A” tikett 8 - „C” tikett
Felhasználási terület: ISD Dunaferren belüli használatra, Dutrade számára
75
THE3
9
8
7 4
5
3
6
2 1
1 - szálerősítéses fóliás papír 2 - festett fém külső élvédő 3 - festett fém belső élvédő 4 - kötözőszalag 5 - kötözőbilincs 6 - bilincsalátét 7 - „CS” tikett 8 - „A” tikett 9 - „C” tikett
Felhasználási terület: ISD Dunaferren belüli használatra
76
TV0
3 2 4 1 5 6
1 - raklap 2 - kötözőszalag 3 - kötözőbilincs 4 - „CS” tikett 5 - „A” tikett 6 - „C” tikett
Felhasználási terület: ISD Dunaferren belüli használatra
77
TV1
7
6
5
4 8
9 8
2
10
11
1 12 13 3
1 - raklap 2 - közbenső fa alátét 3 - szálerősítéses fóliás papír 4 - belső kartonplaszt lemez 5 - kartonplaszt karika 6 - festett fém belső élvédő 7 - festett fém külső élvédő 8 - kötözőszalag 9 - kötözőbilincs 10 - ragasztószalag 11 - „CS” tikett 12 - „A” tikett 13 - „C” tikett
Felhasználási terület: Belföldre és exportra Szállítási mód: vasúti, kamionos és uszályos
78
TV2
6
4
3
5 7 8 7 9
10
1
11 12 2
1 - raklap 2 - szálerősítéses fóliás papír 3 - belső kartonplaszt lemez 4 - kartonplaszt karika 5 - festett fém belső élvédő 6 - festett fém külső élvédő 7 - kötözőszalag 8 - kötözőbilincs 9 - ragasztószalag 10 - „CS” tikett 11 - „A” tikett 12 - „C” tikett
Felhasználási terület: Belföldre és exportra Szállítási mód: vasúti, kamionos és uszályos
79
4. SZÁMÚ MELLÉKLET: TEKERCSEK, ILLETVE TEKERCSKÖTEGEK JELÖLÉSEI (TIKETTEK)
"CS" tikett
"A" tikett
80
"C" tikett
81
5. SZÁMÚ MELLÉKLET: KÉPEK
1. kép: Csomagolt széles tekercsek raktározása
2. kép: Csomagolt hasított tekercsek raktározása
82
3. kép: Csomagolt táblalemezek raktározása
4. kép: Tekercsátadó sor
83
5. kép: Melegtekercs raktár
6. kép: A Hideghengermű üzemépülete
84
FELHASZNÁLT IRODALOM
1. Allaga Gy.–Melis Z.-Sárkány M.-Viszkey Gy.: Vonalkódtechnika, PRIM Kiadó, 1995, Budapest, p. 12
2. Dr. Buzás Gizella: Az áruismeret alapjai, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft, 2003, Budapest, p. 98-104 3. Dankó László: Marketing Logisztika, Pro Marketing Miskolc Egyesület, 2009, Miskolc, p. 268-270
4. Halászné
Sipos
Erzsébet:
Logisztika
–
Szolgáltatások,
versenyképesség,
Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 1998, Budapest, p. 33 5. ISD Dunaferr Zrt. Hideghengermű: A csomagolás és csomagolóanyag előkészítés folyamata, Dunaújváros, 2010 6. Medvéné dr. Szabad Katalin−dr. Mocsy Ferenc: Általános Áruismeret II. kötet, Budapest, Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, 2002, p. 4 7. Otto Rockstroh: Csomagolástechnikai kézikönyv, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979 8. Pánczél Zoltán, doktori értekezés, Széchenyi István Egyetem, Műszaki Tudományi Kar, Győr, 2009, p. 15 9. Szegedi Zoltán – Prezenszki József: Logisztika-menedzsment, Kossuth Kiadó, 2010, p. 25-26, 28, 31, 163-164
85
Internetes források:
1. http://www.csomagolastervezes.hu/index.php?page=csomagolas (Letöltés dátuma: 2012.03.10.)
2. http://extensii.ubbcluj.ro/sfantugheorghe/hu/studenti_id/arutanid2.pdf (Letöltés dátuma: 2012.03.19.)
3. http://users.atw.hu/13as/szak/log/konyv/Logisztika%206.pdf (Letöltés dátuma: 2012.03.28.)
4. http://www.csom.hu/index.php?tartalom=b_atmeneti_korroziovedelem_vci.html (Letöltés dátuma: 2012.05.11.)
86
