SZAKDOLGOZAT
Krémer Tamás 2011
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Regionális Kapcsolatok és Pályázati Kommunikátor szakirány
„SZINEZD ÚJRA, SZEGED!” TÖBBRÉTEGŰ IMÁZS ÉPÍTÉS A MAGNA CUM LAUDE "SZINEZD ÚJRA!" (2007) C. VIDEOKLIPJÉN KERESZTÜL
Készítette: Krémer Tamás
Budapest, 2011
2
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .............................................................................................................................. 7 2. A videoklipről röviden .................................................................................................. 11 2.1. Definíció és funkció ............................................................................................... 11 2.2. Rövid videóklip-történet ..................................................................................... 12 3. Esettanulmány - "Színezd újra, Szeged!" ................................................................ 27 3.1. A dal és a videóklip ................................................................................................ 27 3.1.1. A dal – Színezd újra..................................................................................... 27 3.1.2. Interjú a klip rendezőjével ...................................................................... 28 3.1.3. A „Szinezd újra” videóklipje .................................................................... 30 3.2. Érdekgazdák vizsgálata - interjúk elemzése ................................................ 35 3.2.1. A zenekar – Magna Cum Laude ............................................................... 35 3.2.1.1. A zenekar rövid története és sikere .................................... 35 3.2.1.2. Interjú a zenekar menedzserével ......................................... 36 3.2.2. A fesztivál – Szegedi Ifjúsági Napok, 2007 ......................................... 38 3.2.2.1. A SZIN rövid története .............................................................. 38 3.2.2.2. A 2007-es SZIN sajátosságai ................................................... 40 3.2.2.3. A 2007-es SZIN célcsoportjainak meghatározása ........... 41 3.2.2.4. A 2007-es SZIN rövid- és hosszú távú céljai ...................... 43 3.2.2.5. A 2007-es SZIN reklámozása és nyilvánossága................ 45 3.2.2.6. A videóklip SWOT analízise .................................................... 48 3.2.2.7. A videóklip kommunikációs terve ....................................... 49 3.2.2.8 Interjú a Szegedi Ifjúsági Napok egyik szervezőjével ..... 54 3.2.3. A 2007-es városi önkormányzat városimázs-programja ............. 56 3.2.3.1. Szeged – városimázs 2007 előtti években ......................... 56 3.2.3.2. Interjú a városi önkormányzat imázs-felelősével .......... 62 3.2.4. A napilap: Délmagyarország ................................................................... 63 3.2.4.1. A Délmagyar rövid története.................................................. 63 3.2.4.2. Interjú a Délmagyarország képviselőjével ........................ 65 4. Összegzés, hipotézis igazolás vagy elvetése .......................................................... 67 Mellékletek ............................................................................................................................ 69 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 72 Ábrajegyzék ........................................................................................................................... 75 3
1. Bevezetés Milyen indíttatásból foglalkozok a videóklippel, mint témával? A videóklip felemelkedése óta, amely a nyolcvanas évek elejére, 1981 körülre tehető és az MTV indulásához kapcsolható, rendkívül sok tudományos diszciplína foglalkozott a témakörrel, ám véleményem szerint ezek nagyjából két csoportra oszthatóak: az egyik a marketing tudomány(ok) alapvetően alkalmazott és gyakorlati területe, amely ez az új jelenséget, mint a késő-kapitalizmus egyik friss fogását, eszközét szemlélte, és pontosan azon munkálkodott, hogyan lehetne hatását még eredményesebbé tenni.1 A másik csoport véleményem szerint nagyjából a bölcsészet- és társadalomtudományok általánosabb és elméleti érdekeltségű szférájába tartozik, ahol a „music video”-t a késő kapitalizmus kulturális jellegzetességeinek egyik megnyilvánulásaként fogadták: ezek a diszciplínák leírták és értékelték (üdvözölték vagy elvetették) a videóklipet, azonban alakításán nem fáradoztak, semmilyen értelemben. Így egy érdekes dualizmus alakulhatott ki: egy alkalmazott diszciplína, amely a videóklip egyetlen aspektusának (a reklám) fejlesztésén munkálkodik, míg egy további, elméleti diszciplína, amely a videóklip rengeteg aspektusát emeli ki és világítja meg, ám egyik fejlesztésére sem szánja el magát. Megmarad a status quo: a videóklipet marketingszakemberek alakítják, ezt a tevékenységet és eredményeit marketing-szakemberek tudatosan tanulmányozzák is, míg a bölcsészettudományok specialistái olykor-olykor művészi, vagy társadalmilag pozitív értékeket vélnek felismerni egy-egy klipben, esetleg az egész műfajban, elismerik ilyetén kifejező potenciálját, de készségesen átengedik a terepet a marketingeseknek (és így történik ez a populáris művészetek túlnyomó részének esetében is, ahogyan azt Richard Shusterman nagyon pontosan leírja2). Ezen szakdolgozat egy kísérlet arra, hogy a két szemléletet valahogyan egyesítsük, és ennyiben hibrid alkotás: fintorgás nélkül elfogadni azt, hogy a videóklip, mint műfaj, reklámcélzattal létesült, és általában (az esetek többségében) azzal is készül. Cél szerintem egyfelől megvizsgálni azon eszközöket, amelyeket hatása elérésében alkalmaz, ugyanakkor tudatosan szem előtt tartani azt is, hogy mint 1
Frith, Simon - Goodwin, Andrew – Grossberg, Lawrence (eds.): Sound and Vision: The Music Video Reader; Abingdon: Routledge Inc., 2000 2 Shusterman, Richard: Pragmatista esztétika; Budapest: Kalligram Kiadó, 2003. 4
minden kulturális termék, egy videóklip is különböző hagyományok áramába csatlakozik – és ezt nem feltétlenül a magas művészet vagy a modernizmus hagyományai jelentik, hanem sokkal valószínűbb módon a populáris művészet valamelyik formaáramlatához való kapcsolódás. A formanyelvi és stilisztikai vizsgálatról, tehát a bölcsészettudományi (filmtudományi) területről ezt követően a marketingkommunikáció területére kívánok evezni, és azt szeretném megvizsgálni, hogy pontosan milyen szempontokat vettek figyelembe a klip megtervezésekor és kivitelezésekor. Itt külön hangsúlyt kap egy regionális és településszintű elem, hiszen ez a konkrét videóklip (amely a Magna Cum Laude zenekar „Szinezd újra!” c. dalához készült) egyben Szeged és egy szegedi rendezvény fontos turisztikai reklámeszköze volt. Azt fogom megvizsgálni, hogy a különböző érdekgazdák hogyan működtek együtt, és hogy milyen hatásokat ért el végül a klip. Mindezt ezen szakdolgozaton belül, egyetlen meghatározott videóklippel kapcsolatban szeretném kifejteni, ahol a marketing-vonulat különösen erősen érvényesül. A hipotézis tehát nagyjából a következőképpen fogalmazható meg: a videóklip esetében egy rendkívül összetett marketing-eszközről van szó, amely egyes esetekben (például szakdolgozaton esettanulmányát figyelembe véve) akár több tényező, érdekgazda imázsépítésében is hatékony lehet (és ezt gyakran ismert hagyományokhoz való visszanyúlással éri el), amely hatékony és hasznos eszközzé válhat egyben egy régió- vagy település imázsépítésében. Végül, de nem utolsó sorban, személyes okaim vannak arra vonatkozólag, hogy a videóklippel foglalkozom. Egyfelől rengeteg közvetlen ismeretem van, mint befogadó és alkotó egyaránt. A nyolcvanas évek legvégének gyermekeként, a kilencvenes évek végén, az ezredforduló tájékán gyermekkoromat és kamaszkorom egy részét erőteljesen átitatta az MTV, a Viva, a VH1, és a többi hasonló televíziós csatorna – mindig örömmel figyeltem kedvenc előadóimat, vagy a szokatlan megoldásokkal operáló/vizuálisan érdekes klipeket. Később jómagam is forgattam néhány amatőr klipet néhány amatőr zenekarnak/zenésznek, így valamennyire ismerem a műfaj keretein belül való alkotás során felmerülő akadályokat, problémákat. Másfelől filmtudományi tanulmányaimból kifolyólag mindig is érdekelt a videóklipek formanyelve, amelynek, véleményem szerint, ugyanolyan normái vannak, mint amilyen a klasszikus hollywood-i elbeszélés, és ugyanúgy létezik mainstream és underground, mint a játékfilmkészítés területén. Harmadrészt 5
médiatudományi tanulmányaim okán érdekel az, hogyan konstruálódik a videóklip közönség, és hogyan igyekszik közönséget konstruáli maga a műfaj. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a marketingtudományos megközelítés is, amely e közönséghez mint fogyasztói csoporthoz fordul. Szakdolgozatom felépítése a következő: a bevezetést követően a videóklip, mint mozgóképes művészeti forma és mint marketing eszköz történetének rövid bemutatása következik, amely során tömören összefoglalom ezen műfaj kialakulása mögött álló gazdasági, ipari erőket, valamint azokat a formai hagyományokat, amelyekből táplálkozik. Definiálom a „videóklip” fogalmát, illetve kivonatosan leírom azokat a funkciókat és hatásokat, amelyeket eddig tulajdonítottak neki – ez azon tudományos diszciplinák beazonosításával jár, amelyek a videóklipet saját meghatározott perspektívájuk, ideológiájuk szerint kezelik általában valaminek a „tüneteként” (legyen az a poszt-feminizmus3, a posztmodernitás4, vagy a neofenomenológia5). Kettős megközelítésről van tehát szó, olyasmiről, amelyet eddig nem igazán kísérlet meg egyik terület sem: a bölcsészettudományok azért nem, mert talán lenézte a marketing-célokat (amely talán az Adorno-i „Wahrenkarakter” örökségének a folyománya), a marketing tudományok pedig vélhetően azért, mert látszólag nincs szüksége felesleges „tudományoskodásra” és „elméletieskedésre”. Véleményem szerint ez nincs így: kölcsönösen fontos egymás hatékonyságának és funkcióinak a felismerése: a bölcsészettudományoknak akceptálniuk kellene rengeteg kulturális termék árujellegét, ezzel legitimizálni az azokat létrehozó ipari erők tudományos vizsgálatát
(amely
az
alkotások
jobb
megértését
segítenél
elő),
a
marketingtudományoknak pedig talán nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az egyes alkalmazható hatásokra és stílusokra, így jobban megértvén ezen működéseit és hatásmechanizmusait.
3
Lewis, Lisa: Gender politics and MTV: voicing difference. Philadelphia: Temple University; 1993 4 Bowie, Robart Pahlavi: 'Rock video "according to Fredric Jameson"'; Continuum: The Australian Journal of Media & Culture vol. 1 no 2, 1987 5 Strand, Joachim; The Cineastic Montage of Music-Video: Hearing the Image and Seeing the Sound; 2008 6
A szakdolgozat második részében esettanulmányt készítek egy hazai videóklipről, illetve alkalmazásáról a korábban felvázolt főbb funkciók és meghatározások szerint. Ez nem lesz más, mint a Magna Cum Laude „Színezd újra!” című dalához készült klip, amely a videóklipek hagyományos zeneipari marketingfunkciója mellett további reklámszerepeket töltött be Szeged városát, illetve a Szegedi Ifjúsági Napokat illetően 2007 során, és azt követően, továbbá a szegedi székhelyű Délmagyarország című lap is érdekelt volt a klipben. Megvizsgálom az alkotók, a rendező és a zenekar stilisztikai választásait, megpróbálom feltárni ezek okait. Ezzel összekapcsolódóan megkísérlem a négy érdekgazda vizsgálatát: a zenekarét, a fesztiválét és a városét, a napilapét, mind a négyhez az imázsépítés felől közelítve, kiemelt hangsúllyal azon, hogyan illeszkedett ez Szeged és a fesztivál imázsába. Szeged esetében azt fogom vizsgálni, vajon hogyan illeszkedett ez a klip az átfogó területi imászépítésbe, esetleg tudatosan illesztették-e bele. Meg fogom vizsgálni, hogy lett-e következménye országosan a klip rendszeres televíziós vetítésének. Ezt úgy fogom megtenni, hogy összegyűjtök minden fellelhető információt arra vonatkozóan, hogy vajon készült-e monitoring a videóklip hatásosságát vizsgálandó, valamint hogy a három érdekgazda közötti kooperáció milyen mértékben valósult meg. Végül összegzésképpen újra megvizsgálom hipotézisem: vajon kapcsolódott-e valamilyen hagyományokhoz, bírt-e esztétikai funkcióval jelen videóklip, és hatékony volt-e marketing eszközként, tehát nevezhető-e annak?
7
2. A videoklipről röviden 2.1. Definíció és funkció
A videóklipet születésekor nagyjából a következőképpen definiálták, tömören összefoglalva szándékolt funkcióját a zeneiparon belül: a videóklipek olyan rövidfilmek, amelyek egy bizonyos zenei hangfelvétel mozgóképes kísérőanyagát jelentik, és amelyeknek elsődleges funkciójuk a zene reklámozása és eladása. A videóklip primer funkciója tehát: a reklám. Minden olyan megközelítésmód, amely ezt a tényezőt figyelmen kívül hagyja tehát – legalábbis a mainstream klipgyártással kapcsolatban
–
torz
marad.
Ez
természetesen
nem
gátolt
meg
számos
bölcsészettudományi diszciplínát és irányzatot abban, hogy saját premisszáik szerint vizsgálják a videóklipeket. Röviden szeretném a két legdominánsabbat megemlíteni: a posztmodern és a feminista/ideólógiakritikai megközelítést. A videóklip a nyolcvanas években robbant be, a posztmodern elméletek burjánzásának
és
kibontakozásának
korában.
A
posztmodern
alapvető
problémakörét, amely a nagy narratívák szétesésével foglalható össze, a művészetekre alapvetően Frederic Jameson esszéje alkalmazta.6 Ha megvizsgáljuk a Jameson által felállított definíciót a posztmodern művészet számára, könnyen egyértelművé válik, hogy miért illett olyan könnyen a videóklip bele ebbe a rublikába. Éppen ezért foglalkozott vele oly sokat a médiatudomány, a kultúratudományok. A feminista/ideológiakritikai vonulat, Laura Mulvey híres esszéje után7 domináns irányzattá vált a filmelméletek körében, és alapvetően a hollywood-i műfajfilmek tanulmányozása során, hiszen ezek rendkívül jó terepet biztosítottak a feminista kritikusok számára abban a tekintetben, hogy fellelhessék az elnyomás, a patriarchális társadalom jeleit és formáló erőit a nagyjátékfilmezés területén. A videóklipek, szexuálisan erőteljesen túlfűtött jellegüknél fogva, szintén kiváló terepet biztosítottak számukra: Madonna, Bowie a gender studies számára, stb.
6
Fredric Jameson: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro, Budapest, 2010 7 Mulvey, Laura: A vizuális élvezet és az elbeszélő film. Metropolis (2000) no. 4. pp. 12– 23. 8
Véleményem szerint azonban, ahogyan azt a bevezetőben is megjegyeztem, soha sem szabad figyelem elől téveszteni a marketing-funkciót, és én is ezt az elvet fogom követni szakdolgozatom második részében, az esettanulmányban.
2.2. Rövid videóklip-történet8
A szó szoros értelmében vett „music video” történetét nagyon könnyen elkezdhetnénk 1981-ben, mikor az MTV megszületett, ám ez nem fedné a valóságot. Valójában hasonló felvételek már születtek az 1960-as évek során (elég talán Bob Dylan híres „Subterranean Homesick Blues” c. dalának Pennebaker által forgatott klipjére gondolni). A valóság azonban az, hogy a műfaj gyökerei sokkal korábbig hatolnak, ahogyan azt Saul Austerlitz is írja. Azonban talán a wagner-i Gesamtkunstwerk-ig nem kell visszamennünk, és azt sem kell megemlítenünk, hogy a némafilmek idején, főleg a korai, kisipari korszakban (lásd Pathé)9 rengeteg rövid, pusztán vizuális érdekességet tartalmazó filmecske készült, amelyek mellé fonográfon játszottak zenét, vagy gyakrabban zenekar, illetve zongorista biztosította a háttérhangot. Itt azonban még a mozgóképhez készült a zene, és nem fordítva. A videóklip magja pedig pontosan ez: a filmkészítési folyamat fordítottja – nem képhez hang, hanem hanghoz kép. A televíziót megelőző korszakban alapvetően két forrást lehet említeni: egyfelől az 1927-ben, a „Jazz énekes”-el megszülető musicalt, illetve az animációs rövidfilmeket, amely területen az (absztrakt) kép és zene összhangjával Oskar Fischinger rövidfilmjei kísérleteztek. Míg a hollywood-i musical hatása óriási, és talán a legbefolyásosabb a videóklip szempontjából – gondoljunk csak a „Top Hat”-ben (1935) Fred Astaire és Ginger Rogers rendkívüli pontossággal megkoreografált, akrobatikus táncjeleneteire, az erotikus felhangokra, vagy Al Jonson frontális bőszekondjaira „A Jazz énekes”-ből, miközben énekel – az animáció erényei sem hagyhatóak figyelmen kívül. Ezek is, mint a musical, zenére komponált mozgóképes 8
a fejezetet a következő szakirodalom alapján írtam: Austerlitz, Saul; Money for Nothing: A History of the Music Video from the "Beatles" to the "White Stripes", New York: Continuum, 2008 Shore, Michael: Music Video: A Consumer's Guide; 1987 9 Thompson, Kristin–Bordwell, David: A film története. Budapest: Palatinus, 2007 9
anyagok voltak, amelyek gyakran absztrakt festészetre emlékeztető formáikkal az MTV-generációs videóklipek félig élőszereplős, félis animált stilizált momentumainak előfutárainak tekinthetőek. Fischinger hozzájárulását Disney „Fantasia”-jához (1940) nagyban megcsonkították, azonban így is, a komolyzenére alkotott animációs szkeccsekből álló filmet Jim Farber az első „nem szándékos hosszú formátumú videóklipnek” nevezi. Mindezek azonban csak előzményeknek nevezhetőek. Az első valódi, mai értelemben vett videóklipeket a televízió és fiatalok szubkultúráját (amely egyben a rockzene megjelenését is jelentette) megelőző találmány, a „Soundies” rövid, 1941 és 1946 közötti robbanása jelentette. A „Soundie” gyakorlatilag nem volt más, mint egy mozgóképes wurlitzer. Cellulid szalaggal működtek, olyan bárokban és night clubokban, mint az egyszerű wurlitzerek, és 10 centért lehetett rövidfilmeket nézni rajtuk. Érdemes tehát kihangsúlyozni: itt már nem csak arról volt szó, hogy zenéhez komponáltak képet, hanem arról is, hogy a mozgókép pontosan olyan hosszúságú volt, mint a zene, és egyben a zene (a lemez) reklámját is jelentette, miközben önmaga is áru volt. Tematikájukat tekintve meglepő módon sok mindenben megelőlegezik az MTV-generáció klipjeinek bujaságát – ez csak azért volt lehetséges, mert az Egyesült Államokban érvényben lévő játékfilmes cenzúra, a „Hays Code” a filmipar ilyen „peremvidékein” nem érvényesült. Megjelennek a kánkános lányok kivillanó combjai, egyszóval az emberi test, mint a szexuális vágy tárgya, amely csakis és kizárólag azért szerepel a mozgóképen, hogy voyeur-ként kukkolhassanak a klipért fizetők. Megjelennek az egzotikus „helyszínek” (díszletek), az extravagáns jelmezek, a lenyűgöző koreográfiák és így tovább – egyszóval minden, ami a mainstream videoklipgyártás szenzációigényét ma is jellemzi – ez maga a Tom Gunning-i „attrakciós mozi” hagyománya10. Mindeközben olyan elemek is szalagra kerülhettek, sőt központi szerephez juthattak (mint attrakció) amelyek Hollywood-ban csak nagyritkán – például színesbőrűek. A Soundies-típusú videóklip-wurlitzerek hamar elterjedtek az 1950-es évek elejére, még Brando „A vad”-ja és Dean „Rebel Without a Cause” c. filmjei előtt, tehát
10
Gunning, Tom: Az attrakció mozija: A korai film, nézője és az avantgárd. In: Kovács András Bálint – Vajdovich Györgyi (eds.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest: Palatinus, 2004. 10
az első hollywood-i „youth culture” filmeket megelőzően. Az amerikai Snaders cég rengeteg előadóról készített olcsó, rövid klipeket (pl. Nat King Cole, az Ink Spots, stb.), ám ezeket tucatjával készítették, és meglehetősen statikusak voltak. A francia Scopitones azonban, mindenféle cenzurális akadály nélkül, meglehetősen bővérűen gyártotta klipjeit, amelyek az amerikai youth filmek hangulatát harangozták be: kirobbanó szexualitás, vonzódás a lázadáshoz és a törvényen kívüliekkel való románc. A Soundies-láz lecsengett az 1950-es évek elejére, ám a fentebb említett filmekkel, és a rock’n’roll robbanásával, a fiatalság kultúrájának kialakulásával, Chuck Berry-vel és legfőképp Elvis Presley filmjeivel új formák alakultak ki a könnyűzenei marketing ezen mozgóképes szegletén. A „Jailhouse Rock”-ban látható előadás meglehetősen emlékeztet egy proto-klipre: énekes a mikrofonnál, szokatlan (börtön) környezet, amelyet a koreográfia kihasznál. Ez, és az ezt követő rockfilmek gyakorlatilag dalok köré kanyarított történetek voltak, ahol a dalbetétek jelentették az igazi vonzerőt. Valódi újdonságot és kreativitást azonban az 1960-as évek leheltek a videóklip formátumába. Könnyűzenei területen az 1966/67-es év, és az azt követő néhány esztendő amúgy is hihetetlen változásokról tett tanúbizonyságot, és a könnyűzenei marketingnek szánt rövid filmes szekvenciák is több teret nyertek, annak ellenére, hogy a forgalmazás mibenléte kétséges maradt. Ily módon a videóklip, mint vállalkozás, egyelőre ingoványos, önálló lábakon még nem álló, alapvetően késő esti televíziós műsorokba készülő, élőzenészes felvételekre korlátozódott. Nem így volt ez természetesen a korszak legnagyobb sikerével, a Beatles-el, akik egész estét játékfilmekkel járultak hozzá a videóklip fejlődéséhez: legkiemelkedőbb ezek közül a Richard Lester által rendezett „Nehéz nap éjszakája”, amely az 1950-es évek Presley filmjeihez hasonlóan történet és dalbetétek keveréke volt, azonban immár a francia újhullám stilisztikai eszköztárával fűszerezve, és mozgásteret engedve a négy pimasz liverpool-i srác személyiségének. A film „Can’t Buy Me Love” szekvenciája rengeteg mindent megelőlegez a későbbi videóklipek repertoárjából. Szimbolikusabbak voltak „Penny Lane” és „Strawberry Fields Forever” c. dalaikhoz készült rövidfilmjeik, illetve a kortárs Pink Floyd egyes klipes megnyilvánulásai. Rettenetesen fontos azonban a fentebb említett Dylan- és Pennebaker-féle „Subterranean Homesick Blues” klipje, amely egy olyan hagyományban helyezte el a 11
videóklip-forgatást, amely a mai napig gyümölcsözőnek bizonyult: ez volt az avantgárd. Dylan nemtörődöm szereplése a klipben, amely során az elhagyatott, piszkos New York ipari területének egyik mellékutcájában egy helyben állva mutatja fel és dobálja el flegmán dalszövegének óriási kartonlapokra írt kivonatait (ennyiből áll az egész klip), miközben a háttérben a videóklipezés talán első celebrity cameo-ját ejti meg Allen Ginsberg, óriási hatással bírt az elkövetkezendő nemzedékekre. Ezzel megalapozta azt a hagyományt, miszerint a videóklip, amellett, hogy marketing, lehet a művészi önkifejezés őszinte, és végső soron abszolút meg nem alkuvó terméke is – ha valamilyen mozgóképes anyagot kell létrehozni, hogy az audiovizuális csatornákon is széles közönséghez jusson a termék, lehetséges azt komolyan venni, legalább olyan komolyan, mint a reklámozandó terméket. Talán valahol itt csírázott ki az az elképzelés, miszerint a videóklip legalább annyira képes művészet lenni, mint marketing. Ez az avantgárd vonulat végig megmaradt a videóklip-készítés és videóklip-készítők között, Captain Beefheart, a Residents és a Devo klipjeitől a MTV generációs videóklip-rendezők szerzői státuszáig. A hetvenes évek azzal az újdonsággal kecsegtetett, hogy a klipezés kezdte megtalálni legkényelmesebb forgalmazási helyét: a televíziót. Hozzá kell tenni, hogy a klipek forgatását nem a zeneipar kezdeményezte: ez, ahogyan azt korábban említettem, körülményes, meg nem térülő, röpke divatként tekintett a klipek forgatására, amelyet ráadásul – ugyanúgy, mint a lemezborítót, az interjúkat és fényképezéseket, a televíziós megjelenéseket – ingyen kellett megszerveznie, és a filmezés volt mindezek közül a legköltségesebb. A legnagyobb löketet maguk a televíziós csatornák jelentették, amelyek rengeteg üres műsoridejüket akarták úgy kitölteni, hogy közben egy fiatal, de széles közönségnek is apellálnak: napközbeni és késő esti öt és tízpercekről volt itt szó. Ez a rés a televíziózásban lehetővé tette azt, hogy állandóan készüljenek klipek, mert állandóan volt rá kereslet. Míg a szűk közönségnek készülő, avantgárd, underground vonulat megmaradt a Suicide, a fenn említett Devo és Residents, valamint számtalan new wave és punk kortársukkal egyetemben, újabb formák voltak kibomlóban. Az egyiket: egy teátrális és ünnepélyes, hatásvadász, ám őszinte formát, amely egybeforrasztotta a legújabb (költséges) videotechnikákat és effektetek az egyszerű színpadi megjelenéssel, a narratívát, a helyszín, a jelmezeket a dalszöveggel, és mindezt eladható, közérthető, és 12
humoros módon, a közönséggel összekacsintva tette – ez volt a Queen. „Bohemian Rhapsody” és további klipjeik, amelyek talán még ambiciózusabbaknak nevezhetőek, az „I’ve Got to Break Free”, valamint a „Radio Ga Ga” egyszerre voltak eladhatóak és őszinték, de nem az avantgárd elitizmusával és elidegenítő módszereivel. Rendkívüli újdonságot jelentett az szexualitással való játszadozás jelensége a videóklip területén, amelyet David Bowie kaméleon-szerű perszónája vezetett be. Minden klipben más és más, androgün és homoerotikus, hagyományos gender szerepeket kiforgató megjelenései nagy hatással bírtak a későbbiekben, gondoljunk csak az olyan, talán kevésbé felforgató jellegű örökösökre, mint a Madonna vagy Michael Jackson, vagy az igenis extravagáns kortárs Lady Gaga image-arzenáljára. Bowie karrierje az egyik első igazi videóklip-auteur pályáját is fémjelezi, David Mallett-ét, aki rengeteg klipjét rendezte a „Boys Keep Swinging”-től az „Ashes to Ashes”-ig. Már az MTV születésének küszöbén, rengeteg egész estés televíziós műsor volt elkötelezve a videóklipek vetítésének, nem csupán a kimaradó műsoridő szegleteiben, hanem késő éjjeli órákban: ilyenek voltak a Nightclubbing, a Night Flight, a Soundstage for Chicago, az Austin City Limits, a The Midnight Special, és így tovább). Több szót érdemel azonban magának az MTV-nek a születése. Az MTV megszületése és nemzeti (majd később nemzetközi) adóvá való átalakulása rengeteg mindent megváltoztatott a könnyűzeneiparon belül. Születésének körülményeinél mindenképp szükséges még egyszer megjegyezni, hogy nem a lemezipar marketingfelelősei, hanem a felemelkedőben lévő kábeltelevíziós társaságok körmönfontságának volt köszönhető egyáltalán, hogy létrejött (a Warner-Amex Satellite Entertainment kábeltelevíziós társaság gyermeke volt). Ezzel szemben az 1980-as évek közepére a videóklip nőtte ki magát a zeneipar első számú reklámeszközévé, amely azt vonta maga után, hogy egyre nagyobb mennyiségű anyagi befektetéssel és több szakértelmmel készülő, megfontoltabb koncepcióval bíró mainstream klip született. A videóklip igyekezett minél szenzációsdúsabbat, minél frissebbet, minél meghökkentőbbet nyújtani, ezért módszeresen kizsákmányolta az általános művészettörténet, a filmtörténet, és egyáltalán, az emberi kultúra mindenféle stílusát, hogy azokat minél nagyobb mennyiségben, minél sűrűbben zúdítsa a nézőre (ez az a jelenség, amely a posztmodern teoretikusokat leginkább 13
megragadta). Hozzá kell tenni, hogy az MTV indulásakor egyáltalán nem nemzetközinek, sőt még csak nem is egy egész nemzetet (az észak-amerikait) tekintette elsődleges közönségének. A korai MTV primér fogyasztói célcsoportja ugyanaz
volt,
mint
a
klasszikus
rockzenét
játszó
rádióállomásoké:
egy
középosztálybeli, fehér, vásárlóerővel bíró fogyasztó. Ez nagyban behatárolta a játszott zenék és klipek jellegét, műfaját. Az MTV továbbá ebben a korai szakaszban alapvetően nőorientált adó volt (ők tették ki a televíziót néző közönség nagyrészét), és ez csak a későbbiek során változott meg. Megváltozott a zeneiparon belül az is, hogy milyen előadók milyen „túlélési eséllyel”, kereskedelmi potenciállal bírtak egy ilyen környezetben. A videóklip műfaja egyértelműen azoknak az előadóknak kedvezett, amelyek képesek voltak lenyűgöző image-eket létrehozni, ezeket változtatni, előadni magukat a kamera előtt – mindenki más, aki akárcsak némileg is félénknek bizonyult, elhomályosult ezen új popsztárok előtt. Az ő eseteikben gyakran fontosabb volt az imázs, mint a zene, a vizualitás, mint a hallható szféra. Megjelentek az olyan előadók, amelyeket szinte csakis és kizárólag videóklipjeik tettek híressé: Madonna, Duran Duran, stb. Rendkívül fontos, a majdani hollywood-i vérfrissítés szempontjából pedig talán életbevágó változás volt az első videóklip-rendező nemzedék megszületése, amelyek közül sokan szerzőkként tekintettek önmagukra, saját kézjegyüket hagyván ott minden alkotásukon. Ilyenek voltak: Russell Mulcahy, Godley és Creme, a korábban is említett David Mallet, Don Letts, Tim Pope és Bob Giraldy, akik mindmind saját stílussal bírtak. Közülük Mulcahy volt az első, akik sikeresen tért át a videóklipről a játékfilmforgatásra a későbbiekben. Lassan, klipről klipre, kialakult a videóklipek kliséhalmaza is, mint tematikus, mind formai szinten: felrobbanó televíziók, esőáztatta járdák, motorbiciklik, városi sikátorok, luxusautók, börtönszökések, nightclub jelenetek, gyorsmontázs, lassított felvételek, nagyközelik, és így tovább. Tematikai szinten videóklip a műfaji filmes hagyományból merített erőteljesen. A csatorna a Buggles „Video Killed the Radio Star” c. dalával és az ehhez társuló klippel indította sugárzását, amely a kortárs konkurenciát (a rádiót) célzota meg, ám a korai korszak vizuális szenzációhajhászását, kultúrtörténeti idézgetéseit és az új 14
előadói modellt talán a Duran Duran példázza a legjobban. Videóklipjeik, a „Girls on film”-től, a „Hungry Like a Wolf”-on keresztül a „Rio”-ig mind a luxust, pazarságot, szexualitást hangsúlyozták, alapvetően férfiszemek számára. A Bowie-szerű alakváltó/perszóna hagyományát többen is folytatták, példának okáért, meglepő módon Peter Gabriel „Shock the Monkey” c. klipjében. Az MTV, előadóit tekintve, kétirányú keménykalapos „konzervatizmusát” – férfizenészek/zenekarok által dominált csatornáról volt szó, másfelől alapvetően fehérek által előállított zenét sugároz fehéreknek – szintén két oldalról törték meg. Az egyik, amely a rasszista fennhangokat elhessegette, az R’n’B felemelkedése volt, és annak kommerciális csúcspontja Michael Jackson „Thriller”-ével (amely azóta is a legtöbb példányszámban elkelt lemez a világon). Jacksont már az MTV sem hagyhatta figyelmen kívül, egyfelől mert népszerűsége akkora volt, másfelől mert olyan látványos videóklipeket készített(ett), amelyeket egyszerűen követelt a csatorna közönsége. Ezek a klipek rendkívüli módon támaszkodtak Hollywood hagyományára: a „Beat it” a gengszterfilmek és a West Side Story-féle musical pastische-a volt, a „Billie Jean” az urbánus paranoia ismert fogásáé, a nagy lélegzetvételű „Thriller” pedig az olcsó horroré. Ezen utóbbi volt az addig készült legdrágább és leghosszabb klip, amely azonban inkább a kivételt jelentette, mint a szabályt: habár a videóklip volt immár a könnyűzenei marketing királya, és valóban több pénz áramlott erre a területre, mint korábban, a lemezcégek, mint minden más területek, igyekeztek minél kisebb befektektetéssel elérni a legnagyobb hatást. Michael Jackson sikere áttörő erejű volt a feketék zenéjének reprezentációját illetően: az addig kétesen megítélt, „épphogy”, az 1970-es évek elején Bronx-ban megfogant műfaj hamarosan a csatorna egyik dédelgetett gyermekévé és fő profiltermékévé vált (amellyel együtt egy új, óriási közönségréteget is meghódított magának az MTV: a feketéket): ez volt a hip-hop. Annak ellenére, hogy a műfajt olyan „biztonságos” és fehér előadók tették híressé, mint a Beastie Boys a „Fight For Your Right to Party”-ja, a Run DMC, a Public Enemy, a Grandmaster Flash mind-mind szót, vagy még inkább műsoridőt kaptak a nyolcvanas évek második felében, sőt egyenesen sztárokká váltak, mikor 1988-ban megindult a „Yo! MTV Raps” című, a műfajnak elkötelezett műsor. Ami igazán fontos volt ebben a momentumban, az az volt, hogy megjelent egy igencsak erőteljes társadalomkritikus hangnem a hip-hoppal, erre a legjobb példa 15
talán Grandmaster Flash „The Message” c. klipje. A politikailag valóban tudatos (sőt, alapvetően politikai) előadók és klipek a későbbi Public Enemy dalokkal jöttek azonban el, amelyek a „Fight the Power”-el és a „Welcome to the Terrordome”-al egy rasszizmusellenes, szabadságjogi eszméket valló, Martin Luther King-i, ám mindeközben, és ennek ellentmondóan meglehetősen agresszív álláspontról tanúskodtak, amelyben igencsak sok volt az erőszak. A hip-hop klipek alapvetően két csoportra oszlottak, hangvételüket tekintve: a komikus és a realisztikus klipekre. Ezen utóbbiak azért voltak kifejezetten fontosak a műfaj szempontjából, mert realizmusuk folytán ott játszódtak, ahol az amerikai fekete kisebbség élt: a gettókban, a külvárosokban. Szereplőik pedig gyakran a bűnözők, a gengszterek életmódját mutatták be. Ez a vizuális amoralitás – pénzzel teli bőröndök, fegyverek, drog -, amely látszólag dicsfénnyel vonta be a kriminális életmódot, sohasem tette egyértelművé, hogy rappereink csak hiperrealista történetek elmesélői, imitálva a valóságot, vagy önnön, valós életüket regélik el. A kérdés az volt tehát, hogy a rapper vajon gengszter is-e egyben. A válasz sohasem vált teljesen egyértelművé, talán ezzel is fenntartva az érdeklődést a műfaj iránt. Mindenesetre a hip-hopot az MTV segítette világkörüli kálváriájához, és máig a könnyűzene egyik fő műfaja. A másikat, amely a nemek egyenjogúsításának irányába tett lépésnek nevezhető, az első jelentős női előadó megjelenése volt: Madonnáé. Madonna videóklipjeiben, a „Like a Virgin”-en és a „Material Girl”-ön keresztül, egy állandóan változó imidzset mutat, egy nagyjából állandónak nevezhető személyiség maggal: ez a független, szabad nőé, aki életét önmaga irányítja, kalandokba és románcokba keveredik. Madonna folytatta a Bowie-i hagyományt az állandó alakváltásokkal, és női emancipáció egyik legerőteljesebb populáris képviselőjévé vált. Mindemellett országos botrányokat keltett, amelynek következtében a személye körül zsongó érdeklődést fennmaradt, olyan későbbi klipjeivel, mint a „Like a Prayer”, amelyben a vallásos, faji és szexuális tabuk áthágása teljesen összemosódott, valamint a „Justify My Love”-al, amely gyakorlatilag nem volt, más, mint egy soft-pornó klip. Madonna máig, sorozatos alak- és atmoszféraváltásokkal képes fennmaradni a popzene viharzó tengerén.
Felemelkedése
magával
vonhatta
női
előadók
megjelenését
és
megerősödését a popzenében: ilyenek voltak Cidi Pauper, aki nem magát a függetlenséget, hanem inkább a függetlenedés folyamatát boncolgatta klipjeiben, és a szintén alakváltogató Annie Lennox. 16
Ezen felül a korai MTV-nek volt egy további megszorítása is, méghozzá nézőközönségét illetően: a televíziós nézőközönség nemek szerinti általános összetételéből adódóan a csatorna átlag nézője nő volt. Nőorientálságából az MTV a heavy metál klipek vetítésével nyitott a maszkulin közönség felé, hogy azután a nyolcvanas évek végéig túlnyomórészt ezek a klipek uralják a csatornát. A nyolcvanas évek mainstream „haj”-metál zenekarainak alapvető ideológiája egyszerű volt: hedonizmus, amelyet az öltözködési stílus, a zene, a pénz, a drogok és a szex foglaltak össze. Feltűnő máig ezen klipek hagyatéka a nemi szerepek kezelésével kapcsolatban is: a férfi mint az élvezetek alanya, a (bomba-bikinis) pedig mint az élvezetek tárgya. A nőket ezekben a klipekben abszolút lealacsonyító módon kezelték, mint egy drága Porschét, mint értékes árut, mint státuszszimbólumot. Olyan zenekarok hirdették ezt a hedonista hozzáállást, mint a Whitesnake, a Def Leppard, a Warrant, a Poison, a Motley Crue. Ezen zenekarok klipjeihez képes meglepően komolynak bizonyultak a szintén kortárs Guns’n’Roses és Metallica klipjei. Mindenesetre a heavy-metál klipek alapozták meg az 1990-es évek grunge és indie-rock előadói számára a terepet, illetve az eltárgyiasított nő, mint státuszszimbólum hagyományát a hip-hop számára. A nyolcvanas években még egy műfaj emelkedett fel az amerikai videóklipgyártás területén: ez volt a country-klipek terepe, amelyet alapvetően más csatornák, úgy mint az 1985-ben megindult VH1 és a Country Music Television sugároztak. Eddigre új tehetségek áramlottak a videóklip készítésbe, más területekről – nem csak Hollywoodba kerültek kliprendezők, hanem fordítva is: olyan eltérő stílusú szerzők rendeztek klipeket, mint John Sayles, Spike Lee, George Lucas, Kevin Smith, Wong Kar-Wai, John Singleton, sőt még Sam Peckinpah, Bob Rafelson és Martin Scorsese is. A túlnyomórészt hollywood-i vérfrissítés mellett (amely, főleg az idősebbek esetében, nem mindig sült el jól) egy másik szakma is erőteljesen képviseltette magát, amely viszont nagyon látványos alkotásokat eredményezett: ez volt a divatfotósok köre. Herb Ritts, Jean-Baptiste Mondino és David LaChapelle többek közt a divatfotók világából ismert glamour, az igényes mise-en-scene és lecsiszolt fényképészeti megoldások eladdig nem látott mennyiségét pumpálta a videóklipekbe. Eddigre bőven kialakulhatott a videóklipek két alapvető alműfaja is: a „concept”-klip és a „performance” klip: előbbi egy narratívára, motívumokra, egy 17
atmoszférára építő, inkább „fikciós” klip, míg a második inkább hasonlított az élő előadások rögzítéséhez. Megmaradt a videóklipek avantgárd, kísérleti, modern művészi irányzatokkal rokon ága is. Az egyik volt a klipek szürrealista vonulata, amely egyaránt hódíthatott a mainstream és az underground klipkészítők körében, egyfelől mivel ez a stílus rendkívüli látványosságok lehetőségét biztosított az alkotók számára (és a látványosság a videóklipek egyik fő célja volt mindig is), másfelől pedig az önmagát komolyan vevő alkotók önkifejezésének eszközeként is csodálatosan működött ez a szabad-asszociációs módszer, amelyhez nem feltétlenül volt szükség koherens narratívára. Remek példák erre a Cars nevű zenekar videóklipjei, a Talking heads néhány klipje, vagy esetleg az ismert „Take on Me” az A-HA-tól. Ezek a klipek sokat kölcsönöztek az akkor még formálódó videóeffektektől (mint Peter Gabriel „Sledgehammer” c. klipje), sőt gyakran teljes egészében ezekre építettek. A másik vonulat a minimalizmusé volt, amelynek képviselői alapvető jellemzőjükké a hosszúbeállítást tették meg, ezzel határolván el magukat a kommersz klipek montázsmániájától és túlzsúfolt kompozícióitól (bár a videoklipes minimalizmus inkább jelentett hosszúbeállításokat, mint kiüresített képeket). Tarkovszkij, Antonioni, Bresson, Dreyer vagy néhol egyenesen Warhol örököseiként ennek a vonulatnak a legjellemzőbb alkotásai a Replacements „Bastards of Young”, Sean O’connor „Nothing compares 2 U” és talán Anton Corbijn klipjei. Nem vizuális vonulat vagy irányzat, hanem általános tendencia volt minden klip, és általában az MTV tekintetében a paródia hagyománya. Ez az amúgy is öntudatos, önreflexiv műfaj, mikor saját médiumát vagy műfajtársait elemezte, idézgette, hihetetlen vicces eredményekkel rukkolt elő, és ez a hagyomány a mai napig megmaradt, sőt az MTV sikerének szerves részét alkotja. Éppen azért, mert a később a Beavis és Butthead által fémjelezett (nem csupán videóklipes) önreflexió pontosan azt hagyja kellemesen/kellemetlenül homályban, hogy ezek a paródiák gyakran mit is céloznak meg: magukat a bugyuta klipeket, a bugyuta klipeket vetítő csatornát, vagy a klipeket egész nap bámuló közönséget? Rendkívül sok parodisztikus klip született azonban, amely egyértelműen kortársakat vesz célba, Neil Young „This Note’s for you”-ától Weird Al Yankovic-ig, aki egy egész karriert épített fel paródiadalaira és -klipjeire. 18
A kilencvenes évek számos változást hozott a videóklipek területén: a hip-hop konszolidálódását a gangsta-rap és a politikailag túlfűtött, erőszakos klipek után; az alternatív- és indie-rock betörését. Ezen túl, bár az MTV elkezdte a klipeknek szánt műsoridőt csökkenteni, az 1992 és 1997 közé eső időszakban születtek a legdrágább kivitelezésű klipek. A
hip-hop
a
kilencvenes
évek
végére
olyannyira
közfelháborodások témájává vált, hogy számos előadó és klip betiltásra került – emblematikus ebből a szempontból Ice-T „Cop Killer” című dala, amelynek esete egészen az Egyesült Államok kongresszusi tárgyalóterméig eljutott. A tetőpontot az N.W.A. nevű csapat nyers klipjei jelentették, és a hip-hop választás elé került: vagy további cenzúra, vagy hangnemváltás. Az utóbbira került a voks. A nyolcvanas évek nyers gettó-realizmusa után elsőként Dr. Dre, majd számos követője, nem a gettólakók és a bűnözők világának hétköznapjait mutatták be, hanem a feketék ironikus, ám sokkal felhasználó-barátabb álmodozásait: a 24 órás partizást, a könnyű nőket és tengernyi marihuánát. A hip-hop ekkor emelte át a heavy-metál videóklipek hagyományából az eltárgyiasított nőt, mint fétist. A pazar jólét és gazdagság tematikájához azonban hasonlóan fényűző vizualitás és fényképezési módszer is dukált, erről gondoskodott a két legfoglalkoztatottabb hip-hop kliprendező: Hype Williams és kistestvére Paul Hunter. Mindketten bizonyos vizuális újításokat vezettek be a videóklipbe, habár Williams szerzőisége konzisztensebb, mint Hunteré: a tökéletes, gazdag életstílushoz megjelenítéséhez tökéletes, hibátlanul lecsiszolt vizualitás szükségeltetik. Elsőként forgattak klipeket igényesebb celluloidra, Hollywood-i filmek módjára, tökéletes beállításokkal és világítással. Williams a halszem-optika használatában volt úttörő: megtörve a valóságot, hajlított fantáziák voltak ezek a klipek. Hunter pedig az elsők közt roncsolta tudatosan klipjeinek képi textúráját, telerakva azokat rázkódásokkal, szakadásokkal, hibákkal. Az alternatív rock azonban sokkal radikálisabb módon alakította át a videóklip műfaját. Az alternatív rock két újítást hozott a videóklipbe, egyet tematikus, egyet formai szinten. Tematika tekintetében bevezette a videóklip által addig megjelenített érzelmek arzenáljába a kamaszkori szorongást, az elidegenült fiatalság frusztrációját, az elnyomott veszteseket az USA állami középiskoláiban. A forradalmat a Nirvana vezérelte le, a „Smells Like Teen Spirit” c. dalukhoz készült klip emblematikus ilyen szempontból. Tematikai szinten tehát egzisztenciális problémákkal kezdett el foglalkozni a videóklipek ezen ága. Formai szinten pedig felerősödött bennük a már 19
korábban is létező avantgárd elem: a videóklippel fiatalok tömegeinek életében honosodott meg az avantgárd film és fotográfia rengeteg fogása – nem volt ez más, mint annak a folyamatnak egy lépése, amely során a magas művészet formái emancipálódnak a nagyközönség számára. Az avantgárd filmezésből átemelt eszköztárból csak szemezgetve: karcos vagy hibás kép, sűrű vagy éppen ellenkezőleg teljesen hiányzó narratíva, erőteljes szimbolizmus, személyes vizuális jegyek, úgy mint kontrasztos színek, maszkok, testfesték. Kiemelkedő alkotások voltak a Nirvana „Heart-shaped Box”-a, a Nine Inch Nails „Closer”-e, a Tool agyagfigura-animációs klipje, úgy mint a „Sober”. Nagyjából 1996-ot követően az a borúlátóbb, sötétebb hozzáállás kezdett kikopni a könnyűzene és a rockvideó területéről, és felhőtelenebb alkotások jelentek meg, amelyek bár építettek elődjeik avantgárdos vizualitására, alapvetően kevésbé gondterhelt, gyakran humoros témákkal foglalkoztak, ilyenek voltak például a pop-punk képviselői, a Green Day a „Basket Case”-el vagy az Offspring a „Pretty Fly (For a White Guy)” c. klipekkel, de például a Nirvana egyik útódzenekara, a Foo Fighters is a komikumhoz fordult. A kilencvenes években érte el a videóklip legmegalomániásabb korszakát, ami a költekezést illeti, ezt pedig talán Michael Jackson ekkor készült monumentális klipjei, a „Black or White”, az „In the Closet”, a „Jam” vagy az „Earth Song”, illetve a „Scream” hihetetlen vizualitásai, valamit a Gun’n’Roses trilógiája („Don’t Cry”, „November Rain”, „Enstranged”) jellemzik a legjobban. A videóklipkészítés ezt a „minél nagyobb, annál jobb” programot követően indult visszafele a költségvetési lejtőn, az olcsó, de hatásos klipek felé, Beck posztmodernkedő parodisztikus montázs klipjeit nem is említve. Az ekkor indult kliprendező-szerzők közül talán a legfontosabb Mark Romanek volt. Szerzői pályafutásának legfontosabb jellemzője a gátlástalan művészettörténeti homage-ok vagy lopások sorozata (ki-ki döntse el maga számára), amellyel mindig sikerült megkülönböztetnie önmagát kortársaitól. A kölcsönzött stílusok forrása terjedelmes: Joel-Witkin avantgárd fényképészete a Nine Inch Nail „Closer” c. klipjéhez; Chris Marker klasszikus La Jetée c. filmje David Bowie „Jump They Say” c. klipjéhez,; Godard Alphaville-je a Sonic Youth „Little Trouble Girl”-jéhez; Ervin Wurm egyperces szobrai a Red Hot Chilli Peppers „Can’t Stop”-jához, és így tovább. Posztmodern vagy sokszínű epigon, eldöntetlen. 20
További fontos rendezőpáros volt Jonathan Dayton és Valerie Faris, akik szintén a pastische-ra helyezték a hangsúlyt, legyen az az expresszionista Dr. Caligari (RHCP-től - „Otherside”), Meliés Utazás a Holdba c. korai remeke (Smashing Pumpkins
-
„Tonight,
tonight”),
vagy
a
számítógépes
játékok
(RHCP
–
„Californication”), netán a kubista festészet (Porno for Pyros - „Pets”). Két további rendkívül sikeres rendező volt a francia Michael Gondry és az amerikai Spike Jonze – mindketten sikeresen debütáltak Hollywood-ban a későbbiek során, Jonze a John Malkovich menet c. filmjével, Gondry pedig az Egy makulátlan elme örök ragyogásával. Míg Jonze a populáris kultúra kollektív tudatát rakta a turmixgépbe és keverte újra olyan parodisztikus klipekben, minta Beastie Boys „Sabotage”-a (amely az olcsó, 70-es évekbeli amerikai zsarusorozatok kliséesszenciája sűrítve), addig Gondry hihetetlen precizitással és mestermunkával megtervezett szürreális és furcsa világokat alkotott, saját szabályokkal és struktúrákkal, mint például a White Stripes „Fell in Love with a Girl” c. klipje, amelyet Legókból készült stop-motion animációval hoztak létre. Ahogy az eddigre kiderült: a videókliprendzés egyik legfontosabb stílusa a pastische lett, a paródia mellett. A 90-as évek végével, a 2000-es évek kezdetével néhány alapvető változás következett be a könnyűzenei televíziós csatornákon, amely a videóklipgyártásra, és a videóklip műfajára is hatással bírtak. A legtöbb ilyen csatorna ekkorra a Viacom nevű média óriásvállalat kezében összpontosult, így gyakorlatilag uniform módon következetett be a videóklipek számára szánt műsoridő-csökkentés – amelyet az akkor felemelkedő reality show-kra, sorozatokra, vetélkedőkre, rajzfilmekre és hasonlókra szántak. Ennek az lett az egyenes következménye, hogy a zeneiparnak immár nem volt kifizetődő befektetés a videóklipes formába, mint marketingba pénzt pumpálni, megfelelő hirdetési felület híján, így a mainstream klipgyártás drasztikusan visszaesett, és alapvetően a már szilárdan szupersztár-státuszban lévők további erősítését célozták meg a kevés készített klippel, vagy a támogatott, feltörekvő remények útját téglázták ki vele. Mindenesetre az underground előadók nem szűntek meg teljesen klipmentesek lenni, hanem bizonyos értelemben szó szerint „föld alá” szorultak. Az ezredfordulóval elterjedt a szélessávú Internet, és hódított a Youtube, valamint a myspace: a kevésbé ismert előadók és klipek fóruma itt újjászületethetett, 21
ez addigiaknál sokkal merészebb formáknak adva teret. Formailag azonban először a mainstream
klipgyártás
területén
maradva,
három
fontos
tendenciát
kell
megemlíteni. Egyfelől a hip-hop klipek nyitását formai értelemben. Habár a 90-es években megszületett gettó-milliomos álom hagyománya továbbélt az olyan előadókban, mint 50 Cent („In da Club”, „Candy Shop”), a hip-hop klip vizualitásában és tematikájában legalább három irányban nyílt meg, amelyet három emblematikus előadóval lehetne jellemezni. Elsőként megjelent a politikai felhangokkal is bíró, a múlt és kortárs amerikai
populáris kultúrát,
televízió-történet
idézgetéséből álló,
komikus-
parodisztikus hangnem Eminem klipjeiben („Without Me”, „The Real Slim Shady”). Másodikként megjelent az erőteljes videó effekt-használat és a feminizmus Missy Elliot klipjeiben (Elliot önmaga eltárgyiasítását nem végezhette el úgy, mint a hip-hop klipek szemrevaló díváival a férfisztárok, hiszen kinézetre nem volt vonzó a rapper hölgy, ezért volt kénytelen az effektekre támaszkodni), ilyenek voltak „The Rain (Supa Dupa Fly)” és „Work it” c. klipjei. Harmadrészt a mainstream újabb (elfogadható és emészthető) dózist kapott az avantgárd technikákból az Outkast révén, például a „Mrs. Jackson” és a „Hey ya!” c. klipekben. A 2000-es évek mainstream klipgyártásának további tendenciája volt az ingerküszöb megemelése (a klipeknek immár további műsorokkal, show-kkal kellett versenyezniük, valamint a műfaj klisékben bővelkedő múltjával). Ennek a tendenciának emblematikus előadói, klipjeikkel Christina Augileira és Britney Spears, Shakira már-már softcore pornó jellegű klipjei a Madonna-i hagyomány szerint. A harmadik tendencia megindult már a 90-es évek végén az olyan klipekkel, mint a Rage Against the MAchine számára Michael Moore által rendezett „Sleep Now int the Fire”, vagyis az erőteljesen átpolitizált videóklipek sorozata. Ennek csúcspontjait talán a fenn említett Rage-klipek, Eminem „White America” és „Mosh” c. klipjei adták (amely konkrétan demokrata párti kampányvideó is egyben, amelyet néhány nappal a választások előtt vetítettek először) a 9/11-es támadások előtt. Ezt követően még a könnyűzene önfeledt házatájára is árny borult, és olyan, korábban komédiásoknak tartott zenekarok váltottak komoly, felnőtt, politizáló hangnemre, mint a Green Day, a korszak egyik kiemelkedő politikai klipjével, a „Wake Me Up when Spetember Ends”-el. 22
A mainstreamtől elfordulva, az Internet háza tája felé nézve találhatjuk meg a 2000-es években az avantgárdot. Itt, mivel alapvetően már nem elsődlegesen marketingről,
arculatépítésről,
népszerűsítésről
lévén
szó,
a
kliprendezők
gyakorlatilag szabad kezet kaphattak. Kiváltképp igaz volt ez két könnyűzenei műfaj esetében: az elektronika/alternatív tánczene, illetve az indie-rock esetében. Mivel az előbbiben a zenész(ek) szerepe közel sem volt olyan fontos, mint a mainstream rock vagy hip-hop esetében, és az utóbbi zenészei is, gyakran tudatosan anti-sztárokként szívesen helyezték át hangsúlyt az önálló képi anyagra, a kliprendezők gyakran gyakorlatilag üres vásznat kaptak, amelyet kedvükre összefesthettek. A hangsúly szinte teljesen átkerült a performance videóról a concept-klipre. Ez egy újabb kliprendező nemzedék felemelkedését vonta maga után: Chris Milk, Jon Watts, a Pleix-csoport, Jonathan Glazer, Brent Chesanek, Garth Jennings, valamint talán a legkiemelkedőbb, Chris Cunningham. Cunningham munkásságából hozva példákat: az Aphex Twin „Come to Daddy”-jére alkotott szürreális-horrortól kezdve Björk „All is Full of Love”-jának lassú, leszbikus android szeretkezéséig a kliptörténet egyik leglátványosabb rendezője debütált.
23
3. Esettanulmány - "Színezd újra, Szeged!" 3.1. A dal és a videóklip
3.1.1 A dal – Színezd újra
A zenekar „Szinezd újra” című dala egy könnyed, himnikus jellegű alkotás, amely a nyári fiatalos fesztiválérzést tematizálja, és egy Tin Pan Alley-féle univerzális hangvételű optimista refrénbe torkollik: „Színezd újra, színezd újra!/Az életet, ha megfakulna,/S az égbolt beborulna,/Ne menekülj, csak színezd újra!” A szerzemény szövegének, fülbemászó dallamainak, és természetesen egy átható rádió- és zenecsatornás kampánynak köszönhetően lett sláger. Olyannyira, hogy végül 35 hetet töltött a slágerlistákon, és a legmagasabb pozíció, amelyet elért, a 3. volt. A MAHASZ Editor’ Choice válogatás listáján a 15. helyet érte el, és 19 hétig tartózkodott a listán.11 A dal szövege, teljes terjedelmében:
Ha minden bent van, indulhatok. A gyeplő végén az indulatok Megfékezhetetlenül, húznak le délre, Oly szemtelenül.
Na jól van, elengedem magam, Hogy a Tisza tisztára mossa agyam, S ha ketten leszünk ott lenn a parton, Az ecsetemet majd eléd tartom, hogy:
(Refrén) Színezd újra, színezd újra! Az életet, ha megfakulna, S az égbolt beborulna, Ne menekülj, csak színezd újra! 11
http://www.mahasz.hu/?menu=slagerlistak&menu2=archivum 24
S ha téged sem hagy már hidegen Az a marslakónak hitt idegen, Aki tőled lehet az E.T., Ha az ötödik pohár megszépíti.
Tudom, csak mára kellettem. Nyugi! A számod eltettem, Amikor sátrat vertél. De, ha még egyszer sápadt lennél:
(Refrén ×5) Színezd újra, színezd újra! Az életet, ha megfakulna, S az égbolt beborulna, Ne menekülj, csak színezd újra!
3.1.3 Interjú a klip rendezőjével
A klip rendezőjével, Tóth Gergellyel, a Kimera Production12 vezetőjével készült interjú rengeteg mindent megvilágított a videoklip keletkezési körülményeiről, az interjú során alaposabb betekintést nyerhettem a tervezési folyamatokba. A rendező a hazánkban működő mainstream videóklip-gyártás területén tevékenykedő legrégebbi szakemberek egyike, cége, a Kimera Production pedig tagadhatatlanul az ország egyik, ha nem a legjobban felszerelt és legkorszerűbb klipforgató egysége (a cég céljai közt van az is, hogy Magyarországon is honossá tegye a nemzetközileg szélesen hódító háromdimenziós technológiákat. Elsőként szerelte hazai fel stúdióját sztereó Canon 5D Mark 2 típusú kamerákkal). Az interjú során a következők hangzottak el.
12
http://www.kimeraproduction.com/ 25
„Nagyon régnek tűnik most 2007, így nehéz felidéznem a pontos körülményeket. Az a helyzet, hogy évi tíz-húsz klipet rendezek, és nehéz így emlékezni a konkrét részletekre. Mindössze néhány napig tartott a forgatás, Szegeden és környékén. A városi önkormányzattal rendkívül jó viszonyban voltunk; mivel ők voltak végső soron a megrendelők, igen készségesen biztosítottak mindenféle engedélyt a köztereken való forgatáshoz és a légi felvételekhez. A videóklip alapkoncepciójába azonban már nem volt túl sok beleszólásunk: a keretgondolatot a fesztivál szervezői és felteszem a zenekar együttesen ötlötték ki még korábban. A klip terveinek keretgondolata a fesztiválszervezőktől származott, abban nekem és nekünk, a technikai stábnak kezünk nem volt. És bár voltak előzetes egyeztetések, meeting-ek (a városi önkormányzat képviselőivel és a fesztivál szervezőivel együtt), én végső soron egy brief-ben megkaptam előre a koncepció körülírását. Ezek után, ami ránk maradt, az nem volt más, mint a megvalósítási folyamat, a kreatív rész. Az egész meglehetősen rövid idő alatt készült. Forgattunk több ponton a városban, ott egyetlen HD kamerával. Ezek után, másnap vagy harmadnap következtek a légi felvételek,
amelyeket
a
szegedi
Maty-ér
közeli
repülőtérről
induló
kis
személyszállítóval ejtettünk meg (nyitott ajtó, rögzített állványzat). Majd miután befejeztük a városossal kapcsolatos felvételeket, és megkezdődtek a fesztivál területén az építkezései munkálat, a színpad következett, és a zenekar. Ott volt egykét vicces eset… a fiúk többször is kénytelenek voltak újrakezdeni mindent elölről, mert egyszerűen folyton elnevették a régi ruhákat és idétlenkedést. Tényleg nagyon vicces volt. Magát a forgatást az egyik legkorábban felépített színpadon végeztük a Partfürdőn, a hátsó, Pepsi-színpadon, amit akkor a klip forgatásának megfelelően alakítottunk át (bizonyos világítási felszerelések áthelyezése, leszerelése, kábelek és vezetékek átpozicionálása). Itt három kamerával forgattunk, hasonlóakkal. Az egészet lenyomtuk egy délután alatt. Ezt követően egy kibérelt raktárhelyiségben húztuk fel nagyon gyorsan a Badár-show részleteit, valahol Újszegeden találtunk megfelelő helységet. Badár eszetlen vicces volt, a maga stílusában, és a srácokkal megint rengeteget marháskodtak, a stáb is imádta… tényleg egy show volt, amit csináltak. Mindenesetre ekkorra már nagyjából nyolc-tíz órányi anyagot rögzíthettünk összesen. Ezt követően került sor a vágásra, amely már a budapesti stúdióban történt, ahogyan minden vágás és utómunkálatot itt végzünk, az itteni gépeken. A CGI részeket (a papírrepülővel) már korábban meg tudtuk szerkeszteni, nagyjából előre 26
megadták a mozgásvektorokat az animátorok. A többi pedig alapvetően a filtereken és a precíz időzítésen múlt, a hajszálpontos vágásokon. A régi-televíziós régi televíziós effektet én találtam ki, az egy olyan felvetés volt, ami nem volt benne a briefben. briefb Technikailag, ami a legtöbbet kivette a kivitelezést végző csapatból az az animáció volt, illetve annak is az a része, mikor a városi látkép előtt az összehajtogatott, animált papírrepülő oldalán látszottak a zenekar felvételei. Ez ugye keret a kereten belül, ráadásul CGI-al. al. A renderelés renderelés tartott rengeteg ideig, azt meg kell, hogy valljam, de ugye animációs megrendeléseknél megrendelés mindig ez a standard. Itt csak annyi volt a plusz probléma, hogy szoros határidőre dolgoztunk, méghozzá egy olyanra, amely egy feszes marketingtervbe épült be, szóval szóv számított ránk egy egész csapat. csapat De készen lettünk mindennel, időre, hála a remek team-nek.. Egyébként ezen túl azt kell, hogy mondjam, hogy minden simán ment, a forgatás, az utómunkálatok. A megrendelők pedig elégedettek voltak.”
3.1.2. A „Szinezd újra” videóklipje13
A
videóklip
több
szinten
működik,
és
legalább
három
különböző
vizuális/fényképészeti/mozgóképes /mozgóképes hagyományra játszik rá. Ezeket mind-mind mind a „Délmagyarország”” elnevezésű napilap egy darabja fűzi össze, amely képileg végig jelen a klipben: a három szál közül kettő a napilapon „belülről” – számítógépes animációval megoldva, a címlapon lévő mozgó fényképekbe ugrik gyakran fejest a kamera – a harmadik pedig „kívülről” érkezik: azok a helyszínek, ahol ez a bizonyos újság hever, amelyek felett elrepül, elr stb.
13
a videoklip megtekinthető itt: http://www.youtube.com/watch?v=MFk6qX6fBZk felhasznált szakirodalom: Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés. Budapest: Új Palatinus Kiadó. 2009 Szabó Gábor: Filmes könyv – Hogyan kommunikál a film? Budapest: Ab Ovo Kiadó. 2002 27
A napilap „belső mozgófényképei” közül az egyik hagyomány a performanceperformance klipé (lásd 1. - 2. ábra):: a zenekar játszik a színpadon, a kamera az énekest rögzíti, illetve a gitárost, a dobost, egyszóval az előadókat. A felvételek a performanceperformance klipek eszköztárának szokásos fogásaival szolgálnak: bőszekondok a zenészekről, szűkszekondok az énekesről, énekesről amerikai plánok a dobosról, közelik a gitárszólóról, svenkek és dollyzások, dollyzások gyorsmontázs. A másik domináns hagyomány a beszélgető-show-é: é: a zenekar egy képzeletbeli, „Badár„Badár show” c. műsor stúdiójában üldögél (lásd 1. és 5. ábra),, és gyakorlatilag hagyják, hogy a műsor host-ja, Badár (lásd 4. ábra), ahogyan az példaszerű, elüsse az időt, saját poénjaival – így egy bizonyos értelemben ez a beszélgető show-k k paródiája is lehetne, ahol a műsorvezető gyakran egyáltalán nem kíváncsi a vendégre, a meghívott híresség jelenléte gyakran inkább csak ürügy rengeteg humoros helyzet megteremtésére, ahol természetesen a főszerep a host-é. host Megjegyzendő, hogy olyannyira ki akarják hangsúlyozni a beszélgetőshow parodisztikus jellegét, hogy a dalt magát gyakran elhalkítva, rövid részleteket közölnek Badár Sándor szövegeléséből (holott egy klip legfőbb funkciója, mint láttuk, a dal eladása, éppen en ezért pont a dalt elhalkítani meglehetősen szokatlan ebben a kontextusban, és annak mindig jelentős oka van). Ennek megfelelően van plánozva ez a vonulata
is
zenekarrok
a és
klipnek: a
kistotálok
stúdió
a
szettről,
28
szűkszekondok a műsorvezetőről, mozgó steady-cam-es es operatőrrel. Hozzá kell tenni, hogy mindkét „belső” vonulat stilizálva van, mégpedig egyetlen elv szerint: ez pedig retró. Mindkét vonulat jelmezei az 50-venes, 50 60-vanas vanas évek öltözködési stílusát és frizuráit utánozza.. A performance-vonulatban performance ulatban a zenekar a hatvanas évek zenekarainak mozdulatait utánozzák humorosan, illetve a beszélgető-show-s beszélgető vonulat magát a filmképet is ennek megfelelően stilizálja: egy képcsöves régi televízió enyhén torzított optikája szerint és színei (fakóbb, melegebb melegebb színek) szerint tárja elénk a történéseket (lásd 3. – 7. ábra). Mindezek ellenére, az nem tiszta, hogy milyen retróról van szó: Nyugati retróról vagy a keleti blokk retrójáról: a jelmezek és frizurák (lásd 1., 6. – 7. ábra) bármelyiket takarhatják a kettő közül, a beszélgető-show
jellege azonban alapvetően inkább a Vasfüggönyön túli 60-vanas 60 vanas évekre utal. Ezek tehát a „belső”, és egyben humoros vonulatai a klipnek. Létezik egy harmadik vonulata is ennek a „belső” vonulatnak, világnak, ugyanis a képet rengeteg alkalommal töltik meg félig-meddig félig meddig az olvasható főcímek és alcímek az újság felületén, illetve két alkalommal is láthatunk képeket egy fesztiválozó tömeg bulizásáról (amely nem lehet egy térben a zenélő Magna Cum Laude-val, Laude hiszen ezek zárt térben vannak, a fesztiválozók pedig kültérben). Ez a harmadik vonulatot lehetne „állóképes eseménybeszámoló seménybeszámoló élményvideónak” nevezni (lásd 8. ábra), ábra) olyannak, amelyet egy-egy egy eseményről készítenek az esemény szervezői,, de leginkább amatőr módon a résztvevői, abból a fajtából, amely könnyen összeszerkeszthető otthon, egy asztali gépen, és feltölthető valamelyik nagy videómegosztó
oldalra
vagy
közösségi
oldalra. Ennek is kifejezett „plánozási”
29
hagyományai vannak: állóképek, állóképek, amelyek a zenére tűnnek fel és tűnnek el, digitális álál svenkek az otthoni digitális fényképezőgéppel készült képek felületein, felületein osztott képernyők, áttűnések. A megjelenített képek pedig egyértelműen amatőr, tehát kisrealista realista képek a fesztiválozók köréből: körébő mosolygós-sörözős sörözős nagyközelik, nagyközeli totál a színpad előtti tömegről, bőszekond a haverokról. Megjegyzendő, hogy a napilap ezen a belső szinten működik reális funkciója szerint is: szalagcímei és főcímei vannak, amelyek természetesen a zenekart, zenekart Badárt és a SZIN-tt reklámozzák (lásd 9. – 11. ábra): „Szegedi Ifjúsági Napok”; „www.szin.org” (ez többször is feltűnik); feltűnik) „Újszegedi Partfürdő” (a SZIN helyszine); „Garantált szórakozás”; „Strand, medence”; „Nemzetközi és hazai sztárok”; „Magna Cum Laude a SZIN-en”; en”; kisbetűs felsorolás a többi előadóról (Tankcsadpda, Kispál és a Borz, Anima Sound System, stb); „Augusztus 22-26”; „Több, mint száz koncert”; „Újra jön a SZIN!”; „Sajátos hangulat” „Badár Show nézettségi rekordot döntött”; illetve tve a humorosnak szánt „Energiaitalos dobozból készül a szegedi álbomba”. álbomba”. A klip itt a pillanatfelvételek marketingben régóta hírhedt használatát, a szubliminális üzenetek eszközét alkalmazza: csak egy pillanatra megjelenő képek, amelyek alig-alig, alig ám mégis kiolvashatóak.14 A „külső” vonulata a klipnek egészen más jellegű. Ezt a vonulatot nem az
határozza meg, hogy mi van az újságban, hanem az, hogy az újság éppen hol van. Az újság, amelynek központja Szegeden van, pontosan ezen városban, felett tartózkodik a klip során (lásd 12. – 13. ábra).. Sőt, nem is akárhol: elsőként 14
Dr. Forgács Attila - Dr. Kovács Zoltán - Bodnár Éva - Dr. Sass Judit: Alkalmazott pszichológia. Szociálpszichológia, zociálpszichológia, MunkaMunka és szervezetpszichológia. Budapesti Corvinus Egyetem , Budapest. 2009 30
Szeged egyik központi, és legszebb terén találjuk meg, a Klauzál téren, téren egy cukrászda/kávézó asztalán; legközelebb a Nemzeti Múzeum előtti szökőkút padkáján (a múzeum nagytotáljával a háttérben); majd egy szellő felröppenti a lapot, és elindul nem kevésbé fikciós repülőútjára a város felett, ahol óriástotálokat kapunk a Ferencesek templomáról, a Dóm térről a Fogadalmi templommal, az egész belvárosról, a Zsinagógáról, a tiszáról, a Belvárosi hídról, és így tovább. Ez a hagyomány tehát alapvetően a turistafilmek, az általános ismeretterjesztő filmek, a város-reklám reklám filmek hagyományát követi, és ahogyan azt jeleztem is, ennek megfelelő plánozással: sal: légifelvételek, óriástotálokkal.
A Délmagyarország c. napilap tehát mozgóképes szinten két különböző funkciót lát el mindezek során: egyfelől egy többképernyős televízióét, amely a zenekart és végső soron a Badár Sándor stand-up stand up komikust reklámozza humoros retró-dizájnnal (amely amely most jelenleg divatban van), van), másfelől pedig a Szegedi Ifjúsági Napokét, amatőr-realista/home realista/home-made pörgős stílusával.. Ebben a belső vonulatban funkcionál egyben hagyományos újságként is, amennyiben olyan szalagszalag és főcimek jelennek ennek meg, amelyek a SZIN-t, SZIN t, illetve a Magna Cum Laudét reklámozzák. Másodrészt pedig, a „külső”” vonulatot szem előtt tartva, egy hiper-mobilis „turistabuszét turistabuszét” (lásd 14. ábra),, amely Szeged különböző turisztikai látványosságaink vezeti végig a klip nézőét.
31
3.2. Érdekgazdák vizsgálata - interjúk elemzése
3.2.1. A zenekar – Magna Cum Laude
3.2.1.1 A zenekar rövid története és sikere
A Magna Cum Laude egy 1999-ben alakult zenekar, amely Mező Mihályból (ének), Szabó Tiborból (gitár), Kara Mihályból (basszusgitár) és Kilián Imréből (dob) áll. A hagyományos rockzenei felállás Gyulán alakult, azzal a célzattal, hogy funk-rock, soft-rock, pop-rock műfajában alkosson.15 Egy országos tehetségkutató versenyen elért első helyezést követően a zenekart leszerződtette a Magneoton-Warner, így majdnem négy évvel a megalakulás után elkészülhetett első nagylemezük „Hangolj át” címmel. A zenekar erőteljes promóciós tevékenységbe fogott, az albumot támogatandó: az „Osztály” című dalból kislemez készült, valamint videóklipet forgattak hozzá, amelyet a hazai könnyűzenei televízió csatornák (Viva) népszerűsítettek rendszeres vetítéssel. Ezt követően tovább nőtt népszerűségük a promóciós koncertturnéval, amely során az ország legnagyobb zenei fesztiváljain is részt vettek. Az album második kislemeze, a „Lemegy a nap” már rádiósláger lett, a folyamatosan vetített videóklip mellett. A 2006-os év során megjelent második, „Minden Állomás” című nagylemezük, amely elérte az aranylemez státust. Az albumról származó kislemez, „Vidéki sanzon” című daluk, addigi legnagyobb slágerükké vált, az azt kísérő videóklippel együtt. A megnövekedett népszerűség után hamar, 2007-ben jelent meg harmadik albumuk, „Magnatofon”
címmel,
amelyről
három
kislemez
került
a
boltokba:
a
„Gondatlanságból elkövetett emberölelés” és az „Átkozott nők” mellett a jelen szakdolgozat tárgyát képező „Színezd újra!” Ezen utóbbi dalt a 2007-es Szegedi Ifjúsági Napok hivatalos himnuszává választotta a fesztivál vezetősége. A zenekar tehát rendkívüli népszerűségnek örvend, még akkor is, ha kritikai körökben nem feltétlenül fogadja megértés16. Második nagylemezük 2007-ben,
15 16
http://www.magnacumlaude.hu/#/R%C3%93LUNK/BIOGR%C3%81FIA http://quart.hu/cikk.php?id=3877 32
Jubileumi albumuk 2010-ben (egy évvel megjelenését követően) érte el az arany minősítést, legutóbbi, „999” című 2009-es nagylemezük már 2011-re elérte a platinastátust.17
2006
óta
szerepelnek
a
MAHASZ
összesített
album-
és
válogatáslemez-listáin, ahol eladási darabszám alapján 2006-ban a 81., 2007-ben már a 40., 2009-ben pedig a 10. helyet foglalták el (lehagyva eggyel a U2 legújabb albumát!)18
3.2.1.2 Interjú a zenekar menedzserével
Sikeresen vettem fel a kapcsolatot a zenekar jelenlegi menedzserével, aki rövid beszámolót tartott arról, hogy ötlötte ki a zenekar közösen a videóklip elképzelését a rendezvényszervezőkkel. „Nem könnyű visszaemlékezni, sűrű nyár volt, azt kell, hogy mondjam. Szegeden pedig egyébként is összesűrűsödik mindig minden (2007 óta minden évben fellépnek a srácok az Ifjúsági Napokon). Azon a nyáron még én is új voltam a zenekarral, nem sokkal korábban kerültem a régi menedzserük helyébe, szóval új volt a helyzet, újak voltak az arcok, új volt minden, és hát lássuk be, a SZIN is „új” volt még akkor, már ha egy eredetileg 1968-as fesztivált nevezhetünk így. Mindenesetre abban biztos voltam, hogy remek alkalom lesz ennek a dalnak megírása és felvétele, ez már akkor fix dolog volt, mikor megkaptuk a felkérést a Boros Gyuláéktól, a szervezőktől. A dalt hamar összedobták a fiúk, azzal nem volt baj, a szöveg tetszett mindenkinek, bár eredetileg kicsit más volt, a SZIN-esek belejavítottak itt-ott, de az egésznek a humoros, kissé ironikusan giccses éléből nem vett el semmit, talán csak javított is rajta. És természetesen a dal pontosan olyan lett, amilyennek egy jó nyári slágernek kell lennie: pörgős, vérpezsdítő, én imádtam, és továbbra is imádom legalábbis. Mikor nem sokkal később kiderült, hogy videóklipet is tervez belőle a Gyula, nem volt sok időnk rajta gondolkodni, természetesen örültünk (éppen turné volt vidéken). Végül aztán nem gondolkodtunk sokat a klipen. Megtették ezt helyettünk mások, a fesztivál
17
http://www.mahasz.hu/?menu=arany_es_platinalemezek&menu2=adatbazis
18http://www.mahasz.hu/?menu=slagerlistak&menu2=eves_osszesitett_listak&id=al
bum_db&ev=2010 33
marketingesei, meg a rendezvényszervezők. Én mondjuk úgy is gondolom, hogy sokat nem is kell gondolkodni egy-egy ilyen klipen, mert minél inkább túlbonyolítja az ember, annál költségesebb, annál bonyolultabb kivitelezni, stb. Egy jó ötlet kell, amire fel lehet fűzni az egészet, és ami megmarad az emberek fejében, és kész a torta. A probléma itt persze az volt, hogy az egy jó ötletbe több dolognak is bele kellett férnie: a fesztiválnak, a zenekarnak, a városnak, Badárnak, szóval… nem volt könnyű. A végső formát azt hiszem valahogy úgy kapta meg néhány hét meg rengeteg tanácskozás után, hogy a fiúk bedobták a retró táncdalos maskarák ötletét, ami rögtön meg is tetszett a szervezőknek, mert erre rá voltak kattanva a tinik, aztán Badár is ragaszkodott ahhoz, hogy valami neki megfelelő közeg vagy műfaj jelenjen meg a klipben, ha már egyszer a Boros belerángatta a klipkészítésbe, és végül így lettek a talk show-s részek. A többi meg a marketingesek ötlete volt. Az, hogy egy helyi újságot is belekevertek, amit mondjuk ügyesen tettek, ahhoz nekünk semmi közünk nem volt. De ügyesen megcsinálták, az egész sokkal inkább hasonlított egy sokrétű reklámfilmre a végére, mint egy hagyományos klipre. A srácok élvezték, a rendező hatékonyan dolgozott, alig két napot forgattunk a stábbal, ha jól emlékszem, és minden simán ment, profi régimotoros kliprendezőt kértek fel a SZIN-esek. És persze a klip nagy siker lett a zenetévéken, ahogy a dal is a rádiókban. Szóval kiváló kollaboráció volt ez szerintem, mind a zenekar, mind a fesztivál számára.”
34
3.2.2. A fesztivál – Szegedi Ifjúsági Napok, 2007
3.2.2.1 A SZIN rövid története19
A fesztivál 1968-ban született meg, közel 40 éve, mikor a KISZ és a „kultúrházak” együttes összefogásával létrejöhetett a rendezvény. Ekkor indították meg a jelenlegi SZIN elődjét, ezek voltak az „ifinapok” - azonban az adott keretek (kiváltképp pénzügyi, politikai) keretek voltak eltérőek. A fiatalok számára a szabadság természetes érzés volt, ez azonban sem a szervezők, sem a fellépő zenekarok nem mondhatták el magukról. Egyes bandák fellépése egyáltalán nem volt magától értetődő. Ennek ellenére 1968-ban olyan zenekarok is felléphettek, amelyek mellőzött (tűrt vagy tiltott) a politika, amelyeket nem tartottak esztétikusnak, vagy vallási okokból kifolyólag megfelelőnek. Gyakorlatilag a cenzúra több-kevesebb hiánya biztosított különleges mivoltot a rendezvény számára, amely egészen a rendszerváltásig kiválóan működött. Ekkor azonban szüneteltették a rendezvényt, azonban a rendszerváltásig Magyarországon ez volt az egyetlen, ilyen méretű és ekkora mennyiségű fiatalt megmozgató fesztivál, annak ellenére, hogy akkoriban még kezdetlegesnek volt csak nevezhető az infrastrukturális háttér. A rendezvény a 2003-as évben indult útjára, kezdetben alapvetően Városi fesztiválként, amelyet a Szegedi Ifjúsági Ház szervezett, és szervez is azóta – a fesztivál újjászületése az Ifjúsági Ház vezetőjének nevéhez, Boros Gyulához fűződik, aki továbbra is a főszervező. Megfelelő infrastruktúrával és szakmai tapasztalattal rendelkező intézményként szervezte meg az Ifjúsági Ház már akkor is a programot három fő csoport – profi szervezők, önkéntesek és civil szervezetek – együttes munkájával. Az újjászületés ezen korai éveiben főleg a szegediek és a Szeged környékéről származók jelentek meg a rendezvények - emblematikus a kezdeti, 19
a következő szakirodalmat használtam a fejezet megírása során: Blazovich László (ed.): Szeged rövid története. Szeged: Agapé, Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft., 2007 Csatári Bence: A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája. Budapest: ELTE BTK, 2007 Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A magyarock története 1. - A beat-kezdetektől a kemény rockig. Budapest: Népszabadság Rt., 2006 http://hvg.hu/kultura/20110907_szegedi_ifjusagi_napok_veszteseg 35
tizenkétezres látogatottsági mutató, amely a későbbiek során természetesen drasztikusan nőtt. A program- és fellépőkínálat is hasonlóan alapvetően helyi volt ebben a korai időszakban, alapvetően magyar zenekarok léptek csak fel. Az ezt követő néhány év során azonban kiderült, hogy a fesztivál képes lesz helyt állni az országos jelentőségű fesztiválok körében is. Ezt látogatottság megnövekedése és
a földrajzi megoszlás változása is mutatja: 2007-ben
negyvenötezerre növekedett a látogatók száma, idén, 2011-ben pedig újabb rekord dőlt meg a hatvankétezres látogatottsággal - ezzel párhuzamosan a látogatók közt egyre nagyobb mennyiségben fordultak meg az ország távoli pontjáról érkezők, a szomszédos, sőt távolabbi országok polgárai. Mindez természetesen részben annak köszönhető, hogy a programkínálat is nagyban bővült: időközben átlépte az országhatárokat, és nemzetközi sztárokkal bővült: Cure, Alphaville, The Tarantinos, Kosheen, Apollo 440, és természetesen mellettük a legnépszerűbb hazai csapatok is rendszeresen képviseltették magukat: Tankcsapda, Kispál és a Borz, Quimby, Alvin és a Mókusok, Depresszió. Mindemellett bővült a helyszínek, fellépősátrak száma is, és még több előadó, műfaj kaphatott fellépési lehetőséget a fesztiválon. A fesztivál alapvető vonzereje több tényezőből tevődik össze: egyrészt a helyszín, amely ideálisan helyezkedik el a Szegedi Partfürdőben (ez meleg vizes, termálos medencéket jelent, amelyek előtt éjjel filmvetítéseket rendeznek), amely a Tisza partján van (vízközelben), mindez a Szegedi Belvárosi Híd szomszédságában, a Belváros szívében, amely gyönyörű és könnyen bejárható, sétálható. Hozzájárul mindehhez Szegednek, mint az egyik leghíresebb magyarországi egyetemvárosnak a közismert hangulata, az, hogy az évek során (2008-tól) a rendezvényből ökofesztivál lett, a szokatlanul híres nemzetközi előadók és az, hogy ez az ország utolsó fesztiválja a nyáron, amelyet sok fesztiválozó „nyárzáróként” szinte kötelesség-jellegűen látogat. A fesztivál hazai népszerűségét ezen túl minden évben 1-1 ismert személyiség biztosította, például Jáksó László, aki szegeden született (2006-os „SZIN Arca”), vagy Badár Sándor, aki hét és fél órás rekordot döntött Dumaszínházában (2007-es „SZIN Arca”).20
20
http://www.origo.hu/teve/20070824-badar-sandor-7-oran-keresztul-beszelne-aszegedi-ifjusagi-napokon.html 36
3.2.2.2 A 2007-es SZIN sajátosságai21
Ha feltesszük a kérdést, hogy vajon a 2007-es fesztiválprogram mely elemei voltak különlegesek Szeged régiójában az ugyanezen évben megrendezett hasonló fesztiválokhoz képest, akkor számos ilyen pontot találunk a felhozatalban. Az elmúlt néhány év során a dél-alföldi régió városai számos nagyobb méretű fesztiválnak adtak otthont. Ennek ellenére – hála a SZIN-t övező országos hagyományoknak, tradíciónak – a Szegedi Ifjúsági Napok mozgatta meg többek között a legnagyobb tömegeket a régió fesztiváljai közül. Ez annak is betudható, hogy rengeteg különleges elemet is fel tudott mutatni a fesztivál. Sok minden közül az egyik legfontosabb tulajdonsága a fesztiválnak a helyszínválasztás volt. Az Újszegedi Partfürdő Szeged belvárosának legbelsejében, a Tisza-part mentén helyezkedik el, amely teljességgel egyedi a térségen belül, mert gyalog is rendkívül gyorsan bejárható a város összes turisztikailag fontosabb, nagyobb vonzerejű helyszíne, épülete. Emellett a partfürdő kiváló körülményeket biztosít a több napra kinn, a szabad ég alatt sátorozók számára. A rendezvény számára hírverésként szolgál az a tehetségkutatást célzó verseny, amelyet a fesztivál előtti hónapokban rendezett az szervezőség, összesen három alkalommal, amelyek számára a Szegedi Ifjúsági Ház szolgált helyszínül. Az egész verseny döntőjére pedig magán a fesztiválon került sor, amelyben szakmai zsűritagok is részt vettek, ám az eredményt súlyozták a közönségszavazatok is. A fesztivál rengeteg rendezvénye közül kiemelkedően fontosak a populáris zenei koncertek. A koncertek végeztével lehetőség volt melegvizes medencékből mozizni, valamint a partfürdőn ilyenkor több disco-t is felállítanak, amelyek lehetőleg
21
készült a következő források alapján: http://szin.blogter.hu/157609/tovabb_erosodott_a_szegedi_ifjusagi_napok_nemzetk ozi_sztarfelhozatala_ IH Rendezvényközpont: Összefoglaló dokumentum a (2007) Szegedi Ifjúsági Napok „Színezd újra” marketingkampányának főbb pontjairól. Szeged, 2007 37
minél több stílusú zenét játszanak, hogy ki-ki saját szája íze szerinti zenére táncolhasson. Nappal a fesztiválozók programok és játékok változatos felhozatalából választhatnak, amelyek a partfürdő által adott helyszínhez kötődnek, így általában vízzel, stranddal, sportolással kapcsolatosak. Mindezek mellett egy 2007-es szponzor jóvoltából jégpályát is üzemeltet a fesztivál, illetve logikai játékok kipróbálására is lehetőség nyílik. A Civil Falunak nevezett sátorban helyi és regionális civil szervezetek mutatkoznak be, valamint az SZTE (Szegedi Tudományegyetem) is reprezentálja magát. Volt továbbá egy úgynevezett Esélyegyenlőségi Park is, amely számos olyan szervezetnek adott otthont, amely hasonló hatáskörben működik – ezen a helyszínen voltak továbbá sötétszobák, ability park kerekes-székes akadálypályával, ülő röplabdajáték és boccia-bemutató. A fesztivál vérkeringésében 2007-ben is rendkívüli szerepet töltött be a színház
valamint
a
filmek
vetítése,
amelyeket
konkrétan
a
rendezvény
célközönségére szabottan alakítottak ki.
3.2.2.3 A 2007-es SZIN célcsoportjainak meghatározása22
A Szegedi Ifjúsági Napok számára az elsőszámú célcsoport – ha korosztályok szerint akarjuk elosztani – a tizennégy-huszonkilenc éves fiatalokból álló csoport. Ez egy igencsak széles réteget tesz ki, mivel beleszámít a középiskolások csoportjának nagy része, a felsőoktatás hallgatói, tovább a kezdő szülők, családapák-anyák is. Ugyanakkor a programokból kifolyólag alapvetően a 18 és 29 év közötti korosztály tagjai képviseltetik magukat a rendezvényen. Kiemelt célcsoportot jelent a Szegedi Tudományegyetem hallgatói tábora, amelynek következtében meglehetősen hangsúlyos szerepet kapnak minden évben a
22
felhasznált források: Hunyadi Zsuzsa: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. In: Találkozások a kultúrával 2. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2004 IH Rendezvényközpont - Összefoglaló dokumentum a (2007) Szegedi Ifjúsági Napok „Színezd újra” marketingkampányának főbb pontjairól. Szeged, 2007 38
rendezvény reklámkommunikációjában eklámkommunikációjában a különféle felsőoktatási médiumok és Szeged város szórakozóhelyei. Ebből kifolyólag együttműködési megállapodás köttetett a Szegedi Ifjúsági Ház Kht. és a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzata közt, melynek értelmében a szegedi egedi egyetem hallgatói tábora 25%-al 25% olcsóbban juthat hozzá a jegyekhez, amennyiben azokat elővételben vásárolja. Mindezek mellett a főprogramokat kísérő rendezvények egyaránt szólnak az idősebbeknek és a családososoknak is. Egyaránt kedvezően van kialakítva kialakí a fesztivál a korosztályba a tartozó fogyatékosok számára is, akik ily módon lehetőséget kapnak a szórakozásra, kikapcsolódásra.
(forrás: Hunyadi Zsuzsa: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. 13. o.)
39
3.2.2.4 A 2007-es SZIN rövid- és hosszú távú céljai23
A rendezvény rövid távú céljai:
-
Magas színvonalú kulturális programok létrehozása
-
Prevenciós programok megvalósítása
-
Kikapcsolódási lehetőség biztosítása a látogatók számára
-
Sportolási lehetőség biztosítása
-
A családi kikapcsolódás biztosítása programok szervezésével
A rendezvény hosszú távú céljai: -
Különféle civil jellegű szervezetek tevékenységeinek megismertetése a látogatókkal
-
-
Prevenciós tevékenységek megismertetése: •
információs sátrak egészségmegőrző civil szervezetek számára
•
drog-prevenciós sátor (Kábítószerügyi Egyeztető Fórum)
•
véradásra lehetőséget nyújtó sátor
•
sportlehetőségek, különféle versenyek, vetélkedők
•
egészséges táplálkozás-tanácsadás
•
Fitness program a helyszínen
•
tanácsadás pszicho-szociális ügyekben
•
védekezés, biztonság a nemi élet terén
Európai Uniós ismeretek bővítése: •
EU-s információs pont (szervezte: a Helyi Ifjúsági Szolgáltató Iroda és az EURODESK)
•
Tájékoztatók az Európai Uniós Ifjúsági programokról (Youth; Socrates; Leonardo)
•
Programok foglalkoztatással kapcsolatban
•
Strukturális alapok
23
felhasznált forrás: IH Rendezvényközpont - Összefoglaló dokumentum a (2007) Szegedi Ifjúsági Napok „Színezd újra” marketingkampányának főbb pontjairól. Szeged, 2007 40
•
Közösségi programok
•
Környezetvédelmi programok
•
Egészségvédelem
•
kvízek, vetélkedők az EU-ról és a NATO-ról
-
Kulturális sokszínűség terjesztése, az érdeklődők látókörének szélesítése
-
az Európai Unió „Esélyegyenlőség éve”: a fogyatékosokkal szembeni toleranciával kapcsolatban: •
a 2007-es SZIN az esélyegyenlőség jegyében zajlott, mivel ez az év az Esélyegyenlőség éve volt az Európai Unióban.
•
a rendezvény helyszínét szervezők akadálymentesítették, ily módon a mozgássérültek is részt vehettek a programokon.
•
a színpadok körül helyet biztosítottak egy olyan nézőtérnek, amelyet a kerekesszékesek is képesek voltak megközelíteni, így a koncerteket ők is tökéletesen élvezhették.
•
a mozgássérültek számára megfelelő előírásoknak 100% megfeleltek a Partfürdőn található mellékhelyiségek és vendéglátó ipari egységek
•
kellő publicitást és nyilvánosságot kapnak a fogyatékosokat képviselő civil szerveztek a rendezvény területén felállított Esélyegyenlőségi Parkban, amelynek működtetését és koordinálását a Szegedi Esélyek Háza munkatársai végzik. (Ebben a parkban lehet megtapasztalni a fogyatékkal élők hétköznapjait olyan módokon, mint a sötét szoba, a kerekes-székes akadálypálya, az ülő röplabda, vagy éppen a boccia bemutató.)
-
az Európai Unió „Esélyegyenlőség éve”: az etnikai csoportokkal szembeni tolerancia (a Szegeden is fellelhető etnikai csoportok a következőek: ukrán, görög, szerb, örmény stb.): •
színpadi előadások
•
néptáncbemutató
•
népművészeti kiállítás
•
folk zenei koncertek
•
folk rock produkciók
•
a Partfürdő területén kialakított civil standon olyan civil szervezetek is helyet
kaptak,
amelyek
a
kisebbségeket
képviselik
–
itt 41
népszerűsíthették
tevékenységüket
szóróanyagokkal,
valamint
személyes találkozás révén. -
A rendezvény a tervezettek szerint a következő évek során is a közösségi művelődés, kikapcsolódás színterét nyújtja majd
-
Tehetségkutató rendezvénysorozat
3.2.2.5 A 2007-es SZIN reklámozása és nyilvánossága
A Szegedi Ifjúsági Napok 2007-ben augusztus 22 és 26 közt kerültek megrendezésre. A 2007-es rendezvény általános üzenete:
A Szegedi Ifjúsági Napok, amely a magyarországi fesztiválélet legnagyobb tradícióval rendelkező rendezvénye, 1967-től egészen a rendszerváltásig az ország egyik leghíresebb fesztiválja volt. Az úgynevezett „ifinapok” megtartásakor az ország majdnem minden sarkából zarándokolt a fiatalság a Tisza menti városba, ahol – a korban egyedülálló módon – cenzúramentesen léphettek fel a bandák és zenekarok, köztük azok is, amelyek a kevésbé tűrtek közé tartoztak. A szocialista Magyarország leginkább szabad fesztiválja a rendszerváltás követően csaknem tíz évig szünetelt. A 2006-os újraéledéssel mindazonáltal rögtön a hazai fesztivál-felhozatal egyik legizgalmasabb vidéki rendezvényévé lett.
Legfontosabbaknak tartották a szervezők a következőket:
a) A megrendezett tehetségkutató versenyek kommunikálását: 1. a versenyről tájékoztató általános sajtóanyaggal, 2. valamint minden egyes versenyidőpontot megelőzően, az adott megye médiumainak sajtóanyagain keresztül b)
Ezen
túl
egyes
környezetvédelemmel,
kiemelt
üzenetek
biztonságtechnikával,
kommunikálását
(programokkal,
hangtechnika-zajvédelemmel,
civil
szervezetekkel, a SZIN arcával, a SZIN dallal és videóklippel kapcsolatban stb.)
A reklámozás sorrendje a következők szerint épült fel időrendben:
42
I.
Tehetségkutató versennyel kapcsolatos sajtóanyagok kiküldése (az adott versenyprogramot megelőző 2 héttel) •
Selejtezők: o Helyszín: Szegedi Ifjúsági Ház o Április 10-11 – a versenyben lévő zenekarok fellépései o Június 3. – a versenyben lévő DJ-k fellépései
•
II.
Döntő időpontja: 2007. augusztus 22-25
Sajtótájékoztató •
Időpont: 2007. május 3. (ekkorra nagyjából kialakult a fesztivál teljes programja)
•
Helyszíne: a szegedi Belvárosi Mozi Zsigmond Vilmos Terme
•
Tartották: a kulturális alpolgármester (Szeged Város) jelenlétében a Szegedi Tudományegyetem EHÖK elnöke, valamint Badár Sándor (a 2007es SZIN arca)
A sajtótájékoztatón leadott sajtóanyagokat megkapták az országos médiumok is. Ettől a ponttól kezdve indították meg a szervezők az aktív kommunikációt a sajtóval.
43
III.
Folyamatos rendszerességgel frissített információkat, híreket, kiemelt programokat és egyéb hangsúlyos (a rendezvény biztonságtechnikájára, környezetvédelmi programjára, stb. vonatkozó) információkat kommunikáltak különféle sajtóközlemények révén.
IV.
A hazai, országosan elterjedt elektronikus médiumokon keresztül különféle interjúk kerültek megszervezésre a szervezőkkel és fellépőkkel. A videóklip közzététele a zenecsatornákon, a dal rádiós sugárzásának megkezdése, a kislemez kiadása.
V.
A helyi sajtónak bemutatták az építkezés munkálatait néhány nappal a fesztivál megnyitóját megelőzően. A helyi médiumok rengeteg adatot, különféle technikai paramétert adtak le a fesztivál építkezésével kapcsolatban. Publikus hangpróbát csak abban az esetben kellett megtartani, amennyiben a városi vagy megyei sajtó és egyéb médiumok képviselői igényelték – ezzel kapcsolatban kiemelkedően kritikus, hogy a szervezői gárdának már előre meglévő elképzelése volt a zaj- és hangvédelmi elvekkel kapcsolatban.
VI.
A rendezvény legutolsó napján egy zárási közleményt adtak le a sajtóban és egyéb médiumokban – ebben változatos adatokat közöltek le a fesztiválról, úgy, mint hangulat-jelentés, főbb események, látogatottság.
44
3.2.2.6. A videóklip SWOT analízise
Strengths •
fiatalos, modern médium, amely megegyezik a célcsoportok (középiskolások, főiskolások, egyetemisták) ízléspreferenciáival: a videóklipek, illetve a zenecsatornák a mai médiumok közötti legnépszerűbbek közé tartoznak
•
széles körökhöz juttatható el a hazai televíziós médiumokon keresztül
•
a népszerű videómegosztó internetes portálokon keresztül önterjedő folyamattal jut el egyre több és több emberhez, a megosztásokon, és többszörös feltöltéseken keresztül
•
erőteljes audiovizuális hatást fejt ki, amely az egyik leghatékonyabb marketing-eszköz
•
a zenekar, illetve Badár Sándor jelenléte önmagában hatásos tényezők, rendkívüli népszerűségük meggyőző erővel hathat a célcsoportokra
•
a videóklip önironikus humora és retró stílusa szimpátiára találhat a fiatalság köreiben
Weaknesses •
a videóklip műfaja nem vonzó minden korosztály, minden szubkultúra és csoport számára
•
azok számára, akik nem látják a klipet, nem feltétlenül konkretizálódik a tény, hogy ez a dal a SZIN reklámja, vagyis lehetséges, hogy teljességgel célt téveszt a kampány, illetve az is lényeges, hogy csak a videoklippel együtt lehet hatásos
•
a rengeteg videóklip közt elveszhet ez az egyetlen, a feltoluló kép- és hanganyag közt nem állja meg a helyét, meglátják és elfelejtik
•
csupán néhány zenetelevíziós csatorna közvetíti, és az sem a legnagyobb rendszerességgel
•
a videóklipen nem azonosítható be kellőképpen Szeged városa, nem szolgál kellő mértékben turisztikai célokat
45
Opportunities •
lehetséges lenne minél több köztéri felületen vetíteni a klipet, ami még nagyobb nyilvánosságot jelentene: irodaházak falán lévő monitorok, a különböző
bevásárlóközpontokban
található
kivetítők,
egyes
szórakoztatóipari egységekkel való külön egyeztetés után monitorok elhelyezése •
lehetséges lenne a főbb kereskedelmi csatornákon is műsoridőhöz jutni egyegy kulturális eseményhirdető program keretei közt
•
további esélyeket jelentenének a tömegközlekedési eszközökön lévő reklámmonitorok kihasználása
Threats •
lehetséges, hogy más műsorok, csatornák, videóklipek kiszorítják a műsoridőből
•
lehetséges, hogy azok az egyének, akik számára nem szimpatikus a zene, vagy Badár Sándor humora, kifejezetten nem fogják preferálni SZIN-t
3.2.2.7. A videóklip kommunikációs terve24
Ezt az alfejezetet az 5 M-re alapozva kellett megírnom, azon anyagok természeténél fogva, amelyeket a Szegedi Ifjúsági Napok rendezvényszervezői a rendelkezésemre tudtak bocsátani a videóklip tervezésével kapcsolatban. Az közismert 5M a következőképpen épül fel: •
Mission (Küldetés), a kommunikációs terv alapvető céljai kerülnek itt megfogalmazásra.
•
Money (Pénz), a kommunikációs terv lehetséges anyagi forrásait derítem itt fel.
24
IH Rendezvényközpont - Összefoglaló dokumentum a (2007) Szegedi Ifjúsági Napok „Színezd újra” marketingkampányának főbb pontjairól. Szeged, 2007 46
•
Message (Üzenet), a kommunikációs üzenetet ismertetése ennek a résznek a tárgya.
•
Measurement (Hatásmérés), itt azt vizsgálom, hogy a kommunikációs terv hatásainak mérésére milyen szempontokat és eszközöket alkalmaztak, és milyen hatásfokon.
•
Media (Média), itt az alkalmazott médiaeszközöket taglalom.
Mission
A meetingekről szóló dokumentumok szerint a videóklip szoros kapcsolatban állt magával a dallal, amelyet a zenekar konkrétan a fesztiválszervezők felkérésére szerzett. A zenei szólamok teljességgel az egyes tagok találmányai, azonban a szöveg terén két dalszerző is segítette a munkát, illetve a zenekar által intuitív módon megírt slágert tovább faragták (erről részletesebben a Message c. alpontban). A dal már a 2007-es év júniusára készen állt, azonban egészen a klip elkészültéig vártak a kislemez kiadásával és a rádiók fokozott közvetítésével. Ez a hármas berobbanás 2007 júliusának végén történt meg: kislemez, rádió és zenetévék (Viva Magyarország), ahogyan ez látható is a marketing terv alapján, ahol a reklámsorrend szerint IV. pontban helyezkedik el. A zenekar 3. lemeze, amely konkrétan tartalmazta a dalt, sokkal később, november közepén jelent meg. Ez a több médiumon keresztüli reklám több funkciót töltött be: egyfelől konkretizálnia kellett a dalszöveget (amelyet nem kívántak túlontúl didaktikussá tenni a dalszerzők, ahogy azt majd később látjuk), miszerint ez végső soron mégis a Szegedi Ifjúsági Napok marketing klipje. Az elsődleges célközönség tehát a tizennégyhuszonkilenc éves fiatalokból álló, jelentős vásárlóerővel rendelkező társadalmi réteg volt – az ő köreikben kívánt egy általános képet kialakítani a videóklip a 2007-es SZIN hangulatáról, a SZIN arcáról. Az általános célt úgy határozták meg a rendezvény szervezői,
az
egész
marketing
tervvel
kapcsolatban,
hogy
az
előző
év
látogatottságához képest (nagyjából 39.000 fő) legalább 20%-al kellene megnövelni a közönség számát.
47
Money
Az ezt illető dokumentumok kiadásához sem a Szegedi IH Rendezvényközpont jelenlegi munkatársai és a Szegedi Ifjúsági Napok szervezői nem járultak hozzá. A videoklip rendezője számára közömbös volt, hogy honnan érkezik a kifizetendő végösszeg (a megrendelő mindazonáltal Szeged Város Önkormányzata, illetve az Ifjúsági Ház volt), a zenekar menedzsere nagyjából annyit tudott pontosítani az eddig információkon, hogy a Magna Cum Laude anyagilag nem volt bevonva a forgatásba. A helyi önkormányzat képviselője azonban bővebb felvilágosítást tudott adni a finanszírozás körülményeiről, azonban csak szóban, a telefonos interjú során, hivatalos iratok kiadását kénytelen volt megtagadni ő is. A videoklipet gyakorlatilag központilag finanszírozta a város önkormányzata. A forgatás, minden utómunkálattal és animációs tevékenységgel együtt 750 ezer forintot emésztett fel, az elmondottak szerint. Ezt az összeget egyszeri, utólagos kifizetés során került a munkát elvégző céghez, a Kimera Productions-hoz, amely a videóklip végső muszterének átadását követően történt meg.
Message
Sokrétű üzenetet kívántak elérni a klip alkotói ezzel a klippel. Első szinten kellett működtetni a Szegedet bemutató, turisztikai fellendülést célzó hatáskeltést, amelyet a rengeteg légi felvétellel indított meg a rendező. Szegedet úgy mutatták be, mint a nyári kikapcsolódás ideális helyszínét, mint egy csodálatos paradicsomi várost, ahova érdemes pihenni utazni. Másodsorban a fesztivál, mint a fiatalság frissességének, pezsgésének, bulizási hevének
lehető
legjobb
kiélési
helyszínét
kívánták
közvetítetni,
amely
Magyarországon az elképzelhető legideálisabb könnyűzenei fesztivál a nyáron. Itt a kulcsszó az élményszerzés. Harmadsorban a fesztivál 2007-es, markáns arculatát kívánták kialakítani. Ennek egyfelől része volt Badár Sándor, mint a SZIN arca, másfelől pedig a Magna 48
Cum Laude, mint a SZIN az évi zenekara. Rendkívüli hangsúlyt kaptak a klipben a fesztivál előző rendszerbe visszanyúló hagyományai, amelyet a némileg humorral, ironikusan kezelt retró ruházat közvetített. Sokat alakított ily módon egy dalszerző-páros a dal szövegén, amelyet már korábban megírt a zenekar frontembere. Olyan sorokat csiszoltak tovább, vagy cseréltek ki, amelyek konkretizálták a Szegeddel kapcsolatos témát. (pl. Na jól van, elengedem magam,/Hogy a Tisza tisztára mossa agyam,) A dal ily módon jobban belesimult a 2007-es SZIN átfogó marketingprogramjába, és konkretizálódott a fesztivállal való kapcsolata, arra való vonatkozása.
Measurement
A Szegedi Ifjúsági Napok alkalmával minden évben készül helyi felmérést, a fesztivállátogatókkal, ez a hatásmérés domináns eszköze, tájékoztattak az IH Rendezvényszervező
Központban.
Ezt
a
felmérést
általában
a
fesztivál
kezdőidőpontjától egészen a zárásig folyamatosan készítik, minden évben meghatározott nagyságú mintán, kérdőíves módszerrel, számos mélyinterjúval kiegészítve. A felmérést a Rendezvényszervező Központ munkatársai végzik. A 2007-es felmérés végső, és pontos adatait szintén nem adta közre az IH Rendezvényszervező Központ, azonban egy minta kérdőívet biztosított, és a mélyinterjú kérdéscsoportjait is rendelkezésemre bocsátotta (lásd Mellékletek). A 2007-es Szegedi Ifjúsági Napok alkalmával összesen 800 emberrel készült kérdőíves felmérés során a kérdőívek részletesen kérték a „SZIN Himnusza” és a „SZIN Arca” jelenségek értékelését.25 Az elmondottak alapján a felmérések értékelései sikeresnek könyvelték el a dal és videóklip marketingjét, a megkérdezetteknek több, mint 69%-a dal miatt kezdett el érdeklődni az az évi fesztivál iránt, 51% pedig a videóklip nyomán kapott kedvet a fesztiválhoz.
25
http://www.dartke.hu/cikk+35+szin2007.html 49
Media
A videóklip, mint médium magától értetődőnek tűnt 2006 májusában. A szervező elmondása szerint ez egy „korábbi ötlet volt, amely az első évek őrült ötletbörzéje során alakult ki. Mikor fiatal egy fesztivál, és a szervezők még energikusak és frissek, és ők is nem rég kezdték, újonnan pottyantak bele az adott szituációba és kontextusba, rengeteg jó, kreatív ötlettel tudnak előállni. Ezért kell egyébként néhány évente cserélni az embereket, és a csak a legszükségesebbeket, legfontosabbak megtartani, akik úgymond már a rendezvény szervezésének tartóoszlopaivá váltak. Tudja ezt a szervezői team is, és mindenki más, akik elvégzik a konkrétabb tervező munkákat. Nem lehet jól csinálni egy fesztivált sok-sok éven keresztül ugyanazzal a kreatív személyzettel, kifullad előbb-utóbb. És tudja ezt nagyon jól Boros Gyula is. Én sem itt kezdtem, hanem a Művészetek Völgyében, az teljesen más jellegű volt, de rendkívül jól esett a váltás. Mindenesetre a videóklip egyike volt a korai brainstorming-ok remek eredményeinek.” A klipnek óriási nézettsége volt, ehhez elég egy népszerű videómegosztó oldalon való statisztikai adatait megvizsgálni. A 2007 július 11-én feltöltött videót immár 953,165-an tekintették meg – ha ehhez hozzávesszük ugyanezen dal további feltöltéseinek statisztikáit, akkor kiderül, hogy további 66.832-an, 10.778-an, 156.914-en, 20.271-en tekintették meg videónként, amely összesen több, mint 1 millió 200 ezer megtekintést jelent.
(forrás: http://www.youtube.com/watch?v=MFk6qX6fBZk) 50
3.2.2.8. Interjú a Szegedi Ifjúsági Napok egyik szervezőjével26
Sikeresen készítettem telefonos interjút a 2007-es Szegedi Ifjúsági Napok egyik akkori szervezőjével, aki egy bővebb beszámolót tartott arról, hogy miként működik a SZIN marketingje, és ebbe hogyan illeszkedett konkrétabban a Magna Cum Laude klipje. „Rengeteg gondolkodtunk anno azon, hogy hogyan is kellene egy ilyen marketing jellegű klipnek kinéznie. És úgy, hogy közben ne legyen túlságosan reklámszaga, ne legyen túl didaktikus. Természetesen a dalt külön felkérésre írták a srácok a Magna Cum Laude-ből, és külön felkérésre készült a klip is. A finanszírozás pedig némileg vegyes volt, nagyrészt a városra maradt. Mindenesetre rengeteg tényezőt figyelembe kellett venni a klip tervezési fázisában: a városét, a fesztiválét, a zenekarét, a Délmagyarországét, és végül Badár Sándorét, aki ugye mindenképp, elkerülhetetlenül belekeverte a klipbe saját, Szőke Andrással közös munkáikból ismert humorát. Mindannyian kivettük a magunk részét a tervezésből, és végül azt hiszem, sikerült egy köztes megoldásra jutnunk, ahol elég látszott a városból, a zenekarból, Badárból és a fesztiválból is. A klip tartalmazott volna eredetileg szereplőkként egy kóbor kutyát, illetve egy párt, szerelmeseket is, illetve rengeteg minden más mókás elemet Szegedi környezetben, amelyek a fesztivál kvázi Woodstock-i hagyományörökségét hangsúlyozták volna (béke és a barátság a környezettel – habár ez csak egy később, 2009-es SZIN-en vált uralkodóvá a üökoszemlélet bevezetése terén -, a szerelem és ifjúság), de végül mindezt elvetettük. Részletes terveket készített a videoklipre ráállított team minden egyes meeting után, mérlegelve a különféle lehetőségeket. A zenekarral egyeztetve sok mindenen kellett elgondolkozni, mérlegelni. Ugye, a zenekar felkérésre készítette a dalt és a klipet is. Azonban a szerződésben olyan kikötéseket rögzítettünk, amelyek bizonyos időt a képernyőn biztosítottak a Magna Cum Laude számára, és ehhez a képviselőjük teljesen érthető módon ragaszkodott is. Egyszóval nagyjából három és fél percbe
26
Az interjút jelentősen megnehezítette az a tény, hogy a szervezői gárda 2007 óta nagyban megváltozott, sokan távoztak vagy lecserélődtek. Azon kevesek közül, akik maradtak, csak egy valaki volt hajlandó nyilatkozni, és azt is természetesen név nélkül. 51
annyi érdeket kellet belezsúfolni, amelyet képileg és tematikailag volt nehéz egyeztetni. A zenekar a három és fél percből két percet kért, amely során csak a csapattagokon van a hangsúly, közeliken és hasonlók. Ez annyit jelentett, hogy összesen másfél percben meg kellett oldani, hogy elég idő jusson az önkormányzat által előterjesztett legalább egy percnyi látkép anyaghoz, és fél perc azokhoz a fényképekhez, amelyek leadásához, mi, a fesztivál szervezői ragaszkodtunk. Badár Sándort mi rángattuk bele a projektbe, őt gyakorlatilag egybe vettük a zenekarral – úgy oldottuk meg, hogy a konkrét színpadon való zenélés ne váljon túlontúl monotonná, hogy bevontuk a „Badár-showt” a klip történetébe. Egyébként is problematikus volt, hogyan fűzzük fel, milyen összefüggő történetbe ágyazzuk bele ezt a sok tényezőt. Végül a kreatív team egyik tagja, egy kedves kollégám hozakodott elő az újságból készült papírrepülővel, és ha már Szegeden vagyunk, akkor a Délmagyarország gondolatával. Ettől a perctől kezdve természetesen még bonyolultabbá vált a szituáció, mivel még egy fél lett érdekelt a klip végleges kinézetében. Azonban szerencsére a Délmagyar szerkesztősége kivonta magát a kreatív részből nagyban, csak annyit hagyva meg, hogy ne az újságon legyen a hangsúly. Nagyjából három-négy alkalommal ültünk így össze, sokan, másfél hetes időközökkel, ősz végén, nyár elején. Miután készen állt a terv, kiküldtük a briefet a Kimerának.”
(forrás: A 2007-es Szegedi Ifjúsági Napok menedzsment- és szervezeti struktúrája Szeged Város Önkormányzata, 2007) 52
3.2.3. A 2007-es városi önkormányzat városimázs-programja
3.2.3.1 Szeged – városimázs 2007 előtti években27
A 2004-es évhez képest a Dél-Alföld idegenforgalma mindenképp erősödni látszott, legalábbis 2005-ös év a korábbihoz képest 6-7 %-os növekedést mutatott. Rendkívül fontos pozíciót tölt be Szeged városa ebben a folyamatban, ahol a 2004-et megelőző években az összes idegenforgalmi mutatószám erőteljes növekedést mutatott. Míg korábban (például a 2002-es évben) alig több, mint hat ezer férőhely volt regisztrálva város területén (mind kereskedelmi, mint privátszálláshelyeket figyelembe véve), addig 2005-re ez a mennyiség 1000 férőhellyel megnövekedett. A városban számos új hotel és motel, szálloda nyílt: szám szerint egy 4 csillagos, néhány 3 csillagos, és rengeteg panzió. A turisták nagyobb volumenben való érkezése, valamint a vendégéjszakák mennyiségének fokozatos emelkedése szolgálhat magyarázattal a megnövekedett befektetési kedvre.
(forrás: Magyar Turizmus Zrt. Itthon otthon van: Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal, Budapest, 2007)
27
felhasznált források: http://hvg.hu/itthon/20090707_varosimazs_toplista http://www.observer.hu/news/23 http://www.vals.hu/korona.htm Image Factory – Observer: Városimázs Toplista. 2010 53
A vendégéjszakák száma a korábbi évek viszonyában a felmérések szerint emelkedést, több mint 13%-osat mutatott 2005-ben. Ennek következteként választotta be a Magyar Turizmus Zrt. a várost a hazai idegenforgalmi éllistába, amelyben összesen tíz város szerepel (Szeged egészen addig a tizenharmadik helyen volt, lemaradva a dobogóról). Ez azért rendkívüli változás, mert – ahogy az a táblázatban is látható – a klasszikusan első helyet elfoglaló főváros után a nagy turisztikai vonzerejű fürdő- illetve termálfürdőhelyekkel rendelkező városok következnek, Szeged városa pedig csak mindezek után, Sopron és Eger társaságában foglal helyet. Ezzel 2005 során a városnak olyan más, nagy vonzerejű települések elé sikerült vágnia a listán, mint Miskolc, Győr, Debrecen vagy Pécs. Nagyon fontos rámutatni, hogy mindezen eredményeket a város azelőtt érte el, hogy az autópályaépítkezés odaért volna Szegedhez, tehát még a konstrukciók befejezte előtt. Az ebből következő idegenforgalmi változásokat a 2007-es adatok mutatták ki (lásd 19. ábra). Az idegenforgalom növekedését rendkívül jól szemlélteti továbbá a befizetett idegenforgalmi adó növekedése – ez gyakorlatilag a beáramló turisták és vendek számával arányosan emelkedett meg. Míg a 2002-es év során az idegenforgalmi adó 31,5 millió forintra rúgott, addig a 2005-ös évben ennek több mint másfélszerese, csaknem 56 millió került bevételre – miközben a már meglévő adókulcsokon nem változtattak. Mindezen adatok azt jelzik, hogy a város, mint idegenforgalmi vonzerő megerősödött, hála a már létező értékek ápolásának, valamint a tudatosan történő fejlesztéseknek. Ugyanezen adatok alátámasztották azt a hipotézist is, amelyet az önkormányzat végzett Szeged városának hazai és nemzetközi népszerűsítése érdekében – az alkalmazott marketingstratégiák sikeresnek bizonyultak. A város egyik legdominánsabb jellegzetessége az a szecessziós és eklektikus stílusú városkép, amelyet az 1879-es Nagy árvizet követően alakítottak ki. Ennek épen tartását és felújítási munkálatait nem csupán a hazai, hanem a nemzetközi figyelmet is felkeltette – a város elnyerte 2004 során a rangos Europa Nostra-díjat28. Szegednek ezt a jellegzetes környezetvilágát és külalakját telítik meg mozgással és pezsgéssel a közművelődési intézmények hálózata, a Szegedi Tudományegyetem, és 28
http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/europa_nostra_dij/ 54
az olyan rendezvényszervezők, amelyek nincsenek az önkormányzat tulajdonában. Szeged programfüzete, amely évi rendszerességgel jelenik meg egy ideje, és az egész év kulturális esemény programajánlóját tartalmazza, a 2006-os évben összesen kétszáz jelentős eseményről számol be. A nagy idegenforgalmat vonzó kulturális események közt megtalálható számos zenei, képzőművészeti, irodalmi és színházi, valamint gyermek- és ifjúsági program. A Szegedi Szabadtéri Játékok, amelyek 2007-ben a hetvenötödik évfordulót ünneplik immár, az eggyel korábbi évad során csúcs mennyiségű nézőszámról tanúskodott: összesen 15 előadásra több mint 67 ezer fő látogatott el – ez gyakorlatilag 85%-os látogatottságot jelentett. Az előző évi műsor megtervezése rendkívül hamar kezdetét vette, már a 2005-ös év novemberében meghirdették a Játékok előadásait, hogy januártól megindulhasson a jegyek eladása29. Az értékesítési rendszer is átalakult, az interneten történő helyfoglalás révén már olyan előadások is telt házasak lehettek hat héttel az időpont előtt, amelyeknek azelőtt több időre volt szükségük, hogy megtelítsék a lelátókat. A külföldről érkező nézők számára utazási csomag kombinációjában is adtak el jegyeket, amelyekben kompletten előre össze volt állítva szállás, étkeztetés és jegy. A rendezvény népszerűsítése érdekében megújult
a
fesztivál
honlapja
(immár
négy
nyelven
olvasható),
továbbá
sajtótájékoztatók révén biztosítottak elegendő publicitást, illetve hazai és nemzetközi idegenforgalmi expo-kon képviseltette magát a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztiválszervező Kht. A rendezvény szervezői amellett, hogy a legkorszerűbb színpadi technikát vették igénybe, magát az előadások helyszínéül használt Dóm teret is átalakították egy valódi ősbemutató igényeinek megfelelően. Több minden új ruhában tűnt fel: a nézősereg irányítását átszervezték, a jegyek árusításáért felelős sátrat a helyi nagykapu alá helyezték, és az elmúlt évek legjobb Szabadtéri Játékokat reklámozó
posztereiből
álló
kiállítást
nyitottak
az
évforduló
alkalmából.
Hosszadalmas várakozást követően újra színjátszásra alkalmas hellyé válhatott az Újszegedi Szabadtéri Színpad is. A jegyvásárlás óriásit ugrott, mindezen fejlesztésekből kifolyólag – annak a 210 millió forintnak, amelyet a Szabadtéri üzleti tervében előre rögzítettek, már az évad legelején befolyt a 85%-a.
29
http://www.jegyzo.hu/szegedi-szabadteri-jatekok-2007-3 55
Szeged nyári idegenforgalmi vonzerejének jelentős részét alkotja a rengeteg néptáncos és népi kultúrát terjesztő esemény, az alternatív-színjátszók összejövetelei, a Várjátékok rendezvénye, valamint a különféle programok a Városháza kertjében, továbbá a Zenei Udvar. Ezen túl, a városban megrendezett Táblaképfestészeti Biennálé30 a hazai képzőművészet egyik jelentékeny éves rendezvénye, ám ennél nem kevésbé sikeres a csak minden második évben megrendezésre kerülő Nyári Tárlat. Hihetetlen nagy tömegeket mozgattak meg egy-két, a 2007-et megelőző néhány évben megrendezett rendkívüli kiállítás: Marc Chagall műveit több mint 28 ezren, Munkácsy Mihály festményei pedig 39 ezer látogatót vonzottak. A 2007-es év is egy csodálatos időszaki kiállítás megnyitása elébe nézett: Salvador Dalí rajzaiból nyílt kiállítás a Fekete Házban, amely szintén a műkedvelők nagyobb csoportjait csalogatta Szegedre. Korábban Szegeden tartandó konferenciákkal kapcsolatban a legnagyobb problematikát a helyszínek szűkössége jelentette, amely alig rúgott többre, mint húsz, és meghatározott férőhelyszám felett már nem voltak képesek nagyobb közönségek befogadására. Ez azonban megváltozott a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjának felépítésével31. A 2007-es nyári szezon egyetemi, akadémiai eseményei a következőek voltak: az Értelmiség Nyári Egyetem, a Közművelődési Nyári Egyetem, valamint az immár 40 éve működő Pedagógiai Nyári Egyetem mind-mind a vonzerőt jelent nyáron a szakmabeliek számára. Azon hotelek és motelek, amelyek a konferenciák látogatói számára szállást biztosítanak, azt jelezték, hogy az egy-két napos rendezvények, illetve a hosszabb, több főre tervezett események száma is megnövekedett a korábbi évekhez képest. Gyakorinak nevezhetőek a 400-700 főt számláló konferenciák – domináns módon a medikális szakma, az orvosok és a gyógyszerészek választása esik a városra, mint az összejövetelek helyszínére. Szakmai továbbképzések és céges rendezvények szintúgy nagy számmal kerülnek megrendezésre Szegeden. Minden szegedi rendezvény megszervezője tisztában van a ténnyel, miszerint a városban egy, vagy másfél, esetleg két évvel a rendezvény időpontja előtt le kell fixálniuk a szállásfoglalásokat. Ennek az
30
http://www.reok.hu/index.php/component/content/article/138-megnyilt-atablakepfesteszeti-biennale-szegeden 31 http://www.u-szeged.hu/tik/rendezvenyek 56
az oka, hogy az idegenforgalmi főszezonban a hotelek oly mértékben telítettek, hogy nagyobb csoportközönségű programokat képtelenség hirtelen módon szervezni. Szeged legerőteljesebb turisztikai vonzerejét a különféle fesztiválok adják. A legnépszerűbbek ezek közül, a teljesség igénye nélkül: a Rózsaünnep (SzegedSzőreg)32, a Nemzetközi Kamionos Country Találkozó33, a Nemzetközi Honvéd és Katonai Hagyományőrző Találkozó – ezek nemcsak itthon, hanem nemzetközileg is egyre nagyobb hírnévre tettek szert. Szegedi Ifjúsági Napok az ország második legnagyobb ifjúsági fesztiválja, ahol több mint 30.000 résztvevő ünnepli a nemzetközi és hazai sztárokat. A Szegedi Ifjúsági Napok a 2. legméretesebb fesztiválrendezvény hazai földön: átlagosan több mint 25 ezer résztvevő látogatja meg a fellépők koncertjeit, amelyeket egyaránt adnak belföldi és külföldi előadók. Számos gasztronómiai- és főzőfesztivál is megrendezésre kerül a városban az év folyamán, ezek is széles körben ismeretes hírnévnek örvendenek. Példának okáért a szegedi Borfesztivál a 2006-os évben majdnem 75 magyar borászat minőségi borait tudta felmutatni az érdeklődők számára – a tömeg csaknem 9-10 ezerre rúgott. A szegedi sörfesztivál és grillfesztivál 2007-re tradícióvá lett, valamint a Nemzetközi Tiszai Halfesztivál is nagyobbnál nagyobb tömegeket csalogat a városba: itt minden egyes alkalommal legalább hat ezer adagnyi szegedi halászlé fő a bográcsokban az ínyencek számára. Évről évre rendszeres ünneplésre és népszerű rendezvények megszervezésére ad okot Szeged Napja. A 2000 óta fokozatosan egyre nagyobb és nagyobb méretűvé dagadó programsorozat egyik fontos alkotóeleme a Borfesztivál, azonban még lényegesebbnek nevezhető a Hídi Vásár34, amely 2007-ben Magyarországon kézműves-vásárai közt az egyik legnevesebb megnyitót jelentette; továbbá utcaszínházi fellépések, gyermekeknek szóló műsorok és különféle koncertek. Ezen fontos ünnepi nap alkalmából Szeged testvérvárosai által kiküldött képviselőcsoportok is részt vesznek az ünnepi eseményeket, majd a többi küldöttséggel és a város képviselőivel összeülve megtárgyalják és tervezgetik a további együttműködés útjait egy konferencia képében. Szeged városa hazánkban elsőként nyerte el az Európa 32
http://szoreg.hu/hirek/rozsafesztival-szeged-szoregen/ http://www.kamionostalalkozo.hu/ 34 http://www.hidivasar.hu/ 33
57
Díjat, amely az Európa Tanács legrangosabb kitüntetései közé tartozik – a díj elnyerésének az oka pontosan ez a közös testvérvárosi munka volt, amely során számottevő eredményeket ért el az együttműködés számtalan területen, úgy mint a mezőgazdaság, az kultúra, és a tudomány. Eredményesen zárultak le 2007-re a gyógy- és termálfürdők idegenforgalmi feltételeinek javításai is35. Azzal, hogy a szegedi Dóra-kútból folyó forró vizet gyógyvíznek minősítették, a Szeged a főváros mellett Magyarországon a másik olyan helység, ahol két különböző gyógyvíz tör a felszínre, és biztosít lehetőséget ily módon változatos gyógyvizes kúrákra. Minőségibb ellátásában részesülhetnek immár a fürdők vendégei, miután az Anna-fürdő felújítási munkálatai is befejeződtek, a vízforgatókat telepítették, az élményfürdő is kiépült (Újszeged), és a Forrás hotel és a fürdőterület közt zárt átjáró folyosót alakítottak ki. Pártatlan minősítési bizottság helyszíni szemle után az Anna fürdővel egyetemben az élményfürdőt is 4 csillagos minősítésre találta méltónak – ezeket a fürdők vezetőségei 2007 július folyamán vehették át. Nagyszámú látogatót vonzanak még a városba a különféle, egymásra halmozódó sportesemények, vagyis a sportturizmus. A számos rendezvény és verseny közül talán elegendő a kick-box világbajnokságot, a Kézilabda Gálát, illetve az ifjúsági kajak-kenu világbajnokságot kiemelni. A 2007-es év legfontosabb rendezvénye a 34. Felnőtt Síkvízi Kajak-kenu Világbajnokság volt, amely közeledtével a nemzetközi érdeklődés középpontjába került, és valóban óriási tömegeket vonzott. A Maty-ér melletti megmérettetésen a Magyar Kajak-kenu Szövetség 70 ország majdnem 16001700 versenyzőjét regisztrálta. Megfontolt és kigondolt reklámtervek és marketingstratégia segíti elő a város adottságainak a lehető legjobb kidomborítását. Évi kilenc-tíz hazai és tizenkét-tizenöt szakmai expó-n és kiállításon vesz részt a várossal a Szeged és Térsége Turisztikai Szolgáltató Kht., hogy biztosítsa az erőteljes jelenlétet és megjelenést. A szervezet tevékenységi körének eredményei közé tartozik egy immár 8 nyelven is olvasható turisztikai ismertető prospektus a városról, olyan ismertető jellegű magazin, amely a helyi szálláshelyeket és vendéglátóhelyeket tartja számon, valamint program- és 35
http://www.szeged.hu/hirek/fejlesztesek/6178-6-eves-az-anna-fuerd.html 58
rendezvényajánlók. A szervezet a város számos testvérvárosával karöltve végzi tevékenységét. Ennek során a 2007-et megelőző éveken eredményes közös programokat tudtak végrehajtani Temesvárral és Szabadkával, példának okáért. Közös pályázatot indítottak Szabadkával, amely során egy kiállítás megnyitása és magyar, angol és szerb nyelvű brosúra is kiadásra került a városról. A Temesvárral közösen lefolytatott pályázati procedúrából leszűrt tapasztalatok alapján pályázata meg a várost azon, immár telepített információs pontok felépítését (érintőképernyővel), amelyek öt helyen, a városban elszórva, szolgálják a tájékozódni kívánó turistákat, számos nemzetközi nyelven. A Tourinform iroda, amely minden évben majdnem 45 ezer privát, telefonos, illetve email-ben írt információhiányra biztosít választ, nagyban megkönnyebbült, amikor ezen elektronikus és nyilvános információs pontok átvették a leterheltség egy részét. 3.2.3.2 Interjú a városi önkormányzat imázs-felelősével
A város képviselőjével sikerült egyeztetnem egy mélyinterjút, amely során részletesen beszámolt a Szegedi Ifjúsági Napokkal és az Ifjúsági Házzal kapcsolatban, továbbá pontosította a videóklip létrehozási körülményeit. „A szegedi Ifjúsági Ház az 1970-es években épült, és azóta is Szegedi és a térségbeli fiatalság egyik rendkívül fontos gócpontja, kulturális és szociális értelemben egyaránt. Mellesleg éppen ezért ruházott be Szeged MJV Önkormányzata egy teljes felújításba, amely pontosan a 2007-es SZIN-re következő évben vette kezdetét, és még az évben befejeződött. A felújítással egyébként névváltás is együtt járt: ezen túl IH Rendezvényközpont néven fogad előadókat és vendégeket. Ahogy kitűnhetett ezekből a szavakból, bizony, az akkor még csak Ifjúsági Házként ismert előadóhelység-komplexum önkormányzati tulajdonú cég, azóta is, egyébként. Így bizonyos
értelemben
a
Szegedi
Ifjúsági
Napokat
lehetne
„önkormányzati
rendezvénynek” nevezni, de ez természetesen agyonvágná az egész fesztivál független, fiatalos hangulatát, túlontúl hivatalosnak hangzanék, úgy vélem. Mindenesetre ily módon mind a fesztivál megszervezésében, és ezen belül a marketing stratégiák és eszközök megtervezésében is csupán közvetett szerepünk volt. Egyetlen egy tekintetben volt hierarchikusnak nevezhető a viszony az 59
önkormányzat és az IH közt: az anyagi támogatásban. Ezt a részt nagyjából teljességgel az önkormányzat szolgáltatta. Mindenesetre a kreatív részt teljességgel rendezvény szervezőire, illetve a zenekarra és rendezőre bíztuk. Talán csak a Szegedről leközlendő légi felvételeket találtuk ki közösen, amely a városimázsfejlesztés érdekeit is tükrözte szorosabb módon.”
3.2.4. A napilap: Délmagyarország
3.2.4.1 A Délmagyar rövid története36
A 20. század kezdetén az országban összesen 3 helyen jött létre kiemelkedő újságírás vidéken: ezek volt Nagyvárad, Szeged és Arad városai. Szegeden már ekkor öt naponta megjelenő újság jelent meg, mindet egybevéve tizenkét ezer példányban, és 1-2 közülük egész Magyarországon elterjedt volt. Ezzel kell összevetni a budapesti napilapok százezres példányszámait, és akkor világossá válik, hogy ez a mennyiség vidéken igencsak kiemelkedőnek számított. 1910-ben ötlött fel a Róna Lajosban, egy akkori újságíróban az az elképzelés, hogy egy olyan naponta megjelenő lapot alapít, amely kísérletet tesz a hírnév megszerzésére a város határain kívül is. Segítségére sietett vállalkozásában Szeged polgármestere, Lázár György – a lap neve Délmagyarország lett, és 1910. május 22-én jelent meg először. A lap célja a következő volt: a teljes Dél-magyarországi régió tájékoztatása a vidék eseményeiről és népművelő célzattal, irodalmi szövegeket közölve le. A kor nagy költőitől és íróitól közöltek írásokat igen gyakran (Ady Endre, Krúdy Gyula, Kosztolányi Dezső vagy Juhász Gyula). A Délmagyar legnagyobb előnye az volt, a fővárosi lapokkal szemben, hogy rövidebb idő alatt juthatott el akár a távoli tanyavilágba is, hála a posta- és vasúthálózatnak. Egyszóval a lap erejét a frissessége jelentette. Megjegyzendő, hogy ez volt az első olyan hírlap a városban, amelynek alaptőkéje részvények és részvényesek révén állt össze.
36
felhasznált források: Szimonidesz Lajos: A magyar újságírás kezdetei. Budapest, 1954 http://www.delmagyar.hu/delmagyarorszag_tortenete/ 60
1919 során Juhász Gyula szerezte a legfontosabb vezércikkeket a lap számára. A Délmagyar munkatársai rendkívüli szerepet játszottak a szegedi munkássztrájk kitörésében. Ennek természetesen egyenes következménye lett, hogy az újra megerősödő ellenreakciós hatalom berekesztette az újságot. A Délmagyar csak egy évvel később indulhatott újra, ugyanezen a néven. A szerkesztőségben dolgozók a régi gárdából kerültek is, és kérlelhetetlenül harcoltak egyfelől az ellenreakció, más felől az egyre terjeszkedő fasiszták ellen. Az 1938-as 1. zsidótörvény, majd a sajtórendészetről szóló törvénykezés gyakorlatilag képtelenné tette a tulajdonos helyzetét az újságnál: az kénytelen volt másnak elárusítani a részvényeket. Az 1939-es évben a hírlap fejlécén már ez állt: „keresztény politikai napilap”. Ennek ellenére, a napilap minden erejével azon volt, hogy a korábbi szerkesztőségek hagyományát kövesse: liberális és demokratikus újság kívánt lenni. Sokan maradhattak megint csak a régi gárdából, ám inkognitóban, vagy névtelenül kellett publikálniuk. A II. világháború során a Délmagyar állhatatosan ragaszkodott korábbi álláspontjához: antifasizmus és demokrácia. Ezzel a világnézettel 1944-ben, mikor megtörtént az ország német megszállása, a nap nem élhetett sokáig: a Délmagyarországot azonnal betiltották, a tulajdonost pedig lecsukatta a Gestapo. A lap azonban újraindult, mihelyst a németek visszaszorultak, és Szegeden megalakult a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetősége. 1944 novemberében a Délmagyart újra lehetett kapni. 1948 újabb változást idézett elő a napilap sorsában. Egyesült a két munkáspárt, és a Magyar Dolgozók Pártja úgy döntött, hogy ennek a lapnak kell a Délmagyarország politikai hírlapjának lennie. Egyesülve a szegedi Népszavával, a lap megerősödött, és továbbra is Délmagyarország néven futott tovább. 1949-et követően, miután a nyomdák az állam tulajdonába kerültek, a napilap rendszeres és nagy példányszámú terjesztése előtt semmiféle gát vagy akadály nem volt már. Ettől az időponttól kezdve jelenhettek meg fényképek is a hírlap hasábjain. Ezt követően a napilap nagyjából békésen jelenhetett meg rendszeresen, egészen 1956 októberéig: az ekkor történtek okán ezen a néven hosszú ideig nem 61
jelenhetett meg a lap, Szeged Népe lett az új cím, majd az MSZMP lapjaként Szegedi Néplap lett az elnevezés. Azonban az olvasótábor kiharcolta magának a régi név visszaállítását, amely 1957-től újra életbe lépett. Ezen mozgalmas évekre békésebb és nyugodtabb időszakok következtek: a hatvanas-hetvenes években a főszerkesztők évtizedenként váltották egymást, és a nyolcvanas évek is kiegyensúlyozottan teltek el. Az 1989-es rendszerváltás a lapkiadó vállalatoknál is nagy változásokat eredményezett. A privatizációs tevékenység során rengeteg nemzetközi tőkés jelent meg az országban, és ennek folyamán 1990-ben egy francia vállalat, a Nice Press Invest SA (NPI SA) magyarokkal karöltve fektette le a Délmagyarország Könyv-és Lapkiadó Kft. alapjait, amelynek több mint 85%-a francia tulajdonban volt. Ez óriási változásokat okozott az újság számára: önálló nyomdával és a legkorszerűbb tördelési rendszerrel szerelték fel a kiadót. Később a francia vállalat német tulajdonba került, része lett a Bertelsmann-csoport sajtóvállalatának, a világhírű Gruner und Jahr-nak. Mindezek után a brit Daily Mail kaparintotta meg az kiadót, amely később a magyarországi Lapcom Kft. tulajdonába került – a megyei szintű hírlapikiadást az országban négy csoport uralja, és a Lapcom ezek közül az egyik nagy. Felépítése szerint földrajzi lapcsoportokat különít el: így létezik a Kisalföld (székhelye Győr), valamint a hozzárendelt Kisalföld Kiadó, és a Délmagyarország Kiadó (székhelye Szeged) a Délmagyarországgal, ugyanakkor idetartozik a népszerű Déli Apró is. A kiadó igyekszik a modernizációra törekedni: nyitott az online lehetőségekre, példának okáért részben birtokolja az egyik legfontosabb autókereskedelmi és állásközvetítéssel foglalkozó portálokat.
3.2.4.2. Interjú a Délmagyarország képviselőjével
A Délmagyarországtól sikerült kapcsolatba lépnem a regionális újság nyilvánosság-felelősével, aki precíz és pontos felvilágosítással látott el a napilap és a videóklip kapcsán. Elmondása szerint „Az Ifjúsági Ház szervezőivel szoros együttműködés, teljes bizalom valósult meg. Előzetes engedélyünket kérték a klip leforgatásához, amellyel a fesztivált reklámozni kívánták, és lapunk is szerepelt volna benne vizuálisan, mi pedig ehhez teljes jóváhagyásunkat adtuk. A kreatív folyamatban 62
azonban nem vettünk részt, még a tervezési fázis ötletbörzéjében sem, teljességgel a szervezőkre, a rendezőre és a zenekarra bíztuk ezt. Mi mindössze a végleges musztert tekintettük meg, hogy aztán természetesen újabb jóváhagyással nyugtázzuk a látottakat. Az újság részéről pedig nem készült utólagos monitoring, mivel úgy gondoltuk, ez a konkrét videóklip nem releváns marketing-eszköz a lap szempontjából. Ennek fő oka az, hogy lapunk célcsoportja nem esik egybe a fesztiválszervezők által megszólítani, megfogni kívántakkal: ők a fiatalokat célozták meg, országszerte, a Délmagyarország pedig a középkorúakat, idősebbeket, alapvetően a Dél-Alföldi régióban. Nem tekintettünk ezért rá, mint praktikus reklámra. A finanszírozáshoz sem volt közünk. azt a város oldotta meg, és a fesztiválszervezők közösen.”
63
4. Összegzés, hipotézis igazolás vagy elvetése
Összegzésképpen véleményem szerint hipotézisem igazoltnak tűnik. A 2007-es Szegedi Ifjúsági Napokon történt helyi, kérdőíves felmérés adatai alapján egy ilyen jellegű videoklip sikeresen vonzott látogatókat a rendezvényhez és a városba nem csupán az ország minden pontjáról, hanem külföldről is. A videóklip tehát, amennyiben alaposan megtervezett, és kivitelezett audiovizuális anyaggal van dolgunk, nem csupán zenekarok számára jelenthet kiváló fórumot a népszerűség növelése szempontjából, hanem településeket, rendezvényeket is képes reklámozni. Természetesen nem szabad a didaktikusság felé túlságosan elmenni, ahogyan azt a videoklip filmnyelvi elemzésével is kimutattuk. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy ez a sikeres marketingkampány tökéletesen illeszkedett abba a folyamatba, amely az ezredforduló utáni Délalföldi-régiót érintő turisztikai fellendülés jelentett, és amely során Szeged idegenforgalmi fellendülése erőteljesen megindult. Illeszkedett továbbá a Szegedi Ifjúsági Napoknak a 2006-ot követő fellendülésébe és kálváriájába, amely során (bár 2011-ben veszteségesen zárult), az ország egyik legnagyobb és legdominánsabb könnyűzenei fesztiváljává avanzsálódott. Ez az egyetlen, konkrét videóklip tehát egyetlen apró jelenség volt tehát egy olyan átfogó folyamatban, amely regionális szinttől terjedt települési és konkrét, rendezvényi szintig. Mindez természetesen annak köszönhető, hogy Magyarországon immár létezik egy jól működő, a filmes iparágon belül specializált és domináns részt elfoglaló szakma, amely a videóklip-készítés technikai oldalára szakosodott, valamint annak, hogy a Szegedi Ifjúsági Napok marketing-kampány készítői csapata kiválóan alkalmazta a különféle vizuális eszközök és hagyományok ötvözését. Komoly lehetőségek rejtőznek tehát egyes térségek imázsának kialakítása és a videóklipes műfaj közt: egy olyan széles és vásárlóerővel rendelkező réteget képesek megragadni, mint a középiskolás, főiskolás és egyetemi korcsoportok, amelyek révén nagyban fellendülhet egy belföldi turizmus.
64
Az is egyértelművé vált azonban, hogy ebben az esetben a finanszírozást különösen kooperatív módon kell megoldani, ahogyan az Szeged Megyei Jogú Város esetében is történt: az anyagi támogatás 100%-ig az önkormányzattól érkezett – közvetett módon ez a háromnegyed millió forint csupán egy része volt annak a finanszírozási keretnek, amelyet az önkormányzat szánt a Szegedi Ifjúsági Napok marketingjére. Magának a klipnek az elkészítésénél döntő fontosságú az érdekgazdák jelenléte a tárgyalásokon. Ahogyan az a Magna Cum Laude klipjéből is kiderült, a Délmagyarország c. napilap, amely az egész Délalföldi régió legdominánsabb hírlapja, nem vette ki a részét a videóklip megtervezéséből, arra hivatkozva, hogy a fesztivál (így a klip) és a lap célcsoportjai nem egyeznek. Véleményem szerint ez egy nagy hiba volt: a Délmagyarország kihasználhatta volna egy ilyen fiatalos médiumban való megjelenését ahhoz, hogy egy ifjabb olvasótábort is meghódítson magának.
65
Mellékletek
A 2007-es Szegedi Ifjúsági Napok GANT-diagramja (forrás: IH Rendezvényközpont - Összefoglaló dokumentum a (2007) Szegedi Ifjúsági Napok „Színezd újra” marketingkampányának főbb pontjairól. Szeged, 2007)
66
67
A 2007-es SZIN alkalmával a Szegedi Ifjúsági Ház által készíttetett mélyinterjú kérdései (részletek) - Mennyiben határozták meg a fesztiválra való ellátogatását a rendezvény különféle reklámjai? - Hogyan vélekedik a „SZIN Arca” ötletről, meggyőző volt? - Mit gondol, megfelelő egyént válaszott a SZIN? - Hol találkozott először a SZIN Arca jelenséggel? - Jobbnak tartotta-e az idei SZIN Arcát, mint az előzőt (Jáksó Lászlót)? - Kit javasolna következő SZIN Arcának? - Hogyan vélekedik a „SZIN Himnusza” ötletről, meggyőző volt? - Mit gondol, megfelelő zenekart választott SZIN a himnuszhoz? - Mit gondol, megfelelő a dal, mint himnusz (szövegben, hangszerelésben)? - Hol találkozott először a dallal? - Be tudta-e azonosítani, hogy ez a Szegedi Ifjúsági Napokról szól? - Mit javasolna, legyen új dal jövőre, vagy maradjon ez? Esetleg más dolgozza fel ugyanezt a dalt? - Hogyan vélekedik a SZIN Himnuszához készített videóklipről? - A videóklip mely részletei fogták meg – Szeged, a zenekar, a fesztivál, vagy Badár Sándor képei? - Mit gondol a klipben alkalmazott retró ruhákról és divatról – szimpatikusnak találtae? - Hol találkozott először a videóklippel? - Mit javasolna, ha jövőre is alkalmaznánk ugyanezt a marketingtechnikát, mit rakna még a klipbe?
68
Irodalomjegyzék 1. Frith, Simon - Goodwin, Andrew – Grossberg, Lawrence (eds.): Sound and Vision: The Music Video Reader; Abingdon: Routledge Inc., 2000 2. Shusterman, Richard: Pragmatista esztétika; Budapest: Kalligram Kiadó, 2003. 3. Lewis, Lisa: Gender politics and MTV: voicing difference. Philadelphia: Temple University; 1993 4. Bowie, Robart Pahlavi: 'Rock video "according to Fredric Jameson"'; Continuum: The Australian Journal of Media & Culture vol. 1 no 2, 1987 5. Strand, Joachim; The Cineastic Montage of Music-Video: Hearing the Image and Seeing the Sound; 2008 6. Fredric Jameson: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro, Budapest, 2010 7. Mulvey, Laura: A vizuális élvezet és az elbeszélő film. Metropolis (2000) no. 4. pp. 12–23. 8. Austerlitz, Saul; Money for Nothing: A History of the Music Video from the "Beatles" to the "White Stripes", New York: Continuum, 2008 9. Shore, Michael: Music Video: A Consumer's Guide; 1987 10. Thompson, Kristin–Bordwell, David: A film története. Budapest: Palatinus, 2007 11. Gunning, Tom: Az attrakció mozija: A korai film, nézője és az avantgárd. In: Kovács András Bálint – Vajdovich Györgyi (eds.): A kortárs filmelmélet útjai. Budapest: Palatinus, 2004. 12. http://www.mahasz.hu/?menu=slagerlistak&menu2=archivum letöltés dátuma: 2011.04.06. 13. http://www.kimeraproduction.com/ letöltés dátuma: 2011.04.02. 14. http://www.youtube.com/watch?v=MFk6qX6fBZk letöltés dátuma: 2011.04.12. 15. Kovács András Bálint: Mozgóképelemzés. Budapest: Új Palatinus Kiadó. 2009 16. Szabó Gábor: Filmes könyv – Hogyan kommunikál a film? Budapest: Ab Ovo Kiadó. 2002
69
17. Dr. Forgács Attila - Dr. Kovács Zoltán - Bodnár Éva - Dr. Sass Judit: Alkalmazott pszichológia. Szociálpszichológia, Munka- és szervezetpszichológia. Budapesti Corvinus Egyetem , Budapest. 2009 18. http://www.magnacumlaude.hu/#/R%C3%93LUNK/BIOGR%C3%81FIA letöltés dátuma: 2011.05.07. 19. http://quart.hu/cikk.php?id=3877 letöltés dátuma: 2011.06.03. 20. http://www.mahasz.hu/?menu=arany_es_platinalemezek&menu2=adatbazis letöltés dátuma: 2011.08.07. 21. http://www.mahasz.hu/?menu=slagerlistak&menu2=eves_osszesitett_listak& id=album_db&ev=2010 letöltés dátuma: 2011.04.10. 22. Blazovich László (ed.): Szeged rövid története. Szeged: Agapé, Ferences Nyomda és Könyvkiadó Kft., 2007 23. Csatári Bence: A Kádár-rendszer könnyűzenei politikája. Budapest: ELTE BTK, 2007 24. Jávorszky Béla Szilárd - Sebők János: A magyarock története 1. - A beatkezdetektől a kemény rockig. Budapest: Népszabadság Rt., 2006 25. http://hvg.hu/kultura/20110907_szegedi_ifjusagi_napok_veszteseg letöltés dátuma: 2011.04.21. 26. http://www.origo.hu/teve/20070824-badar-sandor-7-oran-keresztulbeszelne-a-szegedi-ifjusagi-napokon.html letöltés dátuma: 2011.04.22. 27. http://szin.blogter.hu/157609/tovabb_erosodott_a_szegedi_ifjusagi_napok_ne mzetkozi_sztarfelhozatala_ letöltés dátuma: 2011.07.09. 28. IH Rendezvényközpont: Összefoglaló dokumentum a (2007) Szegedi Ifjúsági Napok „Színezd újra” marketingkampányának főbb pontjairól. Szeged, 2007 29. Hunyadi Zsuzsa: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. In: Találkozások a kultúrával 2. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2004 30. IH Rendezvényközpont - Összefoglaló dokumentum a (2007) Szegedi Ifjúsági Napok „Színezd újra” marketingkampányának főbb pontjairól. Szeged, 2007 70
31. http://www.dartke.hu/cikk+35+szin2007.htmlhttp://hvg.hu/itthon/200907 07_varosimazs_toplista letöltés dátuma: 2011.08.08. 32. http://www.observer.hu/news/23 letöltés dátuma: 2011.08.09. 33. http://www.vals.hu/korona.htm letöltés dátuma: 2011.07.10. 34. Image Factory – Observer: Városimázs Toplista. 2010 35. http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/europa_nostra_dij/ letöltés dátuma: 2011.07.15. 36. http://www.jegyzo.hu/szegedi-szabadteri-jatekok-2007-3 letöltés dátuma: 2011.08.07. 37. http://www.reok.hu/index.php/component/content/article/138-megnyilt-atablakepfesteszeti-biennale-szegeden letöltés dátuma: 2011.05.05. 38. http://www.u-szeged.hu/tik/rendezvenyek letöltés dátuma: 2011.05.09. 39. http://szoreg.hu/hirek/rozsafesztival-szeged-szoregen/ letöltés dátuma: 2011.06.01. 40. http://www.kamionostalalkozo.hu/ letöltés dátuma: 2011.04.17. 41. http://www.hidivasar.hu/ letöltés dátuma: 2011.04.16. 42. http://www.szeged.hu/hirek/fejlesztesek/6178-6-eves-az-anna-fuerd.html letöltés dátuma: 2011.09.11. 43. Szimonidesz Lajos: A magyar újságírás kezdetei. Budapest, 1954 44. http://www.delmagyar.hu/delmagyarorszag_tortenete/ letöltés dátuma: 2011.09.12.
71
Ábrajegyzék 1. ábra ...................................... „Szinezd újra”-klip: performance-hagyomány 1. 2. ábra ..................................... „Szinezd újra”-klip: performance-hagyomány 2. 3. ábra ................................................................ „Szinezd újra”-klip: Badár-show 1. 4. ábra ................................................................ „Szinezd újra”-klip: Badár-show 2. 5. ábra ................................................................ „Szinezd újra”-klip: Badár-show 3. 6. ábra ........................................................... „Szinezd újra”-klip: retró frizurák 1. 7. ábra ........................................................... „Szinezd újra”-klip: retró frizurák 2. 8. ábra ........................................................ „Szinezd újra”-klip: amatőr felvételek 9. ábra ............................................................... „Szinezd újra”-klip: szalagcímek 1. 10. ábra ................................................................„Szinezd újra”-klip: szalagcímek 2. 11. ábra ................................................................„Szinezd újra”-klip: szalagcímek 3. 12. ábra .............................................. „Szinezd újra”-klip: Szeged légi felvételei 1. 13. ábra .............................................. „Szinezd újra”-klip: Szeged légi felvételei 1. 14. ábra ................................................................. „Szinezd újra”-klip: a papírrepülő 15. ábra .................................................................................................................................... „A különböző típusú fesztiválokat látogatók aránya a korcsoportokban.” (forrás: Hunyadi Zsuzsa: A fesztiválok közönsége, helye, szerepe a kulturális fogyasztásban. In: Találkozások a kultúrával 2. Budapest: MTA Szociológiai Kutatóintézet, 2004) 16. ábra ......................................................... Szegedi Ifjúsági Napok szórólap, 2007 17. ábra ................................................................................. „Szinezd újra”-klip forrás: http://www.youtube.com/watch?v=MFk6qX6fBZk 18. ábra ............ A 2007-es Szegedi Ifjúsági Napok menedzsment- és szervezeti struktúrája Szeged Város Önkormányzata
72
19. ábra .................................................................................................................................... Vendégéjszakák száma városonként 2006 (forrás: Magyar Turizmus Zrt. Itthon otthon van: Turizmus Magyarországon 2007 Végleges adatokkal, Budapest, 2007)
73
