SZAKDOLGOZAT
Troznai-Nagy Hunor Attila 2010
Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet Műszaki menedzser szak
Innovatív online akadálymentesítés elmélete és gyakorlata
Troznai-Nagy Hunor Attila 2010
Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 1 1. Az akadálymentesítésről............................................................................................. 2 1.1. Az akadálymentesítési kötelezettség főbb okai, rövid fogalmi áttekintés ............ 2 1.2. Az akadálymentesítési tevékenység csoportosítása .............................................. 3 1.3. Az akadálymentesítés jogi szabályozása ............................................................... 5 1.4. Általános akadálymentesítési körkép .................................................................... 8 1.5. Akadálymentesítés a vállalkozások szempontjából, új piaci lehetőségek .......... 18 1.6. Az Internet szerepe a fogyasztók elérésében, a fogyatékkal élők könnyebb elérése.............................................................................................. 20 2. Az elektronikus akadálymentesítés egyik kiemelten fontos csoportja, a látássérültek ................................................................................................................... 21 2.1. Az online és elektronikus akadálymentesítés szükségességének főbb okai........ 21 2.2. Látássérültek és a környezettel való kommunikáció ........................................... 22 2.3. Speciális eszközök látássérültek számára az online és offline eléréshez ............ 24 2.4. Speciális eszközök elérése hazánkban ................................................................ 31 2.6. Hazai képernyőolvasó szoftver, egy innovatív fejlesztési projekt lehetősége ................................................................................................... 36 3. Az online akadálymentesítés alapjai ....................................................................... 39 3.1. Az online akadálymentesítés szükségessége és alapvető módjai ........................ 39 3.2. A W3C tevékenysége, rövid történeti áttekintés ................................................. 41 3.3. A W3C Magyar Iroda jelentősége és szerepe ..................................................... 42 3.4. A W3C alapvető működési irányelvei ................................................................ 43 4. Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) ............................................ 46 4.1. Bevezetés a WCAG 2.0-ba ................................................................................. 46 4.2. Alapfogalmak ...................................................................................................... 47 4.3. Az 1. Alapelv: Észlelhetőség - értelmezése ........................................................ 48 4.3.1. Az 1.1 Irányelv: Szövegalternatívák - rövid értelmezése .............................. 48 4.3.2. Az 1.2 Irányelv: Idő-alapú média - rövid értelmezése .................................. 52 4.3.3. Az 1.3 Irányelv: Adaptálhatóság - rövid értelmezése .................................... 53 4.3.4. Az 1.4 Irányelv: Megkülönböztethetőség - rövid értelmezése ...................... 53 4.4. A 2. Alapelv: Működtethetőség - értelmezése .................................................... 55 4.4.1. A 2.1 Irányelv rövid értelmezése ................................................................... 55 4.4.2. A 2.2 Irányelv: Elegendő idő - rövid értelmezése ......................................... 55 4.4.3. A 2.3 Irányelv: Epilepsziás rohamok okozásának elkerülése - rövid értelmezése .............................................................................................................. 56 4.4.4. A 2.4 Irányelv: Navigálhatóság - rövid értelmezése ..................................... 57 4.5. A 3. Alapelv: Érthetőség - értelmezése ............................................................... 60 4.5.1. A 3.1 Irányelv: Olvashatóság - rövid értelmezése ......................................... 60 4.5.2. A 3.2 Irányelv: Kiszámíthatóság - rövid értelmezése .................................... 61
4.5.3. A 3.3 Irányelv: Beviteltámogatás - rövid értelmezése................................... 62 4.6. A 4. Alapelv: Robusztusság - értelmezése .......................................................... 65 4.6.1. A 4.1 Irányelv: Kompatibilitás - rövid értelmezése....................................... 65 4.7 Rövid kiegészítés, a flash-objektumok ................................................................ 66 4.8 Rövid összefoglalás a WCAG 2.0 szabványról ................................................... 68 5. Az akadálymentesítés megvalósulásának vizsgálata a hazai kormányzati portál, a www.magyarorszag.hu esetében ............................................................................... 69 5.1. A hazai elektronikus közszolgáltatások akadálymentesítésének főbb okai ........ 69 5.2. A Kormányzati Portál feladatainak és szerepének rövid ismertetése ................. 70 5.3. Empirikus kutatás a fogyatékkal élő felhasználók körében a portálok fejlesztésének tervezéséhez ..................................................................................... 71 5.4. A kutatás eredményei .......................................................................................... 72 5.5. A Kormányzati Portál akadálymentességének vizsgálata ................................... 75 Összegzés........................................................................................................................ 81 Tartalmi összefoglalás .................................................................................................. 83 Abstract.......................................................................................................................... 84 1. számú melléklet ......................................................................................................... 85 2. számú melléklet ......................................................................................................... 99 3. számú melléklet ......................................................................................................... 99 Irodalomjegyzék.......................................................................................................... 101 Ábrajegyzék ................................................................................................................. 104 Táblázatok jegyzéke ................................................................................................... 109
Bevezetés
Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Karának műszaki menedzser szakos, vállalatirányítási szakirányon tanuló hallgatójaként jelen dolgozat témájának az online akadálymentesítési tevékenység elméletének és gyakorlati megvalósulásainak bemutatását választottam. A téma kiválasztását nagymértékben befolyásolta, hogy magam is születésem óta látássérült vagyok, illetve érdeklődési körömbe tartoznak az online felületek létrehozásának és fejlesztésének területei. Emellett tanulmányaim során szakirányomon belül számos alkalommal találkoztam olyan üzleti-informatikai megoldásokkal, melyek szintén nem nélkülözhetik a különböző online technológiák alkalmazását. Úgy gondolom, hogy a társadalmi felelősségvállalás
oldaláról
éppúgy
szükséges
az
elektronikus
felületek
akadálymentesítése, mint a vállalatok piaci terjeszkedésének és a piachoz való alkalmazkodásának tekintetében. Dolgozatomban teljes képet vázolok a területet érintő hazai és nemzetközi tendenciákról. Ennek megfelelően elsőként a fizikai akadálymentesítés főbb területeit vettem górcső alá, beleértve a hazai jogszabályok által előírt akadálymentesítési átalakítások
állapotának
felmérését.
Dolgozatomban
továbbá
kitérek
az
infokommunikációs és az iménti két területet összefogó komplex akadálymentesítésre is. Annak ellenére, hogy ez a terület meglehetősen szerteágazó, minél több oldalról megközelítve, különböző problémaköröket demonstráló megoldásokon keresztül betekintést nyújtok az akadálymentesítés világába. A konkrét megoldásokat pozitív és negatív példák felvonultatásával egyaránt szemléltetem, hogy lehetőség szerint a témában kevésbé jártas érdeklődők és felhasználók is betekintést nyerjenek az esélyegyenlőség megvalósulását biztosító technológiák körébe. Továbbá figyelembe vettem azokat az innovatív lehetőségekre, melyek új fejlődési irányt nyújthatnak az akadálymentesítési törekvések számára. A témakör speciális területeként térek ki a látássérültek
online
és
elektronikus
környezetben
való
tevékenységének
akadálymentesítésére, mivel esetükben az akadálymentesítés kérdése igen meghatározó jelentőséggel bír.
1
1. Az akadálymentesítésről A következő részben azokat az alapvető elméleti információkat ismertetem, melyek megfelelő ismerete fontos ahhoz, hogy a továbbiakban behatóbban tudjuk vizsgálni az akadálymentesítés különböző területeit.
1.1. Az akadálymentesítési kötelezettség főbb okai, rövid fogalmi áttekintés A társadalom és ezen keresztül az állam felelőssége és feladata, hogy megoldást keressen a fogyatékkal élők társadalomba való integrációjának problémáira, s hogy lehetővé tegye számukra, hogy élhessenek a demokrácia adta alapvető emberi jogaikkal (például önrendelkezési jogukkal). Persze ahhoz, hogy ezt megtehesse a társadalom, először is szükség van arra, hogy pontosan meghatározza ki tartozik ebbe a kategóriába. A Magyar Köztársaság jelenleg hatályos törvényei értelmében fogyatékkal élőnek számít az a személy, „aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.” {1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, I. / 4. § / a} A teljes társadalmi integrációhoz vezető út egyik leglényegesebb eleme az akadálymentesítés intézménye, mely fizikai és kommunikációs értelemben egyaránt közelebb hozza egymáshoz a fogyatékkal élő személyeket és a társadalom azon ép tagjait, akik nem rendelkeznek fogyatékossággal. Természetesen itt is szükség van arra, hogy pontosan meghatározzuk az akadálymentesítés fogalmát: „Az akadálymentesítés: olyan tudatos tevékenységek összefoglaló neve, melyek a különféle (fizikai, érzékszervi vagy értelmi) fogyatékossággal élők számára igyekszik olyan körülményeket biztosítani, amelyek lehetővé teszik számukra minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben akadályoztatva vannak.” {Akadálymentesítés (címszó), Wikipédia (online enciklopédia), 2010.03.08.}
2
1.2. Az akadálymentesítési tevékenység csoportosítása Az akadálymentesítés igen sokféle formájú tevékenység lehet attól függően, hogy milyen fogyatékossággal élő személy vagy csoport helyzetére próbál meg megoldást nyújtani. Így beszélhetünk például az épületek fizikai akadálymentesítéséről, a különböző internetes tartalmak elérhetőségének online akadálymentesítéséről, vagy például az állami- és közintézmények infokommunikációs akadálymentesítéséről, stb.
Az akadálymentesítés típusait többféle szempont szerint is meghatározhatjuk:
a) a különböző műszaki megoldások között megkülönböztetünk ◦ személyi akadálymentesítés (ezek legtöbbször olyan mobil eszközök illetve berendezések, melyeket egy időben egyszerre egy személy használ, például lépcsőkuli, hernyótalpas lépcsőjáró [1. ábra], hallókészülék, Braille-kijelző, stb.) ◦ intézményi akadálymentesítés (ezek általában fix megoldással telepített eszközök, melyek az adott intézményen belül több személyt szolgálnak ki, például korlátlift [2.-3. ábra], emelőlap, indukciós hurok, stb.)
1. ábra -- Hernyótalpas lépcsőjáró Forrás: http://www.medibog.hu
3
3. ábra -- Aluljáróban elhelyezett korlátfelvonó Forrás: http://www.meoszinfo.hu
2. ábra -- Lépcsőfordulós korlátfelvonó vázolt ábrája Forrás: http://www.medibog.hu
b) az akadálymentesítés területe alapján megkülönböztethetünk: ◦ fizikai akadálymentesítést (például egy adott közintézménybe való bejutást elősegítendő a lépcső mellé egy rámpa építése) ◦ infokommunikációs akadálymentesítés és ◦ komplex akadálymentesítésről, mely az előző kettőt egyaránt magában foglalja
c) az akadálymentesítés célcsoportja alapján (a célcsoport mely fogyatékossági típusba tartozik): ◦ mozgássérültség ◦ látássérültség: gyengénlátás, aliglátás, vakság ◦ hallássérültség: Nagyothallás, siketség ◦ siketvakság ◦ beszédfogyatékosság: dadogás, dizartria, afázia, némaság ◦ értelmi fogyatékosság: enyhe értelmi fogyatékosság, súlyos értelmi fogyatékosság ◦ Autizmus: Asperger-szindróma, Kanner-szindróma ◦ súlyos halmozott fogyatékosság
4
1.3. Az akadálymentesítés jogi szabályozása Ahhoz, hogy a megfelelő akadálymentesítési változtatások végbemehessenek, illetve, hogy a jövőben esedékes közintézmények illetve közszolgáltatások tervezése során megjelenjen az akadálymentességre való törekvés, természetesen szükség van ezek felsőbb szintű, általános érvényű törvényi szabályozására is. Ennek fényében a Magyar Köztársaság, a nemzetközi szabályozással és az Európai Unió esélyegyenlőségi politikájával összhangban hazánkban is törvénybe foglalta a fogyatékkal élő személyek jogait. Így többek között megfogalmazták, hogy a fogyatékos személynek joga van az akadálymentes, érzékelhető és biztonságos környezetre. Emellett a jogalkotó kitér az egyenlő esélyű hozzáférésre, mely szerint „a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.” {1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, I. / 4. § / h} A jogalkotó továbbá kitér arra is, hogy a fogyatékkal élő személyek számára biztosítani kell azokat a feltételeket, melyek lehetővé teszik a különböző közszolgáltatások hozzáférését, figyelembe véve a fogyatékkal élők önrendelkezési jogára vonatkozó törvényi szabályozást is. Ezek szerint a hozzáférést úgy kell kialakítani, „hogy azt a fogyatékos személy az állapotának megfelelő legnagyobb önállósággal tudja igénybe venni; azaz indokolatlanul ne szoruljon rá más emberek segítségére.” {1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, I. / 4. § / h) / 15. bekezdés} A fent említett 1998. évi XXVI. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény nem korlátozza az akadálymentesítési kötelezettséget pusztán az épített környezetre. A jogalkotó által megfogalmazott
5
szabályozás
értelmében
a
törvény
a
közszolgáltatásokat
ellátó
magán
és
közintézményekre egyaránt vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a törvény hatálya nemcsak a fizikai, hanem egyben az infokommunikációs akadálymentesítésre is kiterjed. Ez egy jóval átfogóbb akadálymentesítési cselekvést vetít előre hazánkban. A törvény hatályba lépésének időpontjaként eredetileg 2005. január 1. volt megjelölve (néhány kivétel esetében ez 2010. január 1. volt). Eredetileg eddig a határidőig kellett elvégezni a már meglévő épületek akadálymentesítését, illetve az ez után kiadott építési engedéllyel rendelkező épületeket már eleve akadálymentesre kellett építeni. Ezt a határidőt a törvény hiányosságai és a megvalósításra hozzárendelt források nem megfelelő nagysága miatt, 2007. április 1-én törvénymódosítás keretében új időpontra módosították. A módosítás során egy megvalósítási ütemtervet is mellékelt a jogalkotó a jogszabályhoz (1. táblázat). 1. táblázat – 2007. évi XXIII. Törvény 1. számú melléklete az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemterve
6
Ennek értelmében a törvény első körben az egészségügyi alapellátás intézményeinek tette kötelezővé, hogy 2008. december 31-ig végezzék el a kívánt változtatásokat. Ezt követően 2009. december 31-ig a szociális alapellátás intézményei, majd 2010. december 31-ig az óvodák, az általános-, és középiskolák, a gyermekvédelmi alap-, és szakellátás, a szociális és egészségügyi szakellátás intézményei valamint az önkormányzati ügyfélszolgálatok kell, hogy megfeleljenek az egyenlő hozzáférés megvalósulásához előírt szabályoknak. Szintén eddig az időpontig kell megvalósulnia minden már működő közhatalmi tevékenységet ellátó intézmény (hatósági, kormányzati, igazságszolgáltatási, rendvédelmi szerv, stb.) valamint állam által
fenntartott
oktatási,
kulturális,
tudományos
és
szociális
intézmény
akadálymentesítésének. Bár a melléklet nem tér ki rá külön, de a privát szféra közszolgáltatást ellátó intézményeire is kitér a törvény. Az ő esetükben a módosított határidő 2013. december 31. Amennyiben valaki nem tett vagy nem tesz eleget ezen akadálymentesítési kötelezettségeinek a megadott időpontig, úgy az megsérti az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, s ezáltal közvetlen hátrányos megkülönböztetést foganatosít, mely jogsértő magatartásnak minősül. Az eredeti, 2005. januári határidő lejárta után 2005 áprilisában a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) tizenkét esetben indított személyiségi jogi pert, melyek tekinthetőek próbapereknek is. Ezek célja nem kártérítés kieszközlése volt, hanem, hogy a bíróságok kötelezzék az adott intézményeket az akadálymentesítés megvalósítására. Mivel a „közintézmény” fogalma nem volt definíció szintjén meghatározva az eredeti 1998-as törvényben, így a felperes reményei szerint a bíróságok erre is megfelelő útmutatást adnak majd. A MEOSZ figyelt arra, hogy a próbaperekben szereplő, jogi kötelezettségüket elmulasztó intézmények között egyaránt legyen fővárosi, vidéki nagyvárosi és kistelepülési is. Olyan intézményeket fogtak perbe, akik lényeges szerepet töltenek be a hétköznapokban. Így többek között egy okmányirodát, egy önkormányzatot, egy Váci úti gyógyszertárat, a Földhivatalt, egy munkaügyi
központot,
a
Pázmány
Péter
Katolikus
Egyetem
(PPKE)
Bölcsészettudományi Karát és egy bíróságot is bepereltek. A próbaperekkel többek között az esélyegyenlőségi tárca is egyetértett, mivel ők is úgy látták, hogy azok kimeneteléből tanulni lehet és le lehet vonni belőlük a
7
megfelelő következtetéseket. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium véleménye szerint 2005-ben az állami és kormányzati intézmények 60-70%-a, míg az önkormányzatok kezelésében lévőknek nagyjából 20%-a volt akadálymentes.
A
minisztérium
szerint
az
eredeti
törvényben
elfogadott
akadálymentesítés azért nem valósult meg a kívánt határidőre, mert ahogy már fent említettem a törvényben nem rendeltek elég forrást a megvalósításra és nem konkretizálták a teendőket. Remélhetőleg a 2007. évi módosítás már megfelelő kereteket teremtett ahhoz, hogy ezek a változások ténylegesen megvalósuljanak.
1.4. Általános akadálymentesítési körkép A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. széleskörű, a közterületek akadálymentesítettségének állapotát és az önkormányzatok további teendőit megvizsgáló kutatása – melybe többek között bevonták az érintett, Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetségét (MEOSZ), a Motiváció Alapítványt és a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalát – elég színes képet fest a fővárosról. A kutatás során többek között megvizsgálták a jogszabályi hátteret, amely szabályozza és feltételekhez köti az akadálymentesítést illetve a terepbejárások során megvizsgálták a különböző helyszínek aktuális állapotát. A különböző ide vonatkozó törvények vizsgálata után szembetűnő, hogy azok megfogalmazása egyes esetekben jogvitákra adhat okot (például, hogy a törvényben nincs pontosan definiálva a „középület” fogalma, stb). Mivel a törvény nem rendel kifejezetten költségeket ezeknek az átalakításoknak a megvalósításához, így ezeknek a projekteknek a finanszírozási oldala is problémákat vet fel. Mindezek ellenére látható, hogy a Fővárosi Önkormányzat elkötelezett az akadálymentes környezet mielőbbi kialakításával kapcsolatban, mely látható azon törekvésekből, hogy egyre több intézmény, közterület és közlekedési eszköz válik akadálymentessé Budapesten.
8
Ez a törekvés megfigyelhető abban a tendenciában, hogy az újonnan felújított önkormányzati tulajdonban lévő épületek már akadálymentessé alakítva kerülnek átadásra (nyilván ez köszönhető annak is, hogy a törvényi szabályozás szerint 2005. január 1. után csak abban az esetben adhat ki érvényes építési engedélyt az építési hatóság, ha az adott épület a felújítás után megfelel az akadálymentesség alapvető szabályinak). Így az utóbbi években akadálymentessé vált például a Budapesti Operettszínház és a Lehel Piac. A Motiváció Alapítvány 2003-as felmérésének adatai alapján csak részben akadálymentes Fővárosi Állat- és Növénykert, a Madách Színház, a Mikroszkóp Színpad, az Új Színház, stb. Azonban még csak az akadálymentesítés előtt áll többek között a Nagyvásárcsarnok és számos önkormányzati tulajdonban lévő cég székháza is. Hasonlóan változatos tarka kép rajzolódik ki az állami- és magánkézben lévő ingatlanokkal kapcsolatban is. A közigazgatási intézmények épületei vagy már akadálymentesek vagy éppen folyamatban van akadálymentesítésük. Rosszabb a helyzet a múzeumokkal kapcsolatban, ahol szintén igaz, hogy az újonnan épült (Terror Háza) vagy átalakításon átesett épületek már akadálymentesek. Így megújult a Közlekedési Múzeum, a Műcsarnok, a Néprajzi Múzeum és többek között a Magyar Nemzeti Galéria és számos könyvtár is. Azonban a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchenyi Könyvtár több társukkal együtt még átalakításra várnak. Sötétebb képet fest a kereskedelmi, valamint a szolgáltató és vendéglátó-ipari létesítmények tábora, ahol elmondható, hogy a vállalkozás nagyságával kapcsolatba hozható az akadálymentesítés területén tett változtatás mértéke. Ez alapján a kis üzletek többsége nem akadálymentes, míg a különböző bevásárlóközpontoknak 17%-a részben, míg 76%-a teljesen akadálymentes. A budapesti szállodáknak 8, a bankoknak pedig 20%-a volt átalakítva. A felmért 294 étteremnek mindössze 8%-a, míg a sörözők és borozók közül egy sem volt alkalmassá téve mozgássérültek fogadására. Ennél jóval büszkébbek lehetnek a kulturális intézmények közül a mozik, melyeknek nagyjából fele megfelelt az előírásoknak. Ezek mellett kiemelten fontos szerepük van az egészségügyi intézményeknek, ezen belül is a háziorvosi és szakorvosi rendelőknek, melyek átalakítását éppen ezért a törvény korábbi határidőhöz kötött. Így ezen intézményeknek az eredeti határidő szerint legkésőbb 2003 végéig át kellett volna esniük a szükséges átalakításokon, ezzel
9
szemben a Mozgássérültek Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) által egy évvel az eredeti határidő lejárta után készített tanulmánya szerint 2004-ben a háziorvosi rendelők mindössze 18% felelt meg az előírásoknak. Bár az egészségügyi alapellátásban résztvevő intézmények a 2007-es jogszabály-módosítás után haladékot kaptak az átalakításra, azonban a 2008. év végi időpontnak még így sem tettek mindenhol eleget (4.-5. ábra).
4. ábra – A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésen átesett szendrői orvosi rendelő épülete kívülről Forrás: http://www.szendro.hu/hirek/20081101/n/rendelo011.jpg
5. ábra – Budapest II. kerületi háziorvosi rendelő, mely alapvetőencsak a képen látható lépcsőn keresztül közelíthető meg Forrás: saját fotó
10
Hasonló állapotok figyelhetőek meg a budapesti felszín alatti és felszíni közterületek viszonylatában is: míg a felszín feletti közterületeken jobb a helyzet (értve ez alatt főként az újonnan felújított, frekventált útvonalakat, mint például a Nagykörút vagy az Andrássy út), addig a felszín alatti aluljárókban és átjárókban sehol nem áll rendelkezésre a le- és feljutáshoz lift, illetve csak elvétve találunk rámpát vagy korlátliftet. A vakok és gyengénlátók tájékozódását és közlekedését segíteni hivatott hangjelzést adó jelzőlámpákból csak néhány található a fővárosban jelenleg. Ezeket először az Ajtósi Dürer soron és környékén, a Vakok Állami Intézetének vonzáskörzetében szerelték fel, azonban számuk az utóbbi években számottevően nem nőtt. Pozitív döntés született azonban a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV Zrt.) jövőbeni jármű-beszerzéseivel kapcsolatban, miszerint a vállalat ezentúl csak és kizárólag akadálymentes járműveket fog beszerezni. Ez alól kivétel volt a hannoveri villamos beszerzése (6. ábra), mivel a megállók nincsenek egy szintben a villamosok padlójával, így e járművekre még babakocsival is nehéz felszállni.
6. ábra -- Hannoveri villamos (TW-6000), magas 3 fokú lépcsőjével Forrás: http://hampage.hu
Ezzel szemben a legutóbb beszerzett, a Siemens gyár által készített Combino villamosok már alacsony padlós szerkezettel kerültek kivitelezésre (bár azt is meg kell jegyeznünk, hogy a járdákat a villamos szintjéhez kellett igazítani, [7.-8. ábra]). Így a 4-es – 6-os villamos járművei és a két útvonalon fekvő legtöbb megállója a mozgáskorlátozottak számára is megközelíthetővé vált.
11
8. ábra -- Az alacsony padlós Combino villamos a szintbe igazított járda mellett Forrás: http://www.meoszinfo.hu
7. ábra -- Siemens Combino villamos az Erzsébet körúton Forrás: http://upload.wikimedia.org
Ugyanez figyelhető meg az új autóbuszok beszerzésével kapcsolatban is. A BKV által újonnan forgalomba állított Volvo autóbuszok már rendelkeznek olyan manuálisan működtethető rámpával, melyek segítségével a kerekesszékesek is felszállhatnak rájuk (9. ábra). Mivel ezek nem automatikusak, így a vezetőnek kell lenyitnia őket egy mozgáskorlátozott utas felszállása esetén, azonban már ez is egy jó irányba mutató megoldás. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a közlekedési társaság elég gyakran nem tudja tartani magát a menetrendhez. Így sokszor, főként műszaki meghibásodásra hivatkozva kimaradnak az alacsony padlós buszok. Megemlíteném továbbá, hogy egy új kísérleti projekt keretében a 86-os autóbusz vonalán néhány forgalmasabb helyen olyan intelligens menetrendek kerültek kihelyezésre, melyek egy LED-es táblán jelzik az autóbuszok GPS által meghatározott helyzetét (10. ábra). A táblák a kijelzőn látható információk mellett hangzó beszédben is tájékoztatják az utasokat a legközelebb érkező busz aktuális helyzetéről és az érkezésig várhatóan hátralévő időről. Ez a megoldás nagyon jó lehet a látássérültek számára, akikhez ezáltal ugyanúgy eljutnak a táblán szereplő vizuális információk. A jelenleg tudomásom szerint csak ezen a vonalon működő rendszer remélhetőleg minél több helyen elterjed majd ezzel is segítve az utasokat.
12
9. ábra -- Új, alacsony padlós Volvo busz a lehajtható, 350 kg teherbírású rámpájával Forrás: http://www.varos.blogter.hu
10. ábra -- A 86-os autóbusz intelligens menetrend-táblája Forrás: http://logisztikaikepzes.blogter.hu
A közlekedési nehézségek enyhítése érdekében a BKV egy új háztól-házig szolgáltatást indított útjára, mely 2 busz menetjegy áráért szállítja alacsonypadlós buszain utasait a kívánt célállomásra. Véleményem szerint ez természetesen csak ideiglenes megoldás lehet, hisz az akadálymentesítési törekvések célja ezzel pont ellentétes, hisz nem speciális, szeparált szolgáltatások nyújtása a cél, hanem a fogyatékkal élők integrálása a tömegközlekedésben is. A közlekedés más területein is pozitív tendenciák látszanak kibontakozni: a Magyar
Államvasutak
Zrt.
Járatain
előzetes
írásos
kérelem
alapján
10
mozgáskorlátozott csoportos utazása esetén külön erre a célra átalakított kocsit biztosít a cég; mozgássérültek egyéni utazásaihoz pedig, szintén előzetes kérelem alapján mozgássérültek fogadására alkalmas járművet biztosít a MÁV. A folyamat részeként az utóbbi években az új vasúti kocsikon megjelentek olyan berendezések, amelyek kerekesszékes utasok a járműre történő beemelésére szolgálnak (11. ábra), számukra speciálisan kialakított mellékhelyiségek is rendelkezésre állnak e kocsikban. Emellett megjelentek olyan szerelvények is, melyek akadálymentes tervezésük révén már alacsony padlószinttel kerültek gyártásra (többek között ilyen vonatokat is közlekedtet a cég a Budapest-Esztergom vonalon).
13
11. ábra -- Mobil emelő használata, a MÁV Zrt. egyik zónázó vonatán Forrás: http://www.logsped.hu
A legnagyobb probléma talán mégis abból áll a közlekedés tekintetében, hogy a fent említett akadálymentesítési törekvések nem alkotnak összefüggő rendszert, hanem külön-külön próbálják meg érvényesíteni azokat. Valószínűleg sokkal hatékonyabban működő rendszer bontakozna ki az említett változtatásokból, ha egy összehangolt cselekvési terv keretein belül próbálnák meg végrehajtani és fejleszteni őket. A közlekedéshez kötődően fontos szót ejteni a segítséggel élők parkolásáról is, mivel esetükben lényeges, hogy lakhelyükhöz lehetőség szerint közel tudjanak parkolni. Így ezeknek a személyeknek lehetőségük van lakóhelyükhöz közeli parkoló kialakítását kérni a helyi illetékes önkormányzattól. Ezen felül minden parkolóval rendelkező bevásárlóközpont és kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény köteles minden 50 parkolóhely után kialakítani egy a mozgáskorlátozottaknak fenntartott, azok igényeinek megfelelő parkolóhelyet. Illetőleg a mozgásában korlátozott személynek jogában áll egy olyan speciális parkoló-kártya igénylése, melynek használatával ő, vagy az őt szállító
14
jármű tulajdonosa fizetős parkolóhelyen is díjmentesen parkolhat, illetve indokolt esetben tilos helyen, például autókijárónál is ideiglenesen megállhat, ha az biztosítja a legkönnyebb elérést a mozgássérült utas számára. Nem túl jók a kilátások a lakáspiacon sem, ami a fogyatékkal élőket illeti, mivel a társasházak tervezési előírásait a többség igényeinek megfelelően alakítják ki. Így egy átlagos lakás nem rendelkezik elegendő hellyel egy mozgáskorlátozott közlekedéséhez, ami vonatkozik a fürdőszobák és mellékhelyiségek területére is, az újonnan épülő és az átalakítás alatt álló épületek tekintetében egyaránt. Ily módon az ebbe a fogyatékossági csoportba tartozóknak maguknak kell átalakíttatniuk otthonaikat, hogy az elég helyet biztosítson számukra a közlekedésre. Ebbe beletartozik a szélesebb ajtók és közlekedőfolyosók kialakítása, megfelelő nagyságú fordulók létrehozása, melyek nem kis költséget rónak a lakástulajdonosoknak erre a speciális csoportjára. {Studio Metropolitana, Mindenki városa - közterületi akadálymentesítési feladatok Budapesten, 2004. szeptember 27.}
Az infokommunikációs akadálymentesítés területén is hasonló a helyzet. A Keleti pályaudvaron nemrégiben lecserélték a régi központi információs táblát (12. ábra). A lapozós tábla helyére egy új, digitális kijelző került (13. ábra), amely az eddigi 14 sor helyett már 16 szerelvény megjelenítésére képes. Nagy előnye, hogy jóval nagyobb fényerővel bír az előzőhöz képest és a megjelenített karakterek is sokkal nagyobbak rajta. Véleményem szerint egy olyan momentum van, ami kissé árnyalja ezt a képet, mégpedig, hogy az időpontok és vágányszámok kijelzésére használt rész esetében felcserélték a háttér és a betűk színét. Így a sötét betűk egy világos háttéren kerülnek kiírásra, ami a látássérültek szempontjából nem túl előnyös, mivel a világos háttér elnyeli a sötét betűket. Ezáltal pont a leglényegesebb információk maradhatnak rejtve a látássérültek előtt.
15
12. ábra -- A Keleti pályaudvar régi információs táblája Forrás: http://www.vonatmagazin.hu
13. ábra -- A Keleti pályaudvar új, digitális információs táblája Forrás: http://www.vonatmagazin.hu
Egy meglehetősen sajátos megoldás figyelhető meg egy hazai kistelepülésen, Mórahalmon is, ahol szintén nem a jóindulat hiányzott a helyes kivitelezéshez. A település lakói a felújított tornacsarnok épületében elhelyeztek egy információs táblát (14. ábra), amely az oda látogatókat hivatott útba igazítani a sportlétesítményen belül. A tervezők egyúttal gondoltak a hátrányos helyzetű látogatókra is, így elkészítették a térkép domború változatát is, és a tájékoztatót egyúttal Braille-írással is feltüntették a táblán, hogy ezzel segítsék a látásukban korlátozott sportolni vágyókat.
16
14. ábra -- A mórahalmi tornacsarnok akadálymentesre tervezett információs táblája Forrás: http://www.homar.blog.hu
A kialakítás egyetlen szépséghibája, hogy amint a képen látható az esetleges sérüléseket elkerülendő a teljes információs táblát egy plexi lappal fedték le. Így a tábla külső felülete teljesen sík, a pontírást használók számára teljesen használhatatlan. Az infokommunikációs akadálymentesítés talán jobban szemünk előtt lévő példái a fővárosi 2-es jelzésű, a Déli-pályaudvar és az Örs vezér tere között közlekedő metró felújított állomásain elhelyezett információs táblák. Ezeken pontírásban is megtalálható a síkírásban szerepeltetett szöveg és az adott állomás sematikus térképe is helyet kapott rajtuk. Egyetlen probléma ezekkel, hogy sokszor félreeső helyeken találhatóak, ahová magától nem menne oda egy látássérült. Tehát ezekben az esetekben szükség volna egy olyan megoldás kidolgozására, melynek segítségével a látássérültek megfelelő módon értesülnének arról, hogy az adott metróállomás területén egy olyan tábla is ki van helyezve, amely számukra akadálymentesen közvetíti az adott állomásra vonatkozó legfontosabb információkat. Véleményem szerint ez a jelzés lehetne egy időközönként vagy folyamatosan megszólaló hang-, és/vagy fényhatás. Nyilván ennek a jelzésnek a jelentését megfelelő módokon tudatosítani kellene a célcsoporttal. Ettől függetlenül mindenféleképpen jó lépés, hogy a felújítás során ezeket a táblákat is kihelyezték.
17
Hasonlóan fontos, azonban kevésbé szem előtt lévő terület az interneten jelen lévő tartalmak akadálymentességének kérdése, mellyel a következő fejezetekben foglalkozom bővebben.
1.5. Akadálymentesítés a vállalkozások szempontjából, új piaci lehetőségek Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az akadálymentes környezet kialakítására való törekvés nincs meg az állami-, és a magánszférában. Sőt mi több egyre nagyobb azon cégek tábora, akik feladatuknak érzik, hogy a társadalmi felelősségvállalás égisze alatt saját területükön tegyenek az akadálymentesítés jegyében. Persze a cégek akadálymentesítési törekvéseiben egyúttal saját piaci érdekük is tükröződik, hiszen a 2001-ben mért adatok alapján Magyarországon körülbelül 577 ezer fogyatékkal élő személy élt. Ez a szám a teljes hivatalos népesség 5,66%-át tette ki, ami már önmagában is egy elég jelentős vásárlóerőt képezhet adott cégek piacán, főként ha számításba vesszük, hogy a társadalomnak ez a csoportja próbál lehetőségeihez képest egyre jobb pozícióba kerülni a munkaerőpiacon is. Ezt a törekvést az állam is igyekszik különböző intézkedéseivel elősegíteni. Ilyen például a rehabilitációs hozzájárulás intézményének felállítása, melynek alapvető funkciója, hogy a cégeket arra sarkallja, hogy a bűntető jellegű hozzájárulás helyett inkább alkalmazzanak cégüknél megváltozott munkaképességű személyeket is. Ebből következik, hogy ennek a fogyasztói csoportnak a vásárlóereje nem elhanyagolható a vállalkozások számára sem. Így ha a cégek akadálymentessé teszik szolgáltatásaikat ezeknek a fogyasztói rétegeknek a számára is, akkor egyúttal növekedhetnek bevételeik és piaci részesedésük.
18
2. táblázat – A népesség fogyatékosság típusa és nemek szerint 2001-ben Fogyatékosság típusa
Fogyatékosok száma % arányban Férfi
Nő
Mozgáskorlátozott
251 560
43,6
121 715
129 845
Látássérült
83 040
14,4
34 947
48 093
Értelmi fogyatékos
56 963
9,9
31 408
25 555
Hallássérült, beszédhibás 60 865
10,5
31 636
29 229
Egyéb
124 578
21,6
63 162
61 416
Összesen
577 006
100
282 868
294 138
Azok a cégek, melyeknek módjában áll egyes termékek vagy szolgáltatások terén alkalmazkodni a fogyatékkal élők egyes csoportjaira, akár jelentős piaci előnyre is szert tehetnek versenytársaikkal szemben. Gondolok itt például olyan építőipari tervezőkre
és
kivitelezőkre,
akik
akadálymentes
épületek
tervezésével
és
kivitelezésével, avagy már meg lévő épületek akadálymentessé alakításával bővítve vállalkozásuk szolgáltatásait új piacon jelenhetnek meg. Ugyanilyen jó példák lehetnek erre azok a cégek, akik felismerve ezt a lehetőséget olyan elektronikai termékek gyártásába kezdtek, melyek például a látássérültek számára egy kiegészítő hangos funkció segítségével tájékoztatást adnak a berendezés működéséről. Így például a budapesti illetőségű DukuSoft Informatikai Kft., amely különböző hétköznapi használati eszközök elérését teszi lehetővé látássérültek számára. Ilyen eszközök többek között a beszélő órák, melyek hangosan adják tulajdonosa tudtára a pontos időt, de a cég gyárt beszélő mérlegeket, vérnyomásmérőket, és sok más, hasonló kiegészítő funkcióval tervezett használati tárgyat is.
19
1.6. Az Internet szerepe a fogyasztók elérésében, a fogyatékkal élők könnyebb elérése A fogyatékkal élők csoportjainak elérésében nagy segítséget nyújt a folyamatosan fejlődő és egyre nagyobb teret hódító Internet, amely napjainkra már igen nagy teret tölt be úgy a kommunikációban, mint az üzleti és gazdasági életben. A Gfk Csoport egy 2009. év második félévében végzett felméréséből kiderül, hogy hazánkban a felnőtt lakosság 48%-a veszi igénybe rendszeresen az internet nyújtotta lehetőségeket. Ez a szám a Középkelét-Európában megfigyelt tendenciákhoz képest hazánkban nagyobb ütemben, 2009-ben nagyjából 11%-kal nőtt (ez a szám a környező államok esetében átlagosan 9% körül mozog). Ebben nagy szerepe lehet annak is, hogy Magyarország élen jár a mobil-internet technológiák használatában. Ez valószínűleg a három egyetemes, egymással folyamatosan versenyben lévő mobil-távközlési szolgáltató által bevezetett új, szélessávú mobil-internet szolgáltatások eredménye. A különböző webes technológiák lehetővé teszik a cégek számára, hogy könnyebben és jóval célzottabban érhessék el az egyes fogyasztókat, ezzel is elősegítve, hogy minél nagyobb fogyasztói bázist nyerjenek meg maguknak. Többek között ezért is nagyon fontos, hogy az online és offline számítógépes és elektronikus felületek szintén akadálymentesítve legyenek a speciális felhasználói csoportok tagjai előtt. {Loginet: Az internet usage fejlődése Magyarországon I. – avagy hányan interneteznek ma itthon?; Független Hírügynökség: Megugrott az internethasználók száma Magyarországon}
20
2. Az elektronikus akadálymentesítés egyik kiemelten fontos csoportja, a látássérültek Ebben a fejezetben azt próbálom meg bemutatni, hogy a látássérültek speciális helyzetük
miatt
igen
meghatározó
célcsoportját
képezik
az
elektronikus
akadálymentesítési tevékenységeknek.
2.1. Az online és elektronikus akadálymentesítés szükségességének főbb okai Ahhoz, hogy a későbbiek során megfelelően tudjuk értelmezni és értékelni a különböző online és elektronikus akadálymentesítési tevékenységeket és belelássunk, hogy milyen szerepe van ezeknek a fogyatékkal élő emberek ezen csoportjának életében, fontosnak tartom, hogy kicsit mélyebben betekintést nyerjünk a látássérültek világába. A látássérülteket látásmaradványuk alapesetben három csoportra oszthatjuk: gyengénlátókra, aliglátókra és vakokra. Emellett megkülönböztetjük még a siketvakokat (akik látás-, és halláskárosodással egyaránt rendelkeznek). A látássérülés fokát általában a Snellen-féle (15. ábra) és a Kettesy Aladár nevével fémjelzett (16. ábra) látásvizsgáló táblák segítségével, a korrigált látásélesség, a látótér esetleges szűkületének és egyéb paramétereinek figyelembevételével szokták megállapítani. Itt meg kell jegyeznem, hogy a köznapi értelemben használt „vak” kifejezéssel ellentétben a látássérültek szakorvosi besorolásában a vakok csoportjába nem kizárólag azok tartoznak, akik egyáltalán nem érzékelnek semmiféle vizuális információt a külvilágból. Ennek következtében a vakok csoportjába tartozó látássérültek között vannak olyanok, akik fényt, színeket, formákat, mozgást érzékelnek a környezetükből, sőt olyanok is vannak, akik rendelkeznek a tájékozódásban is használható látásmaradvánnyal.
21
15. ábra -- Snellen féle látásélesség vizsgáló tábla Forrás: http://www.generatorok.hu
16. ábra -- Kettesy-féle látásvizsgáló tábla Forrás: http://www.netambulancia.hu
2.2. Látássérültek és a környezettel való kommunikáció A látássérüléssel rendelkezők tekintetében nagyjából egyenesen arányosnak mondható a látássérülés foka és a környezettel kapcsolatos információk megszerzésének nehézsége közötti kapcsolat. Míg a társadalom látó tagjai számára nem jelent akadályt leolvasni a falióra állását, vagy megkeresni egy könyvtár polcain az olvasni kívánt könyvet, addig ez a két dolog a látássérültek esetében szinte ugyanolyan nehéz. Éppen ezért jelent óriási lehetőséget számukra az Internet. Ennek a hatalmas, napról-napra frissülő és bővülő információ és szolgáltatáshalmaznak az elérésével olyan dolgokat is sikerülhet elintézni néhány perc alatt, amelyek kivitelezése régebben hosszú időt és sok energiát igényelt. Nem is beszélve arról, hogy az eddig szegregáltan, a társadalomtól jórészt elzártan élő csoportok most a kommunikáció új online formái által teljes jogú tagjai lehetnek az online és ezen keresztül a valódi társadalomnak is. A látássérültek, de főként a vakok idáig a rádióból, televízióból és a számukra készült Braille-nyomtatású, pontírású kiadványokból informálódhattak. Ez utóbbi pontírású anyagok azonban csak igen kis szeletét fedték le az eredetileg síkírásban megjelent könyveknek és folyóiratoknak. Emellett hátrányuk volt, hogy nem igazán
22
nevezhetőek naprakésznek, mivel ezek többsége szépirodalmi mű illetve létezik egyegy vakok számára készült folyóirat is.
18. ábra – A Louis Braille által feltalált pontírású ABC és kiegészítő jelek Forrás: http://izlesblogja.blogter.hu
17. ábra -- Louis Braille (1809-1852), a pontírás feltalálója Forrás: http://www.legeza.com
A Braille-nyomtatás mellett rendelkezésre álltak továbbá különböző felolvasott audio-anyagok, úgynevezett hangoskönyvek is, azonban ezek sem a köznapi médiát közvetítették a vakok felé. A világháló térhódításával azonban most lehetőségük nyílik akár otthonukból, munkahelyükről vagy az iskolából is elérni szinte bármely online tartalmat. Így ha például egy busz vagy vonat menetrendjét szeretnék megkeresni, a gazdaság vagy politika friss híreit akarják elolvasni, vagy csak az aznap esti televízió-műsorra kíváncsiak, elég felkeresniük a keresett információt tartalmazó weboldalt. Ez az újítás megnyithatja a világot olyan elszeparálódott csoportok előtt is, mint a siketvakok. Közülük vannak, akik a látás és hallás teljes elvesztése révén csak a tapintás (például a pontírás és speciális kézjelek) közvetítésével képesek kommunikálni a körülöttük lévőkkel. Azonban esetükben teljesen kizárt egy olyan személlyel való kommunikáció, aki e speciális kommunikációs formákat nem ismeri. {Szuhaj Mihály: Információ-technológia alapú eszközök a látássérült emberek szolgálatában, Budapest, 2004. február 27.}
23
2.3. Speciális eszközök látássérültek számára az online és offline eléréshez Természetesen fontos megjegyezni, hogy ahhoz, hogy ezek a speciális felhasználói rétegek elérhessék a különböző tartalmakat először is szükség van olyan speciális szoftver és hardver eszközökre, amelyek lehetővé teszik számukra a számítógéppel való kommunikáció megvalósulását. Mivel alapértelmezetten a számítógép legfőbb kimeneti (output) eszköze valamilyen vizuális megjelenítést lehetővé tévő eszköz (display eszköz, például monitor vagy projektor), ezért először arra van szükség, hogy a látássérültek a monitoron vagy más kimeneti eszközön keresztül megfelelő módon érhessék el az információkat. Erre többféle megoldás is létezik. Ezek közül a legismertebbek:
» kisegítő-lehetőségek: ezek olyan beállítások az operációs rendszeren belül, amelyek megváltoztatják a rendszer grafikai paramétereit, ezáltal lehetőségünk nyílik például a megjelenő kurzor méretének nagyítására, villogási sebességének növelésére vagy csökkentésére, a háttér és aktív elemek kontrasztarányának növelésére. Ez utóbbi azon az elven alapszik, hogy míg a világos színek jobban „elnyelik” a sötétebbeket, addig a sötét háttér előtt megjelenített világos színű betűk jobban elválnak a sötét háttértől (19. ábra). Ez utóbbi alkalmazása nagyítás nélkül is megkönnyítheti a gyengénlátók számára a képernyő érzékelését. Természetesen ezeknek a kisegítő megoldásoknak a használata során lehetőség van a megjelenített szövegek nagyságának módosítására is. Ugyanakkor nemcsak az operációs rendszerek képesek ilyen és ehhez hasonló grafikus beállítások használatára, például az internet-böngészők a különböző szerkesztőprogramok, stb. is nagy számban képesek a grafikus megjelenítés változtatására. Mindazonáltal az operációs rendszerben található kontrasztos beállítások használata minden olyan programra alkalmazza ezt a megjelenítési sémát, amely az operációs rendszer grafikus beállításait használja sajátjaként.
24
19. ábra -- Kisegítő lehetőségek, kontrasztos mód alkalmazása Microsoft Windows XP Forrás: saját fotó
» képernyő-nagyító szoftverek (magnifier programok): ezek lényege, hogy a képernyő egy meghatározott részét vagy a teljes képernyőt nagyobb méretben teszik jobban láthatóvá a gyengénlátók és aliglátók számára. Ezek közül létezik olyan, amely csak az egérkurzor által fókuszált területet nagyítja fel, így használata közben a képernyő többi része továbbra is teljesen áttekinthető. Ezek a kiegészítő programok már alapértelmezetten helyet kapnak a legtöbb operációs rendszer segédprogramjai között, azonban ezek megbízhatósága és hatékonysága nem minden esetben száz százalékos. Gondolok itt arra, hogy a Microsoft Windows operációs rendszer saját fejlesztésű képernyőnagyítójának Windows XP alatt futó verziója (20. ábra) még mindig küzd azzal a hibával, hogy bár felnagyítja a képernyő kívánt területét, azonban a szoftver nem engedi, hogy az egérrel a nagyított terület alatti részt is elérjük. Így a képernyőnagyításra használt felülete elérhetetlen a program használata során. Ezzel szemben az Apple által forgalmazott saját operációs rendszerben, a Mac OS X-ben található hasonló funkciókkal rendelkező kisegítő program ennél jóval szélesebb körű használatot tesz lehetővé, jóllehet a Macintosh márka tulajdonosa kevesebb felhasználóval büszkélkedhet egyelőre, mint a Microsoft.
25
20. ábra -- A Microsoft Windows XP nagyító programjának használata, kétszeres nagyítás az index.hu hírportálon Forrás: saját fotó
» beszédszintetizátorok: ezek az eszközök olyan hardveres és szoftveres megoldások, melyek képesek a számítógép kimenő adatait hangzó szöveggé alakítani. Ez a folyamat történhet hardveres és szoftveres úton egyaránt. A régebbi, főleg DOS alapú rendszereknél ez még egy külső, általában a nyomtatókimenetre kötött hardver-eszköz segítségével történt, melyet minimális szoftveres támogatás mellett lehetett használni. Ilyen volt a Vaspöri Teréz és Arató András nevéhez fűződő BraiLab PC is. Ezek általában még egy robot hangjára emlékeztető stílusban olvasták fel a főként szöveges tartalmakat. Jelentős változást jelentett a beszédszintetizátorok körében a jóval nagyobb memóriával rendelkező asztali számítógépek megjelenése. Ezek lehetővé tették, hogy a külső hardvert egy szoftver alapú beszédszintetizátor válthassa fel. Ilyen például a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Intézete által kifejlesztett Profivox, mely többek között a JAWS for Windows magyar nyelvű hangját adja, de
26
használják még például a T-Mobile SMS mondó szolgáltatásában is. A beszédszintetizátoroknak ez az új generációja már sokkal érthetőbb és élvezetesebb használatot tesz lehetővé. Az állítható női, férfi hangprofilok, a változtatható beszédsebesség és hangmagasság segítségével már az sem megerőltető, ha több órán keresztül kell folyamatosan használnunk a programot.
» képernyőolvasó szoftverek: olyan szoftveres megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy a képernyőn vizuális jelek formájában megjelenő információk elérhetőek
legyenek más kimeneti eszközön (például valamely audio-
kimeneten vagy esetleg nyomtató-portra kötött pontírású kijelzőn). Működésük lényege, hogy az operációs rendszerből érkező információkat szöveges adattá alakítva vagy egy hangszintetizátoron keresztül alakítja hallható hangokká, vagy egy Braille-kijelzőn keresztül teszi tapintva olvashatóvá. Ezeknek a szoftvereknek nagy szerepük van az internetes elérést illetően is, mivel legtöbbjük képes arra, hogy az internetes oldalak szöveg alapú (HTML, XML, stb.) kódjait sorról-sorra értelmezve közvetítse a webes tartalmakat is a felhasználó felé. Van olyan típusa is, amely csak a vágólapra kerülő, kimásolt vagy kivágott szövegeket olvassa fel. Ezek a látók számára is sok esetben hasznos eszközök lehetnek, mivel fárasztó olvasástól kímélhetik meg az embert, arról nem is beszélve, hogy egy gyorsabb beszédsebesség beállítása mellett időt is megtakaríthatunk velük (ilyen program például a SpeakBoard).
» Braille/pontírású kijelzők: olyan hardver eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy egy képernyőolvasó program által elérhetővé tett adatokat a vakok és gyengénlátók a síkírás helyett a számukra tapintással jól érzékelhető Braille írást használva olvashassák el (21. ábra). Ezek az eszközök a két oszlopba és négy sorba rendezett, nyolc pontból álló Braille-karaktereket veszik alapul. Egy-egy cella egyszerre egy karakter megjelenítésére képes. A pontírású kijelzőket általában 10, 20, 32, 40 és 80 cellás kivitelben készítik, melyek ára általában a cellák számával arányosan nő. Ezek az eszközök újabban meglehetősen könnyen mozgathatóak és kisebb helyen is elférnek, mint régebbi társaik. A piacon jelen vannak már olyan gyártók is, melyek laptopként funkcionáló eszközöket
27
gyártanak vakok számára (22. ábra). Nyilván ezek használatához szükség van a pontírás ismeretére, melyet nem minden vak ember birtokol (gondoljunk csak azokra, akik nemrég vakultak meg). Azonban ezek az integrált eszközök nagyobb önállóságot jelenthetnek használóiknak.
21. ábra -- Hordozható egysoros, 24 karakteres Braille-kijelző Forrás: http:/www.linuxjournal.com
22. ábra -- Hordozható, ATL típusú, laptopként funkcionáló Braille-kijelzős számítógép Forrás: Google-kereső
» digitalizáló szoftverek: itt olyan számítógépes programokra kell gondolni, amelyek képesek egy beviteli/input-eszközön keresztül bevitt adatállományt digitális formában értelmezhető adattá alakítani. A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a lapolvasó (scanner) által bevitt, bescannelt és képként kezelt adatállományt a program megvizsgálja keresve az adott nyelvre jellemző karaktereket. Miután
28
elvégezte a képek elemzését kinyeri a bescannelt képből az eredeti szöveget. Tehát ha egy vak ember egy olyan könyvbe szeretne beleolvasni, amely nem létezik se Braille-, se hangoskönyv formájában, vagy csak egyszerűen kényelmesebb számára az információk ilyesfajta elérése, akkor fogja az adott könyvet, bescanneli, majd miután a program elvégzi a kívánt műveletet egy felolvasóprogram segítségével végighallgathatja vagy egy pontírású kijelzőn Braille-ben is elolvashatja az adott oldalt. Sőt, ezeknek a szoftvereknek a legújabb verziói már képesek arra is, hogy a kézzel írott anyagokat is felismerjék. Nyilván ehhez szükség van arra, hogy a szoftver megtanulja, hogy az adott személy írásának jellegzetes pontjai mit jelentenek. Azonban néhány rákérdezés után a program már képes automatikusan értelmezni a beolvasott jeleket. Ezzel a módszerrel akár a csoporttársaktól kölcsönkért szövegek is digitalizálhatóak és utána az adott személy számára leginkább megfelelő módon alkalmazhatóak a továbbiakban. Persze ezeknek a rendszereknek is megvannak a sarkalatos pontjaik, azonban az újabb és újabb verziók piacra kerülésével egyre megbízhatóbban és hatékonyabban képesek elvégezni a rájuk bízott feladatokat. {Torma Zsolt: Infokommunikációs rendszerek a látássérültek foglalkoztatása területén}
Ezeken felül természetesen vannak olyan egyszerűbb, mindazonáltal nagyon kreatívan kivitelezett megoldások, melyek az információ alapvető fizikai elérését is lehetővé teszik. Ilyen megoldás például az a Braille-feliratok érzékelhetővé tételére kidolgozott nyomtatási eljárás melynek segítségével a különböző optikai adathordozókra (mint például CD vagy DVD-ROM-ok) kerülhet látássérültek számára is olvasható felirat (23. ábra és 3. számú melléklet).
29
23. ábra -- A MediaVision Kft. által forgalmazott Braille-nyomtatású CD-ROM egy mintapéldánya Forrás: MediaVision Kft. mintadarab (3. számú melléklet)
Ahogy látható a lemez felületére felvitt Braille-cellák kézzel is kényelmesen érzékelhetőek, ezáltal a látásukban korlátozott felhasználók is meg tudják különböztetni egymástól a különböző korongokat anélkül, hogy be kellene olvastatniuk azokat a számítógéppel. A lemezeken lévő vékony műanyag réteg egyáltalán nem zavarja az olvasó működését sem. A budapesti székhelyű MediaVision Kft. (www.mediavision.hu) jóvoltából Magyarországon is forgalomba kerülő lemezeket és a szintén hasonló technológiával készülő pontírással ellátott papír és műanyag alapú CD és DVD-tokokat egy németországi cég gyártja. A nyugati országokban személyes tapasztalataim szerint a vakok országos és regionális érdekképviseletei ilyen optikai adattárolókon juttatják el időközönként megjelenő hangos magazinjaikat és hírleveleiket a látássérült tagoknak. A külföldön már elterjedt megoldás hazánkban még sajnos kevéssé ismert, annak ellenére, hogy nagyban megkönnyítheti a felhasználók dolgát. Mivel a lemezekből egyelőre nem létezik írható verzió, így az előállítás egyedi minták alapján készül. A minták elkészítésének fix költségei kis darabszám mellett meglehetősen drágává tennék a gyártást, azonban 500-1000 db között már teljesen elérhető áron készíthetőek el a kívánt korongok. Az eljárás remek lehetőséget
30
biztosíthat például látássérültek számára készülő oktatási anyagok, hangoskönyvek, információs
kiadványok,
stb.
készítésére.
Személyes
véleményem
szerint
presztízsértékű lehet például a lemezkiadók számára, ha hasonló lemezeken jelentetik meg anyagaikat, gondolva ezzel a közönség speciális csoportjaira is.
2.4. Speciális eszközök elérése hazánkban A látássérültek számára készülő különböző speciális eszközök a kilencvenes évek közepén kezdtek el nagyobb számban feltűnni a hazai piacon. Az általuk kínált megoldások az informatikai és mikroelektronikai technológiák egyre nagyobb léptékű fejlődésének köszönhetően egyre sokoldalúbbá és kifinomultabbá váltak. Ezek a megoldások nemcsak a hétköznapokban nyújtanak segítséget a látássérültek számára, hanem egyúttal közelebb hozzák a társadalomba való integrációt is. A képernyőolvasók tekintetében hazánkban három említésre méltó program kapott helyet a felhasználók számítógépein. A grafikus operációs rendszerek megjelenésének első éveiben a már említett, DOS-alapú BraiLab PC terjedt el nagyobb számban. Ezt a Windows 95, 98 és ME operációs rendszerekkel is kompatibilis WinTalker követte. Azonban ennek a terméknek a fejlesztését, a gyártó RosaSoft vállalat már nem folytatta a soron következő Windows XP esetében. Ezt az űrt betöltendő jelent meg a Freedom Scientific által fejlesztett, amerikai JAWS for Windows, amely személyes tapasztalataim szerint elégedett felhasználói táborral büszkélkedhet, főként mivel a 2003 óta készült verziók, az AlkoSoft által forgalmazva az Informatika a Látássérültekért Alapítvány gondozásában már magyar nyelven, honosítva is elérhetőek. A képernyőnagyító programok tekintetében a leginkább preferált program a MAGic, mely szintén az AlkoSoft-nál, mint hazai forgalmazónál érhető el leginkább. A program képes az egérkurzor körüli terület maximum 32-szeres nagyítására, a fókuszált elemek szöveges tartalmának felolvasására, a gépelt karakterek kiejtésére és még sok más olyan funkcióra, melyek nemcsak a látássérültek számára jelenthetnek hasznos segítséget.
31
Természetesen nem utolsó szempont ezeknek a programoknak az ára sem (3. - 6. táblázat). A MAGic professional beszélő verziója egyéni licence jelenleg bruttó 175 000 Ft. Ugyanitt a JAWS for Windows 9-es verziójának esetében a program standard kiadása, egyéni licenccel jelenleg bruttó 306 250 Ft, ugyanez a JAWS for Windows Professional program esetén 387 500 Ft. A következő verzióra való frissítés (verziónként) 81 250 Ft-ba kerül. A digitalizáló szoftverek esetében szintén igaz, hogy a többi speciális eszközhöz hasonlóan ezeknek a szoftvereknek is megkérik az árát. Mivel a mostanában talán legnagyobb presztízsnek örvendő karakterfelismerő, a Naunce által fejlesztett OmniPage szoftver ára – a program verziójától és nyelvétől (angol, német, magyar, stb.) valamint attól függően, hogy Standard vagy Professional kiszerelésről van-e szó – átlagosan körülbelül 30.000 és 50.000 Ft között érhető el. Az említett árak alapján ezek a speciális termékek inkább a magasabb jövedelemmel rendelkező felhasználók számára elérhetőek.
3. táblázat – JAWS for Windows 9.0 Standard aktuális árai
4. táblázat – JAWS for Windows 9.0 Professional aktuális árai
32
5. táblázat – JAWS for Windows 9.0 Egyéb árai
6. táblázat - MAGic 11.0 képernyőnagyító program aktuális árai
Persze vannak különféle pályázati lehetőségek a fent említett programok licencének legális megszerzésére, azonban meg kell jegyezni, hogy a pályázaton elnyerhető licencek száma általában jóval alatta marad a tényleges igények számának. Ennek fő oka, hogy az egyre bővülő eszközkínálat ellenére az Országos Egészség Pénztár (OEP) gyógyászati segédeszközlistájára ezek az eszközök forráshiányra való
33
hivatkozással nem kerültek fel. Fontos megjegyeznem, hogy az OEP elutasította a hazai látássérültek egyik legfőbb érdekvédelmi képviseletének – a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) – minden olyan javaslatát, mely a gyógyászati segédeszközök listájának látássérültekre vonatkozó eszközeinek bővítését, illetve egy úgynevezett életminőséget javító eszköz kategória bevezetését célozta. Így a teljesség igénye nélkül megvizsgálva a társadalombiztosítás által támogatott gyógyászati segédeszközök listáját, a látássérültekre vonatkozó, tájékozódást elősegítő eszközök csoportja továbbra is mindösszesen 8 féle fehérbotból áll. {Országos Egészségbiztosítási Pénztár: Végleges gyógyászati segédeszköz-törzs}
Mindazonáltal fontosnak tartom megemlíteni, hogy a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférést biztosító törvények értelmében lehetővé kell tenni mindenki számára, hogy a különböző közérdekű tartalmakat egyenlő eséllyel érhessék el. Ide tartoznak az elektronikus úton közzétett információk is, melyek szabad elérését egyértelműen az akadálymentesítésen keresztül lehet legmegfelelőbben megoldani. Az ide vonatkozó rendelkezések értelmében a hátrányos helyzetű felhasználók számára az információk szabad elérését és az ahhoz szükséges tárgyi feltételeket, tehát jelen esetben a különböző kisegítő alkalmazásokat is az állam feladata biztosítani. Ennek értelmében lehetővé kell tenni, hogy a látássérült felhasználók hozzáférjenek azokhoz a hardver-, illetve szoftver-eszközökhöz, melyek segítségével képesek elérni a közérdekű internetes tartalmakat is. (Dr. Vissy Beatrix: Az elektronikus információszabadság jogi garanciáinak felülvizsgálata, Bp., Eötvös Károly Intézet 2009., 60-62. oldal)
2.5. Alternatív innovációk az eszközszükséglet megfelelő kielégítésére A következőkben megpróbálok bemutatni néhány olyan megoldást, melyek elősegíthetik ezeknek az eszközöknek az alternatív módon történő állami beszerzését illetve fejlesztését. A speciális eszközök szoftvereinek piacán természetesen léteznek nyílt forráskódú (open-source) képernyőolvasó szoftverek is. Ilyen például az ausztrál
34
fejlesztésű NVDA (NonVisual Desktop Access) nevűre keresztelt program, amely egy Python programnyelven íródott nyílt forráskódú képernyőolvasó, mely méltán lehet akár a JAWS for Windows versenytársa is. A GPL licenc védelme alatt álló NVDA nagy előnye, hogy ingyenesen letölthető, bárki által fejleszthető program. Ennek folytán a projekt 2006-os megkezdése óta sok lelkes amatőr is segíti ötleteivel és megoldásaival az eredeti fejlesztői csapatot. A lelkes felhasználók és fejlesztők ár több mint 20 nyelven elérhető a program. Másik fontos tulajdonsága, hogy futtatható akár USBeszközökről is, ami rendkívül mobillá teszi a programot. Mivel a fejlesztők folyamatosan nyomon követik a felhasználóktól érkező felmerülő igényeket, így a szoftver folyamatosan fejlődik és újul meg. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan, nagyjából 2-3 havonta jelenik meg stabil frissítés, melyek között az úgynevezett snapshot-ok (még nem stabil béta verziós frissítések) is publikálásra kerülnek. Az NVDA-t csapatának fő fejlesztője és egyben a program létrehozója Michael Curran 2008-ban Ausztrál Nemzeti Fogyatékosügyi Díjban részesült, majd 2009-ben a fejlesztés megkapta a Vision Australia Making a Difference díjat is a fogyatékkal élőkért végzett munkájuk elismeréséül. De nem csak civil szervezetek látnak fantáziát a fejlesztésben. A projekt legjelentősebb támogatói: a Mozilla alapítvány, mely elsőként tette teljes mértékben hozzáférhetővé böngészőjét, a Firefox-ot az NVDA számára; valamint a Microsoft Corporation és az Adobe, melyek támogatásával az NVDA teljes mértékben kompatibilis a nemrég kiadott Windows 7-tel. Sajnos azonban az NVDA magyar változatának is van egy-két hibája. Az egyik, hogy beszéde kicsit gépies, melynek oka, hogy a program matematikai jelek sorozatából állítja össze a hangzó szöveget. Emiatt azonban sok látássérült inkább hajlandó vállalni, hogy illegálisan forrásból jut hozzá egy Jaws for Windows-hoz. Másik hibája, hogy nem egy úgynevezett videóhurkon keresztül, a videókártyából jut az információkhoz, ezért vannak olyan programok, melyekkel nem működik az NVDA.
Nem kell Ausztráliáig mennünk azonban hasonló kezdeményezésért, hiszen Európán belül is vannak hasonló ingyenes szoftvert létrehozó csoportok, mint például az Mbrola Project nemzetközi csapata. Igaz ők nem képernyőolvasó programot fejlesztenek, hanem azokat a hangszintetizáló szoftver-elemeket készítik, melyek
35
segítségével többek között az NVDA is megszólal. Az egyik belga műszaki egyetem (Faculté Polytechnique de Mons) TCTS Lab nevű munkacsoportjának tagjai néhány évvel ezelőtt abba a nehéz fába vágták a fejszéjüket, hogy nyílt forráskóddal hozzanak létre egy minél több nyelven beszélni képes hangszintetizátort. Fáradozásaik eredményeként az Mbrola ma 34 nyelven, köztük magyarul is képes megszólalni. Bár a program magyar hangjának hangszíne még korántsem mondható élethűnek, azonban teljes mértékben érthető és esetében már egyáltalán nem beszélhetünk robotszerű hangról, sőt egy akár napi szinten is jól használható segédeszközt adtak a kezünkbe vele a fejlesztők. Mindez köszönhető annak a lelkes munkának, melyet nemzetközi szinten végzett a projekten dolgozó egyre népesebb fejlesztői gárda. Sajnos azonban az Mbrola fejlesztése lezárult, így nincs mód a program kisebb-nagyobb hibáinak központosított formában történő javítására.
2.6. Hazai képernyőolvasó szoftver, egy innovatív fejlesztési projekt lehetősége Ha jobban belegondolunk, az előbbi példákból kiindulva egy hasonló kezdeményezéssel sok, finanszírozási és egyéb okokból fennálló problémára megoldást jelentene egy nyílt forráskódú, hazai fejlesztésű képernyőolvasó és hang szintetizáló szoftver létrehozása. A projekt egyúttal megoldást hozna azon látássérültek helyzetére, akik bár szeretnék kihasználni az internet nyújtotta lehetőségeket, azonban nem áll rendelkezésükre megfelelő nagyságú anyagi forrás egy magyar nyelvű, egyéni vagy csoportos licencű szoftver legális beszerzésére. Nyilván a befektetés csak közép vagy hosszú távon térülne meg, azonban ha figyelembe vesszük az állam által hasonló funkciókat kielégítő, zárt forráskódú szoftverek beszerzésére eddig kiírt pályázatainak összköltségét, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a létrehozás költsége még akkor is megtérülne, ha belekalkuláljuk a későbbi verziókövetés, frissítés és esetlegesen a szükséges továbbfejlesztések költségeit is. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen kezdeményezés lehetőséget adna új
36
munkahelyek létrehozására, illetve a hazai egyetemek, főiskolák, állami-, szakmai- és civil szervezetek bevonására. Hazánkban csakúgy, mint az Európai Unió több másik országában is a cégeknek rehabilitációs hozzájárulást kell fizetniük abban az esetben, ha nem tudnak vagy nem akarnak
megváltozott
munkaképességű
személyt
alkalmazni.
A
hozzájárulás
összegének meghatározása az adott vállalkozásnál alkalmazott munkavállalók éves statisztikai száma alapján működik. Ezek szerint minden 20 főnél több embert alkalmazó cégnek a dolgozók 5%-ának megfelelő munkaerő után kell fizetni rehabilitációs hozzájárulást. Ennek egy főre jutó összege 2010. január 1. óta éves szinten 964.000 Ft. Tehát ha egy cég 100 főt foglalkoztat, akkor ennek 5%-a, vagyis 5 fő megváltozott munkaképességű kell legyen. Ha a cég mondjuk 3 fogyatékkal élő személyt alkalmaz, akkor a szint eléréséhez még 2 fő után kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, amely további közel 2 millió forintot tesz ki.
A fent említett projekt gondolatmenetéhez hasonlóan a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola néhány lelkes látássérült tanulója és néhány tanáruk úgy döntött, hogy pályázatot nyújtanak be egy nyílt forráskódú magyarul beszélő beszédszintetizáló szoftver létrehozásának támogatására az illetékes minisztériumban. Céljuk egy olyan szoftver kifejlesztése, amely az NVDA kiegészítéseként képes kényelmes használat mellett kielégíteni a hazai látássérültek igényeit. A NetMédia-, és a Motiváció Alapítvány együttműködésében közösen beadott pályázat keretében 30 millió forint összegű támogatásra pályáztak. Ebből az összegből szeretnék elindítani a fent említett program fejlesztését. A program kifejlesztése több szempontból is óriási előrelépést jelentene a fogyatékkal élő látássérültek mindennapi életvitelét és a társadalomba való integrációját illetően is. Egy látássérült számára több speciális probléma is van, melyre megoldást nyújtatna ez az ingyenesen elérhető szoftver. Először is ha egy látássérült diákot felvesznek egy nem szegregált oktatási intézménybe, legyen az általános-, közép-, vagy felsőoktatási intézmény, akkor az iskola vezetése illetve a tanárok eldönthetik, hogy az intézmény megvásárolja a diák számára szükséges speciális szoftvereket, hogy megfelelően, a társaival együtt tudja követni az anyagot, vagy az esetlegesen nehézséget jelentő tárgyakból inkább felmentést adnak az illetőnek. A projekt megvalósulásával ez
37
a probléma megszűnne, ezáltal a látássérült tanulók ugyanúgy haladhatnának a tananyagban, mint látó társaik, ezáltal is nagyobb önbecsülésre téve szert és nagyobb eséllyel beilleszkedve az adott közösségbe, s ezáltal a társadalomba. Ugyanígy a munkavállalás területén is nagy előrelépést jelentene, hisz a munkáltatóknak nem kellene az előtt a döntés előtt állniuk, hogy vagy felveszik a munkavállalót és megvásárolják a törvényben előírt módon számára az amúgy is csak néhány gépre feltelepíthető és drága szoftvereket, vagy inkább a rehabilitációs hozzájárulást fizetik helyette a költségvetésnek. És akkor még nem beszéltünk azokról a lehetőségekről, melyeket a kommunikáció, a szórakozás vagy a különböző információk könnyebb megszerzése területén jelentene az ötlet megvalósulása. Úgy gondolom, hogy a hasonló, alulról induló lelkes kezdeményezések támogatása nagy előrelépést jelenthet az integráció tekintetében, arról nem is beszélve, hogy óriási összegeket takaríthatna meg az ilyen és ehhez hasonló innovatív projektek által az állam és ezen keresztül mindannyian.
38
3. Az online akadálymentesítés alapjai A fejezetben bemutatom, hogy miért szükséges az akadálymentesítési törekvések megvalósítása, továbbá kitérek a World Wide Web Consortium tevékenységére, mely meghatározó lépéseket tesz az internet akadálymentességének megvalósítására.
3.1. Az online akadálymentesítés szükségessége és alapvető módjai Ahogy az előző fejezetekben már említettem sok olyan fogyatékkal élő csoport van, melyek általános, napi szintű ügyeinek intézését nagyban megkönnyítheti, ha egy adott szolgáltatás online vagy elektronikus formában is elérhető. Elsősorban a különböző állami és önkormányzati közszolgáltatásokra gondolok, mint például az állammal szembeni adóelszámolások ügyének intézése. Ennél a példánál maradva eddig minden adózónak el kellett készítenie vagy készíttetnie az erről szóló dokumentációt, majd ezt a legtöbb esetben postai úton eljuttatni az illetékes APEH-kirendeltséghez. Az elektronikus ügyintézés fejlődésével és e rendszerek teljeskörű kiépítésével például az adóval kapcsolatos beszámolási kötelezettség is jóval egyszerűbbé válik. Az adóbevallást egy online felületen kitöltve pillanatok alatt eljuttathatjuk az illetékes hivatalnak. Ezzel nem kevés időt és fáradtságot spórolunk meg úgy magunknak, mint a különböző hivatalok dolgozóinak. Egy mozgáskorlátozott esetében ez azt jelentheti, hogy nem kell végigverekednie magát a legközelebbi postáig, hogy feladja az adóbevallását, mindösszesen ehelyett néhányat klikkelnie kell a képernyőn. De hogy ne menjünk ennyire messzire, a különböző privát szolgáltatók esetében is leegyszerűsödhet az ügyintézés. Gondoljunk csak bele mennyivel egyszerűbb egy bestseller könyvre az interneten rákeresni és azonnal megrendelni, mint órákon keresztül járni a könyvesboltokat, hogy megtaláljuk az adott könyv egy példányát. Ugyanez a helyzet mondjuk a mozi vagy színházjegyek vásárlásával vagy akár az online pizzarendeléssel. Természetesen rengeteg olyan eset van, amikor az ember szeret
39
inkább személyesen jelen lenni az adott termék vagy szolgáltatás megvásárlásakor vagy megrendelésekor. Nagyon fontos azonban, hogy ahhoz, hogy ezek a szolgáltatások egyaránt elérhetőek legyenek a társadalom ép és fogyatékkal élő tagjai számára is, alapvetően két út létezik ezen oldalak akadálymentesítésére:
a) különálló felület létrehozása mindazoknak, akik valamilyen fogyatékossággal rendelkeznek. Ez a megoldás főként abban szokott megnyilvánulni, hogy az adott oldal üzemeltetője létrehoz egy vak-, és gyengénlátó-barát oldalt a webhelyen. Ez önmagában nem volna rossz megoldás, ha az integrációs törekvések lényege nem az volna, hogy a szegregáltan élő hátrányos helyzetű emberek ugyanúgy, külön segítség nélkül tudjanak igénybe venni minden szolgáltatást, mint ép társaik. Ezen felül általában probléma, hogy az üzemeltetők jóindulata által létrejön egy vak-, vagy gyengénlátó-barát felület, azonban ez nem jelenti azt, hogy ez a felület egyaránt alkalmas lesz a más fogyatékossági csoportokba tartozó felhasználók számára (gondolok itt főként a mozgáskorlátozottakra,
a
hallássérültekre,
vagy
például
a
szellemi
fogyatékosokra). További problémája szokott lenni ezeknek az oldalaknak, hogy frissítésük nem történik meg mindig a főoldal frissítésével párhuzamosan, illetve az információk nem minden esetben fedik az eredeti oldal tartalmát. Ily módon az akadálymentesítésnek ez a formája nem célravezető megoldás.
b) létre
kell
hozni
olyan
közmegegyezésen
alapuló
szabályokat
illetve
szabványokat, melyek biztos technikai alapot adnak a különböző kisegítő alkalmazások készítői és felhasználói számára. Tehát ahhoz, hogy egy weboldal egyaránt megfeleljen egy gyengénlátó, egy vak, egy hallássérült vagy olvasási nehézségekkel élő, felhasználó számára, az adott internetes felület készítőinek meg kell állapodniuk egy közös szabályrendszerben vagy szabványban. Ezt a rendszert pedig azután következetesen alkalmaznia kell kinek-kinek a saját online
tartalmára.
Ily
módon,
ha
a
tartalmak
publikálása
egy
az
akadálymentességet garantáló szabvány szerint történik, úgy nem kell újra és
40
újra fölös energiát és időt pazarolni külön szegregált oldalak létrehozására és frissítésére.
Az ilyen és ehhez hasonló szabványok létrehozásában és a Webbel kapcsolatos iránymutatásban már az internet megszületése óta élen jár a W3C nevű nemzetközi szervezet.
3.2. A W3C tevékenysége, rövid történeti áttekintés A World Wide Web Consortiumot (W3C) a web szülőatyja Tim Berners-Lee hozta létre 1994 októberében azzal a céllal, hogy a különböző web technológiák fejlesztésével foglalkozó kutatóintézetek és cégek ne forgácsolják szét feleslegesen eddig felhalmozott tudásukat és elért eredményeiket, hanem közösen fellépve, egymást segítve közösen fejlesszenek és dolgozzanak ki olyan szoftvereket, irányelveket és szabványokat, melyek egy közös fejlődési irányba viszik az informatikai fejlesztések jövőjét. Néhány példa a szervezet által létrehozott újításokra azon alapvető protokollok, melyeket ma már az internetes kommunikáció és a webes fejlesztések alapjának tekinthetünk. Ilyen például a HTML nyelv (Hypertext-Markup Language – hiperszöveg jelölő nyelv), mely a weboldalak építésének alapját képezi; a CSS (Cascading Style Sheets – egymásba ágyazott stíluslapok) mely a különböző internetes oldalakon megjelenő tartalmak stílusait hivatottak szabályozni és ezáltal jobban megjeleníthetővé tenni; vagy az XML (Extensible Markup Language – kiterjeszthető leíró nyelv), mely lehetővé teszik a programok számára a dokumentumok módosítását azok előzetes ismerete nélkül. Az imént felsoroltak csak néhány fejlesztés, mely a W3C közreműködésével jött létre, azonban tagadhatatlan, hogy ezek nélkül nem tartana ma ott az internet, ahol ma tart.
41
Mivel jól látható, hogy az internet nyújtotta lehetőségek tárháza napról-napra bővül, úgy a kereskedelem, a kommunikáció, az információs fórumok, mint a kollektív tudás területén, így a W3C hosszú távú célja, hogy kiaknázza az ezekben a technológiákban rejlő lehetőségeket. {World Wide Web Consortium (W3C) Magyar Iroda}
3.3. A W3C Magyar Iroda jelentősége és szerepe A Konzorciumnak világszerte jelenleg mintegy 450 tagja és 70 állandó munkatársa van, akik közösen dolgoznak új irányelvek és szabványok kidolgozásán. A szervezetnek jelenleg három magyar tagja van, melyből az első a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (MTA SZTAKI) volt, amely 1995-ben csatlakozott a W3C-hez. Rajtuk kívül később a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Business Directory UK (Cylex Tudakozó) regisztráltak, mint hivatalos W3C-tagok. Kelet-Európában először és egyelőre kizárólag hazánkban működik állandó W3C iroda. Az iroda legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy ismertesse és népszerűsítse a szervezet által kidolgozott új fejlesztéseket (specifikációkat, irányelveket, szabványokat). Ezen felül feladata, hogy folyamatos kapcsolatban álljon és tájékoztatást nyújtson a különböző hazai intézményeknek (egyetemeknek, főiskoláknak, állami szerveknek, a civil szektor szereplőinek) és a vállalkozásoknak arról a több, mint 40 területről, melyeken a W3c jelenleg is fejlesztéseket folytat. A magyar iroda (W3C MI) tájékoztató funkciójának kiindulópontja az Iroda hivatalos weboldala (http://www.w3c.hu), melyen keresztül a szakemberek, a fejlesztők és az érdeklődők tájékozódhatnak az éppen megjelent fejlesztésekről illetve a különböző fejlesztésekről szóló hírekről. {World Wide Web Consortium (W3C) Magyar Iroda}
42
3.4. A W3C alapvető működési irányelvei A World Wide Web Consortium működésének és célkitűzéseinek általános alapelveit hét pontban összegezhetjük:
» univerzális elérés: a szervezet az internetet a hálózaton keresztül elérhető információk rendszereként fogalmazza meg, mely különböző eszközökön keresztül érhető el. Mivel a web a kommunikáció és a tudás megosztásának új formáit teremti meg az emberek számára így a W3C célja, hogy ezt mindenki élvezhesse, függetlenül attól, hogy az adott személy milyen hardver és szoftver eszközzel, hálózati infrastruktúrával, nyelvvel, kultúrával, fizikai vagy mentális képességekkel rendelkezik és, hogy földrajzilag hol helyezkedik el. Ezen cél elérését célzó fejlesztései között szerepelnek a Nemzetköziesítés, a Hangos böngésző, az Eszköz függetlenítés és a Webelérhetőség fejlesztései.
» szemantikus web: a szemantikus web (semantic web) egy jelentésen alapuló rendszer, melynek célja, hogy a világhálón megtalálható óriási mennyiségű információ ne csak olvasható, hanem értelmezhető is legyen a számítógépek számára. Ennek előnye, hogy az értelmezés feltételeinek megteremtésével a számítógépek segítségünkre lehetnek a különböző keresési és egyéb bonyolultabb problémák megoldásában, mivel az értelmezés lehetővé teszi, hogy a szoftverek ne csak a létező információk felhasználásával próbáljanak meg megoldani egy fennálló problémát, hanem a különböző relációs kapcsolatokból felépülő hálózat révén új összefüggéseket is létrehozhassanak, ezzel is segítve az adott probléma megoldását. A szemantikus hálózat kiépítésére irányuló fejlesztések az OWL és az RDF szabványok.
» bizalom: bár a legtöbb ember még mindig úgy tekint a böngészésre, mint egy interakció nélküli tevékenységre, azonban a web alapja valójában az együttműködés. Így egy olyan környezetet kell létrehozni, mely lehetőséget ad a felelős publikálásra. Ez a Bizalom Webje (Web of Trust) nevet viseli, melynek
43
elérése céljából a szervezet nagy figyelmet fordít fejlesztései során többek között az XML aláírásra és a csoportazonosításra, a kommentáló mechanizmusra, a verziókezelésre, stb.
» együttműködés: napjainkban a különböző szoftverek nagy választéka miatt méltán elvárható ezektől a termékektől, hogy komponensei cserélhetőek legyenek, megfelelően működjenek együtt más gyártók programjaival. Emellett az is elvárható, minden elérhető legyen számunkra az interneten, függetlenül attól milyen eszközzel (mobiltelefonunkkal, beszédszintetizátorral vakoknak szánt monitoron, kedvenc grafikus böngészőnkön keresztül, stb.) akarjuk elérni az adott tartalmat. Ezt az együttműködést a Konzorcium, mint gyártó-független szervezet, nyílt (nem szabadalmaztatott) nyelvek, protokollok tervezésével támogatja, segítve ezzel a piac egységesítését. Ezen egység megvalósulásáért egy ipari megegyezés és egy nyílt vitafórum felel.
» levezethetőség: a W3C minden fejlesztése igyekszik követni az egyszerűség, a modularitás, a kompatibilitás és a kiterjeszthetőség elveit, hogy a későbbi fejlesztések során ne kelljen egy már meglévő, régebbi fejlesztésnek sérülnie.
» decentralizálás: a modern elosztott rendszerek lényeges eleme a decentralizálás. Egy centralizált rendszerben minden üzenetnek át kell haladnia a rendszer központján, mely torlódáshoz és a rendszer megnövekedett terheléséhez vezet. A tervezés során a központok számának limitálásával a fejlesztők próbálják csökkenteni a rendszer sebezhetőségét, ezzel is növelve a rendszer rugalmasságát, mely egy elosztott rendszer lényeges tulajdonsága.
» még jobb multimédiát!: a W3C szabványosítási tevékenysége nem korlátozza a webfejlesztők kreativitását, sőt támogatja a még jobb minőségű multimédia tartalmak elérhetővé tételét (legyen az átméretezhető kép, különböző grafikai effektek, jobb minőségű hang és videó anyagok megjelenítése). Ugyanakkor tagsági rendszere által kapcsolatban áll a végfelhasználókkal s ezáltal egy még megbízhatóbb és még jobb web kifejlesztésén dolgozik, mely célját több nyelv –
44
mint például a Scalable Vector Graphics (SVG) és a Synchronized Multimedia Integration Language (SMIL) – kifejlesztésével is igyekszik szolgálni.
A World Wide Web Consortium tagsági rendszerének alapja, hogy minden tag egy főt delegálhat a szervezetbe, aki aztán az összekötő szerepét tölti be a delegáló vállalkozás és a W3C között. A szervezet arra bíztatja tagjait, hogy azok esetleges fejlesztési javaslataikat terjesszék elő, melyeket közösen megvitatva a tagok döntést hoznak az adott kérdésben. Ha úgy ítélik meg, hogy az adott téma érdemes a további kutatásra, akkor az igazgató útjára bocsátja a programot. Az előterjesztéseken és a döntési jogon keresztül minden tag befolyással lehet a Konzorcium döntéseire.
A fent említett univerzális elérés érdekében a W3C nagy hangsúlyt fektet az online akadálymentesítés megvalósítására. Mindezt tagsági rendszerén keresztül a végfelhasználók (mint magánszemélyek), a piacon jelenlevő vállalkozások, az állami szervek (mint állam) és civil szervezeteknek megfelelő formában, azok közös szempontjait figyelembe véve teszi. Ezzel a fogyatékkal élők széles körének (beleértve a látási, hallási, beszéddel kapcsolatos, testi, kognitív, nyelvi, tanulási és neurológiai fogyatékossággal rendelkezőket) igyekszik minél egyszerűbben elérhetővé tenni a különböző webes tartalmakat. Ezen akadálymentesítési törekvések megvalósítása egyúttal az idősek hozzáférését is segíti, akiknek képességei koruk előrehaladtával szintén változhatnak. Az ide vonatkozó ajánlásait a W3C egy közös dokumentumban foglalta össze, melyet Web Content Accessibility Guidelines (WCAG 1.0) – Web Akadálymentesítési Útmutató néven publikált hivatalos weboldalán. Ezt későbbi továbbfejlesztései után a WCAG 2.0 váltotta fel, illetve egészítette ki (a dokumentum a szervezet magyar irodájának oldalán honosított formában már a hazai fejlesztők és designerek számára is elérhető). {World Wide Web Consortium (W3C) Magyar Iroda}
45
4. Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) Ez a fejezet azzal a szabvánnyal és annak ajánlásaival foglalkozik, melyeket a W3C szakemberei dolgoztak ki az akadálymentes felületek kialakításának szakmai tanácsok útján történő támogatására. A szabvány teljes szövege az 1. számú mellékletben olvasható.
4.1. Bevezetés a WCAG 2.0-ba Az előző fejezetekben elhangzottak alapján már könnyebben értelmezhetővé válnak mindazon irányelvek, melyeket az online akadálymentesítés érdekében megfogalmazott a World Wide Web Consortium a webes fejlesztésekkel kapcsolatban. Az irányelveket végigkövetve teljes képet kaphatunk arról, hogy milyen alapvető tervezési lépésekre kell figyelnünk egy új, akadálymentes honlap tervezése, vagy egy már meglévő tartalom-szolgáltatás akadálymentessé tétele során. Természetesen szükséges megjegyezni (ahogy a WCAG 2.0 bevezetésében is kikötik), hogy a megfogalmazott irányelvek nem feltétlenül nyújtanak megoldást az összes fogyatékossági típus okozta problémák mindegyik kombinációjára. Az ajánlásokat az útmutató egy jól használható szabályrendszer segítségével foglalja rendszerbe:
▪ alapelvek: a W3C a webelérhetőség alapját négy alapelv köré építik, melyek az: » észlelhetőség » működtethetőség » érthetőség » robusztusság
▪ irányelvek: a fenti alapelveket tizenkét irányelv alkotja, melyek biztosítják az alapvető célokat, hogy a szerkesztők minél hatékonyabban tehessék elérhetővé a
46
különböző fogyatékossági csoportok számára az adott tartalmakat illetve, hogy megértsék a teljesítési feltételeket és hatékonyan alkalmazzák a módszereket.
▪ teljesítési feltételek: a WCAG 2.0 létrehozása során minden egyes irányelvhez tesztelhető feltételeket biztosított a W3C. Ez szükséges lehet például tervezési specifikáció, beszerzés, szabályozás és szerződéses megállapodás esetén, ugyanis ezen feltételek alapján jól mérhető az akadálymentességnek való megfelelés. Az útmutató alapján három szint különböztethető meg:
A (legalacsonyabb) < AA < AAA (legmagasabb)
▪ elégséges (minimum) és ajánlott módszerek: az útmutatóban minden irányelv és teljesítési feltételnél megtalálható azon módszerek köre, melyeket a kidolgozó munkacsoport dokumentált. Ezek tájékoztató jellegűek és két csoportra bontva találhatók meg a dokumentumban: az egyik csoport azon módszereket tartalmazzák, amelyek alkalmazása elegendő az elégséges feltételek teljesítéséhez, míg a másik „ajánlott” csoport módszerei, amelyek alkalmazása túllépi az alapvető elvárásokat
4.2. Alapfogalmak Van három olyan alapfogalom, melynek megkerülése nem lehetséges az útmutató teljes körű megértése szempontjából. Ezen fogalmak a következők:
▪ weboldal: ebben a szabványban a weboldal kifejezés nem egy egyszerű statikus oldalt jelent, hanem azon dinamikus weboldalakat is, melyek képesek bemutatni teljes interaktív közösségeket is (például online közösségi portálok, stb.)
▪ algoritmikusan meghatározott: ennek a definíciónak a lényege, hogy a tartalom úgy jelenik meg, hogy a felhasználói programok és a kisegítő technológiák
47
letölthetik és különböző módokon jeleníthetik meg az információkat a felhasználóknak
▪ elérhetőséget támogató: egy technológiát akkor nevezünk elérhetőséget támogatónak, ha a kisegítő technológiákkal, illetve a böngészők és más felhasználói programok elérhetőséget támogató szolgáltatásaival együttműködik.
4.3. Az 1. Alapelv: Észlelhetőség - értelmezése
4.3.1. Az 1.1 Irányelv: Szövegalternatívák - rövid értelmezése Az irányelv lényege, hogy minden olyan az oldalon megjelenő tartalomnak, amely nem szöveget tartalmaz, tehát például egy képnek, videónak vagy egyéb multimédia elemnek, vagy esetleg egy szöveg bevitelére alkalmas űrlap mezőjének rendelkeznie kell a weboldal forráskódjában egy olyan szöveges alternatívával, ami által az adott elem egy kisegítő alkalmazás, például egy képernyőolvasó szoftver használata esetén is érzékelhető lesz. Más szóval, ha nem jelöljük külön szöveges alternatívával például az űrlapok kitöltendő mezőit, akkor egy az oldalt képernyőolvasó program segítségével böngésző vak ember számára nem lesz egyértelmű, hogy melyik mezőbe mit is kell írni. Ennek oka, hogy a képernyőolvasó sorról sorra olvassa be a weboldal kódját. Így nem biztos, hogy a vizuálisan a kitöltendő mező neve és a mellette álló szöveg a felolvasáskor egymás után következnek. Ez a probléma egyszerűen kiküszöbölhető, ha az oldal tervezője tudatosan és következetesen használja a forráskódban az úgynevezett „alt” és/vagy „label” HTML-tageket. Ezek kifejezetten alternatív szöveg megadására és az űrlapok elemeinek címkézésére szolgáló HTML elemek. Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy hogyan is ellenőrizhető egy adott weboldalon, hogy ezt a szabályt betartotta-e az adott oldal tervezője. Erre remek megoldást
nyújt
például
http://www.totalvalidator.com
a
http://www.cynthiasays.com
portálokon
48
található
validáló/kiértékelő
vagy
a
szoftver.
Ezeknek az oldalaknak a lényege, hogy segítenek többféle szempont alapján kiértékelni egy adott weboldalt és az értékelésben igyekeznek pontosan rámutatni azokra az elemekre (vagy azok hiányára), melyek miatt az oldal nem felelne meg a rá vonatkozó hivatalos szabványoknak (HTML, CSS, akadálymentesítési szabályok, stb.). Ez alapján megvizsgálható, hogy az adott szempontok szerint megfelelne-e egy konkrét weboldal a WCAG 2.0 valamely minősítésének vagy mondjuk a US Section 508 szabványnak. Természetesen ebben az esetben is fontos a témában jártas értékelő személy jelenléte a kiértékelés során, mivel ezek az oldalak csak bizonyos paramétereknek való megfelelést képesek vizsgálni. Vannak olyan esetek, melyeket a szoftver hibának tekint, azonban a kiértékelést végző személy tudja, hogy ez egy kivétel a szabály alól. Ilyen eset, amikor egy oldal kiértékelése során a validáló szoftver minden olyan képi tartalomnál hibát jelez, amelynél nem talál alternatív szöveget az „alt” HTML elemben. Ha az adott kép egy dekorációs elem, akkor ezt a hibaüzenetet figyelmen kívül kell hagyni, mivel ez egy szabályos kivételnek minősül. Így a megfelelő kiértékeléshez feltétlenül fontos az emberi jelenlét is. Hogy a gyakorlatban is megtekinthessük a fent említett validáló oldalak működését, és azok hasznosságát nézzünk meg néhány konkrét példát. Elsőnek talán kezdjük egy közelebbivel, mondjuk egy népszerű hazai levelezőoldal,
a
Freemail.hu
(http://www.freemail.hu)
regisztrációs
lapjának
elemzésével (23. ábra).
23. ábra -- A Freemail.hu hazai levelezőoldal új fiók létrehozására szolgáló regisztrációs része Forrás: http://www.freemail.hu
49
Az oldalon elsőre talán csak annyi tűnik fel, hogy elég sok kitöltendő mező szerepel rajta. Legelőször is az általános adatok, mint vezeték és keresztnév, korra, nemre, lakóhelyre, érdeklődési körre, stb. vonatkozó adatokra kíváncsiak. Ha lefuttatjuk a CynthiaSays.com kiértékelő szoftverén, akkor az értékelés végeredményeként azt a választ kapjuk, hogy az oldal nem felel meg a WAI (Web Accesssibility Initiative – Web Akadálymentesítési Irányelveknek), tehát a W3C szabványnak (24. ábra). Ahogy ez az angol nyelvű oldal által jelzett hibák listáján látható, a Freemail egyáltalán nem használ szöveges alternatívákat a különböző űrlap mezőkhöz. Ezáltal egy látássérült számára valószínűleg sokkal nehezebb, ha nem lehetetlen feladat erre az egyébként viszonylag egyszerűen kitölthető oldalra beregisztrálni.
24. ábra -- A CynthiaSays.com által adott értékelés a Freemail.hu regisztrációs oldalának elemzése alapján Forrás: http://www.cynthiasays.com
Érdekes megvizsgálni azt is, hogy ugyanez a validáló oldal hasonló eredménnyel zárja az egyik legnépszerűbb online kereső, a Google (http://www.google.com) vizsgálatát is. Ez úgy lehetséges, hogy bár a Google csak egy beviteli mezőt tartalmaz főoldalán, azonban ezt nem egészítették ki szövegalternatívákkal. Nyilván ez nem olyan zavaró, mivel jelen oldalon csak egyetlen kitöltendő mező szerepel, azonban ha a szabványt komolyan vesszük, márpedig nem véletlenül hozták létre, úgy a Google-nek is csak egy
50
apró változtatásra lenne szüksége, hogy oldala elfogadásra kerüljön az 1.1 irányelv alapján.
Több más az 1.1 irányelvben lévő dolog mellett fontosnak tartom kiemelni a CAPTCHA funkciókat. A CAPTCHA egy mára már igen elterjedt megoldás, mellyel szinte mindnyájan találkoztunk már az interneten való regisztrációk, vagy különböző megerősítést kívánó tartalmakhoz való hozzáférés során. Maga a CAPTCHA egy mozaikszó, jelentése: „Teljesen automatikus nyilvános Turing-teszt emberek és számítógépek megkülönböztetésére” (Completely Automated Public Turing test to tell Computers and Humans Apart, CAPTCHA), amely arra szolgál, hogy valamely, általában vizuális információ felismerésével megkülönböztessék egymástól az emberi és szoftveres felhasználókat. Ezt általában biztonsági elemként építik be, hogy különböző kémprogramok illetve rosszindulatú szoftverek ne férhessenek hozzá az oldalhoz (25. ábra).
25. ábra -- A Google online levelezőportáljának a Gmail-nek (http://www.gmail.com) a regisztráció megerősítésére szolgáló CAPTCHA eleme Forrás: http://www.gmail.com
Ebben az esetben biztosítani kell a megfelelő szöveges alternatívákat a különböző megjelenő információkhoz, illetve biztosítani kell olyan alternatívát, amely lehetőséget nyújt az információ más kimeneti eszközön történő továbbítására a fogyatékkal élő felhasználók felé (például kép felismerése helyett egy rövid hangfelvétel lejátszása, mely a látássérült felhasználók számára is lehetővé teszi a hozzáférést és a közvetített információ felismerését). Ez a Gmail esetében a kerekesszékes figurára való kattintással, vagy annak aktiválásával érhető el.
51
Saját tapasztalataim alapján azonban úgy gondolom, hogy a legtöbb esetben ezen kiegészítő/helyettesítő hangos alternatívák nem megfelelő minőségűek. Ennek egyik oka nyilván a direkt torzítás (ahogy ez az ábrán látható vizuális információra is igaz), azonban sokszor annyira nagy a hangfelvételben jelen lévő direkt vagy véletlen zaj, hogy a nehezen és nem egyszer csak több újrahallgatás után vezet eredményre. A W3C nagy figyelmet fordít arra, hogy kihangsúlyozza: nem minden esetben kell ezeknek a szabályoknak a végletekig megfelelni. Kivételek lehetnek erre például a dekorációs funkciót szolgáló elemek, amelyeket ha ellátnánk szöveges alternatívákkal, akkor az csak lassítaná a speciális felhasználókat. Így viszont a képernyőolvasó például átsiklik a dekorációk felett.
4.3.2. Az 1.2 Irányelv: Idő-alapú média - rövid értelmezése Az idő-alapú média-tartalmak esetében fontos feltétele az irányelvek teljesülésének, hogy az oldalnak tartalmaznia kell valamiféle alternatívát a különböző videó és audio-tartalmak kiegészítésére. Ez alapvetően azt jelenti, hogy az előre rögzített hanganyagokhoz alternatívaként társítanunk kell olyan szöveges leírást, amely például a siket felhasználók számára is biztosítja az adott audio-tartalomban elhangzott információk elérését. Ugyanez az előre rögzített videók esetében a videók feliratozásával illetve az „AAA” szint teljesítéséhez jelnyelv alkalmazásával párosul. Az előre rögzített videók esetében hangzó leírás alkalmazása is javallott, illetve amennyiben a videó-tartalom szünetei ezt nem teszik lehetővé, úgy kiegészítő hangzó leírást is elérhetővé kell tenni. Ez főként a látássérültek számára jelent segítséget. Saját tapasztalataim ezzel kapcsolatban azt mutatják, hogy a fent említett szöveges alternatívák nem minden esetben teljeskörűek egy átlagos idő-alapú tartalmakat publikáló oldalon, illetve sok helyen ezeket egyáltalán nem is alkalmazzák.
52
4.3.3. Az 1.3 Irányelv: Adaptálhatóság - rövid értelmezése Jelen irányelv fontos eleme, hogy a különböző strukturált tartalmakat úgy kell a webes felületeken megjeleníteni, hogy azok bármely kisegítő alkalmazást használó személy számára egyértelműen értelmezhető legyen. Így például egy űrlap esetében egyértelműen jelölni kell, hogy melyek a kötelezően kitöltendő mezők. Ezt legtöbbször egy csillag (*) karakter feltüntetésével jelölik. Amennyiben ezt az elemet egyértelműen hozzárendelik az adott mezőkhöz (vagyis algoritmikusan meghatározhatóvá teszik), illetve egy egyértelmű utasításban is megfogalmazzák a felhasználók számára („A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!”), abban az esetben a kisegítő alkalmazás képes értelmezni a helyzetet és a felhasználó alapvetően a jelzett mezőket fogja kitölteni. Ugyanígy lényeges, hogy a tartalom egyértelmű utasításokat tartalmazzon annak értelmezéséhez és kezeléséhez, vagyis kerülendő a különböző formai vagy vizuális elhelyezkedésre való hivatkozás („a jobb oldali gombra kattintva léphet tovább a következő mezőre”). Ezek helyett jól alkalmazhatóak az olyan egyértelmű utasítások, mint „az alábbi/fenti hivatkozások közül választhat…”, melyek egyértelműen meghatározzák az említett hivatkozások a felhasználó pozíciójához viszonyított helyzetét. Hasonló példa lehet erre a különböző online képgalériák vagy több oldalas kérdőívek esete, ahol sokszor egy jobbra, vagy balra mutató nyilat használnak az oldal navigációs elemeinek vizuális érzékeltetésére. Az irányelvnek való megfelelés érdekében ezeket ideális esetben ki kell egészíteni, mondjuk egy a nyilak mellett elhelyezett „előző/következő oldalra” feliratú címkével, avagy egy ennek megfelelő szöveges megjegyzéssel, mely a pontos utasítást írja le.
4.3.4. Az 1.4 Irányelv: Megkülönböztethetőség - rövid értelmezése Ez az irányelv egyebek mellett kitér a színhasználat kérdésére, mely egyes felhasználók (például színvakok vagy színtévesztők) számára jelentős akadályt képez. Vegyük mondjuk azt az esetet, amikor egy űrlap kitöltéséhez a piros színű felirattal
53
jelölt mezők kitöltése kötelező. Egy színvak, vagy egy más színbeállításokon alapuló kisegítő lehetőséget használó látássérült felhasználó számára ez megnehezítheti a kért mezők kiválasztását és kitöltését. Így az ajánlás azt javasolja, hogy a színek használata mellett ilyen esetekben más jelzésekkel, egy algoritmikusan meghatározható ikon vagy egyéb jelzés feltüntetésével jelöljék meg ezen elemeket. Ugyanez a helyzet például egy olyan grafikon esetében is, ahol több, különböző színű vonal reprezentálja egy adott vizsgálat értékeit. Ebben az esetben a különböző színű vonalak megjelölésével vagy megnevezésével ugyanúgy érzékelhetővé válik az objektum a speciális felhasználók számára is. A következő fontos kérdés, melyet az irányelv tárgyal a hangszabályozás kérdése. Egy átlagos felhasználót nem zavar, ha egy oldal megnyitásakor halk háttérzene vagy zenével egybekötött beszéd hallható. Azonban egy képernyőolvasót és hangszintetizátort alkalmazó vak ember számára igen nehéz lehet elkülöníteni a szoftver által felolvasott információkat és a weboldalon megszólaló beszédet vagy zenét. Így a szabvány azt javasolja, hogy minden három másodpercnél hosszabb hang alapú, automatikusan induló tartalom rendelkezzen egy olyan funkcióval, melynek segítségével annak hangereje változtatható vagy a lejátszás megállítható. Az irányelv továbbá kitér a különböző megjelenített tartalmak kontrasztarányára, amely az olvashatóság szempontjából lényeges, hogy minden felhasználó számára érzékelhetőek legyenek a különböző szöveges tartalmak kontrasztnövelő kisegítő alkalmazás használata nélkül. Ez alapján különböző az irányelv minimális kontrasztértékeket határoz meg az egyes esetekre. Ugyanitt kitér a képként reprezentált szövegekre is. Ezek főként esztétikai funkciókat látnak el általában. A legmagasabb „AAA” szintnek való megfeleléshez az oldalak csak olyan esetben tartalmazhatnak ilyen elemet, ha az nem lát el tényleges funkciót, tehát csak a dekoráció része vagy logó (mivel ezek kivételt képeznek a szabály érvényessége alól). Fontos továbbá, hogy a szövegeknek minimum 200%-ig átméretezhetőnek kell lenniük anélkül, hogy az a szöveg szétesését, struktúrájának megváltozását okozná. Ez a jelenség régebben igen sok problémát okozott. Többek között a fent említett Freemail.hu oldal régi verziója nagyítás hatására elemeire esett szét, ami miatt nem lehetett megfelelően használni az oldalt.
54
4.4. A 2. Alapelv: Működtethetőség - értelmezése
4.4.1. A 2.1 Irányelv rövid értelmezése A második alapelv első pontja a billentyűzet használatával foglalkozik. Ezen belül az ajánlások arra irányulnak, hogy a weboldalakon használt minden funkció legyen elérhető különböző billentyűk és/vagy billentyű-kombinációk lenyomásával. Természetesen ez nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor a beviteli eszköz által megtett útvonal is lényeges, nemcsak a kezdő és végpont. Ilyen eset lehet például a kurzorral történő rajzolás vagy kézírás létrehozása. Ebben az esetben a funkcionalitás sérülne, ha csak a billentyűzetet lehetne használni. Ugyanakkor fontos, hogy ha a billentyűzet-fókusz segítségével el tudunk jutni az oldal egyik eleméhez, akkor az adott mezőt valamely billentyű-kombináció lenyomásával el is tudjuk hagyni (billentyű-csapda elkerülése). A billentyűzet használatának kérdése azért ilyen lényeges, mert a hátrányos helyzetű felhasználók gyakran használnak a klasszikus értelemben vett klaviatúrától eltérő billentyűzeteket, illetőleg vannak olyan felhasználók, például egyes mozgássérült személyek, akik nem képesek precízen használni a számítógépes egeret. Éppen ezért nagyon fontos, hogy egy weboldal bármely elemét vagy funkcióját az például az egér használata nélkül is elérjenek.
4.4.2. A 2.2 Irányelv: Elegendő idő - rövid értelmezése Ez az elv azt javasolja a különböző idő alapú tartalmakat elhelyező tervezőknek és üzemeltetőknek, hogy az akadálymentesség elérése érdekében a fent említett tartalmakhoz tegyenek elérhetővé olyan funkciókat, melyek segítségével a felhasználók a különböző média-tartalmakat megállíthatják, kikapcsolhatják, elrejthetik, vagy végrehajtásuk időpontját kiterjeszthetik. Ez főleg igaz azokra a mozgó, villogó, gördülő illetve automatikusan frissülő tartalmakra, ahol lehetővé kell tenni, hogy a látogató szüneteltethesse, kikapcsolhassa, vagy szabályozhassa a frissülés funkcióját.
55
Továbbá azt is meg kell oldaniuk a szabvány legfelső „AAA” szintjének eléréséhez, hogy ha egy látogató esetleges időtúllépés vagy egyéb más ok miatt félbe kell szakítsa az oldalon való tartózkodását, akkor azt az újraazonosítása után ott folytathassa, ahol azt előzőleg abbahagyta.
4.4.3. A 2.3 Irányelv: Epilepsziás rohamok okozásának elkerülése rövid értelmezése Ez az irányelv véleményem szerint egy nagyon fontos és szem előtt tartandó problémára tér ki. A probléma, hogy vannak olyan ismert külső behatások, amelyek az epilepsziás vagy arra hajlamos emberekből rohamot válthatnak ki. Ilyen ismert hatás a gyakori villanások esete. A ’90-es évek során a számítógépes játékok elterjedésének idején megfigyelték, hogy a villódzó animációkat tartalmazó játékok és a televízióban megjelenő hasonló villogásokat megjelenítő filmek sok esetben epilepsziás rohamot váltottak ki a megfigyelőkből. Ez különösképpen igaz a vörös színnel telített effektekre. Éppen ezért a W3C szabványa kitér arra, hogy a tartalmat létrehozó tervezők lehetőleg minden esetben kerüljék el az egy másodperc alatt három ismétlődő megjelenésnél több villanást tartalmazó elemek alkalmazását és ezeknek a megjelenéseknek a relatív fényerő-különbsége se haladja meg a maximális fényerő 10%-át, valamint az animáció ne foglaljon el a képernyő egynegyedénél nagyobb területet. Amennyiben ezt az útmutatást következetesen betartják a különböző multimédia-tartalmak tervezése során, úgy minimálisra csökkenthető az epilepsziás rohamok kiváltásának veszélye.
56
4.4.4. A 2.4 Irányelv: Navigálhatóság - rövid értelmezése Ez a pont olyan dolgokra hívja fel a figyelmet, mint például, hogy egy portálon belül lehetőleg minden aloldal rendelkezzen saját címmel. Ezek a címek egy egyszerű
elem segítségével jelölhetőek a forráskódban, amely cím megjelenik a legtöbb böngésző fejlécében illetve a böngésző által megnyitott lapok „fülein” is (26. ábra). Az itt bemutatott példa esetében az Index hírportál címlapjának hírére kattintva a hír megnyitásakor a böngésző fejléce megváltozik és a hír címe lesz olvasható az előző cím helyén. Ugyanez a helyzet a megnyitott lap fülének esetében is.<br />
<br />
26. ábra -- Az Index hírportál egyik vezető hírének fejléce és a megjelenített lap fülének felirata az oldal tetején Forrás: http://www.index.hu<br />
<br />
Emellett kitér arra is, hogy egy akadálymentes weboldalnak rendelkeznie kell olyan mechanizmussal, melynek segítségével az ismétlődő elemek, blokkok (így például a minden oldalon ismétlődő menüsorok, dekorációs elemek, stb.) átugorhatóak. Ezáltal a fogyatékkal élő felhasználó (mondjuk egy vak személy) is képessé válik arra, hogy minél kevesebb idő alatt érje el a látogatásának célját képező lényeges információkat, ugyanúgy, ahogy a látásában nem korlátozott emberek is általában átsiklanak az adott weboldal számukra lényegtelen elemei fölött, hogy a lényeges információkkal foglalkozhassanak. Továbbá az ajánlás fontosnak tartja a navigáció szempontjából, hogy a fókuszjelzőnek láthatónak kell lennie. Így az adott oldalon belüli fókuszálható elemeknek vizuálisan is és a kisegítő alkalmazások számára is felismerhetőknek kell lenniük.<br />
<br />
57<br />
<br />
Ugyanilyen fontos a navigációval kapcsolatban, hogy az oldalnak segítenie kell, hogy a felhasználó képes legyen meghatároznia saját pozícióját a portál oldalainak struktúráján és a konkrét oldalon belül is. Ennek érdekében használhat például úgynevezett nyomvonalmorzsákat, melyek egy struktúrán belüli pozícióról adnak egyértelmű információt és lehetővé teszik a struktúra magasabb szintjeire történő gyors visszalépést is. Ugyanitt említi még a szabvány, hogy az adott portálon található hivatkozások nevének vagy az url szövegkörnyezetének egyértelműen utalniuk kell a hivatkozások céljára. Erre remek példa lehet a Wikipédia online enciklopédia szinte bármely bejegyzése, mivel ezek az ismeretterjesztő leírások általában ugyancsak tartalmaznak hivatkozásokat a bennük található fogalmakra, tulajdonnevekre és egyéb a Wikipédia más helyein is fellelhető információkra. Így ha a portál belső keresőmotorjában rákeresünk az „akadálymentesítés” fogalmára, akkor azt tapasztaljuk, hogy a leírás is tartalmaz hivatkozásokat más, a leírásban foglalt fogalmakra (27. ábra). Ezeknek a linkeknek a célja egyértelműen kiderül a szövegkörnyezetből, mivel egyértelműen arra szolgálnak, hogy az adott fogalomról bővebben is informálódhassunk egy ehhez hasonló leírás keretében.<br />
<br />
27. ábra -- A Wikipédia online enciklopédia leírása az akadálymentesítés fogalmáról (benne számos külső fogalomra való egyértelmű hivatkozással) Forrás: http://www.wikipedia.hu<br />
<br />
58<br />
<br />
Fontos még, hogy a honlapoknak többféle elérési utat is ajánlott biztosítaniuk egy adott tartalom elérésére. Így például lehetőségük van a menüsoron keresztül történő elérést kiegészíteni egy tartalomjegyzékszerű oldaltérképpel, egy belső keresőmotorral, stb. Ezek alternatívákat biztosítanak a felhasználók számára a keresett információk vagy aloldalak<br />
<br />
minél<br />
<br />
könnyebb<br />
<br />
elérésére.<br />
<br />
Ezt<br />
<br />
jól<br />
<br />
példázza<br />
<br />
az<br />
<br />
Aqua<br />
<br />
Optima,<br />
<br />
számítástechnikai és multimédia eszközök forgalmazásával foglalkozó vállalkozás weboldala (http://www.aqua.hu) is. Az Aqua weboldalán belül (28. ábra) lehetőségünk van a bal felső sarokban található kereső segítségével, valamint a bal oldali menüsorban található fa-struktúrában is elérni a keresett termékeket vagy az azokat tartalmazó kategóriákat (esetünkben az AM2-es foglalatú AMD processzorokat).<br />
<br />
28. ábra -- Az Aqua Optima Kft. weboldalán lévő két alternatív keresője: egy szöveges keresőmotor (bal oldali ábra) és egy hierarchikusan felépített tematikus termék-kereső (jobb oldali ábra) Forrás: http://www.aqua.hu<br />
<br />
59<br />
<br />
4.5. A 3. Alapelv: Érthetőség - értelmezése<br />
<br />
4.5.1. A 3.1 Irányelv: Olvashatóság - rövid értelmezése A szabály alapvető elvárásainak („A szint”) való megfelelés elégséges feltétele, ha weboldalunk nyelve egyértelműen meghatározható a kisegítő technológiák által. Ehhez megvannak a megfelelő, például HTML vagy XML elemek, mondjuk a <lang> paraméter megfelelő beállítása (29. ábra). Ha egy oldal többféle nyelvű tartalmakat is publikál, akkor a leggyakrabban használtat kell alapértelmezetté tenni, ha pedig arányaiban ugyanannyit használunk az oldalon belül több nyelvet, akkor a legelsőnek megjelenő tartalom nyelvét kell meghatároznunk a lap forráskódjában. Ennek több okból is fontos jelentősége van: egyrészt a böngészők ez (és néhány egyéb paraméter) alapján határozzák meg, hogy milyen karaktereket kell használjanak egy adott tartalom megjelenítésekor. Ugyanakkor a beszédszintetizáló szoftverek képesek arra, hogy az adott nyelvnek leginkább megfelelő hanglejtéssel és hangsúlyozással megszólaló hangsémájukat használják az adott nyelv megszólaltatására.<br />
<br />
29. ábra -- A nyelvet meghatározó XML paraméter a W3C oldalának forráskódjában Forrás: http://www.w3c.hu<br />
<br />
Az irányelv többi része már a magasabb szinteknek való megfeleléshez szükséges. Ezek a szabályok olyan dolgokra térnek ki, mint például, hogy az oldalaknak a megfeleléshez tartalmazniuk kell olyan mechanizmusokat, amelyek definíciószintű meghatározást rendelnek a szokatlan szavakhoz (ezek olyan szűk körben használt<br />
<br />
60<br />
<br />
szavak, mint például a különböző szakzsargonok); meghatározzák a nem egyértelmű kiejtésű szavak helyes kiejtését; teljes formájukban is elérhetővé teszik a különböző rövidítéseket. Ugyanígy arra is figyeltek a szabvány megalkotói, hogy ha egy olyan tartalom publikálásáról van szó, melynek szövege az „alacsony középfokú oktatási szintnél” magasabb olvasási szintet igényel (az alacsony középfokú oktatási szint a 6. és 9. osztály közötti oktatást foglalja magában az UNESCO meghatározása alapján), akkor a könnyebb megértéshez olyan leírást is biztosítani kell, amely az alacsonyabb oktatási szinttel rendelkezők számára is érthető. Például, ha egy jogi szakanyag kerül publikálásra, akkor a jogi szaknyelvet nem ismerők számára egy olyan kiegészítő leírást is elérhetővé kell tenni, ami alapján az átlag olvasó is megérti az adott tartalmat.<br />
<br />
4.5.2. A 3.2 Irányelv: Kiszámíthatóság - rövid értelmezése Ez az irányelv felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezőknek következetesen kell tervezniük és alkalmazniuk a portálokon megjeleníteni kívánt tartalmakat. Ezen belül is például az azonos funkciókat ellátó elemeknek lehetőség szerint minden weboldalon ugyanaz a címkézésük, és ugyanolyan szövegalternatívát kell hogy hozzá társítsanak ezzel is elősegítve, hogy a már ismert funkciókat a felhasználók könnyebben felismerve tudják alkalmazni. Legalább ilyen fontos a webes felületeken az is, hogy a különböző navigációt segítő vizuális és nem vizuális elemek is következetesen legyenek jelen a weboldalakon. Tehát ha egy portál minden oldalon ugyanazokat a piktogramokat használja a különböző funkciók azonosítására, akkor ezek használatától ne térjen el és azokat minden oldalán ugyanúgy jelenítse meg. Erre példa lehet a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. (BKV Zrt.) hivatalos weboldala (www.bkv.hu). Ezen a honlapon találhatóak meg a budapesti tömegközlekedés járműveinek menetrendjei (30. ábra). Az oldal minden egyes aloldala következetesen használja a felső részen található, a különböző típusú járműveket ábrázoló grafikákat. Természetesen ezen egységes használat programozási műveletek alkalmazásával egyszerűen véghezvihető.<br />
<br />
61<br />
<br />
30. ábra -- A BKV Zrt. hivatalos weboldalának következetesen használt menüpontjai a járművek egyszerűsített rajzaival Forrás: http://www.bkv.hu<br />
<br />
Fontos még említést tenni arról, hogy a szabvány szól a fókuszjelzőhöz kötődő funkciók szintén konzisztens használatáról, vagyis ha mondjuk a „tab” billentyű segítségével lehet a következő fókuszálható elemre lépni az oldalon, és az „enter” vagy a „szóköz” billentyű lenyomásával lehet ugrani a hivatkozásra, bár ez főképp a böngésző szoftverek fejlesztőire vonatkozik, mintsem a weboldalak tervezőira. Érinti az irányelv a bevitel kérdését is, miszerint a különböző beviteli műveletek során a beviteli mezők és az űrlap felépítése csak a felhasználó kérésére változtatható. Ennek oka, hogy ha a mezők vagy az űrlap automatikusan végez műveleteket, akkor arról a felhasználó nem biztos, hogy megfelelően tájékozódni tud, így a változtatások könnyen elkerülhetik a figyelmét (például egy látássérült felhasználónak).<br />
<br />
4.5.3. A 3.3 Irányelv: Beviteltámogatás - rövid értelmezése Jelen irányelv betartása és betartatása nagyon sok kellemetlenségtől és bonyodalomtól kímélheti meg az úgy a felhasználókat, mint az oldalak üzemeltetőit, mivel az ebben található pontok felhívják a fejlesztők figyelmét a különböző adatbeviteli tevékenységek során felmerülő esetleges hibák megelőzésére, illetve azok kezelésére. Így az első és legfontosabb általános cél, hogy a felhasználókat segíteni kell a hibák elkerülésében, illetve azok kijavításában. Ennek megfelelően olyan címkéket kell alkalmazni, amelyek elégséges iránymutatást jelentenek a beviteli mezők kitöltésére. Ha mondjuk egy hirdetés feladásához szükséges űrlapban a kitöltő lakhelyének körzetére (például megye) kérdezünk rá, akkor jó megoldás lehet, hogy egy olyan felugró lista jelenik meg, amely<br />
<br />
62<br />
<br />
tartalmazza az összes lehetséges választási lehetőséget. Ezzel a megoldással kizárhatóak például a gépelés okozta esetleges elírásból fakadó hibák. Egy legmagasabb megfelelési szinten ezek kiegészíthetőek kontextusfüggő súgóval is, mely kiegészítő információkkal láthatja el a felhasználót azokban az esetekben, amikor mondjuk egy bonyolultabb kitöltendő kérdésre adandó válasz nem feltétlenül világos számára. Ezeknek a megoldásoknak a beépítése semmiképpen sem arra szolgál, hogy a túl sok<br />
<br />
információ<br />
<br />
megjelenítésével<br />
<br />
bonyolultabbá<br />
<br />
tegye<br />
<br />
a<br />
<br />
beviteli<br />
<br />
műveletek<br />
<br />
végrehajtását. Sokkal inkább azért van rá szükség, mert a fogyatékkal élő felhasználók számára lényeges, hogy jól kezelhető, logikus és követhető szerkezetű űrlapokkal dolgozzanak, mivel számukra stratégiai kérdés, hogy mennyire elérhető és áttekinthető egy kitöltendő oldal. A fentiek figyelembevételével belátható, hogy meghatározó szerepe van a beviteli folyamatokban az ellenőrzés és a hibakeresés kérdésének is. Így egy űrlapkezelő kidolgozása során figyelni kell arra, hogy megfelelő visszajelzést adjunk a felhasználók számára a beviteli mezők állapotáról. Így lehetőleg szövegesen is tájékoztassuk őket (ne csak színekkel való kiemelés használatával), ha egy kötelezően kitöltendő mező üresen marad, vagy ha a beviteli mező helytelenül lett kitöltve. Ezt példázza a korábban már bemutatott Freemail.hu online levelezőoldal regisztrációs űrlapjának hibakezelője is (31. ábra).<br />
<br />
31. ábra -- A Freemail.hu online levelező regisztrációs oldalának hibakezelője által kiírt hibaüzenet Forrás: http://www.freemail.hu<br />
<br />
63<br />
<br />
A hazai levelezőportál hibakezelője minden bizonnyal fentről lefelé, egyesével ellenőrzi, hogy az adott kötelezően kitöltendő mező ki van-e töltve. Amennyiben a soron következő mező üres, úgy a hibakezelő felfüggeszti a program további futását, és egy párbeszédpanelen figyelmeztet minket az üresen maradt mezőről. Jelen eset pozitívuma, hogy a párbeszédpanel egyértelműen megnevezi az üresen maradt mezőt. A megoldásban nem feltétlenül előnyös, hogy a program egyszerre csak egy hibás mezőt nevez meg. Egy vak felhasználó számára több időbe telik akár több ízben is egyesével megkeresni, kijavítani és újból végrehajtatni az ellenőrzést. Viszont nagyon hasznos az a megoldás, mellyel csak azokat a karaktereket engedik használni a regisztrációs mezőkben, amelyek a mező leírásában engedélyezve vannak. Esetemben a kiválasztott e-mail azonosító mezőbe próbáltam meg különböző speciális karaktereket, hosszú magánhangzókat és nagybetűket bevinni, de a mező ezekre a próbálkozásokra nem reagált. Ezzel eleve kivédik, hogy nem megengedett karakterek használata miatt kelljen ugyanerre az oldalra hibaüzenettel visszatérni. Ugyanennyire pozitív, hogy a jelszó kitöltésekor megjelenik egy súgó ablak a mező mellett, amely támpontokat adhat a megfelelően biztonságos, lehetőleg alfanumerikus jelszó kiválasztásához (32. ábra).<br />
<br />
32. ábra -- A Freemail.hu regisztrációs oldalának megjelenő súgó eleme, mely a megfelelő jelszó kiválasztásához ajánl fel segítséget Forrás: http://www.freemail.hu<br />
<br />
Várakozásaim ellenére kirívóan negatív példát mutat a Kérdőívem.hu (www.kerdoivem.hu) oldalán a regisztrációs űrlap vizsgálata, melyen megdöbbenve tapasztaltam, hogy hibás e-mail cím megadása esetén is engedélyezi a regisztráció folytatását. Tehát ha véletlenül rossz e-mail címet írunk be, vagy akár direkt nem megfelelő karaktereket használunk, legyen az bármennyire is értelmetlen és nem megfelelő, az oldal akkor is tovább enged, mintha sikeresen regisztráltunk volna. Sőt mi több a regisztrációnk ténylegesen meg is valósul, mivel a rendszerben ezután teljes jogú felhasználóként tevékenykedhetünk és hozhatunk létre kérdőíveket. Az igazi probléma akkor következik majd, ha a rendszerből kilépve egy már működő és kitöltés alatt lévő<br />
<br />
64<br />
<br />
kérdőív birtokában néhány nappal később visszatérünk, hogy leellenőrizzük, hogy hány ember töltötte ki a kérdőívünket. Amennyiben a regisztráció során hibásan adtuk meg az e-mail címünket, abban az esetben se belépni nem tudunk, se az „elfelejtettem a jelszavam” funkció által elküldött új jelszót nem tudjuk megtekinteni, mivel azt az előzőleg megadott hibás e-mail címre postázzák nekünk. Ezek után már hab a tortán, hogy az eddig ingyenes szolgáltatást az oldal üzemeltetője néhány héttel ezelőtt fizetőssé tette, ami egy jól működő, egyre népszerűbb online szolgáltatás esetében egy érthető marketing-stratégia részének tekinthető. Az már kevésbé, hogy az eddig ingyenesen létrehozott és kitöltött kérdőívek adatainak hozzáférését is limitálták, és fizetéshez kötötték a még régebben, ingyenesen regisztrálók számára. Tehát ha valaki néhány hónappal ezelőtt még teljesen ingyenesen regisztrált a portálon, hogy egy néhány hónapos kérdőíves kutatással alapozza meg diplomamunkáját, akkor annak néhány hete már fizetnie kell, hogy elérhesse az eddig ingyenesen hozzáférhető összegyűjtött adatokat. Ez úgy gondolom, hogy a felhasználók üzleti etikán kívüli rákényszerítése arra, hogy fizessenek egy szolgáltatásért. Hisz a bevett szokás az, hogy a fizetős szolgáltatás bevezetése után regisztrálók elől zárom már csak el az értékesebb adatokat vagy elemzéseket. Az említett két momentum miatt nemcsak, hogy a W3C szabványának nem volna megfelelő az oldal a hibakezelés teljes hiánya miatt, de ráadásul még az üzleti etikában is hagy némi kívánni valót maga után az üzemeltető felhasználóival szemben mutatott magatartása.<br />
<br />
4.6. A 4. Alapelv: Robusztusság - értelmezése<br />
<br />
4.6.1. A 4.1 Irányelv: Kompatibilitás - rövid értelmezése A maximális kompatibilitásra való törekvés nagyon fontos célkitűzés a szabványban. Ennek köszönhetően megfelelő kialakítás mellett a weboldalak bármely böngésző<br />
<br />
vagy<br />
<br />
kisegítő<br />
<br />
alkalmazás<br />
<br />
számára<br />
<br />
ugyanúgy<br />
<br />
értelmezhetőek,<br />
<br />
így<br />
<br />
kiküszöbölhető a különböző kiegészítő műveletek alkalmazásából adódó hibák előfordulása. Ahhoz, hogy a maximális kompatibilitás megvalósuljon fontos, hogy a<br />
<br />
65<br />
<br />
honlapok kódjának létrehozása során egyedi neveket és címzéseket alkalmazzanak, hogy azok egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek, ugyanakkor a címzés alapján megfelelően<br />
<br />
azonosíthatóak<br />
<br />
legyenek.<br />
<br />
Szintén<br />
<br />
lényeges,<br />
<br />
hogy<br />
<br />
a<br />
<br />
használt<br />
<br />
programnyelvek szintaktikájának (nyelvi szabályainak) megfelelő módon legyenek megírva és lezárva a jelölőnyelvek kódjai. A megfelelő lezárások hiányában fennáll a különböző félreértelmezések lehetősége.<br />
<br />
4.7 Rövid kiegészítés, a flash-objektumok A szabvány vizsgált pontjai nem térnek ki olyan technikák alkalmazásának kérdésére, mint a flash-objektumok. A hasonló elemek alkalmazása a képernyő olvasók esetében jelentős problémákat szokott okozni. Ennek oka, hogy a flash-objektumok olyan webes tartalmak, amelyek nem jelölőnyelv formájában íródtak, hanem egy előre lefordított programot alkotnak, amely a számítógépen telepített flash-kezelő segédprogram segítségével képes optimálisan végrehajtódni a böngésző által generált környezetben. Bár nagy előnyük, hogy nagyon látványos animációkat és grafikus hatásokat lehet velük létrehozni, azonban a képernyőolvasók nem képesek kezelni ezeket, így egy flash alapon létrehozott oldal szinte teljesen elérhetetlen a kizárólag kisegítő alkalmazásokat használók számára. Persze vannak olyan funkciók, amelyek segítik a felhasználókat, hogy hozzáférjenek az ilyen flash alapú tartalmakhoz (például az online videó-lejátszókhoz). A globális kép azonban azt mutatja, hogy ezek megnehezítik a fogyatékkal élő felhasználók hozzáférését. Erre jó példát szolgáltat az egyik esztergomi szálláshely, a Szent Anna Panzió weboldala (www.szentannapanzio.hu), amely egy szépen kidolgozott flash-alkalmazás. A weboldal első ránézésre nagyon kedves megoldással úgy néz ki, mint egy könyv, melynek lapjai között olvashatunk a panzióról (33. ábra).<br />
<br />
66<br />
<br />
33. ábra -- A Szent Anna Panzió flash-alapú weboldalának nyitó képe (bal oldali kép) és az oldal főoldalának képe (jobb oldali kép) Forrás: http://www.szentannapanzio.hu<br />
<br />
Ez a meglehetősen jól kivitelezett megoldás ideális a társadalom látó tagjai számára, azonban a látássérültek sajnos ebből a szép vizuális megoldásból még az oldalon fent lévő alapvető információkat sem érzékelik. Ennek oka, hogy nem létezik az oldalon alternatívája a központi flash-objektumnak, így a képernyőolvasót használó látássérült felhasználó számára csak annyi derül ki, hogy az oldal tartalmaz egy flashobjektumot. Ezáltal nemcsak az egyenlő hozzáférés elve sérül, de a panzió, mint szolgáltató potenciális látogatókat is elveszíthet emiatt. Alkalmazásának további hátránya, hogy ezek az objektumok fajlagosan több helyet foglalnak fájl-jellegük miatt, mint egy szöveg alapú program. Ez megnövelheti a betöltési időt, ezáltal rontva a böngészés élményét. Harmadszor ahhoz, hogy az ilyen alkalmazásokban tárolt adatokat módosíthassuk először a forrás dokumentumot kell módosítani a megfelelő szerkesztőben, majd ezt újra lefordítva elérhetővé tenni. Mára már vannak olyan technológiák, melyek segítségével helyettesíthetőek a flash-objektumok, például egyes JavaScript alapú animáció-, és effekt-gyűjtemények, melyek ugyanolyan, sőt néha még látványosabb hatást is képesek elérni, mint a flashobjektumok, mindazonáltal hozzáférhetőek a kisegítő alkalmazások számára is. Ilyenek lehetnek például a PrototypeJS vagy a JQuery, melyek egyaránt rengeteg látványos, ámde JavaScript alapú, nyílt forráskódú alternatívát biztosítanak a flash-objektumok helyettesítésére.<br />
<br />
67<br />
<br />
4.8 Rövid összefoglalás a WCAG 2.0 szabványról Úgy gondolom, hogy a Web Akadálymentesítési Útmutató szabályainak követése nemcsak a fogyatékkal élő felhasználók számára teszi lehetővé az internetes tartalmak könnyebb elérését, de segíti a jól kezelhető, a lehető legtöbb szempontból optimálisan megalkotott oldalak kialakítását. Remélhetőleg nőni fog a társadalmi, szakmai és jogi nyomás a tekintetben, hogy az akadálymentesítést elősegítő ajánlások alkalmazása kötelező érvényű legyen minden online tartalomra. Azonban az a véleményem, hogy némi átgondolást és odafigyelést igényel a tervezés során a fejlesztők részéről a szabványhoz való igazodás így remélhetőleg az alapvető jó szándék is elegendő lesz ahhoz, hogy ezeket az ajánlásokat minél többen kövessék. Ha esetleg a jó szándék nem volna kellő motiváció, akkor legalább a presztízs kedvéért elvégezhetik a kívánt változtatásokat a tartalomszolgáltatók, mivel az akadálymentes oldalak a validálás után megkaphatnak egy a W3C validálói által kiadott hivatalos logót. Ez a logó önmagában még csak egy embléma lenne, azonban a hozzá tartozó hivatkozással az oldal bármely látogatója megtekintheti, hogy milyen értékelést kapott az oldal az akadálymentes hozzáférést tesztelő kiértékelés során.<br />
<br />
68<br />
<br />
5. Az akadálymentesítés megvalósulásának vizsgálata a hazai kormányzati portál, a www.magyarorszag.hu esetében Ebben a fejezetben azt vizsgálom, hogy hogyan valósulnak meg az elektronikus akadálymentesítési törekvések, illetve a W3C által kiadott ajánlások egy konkrét példán, a Kormányzati Portál weboldalán.<br />
<br />
5.1. A hazai elektronikus közszolgáltatások akadálymentesítésének főbb okai A társadalmi felelősségvállalás eszméje mellett a digitális esélyegyenlőtlenség megszüntetésében a különböző nemzetközi és hazai megállapodások és törvényi szabályozások is kötelezik az állami szervezeteket, hogy adott határidőn belül akadálymentessé tegyék az elektronikus közszolgáltatások felületeit. Egyik ilyen meghatározó megállapodás a 2006-ban, Rigában Magyarország által is aláírt deklarátum. A 32 ország miniszterei által aláírt egyezmény értelmében a tagállamok közös célként tűzték ki a digitális írástudatlanság megszüntetését, illetve ígéretet tettek a résztvevő<br />
<br />
államok<br />
<br />
kormányai<br />
<br />
által<br />
<br />
nyújtott<br />
<br />
online<br />
<br />
közszolgáltatások<br />
<br />
akadálymentesítésének megvalósítására 2010. december 31-ig. Ezt a célkitűzést megvalósítandó a 2007. évi XXIII. törvényben (a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításában) a jogalkotó kimondja, hogy az elektronikus közszolgáltatásokat mindenki számára elérhető formában kell megvalósítani. Ezzel a jogi és egyben diplomáciai háttérrel került megtervezésre a magyar kormányzati<br />
<br />
oldal,<br />
<br />
a<br />
<br />
magyarorszag.hu<br />
<br />
infokommunikációs akadálymentesítési projekt.<br />
<br />
69<br />
<br />
felületének<br />
<br />
áttervezését<br />
<br />
célzó<br />
<br />
5.2. A Kormányzati Portál feladatainak és szerepének rövid ismertetése A<br />
<br />
magyarorszag.hu-t<br />
<br />
az<br />
<br />
1964-ben<br />
<br />
létrejött,<br />
<br />
ma<br />
<br />
Kopint-Datorg<br />
<br />
Infokommunikációs Zrt. néven működő vállalat üzemelteti. A korábban Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet néven tevékenykedő cég ma a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében, állami tulajdonban van. A vállalat tevékenysége alapvetően három főbb részre oszlik, melyek az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat kiépítése, az Ügyfélkapu valamint a Kormányzati Portál üzemeltetése és fejlesztése. Előbbi egy olyan integrált hálózat, mely összeköttetést biztosít az eddig szigetszerűen működő közigazgatási és kormányzati adatbázisok, hálózatok és információs rendszerek között. Utóbbiak közül az Ügyfélkapu a magyar elektronikus közigazgatás beléptető és azonosító rendszere, míg a Kormányzati Portál az elektronikus közigazgatási és kormányzati szolgáltatások információs központjaként funkcionál. A Kormányzati Portál tehát lehetőséget nyújt az állampolgárok számára, hogy online kapcsolat útján érjék el a különböző közigazgatási rendszereket, valamint, hogy különböző információkat szerezhessenek úgy általános ügyintézési, mint jogi vagy más kérdésekben. Ezeken felül egyúttal szabványt alkot a különböző közigazgatási weboldalak számára. A Kormányzati Portál és az Ügyfélkapu megújítására az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP) keretében 2008 márciusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) kiemelt projektjeként teljes egészében uniós forrásból 4 milliárd 865 millió forinttal támogatta a fejlesztést. A projekt célja az Ügyfélkapu biztonsági szintjének emelését, a portálok gyorsabb és megbízhatóbb működését kívánták elérni. Emellett olyan tényezőket is figyelembe vettek a projekt tervezése során, melyek többek között tekintettel voltak a fent említett digitális esélyegyenlőség megteremtésére is.<br />
<br />
70<br />
<br />
5.3. Empirikus kutatás a fogyatékkal élő felhasználók körében a portálok fejlesztésének tervezéséhez A projekt során a Kopint-Datorg Zrt. igyekezett felmérni mindazon felhasználók igényeit és esetleges javaslatait az oldalak fejlesztésével kapcsolatban, akik valamilyen módon hátrányos helyzetben vannak az online információk elérésének szempontjából. Ilyen felhasználói réteg a látás-, és hallássérültek, a szellemi fogyatékossággal élők, a mozgáskorlátozottak illetve többek között a kommunikációs nehézségekkel élők csoportja is. A felmérés elkészítése során a vállalat munkatársai három fő kutatási módszert alkalmaztak. Először is felkeresték a különböző fogyatékkal élő felhasználók legfőbb érdekvédelmi szervezeteit, köztük többek között az Informatika a Látássérültekért Alapítványt, a Motiváció Alapítványt, az Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségét (ÉFOÉSZ), a Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesületét (HJKE) és számos olyan civil szervezetet, melyek ismerik a fogyatékkal élők problémáit s ezáltal hasznos tanácsokkal láthatták el a projekt tervezőit. Első lépésben ezeknek a szervezeteknek a munkatársaival készítettek interjúkat a problémák feltárásához. Másodszor egy fókuszcsoportos interjú során kérdezték meg a megkeresett szervezetek néhány tagját, hogy számukra mik azok az általános problémák, amelyek felmerülnek az internetes eléréssel illetve a projekt tárgyát képező két rendszerrel kapcsolatban. Végül kérdőíves megkérdezés keretében kvantitatív módszerrel is igyekeztek alátámasztani azokat az eredményeket, melyeket az előbbi két módszerrel sikerült feltárniuk. A kutatási anyagból kiderül, hogy a megkérdezettek többsége örömmel fogadta az akadálymentes felületek kialakítására való kezdeményezést és tanácsaikkal igyekeztek konstruktívan részt venni a problémák gyökereinek felkutatásában.<br />
<br />
71<br />
<br />
5.4. A kutatás eredményei A kutatás során elhangzott vélemények alapján egyértelműen látható, hogy a kérdéses felületek akadálymentesítése és az esélyegyenlőséget biztosító tartalmakkal való feltöltés igen összetett tervezést igénylő feladat. Ennek oka, hogy a különböző fogyatékossági csoportba tartozó felhasználók számára más-más megoldásokat igénylő fejlesztések szükségesek. Ezek összehangolt kialakítása meglehetősen komplex kivitelezést igényel.<br />
<br />
A látássérültek esetében fontos megkülönböztetni a látásmaradvánnyal rendelkező és a vak felhasználókat. Ennek oka, hogy a látásmaradvánnyal rendelkező gyengénlátó és aliglátó felhasználók igyekeznek támaszkodni a még meglévő látásukra, így a képernyőolvasó programokkal szemben lehetőség szerint előnyben részesítik a különböző képernyőnagyító programok és vizuális kisegítő lehetőségek alkalmazását. Ily módon számukra fontos, hogy olyan felületek kerüljenek kialakításra egy portálon, melyek következetesek és jól áttekinthetőek, egyúttal nem túlzsúfoltak. Más a helyzet a vak felhasználókkal, akiknek nagy többsége a Jaws for Windows program segítségével éri el a különböző online tartalmakat. Ez a szoftver sorról sorra olvassa be a weboldalak forráskódját, ezáltal rendelkezik egy meghatározott haladási iránnyal az oldalakon belül. Mivel az ezt a szoftvert alkalmazó személyek egyszerre csak egy információ elérésére képesek, ez nagyságrendekkel megnöveli az oldalak feltérképezésének idejét. Esetükben kiemelten fontosnak tartották olyan linkek alkalmazását, melyek segítségével az oldal lényegi információihoz ugorhatnak. Felvetették, hogy egy konkrét információra mutató hivatkozás megnyitása esetén a megtekinteni kívánt tartalom egy olyan új ablakban jelenjen meg, mely az adott információkon kívül nem tartalmazza az oldal menüjének elemeit illetve egyéb felesleges blokkokat. Ezáltal lehetővé válna a tartalmak gyorsabb elérése. Mivel a vakok látó társaikkal ellentétben nem tudnak tetszőleges útvonalon át néhány tized másodperc alatt feltérképezni egy ismeretlen weboldalt, így számukra nehézséget jelent a hosszú, nagyszámú elemből álló menükben való navigálás. Így<br />
<br />
72<br />
<br />
fontos pontként merült fel a hierarchikus felépítésű menük és a nyomvonalmorzsák használata, amely leegyszerűsítené a navigálást számukra. Hasonlóan meghatározó ennek a csoportnak az online működésében a frissülő tartalmak jelenlétének kérdése. Ennek oka, hogy a Jaws képernyőolvasó egy oldal automatikus frissülését követően elölről kezdi olvasni a teljes oldalt. Ez egyes esetekben nagyon nagy időveszteséget és ismétlődő problémát okozhat. A kutatásban résztvevő látássérültek fontosnak tartották kitérni az egyes platformok és a kitöltendő dokumentumok kérdésére is. A különböző platformok kérdése azért érdekes, mert a képernyőolvasók alapvetően a webes HTML, XML és CSS adatállományok kezelésére képesek. Ezzel szemben azonban a megkérdezettek elmondása alapján az APEH adatbeviteli rendszere egy JAVA-alapú rendszert használ, melynek olvasására a Jaws képtelen. Ehhez szorosan kapcsolódik a jobban elterjedt, például<br />
<br />
Microsoft<br />
<br />
Word<br />
<br />
dokumentumok<br />
<br />
kitöltésének<br />
<br />
kérdése.<br />
<br />
Ezeket<br />
<br />
a<br />
<br />
dokumentumokat legtöbb esetben úgy bocsátják a látogatók rendelkezésére, hogy a kitöltendő helyeket pontokkal jelzik. Ez a vakok számára igen nehézkessé teszi az egyes űrlapok kitöltését, mivel a formázás általában szétesik a pontok használata miatt. Erre remek megoldást nyújtana, ha a Kormányzati Portálon elérhető elektronikus dokumentumok<br />
<br />
esetében<br />
<br />
pontok<br />
<br />
helyett<br />
<br />
kitöltőmezőkkel<br />
<br />
ellátott<br />
<br />
űrlapokat<br />
<br />
használnának. Az online dokumentumoknál maradva sok esetben olyan anyagok is publikálásra kerülnek (a megkérdezettek példaként a Magyar Közlöny online kiadását említették), melyek főként PDF állományok esetén védett tartalomnak minősülnek. Így a képernyőolvasók jogosultság hiányában nem képesek hozzáférni a dokumentum tartalmához, ezáltal nem olvashatóak a Jaws programmal. A látássérültek egyöntetű véleménye szerint egyértelműen elutasítják az egyes oldalakon belül vakbarát oldalak kialakítását, mivel ezek tartalmilag nem felelnek meg az eredeti oldalnak és frissítésük is változó időközönként, esetlegesen történik meg.<br />
<br />
A hallássérültek és értelmi fogyatékosok köréből is pozitív visszajelzések érkeztek a kutatással kapcsolatban. Esetükben olyan megoldások merültek fel az akadálymentesség<br />
<br />
megvalósítására,<br />
<br />
mint<br />
<br />
a<br />
<br />
szöveges<br />
<br />
tartalmak<br />
<br />
egyszerűbb<br />
<br />
megfogalmazást alkalmazó kiegészítő verzióinak készítése. Ennek oka, hogy a siketek és az értelmi fogyatékosok az átlagnál alacsonyabb nyelvi kompetenciával<br />
<br />
73<br />
<br />
rendelkeznek. Ez nem azt jelenti, hogy nem képesek megfelelően elolvasni az írott szövegeket, hanem, hogy sok olyan fogalom van, melyek értelmezése nehézséget okoz számukra. Ez problémát okozhat mondjuk egy jogi szakszöveg olvasása során. Ugyanez a probléma fennáll a különböző nem magyar anyanyelvű látogatók, az idősek vagy gyermekek esetében is. Így ez a megoldás elég széles réteg számára segíteni a könnyebb megértést. Emellett fontosnak tartották kiemelni, hogy nagy segítség lehet, ha a különböző szöveges tartalmakat, mint például egy ügyintézési folyamatot kiegészítenek fényképes és/vagy piktogramos illusztrációval. Ez nagyban segítheti a speciális felhasználókat. A kommunikációjukban gátolt, de ép értelmű emberek számára megoldást nyújthat az úgynevezett Bliss-nyelv alkalmazása. Ez egy olyan mesterséges nyelv, amely különböző szimbólumok használatán keresztül segít a kommunikációs nehézségekkel élők számára értelmezni a különböző tartalmakat. A siketek részéről továbbá felmerült, hogy a megfelelő tartalom közvetítésének érdekében egyes esetekben szükséges lehet megjeleníteni jelnyelvi kiegészítést. Ez azt jelenti, hogy egy jelnyelvi tolmács jelelné el a felhasználó számára az adott információkat. Ezt előre rögzített videó tartalmakon keresztül tennék elérhetővé a látogatóknak. Ez a megoldás azért volna praktikus, mert a jelnyelv más fogalomkészlettel dolgozik a beszélt és írott nyelvhez képest, így ez segítheti a megértést. Mindazonáltal problémás lehet ebben az esetben, hogy a jelnyelven belül hazánkban többféle tájszólás is létezik, ami jelentősen bonyolítja a megoldás alkalmazását. Kardinális kérdésnek látszott még a fejlesztés szempontjából, hogy igényt tartanak-e a fogyatékkal élő csoportok a Kormányzati Portálon egy olyan rész kialakítására, amely minden speciális csoport számára külön-külön nyújt olyan általános információkat, melyek segíthetik őket a hétköznapi élet során. Hasonló állami weboldal működik Nagy-Britanniában, ahol a kormány hivatalos honlapjának van egy külön szekciója a speciális felhasználóknak. A weboldalnak ez a része a különböző érdekvédelmi szervezetek elérhetőségein felül naprakész információkkal szolgál a látogatók számára a szociális, munka-, és egészségügyi kérdésektől, az oktatás, a sport és kultúra területén keresztül, sok más témán át egészen az általános gyermeknevelési tanácsokig. Nyilvánvalóan egy hasonló megoldás létrehozásának igen nagy idő és<br />
<br />
74<br />
<br />
munkaigénye van, azonban rendkívül hasznos lehet az érintettek számára. Ennek ellenére a megkérdezettek úgy ítélték meg, hogy ez nem feltétlenül szükséges. Ehelyett inkább a különböző területileg illetékes érdekvédelmi szervezetek online és offline elérhetőségeit szerették volna feltüntetni a honlapon, mivel őket elérve az adott szervezet már képes megválaszolni az érdeklődők kérdéseit és segíteni nekik a különböző jellemző problémák megoldásában. A kutatás során több ízben is felmerült, hogy az akadálymentes felület kialakításában nagy segítséget jelenthet az alkalmazott technológiák szempontjából a W3C WCAG 2.0 útmutatója. A projekt célkitűzései szerint a szabvány A vagy AA szintjének megfelelő módon került kialakításra az oldal. (Kardos Zsófia: Az esélyegyenlőségi célcsoport bevonása a „Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése, a közművesített szolgáltatások kialakítása és fejlesztése” című EKOP projekt keretében megvalósuló fejlesztések irányainak meghatározásába, Bp., Kopint-Datorg Zrt., 2009. november; Kardos Zsófia: A „Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése, a közművesített szolgáltatások kialakítása és fejlesztése” című projekt esélyegyenlőségi hatáselemzése, Bp., Kopint-Datorg Zrt., 2009. november)<br />
<br />
5.5. A Kormányzati Portál akadálymentességének vizsgálata Az első dolog, ami feltűnik az oldal megtekintésekor, hogy a weboldal „https” protokollt használ. Ez azt jelenti, hogy a weboldal kódolja, titkosítja a szerver és a felhasználó közti forgalmat, hogy a két gép közötti adatforgalomba való beékelődést és az ily módon történő adatlopást megakadályozza. Ez önmagában egy pozitív dolog, mivel azonban a Kormányzati Portál kezdőlapján és a lapcsalád statikus elemein keresztül nem történik adatbevitel, így ez a biztonsági megoldás jelen esetben felesleges és csak lassítja a szervereket. Természetesen ez néhány felhasználó esetében nem volna jelentős terhelés, azonban a magyarorszag.hu napi szinten akár több tízezer felhasználót is kiszolgál, amely már kimutathatóan nagyobb terhelést jelenthet a rendszer szerver oldala számára.<br />
<br />
75<br />
<br />
Az oldallal való első találkozás során már látható (34. ábra), hogy egy vizuálisan viszonylag jól áttekinthető oldal fogad minket. Egy két soros, az oldal tetején elhelyezett főmenüből érhetőek el a lapcsalád különböző oldalai. A menü sötét hátterén fehér betűkkel megjelenített hivatkozások megfelelő kontrasztot biztosítanak a kényelmes olvasáshoz. A menüpontok megkülönböztetését és az aktuális pozíció azonosítását segítik a menü különböző háttérszínei, illetve az éppen aktív menüpont fölött megjelenő azonos színű csík. Az adott fő menüpontokon belüli almenük a főmenüvel azonos háttérszínnel, a főmenü alatti csíkon jelennek meg. Az oldal szerkezetét tekintve tipikusnak mondható struktúrát kapott. Az elérni kívánt információk, tehát a fő tartalom az oldal legszélesebb középső függőleges sávjában kerül megjelenítésre.<br />
<br />
34. ábra -- A magyarorszag.hu Kormányzati Portál kezdőlapja Forrás: http://www.magyarorszag.hu<br />
<br />
76<br />
<br />
Az oldalon belül a fejléc, a menü és a jobb oldali sáv tartalma és helyzete az oldalon belül nem változik. Az elérni kívánt tartalmak a képernyő középső és bal oldalán kerülnek megjelenítésre. Ennek logikus oka lehet, hogy a felhasználók az esetek döntő részében bal oldalról kezdik el pásztázni a képernyőt illetőleg a képernyőolvasók haladási iránya is ezzel megegyező. A kezdőlap bal oldalán egy éppen aktuális hír kapott helyet, melyet a középen elhelyezett „Katalógus” címkével ellátott rész követ. Ez a blokk tulajdonképpen a menü szöveges leképezése, a különböző alcsoportok elérését segíti elő. Ezek alatt egy A-tól Z-ig lista fogad minket. A betűk egy abc-rendbe szedett lista megfelelő helyeire hivatkoznak, mely a betűk szerint sorba rendezve tartalmazza a portálon elérhető tartalmakat. Ez nagyban megkönnyítheti a keresett tartalom elérését. Ugyancsak ezt a célt szolgálja az oldal jobb felső sarkában található kereső is, amely a beírt szöveg alapján igyekszik megkeresni a megtekinteni kívánt tartalmat. Ugyanitt lehetőségünk van egy szűrő feltételt is megadni attól függően, hogy a teljes tartalmon vagy annak csak egy bizonyos részterületén belül kerüljön végrehajtásra a keresés. Szintén hasznos segítség az oldal alján található „Szolgáltatások” és „Kiemelt célcsoportok” szekciók. A kiemelt célcsoportok bármely hivatkozására kattintva egy kifejezetten az adott csoport számára szűrt információkat nyújtó oldalra érkezünk. Véleményem szerint ez egy nagyon jó megoldás, amely nemcsak a fogyatékkal élők számára, de az átlag felhasználónak is gyorsabb elérést biztosíthat. A két előbb említett rész között egy „Címkék” címszóval ellátott terület található, mely az oldalon belül található különböző címkékre hivatkozik. Az itt található hivatkozások nagyon zsúfoltan lettek elhelyezve, illetve a linkek egymástól relatíve kis mértékben, de eltérő méretű karakterekkel kerültek megjelenítésre. Ez első ránézésre zavaró lehet. Emellett feltűnően apró betűkkel került kiírásra a szolgáltatások és a címkék blokkokon belül a bővebb felsorolást tartalmazó „Tovább” link. Az oldal tartalmi blokkjaihoz tartozik egy-egy kis négyzetben megjelenített kérdőjel is, melyek a súgó funkciót hivatottak ellátni, ezzel is segítséget adva a megértéshez. Sajnálatos módon, a kezdőlapon található tíz darab súgó elemből mindösszesen egy volt olyan, amely tényleges súgó tartalmat jelenített meg, a többi ezzel szemben egy általános keresési tippeket tartalmazó oldalra vezetett. Bár a súgó tartalmak megjelenítése nagyon sokban segítheti a felhasználókat az egyes elemek funkciójának megértésében, azonban ez egyrészt hasztalan, ha nem<br />
<br />
77<br />
<br />
jelenik meg mögötte tényleges tartalom, másrészt a feleslegesen megjelenített elemek lassítják a képernyőolvasót és egyéb kisegítő alkalmazást használó fogyatékkal élők haladását az oldalon. Itt van még az oldalsáv, amely rendkívül hasznos funkciókat nyújt a látogatók számára. Felülről lefelé haladva rajta először egy szűrő áll rendelkezésünkre, melynek segítségével a célcsoportok szerint tudunk szűrni. Ez a kezdőlap alsó részén elhelyezetthez hasonlóan segíti a nagy mennyiségű információ adott célcsoportok szerinti szűkítését. Úgy gondolom, hogy bár ez nem minősül jelentős változtatásnak, de mindkét funkció esetében a fogyatékkal élő felhasználókat kellene a legelső opcióként feltüntetni, mivel a felsoroltak közül ők az egyetlen olyan csoport, mely esetében az opció elérésének szempontjából számít, hogy hányadik helyen érhetőek el a hivatkozások sorában. Ennek oka, hogy a vak felhasználóknak végig kell menniük jelen esetben majdnem az összes célcsoporton, míg megtalálják a fogyatékkal élők csoportját. Ez időt és figyelmet kíván meg a képernyőolvasót használótól, melyeket ez a megoldás feleslegesen von el a felhasználóktól. Ez alatt egy hat elemből álló képes menüsor található, mely a szokásos nyomtatás, linkajánló, könyvjelzőbe mentés és súgó funkciókon kívül lehetőséget nyújt a szöveges tartalom nagyítására, illetve az oldalon használható gyorsbillentyűk elérésére. Ezek a lehetőségek segítenek a fogyatékkal élőknek az oldal gyorsabb és kényelmesebb használatában. A betűnagyítás mechanizmus használatával alapvetően három – normál, nagyobb és legnagyobb – betűméret között választhatunk. Természetesen az oldal szerkezete, mint az elvárható egy modern weblaptól a nagyítás hatására nem esik szét. A gyorsbillentyűk segítségével 13 az oldalon felsorolt funkciót és főbb lapot érhetünk el. Ezek között kiemelném az oldalon található keresőmotor, a segítség és az oldaltérkép azonnali elérését biztosító kombinációkat. Megtévesztő lehet viszont, hogy két keresési funkció érhető el a gyorsbillentyűk között, melyek közül csak a második funkciója van magyarázó szöveggel ellátva. Eszerint az adott gyorsbillentyűvel a lap tetején található szerveroldali keresőmotor beviteli mezőjére ugrik a fókusz a billentyűparancs kiadásakor. Az oldalsávon belül ezt követi az „Üzemeltetési információk”-ról szóló link, amely a tervezett és már lezajlott leállások és üzemkiesések eseményeiről tájékoztat (ezt az oldalra vonatkozó szabályok miatt is kötelező jelleggel fel kell tüntetni). Alább egy a<br />
<br />
78<br />
<br />
leggyakrabban letöltött, használt és megtekintett tartalmakat felsoroló linkcsokor, egy ugrómenü, egy linkajánló, majd végül egy hírlevél blokk zárja. Véleményem szerint az ugrómenüben szereplő oldalak és emiatt az ugrómenü szerepeltetése felesleges és zavaró, mivel ebben a menüben csupa olyan oldal érhető el, melyek felhasználói jogosultságot illetve az oldalra való bejelentkezést igényelnek. Ennek hiányában inkább olyan oldalakat kellene szerepeltetni itt, ahol a felhasználó már járt, vagy aktuális működéséből kifolyólag nagy valószínűséggel járni fog. Megvizsgálva az oldal forráskódját, azt tapasztalhatjuk, hogy a tervezők még az oldal elején, a keresőmezőt megelőzően feltüntettek a képernyőolvasó segítségét igénybe vevő felhasználók számára olyan ugró linkeket, melyek segítségével időt megtakarítva érhetnek el különböző tartalmakat, illetve funkciókat (35. ábra).<br />
<br />
35. ábra -- A magyarorszag.hu kezdőlapjának forráskód-részlete<br />
<br />
Ezek<br />
<br />
használatával<br />
<br />
a<br />
<br />
köztes<br />
<br />
részek<br />
<br />
felolvasását<br />
<br />
kihagyva<br />
<br />
érhetők<br />
<br />
el<br />
<br />
a<br />
<br />
billentyűparancsok, a honlaptérkép, az oldal főmenüje, az oldalsáv, a középen megjelenő fő tartalom illetve a lábléc blokk. Ezek a linkek nemcsak a kezdőlapon, hanem a lapcsalád minden oldalán egységesen jelen vannak. Ennek köszönhetően érezhetően rövidülhet az egy információ elérésének ideje. A látássérülteknél maradva az általam megtekintett letölthető dokumentumok nem tartalmaztak szerkeszthető mezőket, formátumuk pedig változó volt. Találkoztam Microsoft Word dokumentum és PDF formátumú űrlapokkal egyaránt. Viszont az említett mezők hiányában ezek kitöltése sajnos továbbra sem egyszerű a vak felhasználók számára. A halláskárosultak és az értelmi vagy kommunikációs nehézségekkel élők tekintetében az előzetes kutatás során felvetett szövegezési kiegészítésekre és nyelvi egyszerűsítésekre sajnálatos módon nem találtam utalást, amely természetesen nem jelenti azt, hogy egyáltalán nincsenek is. Mindezek ellenére a fogyatékosok számára szóló célzott szűrés segítségével meglepően hasznos funkciókat és külső szolgáltatásokat találtam. Ezek közül csak egy<br />
<br />
79<br />
<br />
kiragadott példa az a honlap, amely a gyógyászati segédeszközök közötti keresésére szolgál. Ugyanígy találtam hivatkozást illetve ajánlást olyan weboldalra is, amely a siketek által használt jelnyelvet kívánja oktatni. Úgy gondolom, hogy ez a megoldás nagyban kiszélesítheti azon speciális felhasználók látókörét, akik eddig a megfelelő információs csatorna hiányában nem találtak rá az általuk keresett lehetőségekre. És ha ezen az oldalon esetleg nem is, de az érdekképviseletek összegyűjtött listájában biztos akad olyan szervezet, aki megfelelő módon tud segíteni az adott személynek.<br />
<br />
Összességében úgy gondolom, hogy a portál fejlesztése a megfelelő irányba indult el, mindazonáltal a kitűzött célok eléréséhez szükséges további kiegészítő módszerek beépítése a tartalom fejlesztésének szempontjából. Az oldal az általa kezelt nagy mennyiségű információ ellenére véleményem szerint jelenlegi szerkezeti felépítésével segítheti a felhasználókat a minél hatékonyabb ügyintézésben és az információ elérésében. Az adatok logikus kategóriákba rendezésével sok időt spóroltak meg nemcsak a fogyatékkal élő felhasználók számára a kivitelezők.<br />
<br />
Úgy gondolom, hogy az oldal reálisan tükrözi az internetes tartalmak akadálymentesítésének mindazon problémáit és lehetőségeit, amelyek jelen vannak egy oldal akadálymentessé tétele során. Így feltétlenül végig kell gondolni, hogy milyen megoldásokat célszerű alkalmazni egy adott felületen. Mindazonáltal nagyon nehéz és összetett dolog olyan tartalmat fejleszteni, amely minden felhasználói csoport érdekeit és elvárásait egyaránt kielégíti, azonban az eddig elhangzottak fényében lehetőség szerint ebbe az irányba kell fejleszteni a webes tartalmakat.<br />
<br />
80<br />
<br />
Összegzés<br />
<br />
A dolgozatomban feldolgozott témák vizsgálatának és áttekintésének legfőbb célja az volt, hogy egyrészt bemutassam a társadalomnak azokat a tagjait, akik a mindennapok során különféle olyan problémákkal szembesülnek, melyekre sokszor nagyon egyszerű, kézenfekvő megoldások mutatkoznának, azonban esetenként ezek nem tudnak megfelelő módon megvalósulni; másrészt az online és elektronikus felületekre koncentrálva bemutattam azokat a különböző információ-technológiai megoldásokat, melyek következetes tervezéssel és odafigyeléssel, alapvetően nagyobb költségigény felmerülése nélkül tehetik elérhetővé a felhasználók teljes köre előtt a fejlesztők által létrehozott virtuális tartalmakat. Ahhoz, hogy teljes képet alkothassunk a témáról, mindenképpen fontosnak tartottam kitérni azokra a sokkal inkább szemünk előtt lévő, első ránézésre jobban érthető megoldásokra, melyeket a fizikai akadálymentesítés megvalósítása folyamán hoztak létre környezetünkbe. Ennek kapcsán megvizsgáltam azokat a korábban elvégzett fizikai és infokommunikációs akadálymentesítési fejlesztéseket, melyek saját környezetemben, illetve hazánkban kerültek kivitelezésre. Hasonló úton, először az elektronikus tartalmak tervezésére kidolgozott ajánlások feldolgozásán keresztül jutottam el az online környezet részletesebb vizsgálatához. Ennek során megvizsgáltam, hogy akadálymentesség szempontjából mennyire felelnek meg az elvárásoknak az általam is ismert, népszerűbb hazai és külföldi oldalak. Felmérve az említett online szolgáltatásokat úgy tapasztaltam, hogy az akadálymentes megoldások létrehozása jelenleg még nem jelenik meg célkitűzésként egy weboldal tervezése során. Ily módon, ha találomra választunk egy internetes portált, amelyet különböző kisegítő alkalmazások igénybevételével szeretnénk elérni, akkor viszonylag nagy annak a valószínűsége, hogy a kiszemelt oldal böngészése során találkozunk olyan problémákkal, amelyek megnehezítik az adott oldal akadálymentes hozzáférését. A törvényi szabályozás miatt másként kell tekintenünk az állami üzemeltetésben működő portálokra, mivel számukra törvény írja elő, hogy a digitális esélyegyenlőség<br />
<br />
81<br />
<br />
megvalósítása érdekében megfelelő megoldásokat alkalmazzanak tevékenységük során. Végül így jutottam el a Kormányzati Portál példájának elemzéséhez, melynek során egy komplex értékelés keretében vizsgáltam meg az oldal felépítését, a megjelenített tartalmakat és a kínált szolgáltatásokat. Áttekintve az oldalról felvázolt képet úgy gondolom, hogy vannak olyan megoldások a portálon, amelyek nagyon jó irányba mutatva elősegítik a könnyebb hozzáférést a fogyatékkal élőknek ugyanúgy, mint a társadalom többi tagjának, azonban vannak még területek, amelyek fejlesztését az oldal tervezőinek és üzemeltetőinek még tovább kell folytatniuk. Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító tartalmak mindenre kiterjedő kialakítása sokszor azért nehézkes, mert alapvetően eltérő igényeknek kell megfelelniük a megjelenített tartalmaknak. Gondolok itt arra, hogy napjainkban egy nagyobb felhasználói réteget kiszolgáló online felületnek egyszerre kell olyan külső megjelenéssel rendelkeznie, amely megfelel a felhasználók esztétikai elvárásainak, de ezeket a design-elemeket lehetőleg úgy alkalmazza, hogy azok ne rontsák az oldal akadálymentes elérését és a különböző funkciók használhatóságát. A témák feldolgozása során összegyűlt tapasztalataim alapján úgy gondolom, hogy egy új, akadálymentes internetes tartalom létrehozása, vagy egy már meglévő tartalom átalakítása során az első és talán leglényegesebb szempont a tervezés és az igényfelmérés<br />
<br />
folyamata.<br />
<br />
Úgy<br />
<br />
gondolom,<br />
<br />
hogy<br />
<br />
az<br />
<br />
információ-technológiai<br />
<br />
megoldásoknak ebben az egyre népszerűbb szegmensében az akadálymentesítés kialakítása szempontjából a legfontosabb tényező a fejlesztés során, hogy megfelelően felmérjék és figyelembe vegyék a speciális célcsoportok igényeit és ezeket jól átgondolt technikai megoldásokon keresztül közvetítsék a felhasználók felé.<br />
<br />
82<br />
<br />
Tartalmi összefoglalás Szakdolgozatomban bemutattam az online akadálymentesítés alapvető elméleti szabályait, illetve ezek konkrét megoldásokon keresztül történő gyakorlati alkalmazását. A dolgozatban törekedtem arra, hogy a felmerülő példák között egyaránt helyet kapjanak jól kialakított és hibás megoldások is. Az első fejezetben összegyűjtöttem azokat az elméleti tudnivalókat, melyek megismerését elengedhetetlenül fontosnak tartom a témával való részletesebb megismerkedéshez. Így többek között kitértem a fogyatékkal élőkkel és az akadálymentesítési tevékenységgel kapcsolatos alapvető definíciókra, ezek csoportosítására illetve a velük kapcsolatos jogi szabályozásra is. Ezek után bemutattam, hogy ezek az akadálymentesítési törekvések hol és milyen mértékben valósultak meg ez idáig illetve melyek azok a területek, ahol további fejlesztések szükségesek. A második részben a fogyatékkal élők egyik speciális csoportjának, a látássérülteknek és az általuk használt online és offline megoldásoknak a részletes bemutatásával folytattam. Ennek oka, hogy a látássérültek kiemelt célcsoportját képezik az elektronikus akadálymentesítésnek. A fejezet során kitértem azokra a hardver-, és szoftver-eszközökre, melyek lehetővé teszik a látássérültek számára a különböző digitális információk elérését. Ezt követően a harmadik fejezet során bővebben kifejtettem, hogy miért van meghatározó szerepe a digitális esélyegyenlőség szempontjából az interneten létrehozott tartalmak akadálymentessé alakításának. Ezen a helyen kiemelten foglalkoztam az internetes szabványok és ajánlások létrehozásában és fejlesztésében leginkább meghatározó szervezet a World Wide Web Consortium (W3C) tevékenységével. Ennek alapján a negyedik részben a W3C által létrehozott Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) ajánlások részletes bemutatásával foglalkoztam. Szakdolgozatom 1. számú mellékletében szereplő teljes szabvány minden pontját különböző példák segítségével mutattam be és támasztottam alá. Végül az ötödik fejezetben megvizsgáltam az akadálymentesítési törekvések megvalósítására irányuló fejlesztések eredményét a Kormányzati Portál példáján keresztül. Itt először megvizsgáltam a fejlesztési projekt kivitelezői által elvégzett előzetes felmérés eredményeit. A kutatás során a fejlesztők felmérték a fogyatékkal élők különböző csoportjainak körében a Kormányzati Portállal kapcsolatban felmerülő igényeit. Ezt követően objektív értékelés keretében tekintettem át a magyarorszag.hu fejlesztése során megvalósult változásokat, különös tekintettel azokra a részletekre, melyek a fogyatékkal élő felhasználókat érintik.<br />
<br />
83<br />
<br />
Abstract<br />
<br />
In my final thesis I tried to present the essential rules of online accessibility and their concrete solutions through practical applications. In this diploma I attempted to show well developed and faulty solutions as well. In the first chapter I collected those theoretical informations which I considered esentially important to be able to get acquainted with the details of this theme. In this way I touched upon the fundamental definitions, the groupings and the legislation related to the Disability and the activities of accessibility as well. Then I tried to present that the efforts of accessibility, where and to what extent have been achieved so far and what are the areas where further improvements are necessary. In the second part I attempted to present those online and offline solutions which are used by a special group of disabled people, the group of visually impaired. The reason is that the visually impared are one of the main target groups of electronic accessibility. In this chapter I also touched those hadware and software tools that enable the visually impared people to access the different types of digital informations. Subsequently, in the third chapter I tried to explain why the accessibility of online contents has a dominant role in terms of digital Equal Opportunities. In this place I dealed in a highlighted way with the activities of the main determinant organization in creating and developing online standards and recommendations, the World Wide Web Consortium (W3C). On this basis in the fourth part I dealt with the detailed presentation of the Web Accessibility Guideline 2.0 (WCAG 2.0) which was created by the W3C. I tried to demonstrate and support each point of the full standard attached in the annex through the help of the different examples. Finally, in the fifth chapter I examined the results of the development efforts through the example of the Government Portal. For first I examined the resoult of the research which was made by the contractors of the project. In the research the developers of the project tried to gauge the emerging needs of the Government Portal between the various groups of disabled people. Then I tried to objectively evaluate the changes which were made during the development on the magyarorszag.hu particularly with regard to the details, which affect the disabled users.<br />
<br />
84<br />
<br />
1. számú melléklet A Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0) szabvány<br />
<br />
1. alapelv „1. Alapelv: Észlelhetőség - Az információt és a felhasználói felület elemeit olyan módon kell megjeleníteni a felhasználók számára, hogy azokat érzékelni tudják” {Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0, WCAG 2.0}<br />
<br />
1.1 Irányelv „1.1 Irányelv: Szövegalternatívák: Szöveges alternatívát biztosít bármilyen nemszöveges formátumú tartalomhoz, olyan módon, hogy a szükségleteknek megfelelően nagybetűre, Braille-írásra, beszédre, szimbólumokra, vagy egyszerűsített nyelvre lehessen változtatni<br />
<br />
1.1.1 Nem-szöveges tartalom: A felhasználóknak nyújtott minden nem-szöveges tartalom rendelkezik egyenértékű szövegalternatívával, kivéve az alábbi esetekben (A szint): •<br />
<br />
Vezérlési, beviteli eszközök: Amennyiben a nem-szöveges tartalom egy vezérlési parancs, vagy felhasználói adatbevitelt fogad el, akkor egy, a célját leíró név tartozik hozzá. (A vezérlési és a felhasználói adatbevitelt elfogadó tartalom további követelményeivel a 4.1 Irányelv foglalkozik.)<br />
<br />
•<br />
<br />
Idő-alapú média (hang- vagy videófelvétel, interaktív programok): Amennyiben a nem-szöveges tartalom idő-alapú média, akkor a szöveges alternatívák legalább a nem-szöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítsák. (A média további követelményeivel a 1.2 Irányelv foglalkozik.)<br />
<br />
85<br />
<br />
•<br />
<br />
Teszt: Amennyiben a nem-szöveges tartalom teszt vagy feladat, amit nemszöveges formátumban kell bemutatni, akkor a szöveges alternatívák legalább a nem-szöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítsák.<br />
<br />
•<br />
<br />
Érzékszervi élmény: Amennyiben a nem-szöveges tartalom elsődleges célja specifikus érzékszervi élmény létrehozása, akkor a szöveges alternatívák legalább a nem-szöveges tartalom azonosítására alkalmas leírást biztosítsák.<br />
<br />
•<br />
<br />
CAPTCHA: Amennyiben a nem-szöveges tartalom célja annak megerősítése, hogy a tartalomhoz személy és nem számítógép fér hozzá, akkor azok a szöveges változatok biztosítottak, amelyek azonosítják és leírják a nem-szöveges tartalom célját, valamint biztosítottak a CAPTCHA olyan alternatív formái, melyek más kimeneti formát használnak a különféle típusú érzékszervi észleléshez, a különböző fogyatékosságokhoz történő alkalmazkodás céljából.<br />
<br />
•<br />
<br />
Dekoráció, formázás, nem látható (invisible): Amennyiben a nem-szöveges tartalom csak dekoráció, vagy csak vizuális formázáshoz használt, vagy a felhasználók számára nem jelenik meg, akkor ez úgy legyen megvalósítva, hogy a kisegítő technológiák figyelmen kívül hagyhassák.”<br />
<br />
1.2 Irányelv „1.2 Irányelv: Idő-Alapú Média: Alternatívák biztosítása az idő-alapú médiához<br />
<br />
1.2.1 Csak-hang és csak-videó (előre rögzített): az előre rögzített csak-hang és előre rögzített csak-videó felvételek esetében a következők valósulnak meg (kivéve, amikor a hang vagy a videó a szöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van). (A szint) •<br />
<br />
Előre rögzített hanganyag (csak-hang): egy szöveges változat biztosított annak érdekében, hogy egyenértékű információt nyújtson az előre rögzített hangtartalomhoz.<br />
<br />
86<br />
<br />
•<br />
<br />
Előre rögzített videó (csak-videó): Vagy egy szöveges változat, vagy egy hangfelvétel biztosított annak érdekében, hogy egyenértékű információt nyújtson az előre rögzített videó-tartalomhoz.<br />
<br />
1.2.2 Feliratok (előre rögzített): feliratok biztosítottak az összes előre rögzített hangtartalomhoz, amit a szinkronizált média tartalmaz, kivéve, amikor a média a szöveg média alternatívája, és ez egyértelműen jelezve van. (A szint)<br />
<br />
1.2.3 Hangzó leírás, vagy teljes szövegű változat: A szinkronizált média esetében biztosított az interakciókat is magába foglaló szinkronizált médiához készült teljes szövegű változat, vagy hangzó leírás az előre rögzített videó-tartalomhoz kapcsolódóan. Kivételt jelent, amikor a média a szöveghez készült média változat, és ez egyértelműen jelezve van. (A szint)<br />
<br />
1.2.4. Feliratok (élő): Feliratok állnak rendelkezésre az összes élő hang (live audio) tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA szint)<br />
<br />
1.2.5 Hangzó leírás: Hangzó leírás biztosított az összes előre rögzített videótartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AA szint)<br />
<br />
1.2.6 Jelnyelv: Jelnyelvi értelmezés biztosított minden előre rögzített hangtartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA szint)<br />
<br />
1.2.7 Hangzó leírás (kiterjesztett): Ahol a videó értelmező leírására a hanganyag szüneteiben nincs lehetőség, kiterjesztett hangzó leírás biztosított minden előre rögzített videó-tartalomhoz a szinkronizált média esetében. (AAA szint)<br />
<br />
1.2.8 Média alternatíva: Egy a szinkronizált médiához készült változat biztosított az összes előre rögzített szinkronizált média és az összes előre rögzített csak-videó esetében. (AAA szint)<br />
<br />
87<br />
<br />
1.2.9 Csak-hang, élő (live audio only): Szöveges változat biztosított, amely az élő csakhang tartalommal egyenértékű információt nyújt. (AAA szint)”<br />
<br />
1.3 Irányelv „1.3 Irányelv: Adaptálhatóság: Olyan tartalmat kell előállítani, amely információvesztés vagy a szerkezet megsérülése nélkül, különböző módokon jeleníthető meg (például egyszerűbb elrendezések)<br />
<br />
1.3.1 Információ és relációk/összefüggések: A megjelenítésen keresztül közvetített információ, a szerkezet és ezek relációi algoritmikusan meghatározhatók vagy szöveges formátumban elérhetők legyenek. (A szint)<br />
<br />
1.3.2 Sorrendiség: Amikor a tartalom megjelenítésének sorrendisége befolyásolja a jelentést, akkor a helyes olvasási sorrend algoritmikusan meghatározható legyen. (A szint)<br />
<br />
1.3.3 Érzékelési jellemzők: A tartalom értelmezéséhez és kezeléséhez biztosított utasításokat nem lehet kizárólag az olyan érzékelési jellemzők elemeire bízni, mint a forma, méret, vizuális elhelyezkedés, irány, vagy hang. (A szint)”<br />
<br />
1.4 Irányelv „1.4 Irányelv: Megkülönböztethetőség: Könnyítsük meg a felhasználók számára a tartalom érzékelését (látását és hallását), beleértve az előtér és háttér megkülönböztethetőségét<br />
<br />
1.4.1 Színhasználat: Nem a szín az egyetlen vizuális módja az információ közvetítésének, a tevékenység jelzésének, a válaszadásra ösztönzésnek, vagy a vizuális alkotóelemek megkülönböztetésének. (A szint)<br />
<br />
88<br />
<br />
1.4.2 Hangszabályozás: Amennyiben egy Weboldal automatikusan hanganyagot játszik le több mint 3 másodpercen keresztül, akkor vagy egy mechanizmus érhető el a hang szüneteltetéséhez,<br />
<br />
illetve<br />
<br />
megállításához,<br />
<br />
vagy<br />
<br />
a<br />
<br />
hangerő<br />
<br />
rendszerfüggetlen<br />
<br />
szabályozására mód van. (A szint)<br />
<br />
1.4.3 Kontraszt (Minimum): A szöveg és a képként reprezentált szöveg vizuális megjelenítése esetében a kontrasztarány minimum 4,5:1, kivéve az alábbi esetekben: (AA szint) •<br />
<br />
Nagybetű: A nagy betűmérettel szerkesztett szövegek és a nagy betűméretű képként reprezentált szöveg esetében a kontrasztarány minimum 3:1;<br />
<br />
•<br />
<br />
Járulékosság: Az a szöveg vagy képként reprezentált szöveg nem rendelkezik minimum-kontraszt feltétellel, amely inaktív felhasználói interfész alkotóeleme, vagy csupán dekoráció, vagy egy képen szereplő járulékos szöveg, vagy nem látható.<br />
<br />
•<br />
<br />
Logó típusok: A logóhoz vagy márkanévhez tartozó szövegek nem rendelkeznek minimum kontraszt feltétellel.<br />
<br />
1.4.4 Szöveg átméretezés: Egy szöveg (de nem a képként reprezentált szöveg) a tartalom, vagy a funkcionalitás elvesztése nélkül 200 százalékig átméretezhető kisegítő technológia alkalmazása nélkül. (AA Szint)<br />
<br />
1.4.5 Képként reprezentált szöveg: Amennyiben az alkalmazott technológiák biztosítani tudják a vizuális megjelenítést, az alábbi esetek kivételével a szöveg közvetíti inkább az információt, mint a képként reprezentált szöveg: (AA Szint) •<br />
<br />
Testreszabás: A képként reprezentált szöveg a felhasználói igényeknek megfelelően lehet vizuálisan testre szabható;<br />
<br />
•<br />
<br />
Lényegiség: Az információ továbbítása érdekében lényeges a szöveg pontos megjelenítése.<br />
<br />
89<br />
<br />
1.4.6 Kontraszt (kiemelés): A szöveg és a képként reprezentált szöveg vizuális megjelenítése során a kontrasztarány legalább 7:1, kivéve az alábbi esetekben: (AAA Szint) •<br />
<br />
Nagybetű: Nagy betűmérettel szerkesztett szöveg és a nagy betűmérettel szerkesztett képként reprezentált szöveg esetében a kontraszt arány 4,5:1;<br />
<br />
•<br />
<br />
Járulékosság: A szövegnek, vagy a képként reprezentált szövegnek nincsenek minimum kontraszt feltételeik, amennyiben inaktív felhasználói interfész alkotóelem, csupán dekoráció, egy képen szereplő esetleges szöveg, vagy egyáltalán nem láthatóak.<br />
<br />
•<br />
<br />
Logó típusok: A logóhoz vagy márkanévhez tartozó szövegnek nincs minimum kontraszt feltétele.<br />
<br />
1.4.7 Halk vagy néma háttérhang: Annak az előre rögzített csak-hang tartalomnak az esetében, amely (1) nem CAPTCHA hang vagy hangzó logó, illetve (2) főként beszédet tartalmaz, és (3) nem dallamosítás, melynek elsődleges célja a zenével való kifejezés, mint például az ének és rappelés, legalább az egyik feltétel a következők közül teljesül: (AAA Szint) •<br />
<br />
Nincs háttér: A hanganyag nem tartalmaz háttérzajt.<br />
<br />
•<br />
<br />
Kikapcsolás: A háttérzaj kikapcsolható.<br />
<br />
•<br />
<br />
20 dB: Az esetleges hanghatások kivételével, a háttérzaj legalább 20 decibellel alacsonyabb, mint az előtérben hallható beszéd. Kivételt képeznek az alkalomszerű, 1-2 másodpercig hallható hangok.<br />
<br />
1.4.8 Vizuális megjelenítés: A szöveg blokkok vizuális megjelenítéséhez egy mechanizmus érhető el, amely lehetővé teszi az alábbiakat: (AAA Szint) 1. Az előtér és a háttér színeit a felhasználó választhatja ki. 2. A szélesség nem több, mint 80 karakter, vagy karakterjel (CJK esetében 40). 3. A szöveg nem sorkizárt (a jobb és bal margóhoz igazított). 4. A sortávolság (sorköz) legalább másfeles a bekezdések között, és a bekezdések közötti távolság legalább másfélszer nagyobb, mint a sorok közötti távolság.<br />
<br />
90<br />
<br />
5. Kisegítő technológia nélkül lehetséges a szöveget 200 százalékkal nagyobbra méretezni anélkül, hogy a felhasználónak a teljes képernyős megjelenítésnél egy sornyi szöveg olvasáshoz horizontálisan görgetnie kellene.<br />
<br />
1.4.9 Képként reprezentált szöveg megjelenítése (kivétel nélkül): Képként reprezentált szöveg csak dekorációként szolgál, illetve ott használt, ahol a szöveg sajátos megjelenítése lényeges az információ átadásához. (AAA szint)”<br />
<br />
2. alapelv „2. Alapelv: Működtethetőség - A felhasználói felület részei és a navigáció működőképesek legyenek”<br />
<br />
2.1 Irányelv „2.1 Irányelv: Billentyűzet vezérlés: Minden funkció legyen elérhető a billentyűzetről<br />
<br />
2.1.1 Billentyűzet: A tartalom összes funkcionalitása működtethető a billentyűzeten keresztül, anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez (kivéve, ahol az alapul szolgáló funkció olyan bevitelt igényel, amely a felhasználó mozgásának útvonalától és nem csak a végpontoktól függ). (A szint)<br />
<br />
2.1.2 Billentyűzet csapda: Ha a billentyűzet-fókusz az oldal valamely eleméhez vihető a billentyűzet használatával, akkor a fókuszt arról az elemről billentyűzet használatával el lehessen mozdítani, és ha ehhez a módosítás nélküli nyíl- vagy tabulátor-billentyűzetek vagy egyéb kilépési módok használatán kívül más is szükséges, a felhasználó erről értesül. (A szint)<br />
<br />
91<br />
<br />
2.1.3 Billentyűzet (kivétel nélkül): A tartalom összes funkcionalitása működtethető billentyűzeten keresztül, anélkül, hogy specifikus időzítést igényelne az egyedi billentyűleütésekhez. (AAA szint)”<br />
<br />
2.2 Irányelv „2.2 Irányelv: Elegendő idő: Biztosítson elegendő időt a falhasználóknak a tartalom elolvasására és használatára<br />
<br />
2.2.1 Állítható időzítés: Minden, a tartalom által meghatározott időkorlát esetében legalább az egyik teljesül az alábbiak közül: (A szint) •<br />
<br />
Kikapcsol: A felhasználó ki tudja kapcsolni az időzítőt, mielőtt még működésbe lépne; vagy<br />
<br />
•<br />
<br />
Beállít: A felhasználó az alapbeállításnál legalább tízszer hosszabb intervallumra tudja beállítani az időkorlátot, mielőtt az működésbe lépne; vagy<br />
<br />
•<br />
<br />
Kiterjeszt: A felhasználó figyelmeztetést kap, mielőtt az idő letelik, és legalább 20 másodperc áll rendelkezésére az időkorlát meghosszabbítására egy egyszerű művelet segítségével (például: “nyomja meg a space billentyűt”), és ezt a felhasználó legalább tíz alkalommal megismételheti; vagy<br />
<br />
•<br />
<br />
Valós idejű kivétel: Az időkorlát szükséges része a valós idejű eseménynek (például egy aukció), és nincs az időkorlátnak lehetséges alternatívája; vagy<br />
<br />
•<br />
<br />
Szükséges kivétel: Az időkorlát szükséges és a kiterjesztése érvénytelenítené a tevékenységet; vagy<br />
<br />
•<br />
<br />
20 órás kivétel: Az időkorlát hosszabb, mint 20 óra.<br />
<br />
2.2.2 Szünet, megállít, elrejt: A mozgó, villogó, gördülő, vagy automatikusan frissülő információra az alábbi kitételek mindegyike igaz: (A szint) •<br />
<br />
Mozgás, villogás, gördülés: minden mozgó, villogó, gördülő információ esetében, amely (1) automatikusan indul, (2) hosszabb ideig tart, mint három másodperc, (3) más tartalommal párhuzamosan jelenik meg, létezik egy<br />
<br />
92<br />
<br />
mechanizmus, amivel a felhasználók szüneteltethetik, megállíthatják, vagy elrejthetik azt, hacsak a mozgás, villogás, gördülés nem egy olyan tevékenység része, ahol ezek lényegesnek minősülnek; és •<br />
<br />
Automatikus frissítés: bármilyen automatikusan frissülő információ esetében, amely (1) automatikusan indul, más tartalommal párhuzamosan jelenik meg, létezik egy mechanizmus, amivel a felhasználók szüneteltethetik, megállíthatják, elrejthetik, vagy szabályozhatják a frissítés gyakoriságát, hacsak az automatikus frissítés nem olyan tevékenység része, ahol ezek lényegesnek minősülnek.<br />
<br />
2.2.3 Nincs időzítés: Az időzítés nem lényeges része a tartalom által megjelenített eseménynek vagy tevékenységnek, kivétel a nem interaktív szinkronizált média és a valós idejű események. (AAA szint)<br />
<br />
2.2.4 Megszakítások: A megszakításokat a felhasználók el tudják halasztani vagy meg tudják szüntetni, kivéve a vészhelyzet esetén jelentkező megszakításokat. (AAA szint)<br />
<br />
2.2.5 Újraazonosítás: Amikor egy azonosítási szakasz lejár, a felhasználó az újraazonosítás után adatvesztés nélkül tudja folytatni a tevékenységet. (AAA szint)”<br />
<br />
2.3 Irányelv „2.3 Irányelv: Epilepsziás rohamok okozásának elkerülése: Ne tervezzen olyan tartalmat, amiről ismert, hogy rohamokat okozhat<br />
<br />
2.3.1 Három villanás, vagy küszöbérték alatt: A weboldalak nem jelenítenek meg olyan tartalmat, ami három alkalomnál többször villan fel egy másodperc alatt, vagy a villanás alatta marad az általános villanás és vörös villanás küszöbnek. (A szint)<br />
<br />
2.3.2 Három villanás: A weboldalak nem jelenítenek meg olyan tartalmat, ami három alkalomnál többször villan fel egy másodperc alatt. (AAA szint)”<br />
<br />
93<br />
<br />
2.4 Irányelv „2.4 Irányelv: Navigálhatóság: Biztosítson a fogyatékkal élő felhasználók számára segítséget a navigálásra, a tartalom megtalálására és a pozíciójuk meghatározására<br />
<br />
2.4.1 Blokkok elkerülése: Hozzáférhető egy mechanizmus, melynek segítségével elkerülhetők azok a tartalmi blokkok, amelyek több oldalon is ismétlődnek. (A szint)<br />
<br />
2.4.2 Oldalcím: A weboldalak címekkel rendelkeznek, melyek leírják az oldal témáját vagy célját. (A szint)<br />
<br />
2.4.3 Fókuszok rendezése: Ha egy weboldal szekvenciálisan navigálható, és a navigációs sorrend befolyásolja a jelentést vagy a kezelést, a fókuszálható alkotóelemek olyan sorrendben kerülnek fókuszba, hogy az megőrzi a jelentést és a kezelhetőséget. (A szint)<br />
<br />
2.4.4 Hivatkozás célja (kontextusban): Minden egyes hivatkozás célja egyedül a hivatkozás szövegéből meghatározható, vagy a hivatkozás szövegéből és az algoritmikusan meghatározható kontextusából. Kivételt jelent, ahol a hivatkozás célja ezáltal kétértelmű lenne a mindennapi felhasználók számára. (A szint)<br />
<br />
2.4.5 Többszörös elérési útvonalak: Több lehetőség is van, hogy megtaláljunk egy adott weboldalt<br />
<br />
a weboldalak halmazán belül (kivéve ahol a weboldal egy folyamat<br />
<br />
eredményeként jelenik meg vagy annak egy része). (AA szint)<br />
<br />
2.4.6 Fejlécek és címkék: A fejlécek és címkék az oldal témáját vagy célját írják le. (AA szint)<br />
<br />
2.4.7 Látható fókusz: Bármelyik billentyűzettel működtetett felhasználói felülethez tartozik egy kezelési mód, ahol a billentyűzet fókusz-jelző látható. (AA szint)<br />
<br />
94<br />
<br />
2.4.8 Pozíció: Információ elérése arra vonatkozóan, hogy a weboldalak halmazán belül a felhasználó melyik oldalon tartózkodik. (AAA szint)<br />
<br />
2.4.9 Hivatkozás célja (csak hivatkozásnak): Hozzáférhető egy mechanizmus annak érdekében, hogy minden hivatkozás célja azonosítható legyen a hivatkozás szövegéből, kivéve ahol a hivatkozás célja kétértelmű lenne a mindennapi felhasználók számára. (AAA szint)<br />
<br />
2.4.10 Meghatározott részhez tartozó fejlécek: Meghatározott részhez tartozó fejlécek a tartalom összerendezésére szolgálnak. (AAA szint)”<br />
<br />
3. alapelv „3. Alapelv: Érthetőség – Az információnak és a felhasználói felület kezelési módjának érthetőnek kell lennie”<br />
<br />
3.1 Irányelv „3.1 Irányelv: Olvashatóság: Tegye a szöveges tartalmat olvashatóvá és érthetővé<br />
<br />
3.1.1 Az oldal nyelve: Az oldal nyelve minden weboldal esetében algoritmikusan meghatározható legyen. (A szint) 3.1.2 Szövegrészek nyelve: A tartalom mindegyik szakaszához vagy mondatához tartozó emberi nyelv algoritmikusan meghatározható legyen, kivételt jelentenek a tulajdonnevek, a technikai szakkifejezések, a meghatározatlan nyelvek szavai, és azok a szavak és mondatok a szöveg közvetlen környezetében, amelyek már a köznyelv részévé váltak. (AA szint)<br />
<br />
95<br />
<br />
3.1.3 Szokatlan szavak: Hozzáférhető egy mechanizmus a szokatlan vagy szűk értelemben használt szavak és mondatok konkrét definíciójának azonosítására. Ezek közé tartoznak a kifejezések és a zsargon is. (AAA szint)<br />
<br />
3.1.4 Rövidítések: Hozzáférhető egy mechanizmus a rövidítések teljes feloldásához és értelmének azonosításához. (AAA szint)<br />
<br />
3.1.5 Olvasási szint: Amikor a szöveg fejlettebb olvasási készséget igényel, mint az alacsonyabb középfokú oktatási szint, akkor kiegészítő/magyarázó tartalom vagy az alacsonyabb középfokú oktatási szintnél fejlettebb olvasási készséget nem igénylő változat is elérhető. (AAA szint)<br />
<br />
3.1.6 Kiejtés: Elérhető egy mechanizmus a szavak konkrét kiejtésének azonosítására abban az esetben, ha a szavak jelentése a kontextusban nem egyértelmű a kiejtés ismerete nélkül. (AAA szint)”<br />
<br />
3.2 Irányelv „3.2 Irányelv: Kiszámíthatóság: Tegye a honlapok megjelenését és működését kiszámíthatóvá<br />
<br />
3.2.1 Fókuszba kerülés: Amikor bármelyik tartalom fókuszba kerül, ez nem okoz kontextus változást. (A szint)<br />
<br />
3.2.2 Bevitel: Bármelyik felhasználói felületelem beállításának megváltozása nem vonja automatikusan maga után a kontextus változást,, hacsak a felhasználót erről előre nem tájékoztatták. (A szint)<br />
<br />
3.2.3 Konzisztens navigálás: A navigációs mechanizmusok, amelyek a weboldalhálózaton belüli több weboldalon ismétlődnek, mindig ugyanabban a relatív sorrendben<br />
<br />
96<br />
<br />
jelennek meg, hacsak a felhasználó nem kezdeményezi ennek megváltoztatását. (AA szint)<br />
<br />
3.2.4 Konzisztens azonosítás: Az ugyanazzal a funkcionalitással rendelkező elemek, a weboldalak hálózatán belül, következetesen kerülnek beazonosításra. (AA szint)<br />
<br />
3.2.5 Változtatás kérésre: Kontextus-változások csak felhasználói kezdeményezésre történnek, vagy rendelkezésre áll egy mechanizmus az ilyen típusú változtatások kikapcsolására. (AAA szint)”<br />
<br />
3.3 Irányelv „3.3 Irányelv: Beviteltámogatás: Segítse a felhasználókat a hibák elkerülésében és javításában<br />
<br />
3.3.1 Hibaazonosítás: Amennyiben egy beviteli hibára automatikusan fény derül, a hibás elem azonosításra kerül, és egy szöveges leírást kap a felhasználó a hibáról. (A szint)<br />
<br />
3.3.2 Címkék vagy utasítások: Megfelelő címkék vagy utasítások biztosítottak, amikor a tartalom felhasználói bevitelt igényel. (A szint)<br />
<br />
3.3.3 Javaslat hibajavításhoz: Amennyiben egy beviteli hibára automatikusan derül fény, és a javítási megoldások ismertek, akkor a megoldási javaslatokat a felhasználók rendelkezésére bocsájtják, hacsak ez nem veszélyezteti a tartalom biztonságát vagy célját. (AA szint)<br />
<br />
3.3.4 Hibamegelőzés (jogi, pénzügyi, adat): Azoknál a weboldalaknál, ahol jogi kötelezettségvállalás vagy pénzügyi tranzakciók teljesítése történik, amelyek a felhasználó által állítható adatokat törölnek vagy módosítanak az adattároló<br />
<br />
97<br />
<br />
rendszerekben; vagy a felhasználó tesztre adott válaszait küldi; legalább az egyik igaz az alábbiak közül: (AA szint) 1. Visszafordítható: A küldés visszafordítható. 2. Ellenőrzött: A felhasználó által bevitt adatok ellenőrzése megtörténik a beviteli hibák kiszűrésére, és a felhasználó számára biztosított ezen hibák javítása. 3. Megerősített:<br />
<br />
Hozzáférhető<br />
<br />
egy<br />
<br />
mechanizmus<br />
<br />
az<br />
<br />
információ<br />
<br />
átnézéséhez/ellenőrzéséhez, megerősítéséhez és javításához, mielőtt a küldés véglegessé válna.<br />
<br />
3.3.5 Súgó: Kontextus függő súgó elérése. (AAA szint)<br />
<br />
3.3.6 Hibamegelőzés (összes): Weboldalak esetében, ahol a felhasználótól információ benyújtását kérik, az alábbiak közül legalább az egyik igaz: (AAA szint) 1. Visszafordítható: A küldés visszafordítható. 2. Ellenőrzött: A felhasználó által bevitt adatok ellenőrzése megtörténik a beviteli hibák kiszűrésére, és a felhasználó számára biztosított ezen hibák javítása. 3. Megerősített:<br />
<br />
Hozzáférhető<br />
<br />
egy<br />
<br />
mechanizmus<br />
<br />
az<br />
<br />
információ<br />
<br />
átnézéséhez/ellenőrzéséhez, megerősítéséhez és javításához, mielőtt a küldés véglegessé válna.<br />
<br />
4. Alapelv „4. Alapelv: Robusztusság - A tartalomnak elég robusztusnak kell lennie ahhoz, hogy a különböző alkalmazások által, beleértve a kisegítő technológiákat is, megbízhatóan értelmezhető legyen”<br />
<br />
4.1 Irányelv 4.1 Irányelv: Kompatibilitás: Maximalizálja a kompatibilitást a jelenlegi és jövőbeli felhasználói programokkal, beleértve a kisegítő technológiákat is<br />
<br />
98<br />
<br />
4.1.1 Szintaktikai elemzés: A jelölőnyelveket használó tartalomban az elemek teljes kezdő és befejező címkékkel rendelkeznek, a specifikációjuknak megfelelően kerülnek beágyazásra, ismétlődő attribútumokat nem tartalmaznak, és az azonosítók egyediek, kivéve abban az esetben, ha a specifikációk lehetővé teszik ezeknek a tulajdonságoknak a használatát. (A szint)<br />
<br />
4.1.2 Név, szerep, érték: Az összes felhasználói felületelemnek (beleértve, de nem korlátozva<br />
<br />
az<br />
<br />
űrlapelemeket,<br />
<br />
a<br />
<br />
szkriptek<br />
<br />
által<br />
<br />
generált<br />
<br />
hivatkozásokat<br />
<br />
és<br />
<br />
alkotóelemeket) a neve és a szerepe algoritmikusan meghatározható. A felhasználó által beállítható állapotok, tulajdonságok és értékek program által is változtathatóak. Ezeknek az elemeknek a változásairól a felhasználói programok (beleértve a kisegítő technológiákat) értesülhetnek. (A szint)<br />
<br />
2. számú melléklet A CD-ROM tartalma: a szakdolgozat teljes anyaga Microsoft Word dokumentum formátumban, a JAWS for Windows 9 képernyőolvasó program demó verziója.<br />
<br />
3. számú melléklet Egy, a MediaVision Kft. által rendelkezésemre bocsájtott minta CDROM, mely lehetővé teszi a vakok számára Braille feliratok megjelenítését.<br />
<br />
99<br />
<br />
Köszönetnyilvánítás<br />
<br />
Ezúton szeretnék köszönetet mondani Dr. László Gábornak, hogy elvállalta szakdolgozatom belső konzulensi pozíciójának betöltését, és Csepregi Gábornak, a Novyon Events Bt. ügyvezető igazgatójának, hogy szakmai tapasztalataikkal és tanácsaikkal mindig rendelkezésemre álltak és segítették munkámat. Továbbá szeretném megköszönni szüleimnek (Süpe és Joe), páromnak, Dórinak és édesanyjának, Mártinak, hogy a dolgozat létrehozása során támogattak és segítségemre voltak a lektorálás során. Valamint szeretném megköszönni Balás Bence barátomnak, hogy ötleteivel segítette jelen dolgozat létrejöttét.<br />
<br />
100<br />
<br />
Irodalomjegyzék<br />
<br />
◦ 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, I. / 4. § / a )<br />
<br />
◦ Akadálymentesítés (címszó), Wikipédia (online enciklopédia), 2010.03.08., url: http://hu.wikipedia.org/wiki/Akad%C3%A1lymentes%C3%ADt%C3%A9s#Forr .C3.Als<br />
<br />
◦ 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról, I. / 4. § / h)<br />
<br />
◦ Studio Metropolitana, Mindenki városa - közterületi akadálymentesítési feladatok Budapesten, 2004. szeptember 27., url: http://www.studiometropolitana.hu/cgibin/sm/munkainkbol.php?id=22, (2010.03.29.)<br />
<br />
◦ Loginet: Az internet usage fejlődése Magyarországon I. – avagy hányan interneteznek ma itthon?, url: http://www.loginet.hu/cikkek/usage, (2010.03.25.)<br />
<br />
◦ Megugrott az internethasználók száma Magyarországon, Független Hírügynökség, 2009. június 21., url: http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/megugrott_az_internethasznalok_szama _magyarorszagon/2107885/, (2010.03.25.)<br />
<br />
◦ Szuhaj Mihály: Információ-technológia alapú eszközök a látássérült emberek szolgálatában, Budapest, 2004. február 27., url: http://www.infoalap.hu/index.php?akt_menu=288, (2010.03.29.)<br />
<br />
◦ Torma Zsolt: Infokommunikációs rendszerek a látássérültek foglalkoztatása területén, url: http://pecsivakok.hu/infor/vakinf.htm, (2010.03.30.)<br />
<br />
101<br />
<br />
◦ Országos Egészségbiztosítási Pénztár: Végleges gyógyászatisegédeszköz-törzs, url: http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,21527231&_dad=portal&_schema= PORTAL, (2010.04.05.)<br />
<br />
◦ Dr. Vissy Beatrix: Az elektronikus információszabadság jogi garanciáinak felülvizsgálata, Bp., Eötvös Károly Intézet 2009., 60-62. oldal, url: http://www.ekint.org/ekint_files/File/tanulmanyok/ekint_tanulmany_efoi_fv_nhit.pdf<br />
<br />
◦ World Wide Web Consortium (W3C) Magyar Iroda, url: http://www.w3c.hu/, (2010.04.14.)<br />
<br />
◦ Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0, WCAG 2.0, url: http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG20/, (2010.04.10.)<br />
<br />
◦ Kardos Zsófia: Az esélyegyenlőségi célcsoport bevonása a „Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése, a közművesített szolgáltatások kialakítása és fejlesztése” című EKOP projekt keretében megvalósuló fejlesztések irányainak meghatározásába, Budapest, Kopint-Datorg Zrt., 2009. november<br />
<br />
◦ Kardos Zsófia: A „Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer bővítése, a közművesített szolgáltatások kialakítása és ejlesztése” című projekt esélyegyenlőségi hatáselemzése, Budapest, Kopint-Datorg Zrt., 2009. november)<br />
<br />
◦ Akadálymentesítés, Mi az akadálymentesítés, url: http://www.paravia.hu/akadal.php, (2010.03.05.)<br />
<br />
◦ Dr. Farkas Lilla: Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 10.007/3/2006. TT. sz. állásfoglalása az akadálymentesítési kötelezettségről, Budapest, Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület, 2006., url: http://www.egyenlobanasmod.hu/index.php?g=hirek/TTaf_200610.htm<br />
<br />
◦ NVDA Wiki,<br />
<br />
102<br />
<br />
url: http://www.nvda-project.org/wiki/Recognition<br />
<br />
◦ The MBRola Project, url: http://tcts.fpms.ac.be/synthesis/mbrola.html<br />
<br />
◦ Hová sietel tolószékes, Index hírportál, 2005. augusztus 3., url: http://index.hu/belfold/am07xx/<br />
<br />
◦ Hogyan tegyük vakbaráttá Budapest közlekedését, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), 2005. március 10., url: http://mvgyosz.budapest.hu/engine.aspx?page=vakbarat_budapester_tanulmany<br />
<br />
103<br />
<br />
Ábrajegyzék<br />
<br />
◦ 1. ábra – Hernyótalpas lépcsőjáró Forrás: http://www.medibog.hu/akadalymentesites/akadalymentesites.htm (2010.04.17.)<br />
<br />
◦ 4. ábra – Lépcsőfordulós korlátfelvonó vázolt ábrája Forrás: http://www.medibog.hu/akadalymentesites/Akad%E1lymentes%EDt%E9s%20%20r%F6viden_elemei/korlatlift.jpg (2010.04.24.)<br />
<br />
◦ 5. ábra -- Aluljáróban elhelyezett korlátfelvonó Forrás: http://www.meoszinfo.hu/hir_0708.php (2010.04.24.)<br />
<br />
◦ 4. ábra – A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésen átesett szendrői orvosi rendelő épülete kívülről Forrás: http://www.szendro.hu/hirek/20081101/n/rendelo011.jpg (2010.04.28.)<br />
<br />
◦ 5. ábra – Budapest II. kerületi háziorvosi rendelő, mely alapvetőencsak a képen látható lépcsőn keresztül közelíthető meg Forrás: saját fotó, Budapest II. kerület, Lipótmezei út (2010.04.28.)<br />
<br />
◦ 6. ábra – Hannoveri villamos (TW-6000), magas 3 fokú lépcsőjével Forrás: http://hampage.hu/trams/eletkep17/08110089.jpg (2010.04.07.)<br />
<br />
◦ 7. ábra – Siemens Combino villamos az Erzsébet körúton Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/6d/Erzsebet_korut_ villamos.jpg (2010.04.07.)<br />
<br />
◦ 8. ábra – Az alacsony padlós Combino villamos a szintbe igazított járda mellett Forrás: http://www.meoszinfo.hu/ (2010.04.17.)<br />
<br />
104<br />
<br />
◦ 9. ábra -- Új, alacsony padlós Volvo busz a lehajtható, 350 kg teherbírású rámpájával Forras: http://varos.blogter.hu/172329/itt_a_duplacsuklos_volvo_busz (2010.04.17.)<br />
<br />
◦ 10. ábra -- A 86-os autóbusz intelligens menetrend-táblája Forras: ttp://logisztikaikepzes.blogter.hu/353687/bkv_fejlesztesek-_kek_sarga_milliardokbol (2010.04.17.)<br />
<br />
◦ 11. ábra -- Mobil emelő használata, a MÁV Zrt. egyik zónázó vonatán Forrás: http://www.logsped.hu/akadalymentesites.htm (2010.04.18.)<br />
<br />
◦ 12. ábra -- A Keleti pályaudvar régi információs táblája Forrás: http://www.vonatmagazin.hu/?p=3941 (2010.04.18.)<br />
<br />
◦ 13. ábra -- A Keleti pályaudvar új, digitális információs táblája Forrás: http://www.vonatmagazin.hu/?p=3941 (2010.04.18.)<br />
<br />
◦ 14. ábra -- A mórahalmi tornacsarnok akadálymentesre tervezett információs táblája Forrás: http://homar.blog.hu/2009/11/17/ujabb_eselyes_az_ev_magyar_hulyeje_dijra (2010.04.13.)<br />
<br />
◦ 15. ábra -- Snellen féle látásélesség vizsgáló tábla Forrás: http://www.generatorok.hu/images/stories/generator2/eyechart.png (2010.03.17.)<br />
<br />
◦ 16. ábra -- Kettesy-féle látásvizsgáló tábla Forrás: http://www.netambulancia.hu/img/upload/kepek/2095/1232874164_kettesyfele_lataselesseg-vizsgalotabla.jpg (2010.03.25.)<br />
<br />
◦ 17. ábra -- Louis Braille (1809-1852), a pontírás feltalálója Forrás: http://legeza.oszk.hu/borsod/abc.jpg (2010.04.03.)<br />
<br />
105<br />
<br />
◦ 18. ábra – A Louis Braille által feltalált pontírású ABC és kiegészítő jelek Forrás: http://izlesblogja.blogter.hu/361648/pixelek_pontok<br />
<br />
◦ 19. ábra -- Kisegítő lehetőségek, kontrasztós mód alkalmazása Microsoft Windows XP Forrás: saját fotó, számítógépes pillanatfelvétel ◦ 20. ábra -- A Microsoft Windows XP nagyító programjának használata, kétszeres nagyítás az index.hu hírportálon Forrás: saját fotó, számítógépes pillanatfelvétel<br />
<br />
◦ 21. ábra -- Hordozható egysoros, 24 karakteres Braille-kijelző Forrás: http://www.linuxjournal.com/files/linuxjournal.com/linuxjournal/articles/099/9978/997 8f2.resized.jpg (2010.04.05.)<br />
<br />
◦ 22. ábra -- Hordozható, ATL típusú, laptopként funkcionáló Braille-kijelzős számítógép Forrás: Google-kereső, keresőszó: Braille display (2010.04.05.)<br />
<br />
◦ 23. ábra -- A MediaVision Kft. által forgalmazott Braille-nyomtatású CD-ROM egy mintapéldánya Forrás: MediaVision Kft. mintadarab (3. számú melléklet)<br />
<br />
◦ 23. ábra -- A Freemail.hu hazai levelezőoldal új fiók létrehozására szolgáló regisztrációs része Forrás: http://www.freemail.hu/mail/reg.fm<br />
<br />
◦ 24. ábra -- A CynthiaSays.com által adott értékelés a Freemail.hu regisztrációs oldalának elemzése alapján Forrás: http://www.cynthiasays.com/mynewtester/cynthia.exe?rptmode=2&url1=http%3A%2F %2Fwww.freemail.hu%2Fmail%2Freg.fm<br />
<br />
106<br />
<br />
◦ 25. ábra -- A Google online levelezőportáljának a Gmail-nek (http://www.gmail.com) a regisztráció megerősítésére szolgáló CAPTCHA eleme Forrás: http://www.gmail.com<br />
<br />
◦ 26. ábra -- Az Index hírportál egyik vezető hírének fejléce és a megjelenített lap fülének felirata az oldal tetején Forrás: http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/05/06/kivonul_a_hypo_bank_magyarorszagrol/ (2010.05.06.)<br />
<br />
◦ 27. ábra -- A Wikipédia online enciklopédia leírása az akadálymentesítés fogalmáról (benne számos külső fogalomra való egyértelmű hivatkozással) Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Akad%C3%A1lymentes%C3%ADt%C3%A9s (2010.05.06.)<br />
<br />
◦ 28. ábra -- Az Aqua Optima Kft. weboldalán lévő két alternatív keresője: egy szöveges keresőmotor (bal oldali ábra) és egy hierarchikusan felépített tematikus termék-kereső (jobb oldali ábra) Forrás: http://www.aqua.hu (2010.05.06.)<br />
<br />
◦ 29. ábra -- A nyelvet meghatározó XML paraméter a W3C oldalának forráskódjában Forrás: http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG2.0/ (2010.04.27.)<br />
<br />
◦ 30. ábra -- A BKV Zrt. hivatalos weboldalának következetesen használt menüpontjai a járművek egyszerűsített rajzaival Forrás: http://www.bkv.hu (2010.04.29.)<br />
<br />
◦ 31. ábra -- A Freemail.hu online levelező regisztrációs oldalának hibakezelője által kiírt hibaüzenet Forrás: http://www.freemail.hu/mail/reg.fm (2010.05.03.)<br />
<br />
107<br />
<br />
◦ 32. ábra -- A Freemail.hu regisztrációs oldalának megjelenő súgó eleme, mely a megfelelő jelszó kiválasztásához ajánl fel segítséget Forrás: http://www.freemail.hu/mail/reg.fm (2010.05.03.)<br />
<br />
◦ 33. ábra -- A Szent Anna Panzió flash-alapú weboldalának nyitó képe (bal oldali kép) és az oldal főoldalának képe (jobb oldali kép) Forrás: http://www.szentannapanzio.hu (2010.04.28.)<br />
<br />
◦ 34. ábra -- A magyarorszag.hu Kormányzati Portál kezdőlapja Forrás: http://www.magyarorszag.hu (2010.05.03.)<br />
<br />
108<br />
<br />
Táblázatok jegyzéke<br />
<br />
◦ 1. táblázat – 2007. évi XXIII. Törvény 1. számú melléklete az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemterve<br />
<br />
◦ 2. táblázat – A népesség fogyatékosság típusa és nemek szerint 2001-ben, Forrás: Dézsi Betti: Tanulmány az Országos Fogyatékosügyi Portálhoz, 2004.<br />
<br />
◦ 3. táblázat – JAWS for Windows 9.0 Standard aktuális árai Forrás: http://www.alkosoft.hu/<br />
<br />
◦ 4. táblázat – JAWS for Windows 9.0 Professional aktuális árai Forrás: http://www.alkosoft.hu/<br />
<br />
◦ 5. táblázat – JAWS for Windows 9.0 Egyéb árai Forrás: http://www.alkosoft.hu/<br />
<br />
◦ 6. táblázat - MAGic 11.0 képernyőnagyító program aktuális árai Forrás: http://www.alkosoft.hu/<br />
<br />
109<br />
<br /> </div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<div class="modal fade" id="report" tabindex="-1" role="dialog" aria-hidden="true">
<div class="modal-dialog">
<div class="modal-content">
<form role="form" method="post" action="https://adoc.pub/report/szakdolgozat-troznai-nagy-hunor-attila-2010" style="border: none;">
<div class="modal-header">
<button type="button" class="close" data-dismiss="modal" aria-hidden="true">×</button>
<h4 class="modal-title">Report "SZAKDOLGOZAT Troznai-Nagy Hunor Attila 2010"</h4>
</div>
<div class="modal-body">
<div class="form-group">
<label>Your name</label>
<input type="text" name="name" required="required" class="form-control" />
</div>
<div class="form-group">
<label>Email</label>
<input type="email" name="email" required="required" class="form-control" />
</div>
<div class="form-group">
<label>Reason</label>
<select name="reason" required="required" class="form-control">
<option value="">-Select Reason-</option>
<option value="pornographic" selected="selected">Pornographic</option>
<option value="defamatory">Defamatory</option>
<option value="illegal">Illegal/Unlawful</option>
<option value="spam">Spam</option>
<option value="others">Other Terms Of Service Violation</option>
<option value="copyright">File a copyright complaint</option>
</select>
</div>
<div class="form-group">
<label>Description</label>
<textarea name="description" required="required" rows="3" class="form-control" style="border: 1px solid #cccccc;"></textarea>
</div>
<div class="form-group">
<div style="display: inline-block;">
<div class="g-recaptcha" data-sitekey="6LcEnMcZAAAAAFHzKKgaE-Qh57XzUTzpfRElD4dP"></div>
</div>
</div>
<script src='https://www.google.com/recaptcha/api.js'></script>
</div>
<div class="modal-footer">
<button type="button" class="btn btn-default" data-dismiss="modal">Close</button>
<button type="submit" class="btn btn-primary">Send</button>
</div>
</form>
</div>
</div>
</div>
<script>
$(document).ready(function () {
var inner_height = $(window).innerHeight() - 250;
$('#pdfviewer').css({"height": inner_height + "px"});
});
</script>
<footer class="footer" style="margin-top: 60px;">
<div class="container-fluid">
Copyright © 2024 ADOC.PUB. All rights reserved.
<div class="pull-right">
<span><a href="https://adoc.pub/about">About Us</a></span> |
<span><a href="https://adoc.pub/privacy">Privacy Policy</a></span> |
<span><a href="https://adoc.pub/term">Terms of Service</a></span> |
<span><a href="https://adoc.pub/copyright">Copyright</a></span> |
<span><a href="https://adoc.pub/contact">Contact Us</a></span> |
<span><a href="https://adoc.pub/cookie_policy">Cookie Policy</a></span>
</div>
</div>
</footer>
<!-- Modal -->
<div class="modal fade" id="login" tabindex="-1" role="dialog" aria-labelledby="myModalLabel">
<div class="modal-dialog" role="document">
<div class="modal-content">
<div class="modal-header">
<button type="button" class="close" data-dismiss="modal" aria-label="Close" on="tap:login.close"><span aria-hidden="true">×</span></button>
<h4 class="modal-title" id="add-note-label">Sign In</h4>
</div>
<div class="modal-body">
<form action="https://adoc.pub/login" method="post">
<div class="form-group">
<label class="sr-only" for="email">Email</label>
<input class="form-input form-control" type="text" name="email" id="email" value="" placeholder="Email" />
</div>
<div class="form-group">
<label class="sr-only" for="password">Password</label>
<input class="form-input form-control" type="password" name="password" id="password" value="" placeholder="Password" />
</div>
<div class="form-group">
<div class="checkbox">
<label class="form-checkbox">
<input type="checkbox" name="remember" value="1" />
<i class="form-icon"></i> Remember me
</label>
<label class="pull-right"><a href="https://adoc.pub/forgot">Forgot password?</a></label>
</div>
</div>
<button class="btn btn-primary btn-block" type="submit">Sign In</button>
</form>
</div>
</div>
</div>
</div>
<!-- Global site tag (gtag.js) - Google Analytics -->
<script async src="https://www.googletagmanager.com/gtag/js?id=UA-177279549-1"></script>
<script>
window.dataLayer = window.dataLayer || [];
function gtag(){dataLayer.push(arguments);}
gtag('js', new Date());
gtag('config', 'UA-177279549-1');
</script>
<script src="https://adoc.pub/assets/js/jquery-ui.min.js"></script>
<link rel="stylesheet" href="https://adoc.pub/assets/css/jquery-ui.css">
<script>
$(function () {
$("#document_search").autocomplete({
source: function (request, response) {
$.ajax({
url: "https://adoc.pub/suggest",
dataType: "json",
data: {
term: request.term
},
success: function (data) {
response(data);
}
});
},
autoFill: true,
select: function( event, ui ) {
$(this).val(ui.item.value);
$(this).parents("form").submit();
}
});
});
</script>
<!-- cookie policy -->
<div id="ADOCPUB_cookie_box" style="z-index:99999; border-top: 1px solid #fefefe; background: #FFC107; width: 100%; position: fixed; padding: 5px 15px; text-align: center; left:0; bottom: 0;">
Our partners will collect data and use cookies for ad personalization and measurement. <a href="https://adoc.pub/cookie_policy" target="_blank">Learn how we and our ad partner Google, collect and use data</a>. <a href="#" class="btn btn-success" onclick="accept_ADOCPUB_cookie_box();return false;">Agree & close</a>
</div>
<script>
function accept_ADOCPUB_cookie_box() {
document.cookie = "ADOCPUB_cookie_box_viewed=1;max-age=15768000;path=/";
hide_ADOCPUB_cookie_box();
}
function hide_ADOCPUB_cookie_box() {
var cb = document.getElementById('ADOCPUB_cookie_box');
if (cb) {
cb.parentElement.removeChild(cb);
}
}
(function () {
var ADOCPUB_cookie_box_viewed = (function (name) {
var matches = document.cookie.match(new RegExp("(?:^|; )" + name.replace(/([\.$?*|{}\(\)\[\]\\\/\+^])/g, '\\$1') + "=([^;]*)"));
return matches ? decodeURIComponent(matches[1]) : undefined;
})('ADOCPUB_cookie_box_viewed');
if (ADOCPUB_cookie_box_viewed) {
hide_ADOCPUB_cookie_box();
}
})();
</script>
<!-- end cookie policy -->
</body>
</html>
