SZAKDOLGOZAT Kiss Eszter 2011

SZAKDOLGOZAT

Kiss Eszter 2011

Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Településépítészeti Tanszék

Pécs-Uránváros A városrész vizsgálata, értékelése, javaslatok a fejlesztésre

Konzulens: Miklóssy Endre Belső bíráló: ............................................ Külső bíráló: …………………………… Tanszékvezető: Dr. Schneller István

Kiss Eszter településüzemeltető szakirány

TARTALOM Ábrajegyzék ………………………………………………………………………........2 Képek jegyzéke ..………………………………………………………………………3 Bevezetés ………………………………………………………………………………4 1. Uránváros múltja ……………………………………………………………………5 1.1. Az építkezés előzményei – A szocialista városeszmény és Uránváros ……6 1.2. Az uránbányászat Pécsett …………………………………………………9 1.3. Építéstörténet ……………………………………………………………..12 1.4. A pécsi panelépítés ……………………………………………………….22 2. Uránváros jelene

…………………………………………………………………25

2.1. Demográfiai adatok ………………………………………………………26 2.2. A jelenlegi állapot elemzése ……………………………………………..30 2.3. Intézmények, szolgáltatások ……………………………………………..35 2.3.1. Oktatási intézmények …………………………………………..37 2.3.2. Szociális és gyermekvédelmi intézmények ……………………38 2.3.3. Egészségügyi és sportlétesítmények …………………………..38 2.3.4. Kulturális létesítmények ………………………………………39 2.3.5. Üzletházak, piac, vendéglátás ………………………………….40 2.3.6. Egyéb szolgáltatások …………………………………………..42 2.4. Kapcsolat a belvárossal …………………………………………………..43 2.5. Kérdőíves vizsgálat a városlakók körében Uránvárosról ………………..47 2.6. Uránváros SWOT analízise ...……………………………………………50 3. Uránváros jövője …………………………………………………………………..51 3.1. Kísérletek és megvalósult tervek Uránváros fejlesztésére ………………52 3.2. Fejlesztési ötletek, javaslatok ……………………………………………58 Összefoglalás …………………………………………………………………………65 Irodalomjegyzék ……...………………………………………………………………67 Mellékletek 1. sz. melléklet: Összefoglaló táblázat Uránváros épületeiről 2. sz. melléklet: „Uránváros a pécsiek szemében” kérdőív 3. sz. melléklet: A kérdőív eredményeinek részletes ismertetése 4. sz. melléklet: Fejlesztési ötletek, javaslatok térképi összefoglalója 5. sz. melléklet: Az Uránváros építészeti és képzőművészeti emlékeit bemutató tanösvény javasolt állomásai

ÁBRAJEGYZÉK 1. ábra: A pécsi uránbánya bányaüzemei, valamint az Ércdúsító Üzem és a zagytározók elhelyezkedése (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth) 2. ábra: A lakókörzetek és szomszédsági egységek (lakótömbök) beosztása (Dénesi Ödön rajzai alapján. Dénesi, 1959. 90. o., Dénesi 1975. 30. o.) 3. ábra: A pécsi panelgyártás történetének jelentős helyszínei (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth) 4. ábra: Uránváros mai elhelyezkedése Pécs városában (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth) 5. ábra: A népesség korcsoportonkénti megoszlása Pécsett és Uránvárosban, 2001. (Adatok forrása: Pécs MJV Hosszú- és Középtávú stratégiája, 2007.) 6. ábra: A 7 évesnél idősebb lakosság legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása Pécsett és Uránvárosban, 2001. (Adatok forrása: Pécs MJV Hosszú- és Középtávú stratégiája, 2007.) 7. ábra: Munkaerő-piaci helyzet Pécsett és Uránvárosban, 2001. (Adatok forrása: Pécs MJV Hosszú- és Középtávú stratégiája, 2007.) 8. ábra: A játszóterek mai állapota (Kiss Eszter felmérése, 2011.) 9. ábra: Uránváros közintézményhálózati terve (DÉNESI, 1959. 89. o.) 10. ábra: A közintézményhálózat napjainkban (Kiss Eszter felmérése, 2011.) 11. ábra: Az uránvárosi buszmegállók és 300 m-es vonzáskörzetük a belváros és Kertváros irányába (Kiss Eszter felmérése, 2011.) 12. ábra: A buszmegállók és 300 m-es vonzáskörzetük az uránvárosi buszvégállomás irányába (Kiss Eszter felmérése, 2011.) 13. ábra: Uránváros kapcsolata a belvárossal: fontosabb intézmények, autóbusz viszonylatok (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth)

2  

KÉPEK JEGYZÉKE 1. kép: I. ütem beépítési terve (DÉNESI, 1959. 87. o.) 2. kép: A főtér távlati képe nyugatról (Dénesi Ödön rajza. DÉNESI, 1959. 92. o.) 3. kép: A főút látványa nyugatról Dénesi tervén (DÉNESI, 1959. 91. o.) és napjainkban 4. kép: Gondozatlan zöldfelületek Uránvárosban 5. kép: Művészeti alkotások az A és B tömbben 6. kép: A kereskedelem és vendéglátás emblematikus épületei Uránvárosban – a Mecsek Áruház és az Olympia 7. kép: Pécs-Uránváros rehabilitációs rendezési terve (ZAMBÓ, 1988.) 8. kép: Két lehetséges sarokbeépítés rajza (URÁNVÁROS JÖVŐJE, 9. és 12. o.) 9. kép: Uránváros központja – a Szilárd Leó park és az Uránbányász tér A szakdolgozatban bemutatott fényképek a szerző saját felvételei.

3  

PÉCS-URÁNVÁROS A VÁROSRÉSZ VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK A FEJLESZTÉSRE BEVEZETÉS A szakdolgozat témája Pécs Uránváros nevű városrésze történeti kialakulásának bemutatása, jelenlegi helyzetének vizsgálata és értékelése, valamint az így feltárt eredmények alapján fejlesztési javaslatok megtétele. A korábban Új-Mecsekaljának és Nyugati városrésznek is nevezett településrész Pécs nyugati határán helyezkedik el, mintegy 100 hektárnyi területen. Területe hozzávetőleg megegyezik Pécs történelmi belvárosának területével. Építése 1955-74 között folyt, a kor legnagyobb lakótelepépítéseinek egyikeként, és azóta is meghatározó része a városnak mind népessége, decentrumi szerepe, mind pedig városképi jelentősége szempontjából. A dolgozat az 1955-ben kiírt tervfeladatban meghatározott, a mai Nendtvich Andor út (6-os főút) – Tüzér utca – Budapest-Pécs vasútvonal – Páfrány utca által határolt területet tekinti vizsgálata tárgyának. Bár a dolgozat elsősorban az építéstörténettel és a városépítészeti értékek objektív vizsgálatával foglalkozik, nem elhanyagolható a témaválasztás azon indoka sem, ami a vizsgálatot némiképp befolyásolhatja: a szerző személyes kötődése. Születésem óta magam is uránvárosi lakos vagyok, ennek köszönhetően jó helyismerettel rendelkezem, valamint már régóta érdekel szűkebb lakókörnyezetem kialakulásának, fejlődésének története, illetve a városban elfoglalt jelenlegi és jövőbeni szerepe. Úgy vélem, hogy a településrész rendelkezik olyan adottságokkal, amit elsőként felismerni, majd kihasználni és fenntartani, illetve fejleszteni lenne érdemes, ami növelhetné Uránváros értékét és presztízsét, valamint az itt lakók és újonnan beköltözők ragaszkodását a városrészhez. A dolgozat így az értékek feltárására és bemutatására törekszik, és ezen értékek hasznosításának lehetőségeit igyekszik felvázolni. Az Uránvárosról fellelhető szakirodalom (a várostervező publikációi, rövidebb tanulmányok) és források (levéltári anyagok) nehezen kutathatók, sőt a sok felfelbukkanó említésben olykor egymásnak ellentmondó vagy nem egyértelmű adatok szerepelnek. Problémát okoz még a téma kutatásánál, hogy az uránbányáról és a hozzá kapcsolódó tevékenységekről, létesítményekről a dokumentációkat bizalmasan kezelték, a későbbi évtizedekben sok adat és forrás el is tűnt. Természetesen a szakdolgozat nem 4  

terjedhet ki minden részlet tárgyalására – de a felsorolt nehézségek ellenére későbbi, részletesebb és mélyrehatóbb kutatások első lépése lehet. Egy település vagy településrész jelenének megismeréséhez feltétlenül szükséges kialakulásának és múltjának az ismerete, ezért jelen munka is elsőként Uránváros építésének előzményeit és történetét, az építéshez kapcsolódó technológiákat mutatja be, kitérve a pécsi uránbányászat rövid történetére is. Ehhez az adatokat elsősorban levéltári és könyvtári kutatások, a városrész tervezőjének, Dénesi Ödön Ybl díjas építésznek a publikációi és a Pécsi Szemle várostörténeti folyóiratban közölt tanulmányok szolgáltatták. A következő fejezetben a városrész jelenlegi helyzetét tárja fel, aminek az alapjául a Pécs Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájából és Hosszúés középtávú stratégiájának városrészeket elemző fejezeteiből származó adatok, a városrészről készült saját felmérés és fotódokumentáció, valamint a városlakók körében végzett kérdőíves vizsgálat szolgált. Az utolsó tartalmi egységben az eddigi tervezett, illetve megvalósult fejlesztési elképzelések, valamint további javaslatok kerülnek bemutatásra, amikhez az egyik korábbi fejlesztési kísérletet kidolgozó pécsi településtervező iroda, a Koller és Társa Tervező Kft., valamint Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Kommunális Referatúra munkatársai nyújtottak segítséget. 1. URÁNVÁROS MÚLTJA A városrész több mint 50 éves múltra tekint vissza. Építése az 1950-es évekbeli nagy

szocialista

városépítésekkel

egy

időben

zajlott.

Ahogy

Sztálinvárost

(Dunaújváros), Leninvárost (Tiszaújváros) és Komlót, Uránvárost is a szocialista nehézipar-fejlesztés és a modern szocialista városeszmény hívta életre. Bár csak egy új városrész volt, a kortársak szinte már önálló, szocialista városnak tartották, mert bár szervesen kötődött Pécshez, attól mégis függetlenül, egy szabad, a régi várostól külön álló területen jött létre. A kielégítendő igényekben és szükségletekben ezek az új városok hasonlítottak, azonban nagyságrendben, terepviszonyokban, valamint a régi településsel és az általuk kiszolgált ipari üzemmel való kapcsolatban sok esetben különböztek egymástól. Uránváros építésének megkezdésekor előnyös helyzetből indulhatott, hiszen az új lakótelepnek elhelyezése miatt nem kellett kapcsolatot tartania régi mezőgazdasági vagy elavult ipari településsel (mint pl. Komlónak) és a terület 5  

fejlesztését az ipartelep közelsége sem akadályozta (mint pl. Dunaújváros esetében). (SZENDE, 1959. 104. o.) Uránvárost 1955-ben kezdték el építeni a közeli uránbányában dolgozó bányászok számára a város nyugati szélén elterülő, volt polgári repülőtér helyén. A beruházás a magyar állam részére nyújtott hosszúlejáratú, kamatmentes szovjet kölcsönből valósulhatott meg. (SALLAY, 2001. 96. o.) A beruházó Bauxitbánya Vállalat és Nehézipari Minisztérium (NIM), a városrész tervező építésze, Dénesi Ödön, valamint a többi együttműködő tervező és a város vezetősége is nagy hangsúlyt fektetett a műszaki és a szociális infrastruktúra megfelelő kiépítésére. Ennek megfelelően posta, rendőrőrs, autóbusz végállomás, rendelőintézet, gyógyszertár, bölcsődék, óvodák, általános iskolák, gimnázium, áruház, vásárcsarnok, éttermek, vendéglő, önálló földszintes vagy kétszintes üzletházak, sportlétesítmények is helyet kaptak már a tervezésben is. A széleskörű szolgáltatási rendszerben való gondolkodást jól jellemzik azok a tervezett intézmények is, amelyek sajnos a későbbiekben nem valósultak meg. Így szerepelt a városrendező elképzeléseiben gőz- és termálfürdő, szabadtéri strandfürdő, szabadtéri színpad valamint egy 600 fő befogadására és szélesvásznú mozielőadások tartására is alkalmas színháztermet és könyvtárat magába foglaló kultúrpalota is. Ezen meg nem épült létesítményeknek már a gondolata is egy olyan, Pécs egészére kiterjedő, előremutató várostervezői gondolkodást mutat, ami már akkor látta azokat a hiányokat, amiket a városnak napjainkig sem sikerült orvosolnia (Pécsett továbbra is hiány mutatkozik például az uszodák, strandfürdők számában). A városrész építése 1975-re fejeződött be, a városrendezőn kívül 23 építész vett részt a tervezésben, a munkálatok során számos közintézmény és összesen mintegy 7300 lakás épült fel 1 . (DÉNESI, 1975. 30. o.) 1.1. Az építkezés előzményei – A szocialista városeszmény és Uránváros A nagy városépítések, újonnan létrehozott városok a szocializmus egyik legambiciózusabb, legnagyratörőbb projektjeinek számítottak. Céljuk a szocialista modernitás megteremtése a valóságban, a technikában és tervezésben való hit kézzelfoghatóvá tétele volt, valamint, hogy az emberi szellem haladásának                                                              1

A szám a 6-os főúttól északra álló panelépületek lakásállományát is tartalmazza. Pécs város Hosszú- és középtávú stratégiája szerint Uránvárosban a lakások száma 6258. (HOSSZÚ- ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA, 2007. II. kötet 126. o.)

6  

bizonyítékául szolgáljanak. Nem véletlen, hogy ezek a nagy városépítések, városalapítások nehézipari beruházásokhoz, vaskohászati, vegyi kombinátokhoz, a szén- és uránbányászathoz kapcsolódtak, mivel ezek a tevékenységek is mind a fáradatlan emberi munka megtérülését és dicsőségét, a korszerű technikában megtestesülő erőt hirdették. Gyakran a települések közvetlenül az üzem mellé épültek, így azok térbeli és ideológiai egységben álltak. A várost, vagyis a lakóhelyet és az otthont, illetőleg az ipari üzemet, a munka, a termelés és a „szocializmus építésének” színhelyét elválaszthatatlannak, egymással szoros kapcsolatban állónak hirdették, mint a modern társadalom két legfontosabb szimbólumát. (N. KOVÁCS, 2008. 67. o.) Felmerül a kérdés, hogy Uránváros miért a bányáktól mintegy 10 km távolságban, építésekor még Pécstől is elkülönülve, önálló egységként épült meg? Erre több válasz is kínálkozik. A Pécstől nyugatra szinte teljesen sík területen elterülő volt polgári repülőtér ideális helynek bizonyult az építkezésre. A terület megfelelő méretű volt a tervezett 20 000 fős új település létrehozásához, az építkezés kevés földmunkát igényelt, az egykori repülőtértől északra működő téglagyárból egyszerű volt az építőanyag beszerzése és szállítása, könnyen ki lehetett alakítani a közlekedési kapcsolatokat a munkahellyel, a meglévő városrészekkel és a vasútállomással. Tervezni is könnyebb volt egy teljesen érintetlen területen, mivel itt nem kellett meglévő épületekhez, struktúrákhoz, szabályokhoz alkalmazkodnia a tervezőknek és a tervező szerveknek. Mindemellett az új városrész építését az is indokolttá tette, hogy a bányaüzemek közelében lévő kis falvakat Pécs közelsége és kedvezőtlen terepviszonyaik miatt nem lett volna gazdaságos felfejleszteni

(mint

pl.

a

közeli,

egykori

kis

bányászfalut,

Komlót).

A

helykiválasztásnak ezen felül különleges eszmei okai is voltak. A szénbányászata miatt a XX. században fejlődésnek induló Pécsett az 1950-es évek elején már Uránváros előtt elkezdődött egy szénbányász lakótelep, az ún. ÚjMeszes építése a város keleti felén. 1966-ig Új-Meszesen is mintegy 2000 lakás épült, azonban jelentősége korántsem érte el Uránvárosét. Ennek oka az az eszmeiség, és „kultusz” volt, ami az uránbányászok körül kialakult, meghatározva a társadalomban elfoglalt, privilegizált helyzetüket. A bányászok az 1950-es, 60-as években a korszak emblematikus és nagy megbecsülésnek örvendő munkásai voltak, az uránbányászok pedig ezen a kiemelt helyzetű körön belül is hírnévre és rangra tettek szert. A stratégiailag jelentős, különleges és veszélyes uránérc kitermelői az ország legmélyebb aknáiban, embert próbáló körülmények között, de a legmodernebb technikákkal vették 7  

fel a versenyt a kőzetekkel, és győzték le a természet erőit. Nem is lehetett volna jobb szimbólumát találni az emberi munka erejének, a technika haladásának és hatalmának, mint magát az uránbányászt. Ennek megfelelően egy olyan modern, kényelmes, otthonos és biztonságos város járt meg neki, amit Uránvárosban, az ország „legmodernebb lakótelepén” álmodtak meg a tervezők. A szocialista állam gondoskodásának bizonyítékát és a modernitást (az építészeti megformáltság mellett) a városokban – sokszor csak jóval a lakóházak megépülte után – kiépített infrastruktúra, a széleskörű szolgáltatási rendszer, az összkomfortos, „egészséges” lakások építése jelentette, ami az ott lakó, nagy becsben tartott munkások életét volt hivatott könnyebbé, kellemesebbé tenni. Az uránvárosiak ebből a szempontból is kivételezett helyzetben voltak: a tervező egy olyan modern életstílust képzelt ide, ahol a nagyvonalúan kialakított főúton és városközpontban sétálgatni, a város legnagyobb áruházában vásárolgatni, az otthoni főzés terhe alól felszabadítva étteremben étkezni, szórakozni lehet, a város akkor legmagasabb épületének tetőteraszáról megcsodálható az egész városrész, éjszakánként pedig a kirakatok és neonfeliratok nagyvárosi fényárba borítják a lakótelepet. Pontosabban nem is lakótelepet: már szinte önálló, a „régitől” független, szabad, új települést. Ezek a funkciók és az építészeti elemek tették korszerűvé nem csak Uránvárost, hanem ennek a lakótelepnek kellett nagyvárossá tennie egész Pécset is. „De ez az összeépülés [a várossal] nem fogja elmosni azt a lényeges különbséget, ami már kialakult az új városrész és a régi Pécs között, és amiről még nem szóltunk. Ez a városrész ugyanis nem csak korszerű, nemcsak napjaink erőinek, szervező készségének hirdetője, hanem nagyvárosias is. (…) Pécs elsősorban az új városrészben válik nagyvárossá” – fogalmazza meg Granasztói Pál abban az időszakban, amikor Uránváros még nem is készült el teljesen, az építkezés még folyamatban volt. (GRANASZTÓI, 1966. 273. o.) Mindezen elkülönülés, szándékos különbözés ellenére a tervező, Dénesi Ödön igyekezett a kapcsolatot is megtalálni a régi Péccsel. A városképet úgy komponálta meg, hogy az szervesen illeszkedjen a háttérben magasodó Mecsek látványához, és bár Uránváros szinte minden irányból meghatározza Pécs városképét, a városrészből, illetve azt elhagyva táruljon fel a történelmi város sziluettje 2 , azonban ez a két ellentétes                                                              2

Ezt a kedvező látványt az azóta kialakult új beépítések és a városrész összenövése a régi várossal már eltüntette.

8  

esztétikai élmény egészítse ki egymást. Dénesi Ödön a fent leírtakat a következőképpen foglalja össze: „A történelmi rész karcsú tornyokkal csipkézett sziluettje kiegészíti a mának korszerű, az erőt, emberi haladást, a korszerű technikát, az emberről való szociális gondoskodást kifejező nagyvonalú városképet és fordítva.” (DÉNESI, 1959. 102. o.) Az új várossziluettnek azonban továbbra is megmarad az a kiemelt eszmei jelentősége, hogy modern és a régitől gyökeresen eltérő megjelenésével „a szocializmust építő társadalom kifejező eszközévé és jelképévé válik.” (DÉNESI, 1975. 58. o.) A kortárs építészek sokszor dicsérték Uránvárost, elismerve a várostervező minőségi munkáját. A Népszabadságban 1965-ben megjelent kritikai cikkében dr. Bonta János építész az elmúlt másfél évtized városépítési tevékenységének legfejlettebb megoldásaként írta le (DÉNESI, 1975. 46. o.), dr. Pogány Frigyes szerint pedig hazánk modern városépítészetének kétségtelenül egyik legszebb alkotása, Pécs város büszkesége ez a monumentális, mégis meghitt lakótelep. (DERCSÉNYI-POGÁNYSZENTKIRÁLYI, 1966. 115-116. o.) Külön kiemelték, hogy Uránvárosban a városépítészeti tervek nem változtak annyit, mint más hasonló építkezéseken, a településrész „elképzelés és megvalósulás egységét mutatja”. (DÉNESI, 1975. 44. o.), ennek köszönhetően „az építkezés minősége, kulturáltsága, egységessége és befejezettsége (…) a hazai általános színvonal fölé emeli az új városrészt”. (GRANASZTÓI, 1966. 265. o.) Másik nagy előnye a kortársak véleménye szerint, ami kiemeli más lakótelepek közül, hogy Uránvárosnak különleges pécsi légköre, helyi hangulata van. A tervezőt dicséri, hogy sikerült olyan emberi léptékben terveznie és építkeznie, aminek hála a megvalósult lakótelep kellemes, változatos, vonzó és otthonos lett. De ami a legfontosabb: városias. (GRANASZTÓI, 1966. 267. o.) 1.2. Az uránbányászat Pécsett Az új, nagyvárosias lakótelepet az uránbányászat hívta életre. A pécsi uránbányászat alig több, mit 40 évig működött, ipartörténetileg mégis jelentős, mivel a Mecsekben található az ország egyetlen uránérc-lelőhelye, aminek a bányászata és feldolgozása során a legújabb, legkorszerűbb technikákat kellett alkalmazni. Az uránérc-kutatás a MASZOBAL 3 expedíció keretében 1953-ban kezdődött meg Pécstől északnyugatra, Kővágószőlős közelében. Az eredmények azt bizonyították,                                                              3

MASZOBAL: Magyar-Szovjet Bauxit-Aluminium Rt.

9  

hogy a Mecsekben kitermelésre alkalmas urántartalmú kőzet van. 1954-ben megkezdték az I. sz. kutatóakna szállítóaknává való mélyítését, majd 1955-ben, a Bauxitbánya Vállalat megalakulása után megkezdődött a kitermelés. A kutatóakna mélysége 42 m, a lemélyített szállítóaknáé is csupán 119 m volt. Ugyanebben az évben mélyítették le a Bakonya közelében található II. sz. bányaüzem szállítóaknáját is, 138 m mélységre. Bár az aknák optimális mélysége ezt jóval meghaladta volna, a mielőbbi termelés beindítása érdekében nem végeztek mélyebb feltárást. (SALLAY, 2005. 101. o.) Sekély aknamélysége ellenére a II. sz. üzem működött a legtovább, egészen 1987-ig, azaz 32 éven át folyt itt a bányászati tevékenység. 1959-ben elkészült a III-as sz. bányaüzem beruházása is, szintén Kővágószőlős közelében. 1964-ben a főúttól délre, a vasútvonal mellett felépült az Ércosztályozó és Ércdúsító Üzem (ÉDÜ), ami nagyban megkönnyítette a kitermelt urán szállítását. Korábban a kitermelt ércet vasúton szállították a Szovjetunióba és ott nyerték ki belőle az értékes anyagot, az ÉDÜ-ben azonban lehetőség nyílt a kitermelt nyersérc osztályozására, vegyi feldolgozására, radiometriai dúsítására, a vegyi dúsítmány (ún. sárgapor) exportra történő előkészítésére és így gazdaságosabb szállítására. Az üzemhez a vasúttól délre két zagytározó is tartozott, amelyek rekultivációja 2008-ban fejeződött be. Annak ellenére, hogy a kitermelés már ekkor sem bizonyította a hazai uránbányászat és feldolgozás gazdaságosságát, az 1970-es évek elején sor került a Szovjetunióval az uránércegyezményről kötött hosszú lejáratú szerződés meghosszabbítására. (SALLAY, 2005. 101. o.) 1971-ben megindult a termelés a I. bányaüzem kimerülő készleteinek pótlására az annál mintegy tízszer mélyebb IV. sz. bányaüzem szállító- és légaknáiban Petőcpusztán, majd döntés született a kimerülőben lévő II-es és III. bányaüzemek termelőkapacitásának pótlására is. Az V. bányaüzem Kővágótöttös térségében épült meg, a szállító és légaknákban 1983-ban indult meg a termelés. Az üzem föld alatti összeköttetésben állt a II-es és IV. sz. üzemekkel. Itt működött az ország egyik legmélyebb szállítóaknája (1118 m), a még mélyebbre nyúló vakaknákkal együtt pedig elérték az ember által Magyarországon bejárható legnagyobb, 1300 m-es mélységet. (BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ, 2010. 176. o.) Az egyes bányaüzemek, az ÉDÜ és a zagytározók elhelyezkedését az 1. ábra mutatja.

10  

2. ábra: A pécsi uránbánya bányaüzemei, valamint az Ércdúsító Üzem és a zagytározók elhelyezkedése (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth)

A működéshez az említett létesítményeken kívül meddőhányók és perkolációs területek 4 is tartoztak, valamint az ÉDÜ mellett megépült a Szolgáltató, a Kutatómélyfúró, a Kísérleti-Kutatási és az Automatizálási Üzem, raktárbázis és öntöde is. A működéshez 712 ha kisajátított területet hasznosítottak. (SALLAY, 2005. 101. o.) Az azóta Pécsi Uránbánya Vállalatra, majd Mecseki Ércbányászati Vállalatra (MÉV) átkeresztelt bányavállalat rohamosan fejlődött, míg 1956-ban 1997 főt foglalkoztatott, ez a szám 1971-re 7870-re nőtt, valamint több embernek adott munkát a bánya beruházási és lakótelep-építési kivitelezési feladatokban és a szolgáltató iparban egyaránt. (SALLAY, 2001. 94. o.) A ’80-as években az uránfém világpiaci ára zuhanni kezdett, ami a pécsi uránbányát különösen súlyosan érintette. A kormányzat 1989-ben határozott a bányászati tevékenység felhagyásáról, végül úgy rendelkezett, hogy 1997. december 31ével megszünteti a mecseki uránérc-termelést. A bányabezárást követően megkezdődött                                                              4

A perkoláció egy kilúgozásos uránkinyerési technika, elsősorban alacsony urántartalmú kőzetekből, amely során a kibányászott ércet közvetlenül vagy törés után megfelelő oldatgyűjtő rendszerrel ellátott prizmákba vagy halmok formájában helyezik el, majd az urántartalmat kioldó lúgos oldatot szivárogtatnak át rajta.

11  

a környezetvédelmi és rekultivációs munka, a vagyonkezelési és értékesítési tevékenység. Mindezen feladatok elvégzésére 1998-ban létrejött a MECSEKÉRC Zrt., ebből 2004-ben speciálisan a rekultivációs feladatok elvégzésére különvált a MECSEKÖKO Környezetvédelmi Zrt. Az érintett területek szennyezőanyag-mentesítése, talajcseréje nagyrészt befejeződött, a bányaüzemek többségét lebontották. Az I. sz. üzem azonban ipari műemlékként továbbra is áll, a tortyogói és a pellérdi vízbázis védelme érdekében az uránnal szennyezett bányavizet kiemelő és tisztító üzem működik benne. A bánya bezárását nem a kimerülő érckészletek okozták. A szakemberek szerint még további 20 millió tonna feltáratlan ércvagyon 5 található a hegy gyomrában, tehát közel ugyanannyi, mint amennyit az uránbánya működése alatt kitermeltek. (SALLAY, 2005. 103. o.) A bányászat megszüntetésének leginkább gazdasági és gazdaságossági okai voltak. A kitermelés és feldolgozás költségeit, főleg az urán világpiaci árának 1982-es zuhanása után, nem tudták az eladási ár alá csökkenteni. Ebben nagy szerepet játszott az is, hogy a mecseki kőzetek urántartalma mindössze 1,2 %, szemben az átlagos, 3 %-os urántartalommal, így kitermelése idő- és energiaigényesebb, feldolgozása drágább volt, hiszen egy tonna mecseki kőzetből csupán 1,2 kg uránfémet lehetett előállítani. (SALLAY, 2005. 103. o.) Bár 2010-ben felröppent a hír, hogy újra uránlelőhelyek után kutatnak és próbafúrásokat végeznek a Mecsekben (KASZÁS, 2010.), nem valószínű, hogy akár a mai technikai és technológiai körülmények között is gazdaságossá lehetne tenni a kitermelést. A mecseki uránbányászat 42 éves működése alatt az 1300 méter mélységig is lenyúló bányákban közel 50 millió tonna kőzetet termeltek ki, amiből 21 000 tonna uránfémet állítottak elő. Működésével a bánya a rekultivációk ellenére is maradandó nyomokat hagyott a természetben és Uránváros megépülésének köszönhetően Pécs városszerkezetében, városképében egyaránt. 1.3. Építéstörténet A kiírt tervfeladat egy új, nagyszabású lakótelep (kb. 5000 lakás és az ezekhez szükséges kommunális létesítmények) tervezését foglalta magába a Szigeti külvárostól délnyugatra,

az

1930-ban

Mecsekalja

néven

egyesített

Rácváros,

Patacs,

                                                             5

Ércnek nevezhető az a kőzet, amelyben az urántartalom legalább 1000 g/t-ra feldúsul.

12  

Mecsekszentkút és Magyarürög településektől dél-délkeletre, valamint a szintén az 1930-as évektől beépülő, Kovácstelepnek nevezett lakóterülettől keletre fekvő volt pécsi polgári repülőtér szinte szabályos téglalap alakú, 100 hektárnyi területén. A tervezett Nyugati városrészen a városrendezési munka a repülőtér területének kijelölése után 1955 decemberében jóváhagyott beruházási program nélkül indult meg. (DÉNESI, 1959. 87. o.) A tervezőnek és az építőknek gyors tempót diktáltak: a terület felmérése egy hét alatt megvalósult és az első építési ütem 600 lakást tartalmazó beépítési tervét Dénesi Ödön már 1956 januárjában leadta a generáltervező Általános Épülettervező Vállalatnak (ÁÉTV). (1. kép)

1. kép: I. ütem beépítési terve (DÉNESI, 1959. 87. o.)

Tavasszal már kezdődhetett is a munka. A tervezés első szakaszának legnehezebb része az első épület sarokpontjának meghatározása volt. Mivel a részletes beépítési és rendezési tervek csak később készültek el, fontos volt, hogy az I. ütem épületeit hova helyezzék el, hogy azok később a lakótelep egészébe szervesen illeszkedjenek. Végül a repülőtér akkor még álló hangárától nyugatra 50 m-re, és a reptértől északra lévő téglagyári gödör kerítésétől délre 54 m-re húzták meg a határvonalakat, amik kijelölték az első lakóház sarokpontját, amihez a többi épület építése igazodott. Később kiderült, hogy az elhelyezés szerencsés volt, az itt megépült 612 lakást tartalmazó 17 db téglaépület a későbbi tervezésben nem okozott problémát, sőt, harmonikusan 13  

illeszkedett a további tervekbe. Érdekességként megemlíthető, hogy az első lakást a mai Hajnóczy utcában 1956. október 23-án adták át. A részletes tervezési szempontokat több beruházási program és igény összeegyeztetésével lehetett megállapítani. Részletes beruházási programot adott a tervezőnek többek között az Nehézipari Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Népművelési, Oktatásügyi, és Egészségvédelmi Minisztériumok, az akkor még Pécsi Uránbánya Vállalatnak nevezett MÉV, valamint Pécs MJ Városi Tanács Végrehajtó Bizottság műszaki, oktatási, kereskedelmi, ipari és egészségügyi osztálya. (DÉNESI, 1959. 89. o.) Az általánosan alkalmazandó szintek számát 4 szintben határozták meg, azonban Dénesi, hogy az azonos magasságú épületekből fakadó egyhangúságot elkerülje, elérte, hogy ennél magasabb, 8 szintes lakóházakat is emelhessenek. A négyszintes épületeket magastetővel, az ennél magasabbakat lapostetővel építették. Nagyszabású tervek készültek. A tervező egy olyan, korszerű, jól felszerelt várost álmodott meg, ami méltó otthona lehet a megbecsült uránbányásznak, és egyben Pécs városának büszkeségére válik. Az úthálózati tervek hamar elkészültek, 1959-re már csaknem a teljes belső úthálózat dokumentálva volt, és nagy része a közműhálózattal együtt az épületekkel egy időben valósult meg. (DÉNESI, 1959. 98. o.) A városrész fő egységeit, a három nagy (északnyugati „I”-es, déli „II”-es, északkeleti „III”-as) lakókörzetet a fordított T alakú helyi forgalmi fő útrendszer választotta el egymástól, az alacsonyabb rendű utak pedig kijelölték ezeken belül az egyes lakótömböket és szomszédsági egységeket. (2. ábra) Itt kell szólni a szomszédsági egységek tervezésének korabeli urbanisztikai elméletéről, amely C. A. Perry nevéhez fűződik. (SZELÉNYI-KONRÁD, 1969. 13. o.) Koncepciójával a modern urbanisztika dehumanizáló hatását kívánta ellensúlyozni, az elképzelés szerint a szomszédsági egységek egy szorosabb közösségi kapcsolatrendszer kialakításában játszanak fontos szerepet. Minden szomszédsági egységben el kell helyezni azokat alapvető intézményeket és szolgáltatásokat, amik közösségszervező szerepet látnak el, valamint törekedni kell arra, hogy az egyes egységek egymástól eltérő urbanisztikai karakterrel rendelkezzenek, így egyéni városképet adjanak, ezzel is segítve a lakóterülethez való ragaszkodás kialakulását. Ezen feltételek megvalósulására Uránvárosban is törekedett a tervező, minden lakótömbben találunk alapfokú oktatási intézményeket, bölcsődét és/vagy óvodát, valamint lakókörzetenként egy-egy általános iskola is épült. 14  

15  

Az

épületek

elrendezésének

köszönhetően

a

szomszédsági

egységek

megjelenése is változatos. Az A jelű tömbben az utcavonallal párhuzamos, a B jelűben fűrészfogas, a C tömbben az utca vonalára merőleges beépítési mód a jellemző. A D jelű tömbben az épületek kis, cour d’honneur-szerű belső udvarokat, autófordulókat fognak közre, az E jelűben váltakozva állnak az útra merőleges és azzal párhuzamos épületek (szintén udvarokat körbezárva), valamint a 4 és 10 emelet magas panelek. Az F és G tömbökben a panelépítkezés megindulása és lendületes előretörése miatt már vegyesen állnak tégla- és panelépületek, valamint egyaránt találunk párhuzamos, merőleges és fűrészfogas elrendezést is. A legkésőbb beépült H és I tömbökben már kizárólag paneleket húztak fel, az épületek többnyire kettesével, egymásra merőlegesen elhelyezve állnak, megvédve így a közrefogott intimebb területeket a forgalmas utak porától és zajától. A főútrendszer fordított T alakjának minden szára egy-egy fontos irány felé mutatott: nyugatra a munkahely, észak-északkeletre a város, délkeleti irányban pedig a vasútállomás felé vezettek, vezetnek a fő utak. Az utak csomópontja jelölte ki az új városrész központját, ahova egy mutatós főteret tervezett Dénesi Ödön. (2. kép) A tervek szerint itt kapott helyet a tanács- és pártház, a nagyáruház, egy 13 szintes szálloda, valamint a 600 személyes, mozielőadások tartására is alkalmas színháztermet, klubhelyiségeket, sport és szakköri helyiségeket, könyvtárat és kiállítási helyiséget magába foglaló kultúrpalota is, ami a főtér déli lezárásaként szolgált volna.

2. kép: A főtér távlati képe nyugatról (Dénesi Ödön rajza. DÉNESI, 1959. 92. o.)

16  

Előremutató, a mai modern építészeti megoldásokhoz hasonló az a gondolat, hogy a mozi és a kultúrház két, eltérő időben is megépíthető különálló épületét az első emeleten összekötő nyaktag alatt kialakított széles átjárón keresztül közvetlen térkapcsolat nyíljék a burkolt tér és a kultúrpalota mögötti park között. Az impozáns szálloda tetejére tetőteraszt, eszpresszót és kilátót javasolt a várostervező, ahonnan az egész városrész megcsodálható. A közelben a posta, a rendelőintézet és a rendőrség épülete szerepelt a tervekben. A nyugatról a főtérre vezető út látványtervei is nagyvárosi hangulatot sugallnak. A tervekben az északi oldalon az út vonalával párhuzamos, négyemeletes, míg a délin az útra merőlegesen elhelyezett magas, hétemeletes épületek állnak, amik között kétszintes üzletházak sorakoznak. Az üzletházak csábító kirakatai, este is világító színes neonfényei, a fasorokkal szegélyezet széles, korzónak szánt út méltóságteljesen vezet rá a modernitást szimbolizáló, reprezentatív főtérre. (3. kép)

3. kép: A főút látványa nyugatról Dénesi tervén (DÉNESI, 1959. 91. o.) és napjainkban

Az említett főút nyugati (vizuális) lezárását a Schmidt Lajos tervezte 120 férőhelyes termál- és kádfürdő adta volna. A terveit a Baranya Megyei Levéltárban őrzik. (BML XV-1-b-879) Szinte pontosan szemben épült fel Gádoros Lajos tervei alapján Olympia étterem, ami egy cukrászdát és egy önálló forgalom lebonyolítására alkalmas söntést is magába foglalt. Periferikus elhelyezését a beépítési tervet bírálók kifogásolták, mivel azonban az étterem építését a NIM A, B, C tömbökre kiterjedő beruházásához kellett igazítani, így az Olympia a tervek szerinti eredeti helyén maradt. Az épületet, amely az 1958-as brüsszeli világkiállítás magyar pavilonjának mása, 1960ban adták át. Az étterem hamar közkedveltté és híressé vált, a nyitott teraszon és a tánctérnek alkalmas, sátorszerű fedett pavilonban kiváló lehetőség nyílt a szórakozásra, 17  

zenés mulatságokra. A város büszkélkedett vele: az Olympiában látták vendégül a világhírű szovjet űrhajóst, Jurij Gagarint, valamint az 1965-83 között Pécsett megrendezett Magyar Játékfilmszemlék rendezvényeit is itt tartották. A repülőtér délkeleti részét a magas talajvízszint miatt beépítésre alkalmatlannak minősítették, így ide egy nagy méretű sport- és kultúrparkot tervezett Dénesi Ödön, stranddal, szabadtéri színpaddal, sportpályákkal, játszóterekkel, kerthelyiséggel rendelkező szórakozó- és vendéglátóhelyekkel. (BML XV-1-b-886) Az ettől délre fekvő területeken a parkkal szemben az első tervekben az autóbusz pályaudvar és a fedett és nyitott piactérrel is rendelkező vásárcsarnok szerepelt. A kultúrparktól északra az eredeti tervek szerint szabadonálló beépítést javasolt a tervező, földszintes épületekkel, így képezve átmenetet a modern városrészből a történelmi város felé. A tervek bírálata során az erre vonatkozó kritikákat megfogadva módosult a terv, urbánusabb megjelenésű, a közművesítést jobban kihasználó, kétszintes sorházak és 2-3 szintes társasházak kerültek a beépítési javaslatba. A közművesítés megtervezése azonban fejtörést okozott. A városrész ivóvízellátásához szükséges vízmennyiséget már nem tudta a városi vízmű biztosítani, a vizet csak a később megépülő Mohács-Pécs vízvezeték szállíthatta Uránvárosba, valamint a közeli területen, a pellérdi és tortyogói térségben több mélyfúrású kutat is telepíteni kellett. Ennek ellenére nyaranta gyakran jelentkezett vízhiány. (DÉNESI, 1975. 39. o.) A lakótelep szennyvizének tisztítására a vasútvonaltól délre, a településtől délnyugatra telepített szennyvíztisztító telep szolgált. A gázellátást a pécsi gázgyár kokszművének bővítésével, a villamosenergiát a külön a városrész számára kiépülő nagyfeszültségű kábelhálózat és az épületek pincéibe telepített transzformátorállomások biztosíthatták. A négy szintnél magasabb épületek táv hő- és melegvíz-ellátásban részesültek, míg a négyszintes házakat kezdetben csupán kályhával lehetett fűteni, azonban tervezésük és építésük során már gondoltak a későbbi távfűtés-rendszer kiépítésére is. A városrész keleti részén, a Tüzér utcában 1962 októberében kezdett el üzemelni az uránvárosi hőközpont, a távhőellátás vezetékeinek kivitelezése és bevezetése a kályhafűtéses lakásokba ez után kezdődhetett meg. A tervfeladatban foglaltakat a Nehézipari miniszter és egy 80 tagból álló szakbizottság 1958. május 28-án 1005/58 számú határozatával jóváhagyta. (DÉNESI, 1959. 102. o.) Az ekképpen elfogadott terv 1966-ig 4303 db lakás és a hozzájuk tartozó kommunális létesítmények megépítését irányozta elő, azonban már 1957 végére több, 18  

mint 1000 lakás átadásra került az A és B tömbökben (mai Hajnóczy és Körösi Csoma Sándor utcákban). A Körösi Csoma S. u. 7. falán emléktábla őrzi az 1000. bányászlakás átadásának dátumát. Az építkezés gyors ütemben haladt, köszönhetően a kivitelezők közötti együttműködésnek és a jó gépesítettségnek. Az összes épület gazdaságos és gyors darupálya-építéssel törpe- és hernyótalpas beemelőgépek és toronydaruk használatával történt. Az egyes épületcsoportok tervezésekor arra is ügyeltek, hogy lehetőleg nagyobb, szétszerelésmentes daruátállásokkal kivitelezni lehessen az építkezést, ezért fordító korongos darupályákat terveztek és alkalmaztak. 1959-re az A, B, D tömbök már szinte teljesen készen álltak, a telepített növényzet is szépen fejlődött. 1960-61-ben az építkezés a C és E tömbökben folytatódott. Ez idő tájt kezdődött meg a hétemeletesek építése is, az utolsókat 1964-65-ben fejezték be. Az 1960-as évek elejéig téglaépületek épültek, amihez az építőanyagot a közeli téglagyárból be lehetett szerezni. A generáltervező ÁÉTV három többszintes lakóház típust választott ki az uránvárosi tervekhez, ezek egyike a Komlón felhasznált háromfogatú, kétszobás lakásokat tartalmazó bányász lakóház, amit Uránvárosban „K” jelzéssel láttak el. Az I. ütemben épített Hajnóczy utca (A tömb) zömmel ilyen épületekből áll, valamint találunk „K” jelű épületet a Bánki Donát utcában (E tömb) is. A másik két típust „Cs” jelzéssel látták el, az egyik, a budapesti Üllői úton is használt épületek alaprajzából kiinduló, ezért „Csü” jelzésű négyfogatú, egyszobás lakásokat tartalmazó épület, ezeket is az építkezés első ütemében építették a Hajnóczy utcában, a „K” épületekre merőleges elrendezéssel. „Csü” típusú épületből csupán 6 épült, mivel komfortfokozata olyan alacsony volt, hogy az építkezés további szakaszában már felső utasításra nem építették. A másik, „Csf” jelzésű lakóház függőfolyosós, másfél szobás, konyhával, kamrával és mosdófülkével rendelkező lakásokkal. Ilyen házak a Körösi Csoma S. utcában (B tömb) állnak. Ezeket a típusokat Fodor László tervezte, illetve fogalmazta át. Később ezt a típust sem építették már, mert időközben kialakult a Legány Zoltán által tervezett, a korábbinál előnyösebb elrendezésű és komfortosabb „Csf/2” jelzésű új helyi függőfolyosós, középső lépcsőházas típus, amik a II. lakókörzetben, a Páfrány és a Bánki Donát utcákban (D és E tömb) épültek meg. Bölöny Árpád tervezésében elkészült a 200-as szekcióterv-sorozat, amelyek általános jellemzője, hogy négyszintesek, teljesen alápincézettek, szintenként és lépcsőházanként 2 darab 2,5 szobás lakást tartalmaznak. A 203/P típus az előzőekkel ellentétben háromfogatú, szintenként és szekciónként 1-1 garzonlakást is tartalmaz. Hasonló a Kiss Tibor által 19  

tervezett 206/P típus is. A 202/P típus ötszintes, ennek alternatív, lapos tetős változata a 202/PL jelű lakóépület, amelyből 2 db épült fel a városrész főútjának északi oldalán, a központba vezető út hangsúlyozására (tervezők: Fülöp Dezső és Bencsik Antal). Ugyanilyen reprezentatív szerepet láttak el a főútvonal déli oldalára tervezett hétemeletes téglaházak, amelyek azóta is meghatározó elemei a városképnek, szinte jelképeivé váltak Uránvárosnak. A típustervet Bölöny Árpád készítette, az épület háromszekciós, szekciónként és szintenként 4 db kétszobás lakással. Az Ybl Miklós utca sarkán épült hatszintes (földszintjén étteremmel rendelkező) épület három épületrészből lett összefüggően kiképezve, típusházak átalakításával, illetve a 30/b jelű összekötő épület egyedi tervezésével, 1,5 és 2,5 szobás lakásokkal. Tervezői Legány Zoltán és Nagy Cecília. A Radnóti M. utcában (F tömb) épült még 3 db, úgynevezett „szegedi kockaház”, ezek ötszintesek, szintenként 4 db kétszobás lakással. (Tervezők: Legány Zoltán és Schmidt Lajos.) Az egyes középületek megtervezésére is nagy figyelmet fordítottak, ám ebben is igyekeztek olyan típusterveket előállítani, amik megkönnyítik az építést. A 60 fős bölcsőde tervét Cser István, az 50 fős óvodáét Fodor László készítette. Ez utóbbi épület középső részére emeletet is terveztek kétszobás óvónői lakással és személyzeti helyiségekkel. A főút mentén álló 16 tantermes általános iskola (ma Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola) tervezője szintén Fodor László. A II-es lakókörzet 24 tantermes, 2 tornatermes iskoláját (ma Bánki Donát Utcai általános Iskola) Nánási Sándor tervezte. A gimnázium épületére az építkezés első szakaszában még nem voltak kész tervek, elhelyezését a városrész keleti részén található kultúrpark és a települést átszelő főútvonal mellé tervezték. Később Tillai Ernő tervei alapján a főútvonaltól délre, egy önálló telektömbön épült meg. A földszintes üzletházak terveit Fodor László, a kétszintesekét Biczó Tamás készítette. (Az épületekről és tervezőikről az összefoglaló táblázatot ld. az 1. sz. mellékletben.) A tervező már a kezdetektől fogva hangsúlyozta, hogy egy intenzíven zöldbe ágyazott „parkvárost” kíván kialakítani, ezzel is biztosítva a lehető legegészségesebb környezetet az uránbányászok számára. Szorgalmazta, hogy egy-egy ütem vagy tömb beépítési tervének elkészülte után azonnal kezdődjön meg a kertépítészeti tervezés is. (DÉNESI, 1959. 100. o.) A zöld környezet mihamarabbi kialakítása érdekében a díszfacsemetéket a település és a vasút közti kb. 80 m széles sávba ültették, hogy megszokják a talaj- és környezetviszonyokat, majd átültetéssel azonnal az elkészült lakótömbök 20  

belsejében kialakított udvarokba kerülhessenek. Időközben az itt hagyott csemeték kivadultak és tömör véderdővé fejlődtek, valamint ebben a sávban létrejött a garázssor, ami több száz gépkocsi elhelyezését biztosítja. A létrejött zöldfelület egykoron kedvelt pihenő-napozó helye volt az uránvárosiaknak, sétautakat, tisztásokat alakítottak ki, padokat helyeztek el itt, ma azonban leginkább a hajléktalanok veszik birtokba. A tervek nem minden esetben valósultak meg az eredeti elképzelések szerint. A főtérre tervezett magasház (a kezdeti támadások ellenére) megépült, azonban 12 helyett 17 emeletes lett. (1969-71 között építették, Fodor László tervei alapján.) Ezzel a magassággal – a 25 emeletes toronyház megépüléséig – Pécs legmagasabb épületévé lépett elő. A tetőre tervezett kilátó és eszpresszó azonban „szűk látókörűség miatt” nem valósulhatott meg. (DÉNESI, 1975. 35. o.), ahogy a kultúrpalota felépítése is meghiúsult. Bár 1961-ben a NIM jóváhagyta a mozi és kultúrház tervezési programját, a kiviteli tervdokumentációra pedig 1965 márciusában a Városi Tanács VB az építési engedélyt is kiadta, a kivitelezés munkaerőhiány miatt nem indulhatott meg. Amikor 1967-ben az épület kitűzése megkezdődött, a munkát felborította és mint később kiderült, meghiúsította a pécs-baranyai területi főépítész Városi Tanácsnak írt levele, amelyben a komplexum terveinek módosítását kérte. A tervező, Fodor László és a városépítész hiába érveltek az eredeti állapot megtartása mellett, a NIM végül törölte a beruházást. Nem ez volt az egyetlen létesítmény, ami a beruházási program többszöri módosítása után végül nem valósulhatott meg: a főútvonal nyugati lezárásaként tervezett kádfürdő helyén a MÉV irodaháza épült fel, Kun Attila tervei alapján. Ennek következtében a főtérre tervezett Tröszt székház és Tanácsház helyén is lakóépületet alakítottak ki. A Bölöny Árpád által tervezett hétemeletes házak megépültek ugyan, de nem teljesen a tervek szerint: a kivitelező ugyanis megtakarításokra hivatkozva a főhomlokzatokat a fény-árnyék játékának hatására változatossá tevő, konzolosan előreugró váltakozó loggiasort egyszerűen lehagyta, ezáltal jóval egyhangúbbá téve az épületek megjelenését. A városrész keleti területeit a tanácsi lakásépítési program nagysága miatt 1963-65 között áttervezték, a korábbinál magasabb és intenzívebb, immár paneles beépítéssel. A kultúrpark területe a növekvő lakásigény miatt egyre csökkent: előbb a futballpálya telepítéséről mondtak le, majd a strandfürdő létrehozása is elmaradt, ehelyett 1969-ben legalább 500 lakás elhelyezésére kellett beépítési tervet készíteni. Sajnos a fennmaradó zöldterületen sem valósultak meg a tervező eredeti elképzelései, pedig, ha valósággá válik, Pécs talán legnagyobb szabadidős központja lehetett volna a 21  

park. Végül az autóbusz-végállomás és a piac is máshol kapott helyet (a piac a Hajnóczy utcában működik, a buszvégállomás pedig a Páfrány utca és a 6-os főút kereszteződésénél üzemel), tervezett telkükön ma a gimnázium létesítményei találhatók. Az 1960-as évektől a NIM beruházási volumenét erőteljesen csökkentette, a lakásépítések száma azonban nem csökkent, mivel Pécs városa a beruházói szerep jelentős részét átvette. 1960 végén új tervezési feladatot is kaptak a tervezők: a 6-os úttól északra és a volt téglagyári gödörtől nyugatra található területre (az ún. Bolgárkertre) kellett beépítési tervet készíteni. Ezen a területen az uránvárosival nagyjából egy időben indult meg a paneles építkezés, azonban ezt a szakdolgozat már nem tekinti vizsgálata tárgyának, mivel bár karakterükben hasonlók, ezek az új tömbök (a 6-os út erőteljes határoló és elválasztó jellege miatt) mégsem képeznek szerves egységet a korábban létrejött uránvárosi területtel és az építésre 1955-ben kiírt eredeti tervfeladatban sem szerepeltek. 1.4. A pécsi panelépítés Uránváros építése kapcsán feltétlen ki kell térnünk a pécsi panelépítés történetére. Ipartörténeti jelentőségű, hogy Magyarországon Pécsett kezdtek el először a panellal foglalkozni, és itt építették fel az első kísérleti nagypaneles lakóépületeket. (ROZVÁNY, 2000. 94. o.) Az első többszintes panelház éppen Uránvárosban épült fel. A kísérleti évek megfigyeléseiből, méréseiből, gyakorlati eredményeiből tanulva, fejlődve sikerült a Pécsi Panelüzemben egy önállóan kidolgozott, egyedi rendszerű paneltípust előállítani. A kísérleti jelleg és az egyediség miatt a pécsi panelépítkezést a későbbi, rutinossá vált nagyüzemi lakótelep-építésekhez képest szabadabb gondolkodás és változatosabb variációs megoldások jellemezték, ezért mondhatták a város paneljeire, hogy sajátosan pécsi karakterrel rendelkeznek. (TÓTH, 1976. 18. o.) A panelgyártás fellendüléséhez a nagymértékű lakásigény vezetett. A panel előnye, hogy gyorsan építhető, kevés élőmunka-igénnyel, a hagyományos kőműves munka háttérbe szorul, a főszerepet az építési-szerelési munka veszi át, ami a kész elemek beemelését és rögzítését jelenti. Így az egy lakásra fordítandó időszükséglet akár 47 órára is csökkenthető. (ROZVÁNY, 2001a. 121. o.) Ebből is látható, hogy a panelépületeket rövidebb idő alatt lehet szerkezetkész állapotba hozni, azonban hátrány, hogy az elemek gyártása költséges ipari hátteret (előregyártó üzemet és gépi berendezéseket) igényel. A panelrendszerek elemei a teherhordó falak, a födémpanelek 22  

és a hőszigeteléssel ellátott homlokzati szendvicspanelek. Többféle panelrendszert alkalmaztak (pl. a dán Larsen-Nielsen vagy a szovjet rendszer), ezek között a pécsi egy külön rendszert alkotott. A pécsi panelek kidolgozója a Pécsi Tervező Vállalt, a rendszer fejlesztésében és tervezésében a munkásságával Ybl díjat is elnyerő építész, Tillai Ernő meghatározó szerepet játszott. A panelelemeket a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat (BÉV) panelüzemében gyártották. A kísérleti időszak Pécsett már 1957-ben elkezdődött, majd rövidesen létrehozták a panelüzem bázishelyét a Gyárvárosban (a mai Álmos utcában), a régi DGT erőmű 80 m magasan tornyosuló salakdombja mellett. (3. ábra) Az így rendelkezésre álló salak és fáradt gőz a beton érleléséhez voltak felhasználhatók. Az első, külső ablakos falpanelt 1958. február 13-án gyártották le, majd megkezdték az első épületek összeszerelését. Kevesen tudják, hogy az első nagypaneles kísérleti épület 3 db családi ház volt a pécsi Huszár utcában, amiket 1958-ban adtak át. Az első többszintes panelházát az ÁÉTV tervezte, az uránvárosi 87. sz. épületet (ma Dr. Veress Endre u. 5.) 1961-ben adták át. A 24 lakásos épület egyik lépcsőházában az „építősök”, a másikban a hőerőmű dolgozói kaptak lakást. Kísérleti épület volta miatt évente kétszer-háromszor mentek ki szakemberek zajt, hőmérsékletet és az épület mozgását mérni. (HALLING-N. KOVÁCS-TIRRI, 2008. 69. o.) Mellette a 88-as számú ház másodpéldányként ugyanolyan elvű szerkezetben, de jóval vastakarékosabban, míg a 86-os és 89-es számú házak már harántfalas rendszerrel épültek meg Tillai Ernő tervei alapján. (ROZVÁNY, 2000. 104. o.) További négyemeletes panelépületeket húztak fel a H tömböt alkotó Gosztonyi Gyula utcában (E-4 típus), a Páfrány utca vasúttal párhuzamos E tömbbe tartozó szakaszán, az Építők útja mentén és az F, G tömbökben (PD1 típus), valamint az I tömbben (PD4 típus). Szintén Tillai Ernő tervezte meg az uránvárosi tízemeletes panelházakat is, amik közül az elsőt 1968. február 29-én adták át. Tízemeletes panelok Uránvárosban a Páfrány utcában (K4 F+10 típus) valamint a Magyar Lajos u. 7. szám alatt és a Péchy Blanka téren állnak, ez utóbbiak K6 F+10 típusúak, amiket a loggia megnyitásának jellegzetes alakja miatt a köznyelv „tv-paneleknek” nevez. A panelépületek felépülésével nyerte el végső, kész, mai állapotát Uránváros.

23  

3. ábra: A pécsi panelgyártás történetének jelentős helyszínei (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth)

A Pécsi Panelüzemben (ami nem házgyár, hanem poligon volt, mivel viszonylag kis kapacitással működött, és nem csak paneleket, hanem egyéb előregyártott vasbeton elemeket is előállított) az elemeket stand (fix) vagy konvejor (futószalagszerűen mozgatható) rendszerben gyártották. A stand rendszer lényege, hogy az elem gyártósablonja egy helyben marad, és az összes munkafázist helyben végzik el. 1974-től a gyártást a konvejor rendszerre állították át. Ez a rendszer futószalag-szerűen működik, a gyártótálcákat mindig az egyes gyártási műveletekhez továbbítják, amiknek külön állomásaik vannak. Ugyanebben az évben indult meg az IMS sorozatgyártás. Az IMS egy feszített vázas technológia, amit Jugoszláviából vettek át, majd továbbfejlesztették és szabadalmaztatták. Lényegében egy olyan vázszerű épületszerkezetet lehet így építeni, ahol a többszintes pillérek közé helyezett födémelemeket a pilléreken átmenő feszítőhuzalok mindkét irányban összefeszítik. Pécsett az IMS rendszerrel épített 25 emeletes toronyház kiürítése nem vetett jó fényt erre a technológiára. Az 1970-es évek végén a Pécsi Panelüzemnek is át kellett állnia az országos méretegyesített panelcsalád gyártására, majd alig egy évtizeddel később, 1989-ben a gazdasági helyzet és az igények változása, valamint a megrendelések hiánya miatt a Pécsi Panelüzem megszűnt. Az üzem átlagos évi kapacitása 1500 lakás/év volt (ROZVÁNY, 2001b. 108. o.), a 24  

legnagyobb létszáma 600 fő, nevéhez több baranyai település, valamint az Uránváros, a Bolgárkert és a Kertváros panelépületeinek gyártása fűződik. 2. URÁNVÁROS JELENE Napjainkban Uránvárost (2001-es népszámlálási adatok alapján) 14 000-en lakják (Pécs lakosságának körülbelül 7,5 %-a), méreteit tekintve a Kertváros után Pécs második legnagyobb lakótelepe. Határai markánsak: északon a 6-os számú országos jelentőségű főút (Nendtvich Andor út), keleten a Tüzér utca, délen a Budapest-Pécs vasútvonal, nyugaton pedig a Páfrány utca foglalja határozott keretbe a városrészt. Építésekor Uránváros még a központi városrészektől különálló egységet alkotott, valójában a Szigeti városrész felépülése kapcsolta össze a lakótelepet a központi városmaggal. Uránváros a körülötte kiépülő lakóterületek, mint a családi házas Kovácstelep, a vegyes beépítésű Szigeti külváros, és a sportcsarnokot, a MIZO Zrt. tejipari üzemét és a vasútállomás felé terjedő kertvárosias beépítést magába foglaló Ispitaalja kialakulásával épült össze ténylegesen Péccsel. (4. ábra)

4. ábra: Uránváros mai elhelyezkedése Pécs városában (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth)

25  

A városrész jelenének bemutatásához egyrészt a társadalmi, demográfiai összetétel illetve az abban az elmúlt 55 évben bekövetkező változás, másrészt a jelenlegi fizikai-műszaki állapot, szolgáltatásokkal, intézményekkel való ellátottság vizsgálatát szükséges elvégezni. A pécsi lakosság Uránvárosról alkotott véleményét, benyomását egy (a 2. sz. mellékletben közölt) kérdőív igyekezett felmérni. A vizsgálatok és a kérdőív eredményei segítséget nyújthatnak a későbbiekben a fejlesztési javaslatok megfogalmazásában is. 2.1. Demográfiai adatok Uránváros népességének átfogó vizsgálatát Szelényi Iván szociológus végezte 1968-ban, amikor munkatársaival az újonnan épült lakótelepek társadalmát kutatta. Ekkor a pécsi Uránvárosban, a szegedi Odessza lakótelepen, a debreceni Új Élet Parkban, és a budapesti a Lágymányosi lakótelepen végeztek szociológiai felmérést. Ebből kiderült, hogy ezen városrészek lakossága fiatalabb, iskolázottabb a városi átlagnál, illetve lakosaik középmagas társadalmi státuszúak. A modern, új lakótelep leginkább a felső-közép rétegek lakóhelye, mivel általában nagy a beosztott értelmiségiek, alkalmazottak, technikusok aránya, valamint a munkások közül is a szakképzettebbek kaptak lakást jelentősebb számban. (SZELÉNYI-KONRÁD, 1969. 34. o. 5. táblázat) A lakótelepekre költöző családok nagy része, kb. 80 %-a a város valamely más pontjáról költözhetett a neki kiutalt lakótelepi lakásba, az új lakók elenyésző hányada származott vidékről, faluról vagy környező kisebb városokból. Uránváros azonban ezen új településrészek között speciális helyzetben volt: mivel a lakótelep nagyrészt a bányavállalat beruházásából épült, a vállalat érdeke azt diktálta, hogy minél több vidéki, faluról bejáró munkásának biztosítson lakást, és telepítse le dolgozóit a bánya közelében. Az uránbányászat kitüntetett népgazdasági jelentősége miatt kezdetben a lakáskiosztás is a vállalat kezében volt, így elsősorban környékbeli, ingázó vagy munkásszálláson lakó bányász vagy Budapestről és más városokból érkező műszaki-gazdasági irányító szakember költözhetett be családjával együtt az Uránvárosba. Az 1968-ban vizsgált többi lakótelephez képest itt jóval magasabb volt a munkások, fizikai dolgozók száma, a lakosság 47,1 %-át tették ki, míg a többi lakótelepen ez az arány 27-31 %. (SZELÉNYI-KONRÁD, 1969. 35. o. 6. táblázat), valamint nagyobb a vidékről beköltözöttek aránya. Ez idővel a helyi kérelmezők között 26  

elégedetlenkedést szült, majd miután a Városi Tanács átvette a MÉV-től a bérlőkijelölés és a lakáskiosztás jogát, egyre több pécsi kapott lakást Uránvárosban. Az 1968-as felmérés szerint az egyes városrészek között az új lakótelepeken a legmagasabb a 45 évesnél fiatalabb családfők aránya. A fiatal szülők (legtöbben 30-40 év közöttiek) általában 1-2 (10 évnél fiatalabb) gyermeket neveltek, kevés tinédzser és nyugdíjas élt ekkor a lakótelepeken, így Uránvárosban is. A demográfiai egyenletesség hiánya miatt mára ez a helyzet megváltozott, az egykori „fiatalok városrésze” napjainkra idősödő területté vált. A jelenkori népesség vizsgálatához a 2001-es népszámlálási adatok, valamint Pécs Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája és Pécs MJV Hosszú- és középtávú stratégiájának városrészeket elemző fejezetei szolgálnak információkkal. Az alábbiakban három, a városrész vitalitására és gazdasági helyzetére hatással lévő adat kerül bemutatásra, összehasonlítva Uránváros jelenlegi demográfiai helyzetét a Pécs város egészére számolt értékekkel.

5. ábra  

Ha megnézzük a népesség korcsoportonkénti megoszlását (5. ábra), bizonyítva látjuk azt az állítást, miszerint Uránváros Pécs elöregedő városrésze. A városi értékekhez képest a 65 év alattiak aránya alacsonyabb, míg a 65 éven felüliek aránya jóval a városi átlag felett van. Míg a városi átlag 15,2 %, Uránvárosban az időskorúak a 27  

lakosság 23,3 %-át teszik ki, 100 gyermekkorúra több, mint kétszer ennyi, 203 időskorú jut. (HOSSZÚ- ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA, 2007. II. kötet 119. o.) Ez az elöregedés súlyos problémákhoz vezethet, a városrész elveszítheti vitalitását, amit követ majd a szolgáltatások beszűkülése, megszűnése, emiatt Uránváros veszíthet a vonzerejéből a potenciális beköltözők számára. Mindennek megelőzése és a revitalizáció érdekében a folyamatot meg kell állítani, érdemes lenne a valamilyen módon ösztönözni a fiatalokat, fiatal családokat a letelepedésre.

6. ábra

A városrész iskolázottsági mutatói ellenben továbbra is kedvezőbbek a városi átlagnál. (6. ábra) Látható, hogy az érettségivel és egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők száma jóval magasabb, mint a városi átlag. Érettségivel a lakosság 26,4%-a (Pécsett összesen 21,2%), befejezett felsőfokú végzettséggel pedig 13,4% rendelkezik, ami a városi értéknél (9,8%) 3,6%-kal magasabb. Szerepet játszhat ebben az, hogy mivel az uránbányászat a kor legmodernebb technikáival dolgozott, több magasabb végzettségű szakemberre, képzettebb szakmunkásra volt szüksége, akik később lakást kaptak az új városrészben és azóta is itt laknak, valamint általában a lakótelepeken a 28  

tanácsi lakáskiutalások folytán az eleve magasabb státuszú, iskolázottabb rétegek nagyobb eséllyel juthattak új otthonhoz, mint a kevésbé képzettek. Napjainkban pedig a beköltöző fiatal értelmiségi családok és tanulmányaik alatt itt élő egyetemi hallgatók javítanak a városrész mutatóin.

7. ábra

A munkaerő-piaci helyzetet bemutató diagram (7. ábra) a gazdasági helyzet mellett sokat elárul a népességről is. A városrész munkaerő-piaci mutatója rosszabb, mint a városi átlag, amit leginkább az aktivitási arány és a foglalkoztatási arány a városi értéknél alacsonyabb volta mutat. Az alacsony aktivitási arány a foglalkoztatottak népességen belüli alacsony aránya miatt alakul így. A munkanélküliek száma nagyjából megegyezik a városi értékkel, azonban inaktív keresők sokkal nagyobb számban élnek Uránvárosban, mint a pécsi átlag. Ez a magas érték a városrészben élő időskorú népesség nagy arányának és a korai nyugállományban lévő uránbányászok nagy számának tudható be. A 100 aktív korúra jutó időskorúak száma Uránvárosban (35 fő) jóval magasabb, mint a városi átlag. Ezzel ellentétben az eltartottak száma a 29  

legkevesebb a városrészek között, 100 aktív korúra 35 eltartott jut. Ennek az alacsony értéknek az oka a gyermekkorúak alacsony aránya. Sajnos a gyermekek számának csökkenése nem csak Uránvárosban, hanem egész Pécsett, sőt Magyarországon is jellemző, azonban ez az időskorúak nagy száma miatt Uránvárosban még érzékelhetőbb és égetőbb probléma lehet a jövőben. 2.2. A jelenlegi állapot elemzése A terület jelenlegi állapotát a helyszíni bejárások során végzett állapotfelmérés alapján lehet elemezni. Az egyes lakókörzeteken belül elhelyezkedő lakótömbök olyan méretű területeket határoznak meg, amiket egy adott alkalommal kényelmesen bejárhatók és kellő részletességgel felmérhetők. (Lásd a 2. ábrát.) A felmérés és megfigyelés szempontjai a következők voltak: 

a zöldfelületek állapota: rendezett / hiányos, elhanyagolt / igen rossz állapotú



játszóterek, játékok állapota: nem működő, eltűnt játék (ide értve az álló, de már használhatatlan, elrozsdásodott, hiányos állapotban lévő hintákat és a begyomosodott homokozókat) / régi, de használatban lévő, felújításra szoruló játék / felújított régi vagy újonnan épített játszóeszközök



burkolatok állapota: megfelelő állapot / burkolathiba / hiányzó burkolat



parkolási

viszonyok:

rendezett

parkoló,

elegendő

számú

parkolóhellyel / zsúfolt parkoló, kevés parkolóhellyel / nem kijelölt parkolóhelyen parkoló gépkocsik / garázsok 

hulladékgyűjtők: köztéri hulladékgyűjtő edény / kutyapiszok gyűjtő edény / nagy hulladékgyűjtő konténer / szelektív hulladékgyűjtő szigetek



intézmények, szolgáltatások: működő / megszűnt / funkciót váltott



tömegközlekedés: megállóhelyek, utasvárók



egyéb jellegzetes elemek: régi/új padok, köztéri műalkotások (szobrok, domborművek), vízarchitektúrák (működő/nem működő szökőkutak), ivókutak, épületek előtti virágágyak, fasorok, telefonfülkék (működő/nem működő), szőnyegporoló állványok 30

 

Az elvégzett felmérés alapján összefoglalóan elmondható, hogy a zöldfelületek és a játszóterek állapota sok helyen lehangoló. Eredetileg minden tömbbelsőben igényesen, az I. és II. építési ütem területén például a fennmaradt kertépítészeti tervek alapján (BML XV-1-b-887.) kialakított zöldfelületek létesültek, mára ezek sok helyen elvadultak, gondozatlanok, elhanyagoltak, rossz állapotúnak mondhatók. Több helyen kikopott a gyep, kitaposott gyalogösvények futnak vagy a nagy beárnyékozottságot adó fák alatt gyakorlatilag nincs aljnövényzet. (4. kép) Igazán jól karbantartott, nagyobb kiterjedésű, gondozott zöldfelület csak a nemrég felújított Szilárd Leó parkban és a Péchy Blanka téren található. Sajnálatos módon a vizsgálat során Uránváros zöldfelületeinek döntő többsége a „hiányos, elhanyagolt” kategóriába került, annak ellenére, hogy értékes, változatosan telepített növényfajok, fajták alkotják. Az Uránvárosba telepített leggyakoribb fás szárúak közé tartozik a Platanus x hispanica, Betula pendula, Sophora japonica, valamint a Sorbus, Acer, Prunus, Fraxinus, Tilia, Spiraea, Symphoricarpos, Philadelphus, Cotoneaster, Ligustrum fajok. A nagyobb utcákat általában fasorok szegélyezik, amiknek zaj- és por felfogó képességük igen kedvező. Jelentős akác fasor található a Körösi Cs. S. utcában, juhar fasor a Páfrány, Esztergár L. és Bánki Donát utcákban, platánsor az Építők útján, kevesebb egyedből álló kőris, nyír és tuja sor az I jelű lakótömbben. A vasút és a garázssor közötti sávot sűrű véderdő borítja, ritkítása és kitisztítása indokolt lenne. A műjégpálya mögötti területen elkerített kutyafuttató működik, ennek fenntartása továbbra is javasolt.

4. kép: Gondozatlan zöldfelületek Uránvárosban

Játszóterekben igen gazdag volt a városrész, azokon az épületekkel körbezárt kis tereken, ahol nem parkoló működik, mindenütt találunk játszóteret vagy annak maradványát. Sajnos a lakótelep játszótereinek és játékszereinek nagy része „nem 31  

működő” vagy „régi, felújításra szoruló” kategóriába sorolandó. (8. ábra) Az egykor változatos színekre festett, de mára már elavult, még nem „EU-konform” játékszerek sok helyen magányosan, elrozsdásodva, eltörve és hiányosan állnak, van, ahol az egykori játszótér meglétére már csak a hintaállvány és a körülötte lévő vaskorlát emlékeztet, vagy a mérleghinta (pécsi gyereknyelven „döci”) szára mered ülőke nélkül az ég felé. A játszóterek egykor kaviccsal szórt felületét már benőtte a fű, a legtöbb helyen már az egykori szegélyek is csak a figyelmes szemek számára észrevehetők (sok esetben csak akkor, ha az ember tudja, hogy hol keresse ezeket). A játszóterekhez mindenütt egy nagy vagy több kisebb homokozó is tartozott, jellemző ezeknek is az eltűnése, begyomosodása, valamint néhol az „újrahasznosítása” is. Amilyen meghatározó és közösségformáló elemei lehettek ezek a játszóterek a régi Uránvárosnak, ma legalább olyan lehangoló látványt nyújtanak. Néhol a kicserélt, fa játékszerek is javításra szorulnak már, vannak azonban olyan területek, ahol szépen gondozott, új játszóteret találhatunk. A Körösi Cs. S. utca egyik belső udvarában a városrészben működő civil egyesület, a Pécsi Körösi Csoma Sándor Egyesület újított fel egyet. Kiemelkedő példa a felújított Szilárd Leó park modern, tematikus, több korosztály számára is használható játszótere (Népmesejátszótér, Kis fizikusok játszótere), emellett: foci- és kosárlabdapálya is található itt. További futballpályák vannak a B és az I tömbben is.

8. ábra: A játszóterek mai állapota (Kiss Eszter felmérése, 2011.)

32  

Bár a fő közlekedési útvonalak – a Nendtvich Andor út országos főút, az Esztergár Lajos u. és a Dr. Veress Endre u. városi főutak, valamint a szintén forgalmas gyűjtőutak, mint az Ybl Miklós u. és az Építők útja – burkolata jó állapotú, a kiszolgáló és lakóutakról már nem mondható el ugyanez. Az útburkolaton és a járdákon sok helyen kátyúk, besüllyedések, a közelben álló fák gyökerei miatti kidudorodások és repedezések találhatók, megnehezítve mind az autós, mind a gyalogos közlekedést. A játszótereken és a zöldfelületeken a szórt kavicsburkolat és a tipegők sok helyen eltűntek már, és van olyan lakóház a Páfrány utcában, amely lépcsőházának hátsó bejárata nem közelíthető meg szilárd burkolaton. Természetesen jó példát is találhatunk a területen: a múlt évben felújított városrész-központ, az Uránbányász tér új burkolatot kapott, ahogy a forgalmat a 6-os főútra vezető Ybl Miklós utca is. A parkolás problémát jelent napjaink Uránvárosában. A gond abból fakad, hogy a tervezéskor – érthető módon – a parkolókat nem annyi gépjárműre méretezték, amennyit ma ki kell elégíteni várakozó- (parkoló-) hellyel. Az uránvárosi parkolók így tehát zsúfoltak, egyre több és több személygépkocsi elhelyezését kell megoldaniuk. A Páfrány és a Zipernovszky Károly utcában a házak között kialakított kis öblök eredetileg néhány autó tárolására és a gépkocsik megfordulására szolgáltak csak, ma azonban az öböl közepén álló egykor füvesített területen is gépkocsik parkolnak. Uránváros déli határán, a vasút melletti véderdő és a Páfrány utca között húzódik a „garázsváros”, önállóan álló és sorban épített garázsokkal, amely elsősorban a közeli utcák lakóit szolgálja ki, 506 db autó elhelyezését biztosítva. Emellett garázsok találhatók a Mecsek Áruház mögötti területen (B tömb), a Szőnyi Ottó utcában (E tömb), a III. lakókörzet területén az F, G, H, I tömbök kiszolgálására, amelyekben összesen 197 db személyautó helyezhető el. A Péchy Blanka téri és Magyar Lajos utcai panelépületek földszintjén további 50 db személygépkocsi tárolására van lehetőség. Uránvárosban 13 db szelektív hulladékgyűjtő sziget található, valamint számos hulladékgyűjtő konténer, minden parkolóban vagy belső tömbben általában házanként vagy lépcsőházanként 1 db. Az Esztergár L. út mentén kutyapiszok gyűjtő szemetes is áll. A városrészre elmondható, hogy aránylag tiszta, az utcákon leginkább a szelektív gyűjtőszigetek és a hulladékgyűjtő konténerek közvetlen környékén halmozódik fel szemét, illetve a buszmegállókban gyakoriak a földre eldobott cigarettacsikkek. Néhol falfirkák csúfítják az épületeket vagy a szemetesek melletti betonfalakat. (Bár ez utóbbiakat 2010-ben „kicsinosította”, színesre, mintásra festette egy civil szervezet, a 33  

kidíszített betonelemek megnyerő, vidám látványt nyújtanak.) A szemétnél nagyobb problémát okoznak a rongálások: sok helyen tették már tönkre a köztéri bútorokat, padokat (a Szilárd Leó park újonnan kihelyezett eszközeit sem kímélve), törték be telefonfülkék üvegét, és vált használhatatlanná néhány játékszer is. Az egyéb jellegzetes elemek közül megemlítendők a művészeti alkotások, amiben Uránváros – elsősorban az első két ütemben épült területeken – igen gazdag. (5. kép) A tervezés és építkezés során már a kezdetektől fogva figyelmet és pénzt (a beruházási összeg 2 ezrelékét – DÉNESI, 1959. 102. o.) fordítottak erre, így több önálló szobor (pl. Körösi Csoma Sándor, Ércbányász, Napbanéző, Párbeszéd, Csacsi békával) és szökőkutakhoz épített szobrok is megtalálhatók. A téglaépületeken a lépcsőház bejáratok felett, a közintézményeken (rendelőintézet, oktatási intézmények), valamint az egykori Olympia étterem falán domborművek kaptak helyet. A bejáratok feletti domborművek az egyes házakon azonos stílusúak, és egy adott tematika köré szerveződnek, így pl. az egyik épületen a négy évszak, a másikon különböző állatok, vagy más-más tevékenységet végző emberalakok találhatók, rézből, samottból, mészkőből kiöntve, kifaragva. A lakóházak bejáratai felett elhelyezett domborművek a hagyomány szerint az iskolás gyerekeket segítették hazatalálni az egyforma házak között. A kellemes környezet kialakítását voltak hivatottak szolgálni a már említett szökőkutak is, ezek többsége sajnos ma már nem működik, medencéjüket csak az ősszel lehulló levelek töltik meg. Működő vízarchitektúra a központban, az Uránbányász téren és a Szilárd Leó parkban található, ahogy ezeken a helyeken és a Körösi Csoma Sándor utca egyik belső udvarában, a felújított játszótérnél találhatók működő ivókutak is.

5. kép: Művészeti alkotások az A és B tömbben

34  

Az egyes épületek előtti virágágyakat – amik hol szépen gondozottak, hol csak egy-egy csenevész növényből állnak – a lakók saját maguk hozták létre. Ezek lehetnek akár azoknak a közterületekből kiszakított kis virág- vagy zöldségágyásoknak is a maradványai, amiket Uránváros első, vidékről, albérletekből, munkásszállásokból a modern, összkomfortos, de számukra szokatlan környezetbe költöző lakói alakítottak ki. A feljegyzések szerint sokaknak nem volt egyszerű hozzászokni ehhez az új élethez, az első időkben voltak, akik az új, lakótelepi környezetben is megtartották vidéki szokásaikat. (N. KOVÁCS, 2008. 78-79. o.) A látottak alapján elmondható, hogy a lakók továbbra is fenntartják ezeket a „kiskerteket”, megvan az igényük szűkebb lakókörnyezetük szebbé tételére, bár a felmérés tanúsága szerint ezen virágágyak száma, kialakításuk igényessége, fenntartásuk intenzitása az egyes lakótömbökben eltérő, van, ahol sokkal több figyelmet fordítanak a növények gondozására, mint más területeken. Elhanyagoltabb terület ebből a szempontból például az A, B és C tömb, ahol alig találni ilyen kis kiültetéseket, míg a panelépületek mellett, az F, H, I tömbben jóval több, a lakók által ültetett és gondozott dísznövény fedezhető fel. A mai lakóparkokban már meglehetősen szokatlan lenne, Uránváros építésekor azonban még szinte alapvető „felszerelésnek” számítottak a szőnyegporoló állványok, amiket manapság már ritkán használnak. Ezekből is minden lakóközösségnek jutott egy, általában a játszóterek vagy a szemeteskukák közelében helyezték el őket, ma is bár apró, de érdekes elemei a városrésznek. 2.3. Intézmények, szolgáltatások Uránváros intézményekkel és szolgáltatásokkal jól ellátott. (9. és 10. ábra) Már a tervezéskor is gondoskodtak egészségügyi, szociális és kulturális intézmények felépítéséről, bár ezeknek a terveknek sajnos nem minden része valósult meg. A szolgáltatások változatosságának egyik oka az új lakótelep presztízsének növelése volt: a kortársak műszaki és szociális infrastruktúrája miatt Uránvárost a „legmodernebb lakótelepként” emlegették. Másrészt az uránbányásznak, a kor hősének, nem lehetett volna elképzelni a modern és összkomfortos, a kor minden kívánalmának megfelelő otthonát a széleskörű szolgáltatások nélkül. A harmadik, praktikus és szükségszerű oka a szolgáltatások ilyen kiterjedt hálózatának az volt, hogy az új városrésznek a „régi”, történelmi várossal sokáig nem volt még szerves, közvetlen kapcsolata, így szükség is volt „önálló” várossá lennie, hogy ne kelljen a bányászfeleségeknek bevásárláshoz 35  

buszra ülni, a bányásznak orvoshoz a belvárosba utazni, a gyerekeknek hosszú utat megtenni az óvodáig, iskoláig. Végül, a lakótelep hatalmas méreteinél fogva is igényelte az önálló szolgáltató rendszer kiépítését. A legfontosabb, ma is működő szolgáltatások a következők:

9. ábra: Uránváros közintézményhálózati terve (DÉNESI, 1959. 89. o.)

10. ábra: A közintézményhálózat napjainkban (Kiss Eszter felmérése, 2011.)

36  

2.3.1. Oktatási intézmények Az uránbányászok egy része agglegényként a legényszálláson lakott, míg a családosok, akiknek nagyobb esélyük volt rá, hogy a vállalattól vagy a tanácstól lakást kapjanak, feleségükkel és kisgyermekeikkel költöztek be Uránvárosba, más esetben a beköltözés után pár évvel vállaltak gyermeket. Így a gyermekek viszonylag nagy száma miatt több óvodára és iskolára is szükség volt. Dénesi Ödön a tervezett lélekszám 15%át általános iskolás, míg 6%-át óvodás korúként határozta meg, így összesen 2500 tankötelessel és (ha azt vesszük, hogy az óvodás korúak fele járt ténylegesen óvodába) 500 óvodai férőhellyel számolt. (DÉNESI, 1959. 98. és 100. o.) Mind a három lakókörzetben több óvoda működött, ezek közül mára kettőben más funkció található, egy óvodaépületet pedig egyáltalán nem használnak, így az eredeti 10 óvoda közül napjainkban 7 van használatban. (Nem épült óvoda a B és F tömbben, a G tömbben található épület pedig üresen áll.) Ezek az intézmények a Nyugati Városrészi Óvoda tagóvodái, kivéve a Szőnyi Ottó utcában található 4 csoportos (80-100 fős) Koch Valéria Német Óvodát. A Hajnóczy utcai, Magyar L. utcai és Ajtósi Dürer utcai intézményekben 3-3 csoport (óvodánként 60-70 gyermek), míg a Radnóti, Esztergár (köznapi nevén „Csacsis ovi”) és Zipernowsky utcai („Karikás ovi”) épületekben 5-5 csoport (óvodánként 100-120 gyermek) található. Az 5 csoportos óvodákban az emeleti óvónői lakásokat alakították át foglalkoztatókká. Dénesi Ödön 1959-ben a Magyar Építőművészet c. folyóiratban megjelent tervén egy gimnázium, egy 16 tantermes és kettő 24 termes általános iskola szerepel. Ma a városrészben egy általános iskola (Bánki Donát Utcai Általános Iskola, 24 tanterem, kb. 480 diák), egy testnevelési általános iskola és középiskola (TÁSI, 24 tanterem, kb.720 diák), egy szakközépiskola (Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, 16 tanterem, 560 diák) és egy gimnázium (PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, kb. 900 diák) működik. Ez utóbbi az egykori Komarov Gimnázium, épületét 1967-ben adták át a városrész délkeleti részén. Ma Pécs egyik legjobb gimnáziumának számít. Magas szintű nyelvi és természettudományos gimnáziumi képzése mellett postaforgalmi és logisztikai szakközépiskolai képzést is működtet. A Radnóti Miklós Szakközépiskola középszintű és felsőfokú közgazdasági szakképzéseket kínál, nappali és esti munkarendben egyaránt. Uránvárosban működik az Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézet, Speciális Szakiskola és Kollégium is, amely tanulási nehézségekkel küzdő, értelmi fogyatékos és autista gyerekek, fiatalok 37  

oktatásával foglalkozik, kollégiuma pedig 78 főnek ad otthont. Kihelyezett intézményeket működtet a Hajnóczy utcában (a volt bölcsőde épületében található a középsúlyos fogyatékosok iskolája 1-3. osztályig, az autista csoport és a szakiskola) és a Türr István utcában (egykori óvodaépület, most nevelési tanácsadó működik benne). Az intézmény Pécs egész területéről fogadja a speciális foglalkozást igénylő tanulókat. Az oktatási intézmények tehát nagy erősségei ma is a városrésznek, mivel olyan speciális képzéseket kínálnak, amik a város más intézményeiben nem találhatók meg. Igen sok a környező településekről ide bejáró diák, az uránvárosi általános és középiskolák a pécsi tanulók 14,2 %-át látják el. (HOSSZÚ- ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA, 2007. I. 324. o.) 2.3.2. Szociális és gyermekvédelmi intézmények Dénesi Ödön 1959-es tervében két 60 fős és egy 50 fős bölcsőde kapott helyet, ezek azonban nem épültek meg vagy megszűntek, más intézmények adva át a helyüket. A ma működő két bölcsődét későbbi ütemben építették. Az Ajtósi Dürer utcai óvodával egy épületben található 13. sz. bölcsődét 1973-ban adták át, a Gosztonyi Gyula utcában pedig 1976-től működik nyújtott nyitvatartásos, 32 férőhelyes bölcsőde, valamint 8 rászoruló kisgyermek átmeneti elhelyezésére alkalmas gyermekotthon. A Radnóti Miklós utcai óvoda mögé tervezett 50 férőhelyes bölcsőde helyén élelmiszer áruház épült meg. A Zipernovszky K. utcai egykori bölcsődében ma 40 férőhelyes idősek otthona működik. A nappali ellátás mellet további 17 fő részére átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézményben házi segítségnyújtó szolgálat és étkeztetés is működik. A Dr. Dombay János utcában, az egykori óvoda épületében található az Uránvárosi Családsegítő Központ és az Uránvárosi Gyermekjóléti Szolgálat telephelye és intézménye is. 2.3.3. Egészségügyi és sportlétesítmények Bár a már korábban említett strand és gőzfürdő pénzhiány miatt nem valósult meg, a legfontosabb egészségügyi intézménynek, az uránvárosi SZTK rendelőnek a felépítésére nagy gondot fordított az uránbánya vezetősége, hiszen a bányászok különösen ki voltak téve az egészségi ártalmaknak, így állapotukat folyamatosan ellenőrizni, és ha szükség volt rá, kezelni, javítani kellett. A rendelőintézet a tervezett helyén, a centrumtól keletre, a mai Dr. Veress Endre utcában működik, számos szakrendelésnek és egy nagy gyógyszertárnak adva helyet ma is. 38  

A sportlétesítmények (a kemény munka utáni kikapcsolódás, rekreáció lehetőségének biztosítása érdekében) fontos szerepet kaptak a tervben, azonban a mai állapot már teljesen független a régi tervektől. A városrész eredetileg beépítésre alkalmatlannak minősített délkeleti részére tervezett, de meg nem valósult „kultúrpark”, vagyis szabadidős központ egy részét az 1960-as-70-es években beépítették, majd a Dr. Veress Endre utca mentén, a városrész keleti határához közel felépült a Pécsi Városi Műjégpálya, a város egyetlen ilyen jellegű sportlétesítménye. Telente nagyon népszerű a közönségkorcsolyázás, de sportszakosztályok is tartanak itt jégkorong és szinkronkorcsolya edzéseket. A szomszédban 2009-ben nyílt meg a Pécsi Városi Tenisz Club teniszkomplexuma fedett és szabadtéri pályákkal. A Mecsek Áruház emeletén fallabda és fitnesz központ működik, nagyobb foci-, és kosárlabdapálya található a Szilárd Leó parkban, valamint a sportolni vágyók felkereshetik az Olympia étterem helyén működő Olympia Üzletházban kialakított testedző termet is. A szabadidő eltöltésének érdekes helyszíneiként megemlítendők még a vasút menti véderdő két végpontján működő létesítmények. A nyugati oldalon egy ifjúsági-gyermek KRESZ parkot alakítottak ki, ahol a gyerekek bérelt vagy saját biciklijükkel a pályán körbetekerve megismerkedhetnek a legfontosabb közlekedési szabályokkal és táblákkal. Sajnos a park kihasználtsága már nem olyan jó, mint régen, ennél fogva az állapotát sem sikerült megfelelően megőrizni, pedig érdemes lenne a fejlesztésre, népszerűsítésre. A másik, keleti végponton a Pécsi Ércbányász Modellező Klub hozott létre egy modellrepülőteret. (A klub rendelkezik még egy modellrepülőtérrel, az egykori Ércdúsító Üzem délebbre fekvő rehabilitált zagytározójának területén.) Uránváros sportlétesítményeihez szokás sorolni a városrésztől északra, a 6-os út túloldalán a téglagyári agyaggödör egykori területén létrehozott PMFC stadiont, ami a helyi labdarúgócsapat otthona, egyben Pécs legnagyobb futballarénája. Ezen kívül szintén a városrésszel szokták összekapcsolni a vizsgált területtől nyugatra, a Tüzér utcán túl, a tejüzemtől délre, 1971-ben épített, Lauber Dezsőről elnevezett városi sportcsarnokot. 2.3.4. Kulturális létesítmények A meg nem valósult nagyszabású tervet, a mai Szilárd Leó park helyére tervezett hatalmas kultúrpalotát sajnos nem tudják pótolni az Uránvárosban ma (meglehetősen kis számban) megtalálható kulturális létesítmények. A lakótelep nyugati határán épült 39  

fel 1978-ban a színházteremmel is rendelkező Ságvári Endre Művelődési Ház, amelyben ma a Pécsi Harmadik Színház működik. Nevét onnan kapta, hogy egy „harmadik”, korábban szokatlan utat kezdett el járni megalakulásakor, 1986-ban. A Harmadik Színház alternatív és amatőr hagyományokra építő, társulat nélküli színház, repertoárjában saját darabok és meghívott előadók előadásai szerepelnek. A kultúrpalota megépülésének elmaradása miatt a helyi lakosok hangversenyekre, jelentősebb színházi előadásokra és moziba továbbra is a belvárosba járnak, bár a Belvároson kívül Uránváros az egyetlen városrész, amelyben színház található. A Harmadik Színház mellett meg kell említeni a szintén Uránvárosban működő Janus Egyetemi Színházat is. Ez azonban már nem sokáig marad a városrészben, ugyanis hamarosan a Budai külvárosba, az elmúlt években az EKF beruházások részeként felújított és átalakított Zsolnay Negyedbe költözik. A városrésznek saját könyvtára nincs, a legközelebbi a 6-os főút északi oldalán, Uránvárostól északkeletre található Minerva Könyvtár. A létesítmény 2011 őszén egy, elsősorban gyermekeknek szóló városismereti programsorozatot szervezett, amely során beszélgetéseket, előadásokat tartottak Uránváros történetéről, a gyerekek egy játékos séta keretein belül fedezhették fel a lakótelepet, és egy vetélkedőn adhattak számot a megszerzett tudásról. A színes gyerekprogramokról a Pécsi Ifjúsági Központ által üzemeltetett, 198185 között Várnagy Péter tervei alapján épített egykori úttörőház, ma Szivárvány Gyermekház gondoskodik. Épülete a Péchy Blanka téren, a műjégpálya mögött található, ifjúsági egyesületek, klubok, különböző iskolai rendezvények, napközis táborok kapnak helyet benne. Az Olympia alagsorában ma különböző (köztük országos hírű) pécsi zenekarok próbatermei találhatók, így az egykori étterem ma a város könnyűzenei életének egyik legfontosabb helyszíne, mondhatni kiindulópontja. 2.3.5. Üzletházak, piac, vendéglátás Jelentős, és kezdettől fogva megtalálható funkció a kereskedelem és a vendéglátás. (6. kép) Elsősorban a modern életérzés mellé társított kényelem érdekében jött létre az üzlethálózat, ami igyekezett minden igényt kielégíteni és sok fajta árut egymáshoz közeli helyeken, a szomszédsági egységeken belül elérhetővé tenni. Ezt szolgálták a lakóházak földszintjén kialakított üzletek, majd a később megépült kisebb, földszintes és kétszintes üzletházak. Előbbiek az első ütemben elkészült Hajnóczy és 40  

Körösi Csoma Sándor utcákban épültek fel (A tömb, 3-3 épület), a Hajnóczy utcaiak a főút mentén a lakóházakkal szemben, míg a Körösi Csoma Sándor utcában a lakóházak között találjuk őket. Későbbi ütemben épült meg az Ybl Miklós utca keleti oldalán (F tömb) a négyszintes lakóépületekhez csatlakozó 2, valamint a Dr. Veress Endre utcában (E tömb) a négyszintes panelépületek között álló, 3 földszintes üzletház. Ma ezek többségében továbbra is üzletek működnek (pl. élelmiszer- és italbolt, szépségszalon, papírbolt, festékbolt, műszaki és mezőgazdasági szaküzletek), csak az egyik Körösi Csoma Sándor utcai üzletház áll üresen. A kétszintes szolgáltatóházakat a városrész reprezentatívnak szánt főútvonalára, a mai Esztergár Lajos utca déli oldalára a hétemeletesek közé tervezték (C tömb), azonban a négyből csak egy valósult meg, a főtérhez legközelebb eső épület. Ma csupán a földszintjét hasznosítják, videotéka, óraszalon, élelmiszerüzlet, pékség, drogéria és egy kocsma működik benne, míg az emeleti szintjén frissen felújított üzlethelyiségek várják bérlőiket. Érdekesség, hogy a felújítás során a szolgáltatóház emelete visszafogott, színes LED-es kivilágítást kapott, amely így a földszinti üzletek fényével kiegészülve este hasonló látványt nyújthat, mint amit Dénesi Ödön a városrész főútjára álmodott a nagyvárosi hangulatot idéző színes fényreklámokkal. Az Uránbányász téren álló épületek, a tízemeletesek és néhány további négyszintes lakóház földszintjén is különböző szolgáltatások érhetők el. Elszórtan egyéb kisebb különálló épületben is találunk üzleteket, szervizeket, ezek jellemzően a városrész északi és déli határoló útjai mentén állnak. Az uránvárosi piac a Hajnóczy utcában működik, fedett piactérrel és a környezetében bisztrókkal, büfékkel, kisebb élelmiszerüzletekkel. 1969-re épült fel az Uránbányász teret északon lezáró Mecsek Áruház Kun Attila tervei alapján. A városépítészeti terv egyik bírálója, Ruisz Rezső 1958-ban még túlzásnak tartotta a négyszintes kereskedelmi épületet (DÉNESI, 1975. 39. o.), azonban átadása után bebizonyosodott, hogy a 4500 m2-es hasznos alapterületével a város akkor legnagyobb áruházának számító Mecsekre van igény. Az áruház nagy népszerűségnek örvendett, a büfében akkoriban elsőként Pepsi kólát is lehetett kapni. (HALLING-N. KOVÁCS-TIRRI, 2008. 59. o.) Ma is működik benne szupermarket, ezen kívül az emeleteken kínai üzlet, fallabda és fitneszterem található. A bányászlakótelepen a vendéglátóipari-egységek igen meghatározók lettek. Kisvendéglők igyekezték a főzés alól tehermentesíteni a nőket, és számos kocsma szolgált a fáradt férfiak felfrissülésére. Ez utóbbiak közül ma is több működik a 41  

városrészben: lakóházak földszintjén (pl. U-házban több is, a Bánki Donát utcában, valamint az egyik, Péchy Blanka téri tízemeletes tövében), illetve a kétszintes szolgáltatóházban, és továbbra is igen látogatottak. Az igényesebb vendéglátóhelyek főleg a főtér környékén vannak, a parkba vagy a térre kitelepített kiülős helyekkel. A legújabb, apró vendéglátó hely a Szilárd Leó parkban felállított Park Pavilon, ahol a játszótérhez való közelsége révén gyakran pihennek meg gyerekes családok. Sajnos az egykor oly népszerű Olypmia presztízse nagymértékben csökkent. Bár a nagy terasz támfalát az elmúlt hónapokban szépen kijavították, felújították, a terasz melletti pavilonról hiányzik a tető, az egykor szebb napokat látott, műemléki védettség alatt álló épület ma érdemtelenül elhanyagolt. A régi vendéglátó funkció emlékét a söntés, és a cukrászda konyhájának helyén üzemelő kocsmák idézik fel, az épület többi részében ma bútorüzlet és testedző-terem működik.

6. kép: A kereskedelem és vendéglátás emblematikus épületei Uránvárosban – a Mecsek Áruház és az Olympia

Az egykori, a városrész északnyugati részén álló, Fodor László tervezte három tömbből álló, 800 férőhelyes legényszállás épületének keleti szárnya ma 175 fős középiskolai kollégiumként, középső és nyugati tömbje pedig hotelként és étteremként (Laterum Hotel és Étterem) működik. Az Ybl M. és Hajnóczy u. sarkán álló hatszintes épület földszintjén napjainkban is üzemel a Piccola Perla étterem és pizzéria. 2.3.6. Egyéb szolgáltatások A városrészben önálló rendőrőrs működik, ami a központban lévő U alakú épület belső udvarában, egy kétszintes, klinkertégla burkolatú épületben kapott helyet. Illetékességi területe jóval túlnyúlik Uránváros határain, és a városi területeken kívül 42  

több közeli kisebb községet is ellát, köztük az uránbányászat által érintett Kővágószőlős, Kővágótöttös és Bakonya településeket is. Uránvárosban a posta az eredetileg tervezett helyen, a Mecsek Áruház mellett, a központtól kissé északabbra az Ybl Miklós utcában áll. Az épületet Kerekes István tervezte. A háromemeletes épület földszintjén található maga a postai funkció, míg az emeleteken a posta dolgozói számára 15 db szolgálati lakást alakítottak ki. Rendeltetését megőrizve ma is postahivatalként (a felsőbb szinteken lakófunkcióval) működik. Szót kell még ejteni az Ércbányászati Vállalat egykori székházáról is, amely a termálfürdő tervezett helyén épült fel, a Páfrány utca és az Esztergár L. u. által közrezárt háromszög alakú területen. Az ötemeletes MÉV-központ szolgál a főút látványának nyugati

lezárásául,

ma

a

Mecseki

Ércbányászati

Vállalat

bányabezárással,

rekultiválással kapcsolatos feladatait folytató MECSEKÉRC Zrt, és a belőle 2004-ben kivált MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. székhelye található az épületben. Emellett

Pécs

MJV Polgármesteri

Hivatal

Humán

Főosztály Egészség-

és

Szociálpolitikai Osztálya III. számú Területi Szociális Központja működik itt. A városrész keleti határán, a Tüzér utca mellett a város távhőellátását biztosító PÉTÁV Pécsi Távfűtő Kft. telephelye áll. Az intézmény- és szolgáltatási rendszer bemutatott elemei, függetlenül attól, hogy a tervek egyes részei nem váltak valósággá, a tervező előrelátó gondoskodásáról, szociális érzékenységéről és átfogó városépítészi szemléletéről tanúskodnak, hiszen a jelenleg is működő intézmények, szolgáltatások léte azokon az elképzeléseken alapul, amit Dénesi Ödön az 1950-es években megálmodott és a tervein kidolgozott. 2.4. Kapcsolat a belvárossal A városrész tömegközlekedési szempontból kedvező helyzetben van. Mivel építésekor még nem állt szerves kapcsolatban Pécs más részeivel, fontos volt kialakítani a fő közlekedési útvonalakat a város, a vasútállomás és a munkahely felé. Szerencsés helyzet volt, hogy már igen korán, a részletes rendezési tervvel egyidejűleg, 1957-ben készen volt a Pécsi repülőtér lakóházépítkezés úthálózatának vázlata (BML XV-1-b883), így az utak és az épületek szinte egyszerre épülhettek. A munkahely felé a kapcsolatot a mai Esztergár Lajos utca és az új 6-os főút nyugati irányba haladó szakasza biztosította, míg ugyanezen az úton az ellenkező irányba indulva a történeti 43  

városközpontba lehetett eljutni. A főút mellett a tőle délre futó, az Ybl M. utcából kiinduló gyűjtőút, az Építők útja 6 jelentette a közúti kapcsolatot a meglévő belső városrészekkel. Mivel a pályaudvar és a bejárati váltók közelsége miatt Uránváros saját vasútállomást nem kaphatott, fontos volt a vasútállomás gyors és közvetlen közúti elérése. Ezt a kapcsolatot a központból délkelet felé induló Dr. Veress Endre utca biztosította, s biztosítja ma is. Uránváros tömegközlekedése – a járatok viszonylag ritka és olykor menetrendtől eltérő indítását leszámítva – jónak mondható. A városrésztől északnyugatra, a 6-os út átellenes oldalán kialakított autóbusz-végállomás az 1970-es évek óta üzemel ezen a helyen. Több járatot indít az Uránvárostól észak-északnyugatra eső városrészekbe, Uránvárost pedig összesen (az „A” jelzésűeket is beleszámítva) 7 viszonylat tárja fel. A buszmegállók száma és elhelyezkedése is kedvező. A lakóterületek közlekedési hálózatának tervezésekor a szakemberek általánosan 300-350 m megállóhely-távolság kialakítására törekednek, hogy az 5 perces gyaloglási távolságot jelentő 300 m-es megállói vonzáskörzetek a lehető legjobban lefedjék a területet. Amint az a 11. és 12. ábrán látható, az uránvárosi megállók megfelelnek ennek az elvárásnak, a városrész minden pontjáról gyorsan elérhető a tömegközlekedési hálózat, valamint az egyes közintézmények

is

egyszerűen

megközelíthetők

egy-egy

buszmegállóból.

A

vonzásterületek sok helyen átfedésben vannak, ami azt jelenti, hogy Uránváros egy-egy pontjáról több buszmegálló is elérhető 5 perces gyaloglással. A legjobban ellátott terület természetesen a központi terület, valamint az Építők útja keleti végpontja, ami a legközelebb esik az Uránvárossal északon és keleten határos városrészekhez.

                                                             6

Sok más úttal és utcával ellentétben (amelyek csak a lakótelep elkészülte után kaptak nevet, addig számozással különböztették meg őket egymástól), az Építők útját már az építkezés idején is így hívták, mivel reggelente ezen az úton indultak munkába az „építősök” az azóta már elbontott Lakits laktanyában létesített munkásszállóból. (ROZVÁNY, 2000. 103. o.)

44  

11. ábra: Az uránvárosi buszmegállók és 300 m-es vonzáskörzetük a belváros és Kertváros irányába (Kiss Eszter felmérése, 2011.)

12. ábra: A buszmegállók és 300 m-es vonzáskörzetük az uránvárosi buszvégállomás irányába (Kiss Eszter felmérése, 2011.)

45  

Az előnyös tömegközlekedési kapcsolatokat jól mutatja, hogy a vasútállomás az autóbusz-végállomásról busszal 10 perc alatt elérhető, és a legfontosabb belvárosi felsőoktatási, közigazgatási és kulturális intézményekhez is csupán 15-20 percet kell utazni. Ez az adottság hozzásegíthetné Uránvárost, hogy vonzó lakóterületté váljon, hiszen közlekedési kapcsolata a mozgalmas belvárossal kedvező, azonban a kellemes, zöldbe ágyazott környezet, bár így is kellően nagyvárosias, mégsem olyan rohanó és zajos, mint a város belsejében lévő lakóterületek. Mindennek ellenére a kérdőívben a megkérdezettek között többen a városrész belvárostól való távolságát emelték ki negatívumként. Vélhetően nem Uránváros tényleges fizikai távolsága, hanem az uránvárosi buszjáratok ritkulása, és az utazásnak az ebből adódó kényelmetlensége (az autóbuszok túlzsúfoltsága) okozhatja ezt a rossz megítélést. A közlekedési kapcsolatokat és Pécs legfontosabb felsőoktatási, közigazgatási és kulturális intézményeinek helyét a 13. ábra mutatja be.

13. ábra: Uránváros kapcsolata a belvárossal: fontosabb intézmények, autóbusz viszonylatok (Saját szerkesztés, térkép forrása: Google Earth)

Uránváros kelet-nyugat irányú főútja fontos útvonala a Pécstől nyugatra és északnyugatra közlekedő távolsági buszjáratoknak, a Mecsek Áruháznál és a buszvégállomásnál távolsági autóbusz-megállóhelyek is találhatók. Uránvárosban 3 46  

taxiállomás működik, kettő az Esztergár L. utcában 6-6 várakozó hellyel, egy pedig az Építők útján (4 várakozó hely). Hiányossága a helyi közlekedési rendszernek, hogy nincs kialakítva sem a városrészt feltáró, sem a városrészen áthaladó, a belvárossal összekapcsolódó kerékpárút-hálózat. Bár Pécs városa domborzati viszonyaiból adódóan nem kedvez a kényelmes kerékpáros közlekedésnek, Uránváros, mivel alapvetően sík terepen található, kellemes terepet biztosítana a bicikliseknek. A belvárossal és Pécs más városrészeivel való kapcsolatot nem csak a közlekedési hálózat, hanem az emberek be- és kiáramlása is meghatározza. A városrészbe bejárókat döntő részben az itteni intézményekben tanuló gyermekek adják. Pécsett az Uránvárosban a legnagyobb az óvodás és általános iskolás bejárók száma, előbbiek a városrész összes óvodásainak 12,85 %-át, míg utóbbiak az uránvárosban tanuló általános iskolások 20,29 %-át teszik ki. (HOSSZÚ-

ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA,

2007. I. kötet 327-329. o.) Ennek oka, hogy Pécstől nyugatra és délnyugatra olyan agglomerálódó községek találhatók, ahonnan a szülők a nagyvárosba járnak dolgozni, így reggelente viszik magukkal, és az útba eső pécsi oktatási intézménybe járatják gyermekeiket. A városrészben található általános iskolák és középfokú oktatási intézmények speciális oktatási profiljukkal vonzzák a tanulókat Pécs más pontjairól. Az munkaerő nagy része azonban nem marad helyben, hanem a város belső részei felé áramlik. 2.5. Kérdőíves vizsgálat a városlakók körében Uránvárosról Egy városrészt a fizikai jellemzőkön kívül a város lakosaiban magáról a városrészről kialakult kép is nagyban meghatározza. Lehet jó az infrastrukturális ellátottság vagy szakmailag kiemelkedő minőségűek a városrendezési tervek, ha az itt vagy a város más pontjain élőkben valami miatt mégis negatív vélemény, előnytelen képzettársítás alakul ki. Ez nagyban ronthatja a terület presztízsét. Az urbanisztikai adottságoknak több fontos helyen kell találkoznia a társadalmi elvárásokkal. Ezekkel a fizikai és egyéb értékhordozó jellemzőkkel (pl. közlekedési lehetőségek, kereskedelmi ellátottság, egészséges környezet, esztétikum) való elégedettség vagy elégedetlenség meghatározza a területről kialakult általános képet, előnyére vagy hátrányára válva az adott városrésznek. Uránvárosban korábban több szociológiai felmérés is készült, ami a lakótelepiek lakásukkal és városrészükkel való elégedettségét vizsgálták. Az első a korábban már 47  

említett 1968-as vizsgálat, amelynek a szakdolgozathoz felhasznált adatai nem csak Uránváros, hanem 3 másik magyar lakótelep eredményeit összefoglalóan tartalmazza. A lakótelepek ekkor még igen friss dolognak számítottak, Uránváros nagy része még építés alatt állt. Ehhez képest az adatokból kiderült, hogy a lakosok már akkor az átlagosnál jobbnak ítélték meg más városrészekhez viszonyítva a lakótelep közművesítettségét

és

rendezettségét,

a

városrész

közlekedési

lehetőségeit,

megjelenését, átlagosnak pedig a kereskedelmi, szolgáltatási ellátását. (SZELÉNYI, 1990. 132. o. 33-36. táblázat) A lakásukkal is többnyire elégedettek voltak, a lakótelepnek leginkább a beépítésmódját, közlekedési adottságait és társadalmi presztízsét kedvelték, legtöbben az üzlet- és intézményellátottsággal, a zajjal, és a környezet tisztaságával elégedetlenkedtek. (SZELÉNYI-KONRÁD, 1969. 109. o.) Az 1994-ben a Fact Bt. által elvégzett általános szociológiai felmérés szerint a megkérdezett uránvárosiak többsége szeretett a városrészben lakni, érzelmileg is kötődtek hozzá, előnyeit többek között a jó ellátottságban, a nyugodt, csendes környezetben, a sok zöldterületben, a jó építészeti megoldásokban

látták.

A

legnagyobb

hátránynak

a

forgalom

miatti

környezetszennyezést és zajt, a zsúfolt tömegközlekedést, a lakókörnyezet lelakottságát, állapota romlását, az ellátás fokozódó szűkülését tartották. (MAGAY, 2006. 334-335. o.) A ma Pécsett élők Uránvárossal kapcsolatos benyomásait, meglátásait egy 30 kérdésből álló kérdőívvel igyekeztem felmérni. (Az eredmények részletes ismertetését a 3. sz. melléklet tartalmazza.) A kérdőívet 198-an töltötték ki, a válaszadók 23 %-a (54 fő) uránvárosi, míg a fennmaradó 73 % (144 fő) más városrészben él vagy élt. A kérdőív tanúsága szerint Uránvárosról legelőször valamelyik emblematikus épület (Mecsek Áruház, 17 emeletes), a nyugalom és a csend, valamint az uránbányászat jut az eszébe a pécsieknek. A leggyakrabban előforduló negatív asszociációk a panelek és az idősek, valamint azok a kifejezések (pl. elmaradottság, unalom, egyhangúság, szürkeség, kopottság), amiket az emberek a lakótelepekről általános sztereotípiaként gondolnak. Az Uránvárosban élők többsége elégedett a lakásával, és általában érezhető a válaszaikból a városrész szeretete, a kötődés hozzá. A nem uránvárosiak 54 %-a nem lakna a városrészben, az általuk írt indokok többségén ismételten a lakótelepekről alkotott előítéletek érződnek, illetve nem tartják elég mozgalmasnak és a belvárostól is messzinek érzik. Az igennel válaszolók ellenben a kedvező megközelíthetőség, a kellemes, parkosított környezet, a helyben elérhető szolgáltatások és a nyugalom, és a 48  

városrész barátságossága miatt költöznének szívesen Uránvárosba. Ezek a szempontok, hátránynak és előnynek tartott tulajdonságok a későbbi válaszokban is nagyjából ugyanígy jelennek meg. Ebből elsősorban az olvasható ki, hogy a város más pontjain élők fejében Uránváros gyakran áltagos, szürke „panelrengetegként” jelenik meg, attól függetlenül, hogy a valóságban ez nem így van: a panelek csupán a lakótelep épületeinek felét teszik ki, a beépítés módja változatos, az épületek közti területek parkosítottak, így a monotonság és szürkeség kevésbé jellemző Uránvárosra, mint a később épült (valóban panel) lakótelepekre. Ezt megerősíti, hogy a helyiek éppen a zöldfelületek nagy arányát és a városrész kellemes, nyugodt, kertvárosias hangulatát, otthonosságát emelik ki. Általánosságban elmondható tehát, hogy Uránváros megítélése kedvezőtlenebb, mint amit a valós adottságai eredményezhetnének. Ehhez elsősorban a kialakult sztereotípiákat kellene lerombolni, a város más részein élőket Uránvárosba csalogatni, hogy jobban megismerhessék a lakótelep valódi értékeit. Természetesen itt is vannak hiányosságok. A pécsiek többsége szerint a szórakozási lehetőségek, a kulturális programok, és a szélesebb körű, jobb minőségű szolgáltatások hiányoznak a leginkább Uránvárosból. A Dénesi Ödön eredeti terveiben szereplő, később meg nem valósult kultúrpalota, mozi, fürdő- és sportlétesítmények, valamint szolgáltatóházak hiánya tehát ma is érezhető. A korábbi felmérésekhez hasonlóan a mai uránvárosiak is elégedettek a lakóhelyük

rendezettségével,

kényelmével,

közbiztonságával,

közlekedési

kapcsolataival, a zöldfelületekkel való ellátottsággal. Továbbra is problémának látják a városrész

egyre

romló

műszaki

állapotát

(utak,

épületek,

zöldfelületek),

a

tömegközlekedés kényelmetlenségét, a szűkülő szolgáltatási kínálatot és a társadalmi összetartás hiányát. Így tehát Uránváros általános megítélése az ott lakók szemében az elmúlt évtizedekben nem változott jelentősen. A felmérés, bár csupán a lakosság egy kis részét volt képes elérni, rámutatott az Uránvárosról kialakult képet rontó sztereotípiákra és azokra az előnyös tulajdonságokra, amiket az emberek a városrész értékeként tartanak számon. A lakosok örülnek, hogy fejlődni látják Uránvárost: a 2010-ben átadott, felújított Uránbányász térrel és Szilárd Leó parkkal elégedettek, szeretik, szívesen használják. Többek szerint már ez a felújítás is sokat javít Uránváros megítélésén, és folytatni kellene a megindult fejlesztéseket. 49  

Kiderült, hogy a helyieknek is lenne erre kreatív ötletük, így néhány fejlesztéssel, a lakosságot is bevonva ismét kellemes és vonzó hellyé lehetne tenni a városrészt. 2.6. Uránváros SWOT analízise A városrész legfontosabb erősségei és gyengeségei az alábbiakban foglalhatók össze:   

   

  

 

Erősségek Magas iskolázottság Műszaki és szociális infrastruktúra kiépítettsége magas Oktatási, szociális és gyermekvédelmi, egészségügyi, kulturális és sportlétesítmények nagy száma, jó minősége Sok zöldfelület, sok játszótér A felújított Szilárd Leó parkban kiváló rekreációs lehetőségek Nyugodt, biztonságos környezet Kiváló tömegközlekedési kapcsolat a belvárossal és más városrészekkel Lehetőségek Decentrum pozíció erősítése Fiatalok családok letelepedésének ösztönzése Közösségi programok, társadalmi összefogás, a városrészhez való kötődés kialakulásának elősegítése A zöldfelületek, játszóterek felújítása, fejlesztése Telekátadás (ld. később)

 

  

  

    

Gyengeségek Elöregedő népesség, „átmeneti” lakosok (egyetemisták, albérlők) Nem alakul ki a jelenlegi lakosokban a városrészhez való ragaszkodás Rossz műszaki állapotú kiszolgáló utak, járdák Kevés parkolóhely Leromlott állapotú játszóterek, rekreációs területek, elhanyagolt növényállomány Rongálások a felújított parkban Idős lakásállomány Kevés munkalehetőség, kevés a helyben foglalkoztatott Veszélyek Folytatódik az elöregedés, ezáltal tovább romlik a vitalitás Eltűnik az uránvárosi identitás Romló munkaerő-piaci helyzet Lakásállomány műszaki állapotának leromlása Kereskedelmi, szolgáltatási kínálat beszűkül, a lakosság a belvárosba jár, Uránváros „alvó-városrész” lesz

Ahogy az analízisből is kiolvasható, Uránváros rendelkezik olyan adottságokkal, amik vonzóvá tehetik, és olyan lehetőségeket rejtenek, amik a városrész fejlődését, újra életre keltését szolgálhatná. A legnagyobb veszély az elöregedés, az uránvárosi identitás eltűnése, valamint a műszaki infrastruktúra állapotának romlása, ezeket a folyamatokat mielőbb visszafordítani és megakadályozni lenne szükséges. 50  

3. URÁNVÁROS JÖVŐJE Amint az az elvégzett vizsgálatokból kitűnik, Uránváros néhány téren revitalizációra, fejlesztésekre szorul. Mind műszaki és szociális infrastruktúrájában, mind közösségi életében vannak olyan hiányosságok, amiknek megszüntetése, az állapot javítása az előnyös tulajdonságok kiemelését segítené, javítva ezzel a városrészről kialakult általános képet. Néhány kisebb felújítás és kreatív ötlet még kívánatosabb lakókörnyezetet teremthetne, akár a Pécs más részein élők számára is. Talán a legfontosabb, hogy a városrész, amelyben a mai napig érezhető a múlt, ugyanakkor nyitott a XXI századra is, felhívja magára a figyelmet, hogy a pécsiek jobban megismerhessék, és talán ennek következtében jobban meg is szerethessék. Uránváros fejlesztése kapcsán épp az okoz nehézséget, ami igazán nagy erénye: az egységessége, amit szinte nem is lehet, és talán nem is kell nagyon megtörni, hiszen ez a jól kitalált, rendezett szerkezet várostervezési értéket képvisel és egyedi hangulatot ad. Uránváros legnagyobb lehetősége véleményem szerint éppen ennek a hangulatnak XXI. századi színvonalon való megőrzése, tudatos kihasználása, és ebből egy saját városrész-imázs felépítése lehet. A lakótelep, ami szinte már „város a városban”, képes lehet arra, hogy sajátos identitást adjon a lakóinak. Fejlesztésre a vizsgálatok és a kérdőív eredményei alapján a kulturális programok és szórakozási lehetőségek, valamint a szolgáltatási rendszer tekintetében lenne a legnagyobb szükség. Sokan kiemelték a városrész zöldfelületekkel való jó ellátottságát és egyedi, nyugodt, csendes, múltidéző hangulatát, így ezek megőrzése különösen fontos. Bár a kérdőívben megkérdezettek fele elégedett az uránvárosi parkolási lehetőségekkel és komolyabb panaszok sem érkeztek, mégis érdemes vizsgálni a megnövekedett számú gépkocsi-állomány előnyösebb elhelyezésének lehetőségeit. Uránváros,

rövid

történelmének

köszönhetően

nem

rendelkezik

olyan

hagyományokkal, mint Pécs belvárosa vagy más, régebbi városrészei. A betelepülők mégis büszkék voltak a városrészükre, presztízs volt uránvárosinak lenni. Sajnos a bánya bezárásával, a munkahely megszűnésével a városrész is vesztett értékéből a pécsiek szemében. Többen „átmeneti” lakosok: az Uránvárosba költöző fiatal családok sokszor csak átmeneti megoldást látnak a városrészben vásárolt ingatlanban, újabb gyermek vállalásakor vagy amikor a lakáspiaci helyzet lehetővé teszi, elköltöznek itteni, általában kicsivé váló lakásukból. Az uránvárosi albérletben élő egyetemisták pedig 51  

csupán tanulmányaik idejére, 3-5 évre válnak a városrész lakosaivá. Mivel az egyetem, a barátok, a szórakozási lehetőségek nagyobb részt a Belvároshoz kötik őket, a fiatalok idejüknek csak töredékét töltik Uránvárosban. A gazdaság és életmód átalakulásával egyes szolgáltatások megszűntek, korábban fontos, társadalmi szerepet is betöltő épületek (Olympia Étterem, Mecsek Áruház) rendeltetést váltottak. A szolgáltatási rendszer kismértékben beszűkült, a helyieknek jobb minőségű, szélesebb körű ellátó rendszerre lenne igényük. A kérdőív ide tartozó kérdésére sokan azt a választ adták, hogy szeretnének Uránvárosban szaküzleteket, papír- és ruhaboltot, a régi Mecsek Áruházhoz hasonló áruházat, kulturált szórakozóhelyeket, cukrászdákat, mozit, kulturális létesítményeket. Ezek segítenék, hogy az itt lakók több időt töltsenek a városrészben és ne csak a Belvárosba járjanak vásárolni, szórakozni. A parkolóhelyek hiánya, valamint a tömböket feltáró alacsonyabb rendű utak és a zöldfelületek leromlott állapota nem csak esztétikai problémákat vet fel, hanem funkcionális gondokhoz is vezethet. A tervezéskor érthető módon még más követelmények vonatkoztak a parkolóhelyek számára. Igaz, hogy a jelenlegi zsúfolt területek helyett Uránvárosban több parkoló kialakítására kellene törekedni, azonban a városrész kialakult szerkezete megnehezíti ezt a feladatot, sőt bizonyos helyeken új parkolók létesítése jelentős zöldfelületi veszteséggel járna. A leromlott állapotú játszóterek és zöldfelületek az esztétikus megjelenés mellett a társadalmi kapcsolatokra is rossz hatással lehetnek, hiszen egy tömbbelső elhanyagolt állapotú játszóterére nem viszik le játszani a lakók a gyermekeiket, nem ülnek ki pihenni, így nem jönnek létre olyan emberi kapcsolatok és ismeretségek, amik nagyobb érzelmi és fizikai biztonságot jelentenének az egymástól jelenleg inkább elidegenedő városlakók számára. Érezhető, hogy ott, ahol jól karban tartott játszóterek, pihenőhelyek vannak, nagyobb a közösségi élet is, többet találkoznak egymással a családok, gyerekek, felnőttek és az idősebbek egyaránt. Ezek a találkozók és a közösen eltöltött szabadidő segítheti a lakótelepen a közösséghez és a helyhez való ragaszkodás kialakulását, ezért fontos a zöldfelületek és játszóterek állapotán javítani. 3.1. Kísérletek és megvalósult tervek Uránváros fejlesztésére Az elmúlt években, évtizedekben több megújítási kísérlet is zajlott a városrészben. A hagyományos (tégla-) épületek rekonstrukcióját az 1980-as évek közepén kezdte meg a Pécsi Ingatlankezelő (PIK). Ezek a felújítások azonban a 52  

rendszerváltás után megszakadtak, azóta az egyes lakóközösségek összefogásából történnek egy-egy házon javítási, korszerűsítési munkák. A sátortetők felújításakor került beépítésre a tetőterek többsége, ahol rendszerint nagyobb, többszobás lakások kerültek kialakításra. 1988-ban készült el Uránváros rehabilitációs rendezési terve, Zambó Terézia tervezésében. (7. kép) Ez a terv több újítást is tartalmazott, megvalósítása azonban a rendszerváltás miatt később feledésbe merült. A fejlesztési szándék egyértelmű, azonban véleményem szerint ma már néhány kérdésben kritikával illethető. A terv meghatározó eleme a parkolóhelyek számának jelentős, nagyjából kétszeresére növelése volt (a jelenlegi kb. 1400 parkoló helyett mintegy 3000 szerepel a tervben). Új parkolóhelyek létesültek volna pl. a Páfrány utcában a garázssorral szemben, a tízemeletes panelházak között, a Radnóti utcai óvoda két oldalán, a Körösi Cs. S. utca két oldalán a járdára merőlegesen, valamint a Hajnóczy utcában a 6-os főközlekedési út mellett, az ott álló földszintes szolgáltatóházak között. Ezek a tervek, bár valóban sok gépkocsi elhelyezésére nyújtanának lehetőséget, számos parkosított terület (Páfrány utca), értékes fasor (Körösi Cs. S. utca, Radnóti utca), és a lakóterületet a főúttól elválasztó, annak zaját és szennyezését felfogó zöldfelület megszüntetésével járna. A kérdőív tapasztalatai alapján érdemes mérlegelni, megérné-e ilyen mértékű pusztítást végezni a lakók által nagyra értékelt és kedvelt zöldterületekben az amúgy nem kirívóan rossz értékelést kapott parkolási lehetőségek javára. Mivel Uránváros egyik legfőbb értéke a parkosítottság és a zöld növényzet, annak inkább fejlesztésére, mintsem csökkentésére kellene törekedni. A terv kitért a szolgáltatási hálózat bővítésére is, több helyen (Páfrány u., Alpári Gy. u., Bánki D. u.) található eltérő szintszámú épület-hozzátoldás, lakóépületek kereskedelmi szolgáltató egységekkel való összekötése. Ezekkel szemben leginkább esztétikai fenntartások fogalmazódhatnak meg. Kérdéses, hogy ezek a kis épületek vagy új épületrészek mennyire illenének a mellettük lévő házakhoz és a megszokott látványhoz, nem bontanák-e meg túlzott mértékben a városrész szerkezetét, stílusát. Az Esztergár L. utcában a hétemeletesek közé tervezett szolgáltatóházak a rehabilitációs tervben is szerepelnek, azonban újrafogalmazva, az egyetlen elkészült épülettől eltérő stílusban, magastetővel, előrébb húzott homlokzattal. A homlokzatok kiugrasztása a hétemeletes házak sorából nem lenne szerencsés, mivel szinte „háttérbe szorítaná” az 53  

igen értékes, sőt, emblematikus téglaépületeket, az eltérő stílus pedig ismét felvetheti az illeszkedés kérdését.

7. kép: Pécs-Uránváros rehabilitációs rendezési terve (ZAMBÓ, 1988.)

A rehabilitációs terven a H és I tömb egymásra merőlegesen álló panelépületeinek üresen álló sarkán is új beépítések figyelhetők meg, ez az ötlet később, 1994-ben újra felmerült. A kísérleti program a Gosztonyi Gyula utcában álló házak körüli területre, vagyis a H tömbre vonatkozott, a tervet a Koller és Társa Tervező Kft által készített Uránváros jövője című füzet mutatta be. A terv ezen sarokbeépítések mellett az egyes lakótömbök közötti közös használatú telkeknek magántulajdonba adását is felvetette. Ennek célja az lett volna, hogy a jelenleg gondozatlan, elhanyagolt, senki által nem felügyelt tömbbelsőket egy-egy lakóközösség megvásárolja, a házak lakói tulajdonukba véve kezeljék, a zöldfelületi arány megtartásával a saját kedvükre alakítsák, és legfőképpen használják, vigyázzanak rá. Tudva, hogy az emberek jobban értékelik azt, amit a sajátjuknak éreznek, az elképzelés szerint a telekátadás jótékony hatással lehetett volna a zöldfelületek és játszóterek állapotára, a rekreációs területek kihasználtságára. Az átadott tömbbelsőket kerítéssel lehetett volna elválasztani a 54  

közterületektől,

a

beépíthető

területek

(sarkok)

új

lakásokként,

üzletekként

értékesíthetőkké váltak volna. A tömbbelsőkben található garázsok látványának esztétikusabbá tételére is volt ötlete a tervezőknek – úgynevezett „dombgarázsok” kialakítását, vagyis a garázsok földdel való befedését és a terület befüvesítését javasolták. A telekátadás ötlete azonban nem talált kellő támogatásra, és a választások után a városvezetésben bekövetkezett váltás után elsikkadt. Bár a terv érdekes lehetőségeket foglal magába, mégis úgy gondolom, hogy nem ez lenne a legmegfelelőbb módja Uránváros felélesztésének, modernizálásának. A területek elkerítésének nem lenne valódi értelme, mivel a szóban forgó tömbbelsőkben igen ritka az átmenő forgalom, most is szinte kizárólag a lakóközösség használja azokat. A dombgarázsok kialakításával létrehozott füvesített rézsű ugyan valóban nagyobb zöldfelületet biztosítana, azonban nehezebben lenne hasznosítható, mint a mostani sík terület (pl. padok, játszóterek elhelyezése). A sarokbeépítések – bár megépítésükkel növekedhetne a lakások száma és a terület üzletekkel való ellátottsága – ötlete több kérdést is felvet. Egyrészt, a környező házak építészeti stílusától jelentősen különböző, attól elütő épületek inkább zavaró és rendezetlen, mintsem kellemes és izgalmas látványt nyújtanának, különösen akkor, ha eltérő magasságban és stílussal építik meg azokat. (8. kép) Másrészt megközelítésük is problémás: az új lakások eléréséhez vagy a szomszédos lakások jelentős átalakítására, vagy a sarkon önálló lépcsőház építésére lenne szükség, mindkettő nehezen megoldható, mivel a folyosó vagy az új lépcsőház egyaránt a lakások alapterületét csökkenté. Üzletek építésénél hasonló gond keletkezne. Nem lenne elérhető az árut szállító gépjármű számára más parkoló, csak az elkerített tömbbelsőben lévő, onnan azonban nem közelíthető meg közvetlenül az üzlet 6-os út felőli bejárata, sem az árut rakódók, sem a vásárlók számára.

8. kép: Két lehetséges sarokbeépítés rajza (URÁNVÁROS JÖVŐJE, 9. és 12. o.)

55  

Uránváros megújításának új fejezete 2009-ben, a Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 programsorozat keretein belül kezdődött meg. Az EKF programnak kulcsprojektje volt a Belváros mellett a városi decentrumok, így Uránváros főterének fejlesztése is a Közterek és parkok újjáélesztése program keretében. Ekkor a főtér (amely 2005-ig „névtelen” volt, azóta viseli az Uránbányász tér nevet) és a hozzá szervesen kapcsolódó Szilárd Leó park került áttervezésre. (9. kép) A terveket a Lépték-Terv tájépítész iroda készítette. Az átalakítás lényeges változást hozott a tér életében. A 2009-es felújítás előtt a teret és a parkot lényegesen kevesebben használták. A téren csak az átmenő gyalogos forgalom volt a jelentős, a Szilárd Leó parkot leromlott állapota szintén nem tette vonzó rekreációs helyszínné. A felújításnak köszönhetően a tereket ma már szívesebben használják találkozási pontként, pihenésre, rendezvények megtartására, amit a kérdőívben megkérdezettek válasza is igazol. A Mecsek Áruház előtt térrészen több padot helyeztek el, a korábban a tizenhétemeletes ház előtt álló szökőkutat áthelyezték, helyére új vízarchitektúra került. Ezen a térrészen nőtt a növényekkel borított területek aránya, valamint pergolával fedett ülőhelyeket is kialakítottak. A téren nagyobb helyet biztosítottak a vendéglátóhelyek kitelepedésének, amit jó idő esetén a helyiek előszeretettel vesznek igénybe. A modern kor elvárásainak megfelelő technika is biztosított: a játszótéren és a parkban történteket térfigyelő kamerák rögzítik, valamint a területen ingyenes vezeték nélküli internet (WiFi) hálózat is elérhető. A projekt sikeresnek mondható: a pécsieknek tetszik a változás, többen a köztér-megújítási program legjobbjának tartják. A Szilárd Leó park élettel teli lett és az uránvárosiak kedvelt pihenőhelyévé vált.

9. kép: Uránváros központja – a Szilárd Leó park és az Uránbányász tér

56  

Sajnálatos, hogy az alig 2 éve átadott téren máris nagy a rongálások száma. 2011 nyarára ez már olyan mértéket öltött, hogy az új köztéri bútorok amortizálódása miatt azok javítására, teljes felújítására vagy cseréjére volt szükség. A térfigyelő kamerák nem segítettek a rongálók lefülelésében, az új bútorok kihelyezése óta a városi vagyonkezelő egy ingyenesen hívható telefonszámot működtet, amelyen bejelenthető a felfedezett károkozás, és várhatóan parkőrök fogják vigyázni a területet. Megemlítendők még az elmúlt évek civil művészeti kezdeményezései is. 2009ben egy „public art” projekt keretében 3 különleges művészeti alkotás kapott helyet Uránváros főterén. (Horváth Csaba Árpád Nyilvános és Szóbuborék, valamint Abonyi Alma Színes félgömbök című műve). A művek célja elsősorban nem a hagyományos gyönyörködtetés, hanem az elgondolkodtatás, az emberek közti párbeszéd kialakítása volt. 2010 májusában az Artopolis Egyesület által 2008 óta megszervezésre kerülő, a helyszín specifikus művészetet népszerűsítő PLACCC Fesztivál első vidéki állomásának adott helyet Uránváros. Ennek keretében szervezték a Lakás-kaland-túra c. sétát, ahol a látogatók magánlakásokban láthattak Uránváros mindennapi élete és a lakók élményei alapján ihletett rövid jeleneteket, installációkat. Ekkor festették le különböző színes mintákkal a hulladékgyűjtők melletti térelválasztó betonfalakat, amik megtetszettek a helyieknek, apró színfoltjai lettek a városrésznek. Ezek a rendezvények megmozgatták az embereket, felfrissítették a társadalmi életet, és jó példával szolgálhatnak későbbi kezdeményezésekhez. Folyamatosan zajlanak kisebb-nagyon fejújítások Uránvárosban. 2011 őszén rendbe hozták az Olympia üzletház teraszának omladozó terméskő támfalát, valamint annak környezetét, és elkészült a kétszintes szolgáltatóház évek óta üresen álló emeletének felújítása, ahol több új üzlet lesz majd elérhető, az üzletház robosztus betonmellvédjét légiesebb és modernebb üvegkorlátra cserélték, emelete színes díszvilágítást kapott. A lakóépületek újrafestése, tetőzetük javítása is folyamatos ott, ahol a lakóközösség hozzá tud járulni annak finanszírozásához. Az épület-felújításoknál azonban nagyobb figyelmet kellene fordítani a nyílászárók cseréjének lehetőség szerinti elkerülésére. Egy új, a többitől eltérő osztású műanyagablak sokat ronthat az épület megjelenésén. Érdekes marketingfogások és egyben társadalmi szerepvállalásként is felfoghatók a nyár vége óta a szolgáltatóházban működő T-Mobile üzlet kifejezetten az uránvárosiaknak szóló kedvezményei és programjai, amik a „kiváltságosság” érzését igyekeznek felkelteni az uránvárosiakban. A Pécsi Hírek internetes hírportál külön 57  

rovatot indított az Uránvárossal kapcsolatos cikkeknek, ahol nem csak aktuális információk, hanem uránvárosiakkal készített interjúk, rövid ismeretterjesztő írások is helyet kapnak. 3.2. Fejlesztési ötletek, javaslatok A dolgozatban alább összefoglalt fejlesztési ötletek elsősorban a városrész előnyös tulajdonságainak kiemelését és ezek segítségével Uránváros vonzóvá tételét, az uránvárosi identitás és az „Uránváros-imázs” kialakítását célozza meg. Az elsődleges feladat a városrész élővé, mozgalmassá tétele és megkedveltetése a város más részein élőkkel. A fejlesztési javaslatok térképi vázlatát a 4. sz. melléklet mutatja. A fejlesztéshez természetesen szükség van a műszaki állapot javítására. Uránvárosra jellemző az út- és járdaburkolatok meglehetősen rossz állapota. A repedéseket, kátyúkat, széteső szegélyeket mindenképpen javítani, egyes játszóterek szórt kavicsburkolatát pótolni szükséges. A füves területeket átszelő, kitaposott gyalogutakat is érdemes lenne valamilyen, a környezetbe illő burkolattal ellátni, pl. kaviccsal felszórni, ami megakadályozná, hogy ezek az évek során kialakult és a lakók által gyakran használt gyalogos útvonalak esőzések idején sártengerré váljanak. Felújításra várnak a városrész parkosított belső udvarai és játszóterei is. Ez kiemelten fontos feladat, hiszen a zöldfelületek megújításával olyan közösségi tereket lehet létrehozni, amik ismét a környéken lakók találkozási pontjaivá válhatnának. A növényzet jelenleg sok helyen elhanyagolt állapotban van, ezen a fenntartási munkák rendszeres és szakszerű elvégzésével, szükség szerint új növények telepítésével lehet javítani. Uránváros jelentős részén a fák és cserjék évenkénti karbantartó metszésére, rendszeres tápanyag-utánpótlásra, a sarjak kiirtására, a gyep kaszálására és gyomtalanítására lenne szükség. A fél évszázados fák több helyen túl közel állnak a házakhoz, ami a házak állagát is rontja (eltömíti az ereszt, súrolja a házfalat, veri a cserepet), és sokszor túlzottan beárnyékolják a lakást és az alatta lévő területet. Fény hiányában nehezen él meg a gyep, ezekre a helyekre érdemes lenne árnyéktűrő, gyeppótló talajtakarókat (pl. Vinca, Hedera, Ajuga, Waldsteinia fajokat) telepíteni. A játszótereken a játékok sokszor használhatatlanok: túl régiek vagy tönkrementek, hiányosak. Valójában a gyermeklétszám csökkenésével nincs is szükség mindegyikre, hiszen ahol valóban igény van játszóeszközökre, ott a lakóközösség összefogásával történtek felújítások az elmúlt években. Amelyeket azonban várhatóan 58  

továbbra sem használnának, megszüntethetők, helyükön pihenőterület alakítható ki. Sok településen van példa egyes játszóterek „örökbe fogadására”, aminek keretében a környék lakói rendben tartják a területet (összeszedik a szemetet és a lehullott leveleket, szükség esetén jelentik a játszóeszközök meghibásodását). Bár Uránváros játszóterei jellemzően nyitottak, így felügyelni is nehezebb őket, egy hasonló kezdeményezéssel, ahol a lakosság a játszóeszközöket folyamatosan szemmel tartja, lassítható lenne az amortizálódás. Az 50-es években az új városrészek tervezésekor a várostervező 10 fő után számolt egy személygépkocsival. (DÉNESI, 1963. 388. o.) Ez Uránvárosra is igaz: a 20.000 fősre tervezett lakótelepen a felmérés során elvégzett parkolóhely-számlálás során kiderült, hogy jelenleg kb. 2200 személyautó tárolására elegendő hely van a városrészben (ez magába foglalja a kialakított garázsok számát is). Ennél valamivel többre lenne szüksége a városrésznek, azonban a házak közötti területen a parkolóhelyek száma a kialakult struktúra miatt nehezen növelhető. Nagyobb szabad helyek a parkolók kialakítására a lakótelep északi és keleti peremén találhatók. Akár 100 gépkocsi elhelyezésére is alkalmas hely a Bihari János utcától északra, a 6-os úttal szomszédos üres terület, valamint kb. 300 gépkocsi fér el a városrész keleti határán, a műjégpálya és a felüljáró közötti területen is. Ezeket néhányan jelenleg is használják parkolóként, azonban továbbra is földburkolatúak és elhanyagoltak – helyükön kiépített, akár őrzött parkoló is létesíthető (uránvárosi lakosoknak kedvezményes árú igénybevétellel). A gépkocsik számának növekedése és így a parkolók szűkössé válása már a 70-es években látható volt, a tervezők ekkor a szintbeli parkolóhelyek kétszintessé való kiképzésével gondolták megoldani a problémát. (DÉNESI-TILLAI, 1972. 12-15. o.) Ma már inkább a mélygarázsok építése célravezetőbb, egyrészt esztétikailag, másrészt funkcionalitás tekintetében, mivel így a felszíni terület hasznosíthatóvá válik. Uránvárosban mélygarázs építésére alkalmas hely lehet a Dr. Veress Endre utcai rendelőintézett melletti, jelenleg nagy kiterjedésű szintbeli parkoló (föld alá vihető, a felszínen füvesíthető lenne) vagy a Péchy Blanka téri panelházaktól délre található gyepes terület. A közlekedéssel kapcsolatban ismét fontos hangsúlyozni, hogy Uránváros kedvezőbb megítélését segítené elő a városrészen átmenő buszjáratok gyakoribb indítása, valamint a városrészt a belvároson át a Kertvárossal összekötő autóbuszvonal működtetése is. 59  

A kérdőív eredményei szerint sokan elégedetlenek az uránvárosi szolgáltatási, és azon belül elsősorban kereskedelmi ellátó rendszerrel. A legtöbben a változatosságot hiányolják, valamint kevésnek tartják a szórakozóhelyek (a válaszok alapján inkább a kulturált vendéglők, kávézók, cukrászdák, semmint zenés, táncos helyek) számát. E tekintetben a kereskedelmi hálózatot valóban fejleszteni kellene. Ennek egyik módja a már meglévő üzletházak felújítása, azok jobb kihasználása, szükség esetén a Hajnóczy utcai földszintes épületek bővítése. (A többi földszintes üzletház bővítése a lakóházak közelsége, valamint a kialakult látvány és településszerkezet védelme érdekében nem javasolt.) A Mecsek Áruház szolgáltatási kínálata is bővíthető volna. Ezen kívül, amennyiben az üzletkínálat még nagyobb szélesítésére lenne szükség, a hétemeletesek közötti további kétszintes szolgáltatóházak megépítése is lehetséges, de csak a téglaépületek tűzfalával egy vonalban, a környezetéhez illeszkedő, a már megépült üzletházhoz hasonló megjelenéssel. A legfontosabb talán mégis a kulturális élet felfrissítése, a lakók megmozgatása, közösségi programok szervezése lenne. Egy köztéren zajló rendezvényre az emberek felkapják a fejüket, kíváncsiak lesznek, érdeklődni kezdenek, és be is kapcsolódnak. Így érdemes lehet a megújult Uránbányász téren vagy Szilárd Leó parkban majálist, adventi vásárt, koncertet, gyermeknapot, játszóházat, egészségnapot, a foci- és kosárpályán sportversenyeket, a városrészben közlekedési vetélkedőt, „kincskereső” játékot, és további, kicsiket és nagyokat, családokat, fiatalokat és időseket egyaránt megmozgató programokat szervezni. Ezek kimozdítanák a lakosokat a négy fal közül, Uránváros (újra-) felfedezésére, közösségi tereinek használatára és a szomszédjaikkal való kapcsolatteremtésre buzdítaná őket. Egy, a városrészen áthaladó közlekedési vetélkedő induló- és végállomásai lehetnek például a KRESZ-park, és a Páfrány utca végpontján található modell-repülőgép pálya, a program így egyben ezt a két, kevésbé ismert uránvárosi helyszínt is népszerűsítené. Színt hozhatnak továbbá Uránváros életébe a köztéri kiállítások is. Gyermekrajzkiállítás, fotótárlat mutatható be az Uránbányász téren vagy akár az Olympia Üzletház teraszán, szobroknak, műalkotásoknak ideális helyszín lehetne a Szilárd Leó park is. A kiállítások különlegessé, személyessé is tehetők, pl. profi fotósok mellett amatőrök, helyi lakosok műveinek bemutatásával, vagy a hellyel kapcsolatban álló témában (uránbányászat, épületek, uránvárosi hangulat/pillanatok/emberek/színek, kedvenc uránvárosi élmény stb.) pályázat meghirdetésével. Az uránvárosi „relikviákból”, 60  

emlékekből (tervek, lakosok tulajdonában lévő fotók, tárgyak, stb.) kis kiállítás is szervezhető, ez már védettebb, zárt helyen – például a kultúrháznak is alkalmas Szivárvány Gyermekházban. Itt, az óbudai kísérleti lakótelepen összeállított kiállításhoz hasonlóan akár egy tipikus uránvárosi lakás is berendezhető korabeli bútorokkal, berendezési tárgyakkal, kreatív „tárlatvezetéssel” (pl. az idősebbek mesélhetnek az élményeikről, az Olympia bár mulatságaihoz hasonlóan korabeli zenékkel nosztalgikus „retró” bál tartható). A Szivárvány Gyermekházban tartott filmklubbal a többek által hiányol mozi is „pótolható” lehet valamelyest. Ma sokan csak a szocialista rendszer hatalmas emlékének tartják Uránvárost, nem veszik észre (mivel általában nem is ismerik) városépítészeti, építéstörténeti jelentőségét. Pedig szocreál épületei, és pl. a Pécsett kikísérletezett paneles technológiával felépült első többszintes lakóházai is értéket képviselnek. Ezeket az értékeket

egy

tanösvény

mentén

lehetne

megmutatni

az

idelátogatóknak.

Dunaújvárosban már működik egy „építészeti emlékek tanútja”, ehhez hasonlót az itt található értékeknek köszönhetően Uránvárosban is érdemes létrehozni. A városrész építészeti, képzőművészeti értékeit bemutató alkalmi sétákat már szerveztek (pl. 2006ban a Kulturális Örökség Napjain), de egy állomásokkal ellátott, bármikor önállóan is bejárható tanút izgalmas programot nyújthat az érdeklődőknek. A javasolt tanösvény 12 óra alatt végigjárható, vezetéssel vagy a helyi üzletekben/újságárusnál kapható prospektus segítségével. Az állomásokat tájékoztató táblák, tervrajzokat, az építkezést vagy a korábbi állapotot dokumentáló fotókat és rövid leírást tartalmazó tablók jelzik. A sétához

társítható

kincskereső

játék

kisiskolásoknak,

városismereti

vetélkedő

nagyobbaknak is. A javasolt állomások a következők: 1) Hajnóczy u. 5. – Uránváros első lakóépülete. Az épület az 1956-ban elsőként átadott 17 db (612 lakást tartalmazó) lakóház egyike, e ház sarokpontjait tűzték ki legelőször. A tanút induló állomásán szó eshet a korábban a területen működő repülőtérről is. A következő állomásra a tömbbelsőben vezet az út, közben látható Kerényi Jenő Fekvő nőalak című, 1963-ban állított, kis medencével együtt álló szobra. 2) Körösi Csoma Sándor u. 7. – Az ezredik felépült bányászlakás. Uránváros egyik legrégebbi, fűrészfogas beépítésű utcájának lakóházain megtekinthetők a lépcsőház bejáratok feletti domborművek, továbbá Laborcz Ferenc Játszó 61  

gyermekek című bronzszobra (egy jelenleg nem működő szökőkút medencéjében). 3) Olympia Üzletház – Egykori Olympia étterem és cukrászda. 1958-60 között épült, szocreál elemekkel díszített modern stílusú, műemléki védelem alatt álló épület. Falán domborművek (Életöröm I-II-III), előtte Borsos Miklós 1960-ban készült Napbanéző c. szobra látható. 4) MÉV irodaház – A tervezett termál- és kádfürdő helye. Bemutatható ez a kevésbé ismert terv, látványrajzokkal, a meg nem valósult épület rövid leírásával. Az irodaház előtt áll Kalló Viktor Ércbányász című alkotása, 1965-ben állították, mellette a Mecsekérc Rt. és a Bányásztörténeti Alapítvány által 2002-ben állított emlékkő található. 5) „Csacsis óvoda” (Esztergár L. úti óvoda) – Az 1965 óta az épület mellett álló Csacsi békával című szoborról (Halmágyi István alkotása) kapta köznapi nevét. Érdemes megtekinteni az intézmény típusépületét, mivel a lakótelep I. és II. építési ütemében ilyen megjelenésű óvodák készültek. Az épület falát domborművek díszítik. Kis kitérővel a Bánki Donát Utcai Általános Iskola épülete is elérhető innen, a 24 tantermes, 2 tornateremmel épített iskolaépületben eredetileg két különálló iskola működött. A két épülettagot összekötő központi tömb északi és déli homlokzatain színes falképek láthatók. 6) Esztergár Lajos utca – Uránváros főutcája. A városrész leglátványosabb lakóépületei, a hétemeletesek találhatók az út bal oldalán (előttük, a Bánki D. u. sarkán Antal Károly Körösi Csoma Sándor szobra áll), míg jobbra először a Fodor László tervezte 16 tantermes iskola, ma a Radnóti Miklós Szakközépiskola épülete, majd a 202/PL típusú, az utcával párhuzamosan álló lakóépületek vezetnek rá a főtérre. Itt elképzelhetjük, milyen lehetett volna ez a mai állapotában is mutatós utca, ha megépülnek a hétemeletesek közé a Dénesi Ödön terveiben szereplő kétszintes szolgáltatóházak, az üzletek fényeivel, az itt sétálgató, vásárolgató emberekkel. 7) Uránbányász tér – Uránváros főtere. Ezen az állomáson és környezetében sok érdekesség megfigyelhető. A főtérre készült nagyszabású tervek csak részben valósultak meg. Az uránvárosi „magasház” tetejére nem került „panoráma eszpresszó”, a tablón ennek pótlására a nagyközönség számára 62  

megközelíthetetlen, de Uránvárosra és Pécs egészére páratlan kilátást biztosító tetőről készült panorámafotók kaphatnak helyet. A kultúrpalota és mozi helyén ma a Szilárd Leó parkban pihenhet meg az uránvárost felfedező látogató. A parkban áll Issei Amemya japán művész 1978-ban felállított betonszobra, a Párbeszéd. A téren álló, Kun Attila tervei alapján felépült monumentális, szocreál Mecsek Áruház 1969-es átadásakor a város legnagyobb üzletházának számított. Ettől északra a Kerekes István tervezte háromemeletes postaépület áll, vele szemben pedig az „U-ház”, amit korábban a „Lordok házának” is neveztek, ugyanis a vezető tisztviselők kaptak benne lakást. A közelben, az Építők útja elején található repülős emlékmű érdekessége, hogy talapzata az egykori repülőtér kifutópályáján kapott helyet. A tér legfrissebb eleme a Victor Vasarely Nemzetközi Művészeti Pályázatra készült 37 négyzetméter című modern, színes üveglapokkal borított, egy eldöntött 1,5 szobás panellakást mintázó szobor, Palatinus Dóra és Makra Zoltán alkotása. A mű megosztja az embereket – hogy illik-e a helyhez, és milyen mondanivalót hordoz, ki-ki maga döntheti el. 8) Dr. Veress Endre u. 5. – 87. sz. kísérleti panelépület. Pécs első többszintes panelépülete, Tillai Ernő tervezte, 1961. szeptember 15-én adták át. Ma helyi védelem alatt áll. Szemben a Dr. Veress E. u. 2. szám alatt áll az uránvárosi rendelőintézet épülete, bejárata felett Nyírő Gyula 1970-ben készült kőreliefje látható. 9) Péchy Blanka tér – 10 emeletes „tv-panelek”. A Tillai Ernő K6 F+10 jelzésű típusterve alapján a 70-es években épült panelépületek loggiájuk jellegzetes megnyitása miatt kapták köznapi elnevezésüket. 10) Szivárvány Gyermekház (volt úttörőház) – A séta vége. A tanösvény befejező állomása lehet az 1981-85 között Várnagy Péter tervei alapján épült Szivárvány Gyermekház. A jellegzetes zöld színű, pirosra festett nyílászárójú épület építészeti megoldásai is izgalmasak: a négyzet alaprajzú, nagyméretű központi teret befelé is ablakkal megnyitott foglalkoztató termek veszik körül, a lépcsőházak a sarkokon félhenger alakban kiugranak a központi tömegből. Az aula falfestményeit Pinczehelyi Sándor készítette. A tanösvény 63  

bejárásának igazolásával (pl. a menet közben kitöltött tesztlap bemutatásával) a sétán részt vevők kis ajándékot kaphatnak a séta emlékéül. A javasolt tanösvény a bemutatott nyomvonallal (a térképhez ld. az 5. sz. mellékletet) hozzájárulhat ahhoz, hogy maguk az uránvárosiak vagy Pécs más városrészeiből, esetleg az ország más pontjaiból Uránvárosba érkezők megismerhessék a lakótelep építéstörténetét és a séta alatt megkedveljék a hangulatát is. Pécs szabályozási tervében javasolt helyi települési értékvédelmi területként szerepel a Nendtvich Andor u. (6-os főút) – Ybl Miklós u. – Dr. Veress Endre u. – Bánki Donát u. – Esztergár Lajos u. által közrefogott terület. E terület (amely a tanút látványosságainak

többségét

magába

foglalja),

valóban

rászolgál

értékeinek

megőrzésére, védetté nyilvánítása a közeljövőben remélhetőleg valóban megtörténik. A bemutatott ötletek megvalósításával elkerülhetővé válna, hogy Uránvárosra csak betonrengetegként, unalmas, haldokló lakótelepként gondoljanak a pécsiek. A javaslatok célja, hogy a városban élők észrevegyék: Uránváros ma is egy aktív, érdekes, építéstörténeti érdekességekben gazdag, színes, élhető városrésze Pécsnek, amit érdemes megismerni, és amit meg is lehet szeretni. Uránváros érdeke, hogy egy olyan városrész, a főtér pedig olyan városi alközpont legyen, ahova érdemes néha-néha kilátogatni a város más pontjairól is: ahol jó megpihenni a parkban, meginni egy kávét a téren, részt venni valamilyen programon – vagy csak egyszerűen sétálni egyet a házak, fasorokkal szegélyezett utcák, parkosított belső udvarok labirintusában és magunkba szívni kicsit a múlt rendszer hangulatát. Bízom benne, hogy a közeljövőben Uránváros ismét olyan hellyé válhat, amelyre igazak Cseh Tamás Hová megy ma éjjel az Uránváros? című dalának sorai: „Ha egyszer eljössz, jössz még hetvenhétszer / S még hetvenhétszer, s még hetvenhétszer / Vagy itt maradsz mindig, és többé nem mész el.” 7

                                                             7

A dalt Cseh Tamás és Bereményi Géza az 1976-ban, Paál István rendezésében a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatott Uránbányászok című drámához írták.

64  

ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalásként elmondható, hogy Uránváros várostervezési szempontból igen értékes terület. Jelentősége abban rejlik, hogy már építésekor sem egyszerűen egy hatalmas kiterjedésű lakótelepet jelentett, hanem egy valóságos „várost a városban”. A tervező az apró részletek kidolgozására törekedett és ez az előrelátó tervezés meghozta a gyümölcsét: Pécsett két évtized alatt olyan városrész épült ki, amelyben a születésekor betelepített szolgáltatások zöme a mai napig ellátja a terület lakosságát, az épületállomány és a műszaki infrastruktúra állapota, bár itt-ott felújításra szorul, ma is kielégítőnek

mondható,

a

városrész

belső

közlekedése

és

kapcsolata

Pécs

városközpontjával és távolabbi városrészeivel kiváló. A lakótelep már a tervek szerint is zöld környezetbe ágyazottan lett kialakítva, ami kellemes lakókörnyezetet teremt. A közel azonos megjelenésű és stílusú, sorozatgyártással készült épületekből az eltérő magasságoknak,

az

épületek

változatos

elrendezésének,

csoportosításának

és

tájolásának köszönhetően a városrendező esztétikailag elfogadható utca- és városképet hozott létre, amivel ki tudta küszöbölni a lakótelepekre általában oly jellemző egyhangúságot. Uránváros látványa délről a vasút felől, nyugatról Szigetvár felől érkezve a 6-os főforgalmi útról, illetve a Mecsekről a városra letekintve ma is meghatározó. A városrész központjában a tervező által megálmodott és a 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa év beruházásainak köszönhetően megújult főtér napjainkban is városi jelentőségű decentrum. Mindezekkel együtt elmondható, hogy Uránváros a mai napig szerethető, otthonos és egységes hangulatú városrésze Pécsnek. Mindezek mellett természetesen gondozást, fejlesztéseket is igényel. A legfontosabb a műszaki infrastruktúra folyamatos karbantartása, az épületek állagának megóvása, a kereskedelmi szolgáltató rendszer változatosabbá tétele, valamint a társadalmi interakciók és az uránvárosi identitás kialakulásának elősegítése. Ezekre adhatók olyan ötletek és javaslatok, amik segíthetik a városrész megkopott megbecsülésének, elismertségének javulását. A pécsiek jelentős része ma csupán egy, a szocializmusból visszamaradt lakótelepet lát benne, az ahhoz társuló összes negatív előérzettel. Ezen mindenképpen változtatni kell, hiszen a városrész építéstörténetileg jelentős területe Pécsnek. Minden szegletében a nem túl távoli múlt emlékeit viseli magán, különleges hangulatot árasztva, amiből, ha tudatosan kihasználja adottságait és az emberek nosztalgia iránti vágyát, előny is kovácsolható. Ugyanakkor megújulásra is nyitott, csak meg kell találni azokat a területeket, ahol ezt a XXI. század elvárásainak 65  

megfelelően, de az eredeti városképet megőrizve lehet megvalósítani. Jó példa a központban található felújított park, ami bizonyítja, hogy egy korszerű, használható, kellemes közösségi tér milyen pozitív hatással van a helyi emberek közérzetére, egymással való kapcsolatára. A dolgozatban bemutatott fejlesztési javaslatok a megvalósíthatóság érdekében további, részletesebb átgondolásra várnak. Kellemes tapasztalat azonban, hogy több ötlet a kérdőívben megkérdezett pécsieknek, uránvárosiaknak – a szerzőtől függetlenül – is eszébe jutott. Ez reményt adhat arra, hogy idővel, kellő lelkesedéssel, egy kis kreativitással és társadalmi összefogással a javaslatok némelyike, pl. a tanút létrehozása, fotókiállítások és közösségi rendezvények szervezése meg is valósulhat és felpezsdítheti kicsit Uránváros életét, bemutatkozva a Pécs más pontjain élőknek is. Uránvárost emellett az ország településtervezőinek is érdemes jobban megismerniük: az itt megvalósult átgondolt, következetes, részletekre kiterjedő és egységes koncepcióként végigvitt várostervezés követendő példa lehet a jelen és jövő szakemberei számára. A városrész legnagyobb feladata, hogy felismerje magában a lehetőségeket és megmutassa: nem csak az egykori uránbányászoknak volt presztízs itt élni, hanem jó lehet uránvárosinak lenni ma is.

66  

IRODALOMJEGYZÉK BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ,

BÁNYÁSZ ÚTIKALAUZ – Pécs és környéke. Szerk.: Biró József,

2010.

Sallay Árpád, Szirtes Béla. Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány. 2010.

BML

Pécs város tervtára. BARANYA MEGYEI LEVÉLTÁR XV-1-b

DERCSÉNYI-POGÁNY-

Dercsényi László - Pogány Frigyes - Szentkirályi Zoltán:

SZENTKIRÁLYI, 1966.

Pécs városképei – műemlékei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1966.

DÉNESI, 1959.

DÉNESI Ödön: Pécs: Nyugati városrész. Magyar Építőművészet 1959. VIII. évf. 3-4. 83-102. o.

DÉNESI, 1963.

DÉNESI Ödön: Gondolatok Pécs város jövőjéről. Természettudományi Közlöny 1963. szept. 386-388. o.

DÉNESI-TILLAI, 1972.

DÉNESI Ödön – TILLAI Ernő: Tömeges lakásépítés – Városrendezés, paneles építés Pécsett. Városépítés 1972/6. 12-15. o.

DÉNESI, 1975.

DÉNESI Ödön: Pécs, Új-Mecsekalja (Uránváros) 1955-1975. Magyar Építőművészet 1975/6. 30-61. o.

GRANASZTÓI, 1966.

GRANASZTÓI Pál: A régi Pécs és az új. In: Uő: Az építészet igézetében. 249-275. o. Magvető, Budapest

HALLING-N. KOVÁCS-

HALLING, A. – N. KOVÁCS T. – TIRRI, L.: A legmodernebb

TIRRI, 2008.

lakótelep. Élettörténetek a pécsi Uránvárosból. Kijárat Kiadó, 2008.

HOSSZÚ- ÉS KÖZÉPTÁVÚ

Pécs Megyei Jogú Város HOSSZÚ- ÉS KÖZÉPTÁVÚ

STRATÉGIA,

STRATÉGIÁJA,

2007.

KASZÁS, 2010.

I-II. kötet. 2007.

KASZÁS Endre: Újra urán után kutatnak. 2010. január 12. http://bama.hu/baranya/gazdasag/ujra-uran-utan-kutatnak-280768

Utolsó letöltés: 2011. október 26. MAGAY, 2006.

MAGAY Miklós: Uránváros kialakulásának és fejlődésének története. In: Tanulmányok Pécs történetéből. Szerk.: Pilkhoffer Mónika, Vonyó József. Pécs Története Alapítvány. Pécs, 2006.

N. KOVÁCS, 2008.

N. KOVÁCS Tímea: „Új-Mecsekalján már fénycsöves világítás ragyog”. In: Lakótelepek – A modernitás 67

 

laboratóriumai. Szerk.: Uő: 63-82. o. Kijárat Kiadó, Budapest. PÉCSI ÚJSÁG, 2011.

PÉCSI ÚJSÁG (H. L. B.): Uránvárosban a Páfrány utca számít a bűnözés gócpontjának. 2011. szeptember 16. http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/ uranvarosban-a-pafrany-utca-szamit-a-bunozes-gocpontjanak

Utolsó letöltés: 2011. október 7. ROZVÁNY, 2000.

ROZVÁNY György: A pécsi panel története I. A kísérleti időszak, egy technológia hőskora (1957-1962). Pécsi Szemle 2000 tél. 93-105. o.

ROZVÁNY, 2001a

ROZVÁNY György: A pécsi panel története II. A nagypaneles gyártástól az IMS-ig (1963-73). Pécsi Szemle 2001 tavasz. 115-126. o.

ROZVÁNY, 2001b

ROZVÁNY György: A pécsi panel története III. A házgyári panel és az IMS (1974-1990). Pécsi Szemle 2001 nyár. 108-121. o.

SALLAY, 2001.

SALLAY Árpád: Az uránércbányászat szerepe Pécs 20. századi fejlődésében. Pécsi Szemle 2001 ősz. 94-103. o.

SALLAY, 2005.

SALLAY Árpád: Ötven éve kezdődött a mecseki uránbányászat. Pécsi Szemle 2005 tél. 100-104. o.

SZELÉNYI, 1990.

SZELÉNYI Iván: Pécs és Szeged övezetrendszere. In: Uő: Városi társadalmi egyenlőtlenségek (Tanulmányok). Akadémiai Kiadó, Budapest 1990.

SZELÉNYI-KONRÁD,1969. SZELÉNYI Iván – KONRÁD György: Az új lakótelepek szociológiai problémái. Akadémiai Kiadó, Budapest 1969. SZENDE, 1959.

SZENDE László: Pécs Nyugati városrész építészeti elrendezése. Magyar Építőművészet 1959. VIII. évf. 3-4. 104-128. o.

TÓTH, 1976.

TÓTH Zoltán: Beszélgetés Pécs városépítéséről. Városépítés 1976/3. 18-19.o.

URÁNVÁROS JÖVŐJE

URÁNVÁROS JÖVŐJE. Tájékoztató füzet. Kollert és Tsa Kft.

ZAMBÓ, 1988.

ZAMBÓ Terézia: Pécs-Uránváros rehabilitációs rendezési terve. 1988. Déldunántúli Tervező Vállalat, Pécs. 68

 

1. sz. melléklet Összefoglaló táblázat Uránváros épületeiről Forrás: SZENDE, 1959. 104-128. o. és MAGAY, 2006. 329-333. o. Típusjel / megnevezés

Tervező

K

Fodor László

Építési idő 1955-57.

Csü

Fodor László

1955-57.

Csf

Fodor László

1955-57.

Csf/2

Legány Zoltán

1959-60.

201/P

Bölöny Árpád

1957-59.

202/P

Bölöny Árpád

1958.

202/PL

Fülöp Dezső, Bencsik Antal

1958.

203/P

Bölöny Árpád

1957–

206/P

Kiss Tibor

1959.

Rövid leírás Négyszintes, háromfogatú lakóház, 2 szoba összkomfortos lakásokkal. Négyszintes, négyfogatú lakóház, 1 szobás lakásokkal, azokban mosdófülkével és a konyhában beépített kamraszekrénnyel. Négyszintes, függőfolyosós Cs típus, két lépcsőházzal, emeletenként 11 db 1,5 szobás lakással, a lakásokban konyha, kamra, WC, mosdófülke. Csf továbbfejlesztése, középső lépcsőházas típus, emeletenként 6 db 1,5 szobás lakással. A mosdótérben ülőkád és kisméretű mosdókagyló kapott helyet. Teljesen alápincézett, négyszintes, háromszekciós, kétfogatú lakóépület, 2,5 szobás lakásokkal. Alápincézett, négyszintes, ötszekciós, kétfogatú épület, 2,5 szobás lakásokkal, erkély helyett loggiával. A 202/P típus lapostetős, ötszintes változata. A főutca hangsúlyozására, annak északi oldalán. Alápincézett, négyszintes, kétszekciós, háromfogatú épület. Szintenként és szekciónként 2 db 2,5 szobás és 1 db garzonlakás található benne. Alápincézett, négyszintes, ikerszekciós, háromfogatú lakóépület, szintenként és

Cím Hajnóczy u. 5, 9, 15, 17, 23, 25, 31, 33.; Bánki D. u. 3, 9, 15. Hajnóczy u. 11, 13, 19, 21, 27, 29.

Körösi Csoma Sándor u. 6, 10, 14.

Ybl M. u. 6.; Páfrány u. 3, 7, 11, 15, 16, 17, 18, 25.; Bánki D. u. 1/b, 5, 7, 11, 13, 17, 21, 23, 25. Körösi Cs. S. u. 2, 4.; Páfrány u. 14.; Esztergár L. u. 11, 15, 17.; Bánki D. u. 19, 21, 27, 29. Esztergár L. u. 8.; Türr I. u. 1. Esztergár L. u. 2, 4.

Körösi Cs. S. u. 3, 5, 7, 9, 11, 13.; Ybl. M. u. 1, 3, 5.; Bihari János u. 1, 3, 5, 7. Páfrány u. 1, 3, 5, 9, 13, 19, 23.; Dr. Berze Nagy János

1. sz. melléklet

30/a, 30/b, 30/c

Legány Zoltán, 1958-59. Nagy Cecília

Hétemeletesek

Bölöny Árpád

1961-65.

Szegedi kockaház

n. a.

1962 után

86, 87, 88, 89. sz. kísérleti panelépületek

Tillai Ernő

1961.

PD1

Tillai Ernő

1962–

PD4

Tillai Ernő

1965–

E-4

Tillai Ernő

1965–

K4 F+10

Tillai Ernő

1968–

szekciónként 2 db 2 szobás és 1 db 1 szobás lakással. Három épületrész egybefüggően kiképezve. 30/a: K típus áttervezése, 30/b: egyedi tervezésű, vasbetonvázas, ötemeletes épület, földszintjén vendéglővel, emeletenként 4 db 1,5 szobás és 2,5 szobás lakásokkal, 30/c: Csf/2 típusból alakult. Vasbeton-pillérvázas, alápincézett, nyolcszintes, háromszekciós, négyfogatú, tégla- és travertin burkolatú lakóépület, 2 szobás lakásokkal, lifttel. Ötszintes, egy lépcsőházas, négyfogatú lakóépület, 2 szobás lakásokkal. Paneles technológiával épült első, négyszintes, kétszekciós, háromfogatú lakóépületek. A 87. számú (Veress E. u. 5.) helyi védett épület. Ötszintes, kétszekciós, háromfogatú panelépület, 2 szobás lakásokkal.

Ötszintes, két vagy háromszekciós, háromfogatú panelépület, 2 vagy 2,5 szobás lakásokkal. Ötszintes, kétszekciós panelépület. Tizenegy szintes, egy lépcsőházas, négyfogatú panelépület, 1,5 szobás lakásokkal.

u. 9, 11. Hajnóczy u. 1. Ybl. M. u. 2, 4.

Esztergár L. u. 1, 3, 5, 7, 9.

Radnóti Miklós u. 9, 11, 13. Dr. Veress Endre u 1, 5, 9, 13.

Páfrány u. 29, 33, 37, 41, 45.; Bánki D. u. 1/a; Dr. Dombay János u. 2, 4, 6.; Dr. Berze Nagy János u. 1, 3, 5.; Radnóti M. u. 1,3, 5, 7.; Jedlik Ányos u. 1, 3, 5.; Ajtósi Dürer u. 10.; Építők útja 1-20, 22. Jedlik Á. u. 1/c, 1/d; Ajtósi Dürer u. 2, 4, 6, 8.; Magyar Lajos u. 1, 3, 5. Gosztonyi Gy. u. 4, 6, 8, 10, 12, 14, 16, 18, 20, 22, 24. Páfrány u. 27, 31, 35, 39, 43, 47.

1. sz. melléklet K6 F+10

Tillai Ernő

1968–

17 emeletes

Fodor László

1969-71.

U-ház

n. a.

n. a.

60 fős bölcsőde

Cser István

1958–

50 és 75 fős Fodor László óvoda

1958–

16 tantermes általános iskola

Fodor László

1959.

24 tantermes általános iskola

Nánási Sándor

1964.

24 tantermes általános iskola

Szigetvári János

n. a.

n. a.

1962.

Ipari Tanulóintézet (szakmunkás -képző)

Tizenegy szintes, egy lépcsőházas lakóépület, jellegzetes loggiamegnyitással. Eredetileg 13 szintesre tervezett lakóépület, földszintjén üzletekkel. Jellegzetes U alakú épület, északi és nyugati szárnya öt-, a főtérre néző déli szárnya hatszintes, földszintjén üzletek találhatók. Belső udvarában az Uránvárosi Rendőrőrs kétszintes épülete áll. Kétszintes téglaépület, az emeleti szinten a csecsemők és tipegők, a földszinten a kisóvodások foglalkoztatói. A gazdasági és a személyzeti szociális helyiségek külön szárnyba kerültek. A földszinten két foglalkoztató egység, az épület középső része emeletes, itt eredetileg a személyzeti szociális helyiségek, valamint egy kétszobás óvónői lakás kapott helyet, később ezeket is foglalkoztatókká alakították. Háromszintes, L alakú épület a főutca északi oldalán.

Magyar L. u. 7.; Péchy Blanka tér 1, 2, 3, 4, 5, 6.

Több tömbből álló iskolaépület, jellegzetes megjelenésű, nagy üvegfelületekkel megnyitott bejárati szárnnyal, és

Építők útja 9. (Éltes Mátyás Iskola EGYMI)

Ybl M. u. 9. Ybl M. u. 7/1, 7/2, 7/3.

Hajnóczy u. 3. Zipernowsky u. 1.

Türr I. u. 3. Esztergár L. u. 13. Zipernowsky u. 3.

Esztergár L. u. 6. (Radnóti Miklós Közgazdaságtudományi Szakközépiskola) Két, egymással tükrözve Bánki D. u. 2. szembeforgatott épületrészből (Bánki Donát Utcai áll, két tornaterme egybeÁltalános Iskola) nyitható. Építése óta új tornacsarnokkal bővült. Egybenyitható tornateremmel Radnóti M. u. 2. épült. (Testnevelési Általános Iskola)

1. sz. melléklet

Komarov gimnázium

Tillai Ernő

1967.

földszintes üzletházak

Fodor László

1957.

kétszintes szolgáltatóház

Biczó Tamás

n. a.

Olympia Étterem és Cukrászda

Gádoros Lajos, 1958-60. közreműködő tervezők: ifj. Módos Ferenc, Fekete György

Termál-, gőz- és kádfürdő

Schmidt Lajos

nem épült meg

Mecsek Ércbánya Vállalat irodaháza Legényszállás

Kun Attila

1963.

Fodor László

1959-63.

négyszintes kollégiumépülettel. Udvarán áll Vasas Károly Eszmélő c. szobra. Önálló telektömbön áll, 1974ben egy nagyobb tornacsarnokkal bővült. Földszintes, két traktusos épületek, a bejárati oldalon fedett árkáddal. Kétszintes, vasbetonvázas épület, a földszinten és emeleten is üzlettérrel, az emeletiek az oldalsó lépcsőkön közelíthetők meg. Eredetileg éttermet, cukrászdát és egy önálló forgalom lebonyolítására alkalmas söntést foglalt magába. A megnyitott üveghomlokzat előtti teraszt a nagy kinyúlású tető árnyékolja. A terasz nyugati oldalán sátorszerű - eredetileg fedett - pavilon áll. Műemlék. A tervezett épület négy főtömegre oszlik: a vasbeton kupolával fedett termál szárnyra, a háromszintes kádzuhany szárnyra, a kettőt összekötő egyszintes bejárati szárnyra, valamint a déli oldalon csatlakozó szolgálati lakásokat tartalmazó épületrészre. Nagy üvegfallal kiképzett főbejárata a főutca felől van. A fürdő helyén megvalósult, egy földszintes és egy 6 szintes szárnyból álló épület. Négy tömbből álló épületegyüttes, az egyes tömböket földszintes épületrészek kötik össze. A 800 fő számára tervezett lakószárnyak négyszintesek, az ezekhez nyaktaggal csatlakozó éttermi és kultúrépület kétszintes.

Dr. Veress E. u. (Babits Mihály Gimnázium) Hajnóczy u. 4, 6. Körösi Cs. S. u. 4, 8, 12. Esztergár L. u. 1. és 3. sz. hétemeletes között Esztergár L. u. 10. (Olympia Üzletház)

Tervezett helye: Esztergár u. Páfrány u. sarkán (mai MÉV irodaház helyén)

Esztergár L. u. 19.

Hajnóczy u. 36-38. (Hotel Laterum) és Hajnóczy u. 35.; Türr István u. 2. (Hajnóczy József Kollégium)

1. sz. melléklet Ságvári Endre Művelődési Ház Mecsek Áruház és irodaház

n.a.

n.a.

A legényszállás éttermi szárnyához délről csatlakozó kétszintes épület.

Hajnóczy u. 41. (Pécsi Harmadik Színház)

Kun Attila

1969.

Ybl M. u. 10. (Mecsek Áruház) és Ybl. M. u. 12, 12/A, 12/B. (ma lakóház, a földszinten üzletekkel)

posta

Kerekes István

1969.

Alagsor+földszint+4 eladószinten 4500 m2 hasznos alapterülettel és 2000 m2 eladótérrel épült meg. nyugati oldalán az irodaépülethez, északon a posta épületéhez csatlakozik. A hétszintes irodaépületbe a bányavállalat és a tanács irodái kerültek volna. Ötszintes épület, az első két szinten működik a posta (és egykor a telefonközpont), a 24. emeleten pedig összesen 15 db, függőfolyosóról megközelíthető szolgálati lakás található. Eltérő ütemekben felépíthető épületrészekből álló, 600 fős mozit, könyvtárat, cukrászdát és más szolgáltatásokat magába foglaló létesítmény, üvegezett főbejárati előcsarnokkal, a földszinti összekötő nyaktagok alatti átjárókkal. Több épületrészből áll, amik különböző szakrendeléseknek adnak otthont. A főépület ötszintes, gyógyszertár is működik benne. Főbejárata rámpán is megközelíthető. Uránváros délkeleti területén tervezett szabadidőközpont részeként épült volna meg. A négyzet alaprajzú központi épületrész sarkain félhenger alakban kiugró lépcsőházakkal jellegzetes megjelenésű, zöldre festett épület, ifjúsági központ. A város egyetlen ilyen jellegű létesítménye, nyitott korcsolyapályával, lelátóval.

kultúrpalota Fodor László

nem épült meg

SZTK (uránvárosi rendelőintézet)

n. a.

1960-as évek közepe

strandfürdő

Schmidt Lajos, Keresztfalvi László Várnagy Péter

nem valósult meg 1981-85.

n. a.

1970-es évek eleje

Szivárvány Gyermekház

műjégpálya

Ybl M. u. 8.

Tervezett helye: a mai Szilárd Leó park északi területe

Dr. Veress E. u. 2.

Tervezett helye: Péchy Blanka tér Dr. Veress E. u. 6.

Dr. Veress E. u. 8.

2. sz. melléklet Kedves pécsi / uránvárosi kitöltő! A Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának tájrendező és kertépítő mérnök szakos, településüzemeltető szakirányos hallgatójaként a pécsi Uránvárosról írom a szakdolgozatomat. A dolgozat foglalkozik Uránváros építésének történetével, jelenlegi állapotának felmérésével, azonban ahhoz, hogy teljesebb legyen a kép, szükség van minél több helyi lakos véleményének megismerésére is. A kérdőívvel leginkább Uránváros szélesebb körű megítélését, a városrésszel való elégedettséget szeretném felmérni. A válaszokat kizárólag a szakdolgozatomhoz használom fel. Válaszait előre is köszönöm! Kiss Eszter Pécs, 2011. október 16.

1. Mi jut eszébe először Uránvárosról? (Röviden, akár egy-két szóval fogalmazza meg válaszát!) ……………………………………………………………………………………………….… ……...………………………………………………………………………………………….. 2. Ön Uránvárosban lakik? (Jelölje válaszát X-szel!) □ Igen (Kérem, töltse ki a 3-as kérdéscsoportot, majd folytassa az 5. kérdésnél!)

□ Nem (Kérem, töltse ki a 4-es kérdéscsoportot, majd folytassa az 5. kérdésnél!) Ha a válasza igen: 3.1. Mióta lakik Uránvárosban? …………………………………………... 3.2. Milyen típusú házban lakik? (Jelölje válaszát X-szel!) □ Téglaépítésű ház

□ Panelház 3.3. Hány szobás a lakása? …………………………………………... 3.4. Hányan laknak a lakásban? ………… fő 3.5. Mennyire elégedett ezzel a lakással? (Jelölje válaszát X-szel!) □ Teljes mértékben elégedett vagyok. □ Inkább nem vagyok elégedett.

□ Általában elégedett vagyok.

□ Egyáltalán nem vagyok elégedett.

1

 

2. sz. melléklet 3.6. Van-e személygépkocsija? □ Igen □ Nem 3.6.1. Ha a válasza igen: Hol tárolja a személygépkocsit? (Jelölje válaszát X-szel!) □ Garázsban

□ Ház előtt kialakított parkolóhelyen □ Az út szélén, egyéb közterületen 3.7. Milyen célból jár leggyakrabban a város más pontjaiba (Belváros, más városrészek)? (Jelölje válaszát X-szel! Több válasz is lehetséges!) □ Ott dolgozom.

□ A város más pontján található alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulok/gyermekem ilyen intézmény tanulója. □ Szociális (ide értve a bölcsődét is) vagy egészségügyi ellátás igénybevétele miatt.

□ Bevásárolni. □ Szórakozni. □ Sportolni. □ Egyéb szolgáltatások (pl. posta, bank) igénybevétele céljából. Ha a válasza nem: 4. 1. Pécs mely városrészében él? …………………………………………..... 4.2. Milyen gyakran jár Uránvárosban? (Jelölje válaszát X-szel!) □ naponta

□ hetente többször □ hetente □ havonta □ ritkábban □ soha 4.3. Milyen célból jár leggyakrabban Uránvárosban? (Jelölje válaszát X-szel! Több válasz is lehetséges!) □ Ott dolgozom.

□ Uránvárosi alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben tanulok/ gyermekem ilyen intézmény tanulója. □ Szociális (ide értve a bölcsődét is) vagy egészségügyi ellátás igénybevétele miatt.

□ Bevásárolni. □ Szórakozni. □ Sportolni. □ Egyéb szolgáltatások (pl. posta, bank) igénybevétele céljából. 2

 

2. sz. melléklet 4.4. Szívesen lakna-e Uránvárosban? Kérem, röviden indokolja a válaszát!

□ Igen

□ Nem

………………………………………………………………………………………………….. …………………………………………………………………………………………………..

5. Mennyire elégedett Uránvárosban az alábbiakkal? (Jelölje válaszát soronként X-szel!) Teljes mértékben elégedett vagyok

Általában elégedett vagyok

Inkább Egyáltalán nem nem vagyok vagyok elégedett elégedett

köztisztaság kényelem közbiztonság utak műszaki állapota parkolási lehetőségek közlekedési kapcsolat más városrészekkel játszóterek, zöldfelületek állapota elérhető szolgáltatások közösségi programok, társadalmi összetartás 6. Ön szerint mely területen lenne a leginkább szükség fejlesztésre, változtatásra? (Jelölje az Ön által legfontosabbnak vélt témát X-szel!) □ köztisztaság

□ kényelem □ közbiztonság □ utak műszaki állapota □ parkolási lehetőségek □ közlekedési kapcsolat más városrészekkel □ játszóterek, zöldfelületek állapota □ elérhető szolgáltatások □ közösségi programok, társadalmi összetartás □ egyéb, éspedig: ……………………………………………………………

3

 

Nem tudom

2. sz. melléklet 7. Milyennek látja Uránváros helyzetét Pécs város átlagához viszonyítva az alábbiak tekintetében? (Jelölje válaszát soronként X-szel!) Sokkal jobb

Jobb

Ugyanolyan

Rosszabb

Sokkal rosszabb

Nem tudom

köztisztaság kényelem közbiztonság utak műszaki állapota elérhető szolgáltatások közlekedési kapcsolat más városrészekkel parkolási lehetőségek közösségi programok, társadalmi összetartás játszóterek, zöldfelületek állapota 8.1. Milyen gyakran keres fel / használ uránvárosi… (Jelölje válaszát soronként X-szel!) Naponta

Hetente többször

Hetente

Havonta

Ritkábban

Soha

egészségügyi létesítményt? sportlétesítményeket? kulturális létesítményekett? vendéglátóipari egységeket? egyéb szolgáltatásokat? 8.2. Miért az uránvárosi létesítményt használja? □ Itt vannak a legjobb tapasztalataim.

□ Ez közelíthető meg a legkényelmesebben. □ Nincs más elérhető lehetőség. 9. Ön szerint Uránvároshoz tartozik-e a(z)… (Tegyen X-et a megfelelő négyzetbe!) Sportcsarnok? □ Igen □ Nem □ Nem ismerem Béke park? autóbusz-végállomás? PMFC Stadion? műjégpálya? Hajnóczy utcai piac? KRESZ-park? Tesco áruház? PTE-FEEK? 6-os úttól északra álló panelházak?

□ Igen □ Igen □ Igen □ Igen □ Igen □ Igen □ Igen □ Igen □ Igen 4

 

□ Nem □ Nem □ Nem □ Nem □ Nem □ Nem □ Nem □ Nem □ Nem

□ Nem ismerem □ Nem ismerem □ Nem ismerem □ Nem ismerem □ Nem ismerem □ Nem ismerem □ Nem ismerem □ Nem ismerem □ Nem ismerem

2. sz. melléklet 10. Ismer-e uránvárosi civil szervezeteket, esetleg tagja-e ilyen szervezetnek? (Jelölje válaszát X-szel!) □ Igen, tagja vagyok a következő szervezet(ek)nek: …………………………………………………………………………… □ Igen, ismerek, de nem vagyok tagja egynek sem.

□ Nem ismerek uránváros civil szervezeteket. 11. Mi a véleménye a megújult Uránbányász térről és Szilárd Leó parkról? (1-2 mondatban fogalmazza meg a véleményét!) ……………………………………………………………………………………………….….. ……...…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... 12. Mit kedvel a legjobban Uránvárosban? (Röviden fogalmazza meg a válaszát!) ……………………………………………………………………………………………….….. ……...…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………... 13. Mit kedvel a legkevésbé? (Röviden fogalmazza meg a válaszát!) ……………………………………………………………………………………………….….. ……...…………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. 14. Mit hiányol leginkább a városrészből? (Röviden fogalmazza meg a válaszát!) ……………………………………………………………………………………………….….. ……...…………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………….. 15. Mennyire ismeri Ön Uránváros kialakulásának történetét? (Jelölje válaszát X-szel!) □ Jól ismerem.

□ Alig ismerem. □ Nem ismerem. 16. Jó ötletnek tartaná-e egy, Uránváros építészeti, történeti értékeit bemutató „tanút” létrehozását? (Jelölje válaszát X-szel!) □ Igen

□ Nem 5

 

2. sz. melléklet 17. Van-e egyéb megjegyzése, javaslata a témával kapcsolatban? (Röviden fogalmazza meg a válaszát!) ……………………………………………………………………………………………….….. ……...…………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………...

Neme:

□ Férfi

□ Nő

Életkora: ……. év Legmagasabb befejezett iskolai végzettsége: □ kevesebb, mint 8 osztály

□ 8 osztály □ szakmunkásképző □ szakközépiskola □ gimnázium □ főiskola/egyetem Foglalkozása:

□ alkalmazott □ egyéni vállalkozó, önálló □ társas vállalkozás dolgozó tagja □ szövetkezet dolgozó tagja □ alkalmi munkavállaló/közmunkás □ munkanélküli □ nyugdíjas □ diák

6

 

3. sz. melléklet A kérdőív eredményeinek részletes ismertetése Az szakdolgozat vizsgálati részéhez kapcsolódó 30 kérdéses kérdőív lekérdezését 2011 őszén végeztem. A mellékletben az eredmények részletesebb bemutatása következik. A válaszadók pécsiek (uránvárosiak és nem uránvárosiak egyaránt) valamint Pécsről elszármazott, de a városhoz még mindig szorosan kötődő emberek voltak. A mindenki által megválaszolandó kérdések mellett voltak olyanok is, amik külön-külön a városrészben vagy a Pécs más részein élőknek szóltak. Nyitott és zárt kérdések egyaránt szerepeltek. Mivel a lekérdezést legegyszerűbben és leggyorsabban interneten keresztül lehetett elvégezni, ez némiképp torzította a mintát: a válaszadók átlagéletkora 28,9 év. Az összesen 198 kitöltő jelentős része (134 fő, 67,7 %) 30 év alatti, köszönhetően annak, hogy ezt a korosztályt lehet leginkább elérni a világhálón keresztül. 30-59 év közötti a megkérdezettek 30,8 %-a (61 fő), a 60 év felettieket csupán 3-an képviselik (1,5 %). A kitöltők 62 %-a (122 fő) nő, 38 %-a (76 fő) férfi. Legmagasabb befejezett iskolai végzettséget és foglalkozást tekintve a legnagyobb a gimnáziumot (29,8 %) és egyetemet/főiskolát (50 %) végzettek, valamint a diákok (44,4 %) és alkalmazottak (34,8 %) aránya. Az uránvárosi a válaszadók 27 %-a (54 fő). A kérdőív eredményét és tapasztalatait az alábbiakban lehet összefoglalni. Az első kérdésben arra voltam kíváncsi, mi az, ami Uránvárosról legelőször eszébe jut a helyieknek. A legtöbben valamelyik uránvárosi épületre, létesítményre, vendéglátóhelyre, iskolára gondolnak először, a válaszadók majdnem fele (42 %) írt ilyen választ. A leggyakrabban említett épületek a központban álló Mecsek Áruház és a 17 emeletes lakóház. Sokan írták az Uránváros közelében található hipermarketet is. A városrész otthonosságát, családiasságát, élhetőségét, a kellemes környezetet 37 % említette, a legtöbben a nyugalmat és csendet, valamint a sok zöldfelületet és a parkosítottságot emelték ki. A „nyugalom, csend” említése 69 %-ban uránvárosiaktól származik, míg a zöld környezetet ugyanilyen arányban a más városrészben élők írták. Az uránvárosiak közül sokan írták le első asszociációként az „otthon” szót, az ő körükben a „nyugalom” után ez a második leggyakrabban előforduló kifejezés, a gyermekkor emléke is többeket ide köt. Kitűnik, hogy az itt élők nagy része szereti a városrészt, ahol él, sok szállal kötődik hozzá, kellemes helynek tartja. Jelentős számban szerepelnek az uránbányával, bányászokkal, szocializmussal, „retró hangulattal” kapcsolatos kifejezések, ami a megkérdezettek 25 %-ának eszébe jutott, ezeknek a

3. sz. melléklet válaszoknak a ¾-e nem uránvárosiaktól származik. A nem a városrészben élők 1/5-ének az általuk használt közlekedési eszközöket, lakóhelyüktől függően az 1-es (Kertvárosba közlekedő) és 2-es (Belvároson áthaladó) buszjáratokat és az autóbusz-végállomást juttatja eszébe Uránváros. A negatív asszociációk, mint pl. elmaradottság, rossz állapot, rendezetlenség, szemét, unalom, szürkeség, elhanyagoltság, kopottság a város többi részétől való távolság, a válaszok 20 %-ában jelenik meg. Többen gondolnak elsőként a városrészben élő idősekre, illetve a panelokra. Ez utóbbiak sokszor igen pejoratív jelentést hordoztak magukban. Érdekes módon a más városrészben lakók 15 %-ának a panelépületek és a „betonregeteg” jut eszébe Uránvárosról, annak ellenére, hogy a városrész növényfelületekben gazdag, utcái fásítottak (amik kedvezőbbé teszik a panelek látványát, sokszor el is takarják azokat), és jelentős részben téglaépületek alkotják. Végül megemlítendők azok a válaszok is, amik kiemelték, hogy Uránváros volt Pécs első lakótelepe, és hogy önmagában is egy kis különálló várost alkot a városban. Az uránvárosiaknak a továbbiakban külön kérdéseket tettem fel. A válaszadók többsége (44 %-a) kevesebb, mint öt éve él a városrészben. Több, mint 10 éve a megkérdezettek 35 %-a lakik Uránvárosban. Lakásaik 54 %-ban téglaépítésű házakban találhatók. A legtöbben 2 szobás lakásban élnek. 7-en 1 szobás garzonlakásban laknak, amelyek mindegyike téglaházakban van, így valószínűsíthetően ezek a válaszadók a Hajnóczy utcában felépült első lakóházak valamelyikében élhetnek. A 1,5 szobás lakások többsége a panelházakban, a nagyobb, 2,5 szobások többnyire a téglaházakban, míg a legnagyobb, 3, 4, 5, vagy 6 szobás lakások egy kivétellel téglaházban találhatók. Ez utóbbiak vagy több lakás összenyitásával vagy tetőterek beépítésével jöttek létre. Egyedül 7-en élnek, többségük garzonlakásban, 22-30 év közöttiek, általában diákok, közülük 5-en 5 éve vagy annál kevesebb ideje élnek a városrészben. A legtöbb a 2 fős háztartások száma. 89 % elégedett a lakásával, köztük 14-en (26 %) teljes mértékben elégedettek. Ők többnyire a 3 vagy annál több szobás lakások lakói. A kevésbé vagy egyáltalán nem elégedettek (11 %) között találunk olyanokat, akik többen élnek a lakásban, mint ahányan kényelmesen elférhetnek, vélhetően ez is hozzájárulhat az elégedetlenséghez. A megkérdezett uránvárosiak 37 %-ának van személygépkocsija, amit a többség, 75 % a ház előtt kialakított parkolóhelyen tárol, 15 %-uké garázsban áll, 10 % pedig jobb híján az út szélén parkol. A Belvárosba és a város más részeibe a legtöbben szórakozni (25 %), bevásárolni (23 %), illetve dolgozni vagy tanulni (16-16 %) járnak.

3. sz. melléklet A nem uránvárosi válaszadók többsége, 28,5 %-a a Kertvárosban él (itt sajnos nem derül ki egyértelműen, hogy köztük mekkora a családi házas régi kertvárosban és a panelházas lakótelepen élők aránya), 21 %-uk a Belvárosban, míg 13 %-uk az Uránvároshoz közeli városrészekben (Patacs, Ürög, Rácváros, Kovácstelep) lakik. A többség különböző szolgáltatások igénybevétele miatt (25 %), bevásárlás (21 %), vagy szórakozás (18 %) céljából keresi fel Uránvárost. A bevásárolni ide járók feltehetően a közeli hipermarketbe járnak. Az uránvárosi rendelőintézetet is sokan keresik fel (15 %). Arra a kérdésre, hogy szívesen laknának-e Uránvárosban, a megkérdezettek 46 %-a igennel válaszolt vagy nem zárkózott el a lehetőségtől. Előnyként a városrész kedvező fekvését, a gyalog vagy tömegközlekedéssel egyaránt jó megközelíthetőségét, az egy helyben megtalálható szolgáltatásokat, a jó közbiztonságot, a kertvárosi hangulatot (a széles utcákat, a sok zöldfelületet, a nyugalmat), illetve a szerethetőségét, barátságosságát hangsúlyozták. Az 54 % nemmel válaszoló szerint Uránváros túl komor, korszerűtlen, elhanyagolt, koszos és zajos, a „kommunizmusból visszamaradt”, lehangoló és nyomasztó. Éjszaka veszélyes, nincs jó híre, távol van a belvárostól, túl sok nyugdíjas él ott, nincs elég szórakozási lehetőség, „egy fiatalnak öngyilkosság” Uránvárosban lakni. Sokaknak maga a társasházban élés nem vonzó, szeretnek a meglévő lakóterületükön, családi házukban élni. A továbbiakban a városrésszel való elégedettséget vizsgáltam a következő aspektusokat illetően: köztisztaság, kényelem, közbiztonság, utak, burkolatok állapota, parkolási lehetőségek, a városrész közlekedési kapcsolata Pécs egészével, játszóterek, zöldfelületek állapota, elérhető szolgáltatások, közösségi programok és társadalmi összetartás. Ezekre a kérdésekre uránvárosiak és nem ott élők egyaránt válaszoltak. A köztisztasággal a pécsiek általában elégedettek, az uránvárosiak kicsit jobban (70 %), mint a más városrészekben élők (62 %). Pécs átlagához viszonyítva a helyiek pozitívabbnak látják saját városrészük helyzetét, mint a máshol lakók. (Az uránvárosiak 43 %-a mondja jobbnak a köztisztaságot, míg a máshol élők körében ez az arány 27 %). A kényelem szempontjából szintén pozitív az uránvárosiak értékelése, 83 %-uk teljesen vagy általában elégedett, 42 %-uk a városi átlagnál is jobbnak ítéli Uránváros kényelmességét. Más városrészek lakóinak csak ¼-e mondja ugyanezt, 20 %-uk azonban rosszabbnak tartja Uránvárost kényelmi szempontból, mint más városrészeket. A közbiztonságról megoszlanak a vélemények. Más városrészben élők sokkal rosszabbnak látják Uránváros helyzetét és kevésbé elégedettek, mint az ott lakók. Előbbieknek csupán 53,5 %-a elégedett a biztonsággal, míg az Uránvárosban élők 72

3. sz. melléklet %-a mondja ugyanezt. A városi átlaghoz viszonyítva az uránvárosiak 43 %-a látja jobbnak és csak 9 %-a rosszabbnak lakóhelyén a közbiztonságot. A máshol élők 21,5 %-a azonban veszélyesebbnek tartja Uránvárost más városrészeknél. Érdekes módon a legtöbb fenntartása Uránváros biztonságosságával a kertvárosi válaszadóknak volt, pedig a városi statisztikák alapján Pécsett Uránvárosban történik a legkevesebb bűncselekmény, míg a Belváros után Kertváros a bűnügyileg legfertőzöttebb terület. 2006-ban a Belvárosban 1975, a Kertvárosban 986, Uránvárosban 846 bűnesetet regisztráltak (HOSSZÚ- ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIA, 2007. I. kötet 497. o.), 2010-ben ezek számok 1447, 1348 és 908 voltak. (PÉCSI ÚJSÁG, 2011.) Az utak műszaki állapotával a pécsiek 59 %-a elégedetlen. A burkolatok minősége a Pécs más pontjain élők szemében kedvezőbb megítélés alá esik, míg az uránvárosiak 39 %-a egyáltalán nem elégedett velük, ez az arány a másik csoport esetében csak 19 %. A parkolási lehetőségekkel általában elégedettek az emberek, az uránvárosiak fele a városi átlagnál jobbnak is tartja az uránvárosi helyzetet. Uránváros más városrészekkel való közlekedési kapcsolatával a lakótelepen és a más városrészben élők egyaránt elégedettek (82 %), és 41 %-uk jobbnak is tartja, mint más városrészek közlekedési kapcsolatait. A játszóterek, zöldfelületek állapotával kis mértékben ugyan, de az uránvárosiak elégedettebbek (72 %, míg a más városrészben lakók 64 %-a válaszolta ugyanezt) és jobbnak tartják a városi átlagnál (50 %, más városrészekben élő válaszadók 41 %-a adta ezt a választ). A helyben elérhető szolgáltatásokkal a lakók 35 %-a teljes mértékben, 44 %-a általában elégedett, azonban nem tartják előnyösebbnek, mint máshol a városban. A megkérdezettek 30 %-a a pécsi átlagnál rosszabbnak ítéli a szolgáltatásokkal való ellátottságot. Ez az arány a nem a városrészben lakók között magasabb (40 %). A közösségi programokkal, társadalmi összetartással az emberek nagy része elégedetlen. Ez igaz mind az Uránvárosban (61 %), mind a más városrészben élőkre (33 %). Hozzá kell tenni, ennél a kérdésnél volt a legmagasabb a válaszolni nem tudók aránya (38 %). A válaszadók többsége a pécsi átlagnál rosszabbnak látja Uránváros helyzetét e tekintetben. Az uránvárosiak 35 %-a, más városrészek lakóinak 28 %-a adta ezt a választ. Az uránvárosban található szolgáltatások közül a legmagasabb az egészségügyi és az „egyéb” kategóriába sorolt szolgáltatások (pl. posta, bank) igénybevétele. Az egyéb szolgáltatásokat és a vendéglátóipari egységeket veszik igénybe leggyakrabban,

3. sz. melléklet akár naponta is. Leggyakoribb indoka az uránvárosi létesítmény használatának a kényelmes megközelíthetősége. A 20. kérdésben néhány uránvárosi vagy a városrészhez közel fekvő helyet, épületet soroltam fel, arra voltam kíváncsi, melyiket tartják a pécsiek még Uránváros részének, és melyiket nem. A felsoroltak közül több olyan hely, épület vagy intézmény volt, amit a szakdolgozat nem tekintett vizsgálata tárgyának (Sportcsarnok, Béke-park, PMFC stadion, Tesco áruház, PTE-FEEK, a 6-os úttól északra található panelházak), a pécsiek azonban ezeket is mind Uránvároshoz tartozónak gondolják. Ebből is látható, hogy milyen nehéz pontosan meghatározni a városrész határait, mert pl. a fizikailag Ispitaalján található sportcsarnokra is inkább Uránvároshoz tartozó létesítményként gondolnak a helyiek, vagy a Nyugati kereskedelmi övezetbe tartozó hipermarket is „uránvárosi Tesco”-ként ismert a városiak körében. Legegyöntetűbben az autóbuszvégállomást és a műjégpályát tartják uránvároshoz tartozónak, míg legkevésbé az említett sportcsarnokot és a hipermarket mögött található Béke-parkot. Mind az uránvárosiak, mind a más városrészek lakói a Páfrány utcai garázssor nyugati végénél található KRESZ-parkot ismerik a legkevésbé. (A válaszadók 30 %-a nem tudja, hol van.) Uránvárosban 2004 óta működik a Körösi Csoma Sándor Egyesület. A civil szervezet Uránváros építészeti és emberi értékeinek megóvásáért tevékenykedik, gyermeknapot, körsétákat, játékos ismeretterjesztő programokat szervez, tagjai részt vesznek közterületek felújítási munkáiban, parkosításban, játszóterek rendbetételében. A városrészhez közel található Minerva Könyvtár Egyesület az elmúlt hónapokban szervezett egy, Uránváros történeti és építészeti értékeinek megismertetését célzó programsorozatot, a Körösi Csoma Sándor Egyesülettel együttműködve. Polgárőrség is működik Uránváros területén. A megkérdezettek közül csupán 38-an (19 %) ismerték valamelyik szervezetet, közülük ketten voltak tagjai a Körösi Csoma Sándor Egyesületnek. Arra a kérdésre, hogy mit kedvelnek a legjobban Uránvárosban, a válaszadók legtöbbször a városrész élhetőségét, hangulatát, családias, barátságos, kisvárosi hangulatát emelték ki. Külön meg kell említeni, hogy sokan a városrész csendjét, nyugalmát, parkosítottságát szeretik (a válaszok 28 %-ában megjelennek ezek a kifejezések), sokakat kötnek ide kedves emlékek vagy ismerősök is (15 % írt ilyen választ). 25 % valamelyik épületet, vendéglátóhelyet szereti a legjobban, és sokan emelték ki a szolgáltatásokat, hogy minden egy helyen elérhető, közel van a

3. sz. melléklet hipermarket (ezek a válaszok jelennek 27 %-ában meg). Többen szeretik a városrész elhelyezkedését és tömegközlekedési kapcsolatait, illetve voltak, akik a nevét, történetét, múltidéző jellegét, önálló városhoz hasonlít voltát. Az uránvárosiak ezek közül a városrész hangulatát, csendjét és nyugalmát, a zöld környezetet és a biztonságosságot szeretik a legjobban. A legkevésbé Uránvárosban a hangoskodókat, hajléktalanokat, a rossz közbiztonságot kedvelik (24 %). A zajongókkal és rendbontókkal az uránvárosiaknak gyűlik meg leginkább a bajuk, közülük ezt a választ írták a legtöbben. Ahogy a legtöbben az előző kérdésre a kellemes hangulattal válaszoltak, úgy a legkevésbé kedvelt dolgok között is megtalálhatjuk ugyanezt. Sokaknak nem tetszenek a panelházak, az ehhez társított szürkeség és „szocialista stílus”. Ezeket a válaszokat 1-2 kivétellel a város más pontjaiban élők írták. Sokan nem szeretik a városrész romló műszaki állapotát, így pl. az utak állapotát, az elhanyagolt köztereket és zöldfelületeket vagy a koszt. Ez a válaszok 21 %-ában jelenik meg, az uránvárosiak közül is többen írták ezt. Végül jelentős számban szerepelt a válaszok között a nagy forgalom, a közösségi közlekedés hiányosságai, valamint a szórakozási lehetőségek, kulturális élet hiánya. A kertvárosi válaszadók Uránvárosban legkevésbé a hajléktalanokat, a rossz közbiztonságot,

a

tömegközlekedést

és

a

városrész

hangulatát

kedvelik,

a

belvárosiaknak a panelek tetszenek legkevésbé, míg a közeli városrészeken élők a nagy forgalmat kifogásolták. A városrészből a legtöbben a szórakozási lehetőségeket, kulturális és társadalmi programokat hiányolják, ez a válaszok 36 %-ában megjelenik, és az uránvárosiak legnagyobb részének is ezek hiányoznak a legjobban, több válaszban megjelent, hogy kultúrközpontra, mozira, fiataloknak való kulturált szórakozóhelyre, uszodára lenne szükség. Ezek az igények igazolják, hogy Dénesi Ödön 1950-es években készült tervében szereplő kultúrpalota és fürdő hiánya a napjainkban is érezhető. Ahogy a fel nem épült szolgáltatóházaké is: sokak (24 %) szerint több, igényesebb, változatosabb szolgáltatásra lenne szükség Uránvárosban. Az uránvárosiak közül többen említették egy, a régi Mecsek Áruházhoz hasonló bevásárlóközpont és a cukrászdák, éttermek hiányát. 23 % több zöldfelületet, a barátságosabb környezetet hiányolja, ők szinte kivétel nélkül más városrészek lakói. Néhány kertvárosi egy, Uránváros és Kertváros között a belvároson is áthaladó buszviszonylatot szeretne, mivel a jelenleg működő 1-es járat kikerüli a belső városrészeket. A kertvárosiak leggyakrabban a zöldfelületeket, kultúrát és rendezvényeket, valamint a közbiztonságot írták, míg a belvárosiak többsége

3. sz. melléklet a modernizációt hiányolja. A közeli városrészekben élők általában a közösségi programokat és a szabadidő eltöltési lehetőségek hiányát emelték ki. A tavalyi évben az Európa Kulturális Fővárosa program keretében megújított főtérről és Szilárd Leó parkról is tettem fel kérdést. A válaszokból kiderül, hogy a pécsiek elégedettek az átalakított, felújított területekkel, jelentős részüknek (70 %) tetszik, szépnek, sikeresnek, hangulatosnak, barátságosnak, korszerűnek tartják. Kiemelik, hogy minden korosztály számára használható, a gyerekek élvezik a játszóteret, a felnőttek is megszerették, használják. Az emberek szívesebben mozdulnak ki, belakták, nagy az élet az új parkban. Többen említették, hogy örülnek a fejlesztésnek, mert ráfért már a térre és a parkra a felújítás, azonban jobban kellene vigyázni rá. 12 % fogalmazott meg kritikát vagy fejezte ki nemtetszését. A kritikusok közül többen az új park elrendezésre, a zöldfelület csökkenésére panaszkodnak, vannak, akik szerint túl modern, és így nem illik a körülötte lévő házak közé. Egy uránvárosi lakos kifogásolta az Uránbányász téren álló fenyőfa kivágását, mivel ezzel megfosztották Uránvárost az adventi időszakban évről-évre feldíszített karácsonyfájától. A városlakók 17 %-a nem ismeri a kérdezett területeket. Uránváros kialakulásának történetét saját bevallásuk szerint a válaszadók 35,5 %-a jól, 46,5 % alig, míg 18 % egyáltalán nem ismeri, jelentős részük (87 %) jó ötletnek tartaná a lakótelep történeti értékekein, érdekességein végigvezető tanösvény létrehozását. Többen megjegyezték, hogy Uránváros Pécs legjobb lehetőségekkel bíró városrésze lehetne, ha többet törődnének vele, és a XXI. század kívánalmainak megfelelően felújítanák, úgy, hogy közben megtartsa értékes külső képét. Az elsősorban az EKF programnak köszönhetően elindult fejlődéseket előnyösnek és folytatandónak tartják.