SZAKDOLGOZAT Fekeová Mária 2011

SZAKDOLGOZAT

Fekeová Mária 2011

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY

A MAGYAR SZOMSZÉDSÁGPOLITIKA FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY KÉRDÉSE AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZEDBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZLOVÁK-MAGYAR VISZONYRA

Készítette: Fekeová Mária Budapest, 2011 2

Tartalomjegyzék Bevezetés............................................................................................................................... 5  1.  A magyar külpolitika sajátosságai, általános áttekintése................................................. 8  1.1  A magyar külpolitika jellemzői/sajátosságai............................................................. 8  1.1.1.  Földrajzi, geopolitikai helyzet ............................................................................. 9  1.1.2.  Történelmi előzmények, külső feltételek ............................................................ 10  1.1.3.  A szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatok minősége ............................ 12  1.2.  A magyar külpolitika prioritásai 1990-től ............................................................... 14  1.3.  Magyarország biztonságpolitikája........................................................................... 21  1.4.  Magyarország külpolitikai stratégiája az EU csatlakozás után ............................... 23  2.  Magyarország szomszédságpolitikája Szlovákiával ................................................. 25  2.1.  Az első Orbán- kormány politikája Szlovákiával.................................................... 33  2.1.1  Bős-nagymarosi vita.......................................................................................... 34  2.1.2.  Státusztörvény.................................................................................................... 38  2.1.3.  Gazdasági kapcsolatok 1998-2002 között ......................................................... 40  2.2.  Medgyessy-Gyurcsány kormány politikája Szlovákia irányában ........................... 43  2.2.1.  A KMKF megalakítása ...................................................................................... 45  2.2.2.  Népszavazás a kettős állampolgárságról .......................................................... 47  2.2.3  A Beneš-dekrétumok érintethetetlenségéről szóló törvény ................................ 49  2.2.4.  Gazdasági kapcsolatok 2002-2009 között ......................................................... 52  Összegzés ............................................................................................................................ 59  Irodalomjegyzék ................................................................................................................ 65 

3

Ábrák és táblázatok jegyzéke 1.sz. táblázat: Magyarország euro-atlanti csatlakozása.................................................. 18  2. sz. táblázat: Határon túli magyarok száma.................................................................. 25  3. sz. táblázat: Az 1991 és 2001-es szlovákiai népszámlálás adatai nemzetiségi megoszlás szerint........................................................................................ 26  4. sz. táblázat: „Nemzet, nemzetiségek és etnikai csoportok a transzformálódó társadalomban 2004”................................................................................. 32  5.sz. táblázat: A magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása szlovák szemszögből................................................................................... 42  6.sz. táblázat: A magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása szlovák szemszögből................................................................................... 52  7.sz. táblázat: A szlovák-magyar működő tőkebefektetések 2002 és 2007 között......... 54  8.sz. táblázat: A magyar-szlovák külkereskedelem áruszerkezete 2008-2009-ben....... 56  9. sz. táblázat: Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben ................................. 57  1.sz. ábra: A szlovákiai magyar lakosok aránya Szlovákia járásaiban, 2007..............................................................................................................27

4

Bevezetés Szakdolgozatomnak azért választottam ezt a témát, mert a magyar külpolitika egyik legösszetettebb és sok fejtörést okozó kérdése Magyarország szomszédságpolitikája Szlovákia irányában. A rendszerváltás után az új magyar külpolitika formálódásának kezdetén jelentkeztek a két ország közötti ellentmondások, és bár több tanulmány és ajánlás született e témáról, máig megmaradt kedvezőtlen viszonyuk A kapcsolatok kiéleződésért mind a szlovák politikai elitt oldaláról gyakran előhúzott „magyar-kártya”, mindpedig a magyar fél részéről a szlovák önérzetet sértő gyakori megnyilvánulások egyaránt okolhatóak. Ezek a kijelentések egyre feszültebbé tették a két nemzet kapcsolatát. Magyarországnak Szlovákiával van a leghosszabb közös határszakasza, ami éppen, hogy a jó viszony megtartására kellene, hogy ösztönözze a feleket. Ennek ellenére egyre többször értesülhetünk a két ország ellentéteiről. A szlovák-magyar viszony elemzése azért is érzékeny terület, mert az elmúlt pár év történései meghatározóak nemcsak a magyar és a szlovák nemzeti közgondolkodás alakulására, hanem arra is, hogy mit gondol a világ a két érintett félről. Motiváló tényező végül az is, hogy felvidéki magyarként nagyban befolyásolja helyzetemet a két ország közötti politikai kapcsolat. Szlovákiában magyar kisebbségiként mindig érzékelem a két ország közötti feszültség eredményét. Annak ellenére, hogy a szlovákokkal együtt élő magyar kisebbségiek hétköznapjai békésen telnek, a magyar kisebbség helyzetét nagyban meghatározzák a magyar lépések ellen született korlátozó intézkedések. Kiindulópontom szerint az elmúlt két évtizedben a két ország, szomszédságpolitikájuk tekintetében –akarva-akaratlanul- gyakran eltérő érdekeket képviselt, ami nagy sajtóvisszhangot keltett nem csak az érintett országokban, hanem az Európai Unióban is. Szakdolgozatom első fejezetében egy elméleti keretrendszerbe szeretném összefoglalni a téma megértéséhez elengedhetetlenül fontos ismereteket. A magyar külpolitika formálása az államszocializmus bukása óta új irányvonalat követ, amelynek hátterében Magyarország sajátosságai, és lehetséges külpolitikai mozgástere húzódik. Ahhoz, hogy az ország 5

megfelelő külpolitikát tudjon folytatni a közvetett, illetve közvetlen szomszédjaival, tisztában kell lennie erősségeivel és gyengeségeivel, támogatóival és ellenzőivel egyaránt. Ezért röviden szemléltetni kívánom a magyar külpolitika sajátosságait a rendszerváltás óta, és bemutatni az 1990-2008 között megfogalmazott prioritásokat, amelyeket a kormányzati ciklusokban a kormányok újra rangsoroltak. Tanulmányom második fejezetében a Magyar Köztársaság szomszédsági politikáját kívánom elemezni a kiválasztott kormányzati periódusokban. Szeretném bemutatni, hogy az első Orbán-kormány, majd az azt követő Medgyessy-Gyurcsány-kormányok mennyire hangsúlyozták a jó szomszédi viszony kialakítását vagy megtartását kormányzásuk idején. A kormányok közötti különbségek döntően azok eltérő politikai irányvonalaira és a nemzetközi viszonyok alakulására is visszavezethetőek. Ez és még sok más tényező sokszor gyengítette a magyar álláspont képviseletét és hitelességét. A szomszédos országgal, Szlovákiával kialakított kapcsolatában főleg azokat a lépéseket kívánom szakdolgozatomban hangsúlyozni, amelyekre negatív választ kapott a magyar kormány és, amelyek máig rányomják bélyegüket a kapcsolatukra. Természetesen a két ország szomszédsági viszonya nem tükrözi a sajtó által kialakított ellenséges viszonyt. A magyarszlovák kapcsolatok között kedvező lépésekre is sor került az általam vizsgált időszakban. Feltételezésem szerint, annak ellenére, hogy a politikai megnyilvánulások gyakran elutasítóak, a két ország között kialakult gazdasági kapcsolatokat csak részben befolyásolja a gyakran viharos párbeszéd. Ezért górcső alá veszem a két ország közötti bilaterális gazdasági kapcsolatok alakulását az Orbán-kormány és a Medgyessy-Gyurcsány kormányok ideje alatt, ahol véleményem szerint nem jut jelentős szerep a politikának. A dolgozat témájának elemzésekor -a nemzetközi politikaelmélet, a nemzetközi jog eredményeinek felhasználásával- az objektív megközelítést tekintettem meghatározónak. Az értekezésem alapját a magyar külpolitikai gondolkodás és az ebből következő, konkrét cselekvésekben megnyilvánuló politikai lépések adják, amelyeket a gazdasági folyamatok függvényében is röviden elemzek. A szakdolgozatomban nem kívánok foglalkozni a

Magyarországon

élő

szlovák

kisebbség

helyzetével,

illetve

az

Európai

Unió

szomszédságpolitikájával. Ebben az összefüggésben viszont szükséges hivatkozni arra, hogy a közösségi szintű nemzetközi kapcsolatok nem előzmény nélküliek, ezek vizsgálata azonban messzire vezetne.

6

A kutatás időbeli sávja az első Orbán-kormány és az azt követő Medgyessy és Gyurcsánykormányok szomszédsági kapcsolatának tevékenységeire koncentrálódik, viszont a téma átláthatóságához elengedhetetlenül szükséges az előzmények bemutatása. Annak érdekében, hogy a dolgozat tárgyától ne térjek el, néhány fontos kérdést csak érintőlegesen tárgyalok, illetve elfogadom a témában jártas szerzők kutatási eredményeit.

Kutatásom során sok nehézséget okozott a gyakran elfogult újságcikkek, értekezések tartalma, amelyeket több különböző forrásokból szerzett adatokkal igyekeztem kiküszöbölni. Munkám elkészítéséhez magyar és szlovák szakkönyveket, történelmi, szociológiai és politikai szakirodalmat, illetve a nyomtatott és elektronikus sajtó termékeit, valamit a világhálón elérhető forrásokat használtam fel.

7

1. A magyar külpolitika sajátosságai, általános áttekintése 1.1 A magyar külpolitika jellemzői/sajátosságai Minden szuverén állam elsődleges feladata, hogy olyan külpolitikai programot fogalmazzon meg, amelynek mentén biztosíthatja stabilitását a világban és érvényesítheti országa érdekeit a nemzetközi kapcsolatokban. E kormányközi interakciókat a diplomácia eszközeivel hajtja végre és mozgásterét a nemzetközi jog alapján szabályozzák. Az évek során a külpolitika funkciói kibővültek és módosultak. Az államszocializmus bukása után történelmi jelentőségű változások mentek végbe a nemzetközi életben. Az addig öröknek hitt bipoláris világrend összeomlott, és egy olyan új időszak kezdődött, amelynek domináns szereplője az Egyesült Államok maradt. Bár népességével, területével és gazdasági erőforrásaival Oroszország továbbra is a világpolitika jelentős szereplője maradt, Európa súlypontja a kontinens nyugati oldalára billent. Az új világrend kialakulásával további változások is bekövetkeztek. Egyre nagyobb hangsúlyt kapott a kölcsönös függőség, a geopolitikai előnyök, a kereskedelmi liberalizáció és a globalizáció dimenzióinak kérdései. A világpolitikai változásokon kívül regionális átalakulás is végbement a térségben. A Szovjetunió felbomlásának és tagállamai függetlenné válásának az 1991. december 7-8-i szerződés aláírása jelentette a végső fordulatot. A határozat elfogadásával tizenegy ország1 köztük Ukrajna, Oroszország és Fehéroroszország megalapította a Független Államok Közösségét, amelynek az volt a célja, hogy lehetővé váljon a civilizált szétválás a Szovjetunió tagjai között. Ennek következményeként Magyarország keleti szomszédja Ukrajna lett és északi, déli határai mentén további átalakulási folyamatok mentek végbe. Az 1919-1920-ban létrehozott szomszédos államok közül Csehszlovákia 1993. január 1jével kettészakadt, egyetlen puskalövés és népszavazás nélkül. Szlovákia elszakadásáról a döntést a felső körökben hozták meg, és hajtották végre. Nem volt ilyen gördülékeny az átalakulás folyamata a soknemzetiségű Jugoszlávia területén. A négy évig tartó véres harcok sok áldozat árán bomlott részekre. 1991-ben megalakult Szlovénia, Horvátország és Macedónia, majd 1992-ben Bosznia-Hercegovina is kikiáltotta függetlenségét. A Jugoszláv 1

 A szerződést 11 ország kötötte: Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán, Ukrajna és Üzbegisztán. A volt Szovjetunió három további állama: Észtország, Lettország és Litvánia nem csatlakozott a közösséghez. 

8

Szövetségi Köztársaságot magába foglaló Szerbia és Montenegró kéttagú államszövetsége 2006-ban szűnt meg, miután mindkét állam függetlenné vált.2 A rendszerváltás után Magyarország szembesült a gazdasági válság, a munkanélküliség, és a magas infláció problémáival, aminek hatására rohamosan csökkenni kezdett az életszínvonal. A szabad választások nyomán megalakuló új magyar kormány elsődleges feladata az volt, hogy a magyar társadalmat a legkevesebb vesztességgel vezesse ki az összeomlott szocializmusból. Ezt felismerve 1990 után a magyar politikai erők körében többé-kevésbé egyetértés alakult ki arról, hogy Magyarország helyét, biztonságát és érdekérvényesítését csak az európai, illetve euro-atlanti struktúrába való belépés biztosíthatja. Ezek a változások alapvetően átstrukturálták Magyarország helyét és lehetséges szerepét az európai politikában. A kilencvenes évek elején kezdődő átalakulás a belpolitikában és a külpolitikában másfél évtizedig zajlott. Míg a magyar társadalom belső struktúrájában társadalmi és gazdasági változások mentek végbe, addig a külső keretet a szomszédos országok átalakult geopolitikai helyzete és a nyugati intézményrendszerhez való csatlakozás képezte. A vasfüggöny leomlása után lehetővé vált a Nyugat felé való nyílt közeledés. A térségbeli országok természetesen igyekeztek az általános euro-atlanti csatlakozás sémáját sajátos érdekeikkel és célkitűzéseikkel kibővíteni, hogy minél kedvezőbb feltételekkel léphessenek be az új világrendben kialakult regionális és globális intézményrendszerekbe. Míg Lengyelország a középhatalmi státuszra törekedett, addig az újonnan alakult államok, mint Szlovákia, Szlovénia és a balti államok az új külgazdasági kapcsolatuk kiépítésén fáradoztak. Románia és Bulgária pedig a lemaradásukat szerették volna behozni a térség országaival szemben3. Magyarország sajátos vonását a következő feltételek adták: 1.1.1. Földrajzi, geopolitikai helyzet 1989 után Európában kettős folyamat ment végbe: egyrészt a politikai gazdasági integráció látványosan felgyorsult, másrészt korábbi államalakulatok estek kisebb egységekre. Ez utóbbi eredményeként 1989 óta Európában az államok száma tizenkilenccel, a határok 2

 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó, 2005, 576 oldal  Dr.Terényi János: 1989-2009: húsz év a magyar külpolitikában, http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/DE/hu/20_eves_jubileum/terenyi.htm 3

9

hossza pedig 14200 km-rel nőtt. A Közép-Európa területén elhelyezkedő államok történelmi fejlődése is sajátos utat járt be. Bibó István és Szűcs Jenő szerint a régió karakterisztikus vonása az átmenetiség és a viszonylagosság egyaránt. Átmeneti jellegét a történelmi események sajátosságai adják, míg a viszonylagosságát a korszakonként meghatározó hatalmi erőkhöz fűződő kapcsolata határozza meg.4 Centrális elhelyezkedéséből adódóan pozitív és negatív hatások egyaránt érték a térséget.5 A nagyhatalmi érdekeltség miatt, Magyarország is a történelem során sokáig „kompország”-ként sodródott egyik nagyhatalomtól a másikig. A térségbeli országokhoz hasonlóan hatékony külgazdasági együttműködésekre kellett törekednie. Ez a ráutaltság hatást gyakorol gazdasági és politikai döntéseire. A rendszerváltozás óta kisebb-nagyobb megszakításokkal tudatosult politikájában, hogy csak akkor érhet el sikereket, ha alkalmazkodik a nemzetközi folyamatokhoz, és alkalmazkodóképességét bebizonyítja a világnak. 1.1.2. Történelmi előzmények, külső feltételek Magyarország fejlődésében, sajátos történelme miatt, megkésettség és irányvesztés volt jellemző, amelyet a rendszerváltozás utáni szabad piacgazdaság és az újraformálódott külgazdasági kapcsolatok keretein belül lehetett csupán behozni. Ami ezt a fejlődést hátráltatta, az a piacgazdaságról és a demokráciáról szerezhető tapasztalat hiánya volt, amelyet csakis felelős bel- és külpolitikával, és ügyes diplomáciával lehetett leküzdeni. Magyarország történelme során több esetben is elvesztette függetlenségét. Az 1526-os mohácsi csata után a magyar államot megfosztották függetlenségétől és a politikai alternatívák lehetetlenné tették annak visszanyerését egészen 1918-ig. A felvilágosodás alatt a polgárosodás és a nemzetté válás programjai szembe kerültek egymással. A magyar nemzeti függetlenség visszanyerése csak azután következett be, miután a magyar nemzet egy részét kisebbségi létre kényszerítették a nemzetközi viszonyok.6

4

Terényi János: Közép-Európa a Magyar külpolitika optikájában, www.kulugyiintezet.hu/letoltes.php?letolt=4368 5 Elhangzott Dr.Nyusztay László: Magyar kül-és külgazdaság-politika 1990-től c.előadásán 2010.9.14., Bp 6 Csepeli György: Politikai kultúra Magyarországon ,http://www.csepeli.hu/orak/elte_politikai_kultura.html

10

A trianoni békeszerződés eredményeként az állam határai nem estek egybe a magyar nemzet lakóterületeinek határaival. A határok megállapításánál elsősorban stratégiai szempontok, az új államok gazdasági érdekei, valamint a „vae victis” elve érvényesült. Magyarországnak -erőforrásai egy részének elvesztése, és morális veszteségei mellett- az utódállamok létét is fel kellett fognia. 7 Az elcsatolt területeken több mint hárommillió magyar élt. Ráadásul ezek mintegy harmada közvetlenül az új határok túloldalán, vagyis karnyújtásnyira az új Magyarország magyarjaitól. „Ez még azok számára is nehézzé, sőt gyakran lehetetlenné tette a döntésbe való őszinte belenyugvást – írja Romsics Ignác - akik egyébként elfogadták a multietnikus Magyarország nemzetiségeinek a jogát saját állam alapítására. A nem várt és hatalmas sokk miatt évtizedekig burjánoztak a meseszerű és felelősségáthárító magyarázatok.”8 A trianoni döntés következtében olyan tartós hatások határozták meg Magyarország gondolkodását, amelyek máig előtörnek. A revízió igénye, illetve a nacionalizmus fellángolása hatást gyakorolt a magyar külpolitika mozgására is. Ennek kezelése főleg az utódországokkal való kapcsolatok szintjén kerül elő napjainkban is.9 A Trianon-szindróma mindemellett magával hozta a magyar nemzetpolitika dilemmáját is. A fő kérdés az volt, hogy hogyan egyezteti össze Magyarország a saját határon túli magyarjainak kérdését a regionális stabilitással és az európai normákkal. E kedvezőtlen helyzet hibás külpolitikai reakciókat váltott ki Magyarországon, amelyek ismételten a függetlenség elvesztését eredményezték 1944 és 1989 között. A német, majd a szovjet megszállás alatt a nemzetek politikailag nem voltak függetlenek, és nem érvényesíthették

saját

akaratukat,

nem

működtethettek

saját

autonóm

intézményrendszereket. Ennek következtében nem alakulhattak ki olyan erős nemzeti normák, mint a nyugati országokban. Az 1956-os kitörési, illetve ellenállási reakció vereségbe torkollott, amely során Magyarország újabb hátrányba került. Továbbra is a szovjet blokk része maradt, s csak a Szovjetunió által szabott keretek között alakíthatta ki mozgásterét.10

7

 Elhangzott Dr.Nyusztay László: Magyar kül-és külgazdaság-politika 1990-től c.előadásán 2010.9.14., Bp Romsics Ignác: Trianon okai, Népszabadságonline, http://www.nol.hu/archivum/20100605-trianon_okai 9 L.Balogh Béni: A magyar-román kapcsolatok 1939-1940-ben és a második bécsi döntés, http://adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf552.pdf 7-13.o 10 Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. Osiris, 2005 Bp 395-397o. 8

11

1.1.3. A szomszédos államokkal fenntartott kapcsolatok minősége A kelet-közép-európai országok szuverenitását korlátozó szövetségi rendszer lebontását a magyar kormány 1991 végére elvégezte. A demokrácia feltételeinek megteremtése után Magyarország optimista hozzáállása a szomszédaival fenntartandó kapcsolatához megalapozatlannak bizonyult 1989 után. A legtöbb határon túli magyarral rendelkező Romániával hamar etnikai ellentétbe került az autonómia kérdése miatt. Nem volt ez máshogy Magyarország északi szomszédjaival, Szlovákiával sem. A szlovák többség és a magyar kisebbség együttélése sem volt sérülésmentes, sőt ez még napjainkban is érezhető.11 A történelmi okokra visszavezethető feszültségek, amelyek befolyásolták a magyar külpolitika helyzetét, olyan sérelmeket generáltak mindkét fél számára, amelyek a szomszédsági viszony optimalizálását hátráltatták. A magyar sérelem a trianoni súlyos igazságtalanság, a szomszéd sérelme pedig az ezer évig tartó magyar dominancia és az agresszív hitleri intézkedések voltak. Viszont a legnagyobb problémát maga a kisebbségek léte okozza, amelyet már önmagában is sérelmi politikának élnek meg Magyarország szomszédjai, mert a kisebbségek késleltetik - akadályozzák a „tiszta nemzet” felépítését. Egy látens revíziós veszélytől tartva igyekeznek korlátozni a kisebbség jogait, és az asszimilációt sürgetik. Ez a probléma viszont sok erőt von el a bel- és külpolitikától egyaránt az érintett országokban.12 A

szuverenitás

visszanyerésével

a

térségben

újjáéledt

a

nacionalizmus.

Az

államszocializmus ideje alatt a szovjet modell vezetői tudatában voltak annak, hogy a Szovjetunió többnemzetiségű területet ölel fel, ezért kevésbé hangsúlyozták a nemzetiség jelentőségét, ehelyett a szocializmus összekötő erejét helyezték a középpontba. A posztkommunista átmenet viszont renacionalizációs tendenciákat hívott életre a térségben. Ezek főleg nemzetiségi, kisebbségi, és vallási ellentétek voltak, amelyek magukkal hozták a konfliktusokat is.

11

 Magyarics Tamás: A szomszédsági kapcsolatok helye a magyar külpolitikában. Kérdések és lehetőségek az EU szomszédságpolitikájának tükrében, http://www.kulugyiintezet.hu/projectek/kulkapcs/kulkapcsMT.pdf 12  Elhangzott Dr. Nyusztay László Magyarország kül- és külgazdaság-politika c. előadásán, 2010.9.14., Bp. 

12

A folyamat a meglévő állami struktúrák felbomlásával folytatódott, amelynek eredményeként újabb államhatárok rajzolódtak ki Kelet-Közép-Európa térképén. Magyarország szomszédjainak száma ötről hétre emelkedett, olyan módon, hogy a létrejövő új államok -Románia és Ausztria kivételével- korábban nem léteztek önálló országként. És bár a régió országaiban, történelmi, kulturális és földrajzi tényezőiben azonosságokat vélhetünk felfedezni, a térség napjainkig is inhomogén. Ennek a felismerésnek a következtében az államoknak újabb biztonsági és védelmi stratégiát kellett kiépíteni és megvalósítani, hogy a stabilitás és a biztonság erős és stabil pilléreken álljon.

13

1.2. A magyar külpolitika prioritásai 1990-től A régióban végbement változások hatására az első demokratikusan választott magyar kormány 1990-ben új alapokra helyezte a magyar külpolitika feladatait. Az Antallkormány által kidolgozott külpolitikai stratégiája meghatározta Magyarország helyét és szerepvállalását a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. A konzervatív-nemzeti koalíció által megfogalmazott új külpolitikai orientáció három fő prioritásra épült, amelyek mögött az ország fő érdekei húzódtak. Az új kormány első pontként Magyarország euro-atlanti integrációját fogalmazta meg, azaz a mielőbbi csatlakozás fontosságát az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. A tagság megszerzéséhez viszont hosszú út vezetett. Számos kritériumot kellett teljesítenie a kérelmező országnak, és további szervezetek tagságát is ki kellett érdemelni, hogy a végső célhoz elérjenek. Alapvető feltételként szolgált, hogy a kelet-európai államoknak mihamarabb pótolniuk kell a külpolitikában jelentkező intézményes hiányosságokat, mert csak azután tudja meghatározni nemzeti érdekeit és a nagyobb hatalmakkal kialakított viszonyát.13 Az Európai Uniós tagság mellett Magyarország a NATO-val való kapcsolatfelvételre törekedett, hiszen az euro-atlanti integrációnak a NATO taggá válás is része volt. Magyarország a NATO tagság megszerzésére főleg azért törekedett, hogy megszűnjön az ország Kelet és Nyugat közötti sodródása.14 A hivatalos kapcsolatok felvétele 1990. június 27-én kezdődött, amikor az akkori magyar külügyminiszter, Jeszenszky Géza első magyar kormánytagként a NATO brüsszeli központjába látogatott. E találkozás után rendszeressé váltak a magas szintű találkozások, amelyek segítették a magyar-NATO kapcsolatok mélyülését. 1991 végén újabb előrelépést hozott az Észak-Atlanti Együttműködési Tanács létrehozása, amelynek részesei Magyarország és a Varsói Szerződés többi tagállamai voltak. A Tanács létrehozásával a NATO egy olyan fórumot kívánt kialakítani, ahol a volt ellenfelekkel konzultálhat. A szövetségi rendszerhez való törekvést az 1991-es oroszországi puccskísérlet és a délszláv válság kitörése is alátámasztotta. Bár 1992-ben Antall József elutasította azt a külügyi bizottság által tett javaslatot, hogy a kormány 13

 Manfred Wörner Alapítvány:A magyar külpolitika formálásának kérdései, http://www.worner.hu/kiadvany_2004/magykulfo.pdf 14 Kádár Béla: A keleti kibővítés és a Magyar stratégia In: Külpolitika 1997/1. 49-58. o.

14

forduljon felvételi kérelemmel a NATO-hoz, a tagság megszerzése továbbra is szerepelt a megvalósító célok között. Az újabb csatlakozási lendületre 1994-ig kellett várni, amikor a NATO a felmerülő csatlakozási igényekre válaszul megszervezte a Partnerség a Békéért programot az új demokráciák részvételével. A gyakorlati együttműködések mellett, amelyekben főleg a katonai együttműködési programok kaptak nagy szerepet, a kapcsolatok fejlődésének fontos állomása lett, hogy 1995-ben nagyköveti vezetéssel létrejött a NATO melletti önálló magyar összekötő iroda is. Viszont az igazi áttörést az 1997. július 8-9-i madridi csúcsértekezlet jelentette, ahol Csehország és Lengyelország mellett Magyarországot is meghívták a NATO- bővítés első körére. Magyarországon a csatlakozás döntése előtt népszavazást tartottak, ahol az igen szavazatok aránya 85,33% volt. Ennek hatására az ország 1999. március 12-én NATO-tag lett. A NATO tagsággal Magyarország helyzete egyértelműen stabilabbá vált a térségben, mivel a NATO képes volt Oroszországot ellensúlyozni a térségben.15 A NATO-tagság megszerzésével a magyar kormány egy újabb követelménynek tett eleget az EU csatlakozás felé. Ahhoz viszont, hogy a többi kritériumnak is megfeleljen, nem volt elegendő a NATO-tagság megszerzése. A kritériumok között többek közt szerepelt a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézményi rendszer stabilitása, a működő piacgazdaság kiépítése. 16 Magyarországot elismerték független államként, amelynek alapját az ENSZ tagsága bizonyította. Az IMF tagság, amely az ország pénzügyi helyzetét befolyásolta szintén rendkívül fontos volt. A Kádár-korszak államcsődközeli állapotától, majd később a rendszerváltás utáni fizetésképtelenség közeli helyzetétől, majd a 2008-as gazdasági válság idején újra az IMF kiigazító hitelei mentették meg az országot. A pénzügyi helyzet stabilizálása mellett a GATT tagság, majd 1995-től a WTO tagság vált elengedhetetlenné a magyar külpolitika számára. Magyarország az 1968 utáni megújult gazdaságpolitikájának köszönhetően már 1973-ban felvételt nyert a GATT-ba, amelynek nem voltak szignifikáns gazdaságpolitikai következményei, hiszen Magyarországon továbbra is államszocialista gazdaság maradt. A rendszerváltás után viszont a GATT fordulóin

elfogadott

szabályokat, vámleépítéseket

és illetékszabályozásokat

már

15

 A magyar-NATO kapcsolatok története,  http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Biztonsagpolitika/Magyarorszag_a_NATOban/  16  Európai Parlament: Az Unió bővítése, http://circa.europa.eu/irc/opoce/fact_sheets/info/data/relations/framework/article_7237_hu.htm

15

alkalmazhatták. Magyarország az európai uniós tagság megszerzése érdekében már 1988ban lépéseket tett az Európai Gazdasági Közösség felé, amikor gazdasági megállapodást írtak alá, majd 1991-ben sor került a társulási megállapodásra hazánk és az integráció között, s ennek keretében világossá vált az az ütemterv Magyarország számára, amely közelebb vitte az Európai Unióhoz való csatlakozásához.17 A rendszerváltás után a független közép és kelet-európai államok mihamarabb szerettek volna az Európai Közösség tagjai lenni, kivétel ez alól Szlovákia, amely korántsem volt olyan lelkes és elkötelezett a csatlakozás iránt, mint a többi térségbeli országok. Szlovákiában az 1992-es parlamenti választások győztese a Mečiar-kormány és a koalícióba tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS), amely köztudottan euro-atlanti integráció ellenes volt, nem helyezték az elsődleges prioritások közé az uniós csatlakozást. Egyik példája Mečiar és pártja – a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) - által képviselt magatartás, miszerint nem kívántak eleget tenni a csatlakozási feltételeknek. Ennek egyik oka feltehetőleg az lehet, hogy az 1990 és 1992 közötti időszakban az ország legfontosabb intézkedéseiben nem a külpolitikára fektette a hangsúlyt, hanem a belpolitikára. A szövetségi állam átalakítása (valódi föderációvá alakulása, esetleg az önálló állam kikiáltása), valamint a radikális gazdasági reform kérdése (az egységes csehszlovákiai reform vagy a gazdasági szlovák eltérő reformfolyamatának dilemmája) megelőzte az euro-atlanti integráció gondolatát. A másik ok viszont Szlovákia függetlenségének elnyerésével kapcsolatos. Egyes történelmi kutatók szerint Szlovákia szerette volna kiélvezni szuverenitását, amelyet a csatlakozással részben át kellett adnia az integrációnak.18 Az Európai Közösség meglévő tagországai sem kívánták siettetni a bővítési folyamatot. A gyors bővítés helyett igyekeztek időt nyerni a csatlakozandó országok felvételével, és versenyt generálni a közép-kelet-európai országok körében. A halogatás és a félelem jól látszott az Európai Gazdasági Közösség lépésében, hiszen váratlan intézkedést hozott. Az új tagországok felvételét kritériumokhoz kötötték, amelyeket szigorúan ellenőriztek. Ezenkívül az Európai Unióvá alakult Közösség közölte, hogy a tagjelölt államok alkalmasságát nem csupán a koppenhágai kritériumok alapján fogják értékelni, hanem 17

 Pritz Pál: Magyarország helye a 20.századi Európában – a magyar külpolitika esélyei, http://www.grotius.hu/pdf/pritz_tanulmany.pdf, 26 o. 18 Halász Iván: Közép-európai országok alkotmányos berendezkedése, politikai prioritások 1989 után tulipan.vjk.ppke.hu/modul/mcs050_HalászIván.doc

16

egyenként fogják elbírálni az egyes országokat. Ezzel a csatlakozni kívánt országok tudtára adták, hogy nem lesz könnyű és gyors a csatlakozási folyamat, és nem csak a kritériumok teljesítésére kell törekednie a térség országainak. A csatlakozni kívánt országok úgy gondolták, hogy regionális szintű szerveződésekkel hamarabb teljesíthetik a Közösség akaratát. Ennek hatására 1992-ben Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia megalapította a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást

(Central

European

Free

Trade

Aggrement),

amelynek

létszáma

Csehszlovákia szétválásával kibővült. A szervezet elsődleges célja az volt, hogy az alapító tagok integrációs folyamata felgyorsuljon és így bekapcsolódhassanak az európai politikai, gazdasági, biztonságpolitikai és jogi rendszerekbe, amelyek segítségével megszilárdíthatja a tagországok demokratikus politikai rendszerét és piacgazdasági jellegét. A szervezeten belül a tagországok létrehozzák egymás közt a szabadkereskedelmi övezetet, és átvették az uniós és a GATT/ WTO-n belül elfogadott szabályokat és normákat. A tagországok között ezen intézkedések hatására fokozatosan, három lépcsőben leépítették a vámokat és illetékeket, ami megkönnyítette a gazdasági kapcsolatokat a tagországok között. A mezőgazdaság területén is a GATT- illetve később a WTO-szabályok szerint jártak el. A tagországok a nem uniós országokkal szemben a legnagyobb kedvezmény elvét alkalmazták, amelynek következtében kedvező gazdasági feltételeket termettek a nemzetközi kereskedelemben. A CEFTA működését elismerte az Európai Unió is, és jó kezdeményezésnek tekintette, és méltányosan fogadta a szervezeten belül elért eredményeket. A következő euro-atlanti integrációt elősegítő együttműködés gyökerei 1335-re nyúlnak vissza, amikor az akkori cseh, lengyel és magyar uralkodók megalapították a Visegrádi Együttműködést. Az együttműködés célja az volt, hogy olyan kereskedelmi és stratégiai megállapodásokat kössenek egymással, amelyek a térség megerősítését szorgalmaznák. A megújított Visegrádi Együttműködés 1991. február 15-én éledt újra a három rendszerváltó országának – Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország – segítségével. A V4-ként elhíresült együttműködés egy olyan fórum, amelynek nincsenek intézményei, csupán egy titkársága Pozsonyban. Az együttműködés gazdasági, szociális síkon végzi tevékenységét, de az utóbbi időben a kulturális együttműködés is nagy hangsúlyt kapott a szervezetben, amelynek bizonyítékaként 2001-ben létrehozták a Visegrádi Alapot, amely kulturális és oktatási ösztöndíjakat biztosít a tagország lakosai számára. 1997-ben a NATO és az EU 17

döntött a csatlakozási tárgyalások „első köréről”. Ennek felismeréseként a csoporton belül megnövekedett a konzultáció és az az együttműködés szükségessége. A konzultációk előnye, hogy a négy tagország kifejtheti álláspontját, közös érdekeket nevezhet meg, tapasztalatcserét folytathat. A Visegrádi Együttműködést gyakran átmeneti válságok sújtották, de újra és újra felemelkedett, és jelentőségét az Európai Unió is elismerte. A V4 formáción belül számos magas szintű politikai találkozó megy végbe, amely nagy segítséget nyújt a tagországok feszültségeinek rendezésében.19 A V4-ek csoportja 2004ben nyerte vissza erejét, hiszen korábban, a kilencvenes években a CEFTA állt a tagállamok figyelmének középpontjában. Az uniós tagsággal viszont a CEFTA tagságuk megszűnt, így mára csak a V4 maradt a tagországok közös érdekérvényesítésre. 1.sz. táblázat Magyarország euro-atlanti csatlakozása Évszám

Események

1975

EBEÉ alapító tag

1988

EK-KGST megállapodás

1990

Európa Tanács-tagság

1991

Társulás EU-hoz (EA)

1994

NATO: Békepartnerség (PfP)

1996

OECD-tagság

1997

Döntés a NATO és EU "első köréről"

1998

csatlakozási tárgyalások

1999

NATO-tagság

2004

EU-tagság

Forrás:Elhangzott Dr. Nyusztay László Magyarország kül- és külgazdasági kapcsolatai c.kurzus előadásán, 2010, Bp

Míg a nyugati orientációt illetően a magyar politikai erők között alapjában fennmaradt az egyetértés, addig komoly nézetkülönbségeket okozott a következő két külpolitikai prioritás. A szomszédos országokkal meglévő, illetve kialakított kapcsolatok jellege, és a határon túli magyarok iránti felelősségvállalás értelmezésében eltérések jelentkeztek a

19

Visegrádi Együttműködés, http://www.visegradgroup.eu/main.php?folderID=994

18

magyar politikai pártok között. 20 A második prioritás az euro-atlanti cél elérésének előfeltétele volt. Magyarország számára a szomszédos országokkal kialakított jószomszédi viszony fenntartása nagyon fontos volt, és nem csak az euro-atlanti csatlakozás miatt, hanem, mert Magyarország esetében a szomszédságpolitika meghatározó jelleggel bír a történelem sújtotta intézkedések miatt. Magyarországon a szomszédságpolitika, és a kisebbségpolitika egymástól el nem választható kérdések. Ezek összehangolásának kerete egy olyan háromszöget alkot, amelynek szereplői az anyaország, az érintett kisebbség, illetve a ’befogadó’ állam. A főszereplők egymással kialakított viszonyuk mindhárom félre hatással van és formálja kapcsolatukat. Ezért az érintett feleknek az optimális kapcsolat kialakítására kell törekedniük.21 Magyarország és a szomszédos országok viszonyának szempontjából az Európai Stabilitási Egyezmény deklarálása jelentős fordulópontot jelentett a felek számára. Az egyezmény célja egy stabil Európa létrehozása volt, ami a szuverén államok kooperációján alapult. Elfogadásával a résztevők kötelezték magukat arra, hogy egymással jószomszédi kapcsolatot alakítanak ki, és azt fenn is tartják. Magyarország szempontjából ez nagyon lényeges volt, mert az egyezmény kiemelte az emberi jogok mellett a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását is. A dokumentum szövege viszont nem a kisebbségi jogokról szól, hanem azon személyek jogairól, akik a nemzeti kisebbségekhez tartoznak. A különféle nemzetközi dokumentumok nagy részében hasonlóan van megfogalmazva a kisebbségeket érintő szempontok. Ennek eredménye, hogy a stabilitási egyezmény sem ismeri el a kollektív kisebbségi jogokat. „ A kollektív kisebbségi jogok elutasítása a keletés nyugat-európai nacionalista beállítottságú politikai erők ösztönzésére történik, hiszen ezek továbbra is ragaszkodnak a 19. századi államnemzet felfogáshoz, de ezt a felfogásukat modern, az individuális emberi jogok kizárólagosságát hangsúlyozó liberális megfogalmazásba burkolják.”22 Amerikai javaslatra, a Stabilitási Egyezmény megismétli a Helsinki Záróokmány pontjait, de még nagyobb hangsúlyt kap a nemzetközileg elismert államhatárok tiszteletben tartása. Egyértelmű, hogy a nyugat-európai országok is a fennálló status quo megőrzését tekintik 20

Balogh András: Integráció és nemzeti érdek, Kossuth Kiadó 1998, Bp Gazdag Ferenc: A magyar szomszédsági kapcsolatok biztonságpolitikai dimenziói, http://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/kulkapcsolati_strategia/gazdag_ferenc_szomsz edsagpol.htm 22 Balogh András: Integráció és nemzeti érdek, Kossuth Kiadó, 1998, Bp, 34 old. 21

19

fő pontnak Európa biztonsága érdekében, ezért kap különös figyelmet a deklarációban a területi integritás, a szuverenitás, a vitás belügyekbe való be nem avatkozás és a konfliktusok békés úton való rendezése. Az Európai Stabilitási Konferencián eltérő álláspontok születtek. Míg a román miniszterelnök a határok sérthetetlenségéről és a területi revízió feladásáról beszélt a jó szomszédi viszony érdekében, nem említette a nemzetiségi kérdést, amelynek kezelése nélkül nem jöhet létre semmilyen pozitív kapcsolat Magyarországgal. A szlovák miniszterelnök a magyar-szlovák alapszerződés aláírásával javított a magyar-szlovák kapcsolatokon, viszont Magyarországot instabil térségnek tartotta és az Európa Tanács 1201-es ajánlását csak a kisebbségekhez tartozók egyéni jogainak bátorításaként értelmezte. A konferencia egyetlen értékelhető eredménye a magyar-szlovák alapszerződés aláírása volt. A két ország tudatában volt, hogy a nyugati integrációs szervezetekbe, csak akkor csatlakozhatnak, ha az alapszerződés akkor és olyan formában aláírásra kerül. Paradox módon az alapszerződés megkötése után egyre inkább elhidegültek a szlovákmagyar kapcsolatok.23 A rendszerváltás után megújuló magyar külpolitika harmadik prioritása a határon túli magyarok fokozottabb védelme volt. Erre utal az első önálló kormány miniszterelnökének kijelentése is, miszerint „lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének” tekinti magát. Az Antall kormány idején az ehhez hasonló nyilatkozatok ingerültséget okoztak a szomszédos országokban, a magyar parlamentben pedig az ellenzéki oldal nem tetszését váltották ki. Sokan félreértették, mások félremagyarázták, holott a miniszterelnök kultúrnemzetként értette a 15 milliós magyarságot. És bár ebben az időben sok magyar fejében megfordult a revízió gondolata és marginális politikai erők hangot is adtak ezeknek a reményeknek, téves az az állítás, miszerint az Antall-kormány ennek előkészítésére törekedett volna. A magyar társadalom nagyobb hányada tudatában volt, hogy a kisebbségi kérdés megoldásához nem a trianoni béke érvénytelenítése szükséges. 24 A főleg offenzív, historizáló retorikája miatt bírált Antall József annál többet, mint hogy a magyar kormány felelősséggel tartozik a határon túli magyar kisebbség sorsáról, sohasem állított, s a kisebbségi magyar szervezetek sem követeltek kollektív jogoknál, kulturális és területi 23 24

Magyar-szlovák alapszerződés, http://www.kulint.hu/publ/displ.asp?id=FSGUIC  Pritz Pál: Magyarország helye a 20. századi Európában – a magyar külpolitika esélyei, http://www.grotius.hu/pdf/pritz_tanulmany.pdf, 26-28 old.

20

autonómiánál többet. Ennek ellenére a szomszédos országok teljesen elzárkóztak a szubszidiaritás

elvének

alkalmazásától

és

elzárkóztak

a

közös

megállapodás

lehetőségétől.25 A korábbi és az ezt követő konfliktusok hatására továbbra is nyitott kérdés maradt a magyar kisebbségek sorsa a szomszédos országokban és ennek tudatában egyik politikai kormány sem zárkózhatott el a határon túli magyarok kérdésétől. A harmadik prioritás kezelését és eredményre jutását nem csak a szomszédos országok ellenszenve nehezítette, hanem az, hogy még Magyarországon belül sem volt egyetértés a meghatározó politikai erők között a nemzetpolitikai célok tekintetében. Az egyes kormány ciklusokban az Antall kormány által meghatározott három fő prioritás minden alkalommal megmaradt, viszont rangsorolásukban eltértek egymástól.26 Az euro-atlanti integrációs fontossága többségében az első helyet foglalta el Magyarország külpolitikai stratégiájában viszont a szomszédságpolitika és a nemzetpolitika rangsora állandóan változott. Míg a jobboldal a határon túli magyarokat, mint a nemzet részének tekintették, ezért hatalomra jutásuk idején az aktív nemzetpolitikát részesítették előnybe és a kisebbségi jogok után szorult a szomszédokkal való optimális viszony kialakítása, addig a baloldal „nemzeti rongyrázás” nélkül igyekszik javítani a szomszédos országokkal a kapcsolatot, annak reményében, hogy ezáltal a magyar kisebbségek helyzete is javulni fog.27

1.3. Magyarország biztonságpolitikája A térségben lévő önállósult államok tudatában voltak annak, hogy nem rendelkeznek olyan saját hatalmi képességekkel, amelyek segítségével nemzeti érdekeiket érvényesíteni tudják. A hatalmi struktúrák még nem voltak olyan erősek és kiforrottak, hogy a térség felett bárki domináns befolyással bírjon. Ennek következtében egységesen az európai, illetve az euroatlanti integrációs szervezetekhez való csatlakozásban látták biztonságuk kérdésének megoldását. A NATO és az EU viszont a térséget olyan övezetnek tartották, ahol tartós 25

Romsics Ignác: Magyarország története a XX.században, Osiris Kiadó, 2005, 580 old. Duray Miklós: Nemzetpolitika a rendszerváltozás után, http://www.duray.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=227:nemzetpolitika-arendszervaltozas-utan&catid=1:dm-cikk&Itemid=60 27 Gömöri Endre: Magyar külpolitika- Antaltól-Gyurcsányig, Az elemző 2006/2 26

21

válságok fenyegetettsége biztonságpolitikai kockázatot jelentett számukra. Ennek érdekében politikájukkal igyekeztek befolyásolni a térség biztonságpolitikai helyzetét. A nyugati elképzelések viszont nem számítottak azzal a körülménnyel, hogy az újra önállósult államok -kiszabadulva a tömbpolitika kényszeréből- vissza akarnak térni arra a nemzetfejlődési útra, amelyről az első, illetve a második világháborút követően letérni kényszerültek. Így a térség valamennyi állama újrafogalmazta nemcsak külpolitikai irányvonalát és stratégiáját, hanem a biztonság kérdésére is ennek figyelembevételével fektette a hangsúlyt. Az europaizálódás és a renacionalizálás párhuzamos folyamatának eredményeként a keletközép-európai térség értékei és érdekei megváltoztak. A két folyamat hamar rávilágított arra, hogy a nemzeti biztonság hagyományos felfogása már nem elegendő, mert újabb dimenziói keletkeztek, amelyek alapvető változást idéztek elő a térség biztonsági környezetében. 28 Az újonnan létrejött biztonsági interdependencia az érintett országokat arra ösztönözte, hogy együtt és egymás biztonságát közösen védjék meg az újonnan megjelenő kockázatoktól, csapásoktól. A nyugati integráció megerősödésével az új világrendben megjelent a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadabb áramlása. Ennek árnyoldalaként a szervezetbűnözés a terrorizmus, az illegális fegyverek és migráció terjedése is szabadabb utat kapott. A globalizáció új biztonságpolitikai kihívásai ugyanúgy érintik Magyarországot is.29 Magyarország esetében a biztonságpolitika újabb dimenziói közül a migráció kérdése került előtérbe. Magyarország demográfiai adatai szerint a lakosság csökkenése újabb probléma elé állítja az országot. A harmincegy OECD-tagállam közül Magyarországon a leggyorsabb a népességfogyás, aminek egyenes következménye a társadalom elöregedése, és így a munkaképes korú lakosság száma, és a foglalkoztatottság alacsony aránya. Ez utóbbi tényezők jelentik a GDP-bővülés egyik fő akadályát. Az OECD már 2009-es jelentésében

azt

prognosztizálta,

hogy

megfelelő

mértékű

bevándorlás

nélkül

Magyarországon csökkenhet az egyik legnagyobb mértékben a munkaképes korú lakosok 28

Deák Péter: Biztonságpolitikai kézikönyv, Osiris, 2007, Bp, 317-318 o. Marton Péter: Új biztonsági napirend és ”globális szomszédságpolitika”, http://grotius.hu/publ/displ.asp?id=MPZELB

29

22

száma az elkövetkező tíz évben.

30

A határon túli magyarok bevándorlása egyik

stratégiaként szolgálhatna a demográfiai statisztikák javításán. Az alapvető dilemma tehát, hogy a migrációs politika irányított jellegű legyen, vagy hagyjon tág teret a spontán folyamatoknak. A napjainkban észlelt veszélyek és válságjelenségek megoldásai a stabilitásban és a nemzetközi együttműködésben jelentkeznek. Nyilvánvaló, hogy Magyarország nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amikkel önállóan szembeszállhatna a globalizációs kihívások ellen. Viszont kötelessége részt vennie a globális veszélyek elhárítására irányuló tevékenységekben. A kormány irányítói tudatába vannak, hogy az ország külpolitikáját csakis alapvető biztonságpolitikai célok függvényében lehet kialakítani. Emellett viszont különös figyelmet kell fordítania a térség országaira. A magyar biztonságpolitika tehát elsődleges feladata, hogy felmérje a regionális és a helyi specifikus konfliktusokat, veszélyeket, és leküzdésükben közreműködjön.

1.4. Magyarország külpolitikai stratégiája az EU csatlakozás után A magyar külpolitika a rendszerváltás óta összességében sikereket ért, el, mert a politikai hatalom előtt hamar tudatosult, hogy felelős külpolitika nélkül nem képes képviselni a magyar érdekeket. Az önállósult Magyarország a rendszerváltás óta kitűzött céljait többnyire sikeresen végrehajtotta, és ezáltal újabb stratégiai célok került előtérbe. Ügyes diplomáciai eszközökkel Magyarország megőrizte stabilitását és helyét a régióban és a nemzetközi szervezetekben. Az Európai Unió tagjaként Magyarország politikai és cselekvési döntéseinek az integráció adott új keretet. Anyagi támogatásával az EU gazdasági és társadalmi innovációt kínál Magyarországnak, annak reményében, hogy a térség országai fel tudjanak zárkózni a régebbi uniós tagokhoz és ezáltal az ország érdekei is érvényesülhetnek. Az újonnan jelentkező problémák, mint például a globális gazdasági, biztonsági és környezetvédelmi kihívások mellett a regionális konfliktusok kedvezőtlen hatásainak megszüntetése minden tagország feladatává vált. Magyarország négy szomszédja -Ausztria (1995), Szlovákia (2004), Szlovénia (2004) és Románia (2007)- már teljesítette a csatlakozási kritériumokat, 30

Origo: OECD: Magyarország rászorul a külföldi bevándorlókra, http://www.origo.hu/allas/20090701magyarorszagnak-szuksege-lesz-a-vendegmunkasokra.html

23

amelyeket az Európai Unió határozott meg, és négy szomszédja – Szlovákia (2004), Szlovénia (2004), Románia (2004), Horvátország (2009) - NATO-tagsággal rendelkezik. Az uniós tagság révén a kisebbségi magyar közösségekkel és a nyugat-európai és tengeren túli magyar diaszpórával megkönnyítette a kapcsolattartást és az együttműködést. A schengeni övezetek következtében a határok fizikai meghatározása eltűnt, és uniós állampolgárként szabaddá vált a személyek mozgása is az EU-s országok között. A szomszédsági együttműködés fejlesztése és kiemelkedő pontot kapott az EU pillérei között, viszont a szlovák-magyar hullámzó viszonya nem hozta meg a várt eredményt. Magyarország a szomszédság- nemzetpolitikai céljait továbbra is egymással összehangolva igyekszik megvalósítani. Viszont a térségbeli kisebbségvédelmi törekvések ellenére a felvidéki magyarok helyzete továbbra is labilis maradt Szlovákiában.

24

2. Magyarország szomszédságpolitikája Szlovákiával A szomszédságpolitika lényege, hogy az ország saját érdekében egy harmonikus, pozitív kapcsolatot építsen ki a határmenti országokkal. Az így kialakított viszony az esetleges nézeteltérések, konfliktusok békés kezelésének fórumaként szolgál, ahol a felek ismerve egymás helyzetét, érdekét megoldást, illetve válaszokat adhat és kaphat a félreértésekre, konfliktusokra. Ez a bilaterális interakció a békés kimenetelt hangsúlyozza és állítja fókuszpontba. Ennek érdekében mindkét fél kötelessége szomszédságpolitikájának megfogalmazása. A magyar szomszédságpolitika jelentősége viszont a többi országtól még fontosabb funkciót lát el. Főleg a történelmi események miatt a szomszédos országokba került magyar kisebbségek miatt helyezkedik el a külpolitika prioritásai közt. A határon túli magyar lakosság számát a következő táblázat szemlélteti. 2. sz. táblázat Határon túli magyarok száma (fő) Ország

1990

2000

Szlovákia

567 296

520 528

Ukrajna

163 111

156 600

Románia

1 624 959

1 431 807

343 942

293 299

22 355

16 595

Szlovénia

8 503

6 243

Ausztria

33 459

40 583

Szerbia Horvátország

Forrás: Gyurgyík László: A határon túli magyarok számának alakulása az 1990-es években, Magyar Tudomány, 2005/2 132. o.

Annak ellenére, hogy a szomszédos országok statisztikai hivatalai ezeket az adatokat teszik nyilvánossá, a gyakorlatban jóval több a magyar lakosok száma. Az adatok azért nem fedik a valós számokat, mert a kisebbségben élő magyarok gyakran félnek felvállalni valódi nemzetiségüket az esetleges korlátozások, illetve megszorítások miatt. Erre kiváló példa a 25

Szlovákiában élő felvidéki magyarok helyzete. A kisebbségek ellen irányuló intézkedései sok esetben nem felelnek meg az európai normáknak. Ilyen a későbbiekben említett Benešdekrétumok, szlovák az 1995-ös államnyelvtörvény, illetve az oktatási törvény elfogadása. A szlovák kormány álláspontja ezzel ellentétben az, hogy nincsenek megszorítások vagy bármiféle megfélemlítések, és elutasítja a magyar kormány beavatkozását a szlovák állam belügyeibe. Ennek ellenére a hivatalos adatok alapján a kilencvenes években egyetlen évtized alatt mintegy 300 ezerrel csökkent a Kárpát-medencében kisebbségben élő magyarok létszáma, és Szlovákiában a legdrasztikusabb ez a csökkenés 31 , amelynek véleményem szerint az az oka, hogy a szlovák kormány olyan intézkedéseket hoz, amelynek elsődleges célja a magyar nemzetiségű kisebbségek asszimilálása Szlovákiában. 3. sz. táblázat Az 1991 és 2001-es szlovákiai népszámlálás adatai nemzetiségi megoszlás szerint 1991 fő

2001 %

fő

%

magyarok száma

567 296

10,8

520 528

9,7

szlovákok száma

4 519 328

85,7

4 614 854

85,8

teljes lakosság száma

5 274 335

100

5 379 455

100

Forrás:http://portal.statistics.sk/files/Sekcie/sek_600/Demografia/SODB/Tabulky/tab11.pdf

A szlovák Statisztikai Hivatal (Štatistický úrad Slovenskej republiky) forrása is arról tanúskodik, hogy a két korábbi népszámlálás folyamán a magyar nemzetiségű lakosok száma 2001-re 1,1 százalékkal csökkent, míg a szlovák lakosok száma 0,1 százalékkal emelkedett. Miroslav Kusý elismert szlovák politológus így ír a szlovákiai magyarokról: „A terület szlovák, magyar s más nemzetiségű lakói ennek az országnak az állampolgárai. Sajnos, nem egészen egyenjogú polgárai, mert a szlovákok az egész államot kisajátították, nemzeti államukká, magukat pedig államalkotó nemzetté nyilvánították. S hogy e tekintetben ne merüljenek fel kétségek, mindezt Függetlenségi Nyilatkozatukban és Alkotmányukban is 31

Oriskó Norbert: Szakadások - Értékrendváltozás és asszimilációs folyamatok a felvidéki magyarság körében, 1996-2008, http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=11339&Itemid=77

26

megfogalmazták. Nemzeti szimbólumaikat és jeleiket állami rangra emelték, nemzeti nyelvüket állami nyelvvé nyilvánították, nemzeti kultúrájukat és identitásukat pedig az állam védelme alá helyezték. A Szlovákia területén élő, nem szlovák nemzetiségű emberek ily módon nem államalkotó nemzeti kisebbségek tagjaivá, korlátozott polgárjogokkal rendelkező állampolgárokká váltak. Megbízható szakértői vélemények szerint e kisebbségek Szlovákia lakosságának mintegy 20 százalékát képezik. Az ország minden kilencedik lakosa magyar (600 ezer fő), roma (250-500 ezer fő) vagy egyéb, nem szlovák nemzetiségű (100 ezer fő). Minden ötödik lakos magyar: ők a mi legnépesebb, kompakt településterülettel rendelkező, politikailag legöntudatosabb kisebbségünk.”32 1. sz. ábra A szlovákiai magyar lakosok aránya Szlovákia járásaiba, 2007

Forrás: A szlovákiai magyar lakosok aránya, SITA, 2007, http://www.sita.sk/sk/content.php

A magyar lakosság elnyomása Szlovákiában az önálló állam megalakulásával kezdődött, amikor a magyarellenes megnyilvánulásairól és a magyar kártya stratégiájáról 33 híres Vladimír Mečiar kormánya, a HZDS került hatalomra és harmadszori kormányra lépése óta ez a folyamat még jobban felgyorsult: 32

 Miroslav Kusý: A szlovákiai magyar kisebbség a szlovák nemzetállamban, http://www.vigilia.hu/1996/7/9607kus.html 33 Figyelőnet, MTI: Mečiar újabb magyarellenes kirohanása http://www.fn.hu/kulfold/20060320/meciar_ujabb_magyarellenes_kirohanasa/

27

A közigazgatási és államigazgatási területek felosztásában is változásokat vitt végbe a magyarellenes Mečiar-kormány. Az államigazgatást 1991-től néhány olyan törvény, mint a Minarovič-tervezet 34 szabályozta, melyek alapján többek között 17 magyar többségű államigazgatási terület keletkezett. A végrehajtott reform önkormányzat nélküli, kizárólag központi kormányszervként működtetett régiókat hozott létre. Az 1996-ban elfogadott törvény ezt megszüntette. Azóta csupán két államigazgatási területen belül élnek többségben a magyarok és további öt olyan másodfokú államigazgatási terület született, ahol a magyar kisebbség 10%-30%-os koncentráltságban él. „A régiók területének elhatárolásánál az etnikai szempontot csak annyiban vették figyelembe, hogy a magyarság településterületét a lehető legtöbb szlovák regió között osszák fel. Ennek következtében a magyarlakta határvidékből csupán a távoli Trencsén, Zsolna és Eperjes régiója nem részesült. A többi esetében pedig sikerült a közigazgatási térképet úgy megrajzolni, hogy a jövőbeli regionális önkormányzatokban a kétharmados szlovák többség mindenütt biztosítva legyen, és ugyanakkor a hivatali nyelvhasználatnál előírt 20%-os határt a magyarok csupán a nyitrai és a nagyszombati régióban (32,8%, illetve 24,9%) érhetnék el, azt is csak az idecsatolt kisalföldi, Pozsony és Ipolyság közötti Magyar etnikai területnek köszönhetően.”35 Az önálló Szlovákia létrejöttével a nacionalista363738 Szlovák Nemzeti Párt és a Matica Slovenská 39 olyan törvények elfogadását szorgalmazta, amelyek a szlovák nyelvet védelmeznék. Ennek hatására 1995-ben megszületett a nyelvtörvény. „A szlovák nyelv a szlovák nemzet egyediségét kifejező legfontosabb ismertetőjegy, kulturális örökségének legbecsesebb értéke, továbbá a Szlovák Köztársaság szuverenitásának kifejezője...”. A törvény tehát tisztázza, hogy a nyelv nem csupán egy gyakorlati-igazgatási kérdés, hanem annál sokkal többet jelent. A szlovák nyelv nem a legelső helyen áll a többi Szlovákiában használt nyelvek közül, hanem az egyetlen elfogadott kommunikációs eszköz, amitől csak ritka, kivételes alkalommal lehet eltérni. A szlovák nyelv kizárólagos használatának jogi kereteit megteremtve, nemcsak a hivatalos ügyintézések terén, hanem az egyházi ügyvitelt 34

A Minarovič- tervezet az 1919–1923 közötti területének visszaállítását jelentette, ami a szlovák nacionalista erőknek kedvezett volna. 35 Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században, http://www.nogradhistoria.eu/data/files/186527934.pdf 36 Vas Michaela: „ A nacionalist Szlovák Nemzeti Párt nem jelent veszélyt a demokráciára”, http://hirszerzo.hu/kulfold/15185_a_nacionalista_szlovak_nemzeti_part_nem_jel 37 Tálas Péter: Európa nem érti Slota nyelvét, http://index.hu/velemeny/jegyzet/tls4652/ 38 MTI: Magyarország nélküli térképet gyártottak Slotáék, http://index.hu/kulfold/slotmonelk04/ 39 szlovák közjogi kulturális és tudományos intézmény

28

érintően, és a magánélet egy részében is változást hozott. A törvény ellenzőit -akik arra hivatkoztak, hogy az államnyelvtörvény pontjai sértik a már aláírt nemzetközi törvényeketúgy próbálták kikerülni, hogy az 1. cikk 3-4. bekezdésében leszögezték, hogy a törvény nem szabályozza az egyházak előírásait, és a nemzeti, illetve etnikai kisebbségek nyelvét, mivel azokat más törvények tartalmazzák. Viszont az ezt szabályzó törvények40 elég szűk területet foglalnak magukba, és sok esetben ellentmondások figyelhetőek meg a két törvény között, amik bizonytalan helyzetet teremthetnek. A 3.cikkben felsorolták azokat az intézményeket -közintézmények, közlekedési és távközlési vállaltok, posta, rendvédelmi szervek, tűzoltóság, valamint az egyházi-vallási közösségek nyilvánosság felé irányuló ügyvitele-, ahol a kötelező nyelv írásban és szóban, a szlovák nyelv. A 4.cikkben viszont az oktatással kapcsolatban hozott módosítások megkérdőjelezték a nemzetiségi iskolák kétnyelvű ügyvitelét, mivel az államnyelvtörvény kimondja, hogy az oktatási dokumentációk vezetése csakis szlovák nyelven történhet. A törvény 8.cikke az egészségügyre vonatkozó kötelességeket említi. Az egészségügyben dolgozók csupán szlovák nyelven érintkezhetnek a páciensekkel, kivétel ez alól, ha a beteg nem ismeri az államnyelvet. Tehát a törvény szerint egy orvosnak akkor is szlovákul kellett kommunikálnia a magyar betegekkel, ha a beteg tudott magyarul. A nyelvtörvény különböző büntetési tételeket írt elő a kisebbség részarányától függetlenül. 41

Az

államnyelvtörvény felügyeletét a végrehajtó erőkre bízta a szlovák kormány. Az alapbüntetés jogi személyek esetén 250 ezer szlovák korona volt, de az összeg akár a félmilliót is elérhette. A törvény 1996. január 1-jével lépett hatályba, a pénzbüntetések viszont csak 1997. január 1-től lehetett kiszabni.42 Szlovákia számára viszont az Európai Unióhoz való csatlakozásának egyik politikai előfeltétele volt, hogy a kisebbségi nyelvhasználatot szabályzó törvényeket megalkossa. Ezért az 1995-ös államnyelvtörvény több elemét módosítania kellett Szlovákiának. Többek között a pénzbírsággal való fenyegetésre vonatkozó pontokat el kellett hagynia a kormánynak.43

40

 191/1994-es helységnevek jelölését szabályzó törvény MTA - A szlovákiai nyelvtörvény emberi jogokat, nemzetközi kötelezettségeket és uniós normákat sért, http://www.jogiforum.hu/hirek/21487#axzz1JDKHj7b9 42 Jobbágy István: Szlovákia és az európai nemzetközi kapcsolatok , különös tekintettel a kisebbségi kérdésre, Budapest, 2009 http://phd.lib.uni-corvinus.hu/412/1/jobbagy_istvan.pdf 43 Szalayné Sándor Erzsébet: A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága, http://www.matud.iif.hu/09nov/10.htm  41

29

A parlament elfogadta a Matica Slovenská szervezet különleges jogállását biztosító törvényt 44 , ami, beavatkozási lehetőségeket biztosít az etnikai kapcsolatokba, és a nem szlovák nemzetiségű lakosság kulturális életébe, továbbá az iskolaügybe és feljogosítja a szervezetet feladatának teljesítése érdekében további jogi személyek létrehozására. „Megszületett a nem szlovákiai állampolgárságú szlovákok szlovákiai jogait szabályozó törvény.45 A törvény kimondja, hogy csak az a személy szerezheti meg a külföldi szlovák státuszát Szlovákiában, aki három nemzedékre visszamenőleg bizonyítani tudja szlovák etnikai eredetét. Ez azt jelenti, hogy az a személy, illetve leszármazottja, aki a mai Szlovákia területén született és most más országban él, de nem szlovák eredetű, illetve nem szlovák nemzetiségű, ezen törvény szerint hátrányos helyzetbe kerül a szlovák etnikai eredetet bizonyítani tudó személyekkel szemben.”46 1997 márciusában az iskolaügyi államtitkár körlevelet 47 intézett az államigazgatás iskolákat irányító járási vezetőihez, melyben elrendelte, hogy a magyar tannyelvű iskolákban a szlovák nyelvet kizárólag szlovák nemzetiségű tanár oktathatja. Ugyanez a rendelet vonatkozott a földrajzt, illetve történelmet oktató tanárokra is. A két tantárgyat minden nem szlovák nyelvű iskolában kötelezően az állam nyelvén kellett oktatni. A rendelet a bizonyítványok nyelvét is befolyásolta. A kétnyelvű bizonyítvány helyett, csak a szlovák nyelven kiadott dokumentum lett hiteles. A magyar tannyelvű iskolák ennek kiküszöbölésére egy magyar nyelven íródott bizonyítványt mellékeltek a szlovák nyelvű bizonyítvány mellé. Viszont a magyar nyelvű dokumentumokra kötelesek voltak rá írni, hogy az nem hivatalos példány. Azokban a községekben, ahol a magyar lakosság aránya meghaladta a 40%-ot, de szlovák iskola is működött, a szlovák nyelven oktató tanítók fizetés-kiegészítésben részesültek. Minden községben, ahol magyarok is laktak és nincs iskola, vagy nincs szlovák iskola, a lehetőség szerint, azt meg kell nyitni, a magyar iskolát azonban nem. „A demokratikus kibontakozást Szlovákiában nehezíti, hogy a nemzeti alapú jogtiprásokkal viszonylag széles az egyetértés a szlovák politikában és a szlovák társadalomban. Ennek bizonyítéka az is, hogy a Szlovák Köztársaság és a Magyar 44

A Matica Slovenská m68/1997 Z. z. - Zákon o Matici slovenskej (čiastka 29/1997), http://www.zakon.sk/Main/lwDefault.aspx?Template=~%2fMain%2flwTArticles.ascx&phContent=~%2fZz SR%2flwFulltext.ascx&LngID=0 45  A külföldi szlovákokról szóló törvény – a Törvénytár 1997. évi 52. számú törvénye.  46 Duray Miklós: A magyar nemzetrész Szlovákiában, http://www.hhrf.org/egyutt/D-MERANO.HTM  47 Ondrej Nemèok államtitkár körlevelében a Szlovák Köztársaság kormánya 459/95, 768/95 és a 845/95 számú határozatára hivatkozik.

30

Köztársaság között 1995-ben megkötött alapszerződést a szlovák ellenzék is csak egy korlátozó parlamenti határozat kíséretében volt hajlandó elfogadni. 48 Az alapszerződést máig nem publikálták a törvénytárban, noha a ratifikáció óta elmúlt több mint egy év. További társadalmi méretű egyeztetési probléma, hogy a szlovákoknak és a magyaroknak eltérő a múlttal, a jelennel és a jövővel kapcsolatos véleménye. A múltra vonatkozóan szinte semmiben sincs egyetértés.” 49 A magyar politikai állásfoglalások eddigi megnyilvánulásai szerint nem utasítják el a szlovák államot, de 1993 előtt nem is támogatták annak létrejöttét. Sem a függetlenségi nyilatkozatot, sem Szlovákia alkotmányát nem szavazták meg a magyar parlamenti képviselők, akik arra hivatkoztak, hogy a két jogi dokumentumban túlfűtött nemzeti érdekek vannak. A szlovák állam viszont 1993-ban létrejött a magyar közreműködés hiánya nélkül is. A Szlovák Tudományos Akadémia (Slovenská akadémia vied) Társadalomtudomány Intézete 1992-ben felmérést végzett a szlovák-magyar kapcsolatokról, a közös történelemről és a nemzetiségi hovatartozás kérdéseiről. A kiértékelés során kiderült, hogy a megkérdezett szlovákok 90 százalékban azokat a történelmi eseményeket jelölték be a szlovák-magyar kapcsolatokra negatívan ható eseményként, ami miatt a szlovákokat érte sérelem (magyarosítás, osztrák-magyar kiegyezés, első bécsi döntés), a magyarok ellen elkövetett igazságtalanságokat elutasították. A felvidéki magyarok 80 százaléka sérelemként értékelte a második világháború utáni magyar intézkedéseket, kitelepítést Csehországba, viszont a szlovákokat ért sérelmeket 40%-ban elismerték, többnyire az 1918-as évet megelőző eseményeket említették meg.50

10 év után újabb felmérést végeztek „Nemzet, nemzetiségek és etnikai csoportok transzformálódó társadalomban 2004 ”címmel. Ez az állami kutatási program tárgya főleg szociálpszichológiai és szociológiai megközelítés volt. Az 1280 válaszadók mindegyike felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkeztek. A következő kérdésre kellett választ adni: Az Ön családjának képviselői emlékeznek-e azokra az eseményekre, amelyek negatívan befolyásolták a kölcsönös kapcsolatokat? A válaszadók nagy része elismerte, hogy 48

 A területi revízióról való lemondásának megerősítése   Duray Miklós: A magyar nemzetrész Szlovákiában, http://www.hhrf.org/egyutt/D-MERANO.HTM  50  Štefan Šutaj: Magyarok csehszlovákiában 1945-1948 között, Lucidus Kiadó, 2008, Bp  49

31

léteznek olyan történelmi események, amelyek negatívan befolyásolták a szlovákok és a kisebbségek kapcsolatait. Viszont csak 39, 94 % -a tudta konkrétan meg is nevezni. Már az első elemzés igazolta azt az előfeltevést, hogy a családi történeti emlékezetben a leggyakrabban a második világháború idejéből való, illetve befejezése utáni események jelentették. Ez főleg azoknak az emlékezetében élnek, akik zsidóknak vagy magyarok vallják magukat. Főleg a nemzetiségű lakosság elleni represszív intézkedésekre gondoltak. Az eredmények feldolgozása alapján kiderült, hogy a megkérdezett nemzetiségek több mint a fele, 50,6 százaléka, bár nem tudja megnevezni azt a negatív eseményt, amely befolyásolta volna a harmonikus kapcsolatot a kisebbségekkel, mégis úgy nyilatkoztak, hogy léteznek ilyen múltbéli cselekmények. 4. sz. táblázat „Nemzet, nemzetiségek és etnikai csoportok a transzformálódó társadalomban 2004” Szlovákok és kisebbségek Igen, egy esemény

szlovák

cseh

magyar

német

roma

ruszin

ukrán

zsidó

egyéb

27,67

37,74

53,75

39,62

15,00

13,21

16,25

60,38

39,94

Nem emlékszem, 54,09 49,06 39,38 54,72 60,63 42,77 66,88 37,11 50,59 de léteznek olyan események Nem, mert 18,24 13,21 6,87 5,66 24,38 44,03 16,88 2,52 16,47 nem léteznek Forrás: Štefan Šutaj: Magyarok Csehszlovákiában 1945-1948 között, Lucidius Kiadó, Bp 2008

Mindössze 16-an, 47 százalékuk vallotta úgy, hogy nem léteznek olyan események, amelyek befolyásolták volna a kisebbség és a többség közti viszonyt, illetve kapcsolatrendszert. A magyarok leggyakrabban, hatvanöt válaszadó jelölte meg első helyen a kitelepítést olyan eseménynek, amely negatívan befolyásolta a kölcsönös kapcsolatokat. A Beneš-dekrétum következményei kilenc alkalommal volt olvasható válaszként a kérdőíven. További negatív eseményként ítélték meg az állampolgárságtól való megfosztást, a vagyonelkobzást és a reszlovakizációt. A szlovákok válasza huszonegy esetben magyar kisebbséggel függtek össze (magyar követelések, viták a magyar nemzetiségű politikusokkal, a magyarok 32

intoleranciája, az MKP51 politikája, magyar egyetem létrehozása, magyarok terjeszkedése), és csupán tizenöt válasz függött össze a romákkal lopás és alkalmazkodási képtelenségük kapcsán. Ha összehasonlítjuk az egyes válaszokat, figyelemre méltó az egyes események időbeni eltérései. Míg a németek, a magyarok, valamint a zsidók válaszai a múlttal voltak kapcsolatosak, addig a szlovák nemzet által említett események a jelennel kapcsolódtak össze.

2.1. Az első Orbán- kormány politikája Szlovákiával Ezen tényezők hatására az első Orbán-kormány idején a hármas prioritások rendszerében a Horn-kormányban kialakított rangsor helyett egy új felsorolás következett, amelynek nyomait az Antall-kormány fektette le. A szomszédságpolitika és a határon túli magyarok ügye egyenrangúvá vált és ennek függvénye lett az integrációs politika. 1998. júliusában az első Orbán kormány kezdetén a miniszterelnök ismertette külpolitikai céljait. A kedvező nemzetközi körülmények hatására, a kormánynak már nem kellett tartani az államszocializmus visszarendeződésétől, stabilizálódott a demokrácia és az integrációs csatlakozás is jó úton haladt előre. A Horn-kormány idején kötött alapszerződések is úgy tűntek, hogy a szomszédos országokkal való kapcsolata konszolidálódik. A kedvező nemzetközi körülmények miatt a kormány külpolitikájának alapját tehát a nemzeti egyetértésre és a közös értékekre, érdekekre fektethette. Ezért nagy figyelmet fordított az alapszerződésekben lefektetett pontok betartására és a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartására, amelyek következtében előmozdíthatják a stabilitást és az együttműködést a regionális és az európai integráció folyamatában egyaránt.

52

Kormányprogramjában egyértelműen kifejezte, hogy a kormány támogatja a határon túli magyar közösségek érdekeit, azzal hogy anyagilag is támogatni fogja a határon túli magyarok nemzeti önazonosságának megőrzését, illetve növelni kívánja azt.53

51

 A szlovákiai magyar párt 1998-ban alakult a Bugár Béla vezette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom és az A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt tömörülésével. A párt alapvető célkitűzése az volt, hogy érvényesítse a Szlovákiában élő magyarok és más kisebbségben élő nemzeti és etnikai közösségek érdekeit, bővítse az emberi és állampolgári jogok törvényes intézményrendszerét. 2009-ben a párt kettészakadt, és a kivált politikusok létrehozták a Most-Híd elnevezésű pártot. Az MKP továbbra is fennmaradt, viszont a 2010-es választásokon a Bugár Béla vezetésével létrejött Most-Híd párt több voksot kapott, mint az MKP.  52 Magyar Külügyi Évkönyv 1998, http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/66D3CE60-59F64D91-8FAB-7FD25E0AD904/0/magyar_kulugyi_evkonyv_1998.pdf ,200 old 53 Kormányprogram In. Magyarország politikai évkönyve 1998-ról, Demokrácia Kutatások Központja 1999 963.o

33

E

kijelentés

után

nyilvánvalóvá

vált,

hogy

a

nemzetpolitika

és

ezáltal

a

szomszédságpolitika aktív kormánypolitikává és olyan átgondolt, szerves politikai megközelítéssé vált, amely nagymértékben eltért a két világháború közötti időszak, az 1945-1947, 1948-1989 közötti hivatalos nemzetpolitikai szemlélettől. 2.1.1 Bős-nagymarosi vita Az Orbán-kormány első szembesülése a szlovák magatartással, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer körüli viták folytatásával kezdődött. A bős-nagymarosi ügy több mint harminc éve foglalkoztatja a politikai, szakmai és tudományos köröket, mindkét fél oldaláról. A közös építéséről és üzemeltetéséről szóló megállapodás még Csehszlovákia idején került aláírásra a két állam között, viszont a per folyamata az Orbán-kormány ideje alatt is tartott. A környezeti károkra és a pénzügyi válságra hivatkozva Magyarország a megállapodás módosítását kérte, viszont az akkori csehszlovák álláspont továbbra is a vízlépcső építésének folytatása mellett döntött. A szlovák fél a magyarok beleegyezése nélkül az építkezéseket úgy folytatta, hogy ahol a folyó átszeli a két országot, elterelik a Duna folyását. Ezzel az intézkedéssel az objektív rendszer ideája teljes egészében eltűnt. Az 1976-os egyezmény 3. cikke értelmében e feltételeket a feleknek közösen kell meghatározniuk. A szlovák felek viszont egy C variáns tervezetre állt át, amelyben már Magyarország nem kapott semmilyen szerepet. A C variáns egyrészt a folyó egyoldalú elterelését jelentette egy üzemvízcsatornába Csehszlovák területen, másrészt egy csökkentett méretű tározótó létrehozását szintén Csehszlovák oldalon. Magyarország számos erre irányuló kérése ellenére, soha nem látta a terveket, végül nemzetközi közösséghez fordul. 1993-ban kapott egy példányt; viszont az eredetit még a Bíróság sem látta a mai napig.54 A kérésekkel ellentétben semmilyen környezeti hatástanulmány nem készült a vízlépcső építésével kapcsolatban, amelynek bemutatásával Magyarország visszalépésének okát igazolni tudta. Szlovákia képviselője később ténylegesen is elismerte a tervezet hiányosságát. A vitát végül a hágai Nemzetközi Bíróság elé terjesztették, és 1997-ben döntést hirdetett. Arra biztatta a két felet, hogy állapodjanak meg az elkezdett C variáns megfelelő üzemeltetéséről, és vegyék figyelembe az új környezetvédelmi kihívásokat, és tartsák be azok szabályait, és egyezményeit. Mivel a hágai eljárások sajátossága, hogy csak 54

http://www.bosnagymaros.hu/dokumentumok/zarobeszed/29

34

elvi döntések születnek, ezért a feleknek tárgyalásokat kellett folytatniuk, annak érdekében, hogy az ítéletet a gyakorlatban is végre tudják hajtani. A két fő közötti tárgyalások 1998 novemberében kezdődtek újra, amikor már a Orbán kormány került hatalomra. A tárgyalások elhúzódását a felek megnemértése okozta. A szlovák fél csak az ítélet azon pontjait volt hajlandó tudomásul venni, amely az ő állásfoglalását erősítette. Megpróbálták bebizonyítani, hogy tulajdonképpen csak az ítélet utolsó, 155. szakaszát kell figyelembe venni, hiszen ez a szakasz rögzíti a bíróság válaszait a felek által a per kezdetén megfogalmazott kérdésekre. Ebben a légkörben született meg végül az a kompromisszum, miszerint előbb a magyar fél, majd válaszként a szlovák fél is ismerteti azokat a megoldásokat, amelyekkel az ítéletnek eleget tudnak tenni. A magyar javaslat fél év múlva elkészült és szakemberek bevonásával megfogalmazták a tervezetet. A magyar javaslatra 2000 decemberében érkezett a szlovák válasz, amely ugyanazokat az érveléseket tartalmazta, amelyek már elhangzottak az előző tárgyalási körökben. Fordulópontként viszont válaszban a szlovák fél olyan engedményeket tett, amely az együttműködésre való hajlandóságát jelezte. Az engedményekre azért volt szüksége, mert belátta, hogy még jogi lépésekkel sem tudja akaratát érvényesíteni. A magyar fél igyekezett a kínálkozó lehetőséget kihasználni, ezért a dokumentumok néhány közös pontját kiaknázva 2001 áprilisában új, az ítélet végrehajtásáról szóló megállapodás tervezetét tette le az asztalra. Az optimális megegyezés légköre viszont 2001-be újra kétségessé vált. A szlovák részről tett engedmények szertefoszlottak és meghátráltak az addig tett javaslatuktól. A plenáris szintre visszakerülő tárgyalásokon végül sikerült elérni, hogy a 2001 áprilisi magyar megállapodástervezetre pozsonyi válasz szülessen, azonban a 2006 decemberében átadott szlovák szövegjavaslat számos eltérést -például az alsó vízlépcső megépítése- tartalmazott a magyar elképzelésektől. „A 2007-ben lebonyolított tárgyalások a két tervezet közötti lehetséges kompromisszumok feltárása jegyében zajlottak, lényeges eredmények nélkül. Szlovákia mai napig élvezi azt a status quot, hogy a Duna vízhozamának többségét felhasználva a saját hasznára termelhet áramot a bősi vízlépcsőn.”55 Az ügy jól tükrözi a két fél viszonyát. A gyakran kényszerházasságként emlegetett bősnagymarosi vita folyamatában kitűnik, hogy a döntések következetlenek előkészítetlenek és 55

Bartus Gábor: Fejezetek egy kényszerházasságról, http://www.kommentar.info.hu/bartus_gabor_fejezetek_egy_kenyszerhazassagrol.pdf

35

átgondolatlanok. Az utóbbi években viszont egyre több konstruktív párbeszéd és együttműködés alakult ki a vízügyi szakma és a környezetvédők között, a korábbi szembenállás helyett sikerült a szakembereknek a környezetvédelmi kritériumokban megállapodásra jutniuk. „Magyar viszonylatban különleges tény, hogy a keretmegállapodástervezet kudarca óta a magyar politikai életben széleskörű egyetértés alakult ki a vízlépcsőmentes Dunáról és az EU ítéletének maradéktalan végrehajtásáról. A vízlépcső ügyének

megoldatlansága, a kártérítési igények érvényesítéséről várhatóan hosszú ideig folyó vita tovább terhelné az amúgy sem zavartalan magyar-szlovák viszonyt, kedvezőtlenül hatna más kérdések rendezésére is. A megállapodás hiánya tovább rontaná a két ország nemzetközi megítélését.”56 1998 októberében kormányváltás következett be Szlovákiában. A Mečiar által vezetett HZDS nem került újra a kormány élére, utódja pedig Mikulás Dzurinda pártja (SDKÚ) lesz. A választások eredményeként négypárti jobbközép kormánya lett Szlovákiának. A kisebbségben élő magyarok is fellélegezhettek, mert a kormánykoalíció tagja lett a a Magyar Koalíció

Pártja, amely a kisebbség érdekeit volt hivatott érvényesíteni. A kormányváltással a szomszédsági viszony is fordulatot hozott Magyarország és Szlovákia számára. A Mečiar-kormány ideje alatt hozott intézkedéseket, amelyek gyakran a szlovákiai kisebbségek ellen irányultak, módosították. Az Orbán kormány látva, hogy enyhült a határon túli magyarok elnyomása, kedvező kapcsolatot igyekezett kiépíteni az új kormányfővel. A jó kapcsolatot tükrözi, hogy 2000 októberében elindult az Esztergomot és Párkányt (Štúrovo) összekötő Mária Valéria híd közös építése, amelyet egy év múlva a két miniszterelnök közösen adott át. A híd a két ország között kiépített kapcsolat jelképének tekinthető. Közben a két ország kölcsönösen főkonzulátusi hivatalt nyitott Kassán 2000. augusztus 18-án, illetve Békéscsabán, ahol a legnagyobb arányú szlovák nemzetiségű kisebbség él. 2000 júliusában a két ország között az oktatás területén született újabb kedvező megállapodás. A Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság képviselői a tanulmányi végzettséget tanúsító okiratok egyenértékűségének kölcsönös elismeréséről írtak alá

56

 Bartus Gábor: Fejezetek egy kényszerházasságról, http://www.kommentar.info.hu/bartus_gabor_fejezetek_egy_kenyszerhazassagrol.pdf 

36

egyezményt.57 A megállapodás aláírása előtt Szlovákia nem fogadta el a Magyarországon szerzett végzettséget, ezért különbözeti vizsgát kellett tenniük az érintetteknek, hogy Szlovákiában is érvényes legyen bizonyítványuk. Az infrastruktúra területén is érződött a két ország között kialakított kedvező viszony. A Budapest-Pozsony közötti autópálya is kiépítésre került, amely megkönnyebbítette a két ország közötti átjárást. Orbán Viktor a madarászi nyári egyetem megnyitóján mondott beszédében hangsúlyozta a két ország közötti regionális együttműködés fontosságát. Kiemelte, hogy a jószomszédi viszony a regionális és európai szinten is csak kedvezhet a két országnak. 58 Az 1995-ben aláírt „Szerződés a jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről” szóló dokumentumban lefektetett pontokat mindkét fél igyekezett betartani, a jószomszédi viszony megtartása érdekében. A kompromisszumos megoldások között szerepelt, hogy Magyarország eleget tesz a nyugati elvárásoknak, és a szlovák kormány koalíciójába tartozó MKP lemond az etnikai alapú autonómiai törekvéseiről. A két kapcsolat viszont nem maradt felhőtlen. A magyar kormány által kezdeményezett státusztörvény kidolgozásával és Orbán brüsszeli kijelentésével, ahol a Beneš-dekrétumok elfogadhatatlanságáról nyilatkozott, a két állam között mosolyszünet következett. A szlovák kormány ezen megnyilvánulásokat már sértőnek ítélte meg és belügyeibe való beavatkozásként értelmezte. 59 Ennek hatására a tagországok lemondták a keszthelyi találkozót és Mikulás Dzurinda a szlovák külügyminiszterrel együtt átmeneti problémaként értékelte a magyar kijelentéseket. Orbán Viktor megnyilvánulásai 60 viszont tovább rontották a két ország viszonyát, és mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy a két ország együttműködési szándéka csökkent, ami lelassíthatja az integrációs folyamatokat a régióban.

57

 Magyar Külpolitikai Évkönyv 2000, http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/66D3CE60-59F64D91-8FAB-7FD25E0AD904/0/magyar_kulugyi_evkonyv_2000.pdf 330 o 58 Magyar Külpolitikai Évkönyv 1999, http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/66D3CE60-59F64D91-8FAB-7FD25E0AD904/0/magyar_kulugyi_evkonyv_1999.pdf, 267-269 o. 59 Správa o plnení úloh zahraničnej politiky SR za rok 2001 a zameranie zahraničnej politiky SR na rok 2002, 6 o. 60 “nem fogunk senkire sem várni” 

37

2.1.2. Státusztörvény A magyar országgyűlés által 93,7%-os támogatottsággal elfogadott „Törvény a szomszédos országokban élő magyarokról” a 2001-es év egyik legnagyobb felháborodást kiváltó eseménye volt. Az Orbán-kormány kormányprogramjához híven előtérbe helyezte a nemzetpolitikát és a határon túli magyarok segítésére törekedett. A magyar-magyar kapcsolatokra fektetett hangsúly viszont rávetítette árnyékát a szomszédos országokkal való viszonyra és ellenzői akadtak nem csak a szomszédos országokban, hanem belföldön is, akik diszkriminatív rendelkezésnek tartották a státusztörvényt.

A törvény ellenzői az ET Velencei Bizottság felülvizsgálását kérték az ügyben. A felkért jogászokból álló testület viszont jelentésében kifejtette, hogy az anyaország a más államokban élő nemzeti kisebbségeiknek kedvezményeket adhatnak. Természetesen támogatást csak akkor nyújthatnak, ha a négy alapfeltételt teljesítik. Ezek a következőek61: •

A területi szuverenitás tiszteletben tartása

•

Az államok közötti jószomszédi viszony ápolása

•

Az emberi és alapvető szabadságjogok figyelembe vétele

•

A már megkötött egyezmények betartása

A Martonyi János külügyminiszter által „a magyar összetartozás törvényének” nevezett jogi norma ellen – Romániához hasonlóan – Szlovákia is azonnal tiltakozott. Miniszterelnöki, külügyminiszteri és főként külügyi államtitkári szinten folytattak tárgyalásokat, ám Mikulás Dzurinda miniszterelnök az esetleges módosításoktól függetlenül is „alapvetően ellenezte” a vitatott jogszabályt.62 A státusztörvénnyel kapcsolatos elutasító szlovák magatartást viszont a magyar fél megdöbbenten fogadta, mivel, mint később kiderült, napjainkban több olyan európai ország alkalmazza ezt a kedvezmény törvényt külföldön élő nemzettársaival szemben, például Szlovákia. 63 Sőt a szlovák, úgynevezett Külhoni igazolvány, nem állít időbeli korlátokat a kedvezményezetteknek, egyedüli feltétel a külföldi szlovák igazolvány megszerzése.

61

Kántor Zoltán szerk: „A státusztörvény: előzmények és következmények " Teleki László Alapítvány, 2002, 62 o. http://mek.oszk.hu/05900/05986/05986.pdf 62 A szlovák-magyar viszony közelmúltbeli állomásai, http://www.euractiv.hu/belugyek/linkdossziek/aszlovak-magyar-viszony-kozelmultbeli-allomasai-000099 63 Külföldi szlovákokról szóló 70/1997-es számú törvény

38

A törvénytervezet 2000-ben került napirendre és a 2001. évi LXII. számú törvényt június 19-i ülésnapján

fogadták

el.

Hatálya

Horvát

Köztársaságban,

a

Jugoszláv

Szövetségi

Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban, a Romániában, a Szlovák Köztársaságban vagy Ukrajnában

lakóhellyel

rendelkező

nem

magyar

állampolgárságú,

magát

magyar

nemzetiségűnek valló személyre terjed ki, aki magyar állampolgárságát nem önkéntes lemondással veszítette el, továbbá nem rendelkezik állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel.64 A

később

módosított

státusztörvény,

amelyet

kedvezménytörvénynek

neveztek

el,

elfogadásával és hatályba lépésével egy olyan jogszabály született, amely a Magyarországra érkező magyaroknak kedvezményeket biztosít. Ahhoz, hogy a határon túli magyarok jogosult legyenek a kedvezményekre, magyarigazolványt kell igényelniük. A magyarigazolványban lévő

engedmények

évi

pedagóguskedvezményeket,

négy illetve

alkalommal három

nyújtanak

hónapos

utazási,

kedvezményes

diák-

és

munkavállalási

engedélyekre irányulnak. A státusztörvény célja az volt, hogy a határon túli magyarokat jogi kategóriába helyezzék, és ezzel erősítsék a határon túli magyarok közösségét. A törvény előkészítésében nagy szerepet kapott a Magyar Állandó Értekezlet, amely a határon túli magyar szervezetek, a kormány képviselőinek és a magyarországi parlamenti pártok képviselőivel rendelkező magyar szervezetek képviselőivel létrehozott csúcsszervezet. A

MÁÉRT a különböző országokban élő magyar nemzeti közösség demokratikus legitimitással rendelkező képviselője és a magyar-magyar együttműködés legitim politika összehangolója. A magyar kormány a kedvezménytörvény mellett a határon túli magyarok részére családtámogatást is biztosított. Ennek célja az volt, hogy a magyar nemzetiségű családokban élő gyermekek oktatását elősegítsék, a pályázatokat a Pázmány Péter Alapítvány koordinálta, és főleg anyagi támogatást nyújtottak a kérvényezőknek. 65 Duray Miklós szerint „a nemzetpolitika mind az Antall-kormány, mind az Orbán-kormány idején az ellenzéki pártok részéről különböző támadásoknak volt kitéve, azonban az SZDSZ és az MSZP nem azonos szempontok szerint és nem azonos okok miatt indított támadást. Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy az MSZP táborában népes mezőnyt alkotnak a különböző mértékben nemzeti elkötelezettségű választók és politikusok. A 64 65

A státusztörvény elemzése: http://hirszerzo.hu/elemzes/1358_a_statusztorveny_elemzese  https://orszaginfo.magyarorszag.hu/informaciok/kulpolitika/hatarontulimagyarsag/maert.html

39

Horn-kormány idején és az azt követő négy évben az MSZP-ben kaptak némi teret nemzeti elkötelezettségű politikusok is”. 66 A kicsit egyoldalúnak tűnő megnyilvánulás mögött viszont téves lenne azt állítani, hogy az SZDSZ-en belül ne lett volna nemzeti elkötelezettség. A gyakran bírált és nemzetietlennek67 nevezett SZDSZ nemzetpolitikája csupán nem volt olyan erős, mint más politikai pártokké. A szomszédságpolitikát megelőző magyarságpolitikára azért volt lehetősége az Orbánkormánynak, mert a kilencvenes évek második felében az alapszerződések aláírásával, és a NATO-tagság elnyerése révén Magyarországon egy olyan gazdasági növekedés indult be, amelynek köszönhetően az ország regionális súlya jelentősen megnőtt a térségben. Ezzel Magyarország

olyan

helyzetbe

került,

amely

lehetővé

tette

számára,

hogy

kezdeményezőként lépjen fel a határon túli magyarság érdekeinek érvényesítésében. A Fidesz által vezetett kormány eleget tett a kormányprogramjában lefektetett pontjainak, mert törekvései főleg a határon túl magyarok érdekeit figyelbe véve hozott törvényeket. Szlovákia integrációs folyamatát Magyarország azért támogatta a NATO és az EU intézményeiben, mert lehetőséget látott arra, hogy, ha Szlovákiát szintén elnyeri az EUtagságát, akkor a határon túli magyarok helyzete is jelentősen javulni fog. 2.1.3. Gazdasági kapcsolatok 1998-2002 között Magyarország az 1990-es évek végéig a térség éltanulója volt. Élen járt a külföldi működőtőke vonzásában és igyekezett exportvezérelt feldolgozóiparával a maximális gazdasági lehetőségeket kihasználni a térségben. Szlovákia önállósulása után a gazdaság másodrangúvá vált. A privatizáció vontatottan haladt előre, és csak a korábbi kormánypártoknak volt beleszólásuk a döntésekbe. Az állami vagyon szétosztása főleg politikai érdekek alapján történt. Kezdetben a külföldi tőke igen lassan és területi megoszlásában is aránytalanul áramlott be az országba. Az új szuverén állam elsősorban az identitást és a politikai stabilitást kívánta biztosítani az országban.

A

90-es

években

viszont

gazdaságpolitikai

koncepcióváltás

történt

Szlovákiában. Az alacsony termelési költségek, az állami támogatások és a vállalkozásbarát kormányzati politikájának köszönhetően Szlovákiában fellendült a 66

Duray Miklós:Nemzetpolitika a rendszerváltozás után, http://www.duray.sk/site/index.php?option=com_content&view=article&id=227:nemzetpolitika-arendszervaltozas-utan&catid=1:dm-cikk&Itemid=60 67 Nemzetpolitikai váltás az SZDSZ-ben? http://szabadter.wordpress.com/2009/07/13/nemzetpolitikai-valtasaz-szdszben/ 

40

gazdaság. Nagy számú külföldi befektető érkezett az országba, akik főleg az autóipar és a beszállítói háttéripar területét célozták meg.68 A magyar és szlovák gazdasági kapcsolatok kedvező kibontakozása a közös történelemnek, a szinte azonos földrajzi fekvésnek és az államszocialista iparosítás sajátosságainak köszönhető. A szlovák-magyar bilaterális gazdasági kapcsolatokat a CEFTA tagság és a Visegrádi Együttműködés felélesztése befolyásolta. A CEFTA szabályainak eleget téve fokozatosan leépítették az országok között vámokat és illetékeket. Mindkét fél számára az uniós csatlakozás előtérbe helyezése miatt a gazdasági relációk minél kedvezőbb kihasználása volt mérvadó. Ennek tudatában az 1998 előtti hűvös politikai viszony ellenére, a két ország közötti kapcsolat magasan ívelt felfelé. A tervgazdaságot hátrahagyva a két országban egy olyan privatizációs hullám indult be, amelynek következtében nagymértékű külföldi tőke áramlott az országokba. Szlovákia gazdasági fejlődéséhez hozzájárult az is, hogy a Dzurinda kormány színre lépésével a belpolitikai helyzet stabilizálódott, és a magánosítási folyamatba bevonták a külföldi tőkét is. A meciarizmus felszámolása után az ország hozzáfogott az új gazdasági reformok végrehajtásához. A felvidéki magyarok lakta területek továbbra is hanyagolt befektetési terület volt, viszont Magyarország bekapcsolódhatott a folyamatba, aminek következtében létrejött az első magyar tőkeberuházás a szlovák pénzpiacon. Az OTP privatizálta a szlovák Befektetési és Fejlesztési Bankot (IRB) és a MOL többségi tulajdonrészt szerzett a Slovnaft-ból. A magyar–szlovák kereskedelemben 1992 óta szlovák mérlegtöbblet alakult ki. A táblázatban szereplők adatok szerint 1999-ben figyelhető meg a magyar export értékeinél egy kisebb visszaesés, amely a két ország kormányváltásával kapcsolható össze. Az új szlovák kormány kiigazító gazdasági reform intézkedéseinek hatására az ország export majd import mutatói csökkenni kezdtek. A Dzurinda-kormány 1999 júniusától 7 százalékos pótvámot vetett ki a költségvetési bevételek növelése és az import visszafogása érdekében. A pótvám a magyar export közel 90 százalékára kiterjedt, és erősítette az importhelyettesítési törekvéseket. De már az intézkedést megelőzően érzékelhető volt a szlovák importkereslet visszaesése. Ezek a tendenciák főleg az agrárkivitelében és behozatalában volt érezhető. 68

 Grósz András-Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége www.niton.sk/documents/2-271-4864-grosz_andras-tilinger_attila.ppt

41

5.sz. táblázat A magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása szlovák szemszögből (ezer EUR) Magyar import

Magyar export

1998

548 048

372 522

1999

631 059

365 012

2000

886 277

411 644

2001

1 090 599

605 038

2002

1 179 695

677 971

Forrás:http://www.statistics.sk/pls/elisw/casovy_Rad.procDlg

A magyar exportban 1998-ban a legnagyobb szállítók az Audi Hungaria Kft., az Ikarus Járműgyártó Rt., a Mol Rt., a Borsodchem Rt. és a Magyar Villamos Művek Rt. voltak. A magyar kivitelben mintegy 2800 vállalat vett részt, amelynek többsége alultőkésített kis- és középvállalat volt. Az importban 1999-ben kiemelkedett az Audi Hungaria Motor Kft., az Egis Gyógyszergyár Rt., és a Whirlpool Magyarország Kft. A magyar mérleghiány mérséklődése már 1998-ban is elkezdődött, de 2000-ben gyorsult fel jelentősen. Ebben az évben Szlovákia Magyarország ötödik legnagyobb exportpartnere. A magyar agrárexport termékei főleg konzervek, cukor, zöldség és gyümölcskészítmények, cukorrépa, napraforgó, takarmánykukorica és a hús és más hústermékek.69 Ahogy a magyar szakértők erre rámutattak “a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében komoly lehetőségek rejlenek. Határmenti együttműködési programok segíthetik a kapcsolatok intenzitásának erősödését az Ipolyságban, valamint a Bécs–Pozsony–Győr térségben. A regionális együttműködések fejlesztésében hatalmas szerepe van a transznacionális vállalatoknak, amelyek terjeszkedése országonként eltérő intenzitással zajlik. Ezen vállalatok természetesen nem a regionális integrálódás elősegítése érdekében hoznak döntéseket, viszont a gyártási fázisok megosztásával mégis a mikrointegrációt fejlesztik.” 70

69

 Orosz Eszter: Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-országokkal napjainkig (2003) http://elib.kkf.hu/edip/D_9696.pdf 70 Réti Tamás: A kelet-közép európai kereskedelem ,Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. január, 64–80 o.

42

2.2. Medgyessy-Gyurcsány kormány politikája Szlovákia irányában 2002-ben kormányváltás következett be Magyarországon. Az Orbán-kormányt felváltotta a baloldali-liberális Medgyessy Péter vezette kormány, amelynek politikája a szomszédos országok irányába eltért az előző kormány hangvételétől és céljaitól. Medgyessy Péter a kibékülésre törekedett, ezért a nemzetpolitika a baloldali irányítás alatt visszaszorult. Igyekezett

elkerülni

a

konfliktusokat,

amelyek

hátráltathatták

az

integrációs

csatlakozásokat. A szocialista kormány a szomszédságpolitikájában alapvető célként azt határozta meg, hogy a magyarok egyéni és közösségi jogait mindenütt Európában biztosítsák. Kormányprogramjában pedig hangsúlyozta, hogy a kormány legsürgetőbb feladata, hogy egyensúlyt teremtsen a három külpolitikai prioritás között.71 A Medgyessy-kabinet, amely megörökölte elődjétől a státusztörvény elfogadásával generált problémát 2002 végére úgy módosította a kedvezménytörvényt, hogy azzal elégedettek legyenek a szomszédos országok kormányai, a nemzetközi intézmények és természetesen a határon túli magyar nemzetiségű kisebbségek is. A magyar kormány a 2002-es szlovákiai választási kampányra tekintettel halogatta a téma újratárgyalását, nehogy felerősödjön a magyarellenesség Szlovákiában, illetve nehogy előnyt szerezzenek belőle a szlovák politikai pártok. Viszont a szlovák kormány kivárta, hogy a magyar kormány lépjen először az üggyel kapcsolatban. Eduard Kukan szlovák külügyminiszter véleménye is ezt támasztotta alá, amelyet 2003 januárjában fejtett ki egy szlovák napilapnak. „Ezt a problémát nem mi okoztuk, a törvényt nem mi fogadtuk el, s így nem mondhatják nekünk, hogy egyezzünk meg. Ők – a magyar fél – fogadták el a törvényt, nekik kell úgy módosítaniuk, hogy ne okozzon több problémát. Hajlandók vagyunk tárgyalni a magyar kisebbség támogatásáról, de nem úgy, hogy eközben egy magyarországi törvényről beszélünk” Emellett hozzá tette hogy nem hajlandó tárgyalni a kedvezménytörvényről, hanem a magyar kisebbség problémáját kívánja megoldani. 72 Ennek lépéseként Kovács László akkori magyar külügyminiszter megfogalmazta a magyar fél tárgyalási szándékát, és azt hogy az előző kormány egy olyan törvényt terjesztett be, amelynek bizonyos részei nincsenek összhangba az európai intézmények normáival, de a szomszédos országok számára is elfogadhatatlan. E kijelentés hatására a szlovák tárgyalási hajlandóság erősödni kezdett 2002 második felében. Szlovákia kezdettől fogva azt 71

http://hirszerzo.hu/elemzes/1801_medgyessy_peter_beszed_a_koztarsasagrol Nagy Ildikó-Horvát Péter: A magyar kedvezménytörvény fogadtatása alkalmazása a Szlovák Köztársaságban, http://www.kbdesign.sk/cla/projects/comparative_statuslaw/cla_analysis/monitoring_2.htm 72

43

kifogásolta a kedvezménytörvényben, hogy etnikai alapú megkülönböztető elemeket tartalmaz, valamint hogy a törvénynek területen kívüli hatálya van, amely az európai jogrendben elengedhetetlen. A szlovák fél véleménynyilvánítása viszont idővel visszafogottabbá vált. A parlamentben egy-egy, szinte egyéni kezdeményezésnek számító javaslaton kívül (SNS ellentörvényjavaslata) nem volt napirenden a kedvezménytörvény. Az MKP kezdeményezésére 2002. november 26-án Medgyessy Péter és Mikulás Dzurinda Budapesten találkozott. Sajnos a találkozó kudarcba fulladt, mert a szlovák miniszterelnök nem egyezett bele a magyar fél által javasolt módosításokba. Dzurinda kijelentette, hogy továbbra sem értenek egyet a kedvezménytörvénnyel, és hogy a nemzeti kisebbségek támogatását csakis az 1995-ben aláírt alapszerződés kereteiben tudják elképzelni. Az MKP sikertelen próbálkozása után, Bugár Béla kijelentette, hogy nem kíván a továbbiakban közvetíteni a kedvezménytörvény ügyében a két ország között. A két államfő szintén igyekezett távol tartani magát az ügytől. Szlovákiában 2003. január végéig összesen 59 640 magyarigazolvány-kérelmet nyújtottak be. Ez a szlovákiai magyarság számarányát tekintve 12 százalékot tesz ki.73 Végül 2003. december 12-én a két ország külügyminisztere aláírta azt a megállapodást, amelynek köszönhetően a határon túli kisebbségek támogatása megvalósulhatott. Ezen felül a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Pavol Hrušovský beszédében kitért a szlovákmagyar történelmi múlt közös értékeire. A szlovák médiában felszólalása nagy visszhangot kapott, viszont Magyarországon kijelentése nem kapott nagy figyelmet.74 A szlovák enyhülést kihasználva a kormányzat sikerének könyvelhető el, hogy Szlovákiában megalakult az első magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény. A révkomáromi Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvényt 2003. október 23-án hagyta jóvá a szlovák parlament, és 2004 januárjától van érvényben. Az intézmény közgazdasági, teológiai és pedagógiai karokat működtett, ahol minőséges oktatást kínál a felvételizőknek. Az egyetemen oktatott alap- és mesterfokú, illetve doktori képzéseinek oktatási nyelve

73

 Nagy Ildikó-Horváth Péter: A magyar kedvezménytörvény fogadtatása alkalmazása a Szlovák Köztársaságban, Center for Legal Analyses-Kalligram Foundation (www.cla.sk), http://www.kbdesign.sk/cla/projects/comparative_statuslaw/cla_analysis/monitoring_2.htm 74 Boros Ferenc: Van-e esély a magyar-szlovák kiegyezésre és megbékélésre? http://epa.oszk.hu/00000/00033/00017/pdf/00017.pdf 145-158.oldal

44

alapvetően a magyar, viszont mellette szlovákul és angolul is hallgatnak előadást a diákok.75 2004. május 1-jén a két ország egyidejűleg csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozás után a szlovák kormány engedékenysége megszűnt. EU-s tagként nem kívánt foglalkozni a nemzetiségi kérdésekkel. Az EU-tagság megszerzése után a Szlovákiára nehezedő nemzetközi nyomás megszűnt, amelynek következtében nem részesítették előnyben a MKP kisebbségek jogaira vonatkozó javaslatait. A csatlakozás után újabb romlásnak indult a két ország közötti kapcsolat. 2004. szeptember 29.-én új miniszterelnöke lett Magyarországnak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szomszédsági politikája szinte megegyezett elődjével. 2.2.1. A KMKF megalakítása A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma 2004 decemberében alakult meg, azzal a céllal, hogy a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselői között eredményesebb konzultációs csatornát biztosítson. Statútumában leszögezi, hogy kizárólag tanácsadói hatáskörrel rendelkezik. A KMKF létrejötte óta számos eredményeket értek el. 2007-ben egy olyan elemzést készített a fórum, amely a kisebbségi magyarok helyzetét elemezte az Európai Unió csatlakozása óta. A Nemzeti Együttműködési Stratégiaként emlegetett dokumentum 76 a magyar külpolitika azon célkitűzéseit is taglalja, amelyek a magyar kisebbségek jogainak érvényesítéséről szól.77 A schengeni

övezethez

való

csatlakozás

után

a

KMKF

kezdeményezésére

és

közreműködésével a magyar kormány az Európai Bizottság segítségével megoldást találtak arra a problémára, hogy a nem uniós országokban élő magyarok –Ukrajna és Szerbiatovábbra is fenntarthassák családi, kulturális és gazdasági kapcsolataikat Magyarországgal. 2008-ban állandó irodát nyitottak Brüsszelben, amelynek célja, hogy informálja az Európai Unió intézményeit a magyar kisebbségek által képviselt értékekről, törekvéseikről és érdekeikről.78

75

Selye János Egyetem bemutatkozása, http://www.selyeuni.sk/hu/bemutatkozas.html A dokumentum hivatalos címe: A magyar-magyar együttműködés és a magyar nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének Európai Uniós csatlakozása után 77 A KMKF nemzeti együttműködési stratégiája, http://www.kmkf.hu/index.php?q=hu/nemzetiegyuttmukodesistrategia 78 A KMKF-ről röviden http://www.kmkf.hu/index.php?q=hu/akmkfrolroviden  76

45

A KMKF tagjai:79 •

a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjébe magyar szervezet képviselőjeként megválasztott személyek;

•

Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség,

• Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja, • Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, • Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, • Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, • Szlovéniából a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a szlovéniai magyarság mindenkori parlamenti képviselője. • azokban a szomszédos országokban, amelyekben tartományi szinten megválasztott törvényhozó testület működik, a tartományi parlament 6 tagja; • a Magyar Országgyűlés képviselői, minden pártból három személy (a tagokat az egyes pártok jelölnek); • a Külügyi és határon túli magyarok bizottságának három tagja; • a magyarországi pártok illetve valamely szomszédos országban magyar szervezet képviselőjeként megválasztott európai parlamenti képviselők maguk közül országonként legfeljebb három tagot delegálnak; • a Magyar Országgyűlés Elnöke a nyugati magyarság soraiból szakértőket kér fel, hogy munkájukkal segítsék a KMKF tevékenységét, akik az elfogadott stratégiai célok érvényesítését segítik elő nemzetközi fórumokon. A KMKF megalakulását a szlovák kormány negatívan fogadta. A KMKF szülte konfliktus oka abban gyökerezett, hogy a magyar törvényhozás saját intézményének ismerte el a KMKF-et, amelynek következtében saját költségvetéséből biztosítja a testület működését. A döntés újabb negatív indulatok melegágyává vált Szlovákiában. Szlovákia úgy vélte, hogy ezzel az ország területi integritása és a képviselők parlamenti esküje került veszélybe. Hogy kinyilvánítsák felháborodásukat a Szlovák Nemzeti Tanács a KMKF lehetséges negatív hatásáról fogadott el határozatot. 80 A kérdés súlyosságát tükrözi, hogy 2009. 79 80

http://www.kmkf.hu/index.php?q=hu/akmkfrolroviden   http://kitekinto.hu/karpat-medence/2008/02/01/hatter_kmkf 

46

szeptember 10-én Robert Fico kormányfő Szécsényben tartott találkozó után, a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a KMKF tevékenysége és az MKP-nak a fórumon való részvételével alapvetően sérti a szlovák nemzeti érdekeket. „Azt kérjük, hogy ez a neuralgikus pont tűnjön el a viszonyunkból” – tette hozzá a szlovák kormányfő. A 2008.november 4-én kiadott nyilatkozatban a Szlovák Nemzeti Tanács elfogadhatatlannak tartja hogy a szlovák parlament képviselői egy másik ország állandó tanácsadóivá váltak. És a képviselőket kötelezi, hogy tartsák be a a szlovák alkotmány 75. cikkelyének azon pontját, amely a képviselői esküjükre vonatkozik. A nyilatkozat szerint a magyar állam sérti Szlovákia szuverenitását.81 A szlovákiai magyar képviselők továbbra is részt vesznek a KMKF ülésein, ezért a vita továbbra is lezáratlan maradt a két ország között.82 2.2.2. Népszavazás a kettős állampolgárságról Magyarországon az integráció megszerzése után 2004. december 5-én népszavazást tartottak a határon túli magyar nemzetiségűek kettős állampolgárság megszerzésének törvényéről. A népszavazás nem várt eredményt hozott. Az alacsony részvétel miatt eredménytelen népszavazás visszafogottabbá tette az anyaország és a Szlovákiában élő magyar kisebbség viszonyát. Olyan érzés uralkodott el a magyar nemzeti kisebbségeken, hogy nem kellenek az anyaországnak és magukra hagyták. Ez természetesen nem így volt. Az alacsony részvétel azzal indokolható, hogy a magyar szavazók, nem voltak tisztába a kettős államplogárság pontjaival. Negatív kampányként, azzal befolyásolták a szavazókat, hogy a határon túli magyarok elveszik munkájukat.83 Ez volt az első alkalom Magyarországon, hogy ugyanaz a koalíció nyerte el az állampolgárok bizalmát. A parlamenti választásokat az MSZP-SZDSZ kormány nyerte. Szlovákiában viszont a 2006-os választások közeledtével a kormánykoalíciót alkotó pártok közötti viszony egyre élesebbé vált. A politikai elitt mellett a lakosság elégedetlensége is nőtt a kormány megszorító gazdasági intézkedései miatt. A 2006 januárjában szétesett kormánykoalíció hatására az országban előrehozott választásokat tartottak 2006 tavaszán. Július 4-én az új szlovák kormány élére a baloldai Smer párt nyerte, amelynek elnöke Robert Fico volt. A kormányalakítási tárgyalások megkezdésére 2006. július 3-án került sor. A Smer két jobboldali ellenzéki pártot vett maga mellé. A magyarellenes Vladimir 81

 http://www.kmkf.hu/index.php?q=hu/aszlovaknemzetitanacsparlamentihatarozata http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/dontobirot-valasztott-fico-es-bajnai-001953 83 http://index.hu/belfold/tenyhaz1125  82

47

Mečiar irányította HZDS pártot és a Ján Slota vezette SNS pártját. Mindkét párt nacionalista megnyilvánulásairól ismert. A kisebbségi magyarokat képviselő MKP nem lett a koalíció tagja, ezért várható volt a kisebbségek elnyomása Szlovákiában. A Malina Hedvig-ügy 2006 augusztusában mindkét országban nagy sajtóvisszhangot váltott ki. Ismeretlen tettesek megvertek egy egyetemista lányt Nyitrán, mert magyarul telefonált az utcán. A tettesek ellen feljelentést tett a szlovák hatóság, viszont két hétre rá leállították a nyomozást, azzal az indokkal, hogy az incidens meg sem történt és a diáklány hazudik. A kivizsgálásba a miniszterelnök és a belügyminiszter is beavatkozott, így politikai ügy lett belőle. A magyar fél azt várja, hogy ha beigazolódik, hogy a diáklányt nemzeti hovatartozása miatt bántalmazták, akkor mindent elkövetnek, hogy a bűnösöket jogosan elítéljék. Az ügy azóta a szlovák Legfelsőbb Bíróság napirendjére került, ahol a megvert diáklányt hamis tanúzással gyanúsítják. A végleges ítéletet viszont még nem hozták meg.84 A magyarellenesség a pozsonyi magyar zászlóégetéssel fokozódott, amelyet egy internetes közösségi oldalra is feltöltöttek. Ezen események azt jelezték, hogy Szlovákiában újra a demokrácia hiányosságai vélhetőek felfedezni, amelynek fő oka a kormányzati magatartás. Egyre több kisebbség- és magyarellenes megnyilvánulások jelentek meg a kormány kommunikációjában, amelyek bár a szlovák jogrendbe ütköztek, nem vont maga után semmilyen következményeket. 2007 augusztusában Magyarországon megalakult a Magyar Gárda. A mozgalom honlapján az olvasható, hogy egy pártok és határok felett álló önvédelmi szövetségről van szó, akik nem csupán beszélni kívánnak, hanem hajlandóak cselekedni is. A Gárda feladata szerteágazó - függően a szükséges teendőktől - a kulturális, hagyományőrző, szociális tevékenységeken keresztül a rend- és katasztrófavédelmi feladatokon át egészen a majdani nemzetőrség megteremtéséig.85 Ján Slota pártjának honlapján azonnal reagált a Magyar Gárda megalakulására. Azt javasolta, hogy e „neofasiszta félkatonai szervezetet” ellen mihamarabb fel kell lépni.86 Viszont kevesen tudják, hogy a szélsőséges csoportosulások Szlovákiában is jelen vannak. Ennek egyik példája az 1995 óta működő Szlovák Testvériség. A szélsősége tömörülés hivatalos honlapján a következő szlogen található: 84

 Döntőbírót választott Fico és Bajnai, http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/dontobirot-valasztott-fico-esbajnai-001953 85 Magyar Gárda honlapja, http://magyargarda.hu/tajekoztato 86 http://www.sns.sk/aktuality/j-slota-chce-na-koalicnej-rade-prebrat-vznik-madarskej-gardy/ 

48

„Za slušných ľudí! Proti parazitom!”, aminek magyar megfelelője: „A rendes emberekért! A paraziták ellen!” Itt érdemes kitérni Slota választási kampányára, amelyben hasonlóság figyelhető meg. Számos reklámtáblán volt olvasható, hogy „Szlovákia a szlovákoknak!”. 2.2.3

A Beneš-dekrétumok érintethetetlenségéről szóló törvény

A Magyar Gárda megalakulására a szlovák törvényhozás az egykori Beneš-dekrétumok megerősítésével reagált. A második világháború után megfogalmazott 13 jogszabály az akkori Csehszlovákia területén elő magyarok, és németek kollektív bűnösségét rögzítette. A nemzeti kisebbséggel alkalmazott bánásmód elfogadhatatlan volt. Megsértette az emberi jogokat és ellentétes volt a nemzetközi jog általános elveivel. „Beneš 1945. augusztus 2-án kiadott 33. elnöki dekrétuma járt a szlovákiai magyarság számára a legsúlyosabb következményekkel. A rendelet – híven a kassai programban megfogalmazottakhoz – automatikusan megfosztotta őket állampolgárságuktól, ami a nyugdíj és más állami járadékok megvonását, az állami alkalmazásból való elbocsátást is maga után vonta. A magyar nemzetiségű magánalkalmazottak elbocsátását az 1945 júniusban kiadott rendelet írta elő. Betiltották a magyar nyelv használatát a közéletben, kizárták a magyar hallgatókat az egyetemekről, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, befagyasztották a magyarok bankbetétjeit. Lehetővé tették és szabályozták a németek és magyarok földjeinek elkobzását, melyekre cseheket és szlovákokat telepítettek.” 87 Beneš utolsó iratában megfogalmazta, hogy: „Legyetek hűek Masaryk és az én politikámhoz, és minden jó lesz.”88 A Cseh Köztársaság 2002-ben, a szlovák parlament pedig 2007. szeptember 21-én erősítette meg újra politikai örökségüket. A magyar kormány elfogadhatatlanak vélte a szlovák lépést és egy német EP- képviselő kezdeményezésére az Európai Parlament elé vitte az ügyet. A Beneš-dekrétumok érintethetetlenségéről szóló törvény Szlovákiában is nagy felháborodást keltett. Számos szervezet fejezte ki tiltakozását több szlovák külképviselet előtt, viszont a szlovák külügyminisztérium „nem volt hajlandó elfogadni a nyomásgyakorlás ezen formáját és a történelem meghamisítását.”89 A szlovák szomszédsági politika 2007-es összefoglalójában a magyar állammal való viszonyával kapcsolatban a szlovák állásfoglalás a következőket említette meg. Szlovákia 87

 Beneš-dekrétumok, http://hu.wikipedia.org/wiki/Bene%C5%A1-dekr%C3%A9tumok Zbynek Zeman with Antonin Klimek : The Life of Edvard Benes, 1884-1948: Czechoslovakia in Peace and War, Oxford: The Clarendon Press, 1997. 285o. http://www.pecina.cz/files/www.ce-review.org/99/22/books22_crampton.html 89 A szlovák-magyar viszony közelmúltbeli állomásai, http://www.euractiv.hu/belugyek/linkdossziek/aszlovak-magyar-viszony-kozelmultbeli-allomasai-000099 88

49

és Magyarország viszonyát beárnyékolta néhány politikai ellentmondás, de összességében a két ország viszonya kedvezőnek mondható. Kiemeli, hogy a jó szomszédi viszony érdekében aláírt alapszerződés pontjait Magyarország közreműködésével kívánja elmélyíteni, illetve az előző időszak tapasztalataiból okulva nagyobb figyelmet kíván fordítani a fiatalokra, és megismerni illetve szeretné eltörölni a meglévő előítéleteket. Az időrendben felsorolt eseményekből a 2007. június 18-án létrejött miniszterelnöki találkozót is megemlíti, és hangsúlyozza, hogy diplomáciai szempontból, milyen fontos lépés a találkozó. A rendezvény után Robert Fico is sajtótájékoztatójában hangsúlyozta, hogy több ilyen találkozóra van szükség a két ország között. Ennek hátterében húzódik az a tény, hogy a két ország között megrendezett miniszteri találkozóra utoljára 2002-ben került sor, pedig az 1995-ös alapszerződésben a miniszteri találkozók folytonosságát is leszögezték a felek. 90 A találkozó sikeressége a „Közös múlt, közös jövő- a közös projektek fényében” című kétoldalú egyezmény aláírásában rejlik. A találkozón aláírt egyezmény 14 pontot tartalmaz. Köztük kiemelten szerepel, hogy hat hónapon belül összeüljön az alapszerződés értelmében létrejött tizenegy vegyesbizottság. A program része továbbá, hogy 2007 őszéig megegyeznek és aláírják a két Ipoly-híd újjáépítéséről szóló finanszírozási tervet, illetve közös javaslatokat tesznek a Kassa-Miskolc szakaszra tervezett gyorsforgalmi autóút megvalósításának ütemtervére. A találkozón Gyurcsány Ferenc felvetette a Malina Hedvigügyet, de megoldásában nem sikerült érdemi megállapodásra jutni. A magyar miniszterelnök elmondta: "a kérdést a plenáris ülésen és a kétoldalú megbeszélésünkön óhatatlanul felvetettem, hiszen az ügy olyan értelmezést kapott, hogy annak emberjogi vonatkozásai miatt természetesnek tartom beszélni róla, és az is természetes, hogy az eset fejleményeit Magyarországon is figyelemmel kísérjük." 91 A szlovák reakciók 2008-ban felgyorsultak. A konfliktusok egyre gyakrabban jelentek meg a sajtó hasábjain. A szlovák parlament megszavazta a második közoktatási törvényt, amelyben csökkentették a magyar nyelv és irodalom órák számát. Ezen kívül csak azokat az oktatási segédanyagokat –tankönyvek, munkafüzetek- használhatják, amiket a szlovák oktatási minisztérium kiadott, illetve ellenőrzött.92 A oktatási törvénytervezetre az MKP

90

http://www.mepoforum.sk/kniznica-dokumentov/sr/zahranicna-politika/ http://index.hu/kulfold/0618v4/ 92 Oktatási törvény: http://www.minedu.sk/data/USERDATA/ATEMY/2008/20080529_NRSR_skolsky_zakon.pdf 91

50

igyekezett módosító javaslatokat tenni, viszont a szlovák oktatási miniszter, Dušan Mikolaj nem volt hajlandó azokat elfogadni. 93 A több, mint 550 magyar és körülbelül 60 más tannyelvű oktatási intézményben a törvény szerint a helységnevek csak szlovák nyelven tüntethetőek fel, és a dokumentumban csupán egyszer szerepelhet nemzetiségi nyelven, az is zárójelben.94 A 2008/2009-es világgazdasági válság hatására a két ország között enyhült a konfliktus, viszont az enyhülés időszaka nem tartott sokáig. A Pátria Rádió sugárzási feltételeinek korlátozása újabb vitaforrás lett a két ország között. Az anyagi okokra hivatkozva a Szlovák Rádió magyar adását közvetítő Pátria Rádió95 a korábbi két frekvencia helyett több mint egy tucatnyi ultrarövid-hullámú (URH) frekvencián sugározhat tovább. E változás következtében Pozsonyban nem hallgathatták volna a magyar nyelvű rádió műsorát. A petíciók és tiltakozások hatására rendeződött a rádió sugárzási sávjának kérdése. Viszont ősszel újabb összefogás indult a Pátria ügyében. A kiváltó ok a szerkesztők tömeges elbocsátása volt, annak ellenére, hogy a műsoridőt 12 órára bővítették.96 Összességében elmondható, hogy az előbbiekben bemutatott a két ország viszonyát beárnyékoló törekvések mind hozzájárultak a viszony romlásához. 2006-ig a bilaterális kapcsolatban bár voltak nézeteltérések, de a szomszédsági viszony kedvezőbb volt, mint 2006 ősze után. A kiélezett viszony főleg annak következménye, hogy Szlovákiában a Dzurinda-kormány után hatalomra került a Smer-SNS-HZDS kormánykoalíció, Robert Fico miniszterelnök vezetésével. Az SNS hazárdírozásai nem törődtek azzal a ténnyel, hogy a két országot szövetségi kapcsolatok is összekötik, ilyen az EU és a NATO. A számos alkalommal megsértett magyar politikai, történelmi személyek és nemzeti jelképek97 tovább nehezítették a magyarok alkalmazkodását Szlovákiához. Nem ok nélkül Magyarországon is megjelentek olyan szélsőséges nézetek -a dunaszerdahelyi futballmeccs szurkolói verekedések, a királyhelmeci egyenruhás magyar provokáció- , amelyek tovább rontották a két ország szomszédsági viszonyát. Az EU 93

 MTI: A szlovák államfő aláírta a közoktatási törvényt ,http://hvg.hu/vilag/20080617_szlovak_kozoktatas Oriskó Norbert: Állásfoglalás a kormány új oktatási törvény tervezetéről,http://www.felvidek.ma/index.php?option=com_content&task=view&id=2646&Itemid=75 95 A Pátria Rádió a felvidéki magyaroknak sugároz híreket, műsorokat anyanyelven. Kezdetben pár órára, mára viszont a legnagyobb idősávban sugározza adását. 96 http://kitekinto.hu/karpat-medence/2009/10/22/osszefogas_indul_a_patria_ugyeben/ 97 http://kitekinto.hu/karpat-medence/2008/05/11/slota_lovas_bohocnak_nevezte_szent_istvant/  94

51

csatlakozáshoz fűzött remények nem hozták helyre a két ország ellentmondásait, sőt az euro-atlanti tagság megszerzésével a két országra nehezedő nyomás megszűnése után még bátrabb intézkedések születtek, amelyek még nagyobb szakadékot generáltak a két ország jószomszédi viszonyában. 2.2.4. Gazdasági kapcsolatok 2002-2009 között A szlovákiai 2002-es választások után a jobbközép pártok gazdasági programjában hasonlóság mutatkozott. Az újonnan megválasztott Dzurinda-kormány irányítása alatt sikerült megteremtenie azokat az alapfeltételeket, amelyek következtében a gazdaság felfelé ívelt. Az eredmények szemmel láthatóvá váltak. Valamennyi gazdasági mutató kedvező eredményeket mutatott és először nem kellett takarékossági megszorításokat bevezetnie a kormánynak.98 6.sz. táblázat A magyar-szlovák bilaterális kereskedelmi kapcsolatok alakulása szlovák szemszögből (ezer EUR) Magyar import

Magyar export

2002

1 179 695

677 971

2003

1 298 667

942 022

2004

1 531 309

1 066 676

2005

1 951 860

1 268 119

2006

2 439 064

1 894 269

2007

2 976 390

2 476 054

2008

3 308 011

2 323 902

2009

2 737 409

1 851 209

Forrás: http://www.statistics.sk/pls/elisw/casovy_Rad.procDlg

A 2004-es integrációs csatlakozás következtében a két ország tagja lett az egységes belső piacnak, ami új dimenzióba helyezte a két ország gazdasági kapcsolatát. A két ország egyidejű EU-tagságának megszerzése után a gazdasági kapcsolatuk dinamikusan fejlődött. A külkereskedelmi áruforgalom 30%-kal bővült és emellett 20 ezer főre duzzadt a Magyarországon hivatalosan bejelentett szlovák munkavállalók száma. A kereskedelmi kapcsolatokra tehát pozitív irányú változást hozott a csatlakozás. 2005-ben a Magyarország

98

Módos Péter: A szlovák gazdaság szárnyalásának titkairól, http://www.europaiutas.hu/6364/19-20.pdf 

52

számára a kedvezőtlen egyensúlyi helyzet is megszűnt. A kétoldalú forgalom 2005-ben 33,4%-kal bővült, amely 2.006,4 millió euró értéknek felel meg. A másik kedvező tényező, ami befolyásolta a kereskedelem növekedését a két ország között, az élelmiszerek között megmutatkozó árkülönbségek. A határmenti települések számára megérte Szlovákiába átutazni nagy bevásárlások esetén, ahol olcsóbban tudta beszerezni szükséges termékeit. A vásárlás még nyelvi akadályokba sem ütközött, mivel Szlovákia déli részein magyar nemzetiségű kisebbségek élnek. Harmadik oka a nagy kereskedelmi növekedésnek az volt, hogy a Szlovákiában kiépült autóiparra magyar beszállító hálózat épült ki, amely szintén a kereskedelem volumenét növelte, mivel a Szlovákiába irányuló kivitel legnagyobb hányadát, 55 százalékát a gépek és berendezések adták, viszont értékük 1,1 százalékkal csökkent 2008 első félévéhez képest.99 Szlovákia a magyar működő-tőke export elsődleges célpontja, a teljes magyar működőtőke állomány 20%-a Szlovákiában található. A hazai tőkekivitel nagyságrendekkel magasabb a szlováknál. Nagyvállalataink regionális beruházásainak meghatározó jelentősége mellett a magyar kis- és középvállalkozások számára a szomszédos Szlovákia 2000 óta az elsődleges befektetési célpontot jelenti. Az MNB adatai szerint 2007 végén a szlovák működőtőke-állomány magyarországi állománya 36,5 millió euróra emelkedett a megelőző évi 14,7 millió euróról. A magyar működőtőke-állomány Szlovákiában pedig 2,8 milliárd euróra emelkedtek 2,53 milliárd euróról. Az utóbbi években nőtt a mikro-, kis-, és középvállalatok érdeklődése is, több mint 8.000 vállalatnak van valamilyen szlovákiai érdekeltsége. A Szlovák Nemzeti Bank adatai szerint 2007 végén a Szlovákiában befektetett működőtőke állományát tekintve Magyarország az ötödik legnagyobb befektető volt, 6,6 százalékos részaránnyal.

99

 http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SK/hu/Bilateralis/gazd_kapcs.htm 

53

7.sz. táblázat A szlovák-magyar működő tőkebefektetések 2002 és 2007 között (Millió EUR) 2002 Szlovák működő tőkebefektetések Magyar működő tőkebefektetések Szlovák működő tőkeállomány Magyar működő tőkeállomány

2003

2004

2005

2006

2007

0,8

34,4

1,7

2,9

2,2

-25,4

71,6

392,3

403,8

-39,9

150,2

121,5

1,7

1,6

4,9

1,8

14,7

36,5

262,5

558,2

1643,6

2076

2536,9

2795,5

Forrás:http://www.mnb.hu/Statisztika/statisztikai-adatok-informaciok/adatok-idosorok/viikulkereskedelem/mnbhu_kozetlen_tokebef

„A Szlovák Nemzeti Bank 2008. évre vonatkozó adatai alapján Magyarország a legjelentősebb befektetők sorában, 2 milliárd eurót meghaladó működő-tőke állományával, az 5. helyen áll, részaránya 7,7%. A szlovák működő-tőke kivitel állományának ország rangsorában pedig Magyarország a 12. helyen áll.”100 A legjelentősebb, magyarországi cégek tulajdonában lévő szlovák vállalatok között van a Slovnaft (MOL), Pöstyényi fürdők (Danubius), Trigránit, Samsung SK, az OTP Banka Slovensko (OTP), Ekomil (E.ON H), illetve az EGIS Slovakia. A külpiaci képviselet által gyűjtött információk alapján a szlovák FDI-állomány mintegy 300 millió euró volt 2007ben, s közel 400 vállalat működött elsősorban a szolgáltatások és a kereskedelem területén.101 Számos közép-európai ország kis- vagy közép vállalatának célpontja Szlovákia. Ennek oka nem csak a kedvező adórendszer, hanem Szlovákia jó megközelíthetősége és a cégműködtetési szolgáltatások optimális kialakításának lehetősége. A 2004 óta bevezetett egységes és egykulcsos 19%-os adórendszernek köszönhetően még kedvezőbb feltételeket nyújtott a befektetők számára a szlovák kormány. Helyi jellegű adó nem sújtja a cégalapítókat, és az egységes adónak köszönhetően sokkal átláthatóbbá vált az adózási rendszer. Továbbá a szlovák adórendszerben a költségek elszámolása is jobban követhető a magyar adórendszerrel ellentétben. Az egykulcsos adó bevezetésével tehát Szlovákia 100

 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=sk Magyar-szlovák külgazdasági kapcsolatok, http://ujszo.com/online/gazdasag/2009/09/09/magyar-szlovakkulgazdasagi-kapcsolatok  101

54

versenyképesebb

gazdasági

környezetet

teremtett

és

visszaszorító

hatása

a

feketegazdaságban is megmutatkozott. A jobb gazdasági környezet ismérvei közül nem csak az adórendszer, de a jogi környezet, a cégalapítási feltételek és a költségtényezők is kedvezőek. A jogi rendszer előnye abban mutatkozik meg, hogy a cégalapításhoz nem szükséges szlovák állampolgár. Magyar állampolgárok bármiféle korlátozás nélkül szlovák cég tulajdonosai vagy ügyvezetői lehetnek. Emellett a bővítés következtében olcsó és szakképzett munkaerő található Szlovákiában.102 Magyarországon a cégalapítás előnyei főleg a piacbővítés lehetőségeiben, a nagyobb fogyasztói kultúrának köszönhetően erős a vásárlóerő a szomszédos országokhoz képest. A szlovákiai cégalapítás adórendszeréhez viszonyítva a magyar lehetőségek nem kínálnak olyan kedvező feltételeket a cégalapításhoz. Magyarországon a társasági adó 16%-os, és a kedvezmények

mellett

a

befektetni

kívánókat

további

adóterhek

is

sújtják

Magyarországon. Ennek eredményeként nyilvánvaló, hogy a szlovák vállalkozások magyarországi letelepedése nem jellemző. Magyarországra történő befektetési kedvet befolyásolják a térség gazdasági mozgásai is. A komplikált adózási rendszer mellet, Magyarország gazdasági helyzete is labilis. Viszont mindkét ország esetében gátló tényezők megmutatkoznak. Ilyen például az infrastrukturális hiányosságok és a meglévő utak minősége. A csatlakozás után leegyszerűsödött az EU-s tagországok közötti átjárás. Így a munkavállalás és magasabb értékeket mutat a más állampolgárságú személyek munkavállalása is. „A szlovák Munkaügyi Minisztérium előzetes adatai szerint 200-300 főre becsülhető a Szlovákiában munkát vállaló magyar állampolgárok száma, amely adat a magyar cégek szlovákiai képviselőit is tartalmazza. A magyar-szlovák határmentén letelepedett multinacionális vállalatok érdeklődése 2005-ben is élénk volt a határ túloldalán élő szlovákiai magyarok munkaereje iránt. A magyar Foglalkoztatási Hivatal adatai szerint 2005. június végén 11.649 fő volt a Magyarországon foglalkoztatott regisztrált szlovák munkavállalók száma, ugyanakkor az illegális munkavállalókkal számuk mintegy 20.000 főre tehető.”103 Magyarország Szlovákiával bonyolított árukereskedelme évről évre a nemzetgazdasági átlagot meghaladó ütemben bővült, 2008-2009-ben azonban a gazdasági válság miatt 102 103

 http://www.szlovakceg.eu/ http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SK/hu/Bilateralis/gazd_kapcs.htm 

55

csökkent az áruforgalom az előző évhez képest. A KSH adatai szerint a 2009 első félévében a Szlovákiából érkező import 1,17 milliárd eurót tett ki, 8,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az export ebben az időszakban 1,346 milliárd euró volt, 18 százalékkal esett vissza, az egyenleg 229 millió eurót ért el. A visszaesés viszont jóval enyhébb, mint amit a külkereskedelmi termékforgalmuk mutat.104

8.sz. táblázat A magyar-szlovák külkereskedelem áruszerkezete 2008-2009-ben (Millió EUR) kivitel

behozatal

2008

2009

3486,3

2971,1

2612

2313,1

874,3

658

305,3

296,2

181,5

216,3

123,7

80

69,7

84,5

122,9

56,4

-53,1

28,1

energiahordozók

263,1

103,4

556,8

469,9

-293,7

-366,5

feldolgozott termékek

946,8

711,8

1077,3

936,5

-130,5

-224,7

1901,5

1775,2

673,5

634,1

1227,9

1141,1

Összesen élelmiszer, ital, dohány nyersanyagok

gépek, gépi berendezések

2008

2009

egyenleg 2008

2009

Forrás: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=sk

A magyar kiviteli szerkezetben a feldolgozott termékek aránya 6 százalékkal csökkent, míg a gépek és egyéb beszállítói eszközök nagysága 10 százalékkal növekedett, annak ellenére hogy a válság a szlovák autóipart sem kímélte. Szlovákiában az ipari termelés 15 százalékkal esett vissza a válság hatására. A teljes magyar termék export 5 százaléka és importjának 4,2 százaléka Szlovákiába irányult, illetve származott. Ezen mutatók szerint 2009-ben Szlovákia megőrizte Magyarország 6. legfontosabb kereskedelmi partnerének címét. A visszaesés mértékét enyhítette a több EU tagállamban is bevezetett ún. „roncsprémium” (šrotovné) támogatás. Szlovákiában 2009 év folyamán a program keretében összesen 55,3 millió euró összegben nyújtott támogatást az állam természetes és jogi személyek részére

104

 http://www.tokeexport.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3%3Aa-magyar-tkekivitelaktualis-helyzeterl&catid=1%3Alatest-news&lang=hu 

56

új autó vásárlása esetén, és a tíz évnél régebbi gépjárművek roncstelepre történő leadásához.105 9. sz. táblázat Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2009-ben (%-ban) index (2008=100) kivitel

Behozatal

Megoszlás Kivitel

behozatal

85,2

88,6

100

100

97

119,1

10

9,3

121,2

45,9

2,8

2,4

energiahordozók

39,3

84,4

3,5

20,3

feldolgozott termékek

75,2

86,9

24

40,5

gépek, gépi berendezések

93,4

94,1

59,7

27,4

Összesen élelmiszer, ital, dohány nyersanyagok

Forrás: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=sk

Az elgondolás szerint Szlovákiában a támogatásnak köszönhetően az autóipar megmenekülhet, és gazdasági lökést adhat az országnak, ami segíthet kilábalni a világgazdasági válságból. Több bírálat is érte a kormányt azzal érvelve, hogy a roncsprémium csak a vállalkozók, illetve a lakosok szűk körét segíti. A gazdasági miniszter viszont más szempontból közelítette meg a program sikerét. Elmondta, hogy „a Volkswagen központ Wolfsburgban figyelte, mely országok csatlakoznak a roncsprémium kampányhoz” Arra célzott, hogy a pozsonyi Volkswagen így nyerhette el az Up! családi autómodell gyártási jogát. A gyártási jog megszerzése mellett a Szlovák Autóipari Szövetség is a dotáció sikerességét hangsúlyozta, mert a vártnál nagyobb érdeklődés mutatkozott, így az államkasszába több millió euróval több folyt be, mint amennyit az állam kifizetett a roncsprémium program megvalósítására.106 Magyarországon a „roncsprémium” bevezetése elmaradt, ami főleg azzal magyarázható, hogy Magyarország gazdasági helyzetét nem lendítette volna fel a dotáció, helyette az importot ösztönözte volna. Szlovákiával ellentétben Magyarországon kész autót jelenleg az Audi és a Suzuki gyárt. A kér autógyár részesedése az itthon vásárolt új kocsik egyötödét 105

 http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=sk  http://kecskemetilapok.hu/hun/sa_hirek/i_karpat_medence_22/i_sikertelen_a_roncspremium_szlovakiaban _16552/t_Sikertelen%20a%20roncspr%C3%A9mium%20Szlov%C3%A1ki%C3%A1ban/index.html 

106

57

adja. Ennek következtében, nem a gyártóknak és beszállítóknak kedvezett volna a roncsprémium programja. Az esetleges dotáció másik árnyoldala az lett volna, hogy kezdetben a készletek elfogytak volna, és a kedvezőtlen forintárfolyamok miatt áremelkedés következett volna be a piacon, ami újabb visszaeséshez vezetett volna.107

107

http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090427/roncspremium_bevezetese_az_importoroknek_kedvezne

58

Összegzés A rendszerváltás hatására több olyan lényeges változás következett be a kelet-közép európai térségben, amelyek megváltoztatták a szomszédos országokkal folytatott politikát. Az elsődleges változást a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű lakosok helyzete befolyásolta. Az önállóvá vált Magyarország, kihasználva függetlenségét, a határon túli magyarok problémáit is nemzeti üggyé tette. A demokrácia erejével egy olyan kommunikáció jött létre az anyaország és a határon túli magyar szervezetekkel, aminek köszönhetően, a magyarság problémái nyilvánossá váltak. Az önálló kormányok mindegyike elfogadta, hogy a trianoni határmódosítás megvalósíthatatlan, és hogy a határok sérthetetlensége nem ellentétes azzal, hogy a határon túli magyarok problémáival foglalkozzanak. Érdemes viszont megjegyezni, hogy Magyarország nem kezelte elég körültekintően azokat a szituációkat, amelyek okot adtak a szomszédos országok szkepticizmusára. Szlovákiát és Magyarországot több olyan szövetségben megtalálhatjuk, amelyekben elsajátíthatták volna az együttműködés, és a békés egymás mellett élés aranyszabályait. A NATO, az ET, az EBESZ, a Visegrádi Együttműködés és az Európai Unió tagjaiként kötelességük, hogy a nézeteltéréseket megoldják, illetve ne generáljanak újabb feszültségeket. A kedélyek azonban időről-időre megjelennek, amelyek hatást gyakorolnak a belügyi és külügyi intézkedésekre egyaránt. Kellő politikai elkötelezettséggel az ellentmondások nagy része elkerülhető lenne, viszont mindkét ország „csak azért is” politikája nem képes a szomszédsági kapcsolatukat normális mederbe terelni. Az előző fejezetekben tárgyalt eseményeket áttekintve érezhető, hogy a problémák zöme valóban egyik vagy másik fél politikai aktusaihoz, magatartásaihoz köthető, nem pedig a két nemzet lakosaihoz. A szlovák-magyar lakosság között a hétköznapokban nem mutatkoznak ellentmondások, ezt számos vegyes házasság is megerősíti a közösen lakott településeken.

2009 óta a két ország között számos együttműködési nyilatkozat született. Közös megegyezésre került sor például 2009. január 7-én a Miskolc-Kassa gyorsforgalmi út határcsatlakozási szakaszának kijelöléséről 108 , a magyar, illetve a szlovák büntetésvégrehajtási intézmények a partnerségi együttműködésről szóló egyezményt 2009. január 108

[4/2009 (I.27) ME hat.]

59

30-án írta alá Draskovics Tibor és Štefan Harabin miniszter.109 2009. márciusában a „Jó szomszédság és megértés” díj kiosztására is sor került. A kitüntetést az a magánszemély, csoport, illetve szervezet kaphatja meg, aki különösen sokat tett a kétoldalú kapcsolatokért. Első ízben a magyarországi Hejce község önkormányzata és Rudolf Chmel szlovák irodalomtudós-politikus vehette át a díjat. Közös fellépés következett be a katonai, gazdasági és oktatási területen is a két ország között. 2009. február 24-én Komáromba a magyar és szlovák cégek számára tartott konferencián a két gazdasági miniszter megegyezett abban, hogy közösen lépnek fel annak érdekében, hogy a külföldi bankok kielégítően finanszírozzák leányvállalataikat. Március 4-én pedig a nemzeti kisebbségek kölcsönös oktatási és kulturális támogatásáról szóló megállapodásra került sor a két ország között.110. A Bajnai-kormány ideje alatt az ország főleg a gazdasági megszorító reformokra helyezte a hangsúlyt. Politikájában kiemelte, hogy a válság következtében Magyarországnak alkalmazkodnia kell az átalakult erőviszonyokhoz és trendekhez. Magyarországnak, mint két

szövetség

tagjának

–EU,

NATO-

az

integráció értékeit

kell

képviselnie

külpolitikájában, és ezek figyelembevételével kell az ország nemzeti érdekeit meghatározni és kijelölni prioritásait. Viszont a belső egység megteremtése nélkül a magyar külpolitika nem lehet sikeres, Bajnai Gordon meggyőződése, hogy a közös megoldásokra, és nem pedig a másik fél legyőzésére kell törekednie a két országnak. Kijelentette, hogy Magyarország tiszta lapokkal játszik, és, ha valamiben a magyar kormány hibázik, vagy félreérthetőek szándékai, akkor azt kijavítja, európai módon elnézést kér a sértettől és reméli, hogy ez a magatartás viszonzásra kerül.111 A szomszédságpolitikát továbbra is prioritásként kezelte az új magyar miniszterelnök, és pozitív eseményre is sor került az egy év alatt, amely a két viszonyban kisebb enyhülést hozott. Ilyen volt 2009. június 11-én Rozsnyón megrendezett tudományos konferencián elért sikerek, ahol Kiss Péter társadalompolitikai koordinációért felelős tárca nélküli

109

 Magyar Külpolitikai Évkönyv 2009, http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E63D482F-8676-4131-85AF72734E421BB2/0/magyar_kulpolitikai_evkonyv_2009.pdf 110 [44/2009 (III.4) korm.rend] 111 MTI: Bajnai békítő hangú cikket írt egy szlovák lapnak, http://hvg.hu/vilag/20090907_bajnai_gordon_cikke_magyar_szlovak 

60

miniszter és Dušan Čaplovič szlovák miniszterelnök-helyettessel együtt jelentették be, hogy a magyar és a szlovák történészek közösen készítenek iskolai történelemkönyvet.112 Az jószomszédsági kapcsolatokat viszont 2009-ben is több kompromitáló esemény befolyásolta. A 2009. június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvényre113 a szlovák kulturális miniszter szerint azért volt szükség, hogy a szlovák nyelvű állampolgárokat sehol ne érhesse hátrányos megkülönböztetés, és hogy a nyilvános szférában minden információt meg tudjanak szerezni, és ne kelljen alkalmazkodniuk a kisebbségi nyelvekhez. A már korábban hatályba lépett rendelet előírta, hogy a sajtótermékekben első helyen a szlovák nyelvű szöveg álljon. A kisebbségek kulturális rendezvényein a műsorvezetőknek először szlovákul volt kötelező felkonferálni a műsorszámokat. Az új jogszabály szerint ez a sorrend lehet fordított is. Tehát először elhangozhat magyarul, majd azt követően szlovákul. Más esetekben viszont a nyelvek sorrendje nem változhat. 2009. szeptember 1-jétől hatályba lépett szlovák államnyelvtörvény többek között arról is rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben csak szlovák nyelven lehet használni a földrajzi települések neveit. A legnagyobb problémát az egészségügyi és a szociális intézményekben okoz az államnyelvtörvény rendelkezése. A kiszolgáló személyzettel csak akkor kommunikálhat a beteg kisebbségi anyanyelvén, ha a településen legalább 20 százalékos a kisebbségi lakosok száma. Ennek hátrányát főleg az idősebb korosztálynál mutatkozik meg, akik hűek maradtak nemzeti identitásuknak és településeiken nem használják a szlovák nyelvet, mert mindenki magyarul beszél. Sajnos ezekben a gyakran elöregedő falvakban az egészségügyi ellátások csupán elvétve találhatóak, és a szakorvosi kivizsgálások miatt nagyobb városokba kényszerül utazni. A beteg diagnosztizálását nagyban megnehezíti, ha szlovák nyelven folyik a kivizsgálás.114 A magyar kormány azonnal kifejezte tiltakozását az új törvény elfogadásáról. Balázs Péter külügyminiszter nyilatkozatot adott ki arról, hogy a szlovák törvényhozás az államnyelvtörvény elfogadásával árt a magyar kisebbségnek 115 , ami a szlovák-magyar szomszédsági kapcsolatokat is megmérgezi. Bajnai Gordon miniszterelnök pedig a szlovák 112

 Magyar Külpolitika Évkönyv 2009, http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E63D482F-8676-4131-85AF72734E421BB2/0/magyar_kulpolitikai_evkonyv_2009.pdf ,143 o. 113 593/2009 Z. z. - Zásady vlády Slovenskej republiky k zákonu Národnej rady Slovenskej republiky č. 270/1995 Z. z. o štátnom jazyku Slovenskej republiky v znení neskorších predpisov 114 MTI/ Magyar Nemzet: Mi a szlovák államnyelvtörvény lényege?, http://hirszerzo.hu/kulfold/115032_mi_a_szlovak_allamnyelvtorveny_lenyege 115 Magyar Külpolitikai Évkönyv 2009, http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E63D482F-8676-4131-85AF72734E421BB2/0/magyar_kulpolitikai_evkonyv_2009.pdf 152 o. 

61

államnyelvtörvény elfogadásának reakciójaként szkeptikusan beszélt a kétoldalú kormányfői találkozóról. Gál Kinga, a Fidesz-MPSZ (Magyar Polgári Szövetség) európai parlamenti delegációjának kisebbségi és emberi jogi szakértője kisebbségellenes hangulatot keltőnek nevezete a szlovák nyelvtörvény és Brüsszelben bejelentette, hogy az illetékes szervekhez fordul. A magyar kormány nyilatkozatában azzal érvelt, hogy az elfogadott nyelvtörvény ellentétes különösen az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi

Nyelvek

Kartájával,

nemzeti

kisebbségek

jogaira

vonatkozó

keretegyezményével, és Miniszteri Bizottságának vonatkozó ajánlásaival, valamint az Európai Unió koppenhágai kritériumaival és Alapjogi Kartájával. A törvény ahelyett, hogy a nyelvek használói közötti egyenlőséget erősítené, a kisebbségi nyelvet használókat többletkötelezettségekkel terheli és szankciókkal fenyegeti.116 A szlovák nyelvtörvény azóta több módosítással került újra a szlovák parlament elé. 2010 decemberében Ivan Gašparovič, szlovák köztársasági elnök azért nem fogadta el a törvénymódosítást, mert nem értett egyet azzal, hogy a jogszabály megsértéséért kiszabható büntetések nem lennének kötelezőek, hanem azokról a kulturális tárca döntene. Gašparovič azt javasolta, hogy a büntetés legyen kötelező jellegű.117 A feszültséget 2009-ben tovább fokozta, hogy Sólyom László köztársasági elnököt nem kívánatos személynek nyilvánították Szlovákiában, amikor 2009. augusztus 20-án a Révkomáromban közadakozásból emelt Szent István szobor felavató ünnepségén kívánt Szlovákiába utazni. „A lépést a magyar köztársasági elnök példátlannak, a két szövetséges állam viszonyában megmagyarázhatatlannak és kimenthetetlennek nevezte. Robert Fico szlovák miniszterelnök közvetlenül a szoboravatás előtt rendkívüli sajtóértekezleten jelentette be a pozsonyi döntést. Sólyom László végül gyalog ment el Komáromnál az Erzsébet hídon a határig és magyar területen maradva tájékoztatta az újságírókat arról, hogy a szlovák külügyminisztérium jegyzéke szerint biztonsági kockázatot jelent a részvétele az ünnepségen.”118

116

 http://www.jogiforum.hu/hirek/21219#axzz1I4aRjxvd, http://www.mfa.gov.hu/NR/rdonlyres/E63D482F8676-4131-85AF-72734E421BB2/0/magyar_kulpolitikai_evkonyv_2009.pdf 159 o. 117 http://hnonline.sk/c1-49038130-gasparovic-nepodpisal-novelu-o-statnom-jazyku 118 Magyar Külpolitikai Évkönyv 2009 http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/E63D482F-86764131-85AF-72734E421BB2/0/magyar_kulpolitikai_evkonyv_2009.pdf, 181o.

62

2010 májusában megalakult a második Orbán kormány, majd az év júniusában Szlovákiában egy kedvezőbb kormánykoalíció lépett hatalomra Iveta Radičová vezetésével, viszont az MKP nem lett tagja az új kormánykoalíciónak. A magyar kormány 1998-2002-es évekhez híven megmaradt szomszédságpolitikai stratégiája mellett. Ennek példája, hogy külpolitikájában nagy hangsúlyt fektetett a kisebbségi magyarokra. Orbán Viktor még a nyáron kidolgozta a kettős állampolgárság törvényét, amelynek célja, hogy újraegyesítse a magyar nemzetet. „Az anyaország egységét kell továbbvinni a határokon átívelő nemzetegyesítés keretében. Össze kell fognunk, hogy ismét egy hatalmas, közös alkotóerővé válhassunk” jelentette ki 2010 augusztusában a vajdasági Palicsfürdőn Orbán Viktor miniszterelnök119. A kedvezményes honosítással járó kettős állampolgárságról szóló határozat elfogadása után, a szlovák kormány éles reakcióval válaszolt. A gyors törvényhatározat

értelmében,

ha

valaki

Szlovákia

területén

igényli

a

kettős

állampolgárságot, azt at állam megfosztja szlovák állampolgárságától. 2011 január 1-jétől mindenki, aki igazolni tudja magyar eredetét kérvényezheti a kettős állampolgárságot. A szlovák-magyar tárgyalásokon az álláspontokat igyekezték egymáshoz közelíteni, de máig lezáratlan maradt az ügy. Idén 27 uniós tagállamban, köztük Szlovákiában is népszámlálást tartanak. A 2011. május 13-a és 2011. június 6-a között kitöltött kérdőívek eredménye nyilvánosságra hozása a kisebbségi magyarok számára fontos esemény, mivel a számadatok alapján juthatnak majd a kisebbségi önkormányzatok támogatásokhoz, illetve külön figyelmet kap majd a 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználatot elérő települések. A szlovák Statisztikai Hivatal szerint az éven a lakosok már magyar nyelven is kitölthetik a népszámlálási ívet, és az 52 kérdés között újításként rákérdeznek majd a leggyakrabban használt nyelvre is.

120

Ennek

reményében igyekeznek majd pontos és hiteles képet adni Szlovákia állampolgárairól. Gyurgyík László két prognózist állított fel arra nézve, hogy milyen mértékű fogyás várható a felvidéki magyarok tekintetében. Míg az első esetben a magukat magyaroknak vallók számát 486 701-re becsüli, a csökkenés mértékét pedig 33 827 főre, addig a második előrejelzésében már 461 241 magyart vár, vagyis a várható népesség-fogyást jóval

119

 Megkezdődik "az egyetemes magyarság" mozgósítása http://www.origo.hu/itthon/20101229-a-hatarontuli-magyarok-es-a-kettos-allampolgarsag-lehet-az.html  120  2011-es népszámlálási ív magyar nyelven, http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/OBYV_MAD15.pdf 

63

nagyobb értékben, 59 287 főben határozza meg.121 Az MKP illetve a Most-Híd pártok számos kampányolásbe kezdtek, hogy minél több magyar merje felvállalni nemzetiségét. Amint megjelentek a kampány jele, az SNS frakcióvezetője Rafael Rafaj bírálni kezdte a kezdeményezéseket. „Ez a népszámlálás módszereiben arra a népszámlálásra emlékeztet, melyet 1910-ben tartottak Magyarországon, s az adminisztrációs machinációk révén varázsütésre 20 százalékkal több magyar lett, mint azelőtt“.122 Véleményem szerint a 2011es népszámlálás eredménye nagyban meghatározza a felvidéki magyarok további helyzetét, ami befolyásolja majd a magyar-szlovák szomszédsági viszony alakulását a jövőben.

121

 Népszámlálás-turné kezdődött Szlovákiában, http://kitekinto.hu/karpatmedence/2011/03/16/nepszamlalas-turne_kezddott_szlovakiaban/  122  http://www.bumm.sk/52969/rafaj-nepszamlalasi-csalassal-vadolja-a-magyarokat.html 

64

Irodalomjegyzék 1.

Balogh András: Integráció és nemzeti érdek, Kossuth Kiadó 1998

2.

Boros Ferenc: Szomszédunk, Szlovákia, Kalligram Kiadó, Pozsony,2000

3.

Deák Péter: Biztonságpolitikai kézikönyv, Osiris 2007, 317-318 old.

4.

Duray Miklós: Önrendelkezési kísérleteink, Méry Ratio, 1999, 233 oldal

5.

Dušan Kovač: Szlovákia története, Kalligram Kiadó, Pozony, 2001

6.

Romsics Ignác: MO törénete a XX.században, Osiris Kiadó, 2005, 576 oldal

7.

Štefan Šutaj: Magyarok Csehszlovákiában 1945-1948 között, Lucidius Kiadó, Bp 2008

8.

Zbynek Zeman - Antonin Klimek: The Life of Edvard Beneš, 1884-1948: Czechoslovakia in Peace and War, Oxford, The Clarendon Press, 1997. 285.oldal

9.

Boros Ferenc: Van-e esély a magyar-szlovák kiegyezésre és megbékélésre? http://epa.oszk.hu/00000/00033/00017/pdf/00017.pdf 145-158.oldal

10.

Hegedűs Zsuzsanna: Politika versus gazdaság: A magyar-szlovák kapcsolatok ellentmondásai a 2000-es években http://elib.kkf.hu/edip/D_14783.pdf

11.

Hamberger Judit: A feszült szlovák-magyar viszony okairól http://www.kulugyiintezet.hu/szempont/Hamberger_Judit-szlovak-magyar.pdf, 2011.01.17.

12.

Kántor Zoltán szerk: „A státusztörvény: előzmények és következmények " Teleki László Alapítvány 2002. http://mek.oszk.hu/05900/05986/05986.pdf

13.

Orosz Eszter: Magyarország agrárkereskedelme a CEFTA-országokkal napjainkig (2003) http://elib.kkf.hu/edip/D_9696.pdf

14.

Fazekas J- Hunčik Péter: Magyarok Szlovákiában (1989-2004), Fórum Kisebbségkutató Intézet, Somorja 144 o.

15.

Gömöri Endre: Magyar külpolitika- Antaltól-Gyurcsányig, Az elemző 2006/2

16.

Kántor Zoltán: Az állampolgársági törvény módosítása MKI-tanulmányok, MKI, Budapest, 2010

17.

Kiss J. László: Magyarország szomszédsági kapcsolatainak jövője, Grotius, Budapest, 2007 65

18.

Pritz Pál: Magyarország helye a 20. századi Európában – a magyar külpolitika esélyei, Grotius, Budapest, 2007, 26-28.o

19.

Réti Tamás: A kelet-közép európai kereskedelem, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. január (64–80. o.)

20.

Soós Edit: Határon átnyúló együttműködések a nemzetpolitikai célok szolgálatában, MKI-tanulmányok, MKI, Budapest,2010

21.

Tomáš Strážay: Illúziók és dezillúziók a szlovák–magyar viszonyban, Zahraničná politika, 2009/4.

22.

Andrzej Podraza: Central Europe in the process of European integration. A comparative study of strategies of the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia towards deepening and widening of the European Union, Research Support Scheme http://rss.archives.ceu.hu/archive/00001107/01/89.pdf, 2011.01.17.

23.

Bartus Gábor: Fejezetek egy kényszerházasságról, http://www.kommentar.info.hu/bartus_gabor_fejezetek_egy_kenyszerhazassagrol.pd f, 2011.01.17.

24.

Csepeli György: Politikai kultúra Magyarországon, http://www.csepeli.hu/orak/elte_politikai_kultura.html

25.

Dr.Nyusztay László: Magyar kül- és külgazdaság-politika 1990-től c. előadása, 2010.09.14., Budapest

26.

Dr. Terényi János :1989-2009: húsz év a magyar külpolitikában http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/DE/hu/20_eves_jubileum/terenyi.htm, 2011.01.17

27.

Duray Miklós: Nemzetpolitika a rendszerváltozás után http://www.duray.sk/index.php?option=com_content&view=article&id=227:nemzet politika-a-rendszervaltozas-utan&catid=1:dm-cikk&Itemid=60, 2011.03.18.

28.

Duray Miklós: A magyar nemzetrész Szlovákiában http://www.hhrf.org/egyutt/D-MERANO.HTM, 2011.03.18.

29.

Gazdag Ferenc: Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőégei a nemzetközi szervezetekben (NATO, EU) http://www.hunsor.se/dosszie/gazda_huerdekei.pdf, 2011.02.25.

30.

Grósz András-Tilinger Attila: A gazdasági szereplők határon átnyúló tevékenysége www.niton.sk/documents/2-271-4864-grosz_andras-tilinger_attila.ppt

66

31.

Halász Iván: Közép-európai országok alkotmányos berendezkedése, politikai prioritások 1989 után http://tulipan.vjk.ppke.hu/modul/mcs050_HalászIván.doc, 2011.02.25.

32.

Hodosy Szabolcs: A nemzeti kisebbségeket és etnikai csoportokat érintő jogszabályok http://www.foruminst.sk/publ/neksz/2-neksz_2009_hodosy-szabolcs.pdf

33.

Kocsis Károly: A közigazgatási térfelosztás változásai a mai Szlovákia területén a XX. században http://www.nogradhistoria.eu/data/files/186527934.pdf, 2011.03.18.

34.

Marton Péter: Új biztonsági napirend és ”globális szomszédságpolitika” http://grotius.hu/publ/displ.asp?id=MPZELB, 2011.02.25.

35.

Módos Péter: A szlovák gazdaság szárnyalásának titkairól http://www.europaiutas.hu/6364/19-20.pdf, 2011.01.18.

36.

Nagy Ildikó-Horváth Péter: A magyar kedvezménytörvény fogadtatása alkalmazása a Szlovák Köztársaságban, Center for Legal Analyses-Kalligram Foundation http://www.kbdesign.sk/cla/projects/comparative_statuslaw/cla_analysis/monitoring _2.htm, 2011.03.20.

37.

Szalayné Sándor Erzsébet: A nyelvhasználat jogi szabályozhatósága http://www.matud.iif.hu/09nov/10.htm

38.

Szabómihály Gizella: A nyelv szimbolikus funkciója a szlovák államnyelvtörvényben http://www.matud.iif.hu/09nov/08.htm

39.

A szlovák-magyar viszony közelmúltbeli állomásai http://www.euractiv.hu/belugyek/linkdossziek/a-szlovak-magyar-viszonykozelmultbeli-allomasai-000099, 2011.03.03.

40.

Bős-nagymarosi vita http://www.bosnagymaros.hu/dokumentumok/zarobeszed/29

41.

Bumm.sk - szlovákiai magyar hírportál http://www.bumm.sk

42.

Eurostat: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home/-

43.

Felvidék.ma –szlovákiai magyar hírportál http://www.felvidek.ma/

44.

Gasparovic nepodpísal novelu o statnom jazyku 67

http://hnonline.sk/c1-49038130-gasparovic-nepodpisal-novelu-o-statnom-jazyku., 2011.03.18. 45.

Határon túli magyarok száma http://www.matud.iif.hu/05feb/03.html

46.

HVG online http://www.hvg.hu

47.

Kitekintő- Magyar külpolitika a világban http://kitekinto.hu/

48.

Központi Statisztikai Hivatal: http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,115776&_dad=portal&_schema=P ORTAL

49.

KMKF honlapja http://www.kmkf.hu

50.

Magyar Gárda http://magyargarda.hu/tajekoztato

51.

Magyar-szlovák alapszerződése http://www.kulint.hu/publ/displ.asp?id=FSGUIC

52.

Magyar Külügyminisztérium honlapja http://www.kulugyminiszterium.hu/NR/rdonlyres/66D3CE60-59F6-4D91-8FAB7FD25E0AD904/0/magyar_kulugyi_evkonyv_1998.pdf 200 old

53.

Magyar Nemzeti Bank: www.mnb.hu

54.

Magyar tőkeexport http://www.tokeexport.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=3%3Aa -magyar-tkekivitel-aktualis-helyzeterl&catid=1%3Alatest-news&lang=hu

55.

Népszámlálás 2011 http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/OBYV_MAD-15.pdf

56.

MTI: Bajnai békítő hangú cikket írt egy szlovák lapnak http://hvg.hu/vilag/20090907_bajnai_gordon_cikke_magyar_szlovak , 2011.03.19.

57.

NATO: http://www.nato.int/invitees2004/slovakia/chronology.htm

58.

OECD: http://www.oecd.org/statsportal/0,3352,en_2825_293564_1_1_1_1_1,00.html

59.

Rafaj népszámlálási csalással vádolja a magyarokat 68

http://www.bumm.sk/52969/rafaj-nepszamlalasi-csalassal-vadolja-amagyarokat.html, 2011.03.28. 60.

Selye János Egyetem honlapja http://www.selyeuni.sk/hu/bemutatkozas.html

61.

Szlovákiai magyar lakosok aránya 2007-ben http://www.sita.sk/sk/content.php

62.

Szlovák külpolitikai összefoglalók http://www.mepoforum.sk/kniznica-dokumentov/sr/zahranicna-politika/

63.

Szlovák kulturális minisztérium honlapja: http://www.culture.gov.sk/umenie/ttny-jazyk/legislatva/zkony/prehlad-noviel

64.

Szlovák Statisztikai Hivatal http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=4-

65.

Szlovák Külügyminisztérium honlapja: http://www.foreign.gov.sk/

66. Szlovák kormány törvényei http://www.government.gov.sk/data/files/4233.pdf 67. Szlovák cég alapítás http://www.szlovakceg.eu/ 68. Visegrádi Együttműködés http://www.visegradgroup.eu/main.php?folderID=994 69. Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Kezd%C5%91lap 70. Vállalkozói negyed online http://www.vallalkozoinegyed.hu/20090427/roncspremium_bevezetese_az_importor oknek_kedvezne 71. 2011-es népszámlálási ív magyar nyelven  http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/OBYV_MAD-15.pdf  72. 2008-as szlovák közoktatási törvény http://www.minedu.sk/data/USERDATA/ATEMY/2008/20080529_NRSR_skolsky_ zakon.pdf

69