SZAKDOLGOZAT
Szabó Eszter
2012
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
SZAKDOLGOZAT Egy fiktív szolgáltatás arculata Usagi étterem
Konzulens: Gábor Imre
Készítette: Szabó Eszter Új Média Grafikus szak
Budapest
2012
Szakdolgozat kivonat
1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai: • arculat • japán étterem • logó • tipográfia
2. A legfontosabbnak ítélt források: • Virágvölgyi, P. (1999). A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris Kiadó. • Thwemlow, A. (2008). Mire jó a grafikai tervezés? Scolar Kiadó. • Healey, M. (2009). Mi az a branding? Scolar Kiadó.
3. A szakdolgozat rövid kivonata: Szakdolgozatomban egy fiktív szolgáltatás arculatát hoztam létre. Munkám során saját ötleteim mellett az Új Média Grafikus képzés során szerzett tudásomat próbáltam a lehető leghatékonyabban felhasználni. A designelméleti, tipográfiai alapok és az Adobe termékek használatának megismerése nagyban segítette ezen szakdolgozat létrejöttét. Dolgozatom főszereplője az Usagi étterem, mely egy fiktív japán tésztabár Budapesten. Az arculat kialakításánál főbb szempontjaim a tradicionális japán tárgyak (pálcika, legyező) és anyagok (fa, bambusz, rizspapír stb.), valamint ősi hagyományok (kalligráfia, piros pecsét) előtérbe helyezése. Magát az éttermet is úgy képzeltem el, ami az autentikus japán ízekre fekteti a hangsúlyt a mai modern vagy fúziós japán éttermek és sushi bárok divatjának követése helyett. Célom egy olyan arculat létrehozása volt, mely amellett, hogy magán viseli a tradicionális japán jegyeket, izgalmas és befogadható az európai közönségnek. Igyekeztem egy könnyen felismerhető és megjegyezhető logót tervezni, valamint különleges, így emlékezetes megoldásokat találni a kommunikációs felületek megalkotásánál. A feladatot egy blogban kellett megjelenítenünk, a készítés fázisait bemutatva. Ezen dolgozat egy munkanapló, amely kiegészíti a blogban leírtakat. Az érintett pontok: • az arculat kialakításáról való gondolkodás menete, vázlatok, ötletek, • fotók, melyek minimum 50 százaléka saját készítésű, • logó, logó használatának szabályai, • arculati színrendszer, • arculati tipográfia, • levélpapír, vagy egy másik kommunikációs felület (étlap), • névjegykártya, vagy egy másik kommunikációs felület (információ-kártya), • mozgókép, logóanimáció.
2012. május 16.
4. A szakdolgozat rövid kivonata angol nyelven: In my thesis, I created the visual corporate identity of a fictitious restaurant. Apart from my own ideas I was trying to make use of the knowledge I acquired during my studies at BKF. Learning the usage of the Adobe products and especially the theory of design and typography proved to be useful in the completion of this task. The subject of my thesis is the Usagi restaurant, which is a fictitious Japanese noodle bar in Budapest. My main goal in creating the image design was to emphasize the conventional Japanese tools (chopsticks, fan), materials (wood, bamboo, rice paper) and ancient traditions (calligraphy, red seals). I imagined the restaurant as a place that makes an effort in offering the authentic Japanese flavours instead of following the fashion of modern or fusion Japanese restaurants and Sushi bars. I intended to create a visual identity that is interesting and acceptable for a European audience while bearing traditional Japanese signs. I tried to design a logo which is easily recognisable and memorisable, and also to come up with special ideas in creating the communication interfaces. We were supposed to present our assignment in the form of a blog, showing the phases of creation. This essay is a diary of the work process and is a complementary piece of the blog. The points I am going to cover: • development process, sketches and ideas • photos, mostly self-made (at least 50% of them) • logo and the use rules of the logo • colour system • typography • letterhead or another communication interface (menu card) • name card or another communication interface (information card) • motion picture, logo animation
16 May, 2012
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
Tartalom 1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai:
3
2. A legfontosabbnak ítélt források:
3
3. A szakdolgozat rövid kivonata:
4
4. A szakdolgozat rövid kivonata angol nyelven:
5
5. Bevezetés
7
6. Anyaggyűjtés, fotók
8
7. A logó
11
7.1. Tervezés, vázlatok
11
7.2. A kész logó
12
7.3. A logó használata
13
8. Használt színek
14
9. Tipográfia
15
10. Arculati elemek
17
10.1. Étlap
17
10.2. Információ-kártya
20
10.3. Pálcikatok
21
10.4. Legyező
22
10.5. Függöny (noren)
24
10.6. Blog fejléc
24
10.7. Logóanimáció
24
11. Végső megállapítások
25
12. Köszönetnyilvánítás
25
13. Források
26
6
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
5. Bevezetés Szakdolgozatom témájaként egy fiktív szolgáltatás arculatának megtervezését választottam. Mivel nagy rajongója vagyok a japán ételeknek és 2 hónapot el is töltöttem Japánban, úgy gondoltam, egy japán étterem arculatához kellő inspirációval és motivációval rendelkezem. Mikor belekezdtem a munkába, hamar rájöttem, hogy nem lesz olyan egyszerű, mint hittem. A japán és általában az ázsiai stílusok mára csaknem elcsépeltté váltak, és japán étteremből is rengeteg akad minden országban. Így azzal a problémával szembesültem, hogy ebben a témában nehéz olyat tervezni, amire más még nem gondolt. Én mégis megpróbáltam közel autentikus japán arculatot tervezni európai közönség számára. Nem a mai modern vagy fúziós éttermek mintáját akartam követni, hanem olyan szolgáltatást képzeltem el, ami az igazi, Japánban megszokott ízeket adja vissza. Ami még fontos volt számomra, hogy ne egy újabb, vírusként terjedő sushi bárt tervezzek, hiszen ez az igazi japán konyhának csak egy egészen kicsi szelete. Inkább a Japánban is sokfelé előforduló „tészta bárok” mintáját követtem, ahol csak néhány tésztás étel és leves kapható, ám azokat nagy műgonddal készítik el. A design kialakításánál a legfőbb irányelvem az volt, hogy egy hagyományos japán étterem arculatához hagyományos japán tárgyakat és eszközöket használjak fel: a legalapvetőbbek közt a pálcikát, a rizspapírt, a fát, a bambusz tányéralátétet, a legyezőt stb. Japánban nagy rajongója lettem a kalligráfiájuknak, ezért az ecsettel és tussal való írás hagyományát is szerettem volna valamilyen módon megjeleníteni. Mivel azonban magyarországi étteremről van szó, mégsem élhettem a japánok nagyon puritán és tiszta stílusával, hiszen az nekünk, európaiaknak kissé unalmasnak tűnhet (az igazi japán éttermek a lehető legkevesebb, ám mégis ízléses díszítést alkalmazzák). Ez a munkanapló, valamint a hozzá tartozó blog (http://ke1k0.wordpress.com) az arculat kialakításának folyamatát hivatott bemutatni. A főbb pontok, amiket érinteni fogok: • anyaggyűjtés (fotók), • logó kialakulása, használata, • színrendszer, • tipográfia, • arculati elemek bemutatása.
7
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
6. Anyaggyűjtés, fotók 2006-ban volt szerencsém két hónapot eltölteni Japánban, így számtalan képet sikerült készítenem. Az ott szerzett élmények nagyban befolyásolták az étteremhez való hozzáállásomat. Néhány fotót szeretnék bemutatni.
Az első képen (jobbra) egy egyszerű, tradicionális japán belső teret láthatunk. A díszítés minimális, és dominál a fa, a papír, a bambusz. Hatalmas nyitott és világos terek, tolóajtók jellemzőek.
A második képen egy kimonóba (japán népviseletbe) öltözött hölgyet láthatunk teaszertartás közben. A használati eszközein kívül csak a tolóajtóra festett kép díszíti a szobát.
8
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
Két tekercs egy iskolai kiállításon a diákok munkáiból. Jól látható a függőleges írásmód, de a japán képszerű írásjelek erre is alkalmasak.
A tekercsek bal alsó sarkában megfigyelhetőek a piros pecsétek, amik a diákok saját pecsétjei.
Jobbra az én órai feladatom látható, ami kiállításra került. A piros pecsét kötelező eleme egy ilyen munkának, így mivel nekem nem volt, a tanáromé került rá.
9
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
Kép egy utcai fesztiválról. A fekete-fehér-piros színkombináció erőteljes a fellépők ruháin és kiegészítőin. A legyező is fontos eleme a japán kultúrának, gyakran használják tánckellékként.
Egy tokiói bár (nem saját kép). Felhívnám a figyelmet a háttérben látható függőleges táblákra, melyeken a kapható italok és ételek szerepelnek, alul az árukkal.
10
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
7. A logó 7.1. Tervezés, vázlatok A logóhoz az ázsiai étkezés legfőbb eszköze, maga az evőpálcika adta az ötletet. Elkezdtem forgatni egy párat a kezemben, és észrevettem, hogy érdekes árnyékot adnak – mint amikor a gyerekek a kezükkel állatformákat vetítenek a falra zseblámpa fényénél. A lent látható négy árny közül az utolsó engem egy nyúlra és a füleire emlékeztetett.
Így kaptak a pálcikák maguk mögé egy nyúl-körvonalat, hogy egyértelművé váljon a néző számára az asszociáció. A nyulat az unalmas „árnyékszürke” helyett élénkpirosra színeztem (lent balra). Az alakzatot bekereteztem egy fekete vonallal, amit tekinthetünk a japán csészék és tálak szimbólumaként. Ezenkívül a sarokba behelyeztem a nyúl japán írásjelét (kandzsiját). Később a logó annyit változott, hogy a nyulat kissé kiemeltem a körből, kicsit dinamikusabbá téve.
11
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
7.2. A kész logó A logó emblémájából adta magát, hogy az étterem neve „Usagi” legyen, ami a „nyúl” japán megfelelője. Ezt a Cezanne nevű betűtípussal írtam ki (jobbra fent), mert nagyon hasonlít az ecsettel való írásra (bővebben a „Tipográfia” részben). Mivel van némi tapasztalatom e téren, és ismerem a tipikus vonalvégeket a japán kalligráfiában, a szöveget Illustratorban átrajzoltam úgy, hogy életszerűbbnek tűnjön.
Usagi
Így készült el a végleges logó...
...és a szürkeárnyalatos verziója.
12
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
7.3. A logó használata
Sima fehér háttéren.
A közel fehér, vagy papír színű és textúrájú háttéren a logóban látható fehér „kilyukad”, a háttér látszik.
Bambusz vagy fa háttéren lehet használni, de ajánlott halvány Drop Shadow effektet tenni alá.
Nem szabad a logót 3 dimenzióssá tenni, vagy bármilyen módon torzítani.
Fekete háttéren nem szabad alkalmazni.
Élénk és telt színű, főleg piros háttéren sem szabad alkalmazni.
13
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
8. Használt színek A logóban alkalmazott színek a fekete, a fehér és a piros. A fehér (vagy néhol kissé sárgásabb „papírszín”) a fehér rizspapírt, a fekete a tintát, a piros pedig a pecsétek piros tintáját hivatott szimbolizálni. Ez a három alapszín Japánban. Maga a japán zászló is a vöröslő felkelő napot ábrázolja fehér háttéren. A híres jin-jang motívum is a fehér és a fekete, a jó és a rossz, a tiszta és a romlott egyensúlyát szimbolizálja. A piros pedig erőt sugároz, és a fekete-fehérrel vegyítve erős figyelemfelkeltő hatása van.
Bár „színként” nem értelmezhető, megemlíteném, hogy egy fontos eleme az arculatnak a fa és a bambusz, azaz a barna szín különböző árnyalatai. Ez természetes és meleg szín, mely barátságosabbá teszi a rideg fekete-fehér-piros kombinációt. Bár a fa nem jelenik meg magukban az arculati elemekben, a tényleges étteremben ez dominálna (fa asztalok, fa pult, bambusz tányéralátét), így az illusztrációkban több helyen használom háttérnek.
Fehér
Piros
R 255 G 255 B 255 C0 M0 Y0 K0
R 255 G 27 B 34 C 0 M 100 Y 100 K 5
Fekete
Szürke
R0 G0 B0 C 100 M 100 Y 100 K 100
R 77 G 77 B 77 C 65 M 58 Y 57 K 37
14
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
9. Tipográfia Mint említettem, nagy rajongója vagyok a japán kalligráfiának, azaz rizspapírra speciális ecsettel és tussal való írásnak. Volt alkalmam nekem is kipróbálni, így láthattam, hogy mint Japánban mindennek, ennek is konkrét módszerei vannak. Minden írásjelnek meg van szabva a vonássorrendje, hogy melyik vonalat melyik irányból, milyen vastagon, milyen kezdéssel és befejezéssel kell megrajzolni (balra fent a „farkas” írásmódja), így a tökéletes munkához évek gyakorlata szükséges. Találtam egy ingyenesen letölthető betűtípust, a Cezanne-t, mely nagyban emlékeztet erre az írásmódra. Ezért ezt választottam a főbb kiemelések és magának a logónak a betűtípusaként is. Viszont ismerve az ecset viselkedését, látható, hogy ezek nem tökéletesek, ezért a logóhoz tartozó „Usagi” feliratot Illusztrátorban át kellett rajzolnom. A logóanimációban is azt próbáltam érzékeltetni, hogy a név ténylegesen ecsettel van a képernyőnkre írva.
Cezanne - Regular abcdefghijklmnopqrstuvwxyz
ABCDEFGHIJKLMNOPQRSTUVWXYZ 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
Ez a betűtípus azonban alkalmatlan hosszabb szövegekhez. Így erre a célra egy egyszerű Helveticát választottam, mivel ez van annyira semleges és elegáns, hogy jól illett a Cezanne-hoz. Sok verziója létezik, így szabadon variálható a különböző funkciókhoz. Főleg medium és bold condenseket használtam, valamint leírásokhoz, magyarázatokhoz egyszerű romant vagy lightot.
Helvetica - Light abcdefghijklmnopqrstuvwxyz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
Helvetica - Medium Extended a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z
15
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
Van még egy betűtípus, amit alkalmaztam. Ez egy szintén ingyenesen letölthető, „Seven Monkey Fury BB” névre hallgató font, melyet a piros pecsétekhez alkalmaztam. Azért esett erre a választásom, mert amellett, hogy emlékeztet az ázsiai betűkre, a betűk könnyen véshetőek lennének kőbe vagy egyéb anyagba, amiből az igazi pecsétek készülnek. Ezek a pecsétek az ázsiai országokban eredetileg neveket, családi emblémákat ábrázoltak, és piros tintával nyomták rá levelekre, szerződésekre, egyéb fontos okmányokra.
seven Monkey fury bb - Regular
abcdefghijklmnopqrstuvwxyz 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10
A tradicionális japán írás iránya éppen ellenkezője az európainak: fentről lefelé, jobbról balra ír. Ezt a függőleges írásmódot rendkívül sok helyen alkalmazzák (például éttermekben a falon többnyire így van táblákra írva az ételek neve és ára), amit én is szerettem volna alkalmazni az arculatban. Sajnos, a magyar nyelv ezzel nem teljesen kompatibilis, ezért néhány helyen el kellett forgatnom a szöveget 90 fokkal, hogy ezt a jellegzetes függőleges elosztást eredményezze.
16
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
10. Arculati elemek 10.1. Étlap Egy étterem legfontosabb arculati eleme nyilván az étlapja. Ezért itt valami olyan különleges megoldással próbáltam előállni, amit sehol máshol nem láttam. Az ötlet az volt, hogy formában és textúrában is eltérjen a hagyományos étlapoktól – így lett belőle papírtekercs. A rizspapír sajnos, túl vékony lenne erre a funkcióra, azonnal elszakadna, így erősebb, kissé érdes felületű kreatív papírból készülne. Mivel egy széltében bővíthető felületet kaptam, a tartalom elhelyezésére is egy új módszert kellett kitalálnom. Szerencsére, ez az új felület éppen kedvezett a másik fő szempontomnak, hogy az írást függőlegesen helyezhessem el. (Az itallap nagyobb verziója a következő oldalon látható.)
Az oszlopok tetején kis képek szerepelnek az ételekről egy, a logóéhoz hasonló, fekete körvonalú körbe helyezve. Az ételek nevét a képek alatt kicsi piros pecsétekként jelenítettem meg. Mint ahogy korábban említettem, ezek a pecsétek eredetileg is családneveket szimbolizálnak, bár azok természetesen japán írásjelekkel vannak írva. Jelen esetben az ételek római betűkkel kiírt változatát alakítottam át képekké. A betűtípus a „Seven Monkey Fury BB” némileg eltorzítva, hogy hasonlítson egy kivésett pecsétre. Az oldal jobb alsó sarkában pedig a „Menü” pecsétje látható, egy másik pecsétfaragási technikával kirajzolva. Az oszlopok alján az árak találhatók, a logó betűtípusával, Cezanne-nal írva, így emlékeztetve a japán éttermek függőleges ártábláira.
17
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
18
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
Az oszlopokat egyszerű, ecsettel rajzolt vonal választja el egymástól. Mivel ezen tésztaételek japán neve nem mindenki számára érthető, szükség van szöveges magyarázatra. A pecsétek és az árak között rengeteg hely akad erre. Sajnos, a latin betűkkel nem szerencsés összefüggő szöveget függőleges irányban írni, így ezeket a rövid ismertetőket 90 fokkal el kellett forgatnom. Szerencsére, a tekercsek a végükön lévő két rúd segítségével kényelmesen kézbe foghatók, így könnyen és szabadon forgathatók. Látható, hogy bár csak 10 főétel szerepel az étlapon, ez a későbbiekben oldalirányban tovább bővíthető ennek a megoldásnak a segítségével. Mivel egy étteremben nem csak főételeket lehet kapni, néhány előétel és ital is bekerült a kínalátba. Ezek nem hangsúlyosak, ezért nem kerülhettek az oszloposan elhelyezett főételek közé. A kiegészítők listája a tekercs jobb oldalára került, egy egyszerű listás formátumban. Mint eddig, a fontosabb menü neve Cezanne-nal van írva, a többi információ a Helvetica különböző típusaival.
Végezetül néhány korábbi étlapterv, melyeket elvetettem vagy továbbfejlesztettem.
19
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
10.2. Információ-kártya Az étterem nem személy, így névjegykártya helyett az asztalfoglaláshoz szükséges információkat tartalmazó kártyára van szükség. Szerepelni kell rajta a logónak, és egy étterem esetében a helyszínnek és az elérhetőségeknek.
Anyagként itt is egy vastagabb, érdes felületű kreatív papírt választottam, tépett szélekkel. Az információ a kártya alján található, egy logóval és az őket elválasztó tusvonallal. A kártya különlegessége a jobb felső sarokban papírba nyomott jel (Usagi kandzsija, ua., mint a logóban). A nyomás miatt a kártya hátoldala teljesen üres.
Létezik a kártyának egy másik verziója is, mely kétoldalas. Az előlapja annyiban különbözik az előbbitől, hogy a logó a bal felső sarokba kerül, és nincs megnyomva a papír. Ellenben a hátoldalán a kinagyított logó egy részlete látható.
20
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
10.3. Pálcikatok Az ázsiai konya evőeszköze a pálca, és tálaláskor ezek papírtokban érkeznek. Adta magát a felület egy újabb logó elhelyezésére.
A tokok belül feketék, kívül fehérek. Az elülső oldalukon csak egy logó található az alsó végükön, viszont a hátoldaluk egy egyszerű játékot takar. Ahogy az információs kártya második verziójánál, itt is a kinagyított logó egy részlete kerül a tokok hátuljára, de úgy, hogy hét megfelelő darab egymás mellé téve kirajzolja a teljes logót.
Ez azért lehet érdekes, mert a pálcikák már érkezéskor az asztalon vannak, és az ételre várva a vendég legalább talál magának elfoglaltságot (gyermekeknek nagyszerű játék). Ezenkívül megmosolyogtatja és elszórakoztatja a vendéget, egy olyan pluszt adva, amit talán megemlít ismerőseinek, felkeltve azok érdeklődését.
21
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
10.4. Legyező A puzzle-ként szolgáló pálcikatokok mellett még több olyan tárgy van a japán kultúrában, melyek alkalmasak kép vagy szöveg felvitelére, például a papírlegyezők. Ezen tárgyak alakja azonban sokkal bonyolultabb egy egyszerű téglalapnál. Nehéz olyan felületet és kiosztást találni rajta, hogy ne essen szét a minta, és ne is váljon értelmezhetetlenné a lapok harmonika-állása miatt. Számtalan tervet készítettem és vetettem el, mire elértem a végső formához.
22
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
A végső verzión megjelennek az étlap fő elemei: a főételek nevei, a hozzájuk tartozó pecsétek, valamint a legyező külső szélén ezúttal inverzben (piros tinta alap, szöveg kihagyva) láthatóak az árak, ezáltal egy sajátos mintázatot adva. A hátoldalán a szokásos módszert alkalmaztam: a logó kinagyított részlete került ide, érdekes foltokat adva neki. A minta ráadásul úgy van elhelyezve, hogy ha az ember nyitva tartja kezében a legyezőt, a hüvelykujja ráhelyeződik a logó árnykezére.
23
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
10.5. Függöny (noren) Japánban hagyomány, hogy a boltok és éttermek ajtajára egy néhány helyen függőlegesen megvágott vászonfüggönyt („norent”) helyeznek, mely a naptól és a portól hivatott védeni a belső helyiségeket. Ezért gondoltam, hogy az Usagi étterem is kaphatna ilyet. Ezek a függönyök minden méretben, formában és díszítéssel elérhetők, de általában csak az adott bolt vagy étterem neve kerül rá – ebben az esetben csak a logó.
10.6. Blog fejléc Mivel a szakdolgozat elsődleges formai követelménye egy blog létrehozása, készült hozzá egyéni fejléc. Azt ábrázolja, ahogy egy ecsettel éppen az Usagi logót rajzolják egy papírra, ezzel is azt szimbolizálva, hogy a blog egy amolyan munkanapló, az arculat készülésének fázisait mutatja be. (http://ke1k0.wordpress.com/)
10.7. Logóanimáció Az egyik órai feladatunk folytán elkészült az étterem logójának animációja. Az első néhány másodperc egyértelmű utalásokat tesz a logó kialakulásának történetére: egy pálcikákat tartó kéz játszik a falra vetített fény előtt, majd mögé vetül a nyúl árnykép, és kirajzolódik belőle a kész logó. Ezután ez ráhelyeződik egy kiterített bambusz tányéralátétre, mellette pedig egy láthatatlan ecset kiírja az étterem nevét. Végül a bambusz alátét visszatekeredik, magába csavarva a logót is. (http://youtu.be/rLbTvD-Cijk)
24
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
11. Végső megállapítások Azt kell, hogy mondjam, élveztem ennek a feladatnak a megoldását, hiszen kihívást jelentett új ötletekkel előállni a választott témámban. Szerencsére 4 éves japán nyelvi tanulmányaim, 2 hónapos kinttartózkodásom és évtizedes rajongásom a japán kultúra és konyha iránt adott ihletet és eszközöket, amikhez nyúlhattam. Olyan szempontból mégis könnyű volt a dolgom, hogy egy teljesen fiktív szolgáltatás arculatát terveztem meg, így teljes szabadságot kaptam. Mind a grafikai elemeket, mind magát az elképzelt éttermet addig formálhattam, amíg a kettő össze nem ért. Tudom, hogy egy létező cég/szolgáltatás/termék/stb. arculata nagyobb kihívás lesz a jövőben, hiszen alkalmazkodnom kell a már meglévő elemekhez és a megrendelő elképzeléseihez. Mindazonáltal úgy vélem, ez a feladat rendkívül jó gyakorlat volt, és közelebb kerültem ahhoz, hogy az arculattervező pályán elinduljak. Ebben nagy segítségemre volt az Új Média Grafikus képzés és főleg annak előadói, akik szaktudásukkal minden kérdésünket meg tudták válaszolni, és remek tanácsokkal láttak el bennünket.
12. Köszönetnyilvánítás Külön köszönet jár konzulensemnek, Gábor Imrének, aki sokat segített és irányt mutatott, ha megakadtam a munkával. És végül köszönöm minden előadónknak, hogy egy egészen új látásmódot adtak.
25
Szabó Eszter -
Usagi étterem arculata
13. Források • Virágvölgyi, P. (1999). A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris Kiadó. • Thwemlow, A. (2008). Mire jó a grafikai tervezés? Scolar Kiadó. • Healey, M. (2009). Mi az a branding? Scolar Kiadó. • A saját, Japánban és japán éttermekben szerzett tapasztalataim, tudásom, élményeim.
26
