SZAKDOLGOZAT
Popper Eliza
2011.
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola
SZAKDOLGOZAT A Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulásához vezető út
Konzulens: Tordai Bence
Popper Eliza Kommunikáció és médiatudomány szak
Budapest 2011.
2
SZAKDOLGOZAT KIVONAT
1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai: • • • •
ifjúságpolitika Nemzeti Ifjúsági Tanács fiatalság ifjúsági érdekképviselet
2. A 2-3 legfontosabbnak ítélt forrás (szakirodalom) megjelölése:
• • •
NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2008. KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006. NAGY ÁDÁM: Ifjúsági béke: egy lehetséges ifjúságpolitika váza: szakmapolitikai koncepció. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2003.
3
3. A szakdolgozat rövid, legfeljebb egy oldalas kivonata magyar nyelven:
Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozásáig vezető utat keresem. Magyarország az utolsó Európai Uniós tagállam, amely nem rendelkezik efféle tanáccsal. A tanács ifjúsági érdekeket megjeleníteni hivatott testület lenne, a magyarországi ifjúsági és a számukra szolgáltatni szándékozó szervezetek országos érdekképviseleti és szakmai szövetsége, amely az érintett korosztályok társadalmi helyzetének jobbítása, az általuk igénybe vehető szolgáltatások bővítése és színvonalának emelése érdekében működik, helyi, valamint regionális szinten meg nem oldható ifjúságpolitikai feladatokat lát el. A tanács célja a magyarországi ifjúsági korosztály érdekeinek szolgálata és tagközösségeinek képviselete. Kutatásom során az Európában működő NIT-ek struktúráit elemeztem, melyek segítettek egy átfogóbb, általánosabb képet alkotni a tanácsok működéséről, s melyek alapján felállítható a Magyar Nemzteti Ifjúsági Tanács. Dolgozatomban rekonstruáltam az utóbbi 25 év magyarországi próbálkozásait az ifjúsági érdekképviselet terén, majd felállítottam egy akciótervet, mely véleményem szerint a leghatékonyabb menetrend lenne a tanács felállításához.
4
4. A szakdolgozat rövid, legfeljebb egy oldalas kivonata angol nyelven:
In my thesis I was looking for the path leading towards the establishment of the Hungarian National Youth Council. Hungary is the last country within the European Union that does not have a National Youth Council. The NYC is an umbrella organisation, gathering all youth organisations within the country. It represents the voice and needs of youth of the country. Mostly it runs projects, does advocacy and lobbying, and in most countries it is considered to be the strategic partner of the government concerning youth issues. During my research I analyzed the structures and mechanisms of different European NYCs to have a general overview of how these youth councils work. This overview allowed me to have a better understanding of National Youth Councils. The concept of having a Hungarian National Youth Council is not something new. Ever since 1988 there has been attempts to establish a council, that acts as a unified youth representative body. Until now, however, the council has not yet been set up. Having the results of my research on European level and learning from all the mistakes of our past, at the end of my thesis I tried to set up an action plan, that could lead us to finally establishing our own National Youth Council. 2011. október 19.
5
Tartalom 1. BEVEZETÉS ...................................................................................................................................... 9 1.1. 2.
A kutatási módszerről ...................................................................................................... 10
IFJÚSÁGDEFINÍCIÓK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN ..................................................... 11 2.1.
Az ifjúság fogalma ............................................................................................................ 11
2.2.
Korosztályi meghatározás Magyarországon..................................................................... 13
2.3.
Korosztályi meghatározás Európában .............................................................................. 14
3.
IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, ÉRDEKKÉPVISELET, IFJÚSÁGPOLITIKA .................................................... 15
4.
A MAGYAR KORMÁNY HOZZÁÁLLÁSA ...................................................................................... 19
5.
EURÓPAI KERETEK, AJÁNLÁSOK ............................................................................................... 25
6.
NEMZETI IFJÚSÁGI TANÁCS MINT INTÉZMÉNY ........................................................................ 29
7.
6.1.
Miért alakultak Nemzeti Ifjúsági Tanácsok?..................................................................... 29
6.2.
A NIT-ek fő célkitűzései és munkaterületei ...................................................................... 30
6.3.
A NIT-ek megalakulásának folyamata .............................................................................. 33
6.3.1.
Fiatalok és az ifjúsági szervezetek ............................................................................ 33
6.3.2.
Ernyőszervezetek ..................................................................................................... 34
6.3.3.
Diákszervezetek, hallgatói csoportok / politikai ifjúsági szervezetek ...................... 34
6.3.4.
A kormány szerepe ................................................................................................... 35
EURÓPAI STRUKTÚRÁK............................................................................................................. 36 7.1.
NIT-ek felépítése, struktúrák ............................................................................................ 36
7.1.1.
Képviselőtestület ...................................................................................................... 36
7.1.2.
Végrehajtó Testület .................................................................................................. 37
7.1.3.
Egyéb alapszabály és munkastruktúrák ................................................................... 38
7.1.4.
Alkalmazottak ........................................................................................................... 39
7.2.
Tagság, integráció és képviselet ....................................................................................... 40
7.2.1.
Tagság ....................................................................................................................... 40 6
7.2.2. 7.3.
Tagszervezetekkel való kommunikáció .................................................................... 44
7.3.2.
Kommunikáció a fiatalokkal és a társadalommal ..................................................... 45
7.3.3.
A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok által nyújtott szolgáltatások ....................................... 46
7.3.4.
Reprezentáció, érdekképviselet és lobbizás............................................................. 47
7.3.5.
Nemzetközi együttműködés..................................................................................... 47
7.3.6.
Eszközbeli támogatások ........................................................................................... 47
7.3.7.
Kapacitásfejlesztés ................................................................................................... 48
7.3.8.
Tudatosságnövelés és új témák bevezetése ............................................................ 48
A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok finanszírozása ..................................................................... 49
7.4.1.
Fix költségek finanszírozása ..................................................................................... 49
7.4.2.
Projekt alapú források .............................................................................................. 49
7.4.3.
Tagdíjak .................................................................................................................... 50
7.4.4.
Kormányzati alapok/források ................................................................................... 50
7.4.5.
Nemzetközi források és adományok ........................................................................ 51
7.4.6.
Privát szektor adományai ......................................................................................... 52
7.4.7.
Egyéb forráslehetőségek .......................................................................................... 53
7.5.
Fenntarthatóság ............................................................................................................... 54
Az Európai Ifjúsági Fórum......................................................................................................... 55 8.1.
Európai Ifjúsági Fórum tagság általános feltételei ........................................................... 57
8.1.1.
A Nemzeti Ifjúsági Tanácsokra vonatkozó speciális feltételek ................................. 57
8.1.2.
Tagsági típusok és jogok ........................................................................................... 58
8.1.3.
A tagsággal járó kötelezettségek .............................................................................. 58
8.2. 9.
Eszközök és szolgáltatások ............................................................................................... 44
7.3.1.
7.4.
8.
A NIT-ek befogadó politikája (az integráció) ............................................................ 43
A Fórum alapszabály szerinti szervei................................................................................ 59
A MAGYAR PRÓBÁLKOZÁSOK................................................................................................... 60 7
10.
AKCIÓTERV ........................................................................................................................... 64
11.
NIT MINT MEGOLDÁS ........................................................................................................... 66
MELLÉKLETEK: .................................................................................................................................. 68 IRODALOMJEGYZÉK .......................................................................................................................... 80 Források a kutatás elkészítéséhez ................................................................................................ 83 RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA ....................................................................................................................... 85
8
1. BEVEZETÉS Magyarország az utolsó Európai Uniós tagország, amely nem rendelkezik Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal (NIT). A NIT dolga lenne az ifjúság érdekképviseletének legmagasabb szintű ellátása, az ifjúságpolitika formálása és alakítása, s a kormány felé az ifjúság egy erős és egységes hangként való megszólalása. A NIT ernyőszervezetként működne, képviselve és reprezentálva a magyar ifjúsági szervezetek összességét. Magyarországon az utóbbi 25 évben nem tudott egy mindenki által elfogadott Nemzeti Ifjúsági Tanács felállni, annak ellenére, hogy 1987 óta rendszeresen voltak erre próbálkozások. Dolgozatomban próbálok választ adni arra, miért is van szüksége országunknak egy Nemzeti Ifjúsági Tanácsra, melyek azok a hibák, amiket a korábbi próbálkozások során elkövettek, és amelyek miatt nem tudott felállni a tanács. Megvizsgálom, melyek azok a már több európai ország tanácsában jól bevált működési gyakorlatok, melyeket adott esetben átvehetnénk, valamint felállítok egy akciótervet, amely alapján létrejöhetne országunkban is a Nemzeti Ifjúsági Tanács. A tanulmány az alábbi fonalat követi: A fogalmak tisztázása után az ifjúságpolitika és az érdekképviselet fontossága mellett érvelek, majd bemutatom a magyar illetve európai szabályozási kereteket, melyek támogatják az érdemi ifjúságpolitika létezését. Mindezek után a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok megalakulásának okáról írok, bemutatom azok céljait, feladatköreit és működésük alapelveit, majd az Európai Ifjúsági Tanácsban való részvétel fontosságáról és annak kritériumairól ejtek szót. Röviden betekintést nyújtok az elmúlt 25 év magyarországi próbálkozásaiba, végül pedig a jelenlegi magyar helyzetről és az általam elképzelt lehetséges akciótervről írok. A tanulmány megírásával fő célom a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács (MNIT) megalakulási
folyamatának
elindítása,
illetve
a
már
megkezdett
folyamatok
előremozdítása. 2011 májusában az EFIL (European Federation for Intercultural Learning) szervezet képviseletében részt vettem az Európai Ifjúsági Fórum Tagok Tanácsán (COMEM, Council Meeting of Members). Már hosszú idő óta foglalkoztatott a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács kérdése, így a négy napos antwerpeni gyűlés után eldöntöttem: a lehető legjobban beleásom magam a témába és megpróbálom elindítani, avagy 9
felgyorsítani a magyar folyamatokat. Arra jutottam, hogy a legtöbbet azzal segíthetek, ha megírom a tanulmányt, ami a NIT aspektusait járja körbe, ezzel is elősegítve az információk áramlását és a megfelelő információk eljutását a megfelelő emberekhez. A tanulmány rövidített változatát 2011-ben publikálták a Felsőoktatási Diákszervezetek Egyesületének honlapján, illetve mint a tanulmány szerzőjét, több fontos konferenciára hívtak meg előadónak. Továbbá jelenleg is folynak a konzultációk az Új Nemzedék Jövőjéért Program miniszteri biztosával, Mihalovics Péter úrral, aki szintén felhasználja tanulmányomat a kormány új ifjúsági programjának felállításához. A téma iránt mélyen elkötelezett vagyok, s ott vagyok minden egyes lépésnél, mely közelebb visz mindannyiunkat a MNIT felállásához. Bízom benne, hogy a folyamat egy éven belül eléri azt a pontot, amikor kimondhatjuk: felállt Magyarország Ifjúsági Tanácsa. Addig is minden erőmmel azon leszek, hogy a folyamat az európai normáknak megfelelően s a korábbi magyar hibák elkövetése nélkül haladjon, a lehető legszélesebb körben, alulról jövő, demokratikus kezdeményezésként.
1.1. A kutatási módszerről Dolgozatom témája nehezen megközelíthetőnek tűnt, hiszen a témában kevés szakirodalom lelhető fel. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok struktúrájáról a mai napig nem készült összefoglaló dokumentum, ám az Európai Ifjúsági Fórum egyik erre hivatott munkacsoportja jelenleg dolgozik ezen. A csoport dokumentumokkal nem, viszont rengeteg hasznos információval segítette a munkám, melyek nélkül a dolgozat nem születhetett volna meg. A dolgozat elkészítéséhez kvalitatív kutatási módszert alkalmaztam: a tanulmány nagy része rövidebb és hosszabb interjúk eredménye. Interjúalanyaim az európai Nemzeti Ifjúsági Tanácsok, valamint az Európai Ifjúsági Fórum (YFJ) vezetőségi tagjai voltak. Az interjúk három különböző formában valósultak meg: személyes interjú, Skype beszélgetések és email-es kérdezések. Mindezeken kívül az európai NIT-ek honlapjait böngészve jutottam megfelelő mennyiségű információhoz, melyeket egy mátrixba rendeztem (lásd 3.sz. melléklet).
10
2. IFJÚSÁGDEFINÍCIÓK MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN
2.1. Az ifjúság fogalma Az ifjúság meghatározása nem egyszerű feladat. A társadalomtudományok területén számtalan definícióval találkozhatunk, melyek mind másképp értelmezik a fiatalságot. Ezt a társadalmi korcsoportot az alábbi módokon definiálják: ifjúság, fiatalság, tizenévesek, kamaszok, fiatal felnőttek, serdülő kor, tinédzserek, stb. Andorka Rudolf szociológus szemmel azokat tekinti fiataloknak, akik „már nem gyerekek, de még nem felnőttek, vagyis nem kezdték el a rendszeres kereső munkát, nem alapítottak családot, vagy egyszerűbben nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával”.1 Ez alapján azt mondhatjuk, hogy az ifjúság az ember gyermekkora és felnőtt kora közötti időszak, ám ez ebben a formában a testi és lelki fejlődésen kívül leginkább a társadalmi státuszra vonatkozik. Jancsák Csaba szerint a fiatalság „út a gyermekkor függőségéből a felnőttkor függetlenségébe”.2 Ma Magyarországon a hivatalos felnőttkorba lépést a nagykorúvá váláshoz, a választójoghoz, azaz a tizennyolcadik életévhez kötjük. Az egyén és a társadalom viszonyát tekintve azonban manapság inkább a harmincadik életév jelöli meg a valódi felnőtté válás idejét, amikor az ember már gazdaságilag és érzelmileg is önállóvá válik.3 „A posztadoleszcencia a posztindusztriális társadalmakban kialakult olyan életszakasz, ahol a fiatal felnőtt már önálló döntések és felelősségek vállalója, de még nem szakadt le teljesen anyagilag, érzelmileg vagy fizikailag a családról.”4 Magyar elnevezésével még adós az ifjúsági szakma. Somlai Péter szociológus az Új Ifjúság tanulmánykötetben a felnőtté válás elhúzódó folyamatára keres választ. Véleménye szerint a posztadoleszencia kifejezés az időben egyre jobban elhúzódó kamaszkorra utal:
1
ANDORKA RUDOLF: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris kiadó, 2006. JANCSÁK CSABA (szerk.): Az Európai fiatalok világa a 21. század elején. Szeged, Belvedere Meridionale, 2011. 3 NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra: Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében. Debrecen, 2009, http://shp.hu/hpc/userfiles/nemethnora/ifjusag_es_kultura.pdf, 2011. október 19. 4 NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2008. 2
11
„Fiatalokra, akik szüleik nemzedékénél hamarabb kezdik a szexuális kapcsolatokat, korábban lesz jogosítványuk, előbb szoknak rá a cigarettázásra, a drogokra, és korábban kezdenek dönteni arról, hol és mivel töltik szabadidejüket. Tovább járnak azonban iskolákba, később lesz belőlük főfoglalkozású kereső, később házasodnak és szülnek gyermeket, és úgy látszik, fő bajuk az, hogy nem tudnak felnőni”.5 A szerző tanulmányában utal arra, hogy bár mindig is voltak későn érő típusok, napjainkban ez már olyan tömegesen jellemző, hogy lehetetlen egyéni problémaként kezelni.6 Két különböző módja van annak, hogy meghatározzuk, kik a fiatalok. Az első módszer az emberi egyed fejlődése szerinti megközelítés, mely biológiai, pszichológiai, illetve szociológiai szempontból határozza meg, ki számít fiatalnak. A másik az adminisztratív
szempontú,
életévek
szerinti
megközelítés.7
Az
alábbiakban
a
Magyarországon illetve Európában elfogadott ifjúsági korosztály meghatározásokra hozok fel példákat.
5
SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER (szerk.): Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2007. 6 SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER (szerk.): Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2007. 7 KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006.
12
2.2. Korosztályi meghatározás Magyarországon Jelenleg nem létezik ifjúsági korosztályról szóló hivatalos fogalom-meghatározás Magyarországon. A magyar ifjúságpolitika szempontjából a jelenleg hatályos jogszabály (1995. évi LXIV. Törvény) fiatalság-értelmezése van érvényben, mely a 15-26 év közöttieket sorolja az ifjúságba.8 A magyar ifjúságpolitika nemzetközi vizsgálatához 2007ben készült Országjelentés a 15 és 29 év közötti korcsoportra hivatkozik anélkül, hogy egyértelműen megindokolná, miért is ezek a számok vannak érvényben. Mivel a Fiatalok Lendületben (Youth in Action) program korcsoport meghatározása9, valamint az Ifjúság 2000. Gyorsjelentés ifjúságkutatása is a 15-29 évesekre vonatkozik,10 valószínűsíthető, hogy ezek alapján került a fentebbi meghatározás az Országjelentésbe. A definiálási probléma leginkább
abból adódik, hogy a fiatalokat különböző szektorokban
különbözőképpen kezelik. A munkaerő-piaci politikában például a 18-25 évesek jelentik az ifjúságot, másutt a fiatalokat a tanulókkal azonosítják. Jogi felelősségre vonás 14 éves kortól lehetséges, míg más szakpolitikai területeken konkrét szabályozás van érvényben 18 éves kor betöltéséig. Ilyen terület például az egészségügy vagy a gyermekvédelem.11 A polgári- és büntetőjog szempontjából a 14-18 év közöttiek számítanak fiatalnak.12 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium ifjúságpolitikai háttérintézménye, a Foglalkoztatási Hivatal keretein belül működő Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat ifjúságügyi kérdésekben az alábbi fogalmakat használja:
8
KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről – Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006. 9 Európa Bizottság: Fiatalok Lendületben Program - Pályázati útmutató, p. 21. http://www.mobilitas.hu/uploads/1/menu/219/fajlok/FLP%20Palyazati%20utmutato%202011.pdf, 2011. október 11. 10 LAKI LÁSZLÓ, SZABÓ ANDREA, BAUER BÉLA (szerk.): Ifjúság2000, Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2001. 11 EURÓPA TANÁCS, Ifjúsági és Sportigazgatóság: Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon – Nemzetközi Jelentés, www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=20463, 2011. október 11. 12 KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről – Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006.
13
„Korosztályi szempontból az ifjúsági tevékenység alanya az ifjúsági korosztályok, azaz a már
önmagukért
felelősséget
vállalni
képességtől,
a
kortárscsoport
szerepének
megjelenésétől (a pszichológia ezt a fogalmat átpártolásnak nevezi) a már nem csak önmagáért való felelősségvállalásig (munkahely, családalapítás stb.) (8-10 évestől 25-30 évig) tartozók.”13 A 2009 őszén elfogadott magyar Nemzeti Ifjúsági Stratégia ifjúságértelmezése a kortárscsoport megjelenésétől a másokért való felelősségvállalásig terjed, így annak időhorizontjához a kb. 8–12 évesektől a kb. 25–30 évesekig tartoznak.14
2.3. Korosztályi meghatározás Európában Nem csak magyar viszonylatban nehéz megállapítani, ki számít fiatalnak, Európában sem létezik egységes ifjúságértelmezés. 2009 áprilisában az Európai Unió Ifjúsági Stratégiája 13–29 évesekre terjesztette ki (a korábbi 15–29) korosztályi fókuszát,15 majd az Európa Tanács ismét újabb meghatározást tett magáévá: a 14–25 (30) éveseket érti fiatalok alatt, ugyanakkor tiszteletben tartja az egyes tagállamok eltérő életkori meghatározásait16, melyek minden esetben valahol 0 és 30 év között mozognak (lásd melléklet 1. táblázat).
13
BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, 2006. 14 NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p. 11-12. 15 COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES: European Union Youth Strategy, http://ec.europa.eu/youth/news/doc/new_strategy/youth_report_final.pdf, 2011. október 11. 16 NAGY ÁDÁM: Családon és iskolán túl, = Magyar Tudomány. 2011, (CLXXII. évf.) 7. szám, p. 826-838.
14
3. IFJÚSÁGI RÉSZVÉTEL, ÉRDEKKÉPVISELET, IFJÚSÁGPOLITIKA
Nem véletlenül használjuk a „jövő nemzedéke” kifejezést a fiatalságra, hiszen ők azok, akik később alakítani, formálni fogják országunk jövőjét. Az ifjúság jelentőségét figyelmen kívül hagyni a legnagyobb hiba, amit egy ország vezetősége elkövethet – hiszen ezzel a fenntartható demokrácia esélyét is csökkenti. Ahhoz, hogy egy demokratikusabb, egységesebb és sikeresebb nemzetet építsünk, szükség van arra, hogy az ifjúságot bevonjuk a helyi, regionális és nemzeti szinten hozott döntésekbe, lehetőséget, eszközöket és támogatást biztosítva a fiatalok számára, hogy részt vehessenek és befolyásolhassák az őket érintő döntéseket.
17
Bynner, Chisholm és Furlong ezzel magyarázta az ifjúság
fontosságát: „Az a világnézet, melyet most ők alakítanak ki, egész Európa sorsának tervrajza.”18 Az Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében így fogalmazza meg, miért is van szükség a fiatalok aktív részvételére a társadalomban: „a fiatalok részvétele a közösségi ügyekben lehetőség, hogy teljes életet éljenek helyi közösségükben. Ez alapvető feltétel, ha aktív szerepet kívánnak játszani a társadalmi változásokban. Segítséget nyújt a társadalomba való beilleszkedésükhöz, elősegíti a változtatás igényét, a felelős gondolkodást, a megoldások keresését. A társadalom feladata megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a fiatalok részt vállalhassanak az őket érintő döntésekben.”19 Az ifjúság aktív társadalmi részvételére (participáció) négy különböző modellt találhatunk Európában, attól függően, hogy a felnőtt világ hogyan viszonyul az ifjúsághoz, azaz problémaként vagy erőforrásként kezeli azt.
17
BODOR ANDRÁS – GABRIELLE LARA: Az ifjúságpolitikák jogi és szervezeti keretei: az európai gyakorlatok áttekintése. = Új Ifjúsági Szemle, 2009. (VII. évf) 4 szám, p. 7. 18 BYNNER, J. – CHISHOLM, L. – FURLONG, A.: A new agenda for youth research, In: CHISHOLM (szerk.): Youth, citizenship and social change in European contect. Aldershot, Averbury Press, 1997. 19 Az Európai Tanács 237. határozata (Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében), 1992. http://www.mobilitas.hu/uploads/fajlok/publikaciok/482/Europai%20charta%20a%20fiatalok%20reszvetelerol%20a %20helyi%20kozssegek%20es%20regiok%20eleteben.pdf, 2011. október 11.
15
Az első esetben a fiatalok véleményét megkérdezik, ám a döntéseket a felnőttek hozzák meg. Tulajdonképpen ez leginkább egy ifjúságkutatás képében valósul meg, melyben a fiatalok életvilága statisztikai adatok képében rajzolódik ki. Ez a legjellemzőbb bevonási modell Magyarországon. A második esetben a döntéseket a felnőttek kezdeményezik, de a fiatalokkal együtt hozzák meg azokat. Az ifjúsági tanácsok, ifjúsági önkormányzatok, érdekegyeztető fórumok azok a platformok, amelyeken keresztül a modell véghezvihető. A harmadik participáció típus az, amikor a fiatalok kezdeményezik és hozzák meg a döntéseket. A hazai ifjúsági pályázati forráselosztó rendszer támogatta ifjúsági kezdeményezéseket hozhatjuk példaként, de ilyenek az ún. villámcsődületek (ifjúsági mozgolódások, mozgalmak) is. A negyedik szinten a döntések kezdeményezői a fiatalok, de a döntéshozatalba a felnőtteket is bevonják. Erre egy történelmi példát hoz fel Jancsák Csaba a Miért jó a rossz a jóban c. írásában: „1956-ban a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) a világháború utáni első alulról építkező független hallgatói mozgalom megalakításakor, október 16-án és október 20-án a szegedi egyetem nagyelőadójában történt nagygyűlésükkor a hallgatók tanulmányi, majd politikai követeléseket fogalmaztak meg (köztük a szabad, demokratikus választások, az orosz csapatok kivonulásának követeléseivel), s az ülésen rész vettek az egyetem egyes oktatói, köztük a jogi kar dékánhelyettese, akit a diákok levezető elnöküknek kértek fel, avagy az egyetem rektora, aki az alakuló szövetséget támogató hozzászólást tett.”20 Az alábbi definíció szerint az ifjúságpolitika az, ami elsődlegesen biztosítja fent megfogalmazott igény, a fiatalok részvételének kereteit: „Az ifjúságpolitika az ifjúsági korosztályokra
irányuló,
ezek
egyéneinek,
közösségeinek,
szervezeteinek
és
intézményeinek nyújtandó szolgáltatások, intézkedések tervszerű összefoglalása, és végrehajtása.”21 Egy másik definíció szerint „az ifjúságpolitika nem más, mint a fiatalok részvétele a politika sajátos szférájában, a fiatalok által, illetve a fiatalok részvételével megvalósuló politikai folyamat (youth participation, policy by youth).”22
20
JANCSÁK CSABA: Miért jó a rossz a jóban?, In: BIRÓ ISTVÁN (szerk.): Csatlakozás az Európai Ifjúsági Térséghez 3.0. Szeged, EIKKA, 2009. 21 BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, 2006. 22 NAGY ÁDÁM (szerk.) Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2007.
16
Az „ifjúságpolitika” fogalma későn jelent meg a politikai gondolkodásban. Az 1968-as párizsi diáklázadások előtt a fiatalok nem töltöttek be olyan pozíciót, mely felhívta volna az ifjúságra mint politikai kategóriára a figyelmet. A diáklázadások évében Csehországban is forradalmat robbantott ki az ifjúság. Ezek voltak azok az események, melyek után a szociológusok és politikusok elkezdtek foglalkozni az ifjúsággal és az ifjúság politikai szerepével. Mindezek magukkal hozták az ifjúság fogalmának újraértelmezését.23 Az
ifjúságpolitikát
három
megközelítésben
értelmezhetjük:
szakpolitika,
közpolitika és ifjúságstratégia. Szakpolitikai szempontból az ifjúságpolitika az állami intézményrendszerbe tagozódik be, és minisztériumok formájában intézményesül meg, melyek felelős állami képviselői a szakminisztériumok.24 Az ifjúság szempontjából ezek a következők voltak az utóbbi évtizedben: Ifjúsági és Sportminisztérium (1999-2002), Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium (2002-2004), Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (2004-2006), Szociális és Munkaügyi Minisztérium (20062008), jelenleg pedig a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság.25 Az ifjúsági közpolitika a társadalom egészére vonatkozó, az ifjúságfejlesztéssel foglalkozó alkalmazott tudomány. „A közpolitika általánosságban a társadalom önigazgatásának a gyakorlati és elméleti kérdéseit feszegeti, az adott szektor politikai döntéseinek és a döntések hatásainak a vizsgálatára helyezi a hangsúlyt. A döntések során azt is vizsgálja, hogy az adott döntés milyen hatással van a társadalom egészére.”26 A közpolitika tehát konkrét döntéshozatali szituációk kezelésére alkalmas tudományág, mely nem foglalkozik politikai rendszerrel, pártokkal, választásokkal, s aminek a központjában a döntések eredményei állnak.27
23
TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében – Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009. 24 NAGY ÁDÁM (szerk.) Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2007. 25 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében – Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009. 26 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009. 27 NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p. 11-37.
17
Az ifjúságpolitika harmadik értelmezése az ifjúsági stratégia, mely tulajdonképpen hosszú távú társadalompolitikai elképzelések összefoglalása, szakpolitikai és közpolitikai értelemben egyaránt.28 Magyarország ifjúságpolitikája nem nevezhető mérvadónak. Véleményem szerint ezt mindenképpen elősegítené, ha létrejönne az ifjúságot egységesen képviselő Nemzeti Ifjúsági Tanács, hiszen akkor egyként, minden ifjúsági szervezetet és társulást összefogó érdekképviseleti szervként a mindenkori kormány stratégiai partnere lehetne ifjúsági ügyeket érintő kérdésekben, s számtalan lehetőséget biztosítana a fiatalok aktív társadalmi részvételét támogatva. Jelenleg a magyar kormány nem rendelkezik olyan stratégiai partnerrel, akihez ifjúsági kérdésekben fordulni tudna, akinek a véleményét kikérve az egész ország fiataljainak véleményét hallaná, így országunk fiataljainak nem adatik meg a lehetőség, hogy részt vehessenek az érdekegyeztető folyamatokban. Mint korábban megállapítottuk, a fiatalok számára ezen időszak legnagyobb nehézségét az jelenti, hogy ez egy olyan „kétértelmű” szakasz az életükben, amikor már nem gyerekek, azonban a felnőtt társadalomnak még nem teljes értékű tagjai. Ezen időszak során a fiatalok jövőjét elsődlegesen meghatározó, kulcsfontosságú események következnek be, melyek kihatással lesznek életük további részére (pl.: továbbtanulás, párválasztás, szülőkről való leválás, első élmények a munka világában stb.).29 A fiatalok támogatása ezen életszakaszuk során nélkülözhetetlen, s ehhez megfelelő stratégiai és strukturális alapra van szükség, valamint fontos egy irányadó közeg megléte.
28
TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009. 29 NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra (Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében). Debrecen, 2009, http://shp.hu/hpc/userfiles/nemethnora/ifjusag_es_kultura.pdf, 2011. október 19.
18
4. A MAGYAR KORMÁNY HOZZÁÁLLÁSA
„A jövő nemzedéke. Előszeretettel mondogatjuk, hogy mennyi minden vár még rájuk, mennyi lehetőség van előttük, és hogy mennyi minden múlik rajtuk. Arról azonban szeretünk megfeledkezni, hogy a tetteink következményeit ezen generációk tagjai viselik majd. Elfelejtjük megkérdezni mit akarnak, mi fontos nekik. Mit jelent számukra itt élni, mit szeretnének elérni, milyen problémákkal kell szembenézniük és hogyan oldanák meg ezeket. Bevonni őket abba a folyamatba, amelynek köszönhetően érezhetik: a jövő Magyarországa valóban az új nemzedékről szól.”30 – Olvashatjuk Mihalovics Péter, az Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztos szavait az Új Nemzedék Jövőjéért Program vitairatának bevezetőjében. A program stratégiai válaszokat keres azon problémákra, melyek a fiatalok mindennapjait nehezítik. A vitairat tulajdonképpen egy fiatalokról fiataloknak szóló kormányzati anyag. Az Új Nemzedék Jövőjéért Program első fázisában elkészült a vitairat, melyet különböző témákban érintett fiatalok segítségével állítottak össze. A nyár folyamán a vitairatot országjárásra vitték, s széleskörű konzultáció vette kezdetét a szakma képviselői, civil szervezetek tagjai, vezetői és a fiatalok között. A konzultációk eredményeként egy ifjúsági stratégiát szeretnének felállítani, amely alulról jövő kezdeményezésekből, véleményekből, a ténylegesen érintettek megállapításaiból áll össze, s lerakja egy új, egységes szemléletre épülő ifjúságpolitika alapját. Az anyag a széles körű átfogó egyeztetések alatt született javaslatok beépítése után 2011. októberében kerül a kabinet elé, így a jövő évi költségvetés tervezésénél már (a tervek szerint) figyelembe lehet venni a stratégiát.31
30
Az új nemzedék jövőjéért program: ifjúságpolitikai stratégia vitairat, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011. http://www.ujnemzedek.hu/files/tiny_mce/uj_nemzedek_jovojeert.pdf, 2011. október 3. 31 MIHALOVICS PÉTER: Párbeszéd az Új Nemzedék Jövőjéért, http://civilhazveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=30:parbeszed-az-uj-nemzedekjoevjeert-&catid=1:rss-csatorna&Itemid=22, 2011. október 11.
19
A vitairat nem az első ifjúság ügyét érintő kezdeményezés. 2009 októberében fogadták el a Nemzeti Ifjúsági Stratégiát (NIS) és 2010 januárjában hatályba lépett a 2010-2011. évre vonatkozó NIS cselekvési terv. Az Országgyűlés határozatában olvashatjuk, miért is látták szükségességét egy ifjúsági stratégiának az ország vezetői. „Az Országgyűlés abból a felismerésből kiindulva, hogy az ifjúsági korosztályok nemzetünk felemelkedésének és társadalmunk megújulásának meghatározó alapját jelentik, továbbá felismerve e korosztályok társadalmi integrációjának szükségességét és támogatva a felelős társadalom kialakításában, a közösségi kapcsolatok fejlesztésében és az
esélyegyenlőség
megteremtésében betöltött szerepüket, valamint a népesség gazdasági aktivitásának előmozdítása és a társadalmi részvétel növelése érdekében a nemzeti értékek és az önbecsülés erősítésére – összhangban az Alkotmánnyal, az Európai Unió és az Európa Tanács célkitűzéseivel – a következő határozatot hozza: Elfogadja a határozat Mellékletét képező „Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009–2024.” című stratégiai programot (a továbbiakban: Nemzeti Ifjúsági Stratégia). […]”32 A fenti megfogalmazás is bizonyítja, hogy a mindenkori kormány szükségét érzi, hogy megfelelő szinten foglalkozzanak az ifjúság helyzetével és annak stratégiai szintű javításával, s felismeri, hogy mindehhez egyértelmű cselekvési tervre van szükség. A stratégia cselekvési tervének III.15. pontja szerint „ösztönözni kell a helyi, regionális, illetve országos szintű ifjúsági érdekképviseleti intézményrendszer kialakítását, valamint támogatni kell az ifjúsági korosztály aktív részvételét a társadalmi konzultációs folyamatokban.” Ennek megvalósításáért felelős a Szociális és Munkaügyi Miniszter, valamint az Önkormányzati Miniszter, s megvalósítás határideje 2011. december 31-e.33 Egy másik, szempontunkból még kiemelkedőbb eleme a cselekvési terv 4.2-es pontja: „Szakmailag támogatni kell a nemzeti ifjúsági tanács létrehozását és működtetését.” Ennek felelőse a Szociális és Munkaügyi Miniszter, határideje pedig folyamatos.34
32
88/2009. (X. 29.) OGY határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról, http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A09H0088.OGY, 2011. október 3. 33 1012/2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-2011. évekre vonatkozó cselekvési tervéről, http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A10H1012.KOR, 2011. október 3. 34 1012/2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-2011. évekre vonatkozó cselekvési tervéről, http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A10H1012.KOR, 2011. október 3.
20
Láthatjuk, hogy a mindenkori kormány szükségesnek tartja az ifjúság bevonását a döntéshozatalba, valamint fontosnak tartja a fiatalok integrációját, szeretné a fiatalok aktív társadalmi és politikai részvételét erősíteni, s egy meghatározóbb magyar ifjúságpolitikát kilátásba helyezni. A Nemzeti Ifjúsági Tanács felállításakor elengedhetetlen a mindenkori kormány támogató szerepe, valamint annak aktív részvétele a folyamatokban. A Magyar Köztársaság Alkotmányát olvasgatva is bukkanhatunk az ifjúságot érintő rendelkezésekre: Az Alkotmány 16.§ és 67.3§ kifejezetten utal az ifjúsági jogalkotásra. „A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.”35 Mindebből az látszódik, hogy az Alkotmány az ifjúság különös társadalmi helyzetére tekintettel megkülönböztetett, speciális állami, kormányzati tevékenységet ír elő a fent említett területeken.36 Számunkra kiemelkedően fontos pont az ifjúság érdekvédelme, a megfelelő érdekegyeztetés. Mindezt kiegészíti az Alkotmány 67.3§, amely szerint: „Az ifjúság helyzetével és védelmével kapcsolatos állami feladatokat külön rendelkezések tartalmazzák”.37 A probléma ezzel csupán annyi, hogy jelenleg nem létezik egységes és koherens ifjúsági jogi szabályozó környezet. A szektor legmeghatározóbb eleme a már többször módosításra került 1995. évi LXIV. törvény (Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről). A szektor igen kis része van jogszabály által szabályozva, így az ifjúsági szolgáltatások, intézmények léte és működése nem jogszabályi legitimáción alapul, mely kifejezetten megnehezíti azok feladatainak megfelelő ellátását..38 2009-ben létrejött egy civil kezdeményezés, mely előkészítette egy ifjúsági törvény tervezetét. A projekt célja az volt, hogy 100 000 ifjúsági törvényt támogató aláírással bejuttassák a törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. (Az Alkotmány 28/D. § szerint: „Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthat be. Az országos népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Országgyűlés tűzze a napirendjére.
Az
országos
népi
kezdeményezésben
35
megfogalmazott
kérdést
A Magyar Köztársaság Alkotmánya, http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/143.htm, 2011. október 3. NAGY ÁDÁM (szerk.), Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2007. 37 A Magyar Köztársaság Alkotmánya, http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/143.htm, 2011. október 3. 38 NAGY ÁDÁM: Ifjúsági törvényt! MOST!, = Új Ifjúsági Szemle, 2009, (VII. évf.) 3. szám, p. 61. 36
21
az
Országgyűlés köteles megtárgyalni.)39 A javaslat normaszövegét ifjúsági szakértők készítették, miután azt megtárgyalta és elfogadásra javasolta a 2007. novemberében megrendezésre kerülő Ifjúsági törvényt! MOST!, 187 szervezeti résztvevővel megrendezett parlamenti konferencia.40 A törvényjavaslatot végül az Országgyűlés nem fogadta el, s így a mai napig nem létezik ifjúsági törvény Magyarországon, annak ellenére, hogy országunknak szüksége van egy alapvetéseket meghatározó, hosszútávra szóló ifjúsági stratégiára és törvényre, hogy ez által is nagyobb súllyal szerepeljen az ifjúság a köztudatban és az egyéb törvények megalkotásánál. Az ifjúsági törvény több mint húsz éve folyamatosan ígért dokumentum. Az elmúlt tíz év során háromszor is (2001., 2006. és 2009.) megszületett az ifjúsági törvénytervezet, azonban egyik alkalommal sem fogadta azt el a Parlament.41 A 2001. évi Ifjúsági Törvény tervezetét az Ifjúsági és Sportminisztérium készítette el, azonban az már a Kormány előtt megállt, s a Parlament elé már nem jutott. Ennek preambulumában így fogalmazták meg a törvény szükségességét: „Az Országgyűlés támaszkodva a magyar történelem mindenkori alkotó és nemzetformáló fiataljainak hagyományaira és tisztelegve ezen hagyományok előtt, megállapítja, hogy a harmadik évezred kihívásai igénylik a fiatalok tudásának és képességeinek egymással összhangban történő fejlesztését és korlátozás nélküli érvényre jutását, továbbá részvételüket a gazdasági, társadalmi és kulturális gyarapodásban, az egyéni életminőség alakításában, a lelki-szellemi fejlődésben. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a fiatalok cselekvően vehessenek részt közvetlen és tágabb környezetük jelenének és jövőjének alakításában, e tevékenységüket a társadalom támogassa, és segítséget kapjanak jogaik gyakorlásához és kötelességeik teljesítéséhez. Lehetőséget kell adni arra is, hogy a rendszerváltoztatás ezredfordulóra elért eredményeit a fiatal korosztályok kiteljesíthessék, és ennek érdekében saját szükségleteik szerint szabadon, felelősségteljesen alakíthassák társadalmi és politikai részvételük célját és módját, hogy
39
1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94900020.TV, 2011. október 3. 40 NAGY ÁDÁM: Ifjúsági törvényt! MOST!, = Új Ifjúsági Szemle, 2009, (VII. évf.) 3. szám, p. 61. 41 NAGY ÁDÁM: Ifjúsági törvényt! MOST!, = Új Ifjúsági Szemle, 2009, (VII. évf.) 3. szám, p. 61.
22
európai polgárként érvényesítsék jogaikat, mobilitásuk révén fontos szereplőivé váljanak az integrációs folyamatoknak.”42 A törvénytervezet a fiatalokra mint társadalmi erőforrásra tekint, akiknek lehetőséget, részvételt kell biztosítani, s őket az európai integrációs folyamat fontos szereplőjeként írja le. A törvénytervezet az ifjúsági szervezetek képviseleti rendszerét három szinten deklarálta: kárpát-medencei összmagyar (MIK), országos (NIT) és regionális (RIT) szinten. 2002-ben a kormány jelezte, hogy részben új alapokon be akarja fejezni a 2001-es tervezetet. A folyamat ezúttal előrébb haladt: 2006-ban a kormány benyújtotta a tervezetet a Parlament elé, de annak illetékes bizottságai (ifjúsági, önkormányzati) általános vitára alkalmatlannak találták azt. Az új tervezet lényegi elemei a tervezet végén található indoklásból derülnek ki: „Az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan alakultak ki a magyar ifjúságpolitika alapvető súlypontjai, intézményei. A Kormány és az önkormányzatok ifjúsági célú feladatai folyamatosan bővültek, ellátásukhoz a jogalkotó újabb és újabb intézményeket, mechanizmusokat, forrásokat rendelt hozzá. A számos ágazathoz kötődő, illetve eltérő szintű jogi szabályozás, a széttagolt, esetleges ifjúságpolitikai cél-, eszköz-, szolgáltatás- és intézményrendszer mára inkább a fejlődés gátjává, semmint előmozdítójává vált: nem biztosíthatja a felnövekvő generáció tagjainak bekapcsolódását, szocializációját a társadalmi intézményrendszer működtetésébe, sem nemzeti, sem európai szinten. A rendszerváltozás után tizenöt évvel halaszthatatlan feladattá vált az állam és az önkormányzatok ifjúsági korosztályokkal kapcsolatos feladatainak középtávú tervezését, illetve összehangolását
szolgáló keretek megteremtése… A Javaslatban foglalt
intézkedések megvalósítása nem sérti, hanem kiegészíti a különböző ágazati szabályokban biztosított szolgáltatásokat. Célja, hogy olyan intézményrendszert alakítson ki, illetve
42
KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről – Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006.
23
erősítsen meg, mely katalizátorként működik a fiatalok mindennapjait érintő intézmény- és szolgáltatásrendszerek tekintetében.”43 Mivel az ifjúsági törvényt máig nem sikerült az Országgyűlésnek elfogadni, jelenleg az ifjúsági szabályhálót, a szervezetek által igénybevett forrásbővítő és vagyonkezelő rendszert alapvetően meghatározó a következők: -
1995. évi LXIV. törvény, a Gyermek és Ifjúsági Alapról, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról, valamint az ifjúsággal összefüggő egyes állami feladatok ellátásának szervezeti rendjéről,
-
157/2002. (VII.11) Kormányrendelet, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminiszter feladat- és hatásköréről,
-
21/1996. (II.7.) Kormányrendelet, Zánka Gyermek és Ifjúsági Centrum Oktatási és Üdültetési Közhasznú Társaság átalakulásáról,
-
81/1990. (IV.27.) MT rendelet, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítványról,
-
a többször módosított 2/1999. (IX.24.) ISM rendelet, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről.44
43
KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006. 44 NAGY ÁDÁM: Ifjúsági béke: egy lehetséges ifjúságpolitika váza: szakmapolitikai koncepció. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2003.
24
5. EURÓPAI KERETEK, AJÁNLÁSOK
Az ifjúság szerepének fontosságát már régen felismerték Európában. Az Európai Unió a fiatalokra mint gazdasági erőforrásra tekint, és az ifjúsági ügyekbe történő befektetést gazdasági befektetésként értelmezi. A lisszaboni stratégiának megfelelően az ifjúsági befektetések képezhetik az egyik alapját a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasági növekedésnek Az ifjúsági ügyek leginkább szektoriálisan jelennek meg az EU közös politikájában. Kiemelten fontos az oktatás, foglalkoztatottság és a társadalmi részvétel területe.45 Az Európa Tanács és az ifjúsági ügyekért felelős miniszterei 1999-ben elfogadták az „Ajánlás az ifjúsági részvételről” dokumentumot, melynek kiemelt irányelvei közül kettőt emelnék ki, melyek dolgozatom szempontjából fontosak: -
„részvétel a demokratikus egyeztető folyamatokban: a fiatalok helyi, regionális és országos szintű demokratikus egyeztető folyamatokban való részvételének támogatása,
-
az ifjúsági szervezetek részvételének elismerése: az ifjúsági egyesületeknek és szervezeteknek az ifjúsági részvétel új csatornáinak fejlesztéséhez való jelentős hozzájárulásának elismerése.”46
Tehát az Európa Tanács ajánlása szerint a fiatalokat be kell vonni az egyeztető folyamatokba, hiszen pontosan ők azok, akikre elsődlegesen hatnak a gazdasági változások, a demográfiai egyensúly kibillenése, a globalizáció vagy a kulturális diverzitás. Az ajánlás szerint az ifjúsági szervezeteket el kell ismerni, s azokat támogatni kell hatékonyabb működésük érdekében, hiszen ezen szervezetek tudják elérni közvetlenül a fiatalokat.
45
TARNAY ISTVÁN: Az Európai Unió ifjúságpolitikája, In: BIRÓ ISTVÁN (szerk.): Csatlakozás az európai ifjúsági térséghez 2.0. Szeged, EIKKA, 2007. 46 Nemzetközi kitekintés: Ifjúságpolitikák és ifjúsági struktúrák az Európai Unió tagállamaiban, http://www.ditzendy.hu/dka/konyvtar/ifjusagpolitika/europai_ifjusagpolitikak_v1.0_2006_04_20.pdf, 2011. október 5.
25
2001. november 21-én fogadta el az Európa Bizottság „Az európai ifjúság új lendülete” című fehér könyvet (COM (2001) 681), mely összefoglalja az EU ifjúságpolitikai céljait és módszereit. Az ajánlás az alábbi felismerésből indul ki: „Ha a fiataloknak van egyetlen közös üzenete, akkor az az, hogy hallatni szeretnék a hangjukat, és szeretnék, hogy a folyamat teljes jogú résztvevőinek tekintsék őket; ki akarják venni a részüket Európa építéséből; hatással akarnak lenni a fejlődés irányát eldöntő vitára. Itt az idő, hogy Európa építésében pozitív erőként, és ne problémaként tekintsünk a fiatalokra. Más szóval, lehetőséget kell teremtenünk a fiataloknak, hogy elmondják ötleteiket, és ezeket összevessék a civil szféra egyéb szereplőinek hasonló elgondolásaival.”47 A Fehér Könyvben foglaltak elsősorban az Európai Unió tagállamaira vonatkozó ajánlások, hiszen az ő felelősségük a fiatalokkal kapcsolatos szabályozások gyakorlatba ültetése. A közéletben való aktív részvétel viszont helyi szinten válik valósággá, ott, ahol a fiatalok láthatják személyes elkötelezettségük eredményét.48 A Fehér Könyv megírását egy széleskörű konzultációs folyamat előzte meg. A konzultációk eredményeképp négy fő kérdéscsoport körvonalazódott: fiatalok aktív részvétele a közéletben; a fiatalok tapasztalatszerzési lehetőségeinek kiterjesztése, tapasztalataik elismerése; a fiatalok önállóvá válásának elősegítése; valamint az Európai Unió mint pozitív értékek hordozója.49 Tanulmányunk szempontjából kiemelkedően fontos az első kérdéskör: „Fiatalok aktív részvétele a közéletben: A részvételt kivétel nélkül mindig ösztönözni kell, és ez azt is jelenti, hogy azok számára, akik a legtöbb nehézség árán tudnak csak részt venni a közéletben, meg kell könnyíteni ezt a folyamatot. A fennálló struktúrákhoz könnyebb hozzáférést kell biztosítani azoknak a fiataloknak, akik semmilyen szervezetnek sem tagjai. A közéletben való aktív részvételhez elengedhetetlen a megfelelő információszolgáltatás.”50
47
VÁNYI BÁLINT – FÖLDI LÁSZLÓ: Az Európai Bizottság Fehér Könyve: Új lendület Európa fiataljai számára. Budapest, Mobilitás Nemzetközi Igazgatóság, 2002. 48 VÁNYI BÁLINT – FÖLDI LÁSZLÓ: Az Európai Bizottság Fehér Könyve: Új lendület Európa fiataljai számára. Budapest, Mobilitás Nemzetközi Igazgatóság, 2002. 49 KARVALITS IVETT (szerk.): Európa, Fiatalok, Részvétel: Szöveggyűjtemény az ifjúsági terület európai megközelítéseiről és irányelveiről. Budapest, FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, 2009. 50 VÁNYI BÁLINT – FÖLDI LÁSZLÓ: Az Európai Bizottság Fehér Könyve: Új lendület Európa fiataljai számára. Budapest, Mobilitás Nemzetközi Igazgatóság, 2002.
26
A Fehér Könyv továbbá az alábbi ajánlásokat tartalmazza országos, regionális és helyi szintek számára: -
„A helyi önkormányzatok Európa-szerte vezessenek be rugalmas és újszerű részvételi mechanizmusokat, különféle keretek között (iskolák, sportközpontok, szervezetek, stb.), amelyek közvetítőkre támaszkodnak, és amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára, hogy maguk válasszák ki munkamódszereiket. Helyi eljárások segítségével meg lehetne teremteni a különböző döntéshozatali szintek és hálózatok közötti párbeszéd feltételeit – a tapasztalatcsere és a legjobb gyakorlatok megosztása érdekében.
-
Konszolidálni kell a területen dolgozók szerepét, el kell ismerni a részvételi folyamatokban támogatóként és közvetítőként elfoglalt fontos helyüket.
-
Regionális és országos szinten széles körben be kell vezetni az ifjúsági tanácsok intézményét. Ezek a szervezetekhez nem tartozó fiatalok előtt is nyitva kell, hogy álljanak, és a politikai hatalmaktól függetlenek kell, hogy legyenek. A regionális és országos szintű döntéshozók ezekkel a tanácsokkal kellene, hogy konzultáljanak minden olyan döntés meghozatala előtt, amely jelentősen befolyásolja majd a fiatalok helyzetét.”51
Az európai ifjúságpolitika számára mérföldkőt jelentett a Fehér Könyv kiadása. Ezt a közös ifjúságpolitikai szemléletet erősítette meg a 2005-ben kiadott Európai Ifjúsági Paktum, mely francia, német, spanyol, svéd kezdeményezésre került elfogadásra az Európa Tanács által. A paktum a Fehér Könyvben megfogalmazott célokat, valamint az európai ifjúságpolitikai együttműködést erősíti meg. Leszögezi, hogy „azok a társadalmi, demográfiai, politikai folyamatok, melyek az egész Uniót jellemzik, különösképpen hatással vannak az ifjúságra is, és ezért komolyabb összefogásra van szükség egy Uniós szintű ifjúságpolitika megvalósítására.”52
51
VÁNYI BÁLINT – FÖLDI LÁSZLÓ: Az Európai Bizottság Fehér Könyve: Új lendület Európa fiataljai számára. Budapest, Mobilitás Nemzetközi Igazgatóság, 2002. 52 TARNAY ISTVÁN: Az Európai Unió ifjúságpolitikája, In: BIRÓ ISTVÁN (szerk.): Csatlakozás az európai ifjúsági térséghez 2.0. Szeged, EIKKA, 2007.
27
2010-ben lépett érvénybe az Európai Ifjúsági Stratégia, melynek egyik fő célkitűzése, hogy biztosítsa az összes fiatal teljes társadalmi részvételét, valamint az őket érintő lehetőségekhez való hozzáférést.53 Az ehhez tartozó célkitűzést az alábbiak szerint fogalmazták meg a stratégiában: „Az ifjúság teljes társadalmi részvételének biztosítása a következők révén: a fiatalok részvételének erősítése a helyi közösségek civil életében és a képviseleti demokráciában, az ifjúsági szervezetek és „részvételtanulás” különféle formáinak támogatása, a nem szervezett ifjúság részvételének támogatása és minőségi információs szolgáltatások nyújtása.”54 Az ifjúság az Európai Unió társadalmi jövőképének egyik prioritása, s a fentebbi példákon keresztül mindenképpen arra próbálják ösztönözni a tagállamok vezetőit, hogy az ajánlásokat figyelembe véve fektessenek nagy hangsúlyt az ifjúságügy kérdéskörére, ezáltal lehetőséget biztosítva a fiatalok és a fiatalokkal foglalkozó szervezetek számára, hogy azok maximálisan fejlődhessenek. A fent említett példák csupán apró szegmensét képezik az európai szintű ifjúsági ajánlásoknak.
53
KARVALITS IVETT (szerk.): Európa, Fiatalok, Részvétel: Szöveggyűjtemény az ifjúsági terület európai megközelítéseiről és irányelveiről. Budapest, FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, 2009. 54 AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG BIZOTTSÁGA: Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése: Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére, Brüsszel, 2009. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0200:FIN:HU:PDF, 2011. október 17.
28
6. NEMZETI IFJÚSÁGI TANÁCS MINT INTÉZMÉNY
Az e fejezetben bemutatott információkat három lépcsős kutatás alapján gyűjtöttem össze. Első körben az összes európai ország NIT-jeinek weboldalairól gyűjtöttem össze alapvető információkat: megalakulás éve, jogi forma, tagszervezetek száma, kormánnyal való viszony, finanszírozás, titkárság mérete, tagszervezeti kritériumok. A bejövő információkat egy hatalmas táblázatban csoportosítottam. Azon információkat, melyeket nem találtam az online böngészés és fordítgatás során, rövidebb-hosszabb e-mail illetve Skype interjúk segítségével gyűjtöttem be.
A harmadik lépcső az Európai Ifjúsági Fórummal való
egyeztetés volt, a Fórum elnökségi tagjaival történő személyes konzultációk, mélyinterjúk formájában. Az ezen interjúk során szerzett információk tették teljessé és adtak keretet a tanulmánynak, s ezen konzultációknak köszönhető, hogy megfelelő strukturális vázat tudtam
felállítani
a
Nemzeti
Ifjúsági
Tanácsok
végtelen
mennyiségű
információhalmazainak rendszerezésére.
6.1. Miért alakultak Nemzeti Ifjúsági Tanácsok? Sok országban történelmi események hatása volt a fő indítványozó ok; illetve az ország szélesebb körű társadalmi és gazdasági helyzete és egyéb körülmények vezettek a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok megalakulásához. A Svéd Ifjúsági Tanács (LSU)55 többek között például azért alakult meg, hogy biztosítsa a fiatalok hozzájárulását az ország rekonstrukciójában a II. Világháború után, míg a volt Szovjetunió, Jugoszlávia és Csehszlovákia országaiban politikai és szociális változások vezettek a NIT-ek létrehozásához.
55
LSU website, www.lsu.se, 2011. október 12.
29
Mivel Európa legtöbb országa már rendelkezik Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, szinte egyértelműnek és elvárhatónak tűnik, hogy a szomszédos országok is kiépítsenek hasonló ifjúsági struktúrákat. A regionális platformok, mint például az Európai Ifjúsági Tanács (European Youth Forum, YFJ) szerepét sem szabad alábecsülni. Egyrészt a YFJ tagszervezeteként az ország ifjúsága hatással lehet az európai szintű ifjúságpolitikára is, másrészt pedig az Európai Ifjúsági Fórum támogatja a NIT vagy bármilyen ernyőszervezet nélküli európai országokban működő ifjúsági szervezeteket egy ilyen intézmény létrehozásában. Mindez ösztönző hatással lehet a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal még nem rendelkező országok ifjúsági szervezeteire. A lengyel PROM 2011 áprilisában alakult meg. A folyamat körülbelül egy évet vett igénybe. A folyamatot sürgető ok a lengyel soros EU elnökség közeledte volt. A lengyelek fontosnak látták az ifjúsági tanács létrejöttét még az elnökség előtt, hogy az adott félév ifjúságpolitikai feladatát már el tudják látni.56
6.2. A NIT-ek fő célkitűzései és munkaterületei A külső (történelmi és földrajzi) hatásokon kívül különböző célok és célkitűzések vezettek a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok megalakulásához. Ezek a célok formálták a NIT-ek struktúráját és munkáját, s ezeket különböző fő csoportokra tudjuk bontani. 1. Ernyőszervezet szükségessége. Az ifjúsági szervezetek rájöttek, hogy a fiatalok érdekképviselete sokkal hatékonyabb és könnyebben támogatható, ha erőiket nemzeti szinten egyesítik. 2. Kapocs a fiatalok és az állam között. Néhány országban egy platform kialakítása különösen fontos volt ahhoz, hogy lehetővé tegyék a hatékonyabb kommunikációt és az együttműködést az állami intézmények és a fiatalok, avagy az őket képviselő ifjúsági szervezetek között, valamint az ifjúsági programok bevezetésének megkönnyítése érdekében. Más országokban az ifjúságpolitika hatékonyabb befolyásolása érdekében jobbnak tekintették egy 56
Interjú: Mateusz Zalewski, PROM, 2011. június 11.
30
állandó ifjúsági testület létrehozását, aminek fő feladata a közvetlen kapcsolat fenntartása a kormányzattal. 3. Aktív állampolgárság előmozdítása. Ifjúságot érintő ügyek, valamint a fiatalok részvételének előmozdítása és támogatása hatékonyabban működik a NIT-en keresztül. A Dán Ifjúsági Tanács (DUF)57 2001-ben azért jött létre, hogy a fiatalok aktív részvételét erősítse és leküzdje az ezt gátló főbb akadályokat. Ilyen akadály volt például, hogy a fiatalok főként ad-hoc jelleggel, alkalmanként vettek részt általában rövid, témaspecifikus konzultációkban, mivel a megfelelő és szükséges struktúrák nem voltak kellőképpen kidolgozva, vagy teljesen hiányoztak, ezáltal a fiatalok bevonása és részvételük fenntartása szinte lehetetlen volt. Ezek a példák csak egy leegyszerűsített verzióját adják a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok célkitűzéseinek és munkaterületeinek. A LiJOT58 1992-ben a litván ifjúsági szervezetek ernyőszerveként jött létre, s fő célja eleinte az információ megosztása és a nemzetközi színtérben való részvétel volt. Eleinte a LiJOT csak egy platform volt, ahol különböző ifjúsági szervezetek találkozhattak, információt cserélhettek és megvitathatták a közös nemzeti és nemzetközi kérdéseket, valamint amin keresztül kapcsolatot kezdtek építeni külföldi ifjúsági szervezetekkel. Ma, lassan 20 évvel a szervezet megalakulása után a LiJOT a litván kormány elsőszámú partnere ifjúságpolitikai és egyéb fiatalokat érintő kérdésekben, miközben arra törekszik, hogy fejlessze a fiatalok társadalmi kompetenciáit és enyhítse a társadalmi elkülönülést. A LiJOT nem csak képviseli a litván ifjúsági szervezeteket, de azoknak képesség- és kapacitásfejlesztésével is foglalkozik, miközben aktív szerepet vállal az európai ifjúságpolitika területén.
57 58
DUF website, http://duf.dk/english/, 2011. október 12. LiJOT website, http://lijot.lt/, 2011. október 12.
31
Különböző Nemzeti Ifjúsági Tanácsok küldetésüket a következőféleképpen fogalmazták meg: LJP: „Az LJP küldetése az ifjúság életminőségének javítása és érdekeik képviselete, az ifjúsági szervezetek fontosságának hangsúlyozása, fejlődésük és együttműködésük támogatása, a fiatalság bevonása a társadalmi és politikai eseményekbe, valamint egy demokratikus társadalom kiépítése és hagyománnyá teremtése Lettországban.”59 CNJ: „A cél egy olyan fórum kialakítása és támogatása, amin keresztül párbeszéd jöhet létre a fiatalok és a kormányzat illetve a döntéshozók között, mind nemzeti illetve nemzetközi szinten, ahol a fiatalok véleménye, érdeke és elvárásai képviselve vannak.”60 LÆF: Célja ötletcserék színterének a biztosítása. „Küldetésünk támogatni és elősegíteni az izlandi fiatalok közös érdekét és egységes hangként képviselni azt a kormányzat felé, valamint erősíteni az ifjúságot érintő párbeszédet és hatással lenni az ország ifjúságpolitikájára.”61 RMS: „Az RMS fő feladatának tekinti az ország ifjúságpolitikájának formálását, valamint a gyermekek és fiatalok egyetemes, szabad és demokratikus fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtését, hogy azok törvény szerinti érdekeiket kihasználhassák.”62
59
LJP website, http://www.ljp.lv/, 2011. október 12. CNJ website, http://www.cnj.pt/, 2011. október 12. 61 LAEF website, http://www.aeska.is/laef/page/english, 2011. október 12. 62 RMS website, http://www.mladez.sk/#, 2011. október 12. 60
32
6.3. A NIT-ek megalakulásának folyamata A fiatalok, de legfőképp az ifjúsági szervezetek voltak fő kezdeményezői a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok megalakulásának majdnem az összes európai országban. Legideálisabb esetben mindez egy alulról jövő kezdeményezés, azonban még olyan országokban is részesei voltak a fiatalok a folyamatnak, ahol a kezdeményezés a kormány felől érkezett (ilyen például Spanyolország vagy Belgium flamandok lakta része). A folyamat fő szereplői: -
fiatalok/ifjúsági szervezetek,
-
ernyőszervezetek/diák- és hallgatói szervezetek,
-
politikai ifjúsági szervezetek/fiatal politikusok és
-
a kormányzat intézményei.
6.3.1.
Fiatalok és az ifjúsági szervezetek
A legtöbb esetben a fiatalok és az ifjúsági szervezetek játszottak fő szerepet a Tanácsok megalakításában. Például a litván ifjúsági szervezetek 1992. szeptembere óta a Litván Ifjúsági Tanács (Lithuanian Youth Council – LiJOT) ernyője alá tömörülnek. A litvánok szerettek volna egy egységes, koordinált és koordináló struktúrát létrehozni, ahol a litván ifjúsági, nem kormányzati szervezetek egységes és erősebb hangként tudnak megszólalni, s párbeszédet folytatni a kormányzat intézményeivel. Néhány országban különböző szervezetek fiatal vezetőinek köszönhető a tanács létrejötte. Szlovéniában például az MSS (Szlovén Ifjúsági Tanács)63 nem tudott volna megalakulni azon fiatalok részvétele nélkül, akik különböző szervezetekből jőve egy csoportba tömörültek, és együtt, közös erővel kezdeményezték a tanács létrehozását, s vitték azt keresztül a kormányzaton is.
63
MSS website, http://www.mss.si/en/index.html, 2011. október 12.
33
6.3.2.
Ernyőszervezetek
Néhány esetben már meglévő ernyőszervezetek voltak főszerepben: például Belgium Flamand részén korábban már 4 különböző ernyőszerv létezett, s ők összesen kb. 100 ifjúsági szervezetet képviseltek. Itt ezek az ernyőszervek, és nem maguk az ifjúsági szervezetek hozták létre a Flamand Ifjúsági Tanácsot (VJR). 64 Azonban vannak olyan országok (többek között Magyarország is ide tartozik), ahol még nem létezik vagy sokáig nem létezett Nemzeti Ifjúsági Tanács. Ezekben az országokban általában az a tendencia, hogy különböző nemzetközi ernyőszervezetek helyi tagszervezetei együttesen kezdeményezik az egységes ifjúsági platform megteremtését. Ilyen szervezetnek számít Magyarországon például az AEGEE, az AIESEC, az AFS, az ESN, vagy akár maga a HÖOK is (és még sokan mások). Egy friss példa erre a tavaly megalakult lengyel PROM, melynek kezdeményezői többek között a WOSM (World Organisation of Scout Movement) lengyel szekciójának vezetői, illetve az AEGEE nemzetközi szervezet lengyel tagszervezetének tagjai voltak.65
6.3.3.
Diákszervezetek, hallgatói csoportok / politikai ifjúsági szervezetek
Bizonyos országokban különböző diákszervezetek és hallgatói önkormányzatok voltak a folyamat kezdeményezői, ez pedig főként azok nagy taglétszámának és erős szervezeti struktúrájának köszönhető. Az Észt Ifjúsági Tanács (ENL)66 a FESU (Federation of Estonian Students Union – magyar HÖOK megfelelője) projektjeként indult 2001-ben, együttműködést biztosítva különböző ifjúsági szervezetek között. A projekt jól sikerült, az ENL-t 2002-ben 25 alapító taggal hivatalosan is bejegyezték különálló szervezetté. Görögországban és Svédországban a politikai ifjúsági szervezetek aktív szerepvállalásának köszönhetjük a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulását, de sok egyéb esetben is megfigyelhető fiatal politikusok, vagy akár parlamenti képviselők részvétele a folyamatban.
64
VJR website, http://www.vlaamsejeugdraad.be/english-information/, 2011. október 12. Interjú: Mateusz Zalewski, PROM, 2011. június 11. 66 ENL website, http://www.enl.ee/en/ENL, 2011. október 12. 65
34
6.3.4.
A kormány szerepe
Míg általában a NIT a fiatalok kezdeményezésének az eredménye, bizonyos esetekben mégis a kormány alapította meg a tanácsokat. Például a Spanyol Nemzeti Ifjúsági Tanácsot (CJE)67 1983-ban törvény által hozták létre. A 18/1983-as törvény szerint a CJE a közigazgatás egyik szereplőjeként az Ifjúsági Együttműködési Ügynökség szerepét tölti be. A Spanyol Ifjúsági Tanács „alkotmánya” 1984. decemberében jött létre, ami egy 1977. óta gördülő folyamat lezárásának tekinthető, ahol több mint 100 ifjúsági szervezet kötött egyezséget a NIT megalakításáról. A jogszabály által történő megalakulás habár szabályozza a NIT felépítését és működését, ugyanakkor garantál fontos pénzügyi és adminisztratív privilégiumokat. Sok esetben elkerülhetetlen a kormányzat folyamatban történő részvétele, mivel az ifjúsági szervezetek nem minden esetben látják az egymás közötti együttműködés szükségességét, vagy nem tudnak egymás között megegyezni az a NIT megalapításának és működésének alapelvein. A legtöbb olyan esetben, ahol a kormány intézményei részt vettek a tanács megalapításában, főként a kezdeményezés támogatóiként voltak jelen és nem szóltak bele a NIT későbbi működésébe (hiszen azzal annak függetlenségét rombolnák le). Mi az állam érdeke a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok létrejöttében? Egyrészt az Európa Tanács és az Európai Unió követelménye az ifjúsági tanácsadó testület megléte, másrészt pedig a kormány saját dolgát könnyíti meg, amennyiben az ifjúság ügyét érintő dolgokban egy egységes hanghoz tud fordulni.
67
CJE website, http://www.cje.org/, 2011. október 12.
35
7. EURÓPAI STRUKTÚRÁK
Bár a különböző Nemzeti Ifjúsági Tanácsok struktúrái sok mindenben különböznek, mégis vannak bizonyos pontok, amik közös értékeket képviselnek, s minden struktúra ezen értékek köré épül. Ezek az értékek a következők: nyitottság, társadalmi integráció, transzparencia/átláthatóság,
reprezentativitás,
és
demokratikus
döntéshozatal.
Az
alábbiakban a különböző európai NIT-ek felépítését, működésük alappilléreit és struktúráit elemzem, s hozok fel olyan jól bevált gyakorlatokat és példákat, melyeket feltehetőleg akár mi is átvehetnénk, amennyiben Magyarországon megalakul a Nemzeti Ifjúsági Tanács.
7.1. NIT-ek felépítése, struktúrák 7.1.1.
Képviselőtestület
A Nemzeti Ifjúsági Tanács legfőbb döntéshozó szerve, ahol az összes tagszervezet megjelenik (pl. Közgyűlés, Tagok Tanácsa, Agora, stb). Ezek rendszeres találkozók, ahol a következő dolgok dőlnek el:
68
-
bizottság és egyéb munkastruktúrák megválasztása,
-
a szervezet munkáját érintő politikai és stratégiai döntések meghozatala,
-
a gyűlések közötti időszak munkájának kiértékelése,
-
pénzügyi döntések meghozatala és a költségvetések elfogadása,
-
alapszabály és egyéb munkaügyi szabályok elfogadása és módosítása,
-
egyéb döntések meghozatala az alapszabályban rögzítettek szerint.68
Interjú: Lloyd Russel-Moyle, YFJ, 2011. július 3.
36
A képviselőtestületek összeállításukban különbözhetnek. Néhány példa: A Belga Flamand Ifjúsági Tanács (VJR)69 közgyűlése 24 szavazattal rendelkező (ezáltal teljes jogú tagsággal rendelkező) tagszervezetből áll, mégis vannak olyan képviselők
a
közgyűlésben,
akik
nem
tagjai
bármely
szavazattal
rendelkező
tagszervezetnek, ám megfigyelőként részt vehetnek a közgyűlés ülésein és a kommunikációban. A Spanyol Ifjúsági Tanács (CJE)70 kétévente tart közgyűlést, ahol minden tagszervezet képviselteti magát. Ezen kívül félévente tart úgynevezett végrehajtó közgyűlést, ahol a közgyűlésen elfogadott egyezségeken dolgoznak tovább. A tagszervezetek egyharmadának előterjesztésével illetve az Elnökség indítványa alapján lehetőség van rendkívüli ülések megtartására is. A Szlovák Ifjúsági Tanács (RMS)71 szervezeti struktúrájának az élén a Közgyűlés áll, alatta közvetlenül pedig a végrehajtó szervek találhatóak: a titkárság, az ügyvezető igazgató, és a megválasztott elnökség. Ezek azután további tematikus feladatkörökre vannak
osztva
(pl.
nemzetközi
munkacsoport,
PR
munkacsoport,
FR
és
projektmenedzsment munkacsoport, ifjúságpolitikai munkacsoport, stb).
7.1.2.
Végrehajtó Testület
A Végrehajtó Testület (Bizottság, Elnökség, Titkárság, Igazgatótanács, Felügyelőbizottság, stb.) végzi a szervezet operatív munkáját a közgyűlések között és viszi véghez a munkatervben leírtakat. A végrehajtó struktúrák különbözhetnek méretükben és összeállításukban, többnyire a NIT méretétől és kapacitásától függően. Általában a Végrehajtó Testületnek van egy Elnöke, Alelnöke, valamint Elnökségi tagjai, akik különböző munkaterületekért felelősek. Az ifjúsági szervezetek általában téma- vagy feladatkörök szerint osztják fel maguk között a feladatokat, míg mások a közös döntéshozatal hívei, és megosztják a feladatokat és a döntéseket.72
69
VJR website, http://www.vlaamsejeugdraad.be/english-information/, 2011. október 12. CJE website, http://www.cje.org/ , 2011. október 12. 71 RMS website, http://www.mladez.sk/#, 2011. október 12. 72 Interjú: Lloyd Russel-Moyle, YFJ, 2011. július 3. 70
37
Az Osztrák Ifjúsági Tanács (ÖJV)73 bizottságának 12 tagja van, akikből 4-en képezik az elnökséget.74 Az Izlandi Ifjúsági Tanács (LAEF)75 is 12 tagú bizottsággal rendelkezik. A bizottságba a tanács minden munkacsoportja 2 tagot delegálhat. A bizottságból 6 főt választanak az elnökség tagjaivá.76 Az Orosz Ifjúsági Tanács (NYCR)77 egy évben kétszer ülésezik, ahol a következő év munkatervét állítják össze, döntenek a pénzügyekről és a tagsági kérdésekről. A gyűlések között az Elnökség látja el a szervezet mindennapi munkáját és feladatait. Az elnök, alelnök és az elnökségi tagok a bizottság által kerülnek megválasztásra.
7.1.3.
Egyéb alapszabály és munkastruktúrák
A választott képviselőkön kívül egyéb szervek is működnek a tanácsokban. Ezeket a NITek alapszabályukban rögzítik. A szervek tagjait és vezetőit általában a Bizottság jelöli ki, vagy bizonyos sürgős és gyors döntéshozatalt igénylő esetekben ad hoc módon szerveződnek. Ezek a szervek lehetnek különböző munkacsoportok, irányító csoportok, tanácsok, és általában bizonyos témán, kérdéskörön dolgoznak. A tagszervezetek bevonása és aktívabb részvételük támogatása a tanács munkájában ezeken a csoportokon keresztül a legegyszerűbb és leghatékonyabb, így lehetővé téve a stratégiai tervek kidolgozásában, az ifjúságpolitika alakításában való közvetlen részvételt, valamint az információ és tudásmegosztás hatékonyabbá tételét. Ezek a munkacsoportok vagy belső szervezeti ügyekkel foglalkoznak, mint például a pénzügyi kontroll vagy tagsági kérdések stb., vagy egy bizonyos téma köré épülnek, mint például az oktatás, emberi jogok, ifjúságpolitika, társadalmi befogadás, foglalkoztatás, stb.
73
ÖJV website, http://www.jugendvertretung.at/, 2011. október 12. Interjú: Christina Utenberger, ÖJV, 2011. június 1. 75 LAEF website, http://www.aeska.is/laef/page/english, 2011. október 12. 76 Interjú: Egill Thorarinsson, LAEF, 2011. július 23. 77 NYCR website, http://www.youthrussia.ru/index.php?option=com_content&view=article&id=85&Itemid=126,. október 12. 74
38
Ezek a struktúrák motiválják, és ösztönzik aktív részvételre a tagszervezeteket, biztosítanak helyet és lehetőséget tanulásra, tudás-, és tapasztalat megosztásra, valamint arra, hogy a tagszervezetek egy közös jövőképet alakítsanak ki. Emellett forrásként és tudásbázisként szolgálnak a Tanácsok érdeklődési körének politikai és szakmai kérdéseiben. A Francia Ifjúsági Tanács (CNAJEP)78 kilenc különböző tematikus bizottsággal és munkacsoporttal dolgozik. Ezek a következőek: Nemzetközi Bizottság, Európai Bizottság, Palesztin Bizottság, Német-Francia kapcsolatokkal foglalkozó Bizottság, Non-Formális Tanulás Bizottsága, Ifjúságpolitikai Bizottság, Területi Bizottság, Szakmai Tanulás Bizottsága, Önkénteskedés Bizottsága. A Spanyol Ifjúsági Tanács (CJE)79 például olyan munkacsoportokkal is rendelkezik, akik a latin-amerikai kapcsolatokkal, vagy az európai ifjúsági programokkal, stb. foglalkoznak.
7.1.4.
Alkalmazottak
Vannak olyan NIT-ek, ahol nagy létszámú, professzionális, fizetett munkaerő intézi a szervezet mindennapi ügyeit és végzi a döntések végrehajtását, viszont vannak olyan esetek is, ahol mindenki önkéntes alapon dolgozik a szervezet instabil pénzügyi forrásai miatt. A fizetett munkaerő létszáma nagyban függ a szervezet pénzügyi helyzetétől és kapacitásától, valamint a NIT munkájának spektrumától. Az osztrák ÖJV például öt fizetett munkaerővel rendelkezik80, a Brit Ifjúsági Tanácsban pedig nyolc teljes munkaidőben dolgozó fiatalt foglalkoztat, míg a lengyel PROM esetében a Vezetőség önkéntesen végzi az operatív feladatokat a lengyel Fiatalok Lendületben Programirodának (a magyar Mobilitás megfelelője) egyik, erre a célja ingyen felajánlott irodájában.81
78
CNAJEP website, http://www.cnajep.asso.fr/, 2011. október 12. CJE website, http://www.cje.org/, 2011. október 12. 80 Interjú: Christina Utenberger, ÖJV, 2011. június 1. 81 Interjú: Mateusz Zalewski, PROM, 2011. június 11. 79
39
7.2. Tagság, integráció és képviselet A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok feladata egy reprezentációs fórum biztosítása az adott ország ifjúsági szektorán belül, párbeszéd és együttműködés kialakítása az ifjúsági szervezetek között, valamint közvetítő szerep vállalása a fiatalok és a nemzeti illetve nemzetközi döntéshozatal intézményei között. A NIT egységes hangját a tagszervezetek sokszínűsége, széleskörű tapasztalata és szakértelme teszi egyre erősebbé. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok szavazati joggal rendelkező tagszervezetei útján gyakorolják az SZMSZ-ükben meghatározott feladatokat, alkotják a szervezet felépítését, formálják annak munkáját, pénzügyeit, tagsági kritériumait stb. Minél szélesebb körű a tagság, annál reprezentatívabb maga a szervezet és annál több vélemény formálja az ifjúságpolitika fejlődését és a folyamatok bevezetését az adott országban. A széles skálán mozgó tagságok és a reprezentativitás egyaránt lehet előny és kihívás a NIT-ek számára.
7.2.1.
Tagság
A tagsági kritériumokat minden tanács a saját országának és ifjúsági szervezeteinek különböző jellemzői alapján állapítják meg. Adott tanács tagszervezeteinek száma az alábbi változóktól függhet: -
ország mérete,
-
tagsági opciók,
-
tagsági kritériumok,
-
jogszabályok,
-
adott ország történelmi előzményei és a civil társadalom jellemzői.
Éppen ezért adott esetben megtévesztő adat lehet a NIT-ek tagszervezeteinek száma, hiszen azok önmagukban, a fenti kategóriák elemzése (és azok a NIT reprezentativitására való hatásának vizsgálata) nélkül nem értelmezhetőek.
40
Általában a NIT tagszervezetei különböző, adott ország jogszabályainak megfelelően regisztrált ifjúsági szervezetek. A szervezetek karaktere és érdeklődési körük merőben szerteágazó. A leggyakoribb ifjúsági, nem kormányzati szervezeti típusok a következők: hallgatói önkormányzatok/csoportosulások, politikai ifjúsági szervezetek, gyermekekkel foglalkozó szervezetek, vallási alapú szervezetek, nemzetközi szervezetek helyi tagszervezetei, kisebbségi csoportosulások, hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó szervezetek, fogyatékkal élő fiatalokkal foglalkozó szervezetek, szakszervezetek, ifjúsági klubok stb. Léteznek továbbá olyan szervezetek is, akik bizonyos szolgáltatási, tevékenységi körökre alapulnak, mint például: kutatás, oktatás, művészetek/kultúra, környezet/ökológia, önkéntesség, ifjúsági cserék, egészség stb. Az észt ENL82 illetve a svéd LSU83 tagszervezetei között például megtalálhatunk különböző érdekcsoportokat és hobbi szervezeteket is a migrációval vagy a vidéki ifjúsággal foglalkozó szervezetek mellett. A tagsági kritériumok olyan alapvető elvárások, amelyeket egy szervezetnek ki kell elégítenie ahhoz, hogy elnyerje a tagszervezeti státuszt. A tagsági kritériumok a NIT-ek alapszabályában vannak definiálva, és a szabályzatok hierarchiája miatt a tagszervezetek alapszabályainak összhangban kell lennie a NIT alapszabályával. Az általános kritériumok, melyeket nagyrészt minden NIT megkövetel: -
adott korhatár betartása a szervezetek tagjaira vonatkozóan
-
fiatalokból álló, vagy fiatalok által irányított szervezet;
-
demokratikus és átlátható struktúra;
-
a szervezet a fiatalok szükségleteivel, problémáival vagy jogaival foglalkozik;
-
nem profitorientált szervezet;
-
kormánytól és egyéb intézményektől független szervezet;
-
be van jegyezve nem kormányzati civil szervezetnek.84
82
ENL website, http://www.enl.ee/en/ENL, 2011. október 12. LSU website, www.lsu.se, 2011. október 12. 84 Interjú: Guoda Lamante, YFJ, 2011. július 21. 83
41
Mindezeken kívül egy gyakori kritérium az ifjúsági szervezetek taglétszámának a mértéke. Néhány NIT szabályozza ennek minimumát: Például az Osztrák Ifjúsági Tanács (ÖJV)85 csak olyan szervezeteket fogad el tagszervezetnek, akik legalább 3000 taggal rendelkeznek,86 míg a Spanyol Ifjúsági Tanács (CJE)87 ezt a minimumot 5000 tagnál húzza meg. A NIT-ek is különböző módon definiálják az ifjúsági korosztályt. A legtöbb esetben 26 év a korhatár, azonban például a Moldáv Ifjúsági Tanács (CNTM)88 tagszervezeti kritériuma alapján egy szervezet tagjainak legalább kétharmada 30 év alatti kell, hogy legyen. Általában ez a korhatár a nemzeti ifjúsági jogszabályban leírtak szerint alakul, máshol a nemzetközi normákat veszik figyelembe. Néhány példa az ifjúsági tagácsok korhatáraira: Belgium: 30 év, Anglia és Írország: 25 év, Luxemburg: 35 év, Szlovénia: 29 év, Spanyolország: 30 év. Az ifjúsági szervezetek alapszabályainak minden esetben összeegyeztethetőnek kell lenni a felsőbb normákkal (állami jogszabályozásokkal), ezért gyakran a tagsági kritériumok ezeken a jogszabályokon alapszanak. A legtöbb esetben az ifjúsági szervezeteknek az ország bizonyos számú régiójában/megyéjében reprezentálva kell lenni. Más szabályozások is szóba jöhetnek: például a Francia Ifjúsági Tanács (CNAJEP)89 tagsági kritériuma, hogy az ifjúsági szervezeteknek legalább három éves együttműködési szerződéssel kell rendelkezniük az Ifjúsági és Sport Minisztériummal („Ifjúsági és nemformális tanulásról szóló együttműködés”). A moldáv egyesületekről szóló jogszabálya szerint nemzeti szervezetnek számít minden olyan szervezet, ami az Igazságügyi Minisztériumnál be van regisztrálva, s helyi szervezetnek számít, ami a helyi önkormányzatnál van beregisztrálva, függetlenül azoknak taglétszámától vagy attól, hogy hány kerületben/régióban vannak reprezentálva. Így tehát a moldáv CNTM90 tagsági kritériuma is ezen alapszik.
85
ÖJV website, http://www.jugendvertretung.at/, 2011. október 12. Interjú: Christina Utenberger, ÖJV, 2011. június 1. 87 CJE website, http://www.cje.org/ , 2011. október 12. 88 CNTM website, http://www.cntm.md/, 2011. október 12. 89 CNAJEP website, http://www.cnajep.asso.fr/, 2011. október 12. 90 CNTM website, http://www.cntm.md/, 2011. október 12. 86
42
A jogszabályoknak köszönhetően vannak olyan országok, ahol politikai ifjúsági szervezetek nem lehetnek tagjai a Nemzeti Ifjúsági Tanácsnak. Ilyenek például a francia CNAJEP91, a román CTR92 vagy a moldáv CNTM93. Ezekben az országokban sajátos struktúrát építettek ki, ezáltal lehetővé téve a politikai ifjúsági szervezetek részvételét a párbeszédben és az ifjúságpolitika formálásában. A Portugál Ifjúsági Tanács (CNJ)94 lehetőséget biztosít nem formális ifjúsági szerveződések valamint a tagsági kritériumokat nem teljesítő szervezetek számára a Tanács munkájában való részvételre. Ezek a szervezetek úgynevezett társtagsági státuszt kapnak, és a szavazáson kívül ugyanazokban a jogokban részesülnek, mint a teljes jogú tagszervezetek. Mindezek által ők is hozzájárulhatnak és részt vehetnek az ifjúsági munka és az ifjúságpolitika fejlesztésében és előremozdításában.
7.2.2.
A NIT-ek befogadó politikája (az integráció)
Manapság a Nemzeti Ifjúsági Tanácsok egyik legnagyobb kihívása azon fiatalok bevonása a szervezet munkájába és a döntéshozatalba, akik nem vesznek részt és nem tagjai semmilyen ifjúsági szervezetnek. A Holland Ifjúsági Tanács (DNYC)95 azon kevés NIT-ek egyike, ahol olyan fiatalok is betölthetnek pozíciót a Bizottságban, akik egyik tagszervezetet sem képviselik. Más NIT-ek is törekszenek hasonló jellegű politikai nyitottság és befogadás elérésére, de nagy kihívást jelent a fiatalok széleskörű elérése és bevonása a szervezet projektjeibe és munkájába. A befogadás szintén gyakran emlegetett kérdéskör azokban a tanácsokban, amelyek az ország jogszabályai vagy egyéb más külső nyomás miatt nem engedhetik meg a politikai ifjúsági szervezetek vagy akár a hallgatói önkormányzatok részvételét a NIT-ben. Egy másik fontos aspektusa az integrációnak és a reprezentativitásnak az aktív tagság és aktív részvétel kérdése: vajon a NIT-ek a sokszínű társadalmat reflektálják, vagy 91
CNAJEP website, http://www.cnajep.asso.fr/, 2011. október 12. CTR website, http://www.ctr.ro/, 2011. október 12. 93 CNTM website, http://www.cntm.md/, 2011. október 12. 94 CNJ website, http://www.cnj.pt/, 2011. október 12. 95 DNYC website, http://www.njr.nl/, 2011. október 12. 92
43
csupán a fiatalok azon csoportját, akik hozzáférnek az információhoz és megvan a lehetőségük az aktív társadalmi részvételre? Mindez szorosan összefügg a fiatalok részvételre való buzdításával mind lokális, mind nemzeti szinten, nemtől, származástól, szociális háttértől, vallási nézettől, szexuális orientációtól, politikai nézetektől vagy bármilyen fogyatékosságtól függetlenül. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsoknak minden esetben törekedniük kell az efféle nyitottságra és társadalmi integrációra, annak érdekében, hogy elérjék a valós és teljes ifjúsági reprezentációt.
7.3. Eszközök és szolgáltatások 7.3.1.
Tagszervezetekkel való kommunikáció
A kommunikáció egy nagyon fontos alappillére a NIT-ek munkájának, hiszen ez teszi lehetővé az információáramlás folytonosságát a tagszervezetekkel, azok között, valamint egyéb, az ifjúságpolitika területén érintett partnerekkel. A legtöbb tanács rendelkezik saját weboldallal és rendszeres elektronikus hírlevelet küld ki tagszervezeteinek. A Szlovák Ifjúsági Tanács (RMS)96 intranetén keresztül kiegészítő szolgáltatásokat nyújt tagszervezetei számára. A szlovákokon kívül a Holland Ifjúsági Tanács (DNYC)97, a Spanyol Ifjúsági Tanács (CJE)98, a Flamand Ifjúsági Tanács (VJR)99 és több másik NIT is kifejlesztette saját intranetét, amin keresztül többek között támogatást nyújt a tagszervezetek weboldalainak fejlesztésére. A Svéd Ifjúsági Tanács (LSU)100 online tudásközpontot üzemeltet tagszervezetei számára.
96
RMS website, http://www.mladez.sk/#, 2011. október 12. DNYC website, http://www.njr.nl/, 2011. október 12. 98 CJE website, http://www.cje.org/, 2011. október 12. 99 VJR website, http://www.vlaamsejeugdraad.be/english-information/, 2011. október 12. 100 LSU website, www.lsu.se, 2011. október 12. 97
44
Majdnem
minden
NIT
dolgozik
saját
publikációkon
az
ifjúsági
munkáról,
ifjúságpolitikáról tagszervezetei számára. Ezek különböző formákban jelennek meg, hírlevél, újság, napló, blogbejegyzések, kiadványok stb. Céljuk, hogy a fiatalok és egyéb érdekeltek véleményét és javaslataikat bevonják az ifjúságpolitikába. A Katalán Ifjúsági Tanács (CNJC)101 például negyedévente saját folyóiratot ad ki, a Debat Juvenilt. Mégis,
a
tanácsok
események
különböző
szervezésén
és
projektet
implementációján keresztül tudják tagszervezeteiket az ifjúsági munka fejlődésében való aktív részvételre ösztönözni. Az Észt Ifjúsági Tanács (ENL)102 rendszeres kerekasztalbeszélgetéseket szokott szervezni, ahol a tagszervezetek képviselői egyaránt gyűjthetnek és oszthatnak meg információt, tapasztalatot és tudást. A NIT a tagszervezetek között fokozottan támogatja a networking, azaz hálózat- és kapcsolatépítő folyamatokat, hiszen ezek során leghatékonyabb a kommunikáció, valamint a tudás- és információ-megosztás. Hálózat- és kapcsolatépítésre különböző találkozókon és eseményeken van lehetőség, melyek szervezése a NIT egyik fő feladata.
7.3.2.
Kommunikáció a fiatalokkal és a társadalommal
Míg a megfelelő kommunikáció és kommunikációs csatornák biztosítása egyike az alapvető szolgáltatásoknak, amit egy ernyőszervnek nyújtania kell, több NIT fejlesztett ki széleskörű külső kommunikációs stratégiákat, amin keresztül értékes információt és tudást osztanak meg a fiatalokról a terület összes szereplőjével, s támogatják a szakterületen történő kutatásokat, valamint a tudásátadás egyéb módszereit. A Finn Ifjúsági Tanács (ALLIANSSI)103 egy saját ifjúságpolitikai könyvtárat tart fenn. A gyűjteményben megtalálhatunk mindenféle kutatást, irodalmat és egyéb publikációt, ami az ifjúságról, az ifjúsági munkáról és az ifjúságpolitikáról szól. A könyvtár főként kutatók és az ifjúsági ügyek iránt érdeklődő személyek számára lett létrehozva. A kollekció kb. 13000 publikációból és 200 folyóiratból áll. Mindezeken kívül üzemeltetnek egy weboldalt is, Ifjúsági Információs Ház (Youth Information House) néven, ahol forrásokat találhatunk ifjúsági tanulmányokhoz, s ami egyben az internetes
101
CNJC website, http://www.cnjc.cat/, 2011. október 12. ENL website, http://www.enl.ee/en/ENL, 2011. október 12. 103 ALLIANSSI website, http://www.alli.fi/english/, 2011. október 12. 102
45
készségek fejlesztéséhez is hozzájárul, mindemellett pedig tagszervezetek közötti hálózatés kapcsolatépítésre is lehetőséget és helyet biztosít. Mindezeken kívül rendszeres tréningeket is szerveznek a tagszervezetek és azok tagjai számára. Az ALLIANSSI az ERYICA, Európai Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda tagja. Az Olasz Ifjúsági Tanács (FNG)104 különböző oktatási intézményekkel karöltve létrehozta az Ifjúsági Tanulmányok Kutató Központját (Centro Studi Sulle Politiche Giovanili). A litván LiJOT105 pedig többek között az EURODESK információs portált menedzseli. A NIT-ek a kormányzat elsőszámú partnerei ifjúságügy terén, főként, ha fiatalokat érintő eseményekről vagy kampányokról van szó, hiszen a NIT-ek egyfajta tudástárként szolgálnak, mindemellett pedig széles hálózatukon keresztül rengeteg emberhez el tudnak jutni, mindezzel lehetőséget biztosítva azoknak a fiataloknak is az aktív állampolgárság gyakorlására, akik esetlegesen nem tagjai egyetlen ifjúsági szervezetnek sem.
7.3.3. A
NIT-ek
A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok által nyújtott szolgáltatások legfontosabb
feladatai
közé
tartozik
az
információszolgáltatás,
kapacitásfejlesztés, a lobbizás és az érdekképviselet. Van olyan tanács, amelyik többet foglalkozik az érdekképviselettel és lobbizással, míg mások az ifjúsági munkások és ifjúságsegítők, valamint szervezeteik kapacitásfejlesztésével, s megint mások a nemzetközi együttműködési dimenziókkal foglalkoznak nagyobb mértékben. A NIT-ek gyakran újító, fejlesztő szerepet játszanak kísérleti projektek bevezetésével az ifjúsági munka új, még felfedezetlen területein.
104 105
FNG website, http://www.forumnazionalegiovani.org/, 2011. október 12. LiJOT website, http://lijot.lt/, 2011. október 12.
46
7.3.4.
Reprezentáció, érdekképviselet és lobbizás
A tanácsok egyik legfontosabb feladata a tagszervezetek érdekképviselete, valamint az ifjúságpolitika alakítása a fiatalok szükségletei és érdekei alapján. Annak ellenére, hogy a LAEF (Izlandi Ifjúsági Tanács)106 egy kis szervezet, tagszervezeteit különböző bizottságokban is képviseli és igyekszik a nemzet politikájának ifjúsági ügyeit a fiatalok maximális előnyére formálni.107 A Flamand Ifjúsági Tanács (VJR)108 az ifjúságpolitika formálása és fejlesztésére fókuszál, míg testvérszervezete, a Steunpunt Jeugd (Ifjúsági Központ) tréningeket szervez és kutatásokat készít a VJR tagszervezetei számára, emellett pedig támogatja őket az ifjúsági munka megtervezésében és kivitelezésében.
7.3.5.
Nemzetközi együttműködés
A tanácsok egy másik kiemelkedően fontos feladata az ország ifjúsági szervezetei, valamint a külföldi ifjúsági szervezetek közötti párbeszéd létrehozása és fenntartása, ezáltal a nemzetközi együttműködések elősegítése és támogatása. A szoros nemzetközi együttműködés különösen jellemző az északi illetve a dél-európai NIT-ekre, de például az Orosz Ifjúsági Tanács (NYCR)109 és a Német Ifjúsági Tanács (DNK)110 is külön hangsúlyt fektet a nemzetközi ifjúsági együttműködések erősítésére.
7.3.6.
Eszközbeli támogatások
Azokban az országokban, ahol az ifjúsági munka szűkös forrásokból gazdálkodik (például délkelet- és kelet-európai országok, Kaukázus), a Nemzeti Ifjúsági Tanács munkaterületet (irodát), felszerelést, konferenciatermet stb. biztosít tagszervezetei számára, amíg azok a saját fenntarthatóságukért küzdenek. Az Örmény NYCA111 többek között dolgozószobákat biztosít internet-hozzáféréssel a szervezetei számára.
106
LAEF website, http://www.aeska.is/laef/page/english, 2011. október 12. Interjú: Egill Thorarinsson, LAEF, 2011. július 23. 108 VJR website, http://www.vlaamsejeugdraad.be/english-information/, 2011. október 12. 109 NYCR website, http://www.youthrussia.ru/index.php?option=com_content&view=article&id=85&Itemid=126, 2011. október 12. 110 DNK website, http://www.d-n-k.org/the-dnk.html?&L=1, 2011. október 12. 111 NYCA website, http://www.nyca.am/index.php?l=en, 2011. október 12. 107
47
7.3.7.
Kapacitásfejlesztés
A legtöbb tanács a kapacitásfejlesztésre szolgáló eszközök és módszerek széles skáláját nyújtja tagszervezetei számára. A fehérorosz RADA112 saját trénercsapattal rendelkezik, akik különböző tréningek és workshopok levezénylésével járulnak hozzá a szervezetek fejlesztéséhez. A Portugál Ifjúsági Tanács (CNJ)113, a szlovén MSS114, és a moldáv CNTM115 szintén rendelkezik saját trénercsapattal. A CNTM tagszervezetei minden Közgyűlésen benyújtják tréning igényeiket, s azután a NIT ezekre a szükségletekre építkezve alakítja ki éves tréningprogramját, ezáltal segítve a szervezeteket és fejlesztve azok tagjainak tudását.
7.3.8.
Tudatosságnövelés és új témák bevezetése
Végül, de nem utolsó sorban a NIT-ek fontos feladata új kísérleti projektek bevezetése új, még felfedezetlen témákban, ezáltal a tagszervezetek tudásának növelése, valamint azok bíztatása azon változások követésére, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintik a fiatalokat és az ifjúsági szektor egészét. Az osztrák ÖJV116 a hagyományos érdekképviselet és kapacitásbővítés mellett bevezette például a „Genderise” projektet, amely fiatal lányok mentorálásával foglalkozik,117 míg a norvég LNU118 a társadalmi integrációért és a társadalmilag hátrányos helyzetű fiatalokért küzd az úgynevezett Nyitott Ifjúsági Szervezetek (Open Youth Organisations) kísérleti projektjével.
112
RADA website, http://ampby.org/, 2011. október 12. CNJ website, http://www.cnj.pt/, 2011. október 12. 114 MSS website, http://www.mss.si/en/index.html, 2011. október 12. 115 CNTM website, http://www.cntm.md/, 2011. október 12. 116 ÖJV website, http://www.jugendvertretung.at/, 2011. október 12. 117 Interjú: Christina Utenberger, ÖJV, 2011. június 1. 118 LNU website, http://en.lnu.no/, 2011. október 12. 113
48
7.4. A Nemzeti Ifjúsági Tanácsok finanszírozása A finanszírozás a NIT-ek egyik legkényesebb, de egyben legfontosabb kérdésköre. A források nem csak a tanács irányvonalát, a munkaterületeket határozhatják meg, de ettől függ a NIT függetlensége és pénzügyi fenntarthatósága is.
7.4.1.
Fix költségek finanszírozása
Ezek a források a szervezet mindennapi munkájának támogatására fordítandók, biztosítva a munkaeszközöket, a munkaterületet, annak bérleti és egyéb költségeit, az alkalmazottak fizetését és egyéb, a szervezet működéséhez szükséges feltételek biztosítását. Az adminisztratív jellegű források teszik levetővé a szervezetek materiális és strukturális fenntarthatóságát, így azok funkciójuknak megfelelően tudják végezni munkájukat.
7.4.2.
Projekt alapú források
Ezek a források csak azon projektek lebonyolításához használhatóak fel, amelyekhez a pénzt pályázat alapján a szervezet elnyerte annak céljai és célkitűzései alapján. Ezeknek a forrásoknak az átcsoportosítására nincs lehetőség. Ennek ellenére azonban sok ifjúsági szervezet (beleértve különböző NIT-eket is), amely nem rendelkezik fix forrásokkal, használja ezeket a projekt alapú pályázati pénzeket az operatív munka költségeinek fedezésére. Mindazonáltal ezek a projekt alapú források semmiképp sem tudják a szervezet hosszú távú anyagi fenntarthatóságát biztosítani. (Ilyen forrásnak számítanak például a Fiatalok Lendületben program pályázati úton elnyert pénzösszegei.) Mindkét esetben kiemelkedően fontos, hogy az elfogadott és felhasznált pénzek és források nem sérthetik a szervezet függetlenségét. Lehetséges források: -
tagdíjak,
-
kormányzati alapok/források,
-
nemzetközi pályázati források,
-
adományok,
-
privát szektor felajánlásai. 49
7.4.3.
Tagdíjak
Minden Nemzeti Ifjúsági Tanács függ saját tagszervezeteitől és ezen szervezetek éves tagdíja gyakori és elfogadott formája a NIT-ek költségvetésének hozzájárulásához. Bizonyos esetekben, mint például a Spanyol CJE-ben119 vagy a lengyel PROM-ban120 ezek a tagdíjak jelképesek csupán, és alig vannak hatással a szervezet összköltségvetésére. Vannak azonban olyan NIT-ek is, ahol a tagdíjak a bevétel fő forrásai, ilyen például a grúz NYCOG.121
7.4.4.
Kormányzati alapok/források
A legtöbb európai Nemzeti Ifjúsági Tanács részesül kormányzati anyagi támogatásban. Ennek két formája lehet: adminisztratív jellegű támogatás a szervezet fix költségeinek fedezésére, avagy támogatás nyilvános pályázati projekt megvalósításához. Litvániában például külön költségvetési keret van az adminisztratív költségekre, illetve különböző forráslehetőségek a projektek megvalósítására. A francia vagy flamand esetekben például a kormány és a NIT 3 éves együttműködési és támogatási megállapodást írt alá. Ezek a megállapodások a 3 éves tervekre és azon belül olyan megvalósulandó programokra alapszanak, amelyekre az állami finanszírozás biztosított.122 Az osztrák tanács évi 400 000 eurót kap az államtól. Ebből 100 000 euró fordítható az operatív költségekre, a maradék pedig az ÖJV projektjeire fordítandó.123 Az észt ENL124 az Oktatásügyi Minisztériumtól kapja legfőbb anyagi támogatását a nemzeti szinten, de emellett helyi projektek megvalósítására forrásokat kap megyei és városi önkormányzatoktól, az izlandi LAEF-hez125, a norvég LNU-hoz126, vagy a máltai KNZ-hez.127
119
CJE website, http://www.cje.org/ , 2011. október 12. Interjú: Mateusz Zalewski, PROM, 2011. június 11. 121 A szervezetnek nincsen weboldala. 122 Interjú: Guoda Lamante, YFJ, 2011. július 21. 123 Interjú: Christina Utenberger, ÖJV, 2011. június 1. 124 ENL website, http://www.enl.ee/en/ENL, 2011. október 12. 125 Interjú: Egill Thorarinsson, LAEF, 2011. július 23. 126 Interjú: Magnus Malnes, LNU, 2011. június 26. 127 Interjú: Dirk Urpani, KNZ, 2011. június 9. 120
50
Dániában és Svédországban speciális finanszírozási helyzet alakult ki: ezekben az országokban a Szerencsejáték Rt. adóinak és bevételeinek egy részét csoportosították át az ifjúsági szektorba, s a NIT-ek bizonyos százalékot kapnak a profitból. Ez az összeg Dánia esetében 17,5 millió euró, melynek 80%-át szétosztják az ország ifjúsági szervezetei között (projekt alapú pályázati rendszeren keresztül).128 Szlovákiában az ifjúsági szervezetek automatikusan megkapják az évente begyűjtött jövedelemadó egy részét.129 Ezen típusú források nagyrészt mindig az adminisztratív költségek fedezésére fordítódnak. Projekt alapú források tematikus munkákra is elérhetőek a kormányzattól vagy privát adományokból, például egészség, sport, kultúra, oktatás és egyéb területeken. Luxemburgban például a Nemzeti Ifjúsági Tanács (CGJL)130 a Családi és Szociális Minisztériumtól kapja a fix forrását, de egyéb minisztériumi és egyéb költségvetési keretek is fordíthatók tematikus projektekre. 131
7.4.5.
Nemzetközi források és adományok
Sok NIT használ nemzetközi forrásokat projektjei megvalósítására abban az esetben, ha szükségleteik és célkitűzéseik megegyeznek a pályázati források prioritásaival. Külső források jöhetnek például az ENSZ-től és annak különböző szervezeteitől, az Európai Uniótól és annak intézményeitől, külföldi országok különböző fejlesztési programjain keresztül, valamint különböző egyesületektől és alapítványoktól (pl. politikai egyesületek stb.). A feltételesség és az általában bürokratikus folyamatok ellenére a nemzetközi és helyi adományok jelentős támogatást biztosítanak és hozzájárulnak Európa civil társadalmának fejlődéséhez.
128
Interjú: Signe Nielsen, DUF, 2011. június 20. Interjú: Guoda Lamante, YFJ, 2011. július 21. 130 CGJL website, http://www.cgjl.lu/, 2011. október 12. 131 Interjú: Viktoria Szombathy, CGJL, 2011. július 14. 129
51
7.4.6.
Privát szektor adományai
A NIT-ek számára bizonyos esetekben üzleti alapú források is elérhetőek Európa-szerte, ez azonban még egy kísérleti fázisban, fejlődés alatt levő forrásalap. Az orosz NYCR132, a svéd LSU133 és a litván LiJOT134 már dolgozik üzleti kapcsolatok és együttműködések kialakításán a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának keretében. A CSR kezd egyre nagyobb és fontosabb szerepet betölteni a civil társadalom munkájában, amit az ifjúsági szektor mindenképpen saját előnyére tud fordítani, és ami új, remek lehetőségeket nyit meg a nem-kormányzati szervezetek és az üzleti szektor közötti együttműködésre. A WBCSD (World Business Council for Sustainable Development) a következőképp definiálta a CSR-t: „A vállalatok társadalmi felelőssége a fenntartható gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás iránti elkötelezettségként határozható meg. Mindezt a munkavállalókkal, azok családjával, a helyi közösséggel és a tágabb értelemben vett társadalommal együttműködve teszik, azzal a céllal, hogy az életszínvonalukat emeljék.”135 A civil szektor, a vállalati szektor és a kormányzat közötti erős együttműködés fenntarthatósághoz vezethet. Az ilyesfajta együttműködés minden érintett számára egyaránt fontos lenne. Az efféle megállapodások és partnerségek még kidolgozás alatt vannak, de néhány nagyobb nemzetközi szervezet és NIT már megkezdte a munkálatokat ez irányba. 2006-ban például a LiJOT136 szervezett egy CSR szemináriumot, majd pedig egy nagy projektet vezetett le a fiatalok aktív állampolgárságának témakörében („Mission Siberia”). Itt az ifjúsági szervezetek, a kormányzati szereplők és az üzleti ágazat szereplői egyaránt hozzájárultak a projekt sikerességéhez.
132
NYCR website, http://www.youthrussia.ru/index.php?option=com_content&view=article&id=85&Itemid=126, 2011. október 12. 133 LSU website, www.lsu.se, 2011. október 12. 134 LiJOT website, http://lijot.lt/, 2011. október 12. 135 HOLME, RICHARD - WATTS, PHIL: Meeting Changing Expectations – Corporate Social Responsibility. Geneva, WBCSD Publications, 1999. 136 LiJOT website, http://lijot.lt/, 2011. október 12.
52
7.4.7.
Egyéb forráslehetőségek
Habár vannak egyéb lehetőségek is az adminisztratív munkához szükséges források megteremtésére, ezeknek a fedezése mégis főként a kormányzat felelőssége. Az, hogy az állam milyen mértékben támogatja és nyújt forrást az ifjúsági civil szervezeteknek, nagyban függ az adott ország civil társadalmának fejlettségétől. A legtöbb, az utóbbi évek vagy évtizedek során kialakult helyzetben már egyértelműnek és elvártnak tekintett az állami forrás bármiféle interferencia nélkül, azonban több közép-, kelet- vagy dél-keleteurópai országában az ilyen típusú forrás közvetlen állami függést eredményezne. Mindattól függetlenül, hogy a NIT részesül-e állandó kormányzati támogatásban vagy sem, minden esetben javasolt a különböző forráslehetőségek feltérképezése, a több lábon állás biztosítása, különböző költségvetési modellek kialakítása egy magasabb szintű függetlenségi állapot, valamint a hosszú távú pénzügyi fenntarthatóság elérése érdekében. Az ilyesfajta megoldás segíthet a NIT teljes körű működésében és lehetővé teszi, hogy az fő feladatát, az ifjúság érdekképviseletét maximálisan teljesítse, pénzügyi hiányok és problémák okozta feltételesség vagy egyoldalúság nélkül.
53
7.5. Fenntarthatóság Az ifjúsági szervezetek minden esetben egy olyan állandó állapot elérésére törekednek, ahol megőrizhetik financiális, politikai és tagsági függetlenségüket, miközben saját projektjeiket véghezviszik. A financiális fenntarthatóság különböző FR (fundraising, adománygyűjtő) stratégiáknak és a már említett több lábon állásnak, valamint a kormányzat feltételekhez nem kötött támogatásának köszönhetően érhető el. A forráshiány a legtöbb esetben a fenntarthatóság megingását és a szervezet függetlenségének veszélyeztetettségét jelenti. A NIT-ek reprezentációs struktúrára épülnek. Ha a kormányzat és az ifjúságügy egyéb szereplői elfogadják őket partnerként, az a NIT-ek számára a fiatalokkal kapcsolatos döntéshozatalban illetve egyéb konzultációs folyamatokban való részvételt eredményezi. Az ilyen típusú elismerés politikai súlyt ad a szervezetnek és a NIT automatikusan partneri pozícióba helyeződik, ami tovább erősíti fenntarthatóságát. Az állami elismerés továbbá egyenes ágon vezethet kormányzati források elnyeréséhez is. A legtöbb ifjúsági szervezet állami támogatásért és elismerésért lobbizva próbálja elérni fenntarthatóságát. Vannak olyan esetek, ahol a NIT-ek a kormányzattal való együttműködésben érdekelt partnerként jelennek meg egyszerűen azáltal, hogy az ország legtöbb ifjúsági szervezetét tömörítik egy ernyő alá. A NIT-ek számára egyaránt fontos a belső fenntarthatóság elérése is: megtartani a régi tagokat, újakat verbuválni, fenntartani a motivációt, a párbeszédet és segíteni a tagszervezetek folytonos munkásságát és projektek implementációját. Az efféle fenntarthatóság elérése gyakran fontos prioritásként szerepel a NIT-ek stratégiai tervezésében, elvégre a tagság, a reprezentativitás és a motiváció az, ami a NIT-ek mozgatórugója. Minden egyéb szolgáltatás, projekt stb. csak ezután jön, megőrizve az elsődleges szabályt: a nyílt és demokratikus döntéshozatal mindenkori fenntartását.
54
8. Az Európai Ifjúsági Fórum
Az Európai Ifjúsági Fórumot (European Youth Forum, YFJ) 1996-ban jött létre az európai Nemzeti Ifjúsági Tanácsok és európai szintű nem-kormányzati ifjúsági szervezetek összefogásának eredményeként. Az ernyőszervezet jelenleg majdnem 100 európai ifjúsági tagszervezettel rendelkezik.137 Az Európai Ifjúsági Fórum az Európai Unió, az Európa Tanács, az ENSZ és más nemzetközi szervezetek döntéshozó testületei és az ifjúsági szervezetek között folytatott párbeszéd kialakításában játszik a kezdetektől meghatározó szerepet. A YFJ az Uniós intézményrendszer elismert tárgyalópartnereként a legfőbb ifjúsági érdekvédelmi szerv Európában, biztosítja a fiatalok véleményének figyelembe vételét az őket érintő döntéshozatal során, s motiválja őket az aktívabb társadalmi részvételre. Amellett, hogy ösztönzi és támogatja az információ, a tapasztalatok és jó gyakorlatok cseréjét, különböző látványos, fiatalos és lendületes kampányokkal és akciókkal hívja fel a figyelmet a fiatalokat érintő aktuális kérdésekre.138 A Fórum főbb tevékenységi területei: -
képviselet az európai ifjúságpolitika alakításában,
-
állampolgárság és élethosszig tartó tanulás,
-
foglalkoztatás és szociális ügyek,
-
emberi jogok és esélyegyenlőség,
-
globális együttműködés,
-
ifjúsági munka fejlesztése,
-
a tagság kapcsán tréningek, képzések, információs és kommunikációs feladatok.
137 138
European Youth Forum, http://www.youthforum.org/, 2011. október 12. NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2008.
55
Mivel hazánkban jelenleg nem működik horizontális ifjúsági képviselet, ezért a magyar ifjúsági
szervezetek
az
Európai
Ifjúsági
Fórum
munkájába
közvetlenül
nem
kapcsolódhatnak be. A korábbi próbálkozásokból is tanulva egy hosszú távon életképes magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács megalapozása a cél, amely megfelel az Európai Ifjúsági Fórum kritériumainak és elvárásainak is, ezzel lehetővé téve a magyarok részvételét is az európai szintű ifjúságpolitikában és párbeszédben. Amennyiben a NIT valóban reprezentatív és nyitott formában képviseli a fiatalokat, tagjává válhat az Európai Ifjúsági Fórumnak, az egyetlen olyan érdekképviseletnek, amely európai szinten összefogja az ifjúságot. A Fórum képviseli az európai ifjúság érdekeit mind az Európai Unió, mind az Európa Tanács, mind pedig az ENSZ felé. Az Európai Unió összes tagállama rendelkezik Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, sőt, az EU-n kívül is jellemzően működnek egy ilyen testületek, mint például a szomszédos, de nem EU-tag Horvátországban, Ukrajnában és Szerbiában is, vagy akár Grúziában, Örményországban vagy Moldovában. Az Európai Ifjúsági Fórum olyan nemzetközi hallgatói szervezeteket tömörít egy ernyő alá, mint például a Hallgatói Önkormányzatok Európai Szövetsége (ESU) vagy az Európai Hallgatók Hálózata (AEGEE). Ezeknek bár magyar tagszervezetei is működnek, az ifjúság országos, független képviseletét egyik szervezet sem látja, láthatja el jelenleg a Fórumban. Az alábbiakban a YFJ tagságának feltételeit, valamint a tagsággal járó kötelezettségeket és jogokat részletezem.
56
8.1. Európai Ifjúsági Fórum tagság általános feltételei Tagságot Nemzeti Ifjúsági Tanácsok (National Youth Council – NYC) és Nemzetközi Nem Kormányzati Ifjúsági Szervezetek (International Youth NGOs – IYNGOs) kaphatnak. A teljes jogú tagság megszerzése érdekében 2 éven keresztül kell tagjelöltként a tagság feltételeinek megfelelni. Ezek a következők: -
Európai Ifjúsági Fórum céljainak elismerése és munkájában való aktív részvétel,
-
nem-kormányzati és non-profit szervezet,
-
demokratikus célok és struktúra, az Emberi Jogok Európai Konvenciójának elfogadása,
-
Európai Ifjúsági Fórum alapszabályának elfogadása,
-
adott ország törvényeinek megfelelően bejegyzett szervezet,
-
fiatalokkal való közvetlen munka, fiatalok által felügyelt döntéshozó szerv,
-
döntéshozatalban minden külső szervtől független.
8.1.1. -
A Nemzeti Ifjúsági Tanácsokra vonatkozó speciális feltételek Adott európai országban a nem-kormányzati ifjúsági szervezetek nemzeti koordináló szervezete,
-
nyitott adott ország minden demokratikus ifjúsági mozgalma, szervezete előtt és képviseli őket országos szinten,
-
országonként csak egy Nemzeti Ifjúsági Tanács (kivétel alkotmányos helyzetnek megfelelően).
57
8.1.2.
Tagsági típusok és jogok
Megfigyelő tagok jogai -
A Közgyűlésen és a Tagok Tanácsán jelen lenni és felszólalni,
-
a Fórum különböző nem állandó munkacsoportjaiba képviselőt delegálni.
Tagjelöltek jogai -
A Közgyűlésen és a Tagok Tanácsán jelen lenni és felszólalni,
-
a Fórum bármely munkacsoportjába képviselőt delegálni.
Teljes tagságú szervezetek jogai -
Szavazni (minden teljes tagsággal rendelkező szervezet 1 szavazattal rendelkezik),
-
a Közgyűlésen és a Tagok Tanácsán jelen lenni és felszólalni,
-
a Fórum bármely munkacsoportjába, valamint külső képviseleti szerveibe képviselőt delegálni,
-
8.1.3.
jelöltet állítani a Fórum főbb szerveibe.
A tagsággal járó kötelezettségek
-
A tagság feltételeinek való megfelelés,
-
a Fórum rendszeres találkozóin, gyűlésein való részvétel,
-
a tagsággal kapcsolatos változásokról való azonnali tájékoztatás,
-
a Fórum kéréseire való válaszadási kötelezettség,
-
éves tagsági díj fizetése.
58
8.2. A Fórum alapszabály szerinti szervei -
Közgyűlés
-
Tagok Tanácsa
-
Bizottság
-
Pénzügyi Ellenőrző Bizottság
-
Főtitkár és a titkárság
-
Csatlakozási Kérelmek Tanácsadó Testülete
Az Európai Ifjúsági Fórum kiemelkedő feladatának tekinti a még Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal nem rendelkező országok ifjúsági szervezeteinek motiválását, felkészítését és támogatását az ernyőszerv felállításában. A cél elérése érdekében 2007-ben és 2008-ban a Fórum feltérképezte azoknak az országoknak a helyzetét, akik még nem rendelkeztek ifjúsági tanáccsal. A YFJ elnöke 2008-ban járt hazánkban, hogy tájékozódjon az akkori konzultációs folyamatokról, melyek célja a Tanács előkészítése volt. A folyamatok azonban megálltak és csak a 2011-es magyar EU-elnökség kapcsán kerültek újra terítékre. Lengyelországban, Szerbiában, Bulgáriában, Montenegróban és Macedóniában azonban beindultak a folyamatok, így a Fórum megrendezte az úgynevezett Networking Days -t (Hálózat- és kapcsolatépítő napokat) Szerbiában 2009 decemberében, Bulgáriában 2010 márciusában,
Macedóniában
és
Montenegróban
2010
májusában,
valamint
Lengyelországban 2010 októberében. Minden országban ez volt az első hivatalos, európai szintű lépés, ami a folyamat elindításának tekinthető. Azóta Szerbia, Bulgária és Lengyelország alapította meg Nemzeti Ifjúsági Tanácsát. Amennyiben sikerül nálunk is beindítani az ifjúsági szektor motorját, emelni a motivációt és az alulról jövő kezdeményezéssel megkeresni az Európai Ifjúsági Fórumot, ők készen állnak majd arra, hogy teljes mértékben támogassák a folyamat hivatalos, európai szintű elindítását is.
59
9. A MAGYAR PRÓBÁLKOZÁSOK
Magyarországon már a rendszerváltás előtt voltak, akik szükségét látták egy ifjúsági érdekegyeztető fórum létrejöttének. Az első ilyen próbálkozás az 1988-ban megalakult MISZOT – Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának kezdeményezése volt. A szervezet elnöke Stumpf István, alelnöke Gyurcsány Ferenc, későbbiekben pedig Kövér László volt. A Fidesz számára a legitimitást jelentette a MISZOT-tagság. A szervezet, bár nagy potenciállal indult, bő egy év után nagyon meggyengült, miután a Fidesz 1989-ben párttá alakult és kiszállt a MISZOT-ból. Stumpf István a Hetek Országos Közéleti Hetilapban adott interjúban így emlékezett vissza az időszakra: "Érezhető volt, hogy a Fidesz nem akar benn ragadni a MISZOT-ban, mert nem a KISZ és egyéb ifjúsági szervezetek konkurenciája akar lenni, hanem a nagypolitikába akar beleszólni." A Fidesz 1989 májusában kilépett a szervezetből, ezzel a MISZOT szerepe jelentősen csökkent. A Fidesz kiválása után Stumpf újraválasztását a többi szervezet megvétózta, helyét senki nem töltötte be, így ő volt a szervezet első és utolsó elnöke is.139 A MISZOT még működött 1993-ig, majd jogutódjaként megalakult a balos politikai beállítottságú MAGYIT (Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács). Ez volt az úgynevezett „kétpólusú” időszak: az inkább jobboldali OGYIP (Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament) és a MAGYIT időszaka. Mindkét szervezet törekedett egy egységes magyar ifjúsági érdekképviselet kialakítására, s erre az akkori kormány is bíztatta őket, mivel uniós elvárás volt, hogy egy szervezet képviselje az országot.140 A politikai összefonódás miatt a két szervezet hamar elveszítette ifjúsági érdekképviseleti képességét. Mesterházy Attila, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium akkori államtitkára így nyilatkozott: "Nem valós szakmai vitákat folytatunk, hanem szakmai érvekbe bújtatott politikai csatározásokat. Amíg ez van, nem tud normálisan működni a rendszer, mert nem a
139
HAZAFI ZSOLT: A MISZOT-mítosz: Egy generáció útja a hatalomba, = Hetek Országos Közéleti Hetilap, 2003. (VII évf.) 48. szám, http://www.hetek.hu/hatter/200312/egy_generacio_utja_a_hatalomba, 2011. október 19. 140 TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009.
60
lényegről szól. Nem a fiatalokról, nem a valós közéletről".141 A kialakult szituáció után minden oldalról megfogalmazódott az igény, hogy a politikai ifjúsági szervezetek ne vegyenek részt aktívan az ifjúsági érdekképviseleti platformban. Ebből az igényből jött létre a NEGYISZ (Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Szövetség) 2002-ben, immáron politikai ifjúsági szervezetek részvétele nélkül. A NEGYISZ azonban már megalakulása előtt elvesztette egységes érdekképviseleti pozícióját, hiszen a HÖOK bizonyos kérdéskörökkel nem egyetértve távolmaradt a konzultációktól és saját ösvényen indult el: a NEGYISZ-szel egy időben kezdeményezte az Ifjúsági Kerekasztal megalakulását. Ezzel ismét folytatódott az ország ifjúsági szervezeteinek megoszlása különböző ernyőszervezetekben.142 Mintegy megoldásként, bár hatalmas botrányok árán jött létre 2003-ban a GYIK (Gyermek- és Ifjúsági Konferencia) a NEGYISZ, a MAGYIT és az OGYIP kezdeményezéséből, mintegy 150 tagszervezet támogatásával, azonban a HÖOK és az egyházak ifjúsági szervezetei távolmaradtak a kezdeményezéstől). A GYIK a Gyermek, Ifjúsági-, és Sportminisztérium stratégiai partnere lett. A Minisztérium még ebben az évben stratégiai megállapodást kötött a HÖOK-kal is, s kezdeményezte az egyházi ifjúsági szervezetekkel megvalósuló partnerséget, azonban ez nem valósult meg. A GYIK évi kb. 10 millió forint támogatást kapott a minisztériumtól, melyet különböző ifjúsági projektek megvalósítása mellett egy, a kistelepülések szintjéig elérő Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozására kellett (volna) költenie. Ez a Nemzeti Ifjúsági Tanács azóta sem jött létre. 2006-ban megvonták a szervezet anyagi támogatását, így forráshiány miatt működési nehézségekkel kellett szembenéznie. A GYIK 2006-ig az Európai Ifjúsági Fórumban Magyarország ifjúsági képviselete volt, azonban tagsági felülvizsgálat során elveszítette ezt a pozícióját, mivel nem felelt meg a YFJ tagsági kritériumainak. Az ezt követő időszakban a „vizionálások” voltak a jellemzőek, de egy szervezet sem nőtte ki magát, azonban megszületett 2009-ben a Nemzeti Ifjúsági Stratégia, melynek cselekvési tervében is megjelent az egységes Nemzeti Ifjúsági Tanács felállításának szorgalmazása.143
141
HORVÁTH KATA - LÄNGER VERONIKA: Ifjúságpolitikai szerveződések: Kiváló mennyiség, = Magyar Narancs, 2005. (XVII évf.) 7. szám, http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir&id=11272, 2011. október 19.
142 BEKE MÁRTON: A gyermek és ifjúsági civil szektorról = Új Ifjúsági Szemle, 2006. (IV. évf.) 4. szám, p. 90-99. 143
Fiatalok Társadalmi Részvétele konferencia, Mobilitás, 2011. július 21.
61
Az Európai Unió magyarországi soros elnökségének köszönhetően több ifjúsági szervezet ismét elkezdett figyelmet fordítani az európai ifjúsági folyamatokra. Az Európai Ifjúsági Fórum (YFJ) EU-elnökségi összekötő pozícióját a félév során Szabados Viktor töltötte be. A magyar elnökség alatt a Fórum partnere volt az AEGEE-Budapest, az AEGEE Europe nemzetközi hallgatói szervezet, az Európai Hallgatók Hálózatának Egyesületének egyik magyar szervezete. Az EU-elnökségi projekt részét képezte az, hogy segítse a magyar ifjúsági szervezeteket a NIT megalakításában. Bár a NIT nem alakult meg az elnökség során, de a szükséges konzultációs folyamatok elindultak, és minden jel arra mutat, hogy hamarosan felkészül az ország a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács létrehozására. A korábbi próbálkozásokból is tanulva egy hosszú távon életképes NIT megalapozása a cél. Ennek megfelelően az EU-elnökségi projektben 2011. január óta több egyetemen, ifjúsági rendezvényen került sor előadásokra (többek között a Youth on the Move keretei között 2011. április 30-án), illetve online és nyomtatott sajtóban való megjelenésekre is. 2011. májusában a Magyar Ifjúsági Konferencia is napirendjére vette e kérdést, valamint a HÖOK (Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája) Ifjúságügyi Bizottsága is elkezdett e téren mozgolódni. 2011. június 21-én megrendezésre került a Fiatalok társadalmi részvétele című konferencia a Mobilitás szervezésében. A konferencia egyik panelja kizárólag a Nemzeti Ifjúsági Tanács kérdéskörével foglalkozott. A résztvevők megismerhették a múlt próbálkozásait és eseményeit, hallgathattak európai példákat, betekintést nyerhettek az Európai Ifjúsági Tanács működésébe, és közösen megpróbáltak egy akciótervet elkészíteni. Másnap, 2011. június 22-én az FDE, az AEGEE-Budapest és az Európai Ifjúsági Fórum társszervezésében megrendezésre került egy angol nyelvű konzultáció a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanácsról. A konzultációban 18 ifjúsági szervezet 30 képviselője vett részt. Az esemény vendége volt az Európai Ifjúsági Fórum, a litván és lengyel Nemzeti Ifjúsági Tanácsok képviselői, valamint az Európai Hallgatók Hálózatának Egyesületének (AEGEE) brüsszeli vezetősége, akik személyesen is bemutatták, hogyan működik náluk a NIT, hogyan néz ki egy átlagos munkanapjuk, miből és hogyan finanszírozzák a Tanács munkáját, és mit is jelent valójában a teljes európai körforgásba való bekapcsolódás lehetősége. A konzultáció végeredményeként a résztvevők megállapodtak egy levelezőlista létrehozásában, amely lehetővé teszi a már bekapcsolódott szervezetek közötti folyamatos 62
kommunikációt, valamint egyszerű módja az új, NIT iránt érdeklődő és a folyamatban szívesen részt vevő ifjúsági szervezetek bevonásának. 2011. október 15-én került megrendezésre a MIK debreceni közgyűlése, mely során egy teljes napot szenteltek a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács felállításának folyamatára. A folyamatok tehát elkezdődtek, az Európai Ifjúsági Fórum és sok európai Nemzeti Ifjúsági Tanács várja, hogy segíthessen nekünk, magyaroknak a Tanács felállításában. Ehhez mindenképpen szükséges minél szélesebb körben eljutni az ország ifjúsági szervezeteihez és bevonni azokat a folyamatba, hiszen a NIT megalakulásának ideális esetben egy alulról jövő kezdeményezésnek kell lennie.
63
10.
AKCIÓTERV
Véleményem szerint a következő lépésekben kellene haladni: 1. Egy fix, úgynevezett kezdeményező csoport felállítása. A csoportba olyan szervezetek olyan delegáltjai vegyenek részt, akik már benne vannak a folyamatokban. Javaslatom alapján tehát (a teljesség igénye nélkül) a MIK, a HÖOK, az FDE, az AEGEE, az AFS, az AIESEC, a DIA és az ESN szervezetek egy-egy delegáltja vegyen részt a csoportban, emellett pedig a Mobilitás mint támogató szerv és a minisztérium ifjúságügyben érintett képviselője kellene, hogy erősítse a csapatot és segítse a folyamatot. 2. További ifjúsági szervezetek bevonása. A kezdeményező csoport legfontosabb feladata lenne a Nemzeti Ifjúsági Tanács fontosságának és működése alapelveinek közvetítése az ország ifjúsági szervezetei felé a lehető legszélesebb körben, valamint a szervezetek figyelmének felhívása a már megkezdődött folyamatokra és buzdításuk a részvételre. 3. A munkacsoport létrehozása. Amikor már a lehető legszélesebb körben elértük az ifjúsági szervezeteket, felállíthatjuk a munkacsoportot a folyamatban részt venni kívánó
szervezetek
delegáltjaiból.
A
munkacsoport
feladata
a
NIT
megalakulásának előkészítése és a folyamat levezénylése. 4. Networking Days, avagy Hálózat- és kapcsolatépítés. Ez egy hétvégi, több napos esemény, ami során a munkacsoport tagjai elkezdhetik a diskurzust a NIT megalakításának folyamatáról. Általában ezt az Európai Ifjúsági Fórum megszervezi és levezényli az épp alakulni kívánó országok lelkes ifjúsági szervezetei számára, folyamatos támogatást és segítséget nyújtva az elsődleges struktúrák kialakításánál. 5. Munkacsoport első alakulási ülése. Szintén egy többnapos gyűlésről van szó. Itt kezdődik a szervezetei struktúrák kialakítása, a tagdíjak és a finanszírozás kérdéskörének feszegetése, a felelősségi körök, szervek, munkacsoportok megtervezése.
64
6. A munkacsoport második alakuló ülése. Az előzőekben megvitatott kérdések lezárása, a korábban megbeszélt struktúrák elfogadása, vezetőségi és egyéb pozíciók meghirdetése stb. 7. Az első közgyűlés, a MNIT megalakulása. Vezetőség megválasztása, alapszabály hivatalos elfogadása, hivatalos megalakulás.
A folyamat előreláthatólag körülbelül egy évet vesz majd igénybe a lengyel PROM megalakulási folyamatának példája alapján144. A személyes találkozók és gyűlések között folyamatos konzultáció és munka folyik a munkacsoporton belül, folyamatosan kidolgozásra kerülnek a strukturális tervek és elképzelések, valamint folyamatos konzultáció folyik a kormányzat illetékes intézményeivel és tisztségviselőivel. A Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulása lehetetlen vállalkozás a mindenkori kormány, valamint az Európai Ifjúsági Fórum támogatása, vagy az ország ifjúsági szervezeteinek érdeklődésének és részvételi szándékának hiányában.
144
Interjú: Mateusz Zalewski, PROM, 2011. június 11.
65
11.
NIT MINT MEGOLDÁS
Az elmúlt évek próbálkozásai ellenére a mai napig nem létezik egy egységes ifjúsági érdekképviseleti szervezet, így az ország fiataljai kimaradnak az őket érintő döntések egyeztető folyamataiból, s nem létezik egy olyan platform, ahol véleményüknek hangot adhatnának. 2011 őszén minden fiatal a felsőoktatási törvény módosításának tervezetéről beszél, s bár a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája minden követ megmozgat, minden lehetséges úton-módon igyekszik küzdeni a tervezet megvalósulása ellen, a HÖOK csak a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat tudja mobilizálni. Ezen a kifejezetten mai példán keresztül is elmondható, mennyivel erősebb lehetne a fiatalság, ha egy ernyőszerv alá tömörülve együtt kiálthatnánk véleményünket. A jelenlegi felsőoktatási tervezet már nem csak minket, felsőoktatási intézményben tanulókat fog érinteni, hanem a közvetlen utánunk jövő generációt, azokat a fiatalokat, akik a gimnáziumi évek során eltervezték, hol és mit szeretnének továbbtanulni, majd lehetőségeik egyik pillanatról a másikra csorbulhatnak, s jövőképük egész másképp festhet ezután. A fiatalok jogaiért harcolni kell, s ehhez nem elég a HÖOK. Az országnak szüksége van egy Nemzeti Ifjúsági Tanácsra, egy egységes képviseletre, egy intézményre, amely képes kiállni és harcolni a fiatalság érdekeiért, a HÖOK-kal és minden ifjúsági szervezettel karöltve. A MNIT mindezek mellett lehetőséget biztosítana az ország ifjúsági szervezeteinek együttműködésére, hiszen jelenleg nem folyik érdemi együttműködés az ország több mint 2500 ifjúsági szervezete között.145 A tanács továbbá elsődleges prioritásának kell, hogy tekintse a határon túli magyarsággal való szoros együttműködést, s lehetőséget kell biztosítania a határon túl élő magyar fiatalok számára, hogy ne veszítsék el magyarságérzetüket. Mindemellett a tanács fontos feladatköre a magyar fiatalok nem formális képzése, ezzel is fejlesztve az ifjúság kompetenciáit, melyek későbbi életük során hasznukra tudnak fordítani. Hiszem, hogy a tanács felállításával segíthetünk az ifjúság helyzetén. Hiszem, hogy valóban egy jobb jövő előtt állunk, amennyiben egy ilyen tanács létre tud jönni Magyarországon. Bízom benne, hogy a megkezdődött folyamatok nem maradnak annyiban, hogy nem követjük el ismét azokat a hibákat, amiket annyian elkövettek
145
L. melléklet, 2. táblázat
66
előttünk. Remélem, hogy a magyar kormány támogatni fogja kezdeményezésünket, s elfogadja a Magyar Nemzeti Ifjúsági Tanácsot stratégiai partnereként. Mint a téma szakértője és az Európai Ifjúsági Fórum egyik képviselője, támogatni és segíteni fogom a tanács megalakulásához szükséges lépéseket, s harcolni fogok a magyar fiatalság érdekeiért.
67
MELLÉKLETEK: 1. táblázat146 • Ifjúsági korosztályok az európai országokban (a korábbi Szociális és Munkaügyi Minisztérium háttéranyagai alapján) Hollandia Egyesült Királyság Észtország Ausztria Luxemburg Görögország Olaszország Portugália Spanyolország Belgium Dánia Franciaország Svédország Cseh Köztársaság Litvánia Szlovénia
0 – 25. életév 1 – 25. életév 7 – 26. életév 13 – 30. életév 13 – 26. életév 16 – 30. életév 16 – 30. életév 16 – 30. életév 15 – 30. életév 16 – 25. életév 15 – 25. életév 16 – 26. életév 14 – 25. életév 15 – 26. életév 16 – 29. életév 14 – 27. életév Forrás: korábbi Szociális és Munkaügyi Minisztérium
2. táblázat147 - Az Ifjúsági civil szervezetek megoszlása (darab) Megnevezés Ifjúsági hitélet Diáksport Szabadidős ifjúsági szervezetek Diákok és hallgatók szervezetei Gyermek- és ifjúságvédelem Nem párt jellegű ifjúsági politikai szervezetek Összesen ifjúsági civil szervezet Mindösszesen civil szervezet
146 147
Alapítvány 91 – 177 – 653 4
Társas NGO 48 786 414 129 166 73
925 1616 22464 35778 Forrás: KSH, 2008
Összesen 139 786 591 129 819 77 2541 58242
NAGY ÁDÁM: Családon és iskolán túl, = Magyar Tudomány. 2011, (CLXXII. évf.) 7. szám, p. 826-838. SZÉKELY LEVENTE, NAGY ÁDÁM: Civil Társadalom, = Új Ifjúsági Szemle, 2010, (VIII évf.) 1. szám, p. 7-17.
68
69
5 fő, államtól kapott pénzből 100.000 EUR erre alkalmazottak megy el egy évben
9 fő
Helyi+Regionális+Ország os (YoungMayorNetwork szervezeten keresztül helyi ifjúsági szerveződések bevonása)
R és O, helyi szervezetek regionális ernyőszervek alá tömörülnek, legalább 3000 tag
Helyi/Regionáli s/Országos szervezetek, tagszervezeti kritériumok
„Genderise” projektet, amely fiatal lányok mentorálásával szolgáltatások foglalkozik
nem
0-25 full/associate (érdekes infok a holnapon a tagdíjakról)
Minisztériumi fix támogatás +tagdíjak, szponzorációk, adományok, CSR, pályázati pénzek
1948
igen (szakszervezetek, egyházi szervezetek is)
intranet, Steunpunt Jeugd (Ifjúsági Központ) tréningeket szervez és kutatásokat készít
15-30
kormány és a NIT 3 éves együttműködési és támogatási megállapodást írt alá.
24
Britain
BYC
tagsági opciók politikai ifjúsági szervezetek jelenléte
korosztály
finanszírozás
államtól, jog szabályozza, kb. 400.000 EUR/év
jogi háttér tagszervezete k száma 43
1953 2002 törvény szabályozza a működését (BundesJugendvertretungs gesetz)
alapítás éve
Belgium - Flemish
szervezet
VJR
Austria
ÖJV
ország
Denmark
Estonia 2002
ENL
25 fő
igen
kerekasztalbeszélgetések
fő támogatás az Oktatásügyi Minisztériumtól, The money comes from pools and lottery helyi szinten funds, the European projekt alapú Union, and a number önkormányzati of ministries. támogatások
70
1940
DUF
30 fő
ifjúságpolitikai könyvtár és Youth Information House
országos ifjúsági szervezetek
teljes tagság, megfigyelő, támogató
117 évi kb. 3 millió euró, 70% Oktatási és Kulturális Minisztériumtól, plusz Szerencsejáték R. (Veikkaus National Lottery Company funds)
1992
Allianssi
Finland
22
LAEF
Iceland
igen
1 fő
3 évre szóló Ifjúsági és Sport Minisztériummal kötött „Ifjúsági és nemformális tanulásról szóló együttműködés” megléte H/R/O
nem
Oktatásügyi, Tudományos és Kulturális kormány és a NIT 3 Minisztérium, YiA, éves együttműködési és skandináv Ifjúsági támogatási Alap NORDBUK, 2%megállapodást írt alá. ban tagdíjak
Cnajep
France
24 fő
O/R
igen
full/affiliate
0-25
Ifjúságügyi minisztérium, tagdíj, egyéb felajánlások
54
1967
NYCI
Ireland
igen
például külön költségvetési keret van az adminisztratív költségekre, illetve különböző forráslehetőségek a projektek megvalósítására.
62
1992
LiJoT
Lithuania
Ifjúsági Tanulmányok Kutató Központját (Centro Studi Sulle Politiche EURODESK információs Giovanili). portált menedzseli
igen
77
törvény által elismert (recognized by the legislative decree number 311)
2004
FNG
Italy
3. táblázat: Nemzeti Ifjúsági Tanácsok struktúrái – mátrix, saját összeállítás
70
CGJL
1960
szervezet
alapítás éve
alkalmazottak 3 fő
1 fő, minisztérium választja, fizeti, irodát is
R, teljes tagság: O
Helyi/Regionáli s/Országos szervezetek, az összes léteztő tagszervezeti ifjúsági szervezet kritériumok tagja
szolgáltatások
igen
tagsági opciók politikai ifjúsági szervezetek jelenléte igen
tagszervezetek/társ szervezetek
12-35
finanszírozás
korosztály
42
1992
KNZ
Malta
Oktatásügyi Minisztérium: Ifjúságügyi titkárság, bizonyos összeg minden évben luxemburgi családi "adományként", cserébe 2 minisztérium+YiA megfigyelő tag
association sans jogi háttér but lucratif tagszervezete k száma 27
Luxemburg
ország
saját trénercsapat, állandó tréningek, workshopok
Helyi szervezetek: Önkormányzatnál legyenek bejelentve, Országos szervezetek:Igazságügyi Minisztériumnál legyenek bejelentve.
nem
0-30
CNTM
Moldova
intranet
27
2001
NJR 2011
PROM
Poland 1992
NYCR
Russia
igen, de ifjúsági szervezet formáját kell ölteniük
full, obresver
15-29
1990
MSS
Slovenia
full, observer, agreement
0-30
Állami támogatás, tagdjak, adományok, pályázati pénzek
76
set up by law
1983
CJE
Spain
ifjúsági házak ingyenes szolgáltatásokkal, Nyitott Ifjúsági Szervezetek (Open Youth Organisations) kísérleti projekt
nincs fizetett munkaerő, iroda ingyen, elnökség dolgozik ott.
saját trénercsap at, állandó tréningek, intranet, workshopo negyedévente k folyóirat
igen 15 megyében legyen jelen és legalább 5000 41 all-Russian and taggal min 300 inter-regional rendelkezzen vagy organisations and tag, 5 évente legalább nem tesznek különbséget, bárki 32 Regional youth szervezeti 10000 fiatalnak egység, 15 nyújtson aktív legalább 4 megyében, jelentkezhet. 2 pilars: <1000 tag, councils település nemzeti cél, legalább 300 tag >1000 tag (Roundtables) szolgáltatásokat.
igen
full, observer, candidate
0-30
18 73 tagszervezetek díjai, Fix költségekre: tagsági díjak, későbbiekben államtól kapnak kormányi támogatás (ministry majd pénzt, egyelőre of children, equality and bizonyítaniuk kell. YFJ kedvezmények, mnisztérium fizeti inclusion+ the ministry of a meetingek költségeit, utazás, foreign affairs); projekt szállás, ellátás. Jövőre YiA 4 alapú: kormánytól+YiA; és alprogram pályázat CSR Szerencsejáték Rt.
98
NGO
1980
LNU
Netherlan ds Norway
9fő
online tudásközpont
legalább 3 megyében, 300 tag vagy legalább 20 helyi szervezet
igen
0-25
1/3: Ministry of the Culture and the National Board for Youth Affairs. 2/3:projekt alapú. + Szerencsejáték Rt.
82
1948
LSU
Sweden
17 fő
nominate 3 young people as Swiss youth representat ives to the United Nations
70
1933
CSAJ
Switzerla nd
Interjúk 1. Christina Utenberger, ÖJV, 2011. június 1. Where do you get your funding from and what are the conditions? There have been issues regarding finances in the past - other secretary generals had to fight with the ministry about the funding... Why? Generally because there has been a law (Bundes-Jugendvertretungsgesetz) outlining the role and the tasks of the NYC since 2001, but the law doesn't regulate the financial situation. Which would be - from my point of view - essential in case Hungary is also thinking about establishing a legal framework for the NYC. That secures the funding - and additionally also secures freedom, because the funding is regulated by law! Anyways here is how it works at the moment: We have regular funding of about € 400.000,- each year. This funding is made up of two pillars: 1. Basis-Finanzierung (Base-Funding: a bit more than € 100.000,- per year) This money is paid to us directly from the government on a contractual basis each year. We have to show them reciepts for all the money and we usually pay my salary; the salary of our office manager and some activitiy costs with that money) 2. Mitgliedsbeiträge (membership fees: sums up to € 297.000,- this year) Why so much? Each of our member organisations that also recieves the Bundes-Jugendförderung (Funding from the government for national youth organisations) has to apply for this funding at the ministry each year. In addition to the funding for their own organisation they fill out a special application form which is called "membership in the national youth council". The grant that they recieve for this is € 9.000,- They then transfer the money to us as membership fee. But that means that they don't have to take the money from their own budget, but the government provides extra money for that. Which means that at the moment we recieve 33 x € 9.000,Advantages: We don't have to prove the spending of this money to the government reciept by reciept. And the member organsiations developed more commitmend since this has 71
been done this way. Even though they don't transfer "their own" money, oure finances and thus our activities somehow become more transparent and tangible for them. In addition to that, we apply for project funding (not on a regular basis and that doesn't make up lots of our budget), i.e. Youth in Action or other funding lines. I would also be interested in the structure of ÖJV: secretariat, boards, committees, how do you work? Basically: 12 board members elected for 2 years (representatives of member organisations), 6 male, 6 female. 4 of the board members elected as chair persons, 2 male, 2 female: those have the special task to represent the NYC / the voice of youth to the public (in debates, towards the media etc.) and they serve as executive chair persons for half a year within ther 2-year-period. Secretariat consisting of 5 people: -
Office Manager (Secretary... Gina)
-
Youth Policy Officer and International Relations Officer (Maria, you met her)
-
Public Relations and Media Officer (Nicole)
-
Project Manager, focusing on Gender and Women's Issues (Kasia)
-
Secreatry General (me)
We have so called "Klausuren" (internal workshop, seminar) once a year both for the secretariat and the board to draft the working programme, the structrures, to discuss strategies etc. The board meets for board meetings at least 6 times a year. I am part of the board, but I don't have the right to vote. The actual work happens in the secretariat and in so called working groups or project groups. --> The board decides whether a working or project group is open for all member organisations or just for member organisations which are represented on the board and then issues a call. (like in the YFJ the calls for expert groups, working groups ect.). Example for a group not open to all member organisastions: we have a project group working on establishing Web2.0 Guidelines for the NYC. This is a rather internal issue, so the board decided to not issue an open call. 72
The groups are always led by a board member + a member of the secretariat.
And last, but very much not least: how do you involve local organisations? Are there regional umbrella organisations that can then represent the voice of the local organisations or can local organisations simply also apply for membership? Local Organisations can not apply for membership. There is a membership criteria which states that youth organisations has to have at least 3000 members to be members of ÖJV. But we have other umbrella organisations (eg. Austria has 9 states and in most of the states there is something like a regional youth council and they are members of the NYC). But we don't really involve them very well... Actually, this topic is a burning issue for me which I would like to tackle in the near future. But there is no best practice yet which I could share with you.
2. Dirk Urpani, KNZ, 2011. június 9. Could you tell me where KNZ gets their basic funding from and what are the conditions of the funding? Mainly we are supported by the Ministry of Education and its Youth Diractorate. It is basically a donation, so we do not have to pay it back or let them know what we spent the money for. In exchange all they want is to delegate an observer member to our meetings, and it is the least we can do. We have a small office and there is one staff member who is selected and paid by the government. The office is used by her and the board members.
3. Mateusz Zalewski, PROM, 2011. június 11. How long was the process of establishing PROM and what were the bigger milestones? It took about a year, but I must admit, it was a special case and a fast process as we were pushed by the upcoming EU presidency. We (and the government) really wanted to establish the council by then, so there is a body who can take care of all the youth related issues throughout the presidency. The scouts were one of the biggest group initiatating the 73
process, among others, like AEGEE where I come from. Also the Ministry of Education and the president of the previous youth council was very much involved in the process. Basically there was a letter sent out to youth organisations within the country, asking the simple question: do you want to be involved? Then there was a long application and selection process (which was a very bad idea in my opinion, because later on we lost those organisations to whom we said no int he first place). In October 2010 we had our Networking Days that was organized by the European Youth Forum. In December we had our 3-day long meeting, where we had long discussions about all the different and possible structures, ideas, etc. In February 2011 we had our second meeting where we finalized all the things we already discussed before. In April 2011 we had our first General Assembly, where the Board was elected and when we officially began working. What are your financial conditions? We decided not to ask for high membership fees as that would discriminate some organisations who are unable to affort being members of PROM. We don’t have any financial support yet. I mean, yes, we do. The Networking Days was organized and paid for by YFJ, and also they have invited us to their Council Meeting of Members in May 2011, and covered all of our expenses. Also, the Ministry of Education supports our meetings by providing us space and covering our travel costs, accommodation and food. Right now we cannot wish for more. SInce there has been many attempts to establish and properly run a National Youth Council, but they failed all the time, we first have to prove that we deserve to get annual financial support from the government. They have high hopes for us and the cooperation is really good though. As we don’t have money to pay anyone, all the work is done voluntarily and mostly by the elected board. We got a room for free in the National Agency’s office, so we even have a work place.
4. Signe Nielssen, DUF, 2011. június 20. I already have some best practices from other countries regarding finances, but as far as I know, you are one of the few organisations that has a special case: you are mainly funded by the lottery fund. Could you please tell me more about your finances? 74
You are more than welcome to ask any questions you may have. The Danish Youth Council are funded 95% by the lottery. The exceptions are our international work and the department that works with integration (youth org. for danes with at different ethnic background), the first is funded by Danida and the other by a goverment fund. So in Denmark we are in a very different situation from other youth councils. The lottery fund is decided by law, and is very special for Denmark right now this law is in the EU commission who has to sign it as well.
5. Magnus Malnes, 2011. június 27.
Could you tell me where LNU gets their basic funding from and what are the conditions of the funding? The LNU basic funding is twofold, first for the operational/administrative budget, which is running the organisation, the sources are membership fees; operational grants from the government (I think it is both the ministry of children, equality and inclusion as well as the ministry of foreign affairs); project funding (mostly government); and then the last is administrative costs deducted from the support programmes LNU administer. Secondly, It is also important for the understanding of LNU to know about the different support programmes LNU administer and distribute to the member organisations. Today it is 4 national programmes (which of Frifond is the biggest) and 4 international programmes (to support international activities and cooperation). The budget of these programmes is about €15 million and comes from governmental programmes (for example development support for the international) or schems, such as the turn over from the national lottery.
6. Lloyd Russel-Moyle, YFJ, 2011. július 3.
Can you please help me out in overviewing the general structures of NYCs? Well, the highest decision-making body of a NYC gathers all member organisations (General Assembly, Members’ Council, Agora, etc.). This is reflected in regular meetings and is usually responsible for: -
Election of executive and other working structures; 75
-
Making political and strategic decisions for the organisation’s work;
-
Evaluation of work carried in between by the executive structures;
-
Making financial decisions;
-
Adopting and amending the statutes and other working rules;
-
Other decisions and actions defined by the statutes.
The representative bodies differ in ways they are assembled, either in character of their members (only member organisations or other groups like young people not involved in Youth NGOs and partners) or members with different levels of voting rights. The Executive Body (Board, Bureau, Executive Committee, Presidium, and Presidency) is the body that carries out the work of the organisation between the General Assemblies and implements the work plan. The executive structure can have different sizes and compositions depending on the capacity and size of the NYC. Usually the executive body has a President, Vice-President/s and Board members that follow specific policy and working areas.
7. Viktoria Szombathy, CGJL, 2011. július 14.
Milyen forrásból dolgozik a CGJL? Honnan szerzi a forrást, ki finanszírozza a működését? Milyen szervezetek lehetnek tagjai? (lokál, regionális, országos?) A
CGJL
működését
nagyrészben
a
Luxemburgi
Családi
Minisztérium
finanszírozza, három alkalmazottja van, 2 projekt manager meg egy titkárnő, de a projekteket a Youth in Action keresztül probáljuk finanszírozni. Luxembourgban létezö összes ifjúsági egyesület (27 összesen) tag nálunk, mindegy hogy politikai, szabadidő, vagy cserkész részen tevékenykednek.
8. Guoda Lamante, YFJ, 2011. július 21. What are the most common membership criterias that most NYCs use? -
Being composed of young people and lead by young people 76
-
Democratic and transparent structure
-
Focus of work on young people and their needs, problems and rights
-
Being non-profit
-
Being independent in their work
-
Being registered as an NGO
-
Overall number of members census
-
Age limit of members of the Youth NGO
Could you tell me some best practices of financial support? Most of the times its the governments who provide funding for NYCs. Some systems, like the French or the Flemish one, have 3-year agreements with the governments on funding and cooperation. These agreements are based on 3-year plans and programs that are ensured state funding. For another example, in Slovakia a part of the funding for Youth NGOs is a part of the annually collected income tax. And of course, there are those Nordic countries and their lottery funds. CSR attempts are also gaining more and more stage nowdays, I see a big future in that.
9. Egill Thorarinsson, LAEF, 2011. július 23.
Where do you get your funding, what are the conditions? We're financed by the government almost to the top or around 98% of our money comes from the government, the other 2% comes from our members youth NGOs (the annual members fees are very low, because none of our members could afford to finance us). We are on the national budget and also we receive some other minor grants from the ministry and so on. What part does the government play/what is the relationship between the government and the NYC? Our relationship with the government. Here we have to bare it in mind that we are talking about Iceland with its 300.000 inhabitants and everybody knows each other... But almost all our contacts with the government are very formal, but also we sometimes have 77
to pull some strings to get the things working... We're more of co-decission body for the government, the parliament asks us about new laws that they are drafting and so on. We are often asked to send members from our board to some meetings and currently we have one permanent member of the youth committee that is formed by the minister. I would also be interested in the structure of the NYC: secretariat, boards, committees, how do you work? General Assembly is the main body of our organizations. It is held every year in May. On the GA all Member Organizations have three representatives with voting rights. The GA elects the board, nominates the Council of Representatives and decides on finance, statutes, policy and new members. Council of Representative consists of one member of each Member organizations. The Council meets twice to four times a year. It main role is to be platform for MO's to come together to discuss main matters of LAEF. The board composites of five people, chairman, vice-chair, secretary, treasurer, international officer and two alternates. No two board members can come from the same member organization. All board members are elected once a year. The term is one year for all board members. The aims of LÆF are to encourage co-operation of Icelandic youth organizations, to work for their common goals, to encourage and promote youth activities and youth issues, to represent Icelandic youth organizations abroad, to have friendly relations with youth organizations all over the world, and to work for international causes of young people. Only democratic nongovernmental organisations that are nationwide organizations and put their main emphasis on work with children and young people can become members
of
LÆF.
The main task of the Council is to arrange informative courses and meetings along with interests watch for young people. Our projects differ but can all be placed under our four main goals: beactive interest organizations for young people in Iceland, give the best service at all times, be contact person for youth organization towards the Government and be active in international work.
78
How do you involve local organisations? Are there regional umbrella organisations that can then represent the voice of the local organisations or can local organisations simply also apply for membership? The involvement of our members is big deal and haven't been as successful as we hoped for but we are on right path I guess… and back to small Iceland that we are simply to small to divide things between local and national...All youth NGO can apply, and we are an umbrella organization for other youth NGO here in Iceland.
79
IRODALOMJEGYZÉK 1012/2010. (I. 22.) Korm. határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2010-2011. évekre vonatkozó cselekvési tervéről, http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A10H1012.KOR, 2011. október 3. 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=94900020.TV, 2011. október 3. 88/2009. (X. 29.) OGY határozat a Nemzeti Ifjúsági Stratégiáról, http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A09H0088.OGY, 2011. október 3. ANDORKA RUDOLF: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris kiadó, 2009. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA: Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése: Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére, Brüsszel, 2009. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0200:FIN:HU:PDF, 2011. október 17. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA: Fiatalok Lendületben Program - Pályázati útmutató, http://www.mobilitas.hu/uploads/1/menu/219/fajlok/FLP%20Palyazati%20utmutato%2 02011.pdf, 2011. október 11. Az Európai Tanács 237. határozata (Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi közösségek és régiók életében), 1992. http://www.mobilitas.hu/uploads/fajlok/publikaciok/482/Europai%20charta%20a%20fi atalok%20reszvetelerol%20a%20helyi%20kozssegek%20es%20regiok%20eleteben.pdf , 2011. október 11. Az új nemzedék jövőjéért program – ifjúságpolitikai stratégia vitairat. Budapest, Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, 2011. http://www.ujnemzedek.hu/files/tiny_mce/uj_nemzedek_jovojeert.pdf, 2011. október 3. BÁNSZEGI ZSUZSA (szerk.): Az ifjúsági munka fogalomtára: az ifjúsági munka területéhez kapcsolódó fogalmak gyűjteménye. Debrecen, IMSZME, 2006. 80
BEKE MÁRTON: A gyermek és ifjúsági civil szektorról = Új Ifjúsági Szemle, 2006. (IV. évf.) 4. szám, p. 90-99. BODOR ANDRÁS – GABRIELLE LARA: Az ifjúságpolitikák jogi és szervezeti keretei: az európai gyakorlatok áttekintése. = Új Ifjúsági Szemle, 2009. (VII. évf) 4 szám, p. 734. BYNNER, J. – CHISHOLM, L. – FURLONG, A.: A new agenda for youth research, In: CHISHOLM (szerk.): Youth, citizenship and social change in European contect. Aldershot, Averbury Press, 1997. COMMISSION OF THE EUROPEAN COMMUNITIES: European Union Youth Strategy, http://ec.europa.eu/youth/news/doc/new_strategy/youth_report_final.pdf, 2011. október 11. DITZENDY KÁROLY ARISZTID: Nemzetközi kitekintés - Ifjúságpolitikák és ifjúsági struktúrák az Európai Unió tagállamaiban. http://www.ditzendy.hu/dka/konyvtar/ifjusagpolitika/europai_ifjusagpolitikak_v1.0_200 6_04_20.pdf, 2011. október 5. EURÓPA TANÁCS Ifjúsági és Sportigazgatóság: Ifjúságpolitikai vizsgálat Magyarországon: Nemzetközi Jelentés, www.szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=20463, 2011. október 11. HAZAFI ZSOLT: A MISZOT-mítosz: Egy generáció útja a hatalomba, = Hetek Országos Közéleti Hetilap, 2003. (VII évf.) 48. szám, http://www.hetek.hu/hatter/200312/egy_generacio_utja_a_hatalomba, 2011. október 19. HOLME, RICHARD - WATTS, PHIL: Meeting Changing Expectations: Corporate Social Responsibility. Geneva, WBCSD Publications, 1999. HORVÁTH KATA - LÄNGER VERONIKA: Ifjúságpolitikai szerveződések: Kiváló mennyiség, = Magyar Narancs, 2005. (XVII évf.) 7. szám, http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir&id=11272, 2011. október 19. JANCSÁK CSABA (szerk.): Az Európai fiatalok világa a 21. század elején. Szeged, Belvedere Meridionale, 2011. 81
JANCSÁK CSABA: Miért jó a rossz a jóban?, In: BIRÓ ISTVÁN (szerk.): Csatlakozás az Európai Ifjúsági Térséghez 3.0. Szeged, EIKKA, 2009. KÁTAI GÁBOR: Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és Európában. Szeged, Belvedere Meridionale, 2006. KARVALITS IVETT (szerk.): Európa, Fiatalok, Részvétel: Szöveggyűjtemény az ifjúsági terület európai megközelítéseiről és irányelveiről. Budapest, FSZH - Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat, 2009. LAKI LÁSZLÓ - SZABÓ ANDREA - BAUER BÉLA (szerk.): Ifjúság 2000. Budapest, Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, 2001. MIHALOVICS PÉTER: Párbeszéd az Új Nemzedék Jövőjéért, http://civilhazveszprem.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=30:parbes zed-az-uj-nemzedek-joevjeert-&catid=1:rss-csatorna&Itemid=22, 2011. október 11. NAGY ÁDÁM: Az ifjúságügy és a harmadlagos szocializációs közeg, = Új Ifjúsági Szemle. 2010, (VIII. évf.) 2. szám, p. 11-37. NAGY ÁDÁM: Családon és iskolán túl, = Magyar Tudomány. 2011, (CLXXII. évf.) 7. szám, p. 826-838. NAGY ÁDÁM: Ifjúsági béke: egy lehetséges ifjúságpolitika váza, szakmapolitikai koncepció. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2003. NAGY ÁDÁM: Ifjúsági törvényt! MOST!, http://ifjusagugy.blog.hu/2009/07/28/ifjusagi_torvenyt_most, 2011. október 3. NAGY ÁDÁM: Ifjúsági törvényt! MOST!, = Új Ifjúsági Szemle, 2009, (VII. évf.) 3. szám, p. 61-81. NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságsegítés: Probléma vagy lehetőség az ifjúság?, Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2007. NAGY ÁDÁM (szerk.): Ifjúságügy: Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Budapest, Új Mandátum Kiadó, 2008.
82
NÉMETH NÓRA VERONIKA: Ifjúság és kultúra: Az ifjúságszociológia aktuális kérdései a kulturális fogyasztás tükrében. Debrecen, 2009, http://shp.hu/hpc/userfiles/nemethnora/ifjusag_es_kultura.pdf, 2011. október 19. SOMLAI PÉTER: A posztadoleszcensek kora, In: SOMLAI PÉTER - BOGNÁR VIRÁG – TÓTH OLGA – KABAI IMRE, SOMLAI PÉTER (szerk.), Új ifjúság: Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről. Budapest, Napvilág Kiadó, 2007. SZÉKELY LEVENTE, NAGY ÁDÁM: Civil Társadalom, = Új Ifjúsági Szemle, 2010, (VIII évf.) 1. szám, p. 7-17. TARNAY ISTVÁN: Az Európai Unió ifjúságpolitikája, In: BIRÓ ISTVÁN (szerk.): Csatlakozás az európai ifjúsági térséghez 2.0. Szeged, EIKKA, 2007. TARNAY ISTVÁN: Ifjúságpolitikai intézményrendszer és ifjúsági érdekérvényesítés a dél-alföldi régióban, In: JANCSÁK CSABA (szerk.): Fiatalok a Kárpát-medencében: Mozaikok az ifjúság világáról. Szeged, Belvedere Meridionale, 2009.
Források a kutatás elkészítéséhez ALLIANSSI website, http://www.alli.fi/english/, 2011. október 12. CGJL website, http://www.cgjl.lu/, 2011. október 12. CGJL website, http://www.cgjl.lu/, 2011. október 12. CJE website, http://www.cje.org/, 2011. október 12. CNAJEP website, http://www.cnajep.asso.fr/, 2011. október 12. CNJ website, http://www.cnj.pt/, 2011. október 12. CNJC website, http://www.cnjc.cat/, 2011. október 12. CNTM website, http://www.cntm.md/, 2011. október 12. CTR website, http://www.ctr.ro/, 2011. október 12. DNK website, http://www.d-n-k.org/the-dnk.html?&L=1, 2011. október 12. DNYC website, http://www.njr.nl/, 2011. október 12. 83
DUF website, http://duf.dk/english/, 2011. október 12. ENL website, http://www.enl.ee/en/ENL, 2011. október 12. European Youth Forum website, http://www.youthforum.org/, 2011. október 12. FNG website, http://www.forumnazionalegiovani.org/, 2011. október 12. LAEF website, http://www.aeska.is/laef/page/english, 2011. október 12. LiJOT website, http://lijot.lt/, 2011. október 12. LJP website, http://www.ljp.lv/, 2011. október 12. LNU website, http://en.lnu.no/, 2011. október 12. LSU website, www.lsu.se, 2011. október 12. MSS website, http://www.mss.si/en/index.html, 2011. október 12. NYCA website, http://www.nyca.am/index.php?l=en, 2011. október 12. NYCR website, http://www.youthrussia.ru/index.php?option=com_content&view=article&id=85&Itemid= 126, 2011. október 12. ÖJV website, http://www.jugendvertretung.at/, 2011. október 12. RADA website, http://ampby.org/, 2011. október 12. RMS website, http://www.mladez.sk/#, 2011. október 12. VJR website, http://www.vlaamsejeugdraad.be/english-information/, 2011. október 12.
84
RÖVIDÍTÉSEK LISTÁJA Rövidítés
Eredeti név
AEGEE
European Students Network
ALLIANSSI
Suomen Nuorisoyhteistyö Allianssi ry
BYC
British Youth Council
CGJL
CJE
Európai Hallgatók Hálózatának Egyesülete Finn Nemzeti Ifjúsági Tanács Brit Nemzeti Ifjúsági Tanács
Conférence Générale de la Jeunesse
Luxemburgi Nemzeti
Luxembourgeoise
Ifjúsági Tanács
Consejo de Juventud de Espana
Comité pour les relations Nationales et CNAJEP
Magyar név
internationales des Associations de Jeunesse et d’Education Populaire.
CNJ
Consejo Nacional de Juventude
CNJC
Consell Nacional de la Joventut de Catalunya -
CNTM
Consiliul National al Tineretului din Moldova
CTR
Consiliul Tineretului Din Romania
Spanyol Nemzeti Ifjúsági Tanács
Francia Nemzeti Ifjúsági Tanács
Portugál Nemzeti Ifjúsági Tanács Katalán Nemzeti Ifjúsági Tanács Moldáv Nemzeti Ifjúsági Tanács Román Nemzeti Ifjúsági Tanács
Deutsches Nationalkomitee für
Német Nemzeti Ifjúsági
Internationale Jugendarbeit
Tanács
DNK
85
DNYC
Jeugdraad Nederlands
DUF
Dansk Ungdoms Fallesrad
Holland Nemzeti Ifjúsági Tanács Dán Nemzeti Ifjúsági Tanács Az Interkulturális
EFIL
European Federation for Intercultural Learning
Tanulás Európai Föderációja
ENL
Eesti Noorteühenduste Liit
Észt Nemzeti Ifjúsági Tanács Hallgatói
ESU
European Students Union
Önkormányzatok Európai Szövetsége
FNG
Forum Nazionale dei Giovani
KNZ
Kunsill Nazzjonali Taz-Zghazagh
LAEF
Landsamband æskulýðsfélaga
LIJOT
Lietuvos Jaunimo Organizaciju Taryba
LJP
Latvijas Jaunatnes Padome
Tanács Máltai Nemzeti Ifjúsági Tanács Izlandi Nemzeti Ifjúsági Tanács Litván Nemzeti Ifjúsági Tanács Lett Nemzeti Ifjúsági Tanács
Landsrådet for Norges barne- og
Norvég Nemzeti Ifjúsági
ungdomsorganisasjoner
Tanács
Landsrådet för Sveriges
Svéd Nemzeti Ifjúsági
LNU
LSU
Olasz Nemzeti Ifjúsági
86
ungdomsorganisationer
MSS
NCYOG
Mladinski Svet Slovenije
Szlovén Nemzeti Ifjúsági Tanács
National Council of Youth Organisations in
Grúz Nemzeti Ifjúsági
Georgia
Tanács
NGO
Non-Governmental Organisation
NYCI
National Youth Council of Ireland
NYCR
National Youth Council of Russia
Nem-kormányzati szervezetek Ír Nemzeti Ifjúsági Tanács Orosz Nemzeti Ifjúsági Tanács
Österreichische Kinder- und
Osztrák Nemzeti Ifjúsági
Jugendvertretung
Tanács
Belarusian Union of Youth and Children's
Fehérorosz Nemzeti
Public Associations
Ifjúsági Tanács
ÖJV
RADA
Tanács
RMS
Rada Mladeze Slovenska
VJR
Vlaamse Jeugdrad
YFJ
Youth Forum Jeunesse, European Youth Forum
87
Szlovák Nemzeti Ifjúsági Tanács Flamand Nemzeti Ifjúsági Tanács Európai Ifjúsági Fórum
