SZAKDOLGOZAT Subicz Attila 2011

SZAKDOLGOZAT

Subicz Attila 2011

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIATUDOMÁNY SZAK Nappali tagozat Regionális Kapcsolatok és Pályázati Kommunikátor szakirány

A SAPARD PROGRAM HATÁSA ÉS JELENTŐSÉGE A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁGRA ÉS VIDÉKI TÉRSÉGRE

Készítette: Subicz Attila

Budapest, 2011

2

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ......................................................................................................................................... 5 2. A SAPARD Program jellemzői ........................................................................................................ 6 2.1 Földrajzi kiterjedés .................................................................................................................. 7 2.2 A SAPARD Program általános és speciális céljai ...................................................................... 8 2.2.1 Általános célok ................................................................................................................ 8 2.2.2 Speciális célok ................................................................................................................. 9 2.3 A SAPARD Program a kívánt hatásai ....................................................................................... 9 2.4 A SAPARD Program stratégiája.............................................................................................. 10 2.4.1 A stratégia prioritásai .................................................................................................... 11 3. Magyarország és az EU összehasonlítása ..................................................................................... 12 3.1 Infrastruktúra ........................................................................................................................ 12 3.2 Humán erőforrás ................................................................................................................... 13 3.3 Termelői szektor.................................................................................................................... 13 4. SWOT elemzés .............................................................................................................................. 14 4.1 Erősségek (Strengths)............................................................................................................ 14 4.2 Gyengeségek (Weaknesses) .................................................................................................. 15 4.3 Lehetőségek (Opportunities) ................................................................................................ 16 4.4 Veszélyek (Threats) ............................................................................................................... 17 5. Korábbi intézkedések a vidékfejlesztés és agrárgazdaság területén ........................................... 18 5.1 PHARE.................................................................................................................................... 18 5.2 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott programok ................................... 20 5.3 Világbank programjai ............................................................................................................ 20 5.4 Nemzeti forrásokból származó támogatások........................................................................ 21 6. A SAPARD Terv keretében megvalósult intézkedések ................................................................. 22 6.1 Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása .................................................. 23 6.2 Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása ..... 24 6.3 A szakképzés támogatása...................................................................................................... 25 6.4 Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése ... 26 6.5 Termelői csoportok felállítása, működtetése ....................................................................... 28 6.6 Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése . 29 6.7 A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése ................................................................................................................ 30 6.8 A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása ....................................................................... 31 3

6.9 Technikai segítségnyújtás...................................................................................................... 32 7. A SAPARD Program intézkedéseinek értékelése .......................................................................... 33 7.1 Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása .................................................. 33 7.2 Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása ..... 35 7.3 A tevékenységek diverzifikálása alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek fejlesztése......................................................................................................................................... 36 7.4 Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése . 37 7.5 A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása ....................................................................... 38 7.6 Technikai segítségnyújtás...................................................................................................... 39 7.7 Termelői csoportok felállítása, működtetése, illetve a szakképzés támogatása .................. 39 8. Esettanulmány: Cibakert Mezőgazdasági Kft ............................................................................... 40 8.1 A társaság .............................................................................................................................. 40 8.2 Tevékenységi kör, termékek-szolgáltatások ......................................................................... 41 8.3 Minőség ................................................................................................................................. 42 8.4 Konkurencia .......................................................................................................................... 42 8.5 Munkaerőhelyzet .................................................................................................................. 43 8.6 Tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásai .................................................................. 43 8.7 Fejlesztés célja....................................................................................................................... 44 8.8 A fejlesztés tartalma.............................................................................................................. 44 8.9 A fejlesztés eredményei ........................................................................................................ 45 8.10 Összefoglalás ....................................................................................................................... 45 9. Magyarország mezőgazdaságának aktuális helyzete ................................................................... 46 9.1 Bevezetés .............................................................................................................................. 46 9.2 Agrár-külkereskedelem ......................................................................................................... 48 9.3 Foglalkoztatottság ................................................................................................................. 50 9.4 Magyar földek értéke ............................................................................................................ 52 9.5 Birtokszerkezet ...................................................................................................................... 53 9.6 Üzemszerkezet ...................................................................................................................... 57 9.7 Agrárlogisztika ....................................................................................................................... 58 9.8 Jövedelmezőség, finanszírozás ............................................................................................. 59 10. Összegzés ................................................................................................................................... 60 Ábrák és táblázatok jegyzéke ........................................................................................................... 63 Irodalomjegyzék ............................................................................................................................... 63

4

1. Bevezető1 Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam a SAPARD Program hatását és jelentőségét a magyar agrárgazdaságra és vidéki térségére nézve. A SAPARD Program az Agenda 2000 nevű dokumentum keretein belül valósult meg, több más segélyprogram mellett. Az Agenda 2000 azzal a céllal jött létre, hogy jövőképet alkosson az Európai Uniónak az ezredforduló után. Az Agenda 2000 megfogalmazta azokat a kihívásokat, amelyekkel Európának szembesülnie kell a XXI. században és ezek közül az egyik legsürgetőbb az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok kérdése, amelyek jelentős lemaradást mutatnak több területen az EU-15-ökhöz képest. A SAPARD előcsatlakozási program az új tagjelölt országok agrárgazdaságainak versenyképességét, illetve a vidéki térségek életképességét kívánta felzárkóztatni az EU-s szintre. Szakdolgozatomban mielőtt értékeltem volna a SAPARD Program eredményességét, fontosnak találtam megvizsgálni, hogy milyen körülmények tették indokolttá a Program hazai alkalmazását. Megnéztem, hogy az ország agrárgazdasága és vidéki térségei milyen más juttatásokban részesültek még a SAPARD Program megjelenése előtt, majd összegeztem, hogy az akkori SAPARD Terv hogyan ítélte meg Magyarország helyzetét az EU-hoz viszonyítva. Összefoglaltam, hogy a Programon belül milyen intézkedések keretei között lehetett pályázatokat benyújtani. Ezen intézkedések céljait és várt hatásait leírtam azzal a céllal, hogy szakdolgozatom későbbi szekciójában megvizsgáljam, hogy a SAPARD Program lezárását követően ezek a célok mennyire eredményesen teljesültek. Esettanulmányként megvizsgáltam a Cibakert Kft beruházását, amely a SAPARD Program intézkedéseinek keretein belül valósult meg. A Cibakert Kft egy szántóföldi zöldségnövények termesztésére szakosodott társaság, de a vetésváltás kényszeréből száraz növények termesztésével is foglalkoznia kell. Egy korszerű szárító-tisztító berendezés felépítésére pályáztak, amelynek segítségével a társaság javította piaci pozícióját és jelentősen növelte komplexitását és ez által a versenyképességét. A

1http://www.euvonal.hu/?op=tenyek_kisszotar

5

társaság tapasztalatait és véleményét beépítettem a szakdolgozatomon belül a SAPARD Program értékelésébe, illetve a végkövetkeztetéseimbe. Ez után megvizsgálom, hogy a SAPARD Program önmagán túl, hosszútávon mennyire volt képes javítani a magyar agrárgazdaságon, illetve a vidéki térségek helyzetén. Részletesen megnéztem Magyarország helyzetét az agrár-külkereskedelem, a foglalkoztatottság, a birtokszerkezet, az üzemszerkezet és az agrárlogisztika terén. Továbbá megvizsgáltam, hogy e területek problémái honnan eredhetnek. Végül a fenti adatok alapján igyekeztem következtetéseket levonni a SAPARD Programmal, illetve Magyarország agrárgazdaságának és vidéki térségeinek jövőjével kapcsolatban.

2. A SAPARD Program jellemzői2 Az Európai Unió Tanácsa által 1999-ben kiadott 1268/99/EK és 2759/99/EK rendeletek alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium elkészítette és benyújtotta Magyarország SAPARD tervét, amelynek kivitelezésért és végrehajtásáért egyben felelősséget is vállalt. A terv elkészítése, a Bizottság által választott szakértők mellett, kormányzati szervek, NGO-k, és más a tervben érintett gazdasági, társadalmi partnerek bevonásával történt. Nem sokkal ezután az EU Bizottság elfogadta a benyújtott tervet és ezzel jogilag is érvénybe lépett a SAPARD Program. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium azzal a szándékkal hozta létre a tervet, hogy kijelölje és meghatározza a célokat és eszközöket, amellyel az EU normák figyelembevételével Magyarország igénybe veheti az előcsatlakozási alapok által nyújtott támogatásokat. A célok finanszírozását, a SAPARD program mellett, a Kormány által biztosított nemzeti források is segítik. A Program keretében Magyarország felgyorsíthatta az EU taggá válás feltételeinek megteremtését. Emellett fontosnak tekinthető, hogy a SAPARD Program is alapot

2Figeczky

G.: The Hungarian National Report, WWF Hungary, Budapest, 2006 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.60-61 http://ec.europa.eu/agriculture/external/enlarge/back/brief_en.pdf http://www.pedz.uni-mannheim.de/daten/edzk/gde/01/sapard_annualreport01.pdf 6

nyújtott arra, hogy Magyarország még a csatlakozás előtt megismerkedjen és átvegye a közösségi vívmányokat és azok alkalmazásában gyakorlatot szerezzen. A magyar SAPARD terv alapjául a következőek szolgáltak: 

Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program



Magyar agrárgazdaság, vidékfejlesztés és területfejlesztési stratégia



Magyar Kormány Programja



Ideiglenes Nemzeti Fejlesztési Terv



Továbbá figyelembe voltak véve az EU törekvései.

2.1 Földrajzi kiterjedés3 A program horizontális jellegéből adódóan az intézkedéseknek földrajzi korlátai nem voltak, de a támogatások főként az ágazat kritikus pontjaira koncentrált. A vidéki területek fejlesztése kiemelt szerepet kapott a SAPARD Programban. A ruralitás minősítésénél több szempontot is figyelembe kellett venni: a demográfiai helyzetet, az elöregedést és tartós elvándorlás jelenségét, elmaradottságot, az infrastrukturális elmaradottságot, a gazdasági elmaradottságot. A vizsgálat végén az eredmény azt mutatta, hogy a vidéki térségnek minősülő terület nagysága 77.921 km2, amely az ország összterületének 84 százaléka. Ez a terület az akkori népesség 38,3 %-át fedte le, amely számszerűleg 3.883.212 főt jelentett. Általános tendenciaként elmondható, hogy Magyarország vidéke és agrárgazdasága már jóval a SAPARD Terv elfogadása előtt hanyatlóban volt. A termelők versenyképessége folyamatosan romlott és nem csak, hogy nem tudták megközelíteni az EU színvonalat, de a korábbi hazai szintet is egyre nehezebb volt fenntartani. A termelőknek egyre kevesebb forrásuk maradt az eszközállomány fejlesztésére és csökkent a mezőgazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma is. Ilyen körülmények mellett nem tudták a hazai termelők hatékonyan alkalmazni a különböző környezetvédelmi, higiéniai, minőségi előírásokat. Ez a jelenség párhuzamosan volt megfigyelhető a falvak életfeltételeinek romlásával is.

3FVM:

Magyarország SAPARD Terve, 2000,p.61-62 7

2.2 A SAPARD Program általános és speciális céljai4 2.2.1 Általános célok A legfontosabb szempont az agrárgazdaság és a vidék fenntartható fejlesztése, melyhez elengedhetetlenek a következő pontok: 

Növelni a magyar agrárgazdaság versenyképességét



A termelési struktúrában lévő lemaradásokat behozni.



A megváltozott üzem- és tulajdoni struktúrákhoz elengedhetetlen fejlesztések támogatása.



A minőségi termékek arányának növelés mind az alapanyagok termelése, mind a feldolgozás oldalán.



A termelés-feldolgozás-értékesítés vertikumai, illetve a termelők közötti kooperáció elősegítése.

A fenti pontok eredményeként a vidéki lét talpon maradását is szándékozott segíteni a SAPARD terv. A terv szerint mezőgazdasági korszerűsítésén és diverzifikációján, az infrastruktúra

rendbehozásán,

a

bővülő

képzési

lehetőségeken

és

más

vidékfejlesztési eszközökön keresztül nőne a foglalkoztatás, az életszínvonal és a gazdaság szilárdsága a vidéki területeken. Az EU-s vidékfejlesztési elvek alkalmazásán keresztül így kulturális, társadalmi és gazdasági szinten is közelíthetne a magyar vidék az EU-s szinthez. A terv általános céljainak megvalósítása a vállalati szektorban növelné a versenyképességet, amely lényeges tekintve, hogy Magyarországon a mezőgazdasági üzemek, vállalkozások és foglalkoztatottak jelentős része a versenyszférán kívül van. A versenyképesség növelése mellett rendkívül fontos volt még, hogy a vállalatokat felkészítette az új körülménykehez, melyekkel az EU egységes piacához való csatlakozást

követően

kellett

szembenézniük.

Az

előcsatlakozási

alapokat

igénybevevő vállalatoknak ugyanis alkalmazniuk kellett az EU versenyelőírásait és többek között a környezetvédelemmel és közbeszerzéssel kapcsolatos előírásokat. 4http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200407/sapard.pdf

Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon, Közgazdasági Szemle, 50. évf., 2003. január FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000,p.60-61 8

Az általános célok közé sorolható még az a szándék, hogy a SAPARD Terv megvalósításával

25

ezer

megtartott

és

újonnan

létrehozott

munkahely

stabilizálódjon az agrárgazdaság területén, illetve a mezőgazdasági termelés 10 százalékában korszerűsítés történjék.

2.2.2 Speciális célok 

A mezőgazdasági termelés piaci hatékonyságának növelése.



Az élelmiszerbiztonsági, higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi előírások feltételeinek megteremtése.



A magasabb minőségi követelményeknek megfelelő és feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése.



Környezetterhelés csökkentése.



Az ágazat termelőinek szövetkezését elősegíteni, melyek az egyes termelők piacrajutási feltételeit javítja



Munkahelymegőrzés és munkahelyteremtés a vidéki térségeken.



A vidéki területek népességmegtartó képességének növelése.

2.3 A SAPARD Program a kívánt hatásai 

A mezőgazdaság erőgépállománya korszerűbb lesz, a szarvasmarha, sertés és baromfitartás feltételei javulnak, a korszerűsített telepeken az állatelhelyezés feltételei megfelelnek az EU követelményeknek, bővül a magasabb minőségű termékek aránya, javul a termékek piaci pozíciója, alacsonyabb lesz a környezetterhelés.



A termelői csoportok biztonságosabbá és hatékonyabbá teszik az egyéni gazdaságok termelését, segítik a munkahelyek megőrzését.



A foglalkoztatási feszültségekkel küzdő vidéki térségekben a tevékenységek diverzifikációja által stabilizálódik a foglalkoztatottság, nő a gazdálkodók szakismerete, valamint erősödik a vidék népességmegtartó képessége.



Az agrár-környezetvédelmi intézkedések eredményeként nő a környezeti és termőhelyi adottságokat fokozottan figyelembevevő gazdálkodásra átálló gazdaságok aránya.

9

2.4 A SAPARD Program stratégiája5 A SAPARD Terv a vidéken fellépő foglalkoztatási hiányt a termelés diverzifikációján keresztül akarta megoldani, melyhez elengedhetetlennek tartotta az általános tőkehiány mérséklését. A források bővítésével elő akarta segíteni a technológiák fejlesztését, amely növelné a versenyképességet és a jövedelmezőséget. Így javulnának a termelési mutatók, illetve a termékek minősége. Fontosnak tartotta figyelembe venni a helyi földrajzi, termőhelyi adottságokat és a rendelkezésre álló, európai viszonylatban olcsónak számító képzetlen munkaerőt. A Terv a termelők piacrajutási lehetőségeit javítani akarta a termelői csoportok szervezésével, a képzettségi színvonal növelésével, korszerű szaktanácsadás nyújtásával. A társulások lehetővé fogják tenni a közös kapacitások fejlesztését. Emellett fontosnak tartotta felhasználni a már korábban létrejött vertikális kapcsolatok tapasztalatait. A Terv sikeres véghezvitelével integrálódni fognak az elszigetelt termelők. A Terv továbbá, mivel a jó minőségű alapanyagok adottak lesznek, emelni akarta a magasabb feldolgozottságú termékek arányát a piacon, amelyhez az élelmiszerfeldolgozó üzemek támogatása szükséges. A terv számításba vette, hogy ezen jobb minőségű termékeknek van potenciális piaca belföldön, illetve külföldön. Ezeket a fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy a feldolgozóipar környezetterhelése csökkenjen, a termelés higiéniája javuljon és a termékek előállítása biztonságosabb legyen. A SAPARD Terv nagy hangsúlyt fektet környezetvédelmi szempontokra, amely a Terv stratégiájában a következőképpen jelenik meg. Az ökobarát termelést minél több területen kell bevezetni, különös tekintettel az érzékeny területekre. Ezekkel a módszerekkel hatékonyabban lehet fenntartani Magyarország biodiverzitását. Ezen stratégiai pontok megvalósítása növelni fogja a vidéki foglalkoztatottságot, illetve javítani fogja a vidéki települések népességmegtartó képességét. Továbbá az infrastruktúra fejlesztésével is javítani akarta a Terv a termelők termelési feltételeit és a vidéki életszínvonalat.

5

FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p. 70-72 10

Ezek a stratégiai pontok szorosan követték az Európai Unió akkori vidékfejlesztési politikájának kiemelt elveit.

2.4.1 A stratégia prioritásai6 

Az agrárgazdaság versenyképességének növelése.



Az agrár-környezetvédelem előtérbe helyezése.



A vidéki térségek adaptációs képességének elősegítése.

Az agrárgazdaság versenyképességének növelése érdekében a SAPARD források a következő intézkedések megvalósítására irányulnak: 

A mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása.



A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése.



A termelői csoportok felállításának, működtetésének támogatása.

Az agrár-környezetvédelem előtérbe helyezése érdekében a SAPARD források a következő intézkedések megvalósítására irányulnak: 

Az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése.



Tájmegőrzés, kulturtáj ápolása.

A vidéki térségek adaptációs képességének elősegítése érdekében a SAPARD források a következő intézkedések megvalósítására irányulnak: 

A falvak megújítása és fejlesztése, illetve a vidéki hagyományok és a tárgyi értékek ápolása és védelme.



A tevékenységek diverzifikálása alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása érdekében.



A vidék infrastruktúrájának fejlesztése.

Továbbá a SAPARD Terv kiköti, hogy a fent megfogalmazott prioritások megvalósításához szükséges a szakképzések bővítése, illetve az aktuális 6FVM:

Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.72-73 Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon, Közgazdasági Szemle, 50. évf., 2003. január 11

szükségletekhez való igazítása. Ezzel az intézkedéssel nagyobb valószínűséggel biztosítható a prioritások életképes megvalósítása.

3. Magyarország és az EU összehasonlítása7 A SAPARD terv összehasonlította Magyarországot az EU 15-el, annak érdekében, hogy hangsúlyozza, mely területeken nagy országunk lemaradása. Az összehasonlítás egykét kiegészítéssel, összefoglalva így nézett ki:

3.1 Infrastruktúra:8 A vízellátás kiterjedtségében megfelel az EU-s szintnek, de a szolgáltatás minőségében nagy lemaradások tapasztalhatóak, főleg a szennyvíztisztítás terén. 

Magyarország közlekedési szempontból tranzit országnak számít, ezért kulcskérdés a közlekedési hálózat állapota. Habár a gyorsforgalmi utak és a vasút állapota megfelelőnek mondható, a közutak tekintetében Magyarország siralmas állapotban van.



Az energiaellátás

elfogadható

állapotban

van,

viszont

az

alternatív

energiaforrások kihasználtsága minimális szinten van. 

A kommunikációs rendszerek kiépítettsége terén Magyarország rohamos felzárkózást mutat.

A magyar infrastruktúra több egymásra rakódott tényező miatt volt elmaradott állapotban. A szocialista múltból ránk maradt elhanyagoltság, ami az akkori központi ellátottság hiányaiból adódott, továbbá az intézményi, adminisztratív és politikai centralizációból következő strukturális és területi központosítás egyaránt okozói a 90-es években megfigyelhető infrastruktúra állapotának.

7FVM:

Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.34-35

8http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf98/ISTRA7_980430.pdf

12

3.2 Humán erőforrás9 

Magyarország főbb demográfiai jellemzői (várható élettartam, halálozási ráta, népesség száma, egészségi állapot) az EU-s tendenciákhoz mérten is igen kedvezőtlenek.



A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya közelít az EU-s átlaghoz.



A magyar aktív népesség foglalkoztatottsága jelentősen elmarad az EU-s átlagtól.



A kedvezőtlen demográfiai folyamatok állandósulásával hosszabb távon csökken a munkaképes korú népesség aránya és száma.



A szakképző intézmények főleg gyakorlati oktatás terén le vannak maradva az EU-s szinthez képest.



Az oktatás és képzés rendszere nem biztosítja a versenyképes készségek és kompetenciák elsajátítását, amely szükséges a munkaerőpiacon való megjelenéshez.



A régiók között a munkaerő-piac terén jelentős különbségek vannak.



A nők iskolai végzettsége magasnak számít az EU átlagához képest.



A közép- és felsőoktatásban résztvevők aránya folyamatosan növekszik.

3.3 Termelői szektor 

Habár Magyarország agrárgazdasága nagyobb arányban veszi ki a részét a nemzetgazdaságból, mint az EU-s átlag, ez az érték a rendszerválás óta folyamatosan csökken.



Magyarország mezőgazdaságra alkalmas területének a nagysága és ebből a szántóföldek aránya magasan az EU átlag fölött van. Ezzel szemben Magyarország erdővel fedett része jóval lemarad az EU átlagtól.



A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége lényegesen lemarad az Unió szintjétől. Ennek egyik oka a nyíló agrárolló volt, aminek az lett a következménye,

hogy

a

termelők

eszközállománya

leamortizált

és

korszerűtlen lett.

http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13459&articleID=21156&ctag=articl elist&i 9

13



A termelők ráfordításai is elmaradnak az EU szintjétől, és ez tükröződik az alacsonyabb hozamokban is például tejtermelés, borjúhús-, sertéshús-, marhahús-termelés, répacukor- és gabonatermelés terén. A Terv a napraforgó termesztést emelte ki, mint egyetlen pozitív példát hozam terén.



A

Terv

a

növénytermesztés-állattenyésztés

arányának

alakulását

is

kedvezőtlenül ítélte meg az EU áltaghoz képest. 

Még óriási különbségnek számít az EU 15-höz képest az, hogy Magyarországon túlsúlyban vannak az egy hektár alatti egyéni gazdaságok. A száz hektár fölötti területtel rendelkező egyéni gazdaságok aránya csupán töredéke az akkori EUban található szinthez képest.



A rendszerváltás óta folyamatosan végbemenő struktúra változások miatt ugyan lecsökken a mezőgazdaságbeli foglalkoztattak száma, de ez a szám nem mutat nagy különbségeket az EU-s szinthez viszonyítva.



A Terv ezen kívül még az élelmiszer feldolgozás ágazatainak elmaradottságát hangsúlyozza

ki

élőmunka

hatékonyság,

beruházási

lehetőségek,

élelmiszerbiztonság, higiénia, ágazaton belüli együttműködés és specializáció terén.

4. SWOT elemzés10 A SAPARD Terv része továbbá egy SWOT elemzés, mely azért készült, hogy feltérképezze stratégiai szempontból az ország potenciális agrárgazdasági esélyéjeit. Egy-két kiegészítéssel, összefoglalva így nézett ki.

4.1 Erősségek (Strengths) 

Az ország elhelyezkedés szempontjából tranzit országnak számít, ami nagyon előnyös piaci elhelyezkedést jelent.



Az ország területének több mint háromnegyede mezőgazdasági célra felhasználható



A termelésre alkalmas talajok kétharmada igen mély, mély vagy közepes humuszos termőrétegű, tehát kiváló adottságúak.

10FVM:

Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.36-40 www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_gyulaffy_belane_dr.doc 14



Sok vidéki terület alkalmas egyedi, speciális termékek előállítására, anélkül, hogy a piaci verseny túlzottan veszélyeztetné ezt.



Az országnak az öntözéses gazdálkodás terén előnyei vannak az ország vízkészleti adottságai miatt.



A munkaerő az EU 15-höz képest olcsó.



A felsőfokú képzettséggel rendelkezők aránya kedvező.



Néhány ágazatban nagy hozamú fajtákkal rendelkezünk.



Az ország rendelkezik olyan vállalkozásokkal, melyek nemzetközi szinten is helytállnak.



Az agrárgazdaság jelentős tapasztalattal rendelkezik a termelés vertikumai terén.



Nagy biodiverzitás.



A termelés vertikális kapcsolatain belül nincs nagy feszültség a kapacitások között.



Állattenyésztés terén nincs kimagasló területi koncentráció.



A magyar mezőgazdaság viszonylag kevésbé terheli a környezetet.



A törzskönyvezés intézményei már kialakultak.



Már léteznek programok a földhasználat ésszerűsítésére.



A külföldi tulajdonban lévő élelmiszeripari vállalatok jelentős fejlesztéseket hajtanak végre, ezáltal könnyebben megfelelnek a nemzetközi feltételeknek.



A privatizáció jogi része befejezettnek tekinthető.



Kutatás és fejlesztés, oktatás, fajnemesítés stb. területén magas színvonalat képviselünk.



Az oktatás és a szakképzés az országos lefedettsége kedvező.



Gazdag kulturális örökségek és hagyományok.

4.2 Gyengeségek (Weaknesses) 

A strukturális átalakulás az agrárgazdaságban még mindig nem fejeződött be.



A piacgazdasághoz való csatlakozás és alkalmazkodás eredményeképpen jelentős veszteségeket szenvedett a hazai agrárgazdaság.

15



Vidéken

a

munkanélküliség

nagy

arányban

megugrott,

amelyet

az

agrárgazdaság képtelen volt felszívni. 

A magyar birtokszerkezet rendkívül elaprózódott. A földtulajdon és a földhasználat nincs szoros kapcsolatban, ami a külföldi viszonyokhoz képest jelentős versenyhátrányt okoz.



Vízrendezés, öntözés és úthálózat terén nem volt jelentősebb fejlesztés, ezért ezeken a területeken még mindig az előző rendszer körülményei figyelhetőek meg.



A felszíni vízkészletek döntő többsége külföldről származik, ami nem jelent teljes biztonságot.



A vidéki termelés specializációja nincs kihasználva.



A környezetkímélő eljárások még nincsenek elterjedve.



A gazdálkodók nagy része nem rendelkezik összetett gazdasági ismeretekkel.



Az országon belül nem terjedt el a szövetkezés, hiányoznak a TÉSZ-ek.



Az agrárgazdaság szereplőinek hatékonysága elmarad az EU-s szinttől.



Az agrárágazatok jövedelmezősége általában elmaradt az országban, ezért a vállalkozások önállóan képtelenek eszközállományuk fejlesztésére.



Az elavult eszközállomány miatt a vállalkozók nem tudnak megfelelni az EU-s követelményeknek.



Több ültetvény faj- és fajta szerinti megoszlása nem kielégítő.



A termelési szerkezet több helyen nem felel meg a termőhelyi adottságoknak.



Az infrastruktúra siralmas állapotban van.



A feldolgozó iparon belül több ágazat nem felel meg az EU-s környezetvédelmi, élelmiszerminőségi követelményeknek.



A szakképzés és az oktatás több helyen túl nagy hangsúlyt fektet az elméleti oktatásra a gyakorlati ismeretek elsajátításának kárára. Több oktatási intézmény állapota, felszereltsége nem felel meg a követelményeknek.

4.3 Lehetőségek (Opportunities) 

Magyarország

kedvező

mezőgazdasági

adottságai

megadják

a

versenyképesség alapjait.

16



A SAPARD Programon keresztül megvalósuló intézkedések lehetővé teszik a munkahelyek számának bővítését és az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek létrejöttét.



A SAPARD Programon keresztül megvalósuló intézkedések lehetővé teszik az agrárgazdaság termékeinek minőségbeli javítását, hogy azok megfeleljenek az EU-s követelményeknek.



A SAPARD Programon keresztül megvalósuló intézkedések lehetővé teszik az agrárgazdasági tevékenységek.



A gépesítésen keresztül a gazdálkodók a munkájukat könnyebben tudják a saját igényeikhez igazítani.



A SAPARD Programon keresztül megvalósuló intézkedések lehetővé teszik, hogy az állattartás színvonala megfeleljen az EU-s normáknak.



Lehetséges lesz piacra bocsájtani több csak Magyarországra jellemző speciális terméket.



A termékek tárolási lehetőségének javításával a mezőgazdasági ágazatok veszteségei csökkenthetők lesznek.



Az agrárgazdasági szereplők a szövetkezéseken keresztül könnyebben tudnak megjelenni a piacon.



A szakképzés és oktatás optimalizálásával versenyképes ismeretekre tesznek szert a jelenlegi és jövőbeni gazdasági szereplők.

4.4 Veszélyek (Threats) 

A fejlesztések elmaradnak, így az agrárgazdaság szereplőinek versenyhátránya továbbnövekszik.



A vállalkozások nehezen férnek hozzá a hitelekhez.



A magyar termelők nem tudnak alkalmazkodni az EU-s követelményekhez, ezért termékeik leértékelődnek.



A fejlesztések önmagukban nem garantálják, hogy a gazdasági szereplők elsajátítják a környezetkímélő eljárásokat.



A környezetkímélő módszerek késedelmes elsajátítása továbbrontja a környezet állapotát.



A

sikertelen

és

elmaradó

korszerűsítések

tovább

növelik

a

jövedelemkülönbségeket. 17



A sikertelen és elmaradó korszerűsítések, és a leértékelődött termékek megléte tovább súlyosbítják az agrárszektor foglalkoztatási arányát.



A csekély területekkel rendelkező termelők fogják a legjobban elszenvedni a támogatási források hiányát.



Ha az élelmiszer-feldolgozó ipar a támogatásokból nem képes fejleszteni a higiéniai és környezetvédelmi elvárásoknak megfelelően, akkor ezek az üzemek kénytelenek lesznek megszűnni.



Ha nem bővül kellőképpen a termelők száma, akkor a kooperáció szervezése is elmaradhat.



A szakképzés fejlesztésének elégtelensége miatt romolhat a szakmabelieknek a tudásának a színvonala.



Az oktatás fejlesztése nem fogja teljes mértékben kielégíteni a folyamatosan változó gyakorlati tudást igényelő agrárszektort.



A földtulajdonos és földbérlő számára egyaránt biztonságot nyújtó rendszer nem honosul meg.



A támogatások sikertelensége miatt a termékek minősége elmarad az EU színvonaltól.



Az agrárgazdaság diverzifikációját segítő támogatások sikertelenek lesznek, így nem lesz lehetősége a termelőknek alternatív jövedelemforrásokat alkalmazni.

5. Korábbi intézkedések a vidékfejlesztés és agrárgazdaság területén11 5.1 PHARE12 A magyarországi agrárgazdaság 1990-től 2000-ig volt kedvezményezettje a Phare programnak. Ennek keretében Magyarország közel 78,5 millió eurónyi vissza nem térítendő támogatást kapott az Európai Uniótól. A program célja az országok felkészítése az uniós tagságra, ami magába foglalta azt, hogy a program segítette a 11FVM:

Magyarország SAPARD Terve, 2000, p. 46-57

12http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok

http://www.vati.hu/files/articleUploads/10554/Phare_Big_Book_070802.pdf 18

piacgazdaságba való átlépést, a politikai demokrácia kiépítését, az integrációs folyamatok segítését. Nagy szerepe volt továbbá a privatizációból adódó tulajdonosés

szerkezetváltás

gördülékenyebb

véghezvitelében.

Hosszútávon

ezzel

a

vállalkozások szabadpiacon való helytállásának esélyeit akarta javítani. A Phare program a következő alrészekből állt: 

Az intézményfejlesztési program, melynek célja az olyan intézmények és intézményrendszerek

kiépítése,

amelyen

keresztül

megvalósulhat

a

jogrendszer harmonizációja, az uniós normák átvétele. Ezen a programon keresztül lehetett lebonyolítani szakértői tanácsadást, képzési programokat, tovább ezen keresztül valósult meg az úgynevezett „twinning” program is. 

A beruházási programok, melyen keresztül az EU csatlakozáshoz szükséges berendezések, épületek beszerzését lehetett finanszírozni. A program keretében

telekommunikációs,

informatikai,

laboratóriumi

fejlesztés,

élelmiszer minőségbiztosítási, állat- és növényegészség-ügyi projektek valósultak meg. 

A gazdasági és szociális kohézió erősítését célzó programok az országot a Strukturális Alapok fogadására készítette föl, tehát a régiók között fejlettségbeli különbségeket akarta mérsékelni.



Nemzetközi programok



Access-program, amely a civil társadalom fejlesztését célozta főleg környezetvédelmi, szociális és társadalmi szempontokat figyelembe véve



Határ menti együttműködés programja, melynek célja a határon átnyúló gazdasági és kulturális kapcsolatok ápolása. Itt főleg turizmus, infrastruktúra, területfejlesztés természetvédelem, humánerőforrás és intézményfejlesztés területén történő beruházásokra kell gondolni.



Közösségi programok, melyek alatt főleg oktatási és képzési programokat kell érteni. Továbbá kulturális programok is megvalósultak ennek keretében.

Agrárgazdasági és vidékfejlesztési téren is jelentős támogatások jutottak a Phare programon keresztül. Az ország támogatható projektekre vonatkozó javaslatát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium nyújtja be évente a kormánynak.

19

Az agrárgazdaság területén például a következők terén ért el eredményt a Phare program: 

Agrárgazdaság privatizációja



Agrárgazdálkodáshoz szükséges banki infrastruktúra létrehozása



Állategészségügy

fejlesztése

(informatikai

rendszer,

diagnosztikai

rendszer,

diagnosztikai

laboratórium) 

Növényegészségügy

fejlesztése

(informatikai

laboratórium) 

Országos Borminősítő Intézet és az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet laborkapacitásának javítása



Határállomások megerősítése



Földhivatali intézmények számítógépes rendszerének kiépítése

A vidékfejlesztés területén a következők terén ért el eredményt a Phare program: 

Települések együttműködését segítő pályázatok végrehajtása, melyek feltétele a települések szövetsége volt



Turisztikai vonzerővel bíró területek és létesítmények felújítása, hatékonyabb kihasználása (pl.: Aggteleki Természetvédelmi Terület támogatása)



Regionális statisztikai rendszer fejlesztése



Programozás gyakorlatának erősítése



Újfajta pályázati rendszer megismertetése, amely fontos volt a SAPARD terv előkészítése szempontjából

5.2 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank által támogatott programok Az EBRD kezdeményezésére indult a Mezőgazdasági Átalakítási Program, melynek keretében Magyarország 1993 és 1999 között 158 millió dollárnyi hitelt kapott, azzal a céllal, hogy megsegítse a magyar agrárágazatok piacgazdaságra való áttérését.

5.3 Világbank programjai 

Gabonaprogram: célja az ország gabonatermelésének és tárolásának korszerűsítése. Hitel összege: 130 millió USD

20



Integrált Állattenyésztési és Feldolgozási Program: célja az állattenyésztés minőségének és exportképességének javítása. Ennek keretében számos sertéstelepi, baromfitartó telepi, juhászati, tehenészeti, illetve új beruházások építése valósult meg. Hitel összege: 80 millió USD



Növénytermesztés Fejlesztés Program: hitelt nyújtott gazdálkodóknak gépbeszerzéshez, talajjavításhoz annak érdekében, hogy a növénytermelés hatékonyabb legyen. Hitel összege: 100 millió USD



Agráripari Korszerűsítési Program: főleg az élelmiszeripar versenyképességét növelte, de eredményeket ért el a termékfeldolgozás fejlesztése, illetve a vezetés és marketing gyakorlatok terén is. Hitel összege: 48 millió USD



Integrált Mezőgazdasági Export Program: célja a mezőgazdasági termelés és a feldolgozó ipar együttes fejlesztése. Célja a gazdasági hatékonyság növelése, a versenyképesség növelése, az exporttevékenység fokozása. Hitel összege: 99 millió USD

5.4 Nemzeti forrásokból származó támogatások A magyar kormány a központi költségvetés egy részét a magyar agárgazdaság fejlesztésére különíti el, amellyel a következőket támogatta: 

gépbeszerzés



technológiai színvonal emelése



lízingelés



ültetvénytelepítés

korszerűsítése

(fajok

és

fajták

összetételének

korszerűsítése) 

új létesítmények építése



meglévő létesítmények korszerűsítése



környezetvédelem



turizmus fokozása



elmaradott térségek felzárkóztatása



szakképzés

21

6. A SAPARD Terv keretében megvalósult intézkedések13 A SAPARD Terv a következő intézkedéseket kezdeményezte: 

Mezőgazdasági vállalkozások beruházásai



Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése



Termelői csoportok felállítása, működtetése



Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek



Falufejlesztés és –felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése



A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása



Tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése



Szakképzés



Technikai segítségnyújtás

A SAPARD Terv a következőképpen képzelte el az EU-források eloszlását az intézkedések között:

13http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1337

http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1337&articleID=5570&ctag=articlelist&i id=1 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.74 22

1.sz. táblázat: Az intézkedésre jutó EU források részaránya14

Már a táblázat alapján várható, hogy a mezőgazdasági beruházásokra és a mezőgazdasági

termékek

feldolgozására

irányuló

intézkedések

lesznek

a

legjelentősebbek. A szakképzés és a termelői csoportok felállítására irányuló intézkedések viszonylagosan alacsony részarányáról talán el lehet mondani, hogy jelzi ezen intézkedések sikertelenségét. Bár ez a sikertelenség az elégtelen források mellett szervezési hibákból is adódik.

6.1 Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása15 Az intézkedés céljának középpontjában a technológiai fejlesztés áll. A Terv tényszerűen kimondja, hogy az akkori körülményeket figyelembe véve nincs arra lehetőség, hogy az elavult eszközállományt a vállalatok önerőből képesek legyenek feljavítani, mivel a vállaltok működésének jövedelmezősége egyre csökken, továbbá az agrárolló egye nyílik. A Terv szerint az intézkedése összesen 128.586.801 eurónyi támogatás jutna, melynek háromnegyed része EU-s támogatás a maradék pedig nemzeti támogatás. 14FVM: 15

Magyarország SAPARD Terve, 2000, p. 65 FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.75-84 23

Az intézkedést főleg az állattenyésztők, illetve a takarmánnyal foglalkozó növénytermesztők felé irányította a Terv. A támogatásra benyújtott kérelmeket a Terv egy pontrendszeren keresztül bírálta el, mely alapján előnyben részesültek a kisés középvállalkozók, a fiatal vállalkozók és a kedvezőtlen területen tevékenykedő vállalkozók. Az intézkedés olyan konkrét termelési tényezőket támogatott, mint a trágyakezelési eljárások, takarmánytárolók, takarmánykeverők, terményszárítók, erőgépek és betakarító gépek korszerűsítését, továbbá más, már meglévő létesítmények rekonstrukcióját. Ennek a modernizációnak a következő eredményeit várta a terv: 

A termelés minőségének javítása



Az előállított termékek minőségének javítása



Termelés veszteségességének csökkentése



Versenyképesség, jövedelmezőség növelése



Higiéniai és állatjóléti körülmények javítása



Környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés



Új munkahelyek teremtése



Kapacitásbővítés

6.2 Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása16 A SAPARD Terv ezen intézkedése az élelmiszer-feldolgozó iparra irányul, azon belül is azon ágazatok üzemei igényelhetik a támogatást, melyek korszerűtlennek számítanak az országon belül, mint például a hús- vagy a tejipar, illetve a hal-, a tojás-, gyümölcs-, és zöldségfeldolgozás. A vállalatoknak összesen 89.517.797 eurónyi támogatás állt rendelkezésükre, melyből 67 millió euró EU-s, 22 millió euró nemzeti forrásokból való. Az intézkedés keretei közé nem tartozik a kapacitásnövelés, tehát támogatást főként környezetvédelmi, higiéniai, állatvédelmi, minőségjavítási és élelmiszerbiztonsági beruházásokra lehet nyújtani, mivel ezeken a területeken a vállalatok országszerte nem tudtak megfelelni a különböző nemzetközi és EU-s előírásoknak.

16FVM:

Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.85-95 24

Az intézkedés olyan konkrét beruházásokat támogatott, mint a szennyvíz- és hulladékkezelés, állatpihenők építése, etetőrendszerek kiépítése, véreztetési és vérgyűjtő rendszerek, logisztikai és informatikai rendszerek kiépítése, hűtőtárolók kiépítése, csomagolás korszerűsítése. A következő eredmények voltak várhatóak a Terv szerint: 

Az üzemek kevésbé fogják terhelni a környezetet



A termékek minősége javul



Új termékek kerülnek piacra



A fogyasztók bizalma megnő a magyar élelmiszertermékek iránt



Új munkahelyeket tudnak majd biztosítani az üzemek



Nő a versenyképesség

6.3 A szakképzés támogatása17 A SAPARD Terv ezen intézkedésének az volt az érdeke, hogy az agrárágazatok jelenlegi és jövőbeni vállalkozóit és dolgozóit felkészítse az EU-s csatlakozással járó változásokra. Nem is elsősorban a fiatalok képzésére vonatkozik ez az intézkedés, ugyanis a Terv az ő oktatásukat már kiforrottnak érezte az országon belül, hanem inkább a felnőttek szakmai továbbképzéséről, átképzéséről volt szó. A Terv ezt gyakorlatban felnőttképzés és tanfolyamok formájában képzeli el, melyet a FVM koordinálna megyei szintre lebontva. Ezek a képzések egyéves időtartamnál nem lehetnek többek. A támogatás mértéke a Terv szerint 4.600.953 euró melynek háromnegyede EU-s forrásokból, egynegyede hazai forrásokból származik. A Tervnek az volt a szándéka, hogy ezek a képzések olyan területen nyújtsanak versenyképes új ismereteket, mint a menedzsment, nyelvtudás, informatika, marketing, turizmus, környezetvédelem, illetve tájékoztatást nyújt új gazdálkodási módszerekről és a bevezetésre kerülő EU-s előírásokról, követelményekről. A képzések fő célja, hogy a magyar agrárgazdaság versenyképességét növelje a humán erőforrások fejlesztésén keresztül. Ez javítaná a mezőgazdasági ágazatokban tevékenykedők 17FVM:

jövedelemszerzési

lehetőségeit,

adaptációs képességeit,

piaci


hatékonyságát. Emellett az intézkedés a környezetkímélő módszerek terjesztésével szolgálja a fenntartható fejlődés alapelvét. A következő eredményeket várta a Terv a szakképzések támogatásától: 

Alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megismertetése



Agrárgazdaságban tevékenykedők adaptációjának növelése



Tevékenységek diverzifikálása



EU-s követelményekhez való felkészítés



Ismeretek továbbadása, melyekkel a termékek minősége, higiéniai és állatjóléti előírásokhoz való megfelelése javul



Versenyképes vállalkozási ismeretek továbbadása

6.4 Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése18 Ennek az intézkedésnek az a szándéka, hogy a magyar mezőgazdaság egyre inkább közelítsen, és végül elsajátítsa az európai mezőgazdasági modellt, melynek az elnevezése a multifunkcionális mezőgazdaság. Ennek az új stratégiának az a célja, hogy a hagyományos mezőgazdaság mellett bevezetésre kerüljenek új szereplők és tevékenységi körök, mely segítségével a mezőgazdaság nemcsak az élelmiszerellátás igényét látja el, hanem figyelembe vesz más társadalmi-szociális igényeket is. Ez a stratégia szélesíteni akarja a vidéki gazdaság tevékenységi körét olyan elemekkel, mint a hagyományok, kultúra és népművészet támogatása, a közösségek és civil társadalom fejlesztése. Emellett a multifunkcionális mezőgazdaságban egyre nagyobb szerepe van az úgynevezett non-food termelésnek a rendelkezésre álló hagyományos erőforrások változásai miatt. Ez alatt azt kell érteni, hogy az ezt a stratégiát követő gazdasági szereplők szélesítik a termelési profiljaikat olyan elemekkel, mint a bioalkohol, a rost, színezék-anyagok, energiatermelő biomassza, polimer és olajnövények előállítása és termelése.

18FVM:


Az erre a stratégiára való átállást a hagyományos mezőgazdaságból adódó káros hatások (a termőtalaj romlása, biodiverzítás csökkenése, gyomosodás) és a mezőgazdaságra negatívan ható társadalmi változások (a vidék elnéptelenedése, vidéki munkanélküliség növekedése) indokolják. Természetesen továbbra is központi kérdéskörnek számít a multifunkcionális mezőgazdasági

stratégián

belül

a

mezőgazdaság

piaci

szempontjainak

figyelembevétele, tehát a versenyképesség, minőségi termékek előállítása, de ezt új környezetkímélő megoldásokon keresztül. Az intézkedés az alábbi környezeti szempontok figyelembevételére hívja fel a figyelmet: 

Talajvédelem (víz- és szélerózió, szikesedés, szerves-anyag csökkenés, tömörödés megakadályozása)



Felszíni és felszín alatti vizek védelme (nitrát-terhelés csökkentése, árvízvédelem, vízgazdálkodás, növényvédő-szerek hatásának csökkentése)



Tájvédelem (létesítmények tájjelleghez alkalmazkodó kialakítása és a takarása, megőrizi a tájak természet közeli állapotát, fenntartani a tájak esztétikai adottságait, takarékos erőforrás-felhasználás)



Természetvédelem

(biodiverzitás

megőrzése,

veszélyeztetett

élővilág

megóvása, értékek védelme termelési szempontokkal szemben is akár) 

Levegő tisztaságának védelme (káros gázok kibocsátásának mérséklése)

Az intézkedés a következő eredményeket várta el: 

Versenyképes, jó minőségű termékek előállítása



Vidéki turizmus fellendítése (ökoturizmus, falusi turizmus)



Alternatív jövedelemforrások megjelenése



Az agrárágazatok fenntartható földhasználata



Környezetvédelem iránti érzékenység megalapozása



Környezetkímélő mezőgazdasági módszerek elterjesztése



Falusi elvándorlás visszafogása



Vidéki munkanélküliség visszaszorítása



Mezőgazdasági termelés diverzifikációja



Élőhelyek rehabilitációja, keletkezése



Talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotának javulása 27



Vidéki értékek megőrzése, tájak esztétikai értékének megőrzése

Az összes rendelkezésre álló pénzösszeg a Terv szerint 8.229.673 euró, amelyből 6 millió euró EU-s forrásból, 2 millió euró nemzeti forrásokból való.

6.5 Termelői csoportok felállítása, működtetése19 A rendszerváltás után a TSZ-ek szétdarabolódtak és ez a tagoltság a mai napig igaz a magyar termelőkre. Ezek a viszonylag kisméretű vállalkozások már a méretüknél és a termelési volumenüknél fogva is, ki vannak téve a piaci hatásoknak. A Tervnek ez az intézkedése ezen akart változtatni, ugyanis ez az izolált működési-modell nem életképes a nyugat-európai mezőgazdasági vállalatokkal szemben, ahol egy cég alatt megtalálhatóak a termelő, értékesítő, raktározó és feldolgozó funkciók. Az egymástól elszigetelt termelők egységesítése több előnnyel is járhat a Terv szerint. A termelés hatékonyságát több oldalról is javítaná. Például az agrárgazdálkodás termelői és feldolgozói ágazatainak egységesítésével erősödhetne az adott csoportnak a piaci jelenléte a költséghatékonyság miatt. Továbbá a mezőgazdaság több drága, különleges eszközt is használ, melynek megvételéhez és fenntartásához nagy összegek kellenek. Egy termelői csoporton belül a különböző alegységek meg tudnák osztani ezeket az eszközöket ezzel ismételten növelve a hatékonyságot. Ezeken a megoldásokon keresztül a csoportok piaci részesedése meghaladná az izolált termelőkét és könnyebben javíthatnák a termékek minőségét, ezáltal jobban alkalmazkodva a piaci igényekhez. Továbbá a különleges termékek piacra jutásának kockázatát is csökkentheti, ha e mögött egy termelői csoport biztonságot jelentő háttere ott van. Ezenkívül ez a működési modell ideálisabb alapot tudna biztosítani a környezet kímélő módszerek működésbe hozatalához. A Terv által elvárt célok: 

Szövetkezési kedv növekedése



Termelési feltételek javulása



A magyar vállalkozások versenyképességének növelése



Termékek piacra juttatásának lehetőségeit bővíteni

19FVM:




Egyedi termékek piacra juttatása és védelme



Munkahelyteremtés



Termékek minőségének javítása

A Terv erre az intézkedése 12.132.816 eurónyi támogatást szándékozott biztosítani, melyet az ország legsebezhetőbb agrárágazataiban lévő vállalkozások vehettek igénybe, mint zöldség-gyümölcs, gabona, tej, hús ágazatok.

6.6 Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése20 Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy a falusi életkörülményeket feljavítsa, annak érdekében, hogy a megteremtse az alapot több, új jövedelemteremtő tevékenységnek. Ez a javuló életszínvonal mellett, a vállalkozóknak is motivációt adhat, ami hosszútávon fellendítheti a vidéki életet. Ez azért is fontos, hogy meg legyen fékezve a településekből induló kivándorlások. Az intézkedés amellett, hogy bővíteni akarta a vidék életlehetőségeit a gazdasági növekedésen keresztül, azt is tervezte, hogy megőrizze a falvak történelmi, és táji adottságaiból adódó értékeit is. A Terv a falvak renovációját úgy képzelte el, hogy az újítások ne csorbítsák az adott település karakterét. Továbbá fontos a település látképéhez tartozó környezeti, táji elemek rendbetétele. Ezen elemek rekonstrukciója a turizmus szempontjából is rendkívül fontos lehet. A Terv a következő eredményeket várta az intézkedéstől: 

Új jövedelemteremtő tevékenységek megalapozása



A települések építészeti, történelmi és környezeti értékeinek rehabilitációja



Turisztikai vonzerő növekedése



Elvándorlások csökkenése



Új munkahelyek létrejötte



Esélyegyenlőség megteremtése

20FVM:

Magyarország SAPARD Terve, FVM, 2000, p.121-125 29

Erre az intézkedése a Terv 22.475.843 eurónyi támogatást szánt, melynek háromnegyede EU-s támogatás.

6.7 A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése21 Ennek az intézkedésnek a fókuszpontjában kifejezetten a vidéki lakosság foglalkoztatottságának megőrzése, és leromlott jövedelemviszonyainak javítása van. Az intézkedés keretei között kiadott támogatás inkább olyan tevékenységeket segítene, melyek kifejezetten táj specifikusak, így kihasználva azok komparatív előnyeit. Ez alatt például a biotermékek és más különleges csak az adott tájra jellemző termékek előállítását, feldolgozását és forgalmazását kell érteni. De az intézkedés támogat olyan kiegészítő tevékenységeket és szolgáltatásokat is, melyek lazábban kapcsolódnak

az

agrárgazdasághoz,

mint

például

a

falusi

turizmus.

A

mezőgazdasághoz nem köthető tevékenységeket is támogatja az intézkedés, mint a kézművesség, melyek elválaszthatatlanok az adott település karakterétől, továbbá a geotermikus energia felhasználását, ami ismételten az adott tájban rejlő értékeket használja fel. Az intézkedés ezen és más hasonló területeken teremtett tevékenységi lehetőségeken keresztül

képzeli

el

a

vidéki

népesség

életszínvonalának

javítását,

főleg

részfoglalkoztatás és kiegészítő jövedelemszerzés segítségével. Ezek a tevékenységek kiegészítenék a már adott, de bizonytalan és alacsony jövedelmet és mérsékelné a mezőgazdaság szezonalitásából és időjárásra való kitettségéből adódó kockázatot. Továbbá szándéka még az intézkedésnek, hogy a vállalatok képesek lesznek új munkahelyeket is biztosítani, továbbnövelve a vidék népességmegtartó erejét. Ezen kívül az intézkedés a már meglévő gazdasági tevékenységek mellett ösztönözné az új tevékenységek működésbehozását is. Fontos szempont, hogy a közeledő integrációhoz való csatlakozást tekintetbe véve, ezek a tevékenységek már az EU-s normákhoz és előírásokhoz igazodjanak. 21http://ageconsearch.umn.edu/bitstream/57688/2/Weisz_Kovacs_2007_4sz_59_72.

pdf FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.126-130 30

A következő eredményeket várja el a Terv ezen intézkedés keretei között: 

Kiegészítő jövedelemszerzési tevékenységek létrehozása



Munkahelyek megőrzése, foglalkoztatottság növelése



Vidéki település népességmegtartó erejének növelése



A

mezőgazdasági

tevékenységek

alacsony

jövedelmezőségének

kiegyensúlyozása 

A termékek és szolgáltatások kínálatának, modernizálása, minőségének javítása



Vállalkozások fejlesztése



Marketing és piackutatási módszerek hatékonyabb használata a vállalatok által



Kisipari, kézműipari tevékenységek piaci jelenléte nő



Falusi turizmus fejlesztése



Táj specifikus termékek előtérbe helyezése



Munkanélküliség csökkenése

6.8 A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása22 A vidéki infrastruktúra az országban nem tudott lépést tartani a változó viszonyokkal ezért jelentősen lemaradást mutat az uniós szinthez képest. Az intézkedés célja a vidéki (főleg mezőgazdasági) vállalkozások működésének segítése, továbbá a vidéki életminőség és munkakörülmények javítása. Ezek az infrastruktúrát érintő fejlesztések közvetett úton fogják támogatni a vidék jövedelemszerzési lehetőségeit. Magyarországon már akkor is nagyon elaprózott volt a földbirtok rendszere, ezért nagyon fontos volt megoldani azt, hogy mindent terület megközelíthető legyen. Továbbá fontos szempont volt a csapadék- és talajvíz elvezetés kérdése az utak és a hatékonyabb termelés szempontjából, ezért az intézkedés kitűzte a vízelvezető árok és csatornák kiépítését és karbantartását is. A vállalkozások esetében a másik fontos szempont az energiaellátás, melyet az intézkedés pazarlónak és környezet károsítónak vélt. Az intézkedés olyan környezetbarát és fenntartható fejlődést szolgáló beruházásokat támogatott ezen a 22FVM:


téren, mint a napkollektorok, szélerőművek létesítése vagy a biomassza felhasználása. A vállalkozások hatékonyságát a telekommunikációs rendszerek fejlesztésén keresztül is támogatta az intézkedés. Emellett az intézkedés kiemelte a kis lélekszámmal rendelkező települések szennyvíz elszállítási, szennyvíztisztítási és vízhálózati problémáit, melyeket az előző támogatások sem oldottak meg. Ezen a téren az intézkedés a hagyományosnál olcsóbb és hatékonyabb megoldásokat részesítette előnyben, mint például a gyökérzónás szennyvíztisztítás. Ezeknek a beruházásoknak kevesebb a költsége és könnyebb fenntartani. A következő eredményeket várta a Terv az intézkedéstől: 

A mezőgazdasági

vállalkozások hatékonyabb

működéséhez szükséges

úthálózatok fejletségi szintje megközelíti az EU-s szintet 

A mezőgazdasági

vállalkozások hatékonyabb

működéséhez szükséges

energiaellátás fejletsége megközelíti az EU-s szintet 

Vállalkozások csatlakozni tudnak informatikai hálózatokba



Kis települések szennyvízkezelési problémái megoldódnak



Élet- és munkakörülmények javulnak



Alternatív jövedelemforrások megjelenése



Több rendelkezésre álló munkahely



Több vállalkozás létesül

Az intézkedésre összesen 73.446.229 euró állt rendelkezésre a Terv szerint és az ebbe az intézkedésbe tartozó beruházásoknál 75%-os támogatást adott.

6.9 Technikai segítségnyújtás23 Ennek az intézkedésnek az volt a célja, hogy az összes többi intézkedés végrehajtása során felmerülő problémákat, kérdéseket megoldja. Ennek legfőbb eszköze a SAPARD Monitoring Bizottság volt, melynek a következők voltak a fő feladatai:

23http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1026

FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p.138-141 32



Meghatározza az intézkedések ellenőrzésé érdekében alkalmazandó fizikai és gazdasági mutatókat



Rendszeresen

ellenőrzi

a

SAPARD

Program

végrehajtásában

tett

eredményeket 

Meghatározza a projektek kiválasztásának és pontozásának kritériumait



Megvizsgálja az egyes intézkedések eredményeit, illetve, hogy hogyan használták fel a rendelkezésre bocsátott forrásokat



Az Európai Unió Bizottságának küldött jelentéseket megvizsgálja és jóváhagyja



A SAPARD forrásainak módosítására tett javaslatokat megvizsgálja és jóváhagyja



A SAPARD Program módosítására tett javaslatokat megvizsgálja és jóváhagyja



Javaslatot tehet az Európai Unió Bizottságának a SAPARD Program felülvizsgálata és módosítása terén, ha ezek elérhetőbbé teszik a kitűzött célokat



Bármikor véleményt nyilváníthat

Az intézkedés támogatta a SAPARD Monitoring Bizottság döntéshozatalához szükséges kiadásokat, melyek alatt olyan tevékenységeket kell érteni, mint a segítségének kérése és munkacsoportok működtetése. A további területeken nyújtott még támogatást az intézkedés: 

Szemináriumok, látogatások és tanulmányi-utak finanszírozása



Fordítás és tolmácsolás



Reklám, tájékoztatás, nyomtatás, terjesztés

A technikai segítségnyújtás intézkedésére a Terv 148.040 eurónyi támogatást különített el, melynek 80 százaléka közösségi támogatás.

7. A SAPARD Program intézkedéseinek értékelése 7.1 Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása24 A SAPARD Programon belül ez az intézkedés volt a legnépszerűbb, mivel része a gépállomány fejlesztése, amely az agrárgazdaságban kiemelten fontos tényezőnek 24VÁTI

TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007, p. 66-67 33

számít. A Program erre az intézkedésre különítette el a legnagyobb összegű vissza nem térítendő támogatást. Ezen az intézkedésen belül összesen 1.448 db projekt lett sikeresen végrehajtva, ami több mint 300 db-bal túllépte a várt értéket. További eltérést mutat a célértékektől az, hogy az intézkedésen belüli alintézkedések között nagy aránytalanságokat lehetett megfigyelni, ami főleg a gépbeszerzésnek köszönhető. Az összes végrehajtott projekt körülbelül a fele ugyanis a gépbeszerzés alintézkedés kategóriájába esik, ami azzal magyarázható, hogy gépállomány terén óriási lemaradások tapasztalhatók a magyar agrárgazdaságban, így ez iránt a támogatás iránt volt a legnagyobb a kereslet. Magán az alintézkedésen belül is aránytalanságok voltak tapasztalhatóak a célértékekhez képest, ugyanis a nagyobb értékű erőgépek iránti kereslet a vártnál alacsonyabbnak bizonyult. A másik meglepő adat az volt, hogy a kisebb területekkel rendelkező vállalkozások és termelők az indokoltnál nagyobb teljesítményű gépeket igényeltek, amely aggasztó lehet abból a szempontból, hogy mennyire képesek ezeket a berendezéseket fenntartani. Az agrárgazdaság állattenyésztési ágazata a baromfi ágazat kivételével minden tekintetben teljesítette vagy felülmúlta a SAPARD Program célértékeit. A szarvasmarha ágazat kétszeresen túlteljesítette a várt értékeket. De ennek ellenére meg kell jegyezni, hogy a projekteket főleg nagyvállalatok hajtották végre, mivel csak ők engedhették meg maguknak a kapacitásbővítéseket, ugyanis az ágazat rendszerváltás óta tapasztalható hanyatlását úgy tűnik, csak a nagygazdaságok élik túl. A kistermelők kihullását az intézkedés nem tudta fékezni. Nagyon sikeres projekteknek bizonyultak még a gabonatárolás kapacitásfejlesztése is, ugyanis a rendszerváltás utáni struktúraváltozások után a termelők ezen a téren hiányosságokban szenvedtek, mivel az előző rendszer gabonatárolóit funkcióváltáson vitték keresztül. Az intézkedés sikeresnek mondható, mivel a kitűzött célok nagyrészt teljesítve lettek, de az erre az intézkedésre irányuló túljelentkezés és túligénylés jól mutatja, hogy a Program nem tudta forráshiányok miatt kellően széles körre kiterjeszteni az intézkedés keretét. Összefoglalva a következő szempontok miatt mondható sikeresnek az intézkedés: 34



Szinte minden alintézkedés esetén túligénylés volt tapasztalható.



Az értékelés szerint a pályázó vállalatok több mint háromnegyede javulást tapasztalt versenyképesség terén.



A megőrzött és létrehozott munkahelyek számának nemzetgazdasági szempontból is nagy jelentősége volt. (Megőrzött munkahelyek száma 19.242 fő, létrehozott 770 fő)



Az értékelés szerint vállalkozók több mint 50 százaléka jelentette, hogy javult az általános munkakörnyezet.



Az intézkedésen keresztül megvalósult projektek többsége segítette a környezetvédelmi feltételeknek való megfelelést. (Projektek 16 százaléka közvetlenül érintette a kérdést, míg 71 százalék közvetetten.)

7.2 Mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének támogatása25 Az értékelés a termékek piaci versenyképességének növelése terén elért eredményeket nem tudta egyértelműen megítélni, ugyanis ezen intézkedésen belül meghirdetett támogatásokra nagyon sok kis- és mikro vállalkozó pályázott, akiknek hosszútávon a piaci esélyei nagyon elmaradnak a nagyobb vállatokétól. Mindamellett egyértelműen pozitív eredménynek mondható, hogy azon teljesült projektek száma, amelyek új márkázott termékek bevezetését célozták meghaladta a Program eredeti célértékeit. Ezen túl a vállalkozások életképessége szempontjából bíztató, hogy az új technológiák bevezetését célzó projekteket végrehajtó vállalatok száma a várt értéket több mint háromszorosan felülmúlta. Az értékelés negatív ellenpéldaként emeli ki a minőségi szabványok és eredet-megjelölés bevezetését, ahol az eredmények nagy lemaradásokat mutattak a várttól. Azok az intézkedések, amelyek az EU-s normákhoz való megfelelést célozták az értékelés szerint nem elégítették ki teljes mértékben az elvárásokat. Állatvédelmi, élelmiszerbiztonsági és higiéniai szempontok javítását célzó projektek számai lemaradtak a Program célértékeitől és így közepes eredményt mutattak. tekintve,

25VÁTI


hogy országunk az Unió egységes piacának része, ezen a téren fontos lett volna jobb eredményeket elérni. További elmaradásokat mutattak a várt irányértékektől azok az alintézkedések alatt lévő projektek, melyek célja a környezeti terhelés csökkentése (vízkezelés, hulladékkezelés). Emellett az intézkedés közvetett célja volt a foglalkoztatás helyzetének javítása. Ezt a közvetett célt ez az intézkedés hajtotta végre a leghatékonyabban (több mint 11 ezer új munkahely született). Az intézkedés eredményei tehát nagyon szélsőséges értékek között mozogtak.

7.3 A tevékenységek diverzifikálása alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek fejlesztése26 Erre az intézkedésre nagyon kevés pályázó jelentkezett, amelynek a fő oka talán az volt, hogy a pályázatírásra nagyon kevés idő állt rendelkezésre, továbbá maga az intézkedés élettartama is csupán félév volt. De a kevés jelentkező mellett a másik probléma az volt, hogy a benyújtott pályázatok több mint háromnegyedét el kellett utasítani forráshiány, jogosulatlanság vagy egyéb hiányosságok miatt. Ez talán azzal van összefüggésben, hogy ezek a pályázatok nagyon összetettek voltak és a kisebb projekteket profi pályázatírók nem vállalják el. Viszont a sikeres pályázók azon alintézkedés terén, amely az új termékek és szolgáltatások piacra jutását támogatja remek eredményeket értek el. A teljesülés ugyanis

85

százalék

körül

mozog.

Élelmiszer-feldolgozók

kapacitásának

modernizálása vagy bővítése esetén viszont csak 44 százalékban teljesültek a Program elvárásai. Az intézkedés azon célja, hogy vidéki területeken létrehozzon alternatív tevékenységeket és jövedelemforrásokat vegyes eredményeket mutatott. Falusi turizmus fejlesztése tekintetében az eredmények pozitívak, míg kézművesség és hely élelmiszertermékek létrehozása terén az eredmények a célértékek felét érték csak el. Az

intézkedés

másik

célja

a

mezőgazdaság

alacsony

jövedelmezőségének

egyensúlyozása volt, viszont itt csak kérdőíves adatokkal tudott szolgálni az értékelés. 26VÁTI


Viszont ezek szerint a pályázók 57 százaléka gondolta úgy, hogy az intézkedés jelentősen növelte a mezőgazdaság jövedelmezőségét. Az intézkedésről meg lehet állapítani, hogy számottevő hatása csak mikro szinten van, mivel a pályázók száma messze elmarad attól a mértéktől, ami ahhoz lenne szükséges, hogy nagymértékű változásokat eredményezzen. Az értékelés szerint szociális és környezeti hatása az intézkedésnek gyakorlatilag nem volt.

7.4 Falufejlesztés és felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése27 Az intézkedés egyik célja a jövedelemteremtő tevékenységek alapfeltételeinek megteremtése a települések fejlesztésével és felújításával. Azt meg kell említeni, hogy a több mint 3.000 településből csupán 87 település pályázott sikeresen erre az alintézkedésre, ezért az ország vidéki területeinek egészére nézve ez az alintézkedés nem eredményezett számottevő hatást. Mindenesetre a pályázók közt tett kérdőíves felmérés azt tanúsítja, hogy a településfejlesztések kétharmada esetén pozitív gazdasági és közösségi hatások következtek be. Ez alatt főleg azt kell érteni, hogy a települések idegenforgalma és vendéglátása fellendült a fejlesztések következtében. Az intézkedés másik célja az épített és környezeti elemek rehabilitációja, új funkcióval való ellátása volt. Az értékelés szerint a fejlesztések több mint felénél jött létre új funkció, amelyek kihasználtsága többnyire közepes vagy jelentős. A természeti elemek fejlesztése számszerűleg elmarad a Program célértékeitől, amely az értékelés szerint azért lehet, mert a települések inkább épített értékeik megőrzését tartották fontosabbnak. A megkérdezettek 81 százaléka gondolta úgy, hogy a fejlesztések az érintett településeken jelentős hatással voltak a vidéki örökség megőrzésére, de meg kell említeni újból, hogy az érintett települések száma elenyésző Magyarország vidéki térségének összességéhez képest. A fejlesztéseknek gazdasági, környezeti és szociális hatásai voltak az érintett térségekre. A gazdasági hatás a táji és épített elemek új gazdasági funkcióiban volt tetten érhető, illetve a településekben észrevehető növekvő turizmusban (több látogató, vendégéjszakák számának növekedése) lehetett megfigyelni. 27VÁTI


Környezeti hatások a rehabilitált és rendbetett településrészek, tájak felújításával realizálódott, amelyeknek az érintett lakosságra nézve szemléletbeli hatásai voltak, ugyanis nem csak a fejlesztett részeken, hanem a települések egészére nézve észrevehető volt a rendbetétel. A szociális hatások abban nyilvánultak meg, hogy a felújított településrészek kulturális és közösségi események helyszínéül működtek, és ez felélénkítő hatással volt a közösségi életre.

7.5 A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása28 Az intézkedés egyik célja az volt, hogy olyan infrastrukturális fejlesztések legyenek végrehajtva, melyek igazodnak a vidéki szükségletekhez és így segítik az ottani termelők, vállalkozások munkáját, illetve növelik a vidéki lakosság életszínvonalát és munkakörülményeit. Összesen 524 km hosszúságú új mezőgazdasági út készült el az intézkedés keretei között, ami figyelemreméltó. Ezen kívül az érintett településeken belül a fejlesztéseknek köszönhetően a legközelebbi piactól való távolság jelentősen csökkent. Ez az alintézkedés kifejezetten sikeresnek mondható, ugyanis a beadott pályázatok száma igen nagy volt, de azt meg kell jegyezni, hogy ennek az alintézkedésnek csak a települések szintjén volt hatása, regionális, illetve országos szinten nem volt lehetőség nagyobb hatást elérni. Ez azzal magyarázható talán, hogy rendszerváltást követően a fokozatosan elaprózódott birtokrendszer különösen igényelte a korszerű utak meglétét, viszont a SAPARD Program kezdetéig az országon belül nem voltak jelentős támogatások ezen a területen. A vállalkozások ezen kívül azon intézkedés keretein belül is nyújthattak be pályázatokat, melynek célja az energiaellátás fejlesztése. Ez az alintézkedés azonban nem bizonyult sikeresnek a kevés pályázó miatt, ami talán azzal magyarázható, hogy az alternatív megoldások az energiaellátás terén sokaknak teljesen ismeretlen terület. Viszont a megvalósult projektek növelték a vállalkozások versenyképességét.

28VÁTI


További célként volt megfogalmazva a környezet terhelésének csökkentése, és ennek keretében az intézkedésen támogatta a szennyvíztisztító létesítmények fejlesztését. A megvalósult pályázatok száma igen alacsony volt, ezért ennek az alintézkedésnek nem volt számottevő hatása a vidéki térség egészére nézve. Ez talán azzal magyarázható, hogy a legtöbb önkormányzat nem rendelkezik kellő forrással egy ilyen projekt véghez viteléhez, illetve az is tény, hogy egy alternatív szennyvíztisztító felépítéséhez és működtetéséhez szükséges engedélyezési eljárás hosszú, költséges és komplex. A megvalósult projektek kedvező hatással voltak az érintett térségek környezeti állapotára. Kudarcot vallott az a törekvés viszont, hogy az intézkedés kapcsolódjon a Program többi

intézkedéséhez,

ami

talán

azzal

magyarázható,

hogy

a

különböző

intézkedésekre különböző időpontban és változó időtartamon belül volt lehetőség pályázatot benyújtani a Program négy éves periódusa alatt. Összefoglalva az igazán sikeres eleme az intézkedésnek a mezőgazdasági utak fejlesztése volt a hatalmas igényeknek köszönhetően. Viszont meg kell állapítani, hogy igazán nagy makrogazdasági hatása nem volt az alintézkedéseknek a szűkös források miatt.

7.6 Technikai segítségnyújtás29 Ezen az intézkedés keretein belül nagyon kevés projekt valósult meg, így elmondható, hogy nem volt nagy hatással a Program egészére nézve. De tény, hogy volt olyan projekt, ami nem valósulhatott volna meg az intézkedés segítségnyújtása nélkül, továbbá a megkérdezettek több mint a fele megfelelőnek tartotta a technikai segítségnyújtás szolgáltatás.

7.7 Termelői csoportok felállítása, működtetése, illetve a szakképzés támogatása30 Komoly hiányosságnak lehet tekinteni, hogy ez a két intézkedés nem került meghirdetésre az előkészítési munkák elhúzódása és az akkreditálás folyamatában fellépő problémák miatt. 29VÁTI

TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007, p. 160 30http://phd.ke.hu/fajlok/1236681539-tz_eredeti3559.pdf 39

Véleményem szerint pont ez a két intézkedés lett volna a legfontosabb az ország hosszú távú érdekeit figyelembe véve. A termelői csoportok felállítása komoly felzárkózási

esélyt

adhatott

volna,

amely

hosszútávon

az

agrárgazdaság

versenyképességét javította volna. A termelői csoportok hiánya országunkban komoly lemaradásnak számít a nyugati agrárgazdasági modellhez képest. Ezenkívül a szakképzés támogatásának elmaradása is komoly mulasztásnak számít, mivel az agrárgazdaság szakmái egyre nagyobb szaktudást igényelnek, ahogy az idő előrehaladtával fejlődnek a technológiák. A humán erőforrás ilyentérű fejlesztése abból a szempontból is nagy következményekkel járhat, hogy nem lesz megfelelő utánpótlás, ami a mezőgazdaság szempontjából nézve kulcskérdés, mivel egy olyan ágazatokról van szó, ahol erőteljesen észre lehet venni az elöregedést.

8. Esettanulmány: Cibakert Mezőgazdasági Kft31 Esettanulmányként a Cibakert Mezőgazdasági Kft SAPARD pályázatának stratégiáját írom le, ami jól szemlélteti, hogy a vissza nem térítendő támogatásokban milyen lehetőségek rejlettek azok számára, akik ezt ki tudták használni. A társaság egy korszerű,

energiatakarékos,

automatizált

és

környezetbarát

gázüzemű

terményszárító berendezés beruházása során igényelte a SAPARD támogatásokat.

8.1 A társaság A Cibakert Mezőgazdasági Kft-t magánszemélyek, és a Cibakházi Mezőgazdasági Szövetkezet alapította 1993-ban, a szövetkezet kertészeti ágazatára alapozva. A termelőszövetkezeti üzletrész kivásárlásával mára a társaság magánszemélyek tulajdonába került. A jelentős feldolgozóipari megrendelések miatt a Kft a bérleményként

hasznosított

termőföldeken

létrehozott

saját

kapacitásai

kiegészítésére termelési integráció szervezésébe kezdett 1994-ben, Jász-NagykunSzolnok és Békés megyében. A Kft 1995-től fokozatosan bővíteni kezdte a saját művelésbe vont termőterületek volumenét a hatékonyság javítása, a nagyobb termelési biztonság és önállóság kialakítása céljából. Ez kezdetben a nagyrévi, majd 1999-től a kétpói, végül a kuncsorbai, kizárólag öntözhető területeken történt meg. A Kft 1999-ben megvásárolta a felszámolásra került kétpói termelőszövetkezet

31A

Cibakert Kft SAPARD pályázati anyaga 40

használható eszközeit és telephelyét, és ezzel kialakultak a társaság jelenlegi termelési alapjai. A társaság a SAPARD támogatások idején 1368 hektár (jelenleg már 2400 ha) korszerű berendezésekkel öntözhető, átlagosan 32 AK értékű földterületet művelt a nagyrévi és a kétpói régióban. Az egy blokkban lévő, öntözött, nagyüzemi módszerekkel a legmagasabb szakmai követelményeknek megfelelően művelt földterületek lehetővé tették az alapításkor meghatározott, intenzív szántóföldi zöldség- és gabonatermesztés megvalósítását. A saját termesztés mellett a Kft jelenleg is ~400 hektáron integrál olyan kistermelőket, akiknek a termőföldje a társaság által bérelt és öntözött területek között található. A Cibakert Kft 2002-ben csatlakozott a 64 taggal rendelkező CIBAKERT TÉSZ Zöldségtermelői Értékesítő Szövetkezethez, amely átvette a területein kívüli, mintegy 600 ha-t kitevő integrációt. A Kft-nél szakszervezet alakult 2001-ben, amellyel a társaság Kollektív Szerződést kötött 2002-ben. A Kollektív Szerződés keretei között sikerült a Munka Törvénykönyvének és az európai normáknak megfelelően rendezni a foglalkoztatást is. A tulajdonosoknak nem voltak korábbi vállalkozásaik, közvetlen vagy közvetett érdekeltségük csak a társaság köré szervezett vállalkozásokban van.

8.2 Tevékenységi kör, termékek-szolgáltatások A Cibakert Kft üzleti tevékenysége mezőgazdasági és szolgáltatási tevékenységekből áll. A mezőgazdasági tevékenységeken belül gabonatermesztéssel, szántóföldi zöldségtermesztéssel és növénytermesztési szolgáltatással foglalkoznak. A társaság tehát a növénytermesztési ágazatban tevékenykedik. A vetésszerkezet összeállításánál a haszonvétel szempontjából fő növénynek tekinthető csemegekukoricát, zöldborsót és zöldbabot helyezik előtérbe. Az őszi és a tavaszi vetésű gabonák szerepe a haszonvétel mellett, a termőterületek hatékonyabb hasznosításához

szükséges

optimális

vetésforgó

biztosítására

irányul.

A

hasznosításba vont teljes terület öntözött, amely lehetővé teszi az intenzív termesztés folytatását. A növénytermesztési szolgáltatások keretében az integrált kistermelők, és a termelői értékesítő szövetkezet részére nyújt, elsősorban gépkapacitásaira alapozva különböző szolgáltatásokat. Ezen kívül a Cibakert Kft még a következő tevékenységi körökkel foglalkozik: 41



Mezőgazdasági gépkölcsönzés



Vetőmag nagykereskedelem



Zöldség-gyümölcs nagykereskedelem



Műtrágya kiskereskedelem



Növény védőszer kiskereskedelem



Göngyöleg kiskereskedelem



Közúti fuvarozás



Üzletviteli és számviteli szolgáltatás



Más kisebb volumenben folytatott tevékenységek

A fő tevékenységeken kívüli tevékenységek célja az integrált kistermelők és a termelői értékesítő szövetkezet hatékonyabb működésének elősegítése.

8.3 Minőség A Cibakert Kft termeltetési és integrációs szerződések alapján végzi tevékenységét, ezért

termékei

minősége

a

szerződéses

partnerek

által,

a

vonatkozó

termékszabványra hivatkozással meghatározott minőségi feltételekhez igazodnak. Termelési adottságai, a magas szintű agrotechnika és a folyamatos öntözés révén termékei minden termékcsoportban a legmagasabb minőségi kategóriába tartoznak. A társaság 2001-ben HACCP élelmiszerbiztonsági rendszert vezetett be, melyet a fő haszonnövényekre kiterjesztett. Ez a termelési folyamat szabályozottsága és dokumentálása révén garanciát jelent a biztonságos élelmiszeripari alapanyagok előállítására. Ma már a HACCP rendszer mellett a GLOGALGAP szabvány alkalmazása is garantálja a vevők biztonságos kiszolgálását. A termeltetési és az integrációs szerződések alapján termesztett árunövények esetén az értékesítési árak a termeltetővel vagy az integrátorral évenként kialakításra kerülő felvásárlási árakhoz igazodnak.

8.4 Konkurencia A tevékenység logisztikai távolságban helyezkedik el vevőitől, és az adott vonzáskörzetben nincs hasonló adottsággal rendelkező másik termelő, ezért lényegében nincs jelentős konkurenciája. Az erős versenyképesség mellett a társaság

42

piaci helyzetét erősíti, hogy a jó minőségű és dokumentáltan biztonságos árualapból jelenleg inkább hiány, mint többlet van a vevők vonzáskörzetében. A termelés nagy része olyan árualapok előállítására irányul, amelyek iránt a világpiacon is fokozott kereslet van. Ez hosszú távon is biztos piaci hátteret jelent a Kft részére. A társaság növénytermelési szolgáltatása és a nem mezőgazdasági tevékenysége, az integrált kistermelők és a termelői értékesítő szövetkezet kiszolgálására irányul, amelyek mindenkor biztos piaci hátteret képeznek ezekhez a tevékenységekhez is.

8.5 Munkaerőhelyzet A társaság statisztikai létszáma 54 fő volt 2003. június 30.-án. Ebből 9 fő szellemi, 45 fő pedig fizikai állományban lévő dolgozó volt. A szellemi foglalkozásúak közül 4 fő felsőfokú szakirányú (kertészmérnök és kertész üzemmérnök, agrármérnök és agrár üzemmérnök), a többi alkalmazott, pedig középfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik. A fizikai állományban lévők közül 30 fő nehézgépkezelő, 10 fő mezőgazdasági segédmunkás, 5 fő egyéb munkakörökben kerül alkalmazásra. A vezetés univerzális szakemberek alkalmazására törekszik, akik alkalomszerűen a munkakörüktől eltérő feladatokat is el tudnak látni. Ennek megfelelően az alkalmazottak a fontosabb munkafolyamatokban, a munkakörüktől eltérő területeken is nagy gyakorlattal rendelkeznek. A cég hátrányos helyzetű, munkanélküliség által sújtott területen végez üzleti tevékenységét, évről-évre nagyszámú helyi kistermelőt integrál, ezért kiemelkedő szerepe van a helyi foglalkoztatásban.

8.6 Tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásai A Cibakert Kft kiemelt szempontként kezeli a környezetvédelmi előírásoknak való megfelelést, ezért a telephelyi infrastruktúrák minden téren megfelelnek a magyar és az

EU-s

környezetvédelmi

előírásoknak

(szennyvíz

gyűjtése

és

kezelése,

növényvédelmi vegyszerraktár, veszélyes hulladéktároló, zártrendszerű mosó, fáradtolaj-gyűjtő, tűzvédelmi rendszer, duplafalú üzemanyagtartály, fedett és szilárdburkolatú géptárolók). A Kft törekszik a környezetbarát termesztési technológiák bevezetésére, ezért 2001 és 2005 között 52 hektáron vegyszermentes, ökológiai gazdálkodást folytatott és 2002-ben bekapcsolódott a Nemzeti Agrár-

43

Környezetvédelmi Programba, amiben a napjainkig részt vesz (ma AKG szántóföldi célprogram).

8.7 Fejlesztés célja A Cibakert Kft a saját művelésbe vont vetésterület 25 százalékán kalászos gabonát, ipari, takarmányozási és vetőmag célra szemes terményeket termeszt. Bár a Kft szántóföldi zöldségnövények termesztésére szakosodott, a gabonafélék termelése a fenntartható gazdálkodás érdekében elengedhetetlen (intenzív földhasználat során nő a talajok tömörödöttsége, ezért a termőképesség fenntartása érdekében a vetésforgóba gabonaféléket kell beilleszteni, mert ekkor a területek pihennek), ezért jelentős mennyiségű takarmányozási és élelmiszeripari célra alkalmas termény keletkezik a különböző gabonákból. A Cibakert Kft nem rendelkezett gabonaszárító és tisztító berendezéssel, mert először a fő haszonnövények termesztéséhez szükséges infrastruktúrát alakította ki, így a kitűnő hozamok és a kiváló minőség ellenére gyakran a legrosszabb piaci pozícióból volt kénytelen a kalászos gabonát és a szemes terményeket értékesíteni. Az őszi betakarítási szezonban a terményt nagy távolságban található szárítókhoz kellett szállítania, ahol jelentős szolgáltatási díj fejében végeztethette el a szárítást és a tisztítást. A Kft a felújított terménytárolóját sem tudta felhasználni, mivel tisztítatlan terményt nem szabad betárolni. A fejlesztés célja ezért az eszközellátottság növelése és a gabonatermesztési technológia színvonalának emelése volt, a hatékony és a versenyképes gabonatermesztéshez hiányzó gabonaszárító üzem megépítésével.

8.8 A fejlesztés tartalma A fejlesztés 5000 tonna névleges teljesítményű gabonaszárító és tisztító megvalósítására irányult. A Cibakert Kft Petkus 2500 DU típusú szárító- és tisztítóberendezést kívánt a célra alkalmazni. Ez a berendezés megfelel az EU-s előírásoknak környezet- és munkavédelmi szempontból, és az FM Műszaki Intézete a gabonafélék szárítására jól megfelel minősítő záradékkal ellátott szakértői véleményt adott ki rá. Előreláthatólag úgy tűnt, hogy a berendezés biztonságosan és költségtakarékosan üzemeltethető, a fejlesztés céljára megfelelő műszaki tartalma, és kedvező ár/érték aránya van. A fejlesztés összes lépését figyelembe véve (építés, technológiai szerelés, gépek, berendezések, organizációs költségek, szakértői díjak, 44

dokumentáció) 93 millió Ft-ot igényelt, amelynek a fele vissza nem térítendő támogatás.

8.9 A fejlesztés eredményei A fejlesztéssel megteremtődtek a hatékony és a versenyképes gabonatermesztéshez szükséges

teljes

körű

technológiai

feltételek.

A

fejlesztés

kifejezetten

környezetkímélőnek és hatékonynak bizonyult. A fejlesztés nagymértékben javította a társaság által termelt árualap minőségét, mivel akkoriban a tisztított és a szárított árualap tonnánként 5000 Ft-tal magasabb áron lehetett értékesíteni, és a telephelyen történő tisztítással és szárítással tonnánként 1500-2000 Ft-tal csökkent a kalászos gabonák és a szemes termények önköltsége. A Kft a tisztított és szárított terményt le tudja tárolni saját kapacitásain, ezért számára kedvezőbb időpontban tudja értékesíteni termékeit. Mindezzel a jövedelmezőség csökkenése nélkül javultak a cég árpozíciói és kedvezőbbek lettek az általa termelt árualapok piacra jutási esélyei a fejlesztést követően. A fejlesztést követően használatba tudták venni az addig többnyire kihasználatlan fedett tárolójukat és bővíteni tudták személyi állományt. A fejlesztés így hozzájárult a helyi foglalkoztatottság javításához a munkanélküliségtől sújtott térségben. A Cibakert Kft-nek éves szinten a fejlesztésből 13 millió Ft összegű közvetlen jövedelemtöbblete (megtakarítások, többlet-árbevétel, rendelkezés az árualappal) származik.

8.10 Összefoglalás A fejlesztés során megvalósításra került technológia kiemelkedő műszaki színvonalú, környezet- és munkavédelmi szempontból megfelel az EU-s előírásoknak, megbízhatósága

és

energiatakarékossága

miatt

kedvező

költségszinten

működtethető. A fejlesztéssel a cég teljes körűvé tudta tenni műszaki-technikai hátterét a gabonatermesztési technológia terén, és ki tudta használni az ebben rejlő előnyöket. Javítani tudta a termékek minőségét, árpozícióját és versenyképességét, csökkenteni tudta az időjárástól és a piactól való függőségét, javítani tudta a gabonatermesztési ágazat jövedelmezőségét. A fejlesztéssel stratégiai szempontból is fontos területen bővült a Kft eszközellátottsága, és javult a meglévő eszközök kihasználtsága. A fejlesztést követően a cég új szolgáltatásokkal tudta bővíteni 45

tevékenységét. A fejlesztéssel a Kft műszaki-technikai előnyre tett szert a versenytársakhoz viszonyítva, és tovább erősítette helyzetét a régióban. Ez a beruházás a Cibakert Mezőgazdasági Kft számára nem lett volna lehetséges a SAPARD Program keretében kapott vissza nem térítendő támogatások segítsége nélkül, de meg kell jegyezni, hogy a vállalkozás számára a beruházás végrehajtása során nélkülözető terhet jelentett a bürokrácia. A vállalkozás nem is tudott volna megküzdeni egyedül a beruházással járó könyveléssel, ezért kénytelen volt egy külső szaktanácsadó cég felé fordulni, ami nem elhanyagolható költséget jelentett. További frusztrációt okozott az, hogy a pályázatot sokszorosan módosítani, illetve a hiányokat pótolni kellett. Emellett évente monitorjelentést kellett benyújtani. Ezek összevéve sok energiát vontak el a vállalkozás munkájából és jelentős többletköltséget is okoztak számára.

9. Magyarország mezőgazdaságának aktuális helyzete 9.1 Bevezetés32 Magyarország a múltban mindig is kiemelkedő helyet foglalt el Európában mezőgazdasági

viszonylatban,

köszönhetően

évezredes

hagyományainknak,

természeti adottságainknak, kiváló szaktudású gazdáinknak és technológiai élenjárásunknak. Ezen előnyök sokáig biztosítottak tartós, virágzó külkereskedelmi kapcsolatokat, melyek hozzájárultak az ország stabilitásához. A mai napig tudatában vagyunk komparatív előnyeinknek, mégis megromlott az agrárgazdaság helyzete, kihasználatlanok a potenciális lehetőségeink és csorba esett a nemzetközi megítélésünkben, nem is ok nélkül. Az ország területének több mint háromnegyede mezőgazdaságra alkalmas terület, melyek nagy része minőségileg Európa legjobb termőföldjei közé sorolhatóak. A talajok e gazdagsága nem számszerűsíthető, de néhány alapvető paraméterrel jellemezhető: a talajok kétharmada igen mély, mély vagy közepes humuszos termőrétegű, míg a maradék sekély, kb. 20 cm-es termőréteggel rendelkezik. A humusztartalom a talajok háromnegyedében magas vagy közepes. Továbbá a talajok kálium, foszfor, réz és magnézium ellátottsága is kiválónak mondható. 32

Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p. 22 és 40 46

De sajnos az ország mai mezőgazdasági teljesítménye nem felel meg sem a díszes múltnak, sem a természet adta lehetőségeknek és nem éri el teljes potenciálját több okból kifolyólag. Természeti és emberi erőforrásainkkal viszonylag kevés értéket állítunk elő, alacsony jövedelmet érünk el. A mezőgazdaság egyre nehezebb megélhetést biztosít és így egyre kevésbé vonzó munkakörnek számít. Az előbb taglalt természeti adottságokhoz, illetve az emberi erőforrásokhoz képest nagyon alacsony az előállított érték és jövedelem. Az egy ha-on előállított termelési érték csupán 989 euró, ami elenyésző az EU-15 országokhoz képest, ahol ennek az átlaga 2107 euró hektáronként. Egy másik elrettentő adat a termelési tényezőkre jutó jövedelem elmaradása az EU-15 országokhoz képest, melyek terület-arányos jövedelemben 50-60%-os, a munkaerő-egységgel arányos jövedelemben 70-75%-os hátrányt mutatnak. A termelés színvonalának alakulása sok kívánni valót hagy maga után, amit az is jelez, hogy a 27 tagra bővült Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának csupán az 1,9%-át adjuk. Magyarországon a 2004-es uniós csatlakozást követően egészen 2009 végéig 1.500 milliárd forintnyi uniós és 965 milliárd forintnyi nemzeti támogatás került a hazai agrárgazdaságban, ami igen számottevő mennyiségnek számít, de ennek ellenére nem javult a versenyképesség nemzetközi viszonylatban, sőt a tendenciák azt mutatják, hogy a már meglévő előnyeinket is fokozatosan elveszítjük, ahogy haladnak az évek. A helyzetelemzés a következőkre tér ki: agrár-külkereskedelem, foglalkoztatottság, a magyar

földek

értéke,

birtokszerkezet,

üzemszerkezet,

agrárlogisztika,

jövedelmezőség.

47

9.2 Agrár-külkereskedelem33 2.sz. táblázat34: Az élelmiszer-külkereskedelem egyenlege folyó áron, Mrd Ft

A 2004-es EU csatlakozás következtében a sérülékeny magyar agrárpiac kiszolgáltatottá vált. Ez látható a fenti táblázaton is, amiről leolvasható, hogy az agrárgazdasággal szorosan összefüggő élelmiszer-külkereskedelem is a 2004-es évet egy sokk-ként élte meg. Az egységes piac következménye lett, hogy nőtt az importnyomás és az ország nem tudta megvédeni a hazai termékeket. A piacon tömegével jelentek meg a rossz minőségű termékek, melyek az élelmiszerbiztonságot is csökkentették. Gyengült a külkereskedelmi egyenleg, mivel a hazai termelők több okból is kifolyólag nem bizonyultak versenyképesnek más EU tagországok termelőivel szemben. Továbbá rontja a helyzetet az is, hogy egyre nagyobb a feldolgozatlan termékek aránya az exporton belül. A rendszerváltást követően Magyarországnak alkalmazkodnia kellett az ádáz versenyt vívó piacgazdasághoz, amelynek eredménye, hogy mára a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk a 1990-es évek átlagához képest megduplázódott, de annak ellenére, hogy az export dinamikusan fejlődik, manapság már egyre kisebb az exportált agrár- és élelmiszeripari termékek hozzáadott értéke. Az élelmiszergazdasági export az EU-15 irányába a 2002-2004. évi és a 2007-2009. évi átlagát vizsgálva 74%-kal növekedett. Az új tagországokba irányuló kivitelünk 132%-kal nőtt, a harmadik országokba irányuló exportunk bővült a legkisebb mértékben (65%). Azonban ezt az exportnövekedést végig kísérte egy egyidejű, dinamikus importerősödés. Ezt a jelenséget jól szemlélteti, hogy az Európai Unióba

33

Központi Statisztikai Hivatal, Mezőgazdaság 2010, 2011 április, p. 18-24 Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p. 55-56 34Szabó Gábor: Változások az EU-csatlakozás után a magyar mezőgazdaságban (20042006), DE ATC AVK, Debrecen, 2006,p. 48 48

való csatlakozás előtti 800 millió eurós élelmiszeripari egyenleg 2009-re 473 millió euróra csökkent le. Az import a csatlakozást követően a régi tagországok irányából „csupán”

127%-al

nőtt,

de

az

új

tagországokból

származó

import

megháromszorozódott. A három legnagyobb beviteli forrás jelenleg származás szerint Németország, Hollandia és Lengyelország. Az EU-15-ökhoz viszonyított versenyképességünket jól szemléltetik a következő adatok: Magyarországon egy hektárnyi területegységre pusztán 900 euró agrárexport jut, amely egészen kicsiny a dán 5000 eurónyi és a német 2700 eurónyi 2007-2009-es átlagához viszonyítva. De a hasonló agrárgazdasági szerkezettel rendelkező Franciaország is 1800 euró/ha-t tud felmutatni. Magyarország élelmiszergazdasági külkereskedelméhez hagyományosan a hús, a gabona, az olajos magvak és a zöldség-gyümölcs készítmények árufőcsoportjai járultak hozzá a legnagyobb mértékben pozitívan az egyenlegünkhöz. 2007-2009-re az egyensúly azonban felborult. A gabonafélék és az olajos magvak tartották pozíciójukat

az

egyenlegben,

míg

a

többi

árucsoport

részesedése

a

külkereskedelemben csökkent (hús, zöldség, tejtermékek). Ebből az következik, hogy a feldolgozott termékek súlya az exportegyenlegben egyre elenyészőbb, míg az alapanyagtermékek súlya, mint a gabonafélék aránytalanul megnövekedett. A feldolgozott termékek egyre kevésbé hangsúlyosak, amely egyre jobban eltéríti az országot az európai modelltől. Nem rendelkezünk sem európai, és különösen nem hazai szinten a megfelelő méretgazdaságossággal és logisztikai feltételekkel a mezőgazdasági alapanyag külkereskedelem tartós sikereihez. Összefoglalva a külkereskedelmi eredmény sérülékeny és szerkezeti változásokat igényel. A multik agresszív térhódítása, ezzel együtt az export ország által magasan megtámogatott, ebből fakadóan alacsony árszintű import termékek egyre nagyobb arányú beáramlása, szó szerint kiszorítja saját piacainkról a hazai előállítású termékeket, ezzel kedvét szegve a még mezőgazdaságból élőknek

49

9.3 Foglalkoztatottság35 1. sz. ábra36: A mezőgazdasági foglalkoztatottak éves átlagos létszáma, 1000 fő, 19911999

A foglalkoztatottság egyre kisebb a mezőgazdaságban, amit jól mutat, hogy a főállásban foglalkoztatottak száma 1992 és 1999 között majdhogynem megfeleződött. Ez ekkor a teljes foglalkoztatás 6,2%-át jelentette, ami 2009-re lecsökkent 4,6%-ra. Ez természetesen megfigyelhető az egyéni gazdaságok körében, amelyek száma ugyancsak drasztikusan zuhant: 1991-ben 1,4 millió egyéni gazdaság volt, 2010-re viszont lecsökkent egészen 567 ezer darabra. De itt meg kell jegyezni, hogy ez általános tendencia az egész világban. Az egyéni gazdaságok többségét háztartások működtetik, és az előbb említett meredek zuhanás ellenére sok háztartásnál megfigyelhető még a mezőgazdasághoz való kapcsolódás, viszont többnyire jövedelemkiegészítő tevékenységként, amit döntően nyugdíjasok és 55 év felettiek végeznek, akik száma egyre nő az egyéni gazdálkodók között az elöregedés miatt. Régiókra vetítve az egyéni gazdaságok legtöbben a Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön találhatóak. A felsoroltak közül az első két esetben ennek főleg a 35

http://agrostratega.blog.hu/2009/05/25/foglalkoztatok_es_foglalkoztatottak_a_mezog azdasagban?token=c3131df2a8aa6cc0f5ce2e9a96c21b69 Statisztikai Tükör, V. évfolyam 12. szám, 2011. március 2. Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p. 45-47 36 KSH 50

hagyományok és a jó mezőgazdasági körülmények az okai, míg az Észak-Alföldön ez a régió elmaradottságából és fejletlenségéből adódik, itt ugyanis a munkahelyek hiánya miatt kénytelenek az emberek más alternatív bevételi forrásokat találni. Az elöregedés egyre nagyobb problémának fog bizonyulni a jövőben. Ha az egyéni gazdaságokat nézzük 2000 és 2010 között „a fiatal 34 éves és az alatti gazdálkodók aránya 2,1 százalékponttal, a 35–54 év közöttieké pedig 5,3 százalékponttal csökkent, az idősebb 55 év feletti gazdálkodók aránya 7,5 százalékponttal nőtt.” Ezekből az adatokból ki lehet olvasni, hogy a fiatalabb generáció egyáltalán nem tartja vonzónak az agrárszakmát, ami hosszabb távon súlyos problémává válhat. Egyre kedvezőtlenebb az agrárágazat korösszetétele, melyet jól mutat, hogy az ágazatok közül a mezőgazdasághoz kötődnek a legkevésbé a fiatalok, ugyanis 2005-ös adatok szerint ez az arány 15,2%. Ezt részben megindokolja az a tény, hogy a mezőgazdaság jövedelmezősége lemarad más ágazatokhoz képest. 2002 és 2009 között nézve a mezőgazdasági bruttó átlagkereset csupán kétharmada volt az ipari és gazdasági ágazatokéhoz képest. Ez a lemaradás 2009-ben megközelítőleg 60 ezer forintnyi volt. A jövőben az agrárgazdaság komoly utánpótlási problémák elé nézhet, ha ez a tendencia tartósnak bizonyul. Ezért szükséges javítani a gazdálkodás körülményein, mely vonzóbbá tehetné ezt a munkakört a fiatalok számára, továbbá kellő biztonságot is kell nyújtani, mert kiszámíthatatlanság csak elriasztja az esetleges jövőbeli vállalkozókat. Ezen kívül talán fontos befolyásoló faktor még az ágazat megítélése, amely a mezőgazdasági termelés komplexitása ellenére nem örvendez túlzottan nagy presztízsnek, továbbá valószínűleg az is meghatározó, hogy a falvakhoz és a vidékhez való kötődés egyre gyengébb. Viszont meg kell említeni, hogy a mezőgazdaságban dolgozók összetétele végzettség szempontjából nagyot javult a rendszerváltás óta. 1990-ben a mezőgazdasági dolgozók többsége csak általános iskolai végzetséggel rendelkezett, ez az arány 2005re egyharmadra csökkent. De más nemzetgazdasági ágazatokhoz képest még így is számottevő a lemaradás főleg általános- és középiskolai végzettség terén. A felsőfokú végzetséggel rendelkezők száma közelíti csak meg az ipar átlagos értékét, de ez a viszonylagos pozitív arány annak is betudható, hogy a válságos időszakokban a mezőgazdasági vállalatok elsőként mindig a képzetlenebb munkaerőtől váltak meg. 51

9.4 Magyar földek értéke37

A magyar termőföldek ára csak töredéke az EU-15 országokban lévőkhöz képest: a föld ára Hollandiában például húszszorosa a magyarországinak, Dániában tizenötszöröse, Spanyolországban nyolcszorosa, Franciaországban a háromszorosa. Itt meg kell jegyezni a földmoratórium ügyét is. Magyarország a Koppenhágai szerződést 2004-ben írta alá. A csatlakozási szerződés értelmében országunk az uniós tagság kezdetétől számított hét évig korlátozhatja a más uniós tagállamokból érkező jogi és természetes személyek földtulajdonszerzését. Ez a határidő nemrégiben 2011ben járt le, de épp azzal indokolva, hogy a magyar földek ára nemzetközi viszonylatban még mindig rendkívül alacsony, 3 év hosszabbítási igényt nyújtottunk be, amit meg is kaptunk. Ebből is sejthető, hogy nagy a félelem attól, hogy a moratórium lejártakor történhető tömeges külföldi földfelvásárlás nagyon előnytelen helyzetet alakíthat ki a magyar mezőgazdasági termelőknek, mivel nem tudnák a földterületeiket bővíteni a külföldi tőkeerős konkurenciával szemben. A magyar termőföldvagyont pedig minél inkább magyar kézben kellene tartani. De igazából ez a félelem csak részben indokolt. Meg kell jegyezni, hogy az nem igaz, hogy eddig teljesen gátolva volt a külföldiek földtulajdonszerzése,

ugyanis

bárki,

aki

3

évet

Magyarországon

élt

és

mezőgazdasággal foglalkozik, vehet földet. Sőt valójában a Dunántúlon kiskapuk felhasználásával jelentős földterület már osztrák kézben van. Ez úgynevezett zsebszerződéseken

keresztül

valósultak

meg,

amelyek

olyan

illegális

megállapodásokat jelentenek, amik a termőföldszerzési tilalmak és korlátozások kijátszására irányulnak. Ennek egyik leggyakoribb módja a strómanok útján történő földszerzés. Ez azt jelenti, hogy a külföldi megbíz egy magyar személyt vagy másvalakit, akire nem vonatkozik a földszerzési tilalom. A földterület tulajdonjoga a magyar állampolgárhoz kerül, 37http://www.haszon.hu/agrar/cimlapsztori/93-meddig-emelkedik-a-foeld-ara.html

http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=2290&articleID=16391&ctag=articlelist &iid=1 52

viszont az egész adás-vételi ügyletet a külföldi finanszírozta. Ez a pénzösszeg a strómanhoz egy kölcsönszerződés formájában kerül, amit a külföldi javára bejegyzett jelzáloggal vagy vételi joggal biztosítanak a megvásárolt termőföldön. Ezután természetesen a stróman nem fizeti vissza a kölcsönt és a külföldi érvényesítheti a jogait az adott mezőgazdasági területen. Tehát nem csak a földmoratórium lejáratának a veszélye fenyeget csupán, megfelelő intézkedésekkel azt megelőzően is és a moratórium lejárta után is lehet és kell korlátozni a földvásárlást. Ezzel valószínűleg a kormány is tisztában van, mivel voltak olyan kijelentések, hogy a jövőben olyan feltételekkel lehet majd termőföldet venni, mint amelyekkel a magyarok vehetnek földet külföldön. Ezalatt azzal kell tisztában lenni, hogy az EU régebbi tagállamaiban szinte teljesen el vannak lehetetlenítve a külföldiek földvásárlási lehetőségei különböző jogi és bürokratikus korlátokon keresztül. Teljesen világos, hogy más tagállamok sem akarják korlátlanul kiadni külföldi kézbe a saját termőföldjeiket és ezt Magyarországnak sem szabad engednie! Valószínűleg vannak már készülődések erre, de ezt természetesen EU-s jogkereteken belül kell megoldani.

9.5 Birtokszerkezet38 A magyar mezőgazdaság birtokszerkezetéből adódó hátrányok visszavezethetőek a rendszerváltás utáni átgondolatlan döntéshozatalokhoz. Itt főleg két törtvényt kell kiemelni. Az első az 1992. évi XXXII. törvényt, amelynek tárgya a „az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlása”. A törvény célja az

olyan

polgárok

kárpótlása,

kiknek

sérelmei

megkülönböztető

jellegű

törvénysértéseken alapul. Ezek alatt olyan ítéleteket kell érteni, melyek politikai okokból kifolyólag megfosztottak embereket életüktől, szabadságaiktól és javaiktól

38http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8885

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9178 Magyarország mezőgazdasága 2010 (Általános mezőgazdasági összeírás), Központi Statisztikai Hivatal, 2010. december, p. 7-9 Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p. 40-41 53

Ezek az ítéletek a rendszerváltás után semmisek lettek és az ország polgárai vagy azok egyenes ági örökösei igényelhettek kárpótlást. Ez gyakorlatban azt jelentette, hogy egy olyan személy, aki például egy akármilyen üzlettel rendelkezett és sosem foglalkozott mezőgazdasággal és vállalatát a szocializmusban államosították, az igényt tarthatott kárpótlási jegyekre. Ezen kárpótlási jegyekkel elsősorban földet lehetett vásárolni és ebben sok olyan ember látott befektetési lehetőséget, akiktől teljesen idegen a földgazdálkodás. A másik lényegesnek tekinthető jogirat a 1993. évi II. törvény, amely a „földrendező és a földkiadó bizottságokról” rendelkezik. Ez a törvény szabályozta a földrendező bizottságok működését, illetve biztosította, hogy a részarány-tulajdonosok megkapják az őket megillető földterületeket. Fontos célja, hogy a termőföldek folyamatos mezőgazdasági hasznosítás alatt legyenek. A törvénynek fontos szerepe volt a TSZ-ek szétdarabolásában. A szövetkezetek tulajdonát nevesítették, azaz meghatározták, hogy a tagoknak mennyi tulajdon jut. Ez az elosztás a következő elvek szerint történt: elöltött munkaidő, szövetkezetbe bevitt vagyon és beosztás szerint. Aki ki akarta vinni a földjét, vagyonát annak meg kellett egyeznie ezekben az elvekben, ami sokszor azzal járt, hogy előnytelenebb helyzetbe jutott, ezért sokan úgy döntöttek, hogy benn maradnak a szövetkezetben. Az elvek meghatározása után a föld és az üzletrészek szét lettek osztva. Ilyen

és

hasonló

intézkedések

következtében

a

magyar

termőföldek

szétdarabolódtak, aminek következménye, hogy szinte csak olyan területeket lehetett művelni, amit bérbe adtak. A bérleti díj pedig jelentős pluszköltséget jelent akármelyik vállalkozásnak. Magyarországon összesen 4,8 millió ha legelő és szántó van, amelynek több mint 1,2 millió tulajdonosa van. A mezőgazdasági területekből a magánszemélyek részesedése 83,3%, az államé 11,5%, míg a szövetkezeteké és gazdasági társaságoké csak 3,4%. Már ebből is látható, hogy átlagos parcella méret rendkívül kicsi: az EU csatlakozást követően 3,2 ha-ról 3,0-ra csökkent 2009-re. Természetes személyek esetén az átlagos birtokméret 2,7 ha, de meg kell jegyezni, hogy ez a földtulajdon is széttagolt. A föld adás-vétele pedig nagyon korlátozott, mivel a föld a mai napig az értékmegőrzés hagyományos eszközének tartják, de az adás54

vétel hatástalanságát tovább fokozza az állami területek és osztatlan tulajdonok viszonylagosan nagy aránya.

2. ábra: Földterület megoszlása birtokméret szerint, 200539

A mezőgazdasági területek ilyen jelentős szétaprózódása azt vonja maga után, hogy sok földtulajdonos törpebirtokkal rendelkezik, mellyel nem tud piacra termelni ezért bérbe adja. A földbérlők így olyan kiadásokat szenved, melyeket normális körülmények között befektetésre tartana, mely fejlesztené a gazdaságot. A tulajdonosok között sokan semmilyen kapcsolatban nincsenek a földdel: például akik egyenes ágú öröklés jogán igényeltek kárpótlási jegyet akár külföldön is lehetnek. Körülbelül 200 ezer fő van, akik közül, ha nem vesszük figyelembe a gazdálkodásban közvetlenül nem résztvevő őstermelőket, leszűkíthetjük 70 ezer főre azok számát, akik ténylegesen is kapcsolatban vannak a földdel. Egy olyan vállalkozás, ami több mint 90%-ban bérelt földön gazdálkodik, nem versenyképes mondjuk egy USA-beli farmercsaláddal, aki átlagosan 2.000 ha saját földterülettel rendelkezik, már csak azért sem, mert a bérleti díjak hatalmas többletköltséget jelentenek. 39KSH

55

Az évek alatt megfigyelt magyar tendenciák sem mutatnak pozitív kimenetelű jövőre. Jelenleg a mezőgazdasági terület 60,9% bérelt terület. Ráadásul ez 2003-2007 között egyéni gazdaságokban 5,7%-al, gazdasági szervezetek esetén pedig 3,0%-al nőtt. Ráadásul a bérelt földterületek földrajzi szétszórtsága is jelentős hatékonyság csökkenéshez vezet a gépkihasználás-csökkenés és közúti felhasználásból adódó körülményesség miatt. Összefoglalva Magyarországon rendkívül felelőtlen döntések születtek a földrendezés során. Más országok sokkal óvatosabbak voltak és vagy nem kezdtek ilyen erőszakos akciókba vagy teljesen más metódust választottak, mely pár éven belül fellendítette a nemzetgazdaságukat. Például Csehországban kuponos privatizálás történt, ami azt jelentette, hogy a vállalatok és üzemek nem lettek eladva, hanem mindenki kapott részvényt kupon formájában és az egész lakosság részvényes lett gyakorlatilag. Ezután a vállalatok élére szakértő menedzserek kerültek és miután a cégek elkezdtek profitot teremteni ez osztalék formájában a lakosság kezébe került, így dinamikusabban tudott fejlődni a gazdaság. Ezzel szemben Magyarországon hagytuk, hogy működő értékek menjenek tönkre, jóval érték alatt legyenek privatizálva stratégiai cégek, ami politikának a gazdasági hatását csak egy háborúhoz lehet hasonlítani. De ezen elsődleges okok mellett másodlagos veszteségeink is vannak: mivel a gazdaságpolitikai célokat áthatotta az, hogy az előző rendszer bármilyen nyomát, maradványát (még a pozitívokat is) el kell törölni, ezért ennek következményeként a magyar gazdák teljesen el lettek bátortalanítva a szövetkezésektől. Az új típusú szövetkezések pedig költségminimalizáló hatással lettek voltak az értékesítésben és az anyagbeszerzésben. Tehát tovább kellett volna vinni az előző rendszer előnyeit is: az integrációt, a koncentrációt és a szakmai hozzáértést.

56

9.6 Üzemszerkezet40 3.ábra: A gazdaságok száma41

2010-ben Magyarországon 8800 mezőgazdasági szervezet és 567 ezer egyéni gazdaság működött. A gazdasági szervezetek számánál 2000 és 2007 között folyamatos csökkenést lehetett tapasztalni. Csak mostanra vehető észre egy javuló tendencia, ami abban nyilvánul meg, hogy ez a szám megközelítette a 10 évvel ezelőttit. Az egyéni gazdaságok száma azonban majdnem felére csökkent a 2000-es évhez képest. Az üzemszerkezetben is fellelhető az aránytalanság, ugyanis 2009-ben a 185,2 ezer területalapú támogatásra bejelentett gazdaság 8,6%-a használja a bejelentett földterület 72,1%-át. A földterület koncentrációja igazából az elaprózott birtokszerkezettel párosulva okoz problémát. A gazdasági szervezetek és egyéni gazdaságok területszerkezete között nagy különbségeket lelhetők fel. A gazdasági szervezetek átlagos mezőgazdasági területe az ezredforduló óta 37%-al csökkent, míg az egyéni gazdaságok esetén ezen a téren 85%-os növekedés tapasztalható. De még ilyen növekedés mellett is az egyéni gazdaságok többnyire 1 ha vagy kevesebb földterületen gazdálkodnak, míg a gazdasági szervezetek esetén ilyen apró földterületen való gazdálkodás csak minimálisan fordul elő. A gazdasági szervezeteknél többnyire a 300 ha-t meghaladó

40Vidékfejlesztési

Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p. 42 Magyarország mezőgazdasága 2010 (általános mezőgazdasági összeírás), 2010, p. 5 41KSH:

57

földterület a jellemző, addig ez a szám az egyéni gazdaságok esetén egy 10-300 ha-os skálán helyezhető el. Ezzel együtt gondot okoz még a támogatás koncentráltsága is. A magyarországi gazdaságok csupán 6,9% részesül 5000 eurót meghaladó támogatásban, ráadásul ez a kisszámú gazdaság az összes közvetlen támogatás 69,7%-ból részesedik. De problémát jelent az is, hogy országunk mezőgazdasági területeinek csupán a 88,9%-a van támogatásra bejelentve. Tehát az egyéni gazdaságok egyértelműen hátrányban vannak mezőgazdasági támogatásokban való részesedés terén. Ezt a hátrányt csak fokozza az a tény, hogy az egyéni gazdaságok több mint fele önellátó, továbbá kétharmaduk 1 ha alatti mezőgazdasági területtel rendelkezik. De az is aggasztó, hogy az egyéni gazdaságvezetők több mint fele 50 évnél idősebb.

9.7 Agrárlogisztika42 Magyarországi mezőgazdaságra már évek óta jellemző, hogy az országra jellemző korszerűtlen infrastruktúra, az elégtelen a raktár- és szállítókapacitás, valamint a speciális szállítóeszközök hiánya rontja a termények versenyképes piacra jutatását. Ezt jól szemlélteti, hogy egyes EU-s országoknak jobban megéri tengeren túlról behozni a gabonát, mint Magyarországról, ugyanis az elavult infrastruktúra miatt bármilyen versenyképességi előnyünk fokozatosan lemorzsolódik. Emellett a raktárbázisok többsége sem felel meg az EU-s előírásoknak. A magyar logisztikát csak minimálisan jellemzik vasúti és vízi úti kapcsolatok, ezért ezen a területen is korszerűsítésre van szükség. Döntően a közutak vannak használatban, melyek alapvetően rossz állapotban vannak, ezért a szállítás és a piacra juttatás során többletköltségekbe ütköznek az egyéni gazdaságok és gazdasági szervezetek, mely következtében a terményeket csak piaci ár fölött vagy önköltség alatt tudják értékesíteni.

Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, 2011, p. 56-57 http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1932&articleID=6537&ctag=articlelist&i id=1 42Vidékfejlesztési

58

Ez az állapot szükségessé tenné egy fejlett és szervezett logisztikai rendszer kiépítését,

de

általánosságban

elmondható,

hogy

hiány

van

logisztikai

szakemberekben és nincs korszerű információs rendszer. Ezen hiányosságok miatt csak nagy veszteségekkel jut el a termény a fogyasztóhoz és nincs semmilyen kiépített rendszer, ami koncentrálná a termelők atomizált csoportjait. Ezzel szemben a multinacionális kiskereskedelmi láncok már kiépítették a saját logisztikai központjaikat és nagyon nehéz velük szemben versenyben maradni.

9.8 Jövedelmezőség, finanszírozás A mezőgazdasági ágazat jövedelmezősége az ezredforduló óta egyre nőtt egészen a gazdasági világválság eljöveteléig. Az értékesítés nettó árbevétele a tíz évvel ezelőttinek 135,5%-a, ami 1,3 ezermilliárd forintról 1,77 milliárd forintra való növekedést jelent. Ezen növekedés nagy része a társas gazdaságokat illette, míg az egyéni gazdaságok árbevétele alacsonyabb mértékben növekedett. A mezőgazdasági ágazat adózás előtti eredménye az uniós csatlakozástól a világválságig folyamatosan növekedett. De összességében az ágazat árbevétel-arányos eredménye még a legjobb években is elmaradt a nemzetgazdasági átlagtól. Tehát az uniós támogatási források megnyílása sem tudott az ágazat árbevétel-arányos jövedelmének javításán segíteni. Ennek oka az agrárolló romlásában keresendő. Az agrárollóromlás, azaz a csereértékromlás azt jelenti, hogy a mezőgazdasági szervezetek és egyéni gazdálkodók inputjainak árindexe évről-évre drágul, de a mezőgazdasági ágazat által kibocsátott végtermékek ára vagy szinten marad vagy csak kisebb mértékben drágul. Az ezredforduló és 2009 között a mezőgazdasági termeléshez szükséges termékek (input) árindexe 69%-al nőtt, míg a termelői árak (output) indexe csupán 25%-al. Az inputok egyre növekvő jövedelem elvonása alatt kell érteni: a kemikáliák, műtrágyák, gépek, munkabér stb., növekedését, de a földbérleti díjak fokozatos emelkedése is csak erősítette ezt a jelenséget. Az agrárolló romlását nagyobb birtokmérettel, korszerűbb technológiákkal, intenzívebb termeléssel lehetne ellensúlyozni, amire a kialakult szerkezet és gazdasági környezet miatt a magyar termelők már egyre kevésbé képesek. 59

A mezőgazdasági beruházások száma a 2004-es EU-s csatlakozást követően megugrott. 2000 és 2009 között háromszoros növekedés volt tapasztalható ezen a téren, amit erősen lefékezett a gazdasági világválság. Ez összefügg a csatlakozást követő mezőgazdasági támogatások növekedésével is. 2009-ben a támogatások összesítve ötször többet tettek ki, mint az ágazat eredményei, és a nettó árbevétel 36%-át jelentette összesen. Külső támogatások nélkül a magyar mezőgazdasági ágazat nem lenne képes fennmaradni, mivel ezek a jövedelempótlások főleg a költségek fedezésére mennek el. Az ágazat nem rendelkezik pénzügyi tartalékokkal és szinte csak a társas vállalkozások férnek hozzá hitelekhez, ezért a magyar mezőgazdaság nagyon sérülékeny. Az agrárágazat jövőképének megrajzolása szempontjából lényeges lenne ezeket a pontokat átgondolni, mert jelenlegi formájában sem nemzetközileg, sem az EU viszonylataiban

nem

nevezhető

versenyképesnek.

Annak

beláthatatlan

következményei lehetnek, ha tovább fennáll ez az állapot.

10. Összegzés43 Összefoglalva azt a következtetést tudom levonni, hogy ha a SAPARD Programot önmagában vizsgáljuk, akkor többnyire sikeresnek mondható. De ez a sikeresség is elsöprően csak a „Mezőgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása” intézkedés esetén figyelhető meg, amit a vizsgált esettanulmány is alátámaszt. Továbbá meg kell állapítani, hogy a gépbeszerzések többsége indokolatlan volt, mivel például a legmodernebb traktorok és kombájnok nem arra lettek tervezve, hogy 1-10 hektárig terjedő mikro-gazdálkodásban működjenek, hanem például az EU-15-ben látható termelők által létrehozott szövetkezések, vagy az USA-Argentína-Brazilia-ai farmerek több száz-, ezerhektáros földművelésére, betakarításra. Ilyen nagyfokú gépbeszerzés nem szabadna, hogy megelőzze a föld- és tőkekoncentrációt. Ez az intézkedés talán a hatalmas eszközállomány fejlesztési igény miatt volt a legsikeresebb, de meg kell jegyezni, hogy nem is voltak olyan problémák, mint más 43Dr.

Kovács Katalin: Planning and Implementing the SAPARD Program In Hungary, European Institute Foundation, Sofia, 2005 Dr. Gazdag László: A magyar agrárium esélyei, Agrofórum, 2011. június, p.10-13 60

intézkedések esetén, ahol jelentős akadálynak bizonyult, hogy a pályázatok benyújtására nyújtott időkeret igen csekély volt. Továbbá akadály volt főleg olyan beruházások terén, amelyek új technológiák bevezetését célozták, hogy a vállalatok egyszerűen nem értettek az adott területhez (pl. környezetvédelmi beruházások) és nem is volt idejük és lehetőségük kellő tájékozódáshoz. Viszont, ha úgy vizsgáljuk a SAPARD Programot, hogy vajon teljesített-e önmagán túlmutató, hosszú távú célokat, melyek a magyar agrárgazdaság jövőképét javítják, akkor megint meg kell állapítani, hogy valószínűleg nem. Természetesen a vissza nem térítendő támogatások rendkívül hasznosak voltak, de nem tudták kiváltani a teljes potenciális hasznosságukat, mivel a rendszerváltás után továbbra is olyan strukturális problémákkal küzd ez az ágazat, amelyek ezt megakadályozzák. Magyarországon már előbb taglalt események következtében nagyon elaprózódott a földterület, ezért nagyon sok a kis családi vállalkozás, amit nem szabadna idealizálni, mert ez a termelési forma egyszerűen nem életképes a mai világgazdasági viszonyok között. Egyre fontosabb szempont a környezetvédelem és az agrárgazdaságot terhelő egyre

szigorúbb

és

komplexebb

élelmiszerbiztonsági- és

környezetvédelmi

követelményeket csak a tőkeerős, nagy szaktudással rendelkező termelő üzemek tudják betartani. Ehhez tőkekoncentrációra lenne szükség, amit nem csak az előző rendszer sajátosságai akadályoztak meg, hanem az elmúlt 20 év gazdaságpolitikai döntései is. A családi gazdálkodás nem életképes, mert ennek a szakmának a versenyképes gyakorlása egyre komolyabb tudást és tőkét igényel, ami jelenleg nem áll rendelkezésre és a költségvetés illetve a gazdasági válság miatt az állam sem tudja azt támogatásként biztosítani, ezért ez a gazdálkodási forma több mint valószínű, hogy az idősebb generáció kihalásával maga is fel fog szívódni. A másik tévhit az, hogy a biotermelés terén van a magyar mezőgazdaság nagy kitörési lehetősége. A nagymértékű reklámozás a biotermelésről téves képet alakított ki az emberekben. Ez nem egyfajta visszatérés a hagyományos paraszti gazdálkodás modelljéhez, mivel a biotermelés egy erősen ellenőrzött, nagyfokú speciális szaktudást

igénylő

ágazat,

amely

nagymértékben

alkalmazza

a

modern

géptechnológiákat. A biotermelésben alacsonyabb a termésátlag, ezért magasak a termékek árai. Ebből következik az a tendencia, hogy az élelmiszerpiac csupán 2-4%a biotermék és nem úgy tűnik, hogy ez változni fog, mert nincs rá korlátlanul 61

fizetőképes kereslet. Természetesen a biotermékek, mint hungarikumok részei lehetnek a magyar agrárgazdaság kínálatának, de nem válthatják fel a minőségi tömegtermelést. AZ EU-nak és magának a SAPARD Programnak a célja az, hogy nőjön a hatékonyság, a versenyképesség és a foglalkoztatottak számában javulás történjék. Ezzel könnyű egyetérteni, viszont a foglalkoztatást csökkenteni kell az alapanyag-termelés terén, de úgy, hogy egy időben nőjön az üzemméret és javuljon a technológiai szint. Nem szabad tovább szembeszegülni a világtendenciákkal, de ezt nem csak a foglalkoztatás, a nagyüzemi szerkezet feladására és a birtokszerkezetre értve, hanem az ágazaton belüli vertikális kapcsolatokra értve is. A fejlett kapitalista országokban már régóta elterjedt az a gazdasági modell, ahol a földművelés, a beszerzés, az értékesítés és a feldolgozás területén szövetkezés van. Ezek a szövetkezések megoldhatnák a tőkekoncentráció, a hatékonyság, a minőségi tőmegtermelés, a jövedelmezőség kérdéskörét. Ezzel szemben Magyarországban még ennek a csíráját is eltörölték a termelőszövetkezetek szétverésével és az élelmiszeripar és élelmiszerkereskedelem meggondolatlan privatizációjával a rendszerváltás után. Magyarország agrárgazdasága ezek miatt, továbbá a földbérleti díjak túlsúlya miatt képtelen jelenlegi állapotában versenyképesnek maradni. Az elaprózott földterületek tulajdonosainak nem éri meg saját földjükön termelni és ezt a nagyobb üzemeknek bérbe adják, akik ezt elfogadják, hogy képesek legyenek nagyobb volumenű termelésre. A nyugati termelők bevételeit nem emészti fel a bérleti díj kifizetése, nagyobb támogatásokban részesül az állam felől, így könnyebben vissza tudja forgatni a tőkéjét. A SAPARD Program tehát önmagában sikeresnek mondható, és valószínűleg nélküle ma a magyar mezőgazdaság és a vidéki térségek még nagyobb bajban lennének, de talán célszerűbb lenne olyan intézkedéseket támogatni, amelyek hosszútávon oldhatják meg a problémákat tőkekoncentráció révén.

62

Ábrák és táblázatok jegyzéke     

1.sz. ábra: A mezőgazdasági foglalkoztatottak éves átlagos létszáma, 1000 fő, 1991-1999 Forrás: KSH 2.sz. ábra: Földterület megoszlása birtokméret szerint, 2005 Forrás: KSH 3.sz. ábra: A gazdaságok száma Forrás: KSH: Magyarország mezőgazdasága 2010 (általános mezőgazdasági összeírás), 2010, p. 5 1.sz. táblázat: Az intézkedésre jutó EU források részaránya Forrás: FVM: Magyarország SAPARD Terve, 2000, p. 65 2.sz. táblázat: Az élelmiszer-külkereskedelem egyenlege folyó áron, Mrd Ft Forrás: Szabó Gábor: Változások az EU-csatlakozás után a magyar mezőgazdaságban (2004-2006), DE ATC AVK, Debrecen, 2006,p. 48

Irodalomjegyzék 1. A Cibakert Kft SAPARD pályázati anyaga 2. Dr. Gazdag László: A magyar agrárium esélyei, Agrofórum, 2011. június, p.1013 3. Dr. Kovács Katalin: Planning and Implementing the SAPARD Program In Hungary (A SAPARD Program tervezése és megvalósítása Magyarországon), European Institute Foundation, Sofia, 2005 4. Figeczky G.: The Hungarian National Report (A magyar nemzeti beszámoló), WWF Hungary, Budapest, 2006 5. FVM: Magyarország SAPARD Terve,Budapest, 2000 6. Központi Statisztikai Hivatal: Mezőgazdaság 2010, 2011 április 7. Központi Statisztikai Hivatal: Statisztikai Tükör, V. évfolyam 12. szám, 2011. március 2. 8. Nemes Gusztáv: Vidékfejlesztés és előcsatlakozási felkészülés Magyarországon, Közgazdasági Szemle, 50. évf., 2003. január 9. VÁTI TII Területpolitikai és Információszolgáltatási Igazgatóság: A SAPARD Program ex-post értékelése, FVM, Budapest, 2007 10. Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékstratégia 2020, Budapest, 2011

11. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8885 1992. évi XXXII törvény; letöltést dátuma: 2011.06.10. 12. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=9178 1995. évi XV. törvény; letöltés dátuma: 2011.06.10. 13. http://ageconsearch.umn.edu/bitstream/57688/2/Weisz_Kovacs_2007_4sz_5 9_72.pdf Weisz-Kovács: Agrár- és vidékfejlesztési programok Magyarországon (20022013) – Elért és várható eredmények; letöltés dátuma: 2011.06.15. 14. http://agrostratega.blog.hu/2009/05/25/foglalkoztatok_es_foglalkoztatottak_ a_mezogazdasagban?token=c3131df2a8aa6cc0f5ce2e9a96c21b69

63

Pólya Árpád: Foglalkoztatók és foglalkoztatottak Magyarországon; letöltés dátuma: 2011.06.21. 15. http://ec.europa.eu/agriculture/external/enlarge/back/brief_en.pdf SAPARD: questions and answers (SAPARD: kérdések és válaszok); letöltés dátuma 2011.06.05. 16. http://www.euvonal.hu/?op=tenyek_kisszotar Letöltés dátuma: 2011.06.12. 17. http://www.fvm.gov.hu/doc/upload/200407/sapard.pdf Forgó Mónika: 20 kérdés a SAPARD Programról; letöltés dátuma: 2011.07.12. 18. http://www.haszon.hu/agrar/cimlapsztori/93-meddig-emelkedik-a-foeldara.html Hinora Ferenc: Meddig emelkedik a föld ára?; letöltés dátuma: 2011.08.03. 19. http://www.nfu.hu/elocsatlakozasi_alapok Előcsatlakozási alapok; letöltés dátuma: 2011.07.23. 20. http://www.pedz.uni-mannheim.de/daten/edzk/gde/01/sapard_annualreport01.pdf SAPARD annual report (SAPARD éves beszámoló) – Year 2000; letöltés dátuma: 2011.08.06. 21. http://phd.ke.hu/fajlok/1236681539-tz_eredeti3559.pdf Letöltés dátuma: 2011.08.10. 22. www.sze.hu/etk/_konferencia/publikacio/Net/eloadas_gyulaffy_belane_dr.do c Gyulaffi Béláné dr.: EU – Magyarország és a környező országok kapcsolatrendszerének SWOT analízise; Letöltés dátuma: 2011.07.24. 23. http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=13459&articleID=21156&ctag =articlelist&i Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program; letöltés dátuma 2011.07.20. 24. http://www.vati.hu/files/articleUploads/10554/Phare_Big_Book_070802.pdf Nagy PHARE könyv; letöltés dátuma 2011.08.10. 25. http://www.vki.hu/~tfleisch/PDF/pdf98/ISTRA7_980430.pdf Fleischer Tamás: A magyarországi infrastruktúra-hálózatok és az EU csatlakozás; letöltés dátuma: 2011.08.06. 26. http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1337 Tudnivalók a SAPARD programról; letöltés dátuma: 2011.06.10. 27. http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1337&articleID=5570&ctag=articl elist&iid=1 Tudnivalók a SAPARD programról; letöltés dátuma: 2011.06.10. 28. http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1026 A SAPARD Monitoring Bizottság Ügyrendje; letöltés dátuma: 2011.08.15. 29. http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=2290&articleID=16391&ctag=arti clelist&iid=1 Magyarország kéri a földmoratórium meghosszabbítását az EU-tól; letöltés dátuma: 2011.08.15. 30. http://www.vm.gov.hu/main.php?folderID=1932&articleID=6537&ctag=articl elist&iid=1 Agrárlogisztika; letöltés dátuma: 2011.08.15.

64

SZAKDOLGOZAT Subicz Attila 2011

Recommend Documents