SZAKDOLGOZAT
Pengő Julianna Etelka 2012
1
Az Arany János Programokon belüli beiskolázási stratégia a salgótarjáni BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumban
Konzulens:
Készítette:
Dr. Bodosi Béla
Pengő Julianna Etelka
Egyetemi docens
kollégiumi nevelőtanári szak Mesterképzés
2
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ _________________________________________________________________ 5 BEVEZETÉS ______________________________________________________________ 8 1. Az emberi erőforrás menedzsment ________________________________________ 10 1.1
Az emberi erőforrás speciális jellege______________________________________ 10
1.2.
Az emberi erőforrás menedzsment definíciója, funkciói, céljai _________________ 10
1.3.
Az emberi erőforrás menedzsment stratégiai megközelítése __________________ 11
1.4.
A szervezeti kultúra szerepe az emberi erőforrás menedzsmentben ____________ 12
1.5.
A BLZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium stratégiai céljai és a szervezeti kultúra közötti összefüggés ___________________________________________________ 14
2. BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium____________________________________ 16 2.1
Rövid történeti áttekintés ______________________________________________ 16
2.2
Szerkezeti felépítés ___________________________________________________ 18
3. TOBORZÁS ___________________________________________________________ 21 3.1
Toborzási eszközei és módszerei _________________________________________ 21
3.2
Mit kel tudni a hirdetésről? _____________________________________________ 23
3.3
A toborzás lépései röviden összefoglalva __________________________________ 25
4. A kiválasztás__________________________________________________________ 26 4.1
A kiválasztás folyamata és módszerei _____________________________________ 26
4.2
A kiválasztás folyamata lépései__________________________________________ 26
5. A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium beiskolázási folyamatának egy adaptációja ____________________________________________________________________ 29 5.1
Beiskolázás, avagy direkt marketing ______________________________________ 29
5.2
A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata______________________ 31
5.3
A toborzás rendszerszemlélete háló diagramon_____________________________ 33
6. Beléptetés, beillesztés__________________________________________________ 34 3
7. Összegzés, következtetések _____________________________________________ 35 IRODALOMJEGYZÉK ______________________________________________________ 37 MELLÉKLET _____________________________________________________________ 40 1. sz. melléklet______________________________________________________________ 41 2. sz. melléklet______________________________________________________________ 42 3. sz. melléklet______________________________________________________________ 43 4. sz. melléklet______________________________________________________________ 45 5. sz. melléklet______________________________________________________________ 48 6. sz. melléklet______________________________________________________________ 50 7. sz. melléklet______________________________________________________________ 51 8. sz. melléklet______________________________________________________________ 52
4
ELŐSZÓ Az Arany János Programok 2000-ben kezdte meg működését a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja(pedagógiai rendszere a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §. (1) bekezdésének i) pontját veszi alapul). Ez az 5 éves program a hátrányos helyzetű tehetséges, kreatív fiatalokat készíti fel a felsőfokú tanulmányokra. 2004
óta
fut
a
Hátrányos
Helyzetű
Tanulók
Arany
János
Kollégiumi
Programja(pedagógiai rendszere a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 95. §. (1) bekezdésének i) pontját veszi alapul). Az öt éves program célja, hogy minél többen tanuljanak érettségit adó középiskolákban a legszegényebb, leghátrányosabb szülők gyermekei. A 2007/2008-as tanévben indult el a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi- Szakiskolai Programja(pedagógiai rendszere az Oktatási és Kulturális Miniszter 9/2008 (III.29.) OKM rendelet 6. és 7. §-aiban foglaltak alapján van meghatározva). A 2+2 éves program a halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok versenyképes szakmához juttatását vállalja. A programokat futtató középiskolák és kollégiumok az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt pályázatokon nyertékel a lehetőséget az Arany János Programokban való részvételre.A tanulók szülői beleegyezéssel, a hirdetményben megjelölt pályázati lapon jelentkezhetnek (1. és 2. sz. melléklet). Mindhárom program a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók számára nyújt segítséget a tanulásban, a pályaválasztásban, a társadalmi beilleszkedésben. A nehéz körülmények között élő fiatalok hatékony pedagógiai támogatás, kiemelt figyelem, speciális segítségnyújtás nélkül, valószínűleg, nem lennének képesek szakmát szerezni, leérettségizni vagy felsőoktatásban továbbtanulni. Minden esetben igazolni kell a halmozottan hátrányos helyzetet(3. sz. melléklet). A három Arany János Program egységet alkot és felöleli a célcsoport csaknem teljes körét: a tehetséges, kreatív, felsőfokú tanulmányokra készülő fiatalokat, az elsősorban leérettségizni szándékozókat és a szakma megszerzését célul kitűző tanulókat. Mindhárom program
a kollégiumra épül,
annak hagyományosan esélyteremtő,
hátránykompenzáló funkciója miatt. Ezért az Arany János Programokban résztvevő középiskolások és szakiskolások számára a kollégiumi bentlakás kötelező. 5
Mindhárom Arany János Programnak komplex pedagógiai rendszere van. A programok kiemelt feladatai közé tartozik a tehetséggondozás, a felzárkóztatás, a személyiség- és képességfejlesztés, a szociális hátrányok csökkentése, az egyéni fejlesztési és foglalkozási tervek alapján zajló pedagógiai munka, a pályaorientáció, valamint a szabadidős tevékenységek megszervezése és lebonyolítása. A programokfinanszírozása a költségvetési törvényben meghatározott normatíva szerint történik. A kollégiumi nevelőmunkát a 46/2001. (XII. 22.) OM rendelettel kiadott Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja, ill. 36/2009. (XII. 23.) OKM módosított rendelet alapján kell megszervezni. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben működő Arany János Programiroda1felelős a programok
működéséért,
koordinálásáért.
Munkáját
az
Oktatási
és
Kulturális
2
Minisztériummal együttműködve végzi. Az intézménypárok munkáját mentorok segítik és monitorok ellenőrzik. Intézményünkben, a salgótarjáni Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (továbbiakban: BLSZSZK) Lorántffy Zsuzsanna Kollégiumban, a sikeres pályázatoknak köszönhetően a 2005/2006-os tanévtől a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja (továbbiakban: AJKP), a 2009/2010-es tanévtől a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja (továbbiakban: AJKSZP) működik. Nevelőtestületünk határozottan támogatta a program beindítását. Tettük ezt azért, mert a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma az évek során növekvő tendenciát mutatott, és a velük való foglalkozás egyre nagyobb kihívást jelentett számunkra. Három éve veszek részt a programban csoportvezető nevelőtanárként, és emellett koordinálom, un. toborzási tevékenységet és így szerves részese is vagyok a beiskolázási folyamatnak is. Az Arany János Programok pedagógiai rendszerének első fázisa a tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata, aminek sikere vagy sikertelensége egyértelműen befolyásolja a Program további kulcsfolyamatainak a működését. (részletes információk: www.ajkp.hu, www.ajkszp.hu)
1
2012. augusztus 15-től a Nemzeti Tehetségfejlesztési Központon belül működő Nemzeti Tehetség Programiroda látja el ezt a feladatot 2 Emberi Erőforrások Minisztériuma
6
Arany János Programok feladat-, cél-, és követelményrendszerében nincs egyértelmű pedagógiai metódus, egységes iránymutatás e területet illetően, így az országban működő 10 AJTP, 11 AJKP, 7 AJKSZP intézményeiben sincs egységesen elfogadott, kidolgozott toborzási, beiskolázási gyakorlat. Ugyan minden intézmény rendelkezik valamilyen „ad hoc”tervezettel, ami jól vagy nem jól működik, de hiányzik az egységes gondolkodásmód. Az intézmények finanszírozási és működésbeli egzisztenciája a tanulói létszám függvénye, ezért a programok számára a tanulók felkutatása stratégiai kérdés. Az intézmények beiskolázási stratégiákban nagy a pedagógiai szabadság, ennek következtében akár a módszertani különbség is. E különbségeknek nyilván más és más hozadéka van, de nem tisztem ennek hatékonyságát megítélni, Az Arany János Programok egységes módszertana a toborzás területén hiányos, ezért érdekes és izgalmas számomra, hogy intézményünk példája alapján, elméleti és gyakorlati oldalról közelítsem meg a témát, ami segíthet egy egységes gondolkodásmódkialakítására. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Csáki Bélának, a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium AJKP, AJKSZP mentorának, aki hasznos tanácsaival segítette munkámat, és Dr. Bodosi Béla konzulensnek, aki támogató megjegyzéseivel járult hozzá, hogy a dolgozat ilyen formában elkészülhessen.
7
BEVEZETÉS Az Arany János Programban résztvevő kollégiumok számára létfontosságú kérdés a megfelelő létszám kialakítása, ezért csak a megfelelő tanulói bázis adhat garanciát arra, hogy a Program teljesítse küldetését, nem beszélve arról a tényről, hogy maga az intézmény működési léte is kockázatnak van kitéve, hiszen nagyon sok kollégium tevékenysége éppen erre a programra épül(a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium is ebben a helyzetben van). Ebből az következik, hogy a program közvetlen alanyai, - akik maga a tanulók-,alkotják a program forrását. Tehát,az Arany János (továbbiakban: AJ) kollégiumoknak3 olyan koncepciót és stratégiát kell kialakítani, hogy ezeket a forrásokat el tudja érni és meg tudja szerezni. Úgy gondolom, hogy ez a tény. az ilyen típusú intézményeket egy olyan gondolkodásra kell, hogy késztesse, ahol a folyamatokbanmeg kell, hogy jelenjenek azok a menedzselési funkciók is, amelyek piaci gondolkodásra emlékeztetnek. Nem túlzás állítani, hogyebben a kontextusban, az érintett intézményeknek, a programjaival és tevékenységrendszerével együtt az emberi erőforrás menedzsment funkcióját kell, hogy betöltsék abban a felfogásban, hogya tanulók képezik az adott intézmények emberi erőforrásait. Ez az összefüggés nagyon hasonlít a vállalatok gazdaság filozófiai gondolkodására, amelyeknek
kiválasztási
rendszere,
egy
közgazdasági
szemléletű
„tudományos”
megalapozottságra épül. Ám,ha kissé elvonatkoztatunk, azAJ kollégiumok, - mint intézmények, szervezetek vállalatoknak is felfoghatók, hiszen e tekintetben egy vállalkozást csinálnak, vagyis a „piac”(érettségi, szakma megszerzéséhez való igény) mindenkori kihívásaival is szembe kell
nézniük.Ezért
számomra
a
dolgozó/munkavállaló/tanuló
és
a
vállalat/munkáltató/intézmény, szervezetfogalmak ugyanazt az értelmezést nyerik ebben a gondolkodásmódban. Dolgozatom nyelvezete a „vállalati” gondolatvilágra, piaci szellemű filozófiájára, ennek a fogalmi rendszerének az adaptációjára épül úgy, hogy egy laikus olvasó számára is világos legyen. Témámban az intézmények humán erőforrás biztosításának kérdéseivel foglalkozom. A humán erőforrás menedzsment összetevői közül két elemet kívánok részletesebben vizsgálni. 3
Az intézmények alatt, továbbiakban az AJ kollégiumokat kell érteni
8
Elsőként a toborzást, mint a szervezetek személybiztosításának meghatározó formáját. A másik nagyobb téma a kiválasztás, amely során dől el, hogy ki a leginkább alkalmasabb jelentkező az adott feladatra. A humánerőforrás menedzsmentnek ezt a két szegmensét nem vizsgálhatjuk az előzmény és az azt követő teendők tükre nélkül. Éppen ezért térek ki a dolgozatom alatt az emberi erőforrás tervezésre és a már kiválasztottak beillesztésére az intézményeknél, konkrétan a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium. példáján keresztül. Dolgozatom célja kettős. Egyrészt egy átfogó, elméleti képet nyújtani, bemutatni a toborzás és kiválasztás módszereit az elméletben, másrészt pedig a téma gyakorlati megvalósulását vizsgálom a kollégiumunk példáján keresztül. További célom meggyőzni az olvasót, hogy az elméletben tanultak átültethetik a gyakorlatba. A dolgozatom szerkezeti felépítésénél azt az utat választottam, hogy párhuzamosan vezetem végig a dolgozat egészén az elméleti információkat a gyakorlati tényekkel. Így minden fejezetben találhatunk majd előbb a szakirodalom által ismertetésre kerülő elméletet,majd ennek a gyakorlati megvalósulását vagy éppen megvalósulásának hiányát az intézményünknél.
9
1. Az emberi erőforrás menedzsment 1.1 Az emberi erőforrás speciális jellege Minden intézmény négy alapvető tényező kombinációjával állíthat elő ésértékesíthet termékeket és szolgáltatásokat, ezek: a pénzügyi erőforrások (finanszírozás), az emberierőforrások (tanulói bázis), eljárásokrendszere(AJ pedagógiai rendszere) és a piac (érettségi, szakma megszerzéséhez való igény)
Erőforrások 4M(money, market, manufacture,man) modellje
M1 FINANSZÍROZÁS
M3 PEDAGÓGIAI RENDSZER
PROJEKTMENEDZSNENT
M2 TANULÓK
M4 IGÉNYEK (érettségi, szakma,…)
1. ábra Forrás:Gyökér [2001] 18.o
1.2 Az emberi erőforrás menedzsment definíciója, funkciói, céljai „Az emberi erőforrás menedzsment a menedzsment azon funkciója, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető erőforrásával foglalkozik, amelynek célja, hogy biztosítsa az alkalmazottak munkaerejének leghatékonyabb felhasználását a szervezeti és az egyéni célok megvalósítása érdekében. Alapfeladata a munkavállaló és a munkakörök közötti összhang megteremtése.” (Száraz [2004] 27. o.) 10
„Leggyakrabban úgy szokták definiálni, hogy az emberi erőforrás menedzsment a szervezeti és a szervezetben dolgozó egyének céljainak maximalizálását, az emberi erőforrások
hatékony
felhasználását
célzó
programok,
funkciók,
tevékenységek
összessége.”(Polónyi [2001] 195. o.) Az emberi erőforrás menedzsment végső célja mindenképpen a szervezeti hatékonyság és eredményesség biztosítása. Szervezetenként változhat az emberi erőforrás hatékonyságának tartalma, ezért az emberi erőforrás menedzsment céljai különbözőek lehetnek (Polónyi [2001] 196.o., Farkas [1997] 32.o.). Egyrészről segítenie kell a szervezetet a céljai elérésében azáltal, hogy jól képzett, jól motivált alkalmazottakat biztosít a szervezet számára és hatékonyan alkalmazza a munkaerő szaktudását és képességeit. Biztosítania kell az alkalmazottak elégedettségét és az önmegvalósítás lehetőségét. Továbbá a munkahely és munkahelyi légkör minőségét oly módon kell fenntartania és fejlesztenie, hogy az kívánatossá tegye a szervezeten belüli alkalmazotti létet, mindemellett versenyképes bérszintet is biztosítson. A minőségi termékek előállítása mellett magas teljesítményt kell elérnie. Ellenőrzés alatt kell tartani a munkaerő költséget, a fluktuációt és a hiányzást (Polónyi [2001] 196.o., Farkas [1997] 33.o.). Másrészt az emberi erőforrás menedzsment közvetíti a személyzeti elveket, politikákat minden alkalmazott felé, segíti az etikus elvek és gyakorlati magatartás fenntartását. Cél a változások menedzselése is, hogy az kölcsönösen előnyös legyen az egyének, a csoportok, a vállalat, és a tágabb környezet számára (Polónyi [2001] 196.o., Farkas [1997] 33.o.).
1.3 Az emberi erőforrás menedzsment stratégiai megközelítése A
szakirodalom
három
tényezőt
emel ki, amely miatt
az emberi
stratégiaimegközelítése új lépcsőfoknak számít (Bakacsi [2000] 47.o.): - A felső vezetői nézőpont megjelenése A vezetés mennyire elhivatott a program iránt? - A funkció kritikus szerepe az intézményi versenyképesség növelésében Az intézmény milyen színvonalon képes a feladatok ellátására? - Afunkció integráló szerepének kialakulása Milyen az intézmény szervezeti kultúrája, megítélése?
11
erőforrás
„A
stratégiai
humán
erőforrás
menedzsment:
a
környezeti
és
munkavállalói
kihívásmegértésére épül és előretekintő befolyásolására történ emberi erőforrás folyamatok ésrendszerek integrált tervezése, működtetése, értékelése és fejlesztése, amely támogatja avállalat stratégiáját, versenyelőnyének megteremtését és megtartását.” (Bakacsi [2000] 48. o.) Az EEM stratégiai befolyásoltságát három szempontból vizsgálhatjuk (Poór [2001] 1520.o.): -
Egyrészt követhet az intézménynövekedési stratégiát, amikor a pedagógiai, személyzeti munkalegnagyobb részét a tanulók ellátási folyamatai teszik ki.
-
Másrészt létezik stabilitástbiztosító stratégia:ha az intézmény mentálisan alkalmas motivált tanulókat hoz be a rendszerbe, akkor nem kell számolni jelentős létszámcsökkentéssel.
-
Harmadrészt, pedig jellemző lehet az-átstrukturálás. Itt fontos szempont alétszámkarbantartás, több intézmény. utánkövetési taktikát4is alkalmaz.
-
A személyzeti tevékenység szerepének és azintézményben elfoglalt helyének tisztázásanapjainkban különösen fontos szerepet kap. Egy szervezet csak akkor működhet hatékonyan,eredményesen és tartósan, ha nem csupán alkalmazza az emberi erőforrásait, hanemgazdálkodik is velük. Fejleszti az embereket és felhasználja őket a szervezet stratégiai céljaieléréséhez.
1.4 A szervezeti kultúra szerepe az emberi erőforrás menedzsmentben „A szervezeti kultúra nem más, mint a szervezet tagjai által elfogadott, közösenértelmezett feltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek rendszere.” Napjainkban a stratégia mellett a szervezeti kultúra is kiemelkedően fontos szerephez jut.Az intézmények erős szervezeti kultúrája meghatározza azt a módot, ahogyan az emberekkapcsolatba lépnek a környezettel. Meghatározza az emberek interakcióit és a személyesmagatartásformákat, a domináns értékeket, továbbá kihat a szocializációs folyamatokra, abelső képzésekre, a magatartásfejlesztési programokra, de még a felvételi eljárásokra is. Az ilyen célú elemek afelvételi eljárás során a beilleszkedés biztosításának szempontjából lényegesek. Fontos, hogymennyire tudja a magáénak vallani a jelentkező a szervezet domináns kulturális értékeit,hiszen azintézeti kultúra alakítja ki a közös
4
Nagyobb létszámkeret biztosítása, annak érdekében, hogy a 25 fős létszám mindig megmaradjon.
12
motivációt és a játékszabályokat, amelyeket az újalkalmazottaknak meg kell tanulniuk. (Varsányi [1998] 33-34.o.) Tehát, a kultúra szerepe az emberi erőforrás menedzsmentben igen jelentőssé vált azutóbbi években. Mint láthatjuk, hogy milyen kultúratípust képvisel azadott intézmény, agybanbefolyásolja az emberekkel való interakcióit. Egyerős5cégkultúraalkalmas arra, hogy tartósértékrendet formáljon, ami segítséget ad aintézményt értékeinek megőrzéséhez, segít megtartaniaz értékes embereket, közösségeket, megőrizni a legjobb hagyományokat. Ugyanakkor,
minthogy
a
kultúra
egyik
legfontosabb
következménye
éppen
akiszámíthatóság és a stabilitás, éppen ezért az erős kultúrával szemben a gyenge intézményikultúrának
is
megvannak
a
maga
előnyei.
Ott
bizonyul
6
agyenge kultúraelőnyösebbnek, ahola dinamikusan változó környezet kihívásaira adott új válaszokra, rugalmasan változómagatartásra van szükség (Bakacsi [2000] 244.o.).
5
A domináns kultúra azon alapvető értékei, amelyen széles körben osztoznak a szervezetben, és amelynek hatása erőteljes a szervezeti tagok magatartása. 6 Gyenge az a kultúra, ahol a szubkultúrák túlságosan erősek és nincs olyan domináns kultúra, amely integrálhatná azokat.
13
1.5 A BLZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium stratégiai céljai és a szervezeti kultúra közötti összefüggés A következőkben a BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium. példáján keresztül kívánom bemutatni, hogy melyek azok az értékek a szervezeti kultúrában, melyek támogatják és lehetővé teszik a kollégiumunk stratégiai céljai elérését, mely célokat a következőképpen lehetne megfogalmazni.
Intézményi értékpiramis
Stratégiai fegyelem Munkahelyi kíválóság Kreativitás Nyitottság a változásra ALAPPÉRTÉKEK
Különbözőségek elfogadása Vezetési stílus (önmegvalósítás) Közvetlenség Felelősségvállalás és megbízhatóság Őszinteség FILOZÓFIAI ÉRTÉKEK
Csapatmunka Jogszerűség Bizalom és korrektség Célmegvalósítás UNIVERZÁLIS ÉRTÉKEK
2. ábra Forrás:A BLSZSZK Minőségirányítási Programja alapján (IMIP)7 Három fő részt tudunk ezek alapján elkülöníteni. Elsőként az alapértékeket, amelyek a kollégium tevékenységét irányító alapvető, kulturális, sarokkövet jelentő értékek, melyek alapul szolgálnak a célok eléréséhez. Ezeknek az értékeknek a széleskörű elfogadása és az 7
A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium, a COMENIUS I. minőségfejlesztési modellt alkalmazta [2007] 14.o
14
irántuk való elkötelezettség kulcsfontosságú. A jó hírnév megőrzése, ápolása az intézmény vonzóvá tételének alapköve. Munkahelyi kiválóság tekintetében a „Lóri”8 a kollégiumi intézmények mércéje kíván lenni. Következetesen növeli a pedagógiai hatékonyságot és a kreativitást. A stratégiai fegyelem szempontjából fontos a folyamatban lévő stratégiai tervezési folyamat következetes végig vitele, a hosszú távú gondolkodás (5 év), a stratégiai célok következetes gyakorlati végrehajtása, az eredmények folyamatos kiértékelése. Másodikként az alapító filozófia értékeit, amelyek a „Lóri” individualitását, hagyományait és gyökereit az alapítói filozófia és vezetési stílus teremtette meg, amely visszatükröződik az intézmény fejlődésében és sikereiben. Akülönbözőségek elfogadásával tiszteletben tartja a lokális kultúrákat, ugyanakkor integrálja őket az őszintézményi kultúrájába. A vezetési stílus is egyedülálló. A struktúrában résztvevőknek mozgásteret enged. A harmadik rész, a piramis alsó része az univerzális értékeket tartalmazza. Az intézményen belüli folyamatok menedzselése a korrektségen és a bizalmon alapul. Ennek a „korrekt eljárásnak” három alappillére van: a felvilágosítás, információcsere, elkötelezettség.
8
Lorántffy Zsuzsanna Kollégium
15
2. BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium többemeletes épületegyüttese a nógrádi megyeszékhely, Salgótarján központjában, az ún. diákváros részben magasodik ki a környezetéből és csodálatosan illeszkedik a „völgyváros” UNESCO díjjal kitüntetett modern épületkomplexumainak sorába. A város egyetlen középfokú kollégiuma e tanévben ünnepli fennállásának 65. évfordulóját. 2.1 Rövid történeti áttekintés A XIX. sz. második felétől a nehézipar (szénbányászat, vas- és acélgyártás, üveggyártás) gyors fejlődésének köszönhetően a „kenyeretlen Tarjánból” egy modern település nőtt ki, amely 1922-ben városi rangot kapott. A következő évben Salgótarján beindította a Reálgimnáziumi Előkészítő Tanfolyamot, a mai Madách Imre Gimnázium jogelődjét. A társadalmi-gazdasági igényeknek megfelelően fokozatosan bővült a gimnázium profilja és helyet adott a közgazdasági, gépipari, egészségügyi, építőipari középfokú képzéseknek. Ezek a képzési formák később önállósultak és kialakult a város iskolahálózata. Sürgető
igénnyé
vált
a
kollégiumok
létrehozása,
hiszen
a
megye
szétszórt
településszerkezete (127 önkormányzat) és a rossz közlekedési viszonyok lehetetlenné tették a hátrányos helyzetű, tehetséges fiatalok középiskolai továbbtanulását. A háború előtti honvédségi laktanya egyik szárnyában már 1948 előtt működött a NÉKOSZ Petőfi Sándorról elnevezett fiúkollégiuma. Szükségessé vált, hogy a Salgótarján környékén és a megyében élő lányok is lehetőséget kapjanak a középiskolai végzettség megszerzésére. Végül az 1948/49-es tanév második felében a fiúkollégiummal közös igazgatás alatt a laktanya tiszti étkezdéjének földszintjén 20 férőhellyel indult be a leánydiákotthon szegényes környezetben, adományokból és a tanulók által hozott felszerelésekből.Az iskolarendszer fejlődésével a diákotthon lakóinak létszáma is folyamatosan nőtt. Ennek természetes következménye volt az újabb, nagyobb épületekbe való költözés. Az elnevezés is többször változott: Lorántffy Zsuzsanna Népi Kollégium, Általános és Közgazdasági Gimnázium Diákotthona, Kossuth Zsuzsanna Középiskolás Leányotthon, Május 1. Leánydiákotthon. A kiemelkedő tanulmányi és közösségi munka elismeréséül 1961-ben a diákotthon a megyében elsőként kapta meg a kollégiumi rangot és a Furák Teréz Leánykollégium nevet vette fel. A diákotthonokra az a jellemző, hogy ott még a nevelőgárda irányít. A 16
kollégiumban a diákönkormányzat vezetői együttműködnek a nevelőkkel, a fiatalok öntevékenyen szervezik meg szabadidejüket. A kollégiumi élet primér közösségekre épült. A közösség vezetője fogta össze a politikai, a tanulmányi, a kulturális, a fizikai munka, a sport és a szobafelelősök tevékenységét. A társadalmi, kulturális és sportélet területén elért szép eredményeket bizonyítják a kollégium egyikfalát beborító oklevelek, kitűntetések (43 db). Ezek közül sorolok fel néhányat: -
A Furák Teréz Leánykollégium az országos kollégiumi versenyen 1974-ben megkapta a KISZ KB Vándorzászlaját és az ezzel járó 10.000 forint jutalmat.
-
A kollégiumi mozgalom 30 éves évfordulója alkalmából először Salgótarjánban rendezhették meg a Megyei Kollégiumi Napokat 1975. október 11-12-én.
-
Kiemelkedő jelentőséggel bírt a Kiváló Kollégiumi minősítés megszerzése 1983-ban.
Az 1977-es év fordulópont volt a leánykollégium életében, ugyanis a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére egy közel 300 fő befogadására alkalmas, többemeletes, korszerű épületbe, a jelenlegi helyére költözött. A rendszerváltás után 1991-ben az intézmény fenntartójában változás következett be: Salgótarján város átadta a kollégiumot a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének a hatáskörébe. 1992-ben a kollégium újra visszavette Lorántffy Zsuzsanna nevét. A jobb kihasználtság érdekében az 1999/2000-es tanévtől a Lorántffy Zsuzsanna Leánykollégium vállalta a középiskolás fiúk befogadását is, tehát koedukálttá vált. 2001. január 1-től a kollégium neve Lorántffy Zsuzsanna Kollégium lett. A fenntartó döntése alapján 2006. szeptember 1-től a Lorántffy Zsuzsanna Kollégium vette át a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium kollégiumi feladatait is, és ezzel egyedüli középiskolai kollégiummá vált a városban. 2007. július 1-től teljes pénzügyi és szakmai önállóságunkat elveszítettük, amikor a bátonyterenyei Fáy András Szakképző Intézménnyel együtt integráltak minket a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumba. Így tagintézménnyé váltunk BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium néven. Az előzőekből kiderül, hogy kollégiumunk hat évtizedes fennállása alatt jelentős átalakulásokon ment át. A politikai, ideológiai, társadalmi, gazdasági változások erőteljesen meghatározták helyzetét, tevékenységét. A nevelőtestület és az alkalmazotti közösség mindig igyekezett megfelelni az új kihívásoknak, elvárásoknak.
17
2.2 Szerkezeti felépítés Az AJ projekt szerkezete
Szakmai Irányító Testület
Projektmenedzsment
Projektmenedzsment
(AJKSZP)
(AJKP)
Módszertani fejlesztő csoport
Fejlesztő csoport
Fejlesztő csoport
Módszertani fejlesztő csoport
3. ábra Forrás:Csáki Béla mentor (prezentációs anyag) Szakmai Irányító Testület Vezető
A kollégiumi vezető
Tagok
Intézményvezetők, fenntartó, gazdasági vezető
Feladatai
A projekt során legalább 3 alkalommal ülések megtartása A projekt megvalósításának nyomonkövetése A felmerült problémák kezelése, beavatkozó intézkedések A projekt értékelése A következő évi projekt előkészítése Kapcsolattartás a projektvezetővel
A jogköre
testület Döntéshozatal:
-
a projekt egészét illető kérdésekben a költségek felhasználásban személyi kérdésekben saját ügyrendjében Javaslattétel: -
a testület üléstervére infrastruktúrális fejlesztésekre 18
Véleményezés: -
szakmai beszámolókról elért eredményekről
Projektmenedzsment Vezető
projektvezető = szakmai vezető = kollégiumvezető
Tagok
programfelelősök (iskolai és kollégiumi)
Feladatai
A projekt során havonta a projekt ülések megtartása A projekt megvalósításának tervezése A projekt megvalósításának nyomonkövetése Folyamatos adatgyűjtés, elemzés Beavatkozó intézkedések A projekt értékeléséhez adatszolgáltatás A projekt megvalósításnak dokumentálása Kapcsolattartás:
A
- a Szakmai Irányító Testülettel - a Fejlesztő csoportok vezetőivel - civil és szülői szervezetekkel - IPR partnerkörrel - önkormányzatokkal testület Döntéshozatal:
jogköre
-
saját ügyrendjében a Szakamai Irányító Testület által delegált kérdésekben a megvalósítás során a szerződés- és költségkereteken belüli bevatkozó intézkedésekben
Javaslattétel: -
Szerződéstől és költségkerettől eltérő változtatásokra Projekt értéklésre Személyi kérdésekre PR tevékenység
Véleményezés: -
szakmai beszámolókról elért eredményekről
Fejlesztő csoport Vezető
csoportvezető
Tagok
Előkészítő év osztályfőnöke, csoportvezetők, fejlesztőpedagógus, 19
programfelelősök, projektvezető Feladatai
A jogköre
- havonta fejlesztési csoport ülések témáinak megtervezése - fejlesztő tevékenység megvalósítása - a felmerült problémák kezelése - beavatkozó intézkedések csoport Döntéshozatal: - a fejlesztendő területek egészét illető kérdésekben - személyi kérdésekben - saját ügyrendjében - továbbképzések szervezésében Javaslattétel: - a fejlesztendő tevékenység területének kijelölésében - tanárok kompetenciájának fejlesztésében Véleményezés: -
szakmai beszámolókról elért eredményekről a fejlesztés hasznosulásáról
Módszertani önfejlesztési csoport Vezető
csoportvezető
Tagok
Óraadó tanárok, „Útravaló” program mentorai, csoportvezető, fejlesztőpedagógus, programfelelősök
Feladatai
A jogköre
- tapasztalatok, adatok összegyűjtése a tanulókról - az önfejlesztő csoport programjának összeállítása - folyamatos adatgyűjtés, elemzés - tapasztalatok dokumentálása testület Döntéshozatal: -
saját ügyrendjében a beavatkozást érintő intézkedésekben
Javaslattétel: -
személyi kérdésekben a módszerek megválasztásában továbbképzések, esetmegbeszélések szervezése
A szerkezeti felépítés hatása az emberi erőforrások kezelésére Érzékelhető az AJ projekt szerkezete erősen sturktúrált, mindenkinek meg van a maga helye,feladat és jogköre. Alapelvárás, hogy a dolgozók a munkakörük ellátásához szükséges képzettséggel, képesítéssel rendelkezzenek. Jelen eljárás célja, a kialakított kapcsolat rendszer segítségével a tudatos emberi erőforrás gazdálkodás megvalósítható 20
legyen, a képzési igények megfogalmazhatók legyenek, s így biztosítható legyen a „termék” minőségét befolyásoló személyzet képzése, képzettségükről nyilvántartás készüljön, a felelősségi szinteken biztosítva legyen a megfelelő képzés, a rendszeresen és ismétlődően megtartandó oktatás, biztosítva ezzel a munkavégzés minőségét. Fontos feladatként tűzi ki a kollégium és a partneriskolák, hogy dolgozói magukénak vallják a Program által megfogalmazott célkitűzéseit.
3. TOBORZÁS A tanulók toborzása és kiválasztása az emberi erőforrás menedzsment tevékenységei között azért kritikus pont, mert a megfelelő mennyiségű és összetételű tanulói állomány képes azintézmények által kialakított stratégiák és tervek megvalósítására. A toborzás az emberi erőforrás menedzsment azon résztevékenysége, amely során azintézmény/szervezet egy megüresedett helyek (kezdő évfolyamok létszáma) betöltésére törekszik. A toborzás célja az intézmény oldaláról, a szervezet hatékony működésének biztosítása érdekében a hiányt kezelje. Fontos, hogy azokat a tanulókat keressük és vonzzuk, akik azadott intézményben szeretnék elérni céljukat. Minél nagyobb a merítés lehetősége, annál nagyobb a megfelelő tanuló megtalálásának esélye.
3.1 Toborzási eszközei és módszerei A toborzási eszközei •
spontán jelentkezők fogadása
•
saját adatbank alapján behívások
•
belső munkatársak ajánlásai
•
hirdetések
•
közvetítők ajánlatai
•
börzék
•
nyílt napok
•
ösztönző rendszer alkalmazása
•
szakmai szövetségek ajánlásai
•
kereső cégek igénybevétele
A toborzás gyakran alkalmazott formái: az országos, területi, vagy helyi lapokban, szaklapokban, hirdetési lapban, országos-, vagy kábeltelevízióban, rádióban vagy az 21
interneten. Ha ismert a megcélzott csoport társadalmi és szociális helyzete, esetleg földrajzi elhelyezkedése, az elvárt képességi szint, akkor kerülhet sor a megfelelő hirdetési módszer kiválasztására, ahol mérlegelik a hirdetés nézettségét, a média példányszámát, az olvasottságát, az olvasói kör összetételét.
A toborzás módszerei Belső forrásból: A program jellege miatt ez a módszert nem alkalmazható. Külső forrásból ß
Spontán jelentkezők
ß
Munkaügyi központok
ß
Munkatársi ajánlási programok (Személyes kapcsolatok)
ß
Szakmai gyakorlat, szakdolgozat, iskolai toborzás
ß
Állásbörzék, karrierfórumok
ß
Online módszer - Internetes álláskínáló/ kereső site-ok
ß
Professzionális cégek alkalmazása
ß
Sajtóhirdetés
Spontán jelentkezők (utcai szórólap) -
Utcáról betévedők (véletlenszerűen, nem hirdetés hatására)
-
Szórólap alapján besétálók
-
Hirdetőtáblák, utcai hirdetések alapján jelentkezők
Előnye: olcsó (ingyenes), azok jelentkeznek, akik valóban ott akarnak tanulni Hátránya: Nem pontosan tervezhető, a kritériumokat nem ismerik a
jelentkezők, ezért
sok időt és pénzt igényel a kiválasztásuk Munkaügyi központok-
Álláshirdetés: aktuális, ill. potenciális munkanélküliek
-
Feladatuk: a munkanélküliek elhelyezése (esetünkben ez ajánlásokat jelenthet)
Előny: költségkímélő (ingyenes), szempontok megadása alapján előszelekciót végez, a munkavállalók hátrányos helyzetükből adódóan nem nagyigényűek Hátrány: a munkanélküliségből eredő emberi problémák felvállalása (bizalomvesztés, önbizalom hiánya, bizonytalanság)
22
Munkatársi ajánlások (a program már résztvevő tanulók ajánlásai) -
Belső meghirdetés
-
Ha az ajánlott munkatárs beválik, akkor az ajánló jutalma az ajánlási díj
Hatásai: az ajánló számára külső és belső jutalom, nagymértékben kultúraalakító, költségkímélő Iskolai toborzás, állásbörzék Célzott réteg:főleg a 8. osztályos tanulók, de a 7. osztályos tanulók orientálása is ekkor kezdődik Új technológiák alkalmazása – toborzási szoftverek Funkciói:önéletrajzok
kezelése,
lekérdezése;
riportok
készítése;
piaci
információkelemzése, konkurenciafigyelés Előnyei:gyorsaság a hirdetésben (percek alatt felkerül egy nyitott pozíció) és a keresésben(másodpercek alatt lehet válogatni), hatalmas adatbázis, nagyobb a merítés lehetősége mindezek mellett olcsó A szoftversegíti az adminisztrációt, pl. értesíti a jelöltet Hátrányai:redundancia,
nincs
folyamatos
frissítés,
karbantartás,
a
tanulók
számáraszemélytelen, korlátozottan alkalmazható
3.2 Mit kel tudni a hirdetésről? A hirdetés gyorsan eljut a megcélzott szegmenshez, közvetlen visszajelzést biztosít a cég „munkaerő-piaci” pozíciójáról (jelentkezők száma, minősége) és erősíti azintézmény ismertségét, a gyakori hirdetés, növekedést sejtet. A következőkben egy átfogó képet szeretnék mutatni a sikeres hirdetésről. 1. Mit akar a szervezet elérni a hirdetéssel? •
Kit akar alkalmazni?
•
Hány emberre van szükség?
•
Milyen jellemzőkkel bírjon?
2. Hol és hogyan hirdessen a szervezet? •
Médium kiválasztása
•
Azintézmény számára előnyös formák kiválasztása
23
3. Milyen legyen? (marketing funkció) •
Figyelemfelkeltő
•
Érdeklődést kiváltó
•
Mozgósító (nagyon fontos,
hogy kikhez
hirdetést,
meg
ennek
érdekében
kell
szeretné eljuttatni
határozni
a
a
célcsoport
motivációit és demográfiai jellemzőit) 4. Mit tartalmazzon a hirdetés? •
Szervezet neve, tevékenysége, munkakör helye (rövid jellemzés)
•
Betöltendő munkakör leírása (feladat, státusz)
•
Követelmények, képzettség, gyakorlat (tapasztalatok, speciális készségek iránti követelmény)
•
Juttatási rendszer
•
Jelentkezés helye, ideje, formai feltételei
Megjegyzés: Az intézmény több vezető váltást megért, így a vezető felfogás jellegénél fogva a minősége is változott. A hirdetések szisztematikus kiválasztásában is minőségi változások következtek be. 2007-ben inkább a rövidre szabott, fényképes információk jutottak, szerephez, 2009-ben már egy bővebb, a program tartalmi eszközeit bővebben közlő, az előnyöket jobban kidomborító pályázati felhívás született. Ennek az volt a hátránya, hogy terjedelmében hosszú volt, így a célközönség számára sem jelentett megfelelő informatív jelleget (4. sz. melléklet).Folyamatosan csiszolva a módszerünket, manapság már egy tömörebb kiadásban próbáltuk eljuttatni a célközönség felé az információkat (5. sz. melléklet). A hirdetés megjelenésének van határideje. Jó, ha azintézménynél minél többen megnézik. Célszerű, hogy annak a csoportnak a vezetője is megnézze, akinek az irányítása alá keresik az embereket. A jelentkezések beérkezése után van feldolgozási idő – 2-3 hónap is lehet. A saját intézményünk alapos megismerése ugyancsak fontos sikertényező, hiszen a sok hasonló hirdetéstől valamiképpen meg kell különböztetnünk a saját hirdetésünket, és intézmény előnyös vonatkozásait (sikeres, stabil intézményi háttér) meg kell mutatnunk már a hirdetésben is. Az igények megfogalmazása után a következő leglényegesebb lépés - és amit olyan sokszor kihagynak a célcsoport meghatározása. Kire illik a leírt követelményprofil?
24
Létezik-e ilyen személy? Fontos ezt mindjárt az elején tisztázni, hiszen ez meghatározza azt is, hogy milyen módszerek lesznek sikeresek a toborzásban. Mit csinálnak, hol tanulhatnak? Miből, honnan tájékozódnak, ha iskolát keresnek? Ezek olyan kérdések, amelyek megválaszolása nélkül csak sötétben tapogatózhatnánk a toborzás során. A célcsoport mérete megadja a választ arra is, hogy milyen forrásból merítsünk. Ha a potenciális jelöltek száma 60-709fő alatt van, akkor sem az online, sem a nyomtatott felületek nem fognak elegendő jelentkezőt biztosítani a biztos választáshoz. Ha az elérhető jelöltek száma nem megfelelő, akkor van értelme online felületek vagy a nyomtatott sajtó irányába mozdulni. Az online oldalak főleg olyan állástípusok esetében hoznak eredményt, ahol legalább a jelzett potenciális jelölt elérhető a „piacon”. Nem megfelelő számú potenciális jelentkező esetén sajnos nem nagyon van más megoldás, mint a közvetlen megkeresés vagy „fejvadászat” (esetünkben: toborzási felelős). A toborzási források hatékonyságát minden esetben érdemes mérni, illetve minden jelentkezőtől megkérdezni, hogy hol találkozott a hirdetésünkkel, mert ebből pontosan látható lesz, hogy legközelebb milyen módszereket kell majd alkalmaznunk. Érdemes egy hatékony "toborzási portfoliót" összeállítani, amely a leginkább bevált források optimális kombinációja.
3.3 A toborzás lépései röviden összefoglalva •
üzenet kibocsátása: a vállalat, intézmény – az igényfelmérés és a betöltendő
munkakörrel szemben támasztott követelmények figyelembevételével – meghatározza, majd eljuttatja üzenetét mindazokhoz, akik potenciálisan szóba jöhetnek az adott munkakör betöltésénél •
érdeklődés: ha az üzenet felkelti egyesek érdeklődését, akik átgondolják saját
lehetőségeiket és adottságaikat •
kapcsolatfelvétel kezdeményezése: az érdeklődők jelentkezhetnek az üzenet alapján és
eljuttatják az üzenet kibocsátójához személyes információkat tartalmazó ajánlatukat •
személyes találkozás: a jelentkezők által eljuttatott információkat figyelembe véve az
üzenetet kibocsátó a jelentkezők egy részével személyes találkozást szervez meg
•
alku: a felek aktuális és hosszú távú érdekeik figyelembe vétele mellett egy alkufolyamat keretében megkísérelnek megegyezésre jutni
9
Tapasztalati szám: A feladattervezőben is ilyen létszámot szoktunk meghatározni.
25
4. A kiválasztás „A kiválasztási eljárás egy döntést előkészítő folyamat, amelyben felmérik, hogy azállásra jelentkezők közül melyik jelölt, milyen valószínűséggel lesz képes az elvártteljesítmény elérésére.” (Tóth [2006] 36. o.)
4.1 A kiválasztás folyamata és módszerei A kiválasztás a felvételi eljárás folyamatának legfőbb stádiuma. Ilyenkor születik döntés a jelöltekről, hogy kit vegyen fel az intézmény. A kiválasztási folyamatot több emberi erőforrás funkció határozza meg. Ezek a következők lehetnek (Farkas [1997]. 221-223. o.): -
Elsőként meg kell határozni az intézmény felvételi politikáját.
-
Ezek után a következő lépés a munkakörtervezés. A munkakörökhöz hozzá kell rendelni a hozzá tartozó feladatokat és kötelezettségeket.
-
-A harmadik a munka sikerkritériumainaka meghatározása. Ebben nyújthat segítséget a teljesítmény-előrejelzések kidolgozása. Például abban az esetben, ha az egyik kritérium az igazolatlan hiányzás minimalizálása, akkor a legjobb kiválasztási módszer a referencia kérése lesz, hiszen ez által kapják meg a legfontosabb információt a jelöltről.
-
Munkakör-specifikáció Alapja a munkakörelemzés, azaz a munkakör betöltéséhez szükséges képzettség, képesség és személyiségjegyek meghatározása.
-
Utolsó lépésben pedig meghatározzák a kiválasztási eljárást.
Döntés születik arról, hogy a kiválasztási technikák közül melyiket alkalmazzák.
4.2 A kiválasztás folyamata lépései (Farkas [2007]. 216. o. Polónyi [2001]. 227-228. o. Száraz [2004]. 111-116.o.): 1. A jelentkezések átnézése. Itt történik az első, a kezdeti, a durva szűrés. Kiszelektálódnak az eleve kizárható jelöltek. 2. A beérkezett pályázatok, az önéletrajzok értékelése A jelentkezők közül kiszűrésre kerülnek a munkaköri specifikáció minimumával nem rendelkezők. 26
3. Értesítés Fontos mindig minden jelentkezőnek visszaigazolást küldeni vagy az elutasításról vagy a behívásról. Itt zajlik le az időpont egyeztetése is. 4. A kiválasztási eljárástól függően: tesztek, referenciák, információk beszerzése. A cél, a valós ismeretek szerzése a jelöltről. Lehetőség szerint is informálódni érdemes. Fontos lehet az ajánlólevél is, bár ezeket túlértékelni nem szabad. 5. Az intézmény megismertetése. A tanulóknak érdemes megmutatni a leendő kollégiumot. Mindkét fél sok információt kaphat. 6. Értékelés Összegezni kell az információkat, előkészíteni a döntést, majd ezután jön a döntés. 7. Értesítés a döntésről. Mind a nem nyert pályázók, mind a nyertpályázók értesítést kapnak az eredményről. A kiválasztottat behívják még egyszer. 8. A szerződés megkötése. A szerződés azintézmény és a tanuló között írásban létrejövő megállapodás, amely betartása a felek részére kötelező. A felek jogait, kötelezettségeit a szerződésben rögzítik. 9. Beillesztés Ez a végső lépés, amikor az intézménybe beintegrálják a jelentkező tanulót. A kiválasztási technikák a következők lehetnek (McKenna[2000]. 127. o.): -
Önéletrajzi adatok,
-
elbeszélgetés (interjú),
-
előszűrések,
-
pszichológiai vizsgálat,
-
értékelő központ (AC)
-
referenciák,
-
alkalmassági felmérés,
-
grafológiai vizsgálat.
27
A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium. ezek közül a lehetőségek közül a pályázatok elbírálását, az előszűrést, az alkalmassági felméréseket, ill. a referenciákat, valamint a későbbiekben kifejtett hosszú napot (nyílt hétvége), mint kiválasztási technikát használja. Fontos megemlítenünk, hogy a kiválasztás során kiemelt szerepe van az alkalmassági kritériumok meghatározásának és az azoknak való megfelelésének. Az alkalmassági kritériumok a kiválasztás elsődleges kritériumai. A szakirodalom említ különböző „sablonok” alkalmazását, amelyek segíthetnek az alkalmassági kritériumok, a felvételi követelmények tisztázásában és a pontosabb megfogalmazásában. Ilyen lehet Roger hétpontos megközelítése, amely vizsgálja a fizikumot, a képességeket, az általános intelligenciát, a különleges adottságokat, az érdeklődést, a beállítottságot, és a különleges körülményeket. Ennek alkalmazása úgy történik, hogy minden címszóhoz
hozzárendel egy-egy kulcsképességet,
elvárt
tulajdonságot. Majd ezek egyezőségét vizsgálja a jelölttel (McKenna[2000]. 119-120. o.). A megfelelési kritériumok a már alkalmas jelöltek kiválasztásában érvényesülnek. A megfelelési kritériumok a teljesítmény és a magatartás szintjén vizsgálják a szervezet és a jelölt jövőbeni együttműködésének esélyét. A kiválasztásnak ebben a fázisában a kölcsönös megfelelés a cél. A kiválasztás legalább két beszélgetést igényel. A beválási kritériumok a közös munka kezdetekor a szakmai vezető és az új jelentkező közösen és nyíltan egyeztetik. (Akvamarin [2003]. 9. o.) A kiválasztási folyamatban a szakirodalom szerint különböző teszteket is alkalmazhatunk. Ilyenek lehetnek (Kiss [1994]. 194-203. o.): -
pszichológiai tesztek,
-
alkalmassági tesztek,
-
általános intelligencia tesztek,
-
különleges alkalmassági tesztek,
-
oktathatósági tesztek,
-
ismeretszint-tesztek,
-
személyiségtesztek,
-
érdeklődési tesztek.
A felvételi eljárásunkban jó részt használjuk ezeket a teszteket, de hiányolom a pszichológussal való elbeszélgetést. Úgy gondolom, hogy valósabb képet nyernénk a pályázó személyiségéről. 28
5. A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium beiskolázási folyamatának egy adaptációja 5.1 Beiskolázás, avagy direkt marketing -
Nem gyereket szerzünk, hanem megtaláljuk az érintetteket! – Forrás: Belső forrás (toborzási terv)
I.
Kapcsolati háló kiépítése
szeptember-október (6. sz. melléklet) 1.
-
kapcsolatfelvétel céljából szóba jöhető intézmények adattárának elkészítése (részletes táblázat: Nógrád megye, Heves megye és BAZ megye keleti része)
-
kapcsolatfelvétel levél formájában
-
személyes
beszélgetés
a
osztályfőnökökkel
és
az
iskolaigazgatókkal,pedagógusokkal ß
részletes TÁJÉKOZTATÁS a programról
ß
megállapodás a kapcsolat módjáról, információ az érintett tanulói kör elérhetőségeiről
ß
pályázati egységcsomag átadása
Helye: Általános iskolák 2. -
Családsegítőkkel való kapcsolatfelvétel, információgyűjtés
-
Önkormányzatokkal, jegyzőkkel való kapcsolatfelvétel
-
Civil szervezetek kapcsolati hálójának kiépítése
II. -
Találkozás a gyerekekkel
október-november
Személyes kapcsolatfelvétel
TALÁLKOZÁS a nyolcadik osztályos GYEREKEKKEL - ismertető a programról Helye: Általános iskola, osztályfőnöki óra -
„Vissza az iskolába”: olyan iskolákba, ahonnan már van jelenleg AJKP-s tanuló,
oda vele (velük) kell menni, és bemutatni a prezentációt. - a gyerekekkel való személyes találkozás után néhány nappal a szülők felkeresése. Időpontot kérünk a felkeresésére.
29
III.
Találkozás a szülőkkel
október-november- december
-
Személyes kapcsolatfelvétel a szülőkkel családlátogatás formájában
-
Az érdeklődő gyerekek felkeresése, a család és a környezet megismerése
-
A szülők, nagyszülők, rokonok személyes tájékoztatása a programról, lehetőségekről.
IV.
Kollégiumi hétvége
december
-
Ismerkedés a kollégiummal és a programmal
-
A program iránt ÉRDEKLŐDŐ NYOLCADIK OSZTÁLYOS gyerekeket, akik megfelelnek a felvétel feltételeinek, egy hétvégére (péntek, szombat, vasárnap) beköltöznek a kollégiumba - ez legyen ingyenes számukra! - játékos ISMERKEDÉS - ők a kollégiummal, mi velük! - MÉRÉSEK (logika, szövegértés, szociális készségek, IQ, motivációk, stb.) - közösségformáló játékok, események, foglalkozások
V. -
Visszajelzés
január
KÖZÖS TÁJÉKOZTATÓ: visszajelzés a mérésekről, a benyomásokról
Résztvevők: osztályfőnök - gyerek - szülő Helye: Ált. iskola -
Akik kellően motiváltak, akiről úgy gondoljuk, hogy őket kerestük, ösztönözzük a pályázata beadására, jelezzük, hogy felvettük, ha beadja!
Pályázati határidő:Adott év szeptember 15-ig megjelenő pályázati felhívás rögzíti! VI.
Szülői értekezlet
február
- Szülői értekezlet a felvettek részére (január 30-ig megkapják az előzetes értesítést a felvételről, ha hozzánk jelentkezik) - ISMERKEDÉS a kollégiummal, a leendő tanárokkal, foglalkozás megtekintés, szerződéskötés. Helye: Kollégium VII.
Kapcsolattartás
február-június
(7. sz. melléklet)
-
A felvettekkel történő kapcsolattartás
-
Levelezések – feladatokkal (ütemterv szerint)
-
Találkozások
-
Osztálytalálkozó - egy-egy kollégiumi rendezvényen, eseményen 30
VIII.
Gólyatábor
június
Gólyatábor – egy kollégiumi hét modellezése (8. sz. melléklet) -
ismerkedés a kollégiumi élettel, a pedagógusokkal, a várossal (iskola és kollégium részéről egyaránt)
-
további mérések elvégzése
-
kirándulások, színház, mozi, közösségformáló foglalkozások,
-
ekkor kell beiratkozniuk a gyerekeknek, amit a kollégium koordinál.
IX. -
Fejlesztési tervek elkészítése
augusztus
A mérések alapján az egyéni fejlesztési tervek elkészítése
5.2 A tanulók felkutatásának és beiskolázásának folyamata -
Iskolai, önkormányzati kapcsolati táblázat
-
Névtáblázat (adatbázis)
- Települési útvonal
4. ábra. Forrás:www.nograd.hu/terkep.html
31
a. Azon iskolák megkeresése, ahonnan már van diák a kollégiumban: Buják, Palotás, Cserhátsurány, Karancslapujtő, Karancskeszi, Litke, Szécsény, Mátraszele, Mátraterenye, b. Azon nógrádi településekkel való kapcsolat kiépítése, amelyek a „fekete foltot” képezik: Rétsági kistérség, Pásztói kistérség, c. Megyén túli területek felkutatása: pétervásárai kistérség, hatvani kistérség, ózdi kistérség -
Tájékozató levél
-
Prezentáció
-
Média (Bátonyterenye TV, Tarján Tv, Fókusz Rádió, Hírvivő, Nógrád)
-
Marketing eszközök
32
5.3 A toborzás rendszerszemlélete háló diagramon A kollégium és az általános iskolák együttműködési megállapodása
Aláírt megállapodás
Visszajelzése
a
Telefonon vagy elektronikus úton
Az intézményben
történő újabb kapcsolatfelvétel
nincs HHH-s
célcsoportról
Nyílt
napok
Nincs megállapodás
tanuló
a
középiskolákban, szakiskolákban
Osztályfőnökökkel, pályaválasztási (PÁV) felelősökkel Továbbra sincs
Kapcsolatfelvétel
visszajelzés A tanulók még nem döntöttek a továbbtanulást illetően vagy
PÁV értekezleten
még nincs érdeklődő tanuló
való részvétel, személyes találkozó a szülőkkel
Helyi szervezetek és alapítványok megkeresése a tanulók elérése érdekében
Az érintett tanulókkal történő
Személyes vagy
személyes
levélbeli meghívó a kollégiumi nyílt hétvégére
Találkozás és
a megadott időpontban a tanulónak
személyes
Részvételi
adatok
szándékvisszajelzése
más elfoglaltsága van
megkérése
KOLLÉGIUMI NYÍLT
Újabb személyes felkeresés,
HÉTVÉGE
elbeszélgetés és mérések elvégzése A tanulók meghatározott szempontrendszer szerinti rangsorolása
Rangsorolt tanulók meghívása
5. ábra: Forrás: Csáki Béla mentor
a nyári gólyatáborba
33
6.
Beléptetés, beillesztés
Kollégiumunknál a kiválasztás után két lényegesebb lépés következik. Az egyik a beléptetés a másik pedig a beillesztés. Erről szeretnék nagyon röviden írni. A beléptetés az a folyamat, melynek során az új belépő jogilag az intézmény tanulójává válik.A belépést még a kollégium végzi, a beillesztést pedig már a program résztvevő iskolákkalegyütt történik. A felvétel folyamatát a KIR10 adminisztrációs rendszerén keresztül, a kollégium, ill. a partneriskolák vezetői koordinálják. A felvételt nyert tanuló adatait a kollégiumi titkárság felveszi a személyügyi nyilvántartó rendszerbe is, amely tartalmazza a rendszerhez kapcsolódó összes fontos információt. Fontos momentum, hogy a felvételt nyert tanulók, ekkor kötik meg már említett háromoldalú szerződést (8. sz. melléklet). Nem csupán az új tanuló kiválasztása a kulcskérdés az emberi erőforrással való ellátásnál. Az új tanulóbeillesztése a szervezetbe szintén nehéz és kulcsfontosságú feladat. Ha nem megfelelően koordinált, akkor több veszéllyel is számolni kell (Pónyi [2001]. 228. o.) A beillesztésnek alapvetően több célja van. Elsősorban a maximális teljesítőképesség minél gyorsabb elérése egyéni és szervezeti szinten is. Az egyént meg kell ismertetni a munkakörnyezettel és a munkakörülményekkel. Ezen kívül biztosítani kell azokat a tudnivalókat, amelyek ismeretében a tanuló balesetmentesen el tudja látni feladatait. Fontos az új belépő szocializációjának a megkönnyítése, hogy gyorsabban tudjon alkalmazkodni a csoport-normákhoz. A beillesztés már a megkeresési folyamatban elkezdődik „Egy nap a kollégiumban” elnevezésű bemutató napot, nyílt hétvégéket és gólyatábort is szervezünk ez érdekében. Ilyenkor egy kijelölt patrónus tanár segíti a munkát (szervezés, koordinálás, lebonyolítás). A felvétet nyert tanulók életritmusát a napi-és házirend szabályozza a kollégiumban. Az iskolai munkájukat pedig az iskolákkal kötött Együttműködési Szabályzat alapján koordináljuk.
10
Központi Információs Rendszer, ahová el kell juttatni a jelentkezéseket.(Győr)
34
7. Összegzés, következtetések Dolgozatom fő vonulata a menedzsment és erőforrás elméleti megközelítése mentén haladt, amelynek központjában a menedzselés módszere, gondolkodásmódja, filozófiája állt. Gyakorlati példáinkkal próbáltam alátámasztani a toborzás azok szegmenseit, amelyek igazán jellemzik a mi tevékenységrendszerünket. Intézményünkben a megkeresést, a felkutatást egy megbízott toborzási felelős látja el, aki megbízási díj ellenében, munkaidőn kívül végzi ezt a tevékenységet. Ebben a munkában egy csoportvezetői apparátus is segít. Hogy egy kézben van ez a feladatkör,annak előnyi is, és hátránya is van. Előnye, hogy jobban átlátja a folyamatot, így tervszerűbb lehet a munkája. Hátránya pedig. ha, hirdetéseink nem jók, vagy nem oly figyelem felkeltők, nem megfelelően jut el a célcsoporthoz, akkor a személyes (telefonos, postai) megkeresések nagyon sok energiát, időt igényelnek. Ilyenkor találkozunk toborzásunk egyik, hanem a legnagyobb problémájával, a toborzás finanszírozásával. Ha, nincs meg a megfelelő pénzkeret erre, akkor nagyban rontja a toborzás színvonalát. Sajnos, most abban a helyzetben vagyunk, hogy a program költségvetésében meghatározott összegeket az intézmény fenntartója11 nem mindig, vagy nem megfelelő időben ítéli meg. A toborzás másik nagy problémáját általában demográfiai okok is jelenthetik. Manapság közel 114 ezer HHH tanulót regisztráltak, amiből az következik, hogy van miből meríteni. Tudni illik, hogy Nógrád megye sajnos a hátrányos helyzetű megyék közé sorolhatók, amiből következik, hogy kollégiumunk feltérképezési területe igen nagy az utánpótlás megkeresésére és kiválasztására. Tehát, akkor nálunk nem is a demográfiai okok jelentik a főbb problémát, hanem érdekes módon a szülői ellenállás. Nagyon sok szegénységben vagy mély szegénységben élő szülő mindenképpen a gyermeke otthoni, „nevelését, ellátását” vállalja. Ezt a paradox helyzetet még nem igazán sikerült feloldani, megfejtése mély társadalmi kérdéseket is feszeget. A beiskolázási folyamat harmadik nagy problémája a kiválasztási folyamatban van. Nem ennek metodikai oldala, hanem a kényszerűsége adja a nehézséget.A kiválasztás a toborzás legfontosabb mozzanata, hiszen itt vállalunk kockázatot arra, hogy mennyi lesz a sikeresen beváltak száma. A helytelen vagy hiányos kiválasztásnak későbbi, pénzben is kifejezhető következményei lehetnek: a képzés költségei, az elszalasztott lehetőségek, az elrontott helyzetek és a gyenge teljesítmény értéke, a tanulókban keletkező felesleges stressz következményeként előálló megnövekvő hibázások száma. 11
A salgótarjáni Megyei Intézményfenntartó Központ
35
A felvételt nyert tanulók létszámának alakulása TANÉV
2005/2006
2006/2007.
2007/2008.
2008/2009.
2009/2010.
2010/2011.
2011/2012
AJKP
14 fő
17 fő
21 fő
25 fő
19 fő
23 fő
25 fő
21 fő
25 fő
25 fő
25 fő
AJKSZP
1. táblázat Forrás:belső forrás Az 1. táblázat adatai szerint Az AJKP teljesítménye hullámzó, az AJKSZP a feltételeket teljesítette igaz, nem az általunk megfogalmazott létszámkeretből (60-70 fő). Úgy gondolom, hogy még mindig van olyan réteg, amit nem sikerült elérni, ill. megérinteni. Ennek következménye az, hogy szűkebb körből válogattunk, s ezáltal valóban felmerült annak kockázata, hogy a nem megfelelő, a programi elvárásokra alkalmatlan tanulók kerülnek be a rendszerbe. Az interjút, mint egyik leghatékonyabb módszert sem tudtuk alkalmazni. Az utánkövető taktikánk, ill. stabilitási elképzeléseink ellenére ezek a tanulók problémás magatartást mutatnak, vagy rövid időn belül lemorzsolódnak. A lemorzsolódások főbb okait az alábbiakban foglalhatjuk össze: -
lakhelyváltozás miatti iskolaváltás,
-
lakhelyhez közelebbi iskolába átiratkozás,
-
beilleszkedési nehézségek, tolerancia hiánya,
-
merőben más elképzelés az Programról,
-
tanulási nehézségek, a szorgalom, a kitartás hiánya,
-
közömbösség, teljes érdektelenség,
-
családi problémák, személyes gondok,
-
súlyos házirendsértés, fegyelmi eljárás,
-
családalapítás.
Összességében azt gondolom, hogy az utóbbi években nagyon jól sikerült a beiskolázási módszerünkön csiszolni, tudatosabban építjük be elképzeléseinkben a toborzás, kiválasztás elméleti kérdéseit. Hiszem azt, hogy az intézményi kultúránk értékeit jobban fogjuk a stratégiai célok megvalósításában megmutatni. Bízom benne, hogy dolgozatomban sikerült egyszerű, átfogó képet alkotnom a humánerőforrás menedzsment toborzás kiválasztás folyamatáról, s közelebb hoznom őket a témában jártas olvasóhoz.
36
IRODALOMJEGYZÉK 1. Bakacsi, Bokor, Császár, Gelei, Kováts, Takács (2000): Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. KJK KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest 2. Farkas Ferenc, Karoliny Mártonné, László Gyula, Poór Gyula (2006): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft, Budapest 3. Polónyi István (2001): Emberi erőforrás fejlesztés és humánmenedzsment. Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Kar 4. Száraz Edit (2004): Humánmenedzsment. Kecskeméti Főiskola 5. Tóth Enikő (2007): A munkaerő kiválasztásának vizsgálata Humánpolitikai szemle XVII. Évf. 6. sz. 6. Akvamarin Humánfejlesztési Tanácsadó Iroda [2003]: Interjútechnika tréning Kézirat, Székesfehérvár. 7. McKenna, Eugene - Beech, N. [2000]: Emberi erőforrás menedzsment Egyszerűbben sorozat Panem Könyvkiadó Kft., Budapest 8. PoórJános [2001]: Az EEM rendszerek működésének alapjai Munkaügyi Szemle, XLV.évf.9.sz. 15-19.o. 9. Elbert Norbert F. - Karoliny - Farkas – Poór [2003]: Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyv KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest. 10. Liskó Ilona (1997a): Hátrányos helyzetű gyerekek a szakképző iskolákban Educatio 1997. 1. sz. 11. Dr. Szilvási László (2002): Az alacsony iskolázottság társadalmi körülményei Magyarországon In: Esélyteremtés a pedagógiában Elméleti alapozó tanulmányok Szerk.: Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Dr. Ludányi Ágnes Eger, 2002. 12. Farkas Zsuzsanna (2002): Speciális kulturális és szociális helyzetben lévő gyerekcsoportok bemutatása In: Esélyteremtés a pedagógiában
Elméleti alapozó tanulmányok
Szerk.: Dr. Estefánné Dr. Varga Magdolna, Dr. Ludányi Ágnes Eger, 2002.
37
13. Mayer József (2003): A tanulás kora Új Pedagógiai Szemle 2003. 2. sz. 14. Liskó Ilona (2002b): Cigánytanulók a középfokú iskolákban 15. Új Pedagógiai Szemle 2002. 11. sz. Benedek István (2003): Kollégiumokról a NAT „árnyékában” Új Pedagógiai Szemle 2003. 7.-8. sz. 16. 1993. évi LXXIX. Törvény – értelmező rendelkezések rész (121. §. 14. pont) 17. 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 18. A Magyar Köztársaság Kormányának stratégiája az egész életen át tartó tanulásról 2005. szeptember „Legyen jobb a gyerekeknek!” Nemzeti stratégia, 2007-2032. 19. 46/2001.
(XII.22.)
OM
rendelet
a
Kollégiumi
Nevelés
Országos
Alapprogramjáról 20. Sipos János 3192-1/2005. sz. levele Gecse Gabriella kollégiumvezető részére az AJKP pályázatának elfogadásáról (2004. 12. 31.) 21. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázati felhívása a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában való részvételre 2005. 22. Az oktatási miniszter közleménye a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program pedagógiai rendszerének bevezetéséről Oktatási Közlöny 2005. febr. 22. sz. XLIX. évf. 4/I. 23. Dr. Hiller István 19735-5/2008. sz. levele Becsó Zsoltnak a Nógrád Megyei Önkormányzat elnökének a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjának elfogadásáról (2008. 08. 07.) 24. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet www.ofi.hu 25. Arany János Programiroda www.ajp.hu, www.ajkp.hu, www.ajkszp.hu 26. Salgótarján története Szerkesztő: Szabó Béla Salgótarján, 1972. 27. A salgótarjáni Madách Imre Gimnázium Jubileumi Évkönyve 1923-1998. Salgótarján 1998. 38
28. Szász Jánosné: A Lorántffy Zsuzsanna Leánykollégium születése Visszaemlékezés a kollégium 50. évfordulóján 29. Földi Eszter: A Lorántffy Zsuzsanna Leánykollégium története Salgótarján 1999. 30. Salgótarján Város Önkormányzata képviselő testületének 136/1991. (IX. 2.) Öh. határozata a 211-es ISZI és a Furák Teréz Leánykollégium átadásáról a megyei önkormányzat részére 31. A Lorántffy Zsuzsanna Kollégium Pedagógiai Programja Salgótarján, 2007. 32. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Program pedagógiai rendszere Lorántffy Zsuzsanna Kollégium Salgótarján, 2007. 33. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Program pedagógiai rendszere Lorántffy Zsuzsanna Kollégium Salgótarján, 2007. 34. BLSZSZK Minőségbiztosítási Program Salgótarján, 2007.
39
MELLÉKLET
40
7.1 1. sz. melléklet TANULÓ SZEMÉLYI ADATLAPJA Név:……………………………………………. Születési hely:…………………………………. Születési idő:…………………………………... Anyja neve:……………………………………. Lakcím:
város/nagyközség/község: utca/házszám: irányítószám:
Értesítési cím (ha eltér a lakcímtől): város/nagyközség/község: utca/házszám: irányítószám: Telefonszám: Általános iskolájának neve: címe: telefonszáma: osztályfőnök neve: Tanulói azonosító száma: Dátum: ……………………………………. tanuló ……………………………………… ……………………………………… szülő (gondviselő)
szülő (gondviselő)
41
7.2 2. sz. melléklet SZÜLŐINYILATKOZAT Hozzájárulok,
hogy
gyermekem,……………………………………………(név)
(a
gyermek születési helye, ideje:………………………………………….) részt vegyen aHátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában. A pályázati kiírásban foglaltakat megismertem, és elfogadom. Tudomásul veszem, hogy a program öt éve
alatt
a
kollégiumi
bentlakás
kötelező.
Gyermekemet
tanulmányai
során
lehetőségeimhez mérten maximálisan támogatom. Dátum:
……………………………………… szülő (gondviselő)
……………………………………… szülő (gondviselő)
42
7.3 3. sz. melléklet
A tanuló szociális helyzetének igazolása A Programba jelentkezhet az a tanuló, aki abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerültanulói jogviszonyban áll, a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és a) a közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű, igazolása a jegyző által hitelesített dokumentum másolatának benyújtásával történik (ld. alább a) melléklet; amennyiben a tanuló számára korábban már kiállították az igazolást, azt újból nem kell aláíratni a jegyzővel) vagy b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, ß
átmeneti
nevelésbe
vétel
igazolása:
a
gyámhivatal
határozatának
benyújtásával (másolat elegendő) ß
ideiglenes hatállyal történő elhelyezés igazolása: az elhelyezést igazoló határozat másolata alapján (a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése érdekében intézkedhet a települési önkormányzat jegyzője, vagy a gyámhivatal, vagy a rendőrség, vagy az idegenrendészeti hatóság, vagy a menekültügyi hatóság, vagy az ügyészség, vagy a bíróság, vagy a büntetésvégrehajtási intézet parancsnoksága, mint lehetséges beutaló szerv)
vagy c) a törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg, igazolása:a törvényes felügyeletet ellátó szülő által tett nyilatkozat benyújtásával (ld. b) melléklet) vagy 43
d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik igazolása: a törvényes felügyeletet ellátó szülő által tett nyilatkozat benyújtásával (ld. c) melléklet) vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül és lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 64. §-ában foglalt családsegítő szolgáltatás vagy a Gyvt. 40. §-a szerint a gyermekjóléti szolgálat által végzett környezettanulmány alapján az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket nem biztosító, elégtelen lakókörnyezetnek minősül igazolása:a lakóhely (ennek hiányában tartózkodási helye) szerint illetékes családsegítő vagy gyermekjóléti szolgálat igazolásának benyújtásával (ld. d) melléklet) f) árva és a gyermekjóléti szolgálat – az általános iskola és a gyám kezdeményezésére elkészített – javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjába történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie. igazolása: a lakóhely (ennek hiányában tartózkodási helye) szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat igazolásának benyújtásával (ld. e) melléklet)
44
7.4 4. sz. melléklet BLSZSZK LORÁNTFFY ZSUZSANNA KOLLÉGIUM Cím: 3100 Salgótarján, Kissomlyó út 2.
OM azonosító: 032314
Telefonszám: 32/410-726 Faxszám: 32/410-726 Honlap:http://www.blszsz.hu Email cím:
[email protected] Igazgató: Csank István Csaba Kollégiumvezető: Kovács Anita Programfelelősök: Kovács Anita, Kolompár Gyula Nyílt napok: 2009. december 17-ig előzetes egyeztetés alapján, 14.00 – 18.00 óra között Szülői értekezlet: 2009. december 1. 15.30 órakor
KÍNÁLATUNK Képzési forma
Tagozat
Jellemzők
Felvehető
kód
létszám
Hátrányos
Ingyenes
Helyzetű Tanulók
korrepetálások,
Arany
belföldi, külföldi tanulmányi kirándulások. A program 5
Kollégiumi
János
elhelyezés,
ingyenes
felzárkóztatás,
éves, érettségivel zárul.
Programja (AJKP)
45
étkezés
biztosítása,
tehetség-gondozás,
25 fő
Hátrányos
Ingyenes
Helyzetű Tanulók
korrepetálások,
Arany
belföldi, külföldi tanulmányi kirándulások. A program
János
elhelyezés,
éves,
ingyenes
felzárkóztatás,
Kollégiumi
2+2
államilag
Szakiskolai
megszerzésével zárul.
étkezés
biztosítása,
25 fő
tehetség-gondozás,
elismert
szakképesítés
Programja (AJKSZP) Nappali tagozatos
Ingyenes elhelyezés, kedvezményes étkezés biztosítása,
középiskolai
tanulmányi munka segítése, tehetséggondozás, érettségire,
tanulók
továbbtanulásra való felkészítés.
50 fő
kollégiumi ellátása
Kollégiumi elhelyezés: A salgótarjáni kollégium a tanulói jogviszonnyal rendelkező középiskolás lányok és fiúk számára nyújt elhelyezést: 4 ágyas szobákban. Háromszori étkezést biztosítunk. A tanulók csoportokba beosztva egy-egy nevelőtanár felügyelete mellett szaktárgyi segítséget kapnak egyéni és kiscsoportos korrepetálások, felzárkóztatások során. Szakkörök, diákkörök és érdeklődési körök biztosítják a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését, a számítógéptermek korszerű informatikai ismeretek elsajátítását. Segítséget nyújtunk a nyelvtanuláshoz is, a 7000 kötetes könyvtár lexikonokkal, szótárakkal, kézikönyvekkel, folyóiratokkal áll a tanulók rendelkezésére. Testedzésre az udvaron, a sportpályán és a konditeremben nyílik lehetőség. A színes szabadidős tevékenységek jó hangulatú, otthonos légkört biztosítanak. A kollégiumi szolgáltatás igénybevétele ingyenes, csak az igénybevett étkezésért kell fizetni. Jelentkezés: a felvételi nyomtatvány kitöltésével történik a középiskolai jelentkezésekkel egy időben.
46
További információk: A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjai: Az Arany János Kollégiumi Programok (a továbbiakban: AJKP és AJKSZP) a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak ad esélyt megfelelő gondozással, odafigyeléssel és hátránykiegyenlítő foglalkozásokkal,
teljesen ingyenessé téve taníttatásukat a teljes időszakra. ÿ
Az AJKP(1+4 év) az érettségi megszerzéséig gondozza a tanulót egy előkészítő év segítségével. A kollégium igénybevétele kötelező.
A program célja, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb arányban tanulhassanak eredményesen nappali tagozatos, érettségit adó szakközépiskolai vagy gimnáziumi osztályokban a legszegényebb, legképzetlenebb szülők gyermekei. Az Arany János Kollégiumi Program várja az előkészítő évfolyamra azokat a tehetséges, de szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat, akik megfelelő gondozás és kompenzációs foglalkozások mellett alkalmasak arra, hogy érettségi bizonyítványt, majd diplomát szerezzenek. Az előkészítő évfolyamon személyre szabott, felzárkóztató oktatás folyik. Célja az általános iskolai tananyag rendszerezése és elmélyítése. Az öt éves programban a kollégium vállal felelősséget azért, hogy a tanulót – az előkészítő évet követően – szakközépiskolába vagy gimnáziumba beiskolázza, nappali tagozatos osztályokban érettségi bizonyítvány megszerzéséhez segítse. Az előkészítő 9. évfolyamot a kollégiummal együttműködő bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium vagy a nyelvi előkészítő osztályt indító középiskola szervezi meg. Az előkészítő év után a tanuló érdeklődésének megfelelően gimnáziumban, vagy szakközépiskolában folytathatja tanulmányait.
ÿ Az AJKSZP (2+2 év) államilag elismert szakképesítéshez segíti őket. -
A Programba jelentkezhet az a tanuló, aki a szakiskola 9. évfolyamára jelentkezik és egyúttal kollégiumi ellátást kér, és a program ideje alatt is kollégista marad, vagy
-
felzárkóztató oktatásban kíván résztvenni és egyúttal kollégiumi ellátást is kér.
A Program célja, hogy a tanulók eredményesen tanulhassanak a szakképzésben, szakiskolában. A kollégium a szociális és kulturális hátrányokat kompenzálja és segít elkerülni a programból való lemorzsolódást. A nappali rendszerű oktatásban tanuló diák államilag elismert, piacképes szakképesítéshez jusson a Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban és a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskolában.
Az Arany János Kollégiumi Programokba való bekerülés feltételei A programba pályázat útján jelentkezhet minden halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, aki megfelel a következő feltételeknek: -
a pályázó törvényes felügyeletét ellátó szülője a tankötelezettség beállásának időpontjában tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be, ill. akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította;
-
a tanuló tartós nevelésbe vett, lakásotthonos vagy hivatásos nevelőszülőknél van elhelyezve.
Miért előnyös a tanuló számára az Arany János Kollégiumi Programokban való részvétel? A tanulmányi hiányok pótlása mellett kiemelt feladatok mindkét programban: ÿ
ÿ
a tanulási képességek, a tanulás motiváltságának (megszerettetésének) növelése,
47
7.5 5. sz. melléklet
Felhívás Bátonyterenyei Városi Televízió Szóróanyag
Szeretnétek, hogy segítsünk a tanulmányaitokban? A BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium felvételt hirdet a 2011/2012. tanévben aHalmozottan Hátrányos Helyzetű 8. évfolyamon tanuló diákok számára azArany János Kollégiumi Programjában (AJKP) és az Arany János KollégiumiSzakiskolai Programjában (AJKSZP) való részvételre
A programunk célja A középiskolába jelentkező tanulók érettségi bizonyítványt szerezzenek nappali tagozatos középiskolai osztályokban, továbbá esélyt kapjanak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. A programban résztvevő iskola: Váci Mihály Gimnázium, 3078 Bátonyterenye, Váci Mihály út 5. A szakiskolába jelentkező tanulók eredményesen tanulhassanak, hatékonyan támogassuk a lemorzsolódás csökkenését, illetve szakmához jutásukat, továbbá esélyt kapjanak középiskolai tanulmányok megkezdésére. A programban résztvevő iskola:, BLSZSZK Lorántffy Zsuzsanna Kollégium, Salgótarján Kissomlyó út 2. Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Stromfeld Aurél ÉpítőipariGépipari
és
Informatikai
Szakközépiskola,
Kereskedelmi
Szakközépiskola, Fáy András Szakiskola Kollégiumvezető:Révay Endre (06-32-410-726; 06-32-417-599) Toborzásért felelős: Pengő Julianna (06-32-410-726; 06-32-417-599)
48
és
Vendéglátóipari
A KOLLÉGIUMI PROGRAM PEDAGÓGIAI ÉS SZOCIÁLIS SEGÍTSÉGET NYÚJT
- A tanulók munkáját pszichológus, fejlesztő pedagógus és tapasztalt szaktanárok segítik EGYÉB JUTTATÁSOK: - Ingyenes étkezés, utazási bérlet, tanszer, 5000 Ft-os karácsonyi ajándék - Tanulmányi ösztöndíj (pl. átlag:3.00 – 4000Ft/hó, átlag:4.00 – 11 500Ft/hó) - Hozzájárulás Jogosítvány és ECDL megszerzéséhez - Ruházat kiegészítése - Ingyenes idegen nyelv tanulása - Sport támogatása - Kulturális tevékenységek támogatása - Külföldi és belföldi kirándulások szervezése - Mozi és színházlátogatások - Szakkörök - Egészségügyi hozzájárulás Minden jelentkezőt szívesen várunk! A programba való jelentkezés határideje: 2012. január 15. Bővebb felvilágosítás: Kollégiumvezető:Révay Endre (06-32-410-726; 06-32-417-599) Toborzásért felelős: Pengő Julianna (06-32-410-726; 06-32-417-599, 06-20-807-1714) A programról további tájékoztatást nyújt a http://www.ajkp.hu és http://www.ajkszp.huhonlap.
49
7.6 6. sz. melléklet
KAPCSOLATI HÁLÓ
50
7.7 7. sz. melléklet Tisztelt Osztályfőnök! Bizonyára tudja Ön, hogy az osztályában,……………………………………………nevű 8. osztályos tanuló, a salgótarjáni Lorántffy Zsuzsanna Kollégium által működtetett Arany János Kollégiumi Program (AJKP) kereteire építve, a bátonyterenyei Váci Mihály Gimnáziumba adta be jelentkezését. Ez azt jelenti, hogy sikeres felvételi esetén, a tanuló bekerül az AJKP programba és kollégiumi elhelyezést kap. A kollégium és a gimnázium közös feladata az, hogy a programban meghatározott pedagógiai rendszeren keresztül, a megfelelő pedagógiai eszközökkel, a hátrányos helyzetet leküzdve, sikeres érettségi vizsgához juttassa a tanulókat. Ezt a tevékenységet tapasztalt és felkészült iskolai és kollégiumi pedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok segítik. Az illetékes minisztérium ezt a kollégiumi öt évet államilag is finanszírozza. A támogatás nemcsak a pedagógiai tevékenység és ennek összetevőire fordítódik, hanem a tanulók szabadidős, szórakozási és szociális igényeinek kielégítésére is szolgál (külföldi kirándulás, ECDL, jogosítvány, tanulmányi ösztöndíj, ruhapénz, stb.). Nagyon fontos számunkra, hogy már az iskolai tanév kezdete előtt, jó kapcsolatot tudjunk kialakítani a tanulóval. Ennek nagy előnye az lenne, hogy a tanulóval lenne már egy olyan kialakult, jó kontaktus, amely által a beilleszkedési nehézségeit tudjuk kezelni. Ezért kérnénk a Tisztelt Osztályfőnök segítségét abban, hogy a tanulóval időben fel tudjuk venni a kapcsolatot. Így Ön tájékoztatja a tanulót a kapcsolattartás lehetőségéről, és konzultál mi általunk kijelölt kapcsolattartóval. A kapcsolattartó telefonon vagy személyesen keresi Önt, a szükséges információkat ekkor lehet kicserélni. A kapcsolattartók névsorát és a kapcsolattartás tematikáját mellékelten küldjük, ezzel is segítve munkájukat. (Dátum) A kölcsönös együttműködés reményében, Tisztelettel: (Programfelelősek)
51
7.8 8. sz. melléklet
52
