SZAKDOLGOZAT
Czakó Sebestyén 2012
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT PR ÉS SZÓVIVŐ SZAKIRÁNY
A FÖLDRAJZI ÉS TÁRSADALMI KORLÁTOK ELTŰNÉSE AZ INTERNETES KAPCSOLATOKBAN, AZ INTERNETES KOMMUNIKÁCIÓ ÁTALAKULÁSA, HATÁSA
Készítette: Czakó Sebestyén Belső konzulens Dr. Lakatos-Báldy Zsuzsanna főiskolai docens PHD
Budapest, 2012
2
TARTALOMJEGYZÉK 1.
BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 4
2.
AZ INTERNET ÉS A GLOBÁLIS TELEKOMMUNIKÁCIÓ TÖRTÉNELME .................................. 5
3.
A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA, AZ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ ............................................ 7 3.1.
A hivatalos online kommunikáció..................................................................... 11
3.2.
A magánjellegű online kommunikáció ............................................................. 13
4.
INTERNETES TÁRSADALOM = TÁRSADALOM? ............................................................... 14
5.
ONLINE JELENLÉT ......................................................................................................... 19
6.
ONLINE KOMMUNIKÁCIÓS SZÍNTEREK .......................................................................... 22
7.
6.1.
Levelezős színtér ............................................................................................... 23
6.2.
Fórumok, blogok ............................................................................................... 26
6.3.
Online játékok ................................................................................................... 30
6.4.
Közösségi oldalak ............................................................................................. 34
VIRTUÁLIS TARTALOM ................................................................................................. 39 7.1.
Adatbázisok ....................................................................................................... 40
7.2.
Virtuális szemét ................................................................................................. 42
7.3.
Nyelvi korlátok .................................................................................................. 45
8.
ÁTALAKULÁS, HATÁSOK .............................................................................................. 48
9.
VESZÉLYEK, ONLINE BIZTONSÁG .................................................................................. 52
10.
HOVA TARTUNK? ....................................................................................................... 55
11.
ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................... 58
FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................................... 61 FELHASZNÁLT ONLINE TARTALMAK ..................................................................................... 61
3
1. BEVEZETÉS Szakdolgozatom témájának − és egyben címének is − a „A földrajzi és társadalmi korlátok eltűnése az internetes kapcsolatokban, az internetes kommunikáció átalakulása, hatása.”-t választottam. Aktualitását és fontosságát úgy vélem nem kell különösebben megindokolnom, hiszen az elmúlt pár évben a közösségi oldalak, az internetes aktív társadalom jelentősen megerősödött Magyarországon, nagyobb figyelemben részesül, mint néhány évvel ezelőtt. Mind a fogyasztói oldalon, mind a „termelői”, alkotói oldalon robbanásszerű növekedés figyelhető meg. Már nem csupán hivatalos eszköz, hanem aktív szociális tér – ami különösen a fiatalok körében – a mindennapi kapcsolattartás színtere. A web megjelenésekor remek helyszín volt tartalomszolgáltatásra, információs csatornának. Az információ azonban önmagában semmit se jelent. Az információt meg kell osztani, gyarapítani kell, mert az információ információt szül, ez az alapja az információs társadalomnak. A felhasználók ezért tartalom előállítók lettek és megállapításokat tettek. Az emberek azonban szeretik véleményezni mások megállapításait, így szükségszerű evolúció ment végbe, és megszületett a web2. „A web 2.0 (vagy webkettő) kifejezés olyan internetes szolgáltatások gyűjtőneve, amelyek elsősorban a közösségre épülnek, azaz a felhasználók közösen készítik a tartalmat vagy megosztják egymás információit. Ellentétben a korábbi szolgáltatásokkal, amelyeknél a tartalmat a szolgáltatást nyújtó fél biztosította (például a portáloknál), webkettes szolgáltatásoknál a szerver gazdája csak a keretrendszert biztosítja, a tartalmat maguk a felhasználók töltik fel, hozzák létre, osztják meg vagy véleményezik. A felhasználók jellemzően kommunikálnak egymással, és kapcsolatokat alakítanak ki egymás között. Az interaktivitás és a fogyasztók egymással folytatott kommunikációja miatt napjainkban alig van olyan oldal, amely köré ne szerveződne valamilyen közösség.”1 Ezek a modern közösségek szünet nélkül kommunikálnak. Se az időzónák, se a földrajzi helyzetük nem korlátozza őket abban, hogy élményeiket, gondolataikat megosszák egymással. Bár az internet széleskörű hozzáférést biztosít egy szinte végtelen tudásanyaghoz, elemzésemben középpontját és magvát Magyarország adja. A különböző országok, különböző kulturális attitűdjei eltérő eredményeket mutathatnak, így globális viszonylatban nem lehet vizsgálni jelen szakdolgozat keretein belül az internet kommunikációra gyakorolt hatását. 1
http://hu.wikipedia.org/wiki/Web_2.0 (2012. május 2. 09:57)
4
Magyarországon nagyjából 20 éve létezik az internet, 10 éve a lakosság számára is elérhető a széles sávú kapcsolatok adta lehetőségek. Az internet bő 40 éve létezik, az első e-mail kerek 40 éve ért célba, forradalmasítva ezzel a kommunikációt és a kapcsolattartást. Az internet születése óta a második generáció is bekapcsolódik a globális hálózatba, és a nekik mindennapos rutinok könyörtelenül leszámolnak nagyszüleim határokon átnyúló levelezésével. Milyen lehetőségeket nyitott meg a világháló, és milyen gátak és szakadékok keletkeznek ugyanezen nagyszerű találmány miatt? Valóban lerombolja a falakat és szabaddá tesz, vagy ez csak a propaganda, szlogen, és igazából felületessé és elszigetelté válunk? Kikapcsol minket a modern kommunikáció? A paraszt fia megszólíthatja e királylányt, eltűnnek e a társadalmi korlátok, vagy csupán átalakulnak és továbbra is mereven elzárják egymástól a pórt és az uralkodót?
2. AZ
INTERNET
ÉS
A
GLOBÁLIS
TELEKOMMUNIKÁCIÓ
TÖRTÉNELME 1960-ben az USA fellövi a világ első geostacionáris műholdját az Early Bird-öt, ezzel az analóg technológia koporsójába beverik az első szöget, és a digitális technológia szárnyalni kezd. 1969-ben az amerikai védelmi minisztérium támogatásával megszületett az első csomagkapcsolt adattovábbítást használó hálózat az ARPANET. Elsőként egyetemek és katonai laboratóriumok kapcsolódtak, a cél a kutatási eredmények gyors megosztása volt, a földrajzi távolságok leküzdésével. A kezdeti technológiát tökéletesítve a cél eléréséhez robbanásszerű fejlődés indult be, elindítva a modern történelem egyik csúcsszegmensének szárnyalását. 1972-ben, pontosan 40 évvel ezelőtt a levelezést forradalmasította az e-mail megjelenése. Az ember megjelenése óta szeretné gondolatait, jelenlétét megörökíteni az utókornak, és kortársainak. A barlangrajzoktól, a sumér ékírásig eltel kb. 10.000 év. Mózes kőtáblákra írt parancsolatai és a Bécs-Budapest postakocsi járatok között nagyjából 3000 év telt el. A postakocsiktól a két várost összekötő interurbán telefonvonalig már csak 150 év kellett, míg a rádió magyarországi megjelenésétől az első e-mailig kevesebb, mint 50 év. A negyven éve kuriózumnak számító e-mail mára szinte teljesen leváltotta a
5
hagyományos postai kommunikációt, és 40 év alatt olyan mértékben gyorsult fel a kommunikáció, ami az előtt elképzelhetetlen volt. Az információ áramlása évtizedekről ezredmásodpercekre csökkent.2 Az e-mail elterjedésével egy olyan új korszak köszöntött a világra, ahol az időzónák, az óceánok nem jelentenek akadályt az információ áramlásában. Azonban az IP alapú kommunikációval nem csak az e-mailezés indult be. Rohamosan kezdett fejlődni a rádiós technológia, a mobilkommunikáció és a telekommunikáció is, mára összenőve egyetlen eszközben egyesítve a hajdan volt három technológiát. Az emberek felismerték, hogy a szociális szükségleteiket ez az új technológiai még jobban kielégíti. A Maslow-i piramis felső 3 szintjéhez – a szociális szükségleteket, az elismerés igényt, és az önmegvalósítást – az internet, mint eszköz tökéletes. Chatelhetünk, érintkezhetünk hasonló gondolkodású emberekkel, a lájk gomb megjelenésével az elismerési vágyunkat csillapíthatjuk, és tartalomszolgáltatóként akár az ágyból se kell kikelni, hogy megvalósíthassuk önmagunkat. Ez a technológiai fejlődés egyben azt is jelenti, hogy életünk még tovább gyorsul, a mindenhová magunkkal vitt mobiltelefon mára okostelefonná változott, megkapjuk e-mailjeinket, böngészhetünk és böngészünk is a tömegközlekedésen ülve, a fodrászra várva, a sorban állva. Ezt a fejlődést az internetnek is követnie kellett. A 40 éve feltalált web 1.0 elavulttá vált, lassúvá, és egyoldalúvá. Igazából mindig is az volt, az elvárások alakultak át döntően, és lett elemi vágy az interaktivitás. Ezért a szakma válaszaként megérkezett a web 2.0. A webkettes oldalak már nem hagyományos portálok. Nem szerkesztőik vannak, akik megmondják a véleményüket, tartalmat szolgáltatnak, és akit érdekel, elolvassa. Az új webkettes oldalak keretrendszerek, amik folyamatosan fejlődnek, kiegészülnek, bővülnek. A keretrendszerek adta szabályokat betartva bárki szerkesztővé válhat, a tartalomért már nem egy ember, vagy egy gárda felel, hanem az olvasók. Fontos az olvasók véleménye, erre építenek, és ez jelenti a fennmaradást, amiért nap mint nap megnyitják és nézik az oldalakat.
2
Az internet fejlődésének adatait az „Az e-kommunikáció kultúrája” 34. oldaláról és a Magyar Posta
postatörténeti
holnaprészéről
gyűjtöttem:
http://posta.hu/a_magyar_postarol/postatortenet/magyar_postatortenet (2012. április 18. 19:03)
6
A web 1.0-ről a 2.0-ra való átmenet jellemzői3
Ahogy az ábrán is látható a kollektív tudás, megsokszorozódik. Az emberek nem csupán tartalomfogyasztók lesznek, hanem előállítók, fokozatosan növekszik az utóbbiak tábora, 10 év alatt meg 320x a webhelyek száma. A nyomtatott tudásanyag digitálissá válik, létrejönnek eddig elképzelhetetlen oldalak, amik tudást gyűjtenek. Megszületik a wikipédia, a webkettő oldalak mintája. Bárki szerkesztheti, bárki olvashatja, és egyetlen célja, hogy minél több tudást gyűjtsön össze. Az internet kezdeti célja, hogy a tudást megosszák globális trend lett. A készítők álmait meghaladó módon növekszik és gyarapszik az online tér, és ebben a térben más szabályok érvényesek a kommunikáció során, mint amit megszoktunk.
3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMA, AZ ONLINE KOMMUNIKÁCIÓ A kommunikációt sokan sokféleképpen fogalmazták meg. A latin „communicatio” szóból származtatják, jelentése: közzétenni. Igeként „communicare” azaz valamit közösen megvitatni, közössé tenni. Az információs társadalomban a legfőbb kincs a tudás, az információ. Az információt megosztani csak kommunikációval lehet, ezért az információs társadalom kulcsa az információ csere. Csak a közös információ része az információs társadalomnak. A magányos információ nem érték, csak potenciál. A történelem jól példázza, hogy az emberi társadalom mind jobban a valódi fizikai javaktól az immateriális javak felé tolódik el. Ilyen immateriális javadalom az információ is. Az ősemberek 3
Krauth Péter, Kömlődi Ferenc: A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van), NHIT Információs Társadalom
Technológiai Távlatai (IT3) Tanulmány, Harmadik kötet, 2007. (42. oldal)
7
bundákkal, gyöngyökkel folytattak cserekereskedelmet, majd megjelentek a nemesfémek. A nemesfémeket birtoklóké volt a hatalom, királyi jog volt a pénzrontás. Aztán a nemesfémek helyett váltók és papírpénzek jelentek meg. Mára a pénz már elektronikus. A fejlődés a kommunikációban is tetten érhető, a kőtáblákból mára e-mailek, blogok, portálok lettek. Az információs társadalom nem létezhet internet nélkül, mert lényegét tekintve az információ birtoklásáról és cseréjéről szól. Az információ lassú cseréje – nyomtatott, szóbeli formák – gátja az információs kereskedésnek, hiszen gondoljunk csak bele. Mire a nyomtatott sajtóból értesülünk egy politikai, vagy gazdasági eseményről, addigra az interneten cikkek százai jelennek meg, gazdasági elemzéseket olvashatunk és széleskörű tudásanyag alapján alkothatunk véleményt. A modern technológiai eszközök már internet kapcsolat nélkül szinte nem is létezhetnek. A telefonok okosak, letöltik a leveleinket, megmutatják hol vagyunk, és hova igyekszünk, milyen időjárás várható, ki mit mondott a nagyvilágban. A piacon már megjelentek a netre köthető kávéfőzők, mosógépek, hűtők. A gépek lekérdezik a naptárunkat, bevásárolnak helyettünk, mire felébredünk, megfőzik a kávét. Nincs már emberi jelenlét. A hagyományos kommunikációhoz szükség van két élőlényre, az online kommunikációnál már nincs? Úgy fogalmaznak a technikai ismeretekkel bírók, hogy a gépek kommunikálnak egymással. Ez tévedés. A gépek még nem kommunikálnak egymással, csupán adatokat továbbítanak, amiket kiértékelnek, és annak függvényében továbbküldik, vagy új adatokra cserélik a válaszként küldött nullákat és egyeseket. A kommunikáció értelmes lényeket kíván. Az állatok primitív módon, de kommunikálnak, tudásanyagot, ismereteket adnak át egymásnak. Egy majom dönthet úgy, hogy nem mutatja meg a társának, hogyan kell kinyitni a konzervet. Egy gép nem dönthet arról, hogy megtagadja egy információ megjelenítését, ha a kérés szintaktikailag helyes, és a válasz létezik. A TV, legyen bármennyire okos és online, nem online kommunikáció, csak egy kommunikációs eszköz. A TV-ben sugárzott híradó se kommunikáció, csak távközlési technológia. „A távközlés = digitális távközlési készülékek között – vezetékes és/vagy vezetéknélküli eszközökön – létrejött digitális információátvitel vagy információcsere.”4 Azonban minden embernek, mint fogyasztónak lehetősége van média előállítóvá válni, véleményt formálhat, amit 4
Az e-kommunikáció kultúrája 400. oldal
8
mások olvashatnak, véleményezhetnek, majd saját véleményüket másokkal megoszthatják. Ezeket távközlési csatornákon eljuttathatják másoknak, akik ezt átveszik, megváltoztatják, megsokszorozzák. A biológiában ezt mutációnak hívják. Az online kommunikáció is egyfajta mutáció. A hírek másodpercekig hírek csak, rögtön átalakulnak, megváltoznak. Néha bővebbek lesznek, néha végletesen elferdülnek, és már csak valóság morzsákat tartalmaznak. A kezdeti online kommunikációs színterek mára átalakultak, továbbfejlődtek, közösségi oldalakká mutálódtak. A kommunikáció jellegzetes ábrázolása, hogy az adót és a vevőt jelképező kockák közötti csatorna területet felhővel tarkítják. A felhő a kommunikációs csatornán a zaj, ami meg megnehezíti a dekódolást. Ezt már gyerekkorunkban megtanuljuk, amikor sorba állunk és mindenki a másik fülébe súgja az előbb hallott információt, majd jót nevetünk, hogy „a pék kenyeret süt”-ből „apóka könnye sós” lesz. Az online kommunikáció során a zaj egyik formája a mérhetetlen információ maga. Annyi helyről, annyi – akár ellentmondó – információt szerezhetünk, hogy a valódi jelentést dekódolni néha szinte lehetetlen. Az internet másodpercekben mérhető sebessége a mutáció egyik oka, így a tájékozódni vágyó embernek szelektálni, szűrni és újra szelektálni kell, ha valamit meg akar tudni. A kommunikáció kezdeti formájában a vevő és a fogadó egy közös térben volt. Az írott kommunikációval ez a tér kitágult és olyan új dimenziót vetített előre, ami hatványozottan meghaladja az eddigi lehetőségeket. Az online térben bárki, bármi lehet, bárki bármit tehet, nagyjából csak a józan esze és morális érzéke szab határt neki. A hagyományos kommunikációs eszközök nem működnek, vagy csak korlátozottan érhetőek el. Az online kapcsolattartásban nincs hangsúlyozás. A „Te egy becsületes ember vagy.” mondat éppúgy jelentheti, hogy a közlő mély meggyőződéssel gondolja ezt, mint azt, hogy ez csupán ironikus gúnyolódás. A fogadó fél hangulatától, érzelmeitől függ, hogy miként reagál, hogyan értelmezi. Az online kommunikáció sajátossága, hogy nem csak azonos alakú szavaink vannak, hanem mondataink is. Furcsa kettősség, hogy a személytelen online kommunikáció rákfenéje pont az ember, a személy. Mivel nincs lehetősége az adó félnek a hagyományos hangsúlyozásra, hanghordozásra, tagolásra, ezért új eszközöket talált ki. Az online kommunikáció során a hangulatjelek kaptak új, meghatározó szerepet. A szmájlik jelzik mondandónk súlyosságát, hangulatunkat, és ezzel a többletinformációval a vevőnek már nagyobb esélye van a helyes dekódolásra. De ez is csupán fél megoldás. A jelenléte még nem utal arra, hogy a közlő úgy is gondolja, a vicces cikizés, vagy az 9
irónia, még mindig benne van a pakliban. A vevő csupán annyival tud többet, hogy a közlő jó kedélyűen mondja, nem bántásnak szánja. Az ember több ezer éven keresztül személyesen kommunikált. A kimondott szó csak a töredéke volt a teljes kommunikációs folyamatnak. A mimika, a szórend, a hangsúly, a hangszín mind-mind finomított a nyers szavakon. Ezt a több ezer éves beidegződést nem képes pár évtized felülírni, és teljesen helyettesíteni. Mindehhez jön az internet saját nyelve. Az emberi nyelv alapszavakra épül, melyeket a közös élet és tapasztalat fektetett le. Ezek olyan alapok, amik nélkül nem létezhetne emberi kommunikáció. Vegyük csak példának a csecsemőt, akit beszélni tanítanak. Ha a piros pöttyös labdára azt mondanánk neki, hogy az egy kék kukafedő és ilyen alapoktól mentes nyelvi fejlődésen menne keresztül, képtelen lenne az életre, és a társadalom többi tagjával se tudna kommunikálni. Anyanyelvünk eléggé messze áll az angolszász nyelvektől, így az internet nyelvének számító angol nem kézenfekvő nekünk. Sok kifejezést használunk már, amit onnan vettünk át, némelyiket helyesen, másokat kevésbé. Az online kommunikáció csupán negyven éves, még nincsenek meg azok a közös szemantikai állandók, amik egy nyelvet globális nyelvvé emelhet. Főleg az idősebb generációnak komoly problémát jelent az internet nyelve, amit még tetéz a szleng használata. Lassan megtanulják a fészbúk, msn, szkájp, cset, lájk kifejezéseket, de a generációs szakadék mélyebb, mint valaha. Az online kommunikáció esetén tehát nem csak a hangsúly és a személyes beszéd közbeni egyéb információk hiánya, hanem az életkori különbség is komoly tényező. Az internet saját rétegkifejezései szép lassan beépülnek a mindennapi kommunikációba. Magyar szavak hiányában, vagy azok nyakatekert mivolta miatt az angol szavak szleng magyarítása, vagy kiejtés szerinti átvétele marad csak, ezzel eleve kizárunk mindenkit, akik nem tudnak, vagy nem akarnak ezekkel a szavakkal élni. Itt is megfigyelhető egyfajta sznobizmus. A buzzwordok, vagyis a szakzsargonból kiragadott szavak egyfajta netes műveltséget mutatnak. Sokan ezért IRCznek, nem pedig chatelnek, bár előbbi egy technológia megnevezése, amit mára magával a chateléssel azonosítanak. Nagyon erős lobbi tevékenység övezi az internetet, az online lét trendi, de nincs egységes szó-jelentés párosítás, és hiába a viharos fejlődés, még hosszú idő telik el, mire az internet nyelvére globális, a nemzeti hatásoktól tiszta kulcsszó készletet tudunk elfogadni.
10
A kezdeti cél, hogy könnyen gyorsan hozzáférhető legyen a kutatási anyag – az információ –, és azt megosztva a tudósok munkája könnyebb legyen determinálta az online kommunikáció nemezisét is. Olyan ez, mint az érem két oldala: Scientia potentia est5. Egyrészt az online kommunikáció olyan hatalom, ami a világ és a társadalmak fejlődését szolgálja, és az információs társadalom alapja. Általa sikeresebbek lehetünk rengeteg minket sújtó nehézséggel szemben. Megoldást találhatunk az éhezésre, a betegségekre, a világ rejtelmeire. Másrészről ez a hatalom megront minket. Korrupttá tesz, és kapzsivá. Hörcsög módjára gyűjtjük az információkat, kereskedünk vele, sokszor tudatosan kizárva, hogy mi kárt okozunk egy-egy információval. Az információ fegyver, melyet az online kommunikáció terjedésével mindenki forgathat, szájíze szerint.
3.1. A hivatalos online kommunikáció A hivatalos online kommunikáció Magyarországon még gyerekcipőben jár. Se a kormányzat, se az államigazgatás nincs felkészítve az online kommunikációra, bár egy lassú fejlődés megfigyelhető. Azokban az esetekben, amikor az ügyfélnek lehetősége van online kommunikálni egy adott hivatallal, és a választ is online kapja meg, már beszélhetünk
online
kommunikációról.
A
fő
probléma
a
hivatalos
online
kommunikációval, hogy a berögzült sémákat próbáljuk ráerőltetni az online világra, nem pedig annak egyediségét kihasználva alkotunk új szabályokat. Ilyen például az elektronikus aláírás. Az elektronikus aláírás a hivatalos iratokon helyettesíti a kézzel írt szignót. Azonban a jogi szabályozás miatt nem elég a küldőnek elektronikus aláírással rendelkeznie, a fogadó félnek minimum dekódoló, vagy azonosító technológiával kell rendelkeznie. Tehát hiába küldi az ügyfél elektronikusan aláírt kérelmet a magyar hivatalokba, ha azok nem rendelkeznek a megfelelő technológiával, nem tudják elfogadni az elektronikus kérelmet. Ezzel olyan akadályt gördítenek a hivatalos online ügyintézés elé, ami évekre visszaveti ezt a lehetőséget. Ennek kiküszöbölésére jött létre az ügyfélkapu. Az ügyfélkapu elindulásával, megnyílt a lehetőség egy szűk szegmensben az online ügyintézésre, de ez nem online kommunikáció, bár nincs is messze tőle. A regisztrált felhasználók elektronikusan leadhatják adóbevallásukat, egyéb egyszerűbb ügyeket intézhetnek. Tájékozódhatnak a
5
Jelentése: A tudás hatalom
11
hatályos jogszabályokról. Az ügyfélkapu lényege, hogy egyszerűsítse az állampolgároknak az elektronikus ügyintézést, és az online kommunikációt. Az elektronikus ügyintézés azonban a jogszabályok felkészületlensége miatt szabályozatlan és felkészületlen az online közösségek elvárásaira. „A közszolgálatokban három párhuzamosan futó változási folyamat zajlik: maga a közszolgálat funkciórendszere és belső szervezése változik, a közszolgálati folyamatokba beépül az informatika, és az információtechnológiai kínálat is gyorsan bővül.”6 A magyar közigazgatás még csak most kezd el átállni arra, hogy nem a hivatal van az ügyfélért, hanem fordítva. Hogy a közszolgálat a köz szolgálatán alapul, hogy igazából az közalkalmazottak szolgáltatói munkakörben dolgoznak. Nem csak a versenyszféra rendelkezik szolgáltatói szegmenssel, hanem az államnak is rendelkeznie kell ilyennel. Lassú folyamatként elindult a végeláthatatlan aktakupacok digitalizálása, a közszolgálati funkciókhoz szükséges adatbázisok kiépítése, az ügyfelek tájékoztatását szolgáló honlapok, és portálok programozása. Még 10 évvel ezelőtt is léteztek olyan minisztériumi alkalmazottak, akik írógéppel dolgoztak, és nem használtak számítógépet. Mára hál’ Istennek ezek az anomáliák megszűntek, de a hivatal legfőbb kommunikációs csatornája továbbra is az e-mail maradt. A hivatal belső és külső kommunikációja között jelentős különbség tapasztalható. Csak évekkel ezelőtt lettek kötelezőek a kormányzatban az elektronikus iktató rendszerek. Addig is létezett iktatás, de azok papír alapúak voltak. Az elektronikus iktatás megjelenésével lehetőség nyílt az e-mailek, mint hivatalos levelek iktatására is, mégis jellemző, hogy a hivatalok egymás között is nyomtatott kommunikációt folytatnak. Az ok, a hivatalos pecsét hiányára vezethető vissza. Ahogy már említettem a fő probléma, hogy az online kommunikációra a meglévő szabályok ráerőszakolásával próbálunk szabályokat alkotni, ahelyett, hogy annak speciális ismérveit kihasználva újakat alkotnánk. Az belső kommunikációra, workgroupok kommunikációjára elfogadott eszköz az e-mail, de mint hivatalos eszköz, még várat magára.
A hivatalok a bonyolult e-
ügyintézés miatt az online kommunikációjukat minimálisra csökkentik. Jellemzően rendelkeznek honlappal, azt többé-kevésbé naprakészen tartják. A hivatalos nyelv furcsa keveréke figyelhető meg ezeknél az e-maileknél. Egyrészről igyekszünk a hagyományos levelezés közösségi formáit megtartani, másrészről 6
Égen-Földön informatika 32. oldal
12
modern, szabadabb e-mail nyelvezet is felszínre tör. A magyarországi cégek és hivatalok, még csak most ismerik fel az internet adta lehetőségeket. Mind a belső, mind a külső kommunikációját a cégeknek megkönnyítheti egy jól használt internetes alkalmazás. „Hasonlóképpen egy jól szervezett vállalati „wiki” lehet a garancia arra, hogy a vállalat tevékenységével kapcsolatos tudás mindig és mindenki számára elérhető lesz. Egyre inkább felismerik azonban, hogy a vállalati-intézményi külső és belső kommunikációban és ismeretmegosztásban csak azért nem alkalmazzák a blogokat és más, újabban felbukkant eszközöket (Wiki, podcasting, vidcasting stb.), mert még nem ismerik őket.”7 Jelenleg a cégek belső körlevelekkel, és megosztott tárhelyekkel próbálják ezt megoldani, de egy jól felépített vállalatnál elengedhetetlen a belső kommunikációs paletta szélesítése. A sajtóközlemények, hírek publikálása, a vállalati honlapok interaktívvá tétele lehet a jövő a sikeresebb CSR, PR tevékenységekhez, egyáltalán a hiteles és folyamatos online jelenléthez.
3.2. A magánjellegű online kommunikáció Az online magánjellegű kommunikáció nem küzd ilyen problémákkal. Mindenki szabadon indíthat blogot, képeket oszthat meg, közösségi oldalakra regisztrálhat, fórumokba írogathat. Nincs szükség elektronikus aláírásra, időbélyegzőre, csupán általában egy ingyenes regisztrációra. Ilyen egyszerű lenne? Az internet tele van szeméttel, fals információkkal, valótlan felhasználói profilokkal, ez előre vetíti, hogy miért is van szükség elektronikus aláírásra, regisztrációra, valamiféle biztosításra, hogy az a személy, biztosan az a személy. A netes közösségekben ez a probléma kevésbé áll fent, mert ott hosszabb időszakon keresztül építik fel az online személyiségek a saját szavahihetőségüket, hitelüket, míg végül ilyen probléma nem merül fel, de az ad hoc online kommunikációban nincs ilyesfajta szűrő. Az internet anonimitása egyben a magánjellegű online kommunikáció legnagyobb problémája is. A netes felhasználónevek (nickek) mögött bárki megbújhat, ezért a blogok, fórumok regisztrációkat vezettek be. Ez azonban csak azt képes szűrni, hogy programok ne férhessenek hozzá a kommunikációs térhez, az emberi aktivitást nem tudják, és nem is akarják szűrni. Mit lehet tehát tenni, hogy meggyőződjünk egy információ hitelességéről, egy nick valódiságáról?
7
Krauth Péter, Kömlődi Ferenc: A Web 2.0 jelenség (és ami mögötte van), NHIT Információs Társadalom
Technológiai Távlatai (IT3) Tanulmány, Harmadik kötet, 2007. (45. oldal)
13
Először is, mindent, amit olvasunk, fenntartásokkal kell kezelni. Győződjünk meg arról, hogy az információ valós e, ezt mára a keresőkkel viszonylag hamar meg lehet tenni. Védjük adatainkat, hiszen online személyiségünk sokszor közel olyan értékes, mint valódi mása. A magánjellegű online kommunikációnál további probléma, hogy az újonnan belépőknek időre van szükségük, amíg elsajátítják a netes fonémákat, szlenget. Ez, főleg a kezdetekben sok problémához vezethet. Jellemzően az angol nyelvből átvett kifejezések, rövidítések megragadtak az online aktív fiatalok körében, beépültek az élő nyelvbe, és evidenciaként kezelik. Ehhez hozzájön, hogy az internet rohamos fejlődése miatt pár éves kifejezések mára elavulttá válnak. „
megjelenik DC-n és kazettán”8 A mostani fiatal netes generáció számára ez már nem vicc, nem értik mit jelent ez. Eleve nem nagyon használnak CD-ket, kazettát talán sose láttak, az, hogy a DC a direct connect rövidítése és egyfajta fájlcserélést jelent, pedig idejétmúlt. Míg a való életben egy generáció nagyjából 25-30 évet jelent, az online generáció alatt ennek körülbelül tizedét értjük. Ezzel a fantasztikus sebességgel csak igen nehezen, és folyamatos online jelenléttel lehet felvenni a versenyt. Az internetes kommunikáció fantasztikusan gyors fejlődése egyre jobban mélyíti a szakadékot az egyes generációk között. A társadalmi korlátok ugyan sok esetben eltűnnek, de helyette másikak jelennek meg. Egyrészről a nyelvezet, másrészről az érdeklődési kör, harmadrészt az internetes szubkultúra. Az online kommunikációt nem értők legfőbb problémája, hogy az internetre, mint eszközre tekintenek, pedig mára egy olyan szubkultúra legfőbb színtere, ami nem ismer állami határokat, földrajzi határokat, és aminek sokasága kontinentális méretű. Ez a szubkultúra saját nyelvvel, saját értékrenddel rendelkezik, egyfajta társadalom.
4. INTERNETES TÁRSADALOM = TÁRSADALOM? A társadalomtudományokban nincs egységes definíció a közösségre, de néhány kulcsfogalom megegyezik. Ilyen például a közösség tagjai közötti kommunikáció, a közös lokalizáció, a közösségi élmény, és olyan szolidaritási alapjellemzők, amik összetartják a tagokat. Azaz a közösség közös értékrend és közös földrajzi elhelyezkedés mentén szerveződött embertömeg. Az interakciók az egyének között jönnek létre, formálva ezzel a 8
http://bash.hu/5487
14
közösséget. Az interakcióhoz tehát kapcsolat kell, közös jelrendszer és értelmezési tartomány. Ezeket a feltételeket, a telekommunikáció előtt, érthető módon csak az azonos helyen élők tudták teljesíteni, így a közösségek keretek közé voltak szorítva. A hatalom erejétől függően, a közösségek terjeszkedni tudtak, egy bizonyos kritikus méretig, ami után magukba zuhantak. Ezeket a közösségeket, amik túlléptek önnön határaikon, már társadalomnak nevezzük. Ilyen hatalmas társadalmak voltak az ókorban: Róma, Görögország, a hunok, a perzsák. Erős vezetők akaratukat rákényszerítették másokra, dominanciájuk miatt a földrajzi nehézségeket leküzdhették. Nem tudták azonban leküzdeni a sokszínűség problémáját. A meghódított népek vallása, nyelve, kulturális értékrendszere néha nagyon sokban különbözött a hódító népétől. Ezek az ellentétek eleve gátjai voltak a közös társadalmi rendnek, és a teljes beilleszkedésnek, amit még tetézett a leigázott szerep. Az erős vezető eltűnése után ezek a birodalmak feloszlottak, a rákényszerített társadalmi normákat levetkőzték. A telekommunikációval a földrajzi korlátok csökkentek, az internet megjelenésével pedig szinte teljesen eltűntek. Az online világ névtelensége viszont nem biztos, hogy segíti az online társadalmak kialakulását. A társadalom mindig egy vezető körül alakul ki. A domináns személy némelyek szemében ikonná emelkedik, követendő példa lesz. Tettei és gondolatai befolyásolják a kevésbé domináns személyeket, ami végül normákhoz, elvárásokhoz, szabályokhoz vezet. Ha ez a közösség vonzó másoknak, csatlakoznak, míg végül méretük miatt már nem közösségek lesznek, hanem társadalmakká válnak. Ez a folyamat aztán addig folytatódik, míg szegmentálódni nem kezd a társadalom közösségekké. Újabb domináns gondolatok jelennek meg, amihez önként, vagy nyomásra, de egyének csatlakoznak. Kialakulnak így az alapjaiban sokszor egyező, de mégis sokszínű rétegek. A korosztályok tovább szabdalják a képet, míg végül az egységes társadalomról kiderül, hogy olyan laza kötőszövet, ami zártabb kis közösségeket egyesít. „A virtuális közösségek fogalmában a virtualitás a kommunikációs közegre utal, ami jelen esetben az online felület, a világháló. Az igazán bonyolult feladat azonban a közösség meghatározása, amiben az elméletalkotók között sincsen egyetértés, általánosan elfogadott definíció. Jelen esetben létezik három előfeltétel, amelyek eléggé megengedők ahhoz, hogy a közösségek széles körére alkalmazhatók legyenek, ugyanakkor megragadják a lényegi kapcsolódási pontokat közöttük. Ez a három előfeltétel: a hozzájárulás személyhez köthetősége; az interakció, a cselekvés ismétlődése, az ismétlés lehetősége; a 15
tagokat összekapcsoló eszme, cél, érdeklődés stb., ami a közösség lényegét adja.”9 A hagyományos közösség megfogalmazás a virtuális közösségeknél csak részben helytálló. Nincs szükség a lokalizációra, a közös területi elhelyezkedésre, mert mindezt a világháló megoldja. Az NHIT által adott definíciót én azzal árnyalnám, hogy nincs szükség a hozzájárulás (interakció) hagyományos értelemben vett személyhez köthetésére, csupán a virtuális személyhez köthetőség szükséges. Mivel az interneten nem lehetünk jelen valós személyiségünkkel, ezért kreálunk magunknak egy virtuális személyiséget, ami tetszőleges ponton megegyezik a valós személyiségünkkel. Ehhez a virtuális személyiséghez kell köthetőnek lennie az interakciónak. Ennek a virtuális személyiségnek ugyan úgy van, szavahihetősége, hitele, hírneve, ezáltal a megítélése ezek függvényében változik. Az NHIT szerint10 a virtuális közösségek 3 nagy csoportra oszthatóak: 1) levelező, üzenetküldő közösségek. Ezek a chatelők, akik valós idejű online szöveges beszélgetéseket folytatnak, vagy levelezési listák alapján kommunikálnak egymással. Erre jellemzően programokat használnak. Ilyen programok az IRC chatek, az MSN, a Skype, de a facebook, vagy a gmail csevegő funkciója is. 2) csoportba tartoznak a közös kapcsolatépítő, vagy tartalomkezelő közösségek, mint például a fórumok, blogok, a facebook, vagy wikik. A wikik a wikipedia mintájára létrejött oldalak, amik az adott témához
fellelhető
tudást
próbálják
összegyűjteni
és
rendszerezni.
Jellemzően
linkgyűjtemények rövid szöveges magyarázattal, közös jellemzőjük, hogy a felhasználók közösen szerkesztik és gyarapítják. A 3) csoport pedig a játékra, és virtuális valóságokra épülő csoportok. Ide tartoznak az MMORPG-k közösségei, szinte az összes online csoportban játszható játék, illetve a keleten népszerű virtuális valóság szimulátorok. Közös jellemzőjük, hogy a tagok egy fiktív, kitalált karakterrel lépnek interakcióba egymással a virtuális valóság tematikus szabályai szerint. Vizsgáljunk meg néhány internetes közösséget, hogy társadalomnak nevezhetőek e. Vegyünk alapul egy fórum közösséget. Minden fórumnak van egy adminisztrátora, legfőbb ura. Ő jogosult a tagokat előléptetni, lefokozni, egy szóval vannak privilégiumai. A sima tagoknál több privilégiummal rendelkeznek a moderátorok is. Ők jogosultak a
9
http://www.nhit-it3.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=6145%3Ait3-3-22-
4&catid=101%3Atarsadalmi-perspektivak&Itemid=1000&lang=en (2012. május 3. 10:20) 10
www.nhit-it3.hu
16
hozzászólásokat kitörölni, vagy átszerkeszteni, egyfajta cenzorként működnek. A fórumokon összejövő emberekről elmondható, hogy azonos az érdeklődési körük. A fórumok jellemzően egy adott téma köré szerveződnek azzal az egyetlen céllal, hogy az adott témában a tagok információt cseréljenek. Mivel ezek általános témák, az egészet tovább szabdalják topikokra, azaz témakörökre. Jellemzően kialakulnak offtopik és topik témák. Az offtopik témákban a közösség a szigorúan vett közösségi céltól eltérő témákat beszéli meg, így tartva „tisztán” a fórumot. Tehát a fórumozók teljesítik a társadalmi/közösségi 3 minimumfeltétel egyikét, a közös célt, érdeklődési kört. Mivel a fórumozás önmaga interakciók sora, hiszen véleményünket postoljuk és megosztjuk másokkal, akik azt véleményezik és válaszolnak, ezért önmagától értetődik, hogy teljesíti a közösségi interakció és ismétlődés feltételét is. A fórumoknak vannak nyitott és regisztrációhoz kötött topikjai. Ezzel kívánják a nem kívánatos szemek elől elrejteni a belső közösségi tudásukat, illetve ez a bezárkózás az együvé tartozás, közösségi élmény velejárója. A regisztráció során választunk magunknak nicket, esetleg avatárt (képet, ami megjelenik a hozzászólásainknál) ezzel azonosíthatóvá válik a hozzászóló és az általa írt gondolatok. Ez a harmadik minimumfeltétel. Az online közösségekbe azonban így túl egyszerűen lehetne bekerülni, és nem lehetne szűrni, hogy ki az, aki tényleg elhivatott és valóban érdekli a közös cél. Ezt az évek során a hozzászólások számának naplózásával kezdték mérni, a tagok rangokat érdemeltek ki hozzászólásaik száma alapján. Ez az új tagok számára is segítség, hiszen a becenév és a választott kép mellé egy olyan plusz információ társul, amihez már köthető az elhivatottság, a hozzáértés, a belső mag szerepe. A hierarchia – bár a definíciók nem említik – véleményem szerint éppolyan fontos a közösségekben, mint a közös érdeklődési kör, vagy az interakciók. Hierarchia nélkül folyamatos viszály alakul ki a közösségen belül. Mivel nincs „betölthető pozíció” ezért valakit ki kell túrni, helyet kell csinálni. Az online közösségekben, különösen a fórumokban a versengést a titulusokban kiélik a tagok, így valós rivalizálásra ritkábban kerül sor, jellemzően offtopik okok miatt. Mivel a közösségek igazából társadalmak, és nincs méretbeli megkötés, azt mondhatjuk, hogy az online közösségek – bár más jellemzői is vannak, mint a valós élő közösségeknek – működő társadalmak. Megvan a hierarchiájuk, szerepük, céljuk. Vegyünk alapul az MMORPG játékokat is. Ezek a játékok egy tematizált világban játszódnak, a játékosok a világ lakosait, hőseit személyesítik meg. Ezek a személyek lehetnek emberek, kitalált fajok, űrlények, koboldok, bármik, amit a virtuális világ 17
megenged. A karakter készítés során bizonyos tulajdonságokat a játékok adnak, minden mást a mi cselekedeteink határoznak meg. Ezekben a virtuális világokban kalandoznak a játékosok. A játékok alaptörekvése, hogy az egyszemélyes hősök helyett csapatokat, klánokat alapítsanak a játékosok. Az úgy nevezett endgame – a maximális szint elérésével sincs vége a játéknak – fázisban rengeteg olyan lehetőséget biztosítanak, amit csak csapatban lehet teljesíteni. Ezekkel a csapatot igénylő feladatok teljesítésével jutalmazzák a játékosokat. A játékba van kódolva, hogy online közösségeket kell alapítani, barátokat kell szerezni, és közös interakciókra sarkalják a játékosokat. A játékok játszhatóak egyedül is, de a közösségi részt szánják valódi játékélménynek és célnak. A játékban alakuló klánok minden közösségi minimumkritériumnak megfelelnek. Az interakció és a közös cél a játékba van kódolva, minden cselekedet a karakterünkhöz van kötve, minden kimondott szó, leírt mondat a karakterünkkel van azonosítva. Minden jelentősebb játék biztosít olyan szervert, játékkörnyezetet, ahol csak IC, azaz in character lehet kommunikálni. Ez a hard core játékosoknak készül, a játékosok egy szűk része külön igényli a még realisztikusabb virtuális jelenlétet. A játékok nagyon komoly hierarchiákkal rendelkeznek, mind globálisan játékszinten, mind a klánokon belül. A virtuális titulusokhoz felelősség, feladat is társul, nem ritka, hogy a játékosok valós életük rovására igyekeznek a virtuális feladataikat teljesíteni. Ez a fajta kötődés sokszor erősebb, mint a munkahelyhez, vagy ismerősökhöz való kötődés. Véleményem szerint az online közösségek valós közösségek. Egyrészről minden a társadalomtudományok által felállított alapkritériumnak megfelelnek, másrészről a másodlagos kritériumok is megtalálhatóak. Van hierarchiájuk, saját szlengjük, elkülönül a közösségen belüli és közösségen kívüli én. Nehezen elfogadható, hogy valós hús-vér kapcsolatok helyett virtuális kapcsolatokat építenek az emberek, de az online-á válás ezt is jelenti. Virtuális kapcsolatokat ezen kívül könnyebb kialakítani, mint valósakat. A lokalizáció nem probléma, a virtuális tér végtelen. A karakterünk bárki lehet, minden zavaró hibánktól mentes, tökéletessé csiszolt. Nem szükséges, hogy hasonlítson valódi énünkre, így egy optimálisabb alteregónkkal lehetséges, hogy sokkal könnyebben nyílunk meg másoknak, és könnyebben alakítunk ki társas kapcsolatokat. Az anonimitás megnyitja a kaput sokak előtt a társadalmi érintkezésekre. Azonban komoly veszélyeket is rejtenek a virtuális valóságok. Rengeteg cikket lehetett olvasni játékszenvedélyben meghalt, vagy megzavarodott fiatalokról, akik számára a virtuális és valós világ határai összemosódtak, míg végül nem tudták mi valós, és mi az, ami nem. A virtuális világok jellemzője, hogy 18
tagjai
lehetünk
korlátlan
számú
közösségnek,
akár
egymásnak
ellentmondásos
közösségeknek is. A kérdés az, hogy mennyire vagyunk képesek kezelni azokat a konfliktusokat, amik ezekből adódnak, milyen hatással van ez az életünkre. A rengeteg virtuális valóság komoly megterhelést jelent az agynak. Ha az online közösség tagjai nem elég aktívak, motiváltak, a közösség feladata a toborzás, az új tagok bevonása. Ha ez sikerrel zajlik, a nagy számok törvénye alapján az új tagok között lesznek olyanok, akik aktivitásukkal életben tudják tartani az online közösséget, esetlegesen új lökést adva, a régi, fásult tagoknak is. Ellenkező esetben az online közösség felbomlik, és helyét egy másik veszi át. Ha az online közösségek olyan tartalommal találkoznak, ami arra sarkallja őket, hogy újra és újra visszatérjenek a közösségi színtérre, a közösség sikeres lesz. Ezért az virtuális platformokat – legyenek azok portálok, blogok, közösségi oldalak, vagy játékok – így alakítják ki. Az elsődleges cél a tagok megtartása, és azok rajongásán keresztül új felhasználók bevonása. A közösségi terek új funkciója a „barát” keresés ezt erősíti. Fontos, hogy a felhasználók között kialakuljanak kötések. Lehetőség szerint erős kötések, de a kollegiális, vagy ismerősök közötti kötés erőssége is elfogadható. Ha a felhasználó úgy érzi barátai a virtuális térben találják meg, kialakul benne egyfajta bizalom, majd kötődés. Ez a kötődés már azonban nem személyek közötti, hanem a szolgáltatáshoz kötődik. A barátok, ismerősök már nem fontosak, maga a szolgáltatás válik fontossá.
5. ONLINE JELENLÉT Mit jelent az, hogy valaki online? Az online, vagy on-line kifejezés a bekapcsolt, aktív állapotra utal. Ellentettje az offline. Napjainkban az online jelentése, hogy a világhálóra kapcsolódik, eléri a globális kollektív tudást, képes azt olvasni és szerkeszteni. Fontos megjegyezni, hogy az ember az eszközei által lesz online, és ezek az eszközök gombamód szaporodnak Az online jelenlét mérésére az internet penetráció elnevezésű mérőszámot vezették be. Az internet penetráció lényege, hogy a teljes népességből hány százalék internetezik rendszeresen. Az internet penetráció nem képes megmutatni, hogy hány eszköz csatlakozik a világhálóra, az csupán a személyes adatok alapján végzett mintavételes kutatás számainak közelítő becslése. Ahogy egy újságot is többen olvasnak, úgy egy PC-n is többen érhetik el a világhálót. Az NRC piackutató cég 1999 óta végez ilyen kutatásokat Magyarországon. 19
Forrás: http://nrc.hu/kutatas/internet_penetracio A magyarországi állapotokban nagyon jól megfigyelhető a lakossági ADSL szolgáltatás megjelenésének ideje. A MATÁV 2002-ben kezdte meg az ADSL szolgáltatás bevezetését, és 2003-ra a lakosság egy részénél megkezdték az ADSL modemek beszerelését. A lassú alig mérhető emelkedésből (14%) egyetlen év alatt 8%-os emelkedést sikerült elérni. A meredek emelkedést ezután a magyar piac tartani tudta, és 2011 harmadik negyedévére a 61%-os határt is elérte. A legfiatalabb generáció a 15-24 éves korcsoport, a leginkább aktív internetező csoport. Az 1999-es kezdeti arányszámuk is közel 20 bázisponttal volt magasabb a teljes lakosság arányszámánál. Az ADSL bevezetésekor pedig meredeken emelkedni kezdett a mutatószámuk. Ez egyrészről a Sulinet programmal, másrészről az egyetemek, főiskolák szélessávú BIX (Budapest Internet Exchange) csatlakozásával magyarázható. A fiatal, az újításokra fogékony nemzedék nagyon gyorsan beépítette életébe az internet adta lehetőségeket, és mára evidenciaként kezeli. 2011. harmadik negyedévi méréskor ez a korcsoport 88%-os penetrációval bírt, ami 27 bázisponttal van az országos átlag felett.
20
A fiatal egyetemet, főiskolát befejező, első állásában elhelyezkedő korcsoport is 18 százalékpontos pluszt tud felmutatni a teljes lakossághoz képest. Jól látszik, hogy milyen gyorsan adaptálja az új technológiát ez a korosztály is. Az internetes gazdasági társaságok legfőbb célközönségévé válnak, mert magas számban képviseltetik magukat a netes társadalomban, viszont állással és keresettel rendelkezőként komoly vásárlóerővel is bírnak. Ehhez kapcsolódnak a középkorú leszakadni nem akarók. Akik a gépesített irodák és az egyre jobban online jelenlét felé tolódó gyerekeik miatt maguk is egyre több időt töltenek el a világhálón. Ez a generáció inkább alkalmazkodik a modern kor követelményeihez, de nem alakítja, formálja a webet. Mára azonban ők is kicsivel a magyar átlag fölé tudtak kerülni, igaz csak 4 bázisponttal, de megfigyelhető, hogy 2008 óta pár ponttal, de mindig az átlag felett maradtak. Magyarország legnagyobb problémája, hogy elöregedő társadalomként, az idősek száma nagyon magas. Évről évre csökken Magyarország népessége, 2011 januárjában meghaladta az öregségi nyugdíjban részesülők száma a 2 millió főt.11 Ez a teljes lakosságra vetítve közel 20%-ot jelent. A legidősebb korosztály 32%-os penetrációval rendelkezik, de mivel a teljes lakosságra vetítve ez az 50+os korcsoport több mint 35%12 a teljes lakosságra vetített internet penetrációt komolyan lefelé húzza. Magyarország az Európai Unió átlagához képest sajnos még le van maradva. A 2011. december 31.-i mérések szerint az EU átlaga 71,5%, míg hazánk 65,3%-ot tud felmutatni13. Ez csak kicsivel van az átlag alatt, és véleményem szerint nem is tudunk egyelőre versenyezni a svédek közel 93%-val. A grafikonunk emelkedőben van, lassan a fiatal, online aktív korcsoportba tartozók átkerülnek a kevésbé aktív korcsoportba, felfelé húzva azok grafikonját is. Az Európai Uniós törekvések, miszerint a mobilinternet, és a vezetések internet is egyre olcsóbbá váljon, a kiéletezett piaci verseny meghozza a várt hatást, és Magyarország is előrébb lép, az online jelenlét tekintetében.
11
http://ksh.hu/docs/hun/xtabla/nyugdij/tablny11_04.html (2012. május 4. 10:21)
12
http://ksh.hu/docs/hun/xtabla/nyugdij/tablny11_02.html (2012. május 4. 10:26)
13
http://www.internetworldstats.com/europa.htm (2012. május 4. 10:30)
21
6. ONLINE KOMMUNIKÁCIÓS SZÍNTEREK Ahogy azt már korábban említettem az NHIT 3 nagy típusra osztja a virtuális közösségeket. Ezek a csoportosítások a technológiai megoldások és platformok mentén jöttek létre, de ezek a csoportosítások az online kommunikációra is igazak. A web2 megjelenésével egyrészről új teret nyertek a levelezős platformok, hiszen a modern java-s megoldásokkal már a HTML oldalakba is be lehet építeni a különböző chates megoldásokat. Azonban még nagyobb előrelépést tudhat magáénak a második csoportba tartozó online közösségi platform, a fórumok, blogok, közösségi oldalak. Az informatikai technológia és hardver fejlődés, valamint az internet penetráció ugrásszerű növekedése a harmadik szegmensben is robbanásszerű változást idézett elő. Megjelentek az online játékok, és míg kezdetben csak eredményeinket oszthattuk meg egymással, mára egymással, vagy egymás ellen játszhatunk akár koreai vagy amerikai ismerőseinkkel. A közösségi oldalakat én az NHIT csoportosításától külön vizsgálom, mivel véleményem szerint az oldalak egyfajta elegyei a másik három színtérnek. Ötvözik egyrészről a chattelős lehetőségeket, hiszen például a Facebook beépített chat klienssel rendelkezik, másrészről továbbgondolják azokat. A kommentezés és üzengetés a fórumok, blogok mintáját követi. A minden felhasználónak járó egyedi fal olyan gyűjtő felület, ahol a személy blogja és barátainak blogjai egyszerre jelennek meg. A Facebook komoly bevételekre tesz szert az oldalba épített játékoknak. Komoly fejlesztői és support részleg igyekszik a Facebookot még vonzóbb színtérré varázsolni az online játékosok és játékfejlesztők szemében. Mivel mindhárom színtér megtalálható benne, ezért egyfajta elegy, ami a válasz lehet a régebb óta meglévő, váltásra készülő „hagyományos” online színtérre. A színterek közötti átjárást a technológia gyors fejlődése teszi lehetővé. Az internet első generációjában szerver-kliens merev rendszer volt a domináns. Minden kérés, minden interakció a szerverre futott be, az adott valamilyen választ, a böngészők feladata csupán az oldal leképezése volt. A technológiák fejlődésével megnyílt a lehetőség az interakciók adta feladatok megosztására. Ez azt jelenti, hogy például a javascriptek bevonásával a felhasználó gépe is képes volt bizonyos adatok előállítására, anélkül, hogy a szerverhez kellett volna fordulnia. Ennek továbbgondolásaként megjelent az AJAX. Az internetezők 22
rengeteg kérdést intéztek az szerverekhez, az online színterek növekvő célközönségét valahogy ki kellett szolgálni. Ezért létrejött a technológia, ami bitbarát módon csak a szükséges információkat kérdezte le a szerverről, és a válaszokat a felhasználó gépén öltötték formába. Ezeket a válaszokat aztán egyre szebben, és dinamikusabban akarták megjeleníteni, ezért létrejöttek a felhasználó böngészőjében futó interaktív elemek, mint például a jQuery. Ezekkel a technológiai lépésekkel lehetőség nyílt egy egyszerű honlapba chatet építeni, anélkül, hogy komoly terhelést jelentene a szervernek. A blogokba játékok kerültek, videók. A színterek felhasználó között nagy az átfedés. Hiba lenne azt mondani, hogy az a felhasználó, aki aktív a levelezős színterek egyikén passzív a fórumok blogok színterén, vagy fordítva. Ugyan így nem megállapítható, hogy ha valaki IRC-zik az nem Skypeol, sőt inkább ennek ellenkezője igaz. A közösségek ezek mentén a technológiák mentén szerveződnek. A fórumos közösség lehet, hogy megtalálható IRC-n is, de nem jellemző, hogy ugyan az a közösség két színtéren is aktív lenne. Mivel a színterek nem szinkronizálnak egymással, ez érthető is, hiszen miért is írna le mindenki mindent többször, csak azért, hogy mindkét helyen megfelelő legyen az aktivitás? Szinte mindenkire jellemző, hogy több közösségnek is tagja, ezért is elfogadott, hogy egy személy több színtéren is aktív. Az online sok időt eltöltő személyek gépére jellemző, hogy rengeteg különböző célprogram és beállítás közül választanak, attól függően, épp hova kívánnak csatlakozni.
6.1. Levelezős színtér A chat az első online kommunikációs színterek egyike. Az angol chat szóból származik, jelentése csevegés. Az egyik első online kommunikációs megoldás 1988-ban készült el Finnországban, ezt nevezzük IRC-nek.14 Az első rendszer képes volt két klienst összekapcsolni, és azok valós időben online kommunikációra voltak képesek. Ez egy szerver kliens megoldás, a lényege, hogy egy szerverre kapcsolódnak a kommunikálni vágyó kliensek célprogramok segítségével. A program lehetőséget biztosít privát üzenetek küldésére. A probléma ezzel a megoldással az
14
http://hu.wikipedia.org/wiki/IRC (2012. május 7. 13:33)
23
volt, hogy mindent annyiszor kellett elismételni, ahány emberrel meg kívánta osztani a közlő. Mivel chatszobák, vagy úgy nevezett channelek nem léteztek még, ezért az információ többszörös megosztása gondot okozott, és magas redundanciához vezetett. Ezt a problémát mára kiküszöbölték megjelentek a chatszobák, channelek, sőt ezeket jelszóval lehet védeni. Ezek a channelek hivatottak a témákat, társaságokat elkülöníteni egymástól. Így a közösségek, érdekcsoportok, baráti csoportok rendeződhetnek, és megszűnik a kényszer, hogy mindent annyiszor osszunk meg, ahány ismerősünket érinti. Minden felhasználó egy becenévvel, úgy nevezett nickkel van jelen a beszélgetésben. Az IRC jellegzetessége, hogy nincsenek grafikus elemek, csak szöveg, esetleg szövegszínek. A nickekehez nincs avatár társítva, csak a mondandó elején van megjelenítve a közlő nickje. Ezen felül lehetőség van korlátlan számú csoporthoz csatlakozni, csupán saját időnk, és befogadóképességünk szab határt. Mivel a kommunikáció valós idejű, késlekedés nélkül megvitathatunk bármilyen témát. Hasonló ez egy asztaltársaság beszélgetéséhez, de nincs olyan, hogy valaki messze ül a beszélgetőktől, ezért csak a felét hallja az elhangzottaknak, vagy mások beszélgetése miatt mást hall, mint amit valójában mondtak. A chatelés letisztultabb kommunikációt enged meg, mint egy valós beszélgetés. Lehetőség van a beszélgetés mentésére, párhuzamos privát üzenetek váltására úgy, hogy az nem zavarja meg a beszélgetést, illetve lehetőség van bizonyos személyek hozzászólásainak elrejtésére, ignorálására. Az előnyökkel azonban hátrányok is járnak. A valós idejű kommunikáció csak annyira lehet gyors, amennyire a résztvevők írni, és olvasni tudnak. A beszélgetés során nincs ekkora késlekedés, de a gondolatok megfogalmazása, leírása időbe telik, ahogy azoknak elolvasása is. Ez sok esetben félreértésekhez vezethet, megzavarhatja a beszélgetést. Különösen akkor, ha valaki később csatlakozva, egy korábbi megjegyzésre válaszol. Az ilyen problémákat lehetetlen elkerülni, a legjobban igyekvő chattársaságnál is elő fognak fordulni ezek a problémák. Ezeket a problémákat fokozzák még a korábban már tárgyalt szleng kifejezések és írásmódok. Az írás lassúsága miatt a személyek törekednek minél rövidebben fogalmazni. Ehhez rövidítéseket és idegen kifejezéseket használnak. Ha például fel kell állniuk, és kis időre elmennek a géptől jellemzően az „away”, vagy „afk” rövidítéseket használják. Mindkettő ugyan azt jelenti, „away from keyboard”, azaz nem vagyok a billentyűzetnél, nem fogok tudni válaszolni. A visszatérést jellemzően egy egyszerű „re” beírásával kezelik. A „btw”, azaz „by the way” kifejezést mondatkezdésként 24
használják, ha valami témaváltást vezetnek fel. Köszönömként jellemzően a „thx” „thanks” is elég, de a „ty” „thank you” is használatban van. Az angol kifejezések mellett a magyar rövidítések is megjelent. Az „szvsz” jelentése „szerény véleményem szerint”. A köszönömre válaszul csak „nm”-t írnak ami a „nincs mit” rövidítése. Létezik a „nab” rövidítés is, ami az „afk” magyar párja, de ezt ritkábban használják. Elterjedtek a vegyes írású szleng szavak is. Ilyenek például a „jó8vágyat”, vagyis jó étvágyat, a „jó8” vagyis a jó éjt és így tovább. Az angol és magyar szavak keverése is a szleng része, így abszolút érthető a „pill és re” kifejezés is. A chatelés a gyorsaságról szól. Gyorsan és hatékonyan kell kommunikálni. A mondatjelek, helyesírás, szórend másodlagos, a hibázás elfogadott. A chatelő generáció jellemzően fiatal, a gépírásuk sokkal gyorsabb, mint idősebb társaiké, viszont a helyesírást sokad rendű nyűgnek tartják. Részben igazuk van, hiszen nincsenek helyesírási szabályok a „pill és re, addig afk”, illetve a többi hibrid mondatra. Azonban figyelembe kell venni, hogy a helytelen írásmód, a szleng, a szándékos és a véletlen elgépelés, a sebesség prioritása a tiszta kommunikáció rovására megy, zajként funkcionálnak. A másik igen népszerű chat platform a barátokon alapuló privát üzenetküldési rendszer. Ezen a platformon az egyik első és legnépszerűbb az ICQ – I seek you – volt. Az ICQ mellett aztán megjelent a Skype és az MSN is. A rendszerek lényege, hogy a felhasználók regisztrálnak, és jogosulttá válnak a rendszer használatára. A szolgáltatást speciális alkalmazásokkal érik el. Míg az IRC egy szabványra épül, ami leírja a kapcsolódáshoz szükséges paramétereket, addig ezek speciális programok, amiknek a szolgáltatásai zártak. A regisztrált felhasználók a saját profiljukhoz csatlakoznak, nem pedig szobákba. A profihoz rendelhetnek avatárt, mottót, megjelenítendő nicket és ezeket szabadon lehet cserélni. A profilunkhoz kereshetünk barátokat, azokat csoportokba rendezhetjük, és láthatjuk állapotukat. Jellemzően zöld jelzés mutatja az online jelenlétet. Az online barátunkat megszólíthatjuk, és cseveghetünk vele, sőt akár csoportos beszélgetést is kezdeményezhetünk. A csoportos beszélgetés mód nagyon hasonlít az IRC chatelés channeljeire. Több lényeges különbség is van az IRC platformhoz képest. Az első, hogy a klienseken lehetőségünk van audio chatre, vagyis mikrofonnal rendelkezve, hívhatjuk egymást, és hagyományos módon beszélhetünk egymáshoz. A Skype úttörő módon, mint online telefonszolgáltatás tört be a piacra. Mára már a hang mellett videó jeleket is 25
küldhetünk, így a videó telefonálás, akár konferencia hívásként elérhetővé vált. Az online videó hívás a hagyományos kommunikáció és a modern, földrajzi határokat leküzdő online világ hibridje. A hagyományos levelezős üzenetküldést, mint lehetséges opciót megtartották, de a hangsúly a beszédre került. A modern üzleti honlapokon már direkt linkek segítik a látogatókat az ügyfélszolgálat megtalálásában, ami nem egyszer Skype, vagy IRC megoldáson alapul. A második lényeges különbség, hogy lehetőség van avatár választásra. Így az üzenet nem egy bármilyen nick, hanem képpel ellátott profilhoz társítható. Bár semmilyen megkötés nincs rá, hogy a képen a valódi felhasználónak kell látszania, mégis sokaknak hitelesebb, hogy nem csak egy nevet látnak. A harmadik lényeges különbség, hogy a chatelés során lehetőségünk van képet, videót, gyakorlatilag bármilyen fájlt megosztani. Az üzenetküldés mellé az állományok küldése is társul, így akár kisebb üzleti célokra is lehet használni az online kommunikációs programok ezen verzióit. Az állományok megosztásának sebessége az internetes kapcsolat sávszélességétől függ. Míg az írt szöveg pillanatok alatt továbbítható, egy jobb minőségű fénykép, pár perces videó, vagy szakdolgozat megosztása már perceket vehet igénybe. A hagyományos online szöveges írogatásnak megvannak az előnyei. Gyors, ingyenes, bárhol kapcsolódni lehet hozzá, és különösebb szakértelmet se kíván. Egy egyszerű regisztráció, és pár paraméter megadása után már beszélgethetünk is távoli rokonainkkal,
barátainkkal.
Az
egyszerű
üzenetküldésen
alapuló
szolgáltatások
újragondolásával, megoszthatunk képeket, filmeket, bármilyen állományt, és a szélessávú internet elterjedésével ezt is percek alatt megtehetjük. A Skype és MSN megjelenésével web kameránk segítségével video telefonálhatunk. Az online jelenlét már nem csak nickek és hozzászólások, hanem hús-vér emberek digitális jelenléte. Az internet világában semmi sem állandó, minden folyamatos változásban van. A szöveges írogatós színtér hátrányait le fogja győzni a fejlődés, és sebessége miatt még évekig létjogosultsága van.
6.2. Fórumok, blogok A második nagy online közösség a fórumozók, blogolók közössége. Ez a közösség lényegesen lassabb online életet él, mint chattelős társuk. Az üzenetek pontosabban megfogalmazottak, bőbeszédűbbek, konkrétabbak. Ezáltal lassabban is keletkeznek, mint
26
az egyszerű tőmondatok. A fórumozók, blogolók jellemzően idősebbek, elmúltak már a tinédzser éveik, mondandójuk komolyabb az egyszerű csevegésnél. A fórumok a „bulletin board”-ból fejlődtek ki15. A kezdetekben adott témához hozzáfűzhető szöveges üzenetek rendszereként működött, mára a web lett a technológia fő színtere. A web első generációs oldalain nem egyszer üzenő falként találkozhattunk ezzel a technológiával. A fórumok lényege, hogy egy adott témakörhöz vonzódó, és hozzászólni akaró személyek olyan közös üzenő felületen érintkezhetnek, ami mentes minden oda nem illő – off-topic – hozzászólástól. Az egyszerű üzenő fal óhatatlanul tele lesz érdektelen, vagy csak keveseket érdeklő üzenetekkel. Ezért ezeket a felületeket rendezni kell. Az online fórumok ezt a rendezést a topikokkal oldják meg. A könnyebb áttekinthetőség miatt a rendszerezés fa szerű elrendezést követ. A fórum alfórumokkal rendelkezhet, amikben topikok vannak, amiben a beszélgetések, eredeti kifejezésként „thread”-ek folynak. Ezekben a topikokban csak az adott témáról lehet, és illik beszélgetni. Az oda nem illő bejegyzéseket – postokat – a moderátorok hivatottak törölni, vagy áthelyezni. A fórumok egyel személyesebb verziói a chattelésnek. A regisztráció során jellemzően lehetőség van avatár választására, néhány személyes adat megadására, így nem csak egy IP cím és nick a felhasználó. A fórumok másik nagy előnye a chatezéssel szemben, hogy lehetőségünk van hozzászólásunkat utólag javítani. Ha elgépeltünk valamit, vagy nem elég egyértelmű a fogalmazásunk bármikor lehetőségünk van akár hetekkel korábbi postunkat szerkeszteni. A fórumok szinte bármilyen HTML oldalba beépíthetőek, rengeteg ingyenes motor áll a rendelkezésére minden webhely tulajdonosnak, így mára minimumfeltétellé nőtte ki magát.
A fórumok két jelentős csoportra oszthatóak.
Kapcsolattartásra és közösségépítésre szolgáló fórumok. A kapcsolattartásra szolgáló fórumok jellemzően a való életben egymást ismerő emberek online kommunikációs csatornája. Például az érettségi után egy adott évfolyam nem akarja, hogy megszakadjon a kommunikáció, ezért fórumot hoz létre és ott beszélnek egymással. Vagy egy adott egyetemi évfolyam privát fóruma is ebbe a csoportba tartozik. Ezek speciális fórumok, az itteni felhasználók a valós életben elért image-ukat viszik tovább, nem pedig újat építenek fel maguknak. Mindenki tudja a másikról, hogy kicsoda, 15
http://en.wikipedia.org/wiki/Internet_forum (2012. május 8. 13:48)
27
ezért zártabb, intimebb társalgás is folyik, a fórumozók közvetlenebbek egymással. Ezek a fórumok jellemzően nem nyílt fórumok, nem olvashat bele bármilyen látogató, és a regisztráció is sokkal szigorúbb, mint a közösségépítésre szolgáló fórumokon. A közösségépítésre szolgáló fórumokat további két csoportra lehet osztani. Egyrészről a szakmai fórumok és a hobbi fórumok. A szakmai fórumokra bárki regisztrálhat, jellemzően sok téma szabadon olvasható regisztráció nélkül is. Célja az adott témában fellelhető tudásanyag felhalmozása, és az érdeklődők közösségbe kovácsolása. A tagok nem feltétlen ismerik egymást, viszont az avatárok mögötti individuum ugyan úgy image-al rendelkezik, de ezt szorgos és kemény munkával tisztán az online életével építette fel. A szakmai fórumok egyfajta segítségnyújtó mini wikik, amik annyival nyújtanak többet egy szimpla wikipedia szolgáltatásnál, hogy kérdést lehet feltenni hozzájuk. Jellemzően egy kemény mag élteti, őhozzájuk próbálnak felnőni és igazodni az új belépők. A másik csoport a hobbi fórum. Ezekbe a fórumokba a közös érdeklődési kör vezeti az embereket. Ezekre a fórumokra jellemző, hogy van szigorúan a hobbijukhoz rendelt topikjuk, és vannak a való élethez, csevegésre való topikjaik is. Ezeket a fórumozókat kevésbé érdekli a szakmai image, sokkal szabadabban és nyitottabban álnak egymáshoz, az ismeretségük is felületesebb. A hobbi fórum fő témája lehet valós hobbi, mondjuk kertészkedés, de éppúgy lehet fiktív is, például az unikornisok. Amíg a látogatók lelkesek, a hobbi fórum is virágozni fog. A hobbi fórumok egy speciális este, a játékokra épült hobbi fórumok. Az online játékokról lesz szó még bővebben, azonban fontos leszögezni, hogy a fórum is lehet játékplatform. Magyarországon a 2002-es évben indult útjának a maga nemében egyedülálló Thrillion Kincsei elnevezésű online fórumozásra épülő szerepjáték, melyről bővebben még szó lesz. A blogok, vagy internetes naplók már a 2000-es évek előtt is léteztek, de igazi lendületet az ezredforduló után kaptak.16 „A weblogok gyakran frissített oldalak, melyek más cikkekre mutatnak a weben, gyakran megjegyzésekkel és azonos oldalon megtalálható cikkekre mutató linkekkel. Egy weblog egyfajta folytonos utazás egy emberi útikönyvvel, akit megismersz. Sok útikönyvből lehet választani, és mindegyiknek saját olvasótábora van. Bajtársiasság és együttműködés van a weblogokat vezető emberek között. Mindenfajta struktúra, gráf, gyűrű stb. szerint mutatnak egymásra” – mondta Dave Winer, aki az egyik 16
http://hu.wikipedia.org/wiki/Blog (2012. május 8. 14:12)
28
legkorábbi, máig író blogger17 A blogmotorok 2000-es megjelenése után mindenki számára elérhetővé váltak az internetes naplók. Bárki megoszthatja gondolatait, az se baj, ha nincs olvasótábora, ha őt elégedettséggel tölti el, hogy kiírhatja magából a gondolatait. A kezdeti linkelgetés mára kiegészült az írók saját véleményének megosztásával. A blogokat több kategória szerint lehet csoportosítani. Léteznek az úgy nevezett személyes blogok. Ezekre jellemző, hogy a szerző a saját életének eseményeit írja le, megosztja gondolatait, amit az olvasói kommentezhetnek és olvashatnak. A személyes blogokat általában ingyenes blogmotorokkal szerkesztik, és minimális tudással már lehet ilyen blogot indítani. A következő nagy kategória a tematikus blog. Ezek a blogok egy adott témára szakosodnak, a megjelent hírekből, információkból csak a témához szorosan kapcsolódóakkal foglalkoznak. A szerkesztő, vagy szerkesztők otthonosan mozognak az adott témában, a személyes vélemények ismertetése miatt a nyelvezete szabadabb. A harmadik blog kategória a politikai- és hírblog. Ezekre a blogokra jellemző, hogy a politikai híreket, események, nyilatkozatokat elemzik és osztják meg. A híreket a saját szemszögükből vizsgálják, ezért nagyon szubjektívek. A legnagyobb két magyar internetes portál az index és az [origo] is rendelkezik blogketreccel – bloggyűjteménnyel – amik között előkelő helyeken a politikai blogok találhatóak. A magyar politika is kezdi felfedezni az internet hatalmas tömegkommunikációs erejét, és egyre többen használják a személyes blogjukat politikai blognak is. Léteznek ezen kívül közös blogok is, amik egy szerkesztői gárdával rendelkeznek, és a blogot – annak tematikáját figyelembe véve – többen írják. Az utóbbi években különösen felkapottak lettek a kép blogok. Ezek igazából nem mások, mint az interneten fellelhető képeket újra és újra megosztó oldalak. Igazi hozzátett személyes teljesítmény kevés van az oldal mögött, a vicces, érdekes, elgondolkodtató képeket kell csak megosztani. Rettentő tömegeket vonz, hamar fel lehet vele tornázni a látogatottságot, amivel lehetővé válik hirdetési felületek értékesítése. Az ilyen blogok tiszavirág életűek, szárnyalásuk alatt komoly profitot termelhetnek a tulajdonosuknak, de hamar ráun a közönség. Van még egy blog fajta, amit még nem említettem meg, de jelentős tényező a piacon. Ezek a video blogok. A műfaj lényege, hogy a blogoló webkamerájával, vagy rendes kamerával felvételt készít, azt megvágja, és feltölti. Írás helyett video üzenetekben 17
http://hu.wikipedia.org/wiki/Blog (2012. május 9. 13:58)
29
blogol. A youtube ingyenes video megosztó megjelenésével ez a blogolási módszer is széles körök számára lett elérhető. A video blognak lehet saját oldala, de megteszi a youtube felhasználó saját csatornája is. Itt egyetlen lényeges különbség van csak, a rendszeres írások helyett, rendszeres video üzeneteket kapunk. A video blogok bármilyen tematikával foglalkozhatnak: politika, hobbi, játék, divat, smink stb. A
blogok
gyökeresen
megváltoztatták
az
internetfogyasztást,
és
a
tartalomszolgáltatást. A szabad blogolás, a szélessávú internet eddig elképzelhetetlen mennyiségű információval képesek elárasztani minket. Az RSS feedek megjelenésével szűrhetővé váltak az nekünk releváns információk. A kommentezés lehetőségével megnyílt az út, hogy kifejezzük egyéni véleményünket, amiről azután párbeszéd, vita alakulhat ki. Az online kommunikáció egyik legjobban pezsgő színterévé vált, se társadalmi, se földrajzi korlátok nem szorítják határok közé. A szabadság és interaktivitás mércéje lett.
6.3. Online játékok Az online játékokkal azok közösségépítő hatása miatt kell foglalkozni. A szélessávú internet elterjedésével és az informatika hardver fejlődésével elértünk egy olyan szintre, ahol lehetőségünk van 3D-s interaktív világokhoz csatlakozni, a világ bármely tájáról származó játékosokkal, vagy éppen azok ellen játszani. Ezek a számítógép által generált univerzumok nem csak kikapcsolódásra jók, hanem aktív online kommunikációs színterek is. Az online játékokat két fő csoportra lehet osztani. Az egyikben nincs világteremtés, csak a játékosok összesorsolása. Ilyen játékok a sakk, póker online verziói. A másik nagy kategória a világteremtéses játékok kategóriája, ezekből én csak a közösségi játékokkal kívánok foglalkozni. Az egyszemélyes játékok nem biztosítanak olyan kommunikációs színteret, hiszen a játékos önmagában játszik. A játék ugyan tartalmazhat párbeszédeket, amik befolyásolhatják a játék menetét, de a gép-ember kommunikáció egyoldalú, ezért kérdéses, hogy kommunikációnak lehet e egyáltalán nevezni. Az online játékok fejlődését, és az egymáshoz való viszonyát egy fával lehet legjobban szemléltetni.
30
Az online játékok egyszerűsített családfája18 Az ábrán látható mozaikszavak a massively multiplayer online rövidített betűhármassal kezdődnek. Jelentésük (masszívan) többszereplős online játék. A játék kategóriájától függően ezek lehetnek szerepjátékra épülő-, egyszemélyes nézőpontú lövöldözős-, vagy valós idejű stratégiai játékok. Mindhárom kategória lényege, hogy a játék által biztosított világban, adott szabályok mellett valódi hús vér szereplők avatárjai küzdenek a játékcél eléréséért. Ehhez csoportokba (partykba), klánokba (guildek), osztagokba (raidek) tömörülnek. A játék világa biztosít számukra felszerelést, fizikai szabályokat, ellenfeleket (mobok) és nem játékos karaktereket (NPC). Utóbbiak pusztán kommunikációs szempontból kapnak helyet a játékban, jellemzően történetet mesélnek, küldetéseket adnak, beszélgetnek a játékosokkal. A játékosok fix számú válasz közül választva alakíthatják az NPC-k kötődését, reakcióját a valós kommunikációs helyzeteket szimulálva. A játékok avatárjai képtelenek beszélni, a kommunikációt helyettük a játékos végzi. Ez történhet IC, azaz in character, és hagyományosan a játékosok között is (OC). A kétféle kommunikációt megkülönböztetik, ugyanis előbbit az avatár mondja, szigorúan csak a játékhoz köthető, és meg kell, egyezzen a játékos választott kasztjának, beállítottságának. Ezen felül lehetőség van a játékokban, chatelni, némelyikben üzenetet is lehet küldeni.
18
Égen-földön informatika 693. oldal
31
A legismertebb MMORPG a Word of Warcraft, amit a Blizzard fejlesztett, és tavaly év végén a játékosok száma meghaladta a 10 milliót! A legfrissebb ilyen játék a Star Wars the Old Republic, ami 2011 év végén jelent meg, és a legfrissebb EA jelentés szerint 1.3 millió játékossal rendelkezik. A másik nagy közösségépítő online játékcsoport nem is igazán játék, sokkal inkább a való élet, életszituációk virtuális leképezése. Az egyik leghíresebb ilyen szoftver a Second Life. 2003-ban fejlesztették ki, 2010 novemberében 21,3 millió „lakosa” volt a játéknak19. Mivel egy valódi személynek több virtuális avatárja is lehet a valós felhasználói számot csak becsülni lehet, de az is több milliósra becsült. A cél, egy olyan virtuális világ fejlesztése volt, ahova a számítógépre telepített kliensprogramon keresztül beléphetnek a „lakók”, és a 3D-s világban mindent megtehetnek, amit csak képzeletük diktál. A programban bárkivé válhatunk, valódi pénzt befektetve virtuális milliárdosok lehetünk. Dolgozhatunk, tanulhatunk, szórakozhatunk a virtuális világban, minden hagyományos közösségi interakció elérhető a virtuális valóságban. A világ teljes mértékben az interakciókra épül, a belépéskor „játék közben”, semmilyen cél nincs, amit teljesíteni kéne. A közösségi eseményeken és a hétköznapi feladatokon éppúgy a karakter vesz részt, azok kommunikálnak. Az avatárok képesek néhány egyszerű gesztikulációt imitálni, így a metakommunikáció egyes elemei is elérhetőek a virtuális kapcsolatteremtés közben. Mivel a szerverek globálisan elérhetőek, így itt is teljesül az online kommunikáció delokalizációs hatása. Csupán a közös nyelv ismerete szükséges, a játékos a világ bármely pontján lehet. Az eddig tárgyalt játékokban, szoftverekben közös, hogy kliensprogram szükséges a használatukhoz. A felhasználók telepítenek egy célalkalmazást, azzal kapcsolódnak a szerverhez. Ezeknek az alkalmazásoknak a fejlesztése költséges, a különböző platformokra (Linux, Windows, Machintos) egyenként ki kell fejleszteni őket. Ezzel szemben a web pontosan a szabadság és egyszerűség platformja. A flash technológiával már 15 éve megnyílt a lehetőség a web előtt, hogy online játék platform váljon belőle. 1996-ban a Macromedia megvette a szoftver jogait és kiadta Flasht néven.20 Az egyik legismertebb
19
http://en.wikipedia.org/wiki/Second_Life (2012. május 10. 16:05)
20
http://hu.wikipedia.org/wiki/Adobe_Flash (2012.május 10. 16:26)
32
program lett, bár mára leáldozóban van a platformnak. Azonban korszakalkotó módon rávilágított, hogy a világháló a HTML nyelv alkalmas lehet online játékközösségek számára is. A korábban már említett Thrillion Kincsei játék idén 10 éve létezik. Az indulása óta közel 300.000 felhasználói profilt regisztráltak és a hozzászólások száma hozzávetőlegesen 2.000.000.21 Ez a játék teljes egészében platform független, csupán egy böngésző kell hozzá. A játékosoknak elérhető egy cselekvéspontos kattingatós játékmenet is, de az igazi játékélményt a fórumos in character történetírás jelenti. A bejelentkezés után a felhasználók karaktereket kreálnak, amik szabályos időközönként nullázódnak, és elölről kezdődik a fejlődésük, de mivel a cselekvéspontos és az írogatós játék teljesen elkülönül egymástól, ez a nullázódás nem feltétlen befolyásolja a fórumos játékot. A szabályok szerint a játékosok a játékbeli helyszíneken csak, mint karakter kommunikálhatnak egymással. Mivel nincs valódi grafikus megjelenítés, minden gesztust, cselekedetet, interakciót a felhasználónak kell leírnia. Például: „A megviselt öltözetű kalóz, bal lábára kicsit sántítva lépett be a kikötő egyik kétes környékén lévő csehóba. Körbe nézett és megindult a söntés felé. A csaposnak biccentve helyet foglalt, néhány érmét lökött a pultra, és az orra alatt dörmögve azt mondta: - Egy pint sört kérek, meg valami erőset!”. A többi játékos szabadon eldöntheti, hogy megszólítja az új belépőt, vagy figyelmen kívül hagyja. Az interakciókra egyetlen fő szabály vonatkozik: úgy kell megfogalmazni a másokat is érintő cselekedeteket, hogy azok a folyamatot írják le, ne befejezett cselekedet legyenek. Így a másik félnek lehetősége van reagálni, és tovább folytatni a történetet. Az online játékok, bár elsőre idegenül hathatnak egy kommunikációs elemzésben, az online kommunikáció jelentős részét teszik ki. Közösségépítő szerepük miatt fontos megemlíteni őket, emellett kitűnő példái a globális és társadalmi korlátokat nélkülöző online közösségeknek. Még ha játék során az adott játékosok nem is chatelnek, de rengeteg szolgáltatást használnak, ami mind beletartozik az online kommunikáció körébe. Vannak speciális chat szoftverek, amikkel játék közben egy mikrofon segítségével lehet beszélni. A már említett Skype, MSN relatív nagy sávszélességet igényel az extra szolgáltatásaik (képküldés, video jelek stb) miatt, de ezek a szoftverek ezeket mellőzve csak az élő beszédre koncentrálnak. Ilyen szoftver például a Teamspeak, vagy a Mumble. A 21
A thrillion.hu adatbázisából vett adatok
33
játékokhoz jellemzően tartoznak közösségi fan oldalak, amik fórummal, blogokkal kommunikálnak. A sikeres játékok erős közösségekkel rendelkeznek, az erős közösségek pedig folyamatos kommunikáción nyugszanak.
6.4. Közösségi oldalak Nem lehet online kommunikációról beszélni a közösségi oldalak, és a közösségi tartalomszolgáltatók nélkül. Megjelenésük szükségszerű volt, hiszen egyéni oldalakkal nem mindenki rendelkezik, blogolni se blogol mindenki. A blogok sikerességéhez a folyamatosan frissülő tartalom szükséges, ezt még a legaktívabb emberek is néha nagyon nehezen oldják meg. Fórumokat, blogokat, képmegosztókat, chateket figyelni pedig fárasztó és időigényes. Az RSS feedeknél jobb megoldás kellett, valahogy követni kellett az ismerősöket, azt, hogy ki kit ismer. Az internet első ilyen ismertségi hálója a Classmates volt, ami 1995-ben vált elérhetővé a felhasználók számára.22 Ezeknek az oldalaknak a célja a közös ismerősök keresése, és a kapcsolattartás megkönnyítése volt. Ezt további oldalak követték, míg 2005ben a legnépszerűbb amerikai ilyen portál a MySpace megelőzte a Google keresőt nézettségszámban. Hazánkban a MySpace nem ért el nagy sikereket, egyrészről, mert kevesen rendelkeztek akkor még szélessávú internet eléréssel, másrészről mert angol volt, harmadrészt, mert 2005-ben megjelent nálunk az iWiW.
22
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ismerets%C3%A9gi_h%C3%A1l%C3%B3zat (2012. május 10. 17:13)
34
Az iWiW 2002-ben jelent meg először WiW néven, majd 2005-től iWiW néven futott tovább.23 5 éven keresztül, 2010-ig az ország leglátogatottabb oldala volt. 3 év alatt 4 millió regisztrált felhasználója lett. A középkorú apukáktól kezdve a tiniken át a nagymamákig bárki regisztrálhatott, csak egy böngészőre és internet elérésre volt szükség. A Magyarországon akkor még kuriózumnak számító közösségi portálon megindult egy versengés a barátok
számában.
A
felhasználóknak
lehetőségük volt megadni saját magukról szinte bármennyi és szinte bármilyen információt. A név, születési idő, hely a regisztráció során kötelező volt, de ehhez jött, hogy megadhattuk hova jártunk iskolába, hol dolgozunk, hol lakunk, milyen zenét szeretünk, és mi a kedvenc filmünk. A több százezer ember között kereshettünk olyanokat, akiket ismerünk, a rendszer felajánlotta ismerőseink ismerőseit, hátha mi is ismerjük őket. A logó is azt szimbolizálta, hogy három ugrásból Magyarországon mindenki ismerhet mindenkit. Ez azt jelenti, hogy maximum három ismerősön keresztül vezet az út két idegen személy között. Az egész oldal, a média és a trend is azt sulykolta, aki nincs iWiW-en az nem is létezik. A felhasználók a barátok halmozásán kívül tartalomszolgáltatók is lettek. A „személyes falakon” megoszthattunk bármilyen információt, eldönthettük, hogy ez publikus, vagy privát bejegyzés, ismerőseink – ha engedtük – olvasták, és hozzászóltak, a falunk a személyes blogunkká vált. A blog továbbgondolásaként egy helyen láttuk ismerőseink minden online rezdülését. Ki kivel lett ismerős, mit gondolt éppen megosztani másokkal, mit olvasott. A rengeteg információ azonban elárasztotta a közösséget, sokszor a lényeges információk elvesztek a lényegtelenek között, ezért megkezdődött az ismerősök szelektálása, és a hozzászólások elrejtése. 2007-ben már nem csak személyek, de civil szervezetek, üzleti csoportok is regisztrálhattak a rendszerbe. Ez egy olyan változás, ami a személyek közötti kommunikációt is érintette, hiszen innentől a cégek, szervezetek is hozzászólhattak. Az eddig névhez és archoz rendelt kapcsolattartásban megjelentek az arctalan szervezetek. 2009-ben megjelent a „tetszik - nem tetszik” gomb. Ekkor még csak kevesen ismerték a nagy nemzetközi riválist a Facebookot, de ezek a gombok a like gombok megfelelői voltak.
23
http://hu.wikipedia.org/wiki/IWiW (2012. május 10. 17:17)
35
Ezek a gombok az online kommunikációt még inkább szürkítették, ellaposították. A bejegyzésekhez most már nem kellett hozzászólni, elég volt egy gomb megnyomása, amivel a véleményünket megosztottuk másokkal. A „tetszik” és a „nem tetszik” viszont nagyon steril, profán, árnyaltabb jelentésük nem volt, alternatíva meg felesleges is lett volna. Így fordulhatnak elő, hogy rossz hírek (balesetek, halálhírek)et is találhattunk „tetszik”-ezve. Pedig a hozzászóló nem a balesetnek örült, hanem, hogy túlélte a postoló, mégis furcsa és morbid helyzetek ezek. Az érhető is, hogy a fejlesztők nem akartak minden létező hangulatra gombot kreálni, ezért a közönség ezeket használta, viszont a „gyorsan reagálok erre” hozzáállás miatt, ahelyett, hogy sokszínűbb lett volna a kommunikáció, pont az ellenkezője történt. Az iWiW kezdeti fellángolása lassan alábbhagyott, és a fokozatos problémák, reklámdömping, leállások miatt ráuntak. Ekkor kezdtek más alternatívák után keresni a felhasználók. Egy pár magyar oldal után végül betört az online magyar piacra a Facebook. A Facebook eredetileg TheFacebook néven született 2004-ben.24 A rendszer lassú fejlődéssel indult, mivel meghívásos rendszerként működött. Ez azt jelentette, hogy csak tagok hívhattak meg új embereket a hálózatba, mert nem akarták, hogy ellepjék az oldalt az ál regisztrációk és a nem kívánatos felhasználói profilok. Magyarországon a Facebook 2008 novemberében indult el, és rövid időn belül rendkívül népszerű lett. Ahogy az internet, a blogok, fórumok, úgy a Facebook is az amerikai egyetemeken született. Kezdetben egyetemi társasági oldalként indult, de hamar átlépte a 100.000 felhasználós számot, és Mark Zuckerberg és Eduardo Severin megalapították a Facebookot. A Harvard egyetemről világméretűre növekvő oldal 2012 áprilisában a regisztrált felhasználói fiókok tekintetében elérte a 900.000.000!25 Ez a szám a föld teljes lakosságának 12%, ami elképesztő, főleg akkor, ha megvizsgáljuk, hogy a 7 milliárd főből 2011 év végén 2.267 millióan számítottak aktív internetezőnek.26 Ezzel a számmal összevetve már közel 40%ról beszélünk. Ez a hihetetlen embertömeg felfoghatatlan mennyiségű adatot generál, folyamatosan kommunikál egymással. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas méretű kommunikációs adattömeget olvasni és értelmezni lehessen a Facebook fejlesztői folyamatosan újabb és újabb megoldásokkal rukkolnak elő.
24
http://hu.wikipedia.org/wiki/Facebook (2012. május 10. 18:02)
25
http://en.wikipedia.org/wiki/Facebook (2012. május 10. 18:08)
26
http://www.internetworldstats.com/stats.htm (2012. május 11. 10:03)
36
A Facebook is rendelkezik személyes fallal, azonban itt eldönthetjük, hogy bár ismerősünk marad valaki, a megosztásait, hozzászólásait nem akarjuk látni a többi hozzászólás között. Ugyan így eldönthetjük, hogy kik a kedvenceink, akikkel sokat és intenzíven beszélünk. Az ő hozzászólásaik prioritást kapnak, jobban és hosszabb ideig láthatóak. Ezekkel a fejlesztésekkel lehetőségünk lett az adatokat szelektálni és rendszerezni. Az üzenetküldő szolgáltatást is újragondolták. A kezdetekben is létezett üzenetküldési lehetőség a rendszerben, ennek külön ikonja is van. Ezen felül az oldalon van egy beépített chat kliens, amin láthatjuk az éppen aktív ismerőseinket, privát üzenetet küldhetünk nekik és cseveghetünk velük. Ezt a két rendszert mosta össze az új üzenetküldő rendszer, egyfajta új chatet alkotva, amin elérhetünk bárkit, az offline ismerőseink később megkapják üzenetünket, az online ismerőseinknek pedig, mint chat felajánlja a rendszer az azonnali válasz küldését. Ezzel még tovább gyorsították az online kommunikációt, egyfajta agresszivitással kierőszakolják a gyors válasz küldését. Ez egy komoly különbség a hagyományos e-mailes kommunikációhoz képest, ugyanis kevesebb lehetőségünk van eldönteni, hogy mikor válaszolunk, ha válaszolunk egyáltalán, mert a küldő látja, hogy aktívak vagyunk, postolunk a falunkra, így joggal várhatja el, hogy az üzenetére reagáljunk. Ez a megoldás elvesz egy darabot az online jelenlétünk adta szabadságból és szabad akaratból. A Facebook nem csak személyek közötti kapcsolattartásra van, hanem éppúgy ahogy az iWiW-nél, itt is létrehozhatóak oldalak celebeknek, szervezeteknek, cégeknek is. A modern online céges kommunikációs megoldások aktív színhelyévé vált a Facebook. Magyarországok nagyon sok cég, szervezet folytat aktív online kommunikációt a Facebook profiljukon keresztül. Ilyen cég például a Happy Hot Pizza, ami naponta kisorsol ételcsomagot a hirdetésük megosztói, vagy lájkolói között. De hasonló online jelenlétet folytat a Start utazás, vagy a GSMLine. Mindhárom cégnél jellemzői, hogy ingyenes online reklámfelületnek használják a közösségi oldalt, kampányokat folytatnak rajta, és a folyamatos és aktív közösségi élettel szereznek egyrészről ismertséget, másrészről vevőket. A nagy amerikai filmek, sorozatok mind rendelkeznek Facebook rajongói oldallal, ahol a folyamatos teaser kampányokkal, hírekkel, információkkal tartják fenn az érdeklődést a vetítés előtt, illetve után.
37
A Facebook mint kampány helyszín a 2008-as amerikai elnökválasztáson bukkant fel, amikor az ABC hírcsatornával megegyezve lehetőséget nyújtottak a felhasználóknak, hogy azonnali visszajelzéseket adhassanak a Republikánus és a Demokrata elnökjelöltek vitájánál. Ez volt azt első olyan elnökválasztás, ahol a Facebookot aktív hírcsatornaként arra használták, hogy a választókat folyamatosan tájékoztassák a jelöltek programjáról, rendezvényeiről. Ezzel a váltással a politika sikeresen szólította meg azt a fiatal generációt, amit a hagyományos kampányelemekkel, rendezvényekkel nem, vagy csak nagyon kis sikerrel lehet megszólítani, és rávilágított arra, hogy a Facebook rohamosan növekvő tábora, a fiatalok körében osztatlan népszerűsége egy új kommunikációs csatornává nőtte ki magát. A rengeteg információ, amit a felhasználók megosztanak egymással az információs társadalomban egyrészt hatalom, másrészt szellemi vagyon. Ezt a vagyont a Facebook úgy döntött, hogy a tőzsdére viszi. Május 18-án a Facebook mindenki számára elérhetővé válik, mint tőzsdei vállalkozás is.27 Az előzetes becslések szerint a Facebook ezzel a 27 legértékesebb tőzsdei részvénnyel rendelkező cég lesz, megelőzve ezzel olyan cégeket, mint az IBM, és a 4 legnagyobb IT cég lesz az Apple, Google, Microsoft után! Ez azért is meglepő, mert a cég semmilyen hagyományos terméket nem állít elő, csupán információval rendelkezik. Az oldalon található hirdetésekből, fizetős alkalmazásokból évek óta nyereséget termel. A Facebook mintapéldája az információs társadalom piacra gyakorolt hatásáról. Az információ birtoklása, megosztása, tudása a legfőbb gazdasági javak közé emelkedett, és ebben a Facebook rettentő erős. Az Egyesült Államokban és Európában is az internetet használók kétharmada Facebookozik, ez azt jelenti, hogy ezeknek a személyeknek az ismeretségi hálója, fényképei, gondolatai mind dollárban mérhető nyereség és érték. Fontos megemlíteni egy Magyarországon annyira nem népszerű, de létező közösségi oldalt is. Az oldal jellegzetessége, hogy nem ismertségi hálókat épít, nem fő célja a barátok megjelölése. Az oldal célja a rövid üzenetek összegyűjtése és megjelenítése. A Twitter28 maximum 140 karakter hosszú üzenetek megosztására való. A regisztrált tagok feliratkozhatnak egymás falára, hogy ne a globális káoszból kelljen bogarászniuk.
27
http://www.portfolio.hu/vallalatok/tozsden_a_facebook_venni_vagy_nem_venni.166769.html
(2012.
május 13. 20:46) 28
http://hu.wikipedia.org/wiki/Twitter (2012. május 17. 22:35)
38
Rengeteg cég, szervezet használja a kommunikáció ezen formáját. A lényeg, egy rövid üzenet postolása, amire reagálhatnak mások, de szintén csak 140 karakterben. A friss bejegyzés egyrészről megjelenik a közlő falán, másrészről postázódik a feliratkozott olvasóknak. Magyarországon annyira még nem felkapott szolgáltatás, mint az iWiW vagy a Facebook, de lassan itt is megveti lábát. A rendszer hívei szerint a rövid tömör üzenetek tökéletesek az elfoglalt barátaikkal való kapcsolattartáshoz. Médiakampányok szervezői is szívesen nyúlnak ehhez az eszközhöz, mert a rövidség miatt tökéletesen alkalmas az érdeklődés felkeltésére, a nagyszámú közönség elérésére, és itt, a közösségi oldalaktól eltérően, bárki feliratkozhat, nem szükséges a másik fél hozzájárulása.
7. VIRTUÁLIS TARTALOM Az
interneten
keletkező
tartalmak
megőrzése,
archiválása,
és
későbbi
visszakereshetősége elsődleges szempont. Ezeket a tartalmakat egyrészről szerzői jogok védik, másrészről személyiségi jogok kapcsolódnak hozzájuk, ezért nagyon kényes a használatuk, viszont az internet elve alapján részei a közösségi tudásanyagnak, aminek az értelmében, közkincs és mindenki által hozzáférhetőek. Ebből is látszik, hogy milyen bonyolult dolog az interneten található adatok kezelése. Az adatok digitalizálása hatalmas feladat. Az emberiség évezredeken keresztül állított elő adatokat, de csupán az elmúlt fél évszázadban kezdett a digitális technológiával foglalkozni. A digitalizálás legnagyobb problémája a tárolás. Egy szöveg tárolása viszonylag kis helyet vesz igénybe, ez kép tárolása már annál többet. Egy jó minőségű fénykép tömörítetlen, úgy nevezett nyers formátumban 30-40 megabájt is lehet. Egy 50 oldalas szakdolgozat mérete fél megabájt környékén mozog. Egy egész estés film DVD minőségben 4,5 gigabájt, de ugyan annak a filmnek blu-ray verziója 20 gigabájtot is elérhet. A digitalizálás tehát mérhetetlen tárhelyet igényel. A digitalizált tartalmakat azonban később meg kell találni, ezért adatbázisokra, kereső algoritmusokra van szükség. A bonyolult jogi szabályozás, és a rengeteg tárhely igény nem az egyetlen probléma a virtuális tartalomnál. A virtuális tartalom problémájához szorosan kapcsolódik az anyagok rettentő sokszínűsége, tartalma. Hogyan hasonlítunk össze egy képanyagot, egy videóval, és egy bloggal, melyik az értékesebb, melyik a relevánsabb? Egyrészről, hogyan található meg 39
bárki által könnyen, hogy mit mondott 2010-ben Kalifornia kormányzója, vagy Tiszabecse jegyzője, vagy éppen milyen video anyag készült a MOL 2008-as konferenciáján. Az adatok komplexitása, és hatalmas mennyisége miatt azonban szükségessé vált az adatbázisok újragondolása, fejlesztése, és homogenizálása. Az információs társadalom robbanásszerű növekedésére épült a világ egyik leghatalmasabb IT cége, a Google. A Google – a Facebookhoz hasonlóan – nem termékeket gyárt, hanem információval kereskedik. Mára ugyan próbálkozik más szegmensekben is (mobiltelefonia, mobil hardver), de ismert a keresőjével és a levelezésével lett. Ezek a cégek adatokkal, az általunk előállított adatokkal kereskednek. A mi online kommunikációnk, interakcióink ezeknek a cégeknek az adatbázisaiban tárolódnak, és ezek az adatbázisok azok, amik sok milliárd dollárt érnek. Az információs technológia zászlós cégei hatalmas multikká nőtték ki magukat. Vagyonuk rettentő szerverparkokban összpontosul és igazi multikként kegyetlenül
szipolyozzák a
társadalmakat. Annyi a különbség, hogy nem anyagi javaikra fáj a foguk, hanem virtuális életükre.
7.1. Adatbázisok Az internetes kommunikáció tárolásával foglalkozó cégek, legyenek bármilyen kicsik, minden adatot adatbázisokban tárolnak. Az adatbázis típusok közül a relációs adatbázis technológia az egyeduralkodó. Az ilyen adatbázis típusnak az előnye, hogy rengeteg táblát lehet összekötni, az adatokat így kompakt méretben, a lehető legkevesebb redundanciával lehet tárolni. Az adatbázis motorok közül az Oracle, MSSQL, MySQL a három leginkább elterjedt. Ezek a motorok végeznek minden írási és olvasási folyamatot, ami az adatbázisokon történik. Az adatbázisok jól strukturált táblákból állnak, amikben tárolják a hozzászóló, és a hozzászólás minden szükséges adatát. Az így elmentett adatokban aztán lehet keresni, szűréseket és statisztikákat végezni. Egy fejlettebb algoritmussal könnyedén kideríthető egy személy kedvenc szóhasználata, érdeklődési köre, jellemző szokásai. A hozzászólások gyakorisága, időbeni eloszlása alapján következtetni lehet internetezési szokásaira, kiszűrhető melyek azok az időszakok, amikor az illető aktív, és melyek azok, amikor online nem elérhető. A közösségi oldalak az egyszerű ismertségi hálókon kívül igyekeznek egy személyre szabottabb, részletesebb részhálót is kiépíteni. Erre való a rokonsági és kapcsolati állapotok bejelölése. Ezzel még részletesebb
40
információt lehet kapni egyrészről rólunk, másrészről az általunk bejelölt személyről is, hiszen a relációs adatbázisok előnye, hogy ezek az adatok oda vissza megtalálhatóak. A Google már évek óta gyűjti és értékesíti netezési szokásainkból épült adatbázisát, ezzel a cégek célzottan képesek hirdetésekkel bombázni a netezőket. A mi kommunikációs mintánk egyfajta online ujjlenyomatként működik. Egyedi minden embernél, ezért a XXI. század nagy kihívása lesz az online mintánk minél pontosabb meghatározása és az online identitások megkülönböztetése. Az online identitások ismerete, és a lenyomatok birtoklása az, amiért a Facebook 100 milliárd dolláros üzleti lehetőség. Ez az, amiért a Google létrehozta a saját Google + szolgáltatását, és igyekszik az úgy nevezett „felhő” technológiát megerősíteni. Hangzatos és hasznos is, hogy az adatainkat bárhol, bármikor elérhetjük és szerkeszthetjük, de ennek ára van. Az ár pedig a digitális identitásunk folyamatos finomítása, amit a cég elment, másolatot készít róla és elemzések tucatjai után értékesít. Ennek egyik eszköze a képeken szereplők megjelölése, az aktuális tartózkodási helyünk bejelölése, az esemény meghívókra adott válaszok, és így tovább. A Google 2007-ben új szolgáltatást kívánt indítani. A Maps szolgáltatását egészítette ki a StreetView modullal, aminek lényege, hogy utcai nézetben láthatjuk az adott környéket, mintha valóban ott sétálnánk. A fényképes adatbázis építés mellett 2010ben kirobbant a botrány, hogy a kocsik wifi adatokat is rögzítettek, és a titkosítatlan hálózatokra be is léptek és onnan adatokat gyűjtöttek. A Google cáfolta a szándékosságot, és bocsánatot kért, közben pedig módosította az algoritmust, hogy többet ilyen ne forduljon elő.29 Mára megdőlni látszik a véletlenség, egy mérnök levelezése alapján ugyanis úgy tűnik, ez nem véletlen hiba volt, hanem szándékos funkció.30 A wifi hálózatokon gyűjtött információk: e-mail címek, levelek, kontaktok adatbázisba rendezése, és lokalizációs adatokkal való ellátása még célzottabb reklám lehetőségeket nyithatnak, nyithattak volna meg a Google számára. Hiszen innentől nem csak az derült volna ki, hogy Budapesti internet felhasználóról van szó, hanem az is, hogy az V. kerületben a Nádor utcában lakik, tehát potenciálisan érdekelheti az üzlet, amit abban az utcában nyitnak a következő héten. Ezzel
még
részletgazdagabbá
válhat
a
digitális
lenyomatunk,
29
http://news.cnet.com/8301-30686_3-20005051-266.html (2012. május 14. 15:43)
30
http://rt.com/news/google-streetview-private-data-290/ (2012. május 14. 15:45)
geo
lokációnk
41
összekapcsolása az addigi adatokkal hatalmas előre lépés lett volna. A botrány igazi súlya abban van, hogy az adatok gyűjtése akaratunk ellenére történik. Eddig is léteztek alkalmazások, amik a telefonunk GPS adatait hozzákapcsolta a bejegyzésünkhöz, de ebben az esetben önként hagytuk, hogy ez az adatunk is bekerüljön a cég adatbázisába. De kié is az adat, ami az adatbázisokban megtalálható. Ez a kérdés máig sok esetben eldöntetlen, rengeteg jogásznak ad munkát a kérdés megválaszolása. Egyrészről az adatok a cég szerverein, a cég szoftvereiben vannak tárolva. A tárolásuk költséggel, és tudással járnak. Másrészről az adatok személyekről szólnak, sok esetben személyes adatok. Magyarországon minden megjelent könyvből a kiadónak bizonyos mennyiségű példányt az Országos Széchenyi Könyvtárnak át kell adnia. Ez szolgálja a nemzeti tudásanyag építését, és visszakereshetőséget, azoknak a példányoknak a tulajdonosa az állam lett. Az adatbázisok lettek a modern kor könyvtárai, de a keresés fénysebességgel történik, és a keresési kör az egész online világ. A szélessávú internetre csatlakozó egyetemeken fellelhető digitalizált tudományos disszertációk éppúgy elérhetőek, mint a Sajószentpéteri diákok fél nyolcas chatezése, a médiafogyasztók feladata kiszűrni a hasznos információt a virtuális szemét közül.
7.2. Virtuális szemét „Korlátlan mennyiségű információ tölthető fel és le a nap bármely percében, a világ bármely pontján. Az interaktivitásnak köszönhetően bárki lehet befogadó és közzétevő egyaránt. Ennek eredményeként az egyén olyan információtömeggel találja szembe magát, amelyet feldolgozni képtelenség. […] ezek mellett azonban az információ minősége is problematikus. A közlés nem ütközik korlátokba, ezért semmiféle szűrőn nem kell megjelenés előtt keresztülmennie. Ez viszont azt is jelenti, hogy a hitelességét senki sem ellenőrzi. A hamis és a valódi információ közötti különbségtétel képessége nélkülözhetetlen lesz a 21. században.”31 Az adatbázisokban keletkezett adatok között rengeteg a már nem releváns adat, és előfordulnak olyanok is, amik sose voltak azok. Bonyolult algoritmusok, és komoly szakemberek hivatottak az adatokat tisztán tartani. Minél tisztább egy adatbázis, annál többet ér, hiszen a benne szereplő adatok annál pontosabbak. Magyarországon létezik egy kifejezés az állami adatbázisoknál: közhiteles
31
http://mek.niif.hu/03800/03845/03845.htm (2012. május 17. 22:17)
42
adatbázis. Ez azt jelenti, hogy a virtuális szemét mennyisége nem haladhat meg bizonyos százalékot. Az adatok tisztán tartásáért az adatgazda felel. Ilyen közhiteles adatbázis például a népesség nyilvántartás, vagy a lakcím adatbázis. Virtuális szemét képződhet egyrészről valódi, hiteles adatokból is. Az ember elköltözhet, megnősülhet, és az adat, amit nyilvántartottak róla hamissá válik. Ez éppúgy igaz a virtuális életünkből felállított hivatalos adatbázisokra, mint a közösségi oldalak adatbázisaira is. A Facebookon megadott munkahelyünkön már nem dolgozunk, már nem élünk párkapcsolatban, és így tovább. Ezek a virtuális fals adatok valaha korrekt adatok voltak, de jellemzően a felhasználó nemtörődömsége miatt elavulttá váltak. Virtuális szemét tehát lehet lejárt információ, de lehet téves információ is. Sokan félnek az interneten saját identitásukat megadni, ezért ál e-mail címeket regisztrálnak, művésznéven, vagy gyerekkori álnéven interneteznek. Sokan közülük nem is ír, csupán olvas. Annyira féltik személyes adataikat, személyes szabadságukat, hogy nem hajlandóak részt venni nyíltan az információs térben. Ezek az e-mail címek aztán hamar elfelejtődnek, használójuk egy másik oldalra másik címet regisztrál, ezért gyarapítják a virtuális szemét mennyiségét. A blogok, fórumok nyílt lehetőségek, az arra írogatóknak semmilyen papírt nem kell bemutatniuk értelmi szintjükről, a témában való ismeretanyagukról. Az internet szabadsága egyúttal probléma is. Bárki bármit leírhat, bárkiből lehet újságíró, a mondandójának valóság alapja, stilisztikája nem lényeges. Az ilyen lelkes amatőrökből kifogyhatatlan mennyiség áll rendelkezésre, lelkesedésük miatt gyakran írnak, amatőrségükből fakadóan hülyeségeket, vagy fél igazságokat. Ezek egyaránt rosszak, hiszen a már korábban tárgyalt jelenség, a kommunikáció során a zaj miatt torzult jelentés még jobban fokozódik. Az internetes fórumok hamar tele lesznek rémhírekkel, amiket felkapnak, és villám gyorsan megosztanak. Ezeket aztán csak hosszú, kitartó munkával lehet feledtetni, ellensúlyozni. Az ilyen álhírek egyik speciális formája a hoax.32 A hoax viccnek indult beugratós lánclevél, vagy mára már blogposzt, közösségi oldal megosztás. A nyomtatott sajtóban is léteznek kacsa hírek, de azok lassabban 32
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hoax (2012. május 16. 10:22)
43
terjednek, rövidebb ideig élnek. A hoax ezzel szemben szinte kiirthatatlan virtuális szemét. A hoaxok egy része nem indul átverésnek, csupán rosszul megkomponált körlevél. Az interneten naponta lehet kapni eltűnt gyerekekről, tárgyakról szóló körlevelet, amiben a tulajdonos, vagy családtag kéri a netezőket, továbbítsák levelét, hátha megkerül az, ami elveszett. Ezek mögött valós események is állhatnak, de a „múlt kedden, Debrecenben eltűnt” kezdetű levelek, hoaxokká válnak. Bármikor, akár évekkel később továbbítva is lesz egy múlt heti kedd, ami miatt igaznak tűnhet a dolog, az emberek szeretnének segíteni, ezért újra, és újra erőre kap a lánclevél, messze túlszárnyalva a küldő elképzelését. A pontos dátum mellőzése a hoaxok egyik fő ismérve. Az átverések, álhír oldalak egy speciális esete a Magyarországon is megtalálható Hírcsárda oldal.33 Az oldal fejlécében is szerepel az álhírportál megnevezés, ennek egyik oka, hogy még a magyar kormányzat is belefutott abba a szerencsétlen helyzetbe, hogy az itt leírt álhírt valósnak vette, és valódi hírt kreált belőle. Ezzel a fiatalabb, neten járatosabb lakosság körében nevetségessé vált.34 A hírportál helyreigazítást is közölt, és feltünteti az álhírportál szöveget a fejlécében. A portál lényege, hogy egy szórakoztató oldal, amin a politikai és közéleti híreket kifordítva, humorosan tálalják. A hírek abszurditásuk miatt válhatnak viccessé. A humoroldalak önmagukban nem tartoznak a virtuális szemét kategóriába, de az álhírek ide tartozhatnak. A virtuális szemét harmadik nagy kategóriájával mindenki találkozott már, aki levelezik, ezek a spamek, vagy magyar fordításként a kéretlen reklámüzenetek.
33
www.hircsarda.hu (2012. május 16. 10:31)
34
http://hircsarda.blog.hu/2010/06/22/8562_hoffman_rozsa_a_focipalyan_is_engedne_buktatni (2012. május
16. 10:35)
44
Symantec ábrája a spam üzenetekről35 Ahogy látható 2010-ben az e-mailek 90%-a kéretlen reklámüzenet volt. A Symantec cég minden évben több kutatást is végez az internetes forgalom témakörében, világelső a vállalati vírusirtás, és vírusblokkolás területén. 2 éve komoly hadjárat indult a fertőzött gépekből álló úgy nevezett zombi hálózatok felderítésére, lekapcsolására. Ez látható is a trenden, egyre kevesebb üzenet tartozik a spam kategóriába, de még mindig elrettentő, hogy három üzenetből, csak egyet küldött ember. A botnetek lekapcsolása mellett az ingyenes vírusirtók megjelenése is hozzájárul a lassú változáshoz. A spam üzenetek azon felül, hogy terhelik az internet forgalmat, megtelítik a postafiókunkat, hihetetlen mennyiségű virtuális szemetet termel. A spamek lényege kémprogramok, vírusok telepítése, és e-mail adatbázisok kiépítése. A világnyelvnek számító angol, és az angol nyelvterületen élők, jobban ki vannak szolgáltatva a kéretlen reklámlevelekben található átveréseknek. A magyar nyelv bonyolultsága, összetettsége miatt az angol spamek lefordítása általában költséges, gépi fordításuk pedig messziről felismerhető.
7.3. Nyelvi korlátok A nyelvi korlátoknak vannak előnyei, és vannak hátrányai is. Az előbb már említett automatizált fordítás a spamek esetében előny, hiszen egy géppel fordított magyar szöveg 35
http://www.symantec.com/threatreport/topic.jsp?id=threatreport&aid=spam_activity_trends (2012. május
16. 10:48)
45
tele van hibás ragozással. Ha az előző mondatot lefordíttatjuk a Google Translator36 szolgáltatással először angolra, aztán vissza magyarra ezt kapjuk: „A fent említett előnyök automatizált spam fordítását, mint egy gép lefordított szöveg tele van rossz magyar ragozással.” A Google Translator szolgáltatásra mondhatjuk, hogy angolok fejlesztették, persze, hogy nem tud magyarul, de létezik magyar online fordító szolgáltatás is. Ilyen például a www.webforditas.hu. Ugyan annak az angol mondatnak a fordítását itt így találjuk: „A fentiek gépként előnyöket említettek a reklámposta automatizált fordításáért-a lefordított szöveg tele van rossz magyar görbületekkel.”37 Láthatjuk, hogy a magyar ragozó nyelvként egyfajta védettséget élvez a gépi fordításokkal szemben. Az angol nyelvet világméretekben 370 millióan használják, mint anyanyelvet, több mint 470 millióan pedig folyékonyan beszélik.38 Az angolul alapszinten, pár száz szót ismerve beszélők aránya 1,2 milliárdra tehető. A számítógépek, programozási nyelvek elsődleges nyelve, a világon ezt a nyelvet tanulják a legtöbben. Pontosan ezért, az interneten fellelhető anyagok nagyon jelentős része angol. Bár a kínai mandarin nyelvjárást beszélik a legtöbben a világon, Kína nagyon komoly cenzúrával engedi csak internetezni lakosságát, az internet penetráció is alacsony, így a kínai nyelv még nem tört be, mint az internet nyelve. A nemzetközi kommunikáció során, Magyarország komoly problémákkal szembesül. Egyrészről relatíve kevesen beszélnek angolul jó, vagy elfogadható szinten, másrészről a nemzetközi színtereken azonnal megindul a magyarul beszélők tömörülése, ahol egymás között magyarul folyik a beszélgetés. Ez utóbbi nem csak a magyarokra jellemző, de jól megfigyelhető például az online játékok esetén, hogy szinte azonnal megalapulnak a „magyar klánok” a „magyar csatik” és a vegyes felállású társaságok nagyon ritkák. Idegen környezetben hajlamosak vagyunk összezárni, és inkább szűkebb élettérben létezni, mintsem kipróbálni újdonságokat. A magyarországi idegen nyelvi helyzeten sok mindennel lehetne tovább javítani. Sokfelől hallani, hogy a filmek szinkronizálása helyett, feliratozással, vagy eredeti hangsávval sugárzott filmekkel komoly előrelépéseket lehetne tenni, ezzel egyet is értek. A fiatalok körében azonban az eredeti nyelvű filmek, sorozatok nem számítanak olyan kuriózumnak, mint a középkorú társadalmi rétegben. „A 2005. évi mikrocenzus adatai szerint a 15 éves és idősebb népességnek
36
http://translate.google.hu/ (2012. május 16. 11:02)
37
www.webforditas.hu (2012. május 16. 11:05)
38
http://en.wikipedia.org/wiki/English_language (2012. május 16. 11:18)
46
csupán az egynegyede beszélt valamilyen idegen nyelvet. Az Eurostat 2007. évi önbesoroláson alapuló felvétele is hasonló eredményre jutott. Eszerint Magyarország az idegen nyelvet nem beszélők 74,8%-os arányával magasan vezet az unió országai között. Ezt a nagy lemaradást szakemberek részben a nyelvi elszigeteltséggel magyarázzák.”39 E szerint is látszik, hogy 5 éve is sereghajtók voltunk az idegen nyelv ismeretében, és ez az arány sajnos csak az oktatással nem fog gyorsan változni. Hiába a törekvés, hogy a 2008ban a szakiskolába járók 77%-a tanul valamilyen idegen nyelvet, míg a gimnáziumba járók 99%, ezzel csak a természetes szelekció sebességével fog növekedni a nyelvet beszélők száma. A fiatalabb generáció képes lesz alkalmazkodni a nyugati kultúrához, az Európai Unióhoz, de az idősebb generáció nyelvi korlátai még inkább bele lesznek égetve a rendszerbe, mint eddig. Ezek a nyelvi korlátok nem csak az idegen nyelv-anyanyelv között állnak fent, hanem az anyanyelven belül is megfigyelhető. A rengeteg szleng, rövidítés, idegen eredetű szó generációs szakadékot képez a fiatalabb és idősebb generáció között. Az online kommunikáció slendriánsága miatt a helyesírás, a változatos szókincs eltűnik szép lassan. Ebben az esetben az idősebb generáció ismer több kifejezést, de mégse tudja megértetni magát a fiatalokkal, mert azok nem tudják, mit jelent a pityóka. A nyelvi korlátok egyrészről visszavezethetőek társadalmi korlátokra is, másrészről földrajzi elhelyezkedésre is. A határok mentén élők, akik szolgáltatásokból, vagy kereskedelemből élnek jellemzően megtanulják alapszinten a szomszédos állam nyelvét, míg a középső országrészben élők nincsenek rászorítva erre. De ugyan ilyen kettéosztottság figyelhető meg a társadalmi hovatartozás mellett is. Egy budapesti jogász gyereke nagyobb eséllyel fog idegen nyelvet tanulni, és használni, mint egy szabolcsi bádogosé, vagy egy nagytőkei hentes fia. A jó iskola, a külföldi tanulási lehetőség nagyon sokat jelent az idegen nyelv elsajátításában, és használatában, de nem csupán ezen múlik a dolog. A kormányok feladata is, hogy olyan ingyenes, nagy tömegek számára elérhető nyelvtanulási lehetőségeket biztosítsanak, amivel az idősebb generáció is fel tud zárkózni, és áthidalható a nyelvi szakadék. Ilyen lehetőség lehet például a feliratozás, az eredeti nyelvű adások sugárzása, ami a digitális földfelszíni átállással könnyedén kivitelezhető. De ilyen megoldás lehetne az ingyenes online nyelvtanulás 39
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel310031.pdf (2012. május 16. 11:58, első oldal)
47
megvalósítása is. Ennek a problémának a leküzdése lehet Magyarország következő 20 évének egyik nagy feladata, ugyanis megfelelő nyelvi alapozás nélkül nem lehet modern, versenyképes nyugati államot létrehozni.
8. ÁTALAKULÁS, HATÁSOK A szokásaink az internet és később a web2 megjelenésével gyökeresen megváltoztak. A nyomtatott sajtó példányszáma kisebb mértékben visszaesett. Míg 2006ban 260 millió nyomtatott terméket értékesítettek, addig 2011 év végén 196 milliós ez a szám.40 Az online jelenlét egyre inkább markáns, meghatározó. 2003-ban 670.000 internet előfizetőt számolt össze a KSH, ez a szám 2011 végére 4.324.000 41 előfizetés lett. Mára már nem csak a hagyományos szélessávú internet létezik hazánkban, hanem megjelentek a mobilszolgáltatók által biztosított mobil szélessávú lehetőségek is. Az okostelefonok értékesítése megugrott, ezt az is mutatja, hogy 2011-ben több okostelefon kelt el, mint PC világméretekben.42 Az emberekben komoly vágy alakult ki, hogy az adatokról, eseményekről, hírekről minél hamarabb, késedelem nélkül értesüljenek. Telefonjaink helyettünk is folyamatosan onlineok a közösségi oldalakon, az általunk legjobban kedvelt hírportálokon.
Leveleink
azonnal
szinkronizálnak
telefonunkkal,
és
különböző
technológiai megoldásokkal szeretnénk elérni egyszerre otthoni, és munkahelyi hálózatunkat. Ez alapján úgy tűnhet, hogy a XXI. század embere sztahanov, aki folyamatosan dolgozni szeretne, hajtja a tudásvágy és a megfelelni vágyás, de ez csak részben igaz. Az valós, hogy hajtja a megfelelni vágyás, de ez nem annyira a munkahelyi elvárásokhoz köthető, mint a társadalmi elvárásokhoz. Nem dolgozni szeretne éjjel nappal, csupán online lenni, értesülni, tájékozódni. Ezzel önként kalodába zárja magát, hiszen azzal, hogy mindig online, egyrészről azt sugallja, hogy mindig elérhető, másrészről, hogy nem dolgozik, csupán nézőpont kérdése. A mobiltelefonok megjelenésével felgyorsult az ember élete. Már nem volt időpont, amikor ne lehetett volna elérni a kívánt személyt, megszűnt a munkaidő, szabadidő közötti éles határ. A fiatal generáció már nem rendelkezik vezetékes telefonnal, nincs olyan, hogy
40
http://www.matesz.hu (2012. május 16. 16:57)
41
http://www.ksh.hu (2012. május 16. 17:08)
42
http://computerworld.hu/tobb-okostelefon-kelt-el-tavaly-mint-pc-20120209.html (2012. május 16. 17:12)
48
„otthon keresd”, vagy a „munkahelyén van”. Az okostelefonok megjelenése még egyet lökött az amúgy is rohanó világon. A folyamatos online jelenléttel még inkább megszűnt az időintervallumok közötti különbség. Sok cég úgy veszi, hogy a folyamatos online jelenlét egyet jelent azzal, hogy az illető nem dolgozik. Mások az e-mailek azonnali olvasásából, megválaszolásából azt feltételezik, hogy nem zavarnak, a másik is dolgozik, így a hagyományos munkaidő után órákkal is aktívak. Az internet ezt is átformálta. Egészen elterjedt lett, hogy virtuális identitásunk az első szűrő egy állásinterjúnál. A cég HR alkalmazottja a saját közösségi oldal profilját használva rákeres a leendő kollégára, és megvizsgálja azt. Ha a profil a cég arculatába nem illeszkedő aktivitást, fényképet lát, előfordulhat, hogy be se hívják interjúra. Az Egyesült Államokban az elmúlt hónapokban robbant ki a botrány, hogy felvételi beszélgetések során a HR-esek a jelentkező Facebook jelszavát is elkérték, hogy minden adatot megtekinthessenek. Mivel a közösségi oldalon lehetőség van bizonyos adatok elrejtésére.43 A magánszféra internetre kerülésével óhatatlanul egyre több, és egyre privátabb információt osztunk meg a nagyvilággal, ami aztán rányomhatja bélyegét az egész életünkre. Az elmúlt hónapokban több cikk is megjelent azzal kapcsolatban, hogy mire kell figyelni állásinterjú előtt, hogyan tegyünk rendet virtuális életünkben is, hogy az negatívan ne befolyásolja az állásinterjút. Évekkel ezelőtt elég volt elegánsan felöltözni, pontosan, megjelenni, és a lehető legjobb benyomást kelteni. Az internet az álláskeresést is átformálta. Az online társkereső oldalak megjelenésével a randizás, társkeresés is átalakult. Mára nem kávéházakban találkoznak az emberek jeligére, vagy vörös rózsára vadászva, hanem online profilt regisztrálva keresnek párt maguknak. A fényképek feltöltése és pár jellemző megadása után viszonylag egyszerű algoritmusok rengeteg találatot képesek megjeleníteni az adatbázisok alapján. Lehet szűrni, nemre, korra, földrajzi elhelyezkedésre, szemszínre, bőrszínre, névre, gyerekek számára, egyszóval szinte mindenre. Ahogyan a cégek előzetes szűrést végeznek Facebook, vagy iWiW profilunk alapján, úgy végezhetünk mi is előzetes szűrést a feltöltött profilokban. Az online társkeresés egyrészt megszünteti a hagyományos ismeretségen alapuló társkeresés legnagyobb problémáját, a szűkös potenciális jelölteket, másrészről a lokális ismeretségről átlépünk egy delokalizált
43
http://www.origo.hu/techbazis/internet/20120320-meg-a-facebook-jelszot-is-elkerhetik-az-
allasinterjun.html (2012. május 16. 17:51)
49
lehetőségre, ahol már nem feltétlenül probléma, hogy a kiszemelt személy másik városban, vagy másik megyében lakik. Persze az internet nagy problémája, a virtuális szemét itt is közbeszólhat, de egy jól megkomponált társkereső oldal, ahol egyrészről elkötelezett tagok, másrészről gondos rendszergazdák vannak, nagyrészt valid adatokkal lesznek feltöltve. Az internet a társkeresést is átformálta. Az átalakulások a vásárlási szokásokra is kiterjedtek. Az online élethez hozzá tartozik, hogy spamek, ismerősök, vagy egyszerű böngészés során is ajánlatokkal találkozunk. Vegyünk ezt, fizessünk be arra, legyünk előfizetői amannak. A rengeteg ajánlat közül hogyan válasszunk? A hagyományos keresés boltok felkereséséből állt. Esetleg ismerősök egyéni véleménye befolyásolt még minket, de jellemzően ott vettük meg a terméket, ahol a legközelebb kapható volt hozzánk. Csupán kevesek utaztak órákat az olcsóbb boltok kedvéért. Azután megjelentek a bevásárló központok, ahol egy helyen rengeteg ajánlat közül választhattunk, nem volt szükség többé órákat utazni. Azonban még mindig csak azokból a lehetőségekből lehetett választani, ami helyileg elérhető volt. Az internet elterjedésével megjelentek az online boltok. Az online boltok rengeteg ajánlatát valahogy rendezni kellett, megjelentek az online boltok adatbázisát összevető alkalmazások, mint például az olcsobbat.hu, argep.hu. Az alkalmazások megreformálták a vásárlást. A vevők az interneten tájékozódnak, boltok tucatjainak ajánlata közül kiválasztják a legolcsóbbat, a legmegfelelőbbet, és akár még házhoz is szállítathatják a kiválasztott terméket. A web2-nek hála láthatják más vevők értékelését, hozzászólásait. Ezek a vélemények megkönnyítik a további döntéseket, és elősegítik a tudatos vásárlást. Akár városokkal arrébb élő vevők véleményeit is olvashatjuk, az online kommunikációnak hála nem csak a cég marketing szövegét tudhatjuk, hanem szubjektív véleményeket is. Az internet a vásárlást is átformálta. Az internetes közösségek hatalmas előnye, hogy a tudásanyagot felhalmozzák, megosztják, és ezzel tovább gyarapítják. Mára a megfelelő technológia is rendelkezésükre áll, hogy ezt gyorsan és pontosan tehessék. Az interneten fellelhető tudásanyag nem csak tudományos munkákhoz, vagy szabadidő tevékenységekhez használható, hanem oktatási, tanítási célra is. Az általános iskolai tananyagoktól, a házi feladatokon át, a varrás- és szabásmintákig szinte minden fellelhető az interneten. A fellelhető anyagokat valaki feltöltötte, jellemzően lehet tőlük kérdezni, hajlandóak kommunikálni is. Az internet 50
lefedettség terjedésével egyre elszigeteltebb helyek és társadalmi csoportok is csatlakoznak a közösségekhez, amivel még szélesebb körben válik elérhetővé segédanyag. Az internetes oktatás nagy jövő előtt áll. Már sok cégnél elérhetőek online feladatsorok, akár nyelvtanuláshoz, akár fizikához, matematikához. A megoldások, levezetések segítenek megérteni a feladatokat. Sok helyen, például a Budapesti Gazdasági Főiskolán bizonyos feladatokat online felületekre kell feltölteni, a tanár azokat bárhonnan elérheti, az érdemjegyeket online felületen elektronikus leckekönyvekbe rögzíti. Nem számít, hogy épp utazik, nyaral, külföldön van, az internet kapcsolatnak hála mindenhonnan éppolyan hatékony munkát végezhet, mint a dolgozószobájában ülve. Az internet a tanulást is megreformálta. A kultúra területére is hatással volt az internet elterjedése. Az, hogy a mozijegyet, színházjegyet online meg lehet vásárolni mára evidencia. Viszont egyre több színház, tv biztosít online felületén video megosztást. A közszolgálati tv-k is, a kereskedelmi tv-k is rendelkeznek videotárakkal. Ezeknek a lényege, hogy a lemaradt műsort online újra megnézhetjük. Léteznek fizetős oldalak, ahol a jogdíjak kifizetése után online megnézhetjük a kiválasztott filmet, akár többedmagunkkal is. A jogdíjak elkerülésére mindig voltak és mindig lesznek megoldások, jelenleg a torrent technológia éli fénykorát, de ezzel nem kívánok foglalkozni. Az online video megosztás és streamelés lehetőségével megnyílt egy kapu, ami felválthatja, és fel is váltja az elavult videokazettát és a DVD-t. Lehetőségünk van online zenét hallgatni, filmet nézni, az internet a kulturálódást is megváltoztatta. Nemzetközi példákkal eddig nem nagyon foglalkoztam, mert a különböző kulturális alapok, különböző társadalmakat szültek, és azok változásaival nem lehet foglalkozni, csak ha az alapokat alaposan ismerjük. Mégis fontosnak tartom megemlíteni, az elmúlt évek legnagyobb társadalmi változását, amit az internetes jelenlét, és kommunikáció okozott. Évek óta aktív kommunikáció folyt a közel keleti országok diktatúráiról, online cikkek ezrei jelentek meg, és lassan de a mainstream médiáig jutottak. 2011-ben olyan társadalmi alapok repedtek meg, amik polgárháborúhoz, és az úgy nevezett Arab tavaszhoz44 vezettek. Egyiptom, Líbia, Szíria, Bahrein felkelt diktátorai ellen és nyugati segítséggel, de legyőzte őket. Az internet földrajzi határokat nem ismerő ereje, képes volt kikezdeni a társadalmi 44
http://hu.wikipedia.org/wiki/Arab_tavasz (2012. május 21. 9:58)
51
alapokat is, és a rájuk épülő korlátokat ledöntötte. Ez egyelőre példa nélküli, soha nem látott dolog, de furcsán néztek arra az emberre is, aki először rakott tüzet, vagy először használt kereket.
9. VESZÉLYEK, ONLINE BIZTONSÁG Az online jelenlét nem fenékig tejfel, nagyon sok veszély leselkedik az óvatlan netezőkre. Ahogy a biztonsági rendszerek fejlődnek, úgy a fejlődnek a kártékony szoftverek is, igyekezve megőrizni egy lépéses előnyüket. Minden évben komoly rendezvényeket és versenyeket tartanak a világ vezető szoftvercégei, amiken a cél valamilyen rendszer feltörése. A sikeres behatolás után komoly pénzjutalom jár a módszer átadásáért, amivel az említett szoftver egyre biztonságosabbá válik. Ezt Ethical Hacking néven ismerik, és néhány éve Magyarországon is létezik, az idei rendezvényt az Aréna Pláza mozijában tartották. Magyarország az online biztonság tekintetében sajnos sereghajtó az Európai Unión belül is, és világviszonylatokban is. A Symantec friss tanulmánya szerint Budapest az 5. helyen áll a fertőzött PC-k ranglistáján,45 ami sajnos jól mutatja, hogy az Európai Unió internet penetrációs átlagát alulról közelítjük ugyan, de biztonság tekintetében alapos a lemaradásunk. A fejlődő országok nagy csapdája, hogy a licenszelt, jogtiszta termékek a fejlett országok pénztárcájához igazodik. Ezért is, illetve egyszerű dacból is olyan szoftverekkel rendelkeznek, amiknek a forrása kétes. A kártékony programok mekkája a különböző letöltő oldalakra, ahova felraknak egy működő szoftvert, csupán a kódban elrejtve nem kívánatos programokat is telepítünk. A vírusirtó szoftvereket sokan telepítik ugyan, de nem frissítik, aminek az eredményeként abba a hamis illúzióba ringatják magukat, hogy a gépük védett. Pedig koránt sem az, hiszen napról napra változnak a vírusok, így nem is elvárható egy több hónapos adatbázissal rendelkező programtól, hogy megfelelő védelmet nyújtson. A kalózszoftvereket használók száma világszerte 57%46, Magyarországon ez a szám 41%. Nálunk a fent említett licensz árazási okok miatt kimagasló mégis a fertőzött PC-k száma. A fertőzött PC-k csak egy rész a teljes internetre kapcsolódó eszköz közül.
45
http://www.origo.hu/techbazis/20120516-budapest-rekorder-a-fertozott-pck-szamaban.html (2012. május
17. 9:19) 46
http://itcafe.hu/hir/bsa_szoftver_kaloz_2011.html (2012. május 17. 9:27)
52
A táblagépek és okostelefonok elterjedésével új platform nyílt mind a netezésre, mind a vírusoknak. 2011-ben minden harmadik eladott telefon Magyarországon okostelefon volt.47 Ez a szám azóta is növekszik, az irántuk való lelkesedés töretlen. Az eszközök azonban komoly veszélyt is rejtenek magukban. Az emberek a hagyományos telefonokon is rengeteg személyes információt tároltak, elvesztésük akkor is komoly problémát okozott. Az új generációs telefonok azonban, lévén aktív online kommunikációs eszközök, még több információt tárolnak, még inkább kívánatos célpontok. A névjegyek már nem csak telefonszámokat tartalmaznak, hanem Facebook profil azonosítókat, e-mail címeket, lakcímeket, fényképet. A telefonok és táblagépek hű szolgaként rögzítenek minden eddig meglátogatott oldalt, kapott és küldött sms-t, szinkronizálják leveleinket, sőt még bankügyeinket is intézhetjük rajtuk keresztül. Az átutalások logjai, belépési azonosítók mind-mind tárolhatóak, és tárolják is őket. Az új NFC technológiával telefonunkba elmenthetjük bankkártyánk adatait, és bankkártyaként érintés nélkül fizethetünk vele, nem szükséges a valódi bankkártyát nálunk tartani. Ezek csak a legismertebb és legelterjedtebb használati módok, amikre az új okostelefonok képesek, de ebből is látszik mennyi érzékeny, értékes információt tárolunk rajtuk, és mi mindent intézünk velük. Ezért is lett az új generációs vírusok kedvelt célpontja a mobilunk. Mivel az értékesítés és reklámok során is úgy hirdették ezeket, hogy nincsenek vírusok, amikkel bajlódni kell, csak a felhasználók nagyon kicsi része rendelkezik vírusirtó szoftverrel a telefonján. Az alkalmazásboltok, mint az iSTORE, vagy a PLAY rendelkeznek szerver oldali vírusszűréssel, és viszonylag megbízható forrásnak tekinthetőek. Viszont a telepítő csomagokat be lehet szerezni más forrásból is, egyszerű letöltéssel, ahol már senki se garantálja, hogy a telepítő csomag nem tartalmaz trójai falovakat. A vírusok, keylogger programok, és egyéb kártékony szoftverek ellen védekezni kell, de a szoftveres védelem még nem elég, védekezni kell az emberei figyelmetlenség és butaság ellen is. Volt már szó a geolokalizáció hasznáról. Sok szoftver rendelkezik ilyen beépített funkcióval, sőt vannak célszoftverek is, amik erre valóak. Ilyen például a FourSquare. A program lényege, hogy bejelölhetjük rajta, épp hol tartózkodunk. A telefonunk elküldi GPS koordinátánkat egy adatbázisba, amit barátaink megnézhetnek. GPS vétel híján az interneten is bejelölhetjük pontosan melyik bárban, vagy szórakozóhelyen vagyunk. A
47
http://www.hwsw.hu/hirek/46254/okostelefon-piac-apple-iphone-google-android-nokia-symbian-sony-
ericsson-lg.html (2012. május 17. 9:32)
53
program célja a személyes kapcsolatok élénkítése volt. Megjelöljük, hogy hol vagyunk, barátaink este már úgy választhatnak buli helyszínt, hogy tudják, kivel futhatnak össze az adott helyen. Ez valóban remek módja a személyes kapcsolattartásnak, nem kell faggatnunk ismerőseinket, hogy hol vannak este. Ha csak ismerőseinkkel osztjuk meg ezt az információt, és ismerőseinkben maximálisan megbízunk nincs is ezzel semmi gond, de ha már szélesebb körben adjuk tudtul, hogy épp hol tartózkodunk, komoly biztonsági rést nyitunk. Elég, ha egy ismerősünk ismerőse látja, hogy nem vagyunk otthon, és történetesen tulajdontárgy átruházó vállalkozása van, már csak a feldúlt lakásra érünk haza, és hívhatjuk a rendőrséget. Az óvatlan online kommunikáció ugyan olyan biztonsági rés lehet, mint a használati eszközeinkre települt vírusok, a különbség csupán annyi, hogy előbbinél saját magunknak köszönhetjük a kárt, nem pedig külső kártevőnek. Az online élet másik komoly veszélye a függőség. Ahogy az alkohol, a cigaretta, vagy a drog függőséget építhet ki az emberben, ugyanúgy létezik internet függőség is, ami a XXI. század népbetegsége lehet. Az internet függőség például kialakulhat a Facebook, vagy bármilyen másik közösségi oldal miatt is.48 A norvég kutatók eredményei alapján megállapítható, hogy a személytelenebb közösségi oldalas kapcsolatépítés könnyebb, mint a valós életben ismerkedni, ezért sokan, főleg a visszahúzódóbb, szorongóbb emberek előnyben részesítik az online ismerkedést a valósnál. Egy felállított skálán vizsgálták, hogy milyen osztályzatot adnak a válaszadók a kérdésekre, például hogy reagálnak, ha nincs Facebook. A függőség legintőbb jele, ha a személy ideges, feszült lesz, amikor nem képes a függőségének eleget tenni. Nem gyújthat rá, nem ihat, nem léphet be a közösségi oldalra. Nem is olyan régen, március 7.-én a Facebook reggel nem volt elérhető. Európában és Ázsiában volt tapasztalható a kimaradás, és emberek ezrei kezdtek el twitteren és egyéb fórumokon hisztériázni, hogy nem férnek hozzá adataikhoz.49 Az adatbázisoknál már említett probléma miatt részben jogos volt a pánik. Az oldalon található rengeteg személyes adat, fénykép, kapcsolati háló a felhasználók mindennapi életének részévé váltak. Az ő digitális lenyomatuk, egyfajta alteregójuk. Másrészről a Facebook egy cég, ami biztosítja nekik a szoftver használatát, elérhetőségét, de csak addig, amíg ő akarja, amíg hasznot hoz neki. Ha évek múlva a Facebookot letaszítja egy új alkalmazás a trónról,
48 49
http://hvg.hu/Tudomany/20120509_facebook_fuggoseg (2012. május 17. 9:56) http://www.hir24.hu/it-mobil/2012/03/07/itt-a-vilagvege-helyenkent-leallt-a-facebook!/ (2012. május 17.
10:03)
54
és a részvényesek úgy döntenek, hogy kihúzzák a dugót senki se fogja visszakapni a feltöltött fényképeit, hozzászólásait. A Facebook adatai a Facebook cégé, mi, akik használjuk önként osztottuk meg rajta életünket, kvázi lemondtunk az ott tárolt digitális identitásunkról. Hogyan védhetjük meg adatainkat az interneten? Az első és legfontosabb lépés a tudatos internet felhasználás. Az emberek túlnyomó többsége egyszerű, hamar megfejthető jelszavakat használ. Ez komoly probléma, mert a legegyszerűbb feltörési módszerrel, a szótár technológiával nagyon hamar feltörhetőek a profiljaik, mára ehhez már szaktudás se kell, erre kész programok vannak. A technika lényege, hogy a digitális szótárak szókészletét futtatják végig a jelszó mezőn, és ha valódi szó a jelszavunk, csak idő kérdése, hogy feltörjék a profilunk. A másik nagyon komoly probléma, hogy egyetlen jelszót használnak minden internetes accounthoz. Ezzel még tovább könnyítjük a rosszakaróink dolgát, hiszen egyetlen gyenge jelszóval az egész netes identitásunkhoz hozzáférést adunk. További komoly probléma, hogy alacsony biztonságú helyeken – ingyenes wifi hotspotok, internet kávéházak, stb. – általunk nem ellenőrzött gépeken intézzük kényes internetes ügyeinket, mint például a banki átutalások. Ezeken a gépeken nagyon gyakoriak a keylogger szoftverek, amivel visszakövethetőek a leütött billentyűk, és máris kiadtuk bankszámla számunk és a hozzá tartozó jelszót. A megoldás az, tehát, ha csak olyan adatokat osztunk meg az interneten, amik elvesztése nem érinti valódi életünket komolyan negatívan, ügyelünk jelszavaink és netes identitásunk megfelelő védelmére, és csak megfelelően védett gépeket használunk az interneten.
10. HOVA TARTUNK? Erre a kérdésre nehéz válaszolni, aki ilyen jóslatokba bocsátkozik, az nagy fába vágja a fejszéjét. Az információs technológia fejlődése, irányai megjósolhatatlanok. Vannak trendek, irányok, amik látszanak, lehet sejteni, hogy bizonyos dolgokat el fogunk érni, de a korszakalkotó megoldások megjósolhatatlanok, pontosan azért mert korszakalkotók. A sci-fi világában rengeteg filmet láthatunk, amik ilyen vagy olyan jóslatokba bocsátkoztak. Némelyik olyan jövőt festett le napjainkra, amit már messze túlléptünk, és meghaladtunk. Olyan jövők, amik már múltak. A sci-fi filmek azonban egy dologban egyeznek, és ez az online kommunikáció. A kommunikáció az ember DNS-ében van kódolva, elemi létszükségletünk. Kommunikáció nélkül nem jöhet létre semmilyen 55
emberi társadalom, legyen az bármilyen fejletlen, hogy bárdok éneklik a történeteket, vagy bármilyen fejlett, hogy vezeték nélkül kapcsolódunk egy globális hálózatra. A kommunikáció tehát olyan sarokkő, amire minden további cselekedetünk épül. Az online kommunikációval kiszélesedett ez az alap, hiszen megnyitotta a lehetőséget indiai, amerikai, magyar, vietnámi mérnökök közös munkájára úgy is, hogy azok nem hagyják el a saját laboratóriumukat. A fejlődés útja ezért egy időre – a következő nagy korszakváltó ötletig – látható. Az online kommunikációs eszközök sora kiszélesedik. Már most is kaphatóak okostelevíziók, amik nem csak tv adások lejátszására képesek, hanem aktív eszközként kapcsolódnak az internetre. Meg lehet rajtuk nézni leveleinket, a legfrissebb híreket, de video telefonálhatunk is velük. A táblagépek 2 év alatt zsákutcából vezető technológiai irányvonallá nőtték ki magukat. Évekkel ezelőtt elképzelhetetlen volt, hogy leváltság a laptopokat, mára a kérdés az, hogy mikor fog ez bekövetkezni. Az okostelefonok évek alatt teljesen ki fogják szorítani a hagyományos mobil készülékeket. A globális kormányzati lobbik miatt, egyre olcsóbb és egyre jobb minőségű mobil internet fog rendelkezésre állni. Ezt képviseli az Európai Unió folyamatos roaming és adatroaming árcsökkentő határozatai, a szabad szolgáltató váltás. Az EU célja, hogy határain belül egységesen, olcsón lehessen csatlakozni a mobil szélessávra, a határok megszűnésével szűnjenek meg a szolgáltatói határok is, hiszen az EU-n belüli szabad mozgásnak most már feltétele, hogy a személyek elérjék online identitásukat, kapcsolatban tudjanak maradni mindenkivel, akivel megszokták, hogy kapcsolatban állnak. Az okostelefonok, okostelevíziók és táblagépek, csak egy szűk részei a mindennapi használati tárgyainknak. Japánban már most tesztelik az online hűtőgépek új generációját, amiket online utasíthat tulajdonosuk az irodából, hogy mit kíván enni este, a hűtő ellenőrzi adatbázisában, hogy minden szükséges alapanyag rendelkezésre áll e, és ha valami hiányzik, gondoskodik annak beszerzéséről. A Google autója május 7-én az első vezető nélküli autó, ami rendszámot kaphatott.50 Bár még nem vezethet egyedül, a személyzetnek benne kell ülnie, de önállóan vezetve több mint 225.000 kilométert tett meg baleset nélkül. Dolgozatom elején azt mondtam, hogy kommunikáció csak értelmes lények között
50
http://www.reuters.com/article/2012/05/08/us-usa-nevada-google-idUSBRE84701W20120508
(2012.
május 17. 11:21)
56
alakulhat ki, gépek között csak adatközlés lehetséges. Ezt továbbra is fenntartom, de a jövő a mesterséges intelligenciák felé mutat. Léteznek önkódoló programok, amik futás közben az eddigi tapasztalat alapján fejlesztik tovább kódjaikat. A Google robotautója is használ ilyen kezdetleges MI-t. Az adatbázisában szereplő több ezer helyzetet elemzi, összeveti az eddigi 225.000 kilométer eredményeivel, és ez alapján hozza meg a döntését. A hangsúly a döntésen van. A számítógépes rendszer képes mérlegelni és döntést hozni, ezzel túllép az egyszerű utasítás-végrehajtás dimenziójából, és a döntés harmadik dimenzióját is belevonja. Az ilyen MI alapú számítógépek már képesek online kommunikálni, a jövő autója nem online kommunikációs színtér lesz, hanem résztvevő. A forgalomban részt vevő robotautók folyamatos kommunikációs kapcsolatban lesznek egymással, együtt hoznak meg döntéseket. És ez nem is a távoli jövő. A youtube video megosztó oldalon rengeteg video látható robotokról, amik kommunikálnak egymással, egy csoportosan oldanak meg feladatokat. Az MI-k, online tárgyak csak egy részei a jövőnek. A kommunikáció eredetileg agyi hullámokból áll, ehhez jönnek a különböző fizikai megjelenések, mint a hang, mimika, míg végül a gondolat, az agyi hullám értelmes mondandó nem lesz. Az agyhullámok kutatása már ma is létezik, pont napjainkban publikálták a kutatók azt a fantasztikus eredményt, hogy egy több éve lebénult nő, robotkart mozgatott csupán az agyával.51 Ez még nem online kommunikáció, de ez is előre vetít egy újfajta jövőképet. Stephen Hawking neve szinte mindenki számára ismerős. A világ egyik legnagyobb tudósának tartják, annak ellenére, hogy betegsége miatt lebénult. Kommunikálni számítógépek útján tud csak a szemmozgását követve a program összeállítja a mondandóját, és hangszórókon keresztül hallhatóvá teszi azt. Az előbb említett agycsip segítségével és a már meglévő technológiák összekapcsolásával nem is tűnik olyan lehetetlennek a sci-fikből már ismert neuro implantok világa. Ahol nincs többé szükség számítógépekre, hogy online kommunikációt végezzünk, hanem az emberi agy maga válik az online rendszer részévé. Az online kommunikáció jövője tehát szorosan összekapcsolódik az internet terjedésével. A technológiai fejlesztések már most előre vetítenek egy vezeték nélküli
51
http://www.origo.hu/tudomany/20120516-agyhullamokkal-mozgatott-robotkart-egy-lebenult-no.html
(2012. május 17. 11:39)
57
világot, ahol az online kommunikáció már nem csupán emberek között, de gépek között és gépek és emberek között is elképzelhető. A folyamatosan duzzadó adatbázisokban ott van a tudásanyag, amivel kinevelhető egy olyan generáció, ami felülkerekedik a vezetékek és korlátok bilincsén, és valóban megnyithatja a lehetőséget egy valódi virtuális világ felé. Az embereket beszippantotta a XXI. századra meghatározóvá váló internet. A vágy, hogy mindig mindenről tudjunk már belénk ivódott, a technológia szép lassan behozza a lemaradását, és tényleg képes lesz arra, hogy valós időben értesülhessünk az eseményekről. A jövő emberének hozzáállásától, a nem látható változásoktól függ, hogy merre indulunk tovább, de az ember alkotta mesterséges lények, a gépek, lassan olyan szintre fejlődnek, hogy képesek leszünk velük valóban kommunikálni.
11. ÖSSZEFOGLALÁS A szakdolgozatom fő kérdése, hogy az internet megjelenése, és az online kommunikáció elterjedése valóban lebontja e a földrajzi és társadalmi korlátokat. Meglátásom szerint bizonyos társadalmi korlátokat lebontott az internet, és szabadabb lett a világ általa, de a társadalom tagjainak beállítottsága a kultúrán is alapul. A kulturális különbségeket az internet megjelenése se tudta legyőzni, sőt saját szubkultúrája miatt még tovább szabdalta a társadalom egységét. A nemzetek közötti kulturális különbségek sokak számára ismert tény, de a nemzeten belüli különbségek se elhanyagolhatóak. Az hogy egy japán és egy magyar internetező bizonyos dolgokban nem ért egyet, esetlegesen konfliktus alakul ki közöttük nem meglepő. Az viszont, hogy egy Csongrád megyei netező kulturális különbségek miatt kerül konfliktushelyzetbe egy Zalai netezővel meglepőbb, pedig nem kéne annak lennie. A társadalmi különbségeket egyrészről a földrajzi különbségek adják, másrészről a gazdasági különbségek. Egy mélyszegénységből netező nehezebben érthet meg dolgokat, amik a társadalom gazdagabb rétegeinek magától értetődő. Az internet valóban lebontotta a földrajzi korlátokat. A nyelvi korlátok leküzdésével bárki szabadon beszélhet az interneten akár a világ másik felén élő barátaival, rokonaival. Nem számít, hogy délelőtt vagy éjjel van, hogy a déli, vagy az északi féltekén él. Az internet mindenkit összeköt mindenkivel, csupán akarat kérdése a kommunikáció. A társadalmi korlátok azonban sokkal összetettebbek a földrajzi korlátoknál. A neveltetés, nyelv, kultúra és még sorolhatnám, mi minden alakítja azzá, ami. Az internet lehetőséget nyújt különböző kultúráknak a nyílt 58
szabad érintkezésre. Ezáltal a különböző társadalmi szereplők megismerhetik a másikat, finomíthatnak nézeteiken. A hasonló elvek mentén működő társadalmak között a földrajzi korlátok ledöntésével az internet hozzájárulhat a társadalmi korlátok ledöntéséhez is, de ez nem szükségszerű folyamat, inkább egy lehetőség. Az internet átalakító hatásának köszönhetően egyrészről felgyorsult az életünk, és a XXI. század főhőse mérhetetlen információéhségét próbálja csillapítani, másrészről a sok információban elveszik a lényeg, és egyre felületesebb, silányabb életet élünk, mint elődeink. A legfiatalabb generációban népbetegség lett az allergia, már nem csak fűre, pollenre allergiásak, hanem a napra, ételre, az életre. Az internet első generációja a szobához láncolta a közönséget, az internet helye az asztal mellett lett, és hamarabb építettünk belőle szokást, minthogy megértettük volna. Mára az internet mobil dolog lett, egyre inkább erre az irányba mozdul, mégse vagyunk képesek visszatérni a természetbe. A fiatalok a buszon ülve telefonjaikat nyomogatva lájkolják egymás bejegyzéseit a Facebookon, miközben fizikailag egymástól méterekre ülnek. Az internet nyelvében nem fontos a helyesírás, ezért azt feleslegesnek, nyűgnek bélyegzik, ezzel eltűnik a nyelvből annak szépsége, változatossága. A szándékos nyelvtani hibák a trendi online fogalmazás részei, aki hosszú körmondatokban ír, azt lenézik, és végig se olvassák miről is beszél. Az egyre többrétegű online kommunikáció egyfajta hullámzást ír le. A kezdetekben kutatók kívántak egymással érintkezni, társalgásuk kifinomult és lényegre törő volt. A cél nem a minél több leütött karakter volt adott időn belül, hanem a világos beszéd. Aztán úgy döntöttek, hogy ezt a fantasztikus kincset, amit internetnek neveztek el, megosztják a külvilággal. A felnövő generációk egyre tovább gyorsították a technológiát, egyre kifinomultabb és kiforrottabb lett, de ezzel egy időben az ő kommunikációjuk ellaposodott. Most már igény van arra, hogy felnőjön az új generáció, ami megzabolázza a rohanást, kialakítja az internet használat normáit, a tudást valóban rendszerezi, és a hömpölygő káoszból rendet varázsol. Ez a generáció most nő fel, a jelenleg nagykorú online közösség feladata, hogy nevelje és tanítsa őket, különben az internetet ellepi a virtuális szemét. Az az internet, ami a jelenlegiből születhet, amiben rend van, és mindenki által tisztelt normák ledöntheti majd a társadalmi korlátokat is. A technológiai fejlődést sokat összetévesztik a fejlődéssel magával. Ez tévedés, a fejlődéshez lelki továbblépés is szükséges. Az hogy a telefon a kezemben jobb kijelzővel 59
rendelkezik, 2 magos, vagy 4 magos processzorra épül. Hogy 12 órát bír ki egyetlen feltöltéssel csak paraméter. Az azt használó tulajdonos tölti meg tartalommal, és ad célt az eszköznek. Ez a lelki fejlődés önmagunk megismerésével kezdődik, majd mások megismerésével folytatódik. A jó pap holtig tanul tartja a mondás. Ez azt jelenti, hogy a mások megismerése után újra önmagunk vizsgálata következik, hogy mások milyen hatással vannak rám, ez jó e vagy sem. Ez a változás, a felnőtté válás része, és az internetet használóknak is fel kell nőnie. Meg kell ismerni másokat, azok hatással lesznek rám. Az internet szabadsága, hogy megkereshetem azokat, akik hasonlóak hozzám, éljenek bárhol a világon. Az internet a közösségi oldalak, levelezőlisták és fórumok révén a napi kapcsolattartás elsődleges színtere lett. Szinte teljesen kiszorítja a hagyományos magán levelezést. A közösségi oldalak felszippantották az aktív netezők túlnyomó többségét. Csak az idősek, és az identitásukat féltők maradtak ki. Az internet társadalomépítő szerepe nagyon erős, ahogy azt a közösségi oldalakon is láthatjuk. Viszont nem szabad összemosni a virtuális társadalmakat és a valós társadalmakat. A mai internet megtette az első lépést azzal, hogy ledöntötte a földrajzi korlátokat. A kommunikálni vágyókat online összekötötte, és elindított egy lassú ismerkedési fázist. Ezt az ismerkedési fázist egy kölcsönös tiszteleten alapuló normalizáló fázisnak kell követnie. Itt tartunk most. Ha a normákat sikerül lefektetni, azt betartani, akkor lehetőségünk lesz arra, hogy a társadalmi korlátokat ledöntsük. Ehhez azonban több ismeretségre, még több önismeretre, és rengeteg toleranciára lesz szükség. A társadalmi korlátok a valódi élet szabályain, előítéletein, kulturális és nyelvi szabályokon nyugszanak. Az internet lehetőséget nyújt arra, hogy a különböző társadalmi csoportok szabadon, földrajzi kötöttségek nélkül találkozzanak, és elkezdhessék egymás megismerését tisztán, előítéletektől mentesen. Ha ezt úgy vesszük, a társadalmi korlátok ledöntése, de véleményem szerint még nem az, csak az első lépés az úton. Amíg a valódi élet ennyire erősen rányomja a bélyegét az internetre, amíg a cenzúra és az állami tűzfalak csak az internet szabadságának illúzióját biztosítják, addig nem beszélhetünk arról, hogy az internet ledönti a társadalmi korlátok, de ténykedik rajta.
60
FELHASZNÁLT IRODALOM -
Bayer
Judit
[2004]:
A
háló
szabadsága;
MEK,
Budapest
http://mek.niif.hu/03800/03845/03845.htm (2012. május 16. 17:28) -
Bódi Zoltán [2004]: A világháló nyelve; Gondolat Kiadói Kör, Budapest
-
Buzás Ottó [2006]: Az e-kommunikáció kultúrája; Magán kiadás, Budapest
-
Ifj. Csákvári József, Malinák Judit [1998]: Média-Galaxis; Szimbiózis, Budapest
-
Internet Szolgáltatók Tanácsa [2011]: 20 éves a magyarországi internet: ahogy a szakemberek megélték, megélik; Internet Szolgáltatók Tanácsa, Budapest
-
NHIT [2008]: Égen-Földön informatika; Typotex Kiadó, Budapest
-
Polgár Ernő [2001]: Civilizáció nyomában; Hattyú Média Kft, Budapest
-
Terestényi Tamás [2006]: Kommunikációelmélet; AKTI-Typotex Kiadó, Budapest
FELHASZNÁLT ONLINE TARTALMAK -
www.bash.hu
-
www.computerworld.hu
-
www.infonia.hu
-
www.kreativ.hu
-
www.ksh.hu
-
www.matesz.hu
-
www.nhit-it3.hu
-
www.nrc.hu
-
www.origo.hu
-
www.portfolio.hu
-
www.reuters.com
-
www.symantec.com
-
http://translate.google.com
-
www.webforditas.hu
-
www.wikipedia.hu
-
www.wikipedia.org
61
