SZAKDOLGOZAT Blaschek Lilla 2011

SZAKDOLGOZAT

Blaschek Lilla 2011

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR Nemzetközi Gazdálkodás szak Nappali tagozat Külgazdasági Vállalkozás szakirány

AZ ELEKTRONIKUS PÉNZÜGYI ÉS BANKI SZOLGÁLTATÁSOK FOGYASZTÓVÉDELMI HELYZETE MAGYARORSZÁGON

Készítette: Blaschek Lilla

Budapest, 2011

Tartalomjegyzék Ábrajegyzék ..................................................................................................... 5 Táblázatok........................................................................................................ 5 Bevezetés .......................................................................................................... 6 Általánosságban a fogyasztóvédelemről........................................................ 8 Kialakulása az Európai Unió-ban .................................................................................. 8 Kialakulása Magyarországon ....................................................................................... 10 Egyének fogyasztói jogainak érvényesítése a fogyasztóvédelemben ......................... 11 EU-s fórumok............................................................................................................... 11 Hazai fórumok (az EU-s fórumok magyarországi megfelelője) .................................. 11 Fogyasztóvédelmi Szervezetek és Érdekcsoportok ..................................................... 11 Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szervei és érdekcsoportjai .................................. 11 Magyarországi fogyasztóvédelmi szervek ................................................................... 13 Közösségi fogyasztóvédelmi irányelvek ....................................................................... 14

Pénzügyi Szolgáltatások Fogyasztóvédelmi helyzete ................................. 16 A főbb pénzügyi területek és fogyasztók védelmére kialakított szabályozásuk....... 16 1. Hitelintézetek ........................................................................................................... 16 2. Biztosítás.................................................................................................................. 16 3. Befektetési Szolgáltatások........................................................................................ 17 4. Nyugdíj .................................................................................................................... 18 Pénzügyi Fogyasztóvédelem ......................................................................................... 18 Hitelintézetek ............................................................................................................... 18 Reklámozás .................................................................................................................. 19 Befektetések biztosítása .............................................................................................. 19 Távértékesítés .............................................................................................................. 20 Európai Uniós irányelvek ......................................................................................... 20 1. 2007/64/EK Irányelv a pénzforgalmi szolgáltatásokról .......................................... 20 2. 2008/48/EK Irányelv a fogyasztói hitel-megállapodásokról ................................... 21 3. 2002/65/EK Irányelv a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról ........................................................................................................... 22 Az egységes pénzügyi piac programja ......................................................................... 22 Zöld Könyv a Pénzügyi szolgáltatások politikájáról az EU-ban .............................. 24 (2005-2010) ..................................................................................................................... 24 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.................................................................... 26 A csatlakozás hatása a pénzügyi felügyeletekre .......................................................... 26 Vitarendezés ................................................................................................................ 27 A FIN-NET csatlakozási alapelvei: (ezek mind a vitarendezési fórumokra vonatkoznak) ................................................................................................................ 29 A FIN-NET hiányosságai: ........................................................................................... 30

Elektronikus pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzete ........... 31 Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások kialakulása ................................................ 31 Elektronikus pénzügyi szolgáltatások .......................................................................... 32 Elektronikus pénzügyi szolgáltatások: ........................................................................ 32 A közösségi szabályozás az elektronikus pénzügyi szolgáltatásoknál....................... 33

3

87/598/EEC ajánlás és később 97/489/EC ajánlás az elektronikus fizetési eszközökről ..................................................................................................................................... 33 A nemzetközi fizetési műveletekre a 9-90/109/EEC számú ajánlásra vonatkozó 97/5/EC direktíva......................................................................................................... 34 Magyarországi fogyasztóvédelmi törvények ............................................................... 34 2001. évi XXXV. Törvény ............................................................................................. 34 232/2001.(XII.10.) kormányrendelet ........................................................................... 34 2004. évi XXXV. Törvény ............................................................................................. 35 Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások jövője az euró bevezetése után: SEPA (Single Euro Payments Area) - Egységes Euró Fizetési Övezet ................................ 35 A SEPA működése........................................................................................................ 35 A SEPA elemei ............................................................................................................. 35 Ütemezés ...................................................................................................................... 36 Fizetési Módok............................................................................................................. 37 A SEPA Magyarországon ........................................................................................... 38

Az elektronikus banki szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzete ........... 39 A bankkártyák fajtái .................................................................................................... 41 Bankkártya tranzakciók ............................................................................................... 43 A bankkártyák jövője: Az egységes chipkártyák .......................................................... 44 Fogyasztóvédelmi szabályozások a bankkártyákra ..................................................... 45 Office/Home banking szolgáltatás ................................................................................ 46 Tele-bank és Call Center ............................................................................................... 46 A fogyasztók hívásainak hatékony rendszerezője: A Call Center ............................... 47 Mobilbank szolgáltatás ................................................................................................. 48 A Mobiltelefonos szolgáltatást igénybevevő ügyfelek számának alakulása 2008 szeptemberéig .............................................................................................................. 49 A fogyasztóvédelem legfontosabb kérdése: A Biztonság ............................................ 51 Internet Banking ............................................................................................................ 52 Az Internet Banking szolgáltatást igénybevevő ügyfelek ............................................. 53 Az Internet Banking szolgáltatással való visszaélések, csalások ................................ 56 A biztonság .................................................................................................................. 57 Primer kutatásaim az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokkall kapcsolatban .......... 61

Befejezés ......................................................................................................... 64 Felhasznált irodalom ..................................................................................... 66 Mellékletek ..................................................................................................... 68

4

Ábrajegyzék 1. ábra: THM kiszámításának képlete ................................................................................. 21 2. ábra: FIN-NET eljárási rend ............................................................................................ 28 3. ábra: FIN-NET ügyek száma 2009-ben ........................................................................... 28 4. ábra: FIN-NET ügyek szektoronkénti megoszlása 2009-ben .......................................... 29 5. ábra: Bankkártya forgalom adatai 2011-ben ................................................................... 43 6. ábra: Bankkártyák száma márkanév szerint 2009 – 2011 1. félév (ezer db) ................... 44 7. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál (2008. 3 negyedév végén, db. és %) ........................ 50 8. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező vállalati ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál (2008. 3 negyedév végén, db. és %) ........................ 50 9. ábra: A hetente internetező felnőttek és az online bankolók számának alakulása, 20042009 ..................................................................................................................................... 53 10. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál (2008. 3 negyedév végén, db. és %) ........................ 54 11. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező vállalati ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál (2008. 3 negyedév végén, db. és %) ........................ 55 12. ábra: SSL biztonsági technológiával ellátott webhely kinézete .................................... 58 13. ábra: Hamis honlapcím .................................................................................................. 60

Táblázatok 1. Táblázat: Közösségi fogyasztóvédelmi irányelvek csoportosítása ................................ 15 2. Táblázat: ATM-ek és Bankfiókok számának alakulása 2011-ben ................................. 40 3. Táblázat: A kártyatípusok számának alakulása 2011-ben.............................................. 42

5

Bevezetés A pénz már az ókortól kezdve létezik és évszázadokon keresztül a napjainkig még mindig használatban van. Mindenki ismeri és használja. A pénzzel együtt jött létre a pénzügy, mely a pénz kezelésével és hasznosításával foglalkozik. A mai pénzügyi rendszer bonyolult egy hozzá nem értő számára, csak a szakemberek át igazán. Szinte napi szinten változik, ezért mindig figyelni kell az újításokat, híreket, hogy el lehessen igazodni benne. Számos szolgáltatás létezik, és számos törvény szabályozza ezeket, így nem könnyű kiigazodni egy átlagembernek a pénzügyi rendszerben. A 2004-es Európai Unióhoz való csatlakozásunk után még bonyolultabbá vált a szabályozás, mivel átvettük a közösségi jogszabályokat. Természetesen megmaradtak azok a nemzeti törvények is, melyek nem akadályozták a közösségi jogszabályok érvényesülését. A fogyasztók érdekeinek, jogainak védelmére jött létre a fogyasztóvédelem, mely először még csak pár területre vonatkozott, majd egyre bővült. A szakdolgozatomban szeretném először a fogyasztóvédelem kialakulásnak történetét bemutatni, majd választ kapnak az olvasók arra is, hogy mért volt nagy szükség a kialakítására. Bemutatom az Európai Uniós fogyasztóvédelmi jogszabályozást és intézményrendszert,

és

a

Magyarországi

fogyasztóvédelmi

szabályozást

és

intézményrendszert is. Az általános ismertetés után leszűkítem a kört a pénzügyi szolgáltatások körében hozott fogyasztóvédelmi jogszabályokra. Ebben a részben ismertetem a főbb pénzügyi területeket, a közösségi programokat és a pénzügyi fogyasztóvédelmi szerveket. A pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzetelemzése adja meg az alapját, a szakdolgozatom a fő témájának, mely a Magyarországon lévő elektronikus szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzetét mutatja be. A 21. században az internet és a mobiltelefon már széles körben elterjedt, és ez a terjeszkedő tendencia továbbra is folytatódik. A fiatal korosztálytól egészen a 40-50 éves korosztályokig, szinte már mindenki naponta használja az internetet. Az idősebbek közül is egyre többen tanulják meg az internet használatát, és veszik igénybe rendszeresen. Már a mobiltelefonokról is könnyen elérhető, így megfelelő technikai feltételek mellett, bárhol, bármikor használatba vehetők az elektronikus szolgáltatások. Ezt az előnyt kihasználva, a vállaltok, magánvállalkozások és még számos intézmény lehetővé tette, hogy a honlapjukon elérhetőek legyenek és el tudják intézni

6

elektronikusan az ügyfeleikkel kapcsolatos számos ügyleteiket. A bankok is kihasználták ezen lehetőségeiket, és olyan számlacsomagokat hirdettek meg, amelyeknél az ügyfeleik ingyenesen vagy a havidíj részeként –hozzájutnak a telebank szolgáltatásaikhoz. Ezek a szolgáltatások, mindazon pénzügyi szolgáltatások, amiket a bankfiókokba is el lehet intézni. A bankok honlapján egy azonosítóval, jelszóval és számlaszámmal lehet belépni a telebankba, és igényelni valamely pénzügyi szolgáltatást. Ezen elektronikus pénzügyi szolgáltatásokra vonatkoznak fogyasztóvédelmi részletesen kifejtek és kutatásaim alapján elemzek.

7

szabályozások,

amelyeket

később

Általánosságban a fogyasztóvédelemről

Kialakulása az Európai Unió-ban A

fogyasztóvédelmi

politika

kérdéseiről,

ezenfelül

a

fogyasztói

jogok

szabályozásáról egészen 1992-ig a Maastrichti Szerződésig nem volt közvetlen utalás a fogyasztókra. Az Európai Közösséget Létrehozó Szerződés 94. cikke alapján – amely a jogharmonizáció eszközeként az irányelvet jelöli meg - fogalmazódott meg az első 3 - a fogyasztók jogait védő - irányelv: a megtévesztő reklámokról szóló 84/450/EGK, a második a házaló kereskedelemről szóló 85/577/EGK, és a termékfelelősségről szóló 85/374/EGK irányelv. 1987-ben lépett hatályba az Egységes Európai Okmány melynek melléklete több mint 300 jogszabály elfogadását írta elő a Maastrichti Szerződésig. Az EEO nyomán jött létre többek között, a játékok biztonságáról szóló 88/378/EGK, az általános termékbiztonságról szóló 92/59/EGK és a fogyasztói szerződések tisztességtelen feltételeiről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv. A fogyasztóvédelmi szabályozást, az úgynevezett minimum harmonizáció elvére helyezte, ami azt jelentette, hogy csak azt szabályozza közösségi szinten, ami a tagállami szabályozások harmonizációjához elengedhetetlen a többi kérdésekben a tagállamok döntenek így a tagállamok szigorúbb nemzeti szabályokat is hozhatnak. A Maastricht-i Szerződés XI. fejezetének 129 a) cikkelye foglalkozott a fogyasztóvédelemmel, amely cikk meghatározta azt, hogy a Közösségnek miként kell hozzájárulnia a magas szintű fogyasztóvédelem eléréséhez, aminek a kialakításában, szükséges intézkedések meghozatalára van szükség a belső piacon. A különleges cselekvési programok hozzájárultak a magas szintű fogyasztóvédelemhez, mely ösztönözte és támogatta a tagállamok fogyasztók egészségére, biztonságára és gazdasági érdekeinek védelmére szolgáló politikáját. A minimum harmonizáció továbbra is megmarad. Az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés a korábbi 129a) cikket felváltó 153. cikk bevezetésével hozzájárult, a koherens közösségi fogyasztóvédelmi politika kialakulásához és meghatározta a fogyasztói alapjogokat.1 A fogyasztók alapvető jogai: 1

Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft. , 2009

8

1.A fogyasztók egészségének és biztonságának védelme. 2.A fogyasztók gazdasági érdekeinek védelméhez való jog. 3. Jogorvoslathoz való jog. 4. Tájékoztatáshoz és oktatáshoz való jog. 5. Képviselethez és meghallgatáshoz való jog. Szigorodó szabályokat

vezet be,

nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztók

egészségének, biztonságának, gazdasági érdekének védelme és elősegítése, továbbá az információhoz, oktatáshoz, és az érdekvédelem céljából történő önszerveződéshez való jog. Az Amszterdami Szerződés megerősítette a fogyasztóvédelmi szabályozás önállóságát azáltal, hogy a fogyasztóvédelem önálló szabályozási követelményként lép fel. A Bizottság által kidolgozott 2002-2006-ra vonatkozó fogyasztóvédelmi cselekvési terve a következő célkitűzéseket határozta meg:  A fogyasztóvédelem közös magas szintje: ez a fogyasztói javak és szolgáltatások biztonságát, és a fogyasztók gazdasági érdekeivel kapcsolatos szabályozást jelentette.  Jogi keretek kialakítása  Fogyasztóvédelmi

szabályok

tagállamokban

történő

gördülékeny

végrehajtására, fejleszteni kell az együttműködést és az információs rendszereket: 

Fogyasztók tájékoztatásának egységesítése (pl. címkék).

 Ösztönözni kell a fogyasztói szerveket, hogy minél aktívabban vegyenek részt az Európai Unió politikáiban. 2005. április 6-án létrejött a 2007-2013-as egészség és fogyasztóvédelmi politika stratégiája és cselekvés programja mely az egészség és a fogyasztói érdekek közötti szoros kapcsolat kialakítására törekszik. Célkitűzései: 

egészségügy és a fogyasztóvédelem összehangolása



a fogyasztók egészségének és biztonságának védelme,



a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme,



a fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása,

9



a jogorvoslathoz, a kárigények érvényesítéséhez való jog, valamint



jog a fogyasztói érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel.



fogyasztói piacok és nemzeti fogyasztói politikák hatékonyabb ellenőrzése



magas

szintű

közösségi

fogyasztóvédelem

jobb

tényfeltáró

munka,

hatékonyabb konzultáció és a fogyasztói érdekek határozottabb képviselete révén 

termékbiztonság növelése



fogyasztók magasabb szintű informálása és képzése (például az Európai Fogyasztói Központok szerepének erősítésével)

A stratégia nem vezetett be jelentősebb változásokat inkább a meglévő szabályozásokat hangolta össze.

Kialakulása Magyarországon 2

Az Európai Unióhoz való 2004. május 1.-jei csatlakozásunkkal a közösségi

fogyasztóvédelmi szabályozásokat is át kellett vennünk. A Bizottság kidolgozott egyfajta iránymutató könyvet, a Fehér Könyvet, melyben közép- és kelet-európai társult országoknak szóló, közösségi jogi normák átvételéhez adott iránymutatást. Ebben meghatározták a legsürgetőbb feladatokat, valamint a jogi normákat, így megszülethetett Magyarországon, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény. A törvény: o biztosítja a fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelmét, o meghatározza a forgalmazással, illetve a szolgáltatásnyújtással összefüggő különös követelményeket (pl.: a használati és kezelési útmutatót, az ár feltüntetését, a csomagolást, a megfelelősséget és a különös felelősségi szabályokat). o kötelezővé teszi a fogyasztók fogyasztóvédelmi oktatását. o kitér a fogyasztói jogok érvényesítésére

ezen belül a

panaszkezelés módszereire és az ügyfélszolgálat szabályozására. 2

http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=5

10

o meghatározza a fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdek-képviseleti intézményrendszerét és

ezek működését

valamint a békéltető testületek működését és hatáskörét.

Egyének fogyasztói jogainak érvényesítése a fogyasztóvédelemben 3

Az egyének fogyasztói jogai közvetlen hatállyal érvényesíthetőek, ami azt jelenti,

hogy hivatkozhat rá a nemzeti bíróságok előtt. A közvetlen hatály alapján az egyéneknek jogukban áll, hogy nemzeti bíróságaik előtt a közösségi jogra hivatkozzanak és kérhetik, hogy a nemzeti bíróság a közösségi jogra alapozza ítéletét, amely a nemzeti jog ellenében érvényesül, még a kettő összeütközése esetén is. EU-s fórumok  bírósági eljárások: fogyasztóvédelmi viták esetén egyik jogérvényesítési mód.  bíróságon

kívüli

eljárások:

megelőzhetik,

kiegészíthetik

vagy

helyettesíthetik a bírósági eljárásokat.  közérdekű keresetindítás joga: valaki a fogyasztók nevében kollektív szinten indít eljárást pl. társadalmi szervezetek, közigazgatási hatóságok Hazai fórumok (az EU-s fórumok magyarországi megfelelője)  bírósági eljárások 

bíróságon kívüli eljárások - békéltető testületek: minden megyébe van egy békéltető testület



közérdekű keresetindítás joga

Fogyasztóvédelmi Szervezetek és Érdekcsoportok Az Európai Unió fogyasztóvédelmi szervei és érdekcsoportjai 4 DG SANCO Egészségügyi- és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóság (DG SANCO - Director Générale de la santé et des consommateurs) 1995-ben alakult meg, 6 Igazgatósággal. Jelenlegi feladatai, a

3

Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft. , 2009

4

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html

11

forgalomba kerülő élelmiszerek és fogyasztási cikkek biztonságának biztosítása, az EU belső piacán a fogyasztók érdekeinek védelme, és a polgárai egészségét védő és javító projektek támogatása.

ECCG Mivel a fogyasztóvédelem jelenléte az egyes tagállamokban igencsak eltérő, ezért a Bizottság kialakított, 1962-ben, egy európai szintű intézményesített kapcsolatot, amely létrehozta a Fogyasztói Kérdések Bizottságát (Contact Committee for Consumer Questions), ami a következő fogyasztóvédelmi csoportokat foglalta magába: 

Fogyasztói Szervezetek Európai Irodája (BEUC)



Európai Közösségek Családi Szervezetei (COFACE)



Fogyasztói Szövetkezetek Európai Közössége (EURO COOP)



Európai Szakszervezetek Konföderációja (ETUC)

2003-ban a Fogyasztói Kérdések Bizottsága, a számos átalakulásai után, végül az Európai Fogyasztói Konzultatív Csoport (ECCG - European Consumer Consultative Group) néven jött létre. A szervezet jelenlegi feladata a nemzeti és európai fogyasztói szervezetekkel való konzultálás, valamint a fogyasztóvédelmi problémákat megvitatása, és a problémákkal kapcsolatos tanácsadás. A fogyasztókat érintő kérdésekben, a Bizottság számára is információkat szolgáltat, továbbá tájékoztatja a Bizottságot a tagállami fejleményekről. Jelenlegi tagjai: 

nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetek egy-egy képviselője



egy-egy tag minden európai fogyasztóvédelmi szervezetből (BEUC és ANEC);



két társult tag (Eurocoop és COFACE);



két EGT megfigyelő tag (Izlandról és Norvégiából).

ANEC és BEUC Az Európai Szövetség a Fogyasztók Képviseletének Összehangolására a Szabványosításban (ANEC = European Association for the Co-ordination of Consumer Representation in Standardisation), 1995-ben jött létre. Koordinálja a szabványosításban a fogyasztói képviseleteket.

A termékek és szolgáltatások biztonságosságát segíti elő.

Legfőbb megvalósítandó céljai, a gyermekek biztonsága, a háztartási készülékek megfelelősége, az információs társadalom, a környezet, a szolgáltatások és a közlekedés biztonsága. 12

Az Európai Fogyasztók Szervezete (BEUC – Bureau Européen des Unions de Consommateurs), 1962-ben alakult. 31 ország 44 független nemzeti fogyasztóvédelmi szervezetét

tömöríti

magába,

így

a

legnagyobb

közösségi

szinten

működő

fogyasztóvédelmi szervezet. Képviseli a tagok érdekeit főként a fogyasztói szerződések, digitális jogok, pénzügyi szolgáltatások, élelmiszer, egészség, biztonság, energia és fenntarthatóság, csoportos keresetek terén az európai intézményekben. ECC A fogyasztók informálására, tájékoztatására illetve esetleges jogsértés esetén a megfelelő jogorvoslat biztosítására létrehozták a tagállamok és az Európai Unió Bizottsága az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát (ECC-NET). A Magyarországon lévő Európai Fogyasztói Központ a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szervezetében végzi a tevékenységét A tájékoztatás területén fontos szerepe van az ún. riasztórendszernek. Ilyen például o a RAPEX (Rapid Alert System for non-food consumer products), mely a veszélyes termékekkel, o a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed), mely az élelmiszerekkel kapcsolatban juttat el információt a tagállamoknak. Magyarországi fogyasztóvédelmi szervek Magyarországon az 1997. évi CLV. törvény határozza meg a magyar intézményrendszer felépítését. A fogyasztóvédelmi politika kialakításáért és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) irányításáért a fogyasztóvédelemért felelős miniszter felel. Az NFH és a területi főfelügyelőségek végzik a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat, felügyelik a meglévő jogszabályokat és eljárnak a jogsértőkkel szemben. A Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszer (KPIR) az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998.(IV.29.)

Korm.

rendelet

értelmében

tartalmazza

valamennyi

magyar

piacfelügyeleti feladatkörrel rendelkező hatóság és megfelelőség tanúsítást végző szervezet bejelentését, azonban csakis azok a bejelentések láthatók, amelyek nyilvánossá tételéhez a tulajdonosuk is hozzájárul. 5

5

Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft. , 2009

13

A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság mellett más hatóságok is szerephez jutnak a fogyasztóvédelem területén: 

Gazdasági Versenyhivatal



Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete



Magyar Energia Hivatal



Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság



Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal



Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal



Nemzeti Adó-és Vámhivatal



Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat

Néhány fontos fogyasztóvédelmi civil szervezet: - Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület - Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége - Tudatos Vásárlók Egyesülete Közösségi fogyasztóvédelmi irányelvek A közösségi fogyasztóvédelem kitér a tisztességtelen piaci szereplőkre, melyek szabályozására 3 főbb irányelv jött létre: o a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló irányelvet o a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvet o és a megtévesztő és összehasonlító reklámokról szóló irányelv A termékekre vonatkozóan 4 irányelv fogalmazódott meg: 

a termékfelelősségről,



a termékbiztonságról,



a termékbiztonsági szabályokról



és a házaló kereskedelemről.

A távollévők közötti ügyleteknél a szabályozást kiterjesztették a távollévők közötti kereskedelemre,

az

elektronikus

kereskedelemre

távértékesítésére.

14

és

a

pénzügyi

szolgáltatások

Az utolsó szegmens ahova kiterjedt a fogyasztóvédelmi szabályozás a szolgáltatások azon belül pedig az utazási és pénzügyi szolgáltatások.6 (1. táblázat) 1. Táblázat: Közösségi fogyasztóvédelmi irányelvek csoportosítása

Termékekre vonatkozik

Piaci szereplők magatartásának szabályozása Irányelv a termékfelelősségről

Termékekre és Szolgáltatásokra szolgáltatásokra vonatkozik vonatkozik Irányelv a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról Irányelv a tisztességtelen szerződési feltételekről Irányelv a megtévesztő és összehasonlító reklámról Irányelv a pénzügyi szolgáltatások területén

Irányelv a termékbiztonságról

Irányelv az utazási szolgáltatások területén

Termékbiztonsági szabályok Irányelv a házaló kereskedelemről

Irányelv a pénzügyi Távollévők közötti Irányelv a távollévők közötti Irányelv az elektronikus szolgáltatások ügyletek kereskedelemről kereskedelemről távértékesítéséről Forrás: 1 Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft., 2009

6

1. táblázat

15

Pénzügyi Szolgáltatások Fogyasztóvédelmi helyzete

A főbb pénzügyi területek és fogyasztók védelmére kialakított szabályozásuk

1. Hitelintézetek Ide soroljuk az szolgáltatási tevékenységet folytató intézményeket, a pénzpiaci műveletek területén. Fajtái: Bankok, Szakosított hitelintézetek Szövetkezeti hitelintézetek, Külföldi hitelintézet fióktelepei. A hitelintézet speciális fajtája az a hitelintézet, mely elektronikus pénzt bocsát ki.

Erről külön jogszabály rendelkezik. Csak hitelintézeti

engedéllyel rendelkező hitelintézetek nyújthatnak szolgáltatásokat, ezért be kell jelenteni az Európai Bizottságnál, amely engedélyezi és megjelenteti az Európai Unió Hivatalos Lapjában.7 Ha határon átnyúló szolgáltatást akar nyújtani egy hitelintézet, akkor megtarthatja eredeti nevét abban az esetben, ha megkülönböztető jelzést használ, a határon túli hitelintézetek miatt. Ha fiókot szeretne létesíteni egy másik tagállamban, akkor először is, be kell mutatnia a helyi felügyeleti szervnek az alapításhoz szükséges dokumentumokat, majd a felügyeleti szervnek 3 hónapja van arra, hogy értesítse a másik tagállamot a fióknyitás ügyéről. Hitelintézetek alapításának és működésének főbb jellemzői: o Rt vagy szövetkezeti forma o meghatározott alaptőke o PSZÁF engedélye kötelező o Meghatározott személyi és tárgyi feltételek o Csak a meghatározott tevékenységeket végezhet o Folyamatos meghatározott szavatoló tőkéje kell, hogy legyen 2. Biztosítás Tevékenysége a biztosítási szerződésen, jogszabályon, illetve tagsági jogviszonyon alapul,

mellyel

kötelezettséget

vállal

arra,

hogy

a

biztosító

megszervezi

a

veszélyközösséget, felméri a kockázatokat, megállapítja a szolgáltatás költségét, tartalékot képez, és átvállalja a kockázatokat. A biztosítók pénzalapokat képeznek, melyekhez a forrást, a biztosítási díj adja. A kockázatok nagyságát matematikai és statisztikai 7

http://publications.europa.eu/official/chapter1_hu.htm

16

módszerekkel mérik fel. Ezt a tevékenységet a biztosítási közvetítőknek (ügynök, alkusz), csak engedéllyel lehet elvégezni. A csatlakozás után szigorúbb lett a szabályozás a biztosítási közvetítők ügyében. Regisztrálni kellett minden ilyen alkuszt, illetve ügynököt a biztosítás felügyelet honlapján. Így az ügyfelek leellenőrizhették, hogy az ügynökük tényleg az adott biztosítónál dolgozik-e. A linket bemásolva megnézhető az EGT tagállami biztosításközvetítők adatai: http://www.pszaf.hu/data/cms2283316/Hataron_atnyulo_szolgaltatas_Fuggetlen_bk_2011. 08.10..xls A biztosítás nemcsak az egyén számára, hanem saját országa számára is nagyon fontos, mivel az a pénz, amit az egyén felhalmoz egy biztosítónál, befektetésre kerül, és ez jövedelmező az országnak. Ezenkívül nem az Államnak kell fizetnie a káresetek után. 3. Befektetési Szolgáltatások8 Befektetési szolgáltatási tevékenység az alábbi tevékenységek üzletszerű folytatása forintban, illetőleg valutában, devizában egy vagy több befektetési eszközre: 

bizományosi tevékenység



kereskedelmi tevékenység



portfólió kezelés



jegyzési garanciavállalás



ügynöki tevékenység



az értékpapír forgalomba hozatala.

Kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenység: 

értékpapírok letéti őrzése és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetése,



értékpapír letétkezelés



befektetési hitel nyújtása



nyilvános vételi ajánlat útján részvénytársaságokban történő befolyásszerzés szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás,

8



befektetési tanácsadás,



ügyfélszámla-vezetés,



értékpapír-számlavezetés,



értékpapír-kölcsönzés.

http://www.origo.hu/uzletinegyed/befektetes/20000731113543NGWW.html

17

Befektetési eszközök: a) átruházható értékpapírok; b) pénzpiaci eszközök; c) határidős ügyletek értékpapírra, devizára, indexre, illetőleg ezek származtatott termékeire, készpénzben is d) határidős kamatlábügyletek; e) kamat-, deviza- és tőkecsere-ügyletek; f) vételi és eladási opciók értékpapírra, devizára, indexre és kamatlábra, illetve ezek származtatott termékeire, készpénzben is. 4. Nyugdíj A 20. században alakult ki a vegyes nyugdíjrendszer Magyarországon. Két összetevője van, a felosztó-kirovó rendszer melynél az aktív dolgozó korosztályok járulék befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjrendszert. A másik összetevője pedig a magánnyugdíjpénztár melynél a kötelező tagdíjbefizetésekből és azok befektetéseinek a hozamaiból

finanszírozzák

az

ellátást.

Az

új

törvények

miatt,

már

kevés

magánnyugdíjpénztár tud fennmaradni, mivel nagyon sokan átléptek az állami felosztókirovó rendszerbe.9 Pénzügyi Fogyasztóvédelem Hitelintézetek 10 A szolgáltatások szabad áramlását, már a Római szerződés alapjoggá nyilvánította. Ez azt jelentette a pénzügyi szolgáltatások területén, hogy bármely tagállam bármely pénzügyi szervezete pénzügyi szolgáltatást nyújthatott, bármely másik tagállamban. Mivel a kölcsönös elismerés értelmében, ha egy pénzügyi szolgáltató a tagországok egyikének jogrendje alapján megkapta az illetékes felügyeleti hatóságtól a tevékenységhez szükséges engedélyt, a többi tagország hatóságai ezt az engedélyt elismerik (single European passport - egyetlen európai engedély elve). A hitelintézet működésének ellenőrzését pedig a székhelye szerinti tagállamban lévő felügyeleti szerv végzi, persze miután előzetesen tájékoztatta (3 hónapon belül) a hitelintézet a szolgáltatásnyújtási szándékáról a fogadó állam felügyeleti szervét. Ez a fajta szabályozás, elősegítette a verseny növekedését a piacon, új termékek jelentek meg, és a meglévőket 9

http://www.penzesprofit.hu/nyugdijrendszer-roviden http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_hatteranyagok&ha=6&id=366 - Európai Füzetek 58. - EUcsatakozás, pénzügyi felügyelet és fogyasztóvédelem 10

18

pedig minél jobban a fogyasztók igényeihez igazították. Az ügyfelek, fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatások szabad mozgásával, a fogyasztók már nemcsak a nemzeti piacon vesznek majd igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, hanem a nemzetközi piacon is. Ez a nemzetközi versengés felerősíti, így olcsóbbá válnak a pénzügyi szolgáltatások. Reklámozás A tagállamokban lévő pénzügyi szervezetek, előzetes bejelentési kötelezettség nélkül reklámozhatnak. Ez azt jelenti, hogy ahol a szolgáltatásnyújtás végbe megy, ott meg kell felelnie az adott országban a reklámokra vonatkozó tartalmi és formai szabályoknak, de nem kell előzetesen bejelenteni reklámozási tevékenységet. Tartalmaznia kell minden információt, azaz a pénzügyi szolgáltatás összes - a fogyasztó által megfizetendő költségét: hitelkamatlábat (rögzített vagy változó), és az alkalmazandó díjakra vonatkozó részletes tájékoztatásokat, nehogy megtéveszthessék a fogyasztót a reklámok. Ezen költségek a következők: 

a teljes hitelösszeg



hitelkamatláb



a teljeshiteldíj-mutató(THM)



a hitelmegállapodás időtartama



bármely előtörlesztés összege



teljes összeg és a törlesztések összege

A hitelintézetek nem küldhetnek a fogyasztó beleegyezése nélkül reklámanyagot, illetve nem hirdethetnek meg nyereményjátékokat. Befektetések biztosítása A befektetések biztososítását az Európai Unióban, minimálisan 20000 eurótól (kb. 5,3 millió forint) lehet igénybe venni, ez a hatályos irányelv által megszabott minimum összeg. Magyarország kivétel, mivel a BEVA által nyújtott befektető-védelemmel rendelkezik, és csak 2008. január 1-jéig kellett elérnie ezt az összeget, addig mentességet kapott. 2005-ig csak 1 millió volt a minimális összeg, majd 2005. január 1-jétől már 2 millió forintra emelkedett, és 2008. január 1-jétől már 6 millió forint lett.11 Az átmeneti időszakban a magyar pénzintézetek akkor nyújthatnak szolgáltatásokat a másik tagállamokban, ha a másik tagállamok befektető-védelmi rendszeréhez csatlakoznak, és 11

http://www.penzcentrum.hu/pc/44/torvenyi-valtozasok

19

így biztosítani tudják a minimális fedezeti összeget. Ugyanakkor más tagállamok pénzintézetei maximum a közösség minimum szintjét kell, hogy megtartsák. Távértékesítés Egy irányelv tartalmazza mindazon szabályokat, amik a pénzügyi szolgáltatások távértékesítésével kapcsolatosak. Távértékesített pénzügyi szolgáltatások közé sorolja a banki, biztosítási, befektetési és nyugdíj alapok szolgáltatásait melyek távollévők között értékesítenek és nem szükséges hozzá a fizikai jelenlét. Ilyenkor a szerződést a pénzintézet elektronikus vagy postai úton eljuttatja az ügyfélnek, aki 14 napot kap, arra hogy elfogadja az ajánlatot (elállási jog). Az elállási és az elfogadási jog nem léphet érvénybe azoknál a pénzügyi szolgáltatásoknál, amelyeknél az ár a piac mozgásától függ, tehát például, ha a szerződéskor alacsonyabb volt az ára a részvénynek, mint a szerződés teljesítésekor. Mielőtt ajánlatot tennének a pénzügyi szolgáltatók a fogyasztóktól, meg kell szerezniük az előzetes beleegyezésüket, illetve meg kell tudniuk, hogy egyáltalán kívánnak-e a fogyasztók kapcsolatot létesíteni a szolgáltatókkal. Európai Uniós irányelvek12 1. 2007/64/EK Irányelv a pénzforgalmi szolgáltatásokról Az irányelv meghatározza azt, hogy mely szolgáltatások minősülnek pénzforgalmi szolgáltatásoknak. Ezek:  fizetési számlavezetés  beszedések teljesítése  kártyával történő fizetési műveletek  be- és kifizetés a számláról  átutalások (egyszeri, rendszeres)  fizetési eszközök kibocsátása  fizetési műveletek távközlési, illetve informatikai eszközön keresztül Meghatározza, hogy a pénzforgalmi intézmény csak olyan jogi személy lehet, aki rendelkezik a megfelelő engedéllyel és szavatoló tőkével ahhoz, hogy a tevékenységét elkezdhesse a Közösség területén. A fogyasztó fogalmát is pontosan keretbe foglalja. A tajtékoztatási kötelezettség ügyében az irányelv megszabja, hogy a több fizetési műveletekre vonatkozó keresztszerződéseknél kötelező az előzetes tájékoztatás, és a 12

Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba Complex kiadó Kft. , 2009

20

keresztszerződés ingyenes papír alapú formája. Az egyszerű fizetési műveletekre ez nem érvényes. Részletesen szabályozza a fizetési műveleteket és a felszámítható díjak mértékét. Mivel a fogyasztók hibájából számos biztonsági probléma keletkezett, ezért az irányelv kitér arra is, hogy a fogyasztók hogyan kezeljék biztonságosan a fizetési eszközöket. Megadják azt a lehetőséget is, hogy a fogyasztók is élhessenek azzal a jogukkal, miszerint panaszt nyújthatnak be a szolgáltatók ellen.

2. 2008/48/EK Irányelv a fogyasztói hitel-megállapodásokról Az irányelv engedélyezte azt, hogy a tagállamok állampolgárai felvehessenek bármely más tagállamban fogyasztási hiteleket. Így hosszú távon ez a hitelkamatok és hiteldíjak csökkenéséhez vezetett, mivel minden országban a hitelt nyújtó bankokban azonosan kell informálniuk a fogyasztókat, és a hitelek éves díját egységes norma szerint kell kiszámolniuk. Az irányelv a 2 cikkének 2. bekezdésében leírt, 200 és 75000 euró közötti hitel-megállapodásokra vonatkozik. A jogszabály célja, hogy ne legyen nagyszámú eladósodás és a hitelező ne adjon mindenkinek felelőtlenül hiteleket. Ennek érdekében az általános reklámszabályokon túlmenően meghatározza azt is, hogy a reklámoknak világosnak és tisztán érthetőnek kell lenniük, és tartalmazniuk kell egy általános tájékoztatást. A hitel szerződésének megkötése előtt részletes tájékoztatást, és a különböző ajánlatokról információt kell nyújtania a hitelezőnek. Az elállási jogot teljes mértékben egységesíti (minimum 7 nap), és indoklás nélkül nyújthatja be a fogyasztó. Egységes lesz a határidő előtti visszafizetés szabályozása is, mely megadja ezt a visszafizetés lehetőségét, és meghatározza az ellentétezés plafonértékét és kiszámítását. Az irányelv meghatározza a THM kiszámítását és annak képletét: 1. ábra: THM kiszámításának képlete

Forrás: http://www.mzh.hu/jogszabalyok.php H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, Ak: a k-adik törlesztő részlet összege, m: a törlesztő részletek száma, tk: a k-adik törlesztő részlet években vagy töredékévekben kifejezett időpontja, i: a THM századrésze.

21

A legutolsó intézkedés a jogszabályban egy független testület létrehozása tagállamonként mely felügyeli a hitelezőket.

3. 2002/65/EK Irányelv a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról A távollévők közötti szerződéskötésekre vonatkozik mely széles körű tájékoztatást határoz meg a szerződéskötést megelőzően. A szerződési feltételeket a szolgáltató köteles átnyújtani papíron vagy tartós adathordozón. Személyi hatálya a fogyasztóra és a szolgáltatóra vonatkozik mivel e személyek viszonyában alkalmazható. A fogyasztó az, aki igénybe veszi a szolgáltatást, tehát a távértékesített szolgáltatás vevője. A szolgáltató az, aki adja a szolgáltatást, tehát a távértékesített szolgáltatás eladója. Az irányelv meghatározza, hogy a fogyasztónak joga van a szerződéskötés napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül elállni a szerződéstől.(elállási jog)Kivétel az egy hónapnál rövidebb idejű szerződések, a már mindkét fél által a fogyasztó kérésére teljesített szerződések, egyes pénzpiaci műveletekre adott megbízások és a tagállamok által meghatározott néhány különleges eset. Élet és nyugdíjbiztosítások esetén a 14 nap 30 napra emelhető a tagállam által. Magyarországon az életbiztosítási szerződés elállási jogára adnak 30 napot. Mindezen irányelvek hozzájárulnak az egységes pénzügyi piac kialakításához és létrejöttéhez, mely az Európai Unió célja. Az egységes pénzügyi piac programja 1999. május 11-én az Európai Parlament elfogadta a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó, politikai célkitűzéseket és speciális intézkedéseket tartalmazó Pénzügyi Szolgáltatási Akciótervet, mely meghatározta a pénzügyi szolgáltatások egységes piacának stratégiáját. Célja a belső pénzügyi piac versenyképességének biztosítása, az egységes európai valuta lehetőségeinek kihasználásával, és magas fogyasztóvédelmi követelmények megvalósításával. A stratégia kikötötte, hogy gyorsabbá kell tenni a pénzügyi jogalkotást, és át kell vennie minden tagállamnak a közösségi szabályozást. Ennek érdekében a tagállamok pénzügyi felügyeleti szerveinek együtt kell működniük.

22

Ez egy közösségi dokumentum mely az egységes piac létrejövetelének érdekében 3 konkrét célt fogalmaz meg: 1) a prudenciális13 szabályozás tökéletesítése 2) egységes pénzügyi piac létrehozása vállalati szektornak 3) a pénzügyi lakossági szolgáltatások biztonságosabbá és elérhetővé tétele 4) a piaci integrálódást hátráltató adózási akadályok megszüntetése 1) A közösségi fogyasztóvédelmi szerveknek szigorúbb szabályozást kell létrehozniuk az Európai Unió piacán. A bank-, a biztosítási és az értékpapírügyleteknél egységes szabályozást kell kialakítani, és ki kell építeni a pénzügyi csoportok prudenciális felügyeletének rendszerét. 2) Vállalati szféra (idetartoznak a nagyvállalatok, intézmények) Hat területet emelt ki: 1. jogi alap megteremtése a befektetési szolgáltatásoknál (befolyásolás és bennfentes kereskedelem14 kivédésére) 2. tőkeemelési korlátozás megszüntetése a más tagállamból érkezőkkel szemben így az Unióban a tőkebevonás egységes lehet. 3. egységes nemzetközi számviteli szabályok (például a több országban jelenlévő cégeknél hasznos lehet, mivel így a cégek pénzügyi helyzetéről valós képet kaphatunk) 4. egységes szabályok a nyugdíjalapoknál (amely serkenti a mobilitást és csökkenti a munkaerő költségeit) 5. a közösségi értékpapír-kereskedelem jogbiztonságának meghatározása 6. közösségi szinten egységesíteni a cégalapítás szabályait (egyesülés, kivásárlás, átszervezés) 3) Lakossági szféra (ide tartoznak a kis és középvállalatok, természetes személyek) Ezen a területen a változások lassabban mennek végbe. Itt is hat területen hoznak rendelkezéseket: 13

A pénzintézeteknél bankári alapelveket, ügyfélérdeket szem előtt tartó magatartást értünk alatta. Magyarországon a PSZÁF látja el a prudenciális felügyeletet.

23

1. az ügyfelek világos tájékoztatása és információellátása a pénzügyi szolgáltatásokról, és azok igénybevételéről ( pl.: pénzügyi szolgáltatások távértékesítése, nemzetközi visszaélések elleni védelem, határon túli biztosításközvetítés) 2. bíróságon kívüli vitarendezés és ennek fórumai ( könnyen lehessen panaszt benyújtani akár határon túli szolgáltatásoknál is) 3. a tagállamokban meglévő nemzeti fogyasztóvédelmi szabályok közelítése 4. elektronikus kereskedelem biztonságossá tétele 5. biztosítás közvetítés egységesítése a tagállamokban 6. tagállamok között lévő kisösszegű fizetési műveletek összehangolása (ez lépés hozzájárul a nemzetközi fogyasztói átutalások és kártyás fizetések díjaink csökkentéséhez) 4) A 2005. július 1-jén hatályba lépett megtakarítások adóztatására vonatkozó irányelv és az 1997-ben elfogadott vállalati adózásról szóló Magatartási Kódex segíti, az adózási szabályok megszüntetésének megvalósítását. Minden tagország biztosítja az egyenlő piacra jutási lehetőséget és a fogyasztók védelmét. Az irányelvek tartalmazzák a biztonságos működés szabályait. Zöld Könyv a Pénzügyi szolgáltatások politikájáról az EU-ban 15 (2005-2010) Az Európai Bizottság 2005 májusában jelentette meg az EU fogyasztóvédelmi – benne a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó - politikájának a következő öt évre javasolt elveit. A fogyasztóvédelemi elvek nemcsak a természetes személyekre vonatkozik, hanem a kisvállalkozásokra is. A szabályozandó pénzügyi területek: o a bankszámlák, o a fizetési szolgáltatások, 15

www.losz.hu/letoltesek/penz_szolg_pol.pdf

24

o a pénzügyi közvetítés o a jelzáloghitelezés o a felelősségteljes hitelezés (responsible lending) A

Zöld

Könyv

iránymutatásai

alapján,

a

2008-as

fogyasztói

hitel-

megállapodásokról szóló irányelvben megfogalmazódott annak a megoldása, hogy a fogyasztó hogyan védhető meg, a fogyasztási hitelek és jelzáloghitelek által okozott eladósodástól. Ez az irányelv megteremti a felelősségteljes hitelezés alapjait. A politikában megfogalmazódik a THM egységes számítási módja, és a visszafizetési lehetőségek is, amelyet szintén tartalmaz a jogszabály. Megoldásra vár még az euró jelzálog modellje (Euromortgage). Az is megfogalmazódott, hogy a fogyasztókat részletesen tájékoztatni kell a pénzügyi termékekről/szolgáltatásokról, így az átlagemberek is át tudják látni, a pénzügyi szolgáltatások bonyolultnak tűnő rendszerét. Az információ félreértése végett is szakmai segítségnyújtást kell adni, és a szolgáltatóknak nem szabad eltitkolniuk a fontosabb információkat. A jogi alapját a szolgáltatók tájékoztatási kötelezettségéről, a 2007-.es pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelv tartalmazza. A távértékesítésnél, pedig a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról szóló irányelv szabályozza. A bankszámlák és a fizetési szolgáltatások széles körben elterjedt pénzügyi szolgáltatások. A mobilitásnak köszönhetően távértékesítés útján, létrejött még a határon átnyúló szolgáltatásnyújtás is, így ez is növelte a fizetési műveletek számát. A probléma az volt, hogy míg belföldön a fizetési szolgáltatások költsége alacsony volt, addig a határon átnyúló szolgáltatások költsége magas volt, ezért inkább minden szolgáltató abba a tagállamba nyitott bankszámlát, ahol a szolgáltatását nyújtotta. Ezért javasolták az IBAN és BIC (bankszámlaszám és bankazonosító) bevezetését, amely később az európai szabvány lett, így biztonságosabbak voltak az utalások. Azonban nem minden fizetési szolgáltatást lehetett távértékesíteni. Röviden kitér a politika arra is, hogy a pénzügyi közvetítőknek - akik az egyre bonyolultabb pénzügyi szolgáltatásokat közvetítik - magas színvonalú szaktudással kell rendelkezni, és fontos, hogy független legyen a többi pénzügyi szolgáltatótól.

25

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete A közös pénz bevezetése a vállalati, intézményi szférában gyorsította a modernizációt, míg a lakossági szférában lassabb volt a nemzteti szabályok sajátosságai miatt. A nemzeti szabályok csakis a fogyasztók védelmének érdekében hozhatók, és nem akadályoztathatják a pénzügyi szolgáltatások szabad áramlását. Ezért kellett bevezetni a magas színvonalú fogyasztóvédelmi szabályokat, összehangolni a tagállamokban a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó szabályozást és külön kellett választani a vállalati és a lakossági szférát. A tagállamokban lévő pénzügyi felügyeletek nagy szerepet játszanak a közös, magas színvonalú fogyasztóvédelmi szabályozás megalkotásában. A cél egy olyan pénzügyi infrastruktúra létrehozása volt, amelynek kialakításánál szükség volt a tagállamokban lévő - a pénzügyi szabályozásért felelős - pénzügyi szervekre, melyek kialakíthatták a jogi és technikai hibáktól mentes, közösségi pénzügyi infrastruktúrát. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással megkapta az anyaország felügyeleti jogát, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek befektetései és a betétei védelme a magyar felügyelet kezében maradt. A csatlakozás után a Magyarországon alapított, és ténylegesen Magyarországon működő pénzügyi szervek felügyeletét, a hazai fogyasztóvédelmi felügyeleti

szervek

(Pénzügyi

Szervezetek

Állami

Felügyelete

(PSZÁF),

Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) látják el, a magyar jogszabályoknak megfelelően. A Magyarországon lévő fióktelepeket is ellenőrizhetik, és intézkedhetnek a magyar fogyasztóvédelmi szervek, de csak korlátozottan, miszerint: -

az ügyfelek valós információval történő ellátását ellenőrizhetik

-

ellenőrizhetik a fióktelepek likviditását, és ha csőd közelébe jut valamelyik, akkor jeleznie kell a magyar felügyeleti szervnek

-

ha valamelyik fiók megszegi a fogyasztóvédelmi szabályokat, akkor beavatkozhatnak.16

A csatlakozás hatása a pénzügyi felügyeletekre Az Európai Unió kiterjedésével kialakultak úgynevezett pénzügyi csoportok, melyek különféle pénzügyi, szervezeti és tulajdonosi kapcsolatok révén, több országra vagy kontinensre kiterjedően, vagy akár ugyanazon országban, de több pénzügyi, gazdasági ágazatban végzik tevékenységüket. Ezen csoportok nagy hatással vannak a világ 16

http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_hatteranyagok&ha=6&id=366 - Európai Füzetek 58. - EUcsatakozás, pénzügyi felügyelet és fogyasztóvédelem

26

pénzügyi és gazdasági folyamataira, ezért a nemzeti szabályozások képtelenek ezen csoportokat egységesen szabályozni így létre hozta az Európai Unió a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét mint egységesen szabályozó szervet. Minden országban közösek voltak a célok: 1. kiterjeszteni a pénzügyi csoportokra mindazon szabályozásokat, amit eddig nemzeti szinten nem tudtak. 2. a prudenciális szempontok kiterjesztése a pénzügyi csoportokra is 3. a különböző ágazati irányelvek pénzügyi csoportokra is vonatkozzanak. Ez a három cél teljesülése csökkenti a közösségi pénzügyi piac függőségét a pénzügyi csoportoktól. A tagállamok felügyeleteinek hatásköre a határokon túlnyúlnak, és új feladatokat kapnak. A pénzügyi csoportokra vonatkozó szabályozások:  nem alkalmazhatnak forrásátcsoportosításokat  külön minősítés a tőkemozgásokról  a csoportvezetőnek szakmai és erkölcsi szabályoknak kell megfelelni

Vitarendezés17 Az egységes belső piac kiterjedtsége érvényes a pénzügyi szférára is. Az ügyfelek már nemcsak a saját országukban vesznek igénybe pénzügyi szolgáltatásokat, hanem más országokban is mivel például olcsóbbak és jobbak a kondíciók. Az ügyfelek a reklamációjukkal, csak a szolgáltatást nyújtó pénzügyi szerv országának fórumához fordulhattak, ami igen nehézkes volt a nyelv, a költségek és az ismeretlen eljárások miatt. Ezen problémák megoldására hozta létre az Európai Bizottság 2001-ben a FIN- NET-et (financial dispute resolution network). A FIN-NET az Európai Gazdasági Térség (Európai Unió, továbbá Izland, Liechtenstein és Norvégia) területén a bíróságokon kívül működő pénzügyivita-rendező fórumok hálózata, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók közötti, határon átnyúló pénzügyi viták kezelésével foglalkozik. Jelenleg – a FIN-Net hivatalos honlapjának tájékoztatása szerint – 51 taggal rendelkezik 22 országból. Minden ügyfél bátran fordulhat az országában lévő fórumhoz, amely segít a bírósági út kikerülésével rendezni a problémáját, azaz továbbítja az ügyet az illetékes ország

17

http://www.bkik.hu/983-Mi-az-a-FIN-Net

27

vitarendezési fórumához, segít az idegen nyelv miatt felmerülő problémák megoldásában és elmagyarázza az eljárási módszereket. A magyar fogyasztó, külföldi pénzügyi vállalkozással való vitájának rendezése a következőképpen zajlik le: (2. ábra) 1.

a magyar fogyasztó a Budapesti Békéltető Testülethez fordul segítségért.

2.

a cég határoz, hogy aláveti magát vagy nem a jogvitában a békéltetői testületi eljárásnak.

3.

az eljárás elindul vagy nem indul el.

A külföldi fogyasztó, magyar pénzügyi vállalkozással való vitája is hasonlóképpen zajlik le. 2. ábra: FIN-NET eljárási rend

Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/22446 Mint láthatjuk a diagramon a megalakulás óta több mint négyszeresére nőtt a vitás ügyek száma. Minél több tag lép be az Európai Unióba annál gyorsabban fog nőni ez a szám főleg a kisebb elmaradottabb országok belépésénél. (3. ábra) 3. ábra: FIN-NET ügyek száma 2009-ben

28

Forrás: http://www.bkik.hu/983-Mi-az-a-FIN-Net

Mint látható a kördiagramon legtöbb problémás ügy a bankszektorhoz fűződik mivel a bankok nyújtják a legszélesebb körét a pénzügyi szolgáltatásoknak. Ezután jönnek a biztosítások és nem sokkal lemaradva a befektetések ezeknek a szabályozása eléggé körül van határolva ezért nincs annyi problémás ügy, mint a bankoknál.(4. ábra) 4. ábra: FIN-NET ügyek szektoronkénti megoszlása 2009-ben

Forrás: http://www.bkik.hu/983-Mi-az-a-FIN-Net

A FIN-NET csatlakozási alapelvei: (ezek mind a vitarendezési fórumokra vonatkoznak)  függetlenség elve: pártatlannak kell lennie a döntéseiben  átláthatóság elve: elégséges információ a az eljárási módszereikről.

29

 kontradiktóriusság elve: lehetőség a véleménynyilvánításra és a másik fél meghallgatására.  hatékonyság elve: gyors, egyszerű és olcsó legyen az alternatív vitarendezés  legalitás elve: a fogyasztóvédelmi jogszabályokat szem előtt kell tartani.  szabadság elve: a döntés nem kötelező, csak ha elfogadták a felek.  képviselet elve: bevonhatnak egy harmadik személyt, is mint képviselőt az eljárás alatt. A FIN-NET hiányosságai: o az Európai Bizottság által működtetett hálózatokkal való együttműködés hiánya o honlap elavultsága o nem az összes FIN-Net tag jogosult minden egyes határon átnyúló pénzügyi jogvita rendezésért.

30

Elektronikus pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzete 18 Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások kialakulása A 21. században kommunikáció és technológia fejlődésével már egyre inkább, a gyors és kényelmes távszolgáltatásokon keresztül intézik az ügyeiket az emberek. Habár a pénzintézetek esetében még népszerű a bankfiókokban lévő személyes kiszolgálás, az elektronikus úton való ügyintézés egyre elterjedtebb. A pénzintézetek nagy fejlődésen mentek át az elmúlt évszázadban. Az 50-es években adták ki az első bankkártyákat és megjelent a telefonos ügyfélszolgálat. A 80-as években létrejöttek az első Office, majd Home banking alkalmazások. A számítógép és internet elterjedése után, megjelentek az elektronikus pénzügyi

szolgáltatások. A

legmodernebb internetes

szolgáltatással

rendelkező mobiltelefonok elterjedésével, az internetes pénzügyi szolgáltatások már bárhol elérhetőek voltak. A elektronikus pénzügyi szolgáltatások fejlődésének mozgatórugói: o Számítógépek kapacitásának jelentős növekedése és árának csökkenése, o Távközlési kapacitások növekedése, az internet penetráció terjedése, o Multimédiás technológiák fejlődése, o Informatikai, adatkezelési alkalmazások fejlődése, o Alkalmazásokba beépített intelligencia fejlődése, o Alkalmazások integrációja, o Mobil technológiák fejlődése o Új felhasználói generációk megjelenése, o Felhasználóbarát alkalmazások, technológiák, o Támogató kormányzati programok, o Globális verseny, o e-bank, e-beszerzés Az internet globális kiterjedése miatt, nehéz a közösségi szabályozás az elektronikus pénzügyi szolgáltatások terén. Mivel az internet a nemzetközi hálózatok virtuális világa, így az információk tartalmi követése és ellenőrzése fizikailag lehetetlen. A közösségi 18

www.econ.unideb.hu/~domician/Downloads/ebankuj.pdf

31

szabályozáson kívül létre kell hozniuk a nemzeteknek is, egy olyan speciális szabályozást, amit az Európai Uniós szabályrendszer nem tartalmaz. A következő támpontok megállapíthatóak a fogyasztók védelmének érdekében: 

A polgári jognak a szerződésekre vonatkozó általános meghatározása, tökéletesen alkalmazható,

az

elektronikus

kereskedelmi

kapcsolatok

során

létrejött

szerződésekre. 

Az elektronikus és a papíralapú forma törvény előtti egyenlősége biztosított



Az elektronikus kereskedelem által megkívánt adatbiztonság, adatvédelem, illetve az elektronikus formához kapcsolódó elvárt követelmények (megbízhatóság, hitelesség, letagadhatatlanság), és az elektronikus dokumentum valamilyen formában történő hitelesítése, az elektronikus aláírás, a mostani technológiai szinten megoldható.



A szolgáltatás nyújtásában érdekelt valamennyi szolgáltató felelőssége rendezhető, csak a közvetítő szolgáltatók mentesülnek néhány meghatározott szituációban a felelősségvállalás alól.

Elektronikus pénzügyi szolgáltatások Elektronikus fizetési eszközök: bankkártya, hitelkártya (ezeket az elektronikus banki szolgáltatásoknál fejtem ki bővebben), elektronikus pénzeszköz. Elektronikus pénzeszköz (e-pénz): Kisösszegű kifizetések megkönnyítésére használható, a készpénz alapvető tulajdonságaival rendelkező fizetési eszköz. Elektronikus pénzügyi szolgáltatások: 1. Elektronikus átutalás

7. Bankkártya információk

2. Számlanyitás

8. Hitelkártya információk

3. Számlainformációk, lekérdezések

9. Lekötött betétek lekérdezése

4. Törzsadatok lekérdezése

10. Sorban álló tételek követése

5. Számlaegyenleg lekérdezése

11. Átutalás (eseti és rendszeres)

6. Számlatörténet lekérdezése

12. Csoportos beszedési megbízás

32

13. Postai kifizetés

24. Automatikus SMS értesítés

14. Átvezetések

25. SMS lekérdezés

15. Betétműveletek

26. Mobiltelefon

16. Hiteligénylés

előfizetői

kártya

feltöltése

17. Befektetések

27. Egyéb

18. Értékpapír-kereskedelem

28. Szolgáltatás igénylése

19. Állampapírok adásvétele

29. Szolgáltatás letiltása

20. Kötvények adásvétele

30. Bankkártya igénylése

21. Befektetési jegyek adásvétele

31. Bankkártya letiltás

22. Mobil szolgáltatások

32. Bankkártya limit módosítása

23. WAP-os tranzakció

33. Belépési kód megváltoztatása

A közösségi szabályozás az elektronikus pénzügyi szolgáltatásoknál 87/598/EEC ajánlás és később 97/489/EC ajánlás az elektronikus fizetési eszközökről Az európai Bizottság által megfogalmazott ajánlás. Az elektronikus fizetési eszközöket,

az

elszigetelt

és

egymással

nem

kompatíbilis

fizetési

rendszerek

kialakulásának elkerülése miatt, közösségi szinten gondolkodva kell kialakítani, azzal a céllal, hogy az elektronikus fizetési eszközök a közösség teljes területén minél szélesebb körben használhatóak legyenek. A 97/489/EC ajánlás kiegészíti, illetve megfogalmazza az alapfogalmakat, az áttekinthetőség, átláthatóság minimális követelményeit, a szerződő felek jogait, kötelezettségét és felelősségét, a kibocsátónak a letiltással, és a megfelelő panaszkezelési eljárással kapcsolatos alapvető kötelezettségeit. Az elektronikus fizetési eszköznek két fajtáját különbözteti meg, az elektronikus pénzeszközt és a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközt, melynek az ismérve, hogy a számlakövetelése felett rendelkezhet, egy személyazonosító kód, vagy egy másik személyazonosító eszköz (elektronikus aláírás) használatával. A fizetőeszköz akkor is lehet elektronikus, ha egy ténylegesen elektronikus művelet során, vagy egy úgynevezett. off-line papíralapú műveletben (aláírás-egyeztetéssel és papírbizonylat kiállításával) használják. A két legfontosabb tulajdonsága az elektronikus pénzeszköznek az elektronikus értéktárolás és az újratölthetőség..

33

Az ajánlás kitér még az elektronikus pénzeszközöknél az alkalmazott árfolyamra, díjakra, költségekre, kamatra (leírásukra és számításuk módjára), a jogorvoslati lehetőségekre, és arra az időpontra, amikor a számlatulajdonos számláját megterhelik A nemzetközi fizetési műveletekre a 9-90/109/EEC számú ajánlásra vonatkozó 97/5/EC direktíva Az Európai Bizottság által megfogalmazott ajánlás és direktíva. Megfogalmazza hogy a nemzetközi fizetési műveletek követhetőségének biztosításaként, a tájékoztatás szabályai között szerepel, a banki műveletről szóló, kötelezően feltüntetendő adatok köre (mint pl.: a műveleti azonosító, eredeti összeg, műveleti díjak és jutalékok, alkalmazott árfolyam, teljesítési, jóváírási idő, felvételi lehetőség, stb.). Megszabja, hogy 12500 euróig visszatérítési kötelezettség terheli a szolgáltatókat abban az esetben, ha az átutalás teljesítésénél irányadó határidőket nem tartották be, illetve késedelmes jóváírás esetén.19 Magyarországi fogyasztóvédelmi törvények 2001. évi XXXV. Törvény Megfogalmazza, hogy az elektronikus aláírás, az elektronikus irat, az elektronikus dokumentum elfogadását nem lehet megtagadni, jognyilatkozat tételére, illetve joghatás kiváltására való alkalmasságát nem lehet kétségbe vonni, azért mert a dokumentum vagy irat elektronikus formában van. Kivételt képeznek az öröklési- és családjogi ügyek, ahol nem elég az elektronikus forma. Az elektronikus aláírás megfelel az Európai Unió irányelvének, miszerint jogilag érvényes és elfogadható a bírósági eljárásokban. 232/2001.(XII.10.) kormányrendelet Összhangban áll az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok közötti átutalásokról, valamint a Bizottságnak az elektronikus fizetési eszközökkel végzett műveletekről szóló irányelvével.

19

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/irányelve, amit októberben fogadtak el, és 2013-ig kell átvenni a nemzeti jogba. Ez az irányelv, számos változtatást vezet majd be, az elektronikus fizetésekkel, az elállási joggal, a rejtett internetes díjakkal és az egységes formanyomtatvánnyal kapcsolatban.

34

2004. évi XXXV. Törvény Európai Parlament és Tanács a 2000/46/EK irányelvének az átvétele miszerint, az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézet legalább háromszázmillió forint jegyzett tőkével alapítható, és a szakosított hitelintézet jelentősen szűkebb tevékenységet folytathat, nem gyűjthet betétet, és hitelt sem nyújthat. Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások jövője az euró bevezetése után: SEPA (Single Euro Payments Area) - Egységes Euró Fizetési Övezet20 Bevezetése hozzájárul az elektronikus pénzügyi szolgáltatások gyorsabb, egyszerűbb, biztonságosabb és költséghatékonyabb végrehajtásához. A SEPA működése Az Egységes Euró Fizetési Övezeten belüli országok fogyasztói, vállalatai és más gazdasági szereplői, tartózkodási helytől függetlenül, az euróban eszközölt fizetési műveleteiket országhatáron kívül vagy belül, azonos feltételekkel (díjak, teljesítési idők, jogi keretek tekintetében), ugyanolyan alapfeltételek, jogok és kötelezettségek mellett tudják végrehajtani. Az Európai Unió 27 tagállama ezenkívül még Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc is csatlakoztak a SEPA-hoz. A 32 tagállam 490 millió lakosa és gazdasága évente mintegy 71,5 milliárd elektronikus tranzakciót bonyolít le egymás között. Célja az európai integráció előmozdítása, egy versenyképes kis összegű fizetési műveleteket lebonyolító euro-pénzforgalmi piacon keresztül, mivel az övezeten belüli euró pénzforgalom "belföldivé" válik, így az euró fizetési műveletek ugyanolyan feltételek között teljesülnek, mint a többi övezeten belüli tagállamban. A SEPA szolgáltatásai egységes fizetési módokat, eljárásokat és szabványokat hoz létre, amelyeket majd az országai is átvesznek. A SEPA elemei  a közös valuta: euró  egységes euro fizetési módok: SEPA-átutalás, SEPA-beszedés, SEPAkártyaművelet  hatékony háttérrendszerek az euro fizetések feldolgozására

20

http://www.sepahungary.hu/sepa-hu/sepa-hu.html

35

 egységes technikai szabványok  egységes üzleti gyakorlat  harmonizált jogi háttér  folyamatosan megújuló, ügyfélorientált szolgáltatások Létrehozásához szükséges 

szakmai csoportok: az európai bankszektor, Európában elszámolással és teljesítéssel foglalkozó intézmények, euro övezeti vállalati szektor (nagyvállalatok, kereskedők, kis- és középvállalkozások). Felhasználói: a közigazgatás és a fogyasztók.



Közintézmények: eurorendszer (az EKB és az euroövezeti NKB21-ok), Európai Bizottság és a nemzeti hatóságok

Az EPC (Európai Fizetési Tanács) egy olyan keretrendszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi a SEPA-átutalás, - beszedés, - kártyaművelet végrehajtását. Az első kettőnél egy-egy új fizetési modellt hoztak létre, a harmadik fizetési módnál meg egy alkalmazkodási stratégiát vezettek be. A lényege a modelleknek és az alkalmazkodási stratégiának, hogy a szabályok, gyakorlat és szabványok, egyértelműen elkülöníthetőek legyenek a háttérrendszerektől. A pénzügyi intézményeknek lehetőségük van fejleszteni a szolgáltatásokat, mely számos előnnyel jár (pl.: gyorsabb teljesítés). Az elektronikus számlázás (e-számlázás) ügyében olyan újítás kerül bevezetésre, hogy az ügyfelek a szolgáltatást, a fizetést megelőzően, az elektronikus számlaegyeztetést (e-számlaegyeztetés) pedig a fizetést követően vehetik igénybe, így nincs többé szükség papíralapú dokumentációra. Ez a folyamat az STP feldolgozás. Ütemezés

1.

2004.01. - 2006.06. – Tervezési

2.

2006.06 – 2008.01. – Megvalósítás (igénybe vehetők a fizetési módok)

3.

2008.01 – 2010.12 – Átállás (széles körben elterjedtek a SEPA fizetési módok)

SECA (Single Euro Cash Area) (Egységes Euró Készpénz Övezet) koncepció: 21

euroövezet Nemzeti Központi Bankjai

36

2006 márciusában az EPC vezette be. Célja a készpénz-feldolgozás és kezelés költségeinek a

csökkentése,

a

nemzeti

központi

bankok

készpénzforgalmi

szolgáltatásainak

közelítésével. Fizetési Módok I. SEPA Credit Transfer (SEPA átutalás) II. SEPA Direct Debit (SEPA beszedési megbízás) III. SEPA Cards (SEPA kártyás fizetések) I. SEPA Credit Transfer (SEPA-átutalás) jellemzői: 1.

Az övezeten belül minden fogyasztó elérhető

2.

A teljes összeget jóváírják a kedvezményezett számláján;

3.

Nincs felső értékhatár az átualásnál

4.

Maximális teljesítési idő három munkanap

5.

Háttérrendszerektől való elkülönülés

6.

Az IBAN-t és a BIC-kódot használják a számlák azonosítására;

7.

A visszautasított és visszaküldött átutalásokra átfogó szabályok vonatkoznak.

II. SEPA Direct Debit (SEPA beszedési megbízás) 2 fajtája van: 1. az adós közvetlenül a hitelezőnek 2. az adós közvetlenül a saját bankjának ad felhatalmazást a beszedésre SEPA beszedés alapkonstrukciója (SDD CORE) Jellemzőiben megegyezik az átutalásnál említett 1-es, 5-ös, 6-os, 7-es ponttal. Továbbá jellemző a beszedési megbízásokra egyedi, illetve kötegelt (csoportos) megbízás formájában kiterjednek is kezdeményezhető, a maximális teljesítési idejük 5 munkanap ismétlődő tranzakcióknál 2 munkanap. Vállalatok közötti SEPA beszedés (B2B SDD) Az SDD CORE-tól eltérően ezt nem vehetik igénybe fogyasztók, szorosabbak a határidők(beszedési,visszautalási), és a kötelezett nem jogosult felhatalmazás alapján teljesített beszedés visszatérítésére. Egyszerű és gyors, meghatározott a teljesítési időpont, 2010-től csökkent adminisztrációs költségek és nagyobb biztonság az elektronikus felhatalmazás bevezetése miatt.

37

III. SEPA Cards Framework (SCF)(SEPA-Kártyaműveletek) Célok:  Az egész euróövezetben egy kártyával lehessen fizetni és egységes módon lehessen fizetni és fizetést fogadni a kártyával.  A bankok, nemzetközi kártyatársaságok egyéb feldolgozó központok versenyhelyzetének a megteremtése.  2011. január 1.-jére kizárólag SEPA konform (EMV) bankkártya-termékek bevezetése.

A SEPA Magyarországon 22 Magyarországon még nem került bevezetésre az euró, ami a SEPA egységes pénzneme. Euróban történnek az átutalások, beszedési megbízások és kártyaműveletek. Az előkészületek már zajlanak euró bevezetésre történő gyakorlati felkészülés megkezdéséről. az átálláshoz. A Nemzeti Euró Koordinációs Bizottság létrehozta a Nemzeti Átállási Tervet, amely összefoglalja az egyes gazdasági szereplők és szakterületek legfőbb feladatait, az euro bevezetése kapcsán releváns jogszabályi változásokat, valamint ajánlásokkal segíti a magán- és közszféra átállását. 2008 májusában megalakult a Magyar SEPA Egyesület, amely a SEPA átállási folyamat nemzeti szervezője, felelőse. Célja a SEPA fizetési módok fejlesztésének és magyarországi bevezetésének támogatása. Tagjai hitelintézetek, MNB, Magyar Bankszövetség, Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Miniszterelnöki Hivatal (MEH). Ahhoz hogy mindenki számára elérhető legyen, minél többen kell, hogy csatlakoznak a pénzforgalmi szolgáltatók közül. Mindezen előkészületek hozzájárulnak a már említett, az Egységes Euró Fizetési Övezeten belüli fizetési módok és eszközök a szabványainak, egységes eljárási szabályainak egyszerűbb és gyorsabb átvételére. A SEPA-átutalás lehetőségét ma már több hazai bank23 kínálja ügyfeleinek, és egy bank (Unicredit Bank Hungary Zrt. Szabadság tér 5-6., Budapest, 2009/11/2) már SEPA-beszedések teljesítésére is képes. A beszedés fizetési módok belföldi forint műveletekre vonatkozó bevezetésének legkorábbi időpontja 2013 közepe lehet az egyesület szerint feltéve, ha megvalósul a bankok közötti napközben elszámolás.

22 23

http://www.sepahungary.hu/uploads/MNST_2_0_magyar.pdf A listát itt lehet megtekinteni: http://epc.cbnet.info/content/adherence_database

38

Fogyasztóvédelmi szempontból a SEPA fizetési módszerek létrejötte kedvező, mivel a fogyasztók az övezet területén bármely tagállamban ugyanolyan feltételek között tudják végrehajtani a fizetési műveleteket. Fogyasztók számára kedvező lehetőségek: 

könnyen áttekinthető lesz az egységes szabályozás



egységes technikai szabványok mellett könnyebb lesz a fizetési műveletek használata



az egységes díjak alapján bármely országba ugyanolyan olcsón kezdeményezhetnek tranzakciókat



gyorsabb teljesítés



nagyobb biztonságot nyújt



alacsonyabb adminisztrációs költségek (papíralapú dokumentáció helyett, elektronikus dokumentáció)

Az elektronikus banki szolgáltatások fogyasztóvédelmi helyzete 24 Különbséget kell tenni a hagyományos és elektronikus szolgáltatások között. A következők szerint lehet ezeket csoportosítani. A bank-ügyfél kapcsolat megvalósulása szerint: o

Elektronikus módon: 

ATM (Automatic Teller Machine): készpénzkiadó automata



POS (Point of Sale) terminálok: magyarul a "vásárlás helye", azok a berendezések, amelyeknél az ügyfelek fizetni tudnak, vagy készpénzt vehetnek fel.(például a boltokban elhelyezett bankkártya-leolvasók)



SST

(Self-Service

Terminal):

önkiszolgáló

terminál

általános információk lekérésére. 

Mobil Banking (pl.: WAP, GPRS, SMS alapú)



Telebanking (Interactive Voice Response), touch-tone szolgáltatások

24

www.econ.unideb.hu/~domician/Downloads/ebankuj.pdf

39



Call Center (némileg kilóg a sorból, mert csak egy része elektronikus, a vonal másik végén a banki ügyintéző található)

o



PC/Internet banking



Faxbank, Web TV, egyéb multimédiás eszközök

Hagyományos módon 

Banki személyzettel való személyes ügyintézés



Postai úton történő ügyintézés

A bank és az ügyfél földrajzi elhelyezkedése szerint: (Attól függően, hogy az ügyfél honnan lép kapcsolatba a pénzintézettel.)  Home banking  Office banking  Egyéb, fiókon kívülről történő kapcsolatfelvétel (pl.: ATM, POS)  A bank épületén, fiókon belüli lebonyolítás Az első 3 (Office banking, Home banking, egyéb fiókon kívüli kapcsolatfelvétel) csoportot együttesen remote, azaz távoli banking néven is ismerhetjük. Kártyák által lebonyolítható elektronikus szolgáltatások A bankkártyák és a terminálok (ATM, POS) elterjedésével lehetővé vált a készpénzfelvétel a bankfiókokon kívül és ezzel együtt még más elektronikus szolgáltatások is elérhetővé váltak a terminálokon keresztül. Jelentős fejlődésen ment keresztül azóta mind a bankkártya kibocsátás és mind a bankkártya forgalom. A legfrissebb 2011-es adatok szerint 8 884 727 db kártya van a forgalomban. 2. Táblázat: ATM-ek és Bankfiókok számának alakulása 2011-ben Megye, megyeszékhely

ATM-ek száma

Budapest

Bankfiókok száma

1 115

374

Baranya megye, Pécs

198

64

Bács-Kiskun megye, Kecskemét

231

129

Békés megye, Békéscsaba

161

85

BAZ megye, Miskolc

278

109

40

Csongrád megye, Szeged

179

77

Fejér megye, Székesfehérvár

173

68

Győr-Moson-Sopron megye, Győr

263

115

Hajdú-Bihar megye, Debrecen

213

101

Heves megye, Eger

145

74

Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szolnok

177

93

Komárom megye, Tatabánya

169

90

73

48

Pest megye (Budapest nélkül!)

581

201

Somogy megye, Kaposvár

167

79

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Nyíregyháza

167

63

Tolna megye, Szekszárd

128

58

Vas megye, Szombathely

135

59

Veszprém megye, Veszprém

176

102

Zala megye, Zalaegerszeg

150

55

Összesen

4 879

2 044

Készpénz-felvételi funkcióval rendelkező ATM-ek száma

4 879

0

0

0

564

0

2 290

0

326

0

1 565

0

698

0

Nógrád megye, Salgótarján

Átutalási funkcióval rendelkező ATM-ek száma Készpénz-befizetési funkcióval rendelkező ATM-ek száma Falba épített, napi 24 órában használható ATM-ek száma Falba épített, kevesebb mint napi 24 órában igénybe vehető ATM-ek száma Önállóan álló, napi 24 órában használható ATM-ek száma Önállóan álló, kevesebb mint napi 24 órában igénybe vehető ATM-ek száma

Forrás: http://www.mnb.hu/Statisztika

Ugyancsak a 2011-es statisztika alapján 4879 ATM működik Magyarországon, melynél mindegyik rendelkezik készpénzfelvételi funkcióval. Ezek közül 564 automatánál lehetséges a készpénz-befizetés. A falba épített ATM-ek közül 2290 működik a nap 24 órájában, és 326 kevesebb, mint 24 órában. Az önállóan álló ATM-ek közül pedig, 1565 működik 24 órában, és 698 kevesebb, mint 24 órában. Az is kiolvasható a táblázatból, hogy 2011-ben az ATM-ek száma több mint kétszerese a bankfiókok számának. (lásd 3. táblázat) A bankkártyák fajtái 

Használatkor terhelt kártya (Debit card=betéti kártya) mely a használat után azonnal terheli a kártyát a megadott összeggel.



Halasztott fizetést lehetővé tévő kártya:

41



Halasztott terheléses kártya=Charge card: mellyel a tulajdonos

bármennyit fizethet egy adott periódus alatt, azonban a periódus végén egy összegben kell a kártyáról elköltött összes pénzt visszafizetnie. 

Klasszikus hitelkártya=Credit card: a bank és a kártyatulajdonos

hitelszerződést köt mely, tartalmazza a visszafizetési kondíciókat, a hitelösszeget és a kamatfeltételeket.  

Budget card: rulírozó hiteleket vehet igénybe vele.

Előre fizetett kártya: melynek összegét előre kifizetik (telefonkártya, üzemanyagkártya).

Magyarországon,

2011-ben

a

használatkor

terhelt

kártya=Debit

card

a

legnépszerűbb, ahogy ezt a statisztikából is le lehet olvasni. Mivel minden számlanyitáshoz jár egy ilyen kártya ezért nyilvánvaló, hogy mért ebből bocsátottak ki a legtöbbet. A debit card után jön a klasszikus hitelkártya, mely ugyancsak népszerű annak ellenére, hogy a visszafizetés a kamatokkal együtt nem kifizetődő. A hitelkerethez kapcsolódó debit azaz a Charge card és a delayed debit azaz a Budget card száma között nincs számottevő különbség. A legkevesebben az előrefizetett kártyákat használják, mivel most már a telefonokat is jellemzően az ATM-eken keresztültöltik fel, és a benzinkutakon se olyan népszerű már az üzemanyagkártya. 2. Táblázat: A kártyatípusok számának alakulása 2011-ben 7 554 962

Debit Hitelkerethez kapcsolódó debit

21 109 1 286 689

Credit

16 974

Delayed debit Előrefizetett

4 993

Forrás: http://www.mnb.hu/Statisztika

A kártya jellemzőit tekintve lehet:  Dombornyomásos  Mágnescsíkos  Chipkártya  Biometrikus  Holografikus

42

 Hibrid Ezenkívül leéteznek még az olyan kártyák - bár ezeket nem a bankok bocsátják ki – amikkel nem pénzt lehet gyűjteni, hanem az egyes bevásárlások után pontokat, melyeket aztán levásárolhatnak, illetve valamilyen termékre beválthatnak Bankkártya tranzakciók A legkisebb értékben a készpénzbefizetés tranzakciót veszik igénybe a bankkártyán keresztül a fogyasztók. Véleményem szerint azért, mert biztonságosabbnak gondolják a készpénz bankfiókba való bevitelét, illetve a dolgozók fizetése jellemzően a bankszámlájukra megy, így inkább az ügyfelek kivesznek pénzt, mint hogy beraknak. A készpénzfelvétel már az első bankkártyák kibocsátása után kedveltté vált, mivel egyszerűbb és olcsóbb volt, mint egy bankfiókon keresztül. A legkedveltebb funkciója a bankkártyának a vásárlás, mely 69%-a a teljes bankkártya forgalomnak. A fizetést sokkal egyszerűbbé tette a bankkártya, mivel mindig kéznél volt, és nem kellett először elmenni egy automatához, hogy kivegyen a fogyasztó egy kis készpénzt. Ezenkívül nem kell fizetni a vásárlásért semmilyen tranzakciós díjat, ellentétben az automatán keresztüli készpénz felvételért. (5. ábra) 5. ábra: Bankkártya forgalom adatai 2011-ben Bankkártya forgalom adatai Készpénz befizetés; 371 456; 0%

Készpénz felvét; 60 601 157; 36%

Vásárlási forgalom; 109 285 048; 64%

Forrás: http://www.mnb.hu/Statisztika

Minden évben csak minimálisan változik a bankkártyák száma az elmúlt 3 év adatai alapján. Az adatok alapján a MasterCard a legnépszerűbb mely az évek során növekvő tendenciát mutat. Ezzel ellentétben a VISA kártyák száma egyre csökken. Talán kapcsolatban van a két kártya számának az alakulása. Nemcsak a VISA hanem a megmaradt két márka (AMEX, saját lógós) kártyáinak száma is folyamatosan csökken. Ha

43

ez a tendencia folytatódik, még az is lehetséges, hogy a jövőben a MasterCard egyedüli márka lesz a pénzügyi piacon. (6. ábra) 6. ábra: Bankkártyák száma márkanév szerint 2009 – 2011 1. félév (ezer db) Bankkártyák száma márkanév szerint (ezer db) 2009 - 2011 1. félév

18

18

17 176

179

192 2784

2 478

2 183 saját logós AMEX

5795

6 263

6 508

VISA MasterCard

2009

2010

2011

Forrás: http://www.mnb.hu/Statisztika

A bankkártyák jövője: Az egységes chipkártyák A plasztikkártyák továbbfejlesztésével létrejöttek a chipkártyák, melyek 2004 óta nagymértékben elterjedtek Magyarországon. A chipkártyákon személyes azonosító adatok leellenőrizhetők anélkül, hogy a bank és ügyfele közötti viszony titkossága sérülne. Felhasználását számos ágazatban lehet használni, ezek például az egészségügy, mobiltávközlés, bankügyletek, egyéb távközlés, közlekedés és multimédia. Ezek a kártyák szinte már pénztárcaként működhetnek, és fizetni lehet velük, anélkül hogy megadnánk a személyes adatainkat. Az EMV chipkötelező alkalmazását előíró SEPA-hoz (Egységes Euró Fizetési Övezet)25 igazodva, a hazai bankok többsége azt tervezte, hogy 2008. januártól az irányelvekben foglaltaknak megfelelően lesz SEPA konform (EMV) bankkártya-termékük. Ez azt jelenti, hogy kártyáikon a mágnescsík mellett már megtalálható a hamisítást megnehezítő EMV chip is. A teljes EMV megfelelés 2010 végére akarták megvalósítani. 2009. negyedik negyedév végén jelentett adatok: ·a 7,3 millió betéti kártya 33%-a működési fizetési funkcióval ellátott chipes kártya;26 

·az 1,5 millió credit/charge kártya 18%-a működési fizetési funkcióval ellátott chipes kártya;

25 26

2004-2010-es ütemterv – Európai Fizetési Tanács I. Melléklet

44



a 4700 ATM berendezés 81%-a chip olvasására alkalmas;



a közel 57 ezer kereskedői POS berendezés 85%-a chip olvasására alkalmas;



a tízezer bankfióki/postai POS berendezés 3%-a chip olvasására alkalmas.

Fogyasztóvédelmi szabályozások a bankkártyákra Az elektronikus fizető eszközökről szóló jogszabály magába foglalja a szolgáltató és a fogyasztó jogait és kötelezettségeit. A fogyasztó köteles a szerződésben leírt szabályoknak megfelelően használni a fizetési eszközt. Ez azt jelenti, hogy a fizetési eszközt és annak azonosítóját mindig biztos helyen kell tárolnia. Ha bármi történne vele,például, elveszett vagy ellopták – akkor haladéktalanul köteles értesíteni a kibocsátót, így az ebből származó károkért nem vonhatják felelősségre csak abban az esetben, ha szándékosan megtévesztette a kibocsátót, illetve súlyos gondatlanságából eredően. A tulajdonos a keletkező kárt legfeljebb 45000 forintig viselheti, ha kizárt a súlyos gondatlanság és szándékosság bűne. Ugyancsak köteles értesíteni a pénzügyi szolgáltatóját, abban az esetben, ha tőle idegen illetve az általa felhatalmazott személytől eltérő egyén hajt végre valamilyen műveletet a bankszámláján. Végül azt is be kell jelentenie, ha pénzintézete számlájának vezetésében tévedett vagy hibát követett el. A pénzügyi szolgáltató felel azokért a károkért, amik a technikai-műszaki okokból bekövetkezett bejelentési kötelezettség elmulasztása során keletkezett. Az APEH által megfogalmazott tanácsok a bankkártya használat során:  A bizonylatot mindig meg kell őrizni legalább a következő bankszámlakivonat megérkezéséig, mert esetleges reklamációt ezzel lehet érvényesíteni.  A kártyát a fizetés során lehetőleg nem szabad szem elől veszíteni.  Lehetőség szerint igénybe kell venni a számlamozgásokról küldött SMS-értesítés szolgáltatást.  Az esetleges visszaélésekből származó veszteség korlátozására ajánlatos megadni napi és/vagy heti bankkártya limiteket.  A kártya mágnescsíkja érzékeny a hőre, a mágneses térre, ezért nem szabad a kártyát napon, TV-készülék vagy hangszóró közelében hagyni, fizetéskor pedig ügyelni kell arra, hogy a kártya ne kerüljön a pénztáraknál található mágneses pultra.

45

Office/Home banking szolgáltatás27 Az Office/Home banking olyan elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat foglal magában, melyek lehetővé teszik az ügyfelük számára hogy személyes jelenlét nélkül, kapcsolatot létesítsen a bankkal. A Home banking esetében az ügyfél a saját otthonából lép kapcsolatba a bankkal, míg az Office bankingnél a vállalat informatikai infrastruktúráját használja fel kapcsolatfelvételre. Ebből kifolyólag a Home bankinget a lakossági szféra veszi igénybe, az Office bankinget pedig a nagyvállalatok használják. A létrehozásának oka a bankfiókban való sorban állás kiküszöbölése. A kezdetekben csak telefonon keresztül lehetet elérni úgy, hogy az ügyfél felhívta a bankot, bemondta a nevét vagy számlaszámát, majd besuttogta a jelszavát, és ezután intézhette az utalásait, illetve leellenőrizhette a bankszámláján lévő összeget. Ez a megoldás még nagyon kezdetleges, kevésbé biztonságos, lassú és pontatlan volt, mivel a vonal másik végén ülő alkalmazottnak sokszor nehéz volt megértenie a számlaszámot illetve jelszót. Később Magyarországon 1989-től digitális telefonközpontokat hoztak létre a kézi kapcsolású telefonközpontok helyett. Ezzel a technikai újítással az ügyfél már maga pötyöghette be, hogy mit akar. Ettől fogva az IT folyamatos fejlődésével, a mobiltelefonok, számítógépek és az internet létrehozásával, jelenleg ezeket az elektronikus szolgáltatásokat különböztetjük meg:  Telebank és Call Center  Internet Banking  Mobilbank szolgáltatás Tele-bank és Call Center A kialakulását a Home/Office banking részben már leírtam, így a működésével folytatom. A Tele-bank szolgáltatással termék-, szolgáltatáskínálatról, aktuális kamatokról, díjakról, árfolyamokról és hasonló információkról lehet tájékozódni. A szolgáltatás még arra is lehetőséget nyújt, hogy különböző tranzakciókat hajthasson végre az ügyfél. Tele-bankon keresztül igényelhető tranzakciók:  eseti átutalások  állandó megbízások

27

www.econ.unideb.hu/~domician/Downloads/ebankuj.pdf

46

 közüzemi megbízások  egyenleglekérdezés  betétlekötés  adatmódosítás  számlazárolás  folyószámlahitel igénylés  lakossági hitelek általános információ  kártyaigénylés  kártyazárolás  csekkek, és egyéb formanyomtatványok igénylése  SMS kontroll üzenet szolgáltatás igénylése A telefonos szolgáltatás csak "touch tone" - hanghívásos üzemmódban működő nyomógombos telefonkészülékkel érhető el. Minden banknál különböző szolgáltatások érhető el. A legáltalánosabb tranzakciók, amelyek minden banknál használatba vehetők, a számlaegyenlegről való információk lekérése és az átutalások. A Raiffeisen és Budapest bank

telefonos

szolgáltatásai

nyújtják

a

legkevesebb

lehetőséget.(átutalás

és

számlaegyenleg lekérdezés) Az AXA Bank pedig ezt kiegészíti még a Bankkártya limitmódosítással. Ezen a három bankon kívül (Raiffeisen, Budapest, AXA), a táblázatban lévő többi bankban már komolyabb tranzakciók is végrehajthatók, mint például az állandó megbízások, betétlekötés, bankkártyával kapcsolatos tranzakciók, folyószámlahitel igénylés, értékpapír-ügyintézés és befektetésekhez kapcsolódó megbízások. 28 A fogyasztók hívásainak hatékony rendszerezője: A Call Center Az elavult kézi kapcsolású telefonközpont kevésbé biztonságos, lassú és pontatlan volt, mivel a vonal másik végén ülő alkalmazottnak sokszor nehéz volt megértenie a számlaszámot illetve jelszót. Ezek helyett létrejöttek a Call Centerek. A Call Center egy komplex kiszolgáló rendszer, mely fogadja a beérkező hívásokat, azonosítja az ügyfeleket, kezeli a hívásvárakoztatást és rendszerezi a bejövő hívásokat. Több mint egy egyszerű információs központ, mivel az IVR (Interactive Voice Response)29 rendszere teljes

28

II. Melléklet „Az IVR egy olyan interaktív menürendszer, amelyben a felhasználó egy hagyományos telefonkészülék nyomógombjai segítségével kommunikálhat egy ügyfélszolgálati rendszerrel. A telefonálót általában egy hangbemondásos menü fogadja, majd az általa adott választ egy újabb lejátszott üzenet követi, amire aztán megint reagál a felhasználó, és így tovább, amíg el nem éri a kívánt információt vagy szolgáltatást. Ma már 29

47

egészében át tudja venni az ügyfél kisszolgálását, ha csak egyszerű információ lekérdezéséről van szó. A komolyabb pénzügyi tranzakcióknál egy ügyintézőt kapcsol a vonalba. A Call Center nemcsak az ügyfelek kiszolgálásának gyorsabbá és kényelmesebbé tételét segíti, hanem a pénzintézetek költségeit is csökkenti. Mobilbank szolgáltatás A mobiltelefonok egyszerű kezelhetősége, széles körben való elterjedése és könnyű kezelhetősége, segített kialakítani a Mobilbank szolgáltatásokat a pénzintézeteknél. A Mobilbank szolgáltatásokkal felruházott mobiltelefonok úgy funkciónál, mint egy bankfiók. A készpénzfelvétel, illetve - elhelyezés kivételével mindenféle banki művelet elvégezhető a mobilon keresztül. Habár a szerződéskötés miatt, a folyószámla nyitáskor és a hitelfelvételkor, még szükséges a személyes jelenlét. A szolgáltatás igénybevételével az ügyfél SMS formájában információhoz jut. Az SMS-ért fizetnie kell egy alapdíjat így, csak olyan ember veheti igénybe, akinek már van számlája valamilyen banknál. A bank számára azért fontos a számlavezetés, mert később a számlára terheli rá a szolgáltatás díját. Nemcsak SMS szolgáltatást lehet igénybe venni, hanem WAP (Wireless Application Protocol) szolgáltatást is, mely az internetnél biztonságosabb és megbízhatóbb protokollt használ. WAP igénybevételének technikai feltétele, a WAP böngésző futtatására alkalmas mobiltelefon, ami a jelenlegi helyzet lehetőségeit tekintve könnyen és olcsón beszerezhető. A szolgáltatás használatához gondoskodni kell a helyes WAP beállításról, melyhez segítséget nyújthat bármely mobiltelefonos szolgáltató. A WAP jellemzően az adott bank internetes szolgáltatásai közül a legfontosabb funkciókat tudja. A WAP és SMS szolgáltatásokkal az alábbi tranzakciókat lehet igénybe venni: 

lekötött és nem lekötött pénzösszegek egyenlegének lekérdezése;



számlaforgalom lekérdezése



az esetlegesen korában beadott megbízások és azok



teljesülésének ellenőrzése



a számlához kapcsolódó limitek lekérdezése és módosítása



átutalás indítása



betétlekötés és feloldás

általános a számlainformációk és egyenlegek lekérdezése, sőt, akár a telefonon keresztüli szerződéskötés is lehetséges. „ http://www.4voice.hu/tavkozlesi/4.html

48



árfolyam információk lekérdezése

WAP-on keresztüli kényelmi szolgáltatások: 

hírlevél olvasása



ATM kereső



bankfiók kereső

E két fajta fizetési mód hátránya, - amellett hogy az SMS- vagy WAP alapú rendszer kissé lassú és körülményes - hogy pluszpénzébe kerül a felhasználónak. 30

Az

úgynevezett

NFC

(near

field

communication

=

rádiófrekvenciás

kommunikációs technológia) technológiának köszönhetően, ma már a felhasználó egy gomb megnyomásával pénzt tud előhívni egy közeli ATM-ből, a mobiltelefon egyszeri érintésével, vagy a telefon egy POS-terminálhoz való odatartásával. Így máris érzékeli és egy, a telefonba és a terminálba beépített chip segítségével - azonosítja a vevőt, aki végrehajtja a tranzakciót. (Nyugat-Európában például, a buszon és villamoson jegylyukasztás vagy - érvényesítés helyett csak odaérintik mobiltelefonjukat a kapaszkodóra szerelt készülékhez, és így fizetik ki az utazásukat.). Az ügyfél azonítás és a biztonságos

pénzkezelés

megvalósítására,

a

jelenlegi

mobiltelefonok

alapvető

kommunikációs csatornái kiválóan alkalmasak A bankok és a telefontársaságok egymással párhuzamosan építik ki a rendszereiket, ami hátráltatja a kohéziót ezen rendszerek között, habár eléggé hasonlóak egymáshoz. A Mobiltelefonos szolgáltatást igénybevevő ügyfelek számának alakulása 2008 szeptemberéig Mobiltelefonos banki szolgáltatásokra vonatkozóan, a 2008-as év elején közel 2,2 millió lakossági ügyfél, és több mint 150 ezer vállalati ügyfél kötött szerződést. 2008 szeptemberére körülbelül 400 ezerrel nőt a lakossági ügyfelek száma, és mintegy 10 ezerrel a vállalati ügyfelek száma, így 3 hónap alatt a lakossági részen körülbelül 15%-os volt, a vállalati részen pedig körülbelül 16%-os volt a növekedés. 2008 harmadik negyedévének végén a lakossági mobilbanki ügyfelek aránya, a mobilbank szolgáltatással rendelkező bankok összes lakossági ügyfeléhez viszonyítva átlagosan 37% volt, a vállalati ügyfelek esetén pedig átlagosan 17% volt a megfelelő érték. (7. és 8. ábra) 30

http://www.info-media.hu/hirek/informatika/a+mobilfizetes+biztonsaga/85638

49

7. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál (2008. 3 negyedév végén, db. és %)

Forrás:

http://gkienet.hu/hu/hirek/jelentes-az-internet-gazdasagrol-fokuszban-az-informacios-tarsadalom-

osszefoglalo-a-sajto-szamara-2/ 8. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező vállalati ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál (2008. 3 negyedév végén, db. és %)

Forrás:

http://gkienet.hu/hu/hirek/jelentes-az-internet-gazdasagrol-fokuszban-az-informacios-tarsadalom-

osszefoglalo-a-sajto-szamara-2/

Jelenleg a földön élő mobilfelhasználók száma meghaladja a 4 milliárdot, ebből 61 százalék rendelkezik előfizetéssel, melyek közül a legaktívabban az „Y generáció”, illetve

50

a 30-40 év közöttiek használják a mobilbanki szolgáltatásokat. Nyugat-Európában még a 40-65 év közötti korosztály is aktív felhasználó.31 A fogyasztóvédelem legfontosabb kérdése: A Biztonság 32 A legtöbb mobiltelefonos kapcsolatokkal és/vagy tranzakciókkal működő mobil alkalmazás

fejlesztésekor,

fontos

szerepet

kap

a

felhasználók

biztonságos

azonosíthatósága. A felhasználó-azonosítási folyamatokban a legnagyobb biztonságot olyan jelszavakat használva érhetünk el, melyek rendszeresen változnak. Ezért jöttek létre a rövid időkorlátos, egyszeri jelszavak (one-time-password, OTP). Míg az internet bankolásnál számos a biztonságát garantáló eszközöket használhatunk (USB tokenek, SMS jelszavak, stb.), addig mobiltelefonok sokszínű választéka miatt ilyen eszközök előállítása nehezebb. A minden típusú eszközön működő tanúsítvány alapú azonosítást szinte lehetetlen megoldani (a mobil eszközök tanúsítvány-kezelése jelentősen gyengébb). Mobiltelefonos vírusok,csalások 2011 szeptemberében egy újfajta trójai vírus jelent meg, az Android-kompatibilis Spitmo, mely a bankoktól származó SMS-eket figyeli, és a bejelentkezéshez és tranzakciókhoz tartozó bizalmas adatokat szűri ki. Ha egy okostelefonon megjelenik a vírus, akkor rögtön engedélyt kér különféle rendszerösszetevők eléréséhez, illetve egyes műveletek elvégzéséhez. A beérkező SMS-eket szétválogatja, és amelyek feltételezhetően banki kódokat is tartalmaznak, azokat feltölti egy szerverre. Így a létrehozóikat olyan SMS-ekkel halmozza el, amelyek hitelesítéshez alkalmazható, egyszer használatos kódokat hordoznak. A vírusokon kívül elterjedtek olyan hardver szintű csalások, mint a SIMkártyák klónozása, vagy a mobilkészülékek és eszközök illetéktelen kezekbe kerülése. Ennek elkerülésében segítenek a jelszavas és biometrikus hitelesítési technikák, és a tranzakció-monitorozás. Ezen megoldások már elérhetők, csak ki kell terjeszteni ezeket szélesebb körben. A nagyobb károkat a szoftver szintű csalások okozzák majd a jövőben, mivel az operációs rendszerek, vagy a különféle alkalmazások sérülékenységeinek kihasználásával, igyekeznek majd pénzhez juttatni a csalókat. Ilyenek a mobil operációs rendszerekkel kompatibilis kártékony kódok. Az adatvédelem biztosítása 31 32

http://hvg.hu/Tudomany/20110428_mobil_bank_nfc_paypass http://www.info-media.hu/hirek/informatika/a+mobilfizetes+biztonsaga/85638

51

Google Wallet (elektronikus pénztárca) három biztonsági szintje: 1.

PIN- kódos azonosítás

2.

egy olyan chip van benne, amely az okostelefon memóriájától elkülönítetten működik, és bizonyos körülmények teljesülése - például fizikai rongálás - esetén megsemmisíti a tárolt adatokat, így a bizalmas információkat is.

3.

Mastercard PayPass technológia, amely többek között a kártyaadatok titkosított átvitelét segíti elő. A Smart Card Alliance már évek óta kutatja a mobilfizetés teljes biztonságának

létrehozását. A teljes védelem kialakításának lehetőségét egy többlépcsős folyamat megvalósításában látják a kutatók. A védelmi intézkedéseknek ki kell terjedniük az eszközmenedzsmentre, a hitelesítésre, az authorizációra és nem utolsósorban a pénzügyi adatok megfelelő kezelésére. A biztonságot veszélyeztetik a rendszerek rengeteg kontrollálatlan, nem megfelelően konfigurált és karbantartott – funkciói, ezért az ilyen szolgáltatásokat le kell tiltani. A mobilfizetésnél egy többszereplős környezetről beszélünk, ahol bankok, mobil- és pénzügyi szolgáltatók, kereskedők, valamint vásárlók is részt vesznek a folyamatokban. Nemcsak a szolgáltatoknak kell a biztonsági kockázatokkal foglalkozni, hanem a végfelhasználóknak is. A jövőben az okostelefonok lesznek majd a mobilfizetés végrehajtói, ezt mutatják a piaci trendek, a felhasználói igények és a gyártók tervei. Azonban még hiányzik a fogyasztóvédelmi szablyázás e téren. A szabványok és főleg a jogszabályok remélhetőleg a közeljövőben kitérnek majd a mobilfizetésekre is, és keretbe foglalják a mobilbiztonság fogalmát és eszközeit is. Internet Banking33 A mai modern elektronikus társadalomban a világháló az egyik legfontosabb információs eszköz, mely a piac terjedelmét szélesíti, a mobilitást és a társadalmon belüli versenyt serkenti. Lehetővé teszi az állampolgároknak, hogy kapcsolatban maradjanak a saját anyaországukkal, még akkor is, ha külföldön vannak. Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások közül, az internet-alapú banki elérhetőség az egyik leggyorsabban fejlődő 33

www.losz.hu/letoltesek/penz_szolg_pol.pdf

52

terület.

A

szolgáltatás

használatával

egyszerűbben

és

gyorsabban

indíthatunk

tranzakciókat, adhatunk állandó megbízásokat, követhetjük nyomon számlaforgalmunkat anélkül, hogy be kellene fáradnunk a bankfiókba, ráadásul a szolgáltatás a nap 24 órájában igénybe vehető. Az alapszolgáltatásokon túl lehetőség van betétlekötésre, vagy betétfelbontásra, bankkártyához kapcsolódó limitek módosítására, bankkártya vagy hitel igénylésére, mobiltelefon feltöltésére és befektetések kezelésére. Az internetes banki, biztosítási és befektetési szolgáltatások igénybevételére, a szolgáltatóval kell szerződést kötni. Az interneten keresztül beküldött megbízásokat a pénzügyi szolgáltató, a személyes ügyintézéssel azonos tartalmi követelményeknek megfelelően fogadja be és kezeli. Az internetes banki szolgáltatások köre folyamatosan bővül, és egyre több tranzakció teljesítésére nyújt lehetőséget, a technika fejlődésével együtt. Az Internet Banking szolgáltatást igénybevevő ügyfelek Magyarországon, évről évre egyre többen veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A legalább hetente internetezők (18–69 évesek) száma 2009-ben hazánkban, 3,2 millió fő volt, míg 2004-ban csak 1 millió. Mindez azt jelenti, hogy 3-szorosára nőtt 5 év alatt a felhasználók száma. Az internet elterjedésével párhuzamosan az online bankolók száma is megnövekedett, mivel 2009-ben már 1,2 millióan intézték bankügyeiket az interneten; míg ez a szám 2006-ban még alig haladta meg a félmilliót.(9. ábra) 9. ábra: A hetente internetező felnőttek és az online bankolók számának alakulása, 2004-2009

Forrás: http://nrc.hu/kutatas/piackutatasprezentaciok?page=details&oldal=1&news_id=547&parentID=930

53

Magyarországon 2008 3. negyedévének végén, a pénzintézeteknek körülbelül 1,9 millió internetes folyószámla-szolgáltatásokkal rendelkező lakossági ügyféllel volt szerződésük, ami közel 6%-kal több, mint 3 hónappal ezt megelőzően, és mintegy 16%-kal magasabb, mint az előző évben. (10. ábra) 10. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező lakossági ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál (2008. 3 negyedév végén, db. és %)

Forrás:http://gkienet.hu/hu/hirek/jelentes-az-internet-gazdasagrol-fokuszban-az-informacios-tarsadalomosszefoglalo-a-sajto-szamara-2/

Az

internet-banki

szolgáltatásokra

szerződött

vállalkozások

száma

2008.

szeptember 30.-án, közel 300 ezer volt, ami 16 %-os növekedés mutat az év eleje óta, ugyanakkor a 2007-es év elejéhez viszonyítva, közel 43%-os növekedést mutat. (8. ábra)

54

11. ábra: Internet-banki illetve mobiltelefonos szerződéssel rendelkező vállalati ügyfelek száma és átlagos aránya a bankoknál (2008. 3 negyedév végén, db. és %)

Forrás:http://gkienet.hu/hu/hirek/jelentes-az-internet-gazdasagrol-fokuszban-az-informacios-tarsadalomosszefoglalo-a-sajto-szamara-2/

2008 harmadik negyedévének végén, a lakossági internetbanki ügyfelek aránya, az internetes szolgáltatással rendelkező bankok összes lakossági ügyfeléhez viszonyítva, átlagosan 27% volt, a vállalati ügyfelek esetén pedig átlagosan 35% volt a megfelelő érték.(11. ábra) Az Internet Banking jellemzői

34



Megbízható, hiszen saját maga jár el ügyeiben, és nincs külön ügyintéző



Egyszerű – ha figyelmesen végigolvassa, és követi a felhasználási útmutatót;



Gyors – nem kell sorban állni, másokra várni, a műveletek 1-2 perc alatt végbemennek



Olcsóbb a bankfióki szolgáltatásnál, nincs időbeli korlát (a nap 24 órájában él a szolgáltatás)



Nincs térbeli korlát (a világ bármely pontjáról elérhető a szolgáltatás)



Biztonságos (titkosított adatkapcsolat, nemzetközi szabványok alkalmazásával). Technikai feltételek:



Számítógép, internetes kapcsolattal (modem, ADSL , Wi-Fi, hotspot stb.)



A pénzügyi szervezet által meghatározott böngészőprogram (MS Explorer, Firefox stb.)

34

https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/bal_menu/fogyved_kiadvanyok/fogyved_tajek_kiadvany

55

A szolgáltatás igénybevételének 3 lépése: 35 1.

Ügyfél és szolgáltató közötti szerződéskötés. A szerződésben meg van határozva, hogy az ügyfél, mely szolgáltatásokat szeretne használni a jövőben. Ha az ügyfél rendelkezik bankszámlával vagy értékpapírszámlával az adott szolgáltatónál, akkor nem kell új számlát nyitnia.

2.

A

szolgáltató

az

ügyfél

rendelkezésére

bocsát

egy személyre

szóló

felhasználónevet és jelszót (PIN kódot), és az ügyintézéshez kapcsolódó biztonsági eszközöket és tudnivalókat. Az azonosítás módja és a nyújtott biztonsági szint bankonként eltérő lehet. Néhány pénzügyi szervezet a hagyományos felhasználónév, illetve jelszó-azonosítást – az ügyfél biztonsága érdekében – kiegészítette: 

SMS-azonosítással (az ügyfél minden belépéshez egy egyedi kódsort kap a mobiltelefonjára), (pl.: K&H, OTP banknál)



Chipkártyás azonosítással (pénzügyi tranzakcióit digitális aláírással történő védelem szavatolja) (pl.: K&H banknál)



3.

Token azonosítással (például OTP, CIB banknál)

Szerződéskötés után pénzintézet, az internetes szolgáltatást, rövid időn belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja. Az internetes bankolás használata a következőképpen megy végbe. Először meg

kell nyitni az adott pénzintézet weblapját, ahol az ügyfélnek jogosultsága van igénybe venni az elektronikus szolgáltatásokat. Be kell írni a felhasználónevet, jelszót és számlaszámot a kijelölt helyekre, majd a belépésre kattintva kész a művelet. A fogyasztók védelmének érdekében minden végrehajtott műveletről visszaigazolást kap az ügyfél, melyeket célszerű lementeni. Így, ha később adategyeztetésre kerül sor a szolgáltatóval, akkor könnyen előkereshető.

Az Internet Banking szolgáltatással való visszaélések, csalások

35

https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/bal_menu/fogyved_kiadvanyok/fogyved_tajek_kiadvany

56

A szolgáltatás elterjedésével egy időben, jelentek meg az ezzel kapcsolatos visszaélések és csalások is. A 21. században a legjellemzőbb bűncselekmény az adathalászat. A szélhámosok úgy tesznek, mintha banki alkalmazottnak lennének, és telefonon vagy e-mailen keresztül rábírják a számlatulajdonosokat, hogy adják meg az azonosítójukat és jelszavukat. Ezek az adatok lehetőséget adnak a csalónak, hogy belépjen annak a személynek az internetes bankjába, akitől az adatokat ellopták, és így pár perc alatt leveszik az összes pénzt a számláról. Ennek elkerülése érdekében fontos tudni, hogy a bank soha nem kéri el ügyfele titkos adatait e-mailben. Az adathalászat másik fajtája a hamis banki oldalak. A csalók az e-mailjeik segítségével ál-banki oldalra csalják a fogyasztókat, akik ezeken az oldalakon megadják a titkos személyes adataikat. Ezek az oldalak szinte teljesen hasonlóak a bank eredeti internetes oldalához, és át is navigálja a fogyasztót az eredeti internetbankjába, azonban ezalatt a csaló, észrevétlenül ellopja a titkos információkat. A lehallgató készülékek mintájára, a számítógép billentyűzetét is képesek „lehallgatni”, a billentyűzetet megfigyelő programok. Ezek a programok megjegyeznek minden billentyűzet leütést, és így kiszűrik, hogy a bankok ügyfelei milyen jelszavakat és kódokat ütöttek be. Ez a program egy kémprogram segítségével jut be a számítógépbe. Egy megfelelő vírusirtó program illetve tűzfal képes meggátolni, ezen kémprogramok számítógépbe való bejutását. A fogyasztók védelmére, ezért sok szolgáltató ezeket már együtt, egyetlen csomagban is nyújtja36 A PSZÁF nem felügyeli az Internet működését, és annak biztonságáért sem felelős. A PSZÁF a bankok biztonságos működését felügyeli, beleértve az interneten keresztül nyújtott szolgáltatásokat is, így ellenőrzi az interneten nyújtott bankszolgáltatások biztonságát is. Az internetes csalások bűncselekménynek számítanak, ezért felderítésük a nyomozó hatóságok feladata. A biztonság Az Internet Banking kulcsfontosságú eleme a fogyasztóvédelem szempontjából, a biztonság, melyet a PSZÁF felügyel. A szolgáltatók a maximális biztonság elérésnek érdekében folyamatosan fejlesztenek, és többszintű védelmi rendszereket építenek ki.

36

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/e_banking/internetbank/internetes_csalasokrol.html

57

Az internetes bankolás biztonságát szolgáló eszközök:37  SSL (Secure Socket Layer): Napjainkban, az elektronikus kereskedelemben, illetve az adatok védelme érdekében, világszerte ez a legbiztonságosabb és legelterjedtebb

védelmi

rendszer.

Titkosított

csatornán

keresztül

a

kommunikációban résztvevő számítógépek között biztonságos kapcsolat létesíthető. Ez a kapcsolat már akkor létrejön, amikor az ügyfél eléri a szolgáltató oldalát. A bankok által használt SSL a jelenlegi legerősebb, 128 bites titkosítást támogatja. Az SSL az ügyfél adatait továbbítás előtt titkosítja, így az kódolt formában jut el a bankhoz, ennek következtében illetéktelen személyek számára azok nem értelmezhetők. Az SSL csak az átviteli csatorna biztonságáról gondoskodik, a felek azonosításáról azonban nem. 12. ábra: SSL biztonsági technológiával ellátott webhely kinézete

Forrás:

http://office.microsoft.com/hu-hu/outlook-help/megteveszto-e-mailek-es-adathalaszo-

phishing-semak-felismerese-HA001140002.aspx

 Többszintű azonosítási rendszer: az alapszintet a felhasználónév és jelszó tartalmazza, és a további szinteket további biztonsági kódok jelentik.  Többcsatornás azonosítási rendszer: nemcsak a számítógépen, hanem egy másik eszközön keresztül is azonosítania kell magát a fogyasztónak. Példák a többcsatornás azonosítási rendszerre:

37

http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/e_banking/internetbank/biztonsagos_internet.html

58



Időablak azonosítás: egy előre megadott mobiltelefonszámról indított hívással 5-10-15 percig engedélyezi az aktív műveleteket a rendszeren belül, utána letilt.



Egyszer használatos kód küldése egy előre egyeztetett mobiltelefon számra.



SMS-azonosítás



Token azonosítás

 Azonosítási, illetve belépési próbálkozások figyelése: ez azt jelenti, hogy a bank figyeli, hogy hányszor rontja el az ügyfél az azonosítót, jelszót vagy bankszámlaszámot és meghatározott számú (általában 3-5) belépés után, kitiltja a rendszerből. A feloldás 24 óra letelte után automatikusan megtörténik.

A

lakossági

ügyfelek

kérhetik

a

24

órán

belüli

újraengedélyezést, bármely bankfiókban, illetve a telefonos ügyintézői szolgáltatáson keresztül. A vállalkozói ügyfelek, kizárólag az Elektronikus szolgáltatási szerződéskötést bonyolító bankfiókban kérhetik a 24 órán belüli újraengedélyezést  Chip kártyás rendszerek: 2008-tól már majdnem minden Magyarországon lévő bank ilyen kártyát bocsát ki. A mágnescsík mellett megtalálható az EMV (Europay-MasterCard-Visa) chip is, így az adatok duplán jelennek meg a kártyán, és így nem lehet a kártyát lemásolni.  Webkártyák: csak internetes vásárlásra használhatók, és fel kell tölteni őket lehetőleg csak annyi pénzzel, amennyi szükséges. A webkártyával való vásárlás, megakadályozza a bankkártyaszámmal való esetleges visszaélést.  Aktív tűzfal: a tűzfal segítséget nyújt a hálózaton keresztüli illetéktelen behatolók ellen. Szoftver- és hardverkomponensekből áll. A tűzfalak általában folyamatosan jegyzik a forgalom bizonyos adatait, a bejelentkező gépek és felhasználók azonosítóit, a rendkívüli és kétes eseményeket, továbbá riasztásokat is adhatnak. A külső tűzfal a teljes helyi hálózatot a belső tűzfal a helyi hálózat egy fontos részét védi, így dupla biztonságot nyújt a számítógépen tárolt adatoknak.  Vírusirtó program: célja, hogy a hálózatba vagy egy adott számítógépbe ne juthasson be olyan állomány, mely károkozást, illetéktelen adatgyűjtést vagy bármely, a felhasználó által nem engedélyezett műveletet hajt végre. 59

Ingyenesen le lehet tölteni, egyszerű használni és be lehet állítani, hogy automatikusan frissítse magát. Kicsit lassítják a számítógépet, azonban vírusirtó nélkül nagyon könnyen bejutnak a vírusok és elveszhet az összes adat, illetve tönkremehet a számítógép. Annak ellenére, hogy léteznek ezek a biztonsági eszközök, és széles körben használják a bankok és a fogyasztók is ezeket, még akkor is becsaphatják a fogyasztókat a csalók, ha nem figyelnek eléggé oda. Ezért a http://www.biztonsagosinternet.hu oldalon számos a fogyasztók védelmére megfogalmazott hasznos tanácsot lehet olvasni az ebankolás kapcsán, melyek a következők: 

Kódolást kell alkalmazni, ha lehetséges, és megvan hozzá a szaktudás.



Meg kell vizsgálni mindig a bank internet-oldalának valódiságát: inkább kézzel kell begépelni a bank oldalát, mert az a legbiztosabb. Hamis lehet az oldal, ha ilyen típusúak a címek: 

http://123.204.12.13/...

13. ábra: Hamis honlapcím

Forrás:

http://office.microsoft.com/hu-hu/outlook-help/megteveszto-e-mailek-es-

adathalaszo-phishing-semak-felismerese-HA001140002.aspx

 

http://otpbank.domainnev.hu

A hozzáférési adatokat gondosan kell megválasztani és óvatosan kezelni. A PIN kódot úgy kell kiválasztani, hogy minél nehezebben lehessen kitalálni az „adathalászóknak”. Nehezebb kitalálni, ha tartalmaz kis és nagybetű-, valamint számkombinációt is. A PIN kódot ajánlatos fejben, illetve legfeljebb egy helyen tárolni a maximális védelem érdekében.



Ha lehetséges, csak saját számítógépről kell intézni az online banki ügyeket.



Csak megbízható forrásokból származó programokat szabad használni, a kémprogramok és vírusok elkerülése végett.



Védeni kell számítógépet a nem engedélyezett hozzáféréstől.



Aktuális vírusirtó szoftvert és tűzfalat kell használni.

60



Fel kell telepíteni az aktuális biztonsági frissítéseket az operációs rendszer számára, hogy megszűnjenek a biztonsági hézagok.



Ellenőrizni kell a fogyasztónak rendszeresen a bankszámláján lévő mozgásokat.



Meg kell állapodni a bankkal egy napi limitben a számlamozgást illetően.



Ne szabad reagálni a phishing-mailekre(adathalászó e-mailek)



Ha bármi gyanús mozgás történik, le kell tiltani azonnal a hozzáférést a bankszámlához.

Ezen tanácsok megfogadásával, és a biztonsági eszközök segítségével a fogyasztók teljes biztonsággal használhatják az Internet Banking elektronikus pénzügyi szolgáltatásait. A pénzügyi szolgáltatók az IT-biztonsági kockázatok mérséklése érdekében az alábbi lépéseket alkalmazzák: 

Alkalmazások rendszeres felülvizsgálata



Betörésteszt



Túlterheléses teszt



Különböző rendkívüli események bekövetkeztére vonatkozó cselekvési terv



Többcsatornás azonosítás

Primer kutatásaim az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokkall kapcsolatban 38 Az első kutatás egy kérdőíves megkérdezés, amelyet a Facebook nevű közösségi oldalra raktam fel, és többnyire az ismerőseim töltötték ki. Az első 3 kérdés eredményében megmutatkozik az a tény, hogy ezt a kérdőívet, a 18-30 év közötti, budapesti, egyetemen vagy főiskolán tanulók töltötték ki, ez valószínűleg azért lehetséges, mert a legtöbben az ismerőseim köréből töltötték ki. A kérdőívet kitöltők közül nagyobb arányú a férfiak száma. A válaszadók közül a legtöbbnek, azaz 36%-nak, az OTP banknál van bankszámlájuk mely a diákok számára, kedvező bankszámlacsomagokat kínál.. Az OTP bankot követi az Erste 38

III. és VI. Melléklet

61

bank 25%-kal, a CIB 17%-kal és az Unicredit 11%-kal. Az FHB-nál és a Citibanknál egy válaszadónak sem volt bankszámlája, és a többi banknak is csak 10% alatti volt a részesedése. A megkérdezettek 92%-ánál jár a bankszámlájához elektronikus szolgáltatás, és kicsivel több mint a felénél ezek a szolgáltatások ingyenesen igénybe vehetők, a maradéknál a számlavezetési díj tartalmazza az elektronikus szolgáltatások árát. Válaszolóim közül, 10-ből 6 elektronikusan, 1 bankfiókon, és 3 mindkettőn keresztül intézi a banki ügyeit. A kérdőívet kitöltők többsége minden hónapban, legalább egyszer használja az elektronikus szolgáltatásokat. A legnépszerűbb elektronikus szolgáltatások az eseti átutalás és a számlaforgalom és kivonat ellenőrzése. Ezeken kívül a kérdőív alapján, sokszor használják még a bankkártyák közötti átutalás, bankkártya kezelése (aktiválás, limitbeállítás, letiltás) és a saját adatok módosítása. A többségnek nincs problémája a fizetési lehetőségekkel, és egyelőre nincs olyan plusz pénzügyi művelet, amit hozzátennének a mostaniakhoz. A problémás területek:  SMS értesítő Telebankár szolgáltatás: „a kiadásokról mindig, ám a beérkező tételekről nem minden esetben kapok SMS-t”  Bankközi szolgáltatások: „Az átfutási idő túl hosszú: megesik, hogy 2-3 nap is.”  Kártyatiltási díj, kártyapótlási díj, kártyacsere díj, számlaőr díj  külföldi készpénzfelvétel: „nincs a bankfiókokban pénztári szolgáltatás” Több mint a fele a válaszadóknak teljes mértékben megbízik az elektronikus ügyintézésben. A legpozitívabb tulajdonságai közé sorolják hogy könnyen elérhető, gyors, olcsó és szinte bárhol igénybe vehető. A jövőre nézve 71%-a a kérdőívem kitöltőinek úgy gondolja, hogy a jövőben lehetséges lesz mindent(vásárlás,ügyintézés, kerekdelem, stb.) elektronikusan intézni. A második kutatás egy interjú egy bankfiókvezetővel az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokról. Az interjúból megtudtam hogy az általa vezetett bankban az ügyfelek körülbelül 70-80 %-a veszi igénybe az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat, melyek közül az Internetbank és a Mobilbank SMS szolgáltatás a legnépszerűbb és az E-broker, Token és Mobil Internet a legkevésbé népszerűbb. Ezek az információk nagyjából megfelelnek, a kérdőíves megkérdezésből kapott információkkal. Az interjúalany szerint jobb az elektronikus szolgáltatás, mivel jelentős költséget takarít meg , valamint pl. lekötött betét esetén plusz kamatot is kap, ha interneten végzi. Ahogy az előző kutatásomban, itt is biztonságosnak vélte a szolgáltatásokat és nem akart javítani, 62

hozzátenni rajtuk a megkérdezett a , egyedül a kódokra figyelmeztetett. A jövőképe szerint lehetséges lesz minden ügyet elektronikus úton intézni, csak az idősebb korosztályokat lesz nehéz meggyőzni ezek használatáról.

63

Befejezés Az önálló kutatásaim alapján kiderült, hogy a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatásokat, már egyre inkább elektronikusan veszik igénybe, a hagyományos bankfióki ügyintézés helyett. A népszerűség oka az internet és a számítógép elterjedése után, az IT folyamatos fejlődése, az egyre jobb technológiák megjelenése, az elektronikus kereskedelem és a társadalom. A pénzügyi szolgáltatók ezért minél szélesebb szolgáltatásokat igyekeznek nyújtani és egyre több újítást eszközölnek az elektronikus ügyintézés terén. Már mobiltelefonon és interneten is el lehet végezni a legtöbb pénzügyi szolgáltatást melyek közül a legkedveltebbek az eseti átutalások és a számlaforgalom ellenőrzése. Az Internet Banking és a Mobil banking pozitív tulajdonságai közé tartoznak többek között a gyorsaság, az egyszerű hozzáférés és az alacsony ár. Az interjú és a kérdőíves megkérdezés alapján, arra a következtetésre jutottam, hogy az elektronikus pénzügyi és banki szolgáltatásokat egyre többen használják, és a jövőben átvehetik a hagyományos ügyintézést helyét. Kiemelendő, hogy az elektronikus forma a magyarországi törvények szerint jogilag is elfogadott és érvényes forma, amely a papíralapú dokumentumokkal egyetemben egyenlő jogokkal rendelkezik. Így a papíralapú iratok, dokumentumok helyett inkább az elektronikus iratokat és dokumentumokat használják a pénzügyi szolgáltatók, kereskedők és önkormányzatok, mivel így nagy értékű adminisztrációs költséget spórolnak meg. A Magyarországon is egyre terjedőben lévő, Egységes Euró Fizetési Övezet elektronikus

pénzügyi

szolgáltatásai

hozzájárulnak

egy

egységes

szabályozás

kialakításához, mely a fogyasztók számára könnyen értelmezhető lesz. Ezenfelül, az egységes technikai szabványok megkönnyítik a pénzügyi műveletek használatát, az egységes díjszabás szerint bármely országban, azonos áron kezdeményezhetnek tranzakciót és előnyei közé tartozik még, a gyors teljesítés, nagy biztonság és alacsony tranzakciós költségek. Napjainkban az elektronikus pénzügyi és banki szolgáltatások legnagyobb fogyasztóvédelmi kérdése a biztonság. Egyre nagyobb az elektronikus bűnözés nemcsak a nagyobb országokban, hanem már itt Magyarországon is. A kutatásokból kiderült, hogy

64

csalókat,hackereket csakis a pénz motiválja, így nagyon kell ügyelni az adatvédelemre és adatbiztonságra. A szolgáltatóknak olyan biztonsági rendszerekkel kell rendelkezniük, ami áttörhetetlen és teljes biztonságot nyújt az adatoknak. Elengedhetetlen jellemzői ezeknek a rendszereknek, a hitelesség, letagadhatatlanság,bizalmasság,megbízhatóság, folyamatos rendelkezésre állás, és az ellenállás a támadási lehetőségeknek. A kutatásaim alapján az egyik legjobb védelmi rendszer az SSL amelyet, a pénzintézetek is használnak. Nemcsak a szolgáltatóknak, hanem az ügyfeleiknek is ügyelniük kell a biztonságra, azzal például, hogy az otthoni gépükre megfelelő tűzfalat és vírusirtó programokat telepítenek. A fogyasztóknak vigyázniuk kell arra is, hogy személyes adataikat az interneten vagy telefonon, senkinek ne adják meg. A bankkártyájukat, hitelkártyájukat biztos helyre kell mindig tenni és a személyes azonosító kódjukat, ne hordják magukkal. Véleményem szerint, azért hogy az emberek bizalommal álljanak ezekhez az elektronikus fizetési rendszerekhez, a legmegfelelőbb opció az oktatás lenne. Az iskolákban be kellene vezetni az elektronikus rendszerekről és használatukról, az elektronikus fizetési módokról és használatukról szóló tanórákat, hogy a következő generáció már bizalommal forduljon ezen fizetési formákhoz.. Az oktatáson kívül még a fogyasztóvédelmi reklámok is megfelelő információforrások, melyek széles körű információt nyújtanak az egyes pénzügyi szolgáltatásokról. Ilyen típusú reklámokat már készített egy-két bank. (pl. Raiffeisen bank)

65

Felhasznált irodalom

1.

Kende Tamás, Szűcs Tamás: Bevezetés az Európai Unió politikáiba, Complex kiadó Kft.,2009, Budapest, 1336 oldal

2.

Dr. Horváth Henrik, EU-csatakozás, pénzügyi felügyelet és fogyasztóvédelem, Európai Füzetek 58., 3. oldaltól – 28. oldalig

3.

Dr. Vasas Éva, Dietz Gusztávné dr, Az elektronikus pénzügyi szolgáltatások fogyasztóvédelmi kérdései az Európai Uniós csatlakozást követően, 2006, Budapest, 55 oldal

4.

Elektronikus banki szolgáltatások napjainkban, Máté www.econ.unideb.hu/~domician/Downloads/ebankuj.pdf, 2011.10.20.

5.

Fogyasztóvédelem, Európai Fogyasztói Központ, http://www.euvonal.hu/index.php?op=kozossegi_politikak&id=5, 2011.09.25.

6.

A fogyasztóvédelem intézményrendszere, Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/ujjogi/int_rend.html, 2011.09.25.

7.

Befektetési szolgáltatások, Origó, http://www.origo.hu/uzletinegyed/befektetes/20000731113543NGWW.html, 2011.09.26.

8.

Nyugdíjrendszerről röviden: Aranykor vagy Pénzügyi Alkony-kor? , Pénz és Profit, http://www.penzesprofit.hu/nyugdijrendszer-roviden, 2011.09.26.

9.

Törvényi változások, Pénzcentrum, valtozasok, 2011.09.26.

Domicián,

http://www.penzcentrum.hu/pc/44/torvenyi-

10. Vasas Éva, Pénzügyi szolgáltatások politikájáról (2005-2010) készült zöld könyv megvitatása, www.losz.hu/letoltesek/penz_szolg_pol.pdf, 2011.08.25. 11. Határon átnyúló pénzügyi viták rendezése (FIN-Net), Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, http://www.bkik.hu/983-Mi-az-a-FIN-Net, 2011.10.05.

66

12. FIN-Net - Határon átnyúló pénzügyi viták rendezése - Alternatív jogérvényesítés, Jogi Fórum / Budapesti Békéltető Testület, http://www.jogiforum.hu/hirek/22446, 2011. 11.18. 13. A mobiltelefon, mint pénztárca: a jövő már elérhető, Hajdók http://hvg.hu/Tudomany/20110428_mobil_bank_nfc_paypass, 2011. 11. 10.

Dávid,

14. A mobilfizetés biztonsága, Biztonságportál, http://www.infomedia.hu/hirek/informatika/a+mobilfizetes+biztonsaga/85638, 2011. 11. 06. 15. Internetbank felsőbb fokon – a lehetőség a magyar pénzügyi kultúra javulásához is hozzájárul, GKIeNET, http://gkienet.hu/hu/hirek/jelentes-az-internet-gazdasagrolfokuszban-az-informacios-tarsadalom-osszefoglalo-a-sajto-szamara-2/, 2011. 10. 30. 16. Az internetes csalásokról, PSZÁF, http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/e_banking/internetbank/internetes_csalasokrol.html, 2011. 10. 30. 17. Az internetes bankolás megnyugtató biztonsági megoldásai, PSZÁF, http://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/e_banking/internetbank/biztonsagos_internet.ht ml, 2011. 11. 30. 18. Elektronikus pénzügyek, PSZÁF, 2007, a PSZÁF fogyasztóvédelmi kiadványa, https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/bal_menu/fogyved_kiadvanyok/fogyved_tajek_ kiadvany, 2011.10.20. 19. Mi a SEPA? , Magyar SEPA Egyesület, http://www.sepahungary.hu/sepa-hu/sepahu.html, 2011. 11. 19. 20. Magyarország Nemzeti SEPA Terve 2.0 verzió, Magyar SEPA Egyesület, http://www.sepahungary.hu/bemutatkozas/magyarsepafejlemenyek.html, 2011.11.19. 21. Európai Fizetési Tanács, A SEPA fizetési műveleteket végrehajtó bankok listája, http://epc.cbnet.info/content/adherence_database, 2011.11.20.

67

Mellékletek

I. Melléklet Betéti kártyák Beszámolási időszak

Összes kibocsátott kártya száma

Hitelkártyák

Chippel ellátott kártyák száma és aránya

Összes kibocsátott kártya száma

Chippel ellátott kártyák száma és aránya

2004. IV.

5 769 527

330 700

5,73%

898 835

13 928

1,55%

2005. I.

6 198 852

470 467

7,59%

550 384

17 559

3,19%

2005. II.

6 377 918

707 210

11,09%

644 741

26 304

4,08%

2005. III.

6 509 223

1 031 524

15,85%

751 935

31 081

4,13%

2005. IV.

6 463 197

1 300 375

20,12%

1 054 757

35 308

3,35%

2006. I.

6 319 033

1 453 089

23,00%

1 137 905

106 150

9,33%

2006. II.

6 368 888

1 595 096

25,05%

1 226 269

142 928

11,66%

2006. III.

6 505 778

1 763 673

27,11%

1 477 018

178 053

12,05%

2006. IV.

6 536 809

1 662 872

25,44%

1 576 979

198 205

12,57%

2007. I.

6 722 529

1 759 000

26,17%

1 681 913

214 000

12,72%

2007. II.

6 698 930

1 879 000

28,05%

1 786 367

238 500

13,35%

2007. III.

6 734 939

2 107 000

31,28%

1 678 753

248 500

14,80%

2007. IV.

6 798 955

2 200 462

32,36%

1 738 572

252 317

14,51%

2008. I.

6 846 651

2 331 321

34,05%

1 795 554

266 531

14,84%

2008. II.

6 915 504

2 368 000

34,24%

1 768 808

276 500

15,63%

2008. III.

7 014 256

2 419 000

34,49%

1 866 188

288 400

15,45%

2008. IV.

7 097 019

2 392 803

33,72%

1 790 029

289 126

16,15%

2009. I.

7 034 434

2 361 500

33,57%

1 777 527

273 000

15,36%

2009. II.

7 104 587

2 395 000

33,71%

1 605 855

271 000

16,88%

2009. III.

7 166 816

2 422 000

33,79%

1 536 146

249 500

16,24%

2009. IV.

7 326 540

2 422 000 33,06%

1 534 277

279 700 18,23%

68

II. Melléklet A Tele-Bank szolgáltatásai a Magyarországon lévő bankoknál Szolgáltató neve szolgáltatások

AXA Bank

Budapest Bank

CIB Bank

Citibank

Erste Bank

általános információk, számlaegyenleg lekérdezése, eseti és állandó átutalás, bankkártya limitmódosítás

helyi tarifás, 24 órán át elérhető, számlaegyenleg és az utolsó 5 tranzakció lekérdezése, Telekód extra: forint átutalás lehetséges

számlainformációk, kivonattal kapcsolatos szolgáltatások, kártyaletiltás, információ általános banki szolgáltatásokról, 24 órás, minden nap, betét lekötés, utalások indítása, befektetésekhez kapcsolódó megbízások

számlainformációk, kivonattal kapcsolatos szolgáltatások, átutalási megbízás, pénzlekötés, hiteligénylés, kártyaletiltás, információ általános banki szolgáltatásokról, 24 órás, minden nap

kártyaletiltás, egyenleg lekérdezés, bankkártya limitmódosítás, titkos kód megváltoztatása, betétlekötés, megbízások, aktuális hirdetmények, ügyfélszolgálat, átutalás

Szolgáltató neve

MKB Bank

Raiffeisen Bank

UniCredit Bank

OTP Bank

FHB

szolgáltatások

lekérdezések, átutalások, betét műveletek, számla műveletek, bankkártya műveletek, MobilBANKár és NetBANKár szolgáltatáshoz kapcsolódó műveletek

termékinformációk, kondíciók telebankári szolgáltatások, gépi hangos forint átutalás, PIN kód megváltoztatása, hitelkártya információk

számlaegyenleg-, számlatörténet, forint- és deviza átutalás, betétkezelés, kártyaműveletek, értékpapírügyintézés, általános információ

Bankkártya rendelkezések, letiltás, napi limitmaradvány lekérdezése, számlaegyenleg lekérdezése, átutalási, betét lekötési és feltörési és egyéb megbízások kezelése, teljesítése;TeleKód megváltoztatása; hitelvonal, OTP direkt információs vonal, általános információk

általános banki információk; számlainformáció; forint és deviza átutalás; csoportos beszedési megbízások rögzítése; betétlekötés; Betéti és bankkártya igénylés, Bankkártya, hitelkártya aktiválás, letiltás. limitmódosítás, letiltás; Teljes körű hitelinformációk

Forrás: https://www.pszaf.hu/fogyasztoknak/e_banking

69

III. Melléklet Kérdőív az Internet Banking szolgáltatásról

Neme? 100% 64% 36%

Férfi Nő Életkora?

100% 0% 86% 14% 0% 0% 0%

18 év alatt 18 - 25 év 26 - 30 év 30 - 40 év 40 - 50 év 50 év felett Lakóhely? Foglalkozás? Melyik banknál van Önnek bankszámlája?

100% 36% 6% 25% 6% 17% 0% 11% 8% 3% 8% 0% 0%

OTP Raiffeisen Erste K&H CIB Citibank Unicredit MKB Budapest AXA FHB Egyéb Jár-e hozzá elektronikus szolgáltatás?

100% Igen 92% Nem 8% Ingyenesen használja az elektronikus szolgáltatást vagy a bankszámla vezetési díja magába foglalja az árát? 100% Ingyenesen 68%

70

A számlavezetési díj tartalmazza az elektronikus 32% szolgáltatás árát Elektronikusan vagy bankfiókon keresztül szokta intézni ügyeit 100% Elektronikusan 61% Bankfiókon keresztül 11% Mindkettő 28% Milyen sűrűn veszi igénybe az elektronikus szolgáltatásokat 100% Naponta többször 3% Naponta 6% Hetente többször 8% Hetente 33% Kéthetente 14% Hónaponta 25% Félévente 6% Évente 0% Soha 6% Mely elektronikus szolgáltatást/okat veszi igénybe? 100% Számlaforgalom és kivonat ellenőrzése 82% Átutalás - eseti 85% Átutalás- csoportos beszedési megbízás 3% Rendszeres átutalási megbízás 9% Bankkártyák közötti átutalás 32% Bankkártya kezelése (aktiválás, limitbeállítás, letiltás) 24% Lekötések 15% Tőzsdei műveletek 3% Állampapírok vétele/eladása 0% Befektetési jegyek vásárlása 0% Saját adatok módosítása 21% Van olyan szolgáltatás, amivel nincs megelégedve? Ha van, akkor milyen problémája van a szolgáltatással kapcsolatban? Milyen elektronikus szolgáltatást venne még igénybe? Ön szerint mennyire megbízható interneten keresztül intézni a banki ügyeket? 100% Teljes mértékben megbízom benne. 54% Csak néhány szolgáltatásnál megbízható. 29% Nem bízom meg benne, mert nem ismerem annyira. 9% Ismerem, és nem bízom meg benne. 9% Mért jó az elektronikus ügyintézés? 100%

71

gyors 91% minden szolgáltatás könnyen elérhető 60% olcsó 46% biztonságos 26% szinte bárhol igénybe vehető 57% Ön szerint a jövőben lehetséges lesz mindent elektronikusan intézni? 100% Igen 71% Nem 29%

72

VI. Melléklet Interjú egy bankfiókvezetővel  Az ügyfeleinek körülbelül hány százaléka veszi igénybe az Ön által vezetett bankfiókban az elektronikus szolgáltatásokat?  Az ügyfelek 70-80 %-a  Melyik a legnépszerűbb elektronikus szolgáltatás?  Internetbank, Mobilbank SMS szolgáltatás  Melyik a legkevésbé használt szolgáltatás?  E-broker, Token, Mobil Internet  Ön szerint melyik a jobb, elektronikusan vagy bankfiókon keresztül intézni a pénzügyeket?  Jobb az elektronikus szolgáltatás így jelentős költséget takarít meg ha ott intézi a pénzügyeit. Valamint pl. lekötött betét esetén plusz kamatot is kap, ha interneten ügyintézi.  Az ön véleménye szerint biztonságosak az elektronikus szolgáltatások?  Igen, csak a kódokra vigyázni kell.  Ön is használja az elektronikus szolgáltatásokat?  Igen.  Szeretne valamit javítani illetve hozzátenni a szolgáltatásokhoz?  Nem.  Ön szerint a jövőben lehetséges lesz mindent elektronikusan elintézni?  Igen, bár az idősebb korosztályt már nehéz meggyőzni a használatról.

73